PDF Text
Szöveg
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKMEGYEI
A K1R. TANFELÜGYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
í HirlapkHyvtiri
IWvaManpfrb
VII. évfolyam.
magyary gyula
1914
1. i.
1
(A í LS^-SZ. |
VII. évfolyam.
Szolnok, 1914 január 10
. 1. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
,
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir, Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
________________ 1___________ _ ____ —---------------------Fel&ős ^szerkesztő:
|
Megjelenik?^^
Magyary Gyula, Szolnok
|
Minden hó
10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle- || Előfizetési pénzek, hirdetések és
mények Magyary Gyula felelős
hirdetési dijak Daróczy Antal
szerk. cimérejSzolnok) intézendök || kiadóhoz (1 úr ke v elküldendők
Az uj esztendő küszöbén.
Elmúlt a régi, itt van áz uj esztendő. A régi .
» szokáshoz híven most is siettünk, kik szívből, kik
sziliből boldog uj évet’kívánni egymásnak. S mert ;
tán a legtöbb ember embertársának csak színből,
megszokásból, kényszerből kívánja a boldog uj
évet i a jó Isten csak idő -alakjában ad részünkre
uj esztendőt, a boldogságot, a megelégedést azonbán nem küldi vele, mintegy figyelmeztetni akar
ván bennünket arra, hogy valamint a sziv és lélek nélküli imádságot, ugya,z ezek nélkül kívánt wboldog új év“-et sem hallgatja meg.
X
,
S igaza van a jó Istennek Mert a mindnya*
junk által óhajtott boldog uj év, boldogabb idő
valószínűleg hamarabb bekövetkeznek, ha mi em
berek egymás; iránt igazak,^őszinték, egymást ön
zetlenül, szerelők volnánk s az ál-barátság^á kép-.
* mutatás, az irigység és az egymással nem törődömség
kipusztulna közülünk, vagy legalább csökkenne kö-j
zöttünk?^
I
’
/
f
S f
•'
‘
/-
V- í
i.\ .
.
* .
■
-
.
<
■■
. ;
■ :
*
'
r
^99—1913. szám.
t
Mint minden jót,|lgy a^várva-várt-boldog u] '
esztendőt is a jóistentől kell várnunk.; de nem
süítgalamb 'módjára, hanem azon igazság szem
előtt tartása és gyakorlása alapján, mely azt mondja:
„Segíts magadon s az Isten is megsegít/
Vagyis nemcsak kívánnunk, de csinálnunk is
ikell a boldog esztendőt. Csinálnunk kell az egy
más megbecsülésé, szeretete és'támogatása által.
Nekünk tanítóknak leginkább azért késik a várvavárt boldog uj esztendőnk, mert a boldogság té
nyezői helyett a . széthúzás^ az egymás iránti
szeretetlenség — mely sok esetben gyülöltséggé
fokozódik — pusztít közöttünk.
Ha a boldog uj évet a tanítóság nemcsak szinlég,* de szívből kívánja magának, úgy legelső sor
ban a /pártoskodás szellemét űzze el magától s ne
a viszályt terjesztő , jelszavak után induljon, ne
pártokat alakítson, hanem minden erejével arra
törekedjek, hogy a közös bajok megszüntetése s
a közös kívánalmak teljesülése céljából egy tábor
ban lássa mindazpkat, akik talán most még más
más utakon, de becsületes szándékkal és fegyve
rekkel küzdöttek és fognak küzdeni az ösztanitóság
boldog uj j esztendejéért, a megelégedést hozo jobb
jövőért.
Lássuk már be valahára, hogy az év első
napján leadott vizitkártyák — vagy^frázisos dikciók által soha’; — egymás iránti szeretettel, vállvetelKmunkávalazonban mihamarabb megélhetjük/
az igazi boldog uj esztendőt.
j
- /
Magyary Gyula,
Jegyzőkönyv.
(Folytatás.)
• •[
VII.
<
y .
Muhy Sándor tanitótestületí pénztárnok jeleijitést tesz a pénztár.állapotáról, mély ^erint:
a pénztári napló szériát —
2. Kiadások,
pénztári napló szerint — /
Pénztári állomány :
a
90 f.
— *
’ '
. .
1143 K 51 f
2415' K 39 f
3 A pénztári állomány kezeltetik
takarékpénztárban
—_2210 K 55
hangverseny költségeire előleg 131 K 50 f.
Róth számlájára —.
_
64 K
94f,
kczipénztárban / <
— __
gK
40f'
a)
b)
c)
d)
-
. — 3553
Összesen : 2415 K 39 f.
mely összegből a temetkezési segélyalapot Í499
• korona illeti.
-.
I
/
*
'1
f
,
Túdomásul vétetvén, Orésk/5 Dezső főjegyző
fel szól ittatik ideigl. nyugtatványának kicserélésére,
valamint az 1913* évi költségvetésnek az 1912.
évi közgyűlés határozata szerint pénztárossal való
közlésére. *
.
VIII.. .
A budapesti X. kér. Úri' Kaszinó, dalárdájá
nak közreműködésével" 1913. julrus 2-án rendezett
(deficites) hangverseny számadását terjeszti bé elnők; s amilyen fájdalmas resignációval emlékezik
^ meg az anyagi sikertelenség okairól, épp oly mér
tékben hálával és elismeréssel adózik Komor Arnoldné asszonynak és Komor Arnold urnák mű
vészi együttes zongora-játékukért, — a budapesti
X. kér. Úri Kaszinói minden szereplő tagjának
művészi sikerekben dúsan gazdag közreműködé
sükért, valamint a szolnoki tanítótestület
fáradozásáért.
’
'
reridezőf
‘
.
< '
•
Elnök előterjesztésére a választmány többek
hozzászólása után határozatiig kimondja, hogy a
rendezett hangvérseny deficitjét egy, — ez év far
sangján rendezendő hangverseny -és táncmulatság
jövedelméből fedezni óhajtja s e rendezendő hangversenyen közreműködésre iH. szereplésre nevezett
v dalárdát ismételten felkéri s e határozat végrehaj
tásával elnökséget megbízza. De kimondja egyben,
hogy Komor Arnoldné^sszonynak és Komor Arnold urnák, valamint a budapesti X. kér. Úri -Ka
szinó dalárdájának önzetlen szereplésökért hálás
köszönetét mond s magas, művészi nívón 'álló
. .
közreműködésüket a jövőben is tisztelettel kéri.
IX.
Az Orsz. Szövetség megkeresi vm. Tanító
testületünket, hogy hivatalos lapjukra: „A Tanitó“-ra évi 8 K kedvezmépyes árban fizessünk elő.
Bár a választmány tagjainak nézete szerint
— miután az Orsz. Szövetségnek tagjai lettünk —
, :
a tagsági dijak elllenében is megküldhetné Szö.
vétség „A Tanitó“-t, mégis ez első alkalommal
í
arra előfizetni elhatározz^, megbízván az elnököt,
hogy az ^mlitett* hivatalos lapnak a tagsági dijak
fejében léendő küldését a jövőben kieszközölni
igyekezzék’
. í
' X. j'
/
’ A D. M. Kí E. 200 koronás alapítási rész
vény vásárlásával, esetleg 20 K adománnyal pá! lyázatot hirdet két tanitógyerm^k részére a ten
gerparti Cirkvenica fürdőn létesítendő, ill. már
létesített iskolai szanatórium és üdülőhely bétől*
lésére;
A választmány örömmel fogadja az ajánlatot
és ajánlani fogja á közgyűlésnek, hogy 4 évi részletben fizetendő 200 koronás alapitványnyal lépjen
;
be a DMKE alapítói sorába.
XI.
Gyerkes Mihály kartársunk az erdélyi ‘Szej,
kén egy tanítói fürdő létesítésén fáradozik.
,
Közp. választmányunk a Megyei Népoktatás
utján figyelmébe ajánlja a Kartársaknak Gyerkes
Mihály nemes törekvését
.
'
XII.
jA Fogaras vármegyei hivatalos tanítótestület
megvétele küldte hivatalos- lápjuknak jubiláns
ünnepi számát,, melynek tiszta jövedelmét a Fogar|son létesítendő tanítói internátúsra fordítják.
4
Emlitett célra 2 korona 14 fillért választmány
kiutalványoz s tantestületnek utalványon megküldi
?
XIII.
.
A Heves megyei Ált Tanítótestület a tanítói
nyugdíjtörvény revíziója tárgyában, a TÍm. MiniszTériumhoz felterjesztendő kérvénynyel kapcsolatban
felhívást intéz.
;
t
*
Bár járásköreink határozatai á Heves megyei
kartársak kívánalmaival azonos, elhatározta a vá- z
lasztmány, hogy az e tárgyú kérvényt elnök és ,
főjegyző aláírásával a vármegyei tanítótestület ne
vében a magas kormányhoz juttatja.
XIV.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövétségének program m-tervezete kerülvén'tárgyalás
alá: I. A tanítóság anyagi helyzetének javítását
célzó kérdések napirenden tartása. II. a nyugdíj
törvény revíziójának sürgőssége. III. a szolgálati
pragmatika megalkotása. IV. és főképen a tanitóegyeület által az Orsz. Szövetséghez beküldött in
dítványok és javaslatok előterjesztése képezte beható
vita tárgyát választmányunkban.
r
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító
testület központi választmánya az Orsz. Szövetség
programm-tervezptét (I: II. Ili. pontok) teljes egé- szében^agáénák teszi, a legközelebbi közgyűlésen
tárgyalandőknak kitűzi s felhívja xclnököt előadók >
> felkérésére.
AIV. pont, vagyis az Orsz. Szövetséghez be
küldött indítványok, és javaslatok közül a Békés
vm. ált. Tanítótestület által hozott határozat 1. és
’
6 ' —
•
■
c-
2. pontja provokált lassú és mélyreható vitát. Az
1. a népoktatásnak az egész vonalon való államo
sítását, 2. a felekezeti hittannak az iskolából az
egyházak körébe'utalását s a népiskolában világi
tanítók áltaT, általános emberi'erkölcstannak taní
tását célozza.
/
*
A választmányi tagok támogató hozzászólása
dacára Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő nem
tartja megengedhetőnek, hogy e két pont tárgya
lásra kitüzessék, miután már ez 1868-iki törvény
is a hittant a -tantárgyak között a^első helyre •
helyezi; az iskolák egyetemes államosítása, vala
mint a tanítóképzés államosítása pedig az egy^s ^
felekezeteknek határozott jogsérelme volna. •
Elnök és a választmány nem lát rémképeket
sem az iskolák és, tanítóképzés államosítása, sem .
a felekezeti hittannak az egyes egyházak körébe
utalását célzó kérdések napirendre tűzésében, kü
lönösen memzeti supremáciánkat illetőleg, azért
határozatilag kimondja a választmány, hogy:
•
breskó Dezső
Brózsik Pál
P. H.
vm. tanitótest. főjegyző. t
vm. tanitótest. Vlnök.
Hitelesítők:
Malatinszky Lajos, Schréder Izabella.
,
; -
Tekintettel arra, miszerint a nemzetiségi vi
dékeken állami támogatás mellett fepnálló, úgyne
vezett felekezeti iskolák item felekezeti iskoláit, *
hanem hazaellenes törekvésekre hajló nemzetiségi
iskolák, azért a tanítóképzésnek és az összes nép-’
oktatási intézeteknek államosítását magyar nemzeti
supremáciánk érdekében szükségesének tartja, e
, tételt a vallástanitás kérdésével vmegyei taíiitótestületünk közgyűlésére tárgyalásra kitűzi; egyben
alkalmat nyújt a vármegye tanítótestületének arra,
hogy á hittan-tanítás kérdésében álláspontját ki
fejthesse. E tétel- előadásával —,önkényt vállal
kozván — elnök megbizatik.
A Devecser-Városlődi r/kath. tanítótestület
nek a gyermekbiróságok felállítása és a tanítóknak
gyermekbirókká kinevezése tárgyában hozott hatá
rozatát tárgyalás alá vevén, kimondj^ a közp.
választmány, hogy :
%
az eszméhez elvileg hozzájárul (is a szerve
zést szükségesnek és kívánatosnak tartja. 4
'
y <
/
. XV.
^Indítvány nem tétetvén, Kóródy Ferencz kir.
s. tanfelügyelő ur a kézénél fekvő 3 K 10 f. ta
lált pénzt, miután tulajdonosa nem jelentkezett, a '
vm. Tanítótestület pénztárának ajánlja fel.
' .
Tudomásul vétellel elfogadtatik.
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
'
(Kmft.)
• - ■
*
í
HÍREK.
' • •
A mi farsangunk. Nincs' a társadalomnak az
a rétege, amely jobban rá volna utalva a farsangi
mulatságra, mirít a tanítóság, amelynek akárcsak >
* isteni mesterének,' csaknem örök böjt az élete. S
mégis, amig/más munkakörhöz tartozó egyének
évente többször is farsangolnak, addig A mi tanítók
. bátortalanul fogunk hozzál az évente egyszer ren
dezni szokott farsangi mulatságunkhoz is. A kasz
tunkat jellemző széthúzása vagy más az oka ennek
na sajnálatos körülménynek? elég az hozzá: nem
akarunk együtt még mulatni sem. Pedig a várme4
gyei ált. tanítótestület központi választmánya az
idén Is gondoskodni kíván ártól, hogy a tanító- 1
ság a müveit, az intelligens társadalom előtt annak
jelenlétében is megmutassa, hogy mit képes -produkáFni az összetartás, a kartársi szeretet. Február.
7-én, Szolnokon, a Nemzeti Szálloda dísztermében
\
'kiválóan magas színvonalon álló gazdag müsorrakj?
i
8
tánccal egybekötött hangversenyt rendez, amely al
kálómmal a főváros egyik kiváló dalárdája s Katona
Zoltán fővárosi gordonka művész is szerepelni fog
nak. Ez utón is felkérjük a vármegye összes taní
tónőit és tanítóját hogy a mi anyagi és erkölcsi >
javunkra, rendezendő, ezen szép mulatságon necsak
maguk vegyenek részt, de hozzák el arra magukkal
jóbarátaikat, jó ismerőseiket sőt ellenségeiket is Kü- lönösen sokat tehetnek a tarritói mulatság sikere
érdekében ■ kedves hölgy kartársaik, akiknek a kapacitálása elől egyetlen egy lovagias magyar sem
fog kitérni. Kérjük úgy őket; mint az összes kollé
. d gákat, hogy ha kell helyi bizottsággá alakulva fog- /
janak hozzá, a bálszerzés munkájához s mutassák
meg, hogy ámint képesek a rájuk bízott nebulókat
az ismeretekbe, a tudományokba, azonképen képesek
a szülőket s a tan ügybarátokat a bálterembe beve;
zetni A hangverseny műsorát a szétküldendő meg
hívókon s lapunk legközelebbi számában is közölni
fogja a rendező bizottság.
z
Újévi tisztelgések. Ujesztendő napján a vármegyei
ált. tanítótestület elnöksége tisztelgett úgy a vármegyei főés alispánnál, mint a kir. tanfelügyelőnél. Különösen meleg
viszhangra^ talált Brózsik Pál tantestületi elnök üdvözlő
beszéde Rhédeijánas kir. tanfelügyelő urnák aki megköszön
vén a tanítóság jókívánságait, azon óhajának adott kifejezést,
vajha minden tekintetben úgy látná a tanítóság vágyainak
teljesülését, amint ő azoknak teljesülését igaz szívből óhajtja.
Pőlónyi Mátyás betegsége. A legnagyobb sajnálattal
értesülhet a vármegye tanítósága arról, hogy Polónyi Mátyás igazgatótanitó, volt áll. tanitótestületi elnökünk, hetek
óta súlyos betegen fekszik. Bizton reméljük azonban, hogy
a legönfdáldozóbb hitvesi ápolás s a lelkiismeretes gyógy
kezelés elhárítja Matyi bátyánktól a kínzó betegséget. Úgy
legyen!
y
Az alispán évnegyedes jelentéséből. A december
hétvégén tartott vármegyei közgyűlés elé terjesztett alispáni
évnégyedes jelentésből a következő megdöbbentő adatokat
közöljük: Szeptember és október hónapokban a megye te
rületén meghalt nem orvosolt gyermek 23, halvaszületett 42,
veleszületett gyengeség miatt elhalt 179, gyermekaszályban
47, bélhurutban 470, tüdőgümőkórban 135, vörhenyben 57.
A feltüntetett betegségek nemei azt mutatják, hogy a halá
lozásnak ez a nagy száma csaknem kizárólag gyermekekre,
vonatkozik s igv válóban aggódva kérdezhetjük: lesz-e ma
gyar ember száz esztendő múlva ebben az országban, vagy
akkor már' csak Amerikában emlegetik az oda vándorolt
magyarok a második ős hazát? Micsoda nyomor, gondat
lanság, tudatlanság s más e féle körülmény lehet ott, ahol
a felsorolt okok miatt ily nagy a gyermekhalandóság! No
de épülnek már országszerte a Kultorpaloták I A szeptember
. és október hónapokban született kilencven, törvény télén gye
rek meg azt sivalkodja, hogy vármegyénkben sok a türel
meden hajadon.
HIVATALOS
——
RÉSZ.
j
7374. szám.
Valamennyi
községi, és izr. és hitfelekezeti elemi népiskola iskolaszéké• nek, az iskolafenntartók részéről biztosított állandó természetű
fizetés javításra vonatkozó határozatok módosítása tárgyában.
;
\
184.9411913. számú vallás és közoktatásügyi miniszteri
körrendeletét hiteles másolatban tudomásvétel és további
megfelelő eljárás végett azzal teszem közzé, hogy az 1907.
évi XXVII. tcikk. 14 §-a alapján a községi és izraelita hit
felekezeti népiskolai tanítók részére az iskolafenntartók részéről netalán biztosított avagy ezután biztosítandó állandó
természeti fizetésjavitás tárgyában hozott határozatot két
példányban ezen miniszteri körrendelkezésre hivatkozással
— a közigazgatási bizottsághoz az illető iskolaszékek mi
előbb terjesszél be. A róm. kath., ref. és ág. ev. népiskolák
l
10 —f
működési idővel biró községi és hitfelekezeti elemi népisko
lai férfi, — illetőleg nőtanitó, ellenben mindkét csoport férfitanitói a szolgálat 1—6., 8—10.? 13, 14., 18., 22., 26.,
30., 34. és 38—40. éveiben, nőtanitói pedig a szolgálat
a vármegyei közigazgatási bizottságtól-* illetékes egyházi ha
tóságuk utján veendik az ugyanezen tárgyú rendelkezést.
Szolnok, 1913. évi december hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
1—8., 10-12,15, 16., 20., 24., 28., 32., 36. és 40. évében
teljesen , azonos összegű fizetésre birnak igénnyel. Azok az
iskolafenntartó községek és hitfelekezetek tehát, melyek az.
1907. évi XXVII. t.-c. hatályban léte alatt, élve a 14 §. má
sodik bekezdésének előlidézett rendeTke^éséből folyó joggal,
7374 tfl. számhoz.
/
Másolat. „
Va"ás és közoktatásügyi,. m. kir.
Minisztertől.
84941 1913 szám, yi.'c. ó. A községi és hitfelekezeti elemi
népiskolai tanítók illetményeiknek rendezéséről szóló 1913.
évi XVI. törvénycikk érvényben hagyta az 1907. évi XXVII
t.-c 14. §-ának második bekezdésében fo Iáit ama rendel
kezést, mely szerint az iskolafenntartónak jogában áll az
államsegéllyel kiegészített tanítói javadalmazást az állami
tanítók fizetése arányában saját erejéből felemelni, anélkül, ■
Ogy ennek következtében a már megállapított államseaélv
megvonható vagy leszállítható lenne. Ebből kifolyólag a
községek es hitfelekezetek, mint iskolafenntartók ma is ioSv p’T* .arra’ h*8y ,ani,óik
az állami
tanítók fizetésének arányában saját erejükből kiegészítsék E
jog gyakoratanál természetesen figyelemmel kell lenni arra
ogy az 1913. évi XV. és XVI. törvénycikkeknek a tanítói
fizetés mennyiségére vonatkozó rendelkezései folytán az i
.
°SZÍály és fokozatba sorolt állami, valant községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók fizetése
most mar teljesen azonos s a tanítók e két csoportja között
mindössze az a különbség áll fenn, hogy mig az állami
„ tanítók valamennyi fizetési osztály és fokozatban né-y éven-'
ént addig a községi és hitfelekezeti elemi népiskolaUanitók
' iö
f'TéSI osztaly e^yes fokozataiban öt évenként lépnek
elő, amdy rendelkezések végeredménye az, hogy az emhtett
keyoporibeh tanítók fizetése között csak időlegesen van.
.
27 29. éveiben évi 200 koronával, 31—33. és 35—37 évei*
’ XT X°
PediS “patának a,
óm ; ’
9- 2|-23 --25i27. és 29-31. éveiben év
00 koronával nagyobb fizetésre jogosult, mint áz ugyanazon
tanítóik részére a fizetéskiegészitő, államsegély elnyerése
után saját pénztáruk terhére állandó természetű utólagos
fizetésjavitást biztosítottak, az 1913/ évi XV. és XVI. tör
vénycikkek életbeléptével azz-exre_vonatkozó határozataikat
szabályzataikat a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekkel
összhangzafosan módosítani tartoznak. Felhívom ezért tan
felügyelő urat, figyelmeztesse a tankerületéhez tartozó mind
ama iskolafenntartó, községeket és hitfelekezeteket, melyek e
s törvényileg biztosított szabadsággal, eddig éltek vagy ezután
élni szándékoznak, hogy a fizetéskiegészitő államsegély
kiutalása után férfitanitók részére szolgálatuknak 7., 11—12.,
15—17., 19—21., 23—25, és 27—29.. éveiben évi 200
korona, 31—33., és 35—37. éveiben évi 300 korona, —
nőtanitóik részére pedig szolgálatuknak 9., 13—14. 17—19.,
21—23.,25—27. és 29 -31. éveiben évi 200 korona, 33—35.
és 37—39. éveiben pedig évi 3Ő0 korona összegig terjedhető
•
'
utólagos fizetésemelést. biztosíthatnak az államsegély ve-szélyeztetése nélkül, ezen túlmenő javadalom biztositása esetén
ellenben a már kiutalt fizetéskiegészitő államsegély meg
felelően le fog szállíttatni esetleg meg fog vonatni; — Az
érdekelt is’'olafentartök által ily értelemben módosított sza
bályzatok, határozatok az illetékes közigazgatási bizottság
utján elém terjesztendők. 191Í évi XVI. t.-c. 17. §-a értel
mében jogukban áll továbbá tz iskolafenntartó községeknek,
és hitfelekezeteknek, hogy tanítóik lakáspénzét az állami
tanítók lakáspénze arányában saját jövedelmi forrásaikból
szintén felemeljék, anélkül, hogy ez a már kiutalt államsegély
összegére kihatással lenne. Ezenkívül módjukban áll az
iskolafenntartóknak^ hogy családos tanítóik anyagi helyzetén s
az 1912. évi XXXV. t.-c. méreteit meg nem haladható csa
— 12 —
ládi pótlék engedélyezésével is segítsenek, mely családi
pótlékot, méltányolva a családos tanítóknak a családfenntar
tással kapcsolatos gondjait, az alapfizetésbe betudni'nem
kívánom és e miatt az iskolafenntartók részére megállapított ,
államsegélyt megvonni vagy leszállítani nem szándékozom.,
Budapest, 1913. november hó 21. Jankovich s. k.
A hivatalos másolat hiteléül,
Szolnok, 1913. december hé 1-én.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
7998. szám.
13
, érte!mében, továbbá figyelemmel a
{ende,eHel kiadott iparostanonciskolaj szer
vezet 13 —18 §-aira, a tanonc mindaddig, míg taniefeje tart
(ilyennem létében is
métlő iskolába) járni, másrészről mivel sem az ipartörvénv
sem a szervezet a tanoncok életkorának felső határát nem
szabjak meg, azon a címen, hogy a tanoncok tülkorosak,
felmentés ne„m adható, vagyis a tanoncok korra, való tekintet
nélkül az előírt módon beiskolázandók.
Ezzel kapcsolatban felhívom a t. Címet, hogy a fiatal
tanoncok netáni gúnyolódásaitól a korosabbakat' oltalmaz
zak meg.
.
.
Oly tanoncokat, akik nagymérvű szellemi vagy testi
fogyatkozásban szenvednek (pl. gyengeelméjüek, vakok si
ketek. némák) és igy akikre nézve a tanonciskolái Tanítás
sikerrel nem járhat, az ipariskolai bizottság-, meghallgatása
főhatósági orvosi bizonyítvány alapján a tanonciskolába
járás alól egészben vagy részben felmentem.
Szolnok, 1913, évi december hó 31-én.
WKjueÖQ
■ '
Körlevél.
Valamennyi állami, községi, hitfelekezetí és társulati jellegű
elemi és polgári iskola Igazgatóságának, illetve vezető-táti ju
tójának a népoktatási ügyek Határidő Nyilvántartását tartal
mazó táblázat ajánlata tárgyában.
Nagy Károly Szilágy-vármegye kir. tanfelügyelője az
általa 1908-ban szerkesztett s országosan ismert „Határidő
Nyilvántartás" című munkálatát az azóta keletkezett térvé
nyek és rendeletek szerint átdolgozta és kibővítette. — A
munkálat — mely a népoktatási közigazgatásban évről-évre
ismétlődő teendőknek a pontos betartását célozza — 140-4-70
cm. méretben, 135 tétellel, táblázat alakjában jelent meg,
ára 2 K, 20 f/Beszerzését az administráció pontossága
szempontjából melegen ajánlom., Szolnok, 1913. évi december hó 28-án.
j
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
-
8051. szám.
.
■
Körlevél.
A fankerületemben levő valamennyi községi iparostanonc isk.
felügyelő bizottsághoz és igazgatósághoz, a túlkoros avagy
szellemi vagy testi fogyatkozásban szenvedő iparostanoncoknak a tanonciskolába járás alól egészben vagy részben való
4
felmentése tárgyában.
F. é. dec. hó 17-én kelt 126.227. sz. vallás és köz
oktatásügyi miniszteri rendelet alapján jövőben való mihez.tartás végeit figyelmeztetem t. Címet, hogy az 1884. évi
32
Rhédei János
■
V.
.
7
kir. tanfelügyelő.
7981. szám.
Másolat.
Az 1914. évben külföldről beszerezhető cikkek jegyzéke.
Aktafüző-gép, Anilinfestékek, Arabmézga, darabos (oldott ha
zánkban is készül) Ár, Asbestlemez, Asbestzsinór, Bársony
(plüs készül az országban) Cérnagomb, Cipőgomb, Cipészvarrógép, Csontgbmb, ETugóhuzó, Ébresztőóra (villamos 'éb
resztőóra belföldön is készül) Fénymásoló millijpéterpapiros,
^Grafit, olvasztótégely, Gummiágybetét (Billroth-batlistot ha
zánkban is gyártanak) Habkő, Hajnyirógép, Hegedühur, Hor
golótű, Írógép, Irógépalkatrészek (irógépkellékek készülnek
az országban) Kaloriméter, Kézinyomda gummiból, Légsulymérő, Litográfiái kő, Másoló vászon, Mérőpálca, (összecsuk
ható) Mikroszkóp, Milliméter papiros tekercsben (ivekben
hazánkban is készítenek) Minium (ólompapir), Nyomdakő,
Oraüveg, Palatábla, Palavessző, Planiméter, Platina Cikkek
(laboratóriumi célokra) Polyméter, Staniolpapiros, Szijgyártótür
Szivacs, Üveggyöngy, Üvegtől!, Varrótű, Varrógéptü.
A másolat hiteléül: Szolnok, 1913 december hó 27-én*
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelOgyelö.
_ — 14 —
7981. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami, községi, polgári és elemi- népiskola
helyi tanítóságának és Igazgatóságának a külföldi iparcikkek
beszerzése tárgyában.
Az 5439 913. sz. eln. vallás és közoktatásügyi minisz- .
teri<körrendelet alapján azoknak a cikkekrfk jegyzékét, ame
lyek a hatóságok beszerzéséről szóló kimutatások szerint rend
szeres szükségletet képeznek, de hazánkban ez idő szerint
elő nem állíttatnak, azzal teszem közzé, hogy a jegyzékben
felsorolt cikkeknek külföldről leendő beszerezhetésére, áz
engedélyt az 1914. év tartamára Vallás és közoktatásügyi
miniszter ur Ö Exellenciája a fent hivatkozott számú rende
letével megadta.
.
*
Azonban a jegyzékben fel nem sorolt cikkeknek .kül
földről leendő beszerzéséhez, az . 1907. évi III. törvénycikk
13 §-a értelmében az engedély jövőben is minden egyes esetbén külön eszközlendő ki.
Szolnok, 71913 december hó 27-én.
Rhédei János
a
<
;
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
■
Z. D. Tsztmkls. Be van'sorozva. Várom a többieket is.
P. I. Jszrkszils. Dettó.
Gy. I. A pénzes levélkét nem szokás felbontatlanul visszakül
deni, Ritkán is van erre alkalom. A számlákat is csak abban az eset
ben, ha sejtelmünk szerint nagyobb Összegből van azokban szó.
W. L. I. A cibaki torta a farsang folyamán előkerül.
IZ
rxlr a ”Megyei Népoktatás"
f\
| fej I n tí K mindazon előfizetői, kik
. , X
az 1912. és 1913. évi elő
fizetéssel hátralékban vannak, hogy ezen hátralékaikat,
a kellemetlenségek elkerülése végett, 8 napon belül a
Kiadóhivatalnak okvetlenül beküldeni szíveskedjenek!
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKMEGYEI
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiádóhivatala
Aj KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
• 4
\
.
a
.
—
. ■
'
•
;
\
"
V ■ ■
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
Mindennemű könyvnyomdai munkákat
szépen és ízlésesen
szolid $rak mellett
gyorsan készítek!
MAGYARY GYULA
VII. évfolyam.
1914
Előfizetési ár: egész éne 6 koron, (élem 3 koron egyes füzet ért 20 fillér.
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
TURKEVE,
DARÓCZY
ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 január 25
2. szám
JASZNAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Magyaryi Gyula, Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
^si árak: Egész évre 6 korona.,Félévre 3 korona
A lap szelleijii részét illető közle
Előfizetési pénzek; hirdetések és
mények Magyary Gyula felelős , hirdetési uuaK
narnrzv Antal
anrai
Daróczy
szerk. cimere|(Szolnok) intézendők | kiadóhoz dijak
(Túrkeve°
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
A^éltóságos Főispán Úr!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1913. évi december
havi állapotának főbb mozzanatait következőkben
vagyok szerencsés ismertetni:
h hó folyamán csak magam s én is csupán
a szajoli és pusztanagytenyői el. iskolákban telje
sítettem látogatást, mivel a halmozott adminisztfátionális teendők és pedig: tahitok, tanítónők, óvó
nők fizetésrendezése, több százra menő fizetéski
egészitő államsegély, nyugta láttamozása, több
százat tevő arcképes igazolvány záradékolása stb.
hivatalom egész személyzetének minden idejét a
hivatalos időn túl is teljesen lekötötték, annyivalinkább, meri a szabadságon levő Csikós József
segédtanfelügyelő helyettesítése iránt intézkedés
nem történt.
— 3 —
>
Hivatalom az 1913. év folyamán 12774 ügydanabot dolgozott fel s elintézetlenül• az elmúlt
esztendőről egyetlen ügydarab sem maradt.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter
ur a jászberényi és kunszentmártoni állami gaz
dasági népiskoláknál uj szaktanítói állást szervezett.
Előbbire Szép László, utóbbira Lupán Aurél szakJanitó neveztetett ki — Bérndí Sándor mezőtúri
gazd^ szaktanító Toronlálvásárhelyre tétetett s he
lyére Nagy Sándor újonnan kinevezett szaktanító
jött. Nete Ferenc.* tiszaföldvári és Márton Lajos
kisújszállási gazd. szaktanítók kölcsönösen áthe
lyeztettek.
Szakminiszter ur Kun Aladár túrkevei áll. polg.
isk. rendes tanítót saját kérelmére a marosujvári
hasonló intézethez helyezte át.
A kisújszállási közs. polg. leányiskola tantes
tülete ezen' intézet kéretei közölt önképzőkört
szervezett, melynek főfeladata a magyar irodalom
szélesebb körű megismerése lesz.
A nagykörűi gazdas népisko ai építkezés ügyét
munkába vettem és azt minélelőbb sikerhez jut
tatni törekszem. .
I
r.
A tiszainokai ref. ísLWhház fölépü.t és ren
deltetésének átadatott.
)
Tóth István a szolnoki, Legcza Mihály a jász
berényi, Marody Antal a mező un iparostanoncollhon vezetője a miniszter úrtól 200—200 korona
jutalmat nyert.
A szolnoki állami polg. fiúiskola tanfeíszerclé eire 3000 K engedélyeztetett.
Végül lehetetlen meg nem emlékezném az
elmúlt hó 21-én Tiszakürt községben tartott ovo-
dafelavatási ünnepélyről, melyen a nagylelkű ado
mányozó : Dr. Léderer Gyula urnák m. kir. vall,
és kozokL miniszter ur köszönő iratát átnyújtottam.
\
• . 1
„A modern magyar énektanitó/
Ezzel a címmel jelent meg Révfi Géza cikke a Népi S,
Lapja 50. számában. Úgy gondolom, valamennyi tanitótársam
elolvasta e mindvégig élvezetes és aktuális tanulmányt, mely
gondolatok ma, a valóságba . átültetve, — hiába minden
ellenvetéseknek — tudatosan építik meg a jövendő nemzedék
zenei intelligenciáját. Hogy mily hiányos az ember bizonyos
zenei tudás nélkül, azt legtöbbször — épen — a tanítók
hangoztatják.
'
•
A társadalmi élet megkíván minden tagjától valamelyes
zenei készséget, mert enélkül, — úgy mondják 1 — nem is
teljes az „intelligenciája!“ — Ha pedig ezt halljuk, bizony
soknak ökölbe szorul a keze, hogy épen (!) a zene nem
tudása miatt, kétségbe merik vonni az ők „általános" mű
veltségűket !! De, ez az „általános" az, ami magában hordja
— nagyon helyesen — a társas élettel való különféle kívá
nalmak szükségességét‘s így — az erreváló nevelő-oktatást.
De hadd térjek a tulajdonképeni tárgyra.
Vannak egyes kitételek a R. G. közleményében, amelyeket
az u. n. „maradiakra" vonatkoztat, de nem a kellő-tapin
tattal. Nem helyes lepocskondiázni annyi érdemes, idősebb
kartáfsunkat csupán azon indoktól vezettetve, hogy nem
tudnak a „hangjegy" után való énektanítással megbarátkozni.
Ez érthető s magyarázható is I De viszont, ha szép szerével,
módjával egyengetjük az utat a „maradiakhoz", bizonyosan
elismerik s szükségesnek fogják találni azoknak a „furfangos
pontoknak" a tanítását.
Csak csínján azokkal a „maradiakkal!" Kár annyit
molentálni őket, mert egy kis okoskodás után látni fogjuk,
hogy — az ők szempontjukból 1 — igazuk van s megmo
solyogják azokat az „ifjúit időkéből való tanítókat, akik
— 4 —
türelmes és fárasztó munka után tudnak
hogy tanítványai „hangjegyről“ énekének.
azzal dicsekedni,
És most lássuk a — „maradiakat!" Hogy miért kapta
sok kollégánk ezt az épen nem hizelgő jelzőt, mindannyian
tudjuk: „hallás" után tanítanak — énekelni!
Az 1905. évi Tantervben foglalt céloknak megfelelnek.
Igenis megfelelnek, ugy az alaki, mint tárgyi céloknak. Ép
úgy nemesíti, neveli érzelmeit s ugy megtanítja a dalt a
tanulóknak, mint azt' a Tanterv megkívánja. De, — persze:
itt á bibi f — ezeket a célokat a „maradi", csak „hallás"
utáni tanítással éri el; már pedig a Tanterv azt is mondja,
hogy a tanulóból önálló énekest neveljen a tanító, (aminek
később sok hasznát látja) Igen, de ha a Tanterv ebbeli
kívánságának akar eleget tenni, ugy „hangjegy" után kény
telen tanítani. És mi lesz az eredmény? Amennyire önállóvá
tette a tanuló énektudását, ép olyan mértékben ellentmon
dásba került a — Tanterv céljaival! ?
* Szomorú tényként állapíthatják meg, hogy a népdal
mind gyérebben jelenik meg zeneirodalmunkban. R. G. sze■ rint a banális kabarédalok kezdenek hódítani. Nem is annyira
banálisak azok, mint időszerűek s ez oknál fogva — szük
ségesek. Modern időket élünk. Nem csodálkozhatunk, ha a
kanász gyerek a Zerkovitz- „Trombitás" kupléját fütyüli a
mezőn. És hogy miért terjedhet el ilyen széles rétegben a
banális dal, annak oka egyszer-másszor a fülbemászó meló
diában, kellemes, sokat mondó ritmusában s a frivol szö
vetségben rejlik..
í
És most, — e kis intermezzó után — folytassuk a
„maradi" okoskodását.
Mondjuk, hogy önálló énekest faragott a — Tanterv
hez híven —.a tanulóból. Megadta a készséget ahhoz, hogy
holmi „banális" dalokat lapról‘énekeljen s ezzel érzelmeit,
szunnyadó s fejlődő ösztöneit egy csapással oly irányba
terelje, mely lelki folyamatokba tudatosabbá válnak, bizonyára
nem fogi a modern idők gyermeke olyan erkölcsi elveket
4 vallani, mint amilyeneket ők vallanak, akik pedig szintén
| „maradiaktól" nyertek énektanítást — „hallás" után. Ha
■
.
J
?
'
.
í
■
'
■
■
annyira, féltik a népdalt, miért a hangjegy? Hisz’ ehhez
nem kell kotta! ? Hallás után is csak megtanul a tanuló
mindent, még „banális" dalokat is; hát akkor miért vigye
szándékosan lejtőre a tanuló erkölcsi érzéseit? A nép egy
szerű fia, az ő. gondolat — s érzelmi világában mindig
teremt dalokat, gyönyörűeket, hangjegy-tudás — nélkül 1 De
nemcsak ez a természetes lelki sajátságu ember önti — ön
kéntelenül — dalba érzelmeit, hanem az intelligensebb elem
is. Mindig örök-szép maradnak a „Csak egy kis lány van a
Világon" „Ritka búza" stb. c. dalok, igazi népdalok, me
lyeknek szerzője abszolúte nem értett a Hangjegyhez!? S
ők, ha nem is hangjegy után, de mindannyian megtanulták
s örömest átadták a tanulöseregnek, híven, eredetien, —
„hallás" után.
Már most kérdi: ő szolgáltassa az eszközt az erkölcsi
törvényekbe ütköző dalok elénekléséhez a — Tanterv alap
ján ? Ez ! volna az az énekkészség, amit a hangjegy ^nyújtana!
. íme, egy „maradi" !.... Mondtam: csak csínján azok
kal a „maradiakkal"!..
< (Folytatom)
Újhelyi András
•
áll. tanító.
*
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanító.
f
„A gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó janitót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond."
Felméri L.
Mielőtt létrehozta volna a Teremtő a láthatói világot,
kitűzte előbb annak a célját, megalkotó és maga elé idézte a
teremtendő világ képét. Azután megteremtő a szükséges anya-
7
j
•
got s azt, valamint a tért és időt is végtelen bölcsességgel
beosztotta és csak az igy megállap.tott s a célnak legtökéletesebben 'megfelelő művészi tervezése nyomán látott az alkotás
nagyszerű munkájához.
• Az alkotó eme mesteri tervezese világosán meglátszik a
térben elhelyezett teremtmények rendszerein s a természeti
dolgokon végbemenő időbeli változásokon, vagyis az okok
és okozatokon, mint megannyi természeti örök törvényeken.
A Teremtő ezzel mintegy példát s utat mutatott, hogy az ál
tala halhatatlan lélekkel, ésszel, és szabadakarattal felruházott
ember is minden cselekedetét hasonló tervezés szerint eszkö
zölje kitűzött céljainak elérésére.
Ugy; az egyes emberek, mint a társadalmak, vagy az
állam, mint összesség, minden véghezviendő, cselekvésökkel
és józan törekvésükkel bizonyos, kitűzött célokat iparkodnak
elérni. E kitűzött célok pedig csak az előre jól átgondolt és
megállapított rendszerek s a körülményekhez mért okos ter
vezések alapján érhetők el. gppen azért minden foglalkozás
nál, u. m. a földmivelésnél, iparnál, kereskedelemnél, továbbá
a művészeteknél és tudományoknál, az iroda'omnál, szóval
minden cselekvésnél s igy a tanításnál és nevelésnél is bi
zonyos mesterséges rendszert kell felállítanunk és előre ké
szített tervezés nyomán haladnunk, hogy célunkat mennél
\
tökéletesebben elérhessük.
Mivel pedig most az iskolai tanítás és nevelés terveze
téről van szó, azért elő fogom adni röviden a tanterv fogal
mát és szükségességét, továbbá áz állam jogos befolyását az
iskolai oktatásra és nevelésre, végre, hogy a kérdőtételre
megadjam az- érdemleges feleletet, ki fogom fejteni az állam
ellenőrző közegénekta tanítás és nevelés szempontjából a tan
tervre való jogos, sőt kötelességszerü^beavatkozását.
j .
I. A tanterv fogalma.
Tanterv alatt értjük az iskolafelügyeleti jogot gyakorló
hatóság által megállapított tervezetet, amely magában foglalja
az iskolai tanítás és nevelés által biztosítandó cél meghatá
rozásait, a tanítás tárgyait, ezek tartalmát és terjedelmét, végre
az egyes tárgyak tanítására fordítandó heti, órákat.
A tanterv kétféle: általános és részletes. Az általános
tanterv az egész évi (osztálybeli) összes anyagot főbb voná-
-
j
•
sokban, a részletes tanterv pedig a heti, sőt napi, illetve
óránkénti feldolgozandó anyagot sorolja fel.
Manapság már minden müveit államban meg vannak
állapítva a részletes tantervek, melyek azonban időről-időre
felülvizsgálás alá kerülnek. A szakemberek egy része nincs
megelégedve a mai tantervekkel, épen azért világszerte napi
renden vannak a tantervek felülvizsgálása és a javítása iránti
követelések. Majdnem minden országban általános a panasz
a tanulók túlterhelése miatt, amelynek okául a tantervek nagy
ismerethalmazát, ezek sokféleségét, a tanítás merev szakrend
szere folytán előállott szerteágazó ismeretközlést és a módszer
fogyatékosságát emlegetik. Igazuk is van. Mert a mai tanitástervezetekben felsorolt anyagok mind mennyiségileg, mind
minőségileg, nem annyira az életreható gyakorlatiasságot, mint
inkább csak az üres elméletet szolgálják.
Hazánkban az összes iskolák részére az állam rendeleti
utón állapítja meg a tantervet. Kivételt képeznek pl. a ref.,
ág. ev. stb. :— vagyis az úgynevezett autonóm hitfelekezetek
iskolái, mivel ezek részére, bizonyos előbbi viszonyok folytán,
az illető felékezetek főhatóságai állapítják meg a tantervet.
De ha az autonóm felekezetek iskoláik fenntartásához államsegélyt vesznek igénybe, akkor azok is kötelesek az állam
I tantervéhez alkalmazkodni. Ellenkező esetben elvesztik az
A államsegélyt és az általuk kiállított iskolai bizonyítványok
sem ismeretnek el,ami rendén is való.
II. A tanterv szükségessége.
Hogy a tanítás eredményre vezessen, feltétlenül szük
séges, hogy a tanító a lelkében már előre megalkossa leen
dőinek a tervét az előre beosztott, élrendezett tananyaggal és
munkaidővel. Ily előre megállapított és a gyakorlati kivitelbe
átvitt tanterv nélkül egy iskola sem viheti sokra a dolgát.
ébb és legbuzgóbb tanító sem képes
Éneikül meg a .—o—,— ,
-.
oly sikert felmutatni, mint a tervszerű tanítással. Vannak ugyan
tanítók még ma is, akik csak a lelkűkben hordott terv sze
rint járnak el tanításukban és nevelésükben, emiatt azután
minden határozottabb terv nélküli szerte csapöngásokból,
szeszély- és ötletszerű kapkodásból áll csalt eljárásuk s így
kellő eredményt okosan várni tőlük nem is lehet. Epén ez
- 8 -
>
9 —
okból törvény és miniszteri rendelet által van előszabva az
5
iskolai tanitástervezet.
*
Az iskolától várt kellő eredmény céljából megkövetelik,
hogy minden tanító a hatóság által megállapított kész tan
tervhez tartsa magát, vagy legalább ily tanterv nyomán — a
hatóság utasítása szerint — maga készítsen iskolája viszo
nyainak. megfelelő tantervet, mellyel a tanítás ugy szabályoztassék és rendeztessék, hogy annyi tananyag, amennyit a
népiskola természete, a növendékek tehetségei, előképzettségei,
jelenlegi és következő életviszonyai és szellemi szükségletei
igényelnek, ugy dolgoztassanak fel, hogy minden éppen al
kalmas időben és osztályban az előzményeknek a követke.zendőkkel szerves összefüggésében ugy tanitassék és gyako
roltassák, hogy a tanítás és alkalmazás s a külön tárgyak
egymásba vágjanak. Eszerint a jó tantervnek magában kell ■
foglalnia a tanítás és nevelj összes elveit. Ily tanterv kidol5 gozásában, különösen figyelembe veendő: az osztály; a tan
anyag, a tanitásrend és az órabeosztás.
Szükséges tudnunk, hogy minden év junius hónapjá
ban be kell jutatnunk a következő tanévre szóló — vakáF a
4n«gunkkészitette — tanfervet és órarendet a királyi tanfe- .
lügyelőnek, láttamozás és jóváhagyás céljából. A hitfelekezeti
iskoláknál a kir. tanfelügyelő megengedheti,kivételesen, hogy
helyette az illető helyi, megbízható, iskolahatósági elnök láttamozza és tetszése szerint jóváhagyja a hozzá évről-évre bemutatott osztályok tantervét.
Megjegyzendő, ho^ nem elég a tantervet csak elkészí
teni és jóváhagyás végett bemutatni, azután a szekrénybe
vagy az asztalfiókba zárni, Jianem elengedhetetlenül szükséges, hogy az abban fogiáit tanitásmenetet a tanító hűsége
sen kísérje Óráról-órára. Evégből a tanterv folyton szemei
előtt legyen, akárcsak az épitésnél a munkavezetőnek az ő
tervrajza. Mert tanterv nélkül a legkitűnőbb tanító is nagyon
könnyen eltévedhet a tanítás 'amúgy is szövevényes, útvesztő
labirintusában.
Azt hiszem, hogy az itt röviden elmondottakból is eléggé
kitűnik a tanterv szükségessége, épen azért feleslegesnek is
tartom annak fontosságát és nagyhorderejét bővebben'fejte
getni, hanem most már áttérek másra.
(Folyt, köv.)
. H 1 R E K.
A jegyzőkönyv XIV. pontjához.
A „Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei ' Tanítótestület”
központi választmányának 1913. évi november hó 5-én tar
tott üléséről e helyen, az előző két számban közzétett jegy
zőkönyv fennt jelzett pontja — a népoktatás államosítására /
és a felekezeti hittanra vonatkozó részében — helyesbítésre
és kiegészítésre szorul.
,
, ,,
> Helyesbítésre szorul azért, mert ennek a két tételnek
én nem a tárgyalásra kitűzését tartottam s illetve tartom me» nem engedhető“-nek, hanem az oly értelmű és oly irá
nyú tárgyalásátmely a meglevő törvényes ‘állapotoknak, a
felekezeti békének áldatlan felkavarását jelentené.
Kiegészítésre szorul azérfi mert a jkönyv nem is érinti
azt a —"talán mégis el nem hallgatható - ténykörülményt
hogy a választmány jelenlévő tagjai mondhatni kivétel nélkül
idegenkedéssel fogadták-^zt a gondolatot, mely a hittannak
az iskolákból való kiküszöbölését célozza.
Sőt a tétel előadására önként vállalkozó elnök mintegy
garantálta,-hogy a közgyűlésen sem akad bive ennek az
."^Ezekből önként következett azon indítványom, hogy ha ' (
már valóban ilyen „támogató” a hangulat: akkor húrozzon
■ a választmány logikusan akként, hogy a
két kétségtelenül erősen érintő ama tételt ^gyalás nélkül
egyszerűen, csak szavazásra „tűzi" a közgyűlés elé. (Ha nem
való kitűzést tar
talmazó határozat: egyhangúlag, szavazat-többsége .vagy
h02V •> _ erről sincs szó a jegyzőkönyvben, sőt én arra
tudok visszaemlékezni, hogy azt a határozatot az elnök
valamelyes formában a választmányi ülésen kimondotta volna.
’ A tárgy” hűség és a legyzőkönyv teljessége szempont-,
jából szükségesnek tartottam ezeket a fenntidézett jegyzőkönyv,
ponttal kspcsólatban megjegyezni.
Szolnok, 1914 január hó 21.
1
. ;
Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
- 10 —
— 11 ~
A vidéki kartársak szives figyelmébe. Felkérem a
vármegye területén működő igen tisztelt kartársalrriat, hogy a
városaikban, községeikben, gyűléseiken folyó kultürmozgal' makrói, eseményekről & lap részére tudósítást küldeni szí
HIVATALOS RÉSZ.
veskedjenek. Különös, de úgy van, hogy pl. az alföldi ma
gyar közművelődési egyesület vidéki működéséről a „Nemzeti
iskola" utján értesülhet a megye tanítósága. Annál is inkább
kérem a tudósításokat a lap részére is beküldeni, mert a
„Népművelési Bizottság" elnöke a kir. tanfelügyelő ur lévén,
ha tőle szerzem be a . lap részére az adatokat, őt öndicséret
tel, engenKpedig hizelgéssel, vagy tudom is én mivel gyanú
síthatna meg a most dívó erkölcsbiráskodás. (Nevezzük an
nak 1) A tudósításokat esetlég csak vázlatosan kérem megírni.
i
>
♦
/
Szerkesztő.
A mi mulatságunk. A legnagyobb buzgalommal fára
dozik a szolnoki rendezőség azon, hogy a február hó 7-én
megtartandó mulatságunk minden tekintetben jól sikerüljön.
Nagyon kívánatos, hogy a vidéki kartársak is vegyék ki ré
szüket a bál anyagi és erkölcsi sikerét biztosító munkából.
A már szétküldött s az itt is leközölt műsorból is meggyő
ződhetik mindenki, hogy a mulatság magas színvonalú lesz.
Ezért, de erkölcsi kötelességből is/ legyünk rajta mindnyájan,
hogy a mi bálunk legyen a farsangi mulatságok legsikerültebb mulatsága. — Hangversenyünk műsora: 1. Szabadság
dal Kückentől. Énekli a kőbányai úri dalárda, vezeti Pálmai
Kálmán. 2. Felolvasás : Tartja Minké Béla. 3. Magyar nép
dalegyveleg Várfölditől. Énekli a kőbányai úri dalárda, vezeti
Kiss Károly. 4. Chopin E dur és E mól valcer, zongorán
játsza Herendi Böske. 5. Hardangeri nászút, svéd dal. Énekli
a kőbányai úri dalárda, vezeti Pálmai Kálmán. $ Gordonka
zongora kísérettel. Előadja Katona Zoltán, kíséri Kiss Károly.!
7. Falu végén kurta korcsma. Énekli a kőbányai úri dalárda,
vezeti Kiss Károly. 8. Páris ifjai. Verditől. Énekli Brózsik
Pál, zongorán< kiséri Herendi Böske. 9. Magyar dal, melo
dráma Szövegét irta Herodek F., zenéjét szerzetté Kerner F.,
szavalja Pálmai Kálmán, Jérfi far, zongora és harmonium
kísérettel.
7493. szám.
।
Valamennyi
állami népiskola Gondnokságának, illetve igazgató (vezető)
tanítójának az állami elemi népiskolák uj számadási rend
tartása tárgyában.
A 164 730,913. sz. alatt kelt, vallás és közoktatásügyi
miniszteri körrendelet — a fenti tárgyban 6.128|913. sz. alatt
ezen hivatalos lapban f. é. október 25. számában közzé tett
rendelkezésem kiegészítésére tudomásvétel és szoros alkal
mazkodás végett — hiteles másolatban közlöm.
Felhívom Címet, hogy a (számadási főkönyv bekötésé
nek és az iskola leltárába történt felvételének megtörténtéről
hivatalomhoz tegyen mielőbb jelentést.
Szolnok 1913. évi december 6-án.
Rhédeí János
kir. tanfelügyelő.
7493 tfi. számhoz.
Másolat.
A vallás és közoktatásügyi magyar királyi Minisztertől.
164.730)913. szám. VI.|á. A folyó évi augusztus hó 29-én
44040. szám alatt kelt és az állami elemi népiskolák szám
adásaihoz használandó nyomtatványok tárgyában kiadott
körrendeletre több oldalról hozzám intézett jelentésekből
arról győződtem még, hogy a kötelezőleg életbe léptetett
uj számadási rendtartás és az ahhoz való nyomtatványokra
nézve nem minden tekintetben egyöntetű és nem mindenkor
j helyes az eljárás. Minthogy kiváló súlyt kell helyeznem arra,
hogy az iskolai pénz és vagyonkezelés ellenőrzésére is első
sorban hivatott kir.-tanfelügyelő urak minden kétséget ki
zárón teljesen egységesen járjanak el, ennélfogva a fent
jelzett, körrendeletem kiegészítéséül az alábbi . ismertetést
teszem közzé: Az uj nyomtatványok elsősorban azt célozzák,
hogy az állami elemi iskolák p^nz és vagyonkezelése minél
egyszerűbb, könnyen megérthető és amellett pontos legyen.
Ez okból az a rendeltetésük, hogy a régi napló és főszám-
- 12 —
,
.
adási rendszerből az egyszerűbb naplószámadás rendszerébe
vezessenek át. Első teendője minden állami elemi iskolai
igazgató-tanítónak és gondnoknak, hogy a m. kir. tudo
mányos egyetemi nyomdától ivenkint 6 fillérért beszerezhető •
bevételi és kiadási rovatozásu, a körrendeletben B
és C
•I. jelzéssel említett nyomtatványokból egy oly „számadási
"főkönyvet" köttessen egybe, amely előre láthatólag legalább
öt.egymásutáni tanévre elegendő. Egy két taherős iskolák
részére mintegy 20 bevételi és 49 kiadási rovatozásu beliv
kötendő.egybe, ugy hogy a könyv első felében tisztán a ki
adások bejegyzései foglaljanak helyet. Nágvobb iskolák
részére megfelelően több "Ívből • álló számadási főkönyvet
berendezni, mert a hosszas használat alatt a számadási
főkönyv nagyon ki van téve a megrongálódásnak. A szám
adási főkönyv lapszámozandó. Elő oldalon feljegyzendő,
hogy hány lapot tartalmaz, ugyancsak az első lapon kell
feljegyezni, hogy hányadik lapon kezdődnek a bevételek és
hányadik lapon a kiadások feljegyzései. Ezt minden tanév
elején meg kell állapítani és feljegyezni. A folyó tanévben
már befolyt bevételek és tett kiadások az eddigi naplóból
az uj számadási főkönyvbe átirandók, az ezutáni bevételek
és kiadások pedig már az uj könyvbe jegyzendők be. A
számadási főkönyv megőrzésére és vezetésére nézve az év
végén abból kiírandó és a körrendeletben A -|. jelzéssel
említett két ívből álló számadás nyomtatvány hátlapján lát
ható a részletes utasítás. Az ott foglaltakon felül különösen
hangsúlyoznom kell még, hogy ezentúl az egyes iskolák
„számadási főkönyvei" fognak feltétlen hitelességgel bírni
minden az iskolák pénz és vagyonkezelése körül előfordul
ható esetleges szabálytalanságok, számadási bonyadalmak
tisztázására vonatlcózó ügyek elbírálásánál, mely okból a
bekötött és lapszámozott „számadási főkönyv" az iskolai
leltárba felveendő s azért, illetőleg az abba bejegyzett adatok
helyességéért, az állami iskolai gondnokságok egyetemlege
sen és teljes anyagi felelősséggel szavatolnak. Az iskolai
,.számadási főkönyvbe" az iskolát érintő összes, már meglevő
- értékeket és az évenként befolyó összes jövedelmeket ponto
san be kell Sjegve^nL Más pénznapló azonkívül nem veze
tendő. Az évenkénti beirási dij jövedelem és az abból tőké
sített „könyvtár alap" vagyon álladéka a könyvtári célokra
tett kiadások a „számadási főkönyv" bevételi 1. és 2. illetve
a kiadási 5, még az egyébb az iskolával való kapcsolatos, de
nem mindenkor tisztán az iskolai célt szolgáló bevételek ala
pok, alapítványok vagyon álladéka és azoknak jövedelmei,
továbbá az ezek terhére eszközölt kiadások és bevételek 8 ,
és 9, illetve a kiadási 13-ik egyenesen erre a célokra szánt,
vagy a nyomtatványon üresen hagyott, a szükség szerint a
számadó gondnok által megnyitandó pénzhasábokra jegyzen
dők be. Ha akár a könyvtári, akár más alapok címen kezelt
takarék betétek felhasználás alá nem kerülnek, akkor a ta
karékban gyümölcsöztetöleg elhelyezett összegek, továbbá az
esetleges értékpapírok névértéke is a számadási év végén,
mint maradvány jelentkezik, mely a következő évi számaeási naplóba változatlanul átvezetendő. Az ifjúsági és taní
tói könyvtárak céljaira szolgáló beirási dijak esetleges ma
radványait nem külön . tanítói és külön ifjúsági könyvtári ,
alapcimeken kezelendők, hanem együttesen könyvtár alap
címen. Végül még megjegyzem, hogy a beirási dijak fel
használásáról, minthogy az a rendes számadási pénznaplóban
amúgy is elkülönített pénzrovatban kezeltetik, külön elszámolást
készíteni nem kell. Budapest, 1913. évTtlöyember hó 25-én.
4A miniszter rendeletéből; Dr. Szűcs István s. k. miniszteri
titkár.
A hivatalos másolat hiteléül.
Szolnok, 1913. évi december hó 6-án.
Bogárdy Antal
. kir. s. tanfelügyelő. v
. 423. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi áll. el. népiskola
igazgató- és vezetőtanitójának.
Az Ifj. Könyvtárak iskolánként eddig használt törlesztésiivét’vall. és közolt. miniszter ur Önagymé.ltósága mellőzen
dőnek rendelte s a teljesített törlesztésekről nyilvántartás ve
zetését — az iskolák .részéről bemutatott posta befizetési lapok
vagy nyugták alapján — hivalalom teendői közé sorolta.
— 14 —
■ ' Felhívom azért a Címet, hogy iskolája törlesztés alatt lévő
ifjúsági könyvtár, vagy kiegészitésérőbaz alábbi minta szerint
kimutatást szerkeszteni s a 2171-913. sz. körlevelem kapcsán
beterjeszteni szíveskedjen.
Ha iskolájának többféle tipusu könyvtára van törlesztés
alatt s különböző időben küldve, minden típus, vagy kiegé
szítés külön külön tüntetendő fel; ha azonban ugyanazon
gondnokság alá tartozó külön körzetben (külterületi, tanyai
stb.) iskolának több, de egyforma tipusu s egyidőben érkezett
könyvtára van, azok együtt veendők f 1.
Ismételten felhívom Címet, hogy a törlesztési részleteket,
I minden év október hó végéig fizesse ki s a befizetési lapo
kat január hó 15-ig küldje be hivatalomhoz.'
Szolnok, 1914 január hó 21-én.
K
f
A 176245—913. sz. vkminiszteri körrendeletét tudomás
vétel és szoros alkalmazkodási végett hiteles másolatban kozéteszem.
Szolnok, 1913. évi december hó 26-án.
.
.
Kir. ‘tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s» tanfelügyelő.
\
kir. tanfelügyelő.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 176245
1913V1 b. Szám. Az 1907. évi III. t.-c.-ben, továbbá a hazai
tanszeripar pártolása ügyében kibocsátott 1907. évi 8886^^rendeletemben foglaltak kapcsán felhívom tanfelügyel u ,
értesítse szigorú miheztartás végett a felügyelete ala tartozó
állami és községi iskolák igazgatóit hogytekmte,el iazon kö
rülményre, hogy a zsolnai üveggyár r.-t. zsolnai gyaraban
most *
ár hazai gyártmányú laboratóriumi üvegek is készül
A befizetett részle
tek felsorolása
*A kifize
tés ideje
UJ
(
Másolat
-i állami elemi népiskola törlesztés
^latt lévő ifjúsági könyvtár típus, illetve kiegészítésről.
év hó
pártolása tárgyában.
Rhédei János
A ......
A könyv
tár ára
állami és községi jellegű elemi és polgári iskola Igazgatójá
nak a zsolnai üveggyár laboratóriumának uveg-teimekeinek
»
Kimutatás
-ó
Valamennyi
- •
423. számhoz.
E
7943. szám.
év hó «
A részlet
összege
K
JEGYZET
nek és ezért az idevágó szükségletek a hazai ipar u jan
fedezhetők, a vezetésükre bízott tanintézetek részére szükséges
laboratóriumi üvegeket ezentúl kizárólag ezen hazai készítményekből fedezzék.
.
•
Külföldi eredetű laboratóriumi üveg készítmények abvezetöleg idézett rendeletem értelmében ezentúl csakis itte
részről kieszközölt előzetes engedély alapjan szerezhetők
.
! f
*A megelőző
tanévekről
a pén tár
naplóba ve
zetés ideje
'Budapest, 1913. december hó 12. A miniszter helyett.
Benedek s. k. államtitkár.
A hivatalos másolat hiteléül.
Szolnok, 1913. évi december hó 26-án.
Kóródy Ferencz
kir. s.
tanfelügyelő.
— 16 —
7617. szám.
z
— 17 —
X
alapítványi gondnoknál az iskolai, illetve tankerületi igazga
tóságok utján nyújtandók be.
Kelt Magyaróvár, 1913. évi december hó 5.
A Nunkovich András-féle alapítvány gondnoksága.
. F
Körlevél.
A 188295 913. sz. vkminiszteri körrendelet alapján a
Nunkovich András-féle alapítványnál megüresedett ösztöndíjra
vonatkozó pályázati hirdetményt tudomás végett egész terje
delmében közéteszem.
Szolnok, 1913. évi december hó 11.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc
kir. s. tanfelügyelő.
217. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok
Másolat.
188295—1913. vm. számhoz.
Pályázati hirdetmény
állami
iskola
vagy nyugtatványt nyilvántartásba vezetés céljából haladék
talanul, a jövőben pedig január hó 15-ig-mutassák be.
Amely iskolák részéről a könyvtár költségvetés jóvá
hagyás végett s a IX. sz. kimutatás beterjesztve nem lett
volna, abbeli, kötelezettségeiknek azonnal tegyenek eleget.
Netáni késedelemért az igazgatótanitó és könyvtár
kezelő tanító urak egyetemlegesen felelősek.
Szolnok, 1914. évi január hó 9-én.
a Nunkovich András-féle alapítványnál 1913. évi szeptember
hó 1-től kezdődőleg megüresedett 2 (kettő) évi 200—200 K-s
ösztöndíjra.
• „
' í
.
Ezer) ösztöndíjban az alapító végrendeletéhez képest
mindenek előtt azon tanuló ifjak részesittetnek, akik az ala
pító rokonságából származnak, ha tanulmányaikban csak kö
zépszerű előmenetelt tesznek is; és pedig az elérni iskolai
tanulmányok megkezdésétől tanulmányaik befejeztéig.
Az ösztöndíj félévi részletekben folyósittatik Lés pedig
minden év február és julius havában.
Azon esetre azonban, ha az alapító rokonságából leszár
mazó ily ifjak nem volnának, va$y nem jelentkeznének, vagy
végre a rokonság leszármazást igazolni, nem tudnák, az ö^
töndijban más szegénysorsu és atyátlan árva tanulóul^*
valamennyi
Vármegye
tekintetes gondnokságának, illetve állami elemi iskolai igaz
gató- és vezető tanító urnák.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Önagyméltósága 1913. évi 39226. számú rendelete folytán felhívom a
Címet, hogy az állami elemi népiskolák részére a vallás- és
közoktatásügyi miniszter .ur által a beirási dijak terhére
megrendelt és még törlesztés alatt álló összes könyvtárak
árának a folyó tanévi részletéről a postabefizetési lapokat,
Rhédei János
,
kir. tanfelügyelő.
239. szám. -
Körlevél. > t
,
részesittetnek.
A pályázati kérvények a következőleg szerelendők fel:
1.
Rokonoknál: a rokonságot kitüntető kimutatással.
2. Nem rokonoknál: a szegénységet és árvaságot tanú
sító bizonyítvánnyal.
3.
Valamennyinél: a tanulónak születési és
4.
Ugyanannak iskolai bizonyítványával.
5. A kérvények Moson vármegye közönségéhez, mint
pártfogóhoz intézendők és 1914. évi március hó 31-ig alulirt
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami és községi
kisebb fokozatú gazdasági népiskola* gondnokságához és
iskolaszékéhez, — igazgatójához, tanítójához és tanítónőjéhez.
Kir. tanfelügyetöségi iskolalátogató megbízása iránt.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur ő Nagyméltósága
19)3. évi december hó 14-én 157434. sz. a. kelt rendeleté
vel Nagy Károly kunszentmártoni önálló gazdasági népisk. igazg.-szaktanitót a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye te
rületén fennálló kisebb fokozatú gazdasági népiskolákra
vonatkozó hatáskörrel a kir. tanfelügyelőségi iskolalátogatód
tisztelettel megbízta.
— 18'—
kir. tanfelügyelő.
7828. szám.
Körlevél.
Valamennyi áll. el. isk. gondnokságához, községi és hitfelekezetf iskolaszékekhez és uradalmi el. isk. fenntartókhoz, a
nyugdíjazás alkalmával felmerült orvosi dijak szabályozása
tárgyában.
A nagym. vallás és^özoktatásügyi miniszter urnák f.
é. 177.337 sz. i^delete folytán az elvi jelentőségű határo
zatát alkalmazkodó tudomásulvétel céljából következőkben
közlöm :
„Az orsz. tanítói nyugdíj — és gyámintézet kötelékébe
tartozó tanítók nyugdíjba lépésének szükségességét és jo
gosságát az 1875. évi XXXII. t. c. 40 §-ában foglalt ren
delkezéshez képest a kir. tanfelügyelők elnöklete alatt működő
vármegyei állandó vegyes nyugdijbizottságok állapítják meg.
Az ezen bizottságokban orvosszakértőkként eljáró or
vosok részéről igényelhető szakértői dijak mindezideig nem
lévén szabályozva, jövőben leendő miheztartás végett az
alábbi díjszabást állai ítom meg:
K'
1. A nyugdíjazás alá vont tanítók szolgáíatképességének,_ vagy szolgálatképtelenségének megállapítása tekintetében
az állandó vegyes nyugdijbizottság kebelében "teljesített or
vosi vizsgálatért a lelettel és véleménnyel, vagy a kívánt
pótvéleménnyel együtt vidéken 8 koronát, Budapesten pedig
10 koronát állapitok meg.
2. Az. elmeállapotnak a szolgálatképesség, vagy szol*
gáldtképtelen-ség megállapításával kapcsolatban teljesített meg*
figyeléséért — tekintet nélkül a megfigyelések számára — a
részletesen indokolt véleménnyel, vagy pótvéleménnyel együtt
40 koronát szabok meg.
3.
A szolgálatképesség, vagy szolgálatképtelenség meg-'
*
.
. ! f
állapításával kapcsolatban teljesített laboratóriumi (gorcsövi
és hasonló munkával járó) vizsgálatért a véleménnyel, vagy
a kívánt pótvéleménnyel együtt 20 korona állapítandó meg.
4. A lakóhelyen kívül teljesített orvosi vizsgálat ese
tében az utazási illetmények (napidij, útiköltség) a Vili,
fizetési osztályba sorozott állami tisztviselő teljes - utazási
illetményei szerint állapitandók meg.
A 2. és 3 alatti esetekben a 40 koronán/ illetve 20
koronán felül az 1. alatt meghatározott dij meg nem álla
pítható.
Az ezen díjszabás szerint megállapítandó dijakat az
eljárt orvos által összeállított és az illetékes kir. tanfelügyelő
részéről igazolt díjjegyzék alapján az orvosnak a kir. tan
felügyelő ez iránti felterjesztése kapcsán a vallás és köz
oktatásügyi miniszter az orsz. tahitói nyugdíj- és gyámalap
terhére utalványozza ki.
Szolnok, 1913. évi december hó 19-én.
Rhédei János
Rhédei János
*
■
■
Erről Címedet tudomás és szives alkalmazkodás végett
értesítem. .
Szolnok, 1914. évi január hó 1-én.
**
kir. tanfelüg elő.
Szerkesztői üzenetek.
í,
.
4
V. L. Czibakháza. A kedves kolléga ur vezetése alatt működ)
derék tűzoltók parancsát mi is méltányoljuk Bizony nagy baj, ha a
fecskendők nem hordanak már jól, uj fe skendőket meg sem társadalmiutón, -sem az államtól nem képesek beszerezni. Elő a régi tapaszta
latokkal s talán megjő a kívánt siker. Égy pár jó mulatság rendezése stb.
Kiváncsi. Medgyesy Géza 191i. január 25-én 92 szavazattal vá
lasztatott meg“s-olnoki főkántoná. Megerősítése a váci püspökségtől
999 1911 sz. a érkezett le a- következő szövegezéssel: Jóváhagyom és
megerősítem a 4706 908. sz, püspöki rendelet értelmében. Vác, 1911
febr 25. gr. Csáky.
S.
D. A ejvizviccek hál Istennek apadóban vannak
< K
14
I
j
i
i* i
|
a/„Megyei Népoktatás"
inindazon előfizetői, kik
az 1912. és 1913. évi elő
fizetéssel hátralékban vannak, hogy ezen hátralékaikat
a kellemetlenségek elkerülése végett, 8 napon belül a
Kiadóhivatalnak okvetlenül beküldeni szíveskedjenek!
Y
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
‘ Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
imf
.
—<g=
JÁSZNAGYKÜNSZOLNOKMEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY GYULA
r
VII. évfolyamí
10-
1914 *
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes ffizet ára 20 fillér.
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
"
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 február 10
3. szám
JÁSZNAGYKÖNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS’
a kir Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
hivatalos közlönye
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intezendok
.
| Előfizetési pénzek, hirdetések és
I hirdetési dijak Daróczy-Antal
| kiadóhoz (Túr ke ve) küldendők
kg * ‘ ' ^-1
Néhány szó
t
a masrvar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert.
(Harmadik közlemény.)
Sajnos, hogy e lap szűk kerete nem engedi
meg a bővebb fejtegetést s ezért csak néhány
fontosabb körülményre lehet kiterjeszkednem.
Különben annyi értékes munka jelent meg e tárgyról hogy a lelkiismeretesen érdeklődő elég útba’igazítást találhat bennök. Természetesen nem
értem ezek alatt az úgynevezett „szobatuűosok
munkáit, mert ezekkel inkább rontunk, mint
építünk Ha az életben szerzett tapasztalatok nyo
mán felépült munkák helyett ezeket követi a
tanító, bizonyára eltéved eme rideg, holt szabalyok labirintusában.
t
A későbbi tanításunk folyatfían különös súlyt
helyezünk arra, hogy tanítványaink minden egyes
jól megértetett szót biztosan, helyesen és tökele-
A
&
.
—~ 3 “$
tesen olvassanak ki. Lehetetlennek tartom, hogy
ha valamely szót teljes precizitással olvastak ki
gyermekeink s azt többel is elolvastatok, hibásan
Írják le. Azért egyik legfontosabb eszköze legyen
a helyesírás tökéletesítésének a gyakori olvastatás
is. Olvastassunk sokszor, sokat, mert ez bizonyára
meglenni a kettős gyümölcséi. Megtanulnak a
gyermekek jól olvasni s a helyesírásuk is fejlődik.
Olvastatás közbeip se kerülje ki figyelmünket
a nehezebb, tehát a kiejtés megírás szerint változó
szók analizálása. Bonlassuk fel ezeket szótagokra,
szótagollassuk karban, majd egyesekkel. Pl.: ha
ezeket a szókat olvassák a gyermekek: „egyezség,
adja, szántja“ slb., helyes szótagolás lilán nem
Írják igy: „egycsség, agya, szántva" slb., mert
megtanulták, hogy a szólagok helyessége szerint
kell irniok. Tehát szótagokra bontva igy : „e-gy^zség, ad-ja, szánt-ja“ slb. Azt is megmondjuk,
hogy csak( a sor végén szoktuk a szókat elvá
lasztani, de olt is a szótagolás szerint.
Nagyon sokszor hallottam, sőt magam is
láttam, hogy egyik-másik kartárs hibáyszókat és,
mondatokat irt fél a táblára s azokat — mint
feladatot — helyesen akarta leíratni a gyermekek
kel. Erre vonatkozóan hivatkozom Breznay Imre
egri érseki tanítóképzőin! ézeti tanár egyik mun
kájára, amelyben a következőket mondja: „... Itt
kell megemlítenem azt a rossz szokást, hogy né
melyek nagy szeretettel adnak fel helytelenül Írott
példákat, hogy azt javítsa a gyermek feladatképen.
Nagy tévedésben van, aki ezt jónak, hasznosnak
tartja. Minek adjunk mi fel hibát, mikor úgyis
csinál a tanuló eleget. Csak azt győzze javítani!
Aki pedig nem sokat hibáznék, ne rontsuk a
szemét hibás szóalakokkal. Könnyen ugy járha
tunk ezzel is, mint mikor bűnöket magyarázunk
és olyan bűn ismeretére is reávezetjüK a gy^r'
meket, amit egyébként, önmagától talán sokkal
később ismert volna meg. Ez éppen olyan, mintha
selypítve beszélnénk, hogy feltüntessük a helyes
kiejtés szépségét a nyelvhiba mellett.
Aki ismeri Breznay Imre kiváló kvalitását,
bizonyára igazai ad neki, igy magam is.
Vannak szók, amelyeknek kiírása nehezebb,
komplikáltabb. Erre vonatkozóan Garamszeghi
~ Lubrich Ágost a „Neveléstudomány -a IV. kote
lének 124. lapján a következőket mondja. „ r
’ a szót ugv, amint az képzés, vagy ragozás utján
előállott!“ Rövid, de velős. Kommentár fölösle
ges hozzá.
Találunk sokszor olyan idegen szavakat,
'amelyeket nagyon sokféleképen Írnak és sokszor
mindegyik helytelen. !gaz, hogy ezeknek Íratását,
mint fölösleges nr xat, teljesen kiküszöbö nem
az elemi iskolából, de ha iratunk, azoknak a
ismertetésénél nagypn óvatosak legyünk. Mi, a 1
újságolvasó emberek vagyunk, a legtöbb i egen
szót újságból olvassuk. Ne tekintsük azon an
azokat az ottani alakjukban szentirásnak, mer
igen gyakran épen az újságban írják helyte enu .
Álljanak itt bizonyítékképpen Antibarbarusnak a
„Magyar Nyelvőr" 1911. évi VII. füzetérek 321lapján megjelent következő sorai:... „A Budapesti
Hírlap az idegen tulajdonneveket kiejtésük szerint
Írja magyarosan pl. München helyett Münkhen,
Saloniki h. Szaloniki, /Sah Sebastian h. Szán Szé* .
ti.
-
-
— 4 —
V
baszlián s’b. Ámde a B. H. hói a légi óbb esetben,
vagv nem tudják, hogy hívják az idegen szemé'
lyeket s városokat, vagy nem törődnek vele s
jgv aztán olvasóikat, kik a magyaros irás szerinti
olvasáshoz szoknak, teljesen félrevezetik. Azért
terjedt el nálunk ez a hibás elnevezés: Abbázia,
holott annak a fürdőhelynek (magyar betűkkel
irva) Abbacia a neve... Mi a hires elnök nevét
a B. H.-ban olvassa először, azt hiszi, hogy Lin
coln azaz Linczoln volt. Annak az amerikai folyónak nem Missouri, hanem Miszuri a neve... És
így tovább. Látjuk, hová vezet a B. H. eljárása.
A tulajdonnevek Írásában semmikép 5sem érdemli
meg az utánzást...."
Mi következik tehát ezután, ha még egy első
rangúvá felkapaszkodott újság is ilyep súlyos hi
bákba esik? Áz, hogy egy^talán né mentsünk
szóismeretet (alaki)* újságokból, hanem a leiratásraszánt idegen szók kiíratásának helyességéről hatá
rozott meggyőződést szerezzünk és csak azután
írassuk tanítványainkkal. Ha mi magunk se tudjuk
: biztosan, még említést se tegyünk azokról. Hej,
de sok intelligens, úri ember él közöltünk, akinek
még a helyesírás legelemibb részéről sincs fogalma,
mégis „grasszál", él „boldogan". Istenemre mon
dom, nagyobb tekintélyük van az ilyen utes
kongó koponyáknak, mint akárhány - évtizedek
becsületes, nehéz munkájában éli — elmene .
Nem a tudási, hanem a zsebel vetik a tekm e y,
megbecsülés mérlegére a szerint, amint a tulaj
donosát „tökéletesnek", „orrúnak", „bajbisna ,
va«y nem tudom én még minek hívják.
° Mi -szüksége van Jehál az idegen szókra,
meg egyéb nehezebb helyesírási ismeretre az
elemi iskolai tanulónak? Ha középiskolába jut,
megtanulja olt. Ha földmives, iparos vagy vasutas
lesz, nem lesz rá szüksége. Ezeken a pályákon
csak becsületesség és szorgalmas munka az
irányadó.
(Folytatjuk.)
Helyes-e a tanító kezébe
w
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta : PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanitó.
Utoljára szólítjuk fel
a „Megyei Népoktatás" hátralékos előfizetőit, hogy
hátralékaikat, 5 napon belül a Kiadóhivatal címére annál
is inkább beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező eset
ben kénytelenek leszünk neveiket a jövő számunkban
nyilvánosságra hozni és ezután ügyvédi felszólításokat
.szétküldeni.
r .
Tisztelettel
a Kiadóhivatal,
-
gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond."
Felméri L.
Hl. Az állam jogos befolyása a népoktatásra.
{Folytatás.)
Nálunk a népoktatásügy ép oly régi, mint maga az ál
lam mert a népoktatás eszméje már őseink józan agyaban,
nyomban a honfoglalás után fogamzott meg. Hogy az agam
nak a népoktatásra vonatkozó közvetlen és jogos befolyását
— 6 —
kellőképen megérthessük, evégből vissza kell mennünk a
múltba, népoktatásunk eredetéhez és az ott végén megkötött
események fonalszálán haladva kell eljutnunk napjainkig.
Államunk kezdettől fogva tudatával birt annak, hogy csak
az az állam lehet fentartható, életképes, ‘'boldogulásra hivatotGs a többi nemzetekkel szemben helyét jól megálló, gazdag
és hatalmas, melynek polgárai elegendő erkölcsi, értelmi és
szellemi műveltséggel birnak. Ennélfogva az állampolgárok
erkölcsi, értelmi és szellemi műveltsége az államok minden
kori legkiválóbb érdeke, mellyel szemben közömbös nem lehet
soha. Az államok tehát, esetleg még kényszereszköz igény
bevételével is, arra kell törekednie, hogy ezen szellemi saját
ságokat a polgárok lelkében ébóssze, fejlessze, terjessze és
ápolja. E cél elérésére pedig két tényező van: a nevelés, meg
a tanítás. A nevelés, mint jellem és kedélyképzés, a család
feladata első sorban. A régi világban felkarolt államnevelést,
mint pl, Görögországban, az újkori államok mellőzik, mivel
képtelenek ezen feladatnak megfelelni, dé meg más oldalról
? ezzel az egyéni és családi függetlenséget is veszelyeztetnék.
' Azért az államnevelést leginkább csak a javítóintézetekben
eszközölt, úgynevezett kényszerneveléssel gyakorolja. Az állam
tehát inkább az oktatás terén terjeszti feladatát, mivel e fel
adati már az alsó oktatás határai közt is túlhaladja a legtöbb
család anyagi erejét.
Az idők és események legigazabb tanúja : a történelem
bizonyítja, hogy az állam mindég szivén viselte a népoktatás
ügyét. Bár kezdetben nem fejlesztett önálló iskolarendszert,
de azért a nyugati müveit nemzetektől átvett iskolákat a saját
nemzete egyéniségéhez iparkodott idomítani és alkalmazni.
Már az Árpádházbeli fejedelmek és királyok külföldről
Szerzeteseket és kktholikus világi papokat hívtak be az or
szágba avégett, Hogy a népet a keresztényhit szellemében
neveljék és oktassák, mivel eleve felismerték, hogy a keresz
tény hittanitás egyúttal a leghathatósabb nevelési eszköz a
nép erkölcsi, értelmi és szellemi műveléséhez. így keletkeztek
"Tegelsöbben a különféle zárdái iskol
Szent István első ki
rályunk pedig a már itt levő és az általa behívott papok közt
az országot felosztotta tiz püspökségre s ezeket az esztergomi
/
M 7 —•
püspökség fennhatósága alá helyezte. így lett a magyar állam
római katholikus állammá is egyszersmind.
Az egyháznak, illetve a püspökségeknek dús jávadalmazásu birtokokat adományozott, melyek fejében kötelesek
voltak a hívek lelki ügyeit intézni és vezetni, továbbá az ál
lam részére bizonyos számú/katonaságot adni és tartani s e
mellett kellő számú iskolákat állítani s azokban a tanítást sa
ját embereik által eszközölni. Ezek voltak a székesegyházi és
káptalani iskolák, melyek a mostani középiskolák feladatát
teljesítették. Ezekben az iskolákban kizárólag papok, különö
sen szerzetesek tanítottak. Főcéljuk volt az egyháznak papo
kat képezni és hívőket nevelni. Azután keletkeztek a városi
iskolák, melyek különösen a városi polgárság érdekeit szol
gálták. A papok, illetve néptanitók szaporodásával keletkeztek
azután a falusi iskolák, a külföldi parochiális iskolák mintá
jára. A király rendelete szerint ugyanis minden tiz falunak
egy templomot kellett építeni és fentartani s e mellett egy
iskolát is állítani, amelybe nemcsak a jobbmóduak, hanem a
parasztosztály gyermekei is jártak s amelyben a hit elemeit,
az imádságot, éneklést, később az Írást, olvasást és számolást
is tanították. A tanítók maguk a parochiára helyezett papok
voltak. Ez igy tartott egész a mohácsi vészig, illetve a re
formációig.
*
A reformáció azután nagy lendületet adott a közművelő
désnek s igy iskoláink nagyon szaporodtak. A protestánsok,
ha meghóditottak egy bizonyos területet vagy várost, ott
nyomban iskolát állítottak. Ezt látva a katholikusok, csupa
versengésből, ők is mindjárt állítottak, melyben a tanítást az
általuk alkalmazott írni és olvasni tudó világi emberek által
vezettették. De a reformáció után is megmaradt az iskola a
a felekezetek kezében egyházi ügynek. A viszonyok ily ala
kulásával történt azután, hogy a vallásos róm. kath. népis
kolák szervezésének, fejlesztésének, továbbá vezetésének és
fenntartásának kötelezettségei az egyházról lassankint átszállottak. az egyes hitközségekre s lettek ezek iskolafenntartókká.
Az Xyháznak csak a rendelkezési, felügyeleti és igazgatási
jog^/maradt, mig az iskola körüli teherviselés összes gondjai
a hívek nyakába szakadlak teljesen.
— 8 —
— 9 —
A közoktatást állami üggyé Mária Terézia tette 1777-ben,
midőn kiadta a nevezetes Ratió Educatiónis cimü rendeletet.
Ez uj nevelési és oktatási rendszer az egész közoktatásügyet,
az elemi iskolától fel az egyetemig, államilag rendezte. Ez a
rendezés az összes iskolaügy feletti legfelsőbb rendeletet a
koronára ruházta. Ámbár csak a katholikus iskolaügy került
teljesen az állam hatalma alá, mert rotestánsok el nem is
merték a rendeleti utón kiadott Rah^t.
A korona az összes iskolák feletti főfelügyelet jogát a
helytartótanács utján gyakorolja egész 1806-ig. Ekkor kibo
csátották a 'második Ratiót, mely elsőtől sokban eltért, amenynyiben részint az 1790—91. országgyűlésből kiküldött bizott
ság javaslatai, részint a kormánynak.’ az első Ratión tett
módosításai érvényesültek benne. Ennek az értelmében is a
királyé volt a föfelügyeleti jog, de az’országos főkormányzószék utján gyakorolta. Az elemi iskolák felügyeletére eddig
fennállott felügyelőséget eltörülte s e tisztet is ráruházta a
gimnáziumok felügyeletével megbízott — budai, nagyváradi,
pozsonyi, kassai, győri- és zágrábi — főigazgatókra.
Háztartási tanfolyam Czibakházán.
A protestánsok még a második Ratió intézkedéseit sem
fogadták el irányitóul iskoláik szervezésében és berendezésé
ben, bár a kormány erősen sürgette, erre ők azonban mind
annyiszor erélyesen tiltakoztak. így ismét csak a katholikus
iskolák voltak szervezve és berendezve a második Ratió
szellemében is.
t
N második Ratió azután érvényben maradt 1848-ig. Ek
kor tartatott az első egyetemes tanügyi kongresszus. Az ott
megnyilvánult közvéleményt azután még azon évben az ország
gyűlés elé terjesztették. Az akkori viszonyok folytán uj alapra
helyezett Mágyarország nagy feladatai sorában egyik legkivá
lóbb helyet követeit a népiskolának és a tanítóképzésnek. Az
önkényuralom a népokatásügyet osztrák minta szerint igyeke
zett ron.dezni. A tanitóképzés azonban nagy lendületet nyert,
csakhogy az absolut uralom ezzel politikai célokat kívánt el
érni. Ez igy tartott egészen az alkotmány visszaálltáig, amikor
is a Ratió Educatiónis hatása nagyon megcsökkent, mert a
király 1868 december hó 5-én szentesítette az első népokta
tási törvényünket.
(Folytatjuk.)
/
.
Egész nagy Magyarországon hét háztartási tanfolyam
volt az 1913. évben, s ezek közül egy Czibakházán. Már ez
a tény maga sokat mond. És tegyük hozzá elég nagyjelen
tőségű esemény. Sőt még annál is több. Nagy életrevalóság,
előrehaladás és egy kis diadal a lét küzdelmeiben.
Hogy Czibakháza ilyen szép eredményeket tud elérni a
népnevelés terén, abban nagy érdeme van Mohács István
igazgató-tanitónak, aki mindent felkutat és lehetőleg mindent
kieszközöl Czibakháza részére.
1913. év esős, viharos, árvizes esztendő volt. A Tisza
áradásai nagyrészben tönkretették a füzvessző ültetvényeket,
ami megmenthető volt, az az árvíz ellen való védekezéshez
használódott fel, tehát a kosárfonó tanfolyamnak nem jutott,
igy nem is lehetett megtartani.
Azt, hogy egy télen ne legyen kosárfonó tanfolyam
Czibakházán, még csak valahogyan el lehet viselni, de hogy
semmiféle tanfolyam ne legyen, az a czibakiak előtt szinte
hihetetlen. Addig kérdezősködött, irt tehát Mohács, mig egy
szer csak megkezdődött a háztartási tanfolyam.
"
November 4-én megérkezett a vezető-tanitónő két segitötanitónö kíséretében, három társzekér felszereléssel. Tündéri
gyorsasággal történt meg a berendezkedés a rendelkezésükre
bocsátott ovoda helyiségben, 4
Teljes konyhafelszerelés, két modern takaréktüzhellyel,
megfelelő szekrényekkel, a legjobb minőségű konyhaedé
nyekkel állott a növendékek rendelkezésére. Volt ott minden
ami csak egy jól felszerelt konyhában szükséges. Kis és
nagy főző edények, gyúródeszkák, teknők és üstök, mosó és
mángorló gép, vasalók és egyszóval minden, amit csak egy
modern háztartásban el lehe/ képzelni, hogy az hasznos és
'
célszerű és szükséges is.
4
A másik teremben voltak elhelyezve a Szabáshoz szük
séges hosszú asztalok, varrógépek és egyéb kézimunká fel
szerelések. Továbbá az egészségtani szekrény, melyben ter
mészetin! viasz alakokra lehetett tanulmányozni a leggyako
ribb .gyermekbetegségek mint aminők a bárányhimlő, kanyaró,
— 10 —
vörheny, difteritisz,stb. fellépésével
tén igen fontos tudománya egy
— 11 —
tüneteket, ami szin
gondos és a gyermekei
egészségéért aggódó anyának.
Amint már féritebb is emlitém, a berendezkedés álom
szerű gyorsasággal történt meg, \igy hogy november 5-én
Czeglédi Tivadar kunfélegyházai igazgató ur megnyitotta a
tanfolyamot és bemutatta a három vezető kisasszonyt az
egybegyült intelligenciának és növendékeknek. Ez utóbbiad
oly számosán jelentkeztek, hogy többet közülök vissza kellett
utasítani.
.
1
Harmincöt növendéke volt a tanfolyamnak, tulnyomólag
helybeli iparosok és gazdálkodók lánykái, akikkel a vezető
tanárnő és két tanítónője valóságos csodát müveit a hat heti
tanfolyam alatt, amiről mindnyájan meggyőződhettünk a
felejthetetlenül szép sikerű vizsga alkalmával.
Örömmel fogadtuk a tanfolyamot, élénk figyelemmel
érdeklődtünk annak munkálkodása iránt, mégis szinte meg
lepő volt annak feltűnően szép eredménye.
December 22-én volt a kiállítás és a vizsga a m. kir.
földmivelésügyi Ministerium által kiküldött Stegmüller Mária
főigazgatónő elnöklete mellett.
Az egybegyült, intelligens közönség nem tudta, hogy
mit bámuljon jobban. A tanítónők nagy ügybuzgalmát és okos
munkabeosztását-e hogy olyan rövid idő alatt olyan sok
szép ‘tudományra tanították meg növendékeiket, vagy a nö
vendékek nagy szorgalmát és munkakedvét, hogy mindvégig
kitartó szorgalommal tanultak és dolgoztak, s igy mindent
elvégeztek amit csak kedves tanitónőik kívántak tőlük.
A kiállításon örömmel szemléltük szorgalmas munkál
kodásuk gyönyörű eredményét, mely művészi ízléssel volt
elrendezve a virágokkal és borostyán füzérekkel díszített
asztalokon.
Ott láttuk elsősorban a sok szép fehérneműt, melyet a
növendékek saját maguk szabtak, varrtak, mostak és vasal
tak ; a hosszú asztalokon pedig étvágygerjesztőén mosolygott
ránk a sok finom sütemény. Volt ott mindenféle torta, kalács,
cukros és teasütemény, pogácsa és gyümölcs-szörp, tarhonya
és egyéb száraz tészták, s még mindezeken kívül egy csomó
háziszappan, amit a növendékek szintén maguk főztek.
/
Délelőtt 10 órakor nyitotta meg a vizsgát
Stegmüller
Mária föigazgatónő mint elnöknő.
A megjelent vendégek közül meg kell emlékeznünk
elsősorban Rhédei János kir. tanfelügyelő ürról, aki szintén
legmelegebb elismerését fejezte ki az igazgatónő előtt.
__
Az elméleti vizsga 10 órától 1 óráig tartott s az összes
növendékek feleltek háztartástanból, neveléstanból (testi és
szellemi nevelésről) egészségtanból, legfőbb tekintettel a
csecsemő ápolás és gyermekbetegségekre, konyhakertészetből,
továbbá nagy szakértelemmel beszéltek a baromfi nevelésről,
tyúkültetésről, sertéshizlalás és sonkapácolásról s más ide
vágó nagyon fontosv és az életben szükséges tudnivalókról,
bebizonyítva azt, hogyha a tanítónők nagy ügybuzgalommal
és szeretettel végzik nemes hivatásukat, akkor szorgalmas
növendékeikkel egész életre kiható maradandó eredményt
érhetnek el.
Az egész közönség nagy élvezettel hallgatta a vizsgát.'
A vizsga
befejezése után az elnöklő főigazga
tónő
elismerését
fejezte
ki
ugy a
vezetőtanitónőknek mint a növendékeknek és felszóllitotta a tanárnő
kisasszonyt, hogy a bizonyítványokat ossza ki. Ekkor a nö
vendékek közül egy felállott és társnői nevében köszönetét
fejezte ki a három tanítónőnek, akikről egész életükben
mindig hálával és meleg szeretettel fognak megemlékezni.
Egy kedves epizód is fordult elő a vizsga befejezésekor,
ugyanis a kir. tanfelügyelő úr azon kérést intézte a növen
dékekhez, hogy álljanak fel azok, akik saját maguk-varrta
ruhában jelentek meg a vizsgán. Erre a növendékeknek
mintegy háromnegyed része, mosolygó arccal állott fel, való
ban ■ kedves látványt nyújtva takaros pepita ruhájukban,
hófehér köténnyel.
i
A vizsga befejezése után a közönség nagy része eltá
vozott, miközben a növendékek könnyes szemekkel búcsúz
tak el szeretett/tanitónőiktöl.
Még csak ezután következett a fővizsga, az ebéd.
Nehány növendék( maradt ott, akik gyorsan és ügyesen
asztalt terítettek és felszolgálták az ízletes és gonddal el
készített ebédet a hivatalos vendégeknek, bebizonyítva azt,
hogy amit az imént olyUzépen elmondtak elméletben, azt
- 13 — Í2 —
gyakorlatban is éppen olyan jól el tudják készíteni. Saját
készítményük volt a puha friss házikenyértől .a frankfurti,
azaz most már czibaki tortáig rés fekete kávéig — minden.
A sokféle sütemény között midőn a frankfurti. tortát
kínálták a kis lányok, a kir. tanfelügyelő úr megjegyezte,
hogy ennek a finom tortának most már hazafiasabb nevet
kellene adni, mire nagy lelkesedéssel egyhangúlag megtör
tön! az uj elnevezés: czibaki torta.
A pompás ebéd a legjobb hangulatban, dicsérő nyilat
kozatok mellett tartott a délutáni órákig, miközben Stégmüller
Mária főigazgatönő szeretetreméltó módon adta elő a ház
tartási tanfolyamok kezdetét, küzdelmeit és kitartó szorga
lommal elért szép sikereit. Mert ahol csak egyszer meg
jelentek, mindenütt bebizonyították, hogy mennyire fontos
és hasznos munkát végeznek, úgy hogy most már az ország
minden részéből versengnek háztartási tanfolyamért, de
most még csak kevés hely nyerheti el, mert kevés a végzett
tanítónőjük, de ezután évről-évre mindig jobbad kiterjesz
kednek, hogy minél több helyen részesülhessenek áldásos
működésűkben.
Czibakháza községet a nagy előre törekvéséért, szorgal
máért és áldozatoktól sem rettenő szolgálatkészségeért, no
megfáz elért szép sikerért annyira megkedvelte, hogy ki
látásba helyezett jövő nyárára egy gyümölcsbefözési és ér
tékesítő tanfolyamot.
^özv, Werknerné Longhi Irma
áll. tanítónő.
HÍREK.
f Polónyi Mátyás.
Amitől a legközvetlenebb környezet hetek óta remegve
tartott — bekövetkezett. Polónyi Mátyás szolnoki áll. isk.
igazgató-tanító, a vármegyei tanítótestületnek oly hosszú időn
át volt agiHs elnöke, folyó évi január hó 29-én elköltözött a
jobb hazába I Ö valóban csak jobb hazába térhetett, mert e
földön gyerekkorától csaknem haláláig, nemcsak küzdelem-
teljes, de csapásokkal sújtott idődet élt át. Küzdelmekkel s
csapásokkal nehezített élete dacára Polónyi Mátyás úgy is
mint tanitó, úgy is mint társadalmi’ember becsületese?, sőt igaz
lelkesedéssel végezte mind azt a munkát, amelyre válalkozott.
E gyászhir keretében nem lehet elmondani Polónyi Má
tyás életadatait, de igazán nincs is arra szükség, mert nem* csak a tanítóság, de a nagy társadalom is évtizedeken át látta,
ismerte azt a munkásságot, amelyet ő oly nagy szeretettel,
ambícióval folytatott a tanügy, a tanítóság érdekében.
Mint a vmegyei ált. taniegyesületnek 16 éven át volt
elnöke a tanitóságot érdeklő, annak jogos igényeit kielégíteni
célzó minden mozgalomnak agilis, bátor előharcosa volt.
Sajnos, miként sok derék elődje (s talán utódai is)'küzdel
mének gyümölcsét ő sem látta megérni, nem hogy élvezhette
volna azt vagyis tanitósorsban élt s abban is halt meg.
A tanitóságot közelebbről érintő munkássága között a
Tanítók Otthana" ügye volt az, aihely iránt Polónyi Mátyás
íegodaadóbb szeretettel viseltetett. Ennek létrehozatala érde
kében’szinte a tulságba vitte az agitálást, a gyűjtést. Fajda
lom, az „Otthon" érdekében kifejtett munkásságának eredmé
nyében sem gyönyörködhetik! >
A komoly munka mellett szívesen kereste fel a megbol
dogult a kedélyes baráti köröket is, ahol egészséges humo
rával, kedvenc nótáival fokozta a jó hangulatot
Polónyi Mátyás tanítói munkásságát Szolnokon kezdte
és végezte be. Bár az utóbbi években gyakrabban beteges
kedett, munkakedve nem lankadt, noha ő maga is belátta
már, hogy pihenésre volna szüksége.
Igazgatói teendőiről a halálos ágyán mondott te.Mmt
osztálytanítót a tanteremből csaknem erőszakkal kellett a be
ahonnan aztán hiába ^nkozott v>Ssza a
zajos iskolába. Az örök csendbe, a temetőbe kísértük őt 1 nuár 31-én.
Nyugodjék békében!
Kinyitották az iskolákat A megyeszerte nagy mér
tékben fehépő járványok miatt az iskolák zárva vannak ma is.
SnoXLs elemi és polgári iskolákban
4-ike óta február 4-ig, tehát - a karácsonyi szünet leütésé
— 14 —
t
■
-
—* 15 —
'
!
í
vei — hét hétig szünetelt a tanítás s igy bizony sok lesz a
pótolni való ezen iskolákban. Különösen az első osztályok
érzik majd a hosszú szünet hátrányait. Nagyon kívánatos
volna, ha a tanítóság egyöntetű megállapodásra jutna arra
nézve, hogy mely tantárgyak szűkre szabása által volna pó
tolható a sok mulasztás. A csupán pepecselő iskolai mun
kákra rendes viszonyok' között sincs valami nagy szükség, ez
alkalommal pedig egyenesen szükséget képez az, hogy az
egész vonalon csak a lényeges dolgok adassanak elő, illetve
végeztessenek el az osztálytanítók által.
Buktánovicsj Buktán. Sebők Zsigmond és Benedek
Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás nemcsak a legkitűnőbb
magyar irók tollából közöl szebbnél-szebb meséket, hanem
a külföld mesekincséből idönkint kikeresi a legszebb dara
bokat
bemutatja kis olvasóinak. Legújabb, február 8-iki
számában Buktánovics Buktán címmel egy bájos orosz me
sét mutat be. Ugyanebbe a számba verset irt Endrődi Sán
dor, Sebők Zsigmond Az arany cipő, Bencde’k Elek Óh
szép ifjúságom című regényét folytatja, Rudnyánszky Gyula
szép képet rajzolt, Lakatos László a tél szépségéről ir, Zsiga
bácsi mulatságos mókát. A Kis Krónika rovat apróságai, a
rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag
tartalmát.
’ A Jó Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 1 K 50 f, fél évre 5 K, egész évre 10 K Egyes
szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat
küld a Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-u. 4.
Mielőtt hirdetését feladná,
vegye figyelembe
a „Jásznagykunszolnokmegyei Népoktatás" c. hivatalos tanügyi lapot!
HIVATALOS
RÉSZ.
659. szám.
elemi népiskolai igazgatói, illetve vezető-tanitó urnák
a vak iskolakötelesek érdekében.
A vakok budapesti országos kir. nevelő- és tanintéze
tének igazgatósága 54914. sz. alatt kelt hivatalos iratában
arról értesített, hogy a szóban-levő intézet az 5—10 éves
korú vak gyermekeket teljesen ingyenes ellátásban és oktatás
ban részesíti mindaddig, amig képességeit ki nem fejleszti.
Nyilvánvaló, hogy a vaksági esetek a legszegényebb nép
osztályt sújtják, akik a kultúra és hygiene iránt igen csekély
érzékkel bírnak. A szerencsétlen szülők nem tudják mitévők
legyenek a világtalan gyermekkel s igy oktatása iránt nem
is érdeklődnek. A kultúra férfiainak kell a szülőket felvilágo
sítani, hogy a vakság nem egyértelmű a koldussággal, hogy
a világtalan gyermekből is dolgos munkakezet tudnak az
intézetek képezni.
Kérem azért a tankerület összes elemi népiskoláinak
igazgató-tanítóit, (tanítónőit) hogy amennyiben vannak községökben 5—10 éves kora vak gyermekek; kérjenek a szó
ban forgó intézet igazgatóságától űrlapokat, vagy esetleg
felvilágosítást.
'
Az intézet minden kérelmet figyelembe vesz és a szük
séges útbaigazítást teljesen dijmentesen és gyorsan adja
meg.
Szolnok, 1914 február 5-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc
kir. s. tanfelügyelő,
— 16 —
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és Ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
Sí®
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKMEGYEI
/
- ■
•. •' ■
NÉPOKTATÁS
A KIR. TA^FELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY GYULA
V .
\ -
' •
.
■
'
\ ,.i> •>
-
VII. évfolyam.
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20 fillér.
TÚRKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
VII. évfolyam
Szolnok,-1914 február 25
4. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
------------ ;---------------- -- ------------- i^^Y
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
Megjelenikr^EL/
Minden hó
10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közlemenyek Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendök
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei Népoktatás 1914. évi január havi
állapotának jelentősebb mozzanatait következőkben
van szerencsém ismertetni.
y
Magam a tiszavárkonyi tanyákon,/Tiszapüspöki és Kunhegyes községekben 21 tanteremben
vizsgáltam meg a nevelés-oktatás menetét és
eredményét.
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Alattyán
községben 5, s Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő
pedig Dévaványa községben és ennek tanyáin
14 lanteremben teljesített iskolalátogatást.
Jászberény Hajfa tanyáján állami elemi nép
iskola szervezése, — Kőtelek, TiszaroT, Tiszák űrt
községi iskoláinak állami kezelésbe vétele és azál
tal ezen községek kulturális viszonyainak rende
zése érdekében illetékes felsőbb helyen előter
jesztést tettem.
2
A m. kir. vallás- és közoktalásügvi miniszter
úr: Nagy Károly kunszentmártoni áll. gazd. nép
iskolai igazgató-szaktanítót a I isebbfoku gazdasági
isméik) iskolákra terjedő hatáskörrel kir. tanfelügyelőségi iskolalátogatói; —
Gáspár János mezőtúri és Kurdy Sándor dévaványai gazdasági népiskolai igazgató-szaktanítókat
valamint Halmy Géza^kisu (szállási áll. el. iskolai
tanítót az ottani tanyai allami elemi népiskolaiigazgatói tiszteletével megbízta; —
Sárkány Erzsébet oki. tanítónőt a kisújszállási
konta tanyai áll. el. iskolához kinevezte; —
Hackl Andrásné szolnoki és Kállay Irén seges
vári óvónőket kölcsönösen áthelyezte- —
Szabó Pál törökszentmiklósi közs. polg. isk.
tanárt a torontálvásárhelyi közs. polg. ‘iskolához
rendes tanítóvá nevezte, minek megtörténtével az
igazgatói tisztel megbizatott;
^sekey Istvánná és Vehle Lucia szolnoki
á • polg. isk. tanítónőket a VIII. fiz. osztályba
nevezte ki; — s
Ud ary Ferenc szolnoki áll. el. isk. tanítót f.
hó 1-től 2200 K nyugdijösszeggel nyugdíjazta; —
A szolnoki áll. polg. fiúiskolái építkezés költ
ségeinektörlesztésére 13000, a túrkevei áll. polg.
is óla építési költségeire 8000, a jászberényi áll.
árlézi vizzel val° ellátására pedig
1^73 Koronát utalványozott.
Kaplány Ilona kisújszállási közs. polg. leány
iskolái lanitóhőt ezen iskola igazgatói tisztével
megbíztam.
A szelevényi áll. el. iskolához helyelles tanítót
vagy tanítónőt találnom nem sikerült, minek követ
— 3 —
keztében a tanítást mindkét iskolánál — a fél
napos rendszer alkalmazásával *- az oltani rendes
tanítónő kénytelen végezni.
Lukács József mezőtúri cserhalmi tanyai áll.
el. isk. tanító f. évi január hó 22, — Polónyi Má
tyás szolnoki áll. el. isk. igazgató-tanító pedig f.
évi január 29-én elhunyt.
A jánoshidai közs. el. iskolánál üresen levő
állásra Varga Mária oki. tanítónő választatott meg.
Végül legyen szabad jelentenem, hogy róm.
kath. el. iskoláink 186361 — reform, el. iskoláink
145535, — izraelita el. iskoláink 17054, — községi
el. iskoláink 17270, — ág. ev. iskoláink 1713 K
tanító fizetéskiegészitő,
róm. kath. el. iskoláink 12131 K 50 f, — ref.
el. iskoláink 13885 K, — izr. el. iskoláink 11196 K
50 f, — közs. el iskoláink 802 K tandijpótló, —
községi polg. iskoláink 23700, — társulati polg.
iskoláink 13600 K tanítói fizetést kiegészítő, együtt
443448 azaz: Négyszáznegyvenháromezer, négy
száznegyvennyolc korona államsegélyt élveznek.
A legmélyebb tisztelettel:
Szolnok, 1914 janiik hó 31.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Mielőtt hirdetését feladná,
vegye figyelembe
á „Jásznagykunszolnokmegyei Népoktatás“ c. hivatalos tanügyi lapot!
— 5 —
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanító.
„A gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond.“
Felméri L.
kz 1868. évi XXXVIII. t. c. azután rendezte, megszabta
a népoktatási tanintézetek felállításának és fenntartásának
' jogát. Mivel minden művelődés alapfeltételeit az elemi nép
iskolában lehet elsajátítani, azért az allam törvényileg fenn
tartotta magának azt a jogot — de nem kötelezte magát rá,
— hogy állami iskolát állíthasson mindenütt, ahol azt az
állami fontos érdekből szükségesnek tartja. E .törvény 14. és
15. §-aiban biztosított jogok alapján az állam felruházta az
összes hitfelekezeteket, társulatokat, egyeseket és községeket,
hogy saját erejükből állíthatnak és tarthatnak fenn nyilvános’
népoktatási intézeteket, melyekbe a tanítókat maguk választ
hatják,
fizetését meghatározhatják, a tankönyveket ma
guk megszabhatják, a tanítási rend- és módszer iránt is
önmaguk intézkedhetnek az 1868. éyi’XXXVIII. és az 1876
XXV111. t. c. korlátái között. A vezető és főintéző hatalmat
azonban az állam magának tartotta fenn egyszersmindenkorra.
A már meglévő róm. kath. és protestáns iskolák mellett
azután keletkeztek a gör. kath., unitárius, gör. kel., szerb,
’^ehta, határőrvidéki, fiumei, községi, kincstári, állami, to
vábbá a társulatok és magánosok által szervezett és fenntar
tott nyilvános és magánjellegű népiskolai tanintézetek. Ezek
ből azutan a tér és idő, valamint a társadalmi és gazdasági
iszonyok alakulásával mintegy szükségképpen sarjadtak,
ej odtek ki még a többi népoktatási intézményeink u m
az általános- és gazdasági ismétlő, iparos- és kereskedőinas,
felső nép- és po'gári iskolák, úgyszintén az ezek korondját
kepezo tanítóképzők is. Bármilyen fokú és jellegű népokta
tási-intézményeink manapság már államtörvények által vannak
rendezve és szervezve, világi és egyházi hatósági s ezek
működési körei, egymáshoz való viszonyai szintén törvény
szerint megállapítva. (Vonatkozó törvények: 1868. XXXVIII.
- 1875 XXXVII. - 1876. XXVII. - 1879. XVII. és XVIII.
— 1891. XLIII. — 1893. XXVI. és XXVII. — 1907. XXVI
és XXVII. t. c.)
De bármilyen fokú és jellegű népiskolai oktatásnak
feladata annak a legkisebb ismeretkörnek terjesztése és
biztosítása, mely a szellemi műveltségnek országos szín
vonala érdekében szükséges s amelyre a közönséges életben
egyaránt szüksége van mindenkinek. Emellett az ifjúság lel
kében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét és a
magyar nemzethez való tartozás tudatát, valamint a vallás
erkölcsös gondolkozást tartozik kifejleszteni és megerősíteni.
Ennek a szempontnak az egész tanításban é/ nevelésben
érvényesülni, megtestesülni kell, legujabb^öry^yeink szerint
is. E kiváló államérdek tehát már-magá'bSiis teljesen iga
zolja az államnak a népiskolákra vonatkozó közvetlen és
jogos befolyását, feltétlen hatalma. Ezt el nem ismerni, elle
nezni, rosszalni vagy pedig tagadni, józan ésszel nem lehet.
Azért aki az államot e szükségszerű törekvésében gátolja,
vétséget követ el a haza és a nemzet ellen; aki pedig az
állam ebbeli legnemesebb, nemzetre legüdvösebben ható
joggyakorlását barmi módon meghiúsítja, az hazaárüló s
mint ilyen, mélió a legszigorúbb fegyházbüntetésre.
Az állam mindig jó szemmel nézte, szívesen vette és
védte, sőt tőle telhetőleg mindenkor segélyezte és segélyezi
is a hitfelekezetek által szervezett és fenntartott iskolákat.
Hisz sok költségtől meg van kímélve általuk. A költségkímé
lésre pedig államunk nagyon is rá van szorulva, különösen
a népoktatás terén, mert sajnos, nálunk éppen a népoktatásra
szánt, szűk marokkal mért garasok vannak legjobban meg
számlálva. E mellett a községi, hitfelekezeti, társulati és
magánjellegű stb. népiskolák is az állam szolgálatában álla
nak, amennyiben az állam által kiadott tantervhez kötelesek
alkalmazkodni.
Többet igen, de kevesebbet és mást ezek sem taníthat
nak. A tanterv és a tanítási irány meghatározására nézve
I
“ 6 —
'
még az államnak törvényben leszegezett rendelkezési, felügyeleti és ellenőrzési hatalma alatt állanak, — és ez ter’ mészetes is 1 Mert ha valaki valamit létre hoz, akkor ő annak
;
ura parancsolója. Már pedig a népoktatást nálunk az állam'
ózta létre, kezdettől fogva azt tartotta és tartja fenn a jcenben is, habár legnagyobbrészben csak közvetve t i a
,hi,Wek“e‘ek és a községek utján. De maguk, az
idorol-idore keletkezett különféle hitfelekezetek is az állam
intézményéinek tekintendők, amennyiben alapításuknál az
allam becsülve a polgárok lelkiszabadságát, csupa előzékeny
ségből nem korlátozta azt, hanem jóindulattal utat-módot •
dott nekik a létjogosultságra, annál is inkább, mivel hat-
- * J08
bennök a nép erkölcsi, értelmi és szelle
mi művelődéséhez, melyet azután ezek iskoláik utján ter
jesztettek. Amíg jó kezekben látja ezen-iskolák működését
nem ^avatkozik ügyükbe; Csak ha valamely téren a 2
■/
kérek u,óla8°san a t. olvasótól, hogy a
tárgyat ily hosszulére eresztve adtam elő. De a méltányosság
es igazsagossag kiderítése szempontjából kénytelen voltam
ezt tenm annál is inkább mivel nagyon sokan vannak még
séfből
R ‘S: akÍk ,uda,lanságWI. szertelen tulérzékenv?
a munka is. Mit van tenni mást, ráerőszakolják a tanítókra
s igy ezek végzik osztályukban a hit tanítását, heti 4 órában
— ingyen.
tagadják 7z álla'8 r°SS2akara,bó1 neheztelik, rosszalják, sőt
gadjak az allamnak a népiskolákra való jogos és köte-
Az állami iskoláknál egészen másképpen áll a dolog.
Ott minden több osztályú iskolánál már rendes, kinevezett
vagy legalább tisztességes fizetés mellett megbízott pap, azaz
lat ° ham P7nyZuíOktól e"érnek’ L 1 a íe"egek kristálya
a alt
hamis dragako szerepét játszák, akkor a legerélyerŐkka?
S Ígyek82Ík aZ ilyen iskolát a<X-
megSemn,isi,eni> ame'y eljárás termédolog is. Hisz már az egy
Xos«l
T'
isi^ekszik a lelkiismeretes
orvos toves ol kimetszem: annál inkább kell, hogy az egész
nemzet testén támadt ragályos és veszélyes rákfenét az áham
ok
r-é't
mmél gyökeresebben kiirtsa. Sajnos, ilyen eset pedig igen
gyakran előfordul, különösen a nemzetiségi vidéken Azért
,
paraszt sem hiszi, hogy az állam maga az ördög s hogy az
allami iskola az ördög iskolája. De meg már azt sem hiszi
hogy az állam egy rajtunk kívül álló, csúnya, fekete szőrű’
sargalabu, hosszukarmu, tüzszemü, lángnyelvű, nagy görbeszarvu mummus, ijesztő valami. Ma már mindenki tudja
iogy az allam mi vagyunk s hogy ami jót az állam akar
s tesz, azt nekünk akarja és teszi; viszont ami jót vagy
esetleg rosszat mi teszünk az államnak, azt önmagunknak
cselekesszük tulajdonképpen.
Még megjegyezni kívánom, hogy sokan vannak, kik az
államot az iskolák körüli törekvésében, sáfárkodásában vallásnemtörődömséggel, sőt vallástalanság terjesztésével vádolják
Fonák felfogás, balga beszéd! Hisz az államnak nagyon is
érdekében áll a polgárok hitélete vagyis a tiszta vallásossága
és erkölcsössége; hisz a józan ész követelte vallást minden
kor befogadta, létjogosultságát és védelmét a törvényben
biztosította. Azon felül az általa fenntartott iskolákban a
vallás-erkölcsi nevelésről és oktatásról oly mértékben gon
doskodik, minővel sem egy nemzetiségi, de még hitfelekezeti
iskola sem dicsekedhetik. Mert nézzük meg csak pl. a leg
nagyobb számú vagyis a hitfelekezeti iskolákat. Azok 99
°/o-jánál rendes, kinevezett, fizetéssel biró hitoktatók nin
csenek. Ezeknél ugyan a hitközségi lelkészeknek volna
kötelességük a hittanitást teljesíteni, de ők más, érthető el
foglaltságuk miatt nem érnek rá. A segédlelkészeknek meg
nem kötelességüK. A plébános rábeszélése folytán kegyelem
ből, jobban njopdva kényszerűségből — mert egy fillért
sem kapnak érte
ha eljár is némelyikük katekizálói, hát
végzik, végzik, de azt tartják, hogy^amilyen a fizetés, olyan
szetesen
'
lességszerü áldásos befolyását. Pedig hála Istennek napja
inkban már, ott állunk, midőn már semKa legegyszerűbb '
alfo.di-, sem a felvidéki tót-, de még az erdélyrészi oláh-
szempontjából - amennyiben a teljes
kultúrpolitika és az
g .yezesek a különféle felekezeti és nemzetiségi iskolákra
ézve sem javítások, hanem csak toldozás-foldozások.
8
szakember hitoktatók vannak alkalmazva. A félreeső helye
ken pedig, mint pl. a tanyai állami iskoláknál, ahová pap
hitoktatók nem mehetnek, olt meg az osztálytanítókat bízza
meg az áilam a hiltanitással, még pedig méltányos megfe
lelő külön díjazással. Így azután az ily világi tanítok is
igyekszenek, természetesen, ebbeli kötelességüknek is mennél
tökéletesebben megfelelni.
Voltak esetek, midőn az állam tanítókat mozdított el
állásukból csak azért*, mert viselkedésükkel a vallás-erköl-x
csösség szempontjából kifogás alá estek. Minthogy 20 évvel
előbb egy idős kartárstól, mint tanulói hallottam az aiabbi
esetet:
'
X alföldi nagyközség róm. kath. jedegü iskoláját —
a tanítókkal együtt — úgy tanévközben vette alt az állam.
Az állami jelleggel kezdődő nap reggelen az egyik, már nem
egészen fiatal, most már uj állami tanító ily épületesen
kezdte meg a tanítást:'
.„Álljatok fel és imádkozzatok!"
A gyermekek felálltak és az addigi szokás szerint szép,
éneklő hangon elkezdték :C^z Atyának és Fi... miközben
rajuk nvált a tanító:
i
„Álljatok meg! Tudjatok meg, hogy mától fogva nem
vagyunk római katholikus'iskolában, hanem államiban, itt
már nem hányjuk magunkra többé a keresztet, hanem anelkül imádkozunk. Tehát csak mondjatok el a Miatyánkot,
egyebet semmit és azután üljetek le!“
Úgy is tettek. Az ima elmondása után pedig így szólt
a tanító:
„Börcsök Jóska, jöjj ki! Állj fel a székre, akaszd le a
feszületet, vidd ki a szolgához és mondd neki, hogy tegye
fel a padlásra vagy akarhová, mert az iskolában nincs szük
ség többé a Krisztusra.“
Az eset tudomására jutott a felsőbb hatóságnak és az
történt, hogy a jeles tanítót végleg elmozdították állásától.
Azt hiszem s megvagyok győződve, hogy a t. olvasók
is úgy gondolkoznak, hogy az a jeles tanító ur már jóval
előbb, mikor még róm. k^th. iskolában működött, megérde
melte volna az állam által hevenyében rásujtott meg
torlást. Ezek mind oly tényezők, melyekért a polgárok csakis
elismeréssel és becsüléssel adózhatnak az államnak a
vallás-erkölcsös nevelés és oktatás körüli félreismerhetetlen
gondoskodásáért.
,
. .
(Folytatjuk.)
„A mi zászlónk" c. olvasmány.
Gyak. lecke a Hl. oszt. tan.
Tam cél. Érzelmek fejlesztése (hazafiui) köz. az értelmes
olvasás gyakorlása.
9
Fölt, elözm. Az. értelmes olvasást már gyakorolták.
Tanmenet. I. Megértés. Szemléltetés alapján az anyag
kifejtése. Olvastatás egyenként. Az olvasmány tartalmának
elmondása. Begyakorlás. Mintaolvasás, olvastatás. — Fel
adathagyás.
<
Mi ez gyerekek? (Zászló.) Milyen szinü? Hány szinü
hát? (3). Melyik nemzet zászlója ez? (Magyár). A csatába
milyen szinü lobogót visznek hát a magyarok ? Figyeljetek!
Egy kis történetet mondok nektek ! Nándorfehérvárnál történt,
mikor a várat a törökök ostromolták. Busán lengett a magyar
lobogó a vár fokán. Egy török zászlójával már majd a
várfokára ért, hogy a töröklobogót kitűzze, amikor egy köz
katona Dugovits Titusz, odarohant és bírókra keltek. Nem
bírt vele. Lerántotta hát a törököt magával együtt a mély
ségbe. Mit áldozott fel D. T. a magyar zászlóért ? (Életét),
Ez a lobogo is arra int bennünket, hogy ha kell, életünket
is feláldozzuk a hazáérb! Ugyan melyik szín figyelmeztet
bennünket arra, hogy vérünket ontsuk ha kell, de hazánkat
elveszni ne engedjük? (Piros), Mit jelent hát a nemzeti
zászlón a piros szin ? Az öreg Pósa bácsi a zászló piros
színeiről azt mondja, hogy :
|
„Az első szin olyan piros mint a vér;
Azt jelenti, sok vér omlott hazánkért!"
Majd elmondok egy másik történetet. Ez is csatával
kezdődött. Elfogták a magyarok egyik vezérét Szapáryt a
törökök és ekébe fogták és korbáccsal verték... stb. De
— 10 —
fordult a szerencse! Sz. kiszabadult, majd ő fogta el a török
basát! Megijedt a basa, hogy most visszakapja a kölcsönt,
de Szapáry igy szólt néki: „Szabad vagy!" — sőt barátjául
is fogadta a törököt! Milyen lelkű volt Sz. P. ? Ami zászlónk
egyik szine is arra figyelmeztet bennünket, hogy jó, tiszta
lelküek legyünk! -Ugyan melyik szin jelenti ezt? (Fehér).
Mit jelent a fehér szin? Pósa bácsi pedig erre azt mőnd. ja, hogy:
„A második tiszta, fehér hó szinü. ,
Az a jele, hogy a magyar jó szivü, '
>
Nem fekete, mint az irigy lelkűiét,
" '
Mely nem tudja, hogy mi az a becsület."
}
Figyeljetek! Ki tudja megmondani, mi történt Kossuth
Lajossal a szabadságharc után? (Kibujdosott.) Távol volt
hazájától, de még ott, a külföldön is folytonosan éltette a re
mény, hogy országa, az édes Magyarország akármennyit szen
vedjen is, végre diadalra fog jutni. Amint K. L. remélte ha
zája bo’do^ságát, úgy kell remélnünk nekünk is a legnagyobb
szenvedések közt is. Erre a reménységre int bennünket a
zászló egyik szine. Melyik az? (Zöld.) Mit jelent hát a magyár lobogón a zöld szin ? A zöld színről ezt mondja Pósa
bácsi nekünk:
1 ...
„A harmadik mosolygó zöld reménység,
Ebben rejlik jövőben a dicsőség."
Olvasd ezt az olvasmányt! Mond el N. ennek az ol-”
vasmánynak a tartalmát! Folytasd! Elég!
Begyakorlás.
Minta.olvasás. Folytaid N. Úgy hangsúlyozz, mint én !
Folytasd P ! Javítsd ! Elég ! A-Jövő órára megtanuljátok ezt
az olvasmányt szépen olvasni.
jászárokszállás.
oláh József.
IVépiskolák részére szükséges
1 i mindennemű irodai szereket
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
— ii —
F 7R* 7FF
I
Népoktatásunk intéző köreiben kezd áltat
* Jánossá válni az a vélemény, hogy elemi ok
tatásunk túlnyomóan értelemfejlesztő munkáját a valláserkölcsi elemek
bevonásával, az egész vonalon meg kell, mert meg lehet nemesíteni.
A saját céljait tudatosan munkáló Szent-István-Társulat róm
kath. tankönyvkiadványai ebben a tekintetben megszívlelendő pél
dául szolgálhatnak.
1
H
A megrendült vallásos érzés lépten-nyomon tapasztalható
szomorú következményeinek láttára, méltó igyekezettel követik a
példát a tankönyvirodalom egyéb termékei is. A hivatásos tanítók
lelkes gardája pedig ügyszeretetének egész melegével dolgozik
ebben az irányzatban, hogy kivegye nagy múltjához méltó részét
a magyar Sión építéséből.
Belmisszió ez a szó igazi értelmében. Belmisszió, amely a mi.
munkamezőnkön, az iskolában nem kisebb jelentőségű a növekedő
nemzedékek erkölcsi felfogására nézve, mint az, amelyet a hivatásos
lelkész végez a reá bízott lelkek vezetésében.
Ide s tova tíz eszteT\de,e, hogy a Heves-Nagykunsági Egyház
megye és annak Tanügyi Bizottsága, (amelynek a Népiskolai Szer
vezet és Tanterv megalkotásában kezdeményező szerep jutott) rámutott arra, hogy a valláserkölcs’ szívet nemesitő és képző ereje
az elemi oktatás egész anyagának átadásánál könnyen alkalmazható.
Ugyanakkor kötelezőleg rendelte el „Magyar Nyelvgyakorló" címen
népiskolait számára, ebben a szellemben írt nyelvtani kézikönyveim
használatát. Hogy ezek a könyvecskék, a magyar nyelv és helyes
írás gyakorlását vallásos és erkölcsi olvasmányok alapján tárgyalva,
a gyakorlatban beváltak: annak élő bizonyítéka az a nagyszámú
levél, amely kartársaim részéről Nyelvgyakorlóm.újból való kiadását
sürgeti. De a munka átdolgozására nézve felhívást kaptam illetékes
iskolai hatóságoktól is.
Ezek az okok érlelték meg elhatározásomat, hogy Magyar
Nyelvgyakorlómat a Tanterv kívánalmainak megfelelően a fentebb
vázolt szellemben, teljes egészében újra átdolgozzam. Ez meg is
történt, Sőt a munkát az V. VI. osztály számára a negyedik résszel
is kiegészítettem.
*
Nem „felekezeti" Nyelvtanról van itt szó; hanem arról, hogy
az ellemi népiskola nyelvtani anyagát olyan módszerrel adjuk át a
gyermeknek, amely valláserkölcsi olvasmányok alapján, az érzelmi
hevelés bevonásával tegye tudatossá a magyar gyermek nyelvismeretét.
A Magyar Nyelvgyakorló szorosan alkalmazkodik a Tantervhez.
Nincsen benne sem több, sem kevesebb, mint amennyit ez előír.
A módszeres oktatás menete , is teljesen a Tantervhez simul.
A könyvecskék ára és külső kiállítása is meg fog felelni a
használatban levő hasonló tankönyveknek.
A Magyar Nyelvgyakorlónak mind a négy kötete a jövő
1914/15. tanévre, Daróczy Antal új betűkkel és modem gépekkel
felszerelt nyomdájában, Túrkevén fog megjelenni.
Túrkeve, 1914 február hó.
FARKAS IMRE;
— 12 —
— 13 —
H I K E K.
23-án lesz a Lehel szálló nagytermében. Műsor: 1. Oscheid
F.: A cigány tanyán. Induló. Előadja az ifjúsági zenekar. 2.
Mozart; Szerenád. Zongorán előadják: Tófalvi Miklós V.
oszt, és Zs. Papp Tamás IV. oszt, tanulók. 3. Olasz népdal;
A nap fényes égről. Énekli az 1 ifjúsági vegyeskar. 4. Rossini
Február 7. Bálba készültünk ezen a napon s ennél
fogva nagy örömmel, türelmetlenül kellett volna várnunk azt
a pillanatot, amelyben beléphetünk a bálterembe. Mégis
sokan voltunk akik türelmetlenül ügyan de aggódva gon
doltunk a február 7-iki mulatságra, mert attól tartottunk,
hogy a rettentő sok farsangi mulatság s a tanítóság ismert
széthúzása, .közönye üresen hagyja a Nemzeti Szállna bál
termét. Hál’/ Istennek kellemesen csalódtunk, mert fél ki
lencre már telt házban kilenc órától pedig tizenegy óráig a
legremekebbül előadott nótákban s muzsikákban gyönyör
ködhettünk. Szóval: a bálunk pompásan sikerült.
Mint kedvező jelenséget említjük meg, hogy a február
7-iki mulatságon a tanítóság — még a vidékiek is — elég
szép számban jelent meg, bár még ez alkalommal is voltak
többen, akik „akadályozva voltak a megjelenésben/' Pedig
ha a társadalom azt látja, hogy a tanítóság elsősorban maga
tart össze, ugy az is szívesebben vesz részt a mi ügyes-bajos
dolgaink támogatásában.
,
Hangversenyünk szép sikerét a rendezőség buzgalmán
kívül nagyban elősegítették Rhédei János kir. tanfelügyelő és
Saffáry Kálmáu kir. táblabiró urak agitálásai is, akik nagy
és előkelő ismerős körükben toboroztak „jelen voltak„-at a
magas színvonalon álló mulatságra.
„Magyarok vagyunk!" Ezt ordítjuk (nem is kiabáljuk)
tele tüdővel és torokkal, ahányszor csak alkalmunk van a
magnum áldomással végződő „hazafias" ünnepélyeken részt
vennünk. Mikor azonban magyarságunkkal a fórumon kelle
ne tüntetnünk, akkor nem ismerünk magyart sem versben,
sem prózában, sem muzsikába^ sem nótában 1 Tessék meg
nézni a hangversenyek műsorát. Tele van az cseh, német,
talián meg svéd dalokkal, muzsikával, de Káldi Gyula, Frá
ter Lóránt, Ábrányi, Dóczi, Petőfi, Arany, Vörösmarty stb.
stb. neveivel, müveivel maholnap fehér hollóként sem talál
kozunk a hangversenyeken. Ezeket a gondolatokat legutóbb
a jászberényi, (s nem valamelyik nemzetiségi) m. kir. állami
főgimnázium hangversenyét hirdető következő műsor ébresz
tett bennünk: — A gimnáziumi ifjúság hangversenye f. hó
Otelló. Hegedű fantázia. Előadja Siklósi István VI. oszt ta
nuló. Zongorán kiséri Siklósi Tamás Vili. oszt, tanuló. 5.
Linka Camilló', Herdion keringő. Előadja az ifjúsági zene
kar. 6. Dancia Károly: Trió. Op. 109. Hegedűn előadják:
Lengyel Béla VI. oszt, tanuló és Kertész Károly ur. Zongo
rán kiséri Siklósi Tamás VIII. oszt, tanuló. 7. Chopin'. Ke
ringő. Op. 69. No 2. Zongorán előadja; Katona Endre IV.
oszt, tanu’ó. 8. Bellmann: Hajós dal. Induló. Énekli az ifjú
sági vegycskar. Tiz percnyi szünet. II. Othelló sikere. Bohózat
egy felvonásban. Irta: Ed. Alex. Lautner, magyarra átdol
gozta Karádi Győző, főgimn. tanár. — Sajnálattal — de a
jászberényi főgimnázium mentségére felemlithetjük, hogy ez
a műsor utánzata a sok-sok hasonlóan egybeállitott műsor
nak. A jászberényiek se szeretnék, ha azt gondolná róluk a
világ hogy, ők csak magyar költőt meg magyar nótát
ismernek.
Hl VATA LOS
RÉSZ.
106. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valaménnyi állami, elemi és
gazdasági népiskolai tanítójához, tanitónő és óvónőjéhez, az
Állami Tisztviselő Országos Egyesületébe való belépés tár
gyában.
Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete az állami
népoktatás alkalmazottait sorai közé számítja, szolgálati ér
dekeit, anyagi sérelmeit magáévá tette és teszi, szóval javai
ért küzd. Jól tudom, hogy az Állami Tanítók Országos
Egyesülete van hivatva elsősorban áz állami tanitószemélyzet
speciális és a többi állami tisztviselőkkel közös érdekeinek.
-.14 \ ■' . ■
— 15
}
módjában lesz az Egyesületnek az, hogy a tanügy szolgála
tában álló szegény tüdőbeteg tanerőknek helyet fdjon
óhajainak a megvalósulásán munkálkodni; mindazonáltal
csak javára szolgálhat az állami tanitószemélyzetnek, ha az
Állami Tisztviselők Országos Egyesülete a maga nagyobb
súlyával óhajaikat magáévá téve törekvéseiket támogatja.
Melegen ajánlom azért Címnek az Állami Tisztviselők
Országos Egyesületébe való belépést, hogy ez által az
együvétartozás kapcsait erősítse, a szóban levő egyesület
erkölcsi súlyát anyagi erejét gyarapítsa. A belépés 3 évre
kötelező. Rendes tagsági dij XI. és X. fiz. ■ osztályba tarto
zóknak évi 2^ korona, a IX. és Vili. fiz. osztályba tartozók
nak évi 4 korona. „Belépési nyilatkozat" nyomtatványt s az
egyesület működésére vonatkozó felvilágosítást készséggel
nyújt az egyesület elnöksége (Budapest, 11. kér. Főherceg
Albrecht-utca 11 sz.)
Szolnok, 1914 február 3-án.
Rhédei János
______
kin tanfelügyelő.
■
Hangsúlyozom,
£ tehát yS
el tehat világosán
adományozásra senki
hogy a tanulóifjúság csupán csak ónk” j '~2 fi"ér felaiánIására ívható
kijelentendő az ifjúság előtt, hogy az
kényszerítve nincs.
-h°ZOm az igazíató raknak s illetve a tanme eknek a szobán lévő irgalomgyüjtésnek a növendékek
telkuletere ható nagyfontosságu nevelői célját, mi mellett csak
XX
• ’u
gye'embe a íüdővészellenes küzdelem
anyagi alapjanak a gyarapítása.
_ a
?ért C'met' hogy a Syüilés foganatosítását
, , h tantestule,fel egyetértőén - szorosan a nevelés szolgá
latába helyezze s annak erkölcsi és anyagi eredményéről a
gy 7 befe)ezése ufán tegyen hivatalomhoz
jelentést.
Szolnok, 1914., évi február hó 12-én.
tájékoztató
Kir.^tanfelügyelő helyett:
701. szám.
Kóródy Ferenc
Valamennyi
kir, s, tanfelügyelő.
állami községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
lg zgatósaganak illetve vezetö-tanitójának a szegénysorsu
tüdőbetegek |avára gyűjtés rendezése tárgyában.
.
Közoktatásügyi Miniszter ur folyó évi
január 20-án 136—914 eln sz
b u
J
? e
lózsefz kir horro c
- em.sz. alatt kelt rendeletével a
S
K U g SzanaF'™ Egyesületnek megengedte
mikép emberbarati alapjára az iskolákban a folyó évben
is rendezhessen rgalom^vüitAst □ e . y
evoen
részére.
galomgyujtest a szegenysorsu tüdőbetegek
... A gyUi‘ést az egyesület ezúttal is gyüjtőiv utján szán
dekozik megtenni.
urjan szanAmidőn erről Címet tudomás ac o
..L ,
való további intézkedésnek ^etéteie X
alkalommal is kiemelem, hagy az e7v«Z
’ “
tanítót, tanit^nőt, óvón6t s ezeknek Sf -S2ani0S tanárt’
s gyógyítja szanatóriumában s mihest fe*épü?má8yd
tüdőbeteg szanatóriuma, az Auguszta
nek építési munkálatai már megkezdjek’
megKezGodkCk, meg
”agy
T'7'
inkább
734. szám.
Valamennyi
állami elemi népiskola Gondnokságának, igazgató — illetve
vezető-tani tójának az 1915. évben szükséges uj iskolai építke
zések és kibővítések kimutatása tárgyában.
Az 128000|910. sz. alatt kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján felkérem Címet, hogy
amennyiben ui építkezésre vagy kibővítésre van szükség a
gondjaira bízott állami népiskolánál (iskoláknál) tekintet nél
kül ar/a, hogy a munkák a kir államkincstárt, vagy a köz
séget terhelik, az itt közölt kimutatási minta szerint, a hivat
kozott számú rendelettel kívánt V. sz. kimutatást — minden
rovatában pontos és teljesen megbízható adatszolgáltatással
sürgősen állítsa össze s azt az elnök, gondnok és igaz
gató (tanító) névaláírásával, valamint az iskola pecsétjével
ellátva, hivatalomhoz legkésőbb f é. márc. 5-ig terjessze be.
— 16 —
-Az ezen határidőn túl érkező kimutatások figyelembe
vehetők nem lesznek s a késedelemből eredő bajokért első
sorban az iskola igazgatóját illetve vezatőtanitóját fogom
felelősségre vofíni
Amennyiben uj építkezésre vagy kibővítésre az iskolá
nál szükség nincs, erről — a jeleztem ’ határidőn belül —
nemleges jelentés teendő hivatalomhoz.
Szolnok, 1914. évi február hó 12-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
/
kir. s. tanfelügyelő.
-A .
___ . =___—= -
— -
Szerkesztői üzenetek.
M. A. Való igaz, hogy a tanítóság tekintélyét nem nagyon emeli
az ilyen vállalkozás. Erről érdemes is cikkezni, de nem ennyire éles
és tulerős támadással. Még egyel re törődjünk bel - hQgy kartársaink
nagy része másként beszél és irtásként cselekszik. Ez, sajnos nagyon
elterjedt nyavalyánk.
S. S. Nagysádnak szinte bosszúságot okozott, hogy a tanítók
hangversenyé.. ..cm hallott egykét szén s máraz őrs ág nagy részében (
ismert Sopronyi nótát. Legyen nyugodt, ha élünk jövőre hallani fogunk.
K. P. A saját birtokukon termett bort annál inkább árusíthatja,
me t a szőlő elsőrendű kultúrnövény lévén, nedűjének árusítása kub
turmunka számba jöhet.
Utoljára szólítjuk fel
a „Megyei Népoktatás" hátralékos előfizetőit, hogy
hátralékaikat, 5 napon belül a Kiadóhivatal címére annál
is inkább beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező eset
ben kénytelenek leszünk neveiket a jövő számunkban
nyilvánosságra hozni és ezután ügyvédi felszólításokat
szétküldeni.
Tisztelettel
a Kiadóhivatal.
-
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
Daróczy Antal
könyvnyomdája :papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
VII. ÉVFOLYAM. 5-IK SZÁM. J9I4 MÁRCIUS HÓ 10
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY
T úrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
GYULA, SZOLNOK
Nyomatott:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
Szolnok, 1914 március 10
VII. évfolyam
5. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. cimére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Néhány szó a
magyar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert,
(Befejező közlemény.)
,
Szükségesnek tartom még megemlíteni az
úgynevezett fogalmazást. Nagyon szépen hangzik
ez a szó. Kívánatos is, hogy tanítványainkat
önállóságra vezessük, mintegy megtanítsuk őket
a saját lábukon járni. Ne gondoljuk azonban, hogy
ez olyan könnyű feladat. Nagyon biztos és erős
alapnak kell annak lennie, amelyre ezt rá
építhetjük. Járni se tanítjuk a gyermeket azonnal
születése után, mert nem bírja meg gyenge lába
a test súlyát és vagy elbukik, összeroskad, vagy
pedig kellő csontszilárdság nélkül elgörbülnek a
lábai. Biztos alapra kell építenünk a fogalmazást
s akkor megkezdenünk, amikor már megfelelő
szókinccsel rendelkezik s a szók önálló leírásában
\
2
is jártassága van a gyermeknek. írassunk kér
désekre feleleteket. Hogy hívják ezt, mit csinál
ez? slb Majd feleltessünk teljes mondatokkal s
igy fokozatosan haladjunk tovább. így nem vég
zünk nehéz feladatot, mert kezdettől fogva meg
követeljük tőlük, hogy ha kérdezünk tőlük vala
mit, mindig teljes mondattal válaszoljanak rá.
Játszva lehet azután ezt az Írásra is átvitetni.
Sajnálom, hogy részint a tanításból, részint
pedig nagyon sok gyermek rossz felfogásából,
helyesebben degeneráltságából származó hibákat
itt mind fel nem sorolhatom, kettőt azonban
ide iktatok. Mind a kél.gyermek, akinek a ^gyakorlatát idézem, hozzám került valahonnan a
harmadik osztályba. Itt már természetesen a mon
dat körébe tartozó önálló gyakorlatok szerepelnek.
No, meg a fogalmazásból is meglehetős munkát
kell végeznünk.’
(
belirtam a táblára a következő feladatot: I.
gyakorlat. Fejeljelek egész mondatokkal a követ
kező kérdésekre és húzzátok ala az állítmányokat!
Mit csinál a tanuló? Mit készít az asztalos? Minő
az iskola?
Ezzel a gyakorlat Írással is, mint a legtöbbel,
kettős célt akartam elérni. Másol is, fogalmaz is
a tanuló.
Tekintettel arra, hogy a fenti gyakorlathoz
már hetekkel azelőtt készültünk, jó eredményt
vártam. És mit kaptam?! Nyolc-tiz idegen
ből idetévedt tanuló olyan „remekül" meg
felelt, hogy a gyakorlata egyes szavait a legna
gyobb tudós se tudná elolvasni. Az egyik igv
irta le a feladatot:
„I. gjarlat Peljek égés mond — atol kövező
kérd — ak huaz azlai mny! Mit cinál a. tani?
Mikszi za — atlolos sztake? Min a ikola?“ Ter
mészetesen nem felelt rá semmivel.
A másik gyakorlat igy hangzott: „I. gyaklat
(a dátumot igy irta: alt 7-űn.) Felöljek egész
mo — ndatok -a kővitk — esző kérdésékor és
hó— z-zatok aló az all-itocá — mányó. kot!"
Ez se felelt meg. A felhozottakban lévő elválasz
tások a füzetekben előfordult sorvégi elválasztá
sokat mutatják.
No most már azt kérdezem, hogy lehet-e
ilyen tanulókkal eredményt elérni, éppen a har
madik osztályban, ahol annyi uj és fogós anyagot
kell még a hegyibe tanítani?! Teljesen kizárt
dolog. Még azt is megjegyzem, hogy a fentiekben
nagyon sok betű van, amit én jól Írtam ide,
mert a füzetben előfordult alaktalan betűket ki
nyomatni képtelenség. Tehát még a betűket se
ismerik mind.
Ki itt a hibás? A gyermek-e, aki kellő alap
nélkül nem tud megküzdeni a folyton szaporodó
anyaggal, vagy az a tanító, aki megfelelő alap
ismeret nélkül bocsájtja felsőbb osztályba az ilyen
gyermekeket?! Még hozzá, az első helyen emlí
tett gyakorlat Írója jeles értesítővel került hozzám.
Köszönöm! Ilyen tudással, illetve tudatlansággal
biztosan nem kerül tőlem negyedik osztályba
még elégséges osztályzattal se.
Sok bibi van itt kérem! Az a legnagyobb
baj, hogy mindenki ax saját osztályára, a jogos
kritikát tragikusan fogja fel s a legnagyobb meg
botránkozással, sőt butikos bottal utasítja vissza,
4 —
Nekem is megcsípte már egynéhány darázs a
kezemet, azért nem is óhajtok tovább időzni az
ilyen fészeknél. Bocsánatot kérek a fenti néhány
sorért is, amely azonban igaz 1 Elégtételül szolgál
nekem egyik idősebb kollégám megjegyzése, aki,
mikor az eredménytelenség okát kérdezték tőle,
teljes nyugodtsággal felelte: „Nem lehet kérem,
minden gyermekből írót és tudóst faragni, nagy
szükségünk van utcaseprőkre, kutyapecérekre s
egyéb hasonló foglalkozású emberekre is, akiknek
a hivatala az irodalmi nyelvismeretet és helyes
írást nem kívánja megl“ És talán nincs igazság
benne?!
Vége.
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászároks^állási tanító.
zO
\
„A gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond.“
Felméri L.
IV. Az állam ellenőrző közegeinek beavatkozása
a tanterve a népoktatás és nevelés szem
pontjából.
Az előbbi szakaszban elmondott igazságok alapján az
államnak a népiskolai oktatásra' és nevelésre való jogos be
folyását vagyis rendelkezési, főfelügyeleti és ellenőrzési jogát
a szükség törvényénél fogva el kell ismernünk. A király a
közoktatásügyre vonatkozó rendelkezési vagyis végrehajtó ha
talmát az 1847—48. évi III. t. c. 14. §-a alapján szervezett
közoktatásügyi m. kir. minisztérium, a főfelügyeleti és ellen
őrzési jogát pedig az 1876. évi VI. t. c. szerint az egyes
megyék közigazgatásibizottság kebelébe helyezett királyi
tanfelügyelőségek utján gyakorolja.
A népiskolai .ügy közigazgatásának tényezői az 1868.
évi XXXVIII. és az 1876. évi VI. és XXVIII. t. cikkek értel
mében a következők:
1.
a vall.- és' közoktatásügyi minisztérium,
2. a törvényhatóságok és azoknak közigazgatási bi
zottságai,
3.
a kir. tanfelügyelőségek,
j
4.
a gondnokságok és iskolaszékek.
Párhuzamban a részökre fenntartott jog keretében a
felekezetek szintén intézkednek a hitfelekezeti elemi iskolák
ügyeiben.
A fent említett népiskolai hatóságok élén álló egyének
a következők:
,
,
a)
a közoktatásügyi miniszter,
b) a törvényhatóságok elnökei: a főispánok — főpol
gármester — vagy helyetteseik,
c) az alispánok — polgármesterek — vagy helyetteseik,
d) a kir. tanfelügyelők,
e) a főszolgabirák,
f) a községi elöljáróságok élén a bírók és jegyzők,
g) a gondnokságok és iskolaszékek elnökei.
Hitfelekezetek szerint az egyházi szervedet körében a
megfelelő teendők végrehajtására a püspökök, -- érsekek, —
egyházmegyei és egyházkerületi főtanfelügyelők, esperesek
és lelkészek vannak hivatva.
Némely kérdésben, mint fellebbezési és döntő fórum, a
Közigazgatási bíróság intézkedik közoktatási ügyekben.
Az egyes iskolai hatóságok munkaköreinek felsorolását
mellőzöm, csupán a kir. tanfelügyelő teendőiből a tantervre
Vonatkozókat említem, amennyiben a kir. tanfelügyelőnek
éppen a tankrv körüli bizonyos eljárása adott alkalmat a
jelen tétel időszerű kitűzésére.
A királyi tanfelügyelő.
Minden vármegye külön tankerületet képez. Az állam
kormány a tankerületek vezetésére kir. tanfelügyelőket s
6
melléjük állandó szakértő segédeket nevez ki közegül és
ezek utján gyakorolja a felügyeleti és ellenőrzési jogát a
megye területén levő összes, bármily jellegű és fokozatú
népoktatás összes ügyeiről.
A kir. tanfelügyelő számos, sokoldalú teendői közül
legfontosabb, hogy szakszerű felügyeletet gyakorol a megyéje
összes népoktatási intézeteiben eszközölt oktatásra és neve
lésre. E végett, legalább két évenként, meglátogatja a me
gyéje területén levő összes népoktatási intézeteket s azoknak
minden egyes osztályát alaposan megvizsgálja. Ellenőrzi,
vájjon az iskolákban az illetékes felsőbbség megállapította
tanterve szerint kciiő terjedelemben és szellemben tanitják-e
a törvényben kötelezett tantárgyakat.
A kir, tanfelügyelő az iskolalátogatásai alkalmával leg
előbb is a tantervet vizsgálja és pedig, hogy az az állami
tanterv nyomán készült-e s hogy hol, mikor és ki által lett
jóváhagyva. Azután összehasonlítja a tanterv menetét a
munkanaplóval, — az elvégzett tananyag és idő szempont
jából. Végül rögtönzött vizsgálatot tart, mely alkalommal
vagy maga kérdezi*) vagy a tanító által kérdezteti a gyerme
keket az elvégzett tananyagból, a végett, hogy az adott fe
leletekből meggyőződést- szerezzen a tanítás eredményéről
és arról, hogy az isko’a mily mértékben szolgálja az állam
érdekét, azaz megfelel-e a törvényes kivánalmaknak.
Ha kisebb hiányokat, tévedéseket észlel, jó indulattal
figyelmezteti a tanítót, esetleg értesíti az iskola felsőbbségeit.
Ha pedig hibákat, bajokat tapasztal, akkor jelentést tesz a
miniszternek. Amely iskolában kiválóbb eredményt tapasztal,
arról is jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak és mi
niszternek, az iskola, illetve a tanítója megdicsérése, esetleg
jutalmazása végett.
*) Jegyzet. Egyik szaklap múlt évi számában, a szerkesztői üze
netek közt, ez olvasható : „N. N. tanító azon kérdésére, hogy a kir,
tanfelügyelőnek van-e joga iskolalátogatás alkalmával a hitfelekezeti
iskolában a tanítókhoz kérdést intézni? — csak azt felelhetjük, hogy
igenis, sőt nagyon van joga hozzá."
Ugyan-ugyan. Már hogy kérdezhet ilyet tanitó-ember, most a 20-ik
században?: E kérdésből — a naivság melhtt — világosan kilátszik
a túl érzékenység, még inkább a túlságosabb tájékozatlanság és a legtulságosabb tudatlanság.
— 7 —
Á közoktatásügyi minisztérium szaktekintélyek által hu
zamos időn át tanulmányozott, jól átgondolt, kidolgozott és
utasításokkal ellátott tantervet ad ki időnkint az állami isko
lák számára. De megköveteli, hogy a többi iskolák főható
ságai is e tanterv nyomán készítsenek, illetve készíttessenek
tantervet iskoláik részére. De éppen ez a tantervkészítésben
való szabadkezet-adás nyújt azután alkalmat az esetleges
visszaélésekre s az állam és a hitfelekezetek közötti össze
ütközésekre a legtöbb esetben. Mert a miniszteri utasítás
megengedi, hogy az állami iskolák számára kiadott tanterv
nyomán úgy az állami, mint a felekezeti iskolák főhatóságai
és tanitói belátásuk szerint készíthetnek iskoláik részére a
viszonyoknak megfelelő tanterveket. Ennek folytán áll elő
azután, hogy még sok állami iskolában sincs helyes, igazi,
jó tanterv, annál kevésbbé a hitfelekezeti és más ' jellegű
iskolákban. Őszintén szólva van is, meg nincs is tanterv,
a legtöbb iskolában. Néhol meg egyáltalán nincs se jó, se
rossz. A létező tantervek szép kiállításán csak a rosszaságuk
tesz túl, amennyiben a legszükségesebbek sokszor kihagyva,
a lényegtelenebb dolgok pedig feltüntetve; a nehezebb és
későbbi dolgok előbb, a könnyebb és megelőzők pedig
utóbb, minden hozzáfüggés néikükössze-visszaságban vannak
a rublikákba begyömöszölve, ahová éppen csak beférnek s
igy még csak át sem tekintve. Pedig a jó tantervnek áttekinthetőnek, a benne elhelyezett dolgoknak egymásból
folyóknak kell lenni és világosan feltüntetni, hogy az isko
lának mikor, mit és mennyit kell tanítania.
A tananyag bár minden tanításban lényegileg ugyanaz,
terjedelemre azonban lehet tágabb, vagy szükebb az iskola
viszonyai miatt. De a jól megállapított tantervben minden
esetre szorosan kijelölendő a kör, melyben a tanítónak mo
zogni kell, nehogy ebben egyéni hajlamok, vagy ^előnyök
legyenek irányadók; nehogy egyes tanítók hanyagsága, vagy
tudatlansága, könnyelmű ügyetlensége, hiúsága önérdek ke?
resése, vagy éppen rosszakarata által kiszorittassék az, ami
szükséges, vagy olyasmi csempésztessék be a tanításba,
aminek inkább rontó, mint szellemképző hatása volna.
(Folyt, köv.)
— 8 —
„A modern magyar énektanitó.“
(Folytatás.)
Hallottuk a „maradiak" vélekedését a hangjegy utáni
énektanításról... Nem is olyan rosszakaratú gondolatok
azok, mint némelyek hiszik. Ök a — Tantervre támaszkodva
— igyekeznek igazuknak érvényt szerezni ; s az bizonyos,
hogy érvelésükkel sok olyan kollégát meggyőznek, akik
magánúton bizonyos zenei képességre tettek szert s bár
szeretnék e hangjegyismeretet a tanulóknak is átadni, mégis,
— elismerve a sr k akadályok fáradságos leküzdését —
„maradiakká" lesznek — kényelemből! —
De lássuk az újabb nemzedékü tanítói kart — zenei
képzés tekintetében !
Tudom, nagyon kényes kérdést vetek papírra, de tar
tozók ezzel ugy a saját nézetemnek, valamint R. G. azon
kijelentésének, hogy a mai generácia nagyobb zenei képes
séggel rendelkezik, mint a „múlt idők" tanítója.
Mondjuk, én is osztom azt/ hogy a régi tanítóképzés
nem volt olyan sokoldalú, mint — ma. Talán az ének,
zene tanításával kevesebbet is foglalkoztak. De, ez a kevés
tanítás alapos munka lehetett s minden tanítónak nyújtott
annyi tudást amennyit a népiskola — e tárgy keretében —
megkívánt akkori!
Ma!
minden tan. képzőről — ilyet nem mondha
tunk, legyen az állami, vagy felekezeti. Nagyon gazdag,
sokoldalú a mai ének-zeneoktatás tanterve, de az, még rész
ben sincs átadva a tanitónövendékeknek; sőt, vannak kép
zők, hol olyan zenei oktatásban részesülnek a növendékek,
mely nem elégséges ahhoz, hogy értelmes, módszeres hangjegytanítást végezhessenek a népiskolában. Itt van a hiba!
Ha valamennyi képző ebbeli munkája lelkiismeretes volna,
ugy bizonyosan megalapozhatók a jövő nemzedék zenei in
telligenciáját, de ha a legilletékesebb faktor nem végzi el
kötelességét, ugy ne kívánjuk sokaktól azt, hogy olyant
tanítsanak, amit maguk sem tudnak...
Ne csodálkozzunk azon, hogy a felek, képzők nem
végzik kötelességüket, ha — épen az államiak egy része
9 —
szolgál precedensül a zeneoktatás terén. Erről mindig a
kölcsönösen átlépő növendékek tesznek tanulságot, (mint azt
R. G. is mondja.) S milyen érthetően mondanak véleményt
— kölcsönösen!! — az illető zenetanárok?!
Mindenesetre, a fenti állításomat nem vonatkoztat
hatom valamennyi képzőre, mert az rágalmazás volna
részemről, de a sok példa, a sok zenei készültséggel nem
rendelkező tanító, fényesen bizonyítják némely képzők mun
káját s állításomat. Sok ilyen tanító küzd a két ellentétes
áramlattal s — valljuk meg őszintén — mindig elnyeli az a
nagyobb áradat, amely még most is „hallás" után akarna
éneket tanítani. A kezdő tanító ilyen lépését, — mérlegelve
a képzőben nyert tudását — rósz néven venni nem lehet s
nem hogy eggyel szaporodna a „modern énektanitók száma,"
de fogy. S ha egyszer belevetette magát a nagyobb áradatba,
hiába minden halászgatás utána az „önmunkásság" horgával.
Talán (?) megtér s dolgozik, tanul; de lassanként beleun s
látva, hogy kötelességét, ugy, ahogy elvégzi az „orthodox"
elv szerint s nem kifogásolja senki, beletörődik abba, hogy
igy is — jó.
Ha az éneket „népművészetté" akarjuk emelni, ákkor
neveljen a/ képző igazi énektanitót is. Adjon emiek kezébe
fegyvert: tudást! Ha ezzel rendelkezik, nem tudják útjáról
letériteni; sőt, imponáló hatást fog gyakorolni azok felett, akik
utópiának tartják a hangjegygyei való éneklés, illetve tanítás
végcélját.
Több időt állapítson meg a tanterv a tanitónövendékek
zenei képzésére. (Van elég sallang, amit el lehet hullatni s
csak időt pazarolnak velük!) Neveljen gyakorlati zenészt. Ne
csak a népiskolai kivánalmaknak tudjon eleget tenni, de azon
túl is. Adjon módot minden növendéknek az önálló karveze
téshez. (Mint ahogy a közismereti tárgyakból önálló próbatanilást végeztet). Biztosítsa a gyakorlati tudását, a megfelelő
elmélettel. Nem elég csak a megalapozásra gondolni, (népis
kola) hanem arra is, hogy ez a munka folytatódnék az ismét
lőiskolában, ifj. egyesületekben, énekkarokban. Mindez, persze
utópia marad, ha a képzi nem gondol mindezekre. Hiába ad
évenként nagyon sok tanítót, ha nem látja el megfelelő utravalóval... (Mert hosszú az ut az ének — „népművészetéig!")
— 10 —
— 11 —
Amilyen ideális e felfogás az énekoktatás terén, azt á
valóságba átültetni, ha sikerülni is fog, csak a zeneileg jól
képzett tanítóknak köszönhetjük. Ezek munkája a 6 éven be
lül s azon túl is — a cél érdekében ! — tudatos és indokolt
lesz a nagyban elősegítették megvalósítani: az éneket _
„népművészedé" emelmi.
(Folytatom.)
Újhelyi András
áll. tanító.
TANÜGYI IRODALOM.
Pantó János mezőtúri nyugalmazott kollégánk
Egv
tamfö naplójából" címen igen értékes elbeszéléseket és” raj
zokat tartalmazó munkát adott ki. A szerző az iskola életébol menti tárgyát s oly kedvesen és oly megkapóati tárgyalja
az iskoiat eietben előforduló eseményeket, hogy az elolva
sásra minden tanító és nem tanító embernek is nyu .odt
. lelknsmeretiel ajánlható. Igen kedvesen emlékezett meg az
értékes es élvezetes munkáról az „Az Újság" a „Pesti Hír
lap a „Budapesti Napló" továbbá a „Mezőtúr és Vidéke."
A könyv főcímei: Előszó. (Irta: Bagossi Károly nyug
alispán.) A tanító naplója. Elbeszélés. (Tizenegy elbeszélés )
Apró történetek. (iiz.) Diák-históriák. (Öt.) Az igazán tanul
ságos és kedvesen szórakoztató könyvet nagyon ajánljuk nem
csak a lanitoi könyvtáraknak, de egyeseknek, nem tanítóknak
is. Ara: jo es ízléses kiállításban 3 korona.
hírek.
. ,
csata
Március 5-ikén volt
a vanoiodik ev<ordu:oja a szolnoki csatának, amikor a magyar
szabadsaghosök hőse, Damjanich János és az ő kedvenc vörossipkasai .onkre veitek Szolnoknál a — sógort. A nevezetes
évforduló alkalmából a tanítóság is megemlékezett a dicső
napról, a tanulók felfogásához mért előadásban ismertetvén
annak történetét. A város közönsége koszorút hc^ -zett e na
pon a hős tábornok szolnoki márvány-szobrára.
Pásztorjáték. A szolnoki II. kér. áll. el. iskola tanító
testülete a karácsonykor tervezett, de a járványszünet miatt
elmaradt pásztorjátékot folyó hó 4-én délután tartotta meg a
városi színházban. A buzgó rendezőség fáradtságát teljes anyagi
és erkölcsi siker koronázta.
A személyi pótlékok. Az idősebb kollegáknak kilátásba
helyezett 600, 400 és 200 koronás személyi pótlékok ez ideig
még nagyon szórványosan érkeztek. Van is türelmetlenség az
„érdemekben gazdagok" között. (Tanítónak elég egyféle gaz
dagság is). Mint értesülünk, a pótlékot méltán igénylő kollé
gák közül többen személyesen néztek utána a késedelem
okának. A dolog annál inkább bántja a várományosokat,.mert
Rhédei kir. tanfelügyelő ur több jogosult kérelmet pártolólag
terjesztett fel a minisztériumhoz;
Ismét a memorandum. Az állami tanítóság uj elnök
sége, az Isten tudja hányadszor elsírt és elsoiolt panaszainkat
memorandum alakjában átnyújtotta az illetékes felsőbb és leg
felsőbb fórumoknak. A tanulmányozási anyag tehát ismét bent
van a minisztériumban, de hogy a sok tanulmányozásnak lesz-e
valahára egy kis kézzelfogható eredménye, azt a jó Ég tudja
csak. Szóval: türelmünk meghosszabbítást — nyert!
HIVATALOS
RÉSZ.
991. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi népiskolai
tanítójának és tanítónőjének tanítói és tanítónői továbbképző
tanfolyamrá jelentkezése tárgyában.
A vallás- és közokt. miniszter ur folyó évi február hó
' Í6-án kelt 316. sz. körrendeleté értelmében tudomása végett
értesítem a Címet, hogy az 1906. évi január hó 10-én 102594)905;
- 13 -
— 12 —
►
sz. a. kelt vallás- és közokf. miniszteri rendelettel kiadott
szervezeti szabályzat értelmében, a folyó iskolai évnek befe
jezése után, a folyó évi julius hó 1-től 22-ig terjedő időben
több állami tanító- és tanitónőképző intézetben a korábbi
évekhez hasonlóan, három hétre terjedő tanítói és tanítónői
továbbképző tanfolyamok fognak tartatni; még pedig: tanítók
számára az aradi, bajai, budapesti, iglói, kiskunfélegyházai,
kolozsvári, losonci, máramarosszigeti és temesvári áll. tanító
képző intézetekben; tanítónők részére pedig: az eperjesi,
sepsiszentgyörgyi és szabadkai áll. el. iskolai tanítóképző in
tézetekben.
A tanfolyam tárgyai és anyaga:
1. Tájékoztatás a sociális paedagógia legújabb törekvé
seiről és alkotásairól a külföldön és hazánkban: 10 óra.
2.
A rajz és kézügyesség a szemléltetés szolgálatában: 4 óra.
3. A magyar nyelv tanítása nem magyarajku népiskolá
ban (az uj tanterv és utasítások magyarázatával): 10 óra.
A vallás- és közokt. miniszter ur önagyméltóságához
címzett felvétel iránti
bélyegtelen kérvények hivatalomhoz '
nyújtandók be.
A pályázatok határideje 1914. évi március 20. Későb
ben érkező pályázatok figyelembe nem fognak vétetni. A fel
vételt kifejezetten a fentebb felsorolt tanfolyamok közül valameiyikrekell kérni, mivel alternatív, vagy „bármely tanfolyamra"
szóló jelentkezések teljesen figyelmen kivül fognak hagyatni.
Minthogy előfordultak oly esetek, hogy olyan tanítók és
tanítónők, akik előzőleg továbbképző tanfolyamon már részt
vettek volt, azt elhallgatták: a pályázati kérvényben múlha
tatlanul megemlítendő az, hogy továbbképző tanfolyamon
volt-e a f évi továbbképző tanfolyamra jelentkező, vagy nem;
ha részt vett, hol és mely évben. A kérvénybe befoglalandó
az is, hogy hány beszámított szolgálati éve van.
Szolnok, 1914 február 24.
kir. tanfelügyelő.
4. Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a népiskolában
(a népiskolai tanterv és utasítások magyarázatával): 8 óra.
\5 . A természettudományig és mennyiségtani tárgyak ta
nításában a sociális vonatkozások gyakorlati érvényesítése: 5 óra.
6. Gyakorlati mintatanitások a 2., 3., 4., 5. pont alatt
felsorolt előadásokkal kapcsolatban: 12 óra.
7.
A gazdasági szövetkezetek és a néptanító: 6 óra. .
8.
A gazdasági számtanitás legegyszerűbb módjai: 2 óra.
9. Gyakorlati foglalkozások a rajzból és kézimunkából:
24 óra.
10. Kirándulások, közintézetek stb. meglátogatása a dél
utáni órákban a helyi körülmények szerint.
Mindegyik tanfolyamra 50-50 hallgató vétetik föl akik
közül tanfolyamonkint 30-30 hallgató állami költségen kap
az intézet internátusában szállást és étkezést és ezen felül
15—15 K utazási költségben is részesül. A saját költségükre
jelentkező hallgatók ingyen szállást és.mérsékelt áron étkezést
is kapnak az illető képző-intézetben.
A fent felsorolt tanfolyamok bármelyikére való felvéte
lért folyamodhatnak bármilyen jellegű népiskolánál működő
okleveles tanítók és tanítónők.
Rhédei János
1220. szám.
A tanítóság figyelmébe!
Az 1913 évi XXXVII. t.-c. értelmében az el. isk. VI. fiú
osztályának évzáróvizsgálatára iskolafelügyelök lesznek kikül-
dendők.
Annak megállapításához, hogy a tankerület területén
mikép legyenek a vizsgálati körzetek beoszthatók elengedhe
tetlenül szükséges a VI. fiúiskolába járó és a más népiskolától
átutalt \I. oszt, tanulók pontos létszámára.
;
Vall, és Közokt. miniszter ur Öméltósága ez évi 34391.
sz. rendeletéből folyólag felhívom a Címet, hogy a „Néptanító
Lapja" külön kiadásában megjelenő s ide vonatkozó minisz
teri körrendelet szigorú szemelőtt tartásával, annak megje en se
után 48 óra alatt jelentését hozzám felelősség terhe melle
minden népiskola igazgatója, vezetője terjessze be.
Szolnok, 1914 március hó 9-én.
János
kir. tanfelügyelő.
— 14 —
43. AMKE szám.
Körlevél.
Valamennyi áll, közs., izr. és uradalmi el. isk. igazgatóság
hoz, illetőleg tanítóhoz, az alkoholellenes ifjúsági egyesületek
szervezése .tárgyában.
,
'
Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesülőt Jásznagykunszolnok vármegyei és Szolnok városi osztálya népművelési
bizottságának 1913. évi nov. hó 8-án tartott közgyűlésén fel
kérettem az alkoholellenes ifjúsági egyesületek szervezése
iránt, Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő által összeállított és
a Megyei Népoktatás 1912. évi aug. hó 10-én kelt 15. szá
mában közölt Alapszabálytervezethez alkalmazkodva, a leg
szélesebb körben indítson mozgalmat és eljárásának eredmé
nyit legkésőbb f. é. junius hó 15-ig hozzám jelentse be.
Szolnok, 1914 január hó 23-án.
A
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
936. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vmegye valamennyi óvónőjéhez, óvó
női továbbképző tanfolyamra való jelentkezés tárgyában.
Tudomása végett értesítem a Címet, hogy a Vallás és
Közoktatásügyi miniszter ur Öméltósága f. é. február hó 11-én
kelt 18255. sz. rendelete alapján a hódmezővásárhelyi állami
óvónőképző intézetben a már gyakorlatban levő óvónők ré
szére f. é. julius hó 1-től kezdődöleg három hétre terjedő
óvónői továbbképző tanfolyam fog rendeztetni.
Ezen tanfolyamra való felvételért pályázhatnak bármely
jellegű ‘kisdedóvóintézctnél működő óvónők. Ezen tanfolyamra
60 óvónő fog felvétetni, akik közül 40 az intézetben nyerendő
. szállás és élelmezés kedvezményen kivül 15 korona útikölt
ség megtérítésében is fog részesülni. A saját költségükön fel
veendő 20 óvónő pedig az intézetben nyerendő ingyenes
szállás kedvezményén kivül a tanfolyam tartama alatt 30 K
befizetése ellenében élelmezést is nyerhet az intézetben.
— 15 A felvétel iránti bélyegtelen kérvények a vall, és közokt.
m. kir. miniszterhez címezve, hivatalomhoz nyújtandók be.
A pályázat határideje 1914 ápiilis hó 1-e. Későbben
érkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni.
Erről oly felhivással értesítem tankerületem óvónőit, mi
kép pályázati kérvényükben jelöljék meg, hogy saját költsé
gükön hajlandók-e részt ven ni a továbbképző tanfolyamon,
ha díjtalan lakás és élelmezés kedvezménye mellett nem vé
tetnének fel.
r
.
Szolnok, 1914 február hö 21-én.
Rhédei János
•; kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Z. D. A cikk nem a szezont, hanem a szedést várja. Hacsak
lehet a 25-iki számban közlöm.
T. J. A Pantó bátyám és kollégám igazán kedves munkáját ma
ismertetem. Ha terem lesz rá, mutatót is közlök belőle. Hiszem, hogy
nemcsak a könytárak, de egyesek is megszerzik a kellemes szórako
zást is nyújtó munkát.
M. K. Ez aztán a gondoskodás, az esküvő után 3 hétre azt
kérdezni* hol lehet a legszebb bölcsődalokat beszerezni. Annak idején
az édesanya leikéből fakadnak a legszebb bölcsödalok; ilyesminek a
beszerzéséről tehát nem kell gondoskodni. Bő legyen a termékenység
a — bölcsödalokban 1
vegye figyelembe
a „Jásznagykunszolnokmegyei Nép
oktatás“ c. hivatalos tanügyi lapot!
— 16 —
FRTF SITF S
Népoktatásunk intéző köreiben kezd áltaL1 L -1 1
Jánossá válni az a vélemény, hogy elemi ok
tatásunk túlnyomóan értelemfejlesztő munkáját a valláserkölcsi elemek
bevonásával, az egész vonalon meg kell, mert meg lehet nemesíteni.
A saját céljait tudatosan munkáló Szent-István-Társulat róm.
kath. tankönyvkiadványafi ebben a tekintetben megszívlelendő pél
dául szolgálhatnak.
í
r
A megrendült vallásos érzés lépten-nyomon tapasztalható
szomorú következményeinek láttára, méltó igyekezettel követik a
példát a tankönyvirodalom egyéb termékei is. A hivatásos tanítók
. ája pedig ügyszeretetének egész melegével dolgozik
ebben az irányzatban, hogy kivegye nagy múltjához méltó részét
a magyar Sión építéséből.
Belmisszió ez a szó igazi értelmében. Belmisszió, amely a mi
munkamezönkön, az iskolában nem kisebb jelentőségű a növekedő
nemzedékek erkölcsi felfogására nézve, mint az, amelyet a hivatásos
lelkész vegez a reá bízott lelkek vezetésében.
Ide s tova tíz esztendeje, hogy a Heves-Nagykunsági Egyház. megye es annak tanügyi Bizottsága, (amelynek a Népiskolai Szer
vezet es 1 anterv megalkotásában kezdeményező szerep jutott) rámutott arra, hogy a valláserkölcs szívet nemesitő és képző ereje
az elemi oktatás egész anyagának átadásánál könnyen alkalmazható.
Ugyanakkor kotelezoleg rendelte el „Magyar Nyelvgyakorló" címen
népiskolák szamara, ebben a szellemben írt nyelvtani kézikönyveim
hasznalatat. Hogy ezek a könyvecskék, a magyar nyelv és helyes
írás gyakorlását ^állásos es erkölcsi olvasmányok alapján tárgyalva,
a gyakorlatban beváltak: annak élő bizonyítéka az a nagyszámú
' Ie.veh amely kartarsaim részéről Nyelvgyakorlóm újból való kiadását
?tdolSozasára Rézve felhívást kaptam illetékes
iskolai hatóságoktól is.
Ezek az okok érlelték meg elhatározásomat, hogy Magyar
Nyelvgyakorlomat a 1 anterv Kívánalmainak megfelelően a fentebb
töH-ént S^! emben’
egészében újra átdolgozzam. Ez meg is
történt. Sót a inunkat az V. VI. osztály számára a negyedik résszel
is kiegészítettem.
7
'
„Nem ^felekezeti" Nyelvtanról van itt szó; hanem arról, hogy
az ellemi népiskola nyelvtani anyagát, olyan módszerrel adjuk át a
gyermeknek, ameiy vallaserkölcsi olvasmányok alapján, az érzelmi
neveies bevonásává! tegye tudatossá a magyar gyermek nyelvismeretét.
A Magyar Nyelvgyakorló szorosan alkalmazkodik a Tantervhez.
Nincsen benne sem több, sem kevesebb, mint amennyit ez előír.
A módszeres oktatás menete is teljesen a Tantervhez simul
éS A0150 kiállitása ís meg fog felelni a
használatban levő hasonló tankönyveknek.
1914/15 Tag-yar Nyel,vgyakorlonak mind a négy kötete a jövő
f . 4 ,1 tanevre, Daróczy Antal uj betűkkel és modern gépekkel
felszerelt nyomdájában, 1 úrkevén fog megűelenni.
Túrkeve, 1914 február hó.
’
FARKAS IMRE.
Daróczy Antal
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
KÖNYVNYOMDA
KÖNYV-, PAPÍR-,
ÉS ÍRÓSZERKERESKEDÉS
MEGfEI HÉP0ET9T1S
TÚRKEVE
z
©00
©
<
.
J
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
Hír
’TC’ Tisztelettel van szeren*
csém b. figyelmét fel
hívni, hogy több év óta fennálló
könyvnyomdámat f. évi február I
hó elején a modem kor köve- ]
telményeinek megfelelően át- ’
alakítva és megnagyobbítva !
újonnan szereltem fel. Ezentúl !
mindennemű nyomtatványokat <
u. m.: folyóiratokat, müveket, ]
eljegyzési és esküvői értesité- ]
seket, étlapokat, névjegyeket, í
báli meghívókat, hivatali és <
magáncélokra szolgáló nyom- !
tatványokat a legszebb kivitel^ •
ben készítek el. — Hálásan 2
köszönöm eddigi nb. pártfogá- 5
sát és ezt ezután még foko- •
zottabb mértékben óhajtom 2
elérni pontos és lelkiismeretes S
kiszolgálásommá!. — Kérem, J
hogy vállalatomat megrendelé- 2
seivel megtisztelni kegyesked- J
[ék. — Remélem, hogy teljes •
megelégedését mindenkor ki- £
fogom érdemelni.
KÖNYV- ÉS LAP
KIADÓ HIVATAL
• Állandóan nagy raktár papirárúkból é_
és irodai
J szerekből. Árajánlatok, számítások és minták
jl^vanatra díjmentesen adatnak. Jutányos árak!
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
©
©0©
©
VII. ÉVFOLYAM. 6-IK SZÁM. 1914 MÁRCIUS HÓ 25
.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY
©
©0©
©
GYULA, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 március 25
6. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK*
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir Tanfelligyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túr ke ve) küldendők
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi február havi
állapotának főbb mozzanatait magában foglaló
jelentésem következő.
•
\
.
/Jelzett hóban magam Kunmadaras, Abáds^Jók, Tiszaroff és Tiszabura községekben, to
vábbá Kisújszállás 2 tanyáján 36 tanteremben
teljesítettem isko\ivizsgálalot.
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Besenyszög, Jánosh da, Jászfadány községekben és Jász
berény város egyik tanyáján 17, — Bogárdy
Antal kir. s. tanfelügyelő pedig Dévaványán és
Mezőtúron 23 tanteremben vizsgálta meg a nevelveoklatás menetét és eredményét.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur:
a jászalsószentgyörgyi állami elemi iskolai épít
kezéseket 14775 K 57 f. összeg erejéig engedélyezte.
1
— 2 —
— 3
Hornyik Veszelovszky János arad vármegyei
segédtanfelügvelőt hivatalomhoz helyezle át, ami
személyzetszaporitásnak nem tekinthető, mivel
Szlányiné lemondásával üresedésbe jött állás
betoltetle i maradt;
A mezőtúri gazdasági népiskolánál tenvészállatok beszerzésére 600 koronát utalványozott;
a tegyverneki, dévaványai és kunszentmártoni
gazdasági népiskoláknál háztartási tanfolyam tar
tását engedélyezte;
Győri Nagv Imre szolnok-szandai áll. el.
iskolai tanítót pedig ezen s az ugrai el. népiskolá
nál az igazgatói tiszttel megbízta.
Végül megemlíteni óhajtom, hogy a várm.
tiszti főorvos ur Horváth Ferenc szolnoki áll. el.
iskolai tanitót.szolgálatra mindenkorra képtelennek
találta, mi felelt a várm. nyugdijügvi ^bizottság
mai ülésében határoz.
j
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1914. évi március hó len.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Az állítmány mondattani helyzete a
II. osztályban.
Kapcsoló ismétlés. Figyeljetek! Mi az, amit telkünkben
gondolunk? Gondoljatok az ablakról. Te mit gondoltál ? Te?
Ha a gondolatot kifejezzük, v. kimondjuk, mi lesz b löle?
Mondj gondolatot, mondatot az asztalról. Vegyétek elő az ir
kátokat! Most Írjátok le gondolataitokat a székről! Olvasd fel,
mit írtál? Hányféle képen^fejezhetjük ki gondolatainkat?
Hogyan ?
f
Átmenet. Mondj egy mondatot a tábláról! Mit állítunk
itt a tábláról ? Mondj egy mondatot a tanulóról! Mit csinál
a tanuló?
Céljelölés. Ma a mondat egyik főrészéről tanulunk. Tár
gyalás Vegyétek elő az olvasókönyvet! Keressétek ki a 16.
olvasmányt! Olvasd az első mondatot! (A sertés a leghasz
nosabb háziállat.) Mit állítunk ebben a mondatban a sertés
ről ? Tehát azt állítjuk, hogy mi? Olvasd tovább! (A sertés
... szolgáltat) (A sertés ormányával túr.) — Mit állítunk itt
a sertésről ? Mit csinál a sertés ? (Á sertés piszkos.) Mit
állitunk itt a sertésről ? Tehát azt aktjuk, hogy a sertés
milyen! A mondatban mindig állitunk Valamit. Keressetek ti
is ebben az olvasmányban állítást! Nps, te mit találtál?
Mit állitunk itt?
Tegyétek el az olvasókönyvet!
Jöjjetek ki a táblához !
Olvasd el, amit ide írtam !
Pista 8 órakor az iskolába megy. Ott szépen leül a
helyén. Előveszi a könyvét és tanul. Az iskolában még ir,
számol, rajzol. Felel Pista a tanító urnák. Megdicséri őt a
tanitó ur. — Pista tanuló. De János is tanuló. Pista szor
galmas. János meg jó. Tanulás után együtt hazamennek.
(Ezekkel a mintapéldákkal érzékeltetem a nyelv jelen
ségét.) Olvasd az első mondatot! Mit állitunk itt Pistáról ?
Amit állitunk az állítmány. Mit állitunk itt Pistáról?... Amit
a mondatban állitunk az az állítmány.
(Felirom.)
'
Olvasd az első mondatot! Mit állítunk Pistáról? Mit
csinál Piáta az Iskolában?... Mit csinál a tanitó ur? Mit
állitunk a tanitó úrról? Tehát mit csinál a tanitó ur? Tehát:
néha azt állítjuk hogy, mit csinál.
y
Mit állitunk Pistáról? Tehát mi Pista? Jánosról mit
állitunk ? Mi tehát János ? Néha azt állítjuk, hogy mi.
Mit állitunk Pistáról ? Mit mondunk tehát Pistáról, hogy
milyen ? Jánosról mit állitunk ? Milyen tehát János ? Néha
azt állítjuk, hogy milyen.
Olvasd el mit Írtam ki a táblára! Te is! Most ne nézz
oda! Hol áll az első mondatban az állítmány? Hol, a másik
mondatban ?... Hol a negyedik mondatban ?...
— 4 —
Most megtanuljuk az állítmányt olvasni ! Hol áll az
állítmány? Hogy olvastam ki? Ha a mondat közepén vagy
végén áll, úgy ovassuk, mint a többit Hol áll ebben a
mondatban az állítmány? Hogy olvastam ki? Tehát, ha a
mondat elején áll, hangosabban kell kiolvasni.
Hány állítmány van az első mondatban? A harmadik
mondatban? Mi van köztük? Hát a*4-ik mondatban? Mi
van köztük? Néha az állítmány egy vagy több* Ha több az
állítmány „és“ szót vagy vesszőt teszünk közéjük.
Begyakorlás és alkalmazás olv.-ból szó- és irásbeiileg.
Kikerestetem és leiratom.
A helyes Írásra, helyes olvasásra egész tanítási folya
maton gond legyen.
Jászárokszállás.
Oláh József.
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanító.
gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond."
Felméri L.
A minisztérium által kiadott tanterv utasításában ki
fejezett követelés, hogy minden más jellegű iskola az állami
tanterv nyomán készítsen iskolája viszonyainak megfelelő
tantervet, az egységes népoktatás -és nevelés eszközlését, ki
vitelét célozza tulajdonképen. Ezzel szemben lépten-nyomon
azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a különféle jellegű, hanem
még az egy jellegű, sőt az egyközségben levő iskola pár
huzamos osztályaiban is különbözők és eltérők a tantervek.
Ezt nem feltevésből, hanem valóságból állítom. Erről min
denki meggyőződhetik, csak nézzen széjjel. Ilyen körülmé
nyek között pedig az iskola nem szolgálhatja teljes mértékben
t
kért bútorok összköltsége
£
01
„
,5
d
|
।
Függöny, amennyiben az mint napvédő „
szükséges
w
Köpcsésze
—-x
'
Falióra az igazgatói-tanitói szoba
számára
A
A meglevő bútorok javítására
szükséges költségek
.minisztérium által engedélyezett
összeg. (A minisztérium számára
fenntartott rovat.)
Mennyi az iskola költségvetésének fölöslege?
A
i
i
o
M
to
H
d'0
,
_____
81
Kályhaellenző
i
Faláda a tüzelőanyag számára
o
C
D
.
________
-UI
UlJj
1
sa>pp|[! zy
opÁSnpjuB) jp v
-LUB[|B
ps^zÁSafSaui pjBjzotpfe)
jBjzuod
BSB|O^|OpUI )B[SBABÍ E SA
61
sz
•
9S3Z3A9U§91U
■
1
i
V*
•zoqui^zs Tilt
•zoqtuyzs Ilii
5
az állam érdekét, mert ezáltal inkább csak hiányok, tévedések
fonákságok és bajok származnak. Ennek megvilágositására
csak az alábbi két valóságos esetet hozom fel :
1. Egy fiatal tanító jelen volt az idős, tapasztalt, mes
terségében jól kipróbált kartárs osztálya évzáróvizsgálatán.
A növendékek okosan és szépen feleltek. Az elnök és a
vendégsereg igen meg volt elégedve az eredménnyel, miért
is elismerésüket és dicséretüket nyilvánították.
A fiatal tanítónak leginkább az tetszett, hogy a 111.
osztályos fiuk a. földrajzi vizsgálatnál, az alkalmas helyeken,
megtudták mondani pontosan a község, járás, megye és
ország világi és egyházi elöljárói nevét.
A fiatal tanító — aki a 111. -IV. leányosztályt vezette
a _ következő tanév elején mindjárt azzal kezdte a föld
rajz tanítást, hogy bemagoltatta növendékeivel a biró, jegyző,
főszolgabíró, al- és főispán, a miniszterek és a király ;továbbá a plébános, esperes, püspök, prímás és a pápa nevét.
Két-három hónapon át egyebet sem tett a földrajzi órákon,
mint, ezen urak neveit, címeit magoltatta szegény növendé
keivel, akárcsak katonáéknál szokás.
Ügy december hó első felében a plébános-igazgató ur
meglátogatta az osztályt. Az első órában számolás volt.
Nagyon gyengén ment. Az igazgató ur ki is fejezte elége
detlenségét. A második nyelvtanítás következett. Meg gyen
gébben ment a dolog. A különben nagymüveltségü és szelidlelkü igazgató ur erre már türelmét, vesztette, miért is
összeszidta és leszamarazta a szegény kis leánykákat. A
fiatal kartárs pedig - érthető okból . szinte dühöngött
mérgében. Az igazgató ur még akkor sem készült elmenni,
jött a harmadik óra, melyben éppen a földrajz következett.
No itt már helyén vagyunk, akárcsak Gyöngyös — gondolta
a tanító. Elővette tehát az eddig tanultakat mind. A leány
kák nótára fújták, dudálták: „a mi kedves, szeretet plébá
nosunk főtisztelendő N. N. n-i plébános ur. A mi kegyelmes
főpásztorunk Őeminenciája N. N. n-i bíboros érsek ur stb.
stb“ Azután hasonlóképp, szép sorban, jöttek a világi
hatalmasságok. És - a jóságos igazgató ur, meghatva a
sok szép és rangos nevek elsorolásától feledve az előbbieket,
megbéküit és nyájas hangon nagyon megdicsérte az okos
5
az állam érdekét, mert ezáltal inkább csak hiányok, tévedések
fonákságok és bajok származnak. Ennek megvilágositására
csak az a|ábbi két valóságos esetet hozom fel:
1. Egy fiatal tanító jelen volt az idős, tapasztalt, mes
terségében’ jól kipróbált kartárs osztálya évzáróvizsgálatán.
A növendékek okosan és szépen feleltek. Az elnök és a
vendégsereg igen meg volt elégedve az eredménnyel, miért
is elismerésüket és dicséretüket nyilvánították.
A fiatal tanítónak leginkább az tetszett, hogy a HL
osztályos fiuk a földrajzi vizsgálatnál, az alkalmas helyeken,
megtudták mondani pontosan a község, jáiás, megye és
ország világi és egyházi elöljárói nevét.
A fiatal tanító — aki a Hl. -IV. leányosztályt vezette
a _ következő tanév elején mindjárt azzal kezdte a fö.drajz tanítást, hogy bemagoltatta növendékeivel a biró, jegyző,
főszolgabíró, al- és főispán, a miniszterek és a király; to
vábbá a plébános, esperes, püspök, prímás és a pápa nevét.
Két-három hónapon át egyebet sem tett a földrajzi órákon,
mint, ezen urak neveit, címeit magoltatta szegény növendé
'
keivel akárcsak katonáéknál szokás.
Úgy december hó első felében a plébános-igazgató ur
meglátogatta az osztályt. Az első órában számolás volt.
Nagyon gyengén ment. Az igazgató ur ki is fejezte elége
detlenségét. A második nyelvtanítás következett. Meg gyen
gébben ment a dolog. A különben nagymüveltségü és szelidlelkü igazgató ur erre már türelmét vesztette, miért is
összeszidta és leszamarazta a szegény kis leánykákat. A
fiatal kartárs pedig - érthető okból ő szinte dühöngött
mérgében. Az igazgató ur még akkor sem készült elmenni,
jött^a harmadik óra, melyben éppen a földrajz következett.
No itt már helyén vagyunk, akárcsak Gyöngyös — gondolta
a tanító. Elővette tehát az eddig tanultakat mind. A leány
kák nótára fújták, dudálták: „a mi kedves, szeretet plebanősünk főtisztelendő N. N. n-i plébános ur. A mi kegyelmes
főpásztorunk Őeminenciája N. N. n-i bíboros érsek ur stb.
sfb “ Azután hasonlóképp, szép sorban, jotteK a világi
hatalmasságok. És - a jóságos igazgató ur, meghatva a
sok szép és rangos nevek elsorolásától feledve az előbbieket,
megbéküit és nyájas hangon nagyon megdicsérte az okos
— 6 —
és tanult lánykákat, de különösen a szorgalmas és ügyes
módszerű tanító urat. (Az illető fiatal kartárs elbeszélése
után.)
>
2. X községben a legkiválóbb tanító hírében álló egyik
idős kartárs a IV. V.—VI. fiúosztályt vezette és vezeti. A IV.
osztály előmeneteli naplójában s az ennek alapján kiállított
értesítő könyvecskékben, bizonyítványokban, az eredményjegyek közt ezek is előfordulnak ; mértanból jó, történelemből
jó, gazdaságtanból jeles. (Megjegyzendő, hogy mind a két
itt elmondott eset a legközelebbi múltból van felhozva.)
Már most tisztelettel kérdezet^ vájjon ezek a kartárs
urak kisérték-e a tantervűk menetét, vagy legalább néztek-e
bele olykor-olykor? — Én azt hiszem, hogy nem kisérték s
még csak bele sem néztek. Sőt felteszem, hogy tantervűk
egyáltalán nem is volt. Ha pedig volt, akkor nagyon rossz
volt, mert:
1. A fiatal kartárs a földrajzból semmi alapot sem
rakott le, hanem 2—3 hónapon át kínozta növendékeit olyan
üres dolgokkal, melyeknek tudása csak az egész tananyag
feldolgozásával párhuzamban, a tanév végén lett volna kivánható és értékkel bíró. Az ő tanításában túl volt a földrajz?
— A személynevek csupaszon, magukban még nem földrajzi
fogalmak. Minden dolgonál s igy a földrajznál is előbb alapot,
fundamentumot kell leraknunk és a többit arra építenünk. A
főbb emberek neveit nem kell külön ismertetnünk, hanem a
földrajz feldolgozásában alkalmas helyeken beillesztenünk,
nem pedig megfordítva. Az ilyen eljárás olyan, mintha valaki
talál egy neki nagyon megtetsző cifra gombot és ahhoz egy
egész öltönyt készíttet.
A másik, idős kartárs pedig oly dolgokra is tanította
— már legalább az érdemjegyek adása szerint — növen
dékeit, az előzmények és más dolgok rovására természetesen,
melyek csak a felsőbb osztályokban, kellő előképzettség után
lettek volna tanitandók, de melyek rendszeres feldolgozás
végett nincsenek is felvéve azon osztály tananyagába sehol.
Ilyen és hasonló fonák esetek bírják és kényszerítik rá
azután, különösen a szakértő és hivatása magaslatán álló
állami ellenőrző közegeket, ftiogy ha nem is mindegyik, de
legalább a közvetlen, alatta álló állami és községi iskolák
— 7 —
tanítói kezébe helyes és jó, a feldolgozásában változtatást
nem tűrő kész tantervet adjanak. Az egységes népoktatás és
nevelés szempontjából igen kívánatos, célszerű, sőt elenged
hetetlen dolog volna, hogy nemcsak az állami és községi,
hanem az összes hitfelekezeti, társulati és magánjellegű isko
lák tanítói kezébe is — természetesen a világi tantárgyakra
nézve — az illető királyi tanfelügyelők által készített mini
mális tantervek adassanak, azon szigorú meghagyással, hogy
az azokban foglalt tananyagot mind mennyiségileg, mind
minőségileg, mind időbelileg a lehető legeredményesebben
dolgozzák fel és pedig felelősség terhe mellett. Ezáltal a
hitfelekezeti és más jellegű iskolák hatóságai és tanítói
nagyon sok kellemetlenségtől lennének megkímélve. A taní
tókon pedig különösen segitve lenne, ^amennyiben nem
kellene a tantervet minden évben — jóváhagyásra nem al
kalmas volta esetén többször is — újra készíteniük, ami
pedig elég gondot adó s igen fárasztó munka. Mert bátran
állítható, hogy egy igazi, minden tekintetben megfelelő tan
tervét megszerkeszteni és létrehozni sokkal nehezebb munka,
mint az abban foglalt dolgokra a gyermekeket megtanítani.
Egy helyes, jó tanterv már
tanításra nézve.
magában is félmunkát jelent a
(Folyt, köv.)
HÍREK. ,
*
„Szabadon pusztíthat az alkohol." Ezen a.cimea
emlékezik meg egyik fővárosi napilap abból az alkalomból,
hogy a keresk. minisztérium közé tette a vasárnapi és ünnepi
munkaszünetről szóló törvény javaslat tervezetét. Sajnos, a ter
vezetben nyoma sincs azon vészkiáltásnak, amelyet a társa
dalom évek óta hallat az alkohol pusztítása miatt. A tervezet
szerint ugyanis a pálinkát ezután is árulhatják vasárnap dél
után kivételével egész héten át, a többi szeszes ital kiméré
sében pedig semmi korlátozás nem lesz. Hát aztán nem igazi
falra borsóhányás-e az alkohol ellenes mozgalom s az isko
lákban megtartani rendelt alkohol ellenes nap?
— 8 —
A gyermekek és a locsolkodás. A magyar köznépnek
várva-várt napja a húsvéti locsolkodás! hozó husvét másnapja,
amikor — különösen tanyákon és falu helyeken már hajnal
ban neki indul a férfinépség a locsolkodó házalásnak. El
szomorító és undorító dolog pedig"a locsolkodás eredménye,
az a látvány, amikor az ember már délelőtt 8, 10 órakor
uton-utfélen holt részegen támolygó, ordítozó gyermekcso
portokkal találkozik. A felnőttekről ne is szóljunk. Nagyon
kívánatos, hogy a tanítóság a húsvéti szünet előtt ismételten
is a lelkére kösse a gyermekeknek, hogy ha locsolkodni men
nek, pálinkát, bort, vagy másféle szeszes italt el ne fogadjon.
Most van alkalom arra, hogy eredményes alkohol ellenes
napot csináljunk 1
,
Prutyi megint mesél. Nagy Endre kedves, mulatságos
gyermek-alakja, Prutyi, megint feltűnik a Jó Pajtás-ban, a
március 22-iki számban s a kitűnő iró elmond egy pompás
kis történetet. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyer
meklapjának e számában is, mint mindegyikbe, legkitűnőbb
íróink Írtak: Sebők Zsigmond folytatja „Az arany cipő," Be
nedek Elek pedig „Óh, szép ifjúságom" című regényét, Sze
mere György elbeszélést ad, Benedek Elek és Endrődi Béla
bájos verseket, „Gedő Lipót kacagtató verses elbeszélést irt,
Voit Ervin szép képet rajzolt, Zsiga bácsi mulatságos mókát
mond el. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik- ki a
szám gazdag tartalmát.
A „Jó Pajtás"-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési
ára negyedévre 2 K 50 f., félévre 5 K, egész évre 10 K.
Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány
számokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV.
Egyetem-utca 4.
TANÜGYI IRODALOM.
Előfizetési felhívás. Dolliner F. német író „Frau Hitt"
cimü regényejelenik meg pünkösdkor magyar fordításomban
„Hitt királynő1' cimen. E bájos rege Innsbruck havasai között,
egy lóháton ülő emberhez hasonló sziklatömbhöz fűződő re*
- 9 —
gényes, megkapóan szép mondát tárgyal. — Poetikus tárgya
mellett — kitünően sikerült fordítása — szép leírása, könynyed nyelvezete biztosítják az olvasónak a teljes élvezetet.
Kik már jártak Tirolban s annak fővárosában Innsbruckban,
azoknál a rege olvasása kedves reminiszcenciákat ébreszt fel
s akik nem voltak, vagy ezután mennek oda, azoknak a monda
előre olvasása nyújtotta élvezet mellett megbecsülhetetlen úti
könyv gyanánt is fog szolgálni — Midőn előfizetési felhívá
somat van szerencsém megküldeni, nagyon kérem a m. t.
címet, fizessen elő „Hitt királynő" cimü fordításomra s amenynyiben lehetséges, szerezzen előfizetőket ismerősei körében.
A fordítás 12 íven, fűzve, a lehető legszebb kiadásban,
illusztrálva jelenik meg. — Az illusztrációkat szellai Spolarich
László rajztanár készíti. — A mű ára 3 korona. — Az elő
fizetési ivek és dijak Török Ignác könyvkereskedő céghez
küldendők Mezőtúrra. — Midőn kérem az előfizetési felhívás
nak minden körülmények között való visszaküldésére, vagyok
Mezőtúr, 1914 márc. 10.
teljes .tisztelettel Schöder Miklós.
Van szerencsénk szives tudomásra hozni, hogy „Iskolai
számvitel" mintagyüjteménnyel cimen eddig mindenütt ne
hezen nélkülözött munkát szerkesztettünk, mely a főváros
legjobbnevü nyomdájában, jó minőségű papíron szép kiállí
tásban készül el és mintegy harminc ívnyi terjedelemben
jelenik meg legközelebb.
Az „Iskolai számvitel" megrendelési ára 8 korona, bolti
ára azonban ennél nagyobb lesz.
Az „Iskolai számvitel" mint ilyen, uttörőmunka, mely
biztos tanácsadója lesz minden kisdedovodai, elemi, iparosés kcreskedő-tanonciskolai tanítónak, igazgatónak, gondnok
nak, továbbá polgári- és középiskolai (gimnasium, reál,)
felsőkereskedelmi iskolai, női kereskedelmi tanfolyami, felsőbb
leányiskolái, tanitó- és óvóképzőintézeti stb. tanárnak, igaz
gatónak, aki iskolai pénz- és vagyonkezeléssel foglalkozik.
Munkánk hasznavehetőségének és célszerűségének igazo
lására helyszűke miatt ezúttal előzetesen csak annyit közöl
hetünk, hogy abban az iskolai pénz- és vagyonkezelés egyes
mozzanatai megfelelő fejezetek és pedig: Költségvetés. Pénz
számadás. Anyagszámadás. Beirási- és tandijak kezelése. Lel-
- 10 —
tárak. Alapok és alapítványok. Szerződések, letétek és bizto
sítékok kezelése. Internátusok. Gyógypedegógiai intézetek
címek alatt nemcsak hogy a lehető részletességgel vannak
tárgyalva, hanem ami a leglényegesebb, az előirt, vagy leg
célszerűbben használható megfelelő nyomtatvány-mintákat is
közöljük' és azok használatát ismertetjük.
Becses megrendelését minél előbb várva, (mert később
csak a magasabb bolti áron lesz kapható) kérjük közvetlenül
a Lampel R. (Wotdianer F. és Fiai) könyvkereskedő részvény
társaságnak (Budapest, VL, Andrássy-ut 21. sz.) beküldeni.
Nagybecsű megrendelése reményében, vagyunk
kiváló tisztelettel
Ebergényi Sándor
Ebergényi Antal
vall, és közokt min. számvizsgáló. vall, és közokt. min. számellenőr.
Jelentkezési felhívás. De 1‘ Épéé apátnak, a legelső
siketnéma-intézet alapítójának és a siketnéma-oktatásügy
világszerte ismert nagy apostolának „A siketnémák oktatása
methódikus jelekkel“ és „A siketnémák beszédtanitásának
művészete* c. értékes müveit francia eredetiből magyarra for
dította Szabó Imre, a siketnémák budapesti áll intézetének
hittanára. Ezeket a müveket a „Siketnéma-intézeti tanárok
kÖ2kÍncscsé <Wia tenni; és ha annyi
érdeklődő jelentkezik, hogy a két mü együtt 2—3 K közötti
áron forgalomba hozható, akkor egy kötetben ki fogja azokat
adni. A jelentkezéseket elfogadja a „Magyar Siketnéma-Oktatas szerkesztő-kiadóhivatala. (Budapest, VII. Aréna-ut 64.)
hivatalos rész.
1112. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami elemi népiskolai igazgató-,'illetve vezetőtanító úrnak az iskolák 1914-15. tanévi tanszerszükségletei
nek kimutatása tárgyában.
. i
h°8y a ve2e,ésére bízott iskola tanszerszük
ségletének kimutatását - az itt közölt kimutatási minta szerint
— pontosan állítva össze és hivatalomhoz. legkésőbb f. évi
március hó 31-ig terjessze be.
A kimutatás késedelmes beterjesztéséért Címet kénytelen
lennék felelősségre vonni.
Szolnok, 1914 március 9-én.
Z. I drb.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
1113. szám.
Köri p vél.
Valamennyi állami elemi népiskolai Gondnokságnak, illetve
igazgató- és vezető-tanító úrnak az iskolák 1914—15. tanévi
bútorszükségleteinek kimutatása tárgyában.
*
A 128000910 sz. vall, és közokt. miniszteri körrendelet
alapján felhívom Címet, hogy egyrészt a meglevő, másrészt
az 1914—15. tanévben megnyitandó uj tantermek bebútoro
zására, illetve a meglevő bútorzat javítására szükséges költ
ségek kimutatását — megbízható mesteremberektől bekivánt
költségvetések alapján — állítsa össze a szükséges bebútoro
zást’ tárgyakat és költségeket az alább közölt kimutatási minta
szerint pontosan mutassa ki s a gondndksági elnök és az
igazgató, vezető-tanító aláírásával, meg az iskola pecsétjével
ellátott kimutatást hivatalomhoz legkésőbb f. évi április 1-ig
a beérkezett költségvetésekkel és a megokolt kérvénnyel együtt
terjessze be.
Megjegyzem, hogy az uj állami iskolát (uj tantermet)
illetően csakis annak a buforszükségleteire vonatkozólag kell
kimutatást és pedig külön összeállított kimutatást beterjesz
teni, amely uj iskola (uj tanterem) felállítása miniszteri ren
delettel az 1914—15 tanévre kimondatott s hogy csak a Kir.
államkincstár terhére eső költségek veendők be a kimutatásba.
Oly bebutorozási költségeknek, melyek az államosítási szer
ződés, vagy a szervező rendelet értelmében a község, vagy
már érdekeltség terhét képezik, a kimutatásban helye nincs.
A beterjesztendő rovatos kimutatás vonatkozó rovataiban
a szükséges tárgyak darabszám szerint pontosan megnevezendők. Azon rovatok, amelyekben elősorolt tárgyakra szük
ség nincs, üressen hagyandök-.
A 20. rovatban a beérkezett költségvetések alapján a
legkedvezőbb ajánlati összeg tüntetendő fel.
Szolnok, 1914 március hó 9-én.
Z. 1 drb.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
.............. I....................
Szerkesztői üzenetek.
S. T. Lapunk múlt számában ismertettük Pantó János kollégánk
értékes munkáját. Nagyon érdemes megszerezni Még a laikus embert
is szórakoztatja, a tanítóság s az iskola világából összeszedett sok ér
dekes rajz és elbeszélés. Tessék megszerezni s gyönyörködni benne.
Ára 3 korona. Kapható Török Ignác kiadónál Mezőtúron.
K. I. Ugyan kérem, hogy lehet már ilyesmit elhinni ? Hamiskás
tréfa az, hogy a mézes hetek a nagy hét alatt felfüggesztendők. Csakis
tréfa!
T-i kolléga. Köszönöm a szives érdeklődést Tetszik tudni, én is
a peches emberek közé tartozom. A kollégák százai által várva-várt
600, 400, 200 koronás érdem pótlékot nem igényeltem, de a sors nem
mostoha, ha mást nem adhatott, adott fegyelmit. - Jól ismer kolléga
úr, mert a becsület e'után is tiszta s a gerinc egyenes lesz. Üdvözlet!
Többszöri
felszólítás után is vannak még előfizetőink,
akik előfizetési hátralékaikat ez ideig nem
küldték be Kiadóhivatalunk cimére. Utoljára
kérjük fel ezen előfizetőinket, hogy fennálló
1912. és 1913. évi tartozásaikat 8 napon be
lül okvetetlenül beküldeni szíveskedjenek!
©
©
©
Daróczy Antal i
TDl/’E’V/T •
TURKEVE
i
TI
KÖNYVNYOMDA
KÖNYV-, PAPÍR
ÉS ÍRÓSZER
0
Tisztelettel van szeren*
csém b. figyelmét fel
hívni, hogy több év óta fennálló
fennálló
könyvnyomdámat f. évi február
f
A
hó elején a modern korr Vnvp.
köve ®
telményeinek megfelelően át
alakítva és megnagyobbítva
újonnan szereltem fel. Ezentúl
mindennemű nyomtatványokat $
u. m.: folyóiratokat, műveket,
el jegyzési és esküvői értesitéseket, étlapokat, névjegyeket, ®
báli meghívókat, hivatali és ©
magáncélokra szolgáló nyom- J
tatványokat a 1 gszebb kivitel- •
ben készíte el. — Hálásan §
köszönöm eddigi nb. pártfogá- 0
£
sát és ezt ezután még foko- 5 '
zottabb mértékben óhajtom §
elérni pontos és lelkiismeretes 2
kiszolgálásommal. — Kérem, •
hogy vállalatomat megrendelő- 2
seivel megtisztelni kegyesked- 5
jék. — Remélem, hogy teljes •
megelégedését mindenkor ki- $
fogom érdemelni.
.'
•
KÖNYV- ÉS LAP
KIADÓ HIVATAL
Állandóan nagy raktár papirárúkból és irodai •
szerekből. Árajánlatok, számítások és minták
kivánatra díjmentesen adatnak. Jutányos árak!
i
L—.
I
/ i_____ _
■
1
I
r
r.
r
1
»
.
_—
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
MEBVEIBÉPOBTSTÍS
©
©©©
©
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG É$
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
©
©©©
©
VII. ÉVFOLYAM. 7-IK SZÁM. 1914 ÁPRILIS HÓ 10
'
©
©©©
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY
i
©
*
GYULA, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 április 10
7. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Szerkesztő:
Csikós
József,
Megjelenik:
Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
---------------- .--------------------------------------------------------------------- k____________________________
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Helyes-e a tanitó kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanitó.
2 í.
VT
z
„A gyermek szellemi erőihez alkalmazott Jgazi tantervet, mint a
jó íanitót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond.“
Felméri L.
(Befejező közlemény.)
A kir. tanfelügyelő működési köre egy megyére
terjed ki. Mivel pedig a megyében, mint egy ki
sebb területen, a természeti, társadalmi, foglalko
zási, gazdasági, iskolai és egyéb viszonyok ren
desen egyformák: úgy a népiskolai oktatásnak és
nevelésnek is egyformának kell lenni, melynek
alapjául csak az egységes tanterv szo'gálhat, ter
mészetesen. Az egységes tantervet befolyásoló
területi viszonyokat pedig a királyi tanfelügyelő-—
különösen ha ő nem kizárólag jogász, hanem
2
kiváló tanítóból vált igazi szakember ismeri és
tudja legjobban. Épen azért az egységes tan
tervet— már legalább egy-egy megye területére —
megállapítani egyedül az illető kir. tanfelügyelők
vannak hivatva.
Az itt elmondottakból kifolyólag, a tételre
megadott válaszképen tehát bátran kimondhatjuk,
hogy igenis helyes, sőt nagyon kívánatos dolog
minden tanító kezébe a királyi tanfelügyelősége
állal készített minimális kész tantervet adni, —
megfelelő árért természetesen.
Záró-szó.
Nem tartozik ugyan a tárgyhoz, de mivel
szoros kapcsolatban áll a tantervvel, még a nép
iskolai tankönyvekről óhajtok szólni röviden.
Napjainkban a tankönyveket gyártják rakásra,
akárcsak a gyulái, de egyik rosszabb, mint a
másik ; gomba módra szaporodnak, melyek közölt
azonban legtöbb a — bolondgomba.
Manapság ha valaki csak annyira is birja a
tollat kezelni, hogy azzal együtt nem mártja ujját
is a tentába — nem is számítva a hosszúra nöesztett, eléggé gondozatlan hajat — akkor már
kész költőnek, vagy legalább is Írónak képzeli
magát, tollal ragad, azután ir és ir, folyton csak ir.
Ilyenek pedig nagyon sokan vannak. De mivel
lelkiviláguk tárházában még igen kevés anyag
\ an bei aktái ózva, valami újat alkotni, uj eszméket
felvetni képtelenek természetesen. Azért azután
ezen akainokok, halai óriások felcsapnak lankön^viióknak. És ez talán nem is épen hálátlan
mesleiség legalább a hirnévszerzésre, különösen
pedig a hiúság becézgetésére s a képzelt nagyság
fokozására és ami fő, nem is sok kell hozzá.
Tudniillik elővesz az író egy meglevő tankönyvet
és azt szépen lemásolja legfeljebb egyik pontot
előbbre, a másikat hátrább illeszti be. Vagy ha
már nagyon í/gyes, a mondatokat, illetve azok
szórendjét megváltoztatja, jobban mondva kifor
gatja. Hogy lultegyen a másikon s hogy ő okosabb
nak, a könyve pedig jobbnak, tudományosabbnak
lássék, lücsköt-bogarat összehalmoz benne és
küldi a minisztériumba. Ott ráütik az engedély
számot, akárcsak a vasúti pénztárnál a menet
jegyre, azután kisebb-nagyobb belükkel kinyomatja
sok ezrével és igy kész a könyv — mehet!
Most jön a vásárravivés, a nagyhangú dicsérgetés. Az olcsó áron ajánlgalás folytán veszik itt
is, olt is. Használják is add g, mig kis idő múlva
egy újabb, ludámonyosabb, de talán még rosszabb,
borzasztóbb szörny meg nem születik.
Az ily Állócsillagokként száguldozó tanköny
vek dicsérgetései közöli mindenütt előtérben áll
nak, hogy ilyen és olyan módszerrel vannak a
tárgyak bennök feldolgozva, hogy a tanítóknak
mily végtelen könnyebbségükre stb. szolgálnak. A
tanítók kényelmcscbbjei síelnek is az agyondicsért
és kitűnő tankönyveket osztályukba bevezetni s
mert módszeresen vannak a tárgyak bennök fel
dolgozva és pedig hélről-hétre, ennek folytán
azután nem is nézik a tantervűket, hanem halad
nak a tankönyv menete szerint sorjában. A sze
gény növendékeknek bezzeg van mit magol niok I
Pedig a rendszeres Janit ásnak nem épen kizáró
lag a tankönyv, hanem a helyes tanterv menete
— 4
szerint kell haladni, mert a tantervben van meg
szabva és határozva, hogy miikor, mit és mennyit
kell az iskolának, illetve a tanítónak Jeldolgoznia,
a tankönyvekbe összehordott anyagokból a szük
ségeseket innen-onnan kiválogatnia. Ezek pedig
még legjobbaknak mondott tankönyvekből is
hiányzanak, amennyiben sem az épen szükséges,
alkalmas tárgy, sem annak mennyisége és milyen
sége, de különösen az idő nincs feltüntetve. Már
pedig a tanítás tárgyának és mennyiségének az
idővel is értelmi és okozati összefüggésben kelt
lenni.
A népiskolai tankönyvek, mint a szellemi
és anyagi tudások alapvető eszközeinek készítése,
fontosságuknál fogva a legnagyobb mesterségek
közé tartozik. Azért legajánlatósabb volna, hogy
némely elkerülhető tankönyv használata lehetőleg
mellőztessék. Az ismeretek csak a rendszeres taní
tással terjesztetnének és a helyes alkalmazásokkal
mélyittetnének. A tankönyv használata nélküli
tanítások kiváló eszközökül szolgálnak a figyelem,
a gondolkozás és az emlékező tehetség fejleszté
sére. Amely tárgyak tanulásához tankönyvek ok
vetlenül szükségesek, azok megírására az országos
tanügyi tanács, vagy pedig a miniszter időről-időre
hirdessen pályázatot. A beérkezett pályamunkák
ból azután kiböngézve a megfelelőket, az igazi
szakemberekből álló bírálóbizottság állítson össze
egy-egy igaz* jó tankönyvet és csak azok kizáró
lagos használatát rendelje el az egész vonalon,
még pedig 5 —10 évre megállapítva, vagy mig a
tudomány újabb haladása szükségessé nem teszi
egy más tankönyv újbóli megírását. Akkor ugyan
azon igazat, szépet és jót tanulja és tudja majd
z
— 5 —
■
■
a nép a Kárpátoktól le az Adriáig és Brassótól
fel Pozsonyig. Ez maga után vonná természetesen
az egységes tantervet és igy elérhető lenne az
eszményi egységes népoktatás.
Aki többet és jobbat tud ajánlani, mondjon
mást!
Girkvenica.
Első közlemény.
Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanitó.
Három évvel ezelőtt, midőn először voltam Cirkvenicán,
írtam róla néhány közleményt. Utolsó cikkemet e sorokkal
végeztem: „Feleségemmel Dunántúl is, a Felvidéken is, több
fürdőhelyen megfordultunk már s még, mindegyiken erősen
elhatároztuk, hogy legközelebb megint oda megyünk. Fáj
dalom: elhatározásunkat még egyiknél se váltottuk be.
Nem tudom,'hogy eshetett meg, Cirkvenicán ezen szo
kásos ígéretünket nem tettük meg. Minélfogva egészen bizozonyosra veszem, hogy — a jövő nyáron megint Cirkvenicára
megyünk/
Bár próféta nem vagyok, ezen jóslásom mégis bevált,
mert a következő nyáron csakugyan ismét Cirkvenicára
mentünk. Akkor azonban másnemű elfoglaltságom miatt
nem írtam róla semmit.
Az elejtett fonalat most ismét felveszem és Cirkvenicáról
s ezzel kapcsolatban egy és más kérdésről tovább fűzöm
gondolataimat.
Cirkvenica az utóbbi években igen nagy haladást tett.
Akik ezelőtt 6—8 évvel látták, a sok újításon igen el
csodálkoztak.
Uj magánházak, (egytől-egyig emeletesek!) uj ven
déglők, uj villák s a part mellett négy sorjában újonnan
felállított homokfürdő-sátrak az első percben tudatják az
érkezővel a változást, a haladást. A sétány jobb karba tétele,
vízvezetékkel ellátása, a park fejlődése, a Therápia mólójának
6
köböl újjáépítése és több apró átalakítás, csinosítás, mind
mind, az elhaladásról, a fejlődésről beszél.
Még a fürdővendégeken is észlelhető a változás. Cirkvenica eddig nevezetes volt az egyszerűségéről, amelynek egyik,
igen szembetűnő bizonyítéka volt a nők öltözködése, melyet
az egyszerűség jellemzett, amely azonban most már évrőlévre mindig elegánsabb, mindig fényűzőbb.
Eddig a nők nemcsak délelőtt, hanem délután is,
a zene hallgatására is, slaffrok-ban (bocsánat az idegen
szóért, de a feleségem azt mondja, hogy a slaffrokknak
magyar neve nincs) tehát slaffrokban jelentek meg s e ké
nyelmes ruhában igen jól érezték magukat.
Ez évben slaffrokot már csak délelőtt láttunk, mig a
fürdésből haza nem mentek a nők; délután már miderbe
szorították derekukat, nem azért, mintha a míder jobb és
célszerűbb volna, hanem mert... ez a divat. Az egyszerűség
most már csak abban nyilvánult, hogy kalapot nem hordtak
s igy a férjek érthető örömére, naponkénti kalapversenyt nem
rendeztek/ Azt hiszem azonban, nem sok prófétai tehetség
kell hozzá, ha azt mondom, hogy három-négy év múlva
(esetleg még előbb is) délután már csak kalapban lehet
őket látni, mint pl. Abbáziában.
Hogy a fürdőzéshez, al üdüléshez miért szükséges a
mider, meg a kalap: én azt nem tudom. Lehet, hogy akik
viselik, azok tudják, vagy esetleg... azok se tudják
Az idei esős, hűvös, természetellenes időjárás hatása
meglátszott a hazai összes fürdőkön. A legtöbben csak úgy
csengett-lengett a vendég. Cirkvenicán is tapasztalható volt
bizonyos mértékben az időjárás hatása, amennyiben olyan
nagy meleg, mint más években szokott lenni, most nem volt.
Több eső járt, de azért tudtunk venni olyan jó napfürdőket,
hogy majd elolvadtunk. Ott létünk alatt mindössze két nap
nem törődhettünk a bóra és eső miatt, máskor mindig.
A fürdővendégek száma csak annyi volt; mint máskor.
Minden héten voltunk két-három ezren. Mikor julius 31-én
hazajöttünk, az addigi létszám már az ötezernél járt. Törökszentmiklósról is ezelőtt három évvel csak négyen voltunk,
az idén már tizenketten kerestünk és találtunk ott pihenést,
üdülést és gyógyulást.
1
—
A fokozatos fejlődésnek s a vendéglétszám szaporo
dásának természetes következménye a drágaság. Már a
vonatdij is, a hajódij is, tetemesen megdrágult. A vendég
lősök se akartak elmaradni, ők is emelték az étlap árait.
Ezelőtt két évvel a vonatdij Budapesttől Fiúméig személyen
ként 20 K volt, most 26 K 60 f. A hajódij Fiúmétól Cirkvenicáig 40 fillér helyett most 1 K. — Az étlapon minden
étel 10—20 fillérrel magasabb összeggel szerepelt. Az úgy
nevezett gyógy- és zenedij is az eddigi heti 2 K helyett
most 3 K. Úgy gondolkozik a Fürdő-Igazgatóság, hogy ha
a vendégek magukra, a saját cifrálkodásukra, a fényűzésre,
évről-évre mindig többet költenek, akkor gyógy- és zenedij
címen is fizessenek többet, ami a Fürdő-Igazgatóság
nak hetenként ezer és kétezer korona többletet jelent. Ez
pedig nem megvetendő összeg, főleg ha annak legnagyobb
része a magyarok zsebéből vándorol át az övékébe, t. i. a
horvátokéba.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett a Jásznagykunszolnok vármegyei tanítótes
tület központi választmányának Szolnokon 1914 február hó
7-én tartott üléséről Jelen vannak: Rhédei János kir. tanfelügyelő, Brózsik Pál elnök és a következő szolnoki választ
mányi tagok : Herendy. Józsefné, Muhy Sándorné, Kanz Ida,
Gombkötő Győzőné, Schráder Izabella, Letanóczky Júlia,
Oreskó Dezső, Vályi Imre, Muhy Sándor, Vitos Antal, Nagy
Albert, Malatinszky Lajos, Totola József. Vidéki választmányi
tagok : Renner József, Schóber Alajos, Boris Ferenc, Vöröss
János, Nagy Károly, Mohács István, Szatmáry Zsigmondi
Haraszthy József és Stark Béla mint jegyző.
Elnök néhány meleg szóval üdvözli a szép
számban megjelent választmányi tagokat, a gyű
lést megnyitja. A jelen gyűlés jegyzőkönyvének
hitelesitésére
Muhy Sándor és Gombkötő Győzőné
mányi tagokat kéri fel*
választ
8
II.
A múlt gyűlés jkvének felolvasása kapcsán
elnök előterjeszti a jkv. 14. pontját s Kóródy Fe
renc kir. s. tanfelügyelőnek a Megyei Népokta
tásban erre vonatkozó megjelent nyilatkozatát, mely
szerint a legutóbbi jkv. e pontja nem vétetett fel
< hűen. Felszólítja elnök a jelen volt választmányi
tagokat, hogy nyilatkozzanak, vájjon megfelel-e a
valóságnak a jkv. e pontja, vagy nem ? A jelen
lévő választmányi tagok kivétel nélkül megálla
pítják, hogy a szóban forgó 14. pont a kimondott
határozatnak teljesen megfelel, abba semmi más
nem foglaltatik, mint amiről ott szó volt és az
elnök az egyhangú határozatot háromszor is
kihirdette.
Elnök az elhangzott nyilatkozatokból meg
állapítja, hogy a jkv. 14. pontja teljes hűséggel
van jkvbe foglalva s ez oknál fogva a kérdéses
cikkben foglalt vádakat teljes határozottsággal
visszautasítja. Főjegyző szolidaritást vállal az el
nökkel. Kir. tanfelügyelő ur kéri az elnököt, hogy
a Kir. Tanfelügyelőség és vármegyei Tanítóegyesület közti jóviszony szempontjából ne éljen
a visszautasítás erős kifejezésével, mert hiszen a
választmány részéről az elnökség a legteljesebb
mértékben megkapta az elégtélelt. Többek hozzá
szólása után a választmány egyhangú határozattal
kimondja :
1. A jkv. 14r pontja a tárgyalás menetének
teljes hűségével van felvéve. 2. A kir. Tanfelügyelőség és a Várm. Tanitóegyesület további
összhangzó működése szempontjából a választ- '
mány a kérdés felett napirendre tér. E határo
zatba az Elnökség is belenyugszik.
111.
Boris Ferenc választmányi tag napidija tár
gyában előterjesztés.
9 —
Boris Ferenc napidija, miután a tárgysoro
zat közététele óta kedvező elintézést nyert, mint*
ilyen tudomásul vétetik.
IV.
Elnök felolvastatja az Eötvös-alap elnöksé
gének hozzáintézett levelét és a mellé csatolt
gyűjtőivel, melyben a Péterffy Sándot emlékét
megörökitendő, „Tanítók Leányotthona" részére
gyűjtés foganatosítását kéri.
Miután a bemutatott levelet és gyüjtőivet
minden iskola megkapta, ez utón kéri az elnök
a tantestületek vezetőit, hogy a gyűjtés ered
ményessé tételében hathatósan müködjönek közre,
a gyűjtött pénzt pedig minél előbb küldjék be
az Eötvös-alap elnökségéhez.
V.
Elnök bemutatja Szénássy Béla budapesti
papirnemügyár ajánlatát, amelyben a vármegye
területén levő iskolákban a jövő 1914—15. tan
évtől kezdve használandó vármegyei irkák és
rajzfüzetek kiadására vonatkozólag tett ajánlatot.
A kiadás jogáért felajánlja az irkák forgalmának
5 %-áf. Előadja továbbá, hogy a tantervben meg
kívánt fokozatok szemmeltartásával készülnének
az összes füzetek, ami csak a tanítási eredmény
sikerét biztosítaná jobban. Szerinte _ca. 500—600
koronát tenne ki az az összeg, mely e cimen a
tanitóegyesület pénztárába befolyna, ami elég
tekintélyes összeg azért az ellenszolgáltatásért,
melyet a Szénássy cég az egyesülettől élvez.
Többek hozzászólása után kir. tanfelügyelő
ur az irkák fokozatainak, a füzetek külső kiállí
tásának és belső beosztásának igen fontos részle
teit pótlólag ismerteti, amelyekre már csak azért
is felhívja a figyelmet, hogy ezek az irkák a tan
kerület minden iskolájába akadály nélkül bevezet
hetők legyenek. Különben az eszmét, mint a
tanitóegyesület -anyagi körülményeinek fontos
támaszát örömmel üdvözli s már előre ígéretet
— 11 —
tesz hogy e tárgyban külön körlevelet fog kibocsájfani s minden lehetőt el fog kövein., hogy
az irkák minél szélesebb körben használatba
használat
vétessenek.
A választmány a
a gyűlés elé terjesztett
Szénássy Béla cégnek
ajánlatát a 4. pont kö
vetkező módosításával: - „Ezzel szemben a vnu
tanítótestület teljes erkölcsi erejeve oda fog
hatni, hogy az 1. pontban felsőreIt cikkek
vármegye területén levő minden elemi iskolába
bevezettessenek." - Elfogadja s az irkák ki
adására vonatkozó jogot neki megadja. Kir. fanfelügyelő urnák pedig jóindulatú, útbaigazító
támogatásáért, az elnöknek pedig fáradozásáért
köszönetét mond. Ezen határozat utólagos jóvá
hagyás végett a legközelebb egybehívandó koz-
gyűlésnek előterjesztetik.
VI.
A tanitói otthon és internátus építése tár
gyában elnök bejelenti a legutóbb folytatott tár
gyalásainak eredményét s miután ezen tárgyalások
a tanító egysületre nézve igen nagy fontossággal
bírnak, részletesen előterjeszti. Az AMKE. vezető
sége részéről legutóbb azt az értesítést kapta,
hogy az internátus s ezzel kapcsolatban a tanító
egyesület részére fenntartandó épületrészek fel
építése a közel jövőben meg fog történni, amennyi
ben a jövő évi költségvetésben e célra 180.000
K vétetett fel. De ugyanekkor értesült arról is,
hogy Szolnok városa nehézségeket gördit az AMKE
építkezése elé, amennyiben az államkincstár garan
ciáját kívánja a törlesztési összegek pontos be
fizetésére. Legújabban a Főispán ur Öméltóságától
azt az értesítést kapta az elnök, hogy a pénz
ügyminiszter a 180.000 K-át az 1914. évi állami
költségvetésből törölte s igy az építkezés ez év
ben lekerül a napirendről, de sajnálná, ha a
tanítóegyesület az AMKE. nélkül építene. Miután
Szolnok városa által adományozott telek beépi-
lésének határideje közeleg s nehogy a telek, mely
ca. 30.000 K-át ér, elvesszen, javasolja a követ
kezőket: a választmány bízza meg az elnökséget
a tanitói otthon és 20 tanulóra való internátus
tervének elkészíttetésére s hatalmazza fel az el
nököt 40—50.000 K kölcsön keresésére.
Stark Béla az AMKE-el való tárgyalás foly
tatását kéri, de tekintettel az elnök által felhozott
súlyos érvekre az Otthon építkezése előmunkálata
inak megkezdését helyesli.
Kir. Tanfelügyelő ur kijelenti, hogy az AMKE.
támogatásában nagy biztosítékot lát s az Otthon
építésének kérdését is csak vele kapcsolatosan látja
megoldhatónak. De miután a telek veszélyben forog,
a nagy alapossággal felsorolt várható jövedelmek
ből biztosítottnak látja az Otthon ügyét.
A választmány az elnök jelentéseit tudomásul
veszi s az AMKE.-vel való további érintkezést
fenntartja, de egyben a tervek és költségvetések
beszerzésére, illetőleg elkészítésére felhatalmazást
ad az elnökségnek, úgyszintén 50.000 K kölcsön
keresésére s eljárásának eredményéről egy rend
kívüli választmányi gyűlésen tegyen jelentést.
VII.
Elnök javaslatot tesz az egyesületi tagdijak fel
emelése tárgyában. Amennyiben az 1912. évi okt.
5-iki közgyűlés kimondotta, hogy a Tanítók Orsz.
Szövetségébe belép, ahová minden egyes tag után
50 fillér tagsági díj fizetendő, másrészt pedig az
egyesület képviselői részére a gyűléseken való
megjelenés céljából fuvar- és napidijról kell gon
doskodni, javasolja, hogy a tagdíj 1 K-val emel
tessék s e célból az alapszabály is módosíttassák.
- A választmány a tagdíj 1 K-val való feleme-1
léséhez hozzájárul s ezen határozatot végleges ha
tározathozatal céljából a közgyűlés elé terjeszti.
|
a VHL
Elnök bemutatja az 1914. évi munkaprogrammot. mellyel a tantestületeknek, illetőleg a járás-
— 12 —
köröknek foglalkozniok kell. Az Orsz. Szövetség
által kitűzött pontok a járáskörökkel közöltettek,
sőt némely része már le is tárgyaltatott. Igen fon
tosnak tartja azonban a kunszentmártoni járáskör
1913-ban tárgyalt!-olvasókönyvek összehasonlítása
és használhatósága c. kérdés minden járáskörben
való megvitatását A többi kérdések megvitatását
a járáskörökre bízza.
Elnök javaslata elfogadtatik s további intéz
kedés végett a járásköröknek — a kunszentmár
toni járáskor kivételével kiadatik.
IX.,
Muhy Sándor központi pénztárnok beterjeszti
a pénztár állapotáról szóló jelentését: •
2.
Bevételek:
a pénztári napló szerint .... 2403 K 40 f.
2.
Kiadások:
a pénztári napló szerint .... 200 K — f.
'
pénzári állomány: 2203 K 40 f.
jmelyből 1296 K 2$ f. a temetkezési segélyalapé.
A Mezőgazdasági i Takarékpénztárban a Tanítói
Otthon folyószámláján van 23.228 K. A tagdíj hát
ralék a mai napig 1600 K. A temetkezési segély
egyletbe a hátralék 1400 K.
Kéri a pénztárnok a központi választmányt,
hogy a számadásokat megvizsgálás végett az el
lenőrző bizottságnak adja ki. Egyben bejelenti, hogy
,
a temetkezési egylet szabályainak módosítása tár
gyában a legközelebbi gyűlésnek javaslatotterjeszt be.
Elnök szomorúan tapasztalja, hogy a tag- és
temetkezési segélydijak befizetése a legnagyobb
negligenciával történik, pedig a behajtás iránt va
lamit feltétlenül tenni kell, mert a hátralékok nagy
quantuma az egylet vagyoni existenciáját veszé
lyezteti. A választmány felhatalmazását kéri a hát
ralékok behajtására.
A választmány, a pénztárnok és az ellenőrök
jelentését tudomásul veszi s a pénztárnoknak fá
radozásáért köszönetét mond. A hátralékok behaj-
— 13 —
fásával az elnököt megbizza s kéri, hogy a hát
ralékosokkal szemben a legszigorúbban járjon el
s e ténykedéséről a legközelebbi választmányi,
gyűlésnek tegyen jelentést.
Több tárgy nem lévén, a gyűlés véget ért.
Kmfnt.
Stark Béla
jegyző.
Gombkötő Győzőné
Muhy Sándor
Brózsik'Pál
elnök.
hitelesitök.
Április 11. A hivatalok és iskolák által megtartani ren
delt április 11 ike az idén nagyszombatra esik s igy az ünnep
a húsvéti ünnep ütán lesz megtartandó az iskolákban. A szol
noki áll. iskolák, a kerületi igazgatók javaslata folytán április
hó 15-én tartják az ünnepélyt.
Hangverseny. Viszlay Ernő szolnoki kollégánk, a zeneakadémián képesített zongora- és orgonaművész, a múlt hó
hó 28-án fényes sikerű hangversenyt rendezett a „Nemzeti
Szálloda" nagytermében. A hangversenyen nyolc „előrehala
dottabb" zongora-tanítványa szerepelt derék kollégánknak.
Azért írjuk idézőjel között az „előrehaladottabb" szót, mert a
meghívó szövegéből citáljuk azt, jelezvén, hogy a hangverse
nyen jelen volt előkelő közönség frenetikus módon konstatálta,
hogy a tanítványok valóban előrehaladottabb kis művésznők.
A kiváló, magas nivójú hangverseny értékét emelte a Viszlay
Ernő művészi orgonajátéka és Viszlay Ernőné Hild Elza tanitónő éneke, kinek igazán kellemes, szép és teljesen iskolá
zott hangja mindenkit meglepett és gyönyörködtetett.
Cserkész Őrszem szervezkedés a vármegyében.
Az angol boy scont mintájára a serdülő gyermek testét,
lelkét edző, jellemes férfivá, a jövő mintapolgárává nevelni
törekvő Cserkész Őrszem szövetség agilis főtitkára f. hó 2-án
díszes közönség s az összes iskolák növendékei előtt tartott
Szolnokon élvezetes előadást a szövetség céljáról, szervezetéről.
— 15 -
— 14 —
Tass József főtitkár m,ár egyéniségénél fogva is mély
hatást gyakoiol a hallgatóra, s vetítéses és mozgóképes elő_ adása pedig egyenesen elragadta a hallgatóságot, s eredményképen mindjárt az előadás után csupán a polgári iskola
növendékeiből 40-en jelentkeztek a cserkészcsapatba való
besprozásra.
Magáról a mozgalomról állandóan értesíteni fogjuk e
helyen a kartársakat és érdeklődőket, s az intézményt cikk
sorozatban ismertetni fogjuk.
Cserkész-előadások tárgyában készséggel nyújt tájéko
zást Csikós József kir. s. tanfelügyelő, vármegyei cserkész
parancsnok.
Ki a^zabadba! Hív a tavasz s hívását szép képpel
illusztrálja meg Sebök Zsigmond és Benedek Elek képes gvermeklapjában, a Jó Pajtás-ban kitűnő művészünk, Garai Ákos
s képe a lap legújabb számának vonzó ékessége A többi
közlemények is e számban, mint mindig, vonzók, a gyermeki
lelket gyonyorködtetők: verseket Benedek bácsi és Madarassv
^sebet írtak, Várady Antal meleg hangú visszaemlékezése
ket kozol Szigligeti Edéről, Sebők Zsigmond folytatja Az
arany cipő,” Benedek Elek „Óh, szép ifjúságom” című ”reg nyét, Lendl Adolf az állalkert kutyáiról mond el érdekes
dolgokat, Zsoldos László érdekes elbeszélést mond el Pál
ma> Miklós a cicákról cseveg, Zsiga bácsi bohó mókával
mulattat. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a
szám gazdag tartalmát. - A-Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat
adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 K 50 f, félévre 5 K
egész évre 10. K. Egyes szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad
es mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás” kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem-utca 4.
Mellékfoglalkozás tanítók részére. A budapesti Pol
gári es Tisztviselői Szanatórium Egyesület intelligens polgári
es tisztviselő emberek részére szanatóriumi biztosítást szer
vezett; A biztosítási betegség esetére szól és pedig úgy, hogy
naP' teljesen ingyen szanatóriumi'keze
st tetszés szerint választható orvos-tanár által való ín«ven
gyógyítást nyújt operáció eseteire is azon tagoknak vaev
családtagjaiknak, kik havi 3 korona biztosítási dijat lefizetnek.
Midőn ezen valóban modern intézményt szives figyelembe
ajánljuk, egyszersmind tagszerzés elvállalása mellett a Kar
társak szép mint helyi képviselők havi jövedelmet biztosít
hatnak maguknak.
Bővebb tájékozást nyújt a Szerkesztőség.
HIVATALOS
RÉSZ.
1459. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi, gazdasági,
ismétlő és polgári iskola igazgatójához, tanítójához és tanító
nőjéhez a népiskolai zászlóaljak szervezése tárgyában.
Vallás- és közoktatásügyi miniszter Úr, Ö Nagyméltó
sága áltál 40000 912. szám alatt a Néptanítók Lapja 1912. évi
15. számában népiskolai zászlóaljak szervezésére hívom fel a
tanitóságot; sürgős bejelentését kérem annak, hogy a veze
tése alatt álló iskolában szerveztetett-e és mikor népiskolai
zászlóaljak? Müködik-e a jelenben is? Esetleg zászlóaljak
szervezésére hajlandó-e valaki a tantestületből? Bejelentési
határidő: 1914. évi április hó 20.
Szolnok, 1914. évi március hó 21-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Határidő: 5 nap.
1646. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami, községi,
hitfelekezeti, uradalmi és magániskolájának igazgató- és vezetőtanitójához, tanitónőjéhez a mindennapi VL osztályt és az
ism. iskolai III. évfolyamot végező növendékek részére szük
séges végbizonyítványok kimutatása tárgyában.
Hivatkozással a m. kir. vall.- és közokt. miniszter úr
1910. évi julius hjó 26-án keit 101773. sz. rendeletére, fel
hívom a Címet, hogy a vezetése alatt álló iskola VL osztá
lyát, illetve az ismétlő iskola 111. évfolyamát végező tanulók
létszámának megfelelően szükséges végbizonyítványok meny-
— 16 —
nyiségéről szóló kimutatását hozzám postafordultával múlha
tatlanul terjessze be.
Szolnok, 1914. évi április hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
1326. szám.
--------
~
Körlevél.
Jásznagykunszolnok megye valamennyi állami és községi,
polgári, elemi, gazdasági ismétlő iskolai; iparos és keres
kedő tanonciskolái, óvodai gondnokságnak, iskolaszéknek
és felügyelő bizottságnak Ebergényi Sándor vall - és közokt.
miniszteri számvizsgáló „Iskolai számvitel" c. müve ajánlása
tárgyában.
„Iskolai számvitel" cimen Ebergényi Sándor miniszteri
számvizsgáló az iskolák anyagi adminisztrációjában alig
nélkülözhető számviteli könyvet adott ki.
Az „Iskolai számvitel" mint ilyen, uttörőmunka, mely
biztos tanácsadója lesz minden kisdedovodai, elemi, iparos
és kereskedő tanonciskolái tanhónak, igazgatónak, aki iskolai
pénz- és vagyonkezeléssel foglalkozik. Hasznát vehetik e
munkának azok is, akiket az iskolai pénz- és vagyonkezelés
akár felügyeleti (ellenőrzési,) akár bármely más szempont
ból érdekel, iskolaszékek és gondnokságok, iskolafentartók,
kisdedóvók stb.
E munka hasznavehetőségének és célszerűségének
igazolására szolgál, hogy abban az iskolai pénz- és vagyon
kezelés egyes mozzanatai megfelelő fejezetek és pedig:
Költségvetés. Pénzszámadás. Anyagszámadás. Beirási és
tandijak kezelése. Leltárak. Alapok és alapítványok. Szerző
dések letétek és biztosítékok kezelése. Internátusok. Gyógy
pedagógiai intézetek cimek alatt nemcsak, hogy a lehető
részletességgel vannak tárgyalva, hanem ami a leglénye
gesebb, az előirt vagy legcélszerűbben használható meg
felelő nyomtatvány-mintákat is közli és azok használatát
ismerteti.
Midőn ezen müvet a Cim figyelmébe melegen ajánlom
egyszersmind hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy amennyi
ben az iskolai pénztár megfelelő fedezettel rendelkezik, az
iskolai könyvtár részére beszerezhesse.
Megrendelési ára 8 K. Kapható: Lampel R. könyv
kereskedésében Budapest VI. Andrássy ut 21. szám.
Szolnok, 1914. évi március hó 14-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
| JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
t©
•
*
|
•
Daróczy Antali
I túrkeve•
KÖNYVNYOMDA
KÖNYV-, PAPÍR-,
ÉS ÍRÓSZERKERESKEDÉS
i
3
Q
43
©
0
Tisztelettel van szeren- g
csém b. figyelmét fel- §
I hívni, hogy több év óta fennálló
könyvnyomdámat f. évi február ®
hó elején a modem kor követelményeinek megfelelően átalakítva és megnagyobbítva
újonnan szereltem fel. Ezentúl
mindennemű nyomtatványokat
u. m.: folyóiratokat, műveket,
eljegyzési és esküvői értesitév
a
sekct, étlapokat, névjegyeket,
báli meghívókat, hivatali és g
magáncélokra szolgáló nyom- &
tatványokat a legszebb kivitel- •
ben készítek el. — Hálásan ©
köszönöm eddigi nb. pártfogá
sát és ezt ezután még foko 0
zottabb mértékben óhajtom
elérni pontos és lelkiismeretes
kiszolgálásommal. — Kérem,
hogy vállalatomat megrendelé
seivel megtisztelni kegyesked ©
jék. — Remélem, hogy teljes
KÖNYV- ÉS LAP megelégedését mindenkor ki
KIADÓ HIVATAL fogom érdemelni.
MEGYEI HÉP0HTBTÍÍ8
_
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
©
©©©
©
1
g
g
g
g
g
g
g
Állandóan nagy raktár papirárúkból és irodai
szerekből. Árajánlatok, számítások 'és minták
kívánatra díjmentesen adatnak. Jutányos árak!
©
©©©
©
VII. ÉVFOLYAM. 9-lK SZÁM. 1914 MÁJUS HÓ 10
©
©©©
.
©
*
FELELŐS SZERKESZTŐ:
KÁLMÁN ELEK, SZOLNOK
$
Nyomatott?
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 május 10
9. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Szerkesztő:
Csikós
József,
Megjelenik:
Szolnok
Minden hó 10* és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi, részét illető közle.Előfizetési pénzek, hirdetések és
menyek Kálmán Elek felelős > hirdetési dijak Daróczy Antal
szerk. címére (Szolnok) intézendök < kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
«
.
Ki vonat
Q konív-S
az Orsz. Cserkész Őrszem Szövetség
szervezkedési szabályzatából.
3. §. A szövetség kötelékébe tartozó csapatokba
10 évesnél fiatalabb s 18 évesnél idősebb fink nem
vehetők fel.
A csapatba, belépés szülői beleegyezéssel tör
ténhetik.
Iskolai növendékek első sorban saját iskolájuk- .
bán kérjék felvételüket.
A jelentkezés jelentkezési és bejelentő-lapok ki
töltése utján történik; a jelentkezőknek két egy
forma 11X7 centiméter nagyságú fényképei is kell
beszolgáltatni — egy az igazolvány, egy a központi
nyilvántartás számára. A nyilvántartás pontosan ve
zetendő a jelentkezési lapokon.
A szeivező testület a bejelentő lapokat csel-ről-esetre, a nyilvántartás többi adatait (letelt pró-
bák, kitüntetés slb) pedig kimutatásokba foglalva
minden hó 5-éig felterjesztendő a szövetség titkári
híva! alához.
Az arcképes igazolvány az ujoncprőba és fo
gadalom letétele után adható át a tulajdonosának.
4. §. A szövetség kötelékébe tartozó csapatok
közös erkölcsi alapja cserkész őrszem-törvény, illetve
a fogadalom, melyet a törvény megtartására a csa
pat minden egyes tagja, lehetőleg a szervező tes
tület s a szövetség megbízottjának jelenlétében tiszt
jének kezébe letesz.
Minden egyes csapatnak, mely az, Orsz. Cser
kész Őrszem Szövetségbe tartozni s e nevet, jel
vényt és ruházatot viselni akarja — el kell fogadnia
ezt az alapot.
A csapatszervezőség gondoskdojék arról, hogy
a fogadalom letételnek ünnepélyes kerete legyen.
Ha a csapat uj tisztel kap, vagy állépés történik
más csapatba — újból fogadalom tételre van
szükség.
Fogadalom megszegése megvizsgálására becsület bíróság alakítandó'; tagjai a csapattiszt és a két
rangban legidőst bb őrsvezető. Ha őrsvezetőről van
szó, a bíróság megalakítása a csapattiszt feladata.
Ha a vád lisztet akar, tisztekből alakul a bíróság.
Aki becsületét eljátszó, feltétlenül kizárandó. Ha
nem annyira vétségről, mint csínyről van szó,
hosszabb, vagy rövidebb időre korlátozandó a
kizárás. A végleges kizárás indokolva a titkári hi
vatallal (Bpest) közlendő.
A fogadalmat a törvény megtartására az újonc
próba sikeres kiállása után teszi le a fin. Újoncpróbára 4 heti próba-szolgálat után bocsájtható.
Az ujoncpróba a következő pontokból áll:
I.
A cserkésztörvény és fogadalom ismerete.
2. Titkos jel és tisztelgések ismerete.
(Titkos
jel a 3 uj felemelése.
egyszerű
kettős hurok, iveit kettős hurok, halászcsomó, szo
rító nyolcas, rövidítő kötés, álló hurok.
3. A következő hat csomó ismerete:
4. A nemzeti
lobogó
és
kis címer
ismerete.
Újonc jelvénye a szövetségi jelvény felső része: a
liliom, fémből készült, ing balzsebe gombjukéban,
vagy a kabát hajtóka gombjukéban balfclől vise
lendő (liszteké ugyanily, csakhogy zománcozva van)
II.
Másodosztályú próbára.
4 hét múlva próbára bocsájtható a csapattiszt
véleményével, 10 pontnak ha megtud felelni.
’ 1.4 heti teljesen kielégítő ujoncszolgálal iga
zolása.
2.
Az első segítség nyújtás ismeretei.
3.
Szemafor, vagy Morze-jőek ismeretei.
4. Követ egy nyomot 30 percig egy kilomé
ter távon.
5. Akármikor megtud lenni máslélkilomélernyi utat 12 perc alatt.
6. Szabadban szőlős helyen is tüzet gyújt 2
szál gyufánál, szalonnát süt v. húst főz és 2 3
burgonyát.
7. Legalább 1 koronáról szóló takarékkönyve
van.
8.
-Ismeri a delejtű több irányait.
9.
Ismeri lakhelye nevezetességeit.
2 —
bak, kitüntetés stb.) pedig kimutatásokba foglalva
minden hó 5-éig felterjesztendő a szövetség titkári
hivatalához.
Az arcképes igazolvány az ujoncprőba és fo
gadalom letétele után adható át a tulajdonosának.
4. §. A szövetség kötelékébe tartozó csapatok
közös erkölcsi alapja cserkész őrszem-törvény, illetve
a fogadalom, melyet a törvény megtartására a csa
pat minden egyes tagja, lehetőleg a szervező tes
tület s a szövetség megbízottjának jelenlétében tiszt
jének kezébe letesz.
Minden egyes csapatnak, mely az Orsz. Cser
kész Őrszem Szövetségbe tartozni s e nevet, jel
vényt és ruházatot viselni akarja — el kell fogadnia
ezt az alapot.
A csapatszervezőség gondoskdojék arról, hogy
a fogadalom letételnek ünnepélyes kerete legyen.
Ha a csapat uj tisztet kap, vagy átlépés történik
más csapatba — újból fogadalom tételre van
szükség.
Fogadalom megszegése megvizsgálására becsületbiróság alakítandó; tagjai a csapattiszt és a két
rangban legidősi bb őrsvezető. Ha őrsvezetőről van
szó, a bíróság megalakítása a csapattiszt feladata.
Ha a vád tisztet akar, tisztekből alakul a biróság.
Aki becsületét eljátsza, feltétlenül kizárandó. Ha
nem annyira vétségről, mint csínyről van szó,
hosszabb, vagy rövidebb időre korlátozandó a
kizárás. A végleges kizárás indokolva a titkári hi
vatallal (Bpest) közlendő.
A fogadalmat a törvény megtartására az újonc
próba sikeres kiállása után teszi le a fiú. Ujoncpróbára 4 heti próba-szolgálat után bocsájtható.
I.
Az ujoncprőba a következő pontokból áll:
I.
A cserkésztörvény és fogadalom ismerete.
2. Titkos jel és tisztelgések ismerete. (Titkos
jel a 3 uj felemelése.
egyszerű
kettős hurok, iveit kettős hurok, halászcsomó, szo
rító nyolcas, rövidítő kötés, álló hurok.
3. A következő hat csomó ismerete:
4. A nemzeti lobogó
és
kis címer
ismerete.
Újonc jelvénye a szövetségi jelvény felső része: a
liliom, fémből készült, ing balzsebe gombjukéban,
vagy a kabát hajtóka gombjukéban balfelöl vise
lendő (tiszteké ugyanily, csakhogy zománcozva van)
| n.
Másodosztályú próbára.
4 hét múlva próbára bocsájtható a csapattiszt
véleményével, 10 pontnak ha megtud felelni.
1. 4 heti teljesen kielégilő ujoncszolgálat iga
zolása.
2.
Az első segítség nyújtás ismeretei.
3.
Szemafor, vagy Mórze-jelek ismeretei.
4. Követ egy nyomot 30 percig egy kilomé
ter távon.
5. Akármikor megtud lenni másfélkilométernyi utat 12 perc alatt.
6. Szabadban szcllős helyen is tüzet gyújt 2
szál gyufánál, szalonnát süt v. húst főz és 2—3
burgonyái.
7. Legalább 1 koronáról szóló Uakarékkönyve
van.
8.
Ismeri a delejtű. főbb irányait.
9.
Ismeri lakhelye nevezetességeit.
— 4 —
— 5 —
10. Ismeri a hadi- és kereskedelmi lobogót
és koronázási jelvényeket. E próbák sikeres ki
állása után jelvényt kap az ing bal karjának kö
nyök és válközti részen varva.
III.
Az elsőosztályu próba időhöz kötve nincs.
az intézőbizottság
Jeladata, a titkári hivatal javaslata alapján. Külön
próbák a „mentő," „céllövő," „tűzoltó, „útmu
tató," „jeladó," ugy az előbbi, mint ezen külön
próbák betanítása a csapattiszt feladata. A külön
próbák sikeres kiállása után a titkári hivataltól
kell kérni a jelvényt. Aki mind az öt külön próbát
Feltételei:
1.
Úszik 50 métert.
2. Legalább 2 koronáról szóló takarékkönyve
kiállotta, a szövetség minta cserkészörszemeinek so
van.
3. Elküld és felvesz szemaforra] 20, Morzéval
16 betűt percenkint.
4. Egyedül, vagy őrse egy tagjával elmegy 7
kilométerre a megadott helyre és szabatos jelen
tést lesz.
5. Első segilség nyújtás megvizsgálásánál a
kérdezés a csapattiszt joga.
6. Tábori tűzön el tud készíteni kétfogásos
ebédet, hús és tojás féléket is.
7. Vérkép (kalonamappa) összes fontosabb
jelei ismerete, vázlat készítés.
8 Távolság, terep,; mennyiség, súly 25°/° té
vedésen belül szemmértékre megítél.
9. Tud szabályszerűen kidönteni élőfát, vagy
valami asztalos, vagy fém-munkát — mit ő ké
szített — bemutat.
10. Megköti az összes csomókat és tudja me
lyik mi.
11. Egy próbaidőst sikerrel előkészít újoncpróbára.
12. Ismeri Magyarország politikai földrajzát,
hegy- és vizrajzát.
Külön próbák megállapítása
jelvényei helyett kokárdát kap, mely
az ing bal zsebe felelt viselendő. A próbák ellen
őrzése a szérvezőtestület feladata. Aki valamely
próbájának (később) meg nem felel; jelvényétől
megfosztandó.
(Folytatjuk)
rába lép: —
A Székelyföld és székely nagyjaink.
Minél inkább akarják a jelenkor matériálista
tudósai a nemzeti nagy férfiaknak, legendás hő
söknek dicső alakjait megtépászni és a hazafiul
kegyelet piedeszláljáról a mindennapi élet szenynyébe, sarába lerántani: annál inkább háramlik a
nevelőkre, a pedagógusokra ama nemes feladatát,
hogy a nemzet nagyjainak kultuszát minél jobban
meggyökereztessék a mindenre fogékony tanuló
ifjúságnak keblében.
Szekfü Gyula bécsi udvari levéltárnoknak
Rákóczit gyalázó szerencsétlen könyve mementóként kell szolgáljon a tanárvilágnak arra, hogy a
hazafias nevelést mélyítsék, az életbe kikerülő
ifjakat felvértezzék a Szekfü-féle bolond gombák,
tévtanilások ellen. Éppen ezért nem elégséges
csak az iskola falai közölt ápolni a hazafias ér
zést, a nagyok kultuszát, megbecsülését, hanem
6
7
mini a matcriálista és kozmopolita írók teszik, a
sajtóban és könyvekben is síkra kell szállni a
nemzet nagyjainak, a nemzet jeleseinek megbecsü
lése érdekében.
Egy ilyen irányú, igen üdvös mozgalom hire
érkezik Kézdivásárhelyről. Péter János dr. kézdivásárhelyi főgimnáziumi igazgatónak, a neves
pedagógusnak szerkesztésében, több székelyföldi
tanár közreműködésével, egy vaskos kötet fog
megjelenni május havában. „A Székelyföld és
székely nagyjaink" címen. E vállalat felfogja ölelni
a székely vármegyék történetét és földrajzát,
valamint a Székelyföldnek mind ama kiváló je
leseit, akiknek élete alkalmas a hazafiui érzés
élesztősére, ápolására és ébresztésére.
A most megjelenő kötet meleg szeretettel
fogja tárgyalni Mikes Kelement, a kiváló Írót,
Rákóczinak hűséges titkárát; Gábor Áront, az
ágyuönlő hőst, akinek most van születése százados
évfordulója; Bőd Péter tudóst, Barabás Miklós
festőművészt, Cserey Jánosnál, a Székely nemzeti
Múzeum megalapítóját, Kriza Jánost, a Vadrózsák
összegyűjtőjét és a Székelyföldnek sok más
jelesét.
A liz ivre tervezett első kötetben mintegy
harminc életrajz jelenik meg. - Nem száraz élet
rajzok lesznek ezek, hanem vonzó olvasmányok,
a székelyfö’di jeleseknek igizi jelk mi ajzai, ame
lyekből nemcsak a tanuló ifjúság okulhat, hanem
a nagy közönség is hasznos tanulságokat meríthet
az elhanyagolt, védtelenül álló Székelyföld meg
becsülésére.
•
Amidőn ezt az üdvös és hézagpótló vállalatot
örömmel üdvözöljük, egyúttal felhívjuk rá az
erdélyrészi, főképpen a székelyföldi pedagógusok
figyelmét. A meleg szeretettel megírt életrajzok
elsősorban a hazafias érzést vannak hivatva ápolni,
éppen ezért mindkét nembeli tanuló ifjúságnak
igen értékes jutalmi könyvül szolgálhatnak.
A kötet Kézdivásárhelyen Turóczi István
könyvnyomtató intézetében fog megjeleni igen
csinos kiállításban.
A könyvre az előjegyzéseket már most meg
lehet lenni, hogy a szétküldés annak idején
könnyebben legyen lebonyolítható.
Cirkvenica.
Második közlemény.
Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanító.
Mint minden fürdőben, Cirkvenicán is a fürdővendégek
nagytöbbsége nőkből áll. Nő háromszor-négyszer annyi van,
mint férfi A nők után számra nézve nyomban következnek a
gyermekek. Kevés fürdő van, amelyben annyi gyermek nya
ralna mint Cirkvenicán. És ez érhető is. A természetadta
envhé tengeri tiszta levegő, a fürdésre kiválóan alkalmas ten
gerpart a gyakorolható játék és sport külön-külön is, együtt
véve is, nagymértékben vonzzák ide a gyermekeket
A gyermekek itt nem unatkoznak, nem kénytelenek a
szobában, vagy szűk udvaron tartózkodni; a hosszú tengeri
utak a játszótér s a sekely tengerpart kellemes otthont, ked
ves játszó- és testedző tanyát adnak nekik. A part mentén
széltében-hosszában karikáznak; ütik, irányítják, kergetik a
karikát Kipirult arcuk, mosolygó szemük mutatja, hogy ez
mily kedves időtöltés nekik. A 8-10 éves gyermekek sót
már a 3-4 éves apró kis emberkék is cipelik magukkal a
kis bádegvedret, a kis ásót és a kis kőmives kana’at, mezít
láb bemennek a viz széléhez, merik, hordják fel a y«et*
ásójukkal homokot ásn*kskis vödröcskéjükben hordják a
homokot. A homokból házat, ólat, pincét építenek, megtöltik
vízzel szigeteket, folyókat, tavakat stb. csinálnak, vagyis kel
lemes szórakozás mellett, tiszta, friss levegőn egészséges
testmozgást végeznek, testüket, lelkűket hasznosan és kelle
mesen foglalkoztatják.
— 9 —
— 8 —
Ezen foglalkozások alapját képezi a későbbi sportolás
nak,'melyet a nagyobbak hasonló szeretettel űznek. Egyik
rész tenniszezik, másik footballozik; emitt úsznak, amott
eveznek, sétálnak, gyalogolnak stb. Mindenki a neki tetsző
sportot gyakorolja.
Újabb időben örvendetes tért hódított hazánkban a spor
tolás. Még az én diákkoromban tenniszezésről, labdarúgásról
szó sem volt, akkor még a tornaterembeli tornázás volt a fő,
német mintára, hosszadalmas, komplikált, agyat fárasztó
rendgyakorlatokkal.
Ma már az angoloktól átvett sportolásé az elsőség. A
sportnak bármely ágát űzzük is, mindegyiknek az az alap
gondolata, hogy a testet, illetőleg annak egyes részeit, mér
sékelt erőkifejtés mellett, a szabadban, jó\levegőn foglalkoz
tassa, erősítse, a lelket szórakoztassa, az egyént ügyesitse,
edzetté és bátorrá tegye s emellett az ifjúságot a neki ártal
mas időtöltéstől megóvja. (Fiukat a dohányzástól, lumpolástól;
leányokat a pletykázástöl, emberszólástól.
Az iskolai tornatanitásnak ma már a sport álláspontjára
kell helyezkednie, a sportot kell különösen kultiválnia, hogy
a tanulósereg kedvét folyton ébrentartsa, testileg-lelk lég erő
sítse, nevelje, önbizalmát felkeltse, fokozza.
És itt nemcsak a fiukra gondolok, hanem különösen a
leányokra. Még mai napság is, aki a leánynövendékektől tornázást kiván, azt egyszerűen kinevetik. „Fiuknak való az,
nem pedig leányoknak" — ez az idejét múlt felfogás érvé
nyesül. Pedig a tornázás, a testedzés, főleg a sport egyes
ágainak üzése, éppen ugy szükséges a leányoknak, mint a
fiuknak.
El-elnéztem Cirkvenicán is, hogy mily jótékony hatást
gyakorolt a sportolás a leányokra! Azok a leányok, akik na
ponként tenniszeztek, eveztek, vagy úsztak; sokkal fürgébbek
voltak. A sétákon, kirándulásokon nem fáradtak el, edzetteb
bek, bátrabbak voltak, mint azok, akik csak ültek és horgoltak.
A nőket a természet nemcsak alacsonyabbaknak, hanem
gyengébbeknek is teremtette, mint a férfiakat. Testük edzésére,
erősitésére tehát sokkal több, vagy legalább is éppen annyi
gondot keik forditapi, mint a- férfiaknak. Mert ha tekintetbe
vesszük a nők élethivatását, arra az eredményre juiunk, hogy
a leányokat, a nőket erősiteni, edzeni kell. A leányok, mint
leendő asszonyok és mint leendő anyák, annál egészsége
sebbek és igy annál boldogabbak lesznek, mentői erősebbek.
Mert az tapasztaljuk, hogy igen sok nő azért vézna, azért
vérszegény, mert leánykorában a legtöbb idejét szobában töl
tötte, olvasott, vagy kézimunkázott, a szabad levegőn nem
mozgott, nem dolgozott, nem sportolt, a házi teendőket is az
anyja végezte helyette s általában mindig elkényeztetve ne
velte.
.
Az ilyenek adják a vérszegények, női-bajosok nagy szá
zalékát mert leendő élethivatásukra nem voltak előkészítve.
Mihelyt asszonyokká lesznek, azonnal betegségbe esnek s mint
anyák gyenge, vézna, csenevész gyermekeket szülnek. Hason
latosak az igy nevelt leányok az üvegházi növényekhez me
lyek bent az üvegházban szépnek látszanak, de a szabadle
vegőt nem bírják ki, ott csakhamar a legkisebb szél is megárt
nekik, elhervadnak, letörnek.
Cirkvenica leányai és asszonyai a Veglia partjára (vete
ményes földjükhöz) s onnan vissza oly könnyen, oly kitar
tóan eveznek, hogy becsületére válnék bármelyik férfinak;
az ivóvizet a vízvezetéki kútról 20—25 literes fa-kupaban a
hátukon hordják haza, megfordulván egymásután haromszorEz a munkabírás, ez az edzettség meg is Játszik még
a magzatjaikon is. Beteges kinézésű cirkvemcai gyermeket
egyet se láttam.
9)1914 sz.
Tekintetes
Központi
Választmány.
Öt évi pénztároskodásom alatt sajnálattal kellett meg
győződnöm tagtársaink nagyrészének a temetkezési segélyezés
ellen tanusitott és nem is egészen alaptalan ellenszenvéről,
ha figyelembe vesszük azt, hogy e cimen halá esetenkint
befizetett koronákat - minden ellenszolgáltatás nélkül
el
veszti, át- illetve elhelyezés, avagy nyugdíjazás esetén, na
csak élete végéig nem fizeti azokat, mert a család csakis ez
esetben részesülhet segélyben.
mórion seMagam is belátom, hogy ezen valamelyes módon se
giteni kell, miut'án a mai nehéz megélhetési viszonyok kö
zött senkitől sem kívánhatjuk, — még ily nemes és humánus
célra sem - hogy ellenszolgáltatás nélkül terheket válaljon.
Mivel pedig jogérvénnyel biró alapszabályunk ide v g
.
§ a testületünktagjait tly humánus cél szolgálatára kö etezt,
szükségesnek tartom: egyrészt az ellenszenv megszüntetése,
másrészt, — az említett cél szolgálata mellett
a tagok
anyagi és erkölcsi érdekeinek szempontjából olyan meg
oldást keresni, amely mindnyájunk jól felfogott érdekét volna
hivatva szolgálni.
— 10 —
— 11 —
Ezt röviden olyan módon látom megoldhatónak, ha
temetkezési segélyezésünket olyan alapra fektetjük, hol min
den tag egy bizonyos befizetett összeg ellenében — ha
válalt kötelezettségének eleget tesz — halál esetére egy fiksz
összeget biztosit. Erre azon körülmény jogosít fel, hogy tes
tületünk temetkezési segélyalapja a mai napon 1400 korona
készpénzzel és ugyanannyi kintlevő követeléssel: összesen
2800—3000 K tőkével rendelkezik, amelyhez ha hozzá
vesszük a tagok további befizetését, akkor a segélyezés uj
módja alább részletezett tervezet szerint minden aggodalom
nélkül keresztül vihető.
Testületünk ez időszerint 300 tagot számlál. Ha minden
tag az eddig befizetett összeggel együtt egyszer s minden
korra 120. K tagságra kötelezi magát, havi egy, illetve évi
12 koronával — 10 éves alapon számítva — a tiszta töke
(kamatnélkül 1) kitesz 36.000 koronát.
És ha a segélyt, a teljes tagdijak befizetése esetén 200
koronában állapítjuk meg, akkor a 2 %-kal számított 10 évi
elhalálozás segély összege 12.000 korona.
Tiszta tőke 24.000 K. Ennek 4 %-os
tag évi elhalálozás segélyösszegét fedezi.
kamata 4—5
Természetesen előállhat az az eset is, hogy a tag ha
marább elhal, mint kötelezettségét egészben teljesíthette
volna; ez esetben, ha a tag fele, vagy kisebb részében tett
eleget kötelezettségének, a segély 100 koronában volna
megállapítandó. Itt a befizetett tagdíj és a segély között lévő
különbözetet fedezné a készpénz tőke és a befizetett tőke és
a befizetett tagdíjak kamatos kamatja.
Ezen adatok meggyőznek, hogy a temetkezési segélyezés
ily módon való szervezése szilárd alapon nyugszik s hogy a
segélyezés mindenkorra biztosítva van.
Javaslatom megtételére két ok vezetett és pedig: először
a mai tarthatatlan állast; másodszor a helyzet kellő mérle
gelésével mindnyájunk jo) felfogott érdeke.
E kettős ok alapján javaslatomat elfogadásra ajánlom
és egyben tisztelettel kérem a t,ek. közp. választmányt, hogy
alapszabályunk 4. §-ának c.) pontjában foglalt eljárási
módnak a javaslatban foglalt eljárási módnak a javaslatban
i
foglaltak szerint leendő sürgős
zottságot kiküldeni szíveskedjék.
Szolnok, 1914 április hó.
megszövegezésére
egy bi
Tisztelettel:
Muhy Sándor
vm. tantest, pénztáros.
Kitüntetés. Őfelsége a király Romzsa János nyugalomba
vonult nagykörűi áll. isk. igazgatónak, több mint 40 évet
meghaladó buzgó működéséért az aranyérdemkeresztet
adományozta.
Az érdem kereszt felfűzésének ünnepségén résztvett dr.
Horthy Szabolcs főispán vezetése alatt a vármegye és a kir.
tanfelügyelőség.
A megható szép ünnepségben részt vett az egész köz
ség apraja-nagyja, ünnepelni ősz mesterét. — Mi pedig kí
vánjuk jeles öreg bajtársunknak, hogy hátralevő évei minél
aranyosabb napokkal legyenek teljesebbek!
Szerkesztőváltozás. Magyary Gyula, lapunk felelős
szerkesztője megvált ezen tisztétől. Lemondásában elbúcsúzik
tőlünk s olvasóitól. Sajnálattal közöljük e hirt, mert hiszen
Magyary igazgatóban értékes munkását veszítjük el a tanitói
közérdeknek.
Vonatkozással a lapunk f. é, április hó 25-iki számában meg
jelent Gennerali közléményre utólag még megjegyezzük, aszerint ezen
előkelő legrégibb biztositó társaságnak Szolnokon foügynoksége van,
mely mindennemű felvilágosítással szolgál.
A Jásznagykunszolnok megyei népoktatás tulajdon
jogáról és szerkesztéséről f. évi julius 1-től kezdődőleg le
mondottam s a lap fölötti rendelkezési jogot — anyagi kö
telezettség nélkül - a kir. Tanfelügyelő rendelkezésére bo
csátottam. — Lemondásom okait lapunk más helyén fogom
annak idején közölni, most csak arra kérem az igen tisztelt
előfizetőket, hogy az esetleges hátralékos előfizetési dijakat
az elszámolás megejtése céljától — mivel azok a beírást
dijak terhére engedélyezve és utalványozva
később junius 15-ig múlhatatlanul küldjék be. Daróczy Antal
kiadóhoz.
Szolnok, 1914 május 5.
.. ,
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
— 13 —
Óvodai felügy. bizottsági tagokká a VKMiniszter ur
Önagyméltósága a szolnoki áll. óvodához Hábiv Antalné
Antalné, Göncöl Sándorné, dr. Hunyor Istvánná, Komor
Arnoldné, Lippe Vilmosné, Kormos Árpádné, dr Harsányi
Gyuláné .úrasszonyokat kinevezte.
Uj polg. leányisk. megnyitására kért Jászárokszállásra
a vall, és közokt. minisztériumtól engedélyt Selényi Sarolta
Budapesti oki. polg. isk. tanítónő. T^^nt^ftel arra, hogy az
egész Jászság nélkülözi a polg. leányiskolát s igy közszük
séget képez; minden jel arra mutat, hogy az uj intézet f. é.
szeptember havában megnyitható lesz.
Ifj. egyesületi alapszabályok jóváhagyása úgyszin
tén ifjúsági köröké is mindenesetben, — ha az valamely
iskola keretén belül alakul meg s az iskola keretében fejti
ki működését — a kir. tanfelügyelőség által ' nyer ezentúl
jóváhagyást.
Iskolafelügyelőkké a VI. oszt, fiunövcndékek évzáró
vizsgájára a Jászsági felső járásra Barta Béla, a Jászsági
alsó járásra Paál István, a Tiszai felső járásra Asztalos
Gyula, a tiszai közép járásra Brózsik Pál, a tiszai alsó
járásra Mohács István, a mezőtúri külön kerületre Kccskeméthy László ig. tanitó bízatott meg.
Szabadságolás. Kodál Vilma törökszentmiklósi polg.
leányiskolái tanítónő és Esze Póza törökszentmiklósi közs.
óvónő betegségük okából huzamosabb szabadságra mentek.
Helyettesítésükről a helyi iskolai hatóság gondoskodik.
Államsegély engedélyezés. A VKMiniszterium a
mezőtúri gazd. népiskola részére tenyészállatok beszerzésére.
Cserkészet! előadást tartott Tass József orsz. főtitkár
a szolnoki járásköri gyűlés alkalmával lelkes szabadelőadás
ban mozgóképekkel ismertette Vértes Miksa Otthon kávé
házában a cserkész mozgalmat. A mindvégig színes válto
zatos előadást s a gyönyörű tiszta mozgóképeket mindvégig
nagy élvezettel hallgatta és nézte a tanítói járáskor. Előadás
után meleg ovációban részesítette az előadót, a kör nevében
Seres Mihály elnök mondott köszönetét.
Az orsz. gyűlési képviselő választásra jogosultak
vizsgája tárgyában május hóban alakulnak meg a bizottságok.
Hivatásából kifolyólag saz esetleg tanácsadásért a tanítókhoz
fordulóknak alkalmas módon értesítsék a kartársak mindazon
30 éves, vagy még azon aluli polgárokat, kik irni-olvasni
tudásukat iskolai bizonyítvánnyal igazolni nem tudják, hogy
szavazati joguknak biztosítása végett annakidején a bizottság
előtt vizsgálattételre okvetlenül jelentkezzenek. A bizottság
tagjai feles számban tanítók és közigazgatási tisztviselők. A
vizsga tárgya 2-3 sor irás diktálás után és olvasás.
“Rajzok innen-onnan“ cimen Csikós József kir. s.
tanfelügyelő által irt könyvek a napokban expediáltatni fog
nak. Kérjük azért a kartársakat, hogy a megrendeléseket
most már mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a könyv
megküldése, vagy meg nem küldése miatt zavarok ne tá
madjanak.
HIVATALOS
RÉSZ.
1963. szám.
Valamennyi
polgári-, iparos- és kereskedőtanonciskola Igazgatóságának,
az iskolai körök alapszabályainak jóváhagyása tárgyában.
A 45611j914. sz. vall.- és közokt miniszteri körrende
letét hiteles másolatban, tudomásvétel és megfelelő alkalmaz
kodás végett közzéteszem.
Szolnok, 1914 április hó 23-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Másolat. — A vall.- és közokt. m. kir. Minisztertől.
456U|914—VII. a. szám. Az iskolai körök alapszabályai ezideig rendszerint hozzám terjesztettek jóváhagyó láttamozás
végett. Ezen eljárásnak egyszerűsítése s annak közvetlenebbé
tétele érdekében a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőén
elrendelem, hogy ezentúl a polgári- és felső népiskolákban,
iparos- és kereskedő-tanonciskolában, szaktanfolyamokban,
— 14 —
— 15 -
felső kereskedelmi- és felsőbb leányiskolákban kizáróan ez
intézetek kebelében az igazgató, vagy valamely tanerőnek ve
zetése és ellenőrző felügyelete mellett oktatói és nevelői hiva
tásból alakuló önképző, olvasó-, gyors- és gépiró-, zene-,
ének-, tánc, torna-játék stb. A gyakorlatokkal foglalkozó körök
szabályait a felügyeletéhez tartozó intézeteknél Cim bírálja
felül s azokat saját hatáskörében hagyassa jóvá. Cimnek a
megerősítési joga azonban csak az oly körök szabályzatára
terjedhet ki, amely köröknek összes tagjai csakis az illető
intézet kötelékében állók lehetnek s ehhez képest a köröknek
működése kizáróan az iskola keretére szorítkozik s igy azok
nak tagjai az intézet saját önkéntesen jelentkező tanulói lehet
nek a szülőik, vagy gyámjaik előzetes hozzájárulásával. Az
ily iskolai körök szabályzatait is csak úgy hagyhatja jóvá a
Cim a tantestület javaslata alapján, ha azok céljaiknak meg
felelően vannak szövegezve, figyelemmel az intézet kötelező
tanulmányi, rendtartási és vagyoni érdekeire is E körök ki
záróan az is' ólai tanuló ifjúság hazafias, kulturális, erkölcsi
és testnevelési érdekeit szolgálják, ennélfogva azokból minden
olyan foglalkozás, vagy szórakozás kizárandó, mely erkölcsi
leg s anyagilag ártalmas, vagy káros lehet. Hasonlóképpen
minden politikai szempont is kizárandó a körök működéséből.
A körök szabályzatai állam, vagy törvényellenes intézkedést
egyáltalán nem tartalmazhatnak. Ily szempontból pl. a tanulók
tól büntetés pénzek szedése iránti határozat sem vehető fel.
Általában az iskolai körök szabályzatai különleges intézeti
céljaiknak megfelelően állapitandók meg, mivH csak a min
den tekintetben kifogástalan szabályzatot erősítheti meg Cim
saját hatáskörében és felelőssége mellett. Az olyan külső egy
leti jellegű körök alapszabályai azonban, amelyeknek szerve
zete teljes önkormányzati alapon áll, melynek az intézeten
kivül álló közönséget is bevonják működési körükbe s igy
általában mindama körök és egyletek szabályzatai,^ amelyek
működésükkel az iskola (intézet) keretén túl terjednek és ame
lyekben az intézet kötelékébe már nem tartozó tagok is részt
vehetnek, ezentúl is felterjesztendők az illetékes k^rmányhatósághoz, megerősítés végett., Felhívom Címet, hogy jelen rendeletemet megfelelő további eljárás végett közölje a felügye
letéhez tartozó intézetek igazgatóságaival. Budapest, 1914. évi
április hó 8-án. A miniszter helyett: Ilosvay s. k. államtitkár.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1914 április 23-án.
Csikós József
kir. s. tan felügyelő.
1956. szám.
Körlevél.
♦
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll., közs. és fele
kezeti tanítójának a Magyar Gazdaszövetség temesvári nagy
gyűlésén részvétel tárgyában.
A Magyar Gazdaközönség, melyet Károlyi Sándor gróf,
a magyar gazdák megboldogult vezére, a pusztulásnak indult
magyar faj a földmivelő rétegek felemelésére szervezett s
mely, mint a földmivelő nép legnagyobb országos érdek kép
viselete, már közel két évtized óta nem csekély eredménnyel
munkálkodik a falusi lakosság gazdasági-, erkölcsi és szoci
ális jóléte, nemkülönben a felforgató körülményektől való
távoltartása érdekében, évente eszméinek terjesztése céljából
az ország más vidékén egy országos nagygyűlést szokott ren
dezni, melyre a gazdatársadalom s a falusi nép ezrei gyűl
nek össze.
A szövetség az idén junius hó 17-én Temesvár váro
sában tartja meg nagygyűlését s a napirendre tűzendő javas
latok szintén a földmivelő rétegeknek az önsegély és hazafias
összetartás alapján az állami és társadalmi renddel minden
ben összeférő békés és nemzeti irányú haladására irányulnak.
Midőn ezekben már előzetesen lelkes támogatásba aján
lom a nagygyűlés ügyét s tanitói karnak a figyelmét már
most felhívom azzal, hogy miután a nagym. vall.-és közokt.
miniszter ur ismételten is fehivta a tanitóságot a szövetség
szociális munkájában való közreműködésre — községükből a
nagygyűlésre a kedvezményes utazásra való tekintettel is cso
portos kirándulást igyekezzenek szervezni.
Szolnok, 1914 április hó 24-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
— 16 —
2005. szám.
j
*
Valamennyi
állami és községi elemi nép- és polgáriskola, az iparos és
kereskedő-tanonciskolák Igazgatóságának.
A 42385(914. sz. a. kelt V.- és K. miniszteri körrendelet
alapján felhívom Címet, hogy a folyó 1913-14. tanévtől
kezdve, minden tanév végén iskolai értesítőjük egy egy pél
dányát az Országos Testnevelési Tanácsnak (Budapest, VII.,
Eszterházy u. 4 sz.) is küldjék meg.
Szolnok, 1914 április hó 27-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2037. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi polgári, elemi, gaz
dasági és iparostanonciskolai igazgató- és vezető-tanitójának,
tanítónőjének, a József-főherceg Szanatórium Egyesület részére
indított iskolai-gyűjtés alapján befolyt összegek beterjesztése
tárgyában.
V-
F. é. 701 914. sz. alatt a Megyei Népoktatásban közzétett körlevelemre utalással felhívom a Cím figyelmét azon
körülményre, hogy a gyűjtés eredményéről s a befolyó öszszeg beterjesztéséről jelentést kértem.
Ez alkalommal a Szanatórium Egyesület idei 1715 sz.
irata folytán arra figyelmeztetem Cimet, hogy a begyült öszszeg f. é. jun. 10-ig a Szanatórium Egyesület-hez Budapestre
(IV. Sütő-u. 6.) okvetlenül beterjesztendő.
Szolnok, 1914 április 27-én.
,•
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Eladó birtok! 5 ho,das
parcellákban is 300 magyar
hold hajó állomás melleit, az építendő
vasút közvetlen szomszédságában, a besenyszögi határ men
tén olcsón és előnyösen eladó! — Bővebbet a Szerkesztőség.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
MEGYEI NÉPOKTATÁS
©
©(©)©
©
A M. KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
'
©
©©©
©
VII. ÉVFOLYAM. 10-IK SZÁM. 1914 MÁJUS HÓ 25
©
©©©
A
FELELŐS SZERKESZTŐ:
©
KÁLMÁN ELEK, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 május 25
10. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Szerkesztő:
Csikós
József,
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Szolnok
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle- j Előfizetési pénzek, hirdetések és
mények Csikós József felelős j' hirdetési dijak Daróczy Antal
szerk. cimére (Szolnok) intézendők j kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Kivonat
az Orsz. Cserkész Őrszem Szövetség
szervezkedési szabályzatából.
Hl-
■
Csapatok alakításához joguk van:
1.
Tanintézeteknek.
2.
Egyházaknak, községeknek.
3. Alapszabályszel illeg működő erkölcsi tes
tületnek.
4.
Ifjúsági neveléssel foglalkozó egyesületnek.
5. A szövetség intéző-bizottságainak és helyi
bizottságainak.
Mielőtt még a csapatszervezést megkezdené, ren
des taggá felvételét kéri s egyidejűleg tájékoztató
bejelentést tesz a csapatról. E kérelem mellékletei,
a tisztek igazolási kérelmei és a fiuk bejelentő lap
jai a következő minta szerint állítandó ki:
- 3 Az Orsz. Cserkész Őrszem
Szövetség tek. felügyelőjéhez
Szolnok
Tisztelettel bejelenteni, hogy
az Alföldi Magyar Közművelődési
Egyesület cserkész őrszem csa
patot óhajt szervezni. A Csapat
szervezése és vezetése terén az
Orsz. Cserkész Örsz. Szövetség
irányításai szerint szándékozik
mindenkor eljárni A Szövetség
alapszabályait és szervezkedését
ismeri s magára kötelezőnek el
fogadja s ez alapon kéri felvételét a Szövetség rendes tagjai so
rába.
Kelt
(P. H.)
Aláírások.
Tájékoztató bejelentés.
?
A M. K. E. mint csapatszerv,
testület az első szervezéskor (be
lépő fiuk száma)
. Az első
szervezésben résztvevő tisztek
névsora és foglalkozása
Ezek közül tiszt
, s. tiszt
Igazoló kérelmük mellé
kelve. A szervező őrsök száma
।
Tisztelettel kérjük r. taggá fel
vételünkkel egyidejűleg tisztjeink
igazolását ís. Továbbá az igazolv.
drb újonc jelvény,
drb. tisztiQelv.
drb. II. és
I. oszt. jelv. Együtt
címre
küldessenek meg.
(P. H.)
Aláírás.
Minden csapa tervező testület erkölcsileg fe
lt lős azokért a tisztekért, akiket munkába állít. A
tiszti jelentkezési lapon kívül igazolási kérelmet is
kell kiállítani.
Az igazolt tisztek a titkári hivataltól arcképes
igazolványon kívül tiszti igazoló levelet is kapnak.
A tiszti igazoló levél a valóságos munkálkodó
tisztek igazolására szolgál; azért ha a szervező tes
tület a lisztet 6 hétnél hosszabb szabadságra bo
csa jt ja, vagy rendelkezési állományba sorozza: az
igazoló levél bevonandó és visszaküldendő a tit
kári hivatalhoz; az arcképes tiszti igazolvány mind
addig szolgál, mig ki ki nem záratott.
13. §.
•
A tiszti képesítés kellékei:
1. A mozgalom céljának és kiképzési módjá
nak ismerete.
2.
Helyes érzék a fiukkal való foglalkozáshoz.
3.
Kellő jellem a munka elvégzéséhez.
4. Tisztnél 20 év, segédtisztnél 17 év a kor
határ.
5. Legalább 2 havi próba-szolgálat, vagy az
intéző-bizottság állal elfogadott szakképzettség.
Az ellenőrzés a csapatszervező-testület fela
data. A csapatszervezés alapja: 6—8 fiúból álló őrs
élén az őrsvezető áll. Három-három őrs egy csa
patba foglalandó egy tiszt vezetésével, kit munká
jában a segédtiszt támogat.
Elnyerhető fokozatok sorrendje a következő:
1. Újonc. 2. Másodosztályú cserkész őrszem.
3. Első osztályú cserkész őrszem. 4. Segédórsvezető. 5. Őrsvezető. 6. Minta cserkész őrszem. 7.
Segédtiszt. 8. Tiszt. 9. Parancsnok. 10. Megvei meg
bízott, szövetségi titkárok. 11. Kerületi megbízott.
12. Országos megbízott s a szövetség két főtitkára.
Újonctól kezdve egész a minta cserkész őrszem
fokozat csakis a próbák sikeres letétele után ver
hető el, ellenben a segédtiszt, tiszt megbízatás a
szervező testület joga. A megyei-, kerületi és or
szágos megbízottakat, a titkárokat és a főtitkárt a
közgyűlés válaszljn meg.
(Folytatjuk)
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Úr!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi április havi állapotának
főbb mozzanatairól következőkben adok számot:
Magam az elmúlt hóban csak Szolnok városban, Szandaszőlőben és Szanda-pusztán 10 tanteremben teljesítettem is
kolaszolgálatot.
4
- 5 —
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Jászfelsőszenígyörgy,
Végül örömmel jelentem, mikép Ö csász. és ap. kir.
Jászladány és Jásztelek községekben 22.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő pedig Fegyvernek,
Kuncsorba, Tiszabő községekben és részben Szolnok rende
zett tanácsú városban 27 tanteremben vizsgálta meg a nevelve-oktatás menetét és eredményét.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter Úr 1914. évi 46368
sz. alatt kelt rendeletével megtiltotta, hogy a Békés vármegyei
Tanítóegyesületnek az iskolák államosítására és a hitfelek
vallásoktatásnak az iskolákból való kiküszöbölésére vonatkozó
indítványa tanitóköréinkben s a tanítóegyesületben tárgyal-
Felsége Romzsa János nagykörűi áll. eL népiskolai igazgatótanitót 40 évi szolgálata után történt nyugalomba vonulása
alkalmából aranyérdemkereszttel tüntette ki. A legfelsőbb ki
tüntetés, mely egy hivatása ideális magaslatán állott, közsze
retetnek és nagyrabecsülésnek örvendő kiválóan
érde
mes tanítót ért, a község egész lakosságának leikéből az öröm
és hála érzését váltották ki. A legfelsőbb kitüntetés átnyujtása múlt hó 23-án lélekemelő szép ünnepség keretében tör
tént, melynek fényét nagy mértékben fokozta, hogy az arany
érdemkeresztet a kitüntetett tanító mellére főispán ur Ömél
tósága tűzte fel.
Jelentésem tudomásulvételét kérve, maradok
Szolnok, 1914 május 1.
A legmélyebb tisztelettel :
tassék.
A kunszentmártoni 30 kát. hold és 114 Q-öl kiterjedésű
községi iskolai alapvagyon birtokbavétele ez évi április hó
23-án megtörtént.
A birtokbabocsájtásnál a kir. kincstár képviseletében
magam is jelen voltam.
Fegyvernek, Kunszentmárton és Túrkeve községekben
az ottani gazdasági népiskolákkal kapcsolatosan szervezett
háztartási tanfolyamok kezdetüket vették.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter Úr Ö.nagyméltósága
I
a szolnoki iskolakörzetben az 1913. évi XXXVIL t.-c. 1 §-a
alapján az iskolafelügyelői tiszt végzésével ideiglenesen és
csak az 1913—14 tanév tartamára Brózsik Pál szolnoki ál
lami,- a jászapáti körzetben Paál István jászárokszállási róm.
kath., a jászberényi körzetben Barta Béla jászberényi állami,a kunhegyesi körzetben Asztalos Gyula kunhegyesi reform.,a tiszaföldvári körzetben Mohács István cibakházai állami, végül
a mezőtúri körzetben Kecskeméthy László mezőtúri reform,
el. iskolai igazgató-tanitót bízta meg, kiknek feladata az el.
népiskola VI. osztályát végező fiu-tanulók nyilvános vizsgá
zása és részükre a végbizonyítvány kiadása lesz.
Nevezett Miniszter Úr megbízni méltóztatott, hogy a
szolnoki áll. polg. fiúiskola uj épületét és tartozékait Szolnok
várostól a kir. kincstár részére örök tulajdonjoggal vegyem át,
az uj iskola épület telekkönyvi följegyzése és a kir. kincstár
tulajdonjogának telekkönyvi biztosítása érdekében intézkedtem.
Szolnok város részére az uj polg. leányisk. épület első
évi bére fejében 3000 K kiutalványoztatott.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Cirkvenica.
Harmadik közlemény.
Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanító.
Én, aki kora ifjúságomtól fogva gyermekneveléssel és
tanítással foglalkoztam, nem tudom eléggé ajánlani ügy a
tanítók, mint a szülők figyelmébe a sportot (a szárazföldi
sportot is, a vízi sportot is). Hogy a spo/t melyik ágát gya
korolják gyermekeink? Azt, amelyikre hajlamuk és kedvük
van s amit az időjárás megenged. Kár volna pl. a labdarúgást
erőltetni arra, aki jobban szereti a biciklizést és megfordítva.
Minden gyermek gyakorolja azt, amelyiket ő legjobban sze
reti, csak az a fődolog, hogy valamelyiket gyakorolja. És
gyakorolja akkor, amikor az időjárás alkalmas rá. Télen pl.
igen bajos volna tenniszezni, vagy biciklizni, de viszont pl.
korcsolyázni s a jégen csuszókázni meg csakis télen lehet. S
mig a paraszlfiuk és parasztleányok vigan csuszókáznak a
jégen, az úri leányokat a mamájuk nem ereszti a jégre, még
némelyiket korcsolyázni sem, mert... hátha leszakad alatta
a jég.
— 6
Pedig a jég-sport a korcsolyázás egyike a legkitűnőbb
sportoknak, mert aki korcsolyázik, az tiszta, friss levegőt szív
be, tüdejét tágítja, testét edzi, ügyesiti, lelkét kellemesen szó
rakoztatja, kedélyét mulattatja, felfrissíti s ezek által vérkerin
gését, szívműködését élénkíti, étvágyát fokozza, egészségét
jobbá, állandóbbá teszi.
Jégpályát pedig még a legkisebb faluban is lehet elő
állítani. Aki a jégen elesik, felkel, sőt felugrik s azután job
ban vigyáz. Tehát ez által is erősödik és ügyesedik.Általában nem helyes dolog az, hogy némely szülök
tulszeretetből, gyermekeik felett folytonosan gyámkodnak,
gyermekeiket folytonosan pórázon tartják,' még a fúvó szel
lőktől is oltalmazzák. A gyermeket (ugy a fiút, mint a leányt)
hozzá kell szoktatni az önállósághoz, az önálló mozgáshoz,
az önálló sportoláshoz, önálló tevékenységhez, önálló gondol
kozáshoz, hogy igy előkészüljön az életben reáváró munka
kör önálló betöltéséhez, önálló elvégzéséhez. Csak igy lehet
nevelni szilárdjellemü, erősakaratu egyéneket.
Mint már említettem is, Cirkvenicán a gyermekeknek
(fiuknak és leányoknak) egyik igen kedves mulafsága az, hogy
mezítláb a tenger szélén játszadoznak, homokoznak, sároznak.
Megkérdeztem tőlük, ki és mi az édes apjuk?
Megtudtam, hogy úri gyermekek mind. Bírák, orvosok,
ügyvédek, katonatisztek, államhivataínokok stb. gyermekei. S
ezek a mezítláb játszadozó gyermekek napról-napra jobb szí
nűek, egészségesebbek lettek.
A szabad levegő, a napsugár s a víz csókolgatják ru
hátlan lábaikat-s tették őket napról-napra szebbekké, egész
ségesebbekké. Hát itthon ezt nem lehetne megtenni ? De igen,
csakhogy ez... nem divat. A legtöbb úri anya a világért se
engedi, hogy fia, de különösen leánykája mezítláb járjon,
mert-... „mit mondnána.k akkor?“
A nőknél általában nagy mértékben van kifejlődve az
utánzási hajlam, szeretik utánozni egymást, .főleg a magasabb
ranguakat s. ha más gyermeke cipőben jár, akkor az övének
is cipőben keli járni. Igy aztán a szegény gyermekek itthon
egész nyáron is mindig cipőben sanyargatják lábaikat. Pedig
a gyermek természeti hajlama szerint szeret mezítláb járni.
— 7 —
Tanítványaim az első, második meleg tavaszi nap után már
megkérdezik tőlem, hogy jöhetnek-e már az iskolába mezítláb.
S ha látom, hogy az idő csakugyan jobbra fordult, sietek
megadni az engedélyt, hogy jöhetnek mezítláb. S ezzel mily
nagy örömet szerzek nekik! Örömükben'ugrálnak, szaladgál
nak ; életkedvük elevenebb, vidámabb; lábuk, testük erősebb,
egészségesebb lesz. Úri gyermek tanítványaim pedig cipős
lábaikkal, a sarokba húzódva, lehangolva s irigykedve nézik
a jókedvű, mezítlábas csapatot.
Én azt gondolom, hogy itthon is, ha tavasszal csak egy
úri gyermek is megkezdené a mezitláb járást, a többi is azon
nal követné. — Ez is egyik eszköze annak, hogy a jövő
nemzedék erős, edzett legyen.
Ez képezi alapját a Kneip-kurának is, amely pedig már
igen sok embernek szerzett gyógyulást, erősödést, egészséget.
Kik panaszkodnak pl. a lábizzadásról ? Leginkább azok,
akik nem járnak mezítláb. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a
folytonos cipőben járás természetellenes, tehát nem egészsé
ges. Járassuk hát fiainkat és leányainkat tavasztól őszig mezitláb.
Dacára, hogy az idén Cirkvenicán se volt oly nagy
meleg, mint más években, a vizfürdő előtt igen jó napfürdő
ket tudtunk venni. A napfürdö sokak előtt ismeretlen és el
lenszenves, pedig az egészségre való jótékony hatása ma már
vitán felül áll. A ruha nélkül fekvő testet a nap éltető su
garai közvetlenül érik, barnítják, sütik s a testben felgyülemlett
ártalmas nedveket kiizzasztják, kiszívják s ekkép a testet erő
sítik, betegségtől megszabadítják, vagy legalább is a szervezet
ellenálló képességét fokozzák, a bőrt edzik, a bőrmüködést
fejlesztik, erősitik.
Napfürdőre különösen szüksége van annak, aki mint
hivatalnok, kereskedő stb. szobában dolgozik. Földmivelők,
mezei munkával foglalkozók, munkájuk közben is, kapnak
elég napfürdőt, mivel kevés és vékony ruhájukon át folyton
élvezik a nap sütését, annak edző és éltető erejét.
És a napsütéssel szemben mit csinálhatunk itthon ? Buvunk előle, behúzódunk az elsötétített, hűvös szobába s
gondosan óvakodunk, hogy arcunk és kezünk fehér maradjon,
meg ne sütse a nap, ne legyen barna, mert ez... nem divat.
— 6 —
Pedig a jég-sport a korcsolyázás egyike a legkitűnőbb
sportobiak, mert aki korcsolyázik, az tiszta, friss levegőt szív
be, tüdtjét tágítja, testét edzi, ügyesiti, lelkét kellemesen szórakozlalja, kedélyét mulattatja, felfrissíti s ezek által vérkerin
gését, szívműködését élénkíti, étvágyát fokozza, egészségét
jobbá, állandóbbá teszi.
Jégpályát pedig még a legkisebb faluban is lehet elő
állítani. Aki a jégen elesik, felkel, sőt felugrik s azután job
ban vigyáz. Tehát ez által is erősödik és ügyesedik.
Általában nem helyes dolog az, hogy némely szülök
tulszeretetből, gyermekeik felett folytonosan gyámkodnak,
gyermekeiket folytonosan pórázon tartják, még a fúvó szel
lőktől is oltalmazzák. A gyermeket (úgy a fiút, mint a leányt)
hozzá kell szoktatni az önállósághoz, az önálló mozgáshoz,
az ónálló sportoláshoz, önálló tevékenységhez, önálló gondolkozáshoz> h°gy így előkészüljön az életben reáváró munka
kör önálló betöltéséhez, önálló elvégzéséhez. Csak igy lehet
nevelni szilárdjellemü, erősakaratu egyéneket.
Mint mar említettem is, Cirkvenicán a gyermekeknek
(fiyknak es leányoknak) egyik igen kedves mulatsága az, hogy
mezítláb a tenger szélén játszadoznak, homokoznak sáróznak
Megkérdeztem tőlük, ki és mi az édes apjuk?
S ha látom, ho^„már 32 isk°'^ mezítláb,
megadni az engedélyt L t^fordult, sietek
meZÍ,,áb- S -el mily
nagy örömet
nak; életkedvük elevenebb vidámabb Iái
s23'3^'egészségesebb lesz. Úri gyermek1 tanit ^’ eS'Uk erösebblábaikkal, a sarokba húzódva
a jókedvű, mezítlábas csapatot.
■
H "8°
úri gyermek ti mtXzdené^^^
pedig “P05
S 'ngyked''e nézik
tavasszal csak egy
nal követné. — Ez is envik « őJárást, a többi isazonnemzedék erős, edzett legyen
' annak’ h°gy 3 jövö
igen sok SSffT * 3-ly Pedig már
Kik panaszkodnak pl. a láXLópTZ^^^
akik nem járnak mezítláb F,J!
Ó ? Legmkabb azok,
folytonos cipőben járás természeZmÁZ''7'11'1’ h°8y 3
^Járassuk hát fiainkat és leányainka’t tavasztZsÍÍ
.
Megtudtam, hogy úri gyermekek mind. Bírák, orvosok,
ügyvédek, katonatisztek, államhivatalnokok stb. gyermekei. S
ezek a mezítláb játszadozó gyermekek napról-napra jobb szí
nűek, egészségesebbek lettek.
A szabad levegő, a napsugár s a víz csókolgatják ru
hátlan lábaikat s tették őket napról-napra szebbekké, egész
ségesebbekké. Hát itthon ezt nem lehetne megtenni? De igen
csakhogy ez... nem divat. A legtöbb úri anya a világért só
engedi, hogy fia, de különösen leánykája mezítláb járjon
mert... „mit mondnának akkor?"
A nőknél általában nagy mértékben van kifejlődve az
utánzási hajlam, szeretik utánozni egymást, főleg a magasabb
ranguakat s ha más gyermeke cipőben jár, akkor az övének
is cipőben keli járni. így aztán a szegény gyermekek itthon
egesz nyáron is mindig cipőben sanyargatják lábaikat. Pedig
a gyermek természeti hajlama szerint szeret mezítláb járni.
meze, munkával fogialkozók, munkájuk toZn
Z^
e eg napfürdőt, mivel kevés és vékony ruhájukon át foív on
elveztk a nap sütését, annak edző és éltető erejét
*
^Cmben mit csinálha'unk itthon ? Bu
ciok, behúzódunk az elsötétített, hűvös szobába s
gondosan Óvakodunk, hogy arcunk és kezünk fehér maradion
meg ne sűtse a nap, ne legyen barna, mert ez...nem divat.’
vünk
9
8
Hogy egészséges-e vagy nem: azzal nem törődünk, csak a
látszatnak, a külsőségnek, a divatnak hódolunk.
Cirkvenicán mi reggeltől estig mindig a szabad levegőn
tartózkodtunk, szobánk ablakát éjszaka is mindig nyitva tar
tottuk, hogy élvezhessük a jóságos Isten éltető, üde, tiszta,
jó levegőjét.
Meghívó. A ,Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító
testület" f. évi rendes közgyűlését az 1914. év junius hó 6-án,
délelőtt 10 órakor Kunszentmártonban tartja, amely közgyű
lésre a vármegyei tanítótestület összes tagjait és a tanügybarátokat tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg
nyitó beszéd. 2. Hitelesítők kijelölése. 3. Üdvözlések. 4. Polónyi Mátyás feletti emlékbeszéd. 5. Elnökség jelentései és
előterjesztései. 6. Pénztáros jelentése és az 1914 15. évi
költségvetés. 7. Számadások bemutatása. 8. Kisegítő iskola.
Előadó: Éltes Mátyás bpesti kisegítő isk. igazgató. 9. A mun
ka-iskola. Előadó: Török Ernő fegyverneki közs. isk. tanitó.
10. Olvasókönyvek összehasonlítása. Előadók: Országh Pál
kunszentmártoni állami és Merk Andor tiszakürti közs. taní
tók. 11. Indítványok. 12. A közgyűlés berekesztése.
Szolnok, 1914 május 20.
Oreskó Dezső
Brózsik Pál
vm. tanitótest. főjegyző.
vm. tanitót'est, elnök.
N. i. közgyűlés előtti napon délután ugyanott választ
mányi ülés. Szállás és ebédre Schóber Alajos igazgató urnái
kell jelentkezni.
Helyreigazítás. Legutóbbi számunkban felelős szer
kesztőül Kálmán Elek szolnoki áll. polg. tan. ur neve került
tévedésből a lap élére. Ugyanis Kálmán Elek jelöltetett a
kir. tanfelügyelő ur által felelős szerkesztőül de csak julius
1-től, ha addig az illetékes körökben e tárgyban végleges
megállapodás jön létre.
Kanyaró-járvány miatt Törökszentmiklóson az összes
elemi, Túrkevén két ref. iskola bezáratott.
Allmsegély. A tiszaföldvári közs. óvoda részére 200
K, a dévaványai közs. menház részére 200 K, fentartói se
gélyt utalványozott a vall, és közokt. minisztérium.
Helyettesítés. A tiszaföldvári martfűi áll. iskolánál he
lyettesítéssel Tridvalszky József jászberényi oki. tanitó bíza
tott meg. — A mezőtúri áll. iskolához Knidlonér Margit
tanítónő nyert helyettesi megbízást.
Tanszerengedélyezés. A VK. Miniszter a szolnoki áll.
óvodák részére 2 drb. Tréger-féle szabadalmazott hordozható
hintafelszerelést engedélyezett.
Járásköri közgyűlését Tiszaföldváron tartotta f. hó
16-án a tiszai alsójárás tanítói köre. A kir. Tanfelügyelőség
részéről Csikós József kir. s. tanfelügyelő volt a teljes számú
gyülésep. — Az igen értékes és tartalmas minta tanítások
és értekezések a járáskör nívós, hivatásától áthatott működé
séről tettek tanúbizonyságot. Ez alkalommal alakult újra a
tisztikar és pedig elnök lett Nagy Károly ig. tanitó. Alelnök
Országh Pál, jegyző Markóth Dezső, h. jegyző: Martikány
István, pénztáros: Csergkő Lajos. Gyűlés után mintegy 100
terítékes bankett volt a helyi intelligens közönség részvétele
mellett. A gyűlés egy tanulságos és kellemes nap emlékeivel
oszlott szét a jövő évi közgyűlés helyéül Czibakházát tűzték ki.
Csikós József kir. s. tanfelügyelő „Rajzok innen-onnan*
c. sajtó alatt levő munkája technikai okokból csak junius
10—15-ike táján lesz expediáivá.
Megyei Népoktatás 1909—1910—1911 évfolyamait
keresem megvételre. Ajánlatokat sürgősen kérek. Csikós Jó
zsef kir. s. tanfelügyelő.
Iskolafelügyelői értekezletet hívott egybe folyó hó 24ikére a kir. tanfelügyelő Szolnokra, melyben a VI. osztály
záróvizsgákon való egységes eljárás került megbeszélés alá.
Ezen értekezleten jelen volt a tanfelügyelői kar és az iskola
felügyelők teljes számban. ,
Meghívó. A Hevesnagykunsági Ref. Egyházm. Tanitóegylet 1914. év junius hó 6-án d. e. 9 órakor Tiszafüreden
tartja f. évi rendes közgyűlését, melyre az egylet alapitó, pár
toló, tiszteletbeli és rendes tagjait,atanügybarátokat és ér-
'
— 10 —
— lí -
deklődőket tisztelettel meghívom. — Mezőtúr, 1914 május 12.
Kecskeméthy László; tanitóegyleti elnök. — Tárgyak: 1. El
nöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés. 3. „A tanító és munkás
sága és az élet." Előadó: Gyurii János tiszafüredi kartárs. 4.
A nyugdíjtörvény revisioja Nagy Árpád mező ini kartájtól.
5. Az értelmi képzés a népiskolában. Előadó:- Molnár Pál
kunhegyesi kartárs. 6. A népoktatás államosítása. Előadó:
Nóbik Lajos mezőtúri kartárs. 7. Jelentés az Orsz. Szövetség
nagygyűléséről. Előadó: Juhász Bálint mezőtúri kartárs. 8.
Tagok igazolása. 9. Központi bizottság jegyzőkönyve. (Szám
vizsgálat, költségvetés stb.) 10. Indítványok, melyek elnökhöz
gyűlés előtt 4 nappal Írásban bejelentendők. 11. Jövő évi
közgyűlés helyének kitűzése. r- Előző napon délután 6 óra
kor központi bizottsági gyűlés a szokott tárgyakkal.
A Jásznagykunszolnok megyei népoktatás tulajdon
jogáról és szerkesztéséről f. évi julius 1-től kezdődőleg le
mondottam s a lap fölötti rendelkezési jogot — anyagi kö
telezettség nélkül — a kir. Tanfelügyelő rendelkezésére bo
csátottam. — Lemondásom okait lapunk más helyén fogom
annak idején közölni, most csak arra kérem az igen tisztelt
előfizetőket, hogy az esetleges hátralékos előfizetési dijakat
az elszámolás megejtése céljából — mivel azok a beirási
dijak terhére engedélyezve és utalványozva vannak — leg
később junius 15-ig múlhatatlanul küldjék be Daróczy Antal
kiadóhoz.
/
Szolnok, 1914 május 5.
............................................ ..
HIVATALOS
Csikós József
kir. s tanfelügyelő.
RÉSZ.
2377. szám.
Körlevél.
J^sJ_Nagykun-Szolnok megye valamennyi tanítójának
méhészeti tanfolyamra felvétel tárgyában. I
y
évi fi222?áSv[éR kozokt Miniszter ür Ö nagyméltósága folyó
c™ • íz V ‘b•* szamu rendeletével kiadott 63310X1-3 sz
isz,eri Pá'yáZa,Í
„Az okszerű méhtenyésztés megtanulása és terjesztése
céljából néptanítók részére a pápai, stubnyafürdöi és székelykeresztúri állami tanítóképző intézeteknél folyó évi julius hó
14-től julius hó 31-ig terjedő időközben 20—20 hallgató
felvételével egy-egy méhészeti tanfolyam fog tartatni.
A tanfolyam hallgatói az intézetek helyiségeiben ingyen
elszállásolást és élelmezést nyernek s ezenkívül arcképes iga
zolványuk alapján váltott fél harmadosztályú jegy ára a tan
folyam befejeztével megtéríttetik.
A tanfolyamokon kaptárkészitést is tanulni fogják s a
résztvevők a sajátkezüleg készített kaptárokat és egyéb leg
szükségesebb kezelési eszközöket a tanfolyam végeztével ado
mányképen magokkal vihetik.
A tanfolyam hallgatói a tanfolyam tartama alatt az in
tézeti házirend hatálya alatt s ahhoz szorosan alkalmazkodni
tartoznak.
A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egy koronás
okmánybélyeggel ellátott folyamodványaikat — azon tanító
képzői ntézet megnevezésével, hol a tanfolyamot végezni kí
vánják — a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez címezve
junius hó 1-ig nyújtsák be."
Szolnok, 1914. évi május hó 13-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2460. szám.
Valamennyi
.
állami népiskolai igazgató, illetve vezető-tanitó urnák a mi
nősítő táblázatba bejegyzendő adatok kimutatása tárgyában.
Felhívom Cimet, hogy a tanítótestület tagjainak szemé
lyi, illetve családi és szolgálati viszonyaiban a folyó tanév
ben netalán előfordult változásokról az alább közölt XXI.
számú kimutatási minta szerint készítendő rovatos kimutatás
sürgős beterjesztésével tegyen jelentést hivatalomhoz. *
Ammennyiben változás — a családi állapotban, a ké
pesítésben és a szolgálati fegyelem tekintetében — egyáltalán
nincs: nemleges jelentés teendő.
Szolnok, 1914. évi május hó 18-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő*
- 13 —
— 12 —
1
A 2460.
állomáshelye
napja
i
hónapja
neve es
házastárs
neve és
foglalkozása
újszülött,
elhalt
neve
Q
-0)
BÍdeuoq
Sorszám
*
A családi állapotban beállott változás
házasságkötés
születés, halálozás
napja
líanitó, tanítónő
számhoz.
Időközben
szerzett-e külön
képesítést
és mire?
Volt-e fegyelmileg
büntetve, ha igen mikor,
miért és milv fegyelmi
büntetéssel ?
(A jogerős fegyelmi
határozat száma is
feltüntetendő):.
Egyéb adatok
.
/•
•
■
*
Sorszám
|
A 2489. számhoz.
A folyó tanévben
Tanító,
mikortól meddig
tanítónő
nem tanított ?
(Összesen
neve és
mennyit
állomáshelye
mulasztott?)
Miért mulasz
tott? (Ha beteg
ség címen akkor
a betegség neme
is megjelölendő)
Ki engedélyezte
a szabadságot?
JEGYZET
(Az előző tanév
ben hány hóna
pot mulasztott
és mi címen?
Indokolt-e a vég
ellát sí eljárást
folyomatba
tenni ?)
*
2489. szám.
Valamennyi
állami népiskolai igazgató- illetve vezető-tanító urnák a tan
testület tagjainak iskólamulasztása tárgyában f
.
Felhívom Cimet, hogy a tantestület tagjain
a foiyo
tanévi iskolamulasztásairól — az alábbi XIX. sz. minta sze
rint folyó évi junius hó 10-ig terjesszen be hivatalomhoz
pontos kimutatást.
,
. „ ~
,
A kimutatáshoz csatolni kell a betegseg miatt szabad
ságolt tanítók (tanítónők) hatósági orvosi bizonyítványt is
melynek alapján a szabadságidő engedélyeztetett. Ha ez a
bizonyítvány annak idején hivatalomból vissza nem kuldet^t
volnaj ebben az esetben jelezze, Cím a Jegyzet
hogy mikor s mely számú jelentéssel lett hivatalomhoz be-
■
’e'ieS Megjegyzem, hogy a kimutatásba nem veendő fel az a
tanító (tanítónő) aki azért mulasztott, mert az iskola'
miatt be volt zárva, vagy mert a (tanítónő) csaladjában ra
gályos betegség lépett föl.
,
Szolnok, 1914. évi május hó 18-án.
i
■
kir. tanfelügyelő.
I
— 14 —
— 15 -
2476. szám.
1
2419. szám.
Körlevél.
;
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi tanitótestuletének, igazgató és vezetö-tanilójának a Snazel-Ja'ncsó-féle
vezetése Urgy^an'
”GaZdaSágban és háztartásban” beeS kÖ?°kt lM1lr"-zk'r úr Ö nagyméltósága
Sí’ a aPProb;;Ú tankönyvet azzal ajánlom a
figyelmébe, hogy minta példányt megtekintésre a in. kir
^anuTküld°mda eVe'eZÖ laP°n nyílváni“>« kérelemre
által
Cim
lúd
dij-
Szolnok, 1914. évi május hó 19-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2526. szám.
Körlevél.
í
k tankerületben levő állami, községi, hitfelekezeti és uradálmi
elemi népiskolai tanítókhoz, a „Szolnoki Állat- és Madárvédő
Egyesület" támogatása tárgyában.
A „Szolnoki Állat- és Madárvédő Egyesület" célja az.
állatkínzás és hasznos madarak pusztításának megakadályo
zása.
A cél fontossága, nemkülönben annak messze jövőre
való jótékony hatása nem szorul magyarázatra.
Az egyesület olőterjesztése alapján felkérem a tanítósá
got, hogy a szóban levő ügy hant növendékeik érdeklődését
felkelteni é; az egyesületet tagiként való belépésükkel is támo
gatni szíveskedjenek.
Szolnok, 1914 május 15-én.
Körlevél.
séei
valamennyi állami közkéhezé iS£, T ,Sk°,?' Sondnok^RáhoZ, iskolaszéKenez, igazgatódhoz a kepviselovalasztói jogosultság igazoláisk°lai IV’ és VL
bizonyS
bélyeg es díjmentesen, való kiadása tárgyában.
Több oldalról merült fel panasz hogy a válaszfái í™
^“ ^i ^jáhól kiállítandó és az elemi Népiskola W J éf
kiadásáért
elvégzését tanúsító bizonyítványok
dijat követel
'
'g^gatója, vagy tanítója bélyeget s
19Í3. évi XIV t.-c. 73. §-a kifejezetten rendelkezik
vám ntZrVhsihOgy a "úvjegyzékre vonatkozó összes bizonyít
ványokat hé’yegtnentesen - díjtalanul kell kiállítani
Y
* uu Az ! , $• évi XIV. t-c. olyan rendelkezést melv a fanlínla^tn'6 Ölt JtL biz°hyitványok kiállításáért a kiállító
díjazást állapítana meg, nem tartalmaz
1874
■ 'ÖrVény 73 §'a az
ciMeánoiz bx -ij ti.
$ §-ának a választói jog érvénvefénVaS
Cé ZÓ Índ°ko,t "rendelkezését vli hivatva
nyi,vánva,ó. hogy a választói jog érvényesitése céljából igényelt és fentebb körülirt iskolai bizonvitványok belyegmentesen és díjtalanul állitandók ki.
Y
Sz^lLk'Toia t“doma,s ésumiheztartás végett értesítem.
Szolnok, 1914. évi május hó 20-án.
Rhédei János
kir. tanfelügy elő.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2469. szám.
Valamennyi
állami
népiskolai igazgató- illetve vezető-tanitó úrnak az
ipari beszerzések kimutatása tárgyában.
Felhívom Czimet, hogy az 1913. évben az iskola részé
ről kereskedőknél és iparosoknál beszerzett iparcikkekről
szabályszerűen összeállított kimutatást a Népoktatás 1912:
évi március 25-én megjelent 6. számában 15911912. szám
alatt közzétett rendelkezésnek megfelelően ezúttal haladékta
lanul _ jövőben pedig minden közvetlenül előző év beszer
zései! ől a következő évi április hó 1-ig felelőség terhe alatt
közvetlenül a m. kir. Kereskedelmi Múzeum címére Budapestre
terjessze be.
Ha beszerzés nem történt: nemleges jelentés teendő.
Szolnok, 1914. évi május hó 19-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
\Tépiskolák részére szükséges
11 mindennemű irodai szereket
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
— 16 —
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papiráruháza
t rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadőhivatala
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és Ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTSTáS
0
000
©
A M. KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
VII. ÉVFOLYAM. II-IK SZÁM. .1914 JUNIUS HÓ
10
0
000
FELELŐS SZERKESZTŐ:
©
CSIKÓS JÓZSEF, SZOLNOK
X
A
s>
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 junius 10
11. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Megjelenik:
Szerkesztő:
Csikós
József,
Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Csikós József felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Kivonat
az Orsz. Cserkész Őrszem Szövetség
szervezkedési szabályzatából.
ív.
A segédtiszt jelvénye: az ing jobb ujján két
1 cm széles, 10 cm hosszú aranysárga szalag és
tiszti jelvény és öltözet.
Tiszti jelvény: tiszti öltözet és jelvény az mg
jobb ujján két 1 cm széles, 10 cm hosszú arany
sárga szalag.
Parancsnok: a titkári hivatal előzetes hozzá
járulásával szervezhető. 1 cm széles, 12 cm hoszszu ékalaku aranysárga szalag.
t
Megyei megbízott és szövetségi titkárok: a bal
karon zöld-sárga szalag hossza 12 cm, sárga 1
cm zöld 2 cm széles, tisztiöltöny és tisztijelvény.
A kerületi megbízott ugyanaz, mint a megyei
megbízott, csak 2 darab szalag; az orsz. megbí
zotté 3 darab.
- 3 —
az ingzseb felelt általuk válasz
tott szinü 2 darab 1 cm szallag.
Örsi zászló: fehér szinü elipsis vonalban keskenyedik a csapat állal választolt jelvény betű,
(állat-tej) csakis tiszt vezetése alalt álló csapat
kap őrsi zászlót.
Őrsök jelvénye:
18. §.
- A szövetség tisztviselői az intéző bizottság
tagjai és helyi bizottság tagjainak joga van a tiszti
jelvény viseléshez, ha nem működik lisztként a
csapatnál.
Tiszti öltönyt csak a működő tisztek, segéd
tisztek, főtisztek, megyei-, kerületi- és országosmegbizoltak, illetve a szövetség titkárai és két fő
titkár viselhet. (Teljes felszerelés beszerezhető a
szövetség szállítóinál).
A minta-cserkész őrszem: tiszti-ruhát visel
tiszti-jelvény nélkül.
A csapatszervező testületek részt vesznek a
közgyűlésen szavazati joggal. Joguk van kellő
igazolás mellett tiszteletbeli tagokat ajánlani, a szö
vetségi utasítások végrehajtásáról gondoskodnak,
a lisztek munkáját ellenőrzik. Vizsgabizottságról
gondoskodnak, a csapat számára helyiségről. (Leg
célszerűbb, ha a helyiségi költségek fedezésére a
csapatok tagjai havonkint 50 fillért ajánlanak fel,
melyet őrsönkint, illetve csapatonként kell öszszeszedni). A csapat pénztár kezelésének ellenőr
zéséről. Minden olyan helyen, ahol több csapat
szervező testület alakit csapatot, megalakítandó a
helyi bizottság e testületek képviselőiből. A helyi
bizottság működése, ellenőrző, véleményező, végre
hajtó; a szövetség hivatalos felügyelője működése
mindenhova kiterjed. Jelen szervezési szabályzat
az összes csapatokra kiterjed stl^.
íme a legszükségesebb tudnivalók.
A részletes szabályzat Tas József országos
szövetségi főtitkárnál (Budapest, Lehel-utca) meg
szerezhető.
Az iskolák részére s a cserkész őrszem csa
patok szervezésénél tudnivalók, ismereteinek meg
szerzésére kiválóan alkalmas és ajánlatos a „Cser
kész Őrszem" c. hivatalos ifjúsági lap, mely a
szerkesztőségnél (Arany János-ulca I. sz). cserké
szeknek évi 3 koronáért megrendelhető. (Iskolák
nak 4 korona 80 fillér).
Csikós.
Jellem abnormitások a tanköteles korban.
A darómi fejlődésfa legfiatalabb hajtásaként az embert
tiszteljük. — Valóságos remeke a diferentiálódásnak s hala
dása utjának vége még csak meg sem jelölhető.
Tudása, akarata, mindent legyőző szelleme: Istenhez,'
Istenig vezetik. Kifelé nincs megállás, nincs lehetet'enség elölte
s testét visszaadva a földnek; szellemének nincs határ.
Ám az érem kétoldalú.
Mig egyfelől megfigyelései, következtetései alapján tör
vényekbe kényszeríti a formát nem sejtető erőket, természeti
megnyilvánulásokat, befelé, saját énjét illetőleg, tapogatódzásra szorul.
Ez a tökéletes természeti productum, hihetetlenül töké
letlen. Paradox ize van e mondásnak, de igaz.
A természettudományok gyermekkorában, az ember lelki
világát megismerni akarás, egyáltalán nem létezett. Mig a
csillagászat, az orvosi tudomány, majd később mások a ser
dült kor éveit élik, addig az ember szellemi énjét csak igen
óvatos kézzel merik illetni.
Ösztönszerü idegenkedés tartotta vissza őseinket a
lélek birodalmában való búvárkodástól, mintha érezték volna,
hogy itt sok és nagy csalódásra akadhatnak.
4
Nagyot haladt a világ akkor, mikor némelyek emberi
tökéletlenségről is-szólni merészelnek.
Meggyanúsították az Istent, a poklot, az elköltözöttek
lelkeit s az okokat ezektől számlázottaknak tulajdonították.
Nem kevesebb leleménnyel találták ki a gyógyítási eljárásokat
is. Imádkoztak, füstöltek s egy csomó hókusz-pókusz után
megmenekültek holmi erősebb agymunkától. — Magukat meg
kímélendő kiegyeztek a magyarázhatatlannal s igy letudtak
minden további erőlködést.
A huszadik század embere nem elégszik meg a termé
szetfölötti magyarázatokkal, nem tolja ki az okozat eredőjéül
föltételezett valamit az érzékeken túli világba, hanem igen
helyesen — saját énjét, (értem a lelkit) saját tökéletlenségét
teszi vizsgálódásai alapjául s keresvén az okot, sejti, hogy
közelebb jár ahhoz mint ősei.
j
Csodálatosan érdekes berendezésekre akadtak a lelki
életet buvárló pshychológusok. Kitartó vizsgálódásuk s empiri
kus eredményeik sok titokról lebbenté fel a fátyolt. Érdeke
sen nyert következtetéseik ma már ugy a nevelés, mint az
igazságszolgáltatás terén; döntő tényékként szerepelnek.
Ez általános értékű dolgok elmondása után rátérek
előadásom tulajdonképeni tárgyára: a lélek s ennek kapcsán
a jellem abnormitások ismertetésére, jelezvén, hogy célom
föképen nehány, a tanköteleskorban is megismerhető elfajulás
feltűnőbb ismertető jeleinek felsorolását célozza.
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a tárgy elvont
sága követőleg kényszerit a minden feleslegest mellőző elő
adásra s igy biztosítom t. Kartársaimat, hogy szives figyel
müket alig néhány perezre szándékozom csak igénybe venni.
A lelki ábnormitásoknak csupán a címeit sorolom fel,
ezt is csak azért, hogy a contimitásba hiba ne essék.
Érzékelésünk hibái közé tartoznak: a beteges illúziók,
hallutinátiók; ebbe a csoportba sorozhatók a látóérzékbeli
káprázatok: a visiók.
Godolkodásunk abnormitása körül az emlékezés kiesései
(anuncia), kényszergondolatok, téveszmék, nagyzási hóbort,
üldöztetési mánia alkotnak főbb alfajtákat.
Az akarat és cselekvés abnormitásai közül fontosabbak
a vilustánc, a katatónia, stereotipia és a negatizmus.
A tudat abnormitásai közül ismertebbek: a hipochondria,
az öntudathasadások, a többszörös öntudat stb. A jeliem
abnormitások közül az elfajult hazudozókról, szédelgőkről,
álhatatlanokról s az insania morálisban sinylődőkről kívá
nok szólani.
Talán mindnyájan akadtunk már vagy akadunk ezután
— járva az élet útjait — teremtményekre, kiknél csodálkozva
tapasztaljuk mondásaik, állításaik megbízhatatlanságát.
Való
sággal tobzódnak a hazugságok leadásában s nincs gondolatjuk, melynek javarészét ne költött dolgok alkotnák.
Nem használ itt se megszégyenítés, se tanács, se kemé
nyebb intés. A gyermek, ki e rendellenességjel él közöttünk,
miben sem különbözik a többitől.
A dinstigválásra képtelen tanitó, nevelő, szülő, nem is
tesz az ilyenekkel kivételt s bízva a fegyelmezés mindenha
tóságába, megkeseríti életét.
Sokszor megesik, hogy minden pedagógiai tudásunk
nevelési trükkünk csődöt vall ily gyermekekkel szemben. A
javulásra Ígéret, erősnek látszó elhatározások, csak ideigóráig örvendeztetnek bennünket s nem sok idő múlik s már
kezdhetjük elölről.
Felesleges energia-fogyasztástól óvjuk meg magunkat,
ha az ily gyermekeknél nem törekszünk a javításra.
Kötelességünk a normalitás határánál véget ér. Ugy hi
szem, hogy egy-két logikusan végrehajtott kísérlet elegendő
arra, hogy meggyőződjünk a csemete lelki életének berende
zését illetőleg. Ha az elfajulás nyilvánvaló, ugy kötelességünk
a gyermeket az iskolából eltávolítani.
Feltételezem, hogy vannak vélemények, melyek az elin
tézésnek e módját nem tartják helyesnek.
Érvelésük tiszteletben tartása mellett kérem őket, hogy
minden a peiori véleményezés előtt tegyenek próbát. Ám ha
ez után is helyt állanak, ugy csodálom őket, de ez minden.
A nagy Darwin tétele itt is érvényesülésre tör. Egy-két
rosszul induló szerepért nem lehet a darabot betiltani. Ha a
társadalom ezek megmentését óhajtja, ugy tessék ahoz beren
dezkedni, ne legyen a tanitó minden.
Az abnormis szédelgők címmel jelölt elfajulás! forma
_ jóllehet igazi szerephez csak a felnőtt korban jut — már
— 6 —
— 7 —
a tanköteles korban is nyújtogatja lólábait s igy nem lesz
hiábavaló, ha erről is mondok valamit.
Valamennyire egy talajból serked az előbbivel. Követ
kezményeiben — miután a hazudozást nem kultuszként, de
mint boldogulási eszközt szerepelteti: veszedelmesebb.
Az ily gyermekekből kerülnek ki a legkülönbözőbb cí
meken nyilvántartott szédelgők.
Jellegzetes tulajdonuk a művészetig vitt alkalmazkodási
képesség, mely fellépésüket biztossá, határozottá teszi. Sok
szor, igen sokszor, vezető szerephez is jutnak s kevéske
tudományukkal, intelligentiájukkal mesterien brillározva, döntő
tényékként hatnak némely vélemény kialakulásában.
Első impressziónk ezekről az emberekről határozottan
kedvező s szívesen időzünk társaságukban tömjénezve félre
magyarázott szellemességüknek.
Ugyanígy járunk a gyermekekkel is. Figyelmességük,
látszólagos, értelmességük élénknek ígérkező felfogó képessé
gük megtévesztenek. Ám a jó vélemény Tiszavirág életű. A
gyakran ismétlődő hazudozások, felületes tudásuk végre is
meggyőznek bennünket értékelésünk helytelenségéről s cso
dálva rövidlátásunkat, egy tapasztalattal gazdagabban térünk
napirendre az ügy felett.
Alapjában véve a jellem abnormitások e csoportjába
tartozó gyermekek nem zavarják meg munkánkat s az elfa
julás prodromatiós stádiumába helyes elkülönítéssel, veszedelmességük lokalizálható. Véleményem azonban itt is az, hogy
aki nem közénk való: álljon félre.
Harmadik osztályát e felosztásnak, álhatatlanok névvel
jelezzük.
'
Már a nevök is szemléltetően magyarázza karakterük
domináló jellegét. — Természetük az áprilisi napok változatos
időjárásához hasonlítható.
Következetlenek minden ténykedésükben s gyakran a leg
csekélyebb ok is elegendő arra, hogy frontot változtassanak.
Mindeníiez hozzá fognak s kezdetben nem hiányzik náluk a
lelkesedés, az ügybuzgóság, de mindez szalmaláng természetű;
A felbuzdulást hamarosan felváltja az elernyedés. Fá
radtság, levertség lesz úrrá lelkületükön s magukat igen sze
rencsétleneknek vallják. Nem tartós azonban ez sem. Uj
tárgy, uj forma, kiűzi lelkűkből a sötétet s ők újból telve
kedvvel, enthuriasmussal foglalkoznak érdeklődésűk öj. anya
gával Egoismusuk letagadhatatlan. A nélkülözéseket nehezen
tűrik s saját kényelmüktől minden szokás és kivánat féfrelökéséyel — a legkritikusabb esetekben sem feledkeznek meg.
Önzésük tultengésében a bosszantásig kíméletlenek s
jólétük biztosítására nem riadnak vissza az erőszaktól sem.
Saját énjüket helyezik mindenek elé s előttük a méltá
nyosságnak, érdemnek, elismerésnek csak akkor van értéke,
ha hatásaikban maguk részesülhetnek.
Már a gyermekkorban is kiváltanak a tulajdonságaikkal
s mint összeférhetetlenek gyakran szerepelnek az iskola fe
gyelmi eseteiben.
Tanuló társai hamarosan magára hagyják az ilyen gyer
meket s óvakodnak barátságától, szomorú tapasztalatokat
szerezvén annak kellemetlen következményeiben.
Sok esetben a nagyzási hóbort is társul a tulajdonsá
gokkal s ha azután a befolyásolhatóság is szerephez jut, úgy
teljes a torzkép.
Habír e terheltek sok esetben veszélyeztetik az iskola
belé etének rendjét, különlegességükkel kiváltanak tanítványaink
közül s mint ilyenek megkülömböztetést igényelnek, nem
feltétlenül szüséges a nyilvános iskolából való kitiltásuk. Mint
mindenben, úgy itt is fokozatok vannak, melyek erősségétől,
elfajulásuk minőségétől tegyük függővé ily irányú intézkedé
sünket. — Illuziórikus eredményekkel ne áltassuk lelkünket
s ha többszöri javítást célzó kísérletünk is meddő marad, úgy
minden további gondolkodás nélkül távolítsuk el a psychópatiás gyermeket. Ezzel a tettünkkel nemcsak a magunk de
a köz érdekeit is szolgáljuk, mert minden Ok nélkül vató
késedelmezés annak rovására történik.
Utóljára hagytam az insáhia morális — erkölcsi gyenge
elméjűség címmel designált terhelteket.
Ide tartoznak a legsúlyosabban elfajultak. Értelmi életük
különösebb rendellenességet nem mutat s igy a társadalom
nak reclam nélküli veszedelmei. Cinismusuk, szívtelenségük,
érezni nem tudásuk gyülöltté teszik a szerencsétleneket.
Már az iskolaköteles korban is észlelhetjük e morál
inseniti névvel is jelölt elfajulásban létező gyermek erkölcsi
— 9 —
8
életének ferdeségeit. A legtöbb esetben javíthatatlanok.
Értelmüket társaik becsapására, megrövidítésére hasz
nálják. Körmönfont ravaszsággal kigondolt csinyjeik nem
felesleges energia kisütések, de legtöbb esetben önző érde
keket szolgáló manipulatiók. — Ezekből kerülnek ki a tol
vajok, a betörők, az alkoholisták, szóval a társadalom sze
metjei. Itt a mi szerepünk else kezdődik.
Nem vallom egészében Lombrosi elméletét s nem hi
szek a született gonosztevők létezésében, — mégis tények
bizonyítanak mellette — van igaza a nagy frenologusnak.
Felfogásának helyessége mellett tanúskodnak az antro
pológusok által megfigyelt elfajulási jegyek a stigmák.
Gyakran észlelhetünk mi is ilyen külsőleg is nyilvánuló
rendellenességeket s ha kérdésünkre feleletet óhajtunk nyerni,
ugy ma még a Lombrosoénál jobb magyarázatot nem kapunk.
Összegezve a mondottakat, a következőkben foglalom
össze véleményemet:
Legyünk elnézők és lelkiismeretesek, de csak addig mig
a nagy egész rovására nem megy a dolog.
Türjük az elfajultat a gyengét, de;ne a többség kárára.
Tisztítsuk meg iskoláinkat az imbecitektől s ne kendőzzük
tökéletlenségeiket egy jobb jobb forma reményében.
Kényszeritsük a társadalmat — következetes akarással
— elkülönitő intézetek fellállitására.
Célunk az Istenember, Nietzsche über mensche legyen.
Befejezésül, hogy kedvelt magamat megnyugtassam, enged
tessék meg nekem egynémely magyarázat.
Óriási az anyag, melytől csipetnyi tárgyamat ragadtam.
Még kivonataiban is köteteket alkot a lelki élet megismeré
sére törekvő tudomány. Napról-napra sokasodnak figyelői a
lelki processusoknak s különféle utakon törnek a cél, az em
ber megismerése felé.
Az általam bejegyzett keretben lehetetlen volt a csipetnyi
tárgyat is kimeríteni. — Sok mindenre kellett tekintenem
midőn ez előadás tartását vállaltam.
Magam is tanitó volnék s igy jól ismerem az ilyen
összejövetelek erkölcsi és gyakorlati értéket, de egyben arról
is meggyőződhettem már, hogy liem miden esetben szolgál
ják a gyűlések a miniszteri záradékkal ellátott, bemondott célt
Sok ásítást torkoltam le szerény magam is egy-két
utóbb jegyzőkönyvi dicséretet nyert P/2 órás pedagógiai ki
ruccanáson s ilyenkor pihenésre vágyva kemény elhatározás
formálódott ki bennem : No én irgalmasabb leszek lévén a
katholikus vallás hive s mint ilyen az erénynek gyakorlója.
Üdvözlet Önöknek !
L. B.
HÍREK.
A Jásznagykunszolnok vármegyei ált. tanitóegyesü
let közgyüléscrél részletes tudósítást lapunk legközelebbi szá
mában hozunk. — A népes és tartalmas közgyűlésnek fény
pontja volt Rhédei János szeretett királyi tanfelügyelőnk
előterjesztése a Tanítói Otthon és Internátus felállítása rész
vénytársasági alapon. — A Hoffmann Gyula építész által
a választmány megbízásából készített alapterv méreteiből kitünőleg a Tanitói Otthont, Tanszermúzeumot, Internátust, a
kir. Tanfelügyelői hivatalt és lakást magában foglaló monu
mentális épület mintegy 120—130000 K költséggel még ez
évben tető alá lenne hozandó. — Kir. Tanfelügyelő ur javas
latát a közgyűlés osztatlan lelkesedéssel tette magáévá s meg
bízta az elnökséget a kivitel iránt való intézkedésre s a ki
bocsátott iveken mintegy 100-an a jelenvoltak azonnal jegyez
tek az 5 % jövedelmet biztositó, egyenként 50 K-ás részvé
nyeket. — Remélni lehet, hogy a régen óhajtott tanitói otthon
a kir. Tanfelügyelő ur s az egylet? elnökség agilitása folytán
saját erejéből mielőbb valóra válik s hirdetni fogja megte
remtőinek, a vármegyei tanítóság és vezetőinek tetterejét, ál
dozatkészségét.
Nyugdíjazás iránti kérelmet nyújtottak be Balázs József
kisújszállási ref. ig. tanitó és Frenyó János alattyáni rkath.
tanitó. Felülvizsgálatra f. hó 10-re idézte be őket a várm.
tanitói nyugdijbizottság. — Wehle Lucia szolnoki polg. isk.
tanítónőt a vall.- és közokt. Minisztérium 1914 jul. 1-től
nyugdíjazta.
Felkérem azokat a kartársaimat, kik a kunszentmártoni
nagygyűlésen jelen voltak, nem vitte-e magával az aláírás vé
gett kiadott ivet? Ha valamelyik kartársnál van, kérem ezt
y
— 10 —
címemre elküldeni, mert ennek hiányában sok kartársunk el
esik az őt megillető napi- és fuvardíjától. — Stark Béla ig.
tanitó Tiszaföldvár.
Tanitóegyesületi közgyűlések A Hevesnagykunsági
ref. Tanítóegyesület Tiszaszentimrén f. hó 6-án tartotta ren
des közgyűlését. — Junius 2-án a kunszentmártoni rk. tanitói
járáskor tartotta Törökszentmiklóson idei közgyűlését.
Tanitóváltozás. Erdei Sándor tanitó halálával megüre
sedett állomásra Császiné Morvay Klára tanitónőt választotta
meg a kisújszállási ref. iskolaszék,
Továbbképző tanfolyamra felvételt nyertek: Aradra:
Somogyi István államsegélynél; Bajára: Stenczel Kálmán
államsegéllyel; Budapestre; Rohonczi Miklós, Orosz István,
saját költségükön; Iglóra: Szatmári Lajos saját költségén;
Kiskunfélegyházára Póta Aladár saját költségén ; Kolozsvári
tanfolyamra: Dobozy Ambrus államsegélylyel: Losoncra:
Magyar Gyula államsegélylyel 5 Máramarosszigetre: B gyó
Béla államsegélylyel; Temesvárra: Fucsek László és Zábrák
János államsegélylyel 5 Eperjesre ’. Tárczy Márta és Wagner
Anna saját költségén; Sepsiszentgyörgyre: Könyvesné Csengery Ida és Szarka Róza államsegélylye’1 i Szabadkára: Makai
Katalin államsegélynél
Kiss Berta saját költségén.
A szlöjd terjedését mi sem igazolja jobban, hogy
irodalmunkban újabb és újabb könyvek jelennek meg, melyek
a szlöjd pedagógiai jelentőségét, gyakorlati kiviteleit tárják
elénk, s hogy a megyei centrumokban többfelé rendeznek
kiállításokat. — Szlöjd gyakorlatok cimü munkámnak kiegé
szítő része a „Földrajzi plasztikák" cimü könyvem. Ez a
munka a földrajzi alapfogalmak rendszeres alakítását öleli
fel s elvezet a domború térkép szerkesztéséig, adván a föld
rajz tanításának gyakorlatiasabb jelleget. Földrajzi plasz
tikáimat most újból sajtó alá rendeztem, a nagy szün
időben jelenik meg. Az uj és bővített kiadás oly keret
ben mo^ ’g miként az alakítható földrajzi fogalmakat a gyer
mektar' l / ( ; kiállításon mutattam be. Ára 1 kor. 60 fillér.
A szbes megrendeléseket címemre kérem. Miskolc?, 1914.
junius 1-én. Biró Sándor, áll. el. isk. néptanitó.
— 11 —
nulók gyakorlati munkáját, esetleg az iskola gazdaságát.
kJ—1-ig terítés. 1 órakor ebéd. Vidékről jövőknek, ha érke
zésüket legalább 1 nappal előbb jelzik a törökszentmiklósi
állomásra 9 óra 19 perckor érkező gyorsvonathoz és a fegyverneki állomásra reggel 4 órakor szívesen küldünk.
HIVATALOS
2733. szám.
Körlevél.
Jászna^ykunszolnok-megye valamennyi polgári és elemi isko
lai helyi hatóságának, igazgató- és vezető tanítójának, tanító
nőjének a „Kárpátoktól—Adriáig" c. kirándulási útmutató
ajánlása tárgyában.
A Magyar Földrajzi Intézet tanárok által útikalauz gya
nánt való használátra irt 18—20 füzetből álló turisztikai mun
kát ad ki, mely hazánk összes vidékeit ismerteti.
Eddig megjelent:
1.
Budapest. Irta: Kerékgyártó Árpád tanár. Ára 1 K.
2.
A Balaton. Irta: Mátrai Rudolf tanár. Ára 80 f.
3. Az Alduna és Vidéke. Irta: Erődi Kálmán dr. tanár.
Ára 1 K.
A füzeteket a szóbanlevő intézet a tanárság hivatalos
központjainak erkölcsi támogatásával, tisztán a maga erejéből
adja ki a tanuló ifjúságnak jó útikalauzokkal való ellátása
céljából. Egy-egy füzet 3—5 iv terjedelmű,®értékét növelik a
térkép- és alaprajzmellékletek. (Baedeker rendszer.) A vállalat
következő füzetei, előreláthatólag Magas Tátra, Budapest kör
nyéke és Vágvölgye, előkészületben vannak.
Erről Címet azzal értesítem, hogy ezen hézagpótló mü
vet, akár a tantestületi, akár az ifj. könyvtár részére kirándu
lásoknál felhasználás céljából beszerzésre melegen ajánlom s
megengedem, hogy ahol ezen célra fedezet áll rendelkezésre,
szabályszerű könyvtári költségvetés kapcsán beszere essék.
Szolnok, 1914 junius hó 3.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc
A fegyvernek! gazd. népiskolával kapcsolatos háztar*
tási tanfolyam vizsgarendje: 8—b29-ig istentisztelet meghall
gatása. 1|.29—\J0-ig hazajövet. ^IJO—^10-ig a szaktanító
megnyitja a vizsgát és üdvözli a megjelenteket. 1l210—1|al 1-ig
a tanulók főznek, a vendégek megtekintik a kiállítást, a ta
RÉSZ............
kir. s. tanfelügyelő.
2417. szám.
Körlevél.
A „Vezérfonal az elemi iskola 1—VI. osztályának újabb rajztanitásához" c. mü beszerzése tárgyában.
— 12 —
,
Az Erdélyrészi Tanítóegyesületek Szövetségének „Egy
séges elemi iskolai tankönyvek" c. tankönyvsorozatában ez év
julius havának végén meg fog jelenni Patakfalvi Zsigmond
alsóárpási áll. tanítónak „Vezérfonal az elemi népiska I—Vl.
osztályainak ujabb rajztan Húsához" c. munkája, amely az elemi
népiskolák rajzoktatásának egész anyagát az Uj tanterv és
Utasítás szellemében dolgozza fel. A nagy költséggel járó
nyomdai kiállítás miatt ezen munka kéziratát a Nagyméltóságu Vallás- és Közoktatásügyi minisztériumhoz előzetes át
vizsgálására és birála'ra terjesztette fel, ahonnan a kinyom
tatásra engedélyt nyert. A vonatkozó hivatalos bírálati szak
jelentések szerint: „Elsősorban ki kell emelni a szerzőnek
azon dicsereireméltó törekvését,. mellyel az eddig megjelent
ily irányú munkák között vezet s a hivatalos tanterv- és utasitások intencióját a legjobban megközelíti: a rajztanitás lé
lektani alapja. Ezen figyelmet érdemlő törekvése alapvető
gondolata oktatásának s munkája egész terjedelmében érez
hető." (A hivatalos bírálatból.) „Rajzfeladalok osztályonkénti
megválasztásában a gyakorlatosság vezeti." (A hiv. bírálatból.)
A rajzolás tanításának egyikdegnehezebb feladata: a távlati
rajzolás egészen egyszerű és igen helyes módszerrel van meg
világítva." (A hiv. bírálatból)
Munkája két részből áll, u. m. 1. a Vezérkönyv, amely
a szükséges methodikai utasításokat tartalmazza és 2.’a Mel
léklet, amely mind a hat osztály rajzanyaga, külön-külön tiz
hónapra beosztva.
A Vezérkönyv és melléklete kemény, felhajtható vászonboritékban, csinos kiállítással kerül forgalomba.
Az egész munkának ára (mind a hat osztály) 14 korona.
2—4 évi részletfizetésre
.............................. 16 korona.
Az egyes osztályok anyaga külön-külön is^
kapható, még pedig a módszeres tanításokat
nyújtó Vezérkönyvvel együtt
......
4 korona.
„ , ^rr°! x'
[sko,ai hatóságokat, igazgató s tanitó
urakdi azzal értesítem, hogy amennyiben az iskola a beirási
dyak terhere fedezettel rendelkezik, a fentjelzett munkát a
könyvtári költségvetés keretében beszerzésre ajánlom.
Megrendelhető Stief Jenő és Társa cégnél Kolozsváron.
Szolnok, 19 4 május hó 15.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
♦ Hirdetéseket jutányos árért közlünk^
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
♦
' ♦
♦ Vizsgalapot, ♦
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
©
©©©
©
♦ magyar vagy német vonalzás- ♦
sál 100 darabonként bérmentve £
♦ oküld 1 korona 20 fillérért ©
♦
I Daróczy Antal :
X
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
nyomdatulajdonos, ♦ Túrkeve.
Hazánh tanítóihoz!
\
/
A M. KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
£
(Néptanítók Lapja 20. szám.)
Figyelmezt. ssük a tanitót ezen
hirdetésre, megfogja köszönni.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF, SZOLNOK
A Vall.- és Közokt. miniszternek 5772(9914.
VI|a szám alatt kelt rendelete tárgyában:
(Uj) végbizonyítvány.
Az elemi népiskola VI. o. záróvizsgáján kiadandó.
se
Merített papíron, a magyar címerrel, 100 drb. 4 K.
Másodpéldányok (lyukasztva)
. 100 drb. 3 K.
Tömb a másodpéldányoknak való átfüzésre
(1-1 tanévnek) a lepecsételésre való zsinórral
és címkével ellátva
............................
20 f.
Tanügyi útmutató. Irta: dr. ósz PESTALOZZl
B. és Pethes Sándor, ára 1 K
Vezérfonal a tananyag beosztás Iskolai rendtart,
hoz I—VI. o. és I—III ismétlő.
(Több állami tanitó) . . 10 K naplók kiadóhi
Ezekhez űrlap l-l füzet . 50 f. vatala Bpest,VIf.
Szorg. kitűnt, jegy 100 db 10 K Ilka ut, 26 szám.
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 junius 25
12, szám
Jásznagykunszolnok-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Megjelenik:
Szerkesztő:
Csikós
József,
Szolnok
Minden hó 10. és 25-én'
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle- ;
mények Csikós József felelős ;
szerk. címére (Szolnok) intézendők !
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Kedves Olvasó!
E lapokon, mint szerkesztő, utoljára találko
zom veled.
Most, midőn leteszem kezemből a szerkesztői
tollat s megválók kedves kreatúrámtól s átadom
a megyei Tanítóságnak, felbuzdul a hálaérzet lel
kemben s köszönetét mondok Neked azért a
szeretetteljes támogatásért, melyben e lapot, s
annak munkásait évek során keresztül részesítetted.
1909-ben indult útjára a Megyei Népoktatás.
Emlékeztek még a beköszöntőmre?
Emlékezel — kedves olvasóm — bemutatott
programmomra ?
Hogy mennyire tudtuk beváltani, annak meg
ítélése az olvasóra tartozik.
Hogy mi összes rendelkezésünkre álló szel
lemi, erkölcsi és anyagi erőnkkel ott voltunk a
tanítóság és nemcsak a szolnokmegyei, de az
2
össztanitóság töiekvése mellett, harcoltunk, küz
döttünk s becsületesen, kitartóan küzdöttünk min
dig; most hogy visszapillantok a lefolyt eszten
dőkre, nyugodt lelkiismeretiéi állapítom meg.
Feklősségteljcs, súlyos körülmények között,
sok gáncs elszenvedése mellett is kitartottunk
még saját egyéni kárunk árán is.
Mint beköszöntőnkben is kifejezésre juttattam,
a Megyei Népoktatás megalapításával a megvei
tanítóságnak akartam egy oly terrénumot biztosí
tani, hol sokszor igen értékes gondolatokat, esz
méket közétéve, a köz javára hasznosíthassuk.
Hálás örömmel konstatálhatom, hogy ebbeli
hivatását a lap betöltötte. Vármegyénk munkás,
minden szépért, jóért lelkesedni tudó tanítósága,
munkatársaink állandóan tartalmas cikkeikkel szín
vonalon tartották e lapot s úgy a szorosabban
vett paedagogiának, mint általában a művelődés
nek nem csekély tényezőjévé vált kis lapunk.
Közben az idők kereke feltarlóztatlanul for
gott tovább.
Kinek jót, kinek rosszat forgott ki az idők
kereke.
Nekem nem sok jót.
Már régebben végérvényesen szándékoztam
megválni szeretett kis lapomtól, de nem tudtam
elég erős kezeket találni, melyek fennmaradását,
lovábbtejlődését biztosították. Pedig egészségi
állapotom valóban kényszeritett a mérsékeltebb
munkásságra.
Végül is Rhédei János kir. tanfelügyelő ur,
— ki eddig is szivén viselte a lap. sorsát — és
a vármegyei tanítótestület módot talált arra, hogy
adoptálja a már elárvuló lapot s igy — bár bérmanéven — fennmaradása és továbbfejlődése bizto
sítva van. Biztosítva van különösen azzal, hogy
szerkesztőjéül a választmány olyan széleskörű
ismerettel, rátermettséggel megáldott embert nyert
meg, mint Veress Mihály barátom, a szolnoki tanitói
járáskor elnöke.
Kérlek kedves olvasóm fogadd őt is azzal á
meleg szeretettel, mint minket fogadtatok a lap
születése napján.
Én nem tudom, hogy vagyok! Szerettem
volna röviden köszönetét mondani s elbúcsúzni
s e helyett ime már mily hosszúra nyúlt néhány
sorosnak szánt bucsuzásom.
Olyan nehezen esik kedves Olvasóm meg
válni Tő'ed! . . . úgy összeszoktattak minket az
évek I . . .
Én hálás szeretettel, kedves emlékekkel bú
csúzom el Tőled.
Kéilek tarts meg jó emlékezetedben!
Csikós József.
Tanítói Otthonunk.
Az e hóban Kunszentmártonban tartott közgyűlésünk
ha’ározatiíag kimondta, hogy Szolnokon, a város által ajándé
kozott telken felépíti a Tanitói Otthont az egyesület megal
kotói, az Otthon-alap gyűjtői által elképzelt kivitelben.
Szinte hallom a gyűlésen jelen nem volt karlársak né
melyikének aggodalmát. Miért építeni most, mikor az egye
sületnek elegendő pénze nincs? Miért építünk internátussal
összekötve, mikor a tanitógyermekek a lakóhelyükhöz leg
közelebbi középiskolában, tehát csak részben tanulnak Szol-
*
4
nokon ? Akiknek leánygyermekük van s a hajadónok és
nőtlenek, vagy akik már túl vannak a taníttatáson, szintén
nem lelkesednek az internátusért. Sokan azért, mert más
megyében szándékoznak véglegesen letelepedni, vagy mert
az i’niternátus kellő népességére és jövedelmezőségére nézve
aggályoskodnak, az internátus eszméjével nem rokonszenvez
nek. S még számos kifogás, ellenvetés! Nem csodálkozom
az aggodalmakon; a tanítóság csak pessimista lehet, hisz’
oly sokszor és sokban csalódott!
A vármegye kir. tanfelügyelője, az egyesület tisztikara
és választmánya ezen aggodalmakkal mind foglalkozott. Az
építkezést tovább halasztani nem lehet, mert a város képvi
selőtestülete elkötelezte az egyesületet arra, hogy 1915-re az
ajándékozott üres telken építkezzék; halasztást adni az épít
kezésre nem hajlandó. Építkeznünk tehát kell, mert 30 ezer
korona értékű telek visszavétéléről van szó; nem szabad
engednünk, hogy ily nagy egyesületi vagyon elvesszen!
Az építési alap 22 ezer korona. Ebből oly épületet
emelni, mely az alapgyüjtők gondolatában élt, mely az egye
sület taníttató tagjai érdekének megfelelne, mely az egyesületi
vagyont növelné, nem lehet. Csak tisztán találkozó- és szóra
kozó helyiségek költségeire nyújtana szűkösen fedezetet;
ennek pedig a Szolnokon kívül lakó kartársak alig vennék
hasznát. Az egyesület vezetősége azért oly épület emelését
vélte minden érdeket kielégítőnek, mely — bár meglevő anyagi
erejét felülmúlja — a felveendő teher levonását, törlesztését
biztasitó jövedelmet is ad. Az építeni tervbe vett Otthon
magában foglalna 30 tanulóra alkalmas internátust, hol tanártanitó gyermekek mérsékelt, esetleg másoké mérsékelten
emelt díj mellett kellő felügyeletben, egészséges lakás és
étkezésben részesülhetnek.
Itt a jövedelmezőség a helyiségek lakbérértékeig vétet*
tek számításba. Okos gazdálkodás mellett azonban az étke
zésen is lehet némi haszon. Tanfelügyelői hivatal és egy
lakás, két üzlethelyiség a sarkakon biztosítaná a főjövedelmet.
Tanszermúzeum és egyesületi könyvtár, kaszinói helyiségek,
4 szoba a vidéki kartársak szállására, gondnoki és szolga
lakás lennének még az épületben. A megszálló kartársak
előzetes bejelentés esetén, mérsékelt díj mellett étkezhetnének is.
Ezen helyiségek révén a legmérsékeltebb számítás mel
lett 8 ezer korona évi jövedelem vehető számításba.. Remél
hető bevétele az egyesületnek évi 2 ezer korona államsegély.
A kir. tanfelügyelő és az egyesület vezetősége azonban kész
ségesen vállalkoznak arra, hogy a minisztérium kapuját ez
államsegélyért erősen döngessék s emlékezetbe idézzék
Balogh igazs. miniszternek közokt. államtitkár minőségében
a tanítósághoz intézett azon felhívását, hogy a tanítóság szo
ciális és humánus intézményeinek megalkotásához fogjon,
melyekhez kilátásba helyezte az állam anyagi támogatását.
10 e^er korona tehát a remélhető évi jövedelem; ez
pedig legalább 100 ezer korona kölcsön annuitása.
Az egyesület elnöke tárgyalásba bocsátkozott a legjobb
hírnevű, legszolidabb bankok vezetőségével az egyesület épít
kezésére nyújtandó kölcsön mérvére nézve. Tudjuk, hogy a
mai pénzviszonyok között a bankok nagyon mérsékelten
nyújtanak kölcsönt; 60 ezer koronánál többre az egyesület
nek kilátása nincs. A között kellett tehát választani, hogy
csak a nyerendő hitel erejéig építkezik s a bérhelyiségek
építését kikapcsolja az egyesület. Ily építkezés esetén a jö
vedelem oly csekély lenne, hogy a 60 ezer korona kölcsön
törlesztésére nem nyújtana fedezetet. A másik választás volt
a szükséges összegnek részvények utján való beszerzése. Ez
utóbbi látszik a célt, érdeket legjobban szolgálni; 50 koronás
5 százalékos jövedelmet biztosító részvényjegyzés mellett ha
tározott azért a közgyűlés. S most e vármegye összes tanító
ságán nyugszik a felelősség nagyot, maradandót alkotni, ön
magának emléket emelni, vagy pedig viselni a kicsinyesség,
a magáért és egymásért tenniakarás, biztos pénzbefektetésre
való vállalkozás hiányának a bélyegét.
Kedves Kartársak I Számtalan példát lehelne felhozni
az összetartásból a kis erők összetevőből származó nagy
teltekre. Hány társadalmi osztály és sok megye tanítósága
alkotta meg filléreiből, emberbaráti és szociális intézményeit!
De e megyében is hány kartárs alkotott áldásost a szövetke
zetek stb. révén csekély értelmű lakosok között! E vármegye
tanítósága mindig példás érdeklődést tanúsított az egyetemes
tanítóságot érintő dolgokban; sok üdvös eszmét vetett fel,
vagy segített megvalósítani. Nem tudom azért elhinni, hogy
példák felsorolására szükség lenne. Nem tudom elképzelni.
— 6 -
3
hogy e vármegye 800 tanár és tanítója óriási erkölcsi és
anyagi erejéhez képest, ily csekély, de szép és áldásos intéz
ményt ne akarna és tudna megvalósítani, minő a Tanitói
Otthon. Nem tudom elhinni, hogy ez az ideális lelkű, a tár
sadalmi egyesületeket oly készséggel szervező, az összetar
tásra, egymás támogatására, szeretetére örökösen buzdító
tanítóság magáért és kartársáért tenni nem képes, vagy nem
hajlandó. Hát a más osztályhoz tartozók érdeke fontosabb,i
azért fáradni, azt előbb vinni érdemesebb? Mutassunk tehát
a magunk egyesületében példát egymás szeretetére, közös
cél felé való törekvésre, a magunk érdekeinek felkarolására!
De tulajdonképen miről van szó? Arról, hogy 20 hó
alatt magunknak jövedelmező tőkécskét gyüjtsünk más hasz
non kivül. Tudunk részletfizetésre luxus tárgyakat venni,
életbiztosítást kötni, szövetkezeti részvények váltására példát
nyújtani s azok jegyzésére egyszerű embereket rábeszélni;
láttuk, hogy sok zúgolódás, gyanúsítás után hálával van
hozzánk az egyszerű ember, ha szövetk. részvényeit kifizette,
mert kis tőkéje a mi rábeszélésünk eredménye, azt kevésbé
hasznos helyre költötte volna. Tudnunk és akarnunk kell
azért Otthon részvényeket is venni! Aki a taníttatáson túl
van, vagy lányai vannak talán unokái számára segiti elő az
Otthon építést. A hajado.i és nőtlen kartárs előtt egy egészen
ismeretlen élet van! Az internátusnak elég növendéke lesz,
mert a taníttató tanitó szülék is nem a közelséget de az
olcsó és gyermekeik erkölcsi, értelmi és egészségi énekeit
legjobban szolgáló helyre adják gyermekeiket s ez az inter
nátus remélhető mintaszerű viszonyaiban s a jóhirü szolnoki
iskolákban biztosítva lesz. De hiszen Szolnokon pár száz
vidéki szüle taníttatja gyermekét; a tanítói internátus bizo
nyára benépesülne nem tanitói gyermekekből is.
Az elköltözni szándékozók is megtartják az előjogot
gyermekeiknek az internátusbán való felvételéhez. De hisz’
a tőkéjét mindenki visszakapja a teljes kifizetés sorrendje
szerint, addig pedig tisztességes polgári haszna lesz az 5
százalékos kamatban!
Minden kartárs kötelességének ismerje azért legalább 2
részvény jegyzését és pontos kifizetését. Havi 5 koronát
senki meg nem érez, annyival kevesebbet fordítsunk a szó*
rakozásra. A jobbmódu karíársak pedig járjanak jó példával
elől úgy a jegyzésben, mint a fizetésben. Az lenne jó az egyeletre, ha már az ősz folyamán együtt lenne az építési
összeg. Igy nem kellene az egyesületnek anyagra rövid lejá- ’
ratu kölcsönt nagy kamat mellett felvenni a részvények be
fizetéséig, avagy az anyagot nagyobb ár és kamat mellett
hitelre vásárolni.
Ne felejtsük, hogy a részvényeket nem tanítók között
el tudjuk helyezni. De tartani lehet attól, hogy az Otthon
kormányzásában más osztályhoz tartozók jutnak túlsúlyra s
egyesületünket, igy megkötik az Otthon fejlesztésében, az
internátusnak a kereslethez képest való bővítésében, a dijak
megállapításában, a tanulók felvételében. Mert aki pénzt ad,
az az Otthon felügyeletében, irányításában jogot kíván. Más
osztály érdeke pedig nem lehet mindig azonos a mienkkel!
legyük félre azért az aggodalmakat, mutassuk meg,
hogy nemcsak prédikáljuk az összetartást, de példázzuk isi
Minden járásköri tisztviselő, igazgató tartsa sürgős kötelességé
nek kartársait, beleértve a még nem egyesületi tagokat is, s
a tanárikart búzditani részvény jegyzésre. Az egyesület el
nöke aláírási iveket bizonyára készséggel küld. De a felszó
lításra ne is várjunk, hanem, ha még nem jegyeztünk, je
lentsük be ebbeli elhatározásunkat elnökünknek, a pénzt pe
dig küldjük már júliustól Muhy Sándor egyes, pénztárno
kunknak. Ha pedig a részvények igy kellő számban nem
lennének jegyezve, agilis elnökünk keresse fel a közönyösö
ket, az „ej, ráérünk arra még“-eket s meggyőző és rábeszélő
képességét ezúton is értékesítse az Otthon javára. A rész
vényesek nevét egyesületi lapunkban leközöljük.
Igyekezzünk mentői több tégladarabot elhelyezni Ott
honunkban ; ha akarjuk, könnyen megtudjuk építeni, mert a
nemes és szép dolgokban Isten is velünk s akkor ki és mi
lehet ellenünk?
Veress Mihály.
— 6
hogy e vármegye 800 tanár és tanítója óriási erkölcsi és
anyagi erejéhez képest ily csekély, de szép és áldásos intéz
ményt ne akarna és tudna megvalósítani, minő a Tanitói
Otthon. Nem tudom elhinni, hogy ez az ideális lelkű, a tár
sadalmi egyesületeket oly készséggel szervező, az összetar
tásra, egymás támogatására, szeretetére örökösen buzdító
tanítóság magáért és kartársáért tenni nem képes, vagy nem
hajlandó. Hát a más osztályhoz tartozók érdeke fontosabb,
azért fáradni, azt előbb vinni érdemesebb? Mutassunk tehát
a magunk egyesületében példát egymás szeretetére, közös
cél felé való törekvésre, a magunk érdekeinek felkarolására I
De tulajdonképen miről van szó? Arról, hogy.20 hó
alatt magunknak jövedelmező tőkécskét gyüjtsünk más hasz
non kivül. Tudunk részletfizetésre luxus tárgyakat venni,
életbiztosítást kötni, szövetkezeti részvények váltására példát
nyújtani s azok jegyzésére egyszerű embereket rábeszélni;
láttuk, hogy sok zúgolódás, gyanúsítás után hálával van
hozzánk az egyszerű ember, ha szövetk. részvényeit kifizette,
mert kis tőkéje a mi rábeszélésünk eredménye, azt kevésbé
hasznos helyre költötte volna. Tudnunk és akarnunk kell
a^rt Otthon részvényeket is venni 1 Aki a taníttatáson túl
vai\ vagy lányai vannak talán unokái számára segíti elő az *
Olthon építést. A hajado.i és nőtlen karlárs előtt egy egészen
ismeretlen élet van 1 Az internátusnak elég növendéke lesz,
mert a taníttató tanitó szülék is nem a közelséget de az
olcsó és gyermekeik erkölcsi, értelmi és egészségi érdekeit
legjobban szolgáló helyre adják gyermekeiket s ez az internátus remélhető mintaszerű viszonyaiban s a jóhirü szolnoki
iskolákban biztosítva lesz. De hiszen Szolnokon pár száz
vidéki szüle taníttatja gyermekét; a tanitói internátus bizo
nyára benépesülne nem tanitói gyermekekből is.
. Az elköltözni szándékozók is megtartják az előjogot
gyermekeiknek az internátusbán való felvételéhez. De hisz’
a tőkéjét mindenki visszakapja a teljes kifizetés sorrendje
szerint, addig pedig tisztességes polgári haszna lesz az 5
százalékos kamatban!
Minden kartárs kötelességének ismerje azért legalább 2
részvény jegyzését és pontos kifizetését. Havi 5 koronát
senki meg nem érez, annyival kevesebbet fordítsunk a szó
rakozásra. A jobbmódu karíársak pedig járjanak jó példával
elől ugy a jegyzésben, mint a fizetésben. Az lenne jó az
egyeletre, ha már az ősz folyamán együtt lenne az építési
összeg. így nem kellene az egyesületnek anyagra rövid lejáratu kölcsönt nagy kamat mellett felvenni a részvények be
fizetéséig, avagy az anyagot nagyobb ár és kamat mellett
hitelre vásárolni.
Ne felejtsük, hogy a részvényeket nem tanítók között
el tudjuk helyezni. De tartani lehet attól, hogy az Otthon
kormányzásában más osztályhoz tartozók jutnak túlsúlyra S
egyesületünket, igy megkötik az Otthon fejlesztésében, az
internátusnak a kereslethez képest való bővítésében, a dijak
megállapításában, a tanulók felvételében. Mert aki pénzt ad,
az az Otthon felügyeletében, irányításában jogot kíván. Más
osztály érdeke pedig nem lehet mindig azonos a mienkkel!
legyük félre azért az aggodalmakat, mutassuk meg,
hogy nemcsak prédikáljuk az összetartást, de példázzuk is!
Minden járásköri tisztviselő, igazgató tartsa sürgős kötelességé
nek kartársait, beleértve a még nem egyesületi tagokat is, s
a tanárikart búzditani részvény jegyzésre. Az egyesület el
nöke aláírási iveket bizonyára készséggel küld. De a felszó
lításra ne is várjunk, hanem, ha még nem jegyeztünk, je
lentsük be ebbeh elhatározásunkat elnökünknek, a pénzt pe
dig küldjük már júliustól Muhy Sándor egyes, pénztárno
kunknak. Ha pedig a részvények igy kellő számban nem
lennének jegyezve, agilis elnökünk keresse fel a közönyösö
ket, az „ej, ráérünk arra még“-eket s meggyőző és rábeszélő
képességét ezúton is értékesítse az Otthon javára. A rész
vényesek nevét egyesületi lapunkban leközöljük.
Igyekezzünk mentői több tégladaraBot elhelyezni Ott
honunkban; ha akarjuk, könnyen megtudjuk építeni, mert a
nemes és szép dolgokban Isten is velünk s akkor ki és mi
lehet ellenünk?
Veress Mihály.
’
— 8 —
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Úr!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
'
— 9 —
dijnoki állást nem engedélyezte. — Vehle Lucia szolnoki áll.
polg. leányiskolái tanítónőt f. évi julius hó 1-től kezdődőleg
évi 4446 K összeggel nyugalomba helyezte.
Szolnok, 1914 junius 2.
A legmélyebb tisztelettel:
A vármegyei népoktatás f. évi május havi állapotának jelentősebb mozzanatairól következőkben adok számot.
Magam Szolnokon 20, — Dévaványa — Ködmönöspusztán 1 tanteremben vizsgáltam meg a nevelve-oktatásirányát és eredményét, — a segédtanfelügyelők p'dig Szol
nok városban, Jászkisér, Tiszasüly, Kőtelek, Tiszaföldvár,
Kunszentmárton, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszaug, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév községekben, illetőleg ezek tanyai
elemi népiskoláiban, összesen 80 tanteremben teljesítettek
iskolavizsgálatot.
A m. kir. Vall.- és Közokt. miniszter úr tett előterjesz
tésem alapján a jászárokszállási állami elemi iskolánál 2 tanitói
és 4 tanítónői állásra pályázatot hirdetett. E szerint kétségte
len, hogy a jászárokszállási állami elemi népiskolák f. évi
szept. 1-re szervezve lesznek és az ottani 12 tanitó, illetőleg
tanítónő átvétele mellett 18 tanerővel megnyílnak. A 6 tanyai
állami iskola megnyitása 7 tanerővel helyiség hiánya miatt
1915-re marad.
A jászfelsőszentgyörgyi állami és tiszavárkonyi róm. kath
iskolai építkezés kezdetét vette. A karczagi róm. kath. és jászkiséri reform, egyház uj modern iskolaház építését határozta
el. A kunszentmártoni gazd. népisk. építkezés engedélyezése
iránt felsőbb helyen előterjesztést tettem.
M. kir. Vall.- és Közokt. miniszter úrnak iskolafelügye
lők alkalmazására, évzáró vizsgálatok tartására, végbizonyít
ványok kiadására, törzskönyvek készítésére vonatkozó rendelete
egységes végrehajtása érdekében a vármegyei kir. s. tanfelü
gyelőkkel és iskolafelügyelőkkel f. é. május hó 24-én értekez
letet tartottam.
Nem állami kisdednevelőink fizetésének államsegéllyel
való kiegészítése részben megtörtént, részben folyamatban van.
A m. kir. Vall.- és Közokt. miniszter úr Nagykörű —
Csataszögben áll. el. iskola létesítését, hivatalomban a III.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1914. év május hó 13-án, a JászNagykun-Szolnok vármegyei tanítótestület központi választ
mányának ülésén.
Jelen voltak: Rhédei János kir. tanfelügyelő, Brózsik
Pál elnöklete alatt Nagy Albert, Veress Mihály, Vály Imre,
Gombkötő Győzőné, Vitos Antal, Muhy Sándor, Schréder Iza
bella, Malatinszky Lajos, Totola József és Letanóczky Júlia
szolnoki, továbbá Nagy Károly, Stark Béla, Schóber Alajos,
Renner A. József, Szathmáry Zsigmond és Hollós János vidéki
választmányi tagok.
I.
Elnök üdvözölvén a megjelent kir. tanfelü
gyelőt és a szép számban egybegyült választmányi
tagokat, az ülést megnyitja s e jegyzőkönyv hite
lesítéseire Veress Mihály és Vitos Antal válaszm.
tagokat kéii fel.
Tudomásul szolgál.
II.
A múlt ülés jegyzőkönyvének bemutatása kap
csán felolvastatik a kir. tanfelügyelőségnek 1704.
sz. intézménye, mely az 1913. évi november 5-iki
választmányi ülés XIV. pontjában és az 1914. évi
febr. 7-én tartott vál. ülés jegyzőkönyvének^!, pont
jában foglaltakra, illetőleg Kóródy Ferenc kir. s.
tanfelügyelő urnák ezen választmányi határozatokra •
a Megyei Népoktatásban közétett két rendbeli ki
fogásaira, valamint az ezekből keletkezett diferenciák elintézésének mikéntjére vonatkozik.
— 10 —
Miután elnök az említett két vál. ülésen jelen
nem volt vál. tagok kedvéért a már-már kiélesedett
ügyet megismertette, kir. tanfelügyelő úr és a vá
lasztmány több tagjának hozzászólása után, a hi
vatkozott kir. tanfelügyelői intézvény intencióinak
megfelelően a következő határozatot hozta:
Tekintettel a vármegyei tanítótestület és a kir.
tanfelügyelőség között szükséges egyetértés fenn
tartására s a választmánynak az elnökség iránt ér
zett szeretetteljes bizalmára és ragaszkodására, de
azon a kir. tanfelügyelő úr által is megállapított
tényre, hogy Kóródy Ferenc kir s. tanfelügyelő
úrnak a sértés, vagy vádemelés még csak gondo
latában sem volt s hogy Kóródy Ferenc kir. s.
tanfelügyelő úr csupán azt célozta, hogy a hatá
rozat olyan világításban álljon, minőben szerinte
állania kell, — az ügy felett napirendre tér és azt
egyhangúlag befejezettnekmyilvánitja a választmány.
III. .
Elnök előterjesztéseinek elején fájdalomtól
megtört szívvel emlékezik meg Polónyi Mátyás
igazg.-tanitónak, a vármegyei tanítótestület 16 éven
át volt érdemdús és elévülhetetlen érdemekben
gazdag elnökének elhunytáról.
Választmány osztozik a veszteség fölött érzett
fájdalomban, —• bőid. Polónyi Mátyás érdemeit
megörökítendő emlékét nemcsak szivében őrzi meg,
de azt jegyzőkönyvbe foglalja s megbizza elnököt,
hogy az 1914. évi junius 6-án tartandó közgyűlé
sen, érdemeit méltató emlékbeszéd megtartásáról
gondoskodjék.
tatott tárgyalások nem járván eredménynyel, hatá
rozatot kér a további eljárást illetőleg.
Választmány föLhatalmazza az elnökséget, hogy
az A.M.K.E. ajánlatainak tekinteten kívül hagyásá
val az Otthonnak, a testület saját hatáskörében le
endő felépítése ügyében tegyen meg minden lépést,
— nevezetesen: a tervek elkészíttetése és a szük
séges pénz megszerzése iránt is; azonban az
A.MK.E.-tel se szakítsa meg az összeköttetést s a
közgyűlésnek az elért eredményhez képest tegyen
jelentést.
IV.
Elnök a közgyűlés helyének, idejének és
programjának megállapítása iránt előterjesztést tesz.
A legközelebbi közgyűlés Kunszentmártonban,
1914. junius 6-án tartatik meg. Éltes Mátyás gyógypaed. igazgató előadónak 20-25 K napi- és utiáltalány szavaztatik meg. • Török Ernő a „Munka
iskola" c. értekezésének megtartására felkéretik.
(Folytatjuk.)
Iparostanonciskolai tanfolyamra felvétettek. Köz
ismeretire: ifj. Racskó János, Járossy Endre, Szabó József,
Szilágyi Imre, Koma Géza. Általános irányú rajztanfolyamra:
Rácz István, Muray Lajos, Benedek János, Dudás Zoltán.
Fémipari szakrajzra: Kárpáti Károly.
Államsegély. A Vk. minisztérium a karcagi ref. iskola
Jelenti elnök, hogy a múlt évi május 2-iki
választmáyi ülés határozatához képest a kisujszál- lási járáskört megalakította 43 taggal.
részére gyermekmenhelyi tankötelesek tandijpótlása fejében
976 korona 50 fillér államsegélyt utalványozott.
Tudomásul vétetik.
A múlt évi okt. 7-én tartott vál. ülésen nyert
meghatalmazás alapján — jelenti elnök — az
A.M.K.E.-vel az Otthon építkezése ügyében foly
vette. Akik julius hó 1-ig nem kapnák kézhez, kérjük felszó
lalásukkal közvetlen Daróczy Antal kiadóhoz fordulni.
Rajzok innen-onnan c. könyv expediálása kezdetét
A szolnoki Diákinternátusba felvétel iránt jul. 15-ig
lehet jelentkezni a szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola Igaz
gatóságánál. Felvételi dij 50 korona, mely a jelentkezéskor
12 —
beküldendő. Havi ellátási dij korrepeticióvaí 70 korona. (
Orvosi kezelési dij egész tanévre 10 korona Felvilágosítás
sal szolgál a Igazgatóság.
«
A DMKE cirkvenicai üdülőtelepére jelentkezések a
DMKE budapesti osztályelnökségéhez Liszt Ferenc-tér 1. sz.
vagy Szabó István igazgatónál Cirkvenicára küldendők Teljes ellátási dij és lakás napi 8 korona.
A „Jász-Nagykun-Szolnokvármegyeí tanítótestület"
f.'hó 6-án Küntszentmártonban Brózsik Pál elnöklése mel
let népes közgyűlést tartott. Az elnök megnyitó beszédében
fölhívta a figyelmet ideá’is gondolkodású tanférfiak azon
eszmélyére, hogy a törekvéseiben egységes, mivel magyar
nemzeti állam létesülésének eredményesebb munkálása cél
jából minden iskolatípus alkalmazottai „Oktatószövetség"
cimmel egy egyesületbe tömörüljenek. Hogy igy a nép,
közép- és felsőoktatás tanitói egy egyesületben, egymás
munkáját megismerve, egymást értékelve, összhangzóan és
édes testvérként szolgálják a jövőben hazánk közoktatásügyét.
Az elnöki előterjesztések után Kőrösy György néhai Polónyi
Mátyás tanitói és egyesületi értékes munkásságát a hallga
tókat mélyen megható emlékbeszédben méltatta. A Rhédei
János kir. tanfelügyelő 100 koronás adománya kapcsán oly
alap létesitését határozta el az egyesület, melyből betegség
vagy más körülmény folytán súlyos anyagi helyzetbe került
tanítók kamatmentes kölcsönt nyerhetnek. A kir. tanfelügyelő
meggyőző és lelkesítő előadásának hatása alatt kimondta a
tanítótestület, hogy a Szolnok város által ajándékozott telken
Tanitói Otthont épit, mely az egyesület tagjainak találkozóés szórakozóhelye lenne, ahol a tanítók, tanügybarátok
középiskolába járó gyermekei élelmezést és lakást; a egyes,
könyvtár és tanszermúzeum elhelyezést nyerne. Az építkezési
költségekre elég pénze nem lévén, 50 koronás 5%-os ka
matozású részvényjegyzéssel kívánja a hiányzó összeget
beszerezni. Jásznagykunszolnokmegyei Népmivelés cimen
1914 szeptember 1-től havonként kétszer a Jásznagykun
szolnokmegyei Népoktatás helyett folytatólagosan megjelenő
lapot saját kiadásában fog az egyesület kiadni, melynek
szerkesztőjéül egyhangúlag Veress Mihályt választotta meg.
— 13 —
A pszichológiai szeminárium, pedagógiai iaboratóium léte
sítése, Szanatórium Egyesületbe lépés, Pósa emléklap, te-
segélyalap kérdései beható megbeszélés tárgyát
OrSzá8h Pál és Merk Andor a jó olvasókönyv
kellékeit ismertette, hosszas tanulmányra valló összehasoni ast teltek a használatban levő olvasókönyvek között. A
tartalom irály beosztás tekintetében legmegfelelőbbet haszná
latra ajánlották. A tárgysorozat többi pontja: a kisegítő- és
munkaiskola, gyermekfűzoltóság szervezése az idő előre ha
ladottsága miatt a következő gyűlés napi rendjére tűzettek
Az ebéden szellemes felköszöntőkben nem volt hiány. Ebéd
után a helybeli tanítók a vendégek szórakoztatására gyermekszindarabot adattak elő. A gyermekek összhangzó játéka
s a precízen előadott 4 szólamu énekek a tantestület érté
kességének, harmónikus életének bizonyítéka. Az esteli vo
natokkal távoztak el otthonukba a jelenvoltak egy értékes
és kellemes nap emlékeivel s a kartársi jó viszony erő
sebb kötelékeivel.
Hl V AT A LOS
RÉSZ.
3128. szám.
Körlevél.
Jásznagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi és
polgári iskola, kisdedóvoda tek. Igazgatóságának, tanítójának,
tanítónőjének, illetőleg óvónőjének.
A Gyermektanulmányi Társaság kiadványi, különösebben
a „Gyermek" c. psychologiai folyóirat ajánlása tárgyában.
A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiváló fontos
ságú működéséről, az elért eredményekről a gyakorlati gyer
mek-lélektani tanulmányok —- mint uj tudomány megszüle
tése és magas nívóra fejlesztése érdemeiről bizonyára bőséges
tudomást szerezhetett a Cim.
A paedagógiai rohamos fejlődése folytán a lélektanból
és az élettanból sarjadzott ki mint külön tudomány a gyer
mektanulmány, melynek feladata a rendes és rendellenes fejlődésü gyermekek minden oldalú vizsgálata s a fejlődés me
netének megállapítása. — A Magyar Gyermektanulmányi Tár
saság az általános gyermektanulmányi stúdiumok mellett spe-
14
ciell, a magyar gyermek alapos megismerését, egyéni faji
sajátságainak kifürkészését s az igy megállapított s meg
világított problémák megoldásából származott gyermek-lélek
tani tapasztalatoknak az iskolai nevelésben hasznosítását
tűzte ki célul.
Elsőrendű érdeke az iskolai nevelésnek, hogy a gyer
mek lelkűidét, egyéni, faji sajátságait minél alaposabban
megismerje, mert csak igy lehet szó valóban nevelésről.
A gyermek megismeréséhez kísérleti, tehát gyakorlati
alapon törekszik a M. Gy. T. alapos útmutatást szolgáltatni a
nevelőknek.
Az ezen törekvésében, eddig elért eredményeket kiad
ványaiban, az újabb fejlődési processusok és törekvések
világos képét a „Gyermek" c. folyóiratban adja a Gyermek
tanulmányi Társaság.
Ismétlem, — a gyermeknevelés nagyfontosságu alapos
munkájában nélkülözhetetlen segédeszközök bőséges tár
háza áll a padegogus rendelkezésére ezen kiadványokban és
folyóiratban, mely utóbbi előfizetési dija évi 8 korona. A
társaság tagjai évi 4 kor. tagdíjuk fejében megkapják a
közlönyt. Tagsági jelentkezések Nagy László ügyv. alelnök
címére (Budapest, Vili. ÜUői-ut 16.) a tagsági és előfizetési
dijak pedig a Magyar Gyermektanulmányi Társaság pénztári
és könyvkiadó hivatala címre Budapest Vili. Mária Teréziatér 8-9 sz. küldendők.
Nem ajánlhatom eléggé az iskoláknak az előfizetést
valamint az egyes tanerőknek is tagul való belépést s ezért
megengedem, hogy azon intézetek, melyek e célra fedezettel
birnak, e beirási dijak terhére előfizethessenek, illetve gyer
mektanulmányi kiadványokat a tantestületi könyvtár részére
megrendelhessenek: (Cs., I.)
Szolnok, 1914. junius hó 17-én
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
— 14 —
éten, a magyar gyermek alapos megismerését, egyéni faji
sajátságainak kifürkészését s az igy megállapított s meg
világított problémák megoldásából származott gyermek-lélek
tani tapasztalatoknak az iskolai nevelésben hasznosítását
tűzte ki célul.
Elsőrendű érdeke az iskolai nevelésnek, hogy a gyer
mek lelkületét, egyéni, faji sajátságait minél alaposabban
megismerje, mert csak igy lehet szó valóban nevelésről.
A gyermek megismeréséhez kísérleti, tehát gyakorlati
alapon törekszik a M. Gy. T. alapos útmutatást szolgáltatni a
nevelőknek.
Az ezen törekvésében, eddig elért eredményeket kiad
ványaiban, az újabb fejlődési processusok és törekvések
világos képét a „Gyermek “ c. folyóiratban adja a Gyermektanulmányi Társaság.
Ismétlem, — a gyermeknevelés nagyfontosságu alapos
munkájában nélkülözhetetlen segédeszközök bőséges tár
háza áll a padegogus rendelkezésére ezen kiadványokban és
folyóiratban, mely utóbbi előfizetési dija évi 8 korona. A
társaság tagjai évi 4 kor. tagdíjuk fejében megkapják a
közlönyt. Tagsági jelentkezések Nagy László ügyv alelnök
címére (Budapest, Vili. Üliői-ut 1(5.) a tagsági és előfizetési
dijak pedig, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság pénztári
és könyvkiadó hivatala címre Budapest VI11. Mária Teréziatér 8-9 sz. küldendők.
Nem ajánlhatom eléggé az iskoláknak az előfizetést,
valamint az egyes tanerőknek is tagul való belépést s ezért
megengedem, hogy azon intézetek, melyek e. célra fedezettel
bírnak, e beirási dijak terhére előfizethessenek, illetve gyer
mektanulmányi kiadványokat a-tantestületi könyvtár részére
megrendelhessenek: (Cs. 1.)
Szolnok, 1914. junius hó 17-én
Rhédei János
.
■ í?
kir. tanfelügyelő.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
♦
♦
IVTépiskolák részére szükséges
11 mindennemű irodai szereket
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOHTflTáS
a m. kir. tanfelügyelőség és
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
z
■
-
o
©©©
©
'
VII. ÉVFOLYAM. FŐSZÁM. 1914 SZÉP T. HÓ 10
©©©
FELELŐS SZERKESZTŐ:
®
VERESS MIHÁLY, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam Szolnok, 1914 szeptember 1Ó Í5szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Veress Mihály, Szolnok
. Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Veress Mihály felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési dijak Muhy Sándor
tanitótestületi pénztároshoz (Szol
nok, II. kér. áll. iskola) küldendők
Beköszöntő.
Szerkesztői tollar/.at mély köszönetem kifeje
zésére használom fel legelőször azon kitüntető bi
zalomért, mellyel az igen tisztelt Kartársak meg
ajándékoztak, mikor a magyar kultúra céljait és
annak alapvető munkásai között az egyetértést
ápolni hivatott egyesületi közlöny szerkesztői tisz
tét csekélységemre ruházták.
Hogy e kitüntetést képességeim korlátoltsága
miatt nem kerestem, sőt elhárítani törekedtem: azt
barátaim s a választmány tagjai bizonyítják. És
lapunk szerkesztését oly kartársamra szerettem
volna bizni, ki a megyebeli kartársakkal való régi
baráti kötelék és bizalom folytán az egyesület tag
jai gondolkodásának, érzésének igazibb, hivatottabb kifejezője tud lenni nálamnál. Azonban az élet
legnagyobb kitüntetésének nagyobb emberi csopor
tok jóvéleményét tekintem s az ezzel szembeni
rideg elzárkózást visszaélésnek a közbizalommal
— 2 —
— 3 —
Ezért s mert az önzetlen munkára való készség
mindig meg volt bennem, a szerkesztői megbízást
parancsnak tekintem.
Mint e vármegyében csak rövid ideig élőnek,
elengedhetetlen kötelességem a lap által szolgá
landó nemes célok ferdékében gondolataimat, ér
zésemet s igy kifejtendő munkásságom irányát
megismertetni.
\
Magamról mást nem mondhatok, mint járás
köri elnökké történt megválasztásomkor. Neveze
tesen, hogy nekem is hő vágyam mihamarabb
megérni a kort:
t
mikor a tanitó a közművelődési, népoktatási
intézményeknek nemcsak teherviselője, de főinté
zője lehessen községében;
mikor az egyenes, derék, nélkülözhetetlen ta
nitói tulajdonság;
mikor a tanitó név nemcsak a fehér asztalnál
lesz nagyrabecsült más osztályok részéről, hanem
mikor a köznép is, mjht az emberi boldogságot,
biztos megélhetést munkáló intézményt tekinti az
iskolát, hová nem törvényes kötelességből, kény
szerből, de meggyőződésből, szeretettel küldi gyer
mekét s teljes tisztelettel van a tanitó iránt;
mikor anyagi viszonyaink gondnélküli megél
hetést biztosiénak, amikor kedvvel, lelkesedéssel.
kizárólag hivatásunknak élhetünk;
mikor a tanítóság igaz szeretettel öleli egy
mást keblére, nem néz irigykedve arra a társára,
kinek néhány koronával több a jövedelme, vagy
nagyobb a tekintélye; hanem mint együttérző ha
talmas tábor igyekszik a magyar kultúra terjesz
tésének munkáját összhangzó módon előbb vinni
*
'
•
és megvalósítani azon humánus és szociális tani
tói intézményeket is, melyek révén a betegség,
vagy korai halál nem jelenti a tanitói család nyo
morát ;
vágyom megérni mihamarabb a kort, amikor
e hazának minden lakója lelkesedik az egységes
magyar nemzeti államért és nemcsak gondolko
dásban és érzésben, de nyelvben is igyekszik ma
gyar lenni; a tanitói karnak pedig minden tagja
nemes vrsenyre kél abban, hogy mentői erősebb
nemzeti öntudatot, az életre szükséges ismeretek
és vallás-erkölcsi nevelés mentői teljesebb mérté
ket nyújthassa tanítványainak: hogy igy erősebb,
boldogabb legyen a haza.
A fentiekből megállapítható a magyar kultúra
hathatós terjesztése — korunk osztályérdekeinek
hozzánk illő modorba való tárgyalására — s a
kartársi szeretet ápolására irányuló törekvésem.
Nem személyemre nézve kívánom azért a bizal
mat és támogatást, hanem az ügyre, melyet szol
gálni kívánok.
Ez ügyet szolgálja egyesületünk, ezért küz
dünk mindnyájan. Vagy van-e közöttünk, ki ne
arra törekednék, hogy a képződő nemzedék ér
telmi és erkölcsi javainak fejlesztése és gyarapí
tása által a nemzeti erőgyarapitás nagy feladatait
szolgálja? Van-e, ki ne törekednék megvalósítani
a magyar állampolitika végső célját: az egységes
magyar nemzeti állameszmét?
Van-e köztünk olyan, ki munkája, élete ré
vén ne törekednék arra, hogy a tanitói kar telje
sen egyenrangú félként illeszkedjék be a történelmi,
múlttal biró tisztviselői osztályok közé tekintély
ben, fizetésben, szolgálati viszonyokban?
— 4 —
Van-e, ki be ne látná, hogy szép, de sok tü
relmet, fáradtságot igénylő hivatásunk sikeres be
töltéséhez a kötelesség lelkiismeretes teljesítésén
kívül szükséges az is, hogy tapasztalatainkat, is
mereteinket hivataltársainkkal közöljük s igy egy
séges nevelési-tanítási eljárás kialakulását segítsük
elő? Hisz’ mindannyian tudatában vagyunk, hogy
nemcsak tervszerű, de összhangzó módszerrel vé
gezhetjük ezt a kullurmunkát, mely által nemcsak
napvilágra >hozzuk a gyermek bensejében rejlő ér
telmi s erkölcsi erőt, hanem kitartással, szeretet
tel meghódítjuk azon nagy területet is, hol még
tudatlanság, babona, hazafiallanság uralkodik, hogy
a közömbös tömegek is a nemzet értékes alkat
részei lehessenek.
Ki ne látná be, hogy minden osztály befo
lyása, tekintélye, nemes.intézményeinek létesülése
tagjaink összetartásától is függ? A jó kartársi vi
szony ápolására azért mindannyian törekszünk.
Toliamat önzetlen célok, nemes eszmék irá
nyítják s hogy a közhangulat kifejezője lehessek,
lelkes támogatást, teljes bizalmat kérek.
Hogy e lap a megyebeli kartársak között ál
landó szellemi kapcsolatot tarthasson fenn, hogy
a megye népoktatási állapotának hű tükre lehes
sen, nagyon kérem a kartársakat, hogy hely
ségük, iskolájuk minden jelentősebb kulturális
eseményeiről értesítsenek ; keressenek fel szakszerű
dolgozataikkal, hogy e lap a vallás-erkölcsi alapon
álló, de a modern kor által elfogadott igazságokat
is okosan érvényesítő munkánkban irány itó lehessen.
Jól tudom, hogy nagy dolgok végzésére ki
csiny e lap s hogy első sorban az iskolai munka
eredményesebbé tételére szolgáló közlemények ké
pezik a tartalmát. De az is igaz, hogy ha ebben
az egyetemes tanítóságot érintő kérdések megen
gedett módon tárgyaltatnak: a tanítóság országos
szervezeteihez is eljuthatnak s kezdeményezésünk
az összta’üHság, vagy hazánk népoktatásügyének
javára szolgálhat. Mindenesetre hozzájárulhat e lap
a példányszerü kartársi jó viszony ápolásához és
munkánk sikerességéhez.
Csak összhangzó munkával, egyetértéssel old
juk meg a nagy feladatot: a honfoglalás teljes be
fejezését, mikor e haza minden lakója eggyé olvad
a közös nyelvben, a közös haza szeretetében, a
király iránti hűségben. Hogy ennek elérése élet
érdekünk, kiáltó bizonyság az emberi gazság és
nemzetünkre leselkedő gonosz szomszédaink ellen
most folyó háborúnk.
A nemzeti dicsőség, becsület zászlaja most
lelkes katonáink kezében van; ha hősi küzdelmünk
dacára a bősz s nagy tömeg kiüti kezéből, nekünk
kell felvétetni; győzelem esetén pedig mi vagyunk
hivatottak azt magasabbra emelni a nemes emberi
és honpolgári erények tokozása által.
Tehát tartsunk össze, mert a nemzeti nagy
ság épületét igy emelhetjük feljebb!
Veress Mihály.
-
—
Ferencz Ferdinánd.
Nem ismertük valójában; csak sejtettük, hogy a legtel
jesebb mértékben meg vannak benne azon erények, képessé
gek, melyek a népei boldogságáért, nagyságáért hevülő ural
kodókat jellemzik. A legszebb reménnyel néztünk bekövetke
zendő uralma elé, mert tudtuk, hogy a legnemesebb szivü, igazi atyai gondolkodású Királyunk irányitó, példaadó hatása,
— 7 —
vezetése mellett készül hivatására s ez elég biztosíték volt.
Tudtuk, hogy igazi férfi, jó ember, aki a legnagyobb komoly
sággal, tudással, lekiismeretességgel teljesítette a Királyunk
által reá rótt feladatokat, nem kötelességszerüen, de a haza,
v az emberiség a közjó nagy eszméinek ismerete, meggyőző
dése alapján. Hogy ami nemes, igaz, szép, jó, szentvallotta
_ os következtetést vonhatunk házasságából, családi életé
ből is. Leszállt a trón magasságából, hogy szeretete tárgyát
akit nemes szive, fenkölt gondolkodása által boldogsága meg
teremtőjének hitt, magához emelje. Családi élete ideális volt.
ki a szeretet törvényének érvényesítésére oly sok akadállyal
megtudott küzdeni, aki a családi és társadalmi előítéleten
magat túl tette, akiben a legboldogabb családi élet létesíté
séhez s állandó biztosításához az egyéni tulajdonságok enyXI
lehete“*e rossz ember, lehetett-e rosszat
ni tőle ? Hisz a boldog, a szeretni tudó csak boldogság,
szeretet keletkeztetésére törekedheti
S 8
•
S mégis áldozata lett egy őrült törekvésnek, mely nem
elégszik meg azzal, hogy monarchiánk oltalmában a legtel
jesebb polgári szabadságot élvezheti, a vagyoni jólét és ér
telmi magaslat legfelsőbb fokát is elérheti, nemzetiségének,
nyelvének az allami egység határain belül teljes érvényesü-
joga van minőt egy más állam kötelékében sem élvezdol emhl
t,anak Ura'máért kéPes vo1t egy ártatlan, bol-
u meggyllkolni- Az ^en őrült törekvés nem
gondo ja meg, hogy a kis csoportok különválás esetén a nagy
nemzetek versenyében úgy a kultúra, mint a gazdasági ha^
az eXT aPeSek b°'d°gulni- Nem gondolja meg hogy
donságok
g’ 3
ÉS nemeS embert i6"6™'’ “4
donsagok hiánya, nem fölé emelést, a jóakaratu gyámság
mert aXrköfcs'^X^8*’ 3 )OgOk megvonását érdemli,
séget az
meg éve vedeüX
korúak S
kX
megSértése éretlenséget, értel.netlenárU'J'a eL És mégis akad™k
r merényl6knél magasabb értelmű és
"em g°nd°,iák meg' h°gy a fejlettebb
lett
erÖSebb s 'agyobb erkölcsi töke felet rendelkezo monarchia oltalmában az emberi jogok és
Nemesik azért, mert nincs nép a földön, mely ural
kodóján s annak egész családján oly ragaszkodással csüggne,
mint a magyar, — nem csak azért, mert oly jónak ismert
emberpár lett áldozata a gyalázatos merényletnek, de mert a.
bárkit ért gazság mindig undort váltott ki a magyar leikéből:
háborgó lelkünk nem csillapodik le addig, mig elrettentő
megtorlást nem veszünk a szerajevói gaztett előidézőivel
szemben.
E gyalázatos merénylet fokozza a magyar tanitó önér
zetét, mert munkájának eredményét látja abban, hogy a ma
gyarnál egy nép sem volt készségesebb a gazság megbünte
tésében, őszintébb a Királyunk fájdalma iránti részvétben.
Most is bebizonyítottuk, hogy a Királyunk jogara alatt álló
országok egységének legerősebb támasza a magyar. További
lelkes munkánkra van szüksége nemzetünknek. E szinmagyar '
vármegyében nagy terünk van arra, hogy a magyar faj kul
turális súlyát, erkölcsi és gazdasági erejét emeljük, fölényét
a nemzetiségekkel szemben szembetűnően biztosítsuk, mert
a velünk való szövetkezés haszna csak igy áll világosan a
más nyelvűek előtt. Fölényünk esetén nemcsak nagyobb lé
lekszámúnkra való tekintetből, tehát félelemből, hanem a
hazát alkotó és fenntartó magyar faj iránti becsülésböl fog
megszűnni a nemzetiségek felülkerekedésének, különválásá
nak itt-ott támadt gondolata.
Trónörökösünk tragédiájából ihletet, erőt, lelkesedést
merítünk azokhoz a megpróbáltatásokhoz, melyek a jövendő
méhében nemzetünkre várnak. Szent kegyelettel áldozunk
mindenkor a trónörököspár emlékének. Emlékük azonban
serkenteni fog, hogy éberek legyünk, mert gonoszok lesel
kednek reánk.
Jó Királyunknak pedig kívánjuk, hogy hűséges népei
részvétében, dicső küzdelmében és győzelmében találjon vi
gasztalást! Isten óvja hazánkkal együtt a további sorscsa
pásoktól I
Világcsata.
Az értelem magassága, a lélek nemessége az,
mely fölé emeli, urává teszi az embert a terme-
— 8 —
szeti dolgoknak. De csupán a természetnek. Mi
nél tökéletesebb az ember, annál inkább becsüli
embertársában az egyenlőjogut s törekszik arra,
hogy társainak javát — találmánya, buvárlata ál
tal a természet kincseinek fokozottabb kihaszná
lására segítéssel — előmozdítsa, az igazságot kö
vesse, a felebaráti szeretet melegét éreztesse,
élessze. Mihelyt az ember társa leigázására, meg
semmisítésére törekszik: átok s nem áldás. Joga
mindenkinek önön életét ugy rendezni be, hogy
mentül nagyobb kényelmet, földi javakat élvezzen,
hatalomhoz jusson, de csak az esetben, ha a köz
nek szellemi kincset, vagy más értéket ad cse
rébe. Ha az egyén uralma jogosult, az kiválóbb
magasztos emberi tulajdonságnak, érdemnek lehet
a következménye, de akkor is kötelezettségek
kel jár.
így kellene lenni a nemzetek életében is. Ha •
természeti törvény lenne, hogy egyik nemzet a
másik fölé legyen rendelve, azon nemzetnek lenne
jogosultsága a felsőbbségre, mely a tudomány, az
emberi jogok, a jólét legnagyobb mértékét nyújtja
népének s szellemi kincseivel, gazdasági termékei
nek kiválóságával az összemberiség javára legna
gyobb mértékben tud lenni. Az ily 'értelemben
jogosult népék uralma is csak a gazdasági ver
senyben, tudományos stb. felfogásban lenne igaz
ságos.
A civilizáció mai előre haladottsága mellett is
mit látunk a nemzeteknél? A bűn, müveletlenseg, durvaság, zsarnokság jogot formál más nem
zetek leigázására, holott cserébe semmi jót nem
adott s nem is tud, vagy akar adni. S ez a tö-
— 9 —
rekvés a „müveit nyugat" előtt is rokonszenves,
mert az érdek elhallgattatja az ész, a szív szavát.
Egy alattomos, gonosz, műveletlen, de nyers
erejére kedvező földrajzi fekvésében elbizakodott
népecskét felbiztat a nemzetek legelmaradottabja
ellenünk. Ez féktelenkedésével türelmünk húrjait
az elpattanásig feszíti, gonosz aknamunkájával jóakaratu figyelmeztetésünk dacára sem hagy fel. S
mikor veszett eb módjára belénk harap hála fe
jében, amiért állami függetlenségét megszerezni
segítettük: mi igazságunk tudatában megriasztását,
megbüntetését vagyunk kénytelenek elhatározni.
S szégyene a kultúrának, isteni és emberi tör
vényeknek, hogy akadtak a gazság védelmére
nemzetek. Oroszországon nem csodálkozunk, hisz’.
a szálv uralom régi álma, erkölcsi magaslaton pe
dig sohasem állott. De hogy a „müveit" Anglia,
Franciaország is társául szegődött a barbárság
képviselőjének s a szabadság haladás országainak
ellenségévé lelt, ezt megmagyarázni nem tudjuk.
Hát a kultúra előbbvivői, a tisztamultu nemzetek
elbukása rokonszenves? Hát nem elmékeznek e
nemzetek arra, hogy sokszor ingerelte őket az
orosz egymás ellen? Nem gondolják meg, hogy
az orosz óriási hatalmának növelése rájuk is nagy
veszélyt jelent? Sérelem sem érte őket, mégis
háborúba keveredtek s hazájuknak is nagymérvű
vér és anyagi veszteséget okoznak.
Nem kerestük a háborút. Monarchiánk a bé
kés munka, rendezett közgazdasági viszonyok,
nemes tulajdonságok által kívánt hódítani: más
nemzetek becsülését, rokonszenvét. Azonban a
nemzeti becsület kényszerit arra, hogy az orgvilkot fegyverrel üssük ki a ránk leselkedő gazok
— 8 —
szeti dolgoknak. De csupán a természetnek. Mi
nél tökéletesebb az ember, annál inkább becsüli
embertársában az egyenlőjogut s törekszik arra,
hogy társainak javát — találmánya, buvárlata ál
tal a természet kincseinek fokozottabb kihaszná
lására segítéssel — előmozdítsa, az igazságot kö
vesse, a felebaráti szeretet melegét éreztesse,
élessze. Mihelyt az ember társa leigázására, meg
semmisítésére törekszik: átok s nem áldás. Joga
mindenkinek önön életét úgy rendezni bé, hogy
mentül nagyobb kényelmet, földi javakat élvezzen,
hatalomhoz jusson, de csak az esetben, ha a köz
nek szellemi kincset, vagy más értéket ad cse
rébe. Ha az egyén uralma jogosult, az kiválóbb
magasztos emberi tulajdonságnak, érdemnek lehet
a következménye, de akkor is kötelezettségek
kel jár.
így kellene lenni a nemzetek életében is. Ha
természeti, törvény lenne, hogy egyik nemzet a
másik fölé legyen rendelve, azon nemzetnek lenne
jogosultsága a felsőbbségre, mely a tudomány, az
emberi jogok, a jólét legnagyobb mértékét nyújtja
népének s szellemi kincseivel, gazdasági termékei
nek kiválóságával az összemberiség javára legna
gyobb mértékben tud lenni. Az ily értelemben
jogosult népek uralma is csak a gazdasági ver
senyben, tudományos stb. felfogásban lenne igaz
ságos.
A civilizáció mai előre haladottsága mellett is
mit látunk a nemzeteknél? A bűn, müveletlenseg, durvaság, zsarnokság jogot formál más nem
zetek leigázására, holott cserébe semmi jót nem
adott s nem is tud, vagy akar adni. S ez a tö
rekvés a „müveit nyugat" előtt is rokonszenves,
mert az érdek elhallgattatja az ész, a szív szavát.
Egy alattomos, gonosz, műveletlen, de nyers
erejére kedvező földrajzi fekvésében elbízakodott
népecskét felbiztat a nemzetek legelmaradottabja
ellenünk. Ez téktelenkcdésével türelmünk húrjait
az elpattanásig feszíti, gonosz aknamunkájával jóakaratu figyelmeztetésünk dacára sem hagy fel. S
mikor veszett eb módjára belénk harap hála fe
jében, amiért állami függetlenségét megszerezni
segítettük: mi igazságunk tudatában megriasztását,
megbüntetését vagyunk kénytelenek elhatározni.
S szégyene a kultúrának, isteni és emberi tör
vényeknek, hogy akadtak a gazság védelmére
nemzetek. Oroszországon nem csodálkozunk, hisz’
a szálv uralom régi álma, erkölcsi magaslaton pe
dig sohasem állott. De hogy a „müveit" Anglia,
Franciaország is társául szegődött a barbárság
képviselőjének s a szabadság haladás országainak
ellenségévé lelt, ezt megmagyarázni nem tudjuk.
Hát a kultúra előbbvivői, a tisztamultu nemzetek
elbukása rokonszenves? Hát nem elmékeznek e
nemzetek arra, hogy sokszor ingerelte őket az
orosz egymás ellen? Nem gondolják meg, hogy
az orosz óriási hatalmának növelése rájuk is nagy
veszélyt jelent ? Sérelem sem érte őket, mégis
háborúba keveredtek s hazájuknak is nagymérvű
vér és anyagi veszteséget okoznak.
Nem kerestük a háborút. Monarchiánk a bé
kés munka, rendezett közgazdasági viszonyok,
nemes tulajdonságok által kívánt hódítani: más
nemzetek becsülését, rokonszenvét. Azonban a
nemzeti becsület kényszerit arra, hogy az orgvilkot fegyverrel üssük ki a ránk leselkedő gazok
- 10 —
kézéből. Hogy az igazság fog-e győzedelmeskedni,
nem tudhatjuk Nemzetünk a világot bámulatba
ejtő készséggel, lelkesedéssel megy az ősz ural
kodó s birodalma védelmére. Nagy Rákóczi le
gendás hőseinek, a dicső honvédeknek hadi eré
nyei hatják át e haza minden fiát. Elhallgatott a
pártoskodás!
Ki teremtette ezt az egységet szellemben,
löiekvésben? Ki mulatott rá királyunk emberi és
uialkodói erényeire s az abból eredő jó törvé
nyekre, melyek teret engednek egyéniségünknek
e teljes érvényesítésére? Ki mutatott rá a sok
szenvedésre, melyek a hazát és királyt már érték
s keletkeztetett ragaszkodást irántuk? Ki állította
a mai fényes nemzedék elé a hazát megszerző
és megtartó hősök erényeit követendő például?
Ki hintette el a gonoszság gyűlöletét, a nemzeti
becsületérzést, a hősi elhatározást, hogy egyete
mes, hezafias célokért halálig kell küzdeni? Ki
nevelte az emberszeretetet, mely megnyilvánul a
habomba indulók iránti aggódásban s itthon ma
radt családtagjaik vigasztalásában, istápolásában?
Szerénytelenség nélkül mondhatjuk el, hogy
ezekért az iskola, a tanitó telt legtöbbet. S ezt
nem is pénzért tette a tanitó, mert még nem is
olyan régen nyomorral küzdött s ma sem része
sül a megérdemelt erkölcsi es anyagi elismerésben.
Hanem hazaszeretéből fakadt szent lelkese
déssel dolgozott, hogy a nemzeti műveltség össze
tartó erejét bevigye a fejlődő nemzedék agyába,
szivébe s ez által hazánk fennállásának biztos
alapjait lerakja. Megmutatták, mint idealistákat,
anyszor találkozott közönnyel, vagy kerékkötő
11 —
ellenmunkával! önérzettel mondhatjuk el most,
hogy ideáljainkat jól választottuk, munkánk érté
kes volt. Mert miként a római nép ezen kiáltásra:
„Hannibál a kapuk előtt!“ ugy a haza lakói is
mint egy ember állt talpra, hogy teljes erejével
szálljon szembe a nemzet ellenségeivel.
A megpróbáltatás e nehéz napjaiban még több
a kötelességünk, még lelkesebb munkát kell ki
fejtenünk. Az itthon maradottak féltő szerétéiből
fakadt könnyét vigasztaló, bátorító szóval kell fel
szántanunk s buzdítanunk a munka folytatására;
a munkakereső távolléte folytán szűkölködő csa
ládok nyomorát enyhíteni, megélhetését biztosítani
segítség nyújtása által. Eddig sem szorítkoztunk
az iskolai belső munkára, most fokozottabb mér
tékben kell érintkeznünk a néppel. A harctéren
levők keményen fogják a fegyvert, kitartóan, két
ségbeesetten harcolnak, .hogy küzdelmünk, talán
életük árán szeretteikhez ne férkőzhessék a go
nosz ellenség. A mindannyiunkért folytatott szent
küzdelemért, drága vérért keveset nyújtunk akkor,
mikor áldozunk pénzzel, nemeslelküséggel, hogy a
hősök, dicsők családjai elhagyatottságban, nyo
morban ne legyenek. Hitünk igazságunk, erőnk
mondja, hogy győznünk kell. Ne mondhassa egy
visszatérő-sem családját szomorú *helyzetben ta
lálva, hogy méltatlanokért is küzdött s az árvák
jaja, átka ne szálhasson a hálátlan nemzetre. Hon
védő kartársaink elől járnak nagy erkölcsi tőkéjük,
hazaszeretetük folytán a harctéren, példájukkal,
dallal, szóval lelkesítenek; járjunk elől mi is itthonmaradollak a segítő, istápoló mozgalmakban!
— 13 —
— 12 —
< Jrszágos egyesületeink
nyári közgyűlései.
Az Állami Tanítók Országos Egyesülete julius 2-án, a
Tanítóegyesületek Országos Szövetsége julius 3-án s az Eötvös-alap julius 4-én tartotta közgyűlését. Mindenik gyűlésen
kifejezést adott a anitóság Ferenc Ferdinánd trónörökösünk
és neje elhunyta fölötti mély gyászának és szeretett Királyunk
yant1 őszinte részvétének; agyalázatos gaztett felett pedig
felháborodását nyílvánította.
Az Áll. Tanítók Orsz. Egyesülete egyhangúlag elfogadta
az előadok azon határozati javaslatát,, mikép az áll. tanítók
vetessenek ki az orsz. tanitói nyugdíjalap kötelékéből s az
all. tisztviselőkre érvényes nyugdíjtörvény hatálya alá helyez
tessenek; a tanitói fizetésre nézve fennálló törvény pedm érvenytelemttessék s az áll. tanítók osztassanak be az érettségit
tett all. t.szviselők között megnyitott fizetési osztályokba.
Az all. tisztviselők szolgálati szabályzatának á mihama
rabb. megalkotását s az áll. tanítókra való kiterjesztését sür-
A SZOl§á,ati szabályzat nélkülözh. tetíen kellekenek tartja a politikai függet’enség, szabadság
Ztos.tasat; kívánja, hogy a minősítés nyilvános legyen • meeS7emé|nl kZktedéS ,Ör,énÍék a fegyelmi ügyekben eljáró hatósági
-eméyek torvenytelen eljárásával szemben, ugyancsak a fegye m.t kérő felettes hatóság vagy magán Unneí szemben,
Zésből pTö
SZemé'yÍ b°SSZllbÓI> W Politika üldöCECG.
c . ?"ak°ZÍk a közgy“lés a kinevezéseknek és átheiyezéseknek a főispánok hatáskörébe való utalása ellen; abban a
gálatok ital inTrk 'ef°k02ását lá‘Ía> mivel a politikai szol
galatok jutalmazására, a lelkiismereti szabadság megkötésére
túrára
Xe e
?
& ÜldÖ2&re ad a'kalmat’ az*r‘ a kü>’
‘T’3- U^anCsak ál'áS1 f°g,al a
ta-
isknt b
azok szakkéPze|tsíget nélkülöző tagjai az
iskola belső ügyeinek intézésére nem illetékesek
8
ki
"a,á~ —
bizottság megala-
.
. a-S az c nöknek fegyelmi ügyekben a védői liszt el-ogadasara vonatkozó indítványokat.
Az Országos Szövetség gyűlésén megyei tanítótestüle
tünk képviseletében öten vettek részt.
Legfontosabb tárgyát képezte nyugdíjügyünk rendezése
s a fizetésrendezési sérelmek. Nyugdijviszonyainknak az áll.
tisztviselőkével kedvezmény és kötelezettség tekintetében azo
nos rendezését kéri a Szövetség a teljes tanitói fizetésnek, az
iparostanonc-iskolai és gazd. népiskolai tiszteletdijnak a be
számításával.
Az állami és más jellegű tanítói* járandóságok — vala
mint a hasonló képzettségű tisztviselők fizetése között fenn
álló hátrányos 'eltérés megszüntetését, a Vili. fiz. osztály meg
nyitását, fizetés, lakbér és családi pótlék tekintetében az áll.
tisztviselőkkel azonos elbánást kéri.
Az elemi iskolák államosításának kérdése a vall- és
közokt. miniszter tiltó rendelkezése miatt nem tárgyaltatott.
A miniszter tiltó rendelkezése körüli heves vita annyira
felzavarta a lelkeket, hogy nam lehetett megérteni az előadó
beszédét. „A tanitó a gyermekbiróságban" c. tételről. Pedig
ez volt egyetlen tárgya, mely nem osztályérdekünkkel, hanem
a hivatásunkkal járó feladatok módozataival foglalkozott. A .
nagy szóvihar között a titkári jelentés, valamint az anyagi
ügyekről előadottakat nem lehetett hallani.
Az Eötvös-alop közgyűlése szótöbbséggel tudomásul vette,
hogy az elnökség és a választmány a kolozsvári Hunyadi
Tanitókháza igazgatói tisztét Józsa Mihály kir. tanfelügyelő
nek ajánlotta fel. Józsa Mihályban a legteljesebb mértékben
megvan minden kellék ezen szép intézményünk helyes veze
tésére, jóllehet az alapszabályban megjelölt kort betöltötte.
Mindazonáltal múlhatatlanul betartandó a jövőben az alap
szabály ide vonatkozó rendelkezése is; vagyis a pályázók kö
zül válassza meg a választmány az igazgatót.
A főiskolába járó tanitólányok számára a harmadik
tanitóházat anyagi ereje elégtelensége miatt nem létesítheti.
A Mária-Dorottya egyesület azonban ez irányú tárgyalások
eredményeké? már az 1914-15. tanévtől kezdődőleg intéze
tébe néhány egyetemi hallgató tanitóleányt felvesz. A szigor
lat előtt álló főiskolába járó leányok is részesülnek ezután az
ifjakhoz hasonló segélyben.
— 15 Végül a költségaetés, számadás, az osztóbizottságnak a
segélyezésekre s a Tanitókházaiban a kedvezményes helyekre
történt felvételekre vonatkozó felvételei s a megürült tisztsé
gek betöltése képezte a gyűlés tárgyát.
Szomorúan kellett tapasztalnunk mostani közgyűlésein
ken is, hogy a különböző felfogás, vélemény meghallgatására,
mérlegelésére a jelenvoltak egy része kellő türelmet nem ta
núsított. Pedig minden eszmére rendkivül fontos, hogy az
több nézőponttól legyen megvilágítva. A meggyőződés sza
badsaga pedig kötelességünkké is teszi, hogy az ellenkező
véleményt meghallgassuk, ne befolyásoljuk. A gyűlés szabály
szerű vezetése mellett a szavazattöbbséget ugy is a „jobb“
...
* íüre,met,enek lehetetlenné teszik a testületünk tekin- télyéhez illő komoly, tárgyilagos, értékes tárgyalást. Ne a
szenvedély uralkodjék, hanem az érvek hassanak! Ne hajigaljunk szóbombákatI Egyik tábor nemzetköziséggel, vallásalansaggal van vádolva; a másiknál a meggyőződés őszintessége van kétségbe vonva egyéni haszonért való törtetéssel
van vádolva. Egyik pártnak sincs igaza, mert mindeniknek a^
célja a magyar nemzeti kultúra munkásai helyzetének eme
lése áltál a műveltségben, gazdasági- és erkölcsi értékben
nemzeti érzésben folyton erősbülő Magyarország megterem
tése, habár más utakon.
s
Ne gyanúsítsuk ezért egymást, hanem tételezzük fel
J k el céljainkat, a célok pedig oly nagyok, hogy a kölcsö
nős türelemnél nagyobb áldozatot is megérdemelnek
HI REK.
Rhédei János kir. tanfelügyelőnket a VII. fizetési osz
tályba nevezte ki a vall.- és közokt. miniszter.
h.1
JÓZSef kir- s- tanfelügyelő Arad vármeevébe
vo ^ Í L
w el,áv02Óban a legteljesebb mértékben meg
volt az értékes hivatali elöljáró és szeretetreméltó férfi -min
tulajdonsága. Nagy érdeme, hogy a Népoktatás egyes.
közlönyt létesítette, melyben az egészséges tanitói közszellem
kialakulására, a megye kultúrájának emelésére buzdított, dol
gozott. — Távozását élénken sajnáljuk s kívánjuk, hogy ép
ségben, fegyvereink dicsőségével térhessen vissza a harctér
ről : uj otthonában pedig találjon őt megértő és szerető ta
nitói kart! Minket pedig tartson m,eg jó emlékékében, mint
ahogy mi emlékszünk Rá mindig kellemesen!
Igazgatói megbízás. A v. és k. minisztérium Hoffmann György törökszentmiklósi áll. el. iskolai tanítót ugyan
azon község külterületi áll. el. iskoláinak igazgatásával meg
felelő liszteletdij folyósítása mellett megbízta.
Nyugdíjazás. Horváth Ferenc szolnoki állami, —Frenyó János alattyáni róm. kath. — és Balázs József kisújszál
lási ref. tanítókat a v. és k. minisztérium nyugalomba helyezte.
Nyugdíjintézetbe való felvétel. A v. és k. minisz
térium Kecskeméthy Berta mezőtúri ref. tanítónő, — Furcsik
Aurélia tiszapüspösi rkatk. — és Sóti Teréz jászapáti közs.
óvónőnek a orsz. tanitói nyugdijintézetbe való felvételét el
rendelte.
Kinevezések. A vallás- és közokt. miniszter ur kine
vezte : Dalmát Margit erzsébetfalvai h. polg. iskolai tanítónőt
a turkevei áll. polg leányiskolához, Gyöngyössy Alicét a szol
noki áll, polg. leányiskolához; Török Ernő és Törökné Schmiralla Stefánia fegyvernek-örményesi közs. elemi, —• BazSó
Berta, Szántó Blanka, Kóczián Margit, Paál István, Csuka
István, Járossy Ferenc, Kovács László, Kóczián Gábor, Oláh
József, id. Racskó János, ifj. Racskó János, Stipula Bertalan
jászárokszállási rkath. el. iskolai tanítókat és tanítónőket,
Helmné Bathó Róza és Gombkötő Magda oki. tanítónőket a
jászárokszállási áll. el. iskolához; Kiss Jenő jászdoztói rkath.
és Bogyó Béla jászfelsőszentgyörgyi rkath. tanítókat a jászfdsőszentgyörgyi kült. áll. el. iskolához; Merk Terézia oki.
tanítónőt a törökszentmiklós—tanyai, Bujdosó Ilona jákóhalmi
rkath. el. iskolai- és Kiss Anna oki. tanitónőt a Szolnok —
szandai, — Volarik Ferenc oki. tanítót a jászberény—tanyai,
— Benyovszky Ida oki. tanitónőt a nagykörűi, — Kiss Sán
dor oki. tanítót a törökszentmiklósi—külterületi, — Pitó Jó
zsef oki. tanítót a turkeve—tanyai, — Dóczi János felsőőri
— 16 —
felek, iskolai tanítót a mezőtúr—külterületi — és Rettegi Mik
lós tiszaszentimrei közs. tanítót a lupényi áll. el. iskolához.
Áthelyezések. Staibl Júlia Budapestről a szolnoki, —
KindlovPsné Horváth Irén Szolnokról a kaposvári — és Vajdits Aranka Túrkevéről a zalaegerszegi polgári leányiskolához
helyeztetett; Hütter Adolf Végegyházáról a szelevényi, — Serester Sámuel Mezőtúr—külterülettől a magyarbodzai, — Thiel
Bernát Jászberény—tanyáról és Kosztolányi Gabriella Felső
apátiról a jászárokszáh. si, — Bihari Gyula Héderfájáról a
mezőtúr—külterületi, — Némethy Lenke Petrillacsimpájáról a
törökszentmiklós—külterületi, — Koszka József Szánkról,
Schlaghammer Gyula Barcsról és Magyaryné, Medgyesi Gi
zella Szolnok—szandáról a szolnoki, — Appel Ilona nagykö
rűből a czeglég—berceli, — Tolvaly JenőkTörökszentmiklós —
külterületről a kispest—munkástelepi, — Koháry Géza Túr
keve—külterületről a maglódi áll. el. iskolához helyeztetett át.
Sóváryné Kozák Mária mezőtúri és Nagy Irén magyardécsei
állami óvónők pedig külcsönösen lettek áthelyezve.
Állásukról lemondottak. Debreczenyné Nagy Mária
dévaványai áll. el. tanitónö, Mészáros Miklós jászberényi ref.
tanitó és Rohoska Mária kisújszállási ref. tanítónő; 2 utóbbi
Ujszentesen nyert alkalmazást.
Halálozás. Dr. Baráthné Muharay Olga jászberényi áll.
tanítónő elhunyt. Áldás emlékére I
Iskolaépitési államsegély. A tiszaderzsi ref. elemi
iskola építésére 5000 K, a tiszainokai ref. elemi iskoláéra
3000 K, a tiszavárkonyi rkath. iskoláéra 5000 K és a tisza
szentimrei ref. iskola építésére 5000 K államsegély engedé
lyeztetett.
— r? —
zőturi és jászbérenyi tanyai áll. el. népiskolákban az egyhu
zamban való tanítást endélyezte.
Háborúba ment tanitók. Tankerületűnkből eddig az
r. kath., unitárius, községi állami elemi, gazdasági szak- és
polgári iskolai tanitó közül 100-nál többeu vonultak be
katonai szolgálatra.
Szlöjd-tanitás. A szolnoki áll. polg. fiúiskolában a
szlöjd tanítására megadta az engedélyt a v. és k. minisztérium.
Jubileum. Szabó Adolf jászberényi izr. tanitótársunk
junius hóban töltötte be szolgálatának 25-ik évét Iskolai és
közéleti értékes munkásságának méltó elismerése volt az a
szép ünnepély, mely Rhédei János kir. tanfelügyelő, az isko
laszék, a kartársak, a tanítványok, a városi hatóság és er
kölcsi testületek képviselőinek jelenlétében folyt le. Az isko
laszék tisztaletbeli igazgatóvá választotta. Érdemes.kartársun
kat mi is melegen üdvözöljük s kívánjuk, hogy még nagyon
sokáig éleszthesse a magyar kultúra tüzét I
Elismerés. Renák Imre pusztagyendai közs. tanítónak
szövetkezeti lelkes munkásságáért a „Hangya" elismerését
nyilvánította.
Jutalmazás. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium '
Vass Lajos Rudolf cibakházai áll. tanítót a gyümölcskertészet
terén felmutatott kiváló sikerű munkájáért a Magyar Földhi
telintézet 200 koronás dijával jutalmazta.
Árvaházba való felvétel. A vallás-ás közokt. minisz
térium néhai Polónyi Mátyás Róza nevű leányát a debreceni
tanitói árvaházba felvette.
Az Országos Közművelődési Tanács értesítette a Air.
Ifjúsági könyvtár-adományozás. A vall.- és közokt.
minisztérium 1 — 1 teljes I. tipusu könyvtárt adományozott az
alattyáni, jákóhalmai, jászfelsőszentgyörgyi, jászkiséri, jászszentandrási, pusztamonostori, szajoli, tiszabői, tiszapüspöki,
tiszavárkonyi rkath. — és a besenyszögi, tiszakürti és jánoshídai (kült.) közs. elemi népiskolának.
tanfelügyelői hivatalt, hogy az 1914—15. tanévben analfabéta
tonfolyamot nem tart, illetve azok vezetői részére tiszteletdijat
nem folyósít. A tanitói kart ez irányú munkásságra eddig
sem a csekély díjazás ösztönözte, hanem a népmüveltség
emelésére való törekvés. Ahol a viszonyok lehetővé teszik,
bizonyára szervez tanfolyamot vármegyénk tanítósága e tan
évben is.
Egyhuzamban való tanítás. A vall.- és közokt. mi
niszter ur a szolnoki II. III. és IV. körzetbeli, továbbá a me-
Az iparos- és kereskedőtanonc iskola megnyitását
a v. és k. minisztérium — további rendelkezéséig —- okt
hó 1-ig elhalasztotta.
v — 19 —
Tanitói Otthonunk építésébe nem kezdhetünk a rend
kívüli helyzet miatt.. A városi hatóság az építkezési halasz
tást bizonyára megadja. Anyagi erőnket azonban gyűjteni kell
a jobb napokra. Kérjük azért a Kartársakat, hogy a részvény
jegyzési nyilatkozatokat kitöltve az elnökhöz visszaküldeni s
a jegyzett részvények havi részletét a pénztároshoz bekül
deni szíveskedjenek.
Tájékozásul. Miniszteri rendelet szerint a tanítás or
szágszerte csak a három alsó osztályban veszi kezdetét
szeptember hóban. A nagyobb áll. iskolák felső osztályának
igy felszabadult tanitói hihetőleg azon katonai szolgálatot
teljesítő kartársak helyettesítésére lesznek kiküldve, kiknek
helységében a három alsó osztály tanítására nincs meg
felelő erő.
Magán polgári leányiskola. Jászapáti községben ma
gán polgári leányiskola létesítése van folyamatban. Ezen
célra a község 1500 I oronát szavazott meg. E törekvést a
kir. tanfelügyelő minden tőle telhető módon készségesen
támogatja, mivel a jelzett iskola Jászapátiban a leánynevelés
régen és élénken érzett hiányát fogja pótolni.
Iskolafelügyelők beszámolója. Az iskolafelügyelők
szóbeli és írásbeli jelentése alapján örömmel állapította meg
a kir. tanfelügyelő ur, hogy a vármégye tanitói kara hiva
tása magaslatán áll, minek következménye a VI. osztályt vég*.ctt fiu-tanulók által felmutatott jó eredmény.
Olvasóink figyelmébe. Közlönyünk értékességének biz
tosítása céljából Vitos Antal szolnoki kartársamat társszer
kesztőül kértem fel, ki készségesen áll lapunk szolgálatába.
Vitos barátomat nem kell bemutatnom, mivel e megyében
régebb idő óta működik s sok alkalommal adta tanujelét,
hogy az iskola és munkatársaiért kész is, képes is dolgozni.
Ugyancsak a járási tanitói körök elnökeit is szándékom
munkatársakul felkérni. Ha a „Beköszöntő“-ben jelzett irány
nyal meg lesznek elégedve, képességeiket bizonyára lapunk
rendelkezésére bocsátják. Legközelebbi száma közlönyünk
nek már nevük alatt is jelenik meg. Felkérem az igazgató
urakat, hogy a havi tantestületi ülésen felolvasott értekezé
seket közlés céljából szíveskedjenek megküldeni. Közlönyünk
jelen száma a szokottnál nagyobb terjedelmű s mutatvány
számok küldhetése céljából az előfizetők számánál többet
kellett nyomtatni. Hogy költség többlettel egyesületi pénztá
runkat ne terheljük, ebben a hóban csak ezt az egy számot
adjuk ki. Októbertől aztán havonként kétszer fog megjelenni
közlönyünk.
Kérelem. A megszűnt „Népoktatás" előfizetési dijával
hátralékosokat kérjük tartozásuk mihamarabbi kiegyenlítésére.
A hátralék Daróczy Antal urnák Túrkevére küldendő.
A mutatványszám
megtartása
nem kötelező az
előfizetésre. Akik a „Népoktatásira nem fizettek elő, a
„Népművelés" további számait csak az esetben kapják, ha
előfizetési szándékukat egyes, pénztárosunkhoz bejelentik,
vagy az előfizetési dijat beküldik.
HIVATALOS
RÉSZ.
4141. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye valamennyi állami, köz
ségi, társulati, magán és izraelita elemi népiskola gondnok
ságához és iskolaszékéhez a szükséges kulturmunka megkez
dése és folytatása tárgyában.
M. kir. vallás és közokt. Miniszter ur Önagyméltóságának e hó 14-én 3930|914. eln. sz. a. kelt körrendeleté értel
mében a szükséges kulturmunka szünetelése az iskolákban
több okból káros lévén* annak a jelenlegi viszonyok között
.újból való megkezdése és lehetőség szerint fennakadás nél
kül leendő folytatása iránt a következőkben rendelkezett.
Az állami és községi elemi iskolákban a szorgalmi idő
általában az eddigi rend szerint szabályszerűen kérdendő
meg annak a rendelkezésnek tekintetbe vételévéi, mely szerint
az ismétlő iskolai tanítást (tehát a gazdasági ismétlő iskolait
is) a háborús idő tartamára Ó Exellentiája általábáfr felfüg
geszti és a mindennapi tankötelesek utolsó három, (ÍV., V.,
VI.) évfolyamát ugyancsak további intézkedésig a gazdásági
— 20 —
munkában való részvétel céljából az iskolába járás kötele
zettsége alól felmenti és végül megengedni méltóztatott, hogy
a mindennapi iskolakötelesek harmadik évfolyamába tartozók
közül azokat, akik szellemi és testi fejlettségük folytán a
gazdasági munka végzésében kellőleg segitkezhetnek, e cél
ból Cim a mindennapi iskolába járás alól felmenthesse.
A szorgalmi idő megkezdése tekintetében a helyzet kö
vetkezőképen alakulhat.
1. A községben sem az iskola épülete (iskolák épületei)
nincs katonai célokra lefoglalva, vagy azokra kiszemelve,
sem a tanitó (tanítók) nincs katonai szolgálatra behiva.
ilyen esetekben a tanitás megkezdésének és lelkiisme
retes végzésének semmi akadálya nincs.
2. A községben az iskola épülete is katonai célokra
van lefoglalva és a tanitó is katonai szolgálatra van behiva.
Ilyen esetekben a tanitás ideiglenesen valamely más
helyiségben (Községháza, tanitói lak, lelkészlak, más magán
épület) helyettes tanitó által kezdendő meg, vagy ha több
tanerős iskoláról van szó, a katonai szolgálatot nem teljesítő,
vagy a IV., V., VI. (esetleg III.) évfolyam szünetelése követ
keztében felszabadult tanítók végzik a tanítást. Ha a helyi
körülmények úgy kívánják, osztályösszevonás, vagy váltakozó
tanítási rend' alkalmazandó.
A helyettes tanítót a kir. Tanfelügyelő küldi ki. Első
sorban azok közül, akik tankerületében alkalmazásért folya
modtak. Ha ilyen nem találkoznék és nem volna olyan áll.
el. isk. tanitó (nő), aki a fentebb érintett esetleges szünete
lés folytán valahol feleslegessé vált, az illető községben mű
ködő lelkészek felajánlott szolgálatait is igénybe lehet venni.
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy helyettesek- alkalma
zása esetén nem a hiányzó tanerők teljes számának megfelelő
számban küldetnek helyettesek, hanem ilyen esetekben a
helyettesek a rendes létszámnál nagyobb számú tankötelest
tartoznak tanítani.
A feleslegessé vált tanítók nevei lehetőleg azonnal, de
legkésőbb szeptember hó 10-ig ide bejelentendők és eset
leges beosztásukra vonatkozólag javaslat teendő.
3. Oly községben, ahol az
kóla épület a tanitás célfarra rendelkezésre áll s a tanitás csak a tanitó bevonulása
— 21 —
miatt nem volna megkezdhető, ott a 2. pont alatt felsorolt
azon rendelkezések alkalmazandók, amelyek a helyettes tanitó
kiküldéséről, vagy a visszamaradt tanítók mikénti igénybevé
teléről szólnak.
4. Ha a tanitás szünetelne, mert tanterem nem áll ren
delkezésre a már meglevő iskolában, de tanitó van, ez eset
ben a 2. pont második bekezdésének első részében foglalt
rendelkezés szerint kell eljárni.
Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a tanításnak a
szóbanforgó helyiségekben való megkezdése és ideiglenes
megtartása az államkincstárt semmiféle bérrel nem terhelheti
meg, mert el lehet várni, hogy ilyen rendkívüli viszonyok
között az érdekeltek szükség esetén ilyen csekélyebbnek mond
ható áldozatot szívesen hoznak meg.
Utalással a 3831|914. eln. számú 4110|914. sz. a kö
zölt rendeletre megjegyzem, hogy általában a tanítóktól, de
különösen a gazdasági ismétlő iskolánál működőktől elvárja
Önagy méltósága, hogy a népnek a gazdasági munka vég
zésében és az ezzel összefüggő kérdésekben tőlük telhetőleg
segítségére legyenek és az erre irányuló actiókban tevékeny
részt vegyenek, mert mindnyájunknak érdekünk, hogy a gaz
dasági életben nagyon érezhető fennakadás ne legyen.
Magától értetődik, hogy a gazdasági ismétlő iskolai ta
nítók (nők) az ismétlőiskolai tanitás szünetelése alatta fel
merült szükséghez képest állomáshelyükön a mindennapi is
kolai tanításban részt venni tartoznak.
Végül — mivel a
rendkivüliviszonyok mindenkinek
kötelességévé teszik, hogy kettőzött szorgalommal és kitartás
sal dolgozzék és a szokottnál nagyobb áldozatokat is hozzon,
— a szabaüoág iránti kérelmeket Ö Exellentiája a legszigo
rúbban kívánja elbírálni, illetőleg elbíráltatni. Ezéirí a 128000|910.
sz. rendelet erre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészitéseképen és alánban is elrendelte, , hogy az állami és községi
elemi népiskolai, gazdasági ismétlő-, valamint kisegítő isko
lai tanítók (nők) s végül az állami és községi óvónők sza
badságkérvényei mindenkor hatósági orvosi bizonyitvánnyal
legyenek ellátva, mely bizonyítványok a hatósági orvos által
az illetőnek hivatalos pecséttel elzárt borítékban adatnak át.
— 20 —
munkában való részvétel céljából az iskolába járás kötele
zettsége alól felmenti és végül megengedni méltóztatott, hogy
a mindennapi iskolakötelesek harmadik évfolyamába tartozók
közül azokat, akik szellemi és testi fejlettségük folytán a
gazdasági munka végzésében kellőleg segitkezhetnek, e cél
ból Cim a mindennapi iskolába járás alól felmenthesse.
A szorgalmi idő megkezdése tekintetében a helyzet kö
vetkezőképen alakulhat.
1. A községben sem az iskola épülete (iskolák épületei)
nincs katonai célokra, lefoglalva, vagy azokra kiszemelve,
sem a tanitó (tanitók) nincs katonai szolgálatra behiva.
Hyen esetekben a tanítás megkezdésének és lelkiisme
retes végzésének semmi akadálya nincs.
2. A községben az iskola épülete is katonai célokra
van lefoglalva és a tanitó is katonai szolgálatra van behiva.
Ilyen esetekben a tanítás ideiglenesen valamely más
helyiségben (Községháza, tanitói lak, lelkészlak, más magán
épület) helyettes tanitó által kezdendő meg, vagy ha több
tanerős iskoláról van szó, a katonai szolgálatot nem teljesítő,
vagy a IV., V., VI. (esetleg III.) évfolyam szünetelése követ
keztében felszabadult tanitók végzik a tanítást. Ha a helyi
körülmények úgy kívánják, osztályösszevonás, vagy váltakozó
tanítási rend alkalmazandó.
A helyettes tanítót a kir. Tanfelügyelő küldi ki. Első
sorban azok közül, akik tankerületében alkalmazásért folya
modtak. Ha ilyen nem találkoznék és nem volna olyan áll.
el. isk. tanitó (nő), aki a fentebb érintett esetleges ‘szünete
lés folytán valahol feleslegessé vált, az illető községben mű
ködő lelkészek felajánlott szolgálatait is igénybe lehet venni.
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy helyettesek alkalma
zása esetén nem a hiányzó tanerők teljes számának megfelelő
számban küldetnek helyettesek, hanem ilyen esetekben a
helyettesek a rendes létszámnál nagyobb számú tankötelest
tartoznak tanítani.
A feleslegessé vált tanitók nevei lehetőleg azonnal, de
legkésőbb szeptember hó 10-ig ide bejelentendők és eset
leges beosztásukra vonatkozólag javaslat teendő.
3. Oly községben, ahol az
xola épület a tanítás céltarra rendelkezésre áll s a tanítás csak a tanitó bevonulása ’
— 21 —
miatt nem volna megkezdhető, ott a 2. pont alatt felsorolt
azon rendelkezések alkalmazandók, amelyek a helyettes tanitó
kiküldéséről, vagy a visszamaradt tanitók mikénti igénybevé
teléről szólnak.
4. Ha a tanítás szünetelne, mert tanterem nem áll ren
delkezésre a már meglevő iskolában, de tanitó van, ez eset
ben a 2. pont második bekezdésének első részében foglalt
rendelkezés' szerint kell eljárni.
Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a tanításnak a
szóbanforgó helyiségekben való megkezdése és ideiglenes
megtartása az államkincstárt semmiféle bérrel nem terhelheti
meg, mert el lehet várni, hogy ilyen rendkívüli viszonyok
között az érdekeltek szükség esetén ilyen csekélyebbnek mond
ható áldozatot szívesen hoznak meg.
Utalással a 3831|914. eln. számú 4110|914. sz. a kö
zölt rendeletre megjegyzem, hogy általában a tanítóktól, de
különösen a gazdasági ismétlő iskolánál működőktől elvárja
Önagyméltósága, hogy a népnek a gazdasági munka vég
zésében és az ezzel összefüggő kérdésekben tőlük telhetőleg
segítségére legyenek és az erre irányuló actiókban tevékeny
részt vegyenek, mert mindnyájunknak érdekünk, hogy a gaz
dasági életben nagyon érezhető fennakadás ne legyen.
Magától értetődik, hogy a gazdasági ismétlő iskolai ta
nitók (nők) az ismétlőiskolai tanítás szünetelése alatt a fel
merült szükséghez képest állomáshelyükön a mindennapi is
kolai tanításban részt venni tartoznak.
Végül — mivel a
rendkivüliviszonyok mindenkinek
kötelességévé teszik, hogy kettőzött szorgalommal és kitartás
sal dolgozzék és a szokottnál nagyobb áldozatokat is hozzon,
— a szabadság iránti kérelmeket Ö Exellentiája a legszigo
rúbban kívánja elbírálni, illetőleg elbíráltatni. Ezért a 128000|910.
sz. rendelet erre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészitéseképen és államban is elrendelte,, hogy az állami és községi
elemi népiskolai, gazdasági ismétlő-, valamint kisegítő isko
lai tanitók (nők) s végül az állami és községi óvónők sza
badságkérvényei mindenkor hatósági orvosi bizonyítvánnyal
legyenek ellátva, mely bizonyítványok a hatósági orvos által
az illetőnek hivatalos pecséttel elzárt borítékban adatnak át
— 22 —
— 23
Csak az igy szabályszerűen lepecsételt borítékban beérkezett
bizonyítványok fogadhatók el.
Betegápolónői tanfolyamra való felvétet céljából tanító
nőknek szabadság nem adarik, mert e tekintetben a szük
séglet kellően el van látva.
Feladatává teszem Címednek, hogy jelen felsőbb ren
delet lelkiismeretes és tapintatos végrehajtásáról minden ren
delkezésre álló eszköz felhasználásával gondoskodjék.
Hazafias üdvözléssel.
Szolnok, 1914. évi augusztus hó 16-án.
Rhédei János,
kir tanfelügyelő.
e hó 3-án 3668|914. eln. szám alatt kelt körrendeletén ala
puló 1914. évi 4025. számú körlevelemre is, melynek értel
mében népoktatási intézeteink 1914|15. tanévi költségvetése
a legmesszebbmenő takarékossággal állitandók össze, értesitem Címed, hogy a külterületi (tanyai) elemi népiskolák ré
szére a szóban forgó hivatalos közlöny csak annyi példány
ban rendelhető meg, ahány igazgatójuk az illető külterületi
iskoláknak van, vagyis p. o. Dévaványán, Jászberénybe, Kunszentmártonban, Mezőtúron, stb. csakis 1—1 példányban.
Ezen körlevelem más népoktatási intézetek megrende
lési jogát és kötelezettségét nem érinti.
Hazafias üdvözléssel.
Szolnok, 1914. évi augusztus hó 24-én.
4150. szám.
Rhédei János,
Fölhívás az oki. tanítókhoz,
kir. tanfelügyelő.
tanítónőkhöz és óvónőkhöz.
Az okleveles tanítókat, tanítónőket és óvónőket, kiknek
állásuk nincsen és állami elemi iskolánál havi 70—80 Korona
díjazás mellett helyettes tanitói vagy tanítónői megbízást vál
lalni hajlandók, fölhívom, hogy hivatalomban akár szemé
lyesen, akár írásbeli utón jelentkezni szíveskedjenek.
Szolnok, 1914. cvi augusztus hó 16-án.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
4230. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye valamennyi állami és községi
elemi, polgári, gazdasági nép-, iparos és kereskedő tanonc
iskolái és kisdedóvó intézeti gondnokságához, iskolaszékéhez
és felőgyelőbizóttságához a Jász-nagykun-szolnoki Népokta
tás cimü tanügyi szaklapra való előfizetés tárgyában.
Hivatkozással 1911. évi december hó 27-én 4615 sz.
alatti körlevelemre, mellyel ezen lapot a hivatalos közlés jog
hatályával ruháztam fel és az ezen lapra való előfizetést el
rendeltem ; de hivatkozva a m. kir. vall, közokt. miniszter ur
4234. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi
gazd. nép- és polgári iskolai gondnokságához, Igazgatójához
és tanítójához a mozgósítás folytán tényleges katonai szol
gálatra bevonult állami és vármegyei tisztviselők, altisztek
és szolgák illetményeinek szabályozása tárgyában.
A m. kir. minisztérium 1914. évi 6233. M. E. szám
alatt kelt fenti tárgyú rendeletét, valamint az ehhez tartozó
kimutatást Címmel — m. kir. vall.- és közokt. Miniszter úr
1914. évi augusztus hó 22-én 4000—914. eln. sz. a. kelt
rendeletéből folyólag — tudomás és miheztartás céljából
alább egész terjedelmében közlöm.
Szolnok, 1914. évi agusztus hó 25-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
4206. szám.
Valamennyi
állami elemi népiskola tekintetes Oc ndnokságának a „Jó
Egészség" cimü folyóirat megrendelése tárgyában.
— 24 —
Dr. Nagy Albert budapesti gyakorló orvosnak „Jó Egész
ség" cimü folyóirata a gyermekápolási, gyermekvédelem és
általában a közegészségügy minden ‘fontosabb kérdésére kiterjedőleg népszerűt de mégis tudományos szakavatott toliak
ból származó közl^nényekben nyújt tájékoztatást és útmuta
tást. Kívánatosnak tartom,
hogy az említett folyóiratot a ta
nítói kar ismerje s közleményeit a népiskolai tanterv 185.
lapján foglaltak szellemében tanítás közben fel is használja.
A szóbanlévő folyóiratot a 101994| 1914. sz. vall, és közokt.
miniszteri
körrendelet alapján, — ennélfogva a népiskolai
tanitói könyvtárak számára megrendelésre ajánlom. A Jó
Egészség cimü foíyóir t előfizetési dija egy évre 3 (három)
korona (megrendelhető Budapest V. kér. Vadász u. 15.)
Kérem a tekintetes címet szíveskedjék megfelelőleg in
tézkedni, hogy az említett folyóirat a jövő tanévtől — az is
kolai beirásdijak le nem kötött részének terhére, a tanítói
könyvtár számára — megrendeltessék.
A megrendelés tényét az igazgató (vezető) tanitó je
lentse annak idején hivatalomhoz.
Szolnok, 1914 augusztus hó 22-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
„Magyar Nyelvgyakorló"
az uj tanterv szerint/ átdolgozva kiadatott.
Kapható: Daróczy Antal
könyvkiadóhivatalában, Túrkeve 98 szám.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
VII. évfolyam.
ciibi — i
Szolnok, 1914. október 25.
i m i i.-»wK>iir"» i H—mtiMM ti
fi
huh grr~.
2. szám.
wi Jjir-B in —
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. . tanfeíügyelőség
és
a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk ?Auhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős ^szerkesztő cimére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veres Mihály.
Főinunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Halottak napja.
•
^Emlékezzél meg Uram szolgáidról és szol
gálóidról; kik minket megelőztek a hit jelével
és a béke álmát alusszák.» — E szavakkal for
dul az Urnák felszentelt papja a Mindenhatóhoz
a szent misében, midőn a holtakért imádkozik.
Vén Európában e napon tán soha nem gyűlt
annyi világ, nem röppent az Égben levő lelke
kért annyi szivfohász, mint most, a huszadik
század hajnalán. Világunk e részt e hajnalon
talán vénségében fiatalodni, halottaiból feltámadni
akar. A halálhörgést szülési fájdalmai kisérik. De
kik adták a jelent, kik hozzák a jövőt? Hisz
mind e napig való őseink békés és harcias mun
kásságban elhamvadt életének , eredményeként
ismerjük szép hazánk s köszönjük jelen létünk
minden javát, virágát. És a ma névtelen halott
jainak néma sírjaiból, a közeli idők minden él
eséit hősének ömlő véréből fakad a jövő békés
nyugalma, boldogsága.
29
28
tetszik. Most érti
ellenség.
meg
miért vágyakozik hazánkra az
A foglyok ellenszenves kinézése, csekély értelme, az
ellenségnek a sebesültjeinkkel, vagy a mieink közül elfogotiakkal szemben tanúsított kegyetlenkedéséről való
értesülése igy keletkeztet megvetést az embertelen csele
kedetek iránt s egyszersmind önérzetet, hogy ő egy neme
sebb magatartási! nemzetnek a tagja. De beláttatja azt is,
hogy'ami értelmi, testi, lelki {elsőbbségünk a mi szabad
ságunk, jó törvényeink eredménye, mert itt a müveit émbercktöl nem fél a kormányzó hatalom, sőt jogot ad minden
kinek. esze, munkássága érvényesítésére foglalkozása
szabád megválasztására. Alkotmányiam órán tegyünk erős
összehasonlítást a mi kormányformánk s polgári szabadsá
gunk s az orosz és szerbé között.
Foglalkozzunk a németekkel, franciákkal, angolokkal.
Mutassunk rá a németek nagyságának, a franciák vissza
fejlődésének, az angolok gazdasági harcának okaira.
Jelezzük, hogy hazánk mennyi iparcikkben szorul más
országokra s ad ki sok milliót, holott a vállalkozás hiányán
kivül mindenünk meg van a virágzó iparhoz: nyers ter
ményünk, szenünk, vasunk, erős és értelmes munkás
anyagunk. Buzdítsunk az ipari pályára lépésre, az ipari
növények fokozottabb termelésére, a magyar iparcikkek
felkarolására.
Rajzoljuk meg a sötét képet, mely leverésünk esetén
reánk Várna.£ éreztessük a belátást, hogy inkább a halál,
mint a/ szqngaság. Ha a- túlerő most győzne is, nekik
vissza kell ^erezni majd a veszteséget. Azonban jelezzük,
hogy hősi bátorsággal, erős szervezetű, értelmes katonák
sokkal nagyobb ellenséget is legyőznek, mert nem a
tömegé mindig a győzelem, hanem okossággal, kitartással
is lehet győzni; tápláljuk azért a győzelem reményét. Ol
vassunk, beszéljünk részleteket az oroszok gyáva, kény
szernek engedő magatartásáról. Magyarázzuk. meg, hogy
nemzeti érzés nincs bennük, mert hitvány .táplálék, szolga
ság, földesuraik, hivatalnokaik zsarnoksága vár reájuk
győzelem vagy vereség esetén egyaránt. A fogoly oroszok
mily jól érzik magukat itt, bár egyszerűen vannak táplálva;
s mily könnyen megadják magukat.
Értesülnek a gyermekek arról is, hogy a háború sok
nélkülözéssel, viszontagsággal jár s kísérője a kolera és
más ragályos betegségek; erős test és tisztaság azonban
dacol ezekkel.
Azért — érintkezéseink alkalmával a
szüléknek is — magyarázzuk meg, hogy már a kis gyer
mekek igénylik az egészséges táplálékot, amihez hozzá
jutnak a szülék munkás és mértékletes élete mellett;
tisztaság lakásban, testre nézve sok szabad levegő és a
korhoz mért munka erősiti a kart és testet. Egyéb hasznon
kivül ezért is dolgozni kell a gyermekkortól. A munkában
edzett, tiszta, mértékletes életű sebesült katonák hamarabb
felgyógyulnak, legyenek ezért tisztságszeretők, mértékletesek.
A szeszes italok élvezése eben most hatásosabban
szólhatunk. A pálinkát nagyban kedvelő ellenségeink el
vannak most tiltva a szeszes italtól; ha éberséget, erőt
adna a szesz, bizonyára többet kapnának belőle.
Olvassunk, beszéljünk el eseteket, mikor a bajtársi
érzés vakmerőségre ragadt egyeseket, hogy fogságba
jutott társait kiszabadítsa. Vázoljuk élénk színekkel,
mennyire egymásra van utalva mindenki; de nemcsak
háborúban, hanem békében is. Buzdítsuk testvéries maga
tartásra a gyermeksereget, ítéljük el ezután még fokozottabb
mértékben a torzsalkodást, verekedést a gyermekek és
felnőttek között egyaránt.
Szép alkalmait látták a tanult és egyszerűbb emberek
egymáshoz közeledésére a katonák fel virágozásában, uta
zásuk alatti megvendég^lésükben, a sebesültek ápolásában.
’ Mutassunk rá ezekre, valamint a jobbmóduaknak a
hadba vonultak s hozzátartozóik javára hozott anyagi
áldozataira.
Ez alkalmat ad nekünk, hogy az úri osztály és egy
szerűbb emberek egymásról táplált ferde fogalmát helyessé
változtassuk. Most láthatja a köznép, hogy a vagyon
nekiek nemcsak békében törekszik javára lenni munka
alkalmak nyújtásával, hanem most siet a nyomor enyhíté
sére; olvashatja, láthatja, hogy a tanult emberek is hoznak
31
véráldozatot a hazáért, sőt mint tisztek nagyobb veszede
lemben vannak.
Sok jelenségével találkozunk annak is, .hogy az egyszí rü ruha alatt nemes szív lakozik. Ezeknek megfigyel
tetése kiirthatja az irigységre, lenézésre való hajlamosságot
s .beláttatja, hegy az a leggazdagabb ember, kinek a leg
több barátja van.
Közelebb jöttek a különböző társadalmi osztályok;
írekünk kell gondoskodni olyan alkalmakról, i: tézményckről,
hol a béke éveiben is ápolhatják a jó viszonyt. A háború
hatása alatt könnyen megy az ilyen szervezkedés.
Említésbe kell hoznunk a nemzetiségek együttérzését,
vitézségét, hogy testvérekül tekintsék őket is s alkalom
adtán szeretetteljesen viselkedjenek vélik szemben, ezáltal,
is igyekezzenek megnyerni őket hazánknak. De a haza
árulás bűnétől is rettentsük el őket.
rossz gazdasági évek s a háború szülte erősebb
fogyasztásból eredő drágaság, élelem- és álk.thiány jó al;:p
az okszerű gazdálkodási módok s mély talajmivelés fel
karolására, mértékletességre, takarékosságra buzdításban.
A könyörüktcsségre, adakozásra ott vannak a sebe
sültek s hadba vonuLak nyomorgo családin- juhiak látása.
Serkentsük, hogy felesleges tükreiket és tárgyaikat —
szüleik' bekygyezésévGl - adják nemes célra.
Atkalpi hazafias versek, énekek betanítása szintén
nagy alakító hatással lehet a gyermek kikére.
♦
Sokféle lsetek állnak még rendelkezésünkre, mit
nevelésünk, ímiitásunk érdekében felhasználhatunk. I okozottabb mértékben kapcsoljuk össze azért tanításunkat a
most folyó élettel, meri a nagy események helyes magya
rázása mellett egész jövőnkre kiható helyes irányítást
adhatnak. S az utca, társadalom, szülei ház most mim!
foglalkozik a jelzett dolgokkal s oly irányban, hogy a
tőlük látottak tanítás; lkat csak er^sitheílk.
De a felnőttek is sok olyan életrevaló, vagy nemes
eszmét felkarolnak most, az aggodalom napjaiban, melyek
a gondtalanság idején közönyösen hagytak. Mikor tanács
osa’
támogatás megszerzésével, vigasztalással
is taníthatjuk őket. Használjuk fel azért a gyakori érint
kezést a felnőttek tanítására is, mert a szivekhez férkőzni
iíy könnyen sohasem tudtunk mint most.-
HIVATALOS RÉSZ.
4946. szám.
p
A vármegyei tanítóság figyelmébe.
A m. kir. kereskedelmi miniszter ur 1914. évi junius
hó 8-án 9534. eln. sz. a. jóváhagyta a. m. kir. államvasutak
nak személyek és áruk díjszabáson kívüli kedveZmeyes
szállítására vonatkozó 23. számú uj Utasítását. Ennek 26.
§-ából az arcképes igazolványokra vonatkozólag tudomás
és miheztartás végett közlöm a következőket:
Arcképes igazolványt 1915. évi január ho 1-vel kez
dődő hatállyal nemcsak a tanitók, de ezek nejei es 10 even
felüli gyermekeik is váltani kötelesek.
............
Éz a kötelezettség és kedvezmény a községi es hit
felekezeti tanítóságra nem vonatkozik, csupán az államiakra.
Akinek ily arcképes igazolványa van, az kizárólag
evvel utazik. Más igazolványra szüksége nincs.
Azon igényjogosult, ki arcképes igazolványt nem vált,
vagy meglevő ily igazolványát a következő eyre nem
érvényesítteti, kedvezményes jegygyei nem utazhatik
Az igényjogosultak az arcképes igazolvány kiállításá
ért, vaqy érvényesítéséért a m. kir. államvasutak aradi
üzletvezetőséghez bélyegtelen kérvényt intézni kötelese ,
mely hozzám nyujtandó be.
,
A kérvényhez csatolni kell 1—1 drb aickepet vagy
már meglévő igazolványt 2—2 koronás postai értékjegygyei.
A kérvényben a 10 éven felüli gyermek neve, kora,
ellátatlan volta, az arcképes igazolvány száma múlhatatla
nul megemlítendő.
Az arcképet mindenki köteles annak első oldalán, az
első mezőn, sajátkezüleg aláírni.
............................
Ha egy községből maga vagy családtagjai reszere is
csak egy igényjogosult folyamodik, a bélyegek a kérvényre
raqasztandók.
. , .
u
‘ Ha valamely községben több igényjogosult van,
mindenik 1—1 kérvényt szerkeszt, de az igazgató az összes
jogosultakról rovatos kimutatást készít és a kérvények
ennek kapcsán terjesztendök be.
33
32
Ezen rovatos kimutatásnak tartalmaznia kell 1. a sor
számot, 2. minden egyes igényjogosult nevét, 3. állásának
megnevezését, 4. a gyermek nevét és kárát, 5. ellátatlan
ságát, 6. jegyzetben a meglevő arcképes igazolvány számát,
mely a kérvényben is megemlítendő.
Ily esetben a postai értékjegyek nem a kérvényre,
hanem a kimutatásra rigasztandók.
A kérvényeket hozzám október hó 1-től december
hó 15-ig kell benyújtani, ezen időn túl hivatalomnak nem
lesz ideje arcképes igazolványokkal foglalkozni.
Állami tanítók 10 éven alóli gyermekei az eddigi
módon nyernek igazolványt.
Amely igényjogosult a mondottakhoz nem alkalmaz
kodik, annak kérvényét minden észrevétel nélkül kénytelen
leszek visszaküldeni, mért hivatalom más dolgokkal túl
terhelve van.
^rdezösködésre. választ . nem adhatunk, mert itt
mindenWvimgosan közöltem.*
Szolnok, 1914 szeptember 26-án.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
* Hivatalom munkájának megkönnyítése céljából egyes kérel
mezők a tanfelügyelői záradék szövegét a kérvénybe, vagy kimu
tatásra írják. Ez mellőzendő, mert záradékolásom nem a régi szö
veggel történik.
Vegyes közlemények.
Hősi halál. Dr. Gycnes Pál, Gyenes József szolnoki
róm. kath. Constantái iskola igazgató fia, az oroszok ellen
Uzsoknál lefolyt ütközetben hősi halált halt. A Sabác be
vételekor híressé lett 44. ezredhez tartozott. Sok ütközetben
harcolt az elsők között a magyar név dicsőségéért, jutalma
a'Jiazai hant... Hogy szülei iránt mély szeretettel volt,
bizonyság az is, hogy az ütközetek közötti pihenés percei
ben lelke mindi^-aggodó szüleihez szállt, kikhez nap-nap
mellett vigasztaló, fegyvereink győzelmét jósoló sorokat
irt. Az ellenség viselkedéséről s a háború viszontagságairól
pedig mindig humorosan, kedélyesen emlékezett meg,
amely lelki állapot a bátor katonákat jellemzi. Szüleinek
sok öröme, reménye szállott vele a sirba. A bánkódó
szülék iránt mély részvéttel vagyunk s kívánjuk, hogy
adjon a Mindenható elég erőt mély fájdalmuk viselésére.
A megdicsöült tettei és példája szolgáljon igazságos
ügyünk javára!
Halálozás. Kun Élek kunhegyesi ref. iskolai tanítótársunk szeptember hóban elhunyt. Áldott legyen emléke!
Tanitó változás. A jászberényi ref. népiskolához
Szilágyi József, — az alattyáni róm. kath. népiskolához
Lanther Sándor, — a tiszakürti ref. népiskolához ifj. Baris
Ferenc, — a kunmadarasi izr. népiskolához Tihanyi Miksa
választatott meg.
Kinevezés. A jásztelki gyermekmenhelui tankötelesek
tanítására Somlyady Irén neveztetett ki.
4 Iskolaépitési államsegély. Az abádszalóki ref.
elemi iskola építésére 5000, a tiszaabádi ref. elemi iskoláéra
5000, a szolnoki áll. polgári fiúiskola építkezési kölcsönének törlesztésére évi 13,000, a jászfényszarui rom. kath.
elemi iskola építkezésére 4000 kor. államsegély utalványoztatott.
Fürdőkedvezmény megvonás. Pöstyén fürdőben
a háborúban megsebesültek nagy száma miatt tanítók (nők)
az eddigi kedvezményes gyógykezelésre nem számíthatnak
későbbi intézkedésig.
Megerősítés. Kremán Lajos dévaványai tanítót ipar,
tanonc iskolai tanitói állásában a vallás és közokt. ügyi
minisztérium megerősítette.
Állandósítás. Grammá Aurél szolnoki kartársunk
■ eddig évenként megujitott engedély alapján volt beosztva
a kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre. A vallás és
közokt. minisztérium ezen minőségét — tovább intézke
désig — állandósította.
Állásáról lemondott Orosz István ttszakürti ref.
iskolai tanitó, mivel a debreceni ref. tanítóképző gyakorló
iskolájánál nyert alkalmazást. — Dr. Szakács Albertné
mezőtúri kültelki áll. elemi iskolai tanítónő állásáról szintén
lemondott.
35
34
Tanitói gyűlések napi- és fuvardíjára háborúnk
naqii költségei miatt a szokásos államsegélyt a jelen tan
évre nem utalványozza a vallás és közokt. minisztérium
az állami tanitók részére.
A polgári iskolai tanulók osztályzata a valiaés közokt. miniszter rendeletéi szerint a gimnáziumi osztály
zatokhoz hasonlóan 4—4 fokozatban állapíttatott meg.
Kívánatos lenne, ha az elemi iskolai tanulok is hasonló
osztályzatokkal osztályozhatnának.
Fizetés kiegészítő államsegély cimen a mezőtúri
községi 4 menházzezetőnö részére évi 1280 kor. állam
segélyt engedélyezett a vallás- és közök’, miniszteiium.
Személyi pórlék címén évi 200 kor. engedélyezed
a vallás- és közokt. minisztérium Szévald Mihálync, Aluhy
Sándorné, Jancsó Kajetánné, Kantz Ida és Ácsai AXihály
szolnoki áll. tanítónők, illetve tanító részére, mivel az
1907. évi fiz. törvénz alapján ennyivel lenne jiagyobb
fizetésük, mint amennyi az 1913. évi szerint megilleti őket.
Iskolai helyiségek katonai célokra csak kénys. eri’ő szükség esetén foglalhatok le a vallás- es közokt.
.miniszter rendeleté szerint.
Katonai céléi kézimunkák k^szittetcsére hívta
fel a val ás- és közokt. minisztérium a polgári és felsőbb
leávy iskolák tanítótestületeit.
Állami iskola és óvoda szervezés szünetelése.
A vallás- és közokt. minisztérium a kir. tanfelügyelőségeket felhívta, hogy áll. iskolák és óvadák szervezéséi e,
iskola építési államsegély engedélyezésére csak a háború
megszűnte után tegyenek felterjesztést. Háztartási tanlolyamok
költségei, Kisebb fokú gazd. népiskolák vezetőinek tisztelet
dijai is később kérelmezhetők.
Az óvónők — a vallás- és közokt. minisztérium
rendekte folytán — 8 napnál kevesebb szabadságot is
csak kényszerítő szükség esetén nyerhetnek.
A hadba vonult tanitók illetményei. A vallásés közokt. minisztérium rendeletet adott ki, amelyben
megállapítja, hogy a községi és hiifekkezeti elemi iskolai
tanítók, köztisztviselők; ezért törvényesen megállapított
járandóságaik be nem szüntethetők. E rendelkezés összhanqzásban van a bevonult áll. és várm. tisztviselőkre
vonatkozó rendelkezésekkel. Országos egyesületeink veze
tőségére vár annak kérelmezése, ( hogy a háűoiuban
munkaképtelenné vált kartársak, vag^ az elesettek hozzá
tartozói a nyugdíjtörvényünkben biztosítottnál kedvezőbb
ellátásban részesüljenek.
Sebesü ésí pótdij. Az 1875. évi Li. t.-c. szerint a
tisztek évi 4C0, altisztek és közlegények b6 kor. sebesülési
pótdijat kapnak. Ha egyik kezüket vagy lábukat elvesztik,
ez a pótdij — a szabályszerű nyugdíjon felül — tiszteknél
800, nem tiszteknél 192 kor. Ha két tagját, vagy szemevilágát veszti el' a harcos, évi 1300, illetve nem tiszt 288
kor. pótdijat kap a nyugdíjon felül. A népfelkelők sebesü
léseire ez a törvény nem vonatkozik; az ő sebesüléseik
eseteiben a király dönt. A sebesülési pótdíjak csak az
állam területéről való végleges eltávozás vagy halál esetén
szűnik meg; kifizetése előleges havi reszlele/.ben történik.
özvegyi segélgpénz és ggámpénz utalványo
zása. Néhai Polónyi Mátyás szolnoki kartársunk özvegye
részére évi 960 kor. segélypénz; Róza, Katalin, Mária nevű
kiskorú árvák részére egyenként 150 kor. gyámpénz,
összesen 1440 kor. engedélyeztetett. — Dr. Baráth Istvánné
szül. Muhoray Olga volt jászberényi áll. tanítónő Jolán
nevű kiskora árvája részére évi 170 kor gyampénz utalványoztatoit.
Nyugdíjazás. Rhéman Bálintné szül. Kerekes Mária
karcagi munkaképtelen róm. kath. népiskolai tanítónő
részére évi 1240 kor. nyugdíj folyósittatott.
Az iskolai tanítás szünetel 25 tanyai áll. elemi
iskolánál tanitóhiány miatt. A baj orvoslása iránt a minisz
tériumhoz felterjesztés tétetett.
A hadba vonultak kisdedeinek gondozása cél
jából felsőbb rendelet alapján intézkedett a kir. tanfelmr-m"-•'’g ’.rvköz"énben napközi otthonnal eqybe-
36
kötött gyermekmenedékhely, a meglevő kisdedóvodák mellé
pedig napközi otthon szerveztessék.
Hadba vonult tanítók. A tankerületből 50 állami,
81 községi és hitfelekezeti tanitó van katonai szolgálatra
bevonulva.
Felmentés. A miniszter ur Ellmann Elvira szolnoki
áll. polgári leányiskolái igazgatót, a Vörös Kereszt Egye
sület lelkes, munkás tagját, a háború tartamára hivatali
teendőinek végzése alól felmentette. Ez intézet igazgatá
sával Vargha Ida -tanárnő van megbízva.
Megbízás. A szolnoki áll. polgári fiúiskola katonai
szolgálatot teljesítő igazgatójának, Tóth Istvánnak, helyette. sitésével Benedek János tanár bízatott meg.
Báró Jeszenák Anna szolnoki áll. polgári leány
iskolái tanárnő a nagy szünidő kezdetén tanulmányra
Parisba ment és azóta semmi hír nem jött felőle.
Nyugdíjintézetbe való felvétel. Benyovszky Ida
nagykörűi állami, Merk Teréz törökszentmiklósi állami,
Hehmié Bathó Róza, jászárokszállási állami, Varga AAária
jánoshidai községi, Fuchsné -Vallcr Irén jászkiséri róm.
kath, Kiss Lajos jászdózsai róm. kath. tanítónők, illetve
tanitó, Szalkay Mária dévaványai állandó menházvezetőnő,
Kaszás Etelka és Tabith Matild kisújszállási polgári leány
iskolái tanítónők nyugdíjintézetbe való felvételét a vallásés közokt. minisztérium elrendelte.
Tanítók a közegészségügy szolgálatában. Az
Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület felhívást intézett
az alföldi vármegyék tanítóihoz, hogy népszerű előadások
keretében tanítsák ki a népet a fenyegető járványos beteg
ségek ellen való védekezésre. A magyar tanítóság mindig
készségesen állt szolgálatába a nemes ügynek; most
fokozottabban érzi kötelességének a közjavának munkálását. Aki előadások tartására vállalkozik, az óvintézke
déseket tartalmazó könyvért forduljon az AMKE főtitkárá
hoz, dr. Gönczy Elemér űrhöz, Budapest, IV. Reáltanoda, utca 9.
37
Az Országos Állatvédő Egyesület Gyermek
naptára az 1915. évre megjelent. A Gyermeknaptár, mely
kiváló irók tollából eredő és erkölcsös olvasmányokat
nyújt a gyermekeknek, az állatok iránti szeretet és védelme
keletkeztetésére nagyon sikeres tényező. Terjesztését
nagyon ajánljuk kartársaink figyelmébe annyival inkább,
mert 10 fillér árából egy fillért az Eötvös-alap pénztárába
fizet az Orsz. Állatvédő Egyesület. E címen 2116 kor. 64 f.
folyt be a múlt éven is. Megrendelés postautalványon az
Orsz. Állatvédő Egyesülethez (Budapest, Ernő-utcá 11 —13.)
intézendő.
Felkérjük a kartársakat, hogy községük fontosabb
s a tanitó munkakörrel vonatkozásban levő eseményeiről,
szolgálati jubileumokról, a tanitó családokban előforduló,
házasságokról, halálozásról, a kartársak harctéri sebesü
léseiről értesíteni szíveskedjenek. Törekedjenek arra, hogy
lapunk előfizetőinek a száma növekedjék, mert ezzel
egyesületünk jövedelmét gyarapítják.
Az igazgató urak szíveskedjenek buzdítani a kar
társakat cikkek írására; a havi értekezletek felolvasásait,,
kidolgozott tanításait, az összes tanitóságot érintő határo
zatokat közlés céljából megküldeni kegyeskedjenek.
Tanítók és Tanítónők Zsebnaptára. Verner Jenő
székes-fővárosi tanitó, hírlapíró, a Tanítók és Tanítónők
részére a jövő iskolai évre az idén is zsebnaptárt szer
kesztett, amely fölülmúlja eddigi, a tanitó körökben méltán
elterjedt, öt év óta közkedveltségnek örvendő naptárait.
Kiváló szakszerűségével gondosan összeválogatott anyagot
nyújt e naptár, mely a tanítóknak napi munkájában, ügyes
bajos dolgában, a rendeletek tömegében világos stílusával
segítségére siet. A megbízható szövegű naptárt Kovács
Gyula nagybányai könyvkereskedő adta ki, portómentes
küldéssel ott lehet megrendelni 1 kor. 30 fillérért, azon
kívül kapható a hazai könyvkereskedésekben is.
Két uj regény indult meg az uj évnegyeddel Sebők
Zsigmond és Benedek Elek kepes gyermeklapjában, a
Jó Pajtás-ban, az egyiket Sebők Zsigmond irta, a másikat
Krúdy Gyula, mind a kettő a. kitűnő írók legjobb munkái
38
közül való. Ugyancsak az október 11-iki legújabb szamába
bájos verset irt a háborúra vonatkozó érzéseiről Lovag
József, ősz költőnk, a ki szive friss érzéseit újabb időben
legszívesebben ontja ki a gyermekek előtt. Elbeszélést
ebbe a számba Sebők Zsigmond irt, apró történeteket a
kalandos Gyurkáról Elek nagyapó, verset Eelcki Sándor,
cikkeket a daruról Gyula bácsi, mulatságos mókát Zsiga
bácsi. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a
szám gazdag tartalmat.
A Jó Pajtás-t a Franklín-Társulat adja ki, előfizetési
ára negyedévre 2 kor. 53 fillér, fél évre 5 kor., egész
évre 10 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket el
fogad és mutatványszámokat küld a «Jó Pajtás* kiadó
hivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.
Ajánljuk Zeke Dániel törökszentmiklósi kartársunk
«Földrajzi alapismeretek és Jász-Nagykun-Szolnok vár
megye földrajza az elemi népiskolák 111. osztálya számára*
c. könyvét. Ára kötve öO fillér.
Lapunk jelen és következő számainak a megtar
tása az előfzetésre kötelez. Akik lapunkat járatni nem
szándékoznak, szíveskedjenek egylet: pénztárosunk cmére visszaküldeni.
Hl. utaljam.
Jász-Nagykun-Szolnokl
Népművelés
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY
Főmunkatársak:
Egry György,
K
Tóth József.
Nagy Károly,
Kiadja^
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület,
Megjelenik
julius és augusztus hó kivételével
mindén hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre..................
.
6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDA
SZOLNOK 1914.
-
VII. évfolyam.
Szolnok, 1914. november 10.
3. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és
a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanilótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelés szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Erzsébet királyné.
Mély fájdalom uralta minden magyar lelkét...
A hazafiak szine-java eltemetve, rabbilincsben,
vagy száműzetésben volt; az általuk szolgált
szent ügyünk: szabadságunk, függetlenségünk el
volt véve; nyelvünk, érzésünk, törekvésünk üldö
zésnek, gunyolásnak volt a tárgya. A nemzet
értékességét, — mert valójában nem ismertek, —
azok vonták kétségbe és kisebbítették, kiknek
testvéries érzésünkről oly sok alkalommal adtuk
bizonyságát. A fiatal uralkodó előtt hűtlenséggel
vádoltak, pedig nemzetünk fennállásának, fejlő
désének biztosításán kívül az ő sáeretetének ki
nyerése volt főtörekvésünk. A jobb jövőnek hal
vány reménye sem volt meg, mert az alkalom is
ki volt zárva- a magunk megismertetésére, nemes
tulajdonságainknak az érvényesítésére.
Alikor minden elveszettnek n látszott, mikor
sírnunk sem volt szabad, akkor Ö elhagyatottságunkban felkeres^ szerencsétlen helyzetünket
41
40
megérti, lelkében irántunk szánalom, rokonszenv
keletkezik. S elhatározza, hogy hazánkról a sötét
felhőket elűzi, arcunkra mosolyt varázsol, orszá
gunkat naggyá teszi.
S ez sikerült Neki!
Azért a bennünket félreismerőket meggyőzi
a magyar hűségéről, testvéries jó viszony létesülésére alka más nemes tulajdonságairól. Belát
tatja
haragosainkkal, hogy vágyaink emberi
méltóságunk érzetéből erednek, más nemzetéihez
hasonlók s azok kielégítése nem bomlást, de
összetartást, nem hűtlenséget, hanem tántorítha
tatlan hűséget s a dicső múltú nemzetnek még
dicsőbb jövőjét fogja előidézni.
Megtöri az ellenfelek rátartiságát s a félre
ismerteti és félrevezetettél egymáshoz vezeti,
hogy megalázkodás nélkül nyújtsanak egymásnak
békejobbot.
Hogy ez a kézfogás egymással teljesen kiengeszteíődött feleknek a hátsó gondolat nélküli
szövetkezése volt, megmutatta az eltelt idő. A
könnyek helyét az öröm csillogása, a gyanak
vásét a kölcsönös bizalom váltotta fel. Mint két
jó barát, egymás törekvéseit támogatta, egymás
örömének-bajainak osztályosa volt a király és
nemzet azóta.
íme, nemcsak a csatatéren lehetnek hősök!
Hős az is, ki egyesek és tömegek gondolkodását,
érzését jobb irányba tudja terelni, ki az érdekeket
mindenkinek jaylraö^ze tudja egyeztetni, az
ellentéteket kiegyenlíteni. Ily hős s ily jóltevő
volt Erzsébet királyné s- nemcsak nemzetünkre,
hanem az egész monarchiára nézve. Újjászületett,
az uralkodó iránti szeretetben eggyé forrott az
a két nemzet, melynek gondolatvilága és érdeke
között nagy az ellentét.
A két nemzet testvériessége most állja a
tüzpróbát; ez egyetértésre nemcsak ellenségeink,
de jó barátaink sem voltak elkészülve. —
Hisszük, hogy mostani vállvetett küzdelmünk
Ausztriával való jó viszonyunkat csak erősíteni
fogja; a százados ellentét teljesen megszűnik s
egy boldogabb.kor következik nemzetünk életében.
A hazánkért, szeretteinkért való aggódás
jelen napjaiban a királynak s két nemzetnek a
világ által megcsodált egyetértése ad reményt a
győzelemre.
Ez egyetértésben önmagának állított szobrot
Nagyasszonyunk s ebben él ma is közöttünk s
emlékezteti az uralkodóház tagjait a magyar
megbecsülésére, a két nemzetet a testvéries érzés
ápolására s az uralkodó iránti hűségre; példája
a nemzetiségeket a hazát megszerző és fenntartó
magyar nyelvének a megtanulására; élete a nőket
a hitvesi és anyai erények Hozzá hasonló gya
korlására; s szívjósága mindannyíunkat egymás
szeretetére, segítésére buzdít.
Gyermek elé fenségesebb példát alig állítha
tunk. Nevének ünnepén hálát lebegünk azért a
Mindenhatónak, a miért Öt adta nekünk, mikor
porba voltunk sújtva.
Bizzunk most is, hogy a sulytó kéz fel is
emel!
Á tanítás módszfirének egészségtani Melményei.
'
Pályanyertes dolgozat.
Irta: Paál István, jászárokszállási tanitó.
Valamint a külső test tisztántartására
az egészség egyik főkeléke, ugy a
belső szervezet mosakodása - mely
a mozgás és pihenés felváltott
munkája, s egyenes arányban fel—
használása által történik - az érte
lem, érzelem és akarat szerveinek
főkelléke.
Az általános tankötelezettség rendszere, melyet az
újabb korban a legtöbb állam elfogadott, a tömeges tanítás
és nevelés céljából a gyermekeket az iskolába rendeli. Ez
42
által bizonyos kényszerű viszonyok közé helyeztetnek a
gyermekek, még pedig olyan fejletlen, hat éves korban,
mikor zsenge szervezetükre legérzékenyebben hatnak
életviszonyaik mindennemű változásai. Azért ilyen körül
mények közt nyilvánvaló az a feladat, hogy a gyermekek
egészségét az iskoláztatásukkal kapcsolatban álló minden
káros hatástól meg kell ó^ni. Mert ha az állam köteles-f
ségévé teszi minden szülőnek, hogy gyermekét iskolába
járassa, akkor kötelessége arról is gondoskodnia, hogy ott
a gyermek testi és lelki épségét semminemű veszély ne
környékezze.
Ez pedig nehéz feladat. Általában nehéz az egészség
tan követelményeit kielégíteni ott, ahol sok ember van egy
csomóban. Hát még ' ha a vezetésre szoruló, szokatlan,
néha szinte természetellenes munkával elfoglalt, az egész
ség veszedelmének oly könnyen martalékául eső gyermek
csoportról van szó 1 Itt nem lehet elég az egészségtan
követelményeinek általános kielégítése, a tisztaság, a jó
levegü és világosság megszerzése, hanem egyrészt más
különleges intézkedésekre is van szükség, másrészt az
általános követelések kielégítésénél is a különleges szem
pontok tartandók szemelött.
Az iskola idevágó viszonyait az utóbbi évtizedekben .
•behatóan tanulmányozták úgy hazánkban, mint a külföldön,
így jutottak már több államban ama belátásra, hogy az
iskolás gyermekek egészségügyének felügyeletére orvos
szükséges. Ilyen iskolaorvosokról Belgiumban, Francia- és
Németországban már 30—35 évvel előbb gondoskodtak. —
Nálunk a nyolcvanas években nyilvánult erősebb mozgalom
arra indította a kormányt, hogy a középiskolákban ilyen
orvosokat alkalmazzon. De a népiskolák egészségügyi fel
ügyelete mai napig is csak a hatósági orvosok teendői
közé tartozik. Pedig az iskolaorvosokra itt még nagyobb
szükség volna, mint a középiskolákban. E hiányt tehát más
uton-módon kell pótolni és pedig leginkább úgy, hogy a
tanulók testi és szellemi egészségére szolgáló eljárásokat
és ismereteket az iskola munkájába, illetve a tanitás mód
szerének keretébe illesztve, kapcsolatosan eszközöljük. —
Sajnos, hogy erre nézve a különben nagy körültekintés s
43
készített, legújabb miniszteri tanterv sem nyújt utbaigazitásh)
Mivel pedig a tanitás bizonyos módszertani' eljárások
mellett bizonyos helyen: az iskolában történik, azért az
iskolai egészségügyi követelményeknek is két irányban kell
kiterjedni, u. m. az egészségtan belső és külső kellékeire.
A belső kellékekhez tartoznak: a tanitás rendszere és az
iskolai munkával kapcsolatbán álló betegségek; a külső
kellékekhez pedig az iskola épülete es berendezése.
I. Belső kellékek.
A tanítás rendszere.
/. A tanulók szellemére való hatásában.
Az 1868. évi magyar iskolai törvény XXXVIII. t.-c.
1. §-a az iskolázás kezdetét a hatodik életév végére tette,
ami igen korán van. De ha már igy van, e tekintetben
legalább kivételt kellene tenni az olyan gyermekekkel
szemben, akik testileg-lelkileg gyengék, vagy akikben nyil
vánvaló hajlandóság van bizonyos betegségekre, pl. gümőkórra, elmebajra stb. .
Igen sűrűn érkeznek, sőt egyre halmozódnak napjaink
ban a panaszok — és nem ok nélkül — hogy az iskola
túlterheli a gyermekeket. Erre nézve kiváló figyelmet ér
demelnek azon újabb törekvések, melyek számot vetve a
tanulók képességével, — éppen e képességek fejlesztésére
terméazetes, egészséges elveket állapítanak meg.Álnbár itt
is csak azok jönnek szóba, amelyek nem csupán p tanitás,
hanem az egészség ügyeivel is vonatkozásban állápak.
Az oktatás módszere mélyen belevág a tanulók túl-'
terhelésének kérdésébe. Ez a kérdés újabban úgy nálunk,
mint a külföldön erős mozgalmat teremtett. Ennek üdvös
eredményei bár lassan, de mégis mutatkoznak és pedig
egyrészt abban, hogy a szükséges ismeretek a gyermekek
kel nem száraz, sivár emlézés utján, hanem sokkal könynyebben, gyorsabban felfogható, s az elmét kevésbbé meg
erőltető módon: a szemléltetés utján közöltéinek; másrészt
abban, hogy a házi feladatok mennyisége, sőt néhol a
tanítási órák száma is kevesbedik. Ezzel szemben több
44
lesz a szabadidő, mely a gyermekek szórakozásara és ami
fő: elméje pihentetésére való. (Ezen és még több nagyhord
erejű, üdvös elveknek nagy követőjére találunk különösen
a jelenlegi fenköltszellemü közoktatásügyi miniszterünkben.)
A tanítás módszere rendszerbe foglalva megállapítja
azokat az elveket, amelyek szerint a tanulók értelmi kép
zése történik. Van általános és részletes módszertan. Az
általános, másképen tanitástan, szól a tanítási anyag- meg
választásáról, elrendezéséről, csoportosításáról; a tanítási
eljárásról, mely a tanmenettel s tanalakkal foglalkozik,
végre szól a taneszközökről és a tanítás alapelveiről. A
részletes módszertan pedig az egyes tantárgyak tanításánál
követendő eljárást állapítja meg.
Azonban ugy az általános, mint a részletes módszer
tannak magában kell foglalnia még. a tanulók szellemi és
testi egészségére vonatkozó azon eljárásokat is, amelyek a
tanítási módszer egészségtani követelményeinek nevezhetők.
Ezek közül, melyek a tanulók lelki egészségét célozzák,
szemelőtt tartandók a következők:
1. AXivel az összes, még a legelemibb szellemi folya
matok is időben folynak le; és mivel az a folyamat, az az
erőkifejtés, az a munka, amelynek minden egyesj folyamata
külön időt követel meg, — anyagon végbemeno^mozgás:
azért a 'tanterv és órarend is már ugy készítendő, hogy a
a fokozottabb figyelmet, s elmerülődést igénylő'tárgyakat a
reggeli órákban kelljen tanítani, amikor a szellem aránylag
legfrissebb.
2. Az elemi iskolákban általában tanácsos a tanítást
délelőttre és délutánra beosztani, mert az 5—6 órai egy
huzamban való tanítás nagyon kifárasztja a gyermek
lelkét. A hosszas szellemi munka által létrejött kimerülés
pedig nemcsak a lélekre, hanem a testre, az izommunkára
is csökkentöleg hat és viszont.
3. A nehezebb tantárgyakat több egymásután követ
kező órán át tanítani nem szabad, hanem könnyebb ter
mészetű foglalkozással váltakozva meg kell szakítani. A
szellemi munkaközben maga a munka emeli a munka
képességet és pedig nemcsak a munka folyamára, hanem
az azontúl terjedő időre is.
45
4. Az óraközi szünetek szórakozása, az elme pihen
tetésére vannak és csak akkor üdvös hatásúak, ha ele
gendő hosszúak, pl. 10—15 percig tartók. A túl hosszú
szünetek azonban a lélek ellustulását ségitik elő.
A szünet után nagyobb sebességgel, könnyűséggel
dolgozunk tovább, mint amilyent a szünet előtt egyáltalán
elérni képesek voltunk.
Mivel a szünetek általában az elme pihentetésére
vannak, éppen azért akár a több napi vagy heti időre ki
terjedő szünetre ismétléseket vagy uj dolgot tanulás végett
feladni nem szabad.
5. A szellemi munkában kezdettől fogva ellene mű
ködik a gyakorlatnak a kifáradás. Azért a munkaszüneteket
időpontjukra és tartamukra ugy válasszuk meg, hogy azok
a kifáradást enyhítsék, de ne gyengítsék egyszermint a
gyakorlékonyságot. A gyakorlékonyság pedig igen hathatós,
lélekháztartási elv, mely lehetővé teszi a múlt minden
munkájának a jövő érdekében való értékesítését.
6. A szellemi kifáradással együtt a testi munkaképes
ség is csökken. A testi kifáradás pedig a szellemi működést
zavarja nagy mértékben, sőt erősebben csökkenti, mint
ugyanoly tartamú szellemi munka.
Az értelmi mnnka végzése közben csökken az akarat
beli munka is, még pedig annál inkább, minél nehezebb a
feladat: azért mindig egyszerű, könnyen átérthető felada
tokat kell adni a tanulóknak s emellett időt engednünk a
gondolkozásra, hogy ebben is bizonyos önállóságra tegye
nek szert a tanulók.
7. Az a figyelem, melyet külső ingerek felfogására,
emlékképeknek elménkbe való idézésére használunk, azonos
természetű azzal az erővel, melyet testi munkát végző
szerveink izmaiban levő feszerök felszabadítására fordítunk,
midőn valamely cselekedetet nem gépiesen, öntudatlanul,
hanem akaratunktól függőleg, szándékosan végzünk.
8. Mivel egy-egy időpontban az agyelemek felhalmozott
erejének csak csekély része használható fel munka alakjá
ban, ennélfogva a huzamos közlő tanalak folytan szenve
dőleges állapotba utalt tanítvány elméje csakhamar el
44
lesz a szabadidő, mely a gyermekek szórakozásara és ami
fő: elméje pihentetésére való. (Ezen és még több nagyhord
erejű, üdvös elveknek nagy követőjére találunk különösen
a jelenlegi fenköltszellemü közoktatásügyi miniszterünkben.)
A tanitás módszere rendszerbe foglalva megállapítja
azokat az elveket, amelyek szerint a tanulók értelmi kép
zése történik. Van általános és részletes módszertan. Az
általános, másképen tanitástan, szól a tanítási anyag meg
választásáról, elrendezéséről, csoportosításáról; a tanítási
eljárásról, mely a tanmenettel s tanalakkal Táplálkozik,
végre szól a taneszközökről és a tanitás alapelveirok A
részletes módszertan pedig az egyes tantárgyak támlásánál
követendő eljárást állapítja meg.
Azonban úgy az általános, mint a részletes módszer
tannak magában kell foglalnia -még a tanulók szellemi és
testi egészségére vonatkozó azon eljárásokat is, amelyek a
tanítási módszer egészségtani követelményeinek nevezhetők.
Ezek közül, melyek a tanulók lelki egészségét célozzák,
szemelött tartandók a következők:
1. AXivel az összes, még a legelemibb szellemi folya
matok is időben folynak le; és mivel az a folyamat, az az
erőkifejtés, az a munka, amelynek minden egyes folyamata
külön időt követel meg, — anyagon végbemenő mozgás:
azért a tanterv és órarend is már úgy készítendő, hogy a
a fokozottabb figyelmet, s elmerülödést igénylő tárgyakat a
reggeli órákban kelljen tanítani, amikor a szellem aránylag
legfrissebb.
2. Az elemi iskolákban általában tanácsos a tanítást
délelőttre és délutánra beosztani, mert az 5—6 órai egy
huzamban való tanitás nagyon kifárasztja a gyermek
lelkét. A hosszas szellemi munka által létrejött kimerülés
pedig nemcsak a lélekre, hanem a testre, az izommunkára
is csökkentöleg hat és viszont.
3. A nehezebb tantárgyakat több egymásután követ
kező órán át tanítani nem szabad, hanem könnyebb ter
mészetű foglalkozással váltakozva meg kell szakítani. A
szellemi munkaközben maga a munka emeli a munka
képességet’ és pedig nemcsak a munka folyamára, hanem
az azontúl terjedő időre is.
4. Az óraközi szünetek szórakozása, az elme pihen
tetésére vannak és csak akkor üdvös hatásúak, ha ele
gendő hosszúak, pl. 10—15 percig tartók. A túl hosszú
szünetek azonban a lélek ellustulását ségitik elő.
A szünet után nagyobb sebességgel, könnyűséggel
dolgozunk tovább, mint amilyent a szünet előtt egyáltalán
elérni képesek voltunk.
Mivel a szünetek általában az elme pihéntetésére
vannak, éppen azért akár a több napi vagy heti időre ki
terjedő szünetre ismétléseket vagy uj dolgot tanulás végett
feladni nem szabad.
5. A szellemi munkában kezdettől fogva ellene mű
ködik a gyakorlatnak a kifáradás. Azért a munkaszüneteket
időpontjukra és tartamukra úgy válasszuk meg, hogy azok
a kifáradást enyhítsék, de ne gyengítsék egyszermint a
gyakorléKonyságot. A gyakorlékonyság pedig igen hathatós,
lélekháztartási elv, mely lehetővé teszi a múlt minden
munkájának a jövő érdekében való értékesítését.
6. A szellemi kifáradással együtt a testi munkaképes
ség is csökken. A testi kifáradás pedig a szellemi működést
zavarja nagy mértékben, sőt .erősebben csökkenti, mint
ugyanoly tartamú szellemi munka.
Az értelmi mnnka. végzése közben csökken az akarat
beli munka is, még pedig annál inkább, minél nehezebb a
feladat: azért mindig egyszerű, könnyen átérthető felada
tokat kell adni a tanulóknak s emellett időt engednünk a
gondolkozásra, hogy ebben is bizonyos önállóságra tegye
nek szert a tanulók.
7. Az a figyelem, melyet külső ingerek felfogására,
emlékképeknek elménkbe való idézésére használunk, azonos
természetű azzal az erővel, melyet testi munkát végző
szerveink izmaiban levő feszerök felszabadítására fordítunk,
midőn valamely cselekedetet nem gépiesen, öntudatlanul,
hanem akaratunktól függőleg, szándékosan végzünk.
8. Mivel egy-egy időpontban az agyelemek felhalmozott
erejének csak csekély része használható fel munka alakjá
ban, ennélfogva a huzamos közlő tanalak folytan szenvedöleges állapotba utalt tanítvány elméje csakhamar el-
47
46
-,hh a tanítás alakot gyakran válernyed. Azért legcélszeru
maOánbeszédével.
Xb- közlő, kifejtő, pár e-aga
az ,
9.
ftz értele,nfeileszto széllé
szórakozottsaga-
yamar kifárad,
álmosságában nyilvánul,
bg^ figyehnetlensegeb
'érzeiem és akarat kép
Ennek elűzésére "éneklése vagy pedig a p^° ~
testgyakorlatok igen haW
napok, hetek, hónapok
osztályok tanulói altalaegyesek, hanem az égesz oszW
ál|,,osak es
ban olyan levertek, szorakozotta . tc.mészeUSGn hevesebb
mondhatni rossz felfogásún • ,8
máskülönben egyeberedményt is képesek
’ az időváltozásban kerekor. Ennek oka, legtöbb
Z
p) bjzonyos
sendö. De lehetnek melyebb ok
vjszonyok. Azért az
telek- vagy élettani jelensége
kcU aíkalil9 esetekben mindig az a
...
síinkre álló tudást
_be
hasznáU biz0
Valamely angagna
naal.obb a hatása, ha azt
nyos számú ismébeegyszerre, egyhosszabb időre osztjuk szer,
huzarnban végezzük.
‘illetve ngoman bizonyos
A megismételt műnk - •
a jövőre nezve
Változás marad fenn‘munkakihasználást
. munkamegtakantast, a.az
jelent:
t clöbb teljes egészében atLegcélszerűbb az
9u 5sszctartozó részeket megolvasni.. Azután az érte mdeg a követke.
tanulni, ezt nem isméiéivé .sz
. s folytatjuk veg.g.
Zökre. Ekkor visszamegyünk az
>
a
lék(lllysag
Fődolog a figyelem, a meger.es,
utján való megszokj
n betanulással, toleg
cmiézésnél számba kell venni
a gyors tempót. Az előttünk már ismerős anyag ismételt
betanulását legcélszerűbb gyors tempóban végezni, mert
igy egyrészt rövidebb idő alatt halmozhatjuk az ismétlése
ket, másrészt pedig elkerüljük a figyelem elkálandozását,
mely a már ismert tárgyra nézve a lassú olvasásnál könynyen előáll. Szóval: tanulni is meg kell tanulni!
És még egyet. Mivel a lélek egészsége főképpen
annak tisztaságától függ: azért kiváló figyelemmel kell
lennünk a növendékek lelki tisztaságára. A bűn mocsokja
ugyanis elhomályosítja a lélek értelmét, megbénítja az ér
zelmét és a rosszra hajlandóbbá -teszi az akaratot, azaz
lerombolja benne az Isten képmását, a Szentlélek templo
mát, s igy képtelenné teszi az Istenség által megengedett
és kiszabott tökéletesség elérésére és rendeltetésének be
töltésére, hanem ehelyett magát, sőt még porhüvelyét is a
pokoli kárhozat örök veszedelmébe dönti.
(Folyt, köv.) ,
HIVATALOS RÉSZ.
5379. szám.
Valaasaayi négaktató-iatézeti igazgató, illetve vezete
tte arnak a „Gyermsk Mír“ ajánlása tárgyában.
Az állatvédelem eszméjének terjesztése, az állatok
iránti szeretet keletkeztetése, ápolása és igy az al átok
védelmére, gondozására irányítása a fejlődő nemzedekne
a tanitói nevelői munka állandó tárgyát kepezi. Az állatok
iránti szeretettel jár az emberszeretet magasztos érzésé: is.
Azért az Á. V. E. az általános nemes emberi erzulet kiala
kítására és igy a tanitói munka támogatására is sokat tesz.
Szinte parancsoló kötelessége az iskolának az allatvedelem
eszméiének terjedését elősegíteni..
Az 0 Á E mint az előző években, most is kiadta
eszméit terjesztő Gyermek Naptárát, melyben nemcsak a
gyermeki szivet és lelket jóra vezető es gyonyorkodteto
olvasmányok vannak az állatok szeretetet, vede met szol
gáló tartalommal, melynek megírásával több kitűnő iro
szeretettel fáradozott, hanem azért is megérdemli a tér-
48
49
jesztést, mert minden naptár 10 f. árából 1 fill. az Eötvös. alapra, a tanítóság özvegyeinek, árváinak a perselyébe jut.
A naptár külső kiállítása tetszetős s ára csekély.
A Gyermek Naptár ily nemes célok szolgálatában
állván, azok terjesztését tankerületem tanítósága figyelmébe
melegem ajánlom s kérem hassanak oda, hogy azt mentői
több gyermek megszerezze. Alegrendelés az Országos
Állatvédő Egyesület címére utalványon eszköziendő. Buda
pest, IX. Ernő-utca 11—13.
Szolnok, 1914. október 20-án.
Kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
5667. szám.
Pályázhatnak a vármegyei tanítótestületnek rendes
tagjai, akiknek fin- vagy leánygyermeke felső iskolában
folytatja tanulmányait.
. Vagyontalansági és az utolsó évfolyam taneredményét
feltüntető bizonyítvánnyal felszerelt kérvények folyó évi
december 1-ig a vármegyei tanítótestület elnökségéhez
Szolnokra küldendők.
Szolnok, 1914. november hé) 2.
Oreskó Dezső,
Brózsik Pál,
vm. tanitótest. főjegyző.
vm. tanitótest. elnök.
Körlevél.
Vegyes közlemények.
Jász-Nagykim-Szohiok vármegye valamennyi állami
iskolai gondnokságának, állami iskola igazgató és vezető
tanítójának a helyi költségvetés végeredményét feltüntető
X. számú kimutatás beterjes.rése tárgyában.
Kinevezés. Baja Mihály tarkövei ref. lelkész az ottani
áll. elemi iskolák gondnokságának elnökévé kineveztetett.
Hivatkozva az 1915. évi október hó 28-áu kelt 6520.
szám alatt kiadott körlevelemre, felhívom a lekinletes
Címet az 1914-15. tanévi költségvetésnek mielőbbi, de leg
később folyó évi november hó 20-ig hivatalomhoz beterjesztésérc.
Hangsúlyozom, hogy a szabályszerűen felszerelt, okmányoll és indokolt 3 példányban beterjesztendő költség
vetés a nmlt tanévinél; szemelött tartása melléit akként
állítandó össze, hogy eltérés ne legyen, sőt a mai nehéz
hadügyi állapotra való tekintettel a költségvetés kiadási
tételei lehetőség szerint leszállitandók,
Szolnok, 1914. november 2.
Kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
kir. s. taiifelügyWő.
121 — 1914. szám.
Pályázati hirdetés
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanítótestület az
Eötvös K. Lajos alapítvány 1914. évi kamatára (kb. 40 k.)
pályázatot hirdet.
Választás. A karcagi róni; kath. iskolaszék Perényi
Máriát rendes tanítónővé választotta.
Szabadság engedélyeztetett Csekey Margit tiszaföldvári, Szentimrey Mártha cibakházai, Korda Júlia mező
túri és Inczéné Ősz Anna áll. tanítónők, Schefferné Féhérváry Gizella jászladányi közs. óvónő részére.
Állásáról lemondott Lövey Lajos pusztamonostori
róm. kath. tanitó.
Nyugdíjintézetbe való felvétel. A vall, és közokt.
minisztérium elrendelte Gombkötő Magda jászárokszállási
és Kis Anna szolnok-szandai áll. tanítónőknek az orsz.
tanítói nyugdíjintézetbe való felvételét.
Családi pótlék folyósítás. Erdélyi János tiszaföldvári állami. tanitó részére 200 kor. családi pótlékot
folyósított a vallás és közokt. minisztérium.
Polónyi Jolán óvónő képezdei magántanulónak a
kir. tanfelügyelő ur megengedte a szolnoki egyik óvoda
látogatását a gyak. foglalkozás megfigyelése céljából.
Helyettesítések. Almássy Mária a jászberényi áll.,
Panka Margit a pnsztafelsővarsányi uradalmi, Szűcs István
a turkeve-turpásztói állami, Kindlovits Margit a turkevefehértói áll., Massáth.Margit a szelevéuyi áll. elemi nép
iskolának helyettes tanitói (női) minőségben van alkalmazva.
50
Iskola bezárás. Az alispán ur beszüntette a tanítást
Tiszaroff községben vörheny, Tiszasüly községben kolerában
történt megbetegedés miatt.
Katonai szolgálat teljesítése alól való felmen
tését kérte egyes hadba vonult kartársainknak az iskola
fentartó arra való hivatkozással, bogii távolletuk alatt az
iskolai munka teljesen szünetel. Ezen keresek azonb •
nem teljesittettek.
Mihály Ignácné, ö’zv. tanitóné részére 20 kor. állam
segélyt engedélyezett a vallás és közokt. minisztérium, ki a
kérvényében jelzett lakóhelyén, Törökszentmiklóson nem
volt feltalálható. Ha a kartársak közül valaki tud tartóz
kodásáról, szíveskedjék érlesiteni a kir. tanfelügyelőséget.
A polgári iskolai tanulók tandijelengedésénel
a hadba vonultak gyermekei előnyben részesitendők a v.
és közokt. minisztérium rendeleté szerint.
Államsegély engedélyezés. A vallás és közokt.
minisztérium a dévaványai községi állandó menedékház
fenntartására évi 200 kor. államsegélyt engedélyezett.
Iskolajelleg változás. Jászapátiban a f. tanévben
maqán polgári leányiskola nyílt meg. A Jászapáti Noegylet
most ezen iskkola fenntartását 'magára vallalta s igazgató
jává Weic Jozefa s tanítónőjévé SIczák Erzsébet oki.
polgári iskolai ianitónöket választotta meg.
Díjtalan helyettesítések. A kartársi szeretet és
erős hazafias érzés bizonysága az, hogy a harctéren küzdő
kartársainkat az iparos tanonciskolában díjtalanul, ónként
és készségeiéi helyettesíti a tanonciskolái tanítótestület.
Tanitók a polgárőrségben. A rend és közbizton
ság fentartására az erre önként vállalkozó férfiakból
Szolnokon polgárőrség alakult, melybe a tanitók és tanárok
majdnem kivétel nélkül beléptek.
VII. évfolyam,
Szolnok, 1914. november 25,
4. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelugyelőség és
a vármegyei tanítótestület
______ HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
. Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő : Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György Nagy Károly, Tóth József.
A magyar hadikölcsön.
i íi büszkeség töltheti el lelkünket a készség a
lelkesedés láttára, mellyel hazánk minden rendű
Polgára siet átadni a nemzetnek nélkülözhető
tőkéjét.
Ez is bizonyítja, hogy fiaink harci vitézsége
nem az ősemberj nyers erő és bátorságnak ön
tudatlan megnyilatkozása, de öntudatos hazaszeretetbo1 fakad. Ez a magasztos érzés közös az
^hon maradottakkal. Ez nyilvánul újabban a
hadikolcson jegyzésében.
Láthatják ebből is ellenségeink, hogu igaz
ságunk érzetében küzdeni akarunk a teljes
győzelemig. S ha a fegyvert katonáink kezéből
kiütni nem tudják: a szükség sem fogja -letetetni
velük, mert az egész nemzet áll hátuk mögött.
ö ha elfelejtették, hogy ellenségeinknek mindig
hatara irtuk: «Ne bántsd a magyart!» most
örökre emlékezetükbe akarjuk vésni.
52
A tanitói kar önérzettel láthatja a nagy
napokban békés munkájának s a népre való be
folyásának sikerét.
Több oldalról értesültünk,, hogy sok helyen
a nemzeti kölcsön ismertetői, a buzdítok, példa
adók: a tanítók.
Vármegyénk tanítósága is lelkesedéssel ka
rolta fel a kölcsön ügyét, melyre vm. egyesüle
tünk elnöke a következő felhívásban kérte a
tanitói kart:
Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Tanítótestülettől, Szolnok.
127—1914. szám.
Felhívás
7
iáimig mm tanítóik
Kartársak! Testvérek!
A magyar dicsőség újból fényesen ragyog! Dicső
példái vannak az összes harctereken. Minden nemzet,
harcban áll velünk, vagy nem, csodálattal szemléli azt a
bátorságot, amellyel a magyar katonák küzdenek. Nemes
hevület dobogtathatja szivünket, mert ebben a mi emberöltőnyi idegsorvasztó munkánknak gyümölcse érett meg.
Mi tanítottuk ezt a nemzedéket hazaszeretetre, bátorságra,
halálmegvetésre, mi oltottuk szivébe a mai katonának azt
a ma oly messze tündöklő nemes érzést: «A haza minde
nekelőtt!^ Őszinte öröm tölthet el minden tanitó szivet,
hogy tanításunk dúsan termő talajra talált. De nemes
büszkeség is töltheti el keblünket, mert a hazáért dicső
séggel küzdő katonák között ott vannak a mi Testvéreink
is. Akik eddig elméletileg tanították a hazaszeretet nemes
példáit, ma ők a példaképek, a magyar vitézség ragyogó
példái, akik imádott hazánkért áldozzák élctökct és verőket
s nemzetükért, érettünk szenvednek és dicső halált halnak.
Kartársak! Testvérek!
55
Ezek a csatatéren teljesítik kötelességeiket. De nekünk
itthon vannak kötelességeink. Elsősorban kötelességünk az
itthon maradottak gyámolitása, tanácsokkal ellátása, a
hadba vonultak levelezésének lebonyolítása? Ezt' — dérti
kétlem — minden tanitó megteszi. Kötelességünk' a hadbávonultak itthon maradt árváit gondozni. Ezt is mégteSszük.
Kötelességünk az itthon maradottakat polgárőrökként"védelmézni. Azok vagyunk. Kötelességünk a községünkben
megsebesült és hősi halált halt férfiakat a nemes - haza
szeretet példáiként tanítványaink elé állítani. És tudom,
bármily nehéz kötelességeket rójjon ránk ez a. világháború,
mindannyian nemes hevülettel teljesítjük azt.
Kartársak! Testvérek!
?
Most a haza fordul az ő gyermekeihez. A négy
hónap óta dúló dicsőséges háború rengeteg nemzeti
vagyonúnkat emésztette fel, üres'az állampénztár. És ki
tudja, mikor lesz a háborúnak vége. Már pedig a háború
hoz nemcsak bátorság, haláltmegvető vitézség, hanem pénz
is, főként pénz kell. Ezt kér most tőlünk a Haza! Ne
zárkózzunk el a kérés elől. Igaz, szegények vagyunk. De
szegénységünk dacára kötelességeink vannak itt. Menjünk
az általánosan ismert jómódú gazdálkodóhoz, iparoshoz,
mondjuk el neki a hadikölcsön felette szükséges, de
egyszersmint hasznot hajtó voltát s .nem hiszem, hogy a;
tanitó rábeszélő, felvilágitó szava kárba veszne. Ha szegény
emberek tizen-huszan vesznek egy-egy kötvényt; iskolai
vagy más célra alapítványul lehet tenni. A szövetkezetek,,
•amelyeknek Ti lelkei vagytok, jegyezzetek minéltöbbkötvényt, hiszen ennél biztosabb értékpapír ma . nincsen.
Hívjátok össze a népet, buzdítsátok, agitáljatok, mert hiszen
a nemzeti kölcsön előreremtésében nagy feladat.hárul a
tanítóság vállaira. Ne nézzéték, hogy rövid az idő, gyűjtse
nek minél több aláírást s a bejelentést mi szívesen közve
títjük. Lehet az aláírást táviratilag is bejelenteni. Ha sze
gények vagyunk is, mi is jegyezhetünk a lapokban ismer
tetett módozatok szerint 100-100 koronás ''líqt vényt,,
különösen az állami tanítók, kik előleget kapnak a köt
vényre, kamat nélküli kölcsönt, amelyet 12 hó alatt kell
visszafizetni. Mondjunk le valamely eddigi napi élvezetünk-''
54
ről s a sok kicsiből össze fog gyűlni a nagy, amit a
nemzet oltárára áldozhatunk.
A magyar tanítóságról jóleső érzéssel lehet meg
állapítani, hogy a háború által reá rótt nehéz munkából
hivatás és hazaszeretetétől vezérelve, eddig is megtette
kötelességét. Ez is kötelességünk.
Kartársak! Testvérek!
A hazaszeretet szent nevében meleg szívvel kérünk
Titeket: Teljesítsétek kötelességeteket!
Szolnok, 1914. november hó 15-én.
Oreskó Dezső,
Brózsik Pál,
vm. tantest, főjegyző.
vm. tantest, elnök.
Á taoiíás imtarte ^szséntaiii Röveíelwényei.
Pályanyertes dolgozat.
Irta:
Paál István, jászárokszáhási tanitó.
2. A tanulónak testi szervezetére való hatásában.
A tanításnál nagy figyelemmel kell lenni a tanulók
szem egészségére. Álért kétségtelen, hogy a szemek eről
tető munkája, főleg közel nézve, rossz világításnál, létre
hozhatja vagy haladásában elősegilheti korunk legelter
jedtebb szembaját: a rövidlátást. Sajnos, a rövidlátás
iskoláinkban napról-napra fokozódik. Hiteles számadatokkal
igazolják, hogy a rövidlátók aránya a tanulók számához a
következők;
falusi iskolákban
.
.
.
városi elemi iskolákban
.
.
570
felsőbb leányiskolákban
.
.
770
reáliskolákban
.
.
.
19'7°
gimnázium alsó osztályaiban 13—15%*
felső
40 -60% 26 2°0
A rövidlátás ellen
nevezetesen:
sok irányban
kell intézkednünk,
1. A kifogástalan világítás mellett figyelemmel kell
lennünk a munkabeosztásra.
2. A tanuló ne legyen kényszerítve a közeinézésre,
olvasás és írásra vagy másr hasonlóra. Öe ha Már mégis
végzi ezeket, akkor a szem és a tárgy között legyen meg
legalább a 30—35 centiméter távolság. Azután csak jó
nyomású könyveket használjon a tanuló és csak jó papí
ron, egészen fekete tentával írjon.
Különös gondot érdemel a könyvnyomtatás. A papíros
sohase legyen vakító fehér, s a túlsó oldal betűi ne Ját
szódjanak át. A betűk egyszerű, éles metszésű, kettő
nagyságú és távolságú latin betűk legyenek. A cifrázott
nyomott vagy irott betűk feltétlenül kerülendők.
Nagyfontosságu az egészségtan szempontjából a betűk
nagysága, a sorok távolság és hosszúsága is. Az apró
betűk, a sűrű és hosszú sorok kerülendők.
Ugyanilyen szabályok tartandók szemelótt az írással
is. írassunk jó nagy betűkkel, kellő sortávolsággal és elég;
vastagon fogó tollal. A gyermekek igen szeretik a vékony:
fogásu tollakat, de ne engedjük azokat használni, valamint
az irónnal és palavesszővel való írást sem. A színes
tentávalés irónnal való írást pedig teljesen száműzzük,
amennyiben nagyon rontják a látást. A dűlt irás helyett
használjuk az áhóirást, mert ennél a gyermek nem hajol
az irás fölé, nem ül ferdén, nem nyomja a mellét és nem
görbíti a derekát. Iskolákban ez az írásmód a legcélszerűbb.
3. Az írásnál, olvasásnál, rajzolásnál és kézimunkánál
folyton ügyeljünk a helyes testtartásra.
4. A tanításra figyeléskor is követeljük meg a gyer
mekektől az egyenes ülést. A kezek ilyenkor ölbe, a4
padra vagy pedig hátratéve legyenek, de sohasem a
mellen, karban, mert ez veszélyes, amennyiben nyomást
gyakorolnak a még zsenge, fejlődő mellre és tüdőre, s
igy a légzést is akadályozzák. A lábak pedig egymás
mellett, egész talpukkal a padlón vagy a zsámolyon
pihenjenek.
*
Az elemi iskolákban az egészségtant, mint külön tan
tárgyat, nálunk nem tanítják sehol. Ily módon való tanítása
felesleges is. Hisz nincs tantárgy s annak egyetlen pontja,
amelynek tanítási módszerébe a száz és ezerféle beteg
56
57
séget előidéző okokat és az azok elkerülésére szolgáló
eszközöl et, utbajgazi ásókat ez ügyes, képzett, hnaását
szerető és buzgó tanitó alkalmas helyeken be nem illeszt
hetné. Hanem az kívánatos dolog volna mégis, hogy vala
melyik jelesebb iskolaorvos ez iskola egészségügyére
vonatkozó kézikönyvet megírná-a. tanítóság részére. De ez
még most teJjesen hiányzik. Az iskola egészségügyére
vonatkor utasítások
amint ezt a jelen értekezésem
elején is említettem
még a legújabb miniszteri tantervből is hiányzanak. Pedig ezek feltétlenül szükségesek
volnának, különösen a kezdő tanítók tájékoztatására. Addig A
is tehát, míg ily kézikönyvek és utasítások megszületnek,
szolgáljanak eszközökül a következő eljárások:
1. A tanitás tisztaságszemlével kezdődjék mindig. A
tanitó utasítsa a növendékeit, hogy reggeli felébredéskor
keljenek fel azonnal, s hogy kezüket, arcukat, nyakukat és
mellüket friss vízzel és szappannal .mossák meg jól. Fogai
kat tisztítsak, hajukat fésüljék meg. Az iskolában tiszta
ruhában és tiszta lábbelivel jelenjenek meg. A tanitó vizs
gálja még néha-néha a gyermekek alsó ruháit is, azaz
fehérneműit is. Ha esetleg tisztátalan Ságot észlel, szeretette]
figyelmeztesse arra a gyermeket és müveit emberhez méltó
tapintatossággal üzenje meg a szülőknek vagyis kímélete
se.] hívja iel figyelmüket a tisztaságra.
körmök tisztán és rendbentartását köve
teim kell mindenkor. Figyelmeztetni kell a tanulókat hogy
eves előtt mossák meg kezeiket mindig, evés után pedig
öblítsék ki szájukat tiszta vízzel.
3. A köpkodés eltiltandó, nemcsak azért, mert ízlés
telen, hanem azért is, mert egészségtelen, amennyiben az
emésztéshez feltétlenül szükséges értékes nedv pazaroltatik, azonkívül a köpet felszáradása után felszálló részecs
kékkel, a belélegzés utján, különféle betegségek csirái '
jutnak a testbe. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor a köpetcseszebe vagy pedig a zsebkendőbe köpjenek. Az orrot is
csak a 'zsebkendőbe törüljék mindig.
4, Az iskolába vagy
gondosan Je kell tisztítani.
lakásba lépés előtt, a lábbeliket
5. A szemetelést megtűrni nem szabad. A papír
darabok, ételmaradékok, gyümölcshéjak és magvak stb.
szétszóródásától óvakodni kell.
.
6. Ha kívülről jönnek, a felső ruhákat az előszobá
ban vagy folyosón vessék le és helyezzék el és csak
kimenetelkor vegyék fel ismét a növendékek.
7. A szájat mindig, de különösen szélben és hidegben
csukva tartsák a gyermekek.
8. A szabadidők mindig az udvaron, a kertben vagy
legalább folyosón töltsék a gyermekek, mely idő alatt a
termet szellőztetni keli mindig.
9. ülésben, járásban a testet folyton egyenesen tart
sák. Az irás, olvasás, rajzolás és kézimunkánál, sőt még a
figyelésnél is, sohasem görnyedve, hanem a felső testet
egyenesen tartsák a gyermekek.
»10. Félhomályban vagy alkonyaikor az irás, olvasás,
rajzolás és kézimunkázás feltétlenül kerülendő. ,
11. Vigyázni kell, hogy vakító fényesség ne érje a
szemet, s hogy munkaközben a nap ne süssön a munkára
és hogy a test árnyékot ne vessen rá.
12. Meg kell kívánni, hogy a gyermekek egész biza
lommal jelentsék, ha 1 elyükről nem látják jól a táblára
írottakat vagy nem hallják jól a tanítást; ha hidegcs vagy
túlságos meleget, léghuzamot éreznek; ha valami bajuk
van, rosszul érzik magukat vagy pedig ha szomszédjuknak
esik baja; végre ha otthon beteg valaki vagy ragadós
betegség van a háznál.
Ezen kívánalmaknál és útbaigazításoknál az okokat
és a célt mindenkor meg kell magyarázni természesen.
*
Csak abból a gyermekből, válik egészséges, életrevaló,
erős, hasznavehető munkás ember, aki kerüli mindazt, ami
az egészségnek árt. Különösen kerülni kell a szeszes
italokat és a dohányzást, mert ezek testet és lelket egyaránt
tönkretesznek. Csak a józanság .és tiszta erkölcsösség teszi
boldoggá az életet. Csak az épelméjű és munkabíró
emberek tehetik boldoggá önmagukat, családjukat és a hazát.
Ép testben ép lélek — tartja a közmondás. Az isko-
58
59
Iának lehat mindenekelőtt a tanulók testének épséqben
tartására kel! törekednie.
Tanítsuk meg a gyermekeket játszani, futni, mászni,
ugorni, küzdeni. Evégból, ha más tér nincs, ki kell vinni
őket a szabadba, legalább ősszel és tavasszal, télben pedig
hógolyózni, szánkázni vagy jégen csúszkálni. Mindezen
gyakorlatokat azonban csak mértékletesen, a józan ész
határain belül és kellő .felügyelet mellett eszközöljük,
nehogy magukban vagy pedig egymásban kárt tegyenek.
Ahol a viszonyok megengedik, ott testgyakorló térről,
sőt tornateremről is kell gondoskodni. De itt is fő a Vigyá
zat. Vigyázatlanság miatt már számtalan gyermek vált
nyomorékká. Nem szabad a testgyakorlatot sem a szer
telenségig űzni. Nálunk éppen a testgyakorlatok körül
forog fenn a legnagyobb szélsőség, mondhatni fonákság,
mert a legtöbb helyen éppen semmi gondot sem fordítanak
reá, ahol pedig gondolnak reá, ott meg aqyoncsinálják.
Azért legjobb a középút!
A. testgyakorlatok összekapcsolhatók az érzelemkép
zéssel is, melynek hathatós eszközei az énekek és dalok
A magyar ugy is mindjárt elcsügged, s boldogtalannak
érzi magát a legkisebb bajokkal szemben is. Példát kell
vennünk a japánoktól, kik mindig vígak és jókedvüek
Törekedni kell tehát, hogy a gyermekek túl bírják tenni
magukat minden bajon.\ Ezáltal az élet édesebbé és
hosszabbá tehető.
Iparkodjunk egészségtani eljárásunkat ugy alkalmazni
és irányítani, hogy azokat a gyermekek nocsak az iskolá
ban, hanem odahaza, a környezetükben, sőt még felnőtt
körútiban is érvényesítsék.
Értessük meg a növendékekkel és véssük mélyen a
lelkűkbe azt, hogy mindennemű betegségben csak szakértő
egyénhez: orvoshoz forduljanak tanácsért és hogy a
kuruzslóktól különösen óvakodjanak.
3. Iskolai betegségek.
Némely betegségek az iskolai élet folyamán fejlődnek
melyek kevesebb joggal az iskolára, illetve a tanulásra
vezethetők vissza. Ezek az úgynevezett iskolai betegségek
közül felemlitendök:
1. Az általános táplálkozási zavarók. Különösen az
iskolábajárás kezdetén a szokatlan huzamos ülés, a tan
terem rossz levegője, s a szellemi munka következtében a
gyermek veszt élénkségéből és könnyen fárad. Étvágya
csökken és emésztése zavart. De rendszerint a gyermek
megszokja az iskolai életet és egészsége csakhamar
visszatér.
2. Vérkeringési zavarok. A tartós iskolai foglalkozás,
célszerűtlen ülőhelyzetben, lehajtott fővel, összeszorult
mellkassal fejfájást és orrvérzést okózhat. Fejfájást okozhat
még a tanterem túlzsúfoltsága, a romlott levegő stb.
3. A gerincoszlop elgörbülése. A gyermeknek a rossz
szerkezetű iskolapadokban való irásközbeni helytelen
ülésétől származik. A gerinc felső részének domborúsága
jobbra, az alsó része balra néz. A jobb lapocka nagyon
kiáll és a jobb bordák nagyon domboruak és egymástól
eltérők. A bal bordák hátul laposak. A bal mellkas nagyon
domború, s a szegycsont hátratodódott. Az egész termet
alacsony. Ezt ámbár nem pusztán az iskola káros be
folyásai, hanem örökölt beteges hajlam, rossz életmód
idézik vagy segítik elő. Lányoknál gyakoribb, mint fiuknál.
4. A közellátás. Az iskolázás a látásra határozottan
káros hatású. Különösen ha a gyermek rossz világítás
mellett rossz szerkezetű padokban, célszerűtlen íróeszkö
zökkel ír vagy rajzol és apró, rossz nyomású könyveket
olvas. Nagyszámú alapos vizsgálatok mutatják, hogy ugyan
azon iskolában osztályról-osztalyja, mindegyre több a
közellátó. A közellátók száma a városi iskolákban nagyobb,
mint a falusiakban, s hogy a közellátás foka osztályrólosztályra, évről-évre emelkedik.
5. Elmezavarok. Hogy az iskolázás elmezavarok
fejődésére ad okot, az nem bizonyos, sőt csak nem is
valószínű. Az elmezavarok okát többnyire az örökölt
hajlamban vagy pedig más körülményekben — szeszivás,
dohányzás, némabün — lehet megtalálni. Az azonban bizo
nyos, hogy némely tanulóval a szellemi túlterhelés kise|)bnagyobb fokú idegességre ad alkalmat.
58
59
Iának léhát mindenekelőtt a tanulók testének épséqben
tartására kell törekednie.
Tanítsuk meg a gyermekeket játszani, futni, mászni,
ugorni, küzdeni. Evégből, ha más tér nincs, ki kell vinni
őket a szabadba, legalább ősszel és tavasszal, télben pedig
hógolyózni, szánkázni vagy jégen csúszkálni. Mindezen
gyakorlatokat azonban csak mértékletesen, a józan ész
határain belül és kellő felügyelet mellett eszközöljük,
nehogy magukban vagy pedig egymásban kárt tegyenek.
Ahol a viszonyok megengedik, oít testgyakorló térről,
sőt tornateremről is keil gondoskodni. De itt is fő a vigyá
zat. Vigyázatlanság miatt már számtalan gyermek vált
nyomorékká. Nem szabad a testgyakorlatot sem a szer
telenségig űzni. Nálunk éppen a testgyakorlatok körül
forog fenn a legnagyobb szélsőség, mondhatni fonákság,
mert a legtöbb helyen éppen semmi gondot sem forditanak
reá, ahol pedig gondolnak reá, ott meg agyoncsinálják.
Azért legjobb a középút!
A testgyakorlatok összekapcsolhatók az érzelemkép
zéssel is, melynek hathatós eszközei az énekek és dalok.
A magyar úgy is mindjárt elcsügged, s boldogtalannak
érzi magát a legkisebb bajokkal szemben is. Példát kell
vennünk a japánoktól, kik mindig vigak és jókedvüek.
Törekedni kell tehát, hogy a gyermekek túl bírják tenni
magukat minden bajon. Ezáltal az élet édesebbé és
hosszabbá tehető.
Iparkodjunk egészségtani eljárásunkat' úgy alkalmazni
és irányítani, hogy azokat a gyermekek necsak az iskolá
ban, hanem odahaza, a környezetükben, sőt még felnőtt
korúidban is érvényesítsék.
Értessük meg a növendékekkel és véssük mélyen a
lelkűkbe azt, hogy mindennemű betegségben csak szakértő
egyénhez: orvoshoz forduljanak tanácsért és hogy a
kuruzslóktól különösen óvakodjanak.
3. Iskolai betegségek.
Némely betegségek az iskolai élet folyamán fejlődnek
melyek kevesebb joggal az iskolára, illetve a tanulásra
vezethetők vissza. Ezek az úgynevezett iskolai betegségek
közül felemlitendők;
1. Az általános táplálkozási zavarok. Különösen az
iskolábajárás kezdetén a szokatlan huzamos ülés, a tan
terem rossz levegője, s a szellemi munka következtében a
gyermek veszt élénkségéből és könnyen fárad. Étvágya
csökken és emésztése zavart. De rendszerint a gyermek
megszokja az iskolai életet és egészsége csakhamar
visszatér.
2. Vérkeringési zavarok. A tartós iskolai foglalkozás,
célszerűtlen ülöhelyzetben, lehajtott fővel, összeszorult
mellkassal fejfájást és orrvérzést okozhat. Fejfájást okozhat
még a tanterem túlzsúfoltsága, a romlott levegő stb.
3. A gerincoszlop elgörbülése. A gyermeknek a rossz
szerkezetű iskolapadokban való irásközbeni helytelen
ülésétől származik. A gerinc felső részének domborúsága
jobbra, az alsó része balra néz. A jobb lapocka nagyon
kiáll és a jobb bordák nagyon domboruak és egymástól
eltérők. A bal bordák hátul laposak. A bal mellkas nagyon
domború, s a szegycsont hátratedódott. Az egész termet
alacsony. Ezt ámbár nem pusztán az iskola káros be
folyásai, hanem örökölt beteges hajlam, rossz életmód
idézik vagy segítik elő. Lányoknál gyakoribb, mint fiuknál.
4. A közellátás. Az iskolázás a látásra határozottan
káros hatású. Különösen ha a gyermek rossz világítás
mellett rossz szerkezetű padokban, célszerűtlen íróeszkö
zökkel ir vagy rajzol és apró, rossz nyomású könyveket
olvas. Nagyszámú alapos vizsgálatok mutatják, hogy ugyan
azon iskolában osztályról-osztályra, mindegyre több a
közeílátó. A közellátók száma a városi iskolákban nagyobb,
mint a falusiakban, s hogy a közellátás foka osztályrólosztályra, évről-évre emelkedik.
5. Elmezavarok. Hogy. az iskolázás elmezavarok
fejődésére ad okot, az nem bizonyos, sőt csak nem is
valószínű. Az elmezevarok okát többnyire az örökölt
hajlamban vagy pedig más körülményekben — szeszivás,
dohányzás, némabün — lehet megtalálni. Az azonban bizo
nyos, hogy némely tanulóval a szellemi túlterhelés kisebbnagyobb fokú idegességre ad alkalmat.
60
61
II. Külső kellékek.
Az iskolaépület és berendezése.
A tömeges tanítás és nevelés az iskolában történik.
Az iskolai munkának pedig nagyrésze az irás és olvasás,
esetleg rajz és kézimunka, tehát csupa ülő, sok világossá
got kívánó, szemfárasztó és figyelmet lekötő foglalkozás.
Azért a világosságnak oly nagynak kell lenni, hogy még
ily munkát is a legkevésbé erőltessék meg a szemet; a
padoknak, hogy az ülés, tartás se legyen hátránnyal a test
növekedésére; a szellőzésnek, hogy a levegő a tanterem
ben állandóan friss maradjon és a munkarendnek, hogy ez
a gyermek testi szervezetét és elméjét ne erőltesse meg.
Az iskolaépületre nézve az egészségtan a következő
képpen rendelkezik:
1. Az iskolaépületnek [ehetőleg emelkedettebb helyen
épültnek és száraznak, a fűtésnek .és a vele kapcsolatos
szellőzésnek kifogástalannak kell lenni. A tantermet tanítás
előtt és után állandóan, sőt még óraközben is szellőztetni
kell.
2. A tanterem ne legyen hosszabb 10, szélesebb 7
és magasabb 4—4l/2 méternél, mert különben nem lehet
jól látni a táblát, hallani a tanítást, kérdést és felelést és
nem lehet ellenőrizni a figyelmet sem.
3. Egy tanteremben ne legyen több 60 — 70 tanulónál,
hogy minden tanulóra essék legalább 1—l1., négyzetméter,
illetve 4—6 köbméter levegő. — természetesen rendes
szellőztetéssel.
4. A padoknál legfontosabb, hogy azok megfeleljenek
a tanulók természetének. E fölött folyton vitatkoznak a
szakemberek, de még mindig nem sikerült cldönteniök,
hogy melyik a legkényelmesebb és mégis egyenes test
tartásra kényszerítő padok. Jelenleg legjobbnak bizonyultak
a Feiwel-féle és az ehhez hasonló rendszerű, 2—4 üléses,
a gyermekek nagyságához mérten készített padok.
5. A világosság tekintetéből az iskola szabadon
álljon. Magas és széles ablakait szemben levő ház, kerítés
vagy fa koronája ne árnyékolja be. A világosság balról s
kissé hátulról-fölülröl essék. Az ablakok délnek vagy
nyugatnak ;nyíljanak. A mesterséges világítást lehetőleg
kerülni kell. De ha elkerülhetetlen, akkor megfelelő, leg
alább 10 gyertyafényéi, teljes világítást kell juttatni minden
egyes tanuló asztalára.
6. A gyakori seprés igen kívánatos. De utána a port
gondosan lé kell törülni a falakról és bútorokról. Legjobb
a padlót e célra készített olajjal bevonni és pedig mennél
gyakrabban, a seprést pedig mindig olajos fürészporral
eszközölni. Minden esetben szükséges még a padlót
mennél gyakrabban felmosni.
7. A tanteremben, folyosókon alkalmas helyekre ele
gendő számú köpetcsészéket kell alkalmazni. Legjobbak a
zománcozott csészék. Ezeket állandóan tisztán kell tartani,
s naponkint friss vizzel megtölteni. Követelni kell szigorúan,
hogy a köpések mindig a csészébe irányitassanak.
8. A felső ruhák, kalapok, ;kendők mindig az elő
szobában vagy a folyosón hagyandók, mert ezek, különösen
esős vagy téli időben, rendesen nedvesek, s igy a test
melegétől vagy a tanterem fülledtségétől származó bűzük
kel még inkább rontják az amúgy is >eléggé romlott iskolai
levegőt.
9. A tisztaságra kiváló gondot fordítanék minden
irányban, mert éppen az iskola tisztátalanságai idézik elő
legnagyobb részben a tüdővészt és a gyermekhalandóságot.
10. Az illemhelyek gondosan és elégendő számban
készíttessenek. Ezek folyton tisztántartandók s hetenkint
legalább kétszer mésztejjel bőven leöntendök. Az illem
helyekre menésnél — a megbízhatóbb növendékek közül
vigyázókat kell állítani, akik a rendre és tisztaságra
felügyelnek, s az esetleges rendetlenségről őszintén és
híven beszámolnak. Vigyázni kell, hogy az illemhelyekről
vagy máshonnan a gyermekek be ne vigyék lábukon a
szennyet, a fertőző anyagot, azért a tanterembe lépés
előtt a lábak, illetve lábbelik gondosan letisztitandók, s
evégből az ajtókon kívül vagy a bejáratnál, a sártisztiió
mellett még erős, keieszerü lábtörlők is legyenek
•*
Befejezésül még előhozom, hogy az elemi népiskolai
nevelés és tanítás munkája leginkább csak az alsóbb nép-
63
62
osztály erkölcsi, érlelmi és szellemi képzésére, s emellett
testi és lelki egészségének fejlesztésére és fenntartására
terjed ki. De éppen az alsóbb néposztály testi és lelki
egészségügye nagyon fontos jelenség, miért is annak
érdekében, még a legnagyobb anyagi áldozatok árán is,
teljes erőnkből törekednünk kell. Nemcsak azért, mert az
alsó néposztály adja az országot felvirágoztató nehéz
munkát, a haderőt stb., hanem azért is, mert ez képezi a
polgárság zömét, s a magasabb rendeltetésre hivatott
nemzetfenntartó népet tulajdonképpen.
/A történelemből tudjuk, hogy a nemzetnek uralkodó,
jólétnek örvendő felső rétegei lassankint elfajulnak, ki
halnak s helyökbe uj, egészségesebb és erősebb elemek
lépnek, melyek az alsó néposztályból emelkednek fel. De
ha az alsó néposztály testi és lelki nevelését, munkabíró
és szaporodásra képesítő egészségét meddőn hagyjuk,
velők nem törődünk, a testére és lelkére való káros be
hatásoktól megg nem óvjuk, akkor honnan és kikből
válnak majd az uj vezető felső rétegek? — Akkor az
őket már túlérett felsőbb rétegekkel együtt ezek is elcsenevészednek, kihalnak, s igy elvész a nemzet, amitől
pedig Isten óvja és őrizze meg édes hazánkat!
(Vége.j
HIVATALOS RÉSZ.
5728. szám.
Valamennyi állami elemi népiskola Gondnokságának
és községi elemi oépiskeiai iskolaszéknek 3 jéilerőtörvény UtasiLs i. rész 40. §-a 6-0 pontjának véprekajtása íárgyáiian.
Fenti tárgyban a múlt évi november 20-án 7140-914.
szám alatt közzétett intézkedésemet tudomásvétel és megteielo további eljárás végett a következőkben újítom meg:
A vallás és közoktatásügyi miniszter ur Ónaqyméltósaga tolyó évi 1024—913. sz. alatt kiadott körrendeletével
közölt s itt alább közölt kimutatásmintát pontos kitöltés és
a községi elöljárósághoz minden év december 31-ig
beterjesztes végett azzal adom ki, hogy a hivatkozott §.
1 evonatkozó s újabban cs. és kir. hadügyminiszterileq
módosított s itt alább közölt 7. 8. pont szövege a meg
felelő pont helyébe csatolandó, s egyben felhívom a 49.
§-a 9. pontjában foglalt rendelkezések szigorú betartására.
*/• Ha azonban egyik állitáskötelesről (családtagról)
az alhttatik, hogy eskérban szenved, a_sorozóbizöttsáq
ezt a betegséget megállapítottnak tekintheti, ha a két hitelt
érdemlő es a járási tisztviselő által eskü alatt kihallgatott
tanú (lehetőleg orvosok, papok, tanítók, munkaadók) egybe
hangzó vallomásával bizonyittatik. A sorozóbizottság azon
ban még a katonakórháznak való átadást is elrendelteti
(Vederotörv. u. 50. §. 1. pont.)
katonai gyógyintézeteknek és a katonai nevelő és
a kepzőintézeteknek orvosi bizonyitványai, továbbá az
országos és nagyobb nyilvános polgári gyógyintézeteknek
bizonyitványai akkor fogadtatik el az eskór fenforgásának
teljes érvényű bizonyítványául, ha ez a betegség egy
intézeti orvos saját megfigyelése utján a leghátározottabban
megállapított.
8. Az elmebetegekkel, ggengeelméjüekkel és szelle
mileg visszamaradottakkal szemben is úgy kell eljárni, mint
az eskórosakkal szemben. Ha ily egyénre vonatkozólag a
III. mellékletben vastag betűvel nyomtatott, gyógyító- és
nevelőintézetek igazgatósága által kiállított bizonyítványok
terjesztetnek a sorozóbizottság elé, akkor ezeket az illető
egyén személyazonosságának kétségtelen megállapítása és
a bizonyítvány hitelessége teljes érvéhyüeknek kell tekin
tem. A III. mellékletben felsorolt többi intézetekre vonat
kozólag a 6. pontnak a rendelkezései érvényesek.
Amennyiben olyan intézetek bizonyítványairól van
szó, amelyek a III. melléklet jegyzékében felsorolva nin
csenek esetenként kell döntést kérni a honvédelmi
minisztertől.»
Szolnok, 1914 november 5.
Kir. tanfelügyelő h::
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
A III. melléklet almelléklete C) minta a 49. §. 9.
pontjához. Az elemi népiskola helyi hatósága (gondnokság
iskolaszék).
Névjegyzék
azokról a 6—14. éves korban álló fínembeli növendékekről,
akiket a gondnokság vagy az iskolaszék az 1868. évi
XXXVIII. t.-c. 2. §-a értelmében' mint testileg, vagy
64
65
szellemileg gyenge gyermekeket az iskolalátogatás alól
felmentett, valamint azokról a ragályos bajban, vaqy elme
betegségben. szenvedő, avagy tanithatatlan, tompa' elméjű
gyei mekekről, akik az idézett törvénycikk 3. §-a alapján a
nyilvános tanintézetektől kirárattak.
f "
--------- —
ti
n
i
Családi és
utóneve
A szellemi,
Illetőségi illetőleg testi
község f®S?S
f
o
i
j
,CS“^'!,
á
JrSi 3 IIL mint a IV- osztály részére készített atlasz
ara öu fillér, a megelőző években megjelent 70 filléres
atlasszal szemben.
....
Ezt az uj céljának megfelelő Atlaszt tankerületem
allami es községi elemi népiskolai tanítóinak figyelmébe
a legmelegebben ajánlom.
Szolnok, 1914. évi november hó 9-én.
Rhédei János,
kir, tanfelügyelő.
megjelölése
x
QC
Hadikölcsön.
19
.
n.
Aláírás-
Hivatalos pecsét:
I
5782. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
községi elemi. iskolai tanítójához és tanilójéhez eqti ni
Népiskolai Atlasz ajánlása tárgyában.
A Magyar Földrajzi Initézet minden vármegye részére
külön kiadású Népiskolai Atlaszt készíttetett, mely
magaban fogialja a földrajzi alapfogalmakat szemléltető 34
színes Képén kívül az iskolaterem, a község és környékéés8
CS
politikai
1- ^uY’- °SZ?iy. részérG szánt uj Népiskolai Atlasz
elorelathatoan 3 hét múlva hagyja el a sajtót. Tartalma
északkolpfi
aplL'^irív* a a
'*
ópe, északnyugati,
u ’’ Yeíkc,Gtl Magyarország, a Dunántúl, a Nagy
Alföld, Horvátország térképe, Budapest és környéke és
uropa politikai térképe. Ezenkívül 31 színes képet is
magaban foglal.
■
A vallás és közoktatásügyi ministerium lehetővé tette
azt, hogy ugy az állami, mint a községi és felekezeti
tanitók hadikölcsön kötvényeket 12 havi egyenlő részletben
fizetendő összeg mellett jegyezhessenek.
Amint a vármegyei tanítótestület elnöksége erről nem
hivatalos utón tudomást szerzett, az állami tanitók részére
azonnal kinyomatta a szükséges tájékoztatót és aláírási
nyilatkozatot és szét is küldötte.
Amint a Népt. Lapjában a községi és felekezeti taní
tókra vonatkozólag is megjelent az intézkedés, azok részére
is ismertetést és aláírási nyilatkozatot nyomatott és szétküldötte.
Az elnökség fáradságot nem ismerő munkával, éjjel
nappal dolgozva expediálta ezeket a nyomtatványokat.
Azonban a vármegyei tanítótestületnek ez költségébe is
került. Ezúton kéri fel az elnökség a tanitótestyéreket
hogy az ismertetésben jelzett .15 fillérnyi költséget az
igazgatók összegyűjteni és Muhy Sándor állami iskolai
igazgató, pénztároshoz Szolnokra küldeni szíveskedjenek.
Vegyes közlemények.
Taniióváltozás. Zábrák János és Kiss Sándor a
kunhegyesi ref., Lantherné Nagy Gabriella az alatfyáni rk.,
Nyitray Berta a karcagi ref., Várady Viola és Török Ilona
a kisújszállási ref. iskolához választattak meg.
Helyettesítések. Tóth Borbála,' Munkácsi Borbála,
Jancsó Irén, Jacsó Irma a mezőtúri külterületig Sztareczky
Sarolta a kisújszállási külterületi, Kőrösy Róza a jász
berényi, és Szűcs Ltváh a dévaványai-sártói állami elemi
iskolánál helyettes minőségben vannak alkalmazva.
f
66
Áthelyezés. A vall, és közokt. miniszter ur Szofycri
Anna nagyalmási áll. elemi iskolai tanitónőt a mezőtúri,
Ivancsö Ödön szajkófalvai áll. el. iskolai tanítót a dévaványai külterületi áll. iskolához áthelyezte.
Betöréses lopás. Az üresén állott szelevény-istvánházai, a kunszentmárton-vokeri, a jászladányi II. sz. tanyai
áll. el. iskolák tanitói lakásaiban ismeretlen tettesek be
töréses lopást követtek el; ugyan ilyen módon a jászladányi központi áll. el. iskolai' igazgatói irodájából több
mint 500 kor. hiyatalos pénzt elvittek. A vizsgálat részben
eredménytelen marad, részben folyamatban van.
R kötelességtudás megható példáját tanúsí
totta Mihalik Kálmán jászberényi áll. el. isk. kartársunk.
Aki mikor a harctérről súlyosan megsebesülve visszatért s
arról értesült, hogy iskolájában szünetel a tanitás, a gyó
gyulásra nyert szabadságideje alatt mindenképen tanítani
akart. Ezen szándékában kezelő orvosa véleménye alapján
a kir. tanfelügyelő ur akadályozta meg. Mig ilyen tanítók
nevelik a honpolgárokat, hazánk fennállása biztos.
Polgári és elemi leányiskoláink a hadbavonultak
melegítő ruhadarabokkal való ellátása körül elismerést
érdemlő buzgólkodást tanúsítanak. A már elkészült mele
gítők rendeltetési helyükre jutottak.
R szolnoki áll. elemi iskolai tanítótestület a
hadbavonultak családtagjai részére fizetésükből megajánlott
összeget elsősorban a vármegyei hadbavonult szegény
kartársak családjának segélyezésére fordítja. Ha egyesületi
elnökünket a kartársak családtagjai segély iránt meg nem
keresnék, a megajánlott összeg a szolnoki illetőségű
katonák családját fogja segélyezni.
R katonák karácsonyi ajándékára csekély belépődij mellett mesedélutánokat óhajt rendezni. A begyü
lendő összeg felerészét a szolnoki sebesült, felerészét a
harctéren levő katonáink karácsonyi ajándékára fordítja.
Hadikölcsön kötvényeket a várm. tanítótestület
6500 kor. értékben vásárolt. A szolnoki tanítók szintén
jegyezték kivétel nélkül.
Állami és községi elemi és polgári iskolai alapok
hadikölcsönbe fektethetők.
VII. É*íelyam.
Szolnok, 1014. december 10.
S. szán.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-Nagykiiö-Szoinok megyei kir. tanfelügyelöség
és taaitótestölet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry „György,
Nagy Károly,
Tóth József.
Kiadja:
A Jász-Nagykun-Szolnok vm.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
'
Előfizetési dija:
Egész évre...............................6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1914.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1914. december 10.
5. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK!
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és
a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy,
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Itt a tél.
Szegény embernek az élet rendes folyása
mellett is van oka félni a téltől, mert az élelmi
cikkek ára magasabb, a fűtési anyag és ruházat
nagyobb terhet ró a családra, a kereset pedig
csekély vagy éppen semmi.
Most mikor a háború az élelmiszer készletet,
mely a rossz gazdasági évek miatt régóta nem
volt ily csekély, nagyon igénybe veszi, — mikor
külföldről alig lehet szerezni s az ország terüle
tén is nehezen lehet szállítani, — mikor a kenyér
kereső távol s az itthonmaradtaknak is kevés
alkalmuk van a keresetre: nagyon sok család
aggódással néz a tél elé az élelmiszerek drága
sága miatt is. Az élelmi cikkek készlete azonban
fedezi a szükségletet a következő termésig. Éh
ínség előtt nem állunk, sőt a magas árak sem a
hiány, hanem annak a következményei, hogy
sokan a kelleténél sokkal többet raktároztak el
szükségleteikre, sokan pedig nem adják el feles-
68(íibsz .d
leges IWGMüléö
Vármegyénk össztermése elég az ^összes .
SZŰK
ada^
z^sb'
taiüfca^&kjtesebb^^^
Itó
valá-A
mely vasárna^y|^tgj!vj^
az
iskólába vagy más alkalmas helyre.—S_kioktatja,-hqq^)aí£^s$izq|ío4.Ujídd) iá plá4k
©i^m
taritefiitáifoaiijötrdjí)^
k i‘R!9^k
Wi\
n 11
r Bi i
h d^'ö
taM
d
á
ré&é e sok k^Wábgl
az élelmiszernek, mert éhező katonákkal győzni
neiu lehet^ySHJMl^s^íVOökiiíílfe ;W39 hősök
vagg
gg,yaih.uan nem jut...... —— ——---- —
Azért a rozs, árpa, burgonya, kukorica, rizs
■
készítmény gyakrab^toBiuti^ elő asztalán.
;
A kiknél felesleget gondolnak, láttassak be,
hd«Wta
WötÜfMra
kéffliftÉz5fti^;19íílag®áft>..'’átiffkh ‘Stfékíflílrft' 1tSÍ^!n
41
m i íiDlr IJkiA’kiíóiA /íÜ JÍIai Kín *z<íft
a Bftaé^^ásSsiWfei^a Ifö^gl^lí9^
árban értékesítsék.
.immsa noqqo UBB’^ kJ9’19-0
.Mefe$í
H^Wbgy'o^ilgPrfH
Iv
’Á;
némft^ í^ö^b^rBarátít
Mrdd^nkrídt/y^K^^edíFÓVÍriih
számtan iajiUásárPkfáltaliábajaxni
-Bso-istsr! oxoíotöd
risbnim risn
-nuzsgotbl niBzsliJrlo 2Bmyg9 Ugor! mstíBil jlnuxsorf tB?Iot
nBd2frtiHáUnmul^fr0nBszörá$qh6íi!±eh?^i^í!l3^S&á!TÓl és?! a
ö!ÍEg:eManiMóig®^Q^
attoHttyiávi^dialletftir^
2ikBZ0S2kyiimaii .I^h»i&:fca&dflvlniíy§i®ftőaa^
j jeéljátila áa&tiferiiadoigCTiabbk $gyönt^üó kazsetesérc mosatkozó indítvány képezné, a mely indítvány.iriosNüSt^ing^ring^dásbötán, ívé ttitón vhltpzatlaiiüiplatáÍBhbn^ sfitformá-c|ódvá, fetJnto asgyülésnohatfo-oaatáKal zs^Tteákétiodifiii«!zdanriőnhzabáíy áálaH^xefónkrfoifliaöbaiís kéfogfcdeh iidsn^k
Bdtörómhéjefenteníp hbgijtstcvWé az Indigóyt&!ti<^
Nöniaválüdkozöm/lágyrészt LUMÖÍt, JtoéxloWg
/I®ii®»ogl<)b e$ég, Wpasö^’át/ rendel k^keál^feöy^
mXi(l&0^ljá^B2^!^yü^
i^líéaíentó fcgiyfes
-<VöKWblB ^g^feVídVdjniá^t i^ínBÍlöJáfld^ítöiÓo^iötétb»d)j®ni
Bí&ziiggésfeb]|!esríwi^uft$tn k^tótkc&öttí' Srtiáwéter^ 5adéH,
,i3oefi2sagi <göi-tt^?öiségi3ei^kva9dat®tt2 jaienWéző^saygQtt
lufc^tótwí^nakolit iimc^okHftóvfoi^ mi’mtagyszirHaiinés
Sián^Vünk-xfi^a^a
ttö^k'^vIfEG^há^áiááláibóbifezüWí'bGlbs^kbi-üBvkhltótóe1
-tot^á
á^kö|^HtStis<l5^e^k^.u(íUic|ite©rI .qgtez
s^^mékől-’ákíéfölkhénbgy^bpagyng^gt iB^GZima nhalft&Dói
r4$tjébié^ossá)B§aob£&émjteafé^^
kW^&zbtfés
-qfitöHtidjáF^^náVánV <^tttór®tas&4áS2ínarl akarpf/3 tanítót
i^ldftSlem ^on<^s§g§öálgtoö'z SöÜtíp etéWrezöleg nosak
s%z ^V^efá^áll^i^^^^J^hk^iffi^ságr^^v mintegy
a^^F^itQfo <$Wjö áldaa^teaarétósöyigH^
Bhih^kd^
is. ^Wegitsen^K 7azi
IegWB?! köWW
mí^f^g ^irr^,3Hl^Ő
i r feÍP 2R ö fizess (W
tetbRk1 % rőm&?2)fös£R áFH;
d^i!^ i ó!2
of9
.mBglolvó .HV
.01 lodirm^b .klQI plonloxZ
.2&hWU^denlWezé^£^náB^^
15
--’ÉBbÁ
.
...
dPtHIP «
.
fkhR1*'
ilá^MdWW*
svhotoip jzmixz
i^®^"
^li^tíW^eflíteS^ lödr.imoqrnoxz aEAommnter bí inBiiasz
nodsö^p^ftjiiksji Qtoéz^i-iUeéf&^t^i síeHemí^, .dselöikall
W gyülésb?rikhcíkp2p§öíigpgíai.íiéijtElírizéfiÉ~
ötkim b íióitei STBdöiq ddayasínodgal s .bsxoíI nsvbs
b ,;iop62EGtá»Mg|ro]é33
a
-^íÉii0MiByHá?n^g^^l^d^§IB^CI^^'9lé13ftimxílnnrnn tagiam
70
inknek semmi esetre sem lehet az a célja, hogy a tanítás
nak minden részletkérdésére föltétlenül kötelező határoza
tokat hozzunk, hanem-hogy egymás okulására felfogásun
kat, megfigyeléseinket előadjuk és a ministeri Utasításban
annyira hangsúlyozott
kezdeményezéseinkről,
önálló
pedagógiai tapasztalatainkról beszámoljunk Ezen és csakis
ezen a címen óhajtom a kedves értekezlet türelmét
igénybe venni.
Az én példaképemül szolgáló múlt évi módszertani
vitatkozást magas színvonalra emelte az érdekelt közép
iskolai tanárok és tanárnők részvétele. Ez a kellemes
körülmény engem, a tájékozatlant arra a gondolatra
ébresztett, hogy ezeknek a gyűléseink programmjába
felvett megbeszéléseknek van valami más, a dolgozatok
hogy és miként való javításánál fontosabb, hogy ne
mondjam komolyabb célja is. Mintha keresnók a kapcso
latot az elemi és középiskolai tanulmányok közt, mintha
egyszer bátran szembe akarnánk nézni az igazsággal,
mintha tudni szeretnénk, hogy vájjon kifogástalanul
végezzük-e el azt az előkészítő munkát, a melyet a közép
iskola vár tőlünk, vájjon elég biztos, szilárd-e az átadott
alap, hogy azon a magasabb tanulmányok nehéz és sok
oldalú munkáját zökkenő nélkül folytatni lehessen. Mintha
kutatnánk az esetleges lazulások, ingadozások okát, mintha
keresnók a tökéletesebb előkészítés módjait és eszközeit.
Éveken keresztül tanítottam V., VI. osztályt, ugyan
azon növendék anyag került hozzám, mint a polgári
iskola vagy a gimnázium I—II. osztályába, sőt ennek az
anyagnak a selejtesebb része, 90 százalékban olyanok,
kiket nem a tudásvágy, nem a maga érdekeinek felismerése,
még csak nem is a szülői biztatás vagy kényszerítés,
egyedül az iskolakötelezettségi törvény nyomása hozott
vissza kénytelenül-kelletleuül az iskolapadok közé. A mód
szertani tanulmányozás szempontjából ez az anyag szinte
értékes, ók azok, kik a négy esztendő tanulmányai közben
tanítójuk munkájához sem tehetséget, sem szorgalmat nem
adván hozzá, a legkeményebb próbára tették a tanitó
művészetét és módszerét. így azok a fogyatékosságok, a
melyek gimnáziumba vagy polgáriba átlépő társaik isme
71
reteiben csak szórványosan, alig észrevehetően jelentkez
nek, náluk leplezetlenül, eredetüket szinte feltárva lépnek
előtérbe.
A IV. osztályt végzett növendék számtani készültsé
gének legszűkebb mértéke, továbbhaladásának előfeltétele :
a négy alapművelet, a legelemibb formájában, fejben és
írásban, — fejben még inkább mint írásban, — a szorzó
tábla és a számok írásában való tudatos biztosság. Különös
hangsúlyozással mondom igy: a négy alapművet a leg
elemibb formájában, mert vannak, kik eltévesztik a célt,
kik értéken felül becsülik a parádés példákat, mutatós
feleleteket, nagysikerű vizsgálatokat. Voltak V. osztályos
növendékeim, akik sorban elmondták a nagy egyszeregyet
fennakadás nélkül és tagadhatatlanul értelmes színezettel
elmondták minden példánál a művelet alkalmazási formu
láját, ellenben huzamosabb fejtörést okozott nekik meg
mondani, mennyi 8 -j- 7, az egyszeregy, — kérem csak a
kis egyszeregy, — szükségszerűen kívánt tételeit .csak fel
váltva tudták, azaz akadt valaki az osztályban, aki a pad
alatt az irkafödélen gyorsan megkereste, 2085 helyett
pedig kedves következetességgel írtak 285-öt. És nem az
volt a legnagyobb baj, hogy a legegyszerűbb alapismeretek
terén ilyen meglepő ügyetlenséget tanúsítottak, hanem az
hogy a sűrűn előforduló megakadások esetén nem tudtak
segíteni magukon. Hiába próbálkoztam magam is a segitőkérdésekkel, az összeadásnál a tízre való kiegészítéssel, a
kivonásnál az összehasonlítással; hiába próbáltam a 9X7-et
a 10X7-ből, a 6X8-at az 5X8-ból, 4X7-et a 2X7-bőI
levezettetni, ők nem is figyeltek rám, hanem a messzeségbe
meredő tekintettel,, tőlem, lehetőleg elfordulva, ajkuk titkolt
mozgásával pergettek gyorsan emlékezetük számtani kész
letéből a szükséges fejezetet, mig a kívánt helyhez hem
értek. Ez az ő szánalmas ' Vergődésük aztán egyszeriben
megvilágította előttem gyámoltalanságuk okát és eredetét.
A gyakorlatra; és amint ,a helyesírás tanítását tárgyaló vita
alkalhlával elhangzott a reakciós jelszó: pusztán á gyakor
latra építettek náluk minderftl
(Folyt, kőv.)
73
72
Néhány tanulság a háborúból.
Világtörténelmi napokat élünk. Szemeink előtt játszó
dik le a legnagyobb háború, melyben milliók állanak szem
közt milliókkal, minőt még nem látott a világ.
Honfitársaink ezrei és százezrei állanak fegyverben,
naponként százszor néznek szembe a halállal, ontják drága
véröket édes hazánk fennmaradásáért, függetlenségéért,
további boldogulásáért, felvirágzásáért. Hős vitézeink éjetnapot eggyé téve, nem pihenve, néha nélkülözéseket is
szenvedve, testi-lelki nyugalmukat feláldozva, testök épségét
kockáztatva, ha kell életöket is odaadva, harcolnok a mi
nyugalmunkért, vagyonúnkért, becsületünkért.
A háború, még győzelem esetén is, óriási áldozatok
kal jár. Vagyonban, egészségben, emberéletben sok áldo
zatot követel.
Azonban a háborúnak nemcsak a pusztításait, rombo
lásait és kárait kell vizsgálnunk, hanem hasznait is.
Jól mondja a magyar példabeszéd, hogy nincs olyan
kár, a melyiknek haszna is né lenne. Valamint a sötétség
után világosság következik, a háború nyomában is uj élet,
mégujhodás, felpezsdülés, alkotás, jólét fakad.
Ez az átalakulás nemcsak a gazdasági és ipari téren
fog bekövetkezni, hanem nevelési, társadalmi, sót politikai
téren is. Jelen cikkem keretében ezek közül csak egy-egy
kérdésre óhajtok rámutatni.
Nappal is, de különösen este hányszor feltesszük
ezeket a kérdéseket: vájjon hogy vannak most a szegény
katonák? Mit csinálnak ezekben a hidegekben? Hogy
bírják ki az erős szél metszését? Hol alusznak éjjel? Mi
védi meg őket a megfagyástól?
Az időjárás zordsága, a tél dermesztő hidege bizony
megviseli az összes katonákat kivétel nélkül. De én azt
gondolom, hogy a szabadban való táborozást mégis csak
jobban kibírja az, aki itthon is hozzá volt szokva a szabad
ban való tartózkodáshoz. Az a földmives, a ki gyermek
korában is, ifjú korába/i is napközben állatokat őrzött,
vagy szántott, kapált, kaszált, éjjel pedig kint hált az Isten
szabad ege alatt, most kevesebbet szenved nappal és
éjjel jobban tud aludni, mint az az úri fiú, aki a szobában,
az iskolai négy fal közt töltötte • gyermek és ifjú éveit. A
melyik gyermeket kényeztetve, puhán neveltek, amelyiket
nem szoktattak hozzá bizonyosfoku küzdelmekhez és nél
külözésekhez: az most sokat szenvedhet a harctéren.
Vájjon nem bántja-e az önvád azt a mamát, aki ok
talan szeretetből gyermekét télen meleg, vagy langyos
vízzel mosdatta, testének ellenálló képességét alsó trikókkal
elpuhitotta, korcsolyázni, ródlizni (hogy meg ne fázzon)
nem engedte?
Ha az ilyen, szabad levegőre nem engedett, puhán
nevelt gyermekek, most mint katonák a fáradalmakat s az
időjárás viszontagságait nem bírva ki, betegségbe esnek,
kidülnek, vagy elpusztulnak: ki ennek az oka? Csak a
háboru-e, vagy talán azok is, akik helytelen nevelési
elveikkel akaratlanul is részeseivé váltak a baj bekövet
kezésének? Most szemünk előtt az alkalom, hogy levonjuk
a tanulságot gyermekeink és ifjaink testi nevelésére.
Neveljük őket erősekké, bátrakká, önállókká, akik a
vésznek, viharnak, bajnak bátran szembe állanak, gyáván
nem ijednek meg a falevél zörrenésétől is.
Adjunk alkalmat gyermekeinknek (fiainknak is, leá
nyainknak is), hogy a szabad levegőn minél több időt
töltsenek úgy nyáron, mint télen. A szabadban való játszás,
dolgozás, sportolás külön-külön is, együttvéve is, kitűnő
eszközei a test fejlődésének, izmosodásának, erősödésének.
A testi erő pedig egészséget, tehát boldogságot ad,
az önbizalmat fejleszti, az önállóságot, bátorságot feltéte
lezi, a szervezet ellenállóképességét biztosítja, egyszóval
az embert olyan tulajdonságok birtokába juttatja, melyekkel
felvértezve, az élet bármely változásaiban, tehát a harc
mezón is könnyen eltűri a ráváró küzdelmeket, megpró
báltatásokat és veszedelmeket.
A háborúnak tehát egyik igen becses tanulsága, hogy
a testi nevelésre több gondot fordítsunk, az iskolai test
gyakorlást fótantárggyá tegyük, s sport egyes ágait nyáron
is, télen is kitartóan gyakoroljuk, hogy gyermekeink a
szabadban sokat tartózkodjanak, lehetőleg minél többször
kint is háljanak.
(Befejező közlemény a jövő számban.)
Törökszentmiklós.
Zeke Dániel.
HIVATALOS RÉSZ.
6171.szám.
Valamennyi állami és községi elemi iskolai Igazgató,
illetve Tanitó urnák.
A “Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szö
vetségének 1914. évi november hó 18-án 299-914. szám
alatt kelt s hivatalomhoz intézett megkeresésre a vallás és
75
74
) 27 ó ' i
9Q o^izi
urnák a folyó év október
hozzaWrn!^^
szám a'att kelt rendeleté értelmében
— Tanitó ' T/5nafinCVGZe,l S2ÖVGtSG9 hivatalos lapja, a
rendeltessék.
be,ratási
terhére meg- TaniMZ°ban» leVŐ m«9ker«ésben
foglaltak szerint a
tások pedig a kereskedelmi múzeumhoz folyó év végéig
küldendők be.
Miről az iskolai gondnokságokat- és iskolaszékeket
tudomás és további intézkedés végett azzal értesítem,
hogy a kimutatás szerkesztésére vonatkozó egyébb határozmányok, továbbra is változatlanul érvényben maradnak.
Szolnok, 1914 november 30.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
6190. szám.
javára. közvélemény kiafakitásáTa tereik a^za“gy
fcetés^tom^ a !a?. hC‘enként jelenik meg. és elókiadóh vatá hoz Budapest w’ V™'/ dö“ -W a
szám alá küldendők P '
V<,rosker“zt-Utca- 13-15.
Szolnok, 1914 november 30.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
6141. szám.
,.8^
itt ganörrokságának,
tayi Bitiéig®ti elemi és polgári isköls islioíaszékénetí,
az iszlak reszere beszerzett ipari cikkekről, iint az
öl eiHtartröl szeitazteeée kiaistatások tárgyában.
1914.
az
kelt rendeletében foglaltakkal elrendelte hod^T 1S
eyi III. -c. végrehajtási utasítása 11/ részének 16J 8 \ ó^7’
kozszallitasi szabályzat 66. 8-a értoi™^ K - $
s a
szerzett ipari cikkekről, úgyszintén az uj építkezésekről
végéig Medő^a”^
- Valamennyi állami, községi és társulati etai és polgári
iskola igazgató, illetve vezető-íaBitójáiiak.
Abból a felette fontos kultur-történeti célból, hogy a
most folyó háborúra vonatkozó anyag a későbbi történet
kutatásnak biztosittassék, a vall, és közokt. miniszter ur f.
év november 27-én 5461-914. elnöki szám alatt kelt ren
deleté alapján felhívom Címet, hogy a háborús események
kel kapcsolatos iratokat — külön iratcsomóban össze
gyűjtve — gondosan őrizze meg s e végből ezen rendel
kezésemről a gondnokság, iskolaszék elnökét is megfelelő
alkalmazkodás, illetve eljárás végett sürgősen tájékoztassa.
Szolnok, 1914 november 30.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
6257. szám. ,
Körlevél
a tankerületemben levő össszes áll. elemi népiskolai gond
noksághoz az «4skolai ssámvitel* cimü munkának beszer
zése tárgyában.
F. évi december hó 1-én kelt 140025. számú vallás
és közokt. miniszteri rendelet alapján alkalmazkodó tudo
másul vétel céljából közlöm, hogy mivel a Lampel R.
könyvkereskedés részvénytársaság, Budapest, kiadásában
megjelent ^Iskolai számvitel* cimü szakmunka az iskolák
pénz és vagyonkezelésére nézve szükséges összes tudni
valókat az átlami számvitelre vonatkozó 1897. évi XX. t-c,
értelmében is könnyén áttekinthető rendszerbe foglaltan
ö?6
' ‘béri mJáféieiÖ’ mfirtak^ismrtalmaz, enn‘éffo^^?‘^z'«j^^ai
i ff ni ü ■ ffy.ukánaX^.^pp^
-r crxci^jj^hiyvtari
loiimmisoi
Rhédei János,
kir tanfelügyelő.
,2OnÉ{ I9DSS5
.ölsyniilalHBt .101
6247. szám.
.rnsxa .OQfd
b
-lonshöt
a
_ .
iddöző/I b
x_x _ _ - í
* r* ._ _
követendöid/sljárás
Bniiodná öyloi izom
r?
»। • •? »_ « . . t
'W b ^száin
-taffdAbrddléfé^^^ B looif JanaD rm ^í?^6(n£Doi$$Srn
-oxzzö nnBd,jm )z?';EiL nöki:l — iiiáotini zotbIozdcjíd! Í9>1
-b’m n 'ff
SrpS.ftff B^ii^eny^s^
'jiydo« wmnhwii a
nrefoteg .ntezcTiief, a taii^eg>k.,íjiW|ílé3ieJ1öJ|&l,|(W&elendö
eljárásokra vonatKOzolag a következőket. rendelte el.
tanintézet igazgatója, teljes anyagi
felelőssege mellett mindennemű tanszer rendeléseknél
írásban kikötni tartozik, hogy a megrendelt és szállított
tanítási eszközök csakis abban az esetben vétetek
intézet részére, ha azok ugn ár, mint minőség és kivitel
valamint használha|í^kr^iwyw szempontjából a köve
telményeknek megfelelnék. Éltenkező etetben az illető céq
■» sgállítmányuaknasUn#^
%H^fetjáfet
menésétől. :s^»ii foltra
stV^éHW|
megküldött felhiváshwlkgp^ ^St költségére és veszé'^áffi^^
MW4e^ö^ök el-odiij Q9o?rssmiBdlB nüiqnlB íobbnoi hgtsziniin .táosö/1 zó
H
wff!ff<ff$(WigtáfodfiiÍ^
íditámte-
^rM^bgynffán.i.inegahníhntigutólle'líétóiHna^^^
a^ §g§||i hHókü Httnde»|$Betb«ji siátij&.Wi
r^M^wnid^l ciméhyexdötiiöölBv
HBilslp^ -^í
azgHHÓá rógzáneljisiéEúTOi-
érkező s—
roktól
c^:sdörxiliéo1^i/bki^,
Aan&üzeniMBtw^^^
viz^g^ndó^^ .gIQI jIosb iBdBrf tue^u2BV U1B 9J o^Bfinav
Erről jegyzőkönyv veendő fel,.i«téH^&^«élákWP^
-WOOTíSWSW-
val egijüff ^Z Országos raeaagogiai könyvtár es
nrnz^
zé3éCífe^tia1fcQ8<fe:itiini«h3íV newidlieiofcpnsi .átBifes^i tálW
szestófliy^kBláap0$3Öfl tB/loinBszBnopio sA .bibvg( i9Íyp9Jloi
kbnflmááoáhdt iW>b
rend&tóseki^ .Wö^kfőzó i^EáttiláJáiBdgy.üítfpseh sqBSZátnadÖ^
felíes^téflovelétíl mdteWndQk) öő aasQfsaágsszílMiá^Ó^ ™
KT’KíiS=«
m
Ksvt^n zaiqáK .BZonb|Blut
ff .ffhil, hibbanó i.n!BXlB
S
kzBÍ 9?jtoxzaioiWöíl lobnfi BrtlovoM mb
A
nlmoni
zonpU
ésaSBMWMÍtór*'
jlBtiBgOtlBV Jj9}l9n9 tt9S
UnoHorthn
sz™p7ííKr£^^
.
»^b^
országot' bejárl^pjJlMiy^ZnBSélfff^^
ö
sohpsült-e meq halálosan, nem követtkezeu-e mar be a
ledtöss^bbbílV&stHatói^^
dezősködésére közölte, hogy sogoratol a háremre?
ír
tudósítást vette, míkép testvére sértetlenül fogoly. Ez a
mindenesetre hitelt érdemte=hff==^szünteti^ mi férfias,
derék szeretett főispánunk sorsa mtatt táplált sötét aggo
dalmakat. Él. Remélhetjük tehát, hogy nemsokára epen,
egészségben tér vissza közénk. Ugy legyén!
78
Báró Jeszenák Anna a szolnoki polgári leány
iskola tanárnője a háború kitörésekor Franciaországban
tartózkodott s fogságba esett. Most szabadult ki a fogság
ból s a legjobb egészségben jött haza.
R családtagok részére kiadott arcképes iga
zolványok alapján már f. évi december hó 1-től kezdve
váltható féláru vasútjegy, habár azok 1915. évtől kezdődő
érvénnyel lettek kiállítva.
Iskola megnyitás. A kolera miatt bezárt tiszasülyi,
s a vörhenyjárvány miatt bezárt tiszaroffi iskola és óvodá
ban a tanitás kezdetét vette, mivel a járvány megszűnt.
Orgona hangverseny volt november 19-én a jász
apáti róm. kath. templomban a Vörös Kereszt jászapáti
fiókegylet javára. Az orgonaszámokat Révfy Lajos jászdózsai tanitótársunk játszotta, az énekszámokat Fehér
Zoltán jászapáti róm. kath. kántor énekelte. A gazdag
műsor hazafias és vallásos tárgyú darabokból volt össze
állítva ; a művészi előadás magas élvezetet szerzétt a
jelenlevőknek s a 452 K 27 fillér tiszta jövedelemben szép
hasznot a jótékony egyesületnek a csekély belépődíj 20,
40, 100 f. mellett is. Örömmel látjuk ebből is, hogy vár
megyénk tanitói kara mindenütt ott van, hol a hazafias és
emberbaráti érzésről tettekben'kell tanúságot tenni,
«Karácsonyi pásztorjáték®. Irta Jósvay Gábor
kántortanitó. «A Pro Ecclesia et Pontifice® érdemkereszt
tulajdnosa. Népies nyetven róm. kath. népiskolák számára,
2 szólamu hbngjegyes alkalmi énekekkel ellátva, II. kiadás.
Ara 60 fill. Ki dja Novotha Andor könyvkereskedése Jász
berény. A csinos kiállítású füzet a kath. népiskolák számára
készült és megérdemli azok támogatását, ügyes menetű
versezete, világos nyelvezete egyformán emelik értékét.
A pattogó népies versikéket két szólamra hangjegye
zett énekek váltogatják.
A «Vörös Kereszt® vagy a hadbavonultak, s elesettek
árvái javára. A kiadó minden egyes eladott példány után
6 fillért adományoz s nyilvánosan nyugtáztak
Tanitóváltozás. Megválasztatott a kunmadaras! ref.
iskolához Antal Alárton, a dévaványai róm. kath. iskolához
Kovács István.
Szolnok, 1914. öBcembsr 25.
VIL évfolyam.
ínfa
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
-
)
,
A Jász-Magykafl-Szolnok megyei kir. taofelögyelőjég
és tanitótestölet Malis közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY;
Fömunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanit^fefület
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
'
.
...
'
C
Előfizetési dija:
Egész évre
r?
....... 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
> SZOLNOK, 1914.
2
Vn. évfolyam.
Szolnok, 1914. december 25.
6. szám
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelüguelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden kó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Síndor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
1915.
Soha oly szívből, soha oly komoly arccal
nem kívántunk «Boldog újévet* mkt 1915-ben .
Az ó-év letűnt, de emléke halálunkig fog
kísérni. S ez az emlék az öröm és fájdalom
könycseppjeit keletkezteti mindenkor, mert a
magasztos és gyászos rendkívüli esemény soro
zatát idézi fel.
Avagy volt-e idő 1000 éves múltúnk alatt,
mikor a nemzeti egység ily izig-vérig áthatotta
volna a haza lakóit, mikor az egyenetlenség,
„r^g, nemzetiségi, vallási, vagyoni és rangkülönbség ennyire megszűnt volna s annyira
edes testvérek lettünk volna?
Mentek-e ennyien arcukon a lelkesültség,
készség, öröm pírjával az ágyuk torka elé fel
ajánlva mindannyiunkét, a hazáért a leqbecsesebbet: az életet?
Pergett-e annyi könoy a lelkesültségtől ra
gyogó szemekből, hangzott-e a Himnusz oly áhi-
tatosan s annyiak ajkáról, mint a felvirágzott
hősök utrabocsátásakor ? Volt-e ily alkalom,
mikor a magyar összes magasztos tulajdonságát
a külföld előtt ennyire ismertté tudta volna tenni
s ezáltal az ismeretlenség, lenézés helyébe a bá
mulat, becsülés, nagyrahivatottság érzetét tudta
volna keletkeztetni? Volt-e .eset arra, hogy ily
kivétel nélkül adtuk volna oda a felesleget, sőt
teljes kényelmet, falatunk felét a hazának, szen
vedő vagy nyomorgó polgártársainknak?
De annyi aggódás, fájdalom, gyász sem ülte
meg a magyar lelkét, a halálnak oly nagy aratása
sem volt mint a letűnt évben. Nincs magyar, ki
borzalmas küzdelmünk alatt ne könnyezett volna,
ha nincs is kiért aggódnia.
De a fájdalom könnyét felszántja, az élők
szivében, vágott sebeket gyógyítja az a remény,
hogy a nemzet szinének-javának a vére árán
egy szebb jövő fog következni.
Uj esztendő! Soha ily mély buzgósággal, a
földi gyarlóságtól ennyire mcgüsziuikn nem fo
hászkodott a nemzet az Egek Urához, hogy
benned «vig jesztendőt» hozzon ránk. Teljesíts
reményeinket!
Hozz mihamarabb teljes győzelmet, hogy ez
a minden áldozatot meghozó nemzet porig aláz
hassa az ok nélkül, vesztünkre törő ellenséget.
Vezess be az örök béke- korszakába, mikor
tekintélyét, hatalmát minden nép az emberi mél
tósághoz illő fegyverrel: műveltségével, gazda
sági termékeivel vívja. A béke ideje alatt a rom
bolás nyomán fakadjon uj, boldogabb élet e
hazában, melynek örömei hegesszék be a most
sajgó sebeket.
Vésd szivünkbe mélyen a benne most honoló
szeretetet, hogy az sohase csökkenjen sem ha
zánk, sern honfitársaink iránt.
Lágyitsd meg lelkünket oly annyira, hogy
fogékonyságát a baj, nyomor iránt az aggodalom
81
napjai után is megtartsa; né legyen e hazában
elhagyatott és nélkülöző sohasem.
Irányítsd a haza sorsának intézőit az egysé
ges nemzeti népmüveltség gyors emelésére. Hisz’
dicső küzdelmünk bizonyítja, hogy a nyers erő
fölött győzedelmeskedik az okosság; a csaták
füzében sem a .testi erő a fő, hanem az értelem,
lelkiérő és vasakarat, mely képessé tesz a nagy
nemzeti célok felfogására s értük való munkálásra.
Vigy be a polgári erények: a munka, mérték
letesség,takarékosság teljes uralmának korszakába.
Hadd ékesítsék ezek még a dúsgazdagokat
is, ha másért nem, azért, hogy többet áldozhas
sanak a jótékonyság oltárán.
Mi magyar tanítók óhajtjuk azt is, hogy a
kultúrának s terjesztőinek jelentősége, megbecsü
lése nagyobb legyen, mert küzdelmünk fényes
bizonyítékát adta annak, hogy a kultúrának, a
mi munkánknak a fegyverek győzelmében is
döntő része van. De legyen bármikép, minket
hazaszeretetünk, feladatunk szentsége, a háború
tanulságai, a tenger vér és pénzáldozat még
jobban lelkesít nemzetfenntartó munkánk folyta
tására. Azért az újévet eszményi hivatásunkhoz
s az ó-év fenséges eseményeihez illő programmal
állítjuk be munkás életünkbe.
És ha a jövőbeni nemzet'nevelésre most ki
alakult munkatervünket megvalósíthatjuk, a győ
zelembe vetett hitünk, reményünk teljesül: a
további újévek boldogok lesznek.
Uj esztendő ! Úgy tekintünk eléd, mint orkán
után a szivárványra. Várjuk a feliegek elvonu
lását, nemzetünk egének derűjét. — Teljesítsd
reményeinket!
82
83
A Népművelés eredeti tárcája.
Köd.
A lövészárok jobbról, balról már néhány méternyire
láthatatlanná vált s a legközelebbi fedezék alatt lobogó
háng is csak olyba tűnt fel, mint egy távoli pásztortüz el
hamvadó parázsa. Néma, hideg, holdvilágos éj. Egy-egy
kimért lépés halk csusszanása, tompa, rövid fegyverzörrenés, elfojtott sóhaj, mint a szárnyra kelő téli szél
lebbenése, semmi más.
1 .
A lövészárok jobboldali földhányása mögött figyelő
honvéd még egy futó pillantást vet maga elé, mintha meg
állapítani akarná azt a pár arasznyi távolságot, melyen túl
minden egy áthatlan szürkeségbe folyva, határt szab tekin
tetének, aztán a tiszthez fordul, aki ebben a pillanatban
kúszott melléje.
— Igen hadnagy ur, szól suttogva, tessék egyenes
irányban nézni, öt, hat méternyire ... Az a nagy, sötétlő
tönk ott. Néhány perccel előbb nem láttam még. Oszlani
kezd.
És csakugyan, a decemberi metsző hidegben gyenge,
alig észrevehető északi szél támadt. A köd, mely eddig
lomhán terpeszkedett a csontkeményre fagyott talaj fölött,
megmozdult, lassan bomladozni kezdett a foszlányokra
szakadt darabjai, mint egymást kergető árnyak, néma, lassú
táncra kerekedtek. Osszeölelkeztek, újra széjjelváltak. Az
egyre enyésző szürkeségből kibontakoztak lassan az itt-ott
megmaradt fák is. Megtépett törzsük, összetöredezett ágaik
úgy meredtek ég felé, mint az utmenti koldusok irgalomért
esdő csonka karjai. Egy erősebb szélroham a magasba
emelte hirtelen a gomolygó fehérséget, mely mint hosszan
elnyúló menyasszonyi fátyol, ott lebegett még egy ideig az
átelleni fenyves fölött, aztán az is szertefoszlott. A ragyogó
hold tündén" fényt árasztott a hideg, csendes tájra.
A tiszt ajkai reszkettek a belső izgalomtól s aggódó
tekintettel kémlelte a szélesen elterülő sikság hóboritotta
keleti részét, a hol a számbelileg túlnyomó ellenség alig
háromszáz méternyi távolságban elsáncolva várta, hogy
alkalmas pillanatban újra támadhasson a hadállását már
napok óta hősi elszántsággal védő honvédsereg ellen.
— Alinden e veszélyes vállalkozás kimenetelétől
függ, — szólt most tompán a hadnagy. A köd eltakarta
volna szemük elől, de igy? Ha idő előtt észreveszik, el
vesztünk.
— S ha . . .
— Ha idejekorán ideér, ha sikerült segélyhadunknak
az üzenetet átadnia, úgy utolsó éjszakájuk volt ez, nem
jön rájuk több virradás.
A hadnagy mondani akart még valamit, de a honvéd
hirtelen előre hajolt s kinyújtott karral az erdő felé mutatott.
— Ott, ott hadnagy ur. A fenyves szélén ... A tisz
táson. Most a hidra lép ...
Mindketten merően, lélekzet visszafojtva bámultak az
északra elnyúló völgy felé, melynek innenső végén, az
erdőboritotta hegyek árnyékából egy lassan mozgó alak
bontakozott ki. Most lelépett a hídról, sötét silhouetteje a
föld színével egybefolyt s láthatatlanná vált. Majd ismét
előtűnt, amint a dermedt sikság egyik hómezőjén áthaladt.
Úgy látszott, kerülni akarta a hófoltok áruló fehérségét,
mert mielőtt egy újabb hómezőre lépett volna, megállt egy
percre, aztán visszafordult s az erdő felé irányította útját.
Lassú, óvatos léptekkel odaért. Az erdő sötétjéből e pilla
natban egy másik árnyék vált, ki s felemelte kezét. A halált
osztó golyónak nem volt ideje elhagyni a puska csövét. A
két árnyék összefonódott. Szörnyű, néma tusára kelt, majd
a földre rogyott. Egy ideig ide-oda görgött, vonaglott még,
aztán ketté vált. Az egyik ott maradt mozdulatlanul, a
másik felemelkedett s folytatta útját., Az ellenség árkai
felől egy, majd sűrű egymásutánban több lövés dördült eL
A honvédség, mint az első tavaszi napsugárra az ébredő
méhraj, megmozdult. Fegyverét melléhez szorította s helyére
ugrott. Újra néma csend. A honvéd megkerülve a hosszú
hómezőt, egyre közelebb ért. Leguggolt s a hideg földhöz
lapulva kúszott most már a lövészárkok felé. A csendben
tisztán hallatszott lihegése s a mint a kőkeményre fagyott,
éles göröngyök között bukdácsolt előre, a melléből előtört
forróság gözfelhőbe burkolta fejét. Végre közel ért. Felemelkedett, tiszti zubbonya belső zsebébe nyúlt s a pe
csétes borítékot diadalmasan lobogtatva, futni kezdett.
Ismét lövés dördült el ... A tiszt megállt. Oldalához kapott
s összerogyott. A fedezék mögött váró tiszt több honvéd
del kiugrót s az ellenséges golyók süvitése között biztos,
fedett helyre hozták. Fektében, megtört szemekkel tisztelgett.
— Jelentem alásan az ezredes urnák, elhoztam. —
Késtem kissét, mert a köd, a köd cserben haggott.
Szavait elfojtotta a száján felbuggyant vér. Az ezredes
felbontotta a levelet. “Támadás 3 órakor.* Megnézte óráját.
Még 13 perc. Kiadta gyorsan a rendeleteket. Lázas izgalom
futott át a lövészárkokon. A telefon berregve továbbította
az ütegparancsnoknak szóló utasítást.
Az ezredes visszatért a haldokló honvédtiszthez.
85
— Önt hadnagy ui kitüntetésbe fogom ajánlani hősi
cselekedetéért, szólt s megszorította jéghideg kezet.
— Csak kötelességemet teljesítettem ezredes ur,
suttogott elhülóan. Aztán végső erőfeszítéssel kibontakozott
az őt átölelő tisztársa kai iáiból.
Észak felöl egy ágyudörgés reszkedtehe meg a
levegőt. A hadnagy boldog mosollyal ajkán visszahanyatlott
fekhelyére. Mos* a honvédség ágyuü'tege is megszólalt.. *A
sranneíiek, gránátok zúgva, bümbölve robbantak szét az
ellenség árkai felett. A két hősi sereg egyesült s rövid,
véres küzdelem után kivívta a döntő győzelmet. A k . . i
mester egyetlen büszkeségét, egyetlen reménységét, a ki
haláitmégvetö önkéntes vállalkozásával ezt a fényes diadalt
valóra váltotta, dermedt tagokkal, holtan találták visszatérő
bajtársai De átszellemült arcáról, akkor is nyugodt meg
elégedés sugárzott, ajkain akkor is boldog mosoly ült.
*
A k . . i ősz mester az ablakhoz lépett s kitekintett.
Nem mintha valami érdekes látnivalója akadt volna, hiszen
az utca kihalt, néptelen volt. Csak a sűrűn hulló hópihék
kergetőztek az utón végig s az ablak elő,ti letarolt fa ágai
között néhány veréb gubbaszkodott.
A hideg üveghez szorította torion lüktető homlokát.
Így állt néhány rövid percig mozdulatlanul. Reszkető,
ujjaival görcsösen kapaszkodóit az ablak párkányába, hogy
/össze ne roskadjon, hogy vissza tudja fojtani azt az őrületesen gyötrő fájdalmat, mely mint fékevesztett indulat,
minden pillanatban kitörni készült belsejéből.
Az asszony megszólalt. A remény, a kinzó kétség
vegyes hangján szólt. Boldogan, sejtő félelemmel. N- m . . .
még nem . . . Legalább még mosl nem. Nyújtani a találós
Ítélet szörnyű percét,’a mig az 6 összeomlani készülő ’elke,
önuralma halálos vergődésében bírja még a Golgothanak
ezt a gyötrelemteljes útját. És azután? Ha leroskadt a
kegyetlenül rámért csapás súlya, alatt? Azután ?' Szörnyű
gondolat.
,
Megborzadt. De legyőzte kétségbeejtő erőfeszítéssel
rettegését, nyugodságot erőltetett magára, megfordult s az
asszonyhoz lépett.
— Tedd meg lelkem, küld el neki, ha gondolod.
— Óh, ebben a velőt hasitó hidegben ...
— Ne féltsd. Ö, aki még dermesztőbb hidegben is
űzi, hajtja az erdő vadjait ...
Jó kedvvel mosolyogni próbáit. Túláradó atyai bol
dogsággal, ' büszkélkedve, mint valaha, mint rövid idővel
ezelőtt még.
—' Erdőmérnök . . . Aki nem szokta meg petyhült
idegekkel a meleg kályha mellett ülni.
— Mégis , . Elküldöm neki. Öh, hogy ir a lelkem.
Az asszony ajkaihoz emelte a levelet s szent áhí
tattal megcsókolta.
— Nézd befejező sorait . . . Itt, itt, a hol boldog
karácsonyi ünnepeket kíván s Ígéri, hogy mihelyt Isten
segítségével visszatér ...
Ezt nem bírta tovább. Mintha láthatatlan kezek fojto
gatni kezdték volna, az ősz mester szédülni kezdett,
minden összefolyt szemei előtt. Kiment b folyosóra.
Három napja rejtegette már a táviratot. Ép a postán
volt akkor. Senki sem tudta meg. Csak ő. A postás
kisasszonyt megkérte, senkinek ne szóljon. S a kisasszony
megígérte, megtette. Csak küldi egyre a rózsaszínű lapokat
Kettőt azóta s most reggel a levelet.
Megtörülte szemeit s az iskolaterembe lépett. Az ő
kedvenc gyermekei közé. Az órarendre nézett, ötödik
osztály, történelem. Imádság után beszélni kezdett. Jurisics,
Szondi, Dobó, Zrínyi ... A háború, a borzalmak, a hősök
csodás teltei. A megsebzett haza, mely gyermekeitől
oltalmat, áldozatot kér. Az apák, kik közül nem egy egyet
len gyermekét küldi a harctérre. Vonakodás, félelem nélkül,
lángoló hazaszeretettel, lelkesedéssel, Isten akaratában
megnyugvó alázatossággal.
Elhagyta eréje. Az asztalra borult s hangja görcsös
zokogásba fűlt. A gyermekek pedig, mintha ielkük meg
érezte volna, hogy a sors a magyar hősök lisztájára egy
uj ragyogó nevet jegyzet fel, sápadtan, könnyes, ijedt
tekintettel nézték vonagló, a földig lesújtott jó mesterüket.
Jeszenszky Gyula.
HIVATALOS RÉSZ.
6535. szám.
Valaniőnnyi állami, közsági, izraelita és mayán elemi nópiskola íek. GamlnokságáBak, illetve Iskölaszékének a IV.,
V. és VI. osztálybeli laokötM beiskolázása íároyákn.
ügyi
A 147.461-914. szám alatt kelt vallás és közoktatás
miniszteri körrendelet alapján fölkérem a tekintetes
87
86
Címet, intézkedjek s ü r g ő s en,’hogy a vallás és közokta
tásügyi minister ur 3930-914. elnöki számú körrendeleté
értelmében az iskolába járás alól felmentett mindennapi
tankötelesek közül mindazok, akik a gazdasági munkálatok
befejeztével tankötelezettségüknek minden évfolyamban
«eleqet óhajtanak tenni, haladéktalanul» beiskoláztassanak.
Intézkedése eredményéről szíveskedjék hivatalomat
— ezen rendelkezésem számára való hivatkozással
mielőbb értesíteni.
Szolnok, 1914 december 18. A kir. tanfelügyelő h.:
Kóródy Ferenc,
királyi s. tanfelügyelő.
6539. szám.
Valamennyi állami, községi és magán elemi
népiskola tek. Gondnokságának és Iskolaszéké
nek a kisebb fokozatú gazdasági ismétlőiskolai
tanitás megkezdése és a tiszteletdijak kifizetése
tárgyában.
A folyó évi november 28-án 5085 914. VLd. sz. alatt
kelt vallás és közoktatásügyi ministeri körrendeletből tu
domásvétel és megfelelő alkalmazkodás, illetve további
sürgős eljárás végett szószerinti közlésben közzéteszem a
következőket:
«Tekintettel arra, hogy időközben a mezei munkák
már befejeződtek, az ismétlő iskolai tanítást a háborús idő
tartamára megszüntető 3930 914. elnöki számú rendeletem
vonatkozó részének módosításával megengedem, hogy oly
helyeken, ahol akadályba nem ütközik és ahol a kisebb
fokozatu gazdasági ismétlő iskola, vezetésével már eddig
megbízott tanerő nem vonult hadba, az ismétlő iskolai
tanitás nem kötelező formában megkezdessék.
Ennek kapcsán hatályon kivül helyezve a kisebb fo
kozatú gazdasági ismétlő iskolák vezetéséért n tanítókat
megillető tiszteletpijeak beszüntetése tárgyában 127773-914.
szám alatt kiadott rendeletemet, értesítem, hogy ezen tisz
teletdijak az esedékesség idejében az illető tanerők részére
akadálytalanul kifizethetők.
Végül elrendelem, hogy ;amely ismétlő iskolában a
tanitás megkezdhető volt, a leánytanulók a kézimunka
órákon a hadbavonélt katonák részére szükséges ruhanemű
készítésével foglalkoztassanak.»
Szolnok, 1914 december 19.
Kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
--------
6365. szám.
kir. s. tanfelügyelő.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi nép
iskolai igazgató és rendes, tanítójához, tanítónőjéhez,
a vármegyei általános tanítóegyesület kiadásában meg
jelenő szépirási, nyelv- és számtani, hangjegy- és rajz
irkák használatba vétele tárgyában.
Iskolalátogatásaim során számtalanszor tapasztaltam,
hogy az iskolák használata terén nagy összevisszaság
uralkodik. Az I. osztályú tanulók, kis négyvonalu vagy
egyvonalu, a VI. osztályosok nagy négyvonalu irkákba
írnak. Ugyanilyen rendszertelenség volt tapasztalható igen
'sok helyen a számtani, hangjegy- és rajzirkák használatá
ban is. Ezek a bajok főképen abból keletkeztek, hogy sem
a gyermekek, sem a kereskekők nem voltak tisztában
azzal, hogy milyen, irkára van szükség a különböző foko
zatokban. Ezt a bajt a vármegye egész tanítósága érezte
és ez indította a vármegyei általános tanítóegyesületet
arra, hogy a követelményeknek megfelelő szépirási, számés nyelvtani, hangjegy és rajzirka sorozatokat adjon ki,
melyeknek általános használatba vételétől a tanítóegyesü
letnek számottevő haszna lesz, mit a magyar nemzeti mű
velődés érdekében nagy sikerrel gyümölcsöztethet.
Ezen didacticai és nemzetmüvelődési nézőpontok által
vezéreltetve bizalommal kérem tankerületem igen tisztelt
tanitókarát, hogy a jelzett irkákat 1915. évi január 1-től
kezdődőleg a vezetésére bízott iskolákban használatba
venni szíveskedjék.
Úgy magam, mint a kir. segédtanfelügyelő urak iskola
látogatásaik során éber figyelemmel fogjuk kisérni, hogy
állami és községi elemi iskoláinkban ezen irkák használat
ban vannak-e. Hitfelekezeti elemi népiskoláinkban is érdek
lődni fogunk eziránt; de az illetékes egyházi főhatóságok
netaláni más irányú rendelkezéseit mindenesetre tisztelet
ben tartjuk.
Szolnok, 1914 december hó 10.
Hazafias üdvözléssel
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Ö9
A dicsőség és megdicsőülés útja.
88
6625. szám.
Valamennyi
állami, elemi népiskola és állami óvoda tok. Gondnoksá
gának, illetve Felügyelő-bizottságának az államkincstár
terhére eszközlendő helyreállítások tárgyában.
A fentemlitett iskolák és óvódák elhelyezésére szol
gáló épületeknek az 1915. évben elodázhatatlanti 1 szükséges
helyreállításáról, átalakításáról vagy azoknak évi tisztításá
ról, amelyben az iskola vagy óvoda épületében clodázhatlanul szükséges helyreállítás s illetve átalakítás nincs,
vagy ha van, de a munkálatok a község, vagy más érde
keltség terhét képezik: ebben az esetben hivatalomhoz
«kimutatást nem kell* beterjeszteni, hanem a szükséges
munkálatok foganatosítása iránt az illető kötelezett fél az
iskolai gondnokság (óvodai felügyelő-bizottság) részéről
hivatalosan megkeresendő és ennek megtörténtéről szük
séges csak hozzám jelentést tenni.
Szolnok, 1914 december 24-én.
<
Rhédei ]ános,
kir tanfelügyelő.
6625. számhoz.
-
Csikós József kir. s. tanfelügyelő s a szakaszparancs
noksága alatt levő kartársak e hó 25-én indultak a. harc
térre, hogy azokról az erényekről, melyet a katedrán oly
hévvel keletkeztettek a fejlődő nemzedék lelkében, maguk
adjanak szemléltető bizonyságot. Lelkesedéssel, igazságunk
győzelmébe vetett erős hittel indultak a halál ezer torka felé.
Ez utón mondanak barátaiknak, a vármegye tanitói
karának búcsút s kívánnak áldást az itthonmaradottaknak.
Eltávozott barátaink! Ha arra gondolunk, hogy ere
tekben jászkun vér foly, s hogy a hősöket szülő fenséges
tulajdonságoknak oly nagy mértékével rendelkeztek, hogy
azoknak tanitói lehettetek, nagyon aggódunk Miattatok. —
Álért tudjuk, hogy Ti másként nem tesztek, mint a mire
oktatattatok; Ti ott is tanitók, buzditói, példaadói lesztek
bajtársaitoknak s igy elsők az ellenség támadásában, utolsók
á visszavonulásban. De biznnk Isteu oltalmában, hogy védő
szárnyai alá vesz. Hiszen a hazának rátok lesz a legna
gyobb szükség, nektek élni kell a hazáért! Ki taníthat oly
szívhez férközően a hazaszeretetről, honpolgári kötelesség
ről ugy mint Ti? Ki meríthet annyi tapasztalatot a jövő
nemzedék nevelésére mint Ti, ki a tömegérzés és felfogás
öntudatlan megnyilatkozásának tanúi, a magyar értelmi és
erkölcsi értékének megfigyelői lehettek?
Mi, kiknek nem adatott, hogy honszerelmünkről vele
tek tehessünk bizonyságot, Titeket akarunk hallgatni, Tőletek
tanulni a haza iránti kötelességről.
Várunk vissza dicsőséggel.A viszontlátásra! A magya
rok Istene óvjon, védjen Titeket s szent hazánkat!
Vegyes közlemények.
Boldog újévet kívánunk olvasóinknak!
Az újévi üdvözletek megváltása a hadsegélyezés céljaira. Dr. Küry Albert alispánunk f. évi 26.718.
sz. «Körirat*-ában arra buzdítja a várm. polgái mestereit és
főszolgabíróit, hogy működésűk területén csináljanak pro
pagandát az újévi üdvözletek megváltásának. Hassanak
oda, hogy a megváltás összege a háború szerencsétlenjei,
az elesettek családjai s a szegények részére fordittassék.
«Meg kell ragadnunk a nehéz idők minden kínálkozó
alkalmát, amikor közönségünk adakozó készségét a nemes
ügy érdekében felkelthetjük* E nemes eszme felkarolását
melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe.
90
Házasság. Száva Lajos jászladányi kartársunk f. hó
14-én vezette oltárhoz Mészáros Mária oki. tanítónőt. —
Zavartalan boldogság fakadjon frigyükből!
Halálozás. Kovács János Ákos fokorui nyugalmazott
közs. tanitó és Muzsnayné Kovács Izabella cibakházai áll.
tanítónő elhunyt. Áldott legyen emlékük!
Hadikölcsön jegyzése. A vármegye tanitói kara
fizetése terhére 30,350 kor. hadikölcsönt jegyzett, melyhez
hasonló összegű jegyzést kevés vármegye mutat fel.
Iskolai számvitel. Ebergényi Sándor és Emil vall,
és közokt. ministeri tisztviselők «Iskolai számvitel» címen
összefoglalták az iskolák pénz- és vagyonkezelésének
összes szabályait. Ez úttörő munka biztos tanácsadója lesz
minden óvodai, elemi és polg. iskolai gondnoknak, képző
intézeti és középiskolai igazgatónak. A szabályok helyes
alkalmazására adott gyakorlati útbaigazítások, nyomtatvány
minták, tárgymutató gyors és helyes tájékoztatást nyújt
minden anyagi kérdésre. Olvasóink szives figyelmébe
ajánljak azért e müvet. Ára 10 kor., megrendelhető Lampel
R. könyvkereskedésében.
R Jó Pajtás dec. 27-iki száma a szokottnál terjedel
mesebb és tartalma is igen változatos. Verset közöl Benedek
Elektől, Lévay Józseftől és Feleki Sándortól, alkalmi szín
játékot Benedek Elektől, természeti leírást Szívós Bélától,
az elesett és megsebesült bajnokokról megemlékezést
Gyula bácsitól, karácsonyi képet verssel Endrődi Bélától,
mókát Zsiga bácsitól. Sebők Zsigmond és Krúdy Gyula be
fejezik regényeiket, azonkívül a rejtvények, szerkesztői
üznnetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki, előfiz. ára
negyedévre 2 k. 50 fiit, fél évre 5 k., egész évre 10 kor.
Egyes szám ára 20 fill. Előfizetéseket elfogad és mutat
ványszámokat küld a «Jó Pajtás® kiadóhivatala Budapest,
IV., Egyetem-utca 4.
Olvasóink figyelmébe. Közlönyünk előfizetési diját
sokan nem fizették meg. Nagyon kérjük azért a hátraléko
sokat, szíveskedjenek az előfizetési dijat mihamarabb meg
küldeni egyes, pénztárosunknak, mert a lap nyomtatási
költségeit másként fedezni nem tudjuk. A múlt tanévi elő
fizetési dijat Daróczy Antal urnák Turkevére küldjék a
hátralékosok, mert egyesületünket csak a folyó tanévi elő
fizetési dij illeti meg.
Lapunk legközelebbi száma az előfizetők számának a
hadbavonulás folytán előállott erős apadása miatt, tehát
anyagi okokból caak január második felében jelenik meg.
Szolnok. M imir 25.
HL évfolyam.
7. síül.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-llagyknn-SMlBBk vármegyei kir. tanfelügyelöség
és Mótestilet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
> Kiadja’•
~
7
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
I Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
।
|
|
I
Egész évre
.
.
... •
• 0 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
«.
SZOLNOK, 1914.
tejyam.
Szolnok, 1916. január 25.
7. szám.
’’ ■2 pi J
i* JASZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
‘S,
PMUVELES.
A ktr. tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre.... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Fómunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Öltözzetek gyászba vármegyém tanítósága I
Oltsétek magatokra a mély gyász jelvényeit, mert
elvesztettük azt, aki nekünk igaz jóakarónk,
igaz jó barátunk volt. Az a büszke öntudat, hogy
a vármegye főispánja a tanítókat igazán szerette,
szertefoszlott, semmivé vált. Mert immár bizo
nyos, vármegyénk nagylelkű, nemesszivü főispánja
az orosz harctéren hősi halált halt!
Elfogódott lélekkel tekintem a négy éves •
múltat, az ő főispánságának idejét. Elébem raj
zolódik először is az ő törékeny alakja. Hejh!
pedig nem volt az törékeny, mert acél izmaival
mint urlovas hányszor aratott babért! Most is
érzem jóságos kék szemeinek szelíd pillantását,
amint rámszegezve, a kérdésekre adott feleletek
ből kiolvasni igyeKezett az őszinteséget, az igaz
ságot. De láttam azoknak felvillanó fényét is, ha
93
92
valakin méltatlanság esett Mert örömmel vallha
tom, alig telt a mi kedves főispánunk valamit,
mig engem meg nem kérdezett. Sokszor az utcán
állított meg, hogy valamely eszébe jutót* dologra
igénytelen'véleményemet kikérje. Ez oknál fogva
sokszor volt volt- alkalmam vele beszélni, megis
merhettem az őteljes Én-jét, gondolkozását,
ismertem a tanítóság iránt érzett végtelen rokonszenvét. S hogy a tanítóság iránti rokonszenvének fényes tantijeiét adja, mindenütt ott volt, a
hol csak annak kifejezést adhatott. Eljött mulat
ságainkra, sőt piknikjeinkre is. O maga tűzte fel
Romcsa kartársunk mellére a koronás aranyértlemkereszlet, amit más főispán a szolgabiróra
hárít. Erre az igazán kitüntető ünnepélyre a ren
dezőbizottság elfeledte meghívni a vármegye
tanítótestületét, elmentem vármegyénk szeretett
tanfelügyelőjével hívatlanul, mert 0 hívott meg.
Kérésemre lépéseket tett fizetés rendezési törvé
nyünk javítása tárgyában. Két órán át hallgatta
türelemmel fejtegetéseimet s-már másnap Buda
pesten volt, hogy információit meg^ dja. Küldött-;
ségeink részére audienciákat eszközölt ki. Ejh!
de minek folytassam tovább! Megszakadt az a
munkás élet, amely a vármegye tanítóságára is
kiterjesztette jóságos szeretetét. Megszűnt az a
szív dobogni, amely a tanítóságot teljes őszinte
séggel szerette. Megtört a jóságos kék szemek
fénye, orosz golyó oltotta ki a jobbét. Meghalt
az a törhetetlen akaratot magában rejtő törékeny
test, feláldozta életét, mindenét azért, amit min
dennél jobban szeretett: az imádott édes magyar
hazáért! Nincsen már. Nem látjuk többé. Nem jön
körünkbe, hogy együtt mulasson velünk. Nem
emeli fel többé mellettünk hathatós szavát. Nem
hallgatja meg többé panaszainkat s nem nyújt
sebeinkre gyógyító balzsamit. AAcghalt, elsiratjuk,
de el nem feledjük soha!
,
,
Öltözzetek mély gyászba vármegyém tauitc-
sága, mert elvesztettük legjobb, legigazabb, leg
őszintébb, legnemesebb jóakarónkat és barátunkat.
És most Hozzád fordulok magyarok nagy
Istene! Hallgasd mega nemes vármegye tanítósá
gának fohászát. Mindnyájan nemes hálával telt
szívvel esdeklünk hozzád:
Adj a mi Nagyunknak csendes pihenést ott
az idegen föld ölén addig, amíg a Szeretet Öt
haza hozza, hogy a Te szent földedben aludhassa
örök álmát. Adj helyet a Te népes birodalmodban'
az Ö nemes lelkének azok között, azok között
a nagyok között, akiket önfeláldozó hazaszere
tetükért jobbodra ültettél. Adj Neki örök életet a
Te halhatatlanaid között, nekünk pedig a változhatatlanban való csendes megnyugvást!
Isten veled szeretett Főispánunk! Isten veled
jóakaró Barátunk! Emléked élni fog közöttünk,
el nem feledünk soha!
Isten veled!
Brózsik Pál,
várm. tantest, elnök.
Háború a kultúra szolgálatában.
Régen él a köztudatban az az igazság: «minden
rosszból jó is fakad».
Ataga a háború rendkívüli, de épen nem kellemes,
sőt rossz állapota a népeknek, mégis van jó oldala is:
csiszolja, műveli a népet.
A milyen mértékben szélesíti látókörét, tudását kato
náinknak a sok ide-oda jövés-menés, különféle nemzetek
kel, népekkel való érintkezés s a viszontagságok ezer vál
tozata, ép oly mértékben csiszolja az itthon élő család
tagokat a lábrakapott olvasási kedv. Divattá, szokássá,
életszükséggé vált népünknél az olvasás. A legeldugottabb
utcáknak rendes napi látogatója lett.az újságárus*- A kik
eddig egész éven át talán tiz-husz fillért sem adtak
szellemi táplálékra, most sóvárogva, izgatottan várják a
napi és képes újságot. Posta és újság várás, olvasás és
írással telik el legtöbbnek a nap. A kik 10—20, sőt 30
évvel ezelőtt az iskola padján szorongatták utoljára a tollat,
most talán mindennap megbirkóznak vele, hiszen ma
«Jóskánknak», holnap «Istványunknak», holnapután a. sógor-
95
94
*
nak kell egij pár sor írást, meg egy rávarrott érmecskét
meneszteni. így tart ez két hétig is, mert sok a sógor, s
ha még annyi volna is: mind oda van! Ki lent, ki fent
védi a hazát ! Aztán kezdheti élűiről a tinta fogyasztást.
A számvetésnek is jut szerep. Nagyon sok katona
küld haza a családjának pénzt. No meg az államsegély is
szép summát tesz ki havonta- Azt is csak meg kell olvasni,
be kell osztani, vagy legalább is össze kell számolni,
mennyi ment az asszony, mennyi a gyerekek meleg gú
nyájára? Igen, a háború jóvoltából most erre is jut. Sót
malackát öl még a legszegényebb napszámos családja is,
mert pénzecskéjéből nem nyel el rendes napi zsoldot a
kocsma.
A haza, a szülők iránti szeretetet, ragaszkodást, a
családtagok belsőségesebb összetartozását is növeli a
háború, hiszen m nden háznál elmondják naponta jó egy
néhányszor, mit‘csinál, mit eszik, hol alszik szegény apátok,
Pista, Jóska bátyátok az idegenben?
ünnep az íia ir, nagy-nagy ünnep, ha 2—3 napra haza
jöhet. Minden tőle telhető szépet és jót előteremt ilyenkor
a család. A gyermek ezt látja, hallja. Látja, hogy édes
anyja és a többi nénik mint szánakoznak, siránkoznak
egy-egy súlyosabban sebesült fölött. Tudja, hogy édes
anyjáék eljárnak a sebesültekre mosni, foltozni, vasalni,
súrolni — ingyen, sőt még ajándékokkal is kedveskednek
nekik. A mely gyermek ilyen környezetben él és növekszik
már csak utánzási ösztönénél fogva sem le >z rosszabb,
nem lesz kémé igebb szivü, mint az.
Iqpz a bosszút, de igazságos, nemes bosszút is belé
oltja ez az idő a jövő emberébe, de aggodalomra nincs
ok, mert csodálatos teremtése az emberi szív az Istennek.
A hol kell, hogy megszakadjon a gyűlölet, oly szépen
olvad át a sajnálkozás, a megszánás érzésére, hogy a leg
ügyesebb festő, iró sem produkálhat ügyesebb átmenetet.
Igazolja ezt az is, hogy gyermekeink épugy kedveskednek
a beteg orosz, sót szerb katonáin ik is alma, cigaretta, s
más egyéb jóval, mint a többinek. A kiflit, cukorlát ép
úgy oda csempészik a cseh és t)t, mint a n agyar fiuk
takarója alá. Délutánokon át fái a ihatatlanul mondogatják
ágyuk szélén ülve a számokat tiz—húszig, mutogatják az
ABC-s könyv ábrácskáit, csakhogy 1—2 magyar szót meg
taníthassanak a köréjök seregló bosnyák-horvát fiukkal és
nem űzik el e kedélyes társaságból a muszka fiút sem. —
Gyönyörű képei ezek a kórházaknak.
De a háború adta legnagyobb nyereségek közé tar
tozik bizonyára az az oszlop, az az erős támasz vissza
nyerése, melyre veszély és baj között király és koldus,
böló és tudatlan, úgy kapaszkodik a remény, a hit, a
bizalom szálaival, mint szőlő a lugasra, borostyán a fára.
Császárok, királyok, hadvezérek veszik ajkukra, tollúk
hegyére az Istent. Reménységük kiinduló és végpontja Ő.
Hogyne kapna lábra, hogyne válnék divatossá, általánossá
a vallásosság. És bizonyára nem ok nélkül. A háború
gyötrődéseiben, aggodalmai, rettegései, halálfélelme között
mindenkinek kívánatos menedékhely a gondviselő Isten
jelenlétének a gondolata.
Önkénytelenül eszünkbe juttatja a mai rémes idő azt
a közmondást, *aki imádkozni nem tud, menjen a tengerre*!
De a háborgó tenger borzalmait — ugylátszik —. jóval
felülmúlja az ember bosszuszemja élet-halálharca, s az ész
találékonysága által előteremtett ezer neme a viharnak, -a
halálnak. Innét van, hogy az igaz ügyet segítő Istenben
vetett hit, bizakodás aligha kisebb téhyező egy ilyen nagy
munka sikeres elvégzésénél, mint az erős akarat.
Mindnyájunk leghőbb vágya legyen tehát, hogy a mai
nehéz viszonyok között is minél hamarabb valóra váljon
az "a régi-régi szokásmondás: «ki Istenben bízik, nem
csalatkozik*!
Biri néni.
Néhány tanulság a háborúból.
II
A magyar katonák a mostani háborúban is ezer és
ezer alkalommal bebizonyították bátorságukat,szívósságukat,
kitartó képességüket, halálfélelmet nem ismerő hősiességüket.
Az ellenség nem tudja, mitől féljen jobban: a magyar
baka «roham»-jától-e, vagy a «vörös ördögök* attakjától.
Azonban bármily rettenthetlen vitézek és 1 ármily
megbizhitók is a magyar katonák, van egy fogyatékosságuk,
a minek a harctéren nem egyszer vallották már kárát, t. i.
hogy beszélni csak magyarul tudnak.
Háborúban, a háború sokféle változataiban, az ellen
séges katonáknak egy elejtett szava, az idege najku lakos
ság egy jóakarata figyelmeztetése, vagy felvilágosítása
nagy hasznára van a hadseregnek, megelőz sok ártatlan
vérontást és igen sokszor biztosítja a diadalt.
Itthoni polgári életünkben is tapasztaljuk, hogy a
melyik ember valamelyik hazai nemzetség nyelvét érti és
beszéli, milyen sok hasznát veszi annak alkalomadtán.
Társadalmi életünk is sokkal barátságosabb, bensőbb
lenne, ha a hazai idegen nyelvek közül csak egyet is be
szélnénk. A kölcsönös érintkezés, a kölcsönös bizalom igen
97
96
sokat nyerne ezáltal s elejét venné a meg nem értésből
származó félreértésnek, keserűségnek, viszálynak.
•' A mostani háborúból vonjuk le tehát azt a tanulságot
is, hoqy valamelyik szláv nyelvet, valamelyik itt lakó nem
zetiség nyelvét tanuljuk meg. Ezáltal hadseregünk is érté
kesebb lesz és ezzel hasznot teszünk magunknak is,
hasznot teszünk magyar hazánknak is. Hát politikai téren?
Tudjuk, hogy hazánkban az utóbbi években mily el
keseredett harcban állottak egymással a politikai pártok. A
háború kitörésekor ellenségeink azt hitték, hogy Magyar
ország lakosai faji és nemzetiségi szempontok szerint fogják
a háborút mérlegelni, sőt talán még arra is számítottak,
hogy a magyar anyanyelvűek is pártállásuk szerint nem
.lesznek egy akaraton.
Hála legyen a jó Istennek, AXagyarország lakosai
politikai érettségüknek, hűsegüknek ragyogó példáját szol
gáltatták. A háború kitörésének percében hazánk lakosai
faji és nemzetiségi kivétel nélkül, mint egy ember állottak
a zászlók alá s akik csak napokkal előbb is, mint politikai
elkeseredett ellenfelek egymást meg se akarták ismerni,
most mint testvérek.kezet fogva harcolnak a közös ellenség
ellen. Óh ha ez az egyetértés, ez a belső összhang állandó
lenne s tovább is igy maradna! Óh de erős, óh de hatal
mas lenne Magyarország.
jHoqy hazánk összes/lakosai egy politikai párton
legyenek, arról szó se lehet s talán nem is lenne jó. De
én azt gondolom, ha az egyes pártok az eddigi kereteik
közt tovább nem maradhatnak meg. A háború után az
egyes pártkereteknek meg kell változniok.
A háború most minden pártnak megmutatja, hogy
elvei közül melyek állják meg a tüzpróbát, melyek nem.
És minden embernek, aki őszinte akar lenni önmagához s
embertársaihoz, nyíltan, férfiasán be kell vallania, hogy
vájjon azok az elvek, amelyeket eddig jóknak és helyesek
nek tartott, reálisak-e? olyanok-e, melyeknek a fentartását
és kívánását a jövőben is nyugodt lélekkel és nyugodt
öntudattal hangoztathatja ?
Ha minden párthoz tartozó ember lelkiismerete szerint
őszintén megfelel ezen kérdésekre, akkor nem lesz sok
párt. Magyarországon, akkor az eddigi elavult pártkerctek
a háború befejezése után minél előbb felbomlanak, megszürmek, hogy helyet adjanak újabb, reálisabb pártalakulásnak, mellyel édes hazánk hírét, nevét, gazdagságát, művelt
ségét még több eredménnyel tudnánk munkálni.
Ehhez azonban megkivántatik, hogy a dolgokat, az
eseményeket ne a napi pártpolitika négyfalu szűk szobáján
l^óSl
SS MW látjuk
monarchia ügyeinek
. n GÍ1,nct- fölényét,
magyarságnak, m,nt
n ki k'n domborítani s neki
fensóbbségét a jövőben lobban ki kell Sombornál
a diplomácia, mint a katonaság térén nagyobb szerep
ke" bMiótamaquarország fennáll, az itt lakó népek ilyen
egy véleményen, ilyen egy akaraton meg so^
tanulságokat.
_
Tö r öksze ntmi W os.
a
Zeke Dániel.
_
Pl számtan tanításáról általában.*
Irta. Viszlag Ernőné.
II."
És ha még némi kétségem volt ez iránt, azt teljesen
eloszlatta néhány módszert vagy szemléltető eszközt bemu
tató számtani mintatanitás megfigyelése.
Valamennyit az a főtörekvés uralta,
a
kezdetleges számfogalmakat és viszonyokat mentol többféle
tárgyon vagy legalább mentői többfele alakban, ossz
Sásban Szemléltessék. KWÖnbözó helyzetű vo^
csoportokat zászlót, háromszöget, negys. oget raknak es
rakatnak össze pontokból, golyókból, pálcikákból
ból, dicséretes céljuk lévén ez eljárással, hogy a számtani
. E tartatom és nyelvezet tekintetében “ ^kezés a
szolnoki áll. tanítótestület novemberi gyűlésén obaslalotl .el.
itt ■
99
igazságokat mentöl többször, többféleképen megvilágítsák
és bebizonyítsák, hogy a száraznak ígérkező számtantanítást elevenebbé, színesebbé, vonzóbbá tegyék. A
gyermeklömeg csekély kivétellel figyel, cselekszik, átlát és
megért mindent, közülök a legtörekvöbbek és legtehetsé
gesebbek 50 közül átlag 10, ezen értelmes gyakorlás
közben örök időkre bevésik emlékezetükbe az átlátott és
megértett számtani igazságokat. A többi 40, a közönyö
sebbek, lassabban fejlődők, a gyengébb megfigyelőképes
séggel, emlékezőtehetséggel rendelkezők legjobb esetben
ennek a szellemi processusnak csak felét végzik el. Át
látják, megértik az egyszerű műveleteket, de már az en>lékezet igen sokszor cserbenhagyja őket, újból és újból
rászorulnak a szemléltetésre, bizonyításra, a pontokra,
golyókra, vonalakra és miegymásra. Na de egyszer mégis
végérvényesen félre kell tenni a szémléltető eszközöket.
Ilyenkor aztán minden segítségtől megfosztva fejlettebb
társaik ajkáról lesik el a szót, hogy utánmondhassák és igy
tanítójuk tudtán és szándékán kívül gyönyörűen megvaló
sítják a gyakorlat, pusztán a gyakorlat elvét. Az egész
ségesebb ösziönüek pedig hamarosan megtalálják az
egyetlen rendelkezésre álló eszközt, amelyen a kívánt
művelet érzékelhetik, az ujjaikat. És hol nyíltan, hol
suttyomban a pad alatt vígan folyik az a bizonyos ujjakon
való számolás, amelyet a modern pedagógusok az esztétikai
neve’és szempontjából annyira lenéznek, megrónak, el
tiltanak, de amely mégis lépten-nyomon előfordul. Előfordul,
mert a szemléltetésre használt sok alak és csoport közül
egy sem kapta meg különösen a gyermek figyelmét, egy
sem vésődött emlékezetébe, hogy azt szükség esetén fel
idézve mindazon összerakást, szétbontást, melyet kezdetben
golyókon, pontokon végzett, most képzeletben hajtsa végre.
A szárntantanitás kezdetén, a legegyszerűbb szám
viszonyok szemléltetésénél a figyelmet szétforgácsoló, sok
féle összeállítás, bizonyítás helyett inkább egy állandó,
könnyen áttekinthető csoportosításra van szükség, amely a
gyermeket belső szemléletre képesíti és igy mindannyiszor
segítségére lesz, valahányszor emlékezete ingadozik. Ezen
szükségletet rendkívül szerencsés ötle.tel elégítette ki
Kecskés Ernő, kaposvári kollégánk, aki az ő számtanitási
módszerét *Fél év alatt 20-ig* cím alatt már 1903-bani az
egész tanítóság rendelkezésére bocsátotta. Módszerének
lényege az ötös csoportosítás, könnyen áttekinthető formá
ban, mint például a dominóköveken látjuk; De ezt a szám
képet ö nem csak epizódszerüen használja a számfogalmak
és viszonyok szemléltetésére, hanem minden számításnál
abból indulván ki, mintegy belerögziti a gyermek leikébe
az emlékezet és gondolkodás támogatására.
Nem célja ezen előadásnak a Kecskés-féle módszer
tüzetes ismertetése, mért ezzel ygyáhesak elkéstem volna,
hiszen sokan vannak a szolnoki tanítóság között, kik évek
óta a számképek segítségével vezetik a számfantanitásf,
de szeretném mindazoknak, akik még nem ismerik, nem
használják, figyelmébe ajánlani ezt a meggyőződésem
szerint legtökéletesebb módszert, amely legalább is annyira
megkönnyíti és eredményesebbé teszi a számtani oktatást,
mint a phonomimika az olvasás tanítását. Természetesen
a címet «Fél év alatt 20-ig* nem kell egészen szószerlnt
venni. A mi tulhépes 65^-70 tanulót számláló L osztálya
inkban annyi nehézséget >okoz magénak az általános
érdeklődésnek az ébrentartása, hogy meg‘ lehetünk mun
kánkkal elégedve, ha az iskolaév folyamán a számtantanítási anyagot a maga egészében és mindén részletében
jól feldolgozzuk. Sőt miután a felsőbb osztályokból az I-be
lekerülvén, alkalmam nyílt a1 számtan tanítás alapvető
fázisainak tanulmányozására, arra a meggyőződésre jutot
tam, hogy az I. osztályos növendékek, különösen a leány
növendékek legnagyobb része jó ideig képtelen a szorzás
és bennfoglalás mint összetettebb műveletek felfogására.
Már pedig részletes tantervűik, az eddigi megszokás,
számtani módszereink, — a Kecskését sem véve ki, —
megkívánják, hogy már a 4 körében kezdjük a szorzás és
bennfoglalás tahitását. Az a tanító, ki munkája közben
semmit sem akar pusztán a gyakorlatra építeni, aki minden
elképzelhető eszközzni és fáradsággal meg akarja közelíteni
a tökéletes megértés eszményét, az már keservesen tapasz
talhatta, mennyi időveszteséggel jár, gyengébb tehetségű
tanulóit mennyire elkedvetleníti, elbátortalanítja az összetett
101
100
agyműködés ezen idóelötti eröszakolása. Érdemes gondol
kozni róla, nem sokkal okosabb, eredményesebb eljárás
volna-e nem vágni elébe a természetes fejlődésnek, hanem
az első félévben a számképzéssel, elvevés, hozzáadás,
felezés, negyedrészre osztás ■ egyszerű műveleteivel fel
haladni 20-ig, a szorozás és bennfoglalás útját pedig a
folytonos soralkotások által csak előkészíteni. Akad aztán
a leglassabban fejlődő növendékek között néhány, aki még
az egész tanév alatt sem tud tisztába jönni a szói zással
és bennfoglalással. És ezen a ponton hajlandó vagyok
valamelyes megegyezésre lépni azokkal, kiknek felfogásuk,
hogy az első osztályban a számtan miatt ne buktassunk.
Ezt a felfogást valahogy ilyeténképen variálhatnék: «Ha az
1. osztályos növendék a szorzás és a bennfoglalás téren
nem is mutat fel kielégítő eredményt, de az elvevés és
hozzáadás műveleteit elég biztossággal végzi, átbocsáthatjuk, mert birtokában van mégis az a szerény kis alap, a
melyet a H. osztálybéli folytonos ismétlés által immár
csiszoltabb értelemmel továbbfejleszthet és kiegészíthet,
— de amelyik növendék még az elvevéssel és hozzá
adással sem boldogul, az — ha ugy olvas is mint egy
püspök és ugy ir mint egy Íródeák, — maradjon csak az
I. osztályban.
(Folyt- köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
6555. szám.
UalameiWi népokiaíási intézet vezBÍoiéi’EL
A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter ur az
1914. évi december hó 16-án 5948-914. elnöki szám alatt
keit rendeletig! megengedte; hogy «Aktatüzögep, ampéreméter (iskolai célokra belföldön is készített), ait^in testékek,
arabmézga, darabos (oldott ragasztó gummi hazánkban is
készült) ár, aszbcsztlcmez, aszbesztzsinór, bársony (plüs
készül az országban), cérnagomb, cipőgomb, cipész varró
gép, csonlgomb, dugóhúzó, erdei magvetőgép, Hacker-félc
ébresztőóra (villamos ébresztőóra belföldön is készíti), fény
másoló milliméterpapiros, habkő, hajhyirógép, hegedühur,
tat
arssresrsa sssws®
sitemS- itt most te!
leendő beszerzéséhez — az 1907. évi 111- t
értelmében - az engedély a jövőben is külön
8
eszköz
1Cnd°Szolnok, 1914. december 28-
Rhédei János,
-
6693. szám. .
kir tanfelügyelő.
'
~
Köriével
Nannkim-Szolnok várm. valamennyi
állami, községi,
szönetének tolmácsolása tárgyában.
Tankerületem derék, lelkes tanítósága hadbavonult
hős katonáink és ezek itthon maradt szegenysorsü csaladfarnak kartwo.ül aiándéké.a jHnl. gárBtla. buzgo.agg
kezö hozzám címzett, de tankerületem derek tamtosaga
illető köszönő iratot intézte:
■
A M. kir. Honvédelmi Minisztérium HadseaélUzö hivatala Budapes.
10308. Hd. h.
•
1914 december 28-án.
Nagyságos
Királyi Tanfelügyelő urnák
Szolnok.'
Most mikor küzdő katonáink részére a hazai iskolák
ifinsáoa körében eszközölt gyűjtés munkáját majdnem hogy
befejeztük, hazafias örömmel állapíthattuk meg, hogy annak
103
102
eredménye minden várakozásunkat meghaladja, hiszen már
eddig is 300,000 koronát juttatott a katonák karácsonyára.
Büszke megnyugvással tölt el bennünket ez ered
ménynek tudatq nemcsak azért, mert ezáltal módunkban
áll hőseinknek, kik érettünk annyit áldoznak, örömet
szerezni, hanem mert bizonyságot nyert az az érzésünk,
hugy hazánk ifjúsága teljesen át van hatva azoktól a nagy
eszméktől, melyek hősi önfeláldozással viszik a golyó
záporba apáikat és testvéreiket.
Mikor tehát a megajándékozott hősök nevében mély
hálát mondok az adakozóknak, első sorban azokra kell
gondolnunk, kik a gyermekek lelkében az adakozásban
nyilvánult nemes érzelmeket fölkeltették; a magyar tanitásügy soha el nem fáradó, örök buzgó és a haza boldog
jövőjét előkészítő férfiaira.
Ama nemzet, melynek tnnitói ily nemes magot ké
pesek a gyermekek fogékony leikébe hinteni és ama
nemzet, a melynek ifjúsága megmutatta, hogy e nemes
oktatás termékeny talajra talált, győzni fog, mert hiszen
most küzdő katonáink lelkét ugyané lelkes kezek formálták.
Nem áll módomban a tanügy minden egyes munká
sának köszönetemet külön-külön kifejezni és azért arra
kérem Nagyságodat, mint aki nemcsak nemes példával
jár elől a bölcs vezetésére bízott iskolák tanítóinak, hanem
gyűjtési munkánk körül is eredményesen fáradozni kegyes
volt, méltóztassék igaz, mély hálás köszönetem kifejezését
tudomásul venni és azt a vezetésére bízott iskolák összes
igazgatóival, tanitóival és tanitónőivel közölni.
Fogadja, Nagyságod, igaz tiszteletem kifejezését.
*
A hadsegélyző hivatal vezetője:
- Kirchner,
cs. és kir. altábornagy.
Kiváló örömemre szolgál, hogy e lendületes, szép
köszönő iratot tankerületem tanitókarával közölhetem.
Szolnok, 1914 december 30.
Hazafias üdvözlettel
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
172. szám.
Körlevél
valamennyi állami és községi iparostanonc iskolai bizott
sághoz, igazgatóhoz és tanítóhoz az ismétlőtanköteles
korban levő iparostanoncok beiskolázása tárgyában.
A nagymélt. vallás és közoktatásügyi miniszter urnák
múlt év december hó 30-án kelt 21260-913.. sz., rendelete
alapján ■ alkalmazkodó tudomásul vétel Céljából közlöm,
hogy az ismétlő tanköteles korban levő iparostanoncok,
ha a községben ipariskola ^nincsen, az ismétlő iskolába
kötelesek járni, azok az iparostanoncok pedig, akik az
isméflőiskolát egészben vagy egyes évfolyamaiban elvé
gezték s arról szabályszerű bizonyitváriyt kaptak, olij
községekben ahol iparos (kereskedő) tanonciskola nincsen,
az ismétlő iskolának illetőleg évfolyamainak újra látogatása
a ól felmenthetők.
Hangsúlyozom azonban, hogy az elöl hivatkozott
rendelet azonban a községekre nézve, amelyekben szabály
szerű iparos (kereskedő) tanonciskola áll fenn, egyáltalában
nem vonatkozik és azon a címen, hogy a tanonc ismétlő
iskolába járt, sem egészben, sem részben felmentés nem
engedélyezhető.
Szolnok, 1915 január hó 12rén.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
217. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
községi polgári, elemi, gazdasági nép és iparos, kereskedőtanonciskola! gondnokságához, iskolaszékéhez, igazgatójá
hoz és tanítójához a világháborúval kapcsolatos irodalmi
termékek megküldése tárgyában.
Avégből, hogy a bécsi udvari könyvtárnak a most
folyó világháborúra vonatkozó irodalmi termékek gyűjte
ménye lehetőleg teljessé tétessék, m. kir, vallás- köz
oktatásügyi miniszter ur őnagyméltóságánok e hó 8-án
6482-914. elnöki szám alatt kelt rendeletéből folyólag
kérem Címet, hogy a most folyó háborúval vonatkozásban
levő kiadmányait és azokat a nyomtatványokat is, amelyek
könyvárusi forgalomba nem kerülnek, lehetőleg 3 3 pél
dányban, az udvari könyvtár részére leendő megküldés
céljából hozzám juttassa el^
Szolnok, 1915 január 12.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
105,
104
Vegyes közlemények.'
Főispánunk hősi halála. Mély sajnálko
zással bár, de megnyugvással fogadtuk dicső
emlékű főispánunk orosz fogságba jutásának a
hírét Reményünk,.hogy viszontlátjuk, megsemmi
sült kétségtelenül megállapittatott illetékes helyen,
hoqu nincs többé az élők között. Nov 22-en
dicső halált halt s Orosz-Lengyelország NowoRadomsk városának sirkertjében nyugszik Nagy a veszteségünk, nagy a fajdalmunk,.
Nincs senki, ki jót, nemest ne tudna Róla mon
dani, mert minden jó, igazságos, méltányos kozés magánügynek készséges támogatója volt. / t
volt hatva a kultúrának nemzetünk fennmaradá
sát szebb jövőjét biztositó hatásáról; azért a
kuítura munkásait értékelte, becsülte, minden
kulturális ügyet lelkesen pártolt.
(
Ha közéleti tevékenysége nem lenne oly
értékes is, különösebb kegyeletünk tárgya
lenne, mert a lángoló hazaszeretetnek a pélclán-yképe volt, mivel önként, sőt felettes hatósága
tiltakozása ellenére ment s küzdött az elsők
között szent hazánk védelmében. .
A dicső halállal kimúlt Főispánunk elvesztése .
fölötti mély fájdalom e vármegye tanítóságának
lelkét is eltölti. Ennek kifejezést adott azáltal,
hogy az e hó 20-án tartott törvényhatósági gyászközgyűlésen küldöttség által képviseltette magát
s a kir. Tanfelügyelő ur által megtartani rendelt
emlékünnepélyen mmt az igazi nemes férfi és
liős példányképéül, követendő például állította a
növendékek elé.
Áldott legyen emléke!
Kinevezés. A vallás- és közokt. minisztérium a jász-,
árokszállási áll. iskolák igazgatójává Paál Istvánt, e ^válo
szorgalmú és szaldíépzettségü tanítót nevezte kr Gratulálunk!
Ezen iskolák gondnokságának elnökévé Sípos Géza
neveztetett ki.
céljainak érdekében kifejtett tevékenységéé .
lasztatott meg.
Katonai szolgálat
alól
.
való
felmentés. A háborús
illetékes felsőbb helyre felterjesztette.
Eljegyezte Vass Andor
Gizella pusztasznndai tanítom t
j
á)) tanitó;
Mariskát eljegyez e Bartucz here
H
altisztje.
Mindkét tanitó jelenleg a 68. gyalogezred
i
...s SSW SS
áthelyeztetett.
•
.
Szeméiui pótlék
áll.
minisztérium Korcsy Gypt J l ■
s rgjyi pótlékot engec. ig. tanítóknak ev',2üQ^2GO kon szern u p
déh ezett, mivel az 1907. ev fiz. tovényfiz
lenne több fizetésük, mmt amennyi az
törvény alapján megilleti.
•
,
A konyhakertészet intenzív
demi* iskola
vallás és közokt. minisztérium a karcagi all.
felsőbb osztályaiban.
Állásától elmozdított tandó. Egy
állami tanitó kotelessegnmlas*
k6zö!jük a kartársak
fegyelmi delet alap|aS ■
sajnálatos esetről mégis megkellemetlen ügyeit Hogy
szcrencsétlen, kartársunk
A napközi o—
céljából rendelkezésükre bocsátja .
106
Állásáról
lemondott Adám Paula kunsaentmárloni
polg. leányiskolái tanítónő.
Gyűjtés a Hadsegélyző Hivatal
V®1’’’
meauénk elemi iskoláibnn hős katonáink javara 5255 kor.
61 fid. gvült össze. Az adakozásban 20 ezer tanuló vett rész.
Katonai szolgálatra vármegyénkből eddig 140 tanító
vonult be. Megsebesült 8 tanitó.
H Jász muzeum és a világháború. A Múzeumok
is Könyvtárak Orsz. Tanácsa felszólította a muzeumoka,
hoqu körzetük területéről gyűjtsék össze a háború emlékeit.
A jász-muzeum felhívja azért a közönséget, hogy mind
azokat az eredeti dolgokat, melyek trónörökösünk es hitvese
halála alkalmával kerültek forgalomba, u. m. jászsági
újságok, emléklapok, képek és egyéb nyomtatványok pél
dányait s a hősöktől származó emléket, zsákmányolt
tárgyakat, srapnelleket, gránátokat, a haretérről jövő minden
kézírást, az elesettek fényképeit, jelvényeket, érmékét,
általában minden oly tárgyat, mely a háborúval vonatkozásban van, a múzeumnak átengedni szíveskedjék.
Vármegyénk kir. tanfelügyelői hivatala az 1914.
évben 11659 ügydarabot dolgozott fel, nem számítva bele
a sürgetéseket, hiányos adatok stb. potlasa vegett tett
közbenső intézkedéseket. Ha a hivatalban létünk
val nem tapasztalnék is a lázas munkát, mely a tanf.
tisztikar teljes munkabírását, minden percet igényli, a tel
dolgozott darabok száma is meggyőzne, hogy személyi es
dologi ügyeink sok munkát adnak felettes hatosagunknak.
Kérjük azért a kartársakat, hogy beadványaikat
; e
körültekintéssel szerkesszék s szereljek fel ho99 ^kcru '
hető munkával ne terheljék a tanf hivatalt. Ebből_ csak
reánk háramlik haszon, mert a tanfelügyelői kar iskolánk
látogatására még több időt fordíthat, főleg ügyeink intézésé
még9 gyorsabb lesz. Célszerű azért az irodai teendőket az
Utasítás és a Népművelésben megjelent tanfelügyelői
ndeletek alapján az elintézés határideje szerint kimutatásba
foglalni s az osztályban vagy irodában kifüggeszteni, hogy
mindig szem előtt legyen.
.í
Szolnok, 1915. feM 10.
VI1 évfolyam.
0. szám.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés
A Mhgjkoii-M vármegyei kir. WM
és tanitótestnlet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
Kiadja:
i
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. TanitSíestület.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
'
Egész évre
Előfizetési dija:
............................ 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. február 10.
8. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei • tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
AXegjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
’ Előfizetési dija:
Egész évre. . . . 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Ez évi termésűnk biztosítása.
Ellenségeink megismerték a magyar és fegy
vertársai erejét; fegyvereik győzelmében többé
nem bíznak. Azért a semleges államok élelem be
hozatalának megakadályozásával kiéheztetésünkre, igy fegyvereink letételére számítanak. Mily
kevéssé ismerik az áldott magyar földet s mily
szűk látókörüek 1 Meggondolhatnák, hogy amely
föld acélizmu, fáradságot, kimerülést nem ismerő
hősöket termett, eltartja a rajta élőket is. Meg
gondolhatnák, hogy nem a háború bajai, dicső
ségei keletkeztették a hazaszeretetei a küzdők
lelkében, hanem az velők született s testi, értelmi
fejlődésükkel arányosan nőtt; s ez tölti be az
itthonmaradottak lelkét is. Akik kettőzött szor
galommal végzik munkájukat, hogy életrevaló-
108
ságuknak, nagyságuknak is tanujelét adva gon
doskodjanak azon szükségletekről, melyre vérző
fiainknak, hazánknak szüksége van. /Ízért min
ket békekötésre csak győzelmeink, vagy utolsó
emberünk elhullása indíthat; a kiéheztetés esete
elő nem állhat.
Azonban szükséges, hogy tervszerűen fel
készüljünk, előrelátóan gondoskodjunk arról,
kogy minden darab földön termeljünk; mert ha
az édes anyaföld termő ereje meg van is, de a
szorgos kéz, a termelés céltudatos irányitói meg
fogyatkoztak.
Azért a társadalmi szervezeteknek (Gazda
kör, Szövetkezet), vagy a képviselőtestületnek
szerbe-számba kell venni mihamarabb, hogy mely
család nem képes földjén vétőmag, vayy munka
erő hiánya miatt termelni. S a vetőmag szükség
letet a várm. gazdasági egyesület, vagy törvény
hatóság utján kedvező fizetési feltételek mellett
be kell szerezni.
Ha valathely családban kellő munkaerő nem
lenne, földjére bérlőt kell szerezni. Ha nem akad
bérelje a község s munkáltatására más mód hiá
nyában a «közmunkát» használja fel. Alig van
társ, alakulat, melynek a tanítói karból tagja ne
volna. Hassunk oda azért, hogy a legkisebb föld
darab se maradjon vetetlen s hogy az itthon
levők, — még akik máskor kényelemben éltek
is, — minden erejüket, idejüket felhasználják a
termelésre. De nemcsak a mezőgazdasági növé
nyek, hanem a zöldségfélék termelésére is. Mert
ezekre is felette nagy szükség lesz; mert nagyon
109
jövedelmezők; mert a ház környékén most par
lagon levő földdarabkák általuk kihasználhatók;
mert az öregek és gyermekek csekélyebb munka
erejüket kitünően értékesíthetik a zöldségfélék
termelésében.
Katonáink mindenike sokszor tiz ellenség
ellen is küzd érettünk ; nekünk Érettük és ma
gunkért legalább két munkaerő helyett kell dol
goznunk, hogy ellenségeink számításukban csa
latkozzanak.
HIVATALOS RÉSZ.
715. szám.
Kérelem
Jásznagykuuszolnokvármegye valamennyi állami községi
hitfelekezeti magán és uradalmi elemi gazdasági népés polgári iskolai igazgatójához, tanárához, • tanítójához,
gondnokságához, iskolaszékéhez a tavaszi és nyári mezei
munkák teljesítése tárgyában.
Nemzetünk színe virága a harctéren van. Vihar tépi,
hideg kínozza őket.. Vérüket, életöket áldozzák az imádott
hazáért, a szülötte földért, a kicsiny meleg családi fésze
kért. Viszonzásul a kimondhatatlan szenvedésekért, a hősi
önfeláldozásért csak annyit várnak tőlünk, hogy a nemzet
életnedveit tápláló, a mindennapi kenyerét biztositó mezei
munkákat helyettük ez évben kivételesen elvégezzük., Ók a
nemzet dicsőségét teljes bizonyossággal kiküzdik s ha majd
a győzelem babérkoszorújával hozzánk visszatérnek, szá
mon fogják tőlünk kérni, hogy szeretett hitveseik, kicsiny
magzataik, a mi kényelem szeretetünk miatt nem éheztek-e
meg ? És megtudnánk-e, megmernénk-e előttük állni, ha töp
rengő, aggódó kérdésükre igennel kellene váluszolnunk?
A munkabíró férfikéznek ez ideig, mintegy 70 száza-
111
110
léka vonult hadba és biztosra vehető, hogy mikorára a
szorgos mezei munkák napjai beköszőntenek ez a szézalék jelentékeny mértékben emelkedni fog. Am azért meg
sem halhatunk éhen, Nem vehetjük magunkra a rémséges
felelősséget azért, hogy a hadviselést nem hős katonáink,
hanem kényelemszeretetünk közönbösségünk miatt mi itt
hon maradottak veszítjük el. Az Ínség ezerszemű rémét
nem szabadíthatjuk magunkra. El kell kerülnünk, hogy
ennek a nemzedéknek emlékét a nemzet átka kísérje.
Vármegyénk kiváló alispánja dr Küry Albert ur a m.
kir. földmivelésügyi miniszter ur kezdeményezésére s a
vármegyei gazdasági intéző bizottság határozatából felhí
vást bocsát ki ezen s ezzel kapcsolatos más tárgyban a
vármegye közönségéhez.
A népnek hivatása természetéből folyólag a Tanitó
egyik legelső, leghivatottabb szellemi vezetője. Ezért és
azon naqy felelősségből folyólag. mely a mai nehéz idők
ben hazafias kötelességeink, fokozottan buzgó teljesítése
tekintetében reánk sulyosodik; de indíttatva azon biza
lom által is, mellyel tankerülctcm derék tanitói karmairánt viseltetem: kérem vármegye tanítóságát, hogy fő
kép a lelkészi karral egyetértőleg az alispán ur felhívását
a közönség legszélesebb rétegeiben megismertetni, azokhoz
való szoros alkalmazkodásra serkenteni, az alakítandó köz
ségi intéző-bizottságéan tevékeny részt venni, a községi
hatóságoknak a foganatosítandó összeirásokbán. requirálásokban segítségére lenni,, általában odahatni szíveskedjék,
hogy szeretett vármegyénk földjéből egyetlen talpalatnyi
föld se maradjon bevetetlenül, gyermekek, ifjak, öregek,
férfiak, nők egyaránt résztvegyenek a tavasz és nyár fo
lyamán időszerű minden munkában, hogy imádott hazánk
földjét az ínség réme messze elkerülje.
Kijelentem, mikép parancsoló szükség esetére kész
ségesen hozzá járulok ahhoz, hngy a gondnokság vagy az
iskolaszék jelzett célból minden tanitó részére, ha csak
lehet külön-külön 6 napnál több időre nem teijedő sza
badságot adjon s hogy április, május és junius hóban, a hói
arra elengedhetetlen szükség lesz, az egyhuzamban, némi-
lég mérsékelt óra szqmmal való tanitás vegye kezdetét, de
erre vonatkozólag az engedelmet csak esetröl-esetre külön
előterjesztés alapján adom meg.Kijelentem végül azt is, hogy akkor, ha a normális
idők boldog napjai újra vissza térnek, a soronkivüli elő
léptetések és a jobb állások betöltésénél sohase mulasz
tom el mérlegelni azokat a nagy szolgálatokat, melyeket a
Tanítóság a nemzeti megpróbáltatás ezen súlyos időszaka
szaiban tanúsítani fog.
Szolnok, 1915. évi február hó 9-én.
Hazafias üdvözléssel
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
218. sz.
Valamennyi polgári ás elemi iskolai tanitó úrnak, tanítónőnek.
A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
1915. évi január hó 6-án 5587—915. szám alatt kelt ren
deletével megküldött, a m. kir. Földmivelésügyi miniszter
urnák 1914. évi december hó 12-én 13500—914. eln. szám
alatt kelt rendeletét szószerinti másolatban azzal adom ki,
miszerint az abban foglalt célok elérhetése érdekében „ha
zafias és kötelességérzetből,“ saját hatáskörükben, társa
dalmi érintkezésükben, de különösen az iskola-tantermei
ben hathatósan munkálni szíveskedjenek,
Szolnok, 1915. január 21-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Másolat a 218.számhoz. Minthogy külföldről élelmisze
reket nem igen hozhatunk be az országba s hű szövetsé
ges társunkkal együtt a magunkéból kell megélnünk: ellen
ségeink arra számítanak, hogy bármilyen vitézül küzdőnek
is hős katonáink, még sem fogjuk a harcokat soká birni,
mert elfogy a kenyerünk s ők kiéheztetnek bennünket,
ellenségeinknek ez a reménye nem fog beteljesedni, mert
mindenünk van annyi, amennyire szükségünk van. Hogy
113
112
azonban semmiféle körülmények között semmiféle baj ne
érhessen bennünket: a józan előre-látás azt parancsolja,
hogy a fogyasztásban mindenki, mindenben takarékos le
gyen. Különösen okosan és takarékosan kell bánnunk a
búzával, meg a rozzsal, mert az idén a búza és a rozs
termésünk nem volt olyan, mint a tavalyi. A kormány azon
célból, hogy ez idei búza és rozstermésünkkel az uj ara
tásig bizonyosan kijöhessünk s vitéz katonáinknak mindig
és mindenből a legjobbat adhassuk, már elrendelte, hogy a
malmoknak és a kereskedőknek csak olyan kenyérlisztet
szabad a polgári közönség részére eladni, amely egyharrészben árpaliszttel, tengeri .liszttel!, vagy burgonyaliszttel,
vagy más megengedett lisztpótlékkal van keverve. A kor
mány ezen rendeleté folytán a fogyasztó közönségnek az
a része, amely a lisztet vásárolja, vagy kész kenyeret vesz,
eztán csak ilyen kevert lisztből sütött kenyeret fog fo
gyasztani. Elrendelte továbbá a kormány azt is, hogy min
dennemű búza és rozs járandóságot (konvenció) csak kétharmadrészben szabad búzában és. rozsban kiadni, egyharmadrész helyett pedig árpát, vagy tengerit kell mérni s az
értékkülönbséget készpénzben kell megfizetni. Ennek foly
tán mindazok, akik járandóság (konvenció) fejében kapott
gabonából készült kenyeret esznek, ezután szintén csak ke
vert lisztből sütött kenyeret fognak fogyasztani. Mivel azon
ban a búza és a rozskészletek arányos fogyasztása céljá
ból szükséges, hogy ne csak azok, akik a lisztet, vagy a
kenyeret veszik és ne csak azok, akik a járandóság fejé
be kapják a búzát, vagy rozsot, hanem az országban kivé
tel nélkül minden ember, csak ilyen kevert lisztből sütött
kenyeret fogyasszon, ezennel felkérem azokat, akik a ma
guk gabonájából őrölt lisztből otthon sütik a kenyeret, hogy
ők se fogyasszanak tiszta búza-, vagy rozskenyeret, hanem
ők is keverjék a búza-, vagy rozslisztet egyharmad részben
árpa, burgonya, vagy tengeri liszttel és azt a búzát és ro
zsot pedig, amire, ha ők is kevert lisztből sütnek, a ma
guk házánál nem lesz okvetlenül szükség, adják el, hogy a
búza és a rozs eljuthasson azokhoz, akiknek arra szüksé
gük van. A tiszta búzából készült fehér kenyér és a ga-
bonéval teli magtár, padlás, kamara más időkben mint a
földmivelő ember fáradságánál Istentől való jutalma, öröme
volt a gazdának és büszkesége a gazdasszonynak. Má, aki
keveretlen tiszta búza, vagy rozs lisztből sütött kenyeret
eszik s aki rejtegeti a gabonát, amire a maga házában és
gazdaságában nincsen okvetlenül szüksége, vétkezik a haza
ellen és az ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gaz
dasági erejét. A Kormánynak éppen ezért országos érdek
ből joga volna azt, amit most kér, rendeletben kiadni. Azt
hiszem azonban, hogy nincsen és nem is lesz szükség ilyen
rendeletre, mert ezután a felkérés után «em lesz egyetlen
ember sem az országban, aki, amikor az ország jóvoltáról
van szé, ne hajtana a komoly kérésre s üres hiúságból,
alacsony önzésből előbbrevalónak tartaná magamagát a
haza érdekénél. A kötelező rendelet kiadása helyett kinekkinek lelkiismeretére bízzuk a dolgot s reméljük, hogy min
denki belátja, hogy ha most nem tiszta búza-, vágy rozs
lisztből sütött kenyeret eszik és nem tart vissza több bú
zát és több rozsot, mint amennyire takarékosan számítva
szüksége van, hazafias kötelességet teljesít s akármilyen
kis dolog is ez a harcban álló vitéz katonáink hősi vérál
dozatához képest, ezzel mégis igazán mindenki hozzájárul
hat ahhoz, hogy ellenségeinken dicsőségesen diadalt arat
hassunk. Budapest, 1914, december 12-én. Báró Ghillány
Imre, m. kir. földmivelésügyi miniszter s. k.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1915. január 22.
Veszelovszky
kir. s. tanfelügyelő.
367. sz.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami iskolai
Gondnokságának, községi Iskolaszékének, igazgatósának és
tanítóidnak a véderőről szóló törvény végrehajtására vonat
115
114
kozó utasítás I. rész 49. §~a 9. pontjának végrehajtása tár
gyában.
C minta a Vt. u. I. r. 49. §. 9. pontjához. Az
népiskola helyi hatósága (gondnokság, iskolaszék.)
Névjeggzék
Kapcsolatban 1913. évi november hó 20-án. 7140 és
1914. évi november hó 5-én 5728. szám alait kelt körleve
leimmel értesítem Címet, hogy az elmebetegek, illetőleg
elmebetegségben szenvedett egyének besorozásának elke
rülése végett, továbbá a gyengeelméjüek és szellemileg
visszamaradottak fegyveres szolgálatra való alkalmasságá
nak a sorozó bizottságok által leendő megbirálásának megkönnnyitése céljából a véderőről szóló türvény végrehajtá
sára vonatkozó utasítás I. része 49. §-a 9. pontjának har
madik és negyedik bekezdése többek között a következő
rendelkezést foglalja magában :
Az elemi népiskola helyi hatósága (gondnokság isko
laszék) köteles minden év december 31-ig az illetékes köz
ségi elöljáróságok számára azoknak a 6—14 éves fitanulóknak a névsorát megküldeni, akiket a gondnokság, vagy
iskolaszék az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 2. §-a értelmében
mint testileg, vagy szellemileg gyenge gyermekeket az isko
lába járás alól a tiszti, járási, községi, kerületi, vagy kör
orvosi bizonyítványára felment.
Épen így köteles a gondnokság, illetőleg az iskola
szék azon ragályos bajban, vagy elmebetegségben szenvedő
avagy tanithatatlan tompa elméjű gyermekekről szerkesz
tett névjegyzéket a mondott időpontig beküldeni, akik az
idézett t.-c. 3. §-a alapján a nyilvános intézetekből kizárat
tak (Lásd az 53000—909. sz. áll. el. isk. gond, utasítás 41.
§-ának d) pontját.)
Midőn a tisztelt Cim figyelmét a véderőről szóló tör
vény végrehajtására vonatkozó utasítás eme rendelkezésére
a m kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter ur 1915. évi
január hó 16-án 2688—914. eln. sz. alatt kelt rendeletének
megfelelően reá irányítom, egyúttal közlöm, hogy a.Minisz
ter ur 1913. évi szeptember hó 22-én 1024—913- eln? sz.
alatt kelt rendeletét hatályon kivül helyezte és elvárja, hogy
az illető igazgatóságok, illetve iskolai hatóságok a véderő
ről szóló törvény végrehajtására vonatkozó utasítás fentidézett rendelkezéseinek a jövőben mindenkor pontosan
tegyenek eleget s kimutatásaikat minden esetben az idemellé
kelt C) mintának mogfelelően szerkesszék.
Szolnok, 1915. évi január hó 20-án.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
elemi
azokról a 6—14. éves korban álló fi-nembeli növendékek
ről, akiket a gonnokság, vagy iskolaszék az 1868. évi
XXXVIII. törvénycikk 2. §-a értelmében, mint testileg, vagy
szellemileg gyenge gyermekeket az iskola látogatás alól
felmentett, valamint azokról a ragályos, vagy elmebetegség- ben szenvedő, avagy tanithatatlan tompa elméjű gzermekekről, akik az idézett törvénycikk 3. §-a alapján nyilvános
tanintézetekből kizárattak.
A szellemi, .1
in
illetőleg
Illetőségi _
f testi
fogyatkozás Jegyzet
község
közelebbi
megjelölése
Családi és
utónév.
hó
191
n.
Aláírás.
Hivatalos pecsét.
Körlevél
6. szám.
Jásznagykunszolnokvármegye valamennyi állami elemi nép
iskola gondnokságánk, illetve állami elemi népiskola igaz
gató és vezető tanítójának az ifjúsági költségvetés szükség
letéről szerkeszd IX számú kimutatás beterjesztése tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméto-
117
116
sága 128000—1910 számú rendeleté alapján a Népoktatás
1913 évi decenber hó 10-én kelt 21 ik számában közzétett
rendeletemre hivatkozással felhívom a Címet, hogy a csatolt
minta szerint készítendő kimutatást pontosan kitöltve hiva
talomhoz legkésőbb február ho 13 ig terjessze be.
14. számú rovatok kitötöltésére vonatkozóan
külön is megjegyezem,hogy a béjegyzéndő adatoknakegyezniök kel- a tanitói és ifjúsági könyvtári költségvetés téte
leivel. Éppen azért a kimutatásba azon összegek és tételek
vehetők fel, melyek a költségvetésben már jóváhagyást
nyertek.
Azon iskolák részéről, melyek a folyó tanévre jóvá
hagyott költségvetéssel még nem rendelkeznek, a költség
vetés 2 példányban jóváhagyás végett hozzám azonnal beterjetesztendö.
A mutatkozó fölöslegek a könyvtáralaphoz csatolan
dók s a kimutatás 6Hk rovatába bejegyzendők.
A netáni késedelemért a Cím felelősséget viselni
tartozik.
Egyszersmindenkorra hangsúlyozom, miszerint elvá
rom, hogy felhívásaimat és rendeleteimetaz érdekeltekü sür
getések nélkül pontosan betartsák, egyrészt, hogy fölösle
ges irodai munkáktól hivatalomat megkíméljék, másrészt
hogy a felelősséggel senkit se kelljen megterhelnem.
Végül még megjegyzem, hogy amennyiben valamely
iskolától törlesztési iv és a könyvtári összeg törlesztését
igazoló feladó vevény hozzám még nem volt bemutatva,
egyidejűleg a beterjesztést elvárom.
Szolnok, 1915. február 3.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
391. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami, községi és elemi iskolai gondnokság
nak, iskolaszéknek, óvodai Felügyelőbizottságnak.
A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
1915. évi január hó 5-én 1^0040/914. szám alatt kelt ren
deletét tudomás végett szószerinti másolatban azzal köz
lőm, miszerint a hivatkozott rendeletben foglaltaknak meg
felelően, a tételes és összegszerűén részletezett jelentések,
a Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz leendő
fölterjesztés céljából a múltra nézve azonnal, a jövőre
nézve pedig esetől-esetre hivatalomhoz beküldendők.
Szolnok, 1915. január 23.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Másolat a 391. számhoz. Szüksége állt elő annak,
hogy a felügyeletem, illetőleg főfelügyeletem jogkörébe tar
tozó alapok és alapítványok vagyonában és gazdálkodásá
ban a mostani háború következményekép keletkező kiadá
sok és károsodások — természetöknék megfelelő csportositással — külön kimutatva állandóan nyilvántartassanak.
E végből felhívom a kir. Tanfelőgyelő urat, intézkedjék
saját hatáskörében az iránt, hogy a felügyeletem, illetőleg
főfelügyeletem alá tartozó alapokat és alapítványokat érintő
mindazon kiadások, károsodások és bevételi kiadások, ame
lyek keletkezésének oka a mozgósításra, illetve a háborúra
vezethető vissza, az alapítványok és az alapok kezelői által
a kir. Tanfelügyelő ur utján tételes és összegszerű részle
tezéssel hozzám bejelentessenek, mégpedig a múltra nézve
azonnal, jövőre pedig esetről-esetre. Ide vonatkozóan a
következőket kell megemlítenem: Figyelembe veendők az
érdekelt alap, vagy alapítvány terhére teljesített olyan kia
dások, melyek a háborús viszonyok következtében az épü
leteknek katonaibeszállásolásokra, vagy tartalék kórházak
céljaira történt lefoglalása folytán bármily cimen (nagyobb
takarítás, vízfogyasztás, fűtés, világítás, helyreállítás stb.)
állottak elő s akár véglegesen, akár előlegképen — utóla
gos megtérítés ellenében — számottatnak el az érdekelt
alap, vagy alapítvány terhére. A vörös kereszt céljaira át
engedett épületekben ilykép előálló kiadások szintén ily
elbírálás alá esnek. Figyelembe veendő a háború s illetve
a hadi állapot következtében az alapok és alapítványok
vagyonában előállott csökkenés s nevezetesen mind az a
károsodás, amely^az érdekelt alap, vagy alapítvány tulaj
donában levő vagyontárgyaknak a közös védelem és az
azzal kapcsolatos célok érdekében történt használata, illetve
elhasználása folytán és az e vagyontárgyaknak megrQn-
119
118
gálása, elveszte, vagy megsemmisülése stb. következtében
mutatkozik. A vagyoncsökkenés, illetve a károsodás néz
ve általában véve a leltári értéknek, vagy amennyiben
ez bármi ókból megfelelőnek nem mutatkozik, a redelkezésre álló adatok alapján megállapítható becsértéknek alapul
vétele mellett állapítandó meg. Elladásra szánt tárgyaknak
(alapítványi üzemek termékeinek) megsemmisülése, vagy ezen tárgyaknak az ellenség által a vételár kifizetése nélkül
történt elvitele, avagy megrongálása esetében a kár a kiiálásba vett, illetve a szabályszerű eladási ár alapján szá
mításba veendő összeggel tüntetendő föl. Figyelembe ve
endők lesznek végül azok a bevételi visszamaradások is
amelyek az alapok és alapítványok egyes bevételi forrásai
nak hozamánál a rendes körülmények közt várható össze
gekkel szemben mutatkoznak. Megjegyzem, hogy az a
veszteség, illetve kár, amely az alapok és alapítványok bir
tokában levő értékpapírok árfolyamának csökkenése követ
keztében állott elő, károsodásnak nem tekinthető.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1915. január 26.
Veszelovszky.
kir. tanfelügyelő.
A kárpátok ormán.
Csillogó hópelyhek a Kárpátok ormán, mitől piroslanak?
Vértől, vérrózsától; temetője van ott
Magyar honvédeknek, magyar katonáknak.
Lent a Nagyalföldön gyászol a természet;
Elenygészté a föld fehér takaróját,
Tarlott avarakon téli szél fuj, sir át.
Elhangzott a szózat szép magyar hazánkon:
„Fegyverre magyarok! Veszélyben a haza!
Ellenséges muszkák állnak\ a határon!"
S csakugyan a honfi önként is siete;
Hiszen egy nagy kérdés zeng nyugat keletre
Éljünk-e? Haljunke?
Kétség és remény közt csüggeeezve járunk:
Oh mi lesz majd velünk? Mi sors vár hazánkra?
Nem esik e drága fiainknak vére
Hasznot sem teremtve hiába, hiába ? !
Változó időben változó szerencse szállott fegyverünkre;
Csillagos egedből magyarok Istene,
Oltalmazva áldva tekint le földünkre!
Akik itthon vagyunk réveteg tekintünk
Egymásra, kérdezve: Győzűnk-e? Gyozunk-e?!
Vagy elsöpör minket a dúló förgeteg,
Az örök semmiség tátongó örvénye?!
Szine java népünk drága viráginak
Halomra pusztulnak.
Hősök ők, kik halni hazánkért szenvedni
Jaj szó nélkül tudnak.
Nem halljuk; érezzük dübörgő dörgését
Nehéz ágyúinknak;
Minden dobbanása, szivünk rejtekének
Minden mozdulása, azokért történik,
Akik harcban állnak.
Tör az ellen, tör ránk ezernyi ezrével.
Magyarok Istene ne hagyd elpusztulni
Ami szép hazánkat, az ellent szent karó
Szórja, szórja széjjel!
Ott harcol a zsellér, ott a tiszta kékver,
Együtt küzd és hal meg az édes hazáér?!
Fiaink? Vitézek, de túlerő ellen
Harci riadójuk fel hiába harsan,
Ha csak édes Jézus te meg nem segítesz!
Ne csüggedjünk azért, — bár sebünk faj, vérzik;
Él még jó Istenünk, aki próbára tett,
Nyújt még sebeinkre, balzsamot é» gyógyirt.
Te kedves kikelet fehér hóvirága,
Öltözzél, öltözzél fekete ruhába.
Legyen a te képed szivünk tükre gyásza!
Borulj el kelő nap a keleti égen,
Vagy süss fel hazánkra, mint sütöttél régen
Ezer esztendőkben!
■
Csillogó hópelyhek a Kárpátok ormán.
Nyerjen kegyet imádságunk
Az Isten szent trónján!
Barna Sándor.
121
120
Vegyes közlemények.
R szolnoki áll. népiskola elnöke. Turkeve polgármestere.
Az iskolát környező társadalomban mindig voltak és
vannak oly értelmi és lelki magaslaton állók, akik belátják,
hogy az iskolában a jövendő boldogabb, erősebb, jobb
társada mát kovácsolják s hogy a nemzet kultúrájában a
népoktatás a lényeg. Akik aztán meleg érdeklődéssel kisé
rik a népoktatás munkáját, készséggel támogatják annak
munkásait.
A népoktatásról való ily emelkedett gondolkozás jel
lemzi Tóth Imre urat, Turkeve uj polgármesterét. Ki mint
a szolnoki áll. ovódák és népiskolák gondnokságának el
nöke, sok munkával járó tisztét ugy töltötte be, hogy a
szülőknek, tanítói karnak és kir. tanfelügyelőségnek' nem
csak elismerését, de teljes rokonszenvét szerezte meg.
Azért mikor az Ö sokoldalú képességének és érdek
lődésének érvényesítésére több teret nyújtó polgármesterré
választása örömmel tölti el a tanitói kart, egyben kellemet
lenül érinti távozása, mert mint gondnoksági elnökben, egy
készséges jóakarót, minden jogos és igazságos ügynek a
lelkes támogatóját veszíti el.
Őszintén kiüánjuk, hogy Tóth Imre polgármester ur,
e kiváló tanügybárát, uj otthonában jól érezze magát s
munkássága legyen oly sikeres és áldásos, mint ahogy Ö
szeretné eszét, szivét értékesíteni Turkeve javára.
Alinkét pedig tartson meg emlékében, miként mi em
lékezünk rá mindig kellemesen!
Dicső küzdelmünk áldozatai. Kálmán Mihály kar
cagi ref. tanitó, önkéntes tizedes, életének 25. tanitói mű
ködésének 6-ik évében, a harctéren szerzett betegség kö
vetkeztében, folyó hó 9-én Linzben elhunyt s ott eltemettetett. A karcagi ref. tanítótestület külön gyászlapot adott
ki s emlékére folyó hó 17-én gyászünnepélyt tartott.
Bedő Sámuel nagyrévi tanitó a harctéren elesett. Ha
láláról a nagyrévi Egyháztanács a következő gyászjelen
test adta ki: A nagyrévi református egyház nevében igaz
fájdalommal, de Isten akaratán való keresztyéni megnyug
vással jelentjük, hogy egyházunknak 11 évig volt buzgó
kántor-tanitója, Bedő Sámuel szakaszvezető a 24. honvéd
gyalogezredben, 1914. év október havában az északi harc
téren, 31 éves korában hősi halált halt. Meg volt neki
adva a lehetőség, hogy az ezred-irodában maradjon, de Ó
a kedvezményt nem fogadta el. Elment a harctérre, vitte a
vére, a «gyöngyöt érő» gyöngyöző székely vér s Turkánál. hősi küzdelemben, egy ellenséges golyótól homlokon
találva elesett s ugyanott, két bajtársával együtt egy meg
jelölt sírban eltemettetett. «A jó férfiú az ő dolgait igazán
viseli*. Zsolt. 112, 5. Mi a kiváló tanítónak s lelkes haza
finak emlékét szivünkben hordozzuk s fiaink elébe pél
dány képöl álliljuk. Nagyrév, 1915. január 22. Presby terűim.
Czira Lajos mezőtúri ref. főgimnáziumi tanár, hazánk
hősi védelmében elesett.
Haláluk a leghatásosabb tanítás növendékeikre, a ha
zaszeretetről. Hivataltársaik fájó szívvel bár, büszkék e
dicsőkre!
(Szívesen vennök, ha az elhunytakról megemlékezné
nek barátaik, ismerőseik lapunkban).
Megsebesült Nagygalaczi János kunszentmártoni
kartársunk.
Helyreigazítás. Lapunk 7-iki számában a 105-ik
oldalon «Tanitóváltozás» eim helyett szedési tévedésből
«Helyettesités» áll. Az ott megnevezettek rendes tanitói
minőségben lettek megválasztva.
Helyettes tanítónőként van alkalmazva a tiszaföldvár
martfűi áll. népiskolánál Somogyi Etelka.
Mesedélutánok sebesült katonáink javára. Á
szolnoki állami népiskolák tanitótestületei nemes vetélke-.
déssel buzgólkodtak azon, hogy a mesedélutánok a gyer
mekekre nézve, a hazafias és emberbaráti érzés igazi ne
velő alkalmai legyenek. Minden iskolakörzet előadásának
műsora gazdag, egyes számai nagy gonddal kiválasztott és
betanított irodalmi és zenei alkotások voltak. Leglátogatot-
122
tabb s igy legjövedelmezőbb volt a IV. kerületi áll isko^zinhaj^
^"^ö^ével december 23-án
>-an
a színházban rendezett mesedélutánja. Ez előadás vé '
végén
dékávaí
‘anU'0 karácson«fá)a s 9azdag aján”
dekoza BaohT u
3 “'"""l lelkekbenaa"‘
dekozas Baghy Ilonka es Kandó Ilonka k.
a. és ifj. Baghy
mre nemes szivét dicséri, kik e célra 600
koronát adományoztak. Tettük dicséretre nem szorul.
Főispánunk emlékének ápolása. A szolnoki
áll.
Polgári fiúiskola tanári kara elhatározta, hogy az általai kíi"
álapolcból
«
*.... ...........
Bons-fele eggetemes számoló-készülék
Tanúgy, lapjainkban kiváló szakemberek behatóan ismertették
a Bons-fele számoló-készülék előnyeit. Azért nincs szűk
seg a készülék előnyeinek felsorolására; dicséri a Minisz’
terium, ot ref. Egyházkerület, vármegyénk kir Tanfoir
lőjenek hassnálatra engedélyezése, illetve ajánlása ^Hu'
szonnyolc különféle tanitóegyesületi gyűlés konstatálta
taneszköz meVT’3^ a'kalmáVal' bo9« a legideálisabb
aneszkoz, mely játszva tanulás mellett, biztos eredménure
(HívbXbóO Ti* kbCn eS2'hé,Íkai 99önyörüséget keL.
hív. bírálatból.) Melegen ajánljuk azért e készüléket kar
hogy"k”3k f'9Melmébe- ncmcsak Hazafias felbuzdulásból*
, 99 ■ '■
orosz’ Számológépét azért tegyük félre mert
ellenségeinkre emlékeztet, (bár ez is valami) hanem éttér
jedese azért kívánatos, mert felülmúlja az eddigi összes
számológépeket. Boris bátyánk sok idejét, pénzét áldozta
hass h”9ykeszulekG ‘erjesztésével a tanitás sikerét emeljehassunk oda mi is, hogy az iskolát fenntartó hatóságok a ^'eszközt megvegyék. Ara kezelési utasítással 32'korona
lósoT
B°riS FerCnC kar‘ársunknál Törökszentmik-
Szelnok, 1915. febrnár 25.
»ll. évfolyam.
g.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jászlojta-Szolnok várHenyei kir. tanrclögyelösBo
és íanitólejíölel hivatalos,közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
-
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth Józséf.
Kiadja:-
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
Megjelenik
julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre................................ 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
Vll. évfolyam.
9. szám.
Szolnok, 1915. februárig.
-------------
jASZ-NAGYKUN-SZOLNOW
népművelés.
6
»"<«“A"L0S közlönye.____ —
hirdetési dijak.
előfizetési
k^
a
Előfizetési dija:
6 korona.
Egész evre. • •______ ___
felelős
szerkesztő
küldendők.
“ j°"±
Főműnkatársak. E-9 U
hiángában — ne
a zöldségigek
lantokhoz folyamodni.
rosok menten t
^"á, a
de)mcző
*
ütő bolgárok 250 ^00
fízetnck Ggg.egy hold ,'d
bői nemfentártiák. hanem ósz-
utaznak1 vik7a 9
'
És mégis mit tapaszta ™ gh kertészetre vsn a lc9'
Azt, hogy nálunk ep a kongna
kertek, de
125
124
,
Áalamádéval
lucernával
vannak
bevetve;
sőt sok
esetben parlagon hevernek. Kivételes ®mba
másikban eqy kevés saláta es hagyma is lathato.
(Ezeknek magvak a boltból szerzi be; minthogg nek,
mCyt Ez"Ll°b9et T
“; A-.ÍSÍÍ
get nem termel, mert nincs
a zöldségtermelésből pro-
hozza
érzéké es
nem
h°ZZaÉs ezen segíteni, a falusi népet a konyhakertészetre
is megtanítani, őket ennek közgazdasági fontosságától meg
győzni elsősorban a népiskola van hivatva.
9J
A népiskola az, honnan minden szépnek, jónak hasz
nosnak és igy a konyhakertészetnek is fakadnia es térj
"'hu lényeges dolognak tartjuk azt, hogy földmivelö
leányaink azU iskolában Megtanulják •.."■‘”0 szegetek vizek,
omlós- és szárnyas állatok, kígyók tücskök
9
^at
'ériSq’esebb dolog, hogy megtanulják azt is: miként kell
Íz uborkát, káposztát, petrezselymet stb. termelni; -- szóval hocm ennivalót is tudjanak termeszteni es ezáltal meg
kímélhessenek háztartásukban száz meg száz aprólékos ki
adás a fölösleg eladásából pedig jövedelmeiké gyarapit’ s ha majdan asszonyokká lesznek, férjeiknek a kengerkeresésben ezzel is segitségökre legyenek.
A kertészet a népiskola rendes tantárgyai köze tarto
zik s nincs is panasz, tanittatik is az legnagyobb odaadassal és szorgalommal minden iskolában; sajnos ózonba ,
hogy leánytanulóknál a tanítás csaknem ^zarolag az
Jeti ismeretek nyújtására szorítkozik. - Az iskola terem
nadlóián tanulják meg a leánytanulók, — es (bocsánat
őszinte kijelentésemért) ebben a tekintetben a polg.es fel
S
sem igen képeznek kivételt, - a hagyma,
uborka stb. elvetési módját és gondozását; minek aztan ter
mészetesen életre kiható ereje nincs.
Nem az iskola, hanem künn a természetben a Teremtő
szabad é je ^att. munka közben, közvetlen szemlelet es
tapasztalat alapján kell a növényeket és azok tenyésztési
módját a gyermekekkel megismertetni. Az ily tanításnak
lesz sikere. .
„ , .
.
A szükséges gyakorló térrel (községi miskor, mint
amelynek létesítésére minden község törvényileg kötelezve
van) csaknem minden iskola rendelkezik,
gyakorlati ta
nitásnál azonban mégis úgyszólván csak a gyümölcsfa-te
nyésztés nyer istápolást, a konyhakertészet pedig egészen
figyelmen kívül hagyatik.
'
Pedig rendes háztartásban a gyümölcs mindig csak
szükséges,11 — a konyhakerti termények pedig „nélkülözhetetlen11 jelzőkkel jelöltetnek.
Felette szükséges tehát, hogy a leányok is nemcsak
elméletileg, de gyakorlatilag is taníttassanak a konyhaker
tészetre; és amennyiben e célra külön gyakorló-téi röl gon
doskodva nincs, a községi faiskoln használtassák fel erre.
Az illető tanítónő iitmutatása mellett itten sajátítsák el a
leánytanulók a különböző konyhakertészeti növények tér
mesztési módját. Ennek aztán lesz az életre kiható ered
ménye.
Á tapasztalat bizonyítja, hogy amit megszokunk, az
vérünkké válik s* elkísér bennünket a sírig. Példa rá a méhészkodés, mely bár sok fájdalmas szúrással jár, ha egy
szer megszoktuk, többé elhagyni nem tudjuk, még akkor
sem, ha egész mostoha körülmények jutván: semmi, vagy
alig ad némi hasznot az.
Ha a konyhakertészet iránti szeretetet leányaink zsenge
szivébe beoltjuk; őket erre gyakorlatilag megtanítjuk, az
életbe kikerülve, később is mindig szívesen és kedvvelfoglalkoznak ezzel és majdan asszonyokká .válván, bizonyára
termesztenek ezek annyi konyhakertészati veteményeket,
mennyi legalább a hazai szükséglet fedezésére elég leend
és nem kell még zöldségfélékért is a drága pénzünket ide
genek adni.
Itt a tavasz, kertészkedjünk! — Mennyiben erre alkal
munk van s csak egy kis kerttel is rendelkezünk, abban is
magunk járjunk elől jó példával. Karoljuk fel a konyhaker
tészet hasznos foglalkozását; buzdítsuk erre tanítványain
kat és azok szülőit is, hoqy nagyobb és ésszerűbb mérték
ben kertészkedjenek, ültessenek be minden talpalatnyi föl
det. Különösen Indokolt ez most, minthogy, a hús, szalonna;
tej, rizs stb. rendkívüli megdrágulása folytán, a nyáron fő
kép a konyhakertészeti vetemények fogják képezni a nép
főleleségét Ez eleimi cikkeknél jó ideig magas árakra kell
elkészülve lennünk, melyeket a növényvilág köréből eredő
táplálékok fokozottabb termelése és felhasználása áltál su-
! 126
127
lyozhatunk ellen. De meg a bolgárokat haza hívták, nincse
nek, kik részünkre konyhakerti véleményeket termesszenek,
s igy ez évben a zöldségfélék még jóval drágábbak lesz
nek, mint ennek előtte.
Ne feledjük, hogy Lengyelország, Belgium és részben
Szerbia földje csupa lövészárkok, melyekben ez évben
semmiféle yetemény nem termeszthető és ezek a sajnála
tos állapotok a zöldségfélék megdrágulását is nagyban elő
segíteni fogják.
Faluhelyen és kisebb városokban az alkalom minde
nütt meg van a kertészkedésre. A bab, borsó, burgonya,
uborka, tök, saláta, spenót, sóska, kalaráb, vörös- és fog
hagyma, cékla, kapor, sárgarépa, petrezselyem, retek és
torma meg pláne oly növények, melyek — tapasztalásból
mondhatom — városban, zárt levegőjű kertekben és árnyé
kos helyen is egész jó eredménnyel tenyészthetők; fő
azonban, hogy ily helyen ezek magvai mentői korábban,
mihelyt a talaj megmunkálását az idő engedi (márciusban,
április elején) földbe kerüljenek. Késői vetés zárt levegőjű
helyen, de lehet mondani az Alföldön, hol a tavasz csak
nem mindig nyár alakjában köszön be, — általában kellő
sikerre nem vezet.
Ha épen, mi csak nagyon ritkán, 5—6 évben fordul
egyszer elő, megtörténne, hogy egyik-másik kikelt s hideg
iránt érzékenyebb növényünk, mint a bab, uborka elfagyna,
< uj vetéssel lehet pótolni azt; a többi konyhakerti veteményeknek meg, mint a spenót, sóska, saláta, borsó, kalaráb,
hagyma, káposztának a legnagyobb tavaszi hideg sem árt.
A rendkívüli események sokban megváltoztatták né
pünk gondolkodását. Kövessünk el mindent, hogy az eddig
kellő figyelemre nem méltatott konyhakertészetet mentői
inkább felkarolja, mert ez most a megélhetés kérdése.
R. Fucsek Gyula.
*
A számtan tanításáról általában.*
Irta : Viszlay Ernőné.
III.
A II. osztály idejének nagyobb részét éppen a szor
zás és benfoglalás foglalja el, lévén ezen osztálynak főfel
adata a számkör kibővítésével párhuzamosan az egyszer
egy összeállítása és begyakorlása. Ez az ominózus egy
szeregy! Ez az a bizonyos barátságtalan elem a számtantanításban, amely mindig útban vám mindig akadályoz,
amelyet az iskolalátogatók és a magasabb osztályok taní
tói olyan előszeretettel emlegetnek: nem tudják az egyszer
egyet Pedig a gyakorlaton nem múlik. Bevett szokás az
elemi iskolákban, hogy a tanulók minden szamtanora kez
detén elmondják az egyszeregyet elejétől végig. Kezdik ezt
már II. osztályban, mihelyt tanulmányaikban annyira elotialadtak, hogy erre képesek, és folytatják a III. IV. osztályon
keresztül. És az eredmény?? — Bizony egy cseppet sem
áll arányban ezzel a rengeteg gyakorlással. -- Kerem ne
csodálkozzanak nagyon, ha most egy kissé furcsán es szo
katlanul hangzó kijelentést kockáztatok: az egyszeregy
biztos tudásának ez időszerint két nagy। ellensége vanh az
irkafödelek és a karban mondatas. Mindkettő mód nelkm
kedvez a gyermek kényelemszeretetének, mindkettő elszok
tatja a gondolkodástól és a gépies gyakorlás utjara tereli
őket. Igazán szeretném tudni, miféle szükséglét szülte azt
a szokást, hogy az irkák fedelére rányomtatlak az c99s^
eqyet? Hiszen a min. tantervűnk minden alkalommal hang
súlyozza, hogy az egyszeregyet összeadással .szemléltes
sük hiszen a 2-ös, 3-as, 4-es és stb. soralkotasok áltál a
legtermészetesebb, leglogikusabb módon előkészíthetjük
tanítványainkat arra, hogy az egyszeregyet
nyüszerrel összeállítsák és csakis ezen az alapon
gondolkozva és megfigyelve gyakoroljak. Bizonyara m
den tanitó összeadással szemlélteti és alhtla össze az gy^
szcrequet, de ezzel az egyszerű levezetéssel aztan meg
elégszik, a begyakorlást a régi jo sabk Vf
,a
mondástól várja. Pedig ha jó megfigyelne
marosan észrevenné, hogy ez a kis sereg, mely a szorzó
tábla száraz tételeit szinte dallamos ritmusra
két részre oszlik. R kisebb, tehetségesebb rész az ered
menüt rövid, alig észrevehető gondolkozás után kimondja,
a másik nagyobb rész, nem készülvén el ily gyorsan a sza
mitással, hamarosan feltalálja magát es a
látlan mesterségét abbahagyva a arsa áltálI krakott
eredményt, meolepó ügyességgel, vele szinte egyutt utana~
mondia. Ezen módnak könnyűségé annyira
gzését, hoqy többé nem is próbál mást, otthon a tehetség
sebb társakat pótolja az irkafödél és bizonyos, hogy
nagymennyiségű gyakorlás által, szinte a dallwos ritmus
által is segítve elér annyit, hooy az egyszeregyet sorban
fennakadás nélkül elmondja. Hanem azért ?'"a"fP™a^
ő az eauszereqqyel, mint sok ember a miatyankkal meg a
hiszekeggyel, ' ha rá nem gondol, elmondja, de ha ra gon-
128
dől belezavarodik, a közepén meg semmikép sem tudja
elkezdeni. Már pedig az élet éz a magasabb tanulmányok
nem sorban kívánják az egyszeregyet.
IX gyakorlás tehát olyan módon történjék, amely ki
zár minden gépiességet és kényelmcskedékt. Egyenkint
mondassuk az egyszeregyet és leginkább visszafelé, hogy
pedig mégis valamennyinek figyelmét biztosítsuk, csak né
hány tételt mondassunk egygyel és a folytatást rögtön attó
Kívánjuk, aki a legkevésbbé várja a felszólítást. Nemrégen
az egyszeregy gyakorlásának igen életre való módját lát
tam. Az iskolai tábla felső szélére felírjuk az alapszámokat
váltakozó sorrendben, pl. 4, 7, 3, 2, 5, 9, 7, 1, 6. és szoroztatjuk 2-vel, 3-al, 4-gyel stb. De talán mindezeknél fon
tosabb, hogy az egyszeregy minden fejezetének gyakorlá
sát a megfelelő számsornak összeadás és kivonás utján
történő begyakorlásával kezdjük, mert csak ez képesíti a
gyermeket arra, hogy ha emlékezete cserbenhagyja, könynyüszerre! tudjon magán segíteni.
1
A III. osztályban 1000-ig, a IV-ben millióig bővül ki
a számkör.- Ezen osztályokban az írásbeli számolási eljárá
sok ismertetése mellett el kell érnünk, hogy a tizes szám
rendszerről tiszta fogalmat, a számok Írásában tökéletes
biztosságot szerezzenek tanítványaink. És itt megint csak
elő kell hozakodnom a mindenről jó Kecskés-módszerrel.
Az ő számképei, amelyek mindegyikén épen 10 pont szá
mára van hely, kezdettől fogva hozzászoktatjuk a gyerme
ket, hogy a tizet, mint.több kisebb értékű egycdból alakult
G9ységet tekintse. Természetes, hogy a módszernek ezen
előnyei lépten-nyomon ki kell aknáznia a tanítónak. Amint
a számkör bővül, a számok Írása mind több és több
nehézségéi okoz, egyre nagyobb figyelmet kell fordí
tanunk a tizes számrendszer felépítésére, a legtermészete
sebb és legtökéletesebb szemléltetési eszközül a pénzne
meket használva. A számoknak a helyváltozással járó crtékvá’tozasmt tökéletesen meg "kell érteniük tanítványaink
nak. De nem elég e’mondatni velők, hogy az első helyen
állanak az egyesek, másodikon a tízesek és igy tovább,
nem elég arra vigyázni, hogy az írásbeli számvetésnél az
egyenlő értékű egységeket pontosan egymás alá Írják,mert
mindez még kevés eredményt biztosit. A műveletektől füg
getlenül is gyakoroltassuk a számok helyes írását, beosztásáf és olvasását, különböző helyeken alkalmazva a helypótló zérót, melynek szerepéről ugyancsak tiszta fogalmat
nyújtsunk tanítványainknak. Minden művelet végzésénél
értessük meg velők a tizes rendszer uralmát. Épen ugy,
mint , az egyszeregy tanításánál, ne elégedjünk meg az egy
szeri bevezetéssel, hanem intézzük ugy a számolást, hoqy
a bevezetés módja mindig frissen, határozottan, gondol
y
129
kozásra serkentően éljen tanítványaink minden számtani
működésében. A régi sablonos: „leirom az 5-öt marad a
2“ helyett jelöltessük meg röviden a szám helyértékét:
„5 egyes (ezt közben leírja) és 2 tízes. Az osztásnál se
mondják: marad 2; leveszem a következő számot,az 5-öt;
hanem e helyett: 2 tizes meg 5 egyes (ezalatt mellé írja)
az 25 egyes. Ez igy ésszerűbb, határozottabb és mert hi
ányzik belőle minden gépiesség, talán még szebb is.
Hátra van még programom második része: a szám
tani dolgozatok és azok javítása. Ne ijedjenek meg, ezzel
a második résszel már röviden végzek. Hiszen a számtan
nál kotánt sincs olyan jelentős szerepük a dolgozatoknak,
mint a helyesírásnál. Mig a helyesírásnál a dolgozatok a
gyakorlásnak úgyszólván egyedüli eszközei, addig a szám
tannál a begyakorlást csak mintegy betetőzvén, bizonysá
gát, mértékét adják növendékeink készültségének és önálló
ságának. Az I. és II. osztályban csak a szóval megfejtett
tételek beírásáról lehet szó. Ezeket írathatjuk sorban egy
más alá, természetesen a kellemes benyomásra, az ízlés
és rendszeretet fejlesztésére kellő gondot fordítva. A fel
sőbb osztályok feladatai már két részből állanak: a példa
leírása és a megoldás. A III. IV. osztály-, példái egysze
rűbbek, számításai kisebb méretűek'lévén, leírja szavakkal
a példát, utána a megoldást, alá balról a keltezést, jobbról
a nevet. Az V. VI. osztály, melynek példái, számításai öszszetettebbek, nagyobb helyet igényelnek, hosszában egy
vonallal kétfelé osztja irkalapját; a vonaltól balra írja a
példát, jobbra a megoldást, szavakkal kiemelve minden
egyes tétel eredményét, — aztán következik a keltézés és
névaláírás a szokásos módon.
Ha tisztában vagyunk tanítványaink készültségével,
ha ehhez mérjük a feladatot, a kiszámításban csak jelen
téktelen hibákra számíthatunk. Az I. II. osztályban ugyan
azon javítási módot használhatjuk, mint a nyelvtani dolgo
zatoknál. A hibás eredményt piros tintával aláhúzzuk és
magával a gyermekekkel javíttatjuk ki. A javítás kék ceru
zával, minden példasor után e célra meghagyott 2—3 kockányi üres helyen történik. A felsőbb osztályokba már nem
okvetlenül szükséges a hiba kijavítása, elég ha a gyermek
észreveszi, belátja és megjelöli hibáját. Ezt én a következő
eljárással érem el: A dolgozatokat először magam nézem
át és a példa szövegében esetleg előforduló helyes Írási
hibákat kijavítom. Azután újra megkapja mindenki a saját
irkáját. Kihívom a táblához azt, kinek dolgozata a leggyen
gébben sikerült, vele a példát nyilvánosan kiszámíttatom,
közben irkájában a hibás részleteket aláírom. A többi maga
keresi fel és maga húzza alá piros, vagy kék ceruzával
hibáit. Aki magát a kiszámítás módját. elhibázta, az sem-
131
130
mit sem húz alár annak számításait piros tintával keresz
tül huzom és büntetésből az egész példát újra leiratom. A
javítási eljárást végül az ellenőrző másodszori átnézéssel,
esetleg osztályozással fejezem be.
És^ost, midőn ezen minőségében igen szerény, de
terjedelmében annál szerénytelenebb felolvasás végére ér
tem, — befejezésül elnézésüket kérem, hogy ezekben a
történelmi nagy időkben, mikor oly súlyos gondok, érde
kek és érzések foglalják el a sziveket és elméket, — türel
müket ily keserves próbára tettem. Engem ígéretem kötött,
az elnök urat pedig ezen gyűlés összehívására bizonyosan
az az eszme sarkalta, hogy a nagy viharok és nagy veszé
lyek idején az ország népe a hétköznapi munkával űzze
el magától a csüggedést, mentse meg lelkierejét, hogy men
jen minden a maga rendén, hogy az otthonmaradottak tel
jesítsék kötelességüket méltón azokhoz, kik távol vannak.
Sorszám
00
N
00
GO
w
N
cn
N
o
S
5
búj
G0
N
GO
N
st
Az összes mindennapi (6—12éves)
tanköteleseinek száma .Ezek közül
1. hány jár az állami elemi nép
iskolába? 2. hány jár más jelle
gű iskolába ? 3. hány nem jár
iskolába ?
HIVATALOS RÉSZ.
818. szám.
Valamennyi állami elemi népiskola (jondnakságának. igazgató, illetve vczetíí-taiiitájának az 1816. évben szükséges uj iskolai építkezések és kiMvitések kimutatása tárgyában.
A 128000—910. szám alatt kiadott vall, és közokt.
miniszteri körrendelet alapján felkérem Címet, hogy amenynyiben uj építkezésre, vagy kibővítésre van szükség a
gondjaira bízott állami népiskoláknál (iskoláknál) tekintet
nélkül arra, hogy a munkák a kir. államkincstárt, vagy a
községet terhelik, az itt közölt kimutatási minta szerint a
hivatkozott számú rendelettel kívánt V. számú kimutatást —
mináen rovatában pontos és teljesen megbízható aáat szol
gáltatással — sürgősen állítsa össze s az elnök, gondnok
és igazgató (tanitó) névaláírásával, valamint az iskola pe
csétjével ellátva, hivatalomhoz legkésőbb folyó évi március
hó 5-ig terjessze be.
Ezen határidőn tulérkező kimutatások figyelembe ve
hetők nem lesznek s a késedelemből eredő bajokért első
sorban az iskola igazgatóját, illetve vezető-tanitóját fogom
felelősségre vonni.
Amennyiben uj építkezésre, vagy kibővítésre az isko
lánál szükség nincs erről — a jeleztem határidőn belül —
nemleges jelentés teendő hivatalomhoz.
Szolnok, 1915. évi febr. hó 10-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
9- 5
” 3
N
5
N N 5
Ü GO
GO
CD
A szervezés alkalmával létrejött
egyezség értelmében ki köteles gon
doskodniaz iskola elhelyezéséről?
33
- 8
fO
041
133
132
925. szám.
18. szám hoz.
Körlevél
Valamennyi elemi iskolai igazgató, illene vezető Tanitó urnák.
fi vall és közokt. m. kir. miniszter úr az 1915. évi
február hó 13-án 5234-914. eln. szám alatt kelt rend ele'
tével — a cserebogarak irtása tárgyában kiadott 19Uo/91
számú elnöki rendeletben foglaltaknak kiegészítéséül, ekiütöttél a kivételes gazdasági állapotokra, —megengedte,
hogy az elemi iskolák V. VI. osztályú növendékem, va amint az ismétlő tanköteleseken kívül, az elemi népiskolák
alsóbb osztályainak növendékei, ha a szülök beleegyeznek,
ha a növendékekre az irtás fárasztólag nem hatna s ha ez
által a tanulmányi előmenetelükben akadályozva nem lesz
nek, a cserebogár irtásánál igénybe vehetők.
Miről az elemi iskolák vezetőit azzal értesítem, hogy
az irtás mikénti végrehajtására vonatkozó közelebbi ren
delkezéseket a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur
gj
eszközölni.
Szolnok. 1915. február 17.
„
’
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
963. szám.
Körlevél.
Jász-Magykun-Szolnok vármegyei valamennyi elemi népiskolai tanítónak,
óvónőnek.
Bár köztudomású, hogy a tanítónak óvónőn> a
nálnozó beteoségekben szenvedő növendékeket atánterem
íatósághoz
bői9haladéktalanul eltávolítani s arról a helyi hatósághoz
Mentést kell tenni, mégis most, amikór a járványok egesz
sorozata fenyegeti a közönség, mindnyájunk egeizsegi al
nótát tankerületem valamennyi tanítóját, ovonojpt ufókig
fioueimeztetem hogy felelősségük tudatában, a vezetésük
?*L Ipvó osztályban óvodában előforduló minden egyes
bet‘egs9égrnől, a'helyi hatósághoz haladéktaianul
jelentést tegyenek.
.
.
Szolnok, 1915. évi február ho 19-en.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
134
Vegyes közlemények.
Házsság. Veszelovszky
e hó 20-án vezette oltárhoz
nitónőt.
Kitüntetés a hősi »a
Szilágyi József rendes tantor
,
Gn osztályrészük!
■
Nagygalaczy János
a Brassoban van ápolás
Sp0|gári fiú iskolánál ■a
W ÍZ
«
Mr TanfelügyC|ó
és elemi isur illetékes helyen )avas|a,° Résére vonatkozólag. Előtérkóla helyes és .egy^eg
23
kisdedóvoda szerve-
vezetőnő állásról lemondott
A vár.
nMWfis.<•25
'
iskola szervezése iránt
,g hitfclckckeZéti
Államsegély. ^*99
dolagi szükségétére
kisdedóvodáinak es elemi iskoiaina
y £fejében npHin
államsegély
pedig
évi 35 757 — fizetéskiegészitő folyósítva ez idő szerint,
évi 374.464 K. állemsegély van és 'közokt. Miniszter úr
Kinevezés. A vallás Szvoboda János oki. tanítót az
ki.
pitványi elemi iskolához nevez e»~
polgári fiú és leányLopás. A ku^szc"^r rGtlen^ 500 koronát eliskola igazgatói
,ban van>
lopott. A nyomoza^ i y
.pnktöl 45 róm. kath., 29 ref.,
Hadbvonulás. Varmegyenkto 1
iskola lanitOi
4 közs.. 1 izr. 50 állam. ^sÚ katS'szolgálatot.
és 8 polgári iskolai tanar t |
szcrjnt, Hariszthi József
, ^“^^ktanhó^z oroszok fogságában Viadivoszjászberényi ig szaKiam
tokban van.
.
izAit^éneire a v. és közokt.
Háztartási tanfolyam
1 .9CS államsegélyt egyik
minisztérium nem fo'9°?líat°“ ‘llogy9 a háború tartalma alatt
rs.®5rft
VH- évfolyam,
Szolnok, 1915. március 10.
10 szám
JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI
NÉPMŰVELÉS.
A km.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
varmegyei Tanítótestület.
Megjelenik - juíius és augusz
tus kivételével — minden kő
W. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy’
pénztáioshoz, a - lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Fomunkalársak: Egry, 6yörgy, Nagy Károly, Tóth József.
1848. március 15.
fon J
"ap evfordlllólá" most nem szavakkal, hanem
lettekkel teszünk tanúságot, hogy méltók vagyunk e nap
vívmányaira s az áldozatokra, melyeket Honvédőink Martirjajnk azokért hoztak.
Most nem esküszünk, hogy Szabadsághőseink példáit
követjük. Most vizsgázunk erényeikből.
Most fényes haditettekbeu is bizonyítjuk, hogy szent
szabadsagunkkal helyesen éltünk, s azt nemzetünk fennma
radását biztosítani hivatott testvéries összetartás, lángoló
hazaszeretet fejlesztésére használtuk fel.
S a „magyar" név ellenségeink előtt is a régi fénuében tündöklik.
y
J
Hogy e nagy nap eszméi nevelték bennünk azokat az
erényekét, melyek most fenségesen s az ellenségre félel
mesen nyilvánulnak, - hogy a mai évfordulati napnak s
az azt követő örömteljes és gyászos eseményeknek volt a
gnagyobb hatasa a mai nemzedék honszerelmének neve-
136
lésére: azt mi tudjuk legjobban magyar tanítók, kik első
sorban ápoltuk szabadságunk első napjának emlékét s a
nevelést eszközöltük.
Avagy volt-e nagyobb lelkesedést keltő ünnepélyünk,
pirultak-e ki a gyermek arcok az érzelmek hatása alatt, —
hatottunk-e a felnőttekre nemesitöleg nagyobb mértékben
más ünnepi alkalmakon, mint szabadságharcunk emlékün
nepélyén?
De ha a hazaszeretetre, áldozatkészségre, -testvéries
ségre, hősi bátorságra kellett példát felhozni növendékeink
előtt bármikor, ugy-e 1848-nak nagy férfiait említettük?
Vagy ha tanítványaink szép elöhaladásában fáradsá
gos munkánk örömét láttuk: jutalmazásképen hányszor be
széltünk a Honvédekről, olvastunk a „Csataképekéből? Ha
hanyagságuk, egyenetienkedésük elkevetienitett, szintén sza
badságharcunk óriási erőfeszítéseit használtuk fel nevelési
eljárásul; s mindig tapasztaltuk, hogy a kifogás alá eső
növendékek között akad olyan, kinek lelkében erős elhatá
rozás keletkezett a megjavulásra.
De a felnőtteknek is szabadságharcunk története volt
a biblia mellett a szent könyvük. Annak csodás eseménye
az igaz ügy védelmében megsebesülteknck, üldözöttek
nek, — a sorscsapások miatt a jobb jövőben nem bízók
nak: vigasztalást, reményt, — a közjóra törekvőknek: biz
tatást, bátorítást nyújtott s mindenek felette sokat szenve
dett haza iránti szeretetek
Szabadságharcunk története ad reményt most is győ
zelmünkre. Ez a nemzet, mely szabadságára érdemesnek
bizonyult, mely „megbünhödte már a múltat s jövendőt,” mely
az emberi erények teljes mértékével rendelkezik, melynek
fiai az igaz testvéri szeretet kapcsaival küzdenek: előbbutóbb győzedelmeskedni fog a pokol ellenünk támadt fajzatain. F\.z igaz ügyért való küzdelmében akkor is megse
gítette Isten e nemzetet, mikor saját fiai is ellene támad
tak; megsegíti most is, mikor az Ötöle nyert szabadságun
kat otthonunkat, templomunkat, asszonyainkat akarja el
venni, meggyalázni a gaz ellenség. Szabadságharcunk ese
ményei fognak megnyugvást keletkeztetni a most gyermek
telenekké, özvegyekké, árvákká, bénákká lettek fájdalomtól
137
vonagló, lázongó lelkében is. Mert arra tanítanak, hogy
szolgaságban nem lehet becse az életnek, s a sok honfi
vérrel szerzett szabadságot, függetlenséget épen, tisztán
kell utódainknak átadni. Arra tanítanak, hogy aki a haza
ellenségeit saját élete árán is nem törekszik elűzni hatá
rainktól, az anyagyilkossághoz hasonló bűnt követ el; mig
a hazáért vérzőket a nemzet hálája, kegyelete veszi körül.
Szabadságunk első napjának emléke már szivünkbe
van vésve, tetteinket irányítja. Azért most emlékezetünknek
szava nincs, mint más években. Most véráldozatokat mu
tatunk be a márciusi eszmék oltárán, most a szent nedű
ből,— melyből az élet fakad —származó vérkokárdával,
vérrózsával ünnepiünk. Most nagy munkában vannak a
márciusi eszmékért első sorban lelkesülő ifjak. Kárpát szent
bércén szövik fényűink zöldjéhez, havasaink fehérségéhez
szent zászlónk harmadik színét, a vöröset, hogy a nagy
nemzeti színű takarón hirdessék a rosszaknak, bűnösöknek,
hogy ez a hely szent, ide tisztátalan szándékkal jönni nem
lehel. Ma az élet valóságban szemlélteti ama nagy időt,
azért mi szavakban nem emlékezünk.
Szavainkat most imára használjuk hazánk, fiaink meg
tartásáért . . .
A szépírás tanításának
methodikája a
népiskolában követendő eljárás
részleteinek ismertetésével.
fokozatos
Irta: Hoffman Mária.
Az elemi népiskola irás tanításának, mint
ahogy a ,,Tanterv és Utasítás1' is mondja, az a
célja, hogy a tanulók a magyar kis és nagy be
tűket egyszerű alakjukban olvashatóan, szabály
szerűen és csinosan tudják írni, továbbá, hogy a
folyékony Írásban ügyességre tegyenek szert. —
Gyakorlat teszi a mestert! Tártja a közmondás,
s ha va1"’ ’ '
a szépírás elsajátításánál érvé
138
nyesül ez az igazság; épen azért az írást,kezdve
a II. osztálytól, fel még a négy osztályban is kü
lön szépirási órákon is gyakoroljuk. Lankadatlan
buzgósággal rajta kell lenni a tanítónak, sőt meg
követelni a gyermektől, hogy minden írásbeli
munkáját tőle telhető szépen és tisztán készítse
el. A szépírás tanításánál'két fődolog az, amire
munkásságunknak irányulnia kell. Egyik : a belük
alakjának szabályszerűsége, csinossága; másik
az Írásbeli munkák rendessége és tisztasága. Azért
ezen értekezés folyamán az irányelveket is e két
pont szerint csoportosítom.
I. Először tehát a betűk alakjának szabály
szerűségéről és csinosságáról szólok.
Igaz, hogy a külön szépirási órák a II. osz
tályban kezdődnek, de ez nem azt jelenti, hogy
az I-ső osztály kiesik e munka körből; sőt az
I-ső osztály veszi ki a legnagyobb részt belőle,
ott kell a legnagyobb súlyt fektetni a szép
írásra, mert ott kapja meg a gyermek az
alapot, ott tanul meg írni, ott tanulja meg
az íráshoz való ülést és a tolltartást. Ha az I-ső
osztályban a gyermek ezeket helyesen megta
nulja a felsőbb osztályokban nem nehéz a munka
tovább fejlesztése, az irás csinosítása, szépítése.
Tapasztalat bizonyítja azonban, hogyha az I-ső
osztályban helytelenül tanulja meg az irka- és
tofltartást, később vajmi nehéz őt erről leszok
tatni s megtanítani szépen Írni; legtöbbször meg
marad a rossz szokás egész életére. A legnehe
zebb munka kétség kivül az I-ső osztályé.
Minden osztályban, de különösen itt, rá kell
szoktatni a gyermekeket már egészségi szem
139
pontból is, hogy irásközben a gyomrát ne szo
rítsa a pádhoz, derekát, fejét ne hajlítsa meg,
tartsa egyenesen. A palatábláját, irkáját kissé
balra fektesse, a test törzsét is balra forditsa az
irka irányában. A szem az irkától körül-belül
25—30 cm. távolságra legyen. írás közben a gyer
mek jobb könyöke mindig a pádon nyugodjék,
ne engedjük meg, hogy ez a könyök támpont
nélkül a levegőben lógjon, mert igy nem tud ha
tározott, biztos vonásokat huzni. A balkönyök
azonban ne nyugodjék a pádon, csak a táblát,
irkát fogják le a bal kéz ujjai. ,
A gyermek igen hajlandó irásközben kezefejét oldalt fektetni, s a középső gyűrűs és kis
ujját a palavessző, illetve tollszár alatt előre
nyújtani. Ilyen kéz- és tolltartással könnyedén és
szépen Írni soha sem tanul meg a gyermek. Erre
a tanítónak az első osztályban, de a többi osz
tályban is fiyyelnie kell és szigorral küzdeni ellene.
Tartsa a gyermek középső-, gyűrűs- és kis ujját
nem beszorítva, hanem behajlitva, a kézfejétmajd- '
nem ökölre domborítva, mely a hüvelyk ujjnál
kissé emelkedjék fel. A tollat ne fogja szorosan,
hanem könnyedén, a kézfejet se szorítsa az irká
jára. Nem lehet e dolgokat eléggé hangoztatni az
első osztályú gyermekeknél, de még a nagyob
baknál sem.
A palavessző használata nehézkessé teszi a;
gyermek kezét, tehát netu szabad sokáig hasz
nálni a palatáblát. Ha a gyermek 14—15 betűt
tud írni, váltsa fel a palatáblát az irka, melybe’
mindjárt tintával Írasson a tanitó, nem pedig írón
nal, mert az sem ad könnyűséget a kéznek. Ügyel-
140
141
nünk kell azonban arra, hogy a tanulás kezdetén
vastag tollszárat lehetőleg ne használjanak a
gyermekek. 6—8 éves gyermek gyenge kezéhez
ez nem alkalmas. Magunk válasszuk meg a toll
szárakat.
Folyt, köv.
HIVATALOS RÉSZ.
898. szám.
Jász-Nagykun-Szolnok vármogya valamennyi állami és nem állami pol
gári- és elami iskola vezetőségének.
Az Uránia szemléltető Taneszközök Gyára Részvény
társaság „A világháború eseményeiét — kísérő szöveg
gel, — vetíthető üvegképeken kiadta.
„Olyan időket élünk át, aminőket sem apáink, de ta
lán unokáink sem fognak átélni soha. Cselekvő szereplői
vagyunk a történelem nagy munkájának, mely vassal és
vérrel rajzolja ki Európa uj térképét, mely kérlelhetetlen
szigorral ítélkezik a nemzetek nemes, avagy nemtelen tu
lajdonságai igaz, vagy igaztalan törekvései felett.
Létünk, jövendőnk sorsa dől el a nagy világ forgata
gában s mint közvetlenül érdekeltek hordjuk áldozatainkat
a siker, a diadal kivívásáért. Fizetünk mindennap fizikai,
etikai és gazdasági értékekkel, sőt fizetünk minden gondo
latunkkal és érzésünkkel, mert a háborún kivUl alig van
ma égen és földön valami, ami érdeklődésünket leköthetné.
így idézett fel a világháború nagy átértékelődéseket
érzelmi és szellemi világunkban. így szorultak háttérbe a
békés időkben szeretettel ápolt tudományágak s léptek hom
loktérbe a háború eseményei -a maguk mélységes tanul‘ ságaival.
Számot vetve a körülménnyel a nevezett R. T. a há
ború eddigi lefolyásáról képsorozatait összeállította. A ké
pék összeválogatásánál különös súlyt helyezett arra, hogy
az események egymás útiránynak hü feltüntetése mellett
lesetőség szerint kidomborodjék ennek a háborúnak esz
mei hatalma is épen a magyarság szempontjából.
A képsorozatokhoz kisérő szöveget is készíttetett, hogy
mind azok, akik nem vehetik maguknak a fáradságot sze
mélyes adatgyűjtés és kutatás eszközlésére, kész előadást
kaphassanak kézhez, akik pedig akár saját tapasztalatuk,
akár újság hírek alapján óhajtják előadásukat megtartani,
vezérfonalat találjanak fel benne.
Fentiekben elmondottak után feleslegesnek tartom e
képsorozat különleges beajánlását. A kor, amelyben élünk
a hangnlat, amely valamennyiünket * rabul-ejt, oly annyira
időszerűvé teszi azokat, hogy a szellemi szükségletek kö
zött a kenyér természetével bírnak. Csak épen azt kívánom
e helyt kiemelni, hogy az iskola oktatás, mely ma egyene
sen tartozik a háborút nevelő célzattal kihasználni, a so
rozatban pótolhatatlan taneszközt kap, az iskolán kívüli is
meretterjesztés pedig ez előadások bemutatásával nemcsak
a hazafiás érzés öregbítését szolgálhatja, de módot — és
alkalmat is kap arra, hogy például a hadisegélyezési jóté
kony célokra értékesíthesse azok bemutatását.
A sorozatok beosztása és kölcsön dija a következők:
Előjáték 25 kép kölcsön dija ... 4 korona
Déli harctér 40 kép kölcsön dija , . 6
„
Északi harctér 80 kép kölcsön dija . 6
„
Nyugati harctér 80 kép kölcsön dija . 10
Mind a négy sorozat kikölcsönözése esetén 25 korona
a bérösszeg.
A diapositiv sorozatok kölcsönözésénél az általános
feltételek pedig a következők:
1. A kölcsönzés mindenkor csak egyszeri használatra
(egy felolvasásra) jogosít és az diapositivek a felolvasást
követő napon okvetlen visszaküldendők, ellenesetben a ké
sedelmes időért, minden késedelmest nap után a kölcsöndij kétszerese fizetendő.
2. A felolvasás elmaradása a kölcsőndij fizetése alól
nem menti fel a megrendelőt.
3.
A kölcsönvétel bejelentését lehetőleg jóval előbb
142
143
kell R. T. tudomására hozni. A bejelentés azonnal elintéztettnek és a R. T. tudja, hoay a-határidőre mcgküldhető-e
a kívánt sorozat. .
4. A küldeményeket mindenkor a rendelő veszélyére
szállítja. A kölcsönzött sorozatokat a kölcsönvevő tartozik
bérmentve visszaküldeni. A kölcsönvevő szavatol a diapositivek gondatlan kezeléséből és a visszaküldésüknél alkal
mazott helytelen és rossz csomagolásból eredő minden
kárért.
5’ A nem színezett diapositiv eladási ára darabonként
1 kor. 20 fillér. A színes kivitelű diapositiv ára darabon
ként 4 korona.
6. A kölcsönzési dij előre fizetendő, elleneseiben a
kölcsondij ufánvételezíctik
Szolnok, 1915. február 20.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
995. szám.
Valamennyi állami elemi népiskolai igazgató, illetve vezető tanitó urnák az c gyes '
típusainak megísíelö óraterveit tárgyában.
A folyó évi február 13-án kelt 152201—914. számú
vallás és közoktatásügyi miniszteri rendeletét — a hozzá
tartozó óratervekkel együtt — tudomásvétel és megfelelő
alkalmazkodás végett, hiteles másolatban azzal teszem közzé,
hogy a folyo tanévben a már jóváhagyott osztálycsoportositások maradnak érvényben.
A rendeletnek a két tanitós iskola ének és tornaóráira
vonatkozó részét illetően megjegyzem, hogy a jelzett tan
tárgyak heti óraszámának leszállt esekől-esetre teendő
megokolt javaslat alapján és mindenkor előzetes engedé
lyemmel történhetik meg.
Szolnok, 1915. évi február 22.
995. számhoz. A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miuistertől. 152210—914. VI—d. szám. Minthogy az 1905. évi
2202. eln. sz. rendelettel kiadott elemi iskolai Tantervhez
csatolt óratervek nem födik teljesen az 1909. évi 53000 sz.
alatt megjelent Gondnoksági Utasítás 103. §-ban megen
gedett osztálycsoportok típusait, tudomás és további eljárás
végett megküldöm a kir. Tanfelögyelő urnák a jelzett óra
tervek kiegészítéséül szolgáló */. alatt mellékelt újabb óra
terveket, Az említett Tantervben és utasításban a két tani
tós elemi iskolák részére közölt óratervre nézve megjegy
zem, hogy ott, ahol a helyi viszonyok javasolják s a sze
mélyi biztosítékok is megvannak, megengedhetőnek tartom,
hogy kir. Tanfelügyelő ur esetről-esetre olyképen intézkedhessék, hogy az ének és torna heti 2—2 órája ezen nép
iskolák III. ÍV? osztályában heti 1 — 1 órára leszállittassék,
aképen, hogy 1 óra jusson a női kézi munka, egy óra pe
dig a kézügyesség gyakorlására. Olyan helyeken pedig,
ahol tornaterem nem áll rendelkezésre s az iskolai év leg
nagyobb részében a tornatanitásnak amúgy is szünetelnie
kell, a téli időben a tornázásra fordítandó idő esetleg egész
ben is felhasználható a kézimunkának a jelzett módon való
tanításra; s az énektanításra szánt idő ezalatt érintetlenül
maradhat. Amennyiben valamely iskolában e két mód kö
zül az első lép életbe, az énekés torna számára fenmaradó
1 1 óra mindenesetre a négy osztály összevonásával két
alkalommal (heti S —Vo órára) osztandó fel, mert csak igy
remélhető, hogy a tárgyak tanítása kárt nem szenved. Fel
hívom azonban a kir. tanfelügyelő urat, hogy az óratervek
jóváhagyása alkalmával ügyeljen arra, hogy a köteles heti
óraszám keretei a szóban levő intézkedés következtében
pontosan megtartassanak. Budapest, 1915. február hó 13-án.
Jankovich.
A hivatalos másolat hiteléül-:
Szolnok, 1915. február 23.
Veszelovszky,
kir. tanfelügyelő.
kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
145
144
1
2
3
4
5
6
7
8I
9
10
11
12
13
14
■
Hit és erkölcstan
1
Atagyarnyelv
3
2
Mennyiségtan, számtan, mértan
1
Beszéd és értelem gyak.
—
Földrajz
—
Történet
Polg. jogok és kötelességek —
—
Természetrajz
■—
Természettan
1/
Éneklés
/2
1/
/o
Rajzolás
Kézimunka (Kézügyesség) —
Gazdaságtan és háztartást. —
Testgyakorlás
Az osztályok heti óraszáma 11
IV. V.
oszt. oszt.
1
- 1
1
3
2
1
__
—
—
—
—
1
3
2
—
1—
3
9
6
2
1
—
— —;
— -—
1/
1
1 ,
11
—
1 •
1
11
1
2
3
—
1
5
2
—
1
1
1
1
1
■—
2
1
1
1 3
6
— —
1 3
1
1
1
1 1
2
2
1
1
1
___
2
2
1
11 24 13 171 1828
i
A történet, polgári jogok és kötelességek s a ter
mészetrajz heti 1-1 órája igy is beosztható: V. osztály
1VI. osztály V., óra.
Az I. osztálynál az ének és rajzra előirt félóra a
II-lyal közös, a testgyak. óra alatt az I., II., III. o. együt
tesen foglalkoztatandó. Az V. o-nál a magyar, számt.,
tört.,polgári jogok, térni, rajz, rajz. gazd. tan.órák a VI.
o-lyal közösek; mig az ének, kézimunka, testgyak. a
IV, V, VI. o. közös órája.
=
•co
A dlLTdryy ílK
•o
JaC
B)
tanító ;
I
n.
III.
C)
tanitó
•s
IV. V. VI.
V)
c
Z)
cö
1■
1 Hit és erkölcstan
2 2
2 Magyar nyelv
9 9
ó Mennyiségtan, számt, mértan 5 5
4 Beszéd és értelem ggak. 2 2
— —
5 Földrajz
—
6 Történet
7 Polg. jogoks kötelességek ! _ —
— —
8 Természetrajz
'— —
9 Természettan
10 Éneklés
; 1 —
i-1 1
11 Rajzolás
12 Kézimunka (kézügyesség) (2) (2)
13 Gazdaságtan és háztartást — —
í 1 1
14 Testgyakorlás
Az osztályok heti óraszáma *21 21
oszt oszt.
oszt. oszt. oszt.
k tantárnyak heti óraszám
ai
(1 szt. oszt. oszt.
S
ni.
II.
B
LUBZSJOS
d
Ata
ntárgyak
Tantárgyak
i
tanitó
B)
tanitó
. /-I
'
oszt.
A
A
tantárgyak h
eti ó
raszám
a
|
leli óraszám
a
Tanidő 8hónapostapévban 30; 9 hónaposban35; 10 hónaposban 38 he t
éti óraszám
a
B) A három tanitós elemi iskola óraterve.
éti ó
raszám
é
R kéttanitós elemi iskola óraterve.
.
A)
!
3
1 1
—2
441., 8« 3 3
6
3 3 6 2 2
4
P/ — r.l
1 ti 1
1
1 3
— — -!
1
1
— — -- 1
1
— —i
1
1
— — _!
1 1
1
1 2 2
2
1 2 1
1
1
2
1
1
1
— ——
1
1
2
1
2
1
1414l2 25 12Í 18 19 28
2
A történet, polgári jogok és kötelességek s a ter
mészetrajz heti egy órája igy is beosztható: V. osztály
1 óra, VI. osztály V, óra.
A II. osztály rovatában irt hittan, kézimuka és
torna a III. o. közös. Az V. osztálynál irt magyar, szám
tan, tört. polg. jogok, term. rajz, rajz, gazd. tan. a IV.
o-lyal közös. Ének, kézimunka és torna órája a IV, V.,
Vl-nak együtt van.
147
146
C) A négytanitós elemi iskola óraterve
A) tanító E C) tanitó
"•
1
Sorszsm
N
V. VI. is
IV.
------ GO
fiú
Tantárgyak
=
D) tanitó
cS
B) tanító
O
vegyes
ÁJ n. ।
osztály
leá ny |
==
I
i
Mennyiségtan^zámt. mért.)
—
—
—
—
—
8
9
1
10
1
Ilii
12
13 Gazdaságtan s háztartást. —
14 Testgyakorlás
1
Az osztálgok heti óraszáma 14
IC
Beeszéd és értelem gyak:
Földrajz
Történet
Polg. jogok s kötelességek
Természetrajz
Tertmészettan
Éneklés
Rajzolás
5
3
1
11 3
2 2 2 11
6
4 9
1 4
3 6 5 5.2 2
1 2 — — — — — ।—
—
2 2 11
1
—
------ — 1
------------ 1
11 1
—
1
------------ i 1
—
. ■- ,—— ' —
1 1
—
I 2
2
1 2 2
1 2 2 ll 1
! 2
2 2
1 1
-----1
—
2
j 2
1 2 2
13 22 2626 13 17 18 28
to
3
4
5
6
2
te
Hit és erkölcstan
Magyar nyelv
A polgári jogok és kötelességek úgy az V. osz
tályban, mint a VI. osztályban külön-külön is 1/2 óra
tanítható.
Az 1. o. hittan ének, rajz, torna órája a II. osz
tállyal közös. Az V. o. magyar, számtan, történet, polg.
jogok, természetrajz, rajz, gazd. tan. órája a Vl-tal kö
zös. Az ének, kézimunka és torna óraszáma a IV., V.,
VI. a közös órája.
D) R négytanitós elemi iskola óraterve.
149
148
I.
X Tantárgyak
t
=
II.
fiú
G) tanító
S III. IV. V. VI.
~
fin
—.—
— =—
B) tanitó s
0) tanító
I.
S
O
zí
H. B m. IV. V. VI.
5^
leány
leány
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
Hit és erkölcstan
2
2 2
Mennyiségtan
5 4 9 5
Mennyist, (számt. mértan)
3 3 6 2* Beszéd és értelem qyak.
1
12 —
Földrajz
—------ 1 2
Törtéret
—------ —
Polgári jogok és köteles. —------ —
Természetrajz —------ —
Természettan
—------ —
Énekles
•
111
Rajzolás
1
1
1
Kézimunka (kézügyesség) —------ —
Gazdaságtan, háztartástan —------ —
T e st g y a kori ás_____________ 1_____ 1
1
Az osztályok heti óraszáma
14 13 22 13
2
3
2
4
8
_—
—
1
1
— 1
— 1
— 1
— —
1
1
1
— —
— 1
Ala
n
targ
yü
k
A) tanitó ■ca
s
h
e
ti ó
raszám
a
E) K négytanitós elemi iskola óraterve
t
1
1
2
—
1
2
13'., 15 16 30
1
A fordw/jz, történet, polgári jogok és kötelességek s
a természetrajz heti 1 — 1 órája ugy is beosztható: V.
osztály 1
VI. osztály 1 2 óra.
Hittan, ének, rajz, testgyak. órán I., II., III., IV, V,
VI. o. együtt, magyar, számtan órán a III-IV, V-VI. o.
együtt; földrajz, történet, polg. jogok, term. rajz, gazd.
tan. órát az V-VI. o. együtt használja fel.
Felhívás Jász-Naevkun-Szolnok várnieave tanítóihoz.
Kedves Tanitótestvérek!
A Magyarországi Tanitók Országos Szövetkégének el"
nöksége meleghangú felhívást intézett hozzám, amelyben
arra kér, hogy foglaljam kimutatásba azoknak a tanítóknak
névsorát, akik a haza védelmére hadbavonultak.Minta Nép"
tanitók Lapjából ismeretes, Tisza István gróf miniszterelnök
ur nemes szivére hallgatva abban a valódi kitüntetésben ré
szesítette a magyar tanítóságot, hogy a tanitók által a Nép
tanítók Lapjában közzétett már eddig gyűjtőit, s még ezután
gyűjtendő összeget kizárólag a tanító-katonák családjainak
segélyezésére bocsájtotta vissza. Élénk bizonyítéka ez an
nak, hogy minister elnök ur miiy meleg ismeréssel van a
magyar tanítóság iránt s büszkeséggel tölti el keblünket
azon tudat, hogy minden téren kifejtett munkálkodásunknak
ez méltó jutalma. De ez újabb kötelességeket is hárít reánk.
Aki még ezen nemes célra nem áldozott, haladéktalanul
azoknak táborába kell lépni, akik kartári szerétéiből ezen
kedves kötelességüknek már elaget tettek. A szolnoki taní
tók már október óta fizetésüknek 2 .százalékát áldozzák-e
nemes célra, kövesse minden hadba nem vonult megyei taniió ezen nemes példát. Másrészt kötelességünk felvilágosi
tani, bejelenteni azokata szegény tanitócsaládokat, akik se
gélyre vannak szorulva. Ezen kérelmek hozzám inz^lendők
megjelölésével annak, hogy mióta tagja a családfő a nyug
díjintézetnek s hány gyermeke van; én majd azokat illetékes
helyre továbbítani Jogom .
Tegyétek meg ezeket testvéreim a hazaszeretet szén
nevében!
Szolnok, 1915. március 8-án.
Brozsik Pál,
várm. tan. test, elnök.
Vegyes közlemények.
Kinevezés. A v. és közokt. Minister ur Almássy Má
ria oki. tanitónőt a jászberényi áll. el. iskolához kinevezte.
Tanitóválasztás. A törökszentmiklósi ref. népiskolá
hoz Vaday Vilma, a mezőtúri ref. népiskolához Tárczy Márta
választatott meg rendes tanitói minőségben.
150
—KKK. “—«•—«
stz
■ poig. isk. tanar es Beszédesné Turcsámti
kunszentmártoni áll. tanítónő.részére.
9
Háborúnkról szóló versek gyűjtése
magyar irodalmi szemináriuma számára
Dr C„ ,
anarkepZ° ",tézct
gazdagításához ha X,^ZZá^",ha,''ak * «temém(
mdgen
termés^
* terjesztését a belmiatt eltiltotta. E betiltás érzék
Veszelyezteto tartalma
fiiért a szóban levő la
Gnyen érinti a tanitóságot,
lapunk volt, mely rokonszenvínkVa^
^9íli
rászolgált. Hihető, hogy a betiltás fel les^Xa
ború érdekéire való tekintetbő' elén a I r
a v. es közokt. ministérium.
3 ha’
P'^ 'guBgatotbtzta meg
Szolnok, 1915. március 25.
VII. Évfolyaio.
11. szám.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kir. tanfelögyelöség
és tanitótestölet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
HCW V
TÁRa
Kiadja:
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre
.......
6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
VIH évfolyam.
Szolnok, 1915. március 25.
11. szám
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanitótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre. ... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő cimére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Husvét.
Tajtékzó örvénynek állja útját nemzetünk.
Óriási csatamezei lett Európa. Vérpatakok öntö
zik a letarolt mezőket. Égő falvak gon olygó
lángja festi pirosra a komor égboltot. Á pusztu
lás démona suhogtatja szárnyait népek, nemze
tek felett. Gyász és siralom költözött a régi ba
rátságos tűzhelyekre.
Vérben ünnepeltük a szent karácsonyt, vé
res a husvet is. A fehér hólepel akkor szemfe- 3
dője volt a hős védőknek, a sok virág^ a tarka
kikelet most koszorúja az elesetteknek.
Hatalmas Isten! Hol keressünk tégedet! —IX
te ítéletnapodon is e szent ünnepeket áhítattal
ülné, ünnepelné hivő sereged. Egyes népek, nem-
152
zetek hát ennyire eltávoztak Tőled? De Te min
denek felett jó és igazságos vagy. Te tudod, hogy
jó királyunk s magyar néped minden tagja ismert,
hitt és vallott Téged. Hogy az évnek e szent
napjain, a kényszer, a keserűség, legelsőben a
hon védése tartotta hivő sereged kezében a fegy
vert. Mintha a sötétség szelleme akarna úrrá
lenni, oly erővel, oly ádáz dühvei támadtak ránk
szent napjaidon elleneink. Katonáink a Te szent
neveddel ajkaikon vetették vissza gonosz kezek
támadását. És a szent karácsony napjának győ
zelmei miként a felkelő Nap, úgy rayyogták be
Európát. Elérkezett a husvét is. Erős a bizalmunk,
hogy a feltámadás ünnepe, a győzelmeink föltá
madása is lesz. Katonáink ismét fegyverrel ke
zükben ünnepelnek s minden emberi érzést meg
tagadó elleneink ismét csak dulással, pusztítással,
rombolással teszik jelessé e napokat is. így van
ez, de nem is lehet másként. A sok, számos el
lenség csak ruhaként ölté magára a kultúrát, hogy
elrejtse vadságát, kegyetlenségét, pénzvágyát, kap
zsiságát ! És valljuk meg jó színészek voltak.
Soha nem hittük volna, hogy kulturált népek ké
pesek legyenek oly gyilkolásokra, minőt a régi
„barbárok" sem cselekedtek. Hogy ez mégis igy
esett, csak ugy lehetett, mert hamis volt a kul
túra, mert csak mez volt minden, mi a nagynak,
műveltnek hitt nemzeteket a kor embereinek mu
tatta. Egg angol, egg francia, avagg épen a belga
mennyire méltónak látszik ma előttünk szerb,
vagg orosz barátjához. Ha van bocsánat, ugg
igazságos isten megbocsájt azoknak, ki nem tud
153
ják mit cselekszenek, de ti hamis műveltek nem
féltek-e Tőle? Régen megszűnt volna e pusztító
háború, ha igazságosan büntető fegyvereinknek
ti álmüveitek elébe nem álltok, ha gyilkosok párt
jához nem szegődtetek volna. Nem támadtak
volna vérpatakok, nem lennének romokban el
pusztított, elhamvasztott városok, megszűnt volna
a máig is folytonos fegyverzaj, nem lettek volna
a békés polgárok, ártatlan családok ezrei földön
futókká, nem terjedt vón’ rémalakban a nyomor,
az ínség, a vész, nem volnának üresek templo
maink, ünnepelhetnénk a. békességnek szent nap
ját, Krisztus föltámadását.
De . . . „Alleluja!" . . . (Dicsérjétek az Urht!)
az Isten utjai kikutathatatlanok előttünk. A meg
próbáltatások nehéz napjai az igazak javáért van
nak. A — „Világ világossága" — a föltámadt
Krisztus szavait ma nem hallják, kik az Ö taní
tását megtagadták, kik az emberiséget vérbe,
lázba hajtották, — de éljő még az idő, mikor az
Ö szava: „Béke legyen veletek ! — győzelmes
fegyvereink parancsára teljesül, midőn harangok
zúgása milliók hálája hirdetik az igazság dia
dalát.
Urunk 1 Tehet engedd hinnünk és remélnünk,
hogy: — Lesz még egyszer ünnep a Világon!
Pápai Gyula.
Kik aratnak a nyáron?.
Az első mozgósítás után azt gondoltuk, hogy mire az
őszi szántás-vetés ideje elérkezik, akkora vége lesz a há
154
155
borúnak, hős fiaink hazajönnek s az őszi buzavetést már
ők végzik el.
Aki meg azt merte mondani, hogy talán karácsonyra
lesz vége a háborúnak, arra rossz szemmel néztünk, arra
haragudtunk, hogy miért mond olyan hosszú terminust.
Az őszi búza el van vetve, Isten kegyelméből ki is
kelt, a hő alatt meg is bokrosodott; elmúlt karácsony, el
múlt új év, már március végére értünk: a háborúnak még
sincs vége, sőt kilátás sincs rá, hogy hamarosan vége
legyen.
Más években ilyenkorra már az aratók elszerződtek.
A munkásnak biztosítva volt aratási munkája s ezzel együtt
egész évi kenyérnek valója; a gazdának biztosítva volt, hogy
búzája s minden egyéb gabonája a kellő időben le lesz
aratva, be lesz takarítva.
Most mindezekről szó sincs és gyakran halljuk ezt a
fontos kérdést: kik aratnak a nyáron?
Reményünket ne veszítsük el, és bízzunk benne,hogy
mire az aratás ideje elérkezik, akkorra győzelmi babérral
homlokaikon, itthon lesznek, akikért oly sokat aggódtunk,
s amint hónapokon át aratták és kaszálták az ellenség tö
mött sorait: úgy fogják kaszálni és aratni áldott határunk
aranykalásszal ékes dús rónáit.
Azonban készülnünk kell a legrosszabbra is. Készül
nünk kell arra a nem remélt esetre is, hogy a háború még
aratásra se ér véget. Kik aratnak akkor?
Bizony akkor rá kerül a sor az idősebbekre is, az
asszonyokra is, a nagyobb gyermekekre is. Ezeknek most
sokszorosan fokozottabb szorgalmat kell kifejteniük. A fejletebb testű iskolások, az iskolahagyott iskolás fiuk és le
ányok most mind felhasználandók a felnőttek útmutatása
és felügyelete mellett.
Az államsegélyes asszonyoknak is aratniok kell, mert
a lusta, henyélő nem méltó az államsegélyre s az ilyentől
í12?,”169?5
vonni. Mert a gazdasági munkáknak
kellő időben, jól elvégzése nemcsak a munkásnak s aföldtulajdonosnak érdeke, hanem magasabb szempontból te-
X
•
kiütve, érdeke az államnak is, a nemzet vagyonosodásának
boldogulásának, elöhaladásának is.
Minthogy most kevés emberi munkaerő áll rendelke
zésre, ezért célszerű lesz gépek beszerzéséről is gondoskodni.
A nagyobb uradalmak részére a Minisztérium a —
ha la Istennek szép számmal levő - hadifoglyok körűi fog
kellő számú munkaerőt engedélyezni az aratásra.
Ennek hasznát nemcsak az uradalmak fogják érezni
hanem a kisbirtokosok is, mivel igy az uradalmak egyéb’
munkaerőt nem vesznek igénybe s akik máskor uradalmak
ban arattak, most arathatnak a kisbirtokosoknái?^á[inthoqy
a hadifoglyok az aratási munkák alatt is őrizet alatt álla
nak, azért kisbirtokosokhoz, — hova csak kevés számú
arató szükséges, — nem engedélyezhetők, hanem csakis
olyan helyekre, ahol egy tömegben nagyobb szám szüksé
ges belőlök, hogy a felügyelet, az őrizet sok gondot ne
okozzon és kellő biztosítékot nyújtson.
A háború sorsa nemcsak a harctéren dől el, hanem
befolyással lesz rá az itthonmaradottak munkálkodása is,
mivel ez a háború egyszersmind gazdasági erőpróba is’
Azért, ha az itthonlevők, kiki a saját környezetében, a fen
tiek szerint hűségesen és fokozott szorgalommal elvégzik
kötelességöket, akkor nem fogjuk aggodalommal kérdezni,
hogy: kik aratnak a nyáron?!
Törökszentmiklós.
Zeke Dániel.
A szépírás tanításának
methodikája a
népiskolában követendő eljárás
részleteinek ismertetésével.
Irta:
fokozatos
Hoffman Mária.
II.
Ami a betűk alakjának szabályszerűségét, csinossá
gát illeti, természetesen igen fontos kellék, hogy a tanitó
156
157
mintaszerűen, szépen írjon elő, s csak a rendes jobbra dűlő
betűk írását tanítsa, az álló és balra dűlőket ne.
Az I-ső osztályban a betűk írását föltétlenül az írási
előgyakorlatok: dűlő-, félkör-, - tojásalaku, horog-, kigyóés kötővonalak előzik meg; de igen helyes dolog, ha a fel
sőbb osztályokban is ez vezeti be a szépírás tanítását. Az
írási előgyakorlatok vezetésénél, különösen az I-ső osz
tályban soha sem szabad sajnálni az időt, mert a betűk
alakjának szépségét a vonalak szabják meg, s ha a . gyer
mek az előgyakorlatok alkalmával a betűk alkotó vonalait
helyesen és szépen megtanulja, a betűk alakításával nem
sok baj van; könnyen megtanulja azokat szépen írni.
Hogy a szépírás tanításának eredménye meglegyen,
szükséges, hogy minden osztályban a betűk alakításuk fo
kozódó nehézsége szerint következne^ egymásután oly for
mán, hogy a vonásaikban hasonló betűk iratandók először
külön, egymásután sorba, egy-egy ilyen csoport után a már
irt betűkből álló szavak írása következzék. Ezen elv sze
rint ugy a kis, mint a nagy betűk bizonyos csoportokra
oszlanak. E csoportok szerint a sorrend körül-belül igy ala
kulhat; kis betűknél, — mert a legkönnyebb vonalakból
állanak.
I. csoport lehet: i, í, u, ú, ü,‘ű, y, t, ty.
H.
„
„
n. m, r, v, ny.
ni.
„
e, é, 1, ly, f, b, h, k.
IV.
„„ c, cs, o, ó, ö, ő.
V.
„„ a, á, d, g, gy,
VI„„ j, p, z, s, sz, zs.
Minden csoport után szavak iratandók.
I.
II.
HlIV.
V.
VI.
Nagy betűknél:
csoport, lehet: V, U, Ú, ü, Ű.
„„ Z, Zs, Y, H, I, K.
..
„
C, Cs, Ó, Ó, Ö, Ö, G, Gy.
„„ E, É, S, Sz, L, Ly, D.
„,. A, A, N, Ny,M,
„„ T, Ty, F, P, BÍ R.
A nagy betűk egyes csoportja után az illető
csoport
betűivel kezdődő tulajdonnevek iratandók. A betűk bevég
zése után rövidebb, majd hosszabb mondatok, közmondá
sok, végül a folyó irás következik, ügyelni kell arra, hogy
amit iratunk tartalmilag becses, nyelvileg helyes legyen. A
szépírás tanításánál ily forma fokozat követése által érhet
jük el, hogy a gyermekek .fokozatosan beljőjjenek a betűket
alkotó vonalak, s a betűk helyes és szép írásába.
Természetesen az I-ső osztály a betűknek ezen sor
rendjét nem követheti, ott a használatban levő A, B, C.
könyv sorrendjéhez kell alkalmazkodnunk.
Az irás akkor szép, ha a betűk és a betűket alkotó
vonalak párhuzamosak. A szépírás tanításánál egyik legfon
tosabb dolog, hogy a gyermek figyelmét erre felhívjuk, foly
ton magyarázzuk, mintegy vérébe oltjuk, s megköveteljük
tőle, hogy a betűk megfelelő vonalai párhuzamosak legye
nek. E végből én az első osztályban, már az Írási előgyakorlatoknál magyarázom a párhuzamos fogalmát;, s mikor
az előgyakórlatokból a lefelé-, fölfelé nyúló félkör és kigyó
vonalakat írják, felhívom a gyermek figyelmét a megfelelő
vonalak párhuzamosságára: a párhuzamosan fekvő vonalak
közeit fekvő vonalakkal összekötöm, hogy a párhuzamos
ság szembetűnőbb legyen és soha sem engedem meg, hogy
a félkör- és kigyóvonás vonalait széthúzva írják, mert az
ilyen széthúzott vonalakból szép betű soha sem lesz. írják
a félkör és kigyóvonal vonásait egymáshoz közel hajlítva
párhuzamosan. Ilyenforma az eljárás az egyes betűk és sza
vak szépírás tanításánál is minden osztályban. A tanitó az
íratandó betűt felírja a nagy táblára, megbeszéli a gyerme
kekkel a felirt bető alkotó vonalait, esetleg öszzehasonlitja
más betűvel. Igen célszerű a már felirt minta betű mellé a
betűt, illetve szót újra felírni és ezen a párhuzamosan hú
zandó vonalakat meghosszabbítani, vagy fekvő vonalakkal
összekötni, — hol mi alkalmasabb — hogy a tanulók fi
gyelmét felhívjuk a megfelelő vonalak párhuzamosságára.
Több évi megfigyelés után arra a tapasztalatra jutot
tam, nagyon célhoz vezető dolog a már megbeszélt betűt
vagy szót a minta mellé hibásan, olyan helytelen alakban,
158
159
irni, ahogy legtöbb gyermek azt írni szokta s a helytelen
alakra mutatva megkérdezni a gyermekeket: szép-e igy?
Miért nem? Ali benne a hiba? Hogyan kellett volna irni,
hogy szép legyen ? Tehát vigyázzatok, ne hogy ti is ily hi
básan Írjatok! E tanítási móddal eléje kerülünk a hibás
írásnak, mert a gyermek előre látja és tudja hogyan nem
szabad írnia; amellett igy fejlődik a szépírás tanítása által
is csakúgy, mint a rajztanitással az ízlése, ítélete és szép
érzéke, mert szeme előtt van a szép és csúnya, a helyes
és helytelen s ő maga mond bírálatot felette; másrészről
jobb kedvvel dolgozik, mivel biztos abban, hogyan kell
írnia.
Különös gondot kell fordítani azon általános hibák ki
küszöbölésére, melyek a különben még elég jó irás tetsze
tőségét is elveszik, milyen pl. a (í) ferde áthúzása s a kis
„s“ helytelen becsukása (s). Húzza át a gyermek a „t“-ét
, egyenesen, az „s -et domborítsa a dűlő vonásig, hol egy
, ki? ponttal csukja be (t s). ügyelni kell továbbá azon be
tűkre, melyek alkotó részét kötővonás tesz', milyen betűk
a kis: 1, b, h, k, g, j, y, f. A gyermek igen hajlandó a kö
tővonást félköralakban hajlítani. A kölővonás dűlő szálai
teljesen egyeneseit legyenek, azoknak csak a kerekítésnél
szabad hajlaniok. Élénken kell ezt a gyermekkel szemlél
tetni, vegy egy iront, vagy egy kis pálcikát fektetve az egye
nesen húzódó vonalakra, hogy az irány.feltűnő legyen.
R nagybetűket, még a legnehezebbeket is, milyenek a
P, B, R, D, megtanulja a ggermek-szépen irni, ha azok át
alakítását nem bízzuk az ő alakító képességére, hanem meg
mondjuk minden vonalát mettől-meddig és hogyan húzza
Pl. a nagy P. kalapját baloldalán lehúzzuk a nagy vonal
köz alsó vonaláig, jobb oldalát csak a nagy vonalköz feléig.
A betűnek a nagy táblára való felírása és mindenol
dalú megbeszélése után következik vezérlés mellett a leve
gőben iratás, majd ugyancsak ütemezés mellett az irkába
irás. A levegőben való és az ütemezés melletti Írást alkal
máznunk kell I-, H-, III-, IV. osztálynál, mert ez is segíti a
ggermeket az Írásban; az V. VI. osztályban már elmarad
hat. ütemezés mellett soha se Írassunk sokáig egyhuzam
ban, mert fárasztó, legfeljebb két-két és fér sort, mely után
írjanak a gyermekek csendben, míg más betű, vagy szó Írása
nem kerül sorra.
!
'
j
(Folyt, köv.)
:
1
• ,
HIVATALOS U RÉSZ.
■
1251 —1915. tf. szám.
íí '
Valamennyi községi és hitfelekezeti elemi nép
iskolai. Tekintetes Iskolaszékének.
Sáolnokmegye.
Vonatkozással az 5964—914. tf. számú intézkedésemre
értesítem a tek. Iskolaszéket, miszerint a Vall.- és Közokt
minister ur az 1915. évi febr. hó 55-én 21888—915. sz. a.
kelt rendelettel utasitotta az illetékes m. kir adóhivatalo
kat, hogy a hadikölcsönkötvények törlesztési részleteit, a
hitfelekezeti és községi el. iskolai tanítóktól, tanítónőktől,
azok fizetés-kiegészítő államsegélyeikből, közvetlenül von
ják le.
Minthogy pedig az 1914. évi nov. hó 16-án 153281 —
914. sz. a. kélt rendeletben foglaltak értelmében, az Isko
laszékek a szóban levő kötvények törlesztési részleteinek
pontos beszolgáltatásáért . anyagi felelősséggel tartoztak,
jelen rendelettel az 153281—914. számú rendelet 4-ik pont
jának azon része, amely az Iskolaszékek ellenőrzésére és
anyagi felelősségére vonatkozik, hatályon kivül helyez
tetett.
Szolnok, 1915. évi március 5-én.
kir. tanfelügyelő helyett:
Veszélovszky,
kir. s. tanfelügyelő.
161
160
.
XVX
1249. szám.
Körlevél
Valamennyi állami elemi, polgári iskolai genáookságlioi
községi és hitíelekezeti iskolaszékéhez a hadhavonult tanilátókra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában.
A nagym. vall, és közokt. minisztérium rendelete értel
mében felkérem a tekintetes Címet, jelentse bé hozzám
azonnal, a következő hónapokban mindig 20-ig a hadbavonult tanitók neveit, születési évét, oklevelének keltét, szol
gálati idejét, katonai minőségét és rangját (népfölkelő, egy
éves önkéntes) önként jelentkezett-e szolgálatra? Mikor
vonult be? Mikor bocsájtották haza? Megsebesült-e? S ha
igen, hol? Megbetegedett-e és melyik kórházban van el
helyezve? Meghalt-e (elesett) hol? Ellünt-e? Fogságban
van-e? Részesült-e katonai kitüntetésben? Nős-e? (Nejé
nek születési neve és életkora) Hány gyermeke van? (A
gyermekek neve és életkora).
A havi nemleges jelentések mellőzendők. Kérdésekre
vonatkozó jelentések mindenkor hiteles adatok alapján té
tessenek.
Szolnok, 1915. március hó 16-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Bogárdy Antal,
kir. s. tanfelügyelő.
1382. szám.
Valamennyi állami és községi népiskolai (gazda
sági ismétlő iskolai) tanítónak, tanítónőnek.
A 23647—915. szám alatt kelt vallás és közoktatás
ügyi miniszteri körrendeletből tudomásvétel, hazafias megszivlelés és megfelelő további lelkes eljárás végett szószerint közzéteszem a következőket*
ele|miszereknek és különösen a kenyérterméngekkeSZ,efére val0 “intettel, a kormány már több
kH
iparkodo“ gondoskodni a közélelmezésnek
Xa a
u na"°bb készldthiá"M cetére való biztositása ol. Azonban a kormány bármily ily irányú intézkedésé° igazi ered meny csak ugy várható, ha a nagyfogyasztó
nak°nSf9r Ck' 3 V'déki lakossá9nak köztudatába átmegy ank a felismerése, hogy ugy az egyesek jól felfogott érde
ke mint az egész nemzet életérdeke pararicsolólag követeh az e etmiszerdrkel való takarékoskodást, azok oktalan
L?—° aSStol Va'° tartózkodást és az élélmiSzer készlet
pótlásáról való sürgős gondoskodást.
sán
fe^fágositására, főleg a vidéki lakos
ság kioktatására van tehát első sorban szükség, abban az
irányban, hogy tudatára ébredjen a nép milyen veszedel
mes kovetkezmenyekkel járna, ha háztartását ki-ki nem redua ja, hanem előrelátás nélkül, könnyelműen éli fel mealevo elelmiszerkészletét.
.
A polgárságnak erre a felvilágosítására első sorban a
vidéki lakosság lelki életének vezetői: a lelkészek és a ta
nítok hivatvák.
Ebből a megfontolásból kiindulva, felhívom a kir.Tan^e,ügyelő urat, utasítsa haladéktalanul a tankérületében műodo összes állami és községi iskolai tanítókat s tanítónő
ket, hogy a községükben lakosságot ugy a közélelmezés
ben, mint az egyesek háztartásában előállható bajok felől
joakaratulag felvilágosítva, minden bajok megelőzése érde
kében az alábbiakban előadandók szerint a szükséges ta
nácsokkal ellássák.
.
Mindenekelőtt arról kell meggyőzni a hépet, hogy áz
élelmiszerekkel takarékosan bánni egyaránt köz- és magán
érdek.
Legfőbb kenyérterményükből, a búzából évtizedek óta
nein volt oly rossz termésünk, mint az elmúlt esztendőben,
midőn a mozgósított hadsereg nagy szükséglete a rendes
nél is magasabbra emelte a fogyasztást. Szokatlanul gyen
ge volt rozstermésünk is s a két kenyérgaboha 15—20 mii-
162
163
més hiányát külföldi aahnnn k u
^oni 9y°n9G tor-
zása szenved
- °9ialiuk k’ az ál,atok ‘^rmányotos alkaZ h
’Smé‘ aZ emberi tfPlálkozásnak fon‘. a^tresze'ben (hús, zsír) áll be hiány. Követnünk kell
dájái
i* ~~ “ "S ”
=.“=B=?~~
s~s~- =
m«,, b„,_ é>
X™' r
sasra**
:SSSr^
Különösen burgonyával lehet sok kenyeret merrtakori
vesszenek kárba. N^toszá^^
*
^elhasználásában is Németország bölcs pél-
„„ k76,"^169 azzal is szam°lnunk kell, hogy a hús zsir s
egyeb alati eredeti tápanyagok szintén nem fognak’olu bő
ségben rendelkezésűnkre áilani, minta békés időben Ezen
"Ü’ SC9“hetÜnk’ ha ^dunk minden élelmiszer palUolUL,
*
”emcsalt a meglevő készletekkel kell taka
rékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hoqu élel
miszereinket már aratás előtt is, amennuire esi
h^t .klc,9es2ifsiik- Pótoljuk. Ittelsö sorban azok nkonyrAbbn^
-Öhetnek
fi9yelembe. melyek leghama-
naouohh s
’ TeSt * mele9 ágyaknak az idén sokkal
nagyobb szerepük van. mint más években. Igaz hoou a
melegagyi vetemenyek, kis mennyiségüknél fogva az áhahinos népélelmezés szempontjából nagy fontossággá n m
mmak; de a palánták előállításánál igen.
éghajla^tt^”^
aZ éghai|attó1 is- ódonabb
főzelék i
’ .
“ kéSÖn "yilik' korai zöldség és
ozelek termesztesere nem gondolhatunk. A melegebb viekek valók erre, s ezek népének kötelessége, hogu annyit
dékTlak"’ ?" a Vár0SI "®Pess®Snek s a mostohább vi
dékek lakomák .s jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez
hanem sajat legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt ke-
mértékh
Vdh
kOn!,hakerti növények minél nagyobb
nagúohh f
tC™Clé* is aJanlatos, mert nem kíván
nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is
könnyen végezhetik.
yyermeKCK is.
A korai vetemények közül megemlíthető a laboda íoa
«0 \TiU -|VréSé,Ö, SZámÍtVa 4~5 hét ^a már
azt az e°éo áll
? "a9!’ ‘Öme9et ad- Le keU küzdeni
zt az eleg általános idegenkedést, mellyel e hasznos zöld
seggel szemben viseltetnek; mert igén tápláló, s az egész
ségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónapos rét
164
két lehet termessteni. A karalábot, melegágyból kipalántalva, mar májusban használhatjuk, kedvező körülmények
közt turnusra uborkát és főző tököt is termeszthetünk sőt
)umus vegere korai káposztát is. A karó répa már május
középétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is
eleg korai termést ád.
*
Mint altalánostáplálék azonban mindezeknél fontosabb
burSonHa és korai tengeri. Délibb vidéken, fagytól
vedett helyeken iparkodni kell, hogy ezt a két terményt mi
nél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a
munkaerő hianya. Ez a két termény a lehető legjobban kiogja fizetni magát. Nem termeszthetünk olyan sokat, hogy
J° P'aC°‘ "e találnánk neki. Kapáló ekével művelve, kinn a
szántófölden nagy területeket elfoglalhatunk e két hálás ter
ménnyé s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk léginkabb a kenyér gabonahiányát.
.... Bdr elso sorban a
termények minél nagyobb előál
lítására kell törekedni, ezen felül tekintettel a mezőgazdasá
gunkban nagyon érthetően hiányzó munkaerőre, iparkodja
nak az asszonyok, a gyermekek minél jobban kivenni részü
ket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzenek, vérzenek, egy talpalatnyi se maradjon műveletlenül
az életadó termőföldből. Mivel szemes eleség nem jut sem
a tehénnek, sem a baromfinak, az árpát és tengerit ugya
nis kenyáralakjában magunk fogyasztjuk el, azért a gondos
gaz asszony előtt értékkel kell bírnia még az árokparti fű
nek és a kibúvó zöld csalánnak is, amivel a baromfit
etetheti.
Különösen hívja fel a gazdasági ismétlő iskolák taní
tóit, hogy a kerti vetemények termesztésében útmutatással
szolgáljanak a hozzájuk fordulóknak.
Elvárom a tanitói kartól, hogy hivatása magaslatán,át
érezve ezen megbízatásának nagy fontosságát, készségesen
s a legnagyobb buzgalommal iparkodik felhívásomnak ele
get tenni és nem nagyítva a veszedelmet, hanem csupán rá
mutatva az elöállható bajokra — a néppel való közvetlen
érintkezés utján, oktatva, buzdítva, jó tanácsokkal szolgálva
Í65
s egyúttal jo peldavat elöltárva, megtalálják a módjátannak’
ogy mikent lehet a köztédatba átültetni azt, hogy midőn a
része vérét áldozza a hazáért, az itthonmaradottaknak is kötelességük buzgón és hűségesen megfelelni
azoknak a feladatoknak, amelyet a közérdek s e mellett a
maguk jól felfogott érdeke is rájuk ró."
.Felhívom a tanítótestületeket, hogy a rendeletben fog
laltaknak a nép körében lehetőleg sikeresebben való terjeszfesi módjairól rendkívüli értekezleten sürgősen tanácskoz
zék s megallapitásait, észleleteit, főként pedig az elért eredmenyt közölje hivatalommal.
Szolnok, 1915, évi március hó 11-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:.
Bogárdíj Antal,
kir. s. tanfelügyelő.
Vegyes közlemények.
Yármegyénk törvényhatósági bi
zottsága f. havi közgyűlésében elismerését ra
gaszkodását, köszönetét fejezte ki dr. Küru Al
bert alispánunknak abból az alkalomból, hoqy
ya™egyenk erdekeit hathatósan munkáló, sike
rekben gazdag szolgálatának 25 évét betöltötte.
A lankadatlan munkaszeretet, nagy buzqaommal párosult kötelességtudás, méltányosság
Páratlanság volt ez alkalomban
a
í'Val° tulajdonságok a kultúra,
a
támogatásában, előbbvitelében
is mindig készséggé! nyilvánultak.
Március 15. A szabadság emléknapját ha
nnkh'S a..sz°k°tt külsőségekkel, de a súlyos nakni^ íf lHo . ko1110.'1) keretekben ünnepeltük az is
kolákban mindenütt. A szolnoki áll. népiskolák
vczetése mellett megkoszomztak a Szabadság- és Damjanich-szobrot. Túr-
166
kévén dr. Gajzágó Salamonná és Kis Ilonka ref.
népisk. tanítónők rendeztek ez alkalommal na
gyon sikerütt gyermek-előadást, mely az ottani
Vörös-Kereszt kórház javára 371 25 koronát jö
vedelmezett.
Szolgálatra rendelés. Márkus Erzsébet szolnoki áll.
el. iskolai tanitónőt a v. és közokt. Minisztérium ideiglenes
szolgálatrá a jászberényi áll. el. iskolához rendelte.
A jászberényi III. kér. áll. népiskola helyiségeit
a v. és közokt. Minisztérium átengedte az ottani Vörös-Kereszt
egyesület választmányának; a kiköltöztetett osz
tályok elhelyezéséről gondoskodás történt.
Iskolaépítés. A v. és közokt. Minisztériém megen
gedte, hogy a jászberényi II. kér. áll. elemi iskola a kir. kincs
tár költségén a folyó évben fölépittessék.
Iskola felügyelők megbízása. A v. és közokt. Mi
nisztérium a múlt tanévben megbízást nyert iskolafelügyelő
ket csaknem mind megbízta a f. tanévre is és megengedte,
hogy a VI. osztályosok vizsgája szükség esetén április hó
ban már megtartassék.
R várm. tanitói karának közreműkö
dése a gazdasági munkák biztosítása érdekében
mindenütt elismerésre méltó kir. Tanfelügyelőnk
nek a Közig. Bizottság márc. havi ülésén tett je
lentése szerint.
Hadifogságba jutott tanitók. Lerner
Sándor és Buday Péter jászalsószentgyörgyi r. k.
kartársak hadifogságba estek; előbbit a szibériai
Kanchba, utóbbit Misbe internálták.'
özvegyi
segélypénz
engedélyezés.
Néhai Ticska László jászladányi nyugd. r. kath.
el. iskolai tanitó özvegye, szül. Halász Mária ré
szére évi 510 korona özv. segélypénz engedé
lyeztetett.
Lapunk legközelebbi száma április
25-én jelenik meg.
Szolnok. 1915. április 25.
VII. Évfolyam.
12. szám.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kir. tanfelngyelöség
ás tanitótestület hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főm unkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanitótestület
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dijai
Egész évre
.......
6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. április 25.
12. szám.
JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOT KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
A háború köveíkoztólion munkaképteleniiB vált kartársak
és az elhaltak családtagjainak érdekében mit tehetünk?
Most folyó háborúnk nemcsak hazánk sorsa,
jövője fölött dönt, hanem Hőseink élete és ép
sége fölött is.
A legdicsőbb győzelemmel szemben is ott
lesz sok ezer emberi érték megsemmisülése ha
lál és munkaképtelenség folytán. Hányán marad
nak kenyérkereső nélkül; hányán válnak nyo~
morékká s igy alkalmatlanokká önmaguk és övéik
eltartására!
|
Az állam, teljesitőképessegének a végsőhatá
ráig, elmegy a szerencsétlen áldozatok megélhe
tésének biztosításában. A társadalom nemesszivüsége már eddig is megnyilatkozott az áldoza-
168
tok jövőjéről való gondoskodást szolgáló alapok
gyűjtésében.
így remélhetjük, hogy nem lesznek kolduló
Hősök.
Azonban oly nagy tömeg igényli az istápolást, hogy a hazáért, a mi megvédésünkért ho
zott áldozatnak megfelelő ellenszolgáltatást nyúj
tani lehetetlenség.
Mert a teljes ellenérték az lenne, ha oly
mértékben biztosithatnók az áldozatok sorsát,
amily mértékben élétben maradásuk esetén, illetve
a nyomorékok épségük megmaradása mellett gon
doskodhattak volna övéik és önsorsukról. A nagy
lelki és testi fájdalom még ez esetben sem lenne
jutalmazva.
A valódi nemeslelkőség csak a szerencsét
lent, a nyomort nézi, nem annak a személyét,
kit szenvedni, nélkülözni lát. Adakozásunkban,
gyűjtésűnkben osztályra stb. tekintettel nem va
gyunk mi sem.
Azonban a nemesszivüség rovására nemesik,
sőt annak az átlagosnál nagyobb mértéke mellett
bizonyítana az, ha dicső halált halt hivataltár
saink családjai és nyomorékká vált kartársaink
javára magunkat erősebben megadóztatjuk, meg
élhetésüket külön gondoskodásunk tárgyává teszszük.
Ezt kívánja tőlünk a kartársi érzés, valamint
az a körülmény, hogy a tanitó-áldozatok ellátátása hihetőleg nem lesz oly mértékben biztosítva,
mint a munkaképtelenné vált állami tisztviselőké,
vagy az elhaltak családtagjaié. Nemcsak azért lesz
169
kisebb a Tanitó-áldozatok ellátása, mert a mi
nyugdíjalapunk mostohább ellátást biztosit, hanem
azért is, mert az állami tisztviselők s családtag
jainak nyugdija, nevelési járuléka tiszti minőségű
katonai szolgálatra van alapozva s a katonai
nyugdíj a tiszti fokozat szerint nagyobb, vagy
kisebb; mig kartársaink legnagyobb része legfel
jebb altiszti minőségben szolgált s az ezután járó
katonai ellátás nem tanult ember igényeihez van
mérve.
Nekünk tehát oly alapot kell összehordanunk,
melynek jövedelméből soraink áldozatainak ka
tonai forrásból és nyugdíjalapunkból nyerendő
ellátását ki tudjuk egészíteni a hasonló képzett
ségű állami tisztviselők egyenlő tartamú szolgá
lata után járó összegre.
Anyagi viszonyaink nem állanak arányban
hivatásunk fontosságával és terhével, a drágaság
gal, igényeinkkel s a terhekkel, melyeket más irá
nyú és példaadó adakozásban a háború tőlünk
igényel; mindazonáltal nagymérvű takarékossá
gunk folytán képesek vagyunk magunkat meg
adóztatni szerencsétlen kartársaink s az özvegyek
és árvák javára. Adományainkból s más források
ból lehetővé tudjuk tenni, hogy ne legyenek könyöradományt gyűjtő csonka-béna tanítók s cse
lédsorba kerülő tanió családtagok.
Szerencsétlenjeink ellátásának biztosítására
szolgáló alapunk már is van a Miniszterelnökünk
nagylelkűségéből e célra átengedett s immár 50
ezer koronát meghaladó általunk gyűjtött öszszegben.
170
Ennek a szükséges összegig való növelésé
hez múlhatatlanul szükséges:
1. Minden katonai szolgálatot nem teljesített
tanitó és tanítónő kivétel nélkül, ha családos, fize
tésének legalább egy százalékát, ha nincs csa
ládja két százalékát 3 éven át adományozza ez
alapra. 20 ezerre véve az itthonmaradottak szá
mát s az adományt átlag évi 24 koronával szá
mítva 1.144,000 koronát hordhatunk igy össze.
Hiszem, hogy a katonai szolgálatra behívott, de
harctéren nem volt, sőt a harctérről épen vissza
került kartársak közül is sokan hozzájárulnak
önkéntesen ez alapnöveléshez.
2. Illetékes helyen eszközöljük ki, hogy az
igazolatlan mulasztások bírságpénzének 50 szá
zaléka tanitói jótékonycélra, nevezetesen 5 éven
éven át ez alap gyarapítására, azontúl Eötvösalapunkra legyen felhasználható.
Vannak vármegyék, ahol a bírság fele eddig
is tanitói jótékonycélu alapok nevelésére volt
fordítva.
3. Az iskolában tartandó mulatságok tiszta
jövedelmének fele 5 éven át szintén ez alap nö
velésére használandó.
Az igy gyűjtött alap jövedelméből hihetőleg
oly mértékben segélyezhetnők véreinket, mint
aminőt az áll. tisztviselőkre vonatkozó törvé
nyek, rendeletek megállapítanak.
Ha pedig az államkormány a háború tanitóáldozatainak az áll. tisztviselőkkel azonos ellátá
sát biztosítaná, használjuk fel segélyezésükrehiszen szerencsétlen kartársaink életükért, épsé
471
gükért megérdemlik, az oly mérvű végellátást, mint amily
összegű fizetést élveznek a velük egyidőben végzett ál
lásban levő társaik s minőt az özvegyek a legnagyob ta
nitói fizetés után igényelhetnek.
Idővel ez alap felesleges jövedelme s maga
is az Eötvös alap tulajdonába menne.
az alap
Nekünk kell első sorban értékelni a hazáért hozott
véráldozatot s a tanitó-áldozatok által békés időben az egyéni
jótét, nemzeti erő, egység céljai szolgálatában kifejtett mun
kásságot, mely most az oly fenségesen érvényesül katotonáink szellemi, erkölcsi és testi értékében; nekünk kell a
nemzeti kultúra munkásainak megbecsülésében is előljárni.
Kezdje meg e gyűjtési módozatok alkalmazására a
lépést vármegyénk; egyesületünk elnöksége keresse meg a
társegyesületeket is hasonló eljárásra.
TÁRCA.
Harmincegy év.
Harmincegy éve, hogy tanítónő vagyok
S hálát rebeg ajkam, hogyha rágondolok,
Hogy ezt megérhettem!
összekulcsolt kézzel száll imám az égbe
Hálát mond Istennek, kinek szent kegyelme
Őrködött felettem.
II.
Ha csapás, bánat ért mindig megsegített,
Hogyha elcsüggedtbem, csak ő erősített
Vigasztalt meg engem.
Ha reményem megcsalt, ábrándom füstbe ment,
Vigaszt nem találtam az emberek közt lent,
Ő állott mellettem!
173
172
III.
Ö erősített meg, hogy pályám szeressem,
Kötelességemet — hűn teljesíthessem
Soha ne csüggedjem!
Kis tanítványaimnak mosolygó serege,
Őszinte bizalma, igaz szeretete
Boldoggá tett engem.
IV.
Göröngy volt előttem, szépen kikerültem,
Ok nélkül bántottek — mindég elfeledtem,
Ha körükbe mentem.
Nyoma sem maradt a tövis szurásának,
A hosszú göröngyös ut fáradságának
Megnyugodott lelkem!
V. ■
Ha sikert arattam, eredményt értem el,
A Te kegyelmed volt — nem az én érdemem
Édes jó Istenem!
Azért hála imám száll hozzád az égbe
Kérve, legyen velem szent szived kegyelme
Te legyél mindenem!
HIVATALOS RÉSZ.
1090. szám.
Valamennyi elemi népiskolai tanitó, illetve igazgató és vezetó-tanitó úrnak
Gyerkes Mihály székely udvarhelyi áll. el. isk. ig. tanitónak a képviselő választási jogosultságról, a választói
jogosultságról, a választói u. n. irni, olvasni tudás és a
VI-ik osztály vizsgálatainak kiviteli rendjét ismertető, vala
mint a vasúton való utazásnál féláru jegy váltására jogo
sító arcképes igazolvány, úgyszintén egyszeri utazásra és
bútor szállításra vonatkozó kedvezmény kérelmezésének és
megnyerésének könnyed formában, körültekintő részletes
ségei összeállított:'„Választási jog, Választási Jogi Vizsgák,
Arcképes igazolványok Útmutatója" cimü, — most megje
lent könyvét, mely tartalmánál fogva és összeállításánál
fogva mindenik tanitó, de különösen a vezető és igazgató
tanítók kezében nélkülözhetetlen és igen hasznos tájékoz
tató. (Ára 1 kor. 20 fill.) Megszerzés céljából melegen
ajánlom.
Megrendelhető a nevezett igazgatónál Székelyudvar
helyen.
Szolnok, 1915. évi március hó 29-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
VI.
Szent segedelmedet kérve a jövőre,
Hogy ezt meg is adod, bízva és remélve
Nézek fel az égre . ; .
S lelkiismerettel, mely nyugodt és tiszta,
Hálás érzelemmel tekintek most vissza:
A harmincegy évre.
Gyenes Józsefné.
1572. szám.
Körlevél
Valamennyi önálló gazd. népiskolai igazgatóságnak,
az állami községi iparos- és kereskedő tanonciskolái
bizottságnak az Ebergényi-féle „Iskolai számvitel"
cimü szakmunkának beszerzése tárgyában.
A m. kir. vall, és közokt. miniszter ur folyó évi már
cius hó 12-én kelt 20924. sz. rendeletével megengedte,
hogy az Ebergényi-féle „Iskolai számvitel" cimü szak
munka, — amennyiben arra az iskolai költségvetés fedeze-
174
Í1&
tét nyújt — az iskola könyvtára részére
Erről címet tudomás végett értesítem.
Szolnok, 1915. évi április 1.
beszereztessék.
zik olyan tankönyvekre, amelyek a jövő tanévben folytató
lagosan vezettetnek be iskolai használatra.
Szolnok, 1915. évi április hó 3-án.
Rhédei János,
Kir. tanfelügyelő helyett:
kir. tanfelügyelő.
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
1675. szám.
1679. szám.
Körlevél
Valamennyi áll. kisdedóvódai felügyelő-bizottságnak
az Ebergényi-féle „Iskolai számvitel" beszerzése tár
gyában.
Folyó, évi március hó 23-án kelt 29750. sz. rendele
tével megengedte, hogy az Ebergényi-féle „Iskolai szám
vitel az állami kisdedóvóda részére, a költségvetésben fel
tüntetett felesleg terhére megrendeltessék. Erről Cimet tu
domás végett értesítem.
Szolnok, 1915. április 1.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
1764. szám.
Valamennyi állami elemi és polgári, községi elemi és
polgári iparos- és kereskedő-tanonciskola, valamint
társulati és magán-polgári iskola Igazgatóságának
az 1915 76“. tanévi 01310123010219
'
"
tárgyában.
A folyó évi március hó 31-én 1576/915. eln. sz. vall,
es kozokt. miniszteri körrendelet alapján felhívom Címet,
hogy a jövő 1915 16. tanévi tankönyyváltoztatást tárgyaló
tantestületi értekezletet ne tartsa meg, amennyiben ilyen érte
kezletek már tartattak volna — a vonatkozó javaslatokat
tartalmazó jegyzőkönyveknek hivatalomhoz való beterjesz
tését további intézkedésig tartsa függőben.
Megjegyzem, hogy jelen intézkedésem nem vonatko
'
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi iskkola
igazgató és vezető tanítójához, tanítónőjéhez a „Ma
darak és fák napja" iskolai ünnep tartása tárgyában.
Az Országos Állatvédő Egyesület folyó évi 239. sz.
átiratára, valamint a múlt évi március hó 31-én kelt 1576.
sz. körlevelemre is hivatkozással felhivom a Cimet, hogy a
Madarak és Fák napja iskolai ünnepet folyó évi május hó
3-án tartsa meg, mely alkalommal az Ifjúsági Aladárvédő
Liga szervezése, illetőleg fejlesztése iránt intézkedjék.
‘ Az ünnepély lefolyásáról szóié jelentés, a Néptanítók
Lapjának legközelebbi számához csatolandó kérdőíven hoz
zám legkésőbb május hó 31-ig terjesztendő be. Ha esetleg
valami oknál fogva az iskolai ünnepély elmaradna, arról is
jelentést várok annál is inkább, hogy az Országos Állat
védő Egyesület a beérkezendő jelentések alapján a Vl-ik
évkönyvet az érdekelteknek megküldhesse.
A folyamatban levő világháború iszonyú pusztítást
végez az állat és növény világaan. Mintha kihalt volna az
emberekből az állatok és növények iránti kímélet A szo
morú látszat ne kedvetlenitsen el senkit sem. Arra töreked
jék a Cim az ellentétek kiegyenlítésével, hogy kedveltesse
meg a tanuló iljusággal a madarakat és fáka?, mint olyan
teremtményeket, melyek nemcsak érzésbeli és lelki gyönyö
rűséget, hanem anyagi hasznot is nyújtanak.
Ezeket az előnyöket tekintve méltán megérdemlik a
madarak — általában az állatok — és növények a kiméle-
177
176
tét és gondozást. Ha sikerül növendékeinkben az állatok és
növények iránti élénk érdeklődést felébreszteni, közelebb
visszük őket a természet szeretetéhez, melynek nyomában
a szelidebb erkölcsök teremnek s fenköltebb gondolkodás
fakad.
Szolnok, 1915. április 9.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő..
1942—1915.
Pályázati hirdetmény.
A dévaványai községi egyik lemondás folytán meg
üresedett állandó menedék házvezető állásra pályázatot
hirdetek s felhívom pályázni óhajtókat, hogy képesítési bi
zonyítványukkal, keresztlevelükkel, orvosi bizonyítvánnyal
és eddigi működésűket igazoló okmányokkal felszerelt, sajátkezüleg írott kérvényüket a dévaványai községi iskola
székhez címezve folyó évi junius hó 1-ig annál inkább
nyújtsák be, mert a később beérkezett kérvényeket figye
lembe nem veszem.
Az állás javadalmazása: dévaványa község pénztárá
ból 800 kor. évi fizetés, természetbeli lakás 497 röl udvar
és 522Q-Ö1 kert szabad használatával. A természetbeni
lakás áll 1 padozott szobából, 1 konyhából, 1 kamarából
s szükséges melléképületből.
A tanterem takarításáért a község évi 80 korona áta
lányt fizet.
Dévaványa, 1915. április hó 17-én.
Erdélyi Kálmán,
községi iskolaszéki elnök.
Vegyes közlemények.
Személyi hírek. A vallás és közokt. miniszter ur:
(a Hornyik Veszelovszki Jánost, vármegyénk kir. segédtan
felügyelőjét, a Vili, fizetési osztályba nevezte ki; b) Gye
nes Józsefné szolnoki r. kath. munkaképtelen elemi iskolai tanítónő részére évi 1760 kor., Vécsi Ágoston tiszaroffi r. kath. népiskolai tanitó részére évi 2120 kor. nyug
dijat engedélyezett; néhai Kun Elek kunhegyesi ref. népis
kolai tanitó özvegye részére évi 737 kor. 80 fillér segély
pénzt, négy kiskorú árvája részére 491 kor. 84 f. gyámpénzt
mindössze 1229 kor. 64 fillért utalványozott.
Tanitóváltozás. Jakab Imre a kunmadaras! ref.. —
Patai Ilona a törökszentmiklósi ref. népiskolához választa
tott meg.
Iskolafelügy élői megbízás. A v. és közokt. minisz
ter úr iskolafelügyelői tiszttel bízta meg Pafféry István
fegyverneki róm. kath., Kecskeméthy László mezőtúri ref.,
Asztalos Gyula kunhegyesi ref., Bartha Béla jászberényi
áll., Mohács István cibakházi áll., és Paál István jászárok
szállási áll. elemi iskolai tanítókat, illetve igazgatókat.
A nyugdíjintézetbe felvétetett Polyik Istvánné
tiszaföldvári közs. menházvezetőnő és Cseuz Ferenc kunhe
gyesi róm. kath. tanitó.
R katonai szolgálat alól bizonytalan időre a kato
nai hatóság által felmentetett: Pápai Gyula szolnoki áll,
dr. Serbú Adolf törökszentmiklósi közs., dr. Felföldi Sándor
turkevei áll. polgári iskolai tanárok; Kiss Sándor dévavá
nyai, Markscheid- Károly és Kiss Károly jászberényi, —
Gonda János, Váradi József, Szász Károly, Szakái Gyula,
Fodor Zsigmond, Pincér József, Sáringer" János mezőtúri —
és Rátkai Lajos turkevei külterülei állami elemi iskolai taní
tók; Erdős József fegyverneki és Tihanyi Miksa kunmadarasi izr. népiskolai tanítók..
Megállapíthatjuk, hogy csak azok mentettek fel a katonai
szolgálat alól, akik egymaguk működjek állomáshelyükön,
vagy akiknek testületéből már többen teljesítenek katonai
szolgálatot, s igy bevonulásuk a tanitás szünetelését, vagy
nagymérvű zavarát idézné elő.
Az Eötvös-alap elnöksége jutalomdij, segély és a
178
ltok Haza kulonbozo kedvezményes helyeire pályázatot
hirdetett a Néptanítók Lapja folyó évi 13. számában. Fel
hívjuk ra Eotvös-alap tagjainak figyelmét.
R.háborít következtében elhalt állami tisztvi
selők özvegyeinek nyugdija, árváinak nevelési járuléka a
v. es kozokt. Miniszter ur folyó évi 1193. sz. rendeletében
van körvonalazva. Ennek alapján az elhalt tisztviselő özve0^^ '7 "aU9dl' 'llet' me9 fiszti rangfokozata után, az
arvakat pedig nevelési járulék. Ha a katonai nyugdíj keveelláL
7 3 P°'9ari tisztvise|öi állás után igényelhető
ehatas: a polgári alias nyugdijalupjából lesz kiegészítve a
polgár, nyugdíj mértékig. Ha azonban a katonai nyugdíj na
gyobb a polgári állás utáninál, az nem szállítható le A le«ktsebb tiszti rangfokozat után (zászlós) évi 1150 kor. öfvegg nyugdíj s egy gyermek után évi 210 kor
nevelési
járulék lesz folyósítva. H teljesen árvák részére: 1 gyer
mek után 525, 2 után 640,-3 után 830, 4 után 960 kor a
legkisebb neveltetési dij.
U K
tanitói”? t harCtérGn- PaPP Ferenc
Sm
" eSZaki ““
a Fra!^”™^^
jászladányi áll.
-mmi
Pa,táSt
250 _ fői ó
c
' Előfizetési ara negyedévre
számokat küld a í 7-n'9^
W kOrOna' "“‘atványszamokat küld a kiadóhivatal (Budapest, IV. Egyetem-utca 4.)
v és
rsmert^
kereskedésében
PÓtlék cimü könyvbében Hofbauer Dezső
7“ pó«Gk ‘öXt
Megrendelhető Lumpéi R. könyvi
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. május 10.15. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Pályánk legnagyobb jutalma.
Hogy a közszolgálati ágak között melyik a
legfontosabb, a fölött sokat lehet vitatkozni, mert
mindenki a magáét tartja. De hogy a hivatallal
járó célok a tanítónál a legmagasztosabb s hogy
e célok elérésére kell a legtöbb hivatás szeretet,
azt más foglalkozásúak is elismerik. Itt a szakmány munka csak keveset ér. Az „ember" for
málása munkájának rendkívüli nehézségeivel csak
a hivatásszeretet s ezzel kapcsolatos tanitói tu
lajdonságok küzdhetnek meg.
Hogy a hivatásszeretetből eredő lelkes és
lelkiismeretes munka nemcsak eredményes, de a
tanitói munkát értékelő és megbecsülő társadal
mat is teremt, élénk bizonyság az a szép ünne-
180
pély is, melyen Gyenes Józsefné szolnoki r. kath.
Constantin iskolai most nyugdíjazott kartársunk
tól búcsúztak volt tanítványai, a szülék, a kar
társak.
Fülembe cseng most is a búcsú dal: „Har
minc évi fáradságért harminc rózsaszál** s látom
az éneklése közben átnyújtott rózsákat s e jele
net alatt könnyező közönséget.
A virágadásban és meghatottságban benne
van pályánknak olyan jutalma, mely más foglal
kozás után csak ritkán jár ki: a hála és szere
tet; mig a hivatásszeretettel végzett tanitói mun
kának rendes következménye, ha ily módon nem
nyilatkozik is meg mindenütt.
Nem közéletünk vezetőinek az elismerése
volt e búcsúban a legnagyobb jutalom, mert hisz’
a magasabb értelem a nemzeti műveltség alap
vetőinek a munkáját értékelni tudja; hanem a
viszonzott szeretet, mely a volt tanítványok lelké
ben még mindig él.
A viszonzott szeretet,’ a megbecsülés előbbutóbb ki fog járni a tanítóság összességének is,
mert a közműveltség emelkedése fejleszti az ér
zéket és belátást munkánk fontossága iránt s a
belátással emelkedik pályánk tekintélye sa köz
hangulat jobb anyagi ellátást is eredményez.
Érdemes azért a munkát szeretettel végezni,
mert az ilyen munka nemcsak gyönyörűséges, de
az élet javaihoz is juttat.
181
A szépírás tanításának
methodikája a
népiskolában követendő eljárás
részleteinek ismertetésével.
fokozatos
Irta: Hoffman Mária.
III.-
A szoros értelemben vett szépírás mind a hat ősz"
tályban a rendes 4 vonahr irkában végeztetik, hogy a betű
alakokat megtanulják minél biztosabban szépen írni, s meg
szokják a betűk egyforma nagyságú írását. Mind amellett
a IV. osztályban már használni kel! egyébb Írási dolgoza
toknál az egy vonalas, úgynevezett „diktandó" irkát, sőt,
hogy a diktandóba való irás ne történjék minden átmenet
nélkül, egyéb irnivalóknál a III. osztály használja a szükebb vonalközü, úgynevezett „német" irkát. AzV—VI. osz
tályban pedig íratnunk kell sorvezetővel, sőt sorvezető nél
kül is, hogy megtanuljanak egyenes vonalban irni sorve
zető nélkül is, mert az életben legtöbbször erre van szük
ségük. A diktandóba, valamint a sorvezetővel való íratás
nál különösen arra legyen gondunk, hogy a betűket ne
írják sem igen apróra, sem igen nagyra, hanem közepesen
s a szavak között ne legyen nagy térség. A betűk a vo
nalon nyugodjanak, egyforma nagyságúak és fekvésüek
legyenek.
II. Nem kevésbbé fontos a betűk szabályszerűsége
mellett a II. pont, t. i. az írásbeli dolgozatok rendessége,
tisztasága, csinossága, annál is inkább: mert a közvetlen
cél mellett, a tanitó kezében, ez igen alkalmas eszköz a .
gyermek ízlésének, rendszeretetének fejlesztésére. Itt érvé
nyesül az az állítás, hogy: „A lényeg a külső formában
van,** amennyiben a rendesen, tisztán elkészített irás meg
nyeri az ember tetszését még akkor is, * ha a betüalakok
kevésbbé szépek, mig ellenben a .szépírás is veszít értéké
ből, ha nem rendes és tiszta a kiállítása.
Az írásbeli rendhez tartozik, hogy vonaltól vonalig
írjanak. A gyermek előtt igen kedves a mese, melyben az
élettelen dolgokat is, mint érző lényeket szemléli. A gyer-
r i
182
183
'
t
mek ezen mese szeretetét ismerve, én az I-ső osztályos
gyermek előtt a táblát, irkát is, mint érző dolgot tüntetem
fel. Elmondom neki, hogy a táblán, irkában a vonal szól
hozzájuk; azt mondja, hogy csak addig húzzák a betűket,
mig a vonalköz vonalait látják. Ha nem figyelnek a vonal
szavára, nem lesz jó pajtásuk a tábla, irka, hanem szomo
rúan panaszkodik a szófogadó gyermek irkájának, hogy
neki milyen rossz gazdája van, mennyire szeretne ö is szó
fogadó, rendes gazdát! Úgy tapasztalom, az ilyen mesélés
után, jóformán semmi küzdelem sincs a vonaltól-vonalig
való írásért: simán, jókedvvel megy a dolog, s ha az I-ső
osztályban megszokta, a felsőbb osztályokban csak ügyelni
kell, hogy ezt a pontosságot megtartsa a gyermek.
Arra, hogy a gyermek szépen, rendesen és kedvvel
Írjon, nagy befolyással van az irka milyensége.* Ne hasz
náljunk igen vékony levelű és itatósszerü papírból készült
irkát, melyen a tinta szét fut, az irás átüt. Legyen az irka
lapja erős, tömött papírból és leginkább kékesfehér szinü,
melyen szebb az irás, mint a barnás papíron.
Az irka megválasztása mellett meg kell magyaráz
nunk a gyermeknek az irka kezelési módját, hogy az pisz
kos, szakadozott, perdült sarkú, vagy éppen gyűrött soha
sem legyen; meg kell továbbá magyaráznunk a toll gon
dozását is. A legnagyobb munka természetesen e téren is
az I-ső osztályra vár, mert ahogy szokik a gyermek kez
detnél, úgy fog tenni később is. Az I-ső osztálynál az ir
kába irás kezdetén fontos dolog: a gyermek elfogultságá
nak leküzdése. Kímélettel, minden eshetőségre való előze
tes figyelmeztetéssel kell őket bevezetni a dologba, vi
gasztalva, örömre keltve, biztatva őket azzal, hogy itt min
den olyan, mint a palatáblán s mert ott szépen írtak, an
nak jutalma most az irkában való irás. Figyelmeztetjük
őket, hogy megeshet az, miszerint mindjárt nem tudnak oly
szépen irni az irkában, mint a palatáblán, de ne búsulja
nak, egy hét sok jót hoz a számukra, azt is hirtelen megszokhatják. Természetesen eleinte sokat nem iratunk velük,
nehogy kifáradván az öröm ürömmé, a reménybeli szép —
büntetéssé váljék. Megmondjuk továbbá nekik, hogy az
irkában már nem szabad törülni, mint a palatáblán, hanem
a tévesztett betűt érintetlenül otthagyva Írjanak másikat
Oktatjuk őket arra, hogy használjanak az Írásnál mindig
itatóst, s csak az itatón át fogják le ujjaikkaj az irkát, mert
a kéz bőre mindig zsíros, ha pedig az irkájuk zsíros lesz,
szét fut rajta a tinta; de meg is izzadhat a kezük, s az
irkát könnyen beszennyezhetik. Vigyázzanak azonban arra,
hogy minden betűt ne itassanak, hanem csak ha fordíta
nak, vagy becsukják az irkát.
Csúnya az irka, ha tintafoltos, azaz „packás,“ azért
figyelmeztetnünk kell a gyermekeket, hogy a tollat csak
félig mártsák a tintába és rázzák ki egy kissé, továbbá,
csak a tollszárat fogják, ne érintse a tollat az ujj hegye,
mert akkor a kezük tintás lesz, s a kezüktől az irka. Fi
gyelmeztetjük őket, tartsanak mindig kéznél egy kis tolltörlő ruhát, s mielőtt eltennék a tollat törüljék meg, úgy a
toll sokáig jó marad és szennyet sem ejt a pádon. Figyel
meztetjük, hogy hajukkal a tollat el ne zsírozzák, — sok
gyermek látja az apjától a tollat a hajába törülni. —Meg
mondjuk nekik, ha minden vigyázat mellett, véletlenül
mégis ejtenének packák, ne itassák le, hanem rögtön szól
janak, majd mi rendbe hozzuk. Ily formán megtanulja tő
lünk a kis I-ső osztályos gyermek s hamarosan maga is
tudja, hogyan bánjék el a packával.
Az irkába irni kezdő I-ső osztályos gyermekre eleinte
sohasem szóljon keményen, feddőleg a tanitó a packáért,
vagy más hibáért. Hisz még a legrosszabb gyermek is
örül annak és büszke rá, hogy ő már irkába ir! Megvan
nála a jóakarat és iparkodás, tehát inkább vigasztalni kell,
nem peig letörni örömét, jóakaratát.
Nem szabad tűrni már az I-ső osztályban sem, még
kevésbbé a felsőbb osztályokban, — amint már fentebb is
említettem — hogy az irka gyűrött, szakadt, perdült szélű
és piszkos legyen; azért tartsa a gyermek az irkáját ren
des helyen. Erre legalkalmasabb az irkatartó. Figyelmez
tessük őt ennek használatára. Oktassuk ki, hogy egy do
bozból, vagy négy fillér értékű kemény papírból, úgyne
vezett „papendcklibőr mily könnyen elkészítheti otthon az
edes anyjuk, nagyobbak maguk is az irkatartót, s mily öröm
lesz nekik is, szülőiknek is, ha irkájuk rendes, tiszta lesz.
E fönt említett dolgok csekélységeknek tűnnek fel,
de amilyen csekélységeknek látszanak épen olyan fontosak 1
Szükséges ezekre a figyelmet kiterjeszteni és megmagya
rázni, hogy a gyermek cselekedetének mikéntjében biztos
legyen s biztos léVén: a munkához örömmel fogjon, hisz’
az. öröm a legbiztosabb eszköze a munka sikerének. Amint
tapasztalom, ilynemű előkészítés már az I-sö osztályban
a tanulók 70—80" n teljesen szenny nélkül, szinte reményen
felüli csinossággal írja meg az első irkát. Mindenesetre
nem elég a buzdítás és a rendre, tisztaságra való figyel
meztetés csak az első osztályban; évröl-évre, minden osz
tályban szükség van erre. Szünet nélkül, fáradhatatlanul
ügyelni kell erre s igy fejleszteni a gyermekek érzékét.
De akár a betű alakok szabályszerűségéről, akár az
írásbeli dolgozatok rendességéről legyen szó, a jó ered
mény elérésében nagy segítségünkre lehét a jutalmazás.
Hiába! . . . gyarló az ember, a felnőtt is szívesebben dol
gozik, ha munkájának anyagi hasznát látja. Ez a tulajdon
ság meg van a gyermeknél is. Sokszor nem elég a buzdí
tás, hogy őt iparkodásra bírjuk! De amit nem ér el a szó
beli buzdítás, elérheti egy kis jutalom. E célból én színes
karton papírból készített körül-belül 4 cm. hosszú, 3 cm.
széles téglány alaku „szorgalomjegy“-et, — melyre egy
„l“-est írok piros tintával — szoktam adni azon gyermek
nek, kinek írásban igyekezetei Mátok. 10 jegyet beváltok
egy képért, vagy nagyobbaknál egy szép irkáért, tollszá
rért, milyet esetleg helyben nem kap. Ez annyira fel buz
dítja őket, oly vigyázva írnak, hogy gyakran csaknem az
egész osztálynak kell adnom szorgalomjegyet. Többször
volt rá eset, egyegy gyönge írónak hiába magyaráztam,
mutattam hogyan válik széppé az Írása, nem értem céltDe mikor a legcsekélyebb iparkodást észleltem, megragad
tam az alkalmat a jutalmazásra, s amit én nem értem el:
elérte a szorgalomjegy!
Igaz, hogy ez néhány fillérbe, az elkészítése egy kis
időbe kerül, de ezekért bőven kárgótol az a könnyűség,
mely a cél eléréséhez segít; kárpótol az az öröm, melyet
munkánk sikere felett érzünk. Már pedig minden munká
nak, a tanitó munkájának is legnagyobb jutalma, öröme:az
elért siker. Ezen nemes örömért megtenni mindent érdemes,
mert az ezért való törekvés megnemesiti munkánkat és
emeli fel a közönséges napszámos munka fölé, s az elért
siker ad kedvet a fáradhatatlan, lelkes további munkás
ságra.
»
tArca.
A mi fiunk.
i.
Szent meggyőződésed,
Feltett szándékod volt,
Hogy visszajössz hozzánk;
S e helyett fájdalmat,
Nem szűnő bánatot,
örök bút hoztál ránk.
II.
Messze fenn északon k
Távol idegénben
Ott pihensz hős fiunk;
Soha nem felejtünk,
Örökös bánatunk,
Mindég veled vagyunk.
III.
Titkolt könnyeinket
Elküldjük sírodhoz
187
185
HIVATALOS RÉSZ.
A vándor felhővel;
Jeltelen sírodat
Lélekben öleljük
A kóbor szellővel.
2054. számi
Körlevél
IV.
£
a tankerületben levő valamennyi polgári elemi népis
kola gondnokságához, iskolaszékéhez, iskolafenntar
tójához, illetve igazgató (vezető) tanítójához a népfölkelöi tényleges katonai szolgálat alól való felmen
tés tárgyában,
Megérzed te aztat,
Bizonyosan tudjuk
Mennyire szerettünk.
Enyhülést nem lelve,
Folyton keseregve,
Soha nem felejtünk.
V.
Nem bírunk nyugodni,
Nem tudjuk feledni:
A te jóságodat.
Bensőnkben zokogva,
Lélekben öleljük
Jeltelen sírodat.
VI.
Igazi hős voltál
S mint egy hulló csillag
Hirtelen letűntél,
De, akik szerettünk,
Soha nem felejtünk
Emléked mindig él.
Gyenes Józséfné.
A folyó évi április hó 17-én kelt 3355. eln. sz. vall.és közokt. miniszteri rendelet alapján alkalmazkodó tudo
másul közlöm, hogy az 1873—1877. években született B)
alosztályu népfölkelésre kötelezett s a népfelkelői szemlén
katonai szolgálatra alkalmasnak minősített állami, községi
és felekezeti elemi népiskolai tanitók közül azok, akik a
népoktatás zavartalan biztosítása szempontjából nélkülöz
hetetlenek a népfölkelői tényleges katonai szolgálat alóli
felmentésre javaslatba hozhatók.
. .
Ha valamely iskolánál alkalmazásban levő tanerő a
folyó évi április 6 — május 4-ig terjedő időben katonai
szolgálatra alkalmasnak taíáltatik és nélkülözhetetlen, a
népfölkelési igazolvány! lap csatolása mellett jelentse be
hozzám a Cim, hogy az iskola hány tanerős, az iskola ta
nitói közül hány van katonai szolgálatban és ezeken kivül
hányán és névszerínt kik kötelesek bevonulni; hány tanitó
működik jelenleg s az utóbbiak 1 őzül hány olyan tanitó
van, aki a katonai szolgálat alól felmentetett, s végül, hogy
a tanerők közt hány nőtanitó van alkalmazva s hógy
mennyi azon iskolába tényleg feljáró növendékek száma és
hogy a felmentésre javasolt tanitó mióta van jelenlegi állá
sán véglegesen alkalmazva.
Jelentse továbbá, hogy az az iskola, melynél a fel
mentésre javaslatba hozott tanitó alkalmazva van, vájjon
137
186
HIVATALOS RÉSZ.
A vándor felhővel;
Jeltelen sírodat
Lélekben öleljük
A kóbor szellővel.
2054. számi
Körlevél
IV.
Megérzed te aztat,
Bizonyosan tudjuk
Mennyire szerettünk.
Enyhülést nem lelve,
Folyton keseregve,
Soha nem felejtünk.
a tankerületben levő valamennyi polgári elemi népis
kola gondnokságához, iskolaszékéhez, iskolafenntar
tójához, illetve igazgató (vezető) tanitójához a népfölkelöi tényleges katonai szolgálat alól való felmen
tés tárgyában.
V.
Nem bírunk nyugodni,
Nem tudjuk feledni:
A te jóságodat.
Bensőnkben zokogva,
Lélekben öleljük
Jeltelen sírodat.
VI.
Igazi- hős voltál
S mint egy hulló csillag
Hirtelen letűntél,
De, akik szerettünk,
Soha nem felejtünk
Emléked mindig él.
Ggenes Józséfné.
A folyó évi április hó 17-én kelt 3355. eln. sz. vall.és közokt. miniszteri rendelet alapján alkalmazkodó tudo
másul közlöm, hogy az 1873—1877. években született B)
alosztályu népfelkelésre kötelezett s a népfölkelői szemlén
katonai szolgálatra alkalmasnak minősített állami, községi
és felekezeti elemi népiskolai tanitók közül azok, akik a
népoktatás zavartalan biztosítása szempontjából nélkülöz
hetetlenek a népfölkelői tényleges katonai szolgálat alóli
felmentésre javaslatba hozhatók.
Ha valamely iskolánál alkalmazásban levő tanerő á
folyó évi április 6 — május 4-ig terjedő időben katonai
szolgálatra alkalmasnak találtatik és nélkülözhetetlen, a
népfölkelési igazolvány! lap csatolása mellett jelentse be
hozzám a Cím, hogy az iskola hány tanerős, az iskola ta
nitói közül hány van katonai szolgálatban és ezeken kívül
hányán és névszerint kik kötelesek bevonulni; hány tanitó
működik jelenleg s az utóbbiak 1 őzül hány olyan tanitó
van, aki a katonai szolgálat alól felmentetett, s végül, hogy
a tanerők közt hány nőtanitó van alkalmazva s hogy
mennyi azon iskolába tényleg feljáró növendékek száma és
hogy a felmentésre javasolt tanitó mióta van jelenlegi állá
sán véglegesen alkalmazva.
*
Jelentse továbbá, hogy az az iskola, melynél a fel
mentésre javaslatba hozott tanitó alkalmazva van, vájjon
1E9
188
egy vagy több épületben van-e elhelyezve. Amennyiben az
iskola több különálló épületben nyert elhelyezést, mekkora
az iskola épületek közötti távolság, átjárhatnak-e a növen
dékek, illetve a tanitók a legközelebb eső iskola épületbe
s hogy osztály összevonás a tanulók számára való tekin
tettel is lehetséges-e?
Megjegyzem, hogy katonailag kiképzett A) alosztálya
népfölkelő, valamint az olyan tanitó, aki 1915. január hó
1-e után nyert alkalmazást, katonai szolgálat alól való fel
mentése egyáltalán nem hozható javaslatba.
Szolnok, 1915. évi április hó 23.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
Főleg a sárga és vörösrézből, ónból, ólomból, vagy
■ezek ötvezetéből készült tárgyak, vagy ilyen fémeknek
nek bármily apró darabjai, kilőtt töltényhüvelyek stb., stb.
jönnek tekintetbe a gyűjtés szempontjából.
Figyelemmel arra, hogy a megindult mozgalmat az
iskolák közreműködése hathatósan támogathatja, az isko
lák, — mint a háborúval kapcsolatos társadalmi feladatok
megoldására országszerte alakított helyi bizottságok műkö
désének támogatói a 2565—915. eln. sz. vkminíszteri ren
delet értelmében e célra igénybevehetők.
Felkérem ennélfogva Címet, hogy az egyes helyi bi
zottságoknak, — amennyiben a gyűjtés sikere érdekében
az iskolák támogatását kérnék, — az arra legalkalmasabb
módon legyen segítségére s illetve a gyűjtésben való segédkezésre a megfelelően buzdítsa.
Szolnok, 1915. évi május hó 3-án.
2255. $zám.
kir. tanfelügyelő helyett:
Veszelovszky,
Körlevél
Valamennyi állami, községi izr. hitfelekezeti nép, —
illetve polgárig — iskola Igazgatóságának, Vezetősé
gének a hadviselés céljaira szükséges fémek és ötvö
zetek iskolai gyűjtése tárgyában.
Pí rn. kir. minisztérium már korábban elrendelte egyes
fémek és ötvözetek készleteinek összeírását és azok ugyan
akkor, a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján hadi
célokra igénybevétetteknek jelentettek ki.
E rendeletek a nagyközönség figyelmét is felhívták a
fémeknek a hadviselés céljaira való nagy fontosságára és
hadseregnek fémmel való ellátása érdekében társadalmi
akció indult meg.
Minden háztartásban találhatók ócska, hasznavehetet
len, vagy nem használt fémtárgyak és ilyenek töredékei,
amelyeknek a tulajdonosra nézve már. nincs értéke, az
egész országban összegyűjtve azonban a számottevő mcnynyiséget eredményezhetnek.
kir. s, tanfelügyelő.
2085. szám.
Valamennyi népoktató intézet helyi hatóságának, igaz
gató, — illetve vezető tanítójának.
Pl családi pótlékot biztositó 1912. éviXXXV. t.-c.-nek,
az ezzel kapcsolatos kormány rendeleteknek és közigaz
gatási bírósági döntvényeknek ismertetéséről Hoffbauer Ala
dár és Hoffbauer Dezső értékes és hézagpótló munkálatot
bocsátott közre. A füzet a Lampel R.-féle könyvkereske
dés kiadásában jelent meg. Ára 1 kor. 20 fillér.
A szóbanlévő füzetet beszerzés céljából a tekintetes
Cim figyelmébe melegen ajánlom.
Szolnok, 1915. évi április 23-án.
Kir. tanfelügyelő helyett
Kóródy,
kir. s. tanfelügyelő.
190
Vegyes közlemények.
Búcsúztatás a tanitói munkától. A v. és közokt.
Minisztérium Gyenes Józsefné szolnoki r. kath. Constantin
iskolai kartársunkat betegsége miatt nyugdíjazta s ezzel
kapcsolatban kiválóan eredményes munkásságáért elisme
rését fejezte ki.
Nyugdíjazott Kartársunk nemcsak az iskola falai között
dolgozóit, hanem készséges munkatársa, vagy kezdeményezője
volt a közművelődés iskolán kívüli szervezeteinek s kedvelt
tollú író is; nemcsak jó tanitó, de jó kartárs is.
A sok munka és sorscsapás szervezetének ellentálló
képességét, erejét megfogyasztotta azonban.
A hálás tanítványok és jóbarátok hálájukat, nagyra
becsülésüket óhajtották kijejezni Gyenes Józsefné úrnőnek,
azért-f. hó 2-án búcsú-ünnepélyt rendeztek, melyen oly
sokan voltunk, hogy virágos kertté varázsolt terme nem
volt képes befogadni a jelenlevőket.
Lapunk terjedelme gátol, hogy az énekszámokról s a
végzett munka értékességét elismerő, köszönő szép beszé
dekről, a tanítvány} és kartársi szeretet megnyilatkozásáról
részletesen beszámoljunk. Elismerését, jó kivánatát tolmá
csolta Árva Ferenc rendházfőnök, dr. Harsányi Gyula pol
gármester, Rhédei János kir. tanfelügyelő, Mezei Linus a
r. kath. hitoktató, a jákóhalmi r. kath. Plébános, hol Kartársunk hosszasabb működött, Brózsik Pál várni, egyesü
letünk s a szolnoki áll. tanítótestület elnöke,Krünerné Boár
Lívia Constantin iskolai tanítónő, Hommer Gyula világi is
kolaszéki elnök, a volt tanítványok képviselője stb.szavak
kal, dr. Küry Albert alispán, a fegyvernek} r. kath. tanító
testület .stb, levélben.
Több csokrot és emléktárgyat is kapott nyugalomba
vonuló kartársunk.
Hivatalos közlönyünk munkásai is őszintén kívánják
Gyenes Józsefné úrnőnek, nagyrabecsült munkatársuknak,
hogy a nyugalom hozza vissza mihamarabb jó egészségét s
nagyon sokáig, megkímélve* minden bánattól élvezhesse a
pihenést!
Hősi halál. Cseh József szelevényi állami-, Papp Ká
roly turkevei ref. iskolai tanitó, Kiss Ernő hajdúböszörmé
nyi gimn. tanár, Kiss Dezső tiszaföldvári áll. tanitótársunk
fia, s dr. Morvay István szolnoki kereskedelmi iskolai tanár
hazánk hősi védelmében elestek.
Áldott legyen emlékük!
Hl. Molian
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
i Jász-Nagykun-SzolBok mtml Ur.
és taoitóíBstilBt bivatalas ki
Felelős szerkesztő:
ESESS MIHÁLY.
Egry György,
Nag^ároly,
Tóth József.
Kiadja-
A Jász-Nagykun-Szolnok vm
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre
....................... 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖN
SZOLNOK, 1915.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. május 25.
14. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyeiőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Visszatekintés.
A tudásnak, haladásnak eszköze az értelem, de a célja
az emberiség boldogitása. Minden egyéni munkának annyi
az értéke, amennyivel hozzájárul a köznek felemeléséhez,
erkölcsi megerősödéséhez. A jelen idők békés és hadi kul
túrájának megalapitásában legelső sorban az ország neve
lőinek és oktatóinak, igy megyénk tanítóságának is kiváló
munkája eredményét látjuk. Háború és kultúra mily ellen
tétesek és mégis mily szükségük van egymásra. Ne felédjük, hogy a fegyveres védőknek a tudása, kitartása, erkölcsi
ereje adja a legfényesebb győzelmeket. És e tényező magvát minden egyes honvédő szivébe közvetve, vagy köz
vetlenül a tanitó vetette.
Megyénk tanitókarának és egyesületeinek az elmúlt
iskolai évben való tevékenységéről kívánok é sorok közt
röviden beszámolni. De lehet-e most a múltba visszatekin
tenünk? Most, mikor minden idegszálunknak minden réz-
192
193
zenésével a jelenben élünk. A körülöttünk viharzó világ
események véres ködéből kell felidéznünk a múltat. Sok
fejtörésébe kerül még a világnak, mig mindenki elkészül
számadásával az elmúlt esztendőről. De lehet-e most, mi
dőn a múltba tekintünk, amikor az iskolai év befejezésé
hez jutottunk, első gondolatunk másoké, mint azoké a hős
kartársainké, kik a férfias áldozatkészségnek teljességével
járultak hozzá ami nyugodt kultur muukánk lehetővé tételéhez.
Vármegyénk tanitói valóban nagy számmal vesznek részt
dicső önvédelmi harcunkban. Övék tehát hálánk első kö
szöntő szava. Fájó veszteséget okoz Kálmán Mihály kar
cagi ref., Bedő Mihály nagyrévi ref., Papp Károly turkevei
r^\ és Cseh József szelevényi áll. népiskolai kartársaink
hősi halála. Nem mehetünk el közömbösen nevük egyszerű
felsorolásával emlékük mellett, még a veszteségeknek ab
ban a borzalmas nagyságában s mindennapossá válásában
sem, mely a világra szakadt. Mind hősök ők, mind férfiak.
Munkás életük derékban tört meg. Mennyi biztató Ígére
tet, mennyi értékes munkaerőt ragad el az Európát alap
jaiban reszkettető háború. Az életnek, erőnek pusztulása
mely gyásszal tolt el bennünket, mégis a lehangoltság bús
perceiben hisszuk es reméljük, hogy az a nagy vihar, mely
az elet fájáról letépte őkét, megtisztítja egész Európa jövő
életének légkörét is. Hős kartársak a ti emléketek biztató
es sugalló erővel él tovább s nagy tettekre, a ti halálo
tokhoz méltó életre int bennünket.
A romba dőlni készülő világ erkölcseit kell megjaví
tanunk, e célért küzdtetek ti is, mind hősök. A becsület
jellem, gondolkodás és érzelem magasabb fokra való emekseert tartjuk a büntető fegyvert továbbra is kezünkben
Egész nePek, nemzetek tértek le a becsület útjáról. E tisz
tító háború győzelmet elősegítendő vármegyénk tanitókara
mindent elkövetett a múltban, mit ereje, képessége engede^rU^ atelS°’ m'n‘ 3 második hadikölcsönre várakoX 20^
A Vármc"ei ‘anitóegye.
20 000 koronát, a tanítói kar egyesei pedig meuközehtoleg százezer koronát jegyeztek.
s
Minden tekintélyét, teljes erkölcsi erejét felhasználva
igyekezett a vmegyei tanítótestület a hazajávát elősegíteni.
A tanitói kar egyesei pedig állíthatjuk, hogy kivétel nélkül,
serényen munkáldodtakj segédkeztek (az iskolai tanításon
kívül is) a haza sorsának jobbraforditásában. Ugyanezt fog
ják cselekedni a nyári szünet idején is. Bármi szenvedést
róhat ránk a sors, egyesült erővel, egy akarattal a nemzet
minden tagja teljesíteni fogja mindenkor kötelességét. Adja
az Ég, hogy a véres küzdelmek, kemény megpróbáltatások
múlása a mi fegyvereink győzelmében fakadt béke legyen.
Pápai Gyula.
Bírálat az olvasókönyvekről.
Felolvastatott a múlt évi kunszentmártoni közgyűlésünkön.
\
Prométheusz lehozta az égi szikrát a földre és itt ter
mékeny talajra talált. Megnövekedett, mint kicsiny magból
a terebélyes tölgy. Megsokasodott, mint felbuzogó- apró
erekből a tenger vize.
,
Ma már az emberiség hatalmas szellemi tőke feléit
rendelkezik. Ez az összehordott szellemi közvagyon: a ci
vilizáció.
Kezdetét ott kell keresnünk, mikor az ember gondo
latát élőszóval képes volt más embertársára átruházni.
Sok érték mehetett még igy veszendőbe, mert hisz az
ember feledékeny. Magunkról tudjuk, hogy jóötleteihk, vagy
szerzett ismereteink, mikorára hasznukat vennök, élkámforolnak. Hány felebarátunk köt göböt a zsebkendőjére, hogy
alkalmas pillanatban értékesítse a belekötött gondphatátl
Öseleink sem lehették megelégedve a szájhagyomá
nyok állandóságával, mert kerestek és‘tálaltak olyan rílódot, amelyek segítségével jelekbe köthették a gondolatu
két. így alakult ki az írás, olvasás.így hagyták reánk eleink
-azt a szellemi vagyont, amelyet mi megszervezve hagyunk
az utódoknak.
I
194
Korszakok múlnak, nemzedékes változnak és mindannyiukat felsegíti a nagy kultúra bank. A kis embercse
mete a szülői háznál részesedik először a kultúra áldásai
ban. Lassankint elsajátítja édes anyja nyelvét, megtanul
egyes szokásokat és értelme fogékonnyá lesz az ismeretek
befogadására.
Aliként a kis fácskát áthelyezik kelőhelyéről a cse
meteiskolába, úgy kerül a gyermek a szülői házból az óvo
dába. Itt érzelmi és értelmi világa a játékok, a versikék és
a beszéd- értelem- gyakorlat kapcsán tovább fejlődik. U-j
szokásokkal ismerkedik meg. Némiképen hozzászokik a
rendhez és a fegyelemhez.
De nemsokára változik a kép. A kis vadoncokat cse
meteiskolában beojtják, hogy majdan fává növekedve, érté
kesek legyenek és hasznot hajtsanak.
A hat éves gyermek meg iskolába kerül, ahol lelki
világát sok széppel és jóval megnemesitik, értelmét kifej
lesztik.
Már a kezdőfokon megismertetik azokkal a jelekkel,
amelyek mindegyikében egy-egy hang van lekötve.
A fonomimikás módszernek eléggé nem méltányolható
érdeme, hogy áthidalja az óvoda és az iskola közötti te
ret. Átveszi az óvoda vezető fonalát és rózsaszínű mesék
keretében, de beszédet és értelmet fejlesztve, megszólaltat
egy hangot, melyet a hang előidézőjéhez egy jellel odaköt.
Ezáltal a hang és az előidézője társulnak a gyermek
képzeletében. Például a kútya szája, az „ú“ betű okvetle
nül az „ú“ hangot juttatja a gyermek eszébe. A zörgő fa
levelek hullásvonalában, a „z“ betűben is felismeri a zi
zegő hangot.
Ilyen módon a gyermek mieden betűből egy-egy han
got hall kicsendülni és viszont minden hangról egy-egy betű
jut az eszébe.
Bennünket tanítókat érdekel, hogy milyen legyen a
gyermek első könyve? Milyen irányelveket kíván e könyv
től a tanterv és utasítás, meg a tapasztalás?
Először is legyen egyidőben Írási és olvasási elögyakorlata.
195
A betűk eleinte jó nagyok legyenek, hogy a gyermek
szemét ne rontsák és az Írott betűk egy-egy sora vonalak
között foglaljon helyet, mint az irkában.
A betűk tanítása, mivel az írással van kapcsolatban, a
fokozatosság elvénél fogva olyan (Sorrendben történjék,,
amint az írott alakjuk kívánja. Jöjjenek először a félkerek
betűk, azután a kerek betűk, majd a hurokvonalas betűk.
(Folyt, köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
2461. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi elemi és polgári iskolájának igazgatójá
hoz, tanítójához és tanítónőjéhez a második hadikölcsön jegyzése tárgyában.
Pl most folyó nagyküzdelemből, amelynek diadalmas
kimenetele nemzeti létünket biztosítja és . számunkra egy
szebb és jobb jövőt készít elő, mindnyájunknak, az itthórimaradottaknak is ki kell vennünk a részünket, mert csak igy
leszünk méltók ahhoz a nemzethez, amelynek fiai halált meg
vető hősiességgel küzdenek a harctéren.
A siker biztosítása érdekében a kormány második hadikölcsön jegyzésre való felhívással fordul a hazafias társa
dalomhoz. Nehogy e felhivás elkerülje olyanoknak a figyel
mét, akik pedig, ha tudomással bírnának róla, kész öröm
mel s hazafias lelkesedéssel vennének részt ebben a máso
dik hadíkölcsönjegyzésben, m. kir. vall, és közokt. Miniszter
ur 1915. évi május hó 5-én 3956. eln. sz. alatt azon kérést
intézi az ifjúság hivatott nevelőihez, tanítóihoz és tanárai
hoz, magyarázzák meg az ifjúságnak, hogy aki e jegyzés
ben részt vesz, önmagának tőkét gyüjtvén, nemcsak a sa
196
197
ját érdekeit szolgálja, hanem a nagyidők parancsát követve,
hazafias cselekedetet is teljesít, ami által hozzájárul a vég
leges diadal kivívásához.
Az ifjúság minden szép és nemes iránt fogékony. Az
ifjúságon keresztül, a jövő letéteményeseinek közvetítésé
vel, meggyőző tudomást szereznek majd a szülők is arról,
hogy cselekedetükkel, amit a haza kíván tőlük, valóban
nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek és a jövő generáció
nak is nagy érdekeit mozdítják elő.
Szolnok, 1915. évi május hó 14-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
2450. sz.
Valamennyi népoktatási intézet Tantestületének a
„Gyermeknap" gyűjtéseinek támogatása tárgyában.
Az Országos Gyermekvédő Liga munkaköre jelenté
kenyen kibővült a hadbavonultak gondozás nélkül maradt
gyermekeinek és hadi árváknak elhelyezésével és gondo
zásával.
Hogy a Liga ezen nemes és hazafias feladatának
mentül sikeresebben megfelelhessen: a vall, és közokt. Mi
niszter ur e hónap 10-én 4008—915. eln. sz. alatt kelt ren
deleté alapján fejkérem tankerületem valamennyi Tantestü
letét, illetve ennek tagjait külön-külön is, hogy az idei
„Gyermeknap" gyűjtéseit saját körükben minden kitelhető
módon, lelkesen támogatni szíveskedjenek.
Örömmel veszem, ha akár a tantestületek, akár egyesek hazafias tevékenységük sikerét hivatalomnak tudomá
sára hozzák.
Szolnok, 1915. évi május 14-én.
kir. tanfelügyelő helyett:
V eszel o vszky,
kir. s, tanfelügyelő.
2608. sz.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi iskolai gondnokságához és iskolaszékéhez
az elemi népiskolai tanítóságnak a nagyszünidőben
közérdekű munkákra való igénybevétele tárgyában.
Tudomás és további eljárás végett értesítem Címedet,
mikép m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1915.
évi május hó 19-én 3627—1915. eln. sz. alatt kelt rende
leté értelmében a háborúval összefüggő requirálásokkal
kapcsolatos munkálatokra, valamint a háború tartama alatt
az iskolai nagy szünidőben a körjegyzői irodákban felhal
mozódott munkákra és általában a közigazgatásban feltét
lenül szükséges és el nem halasztható megfelelő más teen-.
dók ellátásánál kisegitőleg az összes állami és községi eleminépiskolai tanerők, mint állami, illetőleg köztisztviselők a
törvényhatóság vezetőjének rendelkezései szerint igénybevehetők.
Szolnok, 1915. évi május hó 24-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
21 —1915. sz.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1915. május hó 18-án d. u.5
órakor, a központi leányiskola egyik tantermében, a Jász*
Nagykun-Szolnok vármegyei tanitótestület központi választ*
mányából összehívott helybeli tisztviselők jelenlétében.
Jelen voltak: Brózsik Pál. elhök elnöklete alatt ékSchwarcz Sándor ügyész, Malatinszky, Lajos alel^ök,
Sándor pénztáros, Nagy Albert ellenőr, továbbá Letanqczky
Júlia, Schréder Izabella, Veress Mihály választiíiáíigi tagok
és alulirt jegyző.
198
Brózsik Pál elnök üdvözli a megjelent tisztviselői kart
és választmányi tagokat, az ülést megnyitja s jelen jegyző
könyv hitelesítőiül Muhy Sándort és Letánoczky Júliát
kéri fel.
Tudomásul szolgál.
Ezen rendkívüli választmányi ülésnek egyedüli tárgya
az országos érdekekből és hazafias kötelességből folyó újabb
havi kölcsön jegyzése lévén, elnök hivatkozással az 1914;
év november 17-én hozott választmányi határozatokra, hon
fiúi lelkesültségel hívja fel a megjelenteket hazánk ügyének e gigászi harcok közepette való támogatására. Egyben
felkéri dr. Schwarcz Sándor ügyészünket a II. hadikölcsön
jegyzésének ismertetésére.
Dr. Schv^arcz Sándor ügyész a tanítóságnak minden
kori nemes hazafiasságát kiemelve, a tőkeemelés és reali
tás szempontjából ismerteti a II. hadikölcsön jegyzésének
szükséges és hasznos voltát.
Megállapítja, hogy e jegyzés 25%-ot biztosit s hogy
sehol ily biztossággal tőkét elhelyezni nem lehet. S ha a
Tanitó-Otthon építkezni akar, 75%-át a jegyzett tőkének
mindenkor kézhez kaphatja a mindenkori bankráta mellett.
Illusztrálásul felemlíti, hogy: pl. 10.000 kor. jegyzés után
az Osztrák-Mayyar-Bank mindenkor kifizet 7500 koronát
készpénzben. Indítványozza, hogy vagy 5000 koronát je
gyezzen az egyesület teljes befizetéssel, vagy 15,000 ko
ronát zároltan, lombardirozással.
Malatinszky Lajos, Nagy Albert és Oreskó Dezső,
tekintve, hogy a Szolnok város által az Otthon építés cél
jaira engedélyezett telken az építkezési engedéyl az 1917. •
év május 15-ig meghosszabbittatott s minthogy az elhelye
zendő tőkének 75%-a bármikor kézhez kapható, indítvá
nyozzák a 15.000 korona jegyzését.
Többek hozzászólása és a nyert felvilágosítás után
kikötendő, hogy az egyesület igényt tart a Mezőgazdasági
Takarékpénztárnál arra, miszerint az ügylet lebonyolítása
költségmentesen és JJk jutalék mellett eszközöltessék.
Elnök kérdést intéz a választmányhoz, hogy 5000,
199*
vagy 15,000 koronát hajlandó-e megszavaznis hogy 6%-os,
avagy 5 ‘MAros kötvényekbe óhajtja fektetni a megszava
zandó összeget?
Az öV/o-os kötvényre való elhelyezés jövedelmezőbb
nek mutatkozván egyhangú lelkesedéssel határozatiig ki
mondja a választmány, hogy a II. hadikölcsönre őV^/o-os
kötvényben 15,000 koronát zároltan, lombardirozással je
gyez. A szolnoki Mezőgazdasági takarékpénztárat és az el
nökséget megbízza az ügylet lebonyolításával ugy azon
ban, hogy az költségmentesen és
jutalék mellett tör
ténjék.
Brózsik Pál elnök a jegyzésre felhatalmaztatik.
Több tárgy nem lévén az ülés véget ért.
Kmfnt.
Oreskó Dezső,
Brózsik Páli
vm. tanitótest. főjegyző.
vm. tanitótest.
elnök.
(P. H.)
Hitelesítjük:
Muhy Sándor,
Letanóczky Júlia.
2515. sz.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi elemi, gazdasági nép- és polgári iskolá
jának tanítótestületéhez, igazgatójához, tanítójához
• és tanítónőjéhez.
Vallás és közoktatásügyi minister ur ő nagyméltósá
gának f évi május hó ,13:áp ,1963—915. eln. szám alatt
kelt rendeletéből folyólag kérem Címedet, tanulmányozza,
hogy a népiskolai tanulóknak a hadi állapot idején akár
tömegesen tanítójuk vezetésével, akár a családban végzett
munkájuk mennyiben volna paedagogialag értékesíthető s
mennyiben szolgálhatná béke idején az állampolgári neve-
■i
200
201
lést és az iskola munkájának, az élethez való alkalmazko
dását? Tapasztalatától folyó évi szeptember hó végén terjesz~
szén ide jelentést.
Szolnok, 1915. május hó 17-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
talános szállítási és beszerzési r.-t.-ot(Budapest, V. Kádár-u.
5. sz.) értesíteni, hogy mily quantumot bocsájthatnak — utó
lagos elszámolásra — rendelkezésére.
Szolnok, 1915. május hó 17-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2516. sz.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi elemi, gazdasági nép- és polgári iskolai
igazgatójához és tanítójához „Hadi beszédek" cimü
füzetek megrendelése tárgyában.
A Hadsegélyző hivatal a háborúban elesett katonák
özvegyei és árvái javára kiadta azokat a beszédeket, ame
lyeket közéletünk vezető férfiaí a most folyó háború prob
lémáinak megvilágítására a fővárosban elmondottak. A be
szédek kiadási költsége a minimumra van redukálva, s az
egyes füzetek 10 fillér árban kerülnek forgalomba.
Céljuk a háborúval kapcsolatosan kifejlődő gondolko
dásra, valamint a nemzeti és erkölcsi eszmék helyes irány
ban való fejlesztésére irányitólag hatni.
.. .E von9tkozásban a hazafias magyar tanítóság rend
kívüli szolgalatokat tehet a közügynek. Reá várna a csüggedok megnyugtatása, a bizalom ébrentartása s e célból a
helyi és társadalmi viszonyokhoz képest a füzetek szelle
mében népszerű előadások tartása.
Kérem Címedet, szíveskedjék a fűzeteket, amelyek ki
váló Jelentőségét 1908—1915. eln. sz. köriratával a vallás
éi kozoktatasugyi miniszter ur Ónagyméltósága is elismer
té, a vezetésére bízott intézet tanitói könyvtára részére múl
hatatlanul megrendelni, a hazafias értelmiség körében pro
pagandát csinálni és akár a Hadsegéigző hivatalt (Buda
pest, V. Országház-tér), akár az expedícióval megbízott Al-
2516. számhoz. Jegyzék, a hadi beszéd füzetekről. 1. Apponyi Albert gróf A háború és a nemzeti politika, 2. Csernoch János dr. Egyház és háború, 3. Hazai Samu báró A
háború tényezői, 4. Tisza István gróf A háború hatása a
nemzeti jellemre, 5. Andrássy Gyula gróf A háború okai,
6. Prohászka Ottokár A háború és a vallás, 7. Rákosi Jenő
A háború és az esztétika. 8. Lukács György A háború ta
nulságai, 9. Szászy-Schwartz Gusztáv A háború és a nők,
10. Beöthy Zsolt Háború és kultúra, 11. Magyari Géza A
békemozgalmak és a világháború, 12. Lenhossek Mihály A
háború és az egyetem, 13. Grósz Emil Az orvosi tudomány*,
14—15. Méhely Lajos A háború biológiája, 16. Alexander
Bernát A háború mint nemzetnevelő, 17. Alexander Bérnát
A hábor filozófiája, 18—19. Hantos Elemér A világháború
gazdasági okai, 20—.21.‘Wekerle Sándor A háború gazda
sági következményei, 22. Raffay Sándor Az erkölcsi erők
szerepe a háborúban, 23—24. CholnokyJenő A világháború
színtere, 25—26. Andrássy Gyula gróf A jó béke céljai, 27.
Hegedűs Lóránt A pénz filozófiája a háborúban, 28. Mar
cali Henrik Külpolitikánk történeti alapőn. A legközelebbi
megjelenésre elő vannak készítve a következő kiadások:
Kozma Andor A katona a magyar költészetben Appónyi Al
bert A magyar nemzet természetes elhelyezkedésé a világ
politikában, Rákosi Jenő Magyarország jövője a háború
után, Pékár Gyula Nemzeti érték-a Világháborúban, Berzeviczy Albert Epilog a háborús előadásokhoz.
Budapest, 1915. év április háVábáíi.
202
Vegyes közlemények.
Alapítvány. A szolnoki áll. polgári leány
iskola részére Vargha Ida h. igazgatónő 400 ko
ronát adományozott oly céllal, hogy annak ka
mata az iskola egy kiváló növendékének adassék évenként. A tanári kar ez alapítványt az
. adományozó nevéről nevezte el s hadi-kölcsön
kötvényt vásáról az alap összegén.
Áthelyezés. A vall, és közokt. miniszté
rium Horváth Erzsébet dévaványai gazd. szaktanitónőt Békéscsabára helyezte át.
Választás. Kovács Katalin a törökszentmjklósu-közs. óvodához óvónővé, Petrik Mária a
kőtelke közs. iskolához rendes tanítónővé válasz
tatott/
Az egyhuzamban való tanítást engedéluezte a v. és k. ministerium a szolnoki II., III.
és IV kerületi, szolnoki—szandai, szolnoki— ugari,
mezőtúri alsóvizközi, csehalmi, csergettüi és
csiderbereki állami elemi főiskolákban.
A harctéren kapott sebesüléséből —
mint örömmel értesülünk —felgyógyult Mihalik
József Jászberényi (hült.) áll. tanitó; sajnos, hogy
sebesülése munkaképességére, éprégére káros
következményű.
Ugyancsak felépült súlyos sebesüléséből Tá
las Ernő tiszaszentimrei kartársunk, Állapota pe’ dig nagyon reménytelen volt s csak egyik or
szágos hirü orvos-tanárnak a nagyon gondos ke
zelése folytán volt megtartható az életnek. A kü
lönleges kezelés méltóságos Návayné sz. Babarczy bárónő nemes szivét dicséri, ki kartársunk
érdekében közben járt, mindent elkövetett
Szolnok, 1915. junius 10.
VII. évfolyam.
15. szám.
Jász-Nagy kun-Szolnoki
4s
Népművelés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vámip kir. tanfelügyelöség
és tanitótestület hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Tóth József.
Nagy Károly,
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanitótestület.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
r
Előfizetési dija:
Egész évre................................ 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
—' évfolyam.
Szolnok, 1915. junius 10
15. szám
JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei tanitótestület
________ HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
varmegyei Tanitótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre.... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak
reklamációk Muhy Sándor egy’
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Fomunkatársak: Egrp Syörgy, Nagy Károly, Tóth József.
Ne kicsinyeskedjünk.
Igazan szólva, vártam valami véleményt arra
„ hk5C' amf ? a -Népművelés" 12. számában,
? ,hab°ru. következtében munkaképtelenné vált
kartarsak es az elhaltak családtagjainak érdeké
ben mit tehetünk ?“ címmel megjelent í '
Sajnos, erre vonatkozó cikk az-utóbbi szám
ban nem jelent meg s igy arra a következtetése jutottam, hogy varmegyénk tanítósága nem
reaga dy nemes gondolatra: talán nem jó talajra hullottak e magok.
Nagyrabecsült Szerkehztőnk fenti című indít
ványa nem mondható, még roszakaratbó'l sem
illúziónak. Hiszen az a program, melynek alapján
tekintélyes segelyösszeg állana rendelkezésére az
204
arra szorultaknak—rövidesen megvalósítható vol
na ha a tanítóság minden tagja erkölcsi köte
lességének tartaná annak támogatását. (Ezzel nem
akarom kétségbevonni a tanítóság áldozatkészsé
gét, da sok eset mutatta, hogy egyes felbuzdulás
beli pillanatokban hozott határozatukat egyálta
lán nem valósították meg.) Egy kevés önmegadó
zás, legyen az évi 24—30 korona is, még min
dig nem von el oly összeget, amelyet—bármily
viszonyok között is—nélkülözhetetlennek mond
hatnának.
1
Sok haszontalan dologra tekintélyesebb
összeget is kiad az ember. Miért ne juthatna
azok árvái s hozzátartozói javára egy pár koro
nát, akik az ittholmaradottakért haltak meg s
lettek munkaképtelenek ?
Aliért ne tennők elviselhetőbbé az özvegyek
árvák amugyis szomorúság s fájdalomteli napja
jait !
Miért ne lépnénk már végre a tettek útjára is?
Vármegyénk tanítósága, hacsak egy rövidke
időre is felfüggesztené oly sokirányú elveit s er
re az egy pontra koncentrálná minden tehetségét,
amely oly égetően sürgős -, bizonyára ered
ménnyel is járná. Végetveihetne a testületben
domináló huza- vonának s maradandót alkot
hatna minden nagyobb erkölcsi-s anyagi meg
erőltetés nélkül. Vármegyénk erre szinte predesztiálva van, úgy a tanitók nagy száma, valamint
fekvése révén. Márpedig, nem-e önzőbb dolog,
ha mi járunk elül s nem mások után ballagunk?
Vagy, talán nem volna elég erkölcsi erőnk ily
program keresztülvitelére?
205
Velemenyem szerint a már ismertetett anya
gi források igénybevétele csak a jóindulattól
függ
Ha például vármegyénk valamennyi tanitótestülete kimondaná, hogy évi fizetésének 2 száza
lékát e célra felaíánja, s havonkint az igazgatók
ezt az összeget levonásba hoznák, már olyan
alapot létesítettünk, amely bizonyára buzditólag
hatna más megyebeliek tanítósága előtt s csatla
koznának Szerkesztőnk indítványához. Kivétel
alá esnének azok a kartársak, akik a harctéren
küzdöttek.
Ha ez indítványok a testületek nem fogadnák
el. ami azonban nem volna össznegyeztethető a
testvériség fogalmával, akkor e gondolat nem
valósulhatna meg oly nagyságban, mint ellenke
zőleg. Akkor ismét idegen osztályokhoz fordu
lunk (birságpéuz, mulatság stb.) s nem kell rósz
néven venni, ha sok helyen nem hallgatnak meg
bennünket
Vármegyi egyesületünk vezetősége bizonyára
tudatában van az indítvány horderejűről s tőle
telhetőleg mindent elkövet, hogy a dolog felettrövidesen érdemleges tárgyalást végezzen.
Ha valaha! volt tanítói együttérzés és öszszetartás, úgy a mai nehéz megpróbáltatások ide
jében kellene egy emberként talpra állni s min
den, kis anyagi forrást kihasználva odatöreked
ni, hogy «ne legyenek köuyöradományt gyűjtő
csonka-béna tanitók s cseléd-sorba kerülő tanitócsaládtagok.»
Tanyai tanító.
2Ö6
207
:
Bírálat az olvasókönyvekről.
Felolvastatott a múlt évi kunszentmártoni közgyűlésünkön.
II.
Legyenek a kisbetűs részben a szavak szótagolva,
mert az irás, olvasás h?lyes elsajátításának egyik alapvető
je
Legyenek képes illusztrációk és hozzá kis versfkék,
hogy a gyermeket szórakoztassák s a könyv unottá ne
váljék.
Végül a betűk á b c rendje zárja be a kisbetűs
részt.
A miniszteri tanterv és utasítás alapján miden osztály
ból kerek egészet kell adni s ezt a kerek egészet a követ
kező osztályokban ki kell bőviteni.
Viszont a tanterv az osztatlan, hat osztályú elemi nép
iskolában az irás, olvasásból az I. osztályban nem kíván
többet a kisbetűs résznél adott körélmények között.
Ezért teszem bírálat tárgyává már a kisbetűs részt is
mint az á b c s könyvnek lényeges részét.
A nagybetűs részben úgy következzenek a betűk,
ahogy az irás könnyebsége kívánja. Jöjjönek először a kis
betűkhöz hasonlatosak.
A szövegben legyenek személynevek és tulajdon
tárgynevek. Továbbá közmondásokból vetZ mondatok, hogy •
a nagykezdő betű helyes használatához a gyermek hoz
zászokjék. Legyenek a szövegben verssorok, hogy a verssor
nagykezdőbetüje szemléltetve legyen.
Legyenek szövegképek és a bétük ábécé rendje kö
vetkezzék.
Rz Ábécének olvasókönyvi részébe legnagyobbrészt
elbeszélő tartalmú anyag veendő felmondja az utasítás még
pedig leginkább apró állat és népmesék. Továbbá a beszéd
és értelemgyakorlat köréből művészi kivitelű képek és el
beszélések, de nem száraz leírások.
Végül nem utolsó kivánalom az olvasókönyvtől, hogy
legyen jó nyomása.
*
Áttanulmányoztam aTomcsányiné Czukrász Róza-féle
a Kozma, Szőllősi. Ember féle, a Benedek, Kerekes féle,
a Benedek, Körösi, Tomcsányí féle, a Gyergyánffy, Kiss,
Radó féle, a Deme Károly féle és a Schön, Trajtler féle
ábecés könyvekets úgy találtam, hogy legtöbb kívánnivalót
a kisbetűs résznél hagynak- Pedig az ábécés könyvnek ez
a leglényegesebb része, mert ha a kezdő fokon nem ta
nulja meg a gyermnk a betűket helyesen írni és olvasni,
ez a körülmény megérzik rajta felsőbb osztályos korában
is.
Azon újítás majd minden könyvnél tapasztalható, hogy
a betűket több, kevesebb szerencsével, képekből igyekez
nek leszármaztatni, még akkor is, ha a fonomimikát nem
fogadják el.
Viszont a fonomimikás rendszerű könyvek megmarad
nak a sablonos betűtanitási sorrend mellett és nem olyan
rendben tanítják a betűket, hogy az írott alakjuk egymás
után, egy közös alapból leszármaztatható volna.
Ebbe a hibába esik a Kozma, Szőlősi féle könyv is
amelynek a legjobb kis és nagybetűs része van, Az olvasmányi része elsőrendű, sok szövegképpel, de kissé sok be
széd és értelemgyakorlati olvasmánnyal. Mégis e könyvet
ajánlhatom leginkább. A könyv nyomása nagyon jó,
A Tomcsányiné Czukrász Róza féle könyvnek olvasási
előgyakorlata van. Nagyobb részük öt drb. falitáblán. írási
előgyakorlata is van, melyet Czukrász a vézérkönyvében
rajzok es vonalak alakjában ád. Ugyanitt származtatja le
az írott betűket a nyomot, betűk egyes vonalainak törlésével
és újabb vonalak hozzáadásával. Ez az eljárás azonban a
gyakorlati irás szempontjából nem kívánatos. Említésre
méltó még aGyertyánffy, Kiss, Radó féle könyv.
A tanítónak, hogy az oktatást a szükséges tudatosság
yal végezhesse, ismernie kell az olvasókönyv rendeltetését
s ebbői folyólag azokat az irányelveket, melyek a népisko
lai olvasókönyv szerkesztésénél és anyagának megválasz
tásánál döntőknek mondja az utasítás.
Az olvasókönyvnek az a rendeltetése, hogy mindenké
pen nívós tartalmával a gyermeknek: nyelvértékét, szókin
csét és fogalmazó képességét fejlessze. — Erkölcsi és szép
208
fo9éko""9a
És vévilágába - Tenne
. ? nemzete érzelmi és gondolat
ik >smeretvaq^
m°d°n’ h°9a kel,se fe' 3 99ermck Iplkót
nanyag iránt és hangolja fel a ouer
E aí TT ÖrÖmeSt -Ió ^fogadbsára^ "
olvasmá”9okat és
a2n'3' amel«ek nivós voltuk mel-
költeményekéi^eI
lett vonzó a lakba'
gó ismereteket és ekszó^V^
'llc,° °szta'u körébe vámekeket.
sorakoztatják, gyönyörködtetik a gyertanitónak esetröl-esetre^mp11
cáIozni és a
dó ismerethez a meafeíplő $1 6 vá,aszíani az olsajátitanEzért hXoJ^
olvasmányt és kőkeményt.
* >™ta. „
SX” “
»JÍXwiSí'
“—
tásnak, mert hiszen minden érd kZ te"'" 3 kiado,t utasi'
veszik a tartalmat, de a könuv^a
k'V3n'3 “ fel is
Ki* “ “
az
nT
dáS3
0^^^ IZTZZZZ0'
h°"
az ot érzékére ható és .ébilincselo £4na“
fankönSknXzére mUnka “ "'C90''
ni nem 'ehetZuZZztZaqZ^
megolda-
es nem is adnak száraz leirásokJ°
U,3bb ‘ankönyvirók
sülhetik e műfajt ott
merí aho1 ki nem kevonzóbbá tegyék a gyermek e^t ‘ Ve"1,enek bele. hogy
író ne maga legyln'az elbeszélő" “ ,elbeSzélésnek- De az
eL A tartalomban benne lequen á
L"
ÍSmét nem
Legyen benne lüktető éle mert
Ö “ 3 Cseiekv»
ik figyelmét.
'
* Sak '99 köti le a gyer-
gék, históriai elbeszélj
népmondák re-
- “ ta,aIos kerdések. amelyekben
209
mindenütt cselekvőről és cselekvésrő van szó. amelyekben
lüktet az élet, a cselekvési erő és amelyek oly igen lekö
tik a gyermek figyelmét.
Legyen a tartalomnak szereplője. I\z egyik legyen
élettúdással megszemélyesített alak, a másik pedig az éle
tet megismerni akaró.
Fejlődjék ki közöttük párbeszéd, melyekben az isme
retek iránti tudnivágyás az egyik szereplőből a kérdést
fakasztja ki, a másik szereplő pedig a jó és’szép dolgokat
vonzóan feltárja előtte; nemzete érzelmi és gondolatvilágát
megkedveltet! vele. A gyermek beleéli magát a kérdő sze
repébe és ez által fel van költve minden szép, jó és hasz
nos ismeret iránti tudásvágya. Ez az olvasókönyvnek igazi
irálya 1
Két jő olvasókönyvet ismerek. Tavaly vezettem be
iskolámba a„Nemzeti olvasókönyvet, amelynek válogatott
tartalma, irodalmi színvonalon álló irálya van és leghelye
sebb a beosztása.
Ez a könyv a tartalmat változatosan hozza, de a tar
talomjegyzék után függeléket ád, amelyben az olvasmányok
címei már tantárgyak czerint vannak csoportosítva. Ezt a
beosztást tartom a legsikerültebbnek. így a könyv változa
tos olvasmányaival szórakoztatja, gyönyörködteti az olva
sót, viszont a függelékből a tanitó is kikeresheti az adott
alkalomra kívánatos olvasmányt.
Szerkesztették: Gyulai. Radnai és Thótt.
A magy. kir. tud. egyetemi nyomda tulajdona. Elfoga
dásra ajánlom.
A másik a Kozma, Szőlösi, Ember féle köuyv. Ennek
a könyvnek is elsőrendű a tartalma. Az irálya pedig a ma
ga, nemében páratlan. Szépség, elevenség, erő van e könyv
ben. Olvasmányaiban párbeszédek vannak, melyek a gyer
meket magukkal ragadják.
De bonyolult szerkezete van e könyvnek s ahhelyett,
hogy a szerzők? minden új kiadásban tartalmilag lényegte
len szövegmódosításokat tesznek, ami a használhatóságot
rontja, jobban tennék, ha arra törekednének, hogy egy
alapos tárgymutatója legyen a könyvnek, meri ez a hasz-
208
aül^hPA mÍnden
és széP iránt fogékonnyá tegye
És vé
mek ismeretváquát a t‘n 9 rnOdO',' h°9a ke,,se fel a 9yermek Iplkóf
"
tananyag iránt és hangolja fel a ouer
T S aí
örömest való befogadását
■ költeméngeke^^^
lett vonzó a kba Z
9Ó isméiké
•
mekeket.
°'aa"
^^"Ifokat és
"ÍVÓS Vü,tuk
^rébe vá.
zorakoztatjak, gyönyörködtetik a gyér-
tanítónk ^Ss^'^ "T^‘
akar'a hálózni és a
dó ismerethez a meafeipíó69! 6 valasztani az elsajátitanEzért háremT
“'vasmányt és költeményt.
* tartalma, az irályaiTh^tása""
°lvasókönHvnek.
A
a -/>röZteri tanterv és utasítás
tásnak, mert hiszen minden érd X' ‘e""’ 3 kiado,t Utasí’
veszik a tartalmat d™a k"„
v
és fe' is
Sának jósága, mar az iré ° 9V V'W
éS
egg fokmérője.
ra‘e™ettségétöl függ, annak mint
az
X^n^at eU|evenSbsókoÍddrhO'
h°9M
nT az ot érzékére ható és .ebiüncseiő
“ mf9°'-
dása fogas MkérdX°'a
ni nem ^hetTudják\zt^Z^
megolda-
es nem is adnak száraz leirXkat °
rülhetik e műfajt ott ,Xoe„ ? '
U,abb tanköngvirók
aho1 ki nem ke-
vonzóbbá tegyék a gyermek ei VeQy“enek be,e’
W Xmaí
beszélő" "e
h°9«
az
er' A tartalomban benne leoupn ’
!
Legyen benne iüktető éle merf csak
mek figyelmét.
’
* csak '9a
CG,t lsmét nGm
“ 3 CSe,ek-a
köti le a gger-
gék, históriai elbeszélése^ felár
néPmondák re-
(
es talalos kérdések, amelyekben
209
mindenütt cselekvőről és cselekvésre van szó. amelyekben
lüktet az élet, a cselekvési erő és amelyek oly igen lekö
tik a gyermek figyelmét^
Legyen a tartalomnak szereplője. Az egyik legyen
élettúdással megszemélyesített alak, a másik pedig az éle
tet megismerni akaró.
Fejlődjék ki közöttük párbeszéd, melyekben az isme
retek iránti tudnivágyás az egyik szereplőből a kérdést
fakasztja ki, a másik szereplő pedig a jó és szép dolgokat
vonzóan feltárja előtte; nemzete érzelmi és gondolatvilágát
megkedvelted vele. A gyermek beleéli magát a kérdő sze
repébe és ez által fel van költve minden szép, jó és hasz
nos ismeret iránti tudásvágya. Ez az olvasókönyvnek igazi
irálya!
Két jő olvasókönyvet ismerek. Tavaly vezettem be
iskolámba a„Nemzeti olvasókönyvet, amelynek Válogatott
tartalma, irodalmi színvonalon álló irálya van és leghelye
sebb a beosztása.
Ez a könyv a tartalmat változatosan hozza, de a tar
talomjegyzék után függeléket ád, amelyben az olvasmányok
címei már tantárgyak czerint vannak csoportosítva. Ezt a
beosztást tartom a legsikerültebbnek. így a könyv változa
tos olvasmányaival szórakoztatja, gyönyörködteti az olva
sót, viszont a függelékből a tanitó is kikeresheti az adott
alkalomra kívánatos olvasmányt
Szerkesztették: Gyulai. Radnai és Thótt.
A magy. kir. tud. egyetemi nyomda túlajdona. Elfogat
dásra ajánlom.
A másik a Kozma, Szőlösi, Ember féle köuyv. Ennek
a könyvnek is elsőrendű a tartalma. Az irálya pedig a ma
ga, nemében páratlan. Szépség, elevenség, erő van e könyv
ben. Olvasmányaiban párbeszédek vannak, melyek a gyer
meket magukkal ragadják.
De bonyolult szerkezete van e könyvnek S' ahhelyett,
hogy a szerzők, minden új kiadásban tartalmilag lényegte
len szövegmódosításokat tesznek, ami a használhatóságot
rontja, jobban tennék, ha arra törekednének, hogy egy
alapos tárgymutatója legyen a könyvnek, meri ez a hasz-
210
nálhatóságot nagyban emelné.
Másodsorban ezt a könyvet is ajánlom elfogadásra.
'O J3 M
Ő
2^5
Tíszakürt, 1914 junius 9-án.
Merk Andor
közs, tanitó.
CT'CJ
CT —
N
NO
hivatalos rész:
£ —ct2
ro
3
2651. szám.
O CT
CJCT<U
E cnxj T3 Jq
5
- E
** w K
ct e
í5 a
Körlevél.
E
X
Valamennyi állami népiskolai igazgató, illetve vezető
tanitó úrnak.
E
Felhívom a Cimet, hogy tantestülete tagjainak a folyó
tanévi iskolamulasztásairól sürgősen terjesszen be. az aláb
bi minta szerint szerkesztendő kimntatást.
A kimutatáshoz csatolni kell a betegség miatt szabad
ságolt tanitók, tanítónők hatósági orvosi bizonyítványát is,
melynek alapján a szabadságidő engedélyeztetett
Ha ezt a bizonyítványt hivatalom annak idején nem
küldte volna vissza, jelezze a Cim a Jegyzet rovatban, hogy
mikor s mely számú jelentéssel lett az hivatalomhoz beter
jesztve.
Azon tanitók (nők) kik azért mulasztottak, mert isko
lájuk járvány miatt be volt zárva, vagy mert családjukban
ragályos betegség lépett föl: a kimutatásba nem veendő fel.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
E
2651 számhoz
Szolnok, 1915. évi május hó 27-én.
£ E
lUBZSJOg
212
2652, szám,
Körlevél
Daíamennyi áll. népiskolai igazgató,
tanitó útnak.
illetve vezető
Felhívom a Címet, hogy a tanitótestület tagjainak sze
mélyi, családi és szolgálati viszonyaiban a folyó tanévben
netalán előfordult véltozásokról az alább közölt kimutatási
mintaszerin} készítendő kimutatási minta szerint készítendő
kimutatás sürgős beterjesztésével tegyen jelentést hivata
lomhoz.
Ha a családi állapotban, képesítésben és szolgálati fe
gyelem tekintetében változás nincs, nemleges jelentés teendő.
Szolnok, 1914. május 27.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2659. szám.
Körlevél
Jász-Nagy kun-Szolnok vármegye valamennyi áll. elemi iskola
gondnokságához, igazgatójához, tanítójához, illetve tanító
2652 számhoz.
nőjéhez.
A vall, és közokt. Miniszter ur folyó évi május hó
19-én kelt 48853 sz. rendelete alapján
tudomás és
megfelelő alkalmazkodás céljából értesítem a Címeket, hogy
mivel az áll. el, népiskolai tanítók és tanítónők a háború
tartama alatt közigazgatási segédteendők végzésére igénybevehetök, ennélfogva a háború tartama alatt, tehát az is
kolai nagyszünidő alatt is szolgálatuk helyén tartoznak ma
radni és szolgálati helyüket csak az általam engedélyezett
és bármikor visszavonható szabadság alapján hagyhatják el.
214
érdpk^L d-L
ta"itóknak “ tanítónőknek köz
érdekű teendőknél való felhasználásáról a vall és közokt
M.n.szter úrhoz kell jelentést, fennen; felkérem “
“ ÍSk°'a ’^^tójával, illetvn vezefő) vei közösen szerkesztendő jelentésben folyó évi auq hó
10-ig jelentse hivatalomhoz, hogy a tanitótestület tagjaiméig
dótól, mely hivatalnál és minő természetű közérdekű mun
kát naponként hány órán át végeztek.
Magatol értetődik, hogy az engedélyemmel szolaálati
,anÍ,Ók éS
Loznak bégén'
tem mindenkori tartózkodási helyüket.
nuohbMk 9Va^^
ho"
kar a legna-
a
káiát a nihZSe"e CS buz9°sá99al értékesíti tudását és munX a P 1“ me9szok°« “Mén is hazánk javára ezen
súlyos napokban; mindazonáltal hangsúlyozom hogy az
erdemessegnek bármely alkalomból való elbírálásánál 9naou
figge emmel ieszek a háború tartama alatt’ tanusi ott társa
dalmy közérdekű buzgó munkásságra.
Szolnok, 19/5. május 28.
215
A kimutatás rovatainak a címe: 1., az iskola helyé,
2, jellege, 3., utolsó posta, 4., az 1914 | 15. tanévben be
iratkozott tanulók száma, osztályonként felsorolva, 5. a sze
gény tanulókból mennyi esik külön-külön az egyes osztá
lyokra, 6., az engedélyezendő tankönyv példányok száma
a szerző, a könyv cime s az osztály megemlítésével.
■AAcgjegyzem, hogy a háború által előidézett súlyos
gazdasági viszonyokra való tekintettel a szegény tanulók
részére nagyobb mennyiségben fognak a jővő tanévre tan
könyveket engedélyezni.
Szolnok. 1915. junius 7.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2876. szám.
Körlevél.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi ellemi
népiskola gondnokságához, iskola székéhez, igazga
tójához, tanitó-és tanítónőjéhez
2796. szám.
Körlevél.
Jyz'jaSykt^-Szolnok vármegye állami és államilag segé
lyezett község, jellegű iskoláinak igazgatójához, áletve vezető
.
tanítójához.
71 vallás- és közokt. minisztériumnak
s“"
laja szegény tanítói részére.
az
1QA6
a
“íí:
"
•
az állami gyermekmenhelyek által kihelyezett gyerme
kek iskolába befogadása tárgyában.
A
nagyméltóságú vall, és közokt. m. kir. miniszter úr
folyó évi május hó 26-án 46692—1915 VII. sz. a. kelt kör
rendeletéből arról értesültem, mikép felmerült az a pa
nasz, hogy több helyen az állami gyermekmenhelyek által
kihelyezett gyermekeket nem fogadják szívesen az iskolá
ba. ahol pedig a menhelyeknek vagy az államnak van is
kolája, a község lakossal elfogultságból különválasztják
gyermekeiket a szegény elhagyottaktól és azokat előmene
telük kockáztatásával is inkább túlzsúfolt iskolába járatják
minthogy a menhelyi gyermekek közé engedjék.
116
Minthogy azonban az ember csak a társadalomban
lesz valóban emberré s a menhely gyermekeinek épen a
társadalmi bátorító támogatásaira és biztató szeretetére van
szükségé, kívánatos, hogy az elhagyatott gyermekek, kiket
az allam nagy anyagi és erkölcsi áldozatokkal vissza akar
helyezni a társadalmi élet szervezetébe, a társadalom ré
széről is a legnagyobb jóakarattal és meleg szeretettel fo
gadtassanak. Nem elég, hogy a gyermekeket az egyes csaadok körükbe fogadják, hanem az egész községnek, küonosen pedig az iskolába járó gyermekek társaságának
kell okett rokonszenvvel fogadnia.
Ennek biztosítására felkérem a tek. Címet, tegyen meq
hatáskörében mindent, hogy a menhelyi gyermekek a köz
ség többi gyermekeivel közös iskolába járhasanak, külö
nösen és érdeklődjék a kihelyezettek erkölcsi viselete és
tanulmányi előmenetele iránt, vesse latba energiáját és pedagogia! tapintatát, hogy különösen az iskolába a maga ré
széről mindent megtegyen az elhagyottak érdekében is a
menhely gyermekeiből is a magyar hazának használható
derek polgárokat neveljen:
Szolnok, 1915. junius hó 11-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
■ •. Értesítem a szolnoki tanitói járáskor igen tisztelt tag
jait. hogy köri gyölést ez évben nem tartunk, mert fuvar“ napidijakra a szokásos államsegély nincs utalványozva
főleg mert sorainkból sokan a harctéren vannak, a rendki"em alk3lmasak
tArca.
A fiam sírja.
Nem köthetek én koszorút a fiam sírjára,
Nem borulhatok zokogva rögös sirhantjára.
i
Hol van az ő sírja? Talán erdőszélben?
Vagy egy hegyoldalban, a nagy messzeségben ?
II.
Te édes szép tavasz, ha jössz tündérszárnyon,
Pihenj meg, állj meg az északi határon.
Keresd meg s virággal hintsd be majd a sírját,
Hol az uszófelhők könnyeiket sírják.
III. Télizöld a sírján fondd körül karodat,
Fenyőerdő susogj altató dalokat.
Te reátok bízom, ápoljátok sírját,
Súgjátok meg néki bús szivünk panaszát.
Értesítés.
IásáraISZOn9°k
217
közdolgaink tárgya-
IV.
Drága madárkám, édes kis dalosok,
Kiket magával hoz a bájos kikelet,
Pihenjetek meg ott s egy bús magyar nótát:
Zengjetek el fájón az ó sírja felett.
Gyenes Józsefné.
Szolnok, 1915. junius 5.
Kartársi üdvözlettel
Veress Mihály,
körelnök.
118
Vegyes közlemények.
nu r
79f1BPén2- NéhaÍ Dávid János Jászberényi
részére évi 877 ko
‘°■
SZÜL Mayer B°rbála
a v. és k. miniszterem3 °ZVe9y' Se9élHpé"zt engedélyezett
ref és Bállá Róla •• k ’’ B
Ferenc törökszentmiklósi
rét. es Bállá Béla jászberényi áll. tanitó, Schóber Alajos
kunszentmártoni áll. népiskolai igazgató.
’
áll ^lé?tC,téS’ Petrecky Mihály Jászberény külterületi
all. tanító zászlóssá lett előléptetve.
Külterületi
marab megküldeni pénztárosunknak, mert a nyomtatási
költségeket másként kifizetni nem tudjuk.
Mivel katonai szolgálatra én is alkalmassá lettem,
készséggel, örömmel
megyek édes hazánk védelmére.
Bizonyára fog akadni a lap szerkesztésére nálamnál
hivatottabb, s igy az
uj tanév kezdetén lapunk megjelenhet ’
Elkészülve —
nem i mtT
~ a le3™«zabbra is,
mikor többé
—S.;.s
eget es önzetlenséget tekintsék.
Az Isten tartsa, áldja meg hazánkat!
Veress Mihály,
felelős szerkesztő.
Jász-NagyKun-Szolnoki
Népművelés.
A JászWMoliiok megyei kir. taníeligyelőség
és tanitátestiiiet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
Főszerkesztő:
PÁPAI GYULA.
VERESS MIHÁLY.
ZvíyiX
Fomunkatársak :
Egri György,
-
Nagy Károly,
Tóth József.
Kiadja :
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület.
Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 25-én.
*
♦
Előfizetési dija :
Egész évre ...... 6 korodp.
Nyomatott: VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.
, JÁSZNAGYKUNS ZOLNOK MEGYEI NÉPOKTATÁS
X
\
.
1-12.ázám.
jan. 10-jp.n. Í25.
1914. /7.évf./.
+szept. 10.
,
z
+l.qzam,
>
.
*
,
)
\ ■
Y
’
Hiány:8;szám.
■ Borítólap:1-12.s zámhoz
a
■
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI NÉPMŰVELÉS
1914. okt. 25-1915. jun. 10.
■
/7.Vf./.
'
'
'
2-15.szám
A K1R. TANFELÜGYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
í HirlapkHyvtiri
IWvaManpfrb
VII. évfolyam.
magyary gyula
1914
1. i.
1
(A í LS^-SZ. |
VII. évfolyam.
Szolnok, 1914 január 10
. 1. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
,
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir, Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
________________ 1___________ _ ____ —---------------------Fel&ős ^szerkesztő:
|
Megjelenik?^^
Magyary Gyula, Szolnok
|
Minden hó
10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle- || Előfizetési pénzek, hirdetések és
mények Magyary Gyula felelős
hirdetési dijak Daróczy Antal
szerk. cimérejSzolnok) intézendök || kiadóhoz (1 úr ke v elküldendők
Az uj esztendő küszöbén.
Elmúlt a régi, itt van áz uj esztendő. A régi .
» szokáshoz híven most is siettünk, kik szívből, kik
sziliből boldog uj évet’kívánni egymásnak. S mert ;
tán a legtöbb ember embertársának csak színből,
megszokásból, kényszerből kívánja a boldog uj
évet i a jó Isten csak idő -alakjában ad részünkre
uj esztendőt, a boldogságot, a megelégedést azonbán nem küldi vele, mintegy figyelmeztetni akar
ván bennünket arra, hogy valamint a sziv és lélek nélküli imádságot, ugya,z ezek nélkül kívánt wboldog új év“-et sem hallgatja meg.
X
,
S igaza van a jó Istennek Mert a mindnya*
junk által óhajtott boldog uj év, boldogabb idő
valószínűleg hamarabb bekövetkeznek, ha mi em
berek egymás; iránt igazak,^őszinték, egymást ön
zetlenül, szerelők volnánk s az ál-barátság^á kép-.
* mutatás, az irigység és az egymással nem törődömség
kipusztulna közülünk, vagy legalább csökkenne kö-j
zöttünk?^
I
’
/
f
S f
•'
‘
/-
V- í
i.\ .
.
* .
■
-
.
<
■■
. ;
■ :
*
'
r
^99—1913. szám.
t
Mint minden jót,|lgy a^várva-várt-boldog u] '
esztendőt is a jóistentől kell várnunk.; de nem
süítgalamb 'módjára, hanem azon igazság szem
előtt tartása és gyakorlása alapján, mely azt mondja:
„Segíts magadon s az Isten is megsegít/
Vagyis nemcsak kívánnunk, de csinálnunk is
ikell a boldog esztendőt. Csinálnunk kell az egy
más megbecsülésé, szeretete és'támogatása által.
Nekünk tanítóknak leginkább azért késik a várvavárt boldog uj esztendőnk, mert a boldogság té
nyezői helyett a . széthúzás^ az egymás iránti
szeretetlenség — mely sok esetben gyülöltséggé
fokozódik — pusztít közöttünk.
Ha a boldog uj évet a tanítóság nemcsak szinlég,* de szívből kívánja magának, úgy legelső sor
ban a /pártoskodás szellemét űzze el magától s ne
a viszályt terjesztő , jelszavak után induljon, ne
pártokat alakítson, hanem minden erejével arra
törekedjek, hogy a közös bajok megszüntetése s
a közös kívánalmak teljesülése céljából egy tábor
ban lássa mindazpkat, akik talán most még más
más utakon, de becsületes szándékkal és fegyve
rekkel küzdöttek és fognak küzdeni az ösztanitóság
boldog uj j esztendejéért, a megelégedést hozo jobb
jövőért.
Lássuk már be valahára, hogy az év első
napján leadott vizitkártyák — vagy^frázisos dikciók által soha’; — egymás iránti szeretettel, vállvetelKmunkávalazonban mihamarabb megélhetjük/
az igazi boldog uj esztendőt.
j
- /
Magyary Gyula,
Jegyzőkönyv.
(Folytatás.)
• •[
VII.
<
y .
Muhy Sándor tanitótestületí pénztárnok jeleijitést tesz a pénztár.állapotáról, mély ^erint:
a pénztári napló szériát —
2. Kiadások,
pénztári napló szerint — /
Pénztári állomány :
a
90 f.
— *
’ '
. .
1143 K 51 f
2415' K 39 f
3 A pénztári állomány kezeltetik
takarékpénztárban
—_2210 K 55
hangverseny költségeire előleg 131 K 50 f.
Róth számlájára —.
_
64 K
94f,
kczipénztárban / <
— __
gK
40f'
a)
b)
c)
d)
-
. — 3553
Összesen : 2415 K 39 f.
mely összegből a temetkezési segélyalapot Í499
• korona illeti.
-.
I
/
*
'1
f
,
Túdomásul vétetvén, Orésk/5 Dezső főjegyző
fel szól ittatik ideigl. nyugtatványának kicserélésére,
valamint az 1913* évi költségvetésnek az 1912.
évi közgyűlés határozata szerint pénztárossal való
közlésére. *
.
VIII.. .
A budapesti X. kér. Úri' Kaszinó, dalárdájá
nak közreműködésével" 1913. julrus 2-án rendezett
(deficites) hangverseny számadását terjeszti bé elnők; s amilyen fájdalmas resignációval emlékezik
^ meg az anyagi sikertelenség okairól, épp oly mér
tékben hálával és elismeréssel adózik Komor Arnoldné asszonynak és Komor Arnold urnák mű
vészi együttes zongora-játékukért, — a budapesti
X. kér. Úri Kaszinói minden szereplő tagjának
művészi sikerekben dúsan gazdag közreműködé
sükért, valamint a szolnoki tanítótestület
fáradozásáért.
’
'
reridezőf
‘
.
< '
•
Elnök előterjesztésére a választmány többek
hozzászólása után határozatiig kimondja, hogy a
rendezett hangvérseny deficitjét egy, — ez év far
sangján rendezendő hangverseny -és táncmulatság
jövedelméből fedezni óhajtja s e rendezendő hangversenyen közreműködésre iH. szereplésre nevezett
v dalárdát ismételten felkéri s e határozat végrehaj
tásával elnökséget megbízza. De kimondja egyben,
hogy Komor Arnoldné^sszonynak és Komor Arnold urnák, valamint a budapesti X. kér. Úri -Ka
szinó dalárdájának önzetlen szereplésökért hálás
köszönetét mond s magas, művészi nívón 'álló
. .
közreműködésüket a jövőben is tisztelettel kéri.
IX.
Az Orsz. Szövetség megkeresi vm. Tanító
testületünket, hogy hivatalos lapjukra: „A Tanitó“-ra évi 8 K kedvezmépyes árban fizessünk elő.
Bár a választmány tagjainak nézete szerint
— miután az Orsz. Szövetségnek tagjai lettünk —
, :
a tagsági dijak elllenében is megküldhetné Szö.
vétség „A Tanitó“-t, mégis ez első alkalommal
í
arra előfizetni elhatározz^, megbízván az elnököt,
hogy az ^mlitett* hivatalos lapnak a tagsági dijak
fejében léendő küldését a jövőben kieszközölni
igyekezzék’
. í
' X. j'
/
’ A D. M. Kí E. 200 koronás alapítási rész
vény vásárlásával, esetleg 20 K adománnyal pá! lyázatot hirdet két tanitógyerm^k részére a ten
gerparti Cirkvenica fürdőn létesítendő, ill. már
létesített iskolai szanatórium és üdülőhely bétől*
lésére;
A választmány örömmel fogadja az ajánlatot
és ajánlani fogja á közgyűlésnek, hogy 4 évi részletben fizetendő 200 koronás alapitványnyal lépjen
;
be a DMKE alapítói sorába.
XI.
Gyerkes Mihály kartársunk az erdélyi ‘Szej,
kén egy tanítói fürdő létesítésén fáradozik.
,
Közp. választmányunk a Megyei Népoktatás
utján figyelmébe ajánlja a Kartársaknak Gyerkes
Mihály nemes törekvését
.
'
XII.
jA Fogaras vármegyei hivatalos tanítótestület
megvétele küldte hivatalos- lápjuknak jubiláns
ünnepi számát,, melynek tiszta jövedelmét a Fogar|son létesítendő tanítói internátúsra fordítják.
4
Emlitett célra 2 korona 14 fillért választmány
kiutalványoz s tantestületnek utalványon megküldi
?
XIII.
.
A Heves megyei Ált Tanítótestület a tanítói
nyugdíjtörvény revíziója tárgyában, a TÍm. MiniszTériumhoz felterjesztendő kérvénynyel kapcsolatban
felhívást intéz.
;
t
*
Bár járásköreink határozatai á Heves megyei
kartársak kívánalmaival azonos, elhatározta a vá- z
lasztmány, hogy az e tárgyú kérvényt elnök és ,
főjegyző aláírásával a vármegyei tanítótestület ne
vében a magas kormányhoz juttatja.
XIV.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövétségének program m-tervezete kerülvén'tárgyalás
alá: I. A tanítóság anyagi helyzetének javítását
célzó kérdések napirenden tartása. II. a nyugdíj
törvény revíziójának sürgőssége. III. a szolgálati
pragmatika megalkotása. IV. és főképen a tanitóegyeület által az Orsz. Szövetséghez beküldött in
dítványok és javaslatok előterjesztése képezte beható
vita tárgyát választmányunkban.
r
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító
testület központi választmánya az Orsz. Szövetség
programm-tervezptét (I: II. Ili. pontok) teljes egé- szében^agáénák teszi, a legközelebbi közgyűlésen
tárgyalandőknak kitűzi s felhívja xclnököt előadók >
> felkérésére.
AIV. pont, vagyis az Orsz. Szövetséghez be
küldött indítványok, és javaslatok közül a Békés
vm. ált. Tanítótestület által hozott határozat 1. és
’
6 ' —
•
■
c-
2. pontja provokált lassú és mélyreható vitát. Az
1. a népoktatásnak az egész vonalon való államo
sítását, 2. a felekezeti hittannak az iskolából az
egyházak körébe'utalását s a népiskolában világi
tanítók áltaT, általános emberi'erkölcstannak taní
tását célozza.
/
*
A választmányi tagok támogató hozzászólása
dacára Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő nem
tartja megengedhetőnek, hogy e két pont tárgya
lásra kitüzessék, miután már ez 1868-iki törvény
is a hittant a -tantárgyak között a^első helyre •
helyezi; az iskolák egyetemes államosítása, vala
mint a tanítóképzés államosítása pedig az egy^s ^
felekezeteknek határozott jogsérelme volna. •
Elnök és a választmány nem lát rémképeket
sem az iskolák és, tanítóképzés államosítása, sem .
a felekezeti hittannak az egyes egyházak körébe
utalását célzó kérdések napirendre tűzésében, kü
lönösen memzeti supremáciánkat illetőleg, azért
határozatilag kimondja a választmány, hogy:
•
breskó Dezső
Brózsik Pál
P. H.
vm. tanitótest. főjegyző. t
vm. tanitótest. Vlnök.
Hitelesítők:
Malatinszky Lajos, Schréder Izabella.
,
; -
Tekintettel arra, miszerint a nemzetiségi vi
dékeken állami támogatás mellett fepnálló, úgyne
vezett felekezeti iskolák item felekezeti iskoláit, *
hanem hazaellenes törekvésekre hajló nemzetiségi
iskolák, azért a tanítóképzésnek és az összes nép-’
oktatási intézeteknek államosítását magyar nemzeti
supremáciánk érdekében szükségesének tartja, e
, tételt a vallástanitás kérdésével vmegyei taíiitótestületünk közgyűlésére tárgyalásra kitűzi; egyben
alkalmat nyújt a vármegye tanítótestületének arra,
hogy á hittan-tanítás kérdésében álláspontját ki
fejthesse. E tétel- előadásával —,önkényt vállal
kozván — elnök megbizatik.
A Devecser-Városlődi r/kath. tanítótestület
nek a gyermekbiróságok felállítása és a tanítóknak
gyermekbirókká kinevezése tárgyában hozott hatá
rozatát tárgyalás alá vevén, kimondj^ a közp.
választmány, hogy :
%
az eszméhez elvileg hozzájárul (is a szerve
zést szükségesnek és kívánatosnak tartja. 4
'
y <
/
. XV.
^Indítvány nem tétetvén, Kóródy Ferencz kir.
s. tanfelügyelő ur a kézénél fekvő 3 K 10 f. ta
lált pénzt, miután tulajdonosa nem jelentkezett, a '
vm. Tanítótestület pénztárának ajánlja fel.
' .
Tudomásul vétellel elfogadtatik.
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
'
(Kmft.)
• - ■
*
í
HÍREK.
' • •
A mi farsangunk. Nincs' a társadalomnak az
a rétege, amely jobban rá volna utalva a farsangi
mulatságra, mirít a tanítóság, amelynek akárcsak >
* isteni mesterének,' csaknem örök böjt az élete. S
mégis, amig/más munkakörhöz tartozó egyének
évente többször is farsangolnak, addig A mi tanítók
. bátortalanul fogunk hozzál az évente egyszer ren
dezni szokott farsangi mulatságunkhoz is. A kasz
tunkat jellemző széthúzása vagy más az oka ennek
na sajnálatos körülménynek? elég az hozzá: nem
akarunk együtt még mulatni sem. Pedig a várme4
gyei ált. tanítótestület központi választmánya az
idén Is gondoskodni kíván ártól, hogy a tanító- 1
ság a müveit, az intelligens társadalom előtt annak
jelenlétében is megmutassa, hogy mit képes -produkáFni az összetartás, a kartársi szeretet. Február.
7-én, Szolnokon, a Nemzeti Szálloda dísztermében
\
'kiválóan magas színvonalon álló gazdag müsorrakj?
i
8
tánccal egybekötött hangversenyt rendez, amely al
kálómmal a főváros egyik kiváló dalárdája s Katona
Zoltán fővárosi gordonka művész is szerepelni fog
nak. Ez utón is felkérjük a vármegye összes taní
tónőit és tanítóját hogy a mi anyagi és erkölcsi >
javunkra, rendezendő, ezen szép mulatságon necsak
maguk vegyenek részt, de hozzák el arra magukkal
jóbarátaikat, jó ismerőseiket sőt ellenségeiket is Kü- lönösen sokat tehetnek a tarritói mulatság sikere
érdekében ■ kedves hölgy kartársaik, akiknek a kapacitálása elől egyetlen egy lovagias magyar sem
fog kitérni. Kérjük úgy őket; mint az összes kollé
. d gákat, hogy ha kell helyi bizottsággá alakulva fog- /
janak hozzá, a bálszerzés munkájához s mutassák
meg, hogy ámint képesek a rájuk bízott nebulókat
az ismeretekbe, a tudományokba, azonképen képesek
a szülőket s a tan ügybarátokat a bálterembe beve;
zetni A hangverseny műsorát a szétküldendő meg
hívókon s lapunk legközelebbi számában is közölni
fogja a rendező bizottság.
z
Újévi tisztelgések. Ujesztendő napján a vármegyei
ált. tanítótestület elnöksége tisztelgett úgy a vármegyei főés alispánnál, mint a kir. tanfelügyelőnél. Különösen meleg
viszhangra^ talált Brózsik Pál tantestületi elnök üdvözlő
beszéde Rhédeijánas kir. tanfelügyelő urnák aki megköszön
vén a tanítóság jókívánságait, azon óhajának adott kifejezést,
vajha minden tekintetben úgy látná a tanítóság vágyainak
teljesülését, amint ő azoknak teljesülését igaz szívből óhajtja.
Pőlónyi Mátyás betegsége. A legnagyobb sajnálattal
értesülhet a vármegye tanítósága arról, hogy Polónyi Mátyás igazgatótanitó, volt áll. tanitótestületi elnökünk, hetek
óta súlyos betegen fekszik. Bizton reméljük azonban, hogy
a legönfdáldozóbb hitvesi ápolás s a lelkiismeretes gyógy
kezelés elhárítja Matyi bátyánktól a kínzó betegséget. Úgy
legyen!
y
Az alispán évnegyedes jelentéséből. A december
hétvégén tartott vármegyei közgyűlés elé terjesztett alispáni
évnégyedes jelentésből a következő megdöbbentő adatokat
közöljük: Szeptember és október hónapokban a megye te
rületén meghalt nem orvosolt gyermek 23, halvaszületett 42,
veleszületett gyengeség miatt elhalt 179, gyermekaszályban
47, bélhurutban 470, tüdőgümőkórban 135, vörhenyben 57.
A feltüntetett betegségek nemei azt mutatják, hogy a halá
lozásnak ez a nagy száma csaknem kizárólag gyermekekre,
vonatkozik s igv válóban aggódva kérdezhetjük: lesz-e ma
gyar ember száz esztendő múlva ebben az országban, vagy
akkor már' csak Amerikában emlegetik az oda vándorolt
magyarok a második ős hazát? Micsoda nyomor, gondat
lanság, tudatlanság s más e féle körülmény lehet ott, ahol
a felsorolt okok miatt ily nagy a gyermekhalandóság! No
de épülnek már országszerte a Kultorpaloták I A szeptember
. és október hónapokban született kilencven, törvény télén gye
rek meg azt sivalkodja, hogy vármegyénkben sok a türel
meden hajadon.
HIVATALOS
——
RÉSZ.
j
7374. szám.
Valamennyi
községi, és izr. és hitfelekezeti elemi népiskola iskolaszéké• nek, az iskolafenntartók részéről biztosított állandó természetű
fizetés javításra vonatkozó határozatok módosítása tárgyában.
;
\
184.9411913. számú vallás és közoktatásügyi miniszteri
körrendeletét hiteles másolatban tudomásvétel és további
megfelelő eljárás végett azzal teszem közzé, hogy az 1907.
évi XXVII. tcikk. 14 §-a alapján a községi és izraelita hit
felekezeti népiskolai tanítók részére az iskolafenntartók részéről netalán biztosított avagy ezután biztosítandó állandó
természeti fizetésjavitás tárgyában hozott határozatot két
példányban ezen miniszteri körrendelkezésre hivatkozással
— a közigazgatási bizottsághoz az illető iskolaszékek mi
előbb terjesszél be. A róm. kath., ref. és ág. ev. népiskolák
l
10 —f
működési idővel biró községi és hitfelekezeti elemi népisko
lai férfi, — illetőleg nőtanitó, ellenben mindkét csoport férfitanitói a szolgálat 1—6., 8—10.? 13, 14., 18., 22., 26.,
30., 34. és 38—40. éveiben, nőtanitói pedig a szolgálat
a vármegyei közigazgatási bizottságtól-* illetékes egyházi ha
tóságuk utján veendik az ugyanezen tárgyú rendelkezést.
Szolnok, 1913. évi december hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
1—8., 10-12,15, 16., 20., 24., 28., 32., 36. és 40. évében
teljesen , azonos összegű fizetésre birnak igénnyel. Azok az
iskolafenntartó községek és hitfelekezetek tehát, melyek az.
1907. évi XXVII. t.-c. hatályban léte alatt, élve a 14 §. má
sodik bekezdésének előlidézett rendeTke^éséből folyó joggal,
7374 tfl. számhoz.
/
Másolat. „
Va"ás és közoktatásügyi,. m. kir.
Minisztertől.
84941 1913 szám, yi.'c. ó. A községi és hitfelekezeti elemi
népiskolai tanítók illetményeiknek rendezéséről szóló 1913.
évi XVI. törvénycikk érvényben hagyta az 1907. évi XXVII
t.-c 14. §-ának második bekezdésében fo Iáit ama rendel
kezést, mely szerint az iskolafenntartónak jogában áll az
államsegéllyel kiegészített tanítói javadalmazást az állami
tanítók fizetése arányában saját erejéből felemelni, anélkül, ■
Ogy ennek következtében a már megállapított államseaélv
megvonható vagy leszállítható lenne. Ebből kifolyólag a
községek es hitfelekezetek, mint iskolafenntartók ma is ioSv p’T* .arra’ h*8y ,ani,óik
az állami
tanítók fizetésének arányában saját erejükből kiegészítsék E
jog gyakoratanál természetesen figyelemmel kell lenni arra
ogy az 1913. évi XV. és XVI. törvénycikkeknek a tanítói
fizetés mennyiségére vonatkozó rendelkezései folytán az i
.
°SZÍály és fokozatba sorolt állami, valant községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók fizetése
most mar teljesen azonos s a tanítók e két csoportja között
mindössze az a különbség áll fenn, hogy mig az állami
„ tanítók valamennyi fizetési osztály és fokozatban né-y éven-'
ént addig a községi és hitfelekezeti elemi népiskolaUanitók
' iö
f'TéSI osztaly e^yes fokozataiban öt évenként lépnek
elő, amdy rendelkezések végeredménye az, hogy az emhtett
keyoporibeh tanítók fizetése között csak időlegesen van.
.
27 29. éveiben évi 200 koronával, 31—33. és 35—37 évei*
’ XT X°
PediS “patának a,
óm ; ’
9- 2|-23 --25i27. és 29-31. éveiben év
00 koronával nagyobb fizetésre jogosult, mint áz ugyanazon
tanítóik részére a fizetéskiegészitő, államsegély elnyerése
után saját pénztáruk terhére állandó természetű utólagos
fizetésjavitást biztosítottak, az 1913/ évi XV. és XVI. tör
vénycikkek életbeléptével azz-exre_vonatkozó határozataikat
szabályzataikat a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekkel
összhangzafosan módosítani tartoznak. Felhívom ezért tan
felügyelő urat, figyelmeztesse a tankerületéhez tartozó mind
ama iskolafenntartó, községeket és hitfelekezeteket, melyek e
s törvényileg biztosított szabadsággal, eddig éltek vagy ezután
élni szándékoznak, hogy a fizetéskiegészitő államsegély
kiutalása után férfitanitók részére szolgálatuknak 7., 11—12.,
15—17., 19—21., 23—25, és 27—29.. éveiben évi 200
korona, 31—33., és 35—37. éveiben évi 300 korona, —
nőtanitóik részére pedig szolgálatuknak 9., 13—14. 17—19.,
21—23.,25—27. és 29 -31. éveiben évi 200 korona, 33—35.
és 37—39. éveiben pedig évi 3Ő0 korona összegig terjedhető
•
'
utólagos fizetésemelést. biztosíthatnak az államsegély ve-szélyeztetése nélkül, ezen túlmenő javadalom biztositása esetén
ellenben a már kiutalt fizetéskiegészitő államsegély meg
felelően le fog szállíttatni esetleg meg fog vonatni; — Az
érdekelt is’'olafentartök által ily értelemben módosított sza
bályzatok, határozatok az illetékes közigazgatási bizottság
utján elém terjesztendők. 191Í évi XVI. t.-c. 17. §-a értel
mében jogukban áll továbbá tz iskolafenntartó községeknek,
és hitfelekezeteknek, hogy tanítóik lakáspénzét az állami
tanítók lakáspénze arányában saját jövedelmi forrásaikból
szintén felemeljék, anélkül, hogy ez a már kiutalt államsegély
összegére kihatással lenne. Ezenkívül módjukban áll az
iskolafenntartóknak^ hogy családos tanítóik anyagi helyzetén s
az 1912. évi XXXV. t.-c. méreteit meg nem haladható csa
— 12 —
ládi pótlék engedélyezésével is segítsenek, mely családi
pótlékot, méltányolva a családos tanítóknak a családfenntar
tással kapcsolatos gondjait, az alapfizetésbe betudni'nem
kívánom és e miatt az iskolafenntartók részére megállapított ,
államsegélyt megvonni vagy leszállítani nem szándékozom.,
Budapest, 1913. november hó 21. Jankovich s. k.
A hivatalos másolat hiteléül,
Szolnok, 1913. december hé 1-én.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
7998. szám.
13
, érte!mében, továbbá figyelemmel a
{ende,eHel kiadott iparostanonciskolaj szer
vezet 13 —18 §-aira, a tanonc mindaddig, míg taniefeje tart
(ilyennem létében is
métlő iskolába) járni, másrészről mivel sem az ipartörvénv
sem a szervezet a tanoncok életkorának felső határát nem
szabjak meg, azon a címen, hogy a tanoncok tülkorosak,
felmentés ne„m adható, vagyis a tanoncok korra, való tekintet
nélkül az előírt módon beiskolázandók.
Ezzel kapcsolatban felhívom a t. Címet, hogy a fiatal
tanoncok netáni gúnyolódásaitól a korosabbakat' oltalmaz
zak meg.
.
.
Oly tanoncokat, akik nagymérvű szellemi vagy testi
fogyatkozásban szenvednek (pl. gyengeelméjüek, vakok si
ketek. némák) és igy akikre nézve a tanonciskolái Tanítás
sikerrel nem járhat, az ipariskolai bizottság-, meghallgatása
főhatósági orvosi bizonyítvány alapján a tanonciskolába
járás alól egészben vagy részben felmentem.
Szolnok, 1913, évi december hó 31-én.
WKjueÖQ
■ '
Körlevél.
Valamennyi állami, községi, hitfelekezetí és társulati jellegű
elemi és polgári iskola Igazgatóságának, illetve vezető-táti ju
tójának a népoktatási ügyek Határidő Nyilvántartását tartal
mazó táblázat ajánlata tárgyában.
Nagy Károly Szilágy-vármegye kir. tanfelügyelője az
általa 1908-ban szerkesztett s országosan ismert „Határidő
Nyilvántartás" című munkálatát az azóta keletkezett térvé
nyek és rendeletek szerint átdolgozta és kibővítette. — A
munkálat — mely a népoktatási közigazgatásban évről-évre
ismétlődő teendőknek a pontos betartását célozza — 140-4-70
cm. méretben, 135 tétellel, táblázat alakjában jelent meg,
ára 2 K, 20 f/Beszerzését az administráció pontossága
szempontjából melegen ajánlom., Szolnok, 1913. évi december hó 28-án.
j
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
-
8051. szám.
.
■
Körlevél.
A fankerületemben levő valamennyi községi iparostanonc isk.
felügyelő bizottsághoz és igazgatósághoz, a túlkoros avagy
szellemi vagy testi fogyatkozásban szenvedő iparostanoncoknak a tanonciskolába járás alól egészben vagy részben való
4
felmentése tárgyában.
F. é. dec. hó 17-én kelt 126.227. sz. vallás és köz
oktatásügyi miniszteri rendelet alapján jövőben való mihez.tartás végeit figyelmeztetem t. Címet, hogy az 1884. évi
32
Rhédei János
■
V.
.
7
kir. tanfelügyelő.
7981. szám.
Másolat.
Az 1914. évben külföldről beszerezhető cikkek jegyzéke.
Aktafüző-gép, Anilinfestékek, Arabmézga, darabos (oldott ha
zánkban is készül) Ár, Asbestlemez, Asbestzsinór, Bársony
(plüs készül az országban) Cérnagomb, Cipőgomb, Cipészvarrógép, Csontgbmb, ETugóhuzó, Ébresztőóra (villamos 'éb
resztőóra belföldön is készül) Fénymásoló millijpéterpapiros,
^Grafit, olvasztótégely, Gummiágybetét (Billroth-batlistot ha
zánkban is gyártanak) Habkő, Hajnyirógép, Hegedühur, Hor
golótű, Írógép, Irógépalkatrészek (irógépkellékek készülnek
az országban) Kaloriméter, Kézinyomda gummiból, Légsulymérő, Litográfiái kő, Másoló vászon, Mérőpálca, (összecsuk
ható) Mikroszkóp, Milliméter papiros tekercsben (ivekben
hazánkban is készítenek) Minium (ólompapir), Nyomdakő,
Oraüveg, Palatábla, Palavessző, Planiméter, Platina Cikkek
(laboratóriumi célokra) Polyméter, Staniolpapiros, Szijgyártótür
Szivacs, Üveggyöngy, Üvegtől!, Varrótű, Varrógéptü.
A másolat hiteléül: Szolnok, 1913 december hó 27-én*
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelOgyelö.
_ — 14 —
7981. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami, községi, polgári és elemi- népiskola
helyi tanítóságának és Igazgatóságának a külföldi iparcikkek
beszerzése tárgyában.
Az 5439 913. sz. eln. vallás és közoktatásügyi minisz- .
teri<körrendelet alapján azoknak a cikkekrfk jegyzékét, ame
lyek a hatóságok beszerzéséről szóló kimutatások szerint rend
szeres szükségletet képeznek, de hazánkban ez idő szerint
elő nem állíttatnak, azzal teszem közzé, hogy a jegyzékben
felsorolt cikkeknek külföldről leendő beszerezhetésére, áz
engedélyt az 1914. év tartamára Vallás és közoktatásügyi
miniszter ur Ö Exellenciája a fent hivatkozott számú rende
letével megadta.
.
*
Azonban a jegyzékben fel nem sorolt cikkeknek .kül
földről leendő beszerzéséhez, az . 1907. évi III. törvénycikk
13 §-a értelmében az engedély jövőben is minden egyes esetbén külön eszközlendő ki.
Szolnok, 71913 december hó 27-én.
Rhédei János
a
<
;
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
■
Z. D. Tsztmkls. Be van'sorozva. Várom a többieket is.
P. I. Jszrkszils. Dettó.
Gy. I. A pénzes levélkét nem szokás felbontatlanul visszakül
deni, Ritkán is van erre alkalom. A számlákat is csak abban az eset
ben, ha sejtelmünk szerint nagyobb Összegből van azokban szó.
W. L. I. A cibaki torta a farsang folyamán előkerül.
IZ
rxlr a ”Megyei Népoktatás"
f\
| fej I n tí K mindazon előfizetői, kik
. , X
az 1912. és 1913. évi elő
fizetéssel hátralékban vannak, hogy ezen hátralékaikat,
a kellemetlenségek elkerülése végett, 8 napon belül a
Kiadóhivatalnak okvetlenül beküldeni szíveskedjenek!
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKMEGYEI
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiádóhivatala
Aj KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
• 4
\
.
a
.
—
. ■
'
•
;
\
"
V ■ ■
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
Mindennemű könyvnyomdai munkákat
szépen és ízlésesen
szolid $rak mellett
gyorsan készítek!
MAGYARY GYULA
VII. évfolyam.
1914
Előfizetési ár: egész éne 6 koron, (élem 3 koron egyes füzet ért 20 fillér.
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
TURKEVE,
DARÓCZY
ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 január 25
2. szám
JASZNAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Magyaryi Gyula, Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
^si árak: Egész évre 6 korona.,Félévre 3 korona
A lap szelleijii részét illető közle
Előfizetési pénzek; hirdetések és
mények Magyary Gyula felelős , hirdetési uuaK
narnrzv Antal
anrai
Daróczy
szerk. cimere|(Szolnok) intézendők | kiadóhoz dijak
(Túrkeve°
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
A^éltóságos Főispán Úr!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1913. évi december
havi állapotának főbb mozzanatait következőkben
vagyok szerencsés ismertetni:
h hó folyamán csak magam s én is csupán
a szajoli és pusztanagytenyői el. iskolákban telje
sítettem látogatást, mivel a halmozott adminisztfátionális teendők és pedig: tahitok, tanítónők, óvó
nők fizetésrendezése, több százra menő fizetéski
egészitő államsegély, nyugta láttamozása, több
százat tevő arcképes igazolvány záradékolása stb.
hivatalom egész személyzetének minden idejét a
hivatalos időn túl is teljesen lekötötték, annyivalinkább, meri a szabadságon levő Csikós József
segédtanfelügyelő helyettesítése iránt intézkedés
nem történt.
— 3 —
>
Hivatalom az 1913. év folyamán 12774 ügydanabot dolgozott fel s elintézetlenül• az elmúlt
esztendőről egyetlen ügydarab sem maradt.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter
ur a jászberényi és kunszentmártoni állami gaz
dasági népiskoláknál uj szaktanítói állást szervezett.
Előbbire Szép László, utóbbira Lupán Aurél szakJanitó neveztetett ki — Bérndí Sándor mezőtúri
gazd^ szaktanító Toronlálvásárhelyre tétetett s he
lyére Nagy Sándor újonnan kinevezett szaktanító
jött. Nete Ferenc.* tiszaföldvári és Márton Lajos
kisújszállási gazd. szaktanítók kölcsönösen áthe
lyeztettek.
Szakminiszter ur Kun Aladár túrkevei áll. polg.
isk. rendes tanítót saját kérelmére a marosujvári
hasonló intézethez helyezte át.
A kisújszállási közs. polg. leányiskola tantes
tülete ezen' intézet kéretei közölt önképzőkört
szervezett, melynek főfeladata a magyar irodalom
szélesebb körű megismerése lesz.
A nagykörűi gazdas népisko ai építkezés ügyét
munkába vettem és azt minélelőbb sikerhez jut
tatni törekszem. .
I
r.
A tiszainokai ref. ísLWhház fölépü.t és ren
deltetésének átadatott.
)
Tóth István a szolnoki, Legcza Mihály a jász
berényi, Marody Antal a mező un iparostanoncollhon vezetője a miniszter úrtól 200—200 korona
jutalmat nyert.
A szolnoki állami polg. fiúiskola tanfeíszerclé eire 3000 K engedélyeztetett.
Végül lehetetlen meg nem emlékezném az
elmúlt hó 21-én Tiszakürt községben tartott ovo-
dafelavatási ünnepélyről, melyen a nagylelkű ado
mányozó : Dr. Léderer Gyula urnák m. kir. vall,
és kozokL miniszter ur köszönő iratát átnyújtottam.
\
• . 1
„A modern magyar énektanitó/
Ezzel a címmel jelent meg Révfi Géza cikke a Népi S,
Lapja 50. számában. Úgy gondolom, valamennyi tanitótársam
elolvasta e mindvégig élvezetes és aktuális tanulmányt, mely
gondolatok ma, a valóságba . átültetve, — hiába minden
ellenvetéseknek — tudatosan építik meg a jövendő nemzedék
zenei intelligenciáját. Hogy mily hiányos az ember bizonyos
zenei tudás nélkül, azt legtöbbször — épen — a tanítók
hangoztatják.
'
•
A társadalmi élet megkíván minden tagjától valamelyes
zenei készséget, mert enélkül, — úgy mondják 1 — nem is
teljes az „intelligenciája!“ — Ha pedig ezt halljuk, bizony
soknak ökölbe szorul a keze, hogy épen (!) a zene nem
tudása miatt, kétségbe merik vonni az ők „általános" mű
veltségűket !! De, ez az „általános" az, ami magában hordja
— nagyon helyesen — a társas élettel való különféle kívá
nalmak szükségességét‘s így — az erreváló nevelő-oktatást.
De hadd térjek a tulajdonképeni tárgyra.
Vannak egyes kitételek a R. G. közleményében, amelyeket
az u. n. „maradiakra" vonatkoztat, de nem a kellő-tapin
tattal. Nem helyes lepocskondiázni annyi érdemes, idősebb
kartáfsunkat csupán azon indoktól vezettetve, hogy nem
tudnak a „hangjegy" után való énektanítással megbarátkozni.
Ez érthető s magyarázható is I De viszont, ha szép szerével,
módjával egyengetjük az utat a „maradiakhoz", bizonyosan
elismerik s szükségesnek fogják találni azoknak a „furfangos
pontoknak" a tanítását.
Csak csínján azokkal a „maradiakkal!" Kár annyit
molentálni őket, mert egy kis okoskodás után látni fogjuk,
hogy — az ők szempontjukból 1 — igazuk van s megmo
solyogják azokat az „ifjúit időkéből való tanítókat, akik
— 4 —
türelmes és fárasztó munka után tudnak
hogy tanítványai „hangjegyről“ énekének.
azzal dicsekedni,
És most lássuk a — „maradiakat!" Hogy miért kapta
sok kollégánk ezt az épen nem hizelgő jelzőt, mindannyian
tudjuk: „hallás" után tanítanak — énekelni!
Az 1905. évi Tantervben foglalt céloknak megfelelnek.
Igenis megfelelnek, ugy az alaki, mint tárgyi céloknak. Ép
úgy nemesíti, neveli érzelmeit s ugy megtanítja a dalt a
tanulóknak, mint azt' a Tanterv megkívánja. De, — persze:
itt á bibi f — ezeket a célokat a „maradi", csak „hallás"
utáni tanítással éri el; már pedig a Tanterv azt is mondja,
hogy a tanulóból önálló énekest neveljen a tanító, (aminek
később sok hasznát látja) Igen, de ha a Tanterv ebbeli
kívánságának akar eleget tenni, ugy „hangjegy" után kény
telen tanítani. És mi lesz az eredmény? Amennyire önállóvá
tette a tanuló énektudását, ép olyan mértékben ellentmon
dásba került a — Tanterv céljaival! ?
* Szomorú tényként állapíthatják meg, hogy a népdal
mind gyérebben jelenik meg zeneirodalmunkban. R. G. sze■ rint a banális kabarédalok kezdenek hódítani. Nem is annyira
banálisak azok, mint időszerűek s ez oknál fogva — szük
ségesek. Modern időket élünk. Nem csodálkozhatunk, ha a
kanász gyerek a Zerkovitz- „Trombitás" kupléját fütyüli a
mezőn. És hogy miért terjedhet el ilyen széles rétegben a
banális dal, annak oka egyszer-másszor a fülbemászó meló
diában, kellemes, sokat mondó ritmusában s a frivol szö
vetségben rejlik..
í
És most, — e kis intermezzó után — folytassuk a
„maradi" okoskodását.
Mondjuk, hogy önálló énekest faragott a — Tanterv
hez híven —.a tanulóból. Megadta a készséget ahhoz, hogy
holmi „banális" dalokat lapról‘énekeljen s ezzel érzelmeit,
szunnyadó s fejlődő ösztöneit egy csapással oly irányba
terelje, mely lelki folyamatokba tudatosabbá válnak, bizonyára
nem fogi a modern idők gyermeke olyan erkölcsi elveket
4 vallani, mint amilyeneket ők vallanak, akik pedig szintén
| „maradiaktól" nyertek énektanítást — „hallás" után. Ha
■
.
J
?
'
.
í
■
'
■
■
annyira, féltik a népdalt, miért a hangjegy? Hisz’ ehhez
nem kell kotta! ? Hallás után is csak megtanul a tanuló
mindent, még „banális" dalokat is; hát akkor miért vigye
szándékosan lejtőre a tanuló erkölcsi érzéseit? A nép egy
szerű fia, az ő. gondolat — s érzelmi világában mindig
teremt dalokat, gyönyörűeket, hangjegy-tudás — nélkül 1 De
nemcsak ez a természetes lelki sajátságu ember önti — ön
kéntelenül — dalba érzelmeit, hanem az intelligensebb elem
is. Mindig örök-szép maradnak a „Csak egy kis lány van a
Világon" „Ritka búza" stb. c. dalok, igazi népdalok, me
lyeknek szerzője abszolúte nem értett a Hangjegyhez!? S
ők, ha nem is hangjegy után, de mindannyian megtanulták
s örömest átadták a tanulöseregnek, híven, eredetien, —
„hallás" után.
Már most kérdi: ő szolgáltassa az eszközt az erkölcsi
törvényekbe ütköző dalok elénekléséhez a — Tanterv alap
ján ? Ez ! volna az az énekkészség, amit a hangjegy ^nyújtana!
. íme, egy „maradi" !.... Mondtam: csak csínján azok
kal a „maradiakkal"!..
< (Folytatom)
Újhelyi András
•
áll. tanító.
*
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanító.
f
„A gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó janitót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond."
Felméri L.
Mielőtt létrehozta volna a Teremtő a láthatói világot,
kitűzte előbb annak a célját, megalkotó és maga elé idézte a
teremtendő világ képét. Azután megteremtő a szükséges anya-
7
j
•
got s azt, valamint a tért és időt is végtelen bölcsességgel
beosztotta és csak az igy megállap.tott s a célnak legtökéletesebben 'megfelelő művészi tervezése nyomán látott az alkotás
nagyszerű munkájához.
• Az alkotó eme mesteri tervezese világosán meglátszik a
térben elhelyezett teremtmények rendszerein s a természeti
dolgokon végbemenő időbeli változásokon, vagyis az okok
és okozatokon, mint megannyi természeti örök törvényeken.
A Teremtő ezzel mintegy példát s utat mutatott, hogy az ál
tala halhatatlan lélekkel, ésszel, és szabadakarattal felruházott
ember is minden cselekedetét hasonló tervezés szerint eszkö
zölje kitűzött céljainak elérésére.
Ugy; az egyes emberek, mint a társadalmak, vagy az
állam, mint összesség, minden véghezviendő, cselekvésökkel
és józan törekvésükkel bizonyos, kitűzött célokat iparkodnak
elérni. E kitűzött célok pedig csak az előre jól átgondolt és
megállapított rendszerek s a körülményekhez mért okos ter
vezések alapján érhetők el. gppen azért minden foglalkozás
nál, u. m. a földmivelésnél, iparnál, kereskedelemnél, továbbá
a művészeteknél és tudományoknál, az iroda'omnál, szóval
minden cselekvésnél s igy a tanításnál és nevelésnél is bi
zonyos mesterséges rendszert kell felállítanunk és előre ké
szített tervezés nyomán haladnunk, hogy célunkat mennél
\
tökéletesebben elérhessük.
Mivel pedig most az iskolai tanítás és nevelés terveze
téről van szó, azért elő fogom adni röviden a tanterv fogal
mát és szükségességét, továbbá áz állam jogos befolyását az
iskolai oktatásra és nevelésre, végre, hogy a kérdőtételre
megadjam az- érdemleges feleletet, ki fogom fejteni az állam
ellenőrző közegénekta tanítás és nevelés szempontjából a tan
tervre való jogos, sőt kötelességszerü^beavatkozását.
j .
I. A tanterv fogalma.
Tanterv alatt értjük az iskolafelügyeleti jogot gyakorló
hatóság által megállapított tervezetet, amely magában foglalja
az iskolai tanítás és nevelés által biztosítandó cél meghatá
rozásait, a tanítás tárgyait, ezek tartalmát és terjedelmét, végre
az egyes tárgyak tanítására fordítandó heti, órákat.
A tanterv kétféle: általános és részletes. Az általános
tanterv az egész évi (osztálybeli) összes anyagot főbb voná-
-
j
•
sokban, a részletes tanterv pedig a heti, sőt napi, illetve
óránkénti feldolgozandó anyagot sorolja fel.
Manapság már minden müveit államban meg vannak
állapítva a részletes tantervek, melyek azonban időről-időre
felülvizsgálás alá kerülnek. A szakemberek egy része nincs
megelégedve a mai tantervekkel, épen azért világszerte napi
renden vannak a tantervek felülvizsgálása és a javítása iránti
követelések. Majdnem minden országban általános a panasz
a tanulók túlterhelése miatt, amelynek okául a tantervek nagy
ismerethalmazát, ezek sokféleségét, a tanítás merev szakrend
szere folytán előállott szerteágazó ismeretközlést és a módszer
fogyatékosságát emlegetik. Igazuk is van. Mert a mai tanitástervezetekben felsorolt anyagok mind mennyiségileg, mind
minőségileg, nem annyira az életreható gyakorlatiasságot, mint
inkább csak az üres elméletet szolgálják.
Hazánkban az összes iskolák részére az állam rendeleti
utón állapítja meg a tantervet. Kivételt képeznek pl. a ref.,
ág. ev. stb. :— vagyis az úgynevezett autonóm hitfelekezetek
iskolái, mivel ezek részére, bizonyos előbbi viszonyok folytán,
az illető felékezetek főhatóságai állapítják meg a tantervet.
De ha az autonóm felekezetek iskoláik fenntartásához államsegélyt vesznek igénybe, akkor azok is kötelesek az állam
I tantervéhez alkalmazkodni. Ellenkező esetben elvesztik az
A államsegélyt és az általuk kiállított iskolai bizonyítványok
sem ismeretnek el,ami rendén is való.
II. A tanterv szükségessége.
Hogy a tanítás eredményre vezessen, feltétlenül szük
séges, hogy a tanító a lelkében már előre megalkossa leen
dőinek a tervét az előre beosztott, élrendezett tananyaggal és
munkaidővel. Ily előre megállapított és a gyakorlati kivitelbe
átvitt tanterv nélkül egy iskola sem viheti sokra a dolgát.
ébb és legbuzgóbb tanító sem képes
Éneikül meg a .—o—,— ,
-.
oly sikert felmutatni, mint a tervszerű tanítással. Vannak ugyan
tanítók még ma is, akik csak a lelkűkben hordott terv sze
rint járnak el tanításukban és nevelésükben, emiatt azután
minden határozottabb terv nélküli szerte csapöngásokból,
szeszély- és ötletszerű kapkodásból áll csalt eljárásuk s így
kellő eredményt okosan várni tőlük nem is lehet. Epén ez
- 8 -
>
9 —
okból törvény és miniszteri rendelet által van előszabva az
5
iskolai tanitástervezet.
*
Az iskolától várt kellő eredmény céljából megkövetelik,
hogy minden tanító a hatóság által megállapított kész tan
tervhez tartsa magát, vagy legalább ily tanterv nyomán — a
hatóság utasítása szerint — maga készítsen iskolája viszo
nyainak. megfelelő tantervet, mellyel a tanítás ugy szabályoztassék és rendeztessék, hogy annyi tananyag, amennyit a
népiskola természete, a növendékek tehetségei, előképzettségei,
jelenlegi és következő életviszonyai és szellemi szükségletei
igényelnek, ugy dolgoztassanak fel, hogy minden éppen al
kalmas időben és osztályban az előzményeknek a követke.zendőkkel szerves összefüggésében ugy tanitassék és gyako
roltassák, hogy a tanítás és alkalmazás s a külön tárgyak
egymásba vágjanak. Eszerint a jó tantervnek magában kell ■
foglalnia a tanítás és nevelj összes elveit. Ily tanterv kidol5 gozásában, különösen figyelembe veendő: az osztály; a tan
anyag, a tanitásrend és az órabeosztás.
Szükséges tudnunk, hogy minden év junius hónapjá
ban be kell jutatnunk a következő tanévre szóló — vakáF a
4n«gunkkészitette — tanfervet és órarendet a királyi tanfe- .
lügyelőnek, láttamozás és jóváhagyás céljából. A hitfelekezeti
iskoláknál a kir. tanfelügyelő megengedheti,kivételesen, hogy
helyette az illető helyi, megbízható, iskolahatósági elnök láttamozza és tetszése szerint jóváhagyja a hozzá évről-évre bemutatott osztályok tantervét.
Megjegyzendő, ho^ nem elég a tantervet csak elkészí
teni és jóváhagyás végett bemutatni, azután a szekrénybe
vagy az asztalfiókba zárni, Jianem elengedhetetlenül szükséges, hogy az abban fogiáit tanitásmenetet a tanító hűsége
sen kísérje Óráról-órára. Evégből a tanterv folyton szemei
előtt legyen, akárcsak az épitésnél a munkavezetőnek az ő
tervrajza. Mert tanterv nélkül a legkitűnőbb tanító is nagyon
könnyen eltévedhet a tanítás 'amúgy is szövevényes, útvesztő
labirintusában.
Azt hiszem, hogy az itt röviden elmondottakból is eléggé
kitűnik a tanterv szükségessége, épen azért feleslegesnek is
tartom annak fontosságát és nagyhorderejét bővebben'fejte
getni, hanem most már áttérek másra.
(Folyt, köv.)
. H 1 R E K.
A jegyzőkönyv XIV. pontjához.
A „Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei ' Tanítótestület”
központi választmányának 1913. évi november hó 5-én tar
tott üléséről e helyen, az előző két számban közzétett jegy
zőkönyv fennt jelzett pontja — a népoktatás államosítására /
és a felekezeti hittanra vonatkozó részében — helyesbítésre
és kiegészítésre szorul.
,
, ,,
> Helyesbítésre szorul azért, mert ennek a két tételnek
én nem a tárgyalásra kitűzését tartottam s illetve tartom me» nem engedhető“-nek, hanem az oly értelmű és oly irá
nyú tárgyalásátmely a meglevő törvényes ‘állapotoknak, a
felekezeti békének áldatlan felkavarását jelentené.
Kiegészítésre szorul azérfi mert a jkönyv nem is érinti
azt a —"talán mégis el nem hallgatható - ténykörülményt
hogy a választmány jelenlévő tagjai mondhatni kivétel nélkül
idegenkedéssel fogadták-^zt a gondolatot, mely a hittannak
az iskolákból való kiküszöbölését célozza.
Sőt a tétel előadására önként vállalkozó elnök mintegy
garantálta,-hogy a közgyűlésen sem akad bive ennek az
."^Ezekből önként következett azon indítványom, hogy ha ' (
már valóban ilyen „támogató” a hangulat: akkor húrozzon
■ a választmány logikusan akként, hogy a
két kétségtelenül erősen érintő ama tételt ^gyalás nélkül
egyszerűen, csak szavazásra „tűzi" a közgyűlés elé. (Ha nem
való kitűzést tar
talmazó határozat: egyhangúlag, szavazat-többsége .vagy
h02V •> _ erről sincs szó a jegyzőkönyvben, sőt én arra
tudok visszaemlékezni, hogy azt a határozatot az elnök
valamelyes formában a választmányi ülésen kimondotta volna.
’ A tárgy” hűség és a legyzőkönyv teljessége szempont-,
jából szükségesnek tartottam ezeket a fenntidézett jegyzőkönyv,
ponttal kspcsólatban megjegyezni.
Szolnok, 1914 január hó 21.
1
. ;
Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
- 10 —
— 11 ~
A vidéki kartársak szives figyelmébe. Felkérem a
vármegye területén működő igen tisztelt kartársalrriat, hogy a
városaikban, községeikben, gyűléseiken folyó kultürmozgal' makrói, eseményekről & lap részére tudósítást küldeni szí
HIVATALOS RÉSZ.
veskedjenek. Különös, de úgy van, hogy pl. az alföldi ma
gyar közművelődési egyesület vidéki működéséről a „Nemzeti
iskola" utján értesülhet a megye tanítósága. Annál is inkább
kérem a tudósításokat a lap részére is beküldeni, mert a
„Népművelési Bizottság" elnöke a kir. tanfelügyelő ur lévén,
ha tőle szerzem be a . lap részére az adatokat, őt öndicséret
tel, engenKpedig hizelgéssel, vagy tudom is én mivel gyanú
síthatna meg a most dívó erkölcsbiráskodás. (Nevezzük an
nak 1) A tudósításokat esetlég csak vázlatosan kérem megírni.
i
>
♦
/
Szerkesztő.
A mi mulatságunk. A legnagyobb buzgalommal fára
dozik a szolnoki rendezőség azon, hogy a február hó 7-én
megtartandó mulatságunk minden tekintetben jól sikerüljön.
Nagyon kívánatos, hogy a vidéki kartársak is vegyék ki ré
szüket a bál anyagi és erkölcsi sikerét biztosító munkából.
A már szétküldött s az itt is leközölt műsorból is meggyő
ződhetik mindenki, hogy a mulatság magas színvonalú lesz.
Ezért, de erkölcsi kötelességből is/ legyünk rajta mindnyájan,
hogy a mi bálunk legyen a farsangi mulatságok legsikerültebb mulatsága. — Hangversenyünk műsora: 1. Szabadság
dal Kückentől. Énekli a kőbányai úri dalárda, vezeti Pálmai
Kálmán. 2. Felolvasás : Tartja Minké Béla. 3. Magyar nép
dalegyveleg Várfölditől. Énekli a kőbányai úri dalárda, vezeti
Kiss Károly. 4. Chopin E dur és E mól valcer, zongorán
játsza Herendi Böske. 5. Hardangeri nászút, svéd dal. Énekli
a kőbányai úri dalárda, vezeti Pálmai Kálmán. $ Gordonka
zongora kísérettel. Előadja Katona Zoltán, kíséri Kiss Károly.!
7. Falu végén kurta korcsma. Énekli a kőbányai úri dalárda,
vezeti Kiss Károly. 8. Páris ifjai. Verditől. Énekli Brózsik
Pál, zongorán< kiséri Herendi Böske. 9. Magyar dal, melo
dráma Szövegét irta Herodek F., zenéjét szerzetté Kerner F.,
szavalja Pálmai Kálmán, Jérfi far, zongora és harmonium
kísérettel.
7493. szám.
।
Valamennyi
állami népiskola Gondnokságának, illetve igazgató (vezető)
tanítójának az állami elemi népiskolák uj számadási rend
tartása tárgyában.
A 164 730,913. sz. alatt kelt, vallás és közoktatásügyi
miniszteri körrendelet — a fenti tárgyban 6.128|913. sz. alatt
ezen hivatalos lapban f. é. október 25. számában közzé tett
rendelkezésem kiegészítésére tudomásvétel és szoros alkal
mazkodás végett — hiteles másolatban közlöm.
Felhívom Címet, hogy a (számadási főkönyv bekötésé
nek és az iskola leltárába történt felvételének megtörténtéről
hivatalomhoz tegyen mielőbb jelentést.
Szolnok 1913. évi december 6-án.
Rhédeí János
kir. tanfelügyelő.
7493 tfi. számhoz.
Másolat.
A vallás és közoktatásügyi magyar királyi Minisztertől.
164.730)913. szám. VI.|á. A folyó évi augusztus hó 29-én
44040. szám alatt kelt és az állami elemi népiskolák szám
adásaihoz használandó nyomtatványok tárgyában kiadott
körrendeletre több oldalról hozzám intézett jelentésekből
arról győződtem még, hogy a kötelezőleg életbe léptetett
uj számadási rendtartás és az ahhoz való nyomtatványokra
nézve nem minden tekintetben egyöntetű és nem mindenkor
j helyes az eljárás. Minthogy kiváló súlyt kell helyeznem arra,
hogy az iskolai pénz és vagyonkezelés ellenőrzésére is első
sorban hivatott kir.-tanfelügyelő urak minden kétséget ki
zárón teljesen egységesen járjanak el, ennélfogva a fent
jelzett, körrendeletem kiegészítéséül az alábbi . ismertetést
teszem közzé: Az uj nyomtatványok elsősorban azt célozzák,
hogy az állami elemi iskolák p^nz és vagyonkezelése minél
egyszerűbb, könnyen megérthető és amellett pontos legyen.
Ez okból az a rendeltetésük, hogy a régi napló és főszám-
- 12 —
,
.
adási rendszerből az egyszerűbb naplószámadás rendszerébe
vezessenek át. Első teendője minden állami elemi iskolai
igazgató-tanítónak és gondnoknak, hogy a m. kir. tudo
mányos egyetemi nyomdától ivenkint 6 fillérért beszerezhető •
bevételi és kiadási rovatozásu, a körrendeletben B
és C
•I. jelzéssel említett nyomtatványokból egy oly „számadási
"főkönyvet" köttessen egybe, amely előre láthatólag legalább
öt.egymásutáni tanévre elegendő. Egy két taherős iskolák
részére mintegy 20 bevételi és 49 kiadási rovatozásu beliv
kötendő.egybe, ugy hogy a könyv első felében tisztán a ki
adások bejegyzései foglaljanak helyet. Nágvobb iskolák
részére megfelelően több "Ívből • álló számadási főkönyvet
berendezni, mert a hosszas használat alatt a számadási
főkönyv nagyon ki van téve a megrongálódásnak. A szám
adási főkönyv lapszámozandó. Elő oldalon feljegyzendő,
hogy hány lapot tartalmaz, ugyancsak az első lapon kell
feljegyezni, hogy hányadik lapon kezdődnek a bevételek és
hányadik lapon a kiadások feljegyzései. Ezt minden tanév
elején meg kell állapítani és feljegyezni. A folyó tanévben
már befolyt bevételek és tett kiadások az eddigi naplóból
az uj számadási főkönyvbe átirandók, az ezutáni bevételek
és kiadások pedig már az uj könyvbe jegyzendők be. A
számadási főkönyv megőrzésére és vezetésére nézve az év
végén abból kiírandó és a körrendeletben A -|. jelzéssel
említett két ívből álló számadás nyomtatvány hátlapján lát
ható a részletes utasítás. Az ott foglaltakon felül különösen
hangsúlyoznom kell még, hogy ezentúl az egyes iskolák
„számadási főkönyvei" fognak feltétlen hitelességgel bírni
minden az iskolák pénz és vagyonkezelése körül előfordul
ható esetleges szabálytalanságok, számadási bonyadalmak
tisztázására vonatlcózó ügyek elbírálásánál, mely okból a
bekötött és lapszámozott „számadási főkönyv" az iskolai
leltárba felveendő s azért, illetőleg az abba bejegyzett adatok
helyességéért, az állami iskolai gondnokságok egyetemlege
sen és teljes anyagi felelősséggel szavatolnak. Az iskolai
,.számadási főkönyvbe" az iskolát érintő összes, már meglevő
- értékeket és az évenként befolyó összes jövedelmeket ponto
san be kell Sjegve^nL Más pénznapló azonkívül nem veze
tendő. Az évenkénti beirási dij jövedelem és az abból tőké
sített „könyvtár alap" vagyon álladéka a könyvtári célokra
tett kiadások a „számadási főkönyv" bevételi 1. és 2. illetve
a kiadási 5, még az egyébb az iskolával való kapcsolatos, de
nem mindenkor tisztán az iskolai célt szolgáló bevételek ala
pok, alapítványok vagyon álladéka és azoknak jövedelmei,
továbbá az ezek terhére eszközölt kiadások és bevételek 8 ,
és 9, illetve a kiadási 13-ik egyenesen erre a célokra szánt,
vagy a nyomtatványon üresen hagyott, a szükség szerint a
számadó gondnok által megnyitandó pénzhasábokra jegyzen
dők be. Ha akár a könyvtári, akár más alapok címen kezelt
takarék betétek felhasználás alá nem kerülnek, akkor a ta
karékban gyümölcsöztetöleg elhelyezett összegek, továbbá az
esetleges értékpapírok névértéke is a számadási év végén,
mint maradvány jelentkezik, mely a következő évi számaeási naplóba változatlanul átvezetendő. Az ifjúsági és taní
tói könyvtárak céljaira szolgáló beirási dijak esetleges ma
radványait nem külön . tanítói és külön ifjúsági könyvtári ,
alapcimeken kezelendők, hanem együttesen könyvtár alap
címen. Végül még megjegyzem, hogy a beirási dijak fel
használásáról, minthogy az a rendes számadási pénznaplóban
amúgy is elkülönített pénzrovatban kezeltetik, külön elszámolást
készíteni nem kell. Budapest, 1913. évTtlöyember hó 25-én.
4A miniszter rendeletéből; Dr. Szűcs István s. k. miniszteri
titkár.
A hivatalos másolat hiteléül.
Szolnok, 1913. évi december hó 6-án.
Bogárdy Antal
. kir. s. tanfelügyelő. v
. 423. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi áll. el. népiskola
igazgató- és vezetőtanitójának.
Az Ifj. Könyvtárak iskolánként eddig használt törlesztésiivét’vall. és közolt. miniszter ur Önagymé.ltósága mellőzen
dőnek rendelte s a teljesített törlesztésekről nyilvántartás ve
zetését — az iskolák .részéről bemutatott posta befizetési lapok
vagy nyugták alapján — hivalalom teendői közé sorolta.
— 14 —
■ ' Felhívom azért a Címet, hogy iskolája törlesztés alatt lévő
ifjúsági könyvtár, vagy kiegészitésérőbaz alábbi minta szerint
kimutatást szerkeszteni s a 2171-913. sz. körlevelem kapcsán
beterjeszteni szíveskedjen.
Ha iskolájának többféle tipusu könyvtára van törlesztés
alatt s különböző időben küldve, minden típus, vagy kiegé
szítés külön külön tüntetendő fel; ha azonban ugyanazon
gondnokság alá tartozó külön körzetben (külterületi, tanyai
stb.) iskolának több, de egyforma tipusu s egyidőben érkezett
könyvtára van, azok együtt veendők f 1.
Ismételten felhívom Címet, hogy a törlesztési részleteket,
I minden év október hó végéig fizesse ki s a befizetési lapo
kat január hó 15-ig küldje be hivatalomhoz.'
Szolnok, 1914 január hó 21-én.
K
f
A 176245—913. sz. vkminiszteri körrendeletét tudomás
vétel és szoros alkalmazkodási végett hiteles másolatban kozéteszem.
Szolnok, 1913. évi december hó 26-án.
.
.
Kir. ‘tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s» tanfelügyelő.
\
kir. tanfelügyelő.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 176245
1913V1 b. Szám. Az 1907. évi III. t.-c.-ben, továbbá a hazai
tanszeripar pártolása ügyében kibocsátott 1907. évi 8886^^rendeletemben foglaltak kapcsán felhívom tanfelügyel u ,
értesítse szigorú miheztartás végett a felügyelete ala tartozó
állami és községi iskolák igazgatóit hogytekmte,el iazon kö
rülményre, hogy a zsolnai üveggyár r.-t. zsolnai gyaraban
most *
ár hazai gyártmányú laboratóriumi üvegek is készül
A befizetett részle
tek felsorolása
*A kifize
tés ideje
UJ
(
Másolat
-i állami elemi népiskola törlesztés
^latt lévő ifjúsági könyvtár típus, illetve kiegészítésről.
év hó
pártolása tárgyában.
Rhédei János
A ......
A könyv
tár ára
állami és községi jellegű elemi és polgári iskola Igazgatójá
nak a zsolnai üveggyár laboratóriumának uveg-teimekeinek
»
Kimutatás
-ó
Valamennyi
- •
423. számhoz.
E
7943. szám.
év hó «
A részlet
összege
K
JEGYZET
nek és ezért az idevágó szükségletek a hazai ipar u jan
fedezhetők, a vezetésükre bízott tanintézetek részére szükséges
laboratóriumi üvegeket ezentúl kizárólag ezen hazai készítményekből fedezzék.
.
•
Külföldi eredetű laboratóriumi üveg készítmények abvezetöleg idézett rendeletem értelmében ezentúl csakis itte
részről kieszközölt előzetes engedély alapjan szerezhetők
.
! f
*A megelőző
tanévekről
a pén tár
naplóba ve
zetés ideje
'Budapest, 1913. december hó 12. A miniszter helyett.
Benedek s. k. államtitkár.
A hivatalos másolat hiteléül.
Szolnok, 1913. évi december hó 26-án.
Kóródy Ferencz
kir. s.
tanfelügyelő.
— 16 —
7617. szám.
z
— 17 —
X
alapítványi gondnoknál az iskolai, illetve tankerületi igazga
tóságok utján nyújtandók be.
Kelt Magyaróvár, 1913. évi december hó 5.
A Nunkovich András-féle alapítvány gondnoksága.
. F
Körlevél.
A 188295 913. sz. vkminiszteri körrendelet alapján a
Nunkovich András-féle alapítványnál megüresedett ösztöndíjra
vonatkozó pályázati hirdetményt tudomás végett egész terje
delmében közéteszem.
Szolnok, 1913. évi december hó 11.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc
kir. s. tanfelügyelő.
217. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok
Másolat.
188295—1913. vm. számhoz.
Pályázati hirdetmény
állami
iskola
vagy nyugtatványt nyilvántartásba vezetés céljából haladék
talanul, a jövőben pedig január hó 15-ig-mutassák be.
Amely iskolák részéről a könyvtár költségvetés jóvá
hagyás végett s a IX. sz. kimutatás beterjesztve nem lett
volna, abbeli, kötelezettségeiknek azonnal tegyenek eleget.
Netáni késedelemért az igazgatótanitó és könyvtár
kezelő tanító urak egyetemlegesen felelősek.
Szolnok, 1914. évi január hó 9-én.
a Nunkovich András-féle alapítványnál 1913. évi szeptember
hó 1-től kezdődőleg megüresedett 2 (kettő) évi 200—200 K-s
ösztöndíjra.
• „
' í
.
Ezer) ösztöndíjban az alapító végrendeletéhez képest
mindenek előtt azon tanuló ifjak részesittetnek, akik az ala
pító rokonságából származnak, ha tanulmányaikban csak kö
zépszerű előmenetelt tesznek is; és pedig az elérni iskolai
tanulmányok megkezdésétől tanulmányaik befejeztéig.
Az ösztöndíj félévi részletekben folyósittatik Lés pedig
minden év február és julius havában.
Azon esetre azonban, ha az alapító rokonságából leszár
mazó ily ifjak nem volnának, va$y nem jelentkeznének, vagy
végre a rokonság leszármazást igazolni, nem tudnák, az ö^
töndijban más szegénysorsu és atyátlan árva tanulóul^*
valamennyi
Vármegye
tekintetes gondnokságának, illetve állami elemi iskolai igaz
gató- és vezető tanító urnák.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Önagyméltósága 1913. évi 39226. számú rendelete folytán felhívom a
Címet, hogy az állami elemi népiskolák részére a vallás- és
közoktatásügyi miniszter .ur által a beirási dijak terhére
megrendelt és még törlesztés alatt álló összes könyvtárak
árának a folyó tanévi részletéről a postabefizetési lapokat,
Rhédei János
,
kir. tanfelügyelő.
239. szám. -
Körlevél. > t
,
részesittetnek.
A pályázati kérvények a következőleg szerelendők fel:
1.
Rokonoknál: a rokonságot kitüntető kimutatással.
2. Nem rokonoknál: a szegénységet és árvaságot tanú
sító bizonyítvánnyal.
3.
Valamennyinél: a tanulónak születési és
4.
Ugyanannak iskolai bizonyítványával.
5. A kérvények Moson vármegye közönségéhez, mint
pártfogóhoz intézendők és 1914. évi március hó 31-ig alulirt
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami és községi
kisebb fokozatú gazdasági népiskola* gondnokságához és
iskolaszékéhez, — igazgatójához, tanítójához és tanítónőjéhez.
Kir. tanfelügyetöségi iskolalátogató megbízása iránt.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur ő Nagyméltósága
19)3. évi december hó 14-én 157434. sz. a. kelt rendeleté
vel Nagy Károly kunszentmártoni önálló gazdasági népisk. igazg.-szaktanitót a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye te
rületén fennálló kisebb fokozatú gazdasági népiskolákra
vonatkozó hatáskörrel a kir. tanfelügyelőségi iskolalátogatód
tisztelettel megbízta.
— 18'—
kir. tanfelügyelő.
7828. szám.
Körlevél.
Valamennyi áll. el. isk. gondnokságához, községi és hitfelekezetf iskolaszékekhez és uradalmi el. isk. fenntartókhoz, a
nyugdíjazás alkalmával felmerült orvosi dijak szabályozása
tárgyában.
A nagym. vallás és^özoktatásügyi miniszter urnák f.
é. 177.337 sz. i^delete folytán az elvi jelentőségű határo
zatát alkalmazkodó tudomásulvétel céljából következőkben
közlöm :
„Az orsz. tanítói nyugdíj — és gyámintézet kötelékébe
tartozó tanítók nyugdíjba lépésének szükségességét és jo
gosságát az 1875. évi XXXII. t. c. 40 §-ában foglalt ren
delkezéshez képest a kir. tanfelügyelők elnöklete alatt működő
vármegyei állandó vegyes nyugdijbizottságok állapítják meg.
Az ezen bizottságokban orvosszakértőkként eljáró or
vosok részéről igényelhető szakértői dijak mindezideig nem
lévén szabályozva, jövőben leendő miheztartás végett az
alábbi díjszabást állai ítom meg:
K'
1. A nyugdíjazás alá vont tanítók szolgáíatképességének,_ vagy szolgálatképtelenségének megállapítása tekintetében
az állandó vegyes nyugdijbizottság kebelében "teljesített or
vosi vizsgálatért a lelettel és véleménnyel, vagy a kívánt
pótvéleménnyel együtt vidéken 8 koronát, Budapesten pedig
10 koronát állapitok meg.
2. Az. elmeállapotnak a szolgálatképesség, vagy szol*
gáldtképtelen-ség megállapításával kapcsolatban teljesített meg*
figyeléséért — tekintet nélkül a megfigyelések számára — a
részletesen indokolt véleménnyel, vagy pótvéleménnyel együtt
40 koronát szabok meg.
3.
A szolgálatképesség, vagy szolgálatképtelenség meg-'
*
.
. ! f
állapításával kapcsolatban teljesített laboratóriumi (gorcsövi
és hasonló munkával járó) vizsgálatért a véleménnyel, vagy
a kívánt pótvéleménnyel együtt 20 korona állapítandó meg.
4. A lakóhelyen kívül teljesített orvosi vizsgálat ese
tében az utazási illetmények (napidij, útiköltség) a Vili,
fizetési osztályba sorozott állami tisztviselő teljes - utazási
illetményei szerint állapitandók meg.
A 2. és 3 alatti esetekben a 40 koronán/ illetve 20
koronán felül az 1. alatt meghatározott dij meg nem álla
pítható.
Az ezen díjszabás szerint megállapítandó dijakat az
eljárt orvos által összeállított és az illetékes kir. tanfelügyelő
részéről igazolt díjjegyzék alapján az orvosnak a kir. tan
felügyelő ez iránti felterjesztése kapcsán a vallás és köz
oktatásügyi miniszter az orsz. tahitói nyugdíj- és gyámalap
terhére utalványozza ki.
Szolnok, 1913. évi december hó 19-én.
Rhédei János
Rhédei János
*
■
■
Erről Címedet tudomás és szives alkalmazkodás végett
értesítem. .
Szolnok, 1914. évi január hó 1-én.
**
kir. tanfelüg elő.
Szerkesztői üzenetek.
í,
.
4
V. L. Czibakháza. A kedves kolléga ur vezetése alatt működ)
derék tűzoltók parancsát mi is méltányoljuk Bizony nagy baj, ha a
fecskendők nem hordanak már jól, uj fe skendőket meg sem társadalmiutón, -sem az államtól nem képesek beszerezni. Elő a régi tapaszta
latokkal s talán megjő a kívánt siker. Égy pár jó mulatság rendezése stb.
Kiváncsi. Medgyesy Géza 191i. január 25-én 92 szavazattal vá
lasztatott meg“s-olnoki főkántoná. Megerősítése a váci püspökségtől
999 1911 sz. a érkezett le a- következő szövegezéssel: Jóváhagyom és
megerősítem a 4706 908. sz, püspöki rendelet értelmében. Vác, 1911
febr 25. gr. Csáky.
S.
D. A ejvizviccek hál Istennek apadóban vannak
< K
14
I
j
i
i* i
|
a/„Megyei Népoktatás"
inindazon előfizetői, kik
az 1912. és 1913. évi elő
fizetéssel hátralékban vannak, hogy ezen hátralékaikat
a kellemetlenségek elkerülése végett, 8 napon belül a
Kiadóhivatalnak okvetlenül beküldeni szíveskedjenek!
Y
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
‘ Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
imf
.
—<g=
JÁSZNAGYKÜNSZOLNOKMEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY GYULA
r
VII. évfolyamí
10-
1914 *
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes ffizet ára 20 fillér.
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
"
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 február 10
3. szám
JÁSZNAGYKÖNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS’
a kir Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
hivatalos közlönye
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intezendok
.
| Előfizetési pénzek, hirdetések és
I hirdetési dijak Daróczy-Antal
| kiadóhoz (Túr ke ve) küldendők
kg * ‘ ' ^-1
Néhány szó
t
a masrvar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert.
(Harmadik közlemény.)
Sajnos, hogy e lap szűk kerete nem engedi
meg a bővebb fejtegetést s ezért csak néhány
fontosabb körülményre lehet kiterjeszkednem.
Különben annyi értékes munka jelent meg e tárgyról hogy a lelkiismeretesen érdeklődő elég útba’igazítást találhat bennök. Természetesen nem
értem ezek alatt az úgynevezett „szobatuűosok
munkáit, mert ezekkel inkább rontunk, mint
építünk Ha az életben szerzett tapasztalatok nyo
mán felépült munkák helyett ezeket követi a
tanító, bizonyára eltéved eme rideg, holt szabalyok labirintusában.
t
A későbbi tanításunk folyatfían különös súlyt
helyezünk arra, hogy tanítványaink minden egyes
jól megértetett szót biztosan, helyesen és tökele-
A
&
.
—~ 3 “$
tesen olvassanak ki. Lehetetlennek tartom, hogy
ha valamely szót teljes precizitással olvastak ki
gyermekeink s azt többel is elolvastatok, hibásan
Írják le. Azért egyik legfontosabb eszköze legyen
a helyesírás tökéletesítésének a gyakori olvastatás
is. Olvastassunk sokszor, sokat, mert ez bizonyára
meglenni a kettős gyümölcséi. Megtanulnak a
gyermekek jól olvasni s a helyesírásuk is fejlődik.
Olvastatás közbeip se kerülje ki figyelmünket
a nehezebb, tehát a kiejtés megírás szerint változó
szók analizálása. Bonlassuk fel ezeket szótagokra,
szótagollassuk karban, majd egyesekkel. Pl.: ha
ezeket a szókat olvassák a gyermekek: „egyezség,
adja, szántja“ slb., helyes szótagolás lilán nem
Írják igy: „egycsség, agya, szántva" slb., mert
megtanulták, hogy a szólagok helyessége szerint
kell irniok. Tehát szótagokra bontva igy : „e-gy^zség, ad-ja, szánt-ja“ slb. Azt is megmondjuk,
hogy csak( a sor végén szoktuk a szókat elvá
lasztani, de olt is a szótagolás szerint.
Nagyon sokszor hallottam, sőt magam is
láttam, hogy egyik-másik kartárs hibáyszókat és,
mondatokat irt fél a táblára s azokat — mint
feladatot — helyesen akarta leíratni a gyermekek
kel. Erre vonatkozóan hivatkozom Breznay Imre
egri érseki tanítóképzőin! ézeti tanár egyik mun
kájára, amelyben a következőket mondja: „... Itt
kell megemlítenem azt a rossz szokást, hogy né
melyek nagy szeretettel adnak fel helytelenül Írott
példákat, hogy azt javítsa a gyermek feladatképen.
Nagy tévedésben van, aki ezt jónak, hasznosnak
tartja. Minek adjunk mi fel hibát, mikor úgyis
csinál a tanuló eleget. Csak azt győzze javítani!
Aki pedig nem sokat hibáznék, ne rontsuk a
szemét hibás szóalakokkal. Könnyen ugy járha
tunk ezzel is, mint mikor bűnöket magyarázunk
és olyan bűn ismeretére is reávezetjüK a gy^r'
meket, amit egyébként, önmagától talán sokkal
később ismert volna meg. Ez éppen olyan, mintha
selypítve beszélnénk, hogy feltüntessük a helyes
kiejtés szépségét a nyelvhiba mellett.
Aki ismeri Breznay Imre kiváló kvalitását,
bizonyára igazai ad neki, igy magam is.
Vannak szók, amelyeknek kiírása nehezebb,
komplikáltabb. Erre vonatkozóan Garamszeghi
~ Lubrich Ágost a „Neveléstudomány -a IV. kote
lének 124. lapján a következőket mondja. „ r
’ a szót ugv, amint az képzés, vagy ragozás utján
előállott!“ Rövid, de velős. Kommentár fölösle
ges hozzá.
Találunk sokszor olyan idegen szavakat,
'amelyeket nagyon sokféleképen Írnak és sokszor
mindegyik helytelen. !gaz, hogy ezeknek Íratását,
mint fölösleges nr xat, teljesen kiküszöbö nem
az elemi iskolából, de ha iratunk, azoknak a
ismertetésénél nagypn óvatosak legyünk. Mi, a 1
újságolvasó emberek vagyunk, a legtöbb i egen
szót újságból olvassuk. Ne tekintsük azon an
azokat az ottani alakjukban szentirásnak, mer
igen gyakran épen az újságban írják helyte enu .
Álljanak itt bizonyítékképpen Antibarbarusnak a
„Magyar Nyelvőr" 1911. évi VII. füzetérek 321lapján megjelent következő sorai:... „A Budapesti
Hírlap az idegen tulajdonneveket kiejtésük szerint
Írja magyarosan pl. München helyett Münkhen,
Saloniki h. Szaloniki, /Sah Sebastian h. Szán Szé* .
ti.
-
-
— 4 —
V
baszlián s’b. Ámde a B. H. hói a légi óbb esetben,
vagv nem tudják, hogy hívják az idegen szemé'
lyeket s városokat, vagy nem törődnek vele s
jgv aztán olvasóikat, kik a magyaros irás szerinti
olvasáshoz szoknak, teljesen félrevezetik. Azért
terjedt el nálunk ez a hibás elnevezés: Abbázia,
holott annak a fürdőhelynek (magyar betűkkel
irva) Abbacia a neve... Mi a hires elnök nevét
a B. H.-ban olvassa először, azt hiszi, hogy Lin
coln azaz Linczoln volt. Annak az amerikai folyónak nem Missouri, hanem Miszuri a neve... És
így tovább. Látjuk, hová vezet a B. H. eljárása.
A tulajdonnevek Írásában semmikép 5sem érdemli
meg az utánzást...."
Mi következik tehát ezután, ha még egy első
rangúvá felkapaszkodott újság is ilyep súlyos hi
bákba esik? Áz, hogy egy^talán né mentsünk
szóismeretet (alaki)* újságokból, hanem a leiratásraszánt idegen szók kiíratásának helyességéről hatá
rozott meggyőződést szerezzünk és csak azután
írassuk tanítványainkkal. Ha mi magunk se tudjuk
: biztosan, még említést se tegyünk azokról. Hej,
de sok intelligens, úri ember él közöltünk, akinek
még a helyesírás legelemibb részéről sincs fogalma,
mégis „grasszál", él „boldogan". Istenemre mon
dom, nagyobb tekintélyük van az ilyen utes
kongó koponyáknak, mint akárhány - évtizedek
becsületes, nehéz munkájában éli — elmene .
Nem a tudási, hanem a zsebel vetik a tekm e y,
megbecsülés mérlegére a szerint, amint a tulaj
donosát „tökéletesnek", „orrúnak", „bajbisna ,
va«y nem tudom én még minek hívják.
° Mi -szüksége van Jehál az idegen szókra,
meg egyéb nehezebb helyesírási ismeretre az
elemi iskolai tanulónak? Ha középiskolába jut,
megtanulja olt. Ha földmives, iparos vagy vasutas
lesz, nem lesz rá szüksége. Ezeken a pályákon
csak becsületesség és szorgalmas munka az
irányadó.
(Folytatjuk.)
Helyes-e a tanító kezébe
w
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta : PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanitó.
Utoljára szólítjuk fel
a „Megyei Népoktatás" hátralékos előfizetőit, hogy
hátralékaikat, 5 napon belül a Kiadóhivatal címére annál
is inkább beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező eset
ben kénytelenek leszünk neveiket a jövő számunkban
nyilvánosságra hozni és ezután ügyvédi felszólításokat
.szétküldeni.
r .
Tisztelettel
a Kiadóhivatal,
-
gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond."
Felméri L.
Hl. Az állam jogos befolyása a népoktatásra.
{Folytatás.)
Nálunk a népoktatásügy ép oly régi, mint maga az ál
lam mert a népoktatás eszméje már őseink józan agyaban,
nyomban a honfoglalás után fogamzott meg. Hogy az agam
nak a népoktatásra vonatkozó közvetlen és jogos befolyását
— 6 —
kellőképen megérthessük, evégből vissza kell mennünk a
múltba, népoktatásunk eredetéhez és az ott végén megkötött
események fonalszálán haladva kell eljutnunk napjainkig.
Államunk kezdettől fogva tudatával birt annak, hogy csak
az az állam lehet fentartható, életképes, ‘'boldogulásra hivatotGs a többi nemzetekkel szemben helyét jól megálló, gazdag
és hatalmas, melynek polgárai elegendő erkölcsi, értelmi és
szellemi műveltséggel birnak. Ennélfogva az állampolgárok
erkölcsi, értelmi és szellemi műveltsége az államok minden
kori legkiválóbb érdeke, mellyel szemben közömbös nem lehet
soha. Az államok tehát, esetleg még kényszereszköz igény
bevételével is, arra kell törekednie, hogy ezen szellemi saját
ságokat a polgárok lelkében ébóssze, fejlessze, terjessze és
ápolja. E cél elérésére pedig két tényező van: a nevelés, meg
a tanítás. A nevelés, mint jellem és kedélyképzés, a család
feladata első sorban. A régi világban felkarolt államnevelést,
mint pl, Görögországban, az újkori államok mellőzik, mivel
képtelenek ezen feladatnak megfelelni, dé meg más oldalról
? ezzel az egyéni és családi függetlenséget is veszelyeztetnék.
' Azért az államnevelést leginkább csak a javítóintézetekben
eszközölt, úgynevezett kényszerneveléssel gyakorolja. Az állam
tehát inkább az oktatás terén terjeszti feladatát, mivel e fel
adati már az alsó oktatás határai közt is túlhaladja a legtöbb
család anyagi erejét.
Az idők és események legigazabb tanúja : a történelem
bizonyítja, hogy az állam mindég szivén viselte a népoktatás
ügyét. Bár kezdetben nem fejlesztett önálló iskolarendszert,
de azért a nyugati müveit nemzetektől átvett iskolákat a saját
nemzete egyéniségéhez iparkodott idomítani és alkalmazni.
Már az Árpádházbeli fejedelmek és királyok külföldről
Szerzeteseket és kktholikus világi papokat hívtak be az or
szágba avégett, Hogy a népet a keresztényhit szellemében
neveljék és oktassák, mivel eleve felismerték, hogy a keresz
tény hittanitás egyúttal a leghathatósabb nevelési eszköz a
nép erkölcsi, értelmi és szellemi műveléséhez. így keletkeztek
"Tegelsöbben a különféle zárdái iskol
Szent István első ki
rályunk pedig a már itt levő és az általa behívott papok közt
az országot felosztotta tiz püspökségre s ezeket az esztergomi
/
M 7 —•
püspökség fennhatósága alá helyezte. így lett a magyar állam
római katholikus állammá is egyszersmind.
Az egyháznak, illetve a püspökségeknek dús jávadalmazásu birtokokat adományozott, melyek fejében kötelesek
voltak a hívek lelki ügyeit intézni és vezetni, továbbá az ál
lam részére bizonyos számú/katonaságot adni és tartani s e
mellett kellő számú iskolákat állítani s azokban a tanítást sa
ját embereik által eszközölni. Ezek voltak a székesegyházi és
káptalani iskolák, melyek a mostani középiskolák feladatát
teljesítették. Ezekben az iskolákban kizárólag papok, különö
sen szerzetesek tanítottak. Főcéljuk volt az egyháznak papo
kat képezni és hívőket nevelni. Azután keletkeztek a városi
iskolák, melyek különösen a városi polgárság érdekeit szol
gálták. A papok, illetve néptanitók szaporodásával keletkeztek
azután a falusi iskolák, a külföldi parochiális iskolák mintá
jára. A király rendelete szerint ugyanis minden tiz falunak
egy templomot kellett építeni és fentartani s e mellett egy
iskolát is állítani, amelybe nemcsak a jobbmóduak, hanem a
parasztosztály gyermekei is jártak s amelyben a hit elemeit,
az imádságot, éneklést, később az Írást, olvasást és számolást
is tanították. A tanítók maguk a parochiára helyezett papok
voltak. Ez igy tartott egész a mohácsi vészig, illetve a re
formációig.
*
A reformáció azután nagy lendületet adott a közművelő
désnek s igy iskoláink nagyon szaporodtak. A protestánsok,
ha meghóditottak egy bizonyos területet vagy várost, ott
nyomban iskolát állítottak. Ezt látva a katholikusok, csupa
versengésből, ők is mindjárt állítottak, melyben a tanítást az
általuk alkalmazott írni és olvasni tudó világi emberek által
vezettették. De a reformáció után is megmaradt az iskola a
a felekezetek kezében egyházi ügynek. A viszonyok ily ala
kulásával történt azután, hogy a vallásos róm. kath. népis
kolák szervezésének, fejlesztésének, továbbá vezetésének és
fenntartásának kötelezettségei az egyházról lassankint átszállottak. az egyes hitközségekre s lettek ezek iskolafenntartókká.
Az Xyháznak csak a rendelkezési, felügyeleti és igazgatási
jog^/maradt, mig az iskola körüli teherviselés összes gondjai
a hívek nyakába szakadlak teljesen.
— 8 —
— 9 —
A közoktatást állami üggyé Mária Terézia tette 1777-ben,
midőn kiadta a nevezetes Ratió Educatiónis cimü rendeletet.
Ez uj nevelési és oktatási rendszer az egész közoktatásügyet,
az elemi iskolától fel az egyetemig, államilag rendezte. Ez a
rendezés az összes iskolaügy feletti legfelsőbb rendeletet a
koronára ruházta. Ámbár csak a katholikus iskolaügy került
teljesen az állam hatalma alá, mert rotestánsok el nem is
merték a rendeleti utón kiadott Rah^t.
A korona az összes iskolák feletti főfelügyelet jogát a
helytartótanács utján gyakorolja egész 1806-ig. Ekkor kibo
csátották a 'második Ratiót, mely elsőtől sokban eltért, amenynyiben részint az 1790—91. országgyűlésből kiküldött bizott
ság javaslatai, részint a kormánynak.’ az első Ratión tett
módosításai érvényesültek benne. Ennek az értelmében is a
királyé volt a föfelügyeleti jog, de az’országos főkormányzószék utján gyakorolta. Az elemi iskolák felügyeletére eddig
fennállott felügyelőséget eltörülte s e tisztet is ráruházta a
gimnáziumok felügyeletével megbízott — budai, nagyváradi,
pozsonyi, kassai, győri- és zágrábi — főigazgatókra.
Háztartási tanfolyam Czibakházán.
A protestánsok még a második Ratió intézkedéseit sem
fogadták el irányitóul iskoláik szervezésében és berendezésé
ben, bár a kormány erősen sürgette, erre ők azonban mind
annyiszor erélyesen tiltakoztak. így ismét csak a katholikus
iskolák voltak szervezve és berendezve a második Ratió
szellemében is.
t
N második Ratió azután érvényben maradt 1848-ig. Ek
kor tartatott az első egyetemes tanügyi kongresszus. Az ott
megnyilvánult közvéleményt azután még azon évben az ország
gyűlés elé terjesztették. Az akkori viszonyok folytán uj alapra
helyezett Mágyarország nagy feladatai sorában egyik legkivá
lóbb helyet követeit a népiskolának és a tanítóképzésnek. Az
önkényuralom a népokatásügyet osztrák minta szerint igyeke
zett ron.dezni. A tanitóképzés azonban nagy lendületet nyert,
csakhogy az absolut uralom ezzel politikai célokat kívánt el
érni. Ez igy tartott egészen az alkotmány visszaálltáig, amikor
is a Ratió Educatiónis hatása nagyon megcsökkent, mert a
király 1868 december hó 5-én szentesítette az első népokta
tási törvényünket.
(Folytatjuk.)
/
.
Egész nagy Magyarországon hét háztartási tanfolyam
volt az 1913. évben, s ezek közül egy Czibakházán. Már ez
a tény maga sokat mond. És tegyük hozzá elég nagyjelen
tőségű esemény. Sőt még annál is több. Nagy életrevalóság,
előrehaladás és egy kis diadal a lét küzdelmeiben.
Hogy Czibakháza ilyen szép eredményeket tud elérni a
népnevelés terén, abban nagy érdeme van Mohács István
igazgató-tanitónak, aki mindent felkutat és lehetőleg mindent
kieszközöl Czibakháza részére.
1913. év esős, viharos, árvizes esztendő volt. A Tisza
áradásai nagyrészben tönkretették a füzvessző ültetvényeket,
ami megmenthető volt, az az árvíz ellen való védekezéshez
használódott fel, tehát a kosárfonó tanfolyamnak nem jutott,
igy nem is lehetett megtartani.
Azt, hogy egy télen ne legyen kosárfonó tanfolyam
Czibakházán, még csak valahogyan el lehet viselni, de hogy
semmiféle tanfolyam ne legyen, az a czibakiak előtt szinte
hihetetlen. Addig kérdezősködött, irt tehát Mohács, mig egy
szer csak megkezdődött a háztartási tanfolyam.
"
November 4-én megérkezett a vezető-tanitónő két segitötanitónö kíséretében, három társzekér felszereléssel. Tündéri
gyorsasággal történt meg a berendezkedés a rendelkezésükre
bocsátott ovoda helyiségben, 4
Teljes konyhafelszerelés, két modern takaréktüzhellyel,
megfelelő szekrényekkel, a legjobb minőségű konyhaedé
nyekkel állott a növendékek rendelkezésére. Volt ott minden
ami csak egy jól felszerelt konyhában szükséges. Kis és
nagy főző edények, gyúródeszkák, teknők és üstök, mosó és
mángorló gép, vasalók és egyszóval minden, amit csak egy
modern háztartásban el lehe/ képzelni, hogy az hasznos és
'
célszerű és szükséges is.
4
A másik teremben voltak elhelyezve a Szabáshoz szük
séges hosszú asztalok, varrógépek és egyéb kézimunká fel
szerelések. Továbbá az egészségtani szekrény, melyben ter
mészetin! viasz alakokra lehetett tanulmányozni a leggyako
ribb .gyermekbetegségek mint aminők a bárányhimlő, kanyaró,
— 10 —
vörheny, difteritisz,stb. fellépésével
tén igen fontos tudománya egy
— 11 —
tüneteket, ami szin
gondos és a gyermekei
egészségéért aggódó anyának.
Amint már féritebb is emlitém, a berendezkedés álom
szerű gyorsasággal történt meg, \igy hogy november 5-én
Czeglédi Tivadar kunfélegyházai igazgató ur megnyitotta a
tanfolyamot és bemutatta a három vezető kisasszonyt az
egybegyült intelligenciának és növendékeknek. Ez utóbbiad
oly számosán jelentkeztek, hogy többet közülök vissza kellett
utasítani.
.
1
Harmincöt növendéke volt a tanfolyamnak, tulnyomólag
helybeli iparosok és gazdálkodók lánykái, akikkel a vezető
tanárnő és két tanítónője valóságos csodát müveit a hat heti
tanfolyam alatt, amiről mindnyájan meggyőződhettünk a
felejthetetlenül szép sikerű vizsga alkalmával.
Örömmel fogadtuk a tanfolyamot, élénk figyelemmel
érdeklődtünk annak munkálkodása iránt, mégis szinte meg
lepő volt annak feltűnően szép eredménye.
December 22-én volt a kiállítás és a vizsga a m. kir.
földmivelésügyi Ministerium által kiküldött Stegmüller Mária
főigazgatónő elnöklete mellett.
Az egybegyült, intelligens közönség nem tudta, hogy
mit bámuljon jobban. A tanítónők nagy ügybuzgalmát és okos
munkabeosztását-e hogy olyan rövid idő alatt olyan sok
szép ‘tudományra tanították meg növendékeiket, vagy a nö
vendékek nagy szorgalmát és munkakedvét, hogy mindvégig
kitartó szorgalommal tanultak és dolgoztak, s igy mindent
elvégeztek amit csak kedves tanitónőik kívántak tőlük.
A kiállításon örömmel szemléltük szorgalmas munkál
kodásuk gyönyörű eredményét, mely művészi ízléssel volt
elrendezve a virágokkal és borostyán füzérekkel díszített
asztalokon.
Ott láttuk elsősorban a sok szép fehérneműt, melyet a
növendékek saját maguk szabtak, varrtak, mostak és vasal
tak ; a hosszú asztalokon pedig étvágygerjesztőén mosolygott
ránk a sok finom sütemény. Volt ott mindenféle torta, kalács,
cukros és teasütemény, pogácsa és gyümölcs-szörp, tarhonya
és egyéb száraz tészták, s még mindezeken kívül egy csomó
háziszappan, amit a növendékek szintén maguk főztek.
/
Délelőtt 10 órakor nyitotta meg a vizsgát
Stegmüller
Mária föigazgatónő mint elnöknő.
A megjelent vendégek közül meg kell emlékeznünk
elsősorban Rhédei János kir. tanfelügyelő ürról, aki szintén
legmelegebb elismerését fejezte ki az igazgatónő előtt.
__
Az elméleti vizsga 10 órától 1 óráig tartott s az összes
növendékek feleltek háztartástanból, neveléstanból (testi és
szellemi nevelésről) egészségtanból, legfőbb tekintettel a
csecsemő ápolás és gyermekbetegségekre, konyhakertészetből,
továbbá nagy szakértelemmel beszéltek a baromfi nevelésről,
tyúkültetésről, sertéshizlalás és sonkapácolásról s más ide
vágó nagyon fontosv és az életben szükséges tudnivalókról,
bebizonyítva azt, hogyha a tanítónők nagy ügybuzgalommal
és szeretettel végzik nemes hivatásukat, akkor szorgalmas
növendékeikkel egész életre kiható maradandó eredményt
érhetnek el.
Az egész közönség nagy élvezettel hallgatta a vizsgát.'
A vizsga
befejezése után az elnöklő főigazga
tónő
elismerését
fejezte
ki
ugy a
vezetőtanitónőknek mint a növendékeknek és felszóllitotta a tanárnő
kisasszonyt, hogy a bizonyítványokat ossza ki. Ekkor a nö
vendékek közül egy felállott és társnői nevében köszönetét
fejezte ki a három tanítónőnek, akikről egész életükben
mindig hálával és meleg szeretettel fognak megemlékezni.
Egy kedves epizód is fordult elő a vizsga befejezésekor,
ugyanis a kir. tanfelügyelő úr azon kérést intézte a növen
dékekhez, hogy álljanak fel azok, akik saját maguk-varrta
ruhában jelentek meg a vizsgán. Erre a növendékeknek
mintegy háromnegyed része, mosolygó arccal állott fel, való
ban ■ kedves látványt nyújtva takaros pepita ruhájukban,
hófehér köténnyel.
i
A vizsga befejezése után a közönség nagy része eltá
vozott, miközben a növendékek könnyes szemekkel búcsúz
tak el szeretett/tanitónőiktöl.
Még csak ezután következett a fővizsga, az ebéd.
Nehány növendék( maradt ott, akik gyorsan és ügyesen
asztalt terítettek és felszolgálták az ízletes és gonddal el
készített ebédet a hivatalos vendégeknek, bebizonyítva azt,
hogy amit az imént olyUzépen elmondtak elméletben, azt
- 13 — Í2 —
gyakorlatban is éppen olyan jól el tudják készíteni. Saját
készítményük volt a puha friss házikenyértől .a frankfurti,
azaz most már czibaki tortáig rés fekete kávéig — minden.
A sokféle sütemény között midőn a frankfurti. tortát
kínálták a kis lányok, a kir. tanfelügyelő úr megjegyezte,
hogy ennek a finom tortának most már hazafiasabb nevet
kellene adni, mire nagy lelkesedéssel egyhangúlag megtör
tön! az uj elnevezés: czibaki torta.
A pompás ebéd a legjobb hangulatban, dicsérő nyilat
kozatok mellett tartott a délutáni órákig, miközben Stégmüller
Mária főigazgatönő szeretetreméltó módon adta elő a ház
tartási tanfolyamok kezdetét, küzdelmeit és kitartó szorga
lommal elért szép sikereit. Mert ahol csak egyszer meg
jelentek, mindenütt bebizonyították, hogy mennyire fontos
és hasznos munkát végeznek, úgy hogy most már az ország
minden részéből versengnek háztartási tanfolyamért, de
most még csak kevés hely nyerheti el, mert kevés a végzett
tanítónőjük, de ezután évről-évre mindig jobbad kiterjesz
kednek, hogy minél több helyen részesülhessenek áldásos
működésűkben.
Czibakháza községet a nagy előre törekvéséért, szorgal
máért és áldozatoktól sem rettenő szolgálatkészségeért, no
megfáz elért szép sikerért annyira megkedvelte, hogy ki
látásba helyezett jövő nyárára egy gyümölcsbefözési és ér
tékesítő tanfolyamot.
^özv, Werknerné Longhi Irma
áll. tanítónő.
HÍREK.
f Polónyi Mátyás.
Amitől a legközvetlenebb környezet hetek óta remegve
tartott — bekövetkezett. Polónyi Mátyás szolnoki áll. isk.
igazgató-tanító, a vármegyei tanítótestületnek oly hosszú időn
át volt agiHs elnöke, folyó évi január hó 29-én elköltözött a
jobb hazába I Ö valóban csak jobb hazába térhetett, mert e
földön gyerekkorától csaknem haláláig, nemcsak küzdelem-
teljes, de csapásokkal sújtott idődet élt át. Küzdelmekkel s
csapásokkal nehezített élete dacára Polónyi Mátyás úgy is
mint tanitó, úgy is mint társadalmi’ember becsületese?, sőt igaz
lelkesedéssel végezte mind azt a munkát, amelyre válalkozott.
E gyászhir keretében nem lehet elmondani Polónyi Má
tyás életadatait, de igazán nincs is arra szükség, mert nem* csak a tanítóság, de a nagy társadalom is évtizedeken át látta,
ismerte azt a munkásságot, amelyet ő oly nagy szeretettel,
ambícióval folytatott a tanügy, a tanítóság érdekében.
Mint a vmegyei ált. taniegyesületnek 16 éven át volt
elnöke a tanitóságot érdeklő, annak jogos igényeit kielégíteni
célzó minden mozgalomnak agilis, bátor előharcosa volt.
Sajnos, miként sok derék elődje (s talán utódai is)'küzdel
mének gyümölcsét ő sem látta megérni, nem hogy élvezhette
volna azt vagyis tanitósorsban élt s abban is halt meg.
A tanitóságot közelebbről érintő munkássága között a
Tanítók Otthana" ügye volt az, aihely iránt Polónyi Mátyás
íegodaadóbb szeretettel viseltetett. Ennek létrehozatala érde
kében’szinte a tulságba vitte az agitálást, a gyűjtést. Fajda
lom, az „Otthon" érdekében kifejtett munkásságának eredmé
nyében sem gyönyörködhetik! >
A komoly munka mellett szívesen kereste fel a megbol
dogult a kedélyes baráti köröket is, ahol egészséges humo
rával, kedvenc nótáival fokozta a jó hangulatot
Polónyi Mátyás tanítói munkásságát Szolnokon kezdte
és végezte be. Bár az utóbbi években gyakrabban beteges
kedett, munkakedve nem lankadt, noha ő maga is belátta
már, hogy pihenésre volna szüksége.
Igazgatói teendőiről a halálos ágyán mondott te.Mmt
osztálytanítót a tanteremből csaknem erőszakkal kellett a be
ahonnan aztán hiába ^nkozott v>Ssza a
zajos iskolába. Az örök csendbe, a temetőbe kísértük őt 1 nuár 31-én.
Nyugodjék békében!
Kinyitották az iskolákat A megyeszerte nagy mér
tékben fehépő járványok miatt az iskolák zárva vannak ma is.
SnoXLs elemi és polgári iskolákban
4-ike óta február 4-ig, tehát - a karácsonyi szünet leütésé
— 14 —
t
■
-
—* 15 —
'
!
í
vei — hét hétig szünetelt a tanítás s igy bizony sok lesz a
pótolni való ezen iskolákban. Különösen az első osztályok
érzik majd a hosszú szünet hátrányait. Nagyon kívánatos
volna, ha a tanítóság egyöntetű megállapodásra jutna arra
nézve, hogy mely tantárgyak szűkre szabása által volna pó
tolható a sok mulasztás. A csupán pepecselő iskolai mun
kákra rendes viszonyok' között sincs valami nagy szükség, ez
alkalommal pedig egyenesen szükséget képez az, hogy az
egész vonalon csak a lényeges dolgok adassanak elő, illetve
végeztessenek el az osztálytanítók által.
Buktánovicsj Buktán. Sebők Zsigmond és Benedek
Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás nemcsak a legkitűnőbb
magyar irók tollából közöl szebbnél-szebb meséket, hanem
a külföld mesekincséből idönkint kikeresi a legszebb dara
bokat
bemutatja kis olvasóinak. Legújabb, február 8-iki
számában Buktánovics Buktán címmel egy bájos orosz me
sét mutat be. Ugyanebbe a számba verset irt Endrődi Sán
dor, Sebők Zsigmond Az arany cipő, Bencde’k Elek Óh
szép ifjúságom című regényét folytatja, Rudnyánszky Gyula
szép képet rajzolt, Lakatos László a tél szépségéről ir, Zsiga
bácsi mulatságos mókát. A Kis Krónika rovat apróságai, a
rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag
tartalmát.
’ A Jó Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 1 K 50 f, fél évre 5 K, egész évre 10 K Egyes
szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat
küld a Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-u. 4.
Mielőtt hirdetését feladná,
vegye figyelembe
a „Jásznagykunszolnokmegyei Népoktatás" c. hivatalos tanügyi lapot!
HIVATALOS
RÉSZ.
659. szám.
elemi népiskolai igazgatói, illetve vezető-tanitó urnák
a vak iskolakötelesek érdekében.
A vakok budapesti országos kir. nevelő- és tanintéze
tének igazgatósága 54914. sz. alatt kelt hivatalos iratában
arról értesített, hogy a szóban-levő intézet az 5—10 éves
korú vak gyermekeket teljesen ingyenes ellátásban és oktatás
ban részesíti mindaddig, amig képességeit ki nem fejleszti.
Nyilvánvaló, hogy a vaksági esetek a legszegényebb nép
osztályt sújtják, akik a kultúra és hygiene iránt igen csekély
érzékkel bírnak. A szerencsétlen szülők nem tudják mitévők
legyenek a világtalan gyermekkel s igy oktatása iránt nem
is érdeklődnek. A kultúra férfiainak kell a szülőket felvilágo
sítani, hogy a vakság nem egyértelmű a koldussággal, hogy
a világtalan gyermekből is dolgos munkakezet tudnak az
intézetek képezni.
Kérem azért a tankerület összes elemi népiskoláinak
igazgató-tanítóit, (tanítónőit) hogy amennyiben vannak községökben 5—10 éves kora vak gyermekek; kérjenek a szó
ban forgó intézet igazgatóságától űrlapokat, vagy esetleg
felvilágosítást.
'
Az intézet minden kérelmet figyelembe vesz és a szük
séges útbaigazítást teljesen dijmentesen és gyorsan adja
meg.
Szolnok, 1914 február 5-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc
kir. s. tanfelügyelő,
— 16 —
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és Ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
Sí®
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKMEGYEI
/
- ■
•. •' ■
NÉPOKTATÁS
A KIR. TA^FELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY GYULA
V .
\ -
' •
.
■
'
\ ,.i> •>
-
VII. évfolyam.
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20 fillér.
TÚRKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1914.
VII. évfolyam
Szolnok,-1914 február 25
4. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
------------ ;---------------- -- ------------- i^^Y
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
Megjelenikr^EL/
Minden hó
10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közlemenyek Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendök
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei Népoktatás 1914. évi január havi
állapotának jelentősebb mozzanatait következőkben
van szerencsém ismertetni.
y
Magam a tiszavárkonyi tanyákon,/Tiszapüspöki és Kunhegyes községekben 21 tanteremben
vizsgáltam meg a nevelés-oktatás menetét és
eredményét.
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Alattyán
községben 5, s Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő
pedig Dévaványa községben és ennek tanyáin
14 lanteremben teljesített iskolalátogatást.
Jászberény Hajfa tanyáján állami elemi nép
iskola szervezése, — Kőtelek, TiszaroT, Tiszák űrt
községi iskoláinak állami kezelésbe vétele és azál
tal ezen községek kulturális viszonyainak rende
zése érdekében illetékes felsőbb helyen előter
jesztést tettem.
2
A m. kir. vallás- és közoktalásügvi miniszter
úr: Nagy Károly kunszentmártoni áll. gazd. nép
iskolai igazgató-szaktanítót a I isebbfoku gazdasági
isméik) iskolákra terjedő hatáskörrel kir. tanfelügyelőségi iskolalátogatói; —
Gáspár János mezőtúri és Kurdy Sándor dévaványai gazdasági népiskolai igazgató-szaktanítókat
valamint Halmy Géza^kisu (szállási áll. el. iskolai
tanítót az ottani tanyai allami elemi népiskolaiigazgatói tiszteletével megbízta; —
Sárkány Erzsébet oki. tanítónőt a kisújszállási
konta tanyai áll. el. iskolához kinevezte; —
Hackl Andrásné szolnoki és Kállay Irén seges
vári óvónőket kölcsönösen áthelyezte- —
Szabó Pál törökszentmiklósi közs. polg. isk.
tanárt a torontálvásárhelyi közs. polg. ‘iskolához
rendes tanítóvá nevezte, minek megtörténtével az
igazgatói tisztel megbizatott;
^sekey Istvánná és Vehle Lucia szolnoki
á • polg. isk. tanítónőket a VIII. fiz. osztályba
nevezte ki; — s
Ud ary Ferenc szolnoki áll. el. isk. tanítót f.
hó 1-től 2200 K nyugdijösszeggel nyugdíjazta; —
A szolnoki áll. polg. fiúiskolái építkezés költ
ségeinektörlesztésére 13000, a túrkevei áll. polg.
is óla építési költségeire 8000, a jászberényi áll.
árlézi vizzel val° ellátására pedig
1^73 Koronát utalványozott.
Kaplány Ilona kisújszállási közs. polg. leány
iskolái lanitóhőt ezen iskola igazgatói tisztével
megbíztam.
A szelevényi áll. el. iskolához helyelles tanítót
vagy tanítónőt találnom nem sikerült, minek követ
— 3 —
keztében a tanítást mindkét iskolánál — a fél
napos rendszer alkalmazásával *- az oltani rendes
tanítónő kénytelen végezni.
Lukács József mezőtúri cserhalmi tanyai áll.
el. isk. tanító f. évi január hó 22, — Polónyi Má
tyás szolnoki áll. el. isk. igazgató-tanító pedig f.
évi január 29-én elhunyt.
A jánoshidai közs. el. iskolánál üresen levő
állásra Varga Mária oki. tanítónő választatott meg.
Végül legyen szabad jelentenem, hogy róm.
kath. el. iskoláink 186361 — reform, el. iskoláink
145535, — izraelita el. iskoláink 17054, — községi
el. iskoláink 17270, — ág. ev. iskoláink 1713 K
tanító fizetéskiegészitő,
róm. kath. el. iskoláink 12131 K 50 f, — ref.
el. iskoláink 13885 K, — izr. el. iskoláink 11196 K
50 f, — közs. el iskoláink 802 K tandijpótló, —
községi polg. iskoláink 23700, — társulati polg.
iskoláink 13600 K tanítói fizetést kiegészítő, együtt
443448 azaz: Négyszáznegyvenháromezer, négy
száznegyvennyolc korona államsegélyt élveznek.
A legmélyebb tisztelettel:
Szolnok, 1914 janiik hó 31.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Mielőtt hirdetését feladná,
vegye figyelembe
á „Jásznagykunszolnokmegyei Népoktatás“ c. hivatalos tanügyi lapot!
— 5 —
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanító.
„A gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond.“
Felméri L.
kz 1868. évi XXXVIII. t. c. azután rendezte, megszabta
a népoktatási tanintézetek felállításának és fenntartásának
' jogát. Mivel minden művelődés alapfeltételeit az elemi nép
iskolában lehet elsajátítani, azért az allam törvényileg fenn
tartotta magának azt a jogot — de nem kötelezte magát rá,
— hogy állami iskolát állíthasson mindenütt, ahol azt az
állami fontos érdekből szükségesnek tartja. E .törvény 14. és
15. §-aiban biztosított jogok alapján az állam felruházta az
összes hitfelekezeteket, társulatokat, egyeseket és községeket,
hogy saját erejükből állíthatnak és tarthatnak fenn nyilvános’
népoktatási intézeteket, melyekbe a tanítókat maguk választ
hatják,
fizetését meghatározhatják, a tankönyveket ma
guk megszabhatják, a tanítási rend- és módszer iránt is
önmaguk intézkedhetnek az 1868. éyi’XXXVIII. és az 1876
XXV111. t. c. korlátái között. A vezető és főintéző hatalmat
azonban az állam magának tartotta fenn egyszersmindenkorra.
A már meglévő róm. kath. és protestáns iskolák mellett
azután keletkeztek a gör. kath., unitárius, gör. kel., szerb,
’^ehta, határőrvidéki, fiumei, községi, kincstári, állami, to
vábbá a társulatok és magánosok által szervezett és fenntar
tott nyilvános és magánjellegű népiskolai tanintézetek. Ezek
ből azutan a tér és idő, valamint a társadalmi és gazdasági
iszonyok alakulásával mintegy szükségképpen sarjadtak,
ej odtek ki még a többi népoktatási intézményeink u m
az általános- és gazdasági ismétlő, iparos- és kereskedőinas,
felső nép- és po'gári iskolák, úgyszintén az ezek korondját
kepezo tanítóképzők is. Bármilyen fokú és jellegű népokta
tási-intézményeink manapság már államtörvények által vannak
rendezve és szervezve, világi és egyházi hatósági s ezek
működési körei, egymáshoz való viszonyai szintén törvény
szerint megállapítva. (Vonatkozó törvények: 1868. XXXVIII.
- 1875 XXXVII. - 1876. XXVII. - 1879. XVII. és XVIII.
— 1891. XLIII. — 1893. XXVI. és XXVII. — 1907. XXVI
és XXVII. t. c.)
De bármilyen fokú és jellegű népiskolai oktatásnak
feladata annak a legkisebb ismeretkörnek terjesztése és
biztosítása, mely a szellemi műveltségnek országos szín
vonala érdekében szükséges s amelyre a közönséges életben
egyaránt szüksége van mindenkinek. Emellett az ifjúság lel
kében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét és a
magyar nemzethez való tartozás tudatát, valamint a vallás
erkölcsös gondolkozást tartozik kifejleszteni és megerősíteni.
Ennek a szempontnak az egész tanításban é/ nevelésben
érvényesülni, megtestesülni kell, legujabb^öry^yeink szerint
is. E kiváló államérdek tehát már-magá'bSiis teljesen iga
zolja az államnak a népiskolákra vonatkozó közvetlen és
jogos befolyását, feltétlen hatalma. Ezt el nem ismerni, elle
nezni, rosszalni vagy pedig tagadni, józan ésszel nem lehet.
Azért aki az államot e szükségszerű törekvésében gátolja,
vétséget követ el a haza és a nemzet ellen; aki pedig az
állam ebbeli legnemesebb, nemzetre legüdvösebben ható
joggyakorlását barmi módon meghiúsítja, az hazaárüló s
mint ilyen, mélió a legszigorúbb fegyházbüntetésre.
Az állam mindig jó szemmel nézte, szívesen vette és
védte, sőt tőle telhetőleg mindenkor segélyezte és segélyezi
is a hitfelekezetek által szervezett és fenntartott iskolákat.
Hisz sok költségtől meg van kímélve általuk. A költségkímé
lésre pedig államunk nagyon is rá van szorulva, különösen
a népoktatás terén, mert sajnos, nálunk éppen a népoktatásra
szánt, szűk marokkal mért garasok vannak legjobban meg
számlálva. E mellett a községi, hitfelekezeti, társulati és
magánjellegű stb. népiskolák is az állam szolgálatában álla
nak, amennyiben az állam által kiadott tantervhez kötelesek
alkalmazkodni.
Többet igen, de kevesebbet és mást ezek sem taníthat
nak. A tanterv és a tanítási irány meghatározására nézve
I
“ 6 —
'
még az államnak törvényben leszegezett rendelkezési, felügyeleti és ellenőrzési hatalma alatt állanak, — és ez ter’ mészetes is 1 Mert ha valaki valamit létre hoz, akkor ő annak
;
ura parancsolója. Már pedig a népoktatást nálunk az állam'
ózta létre, kezdettől fogva azt tartotta és tartja fenn a jcenben is, habár legnagyobbrészben csak közvetve t i a
,hi,Wek“e‘ek és a községek utján. De maguk, az
idorol-idore keletkezett különféle hitfelekezetek is az állam
intézményéinek tekintendők, amennyiben alapításuknál az
allam becsülve a polgárok lelkiszabadságát, csupa előzékeny
ségből nem korlátozta azt, hanem jóindulattal utat-módot •
dott nekik a létjogosultságra, annál is inkább, mivel hat-
- * J08
bennök a nép erkölcsi, értelmi és szelle
mi művelődéséhez, melyet azután ezek iskoláik utján ter
jesztettek. Amíg jó kezekben látja ezen-iskolák működését
nem ^avatkozik ügyükbe; Csak ha valamely téren a 2
■/
kérek u,óla8°san a t. olvasótól, hogy a
tárgyat ily hosszulére eresztve adtam elő. De a méltányosság
es igazsagossag kiderítése szempontjából kénytelen voltam
ezt tenm annál is inkább mivel nagyon sokan vannak még
séfből
R ‘S: akÍk ,uda,lanságWI. szertelen tulérzékenv?
a munka is. Mit van tenni mást, ráerőszakolják a tanítókra
s igy ezek végzik osztályukban a hit tanítását, heti 4 órában
— ingyen.
tagadják 7z álla'8 r°SS2akara,bó1 neheztelik, rosszalják, sőt
gadjak az allamnak a népiskolákra való jogos és köte-
Az állami iskoláknál egészen másképpen áll a dolog.
Ott minden több osztályú iskolánál már rendes, kinevezett
vagy legalább tisztességes fizetés mellett megbízott pap, azaz
lat ° ham P7nyZuíOktól e"érnek’ L 1 a íe"egek kristálya
a alt
hamis dragako szerepét játszák, akkor a legerélyerŐkka?
S Ígyek82Ík aZ ilyen iskolát a<X-
megSemn,isi,eni> ame'y eljárás termédolog is. Hisz már az egy
Xos«l
T'
isi^ekszik a lelkiismeretes
orvos toves ol kimetszem: annál inkább kell, hogy az egész
nemzet testén támadt ragályos és veszélyes rákfenét az áham
ok
r-é't
mmél gyökeresebben kiirtsa. Sajnos, ilyen eset pedig igen
gyakran előfordul, különösen a nemzetiségi vidéken Azért
,
paraszt sem hiszi, hogy az állam maga az ördög s hogy az
allami iskola az ördög iskolája. De meg már azt sem hiszi
hogy az állam egy rajtunk kívül álló, csúnya, fekete szőrű’
sargalabu, hosszukarmu, tüzszemü, lángnyelvű, nagy görbeszarvu mummus, ijesztő valami. Ma már mindenki tudja
iogy az allam mi vagyunk s hogy ami jót az állam akar
s tesz, azt nekünk akarja és teszi; viszont ami jót vagy
esetleg rosszat mi teszünk az államnak, azt önmagunknak
cselekesszük tulajdonképpen.
Még megjegyezni kívánom, hogy sokan vannak, kik az
államot az iskolák körüli törekvésében, sáfárkodásában vallásnemtörődömséggel, sőt vallástalanság terjesztésével vádolják
Fonák felfogás, balga beszéd! Hisz az államnak nagyon is
érdekében áll a polgárok hitélete vagyis a tiszta vallásossága
és erkölcsössége; hisz a józan ész követelte vallást minden
kor befogadta, létjogosultságát és védelmét a törvényben
biztosította. Azon felül az általa fenntartott iskolákban a
vallás-erkölcsi nevelésről és oktatásról oly mértékben gon
doskodik, minővel sem egy nemzetiségi, de még hitfelekezeti
iskola sem dicsekedhetik. Mert nézzük meg csak pl. a leg
nagyobb számú vagyis a hitfelekezeti iskolákat. Azok 99
°/o-jánál rendes, kinevezett, fizetéssel biró hitoktatók nin
csenek. Ezeknél ugyan a hitközségi lelkészeknek volna
kötelességük a hittanitást teljesíteni, de ők más, érthető el
foglaltságuk miatt nem érnek rá. A segédlelkészeknek meg
nem kötelességüK. A plébános rábeszélése folytán kegyelem
ből, jobban njopdva kényszerűségből — mert egy fillért
sem kapnak érte
ha eljár is némelyikük katekizálói, hát
végzik, végzik, de azt tartják, hogy^amilyen a fizetés, olyan
szetesen
'
lességszerü áldásos befolyását. Pedig hála Istennek napja
inkban már, ott állunk, midőn már semKa legegyszerűbb '
alfo.di-, sem a felvidéki tót-, de még az erdélyrészi oláh-
szempontjából - amennyiben a teljes
kultúrpolitika és az
g .yezesek a különféle felekezeti és nemzetiségi iskolákra
ézve sem javítások, hanem csak toldozás-foldozások.
8
szakember hitoktatók vannak alkalmazva. A félreeső helye
ken pedig, mint pl. a tanyai állami iskoláknál, ahová pap
hitoktatók nem mehetnek, olt meg az osztálytanítókat bízza
meg az áilam a hiltanitással, még pedig méltányos megfe
lelő külön díjazással. Így azután az ily világi tanítok is
igyekszenek, természetesen, ebbeli kötelességüknek is mennél
tökéletesebben megfelelni.
Voltak esetek, midőn az állam tanítókat mozdított el
állásukból csak azért*, mert viselkedésükkel a vallás-erköl-x
csösség szempontjából kifogás alá estek. Minthogy 20 évvel
előbb egy idős kartárstól, mint tanulói hallottam az aiabbi
esetet:
'
X alföldi nagyközség róm. kath. jedegü iskoláját —
a tanítókkal együtt — úgy tanévközben vette alt az állam.
Az állami jelleggel kezdődő nap reggelen az egyik, már nem
egészen fiatal, most már uj állami tanító ily épületesen
kezdte meg a tanítást:'
.„Álljatok fel és imádkozzatok!"
A gyermekek felálltak és az addigi szokás szerint szép,
éneklő hangon elkezdték :C^z Atyának és Fi... miközben
rajuk nvált a tanító:
i
„Álljatok meg! Tudjatok meg, hogy mától fogva nem
vagyunk római katholikus'iskolában, hanem államiban, itt
már nem hányjuk magunkra többé a keresztet, hanem anelkül imádkozunk. Tehát csak mondjatok el a Miatyánkot,
egyebet semmit és azután üljetek le!“
Úgy is tettek. Az ima elmondása után pedig így szólt
a tanító:
„Börcsök Jóska, jöjj ki! Állj fel a székre, akaszd le a
feszületet, vidd ki a szolgához és mondd neki, hogy tegye
fel a padlásra vagy akarhová, mert az iskolában nincs szük
ség többé a Krisztusra.“
Az eset tudomására jutott a felsőbb hatóságnak és az
történt, hogy a jeles tanítót végleg elmozdították állásától.
Azt hiszem s megvagyok győződve, hogy a t. olvasók
is úgy gondolkoznak, hogy az a jeles tanító ur már jóval
előbb, mikor még róm. k^th. iskolában működött, megérde
melte volna az állam által hevenyében rásujtott meg
torlást. Ezek mind oly tényezők, melyekért a polgárok csakis
elismeréssel és becsüléssel adózhatnak az államnak a
vallás-erkölcsös nevelés és oktatás körüli félreismerhetetlen
gondoskodásáért.
,
. .
(Folytatjuk.)
„A mi zászlónk" c. olvasmány.
Gyak. lecke a Hl. oszt. tan.
Tam cél. Érzelmek fejlesztése (hazafiui) köz. az értelmes
olvasás gyakorlása.
9
Fölt, elözm. Az. értelmes olvasást már gyakorolták.
Tanmenet. I. Megértés. Szemléltetés alapján az anyag
kifejtése. Olvastatás egyenként. Az olvasmány tartalmának
elmondása. Begyakorlás. Mintaolvasás, olvastatás. — Fel
adathagyás.
<
Mi ez gyerekek? (Zászló.) Milyen szinü? Hány szinü
hát? (3). Melyik nemzet zászlója ez? (Magyár). A csatába
milyen szinü lobogót visznek hát a magyarok ? Figyeljetek!
Egy kis történetet mondok nektek ! Nándorfehérvárnál történt,
mikor a várat a törökök ostromolták. Busán lengett a magyar
lobogó a vár fokán. Egy török zászlójával már majd a
várfokára ért, hogy a töröklobogót kitűzze, amikor egy köz
katona Dugovits Titusz, odarohant és bírókra keltek. Nem
bírt vele. Lerántotta hát a törököt magával együtt a mély
ségbe. Mit áldozott fel D. T. a magyar zászlóért ? (Életét),
Ez a lobogo is arra int bennünket, hogy ha kell, életünket
is feláldozzuk a hazáérb! Ugyan melyik szín figyelmeztet
bennünket arra, hogy vérünket ontsuk ha kell, de hazánkat
elveszni ne engedjük? (Piros), Mit jelent hát a nemzeti
zászlón a piros szin ? Az öreg Pósa bácsi a zászló piros
színeiről azt mondja, hogy :
|
„Az első szin olyan piros mint a vér;
Azt jelenti, sok vér omlott hazánkért!"
Majd elmondok egy másik történetet. Ez is csatával
kezdődött. Elfogták a magyarok egyik vezérét Szapáryt a
törökök és ekébe fogták és korbáccsal verték... stb. De
— 10 —
fordult a szerencse! Sz. kiszabadult, majd ő fogta el a török
basát! Megijedt a basa, hogy most visszakapja a kölcsönt,
de Szapáry igy szólt néki: „Szabad vagy!" — sőt barátjául
is fogadta a törököt! Milyen lelkű volt Sz. P. ? Ami zászlónk
egyik szine is arra figyelmeztet bennünket, hogy jó, tiszta
lelküek legyünk! -Ugyan melyik szin jelenti ezt? (Fehér).
Mit jelent a fehér szin? Pósa bácsi pedig erre azt mőnd. ja, hogy:
„A második tiszta, fehér hó szinü. ,
Az a jele, hogy a magyar jó szivü, '
>
Nem fekete, mint az irigy lelkűiét,
" '
Mely nem tudja, hogy mi az a becsület."
}
Figyeljetek! Ki tudja megmondani, mi történt Kossuth
Lajossal a szabadságharc után? (Kibujdosott.) Távol volt
hazájától, de még ott, a külföldön is folytonosan éltette a re
mény, hogy országa, az édes Magyarország akármennyit szen
vedjen is, végre diadalra fog jutni. Amint K. L. remélte ha
zája bo’do^ságát, úgy kell remélnünk nekünk is a legnagyobb
szenvedések közt is. Erre a reménységre int bennünket a
zászló egyik szine. Melyik az? (Zöld.) Mit jelent hát a magyár lobogón a zöld szin ? A zöld színről ezt mondja Pósa
bácsi nekünk:
1 ...
„A harmadik mosolygó zöld reménység,
Ebben rejlik jövőben a dicsőség."
Olvasd ezt az olvasmányt! Mond el N. ennek az ol-”
vasmánynak a tartalmát! Folytasd! Elég!
Begyakorlás.
Minta.olvasás. Folytaid N. Úgy hangsúlyozz, mint én !
Folytasd P ! Javítsd ! Elég ! A-Jövő órára megtanuljátok ezt
az olvasmányt szépen olvasni.
jászárokszállás.
oláh József.
IVépiskolák részére szükséges
1 i mindennemű irodai szereket
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
— ii —
F 7R* 7FF
I
Népoktatásunk intéző köreiben kezd áltat
* Jánossá válni az a vélemény, hogy elemi ok
tatásunk túlnyomóan értelemfejlesztő munkáját a valláserkölcsi elemek
bevonásával, az egész vonalon meg kell, mert meg lehet nemesíteni.
A saját céljait tudatosan munkáló Szent-István-Társulat róm
kath. tankönyvkiadványai ebben a tekintetben megszívlelendő pél
dául szolgálhatnak.
1
H
A megrendült vallásos érzés lépten-nyomon tapasztalható
szomorú következményeinek láttára, méltó igyekezettel követik a
példát a tankönyvirodalom egyéb termékei is. A hivatásos tanítók
lelkes gardája pedig ügyszeretetének egész melegével dolgozik
ebben az irányzatban, hogy kivegye nagy múltjához méltó részét
a magyar Sión építéséből.
Belmisszió ez a szó igazi értelmében. Belmisszió, amely a mi.
munkamezőnkön, az iskolában nem kisebb jelentőségű a növekedő
nemzedékek erkölcsi felfogására nézve, mint az, amelyet a hivatásos
lelkész végez a reá bízott lelkek vezetésében.
Ide s tova tíz eszteT\de,e, hogy a Heves-Nagykunsági Egyház
megye és annak Tanügyi Bizottsága, (amelynek a Népiskolai Szer
vezet és Tanterv megalkotásában kezdeményező szerep jutott) rámutott arra, hogy a valláserkölcs’ szívet nemesitő és képző ereje
az elemi oktatás egész anyagának átadásánál könnyen alkalmazható.
Ugyanakkor kötelezőleg rendelte el „Magyar Nyelvgyakorló" címen
népiskolait számára, ebben a szellemben írt nyelvtani kézikönyveim
használatát. Hogy ezek a könyvecskék, a magyar nyelv és helyes
írás gyakorlását vallásos és erkölcsi olvasmányok alapján tárgyalva,
a gyakorlatban beváltak: annak élő bizonyítéka az a nagyszámú
levél, amely kartársaim részéről Nyelvgyakorlóm.újból való kiadását
sürgeti. De a munka átdolgozására nézve felhívást kaptam illetékes
iskolai hatóságoktól is.
Ezek az okok érlelték meg elhatározásomat, hogy Magyar
Nyelvgyakorlómat a Tanterv kívánalmainak megfelelően a fentebb
vázolt szellemben, teljes egészében újra átdolgozzam. Ez meg is
történt, Sőt a munkát az V. VI. osztály számára a negyedik résszel
is kiegészítettem.
*
Nem „felekezeti" Nyelvtanról van itt szó; hanem arról, hogy
az ellemi népiskola nyelvtani anyagát olyan módszerrel adjuk át a
gyermeknek, amely valláserkölcsi olvasmányok alapján, az érzelmi
hevelés bevonásával tegye tudatossá a magyar gyermek nyelvismeretét.
A Magyar Nyelvgyakorló szorosan alkalmazkodik a Tantervhez.
Nincsen benne sem több, sem kevesebb, mint amennyit ez előír.
A módszeres oktatás menete , is teljesen a Tantervhez simul.
A könyvecskék ára és külső kiállítása is meg fog felelni a
használatban levő hasonló tankönyveknek.
A Magyar Nyelvgyakorlónak mind a négy kötete a jövő
1914/15. tanévre, Daróczy Antal új betűkkel és modem gépekkel
felszerelt nyomdájában, Túrkevén fog megjelenni.
Túrkeve, 1914 február hó.
FARKAS IMRE;
— 12 —
— 13 —
H I K E K.
23-án lesz a Lehel szálló nagytermében. Műsor: 1. Oscheid
F.: A cigány tanyán. Induló. Előadja az ifjúsági zenekar. 2.
Mozart; Szerenád. Zongorán előadják: Tófalvi Miklós V.
oszt, és Zs. Papp Tamás IV. oszt, tanulók. 3. Olasz népdal;
A nap fényes égről. Énekli az 1 ifjúsági vegyeskar. 4. Rossini
Február 7. Bálba készültünk ezen a napon s ennél
fogva nagy örömmel, türelmetlenül kellett volna várnunk azt
a pillanatot, amelyben beléphetünk a bálterembe. Mégis
sokan voltunk akik türelmetlenül ügyan de aggódva gon
doltunk a február 7-iki mulatságra, mert attól tartottunk,
hogy a rettentő sok farsangi mulatság s a tanítóság ismert
széthúzása, .közönye üresen hagyja a Nemzeti Szállna bál
termét. Hál’/ Istennek kellemesen csalódtunk, mert fél ki
lencre már telt házban kilenc órától pedig tizenegy óráig a
legremekebbül előadott nótákban s muzsikákban gyönyör
ködhettünk. Szóval: a bálunk pompásan sikerült.
Mint kedvező jelenséget említjük meg, hogy a február
7-iki mulatságon a tanítóság — még a vidékiek is — elég
szép számban jelent meg, bár még ez alkalommal is voltak
többen, akik „akadályozva voltak a megjelenésben/' Pedig
ha a társadalom azt látja, hogy a tanítóság elsősorban maga
tart össze, ugy az is szívesebben vesz részt a mi ügyes-bajos
dolgaink támogatásában.
,
Hangversenyünk szép sikerét a rendezőség buzgalmán
kívül nagyban elősegítették Rhédei János kir. tanfelügyelő és
Saffáry Kálmáu kir. táblabiró urak agitálásai is, akik nagy
és előkelő ismerős körükben toboroztak „jelen voltak„-at a
magas színvonalon álló mulatságra.
„Magyarok vagyunk!" Ezt ordítjuk (nem is kiabáljuk)
tele tüdővel és torokkal, ahányszor csak alkalmunk van a
magnum áldomással végződő „hazafias" ünnepélyeken részt
vennünk. Mikor azonban magyarságunkkal a fórumon kelle
ne tüntetnünk, akkor nem ismerünk magyart sem versben,
sem prózában, sem muzsikába^ sem nótában 1 Tessék meg
nézni a hangversenyek műsorát. Tele van az cseh, német,
talián meg svéd dalokkal, muzsikával, de Káldi Gyula, Frá
ter Lóránt, Ábrányi, Dóczi, Petőfi, Arany, Vörösmarty stb.
stb. neveivel, müveivel maholnap fehér hollóként sem talál
kozunk a hangversenyeken. Ezeket a gondolatokat legutóbb
a jászberényi, (s nem valamelyik nemzetiségi) m. kir. állami
főgimnázium hangversenyét hirdető következő műsor ébresz
tett bennünk: — A gimnáziumi ifjúság hangversenye f. hó
Otelló. Hegedű fantázia. Előadja Siklósi István VI. oszt ta
nuló. Zongorán kiséri Siklósi Tamás Vili. oszt, tanuló. 5.
Linka Camilló', Herdion keringő. Előadja az ifjúsági zene
kar. 6. Dancia Károly: Trió. Op. 109. Hegedűn előadják:
Lengyel Béla VI. oszt, tanuló és Kertész Károly ur. Zongo
rán kiséri Siklósi Tamás VIII. oszt, tanuló. 7. Chopin'. Ke
ringő. Op. 69. No 2. Zongorán előadja; Katona Endre IV.
oszt, tanu’ó. 8. Bellmann: Hajós dal. Induló. Énekli az ifjú
sági vegycskar. Tiz percnyi szünet. II. Othelló sikere. Bohózat
egy felvonásban. Irta: Ed. Alex. Lautner, magyarra átdol
gozta Karádi Győző, főgimn. tanár. — Sajnálattal — de a
jászberényi főgimnázium mentségére felemlithetjük, hogy ez
a műsor utánzata a sok-sok hasonlóan egybeállitott műsor
nak. A jászberényiek se szeretnék, ha azt gondolná róluk a
világ hogy, ők csak magyar költőt meg magyar nótát
ismernek.
Hl VATA LOS
RÉSZ.
106. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valaménnyi állami, elemi és
gazdasági népiskolai tanítójához, tanitónő és óvónőjéhez, az
Állami Tisztviselő Országos Egyesületébe való belépés tár
gyában.
Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete az állami
népoktatás alkalmazottait sorai közé számítja, szolgálati ér
dekeit, anyagi sérelmeit magáévá tette és teszi, szóval javai
ért küzd. Jól tudom, hogy az Állami Tanítók Országos
Egyesülete van hivatva elsősorban áz állami tanitószemélyzet
speciális és a többi állami tisztviselőkkel közös érdekeinek.
-.14 \ ■' . ■
— 15
}
módjában lesz az Egyesületnek az, hogy a tanügy szolgála
tában álló szegény tüdőbeteg tanerőknek helyet fdjon
óhajainak a megvalósulásán munkálkodni; mindazonáltal
csak javára szolgálhat az állami tanitószemélyzetnek, ha az
Állami Tisztviselők Országos Egyesülete a maga nagyobb
súlyával óhajaikat magáévá téve törekvéseiket támogatja.
Melegen ajánlom azért Címnek az Állami Tisztviselők
Országos Egyesületébe való belépést, hogy ez által az
együvétartozás kapcsait erősítse, a szóban levő egyesület
erkölcsi súlyát anyagi erejét gyarapítsa. A belépés 3 évre
kötelező. Rendes tagsági dij XI. és X. fiz. ■ osztályba tarto
zóknak évi 2^ korona, a IX. és Vili. fiz. osztályba tartozók
nak évi 4 korona. „Belépési nyilatkozat" nyomtatványt s az
egyesület működésére vonatkozó felvilágosítást készséggel
nyújt az egyesület elnöksége (Budapest, 11. kér. Főherceg
Albrecht-utca 11 sz.)
Szolnok, 1914 február 3-án.
Rhédei János
______
kin tanfelügyelő.
■
Hangsúlyozom,
£ tehát yS
el tehat világosán
adományozásra senki
hogy a tanulóifjúság csupán csak ónk” j '~2 fi"ér felaiánIására ívható
kijelentendő az ifjúság előtt, hogy az
kényszerítve nincs.
-h°ZOm az igazíató raknak s illetve a tanme eknek a szobán lévő irgalomgyüjtésnek a növendékek
telkuletere ható nagyfontosságu nevelői célját, mi mellett csak
XX
• ’u
gye'embe a íüdővészellenes küzdelem
anyagi alapjanak a gyarapítása.
_ a
?ért C'met' hogy a Syüilés foganatosítását
, , h tantestule,fel egyetértőén - szorosan a nevelés szolgá
latába helyezze s annak erkölcsi és anyagi eredményéről a
gy 7 befe)ezése ufán tegyen hivatalomhoz
jelentést.
Szolnok, 1914., évi február hó 12-én.
tájékoztató
Kir.^tanfelügyelő helyett:
701. szám.
Kóródy Ferenc
Valamennyi
kir, s, tanfelügyelő.
állami községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
lg zgatósaganak illetve vezetö-tanitójának a szegénysorsu
tüdőbetegek |avára gyűjtés rendezése tárgyában.
.
Közoktatásügyi Miniszter ur folyó évi
január 20-án 136—914 eln sz
b u
J
? e
lózsefz kir horro c
- em.sz. alatt kelt rendeletével a
S
K U g SzanaF'™ Egyesületnek megengedte
mikép emberbarati alapjára az iskolákban a folyó évben
is rendezhessen rgalom^vüitAst □ e . y
evoen
részére.
galomgyujtest a szegenysorsu tüdőbetegek
... A gyUi‘ést az egyesület ezúttal is gyüjtőiv utján szán
dekozik megtenni.
urjan szanAmidőn erről Címet tudomás ac o
..L ,
való további intézkedésnek ^etéteie X
alkalommal is kiemelem, hagy az e7v«Z
’ “
tanítót, tanit^nőt, óvón6t s ezeknek Sf -S2ani0S tanárt’
s gyógyítja szanatóriumában s mihest fe*épü?má8yd
tüdőbeteg szanatóriuma, az Auguszta
nek építési munkálatai már megkezdjek’
megKezGodkCk, meg
”agy
T'7'
inkább
734. szám.
Valamennyi
állami elemi népiskola Gondnokságának, igazgató — illetve
vezető-tani tójának az 1915. évben szükséges uj iskolai építke
zések és kibővítések kimutatása tárgyában.
Az 128000|910. sz. alatt kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján felkérem Címet, hogy
amennyiben ui építkezésre vagy kibővítésre van szükség a
gondjaira bízott állami népiskolánál (iskoláknál) tekintet nél
kül ar/a, hogy a munkák a kir államkincstárt, vagy a köz
séget terhelik, az itt közölt kimutatási minta szerint, a hivat
kozott számú rendelettel kívánt V. sz. kimutatást — minden
rovatában pontos és teljesen megbízható adatszolgáltatással
sürgősen állítsa össze s azt az elnök, gondnok és igaz
gató (tanító) névaláírásával, valamint az iskola pecsétjével
ellátva, hivatalomhoz legkésőbb f é. márc. 5-ig terjessze be.
— 16 —
-Az ezen határidőn túl érkező kimutatások figyelembe
vehetők nem lesznek s a késedelemből eredő bajokért első
sorban az iskola igazgatóját illetve vezatőtanitóját fogom
felelősségre vofíni
Amennyiben uj építkezésre vagy kibővítésre az iskolá
nál szükség nincs, erről — a jeleztem ’ határidőn belül —
nemleges jelentés teendő hivatalomhoz.
Szolnok, 1914. évi február hó 12-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
/
kir. s. tanfelügyelő.
-A .
___ . =___—= -
— -
Szerkesztői üzenetek.
M. A. Való igaz, hogy a tanítóság tekintélyét nem nagyon emeli
az ilyen vállalkozás. Erről érdemes is cikkezni, de nem ennyire éles
és tulerős támadással. Még egyel re törődjünk bel - hQgy kartársaink
nagy része másként beszél és irtásként cselekszik. Ez, sajnos nagyon
elterjedt nyavalyánk.
S. S. Nagysádnak szinte bosszúságot okozott, hogy a tanítók
hangversenyé.. ..cm hallott egykét szén s máraz őrs ág nagy részében (
ismert Sopronyi nótát. Legyen nyugodt, ha élünk jövőre hallani fogunk.
K. P. A saját birtokukon termett bort annál inkább árusíthatja,
me t a szőlő elsőrendű kultúrnövény lévén, nedűjének árusítása kub
turmunka számba jöhet.
Utoljára szólítjuk fel
a „Megyei Népoktatás" hátralékos előfizetőit, hogy
hátralékaikat, 5 napon belül a Kiadóhivatal címére annál
is inkább beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező eset
ben kénytelenek leszünk neveiket a jövő számunkban
nyilvánosságra hozni és ezután ügyvédi felszólításokat
szétküldeni.
Tisztelettel
a Kiadóhivatal.
-
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
Daróczy Antal
könyvnyomdája :papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
VII. ÉVFOLYAM. 5-IK SZÁM. J9I4 MÁRCIUS HÓ 10
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY
T úrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
GYULA, SZOLNOK
Nyomatott:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
Szolnok, 1914 március 10
VII. évfolyam
5. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. cimére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Néhány szó a
magyar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert,
(Befejező közlemény.)
,
Szükségesnek tartom még megemlíteni az
úgynevezett fogalmazást. Nagyon szépen hangzik
ez a szó. Kívánatos is, hogy tanítványainkat
önállóságra vezessük, mintegy megtanítsuk őket
a saját lábukon járni. Ne gondoljuk azonban, hogy
ez olyan könnyű feladat. Nagyon biztos és erős
alapnak kell annak lennie, amelyre ezt rá
építhetjük. Járni se tanítjuk a gyermeket azonnal
születése után, mert nem bírja meg gyenge lába
a test súlyát és vagy elbukik, összeroskad, vagy
pedig kellő csontszilárdság nélkül elgörbülnek a
lábai. Biztos alapra kell építenünk a fogalmazást
s akkor megkezdenünk, amikor már megfelelő
szókinccsel rendelkezik s a szók önálló leírásában
\
2
is jártassága van a gyermeknek. írassunk kér
désekre feleleteket. Hogy hívják ezt, mit csinál
ez? slb Majd feleltessünk teljes mondatokkal s
igy fokozatosan haladjunk tovább. így nem vég
zünk nehéz feladatot, mert kezdettől fogva meg
követeljük tőlük, hogy ha kérdezünk tőlük vala
mit, mindig teljes mondattal válaszoljanak rá.
Játszva lehet azután ezt az Írásra is átvitetni.
Sajnálom, hogy részint a tanításból, részint
pedig nagyon sok gyermek rossz felfogásából,
helyesebben degeneráltságából származó hibákat
itt mind fel nem sorolhatom, kettőt azonban
ide iktatok. Mind a kél.gyermek, akinek a ^gyakorlatát idézem, hozzám került valahonnan a
harmadik osztályba. Itt már természetesen a mon
dat körébe tartozó önálló gyakorlatok szerepelnek.
No, meg a fogalmazásból is meglehetős munkát
kell végeznünk.’
(
belirtam a táblára a következő feladatot: I.
gyakorlat. Fejeljelek egész mondatokkal a követ
kező kérdésekre és húzzátok ala az állítmányokat!
Mit csinál a tanuló? Mit készít az asztalos? Minő
az iskola?
Ezzel a gyakorlat Írással is, mint a legtöbbel,
kettős célt akartam elérni. Másol is, fogalmaz is
a tanuló.
Tekintettel arra, hogy a fenti gyakorlathoz
már hetekkel azelőtt készültünk, jó eredményt
vártam. És mit kaptam?! Nyolc-tiz idegen
ből idetévedt tanuló olyan „remekül" meg
felelt, hogy a gyakorlata egyes szavait a legna
gyobb tudós se tudná elolvasni. Az egyik igv
irta le a feladatot:
„I. gjarlat Peljek égés mond — atol kövező
kérd — ak huaz azlai mny! Mit cinál a. tani?
Mikszi za — atlolos sztake? Min a ikola?“ Ter
mészetesen nem felelt rá semmivel.
A másik gyakorlat igy hangzott: „I. gyaklat
(a dátumot igy irta: alt 7-űn.) Felöljek egész
mo — ndatok -a kővitk — esző kérdésékor és
hó— z-zatok aló az all-itocá — mányó. kot!"
Ez se felelt meg. A felhozottakban lévő elválasz
tások a füzetekben előfordult sorvégi elválasztá
sokat mutatják.
No most már azt kérdezem, hogy lehet-e
ilyen tanulókkal eredményt elérni, éppen a har
madik osztályban, ahol annyi uj és fogós anyagot
kell még a hegyibe tanítani?! Teljesen kizárt
dolog. Még azt is megjegyzem, hogy a fentiekben
nagyon sok betű van, amit én jól Írtam ide,
mert a füzetben előfordult alaktalan betűket ki
nyomatni képtelenség. Tehát még a betűket se
ismerik mind.
Ki itt a hibás? A gyermek-e, aki kellő alap
nélkül nem tud megküzdeni a folyton szaporodó
anyaggal, vagy az a tanító, aki megfelelő alap
ismeret nélkül bocsájtja felsőbb osztályba az ilyen
gyermekeket?! Még hozzá, az első helyen emlí
tett gyakorlat Írója jeles értesítővel került hozzám.
Köszönöm! Ilyen tudással, illetve tudatlansággal
biztosan nem kerül tőlem negyedik osztályba
még elégséges osztályzattal se.
Sok bibi van itt kérem! Az a legnagyobb
baj, hogy mindenki ax saját osztályára, a jogos
kritikát tragikusan fogja fel s a legnagyobb meg
botránkozással, sőt butikos bottal utasítja vissza,
4 —
Nekem is megcsípte már egynéhány darázs a
kezemet, azért nem is óhajtok tovább időzni az
ilyen fészeknél. Bocsánatot kérek a fenti néhány
sorért is, amely azonban igaz 1 Elégtételül szolgál
nekem egyik idősebb kollégám megjegyzése, aki,
mikor az eredménytelenség okát kérdezték tőle,
teljes nyugodtsággal felelte: „Nem lehet kérem,
minden gyermekből írót és tudóst faragni, nagy
szükségünk van utcaseprőkre, kutyapecérekre s
egyéb hasonló foglalkozású emberekre is, akiknek
a hivatala az irodalmi nyelvismeretet és helyes
írást nem kívánja megl“ És talán nincs igazság
benne?!
Vége.
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászároks^állási tanító.
zO
\
„A gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond.“
Felméri L.
IV. Az állam ellenőrző közegeinek beavatkozása
a tanterve a népoktatás és nevelés szem
pontjából.
Az előbbi szakaszban elmondott igazságok alapján az
államnak a népiskolai oktatásra' és nevelésre való jogos be
folyását vagyis rendelkezési, főfelügyeleti és ellenőrzési jogát
a szükség törvényénél fogva el kell ismernünk. A király a
közoktatásügyre vonatkozó rendelkezési vagyis végrehajtó ha
talmát az 1847—48. évi III. t. c. 14. §-a alapján szervezett
közoktatásügyi m. kir. minisztérium, a főfelügyeleti és ellen
őrzési jogát pedig az 1876. évi VI. t. c. szerint az egyes
megyék közigazgatásibizottság kebelébe helyezett királyi
tanfelügyelőségek utján gyakorolja.
A népiskolai .ügy közigazgatásának tényezői az 1868.
évi XXXVIII. és az 1876. évi VI. és XXVIII. t. cikkek értel
mében a következők:
1.
a vall.- és' közoktatásügyi minisztérium,
2. a törvényhatóságok és azoknak közigazgatási bi
zottságai,
3.
a kir. tanfelügyelőségek,
j
4.
a gondnokságok és iskolaszékek.
Párhuzamban a részökre fenntartott jog keretében a
felekezetek szintén intézkednek a hitfelekezeti elemi iskolák
ügyeiben.
A fent említett népiskolai hatóságok élén álló egyének
a következők:
,
,
a)
a közoktatásügyi miniszter,
b) a törvényhatóságok elnökei: a főispánok — főpol
gármester — vagy helyetteseik,
c) az alispánok — polgármesterek — vagy helyetteseik,
d) a kir. tanfelügyelők,
e) a főszolgabirák,
f) a községi elöljáróságok élén a bírók és jegyzők,
g) a gondnokságok és iskolaszékek elnökei.
Hitfelekezetek szerint az egyházi szervedet körében a
megfelelő teendők végrehajtására a püspökök, -- érsekek, —
egyházmegyei és egyházkerületi főtanfelügyelők, esperesek
és lelkészek vannak hivatva.
Némely kérdésben, mint fellebbezési és döntő fórum, a
Közigazgatási bíróság intézkedik közoktatási ügyekben.
Az egyes iskolai hatóságok munkaköreinek felsorolását
mellőzöm, csupán a kir. tanfelügyelő teendőiből a tantervre
Vonatkozókat említem, amennyiben a kir. tanfelügyelőnek
éppen a tankrv körüli bizonyos eljárása adott alkalmat a
jelen tétel időszerű kitűzésére.
A királyi tanfelügyelő.
Minden vármegye külön tankerületet képez. Az állam
kormány a tankerületek vezetésére kir. tanfelügyelőket s
6
melléjük állandó szakértő segédeket nevez ki közegül és
ezek utján gyakorolja a felügyeleti és ellenőrzési jogát a
megye területén levő összes, bármily jellegű és fokozatú
népoktatás összes ügyeiről.
A kir. tanfelügyelő számos, sokoldalú teendői közül
legfontosabb, hogy szakszerű felügyeletet gyakorol a megyéje
összes népoktatási intézeteiben eszközölt oktatásra és neve
lésre. E végett, legalább két évenként, meglátogatja a me
gyéje területén levő összes népoktatási intézeteket s azoknak
minden egyes osztályát alaposan megvizsgálja. Ellenőrzi,
vájjon az iskolákban az illetékes felsőbbség megállapította
tanterve szerint kciiő terjedelemben és szellemben tanitják-e
a törvényben kötelezett tantárgyakat.
A kir, tanfelügyelő az iskolalátogatásai alkalmával leg
előbb is a tantervet vizsgálja és pedig, hogy az az állami
tanterv nyomán készült-e s hogy hol, mikor és ki által lett
jóváhagyva. Azután összehasonlítja a tanterv menetét a
munkanaplóval, — az elvégzett tananyag és idő szempont
jából. Végül rögtönzött vizsgálatot tart, mely alkalommal
vagy maga kérdezi*) vagy a tanító által kérdezteti a gyerme
keket az elvégzett tananyagból, a végett, hogy az adott fe
leletekből meggyőződést- szerezzen a tanítás eredményéről
és arról, hogy az isko’a mily mértékben szolgálja az állam
érdekét, azaz megfelel-e a törvényes kivánalmaknak.
Ha kisebb hiányokat, tévedéseket észlel, jó indulattal
figyelmezteti a tanítót, esetleg értesíti az iskola felsőbbségeit.
Ha pedig hibákat, bajokat tapasztal, akkor jelentést tesz a
miniszternek. Amely iskolában kiválóbb eredményt tapasztal,
arról is jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak és mi
niszternek, az iskola, illetve a tanítója megdicsérése, esetleg
jutalmazása végett.
*) Jegyzet. Egyik szaklap múlt évi számában, a szerkesztői üze
netek közt, ez olvasható : „N. N. tanító azon kérdésére, hogy a kir,
tanfelügyelőnek van-e joga iskolalátogatás alkalmával a hitfelekezeti
iskolában a tanítókhoz kérdést intézni? — csak azt felelhetjük, hogy
igenis, sőt nagyon van joga hozzá."
Ugyan-ugyan. Már hogy kérdezhet ilyet tanitó-ember, most a 20-ik
században?: E kérdésből — a naivság melhtt — világosan kilátszik
a túl érzékenység, még inkább a túlságosabb tájékozatlanság és a legtulságosabb tudatlanság.
— 7 —
Á közoktatásügyi minisztérium szaktekintélyek által hu
zamos időn át tanulmányozott, jól átgondolt, kidolgozott és
utasításokkal ellátott tantervet ad ki időnkint az állami isko
lák számára. De megköveteli, hogy a többi iskolák főható
ságai is e tanterv nyomán készítsenek, illetve készíttessenek
tantervet iskoláik részére. De éppen ez a tantervkészítésben
való szabadkezet-adás nyújt azután alkalmat az esetleges
visszaélésekre s az állam és a hitfelekezetek közötti össze
ütközésekre a legtöbb esetben. Mert a miniszteri utasítás
megengedi, hogy az állami iskolák számára kiadott tanterv
nyomán úgy az állami, mint a felekezeti iskolák főhatóságai
és tanitói belátásuk szerint készíthetnek iskoláik részére a
viszonyoknak megfelelő tanterveket. Ennek folytán áll elő
azután, hogy még sok állami iskolában sincs helyes, igazi,
jó tanterv, annál kevésbbé a hitfelekezeti és más ' jellegű
iskolákban. Őszintén szólva van is, meg nincs is tanterv,
a legtöbb iskolában. Néhol meg egyáltalán nincs se jó, se
rossz. A létező tantervek szép kiállításán csak a rosszaságuk
tesz túl, amennyiben a legszükségesebbek sokszor kihagyva,
a lényegtelenebb dolgok pedig feltüntetve; a nehezebb és
későbbi dolgok előbb, a könnyebb és megelőzők pedig
utóbb, minden hozzáfüggés néikükössze-visszaságban vannak
a rublikákba begyömöszölve, ahová éppen csak beférnek s
igy még csak át sem tekintve. Pedig a jó tantervnek áttekinthetőnek, a benne elhelyezett dolgoknak egymásból
folyóknak kell lenni és világosan feltüntetni, hogy az isko
lának mikor, mit és mennyit kell tanítania.
A tananyag bár minden tanításban lényegileg ugyanaz,
terjedelemre azonban lehet tágabb, vagy szükebb az iskola
viszonyai miatt. De a jól megállapított tantervben minden
esetre szorosan kijelölendő a kör, melyben a tanítónak mo
zogni kell, nehogy ebben egyéni hajlamok, vagy ^előnyök
legyenek irányadók; nehogy egyes tanítók hanyagsága, vagy
tudatlansága, könnyelmű ügyetlensége, hiúsága önérdek ke?
resése, vagy éppen rosszakarata által kiszorittassék az, ami
szükséges, vagy olyasmi csempésztessék be a tanításba,
aminek inkább rontó, mint szellemképző hatása volna.
(Folyt, köv.)
— 8 —
„A modern magyar énektanitó.“
(Folytatás.)
Hallottuk a „maradiak" vélekedését a hangjegy utáni
énektanításról... Nem is olyan rosszakaratú gondolatok
azok, mint némelyek hiszik. Ök a — Tantervre támaszkodva
— igyekeznek igazuknak érvényt szerezni ; s az bizonyos,
hogy érvelésükkel sok olyan kollégát meggyőznek, akik
magánúton bizonyos zenei képességre tettek szert s bár
szeretnék e hangjegyismeretet a tanulóknak is átadni, mégis,
— elismerve a sr k akadályok fáradságos leküzdését —
„maradiakká" lesznek — kényelemből! —
De lássuk az újabb nemzedékü tanítói kart — zenei
képzés tekintetében !
Tudom, nagyon kényes kérdést vetek papírra, de tar
tozók ezzel ugy a saját nézetemnek, valamint R. G. azon
kijelentésének, hogy a mai generácia nagyobb zenei képes
séggel rendelkezik, mint a „múlt idők" tanítója.
Mondjuk, én is osztom azt/ hogy a régi tanítóképzés
nem volt olyan sokoldalú, mint — ma. Talán az ének,
zene tanításával kevesebbet is foglalkoztak. De, ez a kevés
tanítás alapos munka lehetett s minden tanítónak nyújtott
annyi tudást amennyit a népiskola — e tárgy keretében —
megkívánt akkori!
Ma!
minden tan. képzőről — ilyet nem mondha
tunk, legyen az állami, vagy felekezeti. Nagyon gazdag,
sokoldalú a mai ének-zeneoktatás tanterve, de az, még rész
ben sincs átadva a tanitónövendékeknek; sőt, vannak kép
zők, hol olyan zenei oktatásban részesülnek a növendékek,
mely nem elégséges ahhoz, hogy értelmes, módszeres hangjegytanítást végezhessenek a népiskolában. Itt van a hiba!
Ha valamennyi képző ebbeli munkája lelkiismeretes volna,
ugy bizonyosan megalapozhatók a jövő nemzedék zenei in
telligenciáját, de ha a legilletékesebb faktor nem végzi el
kötelességét, ugy ne kívánjuk sokaktól azt, hogy olyant
tanítsanak, amit maguk sem tudnak...
Ne csodálkozzunk azon, hogy a felek, képzők nem
végzik kötelességüket, ha — épen az államiak egy része
9 —
szolgál precedensül a zeneoktatás terén. Erről mindig a
kölcsönösen átlépő növendékek tesznek tanulságot, (mint azt
R. G. is mondja.) S milyen érthetően mondanak véleményt
— kölcsönösen!! — az illető zenetanárok?!
Mindenesetre, a fenti állításomat nem vonatkoztat
hatom valamennyi képzőre, mert az rágalmazás volna
részemről, de a sok példa, a sok zenei készültséggel nem
rendelkező tanító, fényesen bizonyítják némely képzők mun
káját s állításomat. Sok ilyen tanító küzd a két ellentétes
áramlattal s — valljuk meg őszintén — mindig elnyeli az a
nagyobb áradat, amely még most is „hallás" után akarna
éneket tanítani. A kezdő tanító ilyen lépését, — mérlegelve
a képzőben nyert tudását — rósz néven venni nem lehet s
nem hogy eggyel szaporodna a „modern énektanitók száma,"
de fogy. S ha egyszer belevetette magát a nagyobb áradatba,
hiába minden halászgatás utána az „önmunkásság" horgával.
Talán (?) megtér s dolgozik, tanul; de lassanként beleun s
látva, hogy kötelességét, ugy, ahogy elvégzi az „orthodox"
elv szerint s nem kifogásolja senki, beletörődik abba, hogy
igy is — jó.
Ha az éneket „népművészetté" akarjuk emelni, ákkor
neveljen a/ képző igazi énektanitót is. Adjon emiek kezébe
fegyvert: tudást! Ha ezzel rendelkezik, nem tudják útjáról
letériteni; sőt, imponáló hatást fog gyakorolni azok felett, akik
utópiának tartják a hangjegygyei való éneklés, illetve tanítás
végcélját.
Több időt állapítson meg a tanterv a tanitónövendékek
zenei képzésére. (Van elég sallang, amit el lehet hullatni s
csak időt pazarolnak velük!) Neveljen gyakorlati zenészt. Ne
csak a népiskolai kivánalmaknak tudjon eleget tenni, de azon
túl is. Adjon módot minden növendéknek az önálló karveze
téshez. (Mint ahogy a közismereti tárgyakból önálló próbatanilást végeztet). Biztosítsa a gyakorlati tudását, a megfelelő
elmélettel. Nem elég csak a megalapozásra gondolni, (népis
kola) hanem arra is, hogy ez a munka folytatódnék az ismét
lőiskolában, ifj. egyesületekben, énekkarokban. Mindez, persze
utópia marad, ha a képzi nem gondol mindezekre. Hiába ad
évenként nagyon sok tanítót, ha nem látja el megfelelő utravalóval... (Mert hosszú az ut az ének — „népművészetéig!")
— 10 —
— 11 —
Amilyen ideális e felfogás az énekoktatás terén, azt á
valóságba átültetni, ha sikerülni is fog, csak a zeneileg jól
képzett tanítóknak köszönhetjük. Ezek munkája a 6 éven be
lül s azon túl is — a cél érdekében ! — tudatos és indokolt
lesz a nagyban elősegítették megvalósítani: az éneket _
„népművészedé" emelmi.
(Folytatom.)
Újhelyi András
áll. tanító.
TANÜGYI IRODALOM.
Pantó János mezőtúri nyugalmazott kollégánk
Egv
tamfö naplójából" címen igen értékes elbeszéléseket és” raj
zokat tartalmazó munkát adott ki. A szerző az iskola életébol menti tárgyát s oly kedvesen és oly megkapóati tárgyalja
az iskoiat eietben előforduló eseményeket, hogy az elolva
sásra minden tanító és nem tanító embernek is nyu .odt
. lelknsmeretiel ajánlható. Igen kedvesen emlékezett meg az
értékes es élvezetes munkáról az „Az Újság" a „Pesti Hír
lap a „Budapesti Napló" továbbá a „Mezőtúr és Vidéke."
A könyv főcímei: Előszó. (Irta: Bagossi Károly nyug
alispán.) A tanító naplója. Elbeszélés. (Tizenegy elbeszélés )
Apró történetek. (iiz.) Diák-históriák. (Öt.) Az igazán tanul
ságos és kedvesen szórakoztató könyvet nagyon ajánljuk nem
csak a lanitoi könyvtáraknak, de egyeseknek, nem tanítóknak
is. Ara: jo es ízléses kiállításban 3 korona.
hírek.
. ,
csata
Március 5-ikén volt
a vanoiodik ev<ordu:oja a szolnoki csatának, amikor a magyar
szabadsaghosök hőse, Damjanich János és az ő kedvenc vörossipkasai .onkre veitek Szolnoknál a — sógort. A nevezetes
évforduló alkalmából a tanítóság is megemlékezett a dicső
napról, a tanulók felfogásához mért előadásban ismertetvén
annak történetét. A város közönsége koszorút hc^ -zett e na
pon a hős tábornok szolnoki márvány-szobrára.
Pásztorjáték. A szolnoki II. kér. áll. el. iskola tanító
testülete a karácsonykor tervezett, de a járványszünet miatt
elmaradt pásztorjátékot folyó hó 4-én délután tartotta meg a
városi színházban. A buzgó rendezőség fáradtságát teljes anyagi
és erkölcsi siker koronázta.
A személyi pótlékok. Az idősebb kollegáknak kilátásba
helyezett 600, 400 és 200 koronás személyi pótlékok ez ideig
még nagyon szórványosan érkeztek. Van is türelmetlenség az
„érdemekben gazdagok" között. (Tanítónak elég egyféle gaz
dagság is). Mint értesülünk, a pótlékot méltán igénylő kollé
gák közül többen személyesen néztek utána a késedelem
okának. A dolog annál inkább bántja a várományosokat,.mert
Rhédei kir. tanfelügyelő ur több jogosult kérelmet pártolólag
terjesztett fel a minisztériumhoz;
Ismét a memorandum. Az állami tanítóság uj elnök
sége, az Isten tudja hányadszor elsírt és elsoiolt panaszainkat
memorandum alakjában átnyújtotta az illetékes felsőbb és leg
felsőbb fórumoknak. A tanulmányozási anyag tehát ismét bent
van a minisztériumban, de hogy a sok tanulmányozásnak lesz-e
valahára egy kis kézzelfogható eredménye, azt a jó Ég tudja
csak. Szóval: türelmünk meghosszabbítást — nyert!
HIVATALOS
RÉSZ.
991. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi népiskolai
tanítójának és tanítónőjének tanítói és tanítónői továbbképző
tanfolyamrá jelentkezése tárgyában.
A vallás- és közokt. miniszter ur folyó évi február hó
' Í6-án kelt 316. sz. körrendeleté értelmében tudomása végett
értesítem a Címet, hogy az 1906. évi január hó 10-én 102594)905;
- 13 -
— 12 —
►
sz. a. kelt vallás- és közokf. miniszteri rendelettel kiadott
szervezeti szabályzat értelmében, a folyó iskolai évnek befe
jezése után, a folyó évi julius hó 1-től 22-ig terjedő időben
több állami tanító- és tanitónőképző intézetben a korábbi
évekhez hasonlóan, három hétre terjedő tanítói és tanítónői
továbbképző tanfolyamok fognak tartatni; még pedig: tanítók
számára az aradi, bajai, budapesti, iglói, kiskunfélegyházai,
kolozsvári, losonci, máramarosszigeti és temesvári áll. tanító
képző intézetekben; tanítónők részére pedig: az eperjesi,
sepsiszentgyörgyi és szabadkai áll. el. iskolai tanítóképző in
tézetekben.
A tanfolyam tárgyai és anyaga:
1. Tájékoztatás a sociális paedagógia legújabb törekvé
seiről és alkotásairól a külföldön és hazánkban: 10 óra.
2.
A rajz és kézügyesség a szemléltetés szolgálatában: 4 óra.
3. A magyar nyelv tanítása nem magyarajku népiskolá
ban (az uj tanterv és utasítások magyarázatával): 10 óra.
A vallás- és közokt. miniszter ur önagyméltóságához
címzett felvétel iránti
bélyegtelen kérvények hivatalomhoz '
nyújtandók be.
A pályázatok határideje 1914. évi március 20. Későb
ben érkező pályázatok figyelembe nem fognak vétetni. A fel
vételt kifejezetten a fentebb felsorolt tanfolyamok közül valameiyikrekell kérni, mivel alternatív, vagy „bármely tanfolyamra"
szóló jelentkezések teljesen figyelmen kivül fognak hagyatni.
Minthogy előfordultak oly esetek, hogy olyan tanítók és
tanítónők, akik előzőleg továbbképző tanfolyamon már részt
vettek volt, azt elhallgatták: a pályázati kérvényben múlha
tatlanul megemlítendő az, hogy továbbképző tanfolyamon
volt-e a f évi továbbképző tanfolyamra jelentkező, vagy nem;
ha részt vett, hol és mely évben. A kérvénybe befoglalandó
az is, hogy hány beszámított szolgálati éve van.
Szolnok, 1914 február 24.
kir. tanfelügyelő.
4. Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a népiskolában
(a népiskolai tanterv és utasítások magyarázatával): 8 óra.
\5 . A természettudományig és mennyiségtani tárgyak ta
nításában a sociális vonatkozások gyakorlati érvényesítése: 5 óra.
6. Gyakorlati mintatanitások a 2., 3., 4., 5. pont alatt
felsorolt előadásokkal kapcsolatban: 12 óra.
7.
A gazdasági szövetkezetek és a néptanító: 6 óra. .
8.
A gazdasági számtanitás legegyszerűbb módjai: 2 óra.
9. Gyakorlati foglalkozások a rajzból és kézimunkából:
24 óra.
10. Kirándulások, közintézetek stb. meglátogatása a dél
utáni órákban a helyi körülmények szerint.
Mindegyik tanfolyamra 50-50 hallgató vétetik föl akik
közül tanfolyamonkint 30-30 hallgató állami költségen kap
az intézet internátusában szállást és étkezést és ezen felül
15—15 K utazási költségben is részesül. A saját költségükre
jelentkező hallgatók ingyen szállást és.mérsékelt áron étkezést
is kapnak az illető képző-intézetben.
A fent felsorolt tanfolyamok bármelyikére való felvéte
lért folyamodhatnak bármilyen jellegű népiskolánál működő
okleveles tanítók és tanítónők.
Rhédei János
1220. szám.
A tanítóság figyelmébe!
Az 1913 évi XXXVII. t.-c. értelmében az el. isk. VI. fiú
osztályának évzáróvizsgálatára iskolafelügyelök lesznek kikül-
dendők.
Annak megállapításához, hogy a tankerület területén
mikép legyenek a vizsgálati körzetek beoszthatók elengedhe
tetlenül szükséges a VI. fiúiskolába járó és a más népiskolától
átutalt \I. oszt, tanulók pontos létszámára.
;
Vall, és Közokt. miniszter ur Öméltósága ez évi 34391.
sz. rendeletéből folyólag felhívom a Címet, hogy a „Néptanító
Lapja" külön kiadásában megjelenő s ide vonatkozó minisz
teri körrendelet szigorú szemelőtt tartásával, annak megje en se
után 48 óra alatt jelentését hozzám felelősség terhe melle
minden népiskola igazgatója, vezetője terjessze be.
Szolnok, 1914 március hó 9-én.
János
kir. tanfelügyelő.
— 14 —
43. AMKE szám.
Körlevél.
Valamennyi áll, közs., izr. és uradalmi el. isk. igazgatóság
hoz, illetőleg tanítóhoz, az alkoholellenes ifjúsági egyesületek
szervezése .tárgyában.
,
'
Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesülőt Jásznagykunszolnok vármegyei és Szolnok városi osztálya népművelési
bizottságának 1913. évi nov. hó 8-án tartott közgyűlésén fel
kérettem az alkoholellenes ifjúsági egyesületek szervezése
iránt, Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő által összeállított és
a Megyei Népoktatás 1912. évi aug. hó 10-én kelt 15. szá
mában közölt Alapszabálytervezethez alkalmazkodva, a leg
szélesebb körben indítson mozgalmat és eljárásának eredmé
nyit legkésőbb f. é. junius hó 15-ig hozzám jelentse be.
Szolnok, 1914 január hó 23-án.
A
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
936. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vmegye valamennyi óvónőjéhez, óvó
női továbbképző tanfolyamra való jelentkezés tárgyában.
Tudomása végett értesítem a Címet, hogy a Vallás és
Közoktatásügyi miniszter ur Öméltósága f. é. február hó 11-én
kelt 18255. sz. rendelete alapján a hódmezővásárhelyi állami
óvónőképző intézetben a már gyakorlatban levő óvónők ré
szére f. é. julius hó 1-től kezdődöleg három hétre terjedő
óvónői továbbképző tanfolyam fog rendeztetni.
Ezen tanfolyamra való felvételért pályázhatnak bármely
jellegű ‘kisdedóvóintézctnél működő óvónők. Ezen tanfolyamra
60 óvónő fog felvétetni, akik közül 40 az intézetben nyerendő
. szállás és élelmezés kedvezményen kivül 15 korona útikölt
ség megtérítésében is fog részesülni. A saját költségükön fel
veendő 20 óvónő pedig az intézetben nyerendő ingyenes
szállás kedvezményén kivül a tanfolyam tartama alatt 30 K
befizetése ellenében élelmezést is nyerhet az intézetben.
— 15 A felvétel iránti bélyegtelen kérvények a vall, és közokt.
m. kir. miniszterhez címezve, hivatalomhoz nyújtandók be.
A pályázat határideje 1914 ápiilis hó 1-e. Későbben
érkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni.
Erről oly felhivással értesítem tankerületem óvónőit, mi
kép pályázati kérvényükben jelöljék meg, hogy saját költsé
gükön hajlandók-e részt ven ni a továbbképző tanfolyamon,
ha díjtalan lakás és élelmezés kedvezménye mellett nem vé
tetnének fel.
r
.
Szolnok, 1914 február hö 21-én.
Rhédei János
•; kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Z. D. A cikk nem a szezont, hanem a szedést várja. Hacsak
lehet a 25-iki számban közlöm.
T. J. A Pantó bátyám és kollégám igazán kedves munkáját ma
ismertetem. Ha terem lesz rá, mutatót is közlök belőle. Hiszem, hogy
nemcsak a könytárak, de egyesek is megszerzik a kellemes szórako
zást is nyújtó munkát.
M. K. Ez aztán a gondoskodás, az esküvő után 3 hétre azt
kérdezni* hol lehet a legszebb bölcsődalokat beszerezni. Annak idején
az édesanya leikéből fakadnak a legszebb bölcsödalok; ilyesminek a
beszerzéséről tehát nem kell gondoskodni. Bő legyen a termékenység
a — bölcsödalokban 1
vegye figyelembe
a „Jásznagykunszolnokmegyei Nép
oktatás“ c. hivatalos tanügyi lapot!
— 16 —
FRTF SITF S
Népoktatásunk intéző köreiben kezd áltaL1 L -1 1
Jánossá válni az a vélemény, hogy elemi ok
tatásunk túlnyomóan értelemfejlesztő munkáját a valláserkölcsi elemek
bevonásával, az egész vonalon meg kell, mert meg lehet nemesíteni.
A saját céljait tudatosan munkáló Szent-István-Társulat róm.
kath. tankönyvkiadványafi ebben a tekintetben megszívlelendő pél
dául szolgálhatnak.
í
r
A megrendült vallásos érzés lépten-nyomon tapasztalható
szomorú következményeinek láttára, méltó igyekezettel követik a
példát a tankönyvirodalom egyéb termékei is. A hivatásos tanítók
. ája pedig ügyszeretetének egész melegével dolgozik
ebben az irányzatban, hogy kivegye nagy múltjához méltó részét
a magyar Sión építéséből.
Belmisszió ez a szó igazi értelmében. Belmisszió, amely a mi
munkamezönkön, az iskolában nem kisebb jelentőségű a növekedő
nemzedékek erkölcsi felfogására nézve, mint az, amelyet a hivatásos
lelkész vegez a reá bízott lelkek vezetésében.
Ide s tova tíz esztendeje, hogy a Heves-Nagykunsági Egyház. megye es annak tanügyi Bizottsága, (amelynek a Népiskolai Szer
vezet es 1 anterv megalkotásában kezdeményező szerep jutott) rámutott arra, hogy a valláserkölcs szívet nemesitő és képző ereje
az elemi oktatás egész anyagának átadásánál könnyen alkalmazható.
Ugyanakkor kotelezoleg rendelte el „Magyar Nyelvgyakorló" címen
népiskolák szamara, ebben a szellemben írt nyelvtani kézikönyveim
hasznalatat. Hogy ezek a könyvecskék, a magyar nyelv és helyes
írás gyakorlását ^állásos es erkölcsi olvasmányok alapján tárgyalva,
a gyakorlatban beváltak: annak élő bizonyítéka az a nagyszámú
' Ie.veh amely kartarsaim részéről Nyelvgyakorlóm újból való kiadását
?tdolSozasára Rézve felhívást kaptam illetékes
iskolai hatóságoktól is.
Ezek az okok érlelték meg elhatározásomat, hogy Magyar
Nyelvgyakorlomat a 1 anterv Kívánalmainak megfelelően a fentebb
töH-ént S^! emben’
egészében újra átdolgozzam. Ez meg is
történt. Sót a inunkat az V. VI. osztály számára a negyedik résszel
is kiegészítettem.
7
'
„Nem ^felekezeti" Nyelvtanról van itt szó; hanem arról, hogy
az ellemi népiskola nyelvtani anyagát, olyan módszerrel adjuk át a
gyermeknek, ameiy vallaserkölcsi olvasmányok alapján, az érzelmi
neveies bevonásává! tegye tudatossá a magyar gyermek nyelvismeretét.
A Magyar Nyelvgyakorló szorosan alkalmazkodik a Tantervhez.
Nincsen benne sem több, sem kevesebb, mint amennyit ez előír.
A módszeres oktatás menete is teljesen a Tantervhez simul
éS A0150 kiállitása ís meg fog felelni a
használatban levő hasonló tankönyveknek.
1914/15 Tag-yar Nyel,vgyakorlonak mind a négy kötete a jövő
f . 4 ,1 tanevre, Daróczy Antal uj betűkkel és modern gépekkel
felszerelt nyomdájában, 1 úrkevén fog megűelenni.
Túrkeve, 1914 február hó.
’
FARKAS IMRE.
Daróczy Antal
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
KÖNYVNYOMDA
KÖNYV-, PAPÍR-,
ÉS ÍRÓSZERKERESKEDÉS
MEGfEI HÉP0ET9T1S
TÚRKEVE
z
©00
©
<
.
J
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
Hír
’TC’ Tisztelettel van szeren*
csém b. figyelmét fel
hívni, hogy több év óta fennálló
könyvnyomdámat f. évi február I
hó elején a modem kor köve- ]
telményeinek megfelelően át- ’
alakítva és megnagyobbítva !
újonnan szereltem fel. Ezentúl !
mindennemű nyomtatványokat <
u. m.: folyóiratokat, müveket, ]
eljegyzési és esküvői értesité- ]
seket, étlapokat, névjegyeket, í
báli meghívókat, hivatali és <
magáncélokra szolgáló nyom- !
tatványokat a legszebb kivitel^ •
ben készítek el. — Hálásan 2
köszönöm eddigi nb. pártfogá- 5
sát és ezt ezután még foko- •
zottabb mértékben óhajtom 2
elérni pontos és lelkiismeretes S
kiszolgálásommá!. — Kérem, J
hogy vállalatomat megrendelé- 2
seivel megtisztelni kegyesked- J
[ék. — Remélem, hogy teljes •
megelégedését mindenkor ki- £
fogom érdemelni.
KÖNYV- ÉS LAP
KIADÓ HIVATAL
• Állandóan nagy raktár papirárúkból é_
és irodai
J szerekből. Árajánlatok, számítások és minták
jl^vanatra díjmentesen adatnak. Jutányos árak!
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
©
©0©
©
VII. ÉVFOLYAM. 6-IK SZÁM. 1914 MÁRCIUS HÓ 25
.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY
©
©0©
©
GYULA, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 március 25
6. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK*
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir Tanfelligyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túr ke ve) küldendők
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi február havi
állapotának főbb mozzanatait magában foglaló
jelentésem következő.
•
\
.
/Jelzett hóban magam Kunmadaras, Abáds^Jók, Tiszaroff és Tiszabura községekben, to
vábbá Kisújszállás 2 tanyáján 36 tanteremben
teljesítettem isko\ivizsgálalot.
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Besenyszög, Jánosh da, Jászfadány községekben és Jász
berény város egyik tanyáján 17, — Bogárdy
Antal kir. s. tanfelügyelő pedig Dévaványán és
Mezőtúron 23 tanteremben vizsgálta meg a nevelveoklatás menetét és eredményét.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur:
a jászalsószentgyörgyi állami elemi iskolai épít
kezéseket 14775 K 57 f. összeg erejéig engedélyezte.
1
— 2 —
— 3
Hornyik Veszelovszky János arad vármegyei
segédtanfelügvelőt hivatalomhoz helyezle át, ami
személyzetszaporitásnak nem tekinthető, mivel
Szlányiné lemondásával üresedésbe jött állás
betoltetle i maradt;
A mezőtúri gazdasági népiskolánál tenvészállatok beszerzésére 600 koronát utalványozott;
a tegyverneki, dévaványai és kunszentmártoni
gazdasági népiskoláknál háztartási tanfolyam tar
tását engedélyezte;
Győri Nagv Imre szolnok-szandai áll. el.
iskolai tanítót pedig ezen s az ugrai el. népiskolá
nál az igazgatói tiszttel megbízta.
Végül megemlíteni óhajtom, hogy a várm.
tiszti főorvos ur Horváth Ferenc szolnoki áll. el.
iskolai tanitót.szolgálatra mindenkorra képtelennek
találta, mi felelt a várm. nyugdijügvi ^bizottság
mai ülésében határoz.
j
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1914. évi március hó len.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Az állítmány mondattani helyzete a
II. osztályban.
Kapcsoló ismétlés. Figyeljetek! Mi az, amit telkünkben
gondolunk? Gondoljatok az ablakról. Te mit gondoltál ? Te?
Ha a gondolatot kifejezzük, v. kimondjuk, mi lesz b löle?
Mondj gondolatot, mondatot az asztalról. Vegyétek elő az ir
kátokat! Most Írjátok le gondolataitokat a székről! Olvasd fel,
mit írtál? Hányféle képen^fejezhetjük ki gondolatainkat?
Hogyan ?
f
Átmenet. Mondj egy mondatot a tábláról! Mit állítunk
itt a tábláról ? Mondj egy mondatot a tanulóról! Mit csinál
a tanuló?
Céljelölés. Ma a mondat egyik főrészéről tanulunk. Tár
gyalás Vegyétek elő az olvasókönyvet! Keressétek ki a 16.
olvasmányt! Olvasd az első mondatot! (A sertés a leghasz
nosabb háziállat.) Mit állítunk ebben a mondatban a sertés
ről ? Tehát azt állítjuk, hogy mi? Olvasd tovább! (A sertés
... szolgáltat) (A sertés ormányával túr.) — Mit állítunk itt
a sertésről ? Mit csinál a sertés ? (Á sertés piszkos.) Mit
állitunk itt a sertésről ? Tehát azt aktjuk, hogy a sertés
milyen! A mondatban mindig állitunk Valamit. Keressetek ti
is ebben az olvasmányban állítást! Nps, te mit találtál?
Mit állitunk itt?
Tegyétek el az olvasókönyvet!
Jöjjetek ki a táblához !
Olvasd el, amit ide írtam !
Pista 8 órakor az iskolába megy. Ott szépen leül a
helyén. Előveszi a könyvét és tanul. Az iskolában még ir,
számol, rajzol. Felel Pista a tanító urnák. Megdicséri őt a
tanitó ur. — Pista tanuló. De János is tanuló. Pista szor
galmas. János meg jó. Tanulás után együtt hazamennek.
(Ezekkel a mintapéldákkal érzékeltetem a nyelv jelen
ségét.) Olvasd az első mondatot! Mit állitunk itt Pistáról ?
Amit állitunk az állítmány. Mit állitunk itt Pistáról?... Amit
a mondatban állitunk az az állítmány.
(Felirom.)
'
Olvasd az első mondatot! Mit állítunk Pistáról? Mit
csinál Piáta az Iskolában?... Mit csinál a tanitó ur? Mit
állitunk a tanitó úrról? Tehát mit csinál a tanitó ur? Tehát:
néha azt állítjuk hogy, mit csinál.
y
Mit állitunk Pistáról? Tehát mi Pista? Jánosról mit
állitunk ? Mi tehát János ? Néha azt állítjuk, hogy mi.
Mit állitunk Pistáról ? Mit mondunk tehát Pistáról, hogy
milyen ? Jánosról mit állitunk ? Milyen tehát János ? Néha
azt állítjuk, hogy milyen.
Olvasd el mit Írtam ki a táblára! Te is! Most ne nézz
oda! Hol áll az első mondatban az állítmány? Hol, a másik
mondatban ?... Hol a negyedik mondatban ?...
— 4 —
Most megtanuljuk az állítmányt olvasni ! Hol áll az
állítmány? Hogy olvastam ki? Ha a mondat közepén vagy
végén áll, úgy ovassuk, mint a többit Hol áll ebben a
mondatban az állítmány? Hogy olvastam ki? Tehát, ha a
mondat elején áll, hangosabban kell kiolvasni.
Hány állítmány van az első mondatban? A harmadik
mondatban? Mi van köztük? Hát a*4-ik mondatban? Mi
van köztük? Néha az állítmány egy vagy több* Ha több az
állítmány „és“ szót vagy vesszőt teszünk közéjük.
Begyakorlás és alkalmazás olv.-ból szó- és irásbeiileg.
Kikerestetem és leiratom.
A helyes Írásra, helyes olvasásra egész tanítási folya
maton gond legyen.
Jászárokszállás.
Oláh József.
Helyes-e a tanító kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanító.
gyermek szellemi erőihez al
kalmazott igazi tantervet, mint a
jó tanítót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond."
Felméri L.
A minisztérium által kiadott tanterv utasításában ki
fejezett követelés, hogy minden más jellegű iskola az állami
tanterv nyomán készítsen iskolája viszonyainak megfelelő
tantervet, az egységes népoktatás -és nevelés eszközlését, ki
vitelét célozza tulajdonképen. Ezzel szemben lépten-nyomon
azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a különféle jellegű, hanem
még az egy jellegű, sőt az egyközségben levő iskola pár
huzamos osztályaiban is különbözők és eltérők a tantervek.
Ezt nem feltevésből, hanem valóságból állítom. Erről min
denki meggyőződhetik, csak nézzen széjjel. Ilyen körülmé
nyek között pedig az iskola nem szolgálhatja teljes mértékben
t
kért bútorok összköltsége
£
01
„
,5
d
|
।
Függöny, amennyiben az mint napvédő „
szükséges
w
Köpcsésze
—-x
'
Falióra az igazgatói-tanitói szoba
számára
A
A meglevő bútorok javítására
szükséges költségek
.minisztérium által engedélyezett
összeg. (A minisztérium számára
fenntartott rovat.)
Mennyi az iskola költségvetésének fölöslege?
A
i
i
o
M
to
H
d'0
,
_____
81
Kályhaellenző
i
Faláda a tüzelőanyag számára
o
C
D
.
________
-UI
UlJj
1
sa>pp|[! zy
opÁSnpjuB) jp v
-LUB[|B
ps^zÁSafSaui pjBjzotpfe)
jBjzuod
BSB|O^|OpUI )B[SBABÍ E SA
61
sz
•
9S3Z3A9U§91U
■
1
i
V*
•zoqui^zs Tilt
•zoqtuyzs Ilii
5
az állam érdekét, mert ezáltal inkább csak hiányok, tévedések
fonákságok és bajok származnak. Ennek megvilágositására
csak az alábbi két valóságos esetet hozom fel :
1. Egy fiatal tanító jelen volt az idős, tapasztalt, mes
terségében jól kipróbált kartárs osztálya évzáróvizsgálatán.
A növendékek okosan és szépen feleltek. Az elnök és a
vendégsereg igen meg volt elégedve az eredménnyel, miért
is elismerésüket és dicséretüket nyilvánították.
A fiatal tanítónak leginkább az tetszett, hogy a 111.
osztályos fiuk a. földrajzi vizsgálatnál, az alkalmas helyeken,
megtudták mondani pontosan a község, járás, megye és
ország világi és egyházi elöljárói nevét.
A fiatal tanító — aki a 111. -IV. leányosztályt vezette
a _ következő tanév elején mindjárt azzal kezdte a föld
rajz tanítást, hogy bemagoltatta növendékeivel a biró, jegyző,
főszolgabíró, al- és főispán, a miniszterek és a király ;továbbá a plébános, esperes, püspök, prímás és a pápa nevét.
Két-három hónapon át egyebet sem tett a földrajzi órákon,
mint, ezen urak neveit, címeit magoltatta szegény növendé
keivel, akárcsak katonáéknál szokás.
Ügy december hó első felében a plébános-igazgató ur
meglátogatta az osztályt. Az első órában számolás volt.
Nagyon gyengén ment. Az igazgató ur ki is fejezte elége
detlenségét. A második nyelvtanítás következett. Meg gyen
gébben ment a dolog. A különben nagymüveltségü és szelidlelkü igazgató ur erre már türelmét, vesztette, miért is
összeszidta és leszamarazta a szegény kis leánykákat. A
fiatal kartárs pedig - érthető okból . szinte dühöngött
mérgében. Az igazgató ur még akkor sem készült elmenni,
jött a harmadik óra, melyben éppen a földrajz következett.
No itt már helyén vagyunk, akárcsak Gyöngyös — gondolta
a tanító. Elővette tehát az eddig tanultakat mind. A leány
kák nótára fújták, dudálták: „a mi kedves, szeretet plébá
nosunk főtisztelendő N. N. n-i plébános ur. A mi kegyelmes
főpásztorunk Őeminenciája N. N. n-i bíboros érsek ur stb.
stb“ Azután hasonlóképp, szép sorban, jöttek a világi
hatalmasságok. És - a jóságos igazgató ur, meghatva a
sok szép és rangos nevek elsorolásától feledve az előbbieket,
megbéküit és nyájas hangon nagyon megdicsérte az okos
5
az állam érdekét, mert ezáltal inkább csak hiányok, tévedések
fonákságok és bajok származnak. Ennek megvilágositására
csak az a|ábbi két valóságos esetet hozom fel:
1. Egy fiatal tanító jelen volt az idős, tapasztalt, mes
terségében’ jól kipróbált kartárs osztálya évzáróvizsgálatán.
A növendékek okosan és szépen feleltek. Az elnök és a
vendégsereg igen meg volt elégedve az eredménnyel, miért
is elismerésüket és dicséretüket nyilvánították.
A fiatal tanítónak leginkább az tetszett, hogy a HL
osztályos fiuk a földrajzi vizsgálatnál, az alkalmas helyeken,
megtudták mondani pontosan a község, jáiás, megye és
ország világi és egyházi elöljárói nevét.
A fiatal tanító — aki a Hl. -IV. leányosztályt vezette
a _ következő tanév elején mindjárt azzal kezdte a fö.drajz tanítást, hogy bemagoltatta növendékeivel a biró, jegyző,
főszolgabíró, al- és főispán, a miniszterek és a király; to
vábbá a plébános, esperes, püspök, prímás és a pápa nevét.
Két-három hónapon át egyebet sem tett a földrajzi órákon,
mint, ezen urak neveit, címeit magoltatta szegény növendé
'
keivel akárcsak katonáéknál szokás.
Úgy december hó első felében a plébános-igazgató ur
meglátogatta az osztályt. Az első órában számolás volt.
Nagyon gyengén ment. Az igazgató ur ki is fejezte elége
detlenségét. A második nyelvtanítás következett. Meg gyen
gébben ment a dolog. A különben nagymüveltségü és szelidlelkü igazgató ur erre már türelmét vesztette, miért is
összeszidta és leszamarazta a szegény kis leánykákat. A
fiatal kartárs pedig - érthető okból ő szinte dühöngött
mérgében. Az igazgató ur még akkor sem készült elmenni,
jött^a harmadik óra, melyben éppen a földrajz következett.
No itt már helyén vagyunk, akárcsak Gyöngyös — gondolta
a tanító. Elővette tehát az eddig tanultakat mind. A leány
kák nótára fújták, dudálták: „a mi kedves, szeretet plebanősünk főtisztelendő N. N. n-i plébános ur. A mi kegyelmes
főpásztorunk Őeminenciája N. N. n-i bíboros érsek ur stb.
sfb “ Azután hasonlóképp, szép sorban, jotteK a világi
hatalmasságok. És - a jóságos igazgató ur, meghatva a
sok szép és rangos nevek elsorolásától feledve az előbbieket,
megbéküit és nyájas hangon nagyon megdicsérte az okos
— 6 —
és tanult lánykákat, de különösen a szorgalmas és ügyes
módszerű tanító urat. (Az illető fiatal kartárs elbeszélése
után.)
>
2. X községben a legkiválóbb tanító hírében álló egyik
idős kartárs a IV. V.—VI. fiúosztályt vezette és vezeti. A IV.
osztály előmeneteli naplójában s az ennek alapján kiállított
értesítő könyvecskékben, bizonyítványokban, az eredményjegyek közt ezek is előfordulnak ; mértanból jó, történelemből
jó, gazdaságtanból jeles. (Megjegyzendő, hogy mind a két
itt elmondott eset a legközelebbi múltból van felhozva.)
Már most tisztelettel kérdezet^ vájjon ezek a kartárs
urak kisérték-e a tantervűk menetét, vagy legalább néztek-e
bele olykor-olykor? — Én azt hiszem, hogy nem kisérték s
még csak bele sem néztek. Sőt felteszem, hogy tantervűk
egyáltalán nem is volt. Ha pedig volt, akkor nagyon rossz
volt, mert:
1. A fiatal kartárs a földrajzból semmi alapot sem
rakott le, hanem 2—3 hónapon át kínozta növendékeit olyan
üres dolgokkal, melyeknek tudása csak az egész tananyag
feldolgozásával párhuzamban, a tanév végén lett volna kivánható és értékkel bíró. Az ő tanításában túl volt a földrajz?
— A személynevek csupaszon, magukban még nem földrajzi
fogalmak. Minden dolgonál s igy a földrajznál is előbb alapot,
fundamentumot kell leraknunk és a többit arra építenünk. A
főbb emberek neveit nem kell külön ismertetnünk, hanem a
földrajz feldolgozásában alkalmas helyeken beillesztenünk,
nem pedig megfordítva. Az ilyen eljárás olyan, mintha valaki
talál egy neki nagyon megtetsző cifra gombot és ahhoz egy
egész öltönyt készíttet.
A másik, idős kartárs pedig oly dolgokra is tanította
— már legalább az érdemjegyek adása szerint — növen
dékeit, az előzmények és más dolgok rovására természetesen,
melyek csak a felsőbb osztályokban, kellő előképzettség után
lettek volna tanitandók, de melyek rendszeres feldolgozás
végett nincsenek is felvéve azon osztály tananyagába sehol.
Ilyen és hasonló fonák esetek bírják és kényszerítik rá
azután, különösen a szakértő és hivatása magaslatán álló
állami ellenőrző közegeket, ftiogy ha nem is mindegyik, de
legalább a közvetlen, alatta álló állami és községi iskolák
— 7 —
tanítói kezébe helyes és jó, a feldolgozásában változtatást
nem tűrő kész tantervet adjanak. Az egységes népoktatás és
nevelés szempontjából igen kívánatos, célszerű, sőt elenged
hetetlen dolog volna, hogy nemcsak az állami és községi,
hanem az összes hitfelekezeti, társulati és magánjellegű isko
lák tanítói kezébe is — természetesen a világi tantárgyakra
nézve — az illető királyi tanfelügyelők által készített mini
mális tantervek adassanak, azon szigorú meghagyással, hogy
az azokban foglalt tananyagot mind mennyiségileg, mind
minőségileg, mind időbelileg a lehető legeredményesebben
dolgozzák fel és pedig felelősség terhe mellett. Ezáltal a
hitfelekezeti és más jellegű iskolák hatóságai és tanítói
nagyon sok kellemetlenségtől lennének megkímélve. A taní
tókon pedig különösen segitve lenne, ^amennyiben nem
kellene a tantervet minden évben — jóváhagyásra nem al
kalmas volta esetén többször is — újra készíteniük, ami
pedig elég gondot adó s igen fárasztó munka. Mert bátran
állítható, hogy egy igazi, minden tekintetben megfelelő tan
tervét megszerkeszteni és létrehozni sokkal nehezebb munka,
mint az abban foglalt dolgokra a gyermekeket megtanítani.
Egy helyes, jó tanterv már
tanításra nézve.
magában is félmunkát jelent a
(Folyt, köv.)
HÍREK. ,
*
„Szabadon pusztíthat az alkohol." Ezen a.cimea
emlékezik meg egyik fővárosi napilap abból az alkalomból,
hogy a keresk. minisztérium közé tette a vasárnapi és ünnepi
munkaszünetről szóló törvény javaslat tervezetét. Sajnos, a ter
vezetben nyoma sincs azon vészkiáltásnak, amelyet a társa
dalom évek óta hallat az alkohol pusztítása miatt. A tervezet
szerint ugyanis a pálinkát ezután is árulhatják vasárnap dél
után kivételével egész héten át, a többi szeszes ital kiméré
sében pedig semmi korlátozás nem lesz. Hát aztán nem igazi
falra borsóhányás-e az alkohol ellenes mozgalom s az isko
lákban megtartani rendelt alkohol ellenes nap?
— 8 —
A gyermekek és a locsolkodás. A magyar köznépnek
várva-várt napja a húsvéti locsolkodás! hozó husvét másnapja,
amikor — különösen tanyákon és falu helyeken már hajnal
ban neki indul a férfinépség a locsolkodó házalásnak. El
szomorító és undorító dolog pedig"a locsolkodás eredménye,
az a látvány, amikor az ember már délelőtt 8, 10 órakor
uton-utfélen holt részegen támolygó, ordítozó gyermekcso
portokkal találkozik. A felnőttekről ne is szóljunk. Nagyon
kívánatos, hogy a tanítóság a húsvéti szünet előtt ismételten
is a lelkére kösse a gyermekeknek, hogy ha locsolkodni men
nek, pálinkát, bort, vagy másféle szeszes italt el ne fogadjon.
Most van alkalom arra, hogy eredményes alkohol ellenes
napot csináljunk 1
,
Prutyi megint mesél. Nagy Endre kedves, mulatságos
gyermek-alakja, Prutyi, megint feltűnik a Jó Pajtás-ban, a
március 22-iki számban s a kitűnő iró elmond egy pompás
kis történetet. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyer
meklapjának e számában is, mint mindegyikbe, legkitűnőbb
íróink Írtak: Sebők Zsigmond folytatja „Az arany cipő," Be
nedek Elek pedig „Óh, szép ifjúságom" című regényét, Sze
mere György elbeszélést ad, Benedek Elek és Endrődi Béla
bájos verseket, „Gedő Lipót kacagtató verses elbeszélést irt,
Voit Ervin szép képet rajzolt, Zsiga bácsi mulatságos mókát
mond el. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik- ki a
szám gazdag tartalmát.
A „Jó Pajtás"-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési
ára negyedévre 2 K 50 f., félévre 5 K, egész évre 10 K.
Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány
számokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV.
Egyetem-utca 4.
TANÜGYI IRODALOM.
Előfizetési felhívás. Dolliner F. német író „Frau Hitt"
cimü regényejelenik meg pünkösdkor magyar fordításomban
„Hitt királynő1' cimen. E bájos rege Innsbruck havasai között,
egy lóháton ülő emberhez hasonló sziklatömbhöz fűződő re*
- 9 —
gényes, megkapóan szép mondát tárgyal. — Poetikus tárgya
mellett — kitünően sikerült fordítása — szép leírása, könynyed nyelvezete biztosítják az olvasónak a teljes élvezetet.
Kik már jártak Tirolban s annak fővárosában Innsbruckban,
azoknál a rege olvasása kedves reminiszcenciákat ébreszt fel
s akik nem voltak, vagy ezután mennek oda, azoknak a monda
előre olvasása nyújtotta élvezet mellett megbecsülhetetlen úti
könyv gyanánt is fog szolgálni — Midőn előfizetési felhívá
somat van szerencsém megküldeni, nagyon kérem a m. t.
címet, fizessen elő „Hitt királynő" cimü fordításomra s amenynyiben lehetséges, szerezzen előfizetőket ismerősei körében.
A fordítás 12 íven, fűzve, a lehető legszebb kiadásban,
illusztrálva jelenik meg. — Az illusztrációkat szellai Spolarich
László rajztanár készíti. — A mű ára 3 korona. — Az elő
fizetési ivek és dijak Török Ignác könyvkereskedő céghez
küldendők Mezőtúrra. — Midőn kérem az előfizetési felhívás
nak minden körülmények között való visszaküldésére, vagyok
Mezőtúr, 1914 márc. 10.
teljes .tisztelettel Schöder Miklós.
Van szerencsénk szives tudomásra hozni, hogy „Iskolai
számvitel" mintagyüjteménnyel cimen eddig mindenütt ne
hezen nélkülözött munkát szerkesztettünk, mely a főváros
legjobbnevü nyomdájában, jó minőségű papíron szép kiállí
tásban készül el és mintegy harminc ívnyi terjedelemben
jelenik meg legközelebb.
Az „Iskolai számvitel" megrendelési ára 8 korona, bolti
ára azonban ennél nagyobb lesz.
Az „Iskolai számvitel" mint ilyen, uttörőmunka, mely
biztos tanácsadója lesz minden kisdedovodai, elemi, iparosés kcreskedő-tanonciskolai tanítónak, igazgatónak, gondnok
nak, továbbá polgári- és középiskolai (gimnasium, reál,)
felsőkereskedelmi iskolai, női kereskedelmi tanfolyami, felsőbb
leányiskolái, tanitó- és óvóképzőintézeti stb. tanárnak, igaz
gatónak, aki iskolai pénz- és vagyonkezeléssel foglalkozik.
Munkánk hasznavehetőségének és célszerűségének igazo
lására helyszűke miatt ezúttal előzetesen csak annyit közöl
hetünk, hogy abban az iskolai pénz- és vagyonkezelés egyes
mozzanatai megfelelő fejezetek és pedig: Költségvetés. Pénz
számadás. Anyagszámadás. Beirási- és tandijak kezelése. Lel-
- 10 —
tárak. Alapok és alapítványok. Szerződések, letétek és bizto
sítékok kezelése. Internátusok. Gyógypedegógiai intézetek
címek alatt nemcsak hogy a lehető részletességgel vannak
tárgyalva, hanem ami a leglényegesebb, az előirt, vagy leg
célszerűbben használható megfelelő nyomtatvány-mintákat is
közöljük' és azok használatát ismertetjük.
Becses megrendelését minél előbb várva, (mert később
csak a magasabb bolti áron lesz kapható) kérjük közvetlenül
a Lampel R. (Wotdianer F. és Fiai) könyvkereskedő részvény
társaságnak (Budapest, VL, Andrássy-ut 21. sz.) beküldeni.
Nagybecsű megrendelése reményében, vagyunk
kiváló tisztelettel
Ebergényi Sándor
Ebergényi Antal
vall, és közokt min. számvizsgáló. vall, és közokt. min. számellenőr.
Jelentkezési felhívás. De 1‘ Épéé apátnak, a legelső
siketnéma-intézet alapítójának és a siketnéma-oktatásügy
világszerte ismert nagy apostolának „A siketnémák oktatása
methódikus jelekkel“ és „A siketnémák beszédtanitásának
művészete* c. értékes müveit francia eredetiből magyarra for
dította Szabó Imre, a siketnémák budapesti áll intézetének
hittanára. Ezeket a müveket a „Siketnéma-intézeti tanárok
kÖ2kÍncscsé <Wia tenni; és ha annyi
érdeklődő jelentkezik, hogy a két mü együtt 2—3 K közötti
áron forgalomba hozható, akkor egy kötetben ki fogja azokat
adni. A jelentkezéseket elfogadja a „Magyar Siketnéma-Oktatas szerkesztő-kiadóhivatala. (Budapest, VII. Aréna-ut 64.)
hivatalos rész.
1112. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami elemi népiskolai igazgató-,'illetve vezetőtanító úrnak az iskolák 1914-15. tanévi tanszerszükségletei
nek kimutatása tárgyában.
. i
h°8y a ve2e,ésére bízott iskola tanszerszük
ségletének kimutatását - az itt közölt kimutatási minta szerint
— pontosan állítva össze és hivatalomhoz. legkésőbb f. évi
március hó 31-ig terjessze be.
A kimutatás késedelmes beterjesztéséért Címet kénytelen
lennék felelősségre vonni.
Szolnok, 1914 március 9-én.
Z. I drb.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
1113. szám.
Köri p vél.
Valamennyi állami elemi népiskolai Gondnokságnak, illetve
igazgató- és vezető-tanító úrnak az iskolák 1914—15. tanévi
bútorszükségleteinek kimutatása tárgyában.
*
A 128000910 sz. vall, és közokt. miniszteri körrendelet
alapján felhívom Címet, hogy egyrészt a meglevő, másrészt
az 1914—15. tanévben megnyitandó uj tantermek bebútoro
zására, illetve a meglevő bútorzat javítására szükséges költ
ségek kimutatását — megbízható mesteremberektől bekivánt
költségvetések alapján — állítsa össze a szükséges bebútoro
zást’ tárgyakat és költségeket az alább közölt kimutatási minta
szerint pontosan mutassa ki s a gondndksági elnök és az
igazgató, vezető-tanító aláírásával, meg az iskola pecsétjével
ellátott kimutatást hivatalomhoz legkésőbb f. évi április 1-ig
a beérkezett költségvetésekkel és a megokolt kérvénnyel együtt
terjessze be.
Megjegyzem, hogy az uj állami iskolát (uj tantermet)
illetően csakis annak a buforszükségleteire vonatkozólag kell
kimutatást és pedig külön összeállított kimutatást beterjesz
teni, amely uj iskola (uj tanterem) felállítása miniszteri ren
delettel az 1914—15 tanévre kimondatott s hogy csak a Kir.
államkincstár terhére eső költségek veendők be a kimutatásba.
Oly bebutorozási költségeknek, melyek az államosítási szer
ződés, vagy a szervező rendelet értelmében a község, vagy
már érdekeltség terhét képezik, a kimutatásban helye nincs.
A beterjesztendő rovatos kimutatás vonatkozó rovataiban
a szükséges tárgyak darabszám szerint pontosan megnevezendők. Azon rovatok, amelyekben elősorolt tárgyakra szük
ség nincs, üressen hagyandök-.
A 20. rovatban a beérkezett költségvetések alapján a
legkedvezőbb ajánlati összeg tüntetendő fel.
Szolnok, 1914 március hó 9-én.
Z. 1 drb.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
.............. I....................
Szerkesztői üzenetek.
S. T. Lapunk múlt számában ismertettük Pantó János kollégánk
értékes munkáját. Nagyon érdemes megszerezni Még a laikus embert
is szórakoztatja, a tanítóság s az iskola világából összeszedett sok ér
dekes rajz és elbeszélés. Tessék megszerezni s gyönyörködni benne.
Ára 3 korona. Kapható Török Ignác kiadónál Mezőtúron.
K. I. Ugyan kérem, hogy lehet már ilyesmit elhinni ? Hamiskás
tréfa az, hogy a mézes hetek a nagy hét alatt felfüggesztendők. Csakis
tréfa!
T-i kolléga. Köszönöm a szives érdeklődést Tetszik tudni, én is
a peches emberek közé tartozom. A kollégák százai által várva-várt
600, 400, 200 koronás érdem pótlékot nem igényeltem, de a sors nem
mostoha, ha mást nem adhatott, adott fegyelmit. - Jól ismer kolléga
úr, mert a becsület e'után is tiszta s a gerinc egyenes lesz. Üdvözlet!
Többszöri
felszólítás után is vannak még előfizetőink,
akik előfizetési hátralékaikat ez ideig nem
küldték be Kiadóhivatalunk cimére. Utoljára
kérjük fel ezen előfizetőinket, hogy fennálló
1912. és 1913. évi tartozásaikat 8 napon be
lül okvetetlenül beküldeni szíveskedjenek!
©
©
©
Daróczy Antal i
TDl/’E’V/T •
TURKEVE
i
TI
KÖNYVNYOMDA
KÖNYV-, PAPÍR
ÉS ÍRÓSZER
0
Tisztelettel van szeren*
csém b. figyelmét fel
hívni, hogy több év óta fennálló
fennálló
könyvnyomdámat f. évi február
f
A
hó elején a modern korr Vnvp.
köve ®
telményeinek megfelelően át
alakítva és megnagyobbítva
újonnan szereltem fel. Ezentúl
mindennemű nyomtatványokat $
u. m.: folyóiratokat, műveket,
el jegyzési és esküvői értesitéseket, étlapokat, névjegyeket, ®
báli meghívókat, hivatali és ©
magáncélokra szolgáló nyom- J
tatványokat a 1 gszebb kivitel- •
ben készíte el. — Hálásan §
köszönöm eddigi nb. pártfogá- 0
£
sát és ezt ezután még foko- 5 '
zottabb mértékben óhajtom §
elérni pontos és lelkiismeretes 2
kiszolgálásommal. — Kérem, •
hogy vállalatomat megrendelő- 2
seivel megtisztelni kegyesked- 5
jék. — Remélem, hogy teljes •
megelégedését mindenkor ki- $
fogom érdemelni.
.'
•
KÖNYV- ÉS LAP
KIADÓ HIVATAL
Állandóan nagy raktár papirárúkból és irodai •
szerekből. Árajánlatok, számítások és minták
kivánatra díjmentesen adatnak. Jutányos árak!
i
L—.
I
/ i_____ _
■
1
I
r
r.
r
1
»
.
_—
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
MEBVEIBÉPOBTSTÍS
©
©©©
©
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG É$
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
©
©©©
©
VII. ÉVFOLYAM. 7-IK SZÁM. 1914 ÁPRILIS HÓ 10
'
©
©©©
FELELŐS SZERKESZTŐ:
MAGYARY
i
©
*
GYULA, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 április 10
7. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Szerkesztő:
Csikós
József,
Megjelenik:
Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
---------------- .--------------------------------------------------------------------- k____________________________
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Helyes-e a tanitó kezébe
kész tantervet adni?
Pályamunka.
Irta: PAÁL ISTVÁN jászárokszállási tanitó.
2 í.
VT
z
„A gyermek szellemi erőihez alkalmazott Jgazi tantervet, mint a
jó íanitót, nemcsak abból ismerjük
meg, amit mond, hanem abból is,
amit nem mond.“
Felméri L.
(Befejező közlemény.)
A kir. tanfelügyelő működési köre egy megyére
terjed ki. Mivel pedig a megyében, mint egy ki
sebb területen, a természeti, társadalmi, foglalko
zási, gazdasági, iskolai és egyéb viszonyok ren
desen egyformák: úgy a népiskolai oktatásnak és
nevelésnek is egyformának kell lenni, melynek
alapjául csak az egységes tanterv szo'gálhat, ter
mészetesen. Az egységes tantervet befolyásoló
területi viszonyokat pedig a királyi tanfelügyelő-—
különösen ha ő nem kizárólag jogász, hanem
2
kiváló tanítóból vált igazi szakember ismeri és
tudja legjobban. Épen azért az egységes tan
tervet— már legalább egy-egy megye területére —
megállapítani egyedül az illető kir. tanfelügyelők
vannak hivatva.
Az itt elmondottakból kifolyólag, a tételre
megadott válaszképen tehát bátran kimondhatjuk,
hogy igenis helyes, sőt nagyon kívánatos dolog
minden tanító kezébe a királyi tanfelügyelősége
állal készített minimális kész tantervet adni, —
megfelelő árért természetesen.
Záró-szó.
Nem tartozik ugyan a tárgyhoz, de mivel
szoros kapcsolatban áll a tantervvel, még a nép
iskolai tankönyvekről óhajtok szólni röviden.
Napjainkban a tankönyveket gyártják rakásra,
akárcsak a gyulái, de egyik rosszabb, mint a
másik ; gomba módra szaporodnak, melyek közölt
azonban legtöbb a — bolondgomba.
Manapság ha valaki csak annyira is birja a
tollat kezelni, hogy azzal együtt nem mártja ujját
is a tentába — nem is számítva a hosszúra nöesztett, eléggé gondozatlan hajat — akkor már
kész költőnek, vagy legalább is Írónak képzeli
magát, tollal ragad, azután ir és ir, folyton csak ir.
Ilyenek pedig nagyon sokan vannak. De mivel
lelkiviláguk tárházában még igen kevés anyag
\ an bei aktái ózva, valami újat alkotni, uj eszméket
felvetni képtelenek természetesen. Azért azután
ezen akainokok, halai óriások felcsapnak lankön^viióknak. És ez talán nem is épen hálátlan
mesleiség legalább a hirnévszerzésre, különösen
pedig a hiúság becézgetésére s a képzelt nagyság
fokozására és ami fő, nem is sok kell hozzá.
Tudniillik elővesz az író egy meglevő tankönyvet
és azt szépen lemásolja legfeljebb egyik pontot
előbbre, a másikat hátrább illeszti be. Vagy ha
már nagyon í/gyes, a mondatokat, illetve azok
szórendjét megváltoztatja, jobban mondva kifor
gatja. Hogy lultegyen a másikon s hogy ő okosabb
nak, a könyve pedig jobbnak, tudományosabbnak
lássék, lücsköt-bogarat összehalmoz benne és
küldi a minisztériumba. Ott ráütik az engedély
számot, akárcsak a vasúti pénztárnál a menet
jegyre, azután kisebb-nagyobb belükkel kinyomatja
sok ezrével és igy kész a könyv — mehet!
Most jön a vásárravivés, a nagyhangú dicsérgetés. Az olcsó áron ajánlgalás folytán veszik itt
is, olt is. Használják is add g, mig kis idő múlva
egy újabb, ludámonyosabb, de talán még rosszabb,
borzasztóbb szörny meg nem születik.
Az ily Állócsillagokként száguldozó tanköny
vek dicsérgetései közöli mindenütt előtérben áll
nak, hogy ilyen és olyan módszerrel vannak a
tárgyak bennök feldolgozva, hogy a tanítóknak
mily végtelen könnyebbségükre stb. szolgálnak. A
tanítók kényelmcscbbjei síelnek is az agyondicsért
és kitűnő tankönyveket osztályukba bevezetni s
mert módszeresen vannak a tárgyak bennök fel
dolgozva és pedig hélről-hétre, ennek folytán
azután nem is nézik a tantervűket, hanem halad
nak a tankönyv menete szerint sorjában. A sze
gény növendékeknek bezzeg van mit magol niok I
Pedig a rendszeres Janit ásnak nem épen kizáró
lag a tankönyv, hanem a helyes tanterv menete
— 4
szerint kell haladni, mert a tantervben van meg
szabva és határozva, hogy miikor, mit és mennyit
kell az iskolának, illetve a tanítónak Jeldolgoznia,
a tankönyvekbe összehordott anyagokból a szük
ségeseket innen-onnan kiválogatnia. Ezek pedig
még legjobbaknak mondott tankönyvekből is
hiányzanak, amennyiben sem az épen szükséges,
alkalmas tárgy, sem annak mennyisége és milyen
sége, de különösen az idő nincs feltüntetve. Már
pedig a tanítás tárgyának és mennyiségének az
idővel is értelmi és okozati összefüggésben kelt
lenni.
A népiskolai tankönyvek, mint a szellemi
és anyagi tudások alapvető eszközeinek készítése,
fontosságuknál fogva a legnagyobb mesterségek
közé tartozik. Azért legajánlatósabb volna, hogy
némely elkerülhető tankönyv használata lehetőleg
mellőztessék. Az ismeretek csak a rendszeres taní
tással terjesztetnének és a helyes alkalmazásokkal
mélyittetnének. A tankönyv használata nélküli
tanítások kiváló eszközökül szolgálnak a figyelem,
a gondolkozás és az emlékező tehetség fejleszté
sére. Amely tárgyak tanulásához tankönyvek ok
vetlenül szükségesek, azok megírására az országos
tanügyi tanács, vagy pedig a miniszter időről-időre
hirdessen pályázatot. A beérkezett pályamunkák
ból azután kiböngézve a megfelelőket, az igazi
szakemberekből álló bírálóbizottság állítson össze
egy-egy igaz* jó tankönyvet és csak azok kizáró
lagos használatát rendelje el az egész vonalon,
még pedig 5 —10 évre megállapítva, vagy mig a
tudomány újabb haladása szükségessé nem teszi
egy más tankönyv újbóli megírását. Akkor ugyan
azon igazat, szépet és jót tanulja és tudja majd
z
— 5 —
■
■
a nép a Kárpátoktól le az Adriáig és Brassótól
fel Pozsonyig. Ez maga után vonná természetesen
az egységes tantervet és igy elérhető lenne az
eszményi egységes népoktatás.
Aki többet és jobbat tud ajánlani, mondjon
mást!
Girkvenica.
Első közlemény.
Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanitó.
Három évvel ezelőtt, midőn először voltam Cirkvenicán,
írtam róla néhány közleményt. Utolsó cikkemet e sorokkal
végeztem: „Feleségemmel Dunántúl is, a Felvidéken is, több
fürdőhelyen megfordultunk már s még, mindegyiken erősen
elhatároztuk, hogy legközelebb megint oda megyünk. Fáj
dalom: elhatározásunkat még egyiknél se váltottuk be.
Nem tudom,'hogy eshetett meg, Cirkvenicán ezen szo
kásos ígéretünket nem tettük meg. Minélfogva egészen bizozonyosra veszem, hogy — a jövő nyáron megint Cirkvenicára
megyünk/
Bár próféta nem vagyok, ezen jóslásom mégis bevált,
mert a következő nyáron csakugyan ismét Cirkvenicára
mentünk. Akkor azonban másnemű elfoglaltságom miatt
nem írtam róla semmit.
Az elejtett fonalat most ismét felveszem és Cirkvenicáról
s ezzel kapcsolatban egy és más kérdésről tovább fűzöm
gondolataimat.
Cirkvenica az utóbbi években igen nagy haladást tett.
Akik ezelőtt 6—8 évvel látták, a sok újításon igen el
csodálkoztak.
Uj magánházak, (egytől-egyig emeletesek!) uj ven
déglők, uj villák s a part mellett négy sorjában újonnan
felállított homokfürdő-sátrak az első percben tudatják az
érkezővel a változást, a haladást. A sétány jobb karba tétele,
vízvezetékkel ellátása, a park fejlődése, a Therápia mólójának
6
köböl újjáépítése és több apró átalakítás, csinosítás, mind
mind, az elhaladásról, a fejlődésről beszél.
Még a fürdővendégeken is észlelhető a változás. Cirkvenica eddig nevezetes volt az egyszerűségéről, amelynek egyik,
igen szembetűnő bizonyítéka volt a nők öltözködése, melyet
az egyszerűség jellemzett, amely azonban most már évrőlévre mindig elegánsabb, mindig fényűzőbb.
Eddig a nők nemcsak délelőtt, hanem délután is,
a zene hallgatására is, slaffrok-ban (bocsánat az idegen
szóért, de a feleségem azt mondja, hogy a slaffrokknak
magyar neve nincs) tehát slaffrokban jelentek meg s e ké
nyelmes ruhában igen jól érezték magukat.
Ez évben slaffrokot már csak délelőtt láttunk, mig a
fürdésből haza nem mentek a nők; délután már miderbe
szorították derekukat, nem azért, mintha a míder jobb és
célszerűbb volna, hanem mert... ez a divat. Az egyszerűség
most már csak abban nyilvánult, hogy kalapot nem hordtak
s igy a férjek érthető örömére, naponkénti kalapversenyt nem
rendeztek/ Azt hiszem azonban, nem sok prófétai tehetség
kell hozzá, ha azt mondom, hogy három-négy év múlva
(esetleg még előbb is) délután már csak kalapban lehet
őket látni, mint pl. Abbáziában.
Hogy a fürdőzéshez, al üdüléshez miért szükséges a
mider, meg a kalap: én azt nem tudom. Lehet, hogy akik
viselik, azok tudják, vagy esetleg... azok se tudják
Az idei esős, hűvös, természetellenes időjárás hatása
meglátszott a hazai összes fürdőkön. A legtöbben csak úgy
csengett-lengett a vendég. Cirkvenicán is tapasztalható volt
bizonyos mértékben az időjárás hatása, amennyiben olyan
nagy meleg, mint más években szokott lenni, most nem volt.
Több eső járt, de azért tudtunk venni olyan jó napfürdőket,
hogy majd elolvadtunk. Ott létünk alatt mindössze két nap
nem törődhettünk a bóra és eső miatt, máskor mindig.
A fürdővendégek száma csak annyi volt; mint máskor.
Minden héten voltunk két-három ezren. Mikor julius 31-én
hazajöttünk, az addigi létszám már az ötezernél járt. Törökszentmiklósról is ezelőtt három évvel csak négyen voltunk,
az idén már tizenketten kerestünk és találtunk ott pihenést,
üdülést és gyógyulást.
1
—
A fokozatos fejlődésnek s a vendéglétszám szaporo
dásának természetes következménye a drágaság. Már a
vonatdij is, a hajódij is, tetemesen megdrágult. A vendég
lősök se akartak elmaradni, ők is emelték az étlap árait.
Ezelőtt két évvel a vonatdij Budapesttől Fiúméig személyen
ként 20 K volt, most 26 K 60 f. A hajódij Fiúmétól Cirkvenicáig 40 fillér helyett most 1 K. — Az étlapon minden
étel 10—20 fillérrel magasabb összeggel szerepelt. Az úgy
nevezett gyógy- és zenedij is az eddigi heti 2 K helyett
most 3 K. Úgy gondolkozik a Fürdő-Igazgatóság, hogy ha
a vendégek magukra, a saját cifrálkodásukra, a fényűzésre,
évről-évre mindig többet költenek, akkor gyógy- és zenedij
címen is fizessenek többet, ami a Fürdő-Igazgatóság
nak hetenként ezer és kétezer korona többletet jelent. Ez
pedig nem megvetendő összeg, főleg ha annak legnagyobb
része a magyarok zsebéből vándorol át az övékébe, t. i. a
horvátokéba.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett a Jásznagykunszolnok vármegyei tanítótes
tület központi választmányának Szolnokon 1914 február hó
7-én tartott üléséről Jelen vannak: Rhédei János kir. tanfelügyelő, Brózsik Pál elnök és a következő szolnoki választ
mányi tagok : Herendy. Józsefné, Muhy Sándorné, Kanz Ida,
Gombkötő Győzőné, Schráder Izabella, Letanóczky Júlia,
Oreskó Dezső, Vályi Imre, Muhy Sándor, Vitos Antal, Nagy
Albert, Malatinszky Lajos, Totola József. Vidéki választmányi
tagok : Renner József, Schóber Alajos, Boris Ferenc, Vöröss
János, Nagy Károly, Mohács István, Szatmáry Zsigmondi
Haraszthy József és Stark Béla mint jegyző.
Elnök néhány meleg szóval üdvözli a szép
számban megjelent választmányi tagokat, a gyű
lést megnyitja. A jelen gyűlés jegyzőkönyvének
hitelesitésére
Muhy Sándor és Gombkötő Győzőné
mányi tagokat kéri fel*
választ
8
II.
A múlt gyűlés jkvének felolvasása kapcsán
elnök előterjeszti a jkv. 14. pontját s Kóródy Fe
renc kir. s. tanfelügyelőnek a Megyei Népokta
tásban erre vonatkozó megjelent nyilatkozatát, mely
szerint a legutóbbi jkv. e pontja nem vétetett fel
< hűen. Felszólítja elnök a jelen volt választmányi
tagokat, hogy nyilatkozzanak, vájjon megfelel-e a
valóságnak a jkv. e pontja, vagy nem ? A jelen
lévő választmányi tagok kivétel nélkül megálla
pítják, hogy a szóban forgó 14. pont a kimondott
határozatnak teljesen megfelel, abba semmi más
nem foglaltatik, mint amiről ott szó volt és az
elnök az egyhangú határozatot háromszor is
kihirdette.
Elnök az elhangzott nyilatkozatokból meg
állapítja, hogy a jkv. 14. pontja teljes hűséggel
van jkvbe foglalva s ez oknál fogva a kérdéses
cikkben foglalt vádakat teljes határozottsággal
visszautasítja. Főjegyző szolidaritást vállal az el
nökkel. Kir. tanfelügyelő ur kéri az elnököt, hogy
a Kir. Tanfelügyelőség és vármegyei Tanítóegyesület közti jóviszony szempontjából ne éljen
a visszautasítás erős kifejezésével, mert hiszen a
választmány részéről az elnökség a legteljesebb
mértékben megkapta az elégtélelt. Többek hozzá
szólása után a választmány egyhangú határozattal
kimondja :
1. A jkv. 14r pontja a tárgyalás menetének
teljes hűségével van felvéve. 2. A kir. Tanfelügyelőség és a Várm. Tanitóegyesület további
összhangzó működése szempontjából a választ- '
mány a kérdés felett napirendre tér. E határo
zatba az Elnökség is belenyugszik.
111.
Boris Ferenc választmányi tag napidija tár
gyában előterjesztés.
9 —
Boris Ferenc napidija, miután a tárgysoro
zat közététele óta kedvező elintézést nyert, mint*
ilyen tudomásul vétetik.
IV.
Elnök felolvastatja az Eötvös-alap elnöksé
gének hozzáintézett levelét és a mellé csatolt
gyűjtőivel, melyben a Péterffy Sándot emlékét
megörökitendő, „Tanítók Leányotthona" részére
gyűjtés foganatosítását kéri.
Miután a bemutatott levelet és gyüjtőivet
minden iskola megkapta, ez utón kéri az elnök
a tantestületek vezetőit, hogy a gyűjtés ered
ményessé tételében hathatósan müködjönek közre,
a gyűjtött pénzt pedig minél előbb küldjék be
az Eötvös-alap elnökségéhez.
V.
Elnök bemutatja Szénássy Béla budapesti
papirnemügyár ajánlatát, amelyben a vármegye
területén levő iskolákban a jövő 1914—15. tan
évtől kezdve használandó vármegyei irkák és
rajzfüzetek kiadására vonatkozólag tett ajánlatot.
A kiadás jogáért felajánlja az irkák forgalmának
5 %-áf. Előadja továbbá, hogy a tantervben meg
kívánt fokozatok szemmeltartásával készülnének
az összes füzetek, ami csak a tanítási eredmény
sikerét biztosítaná jobban. Szerinte _ca. 500—600
koronát tenne ki az az összeg, mely e cimen a
tanitóegyesület pénztárába befolyna, ami elég
tekintélyes összeg azért az ellenszolgáltatásért,
melyet a Szénássy cég az egyesülettől élvez.
Többek hozzászólása után kir. tanfelügyelő
ur az irkák fokozatainak, a füzetek külső kiállí
tásának és belső beosztásának igen fontos részle
teit pótlólag ismerteti, amelyekre már csak azért
is felhívja a figyelmet, hogy ezek az irkák a tan
kerület minden iskolájába akadály nélkül bevezet
hetők legyenek. Különben az eszmét, mint a
tanitóegyesület -anyagi körülményeinek fontos
támaszát örömmel üdvözli s már előre ígéretet
— 11 —
tesz hogy e tárgyban külön körlevelet fog kibocsájfani s minden lehetőt el fog kövein., hogy
az irkák minél szélesebb körben használatba
használat
vétessenek.
A választmány a
a gyűlés elé terjesztett
Szénássy Béla cégnek
ajánlatát a 4. pont kö
vetkező módosításával: - „Ezzel szemben a vnu
tanítótestület teljes erkölcsi erejeve oda fog
hatni, hogy az 1. pontban felsőreIt cikkek
vármegye területén levő minden elemi iskolába
bevezettessenek." - Elfogadja s az irkák ki
adására vonatkozó jogot neki megadja. Kir. fanfelügyelő urnák pedig jóindulatú, útbaigazító
támogatásáért, az elnöknek pedig fáradozásáért
köszönetét mond. Ezen határozat utólagos jóvá
hagyás végett a legközelebb egybehívandó koz-
gyűlésnek előterjesztetik.
VI.
A tanitói otthon és internátus építése tár
gyában elnök bejelenti a legutóbb folytatott tár
gyalásainak eredményét s miután ezen tárgyalások
a tanító egysületre nézve igen nagy fontossággal
bírnak, részletesen előterjeszti. Az AMKE. vezető
sége részéről legutóbb azt az értesítést kapta,
hogy az internátus s ezzel kapcsolatban a tanító
egyesület részére fenntartandó épületrészek fel
építése a közel jövőben meg fog történni, amennyi
ben a jövő évi költségvetésben e célra 180.000
K vétetett fel. De ugyanekkor értesült arról is,
hogy Szolnok városa nehézségeket gördit az AMKE
építkezése elé, amennyiben az államkincstár garan
ciáját kívánja a törlesztési összegek pontos be
fizetésére. Legújabban a Főispán ur Öméltóságától
azt az értesítést kapta az elnök, hogy a pénz
ügyminiszter a 180.000 K-át az 1914. évi állami
költségvetésből törölte s igy az építkezés ez év
ben lekerül a napirendről, de sajnálná, ha a
tanítóegyesület az AMKE. nélkül építene. Miután
Szolnok városa által adományozott telek beépi-
lésének határideje közeleg s nehogy a telek, mely
ca. 30.000 K-át ér, elvesszen, javasolja a követ
kezőket: a választmány bízza meg az elnökséget
a tanitói otthon és 20 tanulóra való internátus
tervének elkészíttetésére s hatalmazza fel az el
nököt 40—50.000 K kölcsön keresésére.
Stark Béla az AMKE-el való tárgyalás foly
tatását kéri, de tekintettel az elnök által felhozott
súlyos érvekre az Otthon építkezése előmunkálata
inak megkezdését helyesli.
Kir. Tanfelügyelő ur kijelenti, hogy az AMKE.
támogatásában nagy biztosítékot lát s az Otthon
építésének kérdését is csak vele kapcsolatosan látja
megoldhatónak. De miután a telek veszélyben forog,
a nagy alapossággal felsorolt várható jövedelmek
ből biztosítottnak látja az Otthon ügyét.
A választmány az elnök jelentéseit tudomásul
veszi s az AMKE.-vel való további érintkezést
fenntartja, de egyben a tervek és költségvetések
beszerzésére, illetőleg elkészítésére felhatalmazást
ad az elnökségnek, úgyszintén 50.000 K kölcsön
keresésére s eljárásának eredményéről egy rend
kívüli választmányi gyűlésen tegyen jelentést.
VII.
Elnök javaslatot tesz az egyesületi tagdijak fel
emelése tárgyában. Amennyiben az 1912. évi okt.
5-iki közgyűlés kimondotta, hogy a Tanítók Orsz.
Szövetségébe belép, ahová minden egyes tag után
50 fillér tagsági díj fizetendő, másrészt pedig az
egyesület képviselői részére a gyűléseken való
megjelenés céljából fuvar- és napidijról kell gon
doskodni, javasolja, hogy a tagdíj 1 K-val emel
tessék s e célból az alapszabály is módosíttassák.
- A választmány a tagdíj 1 K-val való feleme-1
léséhez hozzájárul s ezen határozatot végleges ha
tározathozatal céljából a közgyűlés elé terjeszti.
|
a VHL
Elnök bemutatja az 1914. évi munkaprogrammot. mellyel a tantestületeknek, illetőleg a járás-
— 12 —
köröknek foglalkozniok kell. Az Orsz. Szövetség
által kitűzött pontok a járáskörökkel közöltettek,
sőt némely része már le is tárgyaltatott. Igen fon
tosnak tartja azonban a kunszentmártoni járáskör
1913-ban tárgyalt!-olvasókönyvek összehasonlítása
és használhatósága c. kérdés minden járáskörben
való megvitatását A többi kérdések megvitatását
a járáskörökre bízza.
Elnök javaslata elfogadtatik s további intéz
kedés végett a járásköröknek — a kunszentmár
toni járáskor kivételével kiadatik.
IX.,
Muhy Sándor központi pénztárnok beterjeszti
a pénztár állapotáról szóló jelentését: •
2.
Bevételek:
a pénztári napló szerint .... 2403 K 40 f.
2.
Kiadások:
a pénztári napló szerint .... 200 K — f.
'
pénzári állomány: 2203 K 40 f.
jmelyből 1296 K 2$ f. a temetkezési segélyalapé.
A Mezőgazdasági i Takarékpénztárban a Tanítói
Otthon folyószámláján van 23.228 K. A tagdíj hát
ralék a mai napig 1600 K. A temetkezési segély
egyletbe a hátralék 1400 K.
Kéri a pénztárnok a központi választmányt,
hogy a számadásokat megvizsgálás végett az el
lenőrző bizottságnak adja ki. Egyben bejelenti, hogy
,
a temetkezési egylet szabályainak módosítása tár
gyában a legközelebbi gyűlésnek javaslatotterjeszt be.
Elnök szomorúan tapasztalja, hogy a tag- és
temetkezési segélydijak befizetése a legnagyobb
negligenciával történik, pedig a behajtás iránt va
lamit feltétlenül tenni kell, mert a hátralékok nagy
quantuma az egylet vagyoni existenciáját veszé
lyezteti. A választmány felhatalmazását kéri a hát
ralékok behajtására.
A választmány, a pénztárnok és az ellenőrök
jelentését tudomásul veszi s a pénztárnoknak fá
radozásáért köszönetét mond. A hátralékok behaj-
— 13 —
fásával az elnököt megbizza s kéri, hogy a hát
ralékosokkal szemben a legszigorúbban járjon el
s e ténykedéséről a legközelebbi választmányi,
gyűlésnek tegyen jelentést.
Több tárgy nem lévén, a gyűlés véget ért.
Kmfnt.
Stark Béla
jegyző.
Gombkötő Győzőné
Muhy Sándor
Brózsik'Pál
elnök.
hitelesitök.
Április 11. A hivatalok és iskolák által megtartani ren
delt április 11 ike az idén nagyszombatra esik s igy az ünnep
a húsvéti ünnep ütán lesz megtartandó az iskolákban. A szol
noki áll. iskolák, a kerületi igazgatók javaslata folytán április
hó 15-én tartják az ünnepélyt.
Hangverseny. Viszlay Ernő szolnoki kollégánk, a zeneakadémián képesített zongora- és orgonaművész, a múlt hó
hó 28-án fényes sikerű hangversenyt rendezett a „Nemzeti
Szálloda" nagytermében. A hangversenyen nyolc „előrehala
dottabb" zongora-tanítványa szerepelt derék kollégánknak.
Azért írjuk idézőjel között az „előrehaladottabb" szót, mert a
meghívó szövegéből citáljuk azt, jelezvén, hogy a hangverse
nyen jelen volt előkelő közönség frenetikus módon konstatálta,
hogy a tanítványok valóban előrehaladottabb kis művésznők.
A kiváló, magas nivójú hangverseny értékét emelte a Viszlay
Ernő művészi orgonajátéka és Viszlay Ernőné Hild Elza tanitónő éneke, kinek igazán kellemes, szép és teljesen iskolá
zott hangja mindenkit meglepett és gyönyörködtetett.
Cserkész Őrszem szervezkedés a vármegyében.
Az angol boy scont mintájára a serdülő gyermek testét,
lelkét edző, jellemes férfivá, a jövő mintapolgárává nevelni
törekvő Cserkész Őrszem szövetség agilis főtitkára f. hó 2-án
díszes közönség s az összes iskolák növendékei előtt tartott
Szolnokon élvezetes előadást a szövetség céljáról, szervezetéről.
— 15 -
— 14 —
Tass József főtitkár m,ár egyéniségénél fogva is mély
hatást gyakoiol a hallgatóra, s vetítéses és mozgóképes elő_ adása pedig egyenesen elragadta a hallgatóságot, s eredményképen mindjárt az előadás után csupán a polgári iskola
növendékeiből 40-en jelentkeztek a cserkészcsapatba való
besprozásra.
Magáról a mozgalomról állandóan értesíteni fogjuk e
helyen a kartársakat és érdeklődőket, s az intézményt cikk
sorozatban ismertetni fogjuk.
Cserkész-előadások tárgyában készséggel nyújt tájéko
zást Csikós József kir. s. tanfelügyelő, vármegyei cserkész
parancsnok.
Ki a^zabadba! Hív a tavasz s hívását szép képpel
illusztrálja meg Sebök Zsigmond és Benedek Elek képes gvermeklapjában, a Jó Pajtás-ban kitűnő művészünk, Garai Ákos
s képe a lap legújabb számának vonzó ékessége A többi
közlemények is e számban, mint mindig, vonzók, a gyermeki
lelket gyonyorködtetők: verseket Benedek bácsi és Madarassv
^sebet írtak, Várady Antal meleg hangú visszaemlékezése
ket kozol Szigligeti Edéről, Sebők Zsigmond folytatja Az
arany cipő,” Benedek Elek „Óh, szép ifjúságom” című ”reg nyét, Lendl Adolf az állalkert kutyáiról mond el érdekes
dolgokat, Zsoldos László érdekes elbeszélést mond el Pál
ma> Miklós a cicákról cseveg, Zsiga bácsi bohó mókával
mulattat. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a
szám gazdag tartalmát. - A-Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat
adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 K 50 f, félévre 5 K
egész évre 10. K. Egyes szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad
es mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás” kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem-utca 4.
Mellékfoglalkozás tanítók részére. A budapesti Pol
gári es Tisztviselői Szanatórium Egyesület intelligens polgári
es tisztviselő emberek részére szanatóriumi biztosítást szer
vezett; A biztosítási betegség esetére szól és pedig úgy, hogy
naP' teljesen ingyen szanatóriumi'keze
st tetszés szerint választható orvos-tanár által való ín«ven
gyógyítást nyújt operáció eseteire is azon tagoknak vaev
családtagjaiknak, kik havi 3 korona biztosítási dijat lefizetnek.
Midőn ezen valóban modern intézményt szives figyelembe
ajánljuk, egyszersmind tagszerzés elvállalása mellett a Kar
társak szép mint helyi képviselők havi jövedelmet biztosít
hatnak maguknak.
Bővebb tájékozást nyújt a Szerkesztőség.
HIVATALOS
RÉSZ.
1459. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi, gazdasági,
ismétlő és polgári iskola igazgatójához, tanítójához és tanító
nőjéhez a népiskolai zászlóaljak szervezése tárgyában.
Vallás- és közoktatásügyi miniszter Úr, Ö Nagyméltó
sága áltál 40000 912. szám alatt a Néptanítók Lapja 1912. évi
15. számában népiskolai zászlóaljak szervezésére hívom fel a
tanitóságot; sürgős bejelentését kérem annak, hogy a veze
tése alatt álló iskolában szerveztetett-e és mikor népiskolai
zászlóaljak? Müködik-e a jelenben is? Esetleg zászlóaljak
szervezésére hajlandó-e valaki a tantestületből? Bejelentési
határidő: 1914. évi április hó 20.
Szolnok, 1914. évi március hó 21-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Határidő: 5 nap.
1646. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami, községi,
hitfelekezeti, uradalmi és magániskolájának igazgató- és vezetőtanitójához, tanitónőjéhez a mindennapi VL osztályt és az
ism. iskolai III. évfolyamot végező növendékek részére szük
séges végbizonyítványok kimutatása tárgyában.
Hivatkozással a m. kir. vall.- és közokt. miniszter úr
1910. évi julius hjó 26-án keit 101773. sz. rendeletére, fel
hívom a Címet, hogy a vezetése alatt álló iskola VL osztá
lyát, illetve az ismétlő iskola 111. évfolyamát végező tanulók
létszámának megfelelően szükséges végbizonyítványok meny-
— 16 —
nyiségéről szóló kimutatását hozzám postafordultával múlha
tatlanul terjessze be.
Szolnok, 1914. évi április hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
1326. szám.
--------
~
Körlevél.
Jásznagykunszolnok megye valamennyi állami és községi,
polgári, elemi, gazdasági ismétlő iskolai; iparos és keres
kedő tanonciskolái, óvodai gondnokságnak, iskolaszéknek
és felügyelő bizottságnak Ebergényi Sándor vall - és közokt.
miniszteri számvizsgáló „Iskolai számvitel" c. müve ajánlása
tárgyában.
„Iskolai számvitel" cimen Ebergényi Sándor miniszteri
számvizsgáló az iskolák anyagi adminisztrációjában alig
nélkülözhető számviteli könyvet adott ki.
Az „Iskolai számvitel" mint ilyen, uttörőmunka, mely
biztos tanácsadója lesz minden kisdedovodai, elemi, iparos
és kereskedő tanonciskolái tanhónak, igazgatónak, aki iskolai
pénz- és vagyonkezeléssel foglalkozik. Hasznát vehetik e
munkának azok is, akiket az iskolai pénz- és vagyonkezelés
akár felügyeleti (ellenőrzési,) akár bármely más szempont
ból érdekel, iskolaszékek és gondnokságok, iskolafentartók,
kisdedóvók stb.
E munka hasznavehetőségének és célszerűségének
igazolására szolgál, hogy abban az iskolai pénz- és vagyon
kezelés egyes mozzanatai megfelelő fejezetek és pedig:
Költségvetés. Pénzszámadás. Anyagszámadás. Beirási és
tandijak kezelése. Leltárak. Alapok és alapítványok. Szerző
dések letétek és biztosítékok kezelése. Internátusok. Gyógy
pedagógiai intézetek cimek alatt nemcsak, hogy a lehető
részletességgel vannak tárgyalva, hanem ami a leglénye
gesebb, az előirt vagy legcélszerűbben használható meg
felelő nyomtatvány-mintákat is közli és azok használatát
ismerteti.
Midőn ezen müvet a Cim figyelmébe melegen ajánlom
egyszersmind hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy amennyi
ben az iskolai pénztár megfelelő fedezettel rendelkezik, az
iskolai könyvtár részére beszerezhesse.
Megrendelési ára 8 K. Kapható: Lampel R. könyv
kereskedésében Budapest VI. Andrássy ut 21. szám.
Szolnok, 1914. évi március hó 14-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
| JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
t©
•
*
|
•
Daróczy Antali
I túrkeve•
KÖNYVNYOMDA
KÖNYV-, PAPÍR-,
ÉS ÍRÓSZERKERESKEDÉS
i
3
Q
43
©
0
Tisztelettel van szeren- g
csém b. figyelmét fel- §
I hívni, hogy több év óta fennálló
könyvnyomdámat f. évi február ®
hó elején a modem kor követelményeinek megfelelően átalakítva és megnagyobbítva
újonnan szereltem fel. Ezentúl
mindennemű nyomtatványokat
u. m.: folyóiratokat, műveket,
eljegyzési és esküvői értesitév
a
sekct, étlapokat, névjegyeket,
báli meghívókat, hivatali és g
magáncélokra szolgáló nyom- &
tatványokat a legszebb kivitel- •
ben készítek el. — Hálásan ©
köszönöm eddigi nb. pártfogá
sát és ezt ezután még foko 0
zottabb mértékben óhajtom
elérni pontos és lelkiismeretes
kiszolgálásommal. — Kérem,
hogy vállalatomat megrendelé
seivel megtisztelni kegyesked ©
jék. — Remélem, hogy teljes
KÖNYV- ÉS LAP megelégedését mindenkor ki
KIADÓ HIVATAL fogom érdemelni.
MEGYEI HÉP0HTBTÍÍ8
_
A M. KIR. TAN FELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
©
©©©
©
1
g
g
g
g
g
g
g
Állandóan nagy raktár papirárúkból és irodai
szerekből. Árajánlatok, számítások 'és minták
kívánatra díjmentesen adatnak. Jutányos árak!
©
©©©
©
VII. ÉVFOLYAM. 9-lK SZÁM. 1914 MÁJUS HÓ 10
©
©©©
.
©
*
FELELŐS SZERKESZTŐ:
KÁLMÁN ELEK, SZOLNOK
$
Nyomatott?
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 május 10
9. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Szerkesztő:
Csikós
József,
Megjelenik:
Szolnok
Minden hó 10* és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi, részét illető közle.Előfizetési pénzek, hirdetések és
menyek Kálmán Elek felelős > hirdetési dijak Daróczy Antal
szerk. címére (Szolnok) intézendök < kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
«
.
Ki vonat
Q konív-S
az Orsz. Cserkész Őrszem Szövetség
szervezkedési szabályzatából.
3. §. A szövetség kötelékébe tartozó csapatokba
10 évesnél fiatalabb s 18 évesnél idősebb fink nem
vehetők fel.
A csapatba, belépés szülői beleegyezéssel tör
ténhetik.
Iskolai növendékek első sorban saját iskolájuk- .
bán kérjék felvételüket.
A jelentkezés jelentkezési és bejelentő-lapok ki
töltése utján történik; a jelentkezőknek két egy
forma 11X7 centiméter nagyságú fényképei is kell
beszolgáltatni — egy az igazolvány, egy a központi
nyilvántartás számára. A nyilvántartás pontosan ve
zetendő a jelentkezési lapokon.
A szeivező testület a bejelentő lapokat csel-ről-esetre, a nyilvántartás többi adatait (letelt pró-
bák, kitüntetés slb) pedig kimutatásokba foglalva
minden hó 5-éig felterjesztendő a szövetség titkári
híva! alához.
Az arcképes igazolvány az ujoncprőba és fo
gadalom letétele után adható át a tulajdonosának.
4. §. A szövetség kötelékébe tartozó csapatok
közös erkölcsi alapja cserkész őrszem-törvény, illetve
a fogadalom, melyet a törvény megtartására a csa
pat minden egyes tagja, lehetőleg a szervező tes
tület s a szövetség megbízottjának jelenlétében tiszt
jének kezébe letesz.
Minden egyes csapatnak, mely az, Orsz. Cser
kész Őrszem Szövetségbe tartozni s e nevet, jel
vényt és ruházatot viselni akarja — el kell fogadnia
ezt az alapot.
A csapatszervezőség gondoskdojék arról, hogy
a fogadalom letételnek ünnepélyes kerete legyen.
Ha a csapat uj tisztel kap, vagy állépés történik
más csapatba — újból fogadalom tételre van
szükség.
Fogadalom megszegése megvizsgálására becsület bíróság alakítandó'; tagjai a csapattiszt és a két
rangban legidőst bb őrsvezető. Ha őrsvezetőről van
szó, a bíróság megalakítása a csapattiszt feladata.
Ha a vád lisztet akar, tisztekből alakul a bíróság.
Aki becsületét eljátszó, feltétlenül kizárandó. Ha
nem annyira vétségről, mint csínyről van szó,
hosszabb, vagy rövidebb időre korlátozandó a
kizárás. A végleges kizárás indokolva a titkári hi
vatallal (Bpest) közlendő.
A fogadalmat a törvény megtartására az újonc
próba sikeres kiállása után teszi le a fin. Újoncpróbára 4 heti próba-szolgálat után bocsájtható.
Az ujoncpróba a következő pontokból áll:
I.
A cserkésztörvény és fogadalom ismerete.
2. Titkos jel és tisztelgések ismerete.
(Titkos
jel a 3 uj felemelése.
egyszerű
kettős hurok, iveit kettős hurok, halászcsomó, szo
rító nyolcas, rövidítő kötés, álló hurok.
3. A következő hat csomó ismerete:
4. A nemzeti
lobogó
és
kis címer
ismerete.
Újonc jelvénye a szövetségi jelvény felső része: a
liliom, fémből készült, ing balzsebe gombjukéban,
vagy a kabát hajtóka gombjukéban balfclől vise
lendő (liszteké ugyanily, csakhogy zománcozva van)
II.
Másodosztályú próbára.
4 hét múlva próbára bocsájtható a csapattiszt
véleményével, 10 pontnak ha megtud felelni.
’ 1.4 heti teljesen kielégítő ujoncszolgálal iga
zolása.
2.
Az első segítség nyújtás ismeretei.
3.
Szemafor, vagy Morze-jőek ismeretei.
4. Követ egy nyomot 30 percig egy kilomé
ter távon.
5. Akármikor megtud lenni máslélkilomélernyi utat 12 perc alatt.
6. Szabadban szőlős helyen is tüzet gyújt 2
szál gyufánál, szalonnát süt v. húst főz és 2 3
burgonyát.
7. Legalább 1 koronáról szóló takarékkönyve
van.
8.
-Ismeri a delejtű több irányait.
9.
Ismeri lakhelye nevezetességeit.
2 —
bak, kitüntetés stb.) pedig kimutatásokba foglalva
minden hó 5-éig felterjesztendő a szövetség titkári
hivatalához.
Az arcképes igazolvány az ujoncprőba és fo
gadalom letétele után adható át a tulajdonosának.
4. §. A szövetség kötelékébe tartozó csapatok
közös erkölcsi alapja cserkész őrszem-törvény, illetve
a fogadalom, melyet a törvény megtartására a csa
pat minden egyes tagja, lehetőleg a szervező tes
tület s a szövetség megbízottjának jelenlétében tiszt
jének kezébe letesz.
Minden egyes csapatnak, mely az Orsz. Cser
kész Őrszem Szövetségbe tartozni s e nevet, jel
vényt és ruházatot viselni akarja — el kell fogadnia
ezt az alapot.
A csapatszervezőség gondoskdojék arról, hogy
a fogadalom letételnek ünnepélyes kerete legyen.
Ha a csapat uj tisztet kap, vagy átlépés történik
más csapatba — újból fogadalom tételre van
szükség.
Fogadalom megszegése megvizsgálására becsületbiróság alakítandó; tagjai a csapattiszt és a két
rangban legidősi bb őrsvezető. Ha őrsvezetőről van
szó, a bíróság megalakítása a csapattiszt feladata.
Ha a vád tisztet akar, tisztekből alakul a biróság.
Aki becsületét eljátsza, feltétlenül kizárandó. Ha
nem annyira vétségről, mint csínyről van szó,
hosszabb, vagy rövidebb időre korlátozandó a
kizárás. A végleges kizárás indokolva a titkári hi
vatallal (Bpest) közlendő.
A fogadalmat a törvény megtartására az újonc
próba sikeres kiállása után teszi le a fiú. Ujoncpróbára 4 heti próba-szolgálat után bocsájtható.
I.
Az ujoncprőba a következő pontokból áll:
I.
A cserkésztörvény és fogadalom ismerete.
2. Titkos jel és tisztelgések ismerete. (Titkos
jel a 3 uj felemelése.
egyszerű
kettős hurok, iveit kettős hurok, halászcsomó, szo
rító nyolcas, rövidítő kötés, álló hurok.
3. A következő hat csomó ismerete:
4. A nemzeti lobogó
és
kis címer
ismerete.
Újonc jelvénye a szövetségi jelvény felső része: a
liliom, fémből készült, ing balzsebe gombjukéban,
vagy a kabát hajtóka gombjukéban balfelöl vise
lendő (tiszteké ugyanily, csakhogy zománcozva van)
| n.
Másodosztályú próbára.
4 hét múlva próbára bocsájtható a csapattiszt
véleményével, 10 pontnak ha megtud felelni.
1. 4 heti teljesen kielégilő ujoncszolgálat iga
zolása.
2.
Az első segítség nyújtás ismeretei.
3.
Szemafor, vagy Mórze-jelek ismeretei.
4. Követ egy nyomot 30 percig egy kilomé
ter távon.
5. Akármikor megtud lenni másfélkilométernyi utat 12 perc alatt.
6. Szabadban szcllős helyen is tüzet gyújt 2
szál gyufánál, szalonnát süt v. húst főz és 2—3
burgonyái.
7. Legalább 1 koronáról szóló Uakarékkönyve
van.
8.
Ismeri a delejtű. főbb irányait.
9.
Ismeri lakhelye nevezetességeit.
— 4 —
— 5 —
10. Ismeri a hadi- és kereskedelmi lobogót
és koronázási jelvényeket. E próbák sikeres ki
állása után jelvényt kap az ing bal karjának kö
nyök és válközti részen varva.
III.
Az elsőosztályu próba időhöz kötve nincs.
az intézőbizottság
Jeladata, a titkári hivatal javaslata alapján. Külön
próbák a „mentő," „céllövő," „tűzoltó, „útmu
tató," „jeladó," ugy az előbbi, mint ezen külön
próbák betanítása a csapattiszt feladata. A külön
próbák sikeres kiállása után a titkári hivataltól
kell kérni a jelvényt. Aki mind az öt külön próbát
Feltételei:
1.
Úszik 50 métert.
2. Legalább 2 koronáról szóló takarékkönyve
kiállotta, a szövetség minta cserkészörszemeinek so
van.
3. Elküld és felvesz szemaforra] 20, Morzéval
16 betűt percenkint.
4. Egyedül, vagy őrse egy tagjával elmegy 7
kilométerre a megadott helyre és szabatos jelen
tést lesz.
5. Első segilség nyújtás megvizsgálásánál a
kérdezés a csapattiszt joga.
6. Tábori tűzön el tud készíteni kétfogásos
ebédet, hús és tojás féléket is.
7. Vérkép (kalonamappa) összes fontosabb
jelei ismerete, vázlat készítés.
8 Távolság, terep,; mennyiség, súly 25°/° té
vedésen belül szemmértékre megítél.
9. Tud szabályszerűen kidönteni élőfát, vagy
valami asztalos, vagy fém-munkát — mit ő ké
szített — bemutat.
10. Megköti az összes csomókat és tudja me
lyik mi.
11. Egy próbaidőst sikerrel előkészít újoncpróbára.
12. Ismeri Magyarország politikai földrajzát,
hegy- és vizrajzát.
Külön próbák megállapítása
jelvényei helyett kokárdát kap, mely
az ing bal zsebe felelt viselendő. A próbák ellen
őrzése a szérvezőtestület feladata. Aki valamely
próbájának (később) meg nem felel; jelvényétől
megfosztandó.
(Folytatjuk)
rába lép: —
A Székelyföld és székely nagyjaink.
Minél inkább akarják a jelenkor matériálista
tudósai a nemzeti nagy férfiaknak, legendás hő
söknek dicső alakjait megtépászni és a hazafiul
kegyelet piedeszláljáról a mindennapi élet szenynyébe, sarába lerántani: annál inkább háramlik a
nevelőkre, a pedagógusokra ama nemes feladatát,
hogy a nemzet nagyjainak kultuszát minél jobban
meggyökereztessék a mindenre fogékony tanuló
ifjúságnak keblében.
Szekfü Gyula bécsi udvari levéltárnoknak
Rákóczit gyalázó szerencsétlen könyve mementóként kell szolgáljon a tanárvilágnak arra, hogy a
hazafias nevelést mélyítsék, az életbe kikerülő
ifjakat felvértezzék a Szekfü-féle bolond gombák,
tévtanilások ellen. Éppen ezért nem elégséges
csak az iskola falai közölt ápolni a hazafias ér
zést, a nagyok kultuszát, megbecsülését, hanem
6
7
mini a matcriálista és kozmopolita írók teszik, a
sajtóban és könyvekben is síkra kell szállni a
nemzet nagyjainak, a nemzet jeleseinek megbecsü
lése érdekében.
Egy ilyen irányú, igen üdvös mozgalom hire
érkezik Kézdivásárhelyről. Péter János dr. kézdivásárhelyi főgimnáziumi igazgatónak, a neves
pedagógusnak szerkesztésében, több székelyföldi
tanár közreműködésével, egy vaskos kötet fog
megjelenni május havában. „A Székelyföld és
székely nagyjaink" címen. E vállalat felfogja ölelni
a székely vármegyék történetét és földrajzát,
valamint a Székelyföldnek mind ama kiváló je
leseit, akiknek élete alkalmas a hazafiui érzés
élesztősére, ápolására és ébresztésére.
A most megjelenő kötet meleg szeretettel
fogja tárgyalni Mikes Kelement, a kiváló Írót,
Rákóczinak hűséges titkárát; Gábor Áront, az
ágyuönlő hőst, akinek most van születése százados
évfordulója; Bőd Péter tudóst, Barabás Miklós
festőművészt, Cserey Jánosnál, a Székely nemzeti
Múzeum megalapítóját, Kriza Jánost, a Vadrózsák
összegyűjtőjét és a Székelyföldnek sok más
jelesét.
A liz ivre tervezett első kötetben mintegy
harminc életrajz jelenik meg. - Nem száraz élet
rajzok lesznek ezek, hanem vonzó olvasmányok,
a székelyfö’di jeleseknek igizi jelk mi ajzai, ame
lyekből nemcsak a tanuló ifjúság okulhat, hanem
a nagy közönség is hasznos tanulságokat meríthet
az elhanyagolt, védtelenül álló Székelyföld meg
becsülésére.
•
Amidőn ezt az üdvös és hézagpótló vállalatot
örömmel üdvözöljük, egyúttal felhívjuk rá az
erdélyrészi, főképpen a székelyföldi pedagógusok
figyelmét. A meleg szeretettel megírt életrajzok
elsősorban a hazafias érzést vannak hivatva ápolni,
éppen ezért mindkét nembeli tanuló ifjúságnak
igen értékes jutalmi könyvül szolgálhatnak.
A kötet Kézdivásárhelyen Turóczi István
könyvnyomtató intézetében fog megjeleni igen
csinos kiállításban.
A könyvre az előjegyzéseket már most meg
lehet lenni, hogy a szétküldés annak idején
könnyebben legyen lebonyolítható.
Cirkvenica.
Második közlemény.
Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanító.
Mint minden fürdőben, Cirkvenicán is a fürdővendégek
nagytöbbsége nőkből áll. Nő háromszor-négyszer annyi van,
mint férfi A nők után számra nézve nyomban következnek a
gyermekek. Kevés fürdő van, amelyben annyi gyermek nya
ralna mint Cirkvenicán. És ez érhető is. A természetadta
envhé tengeri tiszta levegő, a fürdésre kiválóan alkalmas ten
gerpart a gyakorolható játék és sport külön-külön is, együtt
véve is, nagymértékben vonzzák ide a gyermekeket
A gyermekek itt nem unatkoznak, nem kénytelenek a
szobában, vagy szűk udvaron tartózkodni; a hosszú tengeri
utak a játszótér s a sekely tengerpart kellemes otthont, ked
ves játszó- és testedző tanyát adnak nekik. A part mentén
széltében-hosszában karikáznak; ütik, irányítják, kergetik a
karikát Kipirult arcuk, mosolygó szemük mutatja, hogy ez
mily kedves időtöltés nekik. A 8-10 éves gyermekek sót
már a 3-4 éves apró kis emberkék is cipelik magukkal a
kis bádegvedret, a kis ásót és a kis kőmives kana’at, mezít
láb bemennek a viz széléhez, merik, hordják fel a y«et*
ásójukkal homokot ásn*kskis vödröcskéjükben hordják a
homokot. A homokból házat, ólat, pincét építenek, megtöltik
vízzel szigeteket, folyókat, tavakat stb. csinálnak, vagyis kel
lemes szórakozás mellett, tiszta, friss levegőn egészséges
testmozgást végeznek, testüket, lelkűket hasznosan és kelle
mesen foglalkoztatják.
— 9 —
— 8 —
Ezen foglalkozások alapját képezi a későbbi sportolás
nak,'melyet a nagyobbak hasonló szeretettel űznek. Egyik
rész tenniszezik, másik footballozik; emitt úsznak, amott
eveznek, sétálnak, gyalogolnak stb. Mindenki a neki tetsző
sportot gyakorolja.
Újabb időben örvendetes tért hódított hazánkban a spor
tolás. Még az én diákkoromban tenniszezésről, labdarúgásról
szó sem volt, akkor még a tornaterembeli tornázás volt a fő,
német mintára, hosszadalmas, komplikált, agyat fárasztó
rendgyakorlatokkal.
Ma már az angoloktól átvett sportolásé az elsőség. A
sportnak bármely ágát űzzük is, mindegyiknek az az alap
gondolata, hogy a testet, illetőleg annak egyes részeit, mér
sékelt erőkifejtés mellett, a szabadban, jó\levegőn foglalkoz
tassa, erősítse, a lelket szórakoztassa, az egyént ügyesitse,
edzetté és bátorrá tegye s emellett az ifjúságot a neki ártal
mas időtöltéstől megóvja. (Fiukat a dohányzástól, lumpolástól;
leányokat a pletykázástöl, emberszólástól.
Az iskolai tornatanitásnak ma már a sport álláspontjára
kell helyezkednie, a sportot kell különösen kultiválnia, hogy
a tanulósereg kedvét folyton ébrentartsa, testileg-lelk lég erő
sítse, nevelje, önbizalmát felkeltse, fokozza.
És itt nemcsak a fiukra gondolok, hanem különösen a
leányokra. Még mai napság is, aki a leánynövendékektől tornázást kiván, azt egyszerűen kinevetik. „Fiuknak való az,
nem pedig leányoknak" — ez az idejét múlt felfogás érvé
nyesül. Pedig a tornázás, a testedzés, főleg a sport egyes
ágainak üzése, éppen ugy szükséges a leányoknak, mint a
fiuknak.
El-elnéztem Cirkvenicán is, hogy mily jótékony hatást
gyakorolt a sportolás a leányokra! Azok a leányok, akik na
ponként tenniszeztek, eveztek, vagy úsztak; sokkal fürgébbek
voltak. A sétákon, kirándulásokon nem fáradtak el, edzetteb
bek, bátrabbak voltak, mint azok, akik csak ültek és horgoltak.
A nőket a természet nemcsak alacsonyabbaknak, hanem
gyengébbeknek is teremtette, mint a férfiakat. Testük edzésére,
erősitésére tehát sokkal több, vagy legalább is éppen annyi
gondot keik forditapi, mint a- férfiaknak. Mert ha tekintetbe
vesszük a nők élethivatását, arra az eredményre juiunk, hogy
a leányokat, a nőket erősiteni, edzeni kell. A leányok, mint
leendő asszonyok és mint leendő anyák, annál egészsége
sebbek és igy annál boldogabbak lesznek, mentői erősebbek.
Mert az tapasztaljuk, hogy igen sok nő azért vézna, azért
vérszegény, mert leánykorában a legtöbb idejét szobában töl
tötte, olvasott, vagy kézimunkázott, a szabad levegőn nem
mozgott, nem dolgozott, nem sportolt, a házi teendőket is az
anyja végezte helyette s általában mindig elkényeztetve ne
velte.
.
Az ilyenek adják a vérszegények, női-bajosok nagy szá
zalékát mert leendő élethivatásukra nem voltak előkészítve.
Mihelyt asszonyokká lesznek, azonnal betegségbe esnek s mint
anyák gyenge, vézna, csenevész gyermekeket szülnek. Hason
latosak az igy nevelt leányok az üvegházi növényekhez me
lyek bent az üvegházban szépnek látszanak, de a szabadle
vegőt nem bírják ki, ott csakhamar a legkisebb szél is megárt
nekik, elhervadnak, letörnek.
Cirkvenica leányai és asszonyai a Veglia partjára (vete
ményes földjükhöz) s onnan vissza oly könnyen, oly kitar
tóan eveznek, hogy becsületére válnék bármelyik férfinak;
az ivóvizet a vízvezetéki kútról 20—25 literes fa-kupaban a
hátukon hordják haza, megfordulván egymásután haromszorEz a munkabírás, ez az edzettség meg is Játszik még
a magzatjaikon is. Beteges kinézésű cirkvemcai gyermeket
egyet se láttam.
9)1914 sz.
Tekintetes
Központi
Választmány.
Öt évi pénztároskodásom alatt sajnálattal kellett meg
győződnöm tagtársaink nagyrészének a temetkezési segélyezés
ellen tanusitott és nem is egészen alaptalan ellenszenvéről,
ha figyelembe vesszük azt, hogy e cimen halá esetenkint
befizetett koronákat - minden ellenszolgáltatás nélkül
el
veszti, át- illetve elhelyezés, avagy nyugdíjazás esetén, na
csak élete végéig nem fizeti azokat, mert a család csakis ez
esetben részesülhet segélyben.
mórion seMagam is belátom, hogy ezen valamelyes módon se
giteni kell, miut'án a mai nehéz megélhetési viszonyok kö
zött senkitől sem kívánhatjuk, — még ily nemes és humánus
célra sem - hogy ellenszolgáltatás nélkül terheket válaljon.
Mivel pedig jogérvénnyel biró alapszabályunk ide v g
.
§ a testületünktagjait tly humánus cél szolgálatára kö etezt,
szükségesnek tartom: egyrészt az ellenszenv megszüntetése,
másrészt, — az említett cél szolgálata mellett
a tagok
anyagi és erkölcsi érdekeinek szempontjából olyan meg
oldást keresni, amely mindnyájunk jól felfogott érdekét volna
hivatva szolgálni.
— 10 —
— 11 —
Ezt röviden olyan módon látom megoldhatónak, ha
temetkezési segélyezésünket olyan alapra fektetjük, hol min
den tag egy bizonyos befizetett összeg ellenében — ha
válalt kötelezettségének eleget tesz — halál esetére egy fiksz
összeget biztosit. Erre azon körülmény jogosít fel, hogy tes
tületünk temetkezési segélyalapja a mai napon 1400 korona
készpénzzel és ugyanannyi kintlevő követeléssel: összesen
2800—3000 K tőkével rendelkezik, amelyhez ha hozzá
vesszük a tagok további befizetését, akkor a segélyezés uj
módja alább részletezett tervezet szerint minden aggodalom
nélkül keresztül vihető.
Testületünk ez időszerint 300 tagot számlál. Ha minden
tag az eddig befizetett összeggel együtt egyszer s minden
korra 120. K tagságra kötelezi magát, havi egy, illetve évi
12 koronával — 10 éves alapon számítva — a tiszta töke
(kamatnélkül 1) kitesz 36.000 koronát.
És ha a segélyt, a teljes tagdijak befizetése esetén 200
koronában állapítjuk meg, akkor a 2 %-kal számított 10 évi
elhalálozás segély összege 12.000 korona.
Tiszta tőke 24.000 K. Ennek 4 %-os
tag évi elhalálozás segélyösszegét fedezi.
kamata 4—5
Természetesen előállhat az az eset is, hogy a tag ha
marább elhal, mint kötelezettségét egészben teljesíthette
volna; ez esetben, ha a tag fele, vagy kisebb részében tett
eleget kötelezettségének, a segély 100 koronában volna
megállapítandó. Itt a befizetett tagdíj és a segély között lévő
különbözetet fedezné a készpénz tőke és a befizetett tőke és
a befizetett tagdíjak kamatos kamatja.
Ezen adatok meggyőznek, hogy a temetkezési segélyezés
ily módon való szervezése szilárd alapon nyugszik s hogy a
segélyezés mindenkorra biztosítva van.
Javaslatom megtételére két ok vezetett és pedig: először
a mai tarthatatlan állast; másodszor a helyzet kellő mérle
gelésével mindnyájunk jo) felfogott érdeke.
E kettős ok alapján javaslatomat elfogadásra ajánlom
és egyben tisztelettel kérem a t,ek. közp. választmányt, hogy
alapszabályunk 4. §-ának c.) pontjában foglalt eljárási
módnak a javaslatban foglalt eljárási módnak a javaslatban
i
foglaltak szerint leendő sürgős
zottságot kiküldeni szíveskedjék.
Szolnok, 1914 április hó.
megszövegezésére
egy bi
Tisztelettel:
Muhy Sándor
vm. tantest, pénztáros.
Kitüntetés. Őfelsége a király Romzsa János nyugalomba
vonult nagykörűi áll. isk. igazgatónak, több mint 40 évet
meghaladó buzgó működéséért az aranyérdemkeresztet
adományozta.
Az érdem kereszt felfűzésének ünnepségén résztvett dr.
Horthy Szabolcs főispán vezetése alatt a vármegye és a kir.
tanfelügyelőség.
A megható szép ünnepségben részt vett az egész köz
ség apraja-nagyja, ünnepelni ősz mesterét. — Mi pedig kí
vánjuk jeles öreg bajtársunknak, hogy hátralevő évei minél
aranyosabb napokkal legyenek teljesebbek!
Szerkesztőváltozás. Magyary Gyula, lapunk felelős
szerkesztője megvált ezen tisztétől. Lemondásában elbúcsúzik
tőlünk s olvasóitól. Sajnálattal közöljük e hirt, mert hiszen
Magyary igazgatóban értékes munkását veszítjük el a tanitói
közérdeknek.
Vonatkozással a lapunk f. é, április hó 25-iki számában meg
jelent Gennerali közléményre utólag még megjegyezzük, aszerint ezen
előkelő legrégibb biztositó társaságnak Szolnokon foügynoksége van,
mely mindennemű felvilágosítással szolgál.
A Jásznagykunszolnok megyei népoktatás tulajdon
jogáról és szerkesztéséről f. évi julius 1-től kezdődőleg le
mondottam s a lap fölötti rendelkezési jogot — anyagi kö
telezettség nélkül - a kir. Tanfelügyelő rendelkezésére bo
csátottam. — Lemondásom okait lapunk más helyén fogom
annak idején közölni, most csak arra kérem az igen tisztelt
előfizetőket, hogy az esetleges hátralékos előfizetési dijakat
az elszámolás megejtése céljától — mivel azok a beírást
dijak terhére engedélyezve és utalványozva
később junius 15-ig múlhatatlanul küldjék be. Daróczy Antal
kiadóhoz.
Szolnok, 1914 május 5.
.. ,
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
— 13 —
Óvodai felügy. bizottsági tagokká a VKMiniszter ur
Önagyméltósága a szolnoki áll. óvodához Hábiv Antalné
Antalné, Göncöl Sándorné, dr. Hunyor Istvánná, Komor
Arnoldné, Lippe Vilmosné, Kormos Árpádné, dr Harsányi
Gyuláné .úrasszonyokat kinevezte.
Uj polg. leányisk. megnyitására kért Jászárokszállásra
a vall, és közokt. minisztériumtól engedélyt Selényi Sarolta
Budapesti oki. polg. isk. tanítónő. T^^nt^ftel arra, hogy az
egész Jászság nélkülözi a polg. leányiskolát s igy közszük
séget képez; minden jel arra mutat, hogy az uj intézet f. é.
szeptember havában megnyitható lesz.
Ifj. egyesületi alapszabályok jóváhagyása úgyszin
tén ifjúsági köröké is mindenesetben, — ha az valamely
iskola keretén belül alakul meg s az iskola keretében fejti
ki működését — a kir. tanfelügyelőség által ' nyer ezentúl
jóváhagyást.
Iskolafelügyelőkké a VI. oszt, fiunövcndékek évzáró
vizsgájára a Jászsági felső járásra Barta Béla, a Jászsági
alsó járásra Paál István, a Tiszai felső járásra Asztalos
Gyula, a tiszai közép járásra Brózsik Pál, a tiszai alsó
járásra Mohács István, a mezőtúri külön kerületre Kccskeméthy László ig. tanitó bízatott meg.
Szabadságolás. Kodál Vilma törökszentmiklósi polg.
leányiskolái tanítónő és Esze Póza törökszentmiklósi közs.
óvónő betegségük okából huzamosabb szabadságra mentek.
Helyettesítésükről a helyi iskolai hatóság gondoskodik.
Államsegély engedélyezés. A VKMiniszterium a
mezőtúri gazd. népiskola részére tenyészállatok beszerzésére.
Cserkészet! előadást tartott Tass József orsz. főtitkár
a szolnoki járásköri gyűlés alkalmával lelkes szabadelőadás
ban mozgóképekkel ismertette Vértes Miksa Otthon kávé
házában a cserkész mozgalmat. A mindvégig színes válto
zatos előadást s a gyönyörű tiszta mozgóképeket mindvégig
nagy élvezettel hallgatta és nézte a tanítói járáskor. Előadás
után meleg ovációban részesítette az előadót, a kör nevében
Seres Mihály elnök mondott köszönetét.
Az orsz. gyűlési képviselő választásra jogosultak
vizsgája tárgyában május hóban alakulnak meg a bizottságok.
Hivatásából kifolyólag saz esetleg tanácsadásért a tanítókhoz
fordulóknak alkalmas módon értesítsék a kartársak mindazon
30 éves, vagy még azon aluli polgárokat, kik irni-olvasni
tudásukat iskolai bizonyítvánnyal igazolni nem tudják, hogy
szavazati joguknak biztosítása végett annakidején a bizottság
előtt vizsgálattételre okvetlenül jelentkezzenek. A bizottság
tagjai feles számban tanítók és közigazgatási tisztviselők. A
vizsga tárgya 2-3 sor irás diktálás után és olvasás.
“Rajzok innen-onnan“ cimen Csikós József kir. s.
tanfelügyelő által irt könyvek a napokban expediáltatni fog
nak. Kérjük azért a kartársakat, hogy a megrendeléseket
most már mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a könyv
megküldése, vagy meg nem küldése miatt zavarok ne tá
madjanak.
HIVATALOS
RÉSZ.
1963. szám.
Valamennyi
polgári-, iparos- és kereskedőtanonciskola Igazgatóságának,
az iskolai körök alapszabályainak jóváhagyása tárgyában.
A 45611j914. sz. vall.- és közokt miniszteri körrende
letét hiteles másolatban, tudomásvétel és megfelelő alkalmaz
kodás végett közzéteszem.
Szolnok, 1914 április hó 23-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Másolat. — A vall.- és közokt. m. kir. Minisztertől.
456U|914—VII. a. szám. Az iskolai körök alapszabályai ezideig rendszerint hozzám terjesztettek jóváhagyó láttamozás
végett. Ezen eljárásnak egyszerűsítése s annak közvetlenebbé
tétele érdekében a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőén
elrendelem, hogy ezentúl a polgári- és felső népiskolákban,
iparos- és kereskedő-tanonciskolában, szaktanfolyamokban,
— 14 —
— 15 -
felső kereskedelmi- és felsőbb leányiskolákban kizáróan ez
intézetek kebelében az igazgató, vagy valamely tanerőnek ve
zetése és ellenőrző felügyelete mellett oktatói és nevelői hiva
tásból alakuló önképző, olvasó-, gyors- és gépiró-, zene-,
ének-, tánc, torna-játék stb. A gyakorlatokkal foglalkozó körök
szabályait a felügyeletéhez tartozó intézeteknél Cim bírálja
felül s azokat saját hatáskörében hagyassa jóvá. Cimnek a
megerősítési joga azonban csak az oly körök szabályzatára
terjedhet ki, amely köröknek összes tagjai csakis az illető
intézet kötelékében állók lehetnek s ehhez képest a köröknek
működése kizáróan az iskola keretére szorítkozik s igy azok
nak tagjai az intézet saját önkéntesen jelentkező tanulói lehet
nek a szülőik, vagy gyámjaik előzetes hozzájárulásával. Az
ily iskolai körök szabályzatait is csak úgy hagyhatja jóvá a
Cim a tantestület javaslata alapján, ha azok céljaiknak meg
felelően vannak szövegezve, figyelemmel az intézet kötelező
tanulmányi, rendtartási és vagyoni érdekeire is E körök ki
záróan az is' ólai tanuló ifjúság hazafias, kulturális, erkölcsi
és testnevelési érdekeit szolgálják, ennélfogva azokból minden
olyan foglalkozás, vagy szórakozás kizárandó, mely erkölcsi
leg s anyagilag ártalmas, vagy káros lehet. Hasonlóképpen
minden politikai szempont is kizárandó a körök működéséből.
A körök szabályzatai állam, vagy törvényellenes intézkedést
egyáltalán nem tartalmazhatnak. Ily szempontból pl. a tanulók
tól büntetés pénzek szedése iránti határozat sem vehető fel.
Általában az iskolai körök szabályzatai különleges intézeti
céljaiknak megfelelően állapitandók meg, mivH csak a min
den tekintetben kifogástalan szabályzatot erősítheti meg Cim
saját hatáskörében és felelőssége mellett. Az olyan külső egy
leti jellegű körök alapszabályai azonban, amelyeknek szerve
zete teljes önkormányzati alapon áll, melynek az intézeten
kivül álló közönséget is bevonják működési körükbe s igy
általában mindama körök és egyletek szabályzatai,^ amelyek
működésükkel az iskola (intézet) keretén túl terjednek és ame
lyekben az intézet kötelékébe már nem tartozó tagok is részt
vehetnek, ezentúl is felterjesztendők az illetékes k^rmányhatósághoz, megerősítés végett., Felhívom Címet, hogy jelen rendeletemet megfelelő további eljárás végett közölje a felügye
letéhez tartozó intézetek igazgatóságaival. Budapest, 1914. évi
április hó 8-án. A miniszter helyett: Ilosvay s. k. államtitkár.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1914 április 23-án.
Csikós József
kir. s. tan felügyelő.
1956. szám.
Körlevél.
♦
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll., közs. és fele
kezeti tanítójának a Magyar Gazdaszövetség temesvári nagy
gyűlésén részvétel tárgyában.
A Magyar Gazdaközönség, melyet Károlyi Sándor gróf,
a magyar gazdák megboldogult vezére, a pusztulásnak indult
magyar faj a földmivelő rétegek felemelésére szervezett s
mely, mint a földmivelő nép legnagyobb országos érdek kép
viselete, már közel két évtized óta nem csekély eredménnyel
munkálkodik a falusi lakosság gazdasági-, erkölcsi és szoci
ális jóléte, nemkülönben a felforgató körülményektől való
távoltartása érdekében, évente eszméinek terjesztése céljából
az ország más vidékén egy országos nagygyűlést szokott ren
dezni, melyre a gazdatársadalom s a falusi nép ezrei gyűl
nek össze.
A szövetség az idén junius hó 17-én Temesvár váro
sában tartja meg nagygyűlését s a napirendre tűzendő javas
latok szintén a földmivelő rétegeknek az önsegély és hazafias
összetartás alapján az állami és társadalmi renddel minden
ben összeférő békés és nemzeti irányú haladására irányulnak.
Midőn ezekben már előzetesen lelkes támogatásba aján
lom a nagygyűlés ügyét s tanitói karnak a figyelmét már
most felhívom azzal, hogy miután a nagym. vall.-és közokt.
miniszter ur ismételten is fehivta a tanitóságot a szövetség
szociális munkájában való közreműködésre — községükből a
nagygyűlésre a kedvezményes utazásra való tekintettel is cso
portos kirándulást igyekezzenek szervezni.
Szolnok, 1914 április hó 24-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
— 16 —
2005. szám.
j
*
Valamennyi
állami és községi elemi nép- és polgáriskola, az iparos és
kereskedő-tanonciskolák Igazgatóságának.
A 42385(914. sz. a. kelt V.- és K. miniszteri körrendelet
alapján felhívom Címet, hogy a folyó 1913-14. tanévtől
kezdve, minden tanév végén iskolai értesítőjük egy egy pél
dányát az Országos Testnevelési Tanácsnak (Budapest, VII.,
Eszterházy u. 4 sz.) is küldjék meg.
Szolnok, 1914 április hó 27-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2037. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi polgári, elemi, gaz
dasági és iparostanonciskolai igazgató- és vezető-tanitójának,
tanítónőjének, a József-főherceg Szanatórium Egyesület részére
indított iskolai-gyűjtés alapján befolyt összegek beterjesztése
tárgyában.
V-
F. é. 701 914. sz. alatt a Megyei Népoktatásban közzétett körlevelemre utalással felhívom a Cím figyelmét azon
körülményre, hogy a gyűjtés eredményéről s a befolyó öszszeg beterjesztéséről jelentést kértem.
Ez alkalommal a Szanatórium Egyesület idei 1715 sz.
irata folytán arra figyelmeztetem Cimet, hogy a begyült öszszeg f. é. jun. 10-ig a Szanatórium Egyesület-hez Budapestre
(IV. Sütő-u. 6.) okvetlenül beterjesztendő.
Szolnok, 1914 április 27-én.
,•
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Eladó birtok! 5 ho,das
parcellákban is 300 magyar
hold hajó állomás melleit, az építendő
vasút közvetlen szomszédságában, a besenyszögi határ men
tén olcsón és előnyösen eladó! — Bővebbet a Szerkesztőség.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK
MEGYEI NÉPOKTATÁS
©
©(©)©
©
A M. KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
'
©
©©©
©
VII. ÉVFOLYAM. 10-IK SZÁM. 1914 MÁJUS HÓ 25
©
©©©
A
FELELŐS SZERKESZTŐ:
©
KÁLMÁN ELEK, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 május 25
10. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Szerkesztő:
Csikós
József,
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Szolnok
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle- j Előfizetési pénzek, hirdetések és
mények Csikós József felelős j' hirdetési dijak Daróczy Antal
szerk. cimére (Szolnok) intézendők j kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Kivonat
az Orsz. Cserkész Őrszem Szövetség
szervezkedési szabályzatából.
Hl-
■
Csapatok alakításához joguk van:
1.
Tanintézeteknek.
2.
Egyházaknak, községeknek.
3. Alapszabályszel illeg működő erkölcsi tes
tületnek.
4.
Ifjúsági neveléssel foglalkozó egyesületnek.
5. A szövetség intéző-bizottságainak és helyi
bizottságainak.
Mielőtt még a csapatszervezést megkezdené, ren
des taggá felvételét kéri s egyidejűleg tájékoztató
bejelentést tesz a csapatról. E kérelem mellékletei,
a tisztek igazolási kérelmei és a fiuk bejelentő lap
jai a következő minta szerint állítandó ki:
- 3 Az Orsz. Cserkész Őrszem
Szövetség tek. felügyelőjéhez
Szolnok
Tisztelettel bejelenteni, hogy
az Alföldi Magyar Közművelődési
Egyesület cserkész őrszem csa
patot óhajt szervezni. A Csapat
szervezése és vezetése terén az
Orsz. Cserkész Örsz. Szövetség
irányításai szerint szándékozik
mindenkor eljárni A Szövetség
alapszabályait és szervezkedését
ismeri s magára kötelezőnek el
fogadja s ez alapon kéri felvételét a Szövetség rendes tagjai so
rába.
Kelt
(P. H.)
Aláírások.
Tájékoztató bejelentés.
?
A M. K. E. mint csapatszerv,
testület az első szervezéskor (be
lépő fiuk száma)
. Az első
szervezésben résztvevő tisztek
névsora és foglalkozása
Ezek közül tiszt
, s. tiszt
Igazoló kérelmük mellé
kelve. A szervező őrsök száma
।
Tisztelettel kérjük r. taggá fel
vételünkkel egyidejűleg tisztjeink
igazolását ís. Továbbá az igazolv.
drb újonc jelvény,
drb. tisztiQelv.
drb. II. és
I. oszt. jelv. Együtt
címre
küldessenek meg.
(P. H.)
Aláírás.
Minden csapa tervező testület erkölcsileg fe
lt lős azokért a tisztekért, akiket munkába állít. A
tiszti jelentkezési lapon kívül igazolási kérelmet is
kell kiállítani.
Az igazolt tisztek a titkári hivataltól arcképes
igazolványon kívül tiszti igazoló levelet is kapnak.
A tiszti igazoló levél a valóságos munkálkodó
tisztek igazolására szolgál; azért ha a szervező tes
tület a lisztet 6 hétnél hosszabb szabadságra bo
csa jt ja, vagy rendelkezési állományba sorozza: az
igazoló levél bevonandó és visszaküldendő a tit
kári hivatalhoz; az arcképes tiszti igazolvány mind
addig szolgál, mig ki ki nem záratott.
13. §.
•
A tiszti képesítés kellékei:
1. A mozgalom céljának és kiképzési módjá
nak ismerete.
2.
Helyes érzék a fiukkal való foglalkozáshoz.
3.
Kellő jellem a munka elvégzéséhez.
4. Tisztnél 20 év, segédtisztnél 17 év a kor
határ.
5. Legalább 2 havi próba-szolgálat, vagy az
intéző-bizottság állal elfogadott szakképzettség.
Az ellenőrzés a csapatszervező-testület fela
data. A csapatszervezés alapja: 6—8 fiúból álló őrs
élén az őrsvezető áll. Három-három őrs egy csa
patba foglalandó egy tiszt vezetésével, kit munká
jában a segédtiszt támogat.
Elnyerhető fokozatok sorrendje a következő:
1. Újonc. 2. Másodosztályú cserkész őrszem.
3. Első osztályú cserkész őrszem. 4. Segédórsvezető. 5. Őrsvezető. 6. Minta cserkész őrszem. 7.
Segédtiszt. 8. Tiszt. 9. Parancsnok. 10. Megvei meg
bízott, szövetségi titkárok. 11. Kerületi megbízott.
12. Országos megbízott s a szövetség két főtitkára.
Újonctól kezdve egész a minta cserkész őrszem
fokozat csakis a próbák sikeres letétele után ver
hető el, ellenben a segédtiszt, tiszt megbízatás a
szervező testület joga. A megyei-, kerületi és or
szágos megbízottakat, a titkárokat és a főtitkárt a
közgyűlés válaszljn meg.
(Folytatjuk)
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Úr!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi április havi állapotának
főbb mozzanatairól következőkben adok számot:
Magam az elmúlt hóban csak Szolnok városban, Szandaszőlőben és Szanda-pusztán 10 tanteremben teljesítettem is
kolaszolgálatot.
4
- 5 —
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Jászfelsőszenígyörgy,
Végül örömmel jelentem, mikép Ö csász. és ap. kir.
Jászladány és Jásztelek községekben 22.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő pedig Fegyvernek,
Kuncsorba, Tiszabő községekben és részben Szolnok rende
zett tanácsú városban 27 tanteremben vizsgálta meg a nevelve-oktatás menetét és eredményét.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter Úr 1914. évi 46368
sz. alatt kelt rendeletével megtiltotta, hogy a Békés vármegyei
Tanítóegyesületnek az iskolák államosítására és a hitfelek
vallásoktatásnak az iskolákból való kiküszöbölésére vonatkozó
indítványa tanitóköréinkben s a tanítóegyesületben tárgyal-
Felsége Romzsa János nagykörűi áll. eL népiskolai igazgatótanitót 40 évi szolgálata után történt nyugalomba vonulása
alkalmából aranyérdemkereszttel tüntette ki. A legfelsőbb ki
tüntetés, mely egy hivatása ideális magaslatán állott, közsze
retetnek és nagyrabecsülésnek örvendő kiválóan
érde
mes tanítót ért, a község egész lakosságának leikéből az öröm
és hála érzését váltották ki. A legfelsőbb kitüntetés átnyujtása múlt hó 23-án lélekemelő szép ünnepség keretében tör
tént, melynek fényét nagy mértékben fokozta, hogy az arany
érdemkeresztet a kitüntetett tanító mellére főispán ur Ömél
tósága tűzte fel.
Jelentésem tudomásulvételét kérve, maradok
Szolnok, 1914 május 1.
A legmélyebb tisztelettel :
tassék.
A kunszentmártoni 30 kát. hold és 114 Q-öl kiterjedésű
községi iskolai alapvagyon birtokbavétele ez évi április hó
23-án megtörtént.
A birtokbabocsájtásnál a kir. kincstár képviseletében
magam is jelen voltam.
Fegyvernek, Kunszentmárton és Túrkeve községekben
az ottani gazdasági népiskolákkal kapcsolatosan szervezett
háztartási tanfolyamok kezdetüket vették.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter Úr Ö.nagyméltósága
I
a szolnoki iskolakörzetben az 1913. évi XXXVIL t.-c. 1 §-a
alapján az iskolafelügyelői tiszt végzésével ideiglenesen és
csak az 1913—14 tanév tartamára Brózsik Pál szolnoki ál
lami,- a jászapáti körzetben Paál István jászárokszállási róm.
kath., a jászberényi körzetben Barta Béla jászberényi állami,a kunhegyesi körzetben Asztalos Gyula kunhegyesi reform.,a tiszaföldvári körzetben Mohács István cibakházai állami, végül
a mezőtúri körzetben Kecskeméthy László mezőtúri reform,
el. iskolai igazgató-tanitót bízta meg, kiknek feladata az el.
népiskola VI. osztályát végező fiu-tanulók nyilvános vizsgá
zása és részükre a végbizonyítvány kiadása lesz.
Nevezett Miniszter Úr megbízni méltóztatott, hogy a
szolnoki áll. polg. fiúiskola uj épületét és tartozékait Szolnok
várostól a kir. kincstár részére örök tulajdonjoggal vegyem át,
az uj iskola épület telekkönyvi följegyzése és a kir. kincstár
tulajdonjogának telekkönyvi biztosítása érdekében intézkedtem.
Szolnok város részére az uj polg. leányisk. épület első
évi bére fejében 3000 K kiutalványoztatott.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Cirkvenica.
Harmadik közlemény.
Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanító.
Én, aki kora ifjúságomtól fogva gyermekneveléssel és
tanítással foglalkoztam, nem tudom eléggé ajánlani ügy a
tanítók, mint a szülők figyelmébe a sportot (a szárazföldi
sportot is, a vízi sportot is). Hogy a spo/t melyik ágát gya
korolják gyermekeink? Azt, amelyikre hajlamuk és kedvük
van s amit az időjárás megenged. Kár volna pl. a labdarúgást
erőltetni arra, aki jobban szereti a biciklizést és megfordítva.
Minden gyermek gyakorolja azt, amelyiket ő legjobban sze
reti, csak az a fődolog, hogy valamelyiket gyakorolja. És
gyakorolja akkor, amikor az időjárás alkalmas rá. Télen pl.
igen bajos volna tenniszezni, vagy biciklizni, de viszont pl.
korcsolyázni s a jégen csuszókázni meg csakis télen lehet. S
mig a paraszlfiuk és parasztleányok vigan csuszókáznak a
jégen, az úri leányokat a mamájuk nem ereszti a jégre, még
némelyiket korcsolyázni sem, mert... hátha leszakad alatta
a jég.
— 6
Pedig a jég-sport a korcsolyázás egyike a legkitűnőbb
sportoknak, mert aki korcsolyázik, az tiszta, friss levegőt szív
be, tüdejét tágítja, testét edzi, ügyesiti, lelkét kellemesen szó
rakoztatja, kedélyét mulattatja, felfrissíti s ezek által vérkerin
gését, szívműködését élénkíti, étvágyát fokozza, egészségét
jobbá, állandóbbá teszi.
Jégpályát pedig még a legkisebb faluban is lehet elő
állítani. Aki a jégen elesik, felkel, sőt felugrik s azután job
ban vigyáz. Tehát ez által is erősödik és ügyesedik.Általában nem helyes dolog az, hogy némely szülök
tulszeretetből, gyermekeik felett folytonosan gyámkodnak,
gyermekeiket folytonosan pórázon tartják,' még a fúvó szel
lőktől is oltalmazzák. A gyermeket (ugy a fiút, mint a leányt)
hozzá kell szoktatni az önállósághoz, az önálló mozgáshoz,
az önálló sportoláshoz, önálló tevékenységhez, önálló gondol
kozáshoz, hogy igy előkészüljön az életben reáváró munka
kör önálló betöltéséhez, önálló elvégzéséhez. Csak igy lehet
nevelni szilárdjellemü, erősakaratu egyéneket.
Mint már említettem is, Cirkvenicán a gyermekeknek
(fiuknak és leányoknak) egyik igen kedves mulafsága az, hogy
mezítláb a tenger szélén játszadoznak, homokoznak, sároznak.
Megkérdeztem tőlük, ki és mi az édes apjuk?
Megtudtam, hogy úri gyermekek mind. Bírák, orvosok,
ügyvédek, katonatisztek, államhivataínokok stb. gyermekei. S
ezek a mezítláb játszadozó gyermekek napról-napra jobb szí
nűek, egészségesebbek lettek.
A szabad levegő, a napsugár s a víz csókolgatják ru
hátlan lábaikat-s tették őket napról-napra szebbekké, egész
ségesebbekké. Hát itthon ezt nem lehetne megtenni ? De igen,
csakhogy ez... nem divat. A legtöbb úri anya a világért se
engedi, hogy fia, de különösen leánykája mezítláb járjon,
mert-... „mit mondnána.k akkor?“
A nőknél általában nagy mértékben van kifejlődve az
utánzási hajlam, szeretik utánozni egymást, .főleg a magasabb
ranguakat s. ha más gyermeke cipőben jár, akkor az övének
is cipőben keli járni. Igy aztán a szegény gyermekek itthon
egész nyáron is mindig cipőben sanyargatják lábaikat. Pedig
a gyermek természeti hajlama szerint szeret mezítláb járni.
— 7 —
Tanítványaim az első, második meleg tavaszi nap után már
megkérdezik tőlem, hogy jöhetnek-e már az iskolába mezítláb.
S ha látom, hogy az idő csakugyan jobbra fordult, sietek
megadni az engedélyt, hogy jöhetnek mezítláb. S ezzel mily
nagy örömet szerzek nekik! Örömükben'ugrálnak, szaladgál
nak ; életkedvük elevenebb, vidámabb; lábuk, testük erősebb,
egészségesebb lesz. Úri gyermek tanítványaim pedig cipős
lábaikkal, a sarokba húzódva, lehangolva s irigykedve nézik
a jókedvű, mezítlábas csapatot.
Én azt gondolom, hogy itthon is, ha tavasszal csak egy
úri gyermek is megkezdené a mezitláb járást, a többi is azon
nal követné. — Ez is egyik eszköze annak, hogy a jövő
nemzedék erős, edzett legyen.
Ez képezi alapját a Kneip-kurának is, amely pedig már
igen sok embernek szerzett gyógyulást, erősödést, egészséget.
Kik panaszkodnak pl. a lábizzadásról ? Leginkább azok,
akik nem járnak mezítláb. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a
folytonos cipőben járás természetellenes, tehát nem egészsé
ges. Járassuk hát fiainkat és leányainkat tavasztól őszig mezitláb.
Dacára, hogy az idén Cirkvenicán se volt oly nagy
meleg, mint más években, a vizfürdő előtt igen jó napfürdő
ket tudtunk venni. A napfürdö sokak előtt ismeretlen és el
lenszenves, pedig az egészségre való jótékony hatása ma már
vitán felül áll. A ruha nélkül fekvő testet a nap éltető su
garai közvetlenül érik, barnítják, sütik s a testben felgyülemlett
ártalmas nedveket kiizzasztják, kiszívják s ekkép a testet erő
sítik, betegségtől megszabadítják, vagy legalább is a szervezet
ellenálló képességét fokozzák, a bőrt edzik, a bőrmüködést
fejlesztik, erősitik.
Napfürdőre különösen szüksége van annak, aki mint
hivatalnok, kereskedő stb. szobában dolgozik. Földmivelők,
mezei munkával foglalkozók, munkájuk közben is, kapnak
elég napfürdőt, mivel kevés és vékony ruhájukon át folyton
élvezik a nap sütését, annak edző és éltető erejét.
És a napsütéssel szemben mit csinálhatunk itthon ? Buvunk előle, behúzódunk az elsötétített, hűvös szobába s
gondosan óvakodunk, hogy arcunk és kezünk fehér maradjon,
meg ne sütse a nap, ne legyen barna, mert ez... nem divat.
— 6 —
Pedig a jég-sport a korcsolyázás egyike a legkitűnőbb
sportobiak, mert aki korcsolyázik, az tiszta, friss levegőt szív
be, tüdtjét tágítja, testét edzi, ügyesiti, lelkét kellemesen szórakozlalja, kedélyét mulattatja, felfrissíti s ezek által vérkerin
gését, szívműködését élénkíti, étvágyát fokozza, egészségét
jobbá, állandóbbá teszi.
Jégpályát pedig még a legkisebb faluban is lehet elő
állítani. Aki a jégen elesik, felkel, sőt felugrik s azután job
ban vigyáz. Tehát ez által is erősödik és ügyesedik.
Általában nem helyes dolog az, hogy némely szülök
tulszeretetből, gyermekeik felett folytonosan gyámkodnak,
gyermekeiket folytonosan pórázon tartják, még a fúvó szel
lőktől is oltalmazzák. A gyermeket (úgy a fiút, mint a leányt)
hozzá kell szoktatni az önállósághoz, az önálló mozgáshoz,
az ónálló sportoláshoz, önálló tevékenységhez, önálló gondolkozáshoz> h°gy így előkészüljön az életben reáváró munka
kör önálló betöltéséhez, önálló elvégzéséhez. Csak igy lehet
nevelni szilárdjellemü, erősakaratu egyéneket.
Mint mar említettem is, Cirkvenicán a gyermekeknek
(fiyknak es leányoknak) egyik igen kedves mulatsága az, hogy
mezítláb a tenger szélén játszadoznak, homokoznak sáróznak
Megkérdeztem tőlük, ki és mi az édes apjuk?
S ha látom, ho^„már 32 isk°'^ mezítláb,
megadni az engedélyt L t^fordult, sietek
meZÍ,,áb- S -el mily
nagy örömet
nak; életkedvük elevenebb vidámabb Iái
s23'3^'egészségesebb lesz. Úri gyermek1 tanit ^’ eS'Uk erösebblábaikkal, a sarokba húzódva
a jókedvű, mezítlábas csapatot.
■
H "8°
úri gyermek ti mtXzdené^^^
pedig “P05
S 'ngyked''e nézik
tavasszal csak egy
nal követné. — Ez is envik « őJárást, a többi isazonnemzedék erős, edzett legyen
' annak’ h°gy 3 jövö
igen sok SSffT * 3-ly Pedig már
Kik panaszkodnak pl. a láXLópTZ^^^
akik nem járnak mezítláb F,J!
Ó ? Legmkabb azok,
folytonos cipőben járás természeZmÁZ''7'11'1’ h°8y 3
^Járassuk hát fiainkat és leányainka’t tavasztZsÍÍ
.
Megtudtam, hogy úri gyermekek mind. Bírák, orvosok,
ügyvédek, katonatisztek, államhivatalnokok stb. gyermekei. S
ezek a mezítláb játszadozó gyermekek napról-napra jobb szí
nűek, egészségesebbek lettek.
A szabad levegő, a napsugár s a víz csókolgatják ru
hátlan lábaikat s tették őket napról-napra szebbekké, egész
ségesebbekké. Hát itthon ezt nem lehetne megtenni? De igen
csakhogy ez... nem divat. A legtöbb úri anya a világért só
engedi, hogy fia, de különösen leánykája mezítláb járjon
mert... „mit mondnának akkor?"
A nőknél általában nagy mértékben van kifejlődve az
utánzási hajlam, szeretik utánozni egymást, főleg a magasabb
ranguakat s ha más gyermeke cipőben jár, akkor az övének
is cipőben keli járni. így aztán a szegény gyermekek itthon
egesz nyáron is mindig cipőben sanyargatják lábaikat. Pedig
a gyermek természeti hajlama szerint szeret mezítláb járni.
meze, munkával fogialkozók, munkájuk toZn
Z^
e eg napfürdőt, mivel kevés és vékony ruhájukon át foív on
elveztk a nap sütését, annak edző és éltető erejét
*
^Cmben mit csinálha'unk itthon ? Bu
ciok, behúzódunk az elsötétített, hűvös szobába s
gondosan Óvakodunk, hogy arcunk és kezünk fehér maradion
meg ne sűtse a nap, ne legyen barna, mert ez...nem divat.’
vünk
9
8
Hogy egészséges-e vagy nem: azzal nem törődünk, csak a
látszatnak, a külsőségnek, a divatnak hódolunk.
Cirkvenicán mi reggeltől estig mindig a szabad levegőn
tartózkodtunk, szobánk ablakát éjszaka is mindig nyitva tar
tottuk, hogy élvezhessük a jóságos Isten éltető, üde, tiszta,
jó levegőjét.
Meghívó. A ,Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító
testület" f. évi rendes közgyűlését az 1914. év junius hó 6-án,
délelőtt 10 órakor Kunszentmártonban tartja, amely közgyű
lésre a vármegyei tanítótestület összes tagjait és a tanügybarátokat tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg
nyitó beszéd. 2. Hitelesítők kijelölése. 3. Üdvözlések. 4. Polónyi Mátyás feletti emlékbeszéd. 5. Elnökség jelentései és
előterjesztései. 6. Pénztáros jelentése és az 1914 15. évi
költségvetés. 7. Számadások bemutatása. 8. Kisegítő iskola.
Előadó: Éltes Mátyás bpesti kisegítő isk. igazgató. 9. A mun
ka-iskola. Előadó: Török Ernő fegyverneki közs. isk. tanitó.
10. Olvasókönyvek összehasonlítása. Előadók: Országh Pál
kunszentmártoni állami és Merk Andor tiszakürti közs. taní
tók. 11. Indítványok. 12. A közgyűlés berekesztése.
Szolnok, 1914 május 20.
Oreskó Dezső
Brózsik Pál
vm. tanitótest. főjegyző.
vm. tanitót'est, elnök.
N. i. közgyűlés előtti napon délután ugyanott választ
mányi ülés. Szállás és ebédre Schóber Alajos igazgató urnái
kell jelentkezni.
Helyreigazítás. Legutóbbi számunkban felelős szer
kesztőül Kálmán Elek szolnoki áll. polg. tan. ur neve került
tévedésből a lap élére. Ugyanis Kálmán Elek jelöltetett a
kir. tanfelügyelő ur által felelős szerkesztőül de csak julius
1-től, ha addig az illetékes körökben e tárgyban végleges
megállapodás jön létre.
Kanyaró-járvány miatt Törökszentmiklóson az összes
elemi, Túrkevén két ref. iskola bezáratott.
Allmsegély. A tiszaföldvári közs. óvoda részére 200
K, a dévaványai közs. menház részére 200 K, fentartói se
gélyt utalványozott a vall, és közokt. minisztérium.
Helyettesítés. A tiszaföldvári martfűi áll. iskolánál he
lyettesítéssel Tridvalszky József jászberényi oki. tanitó bíza
tott meg. — A mezőtúri áll. iskolához Knidlonér Margit
tanítónő nyert helyettesi megbízást.
Tanszerengedélyezés. A VK. Miniszter a szolnoki áll.
óvodák részére 2 drb. Tréger-féle szabadalmazott hordozható
hintafelszerelést engedélyezett.
Járásköri közgyűlését Tiszaföldváron tartotta f. hó
16-án a tiszai alsójárás tanítói köre. A kir. Tanfelügyelőség
részéről Csikós József kir. s. tanfelügyelő volt a teljes számú
gyülésep. — Az igen értékes és tartalmas minta tanítások
és értekezések a járáskör nívós, hivatásától áthatott működé
séről tettek tanúbizonyságot. Ez alkalommal alakult újra a
tisztikar és pedig elnök lett Nagy Károly ig. tanitó. Alelnök
Országh Pál, jegyző Markóth Dezső, h. jegyző: Martikány
István, pénztáros: Csergkő Lajos. Gyűlés után mintegy 100
terítékes bankett volt a helyi intelligens közönség részvétele
mellett. A gyűlés egy tanulságos és kellemes nap emlékeivel
oszlott szét a jövő évi közgyűlés helyéül Czibakházát tűzték ki.
Csikós József kir. s. tanfelügyelő „Rajzok innen-onnan*
c. sajtó alatt levő munkája technikai okokból csak junius
10—15-ike táján lesz expediáivá.
Megyei Népoktatás 1909—1910—1911 évfolyamait
keresem megvételre. Ajánlatokat sürgősen kérek. Csikós Jó
zsef kir. s. tanfelügyelő.
Iskolafelügyelői értekezletet hívott egybe folyó hó 24ikére a kir. tanfelügyelő Szolnokra, melyben a VI. osztály
záróvizsgákon való egységes eljárás került megbeszélés alá.
Ezen értekezleten jelen volt a tanfelügyelői kar és az iskola
felügyelők teljes számban. ,
Meghívó. A Hevesnagykunsági Ref. Egyházm. Tanitóegylet 1914. év junius hó 6-án d. e. 9 órakor Tiszafüreden
tartja f. évi rendes közgyűlését, melyre az egylet alapitó, pár
toló, tiszteletbeli és rendes tagjait,atanügybarátokat és ér-
'
— 10 —
— lí -
deklődőket tisztelettel meghívom. — Mezőtúr, 1914 május 12.
Kecskeméthy László; tanitóegyleti elnök. — Tárgyak: 1. El
nöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés. 3. „A tanító és munkás
sága és az élet." Előadó: Gyurii János tiszafüredi kartárs. 4.
A nyugdíjtörvény revisioja Nagy Árpád mező ini kartájtól.
5. Az értelmi képzés a népiskolában. Előadó:- Molnár Pál
kunhegyesi kartárs. 6. A népoktatás államosítása. Előadó:
Nóbik Lajos mezőtúri kartárs. 7. Jelentés az Orsz. Szövetség
nagygyűléséről. Előadó: Juhász Bálint mezőtúri kartárs. 8.
Tagok igazolása. 9. Központi bizottság jegyzőkönyve. (Szám
vizsgálat, költségvetés stb.) 10. Indítványok, melyek elnökhöz
gyűlés előtt 4 nappal Írásban bejelentendők. 11. Jövő évi
közgyűlés helyének kitűzése. r- Előző napon délután 6 óra
kor központi bizottsági gyűlés a szokott tárgyakkal.
A Jásznagykunszolnok megyei népoktatás tulajdon
jogáról és szerkesztéséről f. évi julius 1-től kezdődőleg le
mondottam s a lap fölötti rendelkezési jogot — anyagi kö
telezettség nélkül — a kir. Tanfelügyelő rendelkezésére bo
csátottam. — Lemondásom okait lapunk más helyén fogom
annak idején közölni, most csak arra kérem az igen tisztelt
előfizetőket, hogy az esetleges hátralékos előfizetési dijakat
az elszámolás megejtése céljából — mivel azok a beirási
dijak terhére engedélyezve és utalványozva vannak — leg
később junius 15-ig múlhatatlanul küldjék be Daróczy Antal
kiadóhoz.
/
Szolnok, 1914 május 5.
............................................ ..
HIVATALOS
Csikós József
kir. s tanfelügyelő.
RÉSZ.
2377. szám.
Körlevél.
J^sJ_Nagykun-Szolnok megye valamennyi tanítójának
méhészeti tanfolyamra felvétel tárgyában. I
y
évi fi222?áSv[éR kozokt Miniszter ür Ö nagyméltósága folyó
c™ • íz V ‘b•* szamu rendeletével kiadott 63310X1-3 sz
isz,eri Pá'yáZa,Í
„Az okszerű méhtenyésztés megtanulása és terjesztése
céljából néptanítók részére a pápai, stubnyafürdöi és székelykeresztúri állami tanítóképző intézeteknél folyó évi julius hó
14-től julius hó 31-ig terjedő időközben 20—20 hallgató
felvételével egy-egy méhészeti tanfolyam fog tartatni.
A tanfolyam hallgatói az intézetek helyiségeiben ingyen
elszállásolást és élelmezést nyernek s ezenkívül arcképes iga
zolványuk alapján váltott fél harmadosztályú jegy ára a tan
folyam befejeztével megtéríttetik.
A tanfolyamokon kaptárkészitést is tanulni fogják s a
résztvevők a sajátkezüleg készített kaptárokat és egyéb leg
szükségesebb kezelési eszközöket a tanfolyam végeztével ado
mányképen magokkal vihetik.
A tanfolyam hallgatói a tanfolyam tartama alatt az in
tézeti házirend hatálya alatt s ahhoz szorosan alkalmazkodni
tartoznak.
A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egy koronás
okmánybélyeggel ellátott folyamodványaikat — azon tanító
képzői ntézet megnevezésével, hol a tanfolyamot végezni kí
vánják — a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez címezve
junius hó 1-ig nyújtsák be."
Szolnok, 1914. évi május hó 13-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2460. szám.
Valamennyi
.
állami népiskolai igazgató, illetve vezető-tanitó urnák a mi
nősítő táblázatba bejegyzendő adatok kimutatása tárgyában.
Felhívom Cimet, hogy a tanítótestület tagjainak szemé
lyi, illetve családi és szolgálati viszonyaiban a folyó tanév
ben netalán előfordult változásokról az alább közölt XXI.
számú kimutatási minta szerint készítendő rovatos kimutatás
sürgős beterjesztésével tegyen jelentést hivatalomhoz. *
Ammennyiben változás — a családi állapotban, a ké
pesítésben és a szolgálati fegyelem tekintetében — egyáltalán
nincs: nemleges jelentés teendő.
Szolnok, 1914. évi május hó 18-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő*
- 13 —
— 12 —
1
A 2460.
állomáshelye
napja
i
hónapja
neve es
házastárs
neve és
foglalkozása
újszülött,
elhalt
neve
Q
-0)
BÍdeuoq
Sorszám
*
A családi állapotban beállott változás
házasságkötés
születés, halálozás
napja
líanitó, tanítónő
számhoz.
Időközben
szerzett-e külön
képesítést
és mire?
Volt-e fegyelmileg
büntetve, ha igen mikor,
miért és milv fegyelmi
büntetéssel ?
(A jogerős fegyelmi
határozat száma is
feltüntetendő):.
Egyéb adatok
.
/•
•
■
*
Sorszám
|
A 2489. számhoz.
A folyó tanévben
Tanító,
mikortól meddig
tanítónő
nem tanított ?
(Összesen
neve és
mennyit
állomáshelye
mulasztott?)
Miért mulasz
tott? (Ha beteg
ség címen akkor
a betegség neme
is megjelölendő)
Ki engedélyezte
a szabadságot?
JEGYZET
(Az előző tanév
ben hány hóna
pot mulasztott
és mi címen?
Indokolt-e a vég
ellát sí eljárást
folyomatba
tenni ?)
*
2489. szám.
Valamennyi
állami népiskolai igazgató- illetve vezető-tanító urnák a tan
testület tagjainak iskólamulasztása tárgyában f
.
Felhívom Cimet, hogy a tantestület tagjain
a foiyo
tanévi iskolamulasztásairól — az alábbi XIX. sz. minta sze
rint folyó évi junius hó 10-ig terjesszen be hivatalomhoz
pontos kimutatást.
,
. „ ~
,
A kimutatáshoz csatolni kell a betegseg miatt szabad
ságolt tanítók (tanítónők) hatósági orvosi bizonyítványt is
melynek alapján a szabadságidő engedélyeztetett. Ha ez a
bizonyítvány annak idején hivatalomból vissza nem kuldet^t
volnaj ebben az esetben jelezze, Cím a Jegyzet
hogy mikor s mely számú jelentéssel lett hivatalomhoz be-
■
’e'ieS Megjegyzem, hogy a kimutatásba nem veendő fel az a
tanító (tanítónő) aki azért mulasztott, mert az iskola'
miatt be volt zárva, vagy mert a (tanítónő) csaladjában ra
gályos betegség lépett föl.
,
Szolnok, 1914. évi május hó 18-án.
i
■
kir. tanfelügyelő.
I
— 14 —
— 15 -
2476. szám.
1
2419. szám.
Körlevél.
;
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi tanitótestuletének, igazgató és vezetö-tanilójának a Snazel-Ja'ncsó-féle
vezetése Urgy^an'
”GaZdaSágban és háztartásban” beeS kÖ?°kt lM1lr"-zk'r úr Ö nagyméltósága
Sí’ a aPProb;;Ú tankönyvet azzal ajánlom a
figyelmébe, hogy minta példányt megtekintésre a in. kir
^anuTküld°mda eVe'eZÖ laP°n nyílváni“>« kérelemre
által
Cim
lúd
dij-
Szolnok, 1914. évi május hó 19-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2526. szám.
Körlevél.
í
k tankerületben levő állami, községi, hitfelekezeti és uradálmi
elemi népiskolai tanítókhoz, a „Szolnoki Állat- és Madárvédő
Egyesület" támogatása tárgyában.
A „Szolnoki Állat- és Madárvédő Egyesület" célja az.
állatkínzás és hasznos madarak pusztításának megakadályo
zása.
A cél fontossága, nemkülönben annak messze jövőre
való jótékony hatása nem szorul magyarázatra.
Az egyesület olőterjesztése alapján felkérem a tanítósá
got, hogy a szóban levő ügy hant növendékeik érdeklődését
felkelteni é; az egyesületet tagiként való belépésükkel is támo
gatni szíveskedjenek.
Szolnok, 1914 május 15-én.
Körlevél.
séei
valamennyi állami közkéhezé iS£, T ,Sk°,?' Sondnok^RáhoZ, iskolaszéKenez, igazgatódhoz a kepviselovalasztói jogosultság igazoláisk°lai IV’ és VL
bizonyS
bélyeg es díjmentesen, való kiadása tárgyában.
Több oldalról merült fel panasz hogy a válaszfái í™
^“ ^i ^jáhól kiállítandó és az elemi Népiskola W J éf
kiadásáért
elvégzését tanúsító bizonyítványok
dijat követel
'
'g^gatója, vagy tanítója bélyeget s
19Í3. évi XIV t.-c. 73. §-a kifejezetten rendelkezik
vám ntZrVhsihOgy a "úvjegyzékre vonatkozó összes bizonyít
ványokat hé’yegtnentesen - díjtalanul kell kiállítani
Y
* uu Az ! , $• évi XIV. t-c. olyan rendelkezést melv a fanlínla^tn'6 Ölt JtL biz°hyitványok kiállításáért a kiállító
díjazást állapítana meg, nem tartalmaz
1874
■ 'ÖrVény 73 §'a az
ciMeánoiz bx -ij ti.
$ §-ának a választói jog érvénvefénVaS
Cé ZÓ Índ°ko,t "rendelkezését vli hivatva
nyi,vánva,ó. hogy a választói jog érvényesitése céljából igényelt és fentebb körülirt iskolai bizonvitványok belyegmentesen és díjtalanul állitandók ki.
Y
Sz^lLk'Toia t“doma,s ésumiheztartás végett értesítem.
Szolnok, 1914. évi május hó 20-án.
Rhédei János
kir. tanfelügy elő.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2469. szám.
Valamennyi
állami
népiskolai igazgató- illetve vezető-tanitó úrnak az
ipari beszerzések kimutatása tárgyában.
Felhívom Czimet, hogy az 1913. évben az iskola részé
ről kereskedőknél és iparosoknál beszerzett iparcikkekről
szabályszerűen összeállított kimutatást a Népoktatás 1912:
évi március 25-én megjelent 6. számában 15911912. szám
alatt közzétett rendelkezésnek megfelelően ezúttal haladékta
lanul _ jövőben pedig minden közvetlenül előző év beszer
zései! ől a következő évi április hó 1-ig felelőség terhe alatt
közvetlenül a m. kir. Kereskedelmi Múzeum címére Budapestre
terjessze be.
Ha beszerzés nem történt: nemleges jelentés teendő.
Szolnok, 1914. évi május hó 19-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
\Tépiskolák részére szükséges
11 mindennemű irodai szereket
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
— 16 —
Daróczy Antal
könyvnyomdája: papiráruháza
t rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadőhivatala
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és Ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTSTáS
0
000
©
A M. KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
VII. ÉVFOLYAM. II-IK SZÁM. .1914 JUNIUS HÓ
10
0
000
FELELŐS SZERKESZTŐ:
©
CSIKÓS JÓZSEF, SZOLNOK
X
A
s>
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 junius 10
11. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Megjelenik:
Szerkesztő:
Csikós
József,
Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Csikós József felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Kivonat
az Orsz. Cserkész Őrszem Szövetség
szervezkedési szabályzatából.
ív.
A segédtiszt jelvénye: az ing jobb ujján két
1 cm széles, 10 cm hosszú aranysárga szalag és
tiszti jelvény és öltözet.
Tiszti jelvény: tiszti öltözet és jelvény az mg
jobb ujján két 1 cm széles, 10 cm hosszú arany
sárga szalag.
Parancsnok: a titkári hivatal előzetes hozzá
járulásával szervezhető. 1 cm széles, 12 cm hoszszu ékalaku aranysárga szalag.
t
Megyei megbízott és szövetségi titkárok: a bal
karon zöld-sárga szalag hossza 12 cm, sárga 1
cm zöld 2 cm széles, tisztiöltöny és tisztijelvény.
A kerületi megbízott ugyanaz, mint a megyei
megbízott, csak 2 darab szalag; az orsz. megbí
zotté 3 darab.
- 3 —
az ingzseb felelt általuk válasz
tott szinü 2 darab 1 cm szallag.
Örsi zászló: fehér szinü elipsis vonalban keskenyedik a csapat állal választolt jelvény betű,
(állat-tej) csakis tiszt vezetése alalt álló csapat
kap őrsi zászlót.
Őrsök jelvénye:
18. §.
- A szövetség tisztviselői az intéző bizottság
tagjai és helyi bizottság tagjainak joga van a tiszti
jelvény viseléshez, ha nem működik lisztként a
csapatnál.
Tiszti öltönyt csak a működő tisztek, segéd
tisztek, főtisztek, megyei-, kerületi- és országosmegbizoltak, illetve a szövetség titkárai és két fő
titkár viselhet. (Teljes felszerelés beszerezhető a
szövetség szállítóinál).
A minta-cserkész őrszem: tiszti-ruhát visel
tiszti-jelvény nélkül.
A csapatszervező testületek részt vesznek a
közgyűlésen szavazati joggal. Joguk van kellő
igazolás mellett tiszteletbeli tagokat ajánlani, a szö
vetségi utasítások végrehajtásáról gondoskodnak,
a lisztek munkáját ellenőrzik. Vizsgabizottságról
gondoskodnak, a csapat számára helyiségről. (Leg
célszerűbb, ha a helyiségi költségek fedezésére a
csapatok tagjai havonkint 50 fillért ajánlanak fel,
melyet őrsönkint, illetve csapatonként kell öszszeszedni). A csapat pénztár kezelésének ellenőr
zéséről. Minden olyan helyen, ahol több csapat
szervező testület alakit csapatot, megalakítandó a
helyi bizottság e testületek képviselőiből. A helyi
bizottság működése, ellenőrző, véleményező, végre
hajtó; a szövetség hivatalos felügyelője működése
mindenhova kiterjed. Jelen szervezési szabályzat
az összes csapatokra kiterjed stl^.
íme a legszükségesebb tudnivalók.
A részletes szabályzat Tas József országos
szövetségi főtitkárnál (Budapest, Lehel-utca) meg
szerezhető.
Az iskolák részére s a cserkész őrszem csa
patok szervezésénél tudnivalók, ismereteinek meg
szerzésére kiválóan alkalmas és ajánlatos a „Cser
kész Őrszem" c. hivatalos ifjúsági lap, mely a
szerkesztőségnél (Arany János-ulca I. sz). cserké
szeknek évi 3 koronáért megrendelhető. (Iskolák
nak 4 korona 80 fillér).
Csikós.
Jellem abnormitások a tanköteles korban.
A darómi fejlődésfa legfiatalabb hajtásaként az embert
tiszteljük. — Valóságos remeke a diferentiálódásnak s hala
dása utjának vége még csak meg sem jelölhető.
Tudása, akarata, mindent legyőző szelleme: Istenhez,'
Istenig vezetik. Kifelé nincs megállás, nincs lehetet'enség elölte
s testét visszaadva a földnek; szellemének nincs határ.
Ám az érem kétoldalú.
Mig egyfelől megfigyelései, következtetései alapján tör
vényekbe kényszeríti a formát nem sejtető erőket, természeti
megnyilvánulásokat, befelé, saját énjét illetőleg, tapogatódzásra szorul.
Ez a tökéletes természeti productum, hihetetlenül töké
letlen. Paradox ize van e mondásnak, de igaz.
A természettudományok gyermekkorában, az ember lelki
világát megismerni akarás, egyáltalán nem létezett. Mig a
csillagászat, az orvosi tudomány, majd később mások a ser
dült kor éveit élik, addig az ember szellemi énjét csak igen
óvatos kézzel merik illetni.
Ösztönszerü idegenkedés tartotta vissza őseinket a
lélek birodalmában való búvárkodástól, mintha érezték volna,
hogy itt sok és nagy csalódásra akadhatnak.
4
Nagyot haladt a világ akkor, mikor némelyek emberi
tökéletlenségről is-szólni merészelnek.
Meggyanúsították az Istent, a poklot, az elköltözöttek
lelkeit s az okokat ezektől számlázottaknak tulajdonították.
Nem kevesebb leleménnyel találták ki a gyógyítási eljárásokat
is. Imádkoztak, füstöltek s egy csomó hókusz-pókusz után
megmenekültek holmi erősebb agymunkától. — Magukat meg
kímélendő kiegyeztek a magyarázhatatlannal s igy letudtak
minden további erőlködést.
A huszadik század embere nem elégszik meg a termé
szetfölötti magyarázatokkal, nem tolja ki az okozat eredőjéül
föltételezett valamit az érzékeken túli világba, hanem igen
helyesen — saját énjét, (értem a lelkit) saját tökéletlenségét
teszi vizsgálódásai alapjául s keresvén az okot, sejti, hogy
közelebb jár ahhoz mint ősei.
j
Csodálatosan érdekes berendezésekre akadtak a lelki
életet buvárló pshychológusok. Kitartó vizsgálódásuk s empiri
kus eredményeik sok titokról lebbenté fel a fátyolt. Érdeke
sen nyert következtetéseik ma már ugy a nevelés, mint az
igazságszolgáltatás terén; döntő tényékként szerepelnek.
Ez általános értékű dolgok elmondása után rátérek
előadásom tulajdonképeni tárgyára: a lélek s ennek kapcsán
a jellem abnormitások ismertetésére, jelezvén, hogy célom
föképen nehány, a tanköteleskorban is megismerhető elfajulás
feltűnőbb ismertető jeleinek felsorolását célozza.
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a tárgy elvont
sága követőleg kényszerit a minden feleslegest mellőző elő
adásra s igy biztosítom t. Kartársaimat, hogy szives figyel
müket alig néhány perezre szándékozom csak igénybe venni.
A lelki ábnormitásoknak csupán a címeit sorolom fel,
ezt is csak azért, hogy a contimitásba hiba ne essék.
Érzékelésünk hibái közé tartoznak: a beteges illúziók,
hallutinátiók; ebbe a csoportba sorozhatók a látóérzékbeli
káprázatok: a visiók.
Godolkodásunk abnormitása körül az emlékezés kiesései
(anuncia), kényszergondolatok, téveszmék, nagyzási hóbort,
üldöztetési mánia alkotnak főbb alfajtákat.
Az akarat és cselekvés abnormitásai közül fontosabbak
a vilustánc, a katatónia, stereotipia és a negatizmus.
A tudat abnormitásai közül ismertebbek: a hipochondria,
az öntudathasadások, a többszörös öntudat stb. A jeliem
abnormitások közül az elfajult hazudozókról, szédelgőkről,
álhatatlanokról s az insania morálisban sinylődőkről kívá
nok szólani.
Talán mindnyájan akadtunk már vagy akadunk ezután
— járva az élet útjait — teremtményekre, kiknél csodálkozva
tapasztaljuk mondásaik, állításaik megbízhatatlanságát.
Való
sággal tobzódnak a hazugságok leadásában s nincs gondolatjuk, melynek javarészét ne költött dolgok alkotnák.
Nem használ itt se megszégyenítés, se tanács, se kemé
nyebb intés. A gyermek, ki e rendellenességjel él közöttünk,
miben sem különbözik a többitől.
A dinstigválásra képtelen tanitó, nevelő, szülő, nem is
tesz az ilyenekkel kivételt s bízva a fegyelmezés mindenha
tóságába, megkeseríti életét.
Sokszor megesik, hogy minden pedagógiai tudásunk
nevelési trükkünk csődöt vall ily gyermekekkel szemben. A
javulásra Ígéret, erősnek látszó elhatározások, csak ideigóráig örvendeztetnek bennünket s nem sok idő múlik s már
kezdhetjük elölről.
Felesleges energia-fogyasztástól óvjuk meg magunkat,
ha az ily gyermekeknél nem törekszünk a javításra.
Kötelességünk a normalitás határánál véget ér. Ugy hi
szem, hogy egy-két logikusan végrehajtott kísérlet elegendő
arra, hogy meggyőződjünk a csemete lelki életének berende
zését illetőleg. Ha az elfajulás nyilvánvaló, ugy kötelességünk
a gyermeket az iskolából eltávolítani.
Feltételezem, hogy vannak vélemények, melyek az elin
tézésnek e módját nem tartják helyesnek.
Érvelésük tiszteletben tartása mellett kérem őket, hogy
minden a peiori véleményezés előtt tegyenek próbát. Ám ha
ez után is helyt állanak, ugy csodálom őket, de ez minden.
A nagy Darwin tétele itt is érvényesülésre tör. Egy-két
rosszul induló szerepért nem lehet a darabot betiltani. Ha a
társadalom ezek megmentését óhajtja, ugy tessék ahoz beren
dezkedni, ne legyen a tanitó minden.
Az abnormis szédelgők címmel jelölt elfajulás! forma
_ jóllehet igazi szerephez csak a felnőtt korban jut — már
— 6 —
— 7 —
a tanköteles korban is nyújtogatja lólábait s igy nem lesz
hiábavaló, ha erről is mondok valamit.
Valamennyire egy talajból serked az előbbivel. Követ
kezményeiben — miután a hazudozást nem kultuszként, de
mint boldogulási eszközt szerepelteti: veszedelmesebb.
Az ily gyermekekből kerülnek ki a legkülönbözőbb cí
meken nyilvántartott szédelgők.
Jellegzetes tulajdonuk a művészetig vitt alkalmazkodási
képesség, mely fellépésüket biztossá, határozottá teszi. Sok
szor, igen sokszor, vezető szerephez is jutnak s kevéske
tudományukkal, intelligentiájukkal mesterien brillározva, döntő
tényékként hatnak némely vélemény kialakulásában.
Első impressziónk ezekről az emberekről határozottan
kedvező s szívesen időzünk társaságukban tömjénezve félre
magyarázott szellemességüknek.
Ugyanígy járunk a gyermekekkel is. Figyelmességük,
látszólagos, értelmességük élénknek ígérkező felfogó képessé
gük megtévesztenek. Ám a jó vélemény Tiszavirág életű. A
gyakran ismétlődő hazudozások, felületes tudásuk végre is
meggyőznek bennünket értékelésünk helytelenségéről s cso
dálva rövidlátásunkat, egy tapasztalattal gazdagabban térünk
napirendre az ügy felett.
Alapjában véve a jellem abnormitások e csoportjába
tartozó gyermekek nem zavarják meg munkánkat s az elfa
julás prodromatiós stádiumába helyes elkülönítéssel, veszedelmességük lokalizálható. Véleményem azonban itt is az, hogy
aki nem közénk való: álljon félre.
Harmadik osztályát e felosztásnak, álhatatlanok névvel
jelezzük.
'
Már a nevök is szemléltetően magyarázza karakterük
domináló jellegét. — Természetük az áprilisi napok változatos
időjárásához hasonlítható.
Következetlenek minden ténykedésükben s gyakran a leg
csekélyebb ok is elegendő arra, hogy frontot változtassanak.
Mindeníiez hozzá fognak s kezdetben nem hiányzik náluk a
lelkesedés, az ügybuzgóság, de mindez szalmaláng természetű;
A felbuzdulást hamarosan felváltja az elernyedés. Fá
radtság, levertség lesz úrrá lelkületükön s magukat igen sze
rencsétleneknek vallják. Nem tartós azonban ez sem. Uj
tárgy, uj forma, kiűzi lelkűkből a sötétet s ők újból telve
kedvvel, enthuriasmussal foglalkoznak érdeklődésűk öj. anya
gával Egoismusuk letagadhatatlan. A nélkülözéseket nehezen
tűrik s saját kényelmüktől minden szokás és kivánat féfrelökéséyel — a legkritikusabb esetekben sem feledkeznek meg.
Önzésük tultengésében a bosszantásig kíméletlenek s
jólétük biztosítására nem riadnak vissza az erőszaktól sem.
Saját énjüket helyezik mindenek elé s előttük a méltá
nyosságnak, érdemnek, elismerésnek csak akkor van értéke,
ha hatásaikban maguk részesülhetnek.
Már a gyermekkorban is kiváltanak a tulajdonságaikkal
s mint összeférhetetlenek gyakran szerepelnek az iskola fe
gyelmi eseteiben.
Tanuló társai hamarosan magára hagyják az ilyen gyer
meket s óvakodnak barátságától, szomorú tapasztalatokat
szerezvén annak kellemetlen következményeiben.
Sok esetben a nagyzási hóbort is társul a tulajdonsá
gokkal s ha azután a befolyásolhatóság is szerephez jut, úgy
teljes a torzkép.
Habír e terheltek sok esetben veszélyeztetik az iskola
belé etének rendjét, különlegességükkel kiváltanak tanítványaink
közül s mint ilyenek megkülömböztetést igényelnek, nem
feltétlenül szüséges a nyilvános iskolából való kitiltásuk. Mint
mindenben, úgy itt is fokozatok vannak, melyek erősségétől,
elfajulásuk minőségétől tegyük függővé ily irányú intézkedé
sünket. — Illuziórikus eredményekkel ne áltassuk lelkünket
s ha többszöri javítást célzó kísérletünk is meddő marad, úgy
minden további gondolkodás nélkül távolítsuk el a psychópatiás gyermeket. Ezzel a tettünkkel nemcsak a magunk de
a köz érdekeit is szolgáljuk, mert minden Ok nélkül vató
késedelmezés annak rovására történik.
Utóljára hagytam az insáhia morális — erkölcsi gyenge
elméjűség címmel designált terhelteket.
Ide tartoznak a legsúlyosabban elfajultak. Értelmi életük
különösebb rendellenességet nem mutat s igy a társadalom
nak reclam nélküli veszedelmei. Cinismusuk, szívtelenségük,
érezni nem tudásuk gyülöltté teszik a szerencsétleneket.
Már az iskolaköteles korban is észlelhetjük e morál
inseniti névvel is jelölt elfajulásban létező gyermek erkölcsi
— 9 —
8
életének ferdeségeit. A legtöbb esetben javíthatatlanok.
Értelmüket társaik becsapására, megrövidítésére hasz
nálják. Körmönfont ravaszsággal kigondolt csinyjeik nem
felesleges energia kisütések, de legtöbb esetben önző érde
keket szolgáló manipulatiók. — Ezekből kerülnek ki a tol
vajok, a betörők, az alkoholisták, szóval a társadalom sze
metjei. Itt a mi szerepünk else kezdődik.
Nem vallom egészében Lombrosi elméletét s nem hi
szek a született gonosztevők létezésében, — mégis tények
bizonyítanak mellette — van igaza a nagy frenologusnak.
Felfogásának helyessége mellett tanúskodnak az antro
pológusok által megfigyelt elfajulási jegyek a stigmák.
Gyakran észlelhetünk mi is ilyen külsőleg is nyilvánuló
rendellenességeket s ha kérdésünkre feleletet óhajtunk nyerni,
ugy ma még a Lombrosoénál jobb magyarázatot nem kapunk.
Összegezve a mondottakat, a következőkben foglalom
össze véleményemet:
Legyünk elnézők és lelkiismeretesek, de csak addig mig
a nagy egész rovására nem megy a dolog.
Türjük az elfajultat a gyengét, de;ne a többség kárára.
Tisztítsuk meg iskoláinkat az imbecitektől s ne kendőzzük
tökéletlenségeiket egy jobb jobb forma reményében.
Kényszeritsük a társadalmat — következetes akarással
— elkülönitő intézetek fellállitására.
Célunk az Istenember, Nietzsche über mensche legyen.
Befejezésül, hogy kedvelt magamat megnyugtassam, enged
tessék meg nekem egynémely magyarázat.
Óriási az anyag, melytől csipetnyi tárgyamat ragadtam.
Még kivonataiban is köteteket alkot a lelki élet megismeré
sére törekvő tudomány. Napról-napra sokasodnak figyelői a
lelki processusoknak s különféle utakon törnek a cél, az em
ber megismerése felé.
Az általam bejegyzett keretben lehetetlen volt a csipetnyi
tárgyat is kimeríteni. — Sok mindenre kellett tekintenem
midőn ez előadás tartását vállaltam.
Magam is tanitó volnék s igy jól ismerem az ilyen
összejövetelek erkölcsi és gyakorlati értéket, de egyben arról
is meggyőződhettem már, hogy liem miden esetben szolgál
ják a gyűlések a miniszteri záradékkal ellátott, bemondott célt
Sok ásítást torkoltam le szerény magam is egy-két
utóbb jegyzőkönyvi dicséretet nyert P/2 órás pedagógiai ki
ruccanáson s ilyenkor pihenésre vágyva kemény elhatározás
formálódott ki bennem : No én irgalmasabb leszek lévén a
katholikus vallás hive s mint ilyen az erénynek gyakorlója.
Üdvözlet Önöknek !
L. B.
HÍREK.
A Jásznagykunszolnok vármegyei ált. tanitóegyesü
let közgyüléscrél részletes tudósítást lapunk legközelebbi szá
mában hozunk. — A népes és tartalmas közgyűlésnek fény
pontja volt Rhédei János szeretett királyi tanfelügyelőnk
előterjesztése a Tanítói Otthon és Internátus felállítása rész
vénytársasági alapon. — A Hoffmann Gyula építész által
a választmány megbízásából készített alapterv méreteiből kitünőleg a Tanitói Otthont, Tanszermúzeumot, Internátust, a
kir. Tanfelügyelői hivatalt és lakást magában foglaló monu
mentális épület mintegy 120—130000 K költséggel még ez
évben tető alá lenne hozandó. — Kir. Tanfelügyelő ur javas
latát a közgyűlés osztatlan lelkesedéssel tette magáévá s meg
bízta az elnökséget a kivitel iránt való intézkedésre s a ki
bocsátott iveken mintegy 100-an a jelenvoltak azonnal jegyez
tek az 5 % jövedelmet biztositó, egyenként 50 K-ás részvé
nyeket. — Remélni lehet, hogy a régen óhajtott tanitói otthon
a kir. Tanfelügyelő ur s az egylet? elnökség agilitása folytán
saját erejéből mielőbb valóra válik s hirdetni fogja megte
remtőinek, a vármegyei tanítóság és vezetőinek tetterejét, ál
dozatkészségét.
Nyugdíjazás iránti kérelmet nyújtottak be Balázs József
kisújszállási ref. ig. tanitó és Frenyó János alattyáni rkath.
tanitó. Felülvizsgálatra f. hó 10-re idézte be őket a várm.
tanitói nyugdijbizottság. — Wehle Lucia szolnoki polg. isk.
tanítónőt a vall.- és közokt. Minisztérium 1914 jul. 1-től
nyugdíjazta.
Felkérem azokat a kartársaimat, kik a kunszentmártoni
nagygyűlésen jelen voltak, nem vitte-e magával az aláírás vé
gett kiadott ivet? Ha valamelyik kartársnál van, kérem ezt
y
— 10 —
címemre elküldeni, mert ennek hiányában sok kartársunk el
esik az őt megillető napi- és fuvardíjától. — Stark Béla ig.
tanitó Tiszaföldvár.
Tanitóegyesületi közgyűlések A Hevesnagykunsági
ref. Tanítóegyesület Tiszaszentimrén f. hó 6-án tartotta ren
des közgyűlését. — Junius 2-án a kunszentmártoni rk. tanitói
járáskor tartotta Törökszentmiklóson idei közgyűlését.
Tanitóváltozás. Erdei Sándor tanitó halálával megüre
sedett állomásra Császiné Morvay Klára tanitónőt választotta
meg a kisújszállási ref. iskolaszék,
Továbbképző tanfolyamra felvételt nyertek: Aradra:
Somogyi István államsegélynél; Bajára: Stenczel Kálmán
államsegéllyel; Budapestre; Rohonczi Miklós, Orosz István,
saját költségükön; Iglóra: Szatmári Lajos saját költségén;
Kiskunfélegyházára Póta Aladár saját költségén ; Kolozsvári
tanfolyamra: Dobozy Ambrus államsegélylyel: Losoncra:
Magyar Gyula államsegélylyel 5 Máramarosszigetre: B gyó
Béla államsegélylyel; Temesvárra: Fucsek László és Zábrák
János államsegélylyel 5 Eperjesre ’. Tárczy Márta és Wagner
Anna saját költségén; Sepsiszentgyörgyre: Könyvesné Csengery Ida és Szarka Róza államsegélylye’1 i Szabadkára: Makai
Katalin államsegélynél
Kiss Berta saját költségén.
A szlöjd terjedését mi sem igazolja jobban, hogy
irodalmunkban újabb és újabb könyvek jelennek meg, melyek
a szlöjd pedagógiai jelentőségét, gyakorlati kiviteleit tárják
elénk, s hogy a megyei centrumokban többfelé rendeznek
kiállításokat. — Szlöjd gyakorlatok cimü munkámnak kiegé
szítő része a „Földrajzi plasztikák" cimü könyvem. Ez a
munka a földrajzi alapfogalmak rendszeres alakítását öleli
fel s elvezet a domború térkép szerkesztéséig, adván a föld
rajz tanításának gyakorlatiasabb jelleget. Földrajzi plasz
tikáimat most újból sajtó alá rendeztem, a nagy szün
időben jelenik meg. Az uj és bővített kiadás oly keret
ben mo^ ’g miként az alakítható földrajzi fogalmakat a gyer
mektar' l / ( ; kiállításon mutattam be. Ára 1 kor. 60 fillér.
A szbes megrendeléseket címemre kérem. Miskolc?, 1914.
junius 1-én. Biró Sándor, áll. el. isk. néptanitó.
— 11 —
nulók gyakorlati munkáját, esetleg az iskola gazdaságát.
kJ—1-ig terítés. 1 órakor ebéd. Vidékről jövőknek, ha érke
zésüket legalább 1 nappal előbb jelzik a törökszentmiklósi
állomásra 9 óra 19 perckor érkező gyorsvonathoz és a fegyverneki állomásra reggel 4 órakor szívesen küldünk.
HIVATALOS
2733. szám.
Körlevél.
Jászna^ykunszolnok-megye valamennyi polgári és elemi isko
lai helyi hatóságának, igazgató- és vezető tanítójának, tanító
nőjének a „Kárpátoktól—Adriáig" c. kirándulási útmutató
ajánlása tárgyában.
A Magyar Földrajzi Intézet tanárok által útikalauz gya
nánt való használátra irt 18—20 füzetből álló turisztikai mun
kát ad ki, mely hazánk összes vidékeit ismerteti.
Eddig megjelent:
1.
Budapest. Irta: Kerékgyártó Árpád tanár. Ára 1 K.
2.
A Balaton. Irta: Mátrai Rudolf tanár. Ára 80 f.
3. Az Alduna és Vidéke. Irta: Erődi Kálmán dr. tanár.
Ára 1 K.
A füzeteket a szóbanlevő intézet a tanárság hivatalos
központjainak erkölcsi támogatásával, tisztán a maga erejéből
adja ki a tanuló ifjúságnak jó útikalauzokkal való ellátása
céljából. Egy-egy füzet 3—5 iv terjedelmű,®értékét növelik a
térkép- és alaprajzmellékletek. (Baedeker rendszer.) A vállalat
következő füzetei, előreláthatólag Magas Tátra, Budapest kör
nyéke és Vágvölgye, előkészületben vannak.
Erről Címet azzal értesítem, hogy ezen hézagpótló mü
vet, akár a tantestületi, akár az ifj. könyvtár részére kirándu
lásoknál felhasználás céljából beszerzésre melegen ajánlom s
megengedem, hogy ahol ezen célra fedezet áll rendelkezésre,
szabályszerű könyvtári költségvetés kapcsán beszere essék.
Szolnok, 1914 junius hó 3.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc
A fegyvernek! gazd. népiskolával kapcsolatos háztar*
tási tanfolyam vizsgarendje: 8—b29-ig istentisztelet meghall
gatása. 1|.29—\J0-ig hazajövet. ^IJO—^10-ig a szaktanító
megnyitja a vizsgát és üdvözli a megjelenteket. 1l210—1|al 1-ig
a tanulók főznek, a vendégek megtekintik a kiállítást, a ta
RÉSZ............
kir. s. tanfelügyelő.
2417. szám.
Körlevél.
A „Vezérfonal az elemi iskola 1—VI. osztályának újabb rajztanitásához" c. mü beszerzése tárgyában.
— 12 —
,
Az Erdélyrészi Tanítóegyesületek Szövetségének „Egy
séges elemi iskolai tankönyvek" c. tankönyvsorozatában ez év
julius havának végén meg fog jelenni Patakfalvi Zsigmond
alsóárpási áll. tanítónak „Vezérfonal az elemi népiska I—Vl.
osztályainak ujabb rajztan Húsához" c. munkája, amely az elemi
népiskolák rajzoktatásának egész anyagát az Uj tanterv és
Utasítás szellemében dolgozza fel. A nagy költséggel járó
nyomdai kiállítás miatt ezen munka kéziratát a Nagyméltóságu Vallás- és Közoktatásügyi minisztériumhoz előzetes át
vizsgálására és birála'ra terjesztette fel, ahonnan a kinyom
tatásra engedélyt nyert. A vonatkozó hivatalos bírálati szak
jelentések szerint: „Elsősorban ki kell emelni a szerzőnek
azon dicsereireméltó törekvését,. mellyel az eddig megjelent
ily irányú munkák között vezet s a hivatalos tanterv- és utasitások intencióját a legjobban megközelíti: a rajztanitás lé
lektani alapja. Ezen figyelmet érdemlő törekvése alapvető
gondolata oktatásának s munkája egész terjedelmében érez
hető." (A hivatalos bírálatból.) „Rajzfeladalok osztályonkénti
megválasztásában a gyakorlatosság vezeti." (A hiv. bírálatból.)
A rajzolás tanításának egyikdegnehezebb feladata: a távlati
rajzolás egészen egyszerű és igen helyes módszerrel van meg
világítva." (A hiv. bírálatból)
Munkája két részből áll, u. m. 1. a Vezérkönyv, amely
a szükséges methodikai utasításokat tartalmazza és 2.’a Mel
léklet, amely mind a hat osztály rajzanyaga, külön-külön tiz
hónapra beosztva.
A Vezérkönyv és melléklete kemény, felhajtható vászonboritékban, csinos kiállítással kerül forgalomba.
Az egész munkának ára (mind a hat osztály) 14 korona.
2—4 évi részletfizetésre
.............................. 16 korona.
Az egyes osztályok anyaga külön-külön is^
kapható, még pedig a módszeres tanításokat
nyújtó Vezérkönyvvel együtt
......
4 korona.
„ , ^rr°! x'
[sko,ai hatóságokat, igazgató s tanitó
urakdi azzal értesítem, hogy amennyiben az iskola a beirási
dyak terhere fedezettel rendelkezik, a fentjelzett munkát a
könyvtári költségvetés keretében beszerzésre ajánlom.
Megrendelhető Stief Jenő és Társa cégnél Kolozsváron.
Szolnok, 19 4 május hó 15.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
♦ Hirdetéseket jutányos árért közlünk^
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
♦
' ♦
♦ Vizsgalapot, ♦
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
©
©©©
©
♦ magyar vagy német vonalzás- ♦
sál 100 darabonként bérmentve £
♦ oküld 1 korona 20 fillérért ©
♦
I Daróczy Antal :
X
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
nyomdatulajdonos, ♦ Túrkeve.
Hazánh tanítóihoz!
\
/
A M. KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
£
(Néptanítók Lapja 20. szám.)
Figyelmezt. ssük a tanitót ezen
hirdetésre, megfogja köszönni.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF, SZOLNOK
A Vall.- és Közokt. miniszternek 5772(9914.
VI|a szám alatt kelt rendelete tárgyában:
(Uj) végbizonyítvány.
Az elemi népiskola VI. o. záróvizsgáján kiadandó.
se
Merített papíron, a magyar címerrel, 100 drb. 4 K.
Másodpéldányok (lyukasztva)
. 100 drb. 3 K.
Tömb a másodpéldányoknak való átfüzésre
(1-1 tanévnek) a lepecsételésre való zsinórral
és címkével ellátva
............................
20 f.
Tanügyi útmutató. Irta: dr. ósz PESTALOZZl
B. és Pethes Sándor, ára 1 K
Vezérfonal a tananyag beosztás Iskolai rendtart,
hoz I—VI. o. és I—III ismétlő.
(Több állami tanitó) . . 10 K naplók kiadóhi
Ezekhez űrlap l-l füzet . 50 f. vatala Bpest,VIf.
Szorg. kitűnt, jegy 100 db 10 K Ilka ut, 26 szám.
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam
Szolnok, 1914 junius 25
12, szám
Jásznagykunszolnok-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Megjelenik:
Szerkesztő:
Csikós
József,
Szolnok
Minden hó 10. és 25-én'
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle- ;
mények Csikós József felelős ;
szerk. címére (Szolnok) intézendők !
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túrkeve) küldendők
Kedves Olvasó!
E lapokon, mint szerkesztő, utoljára találko
zom veled.
Most, midőn leteszem kezemből a szerkesztői
tollat s megválók kedves kreatúrámtól s átadom
a megyei Tanítóságnak, felbuzdul a hálaérzet lel
kemben s köszönetét mondok Neked azért a
szeretetteljes támogatásért, melyben e lapot, s
annak munkásait évek során keresztül részesítetted.
1909-ben indult útjára a Megyei Népoktatás.
Emlékeztek még a beköszöntőmre?
Emlékezel — kedves olvasóm — bemutatott
programmomra ?
Hogy mennyire tudtuk beváltani, annak meg
ítélése az olvasóra tartozik.
Hogy mi összes rendelkezésünkre álló szel
lemi, erkölcsi és anyagi erőnkkel ott voltunk a
tanítóság és nemcsak a szolnokmegyei, de az
2
össztanitóság töiekvése mellett, harcoltunk, küz
döttünk s becsületesen, kitartóan küzdöttünk min
dig; most hogy visszapillantok a lefolyt eszten
dőkre, nyugodt lelkiismeretiéi állapítom meg.
Feklősségteljcs, súlyos körülmények között,
sok gáncs elszenvedése mellett is kitartottunk
még saját egyéni kárunk árán is.
Mint beköszöntőnkben is kifejezésre juttattam,
a Megyei Népoktatás megalapításával a megvei
tanítóságnak akartam egy oly terrénumot biztosí
tani, hol sokszor igen értékes gondolatokat, esz
méket közétéve, a köz javára hasznosíthassuk.
Hálás örömmel konstatálhatom, hogy ebbeli
hivatását a lap betöltötte. Vármegyénk munkás,
minden szépért, jóért lelkesedni tudó tanítósága,
munkatársaink állandóan tartalmas cikkeikkel szín
vonalon tartották e lapot s úgy a szorosabban
vett paedagogiának, mint általában a művelődés
nek nem csekély tényezőjévé vált kis lapunk.
Közben az idők kereke feltarlóztatlanul for
gott tovább.
Kinek jót, kinek rosszat forgott ki az idők
kereke.
Nekem nem sok jót.
Már régebben végérvényesen szándékoztam
megválni szeretett kis lapomtól, de nem tudtam
elég erős kezeket találni, melyek fennmaradását,
lovábbtejlődését biztosították. Pedig egészségi
állapotom valóban kényszeritett a mérsékeltebb
munkásságra.
Végül is Rhédei János kir. tanfelügyelő ur,
— ki eddig is szivén viselte a lap. sorsát — és
a vármegyei tanítótestület módot talált arra, hogy
adoptálja a már elárvuló lapot s igy — bár bérmanéven — fennmaradása és továbbfejlődése bizto
sítva van. Biztosítva van különösen azzal, hogy
szerkesztőjéül a választmány olyan széleskörű
ismerettel, rátermettséggel megáldott embert nyert
meg, mint Veress Mihály barátom, a szolnoki tanitói
járáskor elnöke.
Kérlek kedves olvasóm fogadd őt is azzal á
meleg szeretettel, mint minket fogadtatok a lap
születése napján.
Én nem tudom, hogy vagyok! Szerettem
volna röviden köszönetét mondani s elbúcsúzni
s e helyett ime már mily hosszúra nyúlt néhány
sorosnak szánt bucsuzásom.
Olyan nehezen esik kedves Olvasóm meg
válni Tő'ed! . . . úgy összeszoktattak minket az
évek I . . .
Én hálás szeretettel, kedves emlékekkel bú
csúzom el Tőled.
Kéilek tarts meg jó emlékezetedben!
Csikós József.
Tanítói Otthonunk.
Az e hóban Kunszentmártonban tartott közgyűlésünk
ha’ározatiíag kimondta, hogy Szolnokon, a város által ajándé
kozott telken felépíti a Tanitói Otthont az egyesület megal
kotói, az Otthon-alap gyűjtői által elképzelt kivitelben.
Szinte hallom a gyűlésen jelen nem volt karlársak né
melyikének aggodalmát. Miért építeni most, mikor az egye
sületnek elegendő pénze nincs? Miért építünk internátussal
összekötve, mikor a tanitógyermekek a lakóhelyükhöz leg
közelebbi középiskolában, tehát csak részben tanulnak Szol-
*
4
nokon ? Akiknek leánygyermekük van s a hajadónok és
nőtlenek, vagy akik már túl vannak a taníttatáson, szintén
nem lelkesednek az internátusért. Sokan azért, mert más
megyében szándékoznak véglegesen letelepedni, vagy mert
az i’niternátus kellő népességére és jövedelmezőségére nézve
aggályoskodnak, az internátus eszméjével nem rokonszenvez
nek. S még számos kifogás, ellenvetés! Nem csodálkozom
az aggodalmakon; a tanítóság csak pessimista lehet, hisz’
oly sokszor és sokban csalódott!
A vármegye kir. tanfelügyelője, az egyesület tisztikara
és választmánya ezen aggodalmakkal mind foglalkozott. Az
építkezést tovább halasztani nem lehet, mert a város képvi
selőtestülete elkötelezte az egyesületet arra, hogy 1915-re az
ajándékozott üres telken építkezzék; halasztást adni az épít
kezésre nem hajlandó. Építkeznünk tehát kell, mert 30 ezer
korona értékű telek visszavétéléről van szó; nem szabad
engednünk, hogy ily nagy egyesületi vagyon elvesszen!
Az építési alap 22 ezer korona. Ebből oly épületet
emelni, mely az alapgyüjtők gondolatában élt, mely az egye
sület taníttató tagjai érdekének megfelelne, mely az egyesületi
vagyont növelné, nem lehet. Csak tisztán találkozó- és szóra
kozó helyiségek költségeire nyújtana szűkösen fedezetet;
ennek pedig a Szolnokon kívül lakó kartársak alig vennék
hasznát. Az egyesület vezetősége azért oly épület emelését
vélte minden érdeket kielégítőnek, mely — bár meglevő anyagi
erejét felülmúlja — a felveendő teher levonását, törlesztését
biztasitó jövedelmet is ad. Az építeni tervbe vett Otthon
magában foglalna 30 tanulóra alkalmas internátust, hol tanártanitó gyermekek mérsékelt, esetleg másoké mérsékelten
emelt díj mellett kellő felügyeletben, egészséges lakás és
étkezésben részesülhetnek.
Itt a jövedelmezőség a helyiségek lakbérértékeig vétet*
tek számításba. Okos gazdálkodás mellett azonban az étke
zésen is lehet némi haszon. Tanfelügyelői hivatal és egy
lakás, két üzlethelyiség a sarkakon biztosítaná a főjövedelmet.
Tanszermúzeum és egyesületi könyvtár, kaszinói helyiségek,
4 szoba a vidéki kartársak szállására, gondnoki és szolga
lakás lennének még az épületben. A megszálló kartársak
előzetes bejelentés esetén, mérsékelt díj mellett étkezhetnének is.
Ezen helyiségek révén a legmérsékeltebb számítás mel
lett 8 ezer korona évi jövedelem vehető számításba.. Remél
hető bevétele az egyesületnek évi 2 ezer korona államsegély.
A kir. tanfelügyelő és az egyesület vezetősége azonban kész
ségesen vállalkoznak arra, hogy a minisztérium kapuját ez
államsegélyért erősen döngessék s emlékezetbe idézzék
Balogh igazs. miniszternek közokt. államtitkár minőségében
a tanítósághoz intézett azon felhívását, hogy a tanítóság szo
ciális és humánus intézményeinek megalkotásához fogjon,
melyekhez kilátásba helyezte az állam anyagi támogatását.
10 e^er korona tehát a remélhető évi jövedelem; ez
pedig legalább 100 ezer korona kölcsön annuitása.
Az egyesület elnöke tárgyalásba bocsátkozott a legjobb
hírnevű, legszolidabb bankok vezetőségével az egyesület épít
kezésére nyújtandó kölcsön mérvére nézve. Tudjuk, hogy a
mai pénzviszonyok között a bankok nagyon mérsékelten
nyújtanak kölcsönt; 60 ezer koronánál többre az egyesület
nek kilátása nincs. A között kellett tehát választani, hogy
csak a nyerendő hitel erejéig építkezik s a bérhelyiségek
építését kikapcsolja az egyesület. Ily építkezés esetén a jö
vedelem oly csekély lenne, hogy a 60 ezer korona kölcsön
törlesztésére nem nyújtana fedezetet. A másik választás volt
a szükséges összegnek részvények utján való beszerzése. Ez
utóbbi látszik a célt, érdeket legjobban szolgálni; 50 koronás
5 százalékos jövedelmet biztosító részvényjegyzés mellett ha
tározott azért a közgyűlés. S most e vármegye összes tanító
ságán nyugszik a felelősség nagyot, maradandót alkotni, ön
magának emléket emelni, vagy pedig viselni a kicsinyesség,
a magáért és egymásért tenniakarás, biztos pénzbefektetésre
való vállalkozás hiányának a bélyegét.
Kedves Kartársak I Számtalan példát lehelne felhozni
az összetartásból a kis erők összetevőből származó nagy
teltekre. Hány társadalmi osztály és sok megye tanítósága
alkotta meg filléreiből, emberbaráti és szociális intézményeit!
De e megyében is hány kartárs alkotott áldásost a szövetke
zetek stb. révén csekély értelmű lakosok között! E vármegye
tanítósága mindig példás érdeklődést tanúsított az egyetemes
tanítóságot érintő dolgokban; sok üdvös eszmét vetett fel,
vagy segített megvalósítani. Nem tudom azért elhinni, hogy
példák felsorolására szükség lenne. Nem tudom elképzelni.
— 6 -
3
hogy e vármegye 800 tanár és tanítója óriási erkölcsi és
anyagi erejéhez képest, ily csekély, de szép és áldásos intéz
ményt ne akarna és tudna megvalósítani, minő a Tanitói
Otthon. Nem tudom elhinni, hogy ez az ideális lelkű, a tár
sadalmi egyesületeket oly készséggel szervező, az összetar
tásra, egymás támogatására, szeretetére örökösen buzdító
tanítóság magáért és kartársáért tenni nem képes, vagy nem
hajlandó. Hát a más osztályhoz tartozók érdeke fontosabb,i
azért fáradni, azt előbb vinni érdemesebb? Mutassunk tehát
a magunk egyesületében példát egymás szeretetére, közös
cél felé való törekvésre, a magunk érdekeinek felkarolására!
De tulajdonképen miről van szó? Arról, hogy 20 hó
alatt magunknak jövedelmező tőkécskét gyüjtsünk más hasz
non kivül. Tudunk részletfizetésre luxus tárgyakat venni,
életbiztosítást kötni, szövetkezeti részvények váltására példát
nyújtani s azok jegyzésére egyszerű embereket rábeszélni;
láttuk, hogy sok zúgolódás, gyanúsítás után hálával van
hozzánk az egyszerű ember, ha szövetk. részvényeit kifizette,
mert kis tőkéje a mi rábeszélésünk eredménye, azt kevésbé
hasznos helyre költötte volna. Tudnunk és akarnunk kell
azért Otthon részvényeket is venni! Aki a taníttatáson túl
van, vagy lányai vannak talán unokái számára segiti elő az
Otthon építést. A hajado.i és nőtlen kartárs előtt egy egészen
ismeretlen élet van! Az internátusnak elég növendéke lesz,
mert a taníttató tanitó szülék is nem a közelséget de az
olcsó és gyermekeik erkölcsi, értelmi és egészségi énekeit
legjobban szolgáló helyre adják gyermekeiket s ez az inter
nátus remélhető mintaszerű viszonyaiban s a jóhirü szolnoki
iskolákban biztosítva lesz. De hiszen Szolnokon pár száz
vidéki szüle taníttatja gyermekét; a tanítói internátus bizo
nyára benépesülne nem tanitói gyermekekből is.
Az elköltözni szándékozók is megtartják az előjogot
gyermekeiknek az internátusbán való felvételéhez. De hisz’
a tőkéjét mindenki visszakapja a teljes kifizetés sorrendje
szerint, addig pedig tisztességes polgári haszna lesz az 5
százalékos kamatban!
Minden kartárs kötelességének ismerje azért legalább 2
részvény jegyzését és pontos kifizetését. Havi 5 koronát
senki meg nem érez, annyival kevesebbet fordítsunk a szó*
rakozásra. A jobbmódu karíársak pedig járjanak jó példával
elől úgy a jegyzésben, mint a fizetésben. Az lenne jó az egyeletre, ha már az ősz folyamán együtt lenne az építési
összeg. Igy nem kellene az egyesületnek anyagra rövid lejá- ’
ratu kölcsönt nagy kamat mellett felvenni a részvények be
fizetéséig, avagy az anyagot nagyobb ár és kamat mellett
hitelre vásárolni.
Ne felejtsük, hogy a részvényeket nem tanítók között
el tudjuk helyezni. De tartani lehet attól, hogy az Otthon
kormányzásában más osztályhoz tartozók jutnak túlsúlyra s
egyesületünket, igy megkötik az Otthon fejlesztésében, az
internátusnak a kereslethez képest való bővítésében, a dijak
megállapításában, a tanulók felvételében. Mert aki pénzt ad,
az az Otthon felügyeletében, irányításában jogot kíván. Más
osztály érdeke pedig nem lehet mindig azonos a mienkkel!
legyük félre azért az aggodalmakat, mutassuk meg,
hogy nemcsak prédikáljuk az összetartást, de példázzuk isi
Minden járásköri tisztviselő, igazgató tartsa sürgős kötelességé
nek kartársait, beleértve a még nem egyesületi tagokat is, s
a tanárikart búzditani részvény jegyzésre. Az egyesület el
nöke aláírási iveket bizonyára készséggel küld. De a felszó
lításra ne is várjunk, hanem, ha még nem jegyeztünk, je
lentsük be ebbeli elhatározásunkat elnökünknek, a pénzt pe
dig küldjük már júliustól Muhy Sándor egyes, pénztárno
kunknak. Ha pedig a részvények igy kellő számban nem
lennének jegyezve, agilis elnökünk keresse fel a közönyösö
ket, az „ej, ráérünk arra még“-eket s meggyőző és rábeszélő
képességét ezúton is értékesítse az Otthon javára. A rész
vényesek nevét egyesületi lapunkban leközöljük.
Igyekezzünk mentői több tégladarabot elhelyezni Ott
honunkban ; ha akarjuk, könnyen megtudjuk építeni, mert a
nemes és szép dolgokban Isten is velünk s akkor ki és mi
lehet ellenünk?
Veress Mihály.
— 6
hogy e vármegye 800 tanár és tanítója óriási erkölcsi és
anyagi erejéhez képest ily csekély, de szép és áldásos intéz
ményt ne akarna és tudna megvalósítani, minő a Tanitói
Otthon. Nem tudom elhinni, hogy ez az ideális lelkű, a tár
sadalmi egyesületeket oly készséggel szervező, az összetar
tásra, egymás támogatására, szeretetére örökösen buzdító
tanítóság magáért és kartársáért tenni nem képes, vagy nem
hajlandó. Hát a más osztályhoz tartozók érdeke fontosabb,
azért fáradni, azt előbb vinni érdemesebb? Mutassunk tehát
a magunk egyesületében példát egymás szeretetére, közös
cél felé való törekvésre, a magunk érdekeinek felkarolására I
De tulajdonképen miről van szó? Arról, hogy.20 hó
alatt magunknak jövedelmező tőkécskét gyüjtsünk más hasz
non kivül. Tudunk részletfizetésre luxus tárgyakat venni,
életbiztosítást kötni, szövetkezeti részvények váltására példát
nyújtani s azok jegyzésére egyszerű embereket rábeszélni;
láttuk, hogy sok zúgolódás, gyanúsítás után hálával van
hozzánk az egyszerű ember, ha szövetk. részvényeit kifizette,
mert kis tőkéje a mi rábeszélésünk eredménye, azt kevésbé
hasznos helyre költötte volna. Tudnunk és akarnunk kell
a^rt Otthon részvényeket is venni 1 Aki a taníttatáson túl
vai\ vagy lányai vannak talán unokái számára segíti elő az *
Olthon építést. A hajado.i és nőtlen karlárs előtt egy egészen
ismeretlen élet van 1 Az internátusnak elég növendéke lesz,
mert a taníttató tanitó szülék is nem a közelséget de az
olcsó és gyermekeik erkölcsi, értelmi és egészségi érdekeit
legjobban szolgáló helyre adják gyermekeiket s ez az internátus remélhető mintaszerű viszonyaiban s a jóhirü szolnoki
iskolákban biztosítva lesz. De hiszen Szolnokon pár száz
vidéki szüle taníttatja gyermekét; a tanitói internátus bizo
nyára benépesülne nem tanitói gyermekekből is.
. Az elköltözni szándékozók is megtartják az előjogot
gyermekeiknek az internátusbán való felvételéhez. De hisz’
a tőkéjét mindenki visszakapja a teljes kifizetés sorrendje
szerint, addig pedig tisztességes polgári haszna lesz az 5
százalékos kamatban!
Minden kartárs kötelességének ismerje azért legalább 2
részvény jegyzését és pontos kifizetését. Havi 5 koronát
senki meg nem érez, annyival kevesebbet fordítsunk a szó
rakozásra. A jobbmódu karíársak pedig járjanak jó példával
elől ugy a jegyzésben, mint a fizetésben. Az lenne jó az
egyeletre, ha már az ősz folyamán együtt lenne az építési
összeg. így nem kellene az egyesületnek anyagra rövid lejáratu kölcsönt nagy kamat mellett felvenni a részvények be
fizetéséig, avagy az anyagot nagyobb ár és kamat mellett
hitelre vásárolni.
Ne felejtsük, hogy a részvényeket nem tanítók között
el tudjuk helyezni. De tartani lehet attól, hogy az Otthon
kormányzásában más osztályhoz tartozók jutnak túlsúlyra S
egyesületünket, igy megkötik az Otthon fejlesztésében, az
internátusnak a kereslethez képest való bővítésében, a dijak
megállapításában, a tanulók felvételében. Mert aki pénzt ad,
az az Otthon felügyeletében, irányításában jogot kíván. Más
osztály érdeke pedig nem lehet mindig azonos a mienkkel!
legyük félre azért az aggodalmakat, mutassuk meg,
hogy nemcsak prédikáljuk az összetartást, de példázzuk is!
Minden járásköri tisztviselő, igazgató tartsa sürgős kötelességé
nek kartársait, beleértve a még nem egyesületi tagokat is, s
a tanárikart búzditani részvény jegyzésre. Az egyesület el
nöke aláírási iveket bizonyára készséggel küld. De a felszó
lításra ne is várjunk, hanem, ha még nem jegyeztünk, je
lentsük be ebbeh elhatározásunkat elnökünknek, a pénzt pe
dig küldjük már júliustól Muhy Sándor egyes, pénztárno
kunknak. Ha pedig a részvények igy kellő számban nem
lennének jegyezve, agilis elnökünk keresse fel a közönyösö
ket, az „ej, ráérünk arra még“-eket s meggyőző és rábeszélő
képességét ezúton is értékesítse az Otthon javára. A rész
vényesek nevét egyesületi lapunkban leközöljük.
Igyekezzünk mentői több tégladaraBot elhelyezni Ott
honunkban; ha akarjuk, könnyen megtudjuk építeni, mert a
nemes és szép dolgokban Isten is velünk s akkor ki és mi
lehet ellenünk?
Veress Mihály.
’
— 8 —
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Úr!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
'
— 9 —
dijnoki állást nem engedélyezte. — Vehle Lucia szolnoki áll.
polg. leányiskolái tanítónőt f. évi julius hó 1-től kezdődőleg
évi 4446 K összeggel nyugalomba helyezte.
Szolnok, 1914 junius 2.
A legmélyebb tisztelettel:
A vármegyei népoktatás f. évi május havi állapotának jelentősebb mozzanatairól következőkben adok számot.
Magam Szolnokon 20, — Dévaványa — Ködmönöspusztán 1 tanteremben vizsgáltam meg a nevelve-oktatásirányát és eredményét, — a segédtanfelügyelők p'dig Szol
nok városban, Jászkisér, Tiszasüly, Kőtelek, Tiszaföldvár,
Kunszentmárton, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszaug, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév községekben, illetőleg ezek tanyai
elemi népiskoláiban, összesen 80 tanteremben teljesítettek
iskolavizsgálatot.
A m. kir. Vall.- és Közokt. miniszter úr tett előterjesz
tésem alapján a jászárokszállási állami elemi iskolánál 2 tanitói
és 4 tanítónői állásra pályázatot hirdetett. E szerint kétségte
len, hogy a jászárokszállási állami elemi népiskolák f. évi
szept. 1-re szervezve lesznek és az ottani 12 tanitó, illetőleg
tanítónő átvétele mellett 18 tanerővel megnyílnak. A 6 tanyai
állami iskola megnyitása 7 tanerővel helyiség hiánya miatt
1915-re marad.
A jászfelsőszentgyörgyi állami és tiszavárkonyi róm. kath
iskolai építkezés kezdetét vette. A karczagi róm. kath. és jászkiséri reform, egyház uj modern iskolaház építését határozta
el. A kunszentmártoni gazd. népisk. építkezés engedélyezése
iránt felsőbb helyen előterjesztést tettem.
M. kir. Vall.- és Közokt. miniszter úrnak iskolafelügye
lők alkalmazására, évzáró vizsgálatok tartására, végbizonyít
ványok kiadására, törzskönyvek készítésére vonatkozó rendelete
egységes végrehajtása érdekében a vármegyei kir. s. tanfelü
gyelőkkel és iskolafelügyelőkkel f. é. május hó 24-én értekez
letet tartottam.
Nem állami kisdednevelőink fizetésének államsegéllyel
való kiegészítése részben megtörtént, részben folyamatban van.
A m. kir. Vall.- és Közokt. miniszter úr Nagykörű —
Csataszögben áll. el. iskola létesítését, hivatalomban a III.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1914. év május hó 13-án, a JászNagykun-Szolnok vármegyei tanítótestület központi választ
mányának ülésén.
Jelen voltak: Rhédei János kir. tanfelügyelő, Brózsik
Pál elnöklete alatt Nagy Albert, Veress Mihály, Vály Imre,
Gombkötő Győzőné, Vitos Antal, Muhy Sándor, Schréder Iza
bella, Malatinszky Lajos, Totola József és Letanóczky Júlia
szolnoki, továbbá Nagy Károly, Stark Béla, Schóber Alajos,
Renner A. József, Szathmáry Zsigmond és Hollós János vidéki
választmányi tagok.
I.
Elnök üdvözölvén a megjelent kir. tanfelü
gyelőt és a szép számban egybegyült választmányi
tagokat, az ülést megnyitja s e jegyzőkönyv hite
lesítéseire Veress Mihály és Vitos Antal válaszm.
tagokat kéii fel.
Tudomásul szolgál.
II.
A múlt ülés jegyzőkönyvének bemutatása kap
csán felolvastatik a kir. tanfelügyelőségnek 1704.
sz. intézménye, mely az 1913. évi november 5-iki
választmányi ülés XIV. pontjában és az 1914. évi
febr. 7-én tartott vál. ülés jegyzőkönyvének^!, pont
jában foglaltakra, illetőleg Kóródy Ferenc kir. s.
tanfelügyelő urnák ezen választmányi határozatokra •
a Megyei Népoktatásban közétett két rendbeli ki
fogásaira, valamint az ezekből keletkezett diferenciák elintézésének mikéntjére vonatkozik.
— 10 —
Miután elnök az említett két vál. ülésen jelen
nem volt vál. tagok kedvéért a már-már kiélesedett
ügyet megismertette, kir. tanfelügyelő úr és a vá
lasztmány több tagjának hozzászólása után, a hi
vatkozott kir. tanfelügyelői intézvény intencióinak
megfelelően a következő határozatot hozta:
Tekintettel a vármegyei tanítótestület és a kir.
tanfelügyelőség között szükséges egyetértés fenn
tartására s a választmánynak az elnökség iránt ér
zett szeretetteljes bizalmára és ragaszkodására, de
azon a kir. tanfelügyelő úr által is megállapított
tényre, hogy Kóródy Ferenc kir s. tanfelügyelő
úrnak a sértés, vagy vádemelés még csak gondo
latában sem volt s hogy Kóródy Ferenc kir. s.
tanfelügyelő úr csupán azt célozta, hogy a hatá
rozat olyan világításban álljon, minőben szerinte
állania kell, — az ügy felett napirendre tér és azt
egyhangúlag befejezettnekmyilvánitja a választmány.
III. .
Elnök előterjesztéseinek elején fájdalomtól
megtört szívvel emlékezik meg Polónyi Mátyás
igazg.-tanitónak, a vármegyei tanítótestület 16 éven
át volt érdemdús és elévülhetetlen érdemekben
gazdag elnökének elhunytáról.
Választmány osztozik a veszteség fölött érzett
fájdalomban, —• bőid. Polónyi Mátyás érdemeit
megörökítendő emlékét nemcsak szivében őrzi meg,
de azt jegyzőkönyvbe foglalja s megbizza elnököt,
hogy az 1914. évi junius 6-án tartandó közgyűlé
sen, érdemeit méltató emlékbeszéd megtartásáról
gondoskodjék.
tatott tárgyalások nem járván eredménynyel, hatá
rozatot kér a további eljárást illetőleg.
Választmány föLhatalmazza az elnökséget, hogy
az A.M.K.E. ajánlatainak tekinteten kívül hagyásá
val az Otthonnak, a testület saját hatáskörében le
endő felépítése ügyében tegyen meg minden lépést,
— nevezetesen: a tervek elkészíttetése és a szük
séges pénz megszerzése iránt is; azonban az
A.MK.E.-tel se szakítsa meg az összeköttetést s a
közgyűlésnek az elért eredményhez képest tegyen
jelentést.
IV.
Elnök a közgyűlés helyének, idejének és
programjának megállapítása iránt előterjesztést tesz.
A legközelebbi közgyűlés Kunszentmártonban,
1914. junius 6-án tartatik meg. Éltes Mátyás gyógypaed. igazgató előadónak 20-25 K napi- és utiáltalány szavaztatik meg. • Török Ernő a „Munka
iskola" c. értekezésének megtartására felkéretik.
(Folytatjuk.)
Iparostanonciskolai tanfolyamra felvétettek. Köz
ismeretire: ifj. Racskó János, Járossy Endre, Szabó József,
Szilágyi Imre, Koma Géza. Általános irányú rajztanfolyamra:
Rácz István, Muray Lajos, Benedek János, Dudás Zoltán.
Fémipari szakrajzra: Kárpáti Károly.
Államsegély. A Vk. minisztérium a karcagi ref. iskola
Jelenti elnök, hogy a múlt évi május 2-iki
választmáyi ülés határozatához képest a kisujszál- lási járáskört megalakította 43 taggal.
részére gyermekmenhelyi tankötelesek tandijpótlása fejében
976 korona 50 fillér államsegélyt utalványozott.
Tudomásul vétetik.
A múlt évi okt. 7-én tartott vál. ülésen nyert
meghatalmazás alapján — jelenti elnök — az
A.M.K.E.-vel az Otthon építkezése ügyében foly
vette. Akik julius hó 1-ig nem kapnák kézhez, kérjük felszó
lalásukkal közvetlen Daróczy Antal kiadóhoz fordulni.
Rajzok innen-onnan c. könyv expediálása kezdetét
A szolnoki Diákinternátusba felvétel iránt jul. 15-ig
lehet jelentkezni a szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola Igaz
gatóságánál. Felvételi dij 50 korona, mely a jelentkezéskor
12 —
beküldendő. Havi ellátási dij korrepeticióvaí 70 korona. (
Orvosi kezelési dij egész tanévre 10 korona Felvilágosítás
sal szolgál a Igazgatóság.
«
A DMKE cirkvenicai üdülőtelepére jelentkezések a
DMKE budapesti osztályelnökségéhez Liszt Ferenc-tér 1. sz.
vagy Szabó István igazgatónál Cirkvenicára küldendők Teljes ellátási dij és lakás napi 8 korona.
A „Jász-Nagykun-Szolnokvármegyeí tanítótestület"
f.'hó 6-án Küntszentmártonban Brózsik Pál elnöklése mel
let népes közgyűlést tartott. Az elnök megnyitó beszédében
fölhívta a figyelmet ideá’is gondolkodású tanférfiak azon
eszmélyére, hogy a törekvéseiben egységes, mivel magyar
nemzeti állam létesülésének eredményesebb munkálása cél
jából minden iskolatípus alkalmazottai „Oktatószövetség"
cimmel egy egyesületbe tömörüljenek. Hogy igy a nép,
közép- és felsőoktatás tanitói egy egyesületben, egymás
munkáját megismerve, egymást értékelve, összhangzóan és
édes testvérként szolgálják a jövőben hazánk közoktatásügyét.
Az elnöki előterjesztések után Kőrösy György néhai Polónyi
Mátyás tanitói és egyesületi értékes munkásságát a hallga
tókat mélyen megható emlékbeszédben méltatta. A Rhédei
János kir. tanfelügyelő 100 koronás adománya kapcsán oly
alap létesitését határozta el az egyesület, melyből betegség
vagy más körülmény folytán súlyos anyagi helyzetbe került
tanítók kamatmentes kölcsönt nyerhetnek. A kir. tanfelügyelő
meggyőző és lelkesítő előadásának hatása alatt kimondta a
tanítótestület, hogy a Szolnok város által ajándékozott telken
Tanitói Otthont épit, mely az egyesület tagjainak találkozóés szórakozóhelye lenne, ahol a tanítók, tanügybarátok
középiskolába járó gyermekei élelmezést és lakást; a egyes,
könyvtár és tanszermúzeum elhelyezést nyerne. Az építkezési
költségekre elég pénze nem lévén, 50 koronás 5%-os ka
matozású részvényjegyzéssel kívánja a hiányzó összeget
beszerezni. Jásznagykunszolnokmegyei Népmivelés cimen
1914 szeptember 1-től havonként kétszer a Jásznagykun
szolnokmegyei Népoktatás helyett folytatólagosan megjelenő
lapot saját kiadásában fog az egyesület kiadni, melynek
szerkesztőjéül egyhangúlag Veress Mihályt választotta meg.
— 13 —
A pszichológiai szeminárium, pedagógiai iaboratóium léte
sítése, Szanatórium Egyesületbe lépés, Pósa emléklap, te-
segélyalap kérdései beható megbeszélés tárgyát
OrSzá8h Pál és Merk Andor a jó olvasókönyv
kellékeit ismertette, hosszas tanulmányra valló összehasoni ast teltek a használatban levő olvasókönyvek között. A
tartalom irály beosztás tekintetében legmegfelelőbbet haszná
latra ajánlották. A tárgysorozat többi pontja: a kisegítő- és
munkaiskola, gyermekfűzoltóság szervezése az idő előre ha
ladottsága miatt a következő gyűlés napi rendjére tűzettek
Az ebéden szellemes felköszöntőkben nem volt hiány. Ebéd
után a helybeli tanítók a vendégek szórakoztatására gyermekszindarabot adattak elő. A gyermekek összhangzó játéka
s a precízen előadott 4 szólamu énekek a tantestület érté
kességének, harmónikus életének bizonyítéka. Az esteli vo
natokkal távoztak el otthonukba a jelenvoltak egy értékes
és kellemes nap emlékeivel s a kartársi jó viszony erő
sebb kötelékeivel.
Hl V AT A LOS
RÉSZ.
3128. szám.
Körlevél.
Jásznagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi és
polgári iskola, kisdedóvoda tek. Igazgatóságának, tanítójának,
tanítónőjének, illetőleg óvónőjének.
A Gyermektanulmányi Társaság kiadványi, különösebben
a „Gyermek" c. psychologiai folyóirat ajánlása tárgyában.
A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiváló fontos
ságú működéséről, az elért eredményekről a gyakorlati gyer
mek-lélektani tanulmányok —- mint uj tudomány megszüle
tése és magas nívóra fejlesztése érdemeiről bizonyára bőséges
tudomást szerezhetett a Cim.
A paedagógiai rohamos fejlődése folytán a lélektanból
és az élettanból sarjadzott ki mint külön tudomány a gyer
mektanulmány, melynek feladata a rendes és rendellenes fejlődésü gyermekek minden oldalú vizsgálata s a fejlődés me
netének megállapítása. — A Magyar Gyermektanulmányi Tár
saság az általános gyermektanulmányi stúdiumok mellett spe-
14
ciell, a magyar gyermek alapos megismerését, egyéni faji
sajátságainak kifürkészését s az igy megállapított s meg
világított problémák megoldásából származott gyermek-lélek
tani tapasztalatoknak az iskolai nevelésben hasznosítását
tűzte ki célul.
Elsőrendű érdeke az iskolai nevelésnek, hogy a gyer
mek lelkűidét, egyéni, faji sajátságait minél alaposabban
megismerje, mert csak igy lehet szó valóban nevelésről.
A gyermek megismeréséhez kísérleti, tehát gyakorlati
alapon törekszik a M. Gy. T. alapos útmutatást szolgáltatni a
nevelőknek.
Az ezen törekvésében, eddig elért eredményeket kiad
ványaiban, az újabb fejlődési processusok és törekvések
világos képét a „Gyermek" c. folyóiratban adja a Gyermek
tanulmányi Társaság.
Ismétlem, — a gyermeknevelés nagyfontosságu alapos
munkájában nélkülözhetetlen segédeszközök bőséges tár
háza áll a padegogus rendelkezésére ezen kiadványokban és
folyóiratban, mely utóbbi előfizetési dija évi 8 korona. A
társaság tagjai évi 4 kor. tagdíjuk fejében megkapják a
közlönyt. Tagsági jelentkezések Nagy László ügyv. alelnök
címére (Budapest, Vili. ÜUői-ut 16.) a tagsági és előfizetési
dijak pedig a Magyar Gyermektanulmányi Társaság pénztári
és könyvkiadó hivatala címre Budapest Vili. Mária Teréziatér 8-9 sz. küldendők.
Nem ajánlhatom eléggé az iskoláknak az előfizetést
valamint az egyes tanerőknek is tagul való belépést s ezért
megengedem, hogy azon intézetek, melyek e célra fedezettel
birnak, e beirási dijak terhére előfizethessenek, illetve gyer
mektanulmányi kiadványokat a tantestületi könyvtár részére
megrendelhessenek: (Cs., I.)
Szolnok, 1914. junius hó 17-én
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
— 14 —
éten, a magyar gyermek alapos megismerését, egyéni faji
sajátságainak kifürkészését s az igy megállapított s meg
világított problémák megoldásából származott gyermek-lélek
tani tapasztalatoknak az iskolai nevelésben hasznosítását
tűzte ki célul.
Elsőrendű érdeke az iskolai nevelésnek, hogy a gyer
mek lelkületét, egyéni, faji sajátságait minél alaposabban
megismerje, mert csak igy lehet szó valóban nevelésről.
A gyermek megismeréséhez kísérleti, tehát gyakorlati
alapon törekszik a M. Gy. T. alapos útmutatást szolgáltatni a
nevelőknek.
Az ezen törekvésében, eddig elért eredményeket kiad
ványaiban, az újabb fejlődési processusok és törekvések
világos képét a „Gyermek “ c. folyóiratban adja a Gyermektanulmányi Társaság.
Ismétlem, — a gyermeknevelés nagyfontosságu alapos
munkájában nélkülözhetetlen segédeszközök bőséges tár
háza áll a padegogus rendelkezésére ezen kiadványokban és
folyóiratban, mely utóbbi előfizetési dija évi 8 korona. A
társaság tagjai évi 4 kor. tagdíjuk fejében megkapják a
közlönyt. Tagsági jelentkezések Nagy László ügyv alelnök
címére (Budapest, Vili. Üliői-ut 1(5.) a tagsági és előfizetési
dijak pedig, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság pénztári
és könyvkiadó hivatala címre Budapest VI11. Mária Teréziatér 8-9 sz. küldendők.
Nem ajánlhatom eléggé az iskoláknak az előfizetést,
valamint az egyes tanerőknek is tagul való belépést s ezért
megengedem, hogy azon intézetek, melyek e. célra fedezettel
bírnak, e beirási dijak terhére előfizethessenek, illetve gyer
mektanulmányi kiadványokat a-tantestületi könyvtár részére
megrendelhessenek: (Cs. 1.)
Szolnok, 1914. junius hó 17-én
Rhédei János
.
■ í?
kir. tanfelügyelő.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
♦
♦
IVTépiskolák részére szükséges
11 mindennemű irodai szereket
a legolcsóbb árban, azonnal szállít:
Daróczy papirárúháza, Túrkeve
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOHTflTáS
a m. kir. tanfelügyelőség és
A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
MEGJELENIK MINDEN HÓ 10. ÉS 25-ÉN
z
■
-
o
©©©
©
'
VII. ÉVFOLYAM. FŐSZÁM. 1914 SZÉP T. HÓ 10
©©©
FELELŐS SZERKESZTŐ:
®
VERESS MIHÁLY, SZOLNOK
NYOMATOTT:
DARÓCZY ANTAL KÖNYV
NYOMDÁJÁBAN • TÚRKEVÉN
VII. évfolyam Szolnok, 1914 szeptember 1Ó Í5szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE
Felelős szerkesztő:
Veress Mihály, Szolnok
. Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Veress Mihály felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési dijak Muhy Sándor
tanitótestületi pénztároshoz (Szol
nok, II. kér. áll. iskola) küldendők
Beköszöntő.
Szerkesztői tollar/.at mély köszönetem kifeje
zésére használom fel legelőször azon kitüntető bi
zalomért, mellyel az igen tisztelt Kartársak meg
ajándékoztak, mikor a magyar kultúra céljait és
annak alapvető munkásai között az egyetértést
ápolni hivatott egyesületi közlöny szerkesztői tisz
tét csekélységemre ruházták.
Hogy e kitüntetést képességeim korlátoltsága
miatt nem kerestem, sőt elhárítani törekedtem: azt
barátaim s a választmány tagjai bizonyítják. És
lapunk szerkesztését oly kartársamra szerettem
volna bizni, ki a megyebeli kartársakkal való régi
baráti kötelék és bizalom folytán az egyesület tag
jai gondolkodásának, érzésének igazibb, hivatottabb kifejezője tud lenni nálamnál. Azonban az élet
legnagyobb kitüntetésének nagyobb emberi csopor
tok jóvéleményét tekintem s az ezzel szembeni
rideg elzárkózást visszaélésnek a közbizalommal
— 2 —
— 3 —
Ezért s mert az önzetlen munkára való készség
mindig meg volt bennem, a szerkesztői megbízást
parancsnak tekintem.
Mint e vármegyében csak rövid ideig élőnek,
elengedhetetlen kötelességem a lap által szolgá
landó nemes célok ferdékében gondolataimat, ér
zésemet s igy kifejtendő munkásságom irányát
megismertetni.
\
Magamról mást nem mondhatok, mint járás
köri elnökké történt megválasztásomkor. Neveze
tesen, hogy nekem is hő vágyam mihamarabb
megérni a kort:
t
mikor a tanitó a közművelődési, népoktatási
intézményeknek nemcsak teherviselője, de főinté
zője lehessen községében;
mikor az egyenes, derék, nélkülözhetetlen ta
nitói tulajdonság;
mikor a tanitó név nemcsak a fehér asztalnál
lesz nagyrabecsült más osztályok részéről, hanem
mikor a köznép is, mjht az emberi boldogságot,
biztos megélhetést munkáló intézményt tekinti az
iskolát, hová nem törvényes kötelességből, kény
szerből, de meggyőződésből, szeretettel küldi gyer
mekét s teljes tisztelettel van a tanitó iránt;
mikor anyagi viszonyaink gondnélküli megél
hetést biztosiénak, amikor kedvvel, lelkesedéssel.
kizárólag hivatásunknak élhetünk;
mikor a tanítóság igaz szeretettel öleli egy
mást keblére, nem néz irigykedve arra a társára,
kinek néhány koronával több a jövedelme, vagy
nagyobb a tekintélye; hanem mint együttérző ha
talmas tábor igyekszik a magyar kultúra terjesz
tésének munkáját összhangzó módon előbb vinni
*
'
•
és megvalósítani azon humánus és szociális tani
tói intézményeket is, melyek révén a betegség,
vagy korai halál nem jelenti a tanitói család nyo
morát ;
vágyom megérni mihamarabb a kort, amikor
e hazának minden lakója lelkesedik az egységes
magyar nemzeti államért és nemcsak gondolko
dásban és érzésben, de nyelvben is igyekszik ma
gyar lenni; a tanitói karnak pedig minden tagja
nemes vrsenyre kél abban, hogy mentői erősebb
nemzeti öntudatot, az életre szükséges ismeretek
és vallás-erkölcsi nevelés mentői teljesebb mérté
ket nyújthassa tanítványainak: hogy igy erősebb,
boldogabb legyen a haza.
A fentiekből megállapítható a magyar kultúra
hathatós terjesztése — korunk osztályérdekeinek
hozzánk illő modorba való tárgyalására — s a
kartársi szeretet ápolására irányuló törekvésem.
Nem személyemre nézve kívánom azért a bizal
mat és támogatást, hanem az ügyre, melyet szol
gálni kívánok.
Ez ügyet szolgálja egyesületünk, ezért küz
dünk mindnyájan. Vagy van-e közöttünk, ki ne
arra törekednék, hogy a képződő nemzedék ér
telmi és erkölcsi javainak fejlesztése és gyarapí
tása által a nemzeti erőgyarapitás nagy feladatait
szolgálja? Van-e, ki ne törekednék megvalósítani
a magyar állampolitika végső célját: az egységes
magyar nemzeti állameszmét?
Van-e köztünk olyan, ki munkája, élete ré
vén ne törekednék arra, hogy a tanitói kar telje
sen egyenrangú félként illeszkedjék be a történelmi,
múlttal biró tisztviselői osztályok közé tekintély
ben, fizetésben, szolgálati viszonyokban?
— 4 —
Van-e, ki be ne látná, hogy szép, de sok tü
relmet, fáradtságot igénylő hivatásunk sikeres be
töltéséhez a kötelesség lelkiismeretes teljesítésén
kívül szükséges az is, hogy tapasztalatainkat, is
mereteinket hivataltársainkkal közöljük s igy egy
séges nevelési-tanítási eljárás kialakulását segítsük
elő? Hisz’ mindannyian tudatában vagyunk, hogy
nemcsak tervszerű, de összhangzó módszerrel vé
gezhetjük ezt a kullurmunkát, mely által nemcsak
napvilágra >hozzuk a gyermek bensejében rejlő ér
telmi s erkölcsi erőt, hanem kitartással, szeretet
tel meghódítjuk azon nagy területet is, hol még
tudatlanság, babona, hazafiallanság uralkodik, hogy
a közömbös tömegek is a nemzet értékes alkat
részei lehessenek.
Ki ne látná be, hogy minden osztály befo
lyása, tekintélye, nemes.intézményeinek létesülése
tagjaink összetartásától is függ? A jó kartársi vi
szony ápolására azért mindannyian törekszünk.
Toliamat önzetlen célok, nemes eszmék irá
nyítják s hogy a közhangulat kifejezője lehessek,
lelkes támogatást, teljes bizalmat kérek.
Hogy e lap a megyebeli kartársak között ál
landó szellemi kapcsolatot tarthasson fenn, hogy
a megye népoktatási állapotának hű tükre lehes
sen, nagyon kérem a kartársakat, hogy hely
ségük, iskolájuk minden jelentősebb kulturális
eseményeiről értesítsenek ; keressenek fel szakszerű
dolgozataikkal, hogy e lap a vallás-erkölcsi alapon
álló, de a modern kor által elfogadott igazságokat
is okosan érvényesítő munkánkban irány itó lehessen.
Jól tudom, hogy nagy dolgok végzésére ki
csiny e lap s hogy első sorban az iskolai munka
eredményesebbé tételére szolgáló közlemények ké
pezik a tartalmát. De az is igaz, hogy ha ebben
az egyetemes tanítóságot érintő kérdések megen
gedett módon tárgyaltatnak: a tanítóság országos
szervezeteihez is eljuthatnak s kezdeményezésünk
az összta’üHság, vagy hazánk népoktatásügyének
javára szolgálhat. Mindenesetre hozzájárulhat e lap
a példányszerü kartársi jó viszony ápolásához és
munkánk sikerességéhez.
Csak összhangzó munkával, egyetértéssel old
juk meg a nagy feladatot: a honfoglalás teljes be
fejezését, mikor e haza minden lakója eggyé olvad
a közös nyelvben, a közös haza szeretetében, a
király iránti hűségben. Hogy ennek elérése élet
érdekünk, kiáltó bizonyság az emberi gazság és
nemzetünkre leselkedő gonosz szomszédaink ellen
most folyó háborúnk.
A nemzeti dicsőség, becsület zászlaja most
lelkes katonáink kezében van; ha hősi küzdelmünk
dacára a bősz s nagy tömeg kiüti kezéből, nekünk
kell felvétetni; győzelem esetén pedig mi vagyunk
hivatottak azt magasabbra emelni a nemes emberi
és honpolgári erények tokozása által.
Tehát tartsunk össze, mert a nemzeti nagy
ság épületét igy emelhetjük feljebb!
Veress Mihály.
-
—
Ferencz Ferdinánd.
Nem ismertük valójában; csak sejtettük, hogy a legtel
jesebb mértékben meg vannak benne azon erények, képessé
gek, melyek a népei boldogságáért, nagyságáért hevülő ural
kodókat jellemzik. A legszebb reménnyel néztünk bekövetke
zendő uralma elé, mert tudtuk, hogy a legnemesebb szivü, igazi atyai gondolkodású Királyunk irányitó, példaadó hatása,
— 7 —
vezetése mellett készül hivatására s ez elég biztosíték volt.
Tudtuk, hogy igazi férfi, jó ember, aki a legnagyobb komoly
sággal, tudással, lekiismeretességgel teljesítette a Királyunk
által reá rótt feladatokat, nem kötelességszerüen, de a haza,
v az emberiség a közjó nagy eszméinek ismerete, meggyőző
dése alapján. Hogy ami nemes, igaz, szép, jó, szentvallotta
_ os következtetést vonhatunk házasságából, családi életé
ből is. Leszállt a trón magasságából, hogy szeretete tárgyát
akit nemes szive, fenkölt gondolkodása által boldogsága meg
teremtőjének hitt, magához emelje. Családi élete ideális volt.
ki a szeretet törvényének érvényesítésére oly sok akadállyal
megtudott küzdeni, aki a családi és társadalmi előítéleten
magat túl tette, akiben a legboldogabb családi élet létesíté
séhez s állandó biztosításához az egyéni tulajdonságok enyXI
lehete“*e rossz ember, lehetett-e rosszat
ni tőle ? Hisz a boldog, a szeretni tudó csak boldogság,
szeretet keletkeztetésére törekedheti
S 8
•
S mégis áldozata lett egy őrült törekvésnek, mely nem
elégszik meg azzal, hogy monarchiánk oltalmában a legtel
jesebb polgári szabadságot élvezheti, a vagyoni jólét és ér
telmi magaslat legfelsőbb fokát is elérheti, nemzetiségének,
nyelvének az allami egység határain belül teljes érvényesü-
joga van minőt egy más állam kötelékében sem élvezdol emhl
t,anak Ura'máért kéPes vo1t egy ártatlan, bol-
u meggyllkolni- Az ^en őrült törekvés nem
gondo ja meg, hogy a kis csoportok különválás esetén a nagy
nemzetek versenyében úgy a kultúra, mint a gazdasági ha^
az eXT aPeSek b°'d°gulni- Nem gondolja meg hogy
donságok
g’ 3
ÉS nemeS embert i6"6™'’ “4
donsagok hiánya, nem fölé emelést, a jóakaratu gyámság
mert aXrköfcs'^X^8*’ 3 )OgOk megvonását érdemli,
séget az
meg éve vedeüX
korúak S
kX
megSértése éretlenséget, értel.netlenárU'J'a eL És mégis akad™k
r merényl6knél magasabb értelmű és
"em g°nd°,iák meg' h°gy a fejlettebb
lett
erÖSebb s 'agyobb erkölcsi töke felet rendelkezo monarchia oltalmában az emberi jogok és
Nemesik azért, mert nincs nép a földön, mely ural
kodóján s annak egész családján oly ragaszkodással csüggne,
mint a magyar, — nem csak azért, mert oly jónak ismert
emberpár lett áldozata a gyalázatos merényletnek, de mert a.
bárkit ért gazság mindig undort váltott ki a magyar leikéből:
háborgó lelkünk nem csillapodik le addig, mig elrettentő
megtorlást nem veszünk a szerajevói gaztett előidézőivel
szemben.
E gyalázatos merénylet fokozza a magyar tanitó önér
zetét, mert munkájának eredményét látja abban, hogy a ma
gyarnál egy nép sem volt készségesebb a gazság megbünte
tésében, őszintébb a Királyunk fájdalma iránti részvétben.
Most is bebizonyítottuk, hogy a Királyunk jogara alatt álló
országok egységének legerősebb támasza a magyar. További
lelkes munkánkra van szüksége nemzetünknek. E szinmagyar '
vármegyében nagy terünk van arra, hogy a magyar faj kul
turális súlyát, erkölcsi és gazdasági erejét emeljük, fölényét
a nemzetiségekkel szemben szembetűnően biztosítsuk, mert
a velünk való szövetkezés haszna csak igy áll világosan a
más nyelvűek előtt. Fölényünk esetén nemcsak nagyobb lé
lekszámúnkra való tekintetből, tehát félelemből, hanem a
hazát alkotó és fenntartó magyar faj iránti becsülésböl fog
megszűnni a nemzetiségek felülkerekedésének, különválásá
nak itt-ott támadt gondolata.
Trónörökösünk tragédiájából ihletet, erőt, lelkesedést
merítünk azokhoz a megpróbáltatásokhoz, melyek a jövendő
méhében nemzetünkre várnak. Szent kegyelettel áldozunk
mindenkor a trónörököspár emlékének. Emlékük azonban
serkenteni fog, hogy éberek legyünk, mert gonoszok lesel
kednek reánk.
Jó Királyunknak pedig kívánjuk, hogy hűséges népei
részvétében, dicső küzdelmében és győzelmében találjon vi
gasztalást! Isten óvja hazánkkal együtt a további sorscsa
pásoktól I
Világcsata.
Az értelem magassága, a lélek nemessége az,
mely fölé emeli, urává teszi az embert a terme-
— 8 —
szeti dolgoknak. De csupán a természetnek. Mi
nél tökéletesebb az ember, annál inkább becsüli
embertársában az egyenlőjogut s törekszik arra,
hogy társainak javát — találmánya, buvárlata ál
tal a természet kincseinek fokozottabb kihaszná
lására segítéssel — előmozdítsa, az igazságot kö
vesse, a felebaráti szeretet melegét éreztesse,
élessze. Mihelyt az ember társa leigázására, meg
semmisítésére törekszik: átok s nem áldás. Joga
mindenkinek önön életét ugy rendezni be, hogy
mentül nagyobb kényelmet, földi javakat élvezzen,
hatalomhoz jusson, de csak az esetben, ha a köz
nek szellemi kincset, vagy más értéket ad cse
rébe. Ha az egyén uralma jogosult, az kiválóbb
magasztos emberi tulajdonságnak, érdemnek lehet
a következménye, de akkor is kötelezettségek
kel jár.
így kellene lenni a nemzetek életében is. Ha •
természeti törvény lenne, hogy egyik nemzet a
másik fölé legyen rendelve, azon nemzetnek lenne
jogosultsága a felsőbbségre, mely a tudomány, az
emberi jogok, a jólét legnagyobb mértékét nyújtja
népének s szellemi kincseivel, gazdasági termékei
nek kiválóságával az összemberiség javára legna
gyobb mértékben tud lenni. Az ily 'értelemben
jogosult népék uralma is csak a gazdasági ver
senyben, tudományos stb. felfogásban lenne igaz
ságos.
A civilizáció mai előre haladottsága mellett is
mit látunk a nemzeteknél? A bűn, müveletlenseg, durvaság, zsarnokság jogot formál más nem
zetek leigázására, holott cserébe semmi jót nem
adott s nem is tud, vagy akar adni. S ez a tö-
— 9 —
rekvés a „müveit nyugat" előtt is rokonszenves,
mert az érdek elhallgattatja az ész, a szív szavát.
Egy alattomos, gonosz, műveletlen, de nyers
erejére kedvező földrajzi fekvésében elbizakodott
népecskét felbiztat a nemzetek legelmaradottabja
ellenünk. Ez féktelenkedésével türelmünk húrjait
az elpattanásig feszíti, gonosz aknamunkájával jóakaratu figyelmeztetésünk dacára sem hagy fel. S
mikor veszett eb módjára belénk harap hála fe
jében, amiért állami függetlenségét megszerezni
segítettük: mi igazságunk tudatában megriasztását,
megbüntetését vagyunk kénytelenek elhatározni.
S szégyene a kultúrának, isteni és emberi tör
vényeknek, hogy akadtak a gazság védelmére
nemzetek. Oroszországon nem csodálkozunk, hisz’.
a szálv uralom régi álma, erkölcsi magaslaton pe
dig sohasem állott. De hogy a „müveit" Anglia,
Franciaország is társául szegődött a barbárság
képviselőjének s a szabadság haladás országainak
ellenségévé lelt, ezt megmagyarázni nem tudjuk.
Hát a kultúra előbbvivői, a tisztamultu nemzetek
elbukása rokonszenves? Hát nem elmékeznek e
nemzetek arra, hogy sokszor ingerelte őket az
orosz egymás ellen? Nem gondolják meg, hogy
az orosz óriási hatalmának növelése rájuk is nagy
veszélyt jelent? Sérelem sem érte őket, mégis
háborúba keveredtek s hazájuknak is nagymérvű
vér és anyagi veszteséget okoznak.
Nem kerestük a háborút. Monarchiánk a bé
kés munka, rendezett közgazdasági viszonyok,
nemes tulajdonságok által kívánt hódítani: más
nemzetek becsülését, rokonszenvét. Azonban a
nemzeti becsület kényszerit arra, hogy az orgvilkot fegyverrel üssük ki a ránk leselkedő gazok
— 8 —
szeti dolgoknak. De csupán a természetnek. Mi
nél tökéletesebb az ember, annál inkább becsüli
embertársában az egyenlőjogut s törekszik arra,
hogy társainak javát — találmánya, buvárlata ál
tal a természet kincseinek fokozottabb kihaszná
lására segítéssel — előmozdítsa, az igazságot kö
vesse, a felebaráti szeretet melegét éreztesse,
élessze. Mihelyt az ember társa leigázására, meg
semmisítésére törekszik: átok s nem áldás. Joga
mindenkinek önön életét úgy rendezni bé, hogy
mentül nagyobb kényelmet, földi javakat élvezzen,
hatalomhoz jusson, de csak az esetben, ha a köz
nek szellemi kincset, vagy más értéket ad cse
rébe. Ha az egyén uralma jogosult, az kiválóbb
magasztos emberi tulajdonságnak, érdemnek lehet
a következménye, de akkor is kötelezettségek
kel jár.
így kellene lenni a nemzetek életében is. Ha
természeti, törvény lenne, hogy egyik nemzet a
másik fölé legyen rendelve, azon nemzetnek lenne
jogosultsága a felsőbbségre, mely a tudomány, az
emberi jogok, a jólét legnagyobb mértékét nyújtja
népének s szellemi kincseivel, gazdasági termékei
nek kiválóságával az összemberiség javára legna
gyobb mértékben tud lenni. Az ily értelemben
jogosult népek uralma is csak a gazdasági ver
senyben, tudományos stb. felfogásban lenne igaz
ságos.
A civilizáció mai előre haladottsága mellett is
mit látunk a nemzeteknél? A bűn, müveletlenseg, durvaság, zsarnokság jogot formál más nem
zetek leigázására, holott cserébe semmi jót nem
adott s nem is tud, vagy akar adni. S ez a tö
rekvés a „müveit nyugat" előtt is rokonszenves,
mert az érdek elhallgattatja az ész, a szív szavát.
Egy alattomos, gonosz, műveletlen, de nyers
erejére kedvező földrajzi fekvésében elbízakodott
népecskét felbiztat a nemzetek legelmaradottabja
ellenünk. Ez téktelenkcdésével türelmünk húrjait
az elpattanásig feszíti, gonosz aknamunkájával jóakaratu figyelmeztetésünk dacára sem hagy fel. S
mikor veszett eb módjára belénk harap hála fe
jében, amiért állami függetlenségét megszerezni
segítettük: mi igazságunk tudatában megriasztását,
megbüntetését vagyunk kénytelenek elhatározni.
S szégyene a kultúrának, isteni és emberi tör
vényeknek, hogy akadtak a gazság védelmére
nemzetek. Oroszországon nem csodálkozunk, hisz’
a szálv uralom régi álma, erkölcsi magaslaton pe
dig sohasem állott. De hogy a „müveit" Anglia,
Franciaország is társául szegődött a barbárság
képviselőjének s a szabadság haladás országainak
ellenségévé lelt, ezt megmagyarázni nem tudjuk.
Hát a kultúra előbbvivői, a tisztamultu nemzetek
elbukása rokonszenves? Hát nem elmékeznek e
nemzetek arra, hogy sokszor ingerelte őket az
orosz egymás ellen? Nem gondolják meg, hogy
az orosz óriási hatalmának növelése rájuk is nagy
veszélyt jelent ? Sérelem sem érte őket, mégis
háborúba keveredtek s hazájuknak is nagymérvű
vér és anyagi veszteséget okoznak.
Nem kerestük a háborút. Monarchiánk a bé
kés munka, rendezett közgazdasági viszonyok,
nemes tulajdonságok által kívánt hódítani: más
nemzetek becsülését, rokonszenvét. Azonban a
nemzeti becsület kényszerit arra, hogy az orgvilkot fegyverrel üssük ki a ránk leselkedő gazok
- 10 —
kézéből. Hogy az igazság fog-e győzedelmeskedni,
nem tudhatjuk Nemzetünk a világot bámulatba
ejtő készséggel, lelkesedéssel megy az ősz ural
kodó s birodalma védelmére. Nagy Rákóczi le
gendás hőseinek, a dicső honvédeknek hadi eré
nyei hatják át e haza minden fiát. Elhallgatott a
pártoskodás!
Ki teremtette ezt az egységet szellemben,
löiekvésben? Ki mulatott rá királyunk emberi és
uialkodói erényeire s az abból eredő jó törvé
nyekre, melyek teret engednek egyéniségünknek
e teljes érvényesítésére? Ki mutatott rá a sok
szenvedésre, melyek a hazát és királyt már érték
s keletkeztetett ragaszkodást irántuk? Ki állította
a mai fényes nemzedék elé a hazát megszerző
és megtartó hősök erényeit követendő például?
Ki hintette el a gonoszság gyűlöletét, a nemzeti
becsületérzést, a hősi elhatározást, hogy egyete
mes, hezafias célokért halálig kell küzdeni? Ki
nevelte az emberszeretetet, mely megnyilvánul a
habomba indulók iránti aggódásban s itthon ma
radt családtagjaik vigasztalásában, istápolásában?
Szerénytelenség nélkül mondhatjuk el, hogy
ezekért az iskola, a tanitó telt legtöbbet. S ezt
nem is pénzért tette a tanitó, mert még nem is
olyan régen nyomorral küzdött s ma sem része
sül a megérdemelt erkölcsi es anyagi elismerésben.
Hanem hazaszeretéből fakadt szent lelkese
déssel dolgozott, hogy a nemzeti műveltség össze
tartó erejét bevigye a fejlődő nemzedék agyába,
szivébe s ez által hazánk fennállásának biztos
alapjait lerakja. Megmutatták, mint idealistákat,
anyszor találkozott közönnyel, vagy kerékkötő
11 —
ellenmunkával! önérzettel mondhatjuk el most,
hogy ideáljainkat jól választottuk, munkánk érté
kes volt. Mert miként a római nép ezen kiáltásra:
„Hannibál a kapuk előtt!“ ugy a haza lakói is
mint egy ember állt talpra, hogy teljes erejével
szálljon szembe a nemzet ellenségeivel.
A megpróbáltatás e nehéz napjaiban még több
a kötelességünk, még lelkesebb munkát kell ki
fejtenünk. Az itthon maradottak féltő szerétéiből
fakadt könnyét vigasztaló, bátorító szóval kell fel
szántanunk s buzdítanunk a munka folytatására;
a munkakereső távolléte folytán szűkölködő csa
ládok nyomorát enyhíteni, megélhetését biztosítani
segítség nyújtása által. Eddig sem szorítkoztunk
az iskolai belső munkára, most fokozottabb mér
tékben kell érintkeznünk a néppel. A harctéren
levők keményen fogják a fegyvert, kitartóan, két
ségbeesetten harcolnak, .hogy küzdelmünk, talán
életük árán szeretteikhez ne férkőzhessék a go
nosz ellenség. A mindannyiunkért folytatott szent
küzdelemért, drága vérért keveset nyújtunk akkor,
mikor áldozunk pénzzel, nemeslelküséggel, hogy a
hősök, dicsők családjai elhagyatottságban, nyo
morban ne legyenek. Hitünk igazságunk, erőnk
mondja, hogy győznünk kell. Ne mondhassa egy
visszatérő-sem családját szomorú *helyzetben ta
lálva, hogy méltatlanokért is küzdött s az árvák
jaja, átka ne szálhasson a hálátlan nemzetre. Hon
védő kartársaink elől járnak nagy erkölcsi tőkéjük,
hazaszeretetük folytán a harctéren, példájukkal,
dallal, szóval lelkesítenek; járjunk elől mi is itthonmaradollak a segítő, istápoló mozgalmakban!
— 13 —
— 12 —
< Jrszágos egyesületeink
nyári közgyűlései.
Az Állami Tanítók Országos Egyesülete julius 2-án, a
Tanítóegyesületek Országos Szövetsége julius 3-án s az Eötvös-alap julius 4-én tartotta közgyűlését. Mindenik gyűlésen
kifejezést adott a anitóság Ferenc Ferdinánd trónörökösünk
és neje elhunyta fölötti mély gyászának és szeretett Királyunk
yant1 őszinte részvétének; agyalázatos gaztett felett pedig
felháborodását nyílvánította.
Az Áll. Tanítók Orsz. Egyesülete egyhangúlag elfogadta
az előadok azon határozati javaslatát,, mikép az áll. tanítók
vetessenek ki az orsz. tanitói nyugdíjalap kötelékéből s az
all. tisztviselőkre érvényes nyugdíjtörvény hatálya alá helyez
tessenek; a tanitói fizetésre nézve fennálló törvény pedm érvenytelemttessék s az áll. tanítók osztassanak be az érettségit
tett all. t.szviselők között megnyitott fizetési osztályokba.
Az all. tisztviselők szolgálati szabályzatának á mihama
rabb. megalkotását s az áll. tanítókra való kiterjesztését sür-
A SZOl§á,ati szabályzat nélkülözh. tetíen kellekenek tartja a politikai függet’enség, szabadság
Ztos.tasat; kívánja, hogy a minősítés nyilvános legyen • meeS7emé|nl kZktedéS ,Ör,énÍék a fegyelmi ügyekben eljáró hatósági
-eméyek torvenytelen eljárásával szemben, ugyancsak a fegye m.t kérő felettes hatóság vagy magán Unneí szemben,
Zésből pTö
SZemé'yÍ b°SSZllbÓI> W Politika üldöCECG.
c . ?"ak°ZÍk a közgy“lés a kinevezéseknek és átheiyezéseknek a főispánok hatáskörébe való utalása ellen; abban a
gálatok ital inTrk 'ef°k02ását lá‘Ía> mivel a politikai szol
galatok jutalmazására, a lelkiismereti szabadság megkötésére
túrára
Xe e
?
& ÜldÖ2&re ad a'kalmat’ az*r‘ a kü>’
‘T’3- U^anCsak ál'áS1 f°g,al a
ta-
isknt b
azok szakkéPze|tsíget nélkülöző tagjai az
iskola belső ügyeinek intézésére nem illetékesek
8
ki
"a,á~ —
bizottság megala-
.
. a-S az c nöknek fegyelmi ügyekben a védői liszt el-ogadasara vonatkozó indítványokat.
Az Országos Szövetség gyűlésén megyei tanítótestüle
tünk képviseletében öten vettek részt.
Legfontosabb tárgyát képezte nyugdíjügyünk rendezése
s a fizetésrendezési sérelmek. Nyugdijviszonyainknak az áll.
tisztviselőkével kedvezmény és kötelezettség tekintetében azo
nos rendezését kéri a Szövetség a teljes tanitói fizetésnek, az
iparostanonc-iskolai és gazd. népiskolai tiszteletdijnak a be
számításával.
Az állami és más jellegű tanítói* járandóságok — vala
mint a hasonló képzettségű tisztviselők fizetése között fenn
álló hátrányos 'eltérés megszüntetését, a Vili. fiz. osztály meg
nyitását, fizetés, lakbér és családi pótlék tekintetében az áll.
tisztviselőkkel azonos elbánást kéri.
Az elemi iskolák államosításának kérdése a vall- és
közokt. miniszter tiltó rendelkezése miatt nem tárgyaltatott.
A miniszter tiltó rendelkezése körüli heves vita annyira
felzavarta a lelkeket, hogy nam lehetett megérteni az előadó
beszédét. „A tanitó a gyermekbiróságban" c. tételről. Pedig
ez volt egyetlen tárgya, mely nem osztályérdekünkkel, hanem
a hivatásunkkal járó feladatok módozataival foglalkozott. A .
nagy szóvihar között a titkári jelentés, valamint az anyagi
ügyekről előadottakat nem lehetett hallani.
Az Eötvös-alop közgyűlése szótöbbséggel tudomásul vette,
hogy az elnökség és a választmány a kolozsvári Hunyadi
Tanitókháza igazgatói tisztét Józsa Mihály kir. tanfelügyelő
nek ajánlotta fel. Józsa Mihályban a legteljesebb mértékben
megvan minden kellék ezen szép intézményünk helyes veze
tésére, jóllehet az alapszabályban megjelölt kort betöltötte.
Mindazonáltal múlhatatlanul betartandó a jövőben az alap
szabály ide vonatkozó rendelkezése is; vagyis a pályázók kö
zül válassza meg a választmány az igazgatót.
A főiskolába járó tanitólányok számára a harmadik
tanitóházat anyagi ereje elégtelensége miatt nem létesítheti.
A Mária-Dorottya egyesület azonban ez irányú tárgyalások
eredményeké? már az 1914-15. tanévtől kezdődőleg intéze
tébe néhány egyetemi hallgató tanitóleányt felvesz. A szigor
lat előtt álló főiskolába járó leányok is részesülnek ezután az
ifjakhoz hasonló segélyben.
— 15 Végül a költségaetés, számadás, az osztóbizottságnak a
segélyezésekre s a Tanitókházaiban a kedvezményes helyekre
történt felvételekre vonatkozó felvételei s a megürült tisztsé
gek betöltése képezte a gyűlés tárgyát.
Szomorúan kellett tapasztalnunk mostani közgyűlésein
ken is, hogy a különböző felfogás, vélemény meghallgatására,
mérlegelésére a jelenvoltak egy része kellő türelmet nem ta
núsított. Pedig minden eszmére rendkivül fontos, hogy az
több nézőponttól legyen megvilágítva. A meggyőződés sza
badsaga pedig kötelességünkké is teszi, hogy az ellenkező
véleményt meghallgassuk, ne befolyásoljuk. A gyűlés szabály
szerű vezetése mellett a szavazattöbbséget ugy is a „jobb“
...
* íüre,met,enek lehetetlenné teszik a testületünk tekin- télyéhez illő komoly, tárgyilagos, értékes tárgyalást. Ne a
szenvedély uralkodjék, hanem az érvek hassanak! Ne hajigaljunk szóbombákatI Egyik tábor nemzetköziséggel, vallásalansaggal van vádolva; a másiknál a meggyőződés őszintessége van kétségbe vonva egyéni haszonért való törtetéssel
van vádolva. Egyik pártnak sincs igaza, mert mindeniknek a^
célja a magyar nemzeti kultúra munkásai helyzetének eme
lése áltál a műveltségben, gazdasági- és erkölcsi értékben
nemzeti érzésben folyton erősbülő Magyarország megterem
tése, habár más utakon.
s
Ne gyanúsítsuk ezért egymást, hanem tételezzük fel
J k el céljainkat, a célok pedig oly nagyok, hogy a kölcsö
nős türelemnél nagyobb áldozatot is megérdemelnek
HI REK.
Rhédei János kir. tanfelügyelőnket a VII. fizetési osz
tályba nevezte ki a vall.- és közokt. miniszter.
h.1
JÓZSef kir- s- tanfelügyelő Arad vármeevébe
vo ^ Í L
w el,áv02Óban a legteljesebb mértékben meg
volt az értékes hivatali elöljáró és szeretetreméltó férfi -min
tulajdonsága. Nagy érdeme, hogy a Népoktatás egyes.
közlönyt létesítette, melyben az egészséges tanitói közszellem
kialakulására, a megye kultúrájának emelésére buzdított, dol
gozott. — Távozását élénken sajnáljuk s kívánjuk, hogy ép
ségben, fegyvereink dicsőségével térhessen vissza a harctér
ről : uj otthonában pedig találjon őt megértő és szerető ta
nitói kart! Minket pedig tartson m,eg jó emlékékében, mint
ahogy mi emlékszünk Rá mindig kellemesen!
Igazgatói megbízás. A v. és k. minisztérium Hoffmann György törökszentmiklósi áll. el. iskolai tanítót ugyan
azon község külterületi áll. el. iskoláinak igazgatásával meg
felelő liszteletdij folyósítása mellett megbízta.
Nyugdíjazás. Horváth Ferenc szolnoki állami, —Frenyó János alattyáni róm. kath. — és Balázs József kisújszál
lási ref. tanítókat a v. és k. minisztérium nyugalomba helyezte.
Nyugdíjintézetbe való felvétel. A v. és k. minisz
térium Kecskeméthy Berta mezőtúri ref. tanítónő, — Furcsik
Aurélia tiszapüspösi rkatk. — és Sóti Teréz jászapáti közs.
óvónőnek a orsz. tanitói nyugdijintézetbe való felvételét el
rendelte.
Kinevezések. A vallás- és közokt. miniszter ur kine
vezte : Dalmát Margit erzsébetfalvai h. polg. iskolai tanítónőt
a turkevei áll. polg leányiskolához, Gyöngyössy Alicét a szol
noki áll, polg. leányiskolához; Török Ernő és Törökné Schmiralla Stefánia fegyvernek-örményesi közs. elemi, —• BazSó
Berta, Szántó Blanka, Kóczián Margit, Paál István, Csuka
István, Járossy Ferenc, Kovács László, Kóczián Gábor, Oláh
József, id. Racskó János, ifj. Racskó János, Stipula Bertalan
jászárokszállási rkath. el. iskolai tanítókat és tanítónőket,
Helmné Bathó Róza és Gombkötő Magda oki. tanítónőket a
jászárokszállási áll. el. iskolához; Kiss Jenő jászdoztói rkath.
és Bogyó Béla jászfelsőszentgyörgyi rkath. tanítókat a jászfdsőszentgyörgyi kült. áll. el. iskolához; Merk Terézia oki.
tanítónőt a törökszentmiklós—tanyai, Bujdosó Ilona jákóhalmi
rkath. el. iskolai- és Kiss Anna oki. tanitónőt a Szolnok —
szandai, — Volarik Ferenc oki. tanítót a jászberény—tanyai,
— Benyovszky Ida oki. tanitónőt a nagykörűi, — Kiss Sán
dor oki. tanítót a törökszentmiklósi—külterületi, — Pitó Jó
zsef oki. tanítót a turkeve—tanyai, — Dóczi János felsőőri
— 16 —
felek, iskolai tanítót a mezőtúr—külterületi — és Rettegi Mik
lós tiszaszentimrei közs. tanítót a lupényi áll. el. iskolához.
Áthelyezések. Staibl Júlia Budapestről a szolnoki, —
KindlovPsné Horváth Irén Szolnokról a kaposvári — és Vajdits Aranka Túrkevéről a zalaegerszegi polgári leányiskolához
helyeztetett; Hütter Adolf Végegyházáról a szelevényi, — Serester Sámuel Mezőtúr—külterülettől a magyarbodzai, — Thiel
Bernát Jászberény—tanyáról és Kosztolányi Gabriella Felső
apátiról a jászárokszáh. si, — Bihari Gyula Héderfájáról a
mezőtúr—külterületi, — Némethy Lenke Petrillacsimpájáról a
törökszentmiklós—külterületi, — Koszka József Szánkról,
Schlaghammer Gyula Barcsról és Magyaryné, Medgyesi Gi
zella Szolnok—szandáról a szolnoki, — Appel Ilona nagykö
rűből a czeglég—berceli, — Tolvaly JenőkTörökszentmiklós —
külterületről a kispest—munkástelepi, — Koháry Géza Túr
keve—külterületről a maglódi áll. el. iskolához helyeztetett át.
Sóváryné Kozák Mária mezőtúri és Nagy Irén magyardécsei
állami óvónők pedig külcsönösen lettek áthelyezve.
Állásukról lemondottak. Debreczenyné Nagy Mária
dévaványai áll. el. tanitónö, Mészáros Miklós jászberényi ref.
tanitó és Rohoska Mária kisújszállási ref. tanítónő; 2 utóbbi
Ujszentesen nyert alkalmazást.
Halálozás. Dr. Baráthné Muharay Olga jászberényi áll.
tanítónő elhunyt. Áldás emlékére I
Iskolaépitési államsegély. A tiszaderzsi ref. elemi
iskola építésére 5000 K, a tiszainokai ref. elemi iskoláéra
3000 K, a tiszavárkonyi rkath. iskoláéra 5000 K és a tisza
szentimrei ref. iskola építésére 5000 K államsegély engedé
lyeztetett.
— r? —
zőturi és jászbérenyi tanyai áll. el. népiskolákban az egyhu
zamban való tanítást endélyezte.
Háborúba ment tanitók. Tankerületűnkből eddig az
r. kath., unitárius, községi állami elemi, gazdasági szak- és
polgári iskolai tanitó közül 100-nál többeu vonultak be
katonai szolgálatra.
Szlöjd-tanitás. A szolnoki áll. polg. fiúiskolában a
szlöjd tanítására megadta az engedélyt a v. és k. minisztérium.
Jubileum. Szabó Adolf jászberényi izr. tanitótársunk
junius hóban töltötte be szolgálatának 25-ik évét Iskolai és
közéleti értékes munkásságának méltó elismerése volt az a
szép ünnepély, mely Rhédei János kir. tanfelügyelő, az isko
laszék, a kartársak, a tanítványok, a városi hatóság és er
kölcsi testületek képviselőinek jelenlétében folyt le. Az isko
laszék tisztaletbeli igazgatóvá választotta. Érdemes.kartársun
kat mi is melegen üdvözöljük s kívánjuk, hogy még nagyon
sokáig éleszthesse a magyar kultúra tüzét I
Elismerés. Renák Imre pusztagyendai közs. tanítónak
szövetkezeti lelkes munkásságáért a „Hangya" elismerését
nyilvánította.
Jutalmazás. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium '
Vass Lajos Rudolf cibakházai áll. tanítót a gyümölcskertészet
terén felmutatott kiváló sikerű munkájáért a Magyar Földhi
telintézet 200 koronás dijával jutalmazta.
Árvaházba való felvétel. A vallás-ás közokt. minisz
térium néhai Polónyi Mátyás Róza nevű leányát a debreceni
tanitói árvaházba felvette.
Az Országos Közművelődési Tanács értesítette a Air.
Ifjúsági könyvtár-adományozás. A vall.- és közokt.
minisztérium 1 — 1 teljes I. tipusu könyvtárt adományozott az
alattyáni, jákóhalmai, jászfelsőszentgyörgyi, jászkiséri, jászszentandrási, pusztamonostori, szajoli, tiszabői, tiszapüspöki,
tiszavárkonyi rkath. — és a besenyszögi, tiszakürti és jánoshídai (kült.) közs. elemi népiskolának.
tanfelügyelői hivatalt, hogy az 1914—15. tanévben analfabéta
tonfolyamot nem tart, illetve azok vezetői részére tiszteletdijat
nem folyósít. A tanitói kart ez irányú munkásságra eddig
sem a csekély díjazás ösztönözte, hanem a népmüveltség
emelésére való törekvés. Ahol a viszonyok lehetővé teszik,
bizonyára szervez tanfolyamot vármegyénk tanítósága e tan
évben is.
Egyhuzamban való tanítás. A vall.- és közokt. mi
niszter ur a szolnoki II. III. és IV. körzetbeli, továbbá a me-
Az iparos- és kereskedőtanonc iskola megnyitását
a v. és k. minisztérium — további rendelkezéséig —- okt
hó 1-ig elhalasztotta.
v — 19 —
Tanitói Otthonunk építésébe nem kezdhetünk a rend
kívüli helyzet miatt.. A városi hatóság az építkezési halasz
tást bizonyára megadja. Anyagi erőnket azonban gyűjteni kell
a jobb napokra. Kérjük azért a Kartársakat, hogy a részvény
jegyzési nyilatkozatokat kitöltve az elnökhöz visszaküldeni s
a jegyzett részvények havi részletét a pénztároshoz bekül
deni szíveskedjenek.
Tájékozásul. Miniszteri rendelet szerint a tanítás or
szágszerte csak a három alsó osztályban veszi kezdetét
szeptember hóban. A nagyobb áll. iskolák felső osztályának
igy felszabadult tanitói hihetőleg azon katonai szolgálatot
teljesítő kartársak helyettesítésére lesznek kiküldve, kiknek
helységében a három alsó osztály tanítására nincs meg
felelő erő.
Magán polgári leányiskola. Jászapáti községben ma
gán polgári leányiskola létesítése van folyamatban. Ezen
célra a község 1500 I oronát szavazott meg. E törekvést a
kir. tanfelügyelő minden tőle telhető módon készségesen
támogatja, mivel a jelzett iskola Jászapátiban a leánynevelés
régen és élénken érzett hiányát fogja pótolni.
Iskolafelügyelők beszámolója. Az iskolafelügyelők
szóbeli és írásbeli jelentése alapján örömmel állapította meg
a kir. tanfelügyelő ur, hogy a vármégye tanitói kara hiva
tása magaslatán áll, minek következménye a VI. osztályt vég*.ctt fiu-tanulók által felmutatott jó eredmény.
Olvasóink figyelmébe. Közlönyünk értékességének biz
tosítása céljából Vitos Antal szolnoki kartársamat társszer
kesztőül kértem fel, ki készségesen áll lapunk szolgálatába.
Vitos barátomat nem kell bemutatnom, mivel e megyében
régebb idő óta működik s sok alkalommal adta tanujelét,
hogy az iskola és munkatársaiért kész is, képes is dolgozni.
Ugyancsak a járási tanitói körök elnökeit is szándékom
munkatársakul felkérni. Ha a „Beköszöntő“-ben jelzett irány
nyal meg lesznek elégedve, képességeiket bizonyára lapunk
rendelkezésére bocsátják. Legközelebbi száma közlönyünk
nek már nevük alatt is jelenik meg. Felkérem az igazgató
urakat, hogy a havi tantestületi ülésen felolvasott értekezé
seket közlés céljából szíveskedjenek megküldeni. Közlönyünk
jelen száma a szokottnál nagyobb terjedelmű s mutatvány
számok küldhetése céljából az előfizetők számánál többet
kellett nyomtatni. Hogy költség többlettel egyesületi pénztá
runkat ne terheljük, ebben a hóban csak ezt az egy számot
adjuk ki. Októbertől aztán havonként kétszer fog megjelenni
közlönyünk.
Kérelem. A megszűnt „Népoktatás" előfizetési dijával
hátralékosokat kérjük tartozásuk mihamarabbi kiegyenlítésére.
A hátralék Daróczy Antal urnák Túrkevére küldendő.
A mutatványszám
megtartása
nem kötelező az
előfizetésre. Akik a „Népoktatásira nem fizettek elő, a
„Népművelés" további számait csak az esetben kapják, ha
előfizetési szándékukat egyes, pénztárosunkhoz bejelentik,
vagy az előfizetési dijat beküldik.
HIVATALOS
RÉSZ.
4141. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye valamennyi állami, köz
ségi, társulati, magán és izraelita elemi népiskola gondnok
ságához és iskolaszékéhez a szükséges kulturmunka megkez
dése és folytatása tárgyában.
M. kir. vallás és közokt. Miniszter ur Önagyméltóságának e hó 14-én 3930|914. eln. sz. a. kelt körrendeleté értel
mében a szükséges kulturmunka szünetelése az iskolákban
több okból káros lévén* annak a jelenlegi viszonyok között
.újból való megkezdése és lehetőség szerint fennakadás nél
kül leendő folytatása iránt a következőkben rendelkezett.
Az állami és községi elemi iskolákban a szorgalmi idő
általában az eddigi rend szerint szabályszerűen kérdendő
meg annak a rendelkezésnek tekintetbe vételévéi, mely szerint
az ismétlő iskolai tanítást (tehát a gazdasági ismétlő iskolait
is) a háborús idő tartamára Ó Exellentiája általábáfr felfüg
geszti és a mindennapi tankötelesek utolsó három, (ÍV., V.,
VI.) évfolyamát ugyancsak további intézkedésig a gazdásági
— 20 —
munkában való részvétel céljából az iskolába járás kötele
zettsége alól felmenti és végül megengedni méltóztatott, hogy
a mindennapi iskolakötelesek harmadik évfolyamába tartozók
közül azokat, akik szellemi és testi fejlettségük folytán a
gazdasági munka végzésében kellőleg segitkezhetnek, e cél
ból Cim a mindennapi iskolába járás alól felmenthesse.
A szorgalmi idő megkezdése tekintetében a helyzet kö
vetkezőképen alakulhat.
1. A községben sem az iskola épülete (iskolák épületei)
nincs katonai célokra lefoglalva, vagy azokra kiszemelve,
sem a tanitó (tanítók) nincs katonai szolgálatra behiva.
ilyen esetekben a tanitás megkezdésének és lelkiisme
retes végzésének semmi akadálya nincs.
2. A községben az iskola épülete is katonai célokra
van lefoglalva és a tanitó is katonai szolgálatra van behiva.
Ilyen esetekben a tanitás ideiglenesen valamely más
helyiségben (Községháza, tanitói lak, lelkészlak, más magán
épület) helyettes tanitó által kezdendő meg, vagy ha több
tanerős iskoláról van szó, a katonai szolgálatot nem teljesítő,
vagy a IV., V., VI. (esetleg III.) évfolyam szünetelése követ
keztében felszabadult tanítók végzik a tanítást. Ha a helyi
körülmények úgy kívánják, osztályösszevonás, vagy váltakozó
tanítási rend' alkalmazandó.
A helyettes tanítót a kir. Tanfelügyelő küldi ki. Első
sorban azok közül, akik tankerületében alkalmazásért folya
modtak. Ha ilyen nem találkoznék és nem volna olyan áll.
el. isk. tanitó (nő), aki a fentebb érintett esetleges szünete
lés folytán valahol feleslegessé vált, az illető községben mű
ködő lelkészek felajánlott szolgálatait is igénybe lehet venni.
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy helyettesek- alkalma
zása esetén nem a hiányzó tanerők teljes számának megfelelő
számban küldetnek helyettesek, hanem ilyen esetekben a
helyettesek a rendes létszámnál nagyobb számú tankötelest
tartoznak tanítani.
A feleslegessé vált tanítók nevei lehetőleg azonnal, de
legkésőbb szeptember hó 10-ig ide bejelentendők és eset
leges beosztásukra vonatkozólag javaslat teendő.
3. Oly községben, ahol az
kóla épület a tanitás célfarra rendelkezésre áll s a tanitás csak a tanitó bevonulása
— 21 —
miatt nem volna megkezdhető, ott a 2. pont alatt felsorolt
azon rendelkezések alkalmazandók, amelyek a helyettes tanitó
kiküldéséről, vagy a visszamaradt tanítók mikénti igénybevé
teléről szólnak.
4. Ha a tanitás szünetelne, mert tanterem nem áll ren
delkezésre a már meglevő iskolában, de tanitó van, ez eset
ben a 2. pont második bekezdésének első részében foglalt
rendelkezés szerint kell eljárni.
Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a tanításnak a
szóbanforgó helyiségekben való megkezdése és ideiglenes
megtartása az államkincstárt semmiféle bérrel nem terhelheti
meg, mert el lehet várni, hogy ilyen rendkívüli viszonyok
között az érdekeltek szükség esetén ilyen csekélyebbnek mond
ható áldozatot szívesen hoznak meg.
Utalással a 3831|914. eln. számú 4110|914. sz. a kö
zölt rendeletre megjegyzem, hogy általában a tanítóktól, de
különösen a gazdasági ismétlő iskolánál működőktől elvárja
Önagy méltósága, hogy a népnek a gazdasági munka vég
zésében és az ezzel összefüggő kérdésekben tőlük telhetőleg
segítségére legyenek és az erre irányuló actiókban tevékeny
részt vegyenek, mert mindnyájunknak érdekünk, hogy a gaz
dasági életben nagyon érezhető fennakadás ne legyen.
Magától értetődik, hogy a gazdasági ismétlő iskolai ta
nítók (nők) az ismétlőiskolai tanitás szünetelése alatta fel
merült szükséghez képest állomáshelyükön a mindennapi is
kolai tanításban részt venni tartoznak.
Végül — mivel a
rendkivüliviszonyok mindenkinek
kötelességévé teszik, hogy kettőzött szorgalommal és kitartás
sal dolgozzék és a szokottnál nagyobb áldozatokat is hozzon,
— a szabaüoág iránti kérelmeket Ö Exellentiája a legszigo
rúbban kívánja elbírálni, illetőleg elbíráltatni. Ezéirí a 128000|910.
sz. rendelet erre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészitéseképen és alánban is elrendelte, , hogy az állami és községi
elemi népiskolai, gazdasági ismétlő-, valamint kisegítő isko
lai tanítók (nők) s végül az állami és községi óvónők sza
badságkérvényei mindenkor hatósági orvosi bizonyitvánnyal
legyenek ellátva, mely bizonyítványok a hatósági orvos által
az illetőnek hivatalos pecséttel elzárt borítékban adatnak át.
— 20 —
munkában való részvétel céljából az iskolába járás kötele
zettsége alól felmenti és végül megengedni méltóztatott, hogy
a mindennapi iskolakötelesek harmadik évfolyamába tartozók
közül azokat, akik szellemi és testi fejlettségük folytán a
gazdasági munka végzésében kellőleg segitkezhetnek, e cél
ból Cim a mindennapi iskolába járás alól felmenthesse.
A szorgalmi idő megkezdése tekintetében a helyzet kö
vetkezőképen alakulhat.
1. A községben sem az iskola épülete (iskolák épületei)
nincs katonai célokra, lefoglalva, vagy azokra kiszemelve,
sem a tanitó (tanitók) nincs katonai szolgálatra behiva.
Hyen esetekben a tanítás megkezdésének és lelkiisme
retes végzésének semmi akadálya nincs.
2. A községben az iskola épülete is katonai célokra
van lefoglalva és a tanitó is katonai szolgálatra van behiva.
Ilyen esetekben a tanítás ideiglenesen valamely más
helyiségben (Községháza, tanitói lak, lelkészlak, más magán
épület) helyettes tanitó által kezdendő meg, vagy ha több
tanerős iskoláról van szó, a katonai szolgálatot nem teljesítő,
vagy a IV., V., VI. (esetleg III.) évfolyam szünetelése követ
keztében felszabadult tanitók végzik a tanítást. Ha a helyi
körülmények úgy kívánják, osztályösszevonás, vagy váltakozó
tanítási rend alkalmazandó.
A helyettes tanítót a kir. Tanfelügyelő küldi ki. Első
sorban azok közül, akik tankerületében alkalmazásért folya
modtak. Ha ilyen nem találkoznék és nem volna olyan áll.
el. isk. tanitó (nő), aki a fentebb érintett esetleges ‘szünete
lés folytán valahol feleslegessé vált, az illető községben mű
ködő lelkészek felajánlott szolgálatait is igénybe lehet venni.
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy helyettesek alkalma
zása esetén nem a hiányzó tanerők teljes számának megfelelő
számban küldetnek helyettesek, hanem ilyen esetekben a
helyettesek a rendes létszámnál nagyobb számú tankötelest
tartoznak tanítani.
A feleslegessé vált tanitók nevei lehetőleg azonnal, de
legkésőbb szeptember hó 10-ig ide bejelentendők és eset
leges beosztásukra vonatkozólag javaslat teendő.
3. Oly községben, ahol az
xola épület a tanítás céltarra rendelkezésre áll s a tanítás csak a tanitó bevonulása ’
— 21 —
miatt nem volna megkezdhető, ott a 2. pont alatt felsorolt
azon rendelkezések alkalmazandók, amelyek a helyettes tanitó
kiküldéséről, vagy a visszamaradt tanitók mikénti igénybevé
teléről szólnak.
4. Ha a tanítás szünetelne, mert tanterem nem áll ren
delkezésre a már meglevő iskolában, de tanitó van, ez eset
ben a 2. pont második bekezdésének első részében foglalt
rendelkezés' szerint kell eljárni.
Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a tanításnak a
szóbanforgó helyiségekben való megkezdése és ideiglenes
megtartása az államkincstárt semmiféle bérrel nem terhelheti
meg, mert el lehet várni, hogy ilyen rendkívüli viszonyok
között az érdekeltek szükség esetén ilyen csekélyebbnek mond
ható áldozatot szívesen hoznak meg.
Utalással a 3831|914. eln. számú 4110|914. sz. a kö
zölt rendeletre megjegyzem, hogy általában a tanítóktól, de
különösen a gazdasági ismétlő iskolánál működőktől elvárja
Önagyméltósága, hogy a népnek a gazdasági munka vég
zésében és az ezzel összefüggő kérdésekben tőlük telhetőleg
segítségére legyenek és az erre irányuló actiókban tevékeny
részt vegyenek, mert mindnyájunknak érdekünk, hogy a gaz
dasági életben nagyon érezhető fennakadás ne legyen.
Magától értetődik, hogy a gazdasági ismétlő iskolai ta
nitók (nők) az ismétlőiskolai tanítás szünetelése alatt a fel
merült szükséghez képest állomáshelyükön a mindennapi is
kolai tanításban részt venni tartoznak.
Végül — mivel a
rendkivüliviszonyok mindenkinek
kötelességévé teszik, hogy kettőzött szorgalommal és kitartás
sal dolgozzék és a szokottnál nagyobb áldozatokat is hozzon,
— a szabadság iránti kérelmeket Ö Exellentiája a legszigo
rúbban kívánja elbírálni, illetőleg elbíráltatni. Ezért a 128000|910.
sz. rendelet erre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészitéseképen és államban is elrendelte,, hogy az állami és községi
elemi népiskolai, gazdasági ismétlő-, valamint kisegítő isko
lai tanitók (nők) s végül az állami és községi óvónők sza
badságkérvényei mindenkor hatósági orvosi bizonyítvánnyal
legyenek ellátva, mely bizonyítványok a hatósági orvos által
az illetőnek hivatalos pecséttel elzárt borítékban adatnak át
— 22 —
— 23
Csak az igy szabályszerűen lepecsételt borítékban beérkezett
bizonyítványok fogadhatók el.
Betegápolónői tanfolyamra való felvétet céljából tanító
nőknek szabadság nem adarik, mert e tekintetben a szük
séglet kellően el van látva.
Feladatává teszem Címednek, hogy jelen felsőbb ren
delet lelkiismeretes és tapintatos végrehajtásáról minden ren
delkezésre álló eszköz felhasználásával gondoskodjék.
Hazafias üdvözléssel.
Szolnok, 1914. évi augusztus hó 16-án.
Rhédei János,
kir tanfelügyelő.
e hó 3-án 3668|914. eln. szám alatt kelt körrendeletén ala
puló 1914. évi 4025. számú körlevelemre is, melynek értel
mében népoktatási intézeteink 1914|15. tanévi költségvetése
a legmesszebbmenő takarékossággal állitandók össze, értesitem Címed, hogy a külterületi (tanyai) elemi népiskolák ré
szére a szóban forgó hivatalos közlöny csak annyi példány
ban rendelhető meg, ahány igazgatójuk az illető külterületi
iskoláknak van, vagyis p. o. Dévaványán, Jászberénybe, Kunszentmártonban, Mezőtúron, stb. csakis 1—1 példányban.
Ezen körlevelem más népoktatási intézetek megrende
lési jogát és kötelezettségét nem érinti.
Hazafias üdvözléssel.
Szolnok, 1914. évi augusztus hó 24-én.
4150. szám.
Rhédei János,
Fölhívás az oki. tanítókhoz,
kir. tanfelügyelő.
tanítónőkhöz és óvónőkhöz.
Az okleveles tanítókat, tanítónőket és óvónőket, kiknek
állásuk nincsen és állami elemi iskolánál havi 70—80 Korona
díjazás mellett helyettes tanitói vagy tanítónői megbízást vál
lalni hajlandók, fölhívom, hogy hivatalomban akár szemé
lyesen, akár írásbeli utón jelentkezni szíveskedjenek.
Szolnok, 1914. cvi augusztus hó 16-án.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
4230. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye valamennyi állami és községi
elemi, polgári, gazdasági nép-, iparos és kereskedő tanonc
iskolái és kisdedóvó intézeti gondnokságához, iskolaszékéhez
és felőgyelőbizóttságához a Jász-nagykun-szolnoki Népokta
tás cimü tanügyi szaklapra való előfizetés tárgyában.
Hivatkozással 1911. évi december hó 27-én 4615 sz.
alatti körlevelemre, mellyel ezen lapot a hivatalos közlés jog
hatályával ruháztam fel és az ezen lapra való előfizetést el
rendeltem ; de hivatkozva a m. kir. vall, közokt. miniszter ur
4234. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi
gazd. nép- és polgári iskolai gondnokságához, Igazgatójához
és tanítójához a mozgósítás folytán tényleges katonai szol
gálatra bevonult állami és vármegyei tisztviselők, altisztek
és szolgák illetményeinek szabályozása tárgyában.
A m. kir. minisztérium 1914. évi 6233. M. E. szám
alatt kelt fenti tárgyú rendeletét, valamint az ehhez tartozó
kimutatást Címmel — m. kir. vall.- és közokt. Miniszter úr
1914. évi augusztus hó 22-én 4000—914. eln. sz. a. kelt
rendeletéből folyólag — tudomás és miheztartás céljából
alább egész terjedelmében közlöm.
Szolnok, 1914. évi agusztus hó 25-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
4206. szám.
Valamennyi
állami elemi népiskola tekintetes Oc ndnokságának a „Jó
Egészség" cimü folyóirat megrendelése tárgyában.
— 24 —
Dr. Nagy Albert budapesti gyakorló orvosnak „Jó Egész
ség" cimü folyóirata a gyermekápolási, gyermekvédelem és
általában a közegészségügy minden ‘fontosabb kérdésére kiterjedőleg népszerűt de mégis tudományos szakavatott toliak
ból származó közl^nényekben nyújt tájékoztatást és útmuta
tást. Kívánatosnak tartom,
hogy az említett folyóiratot a ta
nítói kar ismerje s közleményeit a népiskolai tanterv 185.
lapján foglaltak szellemében tanítás közben fel is használja.
A szóbanlévő folyóiratot a 101994| 1914. sz. vall, és közokt.
miniszteri
körrendelet alapján, — ennélfogva a népiskolai
tanitói könyvtárak számára megrendelésre ajánlom. A Jó
Egészség cimü foíyóir t előfizetési dija egy évre 3 (három)
korona (megrendelhető Budapest V. kér. Vadász u. 15.)
Kérem a tekintetes címet szíveskedjék megfelelőleg in
tézkedni, hogy az említett folyóirat a jövő tanévtől — az is
kolai beirásdijak le nem kötött részének terhére, a tanítói
könyvtár számára — megrendeltessék.
A megrendelés tényét az igazgató (vezető) tanitó je
lentse annak idején hivatalomhoz.
Szolnok, 1914 augusztus hó 22-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
„Magyar Nyelvgyakorló"
az uj tanterv szerint/ átdolgozva kiadatott.
Kapható: Daróczy Antal
könyvkiadóhivatalában, Túrkeve 98 szám.
♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
VII. évfolyam.
ciibi — i
Szolnok, 1914. október 25.
i m i i.-»wK>iir"» i H—mtiMM ti
fi
huh grr~.
2. szám.
wi Jjir-B in —
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. . tanfeíügyelőség
és
a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk ?Auhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős ^szerkesztő cimére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veres Mihály.
Főinunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Halottak napja.
•
^Emlékezzél meg Uram szolgáidról és szol
gálóidról; kik minket megelőztek a hit jelével
és a béke álmát alusszák.» — E szavakkal for
dul az Urnák felszentelt papja a Mindenhatóhoz
a szent misében, midőn a holtakért imádkozik.
Vén Európában e napon tán soha nem gyűlt
annyi világ, nem röppent az Égben levő lelke
kért annyi szivfohász, mint most, a huszadik
század hajnalán. Világunk e részt e hajnalon
talán vénségében fiatalodni, halottaiból feltámadni
akar. A halálhörgést szülési fájdalmai kisérik. De
kik adták a jelent, kik hozzák a jövőt? Hisz
mind e napig való őseink békés és harcias mun
kásságban elhamvadt életének , eredményeként
ismerjük szép hazánk s köszönjük jelen létünk
minden javát, virágát. És a ma névtelen halott
jainak néma sírjaiból, a közeli idők minden él
eséit hősének ömlő véréből fakad a jövő békés
nyugalma, boldogsága.
29
28
tetszik. Most érti
ellenség.
meg
miért vágyakozik hazánkra az
A foglyok ellenszenves kinézése, csekély értelme, az
ellenségnek a sebesültjeinkkel, vagy a mieink közül elfogotiakkal szemben tanúsított kegyetlenkedéséről való
értesülése igy keletkeztet megvetést az embertelen csele
kedetek iránt s egyszersmind önérzetet, hogy ő egy neme
sebb magatartási! nemzetnek a tagja. De beláttatja azt is,
hogy'ami értelmi, testi, lelki {elsőbbségünk a mi szabad
ságunk, jó törvényeink eredménye, mert itt a müveit émbercktöl nem fél a kormányzó hatalom, sőt jogot ad minden
kinek. esze, munkássága érvényesítésére foglalkozása
szabád megválasztására. Alkotmányiam órán tegyünk erős
összehasonlítást a mi kormányformánk s polgári szabadsá
gunk s az orosz és szerbé között.
Foglalkozzunk a németekkel, franciákkal, angolokkal.
Mutassunk rá a németek nagyságának, a franciák vissza
fejlődésének, az angolok gazdasági harcának okaira.
Jelezzük, hogy hazánk mennyi iparcikkben szorul más
országokra s ad ki sok milliót, holott a vállalkozás hiányán
kivül mindenünk meg van a virágzó iparhoz: nyers ter
ményünk, szenünk, vasunk, erős és értelmes munkás
anyagunk. Buzdítsunk az ipari pályára lépésre, az ipari
növények fokozottabb termelésére, a magyar iparcikkek
felkarolására.
Rajzoljuk meg a sötét képet, mely leverésünk esetén
reánk Várna.£ éreztessük a belátást, hogy inkább a halál,
mint a/ szqngaság. Ha a- túlerő most győzne is, nekik
vissza kell ^erezni majd a veszteséget. Azonban jelezzük,
hogy hősi bátorsággal, erős szervezetű, értelmes katonák
sokkal nagyobb ellenséget is legyőznek, mert nem a
tömegé mindig a győzelem, hanem okossággal, kitartással
is lehet győzni; tápláljuk azért a győzelem reményét. Ol
vassunk, beszéljünk részleteket az oroszok gyáva, kény
szernek engedő magatartásáról. Magyarázzuk. meg, hogy
nemzeti érzés nincs bennük, mert hitvány .táplálék, szolga
ság, földesuraik, hivatalnokaik zsarnoksága vár reájuk
győzelem vagy vereség esetén egyaránt. A fogoly oroszok
mily jól érzik magukat itt, bár egyszerűen vannak táplálva;
s mily könnyen megadják magukat.
Értesülnek a gyermekek arról is, hogy a háború sok
nélkülözéssel, viszontagsággal jár s kísérője a kolera és
más ragályos betegségek; erős test és tisztaság azonban
dacol ezekkel.
Azért — érintkezéseink alkalmával a
szüléknek is — magyarázzuk meg, hogy már a kis gyer
mekek igénylik az egészséges táplálékot, amihez hozzá
jutnak a szülék munkás és mértékletes élete mellett;
tisztaság lakásban, testre nézve sok szabad levegő és a
korhoz mért munka erősiti a kart és testet. Egyéb hasznon
kivül ezért is dolgozni kell a gyermekkortól. A munkában
edzett, tiszta, mértékletes életű sebesült katonák hamarabb
felgyógyulnak, legyenek ezért tisztságszeretők, mértékletesek.
A szeszes italok élvezése eben most hatásosabban
szólhatunk. A pálinkát nagyban kedvelő ellenségeink el
vannak most tiltva a szeszes italtól; ha éberséget, erőt
adna a szesz, bizonyára többet kapnának belőle.
Olvassunk, beszéljünk el eseteket, mikor a bajtársi
érzés vakmerőségre ragadt egyeseket, hogy fogságba
jutott társait kiszabadítsa. Vázoljuk élénk színekkel,
mennyire egymásra van utalva mindenki; de nemcsak
háborúban, hanem békében is. Buzdítsuk testvéries maga
tartásra a gyermeksereget, ítéljük el ezután még fokozottabb
mértékben a torzsalkodást, verekedést a gyermekek és
felnőttek között egyaránt.
Szép alkalmait látták a tanult és egyszerűbb emberek
egymáshoz közeledésére a katonák fel virágozásában, uta
zásuk alatti megvendég^lésükben, a sebesültek ápolásában.
’ Mutassunk rá ezekre, valamint a jobbmóduaknak a
hadba vonultak s hozzátartozóik javára hozott anyagi
áldozataira.
Ez alkalmat ad nekünk, hogy az úri osztály és egy
szerűbb emberek egymásról táplált ferde fogalmát helyessé
változtassuk. Most láthatja a köznép, hogy a vagyon
nekiek nemcsak békében törekszik javára lenni munka
alkalmak nyújtásával, hanem most siet a nyomor enyhíté
sére; olvashatja, láthatja, hogy a tanult emberek is hoznak
31
véráldozatot a hazáért, sőt mint tisztek nagyobb veszede
lemben vannak.
Sok jelenségével találkozunk annak is, .hogy az egyszí rü ruha alatt nemes szív lakozik. Ezeknek megfigyel
tetése kiirthatja az irigységre, lenézésre való hajlamosságot
s .beláttatja, hegy az a leggazdagabb ember, kinek a leg
több barátja van.
Közelebb jöttek a különböző társadalmi osztályok;
írekünk kell gondoskodni olyan alkalmakról, i: tézményckről,
hol a béke éveiben is ápolhatják a jó viszonyt. A háború
hatása alatt könnyen megy az ilyen szervezkedés.
Említésbe kell hoznunk a nemzetiségek együttérzését,
vitézségét, hogy testvérekül tekintsék őket is s alkalom
adtán szeretetteljesen viselkedjenek vélik szemben, ezáltal,
is igyekezzenek megnyerni őket hazánknak. De a haza
árulás bűnétől is rettentsük el őket.
rossz gazdasági évek s a háború szülte erősebb
fogyasztásból eredő drágaság, élelem- és álk.thiány jó al;:p
az okszerű gazdálkodási módok s mély talajmivelés fel
karolására, mértékletességre, takarékosságra buzdításban.
A könyörüktcsségre, adakozásra ott vannak a sebe
sültek s hadba vonuLak nyomorgo családin- juhiak látása.
Serkentsük, hogy felesleges tükreiket és tárgyaikat —
szüleik' bekygyezésévGl - adják nemes célra.
Atkalpi hazafias versek, énekek betanítása szintén
nagy alakító hatással lehet a gyermek kikére.
♦
Sokféle lsetek állnak még rendelkezésünkre, mit
nevelésünk, ímiitásunk érdekében felhasználhatunk. I okozottabb mértékben kapcsoljuk össze azért tanításunkat a
most folyó élettel, meri a nagy események helyes magya
rázása mellett egész jövőnkre kiható helyes irányítást
adhatnak. S az utca, társadalom, szülei ház most mim!
foglalkozik a jelzett dolgokkal s oly irányban, hogy a
tőlük látottak tanítás; lkat csak er^sitheílk.
De a felnőttek is sok olyan életrevaló, vagy nemes
eszmét felkarolnak most, az aggodalom napjaiban, melyek
a gondtalanság idején közönyösen hagytak. Mikor tanács
osa’
támogatás megszerzésével, vigasztalással
is taníthatjuk őket. Használjuk fel azért a gyakori érint
kezést a felnőttek tanítására is, mert a szivekhez férkőzni
iíy könnyen sohasem tudtunk mint most.-
HIVATALOS RÉSZ.
4946. szám.
p
A vármegyei tanítóság figyelmébe.
A m. kir. kereskedelmi miniszter ur 1914. évi junius
hó 8-án 9534. eln. sz. a. jóváhagyta a. m. kir. államvasutak
nak személyek és áruk díjszabáson kívüli kedveZmeyes
szállítására vonatkozó 23. számú uj Utasítását. Ennek 26.
§-ából az arcképes igazolványokra vonatkozólag tudomás
és miheztartás végett közlöm a következőket:
Arcképes igazolványt 1915. évi január ho 1-vel kez
dődő hatállyal nemcsak a tanitók, de ezek nejei es 10 even
felüli gyermekeik is váltani kötelesek.
............
Éz a kötelezettség és kedvezmény a községi es hit
felekezeti tanítóságra nem vonatkozik, csupán az államiakra.
Akinek ily arcképes igazolványa van, az kizárólag
evvel utazik. Más igazolványra szüksége nincs.
Azon igényjogosult, ki arcképes igazolványt nem vált,
vagy meglevő ily igazolványát a következő eyre nem
érvényesítteti, kedvezményes jegygyei nem utazhatik
Az igényjogosultak az arcképes igazolvány kiállításá
ért, vaqy érvényesítéséért a m. kir. államvasutak aradi
üzletvezetőséghez bélyegtelen kérvényt intézni kötelese ,
mely hozzám nyujtandó be.
,
A kérvényhez csatolni kell 1—1 drb aickepet vagy
már meglévő igazolványt 2—2 koronás postai értékjegygyei.
A kérvényben a 10 éven felüli gyermek neve, kora,
ellátatlan volta, az arcképes igazolvány száma múlhatatla
nul megemlítendő.
Az arcképet mindenki köteles annak első oldalán, az
első mezőn, sajátkezüleg aláírni.
............................
Ha egy községből maga vagy családtagjai reszere is
csak egy igényjogosult folyamodik, a bélyegek a kérvényre
raqasztandók.
. , .
u
‘ Ha valamely községben több igényjogosult van,
mindenik 1—1 kérvényt szerkeszt, de az igazgató az összes
jogosultakról rovatos kimutatást készít és a kérvények
ennek kapcsán terjesztendök be.
33
32
Ezen rovatos kimutatásnak tartalmaznia kell 1. a sor
számot, 2. minden egyes igényjogosult nevét, 3. állásának
megnevezését, 4. a gyermek nevét és kárát, 5. ellátatlan
ságát, 6. jegyzetben a meglevő arcképes igazolvány számát,
mely a kérvényben is megemlítendő.
Ily esetben a postai értékjegyek nem a kérvényre,
hanem a kimutatásra rigasztandók.
A kérvényeket hozzám október hó 1-től december
hó 15-ig kell benyújtani, ezen időn túl hivatalomnak nem
lesz ideje arcképes igazolványokkal foglalkozni.
Állami tanítók 10 éven alóli gyermekei az eddigi
módon nyernek igazolványt.
Amely igényjogosult a mondottakhoz nem alkalmaz
kodik, annak kérvényét minden észrevétel nélkül kénytelen
leszek visszaküldeni, mért hivatalom más dolgokkal túl
terhelve van.
^rdezösködésre. választ . nem adhatunk, mert itt
mindenWvimgosan közöltem.*
Szolnok, 1914 szeptember 26-án.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
* Hivatalom munkájának megkönnyítése céljából egyes kérel
mezők a tanfelügyelői záradék szövegét a kérvénybe, vagy kimu
tatásra írják. Ez mellőzendő, mert záradékolásom nem a régi szö
veggel történik.
Vegyes közlemények.
Hősi halál. Dr. Gycnes Pál, Gyenes József szolnoki
róm. kath. Constantái iskola igazgató fia, az oroszok ellen
Uzsoknál lefolyt ütközetben hősi halált halt. A Sabác be
vételekor híressé lett 44. ezredhez tartozott. Sok ütközetben
harcolt az elsők között a magyar név dicsőségéért, jutalma
a'Jiazai hant... Hogy szülei iránt mély szeretettel volt,
bizonyság az is, hogy az ütközetek közötti pihenés percei
ben lelke mindi^-aggodó szüleihez szállt, kikhez nap-nap
mellett vigasztaló, fegyvereink győzelmét jósoló sorokat
irt. Az ellenség viselkedéséről s a háború viszontagságairól
pedig mindig humorosan, kedélyesen emlékezett meg,
amely lelki állapot a bátor katonákat jellemzi. Szüleinek
sok öröme, reménye szállott vele a sirba. A bánkódó
szülék iránt mély részvéttel vagyunk s kívánjuk, hogy
adjon a Mindenható elég erőt mély fájdalmuk viselésére.
A megdicsöült tettei és példája szolgáljon igazságos
ügyünk javára!
Halálozás. Kun Élek kunhegyesi ref. iskolai tanítótársunk szeptember hóban elhunyt. Áldott legyen emléke!
Tanitó változás. A jászberényi ref. népiskolához
Szilágyi József, — az alattyáni róm. kath. népiskolához
Lanther Sándor, — a tiszakürti ref. népiskolához ifj. Baris
Ferenc, — a kunmadarasi izr. népiskolához Tihanyi Miksa
választatott meg.
Kinevezés. A jásztelki gyermekmenhelui tankötelesek
tanítására Somlyady Irén neveztetett ki.
4 Iskolaépitési államsegély. Az abádszalóki ref.
elemi iskola építésére 5000, a tiszaabádi ref. elemi iskoláéra
5000, a szolnoki áll. polgári fiúiskola építkezési kölcsönének törlesztésére évi 13,000, a jászfényszarui rom. kath.
elemi iskola építkezésére 4000 kor. államsegély utalványoztatott.
Fürdőkedvezmény megvonás. Pöstyén fürdőben
a háborúban megsebesültek nagy száma miatt tanítók (nők)
az eddigi kedvezményes gyógykezelésre nem számíthatnak
későbbi intézkedésig.
Megerősítés. Kremán Lajos dévaványai tanítót ipar,
tanonc iskolai tanitói állásában a vallás és közokt. ügyi
minisztérium megerősítette.
Állandósítás. Grammá Aurél szolnoki kartársunk
■ eddig évenként megujitott engedély alapján volt beosztva
a kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre. A vallás és
közokt. minisztérium ezen minőségét — tovább intézke
désig — állandósította.
Állásáról lemondott Orosz István ttszakürti ref.
iskolai tanitó, mivel a debreceni ref. tanítóképző gyakorló
iskolájánál nyert alkalmazást. — Dr. Szakács Albertné
mezőtúri kültelki áll. elemi iskolai tanítónő állásáról szintén
lemondott.
35
34
Tanitói gyűlések napi- és fuvardíjára háborúnk
naqii költségei miatt a szokásos államsegélyt a jelen tan
évre nem utalványozza a vallás és közokt. minisztérium
az állami tanitók részére.
A polgári iskolai tanulók osztályzata a valiaés közokt. miniszter rendeletéi szerint a gimnáziumi osztály
zatokhoz hasonlóan 4—4 fokozatban állapíttatott meg.
Kívánatos lenne, ha az elemi iskolai tanulok is hasonló
osztályzatokkal osztályozhatnának.
Fizetés kiegészítő államsegély cimen a mezőtúri
községi 4 menházzezetőnö részére évi 1280 kor. állam
segélyt engedélyezett a vallás- és közök’, miniszteiium.
Személyi pórlék címén évi 200 kor. engedélyezed
a vallás- és közokt. minisztérium Szévald Mihálync, Aluhy
Sándorné, Jancsó Kajetánné, Kantz Ida és Ácsai AXihály
szolnoki áll. tanítónők, illetve tanító részére, mivel az
1907. évi fiz. törvénz alapján ennyivel lenne jiagyobb
fizetésük, mint amennyi az 1913. évi szerint megilleti őket.
Iskolai helyiségek katonai célokra csak kénys. eri’ő szükség esetén foglalhatok le a vallás- es közokt.
.miniszter rendeleté szerint.
Katonai céléi kézimunkák k^szittetcsére hívta
fel a val ás- és közokt. minisztérium a polgári és felsőbb
leávy iskolák tanítótestületeit.
Állami iskola és óvoda szervezés szünetelése.
A vallás- és közokt. minisztérium a kir. tanfelügyelőségeket felhívta, hogy áll. iskolák és óvadák szervezéséi e,
iskola építési államsegély engedélyezésére csak a háború
megszűnte után tegyenek felterjesztést. Háztartási tanlolyamok
költségei, Kisebb fokú gazd. népiskolák vezetőinek tisztelet
dijai is később kérelmezhetők.
Az óvónők — a vallás- és közokt. minisztérium
rendekte folytán — 8 napnál kevesebb szabadságot is
csak kényszerítő szükség esetén nyerhetnek.
A hadba vonult tanitók illetményei. A vallásés közokt. minisztérium rendeletet adott ki, amelyben
megállapítja, hogy a községi és hiifekkezeti elemi iskolai
tanítók, köztisztviselők; ezért törvényesen megállapított
járandóságaik be nem szüntethetők. E rendelkezés összhanqzásban van a bevonult áll. és várm. tisztviselőkre
vonatkozó rendelkezésekkel. Országos egyesületeink veze
tőségére vár annak kérelmezése, ( hogy a háűoiuban
munkaképtelenné vált kartársak, vag^ az elesettek hozzá
tartozói a nyugdíjtörvényünkben biztosítottnál kedvezőbb
ellátásban részesüljenek.
Sebesü ésí pótdij. Az 1875. évi Li. t.-c. szerint a
tisztek évi 4C0, altisztek és közlegények b6 kor. sebesülési
pótdijat kapnak. Ha egyik kezüket vagy lábukat elvesztik,
ez a pótdij — a szabályszerű nyugdíjon felül — tiszteknél
800, nem tiszteknél 192 kor. Ha két tagját, vagy szemevilágát veszti el' a harcos, évi 1300, illetve nem tiszt 288
kor. pótdijat kap a nyugdíjon felül. A népfelkelők sebesü
léseire ez a törvény nem vonatkozik; az ő sebesüléseik
eseteiben a király dönt. A sebesülési pótdíjak csak az
állam területéről való végleges eltávozás vagy halál esetén
szűnik meg; kifizetése előleges havi reszlele/.ben történik.
özvegyi segélgpénz és ggámpénz utalványo
zása. Néhai Polónyi Mátyás szolnoki kartársunk özvegye
részére évi 960 kor. segélypénz; Róza, Katalin, Mária nevű
kiskorú árvák részére egyenként 150 kor. gyámpénz,
összesen 1440 kor. engedélyeztetett. — Dr. Baráth Istvánné
szül. Muhoray Olga volt jászberényi áll. tanítónő Jolán
nevű kiskora árvája részére évi 170 kor gyampénz utalványoztatoit.
Nyugdíjazás. Rhéman Bálintné szül. Kerekes Mária
karcagi munkaképtelen róm. kath. népiskolai tanítónő
részére évi 1240 kor. nyugdíj folyósittatott.
Az iskolai tanítás szünetel 25 tanyai áll. elemi
iskolánál tanitóhiány miatt. A baj orvoslása iránt a minisz
tériumhoz felterjesztés tétetett.
A hadba vonultak kisdedeinek gondozása cél
jából felsőbb rendelet alapján intézkedett a kir. tanfelmr-m"-•'’g ’.rvköz"énben napközi otthonnal eqybe-
36
kötött gyermekmenedékhely, a meglevő kisdedóvodák mellé
pedig napközi otthon szerveztessék.
Hadba vonult tanítók. A tankerületből 50 állami,
81 községi és hitfelekezeti tanitó van katonai szolgálatra
bevonulva.
Felmentés. A miniszter ur Ellmann Elvira szolnoki
áll. polgári leányiskolái igazgatót, a Vörös Kereszt Egye
sület lelkes, munkás tagját, a háború tartamára hivatali
teendőinek végzése alól felmentette. Ez intézet igazgatá
sával Vargha Ida -tanárnő van megbízva.
Megbízás. A szolnoki áll. polgári fiúiskola katonai
szolgálatot teljesítő igazgatójának, Tóth Istvánnak, helyette. sitésével Benedek János tanár bízatott meg.
Báró Jeszenák Anna szolnoki áll. polgári leány
iskolái tanárnő a nagy szünidő kezdetén tanulmányra
Parisba ment és azóta semmi hír nem jött felőle.
Nyugdíjintézetbe való felvétel. Benyovszky Ida
nagykörűi állami, Merk Teréz törökszentmiklósi állami,
Hehmié Bathó Róza, jászárokszállási állami, Varga AAária
jánoshidai községi, Fuchsné -Vallcr Irén jászkiséri róm.
kath, Kiss Lajos jászdózsai róm. kath. tanítónők, illetve
tanitó, Szalkay Mária dévaványai állandó menházvezetőnő,
Kaszás Etelka és Tabith Matild kisújszállási polgári leány
iskolái tanítónők nyugdíjintézetbe való felvételét a vallásés közokt. minisztérium elrendelte.
Tanítók a közegészségügy szolgálatában. Az
Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület felhívást intézett
az alföldi vármegyék tanítóihoz, hogy népszerű előadások
keretében tanítsák ki a népet a fenyegető járványos beteg
ségek ellen való védekezésre. A magyar tanítóság mindig
készségesen állt szolgálatába a nemes ügynek; most
fokozottabban érzi kötelességének a közjavának munkálását. Aki előadások tartására vállalkozik, az óvintézke
déseket tartalmazó könyvért forduljon az AMKE főtitkárá
hoz, dr. Gönczy Elemér űrhöz, Budapest, IV. Reáltanoda, utca 9.
37
Az Országos Állatvédő Egyesület Gyermek
naptára az 1915. évre megjelent. A Gyermeknaptár, mely
kiváló irók tollából eredő és erkölcsös olvasmányokat
nyújt a gyermekeknek, az állatok iránti szeretet és védelme
keletkeztetésére nagyon sikeres tényező. Terjesztését
nagyon ajánljuk kartársaink figyelmébe annyival inkább,
mert 10 fillér árából egy fillért az Eötvös-alap pénztárába
fizet az Orsz. Állatvédő Egyesület. E címen 2116 kor. 64 f.
folyt be a múlt éven is. Megrendelés postautalványon az
Orsz. Állatvédő Egyesülethez (Budapest, Ernő-utcá 11 —13.)
intézendő.
Felkérjük a kartársakat, hogy községük fontosabb
s a tanitó munkakörrel vonatkozásban levő eseményeiről,
szolgálati jubileumokról, a tanitó családokban előforduló,
házasságokról, halálozásról, a kartársak harctéri sebesü
léseiről értesíteni szíveskedjenek. Törekedjenek arra, hogy
lapunk előfizetőinek a száma növekedjék, mert ezzel
egyesületünk jövedelmét gyarapítják.
Az igazgató urak szíveskedjenek buzdítani a kar
társakat cikkek írására; a havi értekezletek felolvasásait,,
kidolgozott tanításait, az összes tanitóságot érintő határo
zatokat közlés céljából megküldeni kegyeskedjenek.
Tanítók és Tanítónők Zsebnaptára. Verner Jenő
székes-fővárosi tanitó, hírlapíró, a Tanítók és Tanítónők
részére a jövő iskolai évre az idén is zsebnaptárt szer
kesztett, amely fölülmúlja eddigi, a tanitó körökben méltán
elterjedt, öt év óta közkedveltségnek örvendő naptárait.
Kiváló szakszerűségével gondosan összeválogatott anyagot
nyújt e naptár, mely a tanítóknak napi munkájában, ügyes
bajos dolgában, a rendeletek tömegében világos stílusával
segítségére siet. A megbízható szövegű naptárt Kovács
Gyula nagybányai könyvkereskedő adta ki, portómentes
küldéssel ott lehet megrendelni 1 kor. 30 fillérért, azon
kívül kapható a hazai könyvkereskedésekben is.
Két uj regény indult meg az uj évnegyeddel Sebők
Zsigmond és Benedek Elek kepes gyermeklapjában, a
Jó Pajtás-ban, az egyiket Sebők Zsigmond irta, a másikat
Krúdy Gyula, mind a kettő a. kitűnő írók legjobb munkái
38
közül való. Ugyancsak az október 11-iki legújabb szamába
bájos verset irt a háborúra vonatkozó érzéseiről Lovag
József, ősz költőnk, a ki szive friss érzéseit újabb időben
legszívesebben ontja ki a gyermekek előtt. Elbeszélést
ebbe a számba Sebők Zsigmond irt, apró történeteket a
kalandos Gyurkáról Elek nagyapó, verset Eelcki Sándor,
cikkeket a daruról Gyula bácsi, mulatságos mókát Zsiga
bácsi. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a
szám gazdag tartalmat.
A Jó Pajtás-t a Franklín-Társulat adja ki, előfizetési
ára negyedévre 2 kor. 53 fillér, fél évre 5 kor., egész
évre 10 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket el
fogad és mutatványszámokat küld a «Jó Pajtás* kiadó
hivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.
Ajánljuk Zeke Dániel törökszentmiklósi kartársunk
«Földrajzi alapismeretek és Jász-Nagykun-Szolnok vár
megye földrajza az elemi népiskolák 111. osztálya számára*
c. könyvét. Ára kötve öO fillér.
Lapunk jelen és következő számainak a megtar
tása az előfzetésre kötelez. Akik lapunkat járatni nem
szándékoznak, szíveskedjenek egylet: pénztárosunk cmére visszaküldeni.
Hl. utaljam.
Jász-Nagykun-Szolnokl
Népművelés
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY
Főmunkatársak:
Egry György,
K
Tóth József.
Nagy Károly,
Kiadja^
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület,
Megjelenik
julius és augusztus hó kivételével
mindén hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre..................
.
6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDA
SZOLNOK 1914.
-
VII. évfolyam.
Szolnok, 1914. november 10.
3. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és
a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanilótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelés szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Erzsébet királyné.
Mély fájdalom uralta minden magyar lelkét...
A hazafiak szine-java eltemetve, rabbilincsben,
vagy száműzetésben volt; az általuk szolgált
szent ügyünk: szabadságunk, függetlenségünk el
volt véve; nyelvünk, érzésünk, törekvésünk üldö
zésnek, gunyolásnak volt a tárgya. A nemzet
értékességét, — mert valójában nem ismertek, —
azok vonták kétségbe és kisebbítették, kiknek
testvéries érzésünkről oly sok alkalommal adtuk
bizonyságát. A fiatal uralkodó előtt hűtlenséggel
vádoltak, pedig nemzetünk fennállásának, fejlő
désének biztosításán kívül az ő sáeretetének ki
nyerése volt főtörekvésünk. A jobb jövőnek hal
vány reménye sem volt meg, mert az alkalom is
ki volt zárva- a magunk megismertetésére, nemes
tulajdonságainknak az érvényesítésére.
Alikor minden elveszettnek n látszott, mikor
sírnunk sem volt szabad, akkor Ö elhagyatottságunkban felkeres^ szerencsétlen helyzetünket
41
40
megérti, lelkében irántunk szánalom, rokonszenv
keletkezik. S elhatározza, hogy hazánkról a sötét
felhőket elűzi, arcunkra mosolyt varázsol, orszá
gunkat naggyá teszi.
S ez sikerült Neki!
Azért a bennünket félreismerőket meggyőzi
a magyar hűségéről, testvéries jó viszony létesülésére alka más nemes tulajdonságairól. Belát
tatja
haragosainkkal, hogy vágyaink emberi
méltóságunk érzetéből erednek, más nemzetéihez
hasonlók s azok kielégítése nem bomlást, de
összetartást, nem hűtlenséget, hanem tántorítha
tatlan hűséget s a dicső múltú nemzetnek még
dicsőbb jövőjét fogja előidézni.
Megtöri az ellenfelek rátartiságát s a félre
ismerteti és félrevezetettél egymáshoz vezeti,
hogy megalázkodás nélkül nyújtsanak egymásnak
békejobbot.
Hogy ez a kézfogás egymással teljesen kiengeszteíődött feleknek a hátsó gondolat nélküli
szövetkezése volt, megmutatta az eltelt idő. A
könnyek helyét az öröm csillogása, a gyanak
vásét a kölcsönös bizalom váltotta fel. Mint két
jó barát, egymás törekvéseit támogatta, egymás
örömének-bajainak osztályosa volt a király és
nemzet azóta.
íme, nemcsak a csatatéren lehetnek hősök!
Hős az is, ki egyesek és tömegek gondolkodását,
érzését jobb irányba tudja terelni, ki az érdekeket
mindenkinek jaylraö^ze tudja egyeztetni, az
ellentéteket kiegyenlíteni. Ily hős s ily jóltevő
volt Erzsébet királyné s- nemcsak nemzetünkre,
hanem az egész monarchiára nézve. Újjászületett,
az uralkodó iránti szeretetben eggyé forrott az
a két nemzet, melynek gondolatvilága és érdeke
között nagy az ellentét.
A két nemzet testvériessége most állja a
tüzpróbát; ez egyetértésre nemcsak ellenségeink,
de jó barátaink sem voltak elkészülve. —
Hisszük, hogy mostani vállvetett küzdelmünk
Ausztriával való jó viszonyunkat csak erősíteni
fogja; a százados ellentét teljesen megszűnik s
egy boldogabb.kor következik nemzetünk életében.
A hazánkért, szeretteinkért való aggódás
jelen napjaiban a királynak s két nemzetnek a
világ által megcsodált egyetértése ad reményt a
győzelemre.
Ez egyetértésben önmagának állított szobrot
Nagyasszonyunk s ebben él ma is közöttünk s
emlékezteti az uralkodóház tagjait a magyar
megbecsülésére, a két nemzetet a testvéries érzés
ápolására s az uralkodó iránti hűségre; példája
a nemzetiségeket a hazát megszerző és fenntartó
magyar nyelvének a megtanulására; élete a nőket
a hitvesi és anyai erények Hozzá hasonló gya
korlására; s szívjósága mindannyíunkat egymás
szeretetére, segítésére buzdít.
Gyermek elé fenségesebb példát alig állítha
tunk. Nevének ünnepén hálát lebegünk azért a
Mindenhatónak, a miért Öt adta nekünk, mikor
porba voltunk sújtva.
Bizzunk most is, hogy a sulytó kéz fel is
emel!
Á tanítás módszfirének egészségtani Melményei.
'
Pályanyertes dolgozat.
Irta: Paál István, jászárokszállási tanitó.
Valamint a külső test tisztántartására
az egészség egyik főkeléke, ugy a
belső szervezet mosakodása - mely
a mozgás és pihenés felváltott
munkája, s egyenes arányban fel—
használása által történik - az érte
lem, érzelem és akarat szerveinek
főkelléke.
Az általános tankötelezettség rendszere, melyet az
újabb korban a legtöbb állam elfogadott, a tömeges tanítás
és nevelés céljából a gyermekeket az iskolába rendeli. Ez
42
által bizonyos kényszerű viszonyok közé helyeztetnek a
gyermekek, még pedig olyan fejletlen, hat éves korban,
mikor zsenge szervezetükre legérzékenyebben hatnak
életviszonyaik mindennemű változásai. Azért ilyen körül
mények közt nyilvánvaló az a feladat, hogy a gyermekek
egészségét az iskoláztatásukkal kapcsolatban álló minden
káros hatástól meg kell ó^ni. Mert ha az állam köteles-f
ségévé teszi minden szülőnek, hogy gyermekét iskolába
járassa, akkor kötelessége arról is gondoskodnia, hogy ott
a gyermek testi és lelki épségét semminemű veszély ne
környékezze.
Ez pedig nehéz feladat. Általában nehéz az egészség
tan követelményeit kielégíteni ott, ahol sok ember van egy
csomóban. Hát még ' ha a vezetésre szoruló, szokatlan,
néha szinte természetellenes munkával elfoglalt, az egész
ség veszedelmének oly könnyen martalékául eső gyermek
csoportról van szó 1 Itt nem lehet elég az egészségtan
követelményeinek általános kielégítése, a tisztaság, a jó
levegü és világosság megszerzése, hanem egyrészt más
különleges intézkedésekre is van szükség, másrészt az
általános követelések kielégítésénél is a különleges szem
pontok tartandók szemelött.
Az iskola idevágó viszonyait az utóbbi évtizedekben .
•behatóan tanulmányozták úgy hazánkban, mint a külföldön,
így jutottak már több államban ama belátásra, hogy az
iskolás gyermekek egészségügyének felügyeletére orvos
szükséges. Ilyen iskolaorvosokról Belgiumban, Francia- és
Németországban már 30—35 évvel előbb gondoskodtak. —
Nálunk a nyolcvanas években nyilvánult erősebb mozgalom
arra indította a kormányt, hogy a középiskolákban ilyen
orvosokat alkalmazzon. De a népiskolák egészségügyi fel
ügyelete mai napig is csak a hatósági orvosok teendői
közé tartozik. Pedig az iskolaorvosokra itt még nagyobb
szükség volna, mint a középiskolákban. E hiányt tehát más
uton-módon kell pótolni és pedig leginkább úgy, hogy a
tanulók testi és szellemi egészségére szolgáló eljárásokat
és ismereteket az iskola munkájába, illetve a tanitás mód
szerének keretébe illesztve, kapcsolatosan eszközöljük. —
Sajnos, hogy erre nézve a különben nagy körültekintés s
43
készített, legújabb miniszteri tanterv sem nyújt utbaigazitásh)
Mivel pedig a tanitás bizonyos módszertani' eljárások
mellett bizonyos helyen: az iskolában történik, azért az
iskolai egészségügyi követelményeknek is két irányban kell
kiterjedni, u. m. az egészségtan belső és külső kellékeire.
A belső kellékekhez tartoznak: a tanitás rendszere és az
iskolai munkával kapcsolatbán álló betegségek; a külső
kellékekhez pedig az iskola épülete es berendezése.
I. Belső kellékek.
A tanítás rendszere.
/. A tanulók szellemére való hatásában.
Az 1868. évi magyar iskolai törvény XXXVIII. t.-c.
1. §-a az iskolázás kezdetét a hatodik életév végére tette,
ami igen korán van. De ha már igy van, e tekintetben
legalább kivételt kellene tenni az olyan gyermekekkel
szemben, akik testileg-lelkileg gyengék, vagy akikben nyil
vánvaló hajlandóság van bizonyos betegségekre, pl. gümőkórra, elmebajra stb. .
Igen sűrűn érkeznek, sőt egyre halmozódnak napjaink
ban a panaszok — és nem ok nélkül — hogy az iskola
túlterheli a gyermekeket. Erre nézve kiváló figyelmet ér
demelnek azon újabb törekvések, melyek számot vetve a
tanulók képességével, — éppen e képességek fejlesztésére
terméazetes, egészséges elveket állapítanak meg.Álnbár itt
is csak azok jönnek szóba, amelyek nem csupán p tanitás,
hanem az egészség ügyeivel is vonatkozásban állápak.
Az oktatás módszere mélyen belevág a tanulók túl-'
terhelésének kérdésébe. Ez a kérdés újabban úgy nálunk,
mint a külföldön erős mozgalmat teremtett. Ennek üdvös
eredményei bár lassan, de mégis mutatkoznak és pedig
egyrészt abban, hogy a szükséges ismeretek a gyermekek
kel nem száraz, sivár emlézés utján, hanem sokkal könynyebben, gyorsabban felfogható, s az elmét kevésbbé meg
erőltető módon: a szemléltetés utján közöltéinek; másrészt
abban, hogy a házi feladatok mennyisége, sőt néhol a
tanítási órák száma is kevesbedik. Ezzel szemben több
44
lesz a szabadidő, mely a gyermekek szórakozásara és ami
fő: elméje pihentetésére való. (Ezen és még több nagyhord
erejű, üdvös elveknek nagy követőjére találunk különösen
a jelenlegi fenköltszellemü közoktatásügyi miniszterünkben.)
A tanítás módszere rendszerbe foglalva megállapítja
azokat az elveket, amelyek szerint a tanulók értelmi kép
zése történik. Van általános és részletes módszertan. Az
általános, másképen tanitástan, szól a tanítási anyag- meg
választásáról, elrendezéséről, csoportosításáról; a tanítási
eljárásról, mely a tanmenettel s tanalakkal foglalkozik,
végre szól a taneszközökről és a tanítás alapelveiről. A
részletes módszertan pedig az egyes tantárgyak tanításánál
követendő eljárást állapítja meg.
Azonban ugy az általános, mint a részletes módszer
tannak magában kell foglalnia még. a tanulók szellemi és
testi egészségére vonatkozó azon eljárásokat is, amelyek a
tanítási módszer egészségtani követelményeinek nevezhetők.
Ezek közül, melyek a tanulók lelki egészségét célozzák,
szemelőtt tartandók a következők:
1. AXivel az összes, még a legelemibb szellemi folya
matok is időben folynak le; és mivel az a folyamat, az az
erőkifejtés, az a munka, amelynek minden egyesj folyamata
külön időt követel meg, — anyagon végbemeno^mozgás:
azért a 'tanterv és órarend is már ugy készítendő, hogy a
a fokozottabb figyelmet, s elmerülődést igénylő'tárgyakat a
reggeli órákban kelljen tanítani, amikor a szellem aránylag
legfrissebb.
2. Az elemi iskolákban általában tanácsos a tanítást
délelőttre és délutánra beosztani, mert az 5—6 órai egy
huzamban való tanítás nagyon kifárasztja a gyermek
lelkét. A hosszas szellemi munka által létrejött kimerülés
pedig nemcsak a lélekre, hanem a testre, az izommunkára
is csökkentöleg hat és viszont.
3. A nehezebb tantárgyakat több egymásután követ
kező órán át tanítani nem szabad, hanem könnyebb ter
mészetű foglalkozással váltakozva meg kell szakítani. A
szellemi munkaközben maga a munka emeli a munka
képességet és pedig nemcsak a munka folyamára, hanem
az azontúl terjedő időre is.
45
4. Az óraközi szünetek szórakozása, az elme pihen
tetésére vannak és csak akkor üdvös hatásúak, ha ele
gendő hosszúak, pl. 10—15 percig tartók. A túl hosszú
szünetek azonban a lélek ellustulását ségitik elő.
A szünet után nagyobb sebességgel, könnyűséggel
dolgozunk tovább, mint amilyent a szünet előtt egyáltalán
elérni képesek voltunk.
Mivel a szünetek általában az elme pihentetésére
vannak, éppen azért akár a több napi vagy heti időre ki
terjedő szünetre ismétléseket vagy uj dolgot tanulás végett
feladni nem szabad.
5. A szellemi munkában kezdettől fogva ellene mű
ködik a gyakorlatnak a kifáradás. Azért a munkaszüneteket
időpontjukra és tartamukra ugy válasszuk meg, hogy azok
a kifáradást enyhítsék, de ne gyengítsék egyszermint a
gyakorlékonyságot. A gyakorlékonyság pedig igen hathatós,
lélekháztartási elv, mely lehetővé teszi a múlt minden
munkájának a jövő érdekében való értékesítését.
6. A szellemi kifáradással együtt a testi munkaképes
ség is csökken. A testi kifáradás pedig a szellemi működést
zavarja nagy mértékben, sőt erősebben csökkenti, mint
ugyanoly tartamú szellemi munka.
Az értelmi mnnka végzése közben csökken az akarat
beli munka is, még pedig annál inkább, minél nehezebb a
feladat: azért mindig egyszerű, könnyen átérthető felada
tokat kell adni a tanulóknak s emellett időt engednünk a
gondolkozásra, hogy ebben is bizonyos önállóságra tegye
nek szert a tanulók.
7. Az a figyelem, melyet külső ingerek felfogására,
emlékképeknek elménkbe való idézésére használunk, azonos
természetű azzal az erővel, melyet testi munkát végző
szerveink izmaiban levő feszerök felszabadítására fordítunk,
midőn valamely cselekedetet nem gépiesen, öntudatlanul,
hanem akaratunktól függőleg, szándékosan végzünk.
8. Mivel egy-egy időpontban az agyelemek felhalmozott
erejének csak csekély része használható fel munka alakjá
ban, ennélfogva a huzamos közlő tanalak folytan szenve
dőleges állapotba utalt tanítvány elméje csakhamar el
44
lesz a szabadidő, mely a gyermekek szórakozásara és ami
fő: elméje pihentetésére való. (Ezen és még több nagyhord
erejű, üdvös elveknek nagy követőjére találunk különösen
a jelenlegi fenköltszellemü közoktatásügyi miniszterünkben.)
A tanitás módszere rendszerbe foglalva megállapítja
azokat az elveket, amelyek szerint a tanulók értelmi kép
zése történik. Van általános és részletes módszertan. Az
általános, másképen tanitástan, szól a tanítási anyag meg
választásáról, elrendezéséről, csoportosításáról; a tanítási
eljárásról, mely a tanmenettel s tanalakkal Táplálkozik,
végre szól a taneszközökről és a tanitás alapelveirok A
részletes módszertan pedig az egyes tantárgyak támlásánál
követendő eljárást állapítja meg.
Azonban úgy az általános, mint a részletes módszer
tannak magában kell foglalnia -még a tanulók szellemi és
testi egészségére vonatkozó azon eljárásokat is, amelyek a
tanítási módszer egészségtani követelményeinek nevezhetők.
Ezek közül, melyek a tanulók lelki egészségét célozzák,
szemelött tartandók a következők:
1. AXivel az összes, még a legelemibb szellemi folya
matok is időben folynak le; és mivel az a folyamat, az az
erőkifejtés, az a munka, amelynek minden egyes folyamata
külön időt követel meg, — anyagon végbemenő mozgás:
azért a tanterv és órarend is már úgy készítendő, hogy a
a fokozottabb figyelmet, s elmerülödést igénylő tárgyakat a
reggeli órákban kelljen tanítani, amikor a szellem aránylag
legfrissebb.
2. Az elemi iskolákban általában tanácsos a tanítást
délelőttre és délutánra beosztani, mert az 5—6 órai egy
huzamban való tanitás nagyon kifárasztja a gyermek
lelkét. A hosszas szellemi munka által létrejött kimerülés
pedig nemcsak a lélekre, hanem a testre, az izommunkára
is csökkentöleg hat és viszont.
3. A nehezebb tantárgyakat több egymásután követ
kező órán át tanítani nem szabad, hanem könnyebb ter
mészetű foglalkozással váltakozva meg kell szakítani. A
szellemi munkaközben maga a munka emeli a munka
képességet’ és pedig nemcsak a munka folyamára, hanem
az azontúl terjedő időre is.
4. Az óraközi szünetek szórakozása, az elme pihen
tetésére vannak és csak akkor üdvös hatásúak, ha ele
gendő hosszúak, pl. 10—15 percig tartók. A túl hosszú
szünetek azonban a lélek ellustulását ségitik elő.
A szünet után nagyobb sebességgel, könnyűséggel
dolgozunk tovább, mint amilyent a szünet előtt egyáltalán
elérni képesek voltunk.
Mivel a szünetek általában az elme pihéntetésére
vannak, éppen azért akár a több napi vagy heti időre ki
terjedő szünetre ismétléseket vagy uj dolgot tanulás végett
feladni nem szabad.
5. A szellemi munkában kezdettől fogva ellene mű
ködik a gyakorlatnak a kifáradás. Azért a munkaszüneteket
időpontjukra és tartamukra úgy válasszuk meg, hogy azok
a kifáradást enyhítsék, de ne gyengítsék egyszermint a
gyakorléKonyságot. A gyakorlékonyság pedig igen hathatós,
lélekháztartási elv, mely lehetővé teszi a múlt minden
munkájának a jövő érdekében való értékesítését.
6. A szellemi kifáradással együtt a testi munkaképes
ség is csökken. A testi kifáradás pedig a szellemi működést
zavarja nagy mértékben, sőt .erősebben csökkenti, mint
ugyanoly tartamú szellemi munka.
Az értelmi mnnka. végzése közben csökken az akarat
beli munka is, még pedig annál inkább, minél nehezebb a
feladat: azért mindig egyszerű, könnyen átérthető felada
tokat kell adni a tanulóknak s emellett időt engednünk a
gondolkozásra, hogy ebben is bizonyos önállóságra tegye
nek szert a tanulók.
7. Az a figyelem, melyet külső ingerek felfogására,
emlékképeknek elménkbe való idézésére használunk, azonos
természetű azzal az erővel, melyet testi munkát végző
szerveink izmaiban levő feszerök felszabadítására fordítunk,
midőn valamely cselekedetet nem gépiesen, öntudatlanul,
hanem akaratunktól függőleg, szándékosan végzünk.
8. Mivel egy-egy időpontban az agyelemek felhalmozott
erejének csak csekély része használható fel munka alakjá
ban, ennélfogva a huzamos közlő tanalak folytan szenvedöleges állapotba utalt tanítvány elméje csakhamar el-
47
46
-,hh a tanítás alakot gyakran válernyed. Azért legcélszeru
maOánbeszédével.
Xb- közlő, kifejtő, pár e-aga
az ,
9.
ftz értele,nfeileszto széllé
szórakozottsaga-
yamar kifárad,
álmosságában nyilvánul,
bg^ figyehnetlensegeb
'érzeiem és akarat kép
Ennek elűzésére "éneklése vagy pedig a p^° ~
testgyakorlatok igen haW
napok, hetek, hónapok
osztályok tanulói altalaegyesek, hanem az égesz oszW
ál|,,osak es
ban olyan levertek, szorakozotta . tc.mészeUSGn hevesebb
mondhatni rossz felfogásún • ,8
máskülönben egyeberedményt is képesek
’ az időváltozásban kerekor. Ennek oka, legtöbb
Z
p) bjzonyos
sendö. De lehetnek melyebb ok
vjszonyok. Azért az
telek- vagy élettani jelensége
kcU aíkalil9 esetekben mindig az a
...
síinkre álló tudást
_be
hasznáU biz0
Valamely angagna
naal.obb a hatása, ha azt
nyos számú ismébeegyszerre, egyhosszabb időre osztjuk szer,
huzarnban végezzük.
‘illetve ngoman bizonyos
A megismételt műnk - •
a jövőre nezve
Változás marad fenn‘munkakihasználást
. munkamegtakantast, a.az
jelent:
t clöbb teljes egészében atLegcélszerűbb az
9u 5sszctartozó részeket megolvasni.. Azután az érte mdeg a követke.
tanulni, ezt nem isméiéivé .sz
. s folytatjuk veg.g.
Zökre. Ekkor visszamegyünk az
>
a
lék(lllysag
Fődolog a figyelem, a meger.es,
utján való megszokj
n betanulással, toleg
cmiézésnél számba kell venni
a gyors tempót. Az előttünk már ismerős anyag ismételt
betanulását legcélszerűbb gyors tempóban végezni, mert
igy egyrészt rövidebb idő alatt halmozhatjuk az ismétlése
ket, másrészt pedig elkerüljük a figyelem elkálandozását,
mely a már ismert tárgyra nézve a lassú olvasásnál könynyen előáll. Szóval: tanulni is meg kell tanulni!
És még egyet. Mivel a lélek egészsége főképpen
annak tisztaságától függ: azért kiváló figyelemmel kell
lennünk a növendékek lelki tisztaságára. A bűn mocsokja
ugyanis elhomályosítja a lélek értelmét, megbénítja az ér
zelmét és a rosszra hajlandóbbá -teszi az akaratot, azaz
lerombolja benne az Isten képmását, a Szentlélek templo
mát, s igy képtelenné teszi az Istenség által megengedett
és kiszabott tökéletesség elérésére és rendeltetésének be
töltésére, hanem ehelyett magát, sőt még porhüvelyét is a
pokoli kárhozat örök veszedelmébe dönti.
(Folyt, köv.) ,
HIVATALOS RÉSZ.
5379. szám.
Valaasaayi négaktató-iatézeti igazgató, illetve vezete
tte arnak a „Gyermsk Mír“ ajánlása tárgyában.
Az állatvédelem eszméjének terjesztése, az állatok
iránti szeretet keletkeztetése, ápolása és igy az al átok
védelmére, gondozására irányítása a fejlődő nemzedekne
a tanitói nevelői munka állandó tárgyát kepezi. Az állatok
iránti szeretettel jár az emberszeretet magasztos érzésé: is.
Azért az Á. V. E. az általános nemes emberi erzulet kiala
kítására és igy a tanitói munka támogatására is sokat tesz.
Szinte parancsoló kötelessége az iskolának az allatvedelem
eszméiének terjedését elősegíteni..
Az 0 Á E mint az előző években, most is kiadta
eszméit terjesztő Gyermek Naptárát, melyben nemcsak a
gyermeki szivet és lelket jóra vezető es gyonyorkodteto
olvasmányok vannak az állatok szeretetet, vede met szol
gáló tartalommal, melynek megírásával több kitűnő iro
szeretettel fáradozott, hanem azért is megérdemli a tér-
48
49
jesztést, mert minden naptár 10 f. árából 1 fill. az Eötvös. alapra, a tanítóság özvegyeinek, árváinak a perselyébe jut.
A naptár külső kiállítása tetszetős s ára csekély.
A Gyermek Naptár ily nemes célok szolgálatában
állván, azok terjesztését tankerületem tanítósága figyelmébe
melegem ajánlom s kérem hassanak oda, hogy azt mentői
több gyermek megszerezze. Alegrendelés az Országos
Állatvédő Egyesület címére utalványon eszköziendő. Buda
pest, IX. Ernő-utca 11—13.
Szolnok, 1914. október 20-án.
Kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
5667. szám.
Pályázhatnak a vármegyei tanítótestületnek rendes
tagjai, akiknek fin- vagy leánygyermeke felső iskolában
folytatja tanulmányait.
. Vagyontalansági és az utolsó évfolyam taneredményét
feltüntető bizonyítvánnyal felszerelt kérvények folyó évi
december 1-ig a vármegyei tanítótestület elnökségéhez
Szolnokra küldendők.
Szolnok, 1914. november hé) 2.
Oreskó Dezső,
Brózsik Pál,
vm. tanitótest. főjegyző.
vm. tanitótest. elnök.
Körlevél.
Vegyes közlemények.
Jász-Nagykim-Szohiok vármegye valamennyi állami
iskolai gondnokságának, állami iskola igazgató és vezető
tanítójának a helyi költségvetés végeredményét feltüntető
X. számú kimutatás beterjes.rése tárgyában.
Kinevezés. Baja Mihály tarkövei ref. lelkész az ottani
áll. elemi iskolák gondnokságának elnökévé kineveztetett.
Hivatkozva az 1915. évi október hó 28-áu kelt 6520.
szám alatt kiadott körlevelemre, felhívom a lekinletes
Címet az 1914-15. tanévi költségvetésnek mielőbbi, de leg
később folyó évi november hó 20-ig hivatalomhoz beterjesztésérc.
Hangsúlyozom, hogy a szabályszerűen felszerelt, okmányoll és indokolt 3 példányban beterjesztendő költség
vetés a nmlt tanévinél; szemelött tartása melléit akként
állítandó össze, hogy eltérés ne legyen, sőt a mai nehéz
hadügyi állapotra való tekintettel a költségvetés kiadási
tételei lehetőség szerint leszállitandók,
Szolnok, 1914. november 2.
Kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
kir. s. taiifelügyWő.
121 — 1914. szám.
Pályázati hirdetés
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanítótestület az
Eötvös K. Lajos alapítvány 1914. évi kamatára (kb. 40 k.)
pályázatot hirdet.
Választás. A karcagi róni; kath. iskolaszék Perényi
Máriát rendes tanítónővé választotta.
Szabadság engedélyeztetett Csekey Margit tiszaföldvári, Szentimrey Mártha cibakházai, Korda Júlia mező
túri és Inczéné Ősz Anna áll. tanítónők, Schefferné Féhérváry Gizella jászladányi közs. óvónő részére.
Állásáról lemondott Lövey Lajos pusztamonostori
róm. kath. tanitó.
Nyugdíjintézetbe való felvétel. A vall, és közokt.
minisztérium elrendelte Gombkötő Magda jászárokszállási
és Kis Anna szolnok-szandai áll. tanítónőknek az orsz.
tanítói nyugdíjintézetbe való felvételét.
Családi pótlék folyósítás. Erdélyi János tiszaföldvári állami. tanitó részére 200 kor. családi pótlékot
folyósított a vallás és közokt. minisztérium.
Polónyi Jolán óvónő képezdei magántanulónak a
kir. tanfelügyelő ur megengedte a szolnoki egyik óvoda
látogatását a gyak. foglalkozás megfigyelése céljából.
Helyettesítések. Almássy Mária a jászberényi áll.,
Panka Margit a pnsztafelsővarsányi uradalmi, Szűcs István
a turkeve-turpásztói állami, Kindlovits Margit a turkevefehértói áll., Massáth.Margit a szelevéuyi áll. elemi nép
iskolának helyettes tanitói (női) minőségben van alkalmazva.
50
Iskola bezárás. Az alispán ur beszüntette a tanítást
Tiszaroff községben vörheny, Tiszasüly községben kolerában
történt megbetegedés miatt.
Katonai szolgálat teljesítése alól való felmen
tését kérte egyes hadba vonult kartársainknak az iskola
fentartó arra való hivatkozással, bogii távolletuk alatt az
iskolai munka teljesen szünetel. Ezen keresek azonb •
nem teljesittettek.
Mihály Ignácné, ö’zv. tanitóné részére 20 kor. állam
segélyt engedélyezett a vallás és közokt. minisztérium, ki a
kérvényében jelzett lakóhelyén, Törökszentmiklóson nem
volt feltalálható. Ha a kartársak közül valaki tud tartóz
kodásáról, szíveskedjék érlesiteni a kir. tanfelügyelőséget.
A polgári iskolai tanulók tandijelengedésénel
a hadba vonultak gyermekei előnyben részesitendők a v.
és közokt. minisztérium rendeleté szerint.
Államsegély engedélyezés. A vallás és közokt.
minisztérium a dévaványai községi állandó menedékház
fenntartására évi 200 kor. államsegélyt engedélyezett.
Iskolajelleg változás. Jászapátiban a f. tanévben
maqán polgári leányiskola nyílt meg. A Jászapáti Noegylet
most ezen iskkola fenntartását 'magára vallalta s igazgató
jává Weic Jozefa s tanítónőjévé SIczák Erzsébet oki.
polgári iskolai ianitónöket választotta meg.
Díjtalan helyettesítések. A kartársi szeretet és
erős hazafias érzés bizonysága az, hogy a harctéren küzdő
kartársainkat az iparos tanonciskolában díjtalanul, ónként
és készségeiéi helyettesíti a tanonciskolái tanítótestület.
Tanitók a polgárőrségben. A rend és közbizton
ság fentartására az erre önként vállalkozó férfiakból
Szolnokon polgárőrség alakult, melybe a tanitók és tanárok
majdnem kivétel nélkül beléptek.
VII. évfolyam,
Szolnok, 1914. november 25,
4. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelugyelőség és
a vármegyei tanítótestület
______ HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
. Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő : Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György Nagy Károly, Tóth József.
A magyar hadikölcsön.
i íi büszkeség töltheti el lelkünket a készség a
lelkesedés láttára, mellyel hazánk minden rendű
Polgára siet átadni a nemzetnek nélkülözhető
tőkéjét.
Ez is bizonyítja, hogy fiaink harci vitézsége
nem az ősemberj nyers erő és bátorságnak ön
tudatlan megnyilatkozása, de öntudatos hazaszeretetbo1 fakad. Ez a magasztos érzés közös az
^hon maradottakkal. Ez nyilvánul újabban a
hadikolcson jegyzésében.
Láthatják ebből is ellenségeink, hogu igaz
ságunk érzetében küzdeni akarunk a teljes
győzelemig. S ha a fegyvert katonáink kezéből
kiütni nem tudják: a szükség sem fogja -letetetni
velük, mert az egész nemzet áll hátuk mögött.
ö ha elfelejtették, hogy ellenségeinknek mindig
hatara irtuk: «Ne bántsd a magyart!» most
örökre emlékezetükbe akarjuk vésni.
52
A tanitói kar önérzettel láthatja a nagy
napokban békés munkájának s a népre való be
folyásának sikerét.
Több oldalról értesültünk,, hogy sok helyen
a nemzeti kölcsön ismertetői, a buzdítok, példa
adók: a tanítók.
Vármegyénk tanítósága is lelkesedéssel ka
rolta fel a kölcsön ügyét, melyre vm. egyesüle
tünk elnöke a következő felhívásban kérte a
tanitói kart:
Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Tanítótestülettől, Szolnok.
127—1914. szám.
Felhívás
7
iáimig mm tanítóik
Kartársak! Testvérek!
A magyar dicsőség újból fényesen ragyog! Dicső
példái vannak az összes harctereken. Minden nemzet,
harcban áll velünk, vagy nem, csodálattal szemléli azt a
bátorságot, amellyel a magyar katonák küzdenek. Nemes
hevület dobogtathatja szivünket, mert ebben a mi emberöltőnyi idegsorvasztó munkánknak gyümölcse érett meg.
Mi tanítottuk ezt a nemzedéket hazaszeretetre, bátorságra,
halálmegvetésre, mi oltottuk szivébe a mai katonának azt
a ma oly messze tündöklő nemes érzést: «A haza minde
nekelőtt!^ Őszinte öröm tölthet el minden tanitó szivet,
hogy tanításunk dúsan termő talajra talált. De nemes
büszkeség is töltheti el keblünket, mert a hazáért dicső
séggel küzdő katonák között ott vannak a mi Testvéreink
is. Akik eddig elméletileg tanították a hazaszeretet nemes
példáit, ma ők a példaképek, a magyar vitézség ragyogó
példái, akik imádott hazánkért áldozzák élctökct és verőket
s nemzetükért, érettünk szenvednek és dicső halált halnak.
Kartársak! Testvérek!
55
Ezek a csatatéren teljesítik kötelességeiket. De nekünk
itthon vannak kötelességeink. Elsősorban kötelességünk az
itthon maradottak gyámolitása, tanácsokkal ellátása, a
hadba vonultak levelezésének lebonyolítása? Ezt' — dérti
kétlem — minden tanitó megteszi. Kötelességünk' a hadbávonultak itthon maradt árváit gondozni. Ezt is mégteSszük.
Kötelességünk az itthon maradottakat polgárőrökként"védelmézni. Azok vagyunk. Kötelességünk a községünkben
megsebesült és hősi halált halt férfiakat a nemes - haza
szeretet példáiként tanítványaink elé állítani. És tudom,
bármily nehéz kötelességeket rójjon ránk ez a. világháború,
mindannyian nemes hevülettel teljesítjük azt.
Kartársak! Testvérek!
?
Most a haza fordul az ő gyermekeihez. A négy
hónap óta dúló dicsőséges háború rengeteg nemzeti
vagyonúnkat emésztette fel, üres'az állampénztár. És ki
tudja, mikor lesz a háborúnak vége. Már pedig a háború
hoz nemcsak bátorság, haláltmegvető vitézség, hanem pénz
is, főként pénz kell. Ezt kér most tőlünk a Haza! Ne
zárkózzunk el a kérés elől. Igaz, szegények vagyunk. De
szegénységünk dacára kötelességeink vannak itt. Menjünk
az általánosan ismert jómódú gazdálkodóhoz, iparoshoz,
mondjuk el neki a hadikölcsön felette szükséges, de
egyszersmint hasznot hajtó voltát s .nem hiszem, hogy a;
tanitó rábeszélő, felvilágitó szava kárba veszne. Ha szegény
emberek tizen-huszan vesznek egy-egy kötvényt; iskolai
vagy más célra alapítványul lehet tenni. A szövetkezetek,,
•amelyeknek Ti lelkei vagytok, jegyezzetek minéltöbbkötvényt, hiszen ennél biztosabb értékpapír ma . nincsen.
Hívjátok össze a népet, buzdítsátok, agitáljatok, mert hiszen
a nemzeti kölcsön előreremtésében nagy feladat.hárul a
tanítóság vállaira. Ne nézzéték, hogy rövid az idő, gyűjtse
nek minél több aláírást s a bejelentést mi szívesen közve
títjük. Lehet az aláírást táviratilag is bejelenteni. Ha sze
gények vagyunk is, mi is jegyezhetünk a lapokban ismer
tetett módozatok szerint 100-100 koronás ''líqt vényt,,
különösen az állami tanítók, kik előleget kapnak a köt
vényre, kamat nélküli kölcsönt, amelyet 12 hó alatt kell
visszafizetni. Mondjunk le valamely eddigi napi élvezetünk-''
54
ről s a sok kicsiből össze fog gyűlni a nagy, amit a
nemzet oltárára áldozhatunk.
A magyar tanítóságról jóleső érzéssel lehet meg
állapítani, hogy a háború által reá rótt nehéz munkából
hivatás és hazaszeretetétől vezérelve, eddig is megtette
kötelességét. Ez is kötelességünk.
Kartársak! Testvérek!
A hazaszeretet szent nevében meleg szívvel kérünk
Titeket: Teljesítsétek kötelességeteket!
Szolnok, 1914. november hó 15-én.
Oreskó Dezső,
Brózsik Pál,
vm. tantest, főjegyző.
vm. tantest, elnök.
Á taoiíás imtarte ^szséntaiii Röveíelwényei.
Pályanyertes dolgozat.
Irta:
Paál István, jászárokszáhási tanitó.
2. A tanulónak testi szervezetére való hatásában.
A tanításnál nagy figyelemmel kell lenni a tanulók
szem egészségére. Álért kétségtelen, hogy a szemek eről
tető munkája, főleg közel nézve, rossz világításnál, létre
hozhatja vagy haladásában elősegilheti korunk legelter
jedtebb szembaját: a rövidlátást. Sajnos, a rövidlátás
iskoláinkban napról-napra fokozódik. Hiteles számadatokkal
igazolják, hogy a rövidlátók aránya a tanulók számához a
következők;
falusi iskolákban
.
.
.
városi elemi iskolákban
.
.
570
felsőbb leányiskolákban
.
.
770
reáliskolákban
.
.
.
19'7°
gimnázium alsó osztályaiban 13—15%*
felső
40 -60% 26 2°0
A rövidlátás ellen
nevezetesen:
sok irányban
kell intézkednünk,
1. A kifogástalan világítás mellett figyelemmel kell
lennünk a munkabeosztásra.
2. A tanuló ne legyen kényszerítve a közeinézésre,
olvasás és írásra vagy másr hasonlóra. Öe ha Már mégis
végzi ezeket, akkor a szem és a tárgy között legyen meg
legalább a 30—35 centiméter távolság. Azután csak jó
nyomású könyveket használjon a tanuló és csak jó papí
ron, egészen fekete tentával írjon.
Különös gondot érdemel a könyvnyomtatás. A papíros
sohase legyen vakító fehér, s a túlsó oldal betűi ne Ját
szódjanak át. A betűk egyszerű, éles metszésű, kettő
nagyságú és távolságú latin betűk legyenek. A cifrázott
nyomott vagy irott betűk feltétlenül kerülendők.
Nagyfontosságu az egészségtan szempontjából a betűk
nagysága, a sorok távolság és hosszúsága is. Az apró
betűk, a sűrű és hosszú sorok kerülendők.
Ugyanilyen szabályok tartandók szemelótt az írással
is. írassunk jó nagy betűkkel, kellő sortávolsággal és elég;
vastagon fogó tollal. A gyermekek igen szeretik a vékony:
fogásu tollakat, de ne engedjük azokat használni, valamint
az irónnal és palavesszővel való írást sem. A színes
tentávalés irónnal való írást pedig teljesen száműzzük,
amennyiben nagyon rontják a látást. A dűlt irás helyett
használjuk az áhóirást, mert ennél a gyermek nem hajol
az irás fölé, nem ül ferdén, nem nyomja a mellét és nem
görbíti a derekát. Iskolákban ez az írásmód a legcélszerűbb.
3. Az írásnál, olvasásnál, rajzolásnál és kézimunkánál
folyton ügyeljünk a helyes testtartásra.
4. A tanításra figyeléskor is követeljük meg a gyer
mekektől az egyenes ülést. A kezek ilyenkor ölbe, a4
padra vagy pedig hátratéve legyenek, de sohasem a
mellen, karban, mert ez veszélyes, amennyiben nyomást
gyakorolnak a még zsenge, fejlődő mellre és tüdőre, s
igy a légzést is akadályozzák. A lábak pedig egymás
mellett, egész talpukkal a padlón vagy a zsámolyon
pihenjenek.
*
Az elemi iskolákban az egészségtant, mint külön tan
tárgyat, nálunk nem tanítják sehol. Ily módon való tanítása
felesleges is. Hisz nincs tantárgy s annak egyetlen pontja,
amelynek tanítási módszerébe a száz és ezerféle beteg
56
57
séget előidéző okokat és az azok elkerülésére szolgáló
eszközöl et, utbajgazi ásókat ez ügyes, képzett, hnaását
szerető és buzgó tanitó alkalmas helyeken be nem illeszt
hetné. Hanem az kívánatos dolog volna mégis, hogy vala
melyik jelesebb iskolaorvos ez iskola egészségügyére
vonatkozó kézikönyvet megírná-a. tanítóság részére. De ez
még most teJjesen hiányzik. Az iskola egészségügyére
vonatkor utasítások
amint ezt a jelen értekezésem
elején is említettem
még a legújabb miniszteri tantervből is hiányzanak. Pedig ezek feltétlenül szükségesek
volnának, különösen a kezdő tanítók tájékoztatására. Addig A
is tehát, míg ily kézikönyvek és utasítások megszületnek,
szolgáljanak eszközökül a következő eljárások:
1. A tanitás tisztaságszemlével kezdődjék mindig. A
tanitó utasítsa a növendékeit, hogy reggeli felébredéskor
keljenek fel azonnal, s hogy kezüket, arcukat, nyakukat és
mellüket friss vízzel és szappannal .mossák meg jól. Fogai
kat tisztítsak, hajukat fésüljék meg. Az iskolában tiszta
ruhában és tiszta lábbelivel jelenjenek meg. A tanitó vizs
gálja még néha-néha a gyermekek alsó ruháit is, azaz
fehérneműit is. Ha esetleg tisztátalan Ságot észlel, szeretette]
figyelmeztesse arra a gyermeket és müveit emberhez méltó
tapintatossággal üzenje meg a szülőknek vagyis kímélete
se.] hívja iel figyelmüket a tisztaságra.
körmök tisztán és rendbentartását köve
teim kell mindenkor. Figyelmeztetni kell a tanulókat hogy
eves előtt mossák meg kezeiket mindig, evés után pedig
öblítsék ki szájukat tiszta vízzel.
3. A köpkodés eltiltandó, nemcsak azért, mert ízlés
telen, hanem azért is, mert egészségtelen, amennyiben az
emésztéshez feltétlenül szükséges értékes nedv pazaroltatik, azonkívül a köpet felszáradása után felszálló részecs
kékkel, a belélegzés utján, különféle betegségek csirái '
jutnak a testbe. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor a köpetcseszebe vagy pedig a zsebkendőbe köpjenek. Az orrot is
csak a 'zsebkendőbe törüljék mindig.
4, Az iskolába vagy
gondosan Je kell tisztítani.
lakásba lépés előtt, a lábbeliket
5. A szemetelést megtűrni nem szabad. A papír
darabok, ételmaradékok, gyümölcshéjak és magvak stb.
szétszóródásától óvakodni kell.
.
6. Ha kívülről jönnek, a felső ruhákat az előszobá
ban vagy folyosón vessék le és helyezzék el és csak
kimenetelkor vegyék fel ismét a növendékek.
7. A szájat mindig, de különösen szélben és hidegben
csukva tartsák a gyermekek.
8. A szabadidők mindig az udvaron, a kertben vagy
legalább folyosón töltsék a gyermekek, mely idő alatt a
termet szellőztetni keli mindig.
9. ülésben, járásban a testet folyton egyenesen tart
sák. Az irás, olvasás, rajzolás és kézimunkánál, sőt még a
figyelésnél is, sohasem görnyedve, hanem a felső testet
egyenesen tartsák a gyermekek.
»10. Félhomályban vagy alkonyaikor az irás, olvasás,
rajzolás és kézimunkázás feltétlenül kerülendő. ,
11. Vigyázni kell, hogy vakító fényesség ne érje a
szemet, s hogy munkaközben a nap ne süssön a munkára
és hogy a test árnyékot ne vessen rá.
12. Meg kell kívánni, hogy a gyermekek egész biza
lommal jelentsék, ha 1 elyükről nem látják jól a táblára
írottakat vagy nem hallják jól a tanítást; ha hidegcs vagy
túlságos meleget, léghuzamot éreznek; ha valami bajuk
van, rosszul érzik magukat vagy pedig ha szomszédjuknak
esik baja; végre ha otthon beteg valaki vagy ragadós
betegség van a háznál.
Ezen kívánalmaknál és útbaigazításoknál az okokat
és a célt mindenkor meg kell magyarázni természesen.
*
Csak abból a gyermekből, válik egészséges, életrevaló,
erős, hasznavehető munkás ember, aki kerüli mindazt, ami
az egészségnek árt. Különösen kerülni kell a szeszes
italokat és a dohányzást, mert ezek testet és lelket egyaránt
tönkretesznek. Csak a józanság .és tiszta erkölcsösség teszi
boldoggá az életet. Csak az épelméjű és munkabíró
emberek tehetik boldoggá önmagukat, családjukat és a hazát.
Ép testben ép lélek — tartja a közmondás. Az isko-
58
59
Iának lehat mindenekelőtt a tanulók testének épséqben
tartására kel! törekednie.
Tanítsuk meg a gyermekeket játszani, futni, mászni,
ugorni, küzdeni. Evégból, ha más tér nincs, ki kell vinni
őket a szabadba, legalább ősszel és tavasszal, télben pedig
hógolyózni, szánkázni vagy jégen csúszkálni. Mindezen
gyakorlatokat azonban csak mértékletesen, a józan ész
határain belül és kellő .felügyelet mellett eszközöljük,
nehogy magukban vagy pedig egymásban kárt tegyenek.
Ahol a viszonyok megengedik, ott testgyakorló térről,
sőt tornateremről is kell gondoskodni. De itt is fő a Vigyá
zat. Vigyázatlanság miatt már számtalan gyermek vált
nyomorékká. Nem szabad a testgyakorlatot sem a szer
telenségig űzni. Nálunk éppen a testgyakorlatok körül
forog fenn a legnagyobb szélsőség, mondhatni fonákság,
mert a legtöbb helyen éppen semmi gondot sem fordítanak
reá, ahol pedig gondolnak reá, ott meg aqyoncsinálják.
Azért legjobb a középút!
A. testgyakorlatok összekapcsolhatók az érzelemkép
zéssel is, melynek hathatós eszközei az énekek és dalok
A magyar ugy is mindjárt elcsügged, s boldogtalannak
érzi magát a legkisebb bajokkal szemben is. Példát kell
vennünk a japánoktól, kik mindig vígak és jókedvüek
Törekedni kell tehát, hogy a gyermekek túl bírják tenni
magukat minden bajon.\ Ezáltal az élet édesebbé és
hosszabbá tehető.
Iparkodjunk egészségtani eljárásunkat ugy alkalmazni
és irányítani, hogy azokat a gyermekek nocsak az iskolá
ban, hanem odahaza, a környezetükben, sőt még felnőtt
körútiban is érvényesítsék.
Értessük meg a növendékekkel és véssük mélyen a
lelkűkbe azt, hogy mindennemű betegségben csak szakértő
egyénhez: orvoshoz forduljanak tanácsért és hogy a
kuruzslóktól különösen óvakodjanak.
3. Iskolai betegségek.
Némely betegségek az iskolai élet folyamán fejlődnek
melyek kevesebb joggal az iskolára, illetve a tanulásra
vezethetők vissza. Ezek az úgynevezett iskolai betegségek
közül felemlitendök:
1. Az általános táplálkozási zavarók. Különösen az
iskolábajárás kezdetén a szokatlan huzamos ülés, a tan
terem rossz levegője, s a szellemi munka következtében a
gyermek veszt élénkségéből és könnyen fárad. Étvágya
csökken és emésztése zavart. De rendszerint a gyermek
megszokja az iskolai életet és egészsége csakhamar
visszatér.
2. Vérkeringési zavarok. A tartós iskolai foglalkozás,
célszerűtlen ülőhelyzetben, lehajtott fővel, összeszorult
mellkassal fejfájást és orrvérzést okózhat. Fejfájást okozhat
még a tanterem túlzsúfoltsága, a romlott levegő stb.
3. A gerincoszlop elgörbülése. A gyermeknek a rossz
szerkezetű iskolapadokban való irásközbeni helytelen
ülésétől származik. A gerinc felső részének domborúsága
jobbra, az alsó része balra néz. A jobb lapocka nagyon
kiáll és a jobb bordák nagyon domboruak és egymástól
eltérők. A bal bordák hátul laposak. A bal mellkas nagyon
domború, s a szegycsont hátratodódott. Az egész termet
alacsony. Ezt ámbár nem pusztán az iskola káros be
folyásai, hanem örökölt beteges hajlam, rossz életmód
idézik vagy segítik elő. Lányoknál gyakoribb, mint fiuknál.
4. A közellátás. Az iskolázás a látásra határozottan
káros hatású. Különösen ha a gyermek rossz világítás
mellett rossz szerkezetű padokban, célszerűtlen íróeszkö
zökkel ír vagy rajzol és apró, rossz nyomású könyveket
olvas. Nagyszámú alapos vizsgálatok mutatják, hogy ugyan
azon iskolában osztályról-osztalyja, mindegyre több a
közellátó. A közellátók száma a városi iskolákban nagyobb,
mint a falusiakban, s hogy a közellátás foka osztályrólosztályra, évről-évre emelkedik.
5. Elmezavarok. Hogy az iskolázás elmezavarok
fejődésére ad okot, az nem bizonyos, sőt csak nem is
valószínű. Az elmezavarok okát többnyire az örökölt
hajlamban vagy pedig más körülményekben — szeszivás,
dohányzás, némabün — lehet megtalálni. Az azonban bizo
nyos, hogy némely tanulóval a szellemi túlterhelés kise|)bnagyobb fokú idegességre ad alkalmat.
58
59
Iának léhát mindenekelőtt a tanulók testének épséqben
tartására kell törekednie.
Tanítsuk meg a gyermekeket játszani, futni, mászni,
ugorni, küzdeni. Evégből, ha más tér nincs, ki kell vinni
őket a szabadba, legalább ősszel és tavasszal, télben pedig
hógolyózni, szánkázni vagy jégen csúszkálni. Mindezen
gyakorlatokat azonban csak mértékletesen, a józan ész
határain belül és kellő felügyelet mellett eszközöljük,
nehogy magukban vagy pedig egymásban kárt tegyenek.
Ahol a viszonyok megengedik, oít testgyakorló térről,
sőt tornateremről is keil gondoskodni. De itt is fő a vigyá
zat. Vigyázatlanság miatt már számtalan gyermek vált
nyomorékká. Nem szabad a testgyakorlatot sem a szer
telenségig űzni. Nálunk éppen a testgyakorlatok körül
forog fenn a legnagyobb szélsőség, mondhatni fonákság,
mert a legtöbb helyen éppen semmi gondot sem forditanak
reá, ahol pedig gondolnak reá, ott meg agyoncsinálják.
Azért legjobb a középút!
A testgyakorlatok összekapcsolhatók az érzelemkép
zéssel is, melynek hathatós eszközei az énekek és dalok.
A magyar úgy is mindjárt elcsügged, s boldogtalannak
érzi magát a legkisebb bajokkal szemben is. Példát kell
vennünk a japánoktól, kik mindig vigak és jókedvüek.
Törekedni kell tehát, hogy a gyermekek túl bírják tenni
magukat minden bajon. Ezáltal az élet édesebbé és
hosszabbá tehető.
Iparkodjunk egészségtani eljárásunkat' úgy alkalmazni
és irányítani, hogy azokat a gyermekek necsak az iskolá
ban, hanem odahaza, a környezetükben, sőt még felnőtt
korúidban is érvényesítsék.
Értessük meg a növendékekkel és véssük mélyen a
lelkűkbe azt, hogy mindennemű betegségben csak szakértő
egyénhez: orvoshoz forduljanak tanácsért és hogy a
kuruzslóktól különösen óvakodjanak.
3. Iskolai betegségek.
Némely betegségek az iskolai élet folyamán fejlődnek
melyek kevesebb joggal az iskolára, illetve a tanulásra
vezethetők vissza. Ezek az úgynevezett iskolai betegségek
közül felemlitendők;
1. Az általános táplálkozási zavarok. Különösen az
iskolábajárás kezdetén a szokatlan huzamos ülés, a tan
terem rossz levegője, s a szellemi munka következtében a
gyermek veszt élénkségéből és könnyen fárad. Étvágya
csökken és emésztése zavart. De rendszerint a gyermek
megszokja az iskolai életet és egészsége csakhamar
visszatér.
2. Vérkeringési zavarok. A tartós iskolai foglalkozás,
célszerűtlen ülöhelyzetben, lehajtott fővel, összeszorult
mellkassal fejfájást és orrvérzést okozhat. Fejfájást okozhat
még a tanterem túlzsúfoltsága, a romlott levegő stb.
3. A gerincoszlop elgörbülése. A gyermeknek a rossz
szerkezetű iskolapadokban való irásközbeni helytelen
ülésétől származik. A gerinc felső részének domborúsága
jobbra, az alsó része balra néz. A jobb lapocka nagyon
kiáll és a jobb bordák nagyon domboruak és egymástól
eltérők. A bal bordák hátul laposak. A bal mellkas nagyon
domború, s a szegycsont hátratedódott. Az egész termet
alacsony. Ezt ámbár nem pusztán az iskola káros be
folyásai, hanem örökölt beteges hajlam, rossz életmód
idézik vagy segítik elő. Lányoknál gyakoribb, mint fiuknál.
4. A közellátás. Az iskolázás a látásra határozottan
káros hatású. Különösen ha a gyermek rossz világítás
mellett rossz szerkezetű padokban, célszerűtlen íróeszkö
zökkel ir vagy rajzol és apró, rossz nyomású könyveket
olvas. Nagyszámú alapos vizsgálatok mutatják, hogy ugyan
azon iskolában osztályról-osztályra, mindegyre több a
közeílátó. A közellátók száma a városi iskolákban nagyobb,
mint a falusiakban, s hogy a közellátás foka osztályrólosztályra, évről-évre emelkedik.
5. Elmezavarok. Hogy. az iskolázás elmezavarok
fejődésére ad okot, az nem bizonyos, sőt csak nem is
valószínű. Az elmezevarok okát többnyire az örökölt
hajlamban vagy pedig más körülményekben — szeszivás,
dohányzás, némabün — lehet megtalálni. Az azonban bizo
nyos, hogy némely tanulóval a szellemi túlterhelés kisebbnagyobb fokú idegességre ad alkalmat.
60
61
II. Külső kellékek.
Az iskolaépület és berendezése.
A tömeges tanítás és nevelés az iskolában történik.
Az iskolai munkának pedig nagyrésze az irás és olvasás,
esetleg rajz és kézimunka, tehát csupa ülő, sok világossá
got kívánó, szemfárasztó és figyelmet lekötő foglalkozás.
Azért a világosságnak oly nagynak kell lenni, hogy még
ily munkát is a legkevésbé erőltessék meg a szemet; a
padoknak, hogy az ülés, tartás se legyen hátránnyal a test
növekedésére; a szellőzésnek, hogy a levegő a tanterem
ben állandóan friss maradjon és a munkarendnek, hogy ez
a gyermek testi szervezetét és elméjét ne erőltesse meg.
Az iskolaépületre nézve az egészségtan a következő
képpen rendelkezik:
1. Az iskolaépületnek [ehetőleg emelkedettebb helyen
épültnek és száraznak, a fűtésnek .és a vele kapcsolatos
szellőzésnek kifogástalannak kell lenni. A tantermet tanítás
előtt és után állandóan, sőt még óraközben is szellőztetni
kell.
2. A tanterem ne legyen hosszabb 10, szélesebb 7
és magasabb 4—4l/2 méternél, mert különben nem lehet
jól látni a táblát, hallani a tanítást, kérdést és felelést és
nem lehet ellenőrizni a figyelmet sem.
3. Egy tanteremben ne legyen több 60 — 70 tanulónál,
hogy minden tanulóra essék legalább 1—l1., négyzetméter,
illetve 4—6 köbméter levegő. — természetesen rendes
szellőztetéssel.
4. A padoknál legfontosabb, hogy azok megfeleljenek
a tanulók természetének. E fölött folyton vitatkoznak a
szakemberek, de még mindig nem sikerült cldönteniök,
hogy melyik a legkényelmesebb és mégis egyenes test
tartásra kényszerítő padok. Jelenleg legjobbnak bizonyultak
a Feiwel-féle és az ehhez hasonló rendszerű, 2—4 üléses,
a gyermekek nagyságához mérten készített padok.
5. A világosság tekintetéből az iskola szabadon
álljon. Magas és széles ablakait szemben levő ház, kerítés
vagy fa koronája ne árnyékolja be. A világosság balról s
kissé hátulról-fölülröl essék. Az ablakok délnek vagy
nyugatnak ;nyíljanak. A mesterséges világítást lehetőleg
kerülni kell. De ha elkerülhetetlen, akkor megfelelő, leg
alább 10 gyertyafényéi, teljes világítást kell juttatni minden
egyes tanuló asztalára.
6. A gyakori seprés igen kívánatos. De utána a port
gondosan lé kell törülni a falakról és bútorokról. Legjobb
a padlót e célra készített olajjal bevonni és pedig mennél
gyakrabban, a seprést pedig mindig olajos fürészporral
eszközölni. Minden esetben szükséges még a padlót
mennél gyakrabban felmosni.
7. A tanteremben, folyosókon alkalmas helyekre ele
gendő számú köpetcsészéket kell alkalmazni. Legjobbak a
zománcozott csészék. Ezeket állandóan tisztán kell tartani,
s naponkint friss vizzel megtölteni. Követelni kell szigorúan,
hogy a köpések mindig a csészébe irányitassanak.
8. A felső ruhák, kalapok, ;kendők mindig az elő
szobában vagy a folyosón hagyandók, mert ezek, különösen
esős vagy téli időben, rendesen nedvesek, s igy a test
melegétől vagy a tanterem fülledtségétől származó bűzük
kel még inkább rontják az amúgy is >eléggé romlott iskolai
levegőt.
9. A tisztaságra kiváló gondot fordítanék minden
irányban, mert éppen az iskola tisztátalanságai idézik elő
legnagyobb részben a tüdővészt és a gyermekhalandóságot.
10. Az illemhelyek gondosan és elégendő számban
készíttessenek. Ezek folyton tisztántartandók s hetenkint
legalább kétszer mésztejjel bőven leöntendök. Az illem
helyekre menésnél — a megbízhatóbb növendékek közül
vigyázókat kell állítani, akik a rendre és tisztaságra
felügyelnek, s az esetleges rendetlenségről őszintén és
híven beszámolnak. Vigyázni kell, hogy az illemhelyekről
vagy máshonnan a gyermekek be ne vigyék lábukon a
szennyet, a fertőző anyagot, azért a tanterembe lépés
előtt a lábak, illetve lábbelik gondosan letisztitandók, s
evégből az ajtókon kívül vagy a bejáratnál, a sártisztiió
mellett még erős, keieszerü lábtörlők is legyenek
•*
Befejezésül még előhozom, hogy az elemi népiskolai
nevelés és tanítás munkája leginkább csak az alsóbb nép-
63
62
osztály erkölcsi, érlelmi és szellemi képzésére, s emellett
testi és lelki egészségének fejlesztésére és fenntartására
terjed ki. De éppen az alsóbb néposztály testi és lelki
egészségügye nagyon fontos jelenség, miért is annak
érdekében, még a legnagyobb anyagi áldozatok árán is,
teljes erőnkből törekednünk kell. Nemcsak azért, mert az
alsó néposztály adja az országot felvirágoztató nehéz
munkát, a haderőt stb., hanem azért is, mert ez képezi a
polgárság zömét, s a magasabb rendeltetésre hivatott
nemzetfenntartó népet tulajdonképpen.
/A történelemből tudjuk, hogy a nemzetnek uralkodó,
jólétnek örvendő felső rétegei lassankint elfajulnak, ki
halnak s helyökbe uj, egészségesebb és erősebb elemek
lépnek, melyek az alsó néposztályból emelkednek fel. De
ha az alsó néposztály testi és lelki nevelését, munkabíró
és szaporodásra képesítő egészségét meddőn hagyjuk,
velők nem törődünk, a testére és lelkére való káros be
hatásoktól megg nem óvjuk, akkor honnan és kikből
válnak majd az uj vezető felső rétegek? — Akkor az
őket már túlérett felsőbb rétegekkel együtt ezek is elcsenevészednek, kihalnak, s igy elvész a nemzet, amitől
pedig Isten óvja és őrizze meg édes hazánkat!
(Vége.j
HIVATALOS RÉSZ.
5728. szám.
Valamennyi állami elemi népiskola Gondnokságának
és községi elemi oépiskeiai iskolaszéknek 3 jéilerőtörvény UtasiLs i. rész 40. §-a 6-0 pontjának véprekajtása íárgyáiian.
Fenti tárgyban a múlt évi november 20-án 7140-914.
szám alatt közzétett intézkedésemet tudomásvétel és megteielo további eljárás végett a következőkben újítom meg:
A vallás és közoktatásügyi miniszter ur Ónaqyméltósaga tolyó évi 1024—913. sz. alatt kiadott körrendeletével
közölt s itt alább közölt kimutatásmintát pontos kitöltés és
a községi elöljárósághoz minden év december 31-ig
beterjesztes végett azzal adom ki, hogy a hivatkozott §.
1 evonatkozó s újabban cs. és kir. hadügyminiszterileq
módosított s itt alább közölt 7. 8. pont szövege a meg
felelő pont helyébe csatolandó, s egyben felhívom a 49.
§-a 9. pontjában foglalt rendelkezések szigorú betartására.
*/• Ha azonban egyik állitáskötelesről (családtagról)
az alhttatik, hogy eskérban szenved, a_sorozóbizöttsáq
ezt a betegséget megállapítottnak tekintheti, ha a két hitelt
érdemlő es a járási tisztviselő által eskü alatt kihallgatott
tanú (lehetőleg orvosok, papok, tanítók, munkaadók) egybe
hangzó vallomásával bizonyittatik. A sorozóbizottság azon
ban még a katonakórháznak való átadást is elrendelteti
(Vederotörv. u. 50. §. 1. pont.)
katonai gyógyintézeteknek és a katonai nevelő és
a kepzőintézeteknek orvosi bizonyitványai, továbbá az
országos és nagyobb nyilvános polgári gyógyintézeteknek
bizonyitványai akkor fogadtatik el az eskór fenforgásának
teljes érvényű bizonyítványául, ha ez a betegség egy
intézeti orvos saját megfigyelése utján a leghátározottabban
megállapított.
8. Az elmebetegekkel, ggengeelméjüekkel és szelle
mileg visszamaradottakkal szemben is úgy kell eljárni, mint
az eskórosakkal szemben. Ha ily egyénre vonatkozólag a
III. mellékletben vastag betűvel nyomtatott, gyógyító- és
nevelőintézetek igazgatósága által kiállított bizonyítványok
terjesztetnek a sorozóbizottság elé, akkor ezeket az illető
egyén személyazonosságának kétségtelen megállapítása és
a bizonyítvány hitelessége teljes érvéhyüeknek kell tekin
tem. A III. mellékletben felsorolt többi intézetekre vonat
kozólag a 6. pontnak a rendelkezései érvényesek.
Amennyiben olyan intézetek bizonyítványairól van
szó, amelyek a III. melléklet jegyzékében felsorolva nin
csenek esetenként kell döntést kérni a honvédelmi
minisztertől.»
Szolnok, 1914 november 5.
Kir. tanfelügyelő h::
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
A III. melléklet almelléklete C) minta a 49. §. 9.
pontjához. Az elemi népiskola helyi hatósága (gondnokság
iskolaszék).
Névjegyzék
azokról a 6—14. éves korban álló fínembeli növendékekről,
akiket a gondnokság vagy az iskolaszék az 1868. évi
XXXVIII. t.-c. 2. §-a értelmében' mint testileg, vagy
64
65
szellemileg gyenge gyermekeket az iskolalátogatás alól
felmentett, valamint azokról a ragályos bajban, vaqy elme
betegségben. szenvedő, avagy tanithatatlan, tompa' elméjű
gyei mekekről, akik az idézett törvénycikk 3. §-a alapján a
nyilvános tanintézetektől kirárattak.
f "
--------- —
ti
n
i
Családi és
utóneve
A szellemi,
Illetőségi illetőleg testi
község f®S?S
f
o
i
j
,CS“^'!,
á
JrSi 3 IIL mint a IV- osztály részére készített atlasz
ara öu fillér, a megelőző években megjelent 70 filléres
atlasszal szemben.
....
Ezt az uj céljának megfelelő Atlaszt tankerületem
allami es községi elemi népiskolai tanítóinak figyelmébe
a legmelegebben ajánlom.
Szolnok, 1914. évi november hó 9-én.
Rhédei János,
kir, tanfelügyelő.
megjelölése
x
QC
Hadikölcsön.
19
.
n.
Aláírás-
Hivatalos pecsét:
I
5782. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
községi elemi. iskolai tanítójához és tanilójéhez eqti ni
Népiskolai Atlasz ajánlása tárgyában.
A Magyar Földrajzi Initézet minden vármegye részére
külön kiadású Népiskolai Atlaszt készíttetett, mely
magaban fogialja a földrajzi alapfogalmakat szemléltető 34
színes Képén kívül az iskolaterem, a község és környékéés8
CS
politikai
1- ^uY’- °SZ?iy. részérG szánt uj Népiskolai Atlasz
elorelathatoan 3 hét múlva hagyja el a sajtót. Tartalma
északkolpfi
aplL'^irív* a a
'*
ópe, északnyugati,
u ’’ Yeíkc,Gtl Magyarország, a Dunántúl, a Nagy
Alföld, Horvátország térképe, Budapest és környéke és
uropa politikai térképe. Ezenkívül 31 színes képet is
magaban foglal.
■
A vallás és közoktatásügyi ministerium lehetővé tette
azt, hogy ugy az állami, mint a községi és felekezeti
tanitók hadikölcsön kötvényeket 12 havi egyenlő részletben
fizetendő összeg mellett jegyezhessenek.
Amint a vármegyei tanítótestület elnöksége erről nem
hivatalos utón tudomást szerzett, az állami tanitók részére
azonnal kinyomatta a szükséges tájékoztatót és aláírási
nyilatkozatot és szét is küldötte.
Amint a Népt. Lapjában a községi és felekezeti taní
tókra vonatkozólag is megjelent az intézkedés, azok részére
is ismertetést és aláírási nyilatkozatot nyomatott és szétküldötte.
Az elnökség fáradságot nem ismerő munkával, éjjel
nappal dolgozva expediálta ezeket a nyomtatványokat.
Azonban a vármegyei tanítótestületnek ez költségébe is
került. Ezúton kéri fel az elnökség a tanitótestyéreket
hogy az ismertetésben jelzett .15 fillérnyi költséget az
igazgatók összegyűjteni és Muhy Sándor állami iskolai
igazgató, pénztároshoz Szolnokra küldeni szíveskedjenek.
Vegyes közlemények.
Taniióváltozás. Zábrák János és Kiss Sándor a
kunhegyesi ref., Lantherné Nagy Gabriella az alatfyáni rk.,
Nyitray Berta a karcagi ref., Várady Viola és Török Ilona
a kisújszállási ref. iskolához választattak meg.
Helyettesítések. Tóth Borbála,' Munkácsi Borbála,
Jancsó Irén, Jacsó Irma a mezőtúri külterületig Sztareczky
Sarolta a kisújszállási külterületi, Kőrösy Róza a jász
berényi, és Szűcs Ltváh a dévaványai-sártói állami elemi
iskolánál helyettes minőségben vannak alkalmazva.
f
66
Áthelyezés. A vall, és közokt. miniszter ur Szofycri
Anna nagyalmási áll. elemi iskolai tanitónőt a mezőtúri,
Ivancsö Ödön szajkófalvai áll. el. iskolai tanítót a dévaványai külterületi áll. iskolához áthelyezte.
Betöréses lopás. Az üresén állott szelevény-istvánházai, a kunszentmárton-vokeri, a jászladányi II. sz. tanyai
áll. el. iskolák tanitói lakásaiban ismeretlen tettesek be
töréses lopást követtek el; ugyan ilyen módon a jászladányi központi áll. el. iskolai' igazgatói irodájából több
mint 500 kor. hiyatalos pénzt elvittek. A vizsgálat részben
eredménytelen marad, részben folyamatban van.
R kötelességtudás megható példáját tanúsí
totta Mihalik Kálmán jászberényi áll. el. isk. kartársunk.
Aki mikor a harctérről súlyosan megsebesülve visszatért s
arról értesült, hogy iskolájában szünetel a tanitás, a gyó
gyulásra nyert szabadságideje alatt mindenképen tanítani
akart. Ezen szándékában kezelő orvosa véleménye alapján
a kir. tanfelügyelő ur akadályozta meg. Mig ilyen tanítók
nevelik a honpolgárokat, hazánk fennállása biztos.
Polgári és elemi leányiskoláink a hadbavonultak
melegítő ruhadarabokkal való ellátása körül elismerést
érdemlő buzgólkodást tanúsítanak. A már elkészült mele
gítők rendeltetési helyükre jutottak.
R szolnoki áll. elemi iskolai tanítótestület a
hadbavonultak családtagjai részére fizetésükből megajánlott
összeget elsősorban a vármegyei hadbavonult szegény
kartársak családjának segélyezésére fordítja. Ha egyesületi
elnökünket a kartársak családtagjai segély iránt meg nem
keresnék, a megajánlott összeg a szolnoki illetőségű
katonák családját fogja segélyezni.
R katonák karácsonyi ajándékára csekély belépődij mellett mesedélutánokat óhajt rendezni. A begyü
lendő összeg felerészét a szolnoki sebesült, felerészét a
harctéren levő katonáink karácsonyi ajándékára fordítja.
Hadikölcsön kötvényeket a várm. tanítótestület
6500 kor. értékben vásárolt. A szolnoki tanítók szintén
jegyezték kivétel nélkül.
Állami és községi elemi és polgári iskolai alapok
hadikölcsönbe fektethetők.
VII. É*íelyam.
Szolnok, 1014. december 10.
S. szán.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-Nagykiiö-Szoinok megyei kir. tanfelügyelöség
és taaitótestölet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry „György,
Nagy Károly,
Tóth József.
Kiadja:
A Jász-Nagykun-Szolnok vm.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
'
Előfizetési dija:
Egész évre...............................6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1914.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1914. december 10.
5. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK!
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és
a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy,
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Itt a tél.
Szegény embernek az élet rendes folyása
mellett is van oka félni a téltől, mert az élelmi
cikkek ára magasabb, a fűtési anyag és ruházat
nagyobb terhet ró a családra, a kereset pedig
csekély vagy éppen semmi.
Most mikor a háború az élelmiszer készletet,
mely a rossz gazdasági évek miatt régóta nem
volt ily csekély, nagyon igénybe veszi, — mikor
külföldről alig lehet szerezni s az ország terüle
tén is nehezen lehet szállítani, — mikor a kenyér
kereső távol s az itthonmaradtaknak is kevés
alkalmuk van a keresetre: nagyon sok család
aggódással néz a tél elé az élelmiszerek drága
sága miatt is. Az élelmi cikkek készlete azonban
fedezi a szükségletet a következő termésig. Éh
ínség előtt nem állunk, sőt a magas árak sem a
hiány, hanem annak a következményei, hogy
sokan a kelleténél sokkal többet raktároztak el
szükségleteikre, sokan pedig nem adják el feles-
68(íibsz .d
leges IWGMüléö
Vármegyénk össztermése elég az ^összes .
SZŰK
ada^
z^sb'
taiüfca^&kjtesebb^^^
Itó
valá-A
mely vasárna^y|^tgj!vj^
az
iskólába vagy más alkalmas helyre.—S_kioktatja,-hqq^)aí£^s$izq|ío4.Ujídd) iá plá4k
©i^m
taritefiitáifoaiijötrdjí)^
k i‘R!9^k
Wi\
n 11
r Bi i
h d^'ö
taM
d
á
ré&é e sok k^Wábgl
az élelmiszernek, mert éhező katonákkal győzni
neiu lehet^ySHJMl^s^íVOökiiíílfe ;W39 hősök
vagg
gg,yaih.uan nem jut...... —— ——---- —
Azért a rozs, árpa, burgonya, kukorica, rizs
■
készítmény gyakrab^toBiuti^ elő asztalán.
;
A kiknél felesleget gondolnak, láttassak be,
hd«Wta
WötÜfMra
kéffliftÉz5fti^;19íílag®áft>..'’átiffkh ‘Stfékíflílrft' 1tSÍ^!n
41
m i íiDlr IJkiA’kiíóiA /íÜ JÍIai Kín *z<íft
a Bftaé^^ásSsiWfei^a Ifö^gl^lí9^
árban értékesítsék.
.immsa noqqo UBB’^ kJ9’19-0
.Mefe$í
H^Wbgy'o^ilgPrfH
Iv
’Á;
némft^ í^ö^b^rBarátít
Mrdd^nkrídt/y^K^^edíFÓVÍriih
számtan iajiUásárPkfáltaliábajaxni
-Bso-istsr! oxoíotöd
risbnim risn
-nuzsgotbl niBzsliJrlo 2Bmyg9 Ugor! mstíBil jlnuxsorf tB?Iot
nBd2frtiHáUnmul^fr0nBszörá$qh6íi!±eh?^i^í!l3^S&á!TÓl és?! a
ö!ÍEg:eManiMóig®^Q^
attoHttyiávi^dialletftir^
2ikBZ0S2kyiimaii .I^h»i&:fca&dflvlniíy§i®ftőaa^
j jeéljátila áa&tiferiiadoigCTiabbk $gyönt^üó kazsetesérc mosatkozó indítvány képezné, a mely indítvány.iriosNüSt^ing^ring^dásbötán, ívé ttitón vhltpzatlaiiüiplatáÍBhbn^ sfitformá-c|ódvá, fetJnto asgyülésnohatfo-oaatáKal zs^Tteákétiodifiii«!zdanriőnhzabáíy áálaH^xefónkrfoifliaöbaiís kéfogfcdeh iidsn^k
Bdtörómhéjefenteníp hbgijtstcvWé az Indigóyt&!ti<^
Nöniaválüdkozöm/lágyrészt LUMÖÍt, JtoéxloWg
/I®ii®»ogl<)b e$ég, Wpasö^’át/ rendel k^keál^feöy^
mXi(l&0^ljá^B2^!^yü^
i^líéaíentó fcgiyfes
-<VöKWblB ^g^feVídVdjniá^t i^ínBÍlöJáfld^ítöiÓo^iötétb»d)j®ni
Bí&ziiggésfeb]|!esríwi^uft$tn k^tótkc&öttí' Srtiáwéter^ 5adéH,
,i3oefi2sagi <göi-tt^?öiségi3ei^kva9dat®tt2 jaienWéző^saygQtt
lufc^tótwí^nakolit iimc^okHftóvfoi^ mi’mtagyszirHaiinés
Sián^Vünk-xfi^a^a
ttö^k'^vIfEG^há^áiááláibóbifezüWí'bGlbs^kbi-üBvkhltótóe1
-tot^á
á^kö|^HtStis<l5^e^k^.u(íUic|ite©rI .qgtez
s^^mékől-’ákíéfölkhénbgy^bpagyng^gt iB^GZima nhalft&Dói
r4$tjébié^ossá)B§aob£&émjteafé^^
kW^&zbtfés
-qfitöHtidjáF^^náVánV <^tttór®tas&4áS2ínarl akarpf/3 tanítót
i^ldftSlem ^on<^s§g§öálgtoö'z SöÜtíp etéWrezöleg nosak
s%z ^V^efá^áll^i^^^^J^hk^iffi^ságr^^v mintegy
a^^F^itQfo <$Wjö áldaa^teaarétósöyigH^
Bhih^kd^
is. ^Wegitsen^K 7azi
IegWB?! köWW
mí^f^g ^irr^,3Hl^Ő
i r feÍP 2R ö fizess (W
tetbRk1 % rőm&?2)fös£R áFH;
d^i!^ i ó!2
of9
.mBglolvó .HV
.01 lodirm^b .klQI plonloxZ
.2&hWU^denlWezé^£^náB^^
15
--’ÉBbÁ
.
...
dPtHIP «
.
fkhR1*'
ilá^MdWW*
svhotoip jzmixz
i^®^"
^li^tíW^eflíteS^ lödr.imoqrnoxz aEAommnter bí inBiiasz
nodsö^p^ftjiiksji Qtoéz^i-iUeéf&^t^i síeHemí^, .dselöikall
W gyülésb?rikhcíkp2p§öíigpgíai.íiéijtElírizéfiÉ~
ötkim b íióitei STBdöiq ddayasínodgal s .bsxoíI nsvbs
b ,;iop62EGtá»Mg|ro]é33
a
-^íÉii0MiByHá?n^g^^l^d^§IB^CI^^'9lé13ftimxílnnrnn tagiam
70
inknek semmi esetre sem lehet az a célja, hogy a tanítás
nak minden részletkérdésére föltétlenül kötelező határoza
tokat hozzunk, hanem-hogy egymás okulására felfogásun
kat, megfigyeléseinket előadjuk és a ministeri Utasításban
annyira hangsúlyozott
kezdeményezéseinkről,
önálló
pedagógiai tapasztalatainkról beszámoljunk Ezen és csakis
ezen a címen óhajtom a kedves értekezlet türelmét
igénybe venni.
Az én példaképemül szolgáló múlt évi módszertani
vitatkozást magas színvonalra emelte az érdekelt közép
iskolai tanárok és tanárnők részvétele. Ez a kellemes
körülmény engem, a tájékozatlant arra a gondolatra
ébresztett, hogy ezeknek a gyűléseink programmjába
felvett megbeszéléseknek van valami más, a dolgozatok
hogy és miként való javításánál fontosabb, hogy ne
mondjam komolyabb célja is. Mintha keresnók a kapcso
latot az elemi és középiskolai tanulmányok közt, mintha
egyszer bátran szembe akarnánk nézni az igazsággal,
mintha tudni szeretnénk, hogy vájjon kifogástalanul
végezzük-e el azt az előkészítő munkát, a melyet a közép
iskola vár tőlünk, vájjon elég biztos, szilárd-e az átadott
alap, hogy azon a magasabb tanulmányok nehéz és sok
oldalú munkáját zökkenő nélkül folytatni lehessen. Mintha
kutatnánk az esetleges lazulások, ingadozások okát, mintha
keresnók a tökéletesebb előkészítés módjait és eszközeit.
Éveken keresztül tanítottam V., VI. osztályt, ugyan
azon növendék anyag került hozzám, mint a polgári
iskola vagy a gimnázium I—II. osztályába, sőt ennek az
anyagnak a selejtesebb része, 90 százalékban olyanok,
kiket nem a tudásvágy, nem a maga érdekeinek felismerése,
még csak nem is a szülői biztatás vagy kényszerítés,
egyedül az iskolakötelezettségi törvény nyomása hozott
vissza kénytelenül-kelletleuül az iskolapadok közé. A mód
szertani tanulmányozás szempontjából ez az anyag szinte
értékes, ók azok, kik a négy esztendő tanulmányai közben
tanítójuk munkájához sem tehetséget, sem szorgalmat nem
adván hozzá, a legkeményebb próbára tették a tanitó
művészetét és módszerét. így azok a fogyatékosságok, a
melyek gimnáziumba vagy polgáriba átlépő társaik isme
71
reteiben csak szórványosan, alig észrevehetően jelentkez
nek, náluk leplezetlenül, eredetüket szinte feltárva lépnek
előtérbe.
A IV. osztályt végzett növendék számtani készültsé
gének legszűkebb mértéke, továbbhaladásának előfeltétele :
a négy alapművelet, a legelemibb formájában, fejben és
írásban, — fejben még inkább mint írásban, — a szorzó
tábla és a számok írásában való tudatos biztosság. Különös
hangsúlyozással mondom igy: a négy alapművet a leg
elemibb formájában, mert vannak, kik eltévesztik a célt,
kik értéken felül becsülik a parádés példákat, mutatós
feleleteket, nagysikerű vizsgálatokat. Voltak V. osztályos
növendékeim, akik sorban elmondták a nagy egyszeregyet
fennakadás nélkül és tagadhatatlanul értelmes színezettel
elmondták minden példánál a művelet alkalmazási formu
láját, ellenben huzamosabb fejtörést okozott nekik meg
mondani, mennyi 8 -j- 7, az egyszeregy, — kérem csak a
kis egyszeregy, — szükségszerűen kívánt tételeit .csak fel
váltva tudták, azaz akadt valaki az osztályban, aki a pad
alatt az irkafödélen gyorsan megkereste, 2085 helyett
pedig kedves következetességgel írtak 285-öt. És nem az
volt a legnagyobb baj, hogy a legegyszerűbb alapismeretek
terén ilyen meglepő ügyetlenséget tanúsítottak, hanem az
hogy a sűrűn előforduló megakadások esetén nem tudtak
segíteni magukon. Hiába próbálkoztam magam is a segitőkérdésekkel, az összeadásnál a tízre való kiegészítéssel, a
kivonásnál az összehasonlítással; hiába próbáltam a 9X7-et
a 10X7-ből, a 6X8-at az 5X8-ból, 4X7-et a 2X7-bőI
levezettetni, ők nem is figyeltek rám, hanem a messzeségbe
meredő tekintettel,, tőlem, lehetőleg elfordulva, ajkuk titkolt
mozgásával pergettek gyorsan emlékezetük számtani kész
letéből a szükséges fejezetet, mig a kívánt helyhez hem
értek. Ez az ő szánalmas ' Vergődésük aztán egyszeriben
megvilágította előttem gyámoltalanságuk okát és eredetét.
A gyakorlatra; és amint ,a helyesírás tanítását tárgyaló vita
alkalhlával elhangzott a reakciós jelszó: pusztán á gyakor
latra építettek náluk minderftl
(Folyt, kőv.)
73
72
Néhány tanulság a háborúból.
Világtörténelmi napokat élünk. Szemeink előtt játszó
dik le a legnagyobb háború, melyben milliók állanak szem
közt milliókkal, minőt még nem látott a világ.
Honfitársaink ezrei és százezrei állanak fegyverben,
naponként százszor néznek szembe a halállal, ontják drága
véröket édes hazánk fennmaradásáért, függetlenségéért,
további boldogulásáért, felvirágzásáért. Hős vitézeink éjetnapot eggyé téve, nem pihenve, néha nélkülözéseket is
szenvedve, testi-lelki nyugalmukat feláldozva, testök épségét
kockáztatva, ha kell életöket is odaadva, harcolnok a mi
nyugalmunkért, vagyonúnkért, becsületünkért.
A háború, még győzelem esetén is, óriási áldozatok
kal jár. Vagyonban, egészségben, emberéletben sok áldo
zatot követel.
Azonban a háborúnak nemcsak a pusztításait, rombo
lásait és kárait kell vizsgálnunk, hanem hasznait is.
Jól mondja a magyar példabeszéd, hogy nincs olyan
kár, a melyiknek haszna is né lenne. Valamint a sötétség
után világosság következik, a háború nyomában is uj élet,
mégujhodás, felpezsdülés, alkotás, jólét fakad.
Ez az átalakulás nemcsak a gazdasági és ipari téren
fog bekövetkezni, hanem nevelési, társadalmi, sót politikai
téren is. Jelen cikkem keretében ezek közül csak egy-egy
kérdésre óhajtok rámutatni.
Nappal is, de különösen este hányszor feltesszük
ezeket a kérdéseket: vájjon hogy vannak most a szegény
katonák? Mit csinálnak ezekben a hidegekben? Hogy
bírják ki az erős szél metszését? Hol alusznak éjjel? Mi
védi meg őket a megfagyástól?
Az időjárás zordsága, a tél dermesztő hidege bizony
megviseli az összes katonákat kivétel nélkül. De én azt
gondolom, hogy a szabadban való táborozást mégis csak
jobban kibírja az, aki itthon is hozzá volt szokva a szabad
ban való tartózkodáshoz. Az a földmives, a ki gyermek
korában is, ifjú korába/i is napközben állatokat őrzött,
vagy szántott, kapált, kaszált, éjjel pedig kint hált az Isten
szabad ege alatt, most kevesebbet szenved nappal és
éjjel jobban tud aludni, mint az az úri fiú, aki a szobában,
az iskolai négy fal közt töltötte • gyermek és ifjú éveit. A
melyik gyermeket kényeztetve, puhán neveltek, amelyiket
nem szoktattak hozzá bizonyosfoku küzdelmekhez és nél
külözésekhez: az most sokat szenvedhet a harctéren.
Vájjon nem bántja-e az önvád azt a mamát, aki ok
talan szeretetből gyermekét télen meleg, vagy langyos
vízzel mosdatta, testének ellenálló képességét alsó trikókkal
elpuhitotta, korcsolyázni, ródlizni (hogy meg ne fázzon)
nem engedte?
Ha az ilyen, szabad levegőre nem engedett, puhán
nevelt gyermekek, most mint katonák a fáradalmakat s az
időjárás viszontagságait nem bírva ki, betegségbe esnek,
kidülnek, vagy elpusztulnak: ki ennek az oka? Csak a
háboru-e, vagy talán azok is, akik helytelen nevelési
elveikkel akaratlanul is részeseivé váltak a baj bekövet
kezésének? Most szemünk előtt az alkalom, hogy levonjuk
a tanulságot gyermekeink és ifjaink testi nevelésére.
Neveljük őket erősekké, bátrakká, önállókká, akik a
vésznek, viharnak, bajnak bátran szembe állanak, gyáván
nem ijednek meg a falevél zörrenésétől is.
Adjunk alkalmat gyermekeinknek (fiainknak is, leá
nyainknak is), hogy a szabad levegőn minél több időt
töltsenek úgy nyáron, mint télen. A szabadban való játszás,
dolgozás, sportolás külön-külön is, együttvéve is, kitűnő
eszközei a test fejlődésének, izmosodásának, erősödésének.
A testi erő pedig egészséget, tehát boldogságot ad,
az önbizalmat fejleszti, az önállóságot, bátorságot feltéte
lezi, a szervezet ellenállóképességét biztosítja, egyszóval
az embert olyan tulajdonságok birtokába juttatja, melyekkel
felvértezve, az élet bármely változásaiban, tehát a harc
mezón is könnyen eltűri a ráváró küzdelmeket, megpró
báltatásokat és veszedelmeket.
A háborúnak tehát egyik igen becses tanulsága, hogy
a testi nevelésre több gondot fordítsunk, az iskolai test
gyakorlást fótantárggyá tegyük, s sport egyes ágait nyáron
is, télen is kitartóan gyakoroljuk, hogy gyermekeink a
szabadban sokat tartózkodjanak, lehetőleg minél többször
kint is háljanak.
(Befejező közlemény a jövő számban.)
Törökszentmiklós.
Zeke Dániel.
HIVATALOS RÉSZ.
6171.szám.
Valamennyi állami és községi elemi iskolai Igazgató,
illetve Tanitó urnák.
A “Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szö
vetségének 1914. évi november hó 18-án 299-914. szám
alatt kelt s hivatalomhoz intézett megkeresésre a vallás és
75
74
) 27 ó ' i
9Q o^izi
urnák a folyó év október
hozzaWrn!^^
szám a'att kelt rendeleté értelmében
— Tanitó ' T/5nafinCVGZe,l S2ÖVGtSG9 hivatalos lapja, a
rendeltessék.
be,ratási
terhére meg- TaniMZ°ban» leVŐ m«9ker«ésben
foglaltak szerint a
tások pedig a kereskedelmi múzeumhoz folyó év végéig
küldendők be.
Miről az iskolai gondnokságokat- és iskolaszékeket
tudomás és további intézkedés végett azzal értesítem,
hogy a kimutatás szerkesztésére vonatkozó egyébb határozmányok, továbbra is változatlanul érvényben maradnak.
Szolnok, 1914 november 30.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
6190. szám.
javára. közvélemény kiafakitásáTa tereik a^za“gy
fcetés^tom^ a !a?. hC‘enként jelenik meg. és elókiadóh vatá hoz Budapest w’ V™'/ dö“ -W a
szám alá küldendők P '
V<,rosker“zt-Utca- 13-15.
Szolnok, 1914 november 30.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
6141. szám.
,.8^
itt ganörrokságának,
tayi Bitiéig®ti elemi és polgári isköls islioíaszékénetí,
az iszlak reszere beszerzett ipari cikkekről, iint az
öl eiHtartröl szeitazteeée kiaistatások tárgyában.
1914.
az
kelt rendeletében foglaltakkal elrendelte hod^T 1S
eyi III. -c. végrehajtási utasítása 11/ részének 16J 8 \ ó^7’
kozszallitasi szabályzat 66. 8-a értoi™^ K - $
s a
szerzett ipari cikkekről, úgyszintén az uj építkezésekről
végéig Medő^a”^
- Valamennyi állami, községi és társulati etai és polgári
iskola igazgató, illetve vezető-íaBitójáiiak.
Abból a felette fontos kultur-történeti célból, hogy a
most folyó háborúra vonatkozó anyag a későbbi történet
kutatásnak biztosittassék, a vall, és közokt. miniszter ur f.
év november 27-én 5461-914. elnöki szám alatt kelt ren
deleté alapján felhívom Címet, hogy a háborús események
kel kapcsolatos iratokat — külön iratcsomóban össze
gyűjtve — gondosan őrizze meg s e végből ezen rendel
kezésemről a gondnokság, iskolaszék elnökét is megfelelő
alkalmazkodás, illetve eljárás végett sürgősen tájékoztassa.
Szolnok, 1914 november 30.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
6257. szám. ,
Körlevél
a tankerületemben levő össszes áll. elemi népiskolai gond
noksághoz az «4skolai ssámvitel* cimü munkának beszer
zése tárgyában.
F. évi december hó 1-én kelt 140025. számú vallás
és közokt. miniszteri rendelet alapján alkalmazkodó tudo
másul vétel céljából közlöm, hogy mivel a Lampel R.
könyvkereskedés részvénytársaság, Budapest, kiadásában
megjelent ^Iskolai számvitel* cimü szakmunka az iskolák
pénz és vagyonkezelésére nézve szükséges összes tudni
valókat az átlami számvitelre vonatkozó 1897. évi XX. t-c,
értelmében is könnyén áttekinthető rendszerbe foglaltan
ö?6
' ‘béri mJáféieiÖ’ mfirtak^ismrtalmaz, enn‘éffo^^?‘^z'«j^^ai
i ff ni ü ■ ffy.ukánaX^.^pp^
-r crxci^jj^hiyvtari
loiimmisoi
Rhédei János,
kir tanfelügyelő.
,2OnÉ{ I9DSS5
.ölsyniilalHBt .101
6247. szám.
.rnsxa .OQfd
b
-lonshöt
a
_ .
iddöző/I b
x_x _ _ - í
* r* ._ _
követendöid/sljárás
Bniiodná öyloi izom
r?
»। • •? »_ « . . t
'W b ^száin
-taffdAbrddléfé^^^ B looif JanaD rm ^í?^6(n£Doi$$Srn
-oxzzö nnBd,jm )z?';EiL nöki:l — iiiáotini zotbIozdcjíd! Í9>1
-b’m n 'ff
SrpS.ftff B^ii^eny^s^
'jiydo« wmnhwii a
nrefoteg .ntezcTiief, a taii^eg>k.,íjiW|ílé3ieJ1öJ|&l,|(W&elendö
eljárásokra vonatKOzolag a következőket. rendelte el.
tanintézet igazgatója, teljes anyagi
felelőssege mellett mindennemű tanszer rendeléseknél
írásban kikötni tartozik, hogy a megrendelt és szállított
tanítási eszközök csakis abban az esetben vétetek
intézet részére, ha azok ugn ár, mint minőség és kivitel
valamint használha|í^kr^iwyw szempontjából a köve
telményeknek megfelelnék. Éltenkező etetben az illető céq
■» sgállítmányuaknasUn#^
%H^fetjáfet
menésétől. :s^»ii foltra
stV^éHW|
megküldött felhiváshwlkgp^ ^St költségére és veszé'^áffi^^
MW4e^ö^ök el-odiij Q9o?rssmiBdlB nüiqnlB íobbnoi hgtsziniin .táosö/1 zó
H
wff!ff<ff$(WigtáfodfiiÍ^
íditámte-
^rM^bgynffán.i.inegahníhntigutólle'líétóiHna^^^
a^ §g§||i hHókü Httnde»|$Betb«ji siátij&.Wi
r^M^wnid^l ciméhyexdötiiöölBv
HBilslp^ -^í
azgHHÓá rógzáneljisiéEúTOi-
érkező s—
roktól
c^:sdörxiliéo1^i/bki^,
Aan&üzeniMBtw^^^
viz^g^ndó^^ .gIQI jIosb iBdBrf tue^u2BV U1B 9J o^Bfinav
Erről jegyzőkönyv veendő fel,.i«téH^&^«élákWP^
-WOOTíSWSW-
val egijüff ^Z Országos raeaagogiai könyvtár es
nrnz^
zé3éCífe^tia1fcQ8<fe:itiini«h3íV newidlieiofcpnsi .átBifes^i tálW
szestófliy^kBláap0$3Öfl tB/loinBszBnopio sA .bibvg( i9Íyp9Jloi
kbnflmááoáhdt iW>b
rend&tóseki^ .Wö^kfőzó i^EáttiláJáiBdgy.üítfpseh sqBSZátnadÖ^
felíes^téflovelétíl mdteWndQk) öő aasQfsaágsszílMiá^Ó^ ™
KT’KíiS=«
m
Ksvt^n zaiqáK .BZonb|Blut
ff .ffhil, hibbanó i.n!BXlB
S
kzBÍ 9?jtoxzaioiWöíl lobnfi BrtlovoM mb
A
nlmoni
zonpU
ésaSBMWMÍtór*'
jlBtiBgOtlBV Jj9}l9n9 tt9S
UnoHorthn
sz™p7ííKr£^^
.
»^b^
országot' bejárl^pjJlMiy^ZnBSélfff^^
ö
sohpsült-e meq halálosan, nem követtkezeu-e mar be a
ledtöss^bbbílV&stHatói^^
dezősködésére közölte, hogy sogoratol a háremre?
ír
tudósítást vette, míkép testvére sértetlenül fogoly. Ez a
mindenesetre hitelt érdemte=hff==^szünteti^ mi férfias,
derék szeretett főispánunk sorsa mtatt táplált sötét aggo
dalmakat. Él. Remélhetjük tehát, hogy nemsokára epen,
egészségben tér vissza közénk. Ugy legyén!
78
Báró Jeszenák Anna a szolnoki polgári leány
iskola tanárnője a háború kitörésekor Franciaországban
tartózkodott s fogságba esett. Most szabadult ki a fogság
ból s a legjobb egészségben jött haza.
R családtagok részére kiadott arcképes iga
zolványok alapján már f. évi december hó 1-től kezdve
váltható féláru vasútjegy, habár azok 1915. évtől kezdődő
érvénnyel lettek kiállítva.
Iskola megnyitás. A kolera miatt bezárt tiszasülyi,
s a vörhenyjárvány miatt bezárt tiszaroffi iskola és óvodá
ban a tanitás kezdetét vette, mivel a járvány megszűnt.
Orgona hangverseny volt november 19-én a jász
apáti róm. kath. templomban a Vörös Kereszt jászapáti
fiókegylet javára. Az orgonaszámokat Révfy Lajos jászdózsai tanitótársunk játszotta, az énekszámokat Fehér
Zoltán jászapáti róm. kath. kántor énekelte. A gazdag
műsor hazafias és vallásos tárgyú darabokból volt össze
állítva ; a művészi előadás magas élvezetet szerzétt a
jelenlevőknek s a 452 K 27 fillér tiszta jövedelemben szép
hasznot a jótékony egyesületnek a csekély belépődíj 20,
40, 100 f. mellett is. Örömmel látjuk ebből is, hogy vár
megyénk tanitói kara mindenütt ott van, hol a hazafias és
emberbaráti érzésről tettekben'kell tanúságot tenni,
«Karácsonyi pásztorjáték®. Irta Jósvay Gábor
kántortanitó. «A Pro Ecclesia et Pontifice® érdemkereszt
tulajdnosa. Népies nyetven róm. kath. népiskolák számára,
2 szólamu hbngjegyes alkalmi énekekkel ellátva, II. kiadás.
Ara 60 fill. Ki dja Novotha Andor könyvkereskedése Jász
berény. A csinos kiállítású füzet a kath. népiskolák számára
készült és megérdemli azok támogatását, ügyes menetű
versezete, világos nyelvezete egyformán emelik értékét.
A pattogó népies versikéket két szólamra hangjegye
zett énekek váltogatják.
A «Vörös Kereszt® vagy a hadbavonultak, s elesettek
árvái javára. A kiadó minden egyes eladott példány után
6 fillért adományoz s nyilvánosan nyugtáztak
Tanitóváltozás. Megválasztatott a kunmadaras! ref.
iskolához Antal Alárton, a dévaványai róm. kath. iskolához
Kovács István.
Szolnok, 1914. öBcembsr 25.
VIL évfolyam.
ínfa
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
-
)
,
A Jász-Magykafl-Szolnok megyei kir. taofelögyelőjég
és tanitótestölet Malis közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY;
Fömunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanit^fefület
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
'
.
...
'
C
Előfizetési dija:
Egész évre
r?
....... 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
> SZOLNOK, 1914.
2
Vn. évfolyam.
Szolnok, 1914. december 25.
6. szám
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelüguelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden kó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Síndor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
1915.
Soha oly szívből, soha oly komoly arccal
nem kívántunk «Boldog újévet* mkt 1915-ben .
Az ó-év letűnt, de emléke halálunkig fog
kísérni. S ez az emlék az öröm és fájdalom
könycseppjeit keletkezteti mindenkor, mert a
magasztos és gyászos rendkívüli esemény soro
zatát idézi fel.
Avagy volt-e idő 1000 éves múltúnk alatt,
mikor a nemzeti egység ily izig-vérig áthatotta
volna a haza lakóit, mikor az egyenetlenség,
„r^g, nemzetiségi, vallási, vagyoni és rangkülönbség ennyire megszűnt volna s annyira
edes testvérek lettünk volna?
Mentek-e ennyien arcukon a lelkesültség,
készség, öröm pírjával az ágyuk torka elé fel
ajánlva mindannyiunkét, a hazáért a leqbecsesebbet: az életet?
Pergett-e annyi könoy a lelkesültségtől ra
gyogó szemekből, hangzott-e a Himnusz oly áhi-
tatosan s annyiak ajkáról, mint a felvirágzott
hősök utrabocsátásakor ? Volt-e ily alkalom,
mikor a magyar összes magasztos tulajdonságát
a külföld előtt ennyire ismertté tudta volna tenni
s ezáltal az ismeretlenség, lenézés helyébe a bá
mulat, becsülés, nagyrahivatottság érzetét tudta
volna keletkeztetni? Volt-e .eset arra, hogy ily
kivétel nélkül adtuk volna oda a felesleget, sőt
teljes kényelmet, falatunk felét a hazának, szen
vedő vagy nyomorgó polgártársainknak?
De annyi aggódás, fájdalom, gyász sem ülte
meg a magyar lelkét, a halálnak oly nagy aratása
sem volt mint a letűnt évben. Nincs magyar, ki
borzalmas küzdelmünk alatt ne könnyezett volna,
ha nincs is kiért aggódnia.
De a fájdalom könnyét felszántja, az élők
szivében, vágott sebeket gyógyítja az a remény,
hogy a nemzet szinének-javának a vére árán
egy szebb jövő fog következni.
Uj esztendő! Soha ily mély buzgósággal, a
földi gyarlóságtól ennyire mcgüsziuikn nem fo
hászkodott a nemzet az Egek Urához, hogy
benned «vig jesztendőt» hozzon ránk. Teljesíts
reményeinket!
Hozz mihamarabb teljes győzelmet, hogy ez
a minden áldozatot meghozó nemzet porig aláz
hassa az ok nélkül, vesztünkre törő ellenséget.
Vezess be az örök béke- korszakába, mikor
tekintélyét, hatalmát minden nép az emberi mél
tósághoz illő fegyverrel: műveltségével, gazda
sági termékeivel vívja. A béke ideje alatt a rom
bolás nyomán fakadjon uj, boldogabb élet e
hazában, melynek örömei hegesszék be a most
sajgó sebeket.
Vésd szivünkbe mélyen a benne most honoló
szeretetet, hogy az sohase csökkenjen sem ha
zánk, sern honfitársaink iránt.
Lágyitsd meg lelkünket oly annyira, hogy
fogékonyságát a baj, nyomor iránt az aggodalom
81
napjai után is megtartsa; né legyen e hazában
elhagyatott és nélkülöző sohasem.
Irányítsd a haza sorsának intézőit az egysé
ges nemzeti népmüveltség gyors emelésére. Hisz’
dicső küzdelmünk bizonyítja, hogy a nyers erő
fölött győzedelmeskedik az okosság; a csaták
füzében sem a .testi erő a fő, hanem az értelem,
lelkiérő és vasakarat, mely képessé tesz a nagy
nemzeti célok felfogására s értük való munkálásra.
Vigy be a polgári erények: a munka, mérték
letesség,takarékosság teljes uralmának korszakába.
Hadd ékesítsék ezek még a dúsgazdagokat
is, ha másért nem, azért, hogy többet áldozhas
sanak a jótékonyság oltárán.
Mi magyar tanítók óhajtjuk azt is, hogy a
kultúrának s terjesztőinek jelentősége, megbecsü
lése nagyobb legyen, mert küzdelmünk fényes
bizonyítékát adta annak, hogy a kultúrának, a
mi munkánknak a fegyverek győzelmében is
döntő része van. De legyen bármikép, minket
hazaszeretetünk, feladatunk szentsége, a háború
tanulságai, a tenger vér és pénzáldozat még
jobban lelkesít nemzetfenntartó munkánk folyta
tására. Azért az újévet eszményi hivatásunkhoz
s az ó-év fenséges eseményeihez illő programmal
állítjuk be munkás életünkbe.
És ha a jövőbeni nemzet'nevelésre most ki
alakult munkatervünket megvalósíthatjuk, a győ
zelembe vetett hitünk, reményünk teljesül: a
további újévek boldogok lesznek.
Uj esztendő ! Úgy tekintünk eléd, mint orkán
után a szivárványra. Várjuk a feliegek elvonu
lását, nemzetünk egének derűjét. — Teljesítsd
reményeinket!
82
83
A Népművelés eredeti tárcája.
Köd.
A lövészárok jobbról, balról már néhány méternyire
láthatatlanná vált s a legközelebbi fedezék alatt lobogó
háng is csak olyba tűnt fel, mint egy távoli pásztortüz el
hamvadó parázsa. Néma, hideg, holdvilágos éj. Egy-egy
kimért lépés halk csusszanása, tompa, rövid fegyverzörrenés, elfojtott sóhaj, mint a szárnyra kelő téli szél
lebbenése, semmi más.
1 .
A lövészárok jobboldali földhányása mögött figyelő
honvéd még egy futó pillantást vet maga elé, mintha meg
állapítani akarná azt a pár arasznyi távolságot, melyen túl
minden egy áthatlan szürkeségbe folyva, határt szab tekin
tetének, aztán a tiszthez fordul, aki ebben a pillanatban
kúszott melléje.
— Igen hadnagy ur, szól suttogva, tessék egyenes
irányban nézni, öt, hat méternyire ... Az a nagy, sötétlő
tönk ott. Néhány perccel előbb nem láttam még. Oszlani
kezd.
És csakugyan, a decemberi metsző hidegben gyenge,
alig észrevehető északi szél támadt. A köd, mely eddig
lomhán terpeszkedett a csontkeményre fagyott talaj fölött,
megmozdult, lassan bomladozni kezdett a foszlányokra
szakadt darabjai, mint egymást kergető árnyak, néma, lassú
táncra kerekedtek. Osszeölelkeztek, újra széjjelváltak. Az
egyre enyésző szürkeségből kibontakoztak lassan az itt-ott
megmaradt fák is. Megtépett törzsük, összetöredezett ágaik
úgy meredtek ég felé, mint az utmenti koldusok irgalomért
esdő csonka karjai. Egy erősebb szélroham a magasba
emelte hirtelen a gomolygó fehérséget, mely mint hosszan
elnyúló menyasszonyi fátyol, ott lebegett még egy ideig az
átelleni fenyves fölött, aztán az is szertefoszlott. A ragyogó
hold tündén" fényt árasztott a hideg, csendes tájra.
A tiszt ajkai reszkettek a belső izgalomtól s aggódó
tekintettel kémlelte a szélesen elterülő sikság hóboritotta
keleti részét, a hol a számbelileg túlnyomó ellenség alig
háromszáz méternyi távolságban elsáncolva várta, hogy
alkalmas pillanatban újra támadhasson a hadállását már
napok óta hősi elszántsággal védő honvédsereg ellen.
— Alinden e veszélyes vállalkozás kimenetelétől
függ, — szólt most tompán a hadnagy. A köd eltakarta
volna szemük elől, de igy? Ha idő előtt észreveszik, el
vesztünk.
— S ha . . .
— Ha idejekorán ideér, ha sikerült segélyhadunknak
az üzenetet átadnia, úgy utolsó éjszakájuk volt ez, nem
jön rájuk több virradás.
A hadnagy mondani akart még valamit, de a honvéd
hirtelen előre hajolt s kinyújtott karral az erdő felé mutatott.
— Ott, ott hadnagy ur. A fenyves szélén ... A tisz
táson. Most a hidra lép ...
Mindketten merően, lélekzet visszafojtva bámultak az
északra elnyúló völgy felé, melynek innenső végén, az
erdőboritotta hegyek árnyékából egy lassan mozgó alak
bontakozott ki. Most lelépett a hídról, sötét silhouetteje a
föld színével egybefolyt s láthatatlanná vált. Majd ismét
előtűnt, amint a dermedt sikság egyik hómezőjén áthaladt.
Úgy látszott, kerülni akarta a hófoltok áruló fehérségét,
mert mielőtt egy újabb hómezőre lépett volna, megállt egy
percre, aztán visszafordult s az erdő felé irányította útját.
Lassú, óvatos léptekkel odaért. Az erdő sötétjéből e pilla
natban egy másik árnyék vált, ki s felemelte kezét. A halált
osztó golyónak nem volt ideje elhagyni a puska csövét. A
két árnyék összefonódott. Szörnyű, néma tusára kelt, majd
a földre rogyott. Egy ideig ide-oda görgött, vonaglott még,
aztán ketté vált. Az egyik ott maradt mozdulatlanul, a
másik felemelkedett s folytatta útját., Az ellenség árkai
felől egy, majd sűrű egymásutánban több lövés dördült eL
A honvédség, mint az első tavaszi napsugárra az ébredő
méhraj, megmozdult. Fegyverét melléhez szorította s helyére
ugrott. Újra néma csend. A honvéd megkerülve a hosszú
hómezőt, egyre közelebb ért. Leguggolt s a hideg földhöz
lapulva kúszott most már a lövészárkok felé. A csendben
tisztán hallatszott lihegése s a mint a kőkeményre fagyott,
éles göröngyök között bukdácsolt előre, a melléből előtört
forróság gözfelhőbe burkolta fejét. Végre közel ért. Felemelkedett, tiszti zubbonya belső zsebébe nyúlt s a pe
csétes borítékot diadalmasan lobogtatva, futni kezdett.
Ismét lövés dördült el ... A tiszt megállt. Oldalához kapott
s összerogyott. A fedezék mögött váró tiszt több honvéd
del kiugrót s az ellenséges golyók süvitése között biztos,
fedett helyre hozták. Fektében, megtört szemekkel tisztelgett.
— Jelentem alásan az ezredes urnák, elhoztam. —
Késtem kissét, mert a köd, a köd cserben haggott.
Szavait elfojtotta a száján felbuggyant vér. Az ezredes
felbontotta a levelet. “Támadás 3 órakor.* Megnézte óráját.
Még 13 perc. Kiadta gyorsan a rendeleteket. Lázas izgalom
futott át a lövészárkokon. A telefon berregve továbbította
az ütegparancsnoknak szóló utasítást.
Az ezredes visszatért a haldokló honvédtiszthez.
85
— Önt hadnagy ui kitüntetésbe fogom ajánlani hősi
cselekedetéért, szólt s megszorította jéghideg kezet.
— Csak kötelességemet teljesítettem ezredes ur,
suttogott elhülóan. Aztán végső erőfeszítéssel kibontakozott
az őt átölelő tisztársa kai iáiból.
Észak felöl egy ágyudörgés reszkedtehe meg a
levegőt. A hadnagy boldog mosollyal ajkán visszahanyatlott
fekhelyére. Mos* a honvédség ágyuü'tege is megszólalt.. *A
sranneíiek, gránátok zúgva, bümbölve robbantak szét az
ellenség árkai felett. A két hősi sereg egyesült s rövid,
véres küzdelem után kivívta a döntő győzelmet. A k . . i
mester egyetlen büszkeségét, egyetlen reménységét, a ki
haláitmégvetö önkéntes vállalkozásával ezt a fényes diadalt
valóra váltotta, dermedt tagokkal, holtan találták visszatérő
bajtársai De átszellemült arcáról, akkor is nyugodt meg
elégedés sugárzott, ajkain akkor is boldog mosoly ült.
*
A k . . i ősz mester az ablakhoz lépett s kitekintett.
Nem mintha valami érdekes látnivalója akadt volna, hiszen
az utca kihalt, néptelen volt. Csak a sűrűn hulló hópihék
kergetőztek az utón végig s az ablak elő,ti letarolt fa ágai
között néhány veréb gubbaszkodott.
A hideg üveghez szorította torion lüktető homlokát.
Így állt néhány rövid percig mozdulatlanul. Reszkető,
ujjaival görcsösen kapaszkodóit az ablak párkányába, hogy
/össze ne roskadjon, hogy vissza tudja fojtani azt az őrületesen gyötrő fájdalmat, mely mint fékevesztett indulat,
minden pillanatban kitörni készült belsejéből.
Az asszony megszólalt. A remény, a kinzó kétség
vegyes hangján szólt. Boldogan, sejtő félelemmel. N- m . . .
még nem . . . Legalább még mosl nem. Nyújtani a találós
Ítélet szörnyű percét,’a mig az 6 összeomlani készülő ’elke,
önuralma halálos vergődésében bírja még a Golgothanak
ezt a gyötrelemteljes útját. És azután? Ha leroskadt a
kegyetlenül rámért csapás súlya, alatt? Azután ?' Szörnyű
gondolat.
,
Megborzadt. De legyőzte kétségbeejtő erőfeszítéssel
rettegését, nyugodságot erőltetett magára, megfordult s az
asszonyhoz lépett.
— Tedd meg lelkem, küld el neki, ha gondolod.
— Óh, ebben a velőt hasitó hidegben ...
— Ne féltsd. Ö, aki még dermesztőbb hidegben is
űzi, hajtja az erdő vadjait ...
Jó kedvvel mosolyogni próbáit. Túláradó atyai bol
dogsággal, ' büszkélkedve, mint valaha, mint rövid idővel
ezelőtt még.
—' Erdőmérnök . . . Aki nem szokta meg petyhült
idegekkel a meleg kályha mellett ülni.
— Mégis , . Elküldöm neki. Öh, hogy ir a lelkem.
Az asszony ajkaihoz emelte a levelet s szent áhí
tattal megcsókolta.
— Nézd befejező sorait . . . Itt, itt, a hol boldog
karácsonyi ünnepeket kíván s Ígéri, hogy mihelyt Isten
segítségével visszatér ...
Ezt nem bírta tovább. Mintha láthatatlan kezek fojto
gatni kezdték volna, az ősz mester szédülni kezdett,
minden összefolyt szemei előtt. Kiment b folyosóra.
Három napja rejtegette már a táviratot. Ép a postán
volt akkor. Senki sem tudta meg. Csak ő. A postás
kisasszonyt megkérte, senkinek ne szóljon. S a kisasszony
megígérte, megtette. Csak küldi egyre a rózsaszínű lapokat
Kettőt azóta s most reggel a levelet.
Megtörülte szemeit s az iskolaterembe lépett. Az ő
kedvenc gyermekei közé. Az órarendre nézett, ötödik
osztály, történelem. Imádság után beszélni kezdett. Jurisics,
Szondi, Dobó, Zrínyi ... A háború, a borzalmak, a hősök
csodás teltei. A megsebzett haza, mely gyermekeitől
oltalmat, áldozatot kér. Az apák, kik közül nem egy egyet
len gyermekét küldi a harctérre. Vonakodás, félelem nélkül,
lángoló hazaszeretettel, lelkesedéssel, Isten akaratában
megnyugvó alázatossággal.
Elhagyta eréje. Az asztalra borult s hangja görcsös
zokogásba fűlt. A gyermekek pedig, mintha ielkük meg
érezte volna, hogy a sors a magyar hősök lisztájára egy
uj ragyogó nevet jegyzet fel, sápadtan, könnyes, ijedt
tekintettel nézték vonagló, a földig lesújtott jó mesterüket.
Jeszenszky Gyula.
HIVATALOS RÉSZ.
6535. szám.
Valaniőnnyi állami, közsági, izraelita és mayán elemi nópiskola íek. GamlnokságáBak, illetve Iskölaszékének a IV.,
V. és VI. osztálybeli laokötM beiskolázása íároyákn.
ügyi
A 147.461-914. szám alatt kelt vallás és közoktatás
miniszteri körrendelet alapján fölkérem a tekintetes
87
86
Címet, intézkedjek s ü r g ő s en,’hogy a vallás és közokta
tásügyi minister ur 3930-914. elnöki számú körrendeleté
értelmében az iskolába járás alól felmentett mindennapi
tankötelesek közül mindazok, akik a gazdasági munkálatok
befejeztével tankötelezettségüknek minden évfolyamban
«eleqet óhajtanak tenni, haladéktalanul» beiskoláztassanak.
Intézkedése eredményéről szíveskedjék hivatalomat
— ezen rendelkezésem számára való hivatkozással
mielőbb értesíteni.
Szolnok, 1914 december 18. A kir. tanfelügyelő h.:
Kóródy Ferenc,
királyi s. tanfelügyelő.
6539. szám.
Valamennyi állami, községi és magán elemi
népiskola tek. Gondnokságának és Iskolaszéké
nek a kisebb fokozatú gazdasági ismétlőiskolai
tanitás megkezdése és a tiszteletdijak kifizetése
tárgyában.
A folyó évi november 28-án 5085 914. VLd. sz. alatt
kelt vallás és közoktatásügyi ministeri körrendeletből tu
domásvétel és megfelelő alkalmazkodás, illetve további
sürgős eljárás végett szószerinti közlésben közzéteszem a
következőket:
«Tekintettel arra, hogy időközben a mezei munkák
már befejeződtek, az ismétlő iskolai tanítást a háborús idő
tartamára megszüntető 3930 914. elnöki számú rendeletem
vonatkozó részének módosításával megengedem, hogy oly
helyeken, ahol akadályba nem ütközik és ahol a kisebb
fokozatu gazdasági ismétlő iskola, vezetésével már eddig
megbízott tanerő nem vonult hadba, az ismétlő iskolai
tanitás nem kötelező formában megkezdessék.
Ennek kapcsán hatályon kivül helyezve a kisebb fo
kozatú gazdasági ismétlő iskolák vezetéséért n tanítókat
megillető tiszteletpijeak beszüntetése tárgyában 127773-914.
szám alatt kiadott rendeletemet, értesítem, hogy ezen tisz
teletdijak az esedékesség idejében az illető tanerők részére
akadálytalanul kifizethetők.
Végül elrendelem, hogy ;amely ismétlő iskolában a
tanitás megkezdhető volt, a leánytanulók a kézimunka
órákon a hadbavonélt katonák részére szükséges ruhanemű
készítésével foglalkoztassanak.»
Szolnok, 1914 december 19.
Kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
--------
6365. szám.
kir. s. tanfelügyelő.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi elemi nép
iskolai igazgató és rendes, tanítójához, tanítónőjéhez,
a vármegyei általános tanítóegyesület kiadásában meg
jelenő szépirási, nyelv- és számtani, hangjegy- és rajz
irkák használatba vétele tárgyában.
Iskolalátogatásaim során számtalanszor tapasztaltam,
hogy az iskolák használata terén nagy összevisszaság
uralkodik. Az I. osztályú tanulók, kis négyvonalu vagy
egyvonalu, a VI. osztályosok nagy négyvonalu irkákba
írnak. Ugyanilyen rendszertelenség volt tapasztalható igen
'sok helyen a számtani, hangjegy- és rajzirkák használatá
ban is. Ezek a bajok főképen abból keletkeztek, hogy sem
a gyermekek, sem a kereskekők nem voltak tisztában
azzal, hogy milyen, irkára van szükség a különböző foko
zatokban. Ezt a bajt a vármegye egész tanítósága érezte
és ez indította a vármegyei általános tanítóegyesületet
arra, hogy a követelményeknek megfelelő szépirási, számés nyelvtani, hangjegy és rajzirka sorozatokat adjon ki,
melyeknek általános használatba vételétől a tanítóegyesü
letnek számottevő haszna lesz, mit a magyar nemzeti mű
velődés érdekében nagy sikerrel gyümölcsöztethet.
Ezen didacticai és nemzetmüvelődési nézőpontok által
vezéreltetve bizalommal kérem tankerületem igen tisztelt
tanitókarát, hogy a jelzett irkákat 1915. évi január 1-től
kezdődőleg a vezetésére bízott iskolákban használatba
venni szíveskedjék.
Úgy magam, mint a kir. segédtanfelügyelő urak iskola
látogatásaik során éber figyelemmel fogjuk kisérni, hogy
állami és községi elemi iskoláinkban ezen irkák használat
ban vannak-e. Hitfelekezeti elemi népiskoláinkban is érdek
lődni fogunk eziránt; de az illetékes egyházi főhatóságok
netaláni más irányú rendelkezéseit mindenesetre tisztelet
ben tartjuk.
Szolnok, 1914 december hó 10.
Hazafias üdvözléssel
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Ö9
A dicsőség és megdicsőülés útja.
88
6625. szám.
Valamennyi
állami, elemi népiskola és állami óvoda tok. Gondnoksá
gának, illetve Felügyelő-bizottságának az államkincstár
terhére eszközlendő helyreállítások tárgyában.
A fentemlitett iskolák és óvódák elhelyezésére szol
gáló épületeknek az 1915. évben elodázhatatlanti 1 szükséges
helyreállításáról, átalakításáról vagy azoknak évi tisztításá
ról, amelyben az iskola vagy óvoda épületében clodázhatlanul szükséges helyreállítás s illetve átalakítás nincs,
vagy ha van, de a munkálatok a község, vagy más érde
keltség terhét képezik: ebben az esetben hivatalomhoz
«kimutatást nem kell* beterjeszteni, hanem a szükséges
munkálatok foganatosítása iránt az illető kötelezett fél az
iskolai gondnokság (óvodai felügyelő-bizottság) részéről
hivatalosan megkeresendő és ennek megtörténtéről szük
séges csak hozzám jelentést tenni.
Szolnok, 1914 december 24-én.
<
Rhédei ]ános,
kir tanfelügyelő.
6625. számhoz.
-
Csikós József kir. s. tanfelügyelő s a szakaszparancs
noksága alatt levő kartársak e hó 25-én indultak a. harc
térre, hogy azokról az erényekről, melyet a katedrán oly
hévvel keletkeztettek a fejlődő nemzedék lelkében, maguk
adjanak szemléltető bizonyságot. Lelkesedéssel, igazságunk
győzelmébe vetett erős hittel indultak a halál ezer torka felé.
Ez utón mondanak barátaiknak, a vármegye tanitói
karának búcsút s kívánnak áldást az itthonmaradottaknak.
Eltávozott barátaink! Ha arra gondolunk, hogy ere
tekben jászkun vér foly, s hogy a hősöket szülő fenséges
tulajdonságoknak oly nagy mértékével rendelkeztek, hogy
azoknak tanitói lehettetek, nagyon aggódunk Miattatok. —
Álért tudjuk, hogy Ti másként nem tesztek, mint a mire
oktatattatok; Ti ott is tanitók, buzditói, példaadói lesztek
bajtársaitoknak s igy elsők az ellenség támadásában, utolsók
á visszavonulásban. De biznnk Isteu oltalmában, hogy védő
szárnyai alá vesz. Hiszen a hazának rátok lesz a legna
gyobb szükség, nektek élni kell a hazáért! Ki taníthat oly
szívhez férközően a hazaszeretetről, honpolgári kötelesség
ről ugy mint Ti? Ki meríthet annyi tapasztalatot a jövő
nemzedék nevelésére mint Ti, ki a tömegérzés és felfogás
öntudatlan megnyilatkozásának tanúi, a magyar értelmi és
erkölcsi értékének megfigyelői lehettek?
Mi, kiknek nem adatott, hogy honszerelmünkről vele
tek tehessünk bizonyságot, Titeket akarunk hallgatni, Tőletek
tanulni a haza iránti kötelességről.
Várunk vissza dicsőséggel.A viszontlátásra! A magya
rok Istene óvjon, védjen Titeket s szent hazánkat!
Vegyes közlemények.
Boldog újévet kívánunk olvasóinknak!
Az újévi üdvözletek megváltása a hadsegélyezés céljaira. Dr. Küry Albert alispánunk f. évi 26.718.
sz. «Körirat*-ában arra buzdítja a várm. polgái mestereit és
főszolgabíróit, hogy működésűk területén csináljanak pro
pagandát az újévi üdvözletek megváltásának. Hassanak
oda, hogy a megváltás összege a háború szerencsétlenjei,
az elesettek családjai s a szegények részére fordittassék.
«Meg kell ragadnunk a nehéz idők minden kínálkozó
alkalmát, amikor közönségünk adakozó készségét a nemes
ügy érdekében felkelthetjük* E nemes eszme felkarolását
melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe.
90
Házasság. Száva Lajos jászladányi kartársunk f. hó
14-én vezette oltárhoz Mészáros Mária oki. tanítónőt. —
Zavartalan boldogság fakadjon frigyükből!
Halálozás. Kovács János Ákos fokorui nyugalmazott
közs. tanitó és Muzsnayné Kovács Izabella cibakházai áll.
tanítónő elhunyt. Áldott legyen emlékük!
Hadikölcsön jegyzése. A vármegye tanitói kara
fizetése terhére 30,350 kor. hadikölcsönt jegyzett, melyhez
hasonló összegű jegyzést kevés vármegye mutat fel.
Iskolai számvitel. Ebergényi Sándor és Emil vall,
és közokt. ministeri tisztviselők «Iskolai számvitel» címen
összefoglalták az iskolák pénz- és vagyonkezelésének
összes szabályait. Ez úttörő munka biztos tanácsadója lesz
minden óvodai, elemi és polg. iskolai gondnoknak, képző
intézeti és középiskolai igazgatónak. A szabályok helyes
alkalmazására adott gyakorlati útbaigazítások, nyomtatvány
minták, tárgymutató gyors és helyes tájékoztatást nyújt
minden anyagi kérdésre. Olvasóink szives figyelmébe
ajánljak azért e müvet. Ára 10 kor., megrendelhető Lampel
R. könyvkereskedésében.
R Jó Pajtás dec. 27-iki száma a szokottnál terjedel
mesebb és tartalma is igen változatos. Verset közöl Benedek
Elektől, Lévay Józseftől és Feleki Sándortól, alkalmi szín
játékot Benedek Elektől, természeti leírást Szívós Bélától,
az elesett és megsebesült bajnokokról megemlékezést
Gyula bácsitól, karácsonyi képet verssel Endrődi Bélától,
mókát Zsiga bácsitól. Sebők Zsigmond és Krúdy Gyula be
fejezik regényeiket, azonkívül a rejtvények, szerkesztői
üznnetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki, előfiz. ára
negyedévre 2 k. 50 fiit, fél évre 5 k., egész évre 10 kor.
Egyes szám ára 20 fill. Előfizetéseket elfogad és mutat
ványszámokat küld a «Jó Pajtás® kiadóhivatala Budapest,
IV., Egyetem-utca 4.
Olvasóink figyelmébe. Közlönyünk előfizetési diját
sokan nem fizették meg. Nagyon kérjük azért a hátraléko
sokat, szíveskedjenek az előfizetési dijat mihamarabb meg
küldeni egyes, pénztárosunknak, mert a lap nyomtatási
költségeit másként fedezni nem tudjuk. A múlt tanévi elő
fizetési dijat Daróczy Antal urnák Turkevére küldjék a
hátralékosok, mert egyesületünket csak a folyó tanévi elő
fizetési dij illeti meg.
Lapunk legközelebbi száma az előfizetők számának a
hadbavonulás folytán előállott erős apadása miatt, tehát
anyagi okokból caak január második felében jelenik meg.
Szolnok. M imir 25.
HL évfolyam.
7. síül.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-llagyknn-SMlBBk vármegyei kir. tanfelügyelöség
és Mótestilet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
> Kiadja’•
~
7
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
I Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
।
|
|
I
Egész évre
.
.
... •
• 0 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
«.
SZOLNOK, 1914.
tejyam.
Szolnok, 1916. január 25.
7. szám.
’’ ■2 pi J
i* JASZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
‘S,
PMUVELES.
A ktr. tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre.... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Fómunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Öltözzetek gyászba vármegyém tanítósága I
Oltsétek magatokra a mély gyász jelvényeit, mert
elvesztettük azt, aki nekünk igaz jóakarónk,
igaz jó barátunk volt. Az a büszke öntudat, hogy
a vármegye főispánja a tanítókat igazán szerette,
szertefoszlott, semmivé vált. Mert immár bizo
nyos, vármegyénk nagylelkű, nemesszivü főispánja
az orosz harctéren hősi halált halt!
Elfogódott lélekkel tekintem a négy éves •
múltat, az ő főispánságának idejét. Elébem raj
zolódik először is az ő törékeny alakja. Hejh!
pedig nem volt az törékeny, mert acél izmaival
mint urlovas hányszor aratott babért! Most is
érzem jóságos kék szemeinek szelíd pillantását,
amint rámszegezve, a kérdésekre adott feleletek
ből kiolvasni igyeKezett az őszinteséget, az igaz
ságot. De láttam azoknak felvillanó fényét is, ha
93
92
valakin méltatlanság esett Mert örömmel vallha
tom, alig telt a mi kedves főispánunk valamit,
mig engem meg nem kérdezett. Sokszor az utcán
állított meg, hogy valamely eszébe jutót* dologra
igénytelen'véleményemet kikérje. Ez oknál fogva
sokszor volt volt- alkalmam vele beszélni, megis
merhettem az őteljes Én-jét, gondolkozását,
ismertem a tanítóság iránt érzett végtelen rokonszenvét. S hogy a tanítóság iránti rokonszenvének fényes tantijeiét adja, mindenütt ott volt, a
hol csak annak kifejezést adhatott. Eljött mulat
ságainkra, sőt piknikjeinkre is. O maga tűzte fel
Romcsa kartársunk mellére a koronás aranyértlemkereszlet, amit más főispán a szolgabiróra
hárít. Erre az igazán kitüntető ünnepélyre a ren
dezőbizottság elfeledte meghívni a vármegye
tanítótestületét, elmentem vármegyénk szeretett
tanfelügyelőjével hívatlanul, mert 0 hívott meg.
Kérésemre lépéseket tett fizetés rendezési törvé
nyünk javítása tárgyában. Két órán át hallgatta
türelemmel fejtegetéseimet s-már másnap Buda
pesten volt, hogy információit meg^ dja. Küldött-;
ségeink részére audienciákat eszközölt ki. Ejh!
de minek folytassam tovább! Megszakadt az a
munkás élet, amely a vármegye tanítóságára is
kiterjesztette jóságos szeretetét. Megszűnt az a
szív dobogni, amely a tanítóságot teljes őszinte
séggel szerette. Megtört a jóságos kék szemek
fénye, orosz golyó oltotta ki a jobbét. Meghalt
az a törhetetlen akaratot magában rejtő törékeny
test, feláldozta életét, mindenét azért, amit min
dennél jobban szeretett: az imádott édes magyar
hazáért! Nincsen már. Nem látjuk többé. Nem jön
körünkbe, hogy együtt mulasson velünk. Nem
emeli fel többé mellettünk hathatós szavát. Nem
hallgatja meg többé panaszainkat s nem nyújt
sebeinkre gyógyító balzsamit. AAcghalt, elsiratjuk,
de el nem feledjük soha!
,
,
Öltözzetek mély gyászba vármegyém tauitc-
sága, mert elvesztettük legjobb, legigazabb, leg
őszintébb, legnemesebb jóakarónkat és barátunkat.
És most Hozzád fordulok magyarok nagy
Istene! Hallgasd mega nemes vármegye tanítósá
gának fohászát. Mindnyájan nemes hálával telt
szívvel esdeklünk hozzád:
Adj a mi Nagyunknak csendes pihenést ott
az idegen föld ölén addig, amíg a Szeretet Öt
haza hozza, hogy a Te szent földedben aludhassa
örök álmát. Adj helyet a Te népes birodalmodban'
az Ö nemes lelkének azok között, azok között
a nagyok között, akiket önfeláldozó hazaszere
tetükért jobbodra ültettél. Adj Neki örök életet a
Te halhatatlanaid között, nekünk pedig a változhatatlanban való csendes megnyugvást!
Isten veled szeretett Főispánunk! Isten veled
jóakaró Barátunk! Emléked élni fog közöttünk,
el nem feledünk soha!
Isten veled!
Brózsik Pál,
várm. tantest, elnök.
Háború a kultúra szolgálatában.
Régen él a köztudatban az az igazság: «minden
rosszból jó is fakad».
Ataga a háború rendkívüli, de épen nem kellemes,
sőt rossz állapota a népeknek, mégis van jó oldala is:
csiszolja, műveli a népet.
A milyen mértékben szélesíti látókörét, tudását kato
náinknak a sok ide-oda jövés-menés, különféle nemzetek
kel, népekkel való érintkezés s a viszontagságok ezer vál
tozata, ép oly mértékben csiszolja az itthon élő család
tagokat a lábrakapott olvasási kedv. Divattá, szokássá,
életszükséggé vált népünknél az olvasás. A legeldugottabb
utcáknak rendes napi látogatója lett.az újságárus*- A kik
eddig egész éven át talán tiz-husz fillért sem adtak
szellemi táplálékra, most sóvárogva, izgatottan várják a
napi és képes újságot. Posta és újság várás, olvasás és
írással telik el legtöbbnek a nap. A kik 10—20, sőt 30
évvel ezelőtt az iskola padján szorongatták utoljára a tollat,
most talán mindennap megbirkóznak vele, hiszen ma
«Jóskánknak», holnap «Istványunknak», holnapután a. sógor-
95
94
*
nak kell egij pár sor írást, meg egy rávarrott érmecskét
meneszteni. így tart ez két hétig is, mert sok a sógor, s
ha még annyi volna is: mind oda van! Ki lent, ki fent
védi a hazát ! Aztán kezdheti élűiről a tinta fogyasztást.
A számvetésnek is jut szerep. Nagyon sok katona
küld haza a családjának pénzt. No meg az államsegély is
szép summát tesz ki havonta- Azt is csak meg kell olvasni,
be kell osztani, vagy legalább is össze kell számolni,
mennyi ment az asszony, mennyi a gyerekek meleg gú
nyájára? Igen, a háború jóvoltából most erre is jut. Sót
malackát öl még a legszegényebb napszámos családja is,
mert pénzecskéjéből nem nyel el rendes napi zsoldot a
kocsma.
A haza, a szülők iránti szeretetet, ragaszkodást, a
családtagok belsőségesebb összetartozását is növeli a
háború, hiszen m nden háznál elmondják naponta jó egy
néhányszor, mit‘csinál, mit eszik, hol alszik szegény apátok,
Pista, Jóska bátyátok az idegenben?
ünnep az íia ir, nagy-nagy ünnep, ha 2—3 napra haza
jöhet. Minden tőle telhető szépet és jót előteremt ilyenkor
a család. A gyermek ezt látja, hallja. Látja, hogy édes
anyja és a többi nénik mint szánakoznak, siránkoznak
egy-egy súlyosabban sebesült fölött. Tudja, hogy édes
anyjáék eljárnak a sebesültekre mosni, foltozni, vasalni,
súrolni — ingyen, sőt még ajándékokkal is kedveskednek
nekik. A mely gyermek ilyen környezetben él és növekszik
már csak utánzási ösztönénél fogva sem le >z rosszabb,
nem lesz kémé igebb szivü, mint az.
Iqpz a bosszút, de igazságos, nemes bosszút is belé
oltja ez az idő a jövő emberébe, de aggodalomra nincs
ok, mert csodálatos teremtése az emberi szív az Istennek.
A hol kell, hogy megszakadjon a gyűlölet, oly szépen
olvad át a sajnálkozás, a megszánás érzésére, hogy a leg
ügyesebb festő, iró sem produkálhat ügyesebb átmenetet.
Igazolja ezt az is, hogy gyermekeink épugy kedveskednek
a beteg orosz, sót szerb katonáin ik is alma, cigaretta, s
más egyéb jóval, mint a többinek. A kiflit, cukorlát ép
úgy oda csempészik a cseh és t)t, mint a n agyar fiuk
takarója alá. Délutánokon át fái a ihatatlanul mondogatják
ágyuk szélén ülve a számokat tiz—húszig, mutogatják az
ABC-s könyv ábrácskáit, csakhogy 1—2 magyar szót meg
taníthassanak a köréjök seregló bosnyák-horvát fiukkal és
nem űzik el e kedélyes társaságból a muszka fiút sem. —
Gyönyörű képei ezek a kórházaknak.
De a háború adta legnagyobb nyereségek közé tar
tozik bizonyára az az oszlop, az az erős támasz vissza
nyerése, melyre veszély és baj között király és koldus,
böló és tudatlan, úgy kapaszkodik a remény, a hit, a
bizalom szálaival, mint szőlő a lugasra, borostyán a fára.
Császárok, királyok, hadvezérek veszik ajkukra, tollúk
hegyére az Istent. Reménységük kiinduló és végpontja Ő.
Hogyne kapna lábra, hogyne válnék divatossá, általánossá
a vallásosság. És bizonyára nem ok nélkül. A háború
gyötrődéseiben, aggodalmai, rettegései, halálfélelme között
mindenkinek kívánatos menedékhely a gondviselő Isten
jelenlétének a gondolata.
Önkénytelenül eszünkbe juttatja a mai rémes idő azt
a közmondást, *aki imádkozni nem tud, menjen a tengerre*!
De a háborgó tenger borzalmait — ugylátszik —. jóval
felülmúlja az ember bosszuszemja élet-halálharca, s az ész
találékonysága által előteremtett ezer neme a viharnak, -a
halálnak. Innét van, hogy az igaz ügyet segítő Istenben
vetett hit, bizakodás aligha kisebb téhyező egy ilyen nagy
munka sikeres elvégzésénél, mint az erős akarat.
Mindnyájunk leghőbb vágya legyen tehát, hogy a mai
nehéz viszonyok között is minél hamarabb valóra váljon
az "a régi-régi szokásmondás: «ki Istenben bízik, nem
csalatkozik*!
Biri néni.
Néhány tanulság a háborúból.
II
A magyar katonák a mostani háborúban is ezer és
ezer alkalommal bebizonyították bátorságukat,szívósságukat,
kitartó képességüket, halálfélelmet nem ismerő hősiességüket.
Az ellenség nem tudja, mitől féljen jobban: a magyar
baka «roham»-jától-e, vagy a «vörös ördögök* attakjától.
Azonban bármily rettenthetlen vitézek és 1 ármily
megbizhitók is a magyar katonák, van egy fogyatékosságuk,
a minek a harctéren nem egyszer vallották már kárát, t. i.
hogy beszélni csak magyarul tudnak.
Háborúban, a háború sokféle változataiban, az ellen
séges katonáknak egy elejtett szava, az idege najku lakos
ság egy jóakarata figyelmeztetése, vagy felvilágosítása
nagy hasznára van a hadseregnek, megelőz sok ártatlan
vérontást és igen sokszor biztosítja a diadalt.
Itthoni polgári életünkben is tapasztaljuk, hogy a
melyik ember valamelyik hazai nemzetség nyelvét érti és
beszéli, milyen sok hasznát veszi annak alkalomadtán.
Társadalmi életünk is sokkal barátságosabb, bensőbb
lenne, ha a hazai idegen nyelvek közül csak egyet is be
szélnénk. A kölcsönös érintkezés, a kölcsönös bizalom igen
97
96
sokat nyerne ezáltal s elejét venné a meg nem értésből
származó félreértésnek, keserűségnek, viszálynak.
•' A mostani háborúból vonjuk le tehát azt a tanulságot
is, hoqy valamelyik szláv nyelvet, valamelyik itt lakó nem
zetiség nyelvét tanuljuk meg. Ezáltal hadseregünk is érté
kesebb lesz és ezzel hasznot teszünk magunknak is,
hasznot teszünk magyar hazánknak is. Hát politikai téren?
Tudjuk, hogy hazánkban az utóbbi években mily el
keseredett harcban állottak egymással a politikai pártok. A
háború kitörésekor ellenségeink azt hitték, hogy Magyar
ország lakosai faji és nemzetiségi szempontok szerint fogják
a háborút mérlegelni, sőt talán még arra is számítottak,
hogy a magyar anyanyelvűek is pártállásuk szerint nem
.lesznek egy akaraton.
Hála legyen a jó Istennek, AXagyarország lakosai
politikai érettségüknek, hűsegüknek ragyogó példáját szol
gáltatták. A háború kitörésének percében hazánk lakosai
faji és nemzetiségi kivétel nélkül, mint egy ember állottak
a zászlók alá s akik csak napokkal előbb is, mint politikai
elkeseredett ellenfelek egymást meg se akarták ismerni,
most mint testvérek.kezet fogva harcolnak a közös ellenség
ellen. Óh ha ez az egyetértés, ez a belső összhang állandó
lenne s tovább is igy maradna! Óh de erős, óh de hatal
mas lenne Magyarország.
jHoqy hazánk összes/lakosai egy politikai párton
legyenek, arról szó se lehet s talán nem is lenne jó. De
én azt gondolom, ha az egyes pártok az eddigi kereteik
közt tovább nem maradhatnak meg. A háború után az
egyes pártkereteknek meg kell változniok.
A háború most minden pártnak megmutatja, hogy
elvei közül melyek állják meg a tüzpróbát, melyek nem.
És minden embernek, aki őszinte akar lenni önmagához s
embertársaihoz, nyíltan, férfiasán be kell vallania, hogy
vájjon azok az elvek, amelyeket eddig jóknak és helyesek
nek tartott, reálisak-e? olyanok-e, melyeknek a fentartását
és kívánását a jövőben is nyugodt lélekkel és nyugodt
öntudattal hangoztathatja ?
Ha minden párthoz tartozó ember lelkiismerete szerint
őszintén megfelel ezen kérdésekre, akkor nem lesz sok
párt. Magyarországon, akkor az eddigi elavult pártkerctek
a háború befejezése után minél előbb felbomlanak, megszürmek, hogy helyet adjanak újabb, reálisabb pártalakulásnak, mellyel édes hazánk hírét, nevét, gazdagságát, művelt
ségét még több eredménnyel tudnánk munkálni.
Ehhez azonban megkivántatik, hogy a dolgokat, az
eseményeket ne a napi pártpolitika négyfalu szűk szobáján
l^óSl
SS MW látjuk
monarchia ügyeinek
. n GÍ1,nct- fölényét,
magyarságnak, m,nt
n ki k'n domborítani s neki
fensóbbségét a jövőben lobban ki kell Sombornál
a diplomácia, mint a katonaság térén nagyobb szerep
ke" bMiótamaquarország fennáll, az itt lakó népek ilyen
egy véleményen, ilyen egy akaraton meg so^
tanulságokat.
_
Tö r öksze ntmi W os.
a
Zeke Dániel.
_
Pl számtan tanításáról általában.*
Irta. Viszlag Ernőné.
II."
És ha még némi kétségem volt ez iránt, azt teljesen
eloszlatta néhány módszert vagy szemléltető eszközt bemu
tató számtani mintatanitás megfigyelése.
Valamennyit az a főtörekvés uralta,
a
kezdetleges számfogalmakat és viszonyokat mentol többféle
tárgyon vagy legalább mentői többfele alakban, ossz
Sásban Szemléltessék. KWÖnbözó helyzetű vo^
csoportokat zászlót, háromszöget, negys. oget raknak es
rakatnak össze pontokból, golyókból, pálcikákból
ból, dicséretes céljuk lévén ez eljárással, hogy a számtani
. E tartatom és nyelvezet tekintetében “ ^kezés a
szolnoki áll. tanítótestület novemberi gyűlésén obaslalotl .el.
itt ■
99
igazságokat mentöl többször, többféleképen megvilágítsák
és bebizonyítsák, hogy a száraznak ígérkező számtantanítást elevenebbé, színesebbé, vonzóbbá tegyék. A
gyermeklömeg csekély kivétellel figyel, cselekszik, átlát és
megért mindent, közülök a legtörekvöbbek és legtehetsé
gesebbek 50 közül átlag 10, ezen értelmes gyakorlás
közben örök időkre bevésik emlékezetükbe az átlátott és
megértett számtani igazságokat. A többi 40, a közönyö
sebbek, lassabban fejlődők, a gyengébb megfigyelőképes
séggel, emlékezőtehetséggel rendelkezők legjobb esetben
ennek a szellemi processusnak csak felét végzik el. Át
látják, megértik az egyszerű műveleteket, de már az en>lékezet igen sokszor cserbenhagyja őket, újból és újból
rászorulnak a szemléltetésre, bizonyításra, a pontokra,
golyókra, vonalakra és miegymásra. Na de egyszer mégis
végérvényesen félre kell tenni a szémléltető eszközöket.
Ilyenkor aztán minden segítségtől megfosztva fejlettebb
társaik ajkáról lesik el a szót, hogy utánmondhassák és igy
tanítójuk tudtán és szándékán kívül gyönyörűen megvaló
sítják a gyakorlat, pusztán a gyakorlat elvét. Az egész
ségesebb ösziönüek pedig hamarosan megtalálják az
egyetlen rendelkezésre álló eszközt, amelyen a kívánt
művelet érzékelhetik, az ujjaikat. És hol nyíltan, hol
suttyomban a pad alatt vígan folyik az a bizonyos ujjakon
való számolás, amelyet a modern pedagógusok az esztétikai
neve’és szempontjából annyira lenéznek, megrónak, el
tiltanak, de amely mégis lépten-nyomon előfordul. Előfordul,
mert a szemléltetésre használt sok alak és csoport közül
egy sem kapta meg különösen a gyermek figyelmét, egy
sem vésődött emlékezetébe, hogy azt szükség esetén fel
idézve mindazon összerakást, szétbontást, melyet kezdetben
golyókon, pontokon végzett, most képzeletben hajtsa végre.
A szárntantanitás kezdetén, a legegyszerűbb szám
viszonyok szemléltetésénél a figyelmet szétforgácsoló, sok
féle összeállítás, bizonyítás helyett inkább egy állandó,
könnyen áttekinthető csoportosításra van szükség, amely a
gyermeket belső szemléletre képesíti és igy mindannyiszor
segítségére lesz, valahányszor emlékezete ingadozik. Ezen
szükségletet rendkívül szerencsés ötle.tel elégítette ki
Kecskés Ernő, kaposvári kollégánk, aki az ő számtanitási
módszerét *Fél év alatt 20-ig* cím alatt már 1903-bani az
egész tanítóság rendelkezésére bocsátotta. Módszerének
lényege az ötös csoportosítás, könnyen áttekinthető formá
ban, mint például a dominóköveken látjuk; De ezt a szám
képet ö nem csak epizódszerüen használja a számfogalmak
és viszonyok szemléltetésére, hanem minden számításnál
abból indulván ki, mintegy belerögziti a gyermek leikébe
az emlékezet és gondolkodás támogatására.
Nem célja ezen előadásnak a Kecskés-féle módszer
tüzetes ismertetése, mért ezzel ygyáhesak elkéstem volna,
hiszen sokan vannak a szolnoki tanítóság között, kik évek
óta a számképek segítségével vezetik a számfantanitásf,
de szeretném mindazoknak, akik még nem ismerik, nem
használják, figyelmébe ajánlani ezt a meggyőződésem
szerint legtökéletesebb módszert, amely legalább is annyira
megkönnyíti és eredményesebbé teszi a számtani oktatást,
mint a phonomimika az olvasás tanítását. Természetesen
a címet «Fél év alatt 20-ig* nem kell egészen szószerlnt
venni. A mi tulhépes 65^-70 tanulót számláló L osztálya
inkban annyi nehézséget >okoz magénak az általános
érdeklődésnek az ébrentartása, hogy meg‘ lehetünk mun
kánkkal elégedve, ha az iskolaév folyamán a számtantanítási anyagot a maga egészében és mindén részletében
jól feldolgozzuk. Sőt miután a felsőbb osztályokból az I-be
lekerülvén, alkalmam nyílt a1 számtan tanítás alapvető
fázisainak tanulmányozására, arra a meggyőződésre jutot
tam, hogy az I. osztályos növendékek, különösen a leány
növendékek legnagyobb része jó ideig képtelen a szorzás
és bennfoglalás mint összetettebb műveletek felfogására.
Már pedig részletes tantervűik, az eddigi megszokás,
számtani módszereink, — a Kecskését sem véve ki, —
megkívánják, hogy már a 4 körében kezdjük a szorzás és
bennfoglalás tahitását. Az a tanító, ki munkája közben
semmit sem akar pusztán a gyakorlatra építeni, aki minden
elképzelhető eszközzni és fáradsággal meg akarja közelíteni
a tökéletes megértés eszményét, az már keservesen tapasz
talhatta, mennyi időveszteséggel jár, gyengébb tehetségű
tanulóit mennyire elkedvetleníti, elbátortalanítja az összetett
101
100
agyműködés ezen idóelötti eröszakolása. Érdemes gondol
kozni róla, nem sokkal okosabb, eredményesebb eljárás
volna-e nem vágni elébe a természetes fejlődésnek, hanem
az első félévben a számképzéssel, elvevés, hozzáadás,
felezés, negyedrészre osztás ■ egyszerű műveleteivel fel
haladni 20-ig, a szorozás és bennfoglalás útját pedig a
folytonos soralkotások által csak előkészíteni. Akad aztán
a leglassabban fejlődő növendékek között néhány, aki még
az egész tanév alatt sem tud tisztába jönni a szói zással
és bennfoglalással. És ezen a ponton hajlandó vagyok
valamelyes megegyezésre lépni azokkal, kiknek felfogásuk,
hogy az első osztályban a számtan miatt ne buktassunk.
Ezt a felfogást valahogy ilyeténképen variálhatnék: «Ha az
1. osztályos növendék a szorzás és a bennfoglalás téren
nem is mutat fel kielégítő eredményt, de az elvevés és
hozzáadás műveleteit elég biztossággal végzi, átbocsáthatjuk, mert birtokában van mégis az a szerény kis alap, a
melyet a H. osztálybéli folytonos ismétlés által immár
csiszoltabb értelemmel továbbfejleszthet és kiegészíthet,
— de amelyik növendék még az elvevéssel és hozzá
adással sem boldogul, az — ha ugy olvas is mint egy
püspök és ugy ir mint egy Íródeák, — maradjon csak az
I. osztályban.
(Folyt- köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
6555. szám.
UalameiWi népokiaíási intézet vezBÍoiéi’EL
A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter ur az
1914. évi december hó 16-án 5948-914. elnöki szám alatt
keit rendeletig! megengedte; hogy «Aktatüzögep, ampéreméter (iskolai célokra belföldön is készített), ait^in testékek,
arabmézga, darabos (oldott ragasztó gummi hazánkban is
készült) ár, aszbcsztlcmez, aszbesztzsinór, bársony (plüs
készül az országban), cérnagomb, cipőgomb, cipész varró
gép, csonlgomb, dugóhúzó, erdei magvetőgép, Hacker-félc
ébresztőóra (villamos ébresztőóra belföldön is készíti), fény
másoló milliméterpapiros, habkő, hajhyirógép, hegedühur,
tat
arssresrsa sssws®
sitemS- itt most te!
leendő beszerzéséhez — az 1907. évi 111- t
értelmében - az engedély a jövőben is külön
8
eszköz
1Cnd°Szolnok, 1914. december 28-
Rhédei János,
-
6693. szám. .
kir tanfelügyelő.
'
~
Köriével
Nannkim-Szolnok várm. valamennyi
állami, községi,
szönetének tolmácsolása tárgyában.
Tankerületem derék, lelkes tanítósága hadbavonult
hős katonáink és ezek itthon maradt szegenysorsü csaladfarnak kartwo.ül aiándéké.a jHnl. gárBtla. buzgo.agg
kezö hozzám címzett, de tankerületem derek tamtosaga
illető köszönő iratot intézte:
■
A M. kir. Honvédelmi Minisztérium HadseaélUzö hivatala Budapes.
10308. Hd. h.
•
1914 december 28-án.
Nagyságos
Királyi Tanfelügyelő urnák
Szolnok.'
Most mikor küzdő katonáink részére a hazai iskolák
ifinsáoa körében eszközölt gyűjtés munkáját majdnem hogy
befejeztük, hazafias örömmel állapíthattuk meg, hogy annak
103
102
eredménye minden várakozásunkat meghaladja, hiszen már
eddig is 300,000 koronát juttatott a katonák karácsonyára.
Büszke megnyugvással tölt el bennünket ez ered
ménynek tudatq nemcsak azért, mert ezáltal módunkban
áll hőseinknek, kik érettünk annyit áldoznak, örömet
szerezni, hanem mert bizonyságot nyert az az érzésünk,
hugy hazánk ifjúsága teljesen át van hatva azoktól a nagy
eszméktől, melyek hősi önfeláldozással viszik a golyó
záporba apáikat és testvéreiket.
Mikor tehát a megajándékozott hősök nevében mély
hálát mondok az adakozóknak, első sorban azokra kell
gondolnunk, kik a gyermekek lelkében az adakozásban
nyilvánult nemes érzelmeket fölkeltették; a magyar tanitásügy soha el nem fáradó, örök buzgó és a haza boldog
jövőjét előkészítő férfiaira.
Ama nemzet, melynek tnnitói ily nemes magot ké
pesek a gyermekek fogékony leikébe hinteni és ama
nemzet, a melynek ifjúsága megmutatta, hogy e nemes
oktatás termékeny talajra talált, győzni fog, mert hiszen
most küzdő katonáink lelkét ugyané lelkes kezek formálták.
Nem áll módomban a tanügy minden egyes munká
sának köszönetemet külön-külön kifejezni és azért arra
kérem Nagyságodat, mint aki nemcsak nemes példával
jár elől a bölcs vezetésére bízott iskolák tanítóinak, hanem
gyűjtési munkánk körül is eredményesen fáradozni kegyes
volt, méltóztassék igaz, mély hálás köszönetem kifejezését
tudomásul venni és azt a vezetésére bízott iskolák összes
igazgatóival, tanitóival és tanitónőivel közölni.
Fogadja, Nagyságod, igaz tiszteletem kifejezését.
*
A hadsegélyző hivatal vezetője:
- Kirchner,
cs. és kir. altábornagy.
Kiváló örömemre szolgál, hogy e lendületes, szép
köszönő iratot tankerületem tanitókarával közölhetem.
Szolnok, 1914 december 30.
Hazafias üdvözlettel
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
172. szám.
Körlevél
valamennyi állami és községi iparostanonc iskolai bizott
sághoz, igazgatóhoz és tanítóhoz az ismétlőtanköteles
korban levő iparostanoncok beiskolázása tárgyában.
A nagymélt. vallás és közoktatásügyi miniszter urnák
múlt év december hó 30-án kelt 21260-913.. sz., rendelete
alapján ■ alkalmazkodó tudomásul vétel Céljából közlöm,
hogy az ismétlő tanköteles korban levő iparostanoncok,
ha a községben ipariskola ^nincsen, az ismétlő iskolába
kötelesek járni, azok az iparostanoncok pedig, akik az
isméflőiskolát egészben vagy egyes évfolyamaiban elvé
gezték s arról szabályszerű bizonyitváriyt kaptak, olij
községekben ahol iparos (kereskedő) tanonciskola nincsen,
az ismétlő iskolának illetőleg évfolyamainak újra látogatása
a ól felmenthetők.
Hangsúlyozom azonban, hogy az elöl hivatkozott
rendelet azonban a községekre nézve, amelyekben szabály
szerű iparos (kereskedő) tanonciskola áll fenn, egyáltalában
nem vonatkozik és azon a címen, hogy a tanonc ismétlő
iskolába járt, sem egészben, sem részben felmentés nem
engedélyezhető.
Szolnok, 1915 január hó 12rén.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
217. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
községi polgári, elemi, gazdasági nép és iparos, kereskedőtanonciskola! gondnokságához, iskolaszékéhez, igazgatójá
hoz és tanítójához a világháborúval kapcsolatos irodalmi
termékek megküldése tárgyában.
Avégből, hogy a bécsi udvari könyvtárnak a most
folyó világháborúra vonatkozó irodalmi termékek gyűjte
ménye lehetőleg teljessé tétessék, m. kir, vallás- köz
oktatásügyi miniszter ur őnagyméltóságánok e hó 8-án
6482-914. elnöki szám alatt kelt rendeletéből folyólag
kérem Címet, hogy a most folyó háborúval vonatkozásban
levő kiadmányait és azokat a nyomtatványokat is, amelyek
könyvárusi forgalomba nem kerülnek, lehetőleg 3 3 pél
dányban, az udvari könyvtár részére leendő megküldés
céljából hozzám juttassa el^
Szolnok, 1915 január 12.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
105,
104
Vegyes közlemények.'
Főispánunk hősi halála. Mély sajnálko
zással bár, de megnyugvással fogadtuk dicső
emlékű főispánunk orosz fogságba jutásának a
hírét Reményünk,.hogy viszontlátjuk, megsemmi
sült kétségtelenül megállapittatott illetékes helyen,
hoqu nincs többé az élők között. Nov 22-en
dicső halált halt s Orosz-Lengyelország NowoRadomsk városának sirkertjében nyugszik Nagy a veszteségünk, nagy a fajdalmunk,.
Nincs senki, ki jót, nemest ne tudna Róla mon
dani, mert minden jó, igazságos, méltányos kozés magánügynek készséges támogatója volt. / t
volt hatva a kultúrának nemzetünk fennmaradá
sát szebb jövőjét biztositó hatásáról; azért a
kuítura munkásait értékelte, becsülte, minden
kulturális ügyet lelkesen pártolt.
(
Ha közéleti tevékenysége nem lenne oly
értékes is, különösebb kegyeletünk tárgya
lenne, mert a lángoló hazaszeretetnek a pélclán-yképe volt, mivel önként, sőt felettes hatósága
tiltakozása ellenére ment s küzdött az elsők
között szent hazánk védelmében. .
A dicső halállal kimúlt Főispánunk elvesztése .
fölötti mély fájdalom e vármegye tanítóságának
lelkét is eltölti. Ennek kifejezést adott azáltal,
hogy az e hó 20-án tartott törvényhatósági gyászközgyűlésen küldöttség által képviseltette magát
s a kir. Tanfelügyelő ur által megtartani rendelt
emlékünnepélyen mmt az igazi nemes férfi és
liős példányképéül, követendő például állította a
növendékek elé.
Áldott legyen emléke!
Kinevezés. A vallás- és közokt. minisztérium a jász-,
árokszállási áll. iskolák igazgatójává Paál Istvánt, e ^válo
szorgalmú és szaldíépzettségü tanítót nevezte kr Gratulálunk!
Ezen iskolák gondnokságának elnökévé Sípos Géza
neveztetett ki.
céljainak érdekében kifejtett tevékenységéé .
lasztatott meg.
Katonai szolgálat
alól
.
való
felmentés. A háborús
illetékes felsőbb helyre felterjesztette.
Eljegyezte Vass Andor
Gizella pusztasznndai tanítom t
j
á)) tanitó;
Mariskát eljegyez e Bartucz here
H
altisztje.
Mindkét tanitó jelenleg a 68. gyalogezred
i
...s SSW SS
áthelyeztetett.
•
.
Szeméiui pótlék
áll.
minisztérium Korcsy Gypt J l ■
s rgjyi pótlékot engec. ig. tanítóknak ev',2üQ^2GO kon szern u p
déh ezett, mivel az 1907. ev fiz. tovényfiz
lenne több fizetésük, mmt amennyi az
törvény alapján megilleti.
•
,
A konyhakertészet intenzív
demi* iskola
vallás és közokt. minisztérium a karcagi all.
felsőbb osztályaiban.
Állásától elmozdított tandó. Egy
állami tanitó kotelessegnmlas*
k6zö!jük a kartársak
fegyelmi delet alap|aS ■
sajnálatos esetről mégis megkellemetlen ügyeit Hogy
szcrencsétlen, kartársunk
A napközi o—
céljából rendelkezésükre bocsátja .
106
Állásáról
lemondott Adám Paula kunsaentmárloni
polg. leányiskolái tanítónő.
Gyűjtés a Hadsegélyző Hivatal
V®1’’’
meauénk elemi iskoláibnn hős katonáink javara 5255 kor.
61 fid. gvült össze. Az adakozásban 20 ezer tanuló vett rész.
Katonai szolgálatra vármegyénkből eddig 140 tanító
vonult be. Megsebesült 8 tanitó.
H Jász muzeum és a világháború. A Múzeumok
is Könyvtárak Orsz. Tanácsa felszólította a muzeumoka,
hoqu körzetük területéről gyűjtsék össze a háború emlékeit.
A jász-muzeum felhívja azért a közönséget, hogy mind
azokat az eredeti dolgokat, melyek trónörökösünk es hitvese
halála alkalmával kerültek forgalomba, u. m. jászsági
újságok, emléklapok, képek és egyéb nyomtatványok pél
dányait s a hősöktől származó emléket, zsákmányolt
tárgyakat, srapnelleket, gránátokat, a haretérről jövő minden
kézírást, az elesettek fényképeit, jelvényeket, érmékét,
általában minden oly tárgyat, mely a háborúval vonatkozásban van, a múzeumnak átengedni szíveskedjék.
Vármegyénk kir. tanfelügyelői hivatala az 1914.
évben 11659 ügydarabot dolgozott fel, nem számítva bele
a sürgetéseket, hiányos adatok stb. potlasa vegett tett
közbenső intézkedéseket. Ha a hivatalban létünk
val nem tapasztalnék is a lázas munkát, mely a tanf.
tisztikar teljes munkabírását, minden percet igényli, a tel
dolgozott darabok száma is meggyőzne, hogy személyi es
dologi ügyeink sok munkát adnak felettes hatosagunknak.
Kérjük azért a kartársakat, hogy beadványaikat
; e
körültekintéssel szerkesszék s szereljek fel ho99 ^kcru '
hető munkával ne terheljék a tanf hivatalt. Ebből_ csak
reánk háramlik haszon, mert a tanfelügyelői kar iskolánk
látogatására még több időt fordíthat, főleg ügyeink intézésé
még9 gyorsabb lesz. Célszerű azért az irodai teendőket az
Utasítás és a Népművelésben megjelent tanfelügyelői
ndeletek alapján az elintézés határideje szerint kimutatásba
foglalni s az osztályban vagy irodában kifüggeszteni, hogy
mindig szem előtt legyen.
.í
Szolnok, 1915. feM 10.
VI1 évfolyam.
0. szám.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés
A Mhgjkoii-M vármegyei kir. WM
és tanitótestnlet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
Kiadja:
i
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. TanitSíestület.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
'
Egész évre
Előfizetési dija:
............................ 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. február 10.
8. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei • tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
AXegjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
’ Előfizetési dija:
Egész évre. . . . 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Ez évi termésűnk biztosítása.
Ellenségeink megismerték a magyar és fegy
vertársai erejét; fegyvereik győzelmében többé
nem bíznak. Azért a semleges államok élelem be
hozatalának megakadályozásával kiéheztetésünkre, igy fegyvereink letételére számítanak. Mily
kevéssé ismerik az áldott magyar földet s mily
szűk látókörüek 1 Meggondolhatnák, hogy amely
föld acélizmu, fáradságot, kimerülést nem ismerő
hősöket termett, eltartja a rajta élőket is. Meg
gondolhatnák, hogy nem a háború bajai, dicső
ségei keletkeztették a hazaszeretetei a küzdők
lelkében, hanem az velők született s testi, értelmi
fejlődésükkel arányosan nőtt; s ez tölti be az
itthonmaradottak lelkét is. Akik kettőzött szor
galommal végzik munkájukat, hogy életrevaló-
108
ságuknak, nagyságuknak is tanujelét adva gon
doskodjanak azon szükségletekről, melyre vérző
fiainknak, hazánknak szüksége van. /Ízért min
ket békekötésre csak győzelmeink, vagy utolsó
emberünk elhullása indíthat; a kiéheztetés esete
elő nem állhat.
Azonban szükséges, hogy tervszerűen fel
készüljünk, előrelátóan gondoskodjunk arról,
kogy minden darab földön termeljünk; mert ha
az édes anyaföld termő ereje meg van is, de a
szorgos kéz, a termelés céltudatos irányitói meg
fogyatkoztak.
Azért a társadalmi szervezeteknek (Gazda
kör, Szövetkezet), vagy a képviselőtestületnek
szerbe-számba kell venni mihamarabb, hogy mely
család nem képes földjén vétőmag, vayy munka
erő hiánya miatt termelni. S a vetőmag szükség
letet a várm. gazdasági egyesület, vagy törvény
hatóság utján kedvező fizetési feltételek mellett
be kell szerezni.
Ha valathely családban kellő munkaerő nem
lenne, földjére bérlőt kell szerezni. Ha nem akad
bérelje a község s munkáltatására más mód hiá
nyában a «közmunkát» használja fel. Alig van
társ, alakulat, melynek a tanítói karból tagja ne
volna. Hassunk oda azért, hogy a legkisebb föld
darab se maradjon vetetlen s hogy az itthon
levők, — még akik máskor kényelemben éltek
is, — minden erejüket, idejüket felhasználják a
termelésre. De nemcsak a mezőgazdasági növé
nyek, hanem a zöldségfélék termelésére is. Mert
ezekre is felette nagy szükség lesz; mert nagyon
109
jövedelmezők; mert a ház környékén most par
lagon levő földdarabkák általuk kihasználhatók;
mert az öregek és gyermekek csekélyebb munka
erejüket kitünően értékesíthetik a zöldségfélék
termelésében.
Katonáink mindenike sokszor tiz ellenség
ellen is küzd érettünk ; nekünk Érettük és ma
gunkért legalább két munkaerő helyett kell dol
goznunk, hogy ellenségeink számításukban csa
latkozzanak.
HIVATALOS RÉSZ.
715. szám.
Kérelem
Jásznagykuuszolnokvármegye valamennyi állami községi
hitfelekezeti magán és uradalmi elemi gazdasági népés polgári iskolai igazgatójához, tanárához, • tanítójához,
gondnokságához, iskolaszékéhez a tavaszi és nyári mezei
munkák teljesítése tárgyában.
Nemzetünk színe virága a harctéren van. Vihar tépi,
hideg kínozza őket.. Vérüket, életöket áldozzák az imádott
hazáért, a szülötte földért, a kicsiny meleg családi fésze
kért. Viszonzásul a kimondhatatlan szenvedésekért, a hősi
önfeláldozásért csak annyit várnak tőlünk, hogy a nemzet
életnedveit tápláló, a mindennapi kenyerét biztositó mezei
munkákat helyettük ez évben kivételesen elvégezzük., Ók a
nemzet dicsőségét teljes bizonyossággal kiküzdik s ha majd
a győzelem babérkoszorújával hozzánk visszatérnek, szá
mon fogják tőlünk kérni, hogy szeretett hitveseik, kicsiny
magzataik, a mi kényelem szeretetünk miatt nem éheztek-e
meg ? És megtudnánk-e, megmernénk-e előttük állni, ha töp
rengő, aggódó kérdésükre igennel kellene váluszolnunk?
A munkabíró férfikéznek ez ideig, mintegy 70 száza-
111
110
léka vonult hadba és biztosra vehető, hogy mikorára a
szorgos mezei munkák napjai beköszőntenek ez a szézalék jelentékeny mértékben emelkedni fog. Am azért meg
sem halhatunk éhen, Nem vehetjük magunkra a rémséges
felelősséget azért, hogy a hadviselést nem hős katonáink,
hanem kényelemszeretetünk közönbösségünk miatt mi itt
hon maradottak veszítjük el. Az Ínség ezerszemű rémét
nem szabadíthatjuk magunkra. El kell kerülnünk, hogy
ennek a nemzedéknek emlékét a nemzet átka kísérje.
Vármegyénk kiváló alispánja dr Küry Albert ur a m.
kir. földmivelésügyi miniszter ur kezdeményezésére s a
vármegyei gazdasági intéző bizottság határozatából felhí
vást bocsát ki ezen s ezzel kapcsolatos más tárgyban a
vármegye közönségéhez.
A népnek hivatása természetéből folyólag a Tanitó
egyik legelső, leghivatottabb szellemi vezetője. Ezért és
azon naqy felelősségből folyólag. mely a mai nehéz idők
ben hazafias kötelességeink, fokozottan buzgó teljesítése
tekintetében reánk sulyosodik; de indíttatva azon biza
lom által is, mellyel tankerülctcm derék tanitói karmairánt viseltetem: kérem vármegye tanítóságát, hogy fő
kép a lelkészi karral egyetértőleg az alispán ur felhívását
a közönség legszélesebb rétegeiben megismertetni, azokhoz
való szoros alkalmazkodásra serkenteni, az alakítandó köz
ségi intéző-bizottságéan tevékeny részt venni, a községi
hatóságoknak a foganatosítandó összeirásokbán. requirálásokban segítségére lenni,, általában odahatni szíveskedjék,
hogy szeretett vármegyénk földjéből egyetlen talpalatnyi
föld se maradjon bevetetlenül, gyermekek, ifjak, öregek,
férfiak, nők egyaránt résztvegyenek a tavasz és nyár fo
lyamán időszerű minden munkában, hogy imádott hazánk
földjét az ínség réme messze elkerülje.
Kijelentem, mikép parancsoló szükség esetére kész
ségesen hozzá járulok ahhoz, hngy a gondnokság vagy az
iskolaszék jelzett célból minden tanitó részére, ha csak
lehet külön-külön 6 napnál több időre nem teijedő sza
badságot adjon s hogy április, május és junius hóban, a hói
arra elengedhetetlen szükség lesz, az egyhuzamban, némi-
lég mérsékelt óra szqmmal való tanitás vegye kezdetét, de
erre vonatkozólag az engedelmet csak esetröl-esetre külön
előterjesztés alapján adom meg.Kijelentem végül azt is, hogy akkor, ha a normális
idők boldog napjai újra vissza térnek, a soronkivüli elő
léptetések és a jobb állások betöltésénél sohase mulasz
tom el mérlegelni azokat a nagy szolgálatokat, melyeket a
Tanítóság a nemzeti megpróbáltatás ezen súlyos időszaka
szaiban tanúsítani fog.
Szolnok, 1915. évi február hó 9-én.
Hazafias üdvözléssel
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
218. sz.
Valamennyi polgári ás elemi iskolai tanitó úrnak, tanítónőnek.
A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
1915. évi január hó 6-án 5587—915. szám alatt kelt ren
deletével megküldött, a m. kir. Földmivelésügyi miniszter
urnák 1914. évi december hó 12-én 13500—914. eln. szám
alatt kelt rendeletét szószerinti másolatban azzal adom ki,
miszerint az abban foglalt célok elérhetése érdekében „ha
zafias és kötelességérzetből,“ saját hatáskörükben, társa
dalmi érintkezésükben, de különösen az iskola-tantermei
ben hathatósan munkálni szíveskedjenek,
Szolnok, 1915. január 21-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Másolat a 218.számhoz. Minthogy külföldről élelmisze
reket nem igen hozhatunk be az országba s hű szövetsé
ges társunkkal együtt a magunkéból kell megélnünk: ellen
ségeink arra számítanak, hogy bármilyen vitézül küzdőnek
is hős katonáink, még sem fogjuk a harcokat soká birni,
mert elfogy a kenyerünk s ők kiéheztetnek bennünket,
ellenségeinknek ez a reménye nem fog beteljesedni, mert
mindenünk van annyi, amennyire szükségünk van. Hogy
113
112
azonban semmiféle körülmények között semmiféle baj ne
érhessen bennünket: a józan előre-látás azt parancsolja,
hogy a fogyasztásban mindenki, mindenben takarékos le
gyen. Különösen okosan és takarékosan kell bánnunk a
búzával, meg a rozzsal, mert az idén a búza és a rozs
termésünk nem volt olyan, mint a tavalyi. A kormány azon
célból, hogy ez idei búza és rozstermésünkkel az uj ara
tásig bizonyosan kijöhessünk s vitéz katonáinknak mindig
és mindenből a legjobbat adhassuk, már elrendelte, hogy a
malmoknak és a kereskedőknek csak olyan kenyérlisztet
szabad a polgári közönség részére eladni, amely egyharrészben árpaliszttel, tengeri .liszttel!, vagy burgonyaliszttel,
vagy más megengedett lisztpótlékkal van keverve. A kor
mány ezen rendeleté folytán a fogyasztó közönségnek az
a része, amely a lisztet vásárolja, vagy kész kenyeret vesz,
eztán csak ilyen kevert lisztből sütött kenyeret fog fo
gyasztani. Elrendelte továbbá a kormány azt is, hogy min
dennemű búza és rozs járandóságot (konvenció) csak kétharmadrészben szabad búzában és. rozsban kiadni, egyharmadrész helyett pedig árpát, vagy tengerit kell mérni s az
értékkülönbséget készpénzben kell megfizetni. Ennek foly
tán mindazok, akik járandóság (konvenció) fejében kapott
gabonából készült kenyeret esznek, ezután szintén csak ke
vert lisztből sütött kenyeret fognak fogyasztani. Mivel azon
ban a búza és a rozskészletek arányos fogyasztása céljá
ból szükséges, hogy ne csak azok, akik a lisztet, vagy a
kenyeret veszik és ne csak azok, akik a járandóság fejé
be kapják a búzát, vagy rozsot, hanem az országban kivé
tel nélkül minden ember, csak ilyen kevert lisztből sütött
kenyeret fogyasszon, ezennel felkérem azokat, akik a ma
guk gabonájából őrölt lisztből otthon sütik a kenyeret, hogy
ők se fogyasszanak tiszta búza-, vagy rozskenyeret, hanem
ők is keverjék a búza-, vagy rozslisztet egyharmad részben
árpa, burgonya, vagy tengeri liszttel és azt a búzát és ro
zsot pedig, amire, ha ők is kevert lisztből sütnek, a ma
guk házánál nem lesz okvetlenül szükség, adják el, hogy a
búza és a rozs eljuthasson azokhoz, akiknek arra szüksé
gük van. A tiszta búzából készült fehér kenyér és a ga-
bonéval teli magtár, padlás, kamara más időkben mint a
földmivelő ember fáradságánál Istentől való jutalma, öröme
volt a gazdának és büszkesége a gazdasszonynak. Má, aki
keveretlen tiszta búza, vagy rozs lisztből sütött kenyeret
eszik s aki rejtegeti a gabonát, amire a maga házában és
gazdaságában nincsen okvetlenül szüksége, vétkezik a haza
ellen és az ellenséget segíti, mert gyöngíti az ország gaz
dasági erejét. A Kormánynak éppen ezért országos érdek
ből joga volna azt, amit most kér, rendeletben kiadni. Azt
hiszem azonban, hogy nincsen és nem is lesz szükség ilyen
rendeletre, mert ezután a felkérés után «em lesz egyetlen
ember sem az országban, aki, amikor az ország jóvoltáról
van szé, ne hajtana a komoly kérésre s üres hiúságból,
alacsony önzésből előbbrevalónak tartaná magamagát a
haza érdekénél. A kötelező rendelet kiadása helyett kinekkinek lelkiismeretére bízzuk a dolgot s reméljük, hogy min
denki belátja, hogy ha most nem tiszta búza-, vágy rozs
lisztből sütött kenyeret eszik és nem tart vissza több bú
zát és több rozsot, mint amennyire takarékosan számítva
szüksége van, hazafias kötelességet teljesít s akármilyen
kis dolog is ez a harcban álló vitéz katonáink hősi vérál
dozatához képest, ezzel mégis igazán mindenki hozzájárul
hat ahhoz, hogy ellenségeinken dicsőségesen diadalt arat
hassunk. Budapest, 1914, december 12-én. Báró Ghillány
Imre, m. kir. földmivelésügyi miniszter s. k.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1915. január 22.
Veszelovszky
kir. s. tanfelügyelő.
367. sz.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami iskolai
Gondnokságának, községi Iskolaszékének, igazgatósának és
tanítóidnak a véderőről szóló törvény végrehajtására vonat
115
114
kozó utasítás I. rész 49. §~a 9. pontjának végrehajtása tár
gyában.
C minta a Vt. u. I. r. 49. §. 9. pontjához. Az
népiskola helyi hatósága (gondnokság, iskolaszék.)
Névjeggzék
Kapcsolatban 1913. évi november hó 20-án. 7140 és
1914. évi november hó 5-én 5728. szám alait kelt körleve
leimmel értesítem Címet, hogy az elmebetegek, illetőleg
elmebetegségben szenvedett egyének besorozásának elke
rülése végett, továbbá a gyengeelméjüek és szellemileg
visszamaradottak fegyveres szolgálatra való alkalmasságá
nak a sorozó bizottságok által leendő megbirálásának megkönnnyitése céljából a véderőről szóló türvény végrehajtá
sára vonatkozó utasítás I. része 49. §-a 9. pontjának har
madik és negyedik bekezdése többek között a következő
rendelkezést foglalja magában :
Az elemi népiskola helyi hatósága (gondnokság isko
laszék) köteles minden év december 31-ig az illetékes köz
ségi elöljáróságok számára azoknak a 6—14 éves fitanulóknak a névsorát megküldeni, akiket a gondnokság, vagy
iskolaszék az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 2. §-a értelmében
mint testileg, vagy szellemileg gyenge gyermekeket az isko
lába járás alól a tiszti, járási, községi, kerületi, vagy kör
orvosi bizonyítványára felment.
Épen így köteles a gondnokság, illetőleg az iskola
szék azon ragályos bajban, vagy elmebetegségben szenvedő
avagy tanithatatlan tompa elméjű gyermekekről szerkesz
tett névjegyzéket a mondott időpontig beküldeni, akik az
idézett t.-c. 3. §-a alapján a nyilvános intézetekből kizárat
tak (Lásd az 53000—909. sz. áll. el. isk. gond, utasítás 41.
§-ának d) pontját.)
Midőn a tisztelt Cim figyelmét a véderőről szóló tör
vény végrehajtására vonatkozó utasítás eme rendelkezésére
a m kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter ur 1915. évi
január hó 16-án 2688—914. eln. sz. alatt kelt rendeletének
megfelelően reá irányítom, egyúttal közlöm, hogy a.Minisz
ter ur 1913. évi szeptember hó 22-én 1024—913- eln? sz.
alatt kelt rendeletét hatályon kivül helyezte és elvárja, hogy
az illető igazgatóságok, illetve iskolai hatóságok a véderő
ről szóló törvény végrehajtására vonatkozó utasítás fentidézett rendelkezéseinek a jövőben mindenkor pontosan
tegyenek eleget s kimutatásaikat minden esetben az idemellé
kelt C) mintának mogfelelően szerkesszék.
Szolnok, 1915. évi január hó 20-án.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
elemi
azokról a 6—14. éves korban álló fi-nembeli növendékek
ről, akiket a gonnokság, vagy iskolaszék az 1868. évi
XXXVIII. törvénycikk 2. §-a értelmében, mint testileg, vagy
szellemileg gyenge gyermekeket az iskola látogatás alól
felmentett, valamint azokról a ragályos, vagy elmebetegség- ben szenvedő, avagy tanithatatlan tompa elméjű gzermekekről, akik az idézett törvénycikk 3. §-a alapján nyilvános
tanintézetekből kizárattak.
A szellemi, .1
in
illetőleg
Illetőségi _
f testi
fogyatkozás Jegyzet
község
közelebbi
megjelölése
Családi és
utónév.
hó
191
n.
Aláírás.
Hivatalos pecsét.
Körlevél
6. szám.
Jásznagykunszolnokvármegye valamennyi állami elemi nép
iskola gondnokságánk, illetve állami elemi népiskola igaz
gató és vezető tanítójának az ifjúsági költségvetés szükség
letéről szerkeszd IX számú kimutatás beterjesztése tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméto-
117
116
sága 128000—1910 számú rendeleté alapján a Népoktatás
1913 évi decenber hó 10-én kelt 21 ik számában közzétett
rendeletemre hivatkozással felhívom a Címet, hogy a csatolt
minta szerint készítendő kimutatást pontosan kitöltve hiva
talomhoz legkésőbb február ho 13 ig terjessze be.
14. számú rovatok kitötöltésére vonatkozóan
külön is megjegyezem,hogy a béjegyzéndő adatoknakegyezniök kel- a tanitói és ifjúsági könyvtári költségvetés téte
leivel. Éppen azért a kimutatásba azon összegek és tételek
vehetők fel, melyek a költségvetésben már jóváhagyást
nyertek.
Azon iskolák részéről, melyek a folyó tanévre jóvá
hagyott költségvetéssel még nem rendelkeznek, a költség
vetés 2 példányban jóváhagyás végett hozzám azonnal beterjetesztendö.
A mutatkozó fölöslegek a könyvtáralaphoz csatolan
dók s a kimutatás 6Hk rovatába bejegyzendők.
A netáni késedelemért a Cím felelősséget viselni
tartozik.
Egyszersmindenkorra hangsúlyozom, miszerint elvá
rom, hogy felhívásaimat és rendeleteimetaz érdekeltekü sür
getések nélkül pontosan betartsák, egyrészt, hogy fölösle
ges irodai munkáktól hivatalomat megkíméljék, másrészt
hogy a felelősséggel senkit se kelljen megterhelnem.
Végül még megjegyzem, hogy amennyiben valamely
iskolától törlesztési iv és a könyvtári összeg törlesztését
igazoló feladó vevény hozzám még nem volt bemutatva,
egyidejűleg a beterjesztést elvárom.
Szolnok, 1915. február 3.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
391. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami, községi és elemi iskolai gondnokság
nak, iskolaszéknek, óvodai Felügyelőbizottságnak.
A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
1915. évi január hó 5-én 1^0040/914. szám alatt kelt ren
deletét tudomás végett szószerinti másolatban azzal köz
lőm, miszerint a hivatkozott rendeletben foglaltaknak meg
felelően, a tételes és összegszerűén részletezett jelentések,
a Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz leendő
fölterjesztés céljából a múltra nézve azonnal, a jövőre
nézve pedig esetől-esetre hivatalomhoz beküldendők.
Szolnok, 1915. január 23.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Másolat a 391. számhoz. Szüksége állt elő annak,
hogy a felügyeletem, illetőleg főfelügyeletem jogkörébe tar
tozó alapok és alapítványok vagyonában és gazdálkodásá
ban a mostani háború következményekép keletkező kiadá
sok és károsodások — természetöknék megfelelő csportositással — külön kimutatva állandóan nyilvántartassanak.
E végből felhívom a kir. Tanfelőgyelő urat, intézkedjék
saját hatáskörében az iránt, hogy a felügyeletem, illetőleg
főfelügyeletem alá tartozó alapokat és alapítványokat érintő
mindazon kiadások, károsodások és bevételi kiadások, ame
lyek keletkezésének oka a mozgósításra, illetve a háborúra
vezethető vissza, az alapítványok és az alapok kezelői által
a kir. Tanfelügyelő ur utján tételes és összegszerű részle
tezéssel hozzám bejelentessenek, mégpedig a múltra nézve
azonnal, jövőre pedig esetről-esetre. Ide vonatkozóan a
következőket kell megemlítenem: Figyelembe veendők az
érdekelt alap, vagy alapítvány terhére teljesített olyan kia
dások, melyek a háborús viszonyok következtében az épü
leteknek katonaibeszállásolásokra, vagy tartalék kórházak
céljaira történt lefoglalása folytán bármily cimen (nagyobb
takarítás, vízfogyasztás, fűtés, világítás, helyreállítás stb.)
állottak elő s akár véglegesen, akár előlegképen — utóla
gos megtérítés ellenében — számottatnak el az érdekelt
alap, vagy alapítvány terhére. A vörös kereszt céljaira át
engedett épületekben ilykép előálló kiadások szintén ily
elbírálás alá esnek. Figyelembe veendő a háború s illetve
a hadi állapot következtében az alapok és alapítványok
vagyonában előállott csökkenés s nevezetesen mind az a
károsodás, amely^az érdekelt alap, vagy alapítvány tulaj
donában levő vagyontárgyaknak a közös védelem és az
azzal kapcsolatos célok érdekében történt használata, illetve
elhasználása folytán és az e vagyontárgyaknak megrQn-
119
118
gálása, elveszte, vagy megsemmisülése stb. következtében
mutatkozik. A vagyoncsökkenés, illetve a károsodás néz
ve általában véve a leltári értéknek, vagy amennyiben
ez bármi ókból megfelelőnek nem mutatkozik, a redelkezésre álló adatok alapján megállapítható becsértéknek alapul
vétele mellett állapítandó meg. Elladásra szánt tárgyaknak
(alapítványi üzemek termékeinek) megsemmisülése, vagy ezen tárgyaknak az ellenség által a vételár kifizetése nélkül
történt elvitele, avagy megrongálása esetében a kár a kiiálásba vett, illetve a szabályszerű eladási ár alapján szá
mításba veendő összeggel tüntetendő föl. Figyelembe ve
endők lesznek végül azok a bevételi visszamaradások is
amelyek az alapok és alapítványok egyes bevételi forrásai
nak hozamánál a rendes körülmények közt várható össze
gekkel szemben mutatkoznak. Megjegyzem, hogy az a
veszteség, illetve kár, amely az alapok és alapítványok bir
tokában levő értékpapírok árfolyamának csökkenése követ
keztében állott elő, károsodásnak nem tekinthető.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1915. január 26.
Veszelovszky.
kir. tanfelügyelő.
A kárpátok ormán.
Csillogó hópelyhek a Kárpátok ormán, mitől piroslanak?
Vértől, vérrózsától; temetője van ott
Magyar honvédeknek, magyar katonáknak.
Lent a Nagyalföldön gyászol a természet;
Elenygészté a föld fehér takaróját,
Tarlott avarakon téli szél fuj, sir át.
Elhangzott a szózat szép magyar hazánkon:
„Fegyverre magyarok! Veszélyben a haza!
Ellenséges muszkák állnak\ a határon!"
S csakugyan a honfi önként is siete;
Hiszen egy nagy kérdés zeng nyugat keletre
Éljünk-e? Haljunke?
Kétség és remény közt csüggeeezve járunk:
Oh mi lesz majd velünk? Mi sors vár hazánkra?
Nem esik e drága fiainknak vére
Hasznot sem teremtve hiába, hiába ? !
Változó időben változó szerencse szállott fegyverünkre;
Csillagos egedből magyarok Istene,
Oltalmazva áldva tekint le földünkre!
Akik itthon vagyunk réveteg tekintünk
Egymásra, kérdezve: Győzűnk-e? Gyozunk-e?!
Vagy elsöpör minket a dúló förgeteg,
Az örök semmiség tátongó örvénye?!
Szine java népünk drága viráginak
Halomra pusztulnak.
Hősök ők, kik halni hazánkért szenvedni
Jaj szó nélkül tudnak.
Nem halljuk; érezzük dübörgő dörgését
Nehéz ágyúinknak;
Minden dobbanása, szivünk rejtekének
Minden mozdulása, azokért történik,
Akik harcban állnak.
Tör az ellen, tör ránk ezernyi ezrével.
Magyarok Istene ne hagyd elpusztulni
Ami szép hazánkat, az ellent szent karó
Szórja, szórja széjjel!
Ott harcol a zsellér, ott a tiszta kékver,
Együtt küzd és hal meg az édes hazáér?!
Fiaink? Vitézek, de túlerő ellen
Harci riadójuk fel hiába harsan,
Ha csak édes Jézus te meg nem segítesz!
Ne csüggedjünk azért, — bár sebünk faj, vérzik;
Él még jó Istenünk, aki próbára tett,
Nyújt még sebeinkre, balzsamot é» gyógyirt.
Te kedves kikelet fehér hóvirága,
Öltözzél, öltözzél fekete ruhába.
Legyen a te képed szivünk tükre gyásza!
Borulj el kelő nap a keleti égen,
Vagy süss fel hazánkra, mint sütöttél régen
Ezer esztendőkben!
■
Csillogó hópelyhek a Kárpátok ormán.
Nyerjen kegyet imádságunk
Az Isten szent trónján!
Barna Sándor.
121
120
Vegyes közlemények.
R szolnoki áll. népiskola elnöke. Turkeve polgármestere.
Az iskolát környező társadalomban mindig voltak és
vannak oly értelmi és lelki magaslaton állók, akik belátják,
hogy az iskolában a jövendő boldogabb, erősebb, jobb
társada mát kovácsolják s hogy a nemzet kultúrájában a
népoktatás a lényeg. Akik aztán meleg érdeklődéssel kisé
rik a népoktatás munkáját, készséggel támogatják annak
munkásait.
A népoktatásról való ily emelkedett gondolkozás jel
lemzi Tóth Imre urat, Turkeve uj polgármesterét. Ki mint
a szolnoki áll. ovódák és népiskolák gondnokságának el
nöke, sok munkával járó tisztét ugy töltötte be, hogy a
szülőknek, tanítói karnak és kir. tanfelügyelőségnek' nem
csak elismerését, de teljes rokonszenvét szerezte meg.
Azért mikor az Ö sokoldalú képességének és érdek
lődésének érvényesítésére több teret nyújtó polgármesterré
választása örömmel tölti el a tanitói kart, egyben kellemet
lenül érinti távozása, mert mint gondnoksági elnökben, egy
készséges jóakarót, minden jogos és igazságos ügynek a
lelkes támogatóját veszíti el.
Őszintén kiüánjuk, hogy Tóth Imre polgármester ur,
e kiváló tanügybárát, uj otthonában jól érezze magát s
munkássága legyen oly sikeres és áldásos, mint ahogy Ö
szeretné eszét, szivét értékesíteni Turkeve javára.
Alinkét pedig tartson meg emlékében, miként mi em
lékezünk rá mindig kellemesen!
Dicső küzdelmünk áldozatai. Kálmán Mihály kar
cagi ref. tanitó, önkéntes tizedes, életének 25. tanitói mű
ködésének 6-ik évében, a harctéren szerzett betegség kö
vetkeztében, folyó hó 9-én Linzben elhunyt s ott eltemettetett. A karcagi ref. tanítótestület külön gyászlapot adott
ki s emlékére folyó hó 17-én gyászünnepélyt tartott.
Bedő Sámuel nagyrévi tanitó a harctéren elesett. Ha
láláról a nagyrévi Egyháztanács a következő gyászjelen
test adta ki: A nagyrévi református egyház nevében igaz
fájdalommal, de Isten akaratán való keresztyéni megnyug
vással jelentjük, hogy egyházunknak 11 évig volt buzgó
kántor-tanitója, Bedő Sámuel szakaszvezető a 24. honvéd
gyalogezredben, 1914. év október havában az északi harc
téren, 31 éves korában hősi halált halt. Meg volt neki
adva a lehetőség, hogy az ezred-irodában maradjon, de Ó
a kedvezményt nem fogadta el. Elment a harctérre, vitte a
vére, a «gyöngyöt érő» gyöngyöző székely vér s Turkánál. hősi küzdelemben, egy ellenséges golyótól homlokon
találva elesett s ugyanott, két bajtársával együtt egy meg
jelölt sírban eltemettetett. «A jó férfiú az ő dolgait igazán
viseli*. Zsolt. 112, 5. Mi a kiváló tanítónak s lelkes haza
finak emlékét szivünkben hordozzuk s fiaink elébe pél
dány képöl álliljuk. Nagyrév, 1915. január 22. Presby terűim.
Czira Lajos mezőtúri ref. főgimnáziumi tanár, hazánk
hősi védelmében elesett.
Haláluk a leghatásosabb tanítás növendékeikre, a ha
zaszeretetről. Hivataltársaik fájó szívvel bár, büszkék e
dicsőkre!
(Szívesen vennök, ha az elhunytakról megemlékezné
nek barátaik, ismerőseik lapunkban).
Megsebesült Nagygalaczi János kunszentmártoni
kartársunk.
Helyreigazítás. Lapunk 7-iki számában a 105-ik
oldalon «Tanitóváltozás» eim helyett szedési tévedésből
«Helyettesités» áll. Az ott megnevezettek rendes tanitói
minőségben lettek megválasztva.
Helyettes tanítónőként van alkalmazva a tiszaföldvár
martfűi áll. népiskolánál Somogyi Etelka.
Mesedélutánok sebesült katonáink javára. Á
szolnoki állami népiskolák tanitótestületei nemes vetélke-.
déssel buzgólkodtak azon, hogy a mesedélutánok a gyer
mekekre nézve, a hazafias és emberbaráti érzés igazi ne
velő alkalmai legyenek. Minden iskolakörzet előadásának
műsora gazdag, egyes számai nagy gonddal kiválasztott és
betanított irodalmi és zenei alkotások voltak. Leglátogatot-
122
tabb s igy legjövedelmezőbb volt a IV. kerületi áll isko^zinhaj^
^"^ö^ével december 23-án
>-an
a színházban rendezett mesedélutánja. Ez előadás vé '
végén
dékávaí
‘anU'0 karácson«fá)a s 9azdag aján”
dekoza BaohT u
3 “'"""l lelkekbenaa"‘
dekozas Baghy Ilonka es Kandó Ilonka k.
a. és ifj. Baghy
mre nemes szivét dicséri, kik e célra 600
koronát adományoztak. Tettük dicséretre nem szorul.
Főispánunk emlékének ápolása. A szolnoki
áll.
Polgári fiúiskola tanári kara elhatározta, hogy az általai kíi"
álapolcból
«
*.... ...........
Bons-fele eggetemes számoló-készülék
Tanúgy, lapjainkban kiváló szakemberek behatóan ismertették
a Bons-fele számoló-készülék előnyeit. Azért nincs szűk
seg a készülék előnyeinek felsorolására; dicséri a Minisz’
terium, ot ref. Egyházkerület, vármegyénk kir Tanfoir
lőjenek hassnálatra engedélyezése, illetve ajánlása ^Hu'
szonnyolc különféle tanitóegyesületi gyűlés konstatálta
taneszköz meVT’3^ a'kalmáVal' bo9« a legideálisabb
aneszkoz, mely játszva tanulás mellett, biztos eredménure
(HívbXbóO Ti* kbCn eS2'hé,Íkai 99önyörüséget keL.
hív. bírálatból.) Melegen ajánljuk azért e készüléket kar
hogy"k”3k f'9Melmébe- ncmcsak Hazafias felbuzdulásból*
, 99 ■ '■
orosz’ Számológépét azért tegyük félre mert
ellenségeinkre emlékeztet, (bár ez is valami) hanem éttér
jedese azért kívánatos, mert felülmúlja az eddigi összes
számológépeket. Boris bátyánk sok idejét, pénzét áldozta
hass h”9ykeszulekG ‘erjesztésével a tanitás sikerét emeljehassunk oda mi is, hogy az iskolát fenntartó hatóságok a ^'eszközt megvegyék. Ara kezelési utasítással 32'korona
lósoT
B°riS FerCnC kar‘ársunknál Törökszentmik-
Szelnok, 1915. febrnár 25.
»ll. évfolyam.
g.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jászlojta-Szolnok várHenyei kir. tanrclögyelösBo
és íanitólejíölel hivatalos,közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
-
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth Józséf.
Kiadja:-
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
Megjelenik
julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre................................ 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
Vll. évfolyam.
9. szám.
Szolnok, 1915. februárig.
-------------
jASZ-NAGYKUN-SZOLNOW
népművelés.
6
»"<«“A"L0S közlönye.____ —
hirdetési dijak.
előfizetési
k^
a
Előfizetési dija:
6 korona.
Egész evre. • •______ ___
felelős
szerkesztő
küldendők.
“ j°"±
Főműnkatársak. E-9 U
hiángában — ne
a zöldségigek
lantokhoz folyamodni.
rosok menten t
^"á, a
de)mcző
*
ütő bolgárok 250 ^00
fízetnck Ggg.egy hold ,'d
bői nemfentártiák. hanem ósz-
utaznak1 vik7a 9
'
És mégis mit tapaszta ™ gh kertészetre vsn a lc9'
Azt, hogy nálunk ep a kongna
kertek, de
125
124
,
Áalamádéval
lucernával
vannak
bevetve;
sőt sok
esetben parlagon hevernek. Kivételes ®mba
másikban eqy kevés saláta es hagyma is lathato.
(Ezeknek magvak a boltból szerzi be; minthogg nek,
mCyt Ez"Ll°b9et T
“; A-.ÍSÍÍ
get nem termel, mert nincs
a zöldségtermelésből pro-
hozza
érzéké es
nem
h°ZZaÉs ezen segíteni, a falusi népet a konyhakertészetre
is megtanítani, őket ennek közgazdasági fontosságától meg
győzni elsősorban a népiskola van hivatva.
9J
A népiskola az, honnan minden szépnek, jónak hasz
nosnak és igy a konyhakertészetnek is fakadnia es térj
"'hu lényeges dolognak tartjuk azt, hogy földmivelö
leányaink azU iskolában Megtanulják •.."■‘”0 szegetek vizek,
omlós- és szárnyas állatok, kígyók tücskök
9
^at
'ériSq’esebb dolog, hogy megtanulják azt is: miként kell
Íz uborkát, káposztát, petrezselymet stb. termelni; -- szóval hocm ennivalót is tudjanak termeszteni es ezáltal meg
kímélhessenek háztartásukban száz meg száz aprólékos ki
adás a fölösleg eladásából pedig jövedelmeiké gyarapit’ s ha majdan asszonyokká lesznek, férjeiknek a kengerkeresésben ezzel is segitségökre legyenek.
A kertészet a népiskola rendes tantárgyai köze tarto
zik s nincs is panasz, tanittatik is az legnagyobb odaadassal és szorgalommal minden iskolában; sajnos ózonba ,
hogy leánytanulóknál a tanítás csaknem ^zarolag az
Jeti ismeretek nyújtására szorítkozik. - Az iskola terem
nadlóián tanulják meg a leánytanulók, — es (bocsánat
őszinte kijelentésemért) ebben a tekintetben a polg.es fel
S
sem igen képeznek kivételt, - a hagyma,
uborka stb. elvetési módját és gondozását; minek aztan ter
mészetesen életre kiható ereje nincs.
Nem az iskola, hanem künn a természetben a Teremtő
szabad é je ^att. munka közben, közvetlen szemlelet es
tapasztalat alapján kell a növényeket és azok tenyésztési
módját a gyermekekkel megismertetni. Az ily tanításnak
lesz sikere. .
„ , .
.
A szükséges gyakorló térrel (községi miskor, mint
amelynek létesítésére minden község törvényileg kötelezve
van) csaknem minden iskola rendelkezik,
gyakorlati ta
nitásnál azonban mégis úgyszólván csak a gyümölcsfa-te
nyésztés nyer istápolást, a konyhakertészet pedig egészen
figyelmen kívül hagyatik.
'
Pedig rendes háztartásban a gyümölcs mindig csak
szükséges,11 — a konyhakerti termények pedig „nélkülözhetetlen11 jelzőkkel jelöltetnek.
Felette szükséges tehát, hogy a leányok is nemcsak
elméletileg, de gyakorlatilag is taníttassanak a konyhaker
tészetre; és amennyiben e célra külön gyakorló-téi röl gon
doskodva nincs, a községi faiskoln használtassák fel erre.
Az illető tanítónő iitmutatása mellett itten sajátítsák el a
leánytanulók a különböző konyhakertészeti növények tér
mesztési módját. Ennek aztán lesz az életre kiható ered
ménye.
Á tapasztalat bizonyítja, hogy amit megszokunk, az
vérünkké válik s* elkísér bennünket a sírig. Példa rá a méhészkodés, mely bár sok fájdalmas szúrással jár, ha egy
szer megszoktuk, többé elhagyni nem tudjuk, még akkor
sem, ha egész mostoha körülmények jutván: semmi, vagy
alig ad némi hasznot az.
Ha a konyhakertészet iránti szeretetet leányaink zsenge
szivébe beoltjuk; őket erre gyakorlatilag megtanítjuk, az
életbe kikerülve, később is mindig szívesen és kedvvelfoglalkoznak ezzel és majdan asszonyokká .válván, bizonyára
termesztenek ezek annyi konyhakertészati veteményeket,
mennyi legalább a hazai szükséglet fedezésére elég leend
és nem kell még zöldségfélékért is a drága pénzünket ide
genek adni.
Itt a tavasz, kertészkedjünk! — Mennyiben erre alkal
munk van s csak egy kis kerttel is rendelkezünk, abban is
magunk járjunk elől jó példával. Karoljuk fel a konyhaker
tészet hasznos foglalkozását; buzdítsuk erre tanítványain
kat és azok szülőit is, hoqy nagyobb és ésszerűbb mérték
ben kertészkedjenek, ültessenek be minden talpalatnyi föl
det. Különösen Indokolt ez most, minthogy, a hús, szalonna;
tej, rizs stb. rendkívüli megdrágulása folytán, a nyáron fő
kép a konyhakertészeti vetemények fogják képezni a nép
főleleségét Ez eleimi cikkeknél jó ideig magas árakra kell
elkészülve lennünk, melyeket a növényvilág köréből eredő
táplálékok fokozottabb termelése és felhasználása áltál su-
! 126
127
lyozhatunk ellen. De meg a bolgárokat haza hívták, nincse
nek, kik részünkre konyhakerti véleményeket termesszenek,
s igy ez évben a zöldségfélék még jóval drágábbak lesz
nek, mint ennek előtte.
Ne feledjük, hogy Lengyelország, Belgium és részben
Szerbia földje csupa lövészárkok, melyekben ez évben
semmiféle yetemény nem termeszthető és ezek a sajnála
tos állapotok a zöldségfélék megdrágulását is nagyban elő
segíteni fogják.
Faluhelyen és kisebb városokban az alkalom minde
nütt meg van a kertészkedésre. A bab, borsó, burgonya,
uborka, tök, saláta, spenót, sóska, kalaráb, vörös- és fog
hagyma, cékla, kapor, sárgarépa, petrezselyem, retek és
torma meg pláne oly növények, melyek — tapasztalásból
mondhatom — városban, zárt levegőjű kertekben és árnyé
kos helyen is egész jó eredménnyel tenyészthetők; fő
azonban, hogy ily helyen ezek magvai mentői korábban,
mihelyt a talaj megmunkálását az idő engedi (márciusban,
április elején) földbe kerüljenek. Késői vetés zárt levegőjű
helyen, de lehet mondani az Alföldön, hol a tavasz csak
nem mindig nyár alakjában köszön be, — általában kellő
sikerre nem vezet.
Ha épen, mi csak nagyon ritkán, 5—6 évben fordul
egyszer elő, megtörténne, hogy egyik-másik kikelt s hideg
iránt érzékenyebb növényünk, mint a bab, uborka elfagyna,
< uj vetéssel lehet pótolni azt; a többi konyhakerti veteményeknek meg, mint a spenót, sóska, saláta, borsó, kalaráb,
hagyma, káposztának a legnagyobb tavaszi hideg sem árt.
A rendkívüli események sokban megváltoztatták né
pünk gondolkodását. Kövessünk el mindent, hogy az eddig
kellő figyelemre nem méltatott konyhakertészetet mentői
inkább felkarolja, mert ez most a megélhetés kérdése.
R. Fucsek Gyula.
*
A számtan tanításáról általában.*
Irta : Viszlay Ernőné.
III.
A II. osztály idejének nagyobb részét éppen a szor
zás és benfoglalás foglalja el, lévén ezen osztálynak főfel
adata a számkör kibővítésével párhuzamosan az egyszer
egy összeállítása és begyakorlása. Ez az ominózus egy
szeregy! Ez az a bizonyos barátságtalan elem a számtantanításban, amely mindig útban vám mindig akadályoz,
amelyet az iskolalátogatók és a magasabb osztályok taní
tói olyan előszeretettel emlegetnek: nem tudják az egyszer
egyet Pedig a gyakorlaton nem múlik. Bevett szokás az
elemi iskolákban, hogy a tanulók minden szamtanora kez
detén elmondják az egyszeregyet elejétől végig. Kezdik ezt
már II. osztályban, mihelyt tanulmányaikban annyira elotialadtak, hogy erre képesek, és folytatják a III. IV. osztályon
keresztül. És az eredmény?? — Bizony egy cseppet sem
áll arányban ezzel a rengeteg gyakorlással. -- Kerem ne
csodálkozzanak nagyon, ha most egy kissé furcsán es szo
katlanul hangzó kijelentést kockáztatok: az egyszeregy
biztos tudásának ez időszerint két nagy। ellensége vanh az
irkafödelek és a karban mondatas. Mindkettő mód nelkm
kedvez a gyermek kényelemszeretetének, mindkettő elszok
tatja a gondolkodástól és a gépies gyakorlás utjara tereli
őket. Igazán szeretném tudni, miféle szükséglét szülte azt
a szokást, hogy az irkák fedelére rányomtatlak az c99s^
eqyet? Hiszen a min. tantervűnk minden alkalommal hang
súlyozza, hogy az egyszeregyet összeadással .szemléltes
sük hiszen a 2-ös, 3-as, 4-es és stb. soralkotasok áltál a
legtermészetesebb, leglogikusabb módon előkészíthetjük
tanítványainkat arra, hogy az egyszeregyet
nyüszerrel összeállítsák és csakis ezen az alapon
gondolkozva és megfigyelve gyakoroljak. Bizonyara m
den tanitó összeadással szemlélteti és alhtla össze az gy^
szcrequet, de ezzel az egyszerű levezetéssel aztan meg
elégszik, a begyakorlást a régi jo sabk Vf
,a
mondástól várja. Pedig ha jó megfigyelne
marosan észrevenné, hogy ez a kis sereg, mely a szorzó
tábla száraz tételeit szinte dallamos ritmusra
két részre oszlik. R kisebb, tehetségesebb rész az ered
menüt rövid, alig észrevehető gondolkozás után kimondja,
a másik nagyobb rész, nem készülvén el ily gyorsan a sza
mitással, hamarosan feltalálja magát es a
látlan mesterségét abbahagyva a arsa áltálI krakott
eredményt, meolepó ügyességgel, vele szinte egyutt utana~
mondia. Ezen módnak könnyűségé annyira
gzését, hoqy többé nem is próbál mást, otthon a tehetség
sebb társakat pótolja az irkafödél és bizonyos, hogy
nagymennyiségű gyakorlás által, szinte a dallwos ritmus
által is segítve elér annyit, hooy az egyszeregyet sorban
fennakadás nélkül elmondja. Hanem azért ?'"a"fP™a^
ő az eauszereqqyel, mint sok ember a miatyankkal meg a
hiszekeggyel, ' ha rá nem gondol, elmondja, de ha ra gon-
128
dől belezavarodik, a közepén meg semmikép sem tudja
elkezdeni. Már pedig az élet éz a magasabb tanulmányok
nem sorban kívánják az egyszeregyet.
IX gyakorlás tehát olyan módon történjék, amely ki
zár minden gépiességet és kényelmcskedékt. Egyenkint
mondassuk az egyszeregyet és leginkább visszafelé, hogy
pedig mégis valamennyinek figyelmét biztosítsuk, csak né
hány tételt mondassunk egygyel és a folytatást rögtön attó
Kívánjuk, aki a legkevésbbé várja a felszólítást. Nemrégen
az egyszeregy gyakorlásának igen életre való módját lát
tam. Az iskolai tábla felső szélére felírjuk az alapszámokat
váltakozó sorrendben, pl. 4, 7, 3, 2, 5, 9, 7, 1, 6. és szoroztatjuk 2-vel, 3-al, 4-gyel stb. De talán mindezeknél fon
tosabb, hogy az egyszeregy minden fejezetének gyakorlá
sát a megfelelő számsornak összeadás és kivonás utján
történő begyakorlásával kezdjük, mert csak ez képesíti a
gyermeket arra, hogy ha emlékezete cserbenhagyja, könynyüszerre! tudjon magán segíteni.
1
A III. osztályban 1000-ig, a IV-ben millióig bővül ki
a számkör.- Ezen osztályokban az írásbeli számolási eljárá
sok ismertetése mellett el kell érnünk, hogy a tizes szám
rendszerről tiszta fogalmat, a számok Írásában tökéletes
biztosságot szerezzenek tanítványaink. És itt megint csak
elő kell hozakodnom a mindenről jó Kecskés-módszerrel.
Az ő számképei, amelyek mindegyikén épen 10 pont szá
mára van hely, kezdettől fogva hozzászoktatjuk a gyerme
ket, hogy a tizet, mint.több kisebb értékű egycdból alakult
G9ységet tekintse. Természetes, hogy a módszernek ezen
előnyei lépten-nyomon ki kell aknáznia a tanítónak. Amint
a számkör bővül, a számok Írása mind több és több
nehézségéi okoz, egyre nagyobb figyelmet kell fordí
tanunk a tizes számrendszer felépítésére, a legtermészete
sebb és legtökéletesebb szemléltetési eszközül a pénzne
meket használva. A számoknak a helyváltozással járó crtékvá’tozasmt tökéletesen meg "kell érteniük tanítványaink
nak. De nem elég e’mondatni velők, hogy az első helyen
állanak az egyesek, másodikon a tízesek és igy tovább,
nem elég arra vigyázni, hogy az írásbeli számvetésnél az
egyenlő értékű egységeket pontosan egymás alá Írják,mert
mindez még kevés eredményt biztosit. A műveletektől füg
getlenül is gyakoroltassuk a számok helyes írását, beosztásáf és olvasását, különböző helyeken alkalmazva a helypótló zérót, melynek szerepéről ugyancsak tiszta fogalmat
nyújtsunk tanítványainknak. Minden művelet végzésénél
értessük meg velők a tizes rendszer uralmát. Épen ugy,
mint , az egyszeregy tanításánál, ne elégedjünk meg az egy
szeri bevezetéssel, hanem intézzük ugy a számolást, hoqy
a bevezetés módja mindig frissen, határozottan, gondol
y
129
kozásra serkentően éljen tanítványaink minden számtani
működésében. A régi sablonos: „leirom az 5-öt marad a
2“ helyett jelöltessük meg röviden a szám helyértékét:
„5 egyes (ezt közben leírja) és 2 tízes. Az osztásnál se
mondják: marad 2; leveszem a következő számot,az 5-öt;
hanem e helyett: 2 tizes meg 5 egyes (ezalatt mellé írja)
az 25 egyes. Ez igy ésszerűbb, határozottabb és mert hi
ányzik belőle minden gépiesség, talán még szebb is.
Hátra van még programom második része: a szám
tani dolgozatok és azok javítása. Ne ijedjenek meg, ezzel
a második résszel már röviden végzek. Hiszen a számtan
nál kotánt sincs olyan jelentős szerepük a dolgozatoknak,
mint a helyesírásnál. Mig a helyesírásnál a dolgozatok a
gyakorlásnak úgyszólván egyedüli eszközei, addig a szám
tannál a begyakorlást csak mintegy betetőzvén, bizonysá
gát, mértékét adják növendékeink készültségének és önálló
ságának. Az I. és II. osztályban csak a szóval megfejtett
tételek beírásáról lehet szó. Ezeket írathatjuk sorban egy
más alá, természetesen a kellemes benyomásra, az ízlés
és rendszeretet fejlesztésére kellő gondot fordítva. A fel
sőbb osztályok feladatai már két részből állanak: a példa
leírása és a megoldás. A III. IV. osztály-, példái egysze
rűbbek, számításai kisebb méretűek'lévén, leírja szavakkal
a példát, utána a megoldást, alá balról a keltezést, jobbról
a nevet. Az V. VI. osztály, melynek példái, számításai öszszetettebbek, nagyobb helyet igényelnek, hosszában egy
vonallal kétfelé osztja irkalapját; a vonaltól balra írja a
példát, jobbra a megoldást, szavakkal kiemelve minden
egyes tétel eredményét, — aztán következik a keltézés és
névaláírás a szokásos módon.
Ha tisztában vagyunk tanítványaink készültségével,
ha ehhez mérjük a feladatot, a kiszámításban csak jelen
téktelen hibákra számíthatunk. Az I. II. osztályban ugyan
azon javítási módot használhatjuk, mint a nyelvtani dolgo
zatoknál. A hibás eredményt piros tintával aláhúzzuk és
magával a gyermekekkel javíttatjuk ki. A javítás kék ceru
zával, minden példasor után e célra meghagyott 2—3 kockányi üres helyen történik. A felsőbb osztályokba már nem
okvetlenül szükséges a hiba kijavítása, elég ha a gyermek
észreveszi, belátja és megjelöli hibáját. Ezt én a következő
eljárással érem el: A dolgozatokat először magam nézem
át és a példa szövegében esetleg előforduló helyes Írási
hibákat kijavítom. Azután újra megkapja mindenki a saját
irkáját. Kihívom a táblához azt, kinek dolgozata a leggyen
gébben sikerült, vele a példát nyilvánosan kiszámíttatom,
közben irkájában a hibás részleteket aláírom. A többi maga
keresi fel és maga húzza alá piros, vagy kék ceruzával
hibáit. Aki magát a kiszámítás módját. elhibázta, az sem-
131
130
mit sem húz alár annak számításait piros tintával keresz
tül huzom és büntetésből az egész példát újra leiratom. A
javítási eljárást végül az ellenőrző másodszori átnézéssel,
esetleg osztályozással fejezem be.
És^ost, midőn ezen minőségében igen szerény, de
terjedelmében annál szerénytelenebb felolvasás végére ér
tem, — befejezésül elnézésüket kérem, hogy ezekben a
történelmi nagy időkben, mikor oly súlyos gondok, érde
kek és érzések foglalják el a sziveket és elméket, — türel
müket ily keserves próbára tettem. Engem ígéretem kötött,
az elnök urat pedig ezen gyűlés összehívására bizonyosan
az az eszme sarkalta, hogy a nagy viharok és nagy veszé
lyek idején az ország népe a hétköznapi munkával űzze
el magától a csüggedést, mentse meg lelkierejét, hogy men
jen minden a maga rendén, hogy az otthonmaradottak tel
jesítsék kötelességüket méltón azokhoz, kik távol vannak.
Sorszám
00
N
00
GO
w
N
cn
N
o
S
5
búj
G0
N
GO
N
st
Az összes mindennapi (6—12éves)
tanköteleseinek száma .Ezek közül
1. hány jár az állami elemi nép
iskolába? 2. hány jár más jelle
gű iskolába ? 3. hány nem jár
iskolába ?
HIVATALOS RÉSZ.
818. szám.
Valamennyi állami elemi népiskola (jondnakságának. igazgató, illetve vczetíí-taiiitájának az 1816. évben szükséges uj iskolai építkezések és kiMvitések kimutatása tárgyában.
A 128000—910. szám alatt kiadott vall, és közokt.
miniszteri körrendelet alapján felkérem Címet, hogy amenynyiben uj építkezésre, vagy kibővítésre van szükség a
gondjaira bízott állami népiskoláknál (iskoláknál) tekintet
nélkül arra, hogy a munkák a kir. államkincstárt, vagy a
községet terhelik, az itt közölt kimutatási minta szerint a
hivatkozott számú rendelettel kívánt V. számú kimutatást —
mináen rovatában pontos és teljesen megbízható aáat szol
gáltatással — sürgősen állítsa össze s az elnök, gondnok
és igazgató (tanitó) névaláírásával, valamint az iskola pe
csétjével ellátva, hivatalomhoz legkésőbb folyó évi március
hó 5-ig terjessze be.
Ezen határidőn tulérkező kimutatások figyelembe ve
hetők nem lesznek s a késedelemből eredő bajokért első
sorban az iskola igazgatóját, illetve vezető-tanitóját fogom
felelősségre vonni.
Amennyiben uj építkezésre, vagy kibővítésre az isko
lánál szükség nincs erről — a jeleztem határidőn belül —
nemleges jelentés teendő hivatalomhoz.
Szolnok, 1915. évi febr. hó 10-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
9- 5
” 3
N
5
N N 5
Ü GO
GO
CD
A szervezés alkalmával létrejött
egyezség értelmében ki köteles gon
doskodniaz iskola elhelyezéséről?
33
- 8
fO
041
133
132
925. szám.
18. szám hoz.
Körlevél
Valamennyi elemi iskolai igazgató, illene vezető Tanitó urnák.
fi vall és közokt. m. kir. miniszter úr az 1915. évi
február hó 13-án 5234-914. eln. szám alatt kelt rend ele'
tével — a cserebogarak irtása tárgyában kiadott 19Uo/91
számú elnöki rendeletben foglaltaknak kiegészítéséül, ekiütöttél a kivételes gazdasági állapotokra, —megengedte,
hogy az elemi iskolák V. VI. osztályú növendékem, va amint az ismétlő tanköteleseken kívül, az elemi népiskolák
alsóbb osztályainak növendékei, ha a szülök beleegyeznek,
ha a növendékekre az irtás fárasztólag nem hatna s ha ez
által a tanulmányi előmenetelükben akadályozva nem lesz
nek, a cserebogár irtásánál igénybe vehetők.
Miről az elemi iskolák vezetőit azzal értesítem, hogy
az irtás mikénti végrehajtására vonatkozó közelebbi ren
delkezéseket a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur
gj
eszközölni.
Szolnok. 1915. február 17.
„
’
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
963. szám.
Körlevél.
Jász-Magykun-Szolnok vármegyei valamennyi elemi népiskolai tanítónak,
óvónőnek.
Bár köztudomású, hogy a tanítónak óvónőn> a
nálnozó beteoségekben szenvedő növendékeket atánterem
íatósághoz
bői9haladéktalanul eltávolítani s arról a helyi hatósághoz
Mentést kell tenni, mégis most, amikór a járványok egesz
sorozata fenyegeti a közönség, mindnyájunk egeizsegi al
nótát tankerületem valamennyi tanítóját, ovonojpt ufókig
fioueimeztetem hogy felelősségük tudatában, a vezetésük
?*L Ipvó osztályban óvodában előforduló minden egyes
bet‘egs9égrnől, a'helyi hatósághoz haladéktaianul
jelentést tegyenek.
.
.
Szolnok, 1915. évi február ho 19-en.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
134
Vegyes közlemények.
Házsság. Veszelovszky
e hó 20-án vezette oltárhoz
nitónőt.
Kitüntetés a hősi »a
Szilágyi József rendes tantor
,
Gn osztályrészük!
■
Nagygalaczy János
a Brassoban van ápolás
Sp0|gári fiú iskolánál ■a
W ÍZ
«
Mr TanfelügyC|ó
és elemi isur illetékes helyen )avas|a,° Résére vonatkozólag. Előtérkóla helyes és .egy^eg
23
kisdedóvoda szerve-
vezetőnő állásról lemondott
A vár.
nMWfis.<•25
'
iskola szervezése iránt
,g hitfclckckeZéti
Államsegély. ^*99
dolagi szükségétére
kisdedóvodáinak es elemi iskoiaina
y £fejében npHin
államsegély
pedig
évi 35 757 — fizetéskiegészitő folyósítva ez idő szerint,
évi 374.464 K. állemsegély van és 'közokt. Miniszter úr
Kinevezés. A vallás Szvoboda János oki. tanítót az
ki.
pitványi elemi iskolához nevez e»~
polgári fiú és leányLopás. A ku^szc"^r rGtlen^ 500 koronát eliskola igazgatói
,ban van>
lopott. A nyomoza^ i y
.pnktöl 45 róm. kath., 29 ref.,
Hadbvonulás. Varmegyenkto 1
iskola lanitOi
4 közs.. 1 izr. 50 állam. ^sÚ katS'szolgálatot.
és 8 polgári iskolai tanar t |
szcrjnt, Hariszthi József
, ^“^^ktanhó^z oroszok fogságában Viadivoszjászberényi ig szaKiam
tokban van.
.
izAit^éneire a v. és közokt.
Háztartási tanfolyam
1 .9CS államsegélyt egyik
minisztérium nem fo'9°?líat°“ ‘llogy9 a háború tartalma alatt
rs.®5rft
VH- évfolyam,
Szolnok, 1915. március 10.
10 szám
JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI
NÉPMŰVELÉS.
A km.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
varmegyei Tanítótestület.
Megjelenik - juíius és augusz
tus kivételével — minden kő
W. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy’
pénztáioshoz, a - lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Fomunkalársak: Egry, 6yörgy, Nagy Károly, Tóth József.
1848. március 15.
fon J
"ap evfordlllólá" most nem szavakkal, hanem
lettekkel teszünk tanúságot, hogy méltók vagyunk e nap
vívmányaira s az áldozatokra, melyeket Honvédőink Martirjajnk azokért hoztak.
Most nem esküszünk, hogy Szabadsághőseink példáit
követjük. Most vizsgázunk erényeikből.
Most fényes haditettekbeu is bizonyítjuk, hogy szent
szabadsagunkkal helyesen éltünk, s azt nemzetünk fennma
radását biztosítani hivatott testvéries összetartás, lángoló
hazaszeretet fejlesztésére használtuk fel.
S a „magyar" név ellenségeink előtt is a régi fénuében tündöklik.
y
J
Hogy e nagy nap eszméi nevelték bennünk azokat az
erényekét, melyek most fenségesen s az ellenségre félel
mesen nyilvánulnak, - hogy a mai évfordulati napnak s
az azt követő örömteljes és gyászos eseményeknek volt a
gnagyobb hatasa a mai nemzedék honszerelmének neve-
136
lésére: azt mi tudjuk legjobban magyar tanítók, kik első
sorban ápoltuk szabadságunk első napjának emlékét s a
nevelést eszközöltük.
Avagy volt-e nagyobb lelkesedést keltő ünnepélyünk,
pirultak-e ki a gyermek arcok az érzelmek hatása alatt, —
hatottunk-e a felnőttekre nemesitöleg nagyobb mértékben
más ünnepi alkalmakon, mint szabadságharcunk emlékün
nepélyén?
De ha a hazaszeretetre, áldozatkészségre, -testvéries
ségre, hősi bátorságra kellett példát felhozni növendékeink
előtt bármikor, ugy-e 1848-nak nagy férfiait említettük?
Vagy ha tanítványaink szép elöhaladásában fáradsá
gos munkánk örömét láttuk: jutalmazásképen hányszor be
széltünk a Honvédekről, olvastunk a „Csataképekéből? Ha
hanyagságuk, egyenetienkedésük elkevetienitett, szintén sza
badságharcunk óriási erőfeszítéseit használtuk fel nevelési
eljárásul; s mindig tapasztaltuk, hogy a kifogás alá eső
növendékek között akad olyan, kinek lelkében erős elhatá
rozás keletkezett a megjavulásra.
De a felnőtteknek is szabadságharcunk története volt
a biblia mellett a szent könyvük. Annak csodás eseménye
az igaz ügy védelmében megsebesülteknck, üldözöttek
nek, — a sorscsapások miatt a jobb jövőben nem bízók
nak: vigasztalást, reményt, — a közjóra törekvőknek: biz
tatást, bátorítást nyújtott s mindenek felette sokat szenve
dett haza iránti szeretetek
Szabadságharcunk története ad reményt most is győ
zelmünkre. Ez a nemzet, mely szabadságára érdemesnek
bizonyult, mely „megbünhödte már a múltat s jövendőt,” mely
az emberi erények teljes mértékével rendelkezik, melynek
fiai az igaz testvéri szeretet kapcsaival küzdenek: előbbutóbb győzedelmeskedni fog a pokol ellenünk támadt fajzatain. F\.z igaz ügyért való küzdelmében akkor is megse
gítette Isten e nemzetet, mikor saját fiai is ellene támad
tak; megsegíti most is, mikor az Ötöle nyert szabadságun
kat otthonunkat, templomunkat, asszonyainkat akarja el
venni, meggyalázni a gaz ellenség. Szabadságharcunk ese
ményei fognak megnyugvást keletkeztetni a most gyermek
telenekké, özvegyekké, árvákká, bénákká lettek fájdalomtól
137
vonagló, lázongó lelkében is. Mert arra tanítanak, hogy
szolgaságban nem lehet becse az életnek, s a sok honfi
vérrel szerzett szabadságot, függetlenséget épen, tisztán
kell utódainknak átadni. Arra tanítanak, hogy aki a haza
ellenségeit saját élete árán is nem törekszik elűzni hatá
rainktól, az anyagyilkossághoz hasonló bűnt követ el; mig
a hazáért vérzőket a nemzet hálája, kegyelete veszi körül.
Szabadságunk első napjának emléke már szivünkbe
van vésve, tetteinket irányítja. Azért most emlékezetünknek
szava nincs, mint más években. Most véráldozatokat mu
tatunk be a márciusi eszmék oltárán, most a szent nedű
ből,— melyből az élet fakad —származó vérkokárdával,
vérrózsával ünnepiünk. Most nagy munkában vannak a
márciusi eszmékért első sorban lelkesülő ifjak. Kárpát szent
bércén szövik fényűink zöldjéhez, havasaink fehérségéhez
szent zászlónk harmadik színét, a vöröset, hogy a nagy
nemzeti színű takarón hirdessék a rosszaknak, bűnösöknek,
hogy ez a hely szent, ide tisztátalan szándékkal jönni nem
lehel. Ma az élet valóságban szemlélteti ama nagy időt,
azért mi szavakban nem emlékezünk.
Szavainkat most imára használjuk hazánk, fiaink meg
tartásáért . . .
A szépírás tanításának
methodikája a
népiskolában követendő eljárás
részleteinek ismertetésével.
fokozatos
Irta: Hoffman Mária.
Az elemi népiskola irás tanításának, mint
ahogy a ,,Tanterv és Utasítás1' is mondja, az a
célja, hogy a tanulók a magyar kis és nagy be
tűket egyszerű alakjukban olvashatóan, szabály
szerűen és csinosan tudják írni, továbbá, hogy a
folyékony Írásban ügyességre tegyenek szert. —
Gyakorlat teszi a mestert! Tártja a közmondás,
s ha va1"’ ’ '
a szépírás elsajátításánál érvé
138
nyesül ez az igazság; épen azért az írást,kezdve
a II. osztálytól, fel még a négy osztályban is kü
lön szépirási órákon is gyakoroljuk. Lankadatlan
buzgósággal rajta kell lenni a tanítónak, sőt meg
követelni a gyermektől, hogy minden írásbeli
munkáját tőle telhető szépen és tisztán készítse
el. A szépírás tanításánál'két fődolog az, amire
munkásságunknak irányulnia kell. Egyik : a belük
alakjának szabályszerűsége, csinossága; másik
az Írásbeli munkák rendessége és tisztasága. Azért
ezen értekezés folyamán az irányelveket is e két
pont szerint csoportosítom.
I. Először tehát a betűk alakjának szabály
szerűségéről és csinosságáról szólok.
Igaz, hogy a külön szépirási órák a II. osz
tályban kezdődnek, de ez nem azt jelenti, hogy
az I-ső osztály kiesik e munka körből; sőt az
I-ső osztály veszi ki a legnagyobb részt belőle,
ott kell a legnagyobb súlyt fektetni a szép
írásra, mert ott kapja meg a gyermek az
alapot, ott tanul meg írni, ott tanulja meg
az íráshoz való ülést és a tolltartást. Ha az I-ső
osztályban a gyermek ezeket helyesen megta
nulja a felsőbb osztályokban nem nehéz a munka
tovább fejlesztése, az irás csinosítása, szépítése.
Tapasztalat bizonyítja azonban, hogyha az I-ső
osztályban helytelenül tanulja meg az irka- és
tofltartást, később vajmi nehéz őt erről leszok
tatni s megtanítani szépen Írni; legtöbbször meg
marad a rossz szokás egész életére. A legnehe
zebb munka kétség kivül az I-ső osztályé.
Minden osztályban, de különösen itt, rá kell
szoktatni a gyermekeket már egészségi szem
139
pontból is, hogy irásközben a gyomrát ne szo
rítsa a pádhoz, derekát, fejét ne hajlítsa meg,
tartsa egyenesen. A palatábláját, irkáját kissé
balra fektesse, a test törzsét is balra forditsa az
irka irányában. A szem az irkától körül-belül
25—30 cm. távolságra legyen. írás közben a gyer
mek jobb könyöke mindig a pádon nyugodjék,
ne engedjük meg, hogy ez a könyök támpont
nélkül a levegőben lógjon, mert igy nem tud ha
tározott, biztos vonásokat huzni. A balkönyök
azonban ne nyugodjék a pádon, csak a táblát,
irkát fogják le a bal kéz ujjai. ,
A gyermek igen hajlandó irásközben kezefejét oldalt fektetni, s a középső gyűrűs és kis
ujját a palavessző, illetve tollszár alatt előre
nyújtani. Ilyen kéz- és tolltartással könnyedén és
szépen Írni soha sem tanul meg a gyermek. Erre
a tanítónak az első osztályban, de a többi osz
tályban is fiyyelnie kell és szigorral küzdeni ellene.
Tartsa a gyermek középső-, gyűrűs- és kis ujját
nem beszorítva, hanem behajlitva, a kézfejétmajd- '
nem ökölre domborítva, mely a hüvelyk ujjnál
kissé emelkedjék fel. A tollat ne fogja szorosan,
hanem könnyedén, a kézfejet se szorítsa az irká
jára. Nem lehet e dolgokat eléggé hangoztatni az
első osztályú gyermekeknél, de még a nagyob
baknál sem.
A palavessző használata nehézkessé teszi a;
gyermek kezét, tehát netu szabad sokáig hasz
nálni a palatáblát. Ha a gyermek 14—15 betűt
tud írni, váltsa fel a palatáblát az irka, melybe’
mindjárt tintával Írasson a tanitó, nem pedig írón
nal, mert az sem ad könnyűséget a kéznek. Ügyel-
140
141
nünk kell azonban arra, hogy a tanulás kezdetén
vastag tollszárat lehetőleg ne használjanak a
gyermekek. 6—8 éves gyermek gyenge kezéhez
ez nem alkalmas. Magunk válasszuk meg a toll
szárakat.
Folyt, köv.
HIVATALOS RÉSZ.
898. szám.
Jász-Nagykun-Szolnok vármogya valamennyi állami és nem állami pol
gári- és elami iskola vezetőségének.
Az Uránia szemléltető Taneszközök Gyára Részvény
társaság „A világháború eseményeiét — kísérő szöveg
gel, — vetíthető üvegképeken kiadta.
„Olyan időket élünk át, aminőket sem apáink, de ta
lán unokáink sem fognak átélni soha. Cselekvő szereplői
vagyunk a történelem nagy munkájának, mely vassal és
vérrel rajzolja ki Európa uj térképét, mely kérlelhetetlen
szigorral ítélkezik a nemzetek nemes, avagy nemtelen tu
lajdonságai igaz, vagy igaztalan törekvései felett.
Létünk, jövendőnk sorsa dől el a nagy világ forgata
gában s mint közvetlenül érdekeltek hordjuk áldozatainkat
a siker, a diadal kivívásáért. Fizetünk mindennap fizikai,
etikai és gazdasági értékekkel, sőt fizetünk minden gondo
latunkkal és érzésünkkel, mert a háborún kivUl alig van
ma égen és földön valami, ami érdeklődésünket leköthetné.
így idézett fel a világháború nagy átértékelődéseket
érzelmi és szellemi világunkban. így szorultak háttérbe a
békés időkben szeretettel ápolt tudományágak s léptek hom
loktérbe a háború eseményei -a maguk mélységes tanul‘ ságaival.
Számot vetve a körülménnyel a nevezett R. T. a há
ború eddigi lefolyásáról képsorozatait összeállította. A ké
pék összeválogatásánál különös súlyt helyezett arra, hogy
az események egymás útiránynak hü feltüntetése mellett
lesetőség szerint kidomborodjék ennek a háborúnak esz
mei hatalma is épen a magyarság szempontjából.
A képsorozatokhoz kisérő szöveget is készíttetett, hogy
mind azok, akik nem vehetik maguknak a fáradságot sze
mélyes adatgyűjtés és kutatás eszközlésére, kész előadást
kaphassanak kézhez, akik pedig akár saját tapasztalatuk,
akár újság hírek alapján óhajtják előadásukat megtartani,
vezérfonalat találjanak fel benne.
Fentiekben elmondottak után feleslegesnek tartom e
képsorozat különleges beajánlását. A kor, amelyben élünk
a hangnlat, amely valamennyiünket * rabul-ejt, oly annyira
időszerűvé teszi azokat, hogy a szellemi szükségletek kö
zött a kenyér természetével bírnak. Csak épen azt kívánom
e helyt kiemelni, hogy az iskola oktatás, mely ma egyene
sen tartozik a háborút nevelő célzattal kihasználni, a so
rozatban pótolhatatlan taneszközt kap, az iskolán kívüli is
meretterjesztés pedig ez előadások bemutatásával nemcsak
a hazafiás érzés öregbítését szolgálhatja, de módot — és
alkalmat is kap arra, hogy például a hadisegélyezési jóté
kony célokra értékesíthesse azok bemutatását.
A sorozatok beosztása és kölcsön dija a következők:
Előjáték 25 kép kölcsön dija ... 4 korona
Déli harctér 40 kép kölcsön dija , . 6
„
Északi harctér 80 kép kölcsön dija . 6
„
Nyugati harctér 80 kép kölcsön dija . 10
Mind a négy sorozat kikölcsönözése esetén 25 korona
a bérösszeg.
A diapositiv sorozatok kölcsönözésénél az általános
feltételek pedig a következők:
1. A kölcsönzés mindenkor csak egyszeri használatra
(egy felolvasásra) jogosít és az diapositivek a felolvasást
követő napon okvetlen visszaküldendők, ellenesetben a ké
sedelmes időért, minden késedelmest nap után a kölcsöndij kétszerese fizetendő.
2. A felolvasás elmaradása a kölcsőndij fizetése alól
nem menti fel a megrendelőt.
3.
A kölcsönvétel bejelentését lehetőleg jóval előbb
142
143
kell R. T. tudomására hozni. A bejelentés azonnal elintéztettnek és a R. T. tudja, hoay a-határidőre mcgküldhető-e
a kívánt sorozat. .
4. A küldeményeket mindenkor a rendelő veszélyére
szállítja. A kölcsönzött sorozatokat a kölcsönvevő tartozik
bérmentve visszaküldeni. A kölcsönvevő szavatol a diapositivek gondatlan kezeléséből és a visszaküldésüknél alkal
mazott helytelen és rossz csomagolásból eredő minden
kárért.
5’ A nem színezett diapositiv eladási ára darabonként
1 kor. 20 fillér. A színes kivitelű diapositiv ára darabon
ként 4 korona.
6. A kölcsönzési dij előre fizetendő, elleneseiben a
kölcsondij ufánvételezíctik
Szolnok, 1915. február 20.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
995. szám.
Valamennyi állami elemi népiskolai igazgató, illetve vezető tanitó urnák az c gyes '
típusainak megísíelö óraterveit tárgyában.
A folyó évi február 13-án kelt 152201—914. számú
vallás és közoktatásügyi miniszteri rendeletét — a hozzá
tartozó óratervekkel együtt — tudomásvétel és megfelelő
alkalmazkodás végett, hiteles másolatban azzal teszem közzé,
hogy a folyo tanévben a már jóváhagyott osztálycsoportositások maradnak érvényben.
A rendeletnek a két tanitós iskola ének és tornaóráira
vonatkozó részét illetően megjegyzem, hogy a jelzett tan
tárgyak heti óraszámának leszállt esekől-esetre teendő
megokolt javaslat alapján és mindenkor előzetes engedé
lyemmel történhetik meg.
Szolnok, 1915. évi február 22.
995. számhoz. A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miuistertől. 152210—914. VI—d. szám. Minthogy az 1905. évi
2202. eln. sz. rendelettel kiadott elemi iskolai Tantervhez
csatolt óratervek nem födik teljesen az 1909. évi 53000 sz.
alatt megjelent Gondnoksági Utasítás 103. §-ban megen
gedett osztálycsoportok típusait, tudomás és további eljárás
végett megküldöm a kir. Tanfelögyelő urnák a jelzett óra
tervek kiegészítéséül szolgáló */. alatt mellékelt újabb óra
terveket, Az említett Tantervben és utasításban a két tani
tós elemi iskolák részére közölt óratervre nézve megjegy
zem, hogy ott, ahol a helyi viszonyok javasolják s a sze
mélyi biztosítékok is megvannak, megengedhetőnek tartom,
hogy kir. Tanfelügyelő ur esetről-esetre olyképen intézkedhessék, hogy az ének és torna heti 2—2 órája ezen nép
iskolák III. ÍV? osztályában heti 1 — 1 órára leszállittassék,
aképen, hogy 1 óra jusson a női kézi munka, egy óra pe
dig a kézügyesség gyakorlására. Olyan helyeken pedig,
ahol tornaterem nem áll rendelkezésre s az iskolai év leg
nagyobb részében a tornatanitásnak amúgy is szünetelnie
kell, a téli időben a tornázásra fordítandó idő esetleg egész
ben is felhasználható a kézimunkának a jelzett módon való
tanításra; s az énektanításra szánt idő ezalatt érintetlenül
maradhat. Amennyiben valamely iskolában e két mód kö
zül az első lép életbe, az énekés torna számára fenmaradó
1 1 óra mindenesetre a négy osztály összevonásával két
alkalommal (heti S —Vo órára) osztandó fel, mert csak igy
remélhető, hogy a tárgyak tanítása kárt nem szenved. Fel
hívom azonban a kir. tanfelügyelő urat, hogy az óratervek
jóváhagyása alkalmával ügyeljen arra, hogy a köteles heti
óraszám keretei a szóban levő intézkedés következtében
pontosan megtartassanak. Budapest, 1915. február hó 13-án.
Jankovich.
A hivatalos másolat hiteléül-:
Szolnok, 1915. február 23.
Veszelovszky,
kir. tanfelügyelő.
kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
145
144
1
2
3
4
5
6
7
8I
9
10
11
12
13
14
■
Hit és erkölcstan
1
Atagyarnyelv
3
2
Mennyiségtan, számtan, mértan
1
Beszéd és értelem gyak.
—
Földrajz
—
Történet
Polg. jogok és kötelességek —
—
Természetrajz
■—
Természettan
1/
Éneklés
/2
1/
/o
Rajzolás
Kézimunka (Kézügyesség) —
Gazdaságtan és háztartást. —
Testgyakorlás
Az osztályok heti óraszáma 11
IV. V.
oszt. oszt.
1
- 1
1
3
2
1
__
—
—
—
—
1
3
2
—
1—
3
9
6
2
1
—
— —;
— -—
1/
1
1 ,
11
—
1 •
1
11
1
2
3
—
1
5
2
—
1
1
1
1
1
■—
2
1
1
1 3
6
— —
1 3
1
1
1
1 1
2
2
1
1
1
___
2
2
1
11 24 13 171 1828
i
A történet, polgári jogok és kötelességek s a ter
mészetrajz heti 1-1 órája igy is beosztható: V. osztály
1VI. osztály V., óra.
Az I. osztálynál az ének és rajzra előirt félóra a
II-lyal közös, a testgyak. óra alatt az I., II., III. o. együt
tesen foglalkoztatandó. Az V. o-nál a magyar, számt.,
tört.,polgári jogok, térni, rajz, rajz. gazd. tan.órák a VI.
o-lyal közösek; mig az ének, kézimunka, testgyak. a
IV, V, VI. o. közös órája.
=
•co
A dlLTdryy ílK
•o
JaC
B)
tanító ;
I
n.
III.
C)
tanitó
•s
IV. V. VI.
V)
c
Z)
cö
1■
1 Hit és erkölcstan
2 2
2 Magyar nyelv
9 9
ó Mennyiségtan, számt, mértan 5 5
4 Beszéd és értelem ggak. 2 2
— —
5 Földrajz
—
6 Történet
7 Polg. jogoks kötelességek ! _ —
— —
8 Természetrajz
'— —
9 Természettan
10 Éneklés
; 1 —
i-1 1
11 Rajzolás
12 Kézimunka (kézügyesség) (2) (2)
13 Gazdaságtan és háztartást — —
í 1 1
14 Testgyakorlás
Az osztályok heti óraszáma *21 21
oszt oszt.
oszt. oszt. oszt.
k tantárnyak heti óraszám
ai
(1 szt. oszt. oszt.
S
ni.
II.
B
LUBZSJOS
d
Ata
ntárgyak
Tantárgyak
i
tanitó
B)
tanitó
. /-I
'
oszt.
A
A
tantárgyak h
eti ó
raszám
a
|
leli óraszám
a
Tanidő 8hónapostapévban 30; 9 hónaposban35; 10 hónaposban 38 he t
éti óraszám
a
B) A három tanitós elemi iskola óraterve.
éti ó
raszám
é
R kéttanitós elemi iskola óraterve.
.
A)
!
3
1 1
—2
441., 8« 3 3
6
3 3 6 2 2
4
P/ — r.l
1 ti 1
1
1 3
— — -!
1
1
— — -- 1
1
— —i
1
1
— — _!
1 1
1
1 2 2
2
1 2 1
1
1
2
1
1
1
— ——
1
1
2
1
2
1
1414l2 25 12Í 18 19 28
2
A történet, polgári jogok és kötelességek s a ter
mészetrajz heti egy órája igy is beosztható: V. osztály
1 óra, VI. osztály V, óra.
A II. osztály rovatában irt hittan, kézimuka és
torna a III. o. közös. Az V. osztálynál irt magyar, szám
tan, tört. polg. jogok, term. rajz, rajz, gazd. tan. a IV.
o-lyal közös. Ének, kézimunka és torna órája a IV, V.,
Vl-nak együtt van.
147
146
C) A négytanitós elemi iskola óraterve
A) tanító E C) tanitó
"•
1
Sorszsm
N
V. VI. is
IV.
------ GO
fiú
Tantárgyak
=
D) tanitó
cS
B) tanító
O
vegyes
ÁJ n. ।
osztály
leá ny |
==
I
i
Mennyiségtan^zámt. mért.)
—
—
—
—
—
8
9
1
10
1
Ilii
12
13 Gazdaságtan s háztartást. —
14 Testgyakorlás
1
Az osztálgok heti óraszáma 14
IC
Beeszéd és értelem gyak:
Földrajz
Történet
Polg. jogok s kötelességek
Természetrajz
Tertmészettan
Éneklés
Rajzolás
5
3
1
11 3
2 2 2 11
6
4 9
1 4
3 6 5 5.2 2
1 2 — — — — — ।—
—
2 2 11
1
—
------ — 1
------------ 1
11 1
—
1
------------ i 1
—
. ■- ,—— ' —
1 1
—
I 2
2
1 2 2
1 2 2 ll 1
! 2
2 2
1 1
-----1
—
2
j 2
1 2 2
13 22 2626 13 17 18 28
to
3
4
5
6
2
te
Hit és erkölcstan
Magyar nyelv
A polgári jogok és kötelességek úgy az V. osz
tályban, mint a VI. osztályban külön-külön is 1/2 óra
tanítható.
Az 1. o. hittan ének, rajz, torna órája a II. osz
tállyal közös. Az V. o. magyar, számtan, történet, polg.
jogok, természetrajz, rajz, gazd. tan. órája a Vl-tal kö
zös. Az ének, kézimunka és torna óraszáma a IV., V.,
VI. a közös órája.
D) R négytanitós elemi iskola óraterve.
149
148
I.
X Tantárgyak
t
=
II.
fiú
G) tanító
S III. IV. V. VI.
~
fin
—.—
— =—
B) tanitó s
0) tanító
I.
S
O
zí
H. B m. IV. V. VI.
5^
leány
leány
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
Hit és erkölcstan
2
2 2
Mennyiségtan
5 4 9 5
Mennyist, (számt. mértan)
3 3 6 2* Beszéd és értelem qyak.
1
12 —
Földrajz
—------ 1 2
Törtéret
—------ —
Polgári jogok és köteles. —------ —
Természetrajz —------ —
Természettan
—------ —
Énekles
•
111
Rajzolás
1
1
1
Kézimunka (kézügyesség) —------ —
Gazdaságtan, háztartástan —------ —
T e st g y a kori ás_____________ 1_____ 1
1
Az osztályok heti óraszáma
14 13 22 13
2
3
2
4
8
_—
—
1
1
— 1
— 1
— 1
— —
1
1
1
— —
— 1
Ala
n
targ
yü
k
A) tanitó ■ca
s
h
e
ti ó
raszám
a
E) K négytanitós elemi iskola óraterve
t
1
1
2
—
1
2
13'., 15 16 30
1
A fordw/jz, történet, polgári jogok és kötelességek s
a természetrajz heti 1 — 1 órája ugy is beosztható: V.
osztály 1
VI. osztály 1 2 óra.
Hittan, ének, rajz, testgyak. órán I., II., III., IV, V,
VI. o. együtt, magyar, számtan órán a III-IV, V-VI. o.
együtt; földrajz, történet, polg. jogok, term. rajz, gazd.
tan. órát az V-VI. o. együtt használja fel.
Felhívás Jász-Naevkun-Szolnok várnieave tanítóihoz.
Kedves Tanitótestvérek!
A Magyarországi Tanitók Országos Szövetkégének el"
nöksége meleghangú felhívást intézett hozzám, amelyben
arra kér, hogy foglaljam kimutatásba azoknak a tanítóknak
névsorát, akik a haza védelmére hadbavonultak.Minta Nép"
tanitók Lapjából ismeretes, Tisza István gróf miniszterelnök
ur nemes szivére hallgatva abban a valódi kitüntetésben ré
szesítette a magyar tanítóságot, hogy a tanitók által a Nép
tanítók Lapjában közzétett már eddig gyűjtőit, s még ezután
gyűjtendő összeget kizárólag a tanító-katonák családjainak
segélyezésére bocsájtotta vissza. Élénk bizonyítéka ez an
nak, hogy minister elnök ur miiy meleg ismeréssel van a
magyar tanítóság iránt s büszkeséggel tölti el keblünket
azon tudat, hogy minden téren kifejtett munkálkodásunknak
ez méltó jutalma. De ez újabb kötelességeket is hárít reánk.
Aki még ezen nemes célra nem áldozott, haladéktalanul
azoknak táborába kell lépni, akik kartári szerétéiből ezen
kedves kötelességüknek már elaget tettek. A szolnoki taní
tók már október óta fizetésüknek 2 .százalékát áldozzák-e
nemes célra, kövesse minden hadba nem vonult megyei taniió ezen nemes példát. Másrészt kötelességünk felvilágosi
tani, bejelenteni azokata szegény tanitócsaládokat, akik se
gélyre vannak szorulva. Ezen kérelmek hozzám inz^lendők
megjelölésével annak, hogy mióta tagja a családfő a nyug
díjintézetnek s hány gyermeke van; én majd azokat illetékes
helyre továbbítani Jogom .
Tegyétek meg ezeket testvéreim a hazaszeretet szén
nevében!
Szolnok, 1915. március 8-án.
Brozsik Pál,
várm. tan. test, elnök.
Vegyes közlemények.
Kinevezés. A v. és közokt. Minister ur Almássy Má
ria oki. tanitónőt a jászberényi áll. el. iskolához kinevezte.
Tanitóválasztás. A törökszentmiklósi ref. népiskolá
hoz Vaday Vilma, a mezőtúri ref. népiskolához Tárczy Márta
választatott meg rendes tanitói minőségben.
150
—KKK. “—«•—«
stz
■ poig. isk. tanar es Beszédesné Turcsámti
kunszentmártoni áll. tanítónő.részére.
9
Háborúnkról szóló versek gyűjtése
magyar irodalmi szemináriuma számára
Dr C„ ,
anarkepZ° ",tézct
gazdagításához ha X,^ZZá^",ha,''ak * «temém(
mdgen
termés^
* terjesztését a belmiatt eltiltotta. E betiltás érzék
Veszelyezteto tartalma
fiiért a szóban levő la
Gnyen érinti a tanitóságot,
lapunk volt, mely rokonszenvínkVa^
^9íli
rászolgált. Hihető, hogy a betiltás fel les^Xa
ború érdekéire való tekintetbő' elén a I r
a v. es közokt. ministérium.
3 ha’
P'^ 'guBgatotbtzta meg
Szolnok, 1915. március 25.
VII. Évfolyaio.
11. szám.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kir. tanfelögyelöség
és tanitótestölet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
HCW V
TÁRa
Kiadja:
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre
.......
6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
VIH évfolyam.
Szolnok, 1915. március 25.
11. szám
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanitótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre. ... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő cimére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Husvét.
Tajtékzó örvénynek állja útját nemzetünk.
Óriási csatamezei lett Európa. Vérpatakok öntö
zik a letarolt mezőket. Égő falvak gon olygó
lángja festi pirosra a komor égboltot. Á pusztu
lás démona suhogtatja szárnyait népek, nemze
tek felett. Gyász és siralom költözött a régi ba
rátságos tűzhelyekre.
Vérben ünnepeltük a szent karácsonyt, vé
res a husvet is. A fehér hólepel akkor szemfe- 3
dője volt a hős védőknek, a sok virág^ a tarka
kikelet most koszorúja az elesetteknek.
Hatalmas Isten! Hol keressünk tégedet! —IX
te ítéletnapodon is e szent ünnepeket áhítattal
ülné, ünnepelné hivő sereged. Egyes népek, nem-
152
zetek hát ennyire eltávoztak Tőled? De Te min
denek felett jó és igazságos vagy. Te tudod, hogy
jó királyunk s magyar néped minden tagja ismert,
hitt és vallott Téged. Hogy az évnek e szent
napjain, a kényszer, a keserűség, legelsőben a
hon védése tartotta hivő sereged kezében a fegy
vert. Mintha a sötétség szelleme akarna úrrá
lenni, oly erővel, oly ádáz dühvei támadtak ránk
szent napjaidon elleneink. Katonáink a Te szent
neveddel ajkaikon vetették vissza gonosz kezek
támadását. És a szent karácsony napjának győ
zelmei miként a felkelő Nap, úgy rayyogták be
Európát. Elérkezett a husvét is. Erős a bizalmunk,
hogy a feltámadás ünnepe, a győzelmeink föltá
madása is lesz. Katonáink ismét fegyverrel ke
zükben ünnepelnek s minden emberi érzést meg
tagadó elleneink ismét csak dulással, pusztítással,
rombolással teszik jelessé e napokat is. így van
ez, de nem is lehet másként. A sok, számos el
lenség csak ruhaként ölté magára a kultúrát, hogy
elrejtse vadságát, kegyetlenségét, pénzvágyát, kap
zsiságát ! És valljuk meg jó színészek voltak.
Soha nem hittük volna, hogy kulturált népek ké
pesek legyenek oly gyilkolásokra, minőt a régi
„barbárok" sem cselekedtek. Hogy ez mégis igy
esett, csak ugy lehetett, mert hamis volt a kul
túra, mert csak mez volt minden, mi a nagynak,
műveltnek hitt nemzeteket a kor embereinek mu
tatta. Egg angol, egg francia, avagg épen a belga
mennyire méltónak látszik ma előttünk szerb,
vagg orosz barátjához. Ha van bocsánat, ugg
igazságos isten megbocsájt azoknak, ki nem tud
153
ják mit cselekszenek, de ti hamis műveltek nem
féltek-e Tőle? Régen megszűnt volna e pusztító
háború, ha igazságosan büntető fegyvereinknek
ti álmüveitek elébe nem álltok, ha gyilkosok párt
jához nem szegődtetek volna. Nem támadtak
volna vérpatakok, nem lennének romokban el
pusztított, elhamvasztott városok, megszűnt volna
a máig is folytonos fegyverzaj, nem lettek volna
a békés polgárok, ártatlan családok ezrei földön
futókká, nem terjedt vón’ rémalakban a nyomor,
az ínség, a vész, nem volnának üresek templo
maink, ünnepelhetnénk a. békességnek szent nap
ját, Krisztus föltámadását.
De . . . „Alleluja!" . . . (Dicsérjétek az Urht!)
az Isten utjai kikutathatatlanok előttünk. A meg
próbáltatások nehéz napjai az igazak javáért van
nak. A — „Világ világossága" — a föltámadt
Krisztus szavait ma nem hallják, kik az Ö taní
tását megtagadták, kik az emberiséget vérbe,
lázba hajtották, — de éljő még az idő, mikor az
Ö szava: „Béke legyen veletek ! — győzelmes
fegyvereink parancsára teljesül, midőn harangok
zúgása milliók hálája hirdetik az igazság dia
dalát.
Urunk 1 Tehet engedd hinnünk és remélnünk,
hogy: — Lesz még egyszer ünnep a Világon!
Pápai Gyula.
Kik aratnak a nyáron?.
Az első mozgósítás után azt gondoltuk, hogy mire az
őszi szántás-vetés ideje elérkezik, akkora vége lesz a há
154
155
borúnak, hős fiaink hazajönnek s az őszi buzavetést már
ők végzik el.
Aki meg azt merte mondani, hogy talán karácsonyra
lesz vége a háborúnak, arra rossz szemmel néztünk, arra
haragudtunk, hogy miért mond olyan hosszú terminust.
Az őszi búza el van vetve, Isten kegyelméből ki is
kelt, a hő alatt meg is bokrosodott; elmúlt karácsony, el
múlt új év, már március végére értünk: a háborúnak még
sincs vége, sőt kilátás sincs rá, hogy hamarosan vége
legyen.
Más években ilyenkorra már az aratók elszerződtek.
A munkásnak biztosítva volt aratási munkája s ezzel együtt
egész évi kenyérnek valója; a gazdának biztosítva volt, hogy
búzája s minden egyéb gabonája a kellő időben le lesz
aratva, be lesz takarítva.
Most mindezekről szó sincs és gyakran halljuk ezt a
fontos kérdést: kik aratnak a nyáron?
Reményünket ne veszítsük el, és bízzunk benne,hogy
mire az aratás ideje elérkezik, akkorra győzelmi babérral
homlokaikon, itthon lesznek, akikért oly sokat aggódtunk,
s amint hónapokon át aratták és kaszálták az ellenség tö
mött sorait: úgy fogják kaszálni és aratni áldott határunk
aranykalásszal ékes dús rónáit.
Azonban készülnünk kell a legrosszabbra is. Készül
nünk kell arra a nem remélt esetre is, hogy a háború még
aratásra se ér véget. Kik aratnak akkor?
Bizony akkor rá kerül a sor az idősebbekre is, az
asszonyokra is, a nagyobb gyermekekre is. Ezeknek most
sokszorosan fokozottabb szorgalmat kell kifejteniük. A fejletebb testű iskolások, az iskolahagyott iskolás fiuk és le
ányok most mind felhasználandók a felnőttek útmutatása
és felügyelete mellett.
Az államsegélyes asszonyoknak is aratniok kell, mert
a lusta, henyélő nem méltó az államsegélyre s az ilyentől
í12?,”169?5
vonni. Mert a gazdasági munkáknak
kellő időben, jól elvégzése nemcsak a munkásnak s aföldtulajdonosnak érdeke, hanem magasabb szempontból te-
X
•
kiütve, érdeke az államnak is, a nemzet vagyonosodásának
boldogulásának, elöhaladásának is.
Minthogy most kevés emberi munkaerő áll rendelke
zésre, ezért célszerű lesz gépek beszerzéséről is gondoskodni.
A nagyobb uradalmak részére a Minisztérium a —
ha la Istennek szép számmal levő - hadifoglyok körűi fog
kellő számú munkaerőt engedélyezni az aratásra.
Ennek hasznát nemcsak az uradalmak fogják érezni
hanem a kisbirtokosok is, mivel igy az uradalmak egyéb’
munkaerőt nem vesznek igénybe s akik máskor uradalmak
ban arattak, most arathatnak a kisbirtokosoknái?^á[inthoqy
a hadifoglyok az aratási munkák alatt is őrizet alatt álla
nak, azért kisbirtokosokhoz, — hova csak kevés számú
arató szükséges, — nem engedélyezhetők, hanem csakis
olyan helyekre, ahol egy tömegben nagyobb szám szüksé
ges belőlök, hogy a felügyelet, az őrizet sok gondot ne
okozzon és kellő biztosítékot nyújtson.
A háború sorsa nemcsak a harctéren dől el, hanem
befolyással lesz rá az itthonmaradottak munkálkodása is,
mivel ez a háború egyszersmind gazdasági erőpróba is’
Azért, ha az itthonlevők, kiki a saját környezetében, a fen
tiek szerint hűségesen és fokozott szorgalommal elvégzik
kötelességöket, akkor nem fogjuk aggodalommal kérdezni,
hogy: kik aratnak a nyáron?!
Törökszentmiklós.
Zeke Dániel.
A szépírás tanításának
methodikája a
népiskolában követendő eljárás
részleteinek ismertetésével.
Irta:
fokozatos
Hoffman Mária.
II.
Ami a betűk alakjának szabályszerűségét, csinossá
gát illeti, természetesen igen fontos kellék, hogy a tanitó
156
157
mintaszerűen, szépen írjon elő, s csak a rendes jobbra dűlő
betűk írását tanítsa, az álló és balra dűlőket ne.
Az I-ső osztályban a betűk írását föltétlenül az írási
előgyakorlatok: dűlő-, félkör-, - tojásalaku, horog-, kigyóés kötővonalak előzik meg; de igen helyes dolog, ha a fel
sőbb osztályokban is ez vezeti be a szépírás tanítását. Az
írási előgyakorlatok vezetésénél, különösen az I-ső osz
tályban soha sem szabad sajnálni az időt, mert a betűk
alakjának szépségét a vonalak szabják meg, s ha a . gyer
mek az előgyakorlatok alkalmával a betűk alkotó vonalait
helyesen és szépen megtanulja, a betűk alakításával nem
sok baj van; könnyen megtanulja azokat szépen írni.
Hogy a szépírás tanításának eredménye meglegyen,
szükséges, hogy minden osztályban a betűk alakításuk fo
kozódó nehézsége szerint következne^ egymásután oly for
mán, hogy a vonásaikban hasonló betűk iratandók először
külön, egymásután sorba, egy-egy ilyen csoport után a már
irt betűkből álló szavak írása következzék. Ezen elv sze
rint ugy a kis, mint a nagy betűk bizonyos csoportokra
oszlanak. E csoportok szerint a sorrend körül-belül igy ala
kulhat; kis betűknél, — mert a legkönnyebb vonalakból
állanak.
I. csoport lehet: i, í, u, ú, ü,‘ű, y, t, ty.
H.
„
„
n. m, r, v, ny.
ni.
„
e, é, 1, ly, f, b, h, k.
IV.
„„ c, cs, o, ó, ö, ő.
V.
„„ a, á, d, g, gy,
VI„„ j, p, z, s, sz, zs.
Minden csoport után szavak iratandók.
I.
II.
HlIV.
V.
VI.
Nagy betűknél:
csoport, lehet: V, U, Ú, ü, Ű.
„„ Z, Zs, Y, H, I, K.
..
„
C, Cs, Ó, Ó, Ö, Ö, G, Gy.
„„ E, É, S, Sz, L, Ly, D.
„,. A, A, N, Ny,M,
„„ T, Ty, F, P, BÍ R.
A nagy betűk egyes csoportja után az illető
csoport
betűivel kezdődő tulajdonnevek iratandók. A betűk bevég
zése után rövidebb, majd hosszabb mondatok, közmondá
sok, végül a folyó irás következik, ügyelni kell arra, hogy
amit iratunk tartalmilag becses, nyelvileg helyes legyen. A
szépírás tanításánál ily forma fokozat követése által érhet
jük el, hogy a gyermekek .fokozatosan beljőjjenek a betűket
alkotó vonalak, s a betűk helyes és szép írásába.
Természetesen az I-ső osztály a betűknek ezen sor
rendjét nem követheti, ott a használatban levő A, B, C.
könyv sorrendjéhez kell alkalmazkodnunk.
Az irás akkor szép, ha a betűk és a betűket alkotó
vonalak párhuzamosak. A szépírás tanításánál egyik legfon
tosabb dolog, hogy a gyermek figyelmét erre felhívjuk, foly
ton magyarázzuk, mintegy vérébe oltjuk, s megköveteljük
tőle, hogy a betűk megfelelő vonalai párhuzamosak legye
nek. E végből én az első osztályban, már az Írási előgyakorlatoknál magyarázom a párhuzamos fogalmát;, s mikor
az előgyakórlatokból a lefelé-, fölfelé nyúló félkör és kigyó
vonalakat írják, felhívom a gyermek figyelmét a megfelelő
vonalak párhuzamosságára: a párhuzamosan fekvő vonalak
közeit fekvő vonalakkal összekötöm, hogy a párhuzamos
ság szembetűnőbb legyen és soha sem engedem meg, hogy
a félkör- és kigyóvonás vonalait széthúzva írják, mert az
ilyen széthúzott vonalakból szép betű soha sem lesz. írják
a félkör és kigyóvonal vonásait egymáshoz közel hajlítva
párhuzamosan. Ilyenforma az eljárás az egyes betűk és sza
vak szépírás tanításánál is minden osztályban. A tanitó az
íratandó betűt felírja a nagy táblára, megbeszéli a gyerme
kekkel a felirt bető alkotó vonalait, esetleg öszzehasonlitja
más betűvel. Igen célszerű a már felirt minta betű mellé a
betűt, illetve szót újra felírni és ezen a párhuzamosan hú
zandó vonalakat meghosszabbítani, vagy fekvő vonalakkal
összekötni, — hol mi alkalmasabb — hogy a tanulók fi
gyelmét felhívjuk a megfelelő vonalak párhuzamosságára.
Több évi megfigyelés után arra a tapasztalatra jutot
tam, nagyon célhoz vezető dolog a már megbeszélt betűt
vagy szót a minta mellé hibásan, olyan helytelen alakban,
158
159
irni, ahogy legtöbb gyermek azt írni szokta s a helytelen
alakra mutatva megkérdezni a gyermekeket: szép-e igy?
Miért nem? Ali benne a hiba? Hogyan kellett volna irni,
hogy szép legyen ? Tehát vigyázzatok, ne hogy ti is ily hi
básan Írjatok! E tanítási móddal eléje kerülünk a hibás
írásnak, mert a gyermek előre látja és tudja hogyan nem
szabad írnia; amellett igy fejlődik a szépírás tanítása által
is csakúgy, mint a rajztanitással az ízlése, ítélete és szép
érzéke, mert szeme előtt van a szép és csúnya, a helyes
és helytelen s ő maga mond bírálatot felette; másrészről
jobb kedvvel dolgozik, mivel biztos abban, hogyan kell
írnia.
Különös gondot kell fordítani azon általános hibák ki
küszöbölésére, melyek a különben még elég jó irás tetsze
tőségét is elveszik, milyen pl. a (í) ferde áthúzása s a kis
„s“ helytelen becsukása (s). Húzza át a gyermek a „t“-ét
, egyenesen, az „s -et domborítsa a dűlő vonásig, hol egy
, ki? ponttal csukja be (t s). ügyelni kell továbbá azon be
tűkre, melyek alkotó részét kötővonás tesz', milyen betűk
a kis: 1, b, h, k, g, j, y, f. A gyermek igen hajlandó a kö
tővonást félköralakban hajlítani. A kölővonás dűlő szálai
teljesen egyeneseit legyenek, azoknak csak a kerekítésnél
szabad hajlaniok. Élénken kell ezt a gyermekkel szemlél
tetni, vegy egy iront, vagy egy kis pálcikát fektetve az egye
nesen húzódó vonalakra, hogy az irány.feltűnő legyen.
R nagybetűket, még a legnehezebbeket is, milyenek a
P, B, R, D, megtanulja a ggermek-szépen irni, ha azok át
alakítását nem bízzuk az ő alakító képességére, hanem meg
mondjuk minden vonalát mettől-meddig és hogyan húzza
Pl. a nagy P. kalapját baloldalán lehúzzuk a nagy vonal
köz alsó vonaláig, jobb oldalát csak a nagy vonalköz feléig.
A betűnek a nagy táblára való felírása és mindenol
dalú megbeszélése után következik vezérlés mellett a leve
gőben iratás, majd ugyancsak ütemezés mellett az irkába
irás. A levegőben való és az ütemezés melletti Írást alkal
máznunk kell I-, H-, III-, IV. osztálynál, mert ez is segíti a
ggermeket az Írásban; az V. VI. osztályban már elmarad
hat. ütemezés mellett soha se Írassunk sokáig egyhuzam
ban, mert fárasztó, legfeljebb két-két és fér sort, mely után
írjanak a gyermekek csendben, míg más betű, vagy szó Írása
nem kerül sorra.
!
'
j
(Folyt, köv.)
:
1
• ,
HIVATALOS U RÉSZ.
■
1251 —1915. tf. szám.
íí '
Valamennyi községi és hitfelekezeti elemi nép
iskolai. Tekintetes Iskolaszékének.
Sáolnokmegye.
Vonatkozással az 5964—914. tf. számú intézkedésemre
értesítem a tek. Iskolaszéket, miszerint a Vall.- és Közokt
minister ur az 1915. évi febr. hó 55-én 21888—915. sz. a.
kelt rendelettel utasitotta az illetékes m. kir adóhivatalo
kat, hogy a hadikölcsönkötvények törlesztési részleteit, a
hitfelekezeti és községi el. iskolai tanítóktól, tanítónőktől,
azok fizetés-kiegészítő államsegélyeikből, közvetlenül von
ják le.
Minthogy pedig az 1914. évi nov. hó 16-án 153281 —
914. sz. a. kélt rendeletben foglaltak értelmében, az Isko
laszékek a szóban levő kötvények törlesztési részleteinek
pontos beszolgáltatásáért . anyagi felelősséggel tartoztak,
jelen rendelettel az 153281—914. számú rendelet 4-ik pont
jának azon része, amely az Iskolaszékek ellenőrzésére és
anyagi felelősségére vonatkozik, hatályon kivül helyez
tetett.
Szolnok, 1915. évi március 5-én.
kir. tanfelügyelő helyett:
Veszélovszky,
kir. s. tanfelügyelő.
161
160
.
XVX
1249. szám.
Körlevél
Valamennyi állami elemi, polgári iskolai genáookságlioi
községi és hitíelekezeti iskolaszékéhez a hadhavonult tanilátókra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában.
A nagym. vall, és közokt. minisztérium rendelete értel
mében felkérem a tekintetes Címet, jelentse bé hozzám
azonnal, a következő hónapokban mindig 20-ig a hadbavonult tanitók neveit, születési évét, oklevelének keltét, szol
gálati idejét, katonai minőségét és rangját (népfölkelő, egy
éves önkéntes) önként jelentkezett-e szolgálatra? Mikor
vonult be? Mikor bocsájtották haza? Megsebesült-e? S ha
igen, hol? Megbetegedett-e és melyik kórházban van el
helyezve? Meghalt-e (elesett) hol? Ellünt-e? Fogságban
van-e? Részesült-e katonai kitüntetésben? Nős-e? (Nejé
nek születési neve és életkora) Hány gyermeke van? (A
gyermekek neve és életkora).
A havi nemleges jelentések mellőzendők. Kérdésekre
vonatkozó jelentések mindenkor hiteles adatok alapján té
tessenek.
Szolnok, 1915. március hó 16-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Bogárdy Antal,
kir. s. tanfelügyelő.
1382. szám.
Valamennyi állami és községi népiskolai (gazda
sági ismétlő iskolai) tanítónak, tanítónőnek.
A 23647—915. szám alatt kelt vallás és közoktatás
ügyi miniszteri körrendeletből tudomásvétel, hazafias megszivlelés és megfelelő további lelkes eljárás végett szószerint közzéteszem a következőket*
ele|miszereknek és különösen a kenyérterméngekkeSZ,efére val0 “intettel, a kormány már több
kH
iparkodo“ gondoskodni a közélelmezésnek
Xa a
u na"°bb készldthiá"M cetére való biztositása ol. Azonban a kormány bármily ily irányú intézkedésé° igazi ered meny csak ugy várható, ha a nagyfogyasztó
nak°nSf9r Ck' 3 V'déki lakossá9nak köztudatába átmegy ank a felismerése, hogy ugy az egyesek jól felfogott érde
ke mint az egész nemzet életérdeke pararicsolólag követeh az e etmiszerdrkel való takarékoskodást, azok oktalan
L?—° aSStol Va'° tartózkodást és az élélmiSzer készlet
pótlásáról való sürgős gondoskodást.
sán
fe^fágositására, főleg a vidéki lakos
ság kioktatására van tehát első sorban szükség, abban az
irányban, hogy tudatára ébredjen a nép milyen veszedel
mes kovetkezmenyekkel járna, ha háztartását ki-ki nem redua ja, hanem előrelátás nélkül, könnyelműen éli fel mealevo elelmiszerkészletét.
.
A polgárságnak erre a felvilágosítására első sorban a
vidéki lakosság lelki életének vezetői: a lelkészek és a ta
nítok hivatvák.
Ebből a megfontolásból kiindulva, felhívom a kir.Tan^e,ügyelő urat, utasítsa haladéktalanul a tankérületében műodo összes állami és községi iskolai tanítókat s tanítónő
ket, hogy a községükben lakosságot ugy a közélelmezés
ben, mint az egyesek háztartásában előállható bajok felől
joakaratulag felvilágosítva, minden bajok megelőzése érde
kében az alábbiakban előadandók szerint a szükséges ta
nácsokkal ellássák.
.
Mindenekelőtt arról kell meggyőzni a hépet, hogy áz
élelmiszerekkel takarékosan bánni egyaránt köz- és magán
érdek.
Legfőbb kenyérterményükből, a búzából évtizedek óta
nein volt oly rossz termésünk, mint az elmúlt esztendőben,
midőn a mozgósított hadsereg nagy szükséglete a rendes
nél is magasabbra emelte a fogyasztást. Szokatlanul gyen
ge volt rozstermésünk is s a két kenyérgaboha 15—20 mii-
162
163
més hiányát külföldi aahnnn k u
^oni 9y°n9G tor-
zása szenved
- °9ialiuk k’ az ál,atok ‘^rmányotos alkaZ h
’Smé‘ aZ emberi tfPlálkozásnak fon‘. a^tresze'ben (hús, zsír) áll be hiány. Követnünk kell
dájái
i* ~~ “ "S ”
=.“=B=?~~
s~s~- =
m«,, b„,_ é>
X™' r
sasra**
:SSSr^
Különösen burgonyával lehet sok kenyeret merrtakori
vesszenek kárba. N^toszá^^
*
^elhasználásában is Németország bölcs pél-
„„ k76,"^169 azzal is szam°lnunk kell, hogy a hús zsir s
egyeb alati eredeti tápanyagok szintén nem fognak’olu bő
ségben rendelkezésűnkre áilani, minta békés időben Ezen
"Ü’ SC9“hetÜnk’ ha ^dunk minden élelmiszer palUolUL,
*
”emcsalt a meglevő készletekkel kell taka
rékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hoqu élel
miszereinket már aratás előtt is, amennuire esi
h^t .klc,9es2ifsiik- Pótoljuk. Ittelsö sorban azok nkonyrAbbn^
-Öhetnek
fi9yelembe. melyek leghama-
naouohh s
’ TeSt * mele9 ágyaknak az idén sokkal
nagyobb szerepük van. mint más években. Igaz hoou a
melegagyi vetemenyek, kis mennyiségüknél fogva az áhahinos népélelmezés szempontjából nagy fontossággá n m
mmak; de a palánták előállításánál igen.
éghajla^tt^”^
aZ éghai|attó1 is- ódonabb
főzelék i
’ .
“ kéSÖn "yilik' korai zöldség és
ozelek termesztesere nem gondolhatunk. A melegebb viekek valók erre, s ezek népének kötelessége, hogu annyit
dékTlak"’ ?" a Vár0SI "®Pess®Snek s a mostohább vi
dékek lakomák .s jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez
hanem sajat legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt ke-
mértékh
Vdh
kOn!,hakerti növények minél nagyobb
nagúohh f
tC™Clé* is aJanlatos, mert nem kíván
nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is
könnyen végezhetik.
yyermeKCK is.
A korai vetemények közül megemlíthető a laboda íoa
«0 \TiU -|VréSé,Ö, SZámÍtVa 4~5 hét ^a már
azt az e°éo áll
? "a9!’ ‘Öme9et ad- Le keU küzdeni
zt az eleg általános idegenkedést, mellyel e hasznos zöld
seggel szemben viseltetnek; mert igén tápláló, s az egész
ségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónapos rét
164
két lehet termessteni. A karalábot, melegágyból kipalántalva, mar májusban használhatjuk, kedvező körülmények
közt turnusra uborkát és főző tököt is termeszthetünk sőt
)umus vegere korai káposztát is. A karó répa már május
középétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is
eleg korai termést ád.
*
Mint altalánostáplálék azonban mindezeknél fontosabb
burSonHa és korai tengeri. Délibb vidéken, fagytól
vedett helyeken iparkodni kell, hogy ezt a két terményt mi
nél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a
munkaerő hianya. Ez a két termény a lehető legjobban kiogja fizetni magát. Nem termeszthetünk olyan sokat, hogy
J° P'aC°‘ "e találnánk neki. Kapáló ekével művelve, kinn a
szántófölden nagy területeket elfoglalhatunk e két hálás ter
ménnyé s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk léginkabb a kenyér gabonahiányát.
.... Bdr elso sorban a
termények minél nagyobb előál
lítására kell törekedni, ezen felül tekintettel a mezőgazdasá
gunkban nagyon érthetően hiányzó munkaerőre, iparkodja
nak az asszonyok, a gyermekek minél jobban kivenni részü
ket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzenek, vérzenek, egy talpalatnyi se maradjon műveletlenül
az életadó termőföldből. Mivel szemes eleség nem jut sem
a tehénnek, sem a baromfinak, az árpát és tengerit ugya
nis kenyáralakjában magunk fogyasztjuk el, azért a gondos
gaz asszony előtt értékkel kell bírnia még az árokparti fű
nek és a kibúvó zöld csalánnak is, amivel a baromfit
etetheti.
Különösen hívja fel a gazdasági ismétlő iskolák taní
tóit, hogy a kerti vetemények termesztésében útmutatással
szolgáljanak a hozzájuk fordulóknak.
Elvárom a tanitói kartól, hogy hivatása magaslatán,át
érezve ezen megbízatásának nagy fontosságát, készségesen
s a legnagyobb buzgalommal iparkodik felhívásomnak ele
get tenni és nem nagyítva a veszedelmet, hanem csupán rá
mutatva az elöállható bajokra — a néppel való közvetlen
érintkezés utján, oktatva, buzdítva, jó tanácsokkal szolgálva
Í65
s egyúttal jo peldavat elöltárva, megtalálják a módjátannak’
ogy mikent lehet a köztédatba átültetni azt, hogy midőn a
része vérét áldozza a hazáért, az itthonmaradottaknak is kötelességük buzgón és hűségesen megfelelni
azoknak a feladatoknak, amelyet a közérdek s e mellett a
maguk jól felfogott érdeke is rájuk ró."
.Felhívom a tanítótestületeket, hogy a rendeletben fog
laltaknak a nép körében lehetőleg sikeresebben való terjeszfesi módjairól rendkívüli értekezleten sürgősen tanácskoz
zék s megallapitásait, észleleteit, főként pedig az elért eredmenyt közölje hivatalommal.
Szolnok, 1915, évi március hó 11-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:.
Bogárdíj Antal,
kir. s. tanfelügyelő.
Vegyes közlemények.
Yármegyénk törvényhatósági bi
zottsága f. havi közgyűlésében elismerését ra
gaszkodását, köszönetét fejezte ki dr. Küru Al
bert alispánunknak abból az alkalomból, hoqy
ya™egyenk erdekeit hathatósan munkáló, sike
rekben gazdag szolgálatának 25 évét betöltötte.
A lankadatlan munkaszeretet, nagy buzqaommal párosult kötelességtudás, méltányosság
Páratlanság volt ez alkalomban
a
í'Val° tulajdonságok a kultúra,
a
támogatásában, előbbvitelében
is mindig készséggé! nyilvánultak.
Március 15. A szabadság emléknapját ha
nnkh'S a..sz°k°tt külsőségekkel, de a súlyos nakni^ íf lHo . ko1110.'1) keretekben ünnepeltük az is
kolákban mindenütt. A szolnoki áll. népiskolák
vczetése mellett megkoszomztak a Szabadság- és Damjanich-szobrot. Túr-
166
kévén dr. Gajzágó Salamonná és Kis Ilonka ref.
népisk. tanítónők rendeztek ez alkalommal na
gyon sikerütt gyermek-előadást, mely az ottani
Vörös-Kereszt kórház javára 371 25 koronát jö
vedelmezett.
Szolgálatra rendelés. Márkus Erzsébet szolnoki áll.
el. iskolai tanitónőt a v. és közokt. Minisztérium ideiglenes
szolgálatrá a jászberényi áll. el. iskolához rendelte.
A jászberényi III. kér. áll. népiskola helyiségeit
a v. és közokt. Minisztérium átengedte az ottani Vörös-Kereszt
egyesület választmányának; a kiköltöztetett osz
tályok elhelyezéséről gondoskodás történt.
Iskolaépítés. A v. és közokt. Minisztériém megen
gedte, hogy a jászberényi II. kér. áll. elemi iskola a kir. kincs
tár költségén a folyó évben fölépittessék.
Iskola felügyelők megbízása. A v. és közokt. Mi
nisztérium a múlt tanévben megbízást nyert iskolafelügyelő
ket csaknem mind megbízta a f. tanévre is és megengedte,
hogy a VI. osztályosok vizsgája szükség esetén április hó
ban már megtartassék.
R várm. tanitói karának közreműkö
dése a gazdasági munkák biztosítása érdekében
mindenütt elismerésre méltó kir. Tanfelügyelőnk
nek a Közig. Bizottság márc. havi ülésén tett je
lentése szerint.
Hadifogságba jutott tanitók. Lerner
Sándor és Buday Péter jászalsószentgyörgyi r. k.
kartársak hadifogságba estek; előbbit a szibériai
Kanchba, utóbbit Misbe internálták.'
özvegyi
segélypénz
engedélyezés.
Néhai Ticska László jászladányi nyugd. r. kath.
el. iskolai tanitó özvegye, szül. Halász Mária ré
szére évi 510 korona özv. segélypénz engedé
lyeztetett.
Lapunk legközelebbi száma április
25-én jelenik meg.
Szolnok. 1915. április 25.
VII. Évfolyam.
12. szám.
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kir. tanfelngyelöség
ás tanitótestület hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főm unkatársak:
Egry György,
Nagy Károly,
Tóth József.
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanitótestület
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dijai
Egész évre
.......
6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. április 25.
12. szám.
JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOT KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
A háború köveíkoztólion munkaképteleniiB vált kartársak
és az elhaltak családtagjainak érdekében mit tehetünk?
Most folyó háborúnk nemcsak hazánk sorsa,
jövője fölött dönt, hanem Hőseink élete és ép
sége fölött is.
A legdicsőbb győzelemmel szemben is ott
lesz sok ezer emberi érték megsemmisülése ha
lál és munkaképtelenség folytán. Hányán marad
nak kenyérkereső nélkül; hányán válnak nyo~
morékká s igy alkalmatlanokká önmaguk és övéik
eltartására!
|
Az állam, teljesitőképessegének a végsőhatá
ráig, elmegy a szerencsétlen áldozatok megélhe
tésének biztosításában. A társadalom nemesszivüsége már eddig is megnyilatkozott az áldoza-
168
tok jövőjéről való gondoskodást szolgáló alapok
gyűjtésében.
így remélhetjük, hogy nem lesznek kolduló
Hősök.
Azonban oly nagy tömeg igényli az istápolást, hogy a hazáért, a mi megvédésünkért ho
zott áldozatnak megfelelő ellenszolgáltatást nyúj
tani lehetetlenség.
Mert a teljes ellenérték az lenne, ha oly
mértékben biztosithatnók az áldozatok sorsát,
amily mértékben élétben maradásuk esetén, illetve
a nyomorékok épségük megmaradása mellett gon
doskodhattak volna övéik és önsorsukról. A nagy
lelki és testi fájdalom még ez esetben sem lenne
jutalmazva.
A valódi nemeslelkőség csak a szerencsét
lent, a nyomort nézi, nem annak a személyét,
kit szenvedni, nélkülözni lát. Adakozásunkban,
gyűjtésűnkben osztályra stb. tekintettel nem va
gyunk mi sem.
Azonban a nemesszivüség rovására nemesik,
sőt annak az átlagosnál nagyobb mértéke mellett
bizonyítana az, ha dicső halált halt hivataltár
saink családjai és nyomorékká vált kartársaink
javára magunkat erősebben megadóztatjuk, meg
élhetésüket külön gondoskodásunk tárgyává teszszük.
Ezt kívánja tőlünk a kartársi érzés, valamint
az a körülmény, hogy a tanitó-áldozatok ellátátása hihetőleg nem lesz oly mértékben biztosítva,
mint a munkaképtelenné vált állami tisztviselőké,
vagy az elhaltak családtagjaié. Nemcsak azért lesz
169
kisebb a Tanitó-áldozatok ellátása, mert a mi
nyugdíjalapunk mostohább ellátást biztosit, hanem
azért is, mert az állami tisztviselők s családtag
jainak nyugdija, nevelési járuléka tiszti minőségű
katonai szolgálatra van alapozva s a katonai
nyugdíj a tiszti fokozat szerint nagyobb, vagy
kisebb; mig kartársaink legnagyobb része legfel
jebb altiszti minőségben szolgált s az ezután járó
katonai ellátás nem tanult ember igényeihez van
mérve.
Nekünk tehát oly alapot kell összehordanunk,
melynek jövedelméből soraink áldozatainak ka
tonai forrásból és nyugdíjalapunkból nyerendő
ellátását ki tudjuk egészíteni a hasonló képzett
ségű állami tisztviselők egyenlő tartamú szolgá
lata után járó összegre.
Anyagi viszonyaink nem állanak arányban
hivatásunk fontosságával és terhével, a drágaság
gal, igényeinkkel s a terhekkel, melyeket más irá
nyú és példaadó adakozásban a háború tőlünk
igényel; mindazonáltal nagymérvű takarékossá
gunk folytán képesek vagyunk magunkat meg
adóztatni szerencsétlen kartársaink s az özvegyek
és árvák javára. Adományainkból s más források
ból lehetővé tudjuk tenni, hogy ne legyenek könyöradományt gyűjtő csonka-béna tanítók s cse
lédsorba kerülő tanió családtagok.
Szerencsétlenjeink ellátásának biztosítására
szolgáló alapunk már is van a Miniszterelnökünk
nagylelkűségéből e célra átengedett s immár 50
ezer koronát meghaladó általunk gyűjtött öszszegben.
170
Ennek a szükséges összegig való növelésé
hez múlhatatlanul szükséges:
1. Minden katonai szolgálatot nem teljesített
tanitó és tanítónő kivétel nélkül, ha családos, fize
tésének legalább egy százalékát, ha nincs csa
ládja két százalékát 3 éven át adományozza ez
alapra. 20 ezerre véve az itthonmaradottak szá
mát s az adományt átlag évi 24 koronával szá
mítva 1.144,000 koronát hordhatunk igy össze.
Hiszem, hogy a katonai szolgálatra behívott, de
harctéren nem volt, sőt a harctérről épen vissza
került kartársak közül is sokan hozzájárulnak
önkéntesen ez alapnöveléshez.
2. Illetékes helyen eszközöljük ki, hogy az
igazolatlan mulasztások bírságpénzének 50 szá
zaléka tanitói jótékonycélra, nevezetesen 5 éven
éven át ez alap gyarapítására, azontúl Eötvösalapunkra legyen felhasználható.
Vannak vármegyék, ahol a bírság fele eddig
is tanitói jótékonycélu alapok nevelésére volt
fordítva.
3. Az iskolában tartandó mulatságok tiszta
jövedelmének fele 5 éven át szintén ez alap nö
velésére használandó.
Az igy gyűjtött alap jövedelméből hihetőleg
oly mértékben segélyezhetnők véreinket, mint
aminőt az áll. tisztviselőkre vonatkozó törvé
nyek, rendeletek megállapítanak.
Ha pedig az államkormány a háború tanitóáldozatainak az áll. tisztviselőkkel azonos ellátá
sát biztosítaná, használjuk fel segélyezésükrehiszen szerencsétlen kartársaink életükért, épsé
471
gükért megérdemlik, az oly mérvű végellátást, mint amily
összegű fizetést élveznek a velük egyidőben végzett ál
lásban levő társaik s minőt az özvegyek a legnagyob ta
nitói fizetés után igényelhetnek.
Idővel ez alap felesleges jövedelme s maga
is az Eötvös alap tulajdonába menne.
az alap
Nekünk kell első sorban értékelni a hazáért hozott
véráldozatot s a tanitó-áldozatok által békés időben az egyéni
jótét, nemzeti erő, egység céljai szolgálatában kifejtett mun
kásságot, mely most az oly fenségesen érvényesül katotonáink szellemi, erkölcsi és testi értékében; nekünk kell a
nemzeti kultúra munkásainak megbecsülésében is előljárni.
Kezdje meg e gyűjtési módozatok alkalmazására a
lépést vármegyénk; egyesületünk elnöksége keresse meg a
társegyesületeket is hasonló eljárásra.
TÁRCA.
Harmincegy év.
Harmincegy éve, hogy tanítónő vagyok
S hálát rebeg ajkam, hogyha rágondolok,
Hogy ezt megérhettem!
összekulcsolt kézzel száll imám az égbe
Hálát mond Istennek, kinek szent kegyelme
Őrködött felettem.
II.
Ha csapás, bánat ért mindig megsegített,
Hogyha elcsüggedtbem, csak ő erősített
Vigasztalt meg engem.
Ha reményem megcsalt, ábrándom füstbe ment,
Vigaszt nem találtam az emberek közt lent,
Ő állott mellettem!
173
172
III.
Ö erősített meg, hogy pályám szeressem,
Kötelességemet — hűn teljesíthessem
Soha ne csüggedjem!
Kis tanítványaimnak mosolygó serege,
Őszinte bizalma, igaz szeretete
Boldoggá tett engem.
IV.
Göröngy volt előttem, szépen kikerültem,
Ok nélkül bántottek — mindég elfeledtem,
Ha körükbe mentem.
Nyoma sem maradt a tövis szurásának,
A hosszú göröngyös ut fáradságának
Megnyugodott lelkem!
V. ■
Ha sikert arattam, eredményt értem el,
A Te kegyelmed volt — nem az én érdemem
Édes jó Istenem!
Azért hála imám száll hozzád az égbe
Kérve, legyen velem szent szived kegyelme
Te legyél mindenem!
HIVATALOS RÉSZ.
1090. szám.
Valamennyi elemi népiskolai tanitó, illetve igazgató és vezetó-tanitó úrnak
Gyerkes Mihály székely udvarhelyi áll. el. isk. ig. tanitónak a képviselő választási jogosultságról, a választói
jogosultságról, a választói u. n. irni, olvasni tudás és a
VI-ik osztály vizsgálatainak kiviteli rendjét ismertető, vala
mint a vasúton való utazásnál féláru jegy váltására jogo
sító arcképes igazolvány, úgyszintén egyszeri utazásra és
bútor szállításra vonatkozó kedvezmény kérelmezésének és
megnyerésének könnyed formában, körültekintő részletes
ségei összeállított:'„Választási jog, Választási Jogi Vizsgák,
Arcképes igazolványok Útmutatója" cimü, — most megje
lent könyvét, mely tartalmánál fogva és összeállításánál
fogva mindenik tanitó, de különösen a vezető és igazgató
tanítók kezében nélkülözhetetlen és igen hasznos tájékoz
tató. (Ára 1 kor. 20 fill.) Megszerzés céljából melegen
ajánlom.
Megrendelhető a nevezett igazgatónál Székelyudvar
helyen.
Szolnok, 1915. évi március hó 29-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
VI.
Szent segedelmedet kérve a jövőre,
Hogy ezt meg is adod, bízva és remélve
Nézek fel az égre . ; .
S lelkiismerettel, mely nyugodt és tiszta,
Hálás érzelemmel tekintek most vissza:
A harmincegy évre.
Gyenes Józsefné.
1572. szám.
Körlevél
Valamennyi önálló gazd. népiskolai igazgatóságnak,
az állami községi iparos- és kereskedő tanonciskolái
bizottságnak az Ebergényi-féle „Iskolai számvitel"
cimü szakmunkának beszerzése tárgyában.
A m. kir. vall, és közokt. miniszter ur folyó évi már
cius hó 12-én kelt 20924. sz. rendeletével megengedte,
hogy az Ebergényi-féle „Iskolai számvitel" cimü szak
munka, — amennyiben arra az iskolai költségvetés fedeze-
174
Í1&
tét nyújt — az iskola könyvtára részére
Erről címet tudomás végett értesítem.
Szolnok, 1915. évi április 1.
beszereztessék.
zik olyan tankönyvekre, amelyek a jövő tanévben folytató
lagosan vezettetnek be iskolai használatra.
Szolnok, 1915. évi április hó 3-án.
Rhédei János,
Kir. tanfelügyelő helyett:
kir. tanfelügyelő.
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
1675. szám.
1679. szám.
Körlevél
Valamennyi áll. kisdedóvódai felügyelő-bizottságnak
az Ebergényi-féle „Iskolai számvitel" beszerzése tár
gyában.
Folyó, évi március hó 23-án kelt 29750. sz. rendele
tével megengedte, hogy az Ebergényi-féle „Iskolai szám
vitel az állami kisdedóvóda részére, a költségvetésben fel
tüntetett felesleg terhére megrendeltessék. Erről Cimet tu
domás végett értesítem.
Szolnok, 1915. április 1.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
1764. szám.
Valamennyi állami elemi és polgári, községi elemi és
polgári iparos- és kereskedő-tanonciskola, valamint
társulati és magán-polgári iskola Igazgatóságának
az 1915 76“. tanévi 01310123010219
'
"
tárgyában.
A folyó évi március hó 31-én 1576/915. eln. sz. vall,
es kozokt. miniszteri körrendelet alapján felhívom Címet,
hogy a jövő 1915 16. tanévi tankönyyváltoztatást tárgyaló
tantestületi értekezletet ne tartsa meg, amennyiben ilyen érte
kezletek már tartattak volna — a vonatkozó javaslatokat
tartalmazó jegyzőkönyveknek hivatalomhoz való beterjesz
tését további intézkedésig tartsa függőben.
Megjegyzem, hogy jelen intézkedésem nem vonatko
'
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi iskkola
igazgató és vezető tanítójához, tanítónőjéhez a „Ma
darak és fák napja" iskolai ünnep tartása tárgyában.
Az Országos Állatvédő Egyesület folyó évi 239. sz.
átiratára, valamint a múlt évi március hó 31-én kelt 1576.
sz. körlevelemre is hivatkozással felhivom a Cimet, hogy a
Madarak és Fák napja iskolai ünnepet folyó évi május hó
3-án tartsa meg, mely alkalommal az Ifjúsági Aladárvédő
Liga szervezése, illetőleg fejlesztése iránt intézkedjék.
‘ Az ünnepély lefolyásáról szóié jelentés, a Néptanítók
Lapjának legközelebbi számához csatolandó kérdőíven hoz
zám legkésőbb május hó 31-ig terjesztendő be. Ha esetleg
valami oknál fogva az iskolai ünnepély elmaradna, arról is
jelentést várok annál is inkább, hogy az Országos Állat
védő Egyesület a beérkezendő jelentések alapján a Vl-ik
évkönyvet az érdekelteknek megküldhesse.
A folyamatban levő világháború iszonyú pusztítást
végez az állat és növény világaan. Mintha kihalt volna az
emberekből az állatok és növények iránti kímélet A szo
morú látszat ne kedvetlenitsen el senkit sem. Arra töreked
jék a Cim az ellentétek kiegyenlítésével, hogy kedveltesse
meg a tanuló iljusággal a madarakat és fáka?, mint olyan
teremtményeket, melyek nemcsak érzésbeli és lelki gyönyö
rűséget, hanem anyagi hasznot is nyújtanak.
Ezeket az előnyöket tekintve méltán megérdemlik a
madarak — általában az állatok — és növények a kiméle-
177
176
tét és gondozást. Ha sikerül növendékeinkben az állatok és
növények iránti élénk érdeklődést felébreszteni, közelebb
visszük őket a természet szeretetéhez, melynek nyomában
a szelidebb erkölcsök teremnek s fenköltebb gondolkodás
fakad.
Szolnok, 1915. április 9.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő..
1942—1915.
Pályázati hirdetmény.
A dévaványai községi egyik lemondás folytán meg
üresedett állandó menedék házvezető állásra pályázatot
hirdetek s felhívom pályázni óhajtókat, hogy képesítési bi
zonyítványukkal, keresztlevelükkel, orvosi bizonyítvánnyal
és eddigi működésűket igazoló okmányokkal felszerelt, sajátkezüleg írott kérvényüket a dévaványai községi iskola
székhez címezve folyó évi junius hó 1-ig annál inkább
nyújtsák be, mert a később beérkezett kérvényeket figye
lembe nem veszem.
Az állás javadalmazása: dévaványa község pénztárá
ból 800 kor. évi fizetés, természetbeli lakás 497 röl udvar
és 522Q-Ö1 kert szabad használatával. A természetbeni
lakás áll 1 padozott szobából, 1 konyhából, 1 kamarából
s szükséges melléképületből.
A tanterem takarításáért a község évi 80 korona áta
lányt fizet.
Dévaványa, 1915. április hó 17-én.
Erdélyi Kálmán,
községi iskolaszéki elnök.
Vegyes közlemények.
Személyi hírek. A vallás és közokt. miniszter ur:
(a Hornyik Veszelovszki Jánost, vármegyénk kir. segédtan
felügyelőjét, a Vili, fizetési osztályba nevezte ki; b) Gye
nes Józsefné szolnoki r. kath. munkaképtelen elemi iskolai tanítónő részére évi 1760 kor., Vécsi Ágoston tiszaroffi r. kath. népiskolai tanitó részére évi 2120 kor. nyug
dijat engedélyezett; néhai Kun Elek kunhegyesi ref. népis
kolai tanitó özvegye részére évi 737 kor. 80 fillér segély
pénzt, négy kiskorú árvája részére 491 kor. 84 f. gyámpénzt
mindössze 1229 kor. 64 fillért utalványozott.
Tanitóváltozás. Jakab Imre a kunmadaras! ref.. —
Patai Ilona a törökszentmiklósi ref. népiskolához választa
tott meg.
Iskolafelügy élői megbízás. A v. és közokt. minisz
ter úr iskolafelügyelői tiszttel bízta meg Pafféry István
fegyverneki róm. kath., Kecskeméthy László mezőtúri ref.,
Asztalos Gyula kunhegyesi ref., Bartha Béla jászberényi
áll., Mohács István cibakházi áll., és Paál István jászárok
szállási áll. elemi iskolai tanítókat, illetve igazgatókat.
A nyugdíjintézetbe felvétetett Polyik Istvánné
tiszaföldvári közs. menházvezetőnő és Cseuz Ferenc kunhe
gyesi róm. kath. tanitó.
R katonai szolgálat alól bizonytalan időre a kato
nai hatóság által felmentetett: Pápai Gyula szolnoki áll,
dr. Serbú Adolf törökszentmiklósi közs., dr. Felföldi Sándor
turkevei áll. polgári iskolai tanárok; Kiss Sándor dévavá
nyai, Markscheid- Károly és Kiss Károly jászberényi, —
Gonda János, Váradi József, Szász Károly, Szakái Gyula,
Fodor Zsigmond, Pincér József, Sáringer" János mezőtúri —
és Rátkai Lajos turkevei külterülei állami elemi iskolai taní
tók; Erdős József fegyverneki és Tihanyi Miksa kunmadarasi izr. népiskolai tanítók..
Megállapíthatjuk, hogy csak azok mentettek fel a katonai
szolgálat alól, akik egymaguk működjek állomáshelyükön,
vagy akiknek testületéből már többen teljesítenek katonai
szolgálatot, s igy bevonulásuk a tanitás szünetelését, vagy
nagymérvű zavarát idézné elő.
Az Eötvös-alap elnöksége jutalomdij, segély és a
178
ltok Haza kulonbozo kedvezményes helyeire pályázatot
hirdetett a Néptanítók Lapja folyó évi 13. számában. Fel
hívjuk ra Eotvös-alap tagjainak figyelmét.
R.háborít következtében elhalt állami tisztvi
selők özvegyeinek nyugdija, árváinak nevelési járuléka a
v. es kozokt. Miniszter ur folyó évi 1193. sz. rendeletében
van körvonalazva. Ennek alapján az elhalt tisztviselő özve0^^ '7 "aU9dl' 'llet' me9 fiszti rangfokozata után, az
arvakat pedig nevelési járulék. Ha a katonai nyugdíj keveelláL
7 3 P°'9ari tisztvise|öi állás után igényelhető
ehatas: a polgári alias nyugdijalupjából lesz kiegészítve a
polgár, nyugdíj mértékig. Ha azonban a katonai nyugdíj na
gyobb a polgári állás utáninál, az nem szállítható le A le«ktsebb tiszti rangfokozat után (zászlós) évi 1150 kor. öfvegg nyugdíj s egy gyermek után évi 210 kor
nevelési
járulék lesz folyósítva. H teljesen árvák részére: 1 gyer
mek után 525, 2 után 640,-3 után 830, 4 után 960 kor a
legkisebb neveltetési dij.
U K
tanitói”? t harCtérGn- PaPP Ferenc
Sm
" eSZaki ““
a Fra!^”™^^
jászladányi áll.
-mmi
Pa,táSt
250 _ fői ó
c
' Előfizetési ara negyedévre
számokat küld a í 7-n'9^
W kOrOna' "“‘atványszamokat küld a kiadóhivatal (Budapest, IV. Egyetem-utca 4.)
v és
rsmert^
kereskedésében
PÓtlék cimü könyvbében Hofbauer Dezső
7“ pó«Gk ‘öXt
Megrendelhető Lumpéi R. könyvi
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. május 10.15. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Pályánk legnagyobb jutalma.
Hogy a közszolgálati ágak között melyik a
legfontosabb, a fölött sokat lehet vitatkozni, mert
mindenki a magáét tartja. De hogy a hivatallal
járó célok a tanítónál a legmagasztosabb s hogy
e célok elérésére kell a legtöbb hivatás szeretet,
azt más foglalkozásúak is elismerik. Itt a szakmány munka csak keveset ér. Az „ember" for
málása munkájának rendkívüli nehézségeivel csak
a hivatásszeretet s ezzel kapcsolatos tanitói tu
lajdonságok küzdhetnek meg.
Hogy a hivatásszeretetből eredő lelkes és
lelkiismeretes munka nemcsak eredményes, de a
tanitói munkát értékelő és megbecsülő társadal
mat is teremt, élénk bizonyság az a szép ünne-
180
pély is, melyen Gyenes Józsefné szolnoki r. kath.
Constantin iskolai most nyugdíjazott kartársunk
tól búcsúztak volt tanítványai, a szülék, a kar
társak.
Fülembe cseng most is a búcsú dal: „Har
minc évi fáradságért harminc rózsaszál** s látom
az éneklése közben átnyújtott rózsákat s e jele
net alatt könnyező közönséget.
A virágadásban és meghatottságban benne
van pályánknak olyan jutalma, mely más foglal
kozás után csak ritkán jár ki: a hála és szere
tet; mig a hivatásszeretettel végzett tanitói mun
kának rendes következménye, ha ily módon nem
nyilatkozik is meg mindenütt.
Nem közéletünk vezetőinek az elismerése
volt e búcsúban a legnagyobb jutalom, mert hisz’
a magasabb értelem a nemzeti műveltség alap
vetőinek a munkáját értékelni tudja; hanem a
viszonzott szeretet, mely a volt tanítványok lelké
ben még mindig él.
A viszonzott szeretet,’ a megbecsülés előbbutóbb ki fog járni a tanítóság összességének is,
mert a közműveltség emelkedése fejleszti az ér
zéket és belátást munkánk fontossága iránt s a
belátással emelkedik pályánk tekintélye sa köz
hangulat jobb anyagi ellátást is eredményez.
Érdemes azért a munkát szeretettel végezni,
mert az ilyen munka nemcsak gyönyörűséges, de
az élet javaihoz is juttat.
181
A szépírás tanításának
methodikája a
népiskolában követendő eljárás
részleteinek ismertetésével.
fokozatos
Irta: Hoffman Mária.
III.-
A szoros értelemben vett szépírás mind a hat ősz"
tályban a rendes 4 vonahr irkában végeztetik, hogy a betű
alakokat megtanulják minél biztosabban szépen írni, s meg
szokják a betűk egyforma nagyságú írását. Mind amellett
a IV. osztályban már használni kel! egyébb Írási dolgoza
toknál az egy vonalas, úgynevezett „diktandó" irkát, sőt,
hogy a diktandóba való irás ne történjék minden átmenet
nélkül, egyéb irnivalóknál a III. osztály használja a szükebb vonalközü, úgynevezett „német" irkát. AzV—VI. osz
tályban pedig íratnunk kell sorvezetővel, sőt sorvezető nél
kül is, hogy megtanuljanak egyenes vonalban irni sorve
zető nélkül is, mert az életben legtöbbször erre van szük
ségük. A diktandóba, valamint a sorvezetővel való íratás
nál különösen arra legyen gondunk, hogy a betűket ne
írják sem igen apróra, sem igen nagyra, hanem közepesen
s a szavak között ne legyen nagy térség. A betűk a vo
nalon nyugodjanak, egyforma nagyságúak és fekvésüek
legyenek.
II. Nem kevésbbé fontos a betűk szabályszerűsége
mellett a II. pont, t. i. az írásbeli dolgozatok rendessége,
tisztasága, csinossága, annál is inkább: mert a közvetlen
cél mellett, a tanitó kezében, ez igen alkalmas eszköz a .
gyermek ízlésének, rendszeretetének fejlesztésére. Itt érvé
nyesül az az állítás, hogy: „A lényeg a külső formában
van,** amennyiben a rendesen, tisztán elkészített irás meg
nyeri az ember tetszését még akkor is, * ha a betüalakok
kevésbbé szépek, mig ellenben a .szépírás is veszít értéké
ből, ha nem rendes és tiszta a kiállítása.
Az írásbeli rendhez tartozik, hogy vonaltól vonalig
írjanak. A gyermek előtt igen kedves a mese, melyben az
élettelen dolgokat is, mint érző lényeket szemléli. A gyer-
r i
182
183
'
t
mek ezen mese szeretetét ismerve, én az I-ső osztályos
gyermek előtt a táblát, irkát is, mint érző dolgot tüntetem
fel. Elmondom neki, hogy a táblán, irkában a vonal szól
hozzájuk; azt mondja, hogy csak addig húzzák a betűket,
mig a vonalköz vonalait látják. Ha nem figyelnek a vonal
szavára, nem lesz jó pajtásuk a tábla, irka, hanem szomo
rúan panaszkodik a szófogadó gyermek irkájának, hogy
neki milyen rossz gazdája van, mennyire szeretne ö is szó
fogadó, rendes gazdát! Úgy tapasztalom, az ilyen mesélés
után, jóformán semmi küzdelem sincs a vonaltól-vonalig
való írásért: simán, jókedvvel megy a dolog, s ha az I-ső
osztályban megszokta, a felsőbb osztályokban csak ügyelni
kell, hogy ezt a pontosságot megtartsa a gyermek.
Arra, hogy a gyermek szépen, rendesen és kedvvel
Írjon, nagy befolyással van az irka milyensége.* Ne hasz
náljunk igen vékony levelű és itatósszerü papírból készült
irkát, melyen a tinta szét fut, az irás átüt. Legyen az irka
lapja erős, tömött papírból és leginkább kékesfehér szinü,
melyen szebb az irás, mint a barnás papíron.
Az irka megválasztása mellett meg kell magyaráz
nunk a gyermeknek az irka kezelési módját, hogy az pisz
kos, szakadozott, perdült sarkú, vagy éppen gyűrött soha
sem legyen; meg kell továbbá magyaráznunk a toll gon
dozását is. A legnagyobb munka természetesen e téren is
az I-ső osztályra vár, mert ahogy szokik a gyermek kez
detnél, úgy fog tenni később is. Az I-ső osztálynál az ir
kába irás kezdetén fontos dolog: a gyermek elfogultságá
nak leküzdése. Kímélettel, minden eshetőségre való előze
tes figyelmeztetéssel kell őket bevezetni a dologba, vi
gasztalva, örömre keltve, biztatva őket azzal, hogy itt min
den olyan, mint a palatáblán s mert ott szépen írtak, an
nak jutalma most az irkában való irás. Figyelmeztetjük
őket, hogy megeshet az, miszerint mindjárt nem tudnak oly
szépen irni az irkában, mint a palatáblán, de ne búsulja
nak, egy hét sok jót hoz a számukra, azt is hirtelen megszokhatják. Természetesen eleinte sokat nem iratunk velük,
nehogy kifáradván az öröm ürömmé, a reménybeli szép —
büntetéssé váljék. Megmondjuk továbbá nekik, hogy az
irkában már nem szabad törülni, mint a palatáblán, hanem
a tévesztett betűt érintetlenül otthagyva Írjanak másikat
Oktatjuk őket arra, hogy használjanak az Írásnál mindig
itatóst, s csak az itatón át fogják le ujjaikkaj az irkát, mert
a kéz bőre mindig zsíros, ha pedig az irkájuk zsíros lesz,
szét fut rajta a tinta; de meg is izzadhat a kezük, s az
irkát könnyen beszennyezhetik. Vigyázzanak azonban arra,
hogy minden betűt ne itassanak, hanem csak ha fordíta
nak, vagy becsukják az irkát.
Csúnya az irka, ha tintafoltos, azaz „packás,“ azért
figyelmeztetnünk kell a gyermekeket, hogy a tollat csak
félig mártsák a tintába és rázzák ki egy kissé, továbbá,
csak a tollszárat fogják, ne érintse a tollat az ujj hegye,
mert akkor a kezük tintás lesz, s a kezüktől az irka. Fi
gyelmeztetjük őket, tartsanak mindig kéznél egy kis tolltörlő ruhát, s mielőtt eltennék a tollat törüljék meg, úgy a
toll sokáig jó marad és szennyet sem ejt a pádon. Figyel
meztetjük, hogy hajukkal a tollat el ne zsírozzák, — sok
gyermek látja az apjától a tollat a hajába törülni. —Meg
mondjuk nekik, ha minden vigyázat mellett, véletlenül
mégis ejtenének packák, ne itassák le, hanem rögtön szól
janak, majd mi rendbe hozzuk. Ily formán megtanulja tő
lünk a kis I-ső osztályos gyermek s hamarosan maga is
tudja, hogyan bánjék el a packával.
Az irkába irni kezdő I-ső osztályos gyermekre eleinte
sohasem szóljon keményen, feddőleg a tanitó a packáért,
vagy más hibáért. Hisz még a legrosszabb gyermek is
örül annak és büszke rá, hogy ő már irkába ir! Megvan
nála a jóakarat és iparkodás, tehát inkább vigasztalni kell,
nem peig letörni örömét, jóakaratát.
Nem szabad tűrni már az I-ső osztályban sem, még
kevésbbé a felsőbb osztályokban, — amint már fentebb is
említettem — hogy az irka gyűrött, szakadt, perdült szélű
és piszkos legyen; azért tartsa a gyermek az irkáját ren
des helyen. Erre legalkalmasabb az irkatartó. Figyelmez
tessük őt ennek használatára. Oktassuk ki, hogy egy do
bozból, vagy négy fillér értékű kemény papírból, úgyne
vezett „papendcklibőr mily könnyen elkészítheti otthon az
edes anyjuk, nagyobbak maguk is az irkatartót, s mily öröm
lesz nekik is, szülőiknek is, ha irkájuk rendes, tiszta lesz.
E fönt említett dolgok csekélységeknek tűnnek fel,
de amilyen csekélységeknek látszanak épen olyan fontosak 1
Szükséges ezekre a figyelmet kiterjeszteni és megmagya
rázni, hogy a gyermek cselekedetének mikéntjében biztos
legyen s biztos léVén: a munkához örömmel fogjon, hisz’
az. öröm a legbiztosabb eszköze a munka sikerének. Amint
tapasztalom, ilynemű előkészítés már az I-sö osztályban
a tanulók 70—80" n teljesen szenny nélkül, szinte reményen
felüli csinossággal írja meg az első irkát. Mindenesetre
nem elég a buzdítás és a rendre, tisztaságra való figyel
meztetés csak az első osztályban; évröl-évre, minden osz
tályban szükség van erre. Szünet nélkül, fáradhatatlanul
ügyelni kell erre s igy fejleszteni a gyermekek érzékét.
De akár a betű alakok szabályszerűségéről, akár az
írásbeli dolgozatok rendességéről legyen szó, a jó ered
mény elérésében nagy segítségünkre lehét a jutalmazás.
Hiába! . . . gyarló az ember, a felnőtt is szívesebben dol
gozik, ha munkájának anyagi hasznát látja. Ez a tulajdon
ság meg van a gyermeknél is. Sokszor nem elég a buzdí
tás, hogy őt iparkodásra bírjuk! De amit nem ér el a szó
beli buzdítás, elérheti egy kis jutalom. E célból én színes
karton papírból készített körül-belül 4 cm. hosszú, 3 cm.
széles téglány alaku „szorgalomjegy“-et, — melyre egy
„l“-est írok piros tintával — szoktam adni azon gyermek
nek, kinek írásban igyekezetei Mátok. 10 jegyet beváltok
egy képért, vagy nagyobbaknál egy szép irkáért, tollszá
rért, milyet esetleg helyben nem kap. Ez annyira fel buz
dítja őket, oly vigyázva írnak, hogy gyakran csaknem az
egész osztálynak kell adnom szorgalomjegyet. Többször
volt rá eset, egyegy gyönge írónak hiába magyaráztam,
mutattam hogyan válik széppé az Írása, nem értem céltDe mikor a legcsekélyebb iparkodást észleltem, megragad
tam az alkalmat a jutalmazásra, s amit én nem értem el:
elérte a szorgalomjegy!
Igaz, hogy ez néhány fillérbe, az elkészítése egy kis
időbe kerül, de ezekért bőven kárgótol az a könnyűség,
mely a cél eléréséhez segít; kárpótol az az öröm, melyet
munkánk sikere felett érzünk. Már pedig minden munká
nak, a tanitó munkájának is legnagyobb jutalma, öröme:az
elért siker. Ezen nemes örömért megtenni mindent érdemes,
mert az ezért való törekvés megnemesiti munkánkat és
emeli fel a közönséges napszámos munka fölé, s az elért
siker ad kedvet a fáradhatatlan, lelkes további munkás
ságra.
»
tArca.
A mi fiunk.
i.
Szent meggyőződésed,
Feltett szándékod volt,
Hogy visszajössz hozzánk;
S e helyett fájdalmat,
Nem szűnő bánatot,
örök bút hoztál ránk.
II.
Messze fenn északon k
Távol idegénben
Ott pihensz hős fiunk;
Soha nem felejtünk,
Örökös bánatunk,
Mindég veled vagyunk.
III.
Titkolt könnyeinket
Elküldjük sírodhoz
187
185
HIVATALOS RÉSZ.
A vándor felhővel;
Jeltelen sírodat
Lélekben öleljük
A kóbor szellővel.
2054. számi
Körlevél
IV.
£
a tankerületben levő valamennyi polgári elemi népis
kola gondnokságához, iskolaszékéhez, iskolafenntar
tójához, illetve igazgató (vezető) tanítójához a népfölkelöi tényleges katonai szolgálat alól való felmen
tés tárgyában,
Megérzed te aztat,
Bizonyosan tudjuk
Mennyire szerettünk.
Enyhülést nem lelve,
Folyton keseregve,
Soha nem felejtünk.
V.
Nem bírunk nyugodni,
Nem tudjuk feledni:
A te jóságodat.
Bensőnkben zokogva,
Lélekben öleljük
Jeltelen sírodat.
VI.
Igazi hős voltál
S mint egy hulló csillag
Hirtelen letűntél,
De, akik szerettünk,
Soha nem felejtünk
Emléked mindig él.
Gyenes Józséfné.
A folyó évi április hó 17-én kelt 3355. eln. sz. vall.és közokt. miniszteri rendelet alapján alkalmazkodó tudo
másul közlöm, hogy az 1873—1877. években született B)
alosztályu népfölkelésre kötelezett s a népfelkelői szemlén
katonai szolgálatra alkalmasnak minősített állami, községi
és felekezeti elemi népiskolai tanitók közül azok, akik a
népoktatás zavartalan biztosítása szempontjából nélkülöz
hetetlenek a népfölkelői tényleges katonai szolgálat alóli
felmentésre javaslatba hozhatók.
. .
Ha valamely iskolánál alkalmazásban levő tanerő a
folyó évi április 6 — május 4-ig terjedő időben katonai
szolgálatra alkalmasnak taíáltatik és nélkülözhetetlen, a
népfölkelési igazolvány! lap csatolása mellett jelentse be
hozzám a Cim, hogy az iskola hány tanerős, az iskola ta
nitói közül hány van katonai szolgálatban és ezeken kivül
hányán és névszerínt kik kötelesek bevonulni; hány tanitó
működik jelenleg s az utóbbiak 1 őzül hány olyan tanitó
van, aki a katonai szolgálat alól felmentetett, s végül, hogy
a tanerők közt hány nőtanitó van alkalmazva s hógy
mennyi azon iskolába tényleg feljáró növendékek száma és
hogy a felmentésre javasolt tanitó mióta van jelenlegi állá
sán véglegesen alkalmazva.
Jelentse továbbá, hogy az az iskola, melynél a fel
mentésre javaslatba hozott tanitó alkalmazva van, vájjon
137
186
HIVATALOS RÉSZ.
A vándor felhővel;
Jeltelen sírodat
Lélekben öleljük
A kóbor szellővel.
2054. számi
Körlevél
IV.
Megérzed te aztat,
Bizonyosan tudjuk
Mennyire szerettünk.
Enyhülést nem lelve,
Folyton keseregve,
Soha nem felejtünk.
a tankerületben levő valamennyi polgári elemi népis
kola gondnokságához, iskolaszékéhez, iskolafenntar
tójához, illetve igazgató (vezető) tanitójához a népfölkelöi tényleges katonai szolgálat alól való felmen
tés tárgyában.
V.
Nem bírunk nyugodni,
Nem tudjuk feledni:
A te jóságodat.
Bensőnkben zokogva,
Lélekben öleljük
Jeltelen sírodat.
VI.
Igazi- hős voltál
S mint egy hulló csillag
Hirtelen letűntél,
De, akik szerettünk,
Soha nem felejtünk
Emléked mindig él.
Ggenes Józséfné.
A folyó évi április hó 17-én kelt 3355. eln. sz. vall.és közokt. miniszteri rendelet alapján alkalmazkodó tudo
másul közlöm, hogy az 1873—1877. években született B)
alosztályu népfelkelésre kötelezett s a népfölkelői szemlén
katonai szolgálatra alkalmasnak minősített állami, községi
és felekezeti elemi népiskolai tanitók közül azok, akik a
népoktatás zavartalan biztosítása szempontjából nélkülöz
hetetlenek a népfölkelői tényleges katonai szolgálat alóli
felmentésre javaslatba hozhatók.
Ha valamely iskolánál alkalmazásban levő tanerő á
folyó évi április 6 — május 4-ig terjedő időben katonai
szolgálatra alkalmasnak találtatik és nélkülözhetetlen, a
népfölkelési igazolvány! lap csatolása mellett jelentse be
hozzám a Cím, hogy az iskola hány tanerős, az iskola ta
nitói közül hány van katonai szolgálatban és ezeken kívül
hányán és névszerint kik kötelesek bevonulni; hány tanitó
működik jelenleg s az utóbbiak 1 őzül hány olyan tanitó
van, aki a katonai szolgálat alól felmentetett, s végül, hogy
a tanerők közt hány nőtanitó van alkalmazva s hogy
mennyi azon iskolába tényleg feljáró növendékek száma és
hogy a felmentésre javasolt tanitó mióta van jelenlegi állá
sán véglegesen alkalmazva.
*
Jelentse továbbá, hogy az az iskola, melynél a fel
mentésre javaslatba hozott tanitó alkalmazva van, vájjon
1E9
188
egy vagy több épületben van-e elhelyezve. Amennyiben az
iskola több különálló épületben nyert elhelyezést, mekkora
az iskola épületek közötti távolság, átjárhatnak-e a növen
dékek, illetve a tanitók a legközelebb eső iskola épületbe
s hogy osztály összevonás a tanulók számára való tekin
tettel is lehetséges-e?
Megjegyzem, hogy katonailag kiképzett A) alosztálya
népfölkelő, valamint az olyan tanitó, aki 1915. január hó
1-e után nyert alkalmazást, katonai szolgálat alól való fel
mentése egyáltalán nem hozható javaslatba.
Szolnok, 1915. évi április hó 23.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferenc,
kir. s. tanfelügyelő.
Főleg a sárga és vörösrézből, ónból, ólomból, vagy
■ezek ötvezetéből készült tárgyak, vagy ilyen fémeknek
nek bármily apró darabjai, kilőtt töltényhüvelyek stb., stb.
jönnek tekintetbe a gyűjtés szempontjából.
Figyelemmel arra, hogy a megindult mozgalmat az
iskolák közreműködése hathatósan támogathatja, az isko
lák, — mint a háborúval kapcsolatos társadalmi feladatok
megoldására országszerte alakított helyi bizottságok műkö
désének támogatói a 2565—915. eln. sz. vkminíszteri ren
delet értelmében e célra igénybevehetők.
Felkérem ennélfogva Címet, hogy az egyes helyi bi
zottságoknak, — amennyiben a gyűjtés sikere érdekében
az iskolák támogatását kérnék, — az arra legalkalmasabb
módon legyen segítségére s illetve a gyűjtésben való segédkezésre a megfelelően buzdítsa.
Szolnok, 1915. évi május hó 3-án.
2255. $zám.
kir. tanfelügyelő helyett:
Veszelovszky,
Körlevél
Valamennyi állami, községi izr. hitfelekezeti nép, —
illetve polgárig — iskola Igazgatóságának, Vezetősé
gének a hadviselés céljaira szükséges fémek és ötvö
zetek iskolai gyűjtése tárgyában.
Pí rn. kir. minisztérium már korábban elrendelte egyes
fémek és ötvözetek készleteinek összeírását és azok ugyan
akkor, a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján hadi
célokra igénybevétetteknek jelentettek ki.
E rendeletek a nagyközönség figyelmét is felhívták a
fémeknek a hadviselés céljaira való nagy fontosságára és
hadseregnek fémmel való ellátása érdekében társadalmi
akció indult meg.
Minden háztartásban találhatók ócska, hasznavehetet
len, vagy nem használt fémtárgyak és ilyenek töredékei,
amelyeknek a tulajdonosra nézve már. nincs értéke, az
egész országban összegyűjtve azonban a számottevő mcnynyiséget eredményezhetnek.
kir. s, tanfelügyelő.
2085. szám.
Valamennyi népoktató intézet helyi hatóságának, igaz
gató, — illetve vezető tanítójának.
Pl családi pótlékot biztositó 1912. éviXXXV. t.-c.-nek,
az ezzel kapcsolatos kormány rendeleteknek és közigaz
gatási bírósági döntvényeknek ismertetéséről Hoffbauer Ala
dár és Hoffbauer Dezső értékes és hézagpótló munkálatot
bocsátott közre. A füzet a Lampel R.-féle könyvkereske
dés kiadásában jelent meg. Ára 1 kor. 20 fillér.
A szóbanlévő füzetet beszerzés céljából a tekintetes
Cim figyelmébe melegen ajánlom.
Szolnok, 1915. évi április 23-án.
Kir. tanfelügyelő helyett
Kóródy,
kir. s. tanfelügyelő.
190
Vegyes közlemények.
Búcsúztatás a tanitói munkától. A v. és közokt.
Minisztérium Gyenes Józsefné szolnoki r. kath. Constantin
iskolai kartársunkat betegsége miatt nyugdíjazta s ezzel
kapcsolatban kiválóan eredményes munkásságáért elisme
rését fejezte ki.
Nyugdíjazott Kartársunk nemcsak az iskola falai között
dolgozóit, hanem készséges munkatársa, vagy kezdeményezője
volt a közművelődés iskolán kívüli szervezeteinek s kedvelt
tollú író is; nemcsak jó tanitó, de jó kartárs is.
A sok munka és sorscsapás szervezetének ellentálló
képességét, erejét megfogyasztotta azonban.
A hálás tanítványok és jóbarátok hálájukat, nagyra
becsülésüket óhajtották kijejezni Gyenes Józsefné úrnőnek,
azért-f. hó 2-án búcsú-ünnepélyt rendeztek, melyen oly
sokan voltunk, hogy virágos kertté varázsolt terme nem
volt képes befogadni a jelenlevőket.
Lapunk terjedelme gátol, hogy az énekszámokról s a
végzett munka értékességét elismerő, köszönő szép beszé
dekről, a tanítvány} és kartársi szeretet megnyilatkozásáról
részletesen beszámoljunk. Elismerését, jó kivánatát tolmá
csolta Árva Ferenc rendházfőnök, dr. Harsányi Gyula pol
gármester, Rhédei János kir. tanfelügyelő, Mezei Linus a
r. kath. hitoktató, a jákóhalmi r. kath. Plébános, hol Kartársunk hosszasabb működött, Brózsik Pál várni, egyesü
letünk s a szolnoki áll. tanítótestület elnöke,Krünerné Boár
Lívia Constantin iskolai tanítónő, Hommer Gyula világi is
kolaszéki elnök, a volt tanítványok képviselője stb.szavak
kal, dr. Küry Albert alispán, a fegyvernek} r. kath. tanító
testület .stb, levélben.
Több csokrot és emléktárgyat is kapott nyugalomba
vonuló kartársunk.
Hivatalos közlönyünk munkásai is őszintén kívánják
Gyenes Józsefné úrnőnek, nagyrabecsült munkatársuknak,
hogy a nyugalom hozza vissza mihamarabb jó egészségét s
nagyon sokáig, megkímélve* minden bánattól élvezhesse a
pihenést!
Hősi halál. Cseh József szelevényi állami-, Papp Ká
roly turkevei ref. iskolai tanitó, Kiss Ernő hajdúböszörmé
nyi gimn. tanár, Kiss Dezső tiszaföldvári áll. tanitótársunk
fia, s dr. Morvay István szolnoki kereskedelmi iskolai tanár
hazánk hősi védelmében elestek.
Áldott legyen emlékük!
Hl. Molian
Jász-Nagykun-Szolnoki
Népművelés.
i Jász-Nagykun-SzolBok mtml Ur.
és taoitóíBstilBt bivatalas ki
Felelős szerkesztő:
ESESS MIHÁLY.
Egry György,
Nag^ároly,
Tóth József.
Kiadja-
A Jász-Nagykun-Szolnok vm
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre
....................... 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖN
SZOLNOK, 1915.
VII. évfolyam.
Szolnok, 1915. május 25.
14. szám.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyeiőség
és
a vármegyei
tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.
Visszatekintés.
A tudásnak, haladásnak eszköze az értelem, de a célja
az emberiség boldogitása. Minden egyéni munkának annyi
az értéke, amennyivel hozzájárul a köznek felemeléséhez,
erkölcsi megerősödéséhez. A jelen idők békés és hadi kul
túrájának megalapitásában legelső sorban az ország neve
lőinek és oktatóinak, igy megyénk tanítóságának is kiváló
munkája eredményét látjuk. Háború és kultúra mily ellen
tétesek és mégis mily szükségük van egymásra. Ne felédjük, hogy a fegyveres védőknek a tudása, kitartása, erkölcsi
ereje adja a legfényesebb győzelmeket. És e tényező magvát minden egyes honvédő szivébe közvetve, vagy köz
vetlenül a tanitó vetette.
Megyénk tanitókarának és egyesületeinek az elmúlt
iskolai évben való tevékenységéről kívánok é sorok közt
röviden beszámolni. De lehet-e most a múltba visszatekin
tenünk? Most, mikor minden idegszálunknak minden réz-
192
193
zenésével a jelenben élünk. A körülöttünk viharzó világ
események véres ködéből kell felidéznünk a múltat. Sok
fejtörésébe kerül még a világnak, mig mindenki elkészül
számadásával az elmúlt esztendőről. De lehet-e most, mi
dőn a múltba tekintünk, amikor az iskolai év befejezésé
hez jutottunk, első gondolatunk másoké, mint azoké a hős
kartársainké, kik a férfias áldozatkészségnek teljességével
járultak hozzá ami nyugodt kultur muukánk lehetővé tételéhez.
Vármegyénk tanitói valóban nagy számmal vesznek részt
dicső önvédelmi harcunkban. Övék tehát hálánk első kö
szöntő szava. Fájó veszteséget okoz Kálmán Mihály kar
cagi ref., Bedő Mihály nagyrévi ref., Papp Károly turkevei
r^\ és Cseh József szelevényi áll. népiskolai kartársaink
hősi halála. Nem mehetünk el közömbösen nevük egyszerű
felsorolásával emlékük mellett, még a veszteségeknek ab
ban a borzalmas nagyságában s mindennapossá válásában
sem, mely a világra szakadt. Mind hősök ők, mind férfiak.
Munkás életük derékban tört meg. Mennyi biztató Ígére
tet, mennyi értékes munkaerőt ragad el az Európát alap
jaiban reszkettető háború. Az életnek, erőnek pusztulása
mely gyásszal tolt el bennünket, mégis a lehangoltság bús
perceiben hisszuk es reméljük, hogy az a nagy vihar, mely
az elet fájáról letépte őkét, megtisztítja egész Európa jövő
életének légkörét is. Hős kartársak a ti emléketek biztató
es sugalló erővel él tovább s nagy tettekre, a ti halálo
tokhoz méltó életre int bennünket.
A romba dőlni készülő világ erkölcseit kell megjaví
tanunk, e célért küzdtetek ti is, mind hősök. A becsület
jellem, gondolkodás és érzelem magasabb fokra való emekseert tartjuk a büntető fegyvert továbbra is kezünkben
Egész nePek, nemzetek tértek le a becsület útjáról. E tisz
tító háború győzelmet elősegítendő vármegyénk tanitókara
mindent elkövetett a múltban, mit ereje, képessége engede^rU^ atelS°’ m'n‘ 3 második hadikölcsönre várakoX 20^
A Vármc"ei ‘anitóegye.
20 000 koronát, a tanítói kar egyesei pedig meuközehtoleg százezer koronát jegyeztek.
s
Minden tekintélyét, teljes erkölcsi erejét felhasználva
igyekezett a vmegyei tanítótestület a hazajávát elősegíteni.
A tanitói kar egyesei pedig állíthatjuk, hogy kivétel nélkül,
serényen munkáldodtakj segédkeztek (az iskolai tanításon
kívül is) a haza sorsának jobbraforditásában. Ugyanezt fog
ják cselekedni a nyári szünet idején is. Bármi szenvedést
róhat ránk a sors, egyesült erővel, egy akarattal a nemzet
minden tagja teljesíteni fogja mindenkor kötelességét. Adja
az Ég, hogy a véres küzdelmek, kemény megpróbáltatások
múlása a mi fegyvereink győzelmében fakadt béke legyen.
Pápai Gyula.
Bírálat az olvasókönyvekről.
Felolvastatott a múlt évi kunszentmártoni közgyűlésünkön.
\
Prométheusz lehozta az égi szikrát a földre és itt ter
mékeny talajra talált. Megnövekedett, mint kicsiny magból
a terebélyes tölgy. Megsokasodott, mint felbuzogó- apró
erekből a tenger vize.
,
Ma már az emberiség hatalmas szellemi tőke feléit
rendelkezik. Ez az összehordott szellemi közvagyon: a ci
vilizáció.
Kezdetét ott kell keresnünk, mikor az ember gondo
latát élőszóval képes volt más embertársára átruházni.
Sok érték mehetett még igy veszendőbe, mert hisz az
ember feledékeny. Magunkról tudjuk, hogy jóötleteihk, vagy
szerzett ismereteink, mikorára hasznukat vennök, élkámforolnak. Hány felebarátunk köt göböt a zsebkendőjére, hogy
alkalmas pillanatban értékesítse a belekötött gondphatátl
Öseleink sem lehették megelégedve a szájhagyomá
nyok állandóságával, mert kerestek és‘tálaltak olyan rílódot, amelyek segítségével jelekbe köthették a gondolatu
két. így alakult ki az írás, olvasás.így hagyták reánk eleink
-azt a szellemi vagyont, amelyet mi megszervezve hagyunk
az utódoknak.
I
194
Korszakok múlnak, nemzedékes változnak és mindannyiukat felsegíti a nagy kultúra bank. A kis embercse
mete a szülői háznál részesedik először a kultúra áldásai
ban. Lassankint elsajátítja édes anyja nyelvét, megtanul
egyes szokásokat és értelme fogékonnyá lesz az ismeretek
befogadására.
Aliként a kis fácskát áthelyezik kelőhelyéről a cse
meteiskolába, úgy kerül a gyermek a szülői házból az óvo
dába. Itt érzelmi és értelmi világa a játékok, a versikék és
a beszéd- értelem- gyakorlat kapcsán tovább fejlődik. U-j
szokásokkal ismerkedik meg. Némiképen hozzászokik a
rendhez és a fegyelemhez.
De nemsokára változik a kép. A kis vadoncokat cse
meteiskolában beojtják, hogy majdan fává növekedve, érté
kesek legyenek és hasznot hajtsanak.
A hat éves gyermek meg iskolába kerül, ahol lelki
világát sok széppel és jóval megnemesitik, értelmét kifej
lesztik.
Már a kezdőfokon megismertetik azokkal a jelekkel,
amelyek mindegyikében egy-egy hang van lekötve.
A fonomimikás módszernek eléggé nem méltányolható
érdeme, hogy áthidalja az óvoda és az iskola közötti te
ret. Átveszi az óvoda vezető fonalát és rózsaszínű mesék
keretében, de beszédet és értelmet fejlesztve, megszólaltat
egy hangot, melyet a hang előidézőjéhez egy jellel odaköt.
Ezáltal a hang és az előidézője társulnak a gyermek
képzeletében. Például a kútya szája, az „ú“ betű okvetle
nül az „ú“ hangot juttatja a gyermek eszébe. A zörgő fa
levelek hullásvonalában, a „z“ betűben is felismeri a zi
zegő hangot.
Ilyen módon a gyermek mieden betűből egy-egy han
got hall kicsendülni és viszont minden hangról egy-egy betű
jut az eszébe.
Bennünket tanítókat érdekel, hogy milyen legyen a
gyermek első könyve? Milyen irányelveket kíván e könyv
től a tanterv és utasítás, meg a tapasztalás?
Először is legyen egyidőben Írási és olvasási elögyakorlata.
195
A betűk eleinte jó nagyok legyenek, hogy a gyermek
szemét ne rontsák és az Írott betűk egy-egy sora vonalak
között foglaljon helyet, mint az irkában.
A betűk tanítása, mivel az írással van kapcsolatban, a
fokozatosság elvénél fogva olyan (Sorrendben történjék,,
amint az írott alakjuk kívánja. Jöjjenek először a félkerek
betűk, azután a kerek betűk, majd a hurokvonalas betűk.
(Folyt, köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
2461. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi elemi és polgári iskolájának igazgatójá
hoz, tanítójához és tanítónőjéhez a második hadikölcsön jegyzése tárgyában.
Pl most folyó nagyküzdelemből, amelynek diadalmas
kimenetele nemzeti létünket biztosítja és . számunkra egy
szebb és jobb jövőt készít elő, mindnyájunknak, az itthórimaradottaknak is ki kell vennünk a részünket, mert csak igy
leszünk méltók ahhoz a nemzethez, amelynek fiai halált meg
vető hősiességgel küzdenek a harctéren.
A siker biztosítása érdekében a kormány második hadikölcsön jegyzésre való felhívással fordul a hazafias társa
dalomhoz. Nehogy e felhivás elkerülje olyanoknak a figyel
mét, akik pedig, ha tudomással bírnának róla, kész öröm
mel s hazafias lelkesedéssel vennének részt ebben a máso
dik hadíkölcsönjegyzésben, m. kir. vall, és közokt. Miniszter
ur 1915. évi május hó 5-én 3956. eln. sz. alatt azon kérést
intézi az ifjúság hivatott nevelőihez, tanítóihoz és tanárai
hoz, magyarázzák meg az ifjúságnak, hogy aki e jegyzés
ben részt vesz, önmagának tőkét gyüjtvén, nemcsak a sa
196
197
ját érdekeit szolgálja, hanem a nagyidők parancsát követve,
hazafias cselekedetet is teljesít, ami által hozzájárul a vég
leges diadal kivívásához.
Az ifjúság minden szép és nemes iránt fogékony. Az
ifjúságon keresztül, a jövő letéteményeseinek közvetítésé
vel, meggyőző tudomást szereznek majd a szülők is arról,
hogy cselekedetükkel, amit a haza kíván tőlük, valóban
nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek és a jövő generáció
nak is nagy érdekeit mozdítják elő.
Szolnok, 1915. évi május hó 14-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
2450. sz.
Valamennyi népoktatási intézet Tantestületének a
„Gyermeknap" gyűjtéseinek támogatása tárgyában.
Az Országos Gyermekvédő Liga munkaköre jelenté
kenyen kibővült a hadbavonultak gondozás nélkül maradt
gyermekeinek és hadi árváknak elhelyezésével és gondo
zásával.
Hogy a Liga ezen nemes és hazafias feladatának
mentül sikeresebben megfelelhessen: a vall, és közokt. Mi
niszter ur e hónap 10-én 4008—915. eln. sz. alatt kelt ren
deleté alapján fejkérem tankerületem valamennyi Tantestü
letét, illetve ennek tagjait külön-külön is, hogy az idei
„Gyermeknap" gyűjtéseit saját körükben minden kitelhető
módon, lelkesen támogatni szíveskedjenek.
Örömmel veszem, ha akár a tantestületek, akár egyesek hazafias tevékenységük sikerét hivatalomnak tudomá
sára hozzák.
Szolnok, 1915. évi május 14-én.
kir. tanfelügyelő helyett:
V eszel o vszky,
kir. s, tanfelügyelő.
2608. sz.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi iskolai gondnokságához és iskolaszékéhez
az elemi népiskolai tanítóságnak a nagyszünidőben
közérdekű munkákra való igénybevétele tárgyában.
Tudomás és további eljárás végett értesítem Címedet,
mikép m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1915.
évi május hó 19-én 3627—1915. eln. sz. alatt kelt rende
leté értelmében a háborúval összefüggő requirálásokkal
kapcsolatos munkálatokra, valamint a háború tartama alatt
az iskolai nagy szünidőben a körjegyzői irodákban felhal
mozódott munkákra és általában a közigazgatásban feltét
lenül szükséges és el nem halasztható megfelelő más teen-.
dók ellátásánál kisegitőleg az összes állami és községi eleminépiskolai tanerők, mint állami, illetőleg köztisztviselők a
törvényhatóság vezetőjének rendelkezései szerint igénybevehetők.
Szolnok, 1915. évi május hó 24-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
21 —1915. sz.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1915. május hó 18-án d. u.5
órakor, a központi leányiskola egyik tantermében, a Jász*
Nagykun-Szolnok vármegyei tanitótestület központi választ*
mányából összehívott helybeli tisztviselők jelenlétében.
Jelen voltak: Brózsik Pál. elhök elnöklete alatt ékSchwarcz Sándor ügyész, Malatinszky, Lajos alel^ök,
Sándor pénztáros, Nagy Albert ellenőr, továbbá Letanqczky
Júlia, Schréder Izabella, Veress Mihály választiíiáíigi tagok
és alulirt jegyző.
198
Brózsik Pál elnök üdvözli a megjelent tisztviselői kart
és választmányi tagokat, az ülést megnyitja s jelen jegyző
könyv hitelesítőiül Muhy Sándort és Letánoczky Júliát
kéri fel.
Tudomásul szolgál.
Ezen rendkívüli választmányi ülésnek egyedüli tárgya
az országos érdekekből és hazafias kötelességből folyó újabb
havi kölcsön jegyzése lévén, elnök hivatkozással az 1914;
év november 17-én hozott választmányi határozatokra, hon
fiúi lelkesültségel hívja fel a megjelenteket hazánk ügyének e gigászi harcok közepette való támogatására. Egyben
felkéri dr. Schwarcz Sándor ügyészünket a II. hadikölcsön
jegyzésének ismertetésére.
Dr. Schv^arcz Sándor ügyész a tanítóságnak minden
kori nemes hazafiasságát kiemelve, a tőkeemelés és reali
tás szempontjából ismerteti a II. hadikölcsön jegyzésének
szükséges és hasznos voltát.
Megállapítja, hogy e jegyzés 25%-ot biztosit s hogy
sehol ily biztossággal tőkét elhelyezni nem lehet. S ha a
Tanitó-Otthon építkezni akar, 75%-át a jegyzett tőkének
mindenkor kézhez kaphatja a mindenkori bankráta mellett.
Illusztrálásul felemlíti, hogy: pl. 10.000 kor. jegyzés után
az Osztrák-Mayyar-Bank mindenkor kifizet 7500 koronát
készpénzben. Indítványozza, hogy vagy 5000 koronát je
gyezzen az egyesület teljes befizetéssel, vagy 15,000 ko
ronát zároltan, lombardirozással.
Malatinszky Lajos, Nagy Albert és Oreskó Dezső,
tekintve, hogy a Szolnok város által az Otthon építés cél
jaira engedélyezett telken az építkezési engedéyl az 1917. •
év május 15-ig meghosszabbittatott s minthogy az elhelye
zendő tőkének 75%-a bármikor kézhez kapható, indítvá
nyozzák a 15.000 korona jegyzését.
Többek hozzászólása és a nyert felvilágosítás után
kikötendő, hogy az egyesület igényt tart a Mezőgazdasági
Takarékpénztárnál arra, miszerint az ügylet lebonyolítása
költségmentesen és JJk jutalék mellett eszközöltessék.
Elnök kérdést intéz a választmányhoz, hogy 5000,
199*
vagy 15,000 koronát hajlandó-e megszavaznis hogy 6%-os,
avagy 5 ‘MAros kötvényekbe óhajtja fektetni a megszava
zandó összeget?
Az öV/o-os kötvényre való elhelyezés jövedelmezőbb
nek mutatkozván egyhangú lelkesedéssel határozatiig ki
mondja a választmány, hogy a II. hadikölcsönre őV^/o-os
kötvényben 15,000 koronát zároltan, lombardirozással je
gyez. A szolnoki Mezőgazdasági takarékpénztárat és az el
nökséget megbízza az ügylet lebonyolításával ugy azon
ban, hogy az költségmentesen és
jutalék mellett tör
ténjék.
Brózsik Pál elnök a jegyzésre felhatalmaztatik.
Több tárgy nem lévén az ülés véget ért.
Kmfnt.
Oreskó Dezső,
Brózsik Páli
vm. tanitótest. főjegyző.
vm. tanitótest.
elnök.
(P. H.)
Hitelesítjük:
Muhy Sándor,
Letanóczky Júlia.
2515. sz.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi elemi, gazdasági nép- és polgári iskolá
jának tanítótestületéhez, igazgatójához, tanítójához
• és tanítónőjéhez.
Vallás és közoktatásügyi minister ur ő nagyméltósá
gának f évi május hó ,13:áp ,1963—915. eln. szám alatt
kelt rendeletéből folyólag kérem Címedet, tanulmányozza,
hogy a népiskolai tanulóknak a hadi állapot idején akár
tömegesen tanítójuk vezetésével, akár a családban végzett
munkájuk mennyiben volna paedagogialag értékesíthető s
mennyiben szolgálhatná béke idején az állampolgári neve-
■i
200
201
lést és az iskola munkájának, az élethez való alkalmazko
dását? Tapasztalatától folyó évi szeptember hó végén terjesz~
szén ide jelentést.
Szolnok, 1915. május hó 17-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
talános szállítási és beszerzési r.-t.-ot(Budapest, V. Kádár-u.
5. sz.) értesíteni, hogy mily quantumot bocsájthatnak — utó
lagos elszámolásra — rendelkezésére.
Szolnok, 1915. május hó 17-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2516. sz.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
és községi elemi, gazdasági nép- és polgári iskolai
igazgatójához és tanítójához „Hadi beszédek" cimü
füzetek megrendelése tárgyában.
A Hadsegélyző hivatal a háborúban elesett katonák
özvegyei és árvái javára kiadta azokat a beszédeket, ame
lyeket közéletünk vezető férfiaí a most folyó háború prob
lémáinak megvilágítására a fővárosban elmondottak. A be
szédek kiadási költsége a minimumra van redukálva, s az
egyes füzetek 10 fillér árban kerülnek forgalomba.
Céljuk a háborúval kapcsolatosan kifejlődő gondolko
dásra, valamint a nemzeti és erkölcsi eszmék helyes irány
ban való fejlesztésére irányitólag hatni.
.. .E von9tkozásban a hazafias magyar tanítóság rend
kívüli szolgalatokat tehet a közügynek. Reá várna a csüggedok megnyugtatása, a bizalom ébrentartása s e célból a
helyi és társadalmi viszonyokhoz képest a füzetek szelle
mében népszerű előadások tartása.
Kérem Címedet, szíveskedjék a fűzeteket, amelyek ki
váló Jelentőségét 1908—1915. eln. sz. köriratával a vallás
éi kozoktatasugyi miniszter ur Ónagyméltósága is elismer
té, a vezetésére bízott intézet tanitói könyvtára részére múl
hatatlanul megrendelni, a hazafias értelmiség körében pro
pagandát csinálni és akár a Hadsegéigző hivatalt (Buda
pest, V. Országház-tér), akár az expedícióval megbízott Al-
2516. számhoz. Jegyzék, a hadi beszéd füzetekről. 1. Apponyi Albert gróf A háború és a nemzeti politika, 2. Csernoch János dr. Egyház és háború, 3. Hazai Samu báró A
háború tényezői, 4. Tisza István gróf A háború hatása a
nemzeti jellemre, 5. Andrássy Gyula gróf A háború okai,
6. Prohászka Ottokár A háború és a vallás, 7. Rákosi Jenő
A háború és az esztétika. 8. Lukács György A háború ta
nulságai, 9. Szászy-Schwartz Gusztáv A háború és a nők,
10. Beöthy Zsolt Háború és kultúra, 11. Magyari Géza A
békemozgalmak és a világháború, 12. Lenhossek Mihály A
háború és az egyetem, 13. Grósz Emil Az orvosi tudomány*,
14—15. Méhely Lajos A háború biológiája, 16. Alexander
Bernát A háború mint nemzetnevelő, 17. Alexander Bérnát
A hábor filozófiája, 18—19. Hantos Elemér A világháború
gazdasági okai, 20—.21.‘Wekerle Sándor A háború gazda
sági következményei, 22. Raffay Sándor Az erkölcsi erők
szerepe a háborúban, 23—24. CholnokyJenő A világháború
színtere, 25—26. Andrássy Gyula gróf A jó béke céljai, 27.
Hegedűs Lóránt A pénz filozófiája a háborúban, 28. Mar
cali Henrik Külpolitikánk történeti alapőn. A legközelebbi
megjelenésre elő vannak készítve a következő kiadások:
Kozma Andor A katona a magyar költészetben Appónyi Al
bert A magyar nemzet természetes elhelyezkedésé a világ
politikában, Rákosi Jenő Magyarország jövője a háború
után, Pékár Gyula Nemzeti érték-a Világháborúban, Berzeviczy Albert Epilog a háborús előadásokhoz.
Budapest, 1915. év április háVábáíi.
202
Vegyes közlemények.
Alapítvány. A szolnoki áll. polgári leány
iskola részére Vargha Ida h. igazgatónő 400 ko
ronát adományozott oly céllal, hogy annak ka
mata az iskola egy kiváló növendékének adassék évenként. A tanári kar ez alapítványt az
. adományozó nevéről nevezte el s hadi-kölcsön
kötvényt vásáról az alap összegén.
Áthelyezés. A vall, és közokt. miniszté
rium Horváth Erzsébet dévaványai gazd. szaktanitónőt Békéscsabára helyezte át.
Választás. Kovács Katalin a törökszentmjklósu-közs. óvodához óvónővé, Petrik Mária a
kőtelke közs. iskolához rendes tanítónővé válasz
tatott/
Az egyhuzamban való tanítást engedéluezte a v. és k. ministerium a szolnoki II., III.
és IV kerületi, szolnoki—szandai, szolnoki— ugari,
mezőtúri alsóvizközi, csehalmi, csergettüi és
csiderbereki állami elemi főiskolákban.
A harctéren kapott sebesüléséből —
mint örömmel értesülünk —felgyógyult Mihalik
József Jászberényi (hült.) áll. tanitó; sajnos, hogy
sebesülése munkaképességére, éprégére káros
következményű.
Ugyancsak felépült súlyos sebesüléséből Tá
las Ernő tiszaszentimrei kartársunk, Állapota pe’ dig nagyon reménytelen volt s csak egyik or
szágos hirü orvos-tanárnak a nagyon gondos ke
zelése folytán volt megtartható az életnek. A kü
lönleges kezelés méltóságos Návayné sz. Babarczy bárónő nemes szivét dicséri, ki kartársunk
érdekében közben járt, mindent elkövetett
Szolnok, 1915. junius 10.
VII. évfolyam.
15. szám.
Jász-Nagy kun-Szolnoki
4s
Népművelés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vámip kir. tanfelügyelöség
és tanitótestület hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak:
Egry György,
Tóth József.
Nagy Károly,
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanitótestület.
Megjelenik — julius és augusztus hó kivételével —
minden hó 10. és 25-én.
r
Előfizetési dija:
Egész évre................................ 6 korona.
NYOMATOTT VARGA JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
SZOLNOK, 1915.
—' évfolyam.
Szolnok, 1915. junius 10
15. szám
JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI
NÉPMŰVELÉS.
A kir.
tanfelügyelőség
és
a vármegyei tanitótestület
________ HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
varmegyei Tanitótestület.
Megjelenik — julius és augusz
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre.... 6 korona.
Előfizetési és hirdetési dijak
reklamációk Muhy Sándor egy’
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.
Felelős szerkesztő: Veress Mihály.
Fomunkatársak: Egrp Syörgy, Nagy Károly, Tóth József.
Ne kicsinyeskedjünk.
Igazan szólva, vártam valami véleményt arra
„ hk5C' amf ? a -Népművelés" 12. számában,
? ,hab°ru. következtében munkaképtelenné vált
kartarsak es az elhaltak családtagjainak érdeké
ben mit tehetünk ?“ címmel megjelent í '
Sajnos, erre vonatkozó cikk az-utóbbi szám
ban nem jelent meg s igy arra a következtetése jutottam, hogy varmegyénk tanítósága nem
reaga dy nemes gondolatra: talán nem jó talajra hullottak e magok.
Nagyrabecsült Szerkehztőnk fenti című indít
ványa nem mondható, még roszakaratbó'l sem
illúziónak. Hiszen az a program, melynek alapján
tekintélyes segelyösszeg állana rendelkezésére az
204
arra szorultaknak—rövidesen megvalósítható vol
na ha a tanítóság minden tagja erkölcsi köte
lességének tartaná annak támogatását. (Ezzel nem
akarom kétségbevonni a tanítóság áldozatkészsé
gét, da sok eset mutatta, hogy egyes felbuzdulás
beli pillanatokban hozott határozatukat egyálta
lán nem valósították meg.) Egy kevés önmegadó
zás, legyen az évi 24—30 korona is, még min
dig nem von el oly összeget, amelyet—bármily
viszonyok között is—nélkülözhetetlennek mond
hatnának.
1
Sok haszontalan dologra tekintélyesebb
összeget is kiad az ember. Miért ne juthatna
azok árvái s hozzátartozói javára egy pár koro
nát, akik az ittholmaradottakért haltak meg s
lettek munkaképtelenek ?
Aliért ne tennők elviselhetőbbé az özvegyek
árvák amugyis szomorúság s fájdalomteli napja
jait !
Miért ne lépnénk már végre a tettek útjára is?
Vármegyénk tanítósága, hacsak egy rövidke
időre is felfüggesztené oly sokirányú elveit s er
re az egy pontra koncentrálná minden tehetségét,
amely oly égetően sürgős -, bizonyára ered
ménnyel is járná. Végetveihetne a testületben
domináló huza- vonának s maradandót alkot
hatna minden nagyobb erkölcsi-s anyagi meg
erőltetés nélkül. Vármegyénk erre szinte predesztiálva van, úgy a tanitók nagy száma, valamint
fekvése révén. Márpedig, nem-e önzőbb dolog,
ha mi járunk elül s nem mások után ballagunk?
Vagy, talán nem volna elég erkölcsi erőnk ily
program keresztülvitelére?
205
Velemenyem szerint a már ismertetett anya
gi források igénybevétele csak a jóindulattól
függ
Ha például vármegyénk valamennyi tanitótestülete kimondaná, hogy évi fizetésének 2 száza
lékát e célra felaíánja, s havonkint az igazgatók
ezt az összeget levonásba hoznák, már olyan
alapot létesítettünk, amely bizonyára buzditólag
hatna más megyebeliek tanítósága előtt s csatla
koznának Szerkesztőnk indítványához. Kivétel
alá esnének azok a kartársak, akik a harctéren
küzdöttek.
Ha ez indítványok a testületek nem fogadnák
el. ami azonban nem volna össznegyeztethető a
testvériség fogalmával, akkor e gondolat nem
valósulhatna meg oly nagyságban, mint ellenke
zőleg. Akkor ismét idegen osztályokhoz fordu
lunk (birságpéuz, mulatság stb.) s nem kell rósz
néven venni, ha sok helyen nem hallgatnak meg
bennünket
Vármegyi egyesületünk vezetősége bizonyára
tudatában van az indítvány horderejűről s tőle
telhetőleg mindent elkövet, hogy a dolog felettrövidesen érdemleges tárgyalást végezzen.
Ha valaha! volt tanítói együttérzés és öszszetartás, úgy a mai nehéz megpróbáltatások ide
jében kellene egy emberként talpra állni s min
den, kis anyagi forrást kihasználva odatöreked
ni, hogy «ne legyenek köuyöradományt gyűjtő
csonka-béna tanitók s cseléd-sorba kerülő tanitócsaládtagok.»
Tanyai tanító.
2Ö6
207
:
Bírálat az olvasókönyvekről.
Felolvastatott a múlt évi kunszentmártoni közgyűlésünkön.
II.
Legyenek a kisbetűs részben a szavak szótagolva,
mert az irás, olvasás h?lyes elsajátításának egyik alapvető
je
Legyenek képes illusztrációk és hozzá kis versfkék,
hogy a gyermeket szórakoztassák s a könyv unottá ne
váljék.
Végül a betűk á b c rendje zárja be a kisbetűs
részt.
A miniszteri tanterv és utasítás alapján miden osztály
ból kerek egészet kell adni s ezt a kerek egészet a követ
kező osztályokban ki kell bőviteni.
Viszont a tanterv az osztatlan, hat osztályú elemi nép
iskolában az irás, olvasásból az I. osztályban nem kíván
többet a kisbetűs résznél adott körélmények között.
Ezért teszem bírálat tárgyává már a kisbetűs részt is
mint az á b c s könyvnek lényeges részét.
A nagybetűs részben úgy következzenek a betűk,
ahogy az irás könnyebsége kívánja. Jöjjönek először a kis
betűkhöz hasonlatosak.
A szövegben legyenek személynevek és tulajdon
tárgynevek. Továbbá közmondásokból vetZ mondatok, hogy •
a nagykezdő betű helyes használatához a gyermek hoz
zászokjék. Legyenek a szövegben verssorok, hogy a verssor
nagykezdőbetüje szemléltetve legyen.
Legyenek szövegképek és a bétük ábécé rendje kö
vetkezzék.
Rz Ábécének olvasókönyvi részébe legnagyobbrészt
elbeszélő tartalmú anyag veendő felmondja az utasítás még
pedig leginkább apró állat és népmesék. Továbbá a beszéd
és értelemgyakorlat köréből művészi kivitelű képek és el
beszélések, de nem száraz leírások.
Végül nem utolsó kivánalom az olvasókönyvtől, hogy
legyen jó nyomása.
*
Áttanulmányoztam aTomcsányiné Czukrász Róza-féle
a Kozma, Szőllősi. Ember féle, a Benedek, Kerekes féle,
a Benedek, Körösi, Tomcsányí féle, a Gyergyánffy, Kiss,
Radó féle, a Deme Károly féle és a Schön, Trajtler féle
ábecés könyvekets úgy találtam, hogy legtöbb kívánnivalót
a kisbetűs résznél hagynak- Pedig az ábécés könyvnek ez
a leglényegesebb része, mert ha a kezdő fokon nem ta
nulja meg a gyermnk a betűket helyesen írni és olvasni,
ez a körülmény megérzik rajta felsőbb osztályos korában
is.
Azon újítás majd minden könyvnél tapasztalható, hogy
a betűket több, kevesebb szerencsével, képekből igyekez
nek leszármaztatni, még akkor is, ha a fonomimikát nem
fogadják el.
Viszont a fonomimikás rendszerű könyvek megmarad
nak a sablonos betűtanitási sorrend mellett és nem olyan
rendben tanítják a betűket, hogy az írott alakjuk egymás
után, egy közös alapból leszármaztatható volna.
Ebbe a hibába esik a Kozma, Szőlősi féle könyv is
amelynek a legjobb kis és nagybetűs része van, Az olvasmányi része elsőrendű, sok szövegképpel, de kissé sok be
széd és értelemgyakorlati olvasmánnyal. Mégis e könyvet
ajánlhatom leginkább. A könyv nyomása nagyon jó,
A Tomcsányiné Czukrász Róza féle könyvnek olvasási
előgyakorlata van. Nagyobb részük öt drb. falitáblán. írási
előgyakorlata is van, melyet Czukrász a vézérkönyvében
rajzok es vonalak alakjában ád. Ugyanitt származtatja le
az írott betűket a nyomot, betűk egyes vonalainak törlésével
és újabb vonalak hozzáadásával. Ez az eljárás azonban a
gyakorlati irás szempontjából nem kívánatos. Említésre
méltó még aGyertyánffy, Kiss, Radó féle könyv.
A tanítónak, hogy az oktatást a szükséges tudatosság
yal végezhesse, ismernie kell az olvasókönyv rendeltetését
s ebbői folyólag azokat az irányelveket, melyek a népisko
lai olvasókönyv szerkesztésénél és anyagának megválasz
tásánál döntőknek mondja az utasítás.
Az olvasókönyvnek az a rendeltetése, hogy mindenké
pen nívós tartalmával a gyermeknek: nyelvértékét, szókin
csét és fogalmazó képességét fejlessze. — Erkölcsi és szép
208
fo9éko""9a
És vévilágába - Tenne
. ? nemzete érzelmi és gondolat
ik >smeretvaq^
m°d°n’ h°9a kel,se fe' 3 99ermck Iplkót
nanyag iránt és hangolja fel a ouer
E aí TT ÖrÖmeSt -Ió ^fogadbsára^ "
olvasmá”9okat és
a2n'3' amel«ek nivós voltuk mel-
költeményekéi^eI
lett vonzó a lakba'
gó ismereteket és ekszó^V^
'llc,° °szta'u körébe vámekeket.
sorakoztatják, gyönyörködtetik a gyertanitónak esetröl-esetre^mp11
cáIozni és a
dó ismerethez a meafeíplő $1 6 vá,aszíani az olsajátitanEzért hXoJ^
olvasmányt és kőkeményt.
* >™ta. „
SX” “
»JÍXwiSí'
“—
tásnak, mert hiszen minden érd kZ te"'" 3 kiado,t utasi'
veszik a tartalmat, de a könuv^a
k'V3n'3 “ fel is
Ki* “ “
az
nT
dáS3
0^^^ IZTZZZZ0'
h°"
az ot érzékére ható és .ébilincselo £4na“
fankönSknXzére mUnka “ "'C90''
ni nem 'ehetZuZZztZaqZ^
megolda-
es nem is adnak száraz leirásokJ°
U,3bb ‘ankönyvirók
sülhetik e műfajt ott
merí aho1 ki nem kevonzóbbá tegyék a gyermek e^t ‘ Ve"1,enek bele. hogy
író ne maga legyln'az elbeszélő" “ ,elbeSzélésnek- De az
eL A tartalomban benne lequen á
L"
ÍSmét nem
Legyen benne lüktető éle mert
Ö “ 3 Cseiekv»
ik figyelmét.
'
* Sak '99 köti le a gyer-
gék, históriai elbeszélj
népmondák re-
- “ ta,aIos kerdések. amelyekben
209
mindenütt cselekvőről és cselekvésrő van szó. amelyekben
lüktet az élet, a cselekvési erő és amelyek oly igen lekö
tik a gyermek figyelmét.
Legyen a tartalomnak szereplője. I\z egyik legyen
élettúdással megszemélyesített alak, a másik pedig az éle
tet megismerni akaró.
Fejlődjék ki közöttük párbeszéd, melyekben az isme
retek iránti tudnivágyás az egyik szereplőből a kérdést
fakasztja ki, a másik szereplő pedig a jó és’szép dolgokat
vonzóan feltárja előtte; nemzete érzelmi és gondolatvilágát
megkedveltet! vele. A gyermek beleéli magát a kérdő sze
repébe és ez által fel van költve minden szép, jó és hasz
nos ismeret iránti tudásvágya. Ez az olvasókönyvnek igazi
irálya 1
Két jő olvasókönyvet ismerek. Tavaly vezettem be
iskolámba a„Nemzeti olvasókönyvet, amelynek válogatott
tartalma, irodalmi színvonalon álló irálya van és leghelye
sebb a beosztása.
Ez a könyv a tartalmat változatosan hozza, de a tar
talomjegyzék után függeléket ád, amelyben az olvasmányok
címei már tantárgyak czerint vannak csoportosítva. Ezt a
beosztást tartom a legsikerültebbnek. így a könyv változa
tos olvasmányaival szórakoztatja, gyönyörködteti az olva
sót, viszont a függelékből a tanitó is kikeresheti az adott
alkalomra kívánatos olvasmányt.
Szerkesztették: Gyulai. Radnai és Thótt.
A magy. kir. tud. egyetemi nyomda tulajdona. Elfoga
dásra ajánlom.
A másik a Kozma, Szőlösi, Ember féle köuyv. Ennek
a könyvnek is elsőrendű a tartalma. Az irálya pedig a ma
ga, nemében páratlan. Szépség, elevenség, erő van e könyv
ben. Olvasmányaiban párbeszédek vannak, melyek a gyer
meket magukkal ragadják.
De bonyolult szerkezete van e könyvnek s ahhelyett,
hogy a szerzők? minden új kiadásban tartalmilag lényegte
len szövegmódosításokat tesznek, ami a használhatóságot
rontja, jobban tennék, ha arra törekednének, hogy egy
alapos tárgymutatója legyen a könyvnek, meri ez a hasz-
208
aül^hPA mÍnden
és széP iránt fogékonnyá tegye
És vé
mek ismeretváquát a t‘n 9 rnOdO',' h°9a ke,,se fel a 9yermek Iplkóf
"
tananyag iránt és hangolja fel a ouer
T S aí
örömest való befogadását
■ költeméngeke^^^
lett vonzó a kba Z
9Ó isméiké
•
mekeket.
°'aa"
^^"Ifokat és
"ÍVÓS Vü,tuk
^rébe vá.
zorakoztatjak, gyönyörködtetik a gyér-
tanítónk ^Ss^'^ "T^‘
akar'a hálózni és a
dó ismerethez a meafeipíó69! 6 valasztani az elsajátitanEzért háremT
“'vasmányt és költeményt.
* tartalma, az irályaiTh^tása""
°lvasókönHvnek.
A
a -/>röZteri tanterv és utasítás
tásnak, mert hiszen minden érd X' ‘e""’ 3 kiado,t Utasí’
veszik a tartalmat d™a k"„
v
és fe' is
Sának jósága, mar az iré ° 9V V'W
éS
egg fokmérője.
ra‘e™ettségétöl függ, annak mint
az
X^n^at eU|evenSbsókoÍddrhO'
h°9M
nT az ot érzékére ható és .ebiüncseiő
“ mf9°'-
dása fogas MkérdX°'a
ni nem ^hetTudják\zt^Z^
megolda-
es nem is adnak száraz leirXkat °
rülhetik e műfajt ott ,Xoe„ ? '
U,abb tanköngvirók
aho1 ki nem ke-
vonzóbbá tegyék a gyermek ei VeQy“enek be,e’
W Xmaí
beszélő" "e
h°9«
az
er' A tartalomban benne leoupn ’
!
Legyen benne iüktető éle merf csak
mek figyelmét.
’
* csak '9a
CG,t lsmét nGm
“ 3 CSe,ek-a
köti le a gger-
gék, históriai elbeszélése^ felár
néPmondák re-
(
es talalos kérdések, amelyekben
209
mindenütt cselekvőről és cselekvésre van szó. amelyekben
lüktet az élet, a cselekvési erő és amelyek oly igen lekö
tik a gyermek figyelmét^
Legyen a tartalomnak szereplője. Az egyik legyen
élettúdással megszemélyesített alak, a másik pedig az éle
tet megismerni akaró.
Fejlődjék ki közöttük párbeszéd, melyekben az isme
retek iránti tudnivágyás az egyik szereplőből a kérdést
fakasztja ki, a másik szereplő pedig a jó és szép dolgokat
vonzóan feltárja előtte; nemzete érzelmi és gondolatvilágát
megkedvelted vele. A gyermek beleéli magát a kérdő sze
repébe és ez által fel van költve minden szép, jó és hasz
nos ismeret iránti tudásvágya. Ez az olvasókönyvnek igazi
irálya!
Két jő olvasókönyvet ismerek. Tavaly vezettem be
iskolámba a„Nemzeti olvasókönyvet, amelynek Válogatott
tartalma, irodalmi színvonalon álló irálya van és leghelye
sebb a beosztása.
Ez a könyv a tartalmat változatosan hozza, de a tar
talomjegyzék után függeléket ád, amelyben az olvasmányok
címei már tantárgyak czerint vannak csoportosítva. Ezt a
beosztást tartom a legsikerültebbnek. így a könyv változa
tos olvasmányaival szórakoztatja, gyönyörködteti az olva
sót, viszont a függelékből a tanitó is kikeresheti az adott
alkalomra kívánatos olvasmányt
Szerkesztették: Gyulai. Radnai és Thótt.
A magy. kir. tud. egyetemi nyomda túlajdona. Elfogat
dásra ajánlom.
A másik a Kozma, Szőlösi, Ember féle köuyv. Ennek
a könyvnek is elsőrendű a tartalma. Az irálya pedig a ma
ga, nemében páratlan. Szépség, elevenség, erő van e könyv
ben. Olvasmányaiban párbeszédek vannak, melyek a gyer
meket magukkal ragadják.
De bonyolult szerkezete van e könyvnek S' ahhelyett,
hogy a szerzők, minden új kiadásban tartalmilag lényegte
len szövegmódosításokat tesznek, ami a használhatóságot
rontja, jobban tennék, ha arra törekednének, hogy egy
alapos tárgymutatója legyen a könyvnek, meri ez a hasz-
210
nálhatóságot nagyban emelné.
Másodsorban ezt a könyvet is ajánlom elfogadásra.
'O J3 M
Ő
2^5
Tíszakürt, 1914 junius 9-án.
Merk Andor
közs, tanitó.
CT'CJ
CT —
N
NO
hivatalos rész:
£ —ct2
ro
3
2651. szám.
O CT
CJCT<U
E cnxj T3 Jq
5
- E
** w K
ct e
í5 a
Körlevél.
E
X
Valamennyi állami népiskolai igazgató, illetve vezető
tanitó úrnak.
E
Felhívom a Cimet, hogy tantestülete tagjainak a folyó
tanévi iskolamulasztásairól sürgősen terjesszen be. az aláb
bi minta szerint szerkesztendő kimntatást.
A kimutatáshoz csatolni kell a betegség miatt szabad
ságolt tanitók, tanítónők hatósági orvosi bizonyítványát is,
melynek alapján a szabadságidő engedélyeztetett
Ha ezt a bizonyítványt hivatalom annak idején nem
küldte volna vissza, jelezze a Cim a Jegyzet rovatban, hogy
mikor s mely számú jelentéssel lett az hivatalomhoz beter
jesztve.
Azon tanitók (nők) kik azért mulasztottak, mert isko
lájuk járvány miatt be volt zárva, vagy mert családjukban
ragályos betegség lépett föl: a kimutatásba nem veendő fel.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
E
2651 számhoz
Szolnok, 1915. évi május hó 27-én.
£ E
lUBZSJOg
212
2652, szám,
Körlevél
Daíamennyi áll. népiskolai igazgató,
tanitó útnak.
illetve vezető
Felhívom a Címet, hogy a tanitótestület tagjainak sze
mélyi, családi és szolgálati viszonyaiban a folyó tanévben
netalán előfordult véltozásokról az alább közölt kimutatási
mintaszerin} készítendő kimutatási minta szerint készítendő
kimutatás sürgős beterjesztésével tegyen jelentést hivata
lomhoz.
Ha a családi állapotban, képesítésben és szolgálati fe
gyelem tekintetében változás nincs, nemleges jelentés teendő.
Szolnok, 1914. május 27.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2659. szám.
Körlevél
Jász-Nagy kun-Szolnok vármegye valamennyi áll. elemi iskola
gondnokságához, igazgatójához, tanítójához, illetve tanító
2652 számhoz.
nőjéhez.
A vall, és közokt. Miniszter ur folyó évi május hó
19-én kelt 48853 sz. rendelete alapján
tudomás és
megfelelő alkalmazkodás céljából értesítem a Címeket, hogy
mivel az áll. el, népiskolai tanítók és tanítónők a háború
tartama alatt közigazgatási segédteendők végzésére igénybevehetök, ennélfogva a háború tartama alatt, tehát az is
kolai nagyszünidő alatt is szolgálatuk helyén tartoznak ma
radni és szolgálati helyüket csak az általam engedélyezett
és bármikor visszavonható szabadság alapján hagyhatják el.
214
érdpk^L d-L
ta"itóknak “ tanítónőknek köz
érdekű teendőknél való felhasználásáról a vall és közokt
M.n.szter úrhoz kell jelentést, fennen; felkérem “
“ ÍSk°'a ’^^tójával, illetvn vezefő) vei közösen szerkesztendő jelentésben folyó évi auq hó
10-ig jelentse hivatalomhoz, hogy a tanitótestület tagjaiméig
dótól, mely hivatalnál és minő természetű közérdekű mun
kát naponként hány órán át végeztek.
Magatol értetődik, hogy az engedélyemmel szolaálati
,anÍ,Ók éS
Loznak bégén'
tem mindenkori tartózkodási helyüket.
nuohbMk 9Va^^
ho"
kar a legna-
a
káiát a nihZSe"e CS buz9°sá99al értékesíti tudását és munX a P 1“ me9szok°« “Mén is hazánk javára ezen
súlyos napokban; mindazonáltal hangsúlyozom hogy az
erdemessegnek bármely alkalomból való elbírálásánál 9naou
figge emmel ieszek a háború tartama alatt’ tanusi ott társa
dalmy közérdekű buzgó munkásságra.
Szolnok, 19/5. május 28.
215
A kimutatás rovatainak a címe: 1., az iskola helyé,
2, jellege, 3., utolsó posta, 4., az 1914 | 15. tanévben be
iratkozott tanulók száma, osztályonként felsorolva, 5. a sze
gény tanulókból mennyi esik külön-külön az egyes osztá
lyokra, 6., az engedélyezendő tankönyv példányok száma
a szerző, a könyv cime s az osztály megemlítésével.
■AAcgjegyzem, hogy a háború által előidézett súlyos
gazdasági viszonyokra való tekintettel a szegény tanulók
részére nagyobb mennyiségben fognak a jővő tanévre tan
könyveket engedélyezni.
Szolnok. 1915. junius 7.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2876. szám.
Körlevél.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi ellemi
népiskola gondnokságához, iskola székéhez, igazga
tójához, tanitó-és tanítónőjéhez
2796. szám.
Körlevél.
Jyz'jaSykt^-Szolnok vármegye állami és államilag segé
lyezett község, jellegű iskoláinak igazgatójához, áletve vezető
.
tanítójához.
71 vallás- és közokt. minisztériumnak
s“"
laja szegény tanítói részére.
az
1QA6
a
“íí:
"
•
az állami gyermekmenhelyek által kihelyezett gyerme
kek iskolába befogadása tárgyában.
A
nagyméltóságú vall, és közokt. m. kir. miniszter úr
folyó évi május hó 26-án 46692—1915 VII. sz. a. kelt kör
rendeletéből arról értesültem, mikép felmerült az a pa
nasz, hogy több helyen az állami gyermekmenhelyek által
kihelyezett gyermekeket nem fogadják szívesen az iskolá
ba. ahol pedig a menhelyeknek vagy az államnak van is
kolája, a község lakossal elfogultságból különválasztják
gyermekeiket a szegény elhagyottaktól és azokat előmene
telük kockáztatásával is inkább túlzsúfolt iskolába járatják
minthogy a menhelyi gyermekek közé engedjék.
116
Minthogy azonban az ember csak a társadalomban
lesz valóban emberré s a menhely gyermekeinek épen a
társadalmi bátorító támogatásaira és biztató szeretetére van
szükségé, kívánatos, hogy az elhagyatott gyermekek, kiket
az allam nagy anyagi és erkölcsi áldozatokkal vissza akar
helyezni a társadalmi élet szervezetébe, a társadalom ré
széről is a legnagyobb jóakarattal és meleg szeretettel fo
gadtassanak. Nem elég, hogy a gyermekeket az egyes csaadok körükbe fogadják, hanem az egész községnek, küonosen pedig az iskolába járó gyermekek társaságának
kell okett rokonszenvvel fogadnia.
Ennek biztosítására felkérem a tek. Címet, tegyen meq
hatáskörében mindent, hogy a menhelyi gyermekek a köz
ség többi gyermekeivel közös iskolába járhasanak, külö
nösen és érdeklődjék a kihelyezettek erkölcsi viselete és
tanulmányi előmenetele iránt, vesse latba energiáját és pedagogia! tapintatát, hogy különösen az iskolába a maga ré
széről mindent megtegyen az elhagyottak érdekében is a
menhely gyermekeiből is a magyar hazának használható
derek polgárokat neveljen:
Szolnok, 1915. junius hó 11-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
■ •. Értesítem a szolnoki tanitói járáskor igen tisztelt tag
jait. hogy köri gyölést ez évben nem tartunk, mert fuvar“ napidijakra a szokásos államsegély nincs utalványozva
főleg mert sorainkból sokan a harctéren vannak, a rendki"em alk3lmasak
tArca.
A fiam sírja.
Nem köthetek én koszorút a fiam sírjára,
Nem borulhatok zokogva rögös sirhantjára.
i
Hol van az ő sírja? Talán erdőszélben?
Vagy egy hegyoldalban, a nagy messzeségben ?
II.
Te édes szép tavasz, ha jössz tündérszárnyon,
Pihenj meg, állj meg az északi határon.
Keresd meg s virággal hintsd be majd a sírját,
Hol az uszófelhők könnyeiket sírják.
III. Télizöld a sírján fondd körül karodat,
Fenyőerdő susogj altató dalokat.
Te reátok bízom, ápoljátok sírját,
Súgjátok meg néki bús szivünk panaszát.
Értesítés.
IásáraISZOn9°k
217
közdolgaink tárgya-
IV.
Drága madárkám, édes kis dalosok,
Kiket magával hoz a bájos kikelet,
Pihenjetek meg ott s egy bús magyar nótát:
Zengjetek el fájón az ó sírja felett.
Gyenes Józsefné.
Szolnok, 1915. junius 5.
Kartársi üdvözlettel
Veress Mihály,
körelnök.
118
Vegyes közlemények.
nu r
79f1BPén2- NéhaÍ Dávid János Jászberényi
részére évi 877 ko
‘°■
SZÜL Mayer B°rbála
a v. és k. miniszterem3 °ZVe9y' Se9élHpé"zt engedélyezett
ref és Bállá Róla •• k ’’ B
Ferenc törökszentmiklósi
rét. es Bállá Béla jászberényi áll. tanitó, Schóber Alajos
kunszentmártoni áll. népiskolai igazgató.
’
áll ^lé?tC,téS’ Petrecky Mihály Jászberény külterületi
all. tanító zászlóssá lett előléptetve.
Külterületi
marab megküldeni pénztárosunknak, mert a nyomtatási
költségeket másként kifizetni nem tudjuk.
Mivel katonai szolgálatra én is alkalmassá lettem,
készséggel, örömmel
megyek édes hazánk védelmére.
Bizonyára fog akadni a lap szerkesztésére nálamnál
hivatottabb, s igy az
uj tanév kezdetén lapunk megjelenhet ’
Elkészülve —
nem i mtT
~ a le3™«zabbra is,
mikor többé
—S.;.s
eget es önzetlenséget tekintsék.
Az Isten tartsa, áldja meg hazánkat!
Veress Mihály,
felelős szerkesztő.
Jász-NagyKun-Szolnoki
Népművelés.
A JászWMoliiok megyei kir. taníeligyelőség
és tanitátestiiiet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:
Főszerkesztő:
PÁPAI GYULA.
VERESS MIHÁLY.
ZvíyiX
Fomunkatársak :
Egri György,
-
Nagy Károly,
Tóth József.
Kiadja :
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület.
Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 25-én.
*
♦
Előfizetési dija :
Egész évre ...... 6 korodp.
Nyomatott: VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.
, JÁSZNAGYKUNS ZOLNOK MEGYEI NÉPOKTATÁS
X
\
.
1-12.ázám.
jan. 10-jp.n. Í25.
1914. /7.évf./.
+szept. 10.
,
z
+l.qzam,
>
.
*
,
)
\ ■
Y
’
Hiány:8;szám.
■ Borítólap:1-12.s zámhoz
a
■
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI NÉPMŰVELÉS
1914. okt. 25-1915. jun. 10.
■
/7.Vf./.
'
'
'
2-15.szám