PDF Text
Szöveg
IV. évfolyam.
Szolnok, 1912. január 10.
I. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
KÖZLÖNYE.
HIVATALOS
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. —- A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
Megjelenik:
j
Minden hó 10. és 25-én.
Uj esztendő!
*
'
Elmúlt egy év; megjött az uj.
Sokan, kik egy év előtt reménykedve letekintet
tünk az uj esztendő napjai elé csalódottan búcsúzunk
az ó évtől. Reményeink a múló napokkal elvesztek;
, bizalmunk megrendült s kételkedve tekintünk az uj
esztendő
Hogyne! Hisz mind azaz ígéret, mind
az a biztatás, amely egy év előtt egy jobb esztendő
egy szebb jövő képét mutatta, ma már a multté.
És ez a múlt az Ígéretekből nein váltott be semmit.
S az uj esztendő I ? — Még csak nem is igér
semmit. Mind az a jókívánság melylyel ujé^ nap
ján egymást üdvözöljük, csak jókívánság marad s
az uj esztendő végén ismét nem lesz egyebünk,
mint a csalódás és letört reményeink.
A törvényhozó országatyák, a magyaf parla
ment tehetetlensége seholsem oly világos, mint a
költségvetés megállapításánál. Bár minden képviselő
nagyon jól tudja, hogy a mandátumok sorsa nagy
részben a sokszor lenézed tanitók magatartásától
függ és bár minduntalan hangoztatják Bismarck ama
—
— 2 —
hirös mondását, hogy a franciákat a nemet iskola
mesterek verték meg, — még is a tanítók érdeké
ben nehány — a kormány által figyelembe alig
vett — felszólításon kívül nem történik semmi.
Általában a közoktatásügyi tárca a legmosto
hább bánásmódban részesül. A tanulók, tanárok és
a tanügyi igazgatás és felügyelet tisztviselői évtize
dek óta sanyarú helyzetben tengődnek. Oly hosszú
időn keresztül az agyonszidott egykori koalíciós
kormánynak volt csupán érzéke az általános nyo
mor iránt, csak az kár, hogy átmenetileg intézke
dett, s ma is ez átmenetet éljük
’ •'
A tanfelügyelőség épugy, mint a tanítóság, vagy
tankerületi főigazgatók és tanárok ma tényleg nyomo
rúságosán élnek és ezt bár, ha meglátják is, nincs ki
segítsen rajta. Hogy lessz-e valaki, az már a jövő
kérdése, de hogy lenni kell, az bizonyos.
Ezt várjuk mi az uj esztendőtől; s hóg/ ez igy
legyen, ezzel kívánunk olvasóinknak „Boldog újévet!"
_ _______
”
(Q
A közig, bizottság 1912. január 10-iki üléséből.
1. Kir. tanfelügyelő december havi jelentése tu
domásul szolgál.
4095. kb.*sz. A turkevei izr. iskolaszék tagjainak
újraválasztása elrendeltetik.
4014 kb. sz. Szerényi Blanka cibakiiázi' állami
tanitópő természetbeni lakásának felépítésére a köz
ség köteleztetik.
’
.
4077. kb. sz. A kőtelek községi eL -iskolák
1911—12. tanévi költségvetése jóváhagyat! kV
8912 akb. A tiszaföldvári önálló gazdasági
népiskola 1191—12. tanévi költségvetése pótlásra a
gondnokságnak kiadatik.
(Rip.)
3
hír e k.
alkalmával mi is kívánunk lapunk előfi
zetőinek és jóbarátainak boldog újévet.
I Újév
A Megyei Népoktatás negyedik évfolyamában uj kön
tösben lép az olvasó elé. Erre az indította a szerkesztőséget,
hogy akár könyvtári, akár postai kezelésben könnyítve le
gyen az érdekelteken. Azonban a külsővel belső intenció
’ nem változtak. Maradunk továbbra is mérsékelt munkásai a
közjónak, s annak az elvnek, hogy a köz érdekében mind
nyájunknak legyen megfelelő tere a felszólalásra. Ezt a célt
híven szolgáltuk eddig is és fogjuk a jövőben is. Kérjük
ezért a kartársak és olvasóink további szives támogatását
és jóindulatát. ügy a hátralékos, mint az esedékes uj előfi
zetéseket január 1-től Daróczy Antal kiadóhoz (Tarkeve)
kérjük •mielőbb megküldeni.
■
Polgári leányiskolái tanitónőválasztás volt 28-án
Kisújszálláson. Az újonnan szervezett állásra Kaszás Etelka
oki. polg. isk. tanítónőt választotta meg az iskolaszék.
TanitóváltozáS. A jánoshidai közs. iskolánál Kulcsár’
József tanító lemondásával egy állás megüresedett. Kulcsár
a pestmegyei Izsák községbe távozott.
J
Iskólaszerzíések iránt vármegyénk .uj tanfelügyelője
megyeszerte mozgalmat indított meg mindazon községekben, ■
ah.ol a beiskolázás tanterem hiányában kedvezőtlennek mu
tatkozik. Annak idején a tárgyalások menetéről részletesen
ingjuk tudósításainkat közölni. A tárgyaláspk jó eredménye
iránt — ismervén a kir. tanfelügyelő fáradhatatlan ügybuzgóságát — kétségünk alig lehet, s csupán az érdekelt községek jóakarata legyen meg. Mihez mindkét részre Isten segítő
áldását kívánjuk]
■
.
Szajolban Farkas Margit tanítónő jelentette be lemon
dását.
.
II i vatalos rész.
4613 szám.
Körlevél.
Jász-Nagy kun-Szol nők vármegye valamennyi állami köz
ségi és hitfelekezeti elemi, polgári, ismétlő és iparos-inas
.
j
I
j
;
|
4
iskolai gondnokságához, iskolaszékéhez, igazgatójához, tanító
jához óvoda felügyelő bizottságához és óvónőjéhez a bürok
ratizmus tultengésénck mértékiése tárgyában.
A magyar nemzeti közéletnek egyik legnagyobb csapá
sát a bürokratizmus * tultengése képezi, mely polip karjaival
a legideálisabb kötelességtudás, a legnemesebb ambíció él
tető erejét is kiszívja, a lélek szárnyát lenyűgözi, az emberi
szervezet7fizikai erejét fölemészti s a legértékesebb tisztvi
selőt is Idővel közönséges robotossá teszi.
Ez a csapás, mint a közigazgatás, a hivatali élet min
den ágában, a tanügyi administratió terén is dühöng, pusz
tít és sorvaszt.
Legfőbb ideje, hogy a veszedelmes kórság gyógyítására
vármegyei népoktatás tank föllendülése érdekében minden le
hetőt megtegyünk.
Ha a bajt ismerjük, az orvoslás eszközét megtalálni és
sikerrel alkalmazni nem nagy feladat.
A bürokratizmus gyilkos bacilusainak kiirtására a köz
vetlenség, a szóbeliség a legalkalihasabb ellenméreg.
Arra kérem tehát igen tis^elt Címet, hogy az Írásbeli
séget a lehető legszűkebb korlátok közé szorítani s az ügyekelíntézését a szóbeliség a közvetlenség útjára terelni szí
veskedjék.
A telefon, a vármegye székhelyére való .alkalmi bejö
vetel, a tanitói-gyülések, az iskolalátogatás stb. stb. egytőlalkalmasok arra, hogy az ügyek elintézését az írásbeli
ség útjáról a közvetlenség, a szóbeliség uj csapására terel
jük, mi által lehetővé válik, hogy úgy magam, mint tiszt
viselő társaim tulajdonképeni hivatásunkat az iskolák szak
szerű vizsgálatának fontos feladatát teljesithessük.
.Éltet a remény, hogy igen tisztelt Címed intentióimat
megérteni, méltányolni fogja és részéről minden lehetőt meg
tesz azért, hogy hivatalom a túltengő bürokratizmus csapá
sától szabaduljon és tulajdonképeni hivatásának: az iskolai
a tanitótesttileti élet fellendítésének, az iskolán kívüli okta
tás és nevelés nagy érdekeinek s a magyar nemzeti müve-
—
5
lődés társadalmi szolgálatának, hol nagyobb conceptióra is
tér, alkalom nyílik, visszaadassék .
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1911. december hó 28.
Rhédei János
*
kir. tanfelügyelő.
31|1912. sz.
Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes Gond
nokságának !
A vármegye területén lévő állami népiskolák elhelye
zésére szolgáló épületeknek a folyó évben elodázhatatlanul
szükséges helyreállításáról, átalakításáról, vagy azoknak a ma
gyar királyi államkincstár terhére cszkozlendő évi tisztításá
ról — a J28.OOO|9O. számú vallás és közoktatásügyi minisz
teri rendeletnek megfelelően — kimutatás szükségeltetik ab
ból a célból, hogy a munkáltatás! költségek megállapíthatók
s engedélyezhetők legyenek.
Kérem ennélfogva a tekintetes Címet, hogy az alább
közölt kimutatási minta szerint, az ottani rovatokban- kívánt
adatok pontos és megbízható bejegyzésével szabályszerű ki
mutatást készíteni, s azt a gondnoksági elnök és áz igazgató
(ilyenek nemlétében a tanító) névaláírásával s bélyegző le
nyomattal ellátva — hivatalomhoz legkésőbb e. hónap 20-ig
beterjeszteni szíveskedjék.
Netalán tapasztalt késedelemért s illetve hiányos vagy
hibás adatszolgáltatásért elsősorban az érdekelt igazgató (ta
nító) urakat teszem felelőssé.
Minden bejegyzésnek kimerítőnek, de mind a mellett
lehetőleg rövidnek és szabatosnak kell lenni.
A kimutatást szettéi Pett, sőt esetleg összeragasztott egész
ivre kell rovatozni. Az egyes iskolák részére szolgáló víz
szintes rovatok közt legalább 5—6 cm. üres hely hagyandó.
Szolnok, 1912. január 2.
Rhédei János
kir tanfelügyö.
—
6
—
4615'1911.
.
Körlevél.
;
az alábbi áillami, elet ni népiskolán ak is kólák nak slhely ezésére szolga 'ó épületek: helyreáll itásairól, átalaki fásairól, s azoknak a r nagy. kir. itllamkincsl:ár terhi éré esziközlendő évi tisztitá sairól.
...............’—
Folyó szám
Az állami cllemi népiskola
megnevezése
■
re
A szükséges munkák részlete
zése (árnyékszéknél az ülések
száma, kerítésénél annak hoszsza, folyó méterekben tünte
tendő fel, külön jelölvén meg
az utcai s külön a telek kö
zötti kerités hosszát.)
,
■ 1 111------- 1-U—_
i
A szükséges munkák ada
tainak indokolása
4*.
■ -
•
r
A munkák hozzávetőleges
költségei 1
A szervező rendelet alapján ki
köteles az épület s tartozékai
nak jókarban tartásáról gon.doskodi?
■ ■
/
Az állami elemi népiskolának
van e költségvetési fe eslcge, s
ha igen, mennyi?
Az iskolai épületben csak az
állami elemi népiskola vagy
kisdedovóda is nyer elhelyezést
i
_____ 1
■
00
i
■
i
Mi módon biztosítható a mun-'
kálat keresztülvitele? (verseny
tárgyalás házi kezelés utján)
yAz illetékes magyar királyi
^állampénztár (adóhivatal)
xnegnevezése
JEGYZET
Kimutatás
(Ezen minta egéSÍ iv papírra nagyítandó s úgy töltendő ki.)
Az iskolai épület állapota
s a benne elhelyezett tan
helyiségek s tanítói lakás
száma
Jász-Nangykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és í
községi elemi, iparostanonc és gazdasági ismétlő iskolai gond
nokságához, igazgatójához, tanítójához, óvodafel ügyelő-bizott-.
ságához, és kisdedóvónőjéhez a Jász-Nagykiin-Szolnok-megyei „Népoktatás* cimü folyóiratra való előfizetés tárgyában. . ■
Számtalanszor tapasztalva, ezen az utón, meg is bizo
nyosodva affelöl, hogy az általános természetű, tehát nem
csupán egyeseket, személyeket érdeklő ügyekben az^eggyenként való hivatalos levelezés lassú és eredménytelen, komoly
mérlegelés után elhatároztam, hogy általános érdekű intézke
déseimet; 19 12 január 1 -tői kezdődőleg e lapok hasábjain fogom
közölni, ^célból ezei? lapot a jelzett időtől a. hivatalos közlés
joghatályával ruházom föl és megkívánom, hogy e lapban
kiadott közléseimet igen tisztelt Címed kiváló figyelemmel .
kísérje és: azokhoz az általa szolgált ügy érdekében szorosan
alkalmazkodjék.
.
Oly célból, hogy ez lehető legyen, ezennel, rendelem,
hogy e hivatalos közlönyre 1912 évi január hó 1-től az
iskolai (óvodai.) költségvetés terhére, illetőleg a tanítói könyv
tár, óvodáknál a 'vegyes kiadások tétele alatt előfizessen.
Az iskolai (óvodai) és könyvtári költségvetések felül
vizsgálása alkalmával gondom lesz arra, mennyiben tett Ci’
med eleget intézkedésemből folyó kötelességének.
Minthogy ekként módot adtam Címednek arra, hogy
közzéteendő körleveleimet megismerje és azokhoz alkalmaz
kodjék, nem fogadom majd el mentségül azt a kifogást
hogy tett intézkedéseimről tudomása nem volt.
Szolnok, 1911. december 27.
Rhédei 'kínos
kir. tanfelügyelő.
- -----
40 1912. sz.
'
; / i
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
községi elemi, gazdasági ismétlő és polgári iskolai gondnok
ságához, igazgatójához és tanítójához a Liszt Ferenc emlék
alapra adakozás tárgyában.
Abból az alkalomból, hogy Liszt Ferenc születésének
Szolnok, 1912. január 25.
IV.évfolyam.
8
századik évfordulóját a világhírű zeneművész nagyszabású
egyéniségéhez méltó lelkesedéssel ünnepelte meg az ország,
a Liszt Emlékbizottság részéről felmerült az az eszme, hogy
a nemzet hallhatatlan fia iránt érzett kegyeletét oly módon
is kifejezésre juttassa, hogy szobrot állít neki és nevét oly
alapitványnyal hozza kapcsolatba, melynek áldásait, a jövő
magyar művész nemzedék fogja élvezni.
Minthogy e szép eszme érdekében megindult nagy- '
arányú mozgalom alkalmas arra, hogy a társadalom minden
rétegeinek érdeklődését megnyerje a magyar királyi vallás
és közoktatásügyi miniszter ur Ö nagyméltóságának 1911.
évi december hó 23-án 4970 eln. szám alatt kelt rendeleté
ből folyólag kérem Címedet, hogy jelzett célra a felügyelete,
illetőleg vezetése alatt álló iskolában áltaL .egál kai masabb
nak tartott napon, a tanítványokat Liszt Ferenc nagyságának
kellő méltatása mellett önkéntes adakozásra fölszólítani s a
begyült összeget a Liszt Emlékbizottsághoz Budapest, (tehát
nem a hivatalomhoz) eljuttatni szíveskedjék.
Szolnok, 1912. január hó 3-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
SZERKESZTŐI ÜZENETEK.
Paál István Jászárokszállás. — B. cikkének foly
tatása lapunk sürgős megjelenése miatt kimaradt. A jövő
számban terjedelmesebben fogjuk közölni s ezentúl nagyobb
gondot fogunk fordítani, hibátlan megjelenésére.
M. Gy. A lapot megindítottuk.
Sz. B. Tiszaszentimre. Lapunk jelen számát tekin
tettel a tanfelügyelő ur rendeletére, megküldtük minden me
gyebeli egyházi hatóságnak, óvódáknak, gazdasági iskolák
nak és az összes tanítóknak, nehogy ez oldalról bárki ré
széről támadás érhessen bennünket. A lap ezentúl a szükség
hez képest 12—14—16 oldal terjedelemben fog megjelenni.
Hirdetések és hirdetési dijak, valamint reklamációk
Daróczy Antal kiadóhoz Turkevére küldenek
2. szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanitótestület
KÖZLÖNYE.
HIVATALOS
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
i
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A tanyai iskolák élete.
<* i
jil
4
Hideg van! Fű a szél eszeveszetten, zörgeti a
magánosán álló iskola ajtait, ablakait. De jó i§ most
a meleg szobában ! — Szegény kis seregem, vájjon
hány szerető szív aggódik értetek :. hogyan tudtok
elérrti az iskolához, nem-e ér benneteket valami
baj az utón ? Mikor a többi gyermek az életnek
még csak az örömeit ismeri, ti a meleg családi
fészket odahagyva, minden átmenet nélkül a szen
vedések kálváriáját járjátok.
A küzdelem acélozza az erőt; az élet harcához
pedig erős és kitartó, a küzdelmekkel nem csak
megalkudni, de azokat legyőzni is tudó bátor had
seregre. van szükség. Ne csüggedjetek!
És ti se csüggedjetek számkivetett tanyai taní
tók ! Az anyagi és szellemi nélkülözés közepette bíz
zatok a jövőben, szorgalmasan munkálkodjatok ,a;
jobb és szebb jövő megépítésében. Ha kötelességei
teket lelkiismeretesen elvégeztétek, ne csökkentse
ambíciótokat a számokban kifejezhető minősítés.
S ha a jól elvetett mag nem is adja meg a joggal
várható termést, azt tőletek kívül eső, a tanyai isko-
— 2 —
Iák speciális, az iskolának nem kedvező körülmé
nyeiben keressétek.
❖
A tanyai iskolák felállítása az általános tankö
telezettség kimondásának természetszerű következ
ménye. A törvény kötelez, tehát módot kell adni
"arra, hogy a polgárok kötelességeiknek megfelelhes
senek.
Minden tanyai tanító tudja, mily égető szükség
van a tanyai iskolákra. Szinte m- gall az ember esze, ha
arra a sötét butaságra gondol, amely á tanyai pol
gárok agyát borítja, Testileg szép, erős, lelkileg sze
gény, elmaradt, műveletlen nép a (anyai magyar.
Jóformán csak enni, dolgozni, káromkodni és duhaj
kodni tud. Ez az érem egyik oldala.
A másik oldalára az van Írva: Ne csodálkoz
zunk ezen, nem a jelen, hanem a múlt hibája s ezt
felismerve kötelességünk,’ hogy az eddig ellégé el
hanyagolt tanyai népet, ezt a minden jóra formál
ható, alapjában véve kitűnő anyagot belevonjuk a
kultúra körébe, egy szellemileg erős, gyámkodás
nélkül megélni • tudó polgárságot neveljünk közös
kincsünknek: a hazának.
A feliratot illetékes helyen is meglátták s im
már a szinmagyar lakosságú alföldi tanyák közül
helyenként kiemelkedő népiskola lesz az embert a
jövő — mindenesetre értékesebb
- életre előké
szíteni.
Az életre előkészítést szószerint értem. Az is
kolának — különös tekintettel a tanyai iskolákra —
a mindennapi életben szükséges általános ismeretek
közlése és ez alapon történő értelem fejlesztés mel
let elengedhetetlen kötelessége az igazi életre: a
munkára nevelés.
3 —
Munkára pedig nem beszéddel, frázisokkal nevelünk, itt a nevelőértek a cselekvésben nyilvánul.
A tanyai iskoláknak tehát a nép foglalkozásának
megfelelő munkaiskolává kell lennie.
Hogy ez nem csak idea, példaképpen említ
hetem a mezőtúri tanyai állami iskolákat.
Ezek már a munkaiskola jegyében születtek.
— Minden iskolához 2 holdnyi területű termőföld
lett kihasítva oly célból, hogy a mindennapi — és is
métlő iskolások által erejükhöz képest megmunkálva : a
munkára-való nevelés közvetlen szemléltető eszköze
legyen, a munkaszeretet megkedveltetése mellett
azt okszerű és több hasznot adó növénytermelés
(gyümölcsészet, konyhakert) a gyermekbe, a leendő
kisgazda, földmiveléssel foglalkozó; egyén fogékony
leikébe már ezen a fokon beleoltassék és a környék
beli gazdáknak is példaadásul szolgálhasson.
A munkásiskoia nevelő — tanításával kettős
cél érdekében küzd. Egyfelől mint fönnebb is em
lítettem — a gyermek jövendő életét véve figyelembe,
élethivatásra, munkára nevel, másfelől az eddigi csu
pán* szokáson alapuló gazdálkodást ésszerű gazdál
kodássá óhajtja fejleszteni, a többet és jobban el
véinél fogva a kisgazda helyzetén könnyíteni. Teszi
pedig azt azon erkölcsi igazság szenemében, hogy
bárkinek joga, sőt kötelessége is saját boldogulá
sát elősegíteni, megélhetését minél könnyebbé tenni,
de ennek egyedüli feltétele a munka, melyhez min
denkinek joga van, de egyúttal elengedhetetlen kö
telessége is. Szociális értéke: a munkátlanságelleni
küzdelem ; a vagyonosodás utján a haza földjéhez
való) ragaszkodás biztosítása; a kivándorlás csök
kentése.
4
A munkásiskola programmjában a kertészeti
munkálkodás mellett a kézügyességi gyakorlatok is
fel vannak véve. Ezek egyrésze tisztán kézügyesség
(ügyességi gyakorlatok), másrésze, anyagi szempont
ból (használható eszközök készítése) jöhet figyelembe.
' Általában minden egyes tantárgy tanítását lehetőleg
a gazdaság körébe eső ismeretek közlésével kell
összekapcsolni, hogy a tanítás összhangzatos legyen,
kérek egészet képezzen.
■
Nagy általánosságban érintetten a munkaiskola
főcélját, a kiviteli módozat megállapítása pedig, lé
vén az iskolai tanítás közérdek, az illetékes fórumok
hatáskörébe tartozik, mert hiszen a tanító ez irány
ban hatásos munkát csak úgy fejthet ki, ha rendel
kezésére .állanak a cél elérése érdekében szükséges
eszközök és módok.
Következő cikkemben kifejtem, miért nem le
hét e nemes eszmék valóra válását, elérni a mezőturi tanyai iskoláknál; mik ennek azl okai; hogyan
gondolom a mai iskoláknak munkaiskolává fepesz-
Lukács József.
A.z átadó rendszer hátrányai és a felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes niü.
Irta: Paul István jászárokszállási róm. kath. tanító.
(Folytatás 2.)
1. Az átadó rendszer.
A) Lényege és menete.
„Két dolog van, ami az emberre nézve
legfontosabb és legnehezebb : az ember
kormányzás és az emberi nevelés müvészete“
(Felméri L.)
Az átadó rendszer mellett minden tanító állandóan egy
bizonyos osztályban tanít, úgy hogy a tanuló évről-évre más
tanító vezetése alá kerül.
?\z osztott vagy csak a részben osztott népiskoláknál,
különösen a felekezetieknél, ez a rendszer van leginkább el
terjedve. Pedig ez az uj úgynevezett javított rendszer úgy
pedagógiai mint didaktikai szempontból határozottan elvetni
való a icgebbi időben is használt felvezető rendszerrel szem
ben. Ezen állítás bizonyítása végett vizsgáljuk meg csak elő
ször az átadó rendszer menetét.
1. Az első osztály tanítója felveszi osztályába a 6 éves
múlt, jól fejlett, kis 'vasgyuró, valamint a testileg és szelle
mileg fejletlen, elmaradt, vézna gyermekeket egyaránt. Hat
esztendős korában ott kell ülnie az I. osztály padjain, azu
tán menni, haladni tovább, előre, mindinkább csak a kor
szerint, mert hisz a modern tanítók respektálják azt. az elvet,
hogy az általános népoktatás kötelezettsége mellett buktatni
nem szabad, hanem tanítani, megtanítani kell az anyagot. Ez •
az elv helyes és bölcs, mert a tanítás igazi rendeltetésének
felismerésén alapszik, de kiviteléhez nincsenek meg eszkö
zeink. A nevelés, ami pedig fő az elemi iskolában, az elma
rad, mert a tanítás miatt nem jut rá idő. Igya rövid tanév alatt
különösen a népesebb osztályban, még a legszakavatottab
és leglelkiismcretesebb tanító sem képes, növendékei lelkivi
lágát: tehetségét, képességét, hajlamait, indulatait, jó vagy
rossz szokásait, erkölcsi vagy testi hibáit stb. felismerni. A
rövid 8—8 hónapi tanítás alatt a legtöbb gyermekre ragad
egy kis külső máz, csekélyke tudás, de egyéb, úgyszólván
semmi.
Ezeket a szellemileg alig zendült gyermekeket azután a
következő tanévben felküldi a tanító, lehetőleg mind a II.
osztályba.
2. A második osztály tanítója átveszi az I. osztályból
felküldött jobban mondva: hozzá felhajtott, előtte ismeretlen
uj gyermeksereget és halad velők tovább a maga keskeny
és rövid ösvényén. Nem néz sem előre, sem hátra, azaz
nem gondol vissza — talán nem is gondolhat — vájjon
az egyes gyermekek szellemi fejlettségi mennyire haladt az
I. osztályban; ennél vagy annál a gyermeknél honnan kezdje
6
■
miként és meddig folytatssa a tovább képzést, hanem csak
közönyösen, gépiesen döcög tovább velők a II. osztály ré
szére kimért szűk határon belül. Egy kevéske uj dolog itt is
ragad a gyermekekre s a tanító, mint ki jól végzé dolgát, a
következő tanévben felküldi őket, lehetőleg teljes számban
a III. osztályba, anélkül, hogy nevelését és oktatását harmó
niába hozta volna előbb az I. osztálylyal és összefüggésbe
a III. osztálylyal. Ez az állapot még csak hagyján a testileg
és szellemileg fejlett gyermekeknél, haneni mit szóljunk a
természettől testileg és szellemileg mostohán felruházott
gyermekekhez.
Folyt, köv.
Felhívás a magyar tanítósághoz.
Nyolcadik éve annak, hogy a hazai tanítóság egyete
mes gyűlést tartott. Nyolc év eltelte elég idó arra, hogy a
kultúra, a népoktatásügy terén felhalmozódjanak bizonyos
tanügyi vélemények, felszínre vetődjenek különböző gondol
kozás! irányok, nevelési eszmék és gyakorlati elvek. Az egye
temes gyűlésnek hivatása és kötelessége, hogy az igy fel
színre jutott közoktatásügyi, népnevelési kérdéseket megvizs
gálja, értékelje s azokat, melyek egyetemes közoktatási és
tanítási szempontból becsesek s kort jellemzők: elfogadja. Az
egyetemes gyűlések a tanítóság ősgyülései; melyeknek hatá
rozatai a jövendőre nézve is messze kihatóak voltak mindenkor.
Az 1848-ban megtartott első egyetemes gyűlést a taní
tóság minden7 külső serkentés nélkül hozta létre, hogy a
politikai és szellemi felszabadulás eme napjaiban összegyűjt
se azon tábort, mely az eljövendő uj Magyarország külturáját volt hivatva megalapozni. Az első egyetemes gyűlés
Magyarország népoktatásügyénck megszervezésével foglalko
zott. Irányt szábott liberális lelkülcttcl a később megalkotott
első magyar népoktatási törvénynek. Hogy a nevezett törvény
nem olyan szellemben szerveztetek meg, mint ahogy azt a
tanítóság összessége kívánta, annak nem az első egyetemes
gyűlés az oka.
Az 1868-ik év létre hozta a népoktatási törvényt s 1870-ben
már megtartotta a tanítóság a második egyetemes gyűlést,
hogy elkcseiedésének adjon kifejezést azon mellőzés^ miatt
mely ot az 18(58. XXXVIII. t. c. megalkotásai alkalmával értg.
A nevezett törvény megalkotásénál ugyanis nem vették figyer
lenibe a tanítóságnak az első egyetemes gyűlésen kifejezésre
jutott kívánságait. A tanítóság ezen a gyűlésen kemény kri
tikában részesítette Báró Eötvös Józsefnek jóindulatú, dg
fogyatékos alkotását s több jogot követeit magának a nép
oktatásügyi kérdések elbírálásánál. Sürgette a tanítói állásnak
szellemi és anyagi tekintetben mentöl magasabbra való emelést.
Az 1874-ben megtartott harmadik s az 1878-ban végbe
ment negyedik egyetemes gyűlések főleg iskolaügyi kérdésekkel
foglalkoztak. Legfontosabb vitatételük volt néptanítók nyug
díjazása, özvegyeik, árváik gyámolitása. Kitűzték tárgyalásra
az 1868. 38. t, c. revíziójának kérdését is.
Az ötödik egyetemes gyűlés a millénium esztendejében?
1896-ban folyt le olyan időben, amikor a közérdeklődést s.
az egész nemzetnek figyelmét az általános nemzeti érdekű
ünnepségek szakadatlan láncolata kötötte le. Ezen az egye
temes gyűlésen a tanítóság a kulturális közviszonyok emelését
célzó tételek tárgyalásával foglalkozott. Határozottabb formát
öltött már ekkor a tanítóegyesületek szövetségének eszméje is.
A hatodik egyetemes gyűlés 1904-ben volt. Ezt a tanítóság
jogos méltatlankodása és elégületlensége hozta létre. Az
utóbbi évtizedekben ugyanis a közszolgálat minden ágában
emelték az alkalmazottak fizetését, csak az amúgy is küzködő
tanítóságot mellőzték az iskolafentartók. Azért a tanítóság
ezen a gyűlésen csakis a legéletbevágóbb kérdésekkel foglal
kozott: a szolgálati pragmatikával, fizetésrendezéssel és
a nyugdijrevizióval, csak úgy mellesleg hozott határozatot a
népnevelési egyesületek szervezéséről is.
A legutolsó egyetemes gyűlés eltelte óta történt vala
melyes változás a tanítók anyagi helyzetében. Nem olyan
változás azonban, mely kielégíthetné a tanítóság ezreinek
jogos várakozását. Még mindig nem birtoklója a tanítóság a
képzettségét megillető anyagi ellátásnak. Az egyetemes gyű
lésnek impozáns erőt kell kifejtenie, hogy végre a magyar
tanító is megkapja az ő jogos bérét.
A nyugdijrevizió évről-évre késik, megkárosítva és meg-
8
■
rövidítve nyugdíjba kényszerülő társainkat és a hozzátartozókat.
A tanítóság anyagi helyzetének vigaszban volta a
legszélsőségesebb kétségbeesésére sarkalja immár azokat is,
kik eddig krisztusi türelemmel vártak az eljövendő szebb
jövő reményében. Megváltozott a tanítói közélet szelleme isA legutóbbi években megteremtődött a Magyarországi Taní
tóegyesületek Országos Szövetsége, mely céljául tűzte ki a
tanítók mindennemű érdekeinek istápolását, erősítését. A
• * Szövetség már is annyira tudta szervezni a hazai tanítóságot^
hogy nincs ma sem számban, sem kiterjedésben, sem pedig
oly szoros kapcsolatban együtt élő szervezet, egyesület, mely
Szövetségünket csak megközelíteni is képes volna.
A Szövetség kiegyenlítője, szabályzója minden árnyalatú
tanítói gondolkozásnak, képviselője és gyűjtője a magyar
tanítóság minden kifejtett erejének. Természetes tehát, hogy
a hazai tanítóság a Szövetségre, mint az Országos" Bizottság
jogutódjára ruházta az egyetemes gyűlések megszervezésére
előkészítésére való jogát.
J
Alapszabályszerü jogunknál és kötelességünknél fogva,
felhívjuk azért Magyarország tanítóságának figyelmét az 1912.
év julius elején tartandó hetedik egyetemes gyűlésre. Óhaj*
tandó és kívánatos, hogy ezen a gyűlésen a tanítóság ezrei
vegyenek részt. A tanítóság ezen az egyetemes gyűlésen
adjon kifejezést kívánságának, akaratának. Egyesítse a magyar
tanítóságot, iskolafentartó jellegkülönbség nélkül, az a gon
dolat, hogy az egyetemes gyűlés szava sújt adó nemcsak a
tanítóság jövőjére nézve, hanem imponáló hatású is a magyar
müveit társadalom kulturális életében. Az egyetemes gyűlés
határozatainak ható ereje csak úgy lesz, ha a tanítóság
egybeforr akaratban, szolidaritásban s ezt a tényt külsőleg
is dokumentálja.
Kedves kartársak!
A szövetség elnöksége a tanítóegyesületek vezetőségei
nek elküldte már azon felhívást, melyben információt kér az
egyetemes gyűlés tárgyaira vonatkozólag. Hisszük, hogy c
tekintetben a tanítóság a legliberálisabb szellemben fog ha
tározni s oly tételeket fog tárgyalásra javaslatba hozni, meyek*a tanítóság érdekeit legmélyrchatóbban élintik. A köz-
-
9
—
ponti vezetőség azt kívánja, hogy a tanítóság akarata e te
kintetben a legliberálisabb módon az egyéni és testületi sza^
badság teljes birtoklásával nyilatkozzék meg. Az egyetemes;
gyűlések tárgyai azok lesznek, melyeket a magyar tanítóság
többsége óhajt.
Mindezeknek elmondása után fölkérjük a hazai tanító
ságot, vegyék tudomásul az alábbi tájékoztatót s jelentkez
zenek minél nagyobb számban a VII. egyetemes tanítói
gyűlésre.
Tájékoztató : 1. Az egyetemes gyűlés idejét a Szövet
ség igazgatósága 1911. december 8-án tartott ülésében f. év
julius 2. 3. és 4-ik napjaira tűzte ki. (A tárgy sorozatot és az
előadók neveit később állapítjuk meg.
2. A VII. egyetemes gyűlés tagjai 5 (öt) K. tagsági di
jat fizetnek az egyetemes gyűlés pénztárába. Ezért az össze
gért a tagok megkapják az egyetemes gyűlés naplóját, a jel
vényét és az igazojó jegyet. Egyúttal részesülnek mindazon
kedvezményekben, melyeket az egyetemes gyűlés tagjai szá
mára megszerezni sikerül. Az egyetemes gyűlés tagsági dija
február 1-től, június 15-ig bezárólag küldhető Dallos István
pénztáros címére, (V1IL, Práter-u. 31.
3. A tagsági díj beérkezése után, a pénztáros megküldi
a „Tagsági igazolvány*-!, mely az egyetemes gyűlés tagja-,
inak a megállapított jogokat biztosítja.
4. A Szövetség alapszabályainak 30. §-a értelmében
„az egyetemes gyűlésen sem szavazó, sein tanácskozó joggal
nem vehet részt olyan tanító, aki a Szövetség kötelékébe
tartozó egyesületek valamelyikének nem tagja. “ Az alapsza
bályok eme pontjára különösen azon egyesületek figyelmét
hívjuk tel, melyek eddig még nem léptek be a Szövetségbe.
Nem szeretnők, ha e miatt kényszerülve lennénk távol ma
radni az egyeteines munkájától, mintegy saját magukat rekesztve ki az együttes alkotó munkából. . '
'
Abban a reményben, hogy a VII. egyeteines gyűlés
sikere érdekében mindenki megteszi kötelességét, vagyunk
Budapesten, 1912. január 4 én.
Kartársi üdvözlettel
Moussong Géza
Simon Lajos
elnök.
főtitkár.
— 10 —
— 11 —
Ifjúsági egyesület alapszabály tervezet.*
Az állami és községi elemi népiskolák számára kiadott
utasítások 103. illetőleg 132. §-ai értelmében az elemi isko
lákból 15-ik életévük betöltése után kilépő ifjak számára ott
ahol a helyi viszonyok lehetővé teszik, ifjúsági egyesületek
alakítandók. Ezen egyesületük célja, hogy az ifjúság értelmi
korebe illeszkedő népszerű előadások és felolvasások tartá
sával ápolják a hazafias szellemet és erkölcsi életet; szok
tassák az ifjakat a mértékletes életmódra s tartsák vissza a
korcsmák és ezekhez hasonló helyiségek látogatásától. To
vábbi, célja az ifjúsági egyesületeknek a dalos körök alakí
tása, népszerű szinielöadások rendezése és könyvtárak létesí tese.
Az ifjúsági egyesületek számára a vallás- es közokt
in..km. miniszter a 41856-903 sz. alatt kelt rendeletével
alapszabálytervezetet adott ki. Az állami elemi népiskolákkal
kapcsolatosan szervezendő ifjúsági egyesületek alapszabályai
jova agyás vágett a vallás- és közokt. miniszterhez, a nem
állami népiskolákkal kapcsolatban . szervezetteké pedig a m.
kir. belügyminiszterhez terjesztendők fel.
Az alapszabálytervezet a következő:
•i » ’n § Az
c*me ;
— —- — — -í ifjúsági egye
sület. F ecsetje ezen címmel egyező köriratot használja.
2. §. Az egyesület célja a tanköteles kort túlhaladott
ifjúságnál a hazafias érzületnek, a vallás-erkölcsös életnek
apolasa; a hasznos ismereteknek ' terjesztése; az ifjúságnak
illem es tisztességre, mértékletes életmódra való szoktatása;
a orcsmak és más ehhez hasonló helyiségek látogatásától
való visszatartása.
Evégből felolvasásokat, előadásokat rendes, ifjúsági
könyvtárt alakit; nemesen szórakoztató mulatságot rendez
daloskört szervez. A tavaszi, nyári és ősszi hónapokban,’
ahol alkalma van reá, a férfitagokat a helybeli tűzoltó-egye
sület keretében, ahol az nincs, valamely ahhoz értő tisztvi-
E tervezetet azon okból közöljük, mert többször kér
nek mintát kartársak, kik ifjúsági cgyesületetet óhajtanak szervezm.
*
.
■»
selöje vagy egyleti atya által a községi tüzoltószerck igénybe
vételével a tűzoltással gyakorolja, anélkül azonban, hogy az
ifjúsági egyesület keretében tüzoltó-egyesülct alakulna.
Az ifjúsági egyesület azonban akár a tüzoltó-egyesületek, akár pedig a községek tüzoltószereit csakis a tűzoltó
egylet vezetőségének, illetőleg a községi elöljáróságnak* bele
egyezése mellett használhatja.
Az ifjúsági egyesület működése köréből minden feleke
zeti, avagy politikai kérdés szigorúan kizárandó.
3. §. Az egyesületnek vannak rendes, pártoló és ala
pitó tagjai.
a) Rendes tag lehet minden 15-ik életévét betöltött írni
olvasni tudó tisztességes ifjú, vagy jó viseletű leány, aki be
lépési szándékát az egyesület elnökénél bejelenti, s az egye
sület szabályainak megtartására magát kötelezi.
Rendes tag marad az illető 21-ik életévének betöltéséig
illetve férjhcztneneteléig.
b) Pártoló tag lehet minden tisztességes egyén, aki az
egyesület javára 3 éven át évi két korona fizetésre magá,J
kötelezi.
c) Alapitó tag lehet minden magyar honpolgár, aki az
egyesület javára egyszersmindenkorra 20 koronát fizet.
A pártoló tagok tagsági dija, valamint az alapító tagok
alapítványának kamata, úgymint az egyesület rendkívüli jö
vedelmei az egyesület kiadásának fedezésére fordíthatók.
4. §. Az egyesület összejöveteleit és szórakozásait Rend
szerint az állami iskola helyiségében, a tanítási időn kívül
tartja és pedig a téli időben, tehát november hó 1-től —
március hó 1-ig hetenként kétszer, ezenkívül junius, ^zep*
tember hónapokat kivéve, vasárnaponként mindig az erre
meghatározott időben.
.
Az egyesület köréből mindennemű szerencsejáték, va
lamint a szeszes italok élvezete szigorúan ki van zárva.
5. §. Az egyesület ügyeit, az egyleti atyákkal egyetem
ben, a rendes tagok közül választott választmány intézi. A
választmány a tisztviselőkkel együtt 10, legfeljebb 15 tágból
áll; az egyleti atyák száma 5. Amely egyesületnek nőtagjai
is vannak abban 5 egyleti atya választandó a női pártoló
■f
tagok közül.
, ;
Az egyesület tisztviselői a következők: igazgató, elnök
alelnök, jegyző, pénztáros és könytáros.
Folytatjuk,
.
■
-
.
— 13 —
— 12 —
II i v a ta 1 o s
H T K E K.
— Áll. tanítók lakbérrendezése. — Áll. tanítók réfzére 1918. jan. 1-től számitólag a XI. fiz. osztály 3. foko
zatának megfelelő lakbér illetmény immár utalványozva van.'
Örömmel látjuk a közoktatásügyi Miniszter urnák ügyünk
iránt megnyilvánuló jóakaratát, s a legteljesebb bizalommal
tekintünk további intézkedései elé. — Mint hírlik,, a fizetés
endezés ügye is előkészítés alatt áll, s 1913-ra mintegy 4
milliót fog a kormány a tanitófizetésrendezésre folyósítani.
— Molnár Viktor közokt. állam titkár — mint
hírlik - a napokban megválik állásától. - Lemondásának
oka, hogy liberális gondolkodás módja nem tud bele illesz
kedni a mostaniakéba. — Őszinte sajnálattal vesszük távo
zása hírét annak az állam-férfiúnak, ki a modern Magyarország kiépítésének munkájából mindig oly lelkesen vette
ki a maga részét. Hálásan gondolunk Molnár államtitkár
nevére, s hisszük, hogy a nyugalomban is oly lelkes barátja
marad a magyar oktatásügynek mint amilyen vezetője eddig
— Iskola látogatások. A kir. tanfelügyelőség e hó
folyamán megkezdte az iskolalátogatásokat. Melyeket Rhédei
János kir.tanfelügyclőés Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő végez
s elsősorban az áll. tanyai iskolák látogatását tűzték ki célul’
-^Difteritisz járvány miatt a szolnoki öszcs inté
zetek zárva vannak. Tiszasülyön a járván/ megszűnvén: az
iskolák megnyittattak.
Tamtóváltozás. A bcsenyszögi közs. iskola Kocsis
mre tamtót választotta meg, Csávojszky Dezső jászapáti
tanítót pedig Erdőtelekre (Heves) választották meg tanítóvá.
Oarostanoncotthon vezetésért. 125823 9J1 sz
vkmin. rendelettel a jászberényi, mezőtúri és szolnoki inafostanoncotthon vezetői részére 200-200 korona tisztdetdii
., . 7- Tanítói és ifjúsági könyvtári költségvetések
e készítésére es a kir. tanfelügyelőséghez jóváhagyás végett
sürgős beterjesztésre ez utón is figyelmeztetjük a könyvtára
kat kezelő all. tanító kartársakat.
r é sz.
í
232 szám.11912
>
Szolnokmegyei áll. el. iskolai gondnokságnak, ig.
tanítónak, községi iskolaszéknek és magán iskolai
tanítónak.
I
*
;
X
l
"
Az alkohol fogyasztással -való visszaélés meggátlása,
illetve az alkoholizmus elleni küzdelemnek az iskolákban
való érvényesítése céljából a vallás és közokt. minisztérium
részéről kibocsátott rendeletekben ismételten történt, már
intézkedés.
,
Teljes mértékben átérezve a kérdés nagy fontosságát,
a már kiadott rendeletekben körvonalazott tevékenység szel- f
lemnek támogatása és minél hatékonyabbá tétele céljából
elrendelte, hogy 1912. évtől kezdve minden állami, községi,
társulati és magán elemi népiskolákban, továbbá a tanítói és
tanitónöképző intézetek gyakorló iskoláiban minden évbeli
az általam meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag
arra a célra, hogy az alkoholizmus káros hatásai az iskolák'
növendékeivel behatóan megismertessenek.
Az ezen napon az iskolában tartandó előadásokra néz
ve gondoskodott Önagymé’tósága a népiskolai gyermekek
érlelmi fokának megfelelő mintaszerű előadásnak megirásáról,
melynek példányát a múlt év november hó |0-én kelt 9182
eln. sz. miniszteri rendeletre az iskolák részére díjmentesen
megküldöm.
*
Látva a nagy és súlyos veszedelmet, mely alkoholizmus
által népünket egészségügyi, anyagi és erkölcsi téren egy
aránt, a legfelelmcsebb következményekkel fenyegeti, nem
kétlem., hogy a cím saját hatáskörében készségesen el fog
követni mindent, ami a jelzett baj, nyomában járó vészterhes
hanyatlás terjedéseinek gátat vethet.
Es miután kétség nem férhet ahhoz hogy az emberi szen
vedelmek ellen a küzdelmet-eredményre való kilátással leg
inkább a fogékony gyermekkorban lehet felvenni: miután ez
a zsenge kor az melyben a mérlegelve és gondosan irányuló
nevelés valósággal csodával határos eredményeket képes
elérni;. ezért tartom szükségesnek hogy az alkoholizmus elleni
küzdelem olyan alakban vitessék be a népiskolába amely
tanulságos voltánál fogva a nemzet jövő reményének a|.
ifjúságnak a szivét és lelkét megragadja de- megjelenése
külsőségeinek ünnepies jellege által elméjét is a fölötti goiir
dolkozásra serkentse.
Ha ezen ünnepség mindig és mindenhol az intentionált
— 14 —
Szám 335 1911.
Valamennyi állami' iskolai gondnokságnak, illetve ál
lami elemi iskolai igazgató és vezető-tanító urnák.
A vallás és közoktatásügyi Miniszter ur ő nagyméltósága 128000 - 910. sz. rendelete alapján felhívom tek. Címet,
hogy az alábbi minta szerint készítendő kimutatást pontosan
kitöltve a törlesztési-ivek csatolásával — hivatalomhoz 3 nap
alatt terjessze be.
A bejegyzendő adatoknak természetesen egyezniük kell
az ifjúsági és tanítói könyvtári költségvetés vonatkozó téte
leivel. Éppen azért a kimutatásba azon összegek és tételek
vehetők fel, amelyek a jóváhagyott tanítói és ifjúsági könyv
tári köitségvetás keretében engedélyeztettek. A költségvetési
fölöslegek a könyvtár alap) összegéhez csatolandák s igy a
kimutatás 6-ik rovatába tüntetendők fel.
A netán i késedelemért az igazgató tanító ur a könyvtár
kezelő tanító úrral együtt felelőséggel tartozik.
Szolnok,. 1912. január 17.
kir. tanfelügyelő helyett:
Krúdy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
jE3jy|: iX^nsvJ
n
*
j
állami elemi iskolai ifjúsági és tanítói könyvtárának
tanévi szükségletéről.
kir. tanfelügyelő.
'SpJ >|OdE| zs jSoui
0J0ZS0J
ZE S0 US
-Vioaópui’ PISUAÚf y
X
K IM U T A T Á S
szellemben fog megtartatni, akkor ez az egy, a szorgalmi
időből kikapcsolt nap az ő áldásos eredményeiben dús
kárpótlást fog nyújtani a csekély mulasztásért, mit a tanul
mányi rendben előidéz.
Midőn ezekben röviden megismertetem az alkohol
elleni küzdelmet, elrendelem, hogy a folyó tanévben március
hó 30-ika szenteltessék a népünk ádáz ellenségének leküz
désére, mely napon d. e. az összes növendékek részére elő
adás tartatik, d. u. pedig a szabadba való kirándulással
kapcsolatban a tanítók figyelme a természet szépségeire
hasznaira és azoknak megbecsülésére hivassák fel.
Felhívom címet, az alkohol elleni küzdelem tárgyában
tett intézkedéséről tapasztalatokról hozzám a legközelebbi
húsvéti szünidőben jelentést tegyen.
Jövőre nézve pedig egyszersmindenkorra elrendelem,
hogy évenként december hó 23-ika szenteltessék az alkohol
elleni küzdelemre, mert azt a napot, nagyon is alkalmasnak
tartom arra nézve, hogy a közelgő ünnepeket, miként lehet
alkohol élvezete nélkül méltóképpen megtartani.
Szolnok, 1911. január hó
Rhédev János
-E)>|OZO>| S0
u ipqjai
UEA ; —
EJy Jfodu.gE.s
s? adAnui jpp
[
I -U0J.O0UI JELŰ u aq
gappoa IÁUU0VV
-AÁUO>| UE| l^usníjl
■
’
aqasopA^Gsupg
IA0UE| 0Á|OJ >|EU
-U|<J>|SI ZE Op poj ।
-E|ZOÁ[lEJl IÁUL10TV [
ze
dE[E JEJAÁUOg
)P)iS0p[ iqqauhp
qapApj e lÁuuaw
in
eju ZE lÁll
-UŐIU S3 EJEIU^ZS JUJ
-AÁLiojj lopuui u aq gop
-riiazjnzs >pAniü Ápw
é 9S0)ZS0|JO| IA0 >|0U
-110 1ÁUU0LU S0 EJEUI
-pzs jEjAÁuog líysnfp
ZE 0q OpU0Z.I0ZS J£J
-AÁuog nsndíj Áp^
jyjAÁuog
ptesníp ze qy
ipqaosndu Ápw
JE)AÁllO>| IO)
-IUU) E SOpjpM ÁlipH
ELHÚZ $ Jfopuuj
c
ElUEZS >|p|lUE|
I----------------- —‘-------
LUEZS OÁpj
i
iV^évfolyam.
Szolnok, 1912. Február40.
3. szám.
MEGYEI NÉPIKTATÁS
a kir. Tanfelügyeloség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE
_ ___________________ ----------------- ---- ------------------- -------------------- j
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
z ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
_----------
A leghathatósahb reklám
a szép és ízléses nyomtatvány.
Előkelő üzletnek csinos nyomtatványa
legyen s ilyet szállít jutányos áron
DARÓCZY
ANTAL
könyvnyomdája, Túrkeve. (Főutca)
Számlák,
körlevelek,
címkártyák,
névjegyek,
árucímkék,
falragaszok,
levélpapírok,
gyászjelentések,
nundenréic üzletben és irodában
S nyomtatványok
árban és csinos kivitelben készülnek.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
H
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A tanyai iskolák élete.
Legutóbbi cikkemben a munkaiskoláról írtam,
s megemlítettem a mezőtúri tanyai iskolák szerve
zését is. Cikkem végén pedig ígéretet tettem annak
kifejtésére, miért nem lehet e nemes eszméket a
jelenben a gyakorlatban megvalósítani; mik ennek
okai; hogyan gondolom a mai iskoláknak munka
iskolává fejlesztését.
Legfőbb, magában véve is -elegendő akadálya
a törvénynélküliség. Az utasításban van ugyan em
lítés téve, az úgynevezett kisebbfokozatu gazdasági
népiskolákról, de az. a mindennapi iskolákra nem ter
jeszkedik ki. — A munkaiskola fontossága meg
éppen abban emelkedik ki, hogy a gyermek eleinte
még játékmunka kedvét felhasználva, már az elemi
iskola első osztályában megkezdi fokozatosan á ta
nulságos munkára nevelést, mert hiszen azt jófor
mán minden átmenet nélkül teheti s csak az iskola
módszeres eljárásában rejlik, hogy rázkódás nélkül
történjék s ne a külszínre törekedjék, hanem a belső
tartalom szabja meg értékét.
Véleményem szerint a gazdasági ismétlő isko-
1
Iák nem váltják be azt a reményt, amelyet a szer
vezéskor fűztek hozzá. A gazdasági ismétlő iskola
céljának meglelelö átalakító hatást nem tud elérni,
az okszerű gazdálkodást nem bírja szélesebb irány
ban kiterjeszteni és a munkakedvet annyira nem
képes fokozni, hogy maga a földmivelő lakosság
ellenszenvvel viselkedik irányában. Erről pro és
kontra sokat lehetne írni és beszélni. Pedig így van
semmiféle hangzatos ellenvéleménnyel nem lehet el
ütni. Mi akik a néppel közvetlenül és nem az Író
asztal mellől érintkezünk, látjuk és tapasztaljuk, hi
tet teszünk reá. — A hiba nem a tanítókban és
tanításban, az iskolai rendszerben van.
A 6—12 éves gyermek iskoláztatásának egész
ideje alatt — kivéve az egyes helyeken pedagógiai,
értelemben helyesen alkalmazott kézügyességi gya
korlatokat — tisztán szellemi munkára van kárhoz
tatva s a munka értékét csak erkölcsi igazságok és
szabályokból sejtetik vele. A szemléletet nélkülöző
rendszer, az iskolán kívüli foglalkoztatás mellőzése
egyenesen beleneveli a gyermeket a mnnkátlanságba;
a tanulást nem mindig, mint munkát, nem ilyen
nek tekinti, munkáját nem kötelességszeretetből, ha
nem muszájból végzi, s várva-várja a megváltás pil
lanatát.
A tanköteles á mindennapi- iskolából a gazda
sági ismétlőbe kerül, amely szemléltetés alapján
(legalább ez lenne a rendeltetése) inkább gyakor
lati képzést nyújt Az a gyermek azonban, aki hat
éven keresztül ilyesféle dolgokkal egyáltalán nem
foglalkozott, semmiesetre sem veszi szívesen az is
kolában általa meg nem szokott testi munkát, azt
jmmnel-ámmal, kelletlenül végzi. Számtalanszor ta-
pasztaltam. hogy a kerítésen belől dolgozó ismétlő
iskolás ismerősének közeledésérep irulva búvik, hogy
az meg ne; láthassa. S ha figyelembe vesszük,'hogy
a többnyire szegényebb emberek gyérmekei járnak
az ismétlő iskolába (béres, kanász stb 1) akiknek az
iskola iránti szeretető talmi, nem a tudás és munkád
vágynak szól, hanem a szegény gyermek testi és
lelki pihenésének gondolata váltja ki, előttünk áll az
eféle nevelőiskolák tarthatatlan erkölcsi értékel nélkülöző volta. Mily máskép lenne, ha a gyermeket
mai kezdettől fogva a munka légkörében nevelnénk
s minden ténykedésünk — nemcsak szóval, hanem
tettel is — a munka szolgálatában összpontosulna
Mindezek aj munkaiskola hasznossága mellett'annak
szükségességét is igazolják.
A munkaiskola azonban feladatát csak úgy
oldhatja meg, ha az életképességéhez szükséges fel
tételek birtokában van.
Mik a feltételei ?
Legelöl említhetem a munkaiskolák szervezésé
nek törvényileg való kimondását és addig is, mig
ezx bekövetkezik, egyes, arra alkalmas iskoláknak
költségvetésileg biztosított anyagi segítség megadá
sát. A mezőtúri tanyai állami iskoláknál csak a
hasznosításra szánt terület (helytelenül kerítve) van
meg, a szükséges gazdasági eszközök és egyebek
beszerzéséről senki sem gondoskodott, a tanítókra
szegény pénznélküli' ördögökre szeretnék hárítani.
— Kérem, szeretettel, ilyen formán nem lehet „minta
iskolázni." A tanító még 2 fillért sem tud nélkü
lözni, s ha ezt tenné, úgy nyomorgó családja szá
jából venné ki a keservesen megszerzett falatot. —
Senki sem kívánhatja I
ií
— 4 —
Megjegyzem, csak az első pár évben kerülne
valamely csekély összegbe a beruházás, a töb^i
években csak az esetlegesen előforduló erősebb
emberi munkát igénylő napszám bér és nyári gon
dozás biztosítása kivántatnék. Tévedések kikerülése
céljából említem, hogy ez iskola nem anyagi, ha
nem erkölcsi haszonra törekszik. A termények nem
eladás céljából termeltetnek, hanem csak szemlél
tetésül szolgálnak, mert hiszen a várostól való nagy
távolság miatt az értékesítés — tekintettel a rendel
kezésre álló földterület csekély voltára — jóval
többe kerülne a termény áránál. A,z iskolák pedig
sehol és sohasem törekszenek anyagi, hanem inkább
erkölcsi haszonra, ami szintén produktív gazdálkodás.
(Folytatjuk.)
Az átadó
rendszer
hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta: Padi István jászárokszállási róm. kath. tanító.
(Folytatás 3.)
3. A III. osztály tanítója a II. osztályból szintén uj,
ismeretlen anyagot kap. Az I. és II. osztály tanítója példá
jára ő is halad velők tovább. Ö sem néz sem jobbra, sem
balra, hanem csak törtet velők előre, akár bírnak, akár nem
is igyekszik tömni beléjök az előre kimért nagy halmaz tan
anyagot, melyet az o egyszerű szerkezetű elméjük teljesen
képtelen megemészteni. — Erre mondja br. Eötvös József:
„Gyermekeink többet tanulnak, mint amennyit felfogni ké
pesek. Az eredmény ugyan az marad, s az ki húsz mázsa
aranyat ád valakinek, de azon feltétel alatt, hogy azt maga
vigye el vállain, valóban nem érdemel több köszönetét,
mintha neki semmit sem adott volna.
♦ -
4. A következő tanévben azután a tanutókat — az ed
digi bizonyos, hiányos nevelés és oktatás miatt megfogyasztva
bár, de hogy mennél kevesebb növendéke legyen a III. osz
tályban — a lehető legmagasabb számban felküldi a tanító a
IV.„osztályba. — ------------------------- A IV. osztály tanító
jától pedig már még kevesebb gyermek juthat fel az V-ik
esetleg a VI. osztályba.
Az átadó rendszer célszerütlensége már az itt röviden
elmondott menetből is elégé kitűnik. Az igy nevelt és okta
tott gyermekéit sorsa hasonló a gyárakban készült cipőkéhez
ahol t. i. aí cipő minden egyes alkatrészeinek megvannak
a külön szakmunkásai, akik mindig csak ugyanazon részt
készítik, az után tovább dobják darabukat a másik munkás
kezébe. Egyik is, másik is koppint rajta egy-kettőt, mig
végre az utolsó munkás rámondja: r„Kész a cipő, itt a cipő!“
— Látszólag készek is azok a cipők és talán jól is néznek
ki, de ha jobban megvizsgáljuk vagy használatba vesszük,
csakhamar meggyőződhetünk, hogy tulajdonképpen nem
egyebek, mint ütött-vetett, lazán összetákolt, értéktelen férc
munkák.
A dolog ilyetén megismerése és a következtetések le
vonása után még tapasztalati példával, hasonlattal tfélem az
átadó rendszert teljesebb megvilágításba helyezni és kimu
tatni, hogy melyek a hátrányai.
B) Hátrányai.
/. A nevelésben és oktatásban nincs meg az egységes
ség, nincs meg az egységes kormányzás.
Az átadó rendszer mellett az egyes osztályok közt-szé
les ür támad, mert minden évben más-más tanító veszi keze
alá. Ez a mély, tátongó ür ki nem tölthető, egységes szín
vonalra nem hozható, mivel minden tanítói eljárása és buzgósága kárba vész.
Minden egyes osztályt úgy kell tekinteni, mint egy ki
csike államot, amelyben a nép: a növendékek és a kormányzó
a tanító, a népnevelő.
Amely államban a kormányok folyton változnak, ott
nincs, ott nem lehet rendben az ország szénája, mert ami
üdvös dolgot egyik kormány megkezd, nemhogy befejezhetné,
t
,
—
6
-
de még nem is folytathatja, mivel nyomban felváltja egy má
sik uj kormány. Ez pedig az előbbi kormány munkáját előbb
is elveti vagy legjobb esetben más irányba tereli. így áll a
dolog az átadó rendszer mellett az iskolai osztályokkal, e
parányi államokkal is. Lehet a kormányzó, a tanító, a leg
buzgóbb szakember, aki névelői és tanítói eljárását a legki
tűnőbb módszer eszközli is, ha azt azt utána következő osz
tálytanító félre dobja vagy pedig egészen más mederbe tereli.
Erre vonatkozólag mondja Channing: „A nevelő tisztje fon
tosabb mint az államférfié." — „Az államférfi durva eszkö
zöket használ durva célokra,, a nevelő a legfinomabb hatá
sokat hozza működésbe a halhatatlan lélekre" mondja Felméri
A közig, bizottság határozatai.
'
'
■
. 7/-
.
■ "
.
'
126. — A turkevei gazd. ism. iskola 1912. évi költsékvetese jóváhagyatik.
’ .
s
részére5?!
dszasasi ref -iskszék Bagamcri Lajos tanító
reszere II. korp. államsegélyért. Pártoló-fölterjesztés.
, • 25^ ~ Palatayné Fekete Mária csépai rk. tanítónő
reszere 200 K. II. korp. államsegély engedélyeztetik.
,
160393 sz- vkmin rendelettel Szalay Marcit
reszere 200 K. korp. államsegély engedélyeztetett.
S
tési álla
..arca?' rk‘ lsko|aszek folyamodása iskola épites! államsegély, iránt, - felterjesztetik.
kiec ánamían
•
Jasrárokszállási A. tanítónő fiz.
Kiég, államsegélye ügyében felterjesztés
*<•
á«. Iskola lel4
abádszalóki ref. iskolaszék megújított kérése landokaepóná, irá
_ ,ei,er|cszle„ék
jelenlés
~
államsegély ügyében
IS
kC"d'r“' rk ,a"il6
■ K potaúlamsegé y visszamenőleg
engedé|
«Eyi
« >**>
•4^iskülaszík “
„
kért
272. A nagykörűi áll. iskola 1910111 tanévi számadása
min. számvevőségnek elküldetik.
280. A felsőszentgyörgyi menhelyi gyermekek tandi
megváltása ügyében miniszteri intézkedés.
281.
Jászapátiban ugyanaz.
204. A karcagi ref. iskolaszék Kárpáthy K. részére]’
150 K. korp. áll. segély kérése pártolólag felterjesztetik.
213. Besenyői közs. isk. tanitóválasztás ^elnökéül jász
sági alsójárási főszolgabíró kiküldetik.
243. jászfényszarui rk. iskolának folyamodása Darvassy
Mária tanítónő részére 200 K. fiz. kiég, államsegély iránt
pártolólag felterjesztetik.
188. Klein Ármin törökszentmiklósi izr. tanító 200 K-ás
szem, pótlékkal kitüntetésre fölterjesztetik.
2O9. ^A jászkiséri III. rkath. tanítói állás szervezéséhez
szükséges 900 K. fiz. kiég államsegélyt a VKMiniszter
114328 911 sz. rendelettel okvetlen engedélyezi.
217. Farkas László jákóhalmái rk. tanítónak a VK. M.
148655 911 sz. rendelettel 320 K. f. k. államsegélyt enge
délyez.
130. — A jászberényi rk. iskolaszéknek Szentiványi
Béla tanító részére 100 K. f. k és 200 K. kórp. áll’ segé
lyért folyamodása pártolólag felterjesztetik.
163. Mezey Amália jászapáti rk. tanítónőnek 14865^91 Isz
min. rendelettel 200 K. fiz. kiég. áll. segély engedélyeztetik.
164. — Horváth Gábor kenderesi rk. tanítónak a la
káspénzt megállapító iskszéki határozat ellen benyújtót,
falebbezése elutasittatik.
299. A szolnoki izr. iskolaszék Kardos Bernát részére
200 kor. korp. államsegélyért folyamodása ielterjesztetik.
303. A mezőtúri rk. iskolaszék felebbezése Illési Gyula
kántortanitó lakpénze megállapítása ellen felterjesztetik.
309. Sípos Béla jászdózsai rk. tanító részére 320 kort
fiz. államsegély engedélyeztetik.
316. A nagyrévi ref. iskolaszék tandijkárpótlási kérvénye
felterjesztetik.
317. A tiszaroffi ref. egyház dologi szükségleteinek fe
dezésére 276 kor. tandijpotló államsegélyért folyamodása
felterjesztetik.
—
8 —
>
332. Téglás Ármin tiszaderzsi közs. tanító részére 200
kor. fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
333. Szombati Mihály tiszakürti ref. tanítónak 600 K.
fiz kiég, államsegély engedélyeztetik.
334. Szombathelyi Pál csépai rkath. tanító részére 200
kor. I. korp. államsegély engedélyeztetik.
340. A tiszaroffi ref; iskolaszék Nagy Margit tanítónő
részére 600 kor. fiz. kiég, állam segélyért folyamodik. Pár
toló fölterjesztés.
343. A dévaványai rk. iskolaszék kérése új javad, jegy
zőkönyvek felvétele iránt.
344. A fegyverneki rk. iskolaszék Krausz Magdolna volt
tanítónő javadalmának uj összeírása iránti kérése elutasittatik.
350. Csépa község Ladjánszky István tanító meghívá
sának kiadását kéri. — Elutasittatik.
836. A mezőtúri áll. iskolák és óvodák 1910— n tan
évi számadása pótlásra vissza adatik.
4016. Illésy Gy. mezőtúri ktanitó javad, jegyzőkönyve
helyesbítésre visszaadatik.
.
368. Kecskéi József kunhegyesi rk. tanító tandijpótlása
ugyeben javadalom megállapítása főszbiró kiküldetik.
Ifjúsági egyesület alapszabály tervezet.
(Folytatás)
,
választmány tagjait és a tisztviselőket evésből
az ev elején tartandó közgyűlésen, egy évre választja, kivéve
az igazgatót, kit 3 évre választ.
áiiani^8™626"^^11168 V'Z8gálja meg a támadásokat és
állapítja meg a költségvetést.
iái
'gazgat0 az állami iskolai tanítótestületek taga -Ímán VfaSZtandÓ- A többi ^viselők, valamint a vááz eXleti S'A™^8 tag°k Sürábó1 áztatnak, kivéve
az ahnifó
. í a"yákat’ k'k VÍSZont mindenkor csakis
az a'apito es parto o tagok közül választhatók.
tisztességre8 < p
Y
“ a"yák felü«yelnek a rendre, és
eZeSt Ser" 7C‘Ö’ Se'” Pedig "líiködö terepet az
gyesuletben' nem vihetnek. Kivételnek oly esetekben van
helye, midőn valamely egyleti atyát vagy egyleti anyát az
egylet által rendezett felolvasásokon vagy mulatságokon köz
reműködésre az igazgató külön fölkér.
8, §. Az összejöveteleket, valamint a választmányt és
az évi közgyűlést, az igazgató hivja össze, azokon maga,
akadályoztatása esetén az általa megbízott helyettes elnököl
és vezeti a tanácskozásokat, tartja fenn a rendet, mondja ki
a határozatokat és ügyel fel azok foganatosítására ;. felolva
sásokat, illetőleg előadásokat vagy maga tart, vagy arra
más, esetleg az egyesületen kívül álló alkalmas egyént is
fölkérhet; ő ügyel fel arra is, hogy az egyesület céljának
minél jobban megfeleljen. A hatóságok irányában s általában
kifelé ő kédviseli az egyesületet.
Amely egyesületnek nőtagjai is vannak, azok, ameny- í
nyiben lehetséges, összejöveteleiket a férfiaktól külön tartják:
ha pedig ez nem lehetséges, az ugyanazon helyen és időben
tartandó összejövetelek alkalmával, a mulatságokat és szóra
kozásokat kivéve, a férfiaknak és nőknek teljesen elkülönített
hely jelölendő ki.
'
Ahol férfiak és nők vegyesen . tagjai az egyesületnek,
egy helyen összejövetel csak akkor tartható meg, ha az egy
leti atyák és egyleti anyák közül legalább egy-egy jelen van.
9.
§. Az elnökök tiszte abból áll, hogy a tagok tisz
tességes és erkölcsös magaviseletére minden nyilvános helyen,
különösen pedig mulatságokon felügyeljenek, az az ellen
vétőket megintéssel s a sujosabb eseteket a választmánynak
bejelentsék.
10. §. A jegyző a választmány és közgyűlés határoza
tait, esetleg más iratokat szerkeszti. A hitelesítést az-igaz
gató s hét választmányi tag végzi.
:
11. §. A pénztáros az egyesület pénzét felelősségmellett kezeli. Ö teljesíti az igazgató utalványozására a fize
téseket s ő helyezi cl az egyesület által megjelölt pénzinté
zetekbe a befolyt pénzt.
Az tv végén okmányul! számadást terjeszt a közgyű
lés elé.
12. §. A könyvtáros az egyesület könyvtárát kezeli a
megállapított ügyviteli szabályzat szerint.
13.
§. A választmány az elnökök által bejelentett pan
— 10 —
**
szos ügyeket a panaszolt meghalgatása után, bírálat alá veszi,
s ha a vétséget bebizonyítottunk találja, az illetőre birságszab, de az egyleti atyák, illetve egyleti anyák közül három
nak a jelentése szükséges. t
X vármegyei általános tanítótestület központi vá
lasztmánya a múlt hóban tartott ülésében Rhédei kir. tanfelü
gyelő beszéde és többek hozzászólása után kimondotta, hogy
ragaszkodva a novemberi nagygyűlésen megállapított prog
ramjához, egyelőre várakozó álláspontja helyezkedik, s bi- •
zajommal várja a kormányi intézkedést a tanítói fizetés ren
dezések körül.
Tanitóbál Szolnokon. A szolnokmegyei áll. Tanító
testület f. hó 20-án a Kossuth szálló termeiben (közvetlen a
személy pályaudvar mellett) táncmulatságot rendez. Egyike
ez a bál azoknak amelyek a legjobban szoktak sikerülni,
csakhogy ez aligha a szolnoki tanítók, mint inkább a pub
likum érdeme. — Nem bizonyos, de valószínű, hogy ren
desen jelen szokott 8—10 tanítón és tanítónőn kívül nem
fog jelen lenni más a szolnoki tanítótestületből, s bizony a
vidék jobban kitesz magáért. így volt ez január 2-i tanítói
piknikon, ahol a II. kér. leányisiskola termeit megtöltő dí
szes közönség soraiban csupán a 11. kér. áll. leányiskola
tanítónői és igazgatója voltak jelen számszerűit hatan. Meg
foghatatlan ez a közöny a sajátainkkal szemben, s különö
sen a szolnokiak közönyössége. Mindamellett ismételjük ez
lesz az idei farsang egyik legsikerültebb mulatsága, melyre
a vidéki kartársakat szeretettel hívjuk és várjuk!
Kanyarójárvány fellépte miatt az alispán a tiszaroffi
iskolák és a kisújszállási ref. iskolák részleges bezárását el
rendelje. — Megszűnt a járvány Szolnokon és Tarkövében
hol a tanítás ina már minden fokú iskolában folyik.
Államsegély. Kárász Bálint tiszaderzsi ref. tanítónak
400 K. tandijpótló,
juhász Imre dévaványai ref. tanítónak
600 K. fiz. kiég. Szentjóbi László és Gyökös Imre tiszaburaí
-■
> • . .•
' •
’ "
ref. tanítók részére 321 kor. illetve 210 kor tandijpótló állam
segélyt engedélyezett a vkminiszter.
Szabadságolás. Kiss Piroska törökszentmiklósi rkath.
Erdei Róza törökszentmiklósi ref. tanítónők az év vévéig
Szabóné Eszenyi Mária kunszentmártoni gazdasági szaktanitónő 6 hétre — Vizaknay Zsófia kunmadaras ref. tanítónő/
ez év végéig szabadságoltattak.
Gondnoki kinevezés. A kunszentmártoni áll. iskolák
Gondnoksága tagjává Kantén Miklós dr. ottani fárásbírót ne
vezte ki a főispán.
z
Közig bízott, ülése f. hó 14-én d. e. 9 órakor.
Pályázat, a br. Sina féle alapítványra van hirdetve af
vallás és közoktatásügyi miniszter által. Ezen évi 200 kor.!
segély alapítványra pályázhatnak elaggott nyugdíjas tanítók,;
tanítónők, vagy árvák, kik hitelesen igazolják, az alapítványi!
segélyre utalt voltukat. Kérjük a kartársakat, hogy ahol ilyen í
segélyre jogosult nyugdíjas pályatársak vannak, azokat a
pályázatra a kir. tanfelügyelőségnél benyújtandó kérvényi
jelentkezéssel sürgősen figyelmeztetni szíveskedjenek.
A presbyterium elnöke helyettes tanító. Törökszentmiklósról kapjuk az érdekes hírt. Egyik tanító Zeke Dániel
az ottani községi dalárda érdemes szerzője és vezetője ré
gebbi keletű torokbaja miatt őt hónapi szabadságot kért.1
Kérvényények tárgyalása során, szoba került és pedig az
elnök felszóllalása folytán Zekének több rendbeli kulturális
és társadalmi tevékenysége és mellékfoglalkozása azon in
dítvánnyal kapcsolatosan, hogy Zeke tiltassék* el az iskolán
kívüli minden egyébb mellékfoglalkozásától. Az'öt hónapi
szababság pedig az— orvosi tiszti btzonyitvány rendelkezéze
dacára csak feltételesen adassék meg, (értsd alatta, hogy ha
Zeke pl. két hét múlva esetleg jobban érzi magát, köteles
legyen szabadságát azonnal befejezni), s addig is a helyette
sítést az elnök ur díjtalan részben magára vállalja.
Eltekintve attól, hogy a törvények értelmében az isko
lában helyettesül is csak okleveles Tanító alkalmazható s a
lelkészi oklevél pjdi^ tanításban csak a hittanra képesít; a
szabadságnak fenntemlitett formában való megadása kiáltóan
bizonyítja a tanító iránti jóakaratot és részvétet.
Egyébként emlékezhetnek olvasóink az egyházkerületi
- 13 —
12 —
gyűlésnek arra a határozatára, amelyet az elnökség részéről
az említett tanítónak mellékfoglalkozásától való eltiltása tár
gyában hozott, s amelyről annak idején hirt adtunk, -r- Az
iskola érdeke csak annyiban kívánná ezt, ha a tanító beteg
ségét, tényleg az iskolánkivüli mellékfoglalkozás okozta volna.
Hivat a 1 o s rés z.
Ama magasztos cél tudatában tehát amelynek elérését
szolgálja a gyűjtés, címed figyelmébe azt ezúttal is melegen
ajánlom.
z
Viszont hangsúlyozom, hogy a tanulóifjúság csupán
csak önkéntes irgalomadományokra s csupán csak 1—2 fil
lér fölajánlására hívható fel, tehát világosan kijelentendő és
hangsúlyozandó, hogy az adomány önként és igy arra senki
kényszerítve nincs.
Szolnok, 1912. január hó 30-án.
Rhédey János
kir. tanfelügyelő
C04—1912 szám.
Körlevél.
/
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami és
községi polgári és elemi iskolai gondnokságához, iskolaszé
kéhez, igazgatójához, és tanítójához, tanítónőjéhez.
az Auguszta-szanatórium javára való gyűjtés érdekében.
M. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter- ur ő nagy
méltóságának 1911. évi 804. elnöki szám alatt kelt közrendelete alapján, szives figyelmébe ajánlotta hivatali elődöm
Címednek azt az irgalom gyűjtést, amelyet a József Kir.
Herceg Szanatórium Egyesület ő excellentiája engedelmevel
az iskolában, emberbarát! alapjára, a szegénysorsu tüdőbete
gek javára rendezett.
A nevezett egyesület kérelmére ö nagy méltósága 1912.
évi jan. hó :24-én 122 eln. szám Matt kelt rendeletével, az
irgalom fillérek gyűjtését az iskolákban, egyszeri esetre ezen
nel a folyó évre is megengedte.
Az idei iskolai-gyűjtést az Egyesület a múlt évitől eltérőleg, gyüjtőiv utján szándékozik megejteni.
Az Egyesület ez alkalommal fokozottabb mértékben
szorul a társadalom pártfogására. Az egyesület ugyanis az
idei tavaszon kezdi építeni a dcbreczcni nagyerdőben máso- •
dik szanatóriumát, mely az Egyesület fenséges védnök nője
Auguszta főhercegnő Ő cs. és kir. Fensége nevéről az Auguszta-szanatórium nevét fogja kapni.
Az Egyesület tudvalevőleg számos tanárt, tanítót, taní
tónőt, óvónőt és ezek családtagjait gyógyította és gyógyítja
szanatóriumában, s hogy ha az ifjúság nevelői jó szívvel
támogatják -az egyesület, annál több a tanügy szolgálatban
allo beteg cm bei tál suliknak adhat helyet gyógyitóházában,
793.—1912. tf. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami, köz
ségi és hitfelekezeti elemi iskolai igazgatójához, tanítójához,
goodnokságához és iskolaszékéhez.
a Hargita-féle mintázást tanmenet megrendelése érdekében.
„Hargita Nándor, ismert nevű szobrász,Mszékely udvar
helyi állami kő-és agyagipari szakiskolái igazgató, az elemi
népiskolai kézügyesitő oktatás agyagmunka részéhez ép oly
lángésszel, mint paed. és didaktikai tudással mintákat és
tanmeneteket készített.
Szerencsésnek érzem magam hogy a nagyszerű müvet,
a m. kir. vall.-és közoktatásügyi miniszter ur ö excellentiájának figyelmébe én ajánlhattam.
.
h
Ö nagyméltósága az én ajánlásom - alapján adta ki e
müvet megbirálásra az Orsz. Tanszermúzeum és Paed.
Könyvtár elnökségének, mely ezen munkáról a Miniszter Ur
előtt az elragadtatás hangján nyilatkozott.
A kedvező hivatalos bírálat eredménye volt, hogy
Miniszter Ur Ö Nagyméltósága ezen müvet i911. évi 3285
sz. a kelt rendeletével elemi népiskolai használatra engedé
lyezte.
A mű ára, minthogy az 84 db. gipsz-mintából, 14 db.
fali rajzlapból és egy nyomtatott vezérfonálból áll. 75 kor.
azért olcsónak mondható.
'
. ‘
A fentiek alapján kérem címedet, hogy amenyiben
szóban levő célra a kívánt fedezettel rendelkeznék, az emlí
tett müvet az iskola részére szerző — kiadónál megrendelni
szíveskedjék.
Állami el. népiskoláinak gondnoksága a szó alatti müvet
f. ápr. hó 15-én a VIII. sz. kimutatás kapcsán kérelmezze.
Szolnok, 1912. február hó 8-án.
Rhédey János kir. tant
-
14 —
— 15 —
373—1912, szám.
Sorszám
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnők' vármegye valamennyi állami eí.
iskolai gondnokságához, igazgatójához és tanítójához’
A község neve és az iskola szervezési rendeleté- 1
nek száma
az állami el iskolai építkezések és kibővítések tárgyában
Az összes mindennapi (6—12) tanköteleseinek 1
száma. Ezek közül 1. hány jár az állami elemi 1
népiskolába? 2. hány jár másjelfegü iskolába? 1
3. Hány nem jár iskolába?
Ha az Iskola' elhelyezését a község vagy más érdekeltség biztosított i, képes-e s .mily módon
erőn kötelezettségnek a következő naptári évben
eleget tenni ?
van-e megfelelő telek, s ha i^en, hány öles?
Ha nincs, tárgyalt-e eziránt a községgel vagy
más helyi érdekeltséggel s mily eredménnyel?
a telek
az épitkesés
- 3Q
o
N 3
ÍJ
1
1
|
1
elhelzezéséröl a in.
*
JU.
—t
;H
d az isk.
Rhédey János,
kir tani.
•CDJQ
A szervezés alkalmával létrejött egyezség érteimé- 1
ben ki kö tles gondoskodni az iskola elhelye- 1
zéséről?
■
Szolnok, 1912. évi február hó 2-án.
1
1
1
1
Hány tanterem és tanítói lakás számára létesítendő
az épület és mily mellékhelyiségek szükségesek?
(Kút, árnyékszék, sütökeménce. faszin, sertés és
tyúkól, kerítés). Kibővítés esetén a muukák közelebbröl de röviden megjelölendő.
>e kerül
retőleg
Végül megjegyzem, hogy a szóban Kvo kimutatás és
térvény beterjesztését sürgetni nem fogom, a f. évi márc. hó
Xj1 túl érkező kérvényeket és kimutatásokat figyelembe
nerVveszem s a késedelmezésből származó bajokért első
helyek az igazgató vagy tanító urat fogom felelősség alá
vonatni.
®
Ha építkezés és kibővítésre szükség nincsen, arról
hozzam egyszerűen nemleges jelentés teendő!
Hány tantermes az állami elemi népiskola s mi- 1
lyen ezek jelenlegi elhelyezése? (Az iskolai épü- |
let a m. kir. államkincstár tulajdonában, örök- 1
haszonélvezetben van-e, vngy berhelyiség?
|xir. áh. kincs. tart gondosk.
Hivatkozással a m. kir. vallás- és közoktatásügyi Mi
niszter nr 1910. évi nov: kő 18-án 128.099 sz. a. kelt s a
„Néptanítók Lapja" 1910. évi dec. hó 1-én megjelent 10
számában közzé tett körrendeletére, kérem Címedet, mikép
azon esetben, ha a helyi felügyeletére, illetőleg vezetésére bí
zott állami el. népiskolánál építkezésre, vagy kibővítésre van
szükség, tekintett nélkül arra, hogy ezen munkák a kir. kincsí írt vagy a községet illetik, a mellékelt minta szerint szerkesztett
v. számú kimutatást egész tömören szerkesztett válaszok
kal pontosan kitölteni ennek megtörténte után elnök,
gondnok, igazgató vagy tanítóval is aláíratni, az isnkola és gondnokság bélyegzőjével ellátni és kimerítően meg
okolt gondnoksági. kérvény kapcsán hozzám legkésőbben e
nó végéig múlhatatlanul beterjeszteni szíveskedjék.
Különösen figyelemébe ajánlom i. t. Címednek azon
l.érdést, ki köteles az iskola elhelyezéséről, tehát a foganat/asiiondó építkezésről gondoskodni.
I / A- többi kérdésskre vonatkozólag is, de főképen ezen
kedésre adandó válaszáért, — T. Címed teljes erkölcsi és
Miyagi felelőség terheli.
aj.
1
A szükséges tantermek és a tanítói lakások elhe- 1
lyezésére kupható-e bírhelynég s mennyi időre 1
és évi bér mellett bérelhető az ? Vásárolható-e 1
megfelelő épület és mennyiért ?
1
....... ;
.._ .. . . .... —.
1
A javaslat s ennek indokolása. Megjelölcndők az 1
uj épites halaszthatatlan volták igazoló körül- I
> menye < s az, vájjon műszaki osztályom vagy az 1
állaiyépitészeti hivatal készítőénél a szükséges 1
tervet s költségvetést? Ha az építkezés iránt 1
ígéret tétetett, az engedélyező rendelet száma 1
is feltüntendő. Ha az iskolai épületben kisded- |
óvoda is nyer elhelyezést, úgy az is megemli- 1
tendö.
1
:
;
;
<
c
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. Február 25.
4, szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Elófizeiési'árak: Egész évre 6 kpróna. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
A leghathatósahb reklám
a szép és Ízléses nyomtatvány.
Előkelő üzletnek csinos nyomtatványa
legyen s Ilyet szállít jutányos áron
DARÓCZY
ANTAL
könyvnyomdája, Túrkeve. (Főutca)
Számlák,
körlevelek, cimkártyák,
névjegyek,
árucímkék,
falragaszok,
levélpapírok,
»
/
gyászjelentések,
mindenféle üzletben ás jrodában
X nyom! át vány ók
árban és csinos kivitelben készülnek.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
i
Megjelenik:
I
Minden hó 10. és 25-én/
Iskola szervezések a vármegyében.
Rhédei' János kir. tanfelügyelő nagy szorga
lommal és ügyszeretettel "karolja fel, s igyekszik'
fejleszteni vármegyénk népoktatási ügyeit. Hogy mily
nagyszabású szervezést vett munkálatba, erről ékesen beszél január havi kb. jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
*
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A
A vármegyei népoktatásügy körében 1912. évi
január hóban fölmerült nevezetesebb mozzanatokról
kővetkezőket, jelenthetem:
Dévaványa községben 4 tanyai áll. elemi iskoÍT szervezése felsőbb rendelettel kimondatván
ezeknek f. é. szeptember hó 1-én leendő megnyi
tása iránt miniszter ur ő nagyméltósága előtt fölter
jesztést- tettem.
Cibakházán, a belterületen 2 uj tanterem, a
külterületen egy 2 és egy 1 tantermes uj iskolaház
együtt 3 tanítói lakással üresen áll. Az ottani állami
elemi iskolák fejlesztése érdekében előterjesztésemet
megtettem.
— 3 —
Jászladányban egy 4 és egy 2 tantermes uj
iskolához teljesen bebutorozva várja rendeltetésének
átadását. Ez iskolák szervezését és haladéktalan meg
nyitását ismételten is szorgalmaztam.
Kisújszálláson, a külterületen négy uj iskolaház
1—1 tantergmmel^es tanítói lakással várja rendel
tetésének átadását.
Ezeknek f. évi szeptember hó 1 én mulhatatlanulvaló megnyitását kérelmeztem.
Ezeken kívül Abádszalók községben 6, Nagy
körűn a Csataszögben 1, Tiszaroffon a külterületen
a 2 tanyai iskola államosítása és 3 uj iskola Fegvverneken az összes iskolák államosítása, ezen kívül
a belterületen 8, a külterületen 1, Jászapátiban a
hevesiványi róm. kath. iskola államosítása, ezen kí
vül a belterületen 1, - végfinászárokszálláson az ■
összes iskolák államosítása a belterületen egy 6 a
külterületen pedig 9 egy-egy tanitós állami elemi is
kola szervezése iránt tettem illetékes felsőbb helyen
kellően megokolt előterjesztést.
Tervbevettem még Karcag rendezett tanácsú
varos, Jaszfényszaru és Törökszentmiklós községek
oktatási ügyének állami utón való rendezését is de
ezen helyekről a szükséges adatok be nem érkez
vén előterjesztésemet 1913 év elejére kell halasztanom
Jaszkiser, Jaszszentandrás és Tiszaderzs közsé
gekben a népnevelés ügye a hitfelekezeti iskolák '
fejlesztése utján fog megtörténni.
Jelentesem ezen részével kapcsolatosan különö
sen hangsúlyozom, hogy a hitfelekezetek iskolafenn
keHŐ tiS2te,etben tartom, s ott hol a ।
h.tfe ekezet saját iskolája fönntartásával ennek fej
*****
törekvésében a EXT
gesebben támogatom.
'egxeszse-
Az elmúlt hóban magam a turkevei, pusztaturpásztó, fehértó, szeleshát, — a jászberényi, csikós,
alsóboldogháza, tápió, sóshida, boldogháza, meggyes
pele. kornod part, — peres négyszállás, borsóhalma
külvárosi iskola, hajta, hűinök. ujerdő tanyákon —
Bogárdy Antal segédtanfd ügyelő pedig Tiszavárkony
belterületén, a szőlőben és vasuttanyán a Törökszentmiklóshoz tartozó Blaskovich, - Montágh —
Harkányi, Baghy, Bartha, Surján, Szakállas, Bállá,
és Szenttamás pusztai a kunszentmártoni állami
a tiszaföldvári—‘homoki és ószőllőbeli iskolákban
teljesítetett Iái ugatást Összesen 37 tanteremben vizs
gáltuk meg a tanítás és nevelés menetét és ered
ményéi. — Elismeréssel említem meg, hogy a sze
lesháti, csíkost, ujerdői és a kunszentmártoni áll. ell.
iskola egy osztályában, továbbá a Baghy uradalmi
iskolában jeles eredményt találtunk.
A Blaskovics féle uradalmi iskolában a fűtés
hiánya, a Montágh-tanyán a nagy hideg, Puszta. szenttamáson és Töltvény pusztán járvány miatt
szünetelt az iskolázás.
Hajtán egy tanítónő vezetése alatt 97, Portele
ken 1 tanító előtt 134 mindennapi tanulót találtam.
Az iskolák fejlesztése érdekében szükséges intézkedést
az illetékes egyházi főhatóságnál megtettem.
M. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur
az alkoholizmus elleni küzdelem céljából népies fü
zetet adott ki és elrendelte, hogy, az iskolai évnek
egy napja ezen küzdelemnek szenteltessék.
Magyaryné, Nigrinyi Jolán, itteni áll. ell. isko
lai tanítónőt a mesemondó délutánok rendezése ér
dekében az ismétlő oktatásban való részvétel alól
fölmentettem.
J
— 5 ~
A Jászberény—peresi tanyai áll. el. iskolánál
analfabéta tanfolyam nyílt meg.
A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi Minisz
ter ur Nagy Károly kunszentmártoni gazdasági is
métlő iskolai szaktanítót, a külterületi állami e||emi
iskolák igazgatásával megbízta, Kailinger Máriát a
ÍS j"?"',, 'a"yai - Csukás "0"át a mK''"
tur-kulterulet, all. ell. iskolához tanítónővé kmevezte.
belteXtek
RA,nnát, a . '‘“"““'étről a mezőtúr
iskolától a « raa83 °nal “ “emárlvécsei áll. ell.
túri csrnerl
, T'
Zs«m»"dot a mezőXtaboz hei'wé át ' iSk°'ától 3 "M“d™ á"- <
■ a kunszenl mártani társ. p„lg. isko)a
^OzŐtt.
‘
6 1000 K' á"amseKélyt utalvaVégül mint elismerést érdemlő örvendetes ese
menyt említem meg Baghy Imre iskola fenntartó \lr
azon határozott kijelentését, hogy az általa fenntar
tott iskolánál a legközelebbi tanévtől tehát már f á
szeptember hő 1-tői kezdőig egy ’uj
ervez egy uj iskolai épületet építtet egy tante
emmel és tanítói lakással, a mostani iskoláz ht
yett pedig alkalmas helyen, az 1913. év folyamán
fog uj iskolaházat építtetni.
Szolnok, febr. 14.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
QualificatiÓnk.
most, anudon. anyagi helyzetünk javító-
*
síért megindított mozgalmunkba .üszőkként vetik a közvéle
ménybe, hogy a gyenge lelküekkel elhitessék, hogy az oly
qualificátióval biró egyének, mint mi vagyunk, nem érdemel
nek többet, még annyit sem.
'
Akinek fogalma van a tanítói működés fontosságáról,
aki azt a magasztos hivatást feltudja fogni, amellyel a tanítói
működés össze van. kötve, aki átérzi és méltányolni tudja
mit és mennyit köszönhet a tanító munkájának, ha a
háládatosságnak csak egy paránya is helyet foglal szivében,
akkor fel nem tételezhető róla, hogy át ne érezze a leg
nagyobb hálát, amellyel a tanítónak tartozik. Erős a hitem,
hogy a népnek azon része, amely összes műveltségét, már
pedig ez. az ország lakosságának túlnyomó része, a nép- >
tanítóktól nyerte, ha tőle fügne, a tanítókat minden köz
hivatalnok fölé helyezné és minden dicsekvés nélkül állít
hatjuk, hogy nem létezik tisztviselő, akit a nép oly szeretetben részesítene, mint a tanítót. Hisz’ ami a szeretetet illeti,
ene nem is volna panaszunk, ha a morális elismeréssel
nyomasztó helyzetünket rendezni lehetne, mi volnánk a leg
boldogabb emberek a világon. Működési körünk, azon meg
becsülhetetlen, de egyúttal megfizethetetlen szolgálat, amelyet
végzünk, előkelő, müveit, magas állású egyének előtt, fáj
dalom, annyira lesz becsülve (de igen sokszor ennyire sem)
mint egy mestérlegény munkája- — csupán azért, mert nihes
egyetemi végzettségünk, aminek a népiskolában alig vennénk
hasznát, talán inkább ártanánk vele. Már Herbart mondja,
nem szükséges, hogy a tanító Humbolt legyen, hanem
igenis mindegyik egy kis Pestalozzi.
Ha a qualificatio oly fontos és mindenek fölött az
emberek értékességének ez. adja az egyéni súlyt, miért nem
követelik azt az országgyűlési képviselőktől, legalább annyit,
hogy az államtudományi vizsgát letegyék. Sok' képviselővel
fel mernék venni a tanítók a szellemi duellumot, próbálják
meg a képviselő urak, szívesen megkínáljuk véle! A nagy- fizetésű bankdirektorok közül hány az egyetemet végzett?
Hány iskolaszéki elnök nem végzett még csak hat elemj
osztályt sem? Bizonyos, hogy a tanítói pályára, eddrj, tud
tommal,'mágnás nem lépett; herceg, gróf, vagy báró közöttünk
nincsen, mert ez a pálya a legteljesebb'* dealismust követli,e
örökös lemondást a gazdagságról, a magas rangról, el van
jegyezve örökre a szegénységgel, ha nagyon kedvez neki a
szerencse, felviheti annyira, mint egy jobb forgalmú üzlettel
bíró szatócs, de annyira soha, mint egy jó forgalmú vendéglő
vel bíró korcsmáros, vagy egy nagyobb háznál alkalmazott
fővárosi házmester. A művészeknek tehetségüket jutalmazzák
s az az ő qualificátiójuk és ezt aztán fényesen honorálják,
pedig a tanítás is művészet; erre is ép úgy rá kell születni,
mint bármely más művészetre. A fanitásművészet ép ugv
megkövetelheti az anyagi elismerést, mint bármely művészeti
ág. Ezt végre meg kell értetni azokkal, akik folyton a
qualíficatiónkon akadnak meg.
Nincs tanító, aki ne érezné szükségét az önképzésnek,
pályánk nagyon is megköveteli, hogy állandóan művelődjünk,
lépést tartsunk a kor haladó szellemével. Tudjuk,, hogy a
képzőben szerzett ismereteink csak alapját képezik "azon
tudománynak, melyet aztán szerzünk meg.
Próbálja meg az állam, nyissa meg a t nftók előtt az
egyetem bölcsészeti fakultását, vagy engedje őket a közigaz
gatási tanfolyamra, vagy a postai, távírdái, vasúti tiszképző
tanfolyamokra, majd tapasztalni fogja, minő kiváló minőségű
tanárokat, jegyzőket, posta- és vasúti tiszteket fognak a
tanítók szolgáltatni, ekkor fogja megtudni, mily becses szel
lemi anyag fekszik a tanítói karban. A tisztviselők minősíté
séről alkotott törvény tárgyalása alkalmával az akkori
miniszterelnök, Tisza Kálmán kijelentette, hogy a tanítókat
kikellett zárni a jegyzői pályáról, mert félni lehet, hogy el
árasszák ezt a pályát. (Alapos félelem volt, de nem jogosult,
sem méltányos!) Számtalan volt tanító, ambiciós lélekkel
bírók, akik sehogy sem tudtak tért, alkalmat találni a tanítói
pályán, tehetségüknek érvényt szerezni nem bírtak az örökös
szegénységbe belenyugodni és más életpályára léptek, ott
csakhamar sokra vitték, qualificatiójukkal az ni pályán sokra
mT’
me^yénk területéről említek néhányat. Harsánvi
olf, a bpesti kávésipartestület elnöke, New-York kávéház
üi azonosa mezőtúri tanító volt. Szontagh Jenő, az állami
doh k
,l,kara’ szolnoki tanító volt. Kardos Lajos
ohanynagytozsdés, könyvárus, volt törökszentmiklósi tanító
Kevesz Bernat fővárosi gazdag kereskedő, volt fegyvernek/
tanító, Lőrinczi István földbirtokos, volt tiszabői tanító. De
hány ilyen van országszerte, érdemes volna összeírni Mindez
bizonyítéka annak, hogy qualificatiónkban oly alappal bírunk,
amely igen nagy igényű szellemi munka elvégzésére képesít'
Valóban, önzetlenül állíthatjuk, hogy szerencséje a
nemzetnek, hogy egy erős idealismussal biró tanítói karral
bír, akikben oly erős a hivatás iránti szeretet, hogy nem bir
lemondani arról a pályáról, amely bár a megélhetés tüskéivel
van tele, mégis megelégszik az. erkölcsi elismeréssel. Félős
azonban, hogy a lekicsinylés kiöli lassanként az idealismüst.
Pedig ennek következményei kiszámíthatatlanok. Hisz a tanító
kezében az állam jövője. Vagy nem igy van?!
Tisza bő.
Neumann. Vilmos.
Ifjúsági egyesület alapszabály tervezet.
(Folytatás)
A választmány kiszabhat: megintést, dorgálást, az
egyesületből rpvidebb vagy hosszabb időre való kizárást.
A kizárás egy évnél hosszabb időre nem terjedhet, de
aki egy egész évre záratott ki, az csak újabb jelentkezés és
választás utján lehet ismét tagja az egyesületnek.
Az uj tagok felvétele, a tisztviselők működésének fel
ügyelete, a pénztár kezelésének ellenőrzése a választmány,
hatáskörébe tartozik.
A választmány, mély üléseit^mindeix két hónapban,
szükség esetében azonban egyébkor is tartja, fegyelmi esetek
ben zárt ü’esben határoz, más ügyek tárgyalása alatt azonban
minden tag jelen lehet, de a tanácskozásban és szavazásban,
részt nem vesznek.
A választmány összes határozatai, a közvetlenül hozzá
utalt ügyekben azonban halasztó hatály nélkül, a közgyűlés
hez felebbezhetők.
14. §. Az egyesület körében működésűk által kitűnt
rendes tagokat a közgyűlés jutalomban, vagy más kitüntetés
ben részesítheti.
15. §. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok egy
negyedének jelenléte szükséges, kivévén, ha a közgyűlés az
8
alapszabályok megváltoztatása vagy az egyesület feloszlatása
tárgyában határoz, amikor is az összes tagok legalább felé
nek kell jelen lenniük. Ha a tagok a kívánt számban a
közgyűlésen nincsenek jelen, a közgyűlés két hétre elhalász
ni k, s akkor a jelenlevők — tekintet nélkül a számra —
érvényesen határozhatnak.
16. §. A közgyűlésen a határozatokat szótöbbséggel
hozzák, de ha valamely tag kizárása, vagy az egyesület fel
oszlatása fölött hoznak határozatot, a határozat érvényességére
a jelenlevők szavazatának háromnegyed része szükséges
Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt.
17. § Azon esetre, ha az ifjúsági egyesület tartós
részvétlenség miatt tovább fenn nem állhatna, annak ideiglenes
feloszlatása egy, evégre személyre szóló meghívók utján
külön hirdetett közgyűlésen általános szótöbbséggel kimond
ható, de ezen közgyűlésen az összes tagok háromnegyedének
jelenléte szükséges.
Ha a tagok három negyedrésze meg nem jelennék, egy
hónapon belül uj közgyűlést kell összehívni, mely, tekintet
nélkül a tagok számára, a feloszlás ügyében egyszerű szó
többséggel határozhat.
Az egyesület netáni pénze azonban, az állami iskolai
gondnokság felügyelete alatt biztos helyen gyümölcsöztetendő
mig uj egyesület nem alakul, mi, ha 10 év alatt nem
sikerülne, a pénz és egyéb vagyon iskolai jótékonycélra
fordítandó.
18. §. Az egyesület feloszlását s ez esetben vagyonának
hovaforditását, valamint az alapszabályok megváltoztatását
kimondó közgyűlési határozatok végrehajtás előtt a m. kir.
vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz leendő felterjesztés
végett a kir. tanfelügyelőséghez bemutatandók.
*
,9- §• Az alapszabályok jóváhagyása végett három '
példányban a fnegyei kir. tanfelügyelőség utján a m. kir.
vatlas- es kozoktatasugyi miniszterhez terjesztetnek fel Az
egyesület aláveti magát annak, hogy azon esetben, ha az
alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg
tmíáhrc"em tar*ja’ a kir kormány ál,al- mennyiben
tovább! működésé által az állam, vagy az egyleti tagok
vagyoni erdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztes-
- 9
ff
■
sék, s a felfüggesztés után
**
elrendelt szabályos vizsgálat
eredményéhez képest végleg fel is oszlattassék, vagy pedig
az alapszabályok legpontosabb megtartására feloszlatás terhe
alatt köteleztessék.
Kelet.
*
L
Az alapszabályok és az alakulásról felvett jegyzőkönyv
az elnök, a jegyző és két választmányi tag által aláirandók.
(Cs—né.)
•
Az átadó
rendszer hátrányai és
—
-
a
.
—a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mű.)
Irta : Padi István jászárokszállási róni. kath. tanító.
(Folytatás.)
2. ^Kevés növendék juthat fel a felsőbb osztályba, a
gyenge tehetségnek pedig teljesen elmaradnak.
Nagyon sok átadó rendszerű iskolával biró községet
ismerek. Ezek egyikében több, mint 2000 mindennapi tanköteles gyermek közül kerek 1500 jár iskolába, a többi
iskolázatlanul lődörög, vagy bojtárkodik. De ebből a másfék
ezer iskolába járó gyermekből alig juthat fel az V. osztályba
15 — 20, a VI. osztályba pedig 2—4 gyermek évenkint. Sőt
több tanévben megtörtént már, hogy a VI. osztály megszűnt,
egyetlen növendéke sem volt, mert az alsóbb osztályok nem
bírtak a felső osztályra megfelelő, alkalmas anyagot termelni.
Miért ? Azért, mert a rósz átadó rendszer következtében az
alsó osztályok tanítói amig tehették, folyton kergették növen
dékeiket feljebb, csakhogy szabaduljanak tölök, meg azon
számításból is, hogy az osztályuktól várt eredmény, legalább
látszólag, a felsőbb osztályba felvert gyermeked tetemes
számából tűnjék ki.
Az alsóbb osztályokból ily erővel felhajtott gyermekek
nagyobbrésze, különösen a gyengébb tehetségünk, azután
valamelyik középső, kiváltképen a III. osztályban regképpen
megrekednek, mert csekély szellemi fejlettségük, kevés és
hiányom ismereteik miatt feljebb nem. mehetnek. Ezt az
10 —
osztályt azután többször megismételve, mint életük 12-ik
évét betöltötték, végleg kimaradnak az iskolából. Sajnos! a
dolog igy áll a legtöbb átadó rendszerű iskolában.
Megjegyzendő, hogy azon csekély számú gyermekek,
akik az átadó rendszer ily sivár, beteges, mondhatni kárhozatos viszonyai mellett mégis eléggé szerencsések az V—VI.
osztályba feljuthatni, azok nem is annyira az iskolai nevelés
és tanításnak, mint inkább az Isten ajándékozta tehetségük
nek, saját szorgalmuknak, vagy a szülői háznál nyert gon
dosabb nevelésüknek s rájok való felügyeletnek köszönhetik
többé-kevésbbé való haladásukat. Ellenben azok a gyermekek,
akiket a természet mostohán ruházott fel szellemi tehetsé
gekkel, vagy esetleg otthon nem nyerhetnek, mint a legtöbb
helyen, gondosabb nevelést, a tanulásra buzdítást, azok ki
zárólag a rossz osztály rendszer következtében történt hiányos,
felületes és csekély iskolai nevelésüknek és oktatásuknak
tulajdoníthatják teljes elmaradásukat.
H I R E K.
Nárai-Szabó Sándor vkmin. címzetes államtitkárt
a király valóságos államtitkárrá nevezte ki. Igazi öröm tölti
el és töltheti el szivünket, hogy Nárai-Szabó államtitkárt
tüntette ki bizalmával a királyi kegy. Mi tanító emberek
ismerjük jól az uj államtitkár munkásságát, s irántunk sok
szor bebizonyított jóakaratát, s épen azért szívből kívánjuk,
hogy magas állásában, munkaszeretetében, s á tanítóság
iránti jóindulatában a Mindenható halmozza el minden jóval,
s adjon neki boldog hosszú eletet.
Halálozás. Stéger István, cibakházai rk. plébános, az
ottani áll. isk. gondnokság elnöke 20-án meghalt.
Iskola szervezések. A szolnoki polg. fiúiskola államo
sítását
mint korábban már hirül adtuk — kimondotta
1912. szeptemberre a kormány. Most az iskola modern el
helyezését egy legutóbb hozott határozatával akként kívánja
Szolnok város áldozatkész közönsége biztosítani, hogy 1100
C^öl telek adományozása és évi 2000 kor. állandó segély
mellett hajlandó az építkezést megtelő állami támogatás
mellett saját kezelésében eszközölni. ‘ Mindenképen azonban
az államosítás kérdése befejezett tény, mihez gratulálunk a
szolnoki polg. isk. kartársaknak. — Törökszentmiklóson a
már 1 év előtt kimondott közs. isk. államosítás és 6 uj áll.
iskola szervezés ügye a befejezés stádiumába jutott. A kor
mány intézkedett, hogy a végleges szerződés megkötve, s a
szerződés végrehajtása mielőbb biztosítva legyen.
A Tanitó-bál Szolnokon 20-án a lehető legjobban
sikerült, s örömmel konstatáljuk, hogy nemcsak helybeli, de
vidéki kartársak is igen szép számmal voltak jelen. Szolnok
intelligens társadalmának jórésze volt együtt, s kitűnő han
gulatban a reggeli órákig ropta a táncot.
Tanitóváltozás. Davassy Juliánná jászszentmonöstori
rk. tanítónő állásáról lemondott. — Dévaványán Póta’ Aladár
rk. tanító helyére Fehér József választatott meg.
Halálozás. Pável Lázár tiszasülyi áll. tanító f. hó 19-én
meghalt. A megszomorodott lelkű árván maradt családnak
adjon az Isten enyhülést, s a meghaltnak csendes nyugalmat!
Szabadságolás. Szőke Sándor fegyvernek! ref. tanító
súlyos betegsége miatt az év végéig szabadságoltatott. Helyet
tesítésével egyh. hatóság Fehér Ferenc tanitójelöket bízta n^eg.
Könyvtár adományozás. A földmivelésűgyi m. kir.
minisztérium a jászberényi— percsi gazdakörnek egy 100
kötetes könyvtárát díjmentesen adományozott.
'
Előléptetés. Bogárdy Antal szolnoki kir. segédtanfel
ügyelőt a vkminiszter a IX. rangosztályba jelen állomáshelyén
meghagyással előléptette. Gratulálunk!
II i v a t a 1 o s r é s z.
859—1912. sz.
Valamennyi közs, polgári, elemi* és gazd. népiskola
tek. iskolaszéknek, — iparostanonciskola és óvodai tek.
felügyelő bizottságnak.
Körlevél
az iskolai költségvetések és számadások elkészítése tárgyában.
A m, é. 404^. sz. a. az iskolai költségvetések és szám
adások rendezése tárgyában kiadott Körlevelemre beérkezett
jelentésekből arról győződtem meg, hogy a fentjelzett nép
oktatási intézetek, külön költségvetéssel és számadással nem
bírnak, hanem úgy költségvetéseik, mint számadásaik á
községi háztartási költségvetés kereteiben beállítva tárgyal
tainak és hagyatnak jóvá.
Minthogy az iskolák anyagi ügyeinek ellátása szem-
12 —
pontjából, de meg az iskolai beruházások, államsegélyek
elszámolása érdekében is feltétlenül szükséges, hogy a közs.
jellegi^népoktatási intézetek a közs. képviselőtestület által is
letárgyalt és elfogadott külön önálló költségvetéssel és szám
adással bírjanak: felhívom ezért a tek. Címet, hogy jövőben
a felügyelete alatt álló népoktatási intézetek költségvetéseit
és számadásait a Szervezet, illetve Utasítás vonatkozó ren
delkezéseinek szoros szemelőtt tartásával felszerelve 3—3
példányban készítse el, s felülvizsgálás illetve jóváhagyás
céljából a szervezetben, illetve utasításban megszabott ha
táridőben az illetékes hatósághoz terjessze be.
Végül megjegyezni kívánom, hogy úgy a költségvetések,
mint számadások csakis akkor lesznek tárgyalhatok, ha azok
szabályszerű felszerelés mellett a m. kir. Egyetemi nyomdá
nál beszerezhető nyomtatványokon vannak kiállítva.
Szolnok, 1912. február hó 10-én.
Rhédei János,
k*1" ^f.
945 — 1912. szám.
c /
Valamennyi állatni és községi népiskolai igazgató s
illetve tanító urnák.
A népiskolai mértan tanításhoz Bittenbinder Miklós és
Dékány Mihály által irt Vezérkönyv, továbbá Nagy László és
Urhegyi Alajos által a népiskolák VI. osztálya számára irt
Természettan a m. kir. tudomány egyetem nyomda kiadásá
ban megjelenvén, mind a két könyv a vallás- és közoktatás
ügyi miniszter ur részéről vezér, ifiéivé tankönyvül engedélyeztetett.
Erről Címet azzal értesítem, hogy a Eermészettanbók
tényleg működő tanítóknak, bevezetés végett mutatvány pél
dányokat díjtalanul és poitómentesen küld az említett nyomda
igazgatósága; a vezérkönyv azonban 85 fillér előlegei bekül
dése ellenében küldetik meg. Ennek a bolti ára 1 K amazé
60 fillér.
A vezérkönyvet a tanítói könyvtár számára való beszer
zésre, a tankönyvet pedig fokozatos bevezetés céljából
melegen ajánlom a tanítótestületek figyelmébe
Szolnok, 1912 február hó 15-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
- 12 —
•
’
l
Vévfolyam.
pontjából, de meg az iskolai beruházások, államsegélyek
elszámolása érdekében is feltétlenül szükséges, hogy a közs.
jellegű népoktatási intézetek a közs. képviselőtestület által is
letárgyalt és elfogadott külön önálló költségvetéssel és szám
adással bírjanak: felhívom ezért a tek. Címet, hogy jövőben
a felügyelete alatt álló népoktatási intézetek költségvetéseit
és számadásait a Szervezet, illetve Utasítás vonatkozó ren
delkezéseinek szoros szemelőtt tartásával felszerelve 3—3
példányban készítse el, s felülvizsgálás illetve jóváhagyás
céljából a szervezetben, illetve utasításban megszabott ha
táridőben az illetékes hatósághoz terjessze be.
Végül megjegyezni kívánom, hogy úgy a költségvetések,
mint számadások csakis akkor lesznek tárgyalhatok, ha azok
szabályszerű felszerelés mellett a m. kir. Egyetemi nyomdá
nál beszerezhető nyomtatványokon vannak kiállítva.
Szolnok, 1912. február hó 10-én.
Rhédei János,
- kir tanf.
945 — 1912. szám.
Valamennyi állami és községi népiskolai igazgató s
illetve tanitó urnák.
A népiskolai mértan tanításhoz Bittenbinder Miklós és
Dékány Mihály által irt Vezérkönyv, továbbá Nagy László és
Urhegyi Alajos által a népiskolák VI. osztálya számára irt
Természettan a m. kir. tudomány egyetem nyomda kiadásá
ban megjelenvén, mind a két könyv a vallás- és közoktatás
ügyi miniszter ur részéről vezér, illetve tankönyvül engedélyez
tetett.
’
Erről Címet azzal értesítem, hogy a Természettanból,
tényleg működő tanítóknak, bevezetés végett mutatvány í pél
dányokat díjtalanul és poitómentesen küld az említett nyomda
igazgatósága; a vezérkönyv azonban 85 fillér előleges bekül
dése ellenében küldetik meg. Ennek a bolti ára 1 K. amazé
60 fillér.
A vezérkönyvet a tanítói könyvtár számára való beszerzesre, a tankönyvet pedig fokozatos bevezetés céljából
melegen ajánlom a tanítótestületek figyelmébe
Szolnok, 1912 február hó 15-én.
f
Szolnok, 1912, Március 25.
6. szám,
'
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 koröna. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények' CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DÁRÓCZY
. ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
• r
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
-
Megjelenik:
'
Minden hó 10. és 25-én.
Kir. tanfelügyelői jelentés február hóról.
Méltóságos főispán ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1912. évi február havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van sze
rencsém ismertetni:
■
E hó alatt magam a Wodiaríer tanyán, a Szanda
szőlőben, Kunszentmártoni telekparti, ugari, jakkorparti, wekeri tanyán, a szabadságtéren, a szolnoki
óvodákban, az állami elemi és polg. leányiskolában
a Vásártéren, Rákóczifalva községben, a puszta fel
sővarsányi tanyán, Szelevény községben és Tiszaföldvár község belterületén összesen 54 tanterem
ben ;
T
a kir. segédtanfelügyelő Kunhegyesen, Abádszalókon, az ehez tartozó Torna pusztán, a liszaszalóki részen, a Tiszaburához tartozó Taskony
pusztán, összesen 23 tanteremben figyelte meg a
nevelés és oktatás menetét és eredményét.
M. kir. vallás- és. közoief. Miniszter ur a besenyszögi községi kisdedóvodát állami kezelésbe
— 2
vette és Bátor Mária közs. óvónőt állami/ óvónővé
nevezte ki.
A szolnoki társulati polgári fiúiskolának f. évi
szeptember hó 1-től állami kezelésbe való átvétele,
a dévaványai tanyai tanyai állami elemi iskolák
megnyitása bizton remélhető Reményem van továbbá
ahhoz- is, hogy Jászladány községben az állami el.
iskola 4 tanteremmel, Czibakházán az üresen álló
belterületi 2 tanterem hamarosan megnyílik.
Nagykörűn és Turkevén háztartási tanfolyamok
nyíltak meg. Előbbi helyre 550, utóbbira 860 K.
államsegély engedélyeztetett.
Turkeve és Jászben ny városok külterületein az
ismétlő iskolázás biztosítása érdekében a szükséges
intézkedést megtettem.
Bogardy Antal kir. segédtanfelügyelő a IX-ik
fizetési osztályba neveztetett ki.
Pável Lázár tiszasülyi áll. el. isk. tanyai tanító
elhunyt.
Hoffbauer Aladár miniszteri számvizsgáló a
varmegyei állami és kö/ségi el. iskolák és óvódák
költségvetési és számadási ügyeinek rendezésére
kiküldetett; munkáját azonban még nem kezdte meg
csupán a teendőkre vonatkozólag szerzett némi tájékozóeást.
Végül elismeréssel kell adóznom azon a gyer
meki leiekre nagy hatással lévő fáradhatatlan mun
kásságnak melyet Magyaryné Nigrinyi Jolán lelkes
vezetése alatt a szolnoki állami elemi népiskolák és
déWnTre^
,antestületea Mesemondó
d lutanok rendezese terén tanúsít. Egy-egy iiven
mesemondó délutánt azt 5-15 éves korban levő
mindkét nembeli gyermekekés serdülők több százra-
—
3
-
menő tömege látogatja, de elismeréssel kell adóz
nom azon önfeláldozó munkásságnak is, melyet
Ellmann Elvira szolnoki áll. polg. leányiskolái igaz
gató a szegénysorsu el. iskolai tanulók napi meleg
étellel való ellátása érdekében közel 2 évtizedre
terjedő idő óta végez, nem várva azért más jutal
mat, mit egy nemes lélek boldogító öntudatra nyújt.
Szolnok, 1912. Március 1.
A legmélyebb tisztelettel
Rhédei János
kir. tanf.
Az átadó
rendszer
hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta: Paáljstván jászáról szállási róm. kath. tanító.
(Folytatás.)
4. Csekély, hiányos nevelési és oktatási eredményt nyújt,
mely leginkább oly gyermekeken látszik, meg, akik az elemi
iskolából közép-, s innen valamelyik szak- vagy felső iskolába
mennek.
N. N. jelenleg 21 éves fiatal ember, szakiskolai tanuló
gyermek korában szülőhelye átadó rendszerű elemi iskolájába
járt. Jeles eredménynyel (?) végzett négy osztályt. Mint te
hetséges, szorgalmas tanulónak feltüntetett fiút, szülői a gim
náziumba adták. A fiú ott is jó magaviseletü és szorgalmas
volt, s igy elvégzett hat osztályt jó eredménnyel. (A gimná
ziumban is nagyszerű rendszer uralkodik ám!)
A fiú a hat gimnáziumi osztály elvégzése után oly szak
iskolába ment, melyhez előképzettségül elegendő lett volna
négy középiskolai osztály is, a törvény értelmében. A fiú
azzal a hittel ment a szakiskolába, hogy ott bizonyára ő
első tanuló lesz. De csalódott, mert már az első évfolyamot
éppen csak, hogy átlábolhatta. A második évfolyamon pedig
teljesen kiütött a szeg a zsákból. A tanárok ugyanis rájöttek,
— 4
—
hogy az ifjú nincs tisztában a főbb tantárgyak elmeivel sem.
ph 2 számtanból a törtekről még csak tiszta fogalommal
sem bírt. Nem tudta a tört keletkezését; nem, hogy mi a
nevező és számláló s hogy mi köztük a különbség, stb A
tanárok ^buktatni szándékoztak, de mások közbelépésére
mégis átengedték kegyelemből oly feltétel mellett, hogy a fiú
a legközelebbi vakációban pótolni fogja az alapismeretek hi
ányait. Úgy is történt. Az ifjú a vakációban elemi tanító
vezetése mellett vasszorgalommal tanulta a főbb tantárgyak
alapfogalmait, melyeket már az elemi iskola III—IV. osztályá
ban kellett volna tudnia. Hát - nem csodálatos ez? Hat gim
náziumi osztály elvégzése után, 19 éves korban! Hihetetlennek látszik pedig ez tény.
Midőn az ifjú egykori elemi tanítóinak felpanaszolták
az esetet, azok mindegyike igy mentegette magát: „én ná
lam jól tanult és tudott is; én megtettem vele a magam kö
telességét, hanem bizonyosan a másik osztályban hányat
ták el“. így tolta egyik tanító a másikra a hibát. Pedig hát
hibásak voltak többé kevésbbé mindannyian, -de különösen
— a rendszer.
Márc. 15-én a „Jászárokszállási Ifjúság Önmüvelődési
Egyesülete" hazafias ünnepet rendezett, melyen a tanítóság
közül részt vett lelkesítő ünnepi beszédével Oláh József
Stipula Bertalan, aki záró beszédet mondott és íd Racskó
János, aki elismerést érdemel az ifjúsági énekkar gyönyörű
szerepléséért.
Q
,, *
.
tanulói részére január 8-tól március 16-ig háziipari tanfolyamot tartott Gajda
szaktanító. A tanulok és felnőttek által készített munkákat
*
°k, es erdehlodök március 23-án és 24-én reggel 8
rést Lto^ 4
fekinthették meS- Mindentéren JÍLe-
ménye ‘
UgybUZgÓ szaktanitó fáradozásának szép ered-
most Afo|jvnak,adáT rkath- templom festési munkálatai
IJiost folynak. - A művészi freskók Túri J. neves ifjú
művészünk ecsete aló] kerülnek ki, a dekoracionalis festés
egyik helybeli jeles iparos végzi. A tekintélyes összeget,
igénylő ezen művészi díszítése a szentegyház falainak,
Pászthy Gyula jászladányi plébános adakozó bőkezűségét
dicséri. — Sok ilyen lelkipásztor s megszűnik az antiklerikálizmus.
Megbízás. A jászladányi áll. el. iskolához megbízott J
Fejér Ilona tanítónő lemondása folytán ideiglenes igazgatói ‘
megbízással Szilvássv\Nóricka tanf. ideig. napidijas tanítónő
küldetett ki. — Szilvássy helyére Márkus Giziké oki. taní
tónő nyert alkalmazást. Czibákházán egy uj állás szerveztetett
az áll. iskolánál az év végéig ideiglenesen.
Tanitóváltozás. ifj. Sípos Béla jászdózsai rk. tanító a
nagykörűi rk. iskolánál, — Pahigyay Hermin oki. tanítónő
pedig a jászdózsai rk: iskolánál nyert alkalmazást.'— Fegy- í
ver eke n Bentsik Emília helyébe Gyenes Ilona választatott
“v Ti szap ü s pöki b en Bogdány Rozália óvónő i
állásáról lemondott.
Gondnoki kinevezés. A vármegye főispánja Lányi
Lajos mezőtúri főgimn. tanárt az ottani áll. isk. gondnokság
elnökévé, — Kun Árpád szelevényi gazdatisztet az ottani
áll. isk. gondnokság r. tagjává kinevezte. Sztojanovics Zol-5
tán szelevényi gond, tag a hivatalos esküt letette.
-f ■
Tanítói fizetésrendezés. A kormány végre belátta a
fizetésrendezés szükségességét s a tanítók fizetését 2 évi
1200 koronás gyakornoki praxis után a/XL X. és IX. rang- J
osztálynak megfelelően rendezi.
Azonban úgy látszik ez a jóakarat későn és hiányosan i
nem fedi a tanítók kívánságait. Elmaradt a tervezetből a ;
megharmadolás, a korpótlékigény és a teljes • szolgálati idő ’
beszámítása. Most Bózsík Pál és Bózsik Béla szolnoki kar
társak ápr. 3-ra naggyülésre hívják össze a tanítóságot'
Budapestre, hogy követelésük érvényesítése érdekében az;
orsz. tanítói szövetség állás foglalása preciziroztassék. E tárgy- ; 5
bán országszerte mozgalom indult meg.:
Hivatalosrész*
1657—191°, sz.
t
।
Körirat
a folyó tanévi nagyszimidöben tartandó továbbképző tan- H 1
folyamokra való jelentkezés tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi már-;
cius 9-én 33771|912. sz. alatt kelt körrendeleté értelmében aji
a f. iskolai évnek befejezése után, a f, évi julius 1-től 20-ig f r
— 4
■
hogy az ifjú nincs tisztában a főbb tantárgyak elmeivel sem.
pl- a számtanból a törtekről még csak tiszta fogalommal
sem bírt. Nem tudta a tört keletkezését; nem, hogy mi a
nevező és számláló s hogy mi köztük a különbség, stb. A
tanárok elbuktatni szándékoztak, de mások közbelépésére
mégis átengedték kegyelemből oly feltétel mellett, hogy a fiú
a legközelebbi vakációban pótolni fogja az alapismeretek hi
ányait. Úgy is történt. Az ifjú a vakációban elemi tanító
vezetése mellett vasszorgalommal tanulta a főbb tantárgyak
alapfogalmait, melyeket már az elemi iskola III —IV. osztályá
ban kellett volna tudnia. Hát nem csodálatos ez? Hat gim
náziumi osztály elvégzése után, 19 éves korban I Hihetetlennek látszik pedig ez tény.
Midőn az ifjú egykori elemi tanítóinak felpanaszolták
az esetet, azok mindegyike igy mentegette magát: „én ná
lam jól tanult és tudott is; én megtettem vele a magám köi r । 1 ZZ T
i
osztályban hanyagoltak el . így tolta egyik tanító a másikra a hibát. Pedig hát
hibásak voltak többé-kevésbbé mindannyian, 'de különösen
— a rendszer.
Marc. 15-én a „JászárokszálJási Ifjúság Önmüvelődési
Egyesülete" hazafias ünnepet rendezett, melyen a tanitósáe
közül részt vett lelkesítő ünnepi beszédével Oláh József
Stipula Bertalan, aki záró beszédet mondott és id Racskó
János aki elismerést érdemel az ifjúsági énekkar gyönyörű
szerepléséért.
7
. ^gyVernekÍ £azdas*gi iskola tanulói részére január 8-tól március 16-ig háziipari fanfolyamot tartott Gajda
a“/
““ —
SratotiT 4
Miataléren ese
ménye
uSybuzgo szaklanilö -fáradozásának szép eredmost AfolS““7' '■ka,hwost folynak. — A művészi
falésl
freskók Túri J.
neves ifjq
— 5 —
•
.
i n
művészünk ecsete alól kerülnek ki, a dekoracionalis festés • '
egyik helybeli jeles iparos végzi. A tekintélyes összeget
igénylő ezen művészi díszítése a szentegyház falainak^
Pászthy Gyula jászladányi plébános adakozó bőkezüségé| í
dicséri. — Sok ilyen lelkipásztor s megszűnik az antikle-*
rikálizmus.
Megbízás. A jászladányi áll. el. iskolához megbízotti
Fejér Ilona tanítónő lemondása folytán ideiglenes igazgatói
megbízással Szilvássv Móricka tanf. ideig, napidijas tanítónői
^küldetett ki. — Szílvássy helyére Márkus Giziké oki. taní
tónő nyert alkalmazást. Cibakházán egy uj állás szerveztetek!
az áll. iskolánál az év végéig ideiglenesen.
Tanitóváltozás. ifj. Sípos Béla jászdózsai rk. tanító aí v
nagykörűi rk. iskolánál, — Pahigyay Hermin oki. tanítónő’
pedig a jászdózsai rk. iskolánál nyert alkalmazást. — Fegy-Í
v ere ken Rentsik Emília helyébe Gyenes Ilona választatott
meg. — Tiszapüspökiben Bogdány Rozália óvónő
állásáról lemondott.
Gondnoki kinevezés. A vármegye főispánja Lányi!
Lajos mezőtúri főgimn. tanárt az ottani áll. isk. gondnoksági
elnökévé, — Kun Árpád szelevényi* gazdatisztet az ottani;
áll. isk. gondnokság r. tagjává kinevezte. Sztojanovics Zol
tán szelevényi gond, tag a hivatalos esküt letette.
Tanítói fizetésrendezés. A kormány végre belátta a
fizetésrendezés szükségességét s a tanítók fizetését 2 évi
‘1200 koronás gyakornoki praxis után a XI. X. és IX. rangosztálynak megfelelően rendezi.
Azonban ugylátszik ez a jóakarat későn és hiányosan;
nem fedi a tanítók kívánságait. Elmaradt a tervezetből a;
megharmadolás, a korpótlékigény és a teljes • szolgálati idő
beszámítása. Most Bózsik Pál és Bózsik Béla szolnoki kar-;
társak ápr. 3-ra naggyülésre hívják össze a tanítóságot!
Budapestre, hogy követelésük érvényesítése érdekében az:
orsz. tanítói szövetség állás foglalása preciziroztassék. E tárgy
ban országszerte mozgalom indult meg.
.U
Hivatalosrész.
1657—191°. sz.
; j
j
Mi
Körirat
a folyó tanévi nagyszünidöben tartandó továbbképző tanfolyamokra való jelentkezés tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi már
cius 9-én 33771(912. sz. alatt kelt körrendeleté értelmében a ;
a f. iskolai évnek befejezése után, a f, évi julius 1-től 20-ig
6
terjedő időben több állami képző intézetnél a korábbi évek
hez hasonlóan, három hétre terjedő tanítói és tanítónői
továbbképző tanfolyamok fognak tartatni, még pedig • tanítók
szamara a bajai, kiskunfélegyházai, stubnyafürdői és temesvan allami elemi iskolai tanítóképző intézetekben; tanítónők
reszere pedig az eperjesi és a szabadkai állam elemi iskolai
tanítóképző intézetekben.
E ta"fo|yamok egységes programmja a következő:
, .
, ajekoztatás a sociális paedagogia legújabb törek
véseiről es alkotásairól a külföldön és hazánkban 10 óra
4 óra’’ A
éS kézü^esség a szemléltetés szolgálatában,
...
3/ A magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú néniskolaban (az uj tanterv és utasítások magyarázatával), 10 óra
4 ., Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a népiskoláan (a népiskolai tanterv és utasítások magyarázatával) 8 óra.
. . ,;>
természettudományi és mennyiségtani tárávák
Unitasaban a sociális vonatkozások gyakorlati érvényesítése,
6 Gyakorlati minta-tanitások a 2., 3 4 és 5 aHh;
előadásokkal kapcsolatban, 12 óra.
•
5‘
7
., A gazdasági szövetkezetek és a néptanító, 6 óra
., A gazdasági szamtartás legegyszerűbb módjai, 2 óra
24 óra’’ Gyak°r'atÍ fog'aIkOzások a rajzból és kézimunkából’
10
., A jratronage ismertetése, 3 óra és
...
Kirándulások, közintézetek stb. meglátopafáca a
' délutáni órákban a helyi körülmények szerint 8
g
a
. ,x ..Mindegyik tanfolyamra 50-50 hallgató vétetik fel akit
ktail tanfolyamonként 30-30 hallgató állami ko Isi™ S
a« mlézet mternátusában szállást é, étkezés, és
15—15 korona utazási költségben is részesül A caiát
7
segükre jelentkező hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron
étkezest is kapnak a képzőintézetben.
.a ‘.^kerületből ezen tanfolyamon résztvenni
tanító S ka™e y jellegű elemi népiskolánál tényleg/működő
és Xö? min,a"itónöket- h°gy fölvételük kánt a vált
s közokt. miniszter úrhoz címzendő bélyeg nélküli fnlvamnri
Sh ;■ é?£ .“r
foi^hSfomSzX
esooö t. évi április 1 -ig terjesszék be.
®
. A folyamodványban meg kell jelölni a következőket:
fölvételt?"1617 képzöin,ézeti ^"folyamra óhajtja folyamodó a
2.. hány szolgálati éve van már?
mely évbe?? 6 réSZt eddig SZÜnÍdei ,anfo|yamon s ha igen:
Folyó szám
megnevezése
1
Gyászlobogó
Nemzeti lobogó
Az állami elemi népiskola
Bő 1
•cB
GJ :
bádogtábla Magyarorsz. cinu
. í 1 "2 1 "3 1
6 I2
i
1
tn
O
KJ
N
N
O
■<D
SZ
<y' gj
2
ez
co
N
y
‘O
C5
■cú
E
— 5
ej dj
E
q
N *(D
>-
Fali kép: Óvakodjunk a szeszes
italoktól.
—
„Állami elemi népiskoláiké
igazgatói, tanítói, tanácsko
zási szobáinak száma
- — A---------tantermeinek száma
VIII. sz. minta
8
9
!0_ 11
12
13
14
15
16
18
19
32 | 33
L34
i 35
36
37
38
♦
MD
CD
<D
N
N
CZ)
39
ÖJO
<D
N
CZ)
C/3
C/3
' ■
CZ)
CD
ÖJO
■CD
Harmónium
> E
TT
NJ
CZ)
CD
<
<D
N
CZ)
CZ)
‘CTJ
CD 'CU
n\
tUD
C4)
&J0:O
CD
■<D
CZ)
s
CD
N
N
CZ)
K
E
öjO
koronákban
JEGYZET
- 1 -
•
.
•'
A határidőn túl érkező folyamodványok figyelmen kívül
hagyatnak.
Szolnok, 1912. március 19.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kőrődy Ferenc
kir. s. tanfelügyelő.
1591. szám. 1912.
Valamennyi állami népiskolai igazgató- illetve vezetötanitó urnák.
A vallás és közoktatásügyi miniszter ur folyó hó 8-án
31619|612. szám alatt kelt körrendeleté megállapítja, hogy
az 1910. évben beszerzett iparcikkekről s egyéb ipari szál
lításokról és munkálatokról szerkesztett kimutatást az állami
elemi népiskolák jelentékeny része a közszáliitási szabályzat
65. §-ában körülirt mintától eltérő alakban, tehát formailag
helytelenül állította össze, egyesek a kimutatásoknak legfon
tosabb rovatait, figyelmen kívül hagyták a beszerzett cikkek
hazai származásának megvizsgálásánál nem jártak el kellő
gondossággal és belföldieknek jeleztek oly cikkeket a melyek
hazánkban még elő nem állíttatnak.
Felhívom címet, hogy szóbanlevő kimutatásait jövőben
a közszáliitási szabályzat mellékletét képező IV. sz. mintának
leljen megfelelően szerkessze. — A kimutatási mintát alább
közlöm.
Szolnok, 1912. március 15.
.
kir. tanf. helyett:
*
Kóródy Ferenéz, kir. s. tanf.
1583—1911. szám.
Valamennyi áll. el. isk. igazgató-, vezető tanító urnák,
/
Körlevél.
• Az áll. el. iskolák tanszerszükségleteiről szerkesztendő kimu
tatás beterjesztése tárgyában.
A vkminiszter ur Ö Nagyméltósága 1910. évi 128.000
sz. körrendeletével kiadott s alább közölt Vili. sz. kimutatás
■ mintát azon felhívással adom ki, hogy az abban foglalt ro
vatokkal készített kimutatást pontos adatokkal kitöltve hiva
talomhoz megfelelő kérvény kapcsán legkésőbb április 20-ig
terjessze be.
Minthogy pedig többször előfordult eset, hogy egyikmásik iskoláról kívánt kimutatás elkésetten érkezett be, ko
molyan figyelmeztetem a Címet, hogy hasonló esetben mu
lasztása következményeit viselnie kell.
\
Szolnok, 1912. évi március hó 15-én.
Rhédei János, kir. tanf.
/
V. évfolyam.
8
tételszám
Szolnok, 1912. Április 10.
7. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfeiügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
A fizetésrendezés ügyéhez.
Április 3-án az állami tanítók országos egye
sülete közgyűlését tartotta a budapesti vármegye
házán.
‘
A cél kettős volt ezzel a. gyűléssel: uj tiszti
kart alakítani, s aztán állást foglalni a fizetésrende
7^
öj
N
o.
Igazg. v. tanító.
I V. A külföldi be
szerzést engedéI lyezö miniszteri
rendelet esetleg
telefonon nyert
[engedély sz. és kelte
I Megjegyzés
zés ügyében
Már az előző gyűléseken kitűnt, hogy kétféle
áramlat küzd egyazon cél eléréséért, az egyik, a
mérsékeltebb a szolnokiak és társaiké, a másik az
ultraradikális irányzatú csoporté, akik annak
meg
tagadva magyar tanítói mivoltukat
nemzetközi
cucilista izgatással akarnak érvényt szerezni.
E két irány között kellett 3-án választani az
állami tanítóknak és választottak. Sajnos, hogy min
denkép szerencsétlenül. Czabán és társai saját ma
guk rövid időn belül be fogják látni, . hogy túlzott
követeléseikkel csak kárt okoztak a fizetésrendezés
ügyének, s azok, akik a Czabán-klikkel tartanak
keservesen fognak csalódni saját prQgrammjukban, s
embereikben. — Brózsik Pál és Bozsik Béla isme-
2
retes memoranduma tehát el van ejtve, s vele együtt
jó időre a békés elintézés lehetősége is.
Nagy hiba akkor, midőn kormányunk a legjobb
akarattal fog hozzá a fizetés rendezéshez, s az el
múlt évtizedbeli tanítók álmainak superlativusát a
a XI. X. és IX. fizetési osztályba beosztást viszi _
nagy áldozatok árán is — keresztül olyan követe
lésekkel állni elő, amelyek teljesithetetlensége ez
időszerint nyilvánvaló, másrészt a kormány jóakarátát kockáztatja a jövőre.
E lapokon sokszor esett szó a fizetésrendezés
ről. Annak minél teljesebb keresztülvitelét kívántuk
a tanítóság érdekében, de midőn arról van szó, hogy
amit már megszereztünk, s amire oly nagy szüksé
günk van, — a nagyközönség és a sajtó rokonszenvet s a kormány jóakaratu intézkedését — ak
kor bűn volt azt túlzásba vitt nemzetközi eucilistáskodassal lerontani.—
Szolnoki kartársaink s a velük tartók jól tették
hogy magára hagyták a-győzelmi mámorban szen
vedő oktalanságokat cselekvő Czabán pártot. Hév
cselekedtek, mint okos emberekhez illett a kö? ár
dekében.
er"
Az a fizetésrendezés, mely békés utón elérhető
kai mint'T Íül;batn
maid a "“oko
kat, mint az, amelyet a handabandázók csak ellátszám, de megszerezni nem képesek.
Most tehát várjuk bizalommal, mert hoev a Mmister ígéretében nem fogunk csalódni, arra bizo
nyíték a fizetési osztályokba osztás
, Ebből a gyűlésből még egy nagyon é fék
nusagot is vonhatunk le. Brózsik és Rn^it í >
márcábou .-a
z amitőlr0ZSIK
kartarsaink
mérsékelt
manyzata,
pedigesaBózsik
legteljesebb
e^ed-
— 3 “
ményt lehetett volna joggal remélni — miért nem
tudott vezető szerephez jutni az ATOE-ben? Csak
mi, szolnokmegyei tanítók vagyunk az okai.. Bár
menthető az ítéletidővel, — mely sokakat akadá
lyozott a felutazásban — hogy csak egy-két kartárs
jelent meg megyénkből programmunk, s érdekeink
támogatására, akkor midőn vitális érdekeinkről, midőn
az össztanitóség érdekéiről van szó, le kell vetni azt a
keleties nemtörődömséget, s több érdekkel, sőt lelke
sedéssel kell sorakozni azon zászlók alá, melyeket
bölcs vezetők kezében győzelemre akarunk juttatni.
Hogy vereséget szenvedtünk, s hogy nem győzhetett
a jobb, a mi közönyünk, s nem az ellencsoport
ereje, vagyigazsága volt az oka.
(cs.)
Kétszázados évforduló.
Azt az irót, akit korában kevesen értettek meg
akit elneveztek „istentagadónak, dühödt vadállatnak"
eszméi miatt üldözték országról-országra, most egész
Európában, de főleg hazájában, Franciaországban
ünnepelni fogják. Ünnepelni, hogy legalább születé
sének kétszázados évfordulója alkalmával kiengesz
teljék méltóképpen s leróják iránta azt a hálát, melylyel nagyjainknak tartozunk. Ez az iró: Rousseau
J. Jakab.
... .. .
Diadal ünnep lesz ez, Rousseau eszméi diada
lának ünnepe. Azoké a gondolatoké, melyek niunkáiban megvalósultak, testet öltöttek.
A népfönség, szabadság, egyenlőség eszmeit
hirdeti s utópisztikus államtanában a „Contrál-social
bán oly hévvel, erővel s rendületlel fejtegeti, hogy a
francia forradalmi eszmék innen sarjadaznak, ebből
a műből merítenek bizonyítékot a jakobinusok,
4
Demokratikus eszmék győztek nemcsak Francia
országban, hanem ennek hatása alatt Európa legtöbb
államában. S ez egyúttal Rousseau eszméinek győzedelmét is jelentette.
Nevelési gondolatait „Emil v. a nevelésről" cimü
müvében foglalta össze. Emil megjelenésekor R.
sok dicséretet kapott ezen munkájáért a hozzáértők
től, de csak titokban, mert legtöbben (még Clairót
es Dalembert is) visszakérték az elismerő leveleket,
mert érezték, hogy jó lesz megőrizni annak a titkát,
ami jót e műről gondolnak. — Jól sejtettek. A kö
zönség részéről az elismerés elmaradt, a kormány
pedig kiadta Írója ellen az elfogató parancsot, a
müvet pedig elégették. Rousseau Genfben, Bernben,
uertenben, Neuchateben. Motierzben. Saintpierre —
— szigetén, Londonban bujdosik, végül Franciaországban elvonulva él.
.
nemcsak uj gondolataival, hanem érde
kes előadásmódjával is hatott.
ítór M|ndameHett, hogy’a nyilvános iskolázást el
ítéli tankönyveket mellőzi örökölt dispoziciókat társadalom ne^
számba nem vesz- m
a LÍ1
g°nd0,at0kat tarta^a^ hogy nemcsak
a filantropizmus kifejlődésére, hanem Pestaloz/i s
Frobelre is jelentékenyen hatottak.
rabéit?
R’nak’ hogy fe,isme^ a
rabe i tanítás félszegsegeit. Látta, hogy korában a
tanulás kényszermunka, robot, ezért Emil csak artanul, minek hasznát, szükségességéi maga is
a ja, mire a külső életkörülmények rákényszerítik
t
néIkÜ1 koíának
se, hogy ezt elkerülje, másik szélsőségekbe esett
EgyáKata „em használ, söt elvelj a uVnyX
— 5 —
Az értelem belső munkájában nem ezeket, de az
érzékeket illeti a vezdtés. Ezért főgondja, hogy eze
ket kellőképen, mert csak igy tudunk mély érzéki
képzeteket szerezni. Látja a korabeit testi- elpuhultságot, ez arra indítja, hogy az egyenlítő perzselő
melegében épen úgy megéljen, mint az északi-sark
hómezején. (?)
De tekintsünk el a részletektől s nézzük azon
nevelési elveit, melyeket, mint alapgondolatokat, mai
nevelési rendszerünkben is megtalálunk, mert hiszen
azt mondtam, Rousseau . születésének kétszázados
évfordulója az eszmék diadalának ünnepe.
A munka nála nevelői gondolat, melyhez „vele
született tudásvágy nyújt erőt s örömet." Akia tár
sadalom, tagja aki boldogulni akar, annak munkál
kodnia' kell.
A munka kielégíti a gyermek érdeklődéséből és
tudásvágyából származó öntevékenységi ösztönét. —
Ezért a gyermek tanuljon mesterségeket s kézi
munkát.
Ne csak eszét, hanem testi ügyességégét is mű
velje. Emil maga csinálja fizikai eszközét, a szük
séges házi eszközöket. És ma? Wágner természet
tanában részletesen átdolgozta ezt az elvet, úgy
hogy a népiskolában is bármely tanító megvalósít
hatja.
A munka oly jelentős nevelési gondolat, mely
nap-nap után nagyobb tért hódit, izmosodik. En. nek a diadalát s realizálását meghozza a modern
paedagógia, az intintiv s produktív munkára való
nevelés által.
;
Az öntevékenység fontosságát az ismeretszer
zésnél előbbre helyezi Rousseau.
.„Mert csak úgy tesz szert a gyermek ismeretré, ha nem magad rakod, mintegy elméjébe, ha
nem ha maga szerzi meg mintegy önerejéből.
A tanítás szerinte a gyermek szemléletéből in
duljon ki és szemléltetéssel kezdődjék s ne extenziv, henem intenzív legyen. ,
„Keveset taníts, de ezt a keveset jól“ — mondja.
De nézzük, mit mond ezekről az „Uj Tanterv ?“
Az öntevékenységről ezt mondja: „Az egész
methódika legfőbb elve, hogy a gyermeket öntevé
kenységre szoktassuk." Mert „a tanító ne higyje,
hogy tanította a gyermeket, ha nem foglalkoztatta
gondolkodása erejét, önmunkásságra való hajlamait."
A szemléltetésről pedig ezt mondja: „A tanításban
mindig az eleven szemléletből induljunk ki." Hát a
tanitási anyag mennyiségéről szóló rész talán eltér
Rousseau elveitől? . . . Dehogy ott is hasonlóan
beszél, midőn ezeket mondja: „Nem szélesíteni, ha
nem mélyíteni kell az anyagot, ha célt akarunk el
érni."
. íme, csak igen rövid párhuzam az „Uj Tanterv s Rousseau elvei között s mégis mennyi a
hasonlóság. — Mélyrehatóan alaposan vizsgálva
még jöbba'i meggyőződhetnénk, hogy a másfélszá
zados elvek, — Rousseau elvei testet öltöttek mai’
tanitási eljárásunkban. Összeforrotak teljesen mai mód
szerünkkel, melytől el nem választhatók. Mit bizo
nyít az, hogy ezek a gondolatok az idők forgatagában az eszmék harcában győztek, s mindinkább
iknstalyosodtak? Ugy-e azt, hogy megérdemlik két
szazad múlva, hogy őket és írójuk emlékezetét el
ismeréssel, megemlékezéssel s hálával koszorozzuk.
Kétszáz esztendő fejlődése meghozta, hogy Rousseau
megkapja a világ elismerését s teljesül-azon re
ménye, hogy megismerjék lelkét, mit kartársai olyan
kevéssé akartak.
Kétszáz esztendő.
1712. jun. 28. R. születésének napja 1912. jun.
28 azon ünnepségek középpontja, mikor lerója iránta
hazája és egész Európa azt a hálás elismerést, melylyel neki tartozik.
Rójja le a magyar tanítóság is az által, hogy
tanulmányozza munkáit. Talál azokban mindig újat
és értékeset.
R. méltán megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.
'
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
673. Kardos Bernát és Müller Lipöt szolnoki izr. ta
nítók dijlevelei jóváhagyatnak.
. . ,. .
637. Horváth Antal és trsai kert illetmény iránti fo
lyamodása iskolaszéknek kiadatik.
t»ni«ónö is
674 Erdélyi Róza törökszentmiklósi ref. tamtono ja
vadalma leszállítása iránti folyamodás iskolaszéknek kiadatok,
680. tsztmiklósi ref. VII. állás javadalmának szétva asztására vonatkozó folyamodás VK. miniszterhez
681 Tsztmiklósi újonnan szervezendő XIII. és XIV.
tanítói állás javadalmához 900-900 k fiz
^msegélyért folyamodás felszerelésre iskolaszéknek kiadatok
682. Piffkó Antal jberényi rk. tanító részére az is> o> asz
1910 dec.-től 1. korp. áll. segélyért folyamodása felterj
Jászfenyszarui rk. iskolaszék,Jotes József rtszére
államsegély'átutalásáért folyamodik, kérvény jelentestetelre
visszaadahL
‘
re{ iskolaszék államsegély elszá-
molás ügyben jelentéstételre felhivatik.
... . » Uni
747. VKmin. rendelet a tiszavárkonyi rk. iskola ^lép
tése tárgyában.
)
OLÁH.
,
.
— 8 -
. . Z50' A tórlcevei reA iskolaszéknek államsegély átutalá
sért folyamodása pártolólag felterjesztetik. — 753. a kendereresi formatus iskolaszék — Kovács Mihály részére _
1L k%P- ál'a,?segélye7t folyamodik, pártoló felterjesztés.
íX ..?9;' A kuncsorbai községi iskola 1912. évi költségvetese jóváhagyása.
s
795 A szajoli rk. iskolaszék Bencsik Emília részére
y áíUtalása 'rant fo,yam°dása pártolólag felterjesz-
809. Kőrössy Tamás ügyében eljárásra a Szolnok vá
rosi arvaszéknek rendelet.
817 A felsőszentgyörgyi rk. iskolaszék Farkas Ilonka
teSetikamSegély á‘Uta'áSért fo|yamodása pártolólag felFarkas Honka dijlevele javad, jegyzőkönyvhöz csatoltatik.
11 k
9- Díványai ref. iskolaszék Koremán Lajos részére
tí.j korp. államsegély iránti folyamodása pártolólag felterjesz- '
... Aír2?’ TakácS J™05
tanitó felebbezése a tanJPót'a^ megállj min. rendelet ellen felterjesztetik.
o30. Jászsági felsőjárási föszbiró Jokics lózsef wá™
das ügyében haladékot nyer.
J
a"
... Aír32’ BedÖ S- "agyrévi ref. tánitó részére 200 kor tan
díjpótlas engedélyeztetik.
’ tan'
—
K??3/ E‘ jáSzteIeki ‘aratónak 200 K. fiz kiég
Gocka V Sm v ?án°ShÍdaÍ kÖ2S-tanitónk 800 K.
84f’
? k V* koteleki tanítónőnek 200 K. 11. korn 84? p.h :
M. tiszaszimrei tanítónak 700 K. fiz kiég — ««i’
egl
M. jberényi ttónőnek 340 K — 862
1 - •
’ He‘ner
100 K. — 871 Pann r
’
862. Rohan B. ttónőnek
pótlék. — Vádi K P447 t Ve2Seny*. bitónak 444 K. tandijállamsegély engedélyeztetik S 331 Gy’ 2°° K íandiÍPótlék
tandijpótló államsegély
Polgármesteri jelentés.S3Zd’ *Sm’ ’Sk‘ feléP‘tósére vonatkozó
.isk. testület eltentenfei^
a tszmiklósi Polg. leány
866, A turkeve?
k"^
kiadatík.
állapítás tárgyában félte • *S
feiebbezésére díj meg868 pT- ’ fe terJeszietik a vkminiszterhez
Feboszenta^i lanltók dijlevele.
könyvhöz csatolása kir. tanfelügyelőnek kiadatnak.
870. A ksztmártoni polg. iskola átalakítási terve jóváhagyatik.
877. A kisújszállási ref. iskolaszók Nagy Róza tanítónő
részére államsegély átulása iránt folyamodást pártolólag fel
terjesztetik.
893. A pusztamonostori rk. iskolaszék Ivanovics Irén
tanítónő részére félállamsegély átutalást kérő folyamodása *pótlásra visszaadatik.
r
’
‘
HÍREK.
Megbízás. A cibakházai áll. el. iskolánál újonnan szer
vezett tanítói állomásra Barna' Mariska oki. tanítónő nyert
megbízást.
Eskületétel. Március 28-án Koszta Júlia és Szalai Er
zsébet dévaványai f. hó 1-én Cserna Júlia tiszabői Skultéthy
Franciska besenyszögi fokorui 3-án Joanovich Irén puszta
monostori tanítók tették le a kir. tanfelügyelő előtt hivatalos
esküjüket.
Államsegélyezés. A vkminiszter a jászapáti ip. tan.
isk. részére 500 korona — a nagykörűi gazd ism. isk. te
lep terheinek 8000 k.
Kbizottsági ülés. E hónapban 17-én fog a vármegye
házánál megtartatni.
Szabadságolás, helyettesítés. Hodek Ferenc jberényi
álí. isk. tanitó betegsége tartamára szabadságoltatván, helyettesttésével Muhorayné Pálfy Kornélia oki. tanítónő bí
zatott meg.
Vörheny fellépte miatt a jászdozsai isk. bezárattak.
Igazgatói kinevezések. A vkminiszter vármegyénkben
Pálmay K. jberényi, Veres J. és Vékony J. ksztmártoni, Kiss
. D. és Koroknay A. tföldvári, — Muhyné Kovács M., Egner
Ilona, Schreder Izabella, Kóntecz Ida, Koltay M. és Gontonyi S. szolnoki áll. tanítókat állomáshelyükön c. igazga
tókká léptette elő.
’ Lakbérpótlék. A minisztérium január 1-ig visszame
nőlég utalványozta a férjes tanítónőkére felével az áll. ta
nítóknak a XI. fiz. osztály 3 fokozatának megfelelő lakás-
— 10 —
- 11 —
bérpótlékot. így ez irányban megszűnt a panasz. Remélve,
hogy ily ily jóakaratra bizton reámutathatunk, bizalommal
várjuk a magas kormány fizetésrendező intézkedését.
Tanitóváltozás. Törökszentmiklóson Wieland János
távozásává! megüresedett állásba Fehér József dévaványai rk.
tanítót választotta meg az iskolaszék.
Kirándulást rendezett a turkevei polg. iskola az igaz
gató es tanárok vezetésével a magyar tengerpartra. E kirán,..as $ naP’S tartott, s ez idő alatt a legteljesebben kihaszPfu, a nüvendékek az időt ismereteik gyarapítására. — A
Ö
reszöen a turkevei áldozatkész társadalom, részben
a szülök fedezték.
iskola, midőn a gyermeki leiket Isten és teremtményei iránti
szeretetre serkenti, s hol tudnánk a Teremtő hatalmának az
emberek iránti szereteténök megnyilatkozását érezhetőbben és
érzékelhetőbben bemutatni, mint az Ö teremtményeiben,
melyek csodálatra ragadják a szemlélőt.
A zsenge, fogékony gyermeki szív oly könnyen veszi
fel az első impressiókat s azok oly annyira maradandók,
hogy eredményükben a késő vénségig megtartják erejüket.
Azok az impressiók, melyeket az ébredő természet
szépségeinek szemléletével nyer a nevelő figyelmeztető
útmutatása nyomán biztosíthatják legjobban a célt, Isten
teremtményeinek, s különösen éneklő dalosainak a madarak
nak és zöld színével vagy a virágjában pompázó fáinak
szeretetét.
Felhívom azért a Címet hogy a „Madarak és Fák“
napjának megünneplése iránt a vezetése alatt álló iskolában
aképen intézkedjék, hogy alkalmi felolvasások és szavalatok,
énekszámokból álló programmal úgy a folyó mint az ezután
következő minden év május hó 3-án a növendékekkel — s
a szülők meghívásával is - iskolai ünnep rendeztessék, mely
iskolai ünnep célja a gyermekek lelkében. felébreszteni a
madarak és fák iránti szeretet hogy eleje vétessék különösen
a gyermekkorban jelentkező azon kegyetlenkedési hajlam
kifejlődésének, mely a madárfészkek pusztításában, a madár
kák kínzásában, S a növények rongálásában nyilvánul, s
amely később lelki eldurvulásra vezetne.
Iskolai ünnep után
ha arra alkalmas az idő, —
szabadba kirándulás és faültetéssel fejezze be az iskola az
ünnepet; s hogy a faültetéssel és ápoltatással mennyire célt
ér a nevelő, tapasztalat bizonyítja.
Különös figyelembe ajánlom ezek mellett a Madárvédő
Liga iskolai csoportjának megszervezését, s a növendékekkel
fogadalomtételét, mint leghathatósabb biztositákát a madár
védelemnek!
Úgy az iskolai ünnepély megtartásáról, vagy annak
esetleges akadályáról, mint a Ligaszervezés eredményéről
jelentését legkésőbb május 10-ig elvárom: mely jelentéshez
a szükséges űrlapot a Néptanítók Lapja mellékletként min
den iskola megkapja.
:
Az ünnep megtartására utasítást a „Miként ünnepeljük
a Madarak és fák napját“ c. munka nyújt, amelyet úgy, mint
a Liga szervezéséhez szükséges nyomtatványokat az Országos
Állatvédő Egyesület (Budapest IX. Ernő u. 11 —13.) bármely
iskolának, ha azt kéri — ingyen és portómentesen megküld.
Végül mindazon iskola honnan a jelentés idejében be
érkezik, az O. Á. V. E.-tő^megkapja a III. Évkönyvet, melyé
ben adataik közölve lesznek.
H ivata 1o s
r é s z.
1804—1912. szám.
^tóeur£kdaamv1 elemÍigazgató ~ illetve ^zető
tanító urnák a „Vasárnapi könyv- megrendelése tárgyában
körrenAefetbőlhó
Sz‘ a,att kelt okminiszteri
Sett - szL7ri5 7
es további "^^elő eljárás
8
nsz0®zennközzéteszem a következőket:
jelenő VasárnfnF iz«Zm«Ve'^fsi Tanács kiadásában megszer^
e, folyóiratra, mely hasznos, népZH*gSuÁ
közművelődésnek már eddig is
népiskolák ftevelmpíT uv a ° tett’ mindazon állami elemi
"SSet
melyeknek kebelében ifjúsági
egyuhal hogy a foXt H
V Megengedem
5 példányé:^K
3
az iskola mellett fennálló S • 6 K amennyiben arra
a kellő fedezet mp™»„
'rJusa8i egyesület költségvetésében
gyobb eevesülptpu^i3"’ 7 ^yesület *agjai számára — napéldánvszámh7k 6 a ag0k szamához képest esetleg több
peidanyszamban is - megrendeltessék.
8
rendezettel ffre^de&a^^
a Céka kel10
tási díjakból
• k’ a „Vasárnapi konyv“ a beirakötöttösszeg terhét mXSelSÓÍ könyvtárakra le "em
jelentéit h'VOm C"”et’ h°gy e|járásáról tegyen
hivatalomhoz
Szolnok,1912. évi március hó 29-én.
1916-1912. szám.
Rhédei János kir. tanfelügyelő.
Körlevél
tónSnya
V
vezető tanító
tania! ?sk’£«
napja" iskolai ünnePurnák,
tárgyában
iskolai neveles intenzivitása érdekében Jselefi az’
— 12 —
2002—1912. szám.
Körlevél
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami községi,
tátsulati, izraelita és uradalmi elemi és polgári iskola igaz
gatójához, tanítójához és tanitónőjéhez az 1912\13 tanévre
használatba veendő tan — segéd — és vezérkönyvek tárgyában.
A m. kir. vallás és közokt miniszter ur ő-nagyméltósága 1912. évi márciusi hó 18-án 37140 sz. alatt kelt kör
rendeletével a 16593911 (lásd 1911 évi kb. Hivatalos Köz
löny 11-ik számában) és ezt pótlólag értelmezendő 13346 912
sz. (lásd 1912. évi keb. Hivatalos Közlöny 5-ik számában)
körrendeletek szabatos végrehajtása tárgyában a tanintéze
tekben használatba vehető tan — segéd — és vezérkönyveket illetőleg következőképen intézkedett.
„Minthogy a 16593|911 szám alatt kiadott körrendeletem
határozmányai értelmében a régi kiadások engedélyezési
számával szabályellenesen forgalomba került nem engedé
lyezettuj kiadású tankönyvek csak az 1911 12 tanévben
használhatók, az 1912! 13-ik tanévtől kezdve pedig csak abban
az esetben vezethetők be iskolai használatra, ha 1912. iulius
engedélyezést nyertek a tankönyv ajánló tantestüleíi értekezletek egyöntetű eljárása érdekében a követke
zőket rendelni.
, ... ’
tanintézetek tankönyvjegyzékéből az 1912.13 tan;^uJixZdvei
°*y tan — vezér — vagy segédkönyv
n|d°n ?J?bb Pem engedélyezett kiadásban valamely
^^/ég-bbkmdás engedélyezési számával vezettetett
be iskolai használatra
kapcsolatban az 1912|13 évben használatba
veendő tankönyvek jegyzékébe csak oly könyvek vehetők fel
gedéhíezés iTK v udása 'S engedélyezve van és az en
gedélyezés a kebelbeh Hivatalos Közlönyben megjelent,
mm
Amennyiben valamely tan- vezér- vagy segédkönyv
1912. évi juhus hó 1-ig még nem nyert állami engedélyezést,
de az engedélyezési eljárás folyamatba van, az ilyenekre
S
M
aa ’’SÖ és 2‘ P°nt szem előtt tartá^róértekezleten határozhatnak, az illető
Ó, azonban kötelesek a halasztást már a
tank®entení/‘ értekezle,bő1 fele“es hatóságuknak megokoljából értesítem met tudomás és szig°ru alkalmatlankodás cél-
Szolnok, 1912. április 5-én.
Rédei János
kir. tanfelügyelő.
I. sz. K I Ml
N
CÚ
Q
ő
—
E
E
Község
•^5
N
U)
.
tx
UJ
O N Q.
c
Öű
c .22'03 x) ‘tó
=
X) X2
►5r —• M ü 05
Z o J2 uj *0
O
cn
Lehetőleg szószerint idézendő, ho az álla- •
mosítási szerződés a gazdasági j iskolára
vonatkozólag minő rendelkezéseket artanak?
U5
Község
w
ű
hű
o ‘Eb
UJ
N ‘Cö
E
‘Cú
N
UJ
cö
o
O
□0
cö
UJ
CÚ
*O
N
CÖ
hű
cű
N
fiit
fin
11.
cú
A gazdasági népis A folyó tanévben A gazdasági tanítók
kolára u'alt ismétlő beiratkozott ismétlő dijára engedélyezendő
tankötelesek száma tankötelesek száma államsegély összege
sz.
Korona
KIM JT AT Á S
Van-e az önálló gaz
dasági népiskola gya
korlati céljaira
—I
Az ismétlő oktatásra a folyó
tanévben
Lehelőleg szószéi inl idé
zendő, hogy az államosi
tási szerződés a gazdasági megfelelő felhasz
népiskolára vonatkozólag területe nálható is
minő rrndelkezéseket tar a község kolai alap
vagy on
nek
talmaz
Az önálló gazdasági
népiskola szervezése
UJ
t: o
N
O
£
E * E
O
N
UJ
O
beirátkozott
utalt
növendékek száma
fiú
kát. holt
leánv
N
leány
fiú
leány
E
«5 U ""
remélhető-e a
község hozzá
járulásávál vagy
minő állami hoz
zájárulás volna
szükséges
Cú
S
UJ
•o
N
O
‘o
o
ó
N
• S
UJ
o
G
e hű
NO
03
O
o3
cú
uj
£
korona
O
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. Április 25.
8. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. cimére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
h .
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Kir. Tanfelügyelő hivatalos jelentése
— március hóról. —
A vármegyei népoktatás folyó évi március havi
állapotának főbb mozzanatairól kir. tanfelügyelő kö
vetkező jelenlést adott ki:
Magam Szolnok városban, Jászladány, Jánoshida,
és Cibakháza községben 57, Bogárdy Antal kir. s.
tanfelügyelő pedig Mezőtúr, Verzseny, Tiszavárkony.
Szelevény, Csépa és Kunszentmárton községekben
54, együtt 111 tanteremben vizsgáltuk meg a ne
velés és tanítás menetét és eredményét
A jászladányi áll. el. iskola 4 tanteremmel és
400 nál több mindennapi tanulóval megnyilt. =
A cibakházai belterületi állami elemi iskolának
e^y tanteremmel való fejlesztése^ megtörtént. — A
tanév végéig való helyettesítésre Barna Mária oki
el. isk. tanítónőt küldtem ki.
Szolnok város áldozatkész közönsége az itteni
társ. polg. fiúiskola részére a vásártéren 1.100 M-öles
telket adományozott.
A törökszentmiklósi községi tanyai el. iskolák
államosítására vonatkozó szerződés tervezetet a kincs-
2
3
tári jogügyi igazgatóság megbízottjának és a járási
főszolgabírónak jelenlétében tartott községi képvi
selőtestületi ülésben megállapítottam.
Állami elemi iskoláink 1911—12 tanévi költ
ségvetései felsőbb helyen- jóváhagyást nyertek. Ki
vételt csupán a tiszasülyi áll. el. iskola képez, hon
nan a költségvetést sürgetésem ellenére sem terjesz
tették be. —- Enagy mulasztásért a felelősség teljes
súlyával a gondnokságra nehezedik.
Hoffbauer Aladár miniszteri számvizsgáló a vár
megyei áll. és, közs. el. iskolák számadási ügyeinek
rendezését megkezdte.
A szelevényi analfabéta tanfolyam 49 hallgatója
Hollós János ig.-tanitó vezetése alatt kiváló, a fegyvernek-örvényesi analfabéta tanfolyam 7 hallgatója
pedig Török Ernő tanitó vezetése allatt kielégítő
eredménynyel levizsgázott.
Jászberény városnak a Dr Kele József féle te
leknek állami elemi iskolai célokra való megvételé
hez a m. kir. vallás és közokt. miniszter ur hozzá
járult. Muhy Sándor szolnoki állami elemi isk ig.
tanítót pedig a tanítás alól föl tette. Nevezett
az itteni áll. isk gondnokság jegyzői és gondnoki
tisztét fogja betölteni.
A báró Wodianer féle 1000 koronás 2 jutalom
egyikét Kecskeméthy László mezőtúri ref. el. isk.
igazgató tanitó nyerte el.
Klein Ármin töröksztmiklósiizr. tanitó személyi
pótlékkal tüntettetett ki.
A szolnoki társ, polg fiúiskola a f. hó tanévre
788, a szolnoki iparos tanonc iskola pedig 80!) K.
államsegélyt nyert.
A m. kir. földm. min. ur a jánoshidai olvasó
körnek 100 kötetes könyvtárt adományozott.
A m. kir. vallás és közokt' min. ur a nagy
körűi gazg. ism. isk. telkét terhelő adósság törlesz
tésére 8000 koronát utalványozott; a turkevei áll.
pvlg fiú- és leányiskolának az Adriai tenger kör
nyékére való lerándulását pedig engedélyezte..
Szolnok, 1912. évi április hó 2-án.
A legmélyebb tisztelettel
Rédei János ♦
kir. tanfelügyelő
Elintézett k. bizottsági ügyek.
825. kb. Elszámolatlan államsegélyek számadásának
beterjesztésére az illetékes hatóságokhoz felhívás.
867. kb. Erdős József fegyverneki izr. tanító reszere
100 K korpótlékért folyamodás pártolólag felterjesztetik.
888. _ Szerényt Blanka cibakházi áll. tamtono lakás
ügyében föszbiró kiküldetik.
'
894 _ A kisújszállási ip. tan. iskola államsegély
elszámolást a vkmin. számvevőség sürgeti.
902. - A jásszentandrási rk. iskola építésügyében ha
tározathozatalra elöljáróság utasittatik.
910 _ 27109 sz. rendelettel a törökszentmiklósi
tanítók részére tandijpótló államsegély engedélyeztetik
911 _ VKminiszter Bálintné Barna Irma kisujsza
izr. tanítónő szolgálatának kezdetét bejelenteni kén.
921. A tiszaföldvári áll. iskola közegeszsegugyi sz
fására intézkedés.
- ,
922. Jászapáti volt közs. iskolaszeki elnök aJel nem
használt államsegélyek ujbólvaló kiutalását ken. Pótló jelen-
téstételre felhivatik.
..
, óiiamcpaélv
937 — Mogyorós I. volt tiszakurti tanító
g Y
ügyében okmányok a VKMiniszterhez felterjesztetne
951. Török Ernő fegyvernek örmenyesi kozs. tanító ré
szére I. korp. államsegély engedélyeztetik
.anriiinAtiás.
952.
— A turkevei izr. iskolának 555 .
IP
979. Palugyay Hermin jdózsai rk. tanítónőnek 900 K.
Sípos Bélának 675 K. fiz. kiég, államsegély.
•
5
4
z 1000 — Jokics József a csicsmányi áll. iskola szám
adásait összeállítván: az a trencsénmegyei kbizottsághoz
áttétetik.
•
1009. — A jászladányi ipartestület fellebbezése az ip.
isk. felügy. bizottság határozata ellen elutasittatik.
1038. — A dévaványai izr. népiskolának 315 K. tan
dijpótló.
1039.
—Gaál Róza kisújszállási ref. tanítónőnek 200
K. fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik,
1043. Tary Lajos javadalmának helyesbítése ügyében
dványai rk. iskolaszékhez rendelkezés.
1044. — A tiszavárkonyi
iskola felépítésére vonat
kozó iratok alispánhoz áttétetnek.
.
1045. Pusztamonostori rk. iskolaszék Joanovics I. ré
szére államsegély átutalás iránti folyamodása felterjesztetik.
1051. Kunszentmárton község előterjesztése az iskola
államosítás kapcsán felmerült ügyek rendezése tárgyában
pótlásokra visszaadatik.
1079. Az abádszalóki ref. iskola részére pótlólag 214
K. tand. p. áll. segély eng.
1082,
Kecskés József kunhegyes! nyug, tanító ré* szére 610 K. tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
1081. Szalisznyó S. és Orbán S. turkevei' ref. tanítók
államsegélye rendezése tárgyában min. rendelkezés.
1087. — A turkevei rk. iskola részére 54 K. tandijpótlás fellebezésre engedélyeztetik.
1088.
— Herböly G. részére I—111. korp.
1089.
— Táboryné Szalay Ilona részére I—H. körp.
1090. V-né Hamza Margit részére 200 K. fiz. kie^
és 400 K. korpótlék. *
1124.
— Piffkó Antal részére I. korpótlék,
1131 — Hajas Pál részére L korpótlék.
1133. - Póta Aladár részére 200 K. fiz. kiég, államsegély utalványoztatok
1101. — A törökszentmiklósi ref. iskolaszék a pres
bitériumnak tanítói javadalom megosztását célzó határozata
ellen miniszteri intézkedésig függőben.
R.
i
Az átadó
rendszer hátrányai és a felvezeti)
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta : Paál István jászárokszállási róm. kath. tanító.
(Folytatás.)
5. Alkalmat ad a tanítóknak a nemtörődömségre, esetleg
a buzgóbb tanítóknak oknélküli zaklatására is.
A palóc fuvaros egy úri embert vitt a kocsiján A ko
csiba két ló volt fogva, melyek „Tündér, es „Muszka
névre hallgattak. Utjok hegyen-Völgyön vitt keresztül. A kocsis
folyton csak a Tündért nógatta, csapkodta. Pedig az a sze
gény pára csak maga húzta a kocsit, nug a Muszkai keilyel
mesen cammogott mellette. Az ur mar nem al háttá, oda
szólt a kocsisnak: „Hallja kocsis! Mert nem szólítja mar a
Muszkát is ? Az egy cseppet sem húz, mégis szünet nélkül
csak a szegény Tündért ostorozza.“ A kocsis így felelt. „A
Muszkát hiába szólhatnám, meg lilába ü*n|™^éUra^
akkor sem huzna, ismerem mar jól, de ha a jundert oszto
kélem, akkor mégis csak haladunk valahogy.
Hasonló ehhez a következő megtörtént eset:
X. községnek volt két tanítója. Egyik az
ve^s’
másik a III_ IV vegyesosztályt vezette. Az eredmeny min
a két tanító iskolájában állandóan nagyszerű voH. Az iskola
szék hálás is volt irántuk, s azért évenkint >^-120 ko^
utalt a tanítóknak egyenkint v^^
a község közpénztárából. (Regi jo idő I Holmara™1-)
Évek múlva egy harmadik tanítói a ast is sze™^
Ekkor az uj tanítóra az 1, a másikra a '. -'‘L^koiíszék Áz
a jv—VI vegyesosztályok vezeteset bízta az iskolaszék, az
eredményt az Eddigiekhez képest, mar az első
vei gyengének találta az iskolaszék s így a szokásos tanit
jutalmakat 100-120 koronáról 30 Roi^nara szál“
egyenkint. A következő évben pedig e leszállítótjutáim
is „a pénzügyi nehéz viszonyok miatt ma , j
'^Tz iskolai eredmény ezentúlI sem elégítette ki az iskola
szék várakozását, sőt már a szülök is feleme
p . ...^
ellene. Zsörtölődni, zúgolódni kezdettek az isko a es a tanító
éllen. Csodálkozva tanakodtak, vájjon mi lehet az okaW
mióta több iskolájuk van, nemhogy jobb volnai az mdw y,
hanem folyton rosszabb-rosszabb. Belátták/bar hogy a g
régibb tanítójuk, ki a 1V-VI. vegyesoszta y vezette, mind
képességénél, mind buzgóságánal fogva* 0
. .
között, mégis folyton csak ót zaklattak a
— 6 —
7
nagyobb tevékenységre. De hiába. Mert ez a H—Hl. osztály
tanítójára, emez pedig az 1. osztály tanítójára tolta a hibát,
hogy gyenge anyagot ád s igy nem bir velők kellő ered
ményt mutatni.
Az iskolaszék azután gondolt egy nagyot. A IV—VL
osztály tanítóját a kővetkező tanévben letette a 11—Hl. osz
tályba, az itteni tanítót pedig fel a IV—VL osztályba. Az ,
iskolaszék ugy okoskodott, hogyha az 1. osztály tanítója gyenge
anyagot is ád a 11. osztálynak, ez a munkás, ügyes tanitó
majd kipótolja a hiányt és jó anyagot szolgáltat a IV—VL
osztálynak s ugy az egyensúly helyre áll. De bizony nem
állt az helyre, mert a legfelső osztályokot, melyektől legtöbbet
várt, folyton nagyon, de nagyon gyengének találta.
Pár év múlva azután a 11 — 111. osztálybeli tanítót letette
az iskolaszék az 1. osztályba és viszont. Ugy okoskodott,
hogy az majd jó alapot fog ott teremteni s igy azután majd
könnyebb lesz a boldogulás a két másik iskolában. Évekig
várták, lesték az eredményt, a haladást, de az csak nem
akart jelentkezni. Ekkor már türelmét vesztve az iskolaszék,
nemcsak szemrehányásokkal, hanem fenyegetéssel illette a
tanítókat. De mind hiába. Végre is az 1. osztálybeli tanítót
ismét visszahelyezték régi helyére, a IV—VI. osztályba. így
csereberélték előre, hátra, középre a tanítókat hosszú éveken
át, de a helyzet nemhogy javult volna, hanem inkább min
dig rosszabodott. Eszébe nem jött senkinek a leghelyesebb
megoldás : a felvezető rendszer felállítása. Ha ezt tették volna,
szükségképpen százszor, sőt ezerszer több és jobb lett volna
az eredmény.
karcagi mezőtúri, szolnoki kisújszállási és törökszentmiklósi
iparostanonciskolák 1-1 jó előmenetelü. tanulója részére a
tanévben a VKMiniszter 50—50 K. jutalomdijat engedé
lyezett A rákóczifalvai áll. iskolának 834 K. fentartói; a jász
apáti ip. tan. iskolának 500 K. fentartói; a rákóczifalví ref.
iskolának 5000 K. iskola építési; a turkevei áll. polg. iskolá
nak 72 K. pót — a jászalsószentgyörgyi ip. tan. iskolának
127 K fentartói; a jászberényi ip. tan. iskolának 2300 K.
fentartói a turkevei ip. tán. iskolának 600 K. fentartói; a
cibakházi áll. el. iskolának 1722 K. fentartói államsegélyt
engedélyezett a Minisztérium.
......
Halálozás. Kocsa Iduska turkevei ref. tamtono tragi
kus halállal fejezte be e hó 9-én földi pályáját. Egy villámkiolU. M. munkás éleié., Meed»beMö . som
H I R E K.
— Berendelés. A vall, és közokt. miniszter Zomora
Samu omori áll. tanítót szolgálattételre a jásznagykunszolnokmegyei kir. tanfelügyelőséghez rendelte be
— Szabadságolás, helyettesítés. Vitos Albert szolnoki
áll. isk. tanitó 1 hóra szabadságoltatván, helyettesítésével
Muhy Jqlánka oki. tanítónő bízatott meg. '
— Uj áll. tanitói állások. — A közoktatásügyi kor
mány 1912. szept. 1-re 21 uj áll. tanítói állás szervezését
mondotta ki. Ezek közül Törökszentmiklóson 6, Czibakházán
3, Tiszaföldváron 1, Tiszavárkonyban 1, Dévaványán 4 és
Jászladányban 6 állás ,og a nyár folyamán betöltetni.
Államsegélyek. — A vármegyében a jászberényi,
kegyetlensége, hogy épen öt, a fiatal életkedvvel embertársai
2 munkáló kartársat érte e szörnyű vég. Az egesz varos
osztatlan részvéte kisérte szerettei közül a sn hidegeié.
A temetőben Széki Péter ref. iskolaigazgató búcsúzott el a
szeretett kartárstól megható szavakkal. Nyugodjon «en^n.
Kinevezés gondnoksági elnokke. Cibakhazán Steger
István elhalálozásával megüresedett áll. isk. gondn. tisztségre
a főispán Nagy Ödön közs. főjegyzőt nevezte ki. Nagy Ódon
azon agilis, munkaszerető tisztviselők köze tartozik, kinek
kinevezésével vármegyénk, közelebbről Cibakhaza nepok atásügye mindenesetre nyert.
,
A pusztamonostori ifjúsági egyesület apnhs 14-en
az iskolateremben jótékonycélu Il-ik műkedvelő színi elő
adást rendezett, hol színre került: „A sarga csikó . A k
tűnőén sikerült, s tömeges érdeklődést keltett eloadas rende
zése a monostori kartársak és intelligencia ügybuzgosagat
dlCSérAllami népoktatásunk nagyarányú kifejlesztése.
Lapunk mai számában veszik olvasóink vármegyéink km
tanfelügyelőjének 1912. évi 1961 számú körlevelet Ebből
mindenki tudomást szerezhet
c
ur állami ellemi népiskoláinkat az 1868. évi XXXV II t intencióihoz képest teljesen kiépítem, vagyis gazdasági irányú
ismétlő oktatással betetőzni igyekszik; hanem arról is, hogy
a Miniszter ur a tanítóság anyagi érdekeit ez utón is elő
8
— 9 —
mozdítani óhajtja, mivel a kir. tanfelügyelő által közölt mi
niszteri körrendelet értelmében egyetlen gazd. ism. iskolai
tanítónak sem szabad a szaktanitásért jogosan megillető 100
kor. díjazás nélkül maradnia. Miniszterünk tehát a mig egy
részről betetőzi állami népoktatásunkat, egy csapásra meg
szünteti azon napjainkban elég gyakran észlelhető ellent
mondást, sőt igaztalanságot, hogy gazd. ism. iskolai szaktanitással foglalkozó állami el. iskolai tanítóink fáradságos
munkájuk szerény jutalmát nélkülözni voltak kénytelenek. A
100 koronás gazd. ism. iskolai dijak annyival is inkább méltánykmdók, mert a nyugdíjigényhez is hozzácsatolandók. Ezen
okokból is melegen ajánljuk, hogy a gondnokságok, iskolaszéki k, áll. el. önálló és különszaktanitás gazdas. im. isko
láink igazgató és tanítói a kir. tanfelügyelő említett körle
velének 1912. évi máj. hó 1-éig eleget tegyenek.
Hogy a tankerületembe tartozó minden állami elemi is
kolával kapcsolatos kisebbfokozatu gazdasági népiskola állam
segélyének engedélyezése, kiegészítése vagy felemelése iránt
illetékes felsőbb helyen szabályszerű előterjesztést tehessek amelynél a gazdasági tanítói tiszteletdijak fedezésére, az álla
mosítási szerződés értelmében a község nem kötelezhető s amely iskola részére államsegély még nem engedélyeztetett,
illetve amelynél a már engedélyezett államsegélynek 100 K.
ra való kiegészítése, vagy annak a tanerők számának sza
porítása céljából való felemelése indokolt, kell, hogy az ál
lami iskolai gondnokságok, közs. iskolaszékek az általuk be
nyújtandó kérvényeket az 1902-ik évi 66569 számú rende
lettel kiadott gazdasági ismétlő iskolai szervezet 23 §-ának
6, 7, 9 és 10 pontjában valamint a 960001905 körrende
letben felsorolt mellékletekkel felszerelve, iskolánként hozzám
beterjesszék.
•
A nem állami kisebbfoku gazdasági népiskolák részére,
a rendelkezésre álló hitel keretében a gazdasági ismétlő is
kolai szervezet 23 §-a értelmében felszerelendő kérvények
alapján, esetről-esetre fog államsegély engedélyeztetni.
Az uj állami kisebbfokozatu gazdasági népiskoláit, ál
lami elemi iskolákkal kapcsolatban, elsősorban oly községek
ben szerveztetnek ahol gazdasági népiskola még nem áll fenn,
s ahol gazdasági népiskola még nem áll fenn, s ahol a
gazdasági népiskolára utalt ismétlő tankötelesek száma a
gondnoksági utasítás 55 §-ában előirt 20-as létszámot eléri
de a 120-at meg nem haladja. Ezen iskolák gyakorlati te
rületéről és a dologi szükségletek fedezéséről az elemi nép
iskolák államosítási szervező rendeletek értelmében, rend
szerint az érdekelt községek kötelesek gondoskodni ugy, hogy
hogy a kultusztárcát csak a gazdasági oktatást ellátó tanítók
tiszteletdija fogja terhelni. A szervezés ezen általános módo
zataitól eltérésnek csak abban az esetben van helye, ha nép
oktatásuk államosítása alkalmával a községek az említett
hozzájárulásokat nem ajánlották volna meg, illetve abban az
esetben, ha az érdekelt községek ezen, hozzájárulásokon fe
lül a gazdasági tanítók dijának egészben vagy részben való
fedezését is magukra vállalták.
Minthogy a hivatkozott rendelet szerint a kisebbfoko-
HIVATALOS-RÉSZ.
1961.—1912. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami elemi
iskolai gondnokságához, közs. iskolaszékhez, áll. el. és gaz
dasági népiskolai igazgatójához és tanítójához
Az önálló és kisebbfoku gazdasági népiskolák se
gélyezése illetve szervezése tárgyában.
A folyó évi március hó 11-én kei' 1506541911. sz. vall,
és közokt. miniszteri körrendelet alapján van szerencsém közölni
hogy az 1912. évi állami költségvetésben kisebb fokozatú gazda
sági népiskolák segélyezésére oly összeg áll a kultuszminisztéri
um rendelkezésére, amelyből az állami elemi iskolákkal kapcso
latban már fennálló kisebb fokozatú gazdasági népiskolák
tanerői, a gondnoksági utasítás 77 §-ában megállapított 100
kor. gazdasági tanítói pótlékban már a folyó tanévtől kezdődoleg kivétel nélkül részesíthetők, — a tanerők száma ezen
iskoláknál a szükséghez képest szaporítható, — és ezenkí
vül az 1912—13 tanévtől kezdve állami elemi iskolákkal kanszervezhető m‘ntegy 2°° kisebbfokozatu gazdasági népiskola
— 10 —
gáért az önálló gazdasági népiskolák szaktanítóit, gondnok
ságait, iskolaszékeit anyagi és erkölcsi, felelőség terheli.
Szolnok, 1912. április 10.
Rhédei János, kir. tanfelügyelő.
satu gazdasági népiskolák az 1912—13 tanévtől kezdődőleg
az állami elemi iskolákkal kapcsolatban csak ott nyithatók
meg, ahol arra legnagyobb szükség van ; ennélfogva annak
megállapithatása céljából felkérem Címedet, hogy ha a község
ben ismétlő iskolára utalt növendékek száma a 120-at meg
nem haladja: az I. számú minta szerint készítendő kimutatás
összes rovatait felelősség mellett a legnagyobb pontossággal
töltse ki s a kellően felszerelt kérvények kapcsán az 1912.
évi május hó 1-ig hozzám terjessze be.
Megjegyzem, hogy az 1912;13 tanévtől kezdve az
állami elemi iskolákkal kapcsolatban kisebbfokozatu gazdasági
népiskolák csak akkor nyitandók meg és a gazdasági tan
erők megválasztása csak akkor foganatosítandó, ha azok
sikeres működésének öszszes feltételei s ezek között a gazda
sági tanítók tiszteletdijai is, már előre biztosítva — illetve
engedélyezve vannak.
Az állami elemi iskolával biró községekben, ahol ismétlő
iskolára utalt ismétlő tankötelesek száma a 120-at meghaladja
és gazdasági népiskola egyáltalán nincs, — vagy csak
kissebb fokozatú gazdasági népiskola áll. fenn, önálló
gazdasági népiskola szervezése iránt óhajt Önagyméltósága
tájékozódást szerezni. — E célból a felterjesztendő kimutatás
összeállittatása végett felkérem Címedet, hogy a II. sz. minta
szerint készítendő kimutatás rovatait szíveskedjék pontosan
kitölteni és hozzám ugyancsak május hó 1-ig beterjeszteni.
Egyben felhívom az önálló gazdasági népiskolák szak
tanítóit illetve ezen iskolák gondnokságait és iskolaszékeit:
jelentsék hozzám és pedig a kitűzött határidőn belül, külön
szám alatt vájjon a felügyeletük illetőleg vezetésük alatt álló
intézet, az oktatáshoz és okszerű gazdálkodáshoz múlhatatla
nul szükséges épületekkel és felszerelésekkel el van e látva?
Ha e tekintetben hiányok volnának, azok a hiányok a kü
lön szám alatt teendő : jelentésben velem megismertetendők s
egyúttal minden kétséget kizáróan bejelentendő az, hogy azon
hiányok pótlásának kötelezettsége a községet, vagy a kincs
tárt terheli-e?
Az e tekintetben nyújtandó tájékozódás megbízhatósá
2246.—1912. szám.
Körlevél.
}
jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és köz
ségi el. iskola igazgatójához és tanítójához, a József kir.
herceg Szanatórium Egyesület gyűjtő iveinek visszaküldése
iránt.
A József kir. herceg Szanatórium Egyesület emberbaráti
alapja javára 122 -eln. számú miniszteri rendelettel támo
gatott iskolai gyűjtés ügyében kibocsátott gyűjtőiveket az
iskoláknak csak egy kis része küldötte még vissza, miért is
kívánatos, hogy a címükre elküldött és a növendékek közt
körözött gyüjtőiveket a József kir. herceg Szanatórium
Egyesület címére (Budapest IV. Sütő utca 6) sürgősen küld
jék vissza.
Szolnok, 1912. évi április hó 18,-án
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
- L .
.
_
2306—1912. szám.
Valamennyi elemi népiskolai tanitó urnák (taní
tónőnek) a mezőgazdasági tanfolyamokra való folya
modás tárgyában*
A m. kir. földmivelésügyi minister ur a kissebb foko
zatú ismétlő iskolához a gazdasági tárgyak tanítására hivatott
népiskolai tanítók gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius
hó 18-tól bezárólag augusztus hó 18-ig az algyógyi, adai
békéscsabai, breznóbányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi,
karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati nagyszentmiklósi, somogyszentimrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki (ezelőtt
Csákovár, Temes vármegye) földmives iskolánál 20
20
összesen 300 néptanító folyó évi julius hő 1-tői julius hó
31-ig terjedő időben pedig a kecskeméti földmives iskolánál
hasonló célból 20 tanítónő részére mezőgazdasági tanfolya
mot rendez.
— 12 —
y évfolyam.
X
A tanfolyamon résztvevő tanítók (tanítónők) 103 az
az: Egyszáz korona segélyt élveznek, melyből 40 K. ellátási
díj bevonása után 30 K. a jelentkezéskor, 30 K. pedig a
tanfolyam befejezésével fog kifizettetni,
A tanfolyamon résztvevő azon néptanítók (tanítónők)
részére, kik a legnagyobb szorgalmat és a legjobb előmene
telt fogják tanúsítani, a földmivelésügyi minister ur minden
egyes iskolánál egy-egy 100, 50 és 50 koronás, összesen 3
jutalmat engedélyezett. Ezeket az ösztöndíjakat lehetőség
szerint a minister ur kiküldöttje a vizsgán fogja az illetőknek
odaítélni.
A tanfolyamokra tényleg alkalmazásban levő olyan
néplanitók (tanítónőd) vétetnek fel, kik mezőgazdasági tan
folyamot még nem végeztek.
Felvételi kérvényt a földmivelésügyi ministerhez kell
címezni és folyó évi június hó 1-ig, a tanítónőknek pedig
folyó évi május hó 20-ig, az illetékes iskolaszék, gondnok
ság vagy az igazgató utján hivatalomhoz beterjeszteni.
Később érkező folyamodványok fölterjesztetni nem
fognak.
Azok a tanítók és tanítónők, akik a kisebb fokozatú
gazdasági népiskolánál ideiglenes tanitási jogosítvány alapján
tanítják a gazdasági tárgyakat, tartoznak e tanfolyamok valamelyikén résztvenni.
Szolnok, 1912. április 21.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
—e j mez$ lapot hiányosan vagy
tévesen cimezvFkapják, eziránti felszólalásukéra
rózy^
kiadóhoz Turkeve küldjék.
’
Iliit évi háti alékosokat, kik tévédesből vagy
feledékenységből az előfizetést beT^éH^^-;
utón kéri annak kiegyenlítésére
"—---------~
A kiadóhivatal.
Szolnok, 1912. MájusdO.
8. szám.
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
i
hivatalos közlönye.
ÉiöfÍMlési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. - A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIK°S JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n ó k, az előfizetési pénzek DAROCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők._______ ______
Felelős szerkesztő:
"
Megjelenik. ”
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Vármegyénk tangyügyi viszonyai április
hóban.
A vármegyei népoktatás múlt havi állapotának
kiemelkedőbb mozzanatait következőkben van szerencsém ismertetni :
Magam április hó folyamán Szolnok városban,
Törökszentmiklós községben, Balta- és Oballa ta
nyákon 34 — Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő
Szajol, Tiszaszentimre, Jászfényszaru és Pusztamo
nostor községben — Ujszentgyörgy, Lekehalma es
Derzstomaji tanyán 23, - együtt 57 tanteremben
tettük megfigyelés és irányítás tárgyává a nevelés j
és oktatás menetét és eredményét.
Ezenkívül elnököltem a f egy verneki róni. kath.
el. iskolánál Szathmáry Lajos tanító áltál keze
analfabéta — tanfolyam vizsgáján, hol 15 bizonyi ványt adtunk ki.
A törökszentmiklósi polgári leányiskolái társu
lat ügyeit behatóan megvizsgáltam és a szükséges
intézkedéseket részben megtettem, — részben foganatositani fogom.
3 —
2
Cibakháza belterületén a 2 uj tanterem egyikét
rendeltetésének átadtam. Másikára ez idő szerint
szükség nincsen.
A m. kir. vall.- és közokt. miniszter ur rende
letéből folyólag Jászladány községben az állami
elemi iskolák 6 tanerővel, Dévaványán 4, Törökszentmiklóson 6 tanyai elemi iskola f. évi szept hó
ban megnyílik. Ugyanezen időre a cibakházi áll el
iskola a belterületen egy tanítói állással fejlesztve
lesz, a külterületen 2 tanyai állami el. iskola 3 ta" ‘“f. - végül a Tiszaföldvár—virághegyi M
e. iskola megnyílik, — a belterületen épült uj is
kolaház rendeltetésének szintén át lesz adva Ezek
inelíett remény van ahhoz, hogy a kisújszállási 4
tanyai all. el. iskola is át lesz adható hivatásának.
K látás van ezenkívül arra is, hogy vármegyénk te
rületen legközelebb számos kisebb fokozatú és neSzZZi0 &
^piskóta i„g
nitó hivatalomhoz ideiglenes szolgálatra berendel:
^Soós András turkevei gazdálkodó az ottani all
polgári iskolák részére 2000 koronás alapítványt tett.
Kőrössy Tamás volt kőtelek-hunyadfalvai je
lenles deési állami elemi iskolai tanító ellen a egyelmí eljárás elrendelése iránt illetékes felsőbb he
lyen ^eszte^
miniszter ur a rákóci-
falvai református elemi iskola fölé pitesere 5000^
K.
a
Patronázs-egyesületének megalakítása erdekeb _ .
kezdeményező lépéseket megtettem,
Kiváló tisztelettel
Szolnokon, 1912. május 1.
Rhédei János
v
kir. tanfelügyelő.
Miniszter ur őnagyméltósága Schréder Izahpiia
ÍT^i
^"é^
MM?'
Kérő.;
& E8ner
szolnoki
Veres
Az átadó
rendszer hátrányai és a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta: Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.)
MM ád
rendezését folytatja.
an5ag'
ügyeinek
Zomora Samu omori állami elemi . iskolai ta-
s™>. példákból
tűnik fel, mintha a cseke y,
menyeinek kizárólag a tan
a »>«*>” «l«
-jnána|c
Pedig dehogy,
renjszerben van. Igaz ugyan,
■
4
7
S/Mé“ 1« »»“<>,,"%**s™"íiSj-
háznak és a társadalomnak, kik majdnem egy egy
egész uj társadalmat fognak teremteni, — melynek
alapja csakugyan a népiskola lesz, mely alapot a
tanító fogja lerakni és ez alapon tovább építeni.
mar három közt nehezebb s Mhh l« i
a
hlbat, de
lehetetlen. Nem vád ez az állító
ugy szólván
megfelelő felderítése. Miért van'a hZ^^r 'hágnak
lyeken az iskolaigazgatók varrv máé g T'd?n egyes be‘
rendszer behozatalát indítványozzák ó ^yeneki a .felvezető
része van legjobban ellene? FhhAi^’ eppen, a tanítók egy
az a bizonyos, nem minden In ^a?yarrhat6 ki a^n
merész feltevés.
alapnelkuh és nem egészen
7. Árt a tanítói tekintélynek is.
voltam tanító. CZ° CSet ve,em <örfént, midőn az I. osztályban
naszkodmt .k'^
felállt és így pa.
mondta az utcán hoev az ő < •*! ka [V- osztályos azt
miénk. Hogy maga nemVd má r °,U.k 'Öbbet tud’ min* a
nagyon is sokat mondó ! Bizonyít a Tkk
abCí‘“ Ped'K
rankozása. Gondolkozzunk csak
fVermek me8bo‘IV osztályos gyermek ifél^
annak a
kőlcsi szempontból mert nomne i
- a masb°l nem, erszülők nagyrésze \nt nő 7CSak a ^ermekek, de még a
így ítélkeznek. Nagyon söS tanain !átkÖrÜ tanítók is
osztályban működő tanítókkal
ez az alsóbb
gyón gyakran egyenetlenkedés
r^í Ebbö1 azi|tán na-
Néhány szó egyről-másról.
ö előtte tökéletesebb ember alán
WV01
■a. hogy a tanító legyen a
De kel
középpontjában s mint a gY
k .^'világának
- egész világnak
mik Csőjét
•
beragy°gn'
erzekeny lelkűben az elültetet cse
Oláh.
HÍREK.
A haladás utján.
Cibakháza község is igyekszik azon a nyomon haladni
amit a mindig többre törekvő embereknek a XX-ik.század
kultúrája megjelöl, s igyCibakháza ma már számos jótékonycélú és műveltséget teájesztő egyesületek létesülését mutat
hatja fel. így van:
„Olvasó egylet" alakult 1882-ben. Tagjainak száma 35
Könyvtára 52 kötetből áll. Évi tagdijat fizetnek 3 K. 20 fill.
Lapok közül jár a „Budapesti Hírlap" és a „Népzászlója".
Könyvek közül a tagok legjobban a meséket és regényeket
szeretik olvasni.
A 48-as olvasókör alakult 1893-évben. A tagok száma
86. Évi tagdijuk 2 K. 40 fill. Könyvtáruk 75 dr. kötetet
számlál. Hírlapjuk: „Magyarország", Közérdek és a „Szabad
szó". Az egylet tagjai elbeszélést és mesét szeretnek olvasni.
Vagyonuk bútorokban és egyebebben 200 korona.
„Népkönyvtár Egyesület." Alakult 1898-ben. A tagok
száma’ 76. Tagdíj fizetnek 1 K. 20 fill. Könyvtáruk 307 kö
tetből áll. Hírlapjuk: „Budapesti Hírlap", „Földmivelők
Lapja". Olvasni szeretnek leírásokat meséket és történeteket.
Vagyona ingókban 200 kor. tőkéje 300 kor.
„Ipartársulat" 1899 évben alakult, 30 tagja van. Van
tőkéje, kis könyvtára napi lapot járat.
„Tűzoltó testület" 1900 évben alakult. Van 37 működő
és 62”pártoló tagja. Tagdijat a pártoló tagok fizetnek évi 2-10
koronáig. Van 800 drb. különféle könyve. Hírlapjuk az összes
honi szakirányú lapokon kívül 1 napilap, 1 hetilap, 1 hu
moros lap, 3 gazdasági lap. Olvasni regényeket és elbeszé
léseket szeretnek. Vagyonuk készpénzben nincs, csakis félsz?relésekben és bútorokban. 10000 korona,
8 —
„Ifjúsági Egyesület" aIakuIt 1903 évben. A tagok száma
70—100 között van. Évi tagdijuk 25 fillér. Könyvtáruk 500
koronás. Olvasni leírást, mesét, történeteket szeretnek. Hír
lapjuk: ..Gazdaszövetség", „Néplap", „Kultúra". „Alkohol".
Vagyona ingókban 50 kor. Készpénz 111 kor. 03 fill. _ A
férfi tanítók itt télen, kedden és pénteken este 6—f8 óráig
pontosan tanítanak számtant, éneket stb.
an
Egyesüle(“ Alakult 1905 évben. A tagok száma
40-60 között van. Tagsági dii itt nincs, mert csak vasárnap
. u. jöhetnek össze felolvasás, számtan és énekre. Díszes
könvvtára 378 kötetü 1158 kor. értékben, Lapjuk a leányok
áltál előfizetettek. Olvasni leginkább mesét, történeteket sze
retnek. Vagyonuk készpénzben 76 korona 14 fill. Ezen egyea,aku,t
a nöi ■ kézimunka szakosztály, amely
ar Szolnokon es Debrecenben kiállításon érmet kapott.
Ha most már kérdezné valaki, hogy kik hívták össze
ezen egyleteket, minden tekintetben nem lehet reá mást monam, mint a cibakházai ideális tanítók, kik akkor mint közXc^í ,mÍn‘ á"amÍak
Hogy mennyit
olvas Cibakhaza lakossága, a nevelők szerint minden egyméa
h w hat,aR 7 drb’ kÖ”yV’ Ha pcdÍR me«emlitiük
I
f’ h Rv hany van 0,y esyén, aki nem tag de a csaegvént lehet
haIlgat]a a könyvek felolvasásait: 1500
egyem lehet venni.
radhafA
'Ry már Cibakházán el nem maSmaha'adáSt 3 ”Hite'-öyetkezet" évi kitűnő
séa
aZ.‘ ahaladást amelyet csak nagyon kevés köz»iU kíSS.1,
'a’"”'és
A ***
iskola dologi
iskolaXII. sz. áll.
már 7em
ta"itóegyesület közgyűlése most
niszterium a i°
°SSfze ha‘Ó ,esz’ mert a Vköz- miban volt 400
3 fuvard|jszükségletre az ezelőtt szokás400 K. államsegély helyett 1071 K.-t utalványozott
ami gyűlésen megjelenő tagok részére mintegy 6 K. napi
dijat biztosit.
— Tanitók a patronázsban. — Mint értesülünk a
vármegyei tanítótestület most készül agilis tanfelügyelőnk
kezdeményezése folytán * megalakítani a vármegyei tanitók
patronázs egyesületét. Örömmel üdvözöljük az egyesület
nagy humanitásra valló elhatározását, s működésére Isten
áldását kérjük. ■
— Tanitóváltozás. — Jánoshida közs. iskolájánál
megüresedett tanítói állomásra megválasztott Muha Mihály
tanitó megválasztását a k. bizottság jóváhagyta.
HIVATALOS RÉSZ.
2664. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun- Szolnok vármegye valamennyi áll. el.
iskolai gondnokságaihoz, állami el. iskolai igazgató-és vezető
tanítójához az állatni elemi népiskolák helyi költségvetéseivel
szemben mutatkozó eltérésekről.
Hivatkozással a m. kir. vall.-és közokt. miniszter úr
1910.'évi nov. hó 18-án 128000 sz. a. kelt körrendeletének
II. fejezetében foglaltakra, fölhívom T. Címedet, hogy az ál
ami elemi népiskolák 1911—12 tanévi helyi költségvetéseivel
szemben esetleg mutatkozó túllépések engedélyezése iránt
nevezett miniszter ur önagyméltóságához kellően megokolt
kérvényt intézzen, ehhez a mellékelt minta szerint szerkesz
tett, lelkiismeretes pontossággal kitöltött XI. sz. kimutatást
csatolja és hozzám f. évi jun. hó 1-ig annyival inkább múl
hatatlanul terjessze be, mivel az elkésve érkező kérvényt el
nem fogadom s az iskola keletkező anyagi bajaiért Címednek
a felelősséget anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt visel-
nie kell.
Szolnok, 1912.
május hó 7-én.
Rédéi János
kir. tanfelügyelő
10
V. évfolyam.
X
Folyó szám
Szolnok, 1912. május 25.
9. szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
CA
N
N
< 5
a> a>
N 0Q
CA
2
cn
Janulóinak száma
tanítóinak száma
tanhelyiségeinek száma
CD
N
CD
*
03
N
A fölösleg bevételezése, a hiány kifizetésére
ill. m. kir, állampénztár (adó-hív.) megnev.
a fedezet
nél
a szükség
letnél
* 2* 5*
®: CD' 3
CL
a
s»
ü rb, »»
2 ** < C"
«
£ cl
P
_
O:
bt
—- ca
O
N
SS
CD
cd
IX. CA
3
Felelős szerkesztő:
||
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
||
Mindén hó j10. és 25-én.
Tanfelügyelői kirendeltségek vár
megyénkben.
O;
3
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
J
cd
N
CD
tű
S
CA
CD
, ।
ca
OQ
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
9
c» 2' 5
<d aq —
Sí
P
Nagyon életrevaló, s a megyei népoktatásügy
érdekében eléggé nem méltányolható eszmét vetettek
fel Karcag városában: egy kir. tanfelügyelői kiren
deltség létesítését Karcag székhelylyeL — Mint ér
tesülünk. a város gondoskodnék a hivatal elhelye
zéséről, fűtéséről, világításáról és takarításáról, úgy,
hogy az államkincstárnak ezen kirendeltség szer
vezése épen semmibe sem kerül, sőt anyagilag is
előnyösebb, mert hisz Karcagról a környékre kiszál
lások lényegesen kevesebbre kerülnek, mint Szolnok
ról. A nevelés-oktatás felügyelete, irányítása pedig
közvetlenebbé, s intenzivebbé tétetnék ugyannyira,
hogy Karcag és környéke iskoláit a kirendelt tanfelügyelő évenként legalább kétszer is képes lehetne
meglátogatni. — Ez a körülmény aztán már egye
nesen követieli egy kirendeltség, vagy iskola láto
gatói állásnak: Karcag székhclylyel sürgős megszer
vezését
- 3
2
A terv az, hogy ezen kirendeltség kerületébe
osztatnának be: Karcag, Kisújszállás és Turkeve rt.
városok és a tiszai felső járás 7 községe, melyek
népoktatási intézetei összes tantermeinek száma 218,
tehát a megyeinek egy harmada. Karcagról a tiszai
: felsőjárás minden községe vasúton részben közvet
lenül, részben Kisújszálláson át könnyűszerrel meg
közelíthető.
Csak nyereség tehát iskolaügyünkre, ha Karcag
város a fentjelzett hozzájárulások felajánlásával, a
Minisztériumtól a kirendeltség megszervezését már
a jövő tanévre kieszközli. — Isten segítsége legyen
törekvésükön.
Ez az egyik.
A másik hasonló célú, s már régebbi keletű
mozgalom Jászberény városé, amelyhez a két jász
sági járás becsatolásával törekszenek kir. tanfelügye
lői kirendeltséget létesíteni.
Tudván azt, hogy a jelenlegi kormány Szente
sen is csak a városi megajánlások árán szervezte
meg a kirendeltségi hivatalt, valamint hogy valószí
nűleg csak egyik város kaphatja e kirendeltsé
get. azon véleményben vagyunk, hogy az a város
fogja megkapni, amelyik hamarabb és több meg
ajánlást, illetve hozzájárulást biztosit az elhelyezést
illetőleg.
Mivel pedig mindkét városnál meg van a ko
moly törekvés, valószínű, hogy rövid időn belül a
Minisztérium előtt fognak a kérvények feküdni, me
lyeknek egyik részre kedvező elintézése iránt kétsé
günk nem lehet.
(es.)
Az átadó
-
rendszer hátrányai és a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta : Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.)
8. A tanítóban elöli a törekvést, a munkakedvet és
haladást.
Nincs unalmasabb, kinzóbb valami egy törekvő, hivata
lát szerető tanítóra nézve, mintha őt egy bizonyos osztályba
helyezik és ott hagyják 10—20, vagy Isten tudja hány évig.
A tanitó ott elkedvetlenedik, elfásul, mert munkájában nincs
meg a változatosság, mivel évről-évre csak ugyanazon kis
munkakört végzi. Ennek folyamán sokat felejtés.
Ismerek tanítókat, akik huzamos ideig egyik alsóbb
osztályban tanítottak. Mikor azután valamely személyváltozás
következtében egy felsőbb osztályba helyezték, rimánkodott,
hogy csak hagyják meg őket a mai megszokott osztályban.
Nem átallották bevallani, hogy ők bizony már el is feledték
a felsőbb osztály tananyagát,' nekik azt már maguknak is tanulniok kellene. Ez egy kicsit különös dolog, de megtörtént
A buzgó tanitó munkája sokszor kárba vész.
Van egy alsó osztályban működő barátom, aki az ő tanultságával, tudásban való készültséggel, a nevelésben meg
finomult elméjével öntudatosan fel bírja fogni a népiskola
igazi rendeltetését: a nevelve — tanítást. Egy valódi minta
tanitó, aki nevelési eljárását ugy alkalmazza, hogy növendé
keit a tisztesség, a becsületesség és az udvariasság külső
megnyilvámtásaira is szoktatja. Az öregebbek iránti megtisz
teltetés céljából növendékeitől megkívánja, hogy előtte vagy az
iskolai vendégek előtt, pl. a felelésre kihíváskor, kissé hajt
sák meg magukat. Növendékei a többek közt ezt megszok
ták: és szépen cselekedték is. Midőn növendékei a következő
osztályba mentek fel, ott is ugy csinálták. De az uj tanítójuk
durván rájok rivalt: „Nekem ne mókázzatok, se ne majmol
jatok, én ezt nem tűröm 1 — Midőn pedig máskor, a meb
szokásnál fogva, ismét cselekedték, a tanitó emiatti dühe en
jól elverte a szegény, ártatlan, tisztességtudó gyermeket. —
4
Azonfelül kigunyolta, nevetségessé tette a volt tanítójuk mun
káját az egész osztály előtt. Szomorú dolog, de ez is meg
történt. Olyan nagyfokú barbárság ez, mintha a kertész mü
veit kezeivel ápolt gyenge rózsákat valaki durva kézzel össze
tépné s lábbal tiporná.
Vagy hányszor lehet hallani, hogy az ügyesebb és
buzgóbb tanítók munkáját más, legkevésbé szakavatott tanítók
természetesen nem alegjobb akaratból, mily erősen, durván biráJgatják maguk közt és más avatlanok előtt. Bizony pedig ezek
a legkevésbbé sem alkalmas eszközök sem az egymás iránti
megbecsülés és tanítói tekintély emelésére, sem az iskola
ügy épülésére.
1°\Agyermek szivében nem ébreszt és táplál a tanító
. és más jotévök iránt állandó tiszteletet, sem maradandó hála
érzetet.
Nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy azok a gyermekek,
kiket egy tanéven át neveltünk és oktattunk, midőn kezünk
alól a felsőbb osztályba mennek, azontúl már még csak nem
is köszöntenek. Később felnőtt, korukban pedig még arra is
alig emlékeznek, hogy jártak-e hozzánk iskolába vagy nem.
Egy előkelőbb paraszt lakodalomban voltam hivatalosott voltak a töobi helybeli tanítók is. A lakodalomban volt
egy onnan való származású, vidéken lakó, 20-22 évesnek
latszó fiatal ember, valami vasúti altiszt - raktárnok, vagy
pályafelvigyázó, arra már nem emlékszem. - A kartársaim
ozul egyik is, másik is kérdezte a fiatal embertől, hogyemméK arra’ mikor hozzáíuk járt az elemi iskolába,
atal ember csak gondolkozott, találgatott, de határo
zó tan nem emlékezett. Éppen egyik tanítóra emlékezett, akihez
aJV-VI. osztályba járt. Erre is csak annyiból, amint las"agyOn jÓ VOlt hozzá íárni Colába,
dolgoztatta a f i ^A
Z3' mÍndÍg a ^ben és határban
h k
'Ukat ÁS ak’ kaPáHak, salátát, veres és fogs Km Mh Parad?CSOmot és PaPr*kát stb, palántáltak
curozhatták ™ w
ába" le"nÍÖk’ hanem JÓ1 ki ha"másra nl j
ro
3 szabadban- Ezekfe emlékezett csak
masra nem emlékezett — nem emlékezhetett (?)
(Folyt, köv.)
— 5 —
Gazdasági irányú elemi oktatás.
Az utóbbi években gyakran halljuk és olvas
suk, hogy a gazdasági irányú elemi oktatás legtöbb
népiskoláinkba behozható, osztatlan tanyai, falusi
és városszéli népiskolánkban pedig egyedül érvé
nyesülő.
Minthogy itt egy újfajta iskola — típussal
állunk szemben, mely jogot formál magának arra,
hogy népoktatásügyünket széles e hazában más
irányba terelje, azt gondolom, az ügy érdekében
teszek szolgálatot, ha e lap olvasóival az ellen
véleményt is megismertetem.
Nálunk Törökszentmiklóson évek óta kisért
az ily fajta népiskolák felállítása. Községi jellegű
tanyai iskoláinkJ állami kezelésbe adása e ponton
törött meg. Akkori tanfelügyelőnk, az eszme lel
kes apostola, csak oly feltétellel volt hajlandó az
áll imositást keresztülvinni, ha a község az isko
lákat (úgy a meglevőket, mint az ezután felállitandókat) gazdasági irányúvá teszi, vagyis ad mind' egyikhez két kát. hold földterületet, melyből kell
400Döl a fő — és melléképületnek és tanítói ud
varnak, 800DÖ1 a bekerített iskolakertnek, 2000DÖ1
a körülárkolt mezőgazdasági telepnek.
Emelendő melléképületek: a kenyérsütő, istálló,
disznó-baromfi-nyul-és kutyaól, galambdúc, fürdető
és emésztőtrágya, — meg víztartó cementmedencék
a méhes.
Községünk képviselőtestülete számítást lett
ez újfajta iskola felállilási és felszerelési költsé
geire nézve s összehasonlítva azt a nem gazdasági
irányú elemi iskolák költségeivel, óriási különb
séget talált a két fajta iskola közt.
6
Ugyanis 1 gazdasági irányú népiskolához szük
séges 3200ÜÖ1 terüld. Ennek ára á 1 K -3200 k.
a melléképületek előállítása 2000 K;
gazdasígi
felszerelések beszerzése 2000 K; a szükséges állatok
beszerzése 800 K; összesen 8000 K; a legalsó számí
tás szerint is.
Nézzük meg. hogy alakulnak ezen tételek, ha
a népiskola nem gazdasági irányú.
1 népiskolához szükséges 1200DÖ1 terüld.
Ennek ára á 1 K. = T2C0 K, a melléképületek
előállítása 1500 K; összesen 2700 K;
A gazdasági felszerelések és állatok beszerzése
itt nem kívántatik. A fő épület árát nem veszem
számításba egyik fajta iskolánál se, mivel az egy
forma.
A megtakarítás tehát 1 iskolánál 5300 KNálunk 10 iskoláról lévén szó, a megtakarítás
53,000 K. — De a számításnál nem szabad figyel
men kívül hagyni azt a különbözeid sem, mely
évenként a gazdasági üzem folytán áll elő, (cselédbér,
napszámok stb.).Ugyanis e fenti számok csak azt
a különbséget mulatják, melyek az iskola felállí
tásakor mutatkoznak. Könnyű megállapítani, iiogy
a gazdasági üzemmel járó évi rendes — és rend
kívüli kiadások (gépek, eszközök, állatok stb.)
mily sokkal rúgnak többre a gazdasági irányú
népiskolánál.
No de, — mondhatja a pártoló vélemény:
ezt nem lehet sokalni j a vele járó sok előny
szellemi haszon megér ennyi kiadás többletet.
Képviselőtestületünk azonban abban a véle
ményben \ olt és van, hogy szellemi téren nincs
előnye, a gazdasági irányú népiskolának, sőt némi
tekintetben még mögötte áll a nem gazdasági irá
nyúnak.
Ugyanis, ha a 6—12 éves gyermekek az
iskolában is főképpen gazdasággal foglalkoznak,
kevés ide jók marad a közismereti tárgyak elsajá
títására. Az analfabéták számát pedig nem a gaz
dasági irány szünteti meg.
Ezen tanyai és pusztai tankötelesek legnagyobb
része cseléd gyermeke, ki gazdaságban született,
ott nő fel, otthon is azt hallja, azt látja mindig s
bizony az egyes uradalmakban sokkal jobban
berendezett és célszerűbben folytatott gazdálkodást
lát, mint a 2 kai. holdas iskolákban.
A gazdasági irányt elég neki tanulni az ismétlő
iskolában.
Ezen okok voltak azok, melyek miatt nálunk
nem lelkesedett senki ezen iskolákért. S midőn e
sorokat irom, értesülök róla, hogy új tanfelügye
lőnk éppen most köti meg községünkkel mind a
10 tanyai iskolára nézve az államosítási szerződést;
mely szerint a gazdasági irány nem kívántatik,
minden iskola kap 1200DÖ1 területei.
De nem lelkesedlek ez újlajta iskoláért a
tanyán működő karlársak se. Teendőjük igen meg
szaporodott volna s minden szabad idejök teljesen
le lett volna foglalva. Ezen kívül az állatok esetleges betegsége és elhullása, a terményekkel való
elszámolás s a többi, a gazdálkodással járó ezer
apró ügy állandó kellemetlenség és összeütközés
forrása lelt volna rájók nézve.
Azért, mielőtt valaki állást foglal a gazdasági
8
9
Irányú népiskolák mellett, kérem, olvassa el e
rövid cikket és gondolkozzék az általam elmon
dottak felett.
Törökszent miklós.
Zeke Dániel.
14-08 kb. — A karcagi rkath. iskola részére építési ál
lamsegély nem engedélyeztetik. (18565|912. vkm.).
1448 kb. — A törökszentmiklósi VII. tanítói állás java
dalmának leszállítása engedélyeztetik. (49944. vkm.).
M34 kb. — Illésy Gyula mezőtúri rk. kántortanitó
lakbérmegállapitási kérvénye 38090)912 sz. vkmn. rendelettel
elutasittatik.
M70 kb. — A jászszentandrási rk. iskola fejlesztésügyé
ben hozott képv. határozatról elöljárósági jelentés tudomásul
vétetik.
M66 kb. — A tiszaföldvári áll. iskola egészségügyi
szempontból felülvizsgáltatván, használhatónak találtatott.
1329 kb. — Nagy Róza kisújszállási ref. tanítónő ré
szére 200 K. fiz. kiég, államsegély utalványoztatik.
1385 kb. Kremán Lajos dévaványai ref. tanító részére
200 K. II. korp. államsegély engedélyeztetik.
; 1339 kb. — A tiszakürti ref. iskolaszék folyamodása
Orosz István tanító részére II. korp. államsegély iránt —.
felterjesztetik.
1335 kb. Takács János tiszaugi ref. tanító részére tan
dijpótló államsegély engedélyeztetik.
1336 kb. — Piffkó Antal jászberényi rk. tanító részére
1911. előbbi időre korpótlék nem engedélyezhető.
1505 kb. — A kisújszállási ip. tan. isk. alapítvány
számadása , felterjesztetik.
1502. kb. — Nagyné Csukás Irén és Horváth Antal
tszmiklósi ref. tanítók tandijpótló államsegély ügyekben be
nyújtott fellebbezését a közig, bizottság 1347)912 sz. végzé
sével elutasítja, mivel tandijpótló államsegély ügyekben ezen
bíróságot sem jogszabály, sem törvény intézkedésre illeté
kesnek ki nem mondja, s ezen ügyekben döntést határkörébe
nem utalja. —
1501 kb. — A törökszentmiklósi rk. iskolaszék Fehér
József tanító megválasztásával jóváhagyását és részére fiz.
kiég, államsegélyt kérő folyamodását a kbizottság felterjeszti
1503. A vkmin. számvevőség elszámolt államsegélyekről
felmentést, s az el nem számolt államsegélyekről kimutatást
küld.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
1399 kb. — Fodor Béla turkevei-ref. tanító részére
600 K. fiz. kiég, államsegély a választás jóváhagyása mellett
utalványoztatik.
1507. kb. — A felsőszentgyörgyi rk. iskolaszéknek
Bogyó Béla tanító részére I. korpótlékért folyamodása pártolólag felterjesztetik.
1382 kb. — A dévaványai rk. kántortanitói állomás
javadalma 4108 K. 52 f.-ben megállapittatik.
1332. kb. A dévaványai rk. iskolaszék folyamodása
Fehér József tanító részére 200 K. fiz. kiég, államsegély
engedélyezése iránt felterjesztetik.
1398 kb.
A jászdózsai rk. iskolaszék folyamodása
Sípos Dezső tanító részére 320 K. fiz. kiég, államsegélyek
elszámolására a városi tanács felhivatik,
1453 kb. — Sziki Teréz, — *
1454 kb. — Boldog Krisztina,
1455 kb. — K. Nagy András mezőtúri ism. tanköteles
beigazolt betegség alapján iskolábajárás alól fölmentetnek.
1447 kb. — A jászberényi rk. iskola részére, 1382 K.
tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
1409 kb. — A tiszaderzsi ref. iskolaszék építési állam*
segélykérése fedezet hiányában nem teljesíthető.
. 1395 kb.
A karcagi rkath. iskolaszéknek építési ál
lamsegély kérése - mint a 18565 912. sz. vkmin. rendelet
folytán tárgytalan visszaadatik.
U22 kb. — Palugyay Hermin jászdózsai rk. tanítónő
megválasztási iratai felterjesztetnek.
1333 kb.
Fodor Etel törökszentmiklósi ref. tanítónő
részére 1. korp. államsegélyért folyamodás felterjesztetik.
— 10 —
.
1507. Bogya Béla felsőszentgyörgyi rk. tanitó részére
I. korp. államsegély kérés pártolólag felterjesztetik.
1499. — A törökszentmiklósi ref. tanitók tandijkárpótlása ügyében beterjesztett okmányok a VKMiniszteriumhoz
felterjesztetnek.
1513. — Piffkó Antal jberényi rk. tanitó korp. állam
segélye tárgyában rendelkezés tudomásul kiadatik,
1520. A szelevényi áll. iskola 1909J6—11 tanévi szám
adásai Csikós kir. tanf. tollnoknak kiadatnak.
1514. Muha Mihály jánoshidai közs. tanitó választása
jóváhagyatván, részére 800 K. fiz. kiég, államsegély utalványoztatik.
híre k.
— Pünkösd. „Jöjj el szentlélek Isten!" énekli a hívők
serege, „világosítsd meg az elméneket!“ — S a Szentlélek
Isten tüzes nyelveket küld az ő apostolaira-, hogy mindenek
nek nyelvén hirdetnék az Igét. És a mi apostolaink gyűlé
seket hiván össze, hirdetik az igazságot, ki érettünk megfeszittetett, és nem akarják megérteni az írástudók és papi
fejedelmekh az ő beszédjöket. — És az ap^tolok csüggedten
konstatálják: „Gyengék vagyunk mi megvédelmezni, s di
adalra juttatni az Igazságot. Jöjj el Szentlélek Isten!"
Damjanich János szobrát leleplezték. — Szolnokon
I9-én leplezték le legnagyobb vezéreink egyikének, Damjanics János 48-as honvédtábornoknak lovasszobrát. A lelep
lezésen képviselve volt a kormány, a parlament, a törvény
hatóságok, Budapest székesfőváros és több egyesület. Meg
ható volt látni nemzetünket diszruhás nagyjaiban, amidőn
hódol egyik nagy fia emlékének. Gyönyörű volt Magyary
Gyula fomunkatársunk és Sopronyi Adorján szolnoki kartár
sunk szerzeménye a „Damjanics fohász." — A jeles komP0nisták ezen legújabb müve máris meghódította a zenekedvelő
közönséget. Kapható a szerzőnél 1 K.-ért.
Czibakházai áll. isk. növendékek kiránduláson voltak
agilis igazgatójuk Mohács István vezetése allatt. Mintegy 5
napot töltöttek a fővárosban és környékén, megtekintvén
mindent, ami a gyermekeknek megtekintésre szükséges. Azt
hiszem — valami csoda, legalább a mi korunkban már az,
hogy ez a kirándulás utazással, ellátással együtt 6 koronába
került fejenként a növendékeknek. E csodát megmagyarázni
csak Mohács tudhatja, aki ezermesterségével ezt produkálni
tudta.
— Államsegély. A VKMiniszter az alattyáni kisded
óvoda részére 600 K. fentartói segélyt utalványozott.
— Járásköri gyűlés. A tiszai alsójárás tanítói köre f.
hó 30-án Czibakházán, — a szolnoki járáskor pedig, jun.
10-én Rákóczifalván tartja idei rendes gyűlését.
— Ösztöndijadományozás. A Kreutzer-alapitvány
200—200 K.-ás ösztöndíját a VKMiniszter Herendi Katalin,
Huszár Vilma, Löblovits Erzsébet, Vozárik Ilona', Baráth
Margit és Welsch Róza szolnoki polg. leányisk. növendé
keknek adományozta.
— Földrajz a Jásznagykunszolnok megyei elemi nép
iskolák harmadik osztálya részére. Irta Zeke Dániel török
szentmiklósi tanitó. — Fenti cimü tankönyvet az egyház
megyei hatóság is megbírálta s mint az uj tantervnek teljesen
megfelelőt, magyaros és a gyermekek értelmi felfogásához
alkalmazkodó müvet, elfogadta s az iskolák részére beveze
tésre ajánlja. E könyvecske szigorúan alkalmazkodik az uj
tantervhez. A tananyagot világosan és röviden tárgyalja. Az
egyes részek után kérdések következnek, melyek nemcsak a
tananyag megerősítésére szolgálnak, hanem a tárggyal össze
függő oly dolgokat is tartalmaznak, melyek a gyermekek
előtt kedvesek és önálló gondolkozásra, önálló ítéletalkotásra
szoktatják őket, e mellett a tanítót megkímélik a sok be
szédtől. E tankönyv, melyet a megyebeli bármily jellegű
iskolák sikerrel használhatnak, a nyár folyamán nyomtatásban
is meg fog jelenni, hogy az uj iskolai év beáltára, szep
temberre, már kapható legyen.
— Tanitók gyűlése. Jásznagykunszolnok vármegye
tantestületének tiszai alsójárásköre 1912. évi május 30-án
Cibakházán, a vásártéri iskola V—VL osztályában délelőtt 9
órakor gyűlést tart. E gyűlésre a járáskor összes tagjai, va
lamint a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat:
*i
— 13 —
■
,
— 12 —
1. Elnöki előterjesztések. 2. Merk Andor tiszakürti tanító
szabadelőadást tart az összetett mondatok szerkesztéséről az
V—VI. osztályban. 3. Hachl N. Lajos országos énekoktatási
felügyelő „A népiskolai énektanításról és az ifjúsági dalos
körről" tart előadást. 4. Werknerné Longi Irma cibakházi
tanítónő felolvasást tart a nemzeti viseletről. 5. „Tapasztala
tok a tanítás mezején,“ felolvassa Mester János pusztahéki
állami tanító. 6. Mohács István cibakházi igazgatótanitó be
mutatja a fa- és agyagmunka tanítását gyakorlatilag az V—VL
osztálybeli tanulókkal. 7. A kézimunkakiállitás megtekintése.
8. Indítványok a gyűlés napja előtt az elnöknél 8 nappal
előbb írásban bejelentendők. 9. Tisztujitás. 10. A jövő gyűlés
tárgysorozatának megállapítása.
Kunszentmárton, 1912. május 12.
Mihály Gyula
Veress János
jkri jegyző.
jkri elnök.
Gyülekezési hely a vásártéri iskola. — Közebéd 3 korona.
Akik ezen ebéden részt venni óhajtanak, a gyűlés napja előtt
3 nappal Mohács István igazgató-tanítónál jelenkezzenek.
— A kunszentmártoni áll. iskola tanítótestülete a
helyi intelligencia bevonásával a Gyermekvédő Liga javára f.
hó 25-én a Körös szállóban hangversenyt rendez. Az igazán
nagy miiértéssel összeállított, s magas nívójú műsor a követ
kező: 1. Erkel F. Ima A hazáért. („Bánk-bán“ című operából.)
Éneklik: Bíró Gézáné, Császár Ferencné, Németh Jolán, Országh Pálné, Tompos Lászlóné és Turcsányi Ilona urhölgyek
II Herceg F. „Bekvártélyozás.“ Monolog. Előadja Strasser
vira urleány. 111. Csajkovszky: „Se panasz se szó...“ Mű
dal. Énekli: Tompos Lászlóné úrasszony. IV. Revicky Gy
Salamon Király álma. Költemény. Szavalja. Szabó Józsefné
urholgy. V. Schumann- Műdalok. Énekli Országh Pálné úrasszony. VI. Arany j. „Ágnes Asszony." (Melodráma) Zenéje
a Je™‘°'DSzava^ Turcsányi Ilona úrleány, zongoX
Oláh Pál úr. VII. Brückler: Bariton Szólók (A
sakkmgem trombitásból.) Énekli: Mihály Gyula úr Vili
EIÖadják: cimbalmon StrasOrszth Pál "H7',
Sza'ay Zs'gmond úr, hárfán
g
ur, enekel Országh Pálné úrasszony. IX. Debüssy:
„Csillagféhyes Éj..." Műdal. Énekli: Bíró Gézáné úrasszony.
X. Dr. Vrábély A. „Az Egynapos Asszony “ (Magánjelenet.)
Előadja: Németh Jolán úrleány. XI. Denza: „Jó Éjt!" Énekli
a női kar.
— A japán mesék kincstára csak újabb időben kezd
jobban feltárulni Európa előtt s csodálatos gazdagságát és
szépségét mutatja Kelet fantáziájának. Sebők Zsidmond és
Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb,
május 19-iki számában, a világ legszebb meséi rovatában
bemutatja a mesekincs egyik legbájosabb és leginkább elra
gadó termékét. Ugyanez a szám közli Lampérth Géza versét,
Szabóné Nogáll Janka elbeszélését, Dörmögö Dömötör uta
zását Budapest körül. Sebők Zsigmondtól, Mesemondó bácsi
és Elek nagyapó meséit, Pólya Tibor rajzát, Zsiga bácsi
mókáját, Rákosi Viktor regényét. A kis krónikarovat képes
aktualitásai, a rejtvények és szerkesztői üzenetek egészítik
ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér,
félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára
20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld
a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.
IRODALOM.
Feminismus.
Szeme fátyolos . . . színe halovány
„Szerelmi bánat betege a lány 1“
Hiresztelik a szomszédasszonyok,
Súgják mögötte kicsinyek, nagyok.
„Kár érte! Hisz oly szép arcú, derék,
Érné idővel nagy szerencse még."
Szobájában a gyászruhás leány
Levelet ir kis kopott asztalán.
— 15 —
14 -
„Ép ésszel írom — végső levelem
Mielőtt siri ágyam megvetem.
r
.
igenis eszembe jut nem annyira árvaságom, mint inkább
adósságom.
*
Urilány voltam . . . lelkes, álmodó . . .
Szivemben lángolt minden, a mi jó.
Árván maradtam — nem szánt senki sem. .
Mondták; keressem magam kenyerem.
Tanultam. Küzdők. A mit keresek
Kevés . . . belőle meg nem élhetek!
Koldulni szégyen. Lopni nem szabad!
A becstelenség? Undok. Kárhozat.
A csendet misem zavarja.
De mi az ?
A kályhából kipattanó szikra !
Óh végzet, — megint a földön vagyok. Nemzetek-átka,
rongyos bankók, hol vagytok? A tűz emészt, az emésztés
pénz. Hol a pénz mostanában? Nálam nincs!
Keseredjek, ne keseregjek?
Miért keseregjek ?
Nincs pénz, de van jog!
*
Nenj simogat meg gyöngéd férfi kéz —
Ám kenyerem elvenni mindig kész.
Csókot ajkamra nem nyom forró száj. . .
Rabszolgatartó szitka sokszor fáj. . .
Ne írják rólam . . . nem. a szerelem
Kerget halálba — csupán . . . éhezem."
Szentimrei Mártha.
Mily szép idők voltak !
A vármegyei tanitótestületi közgyűlésen valánk. Sok
szépeket mondtak, keveset halottunk. „Csak sietve, elég volt,
éhesek vagyunk" — dörgött a kórus.
Mi ez ?
Itt, bajtárs, részvénytársasági alapon üres szalmát csé
pelnek.
Mily szép idők voltak!
*
‘
. Beszédes gondolatok.
Rettegjetek tanuló gyermekeim, a rezgős szakállu bácsi
megesz!
Fizessetek, ha koplaltok is!
Fizessetek, óh fizessetek !
Fizessetek, drága gyermekek!
A jog, igenis a jog!
Óh jogfosztott gyermekek!
*
Hosszú téli estén méla csendben gondolkodom. Mon
dom tél van. A csend irtóztató, — őrült - Eszembe jut
*
Méla búbánat vesz erőt rajtam. Egek! — már harmadik
éve nem csépeltünk. Egek! — a cséplési-dijat mégis kérikPénzt vagy jogot! Kegyelmezzetek, pénzem nincs, vigyétek
a jogot!
Mily boldogok a jogok birtokosai és mily boldogtalanok
. a jogfosztottak. Előbbiek éjjel — nappal törhetik a fejüket:
hol és mikor élhetnek jogukkal! uttóbbiak szivét csak a
keserű irigység mardossa.
V
Örömre : üröm!
Meghalok, ágyban párnák között. Családom vigasztal:
csak bátran, ne busulj, ott a tanitótestületi temetkezési
egylet; lesz pap, lesz harang, kántor; lesz gödör mély is,
széles is. — Jó ember vagy, gondoskodtál hozzádtartozóidról.
- 16 -
Befizetett pénzednek meg kell lenni. Ne félj, 70 koronát ugy
kapunk, mint fillért. Az öreg harang bugása kisér örök dihenődre.
*
A redők elsimulnak.
A vén szamár meghalt.
Lukács József.
HIVATALOS RÉSZ.
2874. 1912. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami polgári és népiskolai igazgató — illetve
vezető tanitó úrnak az 1911. évi ipari beszerzések kimutatása
tárgyában.
A Megyei Népoktatás f. évi 6 számában 1591 912. sz.
alatt kiadott körrendelkezésemre utalással felhívom Czimet,
hogy az ott közölt kimutatási minta szerint — a gondnokság
közbejöttével — haladéktalanul állítsa össze az 1911. évben,
az iskola számára eszközölt ipari beszerzések pontos kimu
tatását — s azt — amennyiben a m. kir. kereskedelmi mú
zeum igazgatóságához még be nem küldötte volna — fele
lősség súlya alatt hivatalomhoz 3 nap aiatt terjeszsze be.
A kimutatás a gondnoksági elnök aláírásával is ellátandó,
Szolnok, 1912. május 16.
Kir. tánfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
VÍ7Cnalnnnt
Hl&oyilllipui,
magyar vagy németet
100 darabonként bérmentve küld I kor. 20 fillérért
DARÓCZY ANTAL nyomdász Turkeve.
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből vagy
feledékenységből az előfizetést be nem küldték, ez
utón kéri annak kiegyenlítésére
a kiadóhivatal.
16 —
II. szám,
Szolnok, 1912. junius 10.
V. évfolyam.
Befizetett pénzednek meg kell lenni. Ne félj, 70 koronát ugy
kapunk, mint fillért. Az öreg harang bugása kisér örök dihenődre.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
*
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
A redők elsimulnak.
A vén szamár meghalt.
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Lukács József.
HIVATALOS RÉSZ.
2874. 1912. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami polgári és népiskolai igazgató — illetve
vezető tanitó úrnak az 1911. évi ipari beszerzések kimutatása
tárgyában.
A Megyei Népoktatás f. évi 6 számában 1591 912. sz.
alatt kiadott körrendelkezésemre utalással felhívom Czimet,
hogy az ott közölt kimutatási minta szerint —a gondnokság
közbejöttével — haladéktalanúl állítsa össze az 1911. évben,
az iskola számára eszközölt ipari beszerzések pontos kimu
tatását — s azt — amennyiben a m. kir. kereskedelmi mú
zeum igazgatóságához még be nem küldötte volna — fele
lősség súlya alatt hivatalomhoz 3 nap aiatt terjeszsze be.
A kimutatás a gondnoksági elnök aláírásával is ellátandó,
Szolnok, 1912. május 16.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Vivcnalnnnt
ma9yar vaM németet
Vl&oyilllipui, 100 darabonként bérmentve küld I kor. 20 fillérért
DARÓCZY ANTAL nyomdász Turkeve.
,
.
. . _
-
......... -
- - -
-
- -
-
-
-
- :
- -
*
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Zugiskolák és egyéb nyomorúságok.
Három helyről is kapjuk az Írást, melyben
elpanaszoltatik, hogy vagy tanitó nincsen, vagy
ha van is, nincsen benne köszönet; — vagy van,
de ő maga szereti legkevésbé, hogy van.
Nem szólok személyekről, nem említjük meg
hol dicsekedhetni ilyen iskolákkal, csak azt je
gyezzük meg, hogy itt a vármegyében léteznek
ezek az iskolák, melyekről sem törvény, sem
szabá'yrendelet nem intézkedik.
Ezen iskolák fentartói törvény és törvényes
rendelkezések hiányában valóságos balkáni nép
oktatási állapotot teremtenek, s a haladó kultu
rális fejlődésnek valóságos rozsdafoltjai!
Lássuk csak őket.
*
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből vagy
feledékenységből az előfizetést be nem küldték, ez
utón kéri annak kiegyenlítésére
a kiadóhivatal.
Egyik majort eddigi tulajdonosa eladja. Az
iskola ezideig rkath. jelleggel volt fentartva a bir
tokos által. Az uj tulajdonos azonban soknak
2
3
találván a fenlartás költségeit, az ott volt tanító
nyugdíjazásával a rk. felekezeli iskolát, — mely
eddig a törvények oltalma és az állam állandó
felügyelete alall állott, — egyszerűen beszüntette,
de mert ez állal egyszersmind iskolai póladó
fizetésre lett volna kötelezve, ősszel ugyanezen
iskolát magánjelleggel megnyitotta sfogadott, szegődtetett bele tanítót havi 20 forintért, 49 K-ért
s akkor mondhat fel, amikor jól esik. A lanitó
egyszersmind gazdasági segéd. Egyszer ez isko
lához kiszálló tanfelügyelőt az uj lulajdo ios
azzal fogadja: kérem itt az urnák nincs mit ke
resni. Ez az iskola az enyém. Én fizetem a taní
tót; ez az iskola magán iskola, itt semmi keres
ni valója senkinek.
május elején lez'rfa az intéző, hogy megspórol
hassa a tanítói fizetést, szegődtetési feltételei
alapj;in a tanítónak azonnal fel is mondott, s
fizetését beszüntette. — Ez is kultúra, ez is a
népoktatás ügyét szolgálja.
*
Úristen! Hát ez az alföldi magyar kuliura
fejlődés I ? Kell ezeknek iskola fentarlási jog! ?
Ugyanez az uraság másik iskoláját — mely
hez szintén vétel után jutott — beszüntette, a
tanítót útnak eresztette, s most két birtoknak
tart egy iskolát. Haladunk — hátrafelé.
*
Egy másik uradalom iskolájánál évekig nem
volt tanító, mert ... és ez abszurdum .....
inteligens embert nem is fogadtat föl, de ha
akadt is nem bizta ki a kasznái- ur kellemetlen
kedéseit, ki azon a birtokon a kis Isten. Most
aztán van tanító. Elemi iskolát végzett, de ezt a
kasznár jókedvében akár meg is pofozhat ja. —
Hát ilyen iskolára kinek van ugyan szüksége ? I
*
%
Egy harmadik uradalomban az iskolai évet
Egy negyedik, ötödik, hatodik, s Isten tudja
hogy hányadik .... minden falu határában akad
cgv, igy pl- Jászárokszálláson is, ahol a tanító
maga sem ismeri az írás mesterségét. Vajon mit
és hogy tanít ez a zugiskolai zugtanitó? Hol a
törvény, mely az ilyen iskolának végét veti, s a
Janitok jogviszonyait a pusztai iskolákban is sza
bályozza, mert itt — tisztelet a kivételnek — a
taniló nem köztisztviselő, még csak nem is tiszt
viselő, de urasági közszolga, udvari lakáj, kit
akkor dobnak ki, amikor a gazdatiszt urnák jól
esik.
És a tanfelügyelőség!
Törvény és jogszabály hiányában úgy szólván
lehetetlenül kénytelen tűrni ezen állapotokat, a
magyar^kultúra ezen igazán szégyenét.
Ajánljuk a pályázó tanítóknak, ha uradalmi
iskolához pályáznak, hangzatos pályázati hirdetés
melle-1 szerezzenek a!apos információt, mielőtt ,
pályázatukat benyújtanák. így megmenekülnek
attól a megalázó helyzettől, melybe tudtán kívül
egyik-másik ilyen népoktatási intézetnél kerülhet
nének
(Fhus.)
4
Az átadó
rendszer
hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mii.)
Irta: Padi István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.) J
11. Alkalmatlan a gyermek jellemképzésére, akaratneve
lésére, az egyéniség kialakítására, szóval az alaki képzésre.
Mivel a gyermekek minden évben más-más vezető keze
alá kerülnek, a tanítónak nincs ideje, alkalma a gyermekek
lelki tulajdonságait kiismerni, fejleszteni és irányítani. így a
gyermekek legkiválóbb, legértékesebb szellemi tehetségei
parlagon maradnak, mig ellenben a korcshajtások, a rossz
indulatok egész tömege burjánozhatik fel lelkűkben. Amit
esetleg egyik tanitó épít, azt a másik lerontja. Ilyen módon
azután a gyermekekből határozatlan, akaratjukat kormányozni
nem tudó, értéktelen emberek válnak, akikből önhibájokon
kívül hiányzanak az erkölcsök, a vallásosság, a munka és
hazaszeretet, a tudás és minden jó indulat.
Ennyi és peg száz, sőt ezer féle hátránya van az
átadó rendszerű iskolának. Azért egy másik, jobb rendszer
létezése mellett félre ezzel a rozsdamarta, értéktelen, ócska
rendszerrel a lomtárba!
II. A felvezető rendszer.
A lényege és menete.
„Az a tanitó, aki csak tanít, de nem
nevel — mesterember; aki pedig nevel
is, az művész."
(Col. parker)
A felvezető rendszer mellett minden tanitó végig vezeti
S
V"*'1 “ L “2,álíta
valamennyi “
.7“Z™0
“""öíkökln elölről. Ez a
Jeghathatósabb, legideálisabb iskolai osztályrendszer.
a
L0?0 he'yen’ már a felekezeti nép-iskoláknál is, maguk
L uí? VeZeHék be eZ‘ az osztályrendszert. Az állami
iskolákban pedig általában ez az osztályrendszer uralkodik,
mivel az állami népiskolákra vonatkozó 1901. év május 21-én
kelt 32055 számú miniszteri utasítás B. pontja határozot
tan meghagyja, hogy lehetőleg a felvezető rendszert kell
alkalmazni és inkább a vegyesnemüek (fiuk és leányok)
összevonásával, de egy osztálybeli tanulókkal, t. i. ha a fiuk
vagy leányok száma külön-külön nem ütné meg az egy
osztályra való létszámot.
Hogy a felvezető rendszernek az átadó rendszerrel
szemben összemérhetetlen előnyei vannak, az elismert és
elvitázhatatlan dolog. Hisz ha jól megvizsgáltuk az átadórondszer menetét és megismertük a hátrányait, egyidejűleg
szükségképpen megismerhettük a hátrányok ellentétét: az
előnyöket is, mely a másik, vagyis a felvezető rendszerben
gyökeredzik. A meggyőződés céljából azonban nézzük meg
közelebbről a, dolgot.
1. A tanító felveszi az I. osztályba a kellő számú, 6
éves gyermekeket, akik kizárólag az ő nevelésére és okta
tásaira lesznek bízva. A tanitó abban a tudatban, hogy ezek
a gyermekek az ő kezei alól más tanitók kezei alá nem fognak
kerülni — ha esetleg lanyhább természetű volna is köteles
ségei teljesítésében, mégis mintegy ösztönöztetve é/ezné magát,
már itt az L osztályban is, a fokozottabb munkásságra, mivel
folyton lelki szemei előtt lebegne, hogy ezen gyermekek
huzamos 6 évi nevelésének és oktatásának eredménye lesz
majd az ő szakismeretének, ügyességének, és buzgó mun
kálkodásának gyümölcse és fokmérője.
A becsületének örvendő tanitó igy minden lehetőt
elkövet, hogy nevelő-tanitói eljárását növendékeivel szemben
a nevelés és oktatás elvei, szabályai szerint eszközölje, már
tsak a maga jóvoltáért is, mivel önnönmagának neveli és
oktatja őket, azaz készíti elő a II. és a következő osztályokra.
A felvezető rendszer mellett a tanitó minden évben
ismerős anyagot kap. Ha növendékeiről már az I. osztálytól
kezdve jellemző, illetve megfigyelési naplót vezet, ebből,
mint tükörből, mindig látja növendékei testi és szellemi
fejlődésének, nevelésének, tudásának haladását, vagy elma
radását s tudni fogja, hogy ennél vagy annál a gyermeknél
mely szellemi tehetségeket kell fejleszteni, esetleg miféle
korcshajtásokat nyesegetnie.
'
i -,
6
7
A felvezető rendszer mellett a tanító összefüggésbe, har
móniába tudja hozni'az összes évfolyamokbeli munkáját
Nem támad áthidalhatatlan ür az egyes osztályok között s
így nevelése és oktatása feltétlen egységes, összefüggő,
. szilárd eredményt gyümölcsöz. Mivel így alkalma van a
nevelő-tanitónak minden egyes növendéke előmenetelét,
esetleg elmaradottságáf kiismerni, a hiányt pótolni, a hibát
reperálni, — ennek következtében alig- fog növendéki közül
1—2 nagyon gyenge kivételével elmaradni, hanem viheti
őket teljes számban mindig feljebb és igy alig lesz oly
növendék, ki azrV—VI. osztályt el nem végezheti. Ez pedig
az általános népmüveltség feltételéhez okvetlen megkivánfatik.
Eskütétel. Jun. 1-én Rikly Margit fegyverneki rkath,
tanítónő a kir. tanfelügyelő előtt letette a hivatali esküt.
A felvezető rendszer mellett azt is könnyen ki lehet
vinni, hogy pl. a nagyobb népességű községekben, ahol
több tanító működik s ahol egészen gyenge, fejletlen gyer
mekek száma is több, ott ezen gyermekeket kiválogatva,
belőlük egy külön „gyengék osztályát" állíthatják fel. Ennek
a vezetését azután valamelyik ambiciózusabb tanítóra bízhatják,
így legalább nem lesznek ezek a szegény gyermekek a többi
osztály kerékkötői, gunytárgyai, hanem amennyire lehet velők
haladni, azt a buzgó tanító iparkodik is elérni, nemcsak
hivatalból, hanem humánusságból és a beléhelyezett bizalom
visszaszolgáltatása szempontjából is
’ *
Az itt elmondottakból levonva a következtetéseket
leszűrve az igazságokat, bátran elősorolhatjuk főbb vonások
ban, hogy melyek a felvezető rendszer előnyei
(Folyt, köv.)
híre k.
Továbbképző tanfolyamra felvétettek: Martikány Ist
ván Bajara. Mihályfalvi József és Török S. Kiskunfélegyházára. Gyöngy István, Széki Péter, Boris F. és Solt Samu Stubnvafurdőre, Németh Jolán Eperjesre, Eszas lulianna, Lung Gi
zella es Kis Berta Szabadkára. Az elsői, Martikányt kivéve
saját költségükre,
Tanitóváltozás. Kocsa Ida elhalálozásával megürese
dett ref. tantónői állásra Csiszár Mária oki. tanítónőt válasz
totta meg Turkevén az iskolaszék.—
Nyugdíjazás. Skopecz Béla és Bulla Róza bessenyőszögi munkaképtelen rk. tanerők nyugdíjazását 1912. szept, 1től a VK Miniszter elrendelte.
Kitüntetés. Fekete Bálint tomaji uradalmi tanítót hosszas
négy évtizedes munkásságának elismeréséül Öfelége az ezüst
érdemkereszttel tüntette ki. Igaz örömmel gratulálunk.
Halálozás. Újházi Antal jászberényi rkath.. tanító rövid
szenvedés után f. ho 3-án hirtelen elhunyt. A derék közsze
retetben állott kartársat áz igazi részvét kísérte sírjába.-—Ad^on neki az ég csendes nyugodalmat.—
A szolnoki járáskor közgyűlését 10-én tartja d. e.
9 órakor Rákócifalván az áll. iskola helyiségében. A gyűlé
sen Ószláv Ernő szolnoki áll. tanító „Az elemi iskolai ének
tanítás" címen, — dr. Rosti Mihály kir: ügyész a „Patronage"
egyesületről, Bózsik Béla a „fizetésrendezésről" és ezzel kap
csolatosan az ÁTOE-nek állapotáról, — továbbá „A tanítók
fürdőjéről és üdülőhelyéről" értekezik. Tisztujitás. Gyűlés
után társasebéd személyenként 2 K.-ért.
Jeszenszky Gyula szolnoki polgári iskolai tanár Ág
nes című tragédiájának a bemutatója volt 31-én a szolnoki
városi színházban. Maga a darab egyik legkitűnőbb magyar
tragédia, s rövid időn belül a fővárosi színházakban is elő
adásra kerül. A darab értéke mellett bizonyít a nézőközönség
kritikája is, mely meleg ovációkban részesítette a szerzőt, s
minduntalan a lámpák elé hívta. Jeszenszki nagysikere mind
nyájunké. Őszintén gratulálunk.
Államsegély. —- A vkminiszter a tiszavárkonyi áll.
iskolák részére 1298 K; — a mezőtúri ip. tan. iskola részére
1500 K. és az alattyáhi óvoda részére 600 K. fentartói
államsegélyt utalványoztt.
Államsegély a Tanítók Fürdőjének. A Tanítók
társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermeknyaraló-telepe
8
létesítése érdekében megindított országos mozgalmat a vallás
és közoktatásügyi kormány is a legmelegebb érdeklődéssel
és pártfogással, kiséri. Mint illetékes helyről értesülünk, az
„Udvarhely-vármegyei Tanitóegylet“ kérése alapján a közok
tatásügyi miniszter a május 12-én megnyílt Tanitók Fürdője
befektetései céljára, évi 2000 kor. államsegélyt engedélyezett
A közoktatásügyi kormánynak ezen nagyjelentőségű erkölcsi
és anyagi támogatása teljes mértékben biztosítja a gyógy
fürdő és üdülő-telep kiépítését. A részvénytársasági szervez
kedés eddig elért kiváló eredményeit, az ezen év végéig
meghosszabbítani tervezett további részvénvjeevzési elha
tározás csak fokozza, annyival is inkább, mmt a közel,
napokban kibocsátandó uj tervezet alapitói, a részvénytőke
jelentékeny nagy részét már előre biztosították, s igy a
további részvényjegyzésekkel csak a fennmaradó alaptőke
résziét biztosítandó. A gyógyfürdőt tanítók, a legminimálisabb
arszabassal a Székelyudvarhelyi Szejke fürdőn már megnyi
tottak, s ennek prospektusa mindenre nézve teljes tájékozást
nyújt. Ugy a fürdő, mint a részvénytársaság ügyére nézve s
minden megkeresés Gyekes Mihály ig. tanitó címére Szé
kelyudvarhely küldendők. Látogassuk meg, keressük fel ezen
értékes es olcsó hazai (erdélyi) gyógyfürdőt.
hivatalos rész.
3067—1912. szánt
“S,
helyi hatóságinak.
A 3564,911. eln. sz. alatt folyó évi máius tx.án l u
va as és közokt. miniszteri rendeletet tudomásulvétel és szűk
seg eseten megfelelő alkalmazkodás védett az alábbi
latban közre adom.
ö
abbl maso“
Szolnok, 1912. május 28.
*
Rédei János
sra,w r?™
9
és az Első Magyar Kábelgyár Perei és Schachnerer részvény
társaság Budapest, — 1911. évi február hó 28-án a követ
kező beadvánnyal s kérelemmel fordultak a kereskedelemügyi
miniszter úrhoz: Nagyméltóságu Miniszter Ur, Kegyelmes
Urunk! Nagyméltóságod vezetése alatt álló magy. kir. sza
badalmi hivatal 105111910 sz. leiratával az eddigi gyakorlat
tól eltérőleg megengedni méltóztatott, hogy villamos kábel,
— drót-és zsinór vezetékek az anyag természeténél fogva
egyetlen lehető védjegy oltalmában részesüljenek, mely véd
jegy oltalmában a színes fonalaknak belajstromzásából áll.
— Van szerencsénk tehát Nagyriiéltóságodnak bejelenteni,
hogy mély tisztelettel alulírott Magyarország összes kábel
gyárai ezen engedéllyel éltünk s hogy a magyar kereskedel
mi és iparkamaránál 1910. november 5-én színeinket be
lajstromoztattuk és köteleztük magunkat egyszersmind
egymással szemben, hogy erősáramú vezetékeket jövő
ben csak a Magyar Mérnök és Építész Egylet vezeték
szabványai szerint fogunk gyártani s az ilyen kellékeknek
megfelelő vezetékeinket törvényesen bejegyzett védjegyeink
kel fogjuk ellátni, melyek egy a gyártmány hazai eredetét
jellemző nemzetiszinü fonalból és mindegyik gyár részére
külön megállapított második színes fonalból áll, melyek
mindegyike a vezetékek belsejében végig húzódik. Ezen má-^
sodik fonal színeit következőképen állapítottuk meg : Féltén
és Guilleaume r. t. Budapest részére kék, — Kábelgyár részvény
társaság Pozsony részére vörös és Első Magyar Kábelgyár
Perei és Schacherer r. t. részére sárga. Miután így megta
láltuk módját, hogyan lehetséges hazai gyártmányainkat a
külföldről beözönlő silányabb, bár tagadhatatlanul olcsóbb
gyártmánytól megkülönböztetni és miután a hazai gyártó
cég a saját színén mindenkor felismerhető s ennélfogva
gyártott minőségéért bármikor felelősségre vonható, tekintet
tel a rossz minőségű anyaggal felszerelt erős áramú beren
dezések tűzveszélyes voltára, azt hisszük, hogy ezen intéz
kedésünk fontos közérdekeket szolgál s méltán számíthat a
mérvadó körök elismerésére. Kérjük tehát^ hogy Nagyméltó
ságod ezen bejelentésünket hazafias jóindulattal fogadni s
saját hatáskörében oly irányban támogatni kegyeskedjék, hogy
állami épületekben vagy közszolgáltatásu villamos müvek
hálózatába jövőben csak oly kábel,-drót,- és zsinorvezeté-
— 10 kék kapcsoltathassanak be, melyeken a hazai származás és
a gyárt ó^cég a vezeték belsején végighúzódó törv. védett
színes fonalakon felismerhető. A kereskedelemügyi miniszter
ur e kérelem ellen ottani szempontból nem tett észrevételt,
mert, miként velem közli, a folyamodó három cégen kívül
más szakmabeli magyar ipartelep ez időszerint nincs s en
nélfogva az összes, a hazai, beszerzésre kötelezett hivatalok
és intézmények kénytelenek szakbavágó szükségletüket a
három cég valamelyike utján fedezni.
A hivatalos másolat hiteléül:
.
Szolnok, 1912. május 28.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
3274.
------ - szám.
1912.
Valamennyi állami népiskolai igazgató, illetve vezetőtanító urnák a tanítótestület tagjainak családi viszo
nyaiban előállott változások bejelentése tárgyában.
A 128.000(910. sz. vall, és közokt. miniszteri körren
delet alapján felhívom Címet, hogy a tanítótestület tagjainak
személyi s illetve családi viszonyaiban a folyó tanévben ne
talán előfordult változásokról, nevezetesen : házasság kötésről,
vagy annak végérvényes bírói ítélettel történt felbontásáról,
névváltozásról, gyermekek születési vagy elhalálozási esetéről,
a tanítók (tanítónők) időközben szerzett külön képesítéséről,
vagy fegyelmi büntetéséről az alább közölt minta szerint
készítendő kimutatás beterjesztésével folyó hó 20-ig, tegyen
jelentést hivatalomhoz.
Megjegyzem, hogy a kimutatási mintát nem abból a
célból közlöm, hogy azon, annak felhasználásával állittassék
ki a hivatalomhoz terjesztendő kimutatás, mint azt más tár
gyú kimutatások beterjesztésénél már ismételten tapasztaltam;
hanem azért, hogy a kimutásminta jövőben mindenkor ren
delkezésre álljon a szóbanlevő, vagy más tárgyú kimutatás szaoályszerü elkészítésére. A-különféle kimutatások bekivánásánál
jövőben a már közölt kimutatási mintákra csak utalni fogok.
Szolnok, 1912. junius 4.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
3273—1912. szám.
Valamennyi állami népiskolai igazgató- illetve vezető
tanitó urnák a tantestület tagjainak iskolamulasztása
tárgyában.
A 128.000|910 sz. alatt kelt vallás és közokt. minisz
teri körrendelet alapján felhívom Címet, hogy a tanítótestület
tgjainak folyó tanévi iskolamulasztásairól — az alábbi minta
szerint terjesszen be pontos kimutatást hivatalomhoz e hónap
20-ig,
A kimutatáshoz csatolni kell a betegség miatt mulasz
tott tanítók illetve tanítónők orvosi bizonyítványait. Ha e
bizonyítványok annak idején hivatalomhoz lettek beterjesztve,
de onnan vissza nem küldettek: ebben az esetben jelezze
Cim a jegyzet rovatban, hogy azok mikor s mely szám alatt
terjesztettek be hivatalomhoz.
Megjegyzem, hogy a kimutatásba nem veendő fel azon
tanitó (tanítónő) aki azért nem taníthatott, mert az iskola
járvány miatt bezáratott, vagy mert a családban ragályos
betegség lépett föl. ,
Szolnok, 1912. junius 4.
Rhédei Jánosi
kir. tanfelügyelő.
3110—1912 szám.
Valamennyi elemi népiskola Igazgatóságának illetve
vezető tanítójának az iskolai külső czimertáblák tisz
tán tartása tárgyában
A 69.8311912. sz. alatt kelt vallás és közokt. minisz
teri körrendelet alapján felhívom a tankerület összes elemi
iskolai igazgatóit, illetve vezető tanítóit — az elemi népis
kolák jellegére való tekintet nélkül — hogy az iskolaépület
külső falán élhelyezett bádog czimertáblának időközönként,
de legaláJjbrUavonként egyszer leendő letisztításáról gondos
kodjék. E nemzeti czimertáblák tisztán tartását iskolavizs
gálataim alkalmával szigornál fogom ellenőrizni.
Egyúttal felhívom Czimet, hogy amennyiben a szóban
levő táblák egyike — másika talán teljesen kopott állapot
ban volna már, azt számszerűleg jelentse hivatalomhoz^
Szolnok, 1912. május 30.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
— 12 —
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. junius 25,
12. szám.
2887—1912 szám.
Valamennyi elemi népiskolai igazgató — illetve tanitó
MEGYEI NÉPOKTATÁS
urnák az állatvédelem terjesztése tárgyában.
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
A vallás és közokt. miniszter úr 1900. évi 91159. és
1904. évi 92220. számú rendeletével felhívta az elemi isko
lai tanítóságot arra, hogy az állatvédelmi eszmének a nép
iskolákban való terjesztésére minden alkalmat és eszközt hasz
náljon fel. Az Országos Állatvédő Egyesület 1912. évi
Gyermeknaptára e czélnak megfelelvén, ezen époly tartalmas,
mint külső kiállításában is vonzó, kis füzetek — mely vizsgái
ajándékul való kiosztásra olcsóságánál fogva is nagyon
alkalmas — tankerületem tanítóságának a figyelmébe melegen
ajánlom.
A gyermeknaptár darabonként 10 fillérjével kapható
az Országos Állatvédő Egyesületnél Budapesten. (IX. kér.
Ernő-út 11 —13.)
Szolnok, 1912. május 20.
kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
VÍ7^nfllAnnt
VláűydldpUT,
maflyar vagy németet
100 darabonként bér
mentve küld I kor. 20 fillérért
DARÓCZY ANTAL nyomdász Turkeve.
TWWWWWWWWVWW
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n o kt az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25*ért*
«
Vármegyénk népoktatási viszonyai
május hóban.
(A kir. tanfelügyelő jelentéséből.)
A vármegyei népoktatás folyó évi május havi
állapotának jelentősebb mozzanatait felölelő jelen
tésem a következők:
Én Szolnok, Karcag, Kisújszállás városokban
29 tanteremben, — Bogárdy Antal kir. segédtan
felügyelő pedig Kunmadaras, Karcag, Tiszasüly,
Besenyszög községekben, Puszta-Nagy- és KisSzenttamás^Tiszasüly — Fiú- és Leányági, Beseny
szög, Pusztátokon és Felsőszászberek tanyákon 38,
együtt 67 tan- és óvóteremben vizsgáltuk meg a
nevelve-oktatás irányát és eredményét.
Ezenkívül magam a tiszai alsó-járás tanítói
gyűlésén, Czibakházán — nevezett segédtanfelü
gyelő pedig a jászsági járások róqj. kath. tanítói
gyűlésén Jászberényben volt jelen. A tanítói gyű
léseken megnyilatkozott hazafias- és vallás er
kölcsös szellemről megnyugvással nyilatkozhatott!.
Ezenkívül jelen voltam a Nagykörű községben,
az ottani gazd. népiskolával kapcsolatban szervezett
háztartási tanfolyam vizsgáján és megbizonyosod
tam afelől, hogy a háztartási tanfolyamok fontos
közgazdasági hivatást töltenek be, s hogy a közön
ség osztatlan elismerését vívták ki.
A tiszai alsó-járás tanítósága tett javaslatom
alapján a Vármegyei Patronage Egyesületbe belé
pett és a helyi bizottságok megalakítását egy aka
rattal elhatározta.
Állami, községi, izr. urad. el. iskoláink részére
szorosan a miniszteri tanterven és utasításon ala
puló egységes tanmenetet adtam ki és ezáltal a
tapasztalt, egyéni önkényes fölfogásból keletkezett
szinte általános bizonytalanságnak végét szakítottam.
Hogy tankerületem intelligens tanilókara, mily
nagy mértékben fogta föl és tette magáévá intentioimot, bizonyítja, hogy a kibocsátani szándékolt
tanmenetnek kétszeresit kellett szétküldenem, mert
általános lett az óhajtás, hogy a kiadott tanme
nettel ne csak az intézetek,. de a személvek is
rendelkezzenek.
Déyayánya községben 4 tanyai áll. el. iskola
szervezését a m. kir. vall.- és közoktatásügyi miniszterium kimondta. Ez iskolák tehát f. évVszept.
hóban megkezdik áldásos működésűket.
A nagyméltóságu minisztérium a szolnoki
társulati polgári fiúiskolának 1912. évi szept. hó
1-től állami kezelésbe való átvételét szintén" ki
mondotta. Ez oly nagy jelentőségű intézmény jövője
ékként biztosítva van.
'
^en?ény Van ahhoz is’ h°gy a szolnoki
polgári fiú- es leányiskolák építkezése még ez év
e" k®zdelét veszi és 1913. szeptember hó
. 1-re befejezést nyer.
Illetékes felsőbb helyen Szolnok városban
kultúrpalota létesítésének eszméjét felvetettem.
Karcag városban Népoktatási Internálás léte
sítése és községi polgári leányiskola államosítása,
építése ügyében il'eléfes körökkel tárgyalást foly
tattam s eljárásomról felsőbb helyre jelentést tettem.
Résztvettem Kisújszállás rendezett tanácsú
városnak tanyai állami el. iskolák szervezése tárgvában tartott képviselő-testületi ü'.ésében. A város
áldoza készsége lehetővé tette, hogy az uj állami
intézmények f. évi szeptember hóban itt megnyíl
janak.
Szolnok város 1911/2. tanévi 10 ezer korona
hozzájárulását az állami elemi iskola gondnoksá
gának pénztárába befizette.
Bálint Zoltán karcagi birtokos az ott létesí
tendő Népoktatási Internátus céljaira 500 koronát
adományozott.
A m. kir. vallás- és közokt. minisztérium a
tiszaföldvári állami elemi iskolák dologi szükség
leteire 4.060, a mezőtúri iparos tanonciskola részére
pedig 1.500 koronát utalványozott.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1912. junius 1-én.
RhédeiJános
kir. tanfelügyelő.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
1409. kb. — A tiszaderzsi ref. iskolaszék építési segély
kérése nem teljesíthető.
1396. kb. — A jászárokszállási rk. tanítók javad, jegyző
könyvei leadatnak.
- 4 1577. kb. — Kutas Bálint törökszentmiklósi ref. lelkész
a 1101. sz. végzés ellen beadott felebbezését visszavonja.
1642. kb. — A kenderesi izr. iskolaszék Horn Sámuel
választási jegyzőkönyvét beterjeszti, felterjesztetik.
1641. kb. — Kunhegyesi főszolgabíró Póta Aladár javad,
jegyzőkönyvét beterjeszti, visszaadatik.
1651. kb.— Aszódi István rákócifalvi lakos felebbezése
a közs. képv. test. kgy. határozat ellen tiszai alsójárási főszol gabirónak kiadatik.
1652. — Skopecz B. besenyszögi rk. tanitó állam
segélye aug. hó végével beszüntettetik.
1653. kb. — Ivanovics Irén pmonostori tanítónő részére
900 K fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
1654. kb. Bagaméri Lajos tiszasasi ref. tanitó részére
613 kor. tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
1669. kb. — A tiszavárkonyi rk. iskola építési tervei
műszaki felülvizsgálatra az államépitészeti hivatalnak kiadatnak.
1770. kb. — A jánoshidai rk. iskolaszék Markovich
Elek tanitó javadalmának uj összeírását kéri, elutasittatik.
1659. kb. — Szerényi Blanka cibakház! áll. tanítónő
lakásügyének' rendezésére tiszai alsójárási főszolgabíró felhivatik.
1697. kb. — Illéssy Gyula mezőtúri rk. ktanitó feleb
bezése lakáspénzét megállapító 38090|912. sz. vkmin. rende
let ellen.
826. kb. — A jászladányi gazd. ism. iskola 1910. évi
számadása jóváhagyatik.
1511. kb.
A jászkiséri, jászalsószentgyörgyi és jász
ladányi iskola alapszámadások kivonata kiadatik a kir tan
felügyelőnek.
1634. kb.
Farkas Ilona felsőszentgyörgyi tanítónő részére elmaradt fiz. kiég, államsegélyt kérő folyamodás felter
jesztetik.
1681. kb. — Vkmin. rendelet a felekezeti tanitók elleni
fegyelmi ügyekben eljárásra kiadatik kir. tanfelügyelőnek.
1688. kb. — Deák Sándor,
2364. — Szarka Eszter,
n
ip
3682. —I.Biró^Klára mezőtúri tankötelesek iskolába
járás alól felmentetnek.
1694. kb. — Dr. Turiné Krausz Franciska részére a
karcagi izr. iskolaszék III. korp. államsegélyt kér.
1759. kb. — Póta Aladár részére a kunhegyesi rk. is
kolaszék tandijpótló átutalást kérő folyamodása felterjesztetik*
1764. kb. — Pekker Béla részére a tpüspöki-i rk. is
kolaszék II. korp. államsegélyért folyamodása felterjesztetik.
1766. kb. — Nemes István részére a jásszentandrási
rk. iskolaszék 111. korp. államsegélyért folyamodása felterjesztetik.
1768. kb. — Danassy Mária honossági bizonyitványa
felterjesztetik.
1769. kb. — V.-né Hamza Margit előléptetésére vonat
kozó isksz. jegyzőkönyv felterjesztetik.
1796. kb. — Fehér József törökszentmiklósi rk. tanitó
részére 900 K. fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
1797. kb. — A fegyvernek-örményesi iskolánál szerve
zendő II. tanítói álláshoz évi 900 K fiz. kiég, államsegély
engedélyeztetik.
1802. kb. — Borsányiné Pászthy Juliánná részére a
jánoshidai közs. iskolaszék Ili. korp. államsegélyért folyamo
dása felterjesztetik.
1556.
kb. — Szabó Adolf jászberényi izr. tanitó részé
100 K szempótlékot megállapító izr. iskszéki gy. határozat ,
jóváhagyatik.
j
1382. kb. — A dévaványai rk. kántortanitói állomás
jav. jegyzőkönyve kiigazittatik.
1441. kb. — A mezőtúri gazd. ism. iskola költségvetése
jóváhagyatik.
6 Az átadó
rendszer hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mii.)
Irta: Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.)
B) Előnyei.
1. A felvezető rendszer mellett a nevelésben és oktatás
ban'megvan az egység; az egy nevelő-tánitó folytonos veze
ti1* következtében „az egységes" kormányzás. Az iskolától
várt eredmények pedig elsősorban ezek a főtényezői.
2. Az egységes nevelve-oktatás és kormányzás folytán a
legtöbb gyermek feljuthat az V—VI. osztályba s igy alig lesz
gyermek, ki az általános népiskolai műveltséget megnem sze
reteti, mely az életben való boldogulhatáshoz elkerülhetetlenül szükséges.
Az egységesség által az iskola belső munkája intenzivebbé lesz téve az életre való kihatásában, vagyis áldásosán
kihat a gyermek egész életére, mert elegendő szellemi táp
lálékot nyújthat a gyermek erkölcsi és anyagi boldogulásához.
Igaz ugyan, hogy az elemi népiskola nem nevel és nem
képez „egész embert". De utat-módot nyújt arra, hogy mikép
pen nevelje, képezze magát azon korban az ember, midőn
már sajat erejére és belátására van bízva, azaz, hogy egyéni
í
rL!Udr URy a,kalmazni és kormányozni, amint azt a
jówn felfogás, a helyes ítélkezés, a bevett és elfogadott tárSzóval’ h°gy a gyermekekből
míS.
°’ értelmes’ becsületes és használható
nwlws emberek váljanak.
é huza^os és folytonos idő alatt alkalma nyílik a
hármait
mettSkaS
összes ^mi tehetségeit, képességeit,
azazval^ly hivatásra való ráter-
‘anácsot is biradni
Tanácsot bír Ad ’ T gyermekeike‘>-milyen pályára adják,
magíte^ mlíl* 'z yan szülöknek is> ak'k az ö kedves
néTés u hXá 8 ,és ™ndenben csak rózsaszínű szemüvehogv érdemi
8 ’
‘DÓ1 ‘°Vább iskolázta‘"i akarják,
hogy érdemesek-e vagy nem. Ezáltal nagyon sok késői bá
nattól és gondtól, keserű könnyhullatástól és csalódástól
mentheti meg a szülőket és gyermekeket.
5. Serkenti, buzdítja a tanítót a.fokozottabb tevékenységre,
mivel munkája a felvezető-rendszer mellett változatos és mégis
egységes egész. Alkalmat ad a tanítónak a magát kitüntetésre,
amennyiben megmutathatja, hogy a népnevelő is művész a
nevelésben és igazi tudós-mester a tanításban.
6. A felvezető-rendszer mellett nem állhat elő a „zava
rosban való halászás" sem, mivel minden tanitó csak a maga
munkájáért, sáfárkodásáért felelős s igy az esetleges hiányo
kat és hibákat sem tolhatja másra.
7. Emeli a tanitó tekintélyét, mert úgy a gyermekek,
mint a szülők és más felnőtt érdekeltek szükségképpen belát
ják, hogy a tanitó nevelésétől, oktatásától és irányításától függ,
a legtöbb embernek — s igy a nemzetnek jövője.
8. A tanitőrá nem unalmas, mert változatos, kellemes s*
így ezáltal munkakedvre derül és nem lankad el az önkép
zésben sem, hanem halad a korral előre.
9. A tanítók között sem okoz kellemetlenséget, egyenet
lenséget, mert munkakörük teljesen független egymástól. Sőt
a kiválóbb, buzgóbb tanítók többi társaiknak tisztelettárgyaira,
a versenyfelvételben utánzásra méltó eszményképpé válnak.
Ki van zárva az is, hogy pl. némely tanítók bizonyos
érdekek, személyes összeköttetések révén magukat valamelyik
nekik kedvező viszonyú osztályba helyeztessék, míg ellenben
a buzgóbb, érdemesebb tanítók pedig valamelyik rosszabb
viszonyok között levő osztályba nyomassanak rövidebb-hoszszabb, esetleg hosszabb időre.
10, A gyermek lelkében és szivében állandó tiszteletet,
maradandó hálát ébreszt és táplál a tanítók s igy követve a •
jótevők iránt, mivel a növendékek még felnőtt korukban is <
érzik és tudják, hogy nevelésüket és oktatásukat csak annak
az egy, velük huzamos ideig fáradozott tanítónak köszönhetik.
Régebben olvastam az újságból a következő esetet, mely
egy kisebb faluban történt ünnep alkalmával.
A templomból kitóduló nép közt egy fényes öltözetű
katona, altiszt is volt, ki akkor éppen búcsú alkalmával volt
odahaza. Az őrmester a templom előtt megállóit és várt vala
kit. Eközben meglátta, hogy a falu egyetlen tanítója is kitépett -
— 9
a templomból. Az őrmester a tanitó elé sietett, katonásan
tisztelgett, azután lehajolt, megfogta az egyszerű, kopottas
kinézésű tanitó kezét és a bámész nép láttára megcsókolta azt.
Midőn a tanitó tiltakozott a kézcsók ellen, az altiszt szeré
nyen ezt mondá: „Megérdemli tisztelt tanitó ur, hogy kezet
csókoljak, mert csak az ön jó nevelésének és oktatásának
köszönhetem, hogy azzá lettem, ami vagyok. Áldja meg az
isten még a halóporát isl“ — Ezzel ismét megfogta a tanitó
kérges kezét, újból csókot nyomott rá, szalutált és tovább
ment.
Mit gondol a szives olvasó, hogy abban a kis faluban,
melynek iskolájába az altiszt járt gyermek korában, talán
átadó rendszerű iskola volt? — Dehogy volt. Egyetlenegy
osztatlan népiskola volt ott, ami lényegére és menetére nézve
azonos a felvezető-rendszerű iskolával.
11. Időt és alkalmat nyújt a gyermek egyéniségének fej
lesztésére, kialakítására. -
Az átadó-rendszer hívei ámbár azzal érvelnek a felveiető-rendszer ellen, hogy ez által a gyermekek nevelése és
oktatasa egyoldalúvá válik, mert mindvégig csak egy tanitó
vezetésére vannak utalva s igy a tanítónak esetleg kifogás
ala eső erkölcsi sajátossága, egyénisége átplántálódik a fogé
kony gyermeki telkekbe és szivekbe; továbbá,• hogy némely
tanító egyes tantárgyak iránt nem bir hajlammal s előszere
tettel: így a gyermekek ismeretei azon tantárgyakból meddők
vagy legjobb esetben hiányosak lesznek. Téves felfogás I
a növ^ndAU^8^"^3^ ,fÖkövetelése ugyan az egyéni nevelés,
a növendékek egyémsegenek fejlesztése kialakítása, de nem
t
Ó saJatszeruségenek, egyéniségének átplántálása. A nevelő
korát "nénit
— -61™ SZerÍn‘ a gyermek ‘esti szervezetét,
teheti ’
a"apotát’ vérmérsékletét, természetes
tehetségeit melyek a gyermek hajlamaiban, ügyességében
yila koznak, sőt még az idővel szerzett sajátszerűségeit is
A növendékek veleszületett és ülővel
S íi TZg!k.0,y határok’ me,yeket a ‘ermészet
ezen hatás T ^7,‘U‘a neve,és "em terjeszkedhetik. De
ezen hatásokon belül annál inkább kötelessége a nevelésnek
az egyéni sajátszerűségeket kifejleszteni s ezzel szemben pedig
némely egyéni kidomborodást visszaszorítani, nehogy benne
szertelenné találjanak fajulni.
Nagyon szomorú dolog volna pl. ha valamelyik tanitó
szellemszegény, kötelességeinek teljesítésében lanyha, szenve
délyes kártyás, alkoholista vagy bármiféle erkölcsi kifogás
alá eső egyén volna és ő ezen rossz egyéniségét, sajátszerű
ségét nemhogy leplezné, palástolni igyekeznék növendékeivel
szemben, hanem nevelői és tanítói eljárásánál iparkodnék
ezeket növendékei egyéniségének kialakítása végett beléjük
oltani. Ez képtelenség!
Igaz ugyan, hogy vannak erkölcsileg kifogásolható egyé
niségű tanitók, akik talán nem eléggé óvatosak az ő sajátszerű hibáik palástolásaibari s igy a gondjaikra bízott gyer
mekek nevelésére, egyéniségük kialakítására káros befolyással
lehetnek és ez által méltatlanok a nevelő-tanitót hivatalra.
De ezen könnyen lehet segíteni. Az ilyen nevelő-tanitót egy
szerűen félre kell állítani a csatasorból. Az iskolai hatóságok
a törvényben gyökeredző jogúk és hatalmuknál fogva ezt
megtehetik és a baj rögtön orvosolva lesz.
Zugiskolák és egyéb nyomorúságok címen közölt
cikkünkben szó van egyik kir. segédtanfelügyelőről, kit az
iskolalátogatásban az iskola-fenntartó meg akart akadályozni.
Minthogy a cikkben „egyik kir. tanfelügyelő" kitétel szerepel,
a valóságnak megfelelően kijelentjük, hogy nem kir. tanfel
ügyelő, hanem kir. segédtanfelügyelő értendő.
Helyreigazítás. Múlt számunkban közöltük Ujházy
Antal jászberényi rk. tanitó elhalálozását, holott, mint erről
közvetlen is meggyőződtünk, Ujházy — hál Istennek
él.
E hir Jászberényből telefonon adatott le a tanfelügyelői
hivatalnak s ezen telefoni jelentést Zomora Samu berendelt
tanitó Hodek Ferenc jászberényi állami tanitó ur jelenlétében
vette át s igy az izetlen rossz viccért a leadót terheli minden
következmény.
A „Jász Újság" hirközleménye félig alaptalan, félig oknélküli.Hozzáfüznünk — irányunkban többször megnyilatkozott
elfogultsága folytán — mitsem szükséges.
- 10 —-
-
Járásköri gyűlés. Rákócífalván tartotta a szolnoki járás
kor folyó hó 10-én rendes közgyűlését. Istentisztelet után az
állami óvoda termeiben gyülekezett a tanítóság és az érdek
lődő vidéki és helyi szép számú közönség.
Az elnöki megnyitó után Bosti Mihály dr., kir. ügyész
ur tartott a „Patronázs“-ról roppant élvezetes és értékes elő
adást. Ezen előadás és a kir. tanfelügyelő felszólalása nyomán
a járáskor minden tagja belépését jelentette be működő tagul.
Bózsik Béla a tanítói fizetésrendezésről értekezett nagy
érdeklődés közepette fejtegetvén a Cabán-párt álláspontjá
nak veszélyes és tarthatatlan voltát.
Határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a járáskör
k^,ndía» ho&y a Cabán-párt álláspontját helyteleníti és
Boris Ferenc általános tetszést keltve mutatta be talál
mányát a számoló táblát, mely a számtan, rajz és beszéd
ért. gyakorlatok körében megbecsülhetetlen értékes eszköz.
Viszlay Ernő az énektanítás igen egyszerű és eredmé
nyes módját mutatta be.
Mindenik előadásért a kör köszönetét nyilvánította.
Kedves és kir. tanfelügyelőnk személyére és egyénisé
gére meleg fényt vető ünnepség volt a kir. tanfelügyelő arc
képének leleplezése, mellyel Artzner Teréz rfalvai tanítónő
indítványára a tantestület lepte meg őszinte ragaszkodásának e
je ével, a könnyekig megindított főnököt és jelenlevő kedves
feleségét.
,
.Szive egész szeretetével ünnepelt a tanítói járáskör s a
kölcsönös bizalom és szeretet érzete hatotta át a kebleket.
...
mintegy 200 terítékes bankett volt, melyen számos
koszonto hangzott el a kir. tanfelügyelőre és kedves feleségére,
helyi intelligenciára, a községre és a tanítótestületre.
A késő délutáni órákban szétoszló ünneplők egy kedves
nap kellemes emlékeivel távoztak Rákócifalváról.
községrnénisko^fnnfi6^ ^dape"ten' A ^'vverneki örményes-pusztai
tésévpJ í
t
7
tanulói, tanítójuk Török Ernő vezekertbe a ™
T'“ aS°n voltak Budapesten. Ellátogattak az állat-
a gyermekeknek
’
°‘ Szá"° ,ngyenes ebédef szo|gál‘ H
— 11 —
H I VAJA LO S R ÉSZ±
3585—1912. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami és álla
milag segélyezett elemi és polgári iskola igazgatójához és
tanítójához.
A vakokat gyámolitó országos egyesület javára
az 1910—11. tanévben eszközölt gyűjtés beszolgáltatása
tárgyában.
A magyar kultúra leghivatottabb apostolaihoz, a vilá
gosság fáklyavivőihez fordulok kérésemmel s igy nincs szük
ség annak rajzolására, hogy a vakok képzése és tanítása mily
elsőrendű kulturális és társadalmi érdek. Hiszen a vaknál a
tanítás nemcsak a szükséges elméleti tudás megszerzését
jelenti, de jelenti a munkaképessé tételt, jelenti azt, hogy az
illető vak a látás hiányának nagy sorscsapása mellett is a
dolgozó emberiség hasznos és munkás tagja lesz. A Vakokat
Gyámolitó Országos Egyesület vak honfitársaink szakszerű
kiképzését, tanítását, megmentését ismeri magasztos hivatásá
nak s egész erejéből csüggedést nem ismerő lelkesedéssel
munkálkodik azon, hogy minél több vak honfitársunkat része
sítsen a kiképzés áldásaiban. Sajnos munkájában nagyon is
szűk határok közé van szorítva. Anyagi eszközök tekinteté
ben nevezett egylet a társadalmi jótékonyságra, nemes em
berbarátok kegyadományára van utalva s bizony a fillérek nem
gyűlnek oly mértékben, mint ez a szép ügy megérdemelné*
A magyar tanférfiak mindenkor igaz kultúra és emberszeretettől áthatott jóindulattal támogatták az egyesületet s nyújtot
tak iskolai gyűjtések eszközlése által anyagi támogatást* A
legmélyebb hálával és köszönettel adózik az egyesület nevé
ben e támogatásért s általam hazafias bizalommal kéri a
Címet, hogy a folyó tanévi gyűjtésről szóló értesítéseket
julius hó 10-ig hozzá (Budapest, VII,, Hungária-körut 16.)
beküldeni szíveskedjék, mert julius hó második felében bekell
nyújtania a miniszter Ur őnagyméltóságához a gyűjtés ered
ményéről szóló tételes kimutatást.
Szolnok, 1912. junius hó 14.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
V. évfolyam.
— 12 —
Szolnok, 1912. julius 10.
13. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
3561. szám.
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
Valamennyi állami és községi népiskola helyi hatóságá
nak, igazgató- és vezető-tanitó urnák.
Körlevél,
a tanítási eszközöknek nagyobb körültekintéssel leendő
beszerzése tárgyában.
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur Önagyméltósága
folyó év 56761. szám alatt kelt körrendeletében tudomás- és
miheztartás végett a következőket rendeli el:
'
„Tudomásomra jutott, hogy egyes külföldi cégek a
hazai és tanszerkereskedéssel is foglalkozó cégekhez' népis
kolai tanitasi eszközök szállítására nézve ajánlatot tettek magas
közvetítői jutalékot és az elárusító cég címkéjének az eszközre
való illesztését helyezve kilátásba, ha az általuk gyártott eszközöket népiskoláinkban forgalomba hozzák.
Mivel a népiskolák szükségleteit a hazai tanszerkészitők
is teljesen jó és hasznavehető eszközökkel tudják ellátni és
mivel a tanítási eszközöknek nem az illetékes kereskedőktől
és készítőktől való vásárlása az iskolának kárára is történ
hetik, mert céljainak meg nem felelő selejtes áru birtokába
juthat igy az iskola, felhívom a kir. tanfelügyelő urat, hogy
utasítsa a felügyelete alá tartozó állami és községi elemi nép
iskolák gondnokságait és iskolaszékeit, hogy tanszervásár
lásaiknál lehetőleg közvetlenül a tanszerkészitőjéhez, vagy
pedig olyan elismert tanszerkereskedő céghez forduljanak, a
melyek szakértelme biztosítékot nyújt arra, hogy az iskola
kifogástalan jó és olcsó eszközök birtokába jut.
Ebből kifolyólag a taneszköz beszerzéseknél tájékoztatás
céljából forduljanak az Országos Paedagógiai Könyvtár és
anszermuzeum elnökségéhez, mely készséggel nyújt felvilá
gosítást ugy a hazai beszerzési forrásokat illetőleg, mint a
taneszközök eredetére, áruk és minőségére vonatkozóan is.“
Szolnok, 1912. junius 15.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — Alap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
;
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Küzdelem az alkoholizmus ellen.
A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi
Miniszter Ur múlt évi 3182|eln. sz. rendeletével
felhívta az ország tanfelügyelőit, hogy kerületeik
ben jelöljenek meg egy napot, midőn az áll. közs.
magán, társ. izr. és uradalmi iskolákban a tanitás
szüneteljen, s helyette ünnepség keretében az al
koholizmus rettenetes hatásait az iskolák növen
dékeivel ismertessék meg.
Vármegyénk agilis kir. tanfelügyelője a hivat
kozott min. rendelet alapján elrendelte, hogy ez
évben az alkoholnap március 30-án, jövőben pedig
további intézkedésig évenkinl decembei 23-án
tartassák meg és az ünnepség lel olyasáról a tanitók
részletes jelentést tegyenek.
Ugy értesültem, hogy vármegyénk tanítósága
a legnagyobb örömmel fogadta az újabb iskolai
ünnepet s mint a beérkezeti jelentések igazolják,
teljes lelkesedéssel küzdött az alkoholizmus ellen.
Az iskolai ünnepségre meghívta a tanítósága
szülőket is, de sajnos, nem igen mutattak érdek
lődést a küzdelem iránt. Ugylátszik, hogy a szülők
2
3
közönye nem volt képes a derék tanítóságot meg
akadályozni abban, hogy az ifjú nemzedék meg
mentésére ne siessenek, mert maguk köré gyűj
tötték a gyermekeket és eléjük tárták az alkohol
s általában a szeszes italok fogyasztásával minden
nemű szomorú következményeit s többen fogadal
mat tétettek a tanulókkal, hogy többé szeszes italt
nem isznak.
Nagyon szép a fogadalom, de csak akkor lesz
messze jövőre kiható ereje, ha azt meg is tartják.
Biztosítani kell tanítványaink fogadalmának megtar
tását, mit azáltal érhetünk el, ha visszatartjuk
magunkat a szeszes italok fogyasztásától.
E célból felhívom kedves pályatársaimat; szer
vezzük meg minél előbb a vármegyei alkoholellenes
egyesületet és mulassuk meg nemcsak a gyerme
keknek, hanem a nagy közönségnek is, hogy meg
lehet élni a szeszesitalok fogyasztása nélkül is. °
Biztosíthatom kedves kartácsaimat, hogy ha
az alkoholellenes egyesületet megszervezzük s ■
népünkét egészségi, anyagi és erkölcsi ügyeikben
támogatjuk példaadással és jó tanáccsal, és józan
eleire szoktatjuk, nem csekélyebb munkál vé«ezunk, mint a Patronage Egyesület, sót annak mü^desLet löszben fölöslegessé teszi, mert lehetet
lennek tartom, hogy józan, okszerű élet mellett
elkorcsosodott nemzedék létezhessen.
Ezen általam szervezni szándékolt egyesületnek egyelőre igen nehéz harcol kell
vagy|kinál. Másodszor megkell győzni a népet
arról, hogy a szeszesitalok testileg és szellemileg
tönkreteszik az embert, iMivel pedig előszóval, elő
adások tartásával nehezen megy a megrögzött
szokások kiirtása, ennélfogva célszerű lenne, ha a
nép lei fogásához mért füzetek kiosztásával ismer
tetnénk meg az alkohol káros hatásait. Ezen tűze
tek beszerzésére vonat kozólagaz.alakuló gyűlésen
fogunk együttesen határozni. Addig is e lapok
hasábjain iog a szerki sztóségközölni antialkoholista
cikket.
Most pedig remélve, hogy minél tömegesebb
jelen! kezessel az Egyesületet megalakíthatjuk, a
viszontlátásig is Isten segítséget és áldását keiem.
Szolnok, 1912. julius 5.
és rXlalm7?“ ‘agnak önma«á“ kdl uralkodnia
fogadalmat tennie, hogy semmiféle szeszesitalt - orvosi rendeletén kívül - nem iszik nem
készít, nem vesz, nem ad el és másnak nem nyújt
Bogárdy Antal,
kir. s tanfelügyelő.
1
...
Az átadó
'á
l
rendszer
.
...
■
hátrányai és
..
■
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta : Paál István jászárokszállási róni. kath. tanítóé
(Folytatás és vége.)
B) Elöhyei.
Az átadó-rendszer hívei még azzal is érvelnek, hogy a
felvezető-rendszer mellett a gyermekek olyan tanitó vezetése
alá is kerülhetnek, aki esetleg nemcsak lanyha munkájában,
hanem a hivatásához való ismeretekben még szellemszegény
is. így azután a vezetése alatt levő Összes gyermekek neve
lése és oktatása roppant hátrányt szenved.
Ez az érv sem állhat meg teljes egészeben. Mert az ilyen
tanitó is mégis csak igyekszik a többi buzgó tanítóval tőle
telhetőleg lépést tartani, ha más szempontból nem, de lég-
4
alább szégyenből, nehogy feltűnő legyen lanyhaságával, tudat
lanságával a többiek között. Hiányos ismeretei mégis csak
kipótoltatnak, hiszen minden évben más-más osztályban, más
és más, bővebb és bővebb tananyagot kell feldolgoznia s igy
a szükségtörvényénél fogva okvetlen bővül, gyarapszik az
ismeretköre. Tanítva tanul ám az ember sokat! — Különben
ott van az igazgató, aki kötelességénél fogva serkentheti,
buzdíthatja az ilyen tanítót a fokozottabb tevékenységre és
az önképzésre. Igaz, nagy baj, különösen a hitfelekezeti isko
láknál, hogy ott a helyi lelkészek az iskolaigazgatók, akik
más elfoglaltságuk miatt legtöbbször nem érnek rá az utánnézésre; azután valljuk meg azt is őszintén, hogy a lelkész
urak nem szak, vagy legalább is nem teljes szakemberek a
népiskolai nevelésben és oktatásban. Nem is lehet kívánni,
hisz’ nekik más a szakmunkájuk más a foglalkozásuk. Ez
állapoton is lehet segíteni, mert minden több tanítóval bíró
községben van a tanitók közt legalább egy, aki tudásával,
szakismeretével és ügyszerető buzgóságával kiemelkedik társai
közül. Az ilyen kiválóbb tanítót a lelkész-igazgató neveztesse
i maga helyett a felsőbb hatósággal — természetesen meg
felelő díjazással — igazgató-tanítóvá. így a lelkész nem lesz
kénytelen amúgy is sokoldalú gondjait az iskolai felelősségterhes felügyeletre is kiterjeszteni, hanem azokat összpontosítva
hívei lelki ügyeinek intézésére és kormányzására fordíthatja;
az így kinevezett igazgató-tanító pedig, mint teljesen szak-
lel,et kartársainak;
ZáS. Jr
Je8Z 3 í'Ügyele!- na^obb és í°bb
az
iskolától vart eredmeny. Tessék megpróbálni I
* '
reket míniT1
Üt meTt
T
*
meSemlitem> h°gy fgy az egyes embe* éS nemZeteket a vallás°s és erkölcsös
ku
tT 3 T emÍ haladás va^is a civilizáció és a
éleinek
Az igazi vallásos és erkölcsös
Xlés/^
kul‘urának Mig a jó
kell tehát a Ü hV rendszerü isk0,ák a feltételei. Az iskolákat
Szavunk
a‘ap°n ^^"ünk. Azért ez legyen
jTiX h
Ünk
ió isk01ákat’akkor az emberekis
— 5 —Iskola I Ez a szó, ez a jegy, fogalom, még pedig főfoga
lom, mely alá az elemi, közép és felső iskolák, mint mellék
fogalmak vannak alárendelve. Az iskola fogalma alatt tehát e
három formaságot — trimorfizmus — kell érteni. Az iskola
e három formája, alakja között oly szoros viszony, összefüg
gés van, mint az épületnél a fundamentum, a falazat és a
tetőzet; vagy mint a fánál a gyökérzet, a törzs és a koronája
között. Ha az iskolát, mint főfogalmat, egv’ épülethez hason
lítjuk akkor az elemi iskola a fundamentum, a középiskola
a fa’azat és a főiskola a tetőzet; ha pedig a fához hasonlít
juk, akkor az elemi iskola a gyökérzet, a. középiskola a törzs
és koronája a főiskola.
Ha az épületnél a fundamentum laza, homoktalajba,
különböző időben, különböző anyagból, különböző mesterek
által csak nagyjából rakatik le, akkor a legkiválóbb mesterek,
művészek által arra rakott falazat és tetőzet is mihamarább
meginog. Erős, tartós, használható épület sohasem lesz, hanem
idő előtt eldől, összerogy. Úgyszintén a fánál is, ha a gyö
kérzet gyenge és hibás, akkor abból sohasem fejlődik ki
életerős törzs, hatalmas korona, hanemcsak hitvány csenevész,
mely mielőbb kidől, elvész. így vagyunk az iskolával is.
Gyakran olvashatni a lapokból, különösen ugy az iskolai
év végén, hogy nagytudásu és tekintélyű egyetemi professzo
rok, paedagógusok a sajtó utján panaszkodnak az alsóbb,
különösen az elemi népiskolák ellen. Némelyek mosolyogva
mondják rá : „Ugyan mi közük van az egyetemi professzorok
nak az elemi iskolákhoz ?“ - Pedig nagyon is sok közük
van, amint ez az előbbi hasonlatokból is kitűnik. Különben
miért panaszkodnának, ha nem volna hozzá közük. Ezek a
tudós urak azt állítják, hogy a jó vagy rossz népiskolai nevelés
és oktatás hatása meglátszik nemcsak az egyetemi hallgató
ifjakon, de még az egyetemet végzett férfiakon is. Íme. itt
van az előbb mondott összefüggés. Az egyetemi professzorok
nemhogy átallanák az elemi népiskolával való foglalkozást,
bibelődést — sőt nem győzik eléggé hangoztatni s a törvény
hozó testületeknek és a társadalmaknak figyelmébe ajanlam,
hogy csak jó népiskolákat teremtsenek, akkor jók leszn
nemcsak a közép, hanem még a főiskolák is.
Ugyancsak az egyetemi professzorok és országos íru
6
politikusaink is nyilván hangoztatják, hogy a jelenlegi iskolák
az uralkodó rossz rendszer folytán csak laza erkölcsű, gyenge
és hiányos szellemi képzettségű emberanyagot termelnek s
hogy még az az 1—2, királyi kitüntetéssel (Sub auspiciTs
regis) levizsgázott egyetemet végzek ifjú is általában közön
séges tucatember számba megy az életben, mert rossz volt
az elemi, s ebből kifolyólag a középiskolája is.
Előhozakodnak, hogy a régi időben, mikor még nem
csak az elemi, hanem a középiskolában is a felvezető-rendszert
követték, sokkal erkölcsösebb, műveltebb, a gyakorlati életre
képzettebb emberanyag került az egyetemre s igy ezek közül
azután a kiválóbbak nem is voltak méltatlanok a királyi ki
tüntetésre. Ezek az ifjak azután férfi korukban is megálltak
a helyüket az életben és sok ezer embertársuk közül magasan
kiemelkedtek erkölcsűkkel, műveltségűkkel, a tudásban való
nagy képzettségükkel, értékes és hasznos munkásságukkal,
szóval a többi embereknek példaképül szolgáló egész mivoltjukkal, melyeknek alapja : a jó elemi--, nép- és középiskolák
és ezeknek főrugója: a helyes felvezető-rendszer mellett szer
zett igazi jó nevelés és oktatás volt.
Összegezve tehát az átadó-rendszerű iskola hátrányait
és a felvezető-rendszerű iskola előnyeit s e két ellenjegyü
összeget összehaszonlitva a következő számtani aránylatot
nyerjük:
átadó-rendszer: felvezető-rendszer = 1: 1000
Ha mármost levonjuk az átadó-rendszer értékét a felvezető-rendszer értékéből, még mindig óriási különbség: 909
marad a felvezető-rendszer előnyére.
■
_ Az ok- és célszerűségnél, a józan gondolkodásnál és
az ugvjó 1-felfogott érdekénél fogva tehát, különösen mi,
néptanítók, azon iparkodjunk, hogy ott, ahol falán a helyi
s olahatosag rendelkezéséből, esetleg nemtörődömségéből
mén
az ^^dó-rendszer van gyakorlatban, ismertessük
meg es láttassuk be a felvezető-rendszer előnyeit, hogy igy
szerré
°k’ éS cé,szeriH,en' mondhatni káros rendfelvezétő rP V
3 mÍnden ,ekintetben felülmúló, áldásos
etetünk
3 néPÍ8ko,ákba- Akkor biztosak
ez X’
"I az eredmény el nem marad. Adja Isten, hogy
minden okos es joszivü ember megértse!
Mozikul túra.
A M. T. Sz. f. é. 5. számából adjuk ez érdekes és nagy pedagógiai
értékű közleményt
Két dolog van, ami az emberiséget előreviszi, ami az
emberiség haladását előmozdítja: az egyik az uj találmányok
Meszelése, a másik a régi előítéletek, tévhitek megdöntése. A
kettő egyébként együtt jár; egy uj felfedezés, találmány majd
mindig' megdönt egv előbbi téves nézetet, felfogást és éppen
ezért van az, hogy az uj találmányokat olyan scrupulussal
fogadják, mert az emberek nem szívesen mondanak le áb
rándjaikról, tévhitekről, hanem görcsösen ragaszkodnak elő
ítéleteikhez.
■
,
. ..
„ •
Kezdetben úgy látszott, hogy a kinematographia elke
rülte a találmányok e közös sorsát, Igaz, hogy nem is lépett
fel nagy igényekkel, nem akarta mindjárt születésekor meg
hódítani a világot, hanem kezdetleges szerény formából
fejlődött naggyá, hatalmassá. Ma azonban, midőn megkövete l
magának a kiérdemelt elismerést, kívánja, hogy megadjak
neki az emberiség culturai tényezői között az ot illető helyet,
akkor szembe találja magát emberek scrupulusávalmely ir
tózik minden újítástól, szemben találja magat a színhazakká ,
melyek végveszélyük tudatában kérlelhetetlenül es csökönyö
sen üldözik a lenézett, lebecsült mozit.
Az emberek már megszokták azt, hogy a színházban
lássák a legnagyobb és egyedüli culturai tényezőt és minden
uj színháznak alakulását örömmel és hozsannával fogadj
sajtó.1 E conservativ álláspont mellett persze nem is-vehettek
észre, mily sikerrel kezdi felvenni a színhazakkal a verseny
mozi, mely fillérekért sokszor többet és hasznosabbat nyújt a
népnek, mint a színház koronákért, tanulságos filmjeivé
többet használ a népfelvilágositásnak, töb ere m^ny
a népművelődés és az emberiség culturajanak feJ1^8
terén, mint bármily más culturai tényező. Inneni van azutan
hogy most, midőn az egész világon kitört-az eddig appongó
harc a színház és a mozi között, midőn a színháziigazgatók
nálunk is sarkukra állottak és harcra tömörültek a mozi dlen
egyesek nem tudták magukat hamarosan e ee ni
és napvilágot látott a kinemaszkeccseket betiltó rendelet,
y
8
meg akar szüntetni egy uj műfajt, egy uj szórakozást pusz
tán csak azért, mert fillérekért nyújtja ugyanazt az élvezetet
a közönségnek, amit ^színház koronákért ad.
Ideje tehát, hogy a színház és mozi elkeseredett harcá
ban állást foglaljunk, ideje, hogy behatóan foglalkozzunk a
mozi szerepével a mai a társadalomban, hogy megállapítsuk
értékét és megjelöljük a helyet, melyet az emberiség culturai
tényezői között el kell foglalnia. Ideje hogy rámutassunk ama
culturai értékre, mely ma még a moziban nagyrészt kiak
názatlanul hever és rámutassunk a hibákra, az elfajulásokra
is, melyeket a mozi gyors fellendülésénél fogva el nem kerül
hetett és amelyektől azt megtisztítani a jövő feladata és jelen
cikknek is célja.
Mert kétségtelen, hogy a mozgófényképszinház ma tanul
ságos képeivel a népművelésnek egyik legeredményesebb esz
köze lett melynek fontossága már csak azért is rendkívüli,
mert a „játszva tanulás" elvét valósítja rneg. Tanít anélkül,
hogy kifárasztana. Tanításában szívesen vesznek részt a leg
különbözőbb műveltségű néposztályok, ideértve még az anal
fabétákat is. Nem szabad tehát ezt a hasznot, mely a moz
gófényképszinház eme culturális hivatásában rejlik, kiakná
zatlanul hagyni.
Fel kell hívnunk a tudományos körök figyelmét erre a
hatalmas segédeszközre, mely hagy eredményeket ér el már
ma is a népművelés terén és amelynek szemléltető tanításait
hazánk és népünk javára kihasználni elsőrendű érdekünk.
Messze külföldön felkelthetnék ugyanis a figyelmet hazánk
szépségeire a róla készített felvételeink, iparunk, kereskedel
münk fejlődését előmozdíthatná a hasonló külföldi üzemek
bemutatása, földmivelő népünk gazdasági berendezéseit töké
letesíthetné az újabb gazdasági gépek, eszközök alkalmazá
sának magyarázat kíséretében való bemutatása és iskolai
tanításunk eredményességét is nagyon fokozhatná a földrajz,
természetrajz, physikai köréből vett felvételek szemléltető ok
tatása, nem is említve a történelmi képek lelkesítő, honfiúi
büszkeséget, önérzetet fejlesztő hatását.
Alig van a tudománynak olyan ajtaja, melyen a kinematographia be nem kopogtatott volna és melyben be nem fogad
ták volna szívesen azt; alig van a tudománynak olyan ága,
9 melyben jelentős eredményt nem tudott volna elérni. Legelő
ször a földrajz nyert segítőtársat a kinematographiai felvéte
lekben és nagy a száma ma is a felvételekben, melyek meg
ismertetnek hazánk és a külföld legszebb vidékeivel szemlél
tető fogalmat adnak a népek gazdasági életéről, szokásairól,
néprajzi viszonyairól, ma már jórészben a természet után szí
nezett képek által. Egyformán bemutatva látjuk közöttük az
európai nagyvárost modern társadalmi berendezésével és a
kínaiak falvait; betekintést nyerünk általuk az afrikai néptör
zsek életébe, végignézhetjük a rizsföldek gondozását Japánban
csakúgy, mint a gyapotaratást a négereknél. Asszonyaink
nak sem kell Párisba fáradniok, ha az ottani divat legújabb
alkotásait akarják megtekinteni. Amit ezernyi leírás, ismerte
tés nem lenne képes elérni, azt megteszi játszva és rövid
időn belül néhány film. És valóban kár, hogy eddig a magyar
tárgyú felvételek még oly csekély számban vettek részt a
mozgófényképek nagy világforgalmában, mert messze a vilá
gon felkelthették volna a figyelmet a Tátra, a Balaton, a
Vaskapi, vagy fővárosunk szépségeire a róluk készített mozgofényképfelvételek, melyek minden leírásnál, photographiánál
nagyobb propagandát csinálnának azoknak.
Azonban a tudományos kutatás sem nélkülözheti a
kinematographiát. Modern expeditió ma már felvevőgép nél
kül elképzelhetetlen.
Magával vitte a déli sarkra az egyik filmgyár felvevooperateurjét Scott kapitány, aki remek felvételeket készített
az egész útról. De régen vannak felvételeink a madarak éle
téről, a méhkasok, a hangyabolyok belsejéről és bemutatva
látjuk már a mikrokinematographia segítségével nagyítva a
bacillusok, véglények fejlődését, gyorsítva a fű növését avagy
lassítva a puskagolyó útját egyforma tökéletességgel. Es nem
hagyhatjuk itt említés nélkül az egy-egy hét nevezetesebb
eseményeiről készült actualis felvételeket sem, melyeknek
gyorsasága nem egyszer bámulatba ejt és melyek az i us
. trált lapok hetenkénti actualis képeit vannak hivatva pótolni,
kiegészíteni, illetve élőképekké változtatni.
Különös fontossággal bírnak az ipari felvételek, mert nem
ritkán a mozgó kép által tökéletesebb képet nyerünk az ipar
ágról, mint a valóságban való megtekintésnél. Egy gyártelep-
— 10nek megtekintése pk, bármily hasznos is a valóságban, igen
sok bajjal jár. Az egyes osztályok nincsenek a néző szem
pontjából kellőleg csoportosítva és az egyes részek, szerke
zetek összevissza való elhelyezése, ami egy gyárban sem
kerülhető el, főleg azonban a gének fülsiketítő lármája nagvon
megnehezíti és zavarja a íó menfígvelést. Ellenben mozgó-,
fénvkép teljes csendben a tndnmánvos és természetes sor
rendben mutatja be a gvár teleprészeít, a nversanvagnak
esetleg a távoli országokban, Indiában. Amer’kában való beszer
zésétől a kész feldolgozásig és elszállításig, az előállítás
anróbb folyamatait keüő naivitásban és lassításban, a neve
zetesebb. fontosabb részeket nedig kellően kiemelve, tigv hogy
egv iparág kinematogranhiai megismerése felér a valóságban
való megismeréssel, sőt talán még eredményesebb is annál.
Ugyanez áll az orvosi műtétekről készült felvételekről,
melyek a közel jövőben leghathatósabb eszközei lesznek az
orvostudománvi oktatásnak. Könyvből nem igen lehet egv
sebészeti műtétet megtanulni, csakis a gyakorlattal. Elenged
hetetlen itt, hogy az orvosielöltek végignézzék a nevezete
sebb tanárok operafioit. mi azonban a valóságban igen sok
akadályba ütközik. Az ilyen onerationak a legnagyobb gyor
sasággal és csendben kell lefolvnia és éppen a súlyosabb,
nehezebb eseteknél nagyobb közönség nem lehet ielen, már
csak azért sem, mert a távolabb állók ugv sem látnának
sokat. Ha azonban ilyen operatioról kinematogranhiai felvétel
készül, ugy azt magyarázat kíséretében bármilyen számú
hallgatóság előtt be lehet mutatni, sőt az operatio lefolyását
a mozgófénvkéneknél bármelyik helven meg is lehet lassítani,
vagy megállítani, hofrv a műtét egv^s részeit, melyek a való
ságban a legnagyobb gyorsasággal folynak le, hosszabb ideig
lehessen tanulmányozni. Sok mozgófénvkép van már olyan
dolgokról is. melyet az orvos növendékek nagy részének egy
általában nem állana módjában megnézni. Ilyenek a bacíllusokról, serumkezelésekről, egyes ritkább betegségek lefolyá
sáról készült felvételek és a ma még kezdetleges, de nagviövőjü
Rönfgen-mozgóphotographiák. Egész sereg orvostudományi
elvétel azonban a laikusok szempontjából is igen nagy
lelentőséggel bir. Igen nagy a gyakorlati jelentősége pl. a
mentés módjait, a balesetek alkalmával való eljárást, egyes
— 11 —
gyakrabban előforduló bajoknál az orvos jöveteléig való keze
lést, vagy a kuruzsló szerek ártalmasságát bemutató filmeknek.
Nincsen azonban olyan ága a tudománynak, ahol a
mozgófénvkép ne volna használható. Az itt vázoltakban
koránt sincsen kimerítve a kinematographia minden haszna
egész alkalmazhatósága. Hiszen szédületes perspectivát nyerünk
ezen iparág jövőjéről, ha csak elgondoljuk, hogy napok kérdése
már csupán, hogv feltalálják a beszélő gépeket, hogy beszelotehetséggel ruházzák fel a vásznon szereplő személyeket,
teljes összhangzásba hozzák a phonographot.a vetítőgéppel és
mV a jeleneteket, a történelmi eseményeket teljes hűségűkben
Örökíthessék meg. Mialatt a mozgófénvkép' a jelenetet lato.zerveink benyomása alapján örökíti majd meg. beszélőgépek
kel fel fogiák fogni a kimondott hangokat, éneket es az electromos áram által egyöntetűen hajtott két kis motor fog gon
doskodni arról, hogy a két gépezet a vetítőgép es a phonograph
mozgása a bemutatásnál is egyöntetű, synchronisticus marad-;
'°n' A beszélő, éneklő képekkel pedig ui útja fog megnyílni
a kinematagraphia fejlődésének, mert a képek a
|
hűséggel örökítik majd meg az elmúlt jeleneteket. A beszélő
m?p megőrzi majd a nagyszónokok beszédeit, a
ny'
kép pedig elénk fogja varázsolni a nagv színészek játékait, a
két lemez pedig valósággal fel fogja támasztani elhunyt
nagyjainkat.
*
Ennek fontosságát pedig nem lehet kicsinyleni. Mennyiért
nem adnék ma, ha felvételeink volnának: elhunyt "^jamlj,
elmúlt, lejátszódott nemzeti eseményeinkről; ha hallhatn
láthatnék Kossuthot s újra lelkesíthetne csodás beszéloképességével; újra lejátszódhatnék előttünk az 1848. március 5jelenet és miközben szeműnk előtt megjelenne a múzeum
előtti lelkes tömeg, élén a márciusi ifjakkal Petőfi sajat elő
adásában hallhatnék mi is a nagy és dicső pillanat heveben
elszavalt „Talpra MagyarM.
Eddig lehetetlennek hittük volna az ilyesmit és ma már
megvan rá a módunk. Nincs messze az idő, mikor
béreinknek ilyen beszélő^ényképlemezekbol csináljunk p4
theont, mikor nagy nemzeti eseményeink emleket, kőnél, e fiél
I
— 12 —
és a betűnél is marandóbban és bivebben őrzi majd meg
a fonograph és a kinematographia.
Az akadémia összes tagjainak székfoglalóját beszélőgép
felvételek fogják megörökíteni és a nagy emberek halálának
évfordulóján a legszebb emlékbeszédnél is felemelőbben fog
hatni, ha maguk az elhunytak jelennek meg előttünk és szól
nak hozzánk csodás tehetségeikkel.
A nagy színészek, színésznők maguk elé fogják vará
zsolhatni első felléptüket, ifjúságukat, diadaluk, ünneplésük
színhelyét teljes hűséggel. És a felvételek olcsósága még a
kevésbbé tehetőseknek is lehetővé fogja tenni ifjúkoruknak,
életük nagy-eseményeinek megörökítését
Meg fog szűnni tehát az az idő, mikor — hogy Schiller
gyönyörű szavaival éljek, —
. . . stirbt dér Zauber mit dem Künstler ab,
Und wie dér Klang verhallet in dem Ohr,
Verrauscht des Augenblicks geschwinde Schöpfung,
Und ihren Ruhm bewahrt kein dauerod Werk . .
és két kicsiny lemez örök életet fog biztosítani az emberiség
nagyjainak, tudósoknak, szónokoknak egyeránt.
Hiába tehát a conservativek, az újítást ellenzők minden
igyekezete, a mozit háttérbe szorítani, elnyomni nem lehet.
A mozgószinházak jövője és utjának állására hiába való
minden kísérlet.
í
A Gyermektanulmányi Társaság „Füzetes Vállalatának"
Két Kis Kátéja*)
Választmányunk már régebben foglalkozik a gyermek
nevelés Kis Kátéja megiratásával. A hosszas előkészítés folya
mán kitűnt a szüksége annak, hogy nem is egy, hanem két
Kis Káté megírásáról és füzetes vállalatunkban kiadásáról
gondoskodjunk, külön a rendes érzékszervü, lelki és erkölcsi
képességekkel biró, — és külön a fogyatékos érzékszervü,
abnormis lelki és erkölcsi viszonyok közt sinylő gyermekek
nevelésének irányzásár^g
A számos szakíró közreműködésével szerkesztés reám
*) A kartársak és érdeklődök figyelmébe ajánljuk e sorokat. Szerk.
bízatván, kötelességemnek és az ügy érdekében állónak vélem
a két Kis Káté felől előzetes tájékoztatást nyújtani.
Ily népszerűén, sőt népiesen megírandó mü szükségét
társaságunk következőkben állapította meg. Napjainkban,
mikor az erkölcsi züllés szemmel látható rombolásokat visz
véghez a társadalom minden rétegében; mikor az olcsó újsá
gok teli kürtölik a világot a bűncselekményeknek kiváncsi^
Ságot felébresztő részletes leírásával, erős szuggesztiv ösztönzéssel hatván a gyengébb jellemű és a még fogyatékos itélőképességü fiatal egyénekre; mikor a vallásos érzés eltűnni
látszik az emberek szivéből és a hazaszeretet is hal vány utó
ban van: nagy hiányát érezzük oly könyvecskének, am^ly a
szülők, nevelők, hatóságok és a társadalom figyelmét a gyér-,
níeknek testi és erkölcsi jó nevelésére irányítja.
Szükségesnek tartjuk a vallásos nevelést, mert az egy- — .
szerű naiv lélekhez a vallások tanításaival lehet legkönnyebben
hozzáférni. És szükségesnek tartjuk a hazafias nevelést, hogy
a haza szent eszményképen álljon a gyermek előtt. Jöhetnek,
gyakran jönnek válságos idők, amikor szüksége lehet a lélek
nek ezekre az erkölcsi tőkékre.
De époly szükséges a természet ölen természetismeretre
és gyakorlati foglalkoztatásokkal a gyakorlati életre nevelése
is a gyermeknek. És szükséges a gyermeknek társaslényi
tudatára, társadalmi és embertársi kötelességeire ébresztése,
a gyermekélet szocializálásá, hogy majd okos szociális irányf
bán haladhasson egész életén át. Ennek a két eszmeáram
latnak egyenletesen, harniónikusan kell a gyermeknevelést
irányítani, miként a két szárny együtt képes a madarat fölemelni.
Hogy a gyermeknevelés ezek mellett a gyermek egyéni
ségéhez alkalmazkodó legyen, amint ezt a legújabb gyermek-^
tanulmányi és neveléstudományi irányzat követeli az a családi
nevelésnél eddig is természetes és — jó), rosszul — gyakorolt
volt. Szükségesnek véljük, hogy káténk a helyes egyéhi
nevelésre oktasson és e célból a gyermektanulmány eredmé|
nyeit ismertesse, népszerűekké tegye.
Milyen legyen a káténk ? Minthogy e könyvecskét a nép
széles rétegeinek szánjuk, első kelléke, hogy úgy tartalmi,
mint alaki tekintetben könnyen hozzáférhető legyen. Értjük
ez alatt az egyszerű népies nyelven megírt szöveget, a könnyen
^-|14 —1
O
^"* 5 . i. i■
— 15 —
9
áttekinthető beosztást, a Skis£terjedelmet [és az olcso arat.
Nem szabad 4—5 kis 8-adrét Ívnél nagyobb terjedelműnek
lenni és az ár is esak az ily terjedelmű népies könyvecs
kével egyező lehet. (Egy-egy tüzet franco 40 fillér, egyszerre
megrendelt 10 vagy több példány postán francó 30 fillérjével.)
Már maga ez a külső, alaki ok is megköveteli, hogy a
gyermeknevelés nagy anyaga megosztassék. De még inkább
bzükségesnek mutatja a gyermeknevelés két kis kátéjának
kiadását, hogy tárgyi, belső okok utaltak rá. Minthogy más
egyéni, családi, iskolai, társadalmi és hatósági eljárások
szabályozzák a rendes érzékszervü és normális lelki viszonyok
közt fejlődő gyermekeknek neveléséi; viszont egészen más
eljárás szükséges a fogyatékos érzékszervü, vagy fogyatékos
lelki tehetségekkel felruházott vagy zúílő erkölcsi viszonyok
közé sodort gyermekeknél: a nagyközönség helyes tájé
kozása végett a gyermekek e két nagy csoportjának testi és
szeliemerkölcsi nevelését két kis kaiéban ismertetjük.
A két káté világos, szabatos és népies tanácsokat ad a
szülőknek, meg azoknak a többnyire nagyon egyszerű 'viszo
nyok közt élő embereknek, akikhez a hatóságok, vagy a
g ermekvédő egyesületek gondozás, nevelés végett kiadják
az elhagyatott gyermekeket. Ezen kivül jól tájékoztatják
füzeteink a gyermektanulmány és a "neveléstudomány mai
álláspontjáról a szakköröket és a felügyelő közhatóságokat
is. Így két kis káténk legszélesebb körökben elterjedésre es
szolgálattevésre méltán számíthat.
Bár a tárgy sokasága és sokfélesége fölötte megnehezíti
a megszabott szűk keretekbe illeszkedést s igy bizonyára a
megjelenésig egyben-másban módosulnia kell az előirányzott
ismertetési anyagnak, mégis előzetesen fölsorolom azokat a
fejezet-címeket, melyek alá a két Kis Káté bő tartalmát
sorakoztatjuk.
A rendes érzékszervekkel, lelki és erkölcsi képességekkel
biró gyermekek nevelésének kis kátéja következő fejezetekre
oszlik:
A csecsemő gondozása.
A kisded gyermek.
Betegségektől való óvás.
A beteg gyermek gondozása.
Az iskolába járó gyermek.
Az iskola és a család.
A serdülő ifjú és leány.
A szülők és a környezet példája.
A gyermek-szórakozások.
Gyermek-olvasmányok, látványosságok.
A gyermek-munka.
Életpályák.
A fogyatékos érzékszervü, a gyenge tehetségű, az ideg- •
beteg (gyenge elméjű), meg a züllő erkölcsű (elhagyatott)
gyermekek nevelésének kis kátéjában következő csoportos!-*
tással osztjuk jó tanácsainkat:
Öröklés, hajlamosság.
Példa.
A fogyatékos érzékszervü gyermek nevelése és oktatása,
A testi hibákban szenvedők gondozása,
A gyenge tehetségű gyermekkel való bánás,
A gyenge elméjű (idegbajos) gyermek,
A rossz gyermekkel való bánásmód.
Dal, zene, játék, torna.
A munka mint nevelő eszköz.
Büntetések.
A gyermekvédelem intézményei.
Gyermekbiróság.
A pártfogói intézmény.
Szeretetház.
Javító intézet.
A vállalat fontosságához képest igyekezett társaságunk
a legkiválóbb szakírókat nyerni munkatársakul meg. A két
Kis Káté szeptember hóban jelenik meg. A megrendeléseket
a kiadó „Gyermektanulmányi Társaságihoz kérjük intézni.
(Budapest, Üllői-ut 16/b.)
v
F
.
Eötvös K. Lajos,
nyug. kir. tanfelügyelő,
a Gyermektanulmányi Társaság „Füzetes Vállalattának“
szerkesztője.
Személyi hir. Folyó hó 16-án Rhédei János kir. tan
felügyelő 6 heti, Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő 5 heti
— 16 —
V. évfolyam.
szabadságra távoznak. — Kellemes vakációt kívánunk. —
A hivatal vezetését ezidőre Kóródy Ferencz s. tanfelügyelő
veszi át.
Áthelyezés. Gyöngy István szolnokszandai és Győri
Nagy István lupényi allami iskolai tanítókat a thiniszter köl
csönösen áthelyezte.
Továbbképző tanítói tanfolyamra Stubnya-fürdőre
Kopasz Sándor kunmadaras! ref. tanitó pótlólag felvétetett.
Tanitóváltozás. A jászalsószentgyörgyi rk. iskolához
Gyorbó Lajos oki. tanítót választotta meg az iskolaszék.
Pályázati hirdetésünkre ezúton is felhívjuk a kar
társak szives figyelmét.
Államsegély. A tiszavárkonyi áll. óvoda részére dologi
szükségletek részbeni fedezésére 90 koronát utalványozott a
VK. Miniszter.
;
Alkoholellenes Egyesület megalakítását vettük tervbe
s már mai számunkban közöljük Bogárdy Antal kir. s. tan
felügyelő erre vonatkozó cikkét s ezentúl tág teret nyitunk
az antialkoholista működésnek lapunkban.
H IV A T A L 0 S RÉSZ.
Pályázat.
A Jásznagykunszolnok megyei tanítótestület pályázatot hirdet
az „Eötvös
Lajos alapítványira. Mely alapítvány egy évi
kamatából egy tanitó gyermeke 45 korona segélyben fog
részesittetni, Pályázhatnak azon tanítók, tanítónők, vagy óvó
nők, kik e vármegyei tanítótestületnek tagjai és kiknek fiú-,
Vagy leány gyermekei az 1911’12. tanévben egyetemen, kö*
zép-, vagy szakiskolába jártak. A kérvényhez csatolandó: a
szülő családi állapotát és vagyoni helyzetét feltüntető ható
sági bizonyítvány és a gyermek ez évi iskolai bizonyítványa.
(Esetleg ennek hiteles másolata.) A pályázati kérvény a
Jásznagykunszolnok megyei tanítótestület elnökségéhez Szol
nokra címezve f. évi augusztus hó 10-ig küldendő be.
Szolnok, 1912. julius 7.
Udvary Ferencz
Polónyi Mátyás
főjegyző
megyei tantest, elnök.
Szolnok, 1912. julius 25.
14. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi junius havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van
szerencsém ismertetni.
Magam Szolnokon a gazdasági, a róm. kath.
és az áll. polgári leányiskolában, továbbá az ugari
tanyán összesen 12 tanteremben látogattam iskolát.
Ezenkívül jelen voltam a tanitóköri gyűlésen,
a Turkevén rendezett háztartási tanfolyám, a szol
noki áll. polgári leányiskola osztály s magán,
továbbá a kisújszállási közs. polg. leányiskola
magánvizsgáin és záró ünnepélyén.
Kóródy Ferenc kir. s.-tanfelügyelő a kunszent
mártoni társ. polg. fiú- és leányiskola osztály s
magánvizsgáin, továbbá a törökszentmiklósi társ,
polg. leányiskola magánvizsgáin elnökölt.
Bogárdy Antal kir. s.-tanfelügyelő meglátogatta
a tiszasasi reform, iskola 2 tantermét. Elnökölt a
szolnoki társulati polgári fiú, a törökszentmiklósi
egyes, polg; leányiskola osztály- és a szolnoki társ,
polg. fiúiskola magánvizsgáin.
3 “
2
A Rákócifalván tarlóit tanítói gyűlés mindvégig
magas színvonalon állott. Legérdekesebb targya
dr. Rosthv Mihály kir. ügyész ertekezese volt azon
feladatokról, melyek a fiatalkorú bűnösök vedelnie
terén a népiskolára és ennek tanítóira vaiuan. A
tanítói kör tagjai indítványomra a Varmegyei a ronázs Egyesületbe valamennyien beleplek
A turkevei önálló gazd. népiskolánál tölti
Eszter szakianitónő vezetése alatt tartott háztar
tási tanfolyam vizsgáján is beigazolásl nyert hogy
ezen tanfolyamok fontos hivatást töltenek be.
Junius a vizsgák hónapja volt. Az ezek lelő
hozzám beérkezett jelentések csaknem kivéte
nélkül igazolják, hogy azok a jelentős áldozatok,
melyeket a vármegye népoktatásáért kir. kincstár,
községek és hitfelekezetek hoznak, bőségesen gyü
mölcsöznek.
,
Vargáné Szijj Margit Szolnok városban állandó
gyermek-menedékházat nyit.
—
Hoffbauer Aladár miniszteri számvizsgáló a
vármegyei állami és községi el. népiskolák száma
dási ügyeinek rendezését nagy buzgósággal foly
tatja.
r
Végül megemlítem, hogy Szolnok-Doboka vár
megye közig, bizottsága Körössy Tamás volt
jánoshidai és kőtelek—hunyadfalvai községi, most
désaknai áll. el. iskolai tanitó ellen, előbbi minő
ségében elkövetett visszaélései miatt a fegyelmi
eljárást elrendelte.
A legmélyebb tisztelettel:
Szolnok, 1912. julius hó 2-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
4306 tf. számhoz.
Másolat.
Az analfabéta tanfolyamok szervezésének tényété.
1 Az a tanító, ki a művelődés ügyét az iskolankivuh nép
,
rcszvL e r
jegyzők készséggel vesznek részt, yala1,
íz oXos’Kimövelödési Tanács és a magyar
rendetkszesnkre
beszélni tűdé
és az iskolaí kort már betöltött legfödebb 40 anallabét.
a tanfolyami
lelvett tanulók száma a. király.
A kir. tanfelügyelő közvetlenül,
vevő közművelődési egyesei e
abban beiratkozott anal a
tanitó nevének, lakhelyének <
az Országos Közművelődési
melynek beérkezte után a szu
közvetlenül a tanfolyamo veze
Ha a tanfolyam késói
“Sí
gy
.
részttanfoivamról és az
a tanfoiyamot vezető
megye) közlésével
felterjesztést tesz,
címére küldetnek meg,
tankönyvek és tan- i
a
Ü tartozik a kir. lanfdügyeió-
“k TA—yamok no’embe, dombét, január^
és március hónapokban e en e
pe a },eiyi viszoórán át (esti 5-7 óra kozo> )
tekintettel ez változás
nyokhoz képest és varható sikerre va>u
alá is eshet.
„ analfabétákat annyira megtanítom
5. Az oktatás célja az ana"a°e™^
folyékoirni és olvasni, hogy a magyarok a nyomtatvanyo
nyan olvasni tudják, egyszerűbb mondatokat pedig első
mondás után leírni képesek legyenek, a méter-mérték alkal
mazását ismerjék, végül a négy számolási alapművelet elemi
készségét az 1000-es számkörben elsajátítsák.
6. Annak az analfabéta-tanfolyamvezetö tanitónakC ki a
tananyag beosztása tekintetében irányitó tervezetet óhajt, az
Országos Közművelődési Tanács Gramma Aurél állami tanitó
által készített tervezetet megküldeni.
>
7. Az Országos Közművelődési Tanács a tanfolyamon
résztvevő minden egyes analfabéta számára 1 darab abc-és
könyvet, 10 db. irkát, 1 db. tollszárat, 5 db. tollat és 2 db.
irónt küld költség és díjmentesen a tanfolyamvezető tanitó
címére.
8. A tanfolyam befejezéséről a vezető tanitó jelentést
tesz a kir. tanfelügyelőnek, aki ennek alapján vagy maga,
vagy megbízottja által a tanítás eredményének megállapítására
vizsgát tart. Amennyiben a vizsga megtartása a tanulók mun
kába állása, vagy a községből való távozásuk miat sür
gőssé vált és ez okból a kir. tanfelügyelő intézkedése be
nem várható, a vizsga az iskolaszék vagy gondnoksági elnök
jelenlétében megtartható. Erről azonban a tanfolyamot vezető
tanitó a kir. tanfelügyelőnek jelentést tartozik tenni. A tan
folyamot vezető tanítónak a tanfolyamra felvett tanulókról
a foglalkozás és kor megjelölésével névsort kell összeállítani
és ezen névsor a vizsga eredményének feltüntetésével, és a
vizsgán elnöklő kir. tanfelügyelő vagy helyetese (esetleg az
iskolaszék, vagy gondnokság elnöke) által aláírva, vagy a
kir. tanfelügyelő vagy az illetékes közművelődési egyesület
utján az Országos Közművelődési Tanáccsal közlendő. Erre
alkalmas űrlap kitöltés végett a tanfolyamot vezető tanítónak
az abc-és könyvekkel és írószerekkel egyidejűleg küldetik
meg.
9. A tanfolyam azon hallgatóinak, akik a tanfolyam
elvégzésével az olvasás, irás és számolásban kellő sikert
értek el, a vezető tanitó és a vizsgán résztvevő kir. tanfel
ügyelő, vagy megbízottja aláírásával bizonyítvány adandó.
A bizonyítványokat kiállítás és kiosztás végett az Országos
Közművelődési Tanács küldi meg. Ezenkívül a sikeres vizsgát
tett tanulóknak az Országos Közművelődési Tanács jutalmi
könyvet is ad. Ugy ezen jutalmi könyveknek, valamint a
bizonyítványoknak kellő mennyiségben és időben való meg
küldése céljából szükséges, hogy a tanfolyamvezető-tanitó a
vizsgázók számát az Országos Közművelődési Tanácssal
előzetesen közölje. Amennyiben a megállapított vizsga ideje
is közöltetnék, ugy az Országos Közművelődési Tanács a
lehetőséghez képest a vizsgán leendő képviseletéről is gon
doskodik.
10. Az Országos Közművelődési Tanács közvetlenül,
vagy közreműködő egyesület utján az analfabéta tanfolyamot
vezető tanítónak, ki az analfabéta tanfolyamot vizsgával fejezi
be, minden sikeres vizsgát tett és erről bizonyítványt nyert
tanuló után 20 korona alapdijon felül 5—5 korona tisztelet
dijat küld. Ezenkívül a kiváló sikert elért tanitók számára
külön jutalmazást és elismerést igyekszik kieszközölni. A
vizsga eredményének az illetékes kir. tanfelügyelő által tör
tént bejelentése után a tanfolyamot vezetett tanitó címére a
tiszteletdij haladéktalanul megküldetik.
11. Az analfabéta tanfolyamokon kívül legalább heten
ként egyszer, lehetőleg vasárnapon, vagy azon időben, midőn
a falu népe különben a korcsmában keresne szórakozást,
nemcsak az analfabétáknak, hanem a község összes lakos
ságának népies előadások tartandók. Az e célra szolgáló
„Felolvasások" cimü kézi könyvet az Országos Közművelődési
Tanács minden analfabéta tanfolyamot vezető tanítónak díj
talanul és költségmentesen megküldi. De megküldi azon
tanítóknak is, kik analfabéta tanfolyamot leküzdhetlen akadá
lyok miatt, vagy analfabéták hiányában nem szervezhetnek,
azonban a nép műveltségének és tudásának fejlesztésére,
gazdasági megerősítésére irányuló munkánkban előadások
tartásával közreműködni óhajtanak. Felvilágosításul megje
gyezzük, hogy azon tanítónak, aki ezen felolvasásokért tiszteletdijra tart igényt, a vallás és közoktatásügyi minisztérium
1911. évi 50877 szám alatt kelt rendelete értelmében kell
eljárni, minthogy a tiszteletdij kiutalása nem tartozik az
Országos Közművelődési Tanács hatáskörébe.
12. A tanfolyamok és a felolvasások tartására az állami
vagy felekezeti iskolák termei, esetleg a községháza tanács
terme használandó: a fűtés és világítás pedig az iskolát
6 —
fenntartó hatóság, vagy a községi elöljáróság utján eszközlendö. Amennyiben ez nem volna keresztülvihető, úgy köz
vetlenül, vagy az Országos Közművelődési Tanács utján, az
illetékes helyi közművelődési egyesület kérendő föl, hogy
a tanfolyamok fűtési és világítási költségeinek fedezésére a
hatóságoknál közbejárjon. Budapest, 1912. junius 5-én. Az
„Országos Közművelődési Tanács" elnöksége.
A hivatalos másolat hiteléül:
~
Szolnok, 1912. julius 15.
Csikós József
kir. tanf. tollnok.
Sikerül-e az alkoholellenes egyesület
szervezése ?
Midőn az alkoholellenes egyesület szervezéseit magam
elé tűztem, számot vettem mindazon nehézségekkel, melyek
a szervezés akadályait képezik.
Ne gondolja senki, hogy csak pillanatnyi elhatározás
késztetett a szervezésre. Évtizedeken át foglalkoztam azzal a
gondolattal, hogy mi uton-módon lehetne a magyar népet
az alkoholizmus okozta erkölcsi és anyagi elzülléstől meg
menteni.
Már ezelőtt 32 évvel, mint fiatal kezdő tanitó beláttam,
hogy milyen rettenetes hatása van a szeszes ital fogyasztásának.
Sajnosán tapasztaltam, hogy kis községem lakosai
naponként szorgalmasan látogatják a faluvégén, az iskola
átellenében lévő korcsmát, mig a templomba, különösen hétköz
napokon egy-kétvénasszony,vagy egyáltalán senki sem ment el.
Vasárnap d. e. már népesebb volt a templom, mert a
férfiak (fiatala és véne) csak azért is elmentek a templomba,
hogy az utbaeső korcsmába, menet egy kis pálinkára, vissza
jőve! néhány pohár borra betérhessenek.
Vasárnáp d. u. már inkább a gyermekek, fiatalja és
asszonyok népesítették meg a templomot, akik istentisztelet
után a korcsmába vonultak, ahol muzsikaszó mellett a szeszes
italok hatása dalban (illetve ordításban) káromkodásban, a
borosüvegek asztalhoz, földhöz csapkodásában s nem egyszer
egymás fejéhez vágásában nyilvánult meg.
Gyermekek, a fiatallegények, szóval az érdeklődök nevet
tek a jeleneteken és jól érezték magukat a késő éjszakába
benyúló táncolás közben.
e
Addig, mig a nép mulatott, eszeveszetten vigadott, én
szomorkodtam, nem egyszer boszankodtam és közben gon
dolkoztam, hogyan lehetne a nép átkos szenvedélyét megféHivatást érzetem, illetve az a tudatom, hogy nekem
mint tanítónak, a népért kell élnem, annak erkölcsi és anyagi
érdekeit elő kell mozdítanom, — tettekre késztetett. Eleinte
vasárnaponként d. u. át mentem a korcsmábai és onnan
az iskolás gyermekeket haza rendeltem. Megtörté , gy
nehány ittas atya szembeszállt velem és azt mondotta,
tanitó csak az iskolában parancsolhat a gyermeknek, a korcs-
mában semmi köze hozzá.
Nem akartam a szeszes ital által előtérbe tolt igazságot (?)
ott a helyszínén a maga értékére leszállítani, - ott hagy
tam a megtévelyedetteket, avval az elhatározassa , hogy nem
uyugszom mindaddig, mig a kitözött célomat el nem> érem.
S Természetes dolog, hogy a messze jövőre kiható intézkedéseket egyedül nem tehettem volna meg, miért is^szövet
keztem a pappal és a jegyzővel. Terveimet mindkett
helyeselték és a kivitelben szívesen támogattak. .
Egy Vasárnap d. e. kidoboltattam, hogyezután minden
vasárnap d. u. 4 órakor az iskola tágas udvarán, a felnőttek részére előadást tartok.
iovínfvp alie
Az első előadást, a megjelentek számát tekintv ,
g
volt érdemes megtartani. A következő vasárnap már
ég
hallgatóm volt, s azt köszönhettem a nép fékéért küz *
Kovács József városi főszolgabíró urnák; a
r
vasárnapi korcsmái táncmulatságot a 1
korcsmából
által beszüntette és a gyermekeket nemcsak a korcsmából,
de mép
a táláról is a elker^ettette.
Szereaiémre
kényszentelt hűtősig
;
kedvelte az előadásaimat, hogy később a lakosság
előadások tartására.
Hizeíkedés nélkül kijelenthetem, hogy
a magam
eu
tűzött célokat elértem.
áhitatA község lakói szívesen jártak a templomba és ahitat
—
8
—
fal hallgatták az általam szervezett dalárda énekléseit, meg
szűntek a korcsmái dőzsölések, a gyermekek a korcsmának
még a tájékára sem mentek már.
10 évi kitartó, önzetlen munkásságomat voltam bátor
vázlatban bemutatni, meg sem említvén azt, hogy a nép igen
sok ferde szokásait beszüntettem.
10 évi működésem után azzal a megnyugvással hagvam el 300 forinttal díjazott állomásomat, hogy mint tanitó
lelkiismeretesen, önzetlenül megtettem kötelességemet.
Az ujabbi állomásaimon (mert több helyen ott működ
öm
! ^nfelü^elet terére léptem) bár lelkesedésem
ÍZv!
J aT600 Siker‘ értem el> mert a terem és
környezetem kevésbé volt megfelelő. Inkább csak a megfigyelésekre kellett szorítkoznom
Kél évtized alatt szerzett tapasztalataim, megfigyeléseim
és tervezéseim alapján ismételve megindítottam Thar ™í
P
fenségével, az alkoholizmussal
Ezelőtt 32 évvel vívott küzdelemben elég volt a pari
nak jegyzőnek és főszolgabírónak szives támogatása. Ma látva
é- tí
hfataltnaS táborát és tudva azt, hogy mily lélek
minéle^
Vannak e"á‘va: “Cégesnek tartom,
'nélelőbb lelket megvesztegethetetlen hadsereg szerveztessék
. J*m
belha^k, akna munkák folynak és veszé-
józan gondoncozásu^ vezérekre'
nácsadókra van szükségem
enné'f°gVa
éS bÖ'CS ta*
is inkább, minthogyv£ í C °rV°Sra Íe^zökre- annál '
tervemet helyesli és kilátó
Az ^réiőkésXei
szeretve tisztelt főispánja
e'yeZte SZÍVeS ^mogátását.
9 —«
tékletes, illetőleg mértékkel ivókhak hiába beszélünk; nem
hajlandók lemondani az ivásról: éppen azért azokhoz fordu
lunk, akik hajlandók megérteni az okos szót, akik még nem
merültek el az alkoholizmus undorító pocsolyájába, ahonnan
már szabadulás nincsen.
Igen, el kell pusztulnia az alkoholistának, mert nem
képes önmagán uralkodni. Nem ember ő már, sőt még az
állatnál is alább való, mert míg az állat csak annyit eszik
és iszik, amennyire neki szüksége van, addig a magáról és
emberi méltóságáról megfeledkezett ember annyit iszik, hogy
a földön fetreng és undorító képet tár a szemlélő elé.
Mindazáltal ne ítéljük el a szerencsétlen akarat nélküli
alkoholistákat, hanem szervezzük meg minél előbb az alko
holellenes egyesületet, melynek egyik célja a szeszesitalok
fogyasztásának a minimumra való szállítása, a másik célja
pedig az, hogy a népet mindennemű szeszesital fogyasztá
sától távoltartsuk.
El vagyok rá készülve, hogy az idősebbegyének közül
kevesen jelentkeznek az egyesületbe való belépésre ; de
hiszem, hogy a különféle intézetek növendékei tanáraik es
tanítóik buzdításai, vezetései mellett sietnek az alkohol ellenes
egyesület fiókköreinek és helyi csoportjainak megalakitasara,
mely körök, illetőleg csoportok a központtal szoros össze
köttetésben álván: önálló muukálkodásáról a tulajdQnképpeni
vármegyei alkoholellenes egyesület elnökségénél beszámolni
tartoznak
Egyelőre ennyit volt szándékom közölni. — Kérem* az
érdekeltek szives hozzá&zollását.
Szolnok, 1912. julius 18.
D /l.
működése mellett sikerülnie T n nevezettek szives közreegyesület szervezésének.
£ ° Vmsyei ^ohol ellenes
kibocsátottam többen kinő »/■ ^ kszamaban felhívásomat
tartják törekvései
éS halvaszül^‘t eszmének
Jól tudom, hogy a szenvedélyes alkoholistiáknak, a mér-
Mezőgazdasági tanfolyamra felvételt nyertek : a kecs
keméti gazd. intézetnél Szabóné Eszenyi Mária kunszentmár
toni és Nagy Róza dévaványai tanítónők; a jászberényi fő míves iskolánál Sípos Dezső jászdózsai, György J zse
s
Mihályfalvy József mezőtúri áll. tanitók, Tóttl József szele-
- 10 —
- 11 -
HIVATALOS RÉSZ.
vényi és Fekete József jberényi áll. tanitó, Sárga Lajos mes
terszállási tanitó; a karcagi földmives iskolánál, Markscheid
Károly jászberényi áll. tanító.
4306.—1912. szám
Valamennyi állami, községi, felekezeti és
✓
elemi népiskolai tanitóurnak.
uradalmi
Értesítem a tankerületemben működő tanerőket, hogy
az Országos Közművelődési Tanács az 1912'13. iskolai év
telén is folytatni óhajtja az analfabéták oktatását, továbbá
a nép műveltségének fejlesztésére irányuló népies előadások
tartását.
Fel sem tételezem, hogy tankerületem tanítói a nép
műveltségének fokozásában ne versenyeznének: erre számí
tással biztosra veszem az egész vonalon való haladást.
Hogy mindenki tisztában lehessen az analfabéta-tan
folyamok szervezésével és a népies előadások tartásával, az
Országos Közművelődési Tanács vonatkozó tervezetét máso
latban közlöm.
A
Szolnok, 1912, julius 15.
kir. tanfelügyelő szabadságon;
Kóródy Ferencz
' kir. s. tanfelügyelő.
Figyelmeztetés.
Kik a lapot hiányosan, vagy
tévese^ címezve kapják, ez iránti
gyűlésen keresztül forszírozott. A jászberényi rkath. tanító
kollegák ugyanis különösen arra tekintettel, hogy J3^6^'
ben az állami tanítók is alig képesek rendezett .lakbérükké
tisztes lakáshoz jutni, a várostól, mint a rk.
ságától lakásbérüknek 200 K-val való felemelését kertek az
állami kartársak lakbéréhez hasonlóan. Bereny varos po g
mestere méltatlankodva akarta a kérvényt a napirendről leven ,
a többségi akarat megnyilatkozása folytán mégis engedett
pXZ hogy ha mái adnak iakbérpddást, hát az «
több 150 K-nál, de ezzel szemben kötelezze a varos a tani
tókat hogy polgármesteri rendeletre bármikor kötelesek legyeX XXá!
irodai —
szerencse, hogy egyik képe, t. tag megieiebbezle
1
zatot s igy ez a kullurfoh törölve lesz Jászberény varos koz
életéből.
Szabadságolás. Tábory Jenő és neje jás^ányi gazd.
szaktanítók 1 havi szabadságra távoztak. Helyettesük Deszkó
János közs. ellenőr.
Kollárné Zoltán Margit nagykőrösi gazd. szaktamtóno
1 havi szabadságra távozott.
Az iskola és a hadsereg.
।r
■
A jászberényi tanítók lakbérpótléka.
város nolgármesterének a kultúra munkásai iránt érzett es
már többször nyilvánított jóakaratát jellemzi az a határozat,
jobbak tiltakozása ellenére a képviselőtestület. koz-
felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Turkevére küldjék.
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
Az
uj
véderőtörvényt
miniszteri utasítással a napokban
az
törvény intenciói szerint a szolgálati i
esz
a
ujonckiképzést már az iskolákban megkezdik, ^t célozza a
tanítók kötelezett 1 éves szolgálata is, miről legközelebb
feledékeuységből az előfizetést be nem küldték,
részletesen Írunk.
Pályázók. Csak nehány nap még, s látni
ez utón kéri annak kiegyenlítésére
uj áll. tanítói kinevezéseket. Addig is erdemes az
hogy a kihirdetett 500 állásra 14000 pályázó nyújtotta
a kiadóhivatal.
folyamodását.
fogjuk
az
*
— 12 —
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. augusztus 10.
15. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
DARÓCZY ANTAL
KÖNYVNYOMDÁJA, KÖNYV-, PAPÍR- ÉS----------- RAJZSZER-KERESKEDÉSE ? TURKEVE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
'
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Csikós József, Szolnok.
Alapszabály-tervezet.
Készít mindenféle nyomtatvá
nyokat
egyszerű- és csinos
kivitelben, úgymint: számlák,
körlevelek, czimkártyák, név
jegyek, áruczimkék, falraga
szok, levélpapírok, gyászjelen
tések, egyházi-, községi- és
irodai nyomtatványokat, stb.
a legjutányosabb árban
Bogárdy A. kir. s. tanfelügyelő a megyei anti
alkoholista egyesület fáradhaíatlan szervezője szer
kesztőségünkben az alábbi alapszabálytervezetet
készilette s adta be közlés céljából.
E tervezetet azzal adjuk közre, hogy akiknek
esetleg módosító észrevételeik volnának, azt velünk
már most közölni szíveskedjenek, h< >gy az alakuló
gyűlésen részletes tárgyalás során már kész anyag
gal rendelkezhessünk.
°
Szerk.
*
*/ *
A Jásznagykunszolnok vármegyei alkoholellenes
egyesület alapszabályai.
L§Az egyesület székhelye.
Az egyesület székhelye: Szolnok. Fiókjai azonban a
vmegye mindegyik járásában, csoportjai a vármegye min en
városában és községében lehetnek.
2. §•
Az egyesület cime.
A Jásznagykunszolnok vármegyei alkohol ellenes egye
sület. 1912. évi julius hó. A pecsétjén is ugyanezen köriratot
fogja használni.
2
3. §.
Az egyesület célja.
Az egyesület minden vallási és politikai ügyeket kizárva
— közegészségi, erkölcsi, társadalmi és nemzetgazdasági
szempontból egyaránt küzdeni fog az alkoholizmus ellen,
szóval és Írásban terjesztve az alkoholélvezet káros voltának
ismeretét, hogy ezután emelje az emberiség erkölcsi és értelmi
színvonalát. Céljául tűzte ki azonkívül az iszákosok döntését
szeszes ital árusítás nélküli u. n. alkoholellenes vendéglő
felállítását.
4-§
A cél elérésére szolgáló eszközök.
Az egyesület céljainak elérésére megfelelő füzeteket fog,
a nép között kiosztani; társas összejöveteleket, nyilvános
estélyeket, felolvasásokat rendez; igyekszik népkönyvtárakat
felállítani. Társadalmi utón törekszik az ivási szokásokat
megszüntetni.
5.§.
Az egyesület szervezete.
Az egyesület rendes tagja lehet mindazon nyilvános
tanintézetbe járó növendék, aki az egyesület célzatát megér
teni képes; továbbá mindazon 15 életévet betöltött egyén
(nemikülönbség nélkül) aki irásbelileg fogadalmat tesz arra,
hogy semmiféle szeszesitalt — orvosi rendelést kivéve
— nem élvez, nem készít, nem vesz, nem ad el és másnak
nem nyújt, vagy kínál.
Az egyesület pártoló tagja lehet — mindazon 15 évet
betöltött egyén, aki fogadalmat tesz arra nézve, hogy a
szeszesitalok fogyasztásában a legnagyobb mértékletességet
tart. Pálinkát soha sem iszik.
6.§.
Tagsági dijak.
A felnőtt rendes tagok évenként 1 koronát, — a pár
tolótagok 2 koronát tartoznak az egyesület pénztárába fizetni
7-§.
A tanintézetek növendékei közül fölvett rendes tagok
a következő tagsági dijat tartoznak fizetni:
a)
elemi iskolai tanulók havi 2 fillért,
b)
ismétlő és az ipariskolai tanulók havi 4 fillért,
— 3 —
c) a polgári, felsőkeresk. iskolai és gimnáziumi tanulók
tagsági dijak fizetése alól esetleges felmentést a
csoportvezető illetve a járási elnök javaslatára a kozponi
haV* a
tisztikar szavazás utján adhatja meg.
8-§.
A tagok jogai.
A rendes és pártoló tagok részt vesznek az üléseken,
szavavaznak a felvetett kérdésekre; részt vehetnek a vitában
és felolvasásokban.
9. §.
A tagok kötelességei.
Minden tagnak kötelessége — legyen az rendes vagy
nártoló - a 3. §-ban megjelölt cél elérésére munkálkodni s
az eredményről, az elnökséget szóval vagy írásban ertesiten
10. §•
Gyűlések.
Az egyesület gyűléseit mindenkor a vm.
állal eevbehivott gyűlések alkalmával tartja. - A járási iiOK
• Xk*“K*
és eljárásuk eredményeit a központ,
tesznek jelentést.
F
11. §•
<*
Tagok felvétele.
Az egyesületbe rendes vagy pártoló tagul
Elvételre
való jelentkezés az elnöknél, illetőleg a
~
—"a
Az érdekeltek a felvételükről a „ &.
ügyi szaklapból értesülhetnek.
A fogadalom megszegése.
„a a rendes és, —£
ktzárái a
közzététetik.
Megyei
Népoktatásban
— 5 —
.
— 4 —
1
13. §.
Az egyesület ügyeinek vezetői és kötelességeik.
Az egyesület ügyeit az elnök, akadályoztatása esetén az
alelnök vezeti, — kisegítő a jegyző, pénztáros és ellenőr. Az
elnök (a járási elnök) a gyűlés egybehivása iránt intézkedik. A
jegyző (jegyzők) a gyűlésről jkvet vesz fel. SA csoportvezető
a tagsági dijakat beszedi és a központba beszolgáltatja. Az
ellenőr a pénztári számadásokat felülvizsgálja és az eredmény- '
ről jelentést tesz az elnöknek.
7
14. §.
Kormányi ellenőrzés és rendelkezés.
Ha a Jásznagykunszolnok vmegyei alkoholellenes egye
sület az alapszabályaiban körülirt célját szemelő! tévesztené,
ha hatáskörét túllépné, vagy ha működése az államnak vagy
az egyes tagoknak érdekeit bármi tekintetbe veszélyeztetné,
a m. kir. kormánynak jogában áll az egyesületet feloszlatás
terhe alatt az alapszabályok pontos megtartására figyelmez
tetni, esetleg az elrendelt törvényes és szabályszerű vizsgálat
eredményéhez képest az egyesületet végleg feloszlatni és
vagyonát kulturális célokra fordítani.
Szolnok, 1912. jul. 7.
B. A.
elnök.
A példa. (Hozzászólás.)
Az alkoholellenes mozgalom hatása alatt keletkezett alábbi
sorokat kaptuk közlésre.
1
Olvasva az alkoholellenes egyesület szervezesere vonatkozó értekezéseket, egy mondat ragadta
meg figyelmemet. Ugyanis B. A. ur azt mondja:
„Mióta a szervezés eszméjét megpendítettem, kü
lönösen mióta a Megyei Népoktatás f. évi 13-ik
szamában felhívásomat kibocsátottam, többen ki
nevettek es halvaszületett eszmének tartják lőrékvese inét. “
/
J
Biztosíthatom B. A. urat, hogy ugyanazon
.
-
■
'
-
'
alapon a dec. 23-iki alkoholnap is nevetségesjünneppé
válhatik ésaz is fog maradni, míg csak mi tanitók
példát nem adunk gyermekeinknek, hogy igenis
egy csepp alkohol élvezése nélkül is élhetünk, sőt
egészségünk is jobb és állandóbb.
Hogy a tanítót a gyermekek mennyire szere
tik utánozni, azt hiszem: minden gyakorlati tanitó
eléggé tapasztalhatja. Utánozzák írását, számjegyeit,
beszédjét, sőt ha rövidre nyirt hajat visel: legtöb
ben abban is követik. Ha mindig rendet és tisz
taságot tart iskolájában, ugy növendékei is ügyelni
fognak a rendre és tisztaságra. Ebből önként kö
vetkezik, hogy az alkoholtól is csak ugy fognak
tartózkodni és azáltal hozzá is szokni az önmegtartózkodáshoz, ha látják, hogy tanítójuk is ugyan
ezt teszi.
ách. 1.
állami tanitó.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2068. kb. — Aszódi István rfalvai lakos felebbezése
iskolaföldek elcserélése tárgyában jelentéstételre az elöljáróSágnak kiadatik.
/
,
f
2074. kb. — Renák Imre részére a troffi iskolaszék III.
korp. államsegélyt kér; pártolólag fölterjesztetik.
2099. kb. — Török Sándor volt troffi ref. tanító illet
ményei beszüntettetnek.
. .
,
.
2100. kb. — Nemes István jsztandrási rk. tanító részér
k
Hl. korp. áll. segély engedélyeztetik.
.
2103. kb. — Mogyorós János Ödön okmányai fiz. kiég,
államsegély ügyben felterjesztetnek.
2109.
kb. — Vékony István,
2110.
kb — Stern Mátyás,
2111. kb. - Schóber Alajos, tulélvezett illetmények
visszafizetésére köteleztetnek.
6
2112. kb. — Sípos D. jdózsai rk. tanitó részére 320 K
fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
2124. kb. — Póta Aladár kunhegyesi rk. tanitó részére
610 K tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
2127. kb. — Markovits István volt jsztgyörgyi r. kath.
tanitó államsegélye beszüntettetik.
2128. kb. — A tiszaderzsi ref. iskola 1905/6—7/8 tanári
számadásai felterjesztendők.
2129. kb. — A tiszaderzsi ref. iskolánál Koxosz Bálint
részére II. corp. államsegély engedélyeztetik.
__ _ /_
_
HÍREK.
László a IX. fiz. osztály HL fokozatába, Pápai Gyula,.&
Urbancsok Gyula a X. f. o. 3. fokozatába rendes tanárokká
kineveztettek. Tóth István egyúttal az igazgatói teendők ellán
tásával is megbizatott.
■ ,
<
Az AGE. szolnoki internátusában. felvételre, folya-,
modott 32 növendék, kik közül 1 ingyenes és 2 féldijas
kedvezményben részesült. A kedvezményesek közül;. ketten,
állami óvónő fiai. Felvételre még 8 helyre, jelentkezni,
lehet az AGE. internátus igazgatóságánál Szolnokon, honnan,
porospektust is kaphatni. Ellátás, oktatásdijjal havi 50 korona.
Az oktatást képesített, gyakorlott tanerők látják el.
Hl V A TALOSRÉSZ.
_______________________________
Kinevezések és áthelyezések. A vkminiszter a
Dévaványa külterületi áll. iskolákhoz Leznitzky Bertalan
alsóvereczkei és Kiss Sándor Nagy Mariska és Bíró Zsorzsin
gercsei, a jászladányi áll. el’ iskolához Hollós János szele
vényi, Haraszti György katlanfalvi, Zomora Samu omori,
Szabó Margit sarudi, Stadler Ida dékányfalvai áll. tanítókat
Pap Feréncz és Száva Lajos jladányi közs. tanítókat, Ratics
Anna szelevényi áll. tanítónőt, — a cibakházi áll. iskolákhoz
Vass Andor tiszaföldvári, Hoffman Márton jászberényi áll.
Gál János és Aknai Ilona, — a szelevényi áll. iskolához
Csiky Izabella, és Illésy Zoltán, — a kisújszállási kült. áll.
iskolához Halmi Géza, Egyed Géza Veres Sándor és Székely
Nándor, — a törökszentmiklósi 'áll. el. iskolához Hoffman
György, Sáringer János, Tolvay Jenő, Kovács Imre és Pintzér
József — a jászberényi áll. iskolához Batkó Borbála és Új
helyi András, — a mezőtúri külterületihez Szakácsné Korsós
Etelka és Szakái Gyula, —
tiszasülyi áll. iskolához Hailek
Mária,
Jászberény külterületről Bakonyi Ferencz mezőtúri
külterületről Májai István tanítókat illetve tanítónőket nevezte
ki és helyezte át.
Polg. isk. tan. kinevezések. A turkevei áll. polg.
is ólánál Visky Géza és Szabó Margit megbízott tanerőket
T^n"^ kinevezte. — Ugyanezen iskolától Banai
lóth Hal r. tanár áthelyeztetett. A szolnoki áll. polg. isko
lához Tóth István, Kálmán Elek, Jeszenszky Gyula, Grünvald
________________________ _ _________________ ___________ —1-
4443—1912. sz.
'
Valamennyi elemi népiskolai igazgató, illetve vezető
tanitó urnák a Várnay-féle osztálykönyv ajánlása tár
gyában.
Az elemi iskolák tanítói igen sok rendtartási és nyil
vántartási napló vezetésére vannak kötelezve, amelyek beszer
zése és beköttetése igen jelentős terhet képez, de másrészt
azok vezetése is nagy nehézségekbe ütközik, mert ezen nap
lók mindenike más alakú, nagyságú és beosztású leven, azok'
pontos kitöltése sok időt rabolt el.
€
Most a vallás- és közokt Miniszter ur 1910.
92005. számú rendeletével: Várnay L. szegedi könyv iá
kiadásában megjelent „Osztálykönyv“ című és a népiskolai
rendtartási nyomtatványok össeállitását tartalmazó munkát
az összes elemi iskolák használatára engedélyezte és az.
engedélyezett taneszközök jegyzékébe felvette. (Ezen rende et
és hivatalos birálat közzétételeit az orsz^ paed. könyvtár
és tanszermúzeum hivatalos értesítőjének 19 0. vi o
ef
31-én megjelent IV. évf. 10. számában.)
Ezen „Osztálykönyv" egy díszes kötésű kötetben
gában foglalja: 1. az osztott és osztatlan iskolák heti óra
rendjét, 2. a népoktatási teendők pontos hatandó nyilvá
.
tását amely a tanítói kart minden tekintetben
tájékoztatja és amely magában foglalja az állami iskolai
- 8 .
igazgatás összes ügyeinek alaki és időbeli ellátását határozó
128000/910. sz. rendeletben foglalt összes határidőket, 3. az
iskolalátogatási naplót, 4. a tanévi adatok naplóját, 5. a
felvételi, előmeneteli és mulasztási naplókat, 6. a beírt tanu
lók betüSöros jegyzékét, 7. a statisztikai kimutatást, 8. a más
iskolába járó növendékek nyilvántartását, 9. az iskola tanszemélyzetére, a tanítói és ifj. könyvtárra s az ifjúsági egye
sületekre vonatkozó nyilvántartásokat, 10. az iktatót, 11. a
leltári naplót, 12. szakleltárt, 13. a tananyag heti kimutatását,
(szorgalmi és haladási naplót) tehát a tanítói kar e könyv
ben mindent együtt talál, amire szüksége van s a tanév
végén az összes adatokat együttesen lezárhatja s a könyvet
évről-évre megőrizheti, miáltal újból sok kereséstől szabadul
meg.
Az osztálykönyv ára az iskolák népessége szerint kiállí
tott különféle nagyságban:
78 tanuló számára a tananyag heti kimutatásával . . 2 K 40 f.
»
*
»
„
„
. . 3 K - f.
«
«
»
„
‘ „
. . 3 K 60 f.
'o *
”
”
” kimutatása nélkül 1 K 80 f.
£ *
*
- »
„
„
„
2 K 40 f.
i®o »
»
„
„
3 K __ f
Csak a tananyag heti kimutatása a szorgalfni és haladási
naplóval 40 hétre, kötve
................... 1 K 8^f.
Átível pedig ezen „Osztálykönyv" sokkal olcsóbb, mint
az eddigi különféle nyomtatványokon vezetőit nyilvántartások,
sok munkát, utánjárást, keresést megkímél, könnyen kezelhető
és praktikus, annak bevezetését és megszerzését az összes
iskolák számára legmelegebben ajánlom.
Az .Osztálykönyv" megrendelhető Várnay L. könyv
kereskedőnél Szeged, Kárász-u. 9. sz. a. és Budapest VI
Liszt Ferenc-tér 9.
’’
Siolnok, 1912. julius hó 25-én.
(A kir. tanfelügyelő szabadságon.)
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
4530—1912. szám.
Valamennyi állami népiskola tekint. Gondnokságának,
ültetve igazgató-tanítójának.
Az állami elemi népiskolák helyi költségvetésében mu
tatkozó hiányok, épületeinek helyreállítására igényelt költsé
gek és a tanhelyiségek bebútorozására szolgáló kiadások
fedezésére szükséges összegek jövőben való utalványozása
tárgyában a Néptanítók Lapja f. évi 28. számában közzétett
85.679/912. sz. vkminiszteri körrendeletre tudomásvétel és
megfelelő alkalmazkodás végett azzal hívom fel a Cím figyeld
mét, hogy a hivatkozott körrendeletét a szóbanlévő iskolák
igazgatói tegyék gondos tanulmány tárgyává s annak tartal
mát a gondnokság legközelebbi Ülésén terjesszék elő.
Szolnok, 1912. évi augusztus hó 5-én.
Kir. tanfelügyelő szabadságon;
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
ad. 4186—1912 szám.
A tankerület tek. igazgató és vezető tanítóinak körirat.
Lovass László iglói állami tanitőképzöintézeti zene-tanár
énektanitási tankönyvének az elemi iskolákhoz bevezetése
tárgyában.
A legmelegebben ajánlom az alább ismertetett köny
vecskét - mely személyes tapasztalataim szerint is kitűnő
és biztos eszköze a modern énektanításnak
tankerületem
elemi-népiskolájaiba tankönyvül leendő bevezetés céljából.
Részletes tájékozás céljából álljon itt a szerzőnek követ
kező ismertetése. „Énekkönyvem a III. IV. osztályok számára
készült, külön-külön beosztással, de egy füzetben tehát két
évi használatra, á 70 fillér; az V-Vl. osztályos csak jövőre
jelenik meg.
A miniszteri tanterv által kívánt, hangjegyek utáni
énektanítást dolgozom föl e könyvecskében a legfokozatosabb,
legelemibb formában. Mindkét, eddig legelterjedtebb: abszolút
(c. d. é. f.) és szolmizációs (dó re mi fá) módszert egyen
lően alkalmazom, úgy, hogy egyik is másik is külön külön
használható, amennyiben mindkét elnevezés a gyakorlatok,
dalok alá van nyomtatva, fokozatos elhagyással úgy, hogy
amelyik kollega véletlenül nem ismerné egyik vagy másik
,módszert: e könyvecskéből minden fáradság nélkül, a tanu^
lókkal egyszerre sajátíthatja el.
— TO —
- Könyvemben külön-külön megjelöltem az osztatlan és
osztott iskolában elvégzendő anyagot.
Könyvem szigorúan alkalmazkodik a Tanterv ama kí
vánalmához (lásd az énektanítás célja), hogy minél több
becses magyar dal váljék a tanulók tulajdonává, amennyiben
kizárólagosan eredeti, válogatott, a legdallamosabb magyar
dalokat vettem föl, a mondvacsinált, erőltetett szövegű és
' dallamu iskolai-dalok teljesen hiányoznak könyvemből.
Megjegyzem, hogy mindenütt eredeti szöveget adok.
Hiszen ma már régen túlhaladott álláspont, elavult a régi
tankönyviróknak az a szokása, hogy az eredeti népdalszö
vegben előforduló „rózsám", „galambom" kifejezéseket „édes
anyámmal", tanitóbácsival helyettesítették.
: A fokozatosság elvét szem előtt tartva nincsen olyan
nehezebb gyakorlat, dal könyvemben, amely könnyebbet
előzne meg.
Gyakorlataim ugy vannak megválogatva, hogy minden
kor előkészítői a dalnak s mivel fő cél a dal, csak annyi
gyakorlatot adok, amennyi föltétlenül szükséges a dal elő
készítése nehézségeinek legyőzéséhez. Könyvemben nincsen
20—30 gyakorlat egyfolytában és csak azután egy-két dal,
hanem minden .2—3— 4 — 5 gyakorlat után ugyanannyi sőt
több dal. A nehezebb dalok külön, direkt a dal motívumaiból
vett 4-6 taktusos előgyakorlattal vannak ellátva.
Az összes magyarázatok, a legszükségesebb elméleti
ismeretek közölve vannak könyvemben, bele vannak nyom
tatva legtöbbször kérdve kifejtő módszerrel, a legelemibb
módon, ugy hogy a tanítónak úgyszólván semmi mondani
valója, magyaráznivalója nincsen.
Azt az elvet, hogy „A való életre tanítsunk" követtem
akkor, amikor nem 1, 2, 3, 4, félméteres, hanem negyed, fél
háromnegyed, egész, nyolcad hangokról, azaz hangjegyekről
és szünjelekről beszélek: nem használom a való életnek meg
nem felelő: h —halkan, e — erősen, f. e. félerősen hangerő
jelzéseket, hanem az összes nemzetek által egységesen hasz
nálatban levő : f (forte) erősen, mf. (mezzóforte) — közép
erősen, p (pianó)-— halkan stb. olasz szavak kezdőbetűit.
Mindezeket könnyen fölfogható, érthető, elemi modorban
közlöm.
Nem bíbelődöm az egész hangjeggyel lapokon keresztül
s a fél és negyed hangjegyekkel, ezekbe erőltetve átirt és igy
ellassitott, ellapositott dalokkal, hanem mindjárt könyvem
elején közlöm a magyar nóta élénk tempójának, szellemének
megfelelő: nyolcad hangjegyet.
Könyvem nagy előnyének tartom azt is, hogy minden
alkalmas helyen közlöm az Írásbeli csendes foglalkozásokat,,
ezzel is megkönnyítve a tanitó munkáját. A hangjegyirás
gyakorlása, másolás, uj hangok kikeresése, a fél, negyed,
nyolcad hangjegyek ' megkülönböztetése, időérték szerinti
értékelése, ütenyezés szerinti számlálása, átalakítások stb.
Végül a legtöbb könyvből hiányzik a két szőlamu
éneklés, a társaséneklésnek ez a legegyszerűbb és a gyer
mekek által annyira szeretett formája. Én ezt is fölvettem
— könyvem előnyére — természetesen csak a legkönnyeb
beket, fokozatosan összeállítva, előkészítő gyakorlatokkal.
Miután könyvecskémet saját költségemen nyomattam ki,
óriási pénzáldozattal s az majdan csak tőlem (Igló, Szepes-m.)
rendelhető meg, továbbá a jelentkezők számától függ, hogy
hány ezer példányt kell utánnyomatni, — nagyon kérem az
urakat, kegyeskedjenek egy levelező-lapon tudatni, bevezetik-e
könyvemet — de teljes őszinteséggel, nehogy többet nyo
massak ami reám nézve nagy anyagi veszteség lenne —
hány példányra lesz szükségük? ■“
Szolnok, 1912. julius 25.
,
(A kir. tanfelügyelő szabadságon)
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfeTügyelö.
>
_ _ _ —------- —
'
Kik a lapot hiányosan, vagy
tévesen címezve kapják, ez itánli felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Tnrkevére kükljék..
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
feledékenységból az előfizetést be nem küldtek,
Figyelmeztetés.
ez utón kéri annak kiegyenlítéséi c
a kiadóhivatal.
— 12 —
Melléklet aMegyei Népoktatás aug. 10. számához.
Fogadalom.*)
Alólirott fogadalmat teszek, s azt becsületszavamra meg
tartom, hogy soha, — kivéve az orvosi rendeletet — semmi
DARÓCZY ANTAL
féle szeszes italt nem iszom, nem készítek, nem veszek, el
nem adok és másoknak nem nyújtok vagy nem kínálok.
KÖNYVNYOMDÁJA, KÖNYV , PAPÍR- ÉS----------- RAJZSZER-KERESKEDÉSE f TURKEVE.
Kelt ............ .................. ......... ........... ;.........................
Készít mindenféle nyomtatvá
nyokat
egyszerű-
és csinos
rendes tag.
kivitelben, úgymint: számlák,
körlevelek, czimkártyák, név
Fogadalom.**)
jegyek, áruczimkék, falraga
szok, levélpapírok, gyászjelen
tések, egyházi-, községi- és
irodai nyomtatványokat, stb.
alegjutányosabbárban
Alólirott fogadalmat teszek arra, hogy pálinkát soha
nem iszom, más szeszes ital fogyasztásában, bármily körül
mények között legyek, a legnagyobb mértékletességet tanúsí
tom.
Általában
annyit
sohasem
iszom
hogy valamikor
részeg legyek.
:..... -
Kelt...........................
pártoló tag.
♦) *♦) E mellékleten kérjük a belépőket Bogárdy A. kir. s. tanfelügyelő urnái sajátkezű aláírással jelentkezni, s tagokat is e mellé: létén gyűjteni. Az első az abstinensek, a második a mértékletes ag
részére szolgáló fogadalom minta. Aláírás feltétlen kote.ezo.
y évfolyam.
Szolnok, 1912. augusztus 25.
16. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
‘ Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. -Alap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSÍKOS JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési penzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
az uj nyugdíjtörvény.
Irta: ZomóraSamu.
A f. é. szeptemberében megnyíló országgyű
lés elé be lesz nyújtva az állami tisztviselők uj
nyugdíjtörvénye. Régóta kérték, sürgették állami
tisztviselő társaink a mai korviszonyokba mar
egyáltalán nem illő nyugdíjügyük rendezesd; úgy
látszik végre sikerrel.
.
' Sok uj, modern, teljesen a mai megelhetesi
viszonyok könyebbitésére szolgáló lényeges mó
dosítás van a leendő uj törvényben. Az özvegyek
és árvákról a mostaninál bőkezűbben lesz gon
doskodva, a lakáspénz 50%-a aránylagos számí
tássá! hozzáültetik a nyugdíjalaphoz, sőt a főiskolai
képzettségű lisztviselőknél a nyugdíjhoz való jogo
sultság mielőbbi eléréséhez minden hét hónapi
szolgálat nyolc hónapnak fog vétetni s mindez
pedig f. é. január hó 1-től számítandó visszaható
erővel.
. ,
Hogy ez az uj törvényjavaslat minket ez i o
szerint s ezután is érinteni egyáltalán nem foö, az
bizonyos és természetes.
2 —
Bizonyos és természetes, mert hisz’ a mi
állami tisztviselőségünk csak az 1907. évi XXVI.
. t-c. 1. §-ában merül ki, ott megreked s az, hogy
az állami elemi népiskolai tanító-személyzet tagjai
csak címzetes állami tisztviselők, a jelzett (örvény
2. §-ában foglalt három fizetési csoport-féleség a
legnagyobb súllyal bizonyítja. Tudva van az is,
hogy az állami tanítóság nyugdija egyáltalában
nem állami nyugidj. A nyugdijjárulék befizetési
módja meg épen elüt a tényleges állami tisztvise
lők befizetési módozataitól. A tanítóságra rendkí
vül nagy teherként ránehezedő fizetés emelkedés
különbözeti 50" o-os levonás náluk meg épen isme
retlen. Statisztikai adatokkal ki lehet mutatni azt
is, hogy az állami tanitó 40 évi szolgálata mellett
kevesebb köztisztviselői fizetésből, kevesebb nyugdíj
igényért — nemcsak arányikig, hanem tényleges
összegben — jelentékenyen nagyobb nyugdijjárulékot
fizet, mint más állami tisztviselő több fizetéséből,
több nyugdíjigénnyel, kevesebb szolgálati évvel.
Az állami tanítóság nyugdíj-ügye az uj nyug
díjtörvénnyel rendezve nem lesz. Neirtsz abból
az egyszeri! okból, hogy a tisztviselői rangsorba
az uj fizetési tervezettel sem osztatunk be. A tanitóság is, a most vajúdó fizetési mozgalom, ke
nyérért való küzdelemmel annyira le volt foglalva,
hogy, ha gyűlésein szóbakerült is nyugdíjügyünk, ko
moly konkrét javaslattal csak szórványosan álltak
elé, holott e kérdés értéke nem kisebb sulvu a
fizetésrendezésnél.
Jelenlegi nyugdíjtörvényünk oly sajnálatosan
' ézna, a tanítói közéletfejlődésétől annyira elma
radt, hogy az mar nem pótlásra, nem toldozásra,
foltozásra, vagy átdolgozásra való, hanem teljesen
uj törvény szükséges. Olyan, hogy a tanítóság,
özvegyei, árvái vérellátását a korviszonyoknak
megfelelő emberien biztosítsa.
°A más állami köztisztviselők ebbeli megvál
tása'mái- közeleg, a mienkről szó, sincs. Feltétlen
életszükséglet tehát, — félre téve minden jövőbe
vetett reményből való táplálkozást,
hogy a
tanilógyüléseinken komoly munka alá vegyük
nyugdíjügyünk rendezését s a régi törvényből ki
küszöbölni mindazt a rengeteg, ma már meg nem
álló abszurdumot, nyomorúságot, amiről sok tanitókönny tudna szomorú tapasztalatokat regélni.
Munkára fel! — Felkérem az igen tisztelt Kollega
urakat, hogy a jelenlegi nyugdíjtörvényre vonatkozóaészi evételejket — akár tapasztalat, vagy tanul
mányozás utján jutottak hozzá: velem egy uj
nyugdíjtörvény kidolgozhassa végett a címemen
(kir. tanfelügyelőség) mielőbb közölni szivesked. jenek.
4703,
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közi azgatási Bizottság!
A kir. tanfelügyelőség ügykörét
érintőleg f.
évi julius hónapról a következőket van Szerencsem
jelenteni:
Az iskolai tanítás és az erre vonatkozó tanfelügvelői ellenőrzés ebben a hónapban szünete ,
ellenben kezdetét vette a tanitók továbbképzését
szolgáló tanfolyamokon az oda önként je en e
•l
— 4 —
tanítóknak és tanitónőknak részint methodikai és
padagógiai továbbképzése, részint a gazdasági tár
gyak tanítására megkívánt szakirányú kiképzése.
A pedagógiai és methodjkai továbbképzést
nyújtó tanfolyamokra tankeraetünkbő Ifelvétcttek :
Martikány István bajai, Mihályfalvi József és Török
Sándor a kiskunfélegyházai, Gyöngy István, Székely
Péter, Boros Ferenc és Kopasz Sándor stubnyai,
Németh Jolán az eperjesi, Lung Gizella és Kiss
Berta a szabadkai állami tanitó — illetve tanitónőképzőnél rendezett tanfolyamra.
A mezőgazdasági szakképzésre éppen várme
gyénk területén is a jászberényi és a karcagi földmives iskoláknál — rendeztetett tanfolyam a taní
tók részére. Fölvétettek: Sípos Dezső, Gyöngy
József, Mihályfalvi József, Tóth József, Fekete
József és Sárga Lajos tanítók a jászberényi, Markscheid Károly a karcagi, Szabóné Eszenyi Mária
és Nagy Róza tanítónők a kecskeméti föld míves
iskolánál rendezett tanfolyamra.
Atantelügyelőség tiszti személyzetének sza
badsága következőleg osztatott be: Rhédei János,
kir. tanfelügyelő, hivatali főnök julius 16-án kez
dette meg 6 heti szabadságát, Bogárdy Antal, kir.
s. tanfelügyelő ugyanekkortól van szabadságon 5
hétre, Csikós József, kir. tanfelügyelőségi tollnok
jun.-30-tól, julius 15-ig volt szabadságon.
[ Vármegyénk elemi népoktatásügyének fejlő
désével kapcsolatban jelentem, hogy julius hónap
ban leérkezett a Kisújszállás r. t. város külterületén
létesített állami elemi iskolák szervezését kimondó
vall.- és közokt. miniszteri rendelet is. Ezzel folyó
évi szeptember 1-től kezdődően a nevezett város
külterületén 4 állami népiskolai tanilő alkalmazása
biztosiitatott.
A jászíadány község belterületén 6 tanerővel,
külterületén 2 tanerővel, Törökszentmiklós külte
rületén 5 tanerővel, Dévaványa külterületén 4 tan
erővel újonnan szervezett állami elemi iskoláknál,
valamint a cibakházai állami elemi iskoláknál fej
lesztés folytán létcsitelt 3 uj állással
kisújszál
lásiakkal együtt tehát összesen 24 (6 nő 18 férfi)
tani!óval szaporodik ez évi szeptembertől várme
gyénk állami népiskoláinak rendes tanítói létszáma.
Az uj állami népiskolák helyi hatóságát képező
gondnokság is már részben megalakult, részben
megalakítás alatt van.
Polgári iskolánk fejlődésére nagy kihatással
lesz a vall.- és közokt. miniszter ur 85400|912. sz.
a. kiadott az a körrendeleté, mely szerint a tör
vényes kivánalmaknak megte'elő községi, hitfele
kezeti és társulati jellegű polgáriskolák tanitószemélyzetének fizetése ugyanolyan minőségben töl
tött szolgálati idejük alapján, államsegéllyel,
ugyanannyi összegre egészittetik ki, mint amennyit
az azonos minőségben, ugyanannyi szolgálati időt
betöltött állami polgáriskolai rendes vagy segéd
tanítók fizetés és személyi pótlék címen tényleg
élveznek. Ennek a körrendeletnek — melyre vonat
kozó határozati javaslatomat a jelen ülésben lesz
szerencsém előterjeszteni
vármegyén pogan
iskolai?, oktatásügyére annál nagyobb hatása varhato,
mert _ folyó évi szeptember 1-től állami keze
lésbe átmenő szolnoki társulati polgáriskola leszá
mításával is — 4 állami polgáriskolaval szemben
együttvéve még mindig 7 Wfl) községi, társulat)
7
és hitfelekezeti jellegű polgáriskola szolgálja vár
megyénkben a felsőbb népoktatást, melyek közül
az előbbieknek mindegyike küzd a fejlődést hát
ráltató anyagi nehézségekkel.
Mint kiváló tanügyi eseményt említem meg,
hogy Bálint Zoltán karcagi földbirtokosnak azon
hazafias áldozat készségéért, mely szerint a Karcagon
létesítendő Népoktatási Internátus céljaira 500 K-t
adományozott a vall.- és közokt. miniszter ur elis
merését és köszönetét nyilvánította.
Jelentem továbbá, hogy bizottságunk azon ha
tározatát (3668 911. sz.), mellyel a tiszaföídvári ág.
h. ev. elemi iskolánál segédtanítói áilás szervezése
törvénykönyvbe ütközőnek találtatván, Horeczky
Irén, oki. tanítónőnek segédtanitóiíminőségben arra
történt alkalmaztatására az engedélyt bizottságunk
meg nem adta; valamint azt a rendelkezését (3761912.)
inelyszerint a tiszatöldvári állami elemi népiskolák
fölvételi naplóinknak az ottani állami iskolások
vallási hovatartózandósága megállapítása mellett a
a VKMiniszter ur 54.7851912, illetve 63915(912. sz.
rendeletével jóváhagyta
Jelentein végül, hogy Graunna Aurél, szolnoki
állami elemi iskolai tanitó a 81.288í912. sz. vkminiszteri tendelellel folyó évi szeptember 1-étől
kezdődőleg, 1912-13. tanévre vármegyénk kir.
tanfelügyelőségéhez szolgálatlélelre rendeltetett be.
Mely tisztelettel kérem a tekintetes Közigaz
gatási Bizottságot, hogy ezt a jelentésemet tudo
másul venni méllóztassék.
Szolnok, 1912. augusztus hó 12-én
kir. tanfelügyelő szabadságon:
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2305 kb. — Kir. tanfelügyelő jelentése julius hóról.
2009 kb. — Közs. fel. és társ. polg. isk. tanitószemélyzet
fizetés kiegészítés ügyében valamennyi polg. iskolaszéknek
körrendelet.
1984 kb. — Rényi Albert ig.,
1985 kb. — Tódor Imre,
1986 kb. — Tódorné Reichert E.
1987 kb. — Forgó Valéria kunszentmártoni polg. isk.
tanerők fiz. kiég államsegély kérése pártolólag felterjesztetík.
2102 kb. — A jászladányi gazd ism. iskola 1913 évi,
2224 kb. — A kuncsorbai közs. iskola 1912/13 tanévi
költségvetése jóváhagyatik.
....................
2285 kb. — A jászárokszállási izr. iskolai tanitóvalasztásra Móczár Lajos dr. kiküldetik.
2304 kb. Az 1912/13 tanévre be nem iratkozott tan
kötelesek összeírása tárgyaiban városi és közs. hatóságoknak
rendelet.
2130 kb. — Jánoshida közs. iskolaszéke a tanévnek
szent 15-én megkezdhetését kéri. Kérelemnek hely adatik.
2225 kb. — Kovácsné Hoffman V. II. évötödös korpótlék
kérése pótlásra visszaadatik.
\
2313 kb. _ A jászdózsai rk. iskolaszék a tanév meg
kezdését okt. 1-re engedélyezését kéri: megadatik.
2322 kb. — A kisújszállási polg. leányiskola 1912/13
tanévi költségvetése Polgármesternek pótlásra kiadatik
2328 kb _ Kenderest izr. tanitóvalasztasia elnökül
közs. főjegyző kiküldetik.
2135 kb. - Mezőtúri izr. iskola - államsegély elsza2318 kb. B. Pászthy Juliánná
jánoshidai
111. korp. államsegély utalványoztatik.
2302 kb. A tiszaderzsi ref iskola
tanítónőnek
1906—7—8 évi
számadásai felterjesztetnek.
2301 kb. — Karasz B. tiszaderzsi ref. tanitó részere
II. korp; államsegély kérés felterjesztetik.
2300 kb. — Török Sándor volt tiszarom.
-
8 —
2289 kb. — Markovits István volt j. a. sztgyörgyi
tanitó eltávozásának idejéről jelentés.
2288 kb. — Bartha Lajos tiszaszalóki ref. tanitó
választási iratai pótlásra visszaadatnak.
2287. kb. Gödér Antal dévaványai rk. tanitó választási
iratai pótlásra vissza.
2286 kb. Póta Aladár volt dványai tanitó eltávozásáról
jelentés.
2281 kb. — Gönczi Ignác kőtelki közs. tanitó korpótlékügyében kbirósági Ítélet kiadatik.
2256 kb. Szilárdy János volt j. f. sztgyörgyi tanitó,
2255 kb. — Krasznai Bertalan volt jászkiséri rk. tanitó és
2254 kb. — Fekete Lajos karcagi rk. tanitó államse
gélyének beszüntetése.
2230 kb. — A tiszaugi ref. egyház 1906—7—8 évi
számadásai felterjesztetnek.
2218 kb. — Járosi Ferencz, Kócián Margit, Dohnál
Erzsébet és ifj. Racskó János jászárokszállási tanítók javad,
jegyzőkönyvei 85084 sz. vkmin. rendeletre megsemmisittetnek.
2150 kb. A jászberényi ip. tan. bizottság,
1967 kb. A kisújszállási ip. tan. bizottság jelentése
államsegély elszámolása tárgyában.
2012 kb. A jászsági alsójárási főszolgabíró beterjeszti
a jászapáti-i és
2013 kb. a jászalsószentgyörgyi iptan. iskolák állam
segély elszámolását. Vkm. szvevőséghez.
1903 kb. — A mezőtúri rk. kántortanitói javadalomösszeírás a becsatolt birtokiv alapján helyesbítésre Polgár
mesterhez kiadatik.
1718 kb. Kecskés I. panasza tandijpótlásügyben az
egyházi hatóságnak kiadatik.
1998 kb. Ambrus I. tanitó javad, jzőkvének beterjesz
tésére tvárkonyi iskolaszék felhivatott.
1999. kb. Sopronyi A. II. korp. áll. segély kérése sza
bályszerű eljárásra vissza.
2076 kb. Kócián M. II. korp. államsegély kérése fel
terjesztetik.
2070 kb.
Turiné Krausz Franciska karcagi izr.
tanítónő részére III. korp. államsegély engedélyeztetik.
1983 kb. — Lucskay J. és Vass L. cházai áll. tanítók
kitüntetése iránti felterjesztés kir. Tanfelügyelőhöz kiadatik.
1968 kb. a mezőtúri ref.
1982 kb. a kisújszállási ref.
1917 kb. a tiszaroffi izr. iskolák államsegély elszámo
lása és
2063 kb. a mezőtúri ref. egyházközség, 1906—9 tanévi
zárszámadásai felterjesztetnek.
Mi a népiskolai rajztanitás célja?
t
1. Helyes-e mindent a természet után rajzolni ?
2. Ha igen, az anyag felsorolandó osztályonként.
3. Ha nem, melyik osztályban és mennyiben alkalmazandók a
minták ?
Pályanyertes dolgozat.
Irta: Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
Jelige: Okos ész, ügyes kéz
Sókra kész.
Fogalom és bevezetés.
Rajz alatt általában az írást, térképezést, festészetet,
szobrászától, a különféle ipari, házi és női kézimun a
szitéseket, - szükebb, tulajdonképpeni értelemben pedig
valóságbeli és képzelt dolgok, tárgyak alakjának sík felszín
való utánzatát — a testeknek csupán látszatát, csalodaso
''^MilkgyTÍajz testeket, vagyis térbeli kiterjeddéssel
biró lényeket utánoz, azért
legfőbb két ismertető
jele: az
utánzás és a térbeliség.
, irAnnai
A rajzot papírlapon, deszkán kelmén stb. irónnai,
szénnel, krétával, színes fonállal stb^ a különféle rajzesz-
közök segítségével állítjuk elő.tudóKétféle rajzot különböztetünk meg : mértani vagy
mányos és művészi vagy szabadkézi rajzot.
rajzolásnál a tudományos pontosság céljából rajzeszközöket
használunk: a szabadkézi rajzolásnál pedig nem
.
rajzeszközöket, hanem csak kézzel, szaba on a ráz
’
mivel itt nem a tudományos pontosság, hanem a művészi
hatás a cél.
— 10 —
— 11 —
A nagy természet maga is merő rajzokból áll, t. i. a
Teremtő saját rajzaiból. Az életben úgyszólván nincs műkö
dési, foglalkozási ág, melyben a rajz nyomaira, használatára
ne találnánk. Nagyon sok foglalkozás pl. az ipar, művészet,
tudomány rajz nélkül el sem képzelhető. A rajz a házi
iparnál, női kézimunkánál is elkerülhetetlen. Még a legegy
szerűbb földmives, napszámos is elég gyakran használ rajzot.
Éppen azért a rajztanitást már az elemi népiskolában is
számottevő, sőt fontos tantárgynak kell tartanunk. Hisz az
írási elögyakorlatok meg az írás maga is kizárólag a rajzo
láson alapszik. A rajz a legtöbb tantárgytól el sem választ
ható, sőt mindegyikkel összekapcsolható. Még a -hittani
legelvontabb dolgok is csak jelek és rajzok segítségével
tehetők szem telhetőkké, felfoghatókká. E fontosságánál fogva
a rajzot már az elemi. népiskola I osztályától kezdve nem
csak méltatnunk, hanem folyton fokozottabb mértékben kell
gyakoroltatnunk, fejlesztenünk és ápolnunk, akárcsak az Írást,
olvasást es számolást.
adni tiszta képét, ugy azt a rajz segítségével eszközölhesse.
5. Hogy fejlessze a gyermek Ítélő és kifejező képessé
gét, mely sok telki gyönyör forrására válik. A rajzzal való
kifejezési mód birtokában a gyermek megsejti, némileg érzi
is az alkotás örömeit. Élesedett, finomodott szemlélete segít
ségével jobban látja, felismeri és élvezi a természet szépsé
geit. A rajz kiműveli a gyermek gondolkodó képességét;
megtanítja a rajzolandó formák bizonyos törvényszerűséggel
való bírásának pontos észrevevésére, képezi a szem megfi
gyelő és ítélő erejét, a kezet pedig a lélek akarata alá hajtja.
6. Hogy a gyermek tehetségének és hajlamának utat
engedve alkalom nyíljék rendeltetésének mivel tökéletesebb
és könnyebb elérésére ; testi és lelki erőinek edzésére és
finomítására, hogy igy kellőleg felruházva — kenyérkeresetre
esetleg dicsőségre is szert tehessen.
A rajznak tehát nagy nevelő hatása van, s nagyjelentő
ségű nemcsak azok számára, kiknek hivatásuk kívánja, hogy
a rajzzal foglalkozzanak, hanem minden emberre nézve.
Éppen ezért a tanítása már az elemi népiskolában is tör
vényileg kötelező újabban.
(Folyt, köv.)
L Cél.
"eP!s^oIában a nevelés meg oktatás érdekében, mint
anXTk
Ugy a raíztanitásnak is alaki és
anyagi képző erejenél fogva célja:
mind?
meg a
szépérzék, Ízlés
Mondatszerkesztések és hangsúlyozások.
- £<£
""
ellensúlyozása
veles — egeszsegügyi szempontból.
alkotásából
h gyermeket a környezetéböl és a természet
méreX • ! , targyaknak
önálló, közvetlenmegfigyelés
»
” dal0S “áS
™10 lerajzolására
séeeMs
r°ito s“"ei"l
az Öntevékenyseget es az egyéniséget fejlessze.
y
aikote’^XueZ?
és
Az emberi elme székhelyét öt hírhozóval ajándékozta
meg a nagy Alkotó. Ennek következtében a világminden
ségben végbemenő eseményekről csak akkor szerezhetünk
magunknak tudomást, ha valamelyik érzékszervünk reagál
ezen esemény hatása alatt
így veszünk tudomást az égi és földi tüneményekről,
a viruló tavaszról, a hervadó őszről, stb. így támadnak
kellemes és kellemetlen érzéseink, melyek az agyban gon
dolatot hoznak létre.
Öt érzékszervünkkel vagyunk tehát a mindenségbe
kapcsolva s bizony, egy nívón élnénk az állatokkal, ha nem
volna egy isteni adományunk, amivel kifejezést adhatunk
érzéseink nyomán támadt gondolatainknak. Ez a beszélő
tehetségünk.
Ezzel gyűjtjük össze és cseréljük ki kölcsönös tapasz-
Ugye^ese’ az arányosság,
élvezeteknek X
ontudatos itéletre és a művészi
X a J.
élményére: a helyes látásra vezesse,
y
z élet minden körülményei között értékesíthet.
vagv kén7elfyr|k|ePei!I,Se éS rászoktassa a gyermeket a látott
gy pzelt dolgok ertelmes és érthető lerajzolására, s ezzel
vagi meX °? 'nÓdjára VezeSSe’ hogy ,nidön a közlendő
vagy megértem kívánt dolognak szóval vagy írással nem bírja
— 12 —
talatainkat, ezzel szolgáltatunk újabb híranyagot érzékszer* veinknek és támasztunk vele az agyban gondolatra gondo
latot. — Röviden szólva, ami elménket kiműveli és kiemel
az állati tudatlanságból, az az emberi nyelv.
Az emberi nyelv népfajok szerint alakult és sok eltérést
mutat, de kölcsönösen megegyezik abban, hogy a gondolatot
. szavakkal fejezi ki. Minden egyes gondolat kifejezéséhez több
szó szükséges és ennek a szócsoportnak mondat a neve.
A kiféjezés történhetik élőszóval, vagy írásban. Ha
egyszerű gondolatot fejezünk ki, akkor egyszerű mondatot
kapunk. Pl. „Most van a nap lemenőben/
Az embernek egy időben csak egy gondolata lehet.
Ebből az következik, hogy, ha gőndolatainkat az ébredésük
sorrendjében fejeznők ki, akkor csupa egyszerű mondatokban
beszélnénk. Szóval, az egyszerű mondat beszédképes.
Ez a beszéd azonban döcögős és szaporátlan lenne s
a kifejezés szépségeiben is szűkölködnék. Hogy beszédünk
nek gördülékenységet és tömörséget adhassunk, ahhoz megkivántatik a felesleges szószaporitástól való tartózkodás.
Éppen ezért, mikor két vagy több gondolat kifejezése
közben közös szókat kellene használnunk, akkor szómegtakaritást csinálunk oly módon, hogy a közös szót csak egysz^r mondjuk ki, vagy csak egyszer írjuk le. Pl. A rózsa, a
szegfű és a viola, kerti virágok.
í
így keletkeznek az összevont mondatok, amelyek egy
nél több gondolatot fejeznek ki s amelyek közé az írásban
vonást, vagy „és“-t kell tenni.
Ha az összevont mondat egynél több gondolatot fejez
ki, akkor ez az elnevezés, hogy „összevont mondat", olyan
gyűjtőnév, amelynek keretén belül, — megcsonkítva bár —
több gondolatkifejező, azaz több mondat foglal helyet.
Egy mondatban csak egy alany és csak egy állítmány
fordulhat elő. Ebből az következik, hogy az összevont mon
datban ahány alany, vagy állítmány van, van benne annyi
mondat is.
Mikor az összevont mondat közös állitmánynyal kez
dődik, akkor az írásban kettős pontot teszünk az állítmány
után. Pl. A közlekedés eszközei ezek: a kocsi, a vonat, a
hajó, a csolnak, stb.
— 13 —
De nem teszünk írásjelet a közös állítmány elé, mikor
az összevonás ezzel kezdődik, hanem átengedjük a közös
állítmányt az utolsó mondatnak. Ugyan miért ? Hiszen mind
egyik mondat-é s mint ilyent, többes számba kell tenni.
Például szolgáljon az előbbi összevonás fordított szórenddel:
A kocsi, a vonat, a hajó és a csolnak (, vagy:) közlekedési
eszközök. — Mérjünk igazságos mértékkel és tegyünk az
írásban Írásjelet az ilyen többes számú, közös állítmány elé,
mert egy mondatban az egyes számú alany és a többes
számú állítmány, nem férnek össze.
Szokásba vették az e fajta mondatoknál a névelő elha
gyását az alany mellől. Pedig a ragtalan alanyhoz éppen
a névelő kívánja az állítmányt. Pl. A Tisza és a Duna... Ezek
állítmányra váró, csonka mondatok. Mig igy: Tisza és Duna,
csak tulajdonfőnevek, de nem mondatok. A névelő kihagyása
tehát nem össze vonás, hanem erőltetett dolog.
A névelőre vonatkozólag még egy megjegyzést óhajtok
tenni. Szabály szerint a névelőt nem szabad egybeírni a
névvel. Ebből az következik, hogy a névelőt nem szabadna
egybeírni a névmásokkal sem. Ámde a névelő és a névmá
sok olyan rövid szófajták, hogy kimondásukban és leírásuk
nál zavarólag hatna a szünet és a külömrás. Ezért össze
mondjuk és egybeírjuk azokat. Például: Aki, amely, ami;
ahol, ahonnan akitől, stb. Sajnos, hogy a nyelvtaniróknak
erre nem terjed ki a figyelmük és nincsen hozzá egy magya
rázó szavuk sem.
De menjünk tovább I Gyakran támadnak olyan gondo
lataink, amelyek okvetlenül egy másikat keltenek életre. Ezek
a páros gondolatok. A páros gondolatokat páros mondatok
kal fejezzük ki. Például: „Lement a nap, de csillagok nem
jöttének."
A páros mondatok viszonyát a kötőszó határozza meg.
A kötőszó lehet: kapcsoló, szétválasztó, ellentétes és magya
rázó természetű; tehát a páros mondatok is ennyifélék lehet
nek.
A nyelvet elemezni lehet: hangtanilag, szótánilag, és
mondattanilag. Felteszem a kérdést, hogyan elemezzük a
páros mondatok kötőszóit mondattanilag ? •— A felelet csak
ez lehet; Sehogy.
— 14 —
Szótanilag nevezhetjük kötőszónak, mert ilyen fajta szó
van. De mihelyt, a mondatba kerül, megszűnik külön szó
lenni, mert a mondat része lesz. Még pedig a második
mondat-é. Itt azt az érzést fejezi ki, amelyre kiváltódott az
első gondolat nyomán a második gondolat. Vagyis a máso
dik mondatnak az elsőhöz való viszonyát határozza meg.
Tehát a kötőszó a mondatban csak viszonyhatározó lehet,
ha mondattanilag elemezünk.
A mondatban a mondatrészek'elhelyezkedése a hang
súlytól függ. A hangsúlyos szót az állítmány előtt mondjuk
ki. Vagy ezzel kezdjük a mondatot, ha a hangsúly az állít
mányra esik. Pl. Elmennék én katonának, csak kötéllel ne
fognának.
;
A mondatban bármelyik szó kidomborítható a hang
súllyal. De mit csinálunk akkor, ha egy mondatban két dom
borítani való szavunk van? A rendes hangsúly csak égy
szót képes kiemelni s a másikat már súlytalannak hagyja
— Megmondom, kérem !
Az egyik szót az állítmány előtt mondjuk ki s ezzel
hangsúlyosé válik. A másikat meg két kifejezéssel látjuk el
t. i. névvel és névmással. Ez az eljárás szófelesleget idéz
ugyan elő, de súlyt ád a kifejezésnek. Pl. Megérem még...
azt az időt. Vagy: Darumadár... fenn a légben... Vagy .
De, ha egykor tőlem kérdik... azt a kislányt, azt a régit, stb’
Sőt olyan mondat is van, amelyikben minden szó hang
súlyos. Pl.- Be szomorú ez az élet én nekem.
(Folyt, köv.)
Merk Andor.
t SAMASSA JÓZSEF.
I
Egy név, melynek viselőjéről mindenkor és mindenki
csak nemeset, szépet és jót mondott. Egy név, melynek
ényt nemcsak a biborkalap, nemcsak az egyházfejedelmi
méltóság, hanem az a puritán szeretetével mindenkit átölelő
fenkölt lélek adott, amely most visszaszáll! Alkotójához.
Az a gyász, mely az egri bíboros érsek halálával a
római katholikus egyházat, közelebbről a magyar katholikusokat érte, mindnyájunké, mert hiszen Samassa József nem
csak katholikus egyházfő, de ember és pedig magyar ember
is volt, most élő magyarjaink legjobbja, legnagyobbja.
Majd 3/i százados egyházi és közéleti működése az
egész magyar társadalom osztatlan hódoló tiszteletét, szeretetét nyerte ki, s az ő neve fennmarad — ragyogó példa
képéül — az egyházi és világi ténykedőknek egyaránt.
Személyi hír. Rhédei János kir. tanfelügyelő szabad
ságáról hazaérkezvén, 26-án a hivatal rendezését átveszi. —
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő 19-én tért vissza 5 heti
szabadságáról.
Kinevezés. Bogyó Sarolta Tóth Ferencné, a szolnoki
kir. tanfelügyelőségnél alkalmazott oki. tanítónő a szolnoki
áll. iskolához rendes tanítónővé kineveztetett. — Midőn kine
vezéséhez őszintén gratulálunk, egyszersmind sajnálattal
veszünk tőle búcsút, rrúít egyik igen kedves hivatali mun
katárstól s uj állomásán működéséhez Isten segítségét kívánjuk.
Helyébe — mint értesültünk — Szilvássy Eleonóra oki.
tanítónő nyer alkalmazást.
Személyi pótlék. Schwarcz Ábrabám karcagi izr. taní
tónak — a vkminiszter — buzgó szolgálatai elismeréséül
200 K. évi személyi pótlékot utalványozott* A jól megérde
melt kitüntetéshez gratulálunk.
Tanitóváltozás. A tiszaszalóki ref. iskolaszék Bartha
Lajos, — a törökszentmiklósi rk. iskolaszék Wagner Anna,
a dévaványai rk. iskolaszék Godén Ferencz, — a jászdózsai
rk. iskolaszék Kiss Lajos, a jászárokszállási rk. iskolaszék
Major Sándor ptanitót választotta meg.
Nyugdíjazás. Szőke Sándor fegyvernek! ref. tanitó
nyugdíjazását a vm. nyugdijbizottság kimondotta. Ugyancsak
nyugdijbizottság elé állanak Dohnál Erzsébet jászároászállási,
Vízaknai Zsófia kunmadarasi, Erdélyi Róza törökszentmiklósi
tanítónők, Ágoston Andor kunhegyesi rk. tanitó.
Kitüntetéssel végezte a mezőgazd, szaktanfolyamot
Sz. Eszenyi Mária kunszentmártoni szaktanítónő Kecskeméten.
Gratulálunk a szép sikerhez.
— 17 —
— 16 —
Antialkoholisták készére alkoholmentes olcsó ita o
Konsiszkv György füszerüzletében kaphatók.
Iskolánkivül oktatás tiszteletdijául az Orsz. Szabad
oktatási Tanács előterjesztésére a vkmimszter
Jászapátin dr. Markovits Pál rk. plébánosnak 6 K
■ Tábory J. tanítónak 24 K. Moldván J. és Szabó Ferencz
tanítóknak 18—18 K.
Jászberényben Szabó Gyula all tanítónak 48 K.
Jászfényszarun Márkus j. tanítónak 36 K. Acél Józsefnpk 30 K és Koós ]-nak 12 K.
Pusztamonostoron Luksoszky János rk. plébánosna ,
Nagy Lajos jzőnek 18-18 K. Farkas J. és Lővey Lajos taní
tónak 42-42 K.
.
Fegyverneken Török Ernőnek 48 K. Szabó J. rk. lel
késznek 12 K. Dobler B. gyógyszerésznek 6 K. Szatmári
Lajos tanítónak 48 K. Gajda Gy. szaktanítónak 6 K.
Kőteleken Csősz r jegyzőnek 6 K. Gönczi 1. tanítónak
Tiszabőn Erdei A. tanítónak 48 K. dr. Leitner L. orvos
nak 24 K. Neumann V. tanítónak 48 K.
Karcagon Mancsák Pál és Csupka Vilma rk. tanítóknak
48-48 K.
Kunszentmártonban Martikány Istvánnak 48 K.
Szelevényen Hollós Jánosnak 48 K Hollós J-nénak 24 K
óradijat utalványozott.
, /
Íme a mi megyénk tanítósága és papsága valamint a
közs. hatóság és értelmiség derekasan kiveszi a maga részét
a nép kulturnivójának emelését célzó munkából. Legyen ez
buzdítás a habozóknak és késlekedőknek, Felvilágosítást
szervezésre Szerkesztőségünk kétséggel ád.
A gazdasági népiskolák ellenőrzése. A kultuszmi
nisztérium a gazdasági népiskoláknak; államsegély iránti
kérvényeiből azt tapasztalta, hogy számos ilyen iskola műkö
dése nem felel meg a kivánalmaknak és hogy különösen a
gazdasági tárgyakat nem tanítják a megszabott terjedelemben.
Mivel agrár-államban a gazdasági népiskola nagyfontosságu
és az állam sokat költ rájuk, ezért meg kellett vizsgálni,
hogy mi egyéb oka van hátramaradásuknak. A kultuszminiszter
megállapította, hogy elsősorban a hiányos ellenőrzés az oka
az iskola hibájának: ezért a kir. fanfelügyelőket most szigo
rúbb ellenőrzésre a legnyomatékosabban felhívta. Köteles
lesz szeptember 1-től a tanfelügyelő a legszigorúbban eljárni
és minden alkalommal a gazdasági iskolát ép úgy megvizs
gálni, mint a mindennapi népiskolát és ahol mulasztásra
akad,’ ott be kell szüntetnie a tanítói tiszteletdij kifizetését.
Előírja a miniszter, hogy egyébként is a tanitó a közismereti
tárgyakat heti 3 órában ingyen tartozik tanítani és csak a
gazdasági tárgyak tanításáért kap fizetést. Megszabja a mi
niszter, hogy egy tanerőre legalább 60 egynemű tanulót kell
számítani. Leánytanulók iskoláját csak ott engedélyezi, ahol
húsznál több leány van. Utasítja a tanfelügyelőt, hogy állami
iskolában legalább húsz, nem államiban legalább negyven
tanuló kell az államsegély megszavazásához. Felkérik az is
kolaszékeket. hogy gyakran látogassák a gazdasági iskolát
és ahol mulasztást látnak, nyomban jelentsék a tanfelügyelő
nek. Végül követeli a miniszter, hogy a tanévvégi vizsga
meglegyen az iskolaszéki elnök jelenlétében is és ha vala
hol eredménytelenséget tapasztalak, a megtorló eljárás el
01 Gazdasági tanítóképző. A szegédi tanítóképzőnél
érdekes újításra készülnek. Fölszerelik a tanítóképzőt, amely
300.000 korona költséggel uj épületet kap, földmivesiskolaval
és több holdnyi gyakorló területtel, hogy ott gazdasági sza tanítókat képezzenek. A várostól e célra ingyen te e
4000 korona évi hozzájáru'ást kapnak. Az uj tanítóképző a
jövő tanévre készül.
—
H I V A T A L 0 S B É S Z.
4732. szám.
.
Valamennyi iskolai igazgató és vezető tanító urnák,
tanítónőnek.
A földm. m. kio miniszter ur f. é. 86137 sz rendele
tével kiadott pályázat?hirdetést terjesztés vegeit hiteles ma-
solatban közzéteszem.
Szolnok, 1912. aug. 15.
kir. tanfelügyelő szabadságon
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
— 18 —
V. évfolyam.
Másolat. 86137/Xt—3 szám. Pályázati hirdetmény. A
gödöllői állami méhészeti gazdaságban folyó évi október hó
15-én megkezdődő két éves méhészmunkás tanfolyamra
pályázat hirdettctik. Felvétetnek oly egyének, kik 16-ik
életevüket betöltötték, de 35-ik életévüket még túl nem ha
ladták. A felvételt kérő és egy koronás bélyeggel ellátott
folyamodványokat a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez
(Budapest V. Országháztér II) folyó évi szeptember hó
végéig a következő okmányokkal felszerelve kell benyújtani.
1. Keresztlevél (születési bizonyítvány) 2. Az elemi népiskola
négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány. 3. Hiteles
bizonyítvány arról, hogy a folyamodó valamely mező, kert,
szőlő, vagy erdőgazdaságban mint segédmunkás vagy mint
egyébb alkalmazott legalább egy évet gyakorlatilag töltök és
használhatóságának s megbízhatóságának tanujelét adtá. A
földmives-, vagy kertmunkás-iskolát végzettek előnyben része
sülnek. 4. azoknak,- kik szülői gondozás a'att nem állanak,
kifogástalan magaviseletükről tanúskodó községi bizonyítványt
azoknak pedig kik szülői vagy gyámi gondozás alatt állanak’
az említett községi bizonyítványon kívül még szüleik, esetleg
gyámjuk oly beleegyező nyilatkozatát is kell mellékelniük,
mely az illetőnek a tanfolyamra való belépését megengedi.
5. csatolandó továbbá az ép, egészséges és munkára edzett
testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány, a himlőoltási bizo
nyítvánnyal együtt. A tanfolyamra felveendő egyének a
gazdaságban szabad lakást és állam költségén teljes ellátást
kapnak, betegség esetén ingyen orvosi segélyben és gyógy
szerben is részesülnek. A szükséges könyveket, írószereket, a
gyakorlati munkához megkivántató felszereléseket, szerszámo
kat és eszközöket használatra szintén a gazdaságban kapják.
Azon esetben, ha a felvett tanuló évközben saját akaratából
távoznék a gazdaságból, az élvezett ellátás diját a szülő vagy
gyám megtéríteni tartozik. Minden növendék 60 K ruhapénz
en is részesül oly módon, hogy a szükséges ruházatról ezen
összeg erejéig a gazdaság vezetője gondoskodik. Kelt Budapes, 1912. augusztus 8. M. kir. földmivelésügyi minister.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1912. aug. 15.
Csikós József
kir. tanf. tollnok.
Szolnok, 1912. szeptember 10,
17, szám,
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik*
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10, és 25-én,
Vármegyénk népoktatásügyi állapota
augusztus hóban.
A vármegyei népoktatás folyó évi auguszutus
havi állapotának főbb mozzanatairól szerkesztett
jelentésemet következőkben van szerencsém előadni:
,
Sailay József jászteleki rom. kath. kántortanitó
60téves szolgálata alkalmából arany érdem-kereszt
tel tüntettetett ki. z
M. kir. vall.- és közokt. miniszter ur a szol
noki áll. polg. fiúiskola tantestületét, az eddigi
igazgató és tanerők átvételével kinevezte; — a
törökszentmiklósi tanyai áll. el. népiskolák szer
vezését pedig kimondotta.
A szolnoki áll. polg. fiúiskola tantestületének
tagjai, — rajtuk kívül 19 uj állami elemi iskolai
tanitó és tanítónő a hivatali esküt kezembe letette,
— 8 áthelyezett áll. el. iskolai tanitó és tanítónő
pedig szolgálattételre jelentkezett. 5 áll el. iskolai
tanitó és tanítónő augusztus 31-ig nem jelentkezett.
Az állami el. iskolai tanitók, tanítónők és
óvónők családi pótlékaikat megkapták, illetőleg
— 5 —
— 4 —
gulya, ménes, ott ,delelget. Vagy ez: Én alólirott bizonyítom,
stb.
>A ’ kettős kifejezésben a névmást talán jelzőnek elemezzük
mondattanilag. (Ilyen a jelzőnek jelzője.) Igaz ugyan, hogy
jelzi a párját, de ennél többet tesz: egyenesen rámutat. A
páros kifejezések névmása sohasem lehet más mondatrész,
mint a párja, mert a névmás ugyanazt a
fogalmat fejezi
ki határozatlan alakban, amely fogalmat kifejez a párja tel
jes határozottsággal. Kölcsönözzük tehát a névmásnak a párja
nevét s akkor lesz belőle: alanymutató, jelzőmutató, tárgy
mutató, helymutató, okmutató, módmutatö, stb.
A páros kifejezés akkor hangsúlyoz legerősebben, mikor
a mutató és a vonatkozó névmások kerülnek párba. Pl. Akkor,
mikor. Az, aki. Azért, mert. Ott, ahol. Úgy, ahogy. Azt, amit.
Azzal, amivel, stb.
A páros névmásokkal akkor hangsúlyozunk gondolat
részeket, amikor több domborítani való szavunk van. Vagy
akkor, mikor egy gondolatrészt többszörös hangsúllyal aka
runk kifejezésre juttatni.
Ilyenkor, és csakis ilyenkor, egy gondolatot két mon
datban fejezünk ki; akként, hogy a gondolatnak egy részét
a mutatónévmás mellé sorakoztatva jelenítjük meg. Például:
Addig hajlítsd a fát... Ez a főmondat, melyből a névmás
kimutatása egy hiányzó gondolatrészre tereli a figyelmünket.
Ezt a hiányzó gondolatrészt azután a vonatkozó névmás
körül igy öntjük szavakba :.., amig vessző. Ez a mellék
mondat, mely a névmásával magára vonatkoztatja a főmondat
tartalmát.
■
Tehát a fő és mellékmondatok egymástól függenek.
Nem is csoda, hiszen, egy gondolatot fejeznek.ki. (Ellen
tétben a páros mondatokkal, melyek két gondolat kifejezői.
Ezt a megkülönböztetést sem szokták kidomborítani. Azt sem,
. hogy kötőszavuk csak a mellérendelt mondatoknak van, mert
a páros névmás nem kötőszó. (Pl. Akkor szép az erdő, mikor
zöld. Ezt az egy gondolatot fejezi ki, hogy: „Zöldeléskor
szép az erdő."
A mellékmondat a denne kidomborodó/ gondolatrész
- szerint lehet: alanyi, jelzői, tárgyi, vagy valamilyen határozói.
Hogy mikor milyen mellékmondattal állunk szemben,
arra nézve egyedül a mutató névmás adhat felvilágosítást.
Ha nem találnók jelen, mert néha kimarad a főmondatból,
keressük fel és úgy kérdezzük meg.
,
,
Az alanyi mellékmondatra igy mutat a névmás: Az!
Pl. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Mi ? Az,
hogy •
r*
Jelzői mellékmondatra igy mutat a névmás: Olyan! Pl.
Amilyen az „Adjon Isten!“, olyan a „Fogadj Isten!“ Milyen ?
Olyan, amilyen!
Tárgyi mellékmondatra ilyen a mutatás: Azt! Pl. Cse
rebogár, sárga cserebogár, nem kérdem én tőled, mikor lesz
nyár? Mit? Azt, hogy!
Helyhatározói mellékmondatra ilyen a mutatás: Ott.
Pl. Megállók a keresztutnál, ahol nyáron annyi fehér virág
van. Hol ? Ott, ahol!
Egyedül a képletesen határozó mellékmondatnak nincsen
saját páros névmása. Erre a főmondatból idegen névmás
mutat. Éppen ezért a mutatásnak átvitt értelme'van. Pl. Ott
fogja meg a dologvégét, ahol könnyebb. Hol ? Ott, ahol! Itt
a páros névmás helyet mutat, de a mutatásnak átvitt értelme
van, tehát képletesen határoz.
. ...
Az idéző és idézett mondatok nem egyebek, mint függő
mondatok, ahol az idéző a főmondat, az idézett a mellékmondat. Pl. „Talpra magyar!", irta: Petőfi :Sándor. Mit.
Ezt, hogy!
.
r ’ A függő mondatok, mivel csak egy gondolatot fejeznek
ki, állhatnak más mondatokkal páros viszonyban is. így pél
dául két mellékmondatos főmondat is lehet egymással p^ros.
Erre alkalmas példaként idézem a „Haza bölcse‘-nek
ama híres mondását, hogy: „Tűrni fog a nemzet, mert, a
erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét
visszaadhatják, de, amiről a nemzet ónként Lemon ,
annak visszaszerzése mindig nehéz."
A mellékmondat visszafejlesztese áltál a kiszakított go
dolatrész bekerül a főmondatba, de elveszíti a hangsu ya.
Ezen úgy segítünk, hogy nem fejlesztjük vissza a mellék
mondatot, hanem mindenestül beékeljük a főmondatba, gy a
kecske is jól lakik s a káposzta is megmarad. Pl. Az a ma
dár, melynek kedves a kalitka, nagyon ritka. Ezt az ej s.
közbevetésnek nevezzük,
2
énnek utalványozása iránt, a szükséges intézkedé
sek megtétetlek.
A vármegyei tanítói nyugdijügyi bizottság az
egyházi főhatóságok részéről is megalakitlaloU.
Tiszaföldváron 15 nc^taniló részere slöjd tan
folyam tartatott. Ez a tanfolyam, valamint a Kar
cagon és Jászberényben szintén néptanítók részére
rendezett mezőgazdasági tanfolyamok is igen szép
sikerrel nyerlek befejezést.
M. kir. vall.- és közokt. miniszter ur ő nagy
méltósága az 1908. évi XLVI. t.-c. értelmében
kötelező elemi népiskolai végbizonyítványok és
ezekről vezetendő törzskönyvek mintáit megálla
pította és kibocsátotta; — az állami tanfelügyelet
újjászervezését megkezdte és a tanfelügyelőségi
iskolalátogatók részére szükséges utasítást kiadni
méltóztatott. Lesz szerencsém erről az ülés folya
mán részletes előterjesztést tenni.
A kunszentmártoni társ. polg. fin- és leány
iskola épületének átalakítása megtörtént.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur ő nagy*
méltósága Bedő Mihály turkevei gazd. népiskolai
szaktanítót az ottani külterületi állami elemi nép
iskolák igazgatásával megbízta; Schwarlz Ábrahám
karcagi izr. el. isk. tanitó részére évi 200 korona
személyi pótlékot; a tanker.ület áll. el. népiskolái
nak bulorszükségleteire 7.700 koronát utalványo
zott; Szűcs Károly oki középiskolai tanárt pedig a
turkevei áll. polg. fiúiskolához rendelte szolgálatra.
Szolnok, 1912. évi szept. hó 1.
A legmélyebb tisztelettel
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2084 kb. — Szabó Mária I. korp. államsegély kérése
pártolólag felterjesztetik,
2186 kb. — Az abádszalóki rk. iskolaszék tandijpótló
államsegélyért folyamodása felszerelésre visszaadatik.
2288 kb. — A tiszaszalóki ref. iskolaszéknek Bartha Lajos
tanitó részére fiz kiég, államsegély kérése felterjesztetik.
2336 kb. — Schwarcz Ábrahám karcagi izr. tanítónak
200 K személyi pótlék utalványoztatik.
2337 kb. — Somodi Dezső csépai rk. tanitó részére
L korp. államsegély engedélyeztetik.
2338 kb. — A kszentmártoni polg. iskolánál állások
szervezése tárgyában vkmin rendelet.
2344 kb. — Csomósné Farkas Jolán részére III. korp.
államsegély engedélyeztetik.
2345 kb. — Özv. Simon Miklósné részére magasabb
államsegély engedélyeztetik.
2346 kb. Szentiványi Béla részére II. korp államsegély
utalványoztad k.
2347 kb. —Bujdosó Ilona jákóhalmai rk. tanítónő,
részére 1. korp. államsegély utalványoztatik.
2348 kb: — Pintér János fegyvernek! volt tanitó állam
segélye beszüntettetik.
2353 kb. — Bálint Sámuel tanítónak névváltozást enge
délyező rendelete.
2362 kb. — Kóczián Margit jászárokszállási rk. taní
tónőnek II. korp. államsegély utalványoztatik.
2372 kb. — Bagamén Lajos részére II. korp. állam
segély engedélyezésért folyamodik.
2390‘kb. — Ladó László szandai urad, tanitó II. kor
pótléka ügyében nincs rendelet.
Mondatszerkesztések és hangsúlyozások.
Ha egy gondolatrészt a kifejezéskor a rendes hangsúly
mellett páros kifejezéssel látunk el, akkor egy mondatrészre
két hangsúly esik. Pl. Ezt a kerek erdőt járom én. Ezt a
barna kislányt várom én. Vagy: Kondorost csárda mellett
5 —
— 4 —
gulya, ménes, ott delelget. Vagy ez: Én alólirott bizonyítom, \
stb.
A kettős kifejezésben a névmást talán jelzőnek elemezzük
mondattanilag. (Ilyen a jelzőnek jelzője.) Igaz ugyan, hogy
jelzi a párját, de ennél többet tesz: egyenesen rámutat. A
páros kifejezések névmása sohasem lehet más mondatrész,
mint a párja, mert a névmás ugyanazt a
fogalmat fejezi
ki határozatlan alakban, amely fogalmat kifejez a pária tel
jes határozottsággal. Kölcsönözzük tehát a névmásnak a párja
nevét s akkor lesz belőle: alanymutató, jelzőmutató, tárgy
mutató, helymutató, okmutató, módmutató, stb.
A páros kifejezés, akkor hangsúlyoz legerősebben, mikor
a mutató és a vonatkozó névmások kerülnek párba. Pl. Akkor,
mikor. Az, aki. Azért, mert. Ott, ahol, ügy, ahogy. Azt, amit.
Azzal, amivel, stb.
A páros névmásokkal akkor hangsúlyozunk gondolat
részeket, amikor több domborítani való szavunk van. Vagy
akkor, mikor egy gondolatrészt többszörös hangsúllyal aka
runk kifejezésre juttatni.
Ilyenkor, és csakis ilyenkor, egy gondolatot két mon
datban fejezünk ki; akként, hogy a gondolatnak egy részét
a mutatónévmás mellé sorakoztatva jelenítjük meg. Például:
Addig hajlítsd a fát... Ez a főmondat, melyből a névmás
kimutatása egy hiányzó gondolatrészre tereli a figyelmünket.
Ezt a hiányzó gondolatrészt azután a vonatkozó névmás
körül igy öntjük szavakba :... amig vessző. Ez a mellék
mondat, mely a névmásával magára vonatkoztatja a főmondat
tartalmát.
Tehát a fő és mellékmondatok egymástól függenek.
Nem is csoda, hiszen egy gondolatot fejeznek . ki. (Ellen
tétben a páros mondatokkal, melyek két gondolat kifejezői.
Ezt a megkülönböztetést sem szokták kidomborítani. Azt sem,
hogy kötőszavuk csak a mellérendelt ,mondatoknak van, mert
a páros névmás nem kötőszó. (Pl. Akkor szép az erdő, mikor
zöld. Ezt az egy gondolatot fejezi ki, hogy: „Zöldeléskor
szép az erdő."
A mellékmondat a denne kidomborodó gondolatrész
szerint lehet: alanyi, jelzői, tárgyi, vagy valamilyen határozói.
Hogy mikor milyen mellékmondattal állunk szemben.
(
arra nézve egyedül a mutató névmás adhat felvilágosítást.
Ha nem találnék jelen, mert néha kimarad a főmondatból,
keressük fel és úgy kérdezzük meg.
,
,
.
Az alanyi mellékmondatra igy mutat a névmás: Az.
Pl. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Mi? Az,
h°gy Jelzői mellékmondatra igy mutat a névmás: Olyan! Pl.
Amilyen az „Adjon Isten!", olyan a „Fogadj Isten!“ Milyen?
Olyan, amilyen!
;
Tárgyi mellékmondatra ilyen a mutatás: Azt. Pl. Cse
rebogár, sárga cserebogár, nem kérdem én tőled, mikor lesz
nyár? Mit? Azt, hogy!
Helyhatározói mellékmondatra ilyen a mutatás. O .
Pl. Megállók a keresztutnál, ahol nyáron annyi fehér virág
van. Hol. ^Ott^ kép]etesen ha^rozó mellékmondatnak nincsen
saját páros névmása. Erre a főmondatból idegen névmás
mitat. Éppen ezért a mutatásnak'átvitt értelme van. Pl. Ott
fogja meg a dologvégét, ahol könnyebb. Hol ? Ott, ahol Itt
a páros névmás helyet mutat, de a mutatásnak átvitt ertelme
mondok, a™ az idéző a tőmondat, az « a me» k-
mondat. Pl. „Talpra magyar!", irta: Petőfi Sándor.
EZt’ Aföggő mondatok, mivel csak egy gondolatot fejeznek
ki állhatnak más mondatokkal páros viszonyban is. így pél
dául két mellékmondatos főmondat is lehet egymássá1 pöroj
Frrp alkalmas példaként idézem a „Haza bölcse nek
ama E
,T«™ fog a nemzet mert am.
erő és hatalom elvesz, azt idő es kedvező szerencse ismét
visszaadhatják, de, amiről a nemzet ónként lemond,
annak visszaszerzése mindig nehéz.
kí«7akitott gonA mellékmondat visszafejlesztese áltál a kiszakított gon
dolatrész bekerül a főmondatba, de elveszíti a hangsulg.
Ezen unv segítünk hogy nem fejlesztjük vissza a mellék
mondatot, hanem mindenestül beékeljük a ^mondatba. Ig^a
kecske is jól lakik s a káposzta is megmarad. P Az a ma
dár, melynek kedves a kalitka, nagyon ritka. Ezt az eljárás,
közbevetésnek nevezzük.
6
Közbevetéseket gyakran alkalmazunk: hangsúlyozás és
kedvező mondatkötés céljából. Az igy egymásba helyezett
mondatokat az írásban vonással és gondolatjellel szokás egy
mástól megkülönböztetni.
Különben is általános szabálynak mondható, hogy, mig
az egyszerű mondatból száműzve van a vonás, meg az „és"
addig az összetett mondatokat mindig vonással, vagy „és“-sel
választjuk el egymástól az írásban. (Kivéve a ; és: alkalma
zásának eseteit)
Végül rámutatok azon körülményre, hogy Deák Ferenc
nek fentidézett mondásában találunk: összevont mondatokat,
páros mondatokat, függő mondatokat, közbevetett mondatokat
és mégis, mikor felidézzük ezt a nyilatkozatot, akkor az egész
idézet, minden fajta mondataival együtt, a felidéző mondat
nak lesz a mellékmondata.
Utólagosan rámutatok még azon körülményre is, hogy
összevonni lehet nemcsak egyszerű mondatokat, hanem lehet
összetett mondatokat is. Összevont függő mondatokból lesz
a körmondat. Például:
Mint a madár a fészkére,
Szomjt^vándor hűvös érre,
Mint a gyermek anyaölbe:
Vágyom én e nyájas körbe.
Tiszakürt, 1912. május hó 30.
Merk Andor,
tanitó.
Mi a népiskolai rajztanitás célja?
1.
Helyes-e mindent a természet után rajzolni ?
2.
Ha igen, az anyag felsorolandó osztályonként
minfít 9 Ha nem’ melyik osztályban és mennyiben alkalmazandók
a
miniaK t
Pályanyertes dolgozat.
(Folytatás.)
Irta: Padi István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
Jelige: Okos ész, ügyes kéz
Sokra kész
II. Helyes-e mindent a természet után rajzolni?
1. A régi rendszer.
is ipen éP1SkolJnkban a rajztanitás még csak tiz évvel előbb
igen mostoha viszonyok között folyt. A legtöbb elemi is
kolában egyáltalán nem is tanították. Ahol mégis tanították,
ott a menete az volt, hogy ' kezdték a különböző vonalak
rajzolásával, még pedig hálóban vagy ponthálózatban. Az
egyenes és görbevonalakból azután e hálókba díszítményeket,
s eközben a hálózat négyzetei közé szorítható tárgyakat raj
zoltak ; majd később tiszta rajzpapiroson tettek kísérleteket a
díszítmények rajzolásával.
'
A rajzolás mindig a tanitó által a táblára rajzolt alakok,
vagy pedig nyomott lapminták utánzása, másolása utján tör
tént. A népiskolában ennél tovább nem is jutottak. De még
a közép vagy egyes szakiskolákban is hasonló módon történt
a rajztanitás.
A rajztanitás célja tehát csak a keszitesmod elsajátítá
sára törekedett. A növendékek lelkivilágát, értelmét, megfi
gyelő és alkotóképességét teljesen figyelmen ^kivül hagyta, s
nem fejlesztette.. Rendszerint mértani alakok szerkesztése
képezte a rajztanitás alapját nemcsak a közép, de még az
elemi népiskolában is, igy tulajdonképpen n^ volt egyéb,
mint alkalmazott mértan.
A növendékeket az előttük idegen és legtöbbször érthe
tetlen elvont alakok nem érdekelték, s igy az egész iskolai
rajztanitás általában lélekölő, gépies munkává vált, mely a
növendékek értelmi képességét nemhogy ébresztette es fokozta
volna, hanem fejlődésüket inkább hátráltatta és a rajzolásban
való kedvöket elvette. Sajnos, még ma is így van nagyon
sok népiskolában.
' 2. Az ujrendszer.
A régi, rossz rendszerrel szemben az uj rajztanitás a
rajzolt minták helyett a természetből és a növendékek kornyeze böl a valóságos tárgyakat veszi mintául máraz elemi népiskolában
is. Vájjon kelle jobb, tökéletesebb minta a.termeszetné vagyPvalóságos baltánál, széknél, háznál, lónál, libánál stb..
mindenütt és mindenkor találhatók, természetben szemlelhetok,
s igy a legtermészetesebben lerajzolhatok.
Emellett a hálózott rajzpapirt kerüli, sót eltiltja, mivé
a rajzolás az ilyen papipron teljesen gépies,szeem e
,
szemet és a kezet ugy elrontja, hogy ö e e y
hozható. A tanulók, kik hálózott papíron rajzolnak nem
lesznek képesek önállóan és szabadon rajzolni, mert sz m-
9 —
- 8 mértékűk elrontódnak és önállósághoz nem szoknak. A
ponthálózat tehát a szemre ártalmas, de meg a tanuló ízlése
is megromlik, ka a különböző lerajzolt testeket ily merev
hálózatba szorítva látja. Dobjuk félre tehát a hálózott rajz
papirt és használjunk helyette simát és pedig olcsót pl. fehér
csomagoló papirt, mely az elemi népiskolai rajzoktatáshoz
teljesen megfelel.
Most pedig mondjuk ki bátran, hogy igenis helyes, sőt
leghelyesebb dolog mindent a természet után rajzolni, már az
elemi népiskolában is.
Igaz, hogy az uj irányú rajztanitás módszere sem
tekinthető ugyan végleg kialakultnak, de az előbbi rendszer
rel szemben mégis ezerszerte helyesebb, mert kétségtelenül
el kell ismernünk, hogy ezzel az ifjúság alaki, anyagi és
művészi képzése körül sokkal többet tehetünk, mint a régi
rendszerrel. Különben mutatja az eredmény, csak meg kell
figyelni.
Hogy a természet utáni rajzolásnál miként és hogyan
kell eljárni, megmutatja a miniszteri tanterv és utasítás.
Tessék utána nézni, tanulmányozni és aszerint cselekedni.
A rajzolás tehát már az elemi népiskolában sem legyen
másolás, hanem természet utáni, mert a végcél az, hogy a
növendékek bármily természeti és környezetbeli testet, leg
alább vázlatosan letudjon rajzolni. Erre pedig a következő
gyakorlatok vezetnek: 1. a tárgyak körvonalainak rajzolása,
2. sík díszítmények, 3. tárgyak távlati képe, 4. árnyékolás,
5. ecsetgyakorlatok, 6. színezés, festés, 7. tervezés.
Az ujszabásu rajztanitás a gyermekekhez, illetve a
gyermekrajzokhoz fűzi a menetet. Kezdődik a pingáló gyer
mekrajzzal (ösztönrajz) s folytatódik az emlékezetből való
? tVégÜ' áttér a tárgyak szemlélet
való
ajzolására és festésére. Emellett minden fokon külön kézüEL
ÍS kiván a szi"ek tekintetbea SS ^mzendő, hogy a népiskola alsó, közép, sőt
i^
helye“ bátran ^‘"álhatók a
kezeit át í S S ’ mÍVe‘ ezek °'Csóbbak és könnyebben
Snösen a
kÖnnyen elÖm,Ík és P^Ol,
amilyenek
(rolyt köv.)
Aforizmák.
V
Míg némely embernek csak a hazája lehet a szégyene,
addig nagyon sok ember a hazájának a szégyene.
Amint ugyanazon virágból szívott nedvet a méhek mézzé,
a pókok méreggé készítik: úgy az emberek becsületét is
némelyek tisztességgé, mások pedig gyalázattá változtatják.
Vannak, kik embertársaik egy-két gyarlóságát folyvást
hánytorgatják. Hátha még a többi gyarlóságaikat ismernék!
Csakhogy ezek az ál erkölcsbirák éppen a saját gyarlóságaik
nagy halmazától nem láthatják meg másokban a kevesebbet
sem teljesen.
.
Az egyes embereknek bizonyos téren- való kitüntetése
nem annyira az illető egyénre, mint inkább az ő társadalmi
környezetére áraszt fényt — jóllehet, szemétdombon is talál
hatni gyémántot.
Vannak emberek, — szerencsére kevesen — kik a sajat
szennyükből már nem képesek megélni, éppen azért csak a
másokra szórt piszkolódásukból vélik biztosítani amugyis
kétes existentiájukat.
Nagyon sokan vannak, kik keveset tanultak és meg kevesebbet tudnak, de azért azt hiszik, hogy ők már mindent
tudnak; és nagyon kevesen vannak azok, kik sokat <anultak;
s igy sokat is tudnak, de éppen a szorgalmas tanulás.által
szerzett tudásban megfinomodott elméjükkel képesek belátni
csak, hogy még mindig mily keveset tudnak.
A mások gyarlóságának mibenlétét és nagyságát csak
azok képesek felfogni valójában, akik maguk legkevésbbé
gyarlók.
,
A rosszlelkü emberek nem bántják egymást, mert nem
találnak egymáson bántani valót; a náluknál különb embe
reket azonban folyvást gyalázzák, mivel sok irigyelni va
találnak rajtok. Szenny a szennyel jóbarátságban, de a tiszta
sággal ellenséges lábon áh.
A rágalmazók valahányszor gyalázatot szórnak * ember
társaikra, mindannyiszor dicséretekkel halmazzák el őket.
Vannak emberék, kik minden törekvésüket embertársaik
jóhirnevének, becsületének lerombolására fordítják. Az ilyenek
nek azonban meg kell gondolnjok, hogy e nem éppen nemes
i
— 10 —
célju’-at csak ugy érhetik el legbiztosabban, ha a jóhirnevet
és becsületet ők maguk bírják nagyobb mértékban— ellenben
kárbavész minden fáradságuk. Különben is csak az dobhat
másra követ, aki maga nem bűnös.
Palócz.
Meghívó.
A hevesnagykunsági ref. tanitóegylet folyó évi szept.
hó 14-én délelőtt 9 órakor, Törökszentmiklóson tartja f évi
rendes közgyűlését, mely gyűlésre az egyesület alapitó, pártoló
és rendes tagjait a tanügybarátokat és érdeklődőket tisztelettel
meghívom. Reggel 7 órakor a törökszentmiklósi ref.. temp
lomban Isten áldását kérjük napi munkánkra.
A gyűlést megelőző napon, azaz szeptember hó 13-án
délután 6 órakor központi bizottsági gyűlés lesz a ref. egy
háztanács termében, melyre a központi bizottság tagjainak
szives megjelenését kérem.
A gyűlés napján közebédről a törökszentmiklósi kar
társak fognak gondoskodni, nemkülönben az elszállásolásról
is; felkérem az egyes tanítótestületek elnökeit, hogy a gyű
lésre utazó és a közebéden résztvenni kívánó kartársak
neveit Simon Ferenc tantest, elnök urnái Törökszentmiklóson
szeptember 10-ig bejelenteni szíveskedjenek.
A gyűlés napján este 8 órakor a vasúti állomás mellett
levő „Virág-kert“-ben séta-hangversenyt rendez a török
szentmiklósi dalárda.
Mezőtúr, 1912. augusztus hó 30.
Kecskeméthy László
a Hevesnagykunsági Ref. Tanitóegylet elnöke.
A közgyűlés tárgyai:
1.
Megnyitó.
2.
Elnöki jelentés.
3. Néhai Milesz Béla nekrológja Győrfi János tiszaszőlősi kartárstól.
'
4. Az egyhmegye 52/912 sz. végzése alapján Kopasz
bandor madaras! kartársnak, a tanügyi bizottsághoz, az
Iskolai zaszlóaljak szervezéséről beterjesztett javaslatát ismer
teti s arról javaslatot terjeszt elő Kárpáthy Károly karcagi
kar társ.
5. A Szügyi József-féle „Népiskolai karénektár“-t
ismerteti Somogyi István mezőtúri kartárs.
6. Jelentés a VII. egyetemes Tanitógyülésröl/„Előadó
Juhász Bálint tanitóegyleti főjegyző.
7. Zeke Dániel „Jásznagykunszolnokmegyei népiskolák
Ill-ik osztálya számára irt Földrajz-át ismerteti Bárány
Mihály madarasi kartárs.
8. „A család és iskola szépre való nevelése" címen
értekezik Jámbor Lajos dévaványai kartárs
9. Boris Ferenc törökszentmiklósi kartárs ismerteti az
általa feltalált számoló és oktató készüléket.
10.
Tagok igazolása.
11.
Központi bizottság jkönyvei.
12. Indítványok, melyek az elnökségnél a gyűlés előtt
3 nappal bejelentendők.
13.
A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása.
A központi bizottság gyűlésének tárgyai: •
1.
Pénztár- és számadás vizsgálat.
2.
Jövő évi költségelőirányzat.
3.
Indítványok előkészítése.
HÍREK.
Kitüntetés. Ö felsége a király, hat évtizedes kulturális
munkásságának elismeréséül Sallay József jászteleki rk. kán
tor, nyug, tanítót aranyérdemkereszttel tüntette ki.
t A
kitüntetett érdemes öreg kartárs hosszú évtizedeken keresztül
egész generációkat nevelt a társadalom értékes polgáraivá,
kik közül nem egy lett hírneves emberré. Maga Jásztelek
község sokat köszönhet kitűnő polgárának, kit őszinte sze
retettel és tisztelettel vett mindig körül.
Midőn a legmagasabb helyről jött kitüntetéshez igaz
szívből gratulálunk: kívánjuk, hogy öt a magyarok ^Istene
még igen soká és jó egészségben tartsa meg 1
Személyi hír. — Kóródy Ferencz kir. s. ^tanfelügyelő
szeptember 30-ig 5 heti szabadságra távozott.
— Zomora Samu berendelt áll. tanitó S jászladányi
áll. iskolához nyervén kinevezést, e hó 1-én állomáshelyére
—* 12
távozott. Midőn istenhozzádot mondunk eltávozott tanfelü
gyelői hivatal társunknak, azon reményünknek adunk kifejezést,
hogy e lapokon minél gyakrabban fogunk vele ezután is
találkozni.
Adományozás. Gorove László nagybirtokos ur a
rákóczifalvai ref. iskola segélyezésére 500 K-át adományozott.
— Az adakozó nagylelkűségét bizonyítja azon tény, hogy
már több ízben tett hasonló adományokat, melyért őszinte
tisztelet és elismerés illeti.
Antí-alkoholísta egyesületbe abstinensül beléptek
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő, Csikós József kir. tanf.
tollnok szerkesztő, Herboly Géza jászberényi rk. tanitó.
Több abstinens nincs a megyében ? Sőt mérsékelt sem akad ?
(Szerk.)
Halálozás. Dudás Lajos — a vármegyei tanítóság
— kedves Lajos bátyámja — és szeretett kartárs f. hó 8-án
hosszas betegeskedés után meghalt. Mindnyájunk szeretettel
kiséri sírjához, s emléke feledhetetlen tisztelői és barátai előtt.
Adjon neki az Ég csendes nyugodalmat, s a túlvilágon
üdvösséget!
Igazgatói kinevezés és megbízás. — A jászladányi
áll. iskolák igazgatójává Hollós János, — a dévaványai áll.
iskolák igazgatójává Leznicsky Bertalan neveztetett ki. — A
törökszentmiklósi áll. iskolák igazgatójául Hoffmann György
bízatott meg. — A turkevei áll. iskolák igazgatójává Bedő
Mihály gazd. szaktanító neveztetett ki.
Eskütétel. A f. é. jul. 30-án kinevezett uj áll. tanerők
aug 31-én, — Nemes Mór és Egner Gábriella törökszent
miklósi polg. isk tanerők f. hó 8-án tették le a kir. tanfel
ügyelő előtt a hivatali esküt.
Helyettesítés. Tóthné Bentsik Erzsébet mezőtúri tanítónő
helyettesítésével Kecskeméti Berta, — a tiszaföldvári üres
állomásra helyettesül Barna Mária, Nigrinyi Ferencz szolnoki
áll. tanitó helyettesítésével Varga Emma, Pechánná Szittner A.
szolnoki áll. tanítónő helyettesítésével Szabó Matild és végül
Bocsik Béla áll. tanitó helyettesítésével Hunyor Ilona oki.
tanítónő bízatott meg.
Meghívó A Törökszentmiklósi Dalárda által 1912 szep
tember 14-én, szombaton, a Virágkertben tartandó Séta-Hang
- 13 —
versenyre. Belépti-dij: személyenként 1 korona. Gyermekjegy
50 fillér. Kivonulás a virágkertbe d. u. l/s 5 órakor. Ének
kezdete 7^6 órakor.
Ifjúsági irodalom. A magyar ifjúsági irodalom újabb
időben mind több kiváló erővel gazdagszik, neves Íróink
mind szívesebben fordulnak a gyermekek felé s mind kivá
lóbb és élvezetesebb alkotásokkal gyarapítják. Nagy szerepe
van ebben Sebők Zsigmönd és Benedek Elek képes gyer
mek-lapjának, a Jó Pajtás-nak, a mely sorra hódítja meg a
jeles íróinkat az ifjúsági irodalom számára. Legújabban
Szemere György, a más téren nagy sikereket aratott iró tűnt
fel az ifjúsági irók között, nemcsak meleg és nemes elbeszé
léseivel, hanem most Vitéz Karika Mátyás czimü regényével
is, a mely most folyik a Jó Pajtás-ban és számról-számra
mind nagyobb tetszéssel találkozik. A Jó Pajtás legújabb
szeptemben 8-iki számában ezenkívül még Feleki Sándor,
Balázs bácsi és Benedek bácsi írtak szép verseket, Murai
Károly és Nászai Elza elbeszélést, Sebők Zsigmönd folytatja
Dörmögő Dömötör lakodalmát, Garay Ákos pompás képet
rajzolt, Elek nagyapó kedves mesét mond el, Gyula bácsi
a gyermekmunkásokról ad képekkel tarkított cikket. Zsiga
bácsi kedves mókája, a rejtvények, szerkesztői izenetek egé
szítik ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; előfizetési
ára negyed évre 2 K 50 f. félévre 5 K, egész évre 10 K.
Egyes szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad és mutatvány
számokat küld a Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest IV,
Egyetem-utca 4.
Ti V A T A L 0 s RÉSZ.
5183.
lásznagykunszolnok vártnegye valamennyi állami községi, társulati és izraelita elemi és polgári fiu-és leányiskolái
igazgatójához és tanítójához.
Az Országos Énekoktatási Szakfelügyelő úrhoz teendő je
lentések és beterjesztendő részletes tanmenet tárgyában.
— 15 —
Az Országos Énekoktatási Szakfelügyelő ur f. évi aug.
hó 31-én 996 sz. a. hozzám intézett megkeresése alapján
fölhívom címedet, hogy a vezetése alatt álló intézet énekórarendjét valamint a betanítandó dalok jegyzékét a Szakfel
ügyelő Úrhoz (Budapest, főposta 253. sz.) haladéktalanul
terjessze be s iratokhoz, a mennyiben a vezetése alatt álló
iskolánál legalább 3 tanerő van, az I. II. és III. elemi osz
tály számára egész évre elkészített heti tanmenetet is múlha
tatlanul csatolja.
Szolnok, 1912, szept. 6.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
4070—1912. szám.
Valamennyi állami, községi és felekezeti iskolák
t
tanítóinak.
Az 1911. évi 6.678. sz. vall.- és közokt. min. rende
letre hivatkozással felhívom a tankerületemben alkalmazásban
levő tanerőket, hogy a gondnokságaik vagy iskolaszékeik ut
ján bármely szövetkezeti tevékenységeikről legkésőbb f. évi
szept. 15-ig hozzám jelentést tegyenek.
Szolnok, 1912. évi augusztus hó 2$.
Rhédei János
------ -
kir. tanfelügyelő.
„Az alkohol."
E rovatban, rettentő például, rá akarunk mutatni az
alkohol fogyasztásának szomorú következményeire. Ezokból
felkérem az egyesület minden tagját, hogy mindazon eseménveket melyek a szeszes italok fogyasztása közben történtek,
vagy á szeszes italok hatása alatt követtetnek el: sziveskedjenek e lapban közlés végett a szerkesztőséggel közölni.
Kassán egy mulató úri társaság éjjelizenét akart adni
egy leánynak. Balog Bérezi cigányprímás rendőri engedély
hiányában vonakodott muzsikálni, mire a tarsasag két tagja
revolverekből valóságos sortüzet adott a ciganybandara. A
golyók szerencsére a közeli üzlet kirakatába fúródtak, - A
hatóság megindította az eljárást. —
Átvéve „Az Újság" f. évi 173-ik számából.
Szucsiu János dr. aradi ügyvéd felesége feljelentést tett
a rendőrségen, hogy lakásán a szekrényt tavollétében féltő
fék és több ezer korona értékű ékszerét ellopták. A rendőrség
a tolvajt Indrescu János volt banktisztviselő személyében el
fogta A nevezett bevallotta, hogy ö törte fel a szekrényt.
Azért lopott, mert nem volt pénzelés nagyon sietett volna
"““'alvás József nyitva! nyomdai gépmester annyira
, 4848 szám.
vére vette hogy nem tudott az italról lemondani; hogy azért ön
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll el isk
gondnoksághoz, községi és izr. iskolaszékéhez, az elemi nép
iskolai végbizonyítványokból szükséges mennyiség pontos bejelentése tárgyában.
tott. Pfi‘^8y- a ?'?3/9,12elnöki sz- rendeletben megáliapiismétlő iskolai végbizonyítványok beszerzése
Némanitók
Z3-1’qrS közokt miniszteri rendelet a
közölté
e’
SZ?mában egész terjedelmében
figvelméTá mS F ? az aa.m‘ közs' és izr- iskolai hatóságok
figyelmét a miniszteri rendeletre ezúton is felhívom és kérem
A fÍSye,em ü törzsköny^re
mérgei ™»'
belevetette magát a Nyitra folyóba. ■
.
Glavasev Kuzman, szabadkai földbirtokos 103 éves
rában halt meg. Sohasem volt beteg, mindig dolgozott, bort,
pálinkát soha sem ivott. Követésre méltó példa. _
P
Átvéve „Az Újság" f. évi 174. számából.
Klinovszki Sándor, zombori városi végrehajtót Parcsetics Illés 22 éves kőműves egy konyhakéssel ™llb^
1 Klinovszki atyja, korcsmájából kilökte a garazd
legényt mire az hazafutott késért es azt úgy döfte a f atal
Klinovszki szivébe, hogy mostjialdoklik. A gyilkost letartóz-
Szolnok, 1912. augusztus hó 30.-án.
‘
•
.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
ta“ák'
Átvéve „Az Újság" f. évi 175-ik számából.
Szteoják Péter, ungpéteri napszámos tgen szorgalmas
V évfolyam.
— 16 —
ember volt, de a felesége megrögzött alkoholista. Napirenden
volt emiatt közöttük a civódás. — A napokban a férj mun
kába indult, de visszatért otthonfelejtett zsebórájáért. Felesége
azonban inár akkor a korcsmában volt és egy tyuk árából
kapott /pénzért iddogált. A férj az asszony után ment és a
kezében levő bottal addig verte az asszonyt, mig az meghalt.
A gyilkos férjet letartóztatták. — Ez esetben is az alkohol
volt a gyilkolás okozója.
—
Bujdos János és Tar István bölcskei lakosok a korcs
mában összeszólalkoztak, majd Tar zsebkésével Bujdost ugy
szivenszurta, hogy az szörnyethalt. A csendőrség a gyikost
letartóztatta.
—
Átvéve „Az Ujság“ f. évi 176. számából.
A rendőrség letartóztatta Stéger György 24 éves lakatos
segédet és Kónya Gábor 38 éves ácssegédet, akik kicsalták
Fülemile János kovácssegédet Kispestre és ott reggelig mu
lattak, azután hazafelé jövet a Szent László-kórház mögött,
a kiserdőben megrohanták és kirabolták. —
Vigvári Sándorné, hosszupályi-i asszony gyakran meginyitálta szomszédnőjét, Simon Lajosnét, egy kis borra. A
napokban is átrándulf a szomszédasszony Vigvárinéhoz, akinek
azonban más dolga akadt és a pincekulcsát magával vitte.
— Majd később komámasszony, most nem érek rá — mon
dotta. Simonné önérzetét (?) bántotta, hogy a szomszédasszony
nem bízta rá a pincekulcsát. Ingerülten hazafutott, egy égő
csóvát hozott elő és azt a Vigváriné háza eresze alá dugta.
A szalmafödeles ház nyomban tüzet fogott és pár perc alatt
hamuvá égett. A részeg asszony nagyon megijedt, kérlelni
kezdette Vigvárinét s átadott neki egy 120 koronáról szóló
váltót. A rendőrség azonban letartóztatta és a debreceni
ügyészség fogházába kisérte.
Kik a lapot hiányosan, vagy
levesen címezve kapják, ez iránti felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Turkevére küldjék,
r
hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
teledekenységből az előfizetést be nem küldték,
ez utón kéri annak kiegyenlítésére
Figyelmeztetés.
a kiadóhivatal.
Szolnok, 1912. szeptember 25.
J8, szám
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATAL0S KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSÍKOS JÓZSEF
felelős szerk. cimére Szóin o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Tűikévé, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik.
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25~én-
Felhívás Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye
állami tanítóihoz.
Állami Tanitók!
Testvéreink!
3
A legsajnálatosabb események színhelye volt
az utóbbi kél év alatt az állami tanítók országos
egvesülete. A magyar tanítóság anyagi helyzetéből
kifolyó keserűséget felhasználva egy intranzingens
politikai párt, betolakodott az áll. tanítóság orsz.
egyesületébe s ott vezető szerepet vindikált ma
gának. Alig, hogy ez megtörtént, megbomlott az
egyesület békéje, mert az ő politikai irányzatukkal
egvet nem értő tanító-társaink nem akarták maguk
fölött elismerni a pártpolitikát. Aki elolvassa az ő
lapjaikat, aki figyelemmel kiséri az ő tevékeny
ségüket, az lát ja, hogy az eszközök alkalmazásá
ban nem válogatósak, inért regi közéleti tói fia
lepocskondiázása, meggyanusilása. megrágahnazasa,
pellengére állítása, sárral vak) megdobálása a fegy,
vereik. Csakhogy ebben a végtelenül elszomorító
állapotban egy a vigasztaló: aki mást sárral akar
megdobálni, először a saját kezét mocskolja e.
Két év óla nem lúd az áll. tanítóság komoly mun-
3
kát végezni, mert a hatalomért vágyakozó expo
nensek vezérkara lehetetlenné lesz minden komoly
tárgyalást az állal, hogy.becsődiívén a gynléstermekbe az ő nem tanitó párthiveiket, elvlársaikat
s féktelen ordilozással, terrorra’ lehetetlenné teszik
a komoly munkálkodást.
Végre a julius 3-iki gyűlés teljes pártszaka
dást hozott az áll. tanítók orsz. egvesülctében.
Hogy mi történt előzőleg és akkor, tárgyilagosan
meg van az írva a ^Szilágy vármegyei Tanitó Egye
sület felhívásában, amit szószerint közöl lapunk,
hogy azt minden .megyei tanitó megismervén,
magának tiszta kepei alkothasson és helyes Ítéle
tet tehessen. Egyesületünk, választmánya az oki.
5-én tartandó közgyűlés napirendjére tűzte annak
tárgyalását, hogy a vármegyei tanítóság megnvilatkozhassék, vájjon melyik párton van a tanítók
többsége: az úgy nevezett radikálisokén-e, avagy
konzol vativokén? Olvassátok el figyelmesen a fel
hívást és ítéljetek.
Kedves ranifótestvéreim! És most teljes ko
molysággal és igazi kartársi szeretettel szólok hoz
zátok. Az áll. tanítóságnak az a komoly, munkál
kodni akaró része, amelyik julius 3-án'ott hagyta
a nyílt tanítói forradalom színhelyét, elhatároz!a,
hogy uj alapokra fekteti az áll. tanítók országos
egyesületét, programmot ad, amelynek egyik kar
dinális pontja a pártpolitika Kiűzése az egyesület
kebeléből, mert országos tanítói egyesület" nem
• szegődhet semmiféle párt uszály hordozójává, annak
minden párton télül kell állama. Sajnálom, hogy
ezen,piogi,mim pontokat most néni közölhetem,
mivel kidolgozás alatt állván, egy bizottság most
foglalkozik annak végleges megszövegezéséval, de
remélem, hogy oki. 5-iki közgyűlésünkön előter
jeszthetem, mint az uj megalakulandó pártnak
vezető tagja.
Az a kérdés, — kedves (anitótestvéreim I —
közösséget vállalunk-e azokkal a radikálisnak ne
vezett tanítókkal, akik magukat többségnek állítják.
Jöj jetek el mindnyájan , a közgyűlésre, hogy a
szünet alatti értekezleten a megnyilatkozás meg
történhessék, meri eme megnyilatkozás a népsza
vazás jellegével lóg bírni. Az összes megyebeli
állami tanítók iléletére van szükségünk s aki bárinely ok miatt nem jöhetne el. hatalmazza meg
igazgalóját, karíársál, hogy nevében lehessen eset
leges kötelező nyilatkozatot.
Gondolkozzatok tehát az olvasottak telett,
ítéljetek és cselekedjetek!
Szolnok, 1912. szept. 18-án.
Brozsik Pál.
Az október 5-iki közgyűlésre.
A vármegyei általános tanitó—testület választmánya f. hó
15-én tartott közgyűlésén szóvátétetett az ATOE. reorganizá
ciója is.
Ezzel kapcsolatosan, mint igen megszívlelendőt egész
terjedelmében közöljük a szilágymegyei áll. tanitó-egyesületnek
idevonatkozó javaslatát a t. közgyűlés b. figyelmébe ajánlás
mellett.
’
*
1. szám.
Az Állami Tanítók Országos Egyesületének uj alapokra
való helyezése, a folyó évi julius hó 3-án, Ferencz
József Tanítók Házában megtartott értekezlet! alapon.
Szilágy vármegye állami tanítóságának f. évi október hó
3-án tartandó értekezlete, országos fontosságú szolgálatot vél
—
5
—
4
,
teljesíteni akkor, amidéit reá mutat az ATOE-nek kebelében
dúló áldatlan állapotokra s összes erejével óda törekszik,
hogy ezen, mindnyájunk’ közös érdekeit szolgálni hivatott
egyesületnek visszaadja szükséges méltóságát és önkorniányzási jogát. E szükségessé vált célt csak ugy érhetjük el, ha
elsősorban az egyesület belbékéjét biztosítjuk. Hogy pedig
ezt elérhessük s egyesületünket munkaképessé tegyük, ki kell
egyesületünk kebeléből zárni minden rejtett politikai törekvést;
le kell törni a beteges személyi ambíciókat; megtisztítani az
egyesületet az egyéni érdekek s idegen elemek befolyásától;
szakítani kell a múlt konzervatív és a legújabb álradikálizmussal; egyszóval az egyesületet különféle aspirációktól tel
jesen függetlenné téve megtalálni azt a közép utat, melyen
tisztességgel, a tanítói névhez illő komolysággal haladhassunk
az egyesületünk által megszabott cél felé.
Hogy pedig Szilágyvármegye állami tanítóságának mostani
fellépése mennyire indokolt és helyén való s mennyire szük
séges az ATOE-nek azonnali reorganizálása, annak legilleté
kesebb igazolásául álljon itt a mostani helyzet s az azt elő
idéző körülmény.
A tanítóságnak mostani állásfoglalásánál, a tanítói’ élet
anyagi oldalának harcában, nagy szerepet játszott sok olyan
törekvés, mely eddigelé egyesületünkben ismeretlen volt s a
melynek hatása részben előnyére, de részben határozottan
hátrányára volt ügyünknek. Ily törekvések közt elsősorban a
szociális törekvést kell említenünk. Most megmásíthatatlan
tényt kell leszögeznünk, hogy abban az időben, midőn a
tanítóság a sok teljesítetlen Ígérgetésekkel torkig lett s midőn
ennek következtében ügye érdekében teljes energiával lépett
fel; ott találta maga előtt a feléje nyújtott szociális segítő
jobbot. A tanítóságnak, sok megpróbáltatáson keresztül ment
idősebb, értékesebb része, előbb meghökkent a hívatlan ven
dég láttára, de később midőn tapasztalá, hogy e segítség a
mindnyájunk lelkében kisebb vagy nagyobb mérvű igazi —
mondjuk tudományos szociáiizmusnak fenséges elveivel közelit
félénk: a segítő jobbot elfogadtuk. El kellett fogadnunk! mert
hisz azok a politikai pártok s e pártokat képviselő, a tanító
ság köreiben előnyösen ismert neves egyének, ugy mutatkoz
tak be, mint igazi barátok, kiknek segítő akciójuk megett —
Ott a sötét háttérben — nincs semmi teljesítendő egyéni
vá"v: egyedüli szociális ambíciójuk: a tanítói harc önzetlen
támogatása. Így jött létre e barátság, melytől az állami tanitóság'oly sokat várt. A két fegyvertárs szépen haladt előre
mindaddig, mig az egyik el nem árulta, hogy e támogatósa
nem egészen önzetlen, annak nagy ára van s ez: «
tanítóság által, minden körülmények között fenntartott es félve
őrzött egyesületi autonómiájának részükre, „az önzetlen támo
gatók részére", való teljes átadásában rejlik.
Ha magának, a nekünk bemutatkozó, igazi szocializ
musnak il/ rejtett céljai nem voltak és nincsenek méltán
kérdezhetjük: hogyan szakcionálhatja e politikai irány, hozzánk
küldött képviselőinek, egyesületünk rovására végzett anarchisz- -
,kUS D° lássuk a helyzetet a maga valóságában! Ha vissza
tekintünk a tanítóságnak régi, akár vármegyei, akar országos
avüléseire azokon a kartársak részéről mindig nlo komoly
tót, egymás iránti megbecsülést, magas szinvonaIon al.O
értékes és higgadt vitatkozást láttunk. Es ez mindaddig tár
ta mi Az állami tanítóság idegen segítőkre nem szőrűt,
tott, míg az d ia
.
ezelőtt, midőn
hanem maga intézte ügyeit. Mint egy o evve
,
a kenyér iránti küzdelem tetőpontra hágod, lepett tel, gv
mZ tekintetben
*■""!
’
áz ö táborkarival. Zigány. mint polgár,
a"a'^
.óság előzetes hozzájárulása nélkül,
a
“
Szabad Egyesületét , megindította az J, KomzáW. ™a
kezdeten is egy nagy bakklwésl tett. ^£*£*4
akar, (eltépni azoknak
» SEXEgyesületének nagyszerű eszme) ,
Egyesület tábora
telnek sok tanító magiévá tette. A
, tanitói
növekedett mindaddig, míg Zigany
tanítói
érdekeket szolgálták. Később, mi^* '|tolta kezdett el' érdekek mellé a saját politikai er c .cn ~
’ juazoljaama
. Megütni tőle a komoly elem, ogy^
kik
körülmény, hogy éppen az aha
t.'az azokat megelőző
Zigánynak és társainak a nagygyu ese <- ,
Mindenki
értekezleteken, méltó helye, és
meg volt győződve arról, hogy az ATOE-nek leenoo j
nem lehet más, mint Zigány.
5
— 6
A híressé vált 1911. évi augusztus hó 25-iki közgyűlést
megelőző előértekezleten, eghangulag el lett fogadva Szilágy
vármegye képviselőjének ama iditványa, mely szerint a más
napi közgyűlésen oly értelmű alapszabály módosítás történjék,
mely módot nyújtson az egyesületnek elnökévé, nem állami
tanítót is megválasztani. Felesleges említeni, hogy ezen ha
tározat is Zigány érdekében történt. Sőt Havass Pál elnök
újbóli megválasztását is oly kikötéssel fogadta el, hogy az
alapszabály módosításának jóváhagyásáig tartja azt meg
azután lemond s alkalmat nyújt az egyesületnek Zigány meg
választására. Igy a másnapi közgyűlés- lefolyása a legszebb
reményekkel kecsegtetett. Másnap 5—600 ember jelent meg
a régi ‘Országházban. Mindenkinek feltűnt, hogy a megjelen
tek legnagyobb része teljesen ismeretlen. Már a megnyitás
előtt látni lehetett, hogy itt valami meglepetés készül s midőn
a tisztujitásra került a sor, az előértekezleten megbeszélt egy
hangú választás helyett, az alapszabályokat nem ismerő több
ség, Zigányt óhajtotta elnökké megválasztani. A korelnök
csak nagynehezen tudta felvilágosítani a látszólagos többséget
hogy Zigány mivel nem állami tanitó, a mostani alapszabá
lyok szerint nem választható meg. Erre a tömeg egyhangúlag
egy teljesen ismeretlen, eddigelé az egyesületi életben semmi
féle szerepet nem játszó, egészen fiatal, fellépésre nézve
tanítót. névleg Czabán Samut kívánta
ehtöttl megválasztani. A korelnök a névszerinti szavazást
™ ÍT Ti * H 3 'Ó’áh- Dacára annak' hogy vagy
azzal Í L T Havasspár,i ,átván az ellenzék óriási táborát,
lenn «
T ”Nem ak^unk az egyesület temetésén
Havass 78^^ U e'táV°Ztak; mé?is a szavazas bezártakor
lett tehát L
cPedl> 36 SZaVaZa,Ot kapott Konstatálva
,..
’
az $ $00 jelenlevő közt csak 120_ 130 az
a a™ tanító. De hát kik voltak a többiek ? A többiek? a
Ezek ZiXv
ég’SZe a'aH összetob™^ idegen elem.
aÍTze^
ki nem
■
tanttósí 5TT °gy Veze,öiük "^erőségét az állami
- g számlájára dokumentálják.
me*
skandalumot T
■ kandalunk akkor,
7
-
ezen
lehetetlen
V'hette erre Zigá"y‘? M'ér‘ csinálta e
amidőn meg volt győződve, hogy az
_
állami tanítóság zöme mellette van s előre biztosítva van
számára a jövőbeni elnökség?- Mi indította Zigányt arra, hogy
ha már Ő a jelenben, nem lehetett elnök, az elnöki szekbe,
8000 ember fejévé, egy teljesen kezdő ismeretlen embert
ültessen? A dolog megfejtése nagyon egyszerű. A miniszte- ‘ ’
rium fölfüggesztette az általa szervezett Szabad Egyesületet.
F naev vágást visszaakarta adni azzal, hogy éppen a miniszter
fennhatósága alá tartozó tanítói karral akart bizalmatlansago
szavaztatni' És miért akarta megválasztatni Czabánt ? mert
ezen manőveréhez a 8000 állami tanitó között más embert
nem talált. Havassnak további elnökségét pedig azért nem
nézte jó szemmel, mert Havass és tisztikara még mindig eleg
erős vöt arra, hogy az egyesületet önállóan vezethesse s
minden idegen aspirációknak ^atat vessen.
Jéáwezen meggondolatlan fellépésével a legmeghittebb
emberdt is elidegenítette magától. Például hozható fel egye
sületi elnökünk további magatartása. O volt megbízva az
alapszabály módosításának az előterjesztésével, de midőn
látta, hogy Zigány politikája az állami tanítóság falhozalh a
iát célozza, nemcsak hogy elállóit ’^tványatpl de megszalitott Zigányékkal való minden további érintkezést. Minden
lelátta, hogy Zigányéknak nem az a céljuk, hogy e e^su
etes tanítói harcot támogassák, hanem az.
ennek orvé
alatt az egész tanítóságot a szociáldemokraták taboraba j
Íák De hát nézzük csak, miféle politikai irány a szocializmus
ma hazánkban és kik állanak annak élén, Nálunkma ai sz; \ ciálizmus csecsemőkorát éli. Már "’egszületesend sem va.t
\l úgy megalapozva, hogy arra szilárd epü e eme
.
kát kerülő, facér mesteremberek voltak az első vy
zők, kik kihasználták a hiszékeny népét s leltbe ne
valódi szocializmus, hanem az anarckia és a mmnzmus n g
vait vetették el. A demagógok egy darabig szépé,i arattak.
Ez az eredmény feltűnt egy pár excentrikus d^omas em
bernek s oda szegődött. Később több es mbb neves bb en b r
szegődött e zászló alá, kik ^világositotek a ko^
tőséget, ha célt akarnak elérni; elsősorban a magyar tamto
Ságot kell lefoglalni. És e 32,000 főből allo Jab°r most
könnyen megnyerhető, mert hisz nyomora mm e
tiuálja. E feladat végrehajtását az Uj Korszak emberei valaltak
magukra.
.
J
—
8
-
Az augusztus 26-iki közgyűlésen csak a szociáldemokrata
párt hírlapírói voltak jelen, kik másnap telekiabálták a világot
ez uj irány győzedelmével. Ettől az időtől az „Uj Korszak"
mindennek neki ment, ami Zigányéknak nem tetszett. Magát
és táborkarát, a közvélemény előtt ugy tüntette fel, mint az
össztanitóság bizalmának birtokosait. Pedig dehogy volt az!
Ezután a tett után csak egy pár fiatal, az életet nem ismerő
tanitó vette be a maszlagot. Czabán ? az augusztus 26-iki
elnökjelölt elszédült a nemvárt dicsőségtől s bár saját cikkeiben
beismerte, hogy tehetetlen kezdő ember, mint Zigány stró
manja tovább fürdött a dicsőségben. A folytonos rágalmak
és piszkolódás közepette, végre az úgynevezett konzervatív
vezetőségnek legexponáltabb vezető emberei beleunok az
igazságtalan vádak folytonos harcába s mintegy elhtették
magukkal, hogy talán Ö bennök, az Ö erőtlenségükben van
a hiba s midőn meggyőződtek arról, hogy a tanítóság jaját
ügye iránt a legnagyobb indolenciával viseltetik: állásaikról
lemondottak. Minden esetre a konzervatív vezetőembereinek
ezen eljárása nagy hiba volt, mert azáltal az egyesület, mint
kész préda ki lett szolgáltatva. Ezt várták Zigányék! Midőn
látták, hogy az érvényesülésüket 'megbénító akadály tűnő
félben van, teljes erővel tovább folytatták egyesületünk rová
sára romboló munkájukat.
Jött a húsvéti rendkívüli közgyűlés. Hiába óvta Szilágyvár
megye a vezetőséget és az össz állami tanítóságot a köz
gyűlésnek helytelen időben való megtartásától; nem törődtek
ve e, hanem megtartottákazt, teljes szervezetlenül. Megtartották
azt a kellő időben való meghívás publikálása nélkül s ezzel
végleg megpecsételték az ATOE-nek autonóm jövőjét.
Zigányék újból felhasználták az alkalmas időt, minden
egyvert felhasználtak, hogy az egyesület vezetését megkapa■ J mL foglalták a „Rémi" szállodát, hová mindenféle
fg ge Sekke odacsalogatták a fővárosba feljött hiszékeny
tT* 7°r8° tagiát Ezek köziil Persze ^kan
mp„
U ak’,miert részesülnek oly nagy szeretetben. Innen
kö??^^35 Utan’ az Utcai elvtársakkal együtt vonultak fel s a
nT r"
aHnak és ahhoz szabad V()lt hozzászólni,jeleneik
"’eg beleeSyezését. Folytonos leírhatatlan
jelenetek, zaj es larma közt ki lett erőszakolva az elnökvá-
— 9 —
lasztás. Sok érdemes, derék tanitó látva ezen őrült kavarodást,
ott hagyta a közgyűlést. Egy ősz aggastyán szónokolt az
egyik szegletben: „Látom, hogy becsületes egyesületünket
ezen őrült csorda mire akarja felhasználni; nem nézhetem
tovább, haza megyek s megtagadom, hogy állami tanitó vagyok".
A szavazás megtörtént. Czabánra esett 78 szavazat,
Brozsikra 65. Tehát Czabán lett 13 szótöbbséggel, kierő
szakolt ' elnök. A régi választmány visszautasította az uj
elnöknek ama kérését, hogy öt támogassa. Egyhangúlag
leköszönt, ott hagyta a zajongó 78 állami tanítót, hozzájuk
méltó társaságával. Ezután Czabán elfogadta elnöki tisztét
s Zigány és Somogyi súgása szerint tovább vezette a köz
gyűlést. Első sorban megválasztották magukat tiszteletbeli
tagokul, azután megválasztották az egész tisztikart. Mulatsá
gos volt látni azt a. választást. A tisztikar és választmány
tagjai egymást jelölték, de előbb megkérdezve egymásnak
nevét mert hisz egymást nem ismerték, az éjjeli borgőzös
bemutatkozásra nem emlékeztek. Elhatározták, hogy a mi
niszterrel jóban lesznek. Arra számítottak, hogy azt e kije
lentéssel becsapják. Sőt, hogy kimutassák mily jo fiuk ok,
kimondották, hogy még esküszegők is lesznek. A tanítóság
előtt tett ama fogadalmukat: „Többet nem memorandumozunk; radikálisak leszünk; többet nem kérünk, hanem Köve
telünk", megszegték, memorandumot szerkesztettek, eye*
sebben mondva: lemásolták a konzervativek memorandumát
s annak leple alatt akarták megközelítem a minisztert Végre
a miniszter megsokalta a sok hamisságot s u i apu o
az álradikális urak talpa alá. Hiába könyörögtek négy ízben
a miniszter elé való bejutásért, mind a négy íz en vissa
lettek utasítva. És ezzel ki lett ütve az álradikáhsak kezéből
a fegyver, belátták, hogy a demagógiának nincs taaja,
kudarcuk teljes. Most már Zigány és társai is észrevették,
hogy a hamisság nem vezet célhoz. Ahelyett, hogy o
maradtak volna a kezdetnél felajánlott magas polcon, meg
szegve, felcserélve az igazi szociálizmust az anarchia egyvereivel ; lezuhantak abba a mélységbe, honnan remelhetoleg
részökre több feltámadás nincs. Esés közben azonban meg
egy-kettőt rúgni próbáltak, hátha azáltal megegyszer
kerülnek. Julius 3-án neki rohantak a Vil ik egyetemes tanítói
11 gyűlésnek. Hogy, hogyan és miképpen? azt leírni, csak az
Uj Korszak ismert tolla volna képes. Ehhez is megvolt a
nagy előkészület. A támadást itt is megelőzte az álradikálisok
értekezlete, persze az utcai csőcselékkel garnirozva. Itt is
hatalmasan működött a „Rémi" s minden olv eszköz, mely
az utolsó rúgáshoz szükségesnek látszott. S bár az egyetemes
gyűlés vezetőségét a támadás váratlanul találta, a kirohanás:
Zigányék óriási kudarcával végződött.
Ugyané nap estéjén előértekezletet tartottak az állami
tanítók. Ezen előértekezleten foglalkoztak a miniszternek a
másnapra hirdetett közgyűlést beszüntető rendeletével. Foglal
kozott a másnapi értekezlet teendőivel. Ezen előértekezleten
Szilágy vármegye egyik képviselőjének következő indítványa
ögadtatott el: „Az állami tanítók mostani helyzete s az
előtte álló nagy célok megkívánják, hogv tegyünk félre minen ellenségeskedést, személyi politikát, tömörüljünk egy
a orba, a közös megértés, az egymásiránti tisztelet és meg« fegyvereivel küzdjünk rendületlenül közös jogaink
e jesitéséért. Űzzük ki egyesületünk kebeléből azokat az
e emeket kik csak mint eszközt akarnak bennünket rejtett
Politikai céljaik javára kizsákmányolni." Felszólaló képtelen
ségnek tartja azt, hogy a k^zös béke megteremtését nem
lehetne keresztül vinni, mert nem képzel el oly tanítót, ki
saját jól felfogott érdekében a békés munkásságot éppgn
most ne kívánná. És amennyiben ezen előértekezlet ina az
állami tanítóság komoly elemét képviseli, nézete szerint ez
van hivatva a békeakció megindítására. Indítványozza: küldr
jön ki ezen előértekezlet egy bizottságot, mely ily irányban
tárgyaljon a magukat radikálisnak nevező kartársakkal. Ezen
indítvány egyhangúlag elfogadtatott s egy négytagú bizottság
küldetett ki. A kiküldött bizottságban Szilágyvármegye kép
viselője is részt vett s igy annak lefolyását a maga teljes
valódiságában látta.
A bizottság Czabánékat a régi Országházban, a VH-ik
egyetemes gyűlésen való másnapi manőver tárgyalása köze
pette kereste fel- Csighy Sándor, mint a kiküldött bizottság
e noke előadta, hogy Ö a béke olajágával jött, kérve-kéri
ulonösen Czabánt, szakítson romboló politikájával, térjen
eszre és lássa be, hogy Ö Zigányék vakeszköze s összes
ténykedései csak ártalmára vannak az állami tanítóságnak.
Adjuk vissza az állami tanítóságnak önkormányzási jogát s
egyesüljünk a közös békében. A felajánlott béke ridegen
visszautasittatott. Czabán kijelentette, hogy az 0 útja ki van
jelölve, Ö erről nem térhet le, a feléje nyújtott békejobbot
nem fogadja el, még akkor se, ha ez állásába keiül. Czaban
magatartásából látta a bizottság, hogy egy lekötött, fanatikus
emberrel van dolga, ki önállóságának legcsekélyebb eszközé
vel sem rendelkezik, ott hagyta Öt. Másnap az értekezlet
' mint rendesen, szociálistákkal megtömött teremben vette kez
detét. Az állami tanítóságból most se volt több jelen
embernél, habár 4- 500 főre mehetett a jelenlevők száma.
Óriási zajban, éljenzések és abcugolások közepette sehogy
sem tudtak megegyezni az értekezleti elnök szemelyeben.
Czabán minden felkérés, megválasztás nélkül akar a a gy
lést vezetni. Persze ezen tolakodást a jelenlevő allam. taní
tóság zöme visszautasította. A többség in i erens
vezetése alatt akart tárgyalni s midőn a folytonos zajban a
kérdését sehogy se tudták dűlőre hozni s m.ve mariak az
általános tetlegesség következhetett, Brozsik Pa
elh vasara
90-100 állami tanitó a zajongó tömegből kivallot s tanács
kozás végett a Tanítók Házába mentát. Az átmentek nagyon
jól tudták, hogy a kiválásnak tekintélyes számát az Uj
szak emberei politikájukhoz hiven lefogja aga m
meg is esett, elhatározták, hogy a jelenlevők kozott ala
ivet bocsátanak ki, amely igazolni fogja, kik azok az
tanítók, akik Zigány machinációival nem ertenek.
•
ív igazolása szerint a Tanítók Házában megtar ott értéké
létén jelen volt: 26 egyesületi elnök, 19 vidéki tanugy
kesztő s 55 mind ismert, országhirü állami tanító.
Az értekezlet elnökévé Brózsik Pál választatott meg.
eme.u volt meghallgatni azon sok okos beszedet
Igazán lélekemelő
írni itt elhangzott. A sok értékes indítvány közül
indítványt, ami
amely az ATOE-nek leendő reformját fogja
kidomborodott az,
----;
.
képezni Egyhangú határozatképpen kimondatot,
gy
Kepezni.
g
tnnlHal uev a konzervatív,
állami tanítóság teljesen szakit a multt , gy .
mint az álradikális irányzattal; uj alapra fekteti « ege
sületet; ki üz kebeléből minden idegen befolyást, teljesen
— 12 —
- 13 —
függetlenül maga fogja ezentúl intézni ügyeit. Evégből vár
megyénként szervezi a tanítóságot.
és járáskör, hol az állami tanítóság, tekintélyes számmal van
képviselve, saját pénztára terhére rendelje meg
6. Ezen határozati javaslat teljes indokolásává),
ATOE-et elnökségének, az összes vidéki tanügyi lapoknak,
hozzászólás, esetleges közlés céljából megküldeni hataroztatik.
Mélyen tisztelt Karfársak!
Midőn az ATOE-nek közelmulti helyzeté* s annak éle
tébe befolyó idegen beavatkozást tárgyilagosan feltártuk,
kérdést intéztünk Szilágyvármegye állami tanítóságához, haj
landó e az eddigi utakon haladó ATOE-ét támogatni, avagy
> kívánja annak teljes, minden politikai és pártállástól ment
rekonstruálását.
Határozati javaslat:
1. Szilágyvármegye állami tanítósága , teljes egészében
elítéli az ATOE-ben előfordult közelmúlt eseményeit, minden
erejével igyekszik támogatni oly „reformpárt“ törekvéseit,
mely az agyonzaklatott egyesület életében, a mindnyájunk
ájtal óhajtott békét kívánja helyreállítani.
2. Kijelenti, hogy a támogatást, bármely tisztes forrás
ból jöjjön, szívesen veszi, de belügyeibe beleavatkozni
vagy az egyesületet rejtett politikai célokra felhasználni nem
engedi.
3. Országos gyűlések alkalmával, a tanácskozási terembe
— mindaddig, míg a vezetőség azt jónak látja — csak iga
zolvánnyal — lehetőleg arcképessel — bíró egesületi ‘ tagot
és meghívott újságírót enged be. Ha mindezen intézkedések
dacára, tanácskozásaink méltóságát az idegen elem befolyá
sától megmentemi nem tudnók, ajánlatosnak véljük a köz
gyűléseknek vidékre való kihelyezését.
4. Kívánjuk, hogy az uj „reformpárt/* a meglévő alap
szabályokat oda módosítsa, hogy az ATOE-et választmányá
nak minden vármegyei Ált. Tanítóegyesület elnöke, főjegy
zője és felelősszerkesztője, ha az állami tanitó és egyesületi
tag, hivatalból tagja legyen.
5. Hogy a reformpártnak működését elősegítsük és
hogy ennek önzetlen, helyes működéséről az ösztanitóság
hamisítatlan értesítést nyerjen: ajánljuk a „Nemzeti Iskola"
czimü politikai tanügyi lapot az egyesület hivatalos közlö
nyévé tenni. Hogy pedig e lap ügyeink érdekében minél
intenzivebb munkát végezhessen, minden általános egyesület
Mi a népiskolai rajztanitás colja?
1. Helyes-e mindent a természet után rajzolni ?
9 Ha igen az anyag felsorolandó osztályonként
X Ha nem. melyik osztályban és mennyiben alkalmazandék a
““pályanyertes dolgozat
(rolytalás és béged
Irta- Paál István jászárokszallasi rom. kath. tanító.
1
‘
jelige: Okos ész, ügyes kéz
Sokra kész. -
111 A rajztanitás anyaga osztályonként.
(Az l-VL osztály anyagál itt lelsorolni feleslegesnek
fanom, mivel az a minden lemfó kezében levő —érvben
W VSX’Xm. az ennek alapján
szitett tantervből is látható, hogy rajzolt mintákra mar az el.
népiskolában sincs szükség. Hisz lát ilyet a.gyermek a rajzo
lás minden ágából ugy is eleget pl. a anl£"^
gokban, naptárakban, falragaszokon stb.
**
szükséghez képest, lehetőleg i j
he
,átását kifejezö
értehneztetés mellett cza a gy^.^emlékezőképességét is
képesseget es rajzugycssct, ,
fejlessze egyszersmind.
*
1
v navnevezett ösztönrajzokról
Még a gyermek, vagyis az uoy
kívánok szólni röviden.
ninoálásban Már
A gyermeknek nagy kédye lelik a pmgalwM
zsenge torában. In MA Írónk tenta
X
dolgot fatál, rögtön plngál vele a falakra, kerítésekre, ai<o
— 14 —
— 15 —
kapura, papírra, bútorokra stb. Igaz, hogy ezzel sok bosszú
ságot is okoznak, de szép szóval és bánásmóddal, szóval
helyes nevelés által le lehet szoktatni róla. De azt mái ok
vetlen meg kell engedni, különösen az iskolába járó gyer
meknek, hogy szabad idejében, sőt még a rajzórákon is, a
képzeletében támadt és kifejezésre kívánkozó alakokat leraj
zolhassa szabadon, amint éppen ő kívánja. Hagyjuk rá, bár
mit pingál. Hisz az az ő csapongó kis lelkének önmagához
való beszéde, melyben ő a legnagyobb örömét leli. Ha ily
rajzát látjuk, ne bíráljuk meg szigorúan, hanem inkább di
csérjük s buzdítsuk. Sokszor többet jelent egy girbe-görbe
vonalakkal befirkált lap, mint sok szép rajz. Munkácsi Mihály
világhírű festő sem tudott mindjárt művésziesen rajzolni és
festeni, hanem kezdetben ő is éppen oly ákom-bákom vona
lakat huzdogált, mint akármelyik más gyermek. Legfeljebb
arra figyelmeztessük a gyermeket, hogy a szamarat ne pingálja, fesse rózsaszínűre, a macskát meg zöldre, mint ahogy
a legtöbb gyermek cselekszi, mert ilyenek nincsenek a való
ságban.
azoknak élénkséget, tetszőséget, szóval mintegy életet adni.
Ebből js beláthatjuk, hogy a gyermek rajzainak és festésének
megfigyelése igen érdekes hasznos adatokkal gyarapíthatja a
rajz módszertanát.
Bogárdy Antal ur nagyrabecsült és szeretett királyi s.
tanfelügyelőnk évenkinti iskolalátogatása alkalmával a tantes
tületi gyűlésen jóleső, barátságos beszélgetések közepette
minden tantárgy tanításához a legújabb pedagógiai és didak
tikai elveknek megfeletű rövid, velős s az ő kiváló szaktu
dását bizonyító okos, józan és életrevaló módszertani utasí
tásokat szokott adni. Az ö ily utasításaiból kiindulva, a többek
közt a rajztanitásnál is, már a múlt tanévben úgy jártam el,
hogy növendékeimnek nem engedtem rajzfüzetet venni, hanemcsak olcsó, de jóminőségű fehér csomagolópapirt s
ezeket szabdaltam fel és osztottam ki rajzórán. Némelykor
hazu ra is adtam ilyen papirt növendékeimnek, hogy odahaza
raiz^^
PedÍg képZdt tár^akat mé$ szabadabban
Xm
"redmény
meglepő volt - legalább
az eddigi 25 éves működésem alattihoz mérve.
csak s^töT e'lgedek VennÍ növendékeimnek, hanem
sak színes iront, vagy pedig krétát. Ezek iránt nagy elősze-
g
aZért’ h°gy a raJzuk sem™‘maguk is belátják s igy a színezéssel iparkodnak
*
*
*
Röviden összefoglalva az eddig elmondottakat a népis
kolai rajztanitásnak célja, hogy a növendékek az írással har
monikusan tanítva a fiuk és lányok az önálló magyar stílusú
tervezést a házi ipar és női kézimunka számára értékesít
hessék s igy a növendékeket a kenyérkereseti rajzolásra is
megtanítsa.
A tanulság pedig az, hogy a rajzolás nemcsak a tár-vak, hanem az egész természet megismerését segíti elő.
Megtanít a helyes látásra és kifejezésre. Fokmérője a nép
műveltségének. Kellemessé teszi az életet a természet es
művészet szépségében való gyönyörködéssel, mely a lelket
felemeli és nemesíti. Íme, igy mozdítja elő a rajz, a művészet,
az erkölcsi tökéletesedést és a földi boldogságot.
ILIKE K.
Személyi pótlék jutalmával nyertek hosszas es buzgó
szolgálataik és érdemeik elismeréséül kitüntetést: Csukás
Mihály mezőtúri ref. Katona Ambrus jaszktsén ref. S tas
István tiszaroffi ref. és Rozsms 1 erez jászapáti rk tan
■
A jól megérdemelt kitüntetéshez őszinte szívvel gratulálunk.
A fizetésrendezés ügye befejezett tény- Ecélra a
kultusz tárca jövő évi költségvetésébe 10 mdhot aMoOu
kormány. A fizetésrendezési tervezet szermt az ősz z
szolgálati idő beszámításával a nem allami tanítok fizete
és az államiaké között lényegesebb különbség nem lesz Ha
a parlamenti helyzet megengedi: 1913 jan
rendezett fizetés szerint kapja a tanítóság aj
g
gázsiját.
_
Részletes tanitási terv szükséglet bejelentése
céljából felhívjuk azon kartársakat, kiknek még hiányzik a
.
.
16
kir. tanfelügyelő ur által kiadott tanítási tervezet, s azt
beszerezni óhajtják, hogy levelezőlap utján jelentsék be
szerkesztőségünknél ebbeli szükségletüket. Minhogy ugyanis
az eddigi kiadás teljesen elfogyott, uj kiadás rendezése
pedig csak korlátolt mennyiségben lesz a szükségletnek
megfelelően célszerű; ép azért ismételten kérjük a szükség
letnek 10 nap alatt hozzánk darabszám szerinti bejelentését.'
a Szerkesztőség.
K vármegyei áll. tanitó egyesület vezetőségében
alapos változás fog az okt. 5. gyűlésben történni. Mint hírlik
— Polónyi Mátyás lemond és véglegesen megválik az elnök
ségtől; utódjául, mint valóban arra termett nagy tudású
képzett férfiút — Brózsik Pált emlegetik. Csak örömmel
fogadhatjuk e jelölést, mert Brozsikkal a megyei tanítóság
nyerni fog. Tevékenységét, s a köz érdekében kifejtett önzetlen
munkásságát mindnyájan ismerjük.
A vmegyei közig bizottság okt. hó 9-én fogja leg
közelebbi ülését megtartani.
Gyöngy István volt szolnokszandai áll. isk. ig. tanitó
Lupényból ezúton mond Isten hozzádot kartársainak, jó
ismerőseinek és jóbarátainak. Sok szerencsét kívánunk uj
állomásához!
Tanitóváltozás. Jászárokszálláson Dohnál Erzsébet
tanítónő helyére Oláh József, lapunk dolgozótársa — válasz
tatott meg rendes tanítóvá. Gratulálunk.
A karcagi kir. tanf. kirendeltség ügye a megvaló
sulás stádiumába jutott. A városi képviselőtestület az elhe
lyezésről gondoskodott. Most még csupán a Miniszter ked
vező intézkedése kell, hogy a Nagykunok székvárosa egy
intézménnyel gazdagabb legyen.
Államsegély. A tankerületben áll. iskolák butorszükséglctének fedezésére 7700 K a dologi szükségletek pótló
fedezésére pedig a f. tanévre 36454 korona államsegély,
utalványozott.
4
A JNKSzolnokmegyei áll. tanítóegyesület f. é. okt
5-én Karcagon fogja közgyűlését megtartani. (Tárgysorozatot’
az elnökség sem meghívót a szerkesztőségnek ezideig nem
küldött. Szeptember 23.)
5212. szám.
A tankerületben működő tanítókhoz és tanítónőkhöz.
Az Országos Szabadoktatási tanács f. é. 974. sz. átirata
alapján felhívom a tankerületben müködö tanerőket az isme- ■
retterjesztő előadásoknak minél szélesebb körben való fartásaira.
Nehogy azonban valamelyik tanerő a jól megérdemelt
díjazásban ne részesüljön, az 50877/911. sz. vall.-és közokt.
min. rendeletében megállapított alakiságok be nem . tartasa
miatt, az Orsz. Szabadoktatási Tanács megfelelő bejelentési
ivet küldött hozzám azzal, hogy mindazon tanerők, akik az
1912_ 13. tanévben is tartoznak népies ismeretterjesztő elő
adásokat, akár önállóan, akár pedig valamelyik közművelő
dési egyesület szabadoktatási munkásságának keretében: sza
bályszerű bejelentő ívért mielőbb forduljanak hozzám.
A bejelentő ivek megfelelő utasítással azonnal ki fognak
küldetni.
Szolnok, 1912. szeptember 9.
#
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
5377/ szám.
Valamennyi igazgató és vezető tanitó urnák, tanító
nőnek, a tanitók betegsegélyző alapja javara engedé
lyezett 1 K-ás tágyi sorsjegyek kibocsátása tárgyában.
Felkaroló figyelembe meleg ajánlás mellett vallás és
közoktatásügyi miniszter Ö Méltósága f. é. 95524 sz. kör
rendeletéből szószerint közlöm a következőket................
A m. kir. pénzügyminiszter ur folyó évi április ho
6-án 35617/1912 szám alatt kelt rendeletével a Magyarországi
Tanítóegyesületek Szövetségének megengedte, hogy tani
betegsegélyző alapja javára az 2912. év folyamán tárgysors
játékot rendezhessen és ezen célra kettőszázezer (200.000)
darab egykoronás sorsjegyet bocsáthasson ki.
A szövetség elnöksége a sorsjegyeket már forgalomba
hozta: a húzás 1912 évi december 29-én tartatik meg.
— 18 —
— 19 —
Ezt tanfelügyelő úrral a végből közlöm, hogy a tan
kerületében működő tanitók tanítónők figyelmét, érdeklődését
e tárgysorsjátékra hívja fel és őket — kizárólag a tanítóság
közelebbi érdekeit támogató és segítő ezen mozgalomban
való cselekvő részvételre buzdítani igyekezzék.“
Szolnok, 1912. szeptember 13.
„A néhai hidaskürti Nagy Sándor által hagyományozott
100.000 koronából, a vak gyermekek részére felépített ha
zánkban az első óvó: ahová az 5—7 éves korú vak gyer
mekek f. é. szeptember hó elsejétől kezdve már felvételt
nyerhetnek.
Az óvóban — igazolt szegénység alapján — nem, vallás
és nemzetiségre való tekintet nélkül, olyan 5—7 éves korú
vak gyermekek nyerhetnek felvételt, akik a vakságon kiyüt
más testi vagy szellemi fogyatkozásban nem szenvednek, '■
A felvett növendékek az óvóban szakszerű oktatás
nevelésben és megfelelő gondozásban részesittetnek.
A felvétel iránti kérvények a vallás és közoktatásügyi
minisztériumhoz címezve a vakok budapesti kir. orsz. intézetéigazgatóságához (VII. István ut 95 sz.) nyújtandók be, a hol
a felvételre vonatkozó mindennemű útban igazítás is
megszerezhető.
A fentiek alapján tehát felhívom Címet, hogy ezen
intézményt és ezen intézmény áldásos hatását a közönség
körében, minél alaposabban ismertesse."
Szolnok, 1912. szeptember 13.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő,
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5485. szám.
Körlevél.
Valamennyi tek.'áll. polg.-és áll. el. iskola gondnokságának
az iskolaszolgák betegsége esetére munkásbiztositási kötelezettség tárgyában.
Alkalmazkodó tudomásvétel végett szószerint közlöm
V. K. Miniszter ur O Nagyméltósága alábbi f. hó 13-án
502./ cin. szám alatt kelt rendeletét: „F. é. febr 3-án 711
sz a. kelt jelentésére értesítem Tanfelügyelő Urat hogy az
allami elemi népiskolák kivételével a többi állami intézeteknél
es hivataloknál alkalmazott szegődményes szolgák a betegség
esetere való munkásbiztositási kötelezettség alá esnek, mig
a napibéres szolgák nem esnek ezen kötelezettség alá."
Szolnok, 1912. szeptember hó 19.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5610—1912. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami,
községi, hitfelekezeti és uradalmi elemi népiskolai tanitójához-és
tanítónőjéhez az analfabéta — oktatás tárgyában.
5378. szám.
halósá8mk'
& vezeti
létesített
h .ta"'.t.ónonek a vak gyermekek részére
koronás aI« t ^daS,kÜrtÍ NagV Sándor fé,e
koronás alapítványból felépített kisdedóvó intézetbe
felvétel tárgyában.
Tudomásvétel és alkalmas módon a közönséggel
iSS/ő
f
Vége“ Va"ás és közoktatásügyi
Sm kn r
,13066/9^ *z. rendeletéből szószerint közlöm a következőket:
Hivatkozással 4306/912. számú intézvényemre ez úttal
is bizalommal fordulok tankerületem népiskolai tanitókarához
és ismételten is figyelmébe ajánlom az analfabéták oktatását.
Ez alkalommal nem óhajtok újból foglalkozni az anal
fabéta-tanfolyamok mikénti szervezésével, hanem hazafias
együttérzéssel kérem föl tankerületem tanitó karát, hasson
oda, hogy mindenütt szerveztessenek az analfabéta — és a
nép továbbképzését szolgáló tanfolyamok.
Ismerem a tanítóság ez idő szerinti mostoha anyagi
- 20 -
V. évfolyam.
helyzetét; de ez nem lehet akadálya azon szorgos munkás
ságnak, melyet magyar népünk felvilágosítása, művelődése,
anyagi és szellemi boldogulása érdekében minden hivatása
magaslatán álló tanítónak végeznie kell.
Szeretem remélni, hogy jelen felhívásom visszhangra
talál tankerületem minden tanítójának és tanítónőjének lelké
ben és az „Országos Közművelődési Tanácsinak az e téren
évek óta tartó hazafias buzgolkodását tankerületem tanítósága
híven támogatja, minden lehetőt el fog követni, hogy várme
gyénk e tekintetben is az első vármegyék között foglaljon
helyet.
Kérem Címedet, hasson oda, hogy az általa szerve
zendő analfabéta-és tovább képző tanfolyamok működésűket
e tanévben legkésőbb f. é. november hő 1-én kezdjék meg és
analfabéták tanfolyama záróvizsgával e tanév március vé
gével vagy április elejével nyerjen befejezést.
Azon tanitó urak és hölgyek, akiknek sikerül ezen tan
folyam szervezése, azt és annak működési idejét velem ok
tóber hó folyamán közölni szíveskedjenek, mert elhatározott
szándékom, hogy iskola látogatásaim alkalmával az analfabéta-és továbbképző tanfolyamokat is meglátogassam külö
nösen azon célból, hogy a felnőtteket kitartásra serkentsem.
Végül biztosítom Címedet, hogy a magyar nemzeti
művelődés érdekében folytatandó hazafias munkásságát az
Országos Közművelődési Tanács kellő anyagi és erkölcsi
elismerésében részesíti, ha jelentését hozzá és hivatalomhoz
is haladéktalanul megteszi.
Szolnok, 1912. évi szeptember hó 23-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
Kik a lapot hiányosan, vagy
tévesen címezve kapják, ez iránti felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Turkevére küldjék.
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
feledékenységből az előfizetést be nem küldték,
ez utón kéri annak kiegyenlítésére
Figyelmeztetés.
a kiadóhivatal.
Szolnok, 1912. október 10.
18. szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.__________
Előfizetés Irak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona.
A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSÍKOS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAl kiadóhoz Turkeve, küldendők._______
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Szervezzünk-e iskolai zászlóaljat ?
Neveljünk-e katonásan?
*
A Hevésnagykunsági ref. tanítóegyesület szept.
14-én tartott gyűlésében Kárpáty Károly karcagi
kartácsunk foglalkozott a katonás nevelés és ezzel
kapcsolatosan az iskolai zászlóaljak kérdésével, s
ennek eredményekép felvetette azon kérdést,vájjon
szükséges, okszerű, célravezető-e az elemi iskolában a céllövészet tanítása, továbbá észszerü-e
az iskolai zászlóaljak szervezése és fejlesztése ?
Mindkét kérdésié az előadó nemmel felel, többek
közölt azon nevetséges érveléssel állván elő, hogy
a puskától még a felnőtt katona ember is fél, hat
még az a kis gyermek! Csudálatos okoskodás .
Hát ha felnőtt korában fél valaki a lőfegyvertől,
nem-e az az oka, hogy sohasem bánt lövő fegy
verrel és igy nem szokhatta meg? Ez már semmi
képen sem az elvetés indítvány mellett érvel, o
vábbá, hogy szerencsétlenségnek lehet okozója, ha
a gyermek kezibe fegyvert adunk.
Bocsánat, de erről nem is beszél senki, Az
elemi iskola felsőbb osztályaiban is csupán meg
|
>
|
fegyverfogási gyakorlatokról beszél minden
szervező, nem pedig elemi iskolai rendszeres cél
lövésről. Ez felsőbb fokon az ismétlő, polgári- és
közép-iskolákban, meg az ifjúsági egyesületben
következzék, s ehez az elemi iskola csak alapot
adna.
Az pedig, hogy a katonás nevelési eljárás az
iskolai zászlóaljakban szolgalelküvé neveli az embert
egyenesen ellenkezik a gyakorlati tapasztalai tál.
A „katonását — csak önérzetesebbé, önállóbbá,
bátrabbá, férfiasabbá teszi az embert. Bizonyság
erre az a különbség, amit tapasztal az ember a
bevonuló újonc és a kiszolgált katona közölt. E
sorok Írója nemcsak látott, de szervezett és veze
tett is zászlóaljat, sőt vezet ma is. Katonai szolgálata idején elégszer volt alkalma a katonai neve
lés hatását általában a felnőtteknél is tanulmá
nyozni. S ennek eredménye Kárpáthy előadó ur
ellen bizonyít.
Itt az előadó — ugy látszik — mint mondani
szokás hasból beszél és sem az erre vonatkozó
pedagógiai cikkeket, tanulmányokat nem olvasta,
sem iskolai zászlóaljat nem vezetett, sőt talán
nem is látott. így pedig egy fontos kérdéssel nem
szabad a fórumra kiállni. Elmélet, gyakorlat, sőt
saját argumentumai ellene bizonyítanak akkor is,
midőn azt mondja, hogy a zászlóaljak szer
vezését illetékes helyen is haszontalan katonásdi játéknak nyilvánították. Nem jut eszébe
az előadónak, hogy ezt egy ember, egy volt
államférfi évek előtt mondta s azelőtt is, azóta
is más viszonyok voltak s azóta sok víz lefolyt
a Dunán s akkor is mellette alig nyilatkozott valaki;
a mostani kormány pedig épen a katonás nevelés
érdekében pár hónap előtt kötelezte a tanítókat
egy éves szolgálatra. Talán azért, hogy nem kell
az iskolában a katonás nevelés? Azt hiszem ellen
kezőleg; hiszen áz uj véderőtörvény maga is tar
talmaz idevonatkozó rendelkezést.
És a Hevesnagykunsági tanitó egyesület köz
gyűlése ezen tényekkel szemben hozta meg a
katonás nevelés elvetéséről a határozatát.
- sj. -
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2431. kb. — Kír. tanfelügyelő aug. havi jelentése tudó*
másul szolgál.
2391. kb. — A tiszaföldvári rk. hitközség iskolaépitési
államsegély kérése pártolólag fölterjesztetik.
2369. kb. — Szervezeti szabályzat és utasítás az isko
lalátogatók számára tudomásul szolgál.
2160. kb. — A fegyverneki örményesi közs. iskola 11.
állomásának dijlevetei jóváhagyatnak.
2314.
kb. — A fegyverneki közs. kisdedóvoda,
2315.
kb. — A fegyverneki önálló gazd. ism. iskola.
2316. kb. — A fegyvernek-örményesi közs. iskola
1912/13 tanévi költségvetése jóváhagyatik.
1469. kb. — A jászfényszarui rk. iskolaszék folyamo
dása fiz. kiég, államsegély tárgyában felszerelésre visszaküldetik.
2332. kb. — A szolnoki rk. iskolaszék folyamodása
Sopronyi Adorján, tanitó részére II. korp. államsegély iránt
pártolólag felterjesztetik.
2360. kb. — A jászalsószentgyörgyi ip. tan. iskola,
részére 703 K államsegélyért folyamodás pártolólag felter
jesztetik.
2375. kb. — Tóth Sándor kuncsorbai ref. tanitó részére
200 K I. korp. államsegélyért folyamodás pártolólag felter
jesztetik.
— 4 —
2406. kb. —- Pekker Béla tiszapüspöki rk. tanitó részére,
200 K II. korp. államsegély engedélyeztetik.
2416. kb. — Nagy Róza kisújszállási ref. tanítónő részére
200 K I. korp. államsegély engedélyeztetik.
2417. kb. — Az alattyáni rk. iskolai év megnyitásának
okt. 1-re elhalasztása engedélyeztetik.
2425. kb. — Vajó János karcagi ref. tanitó korpótlék
ügyében közig, bírósági határozat.
2426. kb. — A mezőtúri ref. egyháztanács államsegély
iránti folyamodása felszerelésre leadatik.
2427. kb. — Óvodai alapvagyonok összeírása tárgyában
min. körrendelet városi és közs. elöljáróságoknak kiadatik.
2433. kb. — Renák Imre tiszaroffi kösz, tanitó műkö
dési bizonyítványa felterjesztendő.
2434. kb. — A tiszaföldvári slőjd tanfolyam költségei
fedezet hiányában nem engedélyezhetők.
2437. . kb. Vad Erzsébet karcagi közs. polg. tanítónő
részére 1100 K. államsegély engedélyeztetik.
2448. kb. — özv. Simon Ferencné karcagi közs. polg.
tanítónő részére 1100 K. államsegély.
2449. kb.
Szokola Ottó törökszentmiklósi polg. isk
igazgató részére 1000 K. államsegély.
2450. kb. — Gulyás Flórián tsztmiklósi polg. tanár
részére 1000 K. államsegély.
2451. kb. — Horváthné Bányai Gratiána karcagi polg.
isk. igazgatónő részére 1500 K. államsegély.
inn J467 kb\ Török Mária kunmadaras! ref. tanítónő részére'
100 K. III. évötödös korpótlék államsegély engedélyeztetik.
2468. kb. — Kiss Ilona és Csiszár Mária turkevei ref.
tanítónők részére államsegély átutaltatik.
2477. kb. — A kunmadaras! ref. iskolaszék Kurdits
Erzsébet tanítónő részére 900 K fiz. kiég, államsegélyért
folyamodása pártolólag felterjesztetik.
H249?' ?b' ~ A kisuiszánási ref. iskolaszék Fülep
Gizella részére korp. államsegélyért folyamodása pártolólag
fölterjesztetik. - Bodor Lajos III. Szabó Irma II. korp
ügyében ugyanaz.
. . 2,4"\kb- ~ A turkevei álL polg- isk. 1910111. tanévi
számadása fölterjesztetik.
- 5 2508. kb — Finta Eszter ’ turkevei tanítónő részére I.
korp. államsegély iránti folyamodás.
2534. kb. — A jászladányi gazd • ism. iskolának a tanév
megnyitására halasztás nem engedélyeztetik.
Múlt, jelen, jövő.
Tanítás, módszer, felfogás, — mint minden, — úgy ez
is vá'to/ik idővel. Amiért ma még harcolunk, amit megdönthcteúc£igazságnak, a jónak, célszerűnek s ésszerűnek tar
tunk, a jövőben mosolyognak ezen és sajnálják egyéniségünket
s fogyatkozásainkat.
Ezt kívánja a fejlődés, igy volt mindig.
Likurgusztól Jézus születéséig, majd Luther fellépéséig
sok nevelési eszme bukott meg és sok diadalmaskodott. Ez
után, mikor még többen igyekeztek felhasználni a gondolkodás
szabadságát, még jobban kristályosodtak, tisztultak az eszmék.
Ezek jajából alkották meg s fejlesztették tovább, —
mint központok körül, — a jelen tanitási rendszerét.
Tanításunkban bármit teszünk, annak lényegét, alapját
megleljük a múlt nagy pedagógusainál.
Módszer, aktív, passzív szemlélet, öntevékenység, taní
tási alak, munka, gyermekismeret mind olyan tanitási ténye
zők, melyeknél fölösleges neveléstörténeti áttekintéssel bizo
nyítani, hogy nem mai eredetű ezeknek lényege. A tanítónak
ezeket át kell venni s alkalmazni munkájában. Ez kétsegkív
igen fontos hivatása a tanítónak. Ez talán első Plllana «
könnyűnek látszik, pedig nem az. Belevinni ezeket tamtasun a
megfelelően, ügyesen, művésziesen, nem csekély dolog.
•
• Az alkalmazás részleteiben sok uj gondolatot találhatunk
ki, sok uj fogásra bukkanhatunk, melyek említésre méltók
sőt értékesek; egyesek érdeme éppen ebben rejlik Dinter
- Gusztáv Frigyest (1760-1831.) a németek főleg azért soroz
ták korának első tanférfiai közé, mert Roussean, Salzmann,
Pestaloszi elveit iskolájába bevitte, s ügyesen alkalmazta a
Igaz, hogy a munkában részben segítik ma a tanítót
a vezérkönyvek; de ne feledjük, hogy egyik sem szentiraS>
i
6
melyet a tanitó feltétlenül kövessen. Hol marad akkor a tanitó
egyénisége, önállósága (vagy legalább jóakaratu törekvése)?
Pedig annak kell előtérben lenni, hogy kiválassza azt, ami
helyzetében célszerű, természete okadatolt. Nem lehet egy fa
lucskában ugy tanitani, annyit feltételezni, oly eljárást követni,
ugy szemléltetni, oly tanítói magatartást használni, — mint
. a fővárosban.
Mindezt kiválasztani megfelelően a tanitó arravalóságának s leleményességének a próbája. Pedig ezt nem vezér
könyvekből tanuljuk meg. Ezt kívánja a törvény, ezt
mutatja a tapasztalat is. Azok csak munkánk irányát jelölik
meg, ráterelik figyelmüket a didaktikai elvekre.
Ezeknek, mikor, hogyan s miért való alkalmazás a leg
apróbb részletekig a tanitó dolga. Megszerezzük olvasmányaink
utján az idevágó ismereteket s azokat egyéni, bennünk rejlő
módon feldolgozva felidézzük s alkalmazzuk a tanításunkban
Ezen sajátságos egyéni feldolgozás szerencsés, vagy
kevésbé szerencsés voltától függ tulajdonképen tanítói mun
kánk értéke.
Tanítás közben nagy szerepe van annak, hogy a gyermek
minden szavát tanítói egyéniségünkkel élénken és szerencsé
sen feldolgozva ugy füzzük a szálakat tovább, hogy mun
kánkat előbbre vigyük. Érte kel törekedni a tanítónak, hogy
ezt derekasan keresztül vigye munkájában.
Ilyen, vagy hasonló munkában kell képeznie magát a
tanítónak a jelenben, hogy hivatását jól betöltse, hogy a
„jelen igényeinek" megfeleljen
Ez a munka azonban nem zárja ki, hogy e közben uj
nevelési gondolatokra is ne bukkanjunk s ezeket nyilvános
ságra ne hozhassuk.
•„ ,JZekbÖ1 leSZ a Jelen Pedagógiai elmélete, melyből a
jövőben a gyakorlati tanításban fog anyagot meríteni. Igaz,
hogy az uj pedagógiai eszmék többnyire máshonnan indulnak
ki, nem pedig hazánkból, de mindenesetre eljut az Operencián
aLKA.Zank 18 Korunk uí nevelési s tanítási áramlata is Ame
rikából ered s száguld Európa felé. Szélsőséges reálizmus
szóval szeretik elnevezni, mert mindenben a gyakorlatot, munmunkat helyezi előtérbe. A jövő iskoláját, mint iskolamühelyt
vagy munkaiskoláját emlegetik. Ilyenek voltak 1900-ban a
kopenhágai reform, iskolák, hol fúrva, fűrészelve tanultak a
a gyermekek, minden ismeretet szorosabb értelemben vett
munkával sajátítottak el. Ez a jelen mozgalma, próbálkozásra,
hogy mi fog ebből általánosságban mindenütt beválni, meg
mutatja a jövő.
.
Múlt, jelen jövő. Előkészíti egyik a másikat, egymásból .
következnek, összeforrnak egymással.
Ismernünk kell a múltat, hogy a jelent megértsük, a
jelenben uj eszmékre-is kell törekedni, hogy azokból a gyön
gyöket átvegye a jövő. Azért kell ismerni a tanításnak is a
mu't kiforrott pedagógiai gondolatait, hogy azokat munkájá
ban általánosítva, feldolgozza.
.
A jelen uj eszméitől se zárkózzék el, mert ezek között
is vannak ép buzaszemek, melyeket a gaztól megtisztít az
idő s a jövő átvpsz.
Jászárokszállás.
Oláh József
Nemes vad.
Tetü? Egy nevelés-oktatási lapban ? A kedves
bizonyára az orrát fintorgatja, de hiába ez egyszer
tetőről lesz szó. Tetüről eddig keveset olvas am és
minden tanítónak, minden iskolai tetü históriában,
olvasó
igazán
mg,
többe-
kevésbé nem kedves szerepe jut.
_
Egyszer rossz néven veszik tőle, hogy bátor a kis féreg
jelenlétét felkutatni; másszor elterjedéséért ö*
harmadszor pedig nem akarják, hogy elterjedésüknek határt
SZab’°Atetüirtás az iskolában bizonyára nehéz feladat ; a
.,
n nvaknriati és helyi viszonyokhoz alkalmazkodó
amennyiben a gyakorlati es ne y
z
. , _ kérdés
“su- és
kellemetlen vendégekkel; mini aa akt nndnrodtk tőlük
..
kérdés. T. i. tesut
igen egyszerűen
oldotta nipt>
meg ezen
ezen kényes
« z
9
fogott és nem nyugodott addig, mig az utolsó mohikánt is
ki nem irtotta.
Ez igen radikális eszköz, de azért ma még sem ajánl
ható. Mert az utolsó gazda is megharagszik, ha saját földjén
levő gazzát más gyomlálja, miáltal önérzete sértődött meg;
másodszor a tanitó nevelési hivatása még sem odáig terjed,
hogy maga hozza terítékre ezen hatlábu nemes vadat.
Először is különbséget kell tennünk, hogy magunk fe
deztük-e fel, vagy a tanulók jelentették, hogy X. Y.-nak
tetüje van.
Előző esetben az illetőt tanítás után ott tartjuk és négy
szemközt adjuk meg neki a szükséges utasítást. — Második
esetben az egész dolgot az egész osztály előtt kell elintézni.
Továbbá kérdés még, hogy a tetüt, melyet észrevettünk:
a tenyésztőn van-e, vagy csak más birtokterületére tett kirán
dulást. Mert nem az ártatlant, a tetvest kell felelősségre
vonnunk, hanem a kellemetlenség okozóját a tenyésztőt. A
legtöbb esetben nem annyira a tanulók, mint inkább a szü
lök hibásak, hogy gyermekük férges. - Azért tapintatlanság
volna mindjárt a gyermeket büntetni. Amit tehát cselekszünk
- habar közvetve is - inkább a szülőknek szóljon, mint a
termékeknek.
.Ha tehát tisztátalan házból való gyermeken észrevesszük
és megállapítjuk, hogy férges; a két előző esethez alkalmazodva, sajnálatunkat fejezzük ki, hogy ily kellemetlen ven
degei vannak. Sok esetben ez elegendő és a gyermek szülei
egyetemben fog törekedni, hogy tőlük megszabaduljon.
be ho™ fiyan
f°rdU1 e10, h°gy a gyerraek nem isn,eri
be, hogy férges, először is meg kell állapítani, hogy tényleg
?ölsXuk°g^
Íe'entenÍ’ h0gy mástól is kihatta Fölszólítjuk, kérje meg anyját alapos tisztogatásra.
lőhö, ?
,el,fráS Sem elegendő> akkor közvetlenül a szü1IT íelűk 4
Khoz folyamodunk, de soha sértő formában.
ültetjük.
fcyermeket. azaz amennyire lehetséges külön
Nagyobb tanulóknál, kik magukis már képesek ruhájuk,
fejük tisztaságáról gondoskodni, a külön ültetés célra vezető
eszköznek fog mutatkozni.
Természetesen ezer utolsó eljárás csak akkor alkalmaz
ható, ha minden más törekvésünk és fölszólitásunk a tiszta
ságra sikertelen.
Tiszasüly.
Sch. J.
áll. tanitó.
H I R E K.
Október 6., a magyar nemzet gyászünnepe, az aradi
Golgotán kiszenvedett messiások emléknapja.
Oly szomorú napunk üdv neked 1 Te voltál és maradsz
örök emlékeztetőnk, hogy mikép szereti hazáját a magyar
s ragyogó példakép, hogy mikép kell szeretnünk.
Ezért áldott a Te szomorú emléked.
Ez ünnepet méltóképem ülte meg a szolnoki színház és
közönsége. Külön díszelőadásban emlékezett meg nagy a vér
tanukról. Az ünnepség a Hymnus eléneklésével ért véget,
melyet az egész színházi kar együtt énekelt, s a közönség
állva hallgatott végig.
Kinevezés. Gajdáré Zbiskó Róza, oki. tanítónőt a
VKMiniszter a fegyverneki önálló szaktanítói gazd. ismétlő
iskolához szaktanitónővé kinevezte.
Eskütétel. Sípos Dezső jászdózsai rk.’ tanitó folyó hó
8-án tette le a kir. tanfelügyelő előtt a hivatali esküt.
Drágasági segély utalványozásával bizonyította be a
nagym. kultuszminiszter ur, hogy mily meleg szeretettel
igyekszik a tanítóság nehéz anyagi helyzetén javítani. A nem
állami tanítók részére a f. évre 150—150 K renndkivüli se
gélyt tett folyóvá. — Megkapják a rendkívüli segélyt azok a
tanítók is, kiknek államsegély nélkül, tehát helyi járulékból
biztosított alapfizetése 1000 K. — Ezzel hapcsolatban meg
említjük, hogy a fizetésrendezés kérdése már megoldáshoz
jutott s a tanítóság kívánságainak figyelembevételével a költ
ségvetésbe be is állíttatott. — Az állami tanítók szolgálati
idejük arányában a XI., X. és IX. fizetési osztályokba fognak
1913. jan. 1-től beosztve lenni,
- 10 —
A vármegyei tanítótestület karcagi tisztújító gyűlésén
mint előrelátható volt: Brózsik Pál egyhangúlag elnökké
választatott. Örömmel adjuk ezt közre, mert hisz Brózsik
elnöksége egy uj éra beköszöntője, mely a tanítóság érde
keinek hathatós előmozdítója, s igazi képviselője lesz. E
gyűlésen mondott le előde Polónyi Mátyás mindnyájunk
őszinte és szeretetteljes elismerése mellett, s a közgyűlés
meleg ovációkban és azon megtiszteltetésben részesítette, hogy
őt az egyesület vezetésében szerzett kiváló érdemeinek
elismeréséül egyhangú lelkesedéssel örökös tb. elnökké
választotta.
Tanitók fürdője részvényei és villatelkei. Országos
mozgalom, széleskörű tevékénység indult meg újabban a
tanítok társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermeknyaraló
telepének a székelyudvarhelyt s Szojkofürdőn, részvénytár
sasági alapon való szervezése érdekében. A most kibocsátott
. e hívás szerint egy részvény 25 korona, melyekből bárki
Jegyezhet tetszés szerinti mennyiséget. — A részvények értéének legalább fele része azonban ez évi november hó 5-ig,
az Udvarhelymegyei Takarékpénztárnál Székelyudvarhely
.Janitok fürdője részvényei számláján" az illető részvényeSyzo nevén, kamatozó betétképen elhelyezendő, hogy az
aláírási ív: az „Alapítási tervezet", az illető címére elküldn^r foIyamá". az ország különböző vidé
keiről, nyaralni Szeikén összejött tanitók szerzett tapasztalataik
alapjan, lelkes Szózattal! fordulnak a hazai tanítósághoz: a
fürdői részvények és parcellázás alatt álló villatelkek mentői
öregesebb eladása, s ez alapon tanitók fürdőjének mielőbb
teljes eredménnyel való megteremtése végett. — Megismerték
ezen kiváló természeti kincsnek bő forrású, kénes-, sós-víznek
meiköreS^
a >zép fekvésü fürdőnek könnyű
megkozehthetőségét, a város közelében való fekvésénél fogva
Jf!™1' °!csóságát és más számos előnyeit s teljes erejémv fkéSJ-k adozn^ csakh°gy a biztos jövőtelőnkbetáró tanitok fürdője Szejkén szerveztessék s igy a tanítóság, mint wó^v ihSU egy^ek °'CSÓn nyaralhassanak- üdülhessenek és
moh7 hassanak’ A részvények, villatelkek vételére, nemkübárkinp^ cvonatkozóIaS a ‘ovábbi felvilágosítást
vezető üierkps
-HZ°lga1, a szervezési munkálatokat
y kés Mihály all. igazgató — tanitó Székelyudvarhely.
— 11
Pályázat. A vall,
és közokt. Minisztérium 86E65|912
sz. rendeletével pályázati hirdetményt tesz közzé a komáromi
gazdasági tanitóképzőintézet gyakorló iskolájánál üresedésben
levő
— továbbá az érsekujvári, kiskunhalasi, a monori, a
nagylajosfalvai, a széki önálló gazd. ism. iskolánál szervezett,
továbbá a mezőtúri áll. igazgató szaktanítói, és a nagykárollyi
II. Szaktanítói állásokra. Pályázati határidő október 20. A
már működésben levő szaktanítók illetékes kir. tanfelügye
lőségnek utján folyamodhatnak a nagym. VKMiniszter úrhoz
HIVATALOS RÉSZ.
5562. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami, és .
közs. tanítójához, tanítónőjéhez a Tanitók fürdője ügyében.
Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi áll. isk. ig. tanitó
felhívását a Tanítók fürdője r. t. megalakítása tárgyában az
ügy legmelegebb felkarolásba ajánlás mellett alább közlöm._
„Felhívás Magyarország tanítóihoz!
Kedves Kartársak!
Tervbevett „Tanitók Fürdőjéről", a székelyudvarhelyi
Szejke-fürdőről intézzük hozzátok e sorokat, hogy tapaszta
lati tényeken alapuló tájékoztató felhívásunkat közöljük
'Magyarország összes tanítóságával.
A Szejke-fürdő Székelyudvarhely város határában, a
város központjától 35 km.-nyíre, a tenger színe felett 568
méter magasan, egy erdő koszoruzta, árnyas völgyben fekszik.
Le mindig kellemesen hűvös, a legnagyobb forróságban is
bizonyos mértékű csapadékot tartalmaz, de sohasem mutat
szélső hőváltozást, mint az a magas hegyek között fekvő,
fenyvesekkel övedzett fürdőkön észlelhető. Kezdetleges
állapotban levő építményei: 22 lakószobával és 16 fürdő
kabinban levő 22 fürdő-medencéjével most ugyan nem
elégítik ki az igényeket, percenkint 60 liter hideg konyhasós
kénes vizet szolgáltató fürdői forrás vize azonban, mely az
idegrendszer erősítésére* az idült bőrbajok, csuz, köszvény
4
— 12 —
. — 13 —
és ezek összes válfajai gyógyítására utólérhetetlen fürdői
gyógyvíz, ivóvize pedig a gyomor és emésztési szervek
felséges orvosszere, árnyas erdőinek megbecsülhetetlen
pormentes, tiszta, ózondus, jó levegője, mint a légzőszervek
állandó kúrája, élfeledtetik az építmények kezdetleges álla
potát, s ha csak a kincseket érő isteni adományt vesszük
alapul, bátran és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy
Szejkén felépíthetjük és minden áron meg kell teremtsük a
Tanítók gyógyfürdőjét, üdülő és nyaralótelepét. Város közelévén a már most forgalomban levő közlekedési esz
közök segítségével is olcsón és könnyen be lehet minden szük
ségleti cikket szerezni; Székelyudvarhely vasúti állomása pedig
a megközelítést teszi lehetővé és olcsóvá. De ezen kultur város
özönségének kora tavasztól késő őszig állandóan kiránduló
es üdülő helye a Szejke, melyet alkalmas időben már most.
ís naponkint sok százával lep el a szabadba vágyó közönség
indezen, közvetlen tapasztalatból ismert előnyeinél
a Je£mele£ebben ajánljuk Magyarország területén müo összes tanitótársainknak, hogy a részvénytársasági
szervezkedést teljes erejükkel támogassák a közeli napokban
kibocsátandó 25 koronás részvények jegyzésével és befizetés vei, hogy az ezen alapon már az ősz folyamán megalakít
ható legyen a tervezett részvénytársaság, mely azonnal hozzáat a fürdő kiépítéséhez,
aa mintegy
mintegy 30
30 holdnyi
holdnyi terület
terület
kiparcellázásához magánvillák építése céljából.
Részvény-jegyzések, magánvillák építése iránti bejelen
tések már most megtehetők: Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi
igazgató-tamto kartársunknál, s nagyon kívánatos is, hogy a
készen levő tervek alapján tervezett 300 ezer korona rész
vénytőkét mentői nagyobb számban . tanítók jegyezzék le.
Kartarsak. Nincs idő a hosszas gondolkodásra, halogatásra, •
nekünk meg kell hogy teremtsük a Tanítók fürdőjét Szejkén,
mert enne! kedvezőbb helyet és alkalmat aligha találunk s
a szervezés élén az ügy iránt határtalanul lelkesedő, dolgozni
és áldozni akaró kartársunk áll.
naPvprdpT^T^Í °‘ 3
hasznunkra és javunkra szolgáló
hoev íhíU tevekenységében> mert határozottan állíthatjuk,
takarít Í " gy7Ö'CSÖZÖ és biztosabb helyre senki meg
takarított pénzét el nem helyezi mint a Tanítók fürdőjének
részvényeiben. Ha tanítók, tanítóegyesületek nem igyekeznek,
mások veszik el előlünk a nagyértékü Szejke-fürdőt, melynek
pedig beláthatatlan szép jövője és ránk tanítókra mérhetetlen
előnye van. Előre hát a részvényjegyzésekkel a Tanítók
Fürdő és Üdülő helyének megteremtése érdekében.
Székelyudvarhely, Szejke-fürdő, 1912. aug. hó.
Krajzler Lajos áll. ig. tanitó Dombiratos. Kovács Mihály,
áll. isk. ig. tanitó Parajd. Koltai Lajos, áll. isk. tanitó
Bánfihunyad. Tókos Izsák állami isk. tanitó Makó. Dimény
Ilona, -áll. isk. tanítónő Somkerék. Schmidt Miklós, áll. isk. .
tanitó Ótelek. Antal János, r. k. tanitó Székelyszenttamás. f .
Kálnoki Domokos, áll. isk. ig. tanitó, Kálnoki Domokosné,
áll. tanítónő, Magyarbán hegyes. Bíró Géza, áll. tanitó Makó
* (puszta). Philippi Vilmos, áll. ig. tanitó Stájerlakanina. Kincsés Sándor, közs. tanitó Pacsér. Ferenci Kálmán, áll. tanitó .
Ó-Földeák. Koltai Lajosné, ny. tanítónő Bánfihunyad. Bakódi
Márton, ig. tanitó Zenta. Hollinger Ilona áll. tanítónő Katalinfalva.. Lányi Andor, közs. tanitó Szabadka.
Ha azonban november 15-ig 120 ezertől 300 ezer K
értékű részvény előjegyezve és betétképen legalább felerészben
elhelyezve nem lesz, törekvésünk sikertelensege folytán a
részvény társasági szervezkedést a legnagyobb sajnálatunkra .
cl kell ejtsük és a Szejke-fürdőt kénytelenek leszünk az
alkalmi társaságnak átengedni további fejlesztés végett. A
befizetéseket pedig a pénztár az elismervény ellenében
kamatostól együtt visszaküldi.
Kartársak l A Szejke egy páratlan értékű kmcs, melyen
minden áron meg kell teremtsük a tanítók gyógyfürdőjét s
azon a tanítóságnak olcsó és kellemes nyári üdülését,
gyógyulását. Sorakozzátok, támogassátok nemes célú törek
vésünket részvényjegyzéseitekkel és a részvények értékének
mielőbbi beküldésével.
Székelyudvarhely, 1912. augusztus hó 24-én.
Kartársi üdvözlettel:
Gyerkes Mihály,
áll. isk. ig. tanitó, ;
a Tanítók fürdője R. T. szervezője.0 ”
Szolnok, 1912. szept. hó 25.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
- 14 —
5486. . szám.
* ■
5484. szám.
Körlevél.
Körlevél.
Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye valamennyi áll. közs.
iskolai hatóságához, igazgató és vezető tanítójához és tanító
nőjéhez, az Ö Fenségsége Hohenberg Zsófia hercegnő legma
gasabb védnöksége alatt álló Országos Gyermekszanatórium
Egyesület iskolai gyűjtése tárgyában.
Engedjék hozzám a kisdedeket! — mondá az Üdvözítő
lelke végtelen szeretetével ölelve át a kicsinyeket, hogy Isteni
erejével, szeretete melegével az enyhület, a vigasztalás, az
öröm tüzét gyújtsa fel a Kicsiny lelkekben.
Hozzátok hozzám a kisdedeket! szól hozzánk az Orszá
gos Gyermekszanatórium Egyesület - hozzátok hozzám a
kisdedeket, kik valamely, — talán végpusztulással fenyegető
betegség csigáit hordozzák magukban, — hogy meggyó
gyítsam, enyhítsem bajaikat; hogy lelkűkbe enyhületet vigasztalást, örömet, testükbe egészséget öntsek, hogy a fenyegető
or karmai közül kiszabadítva visszaadjam őket ép egészség
ben az életnek, a társadalomnak.
E magasztos, isteni küldetésszerü cél eléréséhez a tanilóság önzetlen, lelkes támogatását kéri az Egyesület.
Mily nemes, és nevelő értékében nagybecsű gondolat
gyermekek, az ISkola segítségét kérni épen az iskolás
gyermekek testi és lelki jólétének megmentésére, mégőrzésére
m .IvetTt ütSara
réSZVé'elre abbatl a nagy küzdelemben,
Xv u
T’ aZ emberi8^S épségének ellenségei, a beteg
ségek ellen indított és folytat.
K
« a
a CÍmet> hogy e fekvésben iskolai gyűjtés
rendezésevei az Egyesületet hathatósan támogatni annyival
“ '"“b
mert a felveendő be.egek La" e”a
"" faelemmel a Taaúóaág ís hozzál.rtozölk gye™ í
iránt fog az Egyesület viseltetni
gy
a
annakí mA i5'*
Szo aní ^0“' ielen,ésél
ozolnok, 1912. szeptember 28.
a
°’"m- Szán. ^Sy.
s a begyűjtőit összegelvárom,
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
JNK. Szolnok vármegye valamennyi állami és községi
iskolai hatóságához, igazgató és vezető tanítójához és taní
tónőjéhez a „Békenap“ iskolai ünnep tárgyában.
Alkamazkodó tudomásul hiv. másolatban közlöm V K M.
ur Ö nagym. 100361/912 sz. alatt a „Békenap“ megtartására
vonatkozó rendeletét:
A Magyar Szent Korona Országai Békeegyesülete azzal
a kéréssel fordult hozzám: rendeljem el, hogy a müveit nem
zetek példájára iskoláinkban is az I. hágai békekonferencia
megnyitásának napján legalább egy órát a béke nagy esz
méjének szenteljenek.
Teljesen méltánylom a nevezett egyesület kérelmét, mert
magam is szükségesnek tartom, hogy a nemzetközi béke
érdekében, a közszellem uj utakra tereitessék, a hagyományos
előítéletektől és szenvedelmektől megtisztitassék és különösen
a nemzetközi bíráskodásnak mindinkább tért hóditó intéz
ménye közismeretüvé tétessék.
A közszellem átalakítására első sorban az iskola van
hivatva. Az iskolai nevelésnek és oktatásnak feladata a gyer
mekben az egész ember művelését, tehát erkölcsi életét elő
készíteni. Ez a nagyfontosságu elv vonul végig a középiskolai
és népiskolai utasításokon.
Az egyéni becsületnek, a vallási* és hazafiui élet eré
nyeinek csiráit a népiskola adja meg növendékeinek és a
középiskola ápolja és fejleszti azokat a tanulók lelkében.
Tanterveink és Utasításaink szerint a tanitó legszebb
feladata megtanítani a gyermeket arra, hogy az erkölcsi élet
azon sarkallik, hogy másért és másokért is élni tudjunk, nem
,a végett, hogy magunk hasznát biztosabban keressük, hanem,
hogy a köznek használjunk és másokon segítsünk. Helyesen
utalnak iskolai Utasításaink továbbá arra, hogy az iskolai
élet minden pillanatban alkalmat nyújt ezeknek az egészséges
erkölcsi elveknek foganatosítására és figyelmeztetik a jövendő
nemzedék tanítóját, hogy minden tantárgy tanításánál mód
és alkalom kínálkozik arra, hogy az emberek és emberi
cselekedetek nemes buzdító példájai a gyermek szeme elé
állíttassanak.
17 —
— 16 —
Nagyon természetes, hogy elsősorban a vallás, a magyar
nyelv és a történet áll az erkölcsi felfogás fejlődésének
szolgálatában. A vallás helyes irányú oktatásából, — a legjobb
magyar olvasmányokból és a történet észszerű , tanitásábófakad a gyermek lelkében az általános ember szeretet eszméje.
E tantárgyak helyes tanítása fogja a közszellemet uj utakra
terelni, és attól a hagyományos előítélettől megtisztítani,
hogy az általános emberszeretet eszméje ellenkezik a hazafiság
eszméjével, vagy a múltak hadi dicsőségének ápolásává!
a haza védelmére való elszántságnak szellemével; holott a
béketörekvéske helyes értelmezésükben a hazafiasságot maga
sabb erkölcsi színvonalra emelik és — a támadó fellépés
elítélésével — a haza biztosságát az erő változó esélyeitől
függetlenítik, a nemzetközi joguralom szilárd talajára ültetik át.
Tanterveink és Utasításaink szelleme értelmében az
ifjúság oktatóinak úgyszólván minden nap az egyes tantár
gyakban az iskolai élettel kapcsolatban az iskolai élet minden
mozzanatához oda lehet kapcsolni a valódi hazafiság és az
általános emberszeretet egymással megférő,egymással kiegészítő
kettős eszméjét.
Amellyel azonban arra való tekintettel, hogy az 1 hágai
békekonferencia megnyitásának napján a világ minden béke
egyesülete ünnepel és csaknem mindenütt elfogadták az
iskolai béketanitás állandósítását; — ezennel felhívom a
tanintézetek igazgatóságait, hogy ezentúl minden év május
hó 18-án az 1 hágai béke konferencia megnyitásának napján
az ország minden fokú iskolájában, az iskolával kapcsolatos
onkepzo körökben és ifjúsági egyesületekben az arra hajlansagot érző tanárok tanítók vagy amennyiben az illető
amntézetek igazgatói ezt célszerűnek tartják, a szóban forgó
egyesületek tagjai is röviden ismertessék a béke konferencia
nappnak jelentőségét, a béke mozgalom eszközeit és szerveit.
Erre nézve tájékozás menthető Dr. Ferenczy Árpád A
Jálaszton biróságok múltja, jelene és jövője"
. s a Franklin társulat kiadásában megjelent munkájából.
Szolnok, 1912. szeptember 25.
. Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
581S. szám.
s
Valamennyi állami elemi népiskola Igazgatójának, illetve
.. vezető tanítójának.
.
\ - v _ .»
" <.- j * * . rS 1 . V' c í- . /
r<d Felhivotn címet, Ahogy a vezetésére bízott állami iskola, ?
(iskolák) tanerőiről, illetve a folyó 1912/13. tanévre beirt
nmdennapi tankötelesekről a közölt ÍIL sz. kimutatási minta
szermtrovatozandó ivén legkésőbb f. évi november Mg
terjesszen be hivatalomhoz pontos kimutatást Megjegyzem?
hogy az egyes külterületi iskolákról a szóbanlevő III. sz.
kimutatás külön-külön állítandó ki, de egyszerre terjesztendő be?
Különösen hangsulyozandónak találom azt, hogy a beirt
mindennapi tankötelesek együttes számának a nem, osztályok, i
anyanyelv és vallás szerinti megosztás együttes számával
pontosan egyezni1 kell.
.
\ ■
^Felületesen összeállított kimutatás be nem terjeszthető.
A III. sz. kimutatással egyidejűleg készítsen cím az ugyan» csak itt közölt IV. sz. kimutatási minta szerint községe népis
kolai adatairól egy külön kimutatást s azt a HL sz. kimuta
tással egyszerre terjessze .be hivatalomhoz. AIV.sz. kimutatás a
községi elöljáróság és az illető hitfelekezeti, vagy községi
jellegű népiskolák iskülaszéki elnöke által is aláírandó.
<A kimutatások késedelmes vagy hibás illetve hiányos
beterjesztéseért címet kénytelen volnék esetleg fegyelmi
felelősségre is vonni.
Szolnok, 19121 október hó 1-én.
kir. tanfelügyelő helyett
. Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
Pályázati hirdetmény.
A kőteleki (Jásznagykunszolnokmegye) községi iskola
szék a Kőtelek községhez tartozó hunyadfalvi telepen lemon
dás folytán megüresedett tanítói állásra pályázatot hirdet. A
megválasztandó róm. kath. vallásu tanitó fizetése évi. 400
kor. a községi pénztárból és 600 kor. államsegélyből. Lakása
2 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 400 Dől kertből áll. Köte-
lessége a telepen és a környékén, valamint a tanyákon lakó
mindennapi iskolás gyermekeket 1-6 vegyes osztályig oktatni
ugy a vallástanból, mint egyéb tárgyakból es az ismétlő
iskolásoknak gazdasági irányban való elméleti és gyakorlati
oktatása a részére átadott kertben. Nős tanitó előnyben
részesül
Keresztlevéllel és tanképesitést igazoló okmányokkal
felszerelt kérvény 1912. október 26-áig bezárólag iskolaszéki
elnökhöz intézendő/
DARÓCZY ANTAL
KÖNYVNYOMDÁJA, KÖNYV-. PAPÍR- ÉS-----RAJZSZER-KERESKEDÉSE • TURKEVE.
Készít mindenféle nyomtatvá
nyokat egyszerű- és csinos
kivitelben, úgymint: számlák,
körlevelek, czimkártyák, név
jegyek, áruczimkék, fairagaszok^íevélpapirok, gyászjelen
tések, egyházi-, községi- és
irodai nyomtatványokat, stb.
a legjutányosabb árban
581911912. tf. számhoz.
ül. Kimutatás
2
Az állami elemi
3
4
A kinevezett
tanerők közül
hány
népiskola
neve és annak feltüntetése,
Sorszám
vájjon az fiú-, leány-, vagy
vegyes iskola-e?
Üresedésben v m-e va
lamely tánitói (tanító
női) állás, s kinek távo
zása folytán üresedett
az meg ?
áll. népisk.
7
8
A beiratkozott
mindennapi
tanulók
h mindennapi iskolába járó tanu
lok osztályonkénti megoszlása és
az égyMs osztályok alapterülete
*
közül
(Az üresedés módja is
megjelölendő)
1
II.
III.
IV.
V.
VI.
van ?
Kelt
1912.
581991 !. ff. számhoz.
hó.
napján.
IV. Kimutatás
A
-közs
é
község 1912 -12. kinövi népokkiíási adakiiról.
g
összes mindennapi 6 — 12
éves tanköteleseinek
területén fennálló összes elemi
népiskolák
t.
Hajlandó és képes-t valamelyik iskolafenn
reve és az állami elemi népiskola
tartó iskoláját fejleszteni ?
szervezésének száma
Kelt
igen. melyik,
iskola fejleszthető s hány tanteremmel?
sZci ma
4 '
Ha
KÍ köteles az állami népiskolánál a szervezési rendelet értelmében
uj osztály elhelyezéséről gondoskodni? Ha a község, képes-e erre
ez idő szerint s mi módon biztosítaná? Kinek a tulajdona az á’lami iskolai épület? Telekkönyvileg biztosítja van-e annak örök
használati joga ? ,Van-c megfelelő bérhelyiség, s ha igen,’ mennyi
ennek évi bére és hány évre bérelhető az ?
V, évfolyam.
Szolnok, 1912. október 2$.
19. szánt
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS .JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József/Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Szervezzünk-e iskolai zászlóaljat?
Neveljünk-e katonásan?
Fenti cim
alábbi levelet:
alatt megjelent közleményünkre kaptuk az
.
Tekintetes Szerkeszti Ur!
A szerkesztése alatt megjelenő „Megyei Nép
oktatás^ f. évi okt. 10 én megjelent száma vezető
helyen foglalkozik a Hevesnagykunsági ref. tanitóegyesület szepL 14-én hozott azon .határozatával,
melyben az én előadói javaslatomra kimondta,
hogy a népiskolai zászlóaljak szervezését sem
szükségesnek, sem életbeléptetendőnek nem tartja.
Nem akarom itt elősorolni azon okokat,
melyek alapján hozatott a fenti határozat, csak
arra akarok röviden rámutatni, hogy az igén
tisztelt cikkíró ur vagy nem jól hallotta felolva
sásomat, vagy elferdítve hozta tudomására valaki
az abban foglaltakat.
Félolvasásom két részből állott. Első részben
— 2 —
foglalkoztam a népiskolai zászlóaljak szervezésével,
a -másik részében pedig a céllövészettel. S hatá
rozati javaslatom tartalma az volt, hogy a nép
iskolai zászlóaljak szervezésére nincs szükség,
mivél az elemi iskolában katonai előképzésről
komolyan nem is lehet szó, hanem mint nemzet
fent ártó eszközt, az elérni iskola V. és VI. osztálvaiban a céllövészet tanítását szükségesnek
tartottam, akkor tényleg nevetségesnek tűnne fel
a cikkíró ur által nekem tulajdonított ilyen érvelés:
„hogv a puskától még a felnőtt katona ember is
Fél, hát még az a kis gyermek." — Továbbá
„hogy szerencsétlenségnek lehet okozója, ha a
gyermek kezébe fegyvert adunk." — Ez érveket
én, mint aki a céllövészet tanítása mellett foglaltam
állást, nem mondhattam s nem is mondtam,
hanem érve volt ez egyik felszólaló kartársamnak,
ki a céllövészet ellen nyilatkozott. S mivel ez az
igazság, melyikönk az, aki „hasból beszél" ?
Hogy én a javaslatom készítésekor olvastam-e
idevonatkozó paedagógiai cikkeket, tanulmányokat,
arról meggyőződhetett az, aki hallotta felolvasá_ sómat s nem felületesen figyelte azt. — Az igaz,
hogy nem vezettem iskolai zászlóaljat s nem is
óhajtom, mert meg vagyok győződve, hogy ezáltal
nem nevelünk különb polgárokat, mint neveltünk
eddig e nélkül. — De különben erről bőven
szóltam felolvasásomban.
Még egyszer visszatérve a céllövészetre, aján
lottam gyűlésünkben az „ifjúsági céllövő egyesület"
alakítását is, mint amelynek szervezésére az
egy éves önkéntességet szolgáló kartársaink egye
nesen hivatva lesznek. De javaslatom azon része,
melyben egv a felfogásunk a cikkíró úréval, nem
fogadtatott el.
Őszintén szólva, ezen helyreigazító soraimat
nem is akartam megírni, mert akkor, midőn majd
nem száz jelenlevő kartársam egyhangúlag fogadta
cl az iskolai zászlóaljak szervezése ellen szóló ja
vaslatomat, egy ember véleményével keveset tö
rődöm. S ez okból, ha csak az én személyem lett
volna támadva e „hasból" irt cikkben, nem is vá
laszoltam volna reá, de kötelességem megvédeni
Tanítóegyesületünk mindazon tagját, kik magukévá
telték javaslatom idevonatkozó részét s ez okból
kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Tanitóegyletünk
tagjai nem én tőlem hallottak először a népiskolai
zászlóaljakról, hanem olvastak többen „idevonat
kozó paedagógiai cikkeket, tanulmányokat s talán
látlak is már iskolai zászlóaljat. — Nem „hasból"
hozatott tehát a cikkíró ur által kifogásolt határozat.
Amidőn kérem Tek. Szerkesztő urat, hogy
jelen soraimnak b. lapján helyet adni szíveskedjék,
mely szívességért fogadja hálás köszönetem, ma
radok a
Tek. Szerkesztő urnák
Karcag, 1912. okt. 22.
kész híve
•
Kárpáti Károly,
rét. tanitó.
'
*
Meg kell itt jegyeznünk az igazság kedvéért,
hogy a hivatkozott cikkben szó sincs róla, hogy
a Tanitó Egyesület „hasból* hozott határozatot.
Az lény pedig, hogy a határozat meghozatala a
körülményeket tekintve tényleg idő és célszerűtlen,
ezen közlemény után is fennáll. — (Szerk.)
— 4 —
Milyen legyen a kézimunka tanítása ma?
Irta: Győri Nagy Imre.
Ezelőtt, csak pár évvel, ha kelten találkoztak, akiket
bármilyen ok arra kényszeritett, hogy a szokásos „Adjon
Isten!" vagy „Fogadj Isten!" — ezenkívül, még egy pár ba
rátságos szót is váltsanak egymással, jobb téma hiányában,
rendesen vagy az időjárást, vagy egymás egészségi viszonyait
tették beszéd tárgyává. Ma? még a „Wie get’s?"-re is azt a
feleletet kapjuk, hogy: „drága minden!" „nehéz a megélhetés!"
Ezt halljuk a szalónokban ülő „társaságból", ezt rúgja felénk
„az élet országutján küzdő társadalom." Mindenki, aki utunkba
akad: a „régi jó időket" sóhajtja vissza, igényeit azonban „a
régi jó idők" igényeihez leszállítani, azt hiszem egyik sem
lenne hajlandó. Igényeink tekintetében talán sokszor túlsá
gosan haladók lennénk, mig ezen igények kielégítéséhez
szükséges anyagiakat, olyan módon szeretnénk, tovább . is
megszerezni, illetve megtartani, mint öreg-apáink, az ő igé
nyeik kielégítéséhez szükségeseket megkeresték. Nem igyekszünk
sokszor mesterségesen fokozott igényeinket önmunkánkkal
kiegészíteni, hanem ezek kielégítéséhez, idegen kezek mun
káját vesszük igénybe és nem igyekszünk, mig csak a végső
kényszer rá nem visz, ennek az idegen munkának megfize
téséhez szükséges anyagiakat, más munkával megszerezni.
Egyszóval: igénybe vett munkái nem pótolunk munkával. így
természetesen, amikor őseink által megtakarított anyagiakat,
az idegen munkáért, ellenszolgáltatásképen odaadtuk, meg
billen az egyensúly, kész a zür-zavar, kész a legtöbb csúnya,
torz jellem nevelője, a légtöb bűnnek a szülője, a •nyomot
•sz egész vonalon. Ezt az egyensúlyt helyreállítani az iskola
feladata.
Ni iskola feladata a jövő nemzedéket, a pénzszerzés és
pénzmegtakarítás helyes módjára szoktatni, illetve munkára
es ésszerű munkabeosztásra nevelni a társadalmat. Ezt tudjuk
valamennyien igen jól és ezt érzi a társadalom is, amikor,
mmd hangosabban követeli a praktikus életre, a munkára
való nevelést, követeli: a munkaiskolát.
Napról-napra halljuk a riadót, napról-napra ütik a nagy^obpj a „munka iskolája" mellett, de hogy mi ezt a nagy
- 5 munkát hol, hogyan kezdjük meg, arról hallgat a krónika.
Szóval, a munka iskolájának szükségességét szivvel-szájjal
hirdetjük, de megvalósítására valószínűleg, még jó ideig nem
kerül sor, mert (!) megvalósítása, munkát igényel.
Ezelőtt pár évvel egy külföldi úriembert, aki itt vadász
területet akart bérelni, kalauzoltam végig, Pozsonytól Kis-Cellen,
N-Kanizsán át a Muraközbe és Balaton—Szt.-Györgyön—Buda
pesten át vissza Pozsonyba, tehát majd csak nem az egész
Dunántúlon keresztül. Ez az úri ember, mikor vonatunk
Ukk-tól Zalaszentgrótfelé, órákhosszat, legelőnek nevezett
bozótos, gazos térségeken döcögött keresztül, egyik csodál
kozásból a másikba esve hajtogatta, hogy „Ihr Ungarn, ihr
wisst’s nicht was ihr habt’s!" Végre mégunva a dicsőséget,
mellém telepedett és magyarázni kezdte, hogy milyen gaz
dagok lehetnénk, ha nem hagynánk annyi mindent parlagon
heverni és ha már egyszer hozzászoknánk az ésszerű mun
kabeosztáshoz, illetve munkához. Elmagyarázta órákig, hogy
Anglia, Holandia, Dánia, sőt még Svédország földje is, menynyivel több búzát terem átlag holdanként, mint a mienk;
Belgiumé mennyivel több zabot, árpát; Svájcé mennyivel több
kukoricát. Mennyivel több almát, aszaltszilvát veszünk, mint
adunk, hogyan vesszük meg a mangalicánktól eredő prágai
sonkát, hazai árpából főzött pilseni sört stb. - Mikcr már
„szabad előadását", melyből egy kis elfogultságra is követ
keztettem, unni kezdettem, azzal akartam végit vetni, hogy
megmagyaráztam utitársamnak, hogy hisz ha én rajtam állna,
változtatnék a dolgon, de sajnos, én körültem nem hever
semmi parlagon. Vesztemre tettem! - mert az öreg szavam
nál fogott és megkérdezte, hogy naponta 10—12-ig, illetve
4—6-ig óráig mit csinálok. „Ugy-e! a pénzt költi el, amit
8—10-ig és 2—4-ig megkeresett?" Bebizonyította röviden,
hogy sokkal nagyobb vétek az időt parlagon hevertetni, mint
i a
(Folyt,
a ftelevény
földet.
v Jköv.) '
‘ Áthelyezés. - Benedek János turkevei áll. polg. isk.
tanárt a vall, és közokt. Miniszter a szolnoki áll. polg. hu-
— 6 —
iskolához helyezte át>Helyébe Szabolcs Árpád oki. polg. isk.
tanár bízatott meg.
Figyelembe! Az áll. el. iskolák 1912] 13 tanévi költség
vetései már beterjesztendök lettek volna a kir. tanfelügyelői
hivatalhoz. Ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét a
költségvetéseknek a 127\42\9U sz. vkm. rendelet értelmében
leendő sürgős beterjesztésére. —
Tanitóváltozás. — Cserna Júlia tiszabői rk. tanítónő
állomásáról lemondott — Kerényi Rezső tiszaszentimreujszentgyörgyi rk. tanitó állomásáról Udvard (Komárom megye),
község rk. iskolájához távozott’ Kunszentmártonban Hirsápé
Vöröss Vilma mondott le állomásáról; a szolnok-szandái
urad, iskolához Gyütt Gizella oki. tanítónő választatott meg.
Turnusz Margitbesenyszögi közs. tanítónő állásáról lemondott.
Eskütétel. Sípos Dezső jászdózsai rk. tanitó f. hó 8.
tette le hiv. esküjét. Ugyancsak e hó 7-én Gajdáné Hiskó
Róza fegyverneki szaktanitónő, 19-én pedig Horeczky Irén
tföldvári tanítónő tette le a hiv. esküt.
Köszönet nyilvánítás. Vall, és közokt. miniszter ur
Ö nagyméltósága dr. Gorove László rákóczifalvai földbirto
kosnak az ottani ref. iskola építésére adományozott 500 K
segélyért köszönetét nyilvánította.
Helyettesítés. Jászberényben Mihalik Kálmán áll. tanitó
helyettesítésével Haraszthy Mária oki. tanítónőSalomváry
József helyettesítésével pedig Polgár Jenő oki. tanitó bízatott
meg, — Szabó Matild oki. tanítónő Rovny István ig. tanitó
helyettesítésével nyert megbízást.
Lemondás. — Eichner Emil jánoshidai közs. ig. tanitó
igazgatói tisztéről lemondott.
40 versike a kedves kicsikéknek címen Veverámné
Váriám Róza abonyi tanítónő egy verses könyvecskét adott
ki. — A tartalmas kis versikékért nagy kár, hogy igen eről
tetett döcögős szerkezetűek. Ára 1 Korona. A tiszta jövedelem
10 százaléka a tanitó árvák javára. — Kapható a szerzőnél.
— Ha egy iskola igazgatóság több gyermeknek részére eszközöl megrendelést előzetes pénzküldéssel, ugy db-ként 50 v
fillér.
Uj szlöjd könyv. Biró Sándor miskolczi állami tanitó
„Szlöjd-Gyakorlatok“ cimü könyvének első részét harmadik
teljesen átdolgozott és bővített kiadásban bocsátja útnak
Könyvében ezúttal Guttenberg Pál, a „Kézimunkára Nevelő.
Országos Egyesület" igazgatója irt meleghangú előszót. Köny
vét a szerző száz ábrával, három iv terjedelemmel bővítette,
az elméleti részben leczkeminta vázlatokat is nyújt, hogy
még jobban kidomborítsa a szlöjd jelentőségét,. hogy meg
jobban rámutasson a szlöjdnek a reáltárgyakhoz való kap
csolására. „Szlöjd Gyakorlatok" I része 1 K 60 f. 1Lrészé
2 K 40 f. (Portó 10-20 f.) Földrajzi Plasztikák 1 K 40 f.
Megrendelhető a szerzőnél.
HIVATALOS RÉSZ.
6015. szám.
Körlevél
lász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye valamennyi állami ^^g1
elemi iparostanonc- és gazdasági ismétlő iskolai gondoksá
gához, iskolaszékéhez, igazgatójához,
°V
f
ügyelő bizottságához és kisdedovonojehez.
A
kir.
tanfelügyelői
nyilvántartás
körlevelekről
, .
vezetése tágyában.
A Megyei Népoktatás" cimü szakközlönyt 1911. évi
drcember“X-én 4615/91!. számú kelemmé! a Imm-
tilos közlés joghatályával ruhaztam fel.
Ezen az alapon általános érdekű közléseimet a Megyei
Népoktatásban tettem közzé.
cainosan taP T^t intAíkedésem ellenére szamtalanszor, sajnosán
NéJSk Tápjában közölt körreráe1®^
tósága - tisztelet és
el sem olvassa, vagy ha elolvasta,
vagy
{oganatositásáról
“E"z eljárásnak ódiumé. 16—
alig van olyan lelsöbb rendelkezés, melynek a kellő rdoben
eleget tehetne. E miatt azután felsőbb helyen hivatalom ven
kitéve kedvezőtlen megitélésnak, holott hivatalom feladatának
minden tekintetben mintaszerűen kíván ^megfelelni.
Ezen kedvezőtlen tapasztalatok által indíttatva, fegyelmi
felelősség mellett rendelem el, hogy az állami és községi
népoktatási intézetek igazgatói és tanítói körlevelemről 1912.
évi jan. hó Möl kezdve a következő minta szerinti nyilvántartást vezessék:
.
-
szükséges mennyiség kimutatása mellett, amennyiben a szük
ségletet eddig be nem jelentette, haladéktalanul tegyen
eleget s eddigi mulasztását igazolja.
Szolnok, 1912. október hó 14-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Körlevél.
Nyilvántartási
vezetés
A kir. tanfelügyelői körlevél
száma ideje kelte és
száma
tárgya
\ elintézésének
ideje
Iskolalátogatásaink során ezen nyilvántartást minden
alkalommal ‘múlhatatlanul előkivánjuk és tapasztalt mulasztás
esetén nem fogok késni a kihívott megtorlás foganatositásávar
Szolnok, 1912. október 10.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
5924. szám.
Sürgetés
az elemi és ismétlő iskolai végbizonyítvány és törzskönyv szükségletek bejelentése tárgyában.
Felhívom a tarikerület összes állami,’ községi és izr. bit, T?8*' ^P^^oláinak igazgatóit,(illetve vezető-tanitóit, bogv
” éP°k a!as“ f- évi 17- számában 4848/912. szám alatt a
Zlái S
felbívásomnak - «z elemi és ismétlő
iskolai végbizonyítványokból és töraskönyvekből, a íolyó-évre
5822. szám.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll. isk. gond
nokságának, — áll. ovodai felügyelő bizottságának, —
igazgató és vezető tanítójának, tanítónőjének és ■ óvónőjének,
az 1911/12 tanévi állami iskolai és ovodai számadások beter
jesztése tárgyában.
Az 1909 év 53000 sz. vall, és közokt. miniszteri kör
rendelettel kiadott gondnoksági Utasítás 36 §-sa és V. sz.
melléklete II. fejezetére; illetőleg az áll. kisded ovodai felü
gyelő bizottságok számára 1892 é. 41000 sz. körrendelettel
-kiadott Utasítás 22 §-ra utalással felhívom a tek. Címet,
hogy az elmúlt 1911/12. tanév számadásait az egyetemi nyom
dánál beszerezhető nyomtatványon összeállítva, szabályszerű
felszereléssel előző évi költségvetés, pótleltár, pénztári napló,
okmányok s a letárgyalást igazoló jkvi kivonat 3 példányban
községeknél az illetékes járási számvevőséghez, a r.t városok
nál a közig, bizottsághoz f. hó 15-ig felelősség-terhe mellett
terjessze be.
Már most figyelmeztetem a t. Címet, hogy a szám
adások összeállításánál és okmányolásánál a legnagyobb
körültekintéssel járjon el, nehogy a számadások hiányos
elkészítése és azok jóváhagyásának ebből következő késedelme
miatt az iskola anyagi ügyei hiányt szenvedjenek.
Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy minden eset
ben »a t. gondnokság, felügyelő bizottság és gondnokai a
legteljesebb anyagi felelősséggel: tartoznak. Az uj tanévi állam
segély ^nyugtáját egyetlen esetben sem fogom addig láttamozni,
mig az< előző tanévi számadás < illetékes helyére be nem
terjesztetett és á beterjesztés előttem igazolva neip lett.
11 —
— 10 —
Az ebből következő zavarokért a mulasztást elkövető
feleket a felelősség egész súlyával fogja terhelni.
Szolnok, 1912. okt. 1.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő..
•
6315. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
köz
ségi elemi iskolai igazgatójához
*
Dr. Kacsoh Pongrácz.
Az elemi iskolai énektanítás pedegógiája és Énekes könyv
az elemi népiskolák II. - VI. osztálya számára cimü müvek
ajánlása tárgyában.
Kacsoh Pongrácz dr. az énektanítás pedagógiájának
tanára vezérkönyvet irt elemi iskolai tanitók, tanítónők részére
az ének tanításához. Szerzőnek alkalma volt második elemi
osztályoktól kezdve fel az országos énektanitó
képző
* tanfolyam kitűnő vegyes karáig minden fokon megismerkedni
az énektanítás főfeladataival és főnehézségeivel. Természetes,
hogy első sorban ily módon szerzett tapasztalatait igyekezett
érvényesíteni. A könyv három csoportból áll.: Árrész a szo
rosabb értelemben vett módszertant adja — az elsőrangú
könyvtári mü — a B.j rész, mely az elsővel párhuzamosan
halad, a tanításra alkalmas zenei anyagot. A két kötet tulaj
donképen »egy s a kötetek egyenként való használatának, már
t i. a Tanterv szellemét tartva szemelőtt — nincsen értelme.
A harmadik csoport a tanulók kezébe való. Énekes könyvét
tartalmazza. — A könyv írója felhasználta a müveit európai
nemzetek irodalmából mindazt, ami e tárgyra vonatkozik és
megszerezhető volt, mindenben arra igyekezett, hogy a taní
tónak lehetőségig hasznavehető vezérkönyvet, segítő társat
adjon. Ezen munka kiszabja a minden esetre elérhető és kötelezőleg elérendő eredmény határait és- az ennek elérésére
alkalmas, a pedagógia mai fejlődési fokán álló módszert fel
tárja. Ezeket tekintve a szerző arra törekedett, hogy aki szük
ségből, vagy meggyőződésből pontosan e vezérkönyv nyomán
tanít éneket, jól taníthassa azt. A pedagógia újabb vivmá-
nyainak felhasználása közben, mint legfőbb szempont, min
denkor az lebegett szerző szemei előtt, hogy a vallás és
közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi junius hó 16-án
kelt 2202. sz. rendeletével kiadott elemi népiskolai Tanterv
és Utasítás a mindazon kívánalmainak eleget tegyen, melyek
az énektanításra vonatkoznak. Az egész müvet arra építi fel,
mint alapra és kimondottan arra törekszik, hogy a könyv az
egész tantervet és utasítást, lehetőleg szószerint magában
foglalja — minden mondatát ott, ahol legjobban érvényesül.
A hét kötetes 308 oldalas mü ára 8 K 6Ó fill., az énekes
könyvek az egész tantervet és utasítást lehetőleg tartalmazzák,
ára II. osztály számára 50 fill., a III., IV., V. VI. osztályé
pedig 70f. külön-külön. Kiadja: Rózsavölgyi és Társa Buda
pest. Engedélyezve 114.616/1912. sz. a.
Fölhívom Címedet, hogy az említett Vezérkönyvet a
tanítói könyvtár részére minél előbb rendelje meg, buzgón
tanulmányozza, az énekes könyveket pedig vétesse használatba.
Szolnok, 1912. október hó 18-án.
1
6168. szám.
'
Rhédei János,
kir, tanfelügyelő.
,
Valamennyi állami
elemi és polgári iskola
Igazgatóságának.
A 79101/912. sz. vall - és közokt. min. körrendeletből
tudomásvétel és megfelelő alkalmazkodás végett szószerint
közlöm a következőket:
„Az országos paed. könyvtár és tanszemuzeum elnökenek folyó évi február hó 19-én 477. szám alatt tett jelentése
folytán megtartott vizsgálapltal beigazoltatott, hogy Schveiger
József budapesti cég, a békéscsabai állami polgári fiúiskola
részére oly tanszereket szállított, amelyek nagyr sze ere e
vagy kivitel és ár tekintetében az 55800/1907. keresk. min.
szám alatt kiadott közszáliitási szabályzat 56. §-ába ütköznek.
Ennélfogva a kereskedelemügyi magy. kir. miniszterre
egyetértöleg Schveiger József budapesti céget (Budapes
.
Váci-ut 74.) a vallás és közoktatási tárcához tartozó hivatalok
részére történő mindennemű szállításokból 191 . vi szép.
J
hó 1-től 1917. évi augusztus hó 31-ig terjedő (5) év tarta
mára a közszállitási. szabályzat 56. §-a alapján ezennel kizárom.
■ /
\
»A közszállitási szabályzat értelmében a tanszerek meg
rendelése alkalmával azok hazai származása mindig Írásban
kikötendő, s a szerződés (megrendelő-levél, vagy elfogadott
ajánlat) másolata ellenőrzés végett a magy. kir. kereskedelmi
múzeum igazgatóságához (Budapest V. kerület Akadémia-u.)
mindenkor beküldendő/
Szolnok, 1912.;okt 14.
"
-
"
/
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5442. szám.
Körlevél.
Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye valamennyi lek. áll. isk'
gondnokságához, közs. és fel. iskoláihoz; állami, községi
■és izr. igazgatójához, ianitójához és tanítónőjéhez, a népiskolai
ifjúsági könyvtárjegyzék kiadása tárgyában.
Folyó évi 7429 sz. vall, és közokt. min. rendelettel kiadót
népiskolai ifjúsági könyvtárjeg?. 'k egy példányát azon uta
sítással adom ki, hogy az ifj. könyvtárak szerzése, fejlesztése
ezentulis azon módozatok szerint történhetik, melyet a Hi
vatalos Közlöny idei 13. számában közzétett s alább máso
latban közölt vall.- és közokt. min. rendelet kötelezőleg meg
szabott.
*
A m. kir. vallás és közoktatásügyi
miniszternek 1912. évi 7429. számú körrendeletéről
a népiskolai ifjúsági könyvtárak második könyvjegyzékének
kiadása tárgyában.
Valamennyi kir. tanfelügyelőnek és tanfelügyelőségi
kirendeltség vezetőjének.
A legteljesebb mértékben méltányolni óhajtván azt a
jótékony -hatást* melyet a minden óidéról hozzám érkezett
jelentések szerint a -népiskolai ifjúsági könyvtárak «a tanuló
ifjúságra, sőt sok esetben az önművelés más segédeszközétől
— Ili—
.
elzárt családokra is gyakorolnak: e könyvtárak tervszerű és
tudatos továbbfejlesztése céljából az ezen könyvtárakat intéző
bizottság felelős ajánlatra az ifjúsági könyvtárak hivatalos
könyvjegyzékének második sorozatát, mely néhány mű szük
ségessé vált elhagyásával nemcsak az, 1904-iki első k^nyv*jegyzék összes müveit, hanem az 1904. óta hivatalos jegy
zékbe iktatott (a jegyzékben csillaggal jelzett) összes ifjúsági
müveket is magában foglalja: ezennel jóváhagyom és közre
bocsátom.
k
<
E könyvjegyzék használatát illetőleg az újonnan létesí
tendő, vagy tovább fejlesztendő ifjúsági könyvtárakra vonat
kozólag ragaszkodván az eddig jónak bizonyult s minden
tekintetben bevált gyakorlathoz, a következőket rendelem el: .
1)
Az ifjúsági könyvtárak költségei elsősorban az 1908.
évi évi XLVI. t.-c.-ben megállapított beiratási dijakból fedezendők. E tekintetben irányadók, a Gondnoksági Utasítás
.37. §-ában foglaltak.
2) Az állami iskolai ifjúsági könyvtárakba más, mint a
hivatalos jegyzékben iktatott munka, fel‘ nem vehető.
3) Az ifjúsági könyvtárak tervszerű, fejlesztése és sza
porítása szempontjából:
a) azokban az iskolákban, melyekben még nem volt
ifjúsági könyvtár, az iskola nagysága és az e célra fordítható
összeg mérvéhez képest, a könyvjegyzék útmutatása szerint
először az első tipusu müvek szerzendők be s csak ezek
beszerzése után egészítendő ki a könyvtár a második és a
harmadik típusba sorozott müvekkel.
*
b) azokban az iskolákban, amelyekben már van az
1904-iki első könyvjegyzék alapján szervezett ifjúsági könyv
tár, a szaporítás ugyancsak a típusok sorrendjében történjék.
És pedig:
A) ott, ahol már van régebbi első tipusu könyvtár: első
sorban a most kiadott könyvjegyzék első típusának csillaggal
megjelölt müvei szerzendők be s csak ezek után a második
típusba soroltak;
B) azokba a könyvtárakba, amelyek már a régebbi
második típus munkáival is kiegészíttettek; elsősorban az első
és második típus csillaggal megjelölt müvei;
-
— 14 —
6255. szám.
C) azokban pedig, amelyekben már meg vannak a régebbi
harmadik tipuS’ müvei is, elsősorban az első, második és
harmadik típus csillaggal megjelölt müvei szerzendők be s
csak azok után egészítendő ki a könyvtár a D-vel jelzett
típusokba nem osztott müvekkel.
Megengedem azt is, hogy a most kiadott jegyzék alap
ján szervezet könyvtárak számára, mindama müvek, melyeket
a könyvtárt kezelő tanitók tapasztalata szerint a tanuló ifjú
ság a legszívesebben olvas, a szükséghez képest több pél
dányban megrendeltessenek.
*
,
Négy-négy példányig megrendelhetők: •
Benedek Elek meséi.
Sebők Zsigmönd: Mackó ur utazásai.
Rákosi Viktor: A hős fiuk.
Jókai Mór: Csataképek.
Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái.
Gárdonyi Géza: Az egri csillagok.
Sebők Zsigmönd: Robinson átdolgozása.
Benedek Elek: Grimm meséi.
Mikszáth Kálmán; A két koldus diák.
Petőfi Sándor költeményei.
— 15 —
'
Körlevél
jász-Nagykun-Szoinok vármegye valamennyi állami elemi isk.
igazgatójához és tanítójához
a „Révai Nagy Lexikon"-megküldése tárgyában.
Folyó évi október hó 8-án kelt 34.994. sz. vallás- és
közoktatási miniszteri rendelettel az állami elemi iskolák ré
széről a Révai Lexikon egy-egy példányának megküldetése<
kilátásba helyeztetett.
.
Feíhivom a Cimet, hogy legkésőbb f. é. október 31-ig
jelentse be, meg van-e már az iskola könyvtárában a Révai
Nagy Lexikon, ha nincs meg, szükségesnek tartja-e annak
beszerzését ?
~
Szolnok, 1912. október hó 20-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
Pályázati hirdetmény.
Két-két példányban rendelhetők meg:
Gaál Mózes: Magyar hősök és királyok.
Pósa Lajos: Aranykert.
Jókai Mór: A legvitézebb huszár.
Gaál Mózes: Hun és magyar mondák.
Gyulai Pál Apró gyermekversei.
Flóri könyve.
Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág.
Hevesi Lajos: Jelky András.
Abonyi Árpád: Három vitéz magyar baka.
A kőteleki (Jásznagykunszolnokmegye) községi iskola
szék a Kőtelek községhez tartozó hunyadfalvi telepen lemon
dás folytán megüresedett tanitói állásra pályázatot hirdet-A
megválasztandó ^m. kath. vallásu tanitó fizetése évi 400
kor. a községi pénztárból és 600 kor. államsegélyből Lakása
2 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 400 Dől kertből áll. Koelessége a telepen és a környékén, valamint a tanyakon lakó
mindennapi iskolás gyermekeket 1-6 vegyes osztályig oktatni,
ugy a vallástanból, mint egyéb tárgyakbó s az ism
iskolásoknak gazdasági irányban való elméleti- és gya or a i
oktatása a részére átadott kertben. Nős tanító előnyben
Végül értesítem a Címet, hogy a könyvjegyzék minden
egyes állami elemi iskolának hivatalból fog megküldetni.
Szolnok, 1912. szept. 17.
részesül.
Keresztlevéllel és tanképesitést igazoló okmányokkal
felszerelt kérvény 1912. október 26-áig bezárólag iskolaszéki
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
elnökhöz intézendő/
— 1^1-
„Megyei Népoktatás* 1912.
okt 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
A
l
korona
1 korona.
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
portómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
fűzve,
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
pH
iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
*
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hiven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
f
'
HIH
................
Mimiin
।
im
||
i.
...................... „
Oll
,
az 1911. évi hátralékot és 1912. elő
fizetési pénzeket még mind a mai.
napig be nem küldték, kéretnek az
összeg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére*.
■
— u.A „Megyei Népoktatás" 1912.
'
okL 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfelr.
ügyelői rendeletben előirt — —
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. november 25.
21. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
1 korona. 1 korona.
*
I
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
fűzve, portómentes küdéssel 1
kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Túrkévén, Kossuth-utca 92. sz. a.
a kir. Tanfelügyelóség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap '■
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az. előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
koronáért
L
’
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
*
)
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hi‘ ‘ ven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
RV
VV
fi
■ N
■ Rjr
RH WB
। . ÍTR
RH
MM
az 191 *•évi hátralékot és 1912. előpénzeket még mind a mai
naPi§ be nem küldték> kéretnek az
szives kie^yenütésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére*.
Az AMKE
vármegyei Nép-
müvelésügyi Bizottsága.
Rhédei János kir. tanfelügyelő, mint a Népm.
Biz. (NB.) választott elnöke, ki lángoló szeretettel,
szive egész melegével csügg az alföldi magyarnemzeti kultúra fejlesztésén, folyó hó 18-án hivta
össze a Bizottság alakuló közgyűlését.
Miután ismertette azon nemes célt, mely a
Bizottság minden tagjának szivét, lelkét betölteni
van hivatva s melyet elérni mindenkinek buzgó
törekvése kell hogy legyen; a magyar faj hege- .
moniáját kulturális téren is örökre biztosítani —
megnyitja az alakuló gyűlést.
A gyűlés az elnök intentiói nyomán több
ágazatra osztja működési körét s azok vezetőiül
külön referenseket választ.
.
Az általános tisztikar a következőkép alakult .
meg: ;
.
Elnök: Rhédei János.
Alelnökök: Kóródy Ferenc, Brózsik Pál, Ellman Elvira.
— 3 —
Főtitkár: Csikós József.
Főjegyző: Magyary Gyula.
Jegyző: Gramuua Aurél.
,
Előadók-. Pokányi Mátyás, Gyenes Józsff,
Egner Hona.
Az egyes működési ágak és referenseik:
1.
Analfabéta oktatás: Jeszenszky Gyula.
2. Népies ismeretterjesztő előadások: Kálmán
Elek. '
3.
Ifj. egyesületek: Grünwakl L.
ADalos körök: Brózsik Pál.
5. Olvasókörök: Bernát Lajos.
Népkönyvtárak: Csikós József.
7.
Alkohol elleni küzdelem-. Bogárdy Antal.
8.
Mesemondás: Magyary Gyuláné.
9.
Kisdedóvókszervezése:
sI
Kóródy F.
10.
El. iskolák
j
11.
Polg. isk. szervezése: Ellman E.
12.
Kézimunkára nevelés: Oreskó D.
A bizottság rendes üléseit minden hó első
szombatján d. u. 4 órakor tartja.
Azt hiszem, nem túlzók, ha AMKE legfonto
sabb s legnagyobb eredmény ígérő bizottsága meg
alakulván s biztos kezek vezetése alatt a működés
terére lépve be fogja tölteni hivatását; a magyar
nemzeti állam kiépítését s a magyar faj fenmaradásának és megerősödésének biztosítását.
Isten áldása legyen e munkán!
A vármegyei áll. Tanitó egyesület
Karcagon tartott közgyűléséből.
Mint az egyesület s a megyei tanitóság minden tagját
különösen érdeklő, nagyfontosságu pontokat ragadjuk ki a
gyűlés jegyzőkönyvéből az alábbiakat.
Miután Polónyi Mátyás elvből ismertette az általa gyűj
tött „Tanitók Otthona" alap vagyoni állapotát, a közgyűlés
rátér az Otthon felépítési módjainak megtárgyalására.
Miután a tanító testület felhívást kapott ugy a „Dél
magyarországi Közművelődési Egyesületitől, hogy a felépí
tendő „Tanitók Otthona", mint pedig a nevezett egyesület
céljainak megfelelne. Miután ezen egyesség, hihető, hogy a
megyei tanitó testület érdekeinek előnyére megköthető lesz,
kéri a választmány a közgyűlést, hogy határozatilag mondja
ki, hogy megbízza a választmányt az esetleges egyesség meg
kötésére.
Brózsik Pál határozati javaslata szerint, a közgyűlés
kimondja, hogy köszönetét mond a Délmagyarországi köz
művelődési és az Alföldi közművelődési egyesületnek az elő
zékeny tárgyalásokért. Minthogy azonban immár létkérdés
az építkezés keresztül vitele, a közgyűlés felhatalmazza a köz
ponti választmányt, hogy a nevezett egyesületekkel a tárgya-,
lást folytassa le és záros határidó alatt javaslatba foglalva
terjessze azt egy, erre a célra összehívandó rendkívüli köz
gyűlés elé. A záros határidőt 1913. évi január 1-ben állapítja
meg.
Egyebekben a központi választmány jelentését tudomá
sul veszi és odaadó munkálkodásáért köszönetét mond. -»
Brózsik Pál hosszabb beszédben ismertette „Az Állami
Tanitók Országos Egyesületében" fenálló zavarok okait.
Meggyőző érvekkel bizonyította, hogy az egyesület erőteljes
küzdelmét a legutóbbi időben már csak az a nehány egyén
gátolja, kik a radikalizmus örve alatt igyekeznek minél
nagyobb zavarokat kelteni. Fejtegeti, hogy ennek a tovább
tűrése az egyesület részéről ugyancsak vétkes könnyelműség
volna. Ajánlja, hogy az állami tanitóság kebelében sürgősen
olyan uj párt alakuljon, mely a „Tanitók Országos Egyei
4
sületMt radikális és haladó szellemű programmal ujja
szervezze és ezzel a fennálló szavazókat egyszer és minden
korra tehetetlenné tegye. Ezek után egy határozati javaslatot
terjeszt be, melynek szószerinti szövege a következő:
Határozati javaslat.
ai) Jásznagykunszolnok vármegye állami tanítósága
teljes egészében elitéli az Állami Tanítók Országos Egyesü
letében előfordult közelmúlt eseményeit, minden erejével *
igyekszik támogatni oly reformpárt törekvéseit, mely az
agyonzdKlatott egyesület életében mindnyájunk által óhaj
tott békét tóvánja helyreállítani.
b.) Kijelenti, hogy a támogatást bármely tisztes forrás
ból jöjjön, azt szívesen veszi, de belügyeibe beleavatkozni,
Vagy az egyesületet rejtett politikai célokra felhasználni nem
ehgédi.
c.) Országos gyűlések alkalmával, a. tanácskozási
tetembe, — mindaddig míg a vezetőség azt jónak látja —
csak igazolvánnyal — lehetőleg arcképessel — biró egyesütett tagot és í meghívott Újságírót enged be. Ha mindezen
intézkedések- dacára, tanácskozásaink méltóságát az idegen
etem befolyásától megmenteni nem tudnók, ajánlatosnak vél
jük a közgyűléseknek vidékre való kihelyezését.
d.) Kívánjuk, hogy az új reform párt a meglevő alap
szabályokat oda módosítsa, hogy az A. T. 0. E. választmá
nyának ninden vármegyei általános tanítóegyesület elnöke,
főjegyzője-és felelős szerkesztője, ha az állami tanitó és
egyesületi tag, hivatalból tagja legyen.
—
e.) Hogy a reform pártnak működését előse^téük és
hogy ennek önzetlen, helyes működéséről az össztanitóság
hamisítatlan értesítést nyerjen, ajánljuk a „Nemzeti Iskola"
cimw politikai tanügyi lapot az-egyesület hivatalos közlönyévé
tenni, Hogy pedig a lap ügyeink érdekében minél intenzivebb
munkát végezhessen, minden általános egyesület és járáskör,
hol az-állami tanítóság tekintélyes számmal van képviselve,
saját pénztára terhére rendelje meg.
f.) Ezen határozati javaslat teljes indoklásával az
„Állami Tanítók Országos Egyesülete" elnökségének az összes
vidéki tanügyi.lapoknak hozzászólás, esetleg közlés céljából
megküldeni hatávoztatik."
Ezután Bózsik Béla szolnoki áll tanitó előterjeszti a
megalakítandó uj párt programmját. Előzetesen azonban
reflektál Gróf Tisza Istvánnak az állami tanítókra w.naiknzó
legutóbbi kijelentésére, melyben az állami tanítóságot meg- fenyegeti, ha megélhetéséért továbbra is harcolni szándéko
zik, — mondván, hogy az állami tanítók a magyar társad*lommal vívott harcukban könnyen a rövidebbet húzhatnák.
Ezzel szemben Bózsik Béla erősen hangoztatja, hogy az
állami tanítók tudják, hogy ma már a társadalomnak csak
azzal a kicsiny csoportjával állanak szemben, mely a taní
tót ezután is csak jótanáccsal és igézetekkel, a legutóbbi
.időben pedig fenyegetéssel akarja kifizetni. A? állami tanító
ság ma már a szó szoros értelmében a betevő falatért küzd,
csak természetes tehát, hogy bárkivel volna is kénytelen
szembe fordulni, egyre fokozódó erővel és elkeseredéssel,
később azután, valószínűleg minden hozzáférhető eszközzel
fogja folytatni a harcot mindaddig, mig az állami tisztviselői
törvények jogvédelmét ki nem vívja és ezeknek a biztosítéka
mellett tényleg bele nem kerül a XI., X. és JX. fizetési
osztályba.
A Bózsik Béla által előterjesztett uj tanítói reform párt
programmja a következő:
1 .) Az 19O7dk XX-ik t. c. egész terjedelmében helyez
tessék hatályon kívül, mert ez a külön tanítói törvény mig
egyrészt az állami tanitó fizetését kevesebbre szabja, a hasonló
képzettségű állami tisztviselőknél, addig másrészt kiragadja
az állami tanítóságot a magyar állami tisztviselők érdekkö
zösségéből és esetről esetre akadálya annak, hogy a tisztvi
selők a fizetés javításaiban az állami tanítóság is jogszerűen
részesülhessen. Az állami tanítói jogviszonyok végleges\ ren
dezésének conditió sine qua nonja szerintünk tehát az, hogy
a külön tanítói törvény helyett az állami tanítóság is a közös
állami tisztviselői törvények jogvédelme alá vonassák úgy
fizetés, mint végellátás, valamint a megalkotandó szolgálati
pragmatika szempontjából is.
2 .) Az állami tanítók és tanitónők jogviszonyainak ilyen
rendezésével egyidejűleg az állami óvók és óvónők jogvi
szonyai is, képzettségüknek megfelelően és azonos elveK
szerint rendeztessenek,
í
—6 —
3 ) A szőnyegen levő tanítói fizetésrendezés kérdésében
az állami tanítósága 1893. évi IV-ik t. c. hatálya alá vonva
és megharmadolva osztalék be a XI. X. és IX. fizetési osz
tályba és pedig az összes szolgálati évek teljes beszámításával.
4 .) 1893. IV. t. c. 6 §-ában biztosított ötödéves korpótlék továbbra is fenntartassék. ?
5 . Tanitó és tanítónő között sem fizetés sem lakbér, sem
pótlék, vagy bármely más díjazás szempontjából külömbség
ne tétessék.
.
r6.) A főváros környéki, kolozsvári és fiumei állami
tanitók eddigi működési pótléka fenntartassék.
7
.) Az igazgatói dijak méltányosabb rendezése.
8 .) A gondnokságok eltörlése és szakszerű tanfelügyelet
bevezetése az egész vonalon.
9
.) Állami tanítóképzés.
10 .) Az állami iskolák szaporítása s a magyar nem/eti
irányú népnevelés szervezése.
11
.) Tanítói jóléti intézmények szervezése és fenntartása
12 .) Az Állami Tanitók Országos Egyesület-e belső
életének átformálása képviseleti alapon.
13
.) Vándorgyűlések tartása.
14 .) Az egyesület kebelében egy központi bizottság szer
vezése, mely jogvédő célzattal foglalkozik mindazon sérelmek
kel, melyek az egyesület tagjait az egyesület céljainak érvényre
juttatása közben érhetik.
15 .) Sajtóbizottság szervezése, mely mindenekelőtt a
jogvédő bizottságot támogatja teljes erővel, e mellett a nehe
zebben hozzá férhető fővárosi lapokon kívül nem csak vár- r
megyénként, de községenként igyekszik megnyitni az összes i
vidéki lapok hasábjait az A. T. 0. E-nek szépszámú tollfor
gató tagjai előtt s gondoskodik, hogy a népoktatás elhanya
golt helyzete különösen annak részes következményei és a
tanitóság lealázó nyomora az összes vidéki lapokban állan
dóan felszínen tartassék.
16 .) A „Nemzeti Iskola c. tanügyi lapnak hivatalos
pártorgannumá avatása".
Többnek1 hozzászólása után a közgyűlés ugy a Brózsik
Pál által előterjesztett határozati javaslatot, valamint a vele
szoros kapcsolatban leyő és Bozsik Béla által előterjesztett
programmot egyhangúlag elfogadja és kimondja, hogy ezek
nek alapján az állami országos radikális és haladó szellemű
tanítói pártott megalakítja.
Végül a tisztujitás alkalmával a tisztikart a következő
kép alakították meg :
Elnök: Brózsik Pál.
Alelnök: Veress János, Malatinszky Lajos.
Főjegyző: Oresko Dezső.
Aljegyzők : Stark Béla, Tokola József.
Pénztáros: Muhy Sándor.
Ellenőr : Nagy Albert.
Ügyész: Dr. Schwarcz Sándor.
Könyvtáros : Enger Ilona.
Muzeumőr: Gontonyi Sándor.
Választmányi tagok:
Szolnokról: Polónyi M. Viszlay E. Magyary Qy. Letanóczky
J. Kantz J. Schreder Izabella. Bozsik Béla, Vitos Antal, Bérnád Lajos, Muhy Sándorné.
Vidékiek: Schóber A. Egri György, Haraszti J. Barta
B. Szatmári Zs. Tóth J. Renner A. J, Boris Ferencz,. Nagy
Károly Madarász Ferercz, Koháry Géza, Mohács István.
Személyi pótlék. Tábory János jászapáti rk. tanítónak
hosszas és buzgó szolgálatai elismeréséül 200 K fizetés terrhészetével biró, személyi pótlékot utalványozott.
Szabadságolás. Csukás Ilona mezőtúri áll. tanítónő
részére 6 heti szabadság (hely. Szurgyi Pál — Bablenáné
Péntek Szeréna kunszentmártoni áll. tanitónő részére dec.
végéig szabadság engedélyeztetett (helyettese, Petricsek M na)
— Salomváry József jászberényi áll. tanitó helyetteséül o gár Jenő oki. tanitó 1913. jan. 31-ig megbizatott.
Áthelyezés. Kállay Irén szolnoki és Hakl Lajosné
segesvári áll. óvónők kölcsönösen áthelyeztettek.
Köszönet nyilvánítás. A nagym. VKM. köszönetét
nyilvánította Jakabfy Sándor dévaványai földbirtokosnak.
- 9 —
- 8 —
továbbá Pechy Györgyné, Horthy Erzsébet úrnőnek és Si
mon Imre és Sándor dévaványai nagybérlőknek, kik a csere
pes! és ködmönösi uj all. iskolák elhelyezéséhez 6000,
2400, illetve 2300 K értékű hozzájárulást biztosítottak. —
Nemes cselekedetükkel önmaguknak állítottak örök emléket.
. Tanitóváltozás. A mezőtúri ref. isk. szék Tóth Matild
helyébe Kecskeméthy Betfát alkalmazta. Nagy Kálmán me
zőtúri gazd. szak tanítót a VKminiszterium Sepsiszentgyörgyre
helyezte át.
Államsegély. A szolnoki áll. ip. tan. iskola részére a
f. tanévre 4306 K felltartási államsegély. — A turkevei áll.
polg. iskola részére 8000 K építési államsegély utalványoztatott ...
Járvány miatt a jászladányi és jászalsószentgyörgyi
összes iskolák és óvodák bezárattak, szintúgy Szelevény és
Kunszeiitmárton, s az óvoda Rákóczifalván.
Gazdasági tanítói tiszteletdij. — A kunszentmártoni
kült. áll. iskolák tanítói részére a kisebbfoku gazd. ism. iskola
-f vezetéséért összesen 400 K tiszteletdijat utalványozott.
A Tanfelügyelőségi rendeletek iktatójának megren
delését különös figyelmébe ajánljuk a tek. iskojai hatóságok
nak. A fűzött példányok ára 1 kor., a kötötteké 2 kor. Ez
nemcsak a rendtartás, de a rendeletek, köriratok nyilvántar- _
tása szempontjából is fontos, hogy az egész vmegyében egy
séges iktató és egyöntetű kezelés legyen.
Mielőbbi megrendeléssel szíveskedjék közvetlen Daróczy A*
kiadóhoz fordulni, hogy az iktató még dec. első felében elő
állítható és kiadható lehessen. — Szerk.
Analfabéta tanfolyamot rendeznek Schultz Lajos
jászzerényi és Gyöngy József mezőtúri áll. tanitók.
ÁH. iskolai költségvetések a mai napig nem érkeztek
be a kir. tanfelügyelőséghez Kisújszállás, Dévaványa, Török
szentmiklös, Nagykörű és Szelevény községekből. Minthogy
ezen, iskolák költségvetésének be nem* terjesztése miatt a
többi iskolák is kárt szenvednek anyagi ügyeik ellátásában,
közöljük, hogy a már beérkezett költségvetések az elmara
dottak nélkül is fel fognak terjesztetni, mely esetben a teljes
anyagi felelősség a késlekedő hatóságokra hárul. (Sz. 1912.
nov. 23. szerk.)
A tiszaföldvári áll.
•
_
;
iskolák tantestülete f. é. dec.
1-én a Kossuth utcai iskola tantermeiben a kirándulási
alap javára kabaréval és picnikkel egybekötött-zártkörű mu
latságot rendez. Belépti dij 2 K. Kezdete este 8 órakor.
Műsor. Rákóczy emléke. Nyitány. Cinbalmon előadja: Cingell B.
\ k. a. Dialóg. Előadják: Biró M. k. aésBiró M. k. a. és Frank
M. k. a. A bomba. Előadják: Abonyi M. k. a. és Biró M. k. a.
Ének duett. Éneklik: Kiss M. k. a. és Barna M. k. a.
Pázmány lovag. Szavalja:: Goldman Adolf ur. Csevegés:
Előadja r Kelemen Ferenc ur. Felolvasás: Szentimrei Mártha
kisasszonytól. Conferenciere: Szentimrei Mártha.
Figyelembe. Azon előfizetőknek, kik korábbi lapszá
mokat kérnek, csak 20 fillér ellenében szolgáltathat ki lapot
a kiadóhivatal, kérjük ezen körülményt szives tudomásul
venni azzal, hogy azoknak, kikannak idején nem kapják
meg, és reklamáltak a hiányzó számok ezentúl is díjtalanul
fog kiadatni.
Vallásos színjáték a
karácsonyi ünnepekre, öt felvonásban. Irta Jósvay Gábor,
kántortanitó, a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszt
tulajdonosa. Kiadja Novotha Andor könyvkereskedése, Jász
berény. Második kiadás. Ára 70 fillér. Jósvay karácsonyi
szinjátéka a már eléggazdag ilynemű irodalomban kellemes
meglepetést fog kelteni. A mü első kiadása is magára vonta
a hozzáértők figyelmét, a második kiadásban pedig kijavította
a szerző a mü egyetlen fogyatékosságát; s most már
számolva a színpadi hatás követelményeivel, a szépen kidol
gozott jeleneteket ugy sorakoztatja egymás melléj hogy azok
nem csupán olvasva érdekesek, hanem a színpadon is ha
tással érvényesülnek. A színjáték az erény diadalát ünnepli
a bűn, a sötétség fölött. A napkeleti bölcs királyok a rend
kívüli csillag által vezetve Jeruzsálembe érkeznek s itt
szemben találják magukat a gonosz, trónjára féltékeny
Heródessel, ki mindenkiben vetélytársat, ellenséget gyanít,
míg a királyok bemutatják magukat az újszülött lelki
Királynak, Heródes a sátánnal meggyilkolásra szövetkezik.
Érdekes a darab befejezése, mely csak sejteti a gyermek
gyilkos király gyászos bukását s a Messiás diadalát,
színjáték meséje egyszerű, természetes ; szövevényes meseNefelejcsszál
a Jézuskának.
- 8 —
továbbá Pechy Györgyné, Horthy Erzsébet úrnőnek és Si
mon Imre és Sándor dévaványai nagybérlőknek, kik a cserepesi és* ködmönösi uj all. iskolák elhelyezéséhez 6000,
2400, illetve 2300 K értékű hozzájárulást biztosítottak. —
Nemes cselekedetükkel önmaguknak állítottak örök emléket.
Tanitóváltozás. A mezőtúri ref. isk. szék Tóth Matild
helyébe Kecskeméthy Bei tát alkalmazta. Nagy Kálmán me
zőtúri gazd. szak tanítót a VKminiszterium Sepsiszentgyörgyre
helyezte át.
j
Államsegély. A szolnoki áll. íp. tan. iskola részére a
f. tanévre 4306 K felltartási államsegély. — A turkevei áll.
polg. iskola részére 8000 K építési államsegély utalványoztatott ...
Járvány miatt a jászladányi és jászalsószentgyörgyi
összes iskolák és óvodák bezárattak, szintúgy Szelevény és
Kunszentmárton, s az óvoda Rákóczifalván.
Gazdasági tanítói tiszteletdij. — A kunszentmártoni
kült. áll. iskolák tanítói részére a kisebbfoku gazd. ism. iskola
vezetéséért összesen 400 K tiszteletdijat utalványozott.
A Tarifelügyelöségi rendeletek iktatójának megren
delését különös figyelmébe ajánljuk a tek. iskolai hatóságok
nak. A fűzött példányok ára 1 kor., a kötötteké 2 kor. Ez
^nemcsak a rendtartás, de a rendeletek, köriratok nyilvántar
tása szempontjából is fontos, hogy az, egész vmegyében egy
séges iktató és egyöntetű kezelés legyen.
Mielőbbi megrendeléssel szíveskedjék közvetlen Daróczy A«
kiadóhoz fordulni, hogy az iktató még dec. első felében elő
állítható és kiadható lehessen. — Szerk.
Analfabéta tanfolyamot rendeznek Schultz Lajos
jászzerényi és Gyöngy József mezőtúri áll. tanítók.
ÁH. iskolai költségvetések a mai napig nem érkeztek
be a kir. tanfelügyelőséghez Kisújszállás, Dévaványa, Törökszentmiklós, Nagykörű és Szelevény községekből. Minthogy
ezen, iskolák költségvetésének be nem terjesztése miatt a
többi iskolák is kárt szenvednek anyagi ügyeik ellátásában,
közöljük, hogy a már beérkezett költségvetések az elmara
dottak nélkül is fel fognak terjesztetni, mely esetben a teljes
anyagi felelősség a késlekedő hatóságokra hárul. (Sz. 1912.
nov. 23. szerk.)
> y '
■ ~ 9 —
A tiszaföldvári áll.
-
iskolák tantestülete f. é. dec.
1-én a Kossuth utcai iskola tantermeiben a kirándulási
alap javára kabaréval és picnikkel egybekötött •zártkörű mu
latságot rendez. Belépti dij 2 K. Kezdete este 8 órakor.
Műsor. Rákóczy emléke. Nyitány. Cinbalmon előadja: Cingell B.
1 k. a.
Előadják: Bíró M. k. aésBiró M. k. a. és Frank
M.k. a. A bomba. Előadják: Abonyi M.k. a. és Bíró M. k.a.
Ének duett. Éneklik: Kiss M. k. a. és Barna M. k. a.
Pázmány lovag. Szavaljad Goldman Adolf ur. Csevegés:
Előadja: Kelemen Ferenc ur. Felolvasás: Szentimrei Mártha
kisasszonytól. Conferenciere: Szentimrei Mártha.
Figyelembe. Azon előfizetőknek, kik korábbi lapszá
mokat kérnek, csak 20 fillér ellenében szolgáltathat ki lapot
a kiadóhivatal, kérjük ezen körülményt szives tudomásul
venni azzal, hogy azoknak, kik annak idején nem kapják
meg, és reklamáltak a hiányzó számók ezentúl is díjtalanul
fog kiadatni.
Vallásos színjáték a
karácsonyi ünnepekre, öt felvonásban. Irta Jósvay Gábor,
kántortanitó, a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszt
tulajdonosa. Kiadja Novotha Andor könyvkereskedése, Jász
berény. Második kiadás. Ára 70 fillér. Jósvay karácsonyi
szinjátéka a már eléggazdag ilynemű irodalomban kellemes
meglepetést fog kelteni. A mű első kiadása is magára vonta
a hozzáértők figyelmét, a második kiadásban pedig kijavította
a szerző a mü egyétlen fogyatékosságát; s most már
számolva a színpadi hatás követelményeivel, a szépen kidol
gozott jeleneteket úgy sorakoztatja egymás mellé, hogy azok
nem csupán olvasva érdekesek, hanem a színpadon is ha
tással érvényesülnek. A színjáték az erény diadalát ünnepli
a bűn, a sötétség fölött. A napkeleti bölcs királyok a rend
kívüli csillag által vezetve Jeruzsálembe érkeznek s itt
szemben találják magukat a gonosz, trónjára féltékeny
Heródessel, ki mindenkiben vetélytársat, ellenséget gyanít,
mig a királyok bemutatják magukat az újszülött lelki
Királynak, Heródes a sátánnal meggyilkolásra szövetkezik.
Érdekes a darab befejezése, mely csak sejteti a gyermek
gyilkos király gyászos bukását s a Messiás diadalát,
színjáték meséje egyszerű, természetes; szövevényes mese
f
Nefelejcsszál
a Jézuskának.
।
- 10 —
szövés itt nem is volna helyénvaló. Nyelve tiszta, folyékony
és magyaros, a jelenetek beállítása hatásos, az alkalmi éne
kek szövege és zenéje kifogástalan. Az a Nefelejcsszál, melyet
a mélyen vallásos érzésű szerző a kis Jézuskának nyújtott,
sok örömet és lelki békét fog szerezni az ügyesen, tehetség
gel megirt kis színjáték szereplőinek és hallgatóinak is.
Gyermek-színpad. A legkedvesebb, felnőttet is legjob
ban gyönyörködtető gyermek-mulatságok közé tartozik a
színdarab előadása. Sebők Zsigmönd és Benedek Elek képes
gyermeklapja, a Jó Pajtás arról is gondoskodik, hogy a
gyermekeket mind újabb és újabb előadásra alkalmas darab
bal lássa el, gyakran ad ki kis vígjátékokat, legújabb, novem
ber 24-iki számában is Zsoldos Lászlónak egy bájos kis
színdarabja jelenik meg. Ebbe a. számba írtak még: Feleki
Sándor verset, Szemere György elbeszélést, Sebők Zsigmönd
Dörmögő Dömötör Királyhágóntuli utazásának folytatását,
Elek nagyapó apró történetet. Gyula bácsi cikket a forgó
szélről, Zsiga bácsi mulatságos mókát. A kis diákok levelei
rovat, Szemere György regényének folytatása, a rejtvények,
szerkesztői üzenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát.
HIVATALOS RÉSZ.
JNKSzolnok megyei Alt. Tanítóegyesület.
12111912. szhoz.
Értesítés.
Értesítjük a karcagi közgyűlésen megjelent s úti szám
lájukat beterjesztett áll. tanítókat és tanítónőket, hogy fuvar
és napidijaikat a kir. tanfelügyelőség 6532)912. szám alatt
érvényesítette.
Felhívjuk a kunszentmártoni bel- és külterületi, valamint
Győri Nagy Imre Szolnok—szandai és Papp Ferenc jász
ladányi kartársainkat, hogy az érvényesített összegről szóló
szabályszerű nyugtáikat Muhy Sándor vm. tanitótestületi
pénztároshoz mielőbb adják be. — Megjegyezzük, hogy a
felszámított és jóváhagyott összegek közötti különbség a
szabálytalanul felszámított bérkocsi és napidíj törlésekből
származott.
Szolnok, 1912. nov. 15.
Brózsik Pál,
elnök.
Oreskó Dezső,
főjegyző.
Kimutatás
az érvényesített összegről:
s
"03
N
C/3
A tanitó neve
Állomáshelye
o
.C/3
Schóber Alajos
Országh Pál
Nagy János
Császár Ferenc
M
Ferencné
Vékony István
Szalay Zsigmönd
7
Mihály Gyula
8
Németh Jolán
9
Turcsányi Ilona
10
Csenz Mátyás
11
Hoffman Mária
12
Nagy Károly
13
Szabóné Eszenyi M.
14
Szabó József
15
Kailinger Mária
16
17 1 Martikány István
18 1 Nagy Galóci Géza
19 I Biró Géza
20 I Gajda Gyula
21 I Tóth József
22 l Sólyom Júlia
Hajdú Ferenc
23
1
„ Ferencné
24
25 I Cira István
26 I ifj. Gyenes József
Röder Margit
27
28 1 Veres Sándor
1
2 I
3
4 1
51
61
f
K
77
9
9
n9
n9
30
30
n
9
9
30 !
30
»
»
9
o
9
ÖU
QA
öv
Kszentmárton
n
»
n
»
n
öU
r\f\
n
9
n
9
Q
9
9
10
Q
9
»
n
Fegyvernek
Mezőtúr
Rákócifalva
»
Tiszavárkony
»
Kisújszállás
j
ÖV
13
15
1A
12
Qn
ov
ÖV
□v
ÖV
40
OR
vo
80
52
10
IV
6
8
«
10
10
1V
7
7
7
11
62
20
20
46
46
23
23
76
60
A tanitó neve
GO
29 i
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43 C
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63 .
64 ;
65
66
67
Lukács József
Egry György
Rovny István
Schultz Lajos
Pelffy Etelka
Bányovszky Jolán
Bállá Béla
Skoda Mária
Baráth Árpád
Baráthné Muhoray O.
Brand Viktória
Bartha Béla
Bartháné Párizsa B.
Hodek Ferenc
Kovács Imre
Haraszthy Jószef
Nagy Bella
Gaál Sándor
Markseid Károly
Pálmai Károly
Geng Márton
Thiel Bernát
Cakó Gyula
Farkas Károly
Fodor Zzigmond
Fodor Zsigmondné
Illesij Zoltán
Csiky Izabella
Jankó Károly
Tóth József
Mogyorós János
Török Sándor
Kasza Sándor
Kelemen Miklós
Mohács István
Busái Mária
Fehér Erzsébet
Szerényi Blanka
Koroknál Antal
Mezőtúr
Jászberény
n
n
n
n
n
1
n
n
Töröksztmiklós1
Jászberény
n
‘ n
n
»
»•
n
n
Mezőtúr
>>
Szelevény
>>
Istvánháza
TiSzavárkony
Mezőtúr
Cibakháza
Tiszaföldvár
•
K
f
13
9
9
9
10
10
9
10
9
9
9
10
10
10
8
10
10
18
18
10
20
11
16
9
12
12
15
20
13
19
14
6
20
17
11 '
11
11
11
9
72
25
25
05
—
—
25
1"
25
25
25
■■ 1 -
52
—
—
■ ——
—
65
08
76
16
25
——
—
90
04
94
46
32
70
42
08
34
34
34
34
10 ;
*
■
í
Állomáshelye
•
E N
12
o
Sorszám
- 12 —
iJ
-K
1
Győri Nagy Imre
68
69 k Papp Ferenc
Kjss Károly
70
Nagy Ferenc
. 71
Pincér József
72
6704. szám. ,
a
Állomáshelye
A tanitó neve
Szolnok szőlő
Jászladány
Jászberény
Mezőtúr
Töröksztmiklós
10
7
17
18
9
f
20
90
72
80
62
4
1
.
Valamennyi elemi és gazdasági iskola Igazgatójának
illetve vezető-tanítójának az eteTiii és ismétlőiskolai
végbizonyítványok és törzskönyvek mintáinak kötelező^
használata tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi Miniszter urnák a fenti
tárgyban kiadott 2103,912. eln. sz. körrendeletét — mely i
a Néptanítók Lapja f. évi 27. számában már megjelent -azzal a felhívással teszem közzé, hogy azt gondos tanulmá
nya tárgyává tegye s arra vonatkozó jelentését, hogy a
törzskönyvek beszereztettek-e már kellő menyiségben az iskola
számára, hivatalomhoz mielőbb terjessze be.
Ha a szükséges törzskönyvmennyiség eddig be nem
szereztetett, az haladéktalanul pótlandó s ennek megtörténte
is jelentendő hozzám annak közlésével, hogy az 1911,12.
tanévről hány elemi és hány ismétlőiskolai végbizonyítvány
adatott ki.
Iskola vizsgálataink alkalmával a szóbanlévő törzskönyv
pontos vezetését szigorú ellenőrzés és felülvizsgálás, tárgyá
vá teszszük.
.
'
Megjegyzem, hogy az állami, községi és államsegélyes
felekezeti jellegű népiskolák hivatalból csakis a végbizonyít
vány-mintákkal való ellátásukat igényelhetik, illetve kérhetik,
a törzskönyvi nyomtatványokat azonban tartoznak az egyes
iskolák saját költségükön beszerezni,
Szolnok, 1912. évi november hó 8-án,
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
‘
- 14 6704 számhoz.
Másolat.
— 2103,912. eln. szám. Körredelet az 1908. évi XLVI. t. c.
7. §-a alapján megállapított elemi és ismétlöiskolai végbizo
nyítványok és törzskönyvek mintáinak kötelező használata
tárgyában. Az ingyenes népoktatásról szóló 1908. évi
XLVI. t. c. 7. §-a szerint minden elemi iskola fentartója
köteles az elemi iskola hat évfolyamát elvégzett minden
tanuló részére magyar nyelven kiállított bélyegmentes vég
bizonyítványt adni. Hasonlókép végbizonyítvány adandó ki
az ismétlő-iskola három évfolyamát végzett minden tanuló
nak. A fentemlitett törvény további rendelkezései szerint az
elemi jskola hatodik évfolyamát, valamint ismétlő-iskolai
tanfolyamot végzett tanulókról és a kiszolgáltatott végbizo
nyítványokról az iskola törzskönyvet köteles vezetni. A szóban
forgó végbizonyítványokról és törzskönyvek mintáit a már
hivatkozott törvényszakasz utolsó bekezdésében nyert fölha
talmazás alapján az egyházi hatóságok előzetes meghallga
tásával megállapítottam és azok kötelező használatát, az iskola
jellegére való tekintet nélkül, minden elemi és ismétlő-népiskola
részére ezennel elrendelem. A bizonyítvány és törzskönyvmintákat ide mellékelem és azok nyilvánosságra hozatala
iránt egyidejűleg intézkedem. Ezen bizonyítvány- és törzskönyvminták kötelező használata az 1911,12. tanév végével
lép életbe és pedig oly módon, hogy az állami, községi és
államilag segélyezett hitfelekezeti elemi iskolák a bizonyít
ványokhoz, ezen nyomtatványokat tartoznak használni amelylyekkel kívánatra ellátom őket. A végbizonyítványok és
törzskönyvek kiállítására, illetve kitöltésére nézve tájékozta
tásul a következőket közlöm : Ezen mintáktól való eltérésének
a vonatkozótörvényszakasz rendelkezéséhez képest helye
nincs. Ép azért a kiállítandó végbizonyítványoknak és
azokról vezetendő törzskönyveknek ugy a szöveg, mint az
alak tekintetéből az általam megállapított mintákkal minden
ben és teljesen egyezőknek kell lenniök. E rendelkezés ellen
v^o vétés, amennyiben tudniillik köztörvényekbe ütköző
súlyosabb beszámítás alá nem esnék, fegyelmi vétséget
képez, amely az 1907. évi XXVII. t. c. 17 22 23 és 24
szakaszainak rendelkezései alá esik. Amennyiben netán egyes
iskola fenntartók előzőleg az 1908. évi XLVI. t.-c. §-ában
előirt, de e mintáktól eltérő végbizonyítványokat és törzs
könyveket használtak volna, azok a használatból haladékta
lanul kivonandók. Figyelemmel arra, hogy a többször
idézett törvényszakasza nem magyar tannyelvű iskolafentar* tókat feljogosítja az elemi népiskola hat évfolyamának elvég
zéséről tanúskodó bizonyítvány és törzskönyv rovatainak a
magyar nyelv mellett hasábosán az iskola tannyelvének
megfelelő nyelven való kitölthetésére: szükségesnek tartom
a nem-magyar tannyelvű iskolák fenntartóit figyelmeztetni,
hogy a törvény ezen intézkedése csakis bizonyítvány rovataira
vonatkozik és a szövegre nézve kiterjesztésének helye nincs.
Ép ezért a rovatok alá soroltan a tanulók vallását, magavi
seletét, előmenetelét a magyar nyelv mellett hasábosán, az
iskola tanítási nyelvén is fel lehet tüntetni, de magának a
bizonyítványnak szövege, teljesen az általam megállapított
mintáho^ alkalmazkodva, kizárólag csak magyar lehet. Nem
mulaszthatom el azonban ennek kapcsán arra is reámutatni,
hogy a tanulók vezeték (családi) és utó (kereszt) neve ugy
a törzskönyvekbe, mint a bizonyítványokba — az 1911. évi
április hó 7-én 12.822. szám alatt a görög kath. és görög
kel. román egyházi főhatóságokhoz intézett rendeletem szoros
szem előtt tartásával — vezetendő be. Abban a rovatban
pedig, amely feltünteti, hogy az illető tanuló mely községben
született vagy iskoláit hol végezte: a községi és helynevekről
szóló 1898. IV. t.-c. 5. §-a értelmében kizárólag á község
hivatalos neve használandó, azon írás mód szerint, amint az
az országos községi törzskönyvekben vezettetik. Végül reá
kell mutatnom arra is, hogy mivel a szóban forgó törvény a
rovatok kitöltésénél a hasábos nyelvhasználatot csakis az
elemi iskola hat évfolyamáról szóló végbizonyítványt érintőleg
engedi meg: az ismétlő-iskola elvégzéséről szóló végbizo
nyítványban hasábos nyelvhasználatnak egyáltalán nincs
helye és az tisztán és kizárólag magyar nyelven állítandó ki,
egyezőleg az 1907: XXVII. t.-c. 18. §-ával, mely szerint t.
i. ismétlő-iskolában a tannyelv csak magyar lehet. A tanulók
általános előmenetele abban a rovatban, amely arról szól>
hogy az illető tanuló az elemi, illetve ismétlő-népiskola
— 16 —
évfolyamai közül hol végezte iskoláit: osztályonként sorolandó
föl és ezek alapján vezetendő be a bizonyítvány illető rova
tába, hogy a tankötelezettség időtartama alatt a népiskolai
tantárgyakban általában mily eredményt ért el a tanuló.
Fölösleges'talán hangsúlyoznom, hogy amelyik tanuló űz
elemi iskola hat évfolyamát nem végezte be teljesen, végbizo
nyítványt nem kaphat. A bizonyítványt az 1908: XLV1. t.-c.
7 §-ának 3. pontja értelmében az igazgató irja alá. Termé
szetes, hogy ahol igazgató nincs, ott a tanitó feladatát
képezi annak kiállítása. A bizonyítvány kiállítója az abban
foglaltak valódiságáért nemcsak fegyelmileg, de köztörvényileg is felelős. Miről címet azonnal értesítem, hogy jelen rendeletem pontos végrehajtását a legnagyobb figyelemmel
ellenőrizze. Budapest, 1912. jun. hó 25. Gróf Zichy János s. k.
A hivatalos 'másolat hiteléül :
Szolnok, 1912. november hó 8-án.
'
-
Csikós József.
kir. tanf. toilnok. .
Értesítés,
7"
"■
Tisztelettef hozom a nagyközönség tudomására, —
hogy T^kevén ,eVŐ’
technikai
felszerelt
könyvnyomdámban
a legszebb névjegyek, eljegyzési kártyák, esfk ufS1\és bah meghivók> körlevelek, számlák,
táblázatok, ISkolai értesítők, zármérlegek, ár
jegyzékek, egyházi-, orvosi- és ügyvédi nyomn
ÍexSyek’
gyászjelentések,
Plakatok, levélpapírok stb. stb. nyomtatványok
vLT"’ pon,osan> késesen olcsón készülnek.
Vidéki megrendeléseket postafor- Ha
dultaval expediálok! - Tisztelettel P^TOCZy A.
V. évfolyam.
— 16 —
évfolyamai közül hol végezte iskoláit: osztályonként sorolandó
föl és ezek alapján vezetendő be a bizonyítvány illető rova
tába, hogy a tankötelezettség időtartama alatt a népiskolai
tantárgyakban általában mily eredményt ért el a tanuló.
Fölösleges talán hangsúlyoznom, hogy amelyik tanuló az
elemi iskola hal évfolyamát nem végezte be teljesen, végbizo
nyítványt nem kaphat. A bizonyítványt az 1908: XLV1. t.-c.
7 §-ának 3. pontja értelmében az igazgató irja alá. Termé
szetes, hogy ahol igazgató nincs, ott a tanitó feladatát
képezi annak kiállítása. A bizonyítvány kiállítója az abban
foglaltak valódiságáért nemcsak fegyelmíleg, de köztörvényileg is felelős. Miről címet azonnal értesítem, hogy jelen rendeletem pontos végrehajtását a legnagyobb figyelemmel
eWenőnzze. Budapest, 1912. jun. hó 25. Gróf Zichy János s. k.
A hivatalos ' másolat hiteléül:
Szolnok, 1912. november hó 8-án.
Csikós József,
kir. tanf. toilnok. .
Értesítés,
”
— 1
Tisztelettel hozom a nagyközönség tudomására, —
h°gy T u r k e v é n levő, legújabb technikai
felszerelt
könyvnyomdámban
a legszebb névjegyek, eljegyzési kártyák, esbál‘ meghivók> körlevelek, számlák,
táblázatok, iskolai értesítők, zármérlegek, ár
jegyzékek, egyházi-, orvosi- és ügyvédi nyomnIa?"y°k.’ lgyek’
gyászjelentések,
plakatok, levélpapírok stb. stb. nyomtatványok
vS"’ P°nt°San’ ülésesen olcsón készülnek.
Vidéki megrendeléseket postafor- H
a
dultaval expediálok! - Tisztelettel ÜHTOCZy A.
Szolnok, 1912. december it).
23. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
‘
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
qypllemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS -JÓZSEF
felelős szerk. cimére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők,
Felelős szerkesztő:
_
Csikós József, Szolnok.
Megjelenik.
Minden hó 10. és 25-én.
Visszaélés.
Az utóbbi időben sajnos, olyan jelenségek is
felmerülnek a tanítói közéletben, melyek a legna
gyobb mértékben alkalmasak tehetnem arra is, hogy
a nagyközönségnek már felkeltett rokonszenvét a
tanítóságtól elfordítsák. Egy percig sem hagyhatjuk
tehát szó nélkül ezeket a veszedelmes tüneteket.
Szerencsére még csak egyetlen tanügyi ^aPu^
hasábj .in találkozunk velők, hol a legnagyobb
nyilvánosság elől még el vannak i ejtve. Ki bizto
sithat azonban bennünket, hogy innen továb
majd nem vándorolnak, hacsak egyesült erővel
szembe nem szállunk és alaposan le nem számo
lunk velők?
Az Uj Korszak közismert kirohanásairól van
szó, melyek már nem csak a legelemibb jo ízlést,
de a jóhiszemű közéleti emberek egyéni tisztes
ségét is kezdik valósággal sárba tipoini.
Ez a lap kíméletlen törtetésében a közel
múltban vármegyénk kir. tanfelügyelőjét is durván
megtámadta. Nekünk, kik tudjuk, hogy ez a a
•
- 2 —
r
■
-
A
— 3 —
।
madás merőben alaptalan és igazságtalan volt,
kétszeres okunk van tehát tevékeny részt venni
abban az akcióban, mely inár országszerte megindulóban van, hogy az Uj Korszak rendkívül
durva, lelkiismeretlen és ezek melleit a tanítóságot
a nagyközönség előtt előbb-utóbb súlyosan
kompromittáló eszközeit a kellő értékükre szállítsa.
Tudom hogy még ma is vannak a kartársak
közölt olyanok, kiknek az Uj Korszak bolygatása
ellenükre van. És ennek a ténynek a lélektani
igazolását ma még talán elfogadhatónak is kell
tartanom. Hiszen a tanítói lelkekben az örökös
mellőzés és a rendkívül lealázó gondnoksági és
iskolaszéki rendszer, párosulva a mai rettenetes
megélhetési viszonyokkal: bőven felkorbácsolhatta
az elkeseredést oda, hol a menekülés eszközeiben
már nem a higgadt megfontolás szokott válogatni.
Természetes lehál, hogy mikor az Uj Korszak
megjelent a porondon, mindenki kitörő lelkese léssel
és a legnagyobb bizalommal fogadta, mint olyan
eszközt, mely függetlenségével és bátor fellépésével
' az összes eddigi eszközöknél alkalmasabbnak
Ígérkezett a százféle lanitóbaj leküzdésére. Hát
ezt a bizalmat még ma sem vonta meg az Uj
Korszaktól minden Kartársunk, mert még most
sem vette észre, hogy az Uj Korszak ma már
éppen az ellenkezőjét eredményezi annak, mit
kezdetben a jó reménység várt tőle, lehetetlenül
túlzó elveivel, rettenetesen durva támadásaival/
mindenütt inkább az ellenállás politikáját váltja
k,„’ különösen az intéző politikai és társadalmi
'korokból, mint a mit a ma már naivnak mondható
bizakodás még most is vár tőle: t. i. a tanítói
kívánságok megfélemlítésből eredő gyors és tel
jes kielégítését. Még most sem vette észre min
denki azt sem, hogy bár a valóságban nagyon
kevés hive van már az Uj Korszak extrém elve
inek és esztelenül kíméletlen taktikájának: az Uj
Korszak még is ugy tünteti fel ennek a néhány
kartársúnknak a jóhiszemű bizalmát, mint a taní
tói közakaratol és az eddig kíméletből hallgató
nagy többség türelmével rutul visszaélve, a tanítói
közakarat nevében űzi a becsületes szolgálattétel
nek feltálalt „korcsmái kirohanásait." (Ahogy egy
most meginduló országos tanügyi lapunk az Uj
Korszak gorombaságait nevezi.)
i
Hát épen ebben a visszaélésben rejlik a ko
moly veszedelem és ha a saját jól felfogott
érdekeinket valóban meg akarjuk védelmezni, itt
a legfőbb ideje, hogy a kevés bizakodó kartársunk
szemét/is kinyissuk, mert valahára nekik is tiltakozniok kell az ellen, hogy a tanítói név égisze
alatt az Uj Korszak továbbra is korlátlanul
gorombáskodhassék. Nekünk, kik az Uj Korszak
manővereinek már régen a fenekére láttunk, de
a kik eddig nem csak a közérdeket télivé, hanem
az Uj Korszak egy-két belső emberének szánt
kíméletből is hallgattunk, bele kell mutatnunk végre
ennek az újságnak a veséjébe, hogy igazán fel
nyithassunk minden szemet és igy a szükséges
megnyilatkozásra bírjuk a még ingadozó lelkeket.
Az köztudomású, hogy ezt a lapot áz úgyneve
zett progresszív eszméket terjeszt» társadalmi
egyesületek alapították és tartják fenn és hogy a
lapot néhány nem tanitó ember készíti.
De az
még nem egészen köztudomású, hogy ezeknek a
tisztell lapkészitő uraknak koránt sem a tanítói
érdekeknek a védelmezése az igazi
mint a hogy hirdetik — mert hiszen ezektől a
saját személyi érdekeik igen-igen messze esnek,
hanem az, hogy a lap közvetítésével a tanítóság
által gyors és nagyszabású politikai karrierhez
jussanak. A tanitóság erős politikai agitációjának
a felkeltése révén a választójogi reform
egvalósulását akarják gyorsítani, hogy ez által maguk
is minél előbb képviselői mandátumot zerezhessenek.
A dolog rendkívül tetszetős, mert hiszen
ezeket a reformokat már mindenki akarj 1 azért
is, hogy azok a társadalmi rétegek is jo ’okhoz
jussanak valahára, melyek a saját sorsuk intézésére már tényleg megérettek. Az Uj Korszakot ké
szítő urak azonban nem igy akarják, mert igy
korántsem biztos, hogy ők is mindjárt képviselők
lehetnek, hanem ugy akarják, hogy mindenki ki
vétel nélkül választó legyen, aki csak él és mozog, mert csakis igy lehet egészen biztos a mandátum. A többi következmények? . . . nekik nagyón mellékesek.
I
be alighanem van a lapkészitő urak' ak ezen
biztos számításon kívül még valami bizonytal an
reményük is. Nekik a képviselői mandá::um vanüleg nem a végcél, mert hiszen ni
bársony székek is vannak, melyekben — ug y mond
ják —. nem utolsó dolog megtelepedni. A politi
kai programúi mellett még kulturprogr ámul is
kell tehát nekik, még pedig olyan ujszer^, __
ami
yen még nem volt, amelyik ezen a réven azután
a leendő képviselő kollégáikat legalább is annyira
fogja hevíteni, mint amennyire a választójog he- •
viti a tanítóságot; hogy a képviselő kollégák a
nagy hevületben önkénytelenül is a bársony szé
kekre mutatva, ellenállhatlan kényszerűséggel, szinte
parancsolják nekik: tessék helyet foglalni. Erre
szükséges a legkíméletlenebb materializmus, mely
nek csak bevezető jelszava, hogy: „Ki a papok. kai az iskolából." Hogy ezután mit szól ehhez a
kulliirprogrammhoz a tanitóság nagy többsége, az
szintén nagyon mellékes, mert hiszen a tanítóság
nak csak a választójogi programul érvényesítése
a kötelessége, a nagypolitika más ágainak intézé
sében tehat ugy is hiaba kotnyeleskednenek.
És ha már egyszer ide kelleti kerülnünk a
kulisszák mögé, hát lássuk meg röviden az Uj
Korszak tisztelt készítőinek átlátszó harci taktiká
ját is.
Alig teszi valaki a lábát a tanügyi közélet
porondjára, már is neki ront az Uj Korszak, le
hetőleg oly erővel, hogy az illető valósággal meg
rökönyödjék. Ha ez sikerült és a kiszemelt már
eléggé meg van ijedve, akkor következik anna
a megvizsgálása, milyenek a homo novus elvei.
Ha itt azután nem egyezik minden pontosan az
Uj Korszak követelményeivel, előbb lesz a kiszemellből „obskuros" „buta" „intellektuális mmand.
És ha még az is megállapítást nyer, hogy a i
szemelt nem hajlandó a sanskülottok közé ve
gyűlni és velük az Uj Korszak tisztelt gaz ama
egyetlen intésére még a tűzbe is belei ohanni, a
kor lesz az áldozatból a legvégén „becstelen „
„hitvány" „nemtelen" „stréber" „közönségesáru o.
íme az iga^i Uj Korszak, mely először
— 6 —
csak papokat és minisztereket döngető nagy
„tanitó mentő" küzdelme hevében már annyira
mégfeledkezett magáról, hogy már nem csak
egyes tanügyi embereket, kartársakat inzultál kí
méletlenül, de minden legkissebb jogcím, sőt
minden igazi ok né’kül egész tanítótestületeket is
kegyetlenül lehord. Egyik nagyobb tanitó testü
letről, pld. mert nem pontosan az Uj Korszak
követelményei szerint határozott, azt is Írja a
legközelebbi szám, hogy „erkölcsi önfertőzést
követett el.“
Hát az ilyen fajta tanitó-mentés most már
igy igazán több a soknál. Azt hiszem akár van
még pártolója az Uj Korszaknak közöttünk, akár
nincs, az ilyesmik után kell, hogy minden kar
társ kivétel nélkül tiltakozzék a tanítói jó hírne
vet igen komolyan fenyegető azon durva vissza
élés ellen, hogy az Uj Korszak miég ezek után is
tanítói orgánumnak nevezze magát és igy rette
netes gorombáskodását q tanítói név égisze alatt
folytathassa.
Vármegyénk kir. tanfelügyelőjét is kvalifikálhatlanul letámadja ennek a tanitómentő lapnak
egyik i száma.
Bizonyára nem hatolhatott fel ez az utszéli
támadás, arra a piedesztálra, melyre a Kir. tanfelüg\elő ui magát közülünk — egyszerű tanítók
özü
alighanem vas . szorgalommal és — a
miről mar közöltünk is fényes tanúbizonyságot
tett — rendkívül értékes szaktudással felküzdötte.
Mi azonban - kik továbbra is meg akarjuk
artam hivatal főnökünk, eddig éh ezett jő indunem fojthatjuk magunkba semmi féle ok
miatt tovább a felháborodásunkat, hanem a leg
elemibb igazságszeretet parancsa szerint meg kell
magyaráznunk ennek a tisztelt lapnak, hogy mind
azoknak, amit a vármegyénk kir. tanfelügyelőjé
ről irt: épen az ellenkezője igaz; mert ha ezt meg
nem tesszük, joggal tételezheti fel rólunk bárki,
hogy ezekkel a lelkiismeretlen durvaságokkal mi
is mindenben azonosítjuk magunkat. Különösen
meg kell a t. Uj Korszakkal értetnünk, hogy tan
felügyelőnk itt közöttünk senkinek sem kislelkü
rosszakarója — mint a hogy az Uj Korszak hir
deti, — hanem ellenkezően, még az emberi gyengeségekkel szemben is rendkívül tapintatosságot
tanúsító igazi jóakarója a vármegye tanítóinak,
kik közül sokkal — rövid itt léte alatt — sze
mélyenként is igen sok jót cselekedett Megcselekedte pedig mindezeket nem a „lakáj szellem
növelésére, hanem az igazi érdemek honorálására.
És meg kell most már nyíltan — á legna
gyobb nyilvánosság előtt — mondanunk a t lap
nak, amit oly sokáig magunkba fojtottunk, hogy
rulul vissza él a tanítói jelleg fehasználásával, mi
dőn állítása szerint a tanítóság nevében, a tanító
ság kívánságára követi el vad kirohanásait, mer
egészen bizonyos, hogy ezekkel ma mar egyet en
egy magyar leniló - még a
társunk — sem azonosítja magat. i &
most már föltétlenül tennünk, mert ha mi tova
is szónélkül tűrünk, akkor méltán taniadhat fel a
nagyközönségben az a lesújtó vélemény, oöy az
Uj Korszak barbár durvaságával mindnyáján azo
nosítjuk magunkat.
Tárgyaljuk le
ezt a kérdést a vármegye
■_
J
-
8
—• 9
“
A kir. tanfelügyelő által bekivánt igazoláso
kat a közp. választmány is igazolásoknak tekinti.
A meg nem jelent, s még csak igazolást sem
küldött tagokkal szemben való eljárást illetőleg
hosszabb vita fejlődvén ki, kir. f tanfelügyelő az
alapszabályok vonatkozó szakaszára való hivatko
zással óva inti, a közp. választmányt az alapszabály
sértéstől s bár nem óhajt drákói szigorral eljárni;
mégis szerinte példát kell statuálni, és az igazolás
nélküli mulasztókat kötelességük teljesítésére óhajtja
szoktatni. — Ez értelemben a választmány utóla
gos igazolásra szólítja fel az igazolatlanul elmaradtakat s akik erre sem igazolnák elmaradásukat
azokra az alapszabályban előirt 4 K birság kiadatik.
minden tanítótestületében azonnal és kérjük meg
vármegyei egyesületünk elnökét, hogy erélyes
tiltakozásunkat a vármegyei egyesület választmá
nya utján sürgősen vigye a legszélesebb nyilvá
nosság elé.
Én hiszem, hogy az intézkedés a vármegye*
minden tantestületéből kivétel nélkül már a leg
közelebbi napokban beérkezik vármegyei egyesü
letünk elnökségéhez.
Bózsik Béla.
„A Jásznagykunszolnokmegyei ált.
Tanító Egyesület/
III.
Elnök előterjeszti az Országos
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, JNKSzolnok vmegyei Tanítótes
tület Központi választmányának 1912. november hó 3-án
tartott alakuló ülésén. — Jelenvoltak: Brozsik Pál elnöklete
alatt: Rhédey János kir. tanfelügyelő, Malotinszky Lajos,
Totola József, Muhy Sándor, Nagy Albert, Gosztonyi Sándor,
Polónyi Mátyás, Kántz Ida, Bózsik Béla, Nitos Antal, Bernáld Lajos, Schóber Alajos, Haraszthy József, Bartha Béla,
Szathmáry Zsigmond, Nagy Károly és Mohács István választ
mányi tagolj
L
Elnök üdvözölvén a szép számban megjeent választmányi tagokat, nemkülönben a kir.
tanfelügyelő urat, a választmányi ülést megnyitja
es jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Bernáld Lajos
es Gosztonyi Sándor választmányi tagokat küldi ki.
L '
-í
1
Tudomásul szolgál.
elöterLSS™ tart°“ megyei Közgy<^ jegyzőkönyvének
tárgyaltatnak.
Szövetség felhívását a
belépésre.
.
■
l
i'
CS3n a gyü,ésrö1 távolmaradottak igazolásai
Határozatba ment, hogy Testületünk az 1913. év
január 1-ével az Országos Szövetségbe 250 tággá
belép s a közgyűlés jóváhagyásáig ideiglenesen
5 képviselőt választ, 3-at Szolnokról: Brozsik Pál,
Bózsik Béla és Egner Ilona személyében es 2-ot
vidékről: Egri György és Mohács István szemé
lyében. Az előadók megválasztásáról elnök gon
doskodik.
IV.
Elnök a közgyűléstől kapott mandátumához
képest előterjeszti a „Tanítói Otthon “ ügyét s
egyben felkéri kir. tánfelügyelő urat, mint ez ügynek
lelkesedéssel és. nagy szeretettel vállalt előadóját
javaslatainak előterjesztésére, ki is a Kultuszminisz
tériumhoz intézendő, teljes alapossággal megalko- .
tott memorandumát felolvastatván, felhívja a jelen
levőket, hogy eszméiket és esetleges ötleteiket
minden tartózkodás nélkül adják elő. — Többek
hozzászólása után kir. tanfelügyelő felvilágosítást
nyújt, melyek után a létesítendő Tanítói Otthonnal
kapcsolatban egy Kultúrpalota képe bontakozik ki.
— 10
Közp. választmány a memorandum tervezetet
változatlanul elfogadja, Kir. tanfelügyelőt a Testület
ebbeli ügyeinek további képviseletére felkéri s
elhatározza, hogy a memorandumot törvényható
sági hozzájárulás végett a Mélt. Főispán urnái
küldöttségileg nyújtja át. E küldöttségbe megvá
lasztatnak: elnök, főjegyző, Polónyi Mátyás, Kántz
Ida, Letanócky Júlia és Nagy Albert vál. tagok,
esetleg a küldöttség önmagát kiegészíti.
V.
Bozsik Béla vál. tag aposztrofálja Polónyi
Mátyás volt elnököt, jelenlegi tb. elnököt, a közügyeink harcai közben törént súrlódásokat tisztázza,
majd legnagyobb sajnálkozását jelenti ki.
A kölcsönös kijelentéseket választmány meg
nyugvással veszi tudomásul. Kir. tanfelügyelő ref
lektál az általa is tapasztalt széthúzásra s miután
a forró vágyát képező kibékülés megtörtént, kijelenti,
hogy ez a pillanat lelkében örökké fog élni.
*
VI.
Polónyi Mátyás tb. elnöknek készítendő dísz
oklevél elkészítésének végrehajtásával
elnök bizatik meg.
VII.
A szövetségi javaslatok tárgyalása, tekintettel
az előrehaladt időre levétetik a napirendről s a
következő vál. ülésre halasztatik, mégis
elhatározta a választmány, hogy a fizetésrendezésről Brózsik Pál, a szolgálati pragmatiarol Bozsik Béla fog értekezni; a jogvédő bizottság
szervezésének és a tanítói mellékfoglalkozások
tarifajanak előadóiról elnök fog gondoskodni. A
arita a Megyei Népoktatásban közzéteendő
vin.
- c ., Pen^áro^Jelentést tesz a pénztár állományáról,
a
e„i
“
AJe’entés íelen jkhöz csatoltatván tudomászo ga , úgyszintén a Schulcz-féle elszámolás.
A hátralékosok pedig ismételten felszóllittatnak
járulékaik részletekben való teljesítésére.
1
IX.
BozsikIBéla választmányi tag kiutalását kéri
költségeinek
A választmány formális számla beterjesztése
után az összeget utalványozza.
X.
Kolozs vármegye Tanítótestülete jubiláns
gyűlésre hívja meg testületünket.
Átiratban üdvözöljük a társtestületet.
XI.
A mezőtúri járáskor tisztikarának újjászer
vezésével, miután ott ez idő szerint sem elnök,
sem tisztikar nincs,
Brózsik Pál elnök bizatik meg.
XII.
Az indítványok során elnök kéri a választ
mányt, hogy a bevételek fokozására farsangi mulat
ság tartassák s erre nézve a közp. választmány
kérje fel a szolnoki áll. elemi isk. tanítótestületet
a rendezésre, hogy az vigalmi bizottsággá alakuljon.
Határozatba ment ily értelemben.
Több tárgy nem lévén, az ülés az uj tisztikar éltetésé
vel véget ért. Kmfht.
_P. h.
Brózsik Pál
Oreskó Dezső
főjegyző.
Hitelesítők:
elnök.
Bernáld Lajos
Gosztonyi Sándor.
124 1912. szám.
Felhívás.
Amint központi választmányi ülésünk’ jegyzőkönyvéből
kitűnik, foglalkoztunk a „Magyarországi Tanítóegyesületek
. Országos Szövetségé"-nek javasltaival is.
Ezek egyike a
tanítói mellékfoglalkozások tarifája, melyet azon célból adunk
közre alább, hogy azt Testületünk tagjainak is módjában
legyen megvitatni, esetleg módosításait vagy bővítéseit meg
tenni. Kérjük a kartársakat, hogy ebbeli észrevételeiket alul
írott elnökkel mielőbb közölni szíveskedjenek; a tarifa előadó
jának csak igy lesz módjában minden igényt kielégítő javaslatát megtenni.
Szolnok, 1912, november 28.
>Oreskó I Dezső, .
Brózsik Pál,
főjegyző.
elnök.
A tanítói mellékfoglalkozások tarifája.
Tarifa*).
1000 1 — 10
ezerig
1 tanulótól 10-ig fejenként 10
„
20-ig
„
20
„
30-ig
„
—
- - - - 2 K havonként
- - - - 3 K
„
— — — — 4. K
Munkásgimnáziumokban és szabadliczeumokban.
1
o
óra egy tanítási isk. évre — — — — — — 80 korona
— — — — — — 160 korona
— 240 korona
—
—
—
3.0 korona
„
n »
»
”
Í ” ”
Í4 ” ”
”
”
”
*) A tanítóegyesületek ezt a tarifát kibövithetik, újabb tételeket
fölvehetnek, kiegészíthetik. Az itt felsorolt tételek minimum gyanánt te
kintendői; többet kaphat a tanitó, de kevesebbet nem. — Szolgai jel
legű munkát a tanitó semmi körülmények között nem vállalhat.
Tanítás. — Magánórák.
A foglalkozás neme 1
Analfabéták tanítása.
tízezren
felül
Jegyzet
lakosú közs. v. városban
Magán elméleti órák adá 1 óra 1 óra
sa háznál
1*50 K 2 K
Különórák adása az isko Havi
lában (osztályban)
1f K
művészén largyak: zene,
rajz, slöjd, kézimunka- 1 óra
tamtas az iskolán kivüi 1’50 K
Havi
2 K
1 óra
2 K
1 óra Koszt- és kvártély fe
3 K jében csakúgy fogadhat
el valamelyik tanitó órá
Havi kat, ha azok ebben az
2 K arányban dijaztatnak.
1 óra Éhez tartozó eszközö
3 K ket nem a ta ni tó tarto
zik adni.
1 óra 1 óra 1 óra
1 K 1-50K 2 K
Nyelvek tanitása
Titkárság
Jegyzőség
Évi
200 K
Évi
400 K
Évi
150 K
Évi
300 K
Évi
600 K
Évi
(500 K
, Heti 2 óráméi lett,
Könyvtárosság
Évi
i
í »
Évi
Évi
200 K 400 K 600 K
^uvetkezetekbvn :
; könyvelő, ügyviv. ig. cetenként 2-3 órai munjl. Pénztáros
s káért egy evre — 400 K
Négy órai műnk. — 700 K
J^alárdák vezetéséért •
Ugyanígy,
niszter az ottani gazd. népiskolához igazgatóvá; Berndl Károlyt
szaktanítóvá nevezte ki.
sokoldalú nagy
elfoglaltsága miatt, a folyó év végével megválni szándékozik
a lap felelős szerkesztőségétől. Utóda a felelős szerkesztés
ben Magyari Gyula szolnoki áll isk. igazgató, jónevü toll
forgató főmunkatársunk fog minden valószínűség szerint lenni.
Társadalmi egyesületekben.
1-100 100-1000 10Q0ta
tagig
tagig gon )elü)
Kinevezés. Gáspár János mezőtúri szaktanítót VKMi-
Felelős szerkesztőnk Csikós József
--------------
A foglalkozás neme
HÍRE K.
Jegyzet
Jegyzői dija jegy
zőkönyv ive sze
rint 2 korona.
Áthelyezés. Bíró Géza Hmszentmártoni és Farkas Ká
roly benei áll. tanítókat a miniszter kölcsönösen áthelyezte.
Háziipari tanfolyam rendezését engedélyezte és a
i szükséges államsegélyt utalványozta a földm. miniszter Cibak
házán, Jászberényben, Dévaványán, Fegyverneken, Turkeven
és Jászladányban.
, ,
Járvány fellépte miatt a köteleki iskolák bezárását az
alispán elrendelte.
.
Halálozás. Özv. Kirnbergerné Kósa Ilona szolnoki all.
tanítónő kartársunk f. hó 1-én hosszú lelkiismeretes műkö
dése közben hirtelen elhunyt. A szolnoki tanítótestületek igaz
—-- -------- ------ 1
szereteti és részvéte kisérte sírjába.
— 14 —
Költségvetési államsegély. A besenyszögi áll. óvoda
részére a VKMinisztérium a f. tanévre 255 kor. államsegélyt
utalványozott.
Személyi pótlék engedélyezésével tüntette ki a Minisz
ter Csávojszky Dezső jászapáti rk. tanítót hosszas és buzgó
szolgálatának elismeréseképen. — A kitüntetés valóban arra
érdemes kartársat ért, kinek kitüntetéséhez szerencsét kívánunk.
A jászberényi tanítók jótékonysági működése. A
jászberényi áll. tanítótestület november 19-én tartotta évi ren
des közgyűlését az általa 1908-ban létesített „Jászberényi
Gyermeksegitő Mikulás Egyesületének". 8 jótékony egyesület
azóta minden évben 40—60 szegény gyermeknek adott cipőt,
csizmát 1450 korona értékben. Elhatározták e gyűlésen, hogy
az ősrégi kedves szokás é<etbentartása céljából ezután a cipő,
csizma kiosztást minden év december 5-én fogja a Mikulás’
Egyesület eszközölni, mert hiszen ha örömtől repeső szívvel
várják az úri és jónjódu gyermekek a kedves Mikulást; miért
ne várhatnák éppoly édes reménnyel azok, kiknek legégetőbb
szükségük van a jóságos emlékű Mikulás cipőcskéjére vagy
csizmácskájára.
87
A tiszaföldvári áll. tanítótestület által folyó hó 1-én
rendezett piknik a legfényesebben sikerült. Nemcsak Tiszaföldvár, de a környék intelligentiája is nagy számmal volt
épviselve.
A piknik sikeréhez nagyban hozzájárult Stark
. igazgató, ki mint fáradhatatlan házigazda, nem .sajnálta a
faradságot a siker érdekében.
Mikulásra megjelennek a gyermekszobákban a krampuszok de a legmulatságosabb krampuszokat mégis csak
Zslgmond és Benedek Etek képes gymXia a
X*"
r<llelséSes fíalal “dk, Endrödl Béla hozza
okét pompásán ragyogó friss versekben és saját maga rajzolta
kepékben, minden gyerek mulatságára • krampusz törMn^t
meg csak most kezdődik s máris nagy tetszést
tatasa meg mulatságosabb lett. — Ugyancsak a la ’i
y‘
mányos majomról Ga’rav Áv aCS1
*r (^PPe0 az orrbácsi meséjéhez, Könyves bácsi aTf^ — raJZOlt Benedek
y es bacsi az ‘fjusagi irodalom újságait
— 15 —
ismerteti, Zsiga bácsi kedves mókát mond el, Szémere György
folytatja regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik
ki a szám gazdag tartalmát.
. . , .
A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre
10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad
és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Bpest,
IV., Egyetem-utca 4.
H 1 V A T A LOS R É S Z.
7283. szám.
Valamennyi állami, községi izr. társulati és magán-jellegü
elemi népiskola igazgató tanítójának illetve vezető tanítójának
a Csima Kálmán féle „Földrajzi olvasó-és gyakorló könyv
nek a forgalomból kivonása tárgyában".
Csima Kálmán pusztakengyeli tanitó „Földrajzi olvasó
és gyakorló könyv 11. kiadás" cimü könyvének sem tanköny
vül sem vezérkönyvül való használata a f. évi november
20-án kelt 157.988/912. sz. vallás-és közoktatásügyi minisz
teri rendelettel, — meg nem engedtetvén, illetve a könyvek
nem engedélyezése kimondatván, felhívom a miniszteridanterv
szerinti tanításra köteles mindazon tankerületembeli elemi
népiskolák igazgatóit, illetve vezető-tanitóit, akiknek iskolá
jában a szóbanlevő könyv netalán használatban van, hogy
annak úgy az 1908. évben engedélyezett I. kiadását
mintftogy az uj népiskolai tanterv értelmében ,a Földrajz tanítása
az elemi iskolák III. osztályában mindén tankönyv mellőzé
sével, pusztán szemléltető módon történik, mint Ta mostani
nem engedélyezett II. kiadását használatból azonnal vonják
ki s annak megtörténtéről hivatalomhoz
e rendelkezésem
vételétől számított 8 nap alatt jelentést tegyenek.
Iskolavizsgálataink alkalmával e rendelkezésem végre
hajtását személyesen is ellenőrizzük s ha esetleg a szóbanforgó könyv használatát tapasztalnók, kénytelen lennék az
illető tanítóval (igazgatóval) szemben szigorúan eljárni.
Szolnok, 1912. december 5-én.
. ’
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
V. évfolyam.
7266. szám.
Szonok, 1912. december 25.
24. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
Körlevél
valamennyi községi, felekezeti és társ. polg. iskola igazga
tóságának, uradalmi és magániskolái igazgató, vezeto-tanito
urnák, tanítónőnek, a 30 filléres járulékok befizetésére köte
lezett tanulók kimutatása tárgyában.
Felhívom a tekintetes Czimet, hogy a vezetese alatt
álló intézet azon növendékeinek — kik 30 filléres járulék
fizetésére kötelezettek és kik után ezen járulék a kir. adó
hivatalhoz beszolgáltatandó - osztályok és nem szerinti kimu
tatását hivatalomhoz 3 nap alatt mulhatlanul annyivalinkabb
terjessze be, mivel a be nem küldésből származó anyagi
felelősséget viselnie kell.
A készítendő kimutatásmintát itt közlöm:
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Karácsony.
Itt vagy újra tiszta lelkek öröm ünnepe, ked
ves szép karácsony!
Eljött újra a gyermekek szeretett kis Jézuskájának, a jó Istenke kis fiacskájának misztikus,
kedves születés napja a szép pászlormisevel, ka
ra csőfájával, boldog, mosolygós gyermek arcok
kal. A *
Olyan szép, olyan bűbájos, olyan ölökké uj.
• Vájjon ki ne emlékeznék azon örömleljes iz
galmakra, melyek lelkünket betö tölték, kaiácsony
szombatján várva az Üdvözítő eljövetelét, válva
az angyali, aki sok-sok csillogó szép ajándékot
hozzon számukra a Jézuskátol a karácsonyfái a.
Elmúllak.a gyermek-évek. Férfiak lettünk,
asszon vök let'ünk s az élet nehéz harca tásultlá,
közönyössé teszi a lelket a hit, a krisztusi tanítá
sok iránt; hanem Krisztus nem hagyja el az ó
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
híveit.
.
Eljön minden évben, karácsony ünnepen.
Lelkünk föl melegszik,- lölvidul s gyeimeki
emlékeink s gyermekeink ájlalos öröme szent
- 2 —
áhítattal tölti el sz vünket Isten és az Ö Egyszü
lötte iránt; és ingadozókból ismét erőshilück va
gyunk — s boldog örömmel énekelhetjük:
Glória in excelsis Deo! . .
Csikós József.
Játékszerek a karácsonyfa alatt.
Ragyog a karácsonyfa! Fényszórók, csillago
kat hullatnak alá a fenyő'eve'ckre s a karácsonyfa
alaki játékokra. Gyermekek arcán ő-zinte, öröm
teljes megelégedettség kelt mindezek láttái a Mégis
mindenik kíváncsian tekintett a jálékhahnazra,
hogy melyik lesz az övé a sok közül.
Pillantsunk oda, hogy mi van olt? Mit néznek
annyira? Az egyik galy alatt egy lapsílules nyu
lacska lapult meg, talán azért, hogy a hegyesfülü
„pincsi* észre re vegye.. Ped;g ez is félve tekint
a puska másik végén levő üvegszemü cicára. A
karácsonyfa tövében egy selyemhaju f aicia baba,
meg a szemet is behunyta, hogy az automobilt
nanyitó Papiika János széles piros bugvonóját
ne lássa. Dob, szekérke lóval, trombita stb e«vmasután sorakoznak. - Egy pár rövid pillanat,
minden gyermek megkapja az ajándékot. Az öröm
kimondhatatlan! A baba kedves barátnője a kiseanyoknak, együtt játszanak. A leányka babájá
val megosztja öröméi, bánatát egyaránt. De ez
nem tart sokáig A gyermek napról-napra többet
tud A baba? Lefektetik, nem hunyja be a szcmet, mint az előtt; emelgeti karját, megszorítják
feleitet’l 7™
1
beszelni.
c papanak’ se mamának. ElEgy kedvezőtlen pillanatban
földre esik, összetörik a kényes jószág. Ha ez a
sors nem éri, rövid idő múlva úgy is a sarokba
(kuckóba) kerül, a gyermek megunja. — Ott lehet
akár örökre, nem bántják. — Visszakerül tehát
oda, ahonnan őse hódító útra indult, mikor Pá
rizsban az öreg Maelzel mechanikus műhelyének
egyik zugából elővette, először megszólaltatta s
felöltöztette divatos ruhába, öltöztette kalapba,
selyembe. Hasonló sorsra jutnak a rugós szerke
zetű automobilok, miniatűr gőzhajók, repülőgépek.
Megérdemlik szerintem méltán. Unalmasak ezek az
aprólékos, összetett, fényezett gyári játékok a naiv,
természetes gyermeki léleknek. Nem ismer az ő
kis lelke iiyen furfangosan kieszelt játékokat, nem
is örül a kis szentem sokáig ezeknek. Minek is
örülne? —• Másfélék az ő világának alakjai. Egy
pálcika, melyből szövetdarabok segítségével maga
csinál babát; papir-csónak úszik a vizen; székek
ből vonat, melyen-utazni lehet; botból paripa,
melyen lovagolhat luztasipot iujva; homokvár,
dobozból kocsi, ezek azok, melyeket igazán sze
rel, melyeknek örül, mert beillenek az ő kis vi
lágába. Mi talán nem is ismerjük fel, hogy mik
azok, ő kiegészíti, kiszínezi képzeletével s a valót
látja bennük. Maga csinálja azokat s ez a tevé
kenység, alkotóképesség, a munka örömét kelti
benne, kialakítja s megerősíti önérzetét.
Ha tehát mindenáron mű-játékot akarunk a
gyermekeknek adni, ezekhez hasonlók legyenek
azok. Mert nincs a gyermeknek olyan tulajdon
sága vagy lelkének olyan megnyilatkozása, mely
követelné, vagy melynek alapján mi jogosnak tai ta
nók az említett kényes s komplikált játékszereket.
'
- 4 -
A gyermek a fejlődésnek alacsony fokán van,,
lehal mindig" a kezdetleges kevésvonalu, egyszerű
technikájú játékok iránt vonzódott.
Ilyenek rajzai, olyan minden munkája. Olya
nok legyenek tehát a müjátékok is, mint saját
játékai, melyek képzeletét, cselekvési ösztönét
égyaránt foglalkoztatják. Ha ezekkel játszik, eze
ket csinálja, beleéli magát a játékba, ugy érez,
olyan a hangulata, mintha valóban az történnék,
ahogy ő csinálja s irányítja játékában. Élénk illú
ziója annyira magával ragadja, hogy valósággal
azzá lesz, amit a játék kíván tőle. Pestalozzi je
gyezte fel negyedfél éves fiacskájáról, hogy egy
alkalommal „hentes“-t játszott s ekközben anyja
nevén szólította s a gyermek ezt felelte: „Most
én nem vagyok Jakab, hanem hentes." Bizonyára
nem papirmachéból készült, óraszerkezetü malacot
vágott le hentes üzletében, hanem talán éppen
egy burgonya, vagy egy alma volt a malac.
Jól emlékszem magam is, mikor több tár
sammal együtt órákon át játszottunk gesztenyék
kel, melyeket teheneknek hívtunk.
Komoly munka tehát a gyermek játéka. «Előgyakorlat a játék az életre, melyben a későbbi
etet fenntartásához szükséges tevékenység magva
ugy a gyermeknél, mint a golyóval játszó
cicánál.
— Mindezt a gyermek rossz gyári játékoka nem gyakorolhatja. Nem szükséges a képzelet
^AHSejíen aprólékosságig hü játékhoz. Mit
^^itsen ki a gyermeki képzelet, ha előtte van
gva fXS
3 vaIósá«b^ látná a tár
gyai. fölösleges a munka ösztöne is, mert készen
kapja a játékot. Ez utóbbi legfeljebb* annyiba!*
nyilvánul,, hogy a gyermek azt felbontja, megnézi,
mi van>benne, mi mozgatja. Miután megnézte,
szemlélte, de meg nem értette, örökre búcsút
mond neki.
Csinál ehhez egy hasonlót, amely formaérzé
kének megfelel, lelkivilágának egyszerű összhang
ját nem zavarja, melyei megért. De nézzük, mi
ezért a jutalma? -r Nem veszik észre, mit csi
nált a régi helyett s elnevezik „Rontó Pál“-nak.
Pedig mit csinált ez a „Rontó Pál"? Engedelmes
kedett munka-ösztönének, feloldotta azt a dissonántiát, melyet a játékszer okozott lelki össz
hangjában. Feloldotta, mert visszavezette a játék
szert arra a kézétleges fejlődési fokra, mikor még
egyszerűen, de mindamellett szépen, összhangzóan beleillett lelkének tündér kertjébe.
— A játékszer tehát egyszerű legyen, kez
detleges technikával, olyan, mint a nyúl, kutya,
macska a karácsonyfa alatt.
Masszív, úgyszólván törhetetlen, mely a fű
ben, a homokvár oldalán is megáll. Olyan játék
szert adjunk a gyermeknek, melynél munkálkodi hat kedve szerint, de mégis tervszerűen bizonyos
cél érdekében; Kettős lesz akkor az öröme: az
egyik, mit a munka okoz, a másik, mit az elért
eredmény ébreszt. Építsen kockakövekből, de ne
minta után, szállítson követ, homokot várához.
Ha lova van, kantározza fel, hogy lovagolhasson
rajta.
"
Mit látunk ezek helyett a társadalomban, az
életben főkép az intelligens osztálynál? Gyermekeket értéktelen, de méregdrága játékoktól körű
6
véve, melyek messze állanak tőlük, mert nem
az ő lelki fejlettségük hasonlatosságira csinál
ták azokat.
Igaz ölömmel, lelkesedéssel tekintek a jövőbe,
melytől remélem, hogy azon reformot, mely já
tékszereink megjavítása érdekében már most
megindult, megteremti s keresztül viszi. Javítsa
meg úgy, hogy karácsonyfáink alatt ne olyan já
tékok legyenek, melyek a gyermekeket csak pár
óráig elégítik ki, hanem olyanok, melyek lekötik
magukhoz addig, mig önfeledt játékaik édes ál
mából egy reggelen komoly mu ka napjára éb
redjenek.
Oláh József
jászárokszállási tanitó.
Búcsúzó.
Úgy érzem magamat, mint a szülő, midőn
egyetlen édes gyermekét útjára bocsátja idegenbe:
mi lesz a sorja, a jövője ? Nem jut-e idegenek
között nyomorúságra, nem pusztul-e el? így, ilyen
aggasztó érzések között búcsúzom én el az én ked
ves lapomtól, a mi lapunktól. De búcsúzom olvasói
tól is!
Négy esztendő előtt ifjú, rajongó lelkem ál
modta és teremtette meg e lapot s 4 éven át sze
rető szülője valék. — Ti tudjátok kedves olvasóim,
hogy munkát, nagy munkát kezdtem és folytattam
1. számunkban leadott programmomhoz hiven, hogy
volt-e munkálkodásomnak valami értéke, — azt
igazolják az iskolák és igazolják azok vezetői.
Most, hogy búcsúzom a laptól, kéréssel is for
dulok hozzátok kedves olvasóim: vegyétek szerete- tekbe, fogadjátok jóindulatotokba, hisz bármennyire
jó kezekben van is Magyary Gyula hivatott kezé
ben,'a ti támogató munkásságtok nélküle lap csak
száraz, hivalos közlönnyé lesz. Dolgozzatok!
A mai — hangzatos frázisokkal telekiabált —
világban az ember nehezen találja meg a biztos
erkölcsi alapot, amelyen szilárdan állva, céljait el
érhette. Ezek a hangzatos, ordító jelszavak által
előidézett chaoszbél csak egy ut vezet ki, a tisztes
séges becsületes kötelességteljesités.
Minden szolga méltó az ö bérére, de csak ak
kor, ha hűségesen és becsületesen szolgál.
Kegyelmes Miniszterünk jóindulata biztosítja a
tanítóság exisztentiális kérdéseinek kedvező elinté
zését. Ebben feltétlenül bizhatunk és nem is fogunk
csalatkozni.
Dolgozzunk és . . . dolgozzatok . . .
Csikós József.
BOLDOG ÜNNEPEKET AZ OLVASÓNAK!
Csikós József kir. tanf. toilnok jelen
állomáshelyén meghagyás mellett kir. s. tanfelügyelővé ne
Kinevezés.
—
ve? tetett ki
Esküvő. Hoffman Márton és Aknay Ilona cibakházai
áll. tanitó és tanítónő f. hó 26-án tartják esküvőjüket Törö
szentmiklóson. Felhőtlen, igaz boldogságot kívánunk e frigyre.
Könyvismertető. A karácsonyi könyvpiacon megjelent
„Birjnéni meséi" cinrii képes mesés könyv, melyhez ar
sányi Gyula rajzolt 23 szép képet, karácsonyi, újévi, név
6 —
véve, melyek messze állanak tőlük, mert nem
az ő lelki fejlettségük hasonlatosságira csinál
ták azokat.
.
Igaz örömmel, lelkesedéssel tekintek a jövőbe,
melytől remélem, hogy azon reformot, mely já
tékszereink megjavítása érdekében már most
megindult, megteremti s keresztül viszi. Javítsa
meg ugy, hogy karácsonyfáink alatt ne olyan já
tékok legyenek, melyek a gyermekekei csak pár
óráig elégítik ki, hanem olyanok, melyek lekötik
magukhoz addig, mig önfeledt játékaik édes ál
mából egy reggelen komoly mu ka napjára éb
redjenek.
Oláh József
jászárokszállási tanitó,
HÍRE
k.
Búcsúzó.
Ugy érzem magamat, mint a szülő, midőn
egyetlen édes gyermekét útjára bocsátja idegenbe:
mi lesz a sorja, a jövője ? Nem jut-e idegenek
között nyomorúságra, nem pusztul-e el? így, ilyen
aggasztó érzések között búcsúzom én el az én ked
ves lapomtól, a mi lapunktól. De búcsúzom olvasói
tól is!
Négy esztendő előtt ifjú, rajongó lelkem ál
modta és teremtette meg e lapot s 4 éven át sze
rető szülője valék. — Ti tudjátok kedves olvasóim,
hogy munkát, nagy munkát kezdtem és folytattam
l. számunkban leadott programmomhoz híven, hogy
volt-e munkálkodásomnak valami értéke, — azt
igazolják az iskolák és igazolják azok vezetői.
Most, hogy búcsúzom a laptól, kéréssel is for
dulok hozzátok kedves olvasóim: vegyétek szerete
tekbe, fogadjátok. jóindulatotokba, hisz bármennyire
jó kezekben van is Magyary Gyula hivatott kezé
ben, a ti támogató munkásságtok nélküle lap csak
száraz, hivalos közlönnyé lesz. Dolgozzatok!
A mai — hangzatos frázisokkal telekiabált —
világban az ember nehezen találja meg a biztos
erkölcsi alapot, amelyen szilárdan állva, céljait el
érhette. Ezek a hangzatos', ordító jelszavak által
előidézett chaoszból csak egy ut vezet ki, a tisztes
séges becsületes kötelességteljesités.
Minden szolga méltó az ö bérére, de csak ak
kor, h# hűségesen és becsületesen szolgál.
Kegyelmes Miniszterünk jóindulata biztosítja a
tanitóság exisztentiális kérdéseinek kedvező elinté
zését. Ebben feltétlenül bízhatunk és nem is fogunk
csalatkozni.
Dolgozzunk és . . . dolgozzatok ...
Csikós József.
BOLDOG ÜNNEPEKET AZ OLVASÓNAK!
Csikós József kir. tanf. tollnok jelen
állomáshelyén meghagyás mellett kir. s. tanfelügyelővé neveztetett ki.
*
.
Esküvő. Hoffman Márton és Aknay Ilona cibakhaza!
áll. tanitó és tanítónő f. hó 26-án tartják esküvőjüket Török
szentmiklóson. Felhőtlen, igaz boldogságot kívánunk e fngyi*. ,
Könyvismertető. A karácsonyi könyvpiacon megjelen
„Birinén.i meséi” cimü képes mesés könyv, melyhez Harsányi Gyula rajzolt 23 szép képet, karácsonyi, uj vi, név
Kinevezés.
—
—
8 —•
napi és vizsgái ajándéknak egyaránt alkalmas. A könyvecske
fűzött és díszes kiadása tartalom és kiállítás tekintetében —
szakbírótok szerint — nincs arányban az árával, — de az
az intenció vehette az hót, hogy gyermekirodalmunkban
vafnli kévés az olyan köpés mesés könyv, mely olcsóságánál
fogva a legszegényebb nép részére is hozzáférhető lenne, pe
dig, hogy az olvasási vágy a népben is megvan, bizonyltja
az, hogy a legtöbb a hetipiacról sem fér haza 10—12 fillé
res ponyvairodalom nélkül. Vezette még az a tudat is, hogy
ma, midőn a festi fenyíték szigorúan tiltva van az iskolában,
kell valami édességről, kecsegtető dolgokról gondoskodni,
mély a gyermekét jó magaviseletre, szorgalomra serkentse s
igy megkönnyítse testet, lelket ölő munkáját a tanítónak. Mi,
kik régóta ismerjük Bartháné Párizsa Biti. gyermekirodalmi
munkásságát, ezen igazán kedves kis müvéhez, — mely az
ifjúsági irodalom egyik értékes produktuma, — őszinte gra
tulálunk. Igaz lélekkel ajánljuk a karfársak és szülők figyel
mébe. — A könyv ára csinosan fűzve 40 fillér, (portó .10
fillér), díszes kivitelben 2 korona (portó 20 fillér). — Minden
tizenegyedik példány ingyen. — Megrendelhető a szerzőnél
Jászberény és Novotha Andor könyvkereskedésében.
IRODALOM.
A szolnoki „Mesemondóhoz44.
Had szóljak néhány szót hozzád, krdves „Mesemon
dóm ki úgy a lelkemhez voltál nőve, hogy azt hittem egymás
nélkül el sem lehetünk. Had búcsúzzam el tőled, habár
elkésve is. De nem tehettAn hamarabb, mert hosszas, kínos
betegségem gátolt ebben. De hogy szó nélkül, búcsú nélkül
itt hagyjalak téged, nem tudom megtenni. Téged kedves
„Mesemondóm , akit úgy szerettelek, mint édes anya a gyer
mekét. Akit zsenge korodban ápoltalak, gyámolitottalak;
szivem egész melegével átöleltetek, dédelgettelek, a gúny ellen
megvédtellk s azon voltam, hogy idővel megerősödve, gyö
keret verve megálhass diadalmasan a paedagögiai nevelő
eszközei között. S hála Istennek, a magam és segítő társaim
9
—
fáradsága nem volt meddő, reményem teljesedett. Most már
a gonddal ápolt kis csemetéből fává nőttél, megerősödtél. A
viharral is dacolni tudsz s helyes nyomon haladva, nemes
célt szolgálva, támogatod a gyermeki lélek kifürkészhetetlen
utainak helyes irányba való nevelését. Most már elfelejtem a
sok gúnyos, szánó mosolyt — melyet látatlanná — a sok
csipkedő, szúró megjegyzést, melyet hallatlanná tettem; mert
csak egy cél volt előttem, hogy téged, kedves „Mesemondóm" .
felvirágoztassalak. Hogy ez sikerült, abban legnagyobb érde
me volt a „Mesemondó" megteremtőjének Eötvös K. Lajos
nyug, tanfelügyelőnknek, ki folytonos buzdításával, az elő' adásokoni megjelenésével, kitartásra ■ ösztönzött ha csügged
tem. Tartsa meg az Isten még sokáig, hogy gyönyörköd
hessék eszméjének diadalában. Áldja meg az Isten mindazon
kartársaimat, kik nekem segédkezet nyújtottak.
. 'Áldja meg a jó Isten kis növendékeinket, kik fáradsá
got nem ismerve, előmozdították a „'Mesemondó1 dicsőségét.
Áldja meg a jó Isten mindazokat, kik filléreikkel hozzá já
rultak a „Mesemondó" bevételélrez s lehetővé tették, hogy
három évi elnökségem alatt 600 koronánál többel segélyeztük
városunk szegény gyermekeit. Nekem elég jutalom volt az
ezernyi gyermek-arc kedves mosolygása, szemeik ragyogása j
s édes kacagása. ‘Jutalom volt a nyugodt lelkiismeret azon
tudata, hogy sok könnyet letörültünk, sok bánatot, nyomort
enyhítettünk. Hát csak' virágozz tovább is kedves „Mesemon
dóm" s a gyermekek édes kacagása által száríts fel ezután
is sok-sok könnyüt. Én szeretettel. őrzöm emlékedéi. Isten
velünk!
Oyenes Józsefné. -
H 1 V A T A L O S R É S Z.
7166. szánj.
.
.
Valamennyi érdekelt elemi népiskola helyi hat
ságának illetve tanítójának az egyévi önkéntesi katonai
szolgálat kedvezménye tárgyában.
A 145.388|912. szám alatt kelt vallás-és közoktatásügyi
miniszteri körrendeletét tudomásvétel és alkalmazkodás végett
azzal teszem közzé, hogy az egy évi önkéntesi katonai szol
gálatra történt besoroztatás hivatalomhoz — a szükséges
további intézkedések megtétele végett — mindenkor ideje
korán beterjesztendő.
’
<
Szolnok, 1912. december hó30-ám
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Másolat — A magyar királyi vallás-és közoktatásügyi
minisztertől . . . 145388|1912 szám. A véderőről-szóló 1912.
évi XXX t.-c, 21. §-a értelmében nyilvánossági joggal fel
ruházott elemi népiskoláknál alkalmazott tanítók kizárólag a
m. kir. honvédségnél egy évi önkéntesi minőségben teljesí
tendő csupán egy évi tényleges és 11 évi tartaléki szolgálat
kedvezményében részesülnek. Ilykép szükségessé vált, hogy
a tényleges szolgálatra bevonuló azon tanítók teendőinek
ellátása felől, kik már állásban vannak, gondoskodás történ
jék. Ehhez képest addig is, amíg a kérdés végleges rendezése
törvényhozási yton eszközöltetni fog: f. é. okt. hó 24-én
tartott minisztertanács hozzájárulásával következőket rendelem
cl: 1. Az a körülmény, hogy a véglegesen alkalmazott tanitó
egy évi önkéntesi minőségben tényleges katonai szolgálatra
bevonul, az állami, községi, hitfelekezeti és társulati elemi
iskolai tanítók szolgálati viszonyát nem érinti s az érdekelt
tanitó önkéntesi szolgálatának egész éve alatt illetményeinek
élvezetében marad: ezen év a további fokozatos előlépéseknél
bcszámittatik. 2. Az ilykép szükségessé váló helyettesítés
költségeit, melyek azonban a nyolcszázkoronát meg nem
haladhatják, a tényleges szolgálatra bevonult tanitó tartozik
viselni. Ha állami elemi népiskolai rendes tanitó vonul be
egyévi önkéntesi szolgálatra, úgy azt tanfelügyelő ur a he
lyettes tanfelügyelő ur a helyettes kiküldése és a helyettesí
tési költség levonása iránt teendő intézkedés végett haladék
talanul bejelenteni tartozik. Községi és társulati iskolai tanítók
bevonulása esetén a helyettes kiküldése iránt Tanfelügyelő
ur intézkedik és gondoskodik arról, hogy a helyettes diját
az iskolafentartó pontosan kiszolgáltassa: jogában állván
annak a helyettesitett tanitó illetményeiből a meofelelő .
összeget levonni. A hitfelekezeti iskola tanítójának’ helyettesilese iránt az illetékes egyházi hatóság intézkedik. 3. A m.
kir. honvédelmi miniszter ur a nyilvános elemi népiskolánál
ez idő szerint már rendes alkalmazásban levő azon tanítókat,
akik az uj véderőtörvény életbe lépte — azaz 1912. évi
julius hó 7. előtt/endes tanítói alkalmaztatásukra való tekin
tettel megnősültek, vagy anyjukkal, vagy pedig egyéb nő
rokonukkal alkalmaztatásuk helyén háztartást rendeztek 'be,
kérelmükre hajlandó az 1912. évi XXX. t.-c. 32. §-a alapján
kivételesen póttartalékba helyezni. — Amennyiben a most
említett kivételes kedvezményre a tanító a jelzett családi
körülményekre való tekintettel igényt emelni óhajtana, a
vonatkozó kérvényét, mely a jelzett családi állapotot igazoló
községi bizonyítvánnyal, (házassági, anyakönyvi kivonattal)
valamint rendes alkalmaztatását s ennek kezdőpontját igazoló
kir. tanfelügyelői bizonyítvánnyal felszerelendő, amennyiben
már az 19i2. évben besoroztatok azonnal, amennyiben pe
dig csak a jövőben soroztatnék be, az 1913. évtől kezdve
a fősorozás alkalmával való besoroztatás után a járási tiszt
viselő utján, a m. kip. honvédelmi miniszter úrhoz kell
benyújtania. Különösen figyelmeztctendők a~ tanítók, hogy
még azok is közülök, akik a kivételes póttartalékosi kedvez
ményt óhajtják igénybe venni, mindenekelőtt az 1912. évi
XXX. t. c. 21. §-ának 2. pontja értelmében őket megillető
egy évi tényleges szolgálat kedvezményére vonatkozó igé
nyüket kötelesek a fentiek értelmében érvényesíteni, mert a
pöttartalékba való sorozás kivételes kedvezményében csak a
m. kir. honvédségbe egy évi önkéntesi kedvezménnyel már
besorozott tanítók részesülhetnek. Végül szükségesnek tartom
a tanítókat a Tanfelügyelő ur utján is figyelmeztetni, hogy a
tanitó az egyévi önkéntesi tényleges szolgálati kedvezményhez
való igényét legkésőbb előállításkor és pedig az orvosi megvizsgáltatást megelőzően, tartozik bejelenteni, mert ennek
elmulasztása esetén, rendes katonai szolgálatot köteles tel
jesíteni, mivel azon a címen, hogy valamely nyilvános elemi
iskolánál tanítói minőségben van alkalmazva, a póttartalékba
való áthelyezésre igénnyel nem bír: —Budapest, 1912. évi
november hó. Zichy s. k.
7166 tfsz. 1912.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1912. december hó 7-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő
A „Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
fűzve, portómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
1 korona
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hí
ven tünteti fel a tanítványok Írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
l ESI
az 1911. évi hátralékot és 1912. elő
fizetési pénzeket még mind a mai
napig be nem küldték, kéretnek az
ö s eg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYÉLÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Január 10.
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
KIR. TANFELŰGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
S korona, lélém 4 korona, egyes füzet ára 2& fliiér. •-
MEGYEI
KIR. TANFEtÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
/hivatalos
közlönye.
felekŐs Szerkesztő
Február 10
TURKEVE,
1912:
ÉELELÓS SZERKESZTŐ.
Február
korona, félévre 3 -korona, egyes füzei ára.
‘ ;v.
TURKEVE,.
■ <
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDA
1912
MEGYEI
A
KIR. TANFELÜOYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
Március 25.
1912
IV. évfolyam.
Előfizetési ár: egész évre
korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
*
1912.
’
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Április 25.
‘fi
,
Előfizetési ár: égési évre 6 korena, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
Mutatványszám ingyen!
a legkedvesebb képes gyemeklap.
KiaddMvatad:
FRANKLIN-TÁRSULAT
Budap«»L W, ígjetan-uUs 4.
Előfizetni tehet a kto^ihhwteM^
ét minden kánynkeresőiedőtktn.
HIVATALOS KÖZLÖNYJE.
CSIKÓS JÓZSEF
1912
Mutatvánizzani u,:
TURKEVE
MEGYEI
KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
IV. évfolyam
1912
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYi
1912.
V
A Triesti Általános Biztosító Társulat (Assicurazioni Generáli) f.
évi április hó 4-én tartott 80-ik közgyűlésén terjeszteiteK De az iyil. tyi mér
leget. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1911. dec. 31-én érvény
ben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.189.790.207 kor. és 74 f. tettek ki és
az év folyamán bevett dijak 51,905,357 kor. és 85 f -re rúgtak. Az életbiz
tosítási osztály dijtartaléka 24 558,447 kor. 87 f. 351.843,68 ’ kor. 02 f. emel
kedett. Az életbiztositottak osztalékalapja 6.987,470 kor. 49 f. tesz ki. ,A tüzbiztositási ágba, beleértve k tűzbiztosítást, a díjbevétel 18,155,625,823 k. biz
tosítási összeg után 31.117,251 kor. 84 f. volt miből 10.777,655 kor. 29 f.
viszontbiztosítási összegre fordíttatott, úgy hogy a tiszta díjbevétel 20.330.596
kor. 55 f.-re rúgott és ez összegből 14.714,913 korona 9 f. mind díjtartalék
minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló
dijkötelezvények összege 148.108 114 k. 98 f. Á betörésbiztositási ágban a
díjbevétel 1.494,546 k?76 f-re rúgott, miből levonván a viszonbiztositast, a
tisztadijbevétel 816,101 k. 49 f. tett ki.
.
c
*,
oq
A szállítmánybiztosítási ágban a dijbevé el kitett 5,133,33d ^0™°$
fillért mely a viszontbiztosítások levonása után 2.339,844 korona 58 fillérré
rúgott. Károkért a társaság 1911-ben 45.723,647 korona 90 fillért es alapitasa
óta 1.063.798,459 K. 33 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazankra
211.795,053 K. 79 fillér esik. A nyereség-tartalékok közül, melyek összesen.
23.957,88 5 korona 59 fillérre rúgnak, különösen kiemelendok: az alapsza
bályszerinti nyereség tartalék, mely 6 804,335 korona 18 fillért tesz ki, az
értékpapírok árfolyamingadozásra alakított tartalék mely az idei a^aias^
együtt 14.962.260 korona 76 fillérre rúg, továbbá felemlítendő a '60,000
koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az
idei átutalással 2.031,287 koronát 65 fillért tesz ki. ~ .^szvenyen^
arany frank osztalék kerül kifizetésre. A farsang összes tartalekjai es a apjai
melvek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytan
392746,965 k.847 f -ről 416. 840.622 k. 40 f emelkedtek, melyek kov^
képen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok es jelzálog követelések 101 703,39^
60 f. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott k01^0"0^86:48^9? 4 Értékoaoirok
téteményezett értékpapírokra adóit kölcsönök 4.961,098 k. 36 t. 4. Ertekpapirok
249 564 3^5 k 85 K f 5. övetélések államoknál es tartományoknál 19.182,014,
tézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásává14 305 309 k 8
;
Összesen 416.840.622 korona 40 fillér.
értékből 82 mi ho korona m
pvar
értékre
esik
Ezen
alkalommal
arra
utalunk,
hogybiztosító
az Assicureszvenytarsaazizoni ue
gyár értékre esiK. tzen aiKdiu
általános
nerah legújabb leány'intéztea
e|tulajdoritáS; lopás hüt.
sag Budapesten a kézi. *
biztosítást nemkülönben a versenylovak, telilen kezelés es sikkaszt^ ellem b ztositast nem^
vérek és más értékesebb tenyesz illatok bi i
hazánkban.
a
föfigynök,ég Deutsch Árminnál.
MEGYEI
népoktatás
♦
A KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Junius 25.
Höfizetési ár: egész évre 6 Korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYtLÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
'i
1912.
IV. évfolyam.
Julius 10.
I
Előfizetési ár: egész ám 6 korona, félévre 3 korona egyes füzot irs 20 fillér.
*
i
1
3
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912
a
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYÉLŐSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
I
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Julius 25.
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes füeet ára 20 fillér
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
népoktatás
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.^
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
1912.
Augusztus 10.
Előnietésl ár: égési évre 6 korona, félévre J korona egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
EGYE! tanítótestület
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS
HIVATALOS gOZLCLNYE
FELELŐS SZERKESZTŐ
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912
Augusztus 25.
KlödMUsi ír: egíu im 6 korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 (Illír
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE,
z
1
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF.
■
•
IV. évfolyam.
♦
1912.
■
•
KlWlHtésl ár: e^ész évre 6 Korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
’
Szeptember 10.
*
-
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYELŐSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Szeptember 25.
Elüflzetésl ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSE
IV. évfolyam.
1912.
Október 10
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜGYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
.
IV. évfolyam.
El»fl«té8l ár:
«
1Q19
lux*. *
Október 25.
3 korona *Ö‘S ®”t ir& *
6
♦*
*
*
:
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
NÉPOKTfiT
KIRÍ TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓT
HIV A T A LO S K Ö1L Ö N Y E.
ram
em
3 Korona egyes- BR'W
korona &&
v *
.->• ? r.'>-
1912
í
MEGYEI
■
népoktatás
TANFELÜGYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
A KIR.
f
>í
■’■
..
HIVATALOS KÖZLÖNYE
’V
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
ri
December 10
IV. évfolyam.
Előfizetési ár::, egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes főzet ára 30 fillér
»
turkeve,
,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
r
‘
1912.
A
„Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt. tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
1 korona.
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
fűzve, pórtómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkévén, Kossuth-utca 92. sz. a.
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.’
tanítónál; Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű & érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hiVen tünteti fel a tanityányok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
■ <■1 W W
■9 ■ |1
nL I B991
I
I BB
A ■ B MA
az 19] 1. évi hátralékot és 1912. előfizetési pénzeket még mind a mai
naP^ be nem küldték, éretnek az
ö?s eg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
>'A ^Megyei Á Népoktatás" 1912.
Jokt 25-én megfent számában
6915. ./szám alatt közölt tanfel-.
ügyelői rendeletben előirt — * —
1 korona.
inas>v. kir. lanfelüeyé
fűzve, portőmentes * küdéssel 1
koronáért . kaphatóDaróczy
Antal köhyvhyomdáj^^
Túr- <
kévén, Kossuth-utca 92. sz. a.
..
-
;
:
\
1 korina.
'
Mennyire haladtam az írásban, egy év alatt?
Iráspróba,
í kapható íjámbor Lajos dávaványai ig./
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Mindeh modern tanítónak elsőrendű érdeke,
' -bógy szerzőnek/eméz újítását is'kólájába bevezéMeVA praktikusan í lápból álló5 füzetecskéhíventűn téti fel a tanítványok irá sáínak fejlődését
és változásait év elejétől újévig, iilletve vizsgáig.\
MEGYEI
népoktatás
A KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
.
i
'
-
FELELŐS SZERKESZTŐ:
.
•
•
x
—
CSIKÓS JÓZSEF
1912.
IV. évfolyam.
December 25.
KlUllttisI ír: 01 ém 6 korona, félém 3 korona oflos ltot ira » flllér.
•
•
-
'
,
■
TURKEVE*
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
V
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-MEGYEI
1913,
/ó.évf./.
NÉPOKTATÁS
jan.10-dec.25•
1-22.szám
Borítólap:1-22.s zámhoz.
Hiány:22.szám;4,5,8,9,12,13,16,17•lap
Elszámozás:5•évf.helyett
6-ot
ir.
VI, évfolyam.
Szolnok, 1913. január 10.
i. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyetóség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű • közlemények MAGYAR! GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Beköszöntő
Népoktatás* igen tisztelt tábora már korábban
értesült arról, hogy a lap alapitója s érdemes
szerkesztője, Csikós József ur — folyó évi januártól
kezdve — az én kezembe adta át a szerkesztői tollat.
A váratlanul ért kitüntetés súlyát csak most
érzem, amikor hozzá akarok fogni a munkához.
Csak most látom magam előtt azt a nagy fát,
amelybe a legtöbb ember a közismert kis fejszével
szokott belevágni.
Hogy a magamra vállalt munka sikeres legyen,
hogy a fejsze bele ne szoruljon a fába, az ‘igen
nagy részben az én kedves kollégáim jóakarata
segítségétől függ. S mert bízom az ö segítségükben,
nem rettennek vissza a rám bizott dologtól, hanem
Isten nevében, jó kedvvel, sok szép tervvel neki
látok annak.
Ezek után ugy-e kedves kollégáim
a programmot!“
„halljuk
-2 -
A programm adás alól felmentve érzem maga
mat, először mert a lap nem kezdődik, hanem az
eddigiirányban folytatódik, s másodszor, mert olyan lapnak _ amely a tanügyi főhatóságnak {kir tanfelügyelőségf s a, vármegyei tanítótestületnek is
„hivatalos közlönye,* programmal azon elveket,
irányokat kell tekintenie, amely elvek és irányok
>
szerint ez a két fontos kulturtényezö végzi a mun
káját. A szokásos, de a legtöbb esetben csak frázis
értékű programm helyett kéréssel járulok e lap igen
tisztelt olvasóihoz, az én kedves kollégáimhoz. Azt
kérem tőlük, hogy támogassanak engemak n^^,
.
fontos munkámban. Kérelmem teljesitésé^KncKKi-^9
kább repiélem, mert lapunk a tanítóik lapja s igy
azt támogatni mindnyájunknak köt^Kége. , .
A lap iránt érzett jóindulatot J^ozza kedves
kartársaimban az a tudat is, ho^P vármegyénk
első tanítója, a kir. tanfelügyelő ur isnd^ief^^s^^
kijelentette, hogy a „Népoktatás* az ö le^es9K)b^^
' menő támogatására is számíthat mindaddig, amig
olyan utón halad az, amilyen utón egy minden
tekintetben korrekt lapnak kell haladnia.
Midőn kedves kartársaimat szívből köszöntőm
mint lapunk felelős szerkesztője, ugyanakkor arra
Vérem mindnyájukat, amire volt szerkesztőnk „Bú
csúzó* -jában kért bennünket:
„Dolgozzunk és . . . dolgozzatok!
i
Magyary Gyula.
Kartársaim szives figyelmébe!
Teljes bizalommal és szeretettel kérem igen
tisztelt Kartársaimat, hogy lapunkat közleményeikkel,
dolgozataikkal állandóan keressék fel. Ne tekintsd
azt közülünk senki csak hivatalos közlönynek, amely
nek megjelenését közönnyel, vagy pláne félelemmel
várja, de legyünk rajta, hogy lapunk hasábjai kéA pezzék azokat a találka-helyeket, amelyeken szíve
sen, örömmel érintkezhetünk egymással.
A szoros értelemben vett nevelés-oktatási Cik
keken kívül küldjenek a lap számára a t. Kartársak
oly dolgokat is, amelyek talán első látszatra nem
érdekelnek bennünket, tanítókat. Ilyen dolgok a töb
bek között a különféle egyesületek, köiök működé
nek figyelemmel való kisérése és ismertetése, a laF kóhelyünkön előforduló társadalmi mozgalmakról
értesítések stb. K
Élénkké és tanulságossá tehetjük lapunkat az
• is, ha életrevalónak látszó ötleteinket, eszmét, továbbá a gyűléseinken tárgyalt és elfogadott
| fontos indítványokat, illetőleg határozatokat is közzétesszük abban. Hiszen egy 3—4 tagból álló tanító
testület értekezletén is előfordulhat olyan eszme,
olyan indítvány, amelyet örömmel tesz magáévá a
megye összes tanítósága.
Adjuk közre a lapban tanítási fogásainkat, a
gyermekek körében szerzett észleleteinket s még azo
kat a kedves naiv dolgókat is, amiket növendékeink
szájából hallottunk, vagy hallunk.
Minthogy pedig a lap terjedelme meghatározott,
ennélfogva arra is igen kérem a t. Kartársakat, hogy,
az apróbb közleményeket, híreket, ne kidolgozva,
hanem csak úgynevezett „skiccek" (vázlatok) alak
jában szíveskedjenek hozzám juttatni. Hogy a be
küldött cikkek rövidebb, vagy hosszabb aia«<ban
lesznek-e közölve, az a szedésre váró kéziratok
VI, évfolyam.
Szolnok, 1913. január 10.I. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir
Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
------------ ----------------------------------------------------------------------------------Előfizetési átak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű • közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Szolnok.
\
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Beköszöntő.
1,9“
’ .>
—"T,„Népoktatás* igen tisztelt tábora már korábban
értesült arról, hogy a lap alapitója s érdemes
szerkesztője, Csikós József ur — folyó évi januártól
kezdve — az én kezembe adta át a szerkesztői tollat.
A váratlanul ért kitüntetés súlyát csak most
érzem, amikor hozzá akarok fogni a munkához.
Csak most látom magam előtt azt a nagy fát,
amelybe a legtöbb ember a közismert kis fejszével
szokott belevágni.
Hogy a magamra vállalt munka sikeres legyen,
hogy a fejsze bele ne szoruljon a fába, az igen
nagy részben az én kedves kollégáim jóakarata
segítségétől függ. S mert bízom az ö segítségükben,
nem rettennek vissza a rám bizott dologtól, hanem
Isten nevében, jó kedvvel, sok szép tervvel neki
látok annak.
Ezek után ugy-e kedves kollégáim
á programmot!*
„halljuk
— 3 —
— 2 —
A programm adás alól felmentve érzem maga
mat, először mert a lap nem kezdődik, hanem az
eddigiiránybanfolytatódik, s másodszor, mert olyan lap
nak — amely a tanügyi főhatóságnak (kir tanfel
ügyelőség.) s a vármegyei tanítótestületnek is
„hivatalos közlönye," programmal azon elveket,
"irányokat kell tekintenie, amely elvek és irányok
szerint ez a két fontos kulturtényezö végzi a mun
káját. A szokásos, de a legtöbb esetben csak frázis
értékű programm helyett kéréssel járulok e lap igen
tisztelt olvasóihoz, az én kedves kollégáimhoz. Azt
kérem tőlük, hogy támogassanak engemet nehéz,
fontos munkámban. Kérelmem teljesítését annál in
kább remélem, mert lapunk a tanítóság lapja s így
azt támogatni mindnyájunknak- kötelessége.
A lap iránt érzett jóindulatot jokozza kedves
kartársaimban az a tudat is, hogy vármegyénk
első tanítója, a kir. tanfelügyelő ur ismételten is
kijelentette, hogy a „Népoktatás" az ö legmesszebb
menő támogatására is számíthat mindaddig, amig
olyan utón halad az, amilyen utón egy minden
tekintetben korrekt lapnak kell haladnia.
Midőn kedves kartársaimat szivböl köszöntöm
mint lapunk felelős szerkesztője, ugyanakkor arra
kérem mindnyájukat, amire volt szerkesztőnk „Bú
csúzó" -jában kért bennünket:
„Dolgozzunk és .. . dolgozzatok!
Magyary Gyula.
Kartársaim szives figyelmébe!
Teljes bizalommal és szeretettel kérem igen
tisztelt Kartársaimat, hogy lapunkat közleményeikkel,
dolgozataikkal állandóan keressék fel. Ne tekintse
azt közülünk senki csak hivatalos közlönynek, amely
nek megjelenését közönnyel, vagy pláne félelemmel
várja, de legyünk rajta, hogy lapunk hasábjai ké
pezzék azokat a találka-helyeket, amelyeken szíve
sen, örömmel érintkezhetünk egymással.
A szoros értelemben vett nevelés-oktatási cik
keken kívül küldjenek a lap számára a t. Kartársak
oly dolgokat is, amelyek talán első látszatra nem
érdekelnek bennünket, tanitókat. Ilyen dolgok a töb
bek között a különféle egyesületek, körök működé
nek figyelemmel való kisérése és ismertetése, a la
kóhelyünkön előforduló társadalmi mozgalmakról
szóló értesítések stb.
Élénkké és tanulságossá tehetjük lapunkat az
által is, ha életrevalónak látszó ötleteinket, eszmé
inket, továbbá a gyűléseinken tárgyalt és elfogadott
fontos indítványokat, illetőleg határozatokat is közzétesszük abban. Hiszen egy 3—4 tagból álló tanító
testület értekezletén is előfordulhat olyan eszme,
olyan indítvány, amelyet örömmel tesz magáévá a
megye összes tanítósága.
Adjuk közre a lapban tanitási fogásainkat, a
gyermekek körében szerzett észleleteinket s még azo
kat a kedves naiv dolgokat is, amiket növendékeink
szájából hallottunk, vagy hallunk.
Minthogy pedig a lap terjedelme meghatározott,
ennélfogva arra is igen kérem a t. Kartársakat, hogy
az apróbb közleményeket, híreket, ne kidolgozva,
hanem csak úgynevezett „skiccek" (vázlatok) alak
jában szíveskedjenek hozzám juttatni. Hogy n be
küldött cikkek rövidebb, vagy hosszabb aiaxban
lesznek-e közölve, az a szedésre váró kéziratok
5
— 4 —
mennyiségétől és aktuális, vagy kevésbé aktuális
voltától is függ.
Még csaK egyet! A közlésre szánt mindennemű
kéziratot a hónap 5-ike, illetve 20-áig tessenek hoz
zám küldeni. Sürgős esetekben természetesen itt is
lehet kivétel.
Kartársi üdvözlettel
Magyary Gyula
igazgatótanitó, szerkesztő.
(Újvárosi iskola.)
„A Jásznagykunszolnokinegyei ált.
Tanitó Egyesület. “
■
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1912. december hó 18-án, a
Jásznagykunszolnok vármegyei Tanítótestület központi vá
lasztmányi ülésén. — Jelen voltak, Brózsik Pál vm. tanitó
testületi elnök elnöklete alatt: Rhédei János kir. tanfelügyelő,
Nagy Albert, Muhy Sándor, Polónyi Mátyás, Totola József,
Bernáld Lajos, Kántz Ida, Letanóczky Júlia, Muhy Sándorné,
Egner Ilona, Magyary Gyula, Malatinszki Lajos és Schreder
Izabella szolnoki választmányi tagok, továbbá Renncr A.
József, Boriss Ferencz, Tóth József, Koháry Géza vidéki
választmányi tagok és alulírott főjegyző.
I.
Elnök megnyitójában hivatkozva
a sok, halasztást nem tűrő ügyre : kir. tanfelügyelőt
és a szép számban megjelent választmányt üd
vözli, az ülést megnyitja és jelen jegyzőkönyv,
hitelesítésére Muhy Sándor és Nagy Albert választ
mányi tagokat kéri fel.
Tudomásul szolgál.
II.
Megjelenvén az ülésben Richter
\ Sándor, a „Generáli" biztositó intézet titkára,
ismertető előadást tart intézetének minden ágú
biztosításáról és ajánlatot tesz a vm. Tanítótestü
letnek a főügynökség elfogadására olyképen, hogy
a testület a vidéki tanitóság bevonásával mintegy
központja lenne az ügynökségnek, felajánl egyúttal
a testületnek tűzbiztosítás, után 10 %-ot, és élet
biztosításnál 1 %-ot, további aláíratásoknál 2 %-ot,
valamint a tanitók részére felüljutalékokat is.
Kir. tanfelügyelő, Totola József, Polónyi
Mátyás és az elnök hozzászólása után határozatba
ment, miszerint a Tanítótestület, mint erkölcsi
testület még a várható anyagi haszon reményében
sem válalhatja az ügynökséget. De, ha titkár,
mint egyénekhez fordul a tanítókhoz, ez elől
nem zárkóznak el.
III.
Elnök bemutatja az 1911. évi,
október 4-iki közp. választmányi ülés jegyző
könyvének 5. pontját, amelyben az akkori közp:
választmány a kir. segédtanfelügyelőnek egy állí
tólagos kritikus kijelentésére akként határozott,
*
hogy a tcit kijelentés felett Bernáld Lajos indítva- .
nyára osszallását fejezte ki s azt nevezettel jkvi.
kivonaton közölte. A vall. — és közokt. — ügyi
Minisztériumnak f. évi 90.832 sz. rendeletére, kir.
tanfelügyelő 6930. sz. alatt ezen határozatot meg
semmisítette, azon indokolással, hogy a felettes
hatóság intézkedéseit az alantas soha sem bírál
hatja felül.
Közp. választmány a hivatkozott miniszteri
rendelet és ennek folyományakép tett kir. tanfel
ügyelői intézkedést alkalmazkodó tudomásul veszi,
Bernáld Lajos kijelenti, hogy ha ez intézkedés az
ő minősítési táblázatába bejegyeztetnék, a közigaz
gatási bíróságnál keresne orvoslást. Egyben közp.
vál. tagságáról lemond s az ülésről távozik.
IV.
.
Elnök bemutatja a múlt választmányi ülés
— 6 —
jegyzőkönyvét és jelenti hogy a hozott határozatok
végrehajtattak.
Tudomásul vétetik.
V.
Elnök kimetitő részletes jelentést tesz az
„Alföldi Magyár Közművelődési Egyesület“-tel az
„Otthon" tárgyában folytatott tárgyalásainak ered
ményeiről a következőkben: Előterjeszti, hogy a
múlt vál. ülés jegyzőkönyvének IV. sz. határozata
értelmében a megszerkesztett memorandumot az
AMKE elnökségének beterjesztette és e kérdés
tárgyalására december hó 7* ere kapott meghívást
és meg is jelent. A tárgyalások folyamán a kö
vetkező megállapodásokra jutottak: A fölajánlott
20.000 koronát az AMKE elfogadja, amennyiben
azonban az internátus céljaira Szolnok városától
egy megfelelő telket kap, az általunk felajánlott
telket nem veheti igénybe és igy azt a tárgyalás
ból teljesen kikapcsolja s a viszontszolgáltatásokat
a 20.000 koronához méri. Javasolja azonban, hogy
a testület értékesítse a telket, vagy a visszaadandó
telek helyébe a várostól kérjen szubvenciót. Amiket
a Testet kér,- legnagyobb részben megadja oly
feltétel aidtt, hogy a telek ellenértékét a Testület
recompenzálja. Az Otthon számára kért helyisége
ket teljes egészében megadja és be is bútorozza.
Ezzel szemben kívánja, hogy az Otthon jövedel
mének legalább 50%-a recompenzációként leköt
tessék. A nagy terem és kisebb gyűlési termek a
Testület céljaira is szolgálnak. A tanszer-muzeum
és könyvtár nem külön helyen, hanem a „Kul
túrpalotábban létesítendő muzeum, íH. könyvtár
teremben nyer elhelyezést a Testület gondozása
és felügyelete alatt. A felügyelő bizottságba a
Testület képviseletéről kellőkép gondoskodnak,
abba azonban semmi szin alatt sem mehetnek
hele, hogy az egész kultúrintézménynek a vezetője
tanitó legyen. Hogy az internátus gondnokává
alkalmas tanitó választassák, annak akadálya
nincsen, de ha anyagi érdekeinek figyelembe vé
teléből jobb gazdát talál, nem tanítót is választhat.
A tanitó-gyermekeknek az internátusbán elhelye
zését illetőleg ingyenes hely nem lesz és igy azt
kilátásba nem helyezhetnek. Féldijas is csak
15 — 20 lesz, anyagi viszonyainkhoz képest. Erre
első sorban a tanítók gyermekei fognak igénnyel
bírni.
Kijelenti az AMKE elnöksége, hogy nem az
anyagi szempont vezeti akor, amikor a tanítósággal
szövetségre lép, hanem az a tudat, hogy a kulturin'ézménynek a tanítóság munkájára föltétlenül
szüksége van. A szövetkezés az. AMKE-re nézve
anyagi áldozattal jár; ezzel szembe állítja a
tanítóság által képviselt erkölcsi és szellemi tőkét.
Előnyösnek tartja ugyanis azt/hogy a tanítóságnak
munka és szórakozó helye ugyanegy helyen lesz.
Kir. tanfelügyelő kiemeli, hogy ő maga szin
ten helyesnek tartja, ha a tanítóságnak minden
helyisége együtt lesz, mert neki is több alkalma
nyílik, hogy nem mint főtisztviselő, hanem mint
ember a tanítósággal minél gyakrabban érintkezhessék. A telek kérdését teljesen kikapcsolni kéri
mindaddig, amig a telekszerződés a Testület bir
tokában lesz. Kérdést intéz az elnökhöz, mit tud
a tanfelügyelőségnek ottani elhelyezéséről? Elnök
válaszolja, hogy a telekszerződést igyekezett meg
szerezni, de az nem sikerült, mert jóváhagyás
végett a vármegyéhez van beterjesztve. Amint
azonban jóváhagyást nyer, igyekezni fog azt meg
szerezni. Ami a
kir. tanfelügyelőséget illeti
úgy értesült, hogy a Minisztérium maga kívánja,
hogy
a tanfelügyelőség
a Culturpalotában
legyen, ahol
megfelelő hivatali
helyiséget
és a tanfelügyelő szabad-magánlakása is elhelyezést
nyer. A telek kikapcsolását maga is kéri annál is
inkább, mert az AMKE a szerződést velünk még
ez év folyamán (1912.) óhajtja megkötni és az
8
építkezést 1913. február elején meg is kezdené.
Miután a telek erre csak akadályul szolgálhatna
és az is bizonyos, hogy a várostól ellenértéket
kapni nem fogunk javasolja, hogy a telek ellen
értékeként felajánlja Testület az Otthon jövedelmének
50%-át.
A Testület örvendetesen veszi tudomásul
az elnök előterjesztéseit és felvilágosításait s
egyhangú határozattal kimondja: 1., a telek
kérdését kikapcsolja és és megbízza elnökséget,
hogy a telekszerződés átvétele után annak érté
kesítéséről esetleg ellenértékéről gondoskodjék;
2., az Otthon jövedelméből 50 %-ot az Amkének
felajánl; 3. az elnök által előadottak értelmében
a szerződést a vármegyei Tanítótestület az Amkével megkötésére Brózsik Pál elnököt és Oreskó
Dezső főjegyzőt hatalmazza meg; 4., A meg
kötött szerződést jóváhagyás végett 1913. január
hó folyamán összehívandó rendkívüli közgyűlés
elé terjessze.
VI.
A szokásos farsangi mulatság
megtartására vonatkozólag tesz az elnök előter
jesztést.
Tekintettel a háborús mozgalmak miatt
keletkezett nehéz pénzügyi állapotokra, választmány
nem javasolja annak megtartását.
\
VII.
3
Muhy Sándor testületi pénztáros
jelentést tesz a pénztár állapotáról s azon körül
ményről, hogy az utiáltalány összegében, miután
az kimerült, kölcsönt adott a testület, mely összeg
az utalványozandó utiáltalányból visszafiztendő lesz.
Pénztáros írásos jelentése és a pénztári
kimutatások jelen jegyzőkönyvhöz csatoltatnak.
Pável Lázár tiszasülyi és Dudás Lajos töröktanítók szentmiklósi özvegyének a tartozások levo
násával 100—100 kor. rendkívüli temetkezési segély
utalványoztatik.
—
9
—
VIII.
.
Elnök felhatalmazást kér a hátra
lékosokkal szemben követendő eljárást illetőleg.
A felhatalmazás megadatik.
IX.
. Kóródi Sándor karcagi vendéglős
béperesitvén a Testületet s a Testület pervesztes
lévén, jegyző^elolvassa Dr. Schwarc Sándor ügyész,
nemkülönben . Szőke B. karcagi ügyvéd levelét.
Nagyobb költségek elkerülése végett a követe-.
lésnek kifizetését határozza a választmány.
X.
Bemutatja elnök Dr. Kreutzer Mi
hály városi ügyész levelét, melyben a telekszerző
dés megkötésének diját kiegyenlíteni kéri.
Elnök felhatalmaztad az utalványozásra,
miután az összeg az ő utalványozási körénél
magasabb.
XI.
A Rákóczifalván tartott szolnoki
járásköri ülés jegyzőkönyve beérkezvén,
irattárba helyeztetik.
XII.
Tekintettel az Országos Szövet
ségbe vaíó elhatározott belépésre s az azt termé
szetesen követő 50—50 filléres befizetésekre,
továbbá azon körülményre, hogy a Megyei Népoktatás-nak anyagi támogatása, annak szükséges
igénybevétele alapján szükségesnek mutatkozik:
a tagságidij felemelését elnök szükségesnek tartja.
Egyben kir. tanfelügyelő a lap teljes átvételének
kérdését veti fel.
Miután e kérdés még némi utánjárást igényel,
e tárgyban a végleges döntés a következő
választmányi ülésre halasztatik.
XIII.
A beérkezett igazolásokat elnök
bemutatja. Tudomásul szolgál.
XIV.
r,
Jegyző felolvassa Bozsik Béla
indítványát a Uj Korszak c. tanügyi lap részéről
F
— 10 '
n■
.
■ ■
’ *
■
.
.
■
— 11 ■
.
■ •
vármegyénk kir. fanfelügyelőjét ért minősíthetetlen
támadással szemben.
Határozatba ment, hogy Jásznagykunszolnok
vármegye tanítósága legerélyesebben tiltakozik az
Uj Korszak c. tanügyi lapnak azon minősíthetetlen
támadása ellen, melylyel vármegyénk kir. tanfel
ügyelőjét Rhédei Jánost minden alap nélkül illette.
Teszi ezt azért, mert arról van meg győződve,
hogy az Uj Korszak támadásában foglalt állítá
soknak éppen az ellenkezője igaz. Rhédei a vár
megyei tanítóságnak nem kislelkü
elnyomója
hanem megértő jóakarója: a primus inter pares
elvének megtestesítője. Az Uj Korszak támadásával
szemben a vármegye tanítósága tiszteletének,
szeretetének és ragaszkodásának ad kifejezést
Rhédei János kir. tanfelügyelő személye iránt.
Minthogy pedig az Uj Korszak a legutóbbi
időben a tanítói érdekek védelmczésének a címe
alatt, minden irányban oly alantos színvonalon
álló kirohanásokat rendez, melyekkel magát a
legsúlyosabb elítélés veszedelme nélkül egyetlen
tanitó sem azonosíthatja: határozatban tiltakozik
a vármegye tanítósága az ellen is, hogy az Uj
Korszak hadjáratát továbbra is tanügyi újság
címen, a tanítóság nevében folytassa. A jól fel
fogott tanítói érdekekért aggódva felhívja az or
szág valamennyi tanítótestületét, hogy ezen tilta
kozáshoz csatlakozzék.
XV.
L
Pénztáros indítványozza hogy Dr.
chwarc Sándor testületi ügyésznek kész kiadásai
vegre rendeztessenek.
T„. ,
Elnök megbizatik ez ügyben eljárással.
Több tárgy nem lévén az ülés véget ért.
Kmfnt.
Oreskó Dezső
vm. tanitótest főjegyző.
Brózsik Pál
vm. tanitótest. elnök.
HÍREK.
legutóbbi száma
is jelezte, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Önagyméltósága Csikós József kir. tanfel ügyelőségi tollnokot kir.
segédtanfelügyelővé nevezte ki. Ez a kinevezés valóban a
vasszorgalomnak, az igazi érdemnek a jutalmazása, mert a
jászberényi tanyai iskolától a kir. tanfelügyelőséghez került
fiatal, szerény modorú tanitó a sok irodai munka mellett minélhamarabb le érettségizett s most magán utón jogi tanülnrányt folytat.— Akik Csikóst ismerik, azok örömmel lát
ják az ő haladását s méltán, meri ő — az eddigi jelekből
jtélve — nem irigyeltje, de büszkesége lesz a tanítóságnak,
amelynek soraiból kiemelkedett. Melegen üdvözöljük öt elő
léptetése alkalmából úgy is, mint e lap megalapítóját s volt
szerkesztőjét!
Újévi tisztelgés. Ujesztendő napján a vármegyei ált.
tanítótestület elnöksége felkereste Rhédei János kir. tanfelü
gyelőnket, hogy őt a tanítóság nevében az évforduló alkal
mából üdvözölje. A kir. tanfelügyelő az üdvözlő beszédre
adott válaszában biztosította a tanítóságot arról, hogy mint
eddig, úgy ezentúl is igaz vezé;e, vezetője lesz a tanítóknak,
kiknek jogos és méltányos óhajait'— hogy azok valósággá
váljanak — készséggel támogatja.
Szünidő után. A karácsonyi és újévi szünidő elmúl
tával újra munkához látnak tanítók és tanítványok, hogy az
e tanévben rájuk váró feladatok végzését folytassák. Az volna
üdvös és kívánatos dolog, ha a tanítóság ujult erővel folytat
hatná nehéz munkáját. Sajnos azonban, hogy az uj erőt még
mindig csak a reménység emlőiből nyerjük, ezek pedig már
nagyon, de nagyon is kiapadtak, ami nem is csoda, ha te
kintetbe vesszük, hogy évtizedeken át folyton jó étvágyú
tízezreket tápláltak. No de bízzunk és dolgozzunk tovább
türelemmel, hátha bimbóban van már a rózsa, amelyet a
türelemnek kell előbb-utóbb megteremnie.
Az alkohol ellen. Vármegyénk kir. tanfelügyelőjének
körrendeleté folytán múlt hó 23-án a megye területén levő
összes iskolák alkohol ellenes napot tartottak, amely alka-r
Csikós József. Mint a „Népoktatás"
— 13 —
lommá! a tanulók előtt az alkoholfogyasztás káros követ
kezményeit fejtegette a tanitóság- Ha őszinték akarunk lenni,
pedig akarunk, ugy kijelenthetjük, hogy amig a korcsmák
— s különösen a pálinkamérések ügyét nem rendezik ■
az alkohol ellenes — mozgalom
intenciói
szerint, n
addig csak az iskolában beszélni az alkohol káros hatásáról:
meddő dolog, falra borsóhányás. Amig annyi lesz a „sör
bor és pálinka mérés“-t hirdető ház, mint amennyit utonutfélen ma láthatunk, addig nem sok reményt fűzhetünk, az
iskolák alkohol ellenes mozgalmához. Csak erős, hatalmas
kezek és eszközök vethetnek véget az alkohol pusztításának,
maga az iskola gyenge ellenfele ennek a veszedelmes és
erős ellenségnek.
'
Egy derék munkás egyesület Szolnokon, a máv.
műhely kebelében „Milleniumi önképző — dal és zeneegye
sület" címen már évekkel ezelőtt megalakult az a derék
egyesület, amely több alkalommal bebizonyította azt, hogy a
napi nehéz munka után nemcsak a korcsmákban lehet
pihenést, szórakozást találni, hanem az önképzés utján is.
Sőt! Legutóbb Silvester estén mutatta meg a „Millenium"
egylet, hogy mire képes a szorgalom, a lelkesedés, mert a
szilveszteri mulatság keretében előadott színdarab, magánjelenct, zene és énekszámok arról tettek fényes tanulságot,
hogy a derék „millenisták" a szellemi munkával is tudnak
dicsőséget, elismerést aratni. Az estélyen jelen volt közönség
a I gnagyebb elragadtatással szólott a kiváló sikerű elő
adásokról. Mint követésre méltó példát megemlítjük, hogy az
egylet az eszi és téli hónapok utolsó vasárnapján 20 filléres
belépődíj mellett évek óta rendez a szilveszteri estéhez ha
sonló szép előadásokat,
HIVATALOS RÉSZ.
7607, szám.
Valamennyi
' vXr ? íÖZSégÍ elem‘ néPiskoIa igazgatóságának, illetve
am ojanak, a növendékek temetési szertartásokon
részvételének megtiltása tárgyában.
A 36.303 912. sz. alatt kelt vallás- és közoktatásügyi
miniszteri körrendeletből tudomásvétel és szoros miheztartás
céljából szószerint közlöm a következőket: „Arról értesítem,
hogy hivatali elődeimnek több ízben tett rendelkezési elle
nére az elemi iskolák növendékei temetési szertartásokra oly
időben is kívezényeltetnek, mikor az egészségüket veszélyez
teti. Bár a kegyelet érzésének ápolása végett nincs kifogá
som az ellen, hogy a gyermekek az iskolával kapcsolatban
állott személyeknek és a tanügyi hatóságok tagjainak teme
tésén megjelenhessenek s a gvászszertartáson részt vehesse
nek; mégis fontos közegészségügyi szempontból az állami
és községi elemi iskolák növendékeinek a hideg évszakokban,
rósz időjáráskor, vagy járvány esetében temetési szertartá
sokra elvitelét nem engedélyezhetem."
>
Felhívom Címet, hogy ezen rendelet betartását — a
gyermekek egészségi érdekeire való tekintettel — saját ha
táskörében is szigorúan megkívánja és ellenőrizze. Szolnok, 1912. december hó 18-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Férencz
kir. s. tanfelügyelő
7597.- 1912. tfsz.
Valamennyi
•/
állami elemi népiskola
utójának, illetve vezető tanítójá
nak a „Keresztszcmes himzésminták“ cimü füzet meg
rendelése tárgyában.
Az országos m. kir. Iparművészeti iskola kiadásában
„Keresztszemes himzésminták" címen az elemi iskolai női
kézimunka tanításához igen alkalmas segédeszközül szolgáló
füzet jelent meg.
A f. évi december 9-én 17006:912. sz. alatt kelt vallásés közoktatásügzi miniszteri körrendelet alapján felhívom
Címet, hogy amennyiben a beiratási dijakból az ifjúsági és
tanítói könyvtár céljaira le nem kötött fedezettel rendelkezik,
— 14 —
— 15 —
ezen füzetet, amelyet az iparművészeti iskola 70 fillér egy
ségár mellett árusít: az iskola számára réudelje meg.
Szolnok, 1912. december hó 18-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Minden bejegyzésnek kimerítőnek, de mindamellett rö
vidnek és szabatosnak kell lenni.
A kimutatást szétterített egész ivre kell rovatozni. Az
egyes iskolák részére szolgáló vízszintes rovatok közt leg
alább 5 cm távolság hagyandó*
Megjegyzem, hogy amennyiben az iskola, vagy ovoda
épületén elodázhatatlanul szükséges helyreállítás s illetve
átalakítás nincs; vagy ha vám de a munkálatok a község
vagy más érdekeltség terhét képezik: ebben az esetben hi
vatalomhoz kimutatást nem kell belerjeszteni, hanem a szük
séges munkálatok foganatosítása iránt, az illető kötelezett fél
az iskolai gondnokság (ovoda felügyelőbizottság) részéről
hivatalosan megkeresendő és ennek megtörténtéről szükséges
csak hozzám jelentést fenni.
Szolnok, 1912. december 19.
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
7342. szám
Körlevél.
Valamennyi állami elemi népiskola és .állami ovoda t.
Gondnokságának, illetve Felügyelő bizottságának az állam
kincstár terhére eszközlendő helyreállítások kimutatásának
összeállítása tárgyában.
A vármegye területén levő állami népiskolák és oyodák
elhelyezésére szolgáló épületeknek az 1913. évben elodázhatatlanul szükséges helyreállításokról, átalakításokról, vagy
azoknak évi tisztításáról, amely munkálatok foganatosítását a
község, vagy más érdekeltség magára nem válalta, melyeknek
költségei tehát a szervező rendelet, vagy államosítási szer
ződés értelmében az államkincstár terhét képezik, a 128 000|910.
sz. vall.- és közokt. miniszteri körrendelet alapján szabályszerű kinntatás sziik^égebetik abból a célból, hogy a munkál
tatói költségek megállapíthatók s engedélyezhetek legyenek*
Felhívom Címet, hogy az alább közölt kimutatási minta
szerint, az ottani rovatokban kívánt adatok pontos és meg
bízható bejegyzésével, az államkincstár terhét képező és elő*
dázhétatlanul szükséges szóbanforgó munkálatokról, illetve
azoknak a szigorú takarékosság szem előtt tartásával egybe
állítandó költségeiről készítsen részletes kimutatást s azt a
gondnoksági elnök és igazgató (vezető tanitó) névaláírásával,
az iskola pecsétjével ellátva hivatalomhoz a vállalkozók kü
lön költségvetésével együtt legkésőbb 1913. évi január hó
15-ig terjessze be.
... , Netalán tapasztalt késedelemért, illetve hiányos, vagy
i as adat szolgáltatásért elsősorban az igazgató (vezető ta
nító) urakat teszem felelőssé.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
7523. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi iparos-tanonc
iskolai igazgatójához a szakfelügyelői megbízás tárgyában.
F. é. december hó 7-én kelt 138356. sz. vall. és. kö
zokt. min. rendekbe!, a fo’yj tanévtől kezdve az 1914/15.
tanév végéig terjedő időre, a jász-nagykun-szolnok vármegyei
összes iparos és kereskedő tanonciskolák szakfelügyelői teen
dőinek ellátásával Stegmüller Károly budapesti felső iparis
kolai tanár ur bízatott meg.
Midőn erről a Címet értesítem, egyszersmind felhívom,
hogy az iskola órarendjét a szakfelügyelő urnák minden
tanév kezdetén küldje meg.
Szolnok, 1912. évi december hó 27-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
— 16 —
— 17 —
7598. szám.
5 .) A nagy szünidőn kívül van-e minden nap (ünne
peket és vasárnapokat leszámítva) óvodai foglalkozás?
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi államiéi községi
kisdedóvodai felügyelő-bizottságához, ezen óvodák igazgatótanítójához és óvónőjéhez:
kisdedóvó - intézetek
működésének
tárgyában.
állandó
ellenőrzése
M. kir. vallás-és közokt. miniszter ur ő nagyméltósága
f. évi december hó 6-án 160.472. sz. a. kelt rendelete értel
mében több esetben tapasztalta, hogy az állami és községi
kisdedóvodák felügyelő-bizottságai az ezen tisztséggel együtt
járó ellenőrző kötelességeiket nem teljesitik olyan mértékben,
a mint az az 1891. évi XV. t. c. végrehajtása tárgyában az
óvodai felügyelő bizottságok számára az 1892. évi 44.000 sz.
a. keit rendelettel kiadott Utasításban körvonalozva van.
Miniszter ur ő excellentiája ezen tapasztalatai alapján
engem utasítani méltóztatott, hogy a tankerületem területén
található állami és községi kisdedóvodák sikeres működé
sének biztosítása érdekében az óvodai felügyelő bizottságo
kat ellenőrző tisztük pontos teljesítésére figyelmeztessem s
ezen kívül minden szükséges intézkedést foganatosítsak.
Hogy ezen feladatomnak eleget tehessek, felhívom Címet
• egyen hozzám számozott pontokba foglaltan jelentést a kö
vetkező kérdésekre:
1 ., Az óvoda felügyelő-bizottság tagjai
hetenként a gondjaikra bízott kisdedóvodát?
látogatják-e
2 ., Látogatásaik idejét és nevüket bejegyzik-e az óvoda
vendégkönyvébe?
3
., Van-e az óvodának állalam felülvizsgált és jóváhagyott
a.) egész évre, hónapokra kidolgozott tanitási terve,
bf heti foglalkozási terve; — van-e ezeken kívül
c) haladási,
d.) mulasztási,
e
) óvodalátogatási naplója?
6 .) Az óvónő napi foglalkozását nem szabja-e az iskola
foglalkozásához?
.) Tisztán, rendben tartatja-e az óvónó óvodáját?
7
Ezen kérdő pontokra a sorszámozott feleleteket legkésőbb
1913. évi januát hó 15-éig bevárva, említett magas minisz
teri rendeletnek megfelelően már most figyelmeztetem Címet,
mikép haladéktalanul gondoskodnia kell arról, hogy a fel
ügyelő-bizottság tagjai az óvodát hetenként egyszer meglá
togassák,-neveiket s látogatásuk idejét a vendégkönyvbe
beírják, — az óvónő a tanitási foglalkozási tervet elkészítse,
s ha még meg nem történt, hozzám terjessze be, — mulasz
tási, haladási, óvodalátogatási naplóit pontosan vezesse, —
haladási naplóját az elnök úrral minden hó utolsó napján
láttamoztassa, ez alkalommal előtte havi tanitási tervét is
mutassa be hogy általában a szerint haladt; de haladékta
lanul gondoskodjék arról is, hogy az óvónő meg nem
engedett szüneteket az óvódéban ne tartson és a szülék
mindig pontosan értesittessenek arról, ha kell dobszó utján,
hogy az ovoda mettől-meddig szünetel.
A haladási napló mintája ez?
Év
hó
nap
csoport
Körlevél
a
.) Mettől-rtieddig tartják az évi nagy szünidőt?
4
óra
. *
•
A foglalkozás
Jegyzet;
tárgya és anyaga
____ !_
— 19 —
— 18
Év
hó
nap
A nap
szakasza
d. e. d. u.
Beirottak
száma
Tényleges
létszám, i
I
I
Az óvodalátogatási naplómintája ez:
Fönn volt
fiú
Jegyzet
leány
Szolnok, 1912. évi december 27-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
7690. szám.
Körlevél
igazgatóságait hogy a tanfolyamnak szervezését a tanitók
tudomására hozván, gyűjtsék össze azon tanitók kérvényeit,
kik ezen tanfolyamok valamelyikén résztvenni kívánnak és
azokat legkésőbb az 1913. évi január hó 20-ig terjesszék
hozzám be.
A tanfolyamokra első sorban felvételre számíthatnak
azok, akik a tanonciskolában tényleg tanítanak s akiknek
továbbképzését az iskola igazgatósága a tanítás érdekében
állónak tartja.
A vallás-és közoktatásügyi Miniszter Úrhoz intézett
kérvényben megjelölendő a kérvényező életkora, képesítése;
kitüntetendő, hogy ilyen tanfolyamot már tátogatott-e, hol és
mily eredménnyel, továbbá, hogy a tanfolyamon saját költ
ségén kiván-e résztvenni, vagy államsegélyre tart igényt. A
szakrajztanfolyamra való jelentkezésnél igazolandó, hogy a
kérvényező valamely általános irányú rajztanfolyamot is végzett.
Az igazgató gyűjtő jelentésében terjeszkedjék ki arra is,
hogy a kérvényezők mióta és mily tárgyakat tanítanak a
tanonciskolában, mely különleges indokok javalják felvételét:
tüntessék ki továbbá, hogy az iskolájukban már hány és
mily irányú tanfolyamot végzett tanitó működik.
Szolnok, 1912. december hó 30-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő iparos és
kereskedő tanonciskolák igazgatóságaihoz,
A vallás és közoktatásügyi miniszteri iparoktatási főigaz
gató urnák f é. december hó 15-én kelt 3350. sz. átirata
alapján értesítem a Czimet, hogy az iparos (kereskedő) ta
nonciskolák tanítóinak megfelelő általános és szakirányú
továbbképzése érdekében az 1913. év nyarán iparos és
kereskedő tanonciskolái tanítói, közismereti általános irányú
rajzi és esetleg szakrajzi (fa, fém, épitő) tanfolyamok fognak
szerveztetni.
Hogy egyrészről e tanfolyamokat az arra illetékeseknek
omasara hozzam, és másrészről, hogy a tanfolyamok szá
ma helye es iránya helyesen megállapítható legyen, felhívom
erű etébe tartozó iparos és kereskedőtanonciskolák
24. szám.
■
Körlevél
j
;
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi
iskolai gondnokságának, illetve igazgató és vezető tanító
jának, az ifj-és tanítói könyvtárszükséglet IX. sz. kimu
tatás beterjesztése tárgyában.
M. kir. vallás-és közoktatásügyi Miniszter ur ő nagy
méltósága 1280.00—1910. sz. rendelete alapján felhívom a
tekintetes Czimet, hogy az alábbi minta szerint készítendő
— 20 —
kimutatást pontosan kitöltve a törlesztési ivek és postai
feladó vevények csatolásával — hivatalomhoz 8 nap alatt
terjessze be.
A bejegyzendő ada’oknak természetszerűleg egyezniük
kell az ifjúsági és tanítói könyvtári költségvetések vonatkozó
tételeivel. Épen azért a kimutatásba azon összegek és téte
lek vehetők fel, amelyek a jóváhagyott tanítói és ifjúsági
könyvtári költségvetésben engedélyeztettek. — A költségve
tési fölöslegek a könyvtár alap összegéhez csatolandók és
igy a kimutatás 6 rovatában tüntetendők fel.
Végül ezután is felhívom a tekintetes Czimet, hogy
amenyiben a tanítói és ifjúsági könyvtári költségvetést a f.
tanévből ez ideig még be nem terjesztette volna, annak
összeállítása és 2 példányban sürgős beterjesztése iránt
haladéktalanul intézkedjék jóváhagyás végett.
A netaláni késedelemért az igazgató tanitó ur a könyv
tárt kezelő tanitó úrral egyetem legesen felelősséggel tartozik.
Szolnok, 1913. január hó 3-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Gy. N. I. Kedves Kollegánk - bsr „A Játék" cimü cikkében
tt-ott tullövöldöz a célon, azért érdekes dolgokra tereli a figyelmet. A
viszontlátást örömmel várom. Közié, ét következő számú kban közöljük.
H. P. „Az antialkoholisták" cimü cikke nagyon vizes, pe
dig az irás úgy értékes, ha minél több spirítus (sanctus) van benne.
De különben is oly kevesen vannak, hogy még a közöttük netán titkon
borkészítéssel foglalkozóknak is meg kell bocsátanunk. Törekvésünk
ideális célra irányuló, ezt ön is elismerheti.
V. L. Hogy mikor lesz vége a sok fizetni valónak, azt Muhy
Sándor kollégánktól tessék megkérdezni. Ha ő sem tudná megmondani,
akkor csak tessék ezután is fizetni, ha kérik a pénzt. A nyugtatványok
jelzik azt is, hogy miért s mennyit fizetett valaki.
S. S. Az egyhuzamban való tanításról a szolnoki áll. tanítók de
cember havi értekezlete azon egyhangú határozatot hozta, hogy igenis
az bevezetendő. A határozat s a Vis/lay Ernő kollégánk által szerkesz
tett memorandum — melyet lapunk legkjzelebbi száma közöl - a
kir. tanfelügyelő úrhoz már beterjesztetett.
• ।
00
Az iskolai épületben csak az j
állami elemi népiskola vagy
kisdedóvoda ii* nyer elhe
lyezést ?
'
o
Mi módon
biztosítható a Az illetékes m.
munkálat ke kir. állampénz
resztülvitele ?
tár (adóhivatal)
(Versenytár
gyalás, házi megnevezése
kezelés utján)
•
* ■
■
Jegyzet
*
Az áll. elemi
népiskolának
van-e költ
ségvetési fö
löslege, s ha
igen, mennyi?
_____________________________________________________
8
A szervező ren
delet alapján ki
köteles az épület
s tartozékainak
jókarban tartá
sáról gondos
kodni ?
<
í
‘ i
O !
*
05
___ i
7342. sz.-hoz.
Mennyi a folyó tanévben
tényleg befolyt beirási díj ?
-
|
■
1
________________ ______________________ ______________ ___________________ 7^-------------------------------
--------------------------------------- --------------- -
Az előző évi beirási dijak
•Psi ból maradt és gyümölcsözőleg elhelyezett összeg s
és annak évi kamatai |
a tanítói és ifj. könyvtár
gyarapítására a f. tanévben
rendelkezésre álló összeg
a 7 és 8 rovat összege.
:
A már előző megrendelések
alapján mily összeget kell ~
az iskolának a folyó tan- c
évben megfizetni?
-
______________________________________________________ ~
A f. tanévi beszerzésekre
(5 és 6 rovat) mily osszszegre van szüksége az
iskolának
____________________________ _________________________ —--------------
•
------------------------------------------------------------------------------ -- ---------------------------------------------------- ---------- ------------------------------------------------------------ —
Összes könyvtári szükség
let a folyó tanévre (a 10 £
és 11. rovatok összege)
mutatkozó pénzma- . »
radvány
~
__________
_ o
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ------------
| kezéhez utalványozandó
i
; az ifi. könyvtár törlesz
tésére a kiadónak közvétlenül
utalványozandó
»—r
z
átok különbözeiéként
a vall, és közokt.
min. tárca által fede
zendő hiány jnelyböl
* az iskolai gondnokság
Megjegyzés és a javaslat „
indoklása
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. január 25.
2. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. cimére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. <s 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur !
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1912. évi deczember
havi állapotának főbb mozzanatáról következőket
van szerencsém előterjeszteni.
Magam Jászárokszállás községben 19. Czibakházán 3 tanteremben figyeltem meg, — B oárdy
Antal kir.-s tanfelügyelő pedig Tiszaföldvár, Czibakháza községekben és ,Karczag rend. tan. vá
rosban 68 tanteremben vizsgálta meg a nevelés
oktatás irányát és eredményét.
Ezeken kívül én a székesfővárosban, Czibakházán, Tiszaföldváron és Turkevén végeztem hi
vatalos teendőket, — nevezett s. tanfelügyelő pe
dig szolnoki áll. polg. fiúiskola magánvizsgáin el
nökölt.
M. kir. vall, és közokt. miniszter körrende
leté alapján az állami és községi kisdedóvodák
helyi felügyeletének szigorítása és rendtartásuk
megfelelővé tétele érdekében intézkedtem.
2
Állami el. népiskoláinkban az egyhuzamban
való tanítás a nevelés és oktalás érdekeinek kiszámithatlan kárára oly helyeken is éleibe lépett,
a hol azt a parancsoló szükség nem követelte.
Ezen oknál fogva m. kir. vall, és közokt. minisz
ter ur a félnapos tanítási rend engedélyezésének
jogát kizárólag magának tartotta fenn.
A szolnoki polg. fiúiskolái társulat ingatla
naira a kir. kincstár tulajdonjogát bekebelezte'^ m.
A mezőtúri 11. számú (kishéki) áll. cl. iskola ta
nítónője, ki ide a folyó tanév elején neveztetett ki,
betegség czimén állandóan szabadságon van. Az
iskolához helyettest találni nem tudtam és igy ez
iskolában a tanítás legnagyobb sajnálatomra szü
nete’.. Ez okból illetékes felettes helyen előter
jesztést tettem.
Hosszú, érdemes szolgálattal rendelkező ál
lami el. iskolai tanítóink és tanítónőink igazgatótanítóvá való előléptetésérec vonatkozó javaslato
mat m. kir. vall, és közöl, miniszterhez felter
jesztettem.
Állami kisdedóvónőink dajkatarlási átalányá
nak felemelését Miniszter ur ő nagyméllósága
előtt javaslatba hoztam s tett előterjesztésem ked
vező elintézését remélem.
A czibakházi áll. el. iskolai tanítótestületben
főkép Weigel Gyula tanitó és Weigel Gyuláné ta
nítónő magatartása miatt veszedelmes viszályko
dás dúl. Szükség esetén az ügyet a Tekintetes
Közigazgatási Bizottság elbírálása alá_JAgom bo
csátani.
Vargáné Szijj Margit nagy szegénységgel küzdő
szolnoki magán jellegű menházvezelőnő a II.
kerületi (Bárány-u.) áll. el. -iskolában a mesein mdást megkezdi és evvel a jobb sorsban lévő
óvó- és tanítónőknek dicsérendő példát ad.
M. kir. vall, és közokt. miniszter ur Csikós
József kir. tanf. tollnokot kir. s. tanfelügyelővé
nevezte ki és evvel egy tehetséges, ambicziózus és
szorgalmas tisztviselő érdemeit jutalmazta. Csávojszky Jenő és Tábory János jászapáti róni. kath.
tanitók érdemeit évi 200 koronás személyi pót
lékkal tüntette ki Gáspár János mezőtúri gazda
sági népiskolai szaktanítót ezen intézel igazgatá
sával megbízta; — Biró Géza kunszentmártoni
és Farkas Kálmán bene< állami el. iskolai tanító
kat pedig kölcsönösen áthelyezte.
A kunszentmártoni társ. polg. iskolaszék Re
gula Antal középiskolai tanári segédtaimarrá válasziolta.
Özv. Hirnbergerne Kosa 1 ona tanítónő 1912.
évi deczember ho 3-an váratlanul elhunyt. Hatá
Iával a szolnoki ah. el. isKola egyik iegerdemesebb, legbuzgóbb tanítónőjét vesztette el.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. évi január hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
A Játék
Irta: Győri Nagy Imre
Szemelvény: „Neveljük növendékeinket önnállóságra"
cimü munkából.
Ha az iskolák udvarán „testgyakorlatozó" vagy müjátékot „játszó" gyermekcsapatot látok, önkénytelenül a kény
szerzubbony jut eszembe. A játék egyik főcélja lenne, az
egyéni vonások kiválását és igy az önnáilóságot elősegíteni
a most dívó testgyakorlatok pedig nem csak, hogy nem se
gítik elő, hanem igen sokszor hátráltatják, gátolják az egyéni
/tulajdonságok érvényre jutását, anélkül, hogy a gyermek
testi erejét, ügyességét, vagy valamely lelki tulajdonságát
jobban fejlesztenék, mint a játék. De a testgyakorlatok fe
gyelemhez szoktatják a gyermeket — mondják talán sokan.
Ez igaz! de a játéknál is van fegyelem, hisz alkalmazkodni
kell a játék szabályaihoz, a miket igen sokszor a gyermekek
maguk alkotnak, ez pedig megmérhetetlen haszon. A játékot
a természet a gyermek testi és lelki kifejtésére rendelte. „A
játék alkalmával felkel a gyermekben a támadás és védelem
ösztöne; az erősebbeknél a vágy, hogy társaikat vezéreljék
s a gyengébbeknél a hajlam, hogy a vezéreknek szótfogadjanak, emellett feltámad a verseny, a féltékenység, s ezek
a fiuknál a kezdeményezés és nyers erő, a leányoknál a
kellem és gyengédség érzelmeivel, s nyomukban a leányok
nál a könyü alkalmazkodás, a fiuknál ellenben az erőteljes
pártokra szakadás, s mindezeknek következtében az észjá
rásnak, a jellemnek s az erkölcsi megszokásoknak más-más
alakulata" (Perez i. m. 91. 1.) A játék izzásba hozza a
gyermek tehetségeinek legnagyobb részét, megsokszorozva
az önérzetet, a kölcsönös érintkezés egészséges versenyt
szül, elszántság, biztosság ebből a forrásból táplálkoznak.
A játéknál kezd a gyermek emberismerő lenni, ismerni kezdi
magát, mérlegeli tehetségeit, összeveti másokéval, igyekszik
mások gondolatához férkőzni, mások gondolatát kitalálni.
Felmér a játékokat, két csoportra osztja: gyakorló és test
edző játékokra. Testedző különösen a lapdázás. „A lapda
— mondja Daryl — nemcsak összes izmainkat gyakorolja,
hanem erősiti az ízületeket, gyorsítja a vérkeringést, élénkíti
a bőr működését, egyszersmint gyakorolja az erőt, ügyessé
get, az ítéletet és értelmet. . . Aki 2 óra hosszat lapdázik. . .
egy heves küzdelembe belevitte egyénisége összes testi és
értelmi erőit." Őseink ha a tekézésbe bele fáradtak, lapdával mulattak. Ma ? — a longa méta helyét lassanként elfog
lalja a lawn tennis, továbbá a foot-ball, a hol a kíméletlen
séget a durvaságig viszik. Annyira elharapódzott ez már,
hogy minden valamire való faluban találunk tennis pályát,
fűleslapdával pedig még a paraszt gyermekek is hajigáinak.
A longamétát, kopogatót, leguritót, csikót, nyulat stb. már
nem is ismerik.
Vissza a végihez! vissza a miénkhez! Állítsuk oda
„az iskola-udvarra a tekéző asztalt" mint őseink, tanítsuk
meg gyermekeinket ismét tehénszőr lapdát csinálni (elég
sajnos, hogy 15—20 év annyira vitt, hogy erre már tanítani
kelj) — vessük le az idegen gúnyát.
Nem kell nekünk lawn-tennis, foot-ball, terpesz ugrás,
guggollás stb. „Mikor még a betű nem volt feltalálva; mikor
még tornacsarnokok nem voltak, s testi szervezetünket senki
sem próbálta a nyújtón és korláton monoton mozgásokkal
egyfermásitani: a mező, az erdő, a kopasz halom és a tiszta
folyó környéke voltak a nagy tornacsarnokok, s virgonc ját
szótársak öklei és ütlegei hatására jutott a gyermek egyé
nisége boldog kinyílásra. A játék természetünk földjén ter
mett s szivünk melegével táplálkozott igazi autochton, ellen
ben a torna egy idegen földről hozzánk került ifjú jövevény!
(Felméri: A név. tud. kézk.) A játék természetünkből fejlett
— a mi révünkből való vér, a mi húsúnkból való hús.
Nem mulaszthatom el ennél a pontnál, hogy a pár év óta
fölkapott katonai gyakorlatokra ki ne térjek.
Az eszme születése a búr háborúhoz fűződik. Mi, akik
örökösen az osztrák ármádia czopfjáról, parádézásáról, egrecirozásáról zengedezünk gunydalokat, ugyanazt bevisszük
iskoláinkba és a búr háborúval érvelünk, arra hivatkozunk.
Hisz a búr háború épen az ellepkezőjét bizonyítja.
A burok vadászok és lövészei^ voltak; ez nagy kü
lönbség. A lövész egy élettelen, álló vagy mechanice mozgó
figurára használja fegyverét, rendésen ismétlődő, előre meg
határozott időben, tehát rendesen ugyanolyan világítás mellett,
ugyanolyan körülmények között. A vadásznak az élő »Ziel8cheibe“-jét először fel kell keresni, meg kell bújni egy élő
lényt, amelyik épen olyan öt érzékkel bir, sőt legtöybnyire
jobbakkal, mint Ö. Ehhez természetesen cselre van szüksége.
Megtanul födözetet keresni, fegyverét különböző világításnál
különböző körülmények között használja. Ha njár most te
kintetbe vesszük, hogy a nappali és éjjeli világításnak, az
ezek közötti átmeneteknek hány árnyalata van, továbbá, hogy
a vadásznak hányféle körülménynyel kell számolni tu m
- 7 —
—
6
—
(időjárás környezet színe, a terep stb. stb mind csalódást
okozhat) látni fogjuk, hogy elmélettel vagy lövöldéi gyakor
lattal, vadászt képezni nem lehet. Hogy valaki vadászszá
legyen, ahhoz nagv — és közvetlen tapasztalatra van szüksége.
Azoknak, akik nálunk vadászni járnak, igen kevés hányada ^"dász.
m ^/^k egytől-egyig, még az asszonyokat sem kivéve
vadászok és igen sokszor vadasznak olyan vadakra, a me
lyek épen olyan veszedelmesek a vadászra, mint á vadász
rájok, tehát fokozott óvatosságra és leleményességre van
velük szemben szükség. Ebből lehet megmagyarázni, hogy
az angol tüzérség, még jóformán le sem „proczniz“-hatott,
a burok már levadászták a tiszteket, a Geschützvormeister“-eket
meg a lovaikat vagy öszvéreiket, dacára, hogy a tüzérség ma
egy perc alatt előjár, proczniz és lő.
(Folyt, köv.)
Az egyhuzamban való tanítás*
Az újabb tudomány erősen kutatja az emberi fejlődés
szabályait, az emberi munkaképesség törvényeit. ‘Ám ha egye
sek tán nemes buzgósággal törekszenek is a kutatások ered
ményét a nevelés és tanítás terén a gyermekvilág javára fel
használni, az uj eszmék csak nehezen lesznek általánossá.
Egyes megcsontosodott intézményei a nevelésnek, —
különösen az iskolai nevelésnek, — hosszú időkön át állanak
fenn minden kritika nélkül. Pusztán a szokás által megerő
södve, mintegy változhatlannak tűnnek fel és senkinek sem
jut eszébe gondoskodni arról: hasznosak-e, károsak-e a fej
lődő szervezetnek.
Ilyen, az örökkévalóság számára1 alkotott rendszernek
rémlik az elemi tanítás megszokott időbeosztása. Talán álom
ban sem képzelhető másképen, mint hogy a szeptembertől
júniusig tartó tanitásidő egésznapos tanítással morzsolódjék
le és ezt a szerda és szombat délutáni szünetelés szakítsa
meg.
Hogy ez a beosztás a mi életrendi viszonyainknak régebNagyon kívánatos, hogy ehhez a fontos kérdéshez minél többen
hozzászóljanak a t. kartársak közül.
Szerk.
ben megfelelt, azt aligha lehet kétségbevonni, hogy azonban
harmóniában áll-e a mai modern élettel s az emberi fejlődés
törvényeivel: olyan kérdés, mely jól átgondolt, lelkiismeretes
megfigyelésekre, élettani tapasztalatokra alapított feleletet
kiván.
Megállapított dolog, hogy a szellemi munkák a gyer
mek testi fejlődésére erősen hatnak. Ha pedig ez igy van,
akkor természetszerűleg figyelni kell azokat az apró változá
sokat, amelyeken a gyermekek szellemi munkaképessége a
nap különböző óráiban keresztül megy. A napi munkaidő
beosztását elsősorban ezen változásokra kellene alapítani.
A gyermek is a természethez tartozó élő szervezet, a
nap minden órája hatásokkal van rá, hatással szellemi ké
pességére; növekszik, fejlődik, nyilladoz, bezárul, mint meg
annyi érzékeny, rejtelmes virág. A tanitási idő beosztásának
ehhez az élő szervezethez kell alkalmazkodnia.
Örömünk telik benne, hogy számtalan tudós, gyermekbarát és paedagógus életcéljává tette a gyermeki természet
megfigyelésébe való elmélyedést s ma már halomra gyűlt
adatok, száraznak látszó számok,
méréseredmények a
vizsgálódó elme előtt rendekbe sorakoznak és
mikép a
sorokba gyűlő betűk .— olvasni tanítanak.
Nem értett jelenségeket megmagyaráznak, nem ismert
jelenségekre figyelmeztetnek.
„Die Umschan“ junius 4-iki száma Max Ocker Biom
tollából érdekes cikket hoz azokról az eredményekről, me
lyeket a Kraeplim féle „Stichpróba“ módszerrel végzett mé
rések adtak a tanulók szellemi munkabírását befolyásoló
egyes momentumok hatásáról. Az ugyanis kétségtelen, hogy
a táplálkozáson kívül sok egyébb dolog,
hazulról az isko
láig megtett ut, torna stb., — befolyással bir a gyermekek
szellemi munkaképességére.
A vizsgálatokból — a mai nap szokásos egész napos
tanítás szempotjából — megdöbbentő eredményeket szűrtek le.
Reggel 8—11-ig a szellemi munkaképesség csekélyebb,
mint később 11—2 órakor. A délutáni órák közül pedig
csak a 4-6-ig terjedő idő alkalmas a zzellemi munkára. Az
osztott: délelőtti és délutáni tanítás csakis akkor alkalmaz-
— 9 —
— 8 —
ható, ha nagy pihenési idő, — legalább 5 óra — van a
két munkaidő között.
A tanítás második, harmadik, valamint negyedik órája
többet érő az elsőnél. Öt órás tanításnál csak az utolsó óra
hoz fiatal gyermekeknél kifáradást.
A hazulról az iskoláig megtett ut és a szellemi munka
viszonyának vizsgálatánál azt találták, hogy mig a kissebb
ut igen jó hatású, addig a hosszabb ut már jelentékenyen
fárasztó a gyermekre.
•Azok a jelenségek, melyek az egyes osztályokban az
egész napos tanítás mellett észlelhétők, a fenti vizsgálódá
sokban találják meg magyarázójukat.
A délutáni órák testet bágyasztó,' lélekölő sivársága az
emberi szervezet életműködésén gyökerezik. Hiába lelkes pe
dagógusok igyekezete, hogy délutánra a munka könnyebb
része kerüljön, hiába a gyermeksereg felbuzdulása, az ebéd
után elkövetkező időben — 2 órától 4 óráig — a testi szer
vezet munkája, az emésztéssel fellépő, észrevétlen láz bénítja
a szellem képességeit. Ehhez járul a hazulról az iskoláig
megtett ut fárasztó hatása, — hisz közismert dolog, hogy
városunk fejlődésével, terjedésével véget ér az a szerencsés
állapot, hogy a tanulóifjúság a szomszédban találta iskolája
kapuját. Sok gyermeknek kilométert is kell gyalogolnia isko
lájáig,, — egy nagyobb csapat pedig még messzebbről jár el.
Délután még a tanitón is erőt vesz bizonyos szellemi
elbágyadás, amely ellen a legbuzgóbb kötelességtudás, a
legnagyobb akaraterő sem tud elég sikeresen küzdeni. A
délelőtti munkánál, ha a tanítás ötödik órájában a tanuló
már lankad, — ott áll tanítója, aki szellemi frisseségével,
eleven tanításával érdeklődését fokozza, okos eljárási mó
dokkal a szellemi munkát redukálja. De hogyan vigye dia
dalra a tanítás ügyét a délutáni órákban, mikor már ő maga
sem dicsekedhet szellemi frisseséggel, mikor az agyműkö
désnek természetszerűleg bekövetkező elnehezedésén kívül a
téli hón?ookban még egy másik ellenséggel is kel! küzdenie
a kou^ beköszöntő sötétséggel. A mi éghajlatunk alatt
három hónapon át köd, borulás, állandó párateltség s dél
után sötét van. Legújabb tantermeinkben sincs már három
óra körül elegendő világosság. Ez a homály sötétség és az
ezzel szemben való tehetetlenség kedvetlenséget támaszt. A
régi tanitó, az egésznapos tanítás tanítója ilyenkor a vég
szükségben az énekhez folyamodott és az utolsó félórát arra
fordította. Ahhoz nem kellett látni 1 De mit csináljon a mai
modrn tanitó, aki az éneket már az első osztályban is, bi
zonyosan képek, jegyek segítségével érzékelteti!
Délelőtt a kifáradást okozó ötödik óra a legfelsőbb
osztályokra nehezedik, de éppen itt a tárgyak sokfélesége bő
alkalmat nyújt a tanítónak, hogy okos, változatos beosztással
még tanulás közben is nyújthasson növendékeinek szórako
zást, pihenést. Ezenkívül az iskolaszobában is végezhetők
bizonyos 2—3 perces játékos mozdulatok, melyek minden
tantárgyváltozásnál a gyermekek vérét mozgásba hozzák s a
további türelmes figyelésre, szellemi munkára képesítik.
Különben is a mérés amellett bizonyít, hogy a taní
tásnak nem az első órája a legeredményesebb. Az a csodá
latos elevenség, a mely az osztályokban, a tanítás második
órájában kezdődik, s a többi órákon át tart, természetes
valami, élettani jelenség és szellemi frisseségre mutat,
Ezen szellemi elevenséget aknázhatja ki kellő alapos^
sággal egyhuzamban való tanítás mellett a harmadik és ne
gyedik órában a tanitó.
A szellemi elevenség óráit, a ragyogó nappal világos
ságát aknázzák ki a Oross-Lichterfelde-i reformiskolában.
Hamburg, Berlin elemi iskoláiban délelőtt folyik az elemi
tanítás-szükséghez képest déli egy óráig. Példáján okul sok
varos és falu.
Nagyot lendült az idő kereke, a pedagógia területén
egyre” nagyobb a tapasztalás,*más a törekvés, a vágy.
Tíz évvel előbb nem tehettük volna megütközés nélkül
a tanítás újabb beosztását. Mi megtehetjük. Alkalmazkodha
tunk vele a város uj életrendjéhez is. Az egész város
előtt dolgozik — és ezzel az alkalmazkodással uj törekvése ,
újabb vágyat írhatunk a munka iskolájának zászlajára
délutáni játékét.
- 10 -
HÍ R E K.
Iskolalátogatások Rlkóey János kir. tanfelügyelő
folyó hó 20-tól kezdődőleg a mezőtúri külterületi iskolákat
látogatja. Január hó folyamán Bogárdy Antal kir. s. tanfel
ügyelő a kisújszállási és kunhegyesi — Csikós József kir. s.
tanfelügyelő pedig a jászteleki iskolákat látogatták meg.
Tanitó választás. Barna Mária volt tiszaföldvári áll.
iskolai helyettes tanitónő a Jurenák-féle p. kengyeli uradalmi
iskolához rendes tanítóvá választatott meg.
Áthelyezések, kinevezések. A január havi tömeges
tanítói áthelyezések és kinevezések vármegyénk állami tanítói
között a következő változásokat okozták: Áthelyeztettek
Szolnokról a Kispest munkástelepi iskolához: Bózsik Béla és
Bozsikné Viszlay Róza tanitó illetve tanítónő. — Talaborfa. házról Szolnokra: Gabonyi Endre és Gabonyi Endréné taní
tó illetve tanitónő; a Kunszentmárton tanyai iskolától a
kunszentmártoni belterületi iskolához Kajlinger Mária tanitónő;
ugyanezen iskolához a drubetházai iskolától Kenessy Mária
tanitónő, a tiszaföldvári tanyai iskolához Kovács Lenke pe
teki tanitónő helyeztettek át. Kineveztettek: a kunszentmártoni
tanyai iskolához Nagy Irén, a tiszasülyi tanyai iskolához:
Kangyár Hermin tanítónők.
Piknik. A Szolnoki Sipostéri állami iskolai tanítónők
az idén is gondoskodnak arról, hogy a családias jellegű
mulatságot szerető hölgyek és urak részt vehessenek ilyen
mulatságon: Február 1-én az iskola helyiségében pikniket
rendeznek. A mulatság sikerét nemcsak a rendezőség ügyes
sége de az a körülmény is biztosítja, hogy a sipostéri pik
niken megjelenő leányok a legközelebbi ilynemű mulatságon
már mint menyecskék vesznek részt.
Előléptek. Vargha Ida szolnoki áll. polg. leányiskolái
tanitónő a VUl-ik, Nyitóné Horváth Irén szolnoki áll. polg.
iskolai tanítói a IX-ik, Farkas Imre turkevei áll. polg. iskolai
igazgató a IX-ik fizetési osztályba.
Kinevezések. Viski Géza és Szabó Margit turkevei
all. polg. iskolai segédtanítók ugyanezen iskolához a X-ik
fizetési osztályba sorozottan rendes tanítókká neveztettek ki.
Az időjárás és az iskolába járás. Alig egy két napi
jó télies időjárás után ismét ködös, lucskos, sáros napok
köszöntettek be. A kellemetlen idő kiváló alkalmas arra,
hogy az iskolamulasztások minél tömegesebbekké legyenek.
Van is mulasztás rengeteg sok, természetes s igy nem lesz
csoda, ha az iskola még akkor is a hiányok pótlásával fog
lalkozik, amikor már majd ismételni kellene az előirt tana
nyagot.
HIVATALOS RÉS Z.
7878—1912. szám,
Valamennyi
állami népiskolai igazgató s illetve vezető tanító ur
nák az egyhuzamos tanitási rend szabályozása tár
gyában.
A fenti tárgyban 146993-912. sz. alatt kelt vall és
közokt. miniszteri körrendeletét tudomásvétel s megfelelő al
kalmazkodás végett alább azzal teszem közzé, hogy a vo
natkozó kérvények mindenkor márczius 15-ig az iskolai
gondnokság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonattal
és a szóban levő ügyben tartott szülői értekezlet részletes
jegyzőkönyvével felszereltem — terjesztendők be hivatalomhoz.
Szolnok, 1912. évi deczember hó 31-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Másolat. A vall, és közoktatásügyi m. kir. miniszter
től 146993—912. számú. Az állami elemi iskoláh gondnok
ságai és tanitó-testületi különböző indokolással mind gyak
rabban fordulnak hozzám azzal a kérelemmel, hogy az egy
huzamban való tanítást engedélyezzem, Kétségtelen, hogy
ezen kérdésnek elbírálásánál kizárólagos, elemi iskolai nö
vendékek érdekeit szolgáló pedagógiai^és egészségi szempon
lehet irányadó. Mivel pedig ezen szempont feltétlenül a meg
oszlott tanitási rendszert javalja, ennélfogva az egy■uzamos
tanítást általában nem, és évről-évre történő újabb elbírá
lás alapján kivételesen is csak ott engedhetem m g,
— 13 —
— 12 —
ahol az egy osztályba (egy iskolába) beirt tanulóknak számbaveendö százaléka a községen kívül jelentékenyebb távol
ságra eső helyekről kénytelen az iskolába bejárni. Megjegy
zem azonban, hogy az engedély megadását minden egyes
esetben magamnak tartom fenn, s hogy a helyi viszonyok
kényszerítő voltának valódiságáért a felelősséget minden
egyes esetben a kir. tanfelügyelő ur — lesz köteles vállalni.
Hogy pedig a jelen tanévben megindult tanítás zavartalanul
tovább folyhasson, átmenetileg megengedem, hogy azokban
az iskolákban, melyekben ez idő szerint a tanítás egyhuzam
ban történik, a jelenlegi állapot a folyó tanév végéig fentartassék. A jövőre vonatkozólag azonban szigorúan elrende
lem, hogy7ott,"ahol a fentjelzett feltétel az egyhuzamos ta
nítást indokolttá teszi, az engedély megadása iránti kérvé
nyek már minden előző tanév márczius havának végéig,
hozzám felterjesztessenek. E kérvényekben pontosan feltün
tetendő az iskolát látogató összes tanulók létszáma és külön
azon növendékek száma, akik legalább 3 km. távolságról
járnak be a községbe. Megjegyzem még, hogy a kitűzött ha
táridőn túl érkezett kérvények nem fognak figyelembe vé
tetni. Budapest, 1912. deczember hó 7-én. Zichy s. k.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913. évi január hó 7 én.
Csikós József,
kir, s tanfelügyelő.
7879—1912. szám.
Valamennyi polgáriiskola Igazgatóságának a
vármegye területén.
A 101479 912. sz. vallás- és közokt miniszteri kör
rendelettel közzétett pályázati hirdetést tudomásvétel s to
vábbi megfelelő eljárás végett alább egész terjedelmében köz
öm s felhívom czimet az esetleg pályázók szabályszerűen
felszerelt kérvényét véleményes jelentés kapcsán hivatalom
hoz együttesen, legkésőbb 1913. évi február hó 15-ig térjessze be.
Szolnok, 1913. évi január hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfegyelő,
101479. szám.
Pályázat.
A polgárosított magyar határőrvidék tanulmányi alapjá
ból rendszeresített ösztöndíj állomások közüt az 1912—13.
tanév kezdetétől betöltendő 3, évi 240 (Kettőszáznegyven
koronás állomás, potgári, földmives, felsőipar, iparművészeti
és felsőkereskedelmi iskolai tanulók részére.
Ezen ösztöndíjra elsősorban a polgárosított magyar ha
tárőrvidék kötelékébe tartozott szegény sorsú szülők gyer
mekei, másodsorban pedigtazon szegénysorsu tanulók tart
hatnak igényt, kik a polgárosított magyar határőrvidéki köz
ségek valamelyikének illetőségéhez tartoznak, az említett tan
intézetek valamelyikének tanulói s ott jelest, vagy legalább
jó előmenetelt s jó erkölcsi magaviseletét tanúsítanak.
Pályázók kötelesek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi
miniszterhez czimzett magyar nyelvű kérvényeiket felszerelni
az 1911 — 12. tanévben nyert iskolai bizonyítványát, s sze
génységüket jelen tanévi tanulmányaikat s azt a körülményt
tanúsító hatósági bizonyítvánnyal, hogy szüleik a polgárosí
tott magyar határőrvidéken községi illetőséggel bírnak.
Olyan folyamodók, kiknek szülei egykor a magyar ha
tárőrvidék kötelékébe tartoztak, különösen figyelmeztetnek,
hogy ezen körülményt hitelesen igazolni el ne mulasszák.
A kérvények legkésőbb 1913. évi február hó 10-ig
azon tanintézet igazgatóságánál nyújtandók be, melynél fo
lyamodók tanulmányaikat végzik.
A nem magyar nyelvű mellékletek hiteles magyar for
dítással látandók el. Elkésve beérkezett vagy hiányosan fel
szerelt folyamodványok figyelembe nem vehetők.
Budapest, 1912. deczember 18.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől.
146. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami Jés köz
ségi elemi iskolai tanítójához és igazgatójához a „Család és
Iskola" czimü lanügyi lap támogatása tárgyában.
A „Család és Iskola a jövő évben már 39-ik évfolya-
— 14 —
mába lép. Tartalmának emelkedettsége, hangjának komoly
sága folytán, országszerte ismertté és kedveidé lett. Munka
társai között a pedagógiai irodalom legkiválóbb képviselői
közül sokan vannak. Különösen a tanítói továbbképzést akarja
szolgálni e lap és azt, hogy a tanítóság ne legyen rabjává a
nemzeti és társadalmi szempontból veszedelmes anarchiszti
kus áramlatoknak.
Ezen okok alapján a Család és Iskola czimü tanügyi
szakközlönyt czimed figyelmébe melegen ajánlom és hozzá
járulok ahhoz, hogy ezen lap előfizetési dija, amennyiben
reá fedezet van, a tanítói könyvtári költségvetésbe beállittassék.
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
113. szám.
Körlevél
Jász-Nagyknn-Szolnok vármegye valamennyi áll. isk.
gondnokságának, községi iskolaszékének, magániskola vezető
tanítójának az alkohol elleni küzdelem sikere érdekében
megtartott iskolai ünnepről beterjeszteni rendelt ielen"
tés tárgyában.
Megye' Népoktatás m- é. január 25-iki számában
2J2. tfsz. a. közzétett körlevelemben felhívtam a t czimet
az alkohol elleni küzdelem érdekében a felügyelete alatti is
kolában minden év deczember 23-án alkohol nap tartása
es annak leflyásáról, eredményéről hozzám jelentéstétel iránt.
Íe'entéSek ez ideig alig ’-2 iskolától
2?, V°m a CZ'met’ hogy az alkoho1 naP meg_ *á.’ ,annak hatasaró1 és eredményéről teendő jelentés
nek hivatalomhoz beterjesztése iránt mulhatlanul intézkedjék.
Szolnok, 1913. évi január hó 10-én.
a
258. szám.
Körlevél
Jász-Magykun-Szolnok vármegyejközségi és hitfelekezeti elemi
iskolák iskolaszékeihez.
F. év, január hó 7-én kelt 2676. sz. alatt a nagym.
vall, és közokt. minisztérium a községi és hitfelekezeti elemi
iskolák tandijkárpótlása ügyében, az 1910. évi 100.600. számú
rendelettel kiadott végrehajtási utasítás 10. §-ának kiegészí
téséül a következőket rendelte el:
1. Ha valamely iskolában a tanítás legalább féléven
keresztül szünetel, az iskolaszék kezéhez kiutalt tandíj-kár
pótlás évi összegének aránylagos része a "vall, és közokt.
tárcza javára visszatérítendő.
2. Több tantermes iskolánál pedig, amennyibn a taní
tás csak az egyik tanteremben szünetel legalább féléven ke
resztül, a tandijkárpótlásnak csupán az egy tanteremre eső
aránylagos része fizetendő vissza.
3. Ha több tantermes iskolánál egy, vagy több osztály
végleg megszűnik, a tandíj-kárpótlás évi összege aránylagosan beszállítandó.
Felkérem az iskolaszéket, hogy a szóban levő váltako
zásokról esetről-esetre hozzám jelentést tenni szíveskedjék.
Szolnok, 1913. évi január hó 13-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
70.—1913. szám.
Valamennyi népoktató intézet tanitó személyzetének a
vármegye területén, kivándorlásra jogosulatlanok följelentésének
jutalmazása tárgyában.
Az 5515|912. élsz, száma vallás- és közokt. miniszteri
körrendeletét tudomásvétel s illetve megfelelő eljárás végett,
kivonatos másolatban ezennel közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Kivonatos másolat.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
A magyar királyi vallás és közoktatásügyi mininisztertől
5515|eln. szám. A m. kir. belügyminiszter ur, f. dec. hóban
— 16 —
Í715 vés. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy mind
azon magánegyének hatósági alkalmazottak és közegek ré
szére, kik : 1. az 1909. évi II. t.-c 2-ik §-ának b/ pontjában
óvadék tételére kötelezett férfi személyek jogosulatlan
kivándorlását, illetőleg ilyen célból való utrakelését olyként
jelentik fel, hogy annak alapján az útra kelt egyén elfogható,
2. kik bárkit az 1909. évi II. t.-c. 37. 38. és 41. §-aibaií
részletezett büntetendő cselekmények miatt feljelentenek,
minden egyes feljelentett egyén után, ha a feljelentett jog
erősen elítéltetett további intézkedésig nyolc (8) korona
jutalmat engedélyez. Ezen jutalmaknak kiutalványozása iránt
az érdekeltek kérelmére a közigazgatási hitóság, által esetről
esetre teendő előterjesztések alapján fog a m. kir. belügyminiszter ur intézkedni.
A hivatalos másolat hiteléül
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
szanatóriumában s mihelyt felépül
szanatóriuma, az „Auguszta-Szanatóriuma/
munkálatai már megkezdődtek, még
te#
Egyesületnek az. ‘hogy a tanügv szóiglUubm álló
tüdőbeteg tanerőknek helyet adjon.
Hangsúlyozom. hogy a tanuló ifjúság
kéntes adakozásra és csupán csak 1—2 fiUer tol*
hívható fel. tehát világosan, kijelenteni^
az adományozásra senki kényszerítve nincs
Figyelmébe hozom az igazgató uraknak s illetve «
testületeknek a szóhamevő irgalomgvühésnek a nőven
Ie!kületére harc
nevelői céliit. mi mellett
másodsorban
fvrcttmbe a tüdővészellenes küzd*^
-áriának jva^nitá^a.
nvagi
Elkérem érért Oí*
htfölertd
1^^^. tanfelügyelő
hogy a gvühés foganat
egyetértőén —
a nevelés
sorosan
tábt^^avezze s amnfc
és anyagi eredmét
befeérese
tegyen hivatalomhoz táirk -
420. szám.
Valamennyi
••
-
helyett
állami községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
Igazgatóságának a szegénysorsu tüdőbetegek számára gyüj-
Kóródy Irt rt**
kir.
MhtrlílfivM
3
tésrendezés tárgyában.
A vallas- és közoktatásügyi miniszter ur 4;913. eln
. sz.
a u ZSfx^'r Herczeg Szanatórium Egyesületnek megengedte, imkép emberbaráti alapjára, az iskolákban a
folyó
be^pJ5 re”dezhessen irgalom-gyütést a szegénysorsu
tüdőoetegek részére.
...
gyüÍ‘éS‘ az egyesület ezúttal is gyüjtőiv utján
szándékozik megejteni.
J
való ití"
C'met tudomás és a saMt hatáskörében
alkalommal iX^^
megtétele vé§e“ értesítem, ez
tanítót tanítón* a X h gy az e8yesület számos tanárt,
tanítót, tanítónőt, óvónőt s ezeknek családtagjait gyógyítja
. ....
STerteszíjr5i u/zn^tfk.
•
--
nm
’TIT
■
,r
■
il
•
V. L.'® SR0F n” '••• ■ ■.......... - |rt
- zer—
SZÍ. - •
-.J
'
— 16 —
— 17 —
1715 vés. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy mind
azon magánegyének hatósági alkalmazottak és közegek ré
szére, kik: 1. az 1909. évi II. t.-c 2-ik §-ának b/ pontjában
óvadék tételére kötelezett férfi személyek jogosulatlan
kivándorlását, illetőleg ilyen célból való utrakelését olyként
jelentik fel, hogy annak alapján az útra kelt egyén elfogható,
2. kik bárkit az 1909. évi II. t.-c. 37. 38. és 41. §-aiban
részletezett büntetendő cselekmények miatt feljelentenek,
minden egyes feljelentett egyén után, ha a feljelentett jog
erősen elítéltetett további intézkedésig nyolc (8) korona
jutalmat engedélyez. Ezen jutalmaknak kiutalványozása iránt
az érdekeltek kérelmére a közigazgatási hitóság által esetről
esetre teendő előterjesztések alapján fog a m. kir. belügymi
niszter ur intézkedni.
A hivatalos másolat hiteléül
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő
szanatóriumában s mihelyt felépül második nagy tüdőbeteg
szanatóriuma, az „Auguszta-Szanatóriuma,” amelynek építési
munkálatai már megkezdődtek, még inkább módjába lesz az
Egyesületnek az. hogy a tanügy szolgálatában álló szegény
tüdőbeteg tanerőknek helyet adjon.
Hangsúlyozom, hogy a tanuló ifjúság csupán csak ön
kéntes adakozásra és csupán csak 1—2 fillér fölajánlására
hívható fel, tehát világosan kijelentendő az ifjúság előtt, hogy
az adományozásra senki kényszerítve nincs.
Figyelmébe hozom az igazgató uraknak s illetve a tan
testületeknek a szóbanlevő irgalomgyüjtésnek a növendékek
lelkületére ható nagvfontosságu nevelői célját, mi mellett csak
másodsorban jöhet figyelembe a tüdővészellenes -küzdelem
anyagi alapjának gyarapítása.
Fölkérem ezért Címet, hogy a gyűjtés foganatosítását
— a testülettel egvetérlően — szorosan a nevelés szolgála
tába helyezze s annak erkölcsi és anyagi eredményéről a
gyűjtés befejezése után tegyen hivatalomhoz tájékoztató je
lentést.
420. szám.
Valamennyi
állami, községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
Igazgatóságának a szegénysorsu tüdőbetegek számára gyüjtésrendezés tárgyában.
Szolnok, 1913. évi január hó 22-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 4|913. eln. sz.
alatt a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesületnek meg
engedte, mikép emberbaráti alapjára, az iskolákban a folyó
évben is rendezhessen irgalom-gyütést a szegénysorsu tüdő
betegek részére.
A gyűjtést az egyesület ezúttal is gyüjtöiv utján szán
dékozik megejteni.
S. A. Igaza van kolléga urnák. De hát mi nagyon vigyázunk
- egymásra. Talán ha több le=z a fiietés, kevesebb lesz a személyeskedes.
V. L. R Hogy m;t csinálnak üres idejökben a tanyai kartársak ?
Valószínűleg arra alkalma- időben összejönnek és előveszik
A midőn erről Címet tudomás és a saját hatáskörében
való további intézkedéseknek megtétele végett értesítem, ez
a a ómmal is kiemelem, hogy az egyesület számos tanárt,
tanítót, tanítónőt, óvónőt s ezeknek családtagjait gyógyítja
szolnoki kollégánk csinált^.
H. F. Ezt a kétdést illetőleg nagyon eltérők a véleménye . o> a
szerint legrégibb köz'et edési eszközök az ember a ai
szekere
•
P, S. A tanfolyamok helye és ideje közölve lesz lapunkban is.
sárnapi tananyagot.
P. A. „Lelke van a hegedűnek" cimü nótát Sopronyi Adorján
— 18 —
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. február 10.
3, szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKA „Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
1 korona.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
kőri evei e k nyilván 1artási naplója
fűzve, portómentes küdéssel 1
kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
koronáért
11 ikorona.
7
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A gyermekmunka és jutalma?
Irta Eötvös K. Lajos, nyug kir. tanfelügyelő.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szt rzőnek emez újítását iskoláiéba beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hí
ven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
II W BW
B^ B B^
WB
BB
B
||m
B BB
B M
az 1911. évi hátralékot és 1912. előfizetési pénzeket még mind a mai
napig be nem küldték, kéretnek az
öos eg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
Kenyérkereső és házimunka.
A gyermek kenyérkereső munkáját törvény
korlátozza: ehhez még rászorultság esetén is
szorosan alkalmazkodjunk; akik pedig tehetjük,
munkát csak nevelő értékéért adjunk a gyermek
nek, a háztartásban, a gazdaságban, főleg a kert
ben. Mert az idő előtt való, kenyérkereső dol
goztatás (gyárban, műhelyben gazdaságban) a
gyermek erejét, egészségét aláássa, kedvét szegi,
a tanulásra képtelenné, az életre gyámoltalanná,
testileg és lelkileg nyomorékká teszi. Különben is:
maga a tanulás szintén munka, még pedig nem
is a könnyebbek közül való.
Szükséges és kedves is a gyermeknek testi
és értelmi erejéhez mért foglalkoztatása: a mun
kaszeretetre nevelés, alkotó ösztönének kielégítése,
♦Mutatvány szerzőnek ,Kis Káté“ című népies oktatókönyvéből.
meg tapasztalatok, ismeretek gyűjtése céljából. Jó
az is, hogy apróbb munkákkal segíteni siet a
gyermek családjának, társainak ; szolgálatkészségre,
szívességi evésre szokik.
Mi legyen a gyermek munkájának jutalma?
Első sorban és főként szeret tünk, dicsérésünk.
De emellett jó, hogy esetenként a gyermek
anyagi előnyét is lássa fáradozásának. Vajas ke
nyér, vagy más jó falat vidámitjais a gyermeket,
de helyre is pótolja felhasznált munkaerejét. Azt
is észreveszi igy a gyermek, hogy a munka anyagi
sikert szül, keresménye fölött módja van magának
rendelkeznie.
Ennél az önálló rendelkezésre szoktatásnál
az egész gazdasági nevelés terel nyer: a beosztás
szükséges, hasznos és kellemes kiadásokra ; a
takarékosság és a segítés erénye; az örömök
megszerzésének módja és mértéktartása.
A játszást is jutalmul tekinthetik a tanuló és
dolgozó gyermekek, meg a dalt, mesét, kirándu
lást, látogatásokat. Mindez serkenti a munka
szeretetét. Ma már legkisebb faluhelyen is elterjedt
az olvasmányokkal jutalmazás: ebben ajánlom
mindenkor a tanitó tanácsát kikérni, mert ő ismeri
legjobban a gyermek képességeit és hajlamát is,
meg az olvasmányokat is.
Hát a vásárfia? A komédia? A mozi?
A színház? Hát a bál?
Mindezek jó jutalmazások lehetnek. Hogy nem
mindig azok, annak okát a megválasztásnak hiá
nyos, vagy hibás voltában keressük; Bizony a
vásárok már sokat veszítettek jelentőségükből is.
szórakozásai jó híréből is. Még a régies Paprika
jancsi mutatványa és komédiája legártatlanabb.
A mozi, a mozgókép-ház a legújabb találkozó
helye a szórakozó gyermekeknek. A mozinak sok
képe nagyon gyönyörködtető is, meg oktató is,
A természetet, a városokat, idegen népek élet
módját szinte élethivenbemutatni alkalmas a mozi.
De van nagy hátránya is: hogy gyakran épen
néma gyermek ismeretkörébe vágó, sőt az er
kölcsére károsan haló és a képzeletét betegesen
izgató eseményeket tárnak a mozi képei föl.
Azért vagy csak a gyermekek részére külön ren
dezett mozi délutánokra vigyük gyermekünket,
vagy kérjük ki a műsor bemutatása mellett a
tanitó jó tanácsát. Este pedig egyáltalán ne men
jen moziba a gyermek.
A színházról is csak igy nyilatkozhatom.
Némely kiválasztott jó színdarab megtekintése
nem árt; sőt hasznos: lélekemelő, szivképző is
lehet. De a legtöbb színházi előadás nem gyer
meknek való, valamint az este házon kívül idő
zés sem.
A bál pedig egyáltalán káros és testre-lélekre
veszélyes a gyermeknél. E helyett kirándulások,
majálisok, vagy télen szánkázás, csúszkálás, lapdázás, vagy szabadban való társasjáték és tánc
örömeit élvezze a gyermekünk, ellenben még
csak ne is nézze a nagyok báli, van egyéb mu
latozásait.
meg tapasztala lók, ismeretek gyűjtése céljából. Jó
az is, hogy apróbb munkákkal segíteni siet a
gyei mek családjának, társainak ; szolgálat készségre
szívességievésre szokik.
nyos, vagy hibás voltában keressük. Bizony a
vásárok marsokat veszítettek jelentőségükből is.
szórakozásai jó híréből is. Még a régies Paprika
jancsi mutatványa és komédiája legártatlanabb.
Mi legyen a gyermek munkájának jutalma?
A mozi, a mozgókép-ház a legújabb találkozó
helye a szórakozó gyermekeknek. A mozinak sok
képe nagyon gyönyörködtető is, meg oktató is,
A természetet, a varosokat, idegen népek élet
módját szinte élethiven bemutatni alkalmas a mozi.
De van nagy hátránya is : hogy gyakran épen
nem a gyermek ismeretkörébe vágó, sőt az er
kölcséi e károsan haló és a képzeletét betegesen
izgató eseményeket tárnak a mozi képei föl.
Azért vagy csak a gyermekek részére külön ren
dezett mozi délutánokra vigyük gyermekünket,
vagy kérjük ki a műsor bemutatása mellett a
tanitó jó tanácsát. Este pedig egyáltalán ne men
jen moziba a gyermek.
Első sorban és főként szeret tünk, dicsérésünk.
De emellett jó, hogy esetenként a gyermek
anyagi előnyét is lássa fáradozásának. Vajas kenyél? vagy niás jó folal vidámilju is n gyermeket
de helyre is pótolja felhasznált munkaerejét. Azt
is észreveszi igy a gyermek, hogy a munka anvagi
sikert szül, keresménye fölött módja van magának
Ennél az önálló i endelkezésre szoktatásnál
az egész gazdasági nevelés terel nyer: a beosztás
szükséges, hasznos es kellemes kiadásokra; a
lakaitkosság és a segítés erénye; az örömök
megszel zésének módja és mértéktartása
A játszást is jutalmul tekinthetik a tanuló és
dolgozó gyermekek, meg a dalt, mesét, kirándu
lást,' látogatásokat. Mindez serkenti a munka
szeretetét. Ma már legkisebb faluhelyen is elterjedt
az olvasmányokkal jutalmazás: ebben ajánlom
mindenkor a tanitó tanácsát kikérni, mert ő ismeri
legjobban a gyermek képességeit és hajlamát is,
meg az olvasmányokat is.
Hát a vásárfia? A komédia? A mozi?
A színház? Hát a bál?
. Mindezek jó jutalmazások lehetnek. Hogy nem
mindig azok, annak okát a megválasztásnak hiá
A színházról is csak igy nyilatkozhatom.
Némely kiválasztott jó színdarab megtekintése
nem árt; sőt hasznos: lélekemelő, szivképző is
lehet. De a legtöbb színházi előadás nem gyer
meknek való, valamint az este házon kívül idő
zés sem.
A bál pedig egyáltalán káros és testre-lélekre
veszélyes a gyermeknél. E helyeit kirándulások,
majálisok, vagy télen szánkózás, csúszkálás, lapdázás, vagy szabadban való társasjáték és tánc
örömeit élvezze a gyermekünk, ellenben még
csak ne is nézze a nagyok báli, van egyéb mu
latozásait.
— 5 —
A%
élelmiszerek hamisítása.
(Gyakori, lecke a VI. osztályban.)
I.
(Kapcsoló ism.) — Mi a legféltettebb, legdrágább kin
csünk, melyet ápolni, gondozni mindenkinek kötelessége?
Ez az egészség!
Mit kell tennünk, hogy egészségesek legyünk? Vigyázni
kell, hogy mindig tiszták legyünk, hogy mindig mértékletesen
táplálkozzunk. A táplálkozásnál vigyázni kell arra is, hogy
ételünk egészséges, jó és ízletes legyen.
A táplálékra föltétlenül szükségünk van. ' Ha nem táp
lálkoznánk, ugy meg kellene halnunk. — A táplálékból nyer
jük az erőt, mellyel munkálkodhatunk. De szükséges, hogy
jó legyen az étel, mely egészségünknek nem árt. Vannak
azonban emberek gyermekeim, akik azért, hogy több pénzt
szerezzenek, idegen, káros anyagot kevernek élelmi-szereikbe
s ugy adják el azokat.
11 .
(Céljelölés.) — A mai órán tehát arról fogunk tanulni,
hogy hogyan kevernek idegen anyagokat táplálékunkba s
miképen hamisítják azokat némely emberek.
Ili.
(Anyagközlés.)
Miután a rossz élelmi-szerek az em
ber egészségére nagyon ártalmasak, a törvény nagyon szigo
rúan tiltja az élelmi-szerek és italok mindenféle hamisítását.
— S ellen is őrzi azokat. Nagyon gyakran hamisítják a tejet.
Hogyan vájjon ? Vízzel hígítják. Így több a tej s az eladó
nyer, ha ilyen tejet el tud adni. — De fel lehet ismerni ezen
hamisított tejet arról, hogy kékes színű. Kékes színű ugyan
akkor is a tej, ha a tehén, — amelyiktől fejték — beteg volna.
De ezt se szabad árulni, mert a beteg tehén teje is kánagyon az egészségre. — A vízzel hígított tejet, meg az
utóbbit is a hatóság és az orvos szigorúan ellenőrzi s ha a
.piacon találnak ilyen tejet, azt kiöntik, a gazdáját pedig na
gyon megbüntetik. — Hamisítják a tejfölt is. Hát azt hoh^an
-Z‘ Adjátok, hogy ha a tejet kifejés után egy edénye?
tiagyjuk, a tetején sűrű fehér anyag gyűl össze, ez
a ejfo. Ezt leszedik a tejről, összegyűjtik és árusítják. Ha
híg a tejföl, azt nem fizetik meg olyan jól, mintha sürü
volna, ezért lisztet kevernek bele s ezzel sűrűbbre is, meg
többre is csinálják. Az ilyen tejfölt meg lehet ismerni arról,
hogy csomók vannak benne. Ezt is ellenőrzi a hatóság és
szigorúan bünteti az árusítóját. Hamisítják a vajat is. A va
jat a tejfölből készítik. A vaj zsíranyag, azért zsírral, faggyú
val hamisítják. Ezt nagyon ügyesen tudják csinálni s igy
szabad szemmel meg se tudnónk mondani, hogy hamisított.
— Ha esszük is jó, ízletes, de ha lenyeltük, érezzük a fagy- •
gvu izét rajta.
A kereskedésekben árulnak ilyen müvajat margarin né
ven A lisztet gipszpor hozzákeverésével hamisítják. A ke
nyeret ugy, hogy nagyon sok krumplit (burgonyát) tesznek
bele és timsót, mely a kenyeret felfújja s igy naggyá teszi.
A por cukrot is hamisítják liszt hozzákeverésével. Ezt fel le
het ismerni ugy, ha jód tinkturával leöntünk belőle egy ke
veset, az kékké változik. - Nagyon sok hamisítás van a
barnái
Ha valakinek kevés és rósz bora termett, de ő mégis
többet akar, akkor, hogy erősebb legyen, spirituszt önt hozzá,
hogy több legyen, még vizet is. Tudnak most már mester
ségesen is bort készíteni, de árusítani ezt se szabad, se a
hamisitottat.— S ha ez megtörténnék, elveszik az összes
borát s még pénzbírsággal és börtönnel is büntetik.
Oukorkészitményeket festeni is szoktak. Ilyen cukrok
azok, melyeket a karácsonyfára aggatnak. — E féstékeknek
sem szebad mérges anyagokat tartalmazni.
Ha a rendőr és az orvos a piacon mérges anyagot tar
talmazó élelmiszert, vagy hamisitottat talál, azt elkobozza,
elveszi. Rósz, mérges élelmiszerek a romlott hús, az éretlen
gyümölcs és a mérges gomba is. — Az orvosnak minden
állatot, — melyet levágnak — be kell jelenteni, hogy ez
megvizsgálhassa; vájjon egésséges-e az állat, nincs-e olyan
betegségben, hogy húsa az egésségre ártalmas lenne.
IV.
(Begyakorlás és alkalmazás.) — Mi a legdrágább kin
csünk? N! Egészségünk föntartására mit kell tennünk? X!
Szükséges az egészséges táplálék és a mértékletes evés eb
ből is, mert a jóból is megárt a sok,
6
— 7 —
Miről tanultunk ma ? Milyen élelmiszereket szoktak ha
misítani ? Hogyan? Miképen lehet ezt felismerni? Ki ellen
őrzi ?
Vigyázzatok gyermekek, hogy ily ételeket ne vegyetek,
mert ez nem használ, hanem árt egészségieknek, sőt halált is
okozhat. - De viszont, ha ti is árultok valamikor élelmi
szereket, ne hamisítsátok azokat, nemcsak azért, mert a tör
vény ezt szigorúan megtiltja, de azért is, mert ez igen nagy
bún. - Megtörténthetne az is, hogy valaki meghalna ily
élelmiszertől. Ki akkor a hibás ?
LeoveM^r hí
Ö,<e meR az 3Z árusifó ^barátját.
lÍzár V d g ÓV3t0Sak S fÍ SOha "e *egyétek m(* ezfJaszárokszallas.
Oláh József
tanitó.
_____
A .Wk.
Irta: Győri Nagy Imre.
Szemelvény; „Neveljük növendékeinket önnállóságra“
cimü munkából.
(Folytatás.)
„vursflpTátéXtem" a TélLő^S !'?CSOrogtam
A* ''yen
bódékban egv elkülönített rés
a
hécsi
cé"övő
versenyezni. Ha jól tudom 5-ös lövés
ott
bakának van, különösen, hí
zenschnur" fityeg a mellén.
pózba vágja magát 3
cárt és újra tölt Elba
kat°nák' á">ák k™L Látni
3ZOnban a ma^ar
P r S még hozzá „Schüt' 3 Cé"ÖVÖ
-i/SZ
három kemény kraj-
®' de azért mew«zkiroz'
d' e*el"i a!1 ‘
megint hiába.
M0„v a
éR egyszer »üsse part". . .
■ • Hogy az. . . üssön meg, engem ugyan
nem tartasz többé bolondá — előszedi a virgoniát, rágyújt
s helyet adva,másnak, ö is a nézők közé áll.
Igy szedi be a bódés, egyik háromkrajcárt a másik
után és a „vurcnik" közül egynek sem jut eszébe megkér
dezni, vajíon miért „ég" az a villany a céltábla felett még
nappal is ? Ha pedig jól megvizsgálnák a céltáblát, észre
vennék, hogy egy kicsit ferdén áll.
Nem állhatom tovább szó nélkül, közelebb húzódom az
egyik földihez, aki már vagy harmadszor teszi le a garast;
Hallja csak! tartsa alája és valamivel jobbra azt a fegyvert.
Egy két sikertelen próba után „Treffer"
Ez a dicsőség azonban nem tart soká, mig a bódés uj
papírt tesz a táblára, amikor természetesen a táblán is talál
valami igazítani valót.
Néhány évvel ezelőtt egy körvadászaton vettem részt,
ahová néhány kitűnő galamblövő is hivatalos volt.
A vé'etlen épen ugy hozta, hogy kettőt mellém osztottak be.
Egyik durranás a másik után, előttem is, mögöttem is
és legnagyobb bámulatomra, mikor összeért a kör, befelé
indult a hajtás, mindenik nyulnélkül érkezett. Némi eredményt
csak akkor tudtak felmutatni, amikor már megadták a kürt
jeit a kifelé lövésre ; de akkor is csaknem minden darabnak
a „Káró“ kellett, vagy pedig a hajtok verték agyon.
Ugyanilyen megfigyelést tettek a vadásztársaság többi
tagjai is, akik mellé galamblövő került.
J FAzt hiszem ezek a tények eléggé bizonyítják, hogy lö
völdébe vadászokat képezni nem lehet. Nincs ma már
civilizált állam, amelyiknek helye vagy ideje lenne hozzá,
hogy százezreket, vagy milliókat a fegyverhasználatra anynyira és oly módon begyakoroljon, mint a milyen gyakorla
tuk a buroknak van.
Hogy gyermekeinkből jó „lövészek" legyenek, ahhoz
nem szükséges, hogy már zsenge korukba kényszerzubbonyt
huzzunk rájok, elég hozzá a jó szem és erős kar, amit
megszerezhetnek játék közben, a többit majd elvégzi a kato
naság, elég idejük van hozzá.*)
*) Nem akarom a fentiekkel elitélni a főváros által nem
rég elrendelt óraközi csuklógyakorlatokat, vagy teljesen
8
9 —
kiküszöbölni azt az iskolából. Sőt a főváros rendelkezését
igen üdvösnek tartom, mert: a mellett, hogy kikényszeríti
óra közben valamennyi növendéket a levegőre, az udvarra
(kikényszeriteném, jó és rossz időben egyaránt) gondoskodik
róla, hogy mozogjanak (mert bizony a mozgásra sok városi
gyermeket kényszeríteni kell) és pedig kellő felügyelet mellett,
vagyis nem egymás kárára, a megvetett „káplárkodás" meg
acélozza azokat az elpetyhüdt idegeket, annál a nyegle vézna
városi csemeténél, rávezeti erejének megismerésére ellenállóbbá teszi, rendszeretetet, ütemérzékét fejleszti ki stb. stb.
feltéve hogy: az a tanitó „káplárkodni" tud. Az olyan, aki
erélytelen, nincs megfelelő hangja hozzá, vagy valami testi
hiba képteleniti arra, hogy a „század" elé álljon, bízza ezt
kollégáira.
Ismételem tehát, hogy nem a heti 1—2 órai „rendgyakorlatokat" ítélem el, hanem, annak kinövéseit és azok
munkáját, akik a játékot is kaptafára akarják huzni.
A katonaságnak (és igy a hazának) pedig sokkal na
gyobb hasznot tennénk, ha növendékeinket, térképet rajzolni
tanítanánk, terepfelvételt eszközölnénk velők időről-időre.
JT? ma
?Y’ a VL oszt’bó1 kimaradt tanuló kezébe,
sajat ícozségen^ a tereprajzát adom, nem tud rajta eligaodm akkor, amikor rokka sebességgével sorolja el valamely
angol gyarmat varosainak nyelvficamitó nevét.
'
mondón? n Va^ CSak ”régi frázis“ h(*y Bismark azt
vZk ??‘?'
(ranCÍaOrSZáíOt a német Schulmeisterek ■
. . i • i — de aZ tudom> hogy nem állította, hogy holmi
„ skolai lövöldékkel." Szemtanuktól hallottam, hogy 1866-ban
x
a
^2“a vidék t/rLét
kÖZÖttÜk lehetett ,átni a
mellett olvan hei St 1S
eshetett meg, hogy a Morva
áWMaín m„ 7 í?* ,ö,"k a ">ak™k™ a mit ml
dijarnatatlan mocsárnak tudtunk.
egy
(íUsS
kémkedési perekei. Ili
csípnek nyakon
hogy néhánv pU. u
íarsasa8aban) aki rá van utalva,
lekre ott Y
U er°d értéktelen terveit váltsa be rube®
'S' kisé™'k a
gy azatiassagból kémkedésre vetemedett francia katona
tisztet enged futni a német és (mig az a mellét veri Páris
utcáin, diadalmas bevonulásokat, felolvasásokat stb. rendez,)
számitgatja, hogy annak az „élet komédiásának4 vagy
„szegény bolondnak" a megugrása, hány márka megtakarí
tást jelent. Német kémet ? ! csak itt ott egy-egy rémlátó angol
detektív kerget. Talán Németország nem kiváncsi más álla
mok „belügyeire" ? Sőt! azt hiszem egy állam sincs Euró
pában olyan jól informálva, mások dolgai felől mint Né
metország, dacára hogy nem használ fel (legalább olyan
sok esetben mint a többi) hazafias rajongókat, vagy hazájukat
árubabocsájtó idegeneket, céljaira. Nincs rá szüksége!
„Német" mindenütt van és mint a statisztika mutatja
99 5%-a bir annyi inteligenciával, hogy információit bátran
el. lehet fogadni, a Német birodalom kitűnő külképviselete
által folytonos összeköttetésben van, minden, idegenbe sza
kadt, polgárával, viszont egy állam polgára sem igyekszik
annyira hazájával összeköttetésben maradni, mint a német.
Hogy a tanitó az iskolában hasznára lehessen a kato
naságnak, annak első feltétele, hogy ő maga „ismerje" és
„szeresse" hazája katonaságát. Eddig a magyar tanitó a
póttartalékosság alatt, sem meg nem ismerhette, sem meg
nem szerethette. Hogy meg ne szerethesse arról gondosko
dott elsősorban áz általa nevelt (vagy nem nevelt) baka káp
lár, mert nem hiszem, hogy még egy nép van, amelyik
annyira örül neki, ha legalább a katonaságnál rúghat a ta
nítóján, mint a mienk és másodsorban (tisztelet a kivéte
leknek) leginkább, a magyar származású tiszt.
Hogy ez igy volt, annak legjobb bizonyítéka az hogy
minden sor alá kerülő tanitó, azon imádkozott, hogy valahogyan
honvédnak ne vigyék.
Láttam, honvéd ülzt által nyomorékká tett tanítót a
katonai kórházban, viszont közös tisztek emlegették előttem
megbotránkozással, azt az elbánást amiben a honvédségnél,
a tanítónak része van.
Minden idegen többre becsülte eddig a tanítóját, mint
akár a magyar paraszt, akár a magyar ur. (Ebből is lehet a
nép műveltségi fokára következtetni, nem csak az elfogyasz
tott szappanból) és elsősorban ezért nem lelkesít igen az,
hogy ezentúl a tanítók honvéd önkéntesek lesznek.
— 10 -
F Vigyék el tiroli vadásznak, küldjék Boszniába, miért
ne tapasztaljon, lásson, tanuljon az a magyar tanitó államköltségen.
Hogy ez mennyire hasznára lenne a tanítónak és isko
lának és mennyire nem ártana a tanitó „hazafiasságának”
arra e már ugy is hosszúra nyúlt „utóiratban" nem merek
kitérni, de ha időm engedi és T. Szerkesztő Ur is ugy
akarja, ugy a legközelebbi viszontlátás alkalmával.
H I R E K.
Fizetés-rendezés. Sok izgalmas várakozás után végre
napvilágot látott a tanitók fizetés-rendezését célzó törvényjavas
at. Sajnos, az oly hosszadalmasan és titokban készült javas
lat nem örömmámort, hanem általános nagy fokú elkesere
dést okozott a tanitóság körében. Tanügyi és napilapjaink,
m , L^08 b'Z°“Ság ÍS a le^agyobb részletességgel is
mertették a törvényjavaslat sok és nagy sérelmeit, hiányait s
Zrii?
annak 3 SZ°mOrU íelenséSnek a konstatálására
a
■ a'neIyIyel minden alkalommal találkozunk, ha
sá^eX^
T SZÓ A napi Sajtónak s az össztanitósag erélyes es egyseges fellépésének sikerült annyit kivinnie
rálva lesz m
m°dositással
egy'k-másik
sérelem repe-
, SzÜ'ŐÍ é?ekezlet- A szolnoki állami iskolai tanitók
ezdemenyezesere az.állami iskolai gondnokság is foglalko
zott az egyhuzamban való tanítás kérdésével s legutóbb tar“í
*Müia
áan^
ASZÜIŐÍ értekezlet jan. 30-án, a város.
meg’ amikor
et “ntra törmellett és ell3
i, ény’ h°gy aZ egyhuzamban való tanítás
fen elen v l Phí
,ehe‘ felh°ZnL A szülöi értekezleImre gondnok —
, an°S kir‘ tanfelügyelő, továbbá Tóth
Árpád g alel
~ az„értekezlet elnöke, - Kormos
értekezlet pia ha-§ ^ombkötő Győző városi jegyző — az
szolnoki -ii L01.3’ ~ A.SZÜlÖÍ értekezletből kifolyólag a
nitás engedélyesét
egyhuzamban
ta-
két szoba.* A tanítók fizetés
rendezését
célzó törvényjavaslat a többek között magában foglalja azt
is hogy a „tanítónak" legalább két szoba dukál. Hát ez a
két szoba is nagyon sérelmes a tanítóságra nézve, mert
például az urasági béresnek egy szobát, de a béres, gazdának
már „legalább" két szobás lakást ad az uraság sőt még a
bérlő is. A mai élet — és társadalmi viszonyok megkövetelik
hogy úri embernek legalább három szobája legyen. (Családos
emberről van szó.) Két szobás lakás mellett — családos
tanitó — még egy vendéget sem tud fogadni vagy elszállá
solni, pedig a szegény tanitó vendégszerető házát elég gyak
ran felkeresik, idegenek is. Feltétlenül kívánatos volna, hogy
a nélkülözhetlen két szobához ha másképen nem — legalább
gyermekszoba cimen, még a harmadik szobát is megadják a
tanitó „urnák."
Háziipari tanfolyam. A m. kir. földmivelésügyi mi
niszter a vármegyénkben tartandó háziipari tanfolyamok
céljaira a következő összegeket engedélyezte: a kunszent
mártoni gazd. ism. iskolának 400 K, a mezőtúrig, i. iskolá
nak 400, a dévaványainak 500, a jászladányinak 600, a
Jászberénynek 700, a fegyvernekinek 600, és a cibakházai
gazd. ism. Iskolának 500 koronát.
Mesemondó délutánok. Vármegyénk volt kir. tanfe
lügyelője Eötvös K. Lajos kezdeményezésére a szolnoki is
kolák vasárnaponként mesemondó délutánokat rendeznek a
városháza nagytermében. A folyó tanévben január 26-án volt
az első mesemondó, amikor a VI. kér. áll. el. iskola növen
dékei szórakoztatták ügyes előadott szavalatokkal, párbeszé
dekkel a nagyszámú hallgatóságot. Mesélt Egner Ilona taní
tónő, akinek az első mesemondó rendezésében, egyébként is
oroszlán része volt. Február 2-án a IV. kerületi állami iskola
növendékei szerepeltek a mesemondón, amikor a mesét Ma
gyary Qyuláné mondotta. A szereplő gyermekek betanításá
val Oreskó Dezsőné és Viszlay Ernő kerületi tanítónő illetve
tanitó fáradoztak. Fáradozásuk szép sikert ért el.
Piknik. Mint lapunk múlt számában jeleztük, a szolnoki Sipostéri állami iskolai tanítónők február hó 1-én az
iskola helyiségeiben pikniket rendeztek. A minden tekintet
ben kitünően sikerült mulatságon megjelent a vármegye főis
Legalább
— 12 —
— Í3 —
pánja is, továbbá a kir. tanfelügyelőn és a város polgármes
terén kívül több előkelő tanügybarát. A családias jellegű mu
latság a reggeli órákban ért véget.
Farsangi délután. A szolnoki áll. polgári leányiskola
növendékei farsang harmadnapján igen szép sikerű leánybált
rendeztek az iskola helyiségeiben. Volt ének, szavalat, szín
darab s ami a lányoknak a legélvezeíescbb: volt tánc is. A
legkényesebb igényeket is kielégítő szereplések megérdemel
ték volna, hogy ne az iskola szűk falai között, de más arra
alkalmas helyen érvényesüljenek.
származó bajokért első helyen az igazgató urat fogom fele
lősség alá vonatni. Ha építkezés és kibővítésre szükség nin
csen, arról hozzám egyszerűen nemleges jelentés teendő!
Szolnok, 1912. évi február hó 2-án.
A hivatalos másolat hiteléül:
!
Rhédei János s. k.
Kóródy Ferencz
kir. tanfelügyelő.
kir s. tanfelügyelő.
721. szám.
HIVATALOS RÉSZ.
. 673. 1912. szám.
Másolat. Hivatkozással a m. kir. vallás és közoktatás
ügyi Miniszter ur 1910. évi nov. hó 18-án 128.000 sz. a kelt,
. s a „Néptanítók Lapja" 1910. évi dec. hó 1-én megjelent 10.
szamában közzé tett körrendeletére, kérem Címedet, mikep
*zonJetben, ha a helyi felügyeletére, illetőleg vezetésére
bízott állami el. népiskolánál építkezésre, vagy kibővítésre
van szu seg, tekintet nélkül arra, hogy ezen munkák a kir
kincstárt vagy a községet illetik, a mellékelt minta szerint
S^r
sz^mu kimutatást egész 'tömören szerkesztett
válaszokkal pontosan kitölteni, ennek megtörténte után elnök
gondnok igazgató vagy tanítóval aláíratni, az iskola és gond
nokság bélyegzőjével ellátni és kimerítően megokolt gondZÍfi í kapCSán h°ZZám le«késöbben e hó végéig
mu hatatlanuLbeterjeszteni^. szíveskedjék.! Különösen figyelC,mednek azon kérdést, ki köteles/az
iskola elhelyezéséről, tehát a foganatosítandó építkezésről
fzen kérdésre ad ‘T kírdéSekre vonatkozólag is, de főképen
és anS
í . u
ért’ ~ T- Cimed te'íes dőlési
bL E J
ÍT' VégÜI
hogy a szóLom a J év
S
.
beteríesztését sürgetni nem
fogom, a f. évi marc. hó 1-én túl érkező kérvényeket és
mutatásokat figyelembe nem veszem, s a késedelmezésből
Valamennyi
állami elemi népiskola Gondnokságának, igazgató,
illetve vezető tanítójának, az 1914. évben szükséges uj
iskolai építkezések és kibővítések kimutatása tárgyában.
Fennti tárgyban a Megyei Népoktatás 1912. évi február
10-én megjelent 3. számában 373/912. (helyesen, 673/912.)
sz. alatt közzétett körrendelkezésemet egész terjedelmében
megújítva, felhívom Címet, hogy a vonatkozó V. sz. kimuta
tást a hivatkozott rendelkezésemben foglaltak szives szem
előtt tartásávak mielőbb állítsa össze, s a vall, és közokt.
miniszter úrhoz intézett, kimerítően megokolt kérvénnyel
együtt, hivatalomhoz legkésőbb a f. hő végéig terjessze be.
Szolnok 1913. febr. 3.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
1. K. Szelevény. A jövő számban. Tessék Bogárdy A. segédtan
felügyelő úrhoz fordulni.
* ’
S. K. Az egyhuzamban való tanításra vonatkozó miniszteri rendelet megjelent a Néptanítók Lapjában.
H. V. „Szabadságra vágyom.“ A költeményből nem tűnik ki,
hogy kolléga ur hány heti vagy havi szabadságra vágyik ...
Eötvös K. L. Bpest. Köszönöm és kérem a további szives támo
gatást. Nagyon örülnék — ha* lenne a lapnak úgynevezett Eötvös
„kifogyhatatlan rovata."
A lap igen tisztelt munkatársait ismételten kérem, hogy
cikkeiket, tudósításaikat lehetőleg mindig a hónap 5-éig; illetve
20-áig szíveskedjenek beküldeni a szerkesztőségbe.
— 14 —
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
a
J. N. K. Szolnokmegyei Népoktatás'
cimü lapban!
Kiknek jár a „Megyei Népoktatás"?
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes a.
'ami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
Óvodáknak, valamin, az iskolai gondnokágoknak és. iskoia-
A „Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
1 korona.
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
fűzve, portómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
1 korona.
székeknek!
Megfordul lehál ez a ,ap egy „agy .ármegye összes
amtóianak, tamíönöjének, óvónőjének, lelkészének, gond
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
nokság, elnökének s ezek mján még száz és száz imelHgens
Iráspróba.
embernek a kezén!
cziml/tanu Já1M'N,gJ'‘K“"’Sz°lnok Megyei Népoktatásségnek ésT aP' me'y ’ ''a™'10''1 kir- tanteWgyelö.
™<alos közlönye, hirdetés közlésére Is Igen előnyös.
megje« Z
deklödök tigyetmél. ’,nk “ "'"k1”
Hirdetési
dijainkat
a
legmérsékeltebb
számítani.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hí
ven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
ig“
áron
fogjuk
w
» a lap kiadöjához Turkev.re Mwen(j&
■ WWBW
%l W ■ ■ *
■ |wV
Ü H
AMAAM
■£ ■
az 1911. évi hátralékot és 1912. előfizetési pénzeket még mind a mai
napig be nem küldték, kéretnek az
öiSieg szives kiegyenlítésére, neh ogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
— 16 —
M.
Kir.
Tanfelügyelői
nyilvántartási
fűzve,
Óvodai
—
naplója,
—
haladási
hivatalos körlevelek
félkemény
—
napló
fűzve, 500 iktató számig
táblába
1 korona.
—
félkemény fedélbe
—
1 korona.
Óvodai látogatási napló félkemény fedélbe
fűzve, 500 iktató számig
—
1 korona.
Az összeg előzetes beküldése esetén a
küldés portómentes 1
Megrendelési cim:
„Megyei Népoktatás Kiadóhivatala"
TURKEVE.
A község neve
és
az iskola szervezési
rendeletének száma
závetőleg
az
a
telek
épít
kezés
mivel járul hozzá a köz
ség vagy más helyi ér
dekeltség és mennyi en
nek pénzértéke? A helyi
járulékok vissza enge
dése mellett hajlandó-e
a helyi érdekeltség törlesztéses kölcsönből épít
kezni? Van-e valamely
’ alap, amely e célra
igénybe vehető?
i
nyiért?
mennyibe
kerül hoz
A szükséges tantermek és tanitc5i lakások elhelyezésére kapható-e megfelelő bérhelyiség s mennyi időre
és évi bér mellett bérelhető az ? Vásárolhatóre megfelelő épület s meny
van-c megfelelő telek s ha
igen, hány négyszögöles? Ha
nincs, tárgyalt-e eziránt a köz
séggel vagy más helyi érdekelt
séggel s mily eredménnyel?
Ha az iskola elhelyezéséről a m. kir. államkincstár
tartozik gondoskodni
A javaslat- s ennek indokolása. Megjelölendők
az uj épités halaszthatatlan voltát igazoló körül
mények s az, vájjon a keb. műszaki osztály
vagy az államépitészeti hivatal készítse el a
szükséges tervet s költségvetést? Ha az építke
zés iránt ígéret tétetett, az engedélyező rendelet
száma feltüntetendő. Ha az iskolai épületben
kisdedóvoda is nyer elhelyezést, úgy az is megemlitendő.
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. február 25.
4. szám.
JASZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEÍ NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szánok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelen
tése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság I
A vármegyei népoktatás f. évi január havi
állapotának főbb mozzanatairól közetkezőkben van
szelencééül szanioí adni:
A legközelebb múlt hóban a szolnoki állami
iparos tanonciskola otthonában és 3 osztályban,
Mezőtúr rend, tanácsú város 15 tanyai állami
elemi iskolájában és az oltani gazdasági népiskola
2 osztályában teljesítettem látogatást.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő Kunhegye
sen, Karcagon és Kunmadarason, összesen 10-tanés óvóteremben vizsgálta meg a nevelés oktatás
menetét és eredményét.
Jászárokszállás község népoktatásának álla
mosítása, Tiszaroff község Gyenda pusztáján a
községi elemi népiskolák állami kezelésbe vétele
.
2
s uj állami elemi iskolák szervezése. — Nagykörű
község Csataszög tanyáján egy tanítót állami
elemi iskola létesítése iránt illetékes felsőbb he
lyen előterjesztést teltem.
Szolnok rendezett tanácsú városban a lulnépes Abonyi-uli áll. elemi iskolának 2 tanteremmel
leendő bővítése iránt annyivalinkább intézked
nem kellett, mivel 2 állami isk. tanítónak tanterme
nincsen.
M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur
„vármegyénk gazdasági népiskoláiban, az eddigi
kedvező tapaszta.atok alapján háztartási tanfo
lyamokat kíván szervezni.
A szomoki állami polgári fin és leányiskolái
építkezéseknek a jövő iskolai évre való fogana
tosítása biztosítottnak látszik.
A törökszentmiklósi polgári leányiskolái tár
sulat működése felfüggesztelvén, szóban lévő isk°labaaz ottani
részesülő 42 növendék beiratkozott.
? SZ°'n?ki ■ "apkö2i oUKo"’ szegénysorsu
mindennapi elem, iskolai tanulóink javára Elimám, Elv.ra állami polgári leá„yisko^ ig 2g“
lelkes vezetése alall megnyílt.
állami elemi iskolát illető évi 1000 K. vadászati
haszonbér megfizetésére köteleztetek. Ez a bér
most már 3 évre esedékes.
A cibakházai állami elemi iskola tantestüle
tében dúlt viszály lecsendesedett. Ha fölujulna
a fegyelmi eljárások megindítása iránt, azonnal
meg fogom tenni előterjesztésemet.
A dévaványai reform, tanítótestület az általa
foganatosított passzivresistentiát megszüntette.
M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur
az 1907. évi XXVII. te. folyamányaként elrendelte,
hogy községi és hitfelekezeti el iskoláink . meg
felelő bélyegzővel láttassanak el.
.
kar
1MSamondás “ szolnoki tanítói
és n “Z ?
r”
Magyary Qyulá'“; állami
verdét „t ,T ? rL eiemÍ iskoiai
ezetcse alatt kezdetét vette.
el „uS1" nagybirlokos Pusztaujkuli magán
** ""“k és taoklatósügyi
f“a.
ny"Va"°SSágÍ
&
Kenessy Mária drugetházai és Kailinger Mária kunszentmártoni tanyai áll. el. isk. tanítónők
Kunszent mártonba a belterületre, — Kovács Len
ke peteki áll. el. isk. tanítónő a tiszaföldvári
virághegyi, — Bozsik Béla és neje szolnoki áll.
el. isk. tanitók a kispesti, — Gabonyi Endre és
neje talabor falvi áll. el. isk. tanitók a szolnoki
áll. el. iskolához áthelyeztettek, — Kaugyár Hermin a tiszasülyi tanyai, — Nagy Irén a kunszentmártoni tanyai áll. el. iskolához tanítónővé kine
veztetett.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. február hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Népművelési szakosztályi gyűlés.
Ehrhch
Adolf
nagybirtokos
a
nagykörűi
Az A. M. K. E. Jásznagykunszolnok megyei népmüvebizottsága február hó 15-én d. u. az áll. polg. leányis*
-
— 5
4
kólában tartotta rendes közgyűlését. A rendkívül látogatott
közgyűlésen — mely Rhédi János kir. tanfelügyelő bizottsági
elnök elnöklete alatt folyt le, a következő fontosabb ügyek
nyertek elintézést, illetve vétettek tudomásul ; A közművelő
dési szakosztály február 10-iki alakuló gyűlésében a népmü■ velési szakosztály társelnökeiül megválasztattak Győri Lajos
kenderesi, Énekes János törökszentmiklósi, Olajos Lajos tö
rökszentmiklósi, Erdős Endre jászberényi, Tóth Albert t.
földvári és dr. Markovits Pál jászapáti lelkészek.
A Bózsik Béla áthelyezése folytán üresedésbe jött tit■ kari állásra Vitos Antal választatott meg. Kálmán Elek a
népismeretek előadója hosszabb ideig tartó betegsége miatt
a magára vádalt teendőket nem végezhetvén, felgyógyulásáig
az előadói tisztséget egyhangú megbízatás folytán Benedek
János tölti be.
Elnök jelentette a bizottságnak, hogy korábbi megbí
zatáshoz híven lépéseket tett az iránt, hogy a Szolnokon
működő magánóvoda az A. M. K. E. által tartassák fenn
Felkerte a bizottság elnöklő kir. tanfelügyelőt, hogy a vi
déki korok (albizottságok) megalakittatása czéljáböl lépjen
érintkezésbe a megyebeli városok és községek vezetőembe
reivel. Elnök ezen felkérésnek a legnagyobb készséggel tesz
Ugyancsak elnököt kérte meg a bizottság arra nézve
is hogy kezdeményező lépéseket tegyen Jászszentandrás
községben A. M. K. E. népiskola szervezése iránt, amelyre,
tekintve hogy ezen községben túlzsúfolt iskolák vannak, sV
gos szükség van.
a népnevelési bizottság munkásságáról a nagy
xv,: xxvegyen 8 hogy
x
Só XXX
,S°": "nSlt
<„„„„alj
aszlo szolnoki polg. iskolai tanár a bizottság részéről egySrTSXX ‘'S2,Ség8e' Wza“ m'* Kimond
elTXX V?? “ bizo‘,ság el“dói
Mnap
«omtatla„ ae|ütá„ 4 tokor tarlják értekea|aükeL
p
.„
ies sikert'X kíVVUk' "°® a
megkell munka teljes sikert hozzon varmegyénk kultur életére!
Ma—Ry.
Szemléltetés.
A népiskola célja az ismeret terjesztés. Ismeretek köz
lésének több módja van. Ezeknek az összessége az a szállító
hajó, amelyen értelmi cikkeink vannak. — Ezt a hajót már
a legrégibb időtől fogva a legkülönfélébb, legkülönbözőbb
módokkal, módszerekkel terhelik s a legkülönfélébb paedagógiai fogásokkal újítják, melyek közül a célszerűbbek le
szorítják, hogy úgy mondjam, hajótörésre kényszerítik a ke
vésbé alkalmasokat.
Az ismeretterjesztésre egyik ilyen kipróbált mód anép- iskolában a szemléltetés, melynek kiváló hatása a gyakorlaton,
tapasztalati tényeken nyugszik. — Ez a legfontosabb eszköz
a tanitó kézében. A nevelve-tanitás vezérelve na is, a XX.
A.-ban a szemléltetés. Hogyan gyarapodik ismeretünk, ne
künk felnőtteknek is? Nem-e a szemlélet által? Annál in
kább szüksége van a szemlélésre a kis iskolás gyermeknek.
A szemléltetésnek fontosságát eléggé kimutatni alig lehet,
— oly nélkülözhetetlen eszköze az elemi tanításnak.
De mi a szemlélet ? Nem más, mint az érzéklés után
visszamaradt képzet.
Minél többet szemlél a gyermek, annál több lesz a
képzete, annál többet tapasztal, mert azt nem lehet elvitatni,
hogy a tapasztalásnak is az érzéki észrevevés az alapja.
Az iskolába lépő gyermek szavakban szegény, monda
tait hibásan alkotja, sokszor érthetetlenségeket mond.
Vájjon ennek mi az oka? A szemléletek, képzetek ho
mályos, határozatlan volta, a képzetek csekélyebbnél cseké
lyebb mennyisége, a gondolkodás bizonytalansága, egyszóval
az értelem fejlettlensége.
A gyermek értelme, és beszéde kétségtelenül fejlődik
akkor, mikor alkalmat adunk neki, hogy mindent figyelme
sen nézzenek meg, hogy ennek következtében gondolataikat
kifejezzék.
Ezeken kívül a szemléltető tanítás figyelmet keltő.
Az unalmas egyhangúság elkerülése megköveteli a
szemléltetendő anyag — és részletek változatosságát, mely
érdekessé, kedvessé és vonzóvá teszi előadásunkat, — s az
igy keletkezett újság végre önkénytelenül is figyelemre ra-
6
— 7 —
gadja a gyermekeket — Se változatosság által a gyermek
egy-egy lelki képessége, érzékszerve a huzamos, folytonos
egyoldalú munkálkodásban nem merül ki.
A szemléltetésnél elkerülhetetlen az összehasonlítás. Ez
■a lelki folyamat a gyermek lelkében- a képzettársítás utján
önkénytelenül is végig megy, ítélőképessége közben fejlődik,
a képzetek határozottabbak lesznek. Vagyis a képzetek és
képzeletek uj — és újabb összekapcsolására ad alkalmat,
mely felfedezésre, feltalálásra juttatja a gyermeket.
A szemléltető a magyarázatot érthetőbbé teszi, igy job
ban megmarad a gyermek lelkében valamely dolognak
a képe.
A képzeteket jobban tudja rendezni, minek folytán
tisztább, világosabb lesz a sok eszméletből leszürődő fogaJom s alapos, biztos, határozott tudást eredményez.
Az okszerű szemléltetés tehát nagy mértékben meg
könnyíti a lélek munkáját.
A gyermek könnyebben átlátja a dolgok viszonyait s
így leszokik a gyermek a szóemlékeiől.
Az iskola küszöbét átlépő 6-7 éves gyermek egy-egy
tárgyat vagy elvont fogalmat a puszta, száraz szavakból
megismerni nem képes, az bizonyos.
(Folyt, köv.)
Az „ Alkoholnap “.
a ”Madarak és Fák napja" mellé egy
npm í
a mull
S?8v ”P°'' K
múlt évben a V. és K. miniszter ur egyik rendeletével,
erősödött
Fák napÍa“ már ré«ibb keletü s me?»
m S y’ T'r “
A- V- E
és lá2X é
T' “0,Má8 í82'8 i!k»«ip>"
«i“SM.<íáS ^""'“P1^'
-
é“"o,X“
«• és E napiéi az
míg az előbbivel idegeneket, [kis állatokat
védünk, addig ez utóbbival saját magunkat s az emberiséget mentjük. A cél elérése is sokkal nehezebb lesz ez
esetben, mert hisz oly szokást kell lerombolnunk, mely
még a felnőttek akaratát is legyőzi. Évszázados szoká
sok s oly kísértések ellen kell küzdenünk, melyeknek a gyer
mek nap-nap után ki van téve. De ne feledjük, hogy a könynyen hajló gyermeki lélek az, mellyel legsikeresebben felve
hetjük a küzdelmet. Hisz ha alapjában támadjuk meg az al
koholizmust, ugy a későbbi korban Jcsak játszi dolog lesz
ellene a védekezés, mert a mostani fiatalság is, akkor mint
családapa — anya, segíteni fog az iskolának ^a gyermekek
ezirányu nevelésénél.
Szükségesnek tartanám az Orsz. Ifj. Madárvédő Ligá
hoz hasonlóan Orsz. Ifj. Alkoholellenes Ligát szervezni, mely
nek tagjai azon tanulók, kik minden kényszerítés nélkül, ön
ként, meggyőződésből e Liga tagjai sorába lépnek s megfo
gadják, hogy a szeszesitaloktól, de különösen a pálinkától
tartózkodnak.
E Liga támogatására szolgálna a Gyermeknaptárhoz
hasonló, szintén 10 filléres alkoholnaptár^melyben a tárgy
nak megfelelő történetkék és vétsék erősítenék rreg a gyer-meket fogadalmában. E célt szolgálná az Orsz. Ifj. Alkohol
ellenes Liga feliratú jelvény, melyet a tanulók állandóan
kabátjukba tűzve hordanának s ezáltal nyíltan is megvallják
azt, mit megfogadtak.
A mindennapi életből, újságokból vett példákkal kimu
tathatjuk, hogy a legtöbb rablás, gyilkosság, súlyos beteg
ségek, koldulások a túlságos szeszfog/asztás eredményei.
Sok példát vehetünk erre Budapestről, hói a munkások héti
keresményüket elisszák, családjuk nyomorog, koldul, sőt a
családkiirtások is ily esetben fordulnak elő.
Bizonyíthatjuk ezt helybeli példákkal is, szembeállítva
a józan embert, annak házatáját és családját az iszákoséval.
Megfigyeltethetjük velük a részeges embert Is annak cseleke
deteit, hisz oly mindennapos, de vigyázva, nehogy ezáltal
valamely tanítót szülője révén megsértsünk.
Az Orsz. Ifj. Alkoholellenes Liga az 0. A. E. E. és a
Pátronozs Egyesületek támogatása mellett az Orsz. Ifj. Ma
dárvédő Ligával kapcsolatosan lehetne szervezni. Hiszem,
8
hogy buzgólkodásunk folytán a Madárvédő Ligát eredmény
tekintetében utolérnénk s ez által annak is javára volnánk
mert a józan ember az állatot sem bántja.
Karoljuk fel tehát e kérdést előbb szőkébb körben sa
ját megyénkben s ezzel szélesebb körű mozgalmat is bizto
síthatjuk, de legyünk előbb magunk is alkoholellenesek,
mert nem volna méltó példa a gyermekeknek az, hogy mi
magunk vizet prédikálunk és bort iszunk
'
SzeIevény-
Jankó Károly
áll. tanitó.
KIBE K.
-U
y
"CZ’ Minf a hivataIos IaP a múlt héten
közölte varmegyénk egyik segédtanfelügyelője Kóródy Ferencz
J1 VI.,L flZetéS' °Szfa,y barmadik fokozatába. Kóródy
SZennt ~ Szintén eg^ike azon 'anitóból lett
tanfelügyelőknek, akit nem beteges ambíció vezérelt a tane gyeloi pályára,• hanem a szorgalom, a tettvágy serkentett
nagyobb munkakörre. A tanfelflgvelőségnek ezen kiváló munalEbőr’31 m' ,Südvözöliükré^n megérdemelt előlépése
róla
^aUgyar Hermin’ Na^V Irén, Törökné Smia Stefánia, Kurdics Erzsébet, Oláh József és Vécsey Anna
té "'X
kir,elM
. , . ,
es,tes- Pápai Gyula szolnoki áll nol</ kknhí
tanár dyetaéü! betege tartamara Sas! LaioT~kl
tanárt
“ S»ndn“t
nevezte ki.
. Isívá/cihák™
ugyancsak szolnoki polg iskolai
Pál he-vette <
r
e Lasz’° nagybirtokost
miniszter Mohács
tár kezelőjét 100 korona Malomba """J aZ.°ttan' néPkönyvhenyjá^ván^-ITzoínok
iskola vöra nagyon elterjedt szamárét mia^^
PedÍg
Áthelyezés. Madarász Ferencz és Madarászná Polónyi
Ilona nagykörűi áll. iskolai tanítók a tápiószelei áll. iskolához
helyeztetvén át, helyettesekül Koller Irma és Ferenczy Irma
oki. tanítók bízattak meg.
A mesemondóból. Említettük, hogy a szolnoki áll.
iskolák vasárnap délutánonként mesemondó délutánokat ren> deznek a városháza nagy termében. A mesemondást az idén
a VI. kér. áll. iskola tanítótestülete élén Malatinszky Lajos
igazgatóval kezdette meg, február 9-én a III. kér. állami
iskola 16-án pedig a ferencvárosi és sipostéri áll. iskola
tanítónői és tanítói szereztek növendékeik kedves előadásá
val élvezetes délutánt a gyermekseregnek. Előbbi mesemon
dón Gramma Aurélné áll. tanitónő, az utóbbin pedig. Holzschuch Ida áll. tanitónő vitték el a gyerekek fantáziáját a
boldog, a tündérszép meseországba.
Támadás egy igazgató ellen. A szolnoki felsőkeres
kedelmi iskola igazgatója ellen az egyik szolnoki újságban
többrendbeli támadás jelent meg s ebből kifolyólag dr. Pap
Illés és dr. Bállá István hírlapíró között kardpárbaj is volt.
Mint értesülünk — folyó hó 20-án a felsőkereskedelmi iskola
tanári testületé küldöttségileg fejezte ki sajnálkozását az
igazgatót ért támadások fölött.
Kosárfonó tanfolyam. A cibakházai áll. el. népiskola
február 2, 3 és 4-én tartotta meg ez évben a szokáso’s kosárkiállítást. A háziipari kosárfonó tanfolyam 1912. év decem
ber 1-én vette kezdetét Mohács István igazgató-tanitó vezetése
mellett és tartott 1913. év január 31-ig. A tanfolyamon részt
vett összesen 41 fiú, akik közül ismétlő tanköteles 25 és
15 éven felüli 16 volt. Ezek a fiuk a Mohács István lelkes
buzdítására nagy szorgalommal és ügyesen dolgoztak, úgy
hogy a rövid két hónapig tartó tanfolyam eredményeként
kiállításra került 587 darab tárgy. Még pedig, tekintettel
arra, hogy már az előbbi tanfolyamokon gyakorlatot szerzett
fiuk nagy számban dolgoztak az idén is, tehát most a
gyakorlottabb kézre valló diszdolgok is készültek, mint díszes
munkakosárkák fali kosarak, papírkosarak, sőt bútorok is,
mint kerti asztalok és kisebb nagyobb karosszékek. Mint az
eredmény mutatja Mohács István fáradozásait siker koronázta.
Az ifjúság kedvvel foglalkozott az iskolaépületben rendel’
— 10 -
kezésukre bocsátott munkateremben s a nagy közönt
BybnjOrkpdheleK munkálkodásuk szép eredményen , TrB
sang napok alatt. — A vásártéri kUnin h
y !, a fa
V01 bh íí™ éS CSOportosifva a kisebb nagyobb ésíeínlJrosamk és magas ősz,„pókban a
Az ügyes kerti asztalokon voltak elhelyezve a színes s í
fiata sag nem vá|ogat a munkáb
’
a
veti iskolái fejleszti és
• szorosabb értelembe
nemesen fogja fel amidőT^’ hanem-néPneveIöi hivatását is
- mikor a mezei munka ’
a teh hónaPokat is
tölthetik cl s így nem vihpf
~ hasznos munkával
gy nem viheti okét az unalom a korcsmába.
HIVATALOS
7
rész.
~_____________ _
952. szám.
Valamennyi
népoktató intézet éq
r
^-tanítójának Jász-Nagykun’ SzíZ0*?'nak’ '"e‘Ve ve"
a gyermektanuimányi kongresszus
terÜ'etén
y Kongresszus iránti érdeklődé* tár
gyában.
TáR** -y a mafölderítését tűzte ki feladatául
s .feBödésmenetének
ményeit bemutatandó s azért’ 'h CV' munkasságának eredS azért, hogy a magyar társadalom
szélesebb köreit a gyermek megismerésére serkentse, folyó
évi március 17. 18. napján országos gyermektanulmányi
kongresszust rendez Budapesten.
Célja kongresszusnak, hogy tárgyalásai folyamán rámu
tasson mindazokra a vonatkozásokra, melyek a gyakorlati
gyermektanulmány s az egyes tudományágak és a különböző
társadalmi kérdések között fennállanak. Tájékoztatni óhajtja
a gyermekek nevelésével, gyógyításával, erkölcsi s anyagi
érdekeinek védelmével foglalkozókat arról, hogy nemes célú
ténykedéseikben miképpen értékesíthetők a gyermektanulmá
nyozás eredményei. Bizonyságot tehetnek erről a kongreszszuson tárgyalás alá kerülő következő tételek:
Főtételek: I. A gyermektanulmány és paedagógia. II.
Gyermektanulmány és orvosi tudomány. III. Gyermektanul
mány és igazságszolgáltatás. IV. Gyermektanulmány és gyer
mekvédelem. Szakszerű tételek: I. A gyermek egyénisége és
az egyéni nevelés: 1) Az egyéni oktatás rendszerei az isko
lában. 2) Egyéni jellemlapok az iskolában. 3) A tanulók
osztályozása. 4) A tanulók orvosi vizsgálata. 5) A kisegítő
iskolák. 6) Az ideges gyerekek iskolái. !L Az alkotó munka
az iskolai nevelésben és oktatásban: 1) Az alkotó munka
pszichológiája. 2) Az alkotó munka és a társadalom. 3) Az
alkotó munka oktatástana. 4) A kisdedek alaki foglalkozta
tása. III. A gyermekek erkölcsi világa: 1) A gyermek erkölcsi
élete. 2) Gyermektanulmány és gyermekirodalom. 3) A gyer
mekek erkölcsi elzüllésének okai: a) élettani s lélektani
szempontból, b) Az elzüllés külső okai.
• Demonstrációk: Lélektanai kísérleteknek, a kiállítás
anyagának bemutatásai és magyarázatai.
A Kongresszussal kapcsolatos gyermektanulmányi kiál
lítás: 1) Lélektani eszközkiállítás. 2) A tanutók orvosi vizs
gálatára szolgáló eszközök kiállítása. 3) Az alkotó munka
alkalmazása a kisdedóvodában és az iskolában. 4) Gyermek
irodalom és képeskönyvek kiállítása. 5) A modern nevelő
iskolák bemutatása.
Miiff|iogy az országos kongresszus mindazoknak oku
lására Jogy szolgálni, akik gyermekek nevelésével foglalkoz
nak s nemzetünk tökéletesedését szivükön viselik: a szóbanlevő országos gyermektanulmányi kongresszusra a tantestü
— 12 —
— 13 —
letek és * egyesek figyelmét, érdeklődését az azon való rész
vétel céljából azzal hívom fel, hogy a tantestületek esetleg
kiküldötteik által képviseltethetik magukat a kungresszuson.
A tagsági jelentkezések s bármely ide vonatkozó kérdezősködések^a kongresszus előkészítő bizottságának elnö
kének: Nagy; László tanitóképző-intézeti igazgatóhoz (Buda
pest, Vili., Üllői ut. 16B. sz.) küldendők.
Tagsági dijjak, kedvezményes lakás és ellátás tekinte
tében utalok a Néptanítók Lapja f. é. 1. számában a „Hírek"
rovata alatt olvasható közleményre.
A Kongresszuson résztvenni óhajtók ebbeli szándéku
kat s illetve a tantestületek kiküldötteik nevét jelentsék hiva
talomhoz, mielőbb.
Szolnok, 1913. évi február hó 12-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Az 1913. évben külföldről beszerezhető cikkek jegyzéke.
Akta füzőgép.
Amperemeter (iskolai célokra belföldön is készül.)
Anilinfestékek.
Arabmézga, darabos (oldott hazánkban is készül.)
Ar
;
Asbestlemez.
Asbestzsinór.
Bársony (plüs készül az országban.)
Cérnagomb.
j
Cipőgomb.
Cipészvarrógép.
Csontgomb.
Dugóhúzó.
Ébresztőóra.
?
Falikárpit papirosból (viaszos vászonból hazánkban is
gyártják)
838. szám.
Valamennyi állami, községi és magánjellegű népokta
tási intézet helyi Hatóságának, igazgatójának, illetve vezetőtanítójának a vármegye területén a külföldi iparcikkek beszerzése
tárgyában.
A f. évi január 27-én 5595/912. eln. sz. vkminiszteri
rendelet alapján azoknak a cikkeknek jegyzékét, amelyek a
hatóságok beszerzéséről szóló kimutatások szerint rendszeres
szükséglétét képeznek, Tie hazánkban ez idő szerint elő nem
állíttatnak, aiabb azzal teszem közzé, hogy a jegyzékben
felsorolt cikkeknek külföldről leendő beszerezheted az
engedélyt az egész 1913. év tartamára VKminiszter ur Ö
Excellenciaja fennt hivatkozott rendeletével megadta,
földről
r jegyzékben fel nem sorolt cikkeknek kül3?a érteid
“
évi "L ‘örvénycikk
13§-a er eimében az engedély a jövőben is minden egyes
esetben külön eszközlendő ki.
8y
Szolnok, 1913. évi február hó lQ,-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Fénymásoló milliméterpapiros.
Forgópisztoly (automata pisztoly belföldön is készül.)
Grafit olvasztótégely.
Gummiágybetét (Bülroth-Battistot hazánkban is gyár
tanak.
Habkő.
Hajnyirógép.
Hegedühur.
Horgolótű.
Hőmérő.
írógép.
Irögépalkatrészek (irógépkellékek készülnek az országban.)
Ivlámpaszén.
Kaloriméter.
Kézinyomda gummiból
Légsulymérő.
’
Litográfiái kő.
Másoló vászon.
Mérőpálca (összecsukható.)
Mikroszkóp (iskolai célokra belföldön is készül.)
— 14 —.
Milliméterpapiros tekercsben
készítenek.)
— 15 —
(ivekben
hazánkban is
Minium (ólompapir.)
Nyomdakő.
Olló (irodai olló, sebészeti olló belföldön is készülj
Óra (zsebórát, toronyórát és villamos üzemü órát
hazánkban is gyártanak).
Óraüveg. _
Palatábla.
Palavessző.
Planiméter.
Platina cikkek (laboratóriumi célokra.)
Polyméter,
Staniol papiros.
Szijgyárjó tü.
Szivacs.
Üveggyöngy.
Üvegtoll.
M.
Tanfelügyelői
Kir.
nyilvántartási
fűzve,
naplója,
—
Óvodai
hivatalos körlevelek
—
félkemény
—
napló
haladási
—
Óvodai
1 korona.
félkemény fedélbe
fűzve, 500 iktató számig
Varrótű.
. Varrógéptü.
Voltméter (iskolai célokra hazánkban is készítik.)
táblába
—
1 korona
látogatási napló félkemény fedélbe
fűzve, 500 iktató számig
—
1 korona.
Az összeg előzetes beküldése esetén a
Szerkesztői üzenetek.
küldés portómentes!
*■ L öévaványa. Jönni fognak. Üdvözlet.
Megrendelési cim:
jük s esetleg megT irtuk?^03 (CrVeZett kirándulást majd megbeszél-
utólsó pillanatba
választ kém^An^/S^
’ ‘MitókéPz«’e vinni ?• _ A leg.
hanem sPort laPtól tessék
„Megyei
Népoktatás Kiadóhivatala“
TURKEVE.
1
künkön nagyobb fokú vadászsÍenveLM
h°gy a mi vidéÖn mint különben is fiatal emh.
yt nem 'gén lehet kielégíteni,
dászhat. Ezt annál inkXeX^
■ —a™...
— 16 —
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. március 10.
5. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
J. N. K, Szolnokmegyei Népoktatás"
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
cimü lapban!
Kiknek jár a „Megyei Népoktatás"?
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes ál
Előfizetési árak: Egész évre/6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
lami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
óvodáknak, valamint az iskolai gondnokágoknak és iskola
székeknek 1
Megfordul tehát ez a lap egy nagy vármegye összes
Nehány
szó az
önállóságról
és másról.
tanítójának, tanitónőjének, óvónőjének, lelkészének, gond
noksági elnökének s ezek utján még száz és száz intelligens
embernek a kezén I
•gy a >Jász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Népoktatás"
czimü tanügyi lap, mely a vármegyei kir. tanfelügyeiőségnek és a megyei általános tanítóegyesületnek is a
hivatalos közlönye, hirdetés közlésére is igen előnyös.
A színes borítékban, rendes füzet alakban kéthetenként
megjelenő lapra felhívjuk a hirdetni szokott igen tisztelt érdeklödök figyelmét.
Hirdetési
dijainkat
a
legmérsékeltebb
árén
fonjuk
számítani.
Hirdetés a lap kiadójához Turkevére küldendő
WWWWVWWWWWWT
Sokai vitatott s vajmi kevés eredményre
jutott tétel ez, a nevelés sok más rendezésre
váró kérdései között.
Alig múlik" el nap, hogy egyik-másik peda
gógiai lap ne bolygatná, ne fedezné fel újból S
ismét újból, e tulajdonság szükségességét.
Azt hinnők, hogy a sok polémia, a sok elmés
fejtegetés végre is előbbre jutatta e régen és sokat
vajúdó ügyet, s mindenki előtt egyformán vilá
gossá vált annak minden szempontból való szük
ségessége. Tévedünk! Szinte komikusán hangzik,
de igaz, hogy az általános vélemény és óhaj
daeára, ma sem jutottunk többre a kezdetnél. —
No de ez nagyon is természetes! önállóság! ?
Ugyan hogy nevelhetnénk mi önállóságra, midőn
mi is automata módjára működő eszközök va
gyunk. Eszközök a nevelés szolgálatában!
2
Talán kétkedéssel fogadják e cikk olvasói
eme kijelentésemet s büszkén hivatkoznak ma
gukra és elért eredményeikre. Jó! jó! Látszólag
igazuk is van, de éppen ez a hiba, hogy ott a
látszólagos igazsággal is megelégszenek s nem
törődnek a dolgok lényegének megismerésével.
Kezdem pedig ott, ahol szükségszerülcg
mindenkinek kezdenie kell. Születünk! Ez hatá
rozottan nem önálló cselekedet. Amint megsejtik,
hogy itt az idő, hozzá fognak a neveléshez. Ugyan
miből is áll ez! Sok és hiábavaló törekvésből!
Miért? Nem értünk és nem értenek hozzá!
Gyermekeink, ami teremtményeink, egy
csomó nevelési elv kipróbálása által agyon nyo
mói itott mülények, minden gondolkodási készség
és önállóság nélkül. Ugyan hogy is volnának azok
holmi önálló agymunkára képesek, hisz az szer
zett képesség. Nincs is szükség rája. Elvégzik
azt helyettük a mamák, papák, bácsik és tanitók.
gyermek a dolgokat mint igazságokat
kapja s aztán jó előre meggyártott gondolatokat
minden megerőltetés és öntevékenység nélkül he
lyezi tudatiárába. Egyedüli — de ez elengedhe
tetlen — tiszte: a kételkedés nélküli engedel
messég.
Szinte kétségbe kellene esnünk az ily agyon
nevelt gyermekek láttára. Óh nem, mi büszkék
vagyunk kreatúráinkra s nyugodt lelkiismerettel
jegyezzük meg: jó nevelésű!
Boldog multi Haladásról, az ember differen' L aS k ° beszélünk s nem vesszük észbe, hogy
nem embereket, de nyájakat nevelünk. - Lejtőn
vagyunk! Hova fajul el a nevelés nemes tudo
—
3
—
mánya 1 ? A jövő ijesztően szürke, Nem emberek,
nem Isten képére alkotott lények mozognak már
a földön. Automaták, gépek, minden akarat és
önállóság nélkül. Ez a mi munkánk, erre büszkék
lehetünk. Nézzünk* egy kissé befelé. Ott sem ta
lálunk semmi vigasztalást. Gondolataink, cseleke
deteink, unalmas ismétlések sora.
Nézzünk meg egy „jó nevelésű" gyermeket;
figyeljük azt meg játékaiban: lessük meg visel
kedését akkor, midőn ő azt nem is Sejti. Elszorul
a szivünk.
Nincs ma gyermekkor, nincs ma gondtalan
ifjúság! Eiatal és öreg vének a — föld lakói.
Őszinteség, bizalom, ragaszkodás, ma már
csak hírből ismert tulajdonok. Egész életünk szinészkedésből, mások és önmagunk ámításából
áll. Pózolunk, nagyképüsködünk s.aki jól jatsza,
jobban boldogul. Boldogul! ? Nem, csak ugy hiszszük! Népszerűség, vagyon stb, ezek tán csak
nem lesik a boldogságot? Hisz a boldogság nem
a külsőségekből, nem a földi javak összehalmozásából, hanem a lélek és világ közötti harmóniá
ból szedi hatalmát.
Ha e meghatározás vesszük alapul, ugy nem
csalódunk, ha az ilyen emberek számát nagyon
kevésre tesszük.
Harmónia a ríagy mindenséggel I Álmok álma!
Elérhetetlen messzeségben látszik a czél s mi
mégis felé törekszünk, elérésére vágyunk. Sok ut
vezet felé, de mi eltőle haladunk. Hol a, hiba;
kik a hibásak?
Nem jó utón járunk, vissza még nem késő!
Az önállóságról akartam írni s meglepnek a
— 5 —
gondolatok. Sok és nehéz munka vár mindenfelé.
Több lélekzetet, nagyobb világosságot!
Sötét van körülöttünk, de a célt látjuk.
Próbáljunk más utakon járni, sejtem, hogv
közelebb jutunk.
Függetlenítsük magunkat a formák alól, le
gyen munkám fárasztóbb, de eredetibb.
A gyermek lelke plasztikus, de rugalmas is.
Azt adjuk neki amire vágyik; ne erőszakoskod
junk nevelés címén.
Ne csináljunk mű lényeket, ne akarjunk „jó"
nevelésű gyermekeket teremteni. A teremtést
elvégezte az Atya, nekünk a teremtmény életének
megkönnyítése a feladatunk.
Úgy gondolom, hogy mi e feladatot nagyon
is rosszul és lelkiismeretlenül teljesítjük — vissza
élünk legszentebb kötelességünkkel. A helyes
nevelés első és legfontosabb feltétele tehát az
volna, hogy tisztában legyünk e kötelességgel s
szívleljük meg ama igazságot, mely igy hangzik:
„Nem a gyermek van itt a szülők, hanem a
szülők vannak itt a gyermek kedvéért."
Elégedjünk meg az irányítással s lássunk a
gyermekben hozzánk hasonló lénvl, akinek —
mind magunknak — szintén meg “vannak az ő
gondolatai érzései.
Ne romboljuk szét lelkivilágát, s ha máranevelés címén — hozzá is nyúlunk, tegyük azt
óvatosan, vigyázva, hogy semmit össze ne zúzzunk.
. .. gy.nem fog hiányozni a gyermek
ből az önállóság s a való képesség sem s nagyra
közelebb fog állani ahhoz az
emberhez, aki emberibb lesz a mostaninál.
Lezniczky Bertalan.
A számok elrendezése.
(Mese).
Mesét mondok gyermekek! A mesebeli ember örökség
hez jutott. Szegény ember ügyetlen volt mindenhez, azért a
jó szomszédok gyámolították. A gazdasághoz sem értett töb
bet, mint tyuk az ábécéhez. Pedig volt neki kaszáló rétje is.
Egyszer a jó szomszédok arra figyelmeztették az ügyet
len embert, hogy elérkezett a szénagyüjtés ideje. Villát fogott
a mesebeli ember és kiballagott szénát gyűjteni a rétre.
Már kimelegedett a nagy munkában, de még semmi
látszatja nem volt a dolgának. Erre megállott a mesebeli
ember és haragosan nézett végig a réten.
Aztán megint csak munkába fogott. De hiába igyekezett
a réti füveket villára szedni ; a villa elsiklott a füvek között
s a füvek állva ott maradtak, ahol a földből kinőttek.
Mikor látta, hogy minden igyekezete kárba vész, haza
ment jó tanácsot kérni a mesebeli ember.
(Tanulság).
Nos gyermekek, segítsetek a szegény mesebeli embe
ren ! Adjatok neki jó tanácsot! Mit csináljon, hogy a széná
ját összegyüjthesse? Gyermekek: ..... Tanitó: Úgy van!
Előbb kaszálja le a szénáját!
. Mit gondoltok, miért lehet a lekaszált szénát olyan
könnyen összgyüjteni ? Gy.: ..... T.: Igen, mert a leka
szált széna szépen, rendben fekszik egymás mellett. Hogyan
fekszik a lekaszált széna?
(Hasonlat).
Gyermekek! Nekünk is van egy rétünk! De ezen a
réten nem füvek, hanem számok teremnek. Terem ott: 1-es,
2-ős, 3-as, 5-ös, 10-es, 100-as, 1000-es, 246-os és minden
másfajta szám.
Most elérkezett a számok gyűjtésének is az ideje.
Mit csináljunk a számok rétjén, hogy úgy ne járjunk,
mint a mesebeli ember az ő rétjén ? Gy.T.. Igen,
előbb mi is kaszáljuk le a számokat! .Csináljunk számren
deket !
<
— 6 —
(Anyagfeldolgozás).
Tudjátok-e, hogy kell a számrendeket csinálni ? Figyel
jetek! Megmutatom. Négy rendet fogok vágni. A négy rend
nek a helyét kipontozom itt a táblán. Meg is számozom
azokat. Pl. |13 2 *|
Most levágok egy számot a számok mezején. Legyen
ez a szám: 1209. Az 1209-ben van: 1 ezres, 2 százas,0ti
zes, meg 9 egyes. (Egyesek a t_
számok egészen tízig, mert
tízig a számok egyenkint állanak).
Szénakaszáláskor az alacsony füvek a rend sarkába
ÍZ S
AközePes magasságú füvek a
rend közepébe jutnak. A magasabb füvek kiérnek a rend
A számok is igy esnek bele a számrendekbe. A legkérülnek í ™g\számok>az
jobbra, a sarokrendbe
SVXVt egyeS *re"dbea
[432 fi
Igen, a 7 tízest a második rendbe irom,
Pl.
1209
76
mert odatartozik.
Most B. készítsen számrendeket! Vágdd le ezt a számot:
568! Vágdd le hozzá a 4-et! A 12-őt! stb. Jöjj ki a táblá
hoz N. és csinálj te is számrendeket!
(Eredmény).
1-sö rendbe tartoznak az egyesek,
tízesek,
2-ik
»
n
százasok,
3-ik
n
n
»
ezresek stb
4-ik
»
»
Ma megtanultuk a számrendek készítését. Gyakoroljátok
benne magatokat! Majd, ha már egészen jól tudjátok, meg
mutatom a számrendek gyűjtését is!
Tiszakürt, 1913. 'február hó 10-én.
Merk Andor
közs. tanitó.'
A tizes számok már magasabb rendűek. Ezeknek jut a
Tabál ■ 0 ta a második rendbe
Szemléltetés.
'“^knél iS ”a«asabb
^mok.
a ha « J k
‘*7“ '“í illai
Azért a 2 „ázást
udrmaaiK rendbe írom. Pl.
209
|432 i|
.
Az ezresek még a százasoknál is nagyobb számok. Azok a
negyedik rendbe esnek. Az 1
renden van a helye. Pl. 1209 ezresnek tehát a negyedik
Most levágok
76 1 7R h
'ö. i 76-ban van 7
MpIvíi,
Melyik rendbe
Tehát a 6 egyest az
un
egy másik
másik számot. Legyen ez a szám
Hzpc
&
syc" ez a szám
’ eg 6 egyestartozik a 6 egyes? Gy.: . .
első rendbe irom. Pl. 1209
un
Hát a 7 tízest melyik rendbe Írjam? G~.
(Folytatás.)
Ezt elérhetjük a dolognak mindenoldalú érzékeltetése,
szemléltetése által. Ezáltal látják a gyermekek a dolgok lé
nyegét.
A szemléltetés a számolásnál a legfényesebb bizonyíték
valamely állításnak a bebizonyítására.
fHogy a szemléltetés a kedélyt nemes irányban fejlessze,
a szemléltetéshez minden anyagot a kedélyképzés szempont
jából kell a tanítónak megválasztani, mely a gyermek érzel
meivel, életével szorosan összekapcsolódik. — Környezetének
hozzá való viszonyának esetröl-esetre való éreztetése, megis
mertetése kétségtelenül fejleszti a gyermek érzelmeit, tudás
vágyát ébreszti és sok jóra szoktatja.
Az elvont fogalmak megértetésénél rendkívüli fontos
eszköz a szemléltetés. Olyan értelemben mint az érzéki
tárgyaknál, itt nem beszélhetünk róla, hanem csak közvetve
— 9
érvényesülhet, amenyiben tényadatokból indul ki a tanítás.
— Pl. a hittan tanításánál.
Az iskolában elvont fogalmák szemléltetésénél alkalmas
példákkal olyan helyzetbe, állapotba hozzuk a gyermekeket,
hogy ugyanazt érezzék, aminek fogalmával őket meg akarjuk
ismertetni; azaz a fogalmat mintegy magából a lélekből
fejtjük ki. — Jellemképzésnél különösen erkölcsirányitóan
Objektív dolgok szemléltetésére maguk a való tárgyak
a legjobb eszközök.
Vájjon miért?
Mert az ember ezek között él, ezekkel van dolga.
Ezeket kell tehát tulajdonságaiban tökéletesen megis
merni. - A növényeket, állatokat ott kell bemutatnunk
ahol vannak, ahol élnek, ahol használják. — (Ezért fontosak
a paedagógiai séták, a kirándulások.) - A természetben
bemutatott tárgyakat az emlékezet,; memória gyakorlására,
érze,mek ^'nyitása céljából újra szemlél-
XX .X, pben'1,3 azok ará"íosak'
is tatZ“X”'6 S“""é“S
Általában a szemléltetés arra való, hogy a gyermek az
erzekelhelő dolgokat, ezek sajátságos vsatokon
gy
annyira fontosnak tartották és tartják még ma is a szemlél-,
tetőt, hogy a szemléltető tanításnak „értelem — és beszédgyakorlatok" czimén, mint önálló külön tantárgynak tanítá
sát elvetik azzal a megokolással, hogy úgyis minden tárgy
nak elengedhetetlen feladata.
És valóban a képzetek csak érzétyés, érzéki észrevevés
által szerezhetők meg, semmiféle magyarázatból se értik meg
a gyermekek, hacsak nem látják, hallják, tapintják, stb. ...
érzékükkel nem érzékelik az illető 'tárgyat v. dologviszo
nyokat.
Ezért alkalmazzák az iskolába minden foglalkozásnál,
megértetésnél a tervszerű és módszeres szemléltetést, mely
a megismerendőket a gyermekek érzékei elé hozza.
Az értékezésem végére érve, melyben a szemléltetésről
s annak fontosságáról beszéltem, önkénytelenül eszembe jut
vármegyénk tiszteletben és szerctetben érdemes kir. tanfelü
gyelőjének, Rhédei Jánosnak 1912. december 12-én az az
eléggé megokolt mondása: hogy „szemléltetni és mindig
szemléltetni.
Oláh József.
Március Idusán.
örnyezetéről és önömagáról lehetőleg világos ha
- a
összefoglalása es rendezése által a gyermekek a heZ
beme^Ae Mó
r
™
a boldogulást ahol^k-8’ ..Oglkus kovetkeztetés biztosítja
tartalma üres ’szóképzetekíe sü’lyed"
tantárgy
Z"í P'8'3'™ "=■
0"™
f^ztW a
& 3 beszéllö képes•sKolaban. Pedagógusok egész serege
Ami Isten után az emberi szívnek
Legbecsesebb kincse: — édes homfitársam! —
A drága Hazáért imádkoztál-e ma?
Óh ha még nem tetted: borulj le az égi
Felség színe előtt s emeld föl fohászod
Örök életéért, függetlenségéért
S szent szabadságáért!
Mert nagy ünnep van ma szerte e Hazában;
Feldobban ma a szív, szárnyat ölt a lélek:
Sólyomszárnyaival keresztül röpüli
Ez áldott országnak vérázott tájait
És szellemi csókot lehel minden rögre.
Melyet annyi köny és a szent Szabadságért
Kiontatott vérnek cseppjei öntözték!
— 10 —
Hatvanöt esztendő választ el bennünket
Ama szent időtől, midőn ezen napon
Millióknak szive egyszerre földobbant;
Mert a Szabadságnak ébresztő szellője
Zörgetett a czivek bezárult ablakán:
— Ébredj álmaidból, gyuladj szent örömre
És tégy ma fogadást, hogy szeretni fogod
S ha kell: önvéreddel védelmezed ezt az
Istenáldott Hazát, mely szült, tápiái s nevel,
Amely mától fogva vérrel ázott földön
Nem tűr szolgaságot! . . .
És egyszerre lehullt milliók leikéről
A rabszolgaságnak csörrenő bilincse:
Szabad lett e Honnak mindenik lakója;
Az osztálykülönbség khinai falai
Mint omlanak össze! s a főur és a pór,
A gazdag és koldus mint ölelkezének
Testvér — szeretetben I . . .
S midőn a zsarnokság s önkény lovagjai
Reánk támadának, bogy elvegyék e Hon
Drága szabadságát s rabigába hajtsák
A magyar nemzetet: óh; mint állott talpra
S mint kiáltá oda kardját villogtatva :
— Nem, mig egy magyar él, kinek ereiben
Ősök vére pezsdül s aki fegyvert foghat:
Ez imádott Haza földét nem tapossa .
Idegen ellenség! .
S midőn az ellenség százfelül tört reánk,
S itt benn a Hazában osztályos társaink.
A nemzetiségek jöttek ránk fegyverrel:
Mint bujt ki a földből nemzeti hadsereg
Ama lángelmének, jó Kossuth apánknak
Hivó szózatára s tüzlelkü Petőfink
„Tapra magyarjára! .
Számtalan csatában mint futott az ellen,
S mint ömlött ki vére piros patakokban
A megtámadt ország megszentelt földén/ ...
— 11
És midőn eljutánk szabadságharcunknak
Dicső zenitjéhez : a letiprott ellen
Mint hivta be ránk a hideg északnak
Fagyasztó szélvészét, jeges hóviharát,
Hogy eltemessen a Szabadságot soha
Nem ismert nemzetnek szabadsággyilkoló
Átkos lavinája! . . . Óh, e rettenetes
Veszéllyel szembe is minő bátran álltunk!
S tán ki is kerüljük korán ásott sírunk,
Ha nem akad köztünk egyetlenegy ember,
Akinek a hite — mint a gyönge nádszál —
Meginog jövőnkben! ?
. . . Szent napok, nagy idők drága emlékei,
Újuljatok ma föl milliók szivében
S tüzeljétek jóra, hazaszeretetre
A vitéz ősöknek méltó unokáit! . . .
. . . A
Isten után az emberi szívnek
Legbecsesebb kincse: — édes honfitársam! —
A drága Hazáért, óh jer, imádkozzál!
Borulj le az égi Felség színe előtt,
S emeld föl fohászod örök életéért,
Függetlenségéért s szent szabadságáért 1!
Dévaványa.
Jámbor Lajos.
HÍRE
Március 15. A „szabadság,
k.
testvériség, egyenlőség"
nagy napját, Magyarország legszebb nemzeti ünnepnapját az
idén is .méltóképen tartják meg széles e hazában. Kiveszik
részüket az ünnep megtartásából az iskolák is. így a szol
noki összes iskolák növendékei március 15-én délelőtt isten
tisztelet után kivonulnak a honvédemlékhez és Damjanícs
szoborhoz, ahol alkalmi beszédek, szavalatok tartása mellett
— 12 —
— 13 —
koszorút helyeznek úgy a honvédemlékre mint a hős Dam-
Iskolalátogatások. Rhédei János kir. tanfelügyelő
legutóbb a törökszentmiklósi, Bogárdy Antal segédtanfel
ügyelő pedig a jászberényi tanyai iskolákat látogatták meg.
janics szobrára.
A mesemondóból. Február hó 23-án a belvárosi fiués leányiskola tanitótestülete és növendékei rendezték a
mesemondó délutánt, március 2-án pedig a Constantin iskola
vette ki részét a mesemondóból. Ez utóbbi alkalommal Sopronyi Adorján kollégánk a saját meséjébe igen ügyesen és
hatásosan szőtte be a szolnoki csata történetét, szép és buz
dító szavakkal emlékezvén meg a csata hős vezéréről, Damjanics Jánosról is. Mindkét mesemondó szép jövedelmet
hozott a szegény tanulókat segítő egyesületnek.
Eskütétel. Józsa Lenke és Valér Irén jászkiséri tani- .
tónők a hivatali esküt március hó 1-én tették le a kir. tan
felügyelő előtt.
Iskolalátogatás. Rédei János kir. tanfelügyelő f. hó
3—4. napján a szolnoki „Constantin" rk. el. népiskolát
látogatta meg. *Két napig tartó alapos tanulmányozás után
4-én délutánra tanácskozásra hívta egybe az iskola tanító
testületét, hogy azon személyesen tegye meg jóakaratu
észrevételeit. Ennek az értekezletnek — mint ő igen helye
sen megjegyezte, — nem a megbirálás volt a feladata,
hanem azoknak az utaknak és módoknak a megjelölése,
amelyekre az esetleges hézagok pótlása végett minden isko
lának szüksége van. Örömmel konstatálta, hogy a tanítótes
tület ügybuzgó, példás vezetése mellett olyan színvonalon
áll ez az iskola, hogy bármelyik hasonló iskolával kiállja a
versenyt.
Gyermek-hangverseny. Még élénk emlékezetünkbe
van az az igazán szivet-lelket gyönyörködtető gyermek-hang
verseny, amelyet 2 évvel ezelőtt Sopronyi Adorján szolnoki
Constantin-iskolai tanitó rendezett el. isk. tanulókból alakított
gyermekkarral. Most, mint halljuk, mozgalom indult meg az
intelligensebb szülők között, hogy Sopronyi kollégánkat
újabb hangverseny rendezésére bírják rá. Mi ismervén
Sopronyi kartársunk készségét és a zeneiránti szeretetét bizton
hisszük, hogy ez az estély nagy élvezetet fog nyu;tani
hallgatóságának. Atiszta jövedelmet, mint a múltkor is,
a szegénytanulóknak ruházattal és tanszerekkel való ellá
tására fordítják.
Igazgatói megbízatás. A vallás- és közoktatásügyi
miniszter Kurdy Sándor dévaványai gazd. szaktanítót az
igazgatói teendők állátásával bízta meg.
Tanitóváltozás. Egner Gabriella a székesfővárosi
polg. iskolához választatván meg, a törökszentmiklósi tár
sulati polg. leányiskolánál viselt állásáról lemondott.
Könyvtár adományozás. A vallás és közoktatásügyi
miniszter a jászárokszállási ifjúsági egyesületnek szép
könyvtárt adományozott.
HIVATALOS RÉSZ.
1322., szám.
Valamennyi állami elemi népiskolai Gondnokságnak igazgató
és vezető tanítónknak az iskolák 1913il4. tanévi butorszükséglc lének kimutatása tárgyában.
A Vallás és Közoktatásügyi miniszter ur 128000/910
szám alatt kelt körrendeleté alapján felhívom Címet, hogy
egyrészt a meglevő másrészt az 1913/14 tanévben megnyi
tandó uj tantermek (uj állami elemi iskolák) bebútorozása,
illetve a meglevő bútorzat javítására szükséges költségek
kimutatását — megbízható mesteremberektől bekivánt költ
ségvetések alapján — állítsa össze, a szükséges bebutorozási
tárgyakat és költségeket az alább közölt kimutatási minta
szerint pontosan mutassa ki s a gondnoksági elnök és az
igazgató vezető tanitó aláírásával meg az iskola pecsétjével
ellátott kimutatást hivatalomhoz legkésőbb f. évi ápril. 1-ig
a beérkezett költségvetésekkel és a megokolt kérvénnyel
együtt beterjeszteni szíveskedjék.
Megjegyzem, hogy az uj állami iskolát (uj tantermet)
illetően csakis annak a bntorszükségleteire vonatkozólag kell
— 14 —
— 15 —
kimutatást és pedig külön összeállított kimutatást beterjesz
teni, amely uj iskola (uj tanterem) felállítása miniszteri ren
delettel az 1913 14 tanévre kimondatott s hogy csak a Kir.
államkincstár terhére eső költségek veendők be a kimutatásba.
Oly bebutorozási költségeknek, melyek az államosítási szer
ződés, vagy a szervező rendelet {értelmében a község vagy
már érdekeltség terhét képezik a kimutatásban helye nincs.
A beterjesztendő rovatos kimutatás vonatkozó rovatai
ban a szükséges tárgyak darab — száma szerint pontosan
megnevezefidők. Azon rovatok amelyekben elősorolt tárgyak
ra szükség nincs üresen hagyandók.
A 20. rovatban a beérkezett költségvetések alapján a
legkedvezőbb ajánlati összeg tüntetendő föl.
Szolnok, 1913. március 2-án.
1225. szám.
i
Valamennyi
államsegélyes községi népiskola Iskolaszékének, illetve igaz
gató (vezető) tanítójának.
A Népoktatás f évi 2. számának hivatalos részében
- az egyhuzamos tanítási rendszabályozás tárgyában —
1878 912 sz. alatt közzétett 145993j912. sz. vkminiszteri
körrendeletre azzal hívom fel a Cím figyelmét, hogy annak
érvényét a VKM. ur f. évi február 10-én 6518 sz. alatt kelt
körrendeletével az államsegélyes községi elemi iskolákra is
kiterjesztette.
Rhédei János
Szolnok, 1913. évi február hó, 24-én.
kir. tanfelügyelő.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
1323.
\ Körlevél.
Jász-Nagy-Kun Szolnok vármegyei valamennyi áll. isk.
igazgató, vezető tanitó) urnák.
Az úllami^dgmí iskolák tanszerszükségleteiről elkészí
tendő kimutatás beterjesztése tárgyában.
A vallass és közoktatásügyi Miniszter Ur önaíívméltósaga 196 é. 128000 sz. körrendeletével kiadott s a mellék
eién közölt Vili. sz. kimutatás mintát azon felhívással adom
r°VatOkkal készi‘e« kimutatást
L “n f
. k'tÖltVe hivatal^ho^ megfelelő kérvény
kapcsán legkésőbb március 31-ig terjessze be
Minthogy pedig többször előfordult eset, hogy egyik
mol^rA
1°' k'Van‘ kimutatás e,késetten érkezett be, Sko3a z
3 CÍmet’ h0^ “ó esetben
mulasztása következményeit viselnie kell.
Szolnok, 1913. március í-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
*
Kérem a lap igen tisztelt munkatársait, hogy a közleményeiket
a papírnak csak egyik oldalára Írják.
Szerk.
S. P. A kir. tanfelügyelő ur nem fogad, hanem — amikor csak
otthon van, szívesen Iát minden tanítót.
B. M. A közöttünk lévő nemzetiségek közül legtürelmesebbek
a görögök és a spanyolok, valószínűleg azért, mert amazok csak
dinnye, émezek pedig csak viasz alakjában vannak nálunk.
L. B. Minél gyakrabban tessék felkeresni lapunkat ’.
A. S.
Egyik ember szerint ugy, a másik ember- szerint meg
amúgy lehet az időt kellemesen tölteni. Magyar embernek pl. igen
kellemes időtöltés a borfejtés és a dohányvágás is.
— 16 -
Szolnok, 1913. március 25.
VI. évfolyam.
6. szám,
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
a
MEGYEI NÉPOKTATÁS
„IN. K. Szolnokmegyei Népoktatás"
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
cimü lapban!
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiknek jár a „Megyei Népoktatási
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes ál
lami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
óvodáknak, valamint az iskolai gondnokágoknak és iskola
székeknek 1
Megfordul tehát ez a lap egy nagy vármegye összes
tanítójának, tanítónőjének, óvónőjének, lelkészének, gond
noksági elnökének s ezek utján még száz és száz intelligens
embernek a kezén 1
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős sz^rk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő március havi jeletése.
Métóságos Főispán Ur!
így a nJász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Népoktatás"
czimü tanügyi lap, mely a vármegyei kir. tanfelügyelő
Tekintetes Közigazgatási Bizottság !
A
ségnek és a megyei általános tanítóegyesületnek is a
népoktatás 1913.
vármegyei
állapotának
évi
főbb mozzanatairól a követke
hivatalos közlönye, hirdetés közlésére is igen előnyös.
havi
A színes borítékban, rendes füzet alakban kéthetenként
megjelenő lapra felhívjuk a hirdetni szokott igen tisztelt ér
deklődők figyelmét.
zőkben van szerencsém számot adni:
Hirdetési dijak:
Szolnok, Turkeve, 1913-ik év.
Magyary $yu'a
fel. szeri !82tő-
*
Említett hóban a szolnoki izr. el. iskolákat s
az itteni kisdedóvókat, — a jászkiséri népoktatási
intézeteket, a mezőtúri
A1 oldal1-szer közölve ...
1
„
5-ször
„
1
«
lőszer
„
1
„
26-szor
„
/2 oldal hirdetésért lenti
A hiidetésck es hirdetési
jához Turkeve küldendők.
l
7 kor.
... 30 „
... 50 „
... 100 „
dij fele számitlalik.
dijak a lap kiadó
kolákat,
köz
hegy, Homok, Pusztahék és Martfű tanyák állami
el. népiskoláit látogattam meg.
A közigazgatási
történt
bizottság f. évi február havi'
fölszólalás alapján elnöki
történt arra
dedóvóintézeteink
kiadó.
és izr. el. is
séghez tartozó Cserepes, Ködmönös, Sártó, — a
Tiszaföldvár külterületén található Ó-szőlő, Virág
intézkedés
Daróczy Antal
róm. kath.
állami kisdedóvókat, a Dévaványa
ülésében
*
február
utón
vonatkozólag, hogy kis
hivatásukat
teljes
mértékben
betöltsék ^s hogy a közeledő szorgos mezei mun
kák
idején kora
reggeltől késő estig nyitva tar-
A
— 2 —
—
'I
tassanak. Az elnöklésem alatt álló népművelési
bizottság működését megkezdte, a helyi albizott
ságok megalakítása, az analfabéta oktatás, a népies
előadások, ifjúsági egyesületek, olvasó és daloskö
rök, népkönyvtárak, kézimunkára nevelés, alkohol
elleni küzdelem vármegyei programújának össze
állítása. Amke iskola és óvoda szervezése érde
kében a szükséges intézkedéseket megtelte.
Hivatalom a vármegye területén működő ál
lami elemi és gazdasági népiskolai tanitók, tanító
nők és óvónők minősítő tábláinak kiállítása körül
szükséges munkákat befejezte és ezzel itt évek
óta érzett hiányt pótolt.
A máv. igazgatósága a szolnoki műhellyel
kapcsolatban önálló tanonciskolát létesített.
Cibakháza és Tiszaföldvár községek kisded
óvás ügyének állami utón való rendezése érdeké
ben a szükséges előterjesztéseket illetékes felsőbb
helyeken megtettem és előterjesztéseim kedvező
eredményét mindennap várom.
kir. vall, és közokt. Miniszter ur az áll. el.
népiskolák egyhuzamba való tanítására vonatkozó
szigorító rendeletét a községi el. népiskolákra is
kiterjesztette.
3
—
■' ■
I :;
Ezt a kinevezést az illetékes körök lelked öröm
mel fogadták.
M. kir. vall, és közokt. Miniszter ur: Kóródy
Ferencz kir. segédtanfelügyelőt soron kívül a j/lll.
fizetési osztályba nevezte ki, a mivel egy tehfetséges
és képzelt, ambitiozus tisztviselő
kiválóságát ho
norálta ; Pap Gerzson vezsenyi ref. tanítót évi 200
koronás személyi pótlékkal tüntette ki.
Salomváry
József
jászberény-homoki áll. el.
}
isk. tanítót az újpesti kir. tanfelügyelőséghez ren-
>
delte
szolgálatra. —
Kurdy Sándor
dévaványai
gazdasági szaktanitót az ottani gazdasági népiskola
igazgatásával megbízta.
Végül jelentem,
szentmiklósi
polgári
hogy Egner Gabriella török
leányiskolái
tanitónő ezen
állásáról lemondott, mivel a székesfővárosban nyert
alkalmazást.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. március hó 2.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
M.
A m. kir. földmiv. Miniszter ur a jászárok
szállási ifjúsági egyesület részére népkönyvtárt
adományozott.
Hofbauer Aladár min. számvizsgáló felada
tának végéhez közeledik.
Főispán ur Ö méltósága Dr. Gorove László
nagybirtokos urat a rákóczifalvai állatni elemi
népiskolák gondnokságának elnökévé nevezte ki.
Feltámadás.
Egy ifjú kopogtat az Öreg természet ajtaján. Költögeti
az alvó lakókat. Az ifjú tavaszt örömmel fogadja a természet
s kezet fogva vele, együtt teszik széppé a világot. S az
„Isten kalapja" e föld, megújul; szép hazánk pedig a „bok
réta", uj életre ébred s uj erőt nyer és boldogsággal tölti
minden hazafi lelkét!
Elhozta a kikelet a husvét ünnepét, mikor talán min
denki boldog. Mikor mindenki érzi a Jézus feltámadásával
a természet ujraébredését.
Az ezelőtt még pihenő természetben uj élet kezd ébre
——
dezni! A ragyogó napsugarak kicsalogatják a földi kbirinttherben eddig téli álmot alvó vöröshátu bogárkát. Élénken
futkos, uj erőt érez tagjaiban s táplálék után lát
A madarak vígan fütyörésznek, örömmel zengenek,
hálaimát a tavasz elhozójának, a Teremtőnek.
Az emberiség is testben-lélekben megújulva készül a
feltámadás magasztos napjához.
Eljött a húsvéti Itt van az emberiség igazi ünnepe!
Hangzik minden gyermek ajkán, hogy „Feltámadt Jézus
gyászkoporsójából 1
*
*
*
Amilyen a feltámadás a természetben, olyan a szellemi
megújulás az eszmék országában!
Feltámadunk! Az emberiség szellemi ereje korunkban
kezd kifejlődni igazán. Oly időket élünk, mikor az újítások
es a modernizmus felforgat mindent, megváltoztatja az eddigi
éves felfogas irányát s a helyes irányba tereli. Uj eszmék
támadnak minden téren. Megrázkódik a régi gondolatok
pwamisa s helyette egy uj hatalmas épület keletkezik
ui irán J
áta'akU1 a peda8Ógia- - Megszületik egy
leszi
Mohosabb
nem a gyermek „ a
tanítóért, hanem a tanitó a gyermekért.
zásmódiát3
dÖnt‘ meg a régi világ fonák gondolkoS
’
y CSUpan a Iátszat hatását keltette de a
lelket satnyává tette, s az visszafejlődött.
kis csaraXmeSSZÍre mennünk> csak saját iskolás korun-
VO.U a tanítók
teremtett mee De
■' ey egy
társadalmat
Pestalozzit taa
a nemes lelkű
venni és behatóba g^ermeFkSbe2If
“ figyelembe
nem szükség ráerőszakolni í í h
megérti tanitóJat s
megmarad az elmében mén • “domany s tudás kincseit,
megértették egymást! ’ Dni
3 tan‘tÓ’ m'nd a tanitvány
5
hacsak egy homokszemmel is.
Változnak az idők és mi változunk az időkkel. Változ»
nak az emberek és az emberekkel a gondolatok. A gondo
latváltozás pedig megszüli az eszme és a gondolat ujjászü- ‘
letését és feltámad az alvó és haldokló erő, győzelmet nyer
az igazság felett s az emberiség feltámad! Jászárokszállás.
Oláh József,
A számok elrendezése.
összeadás.
A múlt alkalommal számrendeket tanultunk készíteni.
Most a számrendek gyűjtését tanuljuk meg.
Láttátok már szénát gyűjteni ugy-e? A szénagyüjtő
ember odaáll a sorrendek mellé, gomolyitja, csomózza a ren
det, amíg az egész rend egy csomóban lesz. Azután a már.
sodik rendet csomózza össze. A második rend után követ
kezik a harmadik, negyedik stb. rend. A nagy csomókat
azután egymásba rakja. Mikor már minden rendet összegyűj
tött, igy gondolkozik a szénagyüjtő ember: Minden rendet
felgyüjtöttem s igy a gyűjtést elvégeztem.
Szakasztott igy járunk el a számok gyűjtésénél is. Csak
hogy a számok gyűjtését „összeadásának nevezzük. Most
már tudjátok, hogy mit tesz összeadni ?
Összeadni annyit tesz, mint a számrendeket egybegyüjteni. Persze, az összegyűjteni való számokat előbb egymás
alá, rendekbe kell írni, hogy összeadhassuk. Pl. 376
195
Kérdések: Mit tesz összeadni ? Hogy kell Írni az összegyűj
teni való számokat? Milyen számok tartoznak az első, má
sodik, harmadik stb. Tendekbe?
Az összegyűjthető számok alá vízszintes vonalat huzuhk
s a számok élé álló keresztet teszünk. Pl. -j-376
195
Az álló kereszt azt jelezi, hogy a számok összegyüjthetők.
Mit jelent az állókereszt? Gy. . . •
Most már megkezdhetjük a számok gyűjtését! De hol
— 6 —
Gy. . . . T. Igen, jobbra, a sarokrendekben,
ahol az egyesek állanak! No, kezdjük! 5 egyes, meg 6
egyes, az 11 egyes. A gyűjtés eredményét felírom oldalt.
Pl. +376 11
195
T. Mi a gyűjtésűnk eredménye? Gy. . . . T. Mi van a 11
egyesben? Gy. . . . T. Helyes, a 11 egyesben van: 1 tizes,
meg 1 egyes. Melyik rendbe tartozik az 1 egyes? Gy. . .
T. Tehál az 1 egyest leirom az egyesek rendje alá, mert
oda tartozik. Az 1 tizes felmarad oldalt. Pl. + 376 1
Hova tartozik az 5 százas? Gy............... T. Tehát az össze
gyűlt 5 százast leirom a százasok rendje alá, mert odatar
tozik. Pl................................................................... 376
195
195
1
T. Miért maradt fel az 1 tizes ? Gy. . . . T. Azért maradt
fe! az 1 tizes, mert a tízeseket még nem gyűjtöttük össze.
Most már összegyűjtjük a tízesek rendjébe tartozó szá
mokat. A gyűjtést a felmaradt 1 tízessel kezdjük meg. Kezd
jük! 1 tizes, meg 9 tizes, az 10 tizes; meg 7 tizes, az 17
tizes. A gyűjtés eredményét felírom oldalt. Pl. + 376 17
mennyi az összeg? Gy. Itt az összeg: 571.
(Begyakorlás.)
Tiszakürt, 1913. február hó 14-én.
is kezdjük?
195
T. Mivel kezdtük meg a gyűjtést? Gy................ y. Miért?
.......... T. Mi a gyűjtésünk eredménye ? Gy
T ■
“................. 1, tízesben? Gy.
T. Hova ™
,
alá
ala,
mPH ,< .
■ Tehál a 7 ,ízesl leírom a tízesek rendje
mert odatartozik. Az 1 százas felmarad oldalt. Pl.
+ 376 1
__ 195
“ 1 Százas?
meg nem gyűjtöttük össze
mokat^A1
’ Százasok
‘ százasokat
™diéte
“á-
Kezdjük! f százas “
kKd)“l‘ m'B'
„A* « ’ meg 1 szazas, az 2 százas; meg 3
százas, az 5 szazas. A gyűjtés eredményét felírom oldalt
Pl. + 376 5
195
Mivel
kezdtük meg a gyűjtést?
y* • • • .
Gy. . 7\ . T. Miért?
. Mi lett a gyűjtésűnk eredménye ? Gy............. T.
571 ,
T. Mit is gondolt a szénagyüjtő ember, amikor már
minden rendet összegyűjtött? Gy. „Minden rendet felgytijtöttem s igy a gyűjtést elvégeztem/4
Mi is, elvégeztük a gyűjtést! Be van fejezve az össze
adás! Az * összeadás eredményét összegnek nevezzük. Itt
Merk Andor
közs. tanitó.
Felhívás jelentkezésre.
Az „Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület." AMKE.
.tudvaievől’eg megalakította a „JNKunszőlnokmegyei és Szol
nok városi osztálynál. Vármegyénk e közművelődési szak
osztályának. Népművelési Bizottságába csekélységem is be
választatott a kézimunka oktatás előadómul. ily minőségem
ben fordulok ez alkalommal azon kartársashoz, kik ezideig
slöjd tanfolyamot még nem végeztek.
Az „Utasítás" köztudomás szerint kötelezővé tette
az'elemi iskolákban a kézimunka (slöjd) tanítását. Azonban
ennek az összes vonalon való keresztülvitele a sok minden
féle okon és akadályon kívül azon mullott főképen, hogy a
slöjd tanítására hiányzott a megfelelő szakképzettségünk. E
megtisztelő állásomban, munkakörömbe tartozván a kézi
munkára nevelés előbbre vitele céljából a tanítói tanfolya
mok rendezése is, felkérem azon kartársaimat, kik a bekö
vetkezendő nagy szünidőben Szolnokon, egy ilyen tanfolya
mon résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat, e hó
végéig (annak megjelölésével, hogy „csak, államköltségen"
avagy „önköltségen is" hajlandók reszt venni!: alulírottnál egy
lev.-lapon jelezni szíveskedjenek.
Bár biztosítva vagyunk egy kitűnő szaktanár vezetésé
- 8 -
— 9 —
vei a tanulmányi sikert illetőleg, az AMKE. és a magas kor
mány részéről nyerendő erkölcsi és anyagi támogatás kiesz
közlése céljából szükséges volt éz előzetes jelentkezésre fel
hívást kibocsájtanom, melynek eredményéhez képest fogok
idejében minden szükséges intézkedést megtenni.
Szolnok, 1913. március 10.
Kartársi üdvözlettel:
Oreskó Dezső
szakelőadó.
Hl BEK.
.
. ha ^7^ 15' aZ isko,ákban- A lapunknak küldött
tudósításokból örömmel konstatálhatjuk, hogy a magyar nép
legszebb nemzeti ünnepét az iskolák az idén is nSénen
ek, minél alaposabban ismerje a március 15-iki eseméb^yer^^^
mert eZe" események ismereté
ül nyerhet bátorságot, erőt az ezer éves hazát s annak
^kotmanyat, szabadságát védelmezni hivatott munkához
a XXiXír T1”1
3 "«
Kossuth ul^"^^83 3“ á"0
kom köpései iXXT, “T" lé™ á"ami iS‘
minisztériumtól. Az egyes
i ••
házai áll iskola
fel:Cibakberényi áll iskola i
á'L iskola 850 K ^kisujszállási áll iskola °910 ]^SZ'adanyi a"; iskola ’894 K.
]Kcn tz
ii •
° 0 K. kunszentmártoni áll isknia
1560 K. mezőtúri belterületi áll iskola Wi íz ’
külterületi áll. iskola 7Q0fi íz ’ ,
. 3560 K- mezőtúri
rákóeifalval á l í
á"’ isk<*
K.
szolnoki áll. IsJa lől7?K r
yi álL iskola
liszasulyi áll. iskola 660 K ■,“za.,l"d,án
Iskola 58IOK.
t™kszLmlklX X ,'ST T á"' iSk“la 831 KAz ufnUA
‘
k
350 K- ‘urkevei áll. iskola 542 K. *
a
mesemondó délutánt aiJv
,,
szezonban az utolsó
részét a mese
vette ki
mondásból- A műsor kiemelkedő részét Bro-
zsik Pál igazgatótanitónak mese alakban előadott beszéde
(a szolnoki csata) képezte. Egyébként pedig nagyon ügyes
és igazán szórakoztató volt az egész műsor. Az utolsó
„mesemondó" alkalmából hálásan emlékezik meg a vezetőség
Nagy Márton róm. kath. „Constantin" iskolai kollégánkról,
aki csak tanítótól várható lelkes buzgalommal végezte műi
den vasárnap délután a pénzbeszedői és pénztárosi teendődet.
Úgy tudjuk, hogy Nagy Márton buzgalmát Rnédei kir. tan
felügyelő ur is elismeréssel méltatta. Köszönet illeti Nagy
Márton mellett Szűcs Kálmán szolnoki hegedűtanárt is, aki
a mesemondó délutánokon kis tanítványaival együtt többször
és örömmel működött közre a siker érdekében.
A második évharmad. Olyan rövid farsangra s
olyan rövid második tanévharmadra mint aminő az idén volt
. igazán nem emlékezhetnek nemcsak a régi, de a legeslegré
gibb öregemberek sem. De mig az idei rövid farsangnak
— a rövidség dacára rendes volt a böjtje, addig a szintén
rövicí évharmadra hosszú „bőjt“ (munkaidő) következik, mert
március 26-tól junius végéig — alig említhető szünidővel
— folyik a tanítás minden iskolában. Tekintve, hogy a tél
folyamán vármegyénk területén sok helyen be voltak zárva
az iskolák s ezen kívül mindenütt sok volt a mulasztás: a
hosszú szorgalmi időnek a tanítóra s tanulókra nézve fárásztó
volta mellett meg lesz az a haszna, — hogy a hiányok
pótolhatók lesznek.
Könyvismertető. Az igen t. tanítótestületek figyelmébe!
„Utazási Tanácsadó" cimen Nádor Gy. és Nemes Győző
máv. ellenőrök tollából egy igen értékes, úgy a nagyközön
ség, mint a különböző fokozatú iskolák régen érzett szük
ségletét pótló munka jelent meg Kolozsvárt. Ez a kivándor
lásokon s bármilyen célú és érdekű utazásokon valóban
nélkülözhetetlen munka magában foglalja . mindazon tudni
valókat, melyekre utazási kedvezményeket, útiterveket, csat
lakozásokat magános és társas utazásoknál az útirányt, sze
mély és podgyász tarifák ismeretét illetőleg bárkinek is min
denkor szüksége van. Talán joggal mondhatjuk az utazás
encyklopaediájának, olyannyira kiterjed az utazásnál tudniva
lók minden részére. Ha még megemlítjük, hogy ezen 23
évre terjedő munka ára intézetek részére 1.50 K — magá-
-io
nosoknak 2 K árért rendelhető meg a szerzőknél, egyszers
mind, a legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk az iskolák részére
beszerzésre ezen valóban hézagpótló munkát.
Csikós J.
Móricz halálugrása. Murai Károly kitűnő humoristánk
mostanában ritkán szólal meg, pedig az olvasók mindig
örömmel látják viszont kedves, mulatságos, vidám történeteit.
Most a Jó Pajtás, Sebők Zsigmönd és Benedek Elek képes
gyermeklapja szólaltatja meg a gyermekek számára. A kitűnő
iró Móricz halálugrása címen pompás, mulatságos elbessélést irt a Jó Pajtás legújabb számába. Ugyanebbe a
számba verset írtak Benedek Elek és Endrődi Béla, Sebők
Zsigmönd folytatja Dörmögő Dömötör legújabb kalandjait,
Gyula bácsi érdekes dolgokat mond el a diósgyőri vasgyár
ról, Garay Ákos pompás képet rajzolt. Egy szép lengyel
mese, Zsiga bácsi vidám mókája, a rejtvények és szerkesz
tői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. — A Jó
Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre
évre 5 K- egész évre 10 Kszám
i • n - ’ Elvetéseket elfogae és mutatványszámokat küld
a Jo Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
■
székéhez ; áll. közs. és felek, polgári iskolák, va
lamint az el. iskolák igazgatóihoz, tanítóihoz és
tanítónőihez a „Jó Egészség Naptárau terjesztése
tárgyában.
A f. é. 15067. sz. vkminiszleri körrendelet
folytán értesítem t. Címet, hogy a „Jó Egészség
Naptára" szerkesztő bizottsága a magyar nép ke
zébe oly hasznos és egyúttal nemzeti célt szol
gáló és egyszersmind szórakoztató naptárt óhajt
adni, amely feladatául tűzte ki, hogy a két nagy
nemzeti veszedelem, a tüdővész és az alkoholiz
mus ellen harcoljon és e mellett a népet felvilá
gosítsa és megtanítsa az ezek ellen való hygienikus és társadalmi védekezés formáira és eszközeire.
Ezen közhasznú naptárt azzal ajánlom a Cim
felkaroló pártfogásába, hogy annak a nép m\né
szélesebb rétegében terjesztését minden alkalmasl
módon elősegíteni törekedjék.
Szolnok, 1913. évi március 10-én.
Szerkesztői üzenetek.
aktuális*
Rhédei- János
A k°rábban beküldött cikk (mint bármikor
kir. tanfelügyelő.
is M,í *
’ l’"™“
i
...
,A‘ S'
”Néhány
megszívlelendő szó a
?
pazarlásról “
Fnnek a
X■
zomoru valóság, hogy
sorsjegyeink nem nyernek.
hivatalos rés
1425. szám.
Körlevél.
ísk^S?1?1 Sz”hlok vármegye valamennyi áll.
• gondnokságához, községi és felekezeti iskola
1420. szám.
Valamennyi
állami, községi és államsegélyes hitfelekezeti
népiskola igazgatójának, illetve vezető tanítójának
az elemi és ismétlőiskolai végbizonyítvány-szükség
let bejelentése tárgyában.
Felhívom Címet, hogy a folyó 1913. évben az
elemi és ismétlő iskolából kikerülő s a minden
napi iskola hat, illetve az ismétlő iskola három
évfolyamát végzett növendékek részére az 1912.
évi 46. t.-c. és a 2103|912. eln. sz. vall, és közokt.
miniszteri körrendelet értelmében kiadandó végbizonyitvány-ürlapok darcibszámát hivataomhoz f
»
— 12 “•
— Í3 —
évi áprill. 15-ig jelentse és pedig külön kimutatva
a mindennapi, külön az ismétlőiskolai szükségletet.
Hangsúlyozom, hogy csakis a folyó évi tény
leges szükséglet mulatandó ki s hogy a jelzett
határidőn túl érkező bejelentések a szükséglet
engedélyezése szempotjából figyelembe vehetők
nem lesznek.
Szolnok, 1913. március 7-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfügyelő.
1465. szám.
Valamennyi állami elemi és polgári iskola
Igazgatóságának a tanulók orrvizsgálatánakengedélyezése tárgyában.
A folyó évi február hó 8-án fenti tárgyban
kelt 151791—912. sz. okminiszteri körrendeletét tu
domás és megfelelő alkalmazkodás végett teljes má
solatban közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi március hó 10-én.
Rhédei János
...
.
.
Másolat.
kir. tanfelügyelő.
Az 1911. évi augusztus havában megtartott III.
emzet özi orr- és gégegyógyászati kongresszus az
jelÖlt orrbaí ^mzetközi kutatását
va p
el Az ozoena az orrüreg csontsorvadásá
nak m 3 nyalkahártya elváltozásával jár és az orrlannahX^ észrevehető bűzét, okozza. A baj
szinte ‘V’ a k°rai gyermek evekben mutatkozik és
^vet.^ éFÍ e' azon fokot' n^őn az
illetőt Ez nrSr her,n^eZéSben megakadályozza az
netek csatlak
°?jaS eS külöuösen i(|eges tühoz
,mél*
^pressziöbantalom tüneteit az orvosok
ismerik, de teljesen homályos a lényege, hiányza
nak a baj kezdetére vonatkozó ismeretek, valamint
a család tagjai közötti fellépésre és az öröklésre
vonatkozó tapasztalatok, továbbá egyéb szervi meg
betegedésekkel való összefüggés is felderítésre vár.
Minthogy a baj gyermekkorban kezdődik, csak rend
szeres és igen nagyszámú vizsgálatok vezethelnek
a bánta'om felderítéséhez és a védekezés megtalá
lásához. Ez okból kulturnemzetek szakorvosai váll
vetve sorakoztak a kutatások megejtésére és a nem
zetközi ozoena-bizottság magyar szakosztálya szin
tén elhatározta, hogy tevékeny részt vesz ezen ugy
a tudományra névzve kiváló fontosságú, valamint a
népegészség szempontjából nagy horderejű kérdés
tanulmányozásához szükséges adatok beszerzésében
Hogy tehát Magyarország ezen kutatásokban szin
tén eredményesen részt vehessen és mivel magam
is támogatni óhajtom a nemzetközi ozoena-bizottság magyar tagjait: ezennel megengedem, hogy ezen
bizottság magyar szakorvosai, dr. Ónodi Adolf tu
dományegyetemi ny. rendkívüli tanár és a magyar
szakosztály elnöke igazoló iratának felmutatása mel
lett az állami gimnáziumok s reáliskolák, az állami
felsőbb leányisköl lk, valamint az állami polgári fiués leányiskolák s végül az állami elemi iskolák
igazgatóival. érintkezésbe léphessenek, a velük és
hozzájárulásokkal megállapított alkalmas időben és
szintén az intézeti igazgatókkal egyetértve megálla
pított kiviteli módozatok mellett, az említett iskolák
tanuló ifjúsága közül azokat, akikre nézve a szülők
t aziránt nehézséget nem támasztanak, a fentemlitett
orrbaj tanulmányozásához szükséges adatok beszerezhetés céljából megvizsgálhassák. Ezen endedélyemről a felsorolt tanügyi hatóságokat, valamint az
— 14 —
alájuk rendelt állami intézetek igazgatóit a keb. Hi
vatalos Közlöny utján azzal a hozzáadással értesí
tem, hogy "ezen iskoláknál, ahol az egészségtant ta
nítják és ahol iskolaorvos is alkalmazva van, ez
utóbbi és az egészségtan tanára is mindenkor az
orrbaj vizsgálatát végző szakorvos eljárásánál se
gítő működésre kötelezendők. Budapest, 1913. feb
ruár 8-án.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913, évi március hó 10-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
M.
Kir.
Tanfelügyelői
nyilvántartási
1527. szám.
Valamennyi állami községi és állam segélyes
itfelekezeti elemi népiskola igazgatójának,
illetye vezetotanitójának, az elemi és ismétlőiskolai torzskönyvsziikséglet bejelentése tár
gyában.
a M/°lyAíVÍ
hó 7’én 14201913 sz. alatt
a Népoktatás elczo számában közzétett körrendelkezesemet azzal egészítem ki, hogy a hivatalomhoz
beterjesztendő kimutatásban — ama vett 37 223'913
sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri körrendeletnek
megfelelően külön rovat alatt, föl kell tüntetik a
könyvek ivszimitT e'emi “ iSméMisk°lai
fűzve,
Óvodai
—
naplója,
—
haladási
hivatalos körlevelek
félkemény
—
napló
fűzve, 500 iktató számig
—
táblába
1 korona.
félkemény fedélbe
—
1 korona
Óvodai látogatási napló félkemény fedélbe
tűzve, 500 iktató számig
—
1 korona.
Az összeg előzetes beküldése esetén a
küldés portómentes!
Minthogy
a
hivatkozott
számú
körrpndpiAí
■ ■
I
Megrendelési cim:
<eglet fol}o t‘vi kimutatását április 15-icr mi 1^11
kimutatások ennéei°téV" hivataloinhoz a szóbanlévő
MiuuididsoK — elteroen az
i
közzétett körrendelkezésemtől legkésőbb f. évi* áprilí
10-ig lesznek beterjesztendők.
P
Szolnok, 1913. március hó 17-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
„Megyei
Népoktatás Kiadóhivatala41
TURKEVE.
VI. évfolyam.
— 16 -
„J. N. K. Szolnokmegyei Népoktatás*
Kiknek jár a „Megyei Népoktatás"?
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes ál
lami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
óvodáknak, valamint az iskolai gondnokágoknak és iskola
székeknek 1
i
Megfordul tehát ez a lap egy nagy vármegye összes
tanitójánák, tanítónőjének, óvónőjének, lelkészének, gond
noksági elnökének s. ezek utján még száz és száz intelligens
embernek a kezén 1
•gy a „Jász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Népoktatás"
czin|ü tanügyi lap, mely a vármegyei kir. tanfelügyelőségnek és a megyei általános tanitóegyesületnek is a
hivatalos közlönye, hirdetés közlésére is igen előnyös.
A színes borítékban, rendes füzet alakban kéthetenként
megjelenő lapra felhívjuk a hirdetni szokott igen tisztelt ér
deklődők figyelmét.
í
Hirdetési dijak:
1 oldal1-szer közölve ...
«
ötször
„
„
10-szcr
„
„
26-szor
„
oldal hirdetésért fenti
A hirdetések és hirdetési
jához Turkeve küldendők.
1
1
1
7 kor.
... 30 „
... 50 „
... 100 „
dij fele számittatik.
dijak a lap kiadó
Szolnok, Turkeve, 1913-ik év.
Magyary Gyula
fel. szerkesztő.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir
Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
cimü lapban!
Daróczy
, *
kiadó.
7. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
a
Szolnok, 1913. április 10,
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
i szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én. *
„Állj elő vén Márkust
A múlt év végén Karcagon tartott nagygyűlé
sünk alkalmával én is az úgynevezett ellenzéki
pártnoz tartoztam s a tisztujitásnál — elismerem —
talán nekem volt legnagyobb részein a zene-bonában.
A közgyűlés lezajlása után elült az ellenzéki
moraj is s én teljesen megnyugodtam a történtekben,
nemcsak azért, mert Brózsikot megfelelő elnöknek
tartom, de mert meggyőződtem arról is, hogy sok
„bátorítom" — a közgyűlés napján elcsendesült -
mellőlem.
A karcagi gyűlés lefolyását — nem tudom ki
és miért, a tényeknek meg nem felelő módon s a
kir. tanfelügyelő ur személyének bevonásával, meg
írta a Karcagon megjelenő „Nagy Kunság" cimü
lapban.
Ezen említett cikknek alapján az Uj Korszak,
' # a kir. tanfelügyelő ur ellen
á szokásos urimodorban — képtelennél-képtelenebb tartalmú cikket
közölt le. Igen természetes, hogy a meghurcoltatást
célzó cikk fájdalmasan érintette a kir. tanfelügyelő
2
— 3 —
urat s természetes az is, ho^y ő, aki mindenkivel
szemben nyíltan, őszintén szokott beszélni, szemtőlszembe akarta látni a rejtekből dolgozó támadóját is.
A karcagi gyűlésen előfordult incidensből kö
vetkeztetve megkérdezte tőlem a kir. tanfelügyelő
ur: vájjon nekem van-e részem a támadó cikk
Írásában vagy sugalmazásában ?
Én "előtte élőszóval, a Nemzeti Iskolában pedig
írásban is kijelentettem, hogy a kérdéses cikkekhez
semmi közöm nincs. Azokat sem egészben, ‘ sem
részben nem írtam, nem sugalmaztam.
Ezt állítom ma is! Minthogy pedig a legutóbb
tartott központi vál. ülésünkben, melyen a vidéki
kartársak is teljes számmal jelen voltak, azt az
impressziót nyertem, hogy nemcsak a kir. tanfel
ügyelő ur, de a megyei tanítóság összesége is
óhajtja megismerni a „szerzőt," s minthogy közvet- '
lenu nyert értesülésem szerint ez ügyben szintén
ártatlan kollégák vannak kollégák részéről meg
gyanúsítva : nagyon kívánatosnak tartanám, ha ezt
dolsot elöidézö Cöén
"ymSággal kijelentene, hogy „uram és uraim I a meg2 v^n0' é" MVel,em el’ kérem a boc^’
atot, vagy állom cselekedetem következményét",
rtsna^m ÍT" 5 magyar emberhez méltó
eliá-
... ’ - ® csz az a következménye, hogy az ok
elégtételt k™
tanfelügyelő a támadótól is
■W^’az a“ “ “2, oT
SS
Tehát
„állj elő vén Márkus!"
annál
inkább,
mert meglehetsz arról győződve, hogy őszinte
beismerés és megbánás esetén teljes bocsánatra
számíthatsz a megbántott részéről.
Magyary Gyula.
Az „árulkodó.“
— Kép az iskolai életből. —
Iskoládban vagy, belemerülve a tudományos igazságok
fejtegetésébe; szinte látszik megelégedettségről tanúskodó ar
codor, mily édes örömet érez — hivatásod teljes tudatában
— szived s jólesőleg szemléled tanítványaid arcán is tanítá
sod hatását: az odaadó figyelmet. Csend van a teremben:
csupán lelkesühségtől csengő hangod verődik vissza olykor
olykor erősebben a tanterem falairól s érzed bensődben,
mennyire rosszul esnék az érdekesség s lelkesültség tetőpont
jára ért előadást egy vagy más, kicsinyes és kevésbbé fontos
ok miatt félbeszakítanod: midőn egyszerre egy éles hang
csendül föl a teremben, amely valamelyik kevésbbé figyelő
növendéked helytelen magaviseletét adja tudtodra.
Az izom-rándulás arcodon — mutatja a közbecsilingelés alkalmatlan voltát. De hiszen te tanitó vagy, sokkal nagyobbfoku kellemetlenséggel is megküzdöttél már gyakran s
a legtöbbször diadalmasan. Most is elpalástolod tehát méltó
bosszankodásodat s folytatod tovább a tanítást. Azonban alig
beszélsz pár percig: az előbbi csilingelő hang újból meg
szólal, csakhogy most már magasabb tónusban, hogy el ne
kerülje ismét figyelmedet.
x De mi az? Arcodat elfutja a vér e hang hallatára? Tü
relem, osztályostársam! A birkák, szamarak és ... a taní
tók eme tiszteletreméltó erénye túl tesz a kellemetlenségen!
Türelem és kitartás tehát édes kartársam; hiszen csak nem
lesz talán végtelen — előadásod ? Meglásd, a tanóra végén
gazdagabb leszesz egy igen-igen érdekes és értékes tapasz
talattal s az a vékonyka hang előbb-utóbb, de végre is meg
szűnik ; s te azon tudatban, hogy egy újabb hőstettet vittél
véghez — az önuralomnak eredménynyel történt gyakorlását.
4
— nyugodt szívvel, lecsöndesült vérmérséklettel, mindazon
által kissé megnehezült fővel végzed a tanórát; de amely
terhet, mig tanítványaid a néhány percnyi óraközben kifut
kossák magukat: láthatatlan kezek csakhamar leveszik fejed
ről s a következő tanórán már cs; k mint félig elmosódott
álomkép kisértene szemeid előtt, ha élődbe nem kerülne
amaz, ugyancsak zengzefes hang tulajdonosa, egy élénkarcu,
incifinci nebuló képében, ki vigyorgó arccal mosolyog sze
med közé — várva, hogy előbb tett hasznos szolgálatáért _
ha dicsérő szavkkal talán nem is, de — legalább pár nyá
jas pillantással megjutalmazod.
De mit, te elfordulsz tőle s visszafojtott kacagás élénk
jelei jelennek meg arcodon?!
Jól teszed, édes kartársam! Ne higyje, hogy lekötelezett
maga iránt! ...
... Ugyan kérem, melyikünkkel nem történt volna
mar meg iskolánkban a fenti sorokban halvány színekkel fes
tem megkísérelt eset? Azt hiszem, mindannyian voltunk már
szóbanforgo kartarsunkéhoz hasonló helyzetben s alig hiszem
ogy volna olyan iskola, melyben ilyen kis kémek — ha az
egész tanévén keresztül nem is, de - legalább annak eleJ , az első hónapokban ne volnának. Kellemetlenek a tanitnézve pee T'T 'egnagy°bb mértékben édes mindnyájunkra
nézve es sok bosszankodásra is adnak alkalmat, de még
",e8hÓdÍfha,a‘lan°k’ Csak íó ada* türelem, ki
dig éoneTT
J°akarat kel1 fe^ver gyanánt, (ezek pekdl hZ a "VT™"1*!) és a legmakacsabb ellenség is
kell, hogy elobb-utobb megadja magát!
b
nem vezérüuT00)
eIjárásra nézve szolgáljon, ha
széTendő mórin’ *
T
k'Sérle‘Ü1 aZ alábbiakban elbe“bZÍa ’,
"em egy’ a kémk^d^ s
e széllé,^
gyógyítottam ki sikeresen
bol, hogy ne mondjam : betegségből.
*
“I™1- '“W
eszményekké, s
te
az ege ?
jól emlékszem reá - T fT ~
ma; 31 év mu,tán is
sereg fogadott szivélves - i°b° 3 *Ó f'U‘ és leánynövendékgadott szívélyes es hangos üdvözlettel.. A meglepetés
5
és elfogultság érzetének leküzdése után azonnal szemügyre
vettem a gondjaim alá bocsátott tekintélyes nyájat s mond
hatom, a különféle posjturában reám mosolygó arcokról több
és különféle jellemeket véltem leolvashatni; . . . szóval:
megkezdettem növendékeim lelkületének tanulmányozását,
hogy, ezt — követendő eljárásaimnál — a magam előnyére
használhassam fel.
Vegyes két osztályom lévén, az iskolai padok két sza
kaszra voltak osztva; cg; ik részén ültek a fiuk, a másikon
a leányok és pedig az első padokban az I-ső, a távolabbiakban a H-ik osztály. ‘
Az első napokban azonnal és különösen feltűnt előttem
egy, a 2-ik osztályba járó, Kerekes Juli nevű szőke kis leány,
aki — még akkor nem tudtam bizonyosan, azért-e, mert
rokonszenvét szerencsés voltam megnyerni, avagy egészen
más okból? — minden lehető alkalommal kitüntetett azáltal,
hogy folyton kőzetembe n scrtepertclt s vidám, mosolygó
arccal tekintett reám ; sőt olykor-olykor egy vagy más mó
don hízelkedett is. Örültem a rokonszenv ily módon történt
nyilvánulásának s kezdtem megszeretni a szőke kis leányt.
Majd későbben, az összeszokás folyamatában, mindinkább
fokozőtt figyelemmel kisértem, sőt határozottan tanulmányoz
tam a kis növendéket s nem tűnt fel különösnek előttem,
hogy az én kis szőkém akár benn a tanteremben, akár ját- szótársai között künn az udvaron, csillogó, élénk szemekkel
tekintgetett ide-oda s mihelyst valamely csekély jelentőségű,
vagy reám nézve teljesen érdektelen mozzanatot észlelKg^
azonnal futott hozzám s hamisíthatatlan, élénk csevegéssel
figyelmeztetett reá.
’
Eleintén semmibe se vettem jelentéseit, szó nélkül hagy
tam; ő azonban éppen nem fogyott ki a türelemből: foly
tatta előbbi szerepét. Végre megunván csacska beszédeit
hallgatni, utána néztem az áltata legutóbb jelentett dolognak
s azt valónak találtam, azzal a különbséggel, hogy azt az
én kis kémem túlságosan nagyítva adta elő.
(Folyt, köv.)
HÍR E K.
Szives figyelembe! Lapunk előbbi számához csatolt
hátralékosok kimutatásába a kiadó által esetleg tévedésből hát
6
— 7 —
ralékosoknak feltüntetett előfizetőinktől elnézést kérek, kérem
egyszersmind levelező lapon a befizetés igazolását. Tisztelettel:
Csikós József.
Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszté
rium a jászberényi iparostanonciskolának 2360 K., a mező
túrinak 1500 K., a turkeveinek 600 K., a jászapátinak 500 K„
a jászalsószentgyörgyinek 200 K-t, a szolnoki 'kereskedelmi
tanonciskolának pedig 600 K fenntartói-segélyt engedélyezett.
Hivatali eskü. Varga Gyula tiszaroffi ref. és Horn;
Samu kenderesi izr. iskolai tanítók a múlt héten tették le a
kir. tanfelügyelőségnél a hivatali esküt.
Az iskolai számadásügyek. Hoffbauer Aladár minisz
teri számvizsgáló és Csikós József kir. s. tanfélügyelő a na
pokban fejezték be az iskolai számadásügyeket s igy az is
kolák es a kir. tanfelügyelőség adminisztrációja megszabadult
egy jokora tehertől.
b
o. általános baleset ellen biztosító társaság, valamint kezes
ségi és óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen ke
zelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, te
livérek és egyébb értékesebb tenyészállatok biztosítását a
„Minerva" általános biztosító részvénytársaság számára. —
A turkevei föügynökség. Deutsch Ármin.
Nyugalom után édes lesz a munka, igy véli azt
abarczi Lukács szolnoki kollégánk, aki ideiglenes nyugdilaztatasa után újra visszavágyik az iskola falai közé. Reakivalasat kerejmezte s ha a bizottság előtt „tauglich“-nak talaUahk, úgy ismét folytathatja tanítói munkálkodását.
MÍí°r kaPJUk a fÍZetési többletet? A tanítóság fizetesrendezesere vonatkozó kimutatásokat a kir tanfelüXelősegek április hó 10-én teriesztetfóv ípi ,
•
Idnreiu£yel0
feT a «Weti
Z
ÍZ01* k'“ilR2' M""
a fizetés
tanítónő kérelme a'k mabÓ1 a vá™egyében sok tanitó és
tamtono kérelmezni fogja nyugdíjaztatását.
B“dapeSt’ V’ Do'Xa-utcÍ'o’^s ÍÍ5'A^Közsulat (Assicurazionf Generáli)3'JS álta^Jl0S biztositó tár’
és legrégibb hivir A íes mérleggel a ársulat
dúl a legnagyobb íit
' a e^na^y°^^» leggazdagabb
föbb adata'L Te|e célbó1 hozzá fór-
élet- tűz' zse££el szolgál. Az intézet elfogad:
Közvetít továbbá •"jé^biztocv í? betorés el,ení biztosítások \
biztosító r.-t., baleset- é« S1
at 3 Ma^yar íé£' és viszontszavatossági biztosításokat az Első
HIVATALOS RÉSZ.
1636. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi iskolai ható
ságának : áll. isk. gondnokságának, községi- és hitfelekezeti
iskolaszéknek; igazgató- és vezető tanítónak, tanítónőnek az
automobilok megtámadása és bántalmazása -miatt emelt
panaszok tárgyában.
Gyakori az eset és állandó a panasz, hogy iskolás
gv?rmekek utcán és országúton az ott elhaladó automobilokat
megtámadják, kövekkel, botokkal megdobálják; az útra min
denféle az automobilt rongáló tárgyat az automobil elé do
bálnak, s igy az azon utazók egészségét, sőt életét veszé
lyeztetik.
Felkérem, illetőleg felhívom azért a Címet, hogy a
legnagyobb szigorral és eréllyel hassanak oda, hogy az
iskolákban szigorú figyelmeztetéssel, iskolán kívül szülők
figyelmének ezen körülményekre felhívásával, s állandó
/ - felügyeléssel hasonló panaszra az ok megszűnjön, s az
iskolásgyermekeknek ezen igazán nagyfokú kulturátlanságra
mutató viselkedésének megszüntetésével az automobilok es
más jármüvek szabad és veszélytelen közlekedése biztosítva
legyen.
•
*
Szolnok, 1913. március hó 19-én.
Rhédei János
kir. tamelügyelő.
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. április 25.
8. szám,
8
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
9—1913.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
Körlevél
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi tanítójához,
tanítónőjéhez a nagy szünidőben a tanitók részére Szolnokon
rendezendő szlöjd tanfolyamra való felvételre jelentkezés
tárgyában.
Az AMKE Jásznagykunszolnokmegyei és Szolnok városi
Osztályának elnökségem alatt működő Népmüvelésügyi
Bizottsága a f. hó 1-én tartott szakelőadói értekezletében
kimondotta, hogy a vármegyebeli tanitóság részére a nagyszünidőben 4 hetes szlöjd tanfolyamot szervez.
E tanfolyam anyagi támogatása érdekében a Bizottság
kérelmet intéz a vármegyebeli hatóságokhoz, s pénzintéze
tekhez, s ezen várható támogatás eredményéhez képest fog
a tanfolyam költsége részben vagy egészben a résztvevő
tanítóknak, tanítónőknek megtéríttetni.
Felhívom azért a Címet, hogy amennyiben e tanfolyamon
résztvenni szándékozik, ezen szándékát nálam április 25-ig
annyival is inkább jelentse be, mert csak korlátolt számú
hallgató lévén felvehető, fölvételt elsősorban a jelentkezők
nyernek.
Szolnok, 1913. évi március hó 21-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
kir
,artandó S1Öjd ta"fo|ya™a vonatkozó
r. tanfelügyelői körlevél valasz az önök kérdésére.
B. M. Szőlészeti és borászati tanfolyamra kolléga urnák n™
akÍkTta Ma"'OdnÍ’ "yen tanfolyan,ra csak olyan tanítókat vesznek fel
akik a tanfolyam céljának megfelelő vidéken laknak.
után in -nf ta"ltÓpár‘ TesSCTek nyugodtak lenni. Az iker gyermekek
után igenis fejenként jár a családi pótlék
gyermekek
töleg viselhetnek bélyeget. '
** 10
Annak ^akori
konnyen kaphatnak,, ille-
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A'kir. tanfelügyelő április havi jelentése
a közig, biz. ülésben.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási bizottsági
A vármegyei népoktatás 1913. évi március
havi állapotának jelentősebb mozzanatairól van
szerencsém számot adni:
Említett idő alatt magam a szolnoki rom.
kath., a Törökszentmiklós községhez és Kisúj
szállás városhoz tartozó tanyai állami, ezen vá
rosban lévó gazdasági nép- s a jánoshidai köz
ségi el. iskola egyik osztályában, együtt 18 tan
teremben vizsgáltam kmeg a nevelve — oktatás
menetét és eredményét; Bogárdy Antal kir. se
gédtanfelügyelő pedig a jászberényi és kunszent
mártoni tanyákon, továbbá Jászberény város ipa
ros, gazd. nép, ref. és róm. kath. elemi iskoláiban
és az ottani magán jellegű állandó menházban,
összesen 42 tanteremben teljesített látogatást.
Jászberény rend. tan. város közönsége Koncsek István polgármester javaslata alapján egy uj
— 3 —
2
kisdedóvó-intézetet szervezeti, mivel a kisdedóvás
ügye iránt való meleg érdeklődésének kétségtelen
jelét adta.
Nagyjelentőségű közgazdasági és kulturális
érdekek által serkentve, m. kir. vallás- és közokt.
miniszter úrhoz a bolgárkertészeinek az ország
erre alkalmas területein valamennyi állami elemi
és gazdasági népiskoláiban, vármegyénkben kisérlelképen Karcagon és Turkevén való okszerű
tanítása irá t előterjesztést teltem.
M. kir. vallás- és közokt. miniszter ur:
a tiszavárkonyi állami kisdedóvodai építkezést;
a fegyvcrneki, kunszentmártoni, dévaványai
és mezőtúri önálló és külön szaktanitós gazda
sági népiskolák részére, a női kézimunka inten
zivebb és gyakorlati iránya tanítása érdekében a
kérelmezett varrógépeket — a mezőtúri tanyai
állami elemi iskolákban az egyhuzamban való
tanítást engedélyezte;
a tanítói fizetések rendezésére vonatkozó uj
törvény rendelkezései alapján a magasabb illet
ményeknek mielőbbi utalványozhalása .érdekében
szükséges intézkedéseket megtette.
A m. kir. földmivelési miniszter ur a kisúj
szállási iparos tanoncotlhon javára népkönyvtárat
adományozott.
Végül bejelentem, hogy az Uj Korszak és
Pesti Napló nemcsak hivatali eljárásomat, de hazafiságomat, sőt egyéni becsületemet is súlyosan
támadta. Ha azon vádak, melyekkel illettek csak
egy szemernyi igazságot is tartalmaznának, nem
volnék méltó azon bizalmi állásra, melyet belöl
tök. E nézet által vezéreltetve m. kir. vallás- és
közokt. miniszter ur ő nagyméltósága előtt az
összes vádakra kiterjedő vizsgálat elrendelését is
mételten is kérelmeztem.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. év április hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
30jl913. sz.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tanítótestü
let központi választmányának Szolnokon, 1913. április 2.-án
tartott üléséről. — Jelen voltak Brózsik Pál vm. tanitótestületi elnök elnöklete alatt: Rhédei János kir. tanfelügyelő, Letanóczky Júlia, Schreder Izabella, Muhy Sándorné, Polónyi
Mátyás, Muhy Sándor, Molotinszky Lajos, Nagy Albert, Ma
gyary Gyula, Viszlay Ernő és Vitos Antal szolnoki, továbbá
Renner A. József, Nagy Károly, Harászthy József, Mohács
István, Horeczky Béla, Egri György és Boriss Ferencz vidéki
választmányi tagok.
I.
Elnök üdvözölvén a kir. tanfelü
gyelő urat és a szép szájúban megjelent választ
mányi tagokat, megindokolja a januárra Ígért vál.
ülés összehívásának az elmaradását; az ülést meg
nyitja s jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Al
bert és Vitos Antal vál. tagokat kéri fel.
Tudomásul szolgál.
II.
Elnök a jelentések megtételére
főjegyzőt kéri fel, ki' is a beérkezés sorrendje sze
rint előterjeszti, hogy Hám László a szolnoki já
ráskor elnöke a következő cimü pályatételre. „Mi
ért fejlődik az ember testileg oly soká a magasabb
rendű állatokkal szemben ?“ 20 koronát ajánl fel
pályadijul.
*
—
4
—
Kir. tanfelügyelő és több vál. tag hozzászó
lása után, tekintettel arra, hogy a kitűzött tétel
kidolgozása inkább orvosi szakembereknek való,
Hám László készséges beleegyezésével a választ
mány ugy határozott, miszerint a felajánlott pályadijat hálás köszönettel veszi és a legközelebbi
vál. ülés egy paedagógiai tételt fog kitűzni.
Ezzel kapcsolatban Hám László
járásköri elnök kéri egy gyűjtő-pénztáros megvá
lasztását és a szolnoki járáskor tagjainak névsorát,
hogy az uj tisztikar működését eredményesen vé
gezhesse.
A gyűjtő-pénztáros teendőinek ellátására a
jövő járásköri ülésig Szathmáry Zsigmönd delegáltatik; a kiigazítás alatt levő névsor rövidesen
megküldetik.
A megválasztott Gramma Aurél
jegyző lemondásává- a jegyzői szék is üres lévén :
a jegyzői teendők ellátása a volt járásköri
jegyzőre, R. Fucsek Gyulára háramlik.
ni.
Főjegyző felolvasta Rhédei János
kir. tanfelügyelőnek az elnökséghez intézett alapitó
levelét, mely szerint, önhibáján kívül súlyos anyagi
helyzetbe került, teljesen megbízható, józan életű
tanítók részére 102.korona 40 fillér tőkével ala
pítványt tesz, amely összeg az ő óhajtása szerint
a Jasz-Nagykun-Szolnok megyei Tanítóegyesület
Segítő alapja" címen kezelendő.
Választmány az alapítványt hálás köszönettel fogadja s az összeget, ill. a takarékpénztári
betétkönyvet megőrzés végett, elismervény ellené
ben a pénztároshoz utalja.
> IV.
MzgyMsak
Tudomásul szolgál.
- 5 —
v.
Főjegyző előterjeszti Kiss Dezső,
Markóth Dezső, Torma István és Torma Istvánná
tanitótestületi tagoknak a karcagi közgyűlés alkal
mával felszámított utiszámlájukat, ill. vonatkozó
leveleiket.
Tekintettel azon körülményre, hogy nevezet
tek nyugtatványaikat elkésve, tehát a közgyűlés
számadásainak lezárása után küldték be s igy
tanfelügyelői érvényesítést sem nyerhettek: a vá
lasztmánynak nem áll módjában az illető kartárr
saknak saját késedelmükből eredő károsodását
reperálni. Egyben felkéri a választmány Magyary
Gyula szerkesztőt, hogy a Megyei Népoktatásban
a fuvar és napidijakra vonatkozólag a jövőben
követendő eljárást közölni szíveskedjék.
Főjegyző kapcsolatosan bemutatja kir. tan
felügyelőségnek 3462 912. sz. értesítését, mely
szerint a min. számvevőségnek 13220)912. sz. át
iratával közölt 1912. évi uti-számla és napidij
számadások jóváhagyattak. Jelenti továbbá, hogy
az 1913. évre kiutalandó napidij-költségirányzat
végett a felterjesztés 26)913. sz. alatt megtétetett.
Tudomásul vétetik.
VI.
Jelenti főjegyző, hogy Dudás La
jos, Pável Lázár és özv. Kirnberger Ödönné el
hunyt tantestületi tagok jogutódainak a temetkezési
segélyek a tartozások levonásával kifizettettek.
Tudomásul szolgál.
VII.
Bemutatja főjegyző az elnökség
hez beérkezett tekintélyes számú azon bizalmi
nyilatkozatokat, ill. az egyes tanítótestületek jegy
zőkönyveinek vonatkozó kivonatait, melyekben
a vármegye tan-lósága, mint egy ember foglal
állást szeretett tanfelügyelője, Rhédei János mel
lett, őt az Uj Korszak részéről ért igaztalan táma
dással szemben.
- 6 —
Kir. tanfelügyelő szót kérvén ki- >
elentette, hogy a közéleti szereplést vivő egyén
nyilvános bírálatának mindig van helye, de bírjon
az mindenkor erkölcsi alappal; egyébként -nyu
godt lelkiismeretével bízik ügyének igazságos el
bírálásában, felettes hatósága részéröl. Kéri a
választmányt, hogy tovább ez ügygyei ne foglal
kozzék.
(
A választmány kir. tanfelügyelő éltetése
mellett a vármegyei tanítótestület nevében igaz
ragaszkodásának és szeretetének ad kifejezést s
biztosítja őt, hogy ebben semmiféle ilynemű tá
madás a jövőben sem fogja megingatni.
VIII.
Főjegyző bemutatja Gajda Gyula
fegyverneki, továbbá Kurdy Sándor, Benke Ferencz
és Lovass Emília dévaványai önálló közs. gazda
sági népiskolai igazgatók, ill. tanítók levelezéseit,
melyeknek célzata az volna, hogy ők a gazdasági
szaktanítók orsz. egyesületének is tagjai lévén: a
várm. tanítótestület tagja sorából töröltessenek.
A választmány teljes jóakarattal tárgyalván
ügyüket, kir. tanfelügyelő hozzászólása után s
alapszabályaink szerint is a vm. tanítótestület kö
telezett tagjainak jelenti ki nevezett gazdasági szak
tanítókat ill. igazgatókat.
IX.
Pénztáros jelentése kapcsán Poónyi Mátyás az elnököt szorgalmazza a hátralé
kok behajtása körüli szigorúbb eljárásra.
Pénztáros jelentése tudomásul vétetik; a
hátralékosok ez utón ismételten felhivatnak hátra
lékaiknak már az ügyvédi költségek elkerülése
tekintetéből is haladéktalan befizetésére, ill az
engedélyezett részletek pontos berartására
X.
Béla é« m a Főie^20 bejelenti, hogy Bózsik
Béla és Madarász Ferencz vál. tagoknak a vár
gye területéről történt távozásával és Bernáld
Lajos lemondásával három vál. tagsági hely meg
üresedett ; mire elnök javasolja, hogy e három
hely Herendi Józsefnéval, Váhy Imrével és Hol
lós Jánossal (Jászladány) töltessék be.
Választmány/ az elnök javaslata értelmében
határoz s igy nevezettek beválasztatnak.
XI.
Elnök jelentése az Otthon tárgyá
ban a következőkben összegeztetik: Bár az Amke
vezetőségével folytatott tárgyalások már oly előreba^dott stádiumhoz jutottak,, hogy a kész épü
letterveket, az épitendp kultúrpalotában elhelyezést
nyerendő kényelmes tanítói otthon és vendégszo
bákra vonatkozólag elnök és főjegyző, nem külön<
ben a kir. tanfelügyelő Szolnok város polgármes
teri hivatalában már meg is tekintették ; mégis saj
nálattal kell konstatálni, hogy a mai nehéz
pénzviszonyok mellett a kultúrpalota építése és
igy a vele kapcsolatban építendő Otthon létehozása is halasztást szenved. Halasztást szenved
pedig azért, mert fenti okokra hivatkozással az
Amke-nek az építésre folyósítandó összeget a ma- ,
gas kormány az 1914 évi orsz. költségvetés ke
retében helyezheti kilátásba.
Elnök ezért felhatalmazást kér a választ
mánytól arra nézve, ha ez év közepén tárgyalandó
országos költségvetés közzététele után sem latna
biztosítottnak a kultúrpalota és vele az Otthon lé
tesítését, hogy a Szolnok város közönségé a ta
ajándékozott telken az építkezés iránti lépéseket
az Amke-től függetlenül is megtehesse.
Vitos Antal és'Nagy Albert e kérelemnél
megjegyzik, hogy a saját telkünkön épiten
hon úgy volna tervezendő, mely szerint az egy
előre szerényebb keretben építtetnék fel, de ké
sőbb fokozatosan kiépíthető és így fejleszthe
'eS,en'
Központi
országos
választmány elhatározta hogy az
költségvetés megfigyelésére elnököt
és
- 8 —
kir. tanfelügyelőt felkéri s hogy annak idején a
megfigyelés eredményéhez képest a közp. választ. mány továbbiakra nézve a kellő lépéseket meg
tehesse.
Polónyi Mátyás ajánlja e tárgyban*
Szolnok város polgármesterének megkeresését a‘
kikötött építkezési határidő meghosszabbítása iránt.
Ezzel elnök és Polónyi Mátyás bízatnak meg
XII.
Tekintettel a nyugdíjtörvényünk
nek küszöbön levő revíziójára, szolgálati pragma
tikánk megalkotására s a szakfelügyeletnek már
ez év őszén 150—300 taggal leendő keresztülvite
lére, ajánlja elnök, hogy bízza meg őt a választ
mány ezen ügyeknek a járásköri üléseken tárgya
lásra kitűzéssel, úgyszintén a paedagógia tétel
kitűzésével.
.
Horeczky Béla járásköri elnök
indítványozza, hogy valamennyi ügygyei ne egyet
len járáskor foglalkozzék, hanem valamennyi járaskör külön-külön csupán egy-egy ügygyei.
Az indítvány helyesléssel találkozván, a váo
i •• •
' tc*roz, de felhivatnak
a jaraskon elnökök az elnökséghez annak beje
lentésere, hogy mely ügygyei óhajtanak foglalkozni.
Az indítványok során Boriss Fe
rencz óhajtja, hogy a vál. ülések tárgysorozata a
jövőben részletesen közöltessék a választmányi
ülés meghívóján.
Egyhangúlag határozatba ment.
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
Oreskó Dezső
vm. tanitótest. főjegyző.
Kmfnt.
Brózsik Pál
vm. tanitótest. elnök.
Hitelesítők:
Nagy Albert.
Vitos Antal.
Az „árulkodó/
— Kép az iskolai életből. 7(Folytatás.)
E dolog jelentéktelen lévén, figyelmeztettem a kis Julit,
hogy ily csekély dolog szóra sem érdemes s hogy ilyes
dolgokról máskor ne tegyen jelentést; de egyszersmind föl
tettem magamban, hogy szántszándékosan alkalmat adók,
neki újabb megfigyelésre, ugy azonban, hogy az általa ész
lelendő dolgot magam is lássam anélkül, hogy neki erről
még csak sejtelme is lenne. Hogy ezt elérhessem, nem szé
gyenlem bevallani, hasonszenvi gyógymódot alkalmaztam
kigyógyitására: átvettem az ő szerepét, t. i. én is kémked
tem ő utána. Ugyanis ürügyül adván, hogy pár percre tá
voznom kell a tanteremből, magánfoglalkozást adtam mind
a két osztálynak s megbíztam Julit a rendre leendő felügyeléssel.
Kimentem az iskolából, behúztam magam után az ajtót
s mintha ott valamivel szöszmötölnék, az ablakhoz állam,
honnan hajladozás közben félszemmel észrevétlenül az egész
tantermet áttekinthetém.
Juli hűségesen teljesité felvigyázói tisztét. Egyszer csak
látom ám, hogy Juli odamegy egy az ablak felőli pad vé
gén ülő I-ső osztályú kis fiúhoz, ki írását előbb félbenhagyta s élénk susogásba merül a fiúval, ki végre belenyúl
a tarsolyába s Julit egy darabka kaláccsal kínálja meg, mit
ő mohón fogadva el, szoknyája zsebébe rejt; de mindezt
oly óvatossággal s hirtelen tévé, hogy azt még a szomszéd
gyermekek sem vehették észre. Majd tovább megy s egy
más rendetlenkedő leánnyal suttog valamiről; de aminek,
hihetőleg, nem lévén meg az ő általa óhajtott eredménye.
a leányka nevét fölirja.
Megelégedtem kémlelésem eredményével s benyitok az
iskolába. Juli örvendező arccal fut hozzám s mondja.
— Tanitó ur, kérem, Petrecz Zsuzsi nem irt a táblá
jára, hanem színes plajbásszal papirosra babát festegetett s
a szomszédja könyökét lökdöste; azért felírtam.
- Jól van, Juli: - felelém; - hát más baj nem
történt ?
— 10 —
— 11 —
— Nem! — állítja bátran a kis leány.
— Mondd meg az igazat, Juli! — más mindenki jól
viselte magát ?
A kis Juli csodálkozó szemekkel, hogy kétkedem sza
vai igazságában — néz reám; de azért mégis bátran felel:
— Mindenki 1
Erre, mintha egészen más dologra akarnék átérni,
mondom :
— Ejnye, beh jó kalács-illatot érzek! Talán bizony
tenéked van? — Aztán tréfásan tevém hozzá: — Adj ne
kem is belőle!
Másnap Juli hűségesen megjelent az iskolában s pár
napig egészen kifogástalanul, jól viselte magát! hanem azu
tán ismét visszatért régi szokásához s alig múlt el nap
anélkül, hogy uj meg uj mondani, jelenteni valója nem lett
volna. Tehát eljárásom nem járt oly eredménnyel, mint
amilyent vártam volna.
Ekkor egy másik terv kiviteléhez fogtam, remélvén,
hogy ez eredményesebb leend az előbbinél. Nevezetesen ta
pasztaltam, hogy a leányka tudja ugyan mindenkor a könyv
nélküli megtanulásra felhagyott leckét, de a magyarázatból
egy szót sem volt képes előadni; tehát éppen figyelmetlen^ •
sége az egyik oka szünetnélküli kémkedésének a tanorak
Juli vörösre elpirul, zavarodottan süti le szemeit s erő
sen hallgat.
(Kezd figyelmezve érdeklődni a dolog iránt az. egész
iskola!)
— No Juli! — bátoritám, elő azzal a kaláccsal; hadd
lássuk: szép fehér-e? Add elő no, csak megnézem s aztán
visszaadom !
A kis leány egészen elszomorodik s mig a darab ka
lácsot előveszi a zsebéből: két nehéz könnycsepp jelen meg
szempilláin.
No hát miért sírsz? — kérdém. — Hiszen nem
eszem én el előled! Csak azt mondd meg nekem: hol vet
ted ezt a kalácsot?
Juli végre nagy szepegve előadja, hogy azt Vedrecki
Eisti adta neki — barátságból.
. Helyére küldtem a hazudozó leánykát. Tanóra végén
aztán — játszótársaik közül mintegy észrevétlenül kiszólitva,
istit es Julit a tanterem közvetlen szomszédságában lévő
zo amba vezetém, hol a kalács Juli birtokába jutásának
ortenetéta fiú könnyezve adta elő, mondván, hogy azt Juli
öve e esőre azért adta neki, hogy őt írásbeli hanyagságáért
be ne jelentse nekem!
S
En aztán a kalácsot visszaadtam a siró fiúcskának.
, ,
. Mget tudtam s megmagyarázván nekik, hogy e csemeX^k^1 m‘ndaketten vé,ket köve«ek el: bünteteskép
szándék ? r / engeme‘ félreveze‘nb megcsalni akaró
szándékukért. Ezzel elbocsátottam őket
alatt.
A második osztály szakaszában asztalom előtt az első
pad üres volt, amennyiben ebben nem ültek növendékek,
hanem — fogas hiányában — erre voltak helyezve az isko
lában fölösleges ruha-darabok, kaskák. Egy napon helyet
csinálván e szék végén, Julit oda ültettem
megmondván
neki, hogy ezután ez lesz az ő rendes helye. Ö még örült
a kitüntetésnek, hogy első lehet s mosolygó arccal foglalta
el helyét. Ámde öröme csak kérészélétü volt; mert még az
nap — a magyarázatok tartama alatt — feltűnő változást
vettem rajta észre; széttekingetnie részint nem lehetett, ré
szint nem mert, (szünetlenül szemmel tartván az iskolában
létei alatt), kényelmetlenül izgett-mozgott helyén, mintha tű
kön ült volna; szóval a kielégíthetetlen vágy kellemetlen
érzete igen élénk jelekben mutatkozott nála. Végre annyira
megszokta uj helyzetét, hogy egyike lett legfigyelmesebb nö
vendékeimnek s az iskolában és annak udvarán történt dol
gokról többé nem referált . . . . s kezdtem örülni a kellemes változásnak.
Örömöm azonban kissé még korai volt; mert ha az
iskolában nem is, de az utcán — iskolából hazamenet — s
oda feljövéskor — még mindig talált elég alkalmat a kém
kedésre és jelentésre; most meg ottani észleteivel zúgta tele
a fülemet.
Gondolkoztam: hogy kellene ennek is útját vágni? A
végső és kissé kényes eszközhöz kellett nyúlnom. M.kor
— 13 —
— 12 Juli távol volt az iskolából, a szánalom hangján előadtam
többi-tanítványaimnak a Juli szerencsétlen, rossz szokását s
kértem őket, (intvén egyúttal, hogy ne kövessék példáját) —
lennének segítségemre a leányka megjavításában, mit ők
készséggel meg is ígértek. Ekkor a Juli csapatjához kine
veztem egy olyan, egyeneslelküségéről általam jól ismert
fiút utcai felügyelőnek, ki hazamenetelkor a szöszit — őmaga
ugyanazon utcában távolabb lakván — egészen hazáig kí
sérte s meghagytam neki, hogyha esetleg valami rendetlen
kedés fordulna elő tanulótársaí között az utcán: feljövetelkor
jöjjön hozzám s jelentse nekem ; s ha aztán Juli előáll az
iskolában jelentésével s a dolgot nem ugy adja elő, mint
ahogyan történt: adják azt nekem tudtul az azon csapatban
járók — hangos nevetéssel!
. . . Múltak a napok. Egy ízben Juli, midőn a tante
rembe lépek, meghallgatván előbb a megbízott fiú jelenté
sét, fontoskodó arccal áll elém s előadja, hogy Lánczos
Józsi és Harmati Andris nevű fiuk — az előző esti haza
menetkor pofozkodtak az utcán. (A valódi tény pedig ez
volt: nevezett fiuk igen jó pajtások voltak s játszi szeretetből az utcán megsimogatták s gyöngéden megveregették
egymás arcát; mindazáltal vétettek a rend ellen; mert a
csapattól kissé elmaradtak).
Hangos nevetés fogadta Juli jelentését, ki csudái’ ^zva
az éppen nem várt kacagáson, — melyhez én is járultam
egy jóleső mosollyal, — zavarba esetten tekintgetett körül s
miután jelentésére egy szó válaszom sem volt: szemeit földre
szegezve, szégyenlősen ült helyére. A két jóbaráfot pedig az
utcai rend szigorú betartására intve, elbocsátottam. Julit az
tán kissé bent marasztám az iskolában, hogy az esetleges
kigunyoltatást elkerülje s kifejeztem előtte búmat hibája fö
lött és reményemet, hogy ezentúl megjavul . . .
A fentihez sok tekintetben hasonló még egyetlen eset
e^- S
le^na^obb örömömre, egészen leszokott
a
m edésről s árulkoáásról; nem sokára valóban egyike
e a legrendesebb, legfigyelmesebb s legszorgalmasabb nö
vendékeknek.
*
*
*
A kémkedés ritkán szokott egymagában előfordulni a
növendékeknél: társul azzal rendesen a nagyítás, kapzsiság,
önzés és a hazugság is. Ezek mind oly hibák, sőt bűnök,
melyek méltán megérdemlik, hogy kiirtásukra minden ön
ként kínálkozó alkalmat megragadjunk s a hiba nagyságához
mért eszközöket használjunk.
Dévaványa, 1913. február.
. Jámbor Lajos
ref. igazgató-tanító.
II 1 R E K.
Közigazgatási bizottság és kir. tanfelügyelő. Rhé
dei János kir. tanfelügyelő március havi jelentésében JászNagykun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottsága előtt e
-hó 9-én megemlítette az egyes lapokban ellene intézett táma
dásokat s azt, hogy ezek alapján a m. kir. vall.- és közok
tatásügyi minisztertől maga ellen a vizsgálat elrendelését is
mételten kérte. A jelzett közigazgatási bizottsági ülésen Dr.
Küry Albert alispán elnökölt, ki a közigazgatási bizottság
tagjainak általános és élénk helyeslése közben kifejezést adott
nagyrabecsülésnek, melyet a közigazgatási bizottság a kir.
tanfelügyelő eddig tanúsított fáradhatatlan és sikeres műkö
dése felett érez. Biztosította a kir. tanfelügyelőt, hogy a vár
megye közigazgatási bizottsága és törvényhatósága nagyrabccsülcsuben cs támogatásában mindaddig rcszesiMidi, mig
e vármegye közoktatási érdekeit az eddig tanúsított módon
fogja szolgálni. — A vármegye közönségének első tisztvise
lője nemcsak a közönség nevében, hanem a köz eidekében
is szólott, mert egy lelkes és kiváló köztisztviselő méltatlan
megtámadtatásával szemben elégtételt nyújtani első sorban a
közne: áll érdekében. Hisszük, hogy a méltó elégtételadás
sem fog elmaradni.
Tanitók fizetésrendezését tárgyaló törvényeket ma
gyarázatokkal ellátta Göndör Ferenc veszprémi kir. s. tan
felügyelő. A könyv 92 oldalra terjed; tartalmazza az állami
— 14 —
— 15 —
és nem állami tanítók illetményéről szóló törvények szósze
rinti hiteles szövegét. A magyarázat, mely 60 oldalra terjed,
részletesen foglalkozik a tanítók mindenrendü fizetési álla
potával, kiterjed minden olyan ügyre, mely a fizetéssel öszszefügg. Ezért közel 200 miniszteri és felsőbb bírósági
döntvényt közöl, melyek mind biztos és törvényes alapot
nyújtanak úgy az iskolafenntartóknak, mint az állami, fele
kezeti és községi tanítóknak mindenrendü javadalmazási
ügyben A fizetési kérdőívek kitöltésére mintát közöl és
egész terjedelmében közli a lakbérosztályba sorolt községe
ket is. E hézagpótló munkát ajánljuk a tanügyi körök figyel
mébe, mert valóban értékes és törvényes magyarázattal
szolgál. — Megrendelhető a szerzőnél Veszprémben. Ára két
(2) korona.
ízléstelenség: Legenyhébben szólva annak lehet
ne
vezni az olyan „tudósítást" aminő az „Uj Korszak" folyó
évi ápril 4. számában „részeges tanítók" címen megjelent.
Az ilyen s ehhez hasonló cikkek csak arra valók, hogy a
tanítói tekintélyt lesüllyesszék s ama korba helyezzék vissza
a tanítót, amelyben mint a népszínművek borvirágos alak
jai nevettették az éretlen tömeget. Eltekintve attól, hogy az
említett cikk alapjául szolgáló előzmény is inkább felfújt,
mint komoly dolog volt, már azért se kellett volna arról a
nyilvánosség előtt is megemlékezni, mert miként azt az ér
dekeltek tudják, a tanügyi halóság legfelsőbb-határig az egész
ügyet végérvényesen elintézte. A mostani felfrissítés külön
ben annak árt legkevésbé, akinek ártani akart.
Szlöjd (Irta Rónai Antal, számos ábrával, a népisko
lák valamennyi osztálya számára). Igen praktikus és nélkü
lözhetetlen segéd-eszköz a kézimunka tanításnál. A tanítandó
anyag beosztása, elrendezése szakszerű, a fokozatosság el
vét szem előtt tartja; az ábrák érthetőek, a magyarázat vi
lágos és egyszerű. A felölelt anyag minden nehézség nél
kül elvégezhető. E kézikönyv föelőnye, hogy a papír és
agyagmunkák mellett tárgyalja a famunkákat is. E könyv
annak is lehetővé teszi a kézimunka tanítást, aki azzal soha
sem foglalkozott. Ára 1 K 80 fillér.
Annuska. Az ifjúság számára uj írónőt hódított
Sebők Zsigmond és Benek Elek képes gyermeklapja,
meg
a Jó
* ■.
Pajtás, Csajthay Ferenczné személyében, a kinek Annuská
:imü bájos meséje az április 20-iki szám egyik legnagyobb
érdekessége. Ugyané számban ezenkívül Sebők Zsigmond
olytatja A milliomos fia cimü regényét, Endrődi Béla, Lőrinczy György és Benedek bácsi szép verset írtak. Mauks
Kornélia kedves mesét mond eÉ Keményffy Jenő érdekes
(épet rajzolt, a kis krónika rovart Kőnig Gyulát, elhunyt
nagynevű tudósunkat búcsúztatja el, £gyik cikk egy sor képÍiel a diák-katonák uj intézményéről szól. Zsiga bácsi móája, a kis diákok levelei rovat, Rákosi Viktor regénye s a
ejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag
tartalmát.
A Jő Pajtás-t a Fraklin-társulat adja ki; előfizetési áva
negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre
10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad
és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Buda
pest, IV., Egyetem-utca 4.
-------- -------------------------- :------------------------- :--------------------------------------------------------------------------------------
HIVATALOS RÉSZ.
i
'
■
1881. szám.
Valamennyi
elemi népiskolai igazgató — illetve vezető-fanito urnák a
Madarak és Fák napjának megtartása tárgyában.
A Népoktatás 1912. évi ápril 10rén megjelent 7. szá
mában a fenti tárgyban készített 1916 912. számú körin
tézkedésemet megújítva, felhívom czimet, hogy a Madarak
és Fák napjának a folyó, tanévben is május 3-an leendő
megtartásában szorosan a hivatkozott számú körrendelkezé
se mben foglaltakhoz alkalmazkodjék.
A nap megtartásáról teendő részletes jelentések a
— 16 —
Néptanítók Lapja utján annak idején szétosztandó kérdőívek
felhasználásával terjesztendők be hivatalomhoz május 10-ig.
Kívánatosnak tartom, hogy az Országos Ifjúsági Ma
dárvédő Liga tagjai közé az iskolás gyermekek lehetőleg
csoportosan lépjenek be minden iskolánál s a Liga foga
dalmát a belépők letevén, ily módon a Ligának az iskolák
ban való szervezése foganatba vétessék.
A fogadalomra és a tagságra vonatkozó nyomtatvá
nyokat az Országos Állatvédő Egyesület (Budapest, IX.
Ernő-u. 11—13) bármely iskolának — mielőbb bejelentendő
kívánságára — díj nélkül és portómentesen megküldi.
Kijelentem^ mikép a Ligának az iskolákban való szer
vezését az ez irányban buzgólkodó tanitó urak (tanítónők)
érdeméül fogom betudni.
Szolnok, 1912. évi április hó 10-én.
Rhédei János
kir. tamelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
„Nagykunság" Karcag. Remélem, hogy igen tisztelt Krónikás
ur a hozzá irt magánlevelem után meggyőződött arról, hogy cikkét
félreértés hatása alatt irta. Csodálom, hogy akadtak kollégák, akik az
én soraimra mint „támadó cikkre" hívták fel Krónikás ur figyelmét.
Ne ugorjunk be a kollégáknak; hátha csalt „fel akarnak bennünket
huzni.41 Szolnokon már nagy divatban van a „felhúzás."
V. L. Hogy hol van Magyarországnak a tejjel-mézzel folyó
része ? — Ott, ahol az erélyes hatóság kiöntözgetteti a vízzel s más
egyébbel hamisított „tejet-mézet “
Vaday József, Nagyvárad. A* rendkívül élvezetes és tanulságos
könyvet
mutatványcikk közlésével — a jövő számban ismertetem.
Minden tanítónak és „tanügybarát“-nak el kellene azt olvasni, hogy
„hasonlóképpen cselekedvén" végre-valahára -sikerrel végezhetnénk a
a népnevelés nagy és fontos munkáját.
VIII. sz. minta
).
2
3.
4. ’í 5. t
6.
8.
9
1 10.
11.
12 . 13.
14
15.
16.
1Í
18.
Az állami elemi népiskola
megnevezése
sz.-hoz
4
Az állami elemi népiskola
megnevezese
5.
6.
7.
8.
9.
10.
II.
12.
VI évfolyam.
Szolnok, 1913. május 10.
9. szám,
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illeti mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Iskolai évzáró Genéve-ben.*
Amire az apró szivek tiz hónapon át öröm
mel gondolnak: a „promotion" és az ezt követő
iskolai ünnepélyek ideje julius elején érkezik el
Genéve-ben és a genfi kantonban.
A „promotion" nem egyéb, mint ünnepélyes
előléptetés a felsőbb osztályba, tehát efféle ér
záró vizsga volna, de „vizsga" nélkül, mert a
nyilvános vizsga Svájcban egyáltalán nem létezik.
A tanulók tanév folyamán és a tanév végén tar
tott 14 napos „szigorlatán" megkapják osztályza
tukat. Az „examan" tehát két hétig tart; ezalatt
a tanitó többiriyire kérdez és osztályzatot je
gyez, ha közben megjelenik az inspecteur, vagy
a directeur: akkor az jegyez egy-egy point olyan
tanulóknak, akik éppen akkor felelnek. Ezek és
az évi feleletek átlagösszege adja aztán az osz
tályzatot, melyből tantárgyainkat legjobb a 10-es
szám. Amelyik tanuló minden tantárgyból 10-est
* Mutatvány cikk Vaday József kiválóan élvezetes és tanulságos
— legújabb munkájából.
— 2 —
— 3 -
érdemel: az kitüntetési (prix) kap. A kitün
tetés első foka a díszes bizonyítvány, másodika díszesebb bizonyítvány és könyvjuta
lom. Vannak ezenkívül pénzbeli jutalmak, ösz
töndíjak is.
(A „promotionM Genéve-ben rendszerint a
Victória Hall-ban, vagy valamely más,' nagy te
remmel biró épületben tartják. Az idei, (1912)
promotion-k julius 2-án tartattak meg rengeteg
közönség és az összes szülők jelenlétében.
Hogy milyen mozgalmas ez a nap Genéveben: bajos volna leírni anélkül, hogy olvasóim
túlzásra ne gondoljanak. Szinte lázas izgalom tölti
el a fellobogózolt utcákat. Mindenütt fehérruhába
öltözött fiuk és leánykák sietnek már kora reg
gel szüleikkel együtt az iskolákba, hogy onnan
katonai zenekar kíséretében vonuljanak a gyüle
kező helye.
Tiz perc nem kell hozzá és megtelik az
óriási helyiség, melyet' egy dúsgazdag polgár
építtetett ilyen kulturcélokra Génévé városának.
Felzendül a tanítóképző énekkara és diszhuszárok kíséretében vonul be a város főtisztsége.
I
.
Az idegent meglepi ez a pózolás és arra gon
dol, hogy ezek a svájciak nagyon ceremóniásak,
pedig a dolog nem igy áll. Az-iskolának, a kultú
rának adott „tisztesség" ez, ami nem is téveszti
el a hatását. A genfiek meg tudnak ejteni egy
városi választást vagy egyéb mozgalmat minden
ceremónia nélkül. Egyszerűek, praktikusak és ta
karékosak mindenben, de mikor iskolákról, kul
túráról van szó: akkor ágyuk dörögnek, kirukkol
nak a vén gránátosok, megzendülnek a zenekarok,
zászlók lobognak és selyembe öltözött diszhuszárok közt vonul fel a magisztrátus. Az iskola ér
dekében a ceremóniára és mulatságra is megnyí
lik a város kasszája és Génévé városa minden
évben egy vagyont költ el az évzáró iskolai ün
nepélyekre.
A promotion első mozzanata, hogy az isko
lák főtisztviselője üdvözli az összegyűlt gyermemekeket, szüléket és notabilitásokat és előter
jesztést tesz az iskolák évi működéséről.' Aztán az
elemiiskoláknál a tanfelügyelő, a főgymnásiumnál és más nagy tanintézeteknél annak az igaz
gatója felolvassa a tanév történetét.
Aztán ismét a főtisztviselő veszi át a szót
és megköszöni a tanitók fáradozását, megdicséri
a gyermekek szorgalmát és kiosztja a kitünteté
seket, felolvassa a kitűnő tanulók neveit a ki
nyomatott névsorból.
Aztán még egy kardál következik és a promotion-nak vége. Boldogan viszik haza a kitűnők
a jutalmakat és mindenki készül a dé utáni ün
nepélyre.
Ebéd után megint előállanak a zenekarok
és minden iskolát ‘a gyülekező helyre kisérnek,
ahol a menet megalakul. Egy tucat zenekar fog
lal helyet a nagy menetben, melyet ismét a notabilitások vezetnek ki a Plainpalais-ra, ahol a
hosszú asztalok sorozata már fel van terítve. Gé
névé városa minden kis tanulóját megvendégeli.
Édes sütemények, gyümölcs és egy pohár cukros
szörp van félteritve minden gyermek számára.
Egy sátorban mindenki teát kap ingyen, aki
a teát szereti.
Mire az ozsonnától osztani kezd a gyermek
sereg: a szülék is gyülekeznek az óriási bekerí
tett térségen s megtalálja mindenik a maga báránkáját. Zene szól mindenütt.
De most jön a java az örömnek. Nagy tár
szekerek jönnek keresztül a téren, megrakva ha
talmas bálákkal. Mindenik szekér három, négy
nagy Iádat vagy bálát hoz, melyeket a hosszú
asztalokra raknak a gyorskezü alkalmazottak. A
nagy ládák és bálák özön játékszert ontanak ki
magukból. A tanítók és tanítónők minden gyerm*ek helyére letesznek két-három játékszert. Erre
aztán ismét előkerül az apró sereg és minden
tanuló átveszi az ajándékok »t. Génévé város bő
kezűsége határtalan. De bajos volna leírni.azt az
örömet is, amely eltölti a gyermeksereget — és
a szüléket, akik e nagy öröm szemlélői.
Megindulnak a város for^ókomédiái és in
gyen veszik fel az apró pasasokat. Egész sor
forgó sátor aranyos lovakkal, csónakokkal és
minden lovaglásra alkalmas elképzelhető állatok
kal. A zenekarok egy tucat hatalmas orgonával
gyarapodtak. A nagy térséget körülvevő négy-öt
emeletes házak viszhangozzák a farsangi zűr
zavart
Még ezzel sem merült ki a meglepetések so
rozata. Megnyílnak a játéksátrak, tele mindenféle
sípoló, doboló szerszámmal, amelyekből minden
gyermek tetszés szerint választhat ingyen. De
előbb valami ügyességet kell produkálnia. No nem
kivannak sokat! Az első osztályú tanulónak pél
dául egy labdát kell átdobni egy méteres átmé
rőjű abroncsos-gy űr ün.
A játéksátrak is kiürülnek végre s vacsorára
hazaoszlik a nagy közönség, mert még ma ide
vissza kell jönni a tűzijátékra.
Génévé városa este tiz órakor egy világvá
roshoz méltó tűzijátékot ad a promóciók .tiszte
letére.
।
Este 10 órára már a nagy térség feketéllett
az emberektől. A transversális átjárókon nyüzs
gőitek a fejek s az első rakétát élénk hangok
üdvözölték.
Egy kis vagyonba kerülhetett a nagyszerű
tűzijáték, melyet husz-huszonötezer ember nézett;
végig, mint méltó bezárását az év legnagyöbb■ eseményének, a promóciónak.
Éjfél felé járt az idő, mire a háztetők megnéptelenednek (egy pár ezer ember innen nézte
végig a nagyszerű tűzijátékot) és a tenger népet
elnyelik a Plainpalais-ra torkolló utcák és. Boulevardok.
A szomszéd szobában valaki az angolhymnusz dallamára készült svájci „szózatot" zongo
ra zza s az én lelkem is megtelik a nap emléké
vel, a csodás Génévé szellemével, a genfi fran
ciák derűs és tiszta lelkűidével, mely Rousseaut
bálványul a Rhone szigetére, fáklyául pedig a
modern nevelés élére állította; a nagy Génévé
> szellemével, melynek címerében e három szó áll :
Post tenebras lux.
A boy scouts.
Irta : Csikós József kir. s. tanfelügyelő.
Vadölö, Utolsó mohikán, Bőrharisnya, Cooper J. Fenimore halhatatlan ifjúsági iratainak ragyogó, szines képei tün-
nek lelki szemeim elé. Chinagagook, a Nagykigyó, Unkas a
Gyors Szarvas, a vörösbörü mohikán törzs két utolsó tagja
és főnöke s az ö fehérbőrű szövetségesük; az ellenséges hú
ron és irokéz indiánok vad csapatai jelennek meg előttem s
lelkem, szivem megifjodik s egy mesés világ képe tárul elém,
melyben diáklelkem földöntúli gyönyörrel merült el.
Hányszor, meg hányszor képezi tárgyát a diákálmoknak
a vad nyugat vége járhatlan rengetegeivel, bölényeivel, vad
indián lakóival és rajongásig csodált ellenfeleikkel, 9 mi ide
áljainkkal.
Cooper ezen munkáiban a lovagiasság, a barátság, az
emberszeretet nagy erényeit állítja szembe a barbarizmus ke
gyetlen önző vadságával s az ifjú lélek mig egyrészt borzadva
fordul el ettől, — rajongó szeretettel csatlakozik amahoz. Hő
seit mintaképéül választja s tetteikben, erkölcseikben azok
utánzására törekszik.
Hiszen átéltük ezt a kort mindnyájan 1 Aztán eltűnt, ki
halt ez a világ lelkűnkben, csak néha villan meg előttünk a
fénye s visszavágyunk gyermekkorunk ezen boldog világába.
Igaz az is azonban, hogy csapongó fantáziájú ifjakat
gyakran ragadott éppen a fantáziájuk meggondolatlan lépésre
a vad nyugatra kivándorlásra s gyakran bár csak a szom
szédvárosból, mert tovább alig juthattak az amerikai praerek
vagy őserdők bőrharisnya jelöltjei - rendőrség közbelépé
sével sikerült megakadályozni.
Melyikünknek ne lettek volna tervei a kivándorlásra?
Melyikünkben nem lobogott fel ősanyánk, a vad természet
iránt, rajongó lelkesedésünk tüze?
Hát ez a fellobbanó láng óriási erkölcsi erő, mely szaPusztulhat, de amely megfelelő irányítás és
2 ® d®'e ‘
emben lé'eknek éS a szivnek ,ehe‘ nemesito, gazdag forrása.
szert/mind í*2*
a boy SC0Uts mozSalom> melv EurópaJXS a nS
ará7°ka‘ Ö,‘ s ame|y«ék nevelő
ÍZ,
ú ang e'me 01y gy°rsan Elismerte és
alkalmazta. Fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az hoev
oy scouts csapatok főparancsnokságát Angliában’ maira
az angol király vállalta magára.
^nguaöan maga
Az angol boy scoutsok életéből, szervezetéből itt-ott a
képes lapokban s a mozikban látunk egy-egy jelenetet fel
bukkanni s kérdem, kinek nép ragádta meg a lelkét ezeknek
a cserkésző és táborozó, vagy szemlékre felvonuló boy scouts
csapatoknak a képe?
Lássuk már most, kik azok a boy scoutsok ? Mi a célja
és szervezete a boy scouts intézménynek, mely ma már Bu
dapesten működésben is van?
Erre vonatkozólag álljon itt „Fez“-nek a nemzeti isko
lában megjelent „Őrszem" cimü közleménye:
Amikor az angol—búr háborúban a burok Mafeking
városát ostromolták, a belől tartózkodó angolok nagy bajban
voltak. — Kevés volt a katona s mindenkinek megvolt a
rendeltetése. Baden Powel Róbert angol generális a város
védő seregének a parancsnoka, az ifjúságot is igénybe vette.
Turista dreszbe bujtatta az angol fiukat és felhasználta őket
parancsok és jelentések továbbítására, az ellenség mozdula
tainak, hadállásainak kikémlelésére, fór scoufing, mondja az
angol. Ezeket a fiukat igy tehát boy scoutsnak nevezték.
A háború befejezése, után a generális hazament Angli
ába. Feltűnő volt London városának csenevész, testileg fej
letlen, sápadt képű ifjúsága. Próbaképen a fiukból egy scouts
boy csapatot szervezett. — Csakhamar kitűnt, hogy a scoutsok
ebben a társas együttlétben a legjobb nevelői behatás alá
kerültek. A folytonos együttlét hasonló koruakkal az összetartozandóság, a bajtársisúg, az önfeláldozás nemes eszméit
ülteti az ifjú leikébe. Itt edződik a fiatal jellem erős férfi jel
lemmé. A helyesen vezetett fegyelem, az önuralom és alkal
mazkodás helyes irányú fejlődése biztosítja. Nyílt, őszinte és
önzetlen lesz az ifjú. Három főparancsnoka van mindenkinek:
Légy hü Istenhez, királyhoz és hazádhoz. Szolgálatkész em
bertársaddal szemben és tartsd meg a csapat szabályait.
A jót nemcsak ismerni, de gyakorolni is kell. Ne múl
jék el nap, hogy jót ne tégy. Ha vak emberrel találkozol,
vezesd át a forgalmas utcán, hogy a kocsi el ne üsse. A te
hetetlen apró gyemekeken segíts. Vedd fel a narancshéjat az
utcán, nehogy valaki megcsússzék rajta és lábát törje. „Be
Prepared." Légy készeni Ez jelszava a scoutsnak, ami anynyit kiván, hogy szived és elméd helyén legyen, meglepetés
ne érjen. Szükség esetén gyorsan felismerjed a helyzetet, he
- 9 lyesen következtess és a megfelelőt cselekedjed. Hogy ezek
nek megfelelhess, nyitott szemmel járj-kelj, figyelmed ne ke
rülje el semmit sem.
Az intézmény végcélja nem más tehát, mint harmónikusan fejlesztett, testileg és lelkileg egészséges, derék em
bereket nevelni.
A fiuk kis csapatban künt tanyáznak, táboroznak a sza
badban. Megismerkednek a természettel, annak jelenségeivel.
Megfigyelik a fát, virágot, állatot. Edzik testüket sporttal és
játékkal. Józan életet élnek, lovagias gondolkodásra szoktat
ják, minden szépre és jóra nevelik.
Budapesten a Magyar Tanitók Turista Egyesülete fog
lalkozik ezen ifjúsági turisztikai nevelési szervezetének meghonositával.
őrszem lehet minden 10—18 év közötti fiú. Bármely
iskolába járjon, bármely felekezethez tartozzék. Azért nevez
zük őket „Őrszem“-nek, mivel annak tagja megőrzi szivének
minden szép gondolatát. Bajtársai és emberbarátai iránt ér
zett jóindulatát, önfeládozását, Hazája és Isten iránt viselte
tett szeretetét. Megőrzi testét, lelkét minden rosztól, minden
ártalmastól.
Az itt előadottakhoz — midőn erre a kartársak s- álta'aban a paedagógusok figyelmét bátor vagyok felhívni, még
azt jegyzem meg, hogy Ígéretét bírom a magyarországi boy
S“U‘S°k., vezetőségének, hogy rövid időn belül mozgókép
előadásokkal egybekötött felolvasással Szolnokon bemutatják
oy scouts külföldi, különböző nemzetbeli csapatok életét,
szervezetét, működését
H
iokja megszervezhető s megalakítható legyen.
József szolnoki'rfőginínázfum!
Csapas ^rte Hommer
nézve a viráefak® Sí
tanfrt.és családját, mert rájuk
tozott. Mariska nevű iSkájuT^
májussá váliskola növendéke _ az óaí in;
a szolnoki polg. leányszülők és I edves testvérek köréből M? kÖltÖ,ZÖ“ a szerető
- ■ereK Köréből. Május elsején délután
4 órakor temették el a mély fájdalmi szülők. drága halottjukat
nagyszámú és őszinte részvétet érző közönség kíséretével.
Hangverseny. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Taní
tótestület a kőbányi Casinó dalárdájának közreműködésével
jun. 7-én hangversenyt rendez. Már jó előre felhívjuk tanitótestvéreink figyelmét ezen mulatságra, hogy aki részt akar
azon venni, jó előre elhatározhassa magát. A meghívók a
jövő hét folyamán fognak szétküldetni. Óhajtandó, hogy a
„Tanítói Otthon" javára rendezendő hangversenyen a vidéki
Kartársak is nagy számmal s vendégekkel jelenjenek meg,
Hangverseny előtt a Damjanich szobornál hazafias ünnepélyt
tart a kőbányai úri kaszinó.
Halálozás, Zelenka János volt szolnoki áll. iskolai ta
nitó és ipariskolai igazgató özvegye szül. Borhy Gizella folyó
évi április hó 27-én elhalálozott. A közszeretetben álló
urinő halálát árván maradt gyermekein kívül kiterjedt rokon
ság gyászolja.
Kartársaim szives figyelmébe. Lapunk mai számá
ban „Iskolai évzáró Genéveben" címen egy kiválóan érdekes
és élvezetes cikket közlök Vaday József nagyváradi igazgatótanitó „Svájci Tanulmányok és a mi iskolai dolgaink"
cimü munkájából jelent már meg s el lehet mondani, hogy
minden munkája tökéletes, kitűzött céljának teljesen megfe
lelő. Ugyanezt állítja majd most megjelent müvéről is min
denki, aki csak azt elolvassa. A most leközölt mutatvány
cikken kívül érdekesebbnél érdekesebb fejezetekben ismerteti
meg velünk a kiváló szerző a svájci iskolai viszonyokat,
végül „A mi dolgaink" címen mintegy ötven oldalon való
ban a mi dolgainkról emlékezik meg oly életrevaló eszmék
felvetésével, a melyeknek megvalósítása érdekében Magyar
ország összes tanítóságának síkra kellene szállnia.
Vadaynak ezt a könyvét legalább kétszer kell elolvas
nia annak, aki azt a kezébe veszi. Először elolvassa mint
szórakoztató olvasmányt, másodszor mint áttanulmányozásra
is érdemes munkát. Tanitók és tanítótestületek, sőt laikus
emberek is nagy örömet és hasznot szereznek maguknak és a
népoktatás ügynek, ha ezt az igazán szép és tanulságos mü
vet beszerzik. A 175 oldalra terjedő könyv a szezonéi Nagy
váradon kapható. Ára három korona, (m.)
Iskolai ünnepélyek. Május 2-án az ezredévi ünne
pélyt, 3-án pedig a „Madarak és Fák" ünnepét tartották
meg az elemi iskolák. Mindkét ünnepélynek igazi májusi
időjárás kedvezett. Mint bennünket értesítenek, a „Madarak
és Fák" napját vármegyénkben különösen a jászladányi ál
lami iskolák tették az egész községre nézve kedves és em
lékezetes ünnepéllyé.
/
“ 10 "
HIVATALOS RÉSZ.
tanfolyam
néptanitók
és
tanítónők
számára.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kissebb fok zatu
ismétlő iskolákhoz a gazdasági tárgyak tanítására hivatott
népiskolai tanítók, illetve tanítónők gazdasági kiképzése
céljából folyó év julius 18-tól bezárólag augusztus 18-ig az
afgyógyi. adai, békéscsabai, breznóbányai hódmezővásárhelyi,
jászberényi, karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati, somogyszentimrei, sziiágysomlyói, nagyszentmiklósi, csáki, (ezelőtt
Csákovár, Temes megye) szabadkai földmivesiskoláknál
20—20 összesen 300 néptanító, továbbá a kecskeméti földmivesiskolánál folyó év julius 1-től julius 31-ig 20 tanitónő,
összesen tehát 320 egyén részére mezőgazdasági tanfolyamot
rendez.
A tanfolyamon résztvevő tanítók (tanítónők) egyenként
7°. azaz. e£yszáz korona átalányt élveznek, melyből 40 K
e átasi díj levonása után 30 K. a jelentkezéskor, 30 K pedig
a tanfolyam befejezésével fog kifizettetni.
A tanfolyamon résztvevő azon néptanitók (tanítónők)
pltí?’-.^^^
szorgalmat és a legjobb előme-
3 földmivelésügyi miniszter minden
Erna10°’ 50 éS 50 K’s összesen három
oda a 1 enS^é|y«z- Az hogy ezen jutalmak kiknek ítéltettek
oda, a miniszter kiküldöttje által fog a vizsgán kihirdettetni.
*
n4„i AJfn^lyamokra olyan tényleges alkalmazásban levő
eptamtók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem végeztek.
k
agl tancimeznl é^Ü
21 h
u
?
’ földmiveIésügyi miniszterhez kell
maJus
az illetékes tanfelügyelősée
as es közoktatásügyi miniszter ur teljesíti.
Budapest, 1913. április hó 23.
. *
Valamennyi
eiemi népiskolai tanitó urnák a tovább-képző tanfolyamra való
fölvétel tárgyában.
40340/1X—1 szám. ..
Mezőgazdasági
2364. szám.
földmivelésügyi miniszter, ‘
A 49348|913. sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi mi
niszteri körrendelet tudomásulvétel s alkalmazkodás végett
kivonatos másolatban közzéteszem.
A fölvételt kérő folyamodványok az igazgató, vagy is
kolaszék (gondnokság) utján, legkésőbb május 20-ig terjesztendök be hivatalomhoz s azoknak fötétlenül tartalmazótok
kell, hogy a folyamodó
1 .) Milyen jellegű iskolánál működik?
2 .) Hány szolgálati éve van?
3 .) Vett-e már részt szünidei tanfolyamon?
4 .) Ha igen, mikor?
5 .) Melyik tanfolyamra kéri felvételét ?
Késve érkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek.
Szolnok, 1913. április hó 26 án.
Kir. tanfelügyelő helyett
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Másolat
a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ő Nagyméltóságának 49348. sz. rendeletéről.
Az 1906. évi január hó 10-én 102594|905. sz. alatt
kelt itteni rendelettel kiadott szervezeti szabályzat,értelmében
a f. iskolai évnek befejezése után a f. évi julius hó 1-től
22-ig teqedő időben több állami tanitó- és tanitónőképző
intézetben, a korábbi évekhez hasonlóan, három hétre terjedő
tanítói és tanitónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni,
még pedig: tanítók számára a csurgói, kiskunfélegyházai, lé
vai és sárospataki áll. el. iskolai tanítóképző intézetekben;
tanítónők részére pedig a sepsiszentgyörgyi és szabadkai áll.
el. iskolai tanitónőképző intézetekben. E tanfolyamok egysé
ges programja á következő; 1.) Tájékoztatás a sociális pae-*
- 12 —
— 13 —
dagógiai legújabb törekvéseiről és alkotásairól a külföldön és
hazánkban, 10 óra. 2.) A rajz és kézügyesség a szemléltetés
szolgálatában, 4 óra. 3) A magyar nyelv tanítása nem magyarajku népiskolában (az uj tanterv és utasítások magyará
zatával) 10 óra. 4.) Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a
népiskolában (a népiskolai tanterv és utasítások magyaráza
tával) 8 óra. 5.)_ A természettudományi és mennyiségtani
tárgyak tanításában, a sociális vonatkozások gyakorlati érvé
nyesítése, 5 óra. 6) Gyakorlati mintatanitások a 2.) 3.) 4.)
és 5.) pont alatt felsorolt előadásokkal kapcsolatban, 12 óra.
7.) A gazdasági - szövetkezetek és a néptanító, 6 óra. 8.) A
gazdasági számtartás legegyszerűbb módjai, 2 óra. 9.) Gya
korlati foglalkozások a rajzból és kézimunkából, 24 óra. 10.)
Kirándulások, közintézetek stb. meglátogatása a délutáni órák
ban a helyi körülmények szerint. Mindegyik tanfolyamra
50—50 hallgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonkint 30—30
hallgató áll. költségen kap az intézet internátusában szállást
és étkezést és ezen felül 15—15 korona utazási költségben
is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen
szállást és mérsékelt áron étkezést is kapnak a képző inté
zetben. A fent felsorolt tanfolyamok bármelyikére való fel
vételért folyamodhatnak az ország bármelyik részében lakó
és bármilyen jellegi el. népiskolánál működő oki. tanitók és
tanítónők a felvétel iránti bélyegtelen kérvények annál az il
letékes kir. tanfelügyelőnél nyújtandók be, akinek tankerületeben a folyamodó működik. — A pályázat határideje 1913.
évi május hóH5.
>>
Szolnok, 1913. ápril. hó 26-án.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
közsé^N^
'
Rhédei János
• -
kir. tanfelügyelő.
1493. szám.
Valamennyi
népoktatás intézet Igazgatójának, illetve vezetö tanítójának>
A hivatalos másolat hiteléül
2155. szám?
című s 12667/913. sz. rendelettel engedélyezett vezérkönyve
uj kiadásban, lényeges bővítéssel most jelent meg. Ezen ve
zérkönyv minden tanítónak módot nyújt arra, hogy tanfolyam
hallgatása nélkül is tisztán e könyvre támaszkodva eredmé
nyesen taníthassa iskolájában a tantervben megszabott szlöjd oktatás-anyagot.
Minthogy iskolalátogatásaim során azon tapasztalatra
jutottam, hogy a legtöbb iskola nélkülözi a szlöjdoktatást;
továbbá arra tekintettel, hogy a munkára való nevelés cél
jánál fogva, áz iskola legfontosabb feladatai közé tartozik;
nem ajánlhatom eléggé ezen valóban nélkülözhetetlen vezér
könyvet.
Felhívom azért a Címet, hogy ezen vezérkönyv beszer
zése iránt a beiratási dijak terhére a könyvtári költségvetés
keretében aként intézkedjék, hogy n^ár a jövő tanévben a
rendszeres kézimunka oktatás az egész vonalon akadálytala
nul kezdetét vehesse.
A két kötetben megjelent, bőségesen illusztrált munka
darabonként 1*60 K-ért a szerzőnél Miskolcon kapható.
Szolnok, 1913. évi április hó 17-én*
Az alábbi pályázati hirdetést tudomásulvétel és terjesz
tés céljából közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi márc. hó 11-én.
Rhédei János
.
Körlevél.
kir. tanfelügyelő.
valamennyi állami és-
l8“gatÓ és Vezetö tanítójához a „Szlöjd*
g yako^ 9>«nu vezérkönyy ajánlása tó
Birö Sándor rmskolci állami tanitó Szlöjdgyakorlatok v -
Pályázati hirdetés.
— Felvétel az 1013—14. iskolai évre. —
A váltós- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ez évi
14,860. számú rendelete alapján az iglói m. kir. állami ta-
» I
— 14 —
- 15 -
nitóképzö-intézetbe, a jövő 1913—14-ik iskolai évre az I. osz
tályba oly éptestü tanulókat veszünk fel, akik 14-ik életévü
ket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek s annyi
előképzettséget igazolnak, amennyit a polgáriskola, gimná
zium vagy reáliskola négy osztályának sikeres elvégzése
nyújt. E. követelmények igazolása szabályszerű iskolai bizo
nyítvánnyal történik. Egy-egy évfolyamba fölvehető 35—40
növendék. A jó magaviselelü és szorgalmas tanulók mind
köztartási segélyben és a bennlakás kedvezményében részesül
nek. Néhány növendék péznbeli ösztöndíjban részesíthető.
A teljes köztartási kedvezményben (reggeli, ebéd vacsora) részesülő bennlakók teljesen ingyenesek; a fél köztar
tási kedvezményt élvező bennlakók havonként 14 korona 50
fizetnek: a te'í®8 düat fizető bennlakók
havonként 29 korona köztartási dijat fizetnek.
A felvétel és segélyezés iránt benyújtandó, egy koronás
ellátOtt
kérvényhez a következő eredeti
okmányok csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. iskolai
izonyitvány a megelőző iskolai évről és az utolsó évi
tanulmányokról szóló első félévi értesítő; 3 tiszti-orvos;
tói
ÍL i fo,yamodónak ^szségi állapotáról és a tania Ív
aS V°ltárÓ1: 4> hite,es k<W bizonyítvány
íeHünX^ i*"8^ a C8aládfö P°Vi Állásának
A ^i
’ hiteles családi
ujraohási bkon^^"^
éwégl iskolai
hÍ7nnvif 4
.
kimutatása és a folyamodó
vo,tának igazolásával; 5.
Utolsó évről szóló
|uni“hó"ap
kik
évfolyamába felvehetők, a
Az ilyen tanutók a f í 2i
SÍkerrel elvégezték,
(test és élettanból lélektanból ^2 különbözeti tárgyaiból
bői, kézimunkából eséüeg ’raiztóí
Z°"gorábó1’ énektenni.
1 g ralzbó1) vizsgálatot, kötelesek
tóság^ X és közoktatásü'^^1 kéFVények a
nagymél-
cimzendők s legkésőbb mái! 1a m‘ kir: miniszter úrhoz
az intézet igazgatójánál A fek2hnap 3I 'g "látandók be
böl átlépni8 Xfik ^
-As ^‘é-tozok
csak kivételesen vétetnek
fel. Az
intézet növendékei az egyházi énekben és zenében s egy
általában a kántori teendőkben is kiképzést nyernek, a sike
res vizsgálat után erről külön képesítő bizonyítványt kapnak
A segélyek kiosztásánál tanítók gyermekei, ha egyébként
megfelelnek, más jelentkező felett előnnyel bírnak. A növen
dékek csak vagy a bennlakásban vagy az igazgató által
felvett lakásban, lakhatnak. A künnlakók havonként 6 korona
lakásdijat fizetnek. Az internátus helyiségei tágasak és egész
ségesek, az intézet telekén nagy játszótér és kert van az
ifjúság tanulmányi és testi nevelési céljaira. A bennlakók
ingyenes mosás-kedvezményben is részesülnek. Tandijat a
növendékek nem fizetnek. A gyógykezelés ingyenes, a gyógy
szert azonban a növendékek fizetik. A felvételről, segélye
zésről egyéb tudnivalóról minden egyes tanuló legkésőbb
augusztus hónap 15-éig külön értesítést kap.
A már felvett tanulók megjelenésök alkalmával testi
épség és zenei halfás szempontjából szigorú vizsgálat alá
vétetnek.
Igló, 1913. évi március hónap 5-én.
Az Igazgatóság.
2456. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi iskolai helyi
hatóságához, igazgató — illetve vezetőtanitójához az „Óva
kodjunk a tüdővésztől" c. isko’ai faliképnek az iskolék részére
beszerzése tárgyában.
Okolicsányi—Kuthy Dezső dr. kir. tanácsos, egyetemi
magántanár tervei szerint Geiger R. festőművész által meg
festett 2 drb „Óvakodjunk a tüdővésztől* c. falitáblát Val
lás- és közokt. miniszter ur ő méltósága f. é. 20698. sz.
rendeletével az iskolák részére taneszközül engedélyezte.
Ezen művészi kivitelű, a tüdővész terjedésének meggátolhatását élénken szemléltető 2 drb tábla sikeresen moz
dítja elő a tüdővész elleni küzdelem eredményességét. A
falitáblák ára drbként 2 K s beszerzésre címnek a legme
legebben ajánlom.
— 16 -
VI.
Megrendelhető a Polatsek-féle könyvkereskedésben Te
mesvár, Jenőherczeg-utcza, vagy pedig Róth Dezső könyv
kereskedésében Szolnokon.
Szolnok, 1913. április hó 29-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Ü
állami, községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
Igazgatóságának.
A vármegyei Népoktatás f. é. január 25-én megjelent
2.) számában— a József kir. Herczeg Szanatórium Egyesület
szegénysorsu tüdőbetegei javára — az iskolákban rendezen
dő irgalom gyűjtés tárgyában 420|913. szám alatt közzétett
körrendelkezésemre utalással, a nevezett Egyesület elnöksé
gének 1414|913. sz. alatt kelt megkeresése alapján kérem
mindazokat az igazgató-, illetve vezetőtanitó urakat, kik a
gyűjtés eredményével még talán be nem számoltak, hogy a
gyűjtést sürgősen bonyolitsák le és a gyüjtőiveket, valamint
a gyűjtött összegeket minél előbb küldjék be a József Kir.
Herczeg Szanatórium Egyesületnek (IV. Sütő utca 6.)
A gyűjtött összeg beküldéséről hivatalom is értesítendő,
Szolnok, 1913. április hó 18-án.
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
S‘.xP* Gyenes József’ a szolnoki »Constantin“ rkath. iskola igaz
gatója világi ember, dacára, hogy kis korában szülei őt is mint talán
minden gyereket papnak szánták.
V. D. Igaza van kolléga urnák. Az erköicsbirók, tisztelet a kivéte nek, leginkább azért Ítélkeznék a mások ügyében hogy a maeuk
elintézetlen ügyeiről eltereljék a figyelmet.
g
Sch. M. Mtur. Jönni fog. Köszönet
3
-
10. szám.
jásznagykunszolnok"
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
-
Valamennyi
Szolnok, 1913. május 25.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
2208 szám.
évfolyam.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
v;
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
’ A vármegyei i népoktatás 1913. évi április
havi állapotának jelentősebb mozanatai közül kö
vetkezőket van szerencsém előadni.
Említett hó folyamán magam a szolnoki és
kunszentmártoni polgári fin- és lányiskolákban,
— Jászapáti és Tiszaderzs közs gekben, végül
Pusztagyendán, összesen 68, — Bogírdy Antal
kir. s. tanfelügyelő pedig Törökszentmiklós, Fegy
vernek, Tiszabő, Kuncsorba, Kunhegyes, Abádszalók községekben, Kisújszállás városban, Bánhalom és Pusztatomaj tanyákon szintén 68 tan
teremben, vizsgáltuk mega nevelve-tanitásmenetét
és eredményét.
M. kir. vall.- és közokb Miniszter ur Jászlelsőszentgyörgy községben Kerekudvar tanyán
es az Eigen Pál féle birtok táján 1—1 tanitós
állami el. iskolát szervezett.
~ 3
Hivatalom a tanítói fizetések rendezése terén
reá várt nagy munkát a kitűzött rövid határidő
alatt elvégezte.
M. Kir. vall- és közokt Miniszter ur a szol
noki és ^jászberényi, továbbá a tiszavárkonyi
belterületi állami elemi népiskolánál 1 — 1 tanítói
állomást a növendékek csekély száma msalt a
jövő tanévtől kezdőelőleg bes/ünleletl.
M. kir. bclügvminiszter ur a törökszentmik
lósi polg. leányiskolái társulat t feloszlatta. Az
intézet anyagi ügyeinek vezetését a község, —
erkölcsi érdekeinek gondozását pedig özv. Po'gár
Béláné úrnő ő méltóságának vezetése alatt az
oltani előkelő hölgy közönség volt kegyes elválalni.
— Ezen iskola állami kezelésbe vétele iránt a
szükséges eljárást megindítottam
Hofbauer Aladár miniszteri számvizsgáló meg
bízásának a legnagyobb buzgósággal eleget telt s
a vármegyei állami és községi el. iskolák és óvo
dák számadási ügyeit rendezte.
M. Kir. vall,- és közokt. Mi iszter ur az 1912.
évi LXV. t. c. alapján az állami polg. fiú- és
leányiskolák tanárait és tanítónőit az Orsz. Tanítói
Nuyugdijintézet kötelékeiből kivette.
Tóth József szelevényi áll. el. isk. tanitó
előnyösebb , alkalmazási nyervén, állomásáról le
mondott.
A mezőtúri és turkevei gazdasági népisko
láknál háztartási tanfolyamok rendeztetnek. Ha
sonló tanfolyamok más gazdasági népiskoláknál
is lesznek.
.
M. kir. vall.-és közokt. Miniszter ur aturVevei.
gazd. népiskola gyakorló területének felszerelésére
2922 koronát, gazdasági népiskoláinknál varró
gépekre : Nagykörűben 360, — Jászberényben 280,
_ Turkevén 385. — Szolnokon 120 koronát
engedélyezett; a tiszaföldvári róni. kath. elemi
iskolai építkezésre 4000, — a tiszaderzsi ref. cl.
iskolai építkezésre 5000, végül a tiszavárkonyi
róm. kath. iskola fölépítésére 10 ezer koronái
utalványozott.
Szolnok, 1913. évi május hó 2-án.
Rhédei János
kir. tanielügyelő.
Bolgárkertészet.
A régi jóidőben (1883.) amikor még 300 frt. is elég
volt egy csekély igényű tanitócsatád fentartására, már foglal
koztam a kertészettel.' egyrészt azért, mert élvezetet találtam
a különféle növények fejlődésében ; különösen színlelten öröm
fogta el sziyemet, midőn verejtékes fáradozásaim után növé
nyeim virágoztak és gyümölcsöt hoztak; másrészt pedig azért,
mert a kertészkedésem eredménye a 300 forintos fizetés mel
lett a megélhetést biztositotta.
*
*
*
Midőn mint önálló tanitó állomásomat elfoglaltam, első
gondom volt a körülbelül egy hold terjedelmű, rendelkezésemre
bocsátott területnek körül árkoltatása.
Az alatt, mig az árkolás folyt, a terület beosztását papi
roson elvégeztem. Midőn kitavaszodott, megkérdeztem tanít
ványaimat, hogy volna-e kedvük velem együtt a kertben dol
gozni? Növendékeim, akik osztatlan 6 osztályban 134-en
voltak, — teljes lelkesedéssel igennel válaszoltak.
Kedves gyermekeim! — mondám — minthogy holnap
egésznapi szünet lesz, akinek kedve tartja és szülei megen
gedik, hozzon magával ásót, kapát, gereblyét. Megmunkáljuk
a kertet! . ..
Soha sem feledem el az általános lelkesedést! Tanitvá-
• 3 —Hivatalom a tanítói fizetések rendezése terén
reá várt nagy munkál a kitűzött lövid hatáiidő
alatt elvégezte.
M. Kir. vall- és közokt Minisztér ur a szol
noki és jászberényi, továbbá a tiszavárkonyi
belterületi állami elemi népiskolánál 1 — 1 tanítói
állomást a növendékek csekély száma miatt a
jövő tanévtől kezdődőleg beszüntetett.
M. kir. bel ügv miniszter ur a törökszentmik
lósi polg. leányiskolái társulat t feloszlatta. Az
intézet anyagi ügyeinek vezetését a község, —
erkölcsi érdekeinek gondozását pedig özv. Po'gár
Béláné úrnő ő méltóságának vezetése alatt az
ottani előkelő hölgy közönség volt kegyes elválalni.
— Ezen iskola állami kezelésbe vétele iránt a
szükséges eljárást megindítottam
Hofbauer Aladár miniszteri számvizsgáló meg
bízásának a legnagyobb buzgósággal eleget tett s
a vármegyei állami és községi el. iskolák és óvo
dák számadási ügyeit rendezte.
M. Kir. vall,- és közokt. Mi iszter ur az 1912.
évi LXV. t. c. alapján az állami polg. fiú- és
leányiskolák tanárait és tanítónőit az Orsz. Tanítói
Nuyugdijintézet kötelékeiből kivette.
Tóth József szelevényi áll. el. isk. tanitó
előnyösebb . alkalmazást nyervén, állomásáról le
mondott.
A mezőtúri és turkevei gazdasági népisko
láknál háztartási tanfolyamok rendeztetnek. Ha
sonló tanfolyamok más gazdasági népiskoláknál
is lesznek.
.
M. kir. vall.-és közokt. Miniszter ur a turléev-ei...
gazd. népiskola gyakorló területének felszerelésére
2922 koronát, gazdasági népiskoláinknál varró
gépekre : Nagykörűben 360, — Jászberényben 280,
_ Turkevén 385. — Szolnokon 120 koronát
engedélyezett; a tiszaföldvári róm. kath. elemi
iskolai építkezésre 4000, — a tiszaderzsi ref. el.
iskolai építkezésre 5000, végül a tiszavárkonyi
róni. kath. iskola fölépítésére 10 ezer koronát
utalványozott.
Szolnok, 1913. évi május hó 2-án.
Rhédei János -
'
kir. tanielügyelő.
Bolgárkertészet.
A régi jóidőben (1883.) amikor még 300 frt. is elég
volt egy csekély igényű tanitócsalád fentartására, már foglal
koztam a kertészettel: egyrészt azért, mert élvezetet találtam
a különféle növények fejlődésében ; különösen szinletlen öröm
fogta el szivemet, midőn verejtékes fáradozásaim után növé
nyeim virágoztak és gyümölcsöt hoztak ; másrészt pedig azért,
mert a. kertészkedésem eredménye a 300 forintos fizetés mel
lett a megélhetést biztosította.
*
*
*
Midőn mint önálló tanitó állomásomat elfoglaltam, első
gondom volt a körülbelül egy hold terjedelmű, rendelkezésemre
bocsátott területnek körül ^árkoltatása.
Az alatt, mig az árkolás folyt, a terület beosztását papi
roson elvégeztem. Midőn kitavaszodott, megkérdeztem tanít
ványaimat, hogy volna-e kedvük velem együtt a kertben dol
gozni? Növendékeim, akik osztatlan 6 osztályban 134-en
voltak, — teljes lelkesedéssel igennel válaszoltak.
Kedves gyermekeim! — mondám — minthogy holnap
egésznapi szünet lesz, akinek kedve tartja és szülei megen
gedik, hozzon magával ásót, kapát, gereblyét. Megmunkáljuk
a kertet!...
Soha sem feledem el az általános lelkesedést! Tanítva-
- 4 5
nyaim, néhány kivételével, már kora reggel megjelentek az
iskolánál, ahonnan kiséretem mellett, örömkiáltások között a
kertbe vonultunk.
Csoportokba osztottam a gyermekeket
midőn meg
mutattam nekik, hogy miképpen kell ásni, gereblyézni, meg
kezdettük a munkát.
Volt sürgés-forgás! A nagyok s erősebbek velem együtt
ástak; a kisebbek gereblyéztek ; a kicsik a kavicsokat, köve
ket és más haszontalan kórókat, szemetet szedték össze.
Beigazolást nyert az a közmondás, hogy: „Sok kéz,
hamar kész." Estére már nemcsak az ásással, hanem a beosz
tással is készen lettünk.
A következő héten már az időközben beszerzett fák
ültetéséhez és a különféle magvak vetéséhez fogtunk.
Ezután már nem lehetett bevárni a hetiszünetet, mert
az időjárás kedvezőre fordult, miért is a hét napjain, egy-egy
órán, külön-külön osztállyal a kertben foglalkoztam.
Fáradozásaimnak meglett a kedvező eredménye.
Már az első évben kelt tömérdek eper (szeder) alma,
— és körtefa-csemeténk. Termett sok-sok konyhakerti növé
nyünk, sőt igen sok virágunk is volt, aminek leginkább
örültek a gyermekek.
Az én hangyaszorgalmú kis munkásaim 10 évi egyhely>ben való működésem alatt soha sem pártoltak el tőlem, mert
megkedveltettem velük a kertészetet, amit azáltal értem el,
hogy velük együtt dolgoztam, és a kert terményeiben része
sítettem mindazokat, akik kitartó segítőim voltak.
Midőn már elegendő fáim voltak, a fölösleget a gyer
mekek közt kiosztottam, akik útmutatásom szerint tartoztak
azokat otthon elültetni A nagymennyiségben megnőtt eper
akat az utcákon, az utak mellett a gyermekekkel elütettettem
es pedig azért, hogy a selyemhernyó tenyésztést terjeszthessem
Tudjuk, hogy mindennek idő kell. Azt is tudjuk ho»y
minden újításnak ellenségei szoktak lenni, - részint ’ tudat
lanságból, részint rosszakaratból.
Nel<em is sokat kellett küzdenem eleinte, különösen a
lakosaival szemben, akik az elültetett fákat
rdelték, vagy pedig ostornyélnek levágták- de kitartó
munkásságommal mégis célt értem.
-
A község területéhez tartozó uradalomban alkalmazásban
volt cseh származású ügyes kertésztől tanultam meg a ker
tészetet és azt, hogy a munkában csüggedni nem szabad.
Nem a bolgár, hanem a cseh kertészet alapján kedveltettem meg tanítványaimmal a fatenyésztést és konyhakerté
szetet, amelynek jövedelmezőségét ma már az egész község
élvezi.
Követésre méltó munkásságomra, 1885-ben a „Sopron**
cimü lapban „Ültessünk fákat" közleményemoen hívtam fel
a vármegye közönségét, illetőleg a tanítóságot.
Körlevél.
Miután a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban
biztosítást kaptam a felől, hogy a fuvar- és napidij átalány
2—3 héten belül utalványozva lesz, felkértem a járási körök
elnökeit, hogy a járási körök gyűléseit hívják össze s
azoknak napirendjére tűzzék ki a nyugdíj és a szolgálati
pragmatika kérdését is.
Ez alkalommal kötelességemnek tartom kedves Tanitótestvéreimet a következők szem előtt tartására felhívni :
1. A járási körök elnökeit kartársi szeretettel felkérem,
hogy a járási körök gyűléseiről felvett jegyzokö-nyeek máso
latát hozzám lehetőleg rövid idő alatt szíveskecjenek bekül
deni, hogy azok a központi választrffányi ülésen tárgyalha
tok legyenek. A közp. választmány csak ugy‘végezhet ered
ményes és a tanítói álláshoz mJtó munkát, ha a külső
szervek idejében közvetítik a szellemi vérkeringés mun
káját. Sajnálattal látván az' irattárban, hogy a járási kö
rök munkásságáról semmiféle adat nincsen, az összekötő
kapocs hiányzik a belső és külső szervek között s igy az
egyesületi élet csak pang.
'2. A tanítói gyűléseken minden kötelezett tag megjelelenni köteles, még pedig 4 korona pénzbírság terhe mel
leit. Örömmel vettem tudomást arról, hogy Tanitótestvéreim
szorgalmas látogatói gyűléseinknek, ami biztosítéka az egész
séges tanítói közszellem kifejlődésének, amire a mai világban
: felette nagy szükség van. Mégis azonban felkérem ked-
6
vés Tanítót estvéreimet, aki talán nem akarna a gyűléseken
részt venni
jelenjünk meg mindannyian az összehívott
gyűléseken, hogy ott valóban a tanítóság akarata nyerjen
teljes mértékű kifejezést. Megjegyzem, hogy az elmaradást
csak betegség igazolja, aminek már a gyűlésen meg kell
történnie, hogy az igazolás már a felveendő jegyzőkönyvbe
belevétessék.
3. A gyűlési fuvar és napidijak kiufalványozása tár
gyában a nyugták gyűlés után 15 nappal a járási körök el
nökeihez küldendők be, aki azt jegyzékbe foglalva, a köz
ponthoz küldi. A később beadott nyugták szabályszerint fi
gyelembe nem vehetők. A központ a nyugtákat felülvizsgálva,
utalványozás céljából a kir. tanfelügyelőséghez terjeszti. Ez
a munka késedelem nélkül történik, soronkivül, tehát testvéri
szeretettel kérem tanitótársaimat, ne írjanak sürgető leveleket,
mert az úgy is hiába. Leghelyesebb dolog volna az, hogy
az úti számlákat mindenki már a gyűlésen beadná az elnök
nek, aki azokat- akkor azonnal elintézheti. A késedelemnek
a késedelmeskedő tanítók az okai, akik a gyűlés után 2—3
hónappal küldik nyugtáikat, aminek természetesen elutasítás
lehet csak a vége.
Hogy kedves tanitótestvéreim ezen utiszámlákat jóelőre
elkészíthessék, tájékozásul a következőket közlöm:
a) A vasúton fél II. osztályú, hajón I. osztályú jegy
számítandó fel.
b) A községből a vasúthoz bérkocsi nem számítható
fel, sem a vasúttól vissza.
c) A tengelyen való utazásnál kilométerenként 28 fillér
számítandó fel. Ha azonban egy községből többen utaznak
a gyűlésre, egy-egy tanitó csak 14 fillért számíthat fel.
d) Napidij 2 korona. Szabályszerint napidij csak a gyű
lés napjára számítható fel, az utazások idejére nem.
Ezek alapján mindenki előre megállapítja utiszámláját
és beadhatja. A magasabban számított tételeket a kir. tan
felügyelőség helyesbíti.
4. Sajnálattal tűnik ki a pénztárnok jelentéséből, hogy
az 1912. évi tagdijak hátraléka felette nagy. Felkérem ked
ves tanitótestvéreimet, szíveskedjenek hátralékos tagsági di
jaikat és temetkezési járulékaikat befizetni, nehogy az elnök
ség abba a .kellemetlen helyzetbe kerüljön, hogy perelni le
gyen kénytelen. Jó alkalom errea járásköri gyűlés. A gyűjtő
pénztárosokat felkérem, szíveskedjenek egy rozatos ivet
(név, lakóhely, ^llás,összeg) magukkal .vinni, a .dijakat be
szedni sa rovatos kimutatással Muhy Sándor központi pénztárnok úrhoz beküldeni, aki a nyugtát mindenkinek megküldi.
5. Mwt ^számunkban már értesítést adtunk le, hogy junius 7«én a .voH-fankótestütet a kőbányai úri Casino dalár
dájának közremüködásévelnagy hangversenyt rendez. Ami
dőn .eree telhívom ^kedves s tanitótestvéreim szives figyelmét,
arra kérem, hogy aki leheti, ^jöjjön él. Éppen azért határoz
tuk aközpontijánásgyütesét junius Th£, hogy a vidéki tenitók egy kö-iséggel mulathassanak is. Sőt jelzem, már előre,
hogy .arra a napra a szokott í helyre a közp. választmány
ülését .is .összefogjuk -hívni.
6. Végrefelkérem ^egyesületi la pun kikezelőjét, hogy kartárgamkaUkörievetemre figy^meztetni szíveskedjenek. Amenynyiben epedig a jövőben minden egyesületi közlemény a Nép
oktatásban fog megjelenni, szíveskedjenek annak minden
száma Teánt :érdeklődést tanúsban i.
Ezék-irtán fanitótestvérermnek kartársi szives üdvözle
temet ^küldöm.
Szolnok, 1913. május F8-án.
Brózsik Pál
vm. tan. test, elnök.
Damjanics estély. Lapunk
mu’t számában jeleztük
már, hogy a kőbányai úri kaszinó junius hó 7-én Szolnokra
rándul, hogy a szabadságharc legvitézebb tábornokának szob
rát megkoszorúzza. Ugyanez alkalommal á, ^Nemzeti Szállodá“-ban hangversenyt is rendez a kaszinó a^Ta^inók Ott hona"
javára. A szép és gazdagr műsorral öss^eáljito^ts^^ghivóbó
meggyőzőcíhetünk arról, hogy a rendezep^u ünnepély és
hangverseny fényes sjkerrdv kecsegtet; ezért tegyünk rajta,
hogy .annak sikerét,M|cülöoösen erkölcsigsikert j ml tanítók
6
vés Tanitótestvéreimet, aki talán nem akarna a gyűléseken
részt venni
jelenjünk meg mindannyian az összehívott
gyűléseken, hogy ott valóban a tanitóság akarata nyerjen
teljes mértékű kifejezést. Megjegyzem, hogy az elmaradást
csak betegség igazolja, aminek már a gyűlésen meg kell
történnie, hogy az igazolás már a felveendő jegyzőkönyvbe
belevétessék. •
3. A gyűlési fuvar és napidijak kiutalványozása tár
gyában a nyugták gyűlés után 15 nappal a járási körök el
nökeihez küldendők be, aki azt jegyzékbe foglalva, a köz
ponthoz küldi. A később beadott nyugták szabályszerűit fi
gyelembe nem vehetők. A központ a nyugtákat felülvizsgálva,
utalványozás céljából a kir. tanfelügyelőséghez terjeszti. Ez
a munka késedelem nélkül történik, soronkivül, tehát testvéri
szeretettel kérem tanitótársaimat, ne írjanak sürgető leveleket,
mert az ugy is hiába. Leghelyesebb dolog volna az, hogy
az úti számlákat mindenki már a gyűlésen beadná az elnök
nek, aki azokat akkor azonnal elintézheti. A késedelemnek
a késedelmeskedő tanitók az okai, akik a gyűlés után 2—3
hónappal küldik nyugtáikat, aminek természetesen elutasítás
lehet csak a vége.
Hogy kedves tanitótestvéreim ezen utiszámlákat jóelőre
elkészíthessék, tájékozásul a következőket közlöm:
a) A vasúton fél II. osztályú, hajón I. osztályú jegy
számítandó fel.
b) A községből a vasúthoz bérkocsi nem számítható
fel, sem a vasúttól vissza.
c) A tengelyen való utazásnál kilométerenként 28 fillér
számítandó fel. Ha azonban egy községből többen utaznak
a gyűlésre, egy-egy tanitó csak 14 fillért számíthat fel.
d) Napidij 2 korona. ‘Szabályszerint napidij csak a gyű
lés napjára számítható fel, az utazások idejére nem.
Ezek alapján mindenki előre megállapítja utiszámláját
és beadhatja. A magasabban számított tételeket a kir. tan
felügyelőség helyesbiti.
4. Sajnálattal tűnik ki a pénztárnok jelentéséből, hogy
az 1912. évi tagdijak hátraléka felette nagy. Felkérem ked
ves tanitótestvéreimet, szíveskedjenek hátralékos tagsági di
jaikat és temetkezési járulékaikat befizetni, nehogy az elnök
—
7 —
ség abba a kellemetlen helyzetbe kerüljön, hogy perelni le
gyen kénytelen. Jó alkalom errea járásköri gyűlés. A gyűjtő
pénztárosokat felkérem, sziveskedjenek egy rostos ivet
(név, lakóhely,.állás, uösszeg) magukkal, vinni, a dijakat be
szedni sa rovatos kimutatással Muhy Sándor központi pénz
tárnok úrhoz beküldeni, aki a nyugtát mindenkinek megküldi.
5. Műit .^számunkban .már értesítést radtunk le, hogy jú
nius 7-.én ia <vnh-ianítótestütet a kőbányai úri Casino dalár
dájának közrsmüködásével nagy hangversenyt rendez. Ami
dőn .eree telhivom ^kedves tanitótestvéreim szives figyelmét,
arra.kécem, hagy aki deheti, jöjjön el. Éppen azért határoz
tuk a központi jánásgyülését ■ junius 7-re, hogy a vidéki ta
nitók egy á&ö&séggel mulathassanak is. Sőt jelzem már előre,
hogy .arra a napra a szokott helyre a közp. választmány
ülését, is. összefogjuk thivni.
6. Végrefelkérem ^egyesületi lapunk kezelőjét, hogy kartársMotat oklevelemre' figyelmeztetni szíveskedjenek. Amenynyitaupedig^ jövőben minden egyesületi közlemény a Népoktatásban feg megjelenni, szíveskedjenek annak minden
száma icánt érdeklődést tanúsítani.
Ezek ©tán tani tó test véreimnek kartársi szives üdvözlctemet küldöm.
Szolnok, 1913. níájus F8-án.
Brózsik Pál
vm. tan. test, elnök.
Ili 1< E K.
Damjanics estély. Lapunk mu't számában jeleztük
már, hogy a kőbányai úri kaszinó junius hó 7-én Szolnokra
rándul, hogy a szabadságharc legvitézebb tábornokának szob
rát megkoszorúzza. Ugyanez alkalommal á?1*Nem
Szállo
dádban hangversenyt isrendeza kaszinóa. „T^in^kOtthona
javára. A szép és gazdag műsorral összeáUitoit&^egliivóból
meggyőzőcíhetünk arról, hogy a rendezendő i ünnepély és
hangverseny fényes sikerrel^ kecsegtet; ezért tegyünk rajta,
hogy tannak sikerét, ^ülöqösen erkölcsisiker^/nü tanitók
9
—
8
—
iparkodjunk biztosítani azáltal, hogy minél többen jelenjünk
meg ott úgy a vidékről, mint a központból. Annál is inkább
megérdemli a hangverseny a mi támogatásunkat, mert a
nevezett kaszinó önként ajánlkozott arra, hogy Szolnokra
jövetele alkalmából — minden ellen érték nélkül rendezi azt
^Otthonunk" javára.
Meghívó. A Hevesnagykunsági Ref. Tanitóegylet 1913.
május hó 31-én d. e. 8 órakor tartja Mezőtúron, a Központi is-,
kóla gyüléstermében f. évi rendes közgyűlését, melyre az egye
sület alapitó, pártoló, rendes és tiszteletbeli tagjait, a tanügybarátokat és érdeklődőket tisztelettel meghívom. Mezőtúr,
1913. május 9. Kecskeméthy László tanitóegyleti elnök. —
A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés.
3. Emlékbeszéd néh. Császi Ferencz kunhegyesi kartárs fe
lett Molnár Pál kunhegyesi kartálstól 4. A mezőtúri jkör ja
vaslata a fizetésrendezés ügyében. Előadó: Jónás Imre dé
vaványai kartárs. 5. A tanitó, a tanítvány és az.uj tanterv. .
Előadó: Győrfi János tiszafüredi kartárs. 6. Az uj választó
jogi törvény ismertetése. Előadja: Dr. Tóth Imre mezőtúri
ügyvéd, pártoló tag. 7. Jelentés az Orsz. Tánitói nagygyülésről. Nagy Árpád mezőtúri kartárstól. 8. Emlékezés és fe
lejtés Értekezés Nagy Erzsiké dévaványai kartárstól. 9. Ta
gok igazolása. 10. Eötvös-alap ismertetése. 11. Központi bi
zottság jkönyvei. 12 Tisztviselők, közp. bizottsági tagok é$
Orsz. Szövetségtanácsi képviselők választása. 13. Indítványok,
melyek elnökhöz 3 nappal írásban bejelentendők. 14. Jövő
évi közgyűlés helyének kitűzése. — Előző napon d. u. 6 órá- •
tói közp. biz. gyűlés, a szokott tárgyakkal. — Elszállásolás
ról és közebédről a mezőtúri kartársak fognak gondoskodni;
azért az egyes testületek elnökeit ezúton felkérjük, hogy a
gyűlésre utazó s a közebéden résztvénni kívánó . kartársak
neveit a mezőtúri ref. tantestület igazgatóságánál f. hó 27-ig
bejelertmi szíveskedjenek. *
Estély. A mezőtúri ref. Tanítótestület 1913. május 31-én,
a hevesnagykansági ref. egyházmegyei Tanitóegylet közgyű
lésé alkalmából, a közp. kaszinó termeiben, segélyegylete
javára estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Személyjegy 2
korona, családjegy 5 korona. Felülfizetéseket köszönettel fo
gadunk. Előadás után tánc. Az estély műsora: ?1. Fohász.
I
.
-
Bethoventől, énekli a tanítói vegyeskar. 2. Cimbalmon ját
szik Varga Gyula. 3. „Szociális mesék az életből/ Előadja:
Gaál Mózes fővárosi iró. 4. Magánének. Énekli Csatári János.
5. Szaval Kecskeméthy Jolán. 6. Scherzo, vonósnégyes. Schu
mann R.-től. Előadják: Vágó József, Fazekas Antal, Kremán
Ferencz és Nóbik Lajos. 7. Népdalegyveleg. Énekli a tanítói
vegyeskar.
Óvakodjunk a tüdövésztől. Okolicsányi-Kuthy Dezső
dr. egyetemi magántanár tervezése és útmutatása szerint két
falikép jelent meg. A fenti címet viselik és a tuberkulózis
elleMi védekezés céljait szolgálják. Az egyik tábla igen jól
megválasztott szemléltető, hogy úgy mondjuk, pillanatképek
ben magyarázza azt, hogy mi terjeszti a tüdővészt. A másik
tábla azokra a nagyon fontos mozzanatokra mutat ra kepei
vel, amelyek alkalmasak arra, hogy a tüdövésztől óvjanak
meg bennünket. Amig az előbbi tábla egészségtelen és beségterjesztő momentumaival élénken állította azt, amit kerül
nünk kell, ami veszedelmes ebben a táblában, minden kér
désre megtaláljuk a hygienenek megfelelő választ ugyancsak
helyesen szemléltető rajzok formájában.
A táblák színes
kivitele csak hozzájárul ahhoz, hogy értékesebben állítja
elénk azokat a mondanivalókat, melyeket Okohcsanyi-Kuthy
magyarázatainak megfelelően a rajzolómüvész velük kifejez.
Az igen tetszetős képek, a rövid szöveg, amely igen szépen,
népies nyelven mindent elmond, ami a tárgyra vonatkozik,
megérdemlik, hogy minél több helyre: iskolába, községházába,
olvasókörökben, vasúti állomáson s általában ahol nép sűrűb
ben megfordul, kifüggesztessenek. lyen képek tanulságosak és
sokkal inkább érünk ilyenekkel célt, mint tudakos könyvek
kel, vagy el nem olvasott hirdetésekkel. A táblák nagysaga
70X102 cm. Egy-egy kép ára 2 korona. -- A táblák a
Polatsek-féle temesvári könyvkereskedő cég kiadasaban jelen
tek meg és onnan megrendelhetők?
HIVATALOS RÉSZ.
2482 szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi igazgató és
vezetötánitójához, tanitónőjéhez az „Iskolai takarékpenztarak
bevezetése“ tárgyában.
— 10 —
j
*
Kalunusz Miklós nagybecskereki p. ü. tisztviselő és
ifj. Ferdinándy József kereskedő füzetes javaslatukban az
iskolai takarékpénztáraknak uj, életrevaló szervezési és kezelési
módját ismertetik.
Minthogy javaslatuk a nagyközönség takarékosságra
való nevelését célozza, ezen füzet tartalmának figyelembe
vételét.^ amennyiben a tekintetes Címnek módjában áll, az
iskolai takarékpénztáraknak megszervezését melegen ajánlom
s megszervezés esetén f. évi október 15-ig annak bejelen
tését kérem.
Vonatkozó füzetek fentnevezett szerzőknél Nagybecskereken beszerezhetők. (Tartalmát a Megyei Népoktalás ismerteti.)
Szolnok, 1913. május hó 5-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
^2669 szám.
Körié vél.
. Jászna8ykunszolnok vármegye valamennyi tanítójához,
tanítónőjéhez a fürdőkedvezmények igénybevételének módozatai tárgyában.
Vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméllósúga
t e. 1742 eln. sz. rendelete folytán közlöm, hogy fürdőkedvezmenyek engedélyezése iránti folyamodványok jövőben —
annak pontos megjelölésével, hogy fürdőkedvezményt mely
naptol, mennyi időtartamra óhajtják igénybe venni, — a
Va"áS éS' közok,a,ásügyi miniszter úrhoz
címzetten, közvetlen hivatalomhoz terjesztendők be.
Szolnok, 1913. május hó 10-én.
-
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2514. szám
Körlevél.
g
x*v'amenn’! á"ami eie""
, állami elemi iskolai igazgató és
vezető tanítójához, az állami elemi népiskolák helyi költség
vetéseivel szemben mutatkozó eltérésekről.
Hivatkozással a m. ki. vall.- és közokt Miniszter ur
1910. évi november hó 18-án 128000. sz. a. kelt körren
deletének II. fejezetében foglaltakra, fölhívom t. Címet, hogy
az állami elemi népiskolák 1912|13 tanévi helyi költségve
téseivel szemben esetleg mutatkozó túllépések engedélyezése
iránt nevezett Miniszter ur Ö Nagyméltóságához kellően
megokolt kérvényt intézzen, ehez a mellékelt minta szerint
szerkesztett lelkiismeretes pontossággal kitöltött XI. sz. ki
mutatást csatolja és hozzám f. é. junius hó 1-ig annyival
inkább terjessze, be, mivel az elkésve érkező kérvényt el
nem fogadom, s az iskola keletkező anyagi bajaiért Címnek
a felelősséget anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt visel
nie kell.
Szolnok, 1913. évi május hó 4-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
XI. sz. kimutatás.
Kóródy F. kir. s. tanf.
— 12 —
— Í3 —
2515. szám.
Valamennyi
állami népiskolai igazgató — illetve vezető-tanitó urnák a
tanítótestület tagjainak családi viszonyaiban előállott változá
sok bejelentése tárgyában.
A 128000 —910. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszter
körrendelet alapján felhívom címet, hogy a tanítótestület tag
jainak személyi s illetve családi viszonyaiban — a folyó
tanévben — netalán előfordult változásokról, nevezetesen:
házasságkötésről, vagy annak végérvényes bírói ítélettel tör
tént felbontásáról, névváltoztatásáról, a gyermekek születési
vagy elhalálozási esetéről, a tanítók (tanítónők) időközben
szerzett külön képesítéséről vagy fegyelmi büntetéséről az
alább közölt minta szerint készítendő kimutatás beterjeszté
sével a f. hó végéig tegyen jelentést hivatalomhoz.
A kimutatás aláírással és az iskola bélyegzőlenyoma
tával ellátandó.
Mindennemű késedelemért, avagy hibás adatszolgálta
tásért a kimutatás kiállítóját teszem felelőssé.
Szolnok, 1913. május hó 4-én.
Z. 1 db.
kir. tanfelügyelő h.
Cím a Jegyzet rovatban, hogy azok mikor s mely szám alatt
terjesztettek be hivatalomhoz.
Megjegyzem, hogy a kimutatásba nem veendő fel azon
tanitó (tanitónő), aki azért nem taníthatott, mert az iskola
járvány miatt bezáratott, vagy mert a családban ragályos
betegség lépett föl.
Szolnok, 1913. évi május hó 4-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
2549. szám.
Valamennyi állami népiskola igazgatójának, illetve vezetőtanitójának a tanítók (tanítónők) 1912/13. tanévi mulasz
tásainak kimutatása tárgyában.
A 128.000|910. sz. alatt kelt vallás-és közokt. Miniszteri
Körrendelet alapján felhívom Címet, hogy a tanítótestület
tagjainak folyó tanévi iskolamulasztásairól az alábbi minta
szerint — f. évi junius hó 10-ig terjessze be pontos kimu
tatást hivatalomhoz.
A kimutatáshoz csatolni kell a betegség miatt mulasz
tott tanítók illetve tanítónők orvosi bizonyítványait. Ha e
bizonyítványok annak idején hivatalomhoz lettek beterjesztve
de onnan vissza nem küldettek: ebben az esetben jelezze
Szerkesztői üzenetek.
Gy. M. Székelyudvarhely. Az ismertetés legközelebb jönni fog.
Üdvözlet!
.
O. J. Jászárokszállás. A beküldött cikk közlésre vár. A „Mada
rak és Fák napja4* nagyon is gazdag műsorát későn kaptam. Junius 7.
legyen szerencsénk Szolnokon.
.
H. J. Nagy előrelátásra vall már most az iránt érdeklődni, hogy
hogyan érezheti magát az ember az aranylakodalmón ? Nehéz a kér
désre felelni annak, aki még az ezüstlakodalmát is csak hírből
de azért, azt hiszem, nem messze járok az igazságtól, ha a e e
kérdésre azt válaszolom, hogy az aranylakodalmat (amely már csa
ünnepély) szívesen felcserélné aki azt megéri, az ezüstlakodalommal is.
Hát még a nem ezüsttel I
— 14 —
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. junius I0.E
||. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfolügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Felhívás.
Kéretnek a Kovács László ügy
véd ur által felszóllitott 1911. és
1912. évi hátralékosok, hogy elő
fizetési dijaikat haladéktalanul be
küldeni szíveskedjenek, mivel el
lenesetben kénytelenek lennénk az
eljárást megindittatni.
Tisztelettel
A Kidóhivatal
Turkeve.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Erdei, kerti iskolákat!
„A tuberculosis hazánk legnagyobb ostora".
Az európai államok között a legelsők között va
gyunk, kiknél a tuberculosis valóságos nemzeti
csapássá nőtt. Évenkint 65—70 ezer embert ragad
el közülünk. Ezt, aZthiszem méltóztattak már
egy párszor hallani; talán már sokszor is; annyi
szor, hogy már csak frázisnak tűnik tel az egész
mondat — frázisnak a 65—70 ezer s úgy egész
közönyösen vesszük. Éppen ebben a közönyös
ségben, ebben frázisnak vevésben van a tragiku
ma az egész egészségünknek, ennek a közönyös
ségnek köszönik a Köch féle bacilusok oly rend
kívüli módon való elterjedésükét, folytonos szaporulhatásukat.
Igazságtalan lennék, há a szó teljes értelmében
venném, mondanám azt: hogy közönyösek vagyunk,
inkább csak arányitva a baj nagyságához mond
hatjuk, hogy: közönyösek vagyunk a baj megelőzése,
a baj orvoslása iránt.
,
Építenek szanatóriumokat, melyekben csupán
a tuberculosist gyógyítanák. Az idén már a 3-ik
népszanatóriumot építik Debrecenben; de mit ér
e kis, lassú igyekezet, e három szanatórium —
melyekben mindössze egy félezer embert kezel
hetnek ! Újabban állítanak fel u. n. dispensaireket
— tüdőbeteg gondozó orvosi rendelőket is.. Ebben
merül ki az öszses védekezésünk, illetve nem is
védekezésünk, hanem már csak a meglévő baj
orvoslása.
Védekezni — nem védekezünk. Mert azt hi
szem, az csak talán nem védekezés, hogy mi is,
tanítók, tartunk „Védekezés a tubercolosis ellen"
c. előadásokat. Hisz ily - előadásokon jó . taná
cson és figyelmeztetésen kivid mást nem tet
tünk, pedig intenzivebb munkával s — nem
beszéddel — kevesbíthetnénk a t. b. c. áldoza
tainak számát.
A t. b. c. kérdése egyike legfontosabb tár
sadalmi, nemzeti problémáinknak. E probléma
megoldásának munkájából kijut bőven az iskolá
nak is.
Sőt! az egész probléma megoldását olt kell
kezdeni. Hogyan ? Röviden erre igy felelhetek :
edzük a gyermeket mi — az iskolában — állandóan
a szabadban tanítsunk, a tuberculosisra hailamos
gyermekek részére, s a gyenge szervezetű gyer
mekek részére erdei illetve kerti iskolákat kell
állítani.
A szellemileg gyenge és fogyatékos érzékű
tanulók részére nálunk is, már évtizedek előtt
számos kisegítő'osztályok és iskolák létesültek,
de a testileg gyenge tanulókról sajnos — úgy
szólván alig történt gondoskodás. A szünidei gyer
mektelepek' egyesületéé az érdem, hogy hazánk
ban a közfigyelmet ez irányban is felébresztette
és hogy e fontos feladatokat teljesítette a gyengén
fejlett” a betegségek által megrontott és eicsenevészedett ifjúság megedzés és erősítése körül.
Ez áldásos működést azonban, mii a szün
idei gyermek telepek kifejtenek, kiegészítenünk
ke l. mert különösen a tüdőbaj kezdődő szakában
levő gyermek csak úgy vesztheti el e veszedel
mes betegségre való hajlamosságát, ha gyenge
szervezete hosszabb időn át részesül az edzésben,
a napfénv, a friss levegő jótéteményeiben s meg
felelő táplálkozásban. Ezt pedig igen megadhatjuk
- meg kell adnunk — a rászorulóknak — mégpedig ngv, hogy az állama társadalommal karöltve
állítson "erdei v. kerti iskolát minden város mellett.
Ezt meg kell tenni, mert megdöbbentő, a jövőre
ínséges prespectivát tár élénk az a hátrány,
mikor az iskolában megkérdi az ember: kiknek
a családjában van tüdő beteg, és feláll az osztály
20%-a.
A gyermek halandóságnak hazánkban való
óriás arányai teszik mindnyájunk kötelességévé,
hogy kövessük e tekintetben is a nagyratöro,
müveit áiiamok példáját s állítsunk fel mi is
mint előbb emlitém — az állam és a társadalom
együtt munkálkodása mellett, a testileg, főleg a
tuberculosisra hajlamos gyermekek részére mine
több erdei illetve kerti iskolát 1!
Mezőtúr.
Schröder Miklós
állami tanitó.
4
— 5 —
Az érzelem és fajai.
Az érzelem az ember legfontosabb lelki állapota. Éle
tünk minden egyes mozzanatában, minden tettünk elköveté
seben érzelmeink igen nagy hatással vannak reánk Mert mi
is volna az ember érzelem nélkül ? Szobor, melynek alakia
van, mely él és jár embertársához, de másokhoz közeledni nem
tudnak, mert nincs bennök meg az összekötő kapocs: az
erzelem, annak esetleg egyik faja.
Ha nem éreznénk, nem hinnők a vallás mindent be-
megaZ emberisé& összetartó
rn« 1
SZx
’ nem fudnók meSkülönböztetni a jót a
rossztól, a szépét a rúttól, az igazságot az igazságtalantól
nek lelkében"^ JT3^ 3Z é'etben’ h°gy °lyanok’ kik- ’
hv • í u
érzeletn nem nagy mértékben lakik szinte
k°zositettjei a társadalomnak; s erről nem az illető s nem a
társadalom tehet. Igaz ?
vidiurXVves^
T* °'yan egyéneket- ^an indiérzés van S ha Í 7F
’
Ve'e egyÜtt éreznek> kikben
k
az
részéül
é zelme
zeínek^?^^
b°'dOgU,nÍ akar’ ^inleinie
y akaratán kÍVÜl nem
osztály-
3 lé'ektan két keményének: az ér-
ennek amazokra tö
S 3 SZervezetre ba^bb> s
gyűlő lelki tünemény- n° VISSzahatasabó1 mintegy összevevl-
kedvtelenség, mint a magyar Xdia ió
V’
Jóf esik'X rosszá E™ T
í
vagy kellemes és
ember lelki
rí
'
3Z
hangulat, s másodszor a képzetek" 3 benn°k meSnyi,átkozó
A
Képzetek szempont éból.
értelmi érzelmekre^KXm10^ határozatlan, érzéki, és
e’ KelIemes érzelmeinknek mindig jelző-
táblája örömünk, mely igen sokféle lehet. E sokféle érzelem
közül a legjobban kiemelendő a lényegesen tulajdonképen
szintén öröm, a szeretet érzelme. Ez az érzelem, mely össze
tartja az emberiséget, ennek különböző fajai lelkünk leg
nemesebb tulajdonait képezik. — Ide tartozik, — hogy a
legszélesebb körű szerétéiből induljunk ki — az ember
szeretet.
Mily felemelő, mily magasztos érzelem szeretni ember
társainkat kivétel nélkül, mint önmagunkat.
Az önzetlenség legszebb megnyilatkozása, célunk akár
milyen terén az egész emberiség boldogitása.
Mily álomszerű a bekövetkezendő kor, midőn az em
beriség boldog lesz s mily felemelő érzés annak tudata,
hogy e boldogságnak, mi csak igen kis részében közremun
káltunk. Mily fenséges érzés a hazaszeretet. Ragaszkodni a
földhöz, hol először láttuk meg az Isten napját, a nyelvhez,
melyen tanultuk és tanítjuk megismerni a természet csodás
alkotásait, alkotmányunkhoz, mit őseink vérrel pecsételtek
meg. Hazánkért mindent meg kell tennünk, ha a körülmé
nyek ugy kívánnák: életünket is kockáztatnunk kell. Szeres
sük a hazát végső lehelletünkig, ezt énekli minden nemzet
dalnoka: ezt hirdetik széles e föld kerekségén szülői házban
és iskolákban. Az élet színpadán, ezer — és ezer körülmé
nyek között, ezt sugalja belső érzete a férfiúnak, s az ag
gastyán a sir szélén maga köré gyűjti unokáit s a hazasze
retetről regél.
A legtisztább érzelmünk egyike a baráti szeretet. Ez
érzelem csak nemes, önzetlen szívben lakhatik. Miért? Mert
csak ilyen képes feláldozni esetleg a maga javát egy idegen
jólétéért, de akihez a rokoni kötelékeknél is szorosabb lánc,
a barátság kapcsol. — Ide tartozik a szülői
és a gyer
mekszeretet. A gyermek szeretete szülői iránt s a még en
nél is erősebb szeretet a szülőé a gyermek iránt. Ez a
természet rendje A szülő féltő óvatossággal s gyöngédség
gel neveli föl gyermekét, s eközben a szeretetnek, talán soha
meg nem szűnő érzelme köti össze őket.
Mért tényleg ugy van,
A szülő szeretete tartós, sőt örök, mely nem változi .
Hiszen vérségi köteléken alapul. A gyermek természetesen a
—. 7
6
szülő szeretőiét igyekszik viszonozni, hogy legnagyobb földi
jótevőinek meghálálhassa, mikkel elhalmazták.
1
De ez az érzelem már korántse oly erős, mint a szü
lőé* a gyermek iránt, bár ez is ösztönön alapszik, sőt mint
az élet példái igazolják, teljesen hiányozhatnak is.
Végül idetartozik a nemi szeretet, vagy szerelem. Az
emberiség fennmaradásában igen nagy szerepet játszik. En
nek szükségszerű következménye a boldog családi kör. Mint
ilyen fontos érzelem, igen erős s gyakran felemelő, meg
tisztító lehet. Mindezek mellett az össses érzelmek közül
nem éppen a legállandóbb, sőt gyakran változó, mintaho
gyan K. B. is mondja, hogy: „a szerelem olyan mint a
bankó, senkinél se marad meg hosszabb ideig". — Ez ab
ból magyarázható, hogy igen nagy * segítőtársa az illúzió,
melynek leple alatt sok mindent nem látunk. De a lepel
csakhamar lehull s akkor igen gyakran szomorú valóságokra
ébredünk. Ezek mind a kellemes érzelmek közé tartoznak.
A kellemetlen érzelmek közzé tartozik pl. a szabadság
nélküliség érzelme, csalódás, a szomorúság. Ezek min
d leverőek a kedély hangulatra. Egész megváltozunk ha
tásuk alatt.
A csalódás pl. gyakran világnézetünket is megváltoz
tatja s mindig a rosszabb irányban. A reményeiben csaló
dott pl. gyakran világgyülölővé, melancholikussá, pesszimis
tává lesz. Világos tehát, hogy az érzelmek milyen óriási
fontosságúak az emberek életében.
A határozatlan érzelmek közül ki kell emelnünk a
munka érzelmét Ez érzelem eleinte fárasztó, kimerítő, később
azonban szükségessé s élvezetessé válik.. A munka kell is,
hogy mindenkinek legkedvesebb érzelmei közé tartozzék
Mert az elet nagy és nehéz küzdelmeiben csak a becsületes
munkayal boldogulhatunk. Az a legnagyobb szeréncsétlcnseg valakire nézve, ha megunta a munkát, mert ezzel saját
létének lett sírásójává.
Az érzéki érzelmek az érzékszervek által létrehozott éréS ? V.aZ érZelmek ulolsó sportját képaz.k az
és
i ’ "eVezetesen az
a szép erkölcsi, es vallási erzelmek.
nézeteink
é^'me akk°r á" el0- ha gondolataink,
gegyeznek a világrend törvényeivel.
A
lélek
egyik legnemesebb tulajdona az igazságszeretet. Az igazság
szerető ember nem esik oly hamar kétségbe, bízik mindig
az igaz győzelmében, melyet ha ideig-óráig késleltethetnek
is, végül is be kell következnie.
Az eszthetikai érzelmek azok, melyeket a szép és a
rut jelenségei gerjesztenek bennünk, melyek egyfelől a tét- .
szésben, másfelől a visszatetszésben összpontosulnak.
A szép fogalmának meghatározása már az ókori filozó
fusokat foglalkoztatta. Hiszen a görögök a szépnek annyi té
ren való megnyilatkozását ismerték, hogy a derék férfiakban
is két tulajdonságot követeltek meg: a szépet és jót. (Kalokagathia).
Greguss Á. szerint „csak annak nyújthatjuk a szépség
koszorúját, ami egyszersmind jó vagy igaz, ami pedig az
egyikkel — vagy másokkal ellenkezik, azt nemcsak rossznak
vagy igaznak, hanem rútnak is kell ismernünk."
Az erkölcsi érzelmeknél két nagy ellentétet különböz
tetünk meg, az önzést és önzetlenséget. — Bizonyos fokú
önszeretetnek mindenkiben kell lenni, de ez nem úgy értel
mezendő, mint sokan teszik. — Túlhajtva az önszereteteb
mindenben a maguk javát, hasznát keresik, nem törődve
embertársaik kárával. Irigyekké leszünk, kiknek fájdalmat
okoz embertársaik boldogulása, sőt az is, hogy egy kicsivel
többet juttatott a sors, vagy önkeze szorgalma embertár
sának.
Végül az érzelmek legmagasztosabbika a vallási ér
zelem.
Az ember látja a természet csodáit, hatalmas erőit,
mellyel emberi erő teljes eredménnyel sohase veheti föl a
harcot.
Önkéntelenül is tudatára ébred az ember egy felsőbb,
hatalmasabb lény létezésének, kit Istennek hív. A feisőbbséget érezte már az ősember is.
De még nem volt annyi értelme, hogy megalkotta
volna az Isten fogalmát, hanem természeti tüneményeket
részesített isteni tiszteletben. Csak hosszas értelmi fejlődés
vezethette az emberiséget az egy istenséghez.
-
8
Amint látjuk tehát: érzelmeink alkotják lelki életünk
legfőbb elemét. E nélkül nincs vallásosság, nincs családi
boldogság és nincs hazaszeretet.
Jászárokszállás.
Oláh József.
HÍRE K.
Damjanics estély. Lapunk előző számaiban jeleztük,
hogy a kőbányai úri kaszinó abból az alkalomból, hogy
junius 7-én a Damjanics szobor megkoszorúzása céljából
Szolnokra rándul, a „Tanítók Otthona" javára hangversenyt
is rendez a „Nemzeti ^Szállodában." A Szolnokra érkező
vendégeket a szolnoki tanítóság — élén Rhédei János kir.
tanfelügyelővel várta az állomásnál, akiket a vonat berobogásakor az V-ik kerületi áll. iskola növendékei szépen előadott
dallal, Brozsik Pál vmegyeí tantestületi elnök pedig meleg
szavakkal üdvözölt. A lelkes fogadtatást az érkezők nevében
a poéta lelkű Minké Béla fővárosi igazgatótanitó köszönte
meg. A fogadtatás után kocsikra ült a társaság £ egyenesen
a Damjanics szoborhoz hajtattak, ahol a kőbányaiak kitűnő
dalárdája elénekelte a Himnuszt, Szűcs János székesfővárosi
tanitó pedig szónoki lendülettel előadott hazafias beszédet
tartott. A szobor megkoszorúzása s a Szózat elének lése után a „Tekéző Társaság" kerthelyiségébe vezették a
szolnokiak kedves vendégeiket, akik mindjárt otthoniasan
érezték magukat a kellemes és barátságos helyen, itt is el
énekelvén a tagok óhajára és nagy gyönyörűségére néhány
szép nótát. A „Tekéző Társaságiból a hangverseny szín
helyére, a „Nemzeti Szállodába" mentek a kőbányaiak, hogy
a tanitóság javára ígért hangversenyt megtartsák. Sajnos, a
közönség nem érdeklődött annyira az estély iránt, amint
azt a gazdag és kitünően előadott műsor megérdemelte.
A hangversenyen jelen volt kevés számú előkelő kör
e «
Ott, amit igazol az a kö
rű meny is, hogy a nap már rég felkelt, mikor a hangver
senyen jelen voltak nagy része lefeküdt.
Mint kedvező jelenséget feljegyezzük, hogy a hangver
seny .ránt a tanítóság eléggé érdeklődött.
—
9
—
Jurrus 8. A koronázási évfordulót a szolnoki áll. el.
iskolák hétfőn, junius 9-én tartották meg a szokásos módon.
A nap délutánján pedig kirundulásra vezették a tanítók a
növendékeket.
Meghívó. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító
testület mezőtúri járásköre 1913. évi junius hó 14-én d. e. 8
órakor. Mezőtúron a „Kossuth utcai" állami népiskolában
tartja f. évi rendes közgyűlését, melyre a járáskor tagjait és
a tanügybarátokat tisztelettel meghívom. Mezőtúron, 1913. évi
május hó 31-én. Tóth József igazg. tanitó. A gyűlés tárgyai:
1. Brozsik Pái vm. tanitótestületi elnök megnyitója. 2. Atisz! tikár megválasztása. 3. A népiskolai énektanítás módszeres
tanításáról előadást tart Csatáry jános mezőtúri áll. tanitó.
4. A nyugdíjtörvény revíziója. Előadja: Lukács József mező
túri áll. tanitó. 5. Jellem abnormitások az iskolaköteles kor
ban. Előadja: Ledniczky Bertalan dévaványai áll. isk. igazg.
tanitó., 6. Á tüdővészröl vetitettképekkei előadást tart s ezzel
kapcsolatosan az erdei, vagy kerti iskolák felállításának a
szükségességét fejtegeti Schőder Miklós mezőtúri all. tanitó.
7. javaslatok, amelyek Tóth József igazg. tanítóhoz (Mezőtúr)
a gyűlés előtt 3 nappal benyújtandók. 8. A jövő évi gyűlés
helyének megállapítása. Gyűlés után a városi sétakeriben
köz. ed lesz.
Tanulmányi kirándulás. A nevelés — oktatás ügyére
nézve oly nagy haszonnal járó tanulmányi kirándulások ha
zánkban is mind nagyobb és. nagyobb számban fordulnak
elő. Sajnos, hogy ezen nagy fontosságú dolog is csak ott
vihető keresztül, ahol az anyagiakról maguk a tanítók és
tanítványok gondoskodnak. Vármegyénk elemi iskolai közül
tudtunkkal eddig a szolnoki IV. kér., a cibakházai áll. el.
iskolák tettek ily tanulmányi kirándulásokat a székesfővárosba.
Legutóbb a mezőtúri állami — kúriai — iskolai növendékek
Szomckcn voltak ilyen kiránduláson Schrőder Miklós kollé
gánk vezetése alatt.
-
_ _ _ HÍV ATA LOS RÉS Z
2955. szám.
állami, községi, izr. hitfelekezeti és magán-jellegü elemi népis
kolai tanitó, illetve ígazgató-tanitó urnák a népiskolai minisz
teri Tanterv és Utasítás tanulmányozása tárgyában.
A vallás-és közoktatásügyi miniszter ur f. évi május
23-án 90145/913. sz. alatt kelt körrendeleté értelmében még
*
— 10 —
VI évfolyam.
mindig nagy számmal akadnak iskolák, amelyekben az 1905.
évi junius hó 16-án 2202 eln. számú rendelettel kibocsátott
elemi népiskolai Taij/erv és Utasításnak kellő hatása nem
mutatkozik, sőt egyes intézetek ezen munkát még nem is
ismerik.
Ezen sajnálatos állapot megszüntetése végett felhívom
a Címet, mikép a szóban levő Tanterv és Utasításnak, külö
nösen az egyes tantárgyak tanításánál követendő rendelkezé
seit, módszeres útbaigazításait, általában pedig az egész
Tantervet és Utasítást — melynek ismeretét föltétlenül meg
kívánom — tegye beható és mindenkori gondos tanulmányo
zás tárgyává.
A havi értekezleteken a tanulmányozás eredményét a
tanítótestület tagjai felváltva, minden egyes tantárgyra vonat
kozólag — sorozatosan terjesszék elő s általában ne legyen
havi értekezlet, melyen a tanítótestület az iskolai nevelésnek
és tanításnak a Tanterv utasítási részében befektetett szak- *
szerű elveivel és azoknak gyakorlati kivitelével ne foglalkozzék.
A tanitó uraknak s illetve tanítónőknek nevelő-oktatói
munkájában, tanítási eljárásaiban ezentúl iskolavizsgálataim
során is szigorúan ellenőrizni illetve ellenőriztetni fogom,’vajjon behatóan ismerik-e a Tantervet és az Utasítást s az ál
taluk követett tanítási módszerben érezhető-e azoknak a hatása.
Egyébiránt ezen rendelkezésem pontos végrehajtásáért
elsősorban az igazgató urakat teszem felelőssé.
Szolnok, 1913. május hó 27-én.
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
♦ »
? járáskörök igen tisztelt elnökét, hogy a gyűlésen
ar ott közérdekű felolvasásokat a lap számára szíveskedjenek beküldeni,
n iZerti1?’
a felolvasásnak, értekezönek egyedüli jutalma
. ’ a ki? §°iZa^a niln^ maradandóbbá válik s mert egyszeri hallásból
osszabb dolgozatot nem lehet kellőkép megismerni, méltányolni.
aki
hó kényszerházasságnak is több oka lehet. Van olyan ember,
mu,rt rendkivül bosszantotta már az, hogy
mff több ok art
Suh„ sem*a'álta a — törülközőt. A válópörre
okául azt hozta fp|kaímat’ Hallottam °'yan emberről, aki a válás egyik
csolni
ghoOmbo&ni Ogy 3 e e?ege “ mindig neki kelle“ bekaP-
és titokban’issza3ntÍalk°h01ÍSták nagy része a bort csak'eves alakjában
Szolnok, 1913. junius 25.12. szám.
. JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. - A lap
“i részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési penzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.________
“
Felelős szerkesztő:
“
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás folyó évi május havi
állapotának pár jelentősebb mozzanatát követke
zőkben van szerencsém ismertetni:
Magam Jászberény városban, Kunszentmárton
községben és Jászapáti Hevesivány tanyáján, 70
tanteremben figyeltem meg, — Kóródy Ferencz
kir. .s. tanfelügyelő pedig Szolnok városban 4
tanteremben viszgálta meg a nevelve oktatás me
netét és eredményét. •
Ezen kívül jelen Xroltam a vármegyei általá
nos tanítóegyesület tiszai alsó járásbeli kőiének
Kunszenlmártonban múlt hó 23-án taitott ülésén
és ennek munkásságát kifogástalannak találtam.
A szolnoki áll. polg. fiú- és leányiskolái épít
kezések kezdetüket vették. E rendkivül örvendetes
körülmény csaknem kizárólag azon, szinte párat
lanul álló jóakaraton és meleg érdeklődésre vezet
hető vissza, melyet ezen ügy iráni dr. Horthy
Szabolcs főispán ur kegyeskedett lanusilam.
Ezen iskolák korszerű felszerelése és bebúto
rozása érdekében előterjesztéseimet iPetékes fel
sőbb helyen megtettem.
A törökszentmiklósi polg. fiú- és leányiskola
állami kezelésbe vételét a m. kir. vall.- és közokt.
miniszter ur előli javaslatba hoztam.
Zay Ábrahám és neje fegyvernek! birtokosok
az ottani róm. kath. el. iskola részére 26000 K
értékű házastelket adományozott.
Szakminiszter ur nagyobb állami el. iskoláink,
az áll. tanítóegyesület és hivatalom részére a Révai:
Nagy Lexikon 1 — 1 példányát ajándékozta.
Stelczer Adél és Kodál Vilma törökszentmik
lósi polg. leányiskolái tanítónők részére fizetést
kiegészítő államsegélyt utalványozott.
Folyó évi március havi jelentésemben kötelességszerüen említettem, hogy az ellenem egyes
lapokban említett vádak megvizsgálását több
ízben kérelmeztem. Ezen jelentésemmel kapcso
latban bátorkodom megemlíteni, mikép m. kir.
vall, és közokt. miniszter ur ő nagyméllósága
1913. évi május hó 8-án 41723. sz. a. kelt rende
letével a fegyelmi eljárás megindítását,, mint
fölösleget, mellőzte.
Kiváló tisztelettel
Szolnok, 1913. évi junius hó 1-én
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Járásköri gyűlés.
vármegyei tanítótestületnek „Szolnoki járásköre"
folyó hó 7-én tartotta rendes közgyűlését Szolnokon, a
belvárosi fiúiskola helyiségében. A, gyűlés, melyen Rhédei
János kir. tanfelügyelőnk is jelen volt, Hám László járásköri
elnök elnökleté alatt folyt le. A gyűlés nevezetesebb mozza
natai voltak: alelnök, jegyzők és gyűjtő pénztáros választása.
Alelnökké Renner József tiszaszajoli róm. kath. kántortanitó,
gyüjtőpénztórossá pedig Szathmáry Zsigmond rákócifalvái
áll. isk. igazgatötanitó választatott meg. mindkettő egyhangula„ _ „A nyugdíjtörvény módosítása tárgyában, címen
Acsay Mihály szolnoki áll. isk igazgatótanitó tartott előadást,
benyújtván a) következő határozati javaslatot.
A
Határozati javaslat.
Mondja ki a járásköri gyűlés, hogy:
1 .) Kívánja, hogy az állmi tanítók vétessenek ki az
országos tanítói nyugdíjalap kötelékéből és mint allami tiszt
viselők helyeztessenek az állami tisztviselők részére meghozott
1912. é. LXV. t.-c hatálya alá;
2 .) A községi, felekezeti és magánjellegű iskolák tanítói
részére alkottassák meg az állami tisztviselők részere meghozott törvénnyel teljesen azonos törvény,
3 .) Ezen határozatot a járáskor beterjeszti a központi
választmányhoz, hogy az az Országos Szövetséghez mielőbb
hptpripQTÍP^^Pk
A járáskör a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.
A szolgálati pragmatikára vonatkozó javaslatit Szathman
Zsigmond rákócifalvai áll. isk. igazgató adta elő. A nagy
buzgalommal elkészített munkálatot a járáskor, gyűlés kö
szönettel honorálta. A tanítóságot nagyon érdeklő javashtot
lapunk egyik közelebbi számában közölni fogjuk
Elénk
ES keiket. és érdemek meg Török Er.
községi kollégának felolvasása is, melyet A felnit
tatásáról" címen tartott meg. (Azt hiszem, ogy
felolvasást is lesz alkalmam lapunkban közölni. Szerk.)
A jövő évi járásköri gyűlés helyéül Fegyvernek jelöltet-
vén ki, a gyűlés befejeztetett,
— 5 —
Vége tanévnek. Mikor lapunk e száma megjelenik,
akkorra bezárulnakk az iskolák kapui s tanitó és tanítvány
örömmel gondol a szünidő élvezetére. Tiz hónapi szellemi s
idegesítő munka után nagy szüksége van a pihenésre ugy a
tanítóságnak, mint a gyermekseregnek. Legyen a két hónapi
szünidő felfrissítő, testi és lelki erőt gyarapító tanítóra és
tanítványra nézve!
Tanulmányi kirándulás. Lapunk legutóbbi számában
említettük, hogy a vármegye területén levő iskolák közül
egyik-másik már rendezett tanulmányi kirándulást. A felsorolt
iskolák közül hiányzott a tiszavárkony—szőlőbeli állami is
kola, amelynek igazgatója: Pettkó Dezső kollégánk azt.közli
velünk, hogy az ő növendékei is tettek ily hasznos kirándu
lást f. hó 11 14 napjain, amikor a székesfőváros nevezetes
ségeit tekintették meg. A kirándulás szervezésében és veze
tésében részt vett az igazgató-tanitó felesége, Dulovics Mária
a kiránduló iskola tanítónője is. A kirándulási költségek a
tél folyamán a derék tanitópár által rendezett műkedvelői
előadások jövedelméből fedeztettek.
„Család és iskola" címmel igen érdekes, tanulságos
és felette tartalmas könyvet szerkesztett Kemény Károly
nyitrazsámbokréti népiskolai tanitó. A könyv 22 értekezést
tartalmaz a nevelés tanítás köréből. Nagy kelendősége mel
lett bizonyít ama körülmény, hogy 1 év alatt immár 3 bővitett kiadásban jelenik meg a könyv. Értekezéseinek legtöbb
jében a szülő és tanitó, a család és az iskola között szükn?? i
körvonalazza- Egy gyakorlati tanitó ta
pasz a átokból merített, tudásából leszűrt olyan irányító el
veket tar föl, amelyeknek ezek a tényezők kölcsönhatásánál
érvényesüln>ök kell. Az értekezések
kozott vannak olyanok, amelyek egyfelől a tanítót, másfe' ' ?ö f /
• me'yek legfökéPPen a élőket érdeklik. A
tók figyelmébe legjobb lelkiismerettel melegen ajánljuk. Kap- .
ható Kovács Gyula könyvkereskedőnél Nagybányán, (Szatmár-megye). Ára: 2 kor. 50 fillér.
Tantestületi kiküldöttek. A Magyarországi Tanító
egyesületek Országos Szövetségébe a Jásznagykunszolnok
vmegyei Tanitótestület kötelezett tagjainak arányszámához
képest a f. évi junius 7-én tartott közp. választmányi ülésen
a következők választattak meg képviselökül: 1. Brózsik Pál
vm. tantest, elnök. 2. Oreskó Dezső vm. tantest, főjegyző.
3. Egner Ilona ig. tanitó Szolnok. 4. Schultz Ferenc tanitó
Jászberény. 5. Mohács István tanitó Cibakháza. A f. évi
julius hó 7-én Budapesten tartandó tisztújító közgyűlésen
lendő megjelenésre ezúton is felkéri nevezetteket az elnökség.
Tanítói uj illetmények. A legújabb, tanitó fizetés
rendezési törvények alapján Gyerkes Mihály székelyudvar
helyi tanitó az állami, községi és felekezeti stb. tanítókat
egyaránt közelről érintő, — tanítói fizetések megállapításáról,
azok kérvényezési módozatairól, a nem állami tanítói fize
tések megállapításáról, azok kérvényezési módozatairól, a nem
állami tanítói fizetésekhez megszövegezett kérvénymintákkal
és mellékleti űrlapokkal ellátott gyakorlati útmutatást állított
össze és adott ki tanítói Illetmények cim alatt. Szerzőnek
már az előző jdőkben kiadott és az egész országban álta
lánosan használt hasontárgyu munkája nagy szolgálatot tett
az 1907. évi államsegély kérvények helyes összeállításánál
és ez alapon a tanítói fizetés kiegészítő államsegélyek gyors
megnyerésénél s igy ezen munkája is biztosítja, hogy az
össztanitóságot, jelleg külömbség nélkül érdeklő uj kiadványa
az előbbihez hasonló gyakorlati értékű útmutató. Megrendel
hető 2 K, illetve a mellékleti űrlapokkal együtt 3 K előleges
beküldése mellett Gyerkes Mihály ig. tanítónál Székelyud
varhely. Ajánljuk az érdekelt tanitók, gondnokságok, iskola
székek meleg figyelmébe.
______ ;
~~ hívatalos rész.
3079. szám.
Valamennyi
elveket, módokat nyújt a szülők, családok, nevelők és tani-
állami polgári és elemi népiskola Igazgatóságának a. hivata
losan. használt papiros-fajtákból minták bemutatása tárgyában.
- 6
A „Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége" (Buda
pest V. kér. Zrinyi-u. 1.) a hatósági szükségletet képező pa
piros normalizálása iránt indított akcióval kapcsolatban a
most használatban levő különböző papiros — illetve nyom
tatványfajtákból a Szövetségnek minták bemutatását kéri.
Az 1900—913. eln. sz. vall.- és közokt. miniszteri kör
rendelet alapján felhívom címet, hogy a kért mintákat a hi
vatalosan használt papiros — illetve nyomtatványfajtákból
az említett miniszteri körrendelet számára hivatkozással a
nevezett Szövetségnek közvetlenül küldje be.
Szolnok, 1913. évi junius hó 2-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
3045. szám.
Köriévé].
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi is
kolai igazgató tanitójához az Uj Élet cimü tanügyi szaklap
ajánlása tárgyában.
Vallás- és közoktatásügyi miniszterkor ő nagyméltósága
f. é. 46294. sz. a. kelt rendeletével megengedte az Uj Élet c.
paed. szaklapnak az állami elemi iskolák részére előfizetését.
Bárczy István, Veszély Ödön és Wildner Ödön szerkesz
tésében nyolc év óta „Uj Élet“ címen tanügyi szakfolyóirat
jelenik meg. Ezen magas színvonalon álló folyóirat főképpen
a népművelés körébe vágó igen tartalmas tanulmányokat
és cikkeket közöl, tájékozást nyújtván a paedagógiai elmélet
és gyakorlat, valamint segédtudományainak, a lélektan és
gyermektanulmány nagy feladatairól.
Minthogy a lap a tanítók tovább képzését sikeresen
elősegíti, azt a nagyobb, legalább 4 tanerős állami elemi
népiskoláknak, a felvételi dijaknak az ifjúsági és tanítói
könyvtár részére még le nem kötött részéből megrendelésre
melegen ajánlom.
A lap kiadója Rózsavölgyi és Társa és kiadóhivatala,
Budapesten, VI. Andrássy ut 45. szám alatt van.
Szolnok, 1913. május hó 31-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
3220. szám.
Körlevél
valamennyi állami gazdasági népiskola gondnokságához és
az állami óvodák felügyelő bizottságaihoz.
Az állami gazdasági szakiskolák és állami óvodák szám
adásainak vizsgálata alkalmával Önagyméltösága azon tapasz
talatot szerezte, hogy a megállapított költségvetés keretén túl,
legtöbb esetben nem engedélyezett beszerzésekre is költekez
nek. Ezen eljárásnak természetes folyamánya, hogy az állami
költségvetés megfelelő címeinél évről-évre tetemes tulkiadás
mutatkozik.
Ezen meg nem engedhető túllépések ellensúlyozása
céljából — a kir. kincstár érdekeit különösen szem előtt
tartva a f. é. junius hó 3-án kelt 91332. sz. vallás- és köz
oktatásügyi miniszteri rendelet alapján a szakiskolák gond
nokságait és áll. óvodák felügyelő bizottságait a legszigorúb
ban utasítom, hogy előzetes engedély nélküli megrendelésektől,
a kezükre bízott költségvetési, vagy egyébb átalányok túllé
pésétől, vagy meg nem engedett irányú felhasználásától va
gyoni felelősség mellett tartózkodjanak. Fölösleg kiadásoktól
pedig még abban az esetben is óvakodjanak, ha átalányaiknál
netán maradványok mutatkoznának.
Amennyiben pedig ezen meghagyás dacára is előfordulna,
hogy a gondnokságok és felügyelő bizottságok a kezelésükre
bízott átalányokat indokolatlanul túllépnék, úgy az évi szám
adások vizsgálata során minden esetben az illető számadó
köteleztetik a tu»kiadás fedezésére.
Szolnok, 1913. junius 11-én.
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
42. 1913.
Pályázati hirdetmény.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanítótestület az
„Eötvös K. Lajos alapítvány" 1913—14. évi kamatára (kb.
40 kor.) pályázatot hirdet..
8 —
V|. évfolyam.
Pályázhatnak a vármegyei Tanítótestületnek rendes
tagjai, akiknek fin, vagy leánygyermeke felső iskolában
folytatja tanulmányait.
A vagyontalansági és rá utolsó évfolyam taneredményét
feltüntető bizonyitványnyal/fölszerelt kérvények f. évi julius
l-éig a vármegyei Tanitótestüret elnökéhez Szolnokra kül
dendők.
i
Szolnok, 1913. junius hó 15-én.
Oreskó Dezső
vm. tanitótest. főjegyző.
Brózsik Pál
vm. tanitótest. elnök.
Szerkesztői üzenetek.
K. G. Nagybánya. A beküldött munkából mutató cikket fogok
közölni.
H. P. Nagyon kívánatos, hogy( a kollegák minél gyakrabban
vegyék igénybe a lap hasábjait már csak azért is, hogy ily módon
érintkezhessünk egymással.
K. S. Régi dolog, hogy a tanítói kenyér száraz kenyér. De igy
legalább meg van az az előnye, hogy meg lehet javítani, ellentétben a
lágy kenyérrel, amelyről a nóta is megállapítja, hogy „lágy a kenyér,
piniani nem lehet."
Kéretnök
_
újítani
a ”Megy'
hogy
Népoktatás"' előfizetői,
előfizetéseiket 1913. évre meg
szíveskedjenek s azt a k?dóba küldjék meg!
Nyomdai munháhat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
Daróczy Dntal Turkevén.
Szolnok, 1913. julius 10.
13. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir; Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A kfp
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás folyó évi junius havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van
szerencsém ismertetni:
Múlt hóban Jászladány községben az állami
elemi, a gazdasági népiskolát, a kisdedóvókat lá
togattam meg. ‘Ezen kívül jelen voltam a jászbe
rényi ref. nép-, a turkevei állami polg. fiú- és
leányiskola osztály vizsgáin, valamint a szolnoki
ál’, polg. leányiskola záró ünnepélyén. Az 1912|13.
tanév tartalma alatt külső munkával 131 napot
töltöttem el. Ez eredmény csak úgy volt elérhető,
hogy 1200 K úti általányomat sajátomból 800 ko
ronával pótoltam.
Kóródy Ferencz kir. segédtanfelügyelő a szol
noki áll. polg. leány — és Kunszentmárton-társulati polg. fiú- és leány, — Bogárdy Antal a. szót*
— 2—
nóki áll. polg. fin- és a karcagi községi polg. leány, Csi
kós József pedig a kisújszállási közs. polg. leány
és törökszentmiklósi polg. fiúiskola vizsgáin elnököli.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő a most múlt
iskolai év alatt külső munkával 71 napot töltött
és 287 tantermei látogatott meg.
Állami, községi és hitfelekezeti elemi népis
kolai tanítóink felemelt fizetésének utalványozása
teljes erővel folyik; gazdasági népiskolai szakta
nítóink és kisdednevelőink fizetésrendezésének
munkálata szintén megindult. A fizetések javítá
sának ügye hivatalomat nagy munkával terhelte
meg, mellyel derekasan megküzdeni törekszik.
Állami elemi népiskoláink évzáró vizsgáiról
hozzám beérkezett jelentések arról tanúskodnak,
hogy azok a nagy áldozatok, melyeket a kir. kincs
tár az intézményekért hoz, a magyar nemzeti
művelődés javára kellően gyümölcsöznek.
A törökszentmiklósi polg. leányiskolát az ott
fellépett vörheny-járvány miatt évzáró vizsga nél
kül kelleti bezárni. \ növendékek /érdemjegyeit a
tantestület elnökletem alatt tartott tanácskozáson
állapította meg és a növendékeknek érdemelt bi
zonyítványaik kiadattak.
/
<
A vármegyei tanitóság j^szére Szolnokon
rendezendő Slöjd tanfolyam céljára a város 250,
a várni, törvényhatósági bizottság pedig 300 ko
ronát szavazott meg. Ekként a tervbevett tanfo
lyam megtartható lesz,
Szecskó Gusztáv tiszaföldvári nagybirtokos
az ottani gazdasági népiskolának egy borjas szép
siemenlhali tehenet adományozott.
A m. kir. vallás- közokt. miniszter ur Csaláry
János mezőtúri áll. tanító fegyelmi ügyében a hi
vatalból való áthelyezés ítéletet dorgálásra vál
toztatta.
,
.............
Ncvelics Ilona oki. tanítónőnek hivatalomban
való további alkalmazásához hozzá nem járult, mi
hivatalomra nagy veszteséget jelent.
A vármegyei tanítóegyesület részére az 1913.
évre 1071 K segélyt utalványozott.
Weigel Gyula és neje cibakházai, valamint
Simon László és neje hársfaival áll. el. isk. taní
tókat és tanítónőket kölcsönösen áthelyezte.
A kunszentmártoni társulati polgári fiú- és
leányiskola tantestületében sajnálatos viszályául:
Ha az áldatlan állapot a jövő tanév elejére meg
nem szűnik, erélyes intézkedéssel fogom biztosí
tani az intézet nyugodt, békés fejlődését
Szolnok. 1913. julius 1-én.
Kiváló tisztelettel
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tanítótes
tület központi választmányának Szolnokon, 1913. junius hó
7-én tartott üléséről. — Jelen voltak Brózsik Pál vm. tanitó
testületi elnök elnöklete alatt: Rhédei János kir. tanfelügyelő,
Letanóczky Júlia, Schréder Izabella, Muhy Sándorné, Mada
rász Anna, Muhy Sándor, Malotinszky Lajos, Vitos Antal,
Nagy Albert, Totola József, Váhy lmre és Oreskó Dezső szol
noki, Renner József, Hollós János,' Tolvay Jenő, Mohács
István, Tóth József, Szatmáry Zsigmönd, Hain László és Tark
Béla vidéki választmányi tagok.
Elnök üdvözli a' jelenlevő kir. tan
felügyelő urat és a szép számban megjelent vá
lasztmányi tagokat, a gyűlést megnyitja. A jelen
jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Letanóczky Júlia
és Nagy Albert vál. tagokat.
t
67
&
Tudomásul szolgát
- 5 II.
Elnök sajnálattal jelenti, hogy Polónyí Mátyás volt tantestületi elnök részére készí
tett oklevél még most sem adható át, mivel a
családjában fellépett ragályos betegség a megjele
nésben gátolja. Indítványozza, hogy a díszoklevél
a legközelebbi gyűlésen adassék át.
Választmány Polónyi Mátyás díszoklevelének
átadását a legközelebbi gyűlésre halasztja.
III.
A múlt ülés jegyzőkönyve felol
vastatott.
Hozzászólás nélkül tudomásul szolgál.
IV.
Elnök bejelenti, hogy a választ
mány egy régebbi határozata alapján a tanítóegye
sület pénztára javára rendezni szokott mulatság a
télen beállott zavaros viszonyok miatt elmaradt.
Most azonban alkalma nyílt a Kőbányai Úri Ka
szinó dalárdáját egy hangverseny rendezésére
megnyernie, amely a mai napon fog megtartatni.
Kéri a választmányt, hogy ezen intézkedését vegye
jóváhagyólag tudomásul.
A választmány elnök fáradozásáért köszöne
tét mond és intézkedéseit tudomásul veszi.
V.
Olvastatott Schrőder Miklós me
zőtúri áll. tanitó indítványa egy, Szolnokon felál
lítandó paedagógiai szeminárium és psychologiai
laboratórium és muzeum felállítása tárgyában; in
dítványát bővebben indokolva nyújtotta be s kéri
annak sürgős végrehajtását.
Kir. tanfelügyelő, Renner József, Oreskó
Dezső és Stark Béla hozzászólása után kimondja
a központi választmány: Keresse meg a várme
gyei Tanítótestület az Alföldi Magyar Közműve
lődési Egyesület (Amke.) elnökségét az irányban,
hogy az építendő kultúrpalotában a felállítandó
paedagógiai szeminárium, psychológiai labora
tórium és muzeum részére helyiség adható-e?
Az esetben, ha az AMKE. elnökségének erre
vonatkozó válasza anyagiak miatt kedvezőtlen
lenne, keresse meg vármegyei Tanítótestület a
Magyar Gyermektanulmányi Társaságot támogatás
végett. Az AMKE. elnökségének a válasza megér
kezése után pedig az indítvány kivitelének sürgős
végrehajtása tárgyában az elnökség választmányi
rendkívüli gyűlést hívjon össze.
VI.
Főjegyző bemutatja az Eötvös K.
Lajos-féle alapítványra hirdetendő pályázat feltéte
leit. Kéri annak elfogadását.
A választmány a bemutatott ^pályázati hir
detményt elfogadja s annak közzétételével az el
nökséget megbízza.
VII.
Elnök bemutatja a Magyarországi
Tanítóegyesületek Országos Szövetségének átiratát
a tisztújító közgyűlésre kiküldendő tanitó-képviselők megválasztása tárgyában.
A választmány az Orsz. Szövetségbe kiküldi
Brózsik Pál vm. tanitótestületi elnököt, Oreskó
Dezső főjegyzőt, Egner Ilona, Schultz Ferencz és
Mohács István tanítókat.
VIII.
Elnök bejelenti, hogy a fuvar és
napidijak felemelése tárgyában a Nmt. Vall, és
Közokt. Miniszter úrhoz benyújtott kérelem nem
teljesíthető, ellenben az elszámolás jóváhagyatott.
Tudomásul szolgál.
IX.
Felolvastatott Horeczky Béla tiszai
alsójárási tanítói kör elnökének lemondó levele.
A lemondás indokait az alelnökhöz intézet le
mondó levelében sorolta fel.
Kir. tanfelügyelő meglepődéssel
és csodálkozással hallotta Horeczky elnök lemon
dásának indokait; állítólag a legutóbbi járásköri
ülésen a szólásszabadság nem volt biztosítva, mi
vel felsőbb intéző köröktől kapott informátió felszóllalását nem engedte kritika tárgyává tenni. Azt
—
hiszi, hogy ez nem a szólósszabadság elkobzása,
hanem a felsőbbség iránti köteles tisztelet megóvása.
Malatinszky Lajos indítványozza,
hogy a lemondást fogadja el a központi választ
mány, de az indokait a leghatározottabban uta
sítsa vissza.
Mohács István és Stark Béla, mint
a fent említett gyűlésen jelen voltak szólaltak
még fel.
Hosszabj^ eszmecsere után a választmány
kimondja, hogy Horeczky Béla járásköri elnök
lemondását tudomásul' nem veszi, hanem a le
mondást, mint legilletékesebb lényerőhöz, a 'leg
közelebb tartandó tiszai-alsó-járási tanítói kör
gyűléséhez utasítja.
Elnök örömmel jelenti, hogy a
Nm. Vallás-és közokt. Miniszter ur a most meg
jelent Révay nagy lexikon egy példányát a várme
gyei-tanítótestület könyvtárának ajándékozta.
A választmány a nmt. Miniszter ur értékes
ajándékáért a leghálásabb köszönetét fejezi ki.
Több, tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekeszti.
Kmf..
Stark Béla
Letanóczky Júlia
Brózsik Pál
íe^ző-
elnök.
Nagy Albert
hitelesítők.
HÍREK.
Lapunk legközelebbi száma augusztus hó 25-én
jelenik meg.
A nagygyűlés. A magyarországi tanítóegyesületek or
szágos szövetsége folyó julius hó 7-én tartotta évi közgyű
lését a régi képviselőházban. Lapunk megjelenésének s a
közgyűlésnek ideje csaknem összeesvén, nem referálhatunk
az ott történtekről, amikről különben napi lapjaink is rész
letesen megemlékeznek, csupán azt a szomorú jelenséget
onstatal hatjuk, hogy ez a gyűlés is a romboló pártoskodás
jegybeen indult meg, pedig beláthatná már végre a tanító
ság (amit egyébként a katedráról is hirdet), hogy egyesü-
7
—
-
lésben s nem a széthúzásban van az erő. Sajnos, hogy a
magyar átoktól a magyar tanitóság sem tud megszabadulni!
A slöjd-tanfolyamra jelentkezett kartársakat van sze
rencsém értesíteni, .hogy a tanfolyamra behívásukat e hó
közepe táján veendik, miután az előkészületek még máig is
folyamatban vannak.
Szolnok, 1913. julius 4-én.
Oreskó Dezső.
Köszönetnyilvánítás.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanítótestület épí
tendő Otthonára rendezett hangverseny alkalmából felülfizet
tek: dr. Horthy Szabolcs főispán 30 K, Gorove László 30
K, gróf Nemes János 10 K, Martikány István 2 koronát;
összesen 72 koronát, melyért hálás köszönetét mond az
Elnökség.
Misi és Feri. Ez a címe Sebők Zsigmönd pompás uj
regényének, mely most indul meg a kitűnő ifjúsági iró Be-?
nedek Elekkel együtt szerkesztett, kedves gyermeklapjában,
a Jó Pajtásban. A kitűnő regény, egy nagy budapesti ház
ból mond el érdekes történetet s máris látni, hogy egyike lett a
magyar ifjúsági irodalom legkitűnőbb termékeinek. A Jó
Pajtás julius 6-iki uj számába ezenkívül verset írtak Áb
rányi Emil és Lampérth Géza, Zuboly elmondja Ludas Matyi
történetét, egykori régi képekkel. Lakatos László kedves me
sét mond el. Elek nagyapó krónikás anekdotát Nagy Sán
dor királyról, Zsiga bácsi legmulatságosabb mókái egyikét
mondja el, Rákosi Viktor folytatja regényét. Folytatódik a
kis olvasók pá'yanyertes válaszainak közlése is arra a kér
désre, hogy mi a legkedvesebb; sportjuk. A Kis Krónika rovat
apróságai, a rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a
a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtást a Frankiin-társulat adja ki; előfizetési
ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész
évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér, Előfizetéseket el
fogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhiva
tala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.
HIVATALOS RÉSZ.
3867. szám.
Valamennyi
állami elemi népiskola igazgatójának, illetve vezető tanítójának
a női kézimunka tanításának őraadásával történő ellátása
tárgyában.
Utalással a gondnoksági utasítás 33. §-ának 2.) pont-
8
VI. évfolyam.
iára mely szerint a női kézimunka oktatásáért külön díj csak
azoknál az állami népiskoláknál engedélyezhető, ahol rendes
tanitónő hiányában — a női kézimunka — oktatasa a vallas
közoktatásügyi miniszter ur, részéről megbízott Aü/ón óraadó
tanitónő látja el — felhívom Címet, hogy a szóbanlevő okta
tással az 1913/14. tanévre leendő megbízatás iránt az alabbi
kimutatás mintája szerint szolgáltatandó pontos és hiteles
adatok beterjesztésével hivatalomhoz e hónap végéig tegyen
Szolnok, 1913. augusztus 25.
14. szám.
JÁSZkAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
hivatalos közlönye.______
^len A megbízandó óraadó a női kézimunka tanításáért heti
árak- Ee^sz évre 6 korona. Félévre 3 korona. - Alap
“ « mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős" szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
2 óra után tanévi 60 K. díjban részesülhet.
Szolnok, 1913. julius hó 3.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Mimatatás a női kézimunka-oktatással az 1913! 14. tan
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.________
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
ok
Megjelenik.
ón
Minden ho 10. és 25-én.
évre való megbízatás iránt.
I
r
ii
Az állami elemi népisk.
■
E
A megbízandó
óraadónö
aj cn
<d
N
$
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
CO
cd
O)
b£
—
S‘SC/j
c
§
számár
03
-<u
cn
K =
O
A kir. tanfelügyelő julius havi jelentése.
<D
Ö£
CŰ
neve
<d
’cZ
X)
<v
QJ
~
G
N
c/J
ca cft o>
”
E
N
« go®
N
22
*í 3X <U
bZ
c
qj
e
5/5
cd
cd
N
Folyó évi julius hónapról a kir. tanfelugyelőség ügykörét érintő jelentésemet a kővetkező ben ván szerencsém előterjeszteni:
Az iskolákban a tanítás s ezzel kapcsolatban
a tanfelügyelői külső szolgálat ebben a hónapban
be
cd
N
l
Szerkesztői üzenetek.
H..J. Jászladány. Gratulálok a szép évzáró ünepely rendezésé. hez és sikeréhez. Régi jogos és okos óhaja a tanítóságnak, hog/
a torturaszerü évzáró vizsgák helyett évzáró ünnepélyekké! fejezzük be
a tanévet. Hanem a műsor talán hosszú is volt.
S. S. A nyaralásnak legolcsóbb neme az, ha az ember öt filléres
levelezőlapokon prospektusokat kér a fürdő igazgatóságoktól s ezeket
a prospektusokat fa — vagy legalább bokor alatt nézegeti, olvasgatja.
Z. I. Hogy melyik városban van legtöbb „óraadó"? Abban, ahol
a püspök bérmálást tart, mert tudvalevő, hogy ilyen helyen és ilyenkor
a legtöbb bérmagyereknek órát ad a bérma apa ajándékul.
Cs. J. Csiszlikó-füred ma még családias jellegű fürdőhely. Mint
ilyen legyen szerencsénk.
&
szünetelt.
Tanítóink közül azonban többen továbbképző
tanfolyamokon való részvétellel igyekeztek hasznositani a nagy szünidőt.
joy a jászberényi és a karczagi földmives
’ iskoláknál a m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium ,
állal rendezett mezőgazdasági tanfolyama összesen
10 - a vallás- és közoktatásügyi minisztérium
állal az ' ország egyes tanitóképző-intézetemel m
-paedagógiai és methodikai továbbkepzetre rende
zett tanfolyamra összesen 9, — a vall.-kozokt., .
— 2—
kir. Minisztérium által az iparos és kereskedő ta
nonciskolái oktatásra képesítés céljából rendezett
közismereti tanfolyamra 5, — rajzszaki tanfolyamra
3, — faipari tanfolyamra 1, — építőipari tanfo
lyamra 3, — kereskedő-tanonciskolai szaktanfo
lyamra 2, — az AMKE égisze alatt Szolnokon
rendezett slöjd-tanfolyamra 14, — tehát e 8 féle
tanfolyamra összesen 47 tanitó és tanítónő lelt
vármegyénk területéről fölvéve. Itt említem meg,
hogy a helybeli slöjd-lanfolyam julius hó 24-én
nyílt még a hl. kér. (bárány-utcai.) áll. népiskolá
ban s ugyanott c hónap 15-én fog a nagyszámban
készített slöjdmunkák kiállításával berekeszt élni.
E tanfolyam költségeire a vármegyénk tör
vényhatósági bizottsága által megszavazott 300 és
Szolnok város képviselőtestülete részéről megsza
vazott.250 koronán kívül a „Szolnoki Mezőgaz
dasági Takarékpénztár" 50, a „Tiszavidéki Hilelmtézet és Takarékpénztár" 40, a „Kereskedelmi
Bank" pedig 30 kor. adományozásával járult. Más
helybeli pénzintézetek és egyesületek pedig kilá
tásba helyezték-adományukat.
A kir. tanfelügyelőségnek tiszti személyzete
közül Rhédei János kir. tanfelügyelő hivatali főnök *
juhus 16-tól 6 heti; Csikós.József kir. s. tanfelű-*
g\Tlő pedig julius 1-től 5 heti szabadságot vett
A tanítok létszámában julius hónap folyamán
a kővetkező személyzeti változások történtek: Nigszolnoki és Roinzsa János nagykőZ, IX .
'“"iWk 40 évi S20,Sálat
•ás t"y^ipzWlak. Agoslon AndnePKk01ai elraebe“*
— 3 —
A szolnoki állami polgári fiúiskolához Sass
Lajos segédtanítónak kineveztetett, Újvári Kálmán
hatvani, Székely Géza balatonfüredi állami polT
iskolai rendes tanítók pedig ugyanide áthelyeztet
tek. Losonczi Gyula szolnoki állami polgáriskolai
icndes tanító saját kérelmére/a .szombathelyi áll
polgáriskolához lett áthelyezvén
A turkevei áll. polgáriskolához Vajdits Aranka
és Szabolcs Árpád nyertek kinevezést, mind a
kelten segédtanítói minőségben. Dr. Fölföldy Sán
dor középiskolai tanárjelölt pedig ugyanoda a ta
nítói teendők végzésére megbízatást kapott az
1913)14. tanévre.
A kunszentmártoni államsegélyes társulati ।
polgáriskolához Góllá Valéria és Kurtay Ernő
segédtanítóknak megválasztanak.
Az állami óvónők fizetésrendezése^érdekében
megindított eljárás befejeztetett.
Az állami gazdasági szaktanítók és szaktanitónők illetményeinek rendezése céljából pedig az
115.051
3. sz. vallás közokt. körrendelettel megindittatott az eljárás. A szolgálati táblázatok ebből
a célból egy-kettő híján már föl is terjesztették a
vallás- közokt. Miniszter úrhoz.
Az állami, valamint az eddig fizetéskiegészitő'.
államsegélyt élvező községi és hitfelekezeti elemi
népiskolai tanítóknak az 1913. évi XV. illetve XVI.
t.-c. alapján járó magasabb illetményei már csak
nem kivétel nélkül folyósitattak.
A vármegye községi és hitfelekezeti néptaní
tóinak fizetéskiegészitésére államsegély címen
julius hó végéig összesen 244264 K. ‘utalványoz
tatok ki. Ezen összeghez, ha hozzáadjuk a tan-
■■■•»
••■M.
Jegyzőkönyv.
dijkárpótlás címen az 1908. évi XLVI. t.-c. alapján
már korábban folyóvá lett 51440 K-t, mindössze
295704 K-ra rúg azon államsegély, mely a községi
és hitfelekezeli jellegű elemi népiskolák fenlartói
és tanítói részére, vármegyénkben af előbb hivat
kozott két utóbbi t.-c. alapján folyóvá tétetett.
Oly mértékű állami hozzájárulás ez, amellyel szem
ben községi és hitfelekezeli népiskoláink színvo
nalának minden tekintetben való emelését joggal
elvárhatjuk.
AN.méltóságúm, kir. vallás közokt.Mini »zterur:
az állami elemi népiskolák bebútorozás! szükség
leteire a 61163913. sz. alatt kelt rendelettel 4160
_ rK-t. utalványozott.
Laczkó Gusztáv tiszaföldvári földbirtokosnak
— aki az ottani önálló gazdasági népiskola szá
mára egy 1000 K értékű siemenlháli hasas tenyészüszőt adományozott — a 110717^913. sz. alatt
kelt leiratában köszönetét nyilvánilolta.
Eichner Emil jánoshidai népiskolai tanitó ellen
hozott fegyelmi Ítéletet — mely szerint a nevezett,
tanítói kötelességének elmulasztása m att, fegyelmi
büntetésképen dorgálásra Ítéltetett — a 113194—
913. sz. alatt kelt leiratával jóváhagyólag tudo
másul vette.
Tisztelettel kérem a tekintetes Közigazgatási
Bizottságot, hogy e jelentésemet tudomásul venni
méltóztassék.
*
Szolnok, 1913. év augusztus (hó 10-én
. (kir. tanfelügyelő szabadságon)
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
s
Felvétetett Szolnokon, 1913. julius hó 2-án a Jásznagy
kunszolnok vármegyei Tantestület központi választmányának #
ülésén.
Jelen voltak: Kóródy Ferenc kir. s.. tanfelügyelő, Brózsik Pál elnöklete alatt: Muhy Sándor, Muhy Sándorné,
Malatinszky Lajos, Nagy Albert, Vály Imre, szolnoki választ
mányi tagok; továbbá Veress János, Renner A. József és
Bartha Béla vidéki választmányi tagok.
/
I.
Elnök konstatálja, hogy a gyűlés szabály
szerűen hivatott össze; üdvözli a megjelent kir.
s. tanfelügyelő urat és a választmányi tagokat, az
ülést megnyitja s jegyzőkönyvi hitelesitőkül Muhy
Sándor és Vály Imre választmányi tagokat kéri fel.
Tudomásul vétetik.
,
II.
A múlt ülés jegyzőkönyve bemufattatván,
elnök jelen'i, hogy annak mindenik határozata nem•volt végrehajtható, de mihelyt a körülmények azt
megengedik, azonnal végrehajtja. így történetesen
a Polónyi Mátyás díszoklevele még ma sem ad
ható át.
...
Tudomásul szolgál.
111.
Jelenti elnök, hogy az Eötvös K. Lajos-féle
alapítvány kamataira, mély szabályszerűen hirdettetett ki, egyetlen pályázó adta be folyamod
ványát Koltay Árpád HL éves tanítójelölt szemé
lyében, ki is a feltételeknek megfelelvén ajánlja,
hogy részére kiadassák.
Elnök javaslatát a közp. választmány egy
hangúlag magáévá teszi s az Eötvös K. Lajos-féle
alapítványnak egy évi kamatát, 46 K 55 fillért
Koltay Árpád 111. éves tanítójelöltnek adományozza,
mely összeg az 1913. év szept. havában vehető
fel kellően bélyegeit nyugtatványra.
6 • ív.
Beterjesztetnek a járásköri ülések jegyző
könyvei, melynek kapcsán jelenti elnök, hogy a
rekonstonált mezőtúri ülést vezette, amelyen az
uj tisztikar meg is választatott. Az alább előter
jesztendő ; járáskörök beosztásáról leendő javas
latánál bővebben kíván szóllani, most csak azt
konstatálja, hogy a nyugdíjtörvény revíziója tekin
tetében a járáskörök egyöntetűen és egyhangúlag
foglaltak állást. Sajnálattal említi föl, hogy az
Orsz. Szövetség a nyugdíjtörvény revízióját a jul.
7-ki gyűlésre nem vette prográmfiijába.
Központi választmány a beterjesztett járásköri ülések jegyzőkönyvét tudomásul veszi. Or
szág Pál munkálatát a legközelebbi közgyűlés
napirendjére előjegyzi. Megkeresi a választmány
a? Orsz. Szövetség elnökségét, hogy a nyugdijtorvény-revizióját a f. évi julius 7-iki szöv. ülésen
pótlólag _ tűzze napi rendre s ott, a kiküldött
a « képviselőknek hozzászólását biztosítsa.
jászberényi ülés jegyzőkönyve nem érkezvén
írii™8“'
A szolnoki iM!körCTe^^
vasásána felemlítheti, hogy a múlt ülés jegyzőtiyye: elkallódván, annak újabb beszerzése szükség,éltetik; miért is elnök felkéri Malotinszky Lajos
elnÖköt’ h°gy esetleg meglevő jegyL P'Í
összeá!b(an' szíveskedj
J enlevo kir. s. tanfelügyelő utalással egy régebbi
mimszt. rendeletre kívánatosnak tartja hogy á
tantér n .)e8yzokönyveknek egy példánya a^ir.
tanfelugyeloseggel is közöltessék. Egyébként a
ZkXök^hÍ3 V°na‘k°ZÓ ha‘árüzataZünosa többi
jaráskorok határozataival. Elnök megjegyzi hoev
llZES'’ 8 " rota, hogy a
Határozatba ment.
Ugyancsak e jegyzőkönyv kapcsán egy ha
tározatuk alapján a gyermektanulmányi társaság
reorganizációja is szóba kerülvén, kir. s. tanfel
ügyelő ajánlja, hogy a gyermektanulmányi lapok
a Brassó megyei kir. tanfelügyelőségtől szerez
tessenek be. A mintalapok a helyb. kir. tanfel
ügyelőségtől is kikérhetők, melyek egyébként a
Népt. Lapjában is megjelentek.
A választmány ily értelemben határoz.
V.
Olvastatik a Mezőtúri járáskor jegyzőkönyve,
melyben a nyugdíj revízióra vonatkozó határozat
/.
ugyan az, mint a többi járáskörök határozatai; a
pormentesitő olaj beszerzésére vonatkozó határo
zatot helyben hagyja; a tüdőbeteg tanítóknak
betegségük tartamára teljes fizetéssel leendő ellátása
általános helyesléssel fogadtatik.
Schröder Miklósnak a létesítendő paed. sze
minárium és psyh laboratórium és múzeumra
vonatkozó javaslat értelmében elnök érintkezésbe
lép Sípos Orbán orsz. képviselővel, mint a gyer
mektanulmányi társ, elnökével és ezeknek az épí
tendő Kultúrpalotában elhelyezése érdekében a
szünidőfolyamán az AMKE. elnökségével tárgyalást
fog kezdeni.
Tudomásul vétetik.
Vl.
Elnök előterjesztést tesz a járásköröknek uj,
a tagot igényeinek megfelelő beosztása tárgyában
és jelzi, hogy eddig a^ vármegye északkeleti köz
ségei egyik tanítói járáskörhöz sem tartoztakk s
gyűlésekre a knitók nem is jártak. Bejelenti a
Jászberényi járás azon óhajtását, hogy tanítói
járáskörük oszlatassék fel.
Elnök előterjesztését Bartha Béla, Renner
József, Kir. s. tanfelügyelő és Herendy Józsefné
hozzászólása után a következőkép fogadja el
határozatilag a választmány:
—
‘ •
8
— 9
-
A jászberényi járáskörnek 68 kötelezett tagja
lévén, ezen létszám a feloszlatót nem teszi/in
dokolté, tehát fentartandó; Kisújszállási járáskör
címmel uj járáskor alakittatik 10 községgel és 43
taggal; A szolnoki járás 116 taggal meghagyatik
ugy azonban, hogy Törökszentmiklós és Besenyszög pusztái, ha tanítóik is ugy óhajtják s rájok
nézve ez előnyösebbnek' mutatkozik, a Kisújszál
lási járáskörhöz csatoltassanak; a Mezőtúri Járás
48 taggal meghagyatik; a tiszaföldvári járáskor
kunszentmártoni címmel 64 taggal szintén meg
marad. Elnöknek azon előterjesztése, hogy a
járáskörök a székhelyei szint neveztessenek; álta
lános helyesléssel találkozik; a beosztási tervezet
jelen jegyzőkönyvhöz csatoltatik. Egyben megbízza
a választmány elnököt a Kisújszállási járáskor
megalakításával.
Vll.
Bemutatja az elnöka kir. tanfelügyelőségnek
3877 sz. átiratát a tervezett nagyszünidei slöjdtanfolyam tárgyában.
Guttenberg Pál szakfelügyelő ur f. hó 10-én
d. e. e tárgyban Szolnokra érkezik, miért is a
választmány elhatározza, hogy kir. tanfelügyelő
elnöklete alatt e napon a közp. fiúiskolában
Oreskó Dezső, Malatinszky Lajos, Muhy Sándor
és Losonczy Gyula bevonásával értekezletet tart.
Vili.
Elnök előterjesztést tesz az Országos Szö
vetségbe kiküldött öt tanitóképviselő napidijának
és útiköltségének megtérítése tárgyában.
Kir. s. tanfelügyelő, Veress János és többek
hozzászólása után — a közgyűlés jóváhagyása
* reményében — a választmány a kiküldötteknek
egyenként 12 K 20 fillért utalványoz. Azon kíván
ságra pedig, hogy a vidéki vál. tagok is kapjanak
fuvardijat, elhatároztatik, hogy a kir. tanfelügyelő
-
ség utján felterjesztés tétessék a Nm. Vall.- és
Közoktatásügyi m. kir.' Minisztériumhoz.
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
Kmf.
Oreskó Dezső
Brózsik Pál
vm. tantest, főjegyző.
vm. tanitótest. elnök.
Hitelesítők:
■?
Muhy Sándor.
Vály Imre.
II I R E K.
I
Vége a vakációnak! Mire e sorokat olvashatjuk, ak
korára jóformán vége a nagy vakációnak, a pihenést a munka
váltja fel. A pihenést? Sajnos, a tanitóság nagy része a két
hónapi szünidőt nem fordíthatja pihenésre. Sokan — egy kis
kapandó mellék jövedelemre számítva — különböző tanfo
lyamokon izzadják át a vakáció nagy részét, ezer és ezer
tanitócsalád pedig a gyermekei taníttatása miatt kérvényezett,
lótott-futott, reménykedett egész szünidőn át. Reméljünk, dol
gozzunk tovább az uj tanévben is. Talán lesz idő, amikor
reményeinket teljesítve, munkánkat meg értékelve latjuk,
Lássuk a haladást! Tanitó, szülő és tanítvány egy
aránt örülnek, ha iskolai munkájuknak sikerét látják. A nép
iskola kötelezett tantárgyai között kiváló szerepe van a
szépírásnak is s ezért fölötte kívánatos, hogy minden alka
lommal, minden fokon lássuk a haladást. „Mennyire haladtam
az írásban egy év alatt?" cimü „íráspróba" lapot tervezett
és adott ki fenti célból Jámbor Lajos dévaványai kollegánk.
Tanév elején, tanév középén és tanév végén 6 — 6 sorban
mutathatja be a tanuló, hogy egy év alatt mennyire haladt
az írásban. A csinos kiállítású, magyar, német és diktandó
vonatozással is kapható „Iráspróba lap" Dévaványán a szer
zőnél rendelhető meg. 100 példány 3 K 50 fill., egy példány
4 fillér. Melegen ajánljuk!
r
1
A tanítói Otthon ügyében a vá
lasztmányi határozat szerint Testületünk elnöke személyesen
Az „Otthon? ügye.
r
- 10 —
lépett érintkezésbe az AMKE vezető,gégével a szünidő folya- \
mán és ott azt az értesülést szerezte, miszerint a Szolnokon
építendő Kultúrpalota költsége a jövő évi költségvetésbe min
den bizonyosság szerint be lesz állítva s a Kultúrpalotával
kapcsolatos tanítói Otthon és internátus szervezése is jó utón
halad. Ezért az elnök gondoskodott arról, hogy a Szolnok
-város közönsége által, záros határidő kötelezettsége mellett
ajándékozott telken az építési kötelezettség meghosszabbittassék.
A slöjd-tanfolyam. Remek kiállítás keretében záródott
be f. hó 15-én a szolnoki tanítói |slöjd-tanfolyam. E kiállítás
élő bizonyítéka volt annak, hogy tanítóinkból a keserű meg
próbáltatások anyagi existenciájok elhanyago'ása dacára sem
halt ki még a nemes lelkesültség. 14 tanitó nyert e'tanfoyamm szakszerű képesítést arra nézve, hogy az „Utasitás"an lefektetett irányelvek szerint miként nevelhetik tanitványaaPmunka szere,etóre s munkájuk eredményeinek
AnÍl Í
!4 <3nÍ'0 kÖZÖÜ aZ elSÖ’ a vezér Bogárdy
X k',V !an eIügyeI0 vo,t- aki
ambícióval mutatta
v 8 n
? J8y a munka és a szorgalom a legbiztosabb
gy,„ Kí 'S érdemclték valamennyien a díszes diplomát a
„metró -val egyetemben. - A tanfolyam adminisztratív ügyeit
Ferencz
Szabad,á^a ideJén Kóródy
GutfenhP d-.
Ü8yel0 intéz,e nagy ügyszeretettel. gatóia
a kézimunkára "evelő érsz. Egyesület igaz*ka^
me8'át°ga,ta a tanfolyamot s minden
fölött t T.
k ad°U k'fejezést a taPasz(al‘ eredmény
a tapasztalt eredmény
nrérni
A an o yam sze,|emi vezére Bertalan Károly veszszerefebemélt
*
j°bbkeze V0,t B^falan az ö
folvamkt-v ° r'°dOraVal egy csaPasra meghódította a tantXT* S ebben rej|ik a siker ‘itka, igy lett
vármegyénk
~ A
ÜnnePéIyen "egjeLek:
valamint szám
rÍT"13 éS Szolnok város polgármestere,
jövő szünidőben ü . szémélyiség- ~ Amint értesülünk, a
. gyobb községeiben
tanf°lyam lesz vármegyénk na-
nck
"°8y ’ Já«-NagyKu°n-^el-
belépe“a
a beli “te
“ sav- jaknak a
thatatlanna vált; ez utón kérjük fel tehát
a vm. tanítótestület tagjait, hogy hátralékos tagdíjaikat Muhy
Sándor vm-. tant, pénztároshoz szept. végéig befizetni szíves
kedjenek, mert az elnökség alapszabályainkban gyökerező
kötelességénél fogva kén t Jen lesz azt bírói utón behajtani,
amely eljárás a kartársaknak tetemes költségeket okozna.
Szolnok, 1913. a ug. 21.
Elnökség,
Tanítók és Tanítónők Zsebnaptára. A tanítók évrőlévre érdeklődéssel várják Vernerjenő fővárosi tanító hírlapíró
zsebnaptárát, mert a népszerű tanügyi író érzékkel és hozzá
értéssel válogatja ki a tanítók részére szánt nélkülözhetetlen
anyagot. Az 1913—14-ik évi most megjelent zsebnaptára az
állami, községi és felekezeti tanítók fizetés törvényében, annak
labirintjében ad alapos tájékoztatót s a naptár többi része
is érdekes ismeret halmaz. A naptárt Kovács Gyula - nagy
bányai könyvkereskedő adja ki. Ara 1 korona 30 fillér. Az
összeg beküldése ellenében portómentesen küldi meg a kiadó.
A kitűnő munkát valóban érdemes megszerezni.
Értesítés. Tisztelettel van szerencsém hazánk igen
tisztelt tanárait, tanárnőit, tanítóit, tanítónőit és óvónőit ér
tesíteni, hogy úgy hivatalos, mint magánügyeiben a vallás-,
és közoktatásügyi minisztériumban, a közigazgatási Bíróság
nál, valamint bármely szakminisztériumban, úgyszintén más
budapesti hatóságoknál, társulatoknál és magánfeleknél
készséggel eljárok s megbízatásom gyors és lehető kedvező
elintézését szorgalmazom.
Harminc évi tanítói, illetve igazgatói működésem és
adminisztrácionális gyakorlottságom, valamint a székesfő
városban 4 éven át szerzett ismerettségem, teljes biztosítékot
nyújt arra nézve, hogy ezen szükségs/erü intézményt szilárd
alapon megalapozzam, felépítsem s hogy az — tisztességes
utón és eszközökkel munkálkodva, — t. kartársaim minden
kori teljes megelégedésére, komoly rendeltetésének meg is
feleljen.
Munkásságom köre t. kartársaimat érintő minden ügye
iben való közbenjárásra terjed ki, amit legjobb meggyőző
désem szerint lelkiismeretesen és a legrövidebb idő alatt
teljesítem is. Válasziratokra 35 filléres postabélyeget kérek
— 12
csatolni. Netáni személyes eljövetel esetére — az elszálláso
lást és ellátást illetőleg — amit a budapesti Népszállón rend
kivül olcsón és minden igényt teljesen kielégítő módon
szolgálják mindkét nembeli tanitószemélyzet részére, idejekorám' értesítést kérek.
Egyszeri közbenjárás! dij, kész kiadásaim előlegezése;
kérvény szerkesztés esetére, a tárgy megnevezésével a szük
séges okmánybélyegek csatolása..
Kartársi tisztelettel Bontilovits Gusztáv nyug, állami el.
isk. igazgató. I., Attila-körut ’.8.
Cserkész-fiuk a Vágón. A budapesti cserkész-fiuk
első nagyobb vállalkozása egy tutajkirándulás volt a Vág
folyón most júliusban. Sebők Zsigmönd és ^Benedek Elek
képes gyermeklapja, a Jó Pajtás, mely szerető figyelemmel
kiséri az ifjúsági élet minden mozzanatát, érdekes beszámo
lót közöl erről az utazásról a kirándulás egyik résztvevőjétől
sok szép képpel. Ezen a rendkivül érdekes közleményen kí
vül még számos szép és gyönyörködtető dolgot közöl a Jó
Pajtás augusztus 10-iki száma: Lampérth Géza és Józsa
Antal verseit, Sebők Zsigmönd pompás uj Dörmögő-kalandját, Berényi László meséjét, a Misi és Feri, Sebők Zsigmönd
regényének folytatását, Altai Margit gyermek-színdarabját,
Rákosi Viktor regényét. A rejtvények és szerkesztői izenetek
egészítik ki a szám gazdag tartalmát.
HIVATALOS RÉSZ.
•
—
)
—
elméleti és gyakorlati jártasságot, e téren a haladás kielégítő
nek nem mondható.
Velceán József temesvári áll. tanítónak a nagym. Mi
niszter Ur által 30.632 sz. rendelettel nemcsak az elemi
népiskolák,"hanem tanitó- és tanitónőképző intézetek haszná
latára is engedélyezett rajzmüve az óhajtott eredményt nagyban
elősegíti.
Mivel a szerző rajzmüvét kiadni szándékozik, annak
kiadásaUzonban a színes rajzok sokszorosítása folytán igen
költséges, az értékes rajzmü megjelenése csak abban az
esetben lehetséges, ha kellő számú példánynak előzetes
megrendelése biztosittatik — továbbá tekintettel arra, hogy
hasonló irányú jóváhagyott rajzmunka magyar nyelven még
nincs, igy tehát a nevezett szerzőnek „A modern magyar
rajzoktatás" címen kiadandó rajzmüve a szó legszorosabb
értelmében hézagpótló munka iskolánk rajztanitása terén, az
állami, községi és hitfelekezeti iskolák igazgatóinak figyelmét
a szóbanlevő munkára azzal hívom fel, hogy az iskola
számára igen ajánlatos megrendelést mielőbb hozzák tudo
mására a szerzőnek. A jelzett teljes mü ára 20 korona lesz,
mely részletekben is lefizethető.
Szolnok, 19)3. év augusztus hó 14-én.
kir. tanfelügyelő szabadságon
Kóródy Ferencz
‘
4890 szám.
Valamennyi állami, községi és hitfelekezeti népiskola
Igazgatójának, illetve vezető tanítójának a rajzoktatás
fejlesztése tárgyában.
A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur által az
állami elemi népiskolák számára kiadott tanterv és utasítás
a rajzoktatást a modern korszellem kívánalmai szerint uj
irányba akarja terelni.
Mivel a rajzoktatás újabb irányban való kezeléséhez a
tanitóság legnagyobb része nem szerezhette meg a kellő
13
4903. szám.
kir. s. tanfelügyelő.
. .
Valamennyi allami, községi és társulati jellegű polgári
fiú- és leányiskola Igazgatóságának az eszéki és a zágrábi
* m. kir. államvasuti magyar-tannyelvű népiskolák bizonyitványainak érvényessége tárgyában.
A 3117(913. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri
körrendeletét tudomásvétel és alkalmazkodás céljából alább,
egész terjedelmében közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi augusztus >7-én.
Kir. tanfelügyelő szabadságon:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
— 15 —
— 14 —
Másolat.
. ;
A vallás- és Közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 3117|913.
eln. szám. A Hprvát-Szlavonországban működő magyar királyi
államvasutak magyar tannyelvű népiskolái részére kötelező
tantervet a hazai középfokú iskolák (gimnáziumok, reálisko
lák, polgári fiú- és polgári leányiskolák) tanterveivel össze
hasonlítván, nem látok nehézséget arra nézve, hogy a magyar
kir. államvasutak eszéki és zágrábi magyar tannyelvű nép
iskolájának V. Vl. VIL és VHÍ. osztályát sikerrel elvégzett
növendékei a fentebb felsorolt hazai középfokú iskolákba
minden felvételi vizsgálat nélkül felvétessenek és reákövetkező
felsőbb osztályba fellépjenek. Midőn igy az eszéki és zágrábi
magyar tannyelvű népiskolák V. VI. VII. és Vili, osztályának
bizonyítványait a fentebb felsorolt hazai középfokú taninté
zetek bizonyítványaival egyenlő érvényüeknek elismerem,
egyben korlátozó feltételül megszabom, hogy a HorvátSzlavonországban működő államvasuti népiskolák V. osztá
lyából a hazai gimnáziumok II. osztályába, vagy az állam
vasuti népiskolák Vl. Vll. és Vili, osztályából a hazai gim
náziumok 111., IV. és V. osztályába csak azok a tanulók
vehetők fel minden felvételi vizsgálat nélkül, akik az állam
vasuti iskolában a latin nyelvet is mint rendkívüli tárgyat
az V. VI. Vll. és Vili, népiskolai osztályba^ eredménnyel
tanulták. Hasonlóképen az említett horvát-szlavonországi
magyar népiskolák Vll. és Vili, osztályából a hazai reálisko
lák IV. és V. osztályába csak azok a tanulók vehetők fel,
akik igazolják, hogy az államvasuti népiskolákban a francia
nyelvet -tanulták. A polgári fiú- és leányiskolákra nézve
bármely osztályra vonatkozólag, valamint a felsőbb leány
iskolák 11. és a reáliskolák 11. és 111. osztályába való fellé
pésre nézve külön korlátozó feltételek nem állanak fenn
Magától érthető, hogy a szóbanforgó bizonyítványoknak
egyenlő érvényessege dacára is, oly esetben, amikor egy
IXa
, nép:sk°“ ,anul6 hazai
I (T .
.A ép2 ’
amint abban az esetben is, amidőn
ytanulo a hazai felsőbb leányiskola 111., illetve IV és V
*
egkivant
különbözeti
f°lytatni’ a máskülönben
vizsgálat tőle megkövetelendő
Erről tudomás és további eljárás végett ezennel értesitem.
Budapest, 1913. augusztus hó 3-án. Jankovich s. k.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913. évi augusztus hó 17-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
A J.-N.-K. Szolnok vm Tanítótestületnek járás
körök szerinti uj beosztása.
A f. évi julius 2-án tartott központi választmányi ülé
sen a vm. tanítótestület járáskörök szerint a következőképen
osztatott fel:
I. Szolnoki járáskör.
1. Besenyszög és pusztái. 2. Kőtelek, 3. Nagykörű,
4. Tiszasüly, 5. Tiszapüspöki, 6. Szajol, 7. Szolnok, 8. Rákócifalva, 9. P.ta felső Varsány, 10. Tiszavárkony, 11. Törökszentmiklós. Összesen'. 11 község 116 taggal; azonban
kívánságra Töröksztmiklós a kisújszállási járáskörhözjcsatoltatik.
II. Jászberényi járáskor.
*
1. Alattyán, 2. Jánoshida, 3 Jászberény, 4. Jászladány,
5. Jászkisér, 6. Jászárokszállás, 7. -Jászapáti, 8 Jászalsószentgyörgy, összesen: 8 község, 63 taggal.
III. Kisújszállási járáskör. Uj.
1. Abádszalók, 2. Fegyvernek, 3. Karcag, 4. Kenderes,
5. Kisújszállás, 6 Kuncsorba, 7. P.ta Taksony, 8. Kunma
daras, 9. Tiszaderzs, P.ta Tomaj, 10. Tiszaroff, 11. Tiszaszentimre; (esetleg *Töröksztmiklós), ’ — Összesen: 11 községe
43 taggal.
IV. Mezőtúri járáskör.
1. Dévaványa, 2. Mezőtúr, 3. Mesterszállás, 4- Turkeve.
Összesen: 4 község, 48 taggal.
V. Kunszentmártoni járás.
1. Czibakháza, 2. Homok, 3. Kunszentmárton,4. Szele
vény, 5. Tjszaföldvár, 6. Tiszakürt. Összesen.’ 6 község,
§4 taggal.
VI. évfolyam.
Szerkesztői ^üzenetek.
L. Dévaványa. Az „lráspróba“ ismertetését készakarva hagy
J.
tam tanév elejére.
.
.
V. L. Az ön ideálja azt szere’né, ha önt uniformisban is lathatna
néha. Ezt a kívánságot könnyű teljesíteni. Tessék beállani önkéntes
tűzoltónak. Jó lesz azonban vigyázni nem az* uniformisra, hanem az ideálra.
K. V. Hogyan táplálkozzunk? Ezt a kérdést ma nem az értekezések, hanem a piaci árak oldják meg.
S. V. Ha a vőlegény- és menyasszonyra nézve egyaránt hosszú
és unalmas a menyegzői lakoma, úgy csak szűk családi körben lakodalmazzanak. Innen hamarabb lehet menekülni.
Szolnok, 1913. szeptember 10.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
F e L H I V A 5!
Kérjük az 1911—12. évi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiradijakból az
tási
előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
f
■
•
1
Tisztelettel a
KIADÓHIVATAL
15. szám.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A szolnoki első slöjd tanfolyamról.
— Irta: Kelemen Ferencz jászladányi r. kath. tanitó. —
Az AM.K.E. jnkszolnoki közmüv.bizottságának .
és a „Kézimunkára Nevelő Orzságos Egyesület"nek áldozatkészségéből f évben julius hó 24-től,
augusztus 15 ig megtartatott a szolnoki első slöjd
tanfolyam. — Az iskolai műhelyben 14 tanitó és
tanitónő a papiros, agyag és fp munkák körébe
vágó gyakorlatokat végezte, egyszersmind kellő
tájékozódást szerzett az általános technikai nevelés
stúdiumaiban és szervezési ügyeiben,
A tanfolyamot jul. hó 24-én Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő ur nyitotta meg, majd a „Ké
zimunkára Nevelő Országos Egyesület" igazgatója,
Guttenberg Pál ur igazán élvezetes és gyönyörű,
színtiszta igazságokat tartalmazó beszédében meg
győző érvekkel bizonyította a munkára nevelés
szükségességét és hasznosságát. — A kézimunkára
nevelés ügyének e nagy nevű és országos hirü
apostola, közvetlen élettapasztalatait ex abonpto
— 2 —
leadva, valósággal lelkesítette azt a kisded csapatot,
amely ’ fáradtságot s költségekéi sem kiméivé meg
jelent azon ismeretek elsajátítása végett, amelyre
a magyar nép nevelésének helyes ii ánv ba leendő
terelésénél szüksége van. — Szavainak hih lességc
bebizonyosodott rajtunk is, a tanfolyam hallgatóin
— De egyúttal igazat adhatunk Frőbel Frigyesnek,
az 1833. évben a luzerni nagy tanács elé terjesz
tett „Embernevelés elemei *-ben leghatározottabban
kifejezett élet és világnézetének. „A természet —
mondja ő — többé ne legyen előttünk rideg, néma,
darabokra szaggatott, szívtelen, szemét és kőchaosz, melyben a természetéről- garázdálkodnak,
vagy épen bűnös és az emberi is bűnössé tevő;
nem, ő élő, beszélő s az élethez vezető istengyer
mek; hisz csak élet jöhet az élet forrásábó'."
Végy csak egy darab agyagot kezedbe s pró
bálj csak egy egyszerű levél alakot is hűen, ter
mészet után megformálni, közvetlenül meggyőződ*
helsz magad is e nagy és mély igazságról.
Felköltve érdeklődésünket s szinte fokozva
ambíciónkat, lelkesedéssel fogtunk 3 heti munkánk
hoz, amelyben az igazán jó paedagogus úgyszólván
angyali lüielmü s fáradhatatlan buzgalma meste
rünk, tanárunk és barátunk Bertalan Károly ur
mindig érdekesebb és érdekesebb produktív dol
gokkal ösztönözte munka kedvünket, — melynek
bizonyságául azt hiszem elég lesz felhozni azon
tényt, hogy dacára a nem kötelező délutáni fog
lalkozásnak, sokszor este 8 órai harangszó is ott
talált egynémelyikünkel a műhelyünkben. Vidáman,
kedélyesen, a legkitűnőbb hangulatban telt el a 3
hét, amelyet időközönRint csak az zavart meg, hogy
így nem maradhatunk legalább egy esztendeig.
Érdemesnek tartom megemlíteni s azt hiszem
nemcsak magam jutottam e tévedésbe, hogy volt
pillanat, amelyben nagyon ügyes embert véltem
magamban föltalálni, eddig nem ismert s homályba
burkolt képességeim s tehetségeimnek jöttem
nyomára, ez öröm azonban nem sokáig tartott,
mert a másik percben pirulva kellett saját énem
előtt bevallani, hogy hát még sem vagyok az a
génié, akinek szellemébe oly hirtelen s szives
készséggel az előbb belehelyezkedtem. — Meg
esel I ez már máskor és máson is. — Tanulsága
mindeneseire van s adandó alkalommal akár ön
magán. akár növendékein tapasztalhatja az ember
— kellően, tapintatosan felhasználhatja.
Szorgos munkánk közepedte gyakran-gyakran
felcsendült egy-egy hangos kacaj, vagy egy-egy
dal, a másik pillanatban az elégedetlenség, zsörlölődés — egy-egy elcsent szerszám, vagy agyag
miatt — hallatja kifakadásait. Utána pár pillanatig
néma csend, mely után a tanfolyam nesztora:
Bogárdy bácsi rákezdi az „Eltörött a hegedüm“-et
s fújjak vele lelkesen lovább-tovább ... Apropos I
Bogárdy bácsi I Igazán távol áll tőlem minden hí
zelgés, célom egyáltalán nem volna vele, de a
munkásság, a szorgalom, a kitartás terén övé a
babér. — Mily lelkiismeretesen, pontosan, lelke
sedéssel és szeretettel végezte munkáját. — Tör
hetetlen szorgalmával bennünket is kitartásba
buzdított. Aj anyós kedély-hangulatával a jókedv,
a vidámság sugarait hintette el közöltünk s azaz
öröm, amely eltöltötte egy-egy jól sikerűit s bevégzell munkájánál, mi reánk is átszállóit, a mi
örömünk is volt. — Szeretetünk, becsülésünk me-
— 4 lege kell hogy kisérje működése utjain az ilyen
embert, aki csak hogy a korral lépést tarthasson,
hivatása magaslatán álhasson s jövő iskola látógatásai alkalmával célszerű módszeres utasításaival
segítségére lehessen a kuli ura alapvető munkásai
nak — tanítóinak — képes éjét is nappallá tenni,
hogy munkásság, szorgalom által elsajátítsa azon
ismereteket, amelyre népünk nevelésénél oly égető
szükségünk van.
Három heti munkánk eredménye igazán sok
volt. Papírból és kartonból különféle disz-tárgyakat,
kosarakat, tálcákat, dobozokat, rámákat stb. ké
szítettünk. — Agyagból kezdve az. egyszerű golyó
alaktól fel egész a domború térképig található volt
minden. Gyönyörű s a természettől valóban nehe
zen megkülönböztethető szinezéssal . majdnem a
tökéletességig vittük. — Fa munkáknál egy ideig,
mig a fürészelés, gyalulás, vésés gyakorta ába bele
jöttünk, egyöntetűen haladtunk, később tetszése
szerint mindeki azt készíthette, amihez kedve,
esetleg amire szüksége volt. — A kiállítás alkal
mával sokan meglepődtek azon, hogy 3 heti munka
alatt mennyi mindent voltunk képesek produkálni.
A tanfolyam alatt számos illuslris és notabilis
látogatónk volt. Szereiícséltetelt bennünket becses
látogatásával varmegyénk minden jóért, hasznosért
lelkesedő főispánja: Méltóságos Horthy Szabolcs
ur. A tanfolyam bezárása árig. 15-én d. e. 10 órakor történi meg, amikor is Kóródy Ferenc/, kir.
s. tanfelügyelő ur szép szavakkal- mondott köszö
netét mindazon erkölcsi testületeknek és egyesek
nek, kik áldozatkészségükkel,.pénz- és anyágadomanyaikkal lehetővé telték a tanfolyam megtar
*
tását. — A bezáró ünnepélyen résztvett vármegyénk
első tisztviselője az alispán ur, továbbá a szolnoki
polgármester ur s a megyei előkelőségek nagy száma.
Végezetül legyen szabad nekem is, a tanfolyam
egyik szerény hallgatójának e helyen köszönetemet
nyilvánítani legelsősorban az A.M.K.E. vezető fér
fiúinak és a „Kézimunkára Nevelő Országos Egyesület“-nek. akiknek oroszlán része volt e tanfolyam
keresztülvitel* ben, továbbá mindazon kegyes ada
kozóknak, kik adományaikkal segélyezték a tanfolvamot. — Hálás köszönettel kell adóznom a
tanfolyam vezetőjének s minden résztvevőjének,
akikkel együtt oly kellemesen és vidám hangulat
ban töltöttük el a 3 hetet. — Köszönetemet kell
még kifejezni Oreskó collegánknak is, ki oly szép
figyelemmel és szives előzékenységgel volt velünk,
különösen vidékiekkel szemben. — Mindezek után
csak az az óhajom volna, vajha az iskolafenntar
tók azon kellemes helyzetbe kerülnének, hogy
mindazon eszközöket, melyek a tanultaknak a
népbe való átvitelét lehetővé tennék, be tudnák
szerezni. A lelkesedés, a munkára készség, az ügy
iránt való szeretetünk, a gyümölcsöt megérlelné,
s a jövő Magvarország kiépülésén 14 taniló újabb
energiával, újabb tapasztalattal s fokozottabb buz
galommal munkálkodna.. — Adja Isten, hogy úgy
legyen I
Jászladány, 1913. augusztus 21.
Könyvismertetés.
Földrajzi alapismeretek és Jász-Nagykun-Szolnok vár
megye földrajza az elemi népiskolák harmadik osztálya ré
szére. Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanitó.
6
E mü használata megkönnyíti ugy a tanitó, mint a
tanítvány munkáját.; a tanítót a sok beszédtől megkíméli,
a tanulásbeli eredményt a gyermek felfogásához alkalmazott
rövid és magyaros stílusával nagyban előmozdítja. Beveze
tésében bemutat egy iskolai sétát és egy iskolai kirándulást,
amit a hasonló könyvekben még nem láttunk. Püspöki
engedélyezés száma 5071'1912. A vallás — és Közoktatás
ügyi Miniszter ur e müvet 97826 1913. sz. a. segédkönyvül
engedélyezte. A hivatalos bírálat szerint: „e földrajz szoro
san az uj tantervhez alkalmazkodik, rajzoltatva tanít, egyszerű
nyelvezetű, qualitásban a használatban levő kézikönyvek fö
lött álLu A könyv nyomása, külső kiállítása is tiszta és íz
léses, a gyermek olvasási képességét nagyban elősegíti. Ez
az egyetlen harmadik osztályos Földrajz, mely az uj tanterv
szerint van készítve és engedélyezve. A könyv végén levő
Függelék közli Jász-Nagykun-Szolnok megve lakosainak szá
mát helységenként kimutatva, az 1910. évi népszámlálás sze
rint. Ára 50 fillér. Kapható Kongorácz János könyvkereske
désében Törökszentmiklóson. — E kitűnő könyvet melegen
ajánljuk kartársaink figyelmébe.
7
Egész éven át melengeti keblén
S belé uj lelket, életet lehel,
Hogy mint uj gyümölcs — következő nyáron
A vágytól tikkadt ínyt üdítse fel.
így megy ez, folyton, végtelen időkig,
Nem szűnik meg a vetés, aratás,
A szerteszórt mag uj gyümölccsé fejlik.
Újjá, de amely nem lesz soha más;
X
Amilyen a mag, olyan lesz a gyümölcse:
Nemesé — nemes, a gazé meg — gaz;
Mert a természet kiszabott törvénye
Változhatatlan, örök és igaz! . .
... Én is átéltem az életnek nyarát,
Már végén járok, közeleg az ősz,
S mint a hegyormot a zord időszakban,
Nálam is a dér megülte a főt.
Tavaszba’, nyárba’ gyümölcsöztem én is
S igy nem hiába éltem itt talán ?
Szerény gyümölcsöm egyaránt megfordult
Gazdag — s szegénynek lelki asztalán.
A nyár és én.
— Lajos fiamnak. —
1
Érlelő meleg. Szinte láthatóan
Növekedik a földi vetemény:
A langy esőtől megporhanyult talaj
Gyümölccsel ékes itt e portekén.
A kész gyümölcsöt emberi ajk és iny
Üdítő tápul kéjjel élvezi;
De ami benne örök, halhatatlan:
A magot ismét a földre veti.
A háládatlan embernél hálásabb
A megtaposott, jó édes anya:
Mert ime, a föld az eldobott magot
Édes gyermekül visszafogadja.
Bő gyű m öl esőzés idejének vége,
Félszázados fa jó, ha lombot hajt;
Ne keressetek sok gyümölcsöt rajta,
Levelei közt már csak a szél sóhajt.
Ha olykor-olykor mégis akad itt-ott
Egy-egy kis gyümölcs a levél között.
Mint mikor rakva volt mindenik ága,
Okozzon az még nagyobb örömöt.
De ha még ez a szerény jutalom se
Jutva a fának osztályrészéül;
Jó a jó Isten, gondot visel rája,
Mig végre ő is társaihoz kerül;
Korhadt gyökérrel és odvas derékkal
A földre hajtja letarolt fejét,
8
— ó —
S álmodik o:t lenn, ott a másvilágon
Az elmúltakról tündérszép regét!
Dévaványa.
, . f
,
id. Jámbor Lajos
ref. igazg. tanitó.
Egy érdekes és hasonos munka. A tanítóságot és
általában a tanügyet érdeklőleg közelebbről hézagpótló szak
munka fogja elhagyni a sajtót Dr. Lám Károly ungvári kir.
segéd tanfelügyelő szerkesztésében. A munkának a célja, a
népoktatás ügykörébe tartozólag keletkezett elvi jelentőségű
kormányhatósági rendeletek, bírósági döntvények és jogerős
közigazgatási bizottsági határozatoknak időközönként való
gyűjteményes kiadásával a tanügyi kormányzatnak és a ta
nítóságnak egyaránt hasznos szolgálatot teljesíteni. Minthogy
e sok fáradtságos utánjárás igénylő gyűjtési munkálatnak
eredményessé tétele, a helyes igazgatás szempontjából ma
már elodázhatatlan szükséget, sőt közérdeket képez, a meg
jelenendő munkára azon kéréssel hívjuk fel a népoktatás szol
gálatában állott és a népoktatást jelenben szolgáló tanférfiak,
tanítónők és kisdednevelők szives figyelmét, hogy amennyi
ben a gyűjtés eredményét gazdagítani módjukban áll, ugy a
saját vitás ügyeikben keletkezett és * netalán kezeik között
meglévő elvi jelentőségű rendeleteket, döntvényeket, határo
zatokat, ügyük rövid történetének ismertetése mellett Dr. Lám
Károly kir. segédtanfelügyelő ungvári, címére megküldeni,
-illetőleg amennyiben ilyen jogesetekről csak tudomással is
bírnának, arra nevezettnek figyelmét, további kutathatás céljá
ból felhívni szíveskedjenek. Szükségesnek tartjuk megemlíteni,
hogy az esetleg megküldendő iratokat feldolgozás után, min
denki vissza fogja kapni és hogy a munkába leendő felvé
telre alkalmasnak mutatkozó jogesetek az ügyben szereplő
személy és község nevek clhalgatásával fognak ismertetés alá
H I R E K.
Bacsics Metód. A szentferencrendiek kormányzósága
által eszközölt személyi változások a szolnoki házat is érin
tették, amennyiben az itteni házfőnök Bacsics Metód a kecs
keméti rendház élére helyeztetett át. A közszeretetben álló
házfőnök távozását a sokak között a szolnoki tanitóság nagy
része is őszintén sajnálja, mert bár^az ő hivatali működése
mint hitoktatóé csak a róm. kath. Constantin iskolára terjedt
ki: amikor csak arra alkalma nyílt, kedves modorával, a
bácskai embert jellemző páratlan szívességével és vendég
szeretetével valósággal magához bilincselte a vele érintkező
embereket, ezek között az áll. tanítókat is. Az igazi magyar
-barátot, igazi magyar szeretettel köszöntjük, körünkből való
eltávozása alkalmából. Érezzék szivének melegét a kecske
métiek is!
A szolnoki tanitóság köréből. Rhédey János kir.
tanfelügyelő ur intézkedése folytán a szolnoki állami isko
láknál a következő személyi változások eszközöltettek: Az 1.
kér. fiúiskolától Balogh Mihály tanitó a IV. kér. iskolához,
Pólya Éva tanítónő a Vl. kér. iskolától az I. kér. fiúiskolához,
Medgyesy Ilona V. kér. iskolai tanítónő a VI. kér. iskolához,
Gabonyi Árpád Vl. és Gabonyi Árpídné III. kér. isk. tanitó,
illetve tanítónő az V. kér. iskolához, Muhyné Kovács Mária
1. kér. isk. tanitónő 11. kér. iskolához, Holzschuch Ida II.
kér. isk. tanitónő az 1. kér. leányiskolához helyeztettek át.
Az újonnan Szolnokra kinevezett Hunyor Ilona az V-ik, a
Zalaegerszegről áthelyezett dr. Ludányiné Máyer Míria
tanitónő pedig a IV. kér. iskolánál fognak tanítani. Veress
Ferenc volt nagydobronyi ig. tanitó ideiglenesen a kir. tan
felügyelőséghez rendeltetett be.
kerülni.
A belügyminiszter a vadházasságok ellen. A be
lügyminisztérium a statisztikai hivatal jelentőse alapján meg
állapította, hogy a vadházasok legnagyobb része a kiskorúak
közül kerülnek ki. Ezért a belügyminisztérium rendeletet in
tézett az árvaszékekhez, amelyben felhívja őket, hogy a szü
lők és gyámok utián hassanak oda, hogy kiskorúak összeállását megakadályozzák. Felhatalmazta az árvaszéket, hogy
szükség esetén ugy a szülőket, mint a .gyámokat büntetéssel
sújthassák, szükség esetén a szülőktől a szülői jogok gyakor
latát elvonhassák.
’
.
8
S álmodik o:t lenn, ott a másvilágon
Az elmúltaiból tündérszép regét!
Dévaványa.
Jámbor Lajos
ref. igazg. tanitó.
III R E K.
Bacsics Metód. A szentferencrendiek kormányzósága
által eszközölt személyi változások a szolnoki házat is érin
tették, amennyiben az itteni házfőnök Bacsics Metód a kecs
keméti rendház élére helyeztetett át. A közszeretetben álló
házfőnök távozását a sokak között a szolnoki tanítóság nagy
része is őszintén sajnálja, mert bár az ő hivatali működése
mint hitoktatóé csak a róm. kath. Constantin iskolára terjedt
ki: amikor csak arra alkalma nyílt, kedves modorával, a
bácskai embert jellemző páratlan szívességével és vendég
szeretetével valósággal magához bilincselte a vele érintkező
embereket, ezek között az áll. tanítókat is. Az igazi magvar
-barátot, igazi magyar szeretettel köszöntjük, körünkből való
eltávozása alkalmából. Érezzék szivének melegét a kecske
métiek is!
A szolnoki tanítóság köréből. Rhédey János kir.
tanfelügyelő ur intézkedése folytán a szolnoki állami isko
láknál a következő személyi változások eszközöltettek: Az 1.
kér. fiúiskolától Balogh Mihály tanitó a IV. kér. iskolához,
Pólya Éva tanitónő a VI. kér. iskolától azl. kér. fiúiskolához,
Medgyesy Ilona V. kér. iskolai tanitónő a VI. kér. iskolához,
Gabonyi Árpád VI. és Gabonyi Árpádné 111. kér. isk. tanító,
illetve tanitónő az V. kér. iskolához, Muhyné Kovács Mária
1. kér. isk. tanitónő 11. kér. iskolához, Holzschuch Ida II.
kér. isk. tanitónő az 1. kér. leányiskolához helyeztettek át.
Az újonnan Szolnokra kinevezett Hunyor Ilona az V-ik, a
Zalaegerszegről áthelyezett dr. Ludányiné Máyer Míria
tanitónő pedig a IV. kér. iskolánál fognak tanítani. Veress
Ferenc volt nagydobronyi ig. tanitó ideiglenesen a kir. tan
felügyelőséghez rendeltetett be.
Egy érdekes és hasonos munka. A tanítóságot és
általában a tanügyet érdeklőleg közelebbről hézagpótló szak
munka fogja elhagyni a sajtót Dr. Lám Károly ungvári kir.
segéd tanfelügyelő szerkesztésében. A munkának a célja, a
népoktatás ügykörébe tartozólag keletkezett elvi jelentőségű
kormányhatósági rendeletek, bírósági döntvények és jogerős
közigazgatási bizottsági határozatoknak időközönként való
gyűjteményes kiadásával a tanügyi kormányzatnak és ar ta
nítóságnak egyaránt hasznos szolgálatot teljesíteni. Minthogy
e sok fáradtságos utánjárás igénylő gyűjtési munkálatnak
eredményessé tétele, a helyes igazgatás szempontjából ma
már elodázhatatlan szükséget, sőt közérdeket képez, a meg
jelenendő munkára azon f éréssel hívjuk fel a népoktatás szol
gálatában állott és a népoktatást jelenben szolgáló tanférfiak,
tanítónők és kisdednevelők szives figyelmét, hogy amennyi
ben a gyűjtés eredményét gazdagitanr módjukban áll, úgy a
saját vitás ügyeikben keletkezett és netalán kezeik között
meglévő elvi jelentőségű rendeleteket, döntvényeket, határo
zatokat, ügyük rövid történetének ismertetése mellett Dr. Lám
Károly kir. segédtanfelügyelő ungvári címére megküldeni,
illetőleg amennyiben ilyen jogesetekről csak tudomással is
bírnának, arra nevezettnek figyelmét további kutathatás céljá
ból felhívni szíveskedjenek. Szükségesnek tartjuk megemlíteni,
hogy az esetleg, megküldendő iratokat feldolgozás után, min
denki vissza fogja kapni és hogy a munkába leendő felvé
telre alkalmasnak mutatkozó jogesetek az ügyben szereplő
személy és község nevek elhalgatásával fognak ismertetés alá
kerülni.
A belügyminiszter a vadházasságok ellen. A be
lügyminisztérium a statisztikai hivatal jelentőse alapján megállapi4otta, hogy'a vadházasok legnagyobb része a kiskorúak
közül kerülnek ki. Ezért a belügyminisztérium rendeletet in
tézett az árvaszékekhez, amelyben felhívja őket, hogy a szü
lők és gyámok utján hassanak oda, hogy kiskorúak összeállását megakadályozzák. Felhatalmazta az árvaszéket, hogy
szükség esetén úgy a szülőket, mint a gyámokat büntetéssel
sújthassák, szükség esetén a szülőktől a szülői jogok gyakor
latát elvonhassák.
— 1Ö —
HIVATALOS RÉSZ.
4967—1913. szám.
Valamennyi állami, községi és hitfelekezeti
népiskolM
tanítótestületének.
5053. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll. isk. Gondnok
ságához, közs. és hüfelekezeti iskolaszékéhez, tanítóihoz az
iskolánkivüli oktatás szervezése és felkarolása tárgyában.
A nagy magyar Alföld, közelebbről szinmagyar várme
gyéink kulturális igényei sok tekintetben nem találtak kielé
gítést, mert hiszen nem álltak megfelelő eszközök sem ren
delkezésre. A beiskolázás lanyha, iskola kevés, a tanyák
között sokszor egyáltalán nem is volt.
Az elemi oktatás fogyatékossága szükségessé tette a
hiányok pótlását, mit az orsz. közm. Tanács akként talált
kivihetőnek, hogy felnőttek részére iskolán kívül a tanitóság
s a helyi intelligencia bevonásával oly tanfolyamokat szer
vezett, melyek hivatva vannak az alapismeretek bővítésére,
kiegészítésére és praktikus ismeretek nyújtására.
Ilyenek az analfabéta tanfolyamok és az ismeretterjesztő
előadások, ifjúsági egyesületek, dalos körök, melyek itt-ott
máris szép eredményeket értek el.
Kérem azért a t. Címet, hogy hasonló tanfolyamok
megszervezése a hatósága alá tartozó tantestületet buzdítani,
— minden rendelkezésre álló erkölcsi támogatásban részefiteni s (dehatni szíveskedjék, hogy ezen jelentős kultúr
intézmények meghonosodva, a nép olyan praktikus iskolája
legyen, hol szabad idejét örömmel tölti el szellemi munkában,
tanulásban. Ismerve azt az önzetlen hazafias buzgóságot,
melyet e téren vármegyénk jeles tanitókara eddig is tanú
sított, nincsen kétségem az iránt, hogy az iskolák helyi
elöljáróságának és tanitókarának vállvetett lelkes munkássága
a magyar művelődés említett, még sok verejtékes munkát
igénylő téren rövid időn belül fényes sikerekre hivatkozhatik.
Az eredményről teendő jelentését f. évi október hó vécéié
kérem.
Szolnok, 1913. szept. 2.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
'
-él
Göndör Ferencz veszprémvármegyei kir. s. tanfelügyel ő
egy* igen értékes s gyakorlati értékű füzetet adott közzé az
állami, községi és felekezeti elemi iskolai tanítók illetménye
inek rendezéséről szóló törvényekről. Könyvében a törvény
szövegét magyarázatokkal és régi, de érvényes törvények
alapján miniszteri’és felsőbb bírósági döntvényekkel látja el.
Ezt a tanítóknak kiválóan gyakorlati értékű könyvet,
mely Veszprémben, a szerzőnél két koronáért rendelhető
meg, valamint ugyancsak Göndör Ferencnek szintén igen
praktikus összeállításában megjelent népiskolai tanmenet —
nyomtatványát (részletes heti tananyag felosztással, óratervvel,
órarenddel) ugy a tanítótestületeknek, mint az esetleg különkülön személyesen érdeklődők figyelmébe melegen ajánlom.
Szolnok, 1913. aug. hó 20.
kir. tanf. szabadságon:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő
5136. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi áll. közs.
urad, magán és izr. iskolai igazgató és vezető tanítójához .
Eötvös Jószef, báró születése 100-ik évfordulójának megun*
nép lése tárgyában.
Eötvös József báró neve legnagyobbjaink n^ve között
is a legfényesebbek egyike. Mint iró, mint tudós és kulturpolitikus egyenlően kiváló nagy alkotásokat hozott létra. Ha
zánk közoktatásügyének Ö a megalapítója s hogy a kulturállamok sorában ma már nem az utólsók között állunk
Eötvös József br. oktatásügyi politikájának köszönhető.
Most, midőn születésének 100 évfordulójához érkeztünk^
az Ö nagy szellemének, emlékének a tiszteletteljes kegyelet
érzésével adózik Magyarország népe, a sajtó, a tudományos
világ; mi pedagógusok kétszeresen ünnepeljük úgyis mint
hazánk egyik legnagyobb polgárát, úgyis mint a legnagyobb
magyar pedagógust.
-- 12 —
VI.
Felhívom azért a Címet, hogy f. hó 13-án iskolai ünnep
keretében ismertesse méltassa Eötvös br. kiválóságait, életét,
működését, kiemelvén ebből az 1868. évi iskolatörvényt,
mellyel a magyar népoktatás ma már hatalmas épületét ala
pozta megt
Az ünnepség megtartásáról és lefolyásáról jelentést sür
gősen bevárom.
Szolnok, 1913. szeptember 3.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
4408. szám.
valamennyi áll. el. és polgári isk. gondnoksághoz, közs. és
hitfelekezeti polgári, el. iskolai iskolaszékekhez az „Argentinische Republik im Jahre 1911.“ cimü könyv szétosztásának
megakadályozása tárgyában.
Az „Argentinishe Republik im Jahre 1911.“ cimü könyv
tulajdonképeni célja a kivándorlásra való csábítás.
Felkérem a tek. Címet, hogy amennyiben a felügyelete
alatt álló iskola a jelzett füzetekből példányokat kapott volna,
azok szétosztását akadályozza meg és a kezéhez jutottak a
rendőrségnek, illetőleg a községi elöljáróságnak további el
járás végett adja át. Ennek megtörténtéről jelentést kerek.
Szolnok, 1913. évi augusztus 28-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
hál rA(re"dczés nenlcsak a* ál'a-ni, de a köhégi és felekezeti óvó
nők fizetésére I3 vonatkozik. Tehát a .na még reménybe eZuH-Á
hamarosan felemelhető Hretéssó vniíb
rí
.
s
volnA^E, ha^aí
v «
a
K«esm, amit joboan szeretnénk nem látni
V. S. A nyaralásról visszatérő kedves ismeröcha, •> ,
e.so szava, hogy „jaj, de iól néz k-i
ismerőshez az legyen az
éppen magyaros kijelentést nz ll i
egészen" ... 1 stb. Ezt a nem
akik a nyaralás ala t va^
" ke" le8inkább használni -
Se'nm“ Se Vá,t02‘akt
.
■
Szolnok, 1913. szeptember 25. 16. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és „a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
hátrányukra volt’
KÖZLÖNYE.
•
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címere Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Körlevél
a .. arait
évfolyam.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
/
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi augusztus havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van
szerencsém ismertetni.
Állami kisdedóvónőink magasabb illetményei
az 1913. évi XXXIX. t.-c. alapján utalványoztattak.
A pusztaszenliványi (Besenyszog) közs. el. is
kola helyiség és a növendékek hiánya miatt megszűnt.
Helyettesem julius havi jelentésében részle
tesen emlékezett meg a Szolnokon tanítók szá
mára rendezett slöjd tanfolyamról. Midőn ezen
tanfolyam kiváló eredményéről teljes elismeréssel
jelentést teszek, indíttatva érzem magam hálás
köszö: etem nyilvánítására, azon rendkívüli ér
deklődésért, mellyel e tanfolyam iránt vármegyénk
i. t. fő- és alispánja, valamint Szolnok város pol
gármestere viseltetni kegyesek voltak.
— 2 —
M kir. földmivelési miniszter ur BorisFerencz
törökszentmiklósi ref. tanítót a gyümölcslenyészlés terén elért feltűnő sikeréért a 600 koronás
első díjjal tüntette ki.
Nemes Mór törökszentmiklósi községi és Re
gula István kunszentmártoni társulati polg. iskolai
tanárok középiskolánál nyertek alkalmazást, azon
állásukról lemondottak.
Állomásaikról, minthogy előnyösebb helyen
nyertek alkalmazást, — llléssy Zoltán szelevényi
állami, — Fogarasi Irén tiszaszentimrei ref. és
Bodnár Alajos szajoli róm. kath. tanitó szintén
lemondott.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur Lovass
Emília dévaványai gazd. népiskolai szaktanítóitól
háztartási tanfolyam vezető tanítónővé nevezte ki.
M. kir. vall. — és közokt. miniszter ur a
dévaványai áll. el. népiskolák építési költségé
fejében a község részére újabb 20 ezer korona
segélyt utalványozott.
Végh Esztert a törökszentmiklósi polgári leány
iskolához segédlanilónővé, ■— Hunyor Ilonát a
szolnoki, — Renner Józsefet, Szalhmáry Lajost és
Koller Ilonát a nagykörűi, — Pelroczky Mihályt
és Haraszthy Margitot a jászberény-külterüleli
Cseh Józsefet a szelevény-küllerűleli, Baloghné
Ferency Máriát és Lázár Erzsébetet a kunszent
mártoni állami el. iskolához rendes tanítóvá, ille
tőleg tanítónővé nevezte ki.
Veress Mihály nagydobronyi áll. cl. isk. ig
tanítót a szolnoki, — Gebhartné Németh Jolán és
Eglyné Strasser Elvira kunszentmártoni áll. el. isk.
tanítónőket a palolauj falvi, — Lázár Mária szol
noki áll. el. isk. tanítónőt a kunszentmártoni, _
Fekete József jászberény-földmivesiskolai tanítót
a nagysármási, — Torma István jászberény-sóshidi áll. isk. tanítót u. is a földmivesiskolai, —
végül Hodek Ferencz jászberényi áll. el. isk. taní
tót a győri áll. el. iskolához helyezte át.
Fogadja kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását
Szolnok, 1913. szeptember 1.
Rhédei János
?
kir. tanielügyelő.
Boris Ferencz törökszentmiklósi tanitó szaba
dalmazott „Egyetemes számoló és oktató ké¥
szüléké."
„Ha életemnek valami érdeme, van, az abban áll, hogy
a négyzetet a szemlélet alapjára emeltem." Így nyilatkozott
in illő tempore Pesiaiozzi, midőn a számtanitás szemléltetési
eszközeit kereste s azt megtalálni vélte. Ugyanezt mondhatja
Boris Ferencz törökszentmiklósi kanáriunk az ő Egyetemes
számoló és oktató készülékéről, csakhogy ö nem lesz kényte
len rövidesen belátni, (mint Pestaiozzi) hogy találmánya nem
hozza meg a kellő eredményt ; sőt napról-napra, újabb és
újabb momentumokat fedez fel e masfhával foglalkozó paedagogus nemcsk a számolás-tanitás, hanem a rajz, azi irvaolvasás és azértelmes beszéd tanitásánakkeretében mindenki, aki
nemcsak tud, de mindig eredményesebben akar tanítani. —
Felette értékes gondolat volt, midőn az elavult, orosz szá
mológép merev sodronyáról leszedte a golyókat s olyan
számképeket állít elő velük a térben, a síkon, amelyek éppen
szükségesnek mutatkoznak a fogalom megrögzítésére. Huszon
két éves hivatásszereiettel párosult következetes munkálkodás
nak eredménye- e kis gépezet, melyet egyes tanitókörök Kolambus tojásának, mások meg Ördöngős masinának neveztek el.
Az egyes korszakok történetében mindig találkozunk a
tökéletesedésre való törekvéssel minden téren, igy a paeda-
- 5 —
Kivonat az egyes birálatokból:
gogia mezőin és intim berkeiben is. Az elme sohasem nyug
szik- kutat keres sokszor eredménytelenül, sokszor kétséges
eredménnyel. Az igazi eredmény értékét mindig a gyakorlati
használhatóság mutatja meg. Boris Ferencz nem do gozo
hiába: ő igazi eredményt ért el. Az ő szemléltető, játékos
gépének nagy paedagógiai értéke van. Ha vissza tekintünk
Maróthy debreczeni tanárnak 1743-ban kiadott Arimethikájára,
avagy Veres László, Disterveg, Henchel és Grube törekvése
ire egészen Ernericiig és Lutter Nádorig, mindig elméleti
oldalait látjuk inkább a számolás tanításának. Korunkban
azonban ismét Pestalozzi és Commenius Ámos János szel
leme vezet.
Ez úttörők, e nagy szellemek lelkesítették és mutattak
irányt Boris Ferencznek is. Nem a magas mathesisben, hanem
a megalapozáshoz való munkában; abban, hogy eloszoljék
végre-valahára azon felfogás és nézet, miszerint egyes tudo
mányágak művelésére, igy speciál a számtanra külön szület
nek az emberek. Disterveg szerint minden tudománynak két
keze van ; egyikkel az égre mutat, másikkal a földi ajándé
kokat osztogatja. E mondás második felének biztosítására
alkotta meg Boris Ferencz az ő játékos gépét. Mert van-e
nagyobb földi ajándék, mint az, ha a gyermek nem az abstrakt fogalmak tömkelegében fuldoklik, hanem konkrét, megrögzitett képek segítségével játszva oldja meg a legnehezebb
nek látszó feladatokat is. S e téren annyira sokoldalú a Bo
ris készüléke, mint eddig az e célt szolgálni kívánó készülékeké
együttvéve sincs. Ne mondjon róla véleményt addig egy tanitó
sem, mig meg nem ismerte. Mert meglátni, megismerni és aztán
.használatba venni, ez holt bizonyosság! Mutatják ezt az alább
kivonatolt szakvélemények. A népisk. tanügyi bizottságtól, az
orsz. tanszermúzeumtól, egyes tanügyi és politikai lapoktól,
tanítóegyesületektől, közművelődési egyesületektől, tanítókép
zők igazgatóságaitól stb. — Szóval mindazon hivatott ténye
zőktől, ahol eddig Boris Ferencz, fáradtságot és nagy anyagi
áldozatot nem kiméivé azt eddig bemutatta. Amiért mindezek
után a legmelegebben ajánljuk beszerzésre valamennyi ma
gyarországi népiskolának, azon igaz óhajtásunk kapcsán, hogy
tanuljon meg valahára gondolkodni és számolni a magyar!
Ügy legyen!
0. D.
A tiszántúli ref. egyházkerületi tanügyi bizottság jegyzőkönyvéből'.
„Népiskolai tanügyi bizottságunk örömmel értesül Boris
Ferencz törökszentmiklósi tanitó urnák a számtanitás meg
könnyítését nagymértékben előmozdító szemléltetési eszkö
zéről : melegen ajánlja azt az egyes tanítótestületek figyelmébe,
melyeknek ajánlatára a presbytériumok taneszközeik közé
megvehetik."
A hivatalos bírálatból, melyre a nagymélt. Vall.- és közokt.
miniszter ur taneszközül engedélyezte:
„Minden művelet igen jól szemléltethető s azáltal, hogy
golyók kirakásáról van szó, a gyermeket aktivitásra buzdítja;
a golyóknak különféle elhelyezése által a számképeket meg
erősíti s a színes golyók különféle elhelyezése esztheíikai
gyönyörűséget is kelt."
Törökszentmiklósi róm. kath. tantestület bírálatából:
„A szerencsés, elmés és nagyon is egyszerű találmány
voltaképen nem is számológép, sőt nem is gép, hanem olyan
ideális, egyetemes taneszköz féle, melyet a tanitó ép oly si
kerrel használhat fel a kezdő osztályok beszéd- és értelem
gyakorlatainál, a nagy betűk képeinek megrögzítésénél, a
számtannál, rajznál, mint a felsőbb osztályokban a közön
séges és tizedes törtek előismertetése, valamint az elemi
mértan, különösen pedig mértani rajz tanításánál."
Megyel népoktatás:
„Fölöslegessé teszi az amúgy is konfuzus számológépet.
Főelőnye, hogy a tanitó fantáziáját s munkakedvét felkelti,
fokozza, állandósítja s állandó tevékenységre sarkalja."
Törökszentmiklósi ref. tanítótestület jegyzőkönyvéből:
„Nem pusztán a számtan száraz tananyagának könnyebb
átadására szolgái ez, használható bármely tantárgy keretében,
összesítve vannak benne mindazon tényezők, melyek szellemi
tehetség fejlesztésére, a tudás ismeret gyarapítására, az ala
kok szimetriájára s igy a szép megszerettetésére befolyással van.
Pest várm. ált tanitóegylet czeglédi járásköre:
„Ezen uj számoló-táblán, mondhatjuk: a számtannak
játszva tanitási módszerét feszült figyelemmel és elvezettel
6
hallgatták a jelenlevők. — A közgyűlés ezt a számoló táblát
az összes eddigi számológépeknél előöbvalónak találta és
kívánatosnak tartja, hogy az összes iskolákban minél hama
rabb megszereztessék.“
Kisújszállási lef. tanítói járáskor jegyzőkönyvéből*,
„k készüléket a meglepő egyszerűség, a könnyű és
gyors áttekinthetőség, valamint átadó volta jellemzi. Valóban
e készülék nem is gép, de oly taneszköz, mely mikor szá
moltat, egyben a golyók szabályos elhelyezése által mérésre
oktat, majd a rajta elhelyezett golyókból alakított minták rajz
beli másoltatásával kézügyességet s a gyermek ízlésének
fejlesztését nagyban elősegíti."
Kunszentmártoni rom. kath. alesperest kerület*.
„Alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy Boris Ferencz
kartársunk azon gyermekekkel, kik őt soha nem látták, kiket
még kevésbé tanított, mily könnyen megtanította a számtan
fontosabb tételeit; az összeadást, kipótlást, kivonást, szor
zást, osztást, benfoglalást; számológépje a rajz és beszéd
gyakorlatok tanításánál is igen-igen hasznos szolgálatot tesz.
Madarast ref. tanítói járáskör jegyzőkönyvéből:
„Nagyon ügyesen alkalmazható a beszéd és értelem
gyakorlatok körében, a rajzolásnál, a mértaninál, az olvasás,
illetve a betűk ismertetésénél, sőt még a kézimunkánál is,
szóval akármelyik tárgy; mindig a fő, a számolás körében
mozog. így p o. szemléltethető a szorzótábla igazán kézzelfoghatólag, a tizes számkörből a húszasba és tovább való
átmenet, a függőleges, jobbra, balra dűlő vonal, kis betűk nagy
része, minden nyc íratott nagy betű, szék, pad, asztal és más házi
bútor, mértani alakok, minden pontos rajzfüzetbe rajzolható
rajzminta, kézimunka tanításánál egyes csipke szegélyek és
ezen kívül sok más, amit a tanitó ügyessége és leleményes
sége kieszelhet."
Jász-Nagykun-Szolnok megyei általános tanitó egylet:
„Amint az irva-olvasásnál a fonomimika teljesen bevált,
a számtantanitásnál rövid időn belől ép oly népszerűségre
fog szert tenni a Boris Ferencz számológépje. Ő is. játszva
— 7 tanít az ő számológépével, de még mennyire játszal Mikor
befejezte előadását, a gyermekek maguk kérték „Tanitó bácsi
játszunk még!" Hát kell ennél jobb ajánlólevél. És a lurkók
azt hiszik, hogy ők játszanak, pedig számolni tanulnak."
Felvidéki Közművelődés 1912. okt. 15-ik: száma.
„Mig az eddig használt számológépek a maguk sablo
nos egyformaságával unottá tették a tanítást, addig a Boris
Ferencz számológépével, egyszeri látásra is változatosnálváltozatosabb eljárásokat alkalmazhat a tanitó tanítás közben.
Az analízis és sinthesis érdekes variációinak, a kombinativ
és produktív gyermeki munkának elősegitője ez a számológép
s ezért a számolás tanításánál valóban kincset ér."
Debreczeni Nagy Újság.
„k Boris Ferencz törökszentmiklósi tanitó számolótáb
lája korszakot alkotó egyszerű készülék. A bilincsekbe vert
gondolat felszabadulása, az orosz számológép drótbilincsei
lehullanak s igazán „Kolumbns tojása" története ismétlődik
meg előttünk. Mindenki megcsinálhatta volna, ha a gyermek
gondolatkörét akadályozó orosz számológéppel is meg nem
lettek volna elégedve."
Hevesnagykunsági ref. egyházmegyei tanitóegylet.
„ Igen változatossá s vonzóvá tehető a számtan tanítása,
mert a gyermekek figyelmét nagyon leköti s érdeklődésüket
állandóan ébren tartja ugyanriyira, hogy a gyermek nem is
tudja azt, hogy tanul, hanem azt hiszi, hogy játszik s való
sággal játszva tanulja meg a számolás nehéz tudományát s
ugy ez a körülmény, mint a készülék egyszerű kezelhetősége
által a számtani négy alapműveletnek kézzelfoghatósága messze
fölibe emeli az eddig használt számológépeknek;"
Váczi rám. kath. püspöki egyházmegye:
„Boris Ferencz törökszentmiklósi tanitó az általa fel
talált számológépet mutatta be s ismertette annak minden
fázisát, a berendelt tanulók és kiküldött tagok előtt. Számo
lógépje a tanuló ifjúságot nemcsak számolásra vezeti, hanem
megtanítja őket a betűk alakjára és annak lerajzolására is.
Tehát e találmány méltó arra, hogy minél szélesebb körben
ismert legyen és az iskolák elöljárósága a megfelelő osztá
lyok számára beszerezze.
- 9 -
8
Debreezeni ref. Tantestület:
„Gyakorlati alkalmazása rendkívüli, mert a számtan
anitását az eddigiektől egészen eltérő alapokra helyezi. Egy
egészen uj számtanitási methódus születését jelenti a Bo
ris Ferencz ur „Egyetemes oktató készüléke." A számológép
egyszerűsége, könnyű kezelhetősége, a szemléltetésre kiválóan
alkalmatossága mind-mind meg van azEgyetemes oktató ké
szülék konstrukciójában. — Bátran állíthatjuk, hogy az Egye
temes oktató készülék a számtan tanítására korszakot alkotó
jelenség, mert kézzelfoghatóan bebizonyítja és lehetővé teszi
- azt, hogy ezután a számtan is, mint bármely más tárgy —
a gyermeki lélekhez alkalmazkodó játékszerüséggel tanítható."
Törökszentmiklósi izr. iskola:
„E számológép alkalmat nyújt a tanítónak játszi könynyüséggel a gyermeket ugyancsak játszi könnyűséggel a számtanítás elemeit elsajátítani. Csak az tudja ezen módszer elő
nyeit kellően méltányolni, ki állandóan az alsó osztályokkal
foglalkozván,0 különféle gyermek anyagot kapván kezéhez,
más-más tanmódot kell alkalmaznia.
Tek. Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő:
„A legnagyobb örömét fejezi ki a fölött, hogy Boris
Ferencz kartárs által igen elmésen, praktikusan összeállított
egyetemes számoló és oktató készüléket megismerhette. Meg
győződött arról, hogy alkotása, müve olyan egyének kezelése
mellett, mint Boris Ferencz messze jövőre kihatással lesz a
tanügy terén. Midőn öt legmelegebben üdvözli, kéri a tan
testületet, hogy ezen becses müvet, szeretett kartársuk talál
mányát tőlük telhetőleg karolják fel, ennek terjesztését ipar
kodjanak előmozdítani."
Vértesaljai ref. egyházmegyei tanitó egyesület:
»Egy igazán vonzó, kedves játékszert ad Boris Ferencz
a gyermeknek az ő egyszerű, de igen nagy jelentőségű
alkotásával. Ki a gyermeki léleknek naivitását annyira tudja,
hogy azok kedvéért játszótársává szegődik, képes csak egy
üyen leleményes, komoly munkát célzó játékszer feltalálására.
Ezen mutatja be Boris Ferencz találmányának a tanítók előtt
művészi értékét; tanítja a gyermeket játszani, — észrevétle
nül lopja lelkűkbe a mértani alakok képeit,. — melyek később
onnan elmosódhatlanok lesznek; a számolás nehéz tudását
megrögzíti; az unott számtani órákat várva-várt kedves játék
órákká varázsolja. Boris Ferencz találmányát igazán mond
hatjuk a „legideálisabb taneszköznek."
A magyar szabadalom száma: 57875.
A Nm. vall, és közokt. m. kir. Minisztérium 122518 sz.
a. engedélyezte népiskoláink használatára.
A tiszántúli ref. főtiszteletü egyházkerület engedélyezési
és ajánlási száma 286)1913.
Eddig körül-belül 3000 — más-más jellegű iskolánál
működő — tanitó látta e készüléket, kik mindnyájan a leg
ideálisabb számológépnek találták.
Eddig ez az egyedüli számológép Magyarországon, mely
szabadalmazva és miniszterileg approbálva van.
Az eredeti bírálatok, mivel igen sok, nem közölhetők,
de Boris Ferencz tanítónál bárki által megtekinthetők.
Ára teljesen felszerelve és használati utasítással, rajzok
kal ellátva: 32 korona.
Megrendelhető: Boris Ferencz tanítónál Törökszentmik-
lóson.
Vakációban.
Mikor néha véletlenül
Be-benyitok iskolámba,
Szinte kissé megdöbbent — a
Visszhangos, nagy némasága.
Por lepi az üres padot,
Pók szövöget a sarokban;
Az a sQk-sok vidám kis arc,
Az a kedves lárma hol van?
Oly szomorún lóg a térkép,
Olyan árván áll a tábla !
Nincsen most ki nézegesse
S szarkalábbal befirkálja!
- 10 —
— 11 —
Az ajtó is mintha kérdné:
Hol a kis kéz, mely becsapdos?
S szegény, poros pad is várja:
Mikor töröl le a „napos“ ?
Értesítés. Értesítjük k. tanitótársainkat, hogy a járás
köri gyűlések fuvar és napidij-számláit f. évi aug. 20-án
4389. sz. alatt a kir. tanfelügyelőség az alábbiakban érvé
S a homályos ablaküveg
Szinte beszél a rámábul:
Hol a fitos orr, kandi szem,
Amely rajtam ki-kibámul?
nyesítette:
Jászberényi járáskör. Czakó Gyula 4’91 — Fekete Jó
zsef 4’80 — Geng Márton 2 80 — Markseid Károly 6.48
Pálmai Károly 3 20 — Torma István 5'06 — Újhelyi András
4-78 — Gáli Sándor 4 78 — Thiel Bernát 4 78 — Polgár
Jenő, mint helyétes nyugtája érvényesítést nem nyert.
Kunszentmártoni járáskör. Vass Andor 7 22
Vass
Lajos 7 22 — Weigelné Német Jolán 7'22 — Weigel Gyula
7’22 — Lucskay János 7‘22 — Bucsai Mária 7'12 -—Werknerné Longhy Irma 7’12 — Mohács István 7'12 — Koroknay Antal 5'28 — Csckey Margit 5’28 — Szentimrei Márta
5-28 - Kiss Dezső 5’28 - Stark Béla 5 28 - Markót De
zső 2’88 — Kovács Lenke 6'56 — Mogyorós János 5.36
Csiky Izabella és Illésy Zoltán együtt 8'48.
Mezőtúri járáskör. Fodor Zsigmönd 8 16
Mihályfalvi József 8 72 - Szász Károly 7’04 - Kelemen . Miklós
12 08 — Szakácsnő Korsós Etel 10'96 — Kasza Sándor
13 76 — György József 10 96 — Nagy Ferencz 7'60 —
Schrőder Miklós 7'04 — Lukács József 8 72 — Serester
Beszáradt a tintásüveg,
Söpretlen a kopott padló. . .
Hja! a hegyen libát őriz
Vidám Böske, huncut Palkó!
Kirepültek május végén,
Mint madár a kalitkából;
De ne busulj, vén iskolám,
Már nemsoká lesznek távol!
Szeptembernek első napján
Újra viszont — látjuk őket:
A bősz ajtó — csapkodókat,
Lármázókat, porverőket!
*
Újra hangzik a zsibongás
Közöttetek, öreg falak!
Lesz mit tűrnünk, mit hallgatnunk
Egész hosszú, zord tél alatt! . .
Csak jöjjetek minélelőbb!
Iskolámmal együtt várlak,
Fitos orrok, huncut szemek,
Kalimpáló, kicsiny lábak! . .
P",ozsén>'-
Hl. Jámbor Lajos .
közs. tanitó.
Sámuel 5'92 — Gonda János 5'84.
Szolnoki járáskör. Koltay Miklós 5 36
Artzner Teréz
5 08 — Gajda Gyula 6'62 Hajdú Ferenczné 5 08 — Hajdú
Ferencz 5'08 — Simon István 5 08 — Petiké Dezsőné 3 20
— Pettkó Dezső 3 20 — Kovács Imre 5'90 — Appel Ilona
14 56 — Hoffmann György 5'90 — Sáringer János 7 30 —Pintzér József 7'30 — Szatmáry Zsigmönd 5 08 — Török
Sándor 3'20 — Hám László 5 08 — Györy Nagy Imre 4 80
— Czira István 4'25 — Rőder Margit 4'25 — Gyenes
József 4'25.
’
Ezen utalványozott összegeket a tartozások ^vonása
után Muhy Sándor testületi pénztáros fizeti ki. ELNÖKSÉG.
A szolnoki tanitóság köréből.Lapunk múlt számában ily
címen megjelent hírből tévedésből kimaradt az Oreskóné Nei e
- 12 —
— 13 Anna tanítónő neve, aki ugyancsak kir. tanfelügyelői rendel
kezés folytán a IV. kér. iskolától a 111. kerületi iskolához
helyeztetett át.i
A fanév kezdete. Szeptember közepére már nemcsak
a beiratások, de a be nem iratkozott tankötelesek összeírása
is befejeződtek s igy vármegyénk területén a tanyás az egész
vonalon kezdetét vette, sőt már Jávában folyik. Legyen a
tanév könnyű és sikeres tanítóra és tanítványra nézve!
gyermekek nagy
érdeklődése mellett folynak le. Ez természetesen nem is
lehet másképen, mert hiszen legjobb pajtásai, az irók és
művészek gondoskodnak arról, hogy jókedvvel és kedves
emlékkel távozzanak a mesedélutánokról. És Sebők Zsigmond
és Benedek Elek képes gyermeklapja a Jó Pajtás legújabb,
szeptember 21-íki számában már közli is Faragó Jenő A
rózsabimbó és a méh c. pompás meséjét, melyet legutóbb
Tárnái Ernő mondott el az állatkertben. Egyéb érdekessége
e számnak: Ábrányi Emil és Endrődi Béla verse, Szábóné
Nogáll Janka elbeszélése, Váradi Antal megemlékezése báró
Eötvös Józsefről, a diákok repülő-versenyéről szóló cikk,
Zsiga bácsi mókája, Sebők Zsigmond és Rákosi Viktor
regény-folytatása. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik
ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 2 K 50 f., félévre 5 K, egész évre 10 korona.
Egyes szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad és mutatvány
számokat küld a „Jó Pajtás0 kiadóhivatala Budapest, IV.,
Egyetem utca 4.
Az
állatkerti
mesedélutánok a
hez a Boris Ferenc törökszentmiklósi ref. tanitó által fel
talált „Egyetemes számoló és oktató- készülék" ajánlása
tárgyában.
'
'
Boris Ferenc törökszentmiklósi ref. tanitó Egyetemes
számoló és oktató készülékét a nagymélt. vall.- és közokt.
Miniszter Ur 122518. sz. alatt a hivatalos bírálat alapján
javított alakjában az elemi népiskolák 1. osztályainak hasz
nálatára engedélyezte és az engedélyezett taneszközök jegy
zékébe felvette.
A Tiszántúli Ref. Egyházkerület 286,1913. e. k. sz.
alatt a számtanitás megkönnyítését nagy mértékben elő
mozdító szemléltetési eszközt melegen ajánlja az egyes
tanítótestületek és presbitériumok figyelmébe s felhívja annak
beszerzésére.
Ezen taneszköz nagyrészben — a járásköri gyűlésekről
— ismeretes a tankerület tanítósága előtt s igy annak
előnyeit s használhatóságát külön kiemelnem alig szükséges.
Mégis annyit a jó ügy érdekében konstatálni kívánok, hogy
ezen számolókészülék az 1. osztály számtanitásának meg
könnyítésére a legelőnyösebben alkalmazható^ és a mennyi
ségek fogalmának szemléltetésében minden más számológép
és eszköz fölött áll.
Épen ezért az igen t. iskolai hatóságoknak
nyiben anyagi erejük megengedi — beszerzésre
amenymelegen
ajánlom.
Szolnok, 1913. szeptember 13.
Rhédei Jártoa
kir. tanfelügyelő.
HIVATALOS RÉSZ.
5405. szám.
Körlevél.
hAivi
megye valamennyi elemi iskolai
helyi hatóságához, igazgató és vezetötanitójához, tanitónőjé-
5416. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok megye valamennyi elem^ polgári j
ismétlő- és iparostanonc iskola igazgató és vezető tanítójá
hoz, tanítónőjéhez a Zsófia OyermekszanatóriiM Egyesi! e
részére iskolai gyűjtés rendezése tárgyában.
Magyar nemzeti, állami létünk érdekeit veszélyezteti a
statisztika által hazánkban többször kimutatott nagym rv
gyermekhalandóság.
— 15 —
Számos betegség veszedelme veszélyezteti gyermekeink
életét, egészségét és testi fejlődését; pedig épen korunk által
megkövetelt, az önfentartás nagy harcához feltétlenül szük
séges lelki energia csak az egészségesen fejlett, ép test
utján nyerhető.
• Egyrészt a gyermekekre leselkedő veszedelmek ellen,
másrészt az egészséges fejlődés biztosítása érdekében a
Zsófia Orsz. Gyermekszanatórium Egyesület áldásos műkö
désével már is számottevő eredményeket ért el a társadalom
és az iskolák segélyével ugy, hogy több intézete mellett
legutóbb Balatonalmádiában épített és nyitott meg, elsősorban,
tanitók gyermekei részére szanatóriumot, hol 10 hely áll
ingyen rendelkezésre az arra szorult tanitógyermekeknek.
Kisdedekről, gyermekekről van szó s ezért fordul
bizalommal a gyermekekhez, az iskolához az Egyesület kérve,
hogy az iskolai növendékek nyújtsák fölös filléreik adásával
segítő kezüket azoknak a kis pajtásaiknak, kiknek egészsé
gét, életét veszélyezteti a leggyilkosabb: a tüdővész, vagy
más betegség, mely ellen az ő ártatlan szivük szánalma
segítséget nyújthat s ki tudja hánynak mentheti meg, adhatja
vissza életét, egészségét.
Kérem azért a Cimet, hogy már azon körülménynél
fogva is, mert az . Egyesület a felvételeknél elsősorban a
tanitóság hozzátartozóira van tekintettel, — az ügy hathatós
felkarolásával hasson oda, hogy a vezetése alatt álló inté
zetben a beteg gyermekek gyógyítására gyűjtés rendeztessék
s a begyült összeget f. é. okt. hó 15-ig a Zsófia Országos
Gyermekszanatórium Egyesület címére (Budapest Vili. Stahly
u. 15. sz.) küldje be s erről jelentését hozzám fenti határ
időig terjessze be.
Szolnok, 1913. szeptember 13.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő,
5402. szám.
Körlevél
Tudomásulvétel és megfelelő további eljárás végett alább
szószerint közlöm VKM. ur Őnagyméltóságí f. é. 27187 sz.
rendeletét: „A Budapesti (hivatalos) Tanítótestület tulajdonát
képező „Néptanítók könyvtára" vállalatában Okolicsányi Kuthy
Dezső dr. egyetemi magán tanár- a m. kir. vallás- és köz
oktatásügyi minisztérium megbízásából népszerű stílusban kis
munkát irt „A tüdővész elleni védekezés vezérfonala" címmel.
Minthogy a szóban forgó vezérfonal gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt kimerítő tájékozást nyújt arra nézve,
hogy miképen lehet felismerni az emberiség nagy ellenségé
gének, a tüdővésznek a lényegét és hogyan kell védekezni e
betegséggel szemben; megengedem, hogy azt az állami és
államilag segélyezett községi elemi népiskolák, amelyek meg
felelő fedezettel rendelkeznek, beszerezhessék."
Szolnok,. 1913. szeptember hó 13.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
S. P. „Jó tanácsok, fiatal házasok részére/ Ugyan kérem, hát
ön fiatal házas korában törődött a tanácsokkal, pláne a jó tanácsokkal.
Ne bántsuk — őket!
L. M. Alsószentgyörgy. A kérdezett munka kapható Munkácson>
Grünstein Mórnál. Ára 1 K 50 fill.
Gy. N. I. Azok a földek, amelyről kedves kollégám t a r 1 ó z,
rtiár régen begyepesedett. Szóval majd többet. Üdvözlet I
Sch. M. Hamarosan sorra kerül Köszönet és üdvözlet!
V.
P. Közvetlen az esküvő után nem szokás Rómába 'uta
HIRDETÉSEKEZ
j.N.K.Szolnok megye valamennyi áll. és közs. elemi polgári,
jutányos árért közöl e lap
, ,,sm'
Ip- fan- iskola igazgafójáfiak, vezetőjének — „A
tudövész elleni védekezés vezérfonala" cimü munka beszer
KiflDÖHIWICALA, TURKEPÉN.
zése tárgyában.
— 16 —
.
•
Kérfitríök a ”Me9y3‘
hogy
-
küldeni
__ ___ ___
Népoktatás"
előfizetéseiket 1913.
szíveskedjenek
______ -____
...
»
e
lap
...
•
kiadóhivatalába.
Nyomdai munkákat
kivitelben és
"
a legolcsóbb áron készit
Daróczy Untai Turkevén.
Szolnok, 1913. október
évfolyam.
előfizetői,
évről be
/
a legjobb
VI.
10.
17.
szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir
Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — Alap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA '
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős s erkcsztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok.
Minden hó
“““
101 és 25-én.
1
*
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
I-
FELHÍVÁS!
Kérjük az 19H—12. évi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiratási dijakból az előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
|
Tisztelettel a
kiadóhivatal
Turkeve.
Méltóságos Főispán ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi szeptember havi
állapotának jelentősebb mozzanatairól következőkben
van szerencsém számot adni:
A vármegyei kisdedóvás föllenditése érdekében
felsőbb helyen előterjesztést tettem.
A dévaványa-, ködmönös-, sártó- és varsányháti
tanyai állami, a
jászfényszarui
kunmadaras! és kunhegyesi ref.,
és
jászapáti róm.
kath. el.
a
iskolai
építkezések. befejezést nyertek.
M. kir. vallás- és közokt.
Miniszter ur a mező
túri áll. óvodák építését 84.000 K
költséggel enge
délyezte.
A jászberényi áll. el. iskolák egyes tantermeinek
elhelyezése tarthatatlan volt. E bajon Koncsek István
polgármester ur érdeklődése és jóakarata segített*
'
— 2 —
M. kir. vallás- és közokt. Miniszter Ur Cibak
háza község kisdedóvás ügyének állami utón való
rendezését, elvben kimondotta.
Jákóhalma község kisdedóvás ügyének állami
utón való rendezése iránt előterjesztésemet meg
tettem.
A vármegye területén levő analfabéták összeírása
iránt intézkedés történvén, a beérkező adatok alap
ján ezek tanítása érdekében minden lehetőt meg
teszek.
Az iskolán kívüli oktatás felkarolása érdekében
tankerületem valamennyi helyi iskolai hatóságához
körlevelet intéztem.
A szolnoki II. kerületi áll. fiú- és leányiskolá
ban szakminiszterjur által engedélyezett egyhuzamos
tanítás minden zökkenés nélkül életbe lépett.
A tiszavárkonyi röm. kath. elemi iskola roska
tag épülete hatósági utón bezáratott. Helyiségekről
való gondoskodás folyamatban van.
A gazdasági szaktanítók és szaktanitónők fel
emelt fizetésének utalványozása megtörtént. Bedő
Mihály turkevei, Biró Antal nagykörűi. Gajda Gyula
fegyverneki, Haraszty József jászberényi, Nagy Ká
roly kunszentmártoni, Tuboly Jenő jászladányi és
Vály Imre szolnoki gazdasági népiskolai szaktanitók
igazgatói megbízása, — a vármegyei kisebbfoku
gazd népiskoláihoz tanfelügyelői iskolalátogató ki
nevezése iránt felsőbb helyen előterjesztést tettem.
♦
Nagy ,mre sz°lnok-szandai ál. el. iskolai
tanítót az igazgatói teendőkkel megbíztam.
Mkir. vallás- és közokt. Miniszter Ur a turU?' oP°lgárÍ iskolai éP‘tkezés költségeinek
törlesztésére 8.000, a jászfényszarui r kath. iskolai
céljaira 4000, a szolnoki állami
építkezés
polgári
fiú iskola részbeni bebútorozására 3000, a kunszent
mártoni
szükségle
társulati polgári iskolák dolgai
teire pedig 1000 K államsegélyt utalványozott.
Halmy Géza turgonyi, — Erdélyi János martfűi
állami és Gődér Antal kőtelek-hunyadfalvai közs. el.
iskolai
tanitó egyéves önkéntesi szolgálatra
nultak.
Ez ok miatt a
Gődér ellen kért
bevo
fegyelmi
eljárás halasztást szenved.
A törökszentmiklósi községi polgári fiúiskolánál
üresen volt tanári állásra Ujházy László középisko
lai tanárjelölt választatott meg.
kunszentmártoni
Zsigmönd
Szalay
Stumpfné Sziránka Gabriella
és
özv.
salgótarjáni állami el.
iskolai tanitó és tanitónő kölcsönösen áthelyeztettek.
A szombathelyi erdei iskola.
Az újabb iskolaügyi törekvéseknek egyik leg
érdekesebb intézménye: az erdei
vagy
kerti is
kola. Mint annyi, más paedagógiai reformnak, al
kotásnak,
ugy
ennek is
Németország
a
meg
teremtője.
Nálunk
Magyarországon
sajnos
—
még
ez intézményről azt sem mondhatjuk, hogy még
csecsemőkorát éli. Nálunk alig van 2-3 erdei vagy
kerti iskola;
mi
még
összeszoritjuk
a
beteges
gyermeket az egészségessel. De hát mi is ez az
erdei vagy, kerti iskola ?
Ez
az
iskola
típus
a
gyenge szervezetű, betegségre, főleg a tüdőbeteg
ség kezdődő szakában levő gyermekek részére
való. Hogy mi a feladata — célja?
Az,
hogy
a
—
gye ge, betegségre hajlamos gyermekeket folyton
szabad levegőn tanítsa, elválasztva teljesen egész
séges gyermektől, mi nem csak egészségi szem
pontból jelentős, de nagy jelentősége van paedagogiai szempontból is, mert a kevésbe egészsé
ges gyermek nem tud úgy dolgozni — tanulni
— mint az egészséges gyermek. Továbbá felad da,
hogy gondozza az erdei vagy kerti iskolába in
ternált gyermeket. Ezt pedig a legapróbb részle
tekig szabályozott életrenddel, egyszerű, .de táp
láló étkezéssel, a tiszta levegővel, nap-Jég és hidegvíz
fürdővel, a munka és munkaképesség arányositával, a pihenés, mozgás, játék kellő változtatásával
igyekszik elérni. Legelső ily nemű intézetet a „T.
b. c. elleni védekező Vasvárnvgyei Egyesület"
állította fel a t. b. c.-ra hajlamos elemi iskolások
számára, Szombathelyen a város állal adományo
zott erdőben 1908-ban. ■
Mivel az ismeretszerzésnek legbiztosabb mód
szere a közvetlen szemlélés, forduljunk mi is ehez
a módszerhez, nézzük meg. a szombaíhelyi erdei
iskolát.
A Szombathely városi villamos végállomástól
elindulva egy nagy sétákéi len haladunk ál, majd
az u. n Bagoly-vár melleit elhaladva, elérünk egv
két oldalt szépen fásitolt utal. Ez vezet az erdei
iskolához, hova negyed órai séta után, érünk eh
Az iskola épülete mindjárt az erdő szelén van
építve, mert a beteges, gyenge szervezetnek nem
az erdő árnyára, hanem a napsütötte tisztásra van
szüksége. Csinos, egyszerű épület. Van benne 2
nagy hálóterem, egy tanítónői lakás, konyha, kamra
s végül az épülethez egy csinosan épített, oldalt
5
—
teljesen nyílott, fedett csarnok, hol rósz idő esetén
tanulnak. Ezeken kívül még szükséges mellékhe
lyiségek is vannak. A tanítás állandóan — ha az
idő engedi — künn szabad ég alatt történik. Igen,
az erdei iskola tanterme, a világ legnagyobb, leg
bámulatosabb tanterme: a természet. Ez az egyik
nagyérdeme az erdei iskolának, hogy a paedagogia számára felfedezte a természetet s nemcsak
feléj; fordítja az iskolát, de magába a természetbe
helyezi annak helyét. Valami fenséges van abban,
mikor az oktató művészet mestere a szabad ég
aluli adja át lelke kincsét tanítványainak és mi
kor a fiatalok lelki gazdagodásuk mellett vissza
nyerik testi épségüket is.
A szabadban való tanítás a tanítónak is könynviti dolgát, mert egy csapásra megszüteti a zárt
szoba fegyelmezés gondját.
Az erdei iskolába a gyermekek reggelenkint
7. esetleg már fél 7 órakor mennek ki a gyüle
kezésre megjelölt városi iskolából egy tanitó fel
ügyelete alatt. Későn érkező gyermeknek csak
felügyelet mellett szabad kimenni.
A tanitási az erdei iskola nagyrészben dél
előtt végzi el; délutánra csupán heti 4 óra ma
rad : rajz, ének, szépírás és kézügyességi gyakor
latokra. Minden óra csak 20—25 percig tart, mely
után 5—10 perces szünet következik. Ez az idő
— tekintve, hogy az erdei iskola a tananyagnak
csak a legfontosabb, legszükségesebb részére szoritkozik^— s tekintve azt, hogy egy osztályban
csak 10 növendék van — igen elegendő. Délelőtt
végzik még a növendékek az u. n. svédlornásza-
— 6 —
tót is, miután a gyermekek hidegvízzel lesznek
lemosva.
Enni naponkint a bennlakók 5-ször, a bejá
rók 4-szer kapnak. Reggel, liz órakor, délután
tejet, kenyeret, délben és este egyszerű, de an
nál táplálóbb ételt.
A délután java része a pihenésé. Műiden
gyermek külön nyugágyon fekszik. Amily lénye
ges e háton fekvő pihenés a tüdő kitágulhatására,
épp oly kedves látványt nyújt a békésen, álom
ban szendergő gyermekcsapat.
A gyermekek az egész napot kint töltve, este
térnek csak vissza családjaikhoz s igy az éjjelre
hazatérő gyermekek a kapcsolatot a szülői ház
zal is fenntartják. Igaz ugyan, hogy e kapcsolat
sok esetben, ahol a szülők t. b, c. a mellett a
lakás hygienie is rossz, veszélyes lehet a gyer
mekre, miért is e bajon segítendő a „T. b. c. el
len küzdő Vasvármegyei Egyesület" 24 gyermek
részére az erdei iskolával kapasolatos inlernátust
létesített, mit már most a belügyi- és kultusz
kormány támogatásával nagyobbit.
Az^ iskola eddig kora tavasszal nyílott meg
és késő ősszel zárult, de a jövőben már. egész
even át nyitva lesz.
Felvételre
a tanitók ajánlanak gyermeke
ket a dispensaire orvosa vizsgál meg s dönt a
felvételben. Különben a dispensaire orvosa az in
tézet egészségügyi felügyelője is. A felvételnél
csak egészségi szempont a döntő s nem a tanu
lásban való elért eredmény.
Szociális szempontból a legjelentősebb intéz
ményeink egyike az ily iskola. Hogy is ne lenne
jelentős, mikor itt a jövő nemzedék egészségi
állapotának javításán, erősítésén munkálkodnak.
Égetően szükséges, hogy minden városban
legyen egy ily intézmény. A t. b. c. ellen küzdő
szanatóriumi egyesületeknek munka programmjukba kellene venniök az erdei, illetve kerti is
kolák felállításának szorgalmazását, mert ez isko
lák a t. b. c. terjedésének erős gátlói lennének s
igy a szanatóriumi egyesületek nem csak a baj
orvoslásán dolgoznának, hanem a baj megelő
zésen is, mely utóbbi a jövőre nézve igen jelen
tős munka lenne. Az illetékes hatóságoknak pedig,
nevezetesen:^ népoktatás vezetőinek és a váro
sok vezetőinek eítagadhatatlan kötelességük, ugy
az egészséges-, mint a beteges, gyenge szervezetű,
kicsiny polgárokkal szemben, hogy egészségük
megvédésére — illetve erősítésére és edzésére
minél több erdei, vagy ahol ez nem lehetséges,
ott kerti iskolát létesítsenek!
Shrőder Miklós
állami tanitó.
HÍREK.
Október 6. A magyar szabadságharc
aradi
tizenhárom dicső vértanújának emlékét az ország
minden részén telujitotta a hazafias kegyelet. Néni
hivatalos zajjal, de az igaz érzés sugalta lelki
szomorúsággal emlékezett meg minden magyar
ember a megdicsőültekről, a múltról, a lefátyo
lozott, de el nem felejthető szomorú múltról. Az
iskolák is kegyelettel adóztak a gyászos nap
8
9
emlékének. A középiskolák tanulói nyilvános is
kolai gyászünnepély alakjában, az elemi iskolák
pedig a tanórák keretében emlékeztek meg az
aradi vértanukról, kiknek emléke legyen á'dolt és
áldásos.
Biztosi! jak ezen siker! egyrészről az eddigi rész
vényjegyzések tekintélyes létszáma, másfelől a
megvételre és további kiépítésre kijelölt székely
udvarhelyi Szejke Fürdő - eladó tulajdonosaival
létrejött azon megegyezés, hogy a fürdő véti láráig
esetleg még fennmaradó részvényeket eladók le
fogják jegyezni és hogy jogot adnak továbbá a
45 holdnyi fürdői let öleiből. örök áron eladandó
100—2(0 négyszögöles villalelkekre való parcel
Paedagógiai esemény. A magyar gyakorlati
paedagógiának méltán egyik kimagasló eseménye a Fővárosi nép
iskolák Helyi Tantervének megjelenése. A miniszteri tantervhez
irt Utasításnak megjelenése annak idején valósággal megle
petés számba ment mélyenjáró gondolataival, modem irá
nyával, gyakorlati érzésével. A fővárosi Helyi Tanterv ennek
az Utasításnak a gyakorlatba való átvitelét, megvalósítását
példázza. De korántsem szárazon, hanen támogatva a haladópaedagógi vívmányainak ismertetésével. Sok pedagógiai fogás,
methodikai eljárás, számtalan kidolgozott tanítás, mellékletül
iskolai feladatok kidolgozott mintái, képek a rajz- és kézü
gyesség tanításához, a fővárosi iskolai növénykert ismerte
tése és fényképe, órarendek stb teszik értékessé az ötödfélszaz oldalnyi vaskos kötetet. Sok gondolatot ébreszt bennünk
p. az egészség ápolása és a testnevelés c. részlet a gver^"iségének megfigyelése, a tanítás munkája stb? stb.
dekes cikkek. Most van az ideje a tanítói könyvtárak kigeszítésének. Nézetünk szerint e munkának minden egyébb
mával A™
e'ÖZnÍe “ idei könyvbeszerzésalkalÍ'n IV JT Beszerezhető a Főváros nyomtatványrak
tárában IV. középponti városháza.
7
t .. — nitík Fördöj’e R-T- megalakulása. A hazai
üdülöd
Pógyfürdője.
indi ntt
° hC ye szervezése érdekében előbb
Holt s úgy a tanítóság, mint általában a na«y
közönség részéről a leemel.
.
mozgalom, mint illet ékes h< Ívről ért
csu-
az ez<’n inlézm™y’ lélcs lő; „Tanítók
ürdoie Részvény Társaság" ez évi
27-én, mmden kétséget kizárólag
A
lázásra. A 26 koronába kerülő és 2 koronás havi
részletekben is, az Udvarhely megyei Takarékpénz
tárba, Székelyudvarhely lizelhelő részvényekből
még jegyezhet, nemkülönben a villatelkekből is
foglalhat le bárki, tetszése szerinti mennyiséget
Gyérkes Mihály ig. tanítónál Székelyudvarhely,
vagy a Szerkeslőségünkben levő aláírási ivén. —
Ajánljuk ezen értékes, társadalmi mozgalmat, mely
követendő pé'daadás a többi fürdőink fejleszté
sére is, úgy a hazai ösztanitóságnak, m ni a más
foglalkozású körben dolgozó nagy közönség min
den egvc.s tagjának, testületeknek, helyi alakula
toknak meleg pártfogásába, mielőbb megnyilvá
nuló élénk támogatásába.
„Gyermekek Világa." Ez a címe annak
az ifjúsági
folyóiratnak, mely Bibó Lajos szerkesztésében és Bartos Lipót kiadásában már harmadik évfolyamban jelenik meg Sze
geden s ma közel 30000 megrendelője van. Valósággal kor
szakot alkotó jelenséget képez .közoktatásügyünk történeté
ben ennek a kis lapnak a jelentősége, mert a hazafias, val
lásos irányt és a kultúra szeretetét, olcsóságánál fogva
egy szám ára 2 fiiér — a nép legalsó rétegébe, a zsellér
házakba viszi be s igy igazán erkölcsnemesitő feladatot vé
gez, segítségére menvén a tanítóknak és iskoláknak egy
aránt. A folyóirat hetenként 8 oldalon, képekkel illusztráltan
jelenik meg s minden egyes száma tartalmaz az ifjúság lelki
-
fejlettségének megfelelő történeti elbeszéléseket, útleírásokat,
meséket, vallásos és hazafias költeményeket, mondákat, talá
nyokat stb., szóval csupa olyan dolgokat, melyek a gyermek
lelkét nemesitik, értelmét fejlesztik s szivét a jó, szép és ne
mes iránt fogékonyé nevelik, Melegen ajánljuk a tanítóknak,
hogy ezen kis lapot, a „Gyermekek Világa" cimü folyóira
tot iskoláikba vezessék be, mert ezt a legszegényebb gyer
mek is könnyen megszerezheti, előnyei pedig alig értékel
hetők. Mutatványszámokat szívesen és készséggel küld a
kiadóhivatal: Szeged, Klauzál-tér, Bartos Lipót könyvkiadóhivatata.
HIVATALOS RÉSZ.
5801 szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami
iskola gondnokságának, — állami óvói felügyelő
bizottságának, — igazgató és vezető tanítójának, ta
nítónőjének és óvónőjének az 1912'13 tanévi állami
iskolai és óvódai számadások beterjesztése tárgyában.
Az 1909. évi 53000 sz. vallás és közoktatás
ügyi miniszteri körrendelettel kiadott gondnoksági
utasítás 36 §a és V. sz. melléklete II. fejezetére;
illetőleg az állami kisdedóvodai felügyelő bizottságok
számára 1892. évi 44000 sz. körrendelettel kiadott
utasítás 22 §-ra utalással felhívom a címet, hogy az
elmúlt 1912—13. tanév számadásait az egyetemi
nyomdánál beszerezhető nyomtatványra összeállítva
szabályszerű felszereléssel (előző évi költségvetési
kivonat, pótleltár, pénztári napló, okmányok s a
letárgyalást igazoló jegyzőkönyvi kivonat) 3 pél
dányban községeknél az illetékes járási számvevőség
hez, rt. városoknál a közigazgatósági bizottsághoz,
folyó évi október hó 25-ig felelősség terhe melleit
terjessze be s annak megtörténtét hivatalomhoz
jelentse be.
Hangsúlyoznom kell, hogy ugy az összeállítás,
mint a beterjesztés körüli szabályok pontos betar
tásáért minden esetben a tekintetes gondnokság,
felügyelő bizottság és gondnokai a legteljesebb
anyagi felelősséggel tartoznak.
Az uj tanévi államsegély nyugtát egyetlen esetben
sem fogom addig láttamozni, mig az előző tanévi
számadás illetékes helyére be nem terjesztett s a
beterjesztés előttem igazolva nem lett.
A bekövetkezhető zavarokért a mulasztást el
követő feleket a felelősség egész súlyával fogja
terhelni.
Szolnok, 1913. október 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5741. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi
állami, községi, izraelita, magán és uradalmi elemi
népiskolai tanítótestületéhez és tanítójához állandó
részletes tanmenet készítése tárgyában.
Hivatkozással 1912. évi április hó 4-én 1991.
sz. a. kelt körlevelemre, felhívom Címedet, mikép
egy tetjes tanévi tapasztalat alapjánjtegye komoly
mérlegelés tárgyává, vájjon a vezetésére bizolt in
tézet érdeke szükségessé teszi-e azt. hogy a hasz-
V
— 12 —
— 13 -
nálalban levő részletes tanmenet ujjal cseréltessék
föl? — Ha ige , tegyen erről hozzám kimerítően
megokolt jelentést. Biztosítom róla, hogy előter
jesztését teljes jóakarattal fogadom és készsége
sen adom meg az engedélyt uj, a miniszteri tan
terv és utasítás követelményének megfelelő részletes
tanmenet szerkesztéséhez.
Ha uj tanmenet készítésének szükségét főn i
forogni nem látja, erre vonatkozó megokolt jelen'ését is mulassa be.
Szolnok, 1913. évi szept. hó 27-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5823. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi
állami, községi és hitfelekezeli elemi iskolai taní
tóihoz népies- előadások tartása tárgyában,.
Az Országos Szabadoklatási Tanács f. évi szept.
hó 30-án kell 746. sz. átirata alapján felhívom a
Címet a népies előadások tartására azzal, hogy
mindazok, akik az 1913114. tanévben előadásokat
szándékoznak tartani, azonnal jelentsék be hozzám,
hogy részükre az Orsz. Szabadok!. Tanács által
kiadott Bejelentő ivet tájékoztatás, i’letőleg pontos
kitöltés és f. é, okt, hó 20-ig hozzám leendő be
terjesztés végeit megküldhessem.
Szolnok, 1913. október 2.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5613. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei va'amennyi
községi és uradalmi iskolaszéknek az egyéves ön
kéntesi szolgálatra bevonuló tanítók helyettesítése,
a fizetési fokozatban való előlépés s a magasabb
fizetési osztályokban való előléptetés tárgyában.
Alkalmazkodó tudomásulvétel végett vall.- és
közokt. miniszter ur énrg) mell ósága f. é. 149.893.
sz. rendeletét
hivat.dós
mis dalban
alább
szószerinl közlöm:
„A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisz
tertől. 149.893. szám.
Az 1913 évi XVI. t. c. 20 §-a értelmében az
a községi és h Belekezdi elemi népiskolai tanitó,
aki mint cg' évi önkéntes teljesít tényleges kato
nai szolgá'alol, szabadságon levőnek tekintendő
és ennek az egv évnek a tartama alatt lizelés
természetével bíró il élményéinek 8J0 koronái
meghaladó részére igényi tarthat.
Ha pedig az egvéves önkénlesi katonai szol
gálat; a bevonult tanitó fizetés kiegészítő államse
gélyt élvezel!, úgy az ennek az egy évben lat lá
máin visszatartóit államsegély a tanitó helyettesíté
sére alkalmazott segédtanító díjazásának kiegészí
tésére lordithaló.
A törvény e rendelkezésére támaszkodva, az
államsegéllyel egybekötött állásokon alkalmazott
községi és hitfelekezeli elemi népiskolai tanítóknak
lOnyleges katonai szóig lat teljesítése végett tör
ténő bevonulása esetére a következőket renddé n.
— 14 —
1. A bevonulás ténye és időpontja a törvény
hatóság közigazgatási bizottsága által minden egyes
tanitól érinlőleg külön jelentés utján hozzám soronkivül bejelentendő s egyben javaslat teendő
a fizetés kiegészítő államsegély egészben, vagy
részben való beszüntetése iránt, a szerint t.
i. amint ennek összege az évi 800 koronán
alul volt, • vagy pedig ezt meghaladta, mivel
l. i. a 800 koronán felül levő összeg a be
vonult tanitól illeti meg s részére továbbra is fo
lyósítva marad.
2. Magától értetik, hogy az igy visszatartott
államsegély az alkalmazandó helyettes tanitó ré
szére fog szolgálati ideje tartamára folyositlalni.
Amidőn tehát az iskolaszék helyettes tanitól már
alkalmazott, ezt hozzám a közig, bizottság utján
jelentse be. Ez alkalommal a helyettes képesíté
sére, magyar honpolgárságára, alkalmazására, dí
jazásának s működésének kezdő időpontjára vovonatkozó okmányok is belerjes/.lelnek.
Az 1913. évi XVI. törvénycikk nem nyújtván
tájékoztatást az iránt, vájjon az állam segélyt él
vező és szolgálati ideje alapján előléptetésre jogo
sult községi és hit felekezeti elemi népiskolai taní
tók részére az államsegélyként esedékes többlet
hivatalból, avagy külön folyamodás alapján fog-e
u’alványozlalni, értesítem a Címet,hogy ez iránt
az iskolaszéknek három hónappal az esedékesség
beállta előtt a közigazgatási bizottság utján folya
modnia kell.
A E kérvényhez seminő bkmány me.lékelése
nem szükséges s az iskolaszékek egyedül a meg
felelő időhatár betartására íigyelmezlelendők az*
zal, hogy az elkésve folyamodók a tanítókat ne
tán érő károsodásért anyagilag felelősek.
Minthogy az 1913. évi XVI. t-c. 15. §-a ér
telmében a hilfelekezeli tanitók előléptetésénél,
vagyis a nlagasabb fizetési osztályba való soro
lásánál az egyházi főhatóság véleménye előzete
sen meghallgatandó, az illető iskolaszékek, amenynyiben a fizetési többletet államsegélyként óhajt
ják biztosítani, a folyamodás előtt kérjék az egy
házi főhatóság hozzájárulását s az ezt igazoló
nyilatkozatot csatolják a kérvényhez.
Budapest, 1913 szeptember hó 18. A minisz
ter helyett: Benedek s. k. államtitkár.
Szolnok, 1913 szeptember hó 23.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
T. E. Fegyvernek. A kir. tanfelügyelő urnák
lapunk
mai számában közzétett körlevelét is szives figyelmébe aján
lom a jelzett tanterv ismertetéséhez. ’
S. A. „A szüret hajdan és most." cimü cikket ne kö
zöljük. Ne szomoritsuk az amúgy is méltán bús magyar vé
reinket. Tény, hogy a régi jó világban vigabban folyt le a
halottor mint manapság a szüret.
H. I. Mit lehet abból következtetni, hogy az ön ideál
jának kedvenc madara a gólya? Azt, hogy annak idején
kedvenc bútora a bölcső lesz.
HIRDETÉSEKET
jutányos árért közöl e lap
KIADÓHIVATALA, TURKEVÉN.
- 16 -
VI.évfolyam.
kárainak a «Me9y3Í NéPoktatas“
nereUlCK hogy előfizetéseiket 1913.
küldeni
szíveskedjenek
e
lap
e,of,zeto'’
évről • be
kiadóhivatalába.
Hiomdaí munhákat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
Daróczy Antal Turkevén.
Kérjük az 1911—12. ovi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiratási dijakból az előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
Tisztelettel a
KIADÓHIVATAL
T u r k e v e.
Szolnok, I9l3foktóber 25.
18.
szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona^
Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY^
ANTAL-kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A helyesírásról.
Beható tanulmány tárgyává tettem a magyar
helyesírást, mert ez a legkényesebb tárgya az elemi
oktatásnak.
Szükséges tehát, hogy a legelső módszeres
megbeszélésünk tárgyává a helyesírást tegyük.
Mit is kíván hát az Utasítás?
a) Az általános részben : „A magyar nyelv ta
nításának célja a tanulókat arra képesíteni, hogy
gondolataikat a népiskola nyújtotta műveltséghez
képest szóban és Írásban helyesen és csinosan
tudják kifejezni*
b) A részletes részben pedig ugyanaz, de a
helyesen szó helyett érthetően; továbbá: A ta
nítónak . . . azokat a szókat, melyeket ügy Írnak,
amint a müveit köznyelven ejtjük őket {fonetikusan)
oly tisztán kell ejtenie, hogy a szerint lehessen írni
őket; pl. kellene, azt mondom, molnár és nem
kéne, aszondom, mónár. Ellenben azokat a szó
;
—
2
—
kát, melyeket nem kiejtés, hanem származás, össze
tétel szerint írunk (etimologikusan) nem szabad a
helyesírás megkönnyítése végett ügy ejtenie, amint
írjuk őket. Tehát nem: igazság, gondja, töltse, ha
nem rendesen: igasság, gongya, tölcse. A helyes
írás kedvéért nem szabad a kiejtést meghamisítani.
Ily szók helyes írását nyelvtani elemezés utján ta
nulja meg a gyermek és látás utján szokja meg. “
Ezt mondja az Utasítás. Egész röviden.
Első látásra, hallásra (gesz terjedelmében el
érhetőnek, keresztül hihetőnek látszik, mélyebb
bepillantással azonban nem az elemi iskolában,
de még a közép iskolában sem
Mit mond ugyanis az élet? a tapasztalat?!
Azt, hogy a legkevesebb magyar ember tud
magyarul helyesen Írni, még ha bál mily tiszta,
csengő magyarsággal beszél is.
Mei ész állítás, de való.
A helyesírás egy convencionális do’og. a
legnehezebb valami.
Hogy miért van ez igy, vissza kell térnem
egy századdal az elmúlt időbe.
Híres Írónk és tudósunk Révai Miklós, a törté
neti nyelvtudomány megalapítójának 56 éves ko
rában (1866-ban) jelent meg a főműve latin nvelven: „A magyar nyelvtan." Sokat irt addig, inig
szükségesnek látta a helyesírás alapját lerakni;
elkezdett régi iratokban kutatni, mert azt mondta^
hogy a nyelv Isten adománya lévén, tökéletes’
tehát mindenben vissza kell térni a régiekhez, a
régi alakot kutatni és a származási elvek szerint
írni mindent. Etimológiai alapon tehát: lál-j-a
Nem kevésbé híres tudós, városunk szülöttje:
Verseghy Ferenc pedig síkra szállt. ellene azzal,
hogy ő nem ismeri késznek a nyelvet, felállította
az evolúció (fejlődés) törvényét és tisztán a fone
tika alapján ir, pl. láttya.
Különben Arany János, a legkitűnőbb magyar
fül is igy ir, tisztán a fonetika alapján: alunni,
aluli.
És hogy állunk most a helyes irás dolgában
160 év múlva? Sehogy, a Tudományos Akadé
mia tanulmányoz, vitatkozik és kiadja 1901-ben
tudományos alapon álló helyesírását, melyet sem
a zsurnaliszta, sem más nem követ. Ekkor 1903ban megbízza a miniszter az Országos Közokta
tásügyi Tanácsot, hogy csináljon egy könnyebb
helyesírást és napvilágot lát Balassa József szer
kesztésében: A magyar helyesírás szabályai fü
zete. Ez már erősen áll a fonetika alapján; de
ugyanezen 862—903. sz. min. rendelet alapján
szükséget pótol 1908-ban Simonyi Zsigmönd, aki
nek javaslatára ugy 1903-ban, mint folytatólag
1907-ben a Vall, és Közokt. min. elfogadta a kö
vetkező egyszerűsítéseket: 1) c (ez helyett), 2) a
kétjegyű mássalhangzók csonkítása ragozásnál is,
3) a vonatkozó névmások egybeirását pl. aki te
veled, őmiatluk stb., 4) a közhasználatú idegen
szók magyaros Írását, pl. konyak, kvóta, koksz,
vekszál stb, 5) a helységnevek egybeirását az el
avult belük kihagyásával (th, gh, aá, eé, oó,) te
hát Szatmár, Dós Törökszentmiklós, 6) Higgyed
(s nem higgyed) poggyász (s nem podgyász) stb*
1909-ben pedig dr. Veszprémi Vilmos szegedi áll.
főreáliskolai tanár füzetete: „A magyar helyesírás
szabályai" még inkább közeledve a fonetikához,
dig azon elv alapján, hogy legalább egy-egy vi
dék írjon egyöntetűen, egyenlő elvek alapján.
Most már ha akarom fekete, ha akarom fe
hér, akármelyik tüzetel vizsgálom, igen sok szó
nál van 2—3 alak is, egyikben az egyik alak,
másiknál a másik alak az ajánlatosabb, tehát
mindkét alak jó, pl. ad—ád, beljebb—bellebb,
bosszú—boszú, csepp—csöpp, csöpög - csepeg,
gally— galy, higgyen. Hol van itt az etimológia:
bízik—bizalom, higgyen stb. szóknál? Miért legyen
jó a higgyen, ha nem jó az aggyon (adjon) Mi
ért jó most a poggyász, ha ezelőtt jó volt a
podgyász? Miért jó egyet, esőt . és nem eggyel,
essőt.
Különben lássuk, ki hogyan ir:
862 903. sz. min., rendelet kapcsán kiadott szó
jegyzék
Balassa
agancs
mindjárt
misszió
rutin
szfinx ’
szimpátia
Simonyi
agancs
mindjárt
misszió
rutin
szfinx
szimpátia
Veszprémi
aggancs
agancs
mindjárt
mingyárt
misszió
missió
rutin
rutin
szfinx
szfinksz
szimpátia
szimpátia
azonban
azomban
utca
ucca
tegnap
tennap
t'
papagáj
' papagáj
papagály
pnjka
pulyka
rosszal
rosszal
rosszallóm
icce
kocsma
A Veszprémi-féle helyes írás szerint ir a sze
gedi gyerek, meg annak a 13 középiskolának a
tanulója mind, mely középiskolák Szegeddel
együtt egy főigazgatói kerületet képeznek és pe
Tehát igazam van, mikor állítom, hogy a magyar
helyesírás még nincs eldöntve és nagyon sokára lesz
eldöntve. Az elemi iskolában az idézett rendelet
tel k'adott szójegyzék szerint kell írni, de ez már
10 éves és annál jobb, könnyebb áltekintésü a
Simonyi-féle, a legújabb pedig a Veszprémi-féle;
pedig ezekben is 2 -3-féle alak is helyes. Melyik
szerint igazodjék a müveit, tanult ember? Melyik
szerint tanítson a tanitó? Képes-e a tanitó —
kérdem — a magyar nyelv összes szókincsét fel
ölelni a népiskolában? Képes-e azt a gyermek
szeme elé állítani, azt begyakorolni ? A mikor az
idézett rendeletben említett szók egyik alakját
véve tekintetbe, abban 1554 szó Van felvéve ; hát
még az olt föl nem vett, de a helyesírás elsajá
tításához föltétlenül gyakorlandó szónak mennyi
a száma? Képes-e továbbá a tanitó a gyermek
gyenge fejébe a magyar nyelvtant ugy elraktálozni, hogy az a tanuló biztos kalauza legyen az
etimológiára, amikor még a gimnáziumi III. osz
tályban is túl korai a nyelvtan tanítás, ahol pe
dig már; csak válogatottabb elemmel van dolga a
tanárnak és az a diák érettségit tesz helytelen
helyes írással és dr. juris lesz anélkül, hogy tollba
mondás után tudjon írni. Kérdem: képes-e tehát
a tanító az Utasításban előirt eredményt teljesen
elérni ?
Különben is, tekintsük a helyes irás nehézsé
geit. Révay nagyobb nyelvész volt, Verseghy na
gyobb filozóf. Ugy a min. rendelet szójegyzékei,
mint Balassa, Simonyi, Veszprémi mindkettőt
- 6 I
■
■
* J
fogadták el alapul: Verseghy elvét, az evolúció
törvényét elfogadták a lőszóknál, mig a ragokra
és képzőkre nézve megalkudtak Révay elveivel.
)
Különben még egy nem kevésbé fontos ki
jelentést kell idéznem és leszögeznem, és ez az,
melyet, mint beható tanulmányozása eredményét
Dr. Veszelly Ödön nagy tudósunk mond: „A he
lyes írást megtanítani nem lehet, csak az tud
helyesen írni, aki sokat olvasott, hogy a látott
szóképek állandóan a szeme előtt állanak, hogy
aki igen sokat ir (mint geleji Katona István, aki,
mikor 4000 oldalra terjedő Öreg graduálját irta,
kételyekkel a helyesírásra nézve, megírta a 13
lapra terjedő gramatikácskáját etimológiai alapon;
vagy Pázmány mikor 8000 oldalas müvet irt)
ezeknek a helyesírás convencionális (szokásos)
tulajdonává lesz. Vagy ha az embernek biztos a
nyelvtani ismerete, akkor még el-el igazodhatik.
— Már pedig az elemi iskolás gyereknél sem az
olvasottság, sem a sok írás, de még a nyelvtani
ismeret sem lehet biztos kalauz, különösen a
szolnoki gyereknél, aki az Agyvához innyia
megy, mikor szivát ett, ha kapott az idestől.
Általános nehézsége a helyes Írásnak pedig
az, hogy élőnyelv, fejlődik, a divatnak van alá
vetve és nemzedékről nemzedékre változik, akár
csak a kaligrafia; és mert a nyelvben változik a
hang, változik fonetikus Írása és 50 év múlva
újra egészen más lesz a helyesírás. Én különben
már most temetném el az ly-el nem hagynám
még 50 évig.
Mind ezekből láthatjuk és
megállapíthatjuk,
hogy egységes helyes Írásunk nincs, mert több
féleképpen írva is helyesnek vagy helytelennek
mondható: megállapíthatjuk azt, hogy az elemi
iskolában az utasításban előirt célt teljesen el nem
érhetjük. Mi tehát a teendőnk?
Amint már említettem, az egész magyar szó
kincset nem lehel a gyermek szeme elé állítani
és mindent teljesen begyakoroltatni; nem lehet a
nyelvtani ismeretéi annyira fejleszteni, hogy pon
tosan tudjon dislingválni, mikor Írjon fonelice s
mikor elimológice.
Én tehát a kényesebb elimológikus szókat,
valamint azokat, melyek többféleképpen irhatok,
kihagyandóknak vélem és csak a közönséges be
szédben előforduló szóknak a helyes írását vélem
keresztül viendőnek a fonetika alapján. Mert ha
mi mindig csak a kényes szókat gyakoroltatjuk,
a gyerek, mikor magátőT fog Írni, a legközönsé
gesebb fonetikus szóban is csodabogarat fog látni
és leszármaztatja olyan ősi alaktól, melyre nem
fogunk ráismerni, hogy mit is akar. írni.
A fonetikai íráson kívül csak a következőket
látom szükségesnék és pedig a következő beosz
tással keresztül viendőnek.
I.-II oszt. A nagy betűk használata és né
hány szó ly-lyel valamint az idézett min. szójegyzékből I. oszt 25—30 szó II. oszt 50—75
SZÓ. —
' .
•’ ■' . .
■
III. oszt. Az igének mull ideje t, tl,(-val-vel,
vá-vé csak fonetikusan) néhány d tövü igével. A
szójegyzékből pedig (III.—-VI) osztályonkint
100—í00 szó.
'
—
— 9
8 —
IV. oszt. Az eddigieken kívül a tárgy rag, az
igének felszólító módja, j, az s, sz, z, t tövű
igéknél is (ez különben szintén fonetikusan) és
t .különösen a névutókat. Az V—VI. a 100—100
szón kívül semmi újat, elégedjünk meg azzal, ha
az általam megjelölt körben jól írnak, hiszen a
tehetségesebb tanulók a IV-ik osztályból beléptek
a középiskolába.
Javaslom tehát, hogy a legközelebbi összgyü• lés elé oly javaslatot tegyünk, hogy azon összgyülés küldjön ki kerületközi bizottságot, mely a
min. szójegyzékből válassza meg osztályonként
az általam tervezett 500 szót, hogy azokat részint
a másolandó mondatokba, részint a tollbamondás „
helyesírási mondatokba foglalva feldolgozhassuk
ugy, hogy nem sokat markolunk, de azt jól fog
tuk meg.
Javaslom továbbá, hogy testületünk minden
tagja vezessen állandó jegyzéket arról, hogy mi
kor, mit és hogyan foglalkozott a helyirás anya
gával; e jegyzék legyen a bástyánk arra nézve,
hogy tőlünk telhetőleg minden lehetőt meg
tettünk.
Rendkivül fontos a helyes írás céljának el
érésére a gyakorlat javítás kérdése is. Állapodjunk
meg e tekintetben is az egyöntetűség kedvéért
az egyforma jelekben,, melyeket minden gyerek
megértsen. Elfogadásra ajánlom a következő egy
szerű jeleket:
*
Piros tintával 2 egybeirott szó elválasztására
egybeírandó szók összekötése
Rövid helyett hosszú és fordítva, nagy helyett
—
kicsi és fordítva csak a hibás betű legyen _ alá
húzva.
>
Egy-két betű kihagyásánál a szükséges hely
kis v
.
__
Egész szó vagy mondat kihagyásánál nagy V
Szórendi hibánál 1, 2, 3 stb. a szók fölött.
Hibás mondat szaggatottan-------Fölösleges rész szó zárjelbe ( )
Szükséges megállapodnunk még a gyakorlat
külső alakjában is:
írassunk egy tanévben 17 gyakorlatot (mert
szeptember első telében, júniusban már nem le
het irni, karácsonykor, husvétkor is elmarad
10—10 nap) gyakorlatokra, használjunk 2 füzetet,
az egyik fogalmazási „leladatók“ a másik nyelv
tani dolgok alkalmazására „gyakorlatok" címmel.Előtte római szám, utána kis betűvel f. gy.
A gyakorlatokat es feladatokat a tűzetnek
csak a baloldalára írassuk, a vele szemben álló
jobb oldal maradjon a javításra.
Tanulmányomat azzal fejezem be, hogy bar
ez is közelebb hozná tanulóinkat a magyar he
lyesírásnak minél jobb és tökéletesebb elsajá
tításához.
Ácsai Mihály.
H 1 K E K.
Költségvetések, számadások. Mint a kir. tanfelüevelőségtöl vett körlevelek is igazolják, október az óvodai
és iskolai számadások, költségvetések elkészítésének ideje.
Valóságos lidércnyomástól szabadul meg az az
amelyik 60-80 ko/onás tételekről elszámolván, hónaljakra
- 10 —
való paksamétáktól szabadul meg a számadás és költségvetés
elkészítésié címén. Kívánatos volna, hogy a költségvetések és
számadások elkészítése is egyszerűbbé, tehát könnyebbé és
áttekinthetőbbé tétetnék valahára.
Gyermekmenhely Szolnokon. A budapesti gyermekmenhely, túlzsúfoltsága folytán keletkezett azon terv, hogy a
kisdedek elhelyezése esetleg a közel vidéken létesítendő
pót menhelyek létesítése által eszközöltessék, ami arra indí
totta vármegyénk alispánját, hogy egy ily gyermekmenhely
részére a m. kir. belügyminiszternél, Szolnok város kijelö
lését nozza javaslatba. Ez érdekből a héten folyó hó 14-én,
Ruffy Pál miniszteri tanácsos a gyerme’ menhelyek főfelügye
lője és Kőszegi Sándor miniszteri tanácsos, a gyermekvédelmi
osztály vezetője, Szolnokra érkeztek és a gyermekhelyre al
kalmas terület tanulmányozása s a vármegye és Szolnok város
által nyújtandó mérsékelt segély kilátásba helyezése után
valószínűleg javaslatot tesznek a miniszternek, egy gyermekmenhelynek Szolnokon leendő* elhelyezése iránt. Azért re
mélhető, hogy a vármegye alispánjának előterjesztése folytán,
már a közeli napokban megkezdetnek a tárgyalások arra
nézve, hogy Szolnokon, mint erre alkalmas helyen, egy
gyermektelep létesitessék. Lapunk szerkesztője a Szolnokon
megjelenő „Hszavidéki Újságában mintegy .két évvel ez
e ott felsorolta azon okokat, amelyek miatt az is fölötte
kívánatos .volna, hogy az iskolaköteles úgynevezett „fehér
eresztes gyerekek is közös menhelyen helyeztessenek el.
H I VA TA L 0 S
RÉSZ.
5802 szám.
Körlevél.
Kun ^zolllok vármegye valamemennyi állami
mi 'skola igazgatójának, illetve vezető tanítójának.
kóla
3 CÍmet’ h°gy a vezetésérc bízott állami is(skolak) tanerőiről, illetve a folyó 1913|14. tanévre be
irt mindennapi tankötelesekről a közölt III. számú kimutatási
minta szerint rovatozandó ivén legkésőbb folyó év november
l-ig terjessze be. Megjegyzem, hogy az egyes kültelki isko
láknál a szóbanlevő III. számú kimutatás külön-külon
állítandó ki, de egyszerre terjesztendő be.
Különösen hangsulyozandónak találtam azt, hogy a
beirt mindennapi tankötelesek együttes számának a nem,
osztályok, anyanyelv, és vallás, szerinti megosztás együttes
számával pontosan egyezni kell. Felületesen összeállított ki-
mutatás be nem terjeszthető.
A 111. számú kimutatással egyidejűleg készítsen Cím
az ugyan csak itt közölt IX. számú kimutatási minta sze
rint községe népiskolai adatairól egy külön
azt a 111. számú kimutatással egyszerre terjessze be híva
lomhoz A IV. számú kimutatás a községi elöljáróság és az
illető hitfelekezeti, vagy községi jellegű népiskolák iskolaszéki
elnöke által is aláírandó. A kimutatások késedelmes vagy
hiányos beterjesztéséért Cím a legteljesebb mértekben felelős.
Szolnok, 1913. október, 1-én.
■
.1
“V.fl
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
3479. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi allami iskola
Gondnokságának, községi és hitfelekezeti iskolaszékének. igaz
gató és vezető tanítójának, az állatvédő egyesület helyt cső
portjának megalakítása tárgyában.
Hazánk madár- és állatvilága pusztulóban van aminek
oka a változott természeti viszonyok mellett leginkább abban
lelhető hogy népünk s az iskolás gyermekek, de meg a ser
dűlő ifjúság is részint tudatlanságból, részint babpnasagbo
kegyetlenül pusztítja a madár fészkeket, tojásokat; ehogdossa
a madarakat és legnagyobb részt hasznos mezei altatókat.
— 12 —
Ezen barbár szokások szanálására hívom fel a Cím fi
gyelmét, kérve, hogy az állat- és madárvédelem érdekében
a helyi intelligensebb társadalom és az iskola bevonásával, a
helyi csoportot megszervezni, megalakítani; annak működése
körében minden eszközt, alkalmat és módot felhasználni tö
rekedjék, mi a jó eredményt biztosíthatja.
Egyben kérem, hogy a megalakulás megtörténtét hiva
talomhoz november hó 15-ig bejelenteni szíveskedjék.
Szolnok, 1913. október 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5878. számhoz.
Körlevél.
m'^‘ vallds'és közoktatásügyi miniszternek 1913 évi
3278. eln. szám alatt kelt körrendeletének másolata.
A magyar gyártmányú rajz- és írószerek ajánlása tárgyában
valamennyi oktatásügyi hatóságnak.
A hazai ipar termékeinek kellő mérvben való elterjedését és ‘
az akadályozza- hogy piacainkat az
hogv miffUó
e?'k el’ aminek szomoru következménye,
g évenfe milliókkal gyarapítjuk a külföld vagyonát
A
ejl°désében megakad és a nemzet elszegényedik’
Magv S°f
figyele,nre méltónak találom tehát a
síó
z T
azt a Elhívását, melyben a váirányitani°kü!önö^yelméd- 3 magyar terményekre igyekszik
hX rai ’és
ped,g a tanul0 ifjúságot arra indítani,
bőrszerezze Í ÍT *Ztség,eteit kizáróIag azokból a cikkek-
Egyesület" va™ a S
'á‘Va a ”Magyar Védö
esetleg az alább kö7 ”H°r0mP0 JUSágÍ Liga“ védöjegyével,
* az aiabb közölt ismertetőjelekkel
■ »■> intézetnek
*
szükségletét kizárólag ~k m,nden wjz-vagy írószer
mire nézve kÍmSi
^artmányo^ól szerezze be,
« alán™
és n^éki^
— 13 —
gének ismerje minden idegen iparcikket mellőzni, ami hazai
gyártmánnyal pótolható.
E célból közlöm a Címmel és a Cim utján az ifjúság
gal a következőket: Irka, rajzlap, rajztömb, levélpapiros, irópapiros, zseb-és
jegyzetkönyv akkor hazai, hogy ha az itt közölt viznyomásos védőjegyek bármelyike, avagy egyes részük látható az
egyes iveken.
• Papiros: Első Magyar Papíripar Részvénytársaság gyár
jegye: egy vár, P. M. I. betűk, felette szárnyát kiterjesztő
madár.
Fiumei papírgyár: Csillag közepén F. betű, alatta S. M.
Copony Márton, Brassó: megkoronázott fagyökér, C. M.
betűkkel.
Gyürky Pál, Tiszolcz: íjra helyezett nyílvessző.
Hamburger V., Poprád: Három tulipán, alatta „1693.
Poprádi" felirat.
Hermaneczi papírgyár: Hattyú, alatta 1829 évszám.
Diósgyőri papírgyár: Két tölgylevél, alatta három makk.
Magyar papírgyár részvénytársaság, Rózsahegy: „M. A.
P. A. R. T. szó.
Sajóházai papírgyár: Egy tőr közepén N. Gy.
Rózsahegyi papírgyár: Nyíllal átlőtt rózsa.
Spiegel Vilmos és Társa, kisszeben: Postatrombita.
Zágrábi Papíripar Részvénytársaság: Háromtornyú vár
kapu, felette csillag és ujhold.
Festék hazai: ha „Malter Testvérek" vagy „Dóri E“
felirat angyal védjegyei van a tubuson vagy a festéken.
Festékcsésze, tusczésze, festék paletta tenta palackok
védőjegye.' öttornyos rajz (Pécs) az alján.
Háromszög, vonalzó, rajztábla, rajzsin, tolltartó védő
jegye: háromszögön a turulmadár. Rigler J. Ede gyárából.
írón védejegye: Nyíllal átlőtt szív.
Iróntoll és totezár: Első Magyar Acéltollgyár Budapest"
felírással. Védőjegye; mezőben szárnyát kiterjesztő, sas. mely
szájában S. I. monogrammot tart vagy „Sorompó felírás.
Kréta: Száraz várni Krétagyár Részvénytársaság felírássál a dobozon vagy „Sorompó" felírással.
)
— 15 —
— 14 —
Rapestköz: Szénáss, Bél.
Uránia". Rajzeszköz: „Árpád körzogyar Sz, l _ «*
n
vagy
„Árpád rajzeszköz, magyar gyarMy ^B hel
E
Lenthroyler Frigyes gyártmánya. XX-jel es L. r. d.
of i í Iz
*
Rajzszög: „Schulier József Budapest" felírással.
Tenta és tus, Kármmoidat: Muller „1 estverek , „
«
cég és Oeiger", „Sorompó" felírással, „Haertel Walter
”DOrlTörlőgummi (Radír) védöjegye: a koronás magyar cí
mer, védszavak a magyar folyónevek, pl. Duna, Tisza, Drava,
Ipoly stb. vagy Sorompó. Pozsonyban mügummit is gyár
tanak „Mügummi magyar gyártmány" felírással.
Könyvtáska: Magyar Védő Egyesület védőjegye.
Legyen jelszavunk: Hódítsuk vissza hazai termékeink
nek a hazai piacot!
Végül megjegyzem, hogy amennyiben a számadások
vizsgálata során vagy a hozzám érkező jelentésekből arról
szereznék meggyőződést, hogy jelen rendelkezésemnek nem
volt kellő foganatja: a rendelkezésemé álló megtorló intéz
kedéseket alkalmazásba veendem.
Budapest, 1913. évi szeptember hó 12-én.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913. évi október hó 8-án.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
6128. szám.
Köriével.
Jász-Nagy-Kun Szolnok vármegye valamennyi állami
iskolai Gondnokságának, állami elemi iskolai igazgató-és
vezető tanítójának; az állami elemi népiskolai ujrendszerü
A. B. C. számadási nyomtatványok használata tárgyában.
Vallás és közoktatásügyi miniszter ur Öméltósága folyó
évi augusztus 29-én 44040. számú körrendeletével az állami
elemi népiskolák számadásaihoz eddig használt nyomtatvá
nyokat — tekintettel arra, hogy azok úgy alaki mint minő
ségük tekintetében a követelményeknek többé nem felelnek
meg — hatályon kivül helyezni és helyettük ujrendszerü
nyomtatványok kötelező használatát rendeli el.
Ezzel egyidejűleg elrendeli, hogy minden állami elemi
népiskola az uj számadási nyomtatványnak bevételi és kiadási
belivciből oly bekötött és lapszámozott „számadási főkönyv"vei tartozik magát ellátni, amely az iskola vagyonkezelési
adatainak följegyzéscire legalább öt évre elegendő. A száma
dási főkönyv az iskola vagyonkezelője által pontosan veze
tendő és megőrzendő. A vagyonkezelő személyében beálló
változás esetén a számadási főkönyvet az iskola gondnoksága
jegyzőkönyv mellett bízza a vagyonkezelő utódjára.
Az állami elemi iskola gondnokság ezzel megbízott tag
jai az iskolai vagyonkezelést a számadási főköny^ alapján
időnként ellenőrizni kötelesek, mert annak helyességéért anya
gilag egyetemlegesen felelősek.
Az iskolai számadások mikénti vezetésére nézve a szá
madási nyomtatvány pótlapján levő „Utasítás" 3-8 pontjá
ban foglaltak tartandók szigorúan szem előtt.
Erről Címet azzal értesítem, hogy a szükséges száma
dási nyomtatványokat kizárólag csakis a m. kir, tudomány
egyetemi nyomdától kötelesek beszerezni. Kérem, hogy az
A. B. C. mintájú számadási nyomtatványoknak kellő mennyi
ségben beszerzése iránt sürgősen intézkedni szíveskedjék.
Megjegyzem, hogy ha az 1912/13. tanévi számadás az eddig
használatban volt nyomtatványon már összeálfitatott, ebben
az esetben csak a folyó tanévi számadásokat kell majd az
uj nyomtatványok használata mellett szerkeszteni.
Szolnok, 1913. október 17-én.
kir. tanfelügyelő helyett
Kóródy Ferencz
kir.s . tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
U. A. Boldogháza. A lap küldésére a kiadó urat felhívtam. A cikke\et kérem
A. M. A ka-cos mellett irt karcolat arra enged következtetni,
hogy az előbbi is nagyon rósz lehetett.
S. T. Aki a házassága előtt a netán bekövetkezendő válópör
költségeitől fél; az ne is gondoljon a nösülésre.
Oy. J. Balogh kollégánk csak a kántorságról mondott le. Más
ról nem.
— 16 —
V' ~4r.nl/
Keretnek
küldeni
a „Megyai Népoktatás"
előfizetői,
h0’y eiöflzetés8iket 1913. évről be-
szíveskedjenek
e
lap
kiadóhivatalába.
Nyomdai muháhat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
naróczOntáTTurkeiJÉn.
,F E L H IV R 51
Kérjük az 1911—12. évi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiratási dijakból az előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
Tisztelettel a
KIADÓHIVATAL
Turkeve.
1912—13. tanévi tanítóinak s tanulóinak létszámáról.
__ ____________________________________________
9
10
l
-- * ----------- ——------ _
A mindennapi iskolába járó (6—12 éves) tanulók között volt
nézve
anyanyelvre
Jegyzet.
nézve
!
—
egyéb
•
rutén
horvát
szerb
román
*
német
—-
magyar
egyéb
baptista
—
izraelita
unitárius
ág. hitv. evang.
református
gör. kel. (román,
szerb)
gör. kath.
róm. kath.
i
vallásra
(Ha vatafnely rendszeresített, ürese
désben levő tanítói állásban helyettes
működik, annak neve közlendő. — Ha
a tantermek csekély száma miatt vál
takozó oktatás folyik, ez a körül• mény megjelölendő.)
j
•
•*
•
i\ ‘r.
- ■- * ■
■
■
•- 1
*
I
t
1
j
[
4
«
■
igazgató, (tanitó.)
f
■
-
5819|1912. tf. számhoz.
áll. népisk.
*
együttes száma
III.
IV.
V.
VI.
leány
,
—
—
—
--- -—
jár az állami
népiskolába ?
nem jár egyálta
lában iskolába?
népiskolába ?
jár a nemállami
tanítónő
Sorszám
.2
II.
✓
-
f
7
-
■
—*
.
■-
1/7:
'_
-.;l
'
A
-191..................
hó......... napján.
‘
van ?
I.
_____________
kola-e ?
■
fiú-, leány-, vagy vegyes is-
közül
.......
Ezek közül hány
■
A mindennapi iskolába járó tanu
lók osztályonkénti megoszlása és
az egyes osztályok alapterülete
"y
A beiratkozott
mindennapi ta
nulók
_
és annak feltüntetése, vájjon az
Aközség összes
mindennapi tanr köteleseinek
száma:
8
________
Az állami elemi népiskola neve
A kinevezett
tanerők közül
hány
7
II________________________ — _______________ ’______
6
IV. Kimutatás
X
község
összes mindennapi 6—12
éves tanköteleseinek
területén fenálló összes elemi
|
népiskolák
neve és az állami elemi népiskola
05
>
ö5
cú
c
03
C
cű
CÜ
E
'03
N
CC
öjo
<D
szerinti megosztása
19
c
Cú
hó
*
ÖJO
CD 43
<D
aj
szervezésének száma
Kelt
CÚ
c
száma
CD
'3 Q.
E c3
"E
Azoknak a 6 — 12 éves tankötele
seknek száma, akik törvénysze
rű oktatásban nem részesülnek.
5819|91'2. ff. számhoz. .
község 1912—13. tanévi népoktatási adatairól.
Hajlandó és képes-e valamelyik iskolafenn
tartó iskoláját fejleszteni? Ha igen, melyik
iskola fejleszthető s hány tanteremmel ?
Ki köteles az állami népiskolánál a szervezési rendelet értelmében
* uj osztály elhelyezéséről gondoskodni ? Ha a község, képes-e erre
ez idő szerint, s mi módon biztosítaná? Kinek a tulajdona az
állami • iskolai épület ? Telekkönyvileg biztosítva van-e annak
örök használati joga? Van-e megfelelő bérhelyiség, s ha
mennyi ennek évi bére és hány évre bérelhető az ?
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. november 10.
19.
szám,
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felélős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Néhány szó
a magyar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert.
A „Megyei Népoktatás" f. é. 18-iki számában
Acsay Mihály t. barátom tollából cikk jelent meg,
amelyben bizonyos utakat, módokat jelöl meg a
magyar helyesírásnak, mint nyelvtudománynak
könnyebb átültetésére.
Engedje meg a cikkíró, hogy e rendkivül fon
tos dologhoz szerény szavaimmal én is hozzászól
jak. Kijelentem őszintén, hogy nem lebírálás acé
lom, mert az említett tanulmányban levők nagy
részéhez én is hozzájárulok. Szerény soraim meg
írására egyedül és legfőképpen azok a szomorú
tapasztalatok késztetlek, amelyek rettenetes mér
tékben szadorodnak évről-évre. Igazán mondom,
hogy e tapasztalatok nyomán megáll minden tu
domány. Felháborodik a józan ész, hogy miért nem
— 2 tanul meg a tanulók legnagyobb része helyesen
írni? Miért kell lépten-nyomon hallani középisko
lai tanárok panaszkodását a hozzájuk kerüli anyag
tudatlanságáról? Sajnos, erre a kérdésre még senki
sem adta meg teljesen a feleletet. Én se erre vál
lalkoztam, mert nem tudnék eleget tenni. Csak
röviden vázolni akarom tapasztalataimat s az azok
ból leszűrt tanulságot. Közölni akarom gondolata
imat, amelyekkel a magyar helyesírás eredményes
tanithatását csak egy lépéssel is előbbre vinni
vélem. És ha a helyes felelethez csak egy betűvel
hozzájárulhatok, célomat elértem.
Örök igazság, hogy jól, helyesen csak az ta
níthat, aki maga is tudja azt, amit tanítani akar.
Nagyon sokan voltak a múltban és fájdalom, még
ma is vannak kollégáink között olyanok, akik
maguk se tudnak helyesen Írni. Ezek talán nem
is fogják a helyesírást megtanulni soha. Nem ta
nulmányozzák a folytonos változásokat, nem kisé
rik figyelemmel kiváló nyelvtudósainknak valósá
gos háborúvá fejlődött vitatkozásait, amelyeket
tanügyi lapokban ugy, mint tudományos előadá
sokon folytatnak egymással. Azt mondják, meg
tanulták már ők azt néhány évtizeddel ezelőtt,
újból nem akarnak tanulni. De meg szereznek ők
a krajcáros újságból annyi ismeretet, amennyi az
elemi iskolai támláshoz szükséges. Láttam egyik
kartársam pályázati kérvényét, amelyben „csak"
nyolc helyesírási hiba volt. Elképzelhetjük, hogy
milyen precizitással taníthatja ez a kolléga a ma
gyar helyesírást.
De vádolni nem akarok. Hála az Istennek,
hogy a magyar tanitóság körül-belül kilencven
— 3 —
százaléka ma már nem ezekből a maradiakból
való I
Amely nemzet él, annak nyelve változásoknak
wn kitéve. Művelődik, finomodik. Egymás közötti
érintkezések, társalgások s a minden téren való
haladás hozza magával, hogy nyelvünk folytonosan
fejlődik. Nagyon természetes, hogy nyelvtudósaink
a m elvérzék eme csiszolódásához, fejlődéséhez
alkalmazkodva alkotják meg a helyesírás szabáIvail is.
Nem akarok itt részletesen kitérni a Révay—
Verseghy, sőt a Kazinczy-féle helyesírási harcra.
Nem akarom az u. n. jattisták és ipszilonisták
vitatkozásait részletezni. Csak röviden kívánom
megemlíteni, hogy azóta sokat változott nyelvünk.
Hivatkozom Simonyi Zsigmönd „Az Uj Helyesirás“-ára, 'amely sok régi nyelvtörvényt döntött
meg s a rfyelv fejlődéséhez alkalmazkodva, annál
többet állított fel.
De méltán kérdezhetjük, hogy vájjon ezeket
a helyesírási törvényeket mondhatjuk-e igazán
törvényeknek, szabályoknak? És ha igen, helyes-e,
sőt egyáltalán szabad-e ezeknek á szabályoknak
száraz bemagoltat ásóval helyesírást tanítani? Nem!
Ez merő absurdum lenne! Ezek a szabályok^ nyelvtörvények csak a tanítónak azok. Neki kell állan
dóan lésen lennie, éber figyelemmel kísérnie min
den változást, hogy azután alapos módszer kere
tében tanítványai tudatává tehesse azokat. Hason
lítson össze minden újítást a régivel s az igy
szerzett tapasztalatai nyomán vonjon következte
tést, szűrje le a maga s a tanulói nyelvészékének
— 4 —
is legjobban megfelelő helyesírási törvényeket,
amelyek szerint azután biztosan taníthat.
Mint Acsay kollégám is igen helyesen meg
jegyzi, újabb s újabb nyelvtudósok tűnnek fel,
akik egy-egy szót, sőt nagyon sok szót, máskép
pen írnak. így azután, összehasonlítás nélkül,
esetleg aszerint tanítunk, amelyik helyesírási tüzet
előbb jut a kezünkbe. Az összehasonlításnál azon
ban rendkívül óvatosan járjunk el. Könnyen meg
történhetik, hogy7 a sok törvényt, szabályt össze
bogozzuk s úgy járunk, mint az egyszeri biró. A
sok törvény annyira összekavarodott agyában,
hogy felmentés helyett halálos Ítéletet mon
dott ki.
Mint említettem is, a helyesírási szabályok
ról csak a tanítónak kell tudomást szereznie. Óva
kodjék ezeket növendékeivel közölni, mert ez
előbb-utóbb megbosszulja magát. A tanulók egyrésze beszedi, bemagolja, de amint alkalmaznia
kellene azokat, megszűnt minden tudománya. El
veszti a helyes utal, belefut a szabály szavaiba.
Mindenhogy le tudja írni a szavakat, csak úgy
nem, ahogyan helyes s ahogyan kellene azokat.
Ezért tartom célszerűnek, helyesnek a nvelvtankönyv teljes kiküszöböléséi.
A helyesírás tanítását már az első osztály
ban kell megkezdenünk. Emellett többféle érv is
szól. A tanítás e fokán a gyermek előtt még uj
az iskola. Minden, amit lát. hall, érdekes előtte.
Figyel, mert minden kis mondóka, vers, mese,
amelyet a beszédérlelemgyakorlat és betüismertetés nyomán hall, elevenségre serkentik, lekötik.
Amit pedig a tanitó a figyelem teljes lekötöttsége
— 5 —
mellett mondott, vagy mutatott, egy-kétszeri kap
csolóismétléssel annyira megrögzilheti a gyermek
fogékony lelkében, hogy a később szerzett újabb
képzetek se tudják azokat onnan teljesen kiszo
rítani.
Szükséges tehát, hogy bármit mond és beszél
a tanító, annak minden hangja precíz, tiszta s a
helyesírás követelményeinek teljesen megfelelő le
gyen. Ne száraz nyelvtant, hanem helyesen, sza
batosan s érthetően kiejtett hangokat, szólagokat
és szavakat, vagyis elsősorban a nyelvel tanítsuk.
Ne mondjuk meg nekik a világért se, hogy miért,
melyik szabály szerint kell úgy kiejteni a szókat.
Hivatkozzunk arra, hogy minden iskolát járt értel
mes ember igy mondja ki azokat. Amikor azután
másoktól is hallja a gyermek, önként belátja, hogy
elsősorban szokásból kell azokat úgy kimon
dani.
Az legyen tehát legfőbb célunk, hogy bevé
sődjön tanítványaink leikébe minden egyes helyesen
kiejtett szó, hogy később a megfinomodott halló
és beszélő érzéküknek megfelelően írják le azokat.
Mondjunk el előttük egy-egy nehezebb szót egy
szer, tízszer, sőt addig ismételjük azt, amig ők is
helyesen tudják kimondani. Ezzel azt is elérjük,
hogy az első, sőt a második osztályban is oly
gyakori „selypítő" gyermekek könnyebben rászok
nak a rendes beszédre. Szerintem a helyesírás
sikeres tanításának leglényegesebb föltétele a helyes
és tiszta beszédre való szoktatás, minden egyes
kiejtett hangnak
és szónak hallás
utáni
megrögzítése. Amikor ezt elértük, erre, mint szi-*
—
6 —
lárd alapra, nagyobb sikerrel építhetjük a helyes
írásnak — íratás utáni — hatalmas épületét.
(Folytatjuk.)
Bolgárkertészet.")
Abban az időben sikerült a lelkesedést fel
keltenem. Azután, hogy más és más vármegyé
ben működtem, sajnos, nem volt alkalmam a nép
jólétét előmozditó kertészkedéssel foglalkoznom;
mai állásomban pedig csak tanácsadással szolgál
hatok.
Most, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisz
térium megbízásából Raáb Alajos áll. főkertész
által irt „Vezérfonál Tervezet az elemi iskolákkal
kapcsolatos kertészeti ismeretterjesztés"-! áttanul
mányoztam és annak tartalmát és irányát nem
csak helyesnek, hanem követésre méltónak tar
tom ; ismételve kísérletet teszek a kertészeti ok
tatásnak minél szélesebb körben való terjesztése
érdekében.
Az 1883-ik évben csak saját iskolámról s
vele kapcsolatban egy vármegye iskoláiról lévén
szó, könnyebbed érvényesíthettem törekvéseimet;
de minthogy ma az egész országra szóló intéz
kedés tervével, helyesebben szólva az égető szük
ségeknek kielégítésével szándékozom foglalkozni,
kell, hogy érveléseim minél szélesebb körben le
gyenek ismertté, főképpen pedig, hogy a nagy*) A tanulságos és mindig aktuális cikk első része lapunk má
jus 25-iki számában jelent meg. A mostani befejező rész rajtunk kívül
eső ok miatt késett ekkoráig. Szerk,
—
7
-
méltóságú vallás és közoktatásügyi minisztérium
tudomására jussanak.
Ezért bátorkodom e becses lap hasábjain
az érdekellek figyelmét a Raáb Alajos áll. főker
tész „Vezérfonál Tervezetére" felhívni, melyben a
szerző, hivatkozva az 1905. évi 2202. eln. sz. vall,
és közoktatásügyi miniszteri rendelettel kiadott
„Tanicrv és Utasítás" 17. 19. 20. 28. 32. 33. 34.
40. és 167. oldalain foglaltakra, igen helyesen
jegyzi meg, hogy a kertészeti oktatás az elemi
népiskola I-ső osztályában kezdődjék és fokoza
tosan haladjon tovább osztályról-osztályra.
A „Vezérfonál Tervezet" *
)-ben a szerző igen
ügyesen csoportositja az egyes osztályok anyagát
és módszeres utasításokat is ád, miért is a tan
anyag beosztásával és annak miként leendő taní
tásával ez alkalommal nem foglalkozom. Csak azt
akarom röviden beigazolni, hogy feltétlenül szük
séges a kertészet — különösen az u. n. bolgár
kertészet tanításának beállítása az elemi népisko
lák tantervébe, hogy azáltal a kertészkedés minél
előbb kedveltté és elterjedtté legyen.
Természetes dolog, hogy kezdetben nehezen
megy a tanítás, mert a tanítóság elméleti és gya
korlati képzettsége a bolgárkertésze' terén még
igen hiányos, továbbá kevés iskola rendelkezik a
kertészethez szükséges területtel. Mindazonáltal
meg kell [kezdeni a tanítást. Pótolni kell az eddigi
mulasztásokat.
Vannak állami szaktanítók és szaktanitónők,
állami tőkartársak, akik az elemi népiskolák nö
vendékeit hetenkint meghatározott órákban tanít*) Megszerezhető a m. kir. földmiv. minisztériumból.
ff
ják, mely alkalommal az osztályvezető tanitók
és tanítónők is legyenek jelen oktatásnál: igy ők
is elsajátíthatják mindazokat az ismereteket, gya
korlatokat, melyekre szükségük van. Többel érne
az ilyen gyakorlat, mint akár hány tanfolyam.
Időszerűnek, sőt égető szükségnek tartom a
bolgárkertészetnek az elemi népiskolákba való
bevezetését, mert földmiveló népünk még nem
tudja területeit okszerűen kihasználni.
Még sok helyen jelentékeny területek parla
gon hevernek, bár a hazánkban megfordult bol
gárok itt-ott megmutatták, miként kell és lehet
a hasznavehetetlennek látszó területeket értéke
síteni.
Itt az ideje, hogy a népiskola vegye kezébe
a bolgárkertészeire való oktatást, mert a mai ne
héz megélhetési viszonyok között nagyon m rá
van utalva a nép a föld terményeire.
Kell, hogy a magyar népiskola megmutassa,
mikép nem esak a bolgár ismeri a természet
törvényeit és tudja azokat a létfentartására fordí
tani. De azért is rá van utalva a nép a bolgár
kertészetre, mert a hazánkban hangyaszorgalom
mal dolgozó bolgárok hazájuk védelmére vissza
költöztek s minthogy kevesen tértek vissza hoz
zánk, nincs elég munkaeerő, minek következté
ben kétségtelenül beáll a konyhakerti növénvek
hiánya: ezáltal a megélhetés is drágább lesz. De
ha mielőbb hozzáfogunk a kertészkedéshez, ked
vező időjái ás esetén nem fogunk hiányt érezni.
Ezt az alkalmat lelhasználva, arra kérem a
nagyméltóságu vallás- es közoktatásügyi miniszter
urat, kegyeskedjék mielőbb elrendelni, hogy ha
zánk mindazon elemi népiskoláinál, ahol alkalmas
területek vannak, azonnal kezdjék meg a bolgár
kertészet oktatását. Egyben méltóztassék a föld
mivelésügyi minisztériumot is megkeresni, hogy
az elemi népiskolákat a bolgárkertészet terén hat
hatós támogatásban részesítse.
így, de csak így számíthatunk a bolgárker
tészet általános elterjedésére és nemzetgazdasá
gunk felvirágoztatására.
Nem a néhány helyen berendezett kísérleti
telepek, hanem a népiskolák lehetnek a bol
gárkertészet alapvetői.
■ •
Szolnok, 1913. március 26.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Erzsébet napja. A magyar nép évszázadok
óta az úgynevezett jeles napok közé számítja Erzsé
bet napját. Boldog emlékű Királynénk halála óta e
nap iránt kegyelettel is viseltetünk különösen isko
láinkban, ahol a nagy Királynéhoz méltó módon
emlékezünk meg e napon az ő nemes és jóságos
cselekedeteiről. Mint azt az „Utasítás" is előírja,
ezen a napon emlékünnepély tartandó minden isko
lában, amely ünnepélyt az iskolák — miként az el
múlt években, ugy az idén is méltóképen rendezik
v.
Óvónők és Menedékházvezetőnők fizetés
kiegészítése érdekében az 1913. évi XL. t.-c. ren
a tanulók részére.
delkezése szerint, az illetékes községi, felekezeti és
.
■
— 10 ***
más jogi személyek által fentartott ovódák és mene
dékházak felügyelő-bizottságainak, minden egyes
személyt illetőleg külön felszerelt kérvényben kell
ez évi november hó végéig a vallás- és közoktatás
ügyi minisztériumhoz, a vármegyei közigazgatási bi
zottság utján államsegélyért folyamodni, ha t. i. sa
ját erejükből az óvónők uj fizetését nem tudják biz
tosítani. A fizetés kiegészítési kérvény be nem adá
sának esetén, az uj törvény által biztosított maga
sabb illetmények, a fentartó terhére fognak, novem
ber hó elteltével megállapittatni. Ezen államsegélyek
kérvényezésére biztos útmutatást, kérvénymintákat és
az ezekhez csatolandó mellékleti űrlapokat állított
össze és „Óvónői Államsegély Kérvény" cím alatt
adott ki, melyet 2 korona 50 fillér elcleges bekül
dése ellenében bárkinek készséggel megküld: Gyerkes“Mihály ig. tanitó Székelyudvarhely, kinek hasontárgyu munkáját már előbb a nem állami tanítói
fizetések kiegészítésénél használták az érdekeltek,
kiváló eredménnyel.
Az illetékes felügyelő-bizottságok és óvónők
figyelmébe ajánljuk ezen útmutató segédmunkát.
Egy szegény fiú története. Dánielné Lengyel
Laura ily cimü regényét, mely most folyik Sebők
Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjában,
a Jó Pajtás-bán, hétről-hétre fokozódó érdeklődés
sel olvassa a gyermeksereg; a regényt meleg, ked
ves hangulata, érdekes cselekvénye, tiszta,. nemes
erkölcsi levegője pompás ifjúsági olvasmánnyá teszi.
A Jó Pajtás november 9-iki számába ezenkívül ver
set irt még Feleki Sándor, Lampérth Géza, Endrődi
Béla, kedves kis színdarabot Rudnyánszky, Sebők
Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör legújabb uta
zását a cserkészfiukkal tutajon, Elek nagyapó szép
mesét irt, Ábrahám Ernő kedves elbeszélést, Zsiga
bácsi keleti tréfát. Egy igen szép hindu mese, a
Kis Krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesz
tői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; elő-'
fizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre
5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára
20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámo
kat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV.
Egyetem-utca 4.
HIVATALOS RÉSZ.
6520 szám.
Körlevél.
jász-Nagykun-Szolnokvármegye valamennyi áll. isk.
gondnokságához, áll. isk. igazgató és vezető tanítójához a
helyi költségvetés végeredményét feltüntető X. számú kimu
tatás beterjesztése tárgyában.
Az 1911. évi 127142. sz. alatt október havában a Nép
tanítók Lapjában, illetve a Megyei Népoktatásban közölt
vallás- és közektatásügyi miniszteri rendelet értelmében az
áll. isk. helyi költségvetés egybeállitandó lévén, felhívom t.
Cimet, hogy annak elkészítése iránt a Gondnoksági Utasítás
I. számú melléklete s a fentebb hivatkozott vallás és köz
oktatásügyi miniszteri rendelet szoros szem előtt tartása mel
lett sürgősen intézkedni szíveskedjék, olyformán, hogy az
előző tanévi költségvetés bármelyik tételétől esetleges eltérés
szabályszerűen okmányolva s tételről-tételre külön is indo
kolva legyen, mert a nem kellően felszerelt és indokolt költ
ségvetéseket tárgyalás alá venni egyáltalán nem fogom s az
— 12
ebből eredhető késedelemért felelőssé már most a t. Címet
teszem.
A szabályszerűen felszerelt, okmányolt és indokolt, költ
ségvetés 3 példonyban hivatalomhoz legkésőbb november hó
15-ikéig beterjesztendő.
Szolnok, 1913 október 28-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Gy. M. Székelyudvarhely. Kívánatos volna, ha a „Ta
nítók Fürdője" vidékét képekben is láthatná az érdeklődő
tanitóság.
S. A. Való igaz, hogy sok ember se lefeküdni, se fel
kelni nem szeret. De erről fölösleges cikkezni.
H. P. Mik- szükségesek a végrendelet megírásához ?
Első sorban bizonyos mennyiségű földi javak. Ezek nélkül
az örökösök jókívánságai is — őszinték.
KórptnpL a
________
küldeni
»Megyai
hogy
Népoktatás“
előfizetéseiket
szíveskedjenek
e
lap
1913.
előfizetői,
évről be
kiadóhivatalába.
Nyom dal m unhákat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
Daróczy Untai Turkevén.
6520913. tfszámhoz.
X. sz. Ki
2
3
4
5
6
7
száma
nhelyiségeinek
megnevezése
nak
A hiány fedezésére
további intézkedésig
már utalványoztatott
Szük
Fedezet
Fölösleg
Hiány
séglet
mely számú összeg
rendelettel?
•zárna
Folyó szám
1
tanulói
nitóinak száma
Az állami elemi népiskola
05 w
K
f
K .) f
■< i r
k
f
1
■
K
f
mutatás.
VI. évfolyam
Szolnok, 1913 november 25.
20. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelögyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetés^ dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Turkeve) küldendők
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1913. évi október havi
állapotának kiemelkedőbb mozzanatairól a következő
jelentést van szerencsém előterjeszteni:
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur Jászárokszállás községben, az ottani r. kath. el. iskoláknak
főhatósági hozzájárulás alapján állami kezelésbe
vételével 25 tanitós, — Nagykörű község határában
pedig a Baldácsy protestáns alapítvány tulajdonát
képező Csataszög pusztán 1 tanitós állami elemi
iskola szervezését 1914. évi szeptember hóra kilá
tásba helyezte; de reményt nyújtott ahhoz is, hogy
Törökszentmiklós községben fennálló polgári fiú- és
leányiskolát szintén állami kezelésbe veszi.
Baghy Béla nagybirtokos ur pusztakengyeli
uradalmában uj iskolaházat építtetett és ehhez a II.
— 2
tanítói állást szervezte. Ez a tett fényes jele a
fennkölt gondolkodásnak s a magyar nemzeti mű
velődés iránt való meleg szeretetnek.
A tiszaföldvári és dévaványai áll. el. népiskolák
ingatlanait és ingóságait a kir. kincstár részére örök
haszonélvezeti joggal a helyszínen, személyesen át
vettem és az átvételi jegyzőkönyveket illetékes fel
sőbb helyre felterjesztettem.
A nem állami óvónők illetményeinek rendezése
ügyében szükséges eljárások a rendelet kibocsátása
után azonnal folyamatba tétettek.
Állami és községi el. népiskoláink és óvó in
tézeteink 1912|13. tanévi számadásainak és 1913jl4.
tanévi költségvetéseinek beterjesztése érdekében a
szükséges intézkedéseket megtettem s egyetlen inté
zet 1913:14. tanévi államsegély nyugtáját sem fogom
láttamozni addig, mig a múlt tanévi számadás
illetékes helyére be nem terjesztetett.
Lezniczky Bertalan dévaványai áll. el. iskolai
tanitó igazgatói tisztéről lemondott.
A m. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur; Vály
Imre szolnoki, Bíró Antal nagykörűi, Kurdy Sándor
dévaványai, Haraszthy József, Gajda Gyula fegyverneki, Bedő Mihály turkevei, Nagy Károly kunszent
mártoni és Toboly Jenő jászladányi gazdasági nép
iskolai szaktanítókat ezen intézetek igazgatói tisz
tével megbízta.
Felsőszentgyörgy községet tanítói lakás építé
sének kötelezettsége alól felmentette, ellenben Szol
nok város közönségét az 1907. évi julius hó 1-től
visszamenőleg valamennyi r. k. el. isk. tanitó és tani
tónő részére kertilletmény pótlásra kötelezte.
Szolnok, 1913. nov. 1.
A legmélyebb tisztelettel
Rhédei János kir. tanfelügyelő.
—• 3 —
Az alkohol ellenes ifj. önképzőkörök
szervezésével kapcsolatos teendőkről.
Mióta megfigyeléseim és tapasztalataim, úgyszólván
kézzelfoghatólag beigazolták előttem, hogy a szeszesitalok
fogyasztása nemcsak vagyonilag, hanem testileg és szelle
mileg is tönkre teszi az emberiséget, elhatároztam, hogy
minden alkalmat és körülményt felhasználok arra nézve,
hogy akit csak lehet, a szeszesitalok fogyasztásától vissza
tartok. —
Sajnos 1 az évtizedekre terjedő fáradozásaimnak ma
még csekély eredménye van!
Hiába adok jó példát azzal, hogy bárhol vagyok, soha
semmiféle szeszesitalt nem iszom. Megcáfolják azt a köz
mondást hogy: „A példa vonz." Még azok sem követik
példámat, akiknek erkölcsi kötelességük volna. Még azok
sem veszik komolyan a szeszesitalok fogyasztása ellen való
küzdelmet, akiknek hivatali kötelességük volna.
Úgy látszik nem sokat használ az az eljárásom is, hogy
iskolavizsgálataim alkalmával a tanulókat mindig figyelmez
tetem a szeszes italok káros hatásaira és arra kérem őket,
hogy teljesen tartózkadjanak tőle, hisz arra az embernek
nincs semmi szüksége. Esztelenség méregre adni ki a pénzt!
Mert az alkohol, mely a szeszesitalnak kábító, képzelt
melegítő erejét képezi, nem egyéb méregnél!
Jobb, ha tejre, húsra általában táplálékra és ruházatra
költjük el pénzünket, mert akkor egészséges, fejlett, munka
képes emberek lehetünk, mig a szeszes italok fogyasztása
munkaképtelenné, nyomorékká teszi az embert.
Hiába ígérték és ígérik meg az iskolás gyermekek, hogy
sohasem isznak szeszesitalt, mert látják, hogy a felnőttek a
korcsmákban, lakodalmakban, bálákban annyit isznak, hogy
a lábaikon nem képesek megállani (szomorú állapot! I) és
még sem halnak meg: miért ártana meg nekik a bor, sö&
pálinka, likőr? Ha tehetik ők is isznak. Ez esetben „A példa
vonz! !“
Láthatjuk, hogy igen sokat annyira vitt a példa, hogy
fiatal korában testileg és szellemileg tönkre ment.
4
— 4 —
Sokan a szeszesitalok fogyasztása miatt nyomorékokká,
koldusokká lesznek.
Sok család boldogságát a szeszes ital dúlja fel. Legtöbb
egyenetlenségnek, verekedésnek, gyilkolásnak a szeszes ital
az indító oka.
Általában a szeszes ital fogyasztása minden rossznak,
. különféle betegségeknek kutforrása.
Állitásaimot az élettapasztalat szomorúan igazolja.
Talán a szeszes italok hatása alatt elkövetett bűnesetek,
az emberanyagnak elkorcsosodása, satnyulása, testi és szel
lemi káros állapotok indították a nagyméltóságu vall, és
közoktatásügyi Miniszter urat arra,. hogy 48—1913. sz. a.
rendeletet adott ki az Alkoholellenes Ifjúsági Önképzőkörök,
illetőleg csoportok alakítása tárgyában.
A legnagyobb örömmel vettem tudomásul Önagyméltóságának rendelkezését és megragadva az alkalmat, felkérem
az érdekelteket, illetőleg mindazokat, akik a nép jólétét elő
mozdítani akarják, hogy küzdjenek velem együtt az alko
holizmus ellen I
Ha valaki jó példával és jó tanácscsal vissza tudja
tartani a népet a szeszes italok ivásától, jót tesz vele. A
néppel jót tenni kötelességünk, mert nem a nép van mi
érettünk hanem mi vagyunk a népért.
Minden nemes intézménynek lelkes támogatója, a népnevelésnek legbuzgóbb apostola: Rhédey János kir tanfel
ügyelő ur, a hivatkozott miniszteri rendeletre, kimerítő
. jelentésében tudomására adta Önagyméltóságának, hogy
melyek azok a körülmények, amik az alkohol ellen való
küzdelmet megnehezítik és rámutat azokra a módokra, me
lyekkel eredményesen lehetne küzdeni: dacára annak,’ hogy
sorainkban sokan vannak akik maguk sem tartózkodnak
teljesen a szeszes italoktól, — sőt olyan is van, aki halva
született eszmének tartja az alkoholellenes mozgalmat.
Lehetetlenség I Az eszme nem, nem -született halva!
Az ember megbotránkozik e kijelentést hallva!
~ Szeretett tanfelügyelő ur felsorolta, hogy mily foozatu iskolákban lehetne alapszabályszerűen az alkohol
ellenes önképzőköröket, csoportokat megalakítani, az általam
5
múlt évben összeállított és a „Megyei Népoktatás" aug. hó
vétele mellen5'"' SZámában kÖZÖIt alaPszabályok figyelembe
• ,
Az,a. remény kecsegfet, hogy ha a tanfelügyelő ur
jelentését es javaslatait a nagyméltóságu vallás és közokta
tásügyi minisztérium figyelembe veszi és elrendeli az ország
összes iskoláiban az alkoholellenes önképzőkörök szervezé
sét és vezetését: lassan bár, de mégis célhoz értünk!
a Rem^e™'
1,02y sikere lesz fáradozásainknak, mert
megértik a józan gondolkozásu elemek az alkohol ellenes
mozgalmak nemes,.emberbaráti szeretet célzatát, és minden
alkalommal segítségünkre sietnek.
A nagyméltóságu Belügyminisztériumtól is sokat várok!
Féltésem Onagyméltóságáról, hogy az ivásra kínálkozó
alkalmakat iparkodik megszüntetni azáltal, hogy a korcsmá
kat, egyéb mulatóhelyeket és a részeg embereket mégrendszal?ályozza: vagyis a korcsmáknak hétköznapokon este 8
órakor, vasáig és ünnepnapokon egész napi bezárását
elrendeli.
)
Mindazon korcsmárost aki 15 éven aluli egyénnek
barmméven nevezendő szeszes italt ad ki, 100 koronán, —
azt pedig kinek korcsmájában részeg ember találtatik, elsőizben 100, — másodízben 20J koronáig, harmadizben pedig
a kimérési jogának elvesztésével sújtja.
°
A részeg embert minden körülmények között 8 napi
elzárással fogja serkenteni a józanétetre. Határozottan hang
súlyozza, hogy a részegség, a bűnesetek elkövetésénél
enyhítő körülményül nem szolgálhat, sőt a cselekedetet
súlyosbítja.
Erősen hiszem, hogy a magyarfaj fenntartása érdekében,
az általam említetteket foganatosíttatja, mert többre becsül’
értékeli az alkoholmentes, testileg és szellemileg ép, mun
kaképes polgárokat, mint az alkoholisták megmételyezett
elkorcsosodott nyomorékokat.
Az előbbiek szeretett hazánk támaszai, védőbástyái, —
míg az utóbbiak csak nyűgei lesznek, akik nemhogy adót
tudnának fizetni, vagy személyes szolgálatokat teljesíteni,
hanem még magukat sem tudják máskép fenntartani, mint
hogy lopnak, csalnak stb. stb.
— 6 —
Természetes dolog, hogy a belügyminisztérium fenti
intézkedései miatt a fogyasztási adó bevétele csökkenne, de
azon segíthet a pénzügyminisztérium a lukszusadó kivetése
és szeszadónak a legmagasabb fokra emelése által.
Az igazságügy minisztériumnak még kiadása csökkenne
az alkoholmentes életmód mellett, mert kevesebb rabról és
alkalmazottról kellene gondoskodnia. Hisz fel sem tehető,
hogy a józanéletü polgárok között annyi erkölcstelen, csalód
rabló és gyilkos egyén lenne, mint az alkoholisták között.’
Az államkincstár vesztesége csak látszólagos, — a
magyarnép testi és szellemi megerősödése vagyon gyarapo
dása biztos lennel
'
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Könyvismertetés.
Gazdaságtan gyakorló gazdák, gazd. ism/ísk. tanítók,
tanítóképzők, földmives iskolák és polgári iskolák haszná
latára. Irta: Szecsey István ny. gazd. akad. r. tanár. Har
madik kiadás; 5 korona. Megrendelhető a szerzőnél Gyulán
Erdélyi Sándor u. 24.
*
I
Egy gazdászt és pedagógust egyaránt közelről érdeklő
szakkönyv harmadik kiadását üdvözölhetjük a fenti műben
Midőn pár évvel ezelőtt megjelent Szecsey István és Szabó
Mihály szerkesztésében e gazdaságtan! könyv első kiadása
minden rendű és rangú iskolában, - hol gazdaságtannal és
közgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, örömmel fogadták
azt, úgyis mint hézagpótló tankönyvet, úgyis mint kitűnő
vezérkönyvet. Páratlan sikerét, kritikus jóságát mi sem bizonyuja jobban, mint az a ritka jelenség, hogy az első évi
** ♦ 3 v nZ al,alanos keres!et m>att hamarosan máso
dik kiadást kellett szerzőknek sajtó alá rendezniük s íme •
é sel iTha mL^^
h°ZZánk ÍSmeröS köszö"lessel a Harmadik kiadás!
Szecsey gazdaságtanának eme legújabb kiadása álta
lánosan és főbb elveiben a régi bevált nyomokon halad. A
főcél a gyakorló gazdák és gazdaságtant tanuló ifjúság
eminens érdekeinek folytonos szemmeltartásával s úgy lett
kitűzve, hogy a fontosabb mező- és közgazdasági isméretek
röviden,, szakszerű szabatossággal, a tanuló, gyakorló gazdák
és néptanitók igényeihez mérten vannak tárgyalva.
Foglalja e könyv egy, — az édes anyaföld tulajdon
ságainak rajongó szeretetétől eltöltött, magyar gazdaságok
sajátosságainak figyelésében leélt élet, munkás, éleslátó és
-szorgalmas dolgozás minden értékes tapasztalatának. A nö
vényszerkezeti és biológiai rész (általános növényterm.
, elvek és fontosabb részletkérdések) nem száraz modorú,
unalmas dolgok, nem terhek, de élvezetes és érdekes olvas
mányai a tanulónak. Az állattenyésztési második rész szer
felett szemléletes és képes tárgyalásai; a baromfinevelés
fejezetei; a méhészetről és selyemhernyótenyésztésről irt
kimerítő részletek, — (melyek tanitótársaim kezében valósá
gos vezérfonallá válhatnak szociális szempontokból is 1) to
vábbá: a konyhakertészet, a fatenyésztés, szőlőművelés,
kisgazdaságok berendezésének helyesen megvilágított kérdé
sei mind-mind együttvéve emelik ki Szecsey Sándor gazda
ságtanát az elszaporodott, de többé kevésbé fogyatékos
gazdasági szak- és tankönyvek szürke tömegéből. Közgaz
dasági része pedig szép stílusával, könnyedségével, modern
felfogásával egyenesen hasonlifhatatlan.
Sohsem felejtem el, hogy én — mint képezdei tanuló,
ki addig gazdasági kérdésekért sohasem tudtam lelkesedni
— mily örömmel és kitartással foglalkoztam a Szecsey féle
gazdaságtan! kézikönyvvel 1 Mily könnyen és eredményesen
tanultuk ezt a tárgyat . /l S ennek főokát a lelkes tanár
mellett e kitűnő szakkönyvben látom. Erre á visszaemlékez
zésre is hivatkozással, most, — midőn az okszerű és helyes
irányú gazdálkodás egyre nagyobb mérvű, intenzív tért hódit
meg a legelrejtettebb faluban is — bátorkodom tanitótestvéreim figyelmét felhívni ez általam ismertetett tankönyvre.
Teszem pedig ezt azzal a jó lélekkel, amellyel minden érdemes és célszerű munkát felkarolni kötelességünk I
(Turkeve)
Keményffy Károly.
'
—
8
—
Az alkohol.
*
Két kis leánnyal találkoztam egyszer az utcán, az egyik
K növendékem volt, szóba álltam vele ; alig haladtak tőlem 2_ 3
lépésnyire, csacskán kérdezte a másik: „Ki ez?“
. Körül-belül igy lehettek ti az alkohol szóval; mert Írva,
nyomtatva nem láttátok, vajmi kevesen olvastátok, vagy’róla
beszélni is alig hallottatok.
Azért igen természetes, hogy amint e szót kimondtam :
alkohol, a ti eszetek gyorsan forgó kereke rögtön megakadt
magatokban némán, vagy a szomszédtól suttogva kérdezitek:
„Mi az az alkohol ?*
Na, fölcsapok én most közietek gondolatolvasónak. Mintha
csak hallanám, hogy áz egyik mondogatja: kohol . . . kohol
és furcsákat gondol utána. Ahogy űzi-fűzi gondolatait, közben
így érvel; ha valaki rosszat talál ki másra, az kohol; amit
ráfogott, az koholmány, mende-monda; az alkohol nem lehet
más, mint pletyka-féle, v. rágalom.
Nem, nem, az érvelés hamis, — aztán meg iskolás gyer
mekeknek ilyen léhaságokról hogyan is beszelhetnénk!
A másik azt hiszi, hogy okosabbat gondolt, azt mondja :
Van alcser, felcser, - az alkohol személynév lesz.
UMt ííwt
k‘ 3Z igazságot> meít alkohol tekintetes
urat és felkohol nagyságos asszonyt — még eddig —---ismer a világ.
® t nem
A harmadik restel mást kérdezni, csak magában töp
reng: Ugyan fán terem-e az alkohol, vagy bokrfn?„
P
A töprengenek azt felelem, amit az eldugott kendő ke
resőjének szoktak mondani: „Viz, viz, víz; nagy S A
alkohol nem termény.
A
eszik e aTT? "i-1" érdckled^l kérdezilanulótársát: .Te,
esziK-e az alkoholt, vagy isszák ?“
*
” iSMr"len
De hagyjuk abba az időfecsérlő kereset
aMiW volna az alkohol
*) Az alkohol ellenes napra.
»
tős-gyökeres magyar élőbeszédben, sem a tiszta — szinarany
— magyar irodalom szótárában !
£
Stein Fülöp doktor és a lexikon mondja, hogy alkohol
arab eredetű szó, finom, nemes, vagy egészen- tiszta lényt
jelent; magyar, neve: borszesz.
Értitek-e most már, hogy az alkohol szesz? Igen? —
Akkor megtaláltuk az ismeretlen fogalmat és örömmel kiált
hatom tréfásan : „Tűz, tűz, tűz !*
És ezzel együtt a szó és értelem — találósdi mókának
is végét szakasztom.
Az eddig elmondottakból tudjuk, hogy az alkohol se
nem ember, se nem állat, se nem termény, hanem borszesz;
egy fajta erős folyadék, melyet népiesen pálinkának is szók- .
tak mondani.
Azt bizonyára hallottátok, hogy a pálinkát burgonyából,
szilvából, rozsból és másegyéb terményből készítik. — Te
hát iparcikk.
A denaturált, vagy közönséges szesznek nagy hasznát
vesszük a háztartásban. Láttatok-e már gyorsforralót ? Tud
játok-e, mit önt bele a gazdasszony? Milyen egy-kettőre lehet
a szeszlángon valamit forralni, főzni!
De ipari célokat is szolgál, pl. a fodrászok műtermében
a hajgöndörités egyik kelléke; a mázoló műhelyben is fel
találjuk, egyrészt mint az olajfesték vegyi anyagát, másrészt
a régi festéket szeszlámpával égeti be a mázoló. Mosóinté
zetekben, olykor magánházakban is láthatunk szeszvasalót.
• Van-e olyan közietek, aki ne hallotta volna hírét a
gyógyhatású borszeszeknek? Pl. a sósborszeszt, dianna-sós
*
borszeszt, Ferencz-pálinkát, inda-sósborszeszt és a menthol
sósborszeszt ki ne ismerné I
Vannak hajhullás ellen használt különböző gyógysze
*
szék is. A borszesznek, vagy alkoholnak a vegytanban is nagy
szerep jutott, más elemekkel, vagy vegyületekkel egyesülve,
uj testeket alkot.
Olyan az alkohol, mint egy őskori családapa, akinek
változatos testi erejű és szellemi tehetségekben is eltérő, sok
fia volt; ezek idők múltán néptörzsekké szaporodtak és há
rom rangfokozatra oszlottak: az I. a főrendek, vagy a cognak osztálya; II. a gyógyszerek, vagy középosztály; III. a
— 10 —
közönséges borszesz, spiritusz, vagy néposztály. Ez a úgy
nevezett bundapálinka.
gy
Itt megjegyzem, hogy nincs az őskorból Írás melv bi
zonyítaná, hogy a. nők alkohol ivók lettek volna ’
Y
vesszüTtekintTÁ^ házi’ipari!gyóg^
hasznát
vesszük tekintetbe, akkor az emberiségre megbecsülhetetlen ál
X
de minthogy <Les kia “Xí
abban, hogy bizonyos körülmények szerint az ember
fölött
XZX
“ a“""
átokká
55303^/.
Vagya,koho' PáWarcha, akkor
Sf h
U2
’ ~ ke,e,kez<^k- hozzátevöleges a bor
alá tartózd 7'^ 3 harOm veszedelem alkohol-gyüjtó ideje
főnév
ala tartozik, fokozott mérvű káros hatásában ezeknél fogva
Sör’ bor’ Pálin^valósággal három
ké'^6e"kaa * ““
i« nem tünk X
: a"7"^05' ,é"'ES "aPP’l van,
“
' -a., a
két unokatesS X*16®1”’ “ a"“h°« & a tüzet
— mint
löl bennük.
a""Va’ rok°™ásokat fedezek
javakat
emberi
SS?
*-*Ha «
a tüzet
helybe, szobába — az alkoholt "^r Szoritani’ ~ P1- a tűz
és természetéhez viszonvítva
Pedl£ egészségi állapotához
semmi sin J
“ ak*
lehet és belekap3 a ‘háztetőbf 1 akk^r"’
nem
mely sok embernek nagy kárt ókoz.
<Ó
faiul>
Evvel párhuzamban, ha az alkohol
• *
zódik, iszákosság fejlődik HpIői
* "
~ lvás egyre fokoi
pessége folyton csökken és a han ,llet°nek ellenáHó kéWadj^
a >eg^
fölött, szvencS
a ,üz és alkohol
& na a két ele® lesz uralkodó.
Van még egy rokoni kapocs a tűz és alkohol között,
az idő; megjelenésük a föld hátán nem esik túlságosan
messze egymástól.
Mert hiszen a bibliából jól tudjuk, hogy Káin és Ábel
tűzön égették el — Istennek szánt — áldozataikat.
A cseppfolyós vegyi tűzről, a borról, vagy mondjuk
alkoholról nemsokára ezután tesz a biblia említést.
(Folytatjuk.)
Az Amke köréből. Az Amke népművelési
bizottsága
a nyári szünidő után folyó évi november hó 8-án délután
4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a szolnoki polg.
leányiskola nagy termében. A közgyűlés, melye# különösen
a vjdéki kollégák jelentek meg nagy számban/Rhédey János
vármegyei kir. tanfelügyelő — mint a Népművelési bizott
ság elnökének vezetése mellett folyt le. A mindvégig magas
színvonalon álló eszmecserék és előadások között tartott köz
gyűlés főbb tárgyai voltak: Főtitkári jelentés. A népművelési
bizottság ügyrendjének megállapítása. Daloskörök alakítása.
Őrszem, cserkész csapatok szervezésének kérdése. Alkohol
ellenes ifj. önképzőkörök alakítása. A Szolnokon tartott slöjd
tanfolyam számadása. Nagyon kívánatos volna, ha az Amke
különböző bizottságának eddigi sok értékes elméleti munkája
a gyakorlati életben is megvalósulhatna. Sajnos, erről azon
ban ma még nem számolhatunk be. De valószínű, hogy az
Amke lelkes tagjainak is lesz alkalmuk meggyőződni arról,
hogy „a türelem rózsát terem. “
Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: A kun*
madarasi református tantestület igaz fájdalommal tudatja, hogy
a hűséges szolga, fáradságot nem ismerő hivatalnok, szerető
kartás Nagy János református tanitó életének 50-ik, házas
ságának 30-ik esztendejében, 1913. évi november hó 18-án
este 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 1913
november hó 20-án d. u. 2 órakor volt, Kunmadarason a
reform, egyház szertartása szerint. Kunmadaras, 1913 nov. 19.
Református tantestület. Áldás poraira.
,
f
9
13
— 12 —
A mi munkánk megbecsülése. Valahányszor egy-egy
újabb ingyen munkát akarnak a tanitóság nyakába varrni
mindannyiszor halljuk a régi frázist: „a tanitóság végzi á
legnemesebb munkát, az ő magasztos munkásságától várjuk
az ország újra való meghódítását, a népmüveltség terjesztését
stb. stb. Mikor azonban arról van szó, hogy ennek a mun
kával, agyoncsigázott testületnek legalább irnoki fizetést
I
'
egyszerre elnémul a hálálkodas, egyszerre üresek a zsebek és a kasszák. Ez az elke
serítő igazság jelenik meg előttünk, ha látjuk, hogy 4 polgárit
vagy pláne még ennyit se végzett egyének, tiz, tizenöt évi
szolgalat után sokkal több fizetést kapnak, mint a 20-30
évet szolgait tanitók. Szolnok város 1914. évi költségvetése
fekszik előttünk s ebből is meggyőződhetik bárki, hogy nem
"
ÍparOSOkbó1 és más P^ri foglalkozásból
_”^ !n°kl P/yara lépe,t egyének évi 2440 koronától
5200 korona fizetést élveznek további előlépésekkel (lakí nememéi áNM
ezeket a g-do^tokat,
hanem a méltanytalansag, az igazságtalanság. No de igaz
nXJT k SZ°m°rU á"ap0,nak na8y őszben maga a ta
nítóság az oka, mert a helyett, hogy komolyan, egyöntetűen
Mamenyw az igazi sérelmek orvoslását sürgetnénk • ké
nyes hiúságokon alapuló csatározásokban gyengítik egymást
No de ,.,á„ repol mé/mÍ
hivatalos rész.
5878. szám.
Körlevél
is «
“laminf'S”4
nálata tárgyában.
W
És pontos
y
J
es iroszerek hasz-
‘s közoktatás.
*■*>-Közzéteszem s egyben
felhívom a fent megnevezett iskolák igazgatóit, iljetve vezetőtanitóit, hogy a rendeletben elősorolt magyar gyártmányú
rajz- és írószerek címjegyzéket nagy és olvasható betűkkel
kiállítva, vastag kartonpapiroslapra felhúzva, minden tante
remben és az iskola folyosóján, könnyen hozzáférhető helyen
függessze, illetve függesztesse ki s a tanuló ifjúságot minden
tanév kezdetén különösen, de a tanév folyamán is állandóan
buzdítsa és ellenőrizze, hogy hazafias kötelességeikhez híven
minden iparcikket mellőzzön, ami hazai gyártmánnyal pó
tolható.
Iskolavizsgálataink alkalmával a tett eljárás eredményét
számon fogjuk kérni.
Felhívom Címet, hogy a magyar gyártmányú rajz- és
írószerek használata, általában pedig a hazai ipartermékek .
pártolása érdekében kifejtendő nevelői munkásságáról és az
elért eredményről hivatalomhoz, ezen rendelkezésemre hivat
kozással, minden tanév végén tegyen kimerítő jelentést.
Szolnok, 1913. október 8-án. r. ...
r„. . ..
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
7140. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami iskolai
Gondnokságnak és községi iskolaszékének a véderőtörvény
Utasítás 1. rész 49 §-a 6—9 pontjainak végrehajtása tár
gyában.
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur Ö nagyméltó
sága folyó évi 1024—913. sz. a. kiadott . körrendeletével
közök, s itt mellékelt kimutatásmintát pontos kitöltés és a
községi elöljárósághoz minden év december 31-ig beterjesztés
végett azzal adom ki, hogy a hivatkozott § idevonatkozó
s újabban cs. és kir. hadügyminiszterileg módosított s itt
alább közölt 7. és 8. pont szövege a megfelelő pont helyébe
csatolandó, — s egyben felhívom a 49. §-a 9. pontjában
foglalt rendelkezések szigorú betartására.
„7. Ha azonban egyik állitáskötelesről (családtagról)
az állittátik, hogy eskórban szenved, a sorozó bizottság ezt
a betegséget megállapítottnak tekintheti, ha a két hitelt
t
A mi munkánk megbecsülése. Valahányszor egy-eoy
újabb ingyen munkát akarnak a tanítóság nyakába varrni
mindannyiszor halljuk a régi frázist: „a tanítóság végzi a
legnemesebb munkát, az ő magasztos munkásságától várjuk
az ország újra való meghódítását, a népmüveltség terjesztését
stb. stb. Mikor azonban arról van szó, hogy ennek a mun
kával, agyoncsigázott testületnek legalább irnoki fizetést
a jón az iskola fentartó; akkor egyszerre elnémul a hálálkodas, egyszerre üresek a zsebek és a kasszák. Ez az elke
serítő igazság jelenik meg előttünk, ha látjuk, hogy 4 polgárit
vagy pite még ennyit se vég2ett
'„/LtötM .
szolgalat után sokkal több fizetést kapnak, mint a 20-30
évet szolgait tanítók. Szolnok város 1914. évi költségvetése
fekszik előttünk s ebből is meggyőződhetik bárki, hogy nem
“
T”0'"’01 és mSs polgári foglalkozásból
'kl Palyara lépelt egyének évi 2440 koronától
5200 korona fizetést élveznek további előlépísekkel (lakdik* “k“ ’ So"1olatókat,
hanem a méltanytalansag, az igazságtalanság. No de igaz
Sá^
v SZ°mOrU állaP°,nak nagy őszben maga a tatósag az oka, mert a helyett, hogy komolyan, egyöntetűen
valamenyien az igazi sérelmek orvoslását sürgetnénk- kicsi
nyes hiúságokon alapuló csatározásokban gyengítik egymást
s. közös ügyeiket. No de talán repül még^süh galX a
hivatalos rész.
5878. szám.
Körlevél
gatóságának a „agya,
nálata tárgyában.
Sy
y
J
,B“'
es ,roszerek hasz-
ügyi
&
v“ és pontos alkalmazkodás> rtg«
'“d°n’á!'
ö
közzéteszem s egyben
felhívom a fent megnevezett iskolák igazgatóit, ilfetve vezetőtanítóit, hogy a rendeletben elősorolt magyar gyártmányú
rajz- és írószerek címjegyzéket nagy és olvasható betűkkel
kiállítva, vastag kartonpapiroslapra felhúzva, minden tante^
rémben és az iskola folyosóján, könnyen hozzáférhető helyen
függessze, illetve függesztesse ki s a tanuló ifjúságot minden
tanév kezdetén különösen, de a tanév folyamán is állandóan
buzdítsa és ellenőrizze, hogy hazafias kötélességeikhez híven
minden iparcikket mellőzzön, ami hazai gyártmánnyal pó
tolható.
Iskolavizsgálataink alkalmával a tett eljárás eredményét
számon fogjuk kérni.
Felhívom Címet, hogy a magyar gyártmányú rajz- és
írószerek használata, általában pedig a hazai ipartermékek
pártolása érdekében kifejtendő nevelői munkásságáról és az
elért eredményről hivatalomhoz, ezen rendelkezésemre hivat
kozással, minden tanév végén tegyen kimerítő jelentést.
Szolnok, 1913. október 8-án. T. . _
. ..
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
7140. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami iskolai
Gondnokságnak és községi iskolaszékének a véderőtörvény
Utasítás I. rész 49 §-a 6—9 pontjainak végrehajtása tár
gyában.
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur Ö nagyméltó
sága folyó évi 1024—913. sz. a. kiadott körrendeletével
közök, s itt mellékelt kimutatásmintát pontos kitöltés és a
községi elöljárósághoz minden év december 31-ig beterjesztés
végett azzal adom ki, hogy a hivatkozott § idevonatkozó
s újabban cs. és kir. hadügyminiszterileg módosított s itt
alább közölt 7. és 8. pont szövege a megfelelő pont helyébe
csatolandó, — s egyben felhívom a 49. §-a 9. pontjában
foglalt rendelkezések szigorú betartására.
„7. Ha azonban egyik állitáskötelesről (családtagról)
az állittátik, hogy eskórban szenved, a sorozó bizottság ezt
a betegséget megállapítottnak tekintheti, ha a két hitelt
- 15 -
— 14 —•
Kir. tanfelügyelő helyett:
almelléklete — C.) minta a 49. §. 9. -
A III. melléklet
pontjához. Az elemi népiskola helyi hatósága: (gondnokság,
iskolaszék)....... ..... ........................
„.......
Névjegyzék
Születési év
azokról a 6—14. éves korban álló finembeli növendékekről,
akiket a gondnokság, vagy az iskolaszék az 1868. évi XXXVIII.
t.-c. 2 §-a értelmében mint testileg, vagy szellemileg gyenge
gyermekeket az iskolalátogatás alól felmentett, valamint azok
ról a ragádyos bajban, vagy elmebetegségben szenvedő, avagy
tanithatatlan, tompa elméjű gyermekekről, akik az idézett tör
vénycikk 3. §-a alapján a nyilvános tanintézetekből kizárattak.
Családi
és
utóneve
Folyó szám
érdemlő és a járási tisztviselő által eskü alatt ’ kihalgatott
tanú (lehetőleg orvosok, papok, tanitók, munkaadók) egybe. hangzó vallomásával bizonyittafik. A sorozóbizottság azonban
még a katonakórháznak való átadást is elrendelteti ÍVt u
50. §. 1. p)
V ' “•
A katonai gyógyintézeteknek és a katonai nevelő és a
képzőintézeteknek orvosi bizonyítványai, továbbá az országos
és nagyobb nyilvános polgári gyógyintézeteknek bizonyítvá
nyai akkor fogadhatók el az eskór fenforgásának teljes érvé
nyű bizonyítványául, ha ez a betegség egy intézeti orvos
saját megfigyelése utján a leghatározottabban megállapittatott.
8. Az elmebetegekkel, gyengeelméjüekkel és szellemiles
visszamaradottakkal szemben is ugy kell eljárni, mint az eskórosokkal szemben. Ha ily egyénre vonatkozólag a III.
mellékletben vastag betűvel nyomtatott, gyógyító- és nevelőintezetek Igazgatósága által kiállított bizonyiIványok terjesz
tetnek a sorozó bizottság elé, akkor ezeket az illető esvén
személyazonosságának kétségtelen megállapítása és a bizonyitvány hiteleessége esetén - teljes érvényüeknek kell
* k(Ln T A
’ melléklelben felsorolt többi intézetekre vo
natkozólag a 6.. pontnak a rendelkezései érvényesek
Amennyiben olyan intézetek bizonyítványairól van szó
a melyek a III. melléklet jegyzékében felsorolva nincsenek
esetenként kell döntést kérni a honvédelmi minisztertől/
Szolnok, 1913. évi november hó 20-án.
A szellemi, ille
tőleg testi fo
gyatkozás köze Jegyzet
lebbi meg
jelölése
Illetőségi
község
■
r
■
i
..
Kóródy Ferencz
kir. s.
tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
a“°'—“ “i*"
foglalkozik az alkohol ellenes kérd"«l *F 'ta""
bbvebben '
bér hó 2Vn mora r •
s '
irán u cikkeink a decemhasználható.
' " renddl alko1'01 ellenes nap anyagául Is lel-
«...
tta
■
■vrrrr ™“ d“ ““■
még korai az ilyen cimü
ta t i
azassag harmadik hetében talán
31 I... -XZJXStr: “
markodni különösen az anvósok ni I
u .N
JÓ a dol8okat elhaévek múlva is ilyen hálás hangon irjon'&Tb ’ Sr VbÖL kivánom’ h°£y
"angon írjon es beszeljen kedves anyósáról.
19........
Hivatalos pecsét:
Papiralak: A,
-
............... ti.
- 16 -
¥
*------- *------ =====----
VI évfolyam
i| DaróczyAntal
f
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
Szolnok, 1913 december 10
21. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tánfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és Ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Turkeve) küldendők
Az alkohol ellen*
Igen tisztelt Értekezlet!
Midőn abban a helyzetben vagyok, hogy az
alkoholizmusról és annak káros halasairól szólhatok,
az öröm és a fájdalom érzete járja át egész
valómat!
Örömömre szolgál, hogy vannak józangondob
kozásu elemek is — de sajnos, kevesen, — akik
velem tartanak és minden alkalmat felhasználnak
arra nézve, hogy nemcsak önmagukat, hanem
embertársaikat i is iparkodnak példaadással az
alkohol igája alól felszabadítani.
Már látható a fény, amely befogja világítani
az alkohol állal elsötétedett elméket és enyhíteni
fogja azt a fájdalmat, amely önkénytelenül támad
az ember lelkében annak láttára, hogy az ember,
* A folyó hó 23-án megtartandó alkoholellenes nap alkalmából
jónak látjuk közölni ezen értékes dolgozatot, melyet Bogárdy A. kir.
s. tanfelügyelő ur az Amke népművelési bizottságának ülésén olvasott fel.
2
— 3 —
mint az Istennek a legjelesebb teremtménye/ az
alkohol hatása alatt nemcsak szellemileg és testileg,
de vagy anyagilag is tönkre megy, — hanem
emberi méltóságából kivetkőzve, nem egy esetben
az utca sarában is fetreng és igy méltán megér
demli az undort keltő „részeg disznó" titulust.
Igaz, hogy a most jelzett állapot csak a megjavithatatlan alkoholistáknál szokott előfordulni;
de nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy a
magukat mértékletes ivóknak nevezők észre sem
veszik, midőn az alkohol hatása alatt veszett
módon ugrálnak, táncolnak: nevetségesekké lesznek.
De eltekintve eme elszomorító, csak némileg
vázolt jelenségektől, el kell fogadni minden ép
esszel rendelkező embernek a következő állításaim
alapigazságait:
Aizalkoho1 (szeszes italok fogyasztása) nem '
feltétlenül szükséges az élet fentartására; mert ha
csakugyan szükség volna rá, akkor célszerű lenne
Ak
is itatni alkoholt, hogy azok erőAA, t,latf.Oíak legyenek- De csak próbálja
Snk
f’’ 'ni 13 meg ,OVát egy dézsaba öntött
. K > : a lo niegszagolja a pálinkát s egyet
horkan es elfordul tőle. Sajnos! az ember nem
hanem önH
erősebbtÍ0bbnak “f
E„vi? A, “f0,0',
■
m
.S?
,
ember
ag'i"
megtámadja.
a'ágytnlansá-
sápsdu
7 ° ">**"■* «
JA az orrát kekszinüvé, szemeit zavarossá
az aica es nemely testrészeit pulfadttá teszi \
harmadik, negyedik —
i .
. ,
SZh 1
, egycuiK, - az Isten tudja hányadik!
Az alkohol hatasa alatt káromkodik, szitkozó
dik, \erekszik, gyilkol,— testileg és szellemileg
nyomorékká lesz. Sok fiatal ember az alkohol hatása
alatt meggondolatlanul siet élni, élvezni, aminek
eredménye a katonai sorozásoknál észlelhető.
3) Az alkohol az embert vagyonilag is veszé
lyezteti. Az élettapasztalat igazolja, hogy egyesek az
alkohol élvezete (?) alkalmával’egy nap alatt, vagy
egy éjjel elköltik havi keresetüket, azután meg
koplalnak. Soka ’, — de igen sokan, egész vagyo
nukat a torkukon eregetik le s végre mint kol
dusok tengetik nyomorult életüket.
Nem esztelenség-e mulatozás közben annyit
elkölteni, amennyi egy hónapra, talán egy évre
is elég lenne ?
A
Hagyjunk fel az alkohol fogyasztásával; —
vagy pedig ha arra egyesek az alkohol hatása
következtében beállott akaraterő hiánya miatt
nem képesek, — a felhozott okokra való tekin
tettel redukálják a mennyiséget, már csak azért
is, mert az alkohol fogyasztása Strümpell bécsi
orvostanár állítása szerint az érelmeszesedést is
előidézi, amely betegségből gyógyulás nem várt^ó.
Lehetne még igen sok érvet felhozni az al
koholtól való tartózkodás mellett, de minthogy
ma még igen sokan abban a szent meggyőződés
ben Vannak, hogy a zsíros ételekre, különösen a
halra csak bort tanácsos inni, evés előtt pedig
egy pohárka kisüsti, vagy cognac él vágygerjesz
tésre feltétlenül szükséges: ennélfogva felhagyok
minden okoskodással, mert beláttam és belátom,
hogy azokkal szemben hasztalan minden okos
szó. —
4
Én az abstinentiának vagyok a híve, éppen
ugy mint Karányi Emil egyetemi magán-tanár, —
aki azt irta egy hozzá intézett kérdezősködő
levelemre: hogy inkább legyen 50 abszlinens, mint
5000 mértékletes; mert a mértékletesség átmene
tet képez a részegeskedésre. Ennek pedig minden
áron elejét kell venni!
E célból indítványozom:
1) Mondja ki az értekezlet, hogy minden
községben minélelőbb meg kell alakítani az alkohol
ellenes egyesületei és a tagok jelvényekkel láttas
sanak. Az egyesület vezetője egy arra önként
vállalkozó egyén legyen, aki szivén és lelkén viseli
a messze jövőre kiható, áldásthozó egyesület
mindennemű ügyeit.
2) Ajánlja az értekezlet az Amkének elfoga
dásra az általam összeállított és a Megyei Nép
oktatás 1912. évi 15. számában közzétett alapszabálytervezetet. Ugy hiszem, hogy némi módosí
tásokkal az Amkemüködéskörébe beilleszthető lesz.
■
3) Tegyen előterjesztést az értekezlet az
Amke elnökségének az iránt, hogy a nép között
kiosztandó füzetekben, iveken, küzdjön az alkohohzmus ellen. Legcélszerűbb lenne egv, az ügyet
szolgáló lapnak a nép között leendő szétosztása,
melyben az időközönkint való kioszlatás mellett,
az alkohol hatása alatt elkövetett rettentő esemé
nyek, okulás céljából közölletnének.
4) Az Amke elnöksége minélelőbb hasson
oda, hogy a korcsmák szombat este 6 órától, hétfőn
a. e. 8 óráig zárva tartassanak.
5) Hozasson az Amke vármegyei szabály
rendeletet arra nézve, hogy mindazon italmérések,
amelyekben serdületlenek^, vagy részegemberek
találtatnak, a kimérési jog elvesztése mellett be
zárandók és a korcsmárosok az Amke pénztára
javára fizetendő 1000 K birsággal sujtandók. A
közbotrányt okozó részeg ember I. esetben 10,
II. esetben 50, III. esetben 100—500-ig terjedhető
pénzbírsággal büntetendő szintén az Amke pénz
tára javára. Ha a megbírságoltak a kirótt össze
geket nem tudnák megfizetni, az összegnek meg
felelően bebörtönözendők.
6) Ulasiltassanak a községek elöljáróságai a
korcsmák, illetőleg a korcsmárosok és részeg
emberek, ellenőrzésére, s amennyiben a korcs
mákban, italmérésekben ismétlő tanköteles korban
levőket és részegembereket találnak, azonnal te
gyenek jelentést a szolgabiráknak a legszigorúbb
bírságok kirovása és behajtása végett.
7) Állítson az Amke minden községben 1—2
vagy több alkoholmentes vendéglőt, ahol az arra
utalt egyének mérsékelt árakban eléggé tápláló
ételeket egészséges, jó vizel és esetleg éjjeli szál
lást is kaphassanak.
Szerény véleményem szerint csak igy küzd
hetünk sikerrel az alkoholizmus ellen. Minden
más kísérletezés nemcsak eredménytelen, hanem
nevetséges is lesz.
Kérem az igenliszlelt értekezletet, méltóztassék e rövid megjegyzéseimet és javaslataimat el
fogadni és további intézkedés végett az Amke
elnökségéhez beterjeszteni.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Karácsonyi ajándéknak alkalmas képes- és mesés-könyvek
olcsón kaphatók: Daróczy könyvkereskedőnél, Turkeve
6
—
7
Pedagógiai filmgyár.
A kérdés, a kinematográfiának a tanítás céljaira való
felhasználása évek óta foglalkoztatja az egész világ pedagó
gusait és iskolai hatóságait. Magyarországban a kezdő és
elhatározó lépéseket e téren a Magyar Tanítók Otthona tette
meg. Még a múlt iskolai évben engedélyt kapott a főv
Tanácsátó' pedagógiailag vezetett mozgófényképes előadások
rendezésére Olyképen gondolták ezt megvalósítani, hogy a
film.par tudományos szempontból értékes termékeiből soro
zatokat állították össze a különféle iskolafajok számára. A
gyakoriatban azonban ez a mód nem bizonyult teljesen jónak
Vannak ugyan az oktatás céljaira alkalmas filmek nagy
részletek’
észletek,
rendszer
és
,udományágakbó! kiragadott
teryszerüség nélkül.
Ilvkénen
Sem lehefett tekvszerű és céltudatos nem
alkalmazkodott a-tananyaghoz. Gondoskodni kell tehát ezer
és ezer újabb felvételről, melyek tárgyukat egyenesen az
isko ak tanítási anyagából merítik, melyekből azután a már
eglevo termékek felhasználásával alkotni lehet a tanítás
anyaganak kisebb nagyobb körei és egységei számára alkal
jabb, az egész világon a maga nemében egyedül álló vál
lantok juni„s ele|ére Wa ee^
n^dsok1 kéZ
Vezette, az
eloadoi tisztet Ágotái Béla főv
Magyar Tanítók Otthona elnöke szakfelügyelő-igazgató, a
nx , •
töltötte be. Az ankéten
képviselve volt a
és szakfelügyelet a? ncc
•
rs^’ a ^,r* ^felügyelet
és Soktatás, a kütö^^^
müvészeti» 'Pan
sületek, társaságok.
omanyos intézmények, egye-
Az ankét helyeselte és célszerűnek találta a Maavar
Tanítók Otthona által javasolt módot, mely szerint a felvé
telek eszközlésére külön filmgyárat kell létesíteni melynek
szamara pedagógusokból, Írókból, művészekből alakított or
szágos jellegű pedagógiai bizottság jelöli ki a felvételek
anyagát, írja és íratja a szöveget és utasításokat. E bizottság
mar meg is alakult és Mosdóssy Imre kir. tanácsos főv
tartottanfe,ÜgyeI0 Vezetésével már több érdemleges ülést is
A bizottság működését az ankéten leszögezett megálla
podások irányítják. Nevelni és tanítani a nagy és kis népet
egyaránt. Elsősorban filmre vinni mindazt, ami hazánkban
az ismeretfejlesztés céljából alkalmas anyag található A
filmgyár már létesült és működését megkezdte. (Helyiségeit
a Magyar Tanítók Otthonában, II. kér. Kinizsi-utca 16. sz.
alatt rendezte be.) Azzal, hogy hazánk szépségeit, kulturális
termékeit, gazdasági életét, történetét, ezeréves múltjának
emlékeit megörökítik és a külfölddel megismertetik, ami
egyik főcélunk, mérhetetlen szolgálatot tesznek a nemzeti
eszmének is. A nemes cél, melyet a Magyar Tanítók Ottho
na maga elé tűzött, szerető és buzdító támogatásra indítják
a társadalmat és hatóságokat is. Főuraink készséggel támo
gatják a felvételre jelentkezőket, akik kastélyaik, váraik körül
és azokban történeti emlékek után kutatnak. Ipari vállalatok,
gyárak nem különben. A földmivelési kormány megengedte
az állami üzemek, állattenyésztés, erdészet, felvételét. Mindezt első sorban azért, mert egyetlen célunk: a tanítás. Meg
becsülhetetlen szerencséhez jutottak azzal, hogy Kopp Fe
renc a híres gyűjtő és orientálista világhírű múzeumát
felvételek eszközlésére rendelkezésükre bocsátotta. Kelet cso
dálatos világa nyílik meg ezzel az ifjúság előtt 1
Nagy és szép az a prespektiva, mely a kinematografiai
előadások ilyen rendezésével és vezetésével az iskolai oktatása terén elénk tárul 1
Az előadások rendezését november hó folyamán kezd
ték a fővárosban, valamint a vidéken.
Névieffvek
m.inden kívánt nagyságban, ízléses kivitelben
J * r . . . divatos betűkkel, legolcsóbban készíltethetöks
uaroczy Antal könyvnyomdájában, Túrkevén. Árpád-utca 98. sz.
8
Az alkohol.
*
(Folytatás.)
Tanultatok-e Noéról? Emlékeztetek-e arra, hogy miféle
elemi csapás után ültette a szőlőt? — No látjátok, az alkoholivást a vízözön előtti időre, az őskorra vezethetjük vissza.
De az emberek még Noé előtt ismerték a szőlőt és it
ták a bort, alkohol tartalmú levét; bizonyára Noénak ;s ízlett,
azért volt gondja rá, hogy a bárkában szőlővessző — okvet
lenül — legyen.
Talán azt is tudjátok, hogy egyszer túlbecsülte saját
erejét, a kelleténél többet ivott a borból és ittas lett. Az írás
szavainak értelmében ő, Noé a részegség első, szomorú példája.
Keservesen megbánhatta a szőlőültetést, jobban, minta
mesebeli favágó a kígyó életének megmentését; mert a kígyó
a favágónak csak gyermekeit támadta meg és a favágó bal
tájával agyon üthette a hálátlan kígyót; de az alkohol, mint
egy varázsütésre, kigyó alakot öltött, egyenesen jóltevőjének
rohant és méregfogával Noénak mélyen a kebelébe harapott
És ahogy az alkohol, mint mérges kigyó, szálát Noéra
kitátotta, mintha lobogó láng csapott volna szét belőle, a csa
ládi fészek békéje — pillanat alatt — lángba borult; amikor
t. i. Chám atyját kigunyolta és Noé Chámot megátkozta.
Önként támad az emberben az a kérdés, hogy miért
nem pusztította, vagy égette el Noé a szőlőt, annyi veszede
lem okozóját?
Annak többféle oka lehetett. Elősször az, hogy szőlő
tenyésztés akkor már igen el volt terjedve és nem tőle füg
gött annak fentartása, vagy beszüntetése. Másodszor, a boszszuallast nem tartotta szép cselekedetnek. Harmadszor, kijó^"odvan belatta, hogy nem a szőlő, sem a bor, hanem maga
k-T N^edszer- u8y gondolkozhatott, hogy az ár
tatlant, barha növény is, nem szabad üldözni.
alL
Öt°dSZÖr azt is föltételezhetjük, hogy a bor vagy
alkohol élvezetről már nem tudott lemondani. Mert az alkoí lassan de^bi
e^behangzd véleménye szerint
sssn, de biztosan ólő méreg.
*) Az alkohol ellenes napra.
<? .
Sokáig nem bírtam azt megérteni, miért mondják az
alkoholról, hogy némely embernek méreg, ^niásna^ meg or
vosság I
A Pallas-féle lexikon világosított fel róla, mely az a.-rol
ezeket mondja:
„Az a. könnyen folyó, szintelén folyadék, égető ízzel, 78%
fok mellett forr, a legalsó hőmérsékletben sem fagy meg,
csupán folyékonysága csökken némileg.
Az a. nagy rokonságban van a vízzel, ettől a legóvato
sabb párolás által, legfeljebb csak 92%-os a.-t lehet előál
lítani. (Akkor még 8% vizrész van benne.)
Az a. a vizet (vagy a nedvességet) a levegőből, állati
és növényi anyagokból elszívja ; cizért összehúzó az ize és
mérges a tulajdonsága/
*
Ahá! gondoltam magamban, azért maradnak el soká
épen és frissen — a spiritusszal töltött üvegekben — a hül
lők, amiket nemrég a múzeumban láttam I
Egy nyári megfigyelésem is érthetőbbé vált előttem.
Málnaiikört készítettem. Az érett málnát üvegbe raktam, 90
fokos alkoholt v. pálinkát öntöttem rá, melyet 5—6 nap múlva
kellett leszűrni; amint a gyümölcsből a pálinkát — kéz kö- _
zott — kifacsartam, éreztem, hogy a málna kemény tapintású
lett; láttam, hogy a pálinka a málna színét kiszitta, mert a
gyümölcs halvány, a pálinka piros volt; de még az
izt is kilopta belőle, csak a rostjait hagyta meg.
Ismét fölvettem a lexikont, olvastam az a. tárgyalását.
„Az a.-t az orvostan halhat ős gyógyszernek tekinti; az
emésztő szervek erejét emeli, a vérképzést előmozdítja, be
tegségek, vagy testi- és szellemi megerőltetés után ; vérhiány,
vagy sápkór esetében erőket pótol, zsírt képez. De az a. tat
talmu' italok túlságos élvezete már részegesség; a pahnka
állandó élvezete a vért megmérgezi, íszkórságot okoz, mely
a szellemi működést megzavarja, a tagokat reszketőssé teszi.
Ekkor eszembe jutott egy eset, melyet a napokban
hallottam: Volt egy úri családnak egyetlen sápkóros, rend
kívül gyenge leánykája; az orvosok ajánlottak a szülőknek,
hogy bo'rt itassanak vele. S mi történt? A leányka szépén
épplt. felnőtt, férjhez ment és családanya is lett, de iszkörSágban fiatalon -meghalt.
— 10 —
"OS, 4““’ '”Sy a *** á"-a
^O" ? Saj-
olyan, mint egy hatalmas kegyeta ía™k “ “'““llzmus
erős államokat oszlopainál fogva ráz mP
m“ „T
mind kétségbe
színpadjáról rég letűnt államoké népek adat a ‘°rténe,em
a L912- évi/Kincses Ka,endári-“ S'^yi,jákvolt. Á rómaiak 6 félf boríts 4T1 r°maiaknál is kedvelt ital
kajak pálmaborból készült.
4 * C S°r‘ Ismertek I a pálin-
,
Nagyon kedvelte a bort Ciceró □ hraczius, a költő is.
L
ó> a híres szónok és HoMár az egyptomiakt is belátták h
egeszseget és erkölcsöket rontó he e í’ °gy az 'Okosság
ses (1350-ben Kr. e.) alanitno
gseg > Jóslására II. Ramde nem sokáig állott fenn.
3
° S° alkoho1 ellenes ligát,
jedt tovább' és ^gy Séíb^
ralyság pusztulásához.
Vagy gát né,kül ‘er-
2zajarult az egyptonii ki-
fölcmliti hogy macedónt Nag^^
dett halványodni és uralma^
s°kba^és iszákosságba merült.
könyvecskéJében
mikor kicsapongá-
’vótársait, köztük
kardjával
,
A spártaiak mindenben J '
ent°jet’ Eloszt
kohol veszedelme előtt sem h
lcgények voltak, az al8!™>>'síá",ak ve|e SajáMgosT^
l,anem M'™
Smi32 U"d" “ ""««4ssíg dtob “L""'1 “2d»'l«k
A görögök is felvették'a küzdelem kesztyűjét, de az
alkohol ellen irányult szellemi hadjáratban más utat követtek;
a lélekre felemelőleg ható módot alkalmaztak, a cél elérésére
a nevelve tanítás eszközét választották. A torna, zene és köl
tészet tanítására nagy súlyt fektettek, hogy az olimpiai játé
kokra az ifjak érdeklődését felköltsék. Tudjuk, hogy az olimpiai versenyek népies ünnepélyek voltak, melyekre hónapokig
készültek elő, de a versenyre csak azokat bocsátották, akik
valamint az előkészülés, ugy a verseny ideje alatt szeszes
italt nem ittak.
És vájjon mit észlelhetünk az alkohol ellen folytatott
mozgalmakból?
’
Azt, hogy a célzott sikerre általában nem vezettek; hasz
talan volt Noé súlyos átka, az egyptomiak ligája, a spártai
aknak undort gerjesztő gunyja, a görögö olimpiai versenye,*
mindig csak az alkohol maradt győztes a csatatérén.
Ez a csata páratlan a világtörténelemben, mert sok ezer '
esztendő óta folyik és a vége kiszámíthatatlan. Az alkohol —
a mai napig — népfaj és vallási különbség nélkül, zsarnokilag uralkodik az emberiségen, vissza nem rettent a kereszt
től, meg nem hódolt sem keresztyén, sem egy istent hivő
más vallási hiífelekezetnek — (hacsak a mohamedánokat nem
tartja kivételnek) — sőt mintha gúnyt űzne vallásukból, föl
támasztja nekik a pogányok alkohol istenét, hogy vagyonukat,
életüket annak áldozzák fel.
És Bachusnak országa határtalan, alattvalói megszámlálhatatlanok és hatalma — eddig — törhetetlen.
Hogy a magyar is hívője és alattvalója, Bachusnak, ázt
az 1911. évi „Kincses, Kalendárium" bizonyítja.
„A humanisták hadjáratot viseltek az álkohol Veszedel
mes térfoglalása ellen, de siker nélkül. Magyarországon min
dig többet isznak és fokozatosan kevesebb húst esznek; ez
kihat a közegészségre és szoros vonatkozásban van az em
beranyagra, mely évről-évre satnyul; ezt a tapasztalatot sze
rezték a katonaorvosol*, a sorozások alkalmával.
És ugyan miért növekszik oly aggasztóan az alkoholfogyasztás ? — Erre a Kincses Kalendárium és a Pallas lexi
kon adataival felelek.
~ 13 —
— 12 —
ha.
aZ államnak "agy bevétele van a szeszadó.éS "au k°[l.afOzha,ja az a- fogyasztást, a szeszadó emelése
zetéreaZ
gyarapítja, de a honpolgárok a. élveha CSak aj VOlna a füzre ~ ingerlőleg hataz iszákossagot még inkább éleszti és szánandó híveit roha
mosan az anyagi és erkölcsi pusztulás vezeti.
■
u
alkoho,ja az óPmm és a hasis. Tehát kelet nem
különb a Deákné vásznánál, Magyarországnál
Perzsia" ÍT x"873' "eVe mákony> hazáJ'a valószínűleg
azonban Khiní P'Um ‘erme,ésben felülmúlta Kelet-lndia
azonban Kh na verseny-sorompóba lépett Kelet-lndiával.
,tt« Kelet-Indiaban az ó. termelés állami kezelés alatt
n.
Milliókra megy keleten az ó. füstölők száma •
az 6plum.
i r
Parasztasazony gyermekei,, mik„
keioiröi
===,—L'
«k aikoho, és
(r oly tatjuk.)
arról, hogy Csikós lózsef 8una8yobb sajnálattal értesültünk
fokú betegsége miatt
• Ir se^dtanfelügyelő nagyobb
ságot kért és kanott a0^8' tanafsra három hónapi szabad
vezetett AMKE internátús'r182^^’ .Tavo"éte alah az általa
felsőkereskedelmi iskolai taná^ )U"
^"i T JÓZSef
hogy a méltán közszeretetben íha
’ x? b° klvánÍukhamarabb visszanyerje egészségét. Ó Segédtanfe,ügyelö mi
mérvben előfordul^kanvaró^áf ^k’ A "a8y
Pá»ia a szolnoki JySSXXZV
bizonytalan időre bezáratta.
Naptára"
k
V^lv^ci^
k
Veszede,mes
a'»'
december hó 5-én
„Tanítók
Vesztett naptárt bocsátott L„al3ar A*aÍtói kar őszére
a ténvaraha JÓnevü Franklin-TáÍu^hv^
NaPtára
a-tény, hogy üy előkelő Cég vállalta
^20tL Ma&a az
* vaua*ta a kiadassa! járó ne
hézségeket, elég bizonyíték arra, hogy a Tanítók Naptára
oly kiállításban jelent meg, mely a magyar tanítóság kényes
ízlését is kielégíti. A Tanítók Naptára első évfolyama gaz
dag tartalmával és magas színvonalon álló cikkeivel kiválóan
érdemes minden magyar tanitó pártfogására. A Tanítók Nap
tára cikkírói: Ábrányi Emil, Benedek Elek, Bodonyi Nándor,
Déri Ferenc dr., Emhő Gyula, Gerencsér István dr., Gockler
Lajos dr., Háros Antal, Horváth Károly dr., Imre Sándor
dr., Ispánovits Sándor, Józsa Mihály, Kapy Rezső, Karafiath
Marius dr., Nagy Lajos, Nagy Zsigmond dr., Neményi Imre
dr., Pósa Lajos, Rákos István, Sváb Gyula, Szegő Arnold,
Székely Károly, Tuba Károly. A Tanítók Naptára a szokásos
naptári közleményeken kívül felöleli a tanítók lelkét foglal
koztató majdnem összes kérdéseket. Emellett magában fog
lalja az Eötvös-alap évi jelentését és az egyesületre vonat
kozó összes tudnivalókat. A Tanítók Naptára közli az óvónők,
elemi és gazdasági iskolai tanítók illetményeire vonatkozó
legújabb törvényes rendelkezéseket. A Tanítók Naptára is
merteti a természetrajz tanításának legújabb irányát elmélet
ben és gyakorlatban. A gyakorlati tanítások a szöveg közé
nyomtatott képekkel úttörők e téren. A Tanítók Naptára
bemutatja írásban és képben a főváros és a vidék legújabb
iskolaépítkezései irányát. A Tanítók Naptára útmutatást ad
a fővárosba fölránduló vidéki iskoláknak az utazási kedvez
mény, olcsó elszállásolás, étkezés, látnivalók stb. stb. felől.
A Tanítók Naptára útbaigazítást nyújt a közoktatási hatósá
gok, iskolák, orsz. tanítóegyesületek és egyéb a tanítókat
érdeklő intézményekről; közli a hazai tanügyi lapok jegyzé
két, a legújabb hazai és külföldi népszámlálási és más
statisztikai adatokat. A Tanítók Naptára külön mellékletül
adja Péterfy Sándornak, az Eötvös-alap megteremtőjének
legutolsó igen sikerült arcképét, mely keretbe foglalva
díszéül szolgálhat bármely tanítói lakásnak. A Tanítók Nap
tára 12 ívnyi terjedelme mellett is csekély 1 koronába kerül,
mely összegből 50 °/o az Eötvös-alapot illeti. Aki a Tanítók
Naptárát egyenesen a kiadónál vagy az Eötvös-alap közve
títésével rendeli meg, 50 fillérrel járul hozzá a Budapesten
felállítandó Péterfy Sándor leány-otthon alapításához és a
Péterfy-siremlék költségeihez. A Tanítók Naptára ára 1 kor.
Megrendelhető a Franklin-Társulatnál, Budapest, IV. Egyetem
utca 4. Az összeg előleges beküldése ellenében bérmentve
szállittatik.
Figyelembe. Értesítem az igen tisztelt Kartársakat,
hogy a kir. tanfelügyclőségnek 5878. számú körlevele értel
mében, az iskolákban kifüggeszteni rendelt rajz- és írószerek
címjegyzéke Róth Dezső szolnoki papirkereskedőnél kaphatók
lesznek.
— 14 —
TANÜGYI IRODALOM.
Uj módszer a beszéd-értelem-gyakoriátok eredmé
iskolai beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának módszere 1868. óta mindig ugyanaz.
Mig az irva-olvasás, földrajz stb. sok reformon ment keresz
tül, addig a beszédgyakorlatok tanitási módja mindig a régi
maradt. Pedig ha valahol szükség van reformra : úgy e tárgy az.
nyesebb tanítására. Az elemi
,
Nincs tantárgy, mely több gondot okozott volna a ta
nítóknak, mint ez. Nem dsoda, ha egyik neves paedagógusunk fecsegési gyakorlatnak nevezte e tárgyat, mert az túl
nyomóan elvont, elméleti ismeretekkel tömte meg a gyermeket.
Pedig tanításunk csak akkor eredményes, ha életet tudunk
-bele önteni. Erre törekdtem én is iskolámban. Amiről beszélgettünk: azt meg is csináltuk, majd le is rajzoltuk. így lett
iskolám munkaiskolává, hol fáradt, álmos gyermeket nem
gátiam soha. Meséltünk, játszottunk és játszva dolgoztunk.
Munkáimmal, melyek értéktelen anyagból (rósz skatuíyafedél, elhasznált gyufa, irkafedelek, dugók stb.) készülnek;
valamint csoportrajzaimmal, melyek a beszédgyakorlat anya
gának folyékony elmondását biztosítják, előre nem sejtett
eredményt értem el. Bemutattam azért a tanítói gyűléseken
itt is, Délmagyarországon is és mindenütt osztatlan tetszéssel
fogadták a kartársak. Éppen a dél magyarországi tanítók ki
fejezett kívánságára elhatároztam, hogy módszeremet leírom
és azt bőven illusztrált könyvben kiadom.
Aki a beszéd- és értelemgyakorlatokat, illetve a magyar
beszédet behatóbban, könnyebben és sikeresebben akarja ta
mtam, annak nyugodt lélekkel ajánlhatom az: „Alkotó munka
és rajz az elemi iskolai beszéd- és értelemgyakorlatokban"
cimü munkámat. Ára 2 korona.
Ha valaki maga számára nem vehetné meg: hasson
oda, hogy az iskola könyvtára minden I. és II. osztályt ve
ve-
zető tanító számára megszerezze. — Szives üdvözlettel: Dr.
Knzsán Gábor, kolozsvári áll. el. isk. igazgat^tanitó. t
áll
munkát ~ me'yet a szo>noki IV. kér.
áll iskola már beszerzett - a legmelegebben ajánljuk.
7414. szám,
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi
iskolai gondnokságának, illetve állami elemi iskolai igazgató
és vezető tanitó urnák az ifjúsági költségvetés szükségletről
szerkesztett IX. számú kimutatás beterjesztése tárgyában.
A vallás-és közokt. miniszter ur ő nagyméltósáea
128.000-1910. sz. rendelete folytán felhívom Címet, hogy
az alábbi minta szerint készítendő kimutatást pontosan ki
töltve hivatalomhoz legkésőbb 15 nap alatt terjessze be.
A bejegyzendő adatoknak egyezniük kell a tanítói és
ifjúsági könyvtárköltségvetés vonatkozó tételeivel. Épen ezért
a kimutatásba azon összegek és tételek vehetők fel, melyek
a költségvetésben már jóváhagyást nyertek.
Azon iskolák részéről, melyek a f. tanévre jóváhagyott
költségvetéssel mégnem rendelkeznek, a költségvetés múl
hatatlanul beterjesztendő 2 példányban jóváhagyás végett.
A mutatkozó fölöslegek a könyvtáralaphoz csatolandók
s a kimutatás 6 rovatába bejegyzendők.
Netáni késedelemért az igazgató-tanító a könyvtár ke
zelő hanitóval egyetemlegesen felelős.
- Szolnok, 1913. december hó 1-én.
A kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s.
tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
S. P. Jelzett munka Nagybányán, Kovács Gyula kiadónál rendelheto meg.
H. S. Én is azt vallom, hogy a valódi jó bor nemcsak hogy nem
árt, de használ a? embernek; a tulság s nem a bor teheti tönkre
az embert. Ezt igazolja a kánai menyegző is, ahol nem a bor vált vízzé,
hanem megfordítva. Kolléga ur olyan kés lilékkel kísérletez, amely az
oraláncra volna függeszthető s jelezné, ha már az illető kezd becsipni.
így ki-ki tudhatná, hogy mennyi az elég ! — Tessék elhinni, különösen
jó társaságban mindig és mindenki azt konstatálná, hogy — elromlott
a készülék.
- 16
I
VI. évfolyam
Az áll.
tanulók száma
Hány kötetes a tanitói könyvtár
l'
hivatalos közlönye.
cn
Mennyi a felvételi
dijakból létesített
könyvtár alap
Oi
Mennyi irányoztatott elő az iskolá
nak folyó tanévi
költségvetésébe az
ifjúsági tankönyv
tár gyarapítása
—]
igazgató (tanitó.)
Mennyi köttetett
le a már megren-
•
00
r*» szaklapokra
Mennyi terheli a
vallás és közokta
tásügyi tárcát
A jav. indokolása és az
isk, részére megrendelt
szaklapok felsorolása
X
•
5
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
w
-n
*
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
bC
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
K IM U T A T Á S
Mely müvek szerzendők b? a tanítói könyv
tár számára és men
nyi az ára ?
—
"
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
állami elemi iskolai ifjúsági és tanítói könyvtárnak
tanévi szükségletéről.
Mely típusokból
áll az-ifjúsági
könvvtár
Mely tipusu könyvtár
szerzendő be az ifjú
sági könyvtár számára
és mennyi ennek évi
törlesztése ?
<
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
népisk.
K e le t .... ...........
tanitók száma
22. szám
a
Folyó szám
1
Szolnok, 1913 december 25.
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túr ke ve) küldendők
Néhány szó
I
a magyar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert.
(Második közlemény.)
Rövid tanulmányom első részében az értel
mes és szabatos beszédet vettem alapul, mert ez
a helyesírás valamelyes elsajátításának főfeltétele.
Azt hiszem, nem veszi tőlem Acsay kollégám rossz
néven, ha kijelentem, hogy a helyesírás követel
ményeinek megfelelő, alapos beszédre való szok
tatással nem beszél így a gyermek: „Agyva, innya,
gyió, gyinnye, patyika, helyi-vasar, komógyia,gyiák,
tyű, tyükör, gyignazista." Sőt lassankint az ilyen
rossz tájszólást elhagyják.
Talán mondanom' se kell, hogy a gyermek
csak azt a szót, vagy mondatot tudja helyesen,
hibátlanul leírni, amelyet minden izében tökéle
tesen ért. Ha olyan szót diktálunk neki, amelyet
2
még soha se hallott, biztosan hibásan írja le. Értem
ezt különösen az első és második osztályra.
Nagyon természetes tehát, hogy már az első
osztályban tág teret kell engednünk a helyesírás
tanításának. Amikor hangoztatjuk a betűket, az
egyesekkel, de a karban való hangoztatásnál se
kerülje ki figyelmünket a rövid és hosszú magán
hangzók tökéletes felismertetése. Ezt kövesse a
jól begyakorolt hang képének leírása. írás közben
okoltassuk meg tanítványainkkal, hogy miért kell
az „á, é, í, ó, ő, ú, ű“ betűkre vessző, a többire
miért, teszünk/pontot, vagy semmit. Ilyen gyakor
lás után nem következik be az az eset, hogy az
„ir, űr, óra," stb. szókat következetesen „ir, űr,
ora,“ stb.-nek Írják. Ha mégis előfordulna ilyen
hiba, már egyszeri elolvastatás után is rájön a
gyermek, hogy a hosszabban kiejtett hangol rövi
den irta le. Hogy -e csekélynek látszó hibából mi
lyen különbség állhat .elő, csak < gy példát hozok
fel: „örült" és „őrült." A tanítás e fokán termé
szetesen nem lehet szó magán- és mással
hangzó elnevezésről.
Később fokozatosan fejlesztjük a helyesírást.
Amint annyira előrehaladt a belüismeríetés, hogy
a jól megrögzitett betűkből szavakat alkothatunk,
rakjuk össze két-három betűből álló szókat úgy,
b°gy a röxid- és hosszú betű váltakozzék bennük.
Pl. „bal, bál, ver, vér, vaj, váj. lap, láp" stb. Ezt
azután az elvégzett anyaghoz mérten bővíthetjük.
Lassanként rávezetjük a gyermekeket, hogy
•vannak olyan hangok is, amelyeket kettőztél ve
írunk le. Vigyázzunk azonban arra, hogy az össze
hasonlítás végett leirt szók (példák) jelentését jól
megjegyezzék. Tudja a gyermek, hogy mit jelent
az „ál" és „áll", „kin" és „kinn", „hal" és „hall"
stb. Tökéletes szóismerettel csak elvétve akad
egy-két gyermek, aki felcserélve Írja le az ilyen
szavakat.
A kétjegyű mássalhangzók — itt még mindig
betű elnevezéssel — ismertetését szintén nagy
körültekintéssel kell végeznünk. Sokszor mondas
suk el azokat — különösen hangonkint — nehogy
leíráskor felcseréljék a jegyeiket. Találtam nagyon
sok gyermeket, aki az „sz" kétjegyű mássalhangzó,
helyett következetesen, „zs“-t irt. Ezt a szót pl.:
„szidó" igy irta: „zsidó". Ha az alapos hangozta- ,
tásho^még megfelelő szómagyarázatot is adunk,
az ilyen tévedések ritkábban fordulnak elő.
Az irás tanítása közben vegyünk olyan szó
kat is, amelyeket minden nagyobb nehézség nél
kül lehet szótagolni. Hogy ez* — különösen a szóelválasztásnál — mennyire szükséges körülmény,
később rátérek. Most csak annyit ‘ említek meg,
hogy amelyik gyermek szótagok szerint ismeri a ‘
leírandó szókat, biztosan játszva Írja le azokat.
Mondassuk el velük hangonkint az első szótagot,
utána a másikat. Foglaljuk össze azután mind a
két szótagot. így megőrződik a gyermekek agyá
ban a szó minden hangja, de minthogy a hangoz
tatott hangok képeit a táblán is maga előtt látták, ‘
a betűk egymásutánja is jól elméjükbe vésődik.
Később azután — a felsőbb osztályokban — nem
is kell magában hangonkint előmondania a leírandó
szót, mert elég lesz neki a szólagolás is.
Figyeljük csak meg irásközben magunkat. Mi
is előmondjuk, mintegy szótagolva diktáljuk ma-
2
még soha se hallóit, biztosan hibásan Írja le. Értem
ezt különösen az első és második osztályra.
Nagyon természetes tehát, hogy már az első
osztályban tág teret kell engednünk a helyesírás
tanításának. Amikor hangoztatjuk a betűket, az
egyesekkel, de a karban való hangoztatásnál se
kerülje ki figyelmünket a rövid és hosszú magán
hangzók tökéletes felismertetése. Ezt kövesse a
jól begyakorolt hang képének leírása. írás közben
okoltassuk meg tanítványainkkal, hogy miért kell
az „á, é, í, ó, ő, ú, ű“ betűkre vessző, a többire
miért, teszünk pontot, vagy semmit. Ilyen gyakor
lás után nem következik be az az eset, hogy az
„ir, űr, óra," stb. szókat következetesen „ir, ür,
ora,“ stb.-nek Írják. Ha mégis előfordulna ilyen
hiba, már egyszeri elöl vastatás után is rájön a
gyermek, hogy a hosszabban kiejtett hangol rövi
den irta le. Hogy e csekélynek látszó hibából milyen^különbség állhat .elő, csak < gy példát hozok
fel: „örült" és „őrült." A tanítás e fokán termé
szetesen nem lehet szó magán- és mással
hangzó elnevezésről.
Később fokozatosan fejlesztjük a helyesírást.
Amint annyira előrehaladt a belüismertetés, hogy
a jól megrögzitett betűkből szavakat alkothatunk,
rakjuk össze két-három betűből álló szókat ugy,
hogy a rövid- és hosszú betű vállakozzék bennük.
Pl. „bal, bál, ver, vér, vaj, váj. lap, láp" stb. Ezt
azután az elvégzett anyaghoz mérten bővíthetjük.
Lassankint rávezetjük a gyermekeket, hogy
vannak olyan hangok is, amelyeket ketlőztelve
írunk le. Vigyázzunk azonban arra, hogy az összeasonlitás végett leírt szók (példák) jelentését jól
megjeSyezzék. Tudja a gyermek, hogy mit jelent
az „ál" és „áll", „kin" és „kinn", „hal" és „hall"
stb. Tökéletes szóismerettel csak elvétve akad
*-gy_két gyermek, aki felcserélve Írja le az ilyen
szavakat.
A kétjegyű mássalhangzók — itt még mindig
betű elnevezéssel — ismertetését szintén nagy
körültekintéssel kell végeznünk. Sokszor mondas
suk el azokat — különösen hangonkint — nehogy
leíráskor felcseréljék a jegyeiket. Találtam nagyon
sok gyermeket, aki az „sz" kétjegyű mássalhangzó
helyett következetesen, „zs"-t irt. Ezt a szót pl.:
„szidó" igy irta: „zsidó". Ha az alapos hangozta- ,
táshoz még megfelelő szómagyarázatot is adunk,
az ilyen tévedések ritkábban fordulnak elő.
Az irás tanítása közben vegyünk olyan szó
kat is, amelyeket minden nagyobb nehézség nél
kül lehet szólagolni. Hogy ez — különösen a szóelválasztásnál —- mennyire szükséges körülmény,
később rátérek. Most csak annyit említek meg,
hogy amelyik gyermek szótagok szerint ismeri a
leírandó szókat, biztosan játszva Írja le azokat.
Mondassuk el velük hangonkint az első szótagot,
utána a másikat. Foglaljuk össze azután mind a
két szótagot. így megőrződik a gyermekek agyá
ban a szó minden hangja, de minthogy a hangoz
tatott hangok képeit a táblán is maga előtt látták,
a betűk egymásutánja is jól elméjükbe vésődik.
Később azután — a felsőbb osztályokban — nem
is kell magában hangonkint előmondania a leírandó
szót, mert elég lesz neki a szótagplás is.
Figyeljük csak meg irásközben magunkat. Mi
is előmondjuk, mintegy szótagolva diktáljuk ma-
államokban — szigorú rendszabályokkal — de mégis kor
látozni bírták az alkohol terjedését.
.
~
Hogy a magyarállam miért nem követi az üdvös példát
a szeszadó-jövedelmet miért nem biztosítja más utón? Azt
csak egy közmondás teszi érthetővé. Ha minden ember
meggondolja, akkor az államkormány is óvatos, mielőtt: Nagv
faba vágja fejszéjét.
Hogy milyen óriási az alkoholnak, vagy helyesebben
ita mérési jövedéknek fája és hogy milyen elképzelhetetlen
dús gyümölcsöket terem, arról a statisztikai adatok szerint
nyújtok nektek fogalmat.
A bor-, sör- és pálinka utáni adó, vagy más szóval a
szeszadó összes eredménye: 1902-beix 76,983.000 K volt.
K hev^t "if88’^^"0 K’ aZ 1909 év^ köHXégvetés 124,277.000
K bevételt remélt e jövedelmi forrásba
az állam 19°8‘ m
66220 italmérés‘’ engedélyt adott ki
az aiiam, így Magyarországon 300 emberre egy italmérés
esik. Magyarország 1908. évi bevétele - bor-, sör- és szeszogyasztasi adókból — mintegy 75 millió korona
a't61'
b-®™
pT’
Í
।
“ó‘,”k ki
furcsában,"
7" /urfangos hivafa). melyben sok és
furcsa dolgot hoznak napfényre, ugy hívják, hogy adatgyűjtő
AkáVhkzítek
MÍntha ÖrdÖngös mesterséget űznénk’
Akar hiszitek, akár nem, ott számokkal bizonyítják be hogy
ST*
^b*és "*nk锑 b™y
«
Olasz^77'*
Xol oiú
'
Ennélfogva a magyar, az orgonasipok lejtős oldalán,
éppen a középen áll; utána hirtelen. száll a többi 5 nemzet
alkohol fogyasztása.
Bár a magyar nem sok kárt tesz a sörben/ de hogy
a sörivásban sem utólsó, azt magyarázza meg egy másik
ábrázat; mely szerint a magyar 9 mm. magas, 45 lt. fogyaszt
évenként és fejenként; az orosz 2 mm., 4 lt. fogyaszt, az
olasz fél mm^-fogyaszt 8 litert.
A borfogyasztás táblázata nyilván tártja, hogy az olasz
54 mm., fogyaszt évenként és fejenként 106 lt., a franci 50
mm. f. 101 lt, a svájci 35 mm., f. 70 lt., a magyar 8 mm.,
f. 19 litert. Kétségtelen, hogy a borivásbán 4. helyen állunk.
Azonban — ránk nézve — megdöbbentők a pálinka
évi fogyasztásának adatai. A szomorú harctéren a dán a had
vezér, mert 45 mm. a magassága és fejenként 14 lt. fogyaszt;
de a magyar lett hadsegéde lévén, magassága 36 mm. és
fejenként 11 litert fogyaszt.
Hogy a pálinka ivásban 2. helyre jutottunk, az nagy
veszedelem. Mily jó tanácsot ad pedig ellene a régi vers:
S?rtvagy Pálinká0 a Francia 17 lt„ az
3 SVá]CÍ ’2
3
108
a*
64 lt a Svéd 6-2 agyar’Osztrák 9 4 lt, az Amerikai
a Norvég 2-2> lt
’ * °"andUS 41
aZ °r0SZ 26 lf-
végett^^6^^ 7gY ~i aZ ada‘ok könnyebb megérthetése
Skelve 177" k'Sebb emberalakok rajzai vannak
•
56
a2 olas2é 4I,
német és osztráké S í Í ’ az angolé 34’ a magyar,
18. a MaX , 2 ™
82 ’™"k»* 20. a ÍmÍ
'
oroszé 5, a norvégé 4 milliméter.
>
A pálinka gonosz ital,
Ki azt issza, hamar elhal;
Télen fagyaszt, nyáron hervaszt^
Okos ember nem issza azt.
így bár sajnos, de igaz, hogy nem okos a magyar;
mert a pálinka-ivás által hanyatt-homlok rohan a züllés, az
erkölcsi romlás és a fajpusztulás felé.
Egy orosz közmondás azt tartja, hogy több ember ve
szett a pálinkába mint a tenger vizébe.
A mi orvosaink pedig azt állítják, hogy árvíz, tűzvész,
járványos, vagy másféle betegség nem seper le annyi ma
gyart a föld színéről, mint a pálinka.
Hogy a pálinkaivás — mérsékelt módozatban is —
aláássa az egészséget, megtámadja a szájat, nyelőcsövet,
gyomrot, beleket, májat, szivet, vesét, az idegeket és főleg
az agyvelőt; emésztési, vérkeringési és agyműködés! zavaro
kat okoz. Sokféle betegségnek szülő anyja, a szervezet ellen
álló képességét gyengíti, miért is a beálló, vagy meglevő
betegség a testi és szellemi erőket legyőzi.
kell: hasd meg sziveiket, hogy
befogadják; irányítsd, megindult
mentes életmódot kövessék; de
hogy alkoholellenes határozatuk
az önmegtartóztatás erényét
lelkűket, hogy az alkohol
erősítsd meg akaratukat is,
mellett szilárdan álljanak 1’
Mindezek után, ha csak egy elemi iskolai tanuló lép
önként, saját mggyőződéséből az Alkohol Ellenes Ligába
akkor is boldogan ezt mondom : Hála neked Uram hogy
malasztod által egy ártatlant kimenthettem az alkoholnak
vagy a földi pokolnak olthatatlan tüzéből!
Schréder Izabella.
99—1913. szám.
,
,
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1913. november hó 5-én, a lászNagykun-Szolnok Vm’ Tanitötestü|e‘ központi választmányénak ülésén.
*
7
„
Jelen voltak: Brózsik Pál elnök elnöklése alatt Kóródy
Ferenc kir. s. tanfelügyelő, Muhy Sándor, Fotola József,
Kán‘Z Ida’ Letanóczky Juba> Herendy Jóí é’ STchréder *zabeHa szolnoki, - továbbá Hám László
Mohács István és Boriss Ferenc vidéki választmányi tagok’
m
'
.
IElnök üdvözli a kir. s. tanfelügyelő urat és
a megjelent választmányi tagokat, az ülést meg
nyitja s jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Malatinszky
Lajos és Schréder Izabella tagokat kéri fel • Polónyi Mátyás díszoklevelének átadását pedig többek
vé eménye alapján, a dolog érdeméhez képest a
a legközelebbi közgyűlés elé javasolja utalni
Elnök javaslata ily éretelemben határozatba ment;
a mulí
e’ö‘erjesztések során bemutattatik
rozata 40 Jegyzökönyve, melynek minden hatáa Nm V*greha]‘a‘°“'
‘ovábbá elnök, hogy
a Nm. Mimsztenumtól fuvar és napidiiakra 1071
K engedélyezte,éli;
. Slolnoki HX.s"ei ’
akarekpénztár folyószámla-kivonata szerint testű
“nk
tortól tesz ™
hogy a AMKE-tel való szövetkezés szerint a Kul
túrpalotával kapcsolatban építendő Tanítói Otthon
építése az AMKE vezetőségének 423- 903. sz.
értesítése szerint szép reményekkel kecsegtet,
amennyiben államsegélyként 180.000 állíttatott be
ezen célra a költségvetésébe, miért is elnökség
Szolnok városától 11649—913. sz. a. Tanítói
Otthon felépítése egy évi halasztást nyert.
Örvendetes tudomásul szolgál.
,
Hl.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz.
Szövetségének 26E és 262—913 sz. megkeresése
szerint f. évi nov. 1-ig kellett volna testületünknek
a tagsági dijakat és a tagok névsorát beküldeni,*
de azon sajnálatos körülmény folytán, hogy a
végleges névsor a Megyei Népoktatás kiadójánál
elkallódott s máig sem került elő: e kívánalom
nak eleget nem tehetett az elnökség.
Többek hozzászólása után felhatalmaztad
az elnök 300 tag után egyszázötven korona
szövetségi tagsági dij utalványozására. A helyes
bített névsor pótlólag beküldendő. A fedezetről
pénztáros a legközelebbi közgyűlésnek előter
jesztést tesz.
IV.
Révay Nagy Lexikona a Nm. m. kir. vallás
és- közoktatásügyi minisztérium 3646 eln. sz. meg
rendelése alapján tanítótestületünknek a 7,-8.
és 9. kötetekkel kiegészíttetett.
Örvendetes tudomásul vétetik.
V.
Választmányunk múlt ülésén határozatba
ment, miszerint a vidéki választmányi tagok fu
var- és napidijának kiutalása végett a Nm. vall,
és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumhoz fölter
jesztést teszünk. Ez .megtörténvén : kir. tanfelügye
lőség 6549—913. sz. alatt Jelterjesztéseinket azzal
küldte vissza, hogy az áll. tanitó-választmányi ta
gok fuvar- és napidiját az esetről-esetre beter-
— 14 —
/
— 15 -
S mikor minden vágyad teljesülni látszik,
Csalódottan érzed: a sors veled játszik.
De én nem búsulok az idő hatalmán,
Hisz bámulva látom, hogy szobám ablakán )
Finom virágokat hímezett a meleg.
Csak az én szivemben ne volna szeretet ?
Az Ur bölcsessége, jósága végtelen,
Mit gyarló értelmünk felfogni képtelen.
Benne bizakodtam, nehogy télnek szele
Lelkem sötét, hideg levertségbe vigye.
Megnyugszom azon is, hogy sokat könnyeztem
Önhibámon kívül is gyakran szenvedtem
Hogy sokat csalódtam, mert sokat reméltem,
„Zivatart arattam, mert szelet vetettem 1
S ha
Hála
Mert
Mely
vissza pillantok a haldokló évre,
s imádással nézek fel az égre,
éreztem mindig az égi szent kezet
veszélyből s bajból, biztos révbe vezet.
Hálásan köszönöm az elmúlt napokat
A boldog perceket, jó és rossz órákat
t lelkem szövétneke legyen az égi hit
Mely banatban tűrni s remélni megtanít.
Gyenesné Tímár Judit.
hogy az állam^anü^
KoT K^Udomasu doI°^
közgyülésre vannak összeül Őszintén ^'i °
tar‘andÓ
lés idejét, sem annak helyét nem tar ték
Sem 3 gy“'
hogy a teljes feinóikíiiwzs
i m ar
alkalmasnak arra,
sok
egyis valami nagy az érdeklődés.
Je ek mUtaíjak nem
kévéi reform,
hűséges és szeretett lelWn^
gyászíe,entést: A túr24 éven át
dór űr hosszas szenvedés után^ , agytisztele,ü Szabó Sánhunyt. Az ö ura Istene innen föld-6
55'ik évében elinnen, fold, gyülekezetének vezetésé-
z
[
/
.
bői, f. hó 10-én reggel 8 órakor hívta el a mennyei gyüle
kezetbe, hogy rajta is beteljék a Krisztus szava: „Ahol én
vagyok, ott leszen az én hü szolgám is.“ Az áldoltt emlékű
lelkipásztor porrészeitf. hó 12-én d.e. 10 órakor, a ref. templom
ban tartandó gyászszertartás után adjuk át a síri nyugalom
nak. Áldott legyen emlékezete 1' „Tudta kinek hitt; legyen
neki az ő hite szerint." Turkeve, 1913. december hó 10. A
Reform. Egyháztanács.
Pásztorjáték. A jászárokszállási róm. kath. elemi nép
iskola növendékei^, hó 24-én, karácsony vigíliáján d. u. 3
órakor és vizkereszt napján d. u. 4 órakor a nagyvendéglő
dísztermében „Karácsonyi pásztorjátékot “ rendeznek. Színre
kerül a „Betlehemi bakter" karácsonyi pásztorjáték. A nagy
szereposztással előadandó pásztorjáték főrészei: Előjáték. Ka
rácsonyest az égben. Jézus születése. Hódolat a jászolnál.
Menekülés Egyptomba. Fentartott hely: 2 K, I-ső hely 1 *50 K,
Il-ik hely 1 K. Állóhely 60 fillér. Gyermekjegy nincs.
Tanítók Fürdője alakuló közgyűlése. Székelyudvar
helyen, ez évi dec. hó 27-én d. u. 3 órakor tartja a Tanítók
Fürdője R.-T. alakuló közgyűlését. Fáradhatatlan munkásság
gal, kitartó lelkesedéssel vitte ezen részvénytársasági szer
vezkedést Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi ig. tanitó sikerrel
oda, hogy most megteremthetik a hazai tanítók társadalmi
gyógyfürdőjét, üdülő- és nyaraló helyét a csinos kulturváros:
Székelyudvarhely határában levő és lombos erdő között fekvő
kénes-sósvizü Szejke fürdőn; gyermeknyaralótelepét pedig *a
fenyvesek közötti Homoród fürdőn. Ezen áldásos intézmény
támogatására a 25 K értékű részvények még mindig jegyez
hetők szervezőnél. A nagy társadalomnak is hathatós érdeke
lévén, tanítók fürdője, tanulóknyaralótelepe létesítése, a to
vábbi legmelegebb pártolásra ajánljuk ezen értékes actiót.
Szlöjd (II. rész.) Irta; Rónai Antal. Kiadja: Kovács
Gyula, könyvkereskedő Nagybányán. E munka megjelenésé
vel immár ott áll a tanitó, hogy szlöjd tanfolyam nélkül is
sikerrel taníthatja iskolájában a kézimunkát. S az a tanitó,
a ki tanítványait igazán a gyakorlati életre akarja nevelni, e
könyveket nem nélkülözheti. E mü anyagot szolgáltat a kézügyesitő gyakorlatok tanításához s útbaigazítást ad az egyes
munkák elkészítéséhez. Tárgyalja a papír-, agyag-, fa- és
— 18 —
— 19 —
légén ajánlom: hassanak oda, hogy azt mentöl több gvermek megszerezze.
Megrendelés az Országos Állatvédő Egyesület címére
(Budapest IX EmS-„.
,3. s,> lllalvá„ “
Szolnok, 1913. december hó 7.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő,
Szerkesztői üzenetek.
,
O. J. A beküldött két kis dolgozat hamarosan jönni fog.
U. A. A fenti üzenetet küldöm kolléga urnák is.
zes heteken
Ugy""n‘ fellegte,en és felleges. A mé-
feheges
apasztalata szerint - csaknem állandóan
e leges boldogságban élnék a ha astársak. Nem kell előre megijedni
hogy igenVk^nltónÍh^
"’egy-“
a cikkre csak “"Y'X
|
ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE!
Tisztelettel kérjük mindazon előfizetőin-
I
|
í?; ,lk me9 ezide'g az előfizetési-díjjal
hátralékban vannak, hogy azokat
I
folyó év december hó 28-áig
alulírt címre okvetlenül beküldeni szives-
kedjenek, mert a lapnak szerződésbeli
leszámolása lesz folyó év végén.
Teljes tiszelettel
a „MEGYEI NÉPOKTATÁS"
kiadóhivatala
. ÁRPÁD-UTCA 98.
t
20
A KIR. TANFELÜOYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
a
1 e.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912
Január 10.
Előfizetési ír: egész évre 6 korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
1912.
/4.évf./.
jan.
Borítólap :
‘10.,
5*j
Azonos
számozás,
okt.
25.
1-2^.szám.
1 -2^-. számhoz .
Hiány:
/ápr.
10-dec.
25.,
máj.
20.,
22.sz.
különböző
10./.
2
keltezés:
db:
18.sz.
2
db:
/szept.
8,sz.
25.,
10./
Megjegyzés:
Febr.
25-től
/4.sz./
évT.
megváltozik
5*®vT-ra
Szolnok, 1912. január 10.
I. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
KÖZLÖNYE.
HIVATALOS
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. —- A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
Megjelenik:
j
Minden hó 10. és 25-én.
Uj esztendő!
*
'
Elmúlt egy év; megjött az uj.
Sokan, kik egy év előtt reménykedve letekintet
tünk az uj esztendő napjai elé csalódottan búcsúzunk
az ó évtől. Reményeink a múló napokkal elvesztek;
, bizalmunk megrendült s kételkedve tekintünk az uj
esztendő
Hogyne! Hisz mind azaz ígéret, mind
az a biztatás, amely egy év előtt egy jobb esztendő
egy szebb jövő képét mutatta, ma már a multté.
És ez a múlt az Ígéretekből nein váltott be semmit.
S az uj esztendő I ? — Még csak nem is igér
semmit. Mind az a jókívánság melylyel ujé^ nap
ján egymást üdvözöljük, csak jókívánság marad s
az uj esztendő végén ismét nem lesz egyebünk,
mint a csalódás és letört reményeink.
A törvényhozó országatyák, a magyaf parla
ment tehetetlensége seholsem oly világos, mint a
költségvetés megállapításánál. Bár minden képviselő
nagyon jól tudja, hogy a mandátumok sorsa nagy
részben a sokszor lenézed tanitók magatartásától
függ és bár minduntalan hangoztatják Bismarck ama
—
— 2 —
hirös mondását, hogy a franciákat a nemet iskola
mesterek verték meg, — még is a tanítók érdeké
ben nehány — a kormány által figyelembe alig
vett — felszólításon kívül nem történik semmi.
Általában a közoktatásügyi tárca a legmosto
hább bánásmódban részesül. A tanulók, tanárok és
a tanügyi igazgatás és felügyelet tisztviselői évtize
dek óta sanyarú helyzetben tengődnek. Oly hosszú
időn keresztül az agyonszidott egykori koalíciós
kormánynak volt csupán érzéke az általános nyo
mor iránt, csak az kár, hogy átmenetileg intézke
dett, s ma is ez átmenetet éljük
’ •'
A tanfelügyelőség épugy, mint a tanítóság, vagy
tankerületi főigazgatók és tanárok ma tényleg nyomo
rúságosán élnek és ezt bár, ha meglátják is, nincs ki
segítsen rajta. Hogy lessz-e valaki, az már a jövő
kérdése, de hogy lenni kell, az bizonyos.
Ezt várjuk mi az uj esztendőtől; s hóg/ ez igy
legyen, ezzel kívánunk olvasóinknak „Boldog újévet!"
_ _______
”
(Q
A közig, bizottság 1912. január 10-iki üléséből.
1. Kir. tanfelügyelő december havi jelentése tu
domásul szolgál.
4095. kb.*sz. A turkevei izr. iskolaszék tagjainak
újraválasztása elrendeltetik.
4014 kb. sz. Szerényi Blanka cibakiiázi' állami
tanitópő természetbeni lakásának felépítésére a köz
ség köteleztetik.
’
.
4077. kb. sz. A kőtelek községi eL -iskolák
1911—12. tanévi költségvetése jóváhagyat! kV
8912 akb. A tiszaföldvári önálló gazdasági
népiskola 1191—12. tanévi költségvetése pótlásra a
gondnokságnak kiadatik.
(Rip.)
3
hír e k.
alkalmával mi is kívánunk lapunk előfi
zetőinek és jóbarátainak boldog újévet.
I Újév
A Megyei Népoktatás negyedik évfolyamában uj kön
tösben lép az olvasó elé. Erre az indította a szerkesztőséget,
hogy akár könyvtári, akár postai kezelésben könnyítve le
gyen az érdekelteken. Azonban a külsővel belső intenció
’ nem változtak. Maradunk továbbra is mérsékelt munkásai a
közjónak, s annak az elvnek, hogy a köz érdekében mind
nyájunknak legyen megfelelő tere a felszólalásra. Ezt a célt
híven szolgáltuk eddig is és fogjuk a jövőben is. Kérjük
ezért a kartársak és olvasóink további szives támogatását
és jóindulatát. ügy a hátralékos, mint az esedékes uj előfi
zetéseket január 1-től Daróczy Antal kiadóhoz (Tarkeve)
kérjük •mielőbb megküldeni.
■
Polgári leányiskolái tanitónőválasztás volt 28-án
Kisújszálláson. Az újonnan szervezett állásra Kaszás Etelka
oki. polg. isk. tanítónőt választotta meg az iskolaszék.
TanitóváltozáS. A jánoshidai közs. iskolánál Kulcsár’
József tanító lemondásával egy állás megüresedett. Kulcsár
a pestmegyei Izsák községbe távozott.
J
Iskólaszerzíések iránt vármegyénk .uj tanfelügyelője
megyeszerte mozgalmat indított meg mindazon községekben, ■
ah.ol a beiskolázás tanterem hiányában kedvezőtlennek mu
tatkozik. Annak idején a tárgyalások menetéről részletesen
ingjuk tudósításainkat közölni. A tárgyaláspk jó eredménye
iránt — ismervén a kir. tanfelügyelő fáradhatatlan ügybuzgóságát — kétségünk alig lehet, s csupán az érdekelt községek jóakarata legyen meg. Mihez mindkét részre Isten segítő
áldását kívánjuk]
■
.
Szajolban Farkas Margit tanítónő jelentette be lemon
dását.
.
II i vatalos rész.
4613 szám.
Körlevél.
Jász-Nagy kun-Szol nők vármegye valamennyi állami köz
ségi és hitfelekezeti elemi, polgári, ismétlő és iparos-inas
.
j
I
j
;
|
4
iskolai gondnokságához, iskolaszékéhez, igazgatójához, tanító
jához óvoda felügyelő bizottságához és óvónőjéhez a bürok
ratizmus tultengésénck mértékiése tárgyában.
A magyar nemzeti közéletnek egyik legnagyobb csapá
sát a bürokratizmus * tultengése képezi, mely polip karjaival
a legideálisabb kötelességtudás, a legnemesebb ambíció él
tető erejét is kiszívja, a lélek szárnyát lenyűgözi, az emberi
szervezet7fizikai erejét fölemészti s a legértékesebb tisztvi
selőt is Idővel közönséges robotossá teszi.
Ez a csapás, mint a közigazgatás, a hivatali élet min
den ágában, a tanügyi administratió terén is dühöng, pusz
tít és sorvaszt.
Legfőbb ideje, hogy a veszedelmes kórság gyógyítására
vármegyei népoktatás tank föllendülése érdekében minden le
hetőt megtegyünk.
Ha a bajt ismerjük, az orvoslás eszközét megtalálni és
sikerrel alkalmazni nem nagy feladat.
A bürokratizmus gyilkos bacilusainak kiirtására a köz
vetlenség, a szóbeliség a legalkalihasabb ellenméreg.
Arra kérem tehát igen tis^elt Címet, hogy az Írásbeli
séget a lehető legszűkebb korlátok közé szorítani s az ügyekelíntézését a szóbeliség a közvetlenség útjára terelni szí
veskedjék.
A telefon, a vármegye székhelyére való .alkalmi bejö
vetel, a tanitói-gyülések, az iskolalátogatás stb. stb. egytőlalkalmasok arra, hogy az ügyek elintézését az írásbeli
ség útjáról a közvetlenség, a szóbeliség uj csapására terel
jük, mi által lehetővé válik, hogy úgy magam, mint tiszt
viselő társaim tulajdonképeni hivatásunkat az iskolák szak
szerű vizsgálatának fontos feladatát teljesithessük.
.Éltet a remény, hogy igen tisztelt Címed intentióimat
megérteni, méltányolni fogja és részéről minden lehetőt meg
tesz azért, hogy hivatalom a túltengő bürokratizmus csapá
sától szabaduljon és tulajdonképeni hivatásának: az iskolai
a tanitótesttileti élet fellendítésének, az iskolán kívüli okta
tás és nevelés nagy érdekeinek s a magyar nemzeti müve-
—
5
lődés társadalmi szolgálatának, hol nagyobb conceptióra is
tér, alkalom nyílik, visszaadassék .
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1911. december hó 28.
Rhédei János
*
kir. tanfelügyelő.
31|1912. sz.
Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes Gond
nokságának !
A vármegye területén lévő állami népiskolák elhelye
zésére szolgáló épületeknek a folyó évben elodázhatatlanul
szükséges helyreállításáról, átalakításáról, vagy azoknak a ma
gyar királyi államkincstár terhére cszkozlendő évi tisztításá
ról — a J28.OOO|9O. számú vallás és közoktatásügyi minisz
teri rendeletnek megfelelően — kimutatás szükségeltetik ab
ból a célból, hogy a munkáltatás! költségek megállapíthatók
s engedélyezhetők legyenek.
Kérem ennélfogva a tekintetes Címet, hogy az alább
közölt kimutatási minta szerint, az ottani rovatokban- kívánt
adatok pontos és megbízható bejegyzésével szabályszerű ki
mutatást készíteni, s azt a gondnoksági elnök és áz igazgató
(ilyenek nemlétében a tanító) névaláírásával s bélyegző le
nyomattal ellátva — hivatalomhoz legkésőbb e. hónap 20-ig
beterjeszteni szíveskedjék.
Netalán tapasztalt késedelemért s illetve hiányos vagy
hibás adatszolgáltatásért elsősorban az érdekelt igazgató (ta
nító) urakat teszem felelőssé.
Minden bejegyzésnek kimerítőnek, de mind a mellett
lehetőleg rövidnek és szabatosnak kell lenni.
A kimutatást szettéi Pett, sőt esetleg összeragasztott egész
ivre kell rovatozni. Az egyes iskolák részére szolgáló víz
szintes rovatok közt legalább 5—6 cm. üres hely hagyandó.
Szolnok, 1912. január 2.
Rhédei János
kir tanfelügyö.
—
6
—
4615'1911.
.
Körlevél.
;
az alábbi áillami, elet ni népiskolán ak is kólák nak slhely ezésére szolga 'ó épületek: helyreáll itásairól, átalaki fásairól, s azoknak a r nagy. kir. itllamkincsl:ár terhi éré esziközlendő évi tisztitá sairól.
...............’—
Folyó szám
Az állami cllemi népiskola
megnevezése
■
re
A szükséges munkák részlete
zése (árnyékszéknél az ülések
száma, kerítésénél annak hoszsza, folyó méterekben tünte
tendő fel, külön jelölvén meg
az utcai s külön a telek kö
zötti kerités hosszát.)
,
■ 1 111------- 1-U—_
i
A szükséges munkák ada
tainak indokolása
4*.
■ -
•
r
A munkák hozzávetőleges
költségei 1
A szervező rendelet alapján ki
köteles az épület s tartozékai
nak jókarban tartásáról gon.doskodi?
■ ■
/
Az állami elemi népiskolának
van e költségvetési fe eslcge, s
ha igen, mennyi?
Az iskolai épületben csak az
állami elemi népiskola vagy
kisdedovóda is nyer elhelyezést
i
_____ 1
■
00
i
■
i
Mi módon biztosítható a mun-'
kálat keresztülvitele? (verseny
tárgyalás házi kezelés utján)
yAz illetékes magyar királyi
^állampénztár (adóhivatal)
xnegnevezése
JEGYZET
Kimutatás
(Ezen minta egéSÍ iv papírra nagyítandó s úgy töltendő ki.)
Az iskolai épület állapota
s a benne elhelyezett tan
helyiségek s tanítói lakás
száma
Jász-Nangykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és í
községi elemi, iparostanonc és gazdasági ismétlő iskolai gond
nokságához, igazgatójához, tanítójához, óvodafel ügyelő-bizott-.
ságához, és kisdedóvónőjéhez a Jász-Nagykiin-Szolnok-megyei „Népoktatás* cimü folyóiratra való előfizetés tárgyában. . ■
Számtalanszor tapasztalva, ezen az utón, meg is bizo
nyosodva affelöl, hogy az általános természetű, tehát nem
csupán egyeseket, személyeket érdeklő ügyekben az^eggyenként való hivatalos levelezés lassú és eredménytelen, komoly
mérlegelés után elhatároztam, hogy általános érdekű intézke
déseimet; 19 12 január 1 -tői kezdődőleg e lapok hasábjain fogom
közölni, ^célból ezei? lapot a jelzett időtől a. hivatalos közlés
joghatályával ruházom föl és megkívánom, hogy e lapban
kiadott közléseimet igen tisztelt Címed kiváló figyelemmel .
kísérje és: azokhoz az általa szolgált ügy érdekében szorosan
alkalmazkodjék.
.
Oly célból, hogy ez lehető legyen, ezennel, rendelem,
hogy e hivatalos közlönyre 1912 évi január hó 1-től az
iskolai (óvodai.) költségvetés terhére, illetőleg a tanítói könyv
tár, óvodáknál a 'vegyes kiadások tétele alatt előfizessen.
Az iskolai (óvodai) és könyvtári költségvetések felül
vizsgálása alkalmával gondom lesz arra, mennyiben tett Ci’
med eleget intézkedésemből folyó kötelességének.
Minthogy ekként módot adtam Címednek arra, hogy
közzéteendő körleveleimet megismerje és azokhoz alkalmaz
kodjék, nem fogadom majd el mentségül azt a kifogást
hogy tett intézkedéseimről tudomása nem volt.
Szolnok, 1911. december 27.
Rhédei 'kínos
kir. tanfelügyelő.
- -----
40 1912. sz.
'
; / i
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
községi elemi, gazdasági ismétlő és polgári iskolai gondnok
ságához, igazgatójához és tanítójához a Liszt Ferenc emlék
alapra adakozás tárgyában.
Abból az alkalomból, hogy Liszt Ferenc születésének
Szolnok, 1912. január 25.
IV.évfolyam.
8
századik évfordulóját a világhírű zeneművész nagyszabású
egyéniségéhez méltó lelkesedéssel ünnepelte meg az ország,
a Liszt Emlékbizottság részéről felmerült az az eszme, hogy
a nemzet hallhatatlan fia iránt érzett kegyeletét oly módon
is kifejezésre juttassa, hogy szobrot állít neki és nevét oly
alapitványnyal hozza kapcsolatba, melynek áldásait, a jövő
magyar művész nemzedék fogja élvezni.
Minthogy e szép eszme érdekében megindult nagy- '
arányú mozgalom alkalmas arra, hogy a társadalom minden
rétegeinek érdeklődését megnyerje a magyar királyi vallás
és közoktatásügyi miniszter ur Ö nagyméltóságának 1911.
évi december hó 23-án 4970 eln. szám alatt kelt rendeleté
ből folyólag kérem Címedet, hogy jelzett célra a felügyelete,
illetőleg vezetése alatt álló iskolában áltaL .egál kai masabb
nak tartott napon, a tanítványokat Liszt Ferenc nagyságának
kellő méltatása mellett önkéntes adakozásra fölszólítani s a
begyült összeget a Liszt Emlékbizottsághoz Budapest, (tehát
nem a hivatalomhoz) eljuttatni szíveskedjék.
Szolnok, 1912. január hó 3-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
SZERKESZTŐI ÜZENETEK.
Paál István Jászárokszállás. — B. cikkének foly
tatása lapunk sürgős megjelenése miatt kimaradt. A jövő
számban terjedelmesebben fogjuk közölni s ezentúl nagyobb
gondot fogunk fordítani, hibátlan megjelenésére.
M. Gy. A lapot megindítottuk.
Sz. B. Tiszaszentimre. Lapunk jelen számát tekin
tettel a tanfelügyelő ur rendeletére, megküldtük minden me
gyebeli egyházi hatóságnak, óvódáknak, gazdasági iskolák
nak és az összes tanítóknak, nehogy ez oldalról bárki ré
széről támadás érhessen bennünket. A lap ezentúl a szükség
hez képest 12—14—16 oldal terjedelemben fog megjelenni.
Hirdetések és hirdetési dijak, valamint reklamációk
Daróczy Antal kiadóhoz Turkevére küldenek
2. szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanitótestület
KÖZLÖNYE.
HIVATALOS
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
i
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A tanyai iskolák élete.
<* i
jil
4
Hideg van! Fű a szél eszeveszetten, zörgeti a
magánosán álló iskola ajtait, ablakait. De jó i§ most
a meleg szobában ! — Szegény kis seregem, vájjon
hány szerető szív aggódik értetek :. hogyan tudtok
elérrti az iskolához, nem-e ér benneteket valami
baj az utón ? Mikor a többi gyermek az életnek
még csak az örömeit ismeri, ti a meleg családi
fészket odahagyva, minden átmenet nélkül a szen
vedések kálváriáját járjátok.
A küzdelem acélozza az erőt; az élet harcához
pedig erős és kitartó, a küzdelmekkel nem csak
megalkudni, de azokat legyőzni is tudó bátor had
seregre. van szükség. Ne csüggedjetek!
És ti se csüggedjetek számkivetett tanyai taní
tók ! Az anyagi és szellemi nélkülözés közepette bíz
zatok a jövőben, szorgalmasan munkálkodjatok ,a;
jobb és szebb jövő megépítésében. Ha kötelességei
teket lelkiismeretesen elvégeztétek, ne csökkentse
ambíciótokat a számokban kifejezhető minősítés.
S ha a jól elvetett mag nem is adja meg a joggal
várható termést, azt tőletek kívül eső, a tanyai isko-
— 2 —
Iák speciális, az iskolának nem kedvező körülmé
nyeiben keressétek.
❖
A tanyai iskolák felállítása az általános tankö
telezettség kimondásának természetszerű következ
ménye. A törvény kötelez, tehát módot kell adni
"arra, hogy a polgárok kötelességeiknek megfelelhes
senek.
Minden tanyai tanító tudja, mily égető szükség
van a tanyai iskolákra. Szinte m- gall az ember esze, ha
arra a sötét butaságra gondol, amely á tanyai pol
gárok agyát borítja, Testileg szép, erős, lelkileg sze
gény, elmaradt, műveletlen nép a (anyai magyar.
Jóformán csak enni, dolgozni, káromkodni és duhaj
kodni tud. Ez az érem egyik oldala.
A másik oldalára az van Írva: Ne csodálkoz
zunk ezen, nem a jelen, hanem a múlt hibája s ezt
felismerve kötelességünk,’ hogy az eddig ellégé el
hanyagolt tanyai népet, ezt a minden jóra formál
ható, alapjában véve kitűnő anyagot belevonjuk a
kultúra körébe, egy szellemileg erős, gyámkodás
nélkül megélni • tudó polgárságot neveljünk közös
kincsünknek: a hazának.
A feliratot illetékes helyen is meglátták s im
már a szinmagyar lakosságú alföldi tanyák közül
helyenként kiemelkedő népiskola lesz az embert a
jövő — mindenesetre értékesebb
- életre előké
szíteni.
Az életre előkészítést szószerint értem. Az is
kolának — különös tekintettel a tanyai iskolákra —
a mindennapi életben szükséges általános ismeretek
közlése és ez alapon történő értelem fejlesztés mel
let elengedhetetlen kötelessége az igazi életre: a
munkára nevelés.
3 —
Munkára pedig nem beszéddel, frázisokkal nevelünk, itt a nevelőértek a cselekvésben nyilvánul.
A tanyai iskoláknak tehát a nép foglalkozásának
megfelelő munkaiskolává kell lennie.
Hogy ez nem csak idea, példaképpen említ
hetem a mezőtúri tanyai állami iskolákat.
Ezek már a munkaiskola jegyében születtek.
— Minden iskolához 2 holdnyi területű termőföld
lett kihasítva oly célból, hogy a mindennapi — és is
métlő iskolások által erejükhöz képest megmunkálva : a
munkára-való nevelés közvetlen szemléltető eszköze
legyen, a munkaszeretet megkedveltetése mellett
azt okszerű és több hasznot adó növénytermelés
(gyümölcsészet, konyhakert) a gyermekbe, a leendő
kisgazda, földmiveléssel foglalkozó; egyén fogékony
leikébe már ezen a fokon beleoltassék és a környék
beli gazdáknak is példaadásul szolgálhasson.
A munkásiskoia nevelő — tanításával kettős
cél érdekében küzd. Egyfelől mint fönnebb is em
lítettem — a gyermek jövendő életét véve figyelembe,
élethivatásra, munkára nevel, másfelől az eddigi csu
pán* szokáson alapuló gazdálkodást ésszerű gazdál
kodássá óhajtja fejleszteni, a többet és jobban el
véinél fogva a kisgazda helyzetén könnyíteni. Teszi
pedig azt azon erkölcsi igazság szenemében, hogy
bárkinek joga, sőt kötelessége is saját boldogulá
sát elősegíteni, megélhetését minél könnyebbé tenni,
de ennek egyedüli feltétele a munka, melyhez min
denkinek joga van, de egyúttal elengedhetetlen kö
telessége is. Szociális értéke: a munkátlanságelleni
küzdelem ; a vagyonosodás utján a haza földjéhez
való) ragaszkodás biztosítása; a kivándorlás csök
kentése.
4
A munkásiskola programmjában a kertészeti
munkálkodás mellett a kézügyességi gyakorlatok is
fel vannak véve. Ezek egyrésze tisztán kézügyesség
(ügyességi gyakorlatok), másrésze, anyagi szempont
ból (használható eszközök készítése) jöhet figyelembe.
' Általában minden egyes tantárgy tanítását lehetőleg
a gazdaság körébe eső ismeretek közlésével kell
összekapcsolni, hogy a tanítás összhangzatos legyen,
kérek egészet képezzen.
■
Nagy általánosságban érintetten a munkaiskola
főcélját, a kiviteli módozat megállapítása pedig, lé
vén az iskolai tanítás közérdek, az illetékes fórumok
hatáskörébe tartozik, mert hiszen a tanító ez irány
ban hatásos munkát csak úgy fejthet ki, ha rendel
kezésére .állanak a cél elérése érdekében szükséges
eszközök és módok.
Következő cikkemben kifejtem, miért nem le
hét e nemes eszmék valóra válását, elérni a mezőturi tanyai iskoláknál; mik ennek azl okai; hogyan
gondolom a mai iskoláknak munkaiskolává fepesz-
Lukács József.
A.z átadó rendszer hátrányai és a felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes niü.
Irta: Paul István jászárokszállási róm. kath. tanító.
(Folytatás 2.)
1. Az átadó rendszer.
A) Lényege és menete.
„Két dolog van, ami az emberre nézve
legfontosabb és legnehezebb : az ember
kormányzás és az emberi nevelés müvészete“
(Felméri L.)
Az átadó rendszer mellett minden tanító állandóan egy
bizonyos osztályban tanít, úgy hogy a tanuló évről-évre más
tanító vezetése alá kerül.
?\z osztott vagy csak a részben osztott népiskoláknál,
különösen a felekezetieknél, ez a rendszer van leginkább el
terjedve. Pedig ez az uj úgynevezett javított rendszer úgy
pedagógiai mint didaktikai szempontból határozottan elvetni
való a icgebbi időben is használt felvezető rendszerrel szem
ben. Ezen állítás bizonyítása végett vizsgáljuk meg csak elő
ször az átadó rendszer menetét.
1. Az első osztály tanítója felveszi osztályába a 6 éves
múlt, jól fejlett, kis 'vasgyuró, valamint a testileg és szelle
mileg fejletlen, elmaradt, vézna gyermekeket egyaránt. Hat
esztendős korában ott kell ülnie az I. osztály padjain, azu
tán menni, haladni tovább, előre, mindinkább csak a kor
szerint, mert hisz a modern tanítók respektálják azt. az elvet,
hogy az általános népoktatás kötelezettsége mellett buktatni
nem szabad, hanem tanítani, megtanítani kell az anyagot. Ez •
az elv helyes és bölcs, mert a tanítás igazi rendeltetésének
felismerésén alapszik, de kiviteléhez nincsenek meg eszkö
zeink. A nevelés, ami pedig fő az elemi iskolában, az elma
rad, mert a tanítás miatt nem jut rá idő. Igya rövid tanév alatt
különösen a népesebb osztályban, még a legszakavatottab
és leglelkiismcretesebb tanító sem képes, növendékei lelkivi
lágát: tehetségét, képességét, hajlamait, indulatait, jó vagy
rossz szokásait, erkölcsi vagy testi hibáit stb. felismerni. A
rövid 8—8 hónapi tanítás alatt a legtöbb gyermekre ragad
egy kis külső máz, csekélyke tudás, de egyéb, úgyszólván
semmi.
Ezeket a szellemileg alig zendült gyermekeket azután a
következő tanévben felküldi a tanító, lehetőleg mind a II.
osztályba.
2. A második osztály tanítója átveszi az I. osztályból
felküldött jobban mondva: hozzá felhajtott, előtte ismeretlen
uj gyermeksereget és halad velők tovább a maga keskeny
és rövid ösvényén. Nem néz sem előre, sem hátra, azaz
nem gondol vissza — talán nem is gondolhat — vájjon
az egyes gyermekek szellemi fejlettségi mennyire haladt az
I. osztályban; ennél vagy annál a gyermeknél honnan kezdje
6
■
miként és meddig folytatssa a tovább képzést, hanem csak
közönyösen, gépiesen döcög tovább velők a II. osztály ré
szére kimért szűk határon belül. Egy kevéske uj dolog itt is
ragad a gyermekekre s a tanító, mint ki jól végzé dolgát, a
következő tanévben felküldi őket, lehetőleg teljes számban
a III. osztályba, anélkül, hogy nevelését és oktatását harmó
niába hozta volna előbb az I. osztálylyal és összefüggésbe
a III. osztálylyal. Ez az állapot még csak hagyján a testileg
és szellemileg fejlett gyermekeknél, haneni mit szóljunk a
természettől testileg és szellemileg mostohán felruházott
gyermekekhez.
Folyt, köv.
Felhívás a magyar tanítósághoz.
Nyolcadik éve annak, hogy a hazai tanítóság egyete
mes gyűlést tartott. Nyolc év eltelte elég idó arra, hogy a
kultúra, a népoktatásügy terén felhalmozódjanak bizonyos
tanügyi vélemények, felszínre vetődjenek különböző gondol
kozás! irányok, nevelési eszmék és gyakorlati elvek. Az egye
temes gyűlésnek hivatása és kötelessége, hogy az igy fel
színre jutott közoktatásügyi, népnevelési kérdéseket megvizs
gálja, értékelje s azokat, melyek egyetemes közoktatási és
tanítási szempontból becsesek s kort jellemzők: elfogadja. Az
egyetemes gyűlések a tanítóság ősgyülései; melyeknek hatá
rozatai a jövendőre nézve is messze kihatóak voltak mindenkor.
Az 1848-ban megtartott első egyetemes gyűlést a taní
tóság minden7 külső serkentés nélkül hozta létre, hogy a
politikai és szellemi felszabadulás eme napjaiban összegyűjt
se azon tábort, mely az eljövendő uj Magyarország külturáját volt hivatva megalapozni. Az első egyetemes gyűlés
Magyarország népoktatásügyénck megszervezésével foglalko
zott. Irányt szábott liberális lelkülcttcl a később megalkotott
első magyar népoktatási törvénynek. Hogy a nevezett törvény
nem olyan szellemben szerveztetek meg, mint ahogy azt a
tanítóság összessége kívánta, annak nem az első egyetemes
gyűlés az oka.
Az 1868-ik év létre hozta a népoktatási törvényt s 1870-ben
már megtartotta a tanítóság a második egyetemes gyűlést,
hogy elkcseiedésének adjon kifejezést azon mellőzés^ miatt
mely ot az 18(58. XXXVIII. t. c. megalkotásai alkalmával értg.
A nevezett törvény megalkotásénál ugyanis nem vették figyer
lenibe a tanítóságnak az első egyetemes gyűlésen kifejezésre
jutott kívánságait. A tanítóság ezen a gyűlésen kemény kri
tikában részesítette Báró Eötvös Józsefnek jóindulatú, dg
fogyatékos alkotását s több jogot követeit magának a nép
oktatásügyi kérdések elbírálásánál. Sürgette a tanítói állásnak
szellemi és anyagi tekintetben mentöl magasabbra való emelést.
Az 1874-ben megtartott harmadik s az 1878-ban végbe
ment negyedik egyetemes gyűlések főleg iskolaügyi kérdésekkel
foglalkoztak. Legfontosabb vitatételük volt néptanítók nyug
díjazása, özvegyeik, árváik gyámolitása. Kitűzték tárgyalásra
az 1868. 38. t, c. revíziójának kérdését is.
Az ötödik egyetemes gyűlés a millénium esztendejében?
1896-ban folyt le olyan időben, amikor a közérdeklődést s.
az egész nemzetnek figyelmét az általános nemzeti érdekű
ünnepségek szakadatlan láncolata kötötte le. Ezen az egye
temes gyűlésen a tanítóság a kulturális közviszonyok emelését
célzó tételek tárgyalásával foglalkozott. Határozottabb formát
öltött már ekkor a tanítóegyesületek szövetségének eszméje is.
A hatodik egyetemes gyűlés 1904-ben volt. Ezt a tanítóság
jogos méltatlankodása és elégületlensége hozta létre. Az
utóbbi évtizedekben ugyanis a közszolgálat minden ágában
emelték az alkalmazottak fizetését, csak az amúgy is küzködő
tanítóságot mellőzték az iskolafentartók. Azért a tanítóság
ezen a gyűlésen csakis a legéletbevágóbb kérdésekkel foglal
kozott: a szolgálati pragmatikával, fizetésrendezéssel és
a nyugdijrevizióval, csak úgy mellesleg hozott határozatot a
népnevelési egyesületek szervezéséről is.
A legutolsó egyetemes gyűlés eltelte óta történt vala
melyes változás a tanítók anyagi helyzetében. Nem olyan
változás azonban, mely kielégíthetné a tanítóság ezreinek
jogos várakozását. Még mindig nem birtoklója a tanítóság a
képzettségét megillető anyagi ellátásnak. Az egyetemes gyű
lésnek impozáns erőt kell kifejtenie, hogy végre a magyar
tanító is megkapja az ő jogos bérét.
A nyugdijrevizió évről-évre késik, megkárosítva és meg-
8
■
rövidítve nyugdíjba kényszerülő társainkat és a hozzátartozókat.
A tanítóság anyagi helyzetének vigaszban volta a
legszélsőségesebb kétségbeesésére sarkalja immár azokat is,
kik eddig krisztusi türelemmel vártak az eljövendő szebb
jövő reményében. Megváltozott a tanítói közélet szelleme isA legutóbbi években megteremtődött a Magyarországi Taní
tóegyesületek Országos Szövetsége, mely céljául tűzte ki a
tanítók mindennemű érdekeinek istápolását, erősítését. A
• * Szövetség már is annyira tudta szervezni a hazai tanítóságot^
hogy nincs ma sem számban, sem kiterjedésben, sem pedig
oly szoros kapcsolatban együtt élő szervezet, egyesület, mely
Szövetségünket csak megközelíteni is képes volna.
A Szövetség kiegyenlítője, szabályzója minden árnyalatú
tanítói gondolkozásnak, képviselője és gyűjtője a magyar
tanítóság minden kifejtett erejének. Természetes tehát, hogy
a hazai tanítóság a Szövetségre, mint az Országos" Bizottság
jogutódjára ruházta az egyetemes gyűlések megszervezésére
előkészítésére való jogát.
J
Alapszabályszerü jogunknál és kötelességünknél fogva,
felhívjuk azért Magyarország tanítóságának figyelmét az 1912.
év julius elején tartandó hetedik egyetemes gyűlésre. Óhaj*
tandó és kívánatos, hogy ezen a gyűlésen a tanítóság ezrei
vegyenek részt. A tanítóság ezen az egyetemes gyűlésen
adjon kifejezést kívánságának, akaratának. Egyesítse a magyar
tanítóságot, iskolafentartó jellegkülönbség nélkül, az a gon
dolat, hogy az egyetemes gyűlés szava sújt adó nemcsak a
tanítóság jövőjére nézve, hanem imponáló hatású is a magyar
müveit társadalom kulturális életében. Az egyetemes gyűlés
határozatainak ható ereje csak úgy lesz, ha a tanítóság
egybeforr akaratban, szolidaritásban s ezt a tényt külsőleg
is dokumentálja.
Kedves kartársak!
A szövetség elnöksége a tanítóegyesületek vezetőségei
nek elküldte már azon felhívást, melyben információt kér az
egyetemes gyűlés tárgyaira vonatkozólag. Hisszük, hogy c
tekintetben a tanítóság a legliberálisabb szellemben fog ha
tározni s oly tételeket fog tárgyalásra javaslatba hozni, meyek*a tanítóság érdekeit legmélyrchatóbban élintik. A köz-
-
9
—
ponti vezetőség azt kívánja, hogy a tanítóság akarata e te
kintetben a legliberálisabb módon az egyéni és testületi sza^
badság teljes birtoklásával nyilatkozzék meg. Az egyetemes;
gyűlések tárgyai azok lesznek, melyeket a magyar tanítóság
többsége óhajt.
Mindezeknek elmondása után fölkérjük a hazai tanító
ságot, vegyék tudomásul az alábbi tájékoztatót s jelentkez
zenek minél nagyobb számban a VII. egyetemes tanítói
gyűlésre.
Tájékoztató : 1. Az egyetemes gyűlés idejét a Szövet
ség igazgatósága 1911. december 8-án tartott ülésében f. év
julius 2. 3. és 4-ik napjaira tűzte ki. (A tárgy sorozatot és az
előadók neveit később állapítjuk meg.
2. A VII. egyetemes gyűlés tagjai 5 (öt) K. tagsági di
jat fizetnek az egyetemes gyűlés pénztárába. Ezért az össze
gért a tagok megkapják az egyetemes gyűlés naplóját, a jel
vényét és az igazojó jegyet. Egyúttal részesülnek mindazon
kedvezményekben, melyeket az egyetemes gyűlés tagjai szá
mára megszerezni sikerül. Az egyetemes gyűlés tagsági dija
február 1-től, június 15-ig bezárólag küldhető Dallos István
pénztáros címére, (V1IL, Práter-u. 31.
3. A tagsági díj beérkezése után, a pénztáros megküldi
a „Tagsági igazolvány*-!, mely az egyetemes gyűlés tagja-,
inak a megállapított jogokat biztosítja.
4. A Szövetség alapszabályainak 30. §-a értelmében
„az egyetemes gyűlésen sem szavazó, sein tanácskozó joggal
nem vehet részt olyan tanító, aki a Szövetség kötelékébe
tartozó egyesületek valamelyikének nem tagja. “ Az alapsza
bályok eme pontjára különösen azon egyesületek figyelmét
hívjuk tel, melyek eddig még nem léptek be a Szövetségbe.
Nem szeretnők, ha e miatt kényszerülve lennénk távol ma
radni az egyeteines munkájától, mintegy saját magukat rekesztve ki az együttes alkotó munkából. . '
'
Abban a reményben, hogy a VII. egyeteines gyűlés
sikere érdekében mindenki megteszi kötelességét, vagyunk
Budapesten, 1912. január 4 én.
Kartársi üdvözlettel
Moussong Géza
Simon Lajos
elnök.
főtitkár.
— 10 —
— 11 —
Ifjúsági egyesület alapszabály tervezet.*
Az állami és községi elemi népiskolák számára kiadott
utasítások 103. illetőleg 132. §-ai értelmében az elemi isko
lákból 15-ik életévük betöltése után kilépő ifjak számára ott
ahol a helyi viszonyok lehetővé teszik, ifjúsági egyesületek
alakítandók. Ezen egyesületük célja, hogy az ifjúság értelmi
korebe illeszkedő népszerű előadások és felolvasások tartá
sával ápolják a hazafias szellemet és erkölcsi életet; szok
tassák az ifjakat a mértékletes életmódra s tartsák vissza a
korcsmák és ezekhez hasonló helyiségek látogatásától. To
vábbi, célja az ifjúsági egyesületeknek a dalos körök alakí
tása, népszerű szinielöadások rendezése és könyvtárak létesí tese.
Az ifjúsági egyesületek számára a vallás- es közokt
in..km. miniszter a 41856-903 sz. alatt kelt rendeletével
alapszabálytervezetet adott ki. Az állami elemi népiskolákkal
kapcsolatosan szervezendő ifjúsági egyesületek alapszabályai
jova agyás vágett a vallás- és közokt. miniszterhez, a nem
állami népiskolákkal kapcsolatban . szervezetteké pedig a m.
kir. belügyminiszterhez terjesztendők fel.
Az alapszabálytervezet a következő:
•i » ’n § Az
c*me ;
— —- — — -í ifjúsági egye
sület. F ecsetje ezen címmel egyező köriratot használja.
2. §. Az egyesület célja a tanköteles kort túlhaladott
ifjúságnál a hazafias érzületnek, a vallás-erkölcsös életnek
apolasa; a hasznos ismereteknek ' terjesztése; az ifjúságnak
illem es tisztességre, mértékletes életmódra való szoktatása;
a orcsmak és más ehhez hasonló helyiségek látogatásától
való visszatartása.
Evégből felolvasásokat, előadásokat rendes, ifjúsági
könyvtárt alakit; nemesen szórakoztató mulatságot rendez
daloskört szervez. A tavaszi, nyári és ősszi hónapokban,’
ahol alkalma van reá, a férfitagokat a helybeli tűzoltó-egye
sület keretében, ahol az nincs, valamely ahhoz értő tisztvi-
E tervezetet azon okból közöljük, mert többször kér
nek mintát kartársak, kik ifjúsági cgyesületetet óhajtanak szervezm.
*
.
■»
selöje vagy egyleti atya által a községi tüzoltószerck igénybe
vételével a tűzoltással gyakorolja, anélkül azonban, hogy az
ifjúsági egyesület keretében tüzoltó-egyesülct alakulna.
Az ifjúsági egyesület azonban akár a tüzoltó-egyesületek, akár pedig a községek tüzoltószereit csakis a tűzoltó
egylet vezetőségének, illetőleg a községi elöljáróságnak* bele
egyezése mellett használhatja.
Az ifjúsági egyesület működése köréből minden feleke
zeti, avagy politikai kérdés szigorúan kizárandó.
3. §. Az egyesületnek vannak rendes, pártoló és ala
pitó tagjai.
a) Rendes tag lehet minden 15-ik életévét betöltött írni
olvasni tudó tisztességes ifjú, vagy jó viseletű leány, aki be
lépési szándékát az egyesület elnökénél bejelenti, s az egye
sület szabályainak megtartására magát kötelezi.
Rendes tag marad az illető 21-ik életévének betöltéséig
illetve férjhcztneneteléig.
b) Pártoló tag lehet minden tisztességes egyén, aki az
egyesület javára 3 éven át évi két korona fizetésre magá,J
kötelezi.
c) Alapitó tag lehet minden magyar honpolgár, aki az
egyesület javára egyszersmindenkorra 20 koronát fizet.
A pártoló tagok tagsági dija, valamint az alapító tagok
alapítványának kamata, úgymint az egyesület rendkívüli jö
vedelmei az egyesület kiadásának fedezésére fordíthatók.
4. §. Az egyesület összejöveteleit és szórakozásait Rend
szerint az állami iskola helyiségében, a tanítási időn kívül
tartja és pedig a téli időben, tehát november hó 1-től —
március hó 1-ig hetenként kétszer, ezenkívül junius, ^zep*
tember hónapokat kivéve, vasárnaponként mindig az erre
meghatározott időben.
.
Az egyesület köréből mindennemű szerencsejáték, va
lamint a szeszes italok élvezete szigorúan ki van zárva.
5. §. Az egyesület ügyeit, az egyleti atyákkal egyetem
ben, a rendes tagok közül választott választmány intézi. A
választmány a tisztviselőkkel együtt 10, legfeljebb 15 tágból
áll; az egyleti atyák száma 5. Amely egyesületnek nőtagjai
is vannak abban 5 egyleti atya választandó a női pártoló
■f
tagok közül.
, ;
Az egyesület tisztviselői a következők: igazgató, elnök
alelnök, jegyző, pénztáros és könytáros.
Folytatjuk,
.
■
-
.
— 13 —
— 12 —
II i v a ta 1 o s
H T K E K.
— Áll. tanítók lakbérrendezése. — Áll. tanítók réfzére 1918. jan. 1-től számitólag a XI. fiz. osztály 3. foko
zatának megfelelő lakbér illetmény immár utalványozva van.'
Örömmel látjuk a közoktatásügyi Miniszter urnák ügyünk
iránt megnyilvánuló jóakaratát, s a legteljesebb bizalommal
tekintünk további intézkedései elé. — Mint hírlik,, a fizetés
endezés ügye is előkészítés alatt áll, s 1913-ra mintegy 4
milliót fog a kormány a tanitófizetésrendezésre folyósítani.
— Molnár Viktor közokt. állam titkár — mint
hírlik - a napokban megválik állásától. - Lemondásának
oka, hogy liberális gondolkodás módja nem tud bele illesz
kedni a mostaniakéba. — Őszinte sajnálattal vesszük távo
zása hírét annak az állam-férfiúnak, ki a modern Magyarország kiépítésének munkájából mindig oly lelkesen vette
ki a maga részét. Hálásan gondolunk Molnár államtitkár
nevére, s hisszük, hogy a nyugalomban is oly lelkes barátja
marad a magyar oktatásügynek mint amilyen vezetője eddig
— Iskola látogatások. A kir. tanfelügyelőség e hó
folyamán megkezdte az iskolalátogatásokat. Melyeket Rhédei
János kir.tanfelügyclőés Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő végez
s elsősorban az áll. tanyai iskolák látogatását tűzték ki célul’
-^Difteritisz járvány miatt a szolnoki öszcs inté
zetek zárva vannak. Tiszasülyön a járván/ megszűnvén: az
iskolák megnyittattak.
Tamtóváltozás. A bcsenyszögi közs. iskola Kocsis
mre tamtót választotta meg, Csávojszky Dezső jászapáti
tanítót pedig Erdőtelekre (Heves) választották meg tanítóvá.
Oarostanoncotthon vezetésért. 125823 9J1 sz
vkmin. rendelettel a jászberényi, mezőtúri és szolnoki inafostanoncotthon vezetői részére 200-200 korona tisztdetdii
., . 7- Tanítói és ifjúsági könyvtári költségvetések
e készítésére es a kir. tanfelügyelőséghez jóváhagyás végett
sürgős beterjesztésre ez utón is figyelmeztetjük a könyvtára
kat kezelő all. tanító kartársakat.
r é sz.
í
232 szám.11912
>
Szolnokmegyei áll. el. iskolai gondnokságnak, ig.
tanítónak, községi iskolaszéknek és magán iskolai
tanítónak.
I
*
;
X
l
"
Az alkohol fogyasztással -való visszaélés meggátlása,
illetve az alkoholizmus elleni küzdelemnek az iskolákban
való érvényesítése céljából a vallás és közokt. minisztérium
részéről kibocsátott rendeletekben ismételten történt, már
intézkedés.
,
Teljes mértékben átérezve a kérdés nagy fontosságát,
a már kiadott rendeletekben körvonalazott tevékenység szel- f
lemnek támogatása és minél hatékonyabbá tétele céljából
elrendelte, hogy 1912. évtől kezdve minden állami, községi,
társulati és magán elemi népiskolákban, továbbá a tanítói és
tanitónöképző intézetek gyakorló iskoláiban minden évbeli
az általam meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag
arra a célra, hogy az alkoholizmus káros hatásai az iskolák'
növendékeivel behatóan megismertessenek.
Az ezen napon az iskolában tartandó előadásokra néz
ve gondoskodott Önagymé’tósága a népiskolai gyermekek
érlelmi fokának megfelelő mintaszerű előadásnak megirásáról,
melynek példányát a múlt év november hó |0-én kelt 9182
eln. sz. miniszteri rendeletre az iskolák részére díjmentesen
megküldöm.
*
Látva a nagy és súlyos veszedelmet, mely alkoholizmus
által népünket egészségügyi, anyagi és erkölcsi téren egy
aránt, a legfelelmcsebb következményekkel fenyegeti, nem
kétlem., hogy a cím saját hatáskörében készségesen el fog
követni mindent, ami a jelzett baj, nyomában járó vészterhes
hanyatlás terjedéseinek gátat vethet.
Es miután kétség nem férhet ahhoz hogy az emberi szen
vedelmek ellen a küzdelmet-eredményre való kilátással leg
inkább a fogékony gyermekkorban lehet felvenni: miután ez
a zsenge kor az melyben a mérlegelve és gondosan irányuló
nevelés valósággal csodával határos eredményeket képes
elérni;. ezért tartom szükségesnek hogy az alkoholizmus elleni
küzdelem olyan alakban vitessék be a népiskolába amely
tanulságos voltánál fogva a nemzet jövő reményének a|.
ifjúságnak a szivét és lelkét megragadja de- megjelenése
külsőségeinek ünnepies jellege által elméjét is a fölötti goiir
dolkozásra serkentse.
Ha ezen ünnepség mindig és mindenhol az intentionált
— 14 —
Szám 335 1911.
Valamennyi állami' iskolai gondnokságnak, illetve ál
lami elemi iskolai igazgató és vezető-tanító urnák.
A vallás és közoktatásügyi Miniszter ur ő nagyméltósága 128000 - 910. sz. rendelete alapján felhívom tek. Címet,
hogy az alábbi minta szerint készítendő kimutatást pontosan
kitöltve a törlesztési-ivek csatolásával — hivatalomhoz 3 nap
alatt terjessze be.
A bejegyzendő adatoknak természetesen egyezniük kell
az ifjúsági és tanítói könyvtári költségvetés vonatkozó téte
leivel. Éppen azért a kimutatásba azon összegek és tételek
vehetők fel, amelyek a jóváhagyott tanítói és ifjúsági könyv
tári köitségvetás keretében engedélyeztettek. A költségvetési
fölöslegek a könyvtár alap) összegéhez csatolandák s igy a
kimutatás 6-ik rovatába tüntetendők fel.
A netán i késedelemért az igazgató tanító ur a könyvtár
kezelő tanító úrral együtt felelőséggel tartozik.
Szolnok,. 1912. január 17.
kir. tanfelügyelő helyett:
Krúdy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
jE3jy|: iX^nsvJ
n
*
j
állami elemi iskolai ifjúsági és tanítói könyvtárának
tanévi szükségletéről.
kir. tanfelügyelő.
'SpJ >|OdE| zs jSoui
0J0ZS0J
ZE S0 US
-Vioaópui’ PISUAÚf y
X
K IM U T A T Á S
szellemben fog megtartatni, akkor ez az egy, a szorgalmi
időből kikapcsolt nap az ő áldásos eredményeiben dús
kárpótlást fog nyújtani a csekély mulasztásért, mit a tanul
mányi rendben előidéz.
Midőn ezekben röviden megismertetem az alkohol
elleni küzdelmet, elrendelem, hogy a folyó tanévben március
hó 30-ika szenteltessék a népünk ádáz ellenségének leküz
désére, mely napon d. e. az összes növendékek részére elő
adás tartatik, d. u. pedig a szabadba való kirándulással
kapcsolatban a tanítók figyelme a természet szépségeire
hasznaira és azoknak megbecsülésére hivassák fel.
Felhívom címet, az alkohol elleni küzdelem tárgyában
tett intézkedéséről tapasztalatokról hozzám a legközelebbi
húsvéti szünidőben jelentést tegyen.
Jövőre nézve pedig egyszersmindenkorra elrendelem,
hogy évenként december hó 23-ika szenteltessék az alkohol
elleni küzdelemre, mert azt a napot, nagyon is alkalmasnak
tartom arra nézve, hogy a közelgő ünnepeket, miként lehet
alkohol élvezete nélkül méltóképpen megtartani.
Szolnok, 1911. január hó
Rhédev János
-E)>|OZO>| S0
u ipqjai
UEA ; —
EJy Jfodu.gE.s
s? adAnui jpp
[
I -U0J.O0UI JELŰ u aq
gappoa IÁUU0VV
-AÁUO>| UE| l^usníjl
■
’
aqasopA^Gsupg
IA0UE| 0Á|OJ >|EU
-U|<J>|SI ZE Op poj ।
-E|ZOÁ[lEJl IÁUL10TV [
ze
dE[E JEJAÁUOg
)P)iS0p[ iqqauhp
qapApj e lÁuuaw
in
eju ZE lÁll
-UŐIU S3 EJEIU^ZS JUJ
-AÁLiojj lopuui u aq gop
-riiazjnzs >pAniü Ápw
é 9S0)ZS0|JO| IA0 >|0U
-110 1ÁUU0LU S0 EJEUI
-pzs jEjAÁuog líysnfp
ZE 0q OpU0Z.I0ZS J£J
-AÁuog nsndíj Áp^
jyjAÁuog
ptesníp ze qy
ipqaosndu Ápw
JE)AÁllO>| IO)
-IUU) E SOpjpM ÁlipH
ELHÚZ $ Jfopuuj
c
ElUEZS >|p|lUE|
I----------------- —‘-------
LUEZS OÁpj
i
iV^évfolyam.
Szolnok, 1912. Február40.
3. szám.
MEGYEI NÉPIKTATÁS
a kir. Tanfelügyeloség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE
_ ___________________ ----------------- ---- ------------------- -------------------- j
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
z ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
_----------
A leghathatósahb reklám
a szép és ízléses nyomtatvány.
Előkelő üzletnek csinos nyomtatványa
legyen s ilyet szállít jutányos áron
DARÓCZY
ANTAL
könyvnyomdája, Túrkeve. (Főutca)
Számlák,
körlevelek,
címkártyák,
névjegyek,
árucímkék,
falragaszok,
levélpapírok,
gyászjelentések,
nundenréic üzletben és irodában
S nyomtatványok
árban és csinos kivitelben készülnek.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
H
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A tanyai iskolák élete.
Legutóbbi cikkemben a munkaiskoláról írtam,
s megemlítettem a mezőtúri tanyai iskolák szerve
zését is. Cikkem végén pedig ígéretet tettem annak
kifejtésére, miért nem lehet e nemes eszméket a
jelenben a gyakorlatban megvalósítani; mik ennek
okai; hogyan gondolom a mai iskoláknak munka
iskolává fejlesztését.
Legfőbb, magában véve is -elegendő akadálya
a törvénynélküliség. Az utasításban van ugyan em
lítés téve, az úgynevezett kisebbfokozatu gazdasági
népiskolákról, de az. a mindennapi iskolákra nem ter
jeszkedik ki. — A munkaiskola fontossága meg
éppen abban emelkedik ki, hogy a gyermek eleinte
még játékmunka kedvét felhasználva, már az elemi
iskola első osztályában megkezdi fokozatosan á ta
nulságos munkára nevelést, mert hiszen azt jófor
mán minden átmenet nélkül teheti s csak az iskola
módszeres eljárásában rejlik, hogy rázkódás nélkül
történjék s ne a külszínre törekedjék, hanem a belső
tartalom szabja meg értékét.
Véleményem szerint a gazdasági ismétlő isko-
1
Iák nem váltják be azt a reményt, amelyet a szer
vezéskor fűztek hozzá. A gazdasági ismétlő iskola
céljának meglelelö átalakító hatást nem tud elérni,
az okszerű gazdálkodást nem bírja szélesebb irány
ban kiterjeszteni és a munkakedvet annyira nem
képes fokozni, hogy maga a földmivelő lakosság
ellenszenvvel viselkedik irányában. Erről pro és
kontra sokat lehetne írni és beszélni. Pedig így van
semmiféle hangzatos ellenvéleménnyel nem lehet el
ütni. Mi akik a néppel közvetlenül és nem az Író
asztal mellől érintkezünk, látjuk és tapasztaljuk, hi
tet teszünk reá. — A hiba nem a tanítókban és
tanításban, az iskolai rendszerben van.
A 6—12 éves gyermek iskoláztatásának egész
ideje alatt — kivéve az egyes helyeken pedagógiai,
értelemben helyesen alkalmazott kézügyességi gya
korlatokat — tisztán szellemi munkára van kárhoz
tatva s a munka értékét csak erkölcsi igazságok és
szabályokból sejtetik vele. A szemléletet nélkülöző
rendszer, az iskolán kívüli foglalkoztatás mellőzése
egyenesen beleneveli a gyermeket a mnnkátlanságba;
a tanulást nem mindig, mint munkát, nem ilyen
nek tekinti, munkáját nem kötelességszeretetből, ha
nem muszájból végzi, s várva-várja a megváltás pil
lanatát.
A tanköteles á mindennapi- iskolából a gazda
sági ismétlőbe kerül, amely szemléltetés alapján
(legalább ez lenne a rendeltetése) inkább gyakor
lati képzést nyújt Az a gyermek azonban, aki hat
éven keresztül ilyesféle dolgokkal egyáltalán nem
foglalkozott, semmiesetre sem veszi szívesen az is
kolában általa meg nem szokott testi munkát, azt
jmmnel-ámmal, kelletlenül végzi. Számtalanszor ta-
pasztaltam. hogy a kerítésen belől dolgozó ismétlő
iskolás ismerősének közeledésérep irulva búvik, hogy
az meg ne; láthassa. S ha figyelembe vesszük,'hogy
a többnyire szegényebb emberek gyérmekei járnak
az ismétlő iskolába (béres, kanász stb 1) akiknek az
iskola iránti szeretető talmi, nem a tudás és munkád
vágynak szól, hanem a szegény gyermek testi és
lelki pihenésének gondolata váltja ki, előttünk áll az
eféle nevelőiskolák tarthatatlan erkölcsi értékel nélkülöző volta. Mily máskép lenne, ha a gyermeket
mai kezdettől fogva a munka légkörében nevelnénk
s minden ténykedésünk — nemcsak szóval, hanem
tettel is — a munka szolgálatában összpontosulna
Mindezek aj munkaiskola hasznossága mellett'annak
szükségességét is igazolják.
A munkaiskola azonban feladatát csak úgy
oldhatja meg, ha az életképességéhez szükséges fel
tételek birtokában van.
Mik a feltételei ?
Legelöl említhetem a munkaiskolák szervezésé
nek törvényileg való kimondását és addig is, mig
ezx bekövetkezik, egyes, arra alkalmas iskoláknak
költségvetésileg biztosított anyagi segítség megadá
sát. A mezőtúri tanyai állami iskoláknál csak a
hasznosításra szánt terület (helytelenül kerítve) van
meg, a szükséges gazdasági eszközök és egyebek
beszerzéséről senki sem gondoskodott, a tanítókra
szegény pénznélküli' ördögökre szeretnék hárítani.
— Kérem, szeretettel, ilyen formán nem lehet „minta
iskolázni." A tanító még 2 fillért sem tud nélkü
lözni, s ha ezt tenné, úgy nyomorgó családja szá
jából venné ki a keservesen megszerzett falatot. —
Senki sem kívánhatja I
ií
— 4 —
Megjegyzem, csak az első pár évben kerülne
valamely csekély összegbe a beruházás, a töb^i
években csak az esetlegesen előforduló erősebb
emberi munkát igénylő napszám bér és nyári gon
dozás biztosítása kivántatnék. Tévedések kikerülése
céljából említem, hogy ez iskola nem anyagi, ha
nem erkölcsi haszonra törekszik. A termények nem
eladás céljából termeltetnek, hanem csak szemlél
tetésül szolgálnak, mert hiszen a várostól való nagy
távolság miatt az értékesítés — tekintettel a rendel
kezésre álló földterület csekély voltára — jóval
többe kerülne a termény áránál. A,z iskolák pedig
sehol és sohasem törekszenek anyagi, hanem inkább
erkölcsi haszonra, ami szintén produktív gazdálkodás.
(Folytatjuk.)
Az átadó
rendszer
hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta: Padi István jászárokszállási róm. kath. tanító.
(Folytatás 3.)
3. A III. osztály tanítója a II. osztályból szintén uj,
ismeretlen anyagot kap. Az I. és II. osztály tanítója példá
jára ő is halad velők tovább. Ö sem néz sem jobbra, sem
balra, hanem csak törtet velők előre, akár bírnak, akár nem
is igyekszik tömni beléjök az előre kimért nagy halmaz tan
anyagot, melyet az o egyszerű szerkezetű elméjük teljesen
képtelen megemészteni. — Erre mondja br. Eötvös József:
„Gyermekeink többet tanulnak, mint amennyit felfogni ké
pesek. Az eredmény ugyan az marad, s az ki húsz mázsa
aranyat ád valakinek, de azon feltétel alatt, hogy azt maga
vigye el vállain, valóban nem érdemel több köszönetét,
mintha neki semmit sem adott volna.
♦ -
4. A következő tanévben azután a tanutókat — az ed
digi bizonyos, hiányos nevelés és oktatás miatt megfogyasztva
bár, de hogy mennél kevesebb növendéke legyen a III. osz
tályban — a lehető legmagasabb számban felküldi a tanító a
IV.„osztályba. — ------------------------- A IV. osztály tanító
jától pedig már még kevesebb gyermek juthat fel az V-ik
esetleg a VI. osztályba.
Az átadó rendszer célszerütlensége már az itt röviden
elmondott menetből is elégé kitűnik. Az igy nevelt és okta
tott gyermekéit sorsa hasonló a gyárakban készült cipőkéhez
ahol t. i. aí cipő minden egyes alkatrészeinek megvannak
a külön szakmunkásai, akik mindig csak ugyanazon részt
készítik, az után tovább dobják darabukat a másik munkás
kezébe. Egyik is, másik is koppint rajta egy-kettőt, mig
végre az utolsó munkás rámondja: r„Kész a cipő, itt a cipő!“
— Látszólag készek is azok a cipők és talán jól is néznek
ki, de ha jobban megvizsgáljuk vagy használatba vesszük,
csakhamar meggyőződhetünk, hogy tulajdonképpen nem
egyebek, mint ütött-vetett, lazán összetákolt, értéktelen férc
munkák.
A dolog ilyetén megismerése és a következtetések le
vonása után még tapasztalati példával, hasonlattal tfélem az
átadó rendszert teljesebb megvilágításba helyezni és kimu
tatni, hogy melyek a hátrányai.
B) Hátrányai.
/. A nevelésben és oktatásban nincs meg az egységes
ség, nincs meg az egységes kormányzás.
Az átadó rendszer mellett az egyes osztályok közt-szé
les ür támad, mert minden évben más-más tanító veszi keze
alá. Ez a mély, tátongó ür ki nem tölthető, egységes szín
vonalra nem hozható, mivel minden tanítói eljárása és buzgósága kárba vész.
Minden egyes osztályt úgy kell tekinteni, mint egy ki
csike államot, amelyben a nép: a növendékek és a kormányzó
a tanító, a népnevelő.
Amely államban a kormányok folyton változnak, ott
nincs, ott nem lehet rendben az ország szénája, mert ami
üdvös dolgot egyik kormány megkezd, nemhogy befejezhetné,
t
,
—
6
-
de még nem is folytathatja, mivel nyomban felváltja egy má
sik uj kormány. Ez pedig az előbbi kormány munkáját előbb
is elveti vagy legjobb esetben más irányba tereli. így áll a
dolog az átadó rendszer mellett az iskolai osztályokkal, e
parányi államokkal is. Lehet a kormányzó, a tanító, a leg
buzgóbb szakember, aki névelői és tanítói eljárását a legki
tűnőbb módszer eszközli is, ha azt azt utána következő osz
tálytanító félre dobja vagy pedig egészen más mederbe tereli.
Erre vonatkozólag mondja Channing: „A nevelő tisztje fon
tosabb mint az államférfié." — „Az államférfi durva eszkö
zöket használ durva célokra,, a nevelő a legfinomabb hatá
sokat hozza működésbe a halhatatlan lélekre" mondja Felméri
A közig, bizottság határozatai.
'
'
■
. 7/-
.
■ "
.
'
126. — A turkevei gazd. ism. iskola 1912. évi költsékvetese jóváhagyatik.
’ .
s
részére5?!
dszasasi ref -iskszék Bagamcri Lajos tanító
reszere II. korp. államsegélyért. Pártoló-fölterjesztés.
, • 25^ ~ Palatayné Fekete Mária csépai rk. tanítónő
reszere 200 K. II. korp. államsegély engedélyeztetik.
,
160393 sz- vkmin rendelettel Szalay Marcit
reszere 200 K. korp. államsegély engedélyeztetett.
S
tési álla
..arca?' rk‘ lsko|aszek folyamodása iskola épites! államsegély, iránt, - felterjesztetik.
kiec ánamían
•
Jasrárokszállási A. tanítónő fiz.
Kiég, államsegélye ügyében felterjesztés
*<•
á«. Iskola lel4
abádszalóki ref. iskolaszék megújított kérése landokaepóná, irá
_ ,ei,er|cszle„ék
jelenlés
~
államsegély ügyében
IS
kC"d'r“' rk ,a"il6
■ K potaúlamsegé y visszamenőleg
engedé|
«Eyi
« >**>
•4^iskülaszík “
„
kért
272. A nagykörűi áll. iskola 1910111 tanévi számadása
min. számvevőségnek elküldetik.
280. A felsőszentgyörgyi menhelyi gyermekek tandi
megváltása ügyében miniszteri intézkedés.
281.
Jászapátiban ugyanaz.
204. A karcagi ref. iskolaszék Kárpáthy K. részére]’
150 K. korp. áll. segély kérése pártolólag felterjesztetik.
213. Besenyői közs. isk. tanitóválasztás ^elnökéül jász
sági alsójárási főszolgabíró kiküldetik.
243. jászfényszarui rk. iskolának folyamodása Darvassy
Mária tanítónő részére 200 K. fiz. kiég, államsegély iránt
pártolólag felterjesztetik.
188. Klein Ármin törökszentmiklósi izr. tanító 200 K-ás
szem, pótlékkal kitüntetésre fölterjesztetik.
2O9. ^A jászkiséri III. rkath. tanítói állás szervezéséhez
szükséges 900 K. fiz. kiég államsegélyt a VKMiniszter
114328 911 sz. rendelettel okvetlen engedélyezi.
217. Farkas László jákóhalmái rk. tanítónak a VK. M.
148655 911 sz. rendelettel 320 K. f. k. államsegélyt enge
délyez.
130. — A jászberényi rk. iskolaszéknek Szentiványi
Béla tanító részére 100 K. f. k és 200 K. kórp. áll’ segé
lyért folyamodása pártolólag felterjesztetik.
163. Mezey Amália jászapáti rk. tanítónőnek 14865^91 Isz
min. rendelettel 200 K. fiz. kiég. áll. segély engedélyeztetik.
164. — Horváth Gábor kenderesi rk. tanítónak a la
káspénzt megállapító iskszéki határozat ellen benyújtót,
falebbezése elutasittatik.
299. A szolnoki izr. iskolaszék Kardos Bernát részére
200 kor. korp. államsegélyért folyamodása ielterjesztetik.
303. A mezőtúri rk. iskolaszék felebbezése Illési Gyula
kántortanitó lakpénze megállapítása ellen felterjesztetik.
309. Sípos Béla jászdózsai rk. tanító részére 320 kort
fiz. államsegély engedélyeztetik.
316. A nagyrévi ref. iskolaszék tandijkárpótlási kérvénye
felterjesztetik.
317. A tiszaroffi ref. egyház dologi szükségleteinek fe
dezésére 276 kor. tandijpotló államsegélyért folyamodása
felterjesztetik.
—
8 —
>
332. Téglás Ármin tiszaderzsi közs. tanító részére 200
kor. fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
333. Szombati Mihály tiszakürti ref. tanítónak 600 K.
fiz kiég, államsegély engedélyeztetik.
334. Szombathelyi Pál csépai rkath. tanító részére 200
kor. I. korp. államsegély engedélyeztetik.
340. A tiszaroffi ref; iskolaszék Nagy Margit tanítónő
részére 600 kor. fiz. kiég, állam segélyért folyamodik. Pár
toló fölterjesztés.
343. A dévaványai rk. iskolaszék kérése új javad, jegy
zőkönyvek felvétele iránt.
344. A fegyverneki rk. iskolaszék Krausz Magdolna volt
tanítónő javadalmának uj összeírása iránti kérése elutasittatik.
350. Csépa község Ladjánszky István tanító meghívá
sának kiadását kéri. — Elutasittatik.
836. A mezőtúri áll. iskolák és óvodák 1910— n tan
évi számadása pótlásra vissza adatik.
4016. Illésy Gy. mezőtúri ktanitó javad, jegyzőkönyve
helyesbítésre visszaadatik.
.
368. Kecskéi József kunhegyesi rk. tanító tandijpótlása
ugyeben javadalom megállapítása főszbiró kiküldetik.
Ifjúsági egyesület alapszabály tervezet.
(Folytatás)
,
választmány tagjait és a tisztviselőket evésből
az ev elején tartandó közgyűlésen, egy évre választja, kivéve
az igazgatót, kit 3 évre választ.
áiiani^8™626"^^11168 V'Z8gálja meg a támadásokat és
állapítja meg a költségvetést.
iái
'gazgat0 az állami iskolai tanítótestületek taga -Ímán VfaSZtandÓ- A többi ^viselők, valamint a vááz eXleti S'A™^8 tag°k Sürábó1 áztatnak, kivéve
az ahnifó
. í a"yákat’ k'k VÍSZont mindenkor csakis
az a'apito es parto o tagok közül választhatók.
tisztességre8 < p
Y
“ a"yák felü«yelnek a rendre, és
eZeSt Ser" 7C‘Ö’ Se'” Pedig "líiködö terepet az
gyesuletben' nem vihetnek. Kivételnek oly esetekben van
helye, midőn valamely egyleti atyát vagy egyleti anyát az
egylet által rendezett felolvasásokon vagy mulatságokon köz
reműködésre az igazgató külön fölkér.
8, §. Az összejöveteleket, valamint a választmányt és
az évi közgyűlést, az igazgató hivja össze, azokon maga,
akadályoztatása esetén az általa megbízott helyettes elnököl
és vezeti a tanácskozásokat, tartja fenn a rendet, mondja ki
a határozatokat és ügyel fel azok foganatosítására ;. felolva
sásokat, illetőleg előadásokat vagy maga tart, vagy arra
más, esetleg az egyesületen kívül álló alkalmas egyént is
fölkérhet; ő ügyel fel arra is, hogy az egyesület céljának
minél jobban megfeleljen. A hatóságok irányában s általában
kifelé ő kédviseli az egyesületet.
Amely egyesületnek nőtagjai is vannak, azok, ameny- í
nyiben lehetséges, összejöveteleiket a férfiaktól külön tartják:
ha pedig ez nem lehetséges, az ugyanazon helyen és időben
tartandó összejövetelek alkalmával, a mulatságokat és szóra
kozásokat kivéve, a férfiaknak és nőknek teljesen elkülönített
hely jelölendő ki.
'
Ahol férfiak és nők vegyesen . tagjai az egyesületnek,
egy helyen összejövetel csak akkor tartható meg, ha az egy
leti atyák és egyleti anyák közül legalább egy-egy jelen van.
9.
§. Az elnökök tiszte abból áll, hogy a tagok tisz
tességes és erkölcsös magaviseletére minden nyilvános helyen,
különösen pedig mulatságokon felügyeljenek, az az ellen
vétőket megintéssel s a sujosabb eseteket a választmánynak
bejelentsék.
10. §. A jegyző a választmány és közgyűlés határoza
tait, esetleg más iratokat szerkeszti. A hitelesítést az-igaz
gató s hét választmányi tag végzi.
:
11. §. A pénztáros az egyesület pénzét felelősségmellett kezeli. Ö teljesíti az igazgató utalványozására a fize
téseket s ő helyezi cl az egyesület által megjelölt pénzinté
zetekbe a befolyt pénzt.
Az tv végén okmányul! számadást terjeszt a közgyű
lés elé.
12. §. A könyvtáros az egyesület könyvtárát kezeli a
megállapított ügyviteli szabályzat szerint.
13.
§. A választmány az elnökök által bejelentett pan
— 10 —
**
szos ügyeket a panaszolt meghalgatása után, bírálat alá veszi,
s ha a vétséget bebizonyítottunk találja, az illetőre birságszab, de az egyleti atyák, illetve egyleti anyák közül három
nak a jelentése szükséges. t
X vármegyei általános tanítótestület központi vá
lasztmánya a múlt hóban tartott ülésében Rhédei kir. tanfelü
gyelő beszéde és többek hozzászólása után kimondotta, hogy
ragaszkodva a novemberi nagygyűlésen megállapított prog
ramjához, egyelőre várakozó álláspontja helyezkedik, s bi- •
zajommal várja a kormányi intézkedést a tanítói fizetés ren
dezések körül.
Tanitóbál Szolnokon. A szolnokmegyei áll. Tanító
testület f. hó 20-án a Kossuth szálló termeiben (közvetlen a
személy pályaudvar mellett) táncmulatságot rendez. Egyike
ez a bál azoknak amelyek a legjobban szoktak sikerülni,
csakhogy ez aligha a szolnoki tanítók, mint inkább a pub
likum érdeme. — Nem bizonyos, de valószínű, hogy ren
desen jelen szokott 8—10 tanítón és tanítónőn kívül nem
fog jelen lenni más a szolnoki tanítótestületből, s bizony a
vidék jobban kitesz magáért. így volt ez január 2-i tanítói
piknikon, ahol a II. kér. leányisiskola termeit megtöltő dí
szes közönség soraiban csupán a 11. kér. áll. leányiskola
tanítónői és igazgatója voltak jelen számszerűit hatan. Meg
foghatatlan ez a közöny a sajátainkkal szemben, s különö
sen a szolnokiak közönyössége. Mindamellett ismételjük ez
lesz az idei farsang egyik legsikerültebb mulatsága, melyre
a vidéki kartársakat szeretettel hívjuk és várjuk!
Kanyarójárvány fellépte miatt az alispán a tiszaroffi
iskolák és a kisújszállási ref. iskolák részleges bezárását el
rendelje. — Megszűnt a járvány Szolnokon és Tarkövében
hol a tanítás ina már minden fokú iskolában folyik.
Államsegély. Kárász Bálint tiszaderzsi ref. tanítónak
400 K. tandijpótló,
juhász Imre dévaványai ref. tanítónak
600 K. fiz. kiég. Szentjóbi László és Gyökös Imre tiszaburaí
-■
> • . .•
' •
’ "
ref. tanítók részére 321 kor. illetve 210 kor tandijpótló állam
segélyt engedélyezett a vkminiszter.
Szabadságolás. Kiss Piroska törökszentmiklósi rkath.
Erdei Róza törökszentmiklósi ref. tanítónők az év vévéig
Szabóné Eszenyi Mária kunszentmártoni gazdasági szaktanitónő 6 hétre — Vizaknay Zsófia kunmadaras ref. tanítónő/
ez év végéig szabadságoltattak.
Gondnoki kinevezés. A kunszentmártoni áll. iskolák
Gondnoksága tagjává Kantén Miklós dr. ottani fárásbírót ne
vezte ki a főispán.
z
Közig bízott, ülése f. hó 14-én d. e. 9 órakor.
Pályázat, a br. Sina féle alapítványra van hirdetve af
vallás és közoktatásügyi miniszter által. Ezen évi 200 kor.!
segély alapítványra pályázhatnak elaggott nyugdíjas tanítók,;
tanítónők, vagy árvák, kik hitelesen igazolják, az alapítványi!
segélyre utalt voltukat. Kérjük a kartársakat, hogy ahol ilyen í
segélyre jogosult nyugdíjas pályatársak vannak, azokat a
pályázatra a kir. tanfelügyelőségnél benyújtandó kérvényi
jelentkezéssel sürgősen figyelmeztetni szíveskedjenek.
A presbyterium elnöke helyettes tanító. Törökszentmiklósról kapjuk az érdekes hírt. Egyik tanító Zeke Dániel
az ottani községi dalárda érdemes szerzője és vezetője ré
gebbi keletű torokbaja miatt őt hónapi szabadságot kért.1
Kérvényények tárgyalása során, szoba került és pedig az
elnök felszóllalása folytán Zekének több rendbeli kulturális
és társadalmi tevékenysége és mellékfoglalkozása azon in
dítvánnyal kapcsolatosan, hogy Zeke tiltassék* el az iskolán
kívüli minden egyébb mellékfoglalkozásától. Az'öt hónapi
szababság pedig az— orvosi tiszti btzonyitvány rendelkezéze
dacára csak feltételesen adassék meg, (értsd alatta, hogy ha
Zeke pl. két hét múlva esetleg jobban érzi magát, köteles
legyen szabadságát azonnal befejezni), s addig is a helyette
sítést az elnök ur díjtalan részben magára vállalja.
Eltekintve attól, hogy a törvények értelmében az isko
lában helyettesül is csak okleveles Tanító alkalmazható s a
lelkészi oklevél pjdi^ tanításban csak a hittanra képesít; a
szabadságnak fenntemlitett formában való megadása kiáltóan
bizonyítja a tanító iránti jóakaratot és részvétet.
Egyébként emlékezhetnek olvasóink az egyházkerületi
- 13 —
12 —
gyűlésnek arra a határozatára, amelyet az elnökség részéről
az említett tanítónak mellékfoglalkozásától való eltiltása tár
gyában hozott, s amelyről annak idején hirt adtunk, -r- Az
iskola érdeke csak annyiban kívánná ezt, ha a tanító beteg
ségét, tényleg az iskolánkivüli mellékfoglalkozás okozta volna.
Hivat a 1 o s rés z.
Ama magasztos cél tudatában tehát amelynek elérését
szolgálja a gyűjtés, címed figyelmébe azt ezúttal is melegen
ajánlom.
z
Viszont hangsúlyozom, hogy a tanulóifjúság csupán
csak önkéntes irgalomadományokra s csupán csak 1—2 fil
lér fölajánlására hívható fel, tehát világosan kijelentendő és
hangsúlyozandó, hogy az adomány önként és igy arra senki
kényszerítve nincs.
Szolnok, 1912. január hó 30-án.
Rhédey János
kir. tanfelügyelő
C04—1912 szám.
Körlevél.
/
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami és
községi polgári és elemi iskolai gondnokságához, iskolaszé
kéhez, igazgatójához, és tanítójához, tanítónőjéhez.
az Auguszta-szanatórium javára való gyűjtés érdekében.
M. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter- ur ő nagy
méltóságának 1911. évi 804. elnöki szám alatt kelt közrendelete alapján, szives figyelmébe ajánlotta hivatali elődöm
Címednek azt az irgalom gyűjtést, amelyet a József Kir.
Herceg Szanatórium Egyesület ő excellentiája engedelmevel
az iskolában, emberbarát! alapjára, a szegénysorsu tüdőbete
gek javára rendezett.
A nevezett egyesület kérelmére ö nagy méltósága 1912.
évi jan. hó :24-én 122 eln. szám Matt kelt rendeletével, az
irgalom fillérek gyűjtését az iskolákban, egyszeri esetre ezen
nel a folyó évre is megengedte.
Az idei iskolai-gyűjtést az Egyesület a múlt évitől eltérőleg, gyüjtőiv utján szándékozik megejteni.
Az Egyesület ez alkalommal fokozottabb mértékben
szorul a társadalom pártfogására. Az egyesület ugyanis az
idei tavaszon kezdi építeni a dcbreczcni nagyerdőben máso- •
dik szanatóriumát, mely az Egyesület fenséges védnök nője
Auguszta főhercegnő Ő cs. és kir. Fensége nevéről az Auguszta-szanatórium nevét fogja kapni.
Az Egyesület tudvalevőleg számos tanárt, tanítót, taní
tónőt, óvónőt és ezek családtagjait gyógyította és gyógyítja
szanatóriumában, s hogy ha az ifjúság nevelői jó szívvel
támogatják -az egyesület, annál több a tanügy szolgálatban
allo beteg cm bei tál suliknak adhat helyet gyógyitóházában,
793.—1912. tf. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami, köz
ségi és hitfelekezeti elemi iskolai igazgatójához, tanítójához,
goodnokságához és iskolaszékéhez.
a Hargita-féle mintázást tanmenet megrendelése érdekében.
„Hargita Nándor, ismert nevű szobrász,Mszékely udvar
helyi állami kő-és agyagipari szakiskolái igazgató, az elemi
népiskolai kézügyesitő oktatás agyagmunka részéhez ép oly
lángésszel, mint paed. és didaktikai tudással mintákat és
tanmeneteket készített.
Szerencsésnek érzem magam hogy a nagyszerű müvet,
a m. kir. vall.-és közoktatásügyi miniszter ur ö excellentiájának figyelmébe én ajánlhattam.
.
h
Ö nagyméltósága az én ajánlásom - alapján adta ki e
müvet megbirálásra az Orsz. Tanszermúzeum és Paed.
Könyvtár elnökségének, mely ezen munkáról a Miniszter Ur
előtt az elragadtatás hangján nyilatkozott.
A kedvező hivatalos bírálat eredménye volt, hogy
Miniszter Ur Ö Nagyméltósága ezen müvet i911. évi 3285
sz. a kelt rendeletével elemi népiskolai használatra engedé
lyezte.
A mű ára, minthogy az 84 db. gipsz-mintából, 14 db.
fali rajzlapból és egy nyomtatott vezérfonálból áll. 75 kor.
azért olcsónak mondható.
'
. ‘
A fentiek alapján kérem címedet, hogy amenyiben
szóban levő célra a kívánt fedezettel rendelkeznék, az emlí
tett müvet az iskola részére szerző — kiadónál megrendelni
szíveskedjék.
Állami el. népiskoláinak gondnoksága a szó alatti müvet
f. ápr. hó 15-én a VIII. sz. kimutatás kapcsán kérelmezze.
Szolnok, 1912. február hó 8-án.
Rhédey János kir. tant
-
14 —
— 15 —
373—1912, szám.
Sorszám
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnők' vármegye valamennyi állami eí.
iskolai gondnokságához, igazgatójához és tanítójához’
A község neve és az iskola szervezési rendeleté- 1
nek száma
az állami el iskolai építkezések és kibővítések tárgyában
Az összes mindennapi (6—12) tanköteleseinek 1
száma. Ezek közül 1. hány jár az állami elemi 1
népiskolába? 2. hány jár másjelfegü iskolába? 1
3. Hány nem jár iskolába?
Ha az Iskola' elhelyezését a község vagy más érdekeltség biztosított i, képes-e s .mily módon
erőn kötelezettségnek a következő naptári évben
eleget tenni ?
van-e megfelelő telek, s ha i^en, hány öles?
Ha nincs, tárgyalt-e eziránt a községgel vagy
más helyi érdekeltséggel s mily eredménnyel?
a telek
az épitkesés
- 3Q
o
N 3
ÍJ
1
1
|
1
elhelzezéséröl a in.
*
JU.
—t
;H
d az isk.
Rhédey János,
kir tani.
•CDJQ
A szervezés alkalmával létrejött egyezség érteimé- 1
ben ki kö tles gondoskodni az iskola elhelye- 1
zéséről?
■
Szolnok, 1912. évi február hó 2-án.
1
1
1
1
Hány tanterem és tanítói lakás számára létesítendő
az épület és mily mellékhelyiségek szükségesek?
(Kút, árnyékszék, sütökeménce. faszin, sertés és
tyúkól, kerítés). Kibővítés esetén a muukák közelebbröl de röviden megjelölendő.
>e kerül
retőleg
Végül megjegyzem, hogy a szóban Kvo kimutatás és
térvény beterjesztését sürgetni nem fogom, a f. évi márc. hó
Xj1 túl érkező kérvényeket és kimutatásokat figyelembe
nerVveszem s a késedelmezésből származó bajokért első
helyek az igazgató vagy tanító urat fogom felelősség alá
vonatni.
®
Ha építkezés és kibővítésre szükség nincsen, arról
hozzam egyszerűen nemleges jelentés teendő!
Hány tantermes az állami elemi népiskola s mi- 1
lyen ezek jelenlegi elhelyezése? (Az iskolai épü- |
let a m. kir. államkincstár tulajdonában, örök- 1
haszonélvezetben van-e, vngy berhelyiség?
|xir. áh. kincs. tart gondosk.
Hivatkozással a m. kir. vallás- és közoktatásügyi Mi
niszter nr 1910. évi nov: kő 18-án 128.099 sz. a. kelt s a
„Néptanítók Lapja" 1910. évi dec. hó 1-én megjelent 10
számában közzé tett körrendeletére, kérem Címedet, mikép
azon esetben, ha a helyi felügyeletére, illetőleg vezetésére bí
zott állami el. népiskolánál építkezésre, vagy kibővítésre van
szükség, tekintett nélkül arra, hogy ezen munkák a kir. kincsí írt vagy a községet illetik, a mellékelt minta szerint szerkesztett
v. számú kimutatást egész tömören szerkesztett válaszok
kal pontosan kitölteni ennek megtörténte után elnök,
gondnok, igazgató vagy tanítóval is aláíratni, az isnkola és gondnokság bélyegzőjével ellátni és kimerítően meg
okolt gondnoksági. kérvény kapcsán hozzám legkésőbben e
nó végéig múlhatatlanul beterjeszteni szíveskedjék.
Különösen figyelemébe ajánlom i. t. Címednek azon
l.érdést, ki köteles az iskola elhelyezéséről, tehát a foganat/asiiondó építkezésről gondoskodni.
I / A- többi kérdésskre vonatkozólag is, de főképen ezen
kedésre adandó válaszáért, — T. Címed teljes erkölcsi és
Miyagi felelőség terheli.
aj.
1
A szükséges tantermek és a tanítói lakások elhe- 1
lyezésére kupható-e bírhelynég s mennyi időre 1
és évi bér mellett bérelhető az ? Vásárolható-e 1
megfelelő épület és mennyiért ?
1
....... ;
.._ .. . . .... —.
1
A javaslat s ennek indokolása. Megjelölcndők az 1
uj épites halaszthatatlan volták igazoló körül- I
> menye < s az, vájjon műszaki osztályom vagy az 1
állaiyépitészeti hivatal készítőénél a szükséges 1
tervet s költségvetést? Ha az építkezés iránt 1
ígéret tétetett, az engedélyező rendelet száma 1
is feltüntendő. Ha az iskolai épületben kisded- |
óvoda is nyer elhelyezést, úgy az is megemli- 1
tendö.
1
:
;
;
<
c
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. Február 25.
4, szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Elófizeiési'árak: Egész évre 6 kpróna. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
A leghathatósahb reklám
a szép és Ízléses nyomtatvány.
Előkelő üzletnek csinos nyomtatványa
legyen s Ilyet szállít jutányos áron
DARÓCZY
ANTAL
könyvnyomdája, Túrkeve. (Főutca)
Számlák,
körlevelek, cimkártyák,
névjegyek,
árucímkék,
falragaszok,
levélpapírok,
»
/
gyászjelentések,
mindenféle üzletben ás jrodában
X nyom! át vány ók
árban és csinos kivitelben készülnek.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
i
Megjelenik:
I
Minden hó 10. és 25-én/
Iskola szervezések a vármegyében.
Rhédei' János kir. tanfelügyelő nagy szorga
lommal és ügyszeretettel "karolja fel, s igyekszik'
fejleszteni vármegyénk népoktatási ügyeit. Hogy mily
nagyszabású szervezést vett munkálatba, erről ékesen beszél január havi kb. jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
*
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A
A vármegyei népoktatásügy körében 1912. évi
január hóban fölmerült nevezetesebb mozzanatokról
kővetkezőket, jelenthetem:
Dévaványa községben 4 tanyai áll. elemi iskoÍT szervezése felsőbb rendelettel kimondatván
ezeknek f. é. szeptember hó 1-én leendő megnyi
tása iránt miniszter ur ő nagyméltósága előtt fölter
jesztést- tettem.
Cibakházán, a belterületen 2 uj tanterem, a
külterületen egy 2 és egy 1 tantermes uj iskolaház
együtt 3 tanítói lakással üresen áll. Az ottani állami
elemi iskolák fejlesztése érdekében előterjesztésemet
megtettem.
— 3 —
Jászladányban egy 4 és egy 2 tantermes uj
iskolához teljesen bebutorozva várja rendeltetésének
átadását. Ez iskolák szervezését és haladéktalan meg
nyitását ismételten is szorgalmaztam.
Kisújszálláson, a külterületen négy uj iskolaház
1—1 tantergmmel^es tanítói lakással várja rendel
tetésének átadását.
Ezeknek f. évi szeptember hó 1 én mulhatatlanulvaló megnyitását kérelmeztem.
Ezeken kívül Abádszalók községben 6, Nagy
körűn a Csataszögben 1, Tiszaroffon a külterületen
a 2 tanyai iskola államosítása és 3 uj iskola Fegvverneken az összes iskolák államosítása, ezen kívül
a belterületen 8, a külterületen 1, Jászapátiban a
hevesiványi róm. kath. iskola államosítása, ezen kí
vül a belterületen 1, - végfinászárokszálláson az ■
összes iskolák államosítása a belterületen egy 6 a
külterületen pedig 9 egy-egy tanitós állami elemi is
kola szervezése iránt tettem illetékes felsőbb helyen
kellően megokolt előterjesztést.
Tervbevettem még Karcag rendezett tanácsú
varos, Jaszfényszaru és Törökszentmiklós községek
oktatási ügyének állami utón való rendezését is de
ezen helyekről a szükséges adatok be nem érkez
vén előterjesztésemet 1913 év elejére kell halasztanom
Jaszkiser, Jaszszentandrás és Tiszaderzs közsé
gekben a népnevelés ügye a hitfelekezeti iskolák '
fejlesztése utján fog megtörténni.
Jelentesem ezen részével kapcsolatosan különö
sen hangsúlyozom, hogy a hitfelekezetek iskolafenn
keHŐ tiS2te,etben tartom, s ott hol a ।
h.tfe ekezet saját iskolája fönntartásával ennek fej
*****
törekvésében a EXT
gesebben támogatom.
'egxeszse-
Az elmúlt hóban magam a turkevei, pusztaturpásztó, fehértó, szeleshát, — a jászberényi, csikós,
alsóboldogháza, tápió, sóshida, boldogháza, meggyes
pele. kornod part, — peres négyszállás, borsóhalma
külvárosi iskola, hajta, hűinök. ujerdő tanyákon —
Bogárdy Antal segédtanfd ügyelő pedig Tiszavárkony
belterületén, a szőlőben és vasuttanyán a Törökszentmiklóshoz tartozó Blaskovich, - Montágh —
Harkányi, Baghy, Bartha, Surján, Szakállas, Bállá,
és Szenttamás pusztai a kunszentmártoni állami
a tiszaföldvári—‘homoki és ószőllőbeli iskolákban
teljesítetett Iái ugatást Összesen 37 tanteremben vizs
gáltuk meg a tanítás és nevelés menetét és ered
ményéi. — Elismeréssel említem meg, hogy a sze
lesháti, csíkost, ujerdői és a kunszentmártoni áll. ell.
iskola egy osztályában, továbbá a Baghy uradalmi
iskolában jeles eredményt találtunk.
A Blaskovics féle uradalmi iskolában a fűtés
hiánya, a Montágh-tanyán a nagy hideg, Puszta. szenttamáson és Töltvény pusztán járvány miatt
szünetelt az iskolázás.
Hajtán egy tanítónő vezetése alatt 97, Portele
ken 1 tanító előtt 134 mindennapi tanulót találtam.
Az iskolák fejlesztése érdekében szükséges intézkedést
az illetékes egyházi főhatóságnál megtettem.
M. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur
az alkoholizmus elleni küzdelem céljából népies fü
zetet adott ki és elrendelte, hogy, az iskolai évnek
egy napja ezen küzdelemnek szenteltessék.
Magyaryné, Nigrinyi Jolán, itteni áll. ell. isko
lai tanítónőt a mesemondó délutánok rendezése ér
dekében az ismétlő oktatásban való részvétel alól
fölmentettem.
J
— 5 ~
A Jászberény—peresi tanyai áll. el. iskolánál
analfabéta tanfolyam nyílt meg.
A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi Minisz
ter ur Nagy Károly kunszentmártoni gazdasági is
métlő iskolai szaktanítót, a külterületi állami e||emi
iskolák igazgatásával megbízta, Kailinger Máriát a
ÍS j"?"',, 'a"yai - Csukás "0"át a mK''"
tur-kulterulet, all. ell. iskolához tanítónővé kmevezte.
belteXtek
RA,nnát, a . '‘“"““'étről a mezőtúr
iskolától a « raa83 °nal “ “emárlvécsei áll. ell.
túri csrnerl
, T'
Zs«m»"dot a mezőXtaboz hei'wé át ' iSk°'ától 3 "M“d™ á"- <
■ a kunszenl mártani társ. p„lg. isko)a
^OzŐtt.
‘
6 1000 K' á"amseKélyt utalvaVégül mint elismerést érdemlő örvendetes ese
menyt említem meg Baghy Imre iskola fenntartó \lr
azon határozott kijelentését, hogy az általa fenntar
tott iskolánál a legközelebbi tanévtől tehát már f á
szeptember hő 1-tői kezdőig egy ’uj
ervez egy uj iskolai épületet építtet egy tante
emmel és tanítói lakással, a mostani iskoláz ht
yett pedig alkalmas helyen, az 1913. év folyamán
fog uj iskolaházat építtetni.
Szolnok, febr. 14.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
QualificatiÓnk.
most, anudon. anyagi helyzetünk javító-
*
síért megindított mozgalmunkba .üszőkként vetik a közvéle
ménybe, hogy a gyenge lelküekkel elhitessék, hogy az oly
qualificátióval biró egyének, mint mi vagyunk, nem érdemel
nek többet, még annyit sem.
'
Akinek fogalma van a tanítói működés fontosságáról,
aki azt a magasztos hivatást feltudja fogni, amellyel a tanítói
működés össze van. kötve, aki átérzi és méltányolni tudja
mit és mennyit köszönhet a tanító munkájának, ha a
háládatosságnak csak egy paránya is helyet foglal szivében,
akkor fel nem tételezhető róla, hogy át ne érezze a leg
nagyobb hálát, amellyel a tanítónak tartozik. Erős a hitem,
hogy a népnek azon része, amely összes műveltségét, már
pedig ez. az ország lakosságának túlnyomó része, a nép- >
tanítóktól nyerte, ha tőle fügne, a tanítókat minden köz
hivatalnok fölé helyezné és minden dicsekvés nélkül állít
hatjuk, hogy nem létezik tisztviselő, akit a nép oly szeretetben részesítene, mint a tanítót. Hisz’ ami a szeretetet illeti,
ene nem is volna panaszunk, ha a morális elismeréssel
nyomasztó helyzetünket rendezni lehetne, mi volnánk a leg
boldogabb emberek a világon. Működési körünk, azon meg
becsülhetetlen, de egyúttal megfizethetetlen szolgálat, amelyet
végzünk, előkelő, müveit, magas állású egyének előtt, fáj
dalom, annyira lesz becsülve (de igen sokszor ennyire sem)
mint egy mestérlegény munkája- — csupán azért, mert nihes
egyetemi végzettségünk, aminek a népiskolában alig vennénk
hasznát, talán inkább ártanánk vele. Már Herbart mondja,
nem szükséges, hogy a tanító Humbolt legyen, hanem
igenis mindegyik egy kis Pestalozzi.
Ha a qualificatio oly fontos és mindenek fölött az
emberek értékességének ez. adja az egyéni súlyt, miért nem
követelik azt az országgyűlési képviselőktől, legalább annyit,
hogy az államtudományi vizsgát letegyék. Sok' képviselővel
fel mernék venni a tanítók a szellemi duellumot, próbálják
meg a képviselő urak, szívesen megkínáljuk véle! A nagy- fizetésű bankdirektorok közül hány az egyetemet végzett?
Hány iskolaszéki elnök nem végzett még csak hat elemj
osztályt sem? Bizonyos, hogy a tanítói pályára, eddrj, tud
tommal,'mágnás nem lépett; herceg, gróf, vagy báró közöttünk
nincsen, mert ez a pálya a legteljesebb'* dealismust követli,e
örökös lemondást a gazdagságról, a magas rangról, el van
jegyezve örökre a szegénységgel, ha nagyon kedvez neki a
szerencse, felviheti annyira, mint egy jobb forgalmú üzlettel
bíró szatócs, de annyira soha, mint egy jó forgalmú vendéglő
vel bíró korcsmáros, vagy egy nagyobb háznál alkalmazott
fővárosi házmester. A művészeknek tehetségüket jutalmazzák
s az az ő qualificátiójuk és ezt aztán fényesen honorálják,
pedig a tanítás is művészet; erre is ép úgy rá kell születni,
mint bármely más művészetre. A fanitásművészet ép ugv
megkövetelheti az anyagi elismerést, mint bármely művészeti
ág. Ezt végre meg kell értetni azokkal, akik folyton a
qualíficatiónkon akadnak meg.
Nincs tanító, aki ne érezné szükségét az önképzésnek,
pályánk nagyon is megköveteli, hogy állandóan művelődjünk,
lépést tartsunk a kor haladó szellemével. Tudjuk,, hogy a
képzőben szerzett ismereteink csak alapját képezik "azon
tudománynak, melyet aztán szerzünk meg.
Próbálja meg az állam, nyissa meg a t nftók előtt az
egyetem bölcsészeti fakultását, vagy engedje őket a közigaz
gatási tanfolyamra, vagy a postai, távírdái, vasúti tiszképző
tanfolyamokra, majd tapasztalni fogja, minő kiváló minőségű
tanárokat, jegyzőket, posta- és vasúti tiszteket fognak a
tanítók szolgáltatni, ekkor fogja megtudni, mily becses szel
lemi anyag fekszik a tanítói karban. A tisztviselők minősíté
séről alkotott törvény tárgyalása alkalmával az akkori
miniszterelnök, Tisza Kálmán kijelentette, hogy a tanítókat
kikellett zárni a jegyzői pályáról, mert félni lehet, hogy el
árasszák ezt a pályát. (Alapos félelem volt, de nem jogosult,
sem méltányos!) Számtalan volt tanító, ambiciós lélekkel
bírók, akik sehogy sem tudtak tért, alkalmat találni a tanítói
pályán, tehetségüknek érvényt szerezni nem bírtak az örökös
szegénységbe belenyugodni és más életpályára léptek, ott
csakhamar sokra vitték, qualificatiójukkal az ni pályán sokra
mT’
me^yénk területéről említek néhányat. Harsánvi
olf, a bpesti kávésipartestület elnöke, New-York kávéház
üi azonosa mezőtúri tanító volt. Szontagh Jenő, az állami
doh k
,l,kara’ szolnoki tanító volt. Kardos Lajos
ohanynagytozsdés, könyvárus, volt törökszentmiklósi tanító
Kevesz Bernat fővárosi gazdag kereskedő, volt fegyvernek/
tanító, Lőrinczi István földbirtokos, volt tiszabői tanító. De
hány ilyen van országszerte, érdemes volna összeírni Mindez
bizonyítéka annak, hogy qualificatiónkban oly alappal bírunk,
amely igen nagy igényű szellemi munka elvégzésére képesít'
Valóban, önzetlenül állíthatjuk, hogy szerencséje a
nemzetnek, hogy egy erős idealismussal biró tanítói karral
bír, akikben oly erős a hivatás iránti szeretet, hogy nem bir
lemondani arról a pályáról, amely bár a megélhetés tüskéivel
van tele, mégis megelégszik az. erkölcsi elismeréssel. Félős
azonban, hogy a lekicsinylés kiöli lassanként az idealismüst.
Pedig ennek következményei kiszámíthatatlanok. Hisz a tanító
kezében az állam jövője. Vagy nem igy van?!
Tisza bő.
Neumann. Vilmos.
Ifjúsági egyesület alapszabály tervezet.
(Folytatás)
A választmány kiszabhat: megintést, dorgálást, az
egyesületből rpvidebb vagy hosszabb időre való kizárást.
A kizárás egy évnél hosszabb időre nem terjedhet, de
aki egy egész évre záratott ki, az csak újabb jelentkezés és
választás utján lehet ismét tagja az egyesületnek.
Az uj tagok felvétele, a tisztviselők működésének fel
ügyelete, a pénztár kezelésének ellenőrzése a választmány,
hatáskörébe tartozik.
A választmány, mély üléseit^mindeix két hónapban,
szükség esetében azonban egyébkor is tartja, fegyelmi esetek
ben zárt ü’esben határoz, más ügyek tárgyalása alatt azonban
minden tag jelen lehet, de a tanácskozásban és szavazásban,
részt nem vesznek.
A választmány összes határozatai, a közvetlenül hozzá
utalt ügyekben azonban halasztó hatály nélkül, a közgyűlés
hez felebbezhetők.
14. §. Az egyesület körében működésűk által kitűnt
rendes tagokat a közgyűlés jutalomban, vagy más kitüntetés
ben részesítheti.
15. §. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok egy
negyedének jelenléte szükséges, kivévén, ha a közgyűlés az
8
alapszabályok megváltoztatása vagy az egyesület feloszlatása
tárgyában határoz, amikor is az összes tagok legalább felé
nek kell jelen lenniük. Ha a tagok a kívánt számban a
közgyűlésen nincsenek jelen, a közgyűlés két hétre elhalász
ni k, s akkor a jelenlevők — tekintet nélkül a számra —
érvényesen határozhatnak.
16. §. A közgyűlésen a határozatokat szótöbbséggel
hozzák, de ha valamely tag kizárása, vagy az egyesület fel
oszlatása fölött hoznak határozatot, a határozat érvényességére
a jelenlevők szavazatának háromnegyed része szükséges
Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt.
17. § Azon esetre, ha az ifjúsági egyesület tartós
részvétlenség miatt tovább fenn nem állhatna, annak ideiglenes
feloszlatása egy, evégre személyre szóló meghívók utján
külön hirdetett közgyűlésen általános szótöbbséggel kimond
ható, de ezen közgyűlésen az összes tagok háromnegyedének
jelenléte szükséges.
Ha a tagok három negyedrésze meg nem jelennék, egy
hónapon belül uj közgyűlést kell összehívni, mely, tekintet
nélkül a tagok számára, a feloszlás ügyében egyszerű szó
többséggel határozhat.
Az egyesület netáni pénze azonban, az állami iskolai
gondnokság felügyelete alatt biztos helyen gyümölcsöztetendő
mig uj egyesület nem alakul, mi, ha 10 év alatt nem
sikerülne, a pénz és egyéb vagyon iskolai jótékonycélra
fordítandó.
18. §. Az egyesület feloszlását s ez esetben vagyonának
hovaforditását, valamint az alapszabályok megváltoztatását
kimondó közgyűlési határozatok végrehajtás előtt a m. kir.
vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz leendő felterjesztés
végett a kir. tanfelügyelőséghez bemutatandók.
*
,9- §• Az alapszabályok jóváhagyása végett három '
példányban a fnegyei kir. tanfelügyelőség utján a m. kir.
vatlas- es kozoktatasugyi miniszterhez terjesztetnek fel Az
egyesület aláveti magát annak, hogy azon esetben, ha az
alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg
tmíáhrc"em tar*ja’ a kir kormány ál,al- mennyiben
tovább! működésé által az állam, vagy az egyleti tagok
vagyoni erdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztes-
- 9
ff
■
sék, s a felfüggesztés után
**
elrendelt szabályos vizsgálat
eredményéhez képest végleg fel is oszlattassék, vagy pedig
az alapszabályok legpontosabb megtartására feloszlatás terhe
alatt köteleztessék.
Kelet.
*
L
Az alapszabályok és az alakulásról felvett jegyzőkönyv
az elnök, a jegyző és két választmányi tag által aláirandók.
(Cs—né.)
•
Az átadó
rendszer hátrányai és
—
-
a
.
—a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mű.)
Irta : Padi István jászárokszállási róni. kath. tanító.
(Folytatás.)
2. ^Kevés növendék juthat fel a felsőbb osztályba, a
gyenge tehetségnek pedig teljesen elmaradnak.
Nagyon sok átadó rendszerű iskolával biró községet
ismerek. Ezek egyikében több, mint 2000 mindennapi tanköteles gyermek közül kerek 1500 jár iskolába, a többi
iskolázatlanul lődörög, vagy bojtárkodik. De ebből a másfék
ezer iskolába járó gyermekből alig juthat fel az V. osztályba
15 — 20, a VI. osztályba pedig 2—4 gyermek évenkint. Sőt
több tanévben megtörtént már, hogy a VI. osztály megszűnt,
egyetlen növendéke sem volt, mert az alsóbb osztályok nem
bírtak a felső osztályra megfelelő, alkalmas anyagot termelni.
Miért ? Azért, mert a rósz átadó rendszer következtében az
alsó osztályok tanítói amig tehették, folyton kergették növen
dékeiket feljebb, csakhogy szabaduljanak tölök, meg azon
számításból is, hogy az osztályuktól várt eredmény, legalább
látszólag, a felsőbb osztályba felvert gyermeked tetemes
számából tűnjék ki.
Az alsóbb osztályokból ily erővel felhajtott gyermekek
nagyobbrésze, különösen a gyengébb tehetségünk, azután
valamelyik középső, kiváltképen a III. osztályban regképpen
megrekednek, mert csekély szellemi fejlettségük, kevés és
hiányom ismereteik miatt feljebb nem. mehetnek. Ezt az
10 —
osztályt azután többször megismételve, mint életük 12-ik
évét betöltötték, végleg kimaradnak az iskolából. Sajnos! a
dolog igy áll a legtöbb átadó rendszerű iskolában.
Megjegyzendő, hogy azon csekély számú gyermekek,
akik az átadó rendszer ily sivár, beteges, mondhatni kárhozatos viszonyai mellett mégis eléggé szerencsések az V—VI.
osztályba feljuthatni, azok nem is annyira az iskolai nevelés
és tanításnak, mint inkább az Isten ajándékozta tehetségük
nek, saját szorgalmuknak, vagy a szülői háznál nyert gon
dosabb nevelésüknek s rájok való felügyeletnek köszönhetik
többé-kevésbbé való haladásukat. Ellenben azok a gyermekek,
akiket a természet mostohán ruházott fel szellemi tehetsé
gekkel, vagy esetleg otthon nem nyerhetnek, mint a legtöbb
helyen, gondosabb nevelést, a tanulásra buzdítást, azok ki
zárólag a rossz osztály rendszer következtében történt hiányos,
felületes és csekély iskolai nevelésüknek és oktatásuknak
tulajdoníthatják teljes elmaradásukat.
H I R E K.
Nárai-Szabó Sándor vkmin. címzetes államtitkárt
a király valóságos államtitkárrá nevezte ki. Igazi öröm tölti
el és töltheti el szivünket, hogy Nárai-Szabó államtitkárt
tüntette ki bizalmával a királyi kegy. Mi tanító emberek
ismerjük jól az uj államtitkár munkásságát, s irántunk sok
szor bebizonyított jóakaratát, s épen azért szívből kívánjuk,
hogy magas állásában, munkaszeretetében, s á tanítóság
iránti jóindulatában a Mindenható halmozza el minden jóval,
s adjon neki boldog hosszú eletet.
Halálozás. Stéger István, cibakházai rk. plébános, az
ottani áll. isk. gondnokság elnöke 20-án meghalt.
Iskola szervezések. A szolnoki polg. fiúiskola államo
sítását
mint korábban már hirül adtuk — kimondotta
1912. szeptemberre a kormány. Most az iskola modern el
helyezését egy legutóbb hozott határozatával akként kívánja
Szolnok város áldozatkész közönsége biztosítani, hogy 1100
C^öl telek adományozása és évi 2000 kor. állandó segély
mellett hajlandó az építkezést megtelő állami támogatás
mellett saját kezelésében eszközölni. ‘ Mindenképen azonban
az államosítás kérdése befejezett tény, mihez gratulálunk a
szolnoki polg. isk. kartársaknak. — Törökszentmiklóson a
már 1 év előtt kimondott közs. isk. államosítás és 6 uj áll.
iskola szervezés ügye a befejezés stádiumába jutott. A kor
mány intézkedett, hogy a végleges szerződés megkötve, s a
szerződés végrehajtása mielőbb biztosítva legyen.
A Tanitó-bál Szolnokon 20-án a lehető legjobban
sikerült, s örömmel konstatáljuk, hogy nemcsak helybeli, de
vidéki kartársak is igen szép számmal voltak jelen. Szolnok
intelligens társadalmának jórésze volt együtt, s kitűnő han
gulatban a reggeli órákig ropta a táncot.
Tanitóváltozás. Davassy Juliánná jászszentmonöstori
rk. tanítónő állásáról lemondott. — Dévaványán Póta’ Aladár
rk. tanító helyére Fehér József választatott meg.
Halálozás. Pável Lázár tiszasülyi áll. tanító f. hó 19-én
meghalt. A megszomorodott lelkű árván maradt családnak
adjon az Isten enyhülést, s a meghaltnak csendes nyugalmat!
Szabadságolás. Szőke Sándor fegyvernek! ref. tanító
súlyos betegsége miatt az év végéig szabadságoltatott. Helyet
tesítésével egyh. hatóság Fehér Ferenc tanitójelöket bízta n^eg.
Könyvtár adományozás. A földmivelésűgyi m. kir.
minisztérium a jászberényi— percsi gazdakörnek egy 100
kötetes könyvtárát díjmentesen adományozott.
'
Előléptetés. Bogárdy Antal szolnoki kir. segédtanfel
ügyelőt a vkminiszter a IX. rangosztályba jelen állomáshelyén
meghagyással előléptette. Gratulálunk!
II i v a t a 1 o s r é s z.
859—1912. sz.
Valamennyi közs, polgári, elemi* és gazd. népiskola
tek. iskolaszéknek, — iparostanonciskola és óvodai tek.
felügyelő bizottságnak.
Körlevél
az iskolai költségvetések és számadások elkészítése tárgyában.
A m, é. 404^. sz. a. az iskolai költségvetések és szám
adások rendezése tárgyában kiadott Körlevelemre beérkezett
jelentésekből arról győződtem meg, hogy a fentjelzett nép
oktatási intézetek, külön költségvetéssel és számadással nem
bírnak, hanem úgy költségvetéseik, mint számadásaik á
községi háztartási költségvetés kereteiben beállítva tárgyal
tainak és hagyatnak jóvá.
Minthogy az iskolák anyagi ügyeinek ellátása szem-
12 —
pontjából, de meg az iskolai beruházások, államsegélyek
elszámolása érdekében is feltétlenül szükséges, hogy a közs.
jellegi^népoktatási intézetek a közs. képviselőtestület által is
letárgyalt és elfogadott külön önálló költségvetéssel és szám
adással bírjanak: felhívom ezért a tek. Címet, hogy jövőben
a felügyelete alatt álló népoktatási intézetek költségvetéseit
és számadásait a Szervezet, illetve Utasítás vonatkozó ren
delkezéseinek szoros szemelőtt tartásával felszerelve 3—3
példányban készítse el, s felülvizsgálás illetve jóváhagyás
céljából a szervezetben, illetve utasításban megszabott ha
táridőben az illetékes hatósághoz terjessze be.
Végül megjegyezni kívánom, hogy úgy a költségvetések,
mint számadások csakis akkor lesznek tárgyalhatok, ha azok
szabályszerű felszerelés mellett a m. kir. Egyetemi nyomdá
nál beszerezhető nyomtatványokon vannak kiállítva.
Szolnok, 1912. február hó 10-én.
Rhédei János,
k*1" ^f.
945 — 1912. szám.
c /
Valamennyi állatni és községi népiskolai igazgató s
illetve tanító urnák.
A népiskolai mértan tanításhoz Bittenbinder Miklós és
Dékány Mihály által irt Vezérkönyv, továbbá Nagy László és
Urhegyi Alajos által a népiskolák VI. osztálya számára irt
Természettan a m. kir. tudomány egyetem nyomda kiadásá
ban megjelenvén, mind a két könyv a vallás- és közoktatás
ügyi miniszter ur részéről vezér, ifiéivé tankönyvül engedélyeztetett.
Erről Címet azzal értesítem, hogy a Eermészettanbók
tényleg működő tanítóknak, bevezetés végett mutatvány pél
dányokat díjtalanul és poitómentesen küld az említett nyomda
igazgatósága; a vezérkönyv azonban 85 fillér előlegei bekül
dése ellenében küldetik meg. Ennek a bolti ára 1 K amazé
60 fillér.
A vezérkönyvet a tanítói könyvtár számára való beszer
zésre, a tankönyvet pedig fokozatos bevezetés céljából
melegen ajánlom a tanítótestületek figyelmébe
Szolnok, 1912 február hó 15-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
- 12 —
•
’
l
Vévfolyam.
pontjából, de meg az iskolai beruházások, államsegélyek
elszámolása érdekében is feltétlenül szükséges, hogy a közs.
jellegű népoktatási intézetek a közs. képviselőtestület által is
letárgyalt és elfogadott külön önálló költségvetéssel és szám
adással bírjanak: felhívom ezért a tek. Címet, hogy jövőben
a felügyelete alatt álló népoktatási intézetek költségvetéseit
és számadásait a Szervezet, illetve Utasítás vonatkozó ren
delkezéseinek szoros szemelőtt tartásával felszerelve 3—3
példányban készítse el, s felülvizsgálás illetve jóváhagyás
céljából a szervezetben, illetve utasításban megszabott ha
táridőben az illetékes hatósághoz terjessze be.
Végül megjegyezni kívánom, hogy úgy a költségvetések,
mint számadások csakis akkor lesznek tárgyalhatok, ha azok
szabályszerű felszerelés mellett a m. kir. Egyetemi nyomdá
nál beszerezhető nyomtatványokon vannak kiállítva.
Szolnok, 1912. február hó 10-én.
Rhédei János,
- kir tanf.
945 — 1912. szám.
Valamennyi állami és községi népiskolai igazgató s
illetve tanitó urnák.
A népiskolai mértan tanításhoz Bittenbinder Miklós és
Dékány Mihály által irt Vezérkönyv, továbbá Nagy László és
Urhegyi Alajos által a népiskolák VI. osztálya számára irt
Természettan a m. kir. tudomány egyetem nyomda kiadásá
ban megjelenvén, mind a két könyv a vallás- és közoktatás
ügyi miniszter ur részéről vezér, illetve tankönyvül engedélyez
tetett.
’
Erről Címet azzal értesítem, hogy a Természettanból,
tényleg működő tanítóknak, bevezetés végett mutatvány í pél
dányokat díjtalanul és poitómentesen küld az említett nyomda
igazgatósága; a vezérkönyv azonban 85 fillér előleges bekül
dése ellenében küldetik meg. Ennek a bolti ára 1 K. amazé
60 fillér.
A vezérkönyvet a tanítói könyvtár számára való beszerzesre, a tankönyvet pedig fokozatos bevezetés céljából
melegen ajánlom a tanítótestületek figyelmébe
Szolnok, 1912 február hó 15-én.
f
Szolnok, 1912, Március 25.
6. szám,
'
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 koröna. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények' CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DÁRÓCZY
. ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
• r
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
-
Megjelenik:
'
Minden hó 10. és 25-én.
Kir. tanfelügyelői jelentés február hóról.
Méltóságos főispán ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1912. évi február havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van sze
rencsém ismertetni:
■
E hó alatt magam a Wodiaríer tanyán, a Szanda
szőlőben, Kunszentmártoni telekparti, ugari, jakkorparti, wekeri tanyán, a szabadságtéren, a szolnoki
óvodákban, az állami elemi és polg. leányiskolában
a Vásártéren, Rákóczifalva községben, a puszta fel
sővarsányi tanyán, Szelevény községben és Tiszaföldvár község belterületén összesen 54 tanterem
ben ;
T
a kir. segédtanfelügyelő Kunhegyesen, Abádszalókon, az ehez tartozó Torna pusztán, a liszaszalóki részen, a Tiszaburához tartozó Taskony
pusztán, összesen 23 tanteremben figyelte meg a
nevelés és oktatás menetét és eredményét.
M. kir. vallás- és. közoief. Miniszter ur a besenyszögi községi kisdedóvodát állami kezelésbe
— 2
vette és Bátor Mária közs. óvónőt állami/ óvónővé
nevezte ki.
A szolnoki társulati polgári fiúiskolának f. évi
szeptember hó 1-től állami kezelésbe való átvétele,
a dévaványai tanyai tanyai állami elemi iskolák
megnyitása bizton remélhető Reményem van továbbá
ahhoz- is, hogy Jászladány községben az állami el.
iskola 4 tanteremmel, Czibakházán az üresen álló
belterületi 2 tanterem hamarosan megnyílik.
Nagykörűn és Turkevén háztartási tanfolyamok
nyíltak meg. Előbbi helyre 550, utóbbira 860 K.
államsegély engedélyeztetett.
Turkeve és Jászben ny városok külterületein az
ismétlő iskolázás biztosítása érdekében a szükséges
intézkedést megtettem.
Bogardy Antal kir. segédtanfelügyelő a IX-ik
fizetési osztályba neveztetett ki.
Pável Lázár tiszasülyi áll. el. isk. tanyai tanító
elhunyt.
Hoffbauer Aladár miniszteri számvizsgáló a
varmegyei állami és kö/ségi el. iskolák és óvódák
költségvetési és számadási ügyeinek rendezésére
kiküldetett; munkáját azonban még nem kezdte meg
csupán a teendőkre vonatkozólag szerzett némi tájékozóeást.
Végül elismeréssel kell adóznom azon a gyer
meki leiekre nagy hatással lévő fáradhatatlan mun
kásságnak melyet Magyaryné Nigrinyi Jolán lelkes
vezetése alatt a szolnoki állami elemi népiskolák és
déWnTre^
,antestületea Mesemondó
d lutanok rendezese terén tanúsít. Egy-egy iiven
mesemondó délutánt azt 5-15 éves korban levő
mindkét nembeli gyermekekés serdülők több százra-
—
3
-
menő tömege látogatja, de elismeréssel kell adóz
nom azon önfeláldozó munkásságnak is, melyet
Ellmann Elvira szolnoki áll. polg. leányiskolái igaz
gató a szegénysorsu el. iskolai tanulók napi meleg
étellel való ellátása érdekében közel 2 évtizedre
terjedő idő óta végez, nem várva azért más jutal
mat, mit egy nemes lélek boldogító öntudatra nyújt.
Szolnok, 1912. Március 1.
A legmélyebb tisztelettel
Rhédei János
kir. tanf.
Az átadó
rendszer
hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta: Paáljstván jászáról szállási róm. kath. tanító.
(Folytatás.)
4. Csekély, hiányos nevelési és oktatási eredményt nyújt,
mely leginkább oly gyermekeken látszik, meg, akik az elemi
iskolából közép-, s innen valamelyik szak- vagy felső iskolába
mennek.
N. N. jelenleg 21 éves fiatal ember, szakiskolai tanuló
gyermek korában szülőhelye átadó rendszerű elemi iskolájába
járt. Jeles eredménynyel (?) végzett négy osztályt. Mint te
hetséges, szorgalmas tanulónak feltüntetett fiút, szülői a gim
náziumba adták. A fiú ott is jó magaviseletü és szorgalmas
volt, s igy elvégzett hat osztályt jó eredménnyel. (A gimná
ziumban is nagyszerű rendszer uralkodik ám!)
A fiú a hat gimnáziumi osztály elvégzése után oly szak
iskolába ment, melyhez előképzettségül elegendő lett volna
négy középiskolai osztály is, a törvény értelmében. A fiú
azzal a hittel ment a szakiskolába, hogy ott bizonyára ő
első tanuló lesz. De csalódott, mert már az első évfolyamot
éppen csak, hogy átlábolhatta. A második évfolyamon pedig
teljesen kiütött a szeg a zsákból. A tanárok ugyanis rájöttek,
— 4
—
hogy az ifjú nincs tisztában a főbb tantárgyak elmeivel sem.
ph 2 számtanból a törtekről még csak tiszta fogalommal
sem bírt. Nem tudta a tört keletkezését; nem, hogy mi a
nevező és számláló s hogy mi köztük a különbség, stb A
tanárok ^buktatni szándékoztak, de mások közbelépésére
mégis átengedték kegyelemből oly feltétel mellett, hogy a fiú
a legközelebbi vakációban pótolni fogja az alapismeretek hi
ányait. Úgy is történt. Az ifjú a vakációban elemi tanító
vezetése mellett vasszorgalommal tanulta a főbb tantárgyak
alapfogalmait, melyeket már az elemi iskola III—IV. osztályá
ban kellett volna tudnia. Hát - nem csodálatos ez? Hat gim
náziumi osztály elvégzése után, 19 éves korban! Hihetetlennek látszik pedig ez tény.
Midőn az ifjú egykori elemi tanítóinak felpanaszolták
az esetet, azok mindegyike igy mentegette magát: „én ná
lam jól tanult és tudott is; én megtettem vele a magam kö
telességét, hanem bizonyosan a másik osztályban hányat
ták el“. így tolta egyik tanító a másikra a hibát. Pedig hát
hibásak voltak többé kevésbbé mindannyian, -de különösen
— a rendszer.
Márc. 15-én a „Jászárokszállási Ifjúság Önmüvelődési
Egyesülete" hazafias ünnepet rendezett, melyen a tanítóság
közül részt vett lelkesítő ünnepi beszédével Oláh József
Stipula Bertalan, aki záró beszédet mondott és íd Racskó
János, aki elismerést érdemel az ifjúsági énekkar gyönyörű
szerepléséért.
Q
,, *
.
tanulói részére január 8-tól március 16-ig háziipari tanfolyamot tartott Gajda
szaktanító. A tanulok és felnőttek által készített munkákat
*
°k, es erdehlodök március 23-án és 24-én reggel 8
rést Lto^ 4
fekinthették meS- Mindentéren JÍLe-
ménye ‘
UgybUZgÓ szaktanitó fáradozásának szép ered-
most Afo|jvnak,adáT rkath- templom festési munkálatai
IJiost folynak. - A művészi freskók Túri J. neves ifjú
művészünk ecsete aló] kerülnek ki, a dekoracionalis festés
egyik helybeli jeles iparos végzi. A tekintélyes összeget,
igénylő ezen művészi díszítése a szentegyház falainak,
Pászthy Gyula jászladányi plébános adakozó bőkezűségét
dicséri. — Sok ilyen lelkipásztor s megszűnik az antiklerikálizmus.
Megbízás. A jászladányi áll. el. iskolához megbízott J
Fejér Ilona tanítónő lemondása folytán ideiglenes igazgatói ‘
megbízással Szilvássv\Nóricka tanf. ideig. napidijas tanítónő
küldetett ki. — Szilvássy helyére Márkus Giziké oki. taní
tónő nyert alkalmazást. Czibákházán egy uj állás szerveztetett
az áll. iskolánál az év végéig ideiglenesen.
Tanitóváltozás. ifj. Sípos Béla jászdózsai rk. tanító a
nagykörűi rk. iskolánál, — Pahigyay Hermin oki. tanítónő
pedig a jászdózsai rk: iskolánál nyert alkalmazást.'— Fegy- í
ver eke n Bentsik Emília helyébe Gyenes Ilona választatott
“v Ti szap ü s pöki b en Bogdány Rozália óvónő i
állásáról lemondott.
Gondnoki kinevezés. A vármegye főispánja Lányi
Lajos mezőtúri főgimn. tanárt az ottani áll. isk. gondnokság
elnökévé, — Kun Árpád szelevényi gazdatisztet az ottani
áll. isk. gondnokság r. tagjává kinevezte. Sztojanovics Zol-5
tán szelevényi gond, tag a hivatalos esküt letette.
-f ■
Tanítói fizetésrendezés. A kormány végre belátta a
fizetésrendezés szükségességét s a tanítók fizetését 2 évi
1200 koronás gyakornoki praxis után a/XL X. és IX. rang- J
osztálynak megfelelően rendezi.
Azonban úgy látszik ez a jóakarat későn és hiányosan i
nem fedi a tanítók kívánságait. Elmaradt a tervezetből a ;
megharmadolás, a korpótlékigény és a teljes • szolgálati idő ’
beszámítása. Most Bózsík Pál és Bózsik Béla szolnoki kar
társak ápr. 3-ra naggyülésre hívják össze a tanítóságot'
Budapestre, hogy követelésük érvényesítése érdekében az;
orsz. tanítói szövetség állás foglalása preciziroztassék. E tárgy- ; 5
bán országszerte mozgalom indult meg.:
Hivatalosrész*
1657—191°, sz.
t
।
Körirat
a folyó tanévi nagyszimidöben tartandó továbbképző tan- H 1
folyamokra való jelentkezés tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi már-;
cius 9-én 33771|912. sz. alatt kelt körrendeleté értelmében aji
a f. iskolai évnek befejezése után, a f, évi julius 1-től 20-ig f r
— 4
■
hogy az ifjú nincs tisztában a főbb tantárgyak elmeivel sem.
pl- a számtanból a törtekről még csak tiszta fogalommal
sem bírt. Nem tudta a tört keletkezését; nem, hogy mi a
nevező és számláló s hogy mi köztük a különbség, stb. A
tanárok elbuktatni szándékoztak, de mások közbelépésére
mégis átengedték kegyelemből oly feltétel mellett, hogy a fiú
a legközelebbi vakációban pótolni fogja az alapismeretek hi
ányait. Úgy is történt. Az ifjú a vakációban elemi tanító
vezetése mellett vasszorgalommal tanulta a főbb tantárgyak
alapfogalmait, melyeket már az elemi iskola III —IV. osztályá
ban kellett volna tudnia. Hát nem csodálatos ez? Hat gim
náziumi osztály elvégzése után, 19 éves korban I Hihetetlennek látszik pedig ez tény.
Midőn az ifjú egykori elemi tanítóinak felpanaszolták
az esetet, azok mindegyike igy mentegette magát: „én ná
lam jól tanult és tudott is; én megtettem vele a magám köi r । 1 ZZ T
i
osztályban hanyagoltak el . így tolta egyik tanító a másikra a hibát. Pedig hát
hibásak voltak többé-kevésbbé mindannyian, 'de különösen
— a rendszer.
Marc. 15-én a „JászárokszálJási Ifjúság Önmüvelődési
Egyesülete" hazafias ünnepet rendezett, melyen a tanitósáe
közül részt vett lelkesítő ünnepi beszédével Oláh József
Stipula Bertalan, aki záró beszédet mondott és id Racskó
János aki elismerést érdemel az ifjúsági énekkar gyönyörű
szerepléséért.
7
. ^gyVernekÍ £azdas*gi iskola tanulói részére január 8-tól március 16-ig háziipari fanfolyamot tartott Gajda
a“/
““ —
SratotiT 4
Miataléren ese
ménye
uSybuzgo szaklanilö -fáradozásának szép eredmost AfolS““7' '■ka,hwost folynak. — A művészi
falésl
freskók Túri J.
neves ifjq
— 5 —
•
.
i n
művészünk ecsete alól kerülnek ki, a dekoracionalis festés • '
egyik helybeli jeles iparos végzi. A tekintélyes összeget
igénylő ezen művészi díszítése a szentegyház falainak^
Pászthy Gyula jászladányi plébános adakozó bőkezüségé| í
dicséri. — Sok ilyen lelkipásztor s megszűnik az antikle-*
rikálizmus.
Megbízás. A jászladányi áll. el. iskolához megbízotti
Fejér Ilona tanítónő lemondása folytán ideiglenes igazgatói
megbízással Szilvássv Móricka tanf. ideig, napidijas tanítónői
^küldetett ki. — Szílvássy helyére Márkus Giziké oki. taní
tónő nyert alkalmazást. Cibakházán egy uj állás szerveztetek!
az áll. iskolánál az év végéig ideiglenesen.
Tanitóváltozás. ifj. Sípos Béla jászdózsai rk. tanító aí v
nagykörűi rk. iskolánál, — Pahigyay Hermin oki. tanítónő’
pedig a jászdózsai rk. iskolánál nyert alkalmazást. — Fegy-Í
v ere ken Rentsik Emília helyébe Gyenes Ilona választatott
meg. — Tiszapüspökiben Bogdány Rozália óvónő
állásáról lemondott.
Gondnoki kinevezés. A vármegye főispánja Lányi!
Lajos mezőtúri főgimn. tanárt az ottani áll. isk. gondnoksági
elnökévé, — Kun Árpád szelevényi* gazdatisztet az ottani;
áll. isk. gondnokság r. tagjává kinevezte. Sztojanovics Zol
tán szelevényi gond, tag a hivatalos esküt letette.
Tanítói fizetésrendezés. A kormány végre belátta a
fizetésrendezés szükségességét s a tanítók fizetését 2 évi
‘1200 koronás gyakornoki praxis után a XI. X. és IX. rangosztálynak megfelelően rendezi.
Azonban ugylátszik ez a jóakarat későn és hiányosan;
nem fedi a tanítók kívánságait. Elmaradt a tervezetből a;
megharmadolás, a korpótlékigény és a teljes • szolgálati idő
beszámítása. Most Bózsik Pál és Bózsik Béla szolnoki kar-;
társak ápr. 3-ra naggyülésre hívják össze a tanítóságot!
Budapestre, hogy követelésük érvényesítése érdekében az:
orsz. tanítói szövetség állás foglalása preciziroztassék. E tárgy
ban országszerte mozgalom indult meg.
.U
Hivatalosrész.
1657—191°. sz.
; j
j
Mi
Körirat
a folyó tanévi nagyszünidöben tartandó továbbképző tanfolyamokra való jelentkezés tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi már
cius 9-én 33771(912. sz. alatt kelt körrendeleté értelmében a ;
a f. iskolai évnek befejezése után, a f, évi julius 1-től 20-ig
6
terjedő időben több állami képző intézetnél a korábbi évek
hez hasonlóan, három hétre terjedő tanítói és tanítónői
továbbképző tanfolyamok fognak tartatni, még pedig • tanítók
szamara a bajai, kiskunfélegyházai, stubnyafürdői és temesvan allami elemi iskolai tanítóképző intézetekben; tanítónők
reszere pedig az eperjesi és a szabadkai állam elemi iskolai
tanítóképző intézetekben.
E ta"fo|yamok egységes programmja a következő:
, .
, ajekoztatás a sociális paedagogia legújabb törek
véseiről es alkotásairól a külföldön és hazánkban 10 óra
4 óra’’ A
éS kézü^esség a szemléltetés szolgálatában,
...
3/ A magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú néniskolaban (az uj tanterv és utasítások magyarázatával), 10 óra
4 ., Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a népiskoláan (a népiskolai tanterv és utasítások magyarázatával) 8 óra.
. . ,;>
természettudományi és mennyiségtani tárávák
Unitasaban a sociális vonatkozások gyakorlati érvényesítése,
6 Gyakorlati minta-tanitások a 2., 3 4 és 5 aHh;
előadásokkal kapcsolatban, 12 óra.
•
5‘
7
., A gazdasági szövetkezetek és a néptanító, 6 óra
., A gazdasági szamtartás legegyszerűbb módjai, 2 óra
24 óra’’ Gyak°r'atÍ fog'aIkOzások a rajzból és kézimunkából’
10
., A jratronage ismertetése, 3 óra és
...
Kirándulások, közintézetek stb. meglátopafáca a
' délutáni órákban a helyi körülmények szerint 8
g
a
. ,x ..Mindegyik tanfolyamra 50-50 hallgató vétetik fel akit
ktail tanfolyamonként 30-30 hallgató állami ko Isi™ S
a« mlézet mternátusában szállást é, étkezés, és
15—15 korona utazási költségben is részesül A caiát
7
segükre jelentkező hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron
étkezest is kapnak a képzőintézetben.
.a ‘.^kerületből ezen tanfolyamon résztvenni
tanító S ka™e y jellegű elemi népiskolánál tényleg/működő
és Xö? min,a"itónöket- h°gy fölvételük kánt a vált
s közokt. miniszter úrhoz címzendő bélyeg nélküli fnlvamnri
Sh ;■ é?£ .“r
foi^hSfomSzX
esooö t. évi április 1 -ig terjesszék be.
®
. A folyamodványban meg kell jelölni a következőket:
fölvételt?"1617 képzöin,ézeti ^"folyamra óhajtja folyamodó a
2.. hány szolgálati éve van már?
mely évbe?? 6 réSZt eddig SZÜnÍdei ,anfo|yamon s ha igen:
Folyó szám
megnevezése
1
Gyászlobogó
Nemzeti lobogó
Az állami elemi népiskola
Bő 1
•cB
GJ :
bádogtábla Magyarorsz. cinu
. í 1 "2 1 "3 1
6 I2
i
1
tn
O
KJ
N
N
O
■<D
SZ
<y' gj
2
ez
co
N
y
‘O
C5
■cú
E
— 5
ej dj
E
q
N *(D
>-
Fali kép: Óvakodjunk a szeszes
italoktól.
—
„Állami elemi népiskoláiké
igazgatói, tanítói, tanácsko
zási szobáinak száma
- — A---------tantermeinek száma
VIII. sz. minta
8
9
!0_ 11
12
13
14
15
16
18
19
32 | 33
L34
i 35
36
37
38
♦
MD
CD
<D
N
N
CZ)
39
ÖJO
<D
N
CZ)
C/3
C/3
' ■
CZ)
CD
ÖJO
■CD
Harmónium
> E
TT
NJ
CZ)
CD
<
<D
N
CZ)
CZ)
‘CTJ
CD 'CU
n\
tUD
C4)
&J0:O
CD
■<D
CZ)
s
CD
N
N
CZ)
K
E
öjO
koronákban
JEGYZET
- 1 -
•
.
•'
A határidőn túl érkező folyamodványok figyelmen kívül
hagyatnak.
Szolnok, 1912. március 19.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kőrődy Ferenc
kir. s. tanfelügyelő.
1591. szám. 1912.
Valamennyi állami népiskolai igazgató- illetve vezetötanitó urnák.
A vallás és közoktatásügyi miniszter ur folyó hó 8-án
31619|612. szám alatt kelt körrendeleté megállapítja, hogy
az 1910. évben beszerzett iparcikkekről s egyéb ipari szál
lításokról és munkálatokról szerkesztett kimutatást az állami
elemi népiskolák jelentékeny része a közszáliitási szabályzat
65. §-ában körülirt mintától eltérő alakban, tehát formailag
helytelenül állította össze, egyesek a kimutatásoknak legfon
tosabb rovatait, figyelmen kívül hagyták a beszerzett cikkek
hazai származásának megvizsgálásánál nem jártak el kellő
gondossággal és belföldieknek jeleztek oly cikkeket a melyek
hazánkban még elő nem állíttatnak.
Felhívom címet, hogy szóbanlevő kimutatásait jövőben
a közszáliitási szabályzat mellékletét képező IV. sz. mintának
leljen megfelelően szerkessze. — A kimutatási mintát alább
közlöm.
Szolnok, 1912. március 15.
.
kir. tanf. helyett:
*
Kóródy Ferenéz, kir. s. tanf.
1583—1911. szám.
Valamennyi áll. el. isk. igazgató-, vezető tanító urnák,
/
Körlevél.
• Az áll. el. iskolák tanszerszükségleteiről szerkesztendő kimu
tatás beterjesztése tárgyában.
A vkminiszter ur Ö Nagyméltósága 1910. évi 128.000
sz. körrendeletével kiadott s alább közölt Vili. sz. kimutatás
■ mintát azon felhívással adom ki, hogy az abban foglalt ro
vatokkal készített kimutatást pontos adatokkal kitöltve hiva
talomhoz megfelelő kérvény kapcsán legkésőbb április 20-ig
terjessze be.
Minthogy pedig többször előfordult eset, hogy egyikmásik iskoláról kívánt kimutatás elkésetten érkezett be, ko
molyan figyelmeztetem a Címet, hogy hasonló esetben mu
lasztása következményeit viselnie kell.
\
Szolnok, 1912. évi március hó 15-én.
Rhédei János, kir. tanf.
/
V. évfolyam.
8
tételszám
Szolnok, 1912. Április 10.
7. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfeiügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
A fizetésrendezés ügyéhez.
Április 3-án az állami tanítók országos egye
sülete közgyűlését tartotta a budapesti vármegye
házán.
‘
A cél kettős volt ezzel a. gyűléssel: uj tiszti
kart alakítani, s aztán állást foglalni a fizetésrende
7^
öj
N
o.
Igazg. v. tanító.
I V. A külföldi be
szerzést engedéI lyezö miniszteri
rendelet esetleg
telefonon nyert
[engedély sz. és kelte
I Megjegyzés
zés ügyében
Már az előző gyűléseken kitűnt, hogy kétféle
áramlat küzd egyazon cél eléréséért, az egyik, a
mérsékeltebb a szolnokiak és társaiké, a másik az
ultraradikális irányzatú csoporté, akik annak
meg
tagadva magyar tanítói mivoltukat
nemzetközi
cucilista izgatással akarnak érvényt szerezni.
E két irány között kellett 3-án választani az
állami tanítóknak és választottak. Sajnos, hogy min
denkép szerencsétlenül. Czabán és társai saját ma
guk rövid időn belül be fogják látni, . hogy túlzott
követeléseikkel csak kárt okoztak a fizetésrendezés
ügyének, s azok, akik a Czabán-klikkel tartanak
keservesen fognak csalódni saját prQgrammjukban, s
embereikben. — Brózsik Pál és Bozsik Béla isme-
2
retes memoranduma tehát el van ejtve, s vele együtt
jó időre a békés elintézés lehetősége is.
Nagy hiba akkor, midőn kormányunk a legjobb
akarattal fog hozzá a fizetés rendezéshez, s az el
múlt évtizedbeli tanítók álmainak superlativusát a
a XI. X. és IX. fizetési osztályba beosztást viszi _
nagy áldozatok árán is — keresztül olyan követe
lésekkel állni elő, amelyek teljesithetetlensége ez
időszerint nyilvánvaló, másrészt a kormány jóakarátát kockáztatja a jövőre.
E lapokon sokszor esett szó a fizetésrendezés
ről. Annak minél teljesebb keresztülvitelét kívántuk
a tanítóság érdekében, de midőn arról van szó, hogy
amit már megszereztünk, s amire oly nagy szüksé
günk van, — a nagyközönség és a sajtó rokonszenvet s a kormány jóakaratu intézkedését — ak
kor bűn volt azt túlzásba vitt nemzetközi eucilistáskodassal lerontani.—
Szolnoki kartársaink s a velük tartók jól tették
hogy magára hagyták a-győzelmi mámorban szen
vedő oktalanságokat cselekvő Czabán pártot. Hév
cselekedtek, mint okos emberekhez illett a kö? ár
dekében.
er"
Az a fizetésrendezés, mely békés utón elérhető
kai mint'T Íül;batn
maid a "“oko
kat, mint az, amelyet a handabandázók csak ellátszám, de megszerezni nem képesek.
Most tehát várjuk bizalommal, mert hoev a Mmister ígéretében nem fogunk csalódni, arra bizo
nyíték a fizetési osztályokba osztás
, Ebből a gyűlésből még egy nagyon é fék
nusagot is vonhatunk le. Brózsik és Rn^it í >
márcábou .-a
z amitőlr0ZSIK
kartarsaink
mérsékelt
manyzata,
pedigesaBózsik
legteljesebb
e^ed-
— 3 “
ményt lehetett volna joggal remélni — miért nem
tudott vezető szerephez jutni az ATOE-ben? Csak
mi, szolnokmegyei tanítók vagyunk az okai.. Bár
menthető az ítéletidővel, — mely sokakat akadá
lyozott a felutazásban — hogy csak egy-két kartárs
jelent meg megyénkből programmunk, s érdekeink
támogatására, akkor midőn vitális érdekeinkről, midőn
az össztanitóség érdekéiről van szó, le kell vetni azt a
keleties nemtörődömséget, s több érdekkel, sőt lelke
sedéssel kell sorakozni azon zászlók alá, melyeket
bölcs vezetők kezében győzelemre akarunk juttatni.
Hogy vereséget szenvedtünk, s hogy nem győzhetett
a jobb, a mi közönyünk, s nem az ellencsoport
ereje, vagyigazsága volt az oka.
(cs.)
Kétszázados évforduló.
Azt az irót, akit korában kevesen értettek meg
akit elneveztek „istentagadónak, dühödt vadállatnak"
eszméi miatt üldözték országról-országra, most egész
Európában, de főleg hazájában, Franciaországban
ünnepelni fogják. Ünnepelni, hogy legalább születé
sének kétszázados évfordulója alkalmával kiengesz
teljék méltóképpen s leróják iránta azt a hálát, melylyel nagyjainknak tartozunk. Ez az iró: Rousseau
J. Jakab.
... .. .
Diadal ünnep lesz ez, Rousseau eszméi diada
lának ünnepe. Azoké a gondolatoké, melyek niunkáiban megvalósultak, testet öltöttek.
A népfönség, szabadság, egyenlőség eszmeit
hirdeti s utópisztikus államtanában a „Contrál-social
bán oly hévvel, erővel s rendületlel fejtegeti, hogy a
francia forradalmi eszmék innen sarjadaznak, ebből
a műből merítenek bizonyítékot a jakobinusok,
4
Demokratikus eszmék győztek nemcsak Francia
országban, hanem ennek hatása alatt Európa legtöbb
államában. S ez egyúttal Rousseau eszméinek győzedelmét is jelentette.
Nevelési gondolatait „Emil v. a nevelésről" cimü
müvében foglalta össze. Emil megjelenésekor R.
sok dicséretet kapott ezen munkájáért a hozzáértők
től, de csak titokban, mert legtöbben (még Clairót
es Dalembert is) visszakérték az elismerő leveleket,
mert érezték, hogy jó lesz megőrizni annak a titkát,
ami jót e műről gondolnak. — Jól sejtettek. A kö
zönség részéről az elismerés elmaradt, a kormány
pedig kiadta Írója ellen az elfogató parancsot, a
müvet pedig elégették. Rousseau Genfben, Bernben,
uertenben, Neuchateben. Motierzben. Saintpierre —
— szigetén, Londonban bujdosik, végül Franciaországban elvonulva él.
.
nemcsak uj gondolataival, hanem érde
kes előadásmódjával is hatott.
ítór M|ndameHett, hogy’a nyilvános iskolázást el
ítéli tankönyveket mellőzi örökölt dispoziciókat társadalom ne^
számba nem vesz- m
a LÍ1
g°nd0,at0kat tarta^a^ hogy nemcsak
a filantropizmus kifejlődésére, hanem Pestaloz/i s
Frobelre is jelentékenyen hatottak.
rabéit?
R’nak’ hogy fe,isme^ a
rabe i tanítás félszegsegeit. Látta, hogy korában a
tanulás kényszermunka, robot, ezért Emil csak artanul, minek hasznát, szükségességéi maga is
a ja, mire a külső életkörülmények rákényszerítik
t
néIkÜ1 koíának
se, hogy ezt elkerülje, másik szélsőségekbe esett
EgyáKata „em használ, söt elvelj a uVnyX
— 5 —
Az értelem belső munkájában nem ezeket, de az
érzékeket illeti a vezdtés. Ezért főgondja, hogy eze
ket kellőképen, mert csak igy tudunk mély érzéki
képzeteket szerezni. Látja a korabeit testi- elpuhultságot, ez arra indítja, hogy az egyenlítő perzselő
melegében épen úgy megéljen, mint az északi-sark
hómezején. (?)
De tekintsünk el a részletektől s nézzük azon
nevelési elveit, melyeket, mint alapgondolatokat, mai
nevelési rendszerünkben is megtalálunk, mert hiszen
azt mondtam, Rousseau . születésének kétszázados
évfordulója az eszmék diadalának ünnepe.
A munka nála nevelői gondolat, melyhez „vele
született tudásvágy nyújt erőt s örömet." Akia tár
sadalom, tagja aki boldogulni akar, annak munkál
kodnia' kell.
A munka kielégíti a gyermek érdeklődéséből és
tudásvágyából származó öntevékenységi ösztönét. —
Ezért a gyermek tanuljon mesterségeket s kézi
munkát.
Ne csak eszét, hanem testi ügyességégét is mű
velje. Emil maga csinálja fizikai eszközét, a szük
séges házi eszközöket. És ma? Wágner természet
tanában részletesen átdolgozta ezt az elvet, úgy
hogy a népiskolában is bármely tanító megvalósít
hatja.
A munka oly jelentős nevelési gondolat, mely
nap-nap után nagyobb tért hódit, izmosodik. En. nek a diadalát s realizálását meghozza a modern
paedagógia, az intintiv s produktív munkára való
nevelés által.
;
Az öntevékenység fontosságát az ismeretszer
zésnél előbbre helyezi Rousseau.
.„Mert csak úgy tesz szert a gyermek ismeretré, ha nem magad rakod, mintegy elméjébe, ha
nem ha maga szerzi meg mintegy önerejéből.
A tanítás szerinte a gyermek szemléletéből in
duljon ki és szemléltetéssel kezdődjék s ne extenziv, henem intenzív legyen. ,
„Keveset taníts, de ezt a keveset jól“ — mondja.
De nézzük, mit mond ezekről az „Uj Tanterv ?“
Az öntevékenységről ezt mondja: „Az egész
methódika legfőbb elve, hogy a gyermeket öntevé
kenységre szoktassuk." Mert „a tanító ne higyje,
hogy tanította a gyermeket, ha nem foglalkoztatta
gondolkodása erejét, önmunkásságra való hajlamait."
A szemléltetésről pedig ezt mondja: „A tanításban
mindig az eleven szemléletből induljunk ki." Hát a
tanitási anyag mennyiségéről szóló rész talán eltér
Rousseau elveitől? . . . Dehogy ott is hasonlóan
beszél, midőn ezeket mondja: „Nem szélesíteni, ha
nem mélyíteni kell az anyagot, ha célt akarunk el
érni."
. íme, csak igen rövid párhuzam az „Uj Tanterv s Rousseau elvei között s mégis mennyi a
hasonlóság. — Mélyrehatóan alaposan vizsgálva
még jöbba'i meggyőződhetnénk, hogy a másfélszá
zados elvek, — Rousseau elvei testet öltöttek mai’
tanitási eljárásunkban. Összeforrotak teljesen mai mód
szerünkkel, melytől el nem választhatók. Mit bizo
nyít az, hogy ezek a gondolatok az idők forgatagában az eszmék harcában győztek, s mindinkább
iknstalyosodtak? Ugy-e azt, hogy megérdemlik két
szazad múlva, hogy őket és írójuk emlékezetét el
ismeréssel, megemlékezéssel s hálával koszorozzuk.
Kétszáz esztendő fejlődése meghozta, hogy Rousseau
megkapja a világ elismerését s teljesül-azon re
ménye, hogy megismerjék lelkét, mit kartársai olyan
kevéssé akartak.
Kétszáz esztendő.
1712. jun. 28. R. születésének napja 1912. jun.
28 azon ünnepségek középpontja, mikor lerója iránta
hazája és egész Európa azt a hálás elismerést, melylyel neki tartozik.
Rójja le a magyar tanítóság is az által, hogy
tanulmányozza munkáit. Talál azokban mindig újat
és értékeset.
R. méltán megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.
'
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
673. Kardos Bernát és Müller Lipöt szolnoki izr. ta
nítók dijlevelei jóváhagyatnak.
. . ,. .
637. Horváth Antal és trsai kert illetmény iránti fo
lyamodása iskolaszéknek kiadatik.
t»ni«ónö is
674 Erdélyi Róza törökszentmiklósi ref. tamtono ja
vadalma leszállítása iránti folyamodás iskolaszéknek kiadatok,
680. tsztmiklósi ref. VII. állás javadalmának szétva asztására vonatkozó folyamodás VK. miniszterhez
681 Tsztmiklósi újonnan szervezendő XIII. és XIV.
tanítói állás javadalmához 900-900 k fiz
^msegélyért folyamodás felszerelésre iskolaszéknek kiadatok
682. Piffkó Antal jberényi rk. tanító részére az is> o> asz
1910 dec.-től 1. korp. áll. segélyért folyamodása felterj
Jászfenyszarui rk. iskolaszék,Jotes József rtszére
államsegély'átutalásáért folyamodik, kérvény jelentestetelre
visszaadahL
‘
re{ iskolaszék államsegély elszá-
molás ügyben jelentéstételre felhivatik.
... . » Uni
747. VKmin. rendelet a tiszavárkonyi rk. iskola ^lép
tése tárgyában.
)
OLÁH.
,
.
— 8 -
. . Z50' A tórlcevei reA iskolaszéknek államsegély átutalá
sért folyamodása pártolólag felterjesztetik. — 753. a kendereresi formatus iskolaszék — Kovács Mihály részére _
1L k%P- ál'a,?segélye7t folyamodik, pártoló felterjesztés.
íX ..?9;' A kuncsorbai községi iskola 1912. évi költségvetese jóváhagyása.
s
795 A szajoli rk. iskolaszék Bencsik Emília részére
y áíUtalása 'rant fo,yam°dása pártolólag felterjesz-
809. Kőrössy Tamás ügyében eljárásra a Szolnok vá
rosi arvaszéknek rendelet.
817 A felsőszentgyörgyi rk. iskolaszék Farkas Ilonka
teSetikamSegély á‘Uta'áSért fo|yamodása pártolólag felFarkas Honka dijlevele javad, jegyzőkönyvhöz csatoltatik.
11 k
9- Díványai ref. iskolaszék Koremán Lajos részére
tí.j korp. államsegély iránti folyamodása pártolólag felterjesz- '
... Aír2?’ TakácS J™05
tanitó felebbezése a tanJPót'a^ megállj min. rendelet ellen felterjesztetik.
o30. Jászsági felsőjárási föszbiró Jokics lózsef wá™
das ügyében haladékot nyer.
J
a"
... Aír32’ BedÖ S- "agyrévi ref. tánitó részére 200 kor tan
díjpótlas engedélyeztetik.
’ tan'
—
K??3/ E‘ jáSzteIeki ‘aratónak 200 K. fiz kiég
Gocka V Sm v ?án°ShÍdaÍ kÖ2S-tanitónk 800 K.
84f’
? k V* koteleki tanítónőnek 200 K. 11. korn 84? p.h :
M. tiszaszimrei tanítónak 700 K. fiz kiég — ««i’
egl
M. jberényi ttónőnek 340 K — 862
1 - •
’ He‘ner
100 K. — 871 Pann r
’
862. Rohan B. ttónőnek
pótlék. — Vádi K P447 t Ve2Seny*. bitónak 444 K. tandijállamsegély engedélyeztetik S 331 Gy’ 2°° K íandiÍPótlék
tandijpótló államsegély
Polgármesteri jelentés.S3Zd’ *Sm’ ’Sk‘ feléP‘tósére vonatkozó
.isk. testület eltentenfei^
a tszmiklósi Polg. leány
866, A turkeve?
k"^
kiadatík.
állapítás tárgyában félte • *S
feiebbezésére díj meg868 pT- ’ fe terJeszietik a vkminiszterhez
Feboszenta^i lanltók dijlevele.
könyvhöz csatolása kir. tanfelügyelőnek kiadatnak.
870. A ksztmártoni polg. iskola átalakítási terve jóváhagyatik.
877. A kisújszállási ref. iskolaszók Nagy Róza tanítónő
részére államsegély átulása iránt folyamodást pártolólag fel
terjesztetik.
893. A pusztamonostori rk. iskolaszék Ivanovics Irén
tanítónő részére félállamsegély átutalást kérő folyamodása *pótlásra visszaadatik.
r
’
‘
HÍREK.
Megbízás. A cibakházai áll. el. iskolánál újonnan szer
vezett tanítói állomásra Barna' Mariska oki. tanítónő nyert
megbízást.
Eskületétel. Március 28-án Koszta Júlia és Szalai Er
zsébet dévaványai f. hó 1-én Cserna Júlia tiszabői Skultéthy
Franciska besenyszögi fokorui 3-án Joanovich Irén puszta
monostori tanítók tették le a kir. tanfelügyelő előtt hivatalos
esküjüket.
Államsegélyezés. A vkminiszter a jászapáti ip. tan.
isk. részére 500 korona — a nagykörűi gazd ism. isk. te
lep terheinek 8000 k.
Kbizottsági ülés. E hónapban 17-én fog a vármegye
házánál megtartatni.
Szabadságolás, helyettesítés. Hodek Ferenc jberényi
álí. isk. tanitó betegsége tartamára szabadságoltatván, helyettesttésével Muhorayné Pálfy Kornélia oki. tanítónő bí
zatott meg.
Vörheny fellépte miatt a jászdozsai isk. bezárattak.
Igazgatói kinevezések. A vkminiszter vármegyénkben
Pálmay K. jberényi, Veres J. és Vékony J. ksztmártoni, Kiss
. D. és Koroknay A. tföldvári, — Muhyné Kovács M., Egner
Ilona, Schreder Izabella, Kóntecz Ida, Koltay M. és Gontonyi S. szolnoki áll. tanítókat állomáshelyükön c. igazga
tókká léptette elő.
’ Lakbérpótlék. A minisztérium január 1-ig visszame
nőlég utalványozta a férjes tanítónőkére felével az áll. ta
nítóknak a XI. fiz. osztály 3 fokozatának megfelelő lakás-
— 10 —
- 11 —
bérpótlékot. így ez irányban megszűnt a panasz. Remélve,
hogy ily ily jóakaratra bizton reámutathatunk, bizalommal
várjuk a magas kormány fizetésrendező intézkedését.
Tanitóváltozás. Törökszentmiklóson Wieland János
távozásává! megüresedett állásba Fehér József dévaványai rk.
tanítót választotta meg az iskolaszék.
Kirándulást rendezett a turkevei polg. iskola az igaz
gató es tanárok vezetésével a magyar tengerpartra. E kirán,..as $ naP’S tartott, s ez idő alatt a legteljesebben kihaszPfu, a nüvendékek az időt ismereteik gyarapítására. — A
Ö
reszöen a turkevei áldozatkész társadalom, részben
a szülök fedezték.
iskola, midőn a gyermeki leiket Isten és teremtményei iránti
szeretetre serkenti, s hol tudnánk a Teremtő hatalmának az
emberek iránti szereteténök megnyilatkozását érezhetőbben és
érzékelhetőbben bemutatni, mint az Ö teremtményeiben,
melyek csodálatra ragadják a szemlélőt.
A zsenge, fogékony gyermeki szív oly könnyen veszi
fel az első impressiókat s azok oly annyira maradandók,
hogy eredményükben a késő vénségig megtartják erejüket.
Azok az impressiók, melyeket az ébredő természet
szépségeinek szemléletével nyer a nevelő figyelmeztető
útmutatása nyomán biztosíthatják legjobban a célt, Isten
teremtményeinek, s különösen éneklő dalosainak a madarak
nak és zöld színével vagy a virágjában pompázó fáinak
szeretetét.
Felhívom azért a Címet hogy a „Madarak és Fák“
napjának megünneplése iránt a vezetése alatt álló iskolában
aképen intézkedjék, hogy alkalmi felolvasások és szavalatok,
énekszámokból álló programmal úgy a folyó mint az ezután
következő minden év május hó 3-án a növendékekkel — s
a szülők meghívásával is - iskolai ünnep rendeztessék, mely
iskolai ünnep célja a gyermekek lelkében. felébreszteni a
madarak és fák iránti szeretet hogy eleje vétessék különösen
a gyermekkorban jelentkező azon kegyetlenkedési hajlam
kifejlődésének, mely a madárfészkek pusztításában, a madár
kák kínzásában, S a növények rongálásában nyilvánul, s
amely később lelki eldurvulásra vezetne.
Iskolai ünnep után
ha arra alkalmas az idő, —
szabadba kirándulás és faültetéssel fejezze be az iskola az
ünnepet; s hogy a faültetéssel és ápoltatással mennyire célt
ér a nevelő, tapasztalat bizonyítja.
Különös figyelembe ajánlom ezek mellett a Madárvédő
Liga iskolai csoportjának megszervezését, s a növendékekkel
fogadalomtételét, mint leghathatósabb biztositákát a madár
védelemnek!
Úgy az iskolai ünnepély megtartásáról, vagy annak
esetleges akadályáról, mint a Ligaszervezés eredményéről
jelentését legkésőbb május 10-ig elvárom: mely jelentéshez
a szükséges űrlapot a Néptanítók Lapja mellékletként min
den iskola megkapja.
:
Az ünnep megtartására utasítást a „Miként ünnepeljük
a Madarak és fák napját“ c. munka nyújt, amelyet úgy, mint
a Liga szervezéséhez szükséges nyomtatványokat az Országos
Állatvédő Egyesület (Budapest IX. Ernő u. 11 —13.) bármely
iskolának, ha azt kéri — ingyen és portómentesen megküld.
Végül mindazon iskola honnan a jelentés idejében be
érkezik, az O. Á. V. E.-tő^megkapja a III. Évkönyvet, melyé
ben adataik közölve lesznek.
H ivata 1o s
r é s z.
1804—1912. szám.
^tóeur£kdaamv1 elemÍigazgató ~ illetve ^zető
tanító urnák a „Vasárnapi könyv- megrendelése tárgyában
körrenAefetbőlhó
Sz‘ a,att kelt okminiszteri
Sett - szL7ri5 7
es további "^^elő eljárás
8
nsz0®zennközzéteszem a következőket:
jelenő VasárnfnF iz«Zm«Ve'^fsi Tanács kiadásában megszer^
e, folyóiratra, mely hasznos, népZH*gSuÁ
közművelődésnek már eddig is
népiskolák ftevelmpíT uv a ° tett’ mindazon állami elemi
"SSet
melyeknek kebelében ifjúsági
egyuhal hogy a foXt H
V Megengedem
5 példányé:^K
3
az iskola mellett fennálló S • 6 K amennyiben arra
a kellő fedezet mp™»„
'rJusa8i egyesület költségvetésében
gyobb eevesülptpu^i3"’ 7 ^yesület *agjai számára — napéldánvszámh7k 6 a ag0k szamához képest esetleg több
peidanyszamban is - megrendeltessék.
8
rendezettel ffre^de&a^^
a Céka kel10
tási díjakból
• k’ a „Vasárnapi konyv“ a beirakötöttösszeg terhét mXSelSÓÍ könyvtárakra le "em
jelentéit h'VOm C"”et’ h°gy e|járásáról tegyen
hivatalomhoz
Szolnok,1912. évi március hó 29-én.
1916-1912. szám.
Rhédei János kir. tanfelügyelő.
Körlevél
tónSnya
V
vezető tanító
tania! ?sk’£«
napja" iskolai ünnePurnák,
tárgyában
iskolai neveles intenzivitása érdekében Jselefi az’
— 12 —
2002—1912. szám.
Körlevél
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami községi,
tátsulati, izraelita és uradalmi elemi és polgári iskola igaz
gatójához, tanítójához és tanitónőjéhez az 1912\13 tanévre
használatba veendő tan — segéd — és vezérkönyvek tárgyában.
A m. kir. vallás és közokt miniszter ur ő-nagyméltósága 1912. évi márciusi hó 18-án 37140 sz. alatt kelt kör
rendeletével a 16593911 (lásd 1911 évi kb. Hivatalos Köz
löny 11-ik számában) és ezt pótlólag értelmezendő 13346 912
sz. (lásd 1912. évi keb. Hivatalos Közlöny 5-ik számában)
körrendeletek szabatos végrehajtása tárgyában a tanintéze
tekben használatba vehető tan — segéd — és vezérkönyveket illetőleg következőképen intézkedett.
„Minthogy a 16593|911 szám alatt kiadott körrendeletem
határozmányai értelmében a régi kiadások engedélyezési
számával szabályellenesen forgalomba került nem engedé
lyezettuj kiadású tankönyvek csak az 1911 12 tanévben
használhatók, az 1912! 13-ik tanévtől kezdve pedig csak abban
az esetben vezethetők be iskolai használatra, ha 1912. iulius
engedélyezést nyertek a tankönyv ajánló tantestüleíi értekezletek egyöntetű eljárása érdekében a követke
zőket rendelni.
, ... ’
tanintézetek tankönyvjegyzékéből az 1912.13 tan;^uJixZdvei
°*y tan — vezér — vagy segédkönyv
n|d°n ?J?bb Pem engedélyezett kiadásban valamely
^^/ég-bbkmdás engedélyezési számával vezettetett
be iskolai használatra
kapcsolatban az 1912|13 évben használatba
veendő tankönyvek jegyzékébe csak oly könyvek vehetők fel
gedéhíezés iTK v udása 'S engedélyezve van és az en
gedélyezés a kebelbeh Hivatalos Közlönyben megjelent,
mm
Amennyiben valamely tan- vezér- vagy segédkönyv
1912. évi juhus hó 1-ig még nem nyert állami engedélyezést,
de az engedélyezési eljárás folyamatba van, az ilyenekre
S
M
aa ’’SÖ és 2‘ P°nt szem előtt tartá^róértekezleten határozhatnak, az illető
Ó, azonban kötelesek a halasztást már a
tank®entení/‘ értekezle,bő1 fele“es hatóságuknak megokoljából értesítem met tudomás és szig°ru alkalmatlankodás cél-
Szolnok, 1912. április 5-én.
Rédei János
kir. tanfelügyelő.
I. sz. K I Ml
N
CÚ
Q
ő
—
E
E
Község
•^5
N
U)
.
tx
UJ
O N Q.
c
Öű
c .22'03 x) ‘tó
=
X) X2
►5r —• M ü 05
Z o J2 uj *0
O
cn
Lehetőleg szószerint idézendő, ho az álla- •
mosítási szerződés a gazdasági j iskolára
vonatkozólag minő rendelkezéseket artanak?
U5
Község
w
ű
hű
o ‘Eb
UJ
N ‘Cö
E
‘Cú
N
UJ
cö
o
O
□0
cö
UJ
CÚ
*O
N
CÖ
hű
cű
N
fiit
fin
11.
cú
A gazdasági népis A folyó tanévben A gazdasági tanítók
kolára u'alt ismétlő beiratkozott ismétlő dijára engedélyezendő
tankötelesek száma tankötelesek száma államsegély összege
sz.
Korona
KIM JT AT Á S
Van-e az önálló gaz
dasági népiskola gya
korlati céljaira
—I
Az ismétlő oktatásra a folyó
tanévben
Lehelőleg szószéi inl idé
zendő, hogy az államosi
tási szerződés a gazdasági megfelelő felhasz
népiskolára vonatkozólag területe nálható is
minő rrndelkezéseket tar a község kolai alap
vagy on
nek
talmaz
Az önálló gazdasági
népiskola szervezése
UJ
t: o
N
O
£
E * E
O
N
UJ
O
beirátkozott
utalt
növendékek száma
fiú
kát. holt
leánv
N
leány
fiú
leány
E
«5 U ""
remélhető-e a
község hozzá
járulásávál vagy
minő állami hoz
zájárulás volna
szükséges
Cú
S
UJ
•o
N
O
‘o
o
ó
N
• S
UJ
o
G
e hű
NO
03
O
o3
cú
uj
£
korona
O
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. Április 25.
8. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. cimére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
h .
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Kir. Tanfelügyelő hivatalos jelentése
— március hóról. —
A vármegyei népoktatás folyó évi március havi
állapotának főbb mozzanatairól kir. tanfelügyelő kö
vetkező jelenlést adott ki:
Magam Szolnok városban, Jászladány, Jánoshida,
és Cibakháza községben 57, Bogárdy Antal kir. s.
tanfelügyelő pedig Mezőtúr, Verzseny, Tiszavárkony.
Szelevény, Csépa és Kunszentmárton községekben
54, együtt 111 tanteremben vizsgáltuk meg a ne
velés és tanítás menetét és eredményét
A jászladányi áll. el. iskola 4 tanteremmel és
400 nál több mindennapi tanulóval megnyilt. =
A cibakházai belterületi állami elemi iskolának
e^y tanteremmel való fejlesztése^ megtörtént. — A
tanév végéig való helyettesítésre Barna Mária oki
el. isk. tanítónőt küldtem ki.
Szolnok város áldozatkész közönsége az itteni
társ. polg. fiúiskola részére a vásártéren 1.100 M-öles
telket adományozott.
A törökszentmiklósi községi tanyai el. iskolák
államosítására vonatkozó szerződés tervezetet a kincs-
2
3
tári jogügyi igazgatóság megbízottjának és a járási
főszolgabírónak jelenlétében tartott községi képvi
selőtestületi ülésben megállapítottam.
Állami elemi iskoláink 1911—12 tanévi költ
ségvetései felsőbb helyen- jóváhagyást nyertek. Ki
vételt csupán a tiszasülyi áll. el. iskola képez, hon
nan a költségvetést sürgetésem ellenére sem terjesz
tették be. —- Enagy mulasztásért a felelősség teljes
súlyával a gondnokságra nehezedik.
Hoffbauer Aladár miniszteri számvizsgáló a vár
megyei áll. és, közs. el. iskolák számadási ügyeinek
rendezését megkezdte.
A szelevényi analfabéta tanfolyam 49 hallgatója
Hollós János ig.-tanitó vezetése alatt kiváló, a fegyvernek-örvényesi analfabéta tanfolyam 7 hallgatója
pedig Török Ernő tanitó vezetése allatt kielégítő
eredménynyel levizsgázott.
Jászberény városnak a Dr Kele József féle te
leknek állami elemi iskolai célokra való megvételé
hez a m. kir. vallás és közokt. miniszter ur hozzá
járult. Muhy Sándor szolnoki állami elemi isk ig.
tanítót pedig a tanítás alól föl tette. Nevezett
az itteni áll. isk gondnokság jegyzői és gondnoki
tisztét fogja betölteni.
A báró Wodianer féle 1000 koronás 2 jutalom
egyikét Kecskeméthy László mezőtúri ref. el. isk.
igazgató tanitó nyerte el.
Klein Ármin töröksztmiklósiizr. tanitó személyi
pótlékkal tüntettetett ki.
A szolnoki társ, polg fiúiskola a f. hó tanévre
788, a szolnoki iparos tanonc iskola pedig 80!) K.
államsegélyt nyert.
A m. kir. földm. min. ur a jánoshidai olvasó
körnek 100 kötetes könyvtárt adományozott.
A m. kir. vallás és közokt' min. ur a nagy
körűi gazg. ism. isk. telkét terhelő adósság törlesz
tésére 8000 koronát utalványozott; a turkevei áll.
pvlg fiú- és leányiskolának az Adriai tenger kör
nyékére való lerándulását pedig engedélyezte..
Szolnok, 1912. évi április hó 2-án.
A legmélyebb tisztelettel
Rédei János ♦
kir. tanfelügyelő
Elintézett k. bizottsági ügyek.
825. kb. Elszámolatlan államsegélyek számadásának
beterjesztésére az illetékes hatóságokhoz felhívás.
867. kb. Erdős József fegyverneki izr. tanító reszere
100 K korpótlékért folyamodás pártolólag felterjesztetik.
888. _ Szerényt Blanka cibakházi áll. tamtono lakás
ügyében föszbiró kiküldetik.
'
894 _ A kisújszállási ip. tan. iskola államsegély
elszámolást a vkmin. számvevőség sürgeti.
902. - A jásszentandrási rk. iskola építésügyében ha
tározathozatalra elöljáróság utasittatik.
910 _ 27109 sz. rendelettel a törökszentmiklósi
tanítók részére tandijpótló államsegély engedélyeztetik
911 _ VKminiszter Bálintné Barna Irma kisujsza
izr. tanítónő szolgálatának kezdetét bejelenteni kén.
921. A tiszaföldvári áll. iskola közegeszsegugyi sz
fására intézkedés.
- ,
922. Jászapáti volt közs. iskolaszeki elnök aJel nem
használt államsegélyek ujbólvaló kiutalását ken. Pótló jelen-
téstételre felhivatik.
..
, óiiamcpaélv
937 — Mogyorós I. volt tiszakurti tanító
g Y
ügyében okmányok a VKMiniszterhez felterjesztetne
951. Török Ernő fegyvernek örmenyesi kozs. tanító ré
szére I. korp. államsegély engedélyeztetik
.anriiinAtiás.
952.
— A turkevei izr. iskolának 555 .
IP
979. Palugyay Hermin jdózsai rk. tanítónőnek 900 K.
Sípos Bélának 675 K. fiz. kiég, államsegély.
•
5
4
z 1000 — Jokics József a csicsmányi áll. iskola szám
adásait összeállítván: az a trencsénmegyei kbizottsághoz
áttétetik.
•
1009. — A jászladányi ipartestület fellebbezése az ip.
isk. felügy. bizottság határozata ellen elutasittatik.
1038. — A dévaványai izr. népiskolának 315 K. tan
dijpótló.
1039.
—Gaál Róza kisújszállási ref. tanítónőnek 200
K. fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik,
1043. Tary Lajos javadalmának helyesbítése ügyében
dványai rk. iskolaszékhez rendelkezés.
1044. — A tiszavárkonyi
iskola felépítésére vonat
kozó iratok alispánhoz áttétetnek.
.
1045. Pusztamonostori rk. iskolaszék Joanovics I. ré
szére államsegély átutalás iránti folyamodása felterjesztetik.
1051. Kunszentmárton község előterjesztése az iskola
államosítás kapcsán felmerült ügyek rendezése tárgyában
pótlásokra visszaadatik.
1079. Az abádszalóki ref. iskola részére pótlólag 214
K. tand. p. áll. segély eng.
1082,
Kecskés József kunhegyes! nyug, tanító ré* szére 610 K. tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
1081. Szalisznyó S. és Orbán S. turkevei' ref. tanítók
államsegélye rendezése tárgyában min. rendelkezés.
1087. — A turkevei rk. iskola részére 54 K. tandijpótlás fellebezésre engedélyeztetik.
1088.
— Herböly G. részére I—111. korp.
1089.
— Táboryné Szalay Ilona részére I—H. körp.
1090. V-né Hamza Margit részére 200 K. fiz. kie^
és 400 K. korpótlék. *
1124.
— Piffkó Antal részére I. korpótlék,
1131 — Hajas Pál részére L korpótlék.
1133. - Póta Aladár részére 200 K. fiz. kiég, államsegély utalványoztatok
1101. — A törökszentmiklósi ref. iskolaszék a pres
bitériumnak tanítói javadalom megosztását célzó határozata
ellen miniszteri intézkedésig függőben.
R.
i
Az átadó
rendszer hátrányai és a felvezeti)
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta : Paál István jászárokszállási róm. kath. tanító.
(Folytatás.)
5. Alkalmat ad a tanítóknak a nemtörődömségre, esetleg
a buzgóbb tanítóknak oknélküli zaklatására is.
A palóc fuvaros egy úri embert vitt a kocsiján A ko
csiba két ló volt fogva, melyek „Tündér, es „Muszka
névre hallgattak. Utjok hegyen-Völgyön vitt keresztül. A kocsis
folyton csak a Tündért nógatta, csapkodta. Pedig az a sze
gény pára csak maga húzta a kocsit, nug a Muszkai keilyel
mesen cammogott mellette. Az ur mar nem al háttá, oda
szólt a kocsisnak: „Hallja kocsis! Mert nem szólítja mar a
Muszkát is ? Az egy cseppet sem húz, mégis szünet nélkül
csak a szegény Tündért ostorozza.“ A kocsis így felelt. „A
Muszkát hiába szólhatnám, meg lilába ü*n|™^éUra^
akkor sem huzna, ismerem mar jól, de ha a jundert oszto
kélem, akkor mégis csak haladunk valahogy.
Hasonló ehhez a következő megtörtént eset:
X. községnek volt két tanítója. Egyik az
ve^s’
másik a III_ IV vegyesosztályt vezette. Az eredmeny min
a két tanító iskolájában állandóan nagyszerű voH. Az iskola
szék hálás is volt irántuk, s azért évenkint >^-120 ko^
utalt a tanítóknak egyenkint v^^
a község közpénztárából. (Regi jo idő I Holmara™1-)
Évek múlva egy harmadik tanítói a ast is sze™^
Ekkor az uj tanítóra az 1, a másikra a '. -'‘L^koiíszék Áz
a jv—VI vegyesosztályok vezeteset bízta az iskolaszék, az
eredményt az Eddigiekhez képest, mar az első
vei gyengének találta az iskolaszék s így a szokásos tanit
jutalmakat 100-120 koronáról 30 Roi^nara szál“
egyenkint. A következő évben pedig e leszállítótjutáim
is „a pénzügyi nehéz viszonyok miatt ma , j
'^Tz iskolai eredmény ezentúlI sem elégítette ki az iskola
szék várakozását, sőt már a szülök is feleme
p . ...^
ellene. Zsörtölődni, zúgolódni kezdettek az isko a es a tanító
éllen. Csodálkozva tanakodtak, vájjon mi lehet az okaW
mióta több iskolájuk van, nemhogy jobb volnai az mdw y,
hanem folyton rosszabb-rosszabb. Belátták/bar hogy a g
régibb tanítójuk, ki a 1V-VI. vegyesoszta y vezette, mind
képességénél, mind buzgóságánal fogva* 0
. .
között, mégis folyton csak ót zaklattak a
— 6 —
7
nagyobb tevékenységre. De hiába. Mert ez a H—Hl. osztály
tanítójára, emez pedig az 1. osztály tanítójára tolta a hibát,
hogy gyenge anyagot ád s igy nem bir velők kellő ered
ményt mutatni.
Az iskolaszék azután gondolt egy nagyot. A IV—VL
osztály tanítóját a kővetkező tanévben letette a 11—Hl. osz
tályba, az itteni tanítót pedig fel a IV—VL osztályba. Az ,
iskolaszék ugy okoskodott, hogyha az 1. osztály tanítója gyenge
anyagot is ád a 11. osztálynak, ez a munkás, ügyes tanitó
majd kipótolja a hiányt és jó anyagot szolgáltat a IV—VL
osztálynak s ugy az egyensúly helyre áll. De bizony nem
állt az helyre, mert a legfelső osztályokot, melyektől legtöbbet
várt, folyton nagyon, de nagyon gyengének találta.
Pár év múlva azután a 11 — 111. osztálybeli tanítót letette
az iskolaszék az 1. osztályba és viszont. Ugy okoskodott,
hogy az majd jó alapot fog ott teremteni s igy azután majd
könnyebb lesz a boldogulás a két másik iskolában. Évekig
várták, lesték az eredményt, a haladást, de az csak nem
akart jelentkezni. Ekkor már türelmét vesztve az iskolaszék,
nemcsak szemrehányásokkal, hanem fenyegetéssel illette a
tanítókat. De mind hiába. Végre is az 1. osztálybeli tanítót
ismét visszahelyezték régi helyére, a IV—VI. osztályba. így
csereberélték előre, hátra, középre a tanítókat hosszú éveken
át, de a helyzet nemhogy javult volna, hanem inkább min
dig rosszabodott. Eszébe nem jött senkinek a leghelyesebb
megoldás : a felvezető rendszer felállítása. Ha ezt tették volna,
szükségképpen százszor, sőt ezerszer több és jobb lett volna
az eredmény.
karcagi mezőtúri, szolnoki kisújszállási és törökszentmiklósi
iparostanonciskolák 1-1 jó előmenetelü. tanulója részére a
tanévben a VKMiniszter 50—50 K. jutalomdijat engedé
lyezett A rákóczifalvai áll. iskolának 834 K. fentartói; a jász
apáti ip. tan. iskolának 500 K. fentartói; a rákóczifalví ref.
iskolának 5000 K. iskola építési; a turkevei áll. polg. iskolá
nak 72 K. pót — a jászalsószentgyörgyi ip. tan. iskolának
127 K fentartói; a jászberényi ip. tan. iskolának 2300 K.
fentartói a turkevei ip. tán. iskolának 600 K. fentartói; a
cibakházi áll. el. iskolának 1722 K. fentartói államsegélyt
engedélyezett a Minisztérium.
......
Halálozás. Kocsa Iduska turkevei ref. tamtono tragi
kus halállal fejezte be e hó 9-én földi pályáját. Egy villámkiolU. M. munkás éleié., Meed»beMö . som
H I R E K.
— Berendelés. A vall, és közokt. miniszter Zomora
Samu omori áll. tanítót szolgálattételre a jásznagykunszolnokmegyei kir. tanfelügyelőséghez rendelte be
— Szabadságolás, helyettesítés. Vitos Albert szolnoki
áll. isk. tanitó 1 hóra szabadságoltatván, helyettesítésével
Muhy Jqlánka oki. tanítónő bízatott meg. '
— Uj áll. tanitói állások. — A közoktatásügyi kor
mány 1912. szept. 1-re 21 uj áll. tanítói állás szervezését
mondotta ki. Ezek közül Törökszentmiklóson 6, Czibakházán
3, Tiszaföldváron 1, Tiszavárkonyban 1, Dévaványán 4 és
Jászladányban 6 állás ,og a nyár folyamán betöltetni.
Államsegélyek. — A vármegyében a jászberényi,
kegyetlensége, hogy épen öt, a fiatal életkedvvel embertársai
2 munkáló kartársat érte e szörnyű vég. Az egesz varos
osztatlan részvéte kisérte szerettei közül a sn hidegeié.
A temetőben Széki Péter ref. iskolaigazgató búcsúzott el a
szeretett kartárstól megható szavakkal. Nyugodjon «en^n.
Kinevezés gondnoksági elnokke. Cibakhazán Steger
István elhalálozásával megüresedett áll. isk. gondn. tisztségre
a főispán Nagy Ödön közs. főjegyzőt nevezte ki. Nagy Ódon
azon agilis, munkaszerető tisztviselők köze tartozik, kinek
kinevezésével vármegyénk, közelebbről Cibakhaza nepok atásügye mindenesetre nyert.
,
A pusztamonostori ifjúsági egyesület apnhs 14-en
az iskolateremben jótékonycélu Il-ik műkedvelő színi elő
adást rendezett, hol színre került: „A sarga csikó . A k
tűnőén sikerült, s tömeges érdeklődést keltett eloadas rende
zése a monostori kartársak és intelligencia ügybuzgosagat
dlCSérAllami népoktatásunk nagyarányú kifejlesztése.
Lapunk mai számában veszik olvasóink vármegyéink km
tanfelügyelőjének 1912. évi 1961 számú körlevelet Ebből
mindenki tudomást szerezhet
c
ur állami ellemi népiskoláinkat az 1868. évi XXXV II t intencióihoz képest teljesen kiépítem, vagyis gazdasági irányú
ismétlő oktatással betetőzni igyekszik; hanem arról is, hogy
a Miniszter ur a tanítóság anyagi érdekeit ez utón is elő
8
— 9 —
mozdítani óhajtja, mivel a kir. tanfelügyelő által közölt mi
niszteri körrendelet értelmében egyetlen gazd. ism. iskolai
tanítónak sem szabad a szaktanitásért jogosan megillető 100
kor. díjazás nélkül maradnia. Miniszterünk tehát a mig egy
részről betetőzi állami népoktatásunkat, egy csapásra meg
szünteti azon napjainkban elég gyakran észlelhető ellent
mondást, sőt igaztalanságot, hogy gazd. ism. iskolai szaktanitással foglalkozó állami el. iskolai tanítóink fáradságos
munkájuk szerény jutalmát nélkülözni voltak kénytelenek. A
100 koronás gazd. ism. iskolai dijak annyival is inkább méltánykmdók, mert a nyugdíjigényhez is hozzácsatolandók. Ezen
okokból is melegen ajánljuk, hogy a gondnokságok, iskolaszéki k, áll. el. önálló és különszaktanitás gazdas. im. isko
láink igazgató és tanítói a kir. tanfelügyelő említett körle
velének 1912. évi máj. hó 1-éig eleget tegyenek.
Hogy a tankerületembe tartozó minden állami elemi is
kolával kapcsolatos kisebbfokozatu gazdasági népiskola állam
segélyének engedélyezése, kiegészítése vagy felemelése iránt
illetékes felsőbb helyen szabályszerű előterjesztést tehessek amelynél a gazdasági tanítói tiszteletdijak fedezésére, az álla
mosítási szerződés értelmében a község nem kötelezhető s amely iskola részére államsegély még nem engedélyeztetett,
illetve amelynél a már engedélyezett államsegélynek 100 K.
ra való kiegészítése, vagy annak a tanerők számának sza
porítása céljából való felemelése indokolt, kell, hogy az ál
lami iskolai gondnokságok, közs. iskolaszékek az általuk be
nyújtandó kérvényeket az 1902-ik évi 66569 számú rende
lettel kiadott gazdasági ismétlő iskolai szervezet 23 §-ának
6, 7, 9 és 10 pontjában valamint a 960001905 körrende
letben felsorolt mellékletekkel felszerelve, iskolánként hozzám
beterjesszék.
•
A nem állami kisebbfoku gazdasági népiskolák részére,
a rendelkezésre álló hitel keretében a gazdasági ismétlő is
kolai szervezet 23 §-a értelmében felszerelendő kérvények
alapján, esetről-esetre fog államsegély engedélyeztetni.
Az uj állami kisebbfokozatu gazdasági népiskoláit, ál
lami elemi iskolákkal kapcsolatban, elsősorban oly községek
ben szerveztetnek ahol gazdasági népiskola még nem áll fenn,
s ahol gazdasági népiskola még nem áll fenn, s ahol a
gazdasági népiskolára utalt ismétlő tankötelesek száma a
gondnoksági utasítás 55 §-ában előirt 20-as létszámot eléri
de a 120-at meg nem haladja. Ezen iskolák gyakorlati te
rületéről és a dologi szükségletek fedezéséről az elemi nép
iskolák államosítási szervező rendeletek értelmében, rend
szerint az érdekelt községek kötelesek gondoskodni ugy, hogy
hogy a kultusztárcát csak a gazdasági oktatást ellátó tanítók
tiszteletdija fogja terhelni. A szervezés ezen általános módo
zataitól eltérésnek csak abban az esetben van helye, ha nép
oktatásuk államosítása alkalmával a községek az említett
hozzájárulásokat nem ajánlották volna meg, illetve abban az
esetben, ha az érdekelt községek ezen, hozzájárulásokon fe
lül a gazdasági tanítók dijának egészben vagy részben való
fedezését is magukra vállalták.
Minthogy a hivatkozott rendelet szerint a kisebbfoko-
HIVATALOS-RÉSZ.
1961.—1912. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami elemi
iskolai gondnokságához, közs. iskolaszékhez, áll. el. és gaz
dasági népiskolai igazgatójához és tanítójához
Az önálló és kisebbfoku gazdasági népiskolák se
gélyezése illetve szervezése tárgyában.
A folyó évi március hó 11-én kei' 1506541911. sz. vall,
és közokt. miniszteri körrendelet alapján van szerencsém közölni
hogy az 1912. évi állami költségvetésben kisebb fokozatú gazda
sági népiskolák segélyezésére oly összeg áll a kultuszminisztéri
um rendelkezésére, amelyből az állami elemi iskolákkal kapcso
latban már fennálló kisebb fokozatú gazdasági népiskolák
tanerői, a gondnoksági utasítás 77 §-ában megállapított 100
kor. gazdasági tanítói pótlékban már a folyó tanévtől kezdődoleg kivétel nélkül részesíthetők, — a tanerők száma ezen
iskoláknál a szükséghez képest szaporítható, — és ezenkí
vül az 1912—13 tanévtől kezdve állami elemi iskolákkal kanszervezhető m‘ntegy 2°° kisebbfokozatu gazdasági népiskola
— 10 —
gáért az önálló gazdasági népiskolák szaktanítóit, gondnok
ságait, iskolaszékeit anyagi és erkölcsi, felelőség terheli.
Szolnok, 1912. április 10.
Rhédei János, kir. tanfelügyelő.
satu gazdasági népiskolák az 1912—13 tanévtől kezdődőleg
az állami elemi iskolákkal kapcsolatban csak ott nyithatók
meg, ahol arra legnagyobb szükség van ; ennélfogva annak
megállapithatása céljából felkérem Címedet, hogy ha a község
ben ismétlő iskolára utalt növendékek száma a 120-at meg
nem haladja: az I. számú minta szerint készítendő kimutatás
összes rovatait felelősség mellett a legnagyobb pontossággal
töltse ki s a kellően felszerelt kérvények kapcsán az 1912.
évi május hó 1-ig hozzám terjessze be.
Megjegyzem, hogy az 1912;13 tanévtől kezdve az
állami elemi iskolákkal kapcsolatban kisebbfokozatu gazdasági
népiskolák csak akkor nyitandók meg és a gazdasági tan
erők megválasztása csak akkor foganatosítandó, ha azok
sikeres működésének öszszes feltételei s ezek között a gazda
sági tanítók tiszteletdijai is, már előre biztosítva — illetve
engedélyezve vannak.
Az állami elemi iskolával biró községekben, ahol ismétlő
iskolára utalt ismétlő tankötelesek száma a 120-at meghaladja
és gazdasági népiskola egyáltalán nincs, — vagy csak
kissebb fokozatú gazdasági népiskola áll. fenn, önálló
gazdasági népiskola szervezése iránt óhajt Önagyméltósága
tájékozódást szerezni. — E célból a felterjesztendő kimutatás
összeállittatása végett felkérem Címedet, hogy a II. sz. minta
szerint készítendő kimutatás rovatait szíveskedjék pontosan
kitölteni és hozzám ugyancsak május hó 1-ig beterjeszteni.
Egyben felhívom az önálló gazdasági népiskolák szak
tanítóit illetve ezen iskolák gondnokságait és iskolaszékeit:
jelentsék hozzám és pedig a kitűzött határidőn belül, külön
szám alatt vájjon a felügyeletük illetőleg vezetésük alatt álló
intézet, az oktatáshoz és okszerű gazdálkodáshoz múlhatatla
nul szükséges épületekkel és felszerelésekkel el van e látva?
Ha e tekintetben hiányok volnának, azok a hiányok a kü
lön szám alatt teendő : jelentésben velem megismertetendők s
egyúttal minden kétséget kizáróan bejelentendő az, hogy azon
hiányok pótlásának kötelezettsége a községet, vagy a kincs
tárt terheli-e?
Az e tekintetben nyújtandó tájékozódás megbízhatósá
2246.—1912. szám.
Körlevél.
}
jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és köz
ségi el. iskola igazgatójához és tanítójához, a József kir.
herceg Szanatórium Egyesület gyűjtő iveinek visszaküldése
iránt.
A József kir. herceg Szanatórium Egyesület emberbaráti
alapja javára 122 -eln. számú miniszteri rendelettel támo
gatott iskolai gyűjtés ügyében kibocsátott gyűjtőiveket az
iskoláknak csak egy kis része küldötte még vissza, miért is
kívánatos, hogy a címükre elküldött és a növendékek közt
körözött gyüjtőiveket a József kir. herceg Szanatórium
Egyesület címére (Budapest IV. Sütő utca 6) sürgősen küld
jék vissza.
Szolnok, 1912. évi április hó 18,-án
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
- L .
.
_
2306—1912. szám.
Valamennyi elemi népiskolai tanitó urnák (taní
tónőnek) a mezőgazdasági tanfolyamokra való folya
modás tárgyában*
A m. kir. földmivelésügyi minister ur a kissebb foko
zatú ismétlő iskolához a gazdasági tárgyak tanítására hivatott
népiskolai tanítók gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius
hó 18-tól bezárólag augusztus hó 18-ig az algyógyi, adai
békéscsabai, breznóbányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi,
karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati nagyszentmiklósi, somogyszentimrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki (ezelőtt
Csákovár, Temes vármegye) földmives iskolánál 20
20
összesen 300 néptanító folyó évi julius hő 1-tői julius hó
31-ig terjedő időben pedig a kecskeméti földmives iskolánál
hasonló célból 20 tanítónő részére mezőgazdasági tanfolya
mot rendez.
— 12 —
y évfolyam.
X
A tanfolyamon résztvevő tanítók (tanítónők) 103 az
az: Egyszáz korona segélyt élveznek, melyből 40 K. ellátási
díj bevonása után 30 K. a jelentkezéskor, 30 K. pedig a
tanfolyam befejezésével fog kifizettetni,
A tanfolyamon résztvevő azon néptanítók (tanítónők)
részére, kik a legnagyobb szorgalmat és a legjobb előmene
telt fogják tanúsítani, a földmivelésügyi minister ur minden
egyes iskolánál egy-egy 100, 50 és 50 koronás, összesen 3
jutalmat engedélyezett. Ezeket az ösztöndíjakat lehetőség
szerint a minister ur kiküldöttje a vizsgán fogja az illetőknek
odaítélni.
A tanfolyamokra tényleg alkalmazásban levő olyan
néplanitók (tanítónőd) vétetnek fel, kik mezőgazdasági tan
folyamot még nem végeztek.
Felvételi kérvényt a földmivelésügyi ministerhez kell
címezni és folyó évi június hó 1-ig, a tanítónőknek pedig
folyó évi május hó 20-ig, az illetékes iskolaszék, gondnok
ság vagy az igazgató utján hivatalomhoz beterjeszteni.
Később érkező folyamodványok fölterjesztetni nem
fognak.
Azok a tanítók és tanítónők, akik a kisebb fokozatú
gazdasági népiskolánál ideiglenes tanitási jogosítvány alapján
tanítják a gazdasági tárgyakat, tartoznak e tanfolyamok valamelyikén résztvenni.
Szolnok, 1912. április 21.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
—e j mez$ lapot hiányosan vagy
tévesen cimezvFkapják, eziránti felszólalásukéra
rózy^
kiadóhoz Turkeve küldjék.
’
Iliit évi háti alékosokat, kik tévédesből vagy
feledékenységből az előfizetést beT^éH^^-;
utón kéri annak kiegyenlítésére
"—---------~
A kiadóhivatal.
Szolnok, 1912. MájusdO.
8. szám.
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
i
hivatalos közlönye.
ÉiöfÍMlési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. - A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIK°S JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n ó k, az előfizetési pénzek DAROCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők._______ ______
Felelős szerkesztő:
"
Megjelenik. ”
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Vármegyénk tangyügyi viszonyai április
hóban.
A vármegyei népoktatás múlt havi állapotának
kiemelkedőbb mozzanatait következőkben van szerencsém ismertetni :
Magam április hó folyamán Szolnok városban,
Törökszentmiklós községben, Balta- és Oballa ta
nyákon 34 — Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő
Szajol, Tiszaszentimre, Jászfényszaru és Pusztamo
nostor községben — Ujszentgyörgy, Lekehalma es
Derzstomaji tanyán 23, - együtt 57 tanteremben
tettük megfigyelés és irányítás tárgyává a nevelés j
és oktatás menetét és eredményét.
Ezenkívül elnököltem a f egy verneki róni. kath.
el. iskolánál Szathmáry Lajos tanító áltál keze
analfabéta — tanfolyam vizsgáján, hol 15 bizonyi ványt adtunk ki.
A törökszentmiklósi polgári leányiskolái társu
lat ügyeit behatóan megvizsgáltam és a szükséges
intézkedéseket részben megtettem, — részben foganatositani fogom.
3 —
2
Cibakháza belterületén a 2 uj tanterem egyikét
rendeltetésének átadtam. Másikára ez idő szerint
szükség nincsen.
A m. kir. vall.- és közokt. miniszter ur rende
letéből folyólag Jászladány községben az állami
elemi iskolák 6 tanerővel, Dévaványán 4, Törökszentmiklóson 6 tanyai elemi iskola f. évi szept hó
ban megnyílik. Ugyanezen időre a cibakházi áll el
iskola a belterületen egy tanítói állással fejlesztve
lesz, a külterületen 2 tanyai állami el. iskola 3 ta" ‘“f. - végül a Tiszaföldvár—virághegyi M
e. iskola megnyílik, — a belterületen épült uj is
kolaház rendeltetésének szintén át lesz adva Ezek
inelíett remény van ahhoz, hogy a kisújszállási 4
tanyai all. el. iskola is át lesz adható hivatásának.
K látás van ezenkívül arra is, hogy vármegyénk te
rületen legközelebb számos kisebb fokozatú és neSzZZi0 &
^piskóta i„g
nitó hivatalomhoz ideiglenes szolgálatra berendel:
^Soós András turkevei gazdálkodó az ottani all
polgári iskolák részére 2000 koronás alapítványt tett.
Kőrössy Tamás volt kőtelek-hunyadfalvai je
lenles deési állami elemi iskolai tanító ellen a egyelmí eljárás elrendelése iránt illetékes felsőbb he
lyen ^eszte^
miniszter ur a rákóci-
falvai református elemi iskola fölé pitesere 5000^
K.
a
Patronázs-egyesületének megalakítása erdekeb _ .
kezdeményező lépéseket megtettem,
Kiváló tisztelettel
Szolnokon, 1912. május 1.
Rhédei János
v
kir. tanfelügyelő.
Miniszter ur őnagyméltósága Schréder Izahpiia
ÍT^i
^"é^
MM?'
Kérő.;
& E8ner
szolnoki
Veres
Az átadó
rendszer hátrányai és a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta: Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.)
MM ád
rendezését folytatja.
an5ag'
ügyeinek
Zomora Samu omori állami elemi . iskolai ta-
s™>. példákból
tűnik fel, mintha a cseke y,
menyeinek kizárólag a tan
a »>«*>” «l«
-jnána|c
Pedig dehogy,
renjszerben van. Igaz ugyan,
■
4
7
S/Mé“ 1« »»“<>,,"%**s™"íiSj-
háznak és a társadalomnak, kik majdnem egy egy
egész uj társadalmat fognak teremteni, — melynek
alapja csakugyan a népiskola lesz, mely alapot a
tanító fogja lerakni és ez alapon tovább építeni.
mar három közt nehezebb s Mhh l« i
a
hlbat, de
lehetetlen. Nem vád ez az állító
ugy szólván
megfelelő felderítése. Miért van'a hZ^^r 'hágnak
lyeken az iskolaigazgatók varrv máé g T'd?n egyes be‘
rendszer behozatalát indítványozzák ó ^yeneki a .felvezető
része van legjobban ellene? FhhAi^’ eppen, a tanítók egy
az a bizonyos, nem minden In ^a?yarrhat6 ki a^n
merész feltevés.
alapnelkuh és nem egészen
7. Árt a tanítói tekintélynek is.
voltam tanító. CZ° CSet ve,em <örfént, midőn az I. osztályban
naszkodmt .k'^
felállt és így pa.
mondta az utcán hoev az ő < •*! ka [V- osztályos azt
miénk. Hogy maga nemVd má r °,U.k 'Öbbet tud’ min* a
nagyon is sokat mondó ! Bizonyít a Tkk
abCí‘“ Ped'K
rankozása. Gondolkozzunk csak
fVermek me8bo‘IV osztályos gyermek ifél^
annak a
kőlcsi szempontból mert nomne i
- a masb°l nem, erszülők nagyrésze \nt nő 7CSak a ^ermekek, de még a
így ítélkeznek. Nagyon söS tanain !átkÖrÜ tanítók is
osztályban működő tanítókkal
ez az alsóbb
gyón gyakran egyenetlenkedés
r^í Ebbö1 azi|tán na-
Néhány szó egyről-másról.
ö előtte tökéletesebb ember alán
WV01
■a. hogy a tanító legyen a
De kel
középpontjában s mint a gY
k .^'világának
- egész világnak
mik Csőjét
•
beragy°gn'
erzekeny lelkűben az elültetet cse
Oláh.
HÍREK.
A haladás utján.
Cibakháza község is igyekszik azon a nyomon haladni
amit a mindig többre törekvő embereknek a XX-ik.század
kultúrája megjelöl, s igyCibakháza ma már számos jótékonycélú és műveltséget teájesztő egyesületek létesülését mutat
hatja fel. így van:
„Olvasó egylet" alakult 1882-ben. Tagjainak száma 35
Könyvtára 52 kötetből áll. Évi tagdijat fizetnek 3 K. 20 fill.
Lapok közül jár a „Budapesti Hírlap" és a „Népzászlója".
Könyvek közül a tagok legjobban a meséket és regényeket
szeretik olvasni.
A 48-as olvasókör alakult 1893-évben. A tagok száma
86. Évi tagdijuk 2 K. 40 fill. Könyvtáruk 75 dr. kötetet
számlál. Hírlapjuk: „Magyarország", Közérdek és a „Szabad
szó". Az egylet tagjai elbeszélést és mesét szeretnek olvasni.
Vagyonuk bútorokban és egyebebben 200 korona.
„Népkönyvtár Egyesület." Alakult 1898-ben. A tagok
száma’ 76. Tagdíj fizetnek 1 K. 20 fill. Könyvtáruk 307 kö
tetből áll. Hírlapjuk: „Budapesti Hírlap", „Földmivelők
Lapja". Olvasni szeretnek leírásokat meséket és történeteket.
Vagyona ingókban 200 kor. tőkéje 300 kor.
„Ipartársulat" 1899 évben alakult, 30 tagja van. Van
tőkéje, kis könyvtára napi lapot járat.
„Tűzoltó testület" 1900 évben alakult. Van 37 működő
és 62”pártoló tagja. Tagdijat a pártoló tagok fizetnek évi 2-10
koronáig. Van 800 drb. különféle könyve. Hírlapjuk az összes
honi szakirányú lapokon kívül 1 napilap, 1 hetilap, 1 hu
moros lap, 3 gazdasági lap. Olvasni regényeket és elbeszé
léseket szeretnek. Vagyonuk készpénzben nincs, csakis félsz?relésekben és bútorokban. 10000 korona,
8 —
„Ifjúsági Egyesület" aIakuIt 1903 évben. A tagok száma
70—100 között van. Évi tagdijuk 25 fillér. Könyvtáruk 500
koronás. Olvasni leírást, mesét, történeteket szeretnek. Hír
lapjuk: ..Gazdaszövetség", „Néplap", „Kultúra". „Alkohol".
Vagyona ingókban 50 kor. Készpénz 111 kor. 03 fill. _ A
férfi tanítók itt télen, kedden és pénteken este 6—f8 óráig
pontosan tanítanak számtant, éneket stb.
an
Egyesüle(“ Alakult 1905 évben. A tagok száma
40-60 között van. Tagsági dii itt nincs, mert csak vasárnap
. u. jöhetnek össze felolvasás, számtan és énekre. Díszes
könvvtára 378 kötetü 1158 kor. értékben, Lapjuk a leányok
áltál előfizetettek. Olvasni leginkább mesét, történeteket sze
retnek. Vagyonuk készpénzben 76 korona 14 fill. Ezen egyea,aku,t
a nöi ■ kézimunka szakosztály, amely
ar Szolnokon es Debrecenben kiállításon érmet kapott.
Ha most már kérdezné valaki, hogy kik hívták össze
ezen egyleteket, minden tekintetben nem lehet reá mást monam, mint a cibakházai ideális tanítók, kik akkor mint közXc^í ,mÍn‘ á"amÍak
Hogy mennyit
olvas Cibakhaza lakossága, a nevelők szerint minden egyméa
h w hat,aR 7 drb’ kÖ”yV’ Ha pcdÍR me«emlitiük
I
f’ h Rv hany van 0,y esyén, aki nem tag de a csaegvént lehet
haIlgat]a a könyvek felolvasásait: 1500
egyem lehet venni.
radhafA
'Ry már Cibakházán el nem maSmaha'adáSt 3 ”Hite'-öyetkezet" évi kitűnő
séa
aZ.‘ ahaladást amelyet csak nagyon kevés köz»iU kíSS.1,
'a’"”'és
A ***
iskola dologi
iskolaXII. sz. áll.
már 7em
ta"itóegyesület közgyűlése most
niszterium a i°
°SSfze ha‘Ó ,esz’ mert a Vköz- miban volt 400
3 fuvard|jszükségletre az ezelőtt szokás400 K. államsegély helyett 1071 K.-t utalványozott
ami gyűlésen megjelenő tagok részére mintegy 6 K. napi
dijat biztosit.
— Tanitók a patronázsban. — Mint értesülünk a
vármegyei tanítótestület most készül agilis tanfelügyelőnk
kezdeményezése folytán * megalakítani a vármegyei tanitók
patronázs egyesületét. Örömmel üdvözöljük az egyesület
nagy humanitásra valló elhatározását, s működésére Isten
áldását kérjük. ■
— Tanitóváltozás. — Jánoshida közs. iskolájánál
megüresedett tanítói állomásra megválasztott Muha Mihály
tanitó megválasztását a k. bizottság jóváhagyta.
HIVATALOS RÉSZ.
2664. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun- Szolnok vármegye valamennyi áll. el.
iskolai gondnokságaihoz, állami el. iskolai igazgató-és vezető
tanítójához az állatni elemi népiskolák helyi költségvetéseivel
szemben mutatkozó eltérésekről.
Hivatkozással a m. kir. vall.-és közokt. miniszter úr
1910.'évi nov. hó 18-án 128000 sz. a. kelt körrendeletének
II. fejezetében foglaltakra, fölhívom T. Címedet, hogy az ál
ami elemi népiskolák 1911—12 tanévi helyi költségvetéseivel
szemben esetleg mutatkozó túllépések engedélyezése iránt
nevezett miniszter ur önagyméltóságához kellően megokolt
kérvényt intézzen, ehhez a mellékelt minta szerint szerkesz
tett, lelkiismeretes pontossággal kitöltött XI. sz. kimutatást
csatolja és hozzám f. évi jun. hó 1-ig annyival inkább múl
hatatlanul terjessze be, mivel az elkésve érkező kérvényt el
nem fogadom s az iskola keletkező anyagi bajaiért Címednek
a felelősséget anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt visel-
nie kell.
Szolnok, 1912.
május hó 7-én.
Rédéi János
kir. tanfelügyelő
10
V. évfolyam.
X
Folyó szám
Szolnok, 1912. május 25.
9. szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
CA
N
N
< 5
a> a>
N 0Q
CA
2
cn
Janulóinak száma
tanítóinak száma
tanhelyiségeinek száma
CD
N
CD
*
03
N
A fölösleg bevételezése, a hiány kifizetésére
ill. m. kir, állampénztár (adó-hív.) megnev.
a fedezet
nél
a szükség
letnél
* 2* 5*
®: CD' 3
CL
a
s»
ü rb, »»
2 ** < C"
«
£ cl
P
_
O:
bt
—- ca
O
N
SS
CD
cd
IX. CA
3
Felelős szerkesztő:
||
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
||
Mindén hó j10. és 25-én.
Tanfelügyelői kirendeltségek vár
megyénkben.
O;
3
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
J
cd
N
CD
tű
S
CA
CD
, ।
ca
OQ
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
9
c» 2' 5
<d aq —
Sí
P
Nagyon életrevaló, s a megyei népoktatásügy
érdekében eléggé nem méltányolható eszmét vetettek
fel Karcag városában: egy kir. tanfelügyelői kiren
deltség létesítését Karcag székhelylyeL — Mint ér
tesülünk. a város gondoskodnék a hivatal elhelye
zéséről, fűtéséről, világításáról és takarításáról, úgy,
hogy az államkincstárnak ezen kirendeltség szer
vezése épen semmibe sem kerül, sőt anyagilag is
előnyösebb, mert hisz Karcagról a környékre kiszál
lások lényegesen kevesebbre kerülnek, mint Szolnok
ról. A nevelés-oktatás felügyelete, irányítása pedig
közvetlenebbé, s intenzivebbé tétetnék ugyannyira,
hogy Karcag és környéke iskoláit a kirendelt tanfelügyelő évenként legalább kétszer is képes lehetne
meglátogatni. — Ez a körülmény aztán már egye
nesen követieli egy kirendeltség, vagy iskola láto
gatói állásnak: Karcag székhclylyel sürgős megszer
vezését
- 3
2
A terv az, hogy ezen kirendeltség kerületébe
osztatnának be: Karcag, Kisújszállás és Turkeve rt.
városok és a tiszai felső járás 7 községe, melyek
népoktatási intézetei összes tantermeinek száma 218,
tehát a megyeinek egy harmada. Karcagról a tiszai
: felsőjárás minden községe vasúton részben közvet
lenül, részben Kisújszálláson át könnyűszerrel meg
közelíthető.
Csak nyereség tehát iskolaügyünkre, ha Karcag
város a fentjelzett hozzájárulások felajánlásával, a
Minisztériumtól a kirendeltség megszervezését már
a jövő tanévre kieszközli. — Isten segítsége legyen
törekvésükön.
Ez az egyik.
A másik hasonló célú, s már régebbi keletű
mozgalom Jászberény városé, amelyhez a két jász
sági járás becsatolásával törekszenek kir. tanfelügye
lői kirendeltséget létesíteni.
Tudván azt, hogy a jelenlegi kormány Szente
sen is csak a városi megajánlások árán szervezte
meg a kirendeltségi hivatalt, valamint hogy valószí
nűleg csak egyik város kaphatja e kirendeltsé
get. azon véleményben vagyunk, hogy az a város
fogja megkapni, amelyik hamarabb és több meg
ajánlást, illetve hozzájárulást biztosit az elhelyezést
illetőleg.
Mivel pedig mindkét városnál meg van a ko
moly törekvés, valószínű, hogy rövid időn belül a
Minisztérium előtt fognak a kérvények feküdni, me
lyeknek egyik részre kedvező elintézése iránt kétsé
günk nem lehet.
(es.)
Az átadó
-
rendszer hátrányai és a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta : Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.)
8. A tanítóban elöli a törekvést, a munkakedvet és
haladást.
Nincs unalmasabb, kinzóbb valami egy törekvő, hivata
lát szerető tanítóra nézve, mintha őt egy bizonyos osztályba
helyezik és ott hagyják 10—20, vagy Isten tudja hány évig.
A tanitó ott elkedvetlenedik, elfásul, mert munkájában nincs
meg a változatosság, mivel évről-évre csak ugyanazon kis
munkakört végzi. Ennek folyamán sokat felejtés.
Ismerek tanítókat, akik huzamos ideig egyik alsóbb
osztályban tanítottak. Mikor azután valamely személyváltozás
következtében egy felsőbb osztályba helyezték, rimánkodott,
hogy csak hagyják meg őket a mai megszokott osztályban.
Nem átallották bevallani, hogy ők bizony már el is feledték
a felsőbb osztály tananyagát,' nekik azt már maguknak is tanulniok kellene. Ez egy kicsit különös dolog, de megtörtént
A buzgó tanitó munkája sokszor kárba vész.
Van egy alsó osztályban működő barátom, aki az ő tanultságával, tudásban való készültséggel, a nevelésben meg
finomult elméjével öntudatosan fel bírja fogni a népiskola
igazi rendeltetését: a nevelve — tanítást. Egy valódi minta
tanitó, aki nevelési eljárását ugy alkalmazza, hogy növendé
keit a tisztesség, a becsületesség és az udvariasság külső
megnyilvámtásaira is szoktatja. Az öregebbek iránti megtisz
teltetés céljából növendékeitől megkívánja, hogy előtte vagy az
iskolai vendégek előtt, pl. a felelésre kihíváskor, kissé hajt
sák meg magukat. Növendékei a többek közt ezt megszok
ták: és szépen cselekedték is. Midőn növendékei a következő
osztályba mentek fel, ott is ugy csinálták. De az uj tanítójuk
durván rájok rivalt: „Nekem ne mókázzatok, se ne majmol
jatok, én ezt nem tűröm 1 — Midőn pedig máskor, a meb
szokásnál fogva, ismét cselekedték, a tanitó emiatti dühe en
jól elverte a szegény, ártatlan, tisztességtudó gyermeket. —
4
Azonfelül kigunyolta, nevetségessé tette a volt tanítójuk mun
káját az egész osztály előtt. Szomorú dolog, de ez is meg
történt. Olyan nagyfokú barbárság ez, mintha a kertész mü
veit kezeivel ápolt gyenge rózsákat valaki durva kézzel össze
tépné s lábbal tiporná.
Vagy hányszor lehet hallani, hogy az ügyesebb és
buzgóbb tanítók munkáját más, legkevésbé szakavatott tanítók
természetesen nem alegjobb akaratból, mily erősen, durván biráJgatják maguk közt és más avatlanok előtt. Bizony pedig ezek
a legkevésbbé sem alkalmas eszközök sem az egymás iránti
megbecsülés és tanítói tekintély emelésére, sem az iskola
ügy épülésére.
1°\Agyermek szivében nem ébreszt és táplál a tanító
. és más jotévök iránt állandó tiszteletet, sem maradandó hála
érzetet.
Nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy azok a gyermekek,
kiket egy tanéven át neveltünk és oktattunk, midőn kezünk
alól a felsőbb osztályba mennek, azontúl már még csak nem
is köszöntenek. Később felnőtt, korukban pedig még arra is
alig emlékeznek, hogy jártak-e hozzánk iskolába vagy nem.
Egy előkelőbb paraszt lakodalomban voltam hivatalosott voltak a töobi helybeli tanítók is. A lakodalomban volt
egy onnan való származású, vidéken lakó, 20-22 évesnek
latszó fiatal ember, valami vasúti altiszt - raktárnok, vagy
pályafelvigyázó, arra már nem emlékszem. - A kartársaim
ozul egyik is, másik is kérdezte a fiatal embertől, hogyemméK arra’ mikor hozzáíuk járt az elemi iskolába,
atal ember csak gondolkozott, találgatott, de határo
zó tan nem emlékezett. Éppen egyik tanítóra emlékezett, akihez
aJV-VI. osztályba járt. Erre is csak annyiból, amint las"agyOn jÓ VOlt hozzá íárni Colába,
dolgoztatta a f i ^A
Z3' mÍndÍg a ^ben és határban
h k
'Ukat ÁS ak’ kaPáHak, salátát, veres és fogs Km Mh Parad?CSOmot és PaPr*kát stb, palántáltak
curozhatták ™ w
ába" le"nÍÖk’ hanem JÓ1 ki ha"másra nl j
ro
3 szabadban- Ezekfe emlékezett csak
masra nem emlékezett — nem emlékezhetett (?)
(Folyt, köv.)
— 5 —
Gazdasági irányú elemi oktatás.
Az utóbbi években gyakran halljuk és olvas
suk, hogy a gazdasági irányú elemi oktatás legtöbb
népiskoláinkba behozható, osztatlan tanyai, falusi
és városszéli népiskolánkban pedig egyedül érvé
nyesülő.
Minthogy itt egy újfajta iskola — típussal
állunk szemben, mely jogot formál magának arra,
hogy népoktatásügyünket széles e hazában más
irányba terelje, azt gondolom, az ügy érdekében
teszek szolgálatot, ha e lap olvasóival az ellen
véleményt is megismertetem.
Nálunk Törökszentmiklóson évek óta kisért
az ily fajta népiskolák felállítása. Községi jellegű
tanyai iskoláinkJ állami kezelésbe adása e ponton
törött meg. Akkori tanfelügyelőnk, az eszme lel
kes apostola, csak oly feltétellel volt hajlandó az
áll imositást keresztülvinni, ha a község az isko
lákat (úgy a meglevőket, mint az ezután felállitandókat) gazdasági irányúvá teszi, vagyis ad mind' egyikhez két kát. hold földterületet, melyből kell
400Döl a fő — és melléképületnek és tanítói ud
varnak, 800DÖ1 a bekerített iskolakertnek, 2000DÖ1
a körülárkolt mezőgazdasági telepnek.
Emelendő melléképületek: a kenyérsütő, istálló,
disznó-baromfi-nyul-és kutyaól, galambdúc, fürdető
és emésztőtrágya, — meg víztartó cementmedencék
a méhes.
Községünk képviselőtestülete számítást lett
ez újfajta iskola felállilási és felszerelési költsé
geire nézve s összehasonlítva azt a nem gazdasági
irányú elemi iskolák költségeivel, óriási különb
séget talált a két fajta iskola közt.
6
Ugyanis 1 gazdasági irányú népiskolához szük
séges 3200ÜÖ1 terüld. Ennek ára á 1 K -3200 k.
a melléképületek előállítása 2000 K;
gazdasígi
felszerelések beszerzése 2000 K; a szükséges állatok
beszerzése 800 K; összesen 8000 K; a legalsó számí
tás szerint is.
Nézzük meg. hogy alakulnak ezen tételek, ha
a népiskola nem gazdasági irányú.
1 népiskolához szükséges 1200DÖ1 terüld.
Ennek ára á 1 K. = T2C0 K, a melléképületek
előállítása 1500 K; összesen 2700 K;
A gazdasági felszerelések és állatok beszerzése
itt nem kívántatik. A fő épület árát nem veszem
számításba egyik fajta iskolánál se, mivel az egy
forma.
A megtakarítás tehát 1 iskolánál 5300 KNálunk 10 iskoláról lévén szó, a megtakarítás
53,000 K. — De a számításnál nem szabad figyel
men kívül hagyni azt a különbözeid sem, mely
évenként a gazdasági üzem folytán áll elő, (cselédbér,
napszámok stb.).Ugyanis e fenti számok csak azt
a különbséget mulatják, melyek az iskola felállí
tásakor mutatkoznak. Könnyű megállapítani, iiogy
a gazdasági üzemmel járó évi rendes — és rend
kívüli kiadások (gépek, eszközök, állatok stb.)
mily sokkal rúgnak többre a gazdasági irányú
népiskolánál.
No de, — mondhatja a pártoló vélemény:
ezt nem lehet sokalni j a vele járó sok előny
szellemi haszon megér ennyi kiadás többletet.
Képviselőtestületünk azonban abban a véle
ményben \ olt és van, hogy szellemi téren nincs
előnye, a gazdasági irányú népiskolának, sőt némi
tekintetben még mögötte áll a nem gazdasági irá
nyúnak.
Ugyanis, ha a 6—12 éves gyermekek az
iskolában is főképpen gazdasággal foglalkoznak,
kevés ide jók marad a közismereti tárgyak elsajá
títására. Az analfabéták számát pedig nem a gaz
dasági irány szünteti meg.
Ezen tanyai és pusztai tankötelesek legnagyobb
része cseléd gyermeke, ki gazdaságban született,
ott nő fel, otthon is azt hallja, azt látja mindig s
bizony az egyes uradalmakban sokkal jobban
berendezett és célszerűbben folytatott gazdálkodást
lát, mint a 2 kai. holdas iskolákban.
A gazdasági irányt elég neki tanulni az ismétlő
iskolában.
Ezen okok voltak azok, melyek miatt nálunk
nem lelkesedett senki ezen iskolákért. S midőn e
sorokat irom, értesülök róla, hogy új tanfelügye
lőnk éppen most köti meg községünkkel mind a
10 tanyai iskolára nézve az államosítási szerződést;
mely szerint a gazdasági irány nem kívántatik,
minden iskola kap 1200DÖ1 területei.
De nem lelkesedlek ez újlajta iskoláért a
tanyán működő karlársak se. Teendőjük igen meg
szaporodott volna s minden szabad idejök teljesen
le lett volna foglalva. Ezen kívül az állatok esetleges betegsége és elhullása, a terményekkel való
elszámolás s a többi, a gazdálkodással járó ezer
apró ügy állandó kellemetlenség és összeütközés
forrása lelt volna rájók nézve.
Azért, mielőtt valaki állást foglal a gazdasági
8
9
Irányú népiskolák mellett, kérem, olvassa el e
rövid cikket és gondolkozzék az általam elmon
dottak felett.
Törökszent miklós.
Zeke Dániel.
14-08 kb. — A karcagi rkath. iskola részére építési ál
lamsegély nem engedélyeztetik. (18565|912. vkm.).
1448 kb. — A törökszentmiklósi VII. tanítói állás java
dalmának leszállítása engedélyeztetik. (49944. vkm.).
M34 kb. — Illésy Gyula mezőtúri rk. kántortanitó
lakbérmegállapitási kérvénye 38090)912 sz. vkmn. rendelettel
elutasittatik.
M70 kb. — A jászszentandrási rk. iskola fejlesztésügyé
ben hozott képv. határozatról elöljárósági jelentés tudomásul
vétetik.
M66 kb. — A tiszaföldvári áll. iskola egészségügyi
szempontból felülvizsgáltatván, használhatónak találtatott.
1329 kb. — Nagy Róza kisújszállási ref. tanítónő ré
szére 200 K. fiz. kiég, államsegély utalványoztatik.
1385 kb. Kremán Lajos dévaványai ref. tanító részére
200 K. II. korp. államsegély engedélyeztetik.
; 1339 kb. — A tiszakürti ref. iskolaszék folyamodása
Orosz István tanító részére II. korp. államsegély iránt —.
felterjesztetik.
1335 kb. Takács János tiszaugi ref. tanító részére tan
dijpótló államsegély engedélyeztetik.
1336 kb. — Piffkó Antal jászberényi rk. tanító részére
1911. előbbi időre korpótlék nem engedélyezhető.
1505 kb. — A kisújszállási ip. tan. isk. alapítvány
számadása , felterjesztetik.
1502. kb. — Nagyné Csukás Irén és Horváth Antal
tszmiklósi ref. tanítók tandijpótló államsegély ügyekben be
nyújtott fellebbezését a közig, bizottság 1347)912 sz. végzé
sével elutasítja, mivel tandijpótló államsegély ügyekben ezen
bíróságot sem jogszabály, sem törvény intézkedésre illeté
kesnek ki nem mondja, s ezen ügyekben döntést határkörébe
nem utalja. —
1501 kb. — A törökszentmiklósi rk. iskolaszék Fehér
József tanító megválasztásával jóváhagyását és részére fiz.
kiég, államsegélyt kérő folyamodását a kbizottság felterjeszti
1503. A vkmin. számvevőség elszámolt államsegélyekről
felmentést, s az el nem számolt államsegélyekről kimutatást
küld.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
1399 kb. — Fodor Béla turkevei-ref. tanító részére
600 K. fiz. kiég, államsegély a választás jóváhagyása mellett
utalványoztatik.
1507. kb. — A felsőszentgyörgyi rk. iskolaszéknek
Bogyó Béla tanító részére I. korpótlékért folyamodása pártolólag felterjesztetik.
1382 kb. — A dévaványai rk. kántortanitói állomás
javadalma 4108 K. 52 f.-ben megállapittatik.
1332. kb. A dévaványai rk. iskolaszék folyamodása
Fehér József tanító részére 200 K. fiz. kiég, államsegély
engedélyezése iránt felterjesztetik.
1398 kb.
A jászdózsai rk. iskolaszék folyamodása
Sípos Dezső tanító részére 320 K. fiz. kiég, államsegélyek
elszámolására a városi tanács felhivatik,
1453 kb. — Sziki Teréz, — *
1454 kb. — Boldog Krisztina,
1455 kb. — K. Nagy András mezőtúri ism. tanköteles
beigazolt betegség alapján iskolábajárás alól fölmentetnek.
1447 kb. — A jászberényi rk. iskola részére, 1382 K.
tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
1409 kb. — A tiszaderzsi ref. iskolaszék építési állam*
segélykérése fedezet hiányában nem teljesíthető.
. 1395 kb.
A karcagi rkath. iskolaszéknek építési ál
lamsegély kérése - mint a 18565 912. sz. vkmin. rendelet
folytán tárgytalan visszaadatik.
U22 kb. — Palugyay Hermin jászdózsai rk. tanítónő
megválasztási iratai felterjesztetnek.
1333 kb.
Fodor Etel törökszentmiklósi ref. tanítónő
részére 1. korp. államsegélyért folyamodás felterjesztetik.
— 10 —
.
1507. Bogya Béla felsőszentgyörgyi rk. tanitó részére
I. korp. államsegély kérés pártolólag felterjesztetik.
1499. — A törökszentmiklósi ref. tanitók tandijkárpótlása ügyében beterjesztett okmányok a VKMiniszteriumhoz
felterjesztetnek.
1513. — Piffkó Antal jberényi rk. tanitó korp. állam
segélye tárgyában rendelkezés tudomásul kiadatik,
1520. A szelevényi áll. iskola 1909J6—11 tanévi szám
adásai Csikós kir. tanf. tollnoknak kiadatnak.
1514. Muha Mihály jánoshidai közs. tanitó választása
jóváhagyatván, részére 800 K. fiz. kiég, államsegély utalványoztatik.
híre k.
— Pünkösd. „Jöjj el szentlélek Isten!" énekli a hívők
serege, „világosítsd meg az elméneket!“ — S a Szentlélek
Isten tüzes nyelveket küld az ő apostolaira-, hogy mindenek
nek nyelvén hirdetnék az Igét. És a mi apostolaink gyűlé
seket hiván össze, hirdetik az igazságot, ki érettünk megfeszittetett, és nem akarják megérteni az írástudók és papi
fejedelmekh az ő beszédjöket. — És az ap^tolok csüggedten
konstatálják: „Gyengék vagyunk mi megvédelmezni, s di
adalra juttatni az Igazságot. Jöjj el Szentlélek Isten!"
Damjanich János szobrát leleplezték. — Szolnokon
I9-én leplezték le legnagyobb vezéreink egyikének, Damjanics János 48-as honvédtábornoknak lovasszobrát. A lelep
lezésen képviselve volt a kormány, a parlament, a törvény
hatóságok, Budapest székesfőváros és több egyesület. Meg
ható volt látni nemzetünket diszruhás nagyjaiban, amidőn
hódol egyik nagy fia emlékének. Gyönyörű volt Magyary
Gyula fomunkatársunk és Sopronyi Adorján szolnoki kartár
sunk szerzeménye a „Damjanics fohász." — A jeles komP0nisták ezen legújabb müve máris meghódította a zenekedvelő
közönséget. Kapható a szerzőnél 1 K.-ért.
Czibakházai áll. isk. növendékek kiránduláson voltak
agilis igazgatójuk Mohács István vezetése allatt. Mintegy 5
napot töltöttek a fővárosban és környékén, megtekintvén
mindent, ami a gyermekeknek megtekintésre szükséges. Azt
hiszem — valami csoda, legalább a mi korunkban már az,
hogy ez a kirándulás utazással, ellátással együtt 6 koronába
került fejenként a növendékeknek. E csodát megmagyarázni
csak Mohács tudhatja, aki ezermesterségével ezt produkálni
tudta.
— Államsegély. A VKMiniszter az alattyáni kisded
óvoda részére 600 K. fentartói segélyt utalványozott.
— Járásköri gyűlés. A tiszai alsójárás tanítói köre f.
hó 30-án Czibakházán, — a szolnoki járáskor pedig, jun.
10-én Rákóczifalván tartja idei rendes gyűlését.
— Ösztöndijadományozás. A Kreutzer-alapitvány
200—200 K.-ás ösztöndíját a VKMiniszter Herendi Katalin,
Huszár Vilma, Löblovits Erzsébet, Vozárik Ilona', Baráth
Margit és Welsch Róza szolnoki polg. leányisk. növendé
keknek adományozta.
— Földrajz a Jásznagykunszolnok megyei elemi nép
iskolák harmadik osztálya részére. Irta Zeke Dániel török
szentmiklósi tanitó. — Fenti cimü tankönyvet az egyház
megyei hatóság is megbírálta s mint az uj tantervnek teljesen
megfelelőt, magyaros és a gyermekek értelmi felfogásához
alkalmazkodó müvet, elfogadta s az iskolák részére beveze
tésre ajánlja. E könyvecske szigorúan alkalmazkodik az uj
tantervhez. A tananyagot világosan és röviden tárgyalja. Az
egyes részek után kérdések következnek, melyek nemcsak a
tananyag megerősítésére szolgálnak, hanem a tárggyal össze
függő oly dolgokat is tartalmaznak, melyek a gyermekek
előtt kedvesek és önálló gondolkozásra, önálló ítéletalkotásra
szoktatják őket, e mellett a tanítót megkímélik a sok be
szédtől. E tankönyv, melyet a megyebeli bármily jellegű
iskolák sikerrel használhatnak, a nyár folyamán nyomtatásban
is meg fog jelenni, hogy az uj iskolai év beáltára, szep
temberre, már kapható legyen.
— Tanitók gyűlése. Jásznagykunszolnok vármegye
tantestületének tiszai alsójárásköre 1912. évi május 30-án
Cibakházán, a vásártéri iskola V—VL osztályában délelőtt 9
órakor gyűlést tart. E gyűlésre a járáskor összes tagjai, va
lamint a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat:
*i
— 13 —
■
,
— 12 —
1. Elnöki előterjesztések. 2. Merk Andor tiszakürti tanító
szabadelőadást tart az összetett mondatok szerkesztéséről az
V—VI. osztályban. 3. Hachl N. Lajos országos énekoktatási
felügyelő „A népiskolai énektanításról és az ifjúsági dalos
körről" tart előadást. 4. Werknerné Longi Irma cibakházi
tanítónő felolvasást tart a nemzeti viseletről. 5. „Tapasztala
tok a tanítás mezején,“ felolvassa Mester János pusztahéki
állami tanító. 6. Mohács István cibakházi igazgatótanitó be
mutatja a fa- és agyagmunka tanítását gyakorlatilag az V—VL
osztálybeli tanulókkal. 7. A kézimunkakiállitás megtekintése.
8. Indítványok a gyűlés napja előtt az elnöknél 8 nappal
előbb írásban bejelentendők. 9. Tisztujitás. 10. A jövő gyűlés
tárgysorozatának megállapítása.
Kunszentmárton, 1912. május 12.
Mihály Gyula
Veress János
jkri jegyző.
jkri elnök.
Gyülekezési hely a vásártéri iskola. — Közebéd 3 korona.
Akik ezen ebéden részt venni óhajtanak, a gyűlés napja előtt
3 nappal Mohács István igazgató-tanítónál jelenkezzenek.
— A kunszentmártoni áll. iskola tanítótestülete a
helyi intelligencia bevonásával a Gyermekvédő Liga javára f.
hó 25-én a Körös szállóban hangversenyt rendez. Az igazán
nagy miiértéssel összeállított, s magas nívójú műsor a követ
kező: 1. Erkel F. Ima A hazáért. („Bánk-bán“ című operából.)
Éneklik: Bíró Gézáné, Császár Ferencné, Németh Jolán, Országh Pálné, Tompos Lászlóné és Turcsányi Ilona urhölgyek
II Herceg F. „Bekvártélyozás.“ Monolog. Előadja Strasser
vira urleány. 111. Csajkovszky: „Se panasz se szó...“ Mű
dal. Énekli: Tompos Lászlóné úrasszony. IV. Revicky Gy
Salamon Király álma. Költemény. Szavalja. Szabó Józsefné
urholgy. V. Schumann- Műdalok. Énekli Országh Pálné úrasszony. VI. Arany j. „Ágnes Asszony." (Melodráma) Zenéje
a Je™‘°'DSzava^ Turcsányi Ilona úrleány, zongoX
Oláh Pál úr. VII. Brückler: Bariton Szólók (A
sakkmgem trombitásból.) Énekli: Mihály Gyula úr Vili
EIÖadják: cimbalmon StrasOrszth Pál "H7',
Sza'ay Zs'gmond úr, hárfán
g
ur, enekel Országh Pálné úrasszony. IX. Debüssy:
„Csillagféhyes Éj..." Műdal. Énekli: Bíró Gézáné úrasszony.
X. Dr. Vrábély A. „Az Egynapos Asszony “ (Magánjelenet.)
Előadja: Németh Jolán úrleány. XI. Denza: „Jó Éjt!" Énekli
a női kar.
— A japán mesék kincstára csak újabb időben kezd
jobban feltárulni Európa előtt s csodálatos gazdagságát és
szépségét mutatja Kelet fantáziájának. Sebők Zsidmond és
Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb,
május 19-iki számában, a világ legszebb meséi rovatában
bemutatja a mesekincs egyik legbájosabb és leginkább elra
gadó termékét. Ugyanez a szám közli Lampérth Géza versét,
Szabóné Nogáll Janka elbeszélését, Dörmögö Dömötör uta
zását Budapest körül. Sebők Zsigmondtól, Mesemondó bácsi
és Elek nagyapó meséit, Pólya Tibor rajzát, Zsiga bácsi
mókáját, Rákosi Viktor regényét. A kis krónikarovat képes
aktualitásai, a rejtvények és szerkesztői üzenetek egészítik
ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér,
félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára
20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld
a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.
IRODALOM.
Feminismus.
Szeme fátyolos . . . színe halovány
„Szerelmi bánat betege a lány 1“
Hiresztelik a szomszédasszonyok,
Súgják mögötte kicsinyek, nagyok.
„Kár érte! Hisz oly szép arcú, derék,
Érné idővel nagy szerencse még."
Szobájában a gyászruhás leány
Levelet ir kis kopott asztalán.
— 15 —
14 -
„Ép ésszel írom — végső levelem
Mielőtt siri ágyam megvetem.
r
.
igenis eszembe jut nem annyira árvaságom, mint inkább
adósságom.
*
Urilány voltam . . . lelkes, álmodó . . .
Szivemben lángolt minden, a mi jó.
Árván maradtam — nem szánt senki sem. .
Mondták; keressem magam kenyerem.
Tanultam. Küzdők. A mit keresek
Kevés . . . belőle meg nem élhetek!
Koldulni szégyen. Lopni nem szabad!
A becstelenség? Undok. Kárhozat.
A csendet misem zavarja.
De mi az ?
A kályhából kipattanó szikra !
Óh végzet, — megint a földön vagyok. Nemzetek-átka,
rongyos bankók, hol vagytok? A tűz emészt, az emésztés
pénz. Hol a pénz mostanában? Nálam nincs!
Keseredjek, ne keseregjek?
Miért keseregjek ?
Nincs pénz, de van jog!
*
Nenj simogat meg gyöngéd férfi kéz —
Ám kenyerem elvenni mindig kész.
Csókot ajkamra nem nyom forró száj. . .
Rabszolgatartó szitka sokszor fáj. . .
Ne írják rólam . . . nem. a szerelem
Kerget halálba — csupán . . . éhezem."
Szentimrei Mártha.
Mily szép idők voltak !
A vármegyei tanitótestületi közgyűlésen valánk. Sok
szépeket mondtak, keveset halottunk. „Csak sietve, elég volt,
éhesek vagyunk" — dörgött a kórus.
Mi ez ?
Itt, bajtárs, részvénytársasági alapon üres szalmát csé
pelnek.
Mily szép idők voltak!
*
‘
. Beszédes gondolatok.
Rettegjetek tanuló gyermekeim, a rezgős szakállu bácsi
megesz!
Fizessetek, ha koplaltok is!
Fizessetek, óh fizessetek !
Fizessetek, drága gyermekek!
A jog, igenis a jog!
Óh jogfosztott gyermekek!
*
Hosszú téli estén méla csendben gondolkodom. Mon
dom tél van. A csend irtóztató, — őrült - Eszembe jut
*
Méla búbánat vesz erőt rajtam. Egek! — már harmadik
éve nem csépeltünk. Egek! — a cséplési-dijat mégis kérikPénzt vagy jogot! Kegyelmezzetek, pénzem nincs, vigyétek
a jogot!
Mily boldogok a jogok birtokosai és mily boldogtalanok
. a jogfosztottak. Előbbiek éjjel — nappal törhetik a fejüket:
hol és mikor élhetnek jogukkal! uttóbbiak szivét csak a
keserű irigység mardossa.
V
Örömre : üröm!
Meghalok, ágyban párnák között. Családom vigasztal:
csak bátran, ne busulj, ott a tanitótestületi temetkezési
egylet; lesz pap, lesz harang, kántor; lesz gödör mély is,
széles is. — Jó ember vagy, gondoskodtál hozzádtartozóidról.
- 16 -
Befizetett pénzednek meg kell lenni. Ne félj, 70 koronát ugy
kapunk, mint fillért. Az öreg harang bugása kisér örök dihenődre.
*
A redők elsimulnak.
A vén szamár meghalt.
Lukács József.
HIVATALOS RÉSZ.
2874. 1912. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami polgári és népiskolai igazgató — illetve
vezető tanitó úrnak az 1911. évi ipari beszerzések kimutatása
tárgyában.
A Megyei Népoktatás f. évi 6 számában 1591 912. sz.
alatt kiadott körrendelkezésemre utalással felhívom Czimet,
hogy az ott közölt kimutatási minta szerint — a gondnokság
közbejöttével — haladéktalanul állítsa össze az 1911. évben,
az iskola számára eszközölt ipari beszerzések pontos kimu
tatását — s azt — amennyiben a m. kir. kereskedelmi mú
zeum igazgatóságához még be nem küldötte volna — fele
lősség súlya alatt hivatalomhoz 3 nap aiatt terjeszsze be.
A kimutatás a gondnoksági elnök aláírásával is ellátandó,
Szolnok, 1912. május 16.
Kir. tánfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
VÍ7Cnalnnnt
Hl&oyilllipui,
magyar vagy németet
100 darabonként bérmentve küld I kor. 20 fillérért
DARÓCZY ANTAL nyomdász Turkeve.
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből vagy
feledékenységből az előfizetést be nem küldték, ez
utón kéri annak kiegyenlítésére
a kiadóhivatal.
16 —
II. szám,
Szolnok, 1912. junius 10.
V. évfolyam.
Befizetett pénzednek meg kell lenni. Ne félj, 70 koronát ugy
kapunk, mint fillért. Az öreg harang bugása kisér örök dihenődre.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
*
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
A redők elsimulnak.
A vén szamár meghalt.
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Lukács József.
HIVATALOS RÉSZ.
2874. 1912. szám.
Körlevél.
Valamennyi állami polgári és népiskolai igazgató — illetve
vezető tanitó úrnak az 1911. évi ipari beszerzések kimutatása
tárgyában.
A Megyei Népoktatás f. évi 6 számában 1591 912. sz.
alatt kiadott körrendelkezésemre utalással felhívom Czimet,
hogy az ott közölt kimutatási minta szerint —a gondnokság
közbejöttével — haladéktalanúl állítsa össze az 1911. évben,
az iskola számára eszközölt ipari beszerzések pontos kimu
tatását — s azt — amennyiben a m. kir. kereskedelmi mú
zeum igazgatóságához még be nem küldötte volna — fele
lősség súlya alatt hivatalomhoz 3 nap aiatt terjeszsze be.
A kimutatás a gondnoksági elnök aláírásával is ellátandó,
Szolnok, 1912. május 16.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Vivcnalnnnt
ma9yar vaM németet
Vl&oyilllipui, 100 darabonként bérmentve küld I kor. 20 fillérért
DARÓCZY ANTAL nyomdász Turkeve.
,
.
. . _
-
......... -
- - -
-
- -
-
-
-
- :
- -
*
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Zugiskolák és egyéb nyomorúságok.
Három helyről is kapjuk az Írást, melyben
elpanaszoltatik, hogy vagy tanitó nincsen, vagy
ha van is, nincsen benne köszönet; — vagy van,
de ő maga szereti legkevésbé, hogy van.
Nem szólok személyekről, nem említjük meg
hol dicsekedhetni ilyen iskolákkal, csak azt je
gyezzük meg, hogy itt a vármegyében léteznek
ezek az iskolák, melyekről sem törvény, sem
szabá'yrendelet nem intézkedik.
Ezen iskolák fentartói törvény és törvényes
rendelkezések hiányában valóságos balkáni nép
oktatási állapotot teremtenek, s a haladó kultu
rális fejlődésnek valóságos rozsdafoltjai!
Lássuk csak őket.
*
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből vagy
feledékenységből az előfizetést be nem küldték, ez
utón kéri annak kiegyenlítésére
a kiadóhivatal.
Egyik majort eddigi tulajdonosa eladja. Az
iskola ezideig rkath. jelleggel volt fentartva a bir
tokos által. Az uj tulajdonos azonban soknak
2
3
találván a fenlartás költségeit, az ott volt tanító
nyugdíjazásával a rk. felekezeli iskolát, — mely
eddig a törvények oltalma és az állam állandó
felügyelete alall állott, — egyszerűen beszüntette,
de mert ez állal egyszersmind iskolai póladó
fizetésre lett volna kötelezve, ősszel ugyanezen
iskolát magánjelleggel megnyitotta sfogadott, szegődtetett bele tanítót havi 20 forintért, 49 K-ért
s akkor mondhat fel, amikor jól esik. A lanitó
egyszersmind gazdasági segéd. Egyszer ez isko
lához kiszálló tanfelügyelőt az uj lulajdo ios
azzal fogadja: kérem itt az urnák nincs mit ke
resni. Ez az iskola az enyém. Én fizetem a taní
tót; ez az iskola magán iskola, itt semmi keres
ni valója senkinek.
május elején lez'rfa az intéző, hogy megspórol
hassa a tanítói fizetést, szegődtetési feltételei
alapj;in a tanítónak azonnal fel is mondott, s
fizetését beszüntette. — Ez is kultúra, ez is a
népoktatás ügyét szolgálja.
*
Úristen! Hát ez az alföldi magyar kuliura
fejlődés I ? Kell ezeknek iskola fentarlási jog! ?
Ugyanez az uraság másik iskoláját — mely
hez szintén vétel után jutott — beszüntette, a
tanítót útnak eresztette, s most két birtoknak
tart egy iskolát. Haladunk — hátrafelé.
*
Egy másik uradalom iskolájánál évekig nem
volt tanító, mert ... és ez abszurdum .....
inteligens embert nem is fogadtat föl, de ha
akadt is nem bizta ki a kasznái- ur kellemetlen
kedéseit, ki azon a birtokon a kis Isten. Most
aztán van tanító. Elemi iskolát végzett, de ezt a
kasznár jókedvében akár meg is pofozhat ja. —
Hát ilyen iskolára kinek van ugyan szüksége ? I
*
%
Egy harmadik uradalomban az iskolai évet
Egy negyedik, ötödik, hatodik, s Isten tudja
hogy hányadik .... minden falu határában akad
cgv, igy pl- Jászárokszálláson is, ahol a tanító
maga sem ismeri az írás mesterségét. Vajon mit
és hogy tanít ez a zugiskolai zugtanitó? Hol a
törvény, mely az ilyen iskolának végét veti, s a
Janitok jogviszonyait a pusztai iskolákban is sza
bályozza, mert itt — tisztelet a kivételnek — a
taniló nem köztisztviselő, még csak nem is tiszt
viselő, de urasági közszolga, udvari lakáj, kit
akkor dobnak ki, amikor a gazdatiszt urnák jól
esik.
És a tanfelügyelőség!
Törvény és jogszabály hiányában úgy szólván
lehetetlenül kénytelen tűrni ezen állapotokat, a
magyar^kultúra ezen igazán szégyenét.
Ajánljuk a pályázó tanítóknak, ha uradalmi
iskolához pályáznak, hangzatos pályázati hirdetés
melle-1 szerezzenek a!apos információt, mielőtt ,
pályázatukat benyújtanák. így megmenekülnek
attól a megalázó helyzettől, melybe tudtán kívül
egyik-másik ilyen népoktatási intézetnél kerülhet
nének
(Fhus.)
4
Az átadó
rendszer
hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mii.)
Irta: Padi István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.) J
11. Alkalmatlan a gyermek jellemképzésére, akaratneve
lésére, az egyéniség kialakítására, szóval az alaki képzésre.
Mivel a gyermekek minden évben más-más vezető keze
alá kerülnek, a tanítónak nincs ideje, alkalma a gyermekek
lelki tulajdonságait kiismerni, fejleszteni és irányítani. így a
gyermekek legkiválóbb, legértékesebb szellemi tehetségei
parlagon maradnak, mig ellenben a korcshajtások, a rossz
indulatok egész tömege burjánozhatik fel lelkűkben. Amit
esetleg egyik tanitó épít, azt a másik lerontja. Ilyen módon
azután a gyermekekből határozatlan, akaratjukat kormányozni
nem tudó, értéktelen emberek válnak, akikből önhibájokon
kívül hiányzanak az erkölcsök, a vallásosság, a munka és
hazaszeretet, a tudás és minden jó indulat.
Ennyi és peg száz, sőt ezer féle hátránya van az
átadó rendszerű iskolának. Azért egy másik, jobb rendszer
létezése mellett félre ezzel a rozsdamarta, értéktelen, ócska
rendszerrel a lomtárba!
II. A felvezető rendszer.
A lényege és menete.
„Az a tanitó, aki csak tanít, de nem
nevel — mesterember; aki pedig nevel
is, az művész."
(Col. parker)
A felvezető rendszer mellett minden tanitó végig vezeti
S
V"*'1 “ L “2,álíta
valamennyi “
.7“Z™0
“""öíkökln elölről. Ez a
Jeghathatósabb, legideálisabb iskolai osztályrendszer.
a
L0?0 he'yen’ már a felekezeti nép-iskoláknál is, maguk
L uí? VeZeHék be eZ‘ az osztályrendszert. Az állami
iskolákban pedig általában ez az osztályrendszer uralkodik,
mivel az állami népiskolákra vonatkozó 1901. év május 21-én
kelt 32055 számú miniszteri utasítás B. pontja határozot
tan meghagyja, hogy lehetőleg a felvezető rendszert kell
alkalmazni és inkább a vegyesnemüek (fiuk és leányok)
összevonásával, de egy osztálybeli tanulókkal, t. i. ha a fiuk
vagy leányok száma külön-külön nem ütné meg az egy
osztályra való létszámot.
Hogy a felvezető rendszernek az átadó rendszerrel
szemben összemérhetetlen előnyei vannak, az elismert és
elvitázhatatlan dolog. Hisz ha jól megvizsgáltuk az átadórondszer menetét és megismertük a hátrányait, egyidejűleg
szükségképpen megismerhettük a hátrányok ellentétét: az
előnyöket is, mely a másik, vagyis a felvezető rendszerben
gyökeredzik. A meggyőződés céljából azonban nézzük meg
közelebbről a, dolgot.
1. A tanító felveszi az I. osztályba a kellő számú, 6
éves gyermekeket, akik kizárólag az ő nevelésére és okta
tásaira lesznek bízva. A tanitó abban a tudatban, hogy ezek
a gyermekek az ő kezei alól más tanitók kezei alá nem fognak
kerülni — ha esetleg lanyhább természetű volna is köteles
ségei teljesítésében, mégis mintegy ösztönöztetve é/ezné magát,
már itt az L osztályban is, a fokozottabb munkásságra, mivel
folyton lelki szemei előtt lebegne, hogy ezen gyermekek
huzamos 6 évi nevelésének és oktatásának eredménye lesz
majd az ő szakismeretének, ügyességének, és buzgó mun
kálkodásának gyümölcse és fokmérője.
A becsületének örvendő tanitó igy minden lehetőt
elkövet, hogy nevelő-tanitói eljárását növendékeivel szemben
a nevelés és oktatás elvei, szabályai szerint eszközölje, már
tsak a maga jóvoltáért is, mivel önnönmagának neveli és
oktatja őket, azaz készíti elő a II. és a következő osztályokra.
A felvezető rendszer mellett a tanitó minden évben
ismerős anyagot kap. Ha növendékeiről már az I. osztálytól
kezdve jellemző, illetve megfigyelési naplót vezet, ebből,
mint tükörből, mindig látja növendékei testi és szellemi
fejlődésének, nevelésének, tudásának haladását, vagy elma
radását s tudni fogja, hogy ennél vagy annál a gyermeknél
mely szellemi tehetségeket kell fejleszteni, esetleg miféle
korcshajtásokat nyesegetnie.
'
i -,
6
7
A felvezető rendszer mellett a tanító összefüggésbe, har
móniába tudja hozni'az összes évfolyamokbeli munkáját
Nem támad áthidalhatatlan ür az egyes osztályok között s
így nevelése és oktatása feltétlen egységes, összefüggő,
. szilárd eredményt gyümölcsöz. Mivel így alkalma van a
nevelő-tanitónak minden egyes növendéke előmenetelét,
esetleg elmaradottságáf kiismerni, a hiányt pótolni, a hibát
reperálni, — ennek következtében alig- fog növendéki közül
1—2 nagyon gyenge kivételével elmaradni, hanem viheti
őket teljes számban mindig feljebb és igy alig lesz oly
növendék, ki azrV—VI. osztályt el nem végezheti. Ez pedig
az általános népmüveltség feltételéhez okvetlen megkivánfatik.
Eskütétel. Jun. 1-én Rikly Margit fegyverneki rkath,
tanítónő a kir. tanfelügyelő előtt letette a hivatali esküt.
A felvezető rendszer mellett azt is könnyen ki lehet
vinni, hogy pl. a nagyobb népességű községekben, ahol
több tanító működik s ahol egészen gyenge, fejletlen gyer
mekek száma is több, ott ezen gyermekeket kiválogatva,
belőlük egy külön „gyengék osztályát" állíthatják fel. Ennek
a vezetését azután valamelyik ambiciózusabb tanítóra bízhatják,
így legalább nem lesznek ezek a szegény gyermekek a többi
osztály kerékkötői, gunytárgyai, hanem amennyire lehet velők
haladni, azt a buzgó tanító iparkodik is elérni, nemcsak
hivatalból, hanem humánusságból és a beléhelyezett bizalom
visszaszolgáltatása szempontjából is
’ *
Az itt elmondottakból levonva a következtetéseket
leszűrve az igazságokat, bátran elősorolhatjuk főbb vonások
ban, hogy melyek a felvezető rendszer előnyei
(Folyt, köv.)
híre k.
Továbbképző tanfolyamra felvétettek: Martikány Ist
ván Bajara. Mihályfalvi József és Török S. Kiskunfélegyházára. Gyöngy István, Széki Péter, Boris F. és Solt Samu Stubnvafurdőre, Németh Jolán Eperjesre, Eszas lulianna, Lung Gi
zella es Kis Berta Szabadkára. Az elsői, Martikányt kivéve
saját költségükre,
Tanitóváltozás. Kocsa Ida elhalálozásával megürese
dett ref. tantónői állásra Csiszár Mária oki. tanítónőt válasz
totta meg Turkevén az iskolaszék.—
Nyugdíjazás. Skopecz Béla és Bulla Róza bessenyőszögi munkaképtelen rk. tanerők nyugdíjazását 1912. szept, 1től a VK Miniszter elrendelte.
Kitüntetés. Fekete Bálint tomaji uradalmi tanítót hosszas
négy évtizedes munkásságának elismeréséül Öfelége az ezüst
érdemkereszttel tüntette ki. Igaz örömmel gratulálunk.
Halálozás. Újházi Antal jászberényi rkath.. tanító rövid
szenvedés után f. ho 3-án hirtelen elhunyt. A derék közsze
retetben állott kartársat áz igazi részvét kísérte sírjába.-—Ad^on neki az ég csendes nyugodalmat.—
A szolnoki járáskor közgyűlését 10-én tartja d. e.
9 órakor Rákócifalván az áll. iskola helyiségében. A gyűlé
sen Ószláv Ernő szolnoki áll. tanító „Az elemi iskolai ének
tanítás" címen, — dr. Rosti Mihály kir: ügyész a „Patronage"
egyesületről, Bózsik Béla a „fizetésrendezésről" és ezzel kap
csolatosan az ÁTOE-nek állapotáról, — továbbá „A tanítók
fürdőjéről és üdülőhelyéről" értekezik. Tisztujitás. Gyűlés
után társasebéd személyenként 2 K.-ért.
Jeszenszky Gyula szolnoki polgári iskolai tanár Ág
nes című tragédiájának a bemutatója volt 31-én a szolnoki
városi színházban. Maga a darab egyik legkitűnőbb magyar
tragédia, s rövid időn belül a fővárosi színházakban is elő
adásra kerül. A darab értéke mellett bizonyít a nézőközönség
kritikája is, mely meleg ovációkban részesítette a szerzőt, s
minduntalan a lámpák elé hívta. Jeszenszki nagysikere mind
nyájunké. Őszintén gratulálunk.
Államsegély. —- A vkminiszter a tiszavárkonyi áll.
iskolák részére 1298 K; — a mezőtúri ip. tan. iskola részére
1500 K. és az alattyáhi óvoda részére 600 K. fentartói
államsegélyt utalványoztt.
Államsegély a Tanítók Fürdőjének. A Tanítók
társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermeknyaraló-telepe
8
létesítése érdekében megindított országos mozgalmat a vallás
és közoktatásügyi kormány is a legmelegebb érdeklődéssel
és pártfogással, kiséri. Mint illetékes helyről értesülünk, az
„Udvarhely-vármegyei Tanitóegylet“ kérése alapján a közok
tatásügyi miniszter a május 12-én megnyílt Tanitók Fürdője
befektetései céljára, évi 2000 kor. államsegélyt engedélyezett
A közoktatásügyi kormánynak ezen nagyjelentőségű erkölcsi
és anyagi támogatása teljes mértékben biztosítja a gyógy
fürdő és üdülő-telep kiépítését. A részvénytársasági szervez
kedés eddig elért kiváló eredményeit, az ezen év végéig
meghosszabbítani tervezett további részvénvjeevzési elha
tározás csak fokozza, annyival is inkább, mmt a közel,
napokban kibocsátandó uj tervezet alapitói, a részvénytőke
jelentékeny nagy részét már előre biztosították, s igy a
további részvényjegyzésekkel csak a fennmaradó alaptőke
résziét biztosítandó. A gyógyfürdőt tanítók, a legminimálisabb
arszabassal a Székelyudvarhelyi Szejke fürdőn már megnyi
tottak, s ennek prospektusa mindenre nézve teljes tájékozást
nyújt. Ugy a fürdő, mint a részvénytársaság ügyére nézve s
minden megkeresés Gyekes Mihály ig. tanitó címére Szé
kelyudvarhely küldendők. Látogassuk meg, keressük fel ezen
értékes es olcsó hazai (erdélyi) gyógyfürdőt.
hivatalos rész.
3067—1912. szánt
“S,
helyi hatóságinak.
A 3564,911. eln. sz. alatt folyó évi máius tx.án l u
va as és közokt. miniszteri rendeletet tudomásulvétel és szűk
seg eseten megfelelő alkalmazkodás védett az alábbi
latban közre adom.
ö
abbl maso“
Szolnok, 1912. május 28.
*
Rédei János
sra,w r?™
9
és az Első Magyar Kábelgyár Perei és Schachnerer részvény
társaság Budapest, — 1911. évi február hó 28-án a követ
kező beadvánnyal s kérelemmel fordultak a kereskedelemügyi
miniszter úrhoz: Nagyméltóságu Miniszter Ur, Kegyelmes
Urunk! Nagyméltóságod vezetése alatt álló magy. kir. sza
badalmi hivatal 105111910 sz. leiratával az eddigi gyakorlat
tól eltérőleg megengedni méltóztatott, hogy villamos kábel,
— drót-és zsinór vezetékek az anyag természeténél fogva
egyetlen lehető védjegy oltalmában részesüljenek, mely véd
jegy oltalmában a színes fonalaknak belajstromzásából áll.
— Van szerencsénk tehát Nagyriiéltóságodnak bejelenteni,
hogy mély tisztelettel alulírott Magyarország összes kábel
gyárai ezen engedéllyel éltünk s hogy a magyar kereskedel
mi és iparkamaránál 1910. november 5-én színeinket be
lajstromoztattuk és köteleztük magunkat egyszersmind
egymással szemben, hogy erősáramú vezetékeket jövő
ben csak a Magyar Mérnök és Építész Egylet vezeték
szabványai szerint fogunk gyártani s az ilyen kellékeknek
megfelelő vezetékeinket törvényesen bejegyzett védjegyeink
kel fogjuk ellátni, melyek egy a gyártmány hazai eredetét
jellemző nemzetiszinü fonalból és mindegyik gyár részére
külön megállapított második színes fonalból áll, melyek
mindegyike a vezetékek belsejében végig húzódik. Ezen má-^
sodik fonal színeit következőképen állapítottuk meg : Féltén
és Guilleaume r. t. Budapest részére kék, — Kábelgyár részvény
társaság Pozsony részére vörös és Első Magyar Kábelgyár
Perei és Schacherer r. t. részére sárga. Miután így megta
láltuk módját, hogyan lehetséges hazai gyártmányainkat a
külföldről beözönlő silányabb, bár tagadhatatlanul olcsóbb
gyártmánytól megkülönböztetni és miután a hazai gyártó
cég a saját színén mindenkor felismerhető s ennélfogva
gyártott minőségéért bármikor felelősségre vonható, tekintet
tel a rossz minőségű anyaggal felszerelt erős áramú beren
dezések tűzveszélyes voltára, azt hisszük, hogy ezen intéz
kedésünk fontos közérdekeket szolgál s méltán számíthat a
mérvadó körök elismerésére. Kérjük tehát^ hogy Nagyméltó
ságod ezen bejelentésünket hazafias jóindulattal fogadni s
saját hatáskörében oly irányban támogatni kegyeskedjék, hogy
állami épületekben vagy közszolgáltatásu villamos müvek
hálózatába jövőben csak oly kábel,-drót,- és zsinorvezeté-
— 10 kék kapcsoltathassanak be, melyeken a hazai származás és
a gyárt ó^cég a vezeték belsején végighúzódó törv. védett
színes fonalakon felismerhető. A kereskedelemügyi miniszter
ur e kérelem ellen ottani szempontból nem tett észrevételt,
mert, miként velem közli, a folyamodó három cégen kívül
más szakmabeli magyar ipartelep ez időszerint nincs s en
nélfogva az összes, a hazai, beszerzésre kötelezett hivatalok
és intézmények kénytelenek szakbavágó szükségletüket a
három cég valamelyike utján fedezni.
A hivatalos másolat hiteléül:
.
Szolnok, 1912. május 28.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
3274.
------ - szám.
1912.
Valamennyi állami népiskolai igazgató, illetve vezetőtanító urnák a tanítótestület tagjainak családi viszo
nyaiban előállott változások bejelentése tárgyában.
A 128.000(910. sz. vall, és közokt. miniszteri körren
delet alapján felhívom Címet, hogy a tanítótestület tagjainak
személyi s illetve családi viszonyaiban a folyó tanévben ne
talán előfordult változásokról, nevezetesen : házasság kötésről,
vagy annak végérvényes bírói ítélettel történt felbontásáról,
névváltozásról, gyermekek születési vagy elhalálozási esetéről,
a tanítók (tanítónők) időközben szerzett külön képesítéséről,
vagy fegyelmi büntetéséről az alább közölt minta szerint
készítendő kimutatás beterjesztésével folyó hó 20-ig, tegyen
jelentést hivatalomhoz.
Megjegyzem, hogy a kimutatási mintát nem abból a
célból közlöm, hogy azon, annak felhasználásával állittassék
ki a hivatalomhoz terjesztendő kimutatás, mint azt más tár
gyú kimutatások beterjesztésénél már ismételten tapasztaltam;
hanem azért, hogy a kimutásminta jövőben mindenkor ren
delkezésre álljon a szóbanlevő, vagy más tárgyú kimutatás szaoályszerü elkészítésére. A-különféle kimutatások bekivánásánál
jövőben a már közölt kimutatási mintákra csak utalni fogok.
Szolnok, 1912. junius 4.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
3273—1912. szám.
Valamennyi állami népiskolai igazgató- illetve vezető
tanitó urnák a tantestület tagjainak iskolamulasztása
tárgyában.
A 128.000|910 sz. alatt kelt vallás és közokt. minisz
teri körrendelet alapján felhívom Címet, hogy a tanítótestület
tgjainak folyó tanévi iskolamulasztásairól — az alábbi minta
szerint terjesszen be pontos kimutatást hivatalomhoz e hónap
20-ig,
A kimutatáshoz csatolni kell a betegség miatt mulasz
tott tanítók illetve tanítónők orvosi bizonyítványait. Ha e
bizonyítványok annak idején hivatalomhoz lettek beterjesztve,
de onnan vissza nem küldettek: ebben az esetben jelezze
Cim a jegyzet rovatban, hogy azok mikor s mely szám alatt
terjesztettek be hivatalomhoz.
Megjegyzem, hogy a kimutatásba nem veendő fel azon
tanitó (tanítónő) aki azért nem taníthatott, mert az iskola
járvány miatt bezáratott, vagy mert a családban ragályos
betegség lépett föl. ,
Szolnok, 1912. junius 4.
Rhédei Jánosi
kir. tanfelügyelő.
3110—1912 szám.
Valamennyi elemi népiskola Igazgatóságának illetve
vezető tanítójának az iskolai külső czimertáblák tisz
tán tartása tárgyában
A 69.8311912. sz. alatt kelt vallás és közokt. minisz
teri körrendelet alapján felhívom a tankerület összes elemi
iskolai igazgatóit, illetve vezető tanítóit — az elemi népis
kolák jellegére való tekintet nélkül — hogy az iskolaépület
külső falán élhelyezett bádog czimertáblának időközönként,
de legaláJjbrUavonként egyszer leendő letisztításáról gondos
kodjék. E nemzeti czimertáblák tisztán tartását iskolavizs
gálataim alkalmával szigornál fogom ellenőrizni.
Egyúttal felhívom Czimet, hogy amennyiben a szóban
levő táblák egyike — másika talán teljesen kopott állapot
ban volna már, azt számszerűleg jelentse hivatalomhoz^
Szolnok, 1912. május 30.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
— 12 —
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. junius 25,
12. szám.
2887—1912 szám.
Valamennyi elemi népiskolai igazgató — illetve tanitó
MEGYEI NÉPOKTATÁS
urnák az állatvédelem terjesztése tárgyában.
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
A vallás és közokt. miniszter úr 1900. évi 91159. és
1904. évi 92220. számú rendeletével felhívta az elemi isko
lai tanítóságot arra, hogy az állatvédelmi eszmének a nép
iskolákban való terjesztésére minden alkalmat és eszközt hasz
náljon fel. Az Országos Állatvédő Egyesület 1912. évi
Gyermeknaptára e czélnak megfelelvén, ezen époly tartalmas,
mint külső kiállításában is vonzó, kis füzetek — mely vizsgái
ajándékul való kiosztásra olcsóságánál fogva is nagyon
alkalmas — tankerületem tanítóságának a figyelmébe melegen
ajánlom.
A gyermeknaptár darabonként 10 fillérjével kapható
az Országos Állatvédő Egyesületnél Budapesten. (IX. kér.
Ernő-út 11 —13.)
Szolnok, 1912. május 20.
kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
VÍ7^nfllAnnt
VláűydldpUT,
maflyar vagy németet
100 darabonként bér
mentve küld I kor. 20 fillérért
DARÓCZY ANTAL nyomdász Turkeve.
TWWWWWWWWVWW
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n o kt az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25*ért*
«
Vármegyénk népoktatási viszonyai
május hóban.
(A kir. tanfelügyelő jelentéséből.)
A vármegyei népoktatás folyó évi május havi
állapotának jelentősebb mozzanatait felölelő jelen
tésem a következők:
Én Szolnok, Karcag, Kisújszállás városokban
29 tanteremben, — Bogárdy Antal kir. segédtan
felügyelő pedig Kunmadaras, Karcag, Tiszasüly,
Besenyszög községekben, Puszta-Nagy- és KisSzenttamás^Tiszasüly — Fiú- és Leányági, Beseny
szög, Pusztátokon és Felsőszászberek tanyákon 38,
együtt 67 tan- és óvóteremben vizsgáltuk meg a
nevelve-oktatás irányát és eredményét.
Ezenkívül magam a tiszai alsó-járás tanítói
gyűlésén, Czibakházán — nevezett segédtanfelü
gyelő pedig a jászsági járások róqj. kath. tanítói
gyűlésén Jászberényben volt jelen. A tanítói gyű
léseken megnyilatkozott hazafias- és vallás er
kölcsös szellemről megnyugvással nyilatkozhatott!.
Ezenkívül jelen voltam a Nagykörű községben,
az ottani gazd. népiskolával kapcsolatban szervezett
háztartási tanfolyam vizsgáján és megbizonyosod
tam afelől, hogy a háztartási tanfolyamok fontos
közgazdasági hivatást töltenek be, s hogy a közön
ség osztatlan elismerését vívták ki.
A tiszai alsó-járás tanítósága tett javaslatom
alapján a Vármegyei Patronage Egyesületbe belé
pett és a helyi bizottságok megalakítását egy aka
rattal elhatározta.
Állami, községi, izr. urad. el. iskoláink részére
szorosan a miniszteri tanterven és utasításon ala
puló egységes tanmenetet adtam ki és ezáltal a
tapasztalt, egyéni önkényes fölfogásból keletkezett
szinte általános bizonytalanságnak végét szakítottam.
Hogy tankerületem intelligens tanilókara, mily
nagy mértékben fogta föl és tette magáévá intentioimot, bizonyítja, hogy a kibocsátani szándékolt
tanmenetnek kétszeresit kellett szétküldenem, mert
általános lett az óhajtás, hogy a kiadott tanme
nettel ne csak az intézetek,. de a személvek is
rendelkezzenek.
Déyayánya községben 4 tanyai áll. el. iskola
szervezését a m. kir. vall.- és közoktatásügyi miniszterium kimondta. Ez iskolák tehát f. évVszept.
hóban megkezdik áldásos működésűket.
A nagyméltóságu minisztérium a szolnoki
társulati polgári fiúiskolának 1912. évi szept. hó
1-től állami kezelésbe való átvételét szintén" ki
mondotta. Ez oly nagy jelentőségű intézmény jövője
ékként biztosítva van.
'
^en?ény Van ahhoz is’ h°gy a szolnoki
polgári fiú- es leányiskolák építkezése még ez év
e" k®zdelét veszi és 1913. szeptember hó
. 1-re befejezést nyer.
Illetékes felsőbb helyen Szolnok városban
kultúrpalota létesítésének eszméjét felvetettem.
Karcag városban Népoktatási Internálás léte
sítése és községi polgári leányiskola államosítása,
építése ügyében il'eléfes körökkel tárgyalást foly
tattam s eljárásomról felsőbb helyre jelentést tettem.
Résztvettem Kisújszállás rendezett tanácsú
városnak tanyai állami el. iskolák szervezése tárgvában tartott képviselő-testületi ü'.ésében. A város
áldoza készsége lehetővé tette, hogy az uj állami
intézmények f. évi szeptember hóban itt megnyíl
janak.
Szolnok város 1911/2. tanévi 10 ezer korona
hozzájárulását az állami elemi iskola gondnoksá
gának pénztárába befizette.
Bálint Zoltán karcagi birtokos az ott létesí
tendő Népoktatási Internátus céljaira 500 koronát
adományozott.
A m. kir. vallás- és közokt. minisztérium a
tiszaföldvári állami elemi iskolák dologi szükség
leteire 4.060, a mezőtúri iparos tanonciskola részére
pedig 1.500 koronát utalványozott.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1912. junius 1-én.
RhédeiJános
kir. tanfelügyelő.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
1409. kb. — A tiszaderzsi ref. iskolaszék építési segély
kérése nem teljesíthető.
1396. kb. — A jászárokszállási rk. tanítók javad, jegyző
könyvei leadatnak.
- 4 1577. kb. — Kutas Bálint törökszentmiklósi ref. lelkész
a 1101. sz. végzés ellen beadott felebbezését visszavonja.
1642. kb. — A kenderesi izr. iskolaszék Horn Sámuel
választási jegyzőkönyvét beterjeszti, felterjesztetik.
1641. kb. — Kunhegyesi főszolgabíró Póta Aladár javad,
jegyzőkönyvét beterjeszti, visszaadatik.
1651. kb.— Aszódi István rákócifalvi lakos felebbezése
a közs. képv. test. kgy. határozat ellen tiszai alsójárási főszol gabirónak kiadatik.
1652. — Skopecz B. besenyszögi rk. tanitó állam
segélye aug. hó végével beszüntettetik.
1653. kb. — Ivanovics Irén pmonostori tanítónő részére
900 K fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
1654. kb. Bagaméri Lajos tiszasasi ref. tanitó részére
613 kor. tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
1669. kb. — A tiszavárkonyi rk. iskola építési tervei
műszaki felülvizsgálatra az államépitészeti hivatalnak kiadatnak.
1770. kb. — A jánoshidai rk. iskolaszék Markovich
Elek tanitó javadalmának uj összeírását kéri, elutasittatik.
1659. kb. — Szerényi Blanka cibakház! áll. tanítónő
lakásügyének' rendezésére tiszai alsójárási főszolgabíró felhivatik.
1697. kb. — Illéssy Gyula mezőtúri rk. ktanitó feleb
bezése lakáspénzét megállapító 38090|912. sz. vkmin. rende
let ellen.
826. kb. — A jászladányi gazd. ism. iskola 1910. évi
számadása jóváhagyatik.
1511. kb.
A jászkiséri, jászalsószentgyörgyi és jász
ladányi iskola alapszámadások kivonata kiadatik a kir tan
felügyelőnek.
1634. kb.
Farkas Ilona felsőszentgyörgyi tanítónő részére elmaradt fiz. kiég, államsegélyt kérő folyamodás felter
jesztetik.
1681. kb. — Vkmin. rendelet a felekezeti tanitók elleni
fegyelmi ügyekben eljárásra kiadatik kir. tanfelügyelőnek.
1688. kb. — Deák Sándor,
2364. — Szarka Eszter,
n
ip
3682. —I.Biró^Klára mezőtúri tankötelesek iskolába
járás alól felmentetnek.
1694. kb. — Dr. Turiné Krausz Franciska részére a
karcagi izr. iskolaszék III. korp. államsegélyt kér.
1759. kb. — Póta Aladár részére a kunhegyesi rk. is
kolaszék tandijpótló átutalást kérő folyamodása felterjesztetik*
1764. kb. — Pekker Béla részére a tpüspöki-i rk. is
kolaszék II. korp. államsegélyért folyamodása felterjesztetik.
1766. kb. — Nemes István részére a jásszentandrási
rk. iskolaszék 111. korp. államsegélyért folyamodása felterjesztetik.
1768. kb. — Danassy Mária honossági bizonyitványa
felterjesztetik.
1769. kb. — V.-né Hamza Margit előléptetésére vonat
kozó isksz. jegyzőkönyv felterjesztetik.
1796. kb. — Fehér József törökszentmiklósi rk. tanitó
részére 900 K. fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
1797. kb. — A fegyvernek-örményesi iskolánál szerve
zendő II. tanítói álláshoz évi 900 K fiz. kiég, államsegély
engedélyeztetik.
1802. kb. — Borsányiné Pászthy Juliánná részére a
jánoshidai közs. iskolaszék Ili. korp. államsegélyért folyamo
dása felterjesztetik.
1556.
kb. — Szabó Adolf jászberényi izr. tanitó részé
100 K szempótlékot megállapító izr. iskszéki gy. határozat ,
jóváhagyatik.
j
1382. kb. — A dévaványai rk. kántortanitói állomás
jav. jegyzőkönyve kiigazittatik.
1441. kb. — A mezőtúri gazd. ism. iskola költségvetése
jóváhagyatik.
6 Az átadó
rendszer hátrányai és
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mii.)
Irta: Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
(Folytatás.)
B) Előnyei.
1. A felvezető rendszer mellett a nevelésben és oktatás
ban'megvan az egység; az egy nevelő-tánitó folytonos veze
ti1* következtében „az egységes" kormányzás. Az iskolától
várt eredmények pedig elsősorban ezek a főtényezői.
2. Az egységes nevelve-oktatás és kormányzás folytán a
legtöbb gyermek feljuthat az V—VI. osztályba s igy alig lesz
gyermek, ki az általános népiskolai műveltséget megnem sze
reteti, mely az életben való boldogulhatáshoz elkerülhetetlenül szükséges.
Az egységesség által az iskola belső munkája intenzivebbé lesz téve az életre való kihatásában, vagyis áldásosán
kihat a gyermek egész életére, mert elegendő szellemi táp
lálékot nyújthat a gyermek erkölcsi és anyagi boldogulásához.
Igaz ugyan, hogy az elemi népiskola nem nevel és nem
képez „egész embert". De utat-módot nyújt arra, hogy mikép
pen nevelje, képezze magát azon korban az ember, midőn
már sajat erejére és belátására van bízva, azaz, hogy egyéni
í
rL!Udr URy a,kalmazni és kormányozni, amint azt a
jówn felfogás, a helyes ítélkezés, a bevett és elfogadott tárSzóval’ h°gy a gyermekekből
míS.
°’ értelmes’ becsületes és használható
nwlws emberek váljanak.
é huza^os és folytonos idő alatt alkalma nyílik a
hármait
mettSkaS
összes ^mi tehetségeit, képességeit,
azazval^ly hivatásra való ráter-
‘anácsot is biradni
Tanácsot bír Ad ’ T gyermekeike‘>-milyen pályára adják,
magíte^ mlíl* 'z yan szülöknek is> ak'k az ö kedves
néTés u hXá 8 ,és ™ndenben csak rózsaszínű szemüvehogv érdemi
8 ’
‘DÓ1 ‘°Vább iskolázta‘"i akarják,
hogy érdemesek-e vagy nem. Ezáltal nagyon sok késői bá
nattól és gondtól, keserű könnyhullatástól és csalódástól
mentheti meg a szülőket és gyermekeket.
5. Serkenti, buzdítja a tanítót a.fokozottabb tevékenységre,
mivel munkája a felvezető-rendszer mellett változatos és mégis
egységes egész. Alkalmat ad a tanítónak a magát kitüntetésre,
amennyiben megmutathatja, hogy a népnevelő is művész a
nevelésben és igazi tudós-mester a tanításban.
6. A felvezető-rendszer mellett nem állhat elő a „zava
rosban való halászás" sem, mivel minden tanitó csak a maga
munkájáért, sáfárkodásáért felelős s igy az esetleges hiányo
kat és hibákat sem tolhatja másra.
7. Emeli a tanitó tekintélyét, mert úgy a gyermekek,
mint a szülők és más felnőtt érdekeltek szükségképpen belát
ják, hogy a tanitó nevelésétől, oktatásától és irányításától függ,
a legtöbb embernek — s igy a nemzetnek jövője.
8. A tanitőrá nem unalmas, mert változatos, kellemes s*
így ezáltal munkakedvre derül és nem lankad el az önkép
zésben sem, hanem halad a korral előre.
9. A tanítók között sem okoz kellemetlenséget, egyenet
lenséget, mert munkakörük teljesen független egymástól. Sőt
a kiválóbb, buzgóbb tanítók többi társaiknak tisztelettárgyaira,
a versenyfelvételben utánzásra méltó eszményképpé válnak.
Ki van zárva az is, hogy pl. némely tanítók bizonyos
érdekek, személyes összeköttetések révén magukat valamelyik
nekik kedvező viszonyú osztályba helyeztessék, míg ellenben
a buzgóbb, érdemesebb tanítók pedig valamelyik rosszabb
viszonyok között levő osztályba nyomassanak rövidebb-hoszszabb, esetleg hosszabb időre.
10, A gyermek lelkében és szivében állandó tiszteletet,
maradandó hálát ébreszt és táplál a tanítók s igy követve a •
jótevők iránt, mivel a növendékek még felnőtt korukban is <
érzik és tudják, hogy nevelésüket és oktatásukat csak annak
az egy, velük huzamos ideig fáradozott tanítónak köszönhetik.
Régebben olvastam az újságból a következő esetet, mely
egy kisebb faluban történt ünnep alkalmával.
A templomból kitóduló nép közt egy fényes öltözetű
katona, altiszt is volt, ki akkor éppen búcsú alkalmával volt
odahaza. Az őrmester a templom előtt megállóit és várt vala
kit. Eközben meglátta, hogy a falu egyetlen tanítója is kitépett -
— 9
a templomból. Az őrmester a tanitó elé sietett, katonásan
tisztelgett, azután lehajolt, megfogta az egyszerű, kopottas
kinézésű tanitó kezét és a bámész nép láttára megcsókolta azt.
Midőn a tanitó tiltakozott a kézcsók ellen, az altiszt szeré
nyen ezt mondá: „Megérdemli tisztelt tanitó ur, hogy kezet
csókoljak, mert csak az ön jó nevelésének és oktatásának
köszönhetem, hogy azzá lettem, ami vagyok. Áldja meg az
isten még a halóporát isl“ — Ezzel ismét megfogta a tanitó
kérges kezét, újból csókot nyomott rá, szalutált és tovább
ment.
Mit gondol a szives olvasó, hogy abban a kis faluban,
melynek iskolájába az altiszt járt gyermek korában, talán
átadó rendszerű iskola volt? — Dehogy volt. Egyetlenegy
osztatlan népiskola volt ott, ami lényegére és menetére nézve
azonos a felvezető-rendszerű iskolával.
11. Időt és alkalmat nyújt a gyermek egyéniségének fej
lesztésére, kialakítására. -
Az átadó-rendszer hívei ámbár azzal érvelnek a felveiető-rendszer ellen, hogy ez által a gyermekek nevelése és
oktatasa egyoldalúvá válik, mert mindvégig csak egy tanitó
vezetésére vannak utalva s igy a tanítónak esetleg kifogás
ala eső erkölcsi sajátossága, egyénisége átplántálódik a fogé
kony gyermeki telkekbe és szivekbe; továbbá,• hogy némely
tanító egyes tantárgyak iránt nem bir hajlammal s előszere
tettel: így a gyermekek ismeretei azon tantárgyakból meddők
vagy legjobb esetben hiányosak lesznek. Téves felfogás I
a növ^ndAU^8^"^3^ ,fÖkövetelése ugyan az egyéni nevelés,
a növendékek egyémsegenek fejlesztése kialakítása, de nem
t
Ó saJatszeruségenek, egyéniségének átplántálása. A nevelő
korát "nénit
— -61™ SZerÍn‘ a gyermek ‘esti szervezetét,
teheti ’
a"apotát’ vérmérsékletét, természetes
tehetségeit melyek a gyermek hajlamaiban, ügyességében
yila koznak, sőt még az idővel szerzett sajátszerűségeit is
A növendékek veleszületett és ülővel
S íi TZg!k.0,y határok’ me,yeket a ‘ermészet
ezen hatás T ^7,‘U‘a neve,és "em terjeszkedhetik. De
ezen hatásokon belül annál inkább kötelessége a nevelésnek
az egyéni sajátszerűségeket kifejleszteni s ezzel szemben pedig
némely egyéni kidomborodást visszaszorítani, nehogy benne
szertelenné találjanak fajulni.
Nagyon szomorú dolog volna pl. ha valamelyik tanitó
szellemszegény, kötelességeinek teljesítésében lanyha, szenve
délyes kártyás, alkoholista vagy bármiféle erkölcsi kifogás
alá eső egyén volna és ő ezen rossz egyéniségét, sajátszerű
ségét nemhogy leplezné, palástolni igyekeznék növendékeivel
szemben, hanem nevelői és tanítói eljárásánál iparkodnék
ezeket növendékei egyéniségének kialakítása végett beléjük
oltani. Ez képtelenség!
Igaz ugyan, hogy vannak erkölcsileg kifogásolható egyé
niségű tanitók, akik talán nem eléggé óvatosak az ő sajátszerű hibáik palástolásaibari s igy a gondjaikra bízott gyer
mekek nevelésére, egyéniségük kialakítására káros befolyással
lehetnek és ez által méltatlanok a nevelő-tanitót hivatalra.
De ezen könnyen lehet segíteni. Az ilyen nevelő-tanitót egy
szerűen félre kell állítani a csatasorból. Az iskolai hatóságok
a törvényben gyökeredző jogúk és hatalmuknál fogva ezt
megtehetik és a baj rögtön orvosolva lesz.
Zugiskolák és egyéb nyomorúságok címen közölt
cikkünkben szó van egyik kir. segédtanfelügyelőről, kit az
iskolalátogatásban az iskola-fenntartó meg akart akadályozni.
Minthogy a cikkben „egyik kir. tanfelügyelő" kitétel szerepel,
a valóságnak megfelelően kijelentjük, hogy nem kir. tanfel
ügyelő, hanem kir. segédtanfelügyelő értendő.
Helyreigazítás. Múlt számunkban közöltük Ujházy
Antal jászberényi rk. tanitó elhalálozását, holott, mint erről
közvetlen is meggyőződtünk, Ujházy — hál Istennek
él.
E hir Jászberényből telefonon adatott le a tanfelügyelői
hivatalnak s ezen telefoni jelentést Zomora Samu berendelt
tanitó Hodek Ferenc jászberényi állami tanitó ur jelenlétében
vette át s igy az izetlen rossz viccért a leadót terheli minden
következmény.
A „Jász Újság" hirközleménye félig alaptalan, félig oknélküli.Hozzáfüznünk — irányunkban többször megnyilatkozott
elfogultsága folytán — mitsem szükséges.
- 10 —-
-
Járásköri gyűlés. Rákócífalván tartotta a szolnoki járás
kor folyó hó 10-én rendes közgyűlését. Istentisztelet után az
állami óvoda termeiben gyülekezett a tanítóság és az érdek
lődő vidéki és helyi szép számú közönség.
Az elnöki megnyitó után Bosti Mihály dr., kir. ügyész
ur tartott a „Patronázs“-ról roppant élvezetes és értékes elő
adást. Ezen előadás és a kir. tanfelügyelő felszólalása nyomán
a járáskor minden tagja belépését jelentette be működő tagul.
Bózsik Béla a tanítói fizetésrendezésről értekezett nagy
érdeklődés közepette fejtegetvén a Cabán-párt álláspontjá
nak veszélyes és tarthatatlan voltát.
Határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a járáskör
k^,ndía» ho&y a Cabán-párt álláspontját helyteleníti és
Boris Ferenc általános tetszést keltve mutatta be talál
mányát a számoló táblát, mely a számtan, rajz és beszéd
ért. gyakorlatok körében megbecsülhetetlen értékes eszköz.
Viszlay Ernő az énektanítás igen egyszerű és eredmé
nyes módját mutatta be.
Mindenik előadásért a kör köszönetét nyilvánította.
Kedves és kir. tanfelügyelőnk személyére és egyénisé
gére meleg fényt vető ünnepség volt a kir. tanfelügyelő arc
képének leleplezése, mellyel Artzner Teréz rfalvai tanítónő
indítványára a tantestület lepte meg őszinte ragaszkodásának e
je ével, a könnyekig megindított főnököt és jelenlevő kedves
feleségét.
,
.Szive egész szeretetével ünnepelt a tanítói járáskör s a
kölcsönös bizalom és szeretet érzete hatotta át a kebleket.
...
mintegy 200 terítékes bankett volt, melyen számos
koszonto hangzott el a kir. tanfelügyelőre és kedves feleségére,
helyi intelligenciára, a községre és a tanítótestületre.
A késő délutáni órákban szétoszló ünneplők egy kedves
nap kellemes emlékeivel távoztak Rákócifalváról.
községrnénisko^fnnfi6^ ^dape"ten' A ^'vverneki örményes-pusztai
tésévpJ í
t
7
tanulói, tanítójuk Török Ernő vezekertbe a ™
T'“ aS°n voltak Budapesten. Ellátogattak az állat-
a gyermekeknek
’
°‘ Szá"° ,ngyenes ebédef szo|gál‘ H
— 11 —
H I VAJA LO S R ÉSZ±
3585—1912. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami és álla
milag segélyezett elemi és polgári iskola igazgatójához és
tanítójához.
A vakokat gyámolitó országos egyesület javára
az 1910—11. tanévben eszközölt gyűjtés beszolgáltatása
tárgyában.
A magyar kultúra leghivatottabb apostolaihoz, a vilá
gosság fáklyavivőihez fordulok kérésemmel s igy nincs szük
ség annak rajzolására, hogy a vakok képzése és tanítása mily
elsőrendű kulturális és társadalmi érdek. Hiszen a vaknál a
tanítás nemcsak a szükséges elméleti tudás megszerzését
jelenti, de jelenti a munkaképessé tételt, jelenti azt, hogy az
illető vak a látás hiányának nagy sorscsapása mellett is a
dolgozó emberiség hasznos és munkás tagja lesz. A Vakokat
Gyámolitó Országos Egyesület vak honfitársaink szakszerű
kiképzését, tanítását, megmentését ismeri magasztos hivatásá
nak s egész erejéből csüggedést nem ismerő lelkesedéssel
munkálkodik azon, hogy minél több vak honfitársunkat része
sítsen a kiképzés áldásaiban. Sajnos munkájában nagyon is
szűk határok közé van szorítva. Anyagi eszközök tekinteté
ben nevezett egylet a társadalmi jótékonyságra, nemes em
berbarátok kegyadományára van utalva s bizony a fillérek nem
gyűlnek oly mértékben, mint ez a szép ügy megérdemelné*
A magyar tanférfiak mindenkor igaz kultúra és emberszeretettől áthatott jóindulattal támogatták az egyesületet s nyújtot
tak iskolai gyűjtések eszközlése által anyagi támogatást* A
legmélyebb hálával és köszönettel adózik az egyesület nevé
ben e támogatásért s általam hazafias bizalommal kéri a
Címet, hogy a folyó tanévi gyűjtésről szóló értesítéseket
julius hó 10-ig hozzá (Budapest, VII,, Hungária-körut 16.)
beküldeni szíveskedjék, mert julius hó második felében bekell
nyújtania a miniszter Ur őnagyméltóságához a gyűjtés ered
ményéről szóló tételes kimutatást.
Szolnok, 1912. junius hó 14.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
V. évfolyam.
— 12 —
Szolnok, 1912. julius 10.
13. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
3561. szám.
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
Valamennyi állami és községi népiskola helyi hatóságá
nak, igazgató- és vezető-tanitó urnák.
Körlevél,
a tanítási eszközöknek nagyobb körültekintéssel leendő
beszerzése tárgyában.
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur Önagyméltósága
folyó év 56761. szám alatt kelt körrendeletében tudomás- és
miheztartás végett a következőket rendeli el:
'
„Tudomásomra jutott, hogy egyes külföldi cégek a
hazai és tanszerkereskedéssel is foglalkozó cégekhez' népis
kolai tanitasi eszközök szállítására nézve ajánlatot tettek magas
közvetítői jutalékot és az elárusító cég címkéjének az eszközre
való illesztését helyezve kilátásba, ha az általuk gyártott eszközöket népiskoláinkban forgalomba hozzák.
Mivel a népiskolák szükségleteit a hazai tanszerkészitők
is teljesen jó és hasznavehető eszközökkel tudják ellátni és
mivel a tanítási eszközöknek nem az illetékes kereskedőktől
és készítőktől való vásárlása az iskolának kárára is történ
hetik, mert céljainak meg nem felelő selejtes áru birtokába
juthat igy az iskola, felhívom a kir. tanfelügyelő urat, hogy
utasítsa a felügyelete alá tartozó állami és községi elemi nép
iskolák gondnokságait és iskolaszékeit, hogy tanszervásár
lásaiknál lehetőleg közvetlenül a tanszerkészitőjéhez, vagy
pedig olyan elismert tanszerkereskedő céghez forduljanak, a
melyek szakértelme biztosítékot nyújt arra, hogy az iskola
kifogástalan jó és olcsó eszközök birtokába jut.
Ebből kifolyólag a taneszköz beszerzéseknél tájékoztatás
céljából forduljanak az Országos Paedagógiai Könyvtár és
anszermuzeum elnökségéhez, mely készséggel nyújt felvilá
gosítást ugy a hazai beszerzési forrásokat illetőleg, mint a
taneszközök eredetére, áruk és minőségére vonatkozóan is.“
Szolnok, 1912. junius 15.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — Alap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
;
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Küzdelem az alkoholizmus ellen.
A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi
Miniszter Ur múlt évi 3182|eln. sz. rendeletével
felhívta az ország tanfelügyelőit, hogy kerületeik
ben jelöljenek meg egy napot, midőn az áll. közs.
magán, társ. izr. és uradalmi iskolákban a tanitás
szüneteljen, s helyette ünnepség keretében az al
koholizmus rettenetes hatásait az iskolák növen
dékeivel ismertessék meg.
Vármegyénk agilis kir. tanfelügyelője a hivat
kozott min. rendelet alapján elrendelte, hogy ez
évben az alkoholnap március 30-án, jövőben pedig
további intézkedésig évenkinl decembei 23-án
tartassák meg és az ünnepség lel olyasáról a tanitók
részletes jelentést tegyenek.
Ugy értesültem, hogy vármegyénk tanítósága
a legnagyobb örömmel fogadta az újabb iskolai
ünnepet s mint a beérkezeti jelentések igazolják,
teljes lelkesedéssel küzdött az alkoholizmus ellen.
Az iskolai ünnepségre meghívta a tanítósága
szülőket is, de sajnos, nem igen mutattak érdek
lődést a küzdelem iránt. Ugylátszik, hogy a szülők
2
3
közönye nem volt képes a derék tanítóságot meg
akadályozni abban, hogy az ifjú nemzedék meg
mentésére ne siessenek, mert maguk köré gyűj
tötték a gyermekeket és eléjük tárták az alkohol
s általában a szeszes italok fogyasztásával minden
nemű szomorú következményeit s többen fogadal
mat tétettek a tanulókkal, hogy többé szeszes italt
nem isznak.
Nagyon szép a fogadalom, de csak akkor lesz
messze jövőre kiható ereje, ha azt meg is tartják.
Biztosítani kell tanítványaink fogadalmának megtar
tását, mit azáltal érhetünk el, ha visszatartjuk
magunkat a szeszes italok fogyasztásától.
E célból felhívom kedves pályatársaimat; szer
vezzük meg minél előbb a vármegyei alkoholellenes
egyesületet és mulassuk meg nemcsak a gyerme
keknek, hanem a nagy közönségnek is, hogy meg
lehet élni a szeszesitalok fogyasztása nélkül is. °
Biztosíthatom kedves kartácsaimat, hogy ha
az alkoholellenes egyesületet megszervezzük s ■
népünkét egészségi, anyagi és erkölcsi ügyeikben
támogatjuk példaadással és jó tanáccsal, és józan
eleire szoktatjuk, nem csekélyebb munkál vé«ezunk, mint a Patronage Egyesület, sót annak mü^desLet löszben fölöslegessé teszi, mert lehetet
lennek tartom, hogy józan, okszerű élet mellett
elkorcsosodott nemzedék létezhessen.
Ezen általam szervezni szándékolt egyesületnek egyelőre igen nehéz harcol kell
vagy|kinál. Másodszor megkell győzni a népet
arról, hogy a szeszesitalok testileg és szellemileg
tönkreteszik az embert, iMivel pedig előszóval, elő
adások tartásával nehezen megy a megrögzött
szokások kiirtása, ennélfogva célszerű lenne, ha a
nép lei fogásához mért füzetek kiosztásával ismer
tetnénk meg az alkohol káros hatásait. Ezen tűze
tek beszerzésére vonat kozólagaz.alakuló gyűlésen
fogunk együttesen határozni. Addig is e lapok
hasábjain iog a szerki sztóségközölni antialkoholista
cikket.
Most pedig remélve, hogy minél tömegesebb
jelen! kezessel az Egyesületet megalakíthatjuk, a
viszontlátásig is Isten segítséget és áldását keiem.
Szolnok, 1912. julius 5.
és rXlalm7?“ ‘agnak önma«á“ kdl uralkodnia
fogadalmat tennie, hogy semmiféle szeszesitalt - orvosi rendeletén kívül - nem iszik nem
készít, nem vesz, nem ad el és másnak nem nyújt
Bogárdy Antal,
kir. s tanfelügyelő.
1
...
Az átadó
'á
l
rendszer
.
...
■
hátrányai és
..
■
a
felvezető
rendszer előnyei.
(Pályanyertes mü.)
Irta : Paál István jászárokszállási róni. kath. tanítóé
(Folytatás és vége.)
B) Elöhyei.
Az átadó-rendszer hívei még azzal is érvelnek, hogy a
felvezető-rendszer mellett a gyermekek olyan tanitó vezetése
alá is kerülhetnek, aki esetleg nemcsak lanyha munkájában,
hanem a hivatásához való ismeretekben még szellemszegény
is. így azután a vezetése alatt levő Összes gyermekek neve
lése és oktatása roppant hátrányt szenved.
Ez az érv sem állhat meg teljes egészeben. Mert az ilyen
tanitó is mégis csak igyekszik a többi buzgó tanítóval tőle
telhetőleg lépést tartani, ha más szempontból nem, de lég-
4
alább szégyenből, nehogy feltűnő legyen lanyhaságával, tudat
lanságával a többiek között. Hiányos ismeretei mégis csak
kipótoltatnak, hiszen minden évben más-más osztályban, más
és más, bővebb és bővebb tananyagot kell feldolgoznia s igy
a szükségtörvényénél fogva okvetlen bővül, gyarapszik az
ismeretköre. Tanítva tanul ám az ember sokat! — Különben
ott van az igazgató, aki kötelességénél fogva serkentheti,
buzdíthatja az ilyen tanítót a fokozottabb tevékenységre és
az önképzésre. Igaz, nagy baj, különösen a hitfelekezeti isko
láknál, hogy ott a helyi lelkészek az iskolaigazgatók, akik
más elfoglaltságuk miatt legtöbbször nem érnek rá az utánnézésre; azután valljuk meg azt is őszintén, hogy a lelkész
urak nem szak, vagy legalább is nem teljes szakemberek a
népiskolai nevelésben és oktatásban. Nem is lehet kívánni,
hisz’ nekik más a szakmunkájuk más a foglalkozásuk. Ez
állapoton is lehet segíteni, mert minden több tanítóval bíró
községben van a tanitók közt legalább egy, aki tudásával,
szakismeretével és ügyszerető buzgóságával kiemelkedik társai
közül. Az ilyen kiválóbb tanítót a lelkész-igazgató neveztesse
i maga helyett a felsőbb hatósággal — természetesen meg
felelő díjazással — igazgató-tanítóvá. így a lelkész nem lesz
kénytelen amúgy is sokoldalú gondjait az iskolai felelősségterhes felügyeletre is kiterjeszteni, hanem azokat összpontosítva
hívei lelki ügyeinek intézésére és kormányzására fordíthatja;
az így kinevezett igazgató-tanító pedig, mint teljesen szak-
lel,et kartársainak;
ZáS. Jr
Je8Z 3 í'Ügyele!- na^obb és í°bb
az
iskolától vart eredmeny. Tessék megpróbálni I
* '
reket míniT1
Üt meTt
T
*
meSemlitem> h°gy fgy az egyes embe* éS nemZeteket a vallás°s és erkölcsös
ku
tT 3 T emÍ haladás va^is a civilizáció és a
éleinek
Az igazi vallásos és erkölcsös
Xlés/^
kul‘urának Mig a jó
kell tehát a Ü hV rendszerü isk0,ák a feltételei. Az iskolákat
Szavunk
a‘ap°n ^^"ünk. Azért ez legyen
jTiX h
Ünk
ió isk01ákat’akkor az emberekis
— 5 —Iskola I Ez a szó, ez a jegy, fogalom, még pedig főfoga
lom, mely alá az elemi, közép és felső iskolák, mint mellék
fogalmak vannak alárendelve. Az iskola fogalma alatt tehát e
három formaságot — trimorfizmus — kell érteni. Az iskola
e három formája, alakja között oly szoros viszony, összefüg
gés van, mint az épületnél a fundamentum, a falazat és a
tetőzet; vagy mint a fánál a gyökérzet, a törzs és a koronája
között. Ha az iskolát, mint főfogalmat, egv’ épülethez hason
lítjuk akkor az elemi iskola a fundamentum, a középiskola
a fa’azat és a főiskola a tetőzet; ha pedig a fához hasonlít
juk, akkor az elemi iskola a gyökérzet, a. középiskola a törzs
és koronája a főiskola.
Ha az épületnél a fundamentum laza, homoktalajba,
különböző időben, különböző anyagból, különböző mesterek
által csak nagyjából rakatik le, akkor a legkiválóbb mesterek,
művészek által arra rakott falazat és tetőzet is mihamarább
meginog. Erős, tartós, használható épület sohasem lesz, hanem
idő előtt eldől, összerogy. Úgyszintén a fánál is, ha a gyö
kérzet gyenge és hibás, akkor abból sohasem fejlődik ki
életerős törzs, hatalmas korona, hanemcsak hitvány csenevész,
mely mielőbb kidől, elvész. így vagyunk az iskolával is.
Gyakran olvashatni a lapokból, különösen ugy az iskolai
év végén, hogy nagytudásu és tekintélyű egyetemi professzo
rok, paedagógusok a sajtó utján panaszkodnak az alsóbb,
különösen az elemi népiskolák ellen. Némelyek mosolyogva
mondják rá : „Ugyan mi közük van az egyetemi professzorok
nak az elemi iskolákhoz ?“ - Pedig nagyon is sok közük
van, amint ez az előbbi hasonlatokból is kitűnik. Különben
miért panaszkodnának, ha nem volna hozzá közük. Ezek a
tudós urak azt állítják, hogy a jó vagy rossz népiskolai nevelés
és oktatás hatása meglátszik nemcsak az egyetemi hallgató
ifjakon, de még az egyetemet végzett férfiakon is. Íme. itt
van az előbb mondott összefüggés. Az egyetemi professzorok
nemhogy átallanák az elemi népiskolával való foglalkozást,
bibelődést — sőt nem győzik eléggé hangoztatni s a törvény
hozó testületeknek és a társadalmaknak figyelmébe ajanlam,
hogy csak jó népiskolákat teremtsenek, akkor jók leszn
nemcsak a közép, hanem még a főiskolák is.
Ugyancsak az egyetemi professzorok és országos íru
6
politikusaink is nyilván hangoztatják, hogy a jelenlegi iskolák
az uralkodó rossz rendszer folytán csak laza erkölcsű, gyenge
és hiányos szellemi képzettségű emberanyagot termelnek s
hogy még az az 1—2, királyi kitüntetéssel (Sub auspiciTs
regis) levizsgázott egyetemet végzek ifjú is általában közön
séges tucatember számba megy az életben, mert rossz volt
az elemi, s ebből kifolyólag a középiskolája is.
Előhozakodnak, hogy a régi időben, mikor még nem
csak az elemi, hanem a középiskolában is a felvezető-rendszert
követték, sokkal erkölcsösebb, műveltebb, a gyakorlati életre
képzettebb emberanyag került az egyetemre s igy ezek közül
azután a kiválóbbak nem is voltak méltatlanok a királyi ki
tüntetésre. Ezek az ifjak azután férfi korukban is megálltak
a helyüket az életben és sok ezer embertársuk közül magasan
kiemelkedtek erkölcsűkkel, műveltségűkkel, a tudásban való
nagy képzettségükkel, értékes és hasznos munkásságukkal,
szóval a többi embereknek példaképül szolgáló egész mivoltjukkal, melyeknek alapja : a jó elemi--, nép- és középiskolák
és ezeknek főrugója: a helyes felvezető-rendszer mellett szer
zett igazi jó nevelés és oktatás volt.
Összegezve tehát az átadó-rendszerű iskola hátrányait
és a felvezető-rendszerű iskola előnyeit s e két ellenjegyü
összeget összehaszonlitva a következő számtani aránylatot
nyerjük:
átadó-rendszer: felvezető-rendszer = 1: 1000
Ha mármost levonjuk az átadó-rendszer értékét a felvezető-rendszer értékéből, még mindig óriási különbség: 909
marad a felvezető-rendszer előnyére.
■
_ Az ok- és célszerűségnél, a józan gondolkodásnál és
az ugvjó 1-felfogott érdekénél fogva tehát, különösen mi,
néptanítók, azon iparkodjunk, hogy ott, ahol falán a helyi
s olahatosag rendelkezéséből, esetleg nemtörődömségéből
mén
az ^^dó-rendszer van gyakorlatban, ismertessük
meg es láttassuk be a felvezető-rendszer előnyeit, hogy igy
szerré
°k’ éS cé,szeriH,en' mondhatni káros rendfelvezétő rP V
3 mÍnden ,ekintetben felülmúló, áldásos
etetünk
3 néPÍ8ko,ákba- Akkor biztosak
ez X’
"I az eredmény el nem marad. Adja Isten, hogy
minden okos es joszivü ember megértse!
Mozikul túra.
A M. T. Sz. f. é. 5. számából adjuk ez érdekes és nagy pedagógiai
értékű közleményt
Két dolog van, ami az emberiséget előreviszi, ami az
emberiség haladását előmozdítja: az egyik az uj találmányok
Meszelése, a másik a régi előítéletek, tévhitek megdöntése. A
kettő egyébként együtt jár; egy uj felfedezés, találmány majd
mindig' megdönt egv előbbi téves nézetet, felfogást és éppen
ezért van az, hogy az uj találmányokat olyan scrupulussal
fogadják, mert az emberek nem szívesen mondanak le áb
rándjaikról, tévhitekről, hanem görcsösen ragaszkodnak elő
ítéleteikhez.
■
,
. ..
„ •
Kezdetben úgy látszott, hogy a kinematographia elke
rülte a találmányok e közös sorsát, Igaz, hogy nem is lépett
fel nagy igényekkel, nem akarta mindjárt születésekor meg
hódítani a világot, hanem kezdetleges szerény formából
fejlődött naggyá, hatalmassá. Ma azonban, midőn megkövete l
magának a kiérdemelt elismerést, kívánja, hogy megadjak
neki az emberiség culturai tényezői között az ot illető helyet,
akkor szembe találja magát emberek scrupulusávalmely ir
tózik minden újítástól, szemben találja magat a színhazakká ,
melyek végveszélyük tudatában kérlelhetetlenül es csökönyö
sen üldözik a lenézett, lebecsült mozit.
Az emberek már megszokták azt, hogy a színházban
lássák a legnagyobb és egyedüli culturai tényezőt és minden
uj színháznak alakulását örömmel és hozsannával fogadj
sajtó.1 E conservativ álláspont mellett persze nem is-vehettek
észre, mily sikerrel kezdi felvenni a színhazakkal a verseny
mozi, mely fillérekért sokszor többet és hasznosabbat nyújt a
népnek, mint a színház koronákért, tanulságos filmjeivé
többet használ a népfelvilágositásnak, töb ere m^ny
a népművelődés és az emberiség culturajanak feJ1^8
terén, mint bármily más culturai tényező. Inneni van azutan
hogy most, midőn az egész világon kitört-az eddig appongó
harc a színház és a mozi között, midőn a színháziigazgatók
nálunk is sarkukra állottak és harcra tömörültek a mozi dlen
egyesek nem tudták magukat hamarosan e ee ni
és napvilágot látott a kinemaszkeccseket betiltó rendelet,
y
8
meg akar szüntetni egy uj műfajt, egy uj szórakozást pusz
tán csak azért, mert fillérekért nyújtja ugyanazt az élvezetet
a közönségnek, amit ^színház koronákért ad.
Ideje tehát, hogy a színház és mozi elkeseredett harcá
ban állást foglaljunk, ideje, hogy behatóan foglalkozzunk a
mozi szerepével a mai a társadalomban, hogy megállapítsuk
értékét és megjelöljük a helyet, melyet az emberiség culturai
tényezői között el kell foglalnia. Ideje hogy rámutassunk ama
culturai értékre, mely ma még a moziban nagyrészt kiak
názatlanul hever és rámutassunk a hibákra, az elfajulásokra
is, melyeket a mozi gyors fellendülésénél fogva el nem kerül
hetett és amelyektől azt megtisztítani a jövő feladata és jelen
cikknek is célja.
Mert kétségtelen, hogy a mozgófényképszinház ma tanul
ságos képeivel a népművelésnek egyik legeredményesebb esz
köze lett melynek fontossága már csak azért is rendkívüli,
mert a „játszva tanulás" elvét valósítja rneg. Tanít anélkül,
hogy kifárasztana. Tanításában szívesen vesznek részt a leg
különbözőbb műveltségű néposztályok, ideértve még az anal
fabétákat is. Nem szabad tehát ezt a hasznot, mely a moz
gófényképszinház eme culturális hivatásában rejlik, kiakná
zatlanul hagyni.
Fel kell hívnunk a tudományos körök figyelmét erre a
hatalmas segédeszközre, mely hagy eredményeket ér el már
ma is a népművelés terén és amelynek szemléltető tanításait
hazánk és népünk javára kihasználni elsőrendű érdekünk.
Messze külföldön felkelthetnék ugyanis a figyelmet hazánk
szépségeire a róla készített felvételeink, iparunk, kereskedel
münk fejlődését előmozdíthatná a hasonló külföldi üzemek
bemutatása, földmivelő népünk gazdasági berendezéseit töké
letesíthetné az újabb gazdasági gépek, eszközök alkalmazá
sának magyarázat kíséretében való bemutatása és iskolai
tanításunk eredményességét is nagyon fokozhatná a földrajz,
természetrajz, physikai köréből vett felvételek szemléltető ok
tatása, nem is említve a történelmi képek lelkesítő, honfiúi
büszkeséget, önérzetet fejlesztő hatását.
Alig van a tudománynak olyan ajtaja, melyen a kinematographia be nem kopogtatott volna és melyben be nem fogad
ták volna szívesen azt; alig van a tudománynak olyan ága,
9 melyben jelentős eredményt nem tudott volna elérni. Legelő
ször a földrajz nyert segítőtársat a kinematographiai felvéte
lekben és nagy a száma ma is a felvételekben, melyek meg
ismertetnek hazánk és a külföld legszebb vidékeivel szemlél
tető fogalmat adnak a népek gazdasági életéről, szokásairól,
néprajzi viszonyairól, ma már jórészben a természet után szí
nezett képek által. Egyformán bemutatva látjuk közöttük az
európai nagyvárost modern társadalmi berendezésével és a
kínaiak falvait; betekintést nyerünk általuk az afrikai néptör
zsek életébe, végignézhetjük a rizsföldek gondozását Japánban
csakúgy, mint a gyapotaratást a négereknél. Asszonyaink
nak sem kell Párisba fáradniok, ha az ottani divat legújabb
alkotásait akarják megtekinteni. Amit ezernyi leírás, ismerte
tés nem lenne képes elérni, azt megteszi játszva és rövid
időn belül néhány film. És valóban kár, hogy eddig a magyar
tárgyú felvételek még oly csekély számban vettek részt a
mozgófényképek nagy világforgalmában, mert messze a vilá
gon felkelthették volna a figyelmet a Tátra, a Balaton, a
Vaskapi, vagy fővárosunk szépségeire a róluk készített mozgofényképfelvételek, melyek minden leírásnál, photographiánál
nagyobb propagandát csinálnának azoknak.
Azonban a tudományos kutatás sem nélkülözheti a
kinematographiát. Modern expeditió ma már felvevőgép nél
kül elképzelhetetlen.
Magával vitte a déli sarkra az egyik filmgyár felvevooperateurjét Scott kapitány, aki remek felvételeket készített
az egész útról. De régen vannak felvételeink a madarak éle
téről, a méhkasok, a hangyabolyok belsejéről és bemutatva
látjuk már a mikrokinematographia segítségével nagyítva a
bacillusok, véglények fejlődését, gyorsítva a fű növését avagy
lassítva a puskagolyó útját egyforma tökéletességgel. Es nem
hagyhatjuk itt említés nélkül az egy-egy hét nevezetesebb
eseményeiről készült actualis felvételeket sem, melyeknek
gyorsasága nem egyszer bámulatba ejt és melyek az i us
. trált lapok hetenkénti actualis képeit vannak hivatva pótolni,
kiegészíteni, illetve élőképekké változtatni.
Különös fontossággal bírnak az ipari felvételek, mert nem
ritkán a mozgó kép által tökéletesebb képet nyerünk az ipar
ágról, mint a valóságban való megtekintésnél. Egy gyártelep-
— 10nek megtekintése pk, bármily hasznos is a valóságban, igen
sok bajjal jár. Az egyes osztályok nincsenek a néző szem
pontjából kellőleg csoportosítva és az egyes részek, szerke
zetek összevissza való elhelyezése, ami egy gyárban sem
kerülhető el, főleg azonban a gének fülsiketítő lármája nagvon
megnehezíti és zavarja a íó menfígvelést. Ellenben mozgó-,
fénvkép teljes csendben a tndnmánvos és természetes sor
rendben mutatja be a gvár teleprészeít, a nversanvagnak
esetleg a távoli országokban, Indiában. Amer’kában való beszer
zésétől a kész feldolgozásig és elszállításig, az előállítás
anróbb folyamatait keüő naivitásban és lassításban, a neve
zetesebb. fontosabb részeket nedig kellően kiemelve, tigv hogy
egv iparág kinematogranhiai megismerése felér a valóságban
való megismeréssel, sőt talán még eredményesebb is annál.
Ugyanez áll az orvosi műtétekről készült felvételekről,
melyek a közel jövőben leghathatósabb eszközei lesznek az
orvostudománvi oktatásnak. Könyvből nem igen lehet egv
sebészeti műtétet megtanulni, csakis a gyakorlattal. Elenged
hetetlen itt, hogy az orvosielöltek végignézzék a nevezete
sebb tanárok operafioit. mi azonban a valóságban igen sok
akadályba ütközik. Az ilyen onerationak a legnagyobb gyor
sasággal és csendben kell lefolvnia és éppen a súlyosabb,
nehezebb eseteknél nagyobb közönség nem lehet ielen, már
csak azért sem, mert a távolabb állók ugv sem látnának
sokat. Ha azonban ilyen operatioról kinematogranhiai felvétel
készül, ugy azt magyarázat kíséretében bármilyen számú
hallgatóság előtt be lehet mutatni, sőt az operatio lefolyását
a mozgófénvkéneknél bármelyik helven meg is lehet lassítani,
vagy megállítani, hofrv a műtét egv^s részeit, melyek a való
ságban a legnagyobb gyorsasággal folynak le, hosszabb ideig
lehessen tanulmányozni. Sok mozgófénvkép van már olyan
dolgokról is. melyet az orvos növendékek nagy részének egy
általában nem állana módjában megnézni. Ilyenek a bacíllusokról, serumkezelésekről, egyes ritkább betegségek lefolyá
sáról készült felvételek és a ma még kezdetleges, de nagviövőjü
Rönfgen-mozgóphotographiák. Egész sereg orvostudományi
elvétel azonban a laikusok szempontjából is igen nagy
lelentőséggel bir. Igen nagy a gyakorlati jelentősége pl. a
mentés módjait, a balesetek alkalmával való eljárást, egyes
— 11 —
gyakrabban előforduló bajoknál az orvos jöveteléig való keze
lést, vagy a kuruzsló szerek ártalmasságát bemutató filmeknek.
Nincsen azonban olyan ága a tudománynak, ahol a
mozgófénvkép ne volna használható. Az itt vázoltakban
koránt sincsen kimerítve a kinematographia minden haszna
egész alkalmazhatósága. Hiszen szédületes perspectivát nyerünk
ezen iparág jövőjéről, ha csak elgondoljuk, hogy napok kérdése
már csupán, hogv feltalálják a beszélő gépeket, hogy beszelotehetséggel ruházzák fel a vásznon szereplő személyeket,
teljes összhangzásba hozzák a phonographot.a vetítőgéppel és
mV a jeleneteket, a történelmi eseményeket teljes hűségűkben
Örökíthessék meg. Mialatt a mozgófénvkép' a jelenetet lato.zerveink benyomása alapján örökíti majd meg. beszélőgépek
kel fel fogiák fogni a kimondott hangokat, éneket es az electromos áram által egyöntetűen hajtott két kis motor fog gon
doskodni arról, hogy a két gépezet a vetítőgép es a phonograph
mozgása a bemutatásnál is egyöntetű, synchronisticus marad-;
'°n' A beszélő, éneklő képekkel pedig ui útja fog megnyílni
a kinematagraphia fejlődésének, mert a képek a
|
hűséggel örökítik majd meg az elmúlt jeleneteket. A beszélő
m?p megőrzi majd a nagyszónokok beszédeit, a
ny'
kép pedig elénk fogja varázsolni a nagv színészek játékait, a
két lemez pedig valósággal fel fogja támasztani elhunyt
nagyjainkat.
*
Ennek fontosságát pedig nem lehet kicsinyleni. Mennyiért
nem adnék ma, ha felvételeink volnának: elhunyt "^jamlj,
elmúlt, lejátszódott nemzeti eseményeinkről; ha hallhatn
láthatnék Kossuthot s újra lelkesíthetne csodás beszéloképességével; újra lejátszódhatnék előttünk az 1848. március 5jelenet és miközben szeműnk előtt megjelenne a múzeum
előtti lelkes tömeg, élén a márciusi ifjakkal Petőfi sajat elő
adásában hallhatnék mi is a nagy és dicső pillanat heveben
elszavalt „Talpra MagyarM.
Eddig lehetetlennek hittük volna az ilyesmit és ma már
megvan rá a módunk. Nincs messze az idő, mikor
béreinknek ilyen beszélő^ényképlemezekbol csináljunk p4
theont, mikor nagy nemzeti eseményeink emleket, kőnél, e fiél
I
— 12 —
és a betűnél is marandóbban és bivebben őrzi majd meg
a fonograph és a kinematographia.
Az akadémia összes tagjainak székfoglalóját beszélőgép
felvételek fogják megörökíteni és a nagy emberek halálának
évfordulóján a legszebb emlékbeszédnél is felemelőbben fog
hatni, ha maguk az elhunytak jelennek meg előttünk és szól
nak hozzánk csodás tehetségeikkel.
A nagy színészek, színésznők maguk elé fogják vará
zsolhatni első felléptüket, ifjúságukat, diadaluk, ünneplésük
színhelyét teljes hűséggel. És a felvételek olcsósága még a
kevésbbé tehetőseknek is lehetővé fogja tenni ifjúkoruknak,
életük nagy-eseményeinek megörökítését
Meg fog szűnni tehát az az idő, mikor — hogy Schiller
gyönyörű szavaival éljek, —
. . . stirbt dér Zauber mit dem Künstler ab,
Und wie dér Klang verhallet in dem Ohr,
Verrauscht des Augenblicks geschwinde Schöpfung,
Und ihren Ruhm bewahrt kein dauerod Werk . .
és két kicsiny lemez örök életet fog biztosítani az emberiség
nagyjainak, tudósoknak, szónokoknak egyeránt.
Hiába tehát a conservativek, az újítást ellenzők minden
igyekezete, a mozit háttérbe szorítani, elnyomni nem lehet.
A mozgószinházak jövője és utjának állására hiába való
minden kísérlet.
í
A Gyermektanulmányi Társaság „Füzetes Vállalatának"
Két Kis Kátéja*)
Választmányunk már régebben foglalkozik a gyermek
nevelés Kis Kátéja megiratásával. A hosszas előkészítés folya
mán kitűnt a szüksége annak, hogy nem is egy, hanem két
Kis Káté megírásáról és füzetes vállalatunkban kiadásáról
gondoskodjunk, külön a rendes érzékszervü, lelki és erkölcsi
képességekkel biró, — és külön a fogyatékos érzékszervü,
abnormis lelki és erkölcsi viszonyok közt sinylő gyermekek
nevelésének irányzásár^g
A számos szakíró közreműködésével szerkesztés reám
*) A kartársak és érdeklődök figyelmébe ajánljuk e sorokat. Szerk.
bízatván, kötelességemnek és az ügy érdekében állónak vélem
a két Kis Káté felől előzetes tájékoztatást nyújtani.
Ily népszerűén, sőt népiesen megírandó mü szükségét
társaságunk következőkben állapította meg. Napjainkban,
mikor az erkölcsi züllés szemmel látható rombolásokat visz
véghez a társadalom minden rétegében; mikor az olcsó újsá
gok teli kürtölik a világot a bűncselekményeknek kiváncsi^
Ságot felébresztő részletes leírásával, erős szuggesztiv ösztönzéssel hatván a gyengébb jellemű és a még fogyatékos itélőképességü fiatal egyénekre; mikor a vallásos érzés eltűnni
látszik az emberek szivéből és a hazaszeretet is hal vány utó
ban van: nagy hiányát érezzük oly könyvecskének, am^ly a
szülők, nevelők, hatóságok és a társadalom figyelmét a gyér-,
níeknek testi és erkölcsi jó nevelésére irányítja.
Szükségesnek tartjuk a vallásos nevelést, mert az egy- — .
szerű naiv lélekhez a vallások tanításaival lehet legkönnyebben
hozzáférni. És szükségesnek tartjuk a hazafias nevelést, hogy
a haza szent eszményképen álljon a gyermek előtt. Jöhetnek,
gyakran jönnek válságos idők, amikor szüksége lehet a lélek
nek ezekre az erkölcsi tőkékre.
De époly szükséges a természet ölen természetismeretre
és gyakorlati foglalkoztatásokkal a gyakorlati életre nevelése
is a gyermeknek. És szükséges a gyermeknek társaslényi
tudatára, társadalmi és embertársi kötelességeire ébresztése,
a gyermekélet szocializálásá, hogy majd okos szociális irányf
bán haladhasson egész életén át. Ennek a két eszmeáram
latnak egyenletesen, harniónikusan kell a gyermeknevelést
irányítani, miként a két szárny együtt képes a madarat fölemelni.
Hogy a gyermeknevelés ezek mellett a gyermek egyéni
ségéhez alkalmazkodó legyen, amint ezt a legújabb gyermek-^
tanulmányi és neveléstudományi irányzat követeli az a családi
nevelésnél eddig is természetes és — jó), rosszul — gyakorolt
volt. Szükségesnek véljük, hogy káténk a helyes egyéhi
nevelésre oktasson és e célból a gyermektanulmány eredmé|
nyeit ismertesse, népszerűekké tegye.
Milyen legyen a káténk ? Minthogy e könyvecskét a nép
széles rétegeinek szánjuk, első kelléke, hogy úgy tartalmi,
mint alaki tekintetben könnyen hozzáférhető legyen. Értjük
ez alatt az egyszerű népies nyelven megírt szöveget, a könnyen
^-|14 —1
O
^"* 5 . i. i■
— 15 —
9
áttekinthető beosztást, a Skis£terjedelmet [és az olcso arat.
Nem szabad 4—5 kis 8-adrét Ívnél nagyobb terjedelműnek
lenni és az ár is esak az ily terjedelmű népies könyvecs
kével egyező lehet. (Egy-egy tüzet franco 40 fillér, egyszerre
megrendelt 10 vagy több példány postán francó 30 fillérjével.)
Már maga ez a külső, alaki ok is megköveteli, hogy a
gyermeknevelés nagy anyaga megosztassék. De még inkább
bzükségesnek mutatja a gyermeknevelés két kis kátéjának
kiadását, hogy tárgyi, belső okok utaltak rá. Minthogy más
egyéni, családi, iskolai, társadalmi és hatósági eljárások
szabályozzák a rendes érzékszervü és normális lelki viszonyok
közt fejlődő gyermekeknek neveléséi; viszont egészen más
eljárás szükséges a fogyatékos érzékszervü, vagy fogyatékos
lelki tehetségekkel felruházott vagy zúílő erkölcsi viszonyok
közé sodort gyermekeknél: a nagyközönség helyes tájé
kozása végett a gyermekek e két nagy csoportjának testi és
szeliemerkölcsi nevelését két kis kaiéban ismertetjük.
A két káté világos, szabatos és népies tanácsokat ad a
szülőknek, meg azoknak a többnyire nagyon egyszerű 'viszo
nyok közt élő embereknek, akikhez a hatóságok, vagy a
g ermekvédő egyesületek gondozás, nevelés végett kiadják
az elhagyatott gyermekeket. Ezen kivül jól tájékoztatják
füzeteink a gyermektanulmány és a "neveléstudomány mai
álláspontjáról a szakköröket és a felügyelő közhatóságokat
is. Így két kis káténk legszélesebb körökben elterjedésre es
szolgálattevésre méltán számíthat.
Bár a tárgy sokasága és sokfélesége fölötte megnehezíti
a megszabott szűk keretekbe illeszkedést s igy bizonyára a
megjelenésig egyben-másban módosulnia kell az előirányzott
ismertetési anyagnak, mégis előzetesen fölsorolom azokat a
fejezet-címeket, melyek alá a két Kis Káté bő tartalmát
sorakoztatjuk.
A rendes érzékszervekkel, lelki és erkölcsi képességekkel
biró gyermekek nevelésének kis kátéja következő fejezetekre
oszlik:
A csecsemő gondozása.
A kisded gyermek.
Betegségektől való óvás.
A beteg gyermek gondozása.
Az iskolába járó gyermek.
Az iskola és a család.
A serdülő ifjú és leány.
A szülők és a környezet példája.
A gyermek-szórakozások.
Gyermek-olvasmányok, látványosságok.
A gyermek-munka.
Életpályák.
A fogyatékos érzékszervü, a gyenge tehetségű, az ideg- •
beteg (gyenge elméjű), meg a züllő erkölcsű (elhagyatott)
gyermekek nevelésének kis kátéjában következő csoportos!-*
tással osztjuk jó tanácsainkat:
Öröklés, hajlamosság.
Példa.
A fogyatékos érzékszervü gyermek nevelése és oktatása,
A testi hibákban szenvedők gondozása,
A gyenge tehetségű gyermekkel való bánás,
A gyenge elméjű (idegbajos) gyermek,
A rossz gyermekkel való bánásmód.
Dal, zene, játék, torna.
A munka mint nevelő eszköz.
Büntetések.
A gyermekvédelem intézményei.
Gyermekbiróság.
A pártfogói intézmény.
Szeretetház.
Javító intézet.
A vállalat fontosságához képest igyekezett társaságunk
a legkiválóbb szakírókat nyerni munkatársakul meg. A két
Kis Káté szeptember hóban jelenik meg. A megrendeléseket
a kiadó „Gyermektanulmányi Társaságihoz kérjük intézni.
(Budapest, Üllői-ut 16/b.)
v
F
.
Eötvös K. Lajos,
nyug. kir. tanfelügyelő,
a Gyermektanulmányi Társaság „Füzetes Vállalattának“
szerkesztője.
Személyi hir. Folyó hó 16-án Rhédei János kir. tan
felügyelő 6 heti, Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő 5 heti
— 16 —
V. évfolyam.
szabadságra távoznak. — Kellemes vakációt kívánunk. —
A hivatal vezetését ezidőre Kóródy Ferencz s. tanfelügyelő
veszi át.
Áthelyezés. Gyöngy István szolnokszandai és Győri
Nagy István lupényi allami iskolai tanítókat a thiniszter köl
csönösen áthelyezte.
Továbbképző tanítói tanfolyamra Stubnya-fürdőre
Kopasz Sándor kunmadaras! ref. tanitó pótlólag felvétetett.
Tanitóváltozás. A jászalsószentgyörgyi rk. iskolához
Gyorbó Lajos oki. tanítót választotta meg az iskolaszék.
Pályázati hirdetésünkre ezúton is felhívjuk a kar
társak szives figyelmét.
Államsegély. A tiszavárkonyi áll. óvoda részére dologi
szükségletek részbeni fedezésére 90 koronát utalványozott a
VK. Miniszter.
;
Alkoholellenes Egyesület megalakítását vettük tervbe
s már mai számunkban közöljük Bogárdy Antal kir. s. tan
felügyelő erre vonatkozó cikkét s ezentúl tág teret nyitunk
az antialkoholista működésnek lapunkban.
H IV A T A L 0 S RÉSZ.
Pályázat.
A Jásznagykunszolnok megyei tanítótestület pályázatot hirdet
az „Eötvös
Lajos alapítványira. Mely alapítvány egy évi
kamatából egy tanitó gyermeke 45 korona segélyben fog
részesittetni, Pályázhatnak azon tanítók, tanítónők, vagy óvó
nők, kik e vármegyei tanítótestületnek tagjai és kiknek fiú-,
Vagy leány gyermekei az 1911’12. tanévben egyetemen, kö*
zép-, vagy szakiskolába jártak. A kérvényhez csatolandó: a
szülő családi állapotát és vagyoni helyzetét feltüntető ható
sági bizonyítvány és a gyermek ez évi iskolai bizonyítványa.
(Esetleg ennek hiteles másolata.) A pályázati kérvény a
Jásznagykunszolnok megyei tanítótestület elnökségéhez Szol
nokra címezve f. évi augusztus hó 10-ig küldendő be.
Szolnok, 1912. julius 7.
Udvary Ferencz
Polónyi Mátyás
főjegyző
megyei tantest, elnök.
Szolnok, 1912. julius 25.
14. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi junius havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van
szerencsém ismertetni.
Magam Szolnokon a gazdasági, a róm. kath.
és az áll. polgári leányiskolában, továbbá az ugari
tanyán összesen 12 tanteremben látogattam iskolát.
Ezenkívül jelen voltam a tanitóköri gyűlésen,
a Turkevén rendezett háztartási tanfolyám, a szol
noki áll. polgári leányiskola osztály s magán,
továbbá a kisújszállási közs. polg. leányiskola
magánvizsgáin és záró ünnepélyén.
Kóródy Ferenc kir. s.-tanfelügyelő a kunszent
mártoni társ. polg. fiú- és leányiskola osztály s
magánvizsgáin, továbbá a törökszentmiklósi társ,
polg. leányiskola magánvizsgáin elnökölt.
Bogárdy Antal kir. s.-tanfelügyelő meglátogatta
a tiszasasi reform, iskola 2 tantermét. Elnökölt a
szolnoki társulati polgári fiú, a törökszentmiklósi
egyes, polg; leányiskola osztály- és a szolnoki társ,
polg. fiúiskola magánvizsgáin.
3 “
2
A Rákócifalván tarlóit tanítói gyűlés mindvégig
magas színvonalon állott. Legérdekesebb targya
dr. Rosthv Mihály kir. ügyész ertekezese volt azon
feladatokról, melyek a fiatalkorú bűnösök vedelnie
terén a népiskolára és ennek tanítóira vaiuan. A
tanítói kör tagjai indítványomra a Varmegyei a ronázs Egyesületbe valamennyien beleplek
A turkevei önálló gazd. népiskolánál tölti
Eszter szakianitónő vezetése alatt tartott háztar
tási tanfolyam vizsgáján is beigazolásl nyert hogy
ezen tanfolyamok fontos hivatást töltenek be.
Junius a vizsgák hónapja volt. Az ezek lelő
hozzám beérkezett jelentések csaknem kivéte
nélkül igazolják, hogy azok a jelentős áldozatok,
melyeket a vármegye népoktatásáért kir. kincstár,
községek és hitfelekezetek hoznak, bőségesen gyü
mölcsöznek.
,
Vargáné Szijj Margit Szolnok városban állandó
gyermek-menedékházat nyit.
—
Hoffbauer Aladár miniszteri számvizsgáló a
vármegyei állami és községi el. népiskolák száma
dási ügyeinek rendezését nagy buzgósággal foly
tatja.
r
Végül megemlítem, hogy Szolnok-Doboka vár
megye közig, bizottsága Körössy Tamás volt
jánoshidai és kőtelek—hunyadfalvai községi, most
désaknai áll. el. iskolai tanitó ellen, előbbi minő
ségében elkövetett visszaélései miatt a fegyelmi
eljárást elrendelte.
A legmélyebb tisztelettel:
Szolnok, 1912. julius hó 2-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
4306 tf. számhoz.
Másolat.
Az analfabéta tanfolyamok szervezésének tényété.
1 Az a tanító, ki a művelődés ügyét az iskolankivuh nép
,
rcszvL e r
jegyzők készséggel vesznek részt, yala1,
íz oXos’Kimövelödési Tanács és a magyar
rendetkszesnkre
beszélni tűdé
és az iskolaí kort már betöltött legfödebb 40 anallabét.
a tanfolyami
lelvett tanulók száma a. király.
A kir. tanfelügyelő közvetlenül,
vevő közművelődési egyesei e
abban beiratkozott anal a
tanitó nevének, lakhelyének <
az Országos Közművelődési
melynek beérkezte után a szu
közvetlenül a tanfolyamo veze
Ha a tanfolyam késói
“Sí
gy
.
részttanfoivamról és az
a tanfoiyamot vezető
megye) közlésével
felterjesztést tesz,
címére küldetnek meg,
tankönyvek és tan- i
a
Ü tartozik a kir. lanfdügyeió-
“k TA—yamok no’embe, dombét, január^
és március hónapokban e en e
pe a },eiyi viszoórán át (esti 5-7 óra kozo> )
tekintettel ez változás
nyokhoz képest és varható sikerre va>u
alá is eshet.
„ analfabétákat annyira megtanítom
5. Az oktatás célja az ana"a°e™^
folyékoirni és olvasni, hogy a magyarok a nyomtatvanyo
nyan olvasni tudják, egyszerűbb mondatokat pedig első
mondás után leírni képesek legyenek, a méter-mérték alkal
mazását ismerjék, végül a négy számolási alapművelet elemi
készségét az 1000-es számkörben elsajátítsák.
6. Annak az analfabéta-tanfolyamvezetö tanitónakC ki a
tananyag beosztása tekintetében irányitó tervezetet óhajt, az
Országos Közművelődési Tanács Gramma Aurél állami tanitó
által készített tervezetet megküldeni.
>
7. Az Országos Közművelődési Tanács a tanfolyamon
résztvevő minden egyes analfabéta számára 1 darab abc-és
könyvet, 10 db. irkát, 1 db. tollszárat, 5 db. tollat és 2 db.
irónt küld költség és díjmentesen a tanfolyamvezető tanitó
címére.
8. A tanfolyam befejezéséről a vezető tanitó jelentést
tesz a kir. tanfelügyelőnek, aki ennek alapján vagy maga,
vagy megbízottja által a tanítás eredményének megállapítására
vizsgát tart. Amennyiben a vizsga megtartása a tanulók mun
kába állása, vagy a községből való távozásuk miat sür
gőssé vált és ez okból a kir. tanfelügyelő intézkedése be
nem várható, a vizsga az iskolaszék vagy gondnoksági elnök
jelenlétében megtartható. Erről azonban a tanfolyamot vezető
tanitó a kir. tanfelügyelőnek jelentést tartozik tenni. A tan
folyamot vezető tanítónak a tanfolyamra felvett tanulókról
a foglalkozás és kor megjelölésével névsort kell összeállítani
és ezen névsor a vizsga eredményének feltüntetésével, és a
vizsgán elnöklő kir. tanfelügyelő vagy helyetese (esetleg az
iskolaszék, vagy gondnokság elnöke) által aláírva, vagy a
kir. tanfelügyelő vagy az illetékes közművelődési egyesület
utján az Országos Közművelődési Tanáccsal közlendő. Erre
alkalmas űrlap kitöltés végett a tanfolyamot vezető tanítónak
az abc-és könyvekkel és írószerekkel egyidejűleg küldetik
meg.
9. A tanfolyam azon hallgatóinak, akik a tanfolyam
elvégzésével az olvasás, irás és számolásban kellő sikert
értek el, a vezető tanitó és a vizsgán résztvevő kir. tanfel
ügyelő, vagy megbízottja aláírásával bizonyítvány adandó.
A bizonyítványokat kiállítás és kiosztás végett az Országos
Közművelődési Tanács küldi meg. Ezenkívül a sikeres vizsgát
tett tanulóknak az Országos Közművelődési Tanács jutalmi
könyvet is ad. Ugy ezen jutalmi könyveknek, valamint a
bizonyítványoknak kellő mennyiségben és időben való meg
küldése céljából szükséges, hogy a tanfolyamvezető-tanitó a
vizsgázók számát az Országos Közművelődési Tanácssal
előzetesen közölje. Amennyiben a megállapított vizsga ideje
is közöltetnék, ugy az Országos Közművelődési Tanács a
lehetőséghez képest a vizsgán leendő képviseletéről is gon
doskodik.
10. Az Országos Közművelődési Tanács közvetlenül,
vagy közreműködő egyesület utján az analfabéta tanfolyamot
vezető tanítónak, ki az analfabéta tanfolyamot vizsgával fejezi
be, minden sikeres vizsgát tett és erről bizonyítványt nyert
tanuló után 20 korona alapdijon felül 5—5 korona tisztelet
dijat küld. Ezenkívül a kiváló sikert elért tanitók számára
külön jutalmazást és elismerést igyekszik kieszközölni. A
vizsga eredményének az illetékes kir. tanfelügyelő által tör
tént bejelentése után a tanfolyamot vezetett tanitó címére a
tiszteletdij haladéktalanul megküldetik.
11. Az analfabéta tanfolyamokon kívül legalább heten
ként egyszer, lehetőleg vasárnapon, vagy azon időben, midőn
a falu népe különben a korcsmában keresne szórakozást,
nemcsak az analfabétáknak, hanem a község összes lakos
ságának népies előadások tartandók. Az e célra szolgáló
„Felolvasások" cimü kézi könyvet az Országos Közművelődési
Tanács minden analfabéta tanfolyamot vezető tanítónak díj
talanul és költségmentesen megküldi. De megküldi azon
tanítóknak is, kik analfabéta tanfolyamot leküzdhetlen akadá
lyok miatt, vagy analfabéták hiányában nem szervezhetnek,
azonban a nép műveltségének és tudásának fejlesztésére,
gazdasági megerősítésére irányuló munkánkban előadások
tartásával közreműködni óhajtanak. Felvilágosításul megje
gyezzük, hogy azon tanítónak, aki ezen felolvasásokért tiszteletdijra tart igényt, a vallás és közoktatásügyi minisztérium
1911. évi 50877 szám alatt kelt rendelete értelmében kell
eljárni, minthogy a tiszteletdij kiutalása nem tartozik az
Országos Közművelődési Tanács hatáskörébe.
12. A tanfolyamok és a felolvasások tartására az állami
vagy felekezeti iskolák termei, esetleg a községháza tanács
terme használandó: a fűtés és világítás pedig az iskolát
6 —
fenntartó hatóság, vagy a községi elöljáróság utján eszközlendö. Amennyiben ez nem volna keresztülvihető, úgy köz
vetlenül, vagy az Országos Közművelődési Tanács utján, az
illetékes helyi közművelődési egyesület kérendő föl, hogy
a tanfolyamok fűtési és világítási költségeinek fedezésére a
hatóságoknál közbejárjon. Budapest, 1912. junius 5-én. Az
„Országos Közművelődési Tanács" elnöksége.
A hivatalos másolat hiteléül:
~
Szolnok, 1912. julius 15.
Csikós József
kir. tanf. tollnok.
Sikerül-e az alkoholellenes egyesület
szervezése ?
Midőn az alkoholellenes egyesület szervezéseit magam
elé tűztem, számot vettem mindazon nehézségekkel, melyek
a szervezés akadályait képezik.
Ne gondolja senki, hogy csak pillanatnyi elhatározás
késztetett a szervezésre. Évtizedeken át foglalkoztam azzal a
gondolattal, hogy mi uton-módon lehetne a magyar népet
az alkoholizmus okozta erkölcsi és anyagi elzülléstől meg
menteni.
Már ezelőtt 32 évvel, mint fiatal kezdő tanitó beláttam,
hogy milyen rettenetes hatása van a szeszes ital fogyasztásának.
Sajnosán tapasztaltam, hogy kis községem lakosai
naponként szorgalmasan látogatják a faluvégén, az iskola
átellenében lévő korcsmát, mig a templomba, különösen hétköz
napokon egy-kétvénasszony,vagy egyáltalán senki sem ment el.
Vasárnap d. e. már népesebb volt a templom, mert a
férfiak (fiatala és véne) csak azért is elmentek a templomba,
hogy az utbaeső korcsmába, menet egy kis pálinkára, vissza
jőve! néhány pohár borra betérhessenek.
Vasárnáp d. u. már inkább a gyermekek, fiatalja és
asszonyok népesítették meg a templomot, akik istentisztelet
után a korcsmába vonultak, ahol muzsikaszó mellett a szeszes
italok hatása dalban (illetve ordításban) káromkodásban, a
borosüvegek asztalhoz, földhöz csapkodásában s nem egyszer
egymás fejéhez vágásában nyilvánult meg.
Gyermekek, a fiatallegények, szóval az érdeklődök nevet
tek a jeleneteken és jól érezték magukat a késő éjszakába
benyúló táncolás közben.
e
Addig, mig a nép mulatott, eszeveszetten vigadott, én
szomorkodtam, nem egyszer boszankodtam és közben gon
dolkoztam, hogyan lehetne a nép átkos szenvedélyét megféHivatást érzetem, illetve az a tudatom, hogy nekem
mint tanítónak, a népért kell élnem, annak erkölcsi és anyagi
érdekeit elő kell mozdítanom, — tettekre késztetett. Eleinte
vasárnaponként d. u. át mentem a korcsmábai és onnan
az iskolás gyermekeket haza rendeltem. Megtörté , gy
nehány ittas atya szembeszállt velem és azt mondotta,
tanitó csak az iskolában parancsolhat a gyermeknek, a korcs-
mában semmi köze hozzá.
Nem akartam a szeszes ital által előtérbe tolt igazságot (?)
ott a helyszínén a maga értékére leszállítani, - ott hagy
tam a megtévelyedetteket, avval az elhatározassa , hogy nem
uyugszom mindaddig, mig a kitözött célomat el nem> érem.
S Természetes dolog, hogy a messze jövőre kiható intézkedéseket egyedül nem tehettem volna meg, miért is^szövet
keztem a pappal és a jegyzővel. Terveimet mindkett
helyeselték és a kivitelben szívesen támogattak. .
Egy Vasárnap d. e. kidoboltattam, hogyezután minden
vasárnap d. u. 4 órakor az iskola tágas udvarán, a felnőttek részére előadást tartok.
iovínfvp alie
Az első előadást, a megjelentek számát tekintv ,
g
volt érdemes megtartani. A következő vasárnap már
ég
hallgatóm volt, s azt köszönhettem a nép fékéért küz *
Kovács József városi főszolgabíró urnák; a
r
vasárnapi korcsmái táncmulatságot a 1
korcsmából
által beszüntette és a gyermekeket nemcsak a korcsmából,
de mép
a táláról is a elker^ettette.
Szereaiémre
kényszentelt hűtősig
;
kedvelte az előadásaimat, hogy később a lakosság
előadások tartására.
Hizeíkedés nélkül kijelenthetem, hogy
a magam
eu
tűzött célokat elértem.
áhitatA község lakói szívesen jártak a templomba és ahitat
—
8
—
fal hallgatták az általam szervezett dalárda énekléseit, meg
szűntek a korcsmái dőzsölések, a gyermekek a korcsmának
még a tájékára sem mentek már.
10 évi kitartó, önzetlen munkásságomat voltam bátor
vázlatban bemutatni, meg sem említvén azt, hogy a nép igen
sok ferde szokásait beszüntettem.
10 évi működésem után azzal a megnyugvással hagvam el 300 forinttal díjazott állomásomat, hogy mint tanitó
lelkiismeretesen, önzetlenül megtettem kötelességemet.
Az ujabbi állomásaimon (mert több helyen ott működ
öm
! ^nfelü^elet terére léptem) bár lelkesedésem
ÍZv!
J aT600 Siker‘ értem el> mert a terem és
környezetem kevésbé volt megfelelő. Inkább csak a megfigyelésekre kellett szorítkoznom
Kél évtized alatt szerzett tapasztalataim, megfigyeléseim
és tervezéseim alapján ismételve megindítottam Thar ™í
P
fenségével, az alkoholizmussal
Ezelőtt 32 évvel vívott küzdelemben elég volt a pari
nak jegyzőnek és főszolgabírónak szives támogatása. Ma látva
é- tí
hfataltnaS táborát és tudva azt, hogy mily lélek
minéle^
Vannak e"á‘va: “Cégesnek tartom,
'nélelőbb lelket megvesztegethetetlen hadsereg szerveztessék
. J*m
belha^k, akna munkák folynak és veszé-
józan gondoncozásu^ vezérekre'
nácsadókra van szükségem
enné'f°gVa
éS bÖ'CS ta*
is inkább, minthogyv£ í C °rV°Sra Íe^zökre- annál '
tervemet helyesli és kilátó
Az ^réiőkésXei
szeretve tisztelt főispánja
e'yeZte SZÍVeS ^mogátását.
9 —«
tékletes, illetőleg mértékkel ivókhak hiába beszélünk; nem
hajlandók lemondani az ivásról: éppen azért azokhoz fordu
lunk, akik hajlandók megérteni az okos szót, akik még nem
merültek el az alkoholizmus undorító pocsolyájába, ahonnan
már szabadulás nincsen.
Igen, el kell pusztulnia az alkoholistának, mert nem
képes önmagán uralkodni. Nem ember ő már, sőt még az
állatnál is alább való, mert míg az állat csak annyit eszik
és iszik, amennyire neki szüksége van, addig a magáról és
emberi méltóságáról megfeledkezett ember annyit iszik, hogy
a földön fetreng és undorító képet tár a szemlélő elé.
Mindazáltal ne ítéljük el a szerencsétlen akarat nélküli
alkoholistákat, hanem szervezzük meg minél előbb az alko
holellenes egyesületet, melynek egyik célja a szeszesitalok
fogyasztásának a minimumra való szállítása, a másik célja
pedig az, hogy a népet mindennemű szeszesital fogyasztá
sától távoltartsuk.
El vagyok rá készülve, hogy az idősebbegyének közül
kevesen jelentkeznek az egyesületbe való belépésre ; de
hiszem, hogy a különféle intézetek növendékei tanáraik es
tanítóik buzdításai, vezetései mellett sietnek az alkohol ellenes
egyesület fiókköreinek és helyi csoportjainak megalakitasara,
mely körök, illetőleg csoportok a központtal szoros össze
köttetésben álván: önálló muukálkodásáról a tulajdQnképpeni
vármegyei alkoholellenes egyesület elnökségénél beszámolni
tartoznak
Egyelőre ennyit volt szándékom közölni. — Kérem* az
érdekeltek szives hozzá&zollását.
Szolnok, 1912. julius 18.
D /l.
működése mellett sikerülnie T n nevezettek szives közreegyesület szervezésének.
£ ° Vmsyei ^ohol ellenes
kibocsátottam többen kinő »/■ ^ kszamaban felhívásomat
tartják törekvései
éS halvaszül^‘t eszmének
Jól tudom, hogy a szenvedélyes alkoholistiáknak, a mér-
Mezőgazdasági tanfolyamra felvételt nyertek : a kecs
keméti gazd. intézetnél Szabóné Eszenyi Mária kunszentmár
toni és Nagy Róza dévaványai tanítónők; a jászberényi fő míves iskolánál Sípos Dezső jászdózsai, György J zse
s
Mihályfalvy József mezőtúri áll. tanitók, Tóttl József szele-
- 10 —
- 11 -
HIVATALOS RÉSZ.
vényi és Fekete József jberényi áll. tanitó, Sárga Lajos mes
terszállási tanitó; a karcagi földmives iskolánál, Markscheid
Károly jászberényi áll. tanító.
4306.—1912. szám
Valamennyi állami, községi, felekezeti és
✓
elemi népiskolai tanitóurnak.
uradalmi
Értesítem a tankerületemben működő tanerőket, hogy
az Országos Közművelődési Tanács az 1912'13. iskolai év
telén is folytatni óhajtja az analfabéták oktatását, továbbá
a nép műveltségének fejlesztésére irányuló népies előadások
tartását.
Fel sem tételezem, hogy tankerületem tanítói a nép
műveltségének fokozásában ne versenyeznének: erre számí
tással biztosra veszem az egész vonalon való haladást.
Hogy mindenki tisztában lehessen az analfabéta-tan
folyamok szervezésével és a népies előadások tartásával, az
Országos Közművelődési Tanács vonatkozó tervezetét máso
latban közlöm.
A
Szolnok, 1912, julius 15.
kir. tanfelügyelő szabadságon;
Kóródy Ferencz
' kir. s. tanfelügyelő.
Figyelmeztetés.
Kik a lapot hiányosan, vagy
tévese^ címezve kapják, ez iránti
gyűlésen keresztül forszírozott. A jászberényi rkath. tanító
kollegák ugyanis különösen arra tekintettel, hogy J3^6^'
ben az állami tanítók is alig képesek rendezett .lakbérükké
tisztes lakáshoz jutni, a várostól, mint a rk.
ságától lakásbérüknek 200 K-val való felemelését kertek az
állami kartársak lakbéréhez hasonlóan. Bereny varos po g
mestere méltatlankodva akarta a kérvényt a napirendről leven ,
a többségi akarat megnyilatkozása folytán mégis engedett
pXZ hogy ha mái adnak iakbérpddást, hát az «
több 150 K-nál, de ezzel szemben kötelezze a varos a tani
tókat hogy polgármesteri rendeletre bármikor kötelesek legyeX XXá!
irodai —
szerencse, hogy egyik képe, t. tag megieiebbezle
1
zatot s igy ez a kullurfoh törölve lesz Jászberény varos koz
életéből.
Szabadságolás. Tábory Jenő és neje jás^ányi gazd.
szaktanítók 1 havi szabadságra távoztak. Helyettesük Deszkó
János közs. ellenőr.
Kollárné Zoltán Margit nagykőrösi gazd. szaktamtóno
1 havi szabadságra távozott.
Az iskola és a hadsereg.
।r
■
A jászberényi tanítók lakbérpótléka.
város nolgármesterének a kultúra munkásai iránt érzett es
már többször nyilvánított jóakaratát jellemzi az a határozat,
jobbak tiltakozása ellenére a képviselőtestület. koz-
felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Turkevére küldjék.
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
Az
uj
véderőtörvényt
miniszteri utasítással a napokban
az
törvény intenciói szerint a szolgálati i
esz
a
ujonckiképzést már az iskolákban megkezdik, ^t célozza a
tanítók kötelezett 1 éves szolgálata is, miről legközelebb
feledékeuységből az előfizetést be nem küldték,
részletesen Írunk.
Pályázók. Csak nehány nap még, s látni
ez utón kéri annak kiegyenlítésére
uj áll. tanítói kinevezéseket. Addig is erdemes az
hogy a kihirdetett 500 állásra 14000 pályázó nyújtotta
a kiadóhivatal.
folyamodását.
fogjuk
az
*
— 12 —
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. augusztus 10.
15. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
DARÓCZY ANTAL
KÖNYVNYOMDÁJA, KÖNYV-, PAPÍR- ÉS----------- RAJZSZER-KERESKEDÉSE ? TURKEVE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
'
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Csikós József, Szolnok.
Alapszabály-tervezet.
Készít mindenféle nyomtatvá
nyokat
egyszerű- és csinos
kivitelben, úgymint: számlák,
körlevelek, czimkártyák, név
jegyek, áruczimkék, falraga
szok, levélpapírok, gyászjelen
tések, egyházi-, községi- és
irodai nyomtatványokat, stb.
a legjutányosabb árban
Bogárdy A. kir. s. tanfelügyelő a megyei anti
alkoholista egyesület fáradhaíatlan szervezője szer
kesztőségünkben az alábbi alapszabálytervezetet
készilette s adta be közlés céljából.
E tervezetet azzal adjuk közre, hogy akiknek
esetleg módosító észrevételeik volnának, azt velünk
már most közölni szíveskedjenek, h< >gy az alakuló
gyűlésen részletes tárgyalás során már kész anyag
gal rendelkezhessünk.
°
Szerk.
*
*/ *
A Jásznagykunszolnok vármegyei alkoholellenes
egyesület alapszabályai.
L§Az egyesület székhelye.
Az egyesület székhelye: Szolnok. Fiókjai azonban a
vmegye mindegyik járásában, csoportjai a vármegye min en
városában és községében lehetnek.
2. §•
Az egyesület cime.
A Jásznagykunszolnok vármegyei alkohol ellenes egye
sület. 1912. évi julius hó. A pecsétjén is ugyanezen köriratot
fogja használni.
2
3. §.
Az egyesület célja.
Az egyesület minden vallási és politikai ügyeket kizárva
— közegészségi, erkölcsi, társadalmi és nemzetgazdasági
szempontból egyaránt küzdeni fog az alkoholizmus ellen,
szóval és Írásban terjesztve az alkoholélvezet káros voltának
ismeretét, hogy ezután emelje az emberiség erkölcsi és értelmi
színvonalát. Céljául tűzte ki azonkívül az iszákosok döntését
szeszes ital árusítás nélküli u. n. alkoholellenes vendéglő
felállítását.
4-§
A cél elérésére szolgáló eszközök.
Az egyesület céljainak elérésére megfelelő füzeteket fog,
a nép között kiosztani; társas összejöveteleket, nyilvános
estélyeket, felolvasásokat rendez; igyekszik népkönyvtárakat
felállítani. Társadalmi utón törekszik az ivási szokásokat
megszüntetni.
5.§.
Az egyesület szervezete.
Az egyesület rendes tagja lehet mindazon nyilvános
tanintézetbe járó növendék, aki az egyesület célzatát megér
teni képes; továbbá mindazon 15 életévet betöltött egyén
(nemikülönbség nélkül) aki irásbelileg fogadalmat tesz arra,
hogy semmiféle szeszesitalt — orvosi rendelést kivéve
— nem élvez, nem készít, nem vesz, nem ad el és másnak
nem nyújt, vagy kínál.
Az egyesület pártoló tagja lehet — mindazon 15 évet
betöltött egyén, aki fogadalmat tesz arra nézve, hogy a
szeszesitalok fogyasztásában a legnagyobb mértékletességet
tart. Pálinkát soha sem iszik.
6.§.
Tagsági dijak.
A felnőtt rendes tagok évenként 1 koronát, — a pár
tolótagok 2 koronát tartoznak az egyesület pénztárába fizetni
7-§.
A tanintézetek növendékei közül fölvett rendes tagok
a következő tagsági dijat tartoznak fizetni:
a)
elemi iskolai tanulók havi 2 fillért,
b)
ismétlő és az ipariskolai tanulók havi 4 fillért,
— 3 —
c) a polgári, felsőkeresk. iskolai és gimnáziumi tanulók
tagsági dijak fizetése alól esetleges felmentést a
csoportvezető illetve a járási elnök javaslatára a kozponi
haV* a
tisztikar szavazás utján adhatja meg.
8-§.
A tagok jogai.
A rendes és pártoló tagok részt vesznek az üléseken,
szavavaznak a felvetett kérdésekre; részt vehetnek a vitában
és felolvasásokban.
9. §.
A tagok kötelességei.
Minden tagnak kötelessége — legyen az rendes vagy
nártoló - a 3. §-ban megjelölt cél elérésére munkálkodni s
az eredményről, az elnökséget szóval vagy írásban ertesiten
10. §•
Gyűlések.
Az egyesület gyűléseit mindenkor a vm.
állal eevbehivott gyűlések alkalmával tartja. - A járási iiOK
• Xk*“K*
és eljárásuk eredményeit a központ,
tesznek jelentést.
F
11. §•
<*
Tagok felvétele.
Az egyesületbe rendes vagy pártoló tagul
Elvételre
való jelentkezés az elnöknél, illetőleg a
~
—"a
Az érdekeltek a felvételükről a „ &.
ügyi szaklapból értesülhetnek.
A fogadalom megszegése.
„a a rendes és, —£
ktzárái a
közzététetik.
Megyei
Népoktatásban
— 5 —
.
— 4 —
1
13. §.
Az egyesület ügyeinek vezetői és kötelességeik.
Az egyesület ügyeit az elnök, akadályoztatása esetén az
alelnök vezeti, — kisegítő a jegyző, pénztáros és ellenőr. Az
elnök (a járási elnök) a gyűlés egybehivása iránt intézkedik. A
jegyző (jegyzők) a gyűlésről jkvet vesz fel. SA csoportvezető
a tagsági dijakat beszedi és a központba beszolgáltatja. Az
ellenőr a pénztári számadásokat felülvizsgálja és az eredmény- '
ről jelentést tesz az elnöknek.
7
14. §.
Kormányi ellenőrzés és rendelkezés.
Ha a Jásznagykunszolnok vmegyei alkoholellenes egye
sület az alapszabályaiban körülirt célját szemelő! tévesztené,
ha hatáskörét túllépné, vagy ha működése az államnak vagy
az egyes tagoknak érdekeit bármi tekintetbe veszélyeztetné,
a m. kir. kormánynak jogában áll az egyesületet feloszlatás
terhe alatt az alapszabályok pontos megtartására figyelmez
tetni, esetleg az elrendelt törvényes és szabályszerű vizsgálat
eredményéhez képest az egyesületet végleg feloszlatni és
vagyonát kulturális célokra fordítani.
Szolnok, 1912. jul. 7.
B. A.
elnök.
A példa. (Hozzászólás.)
Az alkoholellenes mozgalom hatása alatt keletkezett alábbi
sorokat kaptuk közlésre.
1
Olvasva az alkoholellenes egyesület szervezesere vonatkozó értekezéseket, egy mondat ragadta
meg figyelmemet. Ugyanis B. A. ur azt mondja:
„Mióta a szervezés eszméjét megpendítettem, kü
lönösen mióta a Megyei Népoktatás f. évi 13-ik
szamában felhívásomat kibocsátottam, többen ki
nevettek es halvaszületett eszmének tartják lőrékvese inét. “
/
J
Biztosíthatom B. A. urat, hogy ugyanazon
.
-
■
'
-
'
alapon a dec. 23-iki alkoholnap is nevetségesjünneppé
válhatik ésaz is fog maradni, míg csak mi tanitók
példát nem adunk gyermekeinknek, hogy igenis
egy csepp alkohol élvezése nélkül is élhetünk, sőt
egészségünk is jobb és állandóbb.
Hogy a tanítót a gyermekek mennyire szere
tik utánozni, azt hiszem: minden gyakorlati tanitó
eléggé tapasztalhatja. Utánozzák írását, számjegyeit,
beszédjét, sőt ha rövidre nyirt hajat visel: legtöb
ben abban is követik. Ha mindig rendet és tisz
taságot tart iskolájában, ugy növendékei is ügyelni
fognak a rendre és tisztaságra. Ebből önként kö
vetkezik, hogy az alkoholtól is csak ugy fognak
tartózkodni és azáltal hozzá is szokni az önmegtartózkodáshoz, ha látják, hogy tanítójuk is ugyan
ezt teszi.
ách. 1.
állami tanitó.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2068. kb. — Aszódi István rfalvai lakos felebbezése
iskolaföldek elcserélése tárgyában jelentéstételre az elöljáróSágnak kiadatik.
/
,
f
2074. kb. — Renák Imre részére a troffi iskolaszék III.
korp. államsegélyt kér; pártolólag fölterjesztetik.
2099. kb. — Török Sándor volt troffi ref. tanító illet
ményei beszüntettetnek.
. .
,
.
2100. kb. — Nemes István jsztandrási rk. tanító részér
k
Hl. korp. áll. segély engedélyeztetik.
.
2103. kb. — Mogyorós János Ödön okmányai fiz. kiég,
államsegély ügyben felterjesztetnek.
2109.
kb. — Vékony István,
2110.
kb — Stern Mátyás,
2111. kb. - Schóber Alajos, tulélvezett illetmények
visszafizetésére köteleztetnek.
6
2112. kb. — Sípos D. jdózsai rk. tanitó részére 320 K
fiz. kiég, államsegély engedélyeztetik.
2124. kb. — Póta Aladár kunhegyesi rk. tanitó részére
610 K tandijpótló államsegély engedélyeztetik.
2127. kb. — Markovits István volt jsztgyörgyi r. kath.
tanitó államsegélye beszüntettetik.
2128. kb. — A tiszaderzsi ref. iskola 1905/6—7/8 tanári
számadásai felterjesztendők.
2129. kb. — A tiszaderzsi ref. iskolánál Koxosz Bálint
részére II. corp. államsegély engedélyeztetik.
__ _ /_
_
HÍREK.
László a IX. fiz. osztály HL fokozatába, Pápai Gyula,.&
Urbancsok Gyula a X. f. o. 3. fokozatába rendes tanárokká
kineveztettek. Tóth István egyúttal az igazgatói teendők ellán
tásával is megbizatott.
■ ,
<
Az AGE. szolnoki internátusában. felvételre, folya-,
modott 32 növendék, kik közül 1 ingyenes és 2 féldijas
kedvezményben részesült. A kedvezményesek közül;. ketten,
állami óvónő fiai. Felvételre még 8 helyre, jelentkezni,
lehet az AGE. internátus igazgatóságánál Szolnokon, honnan,
porospektust is kaphatni. Ellátás, oktatásdijjal havi 50 korona.
Az oktatást képesített, gyakorlott tanerők látják el.
Hl V A TALOSRÉSZ.
_______________________________
Kinevezések és áthelyezések. A vkminiszter a
Dévaványa külterületi áll. iskolákhoz Leznitzky Bertalan
alsóvereczkei és Kiss Sándor Nagy Mariska és Bíró Zsorzsin
gercsei, a jászladányi áll. el’ iskolához Hollós János szele
vényi, Haraszti György katlanfalvi, Zomora Samu omori,
Szabó Margit sarudi, Stadler Ida dékányfalvai áll. tanítókat
Pap Feréncz és Száva Lajos jladányi közs. tanítókat, Ratics
Anna szelevényi áll. tanítónőt, — a cibakházi áll. iskolákhoz
Vass Andor tiszaföldvári, Hoffman Márton jászberényi áll.
Gál János és Aknai Ilona, — a szelevényi áll. iskolához
Csiky Izabella, és Illésy Zoltán, — a kisújszállási kült. áll.
iskolához Halmi Géza, Egyed Géza Veres Sándor és Székely
Nándor, — a törökszentmiklósi 'áll. el. iskolához Hoffman
György, Sáringer János, Tolvay Jenő, Kovács Imre és Pintzér
József — a jászberényi áll. iskolához Batkó Borbála és Új
helyi András, — a mezőtúri külterületihez Szakácsné Korsós
Etelka és Szakái Gyula, —
tiszasülyi áll. iskolához Hailek
Mária,
Jászberény külterületről Bakonyi Ferencz mezőtúri
külterületről Májai István tanítókat illetve tanítónőket nevezte
ki és helyezte át.
Polg. isk. tan. kinevezések. A turkevei áll. polg.
is ólánál Visky Géza és Szabó Margit megbízott tanerőket
T^n"^ kinevezte. — Ugyanezen iskolától Banai
lóth Hal r. tanár áthelyeztetett. A szolnoki áll. polg. isko
lához Tóth István, Kálmán Elek, Jeszenszky Gyula, Grünvald
________________________ _ _________________ ___________ —1-
4443—1912. sz.
'
Valamennyi elemi népiskolai igazgató, illetve vezető
tanitó urnák a Várnay-féle osztálykönyv ajánlása tár
gyában.
Az elemi iskolák tanítói igen sok rendtartási és nyil
vántartási napló vezetésére vannak kötelezve, amelyek beszer
zése és beköttetése igen jelentős terhet képez, de másrészt
azok vezetése is nagy nehézségekbe ütközik, mert ezen nap
lók mindenike más alakú, nagyságú és beosztású leven, azok'
pontos kitöltése sok időt rabolt el.
€
Most a vallás- és közokt Miniszter ur 1910.
92005. számú rendeletével: Várnay L. szegedi könyv iá
kiadásában megjelent „Osztálykönyv“ című és a népiskolai
rendtartási nyomtatványok össeállitását tartalmazó munkát
az összes elemi iskolák használatára engedélyezte és az.
engedélyezett taneszközök jegyzékébe felvette. (Ezen rende et
és hivatalos birálat közzétételeit az orsz^ paed. könyvtár
és tanszermúzeum hivatalos értesítőjének 19 0. vi o
ef
31-én megjelent IV. évf. 10. számában.)
Ezen „Osztálykönyv" egy díszes kötésű kötetben
gában foglalja: 1. az osztott és osztatlan iskolák heti óra
rendjét, 2. a népoktatási teendők pontos hatandó nyilvá
.
tását amely a tanítói kart minden tekintetben
tájékoztatja és amely magában foglalja az állami iskolai
- 8 .
igazgatás összes ügyeinek alaki és időbeli ellátását határozó
128000/910. sz. rendeletben foglalt összes határidőket, 3. az
iskolalátogatási naplót, 4. a tanévi adatok naplóját, 5. a
felvételi, előmeneteli és mulasztási naplókat, 6. a beírt tanu
lók betüSöros jegyzékét, 7. a statisztikai kimutatást, 8. a más
iskolába járó növendékek nyilvántartását, 9. az iskola tanszemélyzetére, a tanítói és ifj. könyvtárra s az ifjúsági egye
sületekre vonatkozó nyilvántartásokat, 10. az iktatót, 11. a
leltári naplót, 12. szakleltárt, 13. a tananyag heti kimutatását,
(szorgalmi és haladási naplót) tehát a tanítói kar e könyv
ben mindent együtt talál, amire szüksége van s a tanév
végén az összes adatokat együttesen lezárhatja s a könyvet
évről-évre megőrizheti, miáltal újból sok kereséstől szabadul
meg.
Az osztálykönyv ára az iskolák népessége szerint kiállí
tott különféle nagyságban:
78 tanuló számára a tananyag heti kimutatásával . . 2 K 40 f.
»
*
»
„
„
. . 3 K - f.
«
«
»
„
‘ „
. . 3 K 60 f.
'o *
”
”
” kimutatása nélkül 1 K 80 f.
£ *
*
- »
„
„
„
2 K 40 f.
i®o »
»
„
„
3 K __ f
Csak a tananyag heti kimutatása a szorgalfni és haladási
naplóval 40 hétre, kötve
................... 1 K 8^f.
Átível pedig ezen „Osztálykönyv" sokkal olcsóbb, mint
az eddigi különféle nyomtatványokon vezetőit nyilvántartások,
sok munkát, utánjárást, keresést megkímél, könnyen kezelhető
és praktikus, annak bevezetését és megszerzését az összes
iskolák számára legmelegebben ajánlom.
Az .Osztálykönyv" megrendelhető Várnay L. könyv
kereskedőnél Szeged, Kárász-u. 9. sz. a. és Budapest VI
Liszt Ferenc-tér 9.
’’
Siolnok, 1912. julius hó 25-én.
(A kir. tanfelügyelő szabadságon.)
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
4530—1912. szám.
Valamennyi állami népiskola tekint. Gondnokságának,
ültetve igazgató-tanítójának.
Az állami elemi népiskolák helyi költségvetésében mu
tatkozó hiányok, épületeinek helyreállítására igényelt költsé
gek és a tanhelyiségek bebútorozására szolgáló kiadások
fedezésére szükséges összegek jövőben való utalványozása
tárgyában a Néptanítók Lapja f. évi 28. számában közzétett
85.679/912. sz. vkminiszteri körrendeletre tudomásvétel és
megfelelő alkalmazkodás végett azzal hívom fel a Cím figyeld
mét, hogy a hivatkozott körrendeletét a szóbanlévő iskolák
igazgatói tegyék gondos tanulmány tárgyává s annak tartal
mát a gondnokság legközelebbi Ülésén terjesszék elő.
Szolnok, 1912. évi augusztus hó 5-én.
Kir. tanfelügyelő szabadságon;
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
ad. 4186—1912 szám.
A tankerület tek. igazgató és vezető tanítóinak körirat.
Lovass László iglói állami tanitőképzöintézeti zene-tanár
énektanitási tankönyvének az elemi iskolákhoz bevezetése
tárgyában.
A legmelegebben ajánlom az alább ismertetett köny
vecskét - mely személyes tapasztalataim szerint is kitűnő
és biztos eszköze a modern énektanításnak
tankerületem
elemi-népiskolájaiba tankönyvül leendő bevezetés céljából.
Részletes tájékozás céljából álljon itt a szerzőnek követ
kező ismertetése. „Énekkönyvem a III. IV. osztályok számára
készült, külön-külön beosztással, de egy füzetben tehát két
évi használatra, á 70 fillér; az V-Vl. osztályos csak jövőre
jelenik meg.
A miniszteri tanterv által kívánt, hangjegyek utáni
énektanítást dolgozom föl e könyvecskében a legfokozatosabb,
legelemibb formában. Mindkét, eddig legelterjedtebb: abszolút
(c. d. é. f.) és szolmizációs (dó re mi fá) módszert egyen
lően alkalmazom, úgy, hogy egyik is másik is külön külön
használható, amennyiben mindkét elnevezés a gyakorlatok,
dalok alá van nyomtatva, fokozatos elhagyással úgy, hogy
amelyik kollega véletlenül nem ismerné egyik vagy másik
,módszert: e könyvecskéből minden fáradság nélkül, a tanu^
lókkal egyszerre sajátíthatja el.
— TO —
- Könyvemben külön-külön megjelöltem az osztatlan és
osztott iskolában elvégzendő anyagot.
Könyvem szigorúan alkalmazkodik a Tanterv ama kí
vánalmához (lásd az énektanítás célja), hogy minél több
becses magyar dal váljék a tanulók tulajdonává, amennyiben
kizárólagosan eredeti, válogatott, a legdallamosabb magyar
dalokat vettem föl, a mondvacsinált, erőltetett szövegű és
' dallamu iskolai-dalok teljesen hiányoznak könyvemből.
Megjegyzem, hogy mindenütt eredeti szöveget adok.
Hiszen ma már régen túlhaladott álláspont, elavult a régi
tankönyviróknak az a szokása, hogy az eredeti népdalszö
vegben előforduló „rózsám", „galambom" kifejezéseket „édes
anyámmal", tanitóbácsival helyettesítették.
: A fokozatosság elvét szem előtt tartva nincsen olyan
nehezebb gyakorlat, dal könyvemben, amely könnyebbet
előzne meg.
Gyakorlataim ugy vannak megválogatva, hogy minden
kor előkészítői a dalnak s mivel fő cél a dal, csak annyi
gyakorlatot adok, amennyi föltétlenül szükséges a dal elő
készítése nehézségeinek legyőzéséhez. Könyvemben nincsen
20—30 gyakorlat egyfolytában és csak azután egy-két dal,
hanem minden .2—3— 4 — 5 gyakorlat után ugyanannyi sőt
több dal. A nehezebb dalok külön, direkt a dal motívumaiból
vett 4-6 taktusos előgyakorlattal vannak ellátva.
Az összes magyarázatok, a legszükségesebb elméleti
ismeretek közölve vannak könyvemben, bele vannak nyom
tatva legtöbbször kérdve kifejtő módszerrel, a legelemibb
módon, ugy hogy a tanítónak úgyszólván semmi mondani
valója, magyaráznivalója nincsen.
Azt az elvet, hogy „A való életre tanítsunk" követtem
akkor, amikor nem 1, 2, 3, 4, félméteres, hanem negyed, fél
háromnegyed, egész, nyolcad hangokról, azaz hangjegyekről
és szünjelekről beszélek: nem használom a való életnek meg
nem felelő: h —halkan, e — erősen, f. e. félerősen hangerő
jelzéseket, hanem az összes nemzetek által egységesen hasz
nálatban levő : f (forte) erősen, mf. (mezzóforte) — közép
erősen, p (pianó)-— halkan stb. olasz szavak kezdőbetűit.
Mindezeket könnyen fölfogható, érthető, elemi modorban
közlöm.
Nem bíbelődöm az egész hangjeggyel lapokon keresztül
s a fél és negyed hangjegyekkel, ezekbe erőltetve átirt és igy
ellassitott, ellapositott dalokkal, hanem mindjárt könyvem
elején közlöm a magyar nóta élénk tempójának, szellemének
megfelelő: nyolcad hangjegyet.
Könyvem nagy előnyének tartom azt is, hogy minden
alkalmas helyen közlöm az Írásbeli csendes foglalkozásokat,,
ezzel is megkönnyítve a tanitó munkáját. A hangjegyirás
gyakorlása, másolás, uj hangok kikeresése, a fél, negyed,
nyolcad hangjegyek ' megkülönböztetése, időérték szerinti
értékelése, ütenyezés szerinti számlálása, átalakítások stb.
Végül a legtöbb könyvből hiányzik a két szőlamu
éneklés, a társaséneklésnek ez a legegyszerűbb és a gyer
mekek által annyira szeretett formája. Én ezt is fölvettem
— könyvem előnyére — természetesen csak a legkönnyeb
beket, fokozatosan összeállítva, előkészítő gyakorlatokkal.
Miután könyvecskémet saját költségemen nyomattam ki,
óriási pénzáldozattal s az majdan csak tőlem (Igló, Szepes-m.)
rendelhető meg, továbbá a jelentkezők számától függ, hogy
hány ezer példányt kell utánnyomatni, — nagyon kérem az
urakat, kegyeskedjenek egy levelező-lapon tudatni, bevezetik-e
könyvemet — de teljes őszinteséggel, nehogy többet nyo
massak ami reám nézve nagy anyagi veszteség lenne —
hány példányra lesz szükségük? ■“
Szolnok, 1912. julius 25.
,
(A kir. tanfelügyelő szabadságon)
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfeTügyelö.
>
_ _ _ —------- —
'
Kik a lapot hiányosan, vagy
tévesen címezve kapják, ez itánli felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Tnrkevére kükljék..
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
feledékenységból az előfizetést be nem küldtek,
Figyelmeztetés.
ez utón kéri annak kiegyenlítéséi c
a kiadóhivatal.
— 12 —
Melléklet aMegyei Népoktatás aug. 10. számához.
Fogadalom.*)
Alólirott fogadalmat teszek, s azt becsületszavamra meg
tartom, hogy soha, — kivéve az orvosi rendeletet — semmi
DARÓCZY ANTAL
féle szeszes italt nem iszom, nem készítek, nem veszek, el
nem adok és másoknak nem nyújtok vagy nem kínálok.
KÖNYVNYOMDÁJA, KÖNYV , PAPÍR- ÉS----------- RAJZSZER-KERESKEDÉSE f TURKEVE.
Kelt ............ .................. ......... ........... ;.........................
Készít mindenféle nyomtatvá
nyokat
egyszerű-
és csinos
rendes tag.
kivitelben, úgymint: számlák,
körlevelek, czimkártyák, név
Fogadalom.**)
jegyek, áruczimkék, falraga
szok, levélpapírok, gyászjelen
tések, egyházi-, községi- és
irodai nyomtatványokat, stb.
alegjutányosabbárban
Alólirott fogadalmat teszek arra, hogy pálinkát soha
nem iszom, más szeszes ital fogyasztásában, bármily körül
mények között legyek, a legnagyobb mértékletességet tanúsí
tom.
Általában
annyit
sohasem
iszom
hogy valamikor
részeg legyek.
:..... -
Kelt...........................
pártoló tag.
♦) *♦) E mellékleten kérjük a belépőket Bogárdy A. kir. s. tanfelügyelő urnái sajátkezű aláírással jelentkezni, s tagokat is e mellé: létén gyűjteni. Az első az abstinensek, a második a mértékletes ag
részére szolgáló fogadalom minta. Aláírás feltétlen kote.ezo.
y évfolyam.
Szolnok, 1912. augusztus 25.
16. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
‘ Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. -Alap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSÍKOS JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési penzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
az uj nyugdíjtörvény.
Irta: ZomóraSamu.
A f. é. szeptemberében megnyíló országgyű
lés elé be lesz nyújtva az állami tisztviselők uj
nyugdíjtörvénye. Régóta kérték, sürgették állami
tisztviselő társaink a mai korviszonyokba mar
egyáltalán nem illő nyugdíjügyük rendezesd; úgy
látszik végre sikerrel.
.
' Sok uj, modern, teljesen a mai megelhetesi
viszonyok könyebbitésére szolgáló lényeges mó
dosítás van a leendő uj törvényben. Az özvegyek
és árvákról a mostaninál bőkezűbben lesz gon
doskodva, a lakáspénz 50%-a aránylagos számí
tássá! hozzáültetik a nyugdíjalaphoz, sőt a főiskolai
képzettségű lisztviselőknél a nyugdíjhoz való jogo
sultság mielőbbi eléréséhez minden hét hónapi
szolgálat nyolc hónapnak fog vétetni s mindez
pedig f. é. január hó 1-től számítandó visszaható
erővel.
. ,
Hogy ez az uj törvényjavaslat minket ez i o
szerint s ezután is érinteni egyáltalán nem foö, az
bizonyos és természetes.
2 —
Bizonyos és természetes, mert hisz’ a mi
állami tisztviselőségünk csak az 1907. évi XXVI.
. t-c. 1. §-ában merül ki, ott megreked s az, hogy
az állami elemi népiskolai tanító-személyzet tagjai
csak címzetes állami tisztviselők, a jelzett (örvény
2. §-ában foglalt három fizetési csoport-féleség a
legnagyobb súllyal bizonyítja. Tudva van az is,
hogy az állami tanítóság nyugdija egyáltalában
nem állami nyugidj. A nyugdijjárulék befizetési
módja meg épen elüt a tényleges állami tisztvise
lők befizetési módozataitól. A tanítóságra rendkí
vül nagy teherként ránehezedő fizetés emelkedés
különbözeti 50" o-os levonás náluk meg épen isme
retlen. Statisztikai adatokkal ki lehet mutatni azt
is, hogy az állami tanitó 40 évi szolgálata mellett
kevesebb köztisztviselői fizetésből, kevesebb nyugdíj
igényért — nemcsak arányikig, hanem tényleges
összegben — jelentékenyen nagyobb nyugdijjárulékot
fizet, mint más állami tisztviselő több fizetéséből,
több nyugdíjigénnyel, kevesebb szolgálati évvel.
Az állami tanítóság nyugdíj-ügye az uj nyug
díjtörvénnyel rendezve nem lesz. Neirtsz abból
az egyszeri! okból, hogy a tisztviselői rangsorba
az uj fizetési tervezettel sem osztatunk be. A tanitóság is, a most vajúdó fizetési mozgalom, ke
nyérért való küzdelemmel annyira le volt foglalva,
hogy, ha gyűlésein szóbakerült is nyugdíjügyünk, ko
moly konkrét javaslattal csak szórványosan álltak
elé, holott e kérdés értéke nem kisebb sulvu a
fizetésrendezésnél.
Jelenlegi nyugdíjtörvényünk oly sajnálatosan
' ézna, a tanítói közéletfejlődésétől annyira elma
radt, hogy az mar nem pótlásra, nem toldozásra,
foltozásra, vagy átdolgozásra való, hanem teljesen
uj törvény szükséges. Olyan, hogy a tanítóság,
özvegyei, árvái vérellátását a korviszonyoknak
megfelelő emberien biztosítsa.
°A más állami köztisztviselők ebbeli megvál
tása'mái- közeleg, a mienkről szó, sincs. Feltétlen
életszükséglet tehát, — félre téve minden jövőbe
vetett reményből való táplálkozást,
hogy a
tanilógyüléseinken komoly munka alá vegyük
nyugdíjügyünk rendezését s a régi törvényből ki
küszöbölni mindazt a rengeteg, ma már meg nem
álló abszurdumot, nyomorúságot, amiről sok tanitókönny tudna szomorú tapasztalatokat regélni.
Munkára fel! — Felkérem az igen tisztelt Kollega
urakat, hogy a jelenlegi nyugdíjtörvényre vonatkozóaészi evételejket — akár tapasztalat, vagy tanul
mányozás utján jutottak hozzá: velem egy uj
nyugdíjtörvény kidolgozhassa végett a címemen
(kir. tanfelügyelőség) mielőbb közölni szivesked. jenek.
4703,
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közi azgatási Bizottság!
A kir. tanfelügyelőség ügykörét
érintőleg f.
évi julius hónapról a következőket van Szerencsem
jelenteni:
Az iskolai tanítás és az erre vonatkozó tanfelügvelői ellenőrzés ebben a hónapban szünete ,
ellenben kezdetét vette a tanitók továbbképzését
szolgáló tanfolyamokon az oda önként je en e
•l
— 4 —
tanítóknak és tanitónőknak részint methodikai és
padagógiai továbbképzése, részint a gazdasági tár
gyak tanítására megkívánt szakirányú kiképzése.
A pedagógiai és methodjkai továbbképzést
nyújtó tanfolyamokra tankeraetünkbő Ifelvétcttek :
Martikány István bajai, Mihályfalvi József és Török
Sándor a kiskunfélegyházai, Gyöngy István, Székely
Péter, Boros Ferenc és Kopasz Sándor stubnyai,
Németh Jolán az eperjesi, Lung Gizella és Kiss
Berta a szabadkai állami tanitó — illetve tanitónőképzőnél rendezett tanfolyamra.
A mezőgazdasági szakképzésre éppen várme
gyénk területén is a jászberényi és a karcagi földmives iskoláknál — rendeztetett tanfolyam a taní
tók részére. Fölvétettek: Sípos Dezső, Gyöngy
József, Mihályfalvi József, Tóth József, Fekete
József és Sárga Lajos tanítók a jászberényi, Markscheid Károly a karcagi, Szabóné Eszenyi Mária
és Nagy Róza tanítónők a kecskeméti föld míves
iskolánál rendezett tanfolyamra.
Atantelügyelőség tiszti személyzetének sza
badsága következőleg osztatott be: Rhédei János,
kir. tanfelügyelő, hivatali főnök julius 16-án kez
dette meg 6 heti szabadságát, Bogárdy Antal, kir.
s. tanfelügyelő ugyanekkortól van szabadságon 5
hétre, Csikós József, kir. tanfelügyelőségi tollnok
jun.-30-tól, julius 15-ig volt szabadságon.
[ Vármegyénk elemi népoktatásügyének fejlő
désével kapcsolatban jelentem, hogy julius hónap
ban leérkezett a Kisújszállás r. t. város külterületén
létesített állami elemi iskolák szervezését kimondó
vall.- és közokt. miniszteri rendelet is. Ezzel folyó
évi szeptember 1-től kezdődően a nevezett város
külterületén 4 állami népiskolai tanilő alkalmazása
biztosiitatott.
A jászíadány község belterületén 6 tanerővel,
külterületén 2 tanerővel, Törökszentmiklós külte
rületén 5 tanerővel, Dévaványa külterületén 4 tan
erővel újonnan szervezett állami elemi iskoláknál,
valamint a cibakházai állami elemi iskoláknál fej
lesztés folytán létcsitelt 3 uj állással
kisújszál
lásiakkal együtt tehát összesen 24 (6 nő 18 férfi)
tani!óval szaporodik ez évi szeptembertől várme
gyénk állami népiskoláinak rendes tanítói létszáma.
Az uj állami népiskolák helyi hatóságát képező
gondnokság is már részben megalakult, részben
megalakítás alatt van.
Polgári iskolánk fejlődésére nagy kihatással
lesz a vall.- és közokt. miniszter ur 85400|912. sz.
a. kiadott az a körrendeleté, mely szerint a tör
vényes kivánalmaknak megte'elő községi, hitfele
kezeti és társulati jellegű polgáriskolák tanitószemélyzetének fizetése ugyanolyan minőségben töl
tött szolgálati idejük alapján, államsegéllyel,
ugyanannyi összegre egészittetik ki, mint amennyit
az azonos minőségben, ugyanannyi szolgálati időt
betöltött állami polgáriskolai rendes vagy segéd
tanítók fizetés és személyi pótlék címen tényleg
élveznek. Ennek a körrendeletnek — melyre vonat
kozó határozati javaslatomat a jelen ülésben lesz
szerencsém előterjeszteni
vármegyén pogan
iskolai?, oktatásügyére annál nagyobb hatása varhato,
mert _ folyó évi szeptember 1-től állami keze
lésbe átmenő szolnoki társulati polgáriskola leszá
mításával is — 4 állami polgáriskolaval szemben
együttvéve még mindig 7 Wfl) községi, társulat)
7
és hitfelekezeti jellegű polgáriskola szolgálja vár
megyénkben a felsőbb népoktatást, melyek közül
az előbbieknek mindegyike küzd a fejlődést hát
ráltató anyagi nehézségekkel.
Mint kiváló tanügyi eseményt említem meg,
hogy Bálint Zoltán karcagi földbirtokosnak azon
hazafias áldozat készségéért, mely szerint a Karcagon
létesítendő Népoktatási Internátus céljaira 500 K-t
adományozott a vall.- és közokt. miniszter ur elis
merését és köszönetét nyilvánította.
Jelentem továbbá, hogy bizottságunk azon ha
tározatát (3668 911. sz.), mellyel a tiszaföídvári ág.
h. ev. elemi iskolánál segédtanítói áilás szervezése
törvénykönyvbe ütközőnek találtatván, Horeczky
Irén, oki. tanítónőnek segédtanitóiíminőségben arra
történt alkalmaztatására az engedélyt bizottságunk
meg nem adta; valamint azt a rendelkezését (3761912.)
inelyszerint a tiszatöldvári állami elemi népiskolák
fölvételi naplóinknak az ottani állami iskolások
vallási hovatartózandósága megállapítása mellett a
a VKMiniszter ur 54.7851912, illetve 63915(912. sz.
rendeletével jóváhagyta
Jelentein végül, hogy Graunna Aurél, szolnoki
állami elemi iskolai tanitó a 81.288í912. sz. vkminiszteri tendelellel folyó évi szeptember 1-étől
kezdődőleg, 1912-13. tanévre vármegyénk kir.
tanfelügyelőségéhez szolgálatlélelre rendeltetett be.
Mely tisztelettel kérem a tekintetes Közigaz
gatási Bizottságot, hogy ezt a jelentésemet tudo
másul venni méllóztassék.
Szolnok, 1912. augusztus hó 12-én
kir. tanfelügyelő szabadságon:
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2305 kb. — Kir. tanfelügyelő jelentése julius hóról.
2009 kb. — Közs. fel. és társ. polg. isk. tanitószemélyzet
fizetés kiegészítés ügyében valamennyi polg. iskolaszéknek
körrendelet.
1984 kb. — Rényi Albert ig.,
1985 kb. — Tódor Imre,
1986 kb. — Tódorné Reichert E.
1987 kb. — Forgó Valéria kunszentmártoni polg. isk.
tanerők fiz. kiég államsegély kérése pártolólag felterjesztetík.
2102 kb. — A jászladányi gazd ism. iskola 1913 évi,
2224 kb. — A kuncsorbai közs. iskola 1912/13 tanévi
költségvetése jóváhagyatik.
....................
2285 kb. — A jászárokszállási izr. iskolai tanitóvalasztásra Móczár Lajos dr. kiküldetik.
2304 kb. Az 1912/13 tanévre be nem iratkozott tan
kötelesek összeírása tárgyaiban városi és közs. hatóságoknak
rendelet.
2130 kb. — Jánoshida közs. iskolaszéke a tanévnek
szent 15-én megkezdhetését kéri. Kérelemnek hely adatik.
2225 kb. — Kovácsné Hoffman V. II. évötödös korpótlék
kérése pótlásra visszaadatik.
\
2313 kb. _ A jászdózsai rk. iskolaszék a tanév meg
kezdését okt. 1-re engedélyezését kéri: megadatik.
2322 kb. — A kisújszállási polg. leányiskola 1912/13
tanévi költségvetése Polgármesternek pótlásra kiadatik
2328 kb _ Kenderest izr. tanitóvalasztasia elnökül
közs. főjegyző kiküldetik.
2135 kb. - Mezőtúri izr. iskola - államsegély elsza2318 kb. B. Pászthy Juliánná
jánoshidai
111. korp. államsegély utalványoztatik.
2302 kb. A tiszaderzsi ref iskola
tanítónőnek
1906—7—8 évi
számadásai felterjesztetnek.
2301 kb. — Karasz B. tiszaderzsi ref. tanitó részere
II. korp; államsegély kérés felterjesztetik.
2300 kb. — Török Sándor volt tiszarom.
-
8 —
2289 kb. — Markovits István volt j. a. sztgyörgyi
tanitó eltávozásának idejéről jelentés.
2288 kb. — Bartha Lajos tiszaszalóki ref. tanitó
választási iratai pótlásra visszaadatnak.
2287. kb. Gödér Antal dévaványai rk. tanitó választási
iratai pótlásra vissza.
2286 kb. Póta Aladár volt dványai tanitó eltávozásáról
jelentés.
2281 kb. — Gönczi Ignác kőtelki közs. tanitó korpótlékügyében kbirósági Ítélet kiadatik.
2256 kb. Szilárdy János volt j. f. sztgyörgyi tanitó,
2255 kb. — Krasznai Bertalan volt jászkiséri rk. tanitó és
2254 kb. — Fekete Lajos karcagi rk. tanitó államse
gélyének beszüntetése.
2230 kb. — A tiszaugi ref. egyház 1906—7—8 évi
számadásai felterjesztetnek.
2218 kb. — Járosi Ferencz, Kócián Margit, Dohnál
Erzsébet és ifj. Racskó János jászárokszállási tanítók javad,
jegyzőkönyvei 85084 sz. vkmin. rendeletre megsemmisittetnek.
2150 kb. A jászberényi ip. tan. bizottság,
1967 kb. A kisújszállási ip. tan. bizottság jelentése
államsegély elszámolása tárgyában.
2012 kb. A jászsági alsójárási főszolgabíró beterjeszti
a jászapáti-i és
2013 kb. a jászalsószentgyörgyi iptan. iskolák állam
segély elszámolását. Vkm. szvevőséghez.
1903 kb. — A mezőtúri rk. kántortanitói javadalomösszeírás a becsatolt birtokiv alapján helyesbítésre Polgár
mesterhez kiadatik.
1718 kb. Kecskés I. panasza tandijpótlásügyben az
egyházi hatóságnak kiadatik.
1998 kb. Ambrus I. tanitó javad, jzőkvének beterjesz
tésére tvárkonyi iskolaszék felhivatott.
1999. kb. Sopronyi A. II. korp. áll. segély kérése sza
bályszerű eljárásra vissza.
2076 kb. Kócián M. II. korp. államsegély kérése fel
terjesztetik.
2070 kb.
Turiné Krausz Franciska karcagi izr.
tanítónő részére III. korp. államsegély engedélyeztetik.
1983 kb. — Lucskay J. és Vass L. cházai áll. tanítók
kitüntetése iránti felterjesztés kir. Tanfelügyelőhöz kiadatik.
1968 kb. a mezőtúri ref.
1982 kb. a kisújszállási ref.
1917 kb. a tiszaroffi izr. iskolák államsegély elszámo
lása és
2063 kb. a mezőtúri ref. egyházközség, 1906—9 tanévi
zárszámadásai felterjesztetnek.
Mi a népiskolai rajztanitás célja?
t
1. Helyes-e mindent a természet után rajzolni ?
2. Ha igen, az anyag felsorolandó osztályonként.
3. Ha nem, melyik osztályban és mennyiben alkalmazandók a
minták ?
Pályanyertes dolgozat.
Irta: Paál István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
Jelige: Okos ész, ügyes kéz
Sókra kész.
Fogalom és bevezetés.
Rajz alatt általában az írást, térképezést, festészetet,
szobrászától, a különféle ipari, házi és női kézimun a
szitéseket, - szükebb, tulajdonképpeni értelemben pedig
valóságbeli és képzelt dolgok, tárgyak alakjának sík felszín
való utánzatát — a testeknek csupán látszatát, csalodaso
''^MilkgyTÍajz testeket, vagyis térbeli kiterjeddéssel
biró lényeket utánoz, azért
legfőbb két ismertető
jele: az
utánzás és a térbeliség.
, irAnnai
A rajzot papírlapon, deszkán kelmén stb. irónnai,
szénnel, krétával, színes fonállal stb^ a különféle rajzesz-
közök segítségével állítjuk elő.tudóKétféle rajzot különböztetünk meg : mértani vagy
mányos és művészi vagy szabadkézi rajzot.
rajzolásnál a tudományos pontosság céljából rajzeszközöket
használunk: a szabadkézi rajzolásnál pedig nem
.
rajzeszközöket, hanem csak kézzel, szaba on a ráz
’
mivel itt nem a tudományos pontosság, hanem a művészi
hatás a cél.
— 10 —
— 11 —
A nagy természet maga is merő rajzokból áll, t. i. a
Teremtő saját rajzaiból. Az életben úgyszólván nincs műkö
dési, foglalkozási ág, melyben a rajz nyomaira, használatára
ne találnánk. Nagyon sok foglalkozás pl. az ipar, művészet,
tudomány rajz nélkül el sem képzelhető. A rajz a házi
iparnál, női kézimunkánál is elkerülhetetlen. Még a legegy
szerűbb földmives, napszámos is elég gyakran használ rajzot.
Éppen azért a rajztanitást már az elemi népiskolában is
számottevő, sőt fontos tantárgynak kell tartanunk. Hisz az
írási elögyakorlatok meg az írás maga is kizárólag a rajzo
láson alapszik. A rajz a legtöbb tantárgytól el sem választ
ható, sőt mindegyikkel összekapcsolható. Még a -hittani
legelvontabb dolgok is csak jelek és rajzok segítségével
tehetők szem telhetőkké, felfoghatókká. E fontosságánál fogva
a rajzot már az elemi. népiskola I osztályától kezdve nem
csak méltatnunk, hanem folyton fokozottabb mértékben kell
gyakoroltatnunk, fejlesztenünk és ápolnunk, akárcsak az Írást,
olvasást es számolást.
adni tiszta képét, ugy azt a rajz segítségével eszközölhesse.
5. Hogy fejlessze a gyermek Ítélő és kifejező képessé
gét, mely sok telki gyönyör forrására válik. A rajzzal való
kifejezési mód birtokában a gyermek megsejti, némileg érzi
is az alkotás örömeit. Élesedett, finomodott szemlélete segít
ségével jobban látja, felismeri és élvezi a természet szépsé
geit. A rajz kiműveli a gyermek gondolkodó képességét;
megtanítja a rajzolandó formák bizonyos törvényszerűséggel
való bírásának pontos észrevevésére, képezi a szem megfi
gyelő és ítélő erejét, a kezet pedig a lélek akarata alá hajtja.
6. Hogy a gyermek tehetségének és hajlamának utat
engedve alkalom nyíljék rendeltetésének mivel tökéletesebb
és könnyebb elérésére ; testi és lelki erőinek edzésére és
finomítására, hogy igy kellőleg felruházva — kenyérkeresetre
esetleg dicsőségre is szert tehessen.
A rajznak tehát nagy nevelő hatása van, s nagyjelentő
ségű nemcsak azok számára, kiknek hivatásuk kívánja, hogy
a rajzzal foglalkozzanak, hanem minden emberre nézve.
Éppen ezért a tanítása már az elemi népiskolában is tör
vényileg kötelező újabban.
(Folyt, köv.)
L Cél.
"eP!s^oIában a nevelés meg oktatás érdekében, mint
anXTk
Ugy a raíztanitásnak is alaki és
anyagi képző erejenél fogva célja:
mind?
meg a
szépérzék, Ízlés
Mondatszerkesztések és hangsúlyozások.
- £<£
""
ellensúlyozása
veles — egeszsegügyi szempontból.
alkotásából
h gyermeket a környezetéböl és a természet
méreX • ! , targyaknak
önálló, közvetlenmegfigyelés
»
” dal0S “áS
™10 lerajzolására
séeeMs
r°ito s“"ei"l
az Öntevékenyseget es az egyéniséget fejlessze.
y
aikote’^XueZ?
és
Az emberi elme székhelyét öt hírhozóval ajándékozta
meg a nagy Alkotó. Ennek következtében a világminden
ségben végbemenő eseményekről csak akkor szerezhetünk
magunknak tudomást, ha valamelyik érzékszervünk reagál
ezen esemény hatása alatt
így veszünk tudomást az égi és földi tüneményekről,
a viruló tavaszról, a hervadó őszről, stb. így támadnak
kellemes és kellemetlen érzéseink, melyek az agyban gon
dolatot hoznak létre.
Öt érzékszervünkkel vagyunk tehát a mindenségbe
kapcsolva s bizony, egy nívón élnénk az állatokkal, ha nem
volna egy isteni adományunk, amivel kifejezést adhatunk
érzéseink nyomán támadt gondolatainknak. Ez a beszélő
tehetségünk.
Ezzel gyűjtjük össze és cseréljük ki kölcsönös tapasz-
Ugye^ese’ az arányosság,
élvezeteknek X
ontudatos itéletre és a művészi
X a J.
élményére: a helyes látásra vezesse,
y
z élet minden körülményei között értékesíthet.
vagv kén7elfyr|k|ePei!I,Se éS rászoktassa a gyermeket a látott
gy pzelt dolgok ertelmes és érthető lerajzolására, s ezzel
vagi meX °? 'nÓdjára VezeSSe’ hogy ,nidön a közlendő
vagy megértem kívánt dolognak szóval vagy írással nem bírja
— 12 —
talatainkat, ezzel szolgáltatunk újabb híranyagot érzékszer* veinknek és támasztunk vele az agyban gondolatra gondo
latot. — Röviden szólva, ami elménket kiműveli és kiemel
az állati tudatlanságból, az az emberi nyelv.
Az emberi nyelv népfajok szerint alakult és sok eltérést
mutat, de kölcsönösen megegyezik abban, hogy a gondolatot
. szavakkal fejezi ki. Minden egyes gondolat kifejezéséhez több
szó szükséges és ennek a szócsoportnak mondat a neve.
A kiféjezés történhetik élőszóval, vagy írásban. Ha
egyszerű gondolatot fejezünk ki, akkor egyszerű mondatot
kapunk. Pl. „Most van a nap lemenőben/
Az embernek egy időben csak egy gondolata lehet.
Ebből az következik, hogy, ha gőndolatainkat az ébredésük
sorrendjében fejeznők ki, akkor csupa egyszerű mondatokban
beszélnénk. Szóval, az egyszerű mondat beszédképes.
Ez a beszéd azonban döcögős és szaporátlan lenne s
a kifejezés szépségeiben is szűkölködnék. Hogy beszédünk
nek gördülékenységet és tömörséget adhassunk, ahhoz megkivántatik a felesleges szószaporitástól való tartózkodás.
Éppen ezért, mikor két vagy több gondolat kifejezése
közben közös szókat kellene használnunk, akkor szómegtakaritást csinálunk oly módon, hogy a közös szót csak egysz^r mondjuk ki, vagy csak egyszer írjuk le. Pl. A rózsa, a
szegfű és a viola, kerti virágok.
í
így keletkeznek az összevont mondatok, amelyek egy
nél több gondolatot fejeznek ki s amelyek közé az írásban
vonást, vagy „és“-t kell tenni.
Ha az összevont mondat egynél több gondolatot fejez
ki, akkor ez az elnevezés, hogy „összevont mondat", olyan
gyűjtőnév, amelynek keretén belül, — megcsonkítva bár —
több gondolatkifejező, azaz több mondat foglal helyet.
Egy mondatban csak egy alany és csak egy állítmány
fordulhat elő. Ebből az következik, hogy az összevont mon
datban ahány alany, vagy állítmány van, van benne annyi
mondat is.
Mikor az összevont mondat közös állitmánynyal kez
dődik, akkor az írásban kettős pontot teszünk az állítmány
után. Pl. A közlekedés eszközei ezek: a kocsi, a vonat, a
hajó, a csolnak, stb.
— 13 —
De nem teszünk írásjelet a közös állítmány elé, mikor
az összevonás ezzel kezdődik, hanem átengedjük a közös
állítmányt az utolsó mondatnak. Ugyan miért ? Hiszen mind
egyik mondat-é s mint ilyent, többes számba kell tenni.
Például szolgáljon az előbbi összevonás fordított szórenddel:
A kocsi, a vonat, a hajó és a csolnak (, vagy:) közlekedési
eszközök. — Mérjünk igazságos mértékkel és tegyünk az
írásban Írásjelet az ilyen többes számú, közös állítmány elé,
mert egy mondatban az egyes számú alany és a többes
számú állítmány, nem férnek össze.
Szokásba vették az e fajta mondatoknál a névelő elha
gyását az alany mellől. Pedig a ragtalan alanyhoz éppen
a névelő kívánja az állítmányt. Pl. A Tisza és a Duna... Ezek
állítmányra váró, csonka mondatok. Mig igy: Tisza és Duna,
csak tulajdonfőnevek, de nem mondatok. A névelő kihagyása
tehát nem össze vonás, hanem erőltetett dolog.
A névelőre vonatkozólag még egy megjegyzést óhajtok
tenni. Szabály szerint a névelőt nem szabad egybeírni a
névvel. Ebből az következik, hogy a névelőt nem szabadna
egybeírni a névmásokkal sem. Ámde a névelő és a névmá
sok olyan rövid szófajták, hogy kimondásukban és leírásuk
nál zavarólag hatna a szünet és a külömrás. Ezért össze
mondjuk és egybeírjuk azokat. Például: Aki, amely, ami;
ahol, ahonnan akitől, stb. Sajnos, hogy a nyelvtaniróknak
erre nem terjed ki a figyelmük és nincsen hozzá egy magya
rázó szavuk sem.
De menjünk tovább I Gyakran támadnak olyan gondo
lataink, amelyek okvetlenül egy másikat keltenek életre. Ezek
a páros gondolatok. A páros gondolatokat páros mondatok
kal fejezzük ki. Például: „Lement a nap, de csillagok nem
jöttének."
A páros mondatok viszonyát a kötőszó határozza meg.
A kötőszó lehet: kapcsoló, szétválasztó, ellentétes és magya
rázó természetű; tehát a páros mondatok is ennyifélék lehet
nek.
A nyelvet elemezni lehet: hangtanilag, szótánilag, és
mondattanilag. Felteszem a kérdést, hogyan elemezzük a
páros mondatok kötőszóit mondattanilag ? •— A felelet csak
ez lehet; Sehogy.
— 14 —
Szótanilag nevezhetjük kötőszónak, mert ilyen fajta szó
van. De mihelyt, a mondatba kerül, megszűnik külön szó
lenni, mert a mondat része lesz. Még pedig a második
mondat-é. Itt azt az érzést fejezi ki, amelyre kiváltódott az
első gondolat nyomán a második gondolat. Vagyis a máso
dik mondatnak az elsőhöz való viszonyát határozza meg.
Tehát a kötőszó a mondatban csak viszonyhatározó lehet,
ha mondattanilag elemezünk.
A mondatban a mondatrészek'elhelyezkedése a hang
súlytól függ. A hangsúlyos szót az állítmány előtt mondjuk
ki. Vagy ezzel kezdjük a mondatot, ha a hangsúly az állít
mányra esik. Pl. Elmennék én katonának, csak kötéllel ne
fognának.
;
A mondatban bármelyik szó kidomborítható a hang
súllyal. De mit csinálunk akkor, ha egy mondatban két dom
borítani való szavunk van? A rendes hangsúly csak égy
szót képes kiemelni s a másikat már súlytalannak hagyja
— Megmondom, kérem !
Az egyik szót az állítmány előtt mondjuk ki s ezzel
hangsúlyosé válik. A másikat meg két kifejezéssel látjuk el
t. i. névvel és névmással. Ez az eljárás szófelesleget idéz
ugyan elő, de súlyt ád a kifejezésnek. Pl. Megérem még...
azt az időt. Vagy: Darumadár... fenn a légben... Vagy .
De, ha egykor tőlem kérdik... azt a kislányt, azt a régit, stb’
Sőt olyan mondat is van, amelyikben minden szó hang
súlyos. Pl.- Be szomorú ez az élet én nekem.
(Folyt, köv.)
Merk Andor.
t SAMASSA JÓZSEF.
I
Egy név, melynek viselőjéről mindenkor és mindenki
csak nemeset, szépet és jót mondott. Egy név, melynek
ényt nemcsak a biborkalap, nemcsak az egyházfejedelmi
méltóság, hanem az a puritán szeretetével mindenkit átölelő
fenkölt lélek adott, amely most visszaszáll! Alkotójához.
Az a gyász, mely az egri bíboros érsek halálával a
római katholikus egyházat, közelebbről a magyar katholikusokat érte, mindnyájunké, mert hiszen Samassa József nem
csak katholikus egyházfő, de ember és pedig magyar ember
is volt, most élő magyarjaink legjobbja, legnagyobbja.
Majd 3/i százados egyházi és közéleti működése az
egész magyar társadalom osztatlan hódoló tiszteletét, szeretetét nyerte ki, s az ő neve fennmarad — ragyogó példa
képéül — az egyházi és világi ténykedőknek egyaránt.
Személyi hír. Rhédei János kir. tanfelügyelő szabad
ságáról hazaérkezvén, 26-án a hivatal rendezését átveszi. —
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő 19-én tért vissza 5 heti
szabadságáról.
Kinevezés. Bogyó Sarolta Tóth Ferencné, a szolnoki
kir. tanfelügyelőségnél alkalmazott oki. tanítónő a szolnoki
áll. iskolához rendes tanítónővé kineveztetett. — Midőn kine
vezéséhez őszintén gratulálunk, egyszersmind sajnálattal
veszünk tőle búcsút, rrúít egyik igen kedves hivatali mun
katárstól s uj állomásán működéséhez Isten segítségét kívánjuk.
Helyébe — mint értesültünk — Szilvássy Eleonóra oki.
tanítónő nyer alkalmazást.
Személyi pótlék. Schwarcz Ábrabám karcagi izr. taní
tónak — a vkminiszter — buzgó szolgálatai elismeréséül
200 K. évi személyi pótlékot utalványozott* A jól megérde
melt kitüntetéshez gratulálunk.
Tanitóváltozás. A tiszaszalóki ref. iskolaszék Bartha
Lajos, — a törökszentmiklósi rk. iskolaszék Wagner Anna,
a dévaványai rk. iskolaszék Godén Ferencz, — a jászdózsai
rk. iskolaszék Kiss Lajos, a jászárokszállási rk. iskolaszék
Major Sándor ptanitót választotta meg.
Nyugdíjazás. Szőke Sándor fegyvernek! ref. tanitó
nyugdíjazását a vm. nyugdijbizottság kimondotta. Ugyancsak
nyugdijbizottság elé állanak Dohnál Erzsébet jászároászállási,
Vízaknai Zsófia kunmadarasi, Erdélyi Róza törökszentmiklósi
tanítónők, Ágoston Andor kunhegyesi rk. tanitó.
Kitüntetéssel végezte a mezőgazd, szaktanfolyamot
Sz. Eszenyi Mária kunszentmártoni szaktanítónő Kecskeméten.
Gratulálunk a szép sikerhez.
— 17 —
— 16 —
Antialkoholisták készére alkoholmentes olcsó ita o
Konsiszkv György füszerüzletében kaphatók.
Iskolánkivül oktatás tiszteletdijául az Orsz. Szabad
oktatási Tanács előterjesztésére a vkmimszter
Jászapátin dr. Markovits Pál rk. plébánosnak 6 K
■ Tábory J. tanítónak 24 K. Moldván J. és Szabó Ferencz
tanítóknak 18—18 K.
Jászberényben Szabó Gyula all tanítónak 48 K.
Jászfényszarun Márkus j. tanítónak 36 K. Acél Józsefnpk 30 K és Koós ]-nak 12 K.
Pusztamonostoron Luksoszky János rk. plébánosna ,
Nagy Lajos jzőnek 18-18 K. Farkas J. és Lővey Lajos taní
tónak 42-42 K.
.
Fegyverneken Török Ernőnek 48 K. Szabó J. rk. lel
késznek 12 K. Dobler B. gyógyszerésznek 6 K. Szatmári
Lajos tanítónak 48 K. Gajda Gy. szaktanítónak 6 K.
Kőteleken Csősz r jegyzőnek 6 K. Gönczi 1. tanítónak
Tiszabőn Erdei A. tanítónak 48 K. dr. Leitner L. orvos
nak 24 K. Neumann V. tanítónak 48 K.
Karcagon Mancsák Pál és Csupka Vilma rk. tanítóknak
48-48 K.
Kunszentmártonban Martikány Istvánnak 48 K.
Szelevényen Hollós Jánosnak 48 K Hollós J-nénak 24 K
óradijat utalványozott.
, /
Íme a mi megyénk tanítósága és papsága valamint a
közs. hatóság és értelmiség derekasan kiveszi a maga részét
a nép kulturnivójának emelését célzó munkából. Legyen ez
buzdítás a habozóknak és késlekedőknek, Felvilágosítást
szervezésre Szerkesztőségünk kétséggel ád.
A gazdasági népiskolák ellenőrzése. A kultuszmi
nisztérium a gazdasági népiskoláknak; államsegély iránti
kérvényeiből azt tapasztalta, hogy számos ilyen iskola műkö
dése nem felel meg a kivánalmaknak és hogy különösen a
gazdasági tárgyakat nem tanítják a megszabott terjedelemben.
Mivel agrár-államban a gazdasági népiskola nagyfontosságu
és az állam sokat költ rájuk, ezért meg kellett vizsgálni,
hogy mi egyéb oka van hátramaradásuknak. A kultuszminiszter
megállapította, hogy elsősorban a hiányos ellenőrzés az oka
az iskola hibájának: ezért a kir. fanfelügyelőket most szigo
rúbb ellenőrzésre a legnyomatékosabban felhívta. Köteles
lesz szeptember 1-től a tanfelügyelő a legszigorúbban eljárni
és minden alkalommal a gazdasági iskolát ép úgy megvizs
gálni, mint a mindennapi népiskolát és ahol mulasztásra
akad,’ ott be kell szüntetnie a tanítói tiszteletdij kifizetését.
Előírja a miniszter, hogy egyébként is a tanitó a közismereti
tárgyakat heti 3 órában ingyen tartozik tanítani és csak a
gazdasági tárgyak tanításáért kap fizetést. Megszabja a mi
niszter, hogy egy tanerőre legalább 60 egynemű tanulót kell
számítani. Leánytanulók iskoláját csak ott engedélyezi, ahol
húsznál több leány van. Utasítja a tanfelügyelőt, hogy állami
iskolában legalább húsz, nem államiban legalább negyven
tanuló kell az államsegély megszavazásához. Felkérik az is
kolaszékeket. hogy gyakran látogassák a gazdasági iskolát
és ahol mulasztást látnak, nyomban jelentsék a tanfelügyelő
nek. Végül követeli a miniszter, hogy a tanévvégi vizsga
meglegyen az iskolaszéki elnök jelenlétében is és ha vala
hol eredménytelenséget tapasztalak, a megtorló eljárás el
01 Gazdasági tanítóképző. A szegédi tanítóképzőnél
érdekes újításra készülnek. Fölszerelik a tanítóképzőt, amely
300.000 korona költséggel uj épületet kap, földmivesiskolaval
és több holdnyi gyakorló területtel, hogy ott gazdasági sza tanítókat képezzenek. A várostól e célra ingyen te e
4000 korona évi hozzájáru'ást kapnak. Az uj tanítóképző a
jövő tanévre készül.
—
H I V A T A L 0 S B É S Z.
4732. szám.
.
Valamennyi iskolai igazgató és vezető tanító urnák,
tanítónőnek.
A földm. m. kio miniszter ur f. é. 86137 sz rendele
tével kiadott pályázat?hirdetést terjesztés vegeit hiteles ma-
solatban közzéteszem.
Szolnok, 1912. aug. 15.
kir. tanfelügyelő szabadságon
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
— 18 —
V. évfolyam.
Másolat. 86137/Xt—3 szám. Pályázati hirdetmény. A
gödöllői állami méhészeti gazdaságban folyó évi október hó
15-én megkezdődő két éves méhészmunkás tanfolyamra
pályázat hirdettctik. Felvétetnek oly egyének, kik 16-ik
életevüket betöltötték, de 35-ik életévüket még túl nem ha
ladták. A felvételt kérő és egy koronás bélyeggel ellátott
folyamodványokat a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez
(Budapest V. Országháztér II) folyó évi szeptember hó
végéig a következő okmányokkal felszerelve kell benyújtani.
1. Keresztlevél (születési bizonyítvány) 2. Az elemi népiskola
négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány. 3. Hiteles
bizonyítvány arról, hogy a folyamodó valamely mező, kert,
szőlő, vagy erdőgazdaságban mint segédmunkás vagy mint
egyébb alkalmazott legalább egy évet gyakorlatilag töltök és
használhatóságának s megbízhatóságának tanujelét adtá. A
földmives-, vagy kertmunkás-iskolát végzettek előnyben része
sülnek. 4. azoknak,- kik szülői gondozás a'att nem állanak,
kifogástalan magaviseletükről tanúskodó községi bizonyítványt
azoknak pedig kik szülői vagy gyámi gondozás alatt állanak’
az említett községi bizonyítványon kívül még szüleik, esetleg
gyámjuk oly beleegyező nyilatkozatát is kell mellékelniük,
mely az illetőnek a tanfolyamra való belépését megengedi.
5. csatolandó továbbá az ép, egészséges és munkára edzett
testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány, a himlőoltási bizo
nyítvánnyal együtt. A tanfolyamra felveendő egyének a
gazdaságban szabad lakást és állam költségén teljes ellátást
kapnak, betegség esetén ingyen orvosi segélyben és gyógy
szerben is részesülnek. A szükséges könyveket, írószereket, a
gyakorlati munkához megkivántató felszereléseket, szerszámo
kat és eszközöket használatra szintén a gazdaságban kapják.
Azon esetben, ha a felvett tanuló évközben saját akaratából
távoznék a gazdaságból, az élvezett ellátás diját a szülő vagy
gyám megtéríteni tartozik. Minden növendék 60 K ruhapénz
en is részesül oly módon, hogy a szükséges ruházatról ezen
összeg erejéig a gazdaság vezetője gondoskodik. Kelt Budapes, 1912. augusztus 8. M. kir. földmivelésügyi minister.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1912. aug. 15.
Csikós József
kir. tanf. tollnok.
Szolnok, 1912. szeptember 10,
17, szám,
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik*
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10, és 25-én,
Vármegyénk népoktatásügyi állapota
augusztus hóban.
A vármegyei népoktatás folyó évi auguszutus
havi állapotának főbb mozzanatairól szerkesztett
jelentésemet következőkben van szerencsém előadni:
,
Sailay József jászteleki rom. kath. kántortanitó
60téves szolgálata alkalmából arany érdem-kereszt
tel tüntettetett ki. z
M. kir. vall.- és közokt. miniszter ur a szol
noki áll. polg. fiúiskola tantestületét, az eddigi
igazgató és tanerők átvételével kinevezte; — a
törökszentmiklósi tanyai áll. el. népiskolák szer
vezését pedig kimondotta.
A szolnoki áll. polg. fiúiskola tantestületének
tagjai, — rajtuk kívül 19 uj állami elemi iskolai
tanitó és tanítónő a hivatali esküt kezembe letette,
— 8 áthelyezett áll. el. iskolai tanitó és tanítónő
pedig szolgálattételre jelentkezett. 5 áll el. iskolai
tanitó és tanítónő augusztus 31-ig nem jelentkezett.
Az állami el. iskolai tanitók, tanítónők és
óvónők családi pótlékaikat megkapták, illetőleg
— 5 —
— 4 —
gulya, ménes, ott ,delelget. Vagy ez: Én alólirott bizonyítom,
stb.
>A ’ kettős kifejezésben a névmást talán jelzőnek elemezzük
mondattanilag. (Ilyen a jelzőnek jelzője.) Igaz ugyan, hogy
jelzi a párját, de ennél többet tesz: egyenesen rámutat. A
páros kifejezések névmása sohasem lehet más mondatrész,
mint a párja, mert a névmás ugyanazt a
fogalmat fejezi
ki határozatlan alakban, amely fogalmat kifejez a párja tel
jes határozottsággal. Kölcsönözzük tehát a névmásnak a párja
nevét s akkor lesz belőle: alanymutató, jelzőmutató, tárgy
mutató, helymutató, okmutató, módmutatö, stb.
A páros kifejezés akkor hangsúlyoz legerősebben, mikor
a mutató és a vonatkozó névmások kerülnek párba. Pl. Akkor,
mikor. Az, aki. Azért, mert. Ott, ahol. Úgy, ahogy. Azt, amit.
Azzal, amivel, stb.
A páros névmásokkal akkor hangsúlyozunk gondolat
részeket, amikor több domborítani való szavunk van. Vagy
akkor, mikor egy gondolatrészt többszörös hangsúllyal aka
runk kifejezésre juttatni.
Ilyenkor, és csakis ilyenkor, egy gondolatot két mon
datban fejezünk ki; akként, hogy a gondolatnak egy részét
a mutatónévmás mellé sorakoztatva jelenítjük meg. Például:
Addig hajlítsd a fát... Ez a főmondat, melyből a névmás
kimutatása egy hiányzó gondolatrészre tereli a figyelmünket.
Ezt a hiányzó gondolatrészt azután a vonatkozó névmás
körül igy öntjük szavakba :.., amig vessző. Ez a mellék
mondat, mely a névmásával magára vonatkoztatja a főmondat
tartalmát.
■
Tehát a fő és mellékmondatok egymástól függenek.
Nem is csoda, hiszen, egy gondolatot fejeznek.ki. (Ellen
tétben a páros mondatokkal, melyek két gondolat kifejezői.
Ezt a megkülönböztetést sem szokták kidomborítani. Azt sem,
. hogy kötőszavuk csak a mellérendelt mondatoknak van, mert
a páros névmás nem kötőszó. (Pl. Akkor szép az erdő, mikor
zöld. Ezt az egy gondolatot fejezi ki, hogy: „Zöldeléskor
szép az erdő."
A mellékmondat a denne kidomborodó/ gondolatrész
- szerint lehet: alanyi, jelzői, tárgyi, vagy valamilyen határozói.
Hogy mikor milyen mellékmondattal állunk szemben,
arra nézve egyedül a mutató névmás adhat felvilágosítást.
Ha nem találnók jelen, mert néha kimarad a főmondatból,
keressük fel és úgy kérdezzük meg.
,
,
Az alanyi mellékmondatra igy mutat a névmás: Az!
Pl. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Mi ? Az,
hogy •
r*
Jelzői mellékmondatra igy mutat a névmás: Olyan! Pl.
Amilyen az „Adjon Isten!“, olyan a „Fogadj Isten!“ Milyen ?
Olyan, amilyen!
Tárgyi mellékmondatra ilyen a mutatás: Azt! Pl. Cse
rebogár, sárga cserebogár, nem kérdem én tőled, mikor lesz
nyár? Mit? Azt, hogy!
Helyhatározói mellékmondatra ilyen a mutatás: Ott.
Pl. Megállók a keresztutnál, ahol nyáron annyi fehér virág
van. Hol ? Ott, ahol!
Egyedül a képletesen határozó mellékmondatnak nincsen
saját páros névmása. Erre a főmondatból idegen névmás
mutat. Éppen ezért a mutatásnak átvitt értelme'van. Pl. Ott
fogja meg a dologvégét, ahol könnyebb. Hol ? Ott, ahol! Itt
a páros névmás helyet mutat, de a mutatásnak átvitt értelme
van, tehát képletesen határoz.
. ...
Az idéző és idézett mondatok nem egyebek, mint függő
mondatok, ahol az idéző a főmondat, az idézett a mellékmondat. Pl. „Talpra magyar!", irta: Petőfi :Sándor. Mit.
Ezt, hogy!
.
r ’ A függő mondatok, mivel csak egy gondolatot fejeznek
ki, állhatnak más mondatokkal páros viszonyban is. így pél
dául két mellékmondatos főmondat is lehet egymással p^ros.
Erre alkalmas példaként idézem a „Haza bölcse‘-nek
ama híres mondását, hogy: „Tűrni fog a nemzet, mert, a
erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét
visszaadhatják, de, amiről a nemzet ónként Lemon ,
annak visszaszerzése mindig nehéz."
A mellékmondat visszafejlesztese áltál a kiszakított go
dolatrész bekerül a főmondatba, de elveszíti a hangsu ya.
Ezen úgy segítünk, hogy nem fejlesztjük vissza a mellék
mondatot, hanem mindenestül beékeljük a főmondatba, gy a
kecske is jól lakik s a káposzta is megmarad. Pl. Az a ma
dár, melynek kedves a kalitka, nagyon ritka. Ezt az ej s.
közbevetésnek nevezzük,
2
énnek utalványozása iránt, a szükséges intézkedé
sek megtétetlek.
A vármegyei tanítói nyugdijügyi bizottság az
egyházi főhatóságok részéről is megalakitlaloU.
Tiszaföldváron 15 nc^taniló részere slöjd tan
folyam tartatott. Ez a tanfolyam, valamint a Kar
cagon és Jászberényben szintén néptanítók részére
rendezett mezőgazdasági tanfolyamok is igen szép
sikerrel nyerlek befejezést.
M. kir. vall.- és közokt. miniszter ur ő nagy
méltósága az 1908. évi XLVI. t.-c. értelmében
kötelező elemi népiskolai végbizonyítványok és
ezekről vezetendő törzskönyvek mintáit megálla
pította és kibocsátotta; — az állami tanfelügyelet
újjászervezését megkezdte és a tanfelügyelőségi
iskolalátogatók részére szükséges utasítást kiadni
méltóztatott. Lesz szerencsém erről az ülés folya
mán részletes előterjesztést tenni.
A kunszentmártoni társ. polg. fin- és leány
iskola épületének átalakítása megtörtént.
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur ő nagy*
méltósága Bedő Mihály turkevei gazd. népiskolai
szaktanítót az ottani külterületi állami elemi nép
iskolák igazgatásával megbízta; Schwarlz Ábrahám
karcagi izr. el. isk. tanitó részére évi 200 korona
személyi pótlékot; a tanker.ület áll. el. népiskolái
nak bulorszükségleteire 7.700 koronát utalványo
zott; Szűcs Károly oki középiskolai tanárt pedig a
turkevei áll. polg. fiúiskolához rendelte szolgálatra.
Szolnok, 1912. évi szept. hó 1.
A legmélyebb tisztelettel
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2084 kb. — Szabó Mária I. korp. államsegély kérése
pártolólag felterjesztetik,
2186 kb. — Az abádszalóki rk. iskolaszék tandijpótló
államsegélyért folyamodása felszerelésre visszaadatik.
2288 kb. — A tiszaszalóki ref. iskolaszéknek Bartha Lajos
tanitó részére fiz kiég, államsegély kérése felterjesztetik.
2336 kb. — Schwarcz Ábrahám karcagi izr. tanítónak
200 K személyi pótlék utalványoztatik.
2337 kb. — Somodi Dezső csépai rk. tanitó részére
L korp. államsegély engedélyeztetik.
2338 kb. — A kszentmártoni polg. iskolánál állások
szervezése tárgyában vkmin rendelet.
2344 kb. — Csomósné Farkas Jolán részére III. korp.
államsegély engedélyeztetik.
2345 kb. — Özv. Simon Miklósné részére magasabb
államsegély engedélyeztetik.
2346 kb. Szentiványi Béla részére II. korp államsegély
utalványoztad k.
2347 kb. —Bujdosó Ilona jákóhalmai rk. tanítónő,
részére 1. korp. államsegély utalványoztatik.
2348 kb: — Pintér János fegyvernek! volt tanitó állam
segélye beszüntettetik.
2353 kb. — Bálint Sámuel tanítónak névváltozást enge
délyező rendelete.
2362 kb. — Kóczián Margit jászárokszállási rk. taní
tónőnek II. korp. államsegély utalványoztatik.
2372 kb. — Bagamén Lajos részére II. korp. állam
segély engedélyezésért folyamodik.
2390‘kb. — Ladó László szandai urad, tanitó II. kor
pótléka ügyében nincs rendelet.
Mondatszerkesztések és hangsúlyozások.
Ha egy gondolatrészt a kifejezéskor a rendes hangsúly
mellett páros kifejezéssel látunk el, akkor egy mondatrészre
két hangsúly esik. Pl. Ezt a kerek erdőt járom én. Ezt a
barna kislányt várom én. Vagy: Kondorost csárda mellett
5 —
— 4 —
gulya, ménes, ott delelget. Vagy ez: Én alólirott bizonyítom, \
stb.
A kettős kifejezésben a névmást talán jelzőnek elemezzük
mondattanilag. (Ilyen a jelzőnek jelzője.) Igaz ugyan, hogy
jelzi a párját, de ennél többet tesz: egyenesen rámutat. A
páros kifejezések névmása sohasem lehet más mondatrész,
mint a párja, mert a névmás ugyanazt a
fogalmat fejezi
ki határozatlan alakban, amely fogalmat kifejez a pária tel
jes határozottsággal. Kölcsönözzük tehát a névmásnak a párja
nevét s akkor lesz belőle: alanymutató, jelzőmutató, tárgy
mutató, helymutató, okmutató, módmutató, stb.
A páros kifejezés, akkor hangsúlyoz legerősebben, mikor
a mutató és a vonatkozó névmások kerülnek párba. Pl. Akkor,
mikor. Az, aki. Azért, mert. Ott, ahol, ügy, ahogy. Azt, amit.
Azzal, amivel, stb.
A páros névmásokkal akkor hangsúlyozunk gondolat
részeket, amikor több domborítani való szavunk van. Vagy
akkor, mikor egy gondolatrészt többszörös hangsúllyal aka
runk kifejezésre juttatni.
Ilyenkor, és csakis ilyenkor, egy gondolatot két mon
datban fejezünk ki; akként, hogy a gondolatnak egy részét
a mutatónévmás mellé sorakoztatva jelenítjük meg. Például:
Addig hajlítsd a fát... Ez a főmondat, melyből a névmás
kimutatása egy hiányzó gondolatrészre tereli a figyelmünket.
Ezt a hiányzó gondolatrészt azután a vonatkozó névmás
körül igy öntjük szavakba :... amig vessző. Ez a mellék
mondat, mely a névmásával magára vonatkoztatja a főmondat
tartalmát.
Tehát a fő és mellékmondatok egymástól függenek.
Nem is csoda, hiszen egy gondolatot fejeznek . ki. (Ellen
tétben a páros mondatokkal, melyek két gondolat kifejezői.
Ezt a megkülönböztetést sem szokták kidomborítani. Azt sem,
hogy kötőszavuk csak a mellérendelt ,mondatoknak van, mert
a páros névmás nem kötőszó. (Pl. Akkor szép az erdő, mikor
zöld. Ezt az egy gondolatot fejezi ki, hogy: „Zöldeléskor
szép az erdő."
A mellékmondat a denne kidomborodó gondolatrész
szerint lehet: alanyi, jelzői, tárgyi, vagy valamilyen határozói.
Hogy mikor milyen mellékmondattal állunk szemben.
(
arra nézve egyedül a mutató névmás adhat felvilágosítást.
Ha nem találnék jelen, mert néha kimarad a főmondatból,
keressük fel és úgy kérdezzük meg.
,
,
.
Az alanyi mellékmondatra igy mutat a névmás: Az.
Pl. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Mi? Az,
h°gy Jelzői mellékmondatra igy mutat a névmás: Olyan! Pl.
Amilyen az „Adjon Isten!", olyan a „Fogadj Isten!“ Milyen?
Olyan, amilyen!
;
Tárgyi mellékmondatra ilyen a mutatás: Azt. Pl. Cse
rebogár, sárga cserebogár, nem kérdem én tőled, mikor lesz
nyár? Mit? Azt, hogy!
Helyhatározói mellékmondatra ilyen a mutatás. O .
Pl. Megállók a keresztutnál, ahol nyáron annyi fehér virág
van. Hol. ^Ott^ kép]etesen ha^rozó mellékmondatnak nincsen
saját páros névmása. Erre a főmondatból idegen névmás
mitat. Éppen ezért a mutatásnak'átvitt értelme van. Pl. Ott
fogja meg a dologvégét, ahol könnyebb. Hol ? Ott, ahol Itt
a páros névmás helyet mutat, de a mutatásnak átvitt ertelme
mondok, a™ az idéző a tőmondat, az « a me» k-
mondat. Pl. „Talpra magyar!", irta: Petőfi Sándor.
EZt’ Aföggő mondatok, mivel csak egy gondolatot fejeznek
ki állhatnak más mondatokkal páros viszonyban is. így pél
dául két mellékmondatos főmondat is lehet egymássá1 pöroj
Frrp alkalmas példaként idézem a „Haza bölcse nek
ama E
,T«™ fog a nemzet mert am.
erő és hatalom elvesz, azt idő es kedvező szerencse ismét
visszaadhatják, de, amiről a nemzet ónként lemond,
annak visszaszerzése mindig nehéz.
kí«7akitott gonA mellékmondat visszafejlesztese áltál a kiszakított gon
dolatrész bekerül a főmondatba, de elveszíti a hangsulg.
Ezen unv segítünk hogy nem fejlesztjük vissza a mellék
mondatot, hanem mindenestül beékeljük a ^mondatba. Ig^a
kecske is jól lakik s a káposzta is megmarad. P Az a ma
dár, melynek kedves a kalitka, nagyon ritka. Ezt az eljárás,
közbevetésnek nevezzük.
6
Közbevetéseket gyakran alkalmazunk: hangsúlyozás és
kedvező mondatkötés céljából. Az igy egymásba helyezett
mondatokat az írásban vonással és gondolatjellel szokás egy
mástól megkülönböztetni.
Különben is általános szabálynak mondható, hogy, mig
az egyszerű mondatból száműzve van a vonás, meg az „és"
addig az összetett mondatokat mindig vonással, vagy „és“-sel
választjuk el egymástól az írásban. (Kivéve a ; és: alkalma
zásának eseteit)
Végül rámutatok azon körülményre, hogy Deák Ferenc
nek fentidézett mondásában találunk: összevont mondatokat,
páros mondatokat, függő mondatokat, közbevetett mondatokat
és mégis, mikor felidézzük ezt a nyilatkozatot, akkor az egész
idézet, minden fajta mondataival együtt, a felidéző mondat
nak lesz a mellékmondata.
Utólagosan rámutatok még azon körülményre is, hogy
összevonni lehet nemcsak egyszerű mondatokat, hanem lehet
összetett mondatokat is. Összevont függő mondatokból lesz
a körmondat. Például:
Mint a madár a fészkére,
Szomjt^vándor hűvös érre,
Mint a gyermek anyaölbe:
Vágyom én e nyájas körbe.
Tiszakürt, 1912. május hó 30.
Merk Andor,
tanitó.
Mi a népiskolai rajztanitás célja?
1.
Helyes-e mindent a természet után rajzolni ?
2.
Ha igen, az anyag felsorolandó osztályonként
minfít 9 Ha nem’ melyik osztályban és mennyiben alkalmazandók
a
miniaK t
Pályanyertes dolgozat.
(Folytatás.)
Irta: Padi István jászárokszállási róm. kath. tanitó.
Jelige: Okos ész, ügyes kéz
Sokra kész
II. Helyes-e mindent a természet után rajzolni?
1. A régi rendszer.
is ipen éP1SkolJnkban a rajztanitás még csak tiz évvel előbb
igen mostoha viszonyok között folyt. A legtöbb elemi is
kolában egyáltalán nem is tanították. Ahol mégis tanították,
ott a menete az volt, hogy ' kezdték a különböző vonalak
rajzolásával, még pedig hálóban vagy ponthálózatban. Az
egyenes és görbevonalakból azután e hálókba díszítményeket,
s eközben a hálózat négyzetei közé szorítható tárgyakat raj
zoltak ; majd később tiszta rajzpapiroson tettek kísérleteket a
díszítmények rajzolásával.
'
A rajzolás mindig a tanitó által a táblára rajzolt alakok,
vagy pedig nyomott lapminták utánzása, másolása utján tör
tént. A népiskolában ennél tovább nem is jutottak. De még
a közép vagy egyes szakiskolákban is hasonló módon történt
a rajztanitás.
A rajztanitás célja tehát csak a keszitesmod elsajátítá
sára törekedett. A növendékek lelkivilágát, értelmét, megfi
gyelő és alkotóképességét teljesen figyelmen ^kivül hagyta, s
nem fejlesztette.. Rendszerint mértani alakok szerkesztése
képezte a rajztanitás alapját nemcsak a közép, de még az
elemi népiskolában is, igy tulajdonképpen n^ volt egyéb,
mint alkalmazott mértan.
A növendékeket az előttük idegen és legtöbbször érthe
tetlen elvont alakok nem érdekelték, s igy az egész iskolai
rajztanitás általában lélekölő, gépies munkává vált, mely a
növendékek értelmi képességét nemhogy ébresztette es fokozta
volna, hanem fejlődésüket inkább hátráltatta és a rajzolásban
való kedvöket elvette. Sajnos, még ma is így van nagyon
sok népiskolában.
' 2. Az ujrendszer.
A régi, rossz rendszerrel szemben az uj rajztanitás a
rajzolt minták helyett a természetből és a növendékek kornyeze böl a valóságos tárgyakat veszi mintául máraz elemi népiskolában
is. Vájjon kelle jobb, tökéletesebb minta a.termeszetné vagyPvalóságos baltánál, széknél, háznál, lónál, libánál stb..
mindenütt és mindenkor találhatók, természetben szemlelhetok,
s igy a legtermészetesebben lerajzolhatok.
Emellett a hálózott rajzpapirt kerüli, sót eltiltja, mivé
a rajzolás az ilyen papipron teljesen gépies,szeem e
,
szemet és a kezet ugy elrontja, hogy ö e e y
hozható. A tanulók, kik hálózott papíron rajzolnak nem
lesznek képesek önállóan és szabadon rajzolni, mert sz m-
9 —
- 8 mértékűk elrontódnak és önállósághoz nem szoknak. A
ponthálózat tehát a szemre ártalmas, de meg a tanuló ízlése
is megromlik, ka a különböző lerajzolt testeket ily merev
hálózatba szorítva látja. Dobjuk félre tehát a hálózott rajz
papirt és használjunk helyette simát és pedig olcsót pl. fehér
csomagoló papirt, mely az elemi népiskolai rajzoktatáshoz
teljesen megfelel.
Most pedig mondjuk ki bátran, hogy igenis helyes, sőt
leghelyesebb dolog mindent a természet után rajzolni, már az
elemi népiskolában is.
Igaz, hogy az uj irányú rajztanitás módszere sem
tekinthető ugyan végleg kialakultnak, de az előbbi rendszer
rel szemben mégis ezerszerte helyesebb, mert kétségtelenül
el kell ismernünk, hogy ezzel az ifjúság alaki, anyagi és
művészi képzése körül sokkal többet tehetünk, mint a régi
rendszerrel. Különben mutatja az eredmény, csak meg kell
figyelni.
Hogy a természet utáni rajzolásnál miként és hogyan
kell eljárni, megmutatja a miniszteri tanterv és utasítás.
Tessék utána nézni, tanulmányozni és aszerint cselekedni.
A rajzolás tehát már az elemi népiskolában sem legyen
másolás, hanem természet utáni, mert a végcél az, hogy a
növendékek bármily természeti és környezetbeli testet, leg
alább vázlatosan letudjon rajzolni. Erre pedig a következő
gyakorlatok vezetnek: 1. a tárgyak körvonalainak rajzolása,
2. sík díszítmények, 3. tárgyak távlati képe, 4. árnyékolás,
5. ecsetgyakorlatok, 6. színezés, festés, 7. tervezés.
Az ujszabásu rajztanitás a gyermekekhez, illetve a
gyermekrajzokhoz fűzi a menetet. Kezdődik a pingáló gyer
mekrajzzal (ösztönrajz) s folytatódik az emlékezetből való
? tVégÜ' áttér a tárgyak szemlélet
való
ajzolására és festésére. Emellett minden fokon külön kézüEL
ÍS kiván a szi"ek tekintetbea SS ^mzendő, hogy a népiskola alsó, közép, sőt
i^
helye“ bátran ^‘"álhatók a
kezeit át í S S ’ mÍVe‘ ezek °'Csóbbak és könnyebben
Snösen a
kÖnnyen elÖm,Ík és P^Ol,
amilyenek
(rolyt köv.)
Aforizmák.
V
Míg némely embernek csak a hazája lehet a szégyene,
addig nagyon sok ember a hazájának a szégyene.
Amint ugyanazon virágból szívott nedvet a méhek mézzé,
a pókok méreggé készítik: úgy az emberek becsületét is
némelyek tisztességgé, mások pedig gyalázattá változtatják.
Vannak, kik embertársaik egy-két gyarlóságát folyvást
hánytorgatják. Hátha még a többi gyarlóságaikat ismernék!
Csakhogy ezek az ál erkölcsbirák éppen a saját gyarlóságaik
nagy halmazától nem láthatják meg másokban a kevesebbet
sem teljesen.
.
Az egyes embereknek bizonyos téren- való kitüntetése
nem annyira az illető egyénre, mint inkább az ő társadalmi
környezetére áraszt fényt — jóllehet, szemétdombon is talál
hatni gyémántot.
Vannak emberek, — szerencsére kevesen — kik a sajat
szennyükből már nem képesek megélni, éppen azért csak a
másokra szórt piszkolódásukból vélik biztosítani amugyis
kétes existentiájukat.
Nagyon sokan vannak, kik keveset tanultak és meg kevesebbet tudnak, de azért azt hiszik, hogy ők már mindent
tudnak; és nagyon kevesen vannak azok, kik sokat <anultak;
s igy sokat is tudnak, de éppen a szorgalmas tanulás.által
szerzett tudásban megfinomodott elméjükkel képesek belátni
csak, hogy még mindig mily keveset tudnak.
A mások gyarlóságának mibenlétét és nagyságát csak
azok képesek felfogni valójában, akik maguk legkevésbbé
gyarlók.
,
A rosszlelkü emberek nem bántják egymást, mert nem
találnak egymáson bántani valót; a náluknál különb embe
reket azonban folyvást gyalázzák, mivel sok irigyelni va
találnak rajtok. Szenny a szennyel jóbarátságban, de a tiszta
sággal ellenséges lábon áh.
A rágalmazók valahányszor gyalázatot szórnak * ember
társaikra, mindannyiszor dicséretekkel halmazzák el őket.
Vannak emberék, kik minden törekvésüket embertársaik
jóhirnevének, becsületének lerombolására fordítják. Az ilyenek
nek azonban meg kell gondolnjok, hogy e nem éppen nemes
i
— 10 —
célju’-at csak ugy érhetik el legbiztosabban, ha a jóhirnevet
és becsületet ők maguk bírják nagyobb mértékban— ellenben
kárbavész minden fáradságuk. Különben is csak az dobhat
másra követ, aki maga nem bűnös.
Palócz.
Meghívó.
A hevesnagykunsági ref. tanitóegylet folyó évi szept.
hó 14-én délelőtt 9 órakor, Törökszentmiklóson tartja f évi
rendes közgyűlését, mely gyűlésre az egyesület alapitó, pártoló
és rendes tagjait a tanügybarátokat és érdeklődőket tisztelettel
meghívom. Reggel 7 órakor a törökszentmiklósi ref.. temp
lomban Isten áldását kérjük napi munkánkra.
A gyűlést megelőző napon, azaz szeptember hó 13-án
délután 6 órakor központi bizottsági gyűlés lesz a ref. egy
háztanács termében, melyre a központi bizottság tagjainak
szives megjelenését kérem.
A gyűlés napján közebédről a törökszentmiklósi kar
társak fognak gondoskodni, nemkülönben az elszállásolásról
is; felkérem az egyes tanítótestületek elnökeit, hogy a gyű
lésre utazó és a közebéden résztvenni kívánó kartársak
neveit Simon Ferenc tantest, elnök urnái Törökszentmiklóson
szeptember 10-ig bejelenteni szíveskedjenek.
A gyűlés napján este 8 órakor a vasúti állomás mellett
levő „Virág-kert“-ben séta-hangversenyt rendez a török
szentmiklósi dalárda.
Mezőtúr, 1912. augusztus hó 30.
Kecskeméthy László
a Hevesnagykunsági Ref. Tanitóegylet elnöke.
A közgyűlés tárgyai:
1.
Megnyitó.
2.
Elnöki jelentés.
3. Néhai Milesz Béla nekrológja Győrfi János tiszaszőlősi kartárstól.
'
4. Az egyhmegye 52/912 sz. végzése alapján Kopasz
bandor madaras! kartársnak, a tanügyi bizottsághoz, az
Iskolai zaszlóaljak szervezéséről beterjesztett javaslatát ismer
teti s arról javaslatot terjeszt elő Kárpáthy Károly karcagi
kar társ.
5. A Szügyi József-féle „Népiskolai karénektár“-t
ismerteti Somogyi István mezőtúri kartárs.
6. Jelentés a VII. egyetemes Tanitógyülésröl/„Előadó
Juhász Bálint tanitóegyleti főjegyző.
7. Zeke Dániel „Jásznagykunszolnokmegyei népiskolák
Ill-ik osztálya számára irt Földrajz-át ismerteti Bárány
Mihály madarasi kartárs.
8. „A család és iskola szépre való nevelése" címen
értekezik Jámbor Lajos dévaványai kartárs
9. Boris Ferenc törökszentmiklósi kartárs ismerteti az
általa feltalált számoló és oktató készüléket.
10.
Tagok igazolása.
11.
Központi bizottság jkönyvei.
12. Indítványok, melyek az elnökségnél a gyűlés előtt
3 nappal bejelentendők.
13.
A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása.
A központi bizottság gyűlésének tárgyai: •
1.
Pénztár- és számadás vizsgálat.
2.
Jövő évi költségelőirányzat.
3.
Indítványok előkészítése.
HÍREK.
Kitüntetés. Ö felsége a király, hat évtizedes kulturális
munkásságának elismeréséül Sallay József jászteleki rk. kán
tor, nyug, tanítót aranyérdemkereszttel tüntette ki.
t A
kitüntetett érdemes öreg kartárs hosszú évtizedeken keresztül
egész generációkat nevelt a társadalom értékes polgáraivá,
kik közül nem egy lett hírneves emberré. Maga Jásztelek
község sokat köszönhet kitűnő polgárának, kit őszinte sze
retettel és tisztelettel vett mindig körül.
Midőn a legmagasabb helyről jött kitüntetéshez igaz
szívből gratulálunk: kívánjuk, hogy öt a magyarok ^Istene
még igen soká és jó egészségben tartsa meg 1
Személyi hír. — Kóródy Ferencz kir. s. ^tanfelügyelő
szeptember 30-ig 5 heti szabadságra távozott.
— Zomora Samu berendelt áll. tanitó S jászladányi
áll. iskolához nyervén kinevezést, e hó 1-én állomáshelyére
—* 12
távozott. Midőn istenhozzádot mondunk eltávozott tanfelü
gyelői hivatal társunknak, azon reményünknek adunk kifejezést,
hogy e lapokon minél gyakrabban fogunk vele ezután is
találkozni.
Adományozás. Gorove László nagybirtokos ur a
rákóczifalvai ref. iskola segélyezésére 500 K-át adományozott.
— Az adakozó nagylelkűségét bizonyítja azon tény, hogy
már több ízben tett hasonló adományokat, melyért őszinte
tisztelet és elismerés illeti.
Antí-alkoholísta egyesületbe abstinensül beléptek
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő, Csikós József kir. tanf.
tollnok szerkesztő, Herboly Géza jászberényi rk. tanitó.
Több abstinens nincs a megyében ? Sőt mérsékelt sem akad ?
(Szerk.)
Halálozás. Dudás Lajos — a vármegyei tanítóság
— kedves Lajos bátyámja — és szeretett kartárs f. hó 8-án
hosszas betegeskedés után meghalt. Mindnyájunk szeretettel
kiséri sírjához, s emléke feledhetetlen tisztelői és barátai előtt.
Adjon neki az Ég csendes nyugodalmat, s a túlvilágon
üdvösséget!
Igazgatói kinevezés és megbízás. — A jászladányi
áll. iskolák igazgatójává Hollós János, — a dévaványai áll.
iskolák igazgatójává Leznicsky Bertalan neveztetett ki. — A
törökszentmiklósi áll. iskolák igazgatójául Hoffmann György
bízatott meg. — A turkevei áll. iskolák igazgatójává Bedő
Mihály gazd. szaktanító neveztetett ki.
Eskütétel. A f. é. jul. 30-án kinevezett uj áll. tanerők
aug 31-én, — Nemes Mór és Egner Gábriella törökszent
miklósi polg. isk tanerők f. hó 8-án tették le a kir. tanfel
ügyelő előtt a hivatali esküt.
Helyettesítés. Tóthné Bentsik Erzsébet mezőtúri tanítónő
helyettesítésével Kecskeméti Berta, — a tiszaföldvári üres
állomásra helyettesül Barna Mária, Nigrinyi Ferencz szolnoki
áll. tanitó helyettesítésével Varga Emma, Pechánná Szittner A.
szolnoki áll. tanítónő helyettesítésével Szabó Matild és végül
Bocsik Béla áll. tanitó helyettesítésével Hunyor Ilona oki.
tanítónő bízatott meg.
Meghívó A Törökszentmiklósi Dalárda által 1912 szep
tember 14-én, szombaton, a Virágkertben tartandó Séta-Hang
- 13 —
versenyre. Belépti-dij: személyenként 1 korona. Gyermekjegy
50 fillér. Kivonulás a virágkertbe d. u. l/s 5 órakor. Ének
kezdete 7^6 órakor.
Ifjúsági irodalom. A magyar ifjúsági irodalom újabb
időben mind több kiváló erővel gazdagszik, neves Íróink
mind szívesebben fordulnak a gyermekek felé s mind kivá
lóbb és élvezetesebb alkotásokkal gyarapítják. Nagy szerepe
van ebben Sebők Zsigmönd és Benedek Elek képes gyer
mek-lapjának, a Jó Pajtás-nak, a mely sorra hódítja meg a
jeles íróinkat az ifjúsági irodalom számára. Legújabban
Szemere György, a más téren nagy sikereket aratott iró tűnt
fel az ifjúsági irók között, nemcsak meleg és nemes elbeszé
léseivel, hanem most Vitéz Karika Mátyás czimü regényével
is, a mely most folyik a Jó Pajtás-ban és számról-számra
mind nagyobb tetszéssel találkozik. A Jó Pajtás legújabb
szeptemben 8-iki számában ezenkívül még Feleki Sándor,
Balázs bácsi és Benedek bácsi írtak szép verseket, Murai
Károly és Nászai Elza elbeszélést, Sebők Zsigmönd folytatja
Dörmögő Dömötör lakodalmát, Garay Ákos pompás képet
rajzolt, Elek nagyapó kedves mesét mond el, Gyula bácsi
a gyermekmunkásokról ad képekkel tarkított cikket. Zsiga
bácsi kedves mókája, a rejtvények, szerkesztői izenetek egé
szítik ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; előfizetési
ára negyed évre 2 K 50 f. félévre 5 K, egész évre 10 K.
Egyes szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad és mutatvány
számokat küld a Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest IV,
Egyetem-utca 4.
Ti V A T A L 0 s RÉSZ.
5183.
lásznagykunszolnok vártnegye valamennyi állami községi, társulati és izraelita elemi és polgári fiu-és leányiskolái
igazgatójához és tanítójához.
Az Országos Énekoktatási Szakfelügyelő úrhoz teendő je
lentések és beterjesztendő részletes tanmenet tárgyában.
— 15 —
Az Országos Énekoktatási Szakfelügyelő ur f. évi aug.
hó 31-én 996 sz. a. hozzám intézett megkeresése alapján
fölhívom címedet, hogy a vezetése alatt álló intézet énekórarendjét valamint a betanítandó dalok jegyzékét a Szakfel
ügyelő Úrhoz (Budapest, főposta 253. sz.) haladéktalanul
terjessze be s iratokhoz, a mennyiben a vezetése alatt álló
iskolánál legalább 3 tanerő van, az I. II. és III. elemi osz
tály számára egész évre elkészített heti tanmenetet is múlha
tatlanul csatolja.
Szolnok, 1912, szept. 6.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
4070—1912. szám.
Valamennyi állami, községi és felekezeti iskolák
t
tanítóinak.
Az 1911. évi 6.678. sz. vall.- és közokt. min. rende
letre hivatkozással felhívom a tankerületemben alkalmazásban
levő tanerőket, hogy a gondnokságaik vagy iskolaszékeik ut
ján bármely szövetkezeti tevékenységeikről legkésőbb f. évi
szept. 15-ig hozzám jelentést tegyenek.
Szolnok, 1912. évi augusztus hó 2$.
Rhédei János
------ -
kir. tanfelügyelő.
„Az alkohol."
E rovatban, rettentő például, rá akarunk mutatni az
alkohol fogyasztásának szomorú következményeire. Ezokból
felkérem az egyesület minden tagját, hogy mindazon eseménveket melyek a szeszes italok fogyasztása közben történtek,
vagy á szeszes italok hatása alatt követtetnek el: sziveskedjenek e lapban közlés végett a szerkesztőséggel közölni.
Kassán egy mulató úri társaság éjjelizenét akart adni
egy leánynak. Balog Bérezi cigányprímás rendőri engedély
hiányában vonakodott muzsikálni, mire a tarsasag két tagja
revolverekből valóságos sortüzet adott a ciganybandara. A
golyók szerencsére a közeli üzlet kirakatába fúródtak, - A
hatóság megindította az eljárást. —
Átvéve „Az Újság" f. évi 173-ik számából.
Szucsiu János dr. aradi ügyvéd felesége feljelentést tett
a rendőrségen, hogy lakásán a szekrényt tavollétében féltő
fék és több ezer korona értékű ékszerét ellopták. A rendőrség
a tolvajt Indrescu János volt banktisztviselő személyében el
fogta A nevezett bevallotta, hogy ö törte fel a szekrényt.
Azért lopott, mert nem volt pénzelés nagyon sietett volna
"““'alvás József nyitva! nyomdai gépmester annyira
, 4848 szám.
vére vette hogy nem tudott az italról lemondani; hogy azért ön
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll el isk
gondnoksághoz, községi és izr. iskolaszékéhez, az elemi nép
iskolai végbizonyítványokból szükséges mennyiség pontos bejelentése tárgyában.
tott. Pfi‘^8y- a ?'?3/9,12elnöki sz- rendeletben megáliapiismétlő iskolai végbizonyítványok beszerzése
Némanitók
Z3-1’qrS közokt miniszteri rendelet a
közölté
e’
SZ?mában egész terjedelmében
figvelméTá mS F ? az aa.m‘ közs' és izr- iskolai hatóságok
figyelmét a miniszteri rendeletre ezúton is felhívom és kérem
A fÍSye,em ü törzsköny^re
mérgei ™»'
belevetette magát a Nyitra folyóba. ■
.
Glavasev Kuzman, szabadkai földbirtokos 103 éves
rában halt meg. Sohasem volt beteg, mindig dolgozott, bort,
pálinkát soha sem ivott. Követésre méltó példa. _
P
Átvéve „Az Újság" f. évi 174. számából.
Klinovszki Sándor, zombori városi végrehajtót Parcsetics Illés 22 éves kőműves egy konyhakéssel ™llb^
1 Klinovszki atyja, korcsmájából kilökte a garazd
legényt mire az hazafutott késért es azt úgy döfte a f atal
Klinovszki szivébe, hogy mostjialdoklik. A gyilkost letartóz-
Szolnok, 1912. augusztus hó 30.-án.
‘
•
.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
ta“ák'
Átvéve „Az Újság" f. évi 175-ik számából.
Szteoják Péter, ungpéteri napszámos tgen szorgalmas
V évfolyam.
— 16 —
ember volt, de a felesége megrögzött alkoholista. Napirenden
volt emiatt közöttük a civódás. — A napokban a férj mun
kába indult, de visszatért otthonfelejtett zsebórájáért. Felesége
azonban inár akkor a korcsmában volt és egy tyuk árából
kapott /pénzért iddogált. A férj az asszony után ment és a
kezében levő bottal addig verte az asszonyt, mig az meghalt.
A gyilkos férjet letartóztatták. — Ez esetben is az alkohol
volt a gyilkolás okozója.
—
Bujdos János és Tar István bölcskei lakosok a korcs
mában összeszólalkoztak, majd Tar zsebkésével Bujdost ugy
szivenszurta, hogy az szörnyethalt. A csendőrség a gyikost
letartóztatta.
—
Átvéve „Az Ujság“ f. évi 176. számából.
A rendőrség letartóztatta Stéger György 24 éves lakatos
segédet és Kónya Gábor 38 éves ácssegédet, akik kicsalták
Fülemile János kovácssegédet Kispestre és ott reggelig mu
lattak, azután hazafelé jövet a Szent László-kórház mögött,
a kiserdőben megrohanták és kirabolták. —
Vigvári Sándorné, hosszupályi-i asszony gyakran meginyitálta szomszédnőjét, Simon Lajosnét, egy kis borra. A
napokban is átrándulf a szomszédasszony Vigvárinéhoz, akinek
azonban más dolga akadt és a pincekulcsát magával vitte.
— Majd később komámasszony, most nem érek rá — mon
dotta. Simonné önérzetét (?) bántotta, hogy a szomszédasszony
nem bízta rá a pincekulcsát. Ingerülten hazafutott, egy égő
csóvát hozott elő és azt a Vigváriné háza eresze alá dugta.
A szalmafödeles ház nyomban tüzet fogott és pár perc alatt
hamuvá égett. A részeg asszony nagyon megijedt, kérlelni
kezdette Vigvárinét s átadott neki egy 120 koronáról szóló
váltót. A rendőrség azonban letartóztatta és a debreceni
ügyészség fogházába kisérte.
Kik a lapot hiányosan, vagy
levesen címezve kapják, ez iránti felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Turkevére küldjék,
r
hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
teledekenységből az előfizetést be nem küldték,
ez utón kéri annak kiegyenlítésére
Figyelmeztetés.
a kiadóhivatal.
Szolnok, 1912. szeptember 25.
J8, szám
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATAL0S KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSÍKOS JÓZSEF
felelős szerk. cimére Szóin o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Tűikévé, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik.
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25~én-
Felhívás Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye
állami tanítóihoz.
Állami Tanitók!
Testvéreink!
3
A legsajnálatosabb események színhelye volt
az utóbbi kél év alatt az állami tanítók országos
egvesülete. A magyar tanítóság anyagi helyzetéből
kifolyó keserűséget felhasználva egy intranzingens
politikai párt, betolakodott az áll. tanítóság orsz.
egyesületébe s ott vezető szerepet vindikált ma
gának. Alig, hogy ez megtörtént, megbomlott az
egyesület békéje, mert az ő politikai irányzatukkal
egvet nem értő tanító-társaink nem akarták maguk
fölött elismerni a pártpolitikát. Aki elolvassa az ő
lapjaikat, aki figyelemmel kiséri az ő tevékeny
ségüket, az lát ja, hogy az eszközök alkalmazásá
ban nem válogatósak, inért regi közéleti tói fia
lepocskondiázása, meggyanusilása. megrágahnazasa,
pellengére állítása, sárral vak) megdobálása a fegy,
vereik. Csakhogy ebben a végtelenül elszomorító
állapotban egy a vigasztaló: aki mást sárral akar
megdobálni, először a saját kezét mocskolja e.
Két év óla nem lúd az áll. tanítóság komoly mun-
3
kát végezni, mert a hatalomért vágyakozó expo
nensek vezérkara lehetetlenné lesz minden komoly
tárgyalást az állal, hogy.becsődiívén a gynléstermekbe az ő nem tanitó párthiveiket, elvlársaikat
s féktelen ordilozással, terrorra’ lehetetlenné teszik
a komoly munkálkodást.
Végre a julius 3-iki gyűlés teljes pártszaka
dást hozott az áll. tanítók orsz. egvesülctében.
Hogy mi történt előzőleg és akkor, tárgyilagosan
meg van az írva a ^Szilágy vármegyei Tanitó Egye
sület felhívásában, amit szószerint közöl lapunk,
hogy azt minden .megyei tanitó megismervén,
magának tiszta kepei alkothasson és helyes Ítéle
tet tehessen. Egyesületünk, választmánya az oki.
5-én tartandó közgyűlés napirendjére tűzte annak
tárgyalását, hogy a vármegyei tanítóság megnvilatkozhassék, vájjon melyik párton van a tanítók
többsége: az úgy nevezett radikálisokén-e, avagy
konzol vativokén? Olvassátok el figyelmesen a fel
hívást és ítéljetek.
Kedves ranifótestvéreim! És most teljes ko
molysággal és igazi kartársi szeretettel szólok hoz
zátok. Az áll. tanítóságnak az a komoly, munkál
kodni akaró része, amelyik julius 3-án'ott hagyta
a nyílt tanítói forradalom színhelyét, elhatároz!a,
hogy uj alapokra fekteti az áll. tanítók országos
egyesületét, programmot ad, amelynek egyik kar
dinális pontja a pártpolitika Kiűzése az egyesület
kebeléből, mert országos tanítói egyesület" nem
• szegődhet semmiféle párt uszály hordozójává, annak
minden párton télül kell állama. Sajnálom, hogy
ezen,piogi,mim pontokat most néni közölhetem,
mivel kidolgozás alatt állván, egy bizottság most
foglalkozik annak végleges megszövegezéséval, de
remélem, hogy oki. 5-iki közgyűlésünkön előter
jeszthetem, mint az uj megalakulandó pártnak
vezető tagja.
Az a kérdés, — kedves (anitótestvéreim I —
közösséget vállalunk-e azokkal a radikálisnak ne
vezett tanítókkal, akik magukat többségnek állítják.
Jöj jetek el mindnyájan , a közgyűlésre, hogy a
szünet alatti értekezleten a megnyilatkozás meg
történhessék, meri eme megnyilatkozás a népsza
vazás jellegével lóg bírni. Az összes megyebeli
állami tanítók iléletére van szükségünk s aki bárinely ok miatt nem jöhetne el. hatalmazza meg
igazgalóját, karíársál, hogy nevében lehessen eset
leges kötelező nyilatkozatot.
Gondolkozzatok tehát az olvasottak telett,
ítéljetek és cselekedjetek!
Szolnok, 1912. szept. 18-án.
Brozsik Pál.
Az október 5-iki közgyűlésre.
A vármegyei általános tanitó—testület választmánya f. hó
15-én tartott közgyűlésén szóvátétetett az ATOE. reorganizá
ciója is.
Ezzel kapcsolatosan, mint igen megszívlelendőt egész
terjedelmében közöljük a szilágymegyei áll. tanitó-egyesületnek
idevonatkozó javaslatát a t. közgyűlés b. figyelmébe ajánlás
mellett.
’
*
1. szám.
Az Állami Tanítók Országos Egyesületének uj alapokra
való helyezése, a folyó évi julius hó 3-án, Ferencz
József Tanítók Házában megtartott értekezlet! alapon.
Szilágy vármegye állami tanítóságának f. évi október hó
3-án tartandó értekezlete, országos fontosságú szolgálatot vél
—
5
—
4
,
teljesíteni akkor, amidéit reá mutat az ATOE-nek kebelében
dúló áldatlan állapotokra s összes erejével óda törekszik,
hogy ezen, mindnyájunk’ közös érdekeit szolgálni hivatott
egyesületnek visszaadja szükséges méltóságát és önkorniányzási jogát. E szükségessé vált célt csak ugy érhetjük el, ha
elsősorban az egyesület belbékéjét biztosítjuk. Hogy pedig
ezt elérhessük s egyesületünket munkaképessé tegyük, ki kell
egyesületünk kebeléből zárni minden rejtett politikai törekvést;
le kell törni a beteges személyi ambíciókat; megtisztítani az
egyesületet az egyéni érdekek s idegen elemek befolyásától;
szakítani kell a múlt konzervatív és a legújabb álradikálizmussal; egyszóval az egyesületet különféle aspirációktól tel
jesen függetlenné téve megtalálni azt a közép utat, melyen
tisztességgel, a tanítói névhez illő komolysággal haladhassunk
az egyesületünk által megszabott cél felé.
Hogy pedig Szilágyvármegye állami tanítóságának mostani
fellépése mennyire indokolt és helyén való s mennyire szük
séges az ATOE-nek azonnali reorganizálása, annak legilleté
kesebb igazolásául álljon itt a mostani helyzet s az azt elő
idéző körülmény.
A tanítóságnak mostani állásfoglalásánál, a tanítói’ élet
anyagi oldalának harcában, nagy szerepet játszott sok olyan
törekvés, mely eddigelé egyesületünkben ismeretlen volt s a
melynek hatása részben előnyére, de részben határozottan
hátrányára volt ügyünknek. Ily törekvések közt elsősorban a
szociális törekvést kell említenünk. Most megmásíthatatlan
tényt kell leszögeznünk, hogy abban az időben, midőn a
tanítóság a sok teljesítetlen Ígérgetésekkel torkig lett s midőn
ennek következtében ügye érdekében teljes energiával lépett
fel; ott találta maga előtt a feléje nyújtott szociális segítő
jobbot. A tanítóságnak, sok megpróbáltatáson keresztül ment
idősebb, értékesebb része, előbb meghökkent a hívatlan ven
dég láttára, de később midőn tapasztalá, hogy e segítség a
mindnyájunk lelkében kisebb vagy nagyobb mérvű igazi —
mondjuk tudományos szociáiizmusnak fenséges elveivel közelit
félénk: a segítő jobbot elfogadtuk. El kellett fogadnunk! mert
hisz azok a politikai pártok s e pártokat képviselő, a tanító
ság köreiben előnyösen ismert neves egyének, ugy mutatkoz
tak be, mint igazi barátok, kiknek segítő akciójuk megett —
Ott a sötét háttérben — nincs semmi teljesítendő egyéni
vá"v: egyedüli szociális ambíciójuk: a tanítói harc önzetlen
támogatása. Így jött létre e barátság, melytől az állami tanitóság'oly sokat várt. A két fegyvertárs szépen haladt előre
mindaddig, mig az egyik el nem árulta, hogy e támogatósa
nem egészen önzetlen, annak nagy ára van s ez: «
tanítóság által, minden körülmények között fenntartott es félve
őrzött egyesületi autonómiájának részükre, „az önzetlen támo
gatók részére", való teljes átadásában rejlik.
Ha magának, a nekünk bemutatkozó, igazi szocializ
musnak il/ rejtett céljai nem voltak és nincsenek méltán
kérdezhetjük: hogyan szakcionálhatja e politikai irány, hozzánk
küldött képviselőinek, egyesületünk rovására végzett anarchisz- -
,kUS D° lássuk a helyzetet a maga valóságában! Ha vissza
tekintünk a tanítóságnak régi, akár vármegyei, akar országos
avüléseire azokon a kartársak részéről mindig nlo komoly
tót, egymás iránti megbecsülést, magas szinvonaIon al.O
értékes és higgadt vitatkozást láttunk. Es ez mindaddig tár
ta mi Az állami tanítóság idegen segítőkre nem szőrűt,
tott, míg az d ia
.
ezelőtt, midőn
hanem maga intézte ügyeit. Mint egy o evve
,
a kenyér iránti küzdelem tetőpontra hágod, lepett tel, gv
mZ tekintetben
*■""!
’
áz ö táborkarival. Zigány. mint polgár,
a"a'^
.óság előzetes hozzájárulása nélkül,
a
“
Szabad Egyesületét , megindította az J, KomzáW. ™a
kezdeten is egy nagy bakklwésl tett. ^£*£*4
akar, (eltépni azoknak
» SEXEgyesületének nagyszerű eszme) ,
Egyesület tábora
telnek sok tanító magiévá tette. A
, tanitói
növekedett mindaddig, míg Zigany
tanítói
érdekeket szolgálták. Később, mi^* '|tolta kezdett el' érdekek mellé a saját politikai er c .cn ~
’ juazoljaama
. Megütni tőle a komoly elem, ogy^
kik
körülmény, hogy éppen az aha
t.'az azokat megelőző
Zigánynak és társainak a nagygyu ese <- ,
Mindenki
értekezleteken, méltó helye, és
meg volt győződve arról, hogy az ATOE-nek leenoo j
nem lehet más, mint Zigány.
5
— 6
A híressé vált 1911. évi augusztus hó 25-iki közgyűlést
megelőző előértekezleten, eghangulag el lett fogadva Szilágy
vármegye képviselőjének ama iditványa, mely szerint a más
napi közgyűlésen oly értelmű alapszabály módosítás történjék,
mely módot nyújtson az egyesületnek elnökévé, nem állami
tanítót is megválasztani. Felesleges említeni, hogy ezen ha
tározat is Zigány érdekében történt. Sőt Havass Pál elnök
újbóli megválasztását is oly kikötéssel fogadta el, hogy az
alapszabály módosításának jóváhagyásáig tartja azt meg
azután lemond s alkalmat nyújt az egyesületnek Zigány meg
választására. Igy a másnapi közgyűlés- lefolyása a legszebb
reményekkel kecsegtetett. Másnap 5—600 ember jelent meg
a régi ‘Országházban. Mindenkinek feltűnt, hogy a megjelen
tek legnagyobb része teljesen ismeretlen. Már a megnyitás
előtt látni lehetett, hogy itt valami meglepetés készül s midőn
a tisztujitásra került a sor, az előértekezleten megbeszélt egy
hangú választás helyett, az alapszabályokat nem ismerő több
ség, Zigányt óhajtotta elnökké megválasztani. A korelnök
csak nagynehezen tudta felvilágosítani a látszólagos többséget
hogy Zigány mivel nem állami tanitó, a mostani alapszabá
lyok szerint nem választható meg. Erre a tömeg egyhangúlag
egy teljesen ismeretlen, eddigelé az egyesületi életben semmi
féle szerepet nem játszó, egészen fiatal, fellépésre nézve
tanítót. névleg Czabán Samut kívánta
ehtöttl megválasztani. A korelnök a névszerinti szavazást
™ ÍT Ti * H 3 'Ó’áh- Dacára annak' hogy vagy
azzal Í L T Havasspár,i ,átván az ellenzék óriási táborát,
lenn «
T ”Nem ak^unk az egyesület temetésén
Havass 78^^ U e'táV°Ztak; mé?is a szavazas bezártakor
lett tehát L
cPedl> 36 SZaVaZa,Ot kapott Konstatálva
,..
’
az $ $00 jelenlevő közt csak 120_ 130 az
a a™ tanító. De hát kik voltak a többiek ? A többiek? a
Ezek ZiXv
ég’SZe a'aH összetob™^ idegen elem.
aÍTze^
ki nem
■
tanttósí 5TT °gy Veze,öiük "^erőségét az állami
- g számlájára dokumentálják.
me*
skandalumot T
■ kandalunk akkor,
7
-
ezen
lehetetlen
V'hette erre Zigá"y‘? M'ér‘ csinálta e
amidőn meg volt győződve, hogy az
_
állami tanítóság zöme mellette van s előre biztosítva van
számára a jövőbeni elnökség?- Mi indította Zigányt arra, hogy
ha már Ő a jelenben, nem lehetett elnök, az elnöki szekbe,
8000 ember fejévé, egy teljesen kezdő ismeretlen embert
ültessen? A dolog megfejtése nagyon egyszerű. A miniszte- ‘ ’
rium fölfüggesztette az általa szervezett Szabad Egyesületet.
F naev vágást visszaakarta adni azzal, hogy éppen a miniszter
fennhatósága alá tartozó tanítói karral akart bizalmatlansago
szavaztatni' És miért akarta megválasztatni Czabánt ? mert
ezen manőveréhez a 8000 állami tanitó között más embert
nem talált. Havassnak további elnökségét pedig azért nem
nézte jó szemmel, mert Havass és tisztikara még mindig eleg
erős vöt arra, hogy az egyesületet önállóan vezethesse s
minden idegen aspirációknak ^atat vessen.
Jéáwezen meggondolatlan fellépésével a legmeghittebb
emberdt is elidegenítette magától. Például hozható fel egye
sületi elnökünk további magatartása. O volt megbízva az
alapszabály módosításának az előterjesztésével, de midőn
látta, hogy Zigány politikája az állami tanítóság falhozalh a
iát célozza, nemcsak hogy elállóit ’^tványatpl de megszalitott Zigányékkal való minden további érintkezést. Minden
lelátta, hogy Zigányéknak nem az a céljuk, hogy e e^su
etes tanítói harcot támogassák, hanem az.
ennek orvé
alatt az egész tanítóságot a szociáldemokraták taboraba j
Íák De hát nézzük csak, miféle politikai irány a szocializmus
ma hazánkban és kik állanak annak élén, Nálunkma ai sz; \ ciálizmus csecsemőkorát éli. Már "’egszületesend sem va.t
\l úgy megalapozva, hogy arra szilárd epü e eme
.
kát kerülő, facér mesteremberek voltak az első vy
zők, kik kihasználták a hiszékeny népét s leltbe ne
valódi szocializmus, hanem az anarckia és a mmnzmus n g
vait vetették el. A demagógok egy darabig szépé,i arattak.
Ez az eredmény feltűnt egy pár excentrikus d^omas em
bernek s oda szegődött. Később több es mbb neves bb en b r
szegődött e zászló alá, kik ^világositotek a ko^
tőséget, ha célt akarnak elérni; elsősorban a magyar tamto
Ságot kell lefoglalni. És e 32,000 főből allo Jab°r most
könnyen megnyerhető, mert hisz nyomora mm e
tiuálja. E feladat végrehajtását az Uj Korszak emberei valaltak
magukra.
.
J
—
8
-
Az augusztus 26-iki közgyűlésen csak a szociáldemokrata
párt hírlapírói voltak jelen, kik másnap telekiabálták a világot
ez uj irány győzedelmével. Ettől az időtől az „Uj Korszak"
mindennek neki ment, ami Zigányéknak nem tetszett. Magát
és táborkarát, a közvélemény előtt ugy tüntette fel, mint az
össztanitóság bizalmának birtokosait. Pedig dehogy volt az!
Ezután a tett után csak egy pár fiatal, az életet nem ismerő
tanitó vette be a maszlagot. Czabán ? az augusztus 26-iki
elnökjelölt elszédült a nemvárt dicsőségtől s bár saját cikkeiben
beismerte, hogy tehetetlen kezdő ember, mint Zigány stró
manja tovább fürdött a dicsőségben. A folytonos rágalmak
és piszkolódás közepette, végre az úgynevezett konzervatív
vezetőségnek legexponáltabb vezető emberei beleunok az
igazságtalan vádak folytonos harcába s mintegy elhtették
magukkal, hogy talán Ö bennök, az Ö erőtlenségükben van
a hiba s midőn meggyőződtek arról, hogy a tanítóság jaját
ügye iránt a legnagyobb indolenciával viseltetik: állásaikról
lemondottak. Minden esetre a konzervatív vezetőembereinek
ezen eljárása nagy hiba volt, mert azáltal az egyesület, mint
kész préda ki lett szolgáltatva. Ezt várták Zigányék! Midőn
látták, hogy az érvényesülésüket 'megbénító akadály tűnő
félben van, teljes erővel tovább folytatták egyesületünk rová
sára romboló munkájukat.
Jött a húsvéti rendkívüli közgyűlés. Hiába óvta Szilágyvár
megye a vezetőséget és az össz állami tanítóságot a köz
gyűlésnek helytelen időben való megtartásától; nem törődtek
ve e, hanem megtartottákazt, teljes szervezetlenül. Megtartották
azt a kellő időben való meghívás publikálása nélkül s ezzel
végleg megpecsételték az ATOE-nek autonóm jövőjét.
Zigányék újból felhasználták az alkalmas időt, minden
egyvert felhasználtak, hogy az egyesület vezetését megkapa■ J mL foglalták a „Rémi" szállodát, hová mindenféle
fg ge Sekke odacsalogatták a fővárosba feljött hiszékeny
tT* 7°r8° tagiát Ezek köziil Persze ^kan
mp„
U ak’,miert részesülnek oly nagy szeretetben. Innen
kö??^^35 Utan’ az Utcai elvtársakkal együtt vonultak fel s a
nT r"
aHnak és ahhoz szabad V()lt hozzászólni,jeleneik
"’eg beleeSyezését. Folytonos leírhatatlan
jelenetek, zaj es larma közt ki lett erőszakolva az elnökvá-
— 9 —
lasztás. Sok érdemes, derék tanitó látva ezen őrült kavarodást,
ott hagyta a közgyűlést. Egy ősz aggastyán szónokolt az
egyik szegletben: „Látom, hogy becsületes egyesületünket
ezen őrült csorda mire akarja felhasználni; nem nézhetem
tovább, haza megyek s megtagadom, hogy állami tanitó vagyok".
A szavazás megtörtént. Czabánra esett 78 szavazat,
Brozsikra 65. Tehát Czabán lett 13 szótöbbséggel, kierő
szakolt ' elnök. A régi választmány visszautasította az uj
elnöknek ama kérését, hogy öt támogassa. Egyhangúlag
leköszönt, ott hagyta a zajongó 78 állami tanítót, hozzájuk
méltó társaságával. Ezután Czabán elfogadta elnöki tisztét
s Zigány és Somogyi súgása szerint tovább vezette a köz
gyűlést. Első sorban megválasztották magukat tiszteletbeli
tagokul, azután megválasztották az egész tisztikart. Mulatsá
gos volt látni azt a. választást. A tisztikar és választmány
tagjai egymást jelölték, de előbb megkérdezve egymásnak
nevét mert hisz egymást nem ismerték, az éjjeli borgőzös
bemutatkozásra nem emlékeztek. Elhatározták, hogy a mi
niszterrel jóban lesznek. Arra számítottak, hogy azt e kije
lentéssel becsapják. Sőt, hogy kimutassák mily jo fiuk ok,
kimondották, hogy még esküszegők is lesznek. A tanítóság
előtt tett ama fogadalmukat: „Többet nem memorandumozunk; radikálisak leszünk; többet nem kérünk, hanem Köve
telünk", megszegték, memorandumot szerkesztettek, eye*
sebben mondva: lemásolták a konzervativek memorandumát
s annak leple alatt akarták megközelítem a minisztert Végre
a miniszter megsokalta a sok hamisságot s u i apu o
az álradikális urak talpa alá. Hiába könyörögtek négy ízben
a miniszter elé való bejutásért, mind a négy íz en vissa
lettek utasítva. És ezzel ki lett ütve az álradikáhsak kezéből
a fegyver, belátták, hogy a demagógiának nincs taaja,
kudarcuk teljes. Most már Zigány és társai is észrevették,
hogy a hamisság nem vezet célhoz. Ahelyett, hogy o
maradtak volna a kezdetnél felajánlott magas polcon, meg
szegve, felcserélve az igazi szociálizmust az anarchia egyvereivel ; lezuhantak abba a mélységbe, honnan remelhetoleg
részökre több feltámadás nincs. Esés közben azonban meg
egy-kettőt rúgni próbáltak, hátha azáltal megegyszer
kerülnek. Julius 3-án neki rohantak a Vil ik egyetemes tanítói
11 gyűlésnek. Hogy, hogyan és miképpen? azt leírni, csak az
Uj Korszak ismert tolla volna képes. Ehhez is megvolt a
nagy előkészület. A támadást itt is megelőzte az álradikálisok
értekezlete, persze az utcai csőcselékkel garnirozva. Itt is
hatalmasan működött a „Rémi" s minden olv eszköz, mely
az utolsó rúgáshoz szükségesnek látszott. S bár az egyetemes
gyűlés vezetőségét a támadás váratlanul találta, a kirohanás:
Zigányék óriási kudarcával végződött.
Ugyané nap estéjén előértekezletet tartottak az állami
tanítók. Ezen előértekezleten foglalkoztak a miniszternek a
másnapra hirdetett közgyűlést beszüntető rendeletével. Foglal
kozott a másnapi értekezlet teendőivel. Ezen előértekezleten
Szilágy vármegye egyik képviselőjének következő indítványa
ögadtatott el: „Az állami tanítók mostani helyzete s az
előtte álló nagy célok megkívánják, hogv tegyünk félre minen ellenségeskedést, személyi politikát, tömörüljünk egy
a orba, a közös megértés, az egymásiránti tisztelet és meg« fegyvereivel küzdjünk rendületlenül közös jogaink
e jesitéséért. Űzzük ki egyesületünk kebeléből azokat az
e emeket kik csak mint eszközt akarnak bennünket rejtett
Politikai céljaik javára kizsákmányolni." Felszólaló képtelen
ségnek tartja azt, hogy a k^zös béke megteremtését nem
lehetne keresztül vinni, mert nem képzel el oly tanítót, ki
saját jól felfogott érdekében a békés munkásságot éppgn
most ne kívánná. És amennyiben ezen előértekezlet ina az
állami tanítóság komoly elemét képviseli, nézete szerint ez
van hivatva a békeakció megindítására. Indítványozza: küldr
jön ki ezen előértekezlet egy bizottságot, mely ily irányban
tárgyaljon a magukat radikálisnak nevező kartársakkal. Ezen
indítvány egyhangúlag elfogadtatott s egy négytagú bizottság
küldetett ki. A kiküldött bizottságban Szilágyvármegye kép
viselője is részt vett s igy annak lefolyását a maga teljes
valódiságában látta.
A bizottság Czabánékat a régi Országházban, a VH-ik
egyetemes gyűlésen való másnapi manőver tárgyalása köze
pette kereste fel- Csighy Sándor, mint a kiküldött bizottság
e noke előadta, hogy Ö a béke olajágával jött, kérve-kéri
ulonösen Czabánt, szakítson romboló politikájával, térjen
eszre és lássa be, hogy Ö Zigányék vakeszköze s összes
ténykedései csak ártalmára vannak az állami tanítóságnak.
Adjuk vissza az állami tanítóságnak önkormányzási jogát s
egyesüljünk a közös békében. A felajánlott béke ridegen
visszautasittatott. Czabán kijelentette, hogy az 0 útja ki van
jelölve, Ö erről nem térhet le, a feléje nyújtott békejobbot
nem fogadja el, még akkor se, ha ez állásába keiül. Czaban
magatartásából látta a bizottság, hogy egy lekötött, fanatikus
emberrel van dolga, ki önállóságának legcsekélyebb eszközé
vel sem rendelkezik, ott hagyta Öt. Másnap az értekezlet
' mint rendesen, szociálistákkal megtömött teremben vette kez
detét. Az állami tanítóságból most se volt több jelen
embernél, habár 4- 500 főre mehetett a jelenlevők száma.
Óriási zajban, éljenzések és abcugolások közepette sehogy
sem tudtak megegyezni az értekezleti elnök szemelyeben.
Czabán minden felkérés, megválasztás nélkül akar a a gy
lést vezetni. Persze ezen tolakodást a jelenlevő allam. taní
tóság zöme visszautasította. A többség in i erens
vezetése alatt akart tárgyalni s midőn a folytonos zajban a
kérdését sehogy se tudták dűlőre hozni s m.ve mariak az
általános tetlegesség következhetett, Brozsik Pa
elh vasara
90-100 állami tanitó a zajongó tömegből kivallot s tanács
kozás végett a Tanítók Házába mentát. Az átmentek nagyon
jól tudták, hogy a kiválásnak tekintélyes számát az Uj
szak emberei politikájukhoz hiven lefogja aga m
meg is esett, elhatározták, hogy a jelenlevők kozott ala
ivet bocsátanak ki, amely igazolni fogja, kik azok az
tanítók, akik Zigány machinációival nem ertenek.
•
ív igazolása szerint a Tanítók Házában megtar ott értéké
létén jelen volt: 26 egyesületi elnök, 19 vidéki tanugy
kesztő s 55 mind ismert, országhirü állami tanító.
Az értekezlet elnökévé Brózsik Pál választatott meg.
eme.u volt meghallgatni azon sok okos beszedet
Igazán lélekemelő
írni itt elhangzott. A sok értékes indítvány közül
indítványt, ami
amely az ATOE-nek leendő reformját fogja
kidomborodott az,
----;
.
képezni Egyhangú határozatképpen kimondatot,
gy
Kepezni.
g
tnnlHal uev a konzervatív,
állami tanítóság teljesen szakit a multt , gy .
mint az álradikális irányzattal; uj alapra fekteti « ege
sületet; ki üz kebeléből minden idegen befolyást, teljesen
— 12 —
- 13 —
függetlenül maga fogja ezentúl intézni ügyeit. Evégből vár
megyénként szervezi a tanítóságot.
és járáskör, hol az állami tanítóság, tekintélyes számmal van
képviselve, saját pénztára terhére rendelje meg
6. Ezen határozati javaslat teljes indokolásává),
ATOE-et elnökségének, az összes vidéki tanügyi lapoknak,
hozzászólás, esetleges közlés céljából megküldeni hataroztatik.
Mélyen tisztelt Karfársak!
Midőn az ATOE-nek közelmulti helyzeté* s annak éle
tébe befolyó idegen beavatkozást tárgyilagosan feltártuk,
kérdést intéztünk Szilágyvármegye állami tanítóságához, haj
landó e az eddigi utakon haladó ATOE-ét támogatni, avagy
> kívánja annak teljes, minden politikai és pártállástól ment
rekonstruálását.
Határozati javaslat:
1. Szilágyvármegye állami tanítósága , teljes egészében
elítéli az ATOE-ben előfordult közelmúlt eseményeit, minden
erejével igyekszik támogatni oly „reformpárt“ törekvéseit,
mely az agyonzaklatott egyesület életében, a mindnyájunk
ájtal óhajtott békét kívánja helyreállítani.
2. Kijelenti, hogy a támogatást, bármely tisztes forrás
ból jöjjön, szívesen veszi, de belügyeibe beleavatkozni
vagy az egyesületet rejtett politikai célokra felhasználni nem
engedi.
3. Országos gyűlések alkalmával, a tanácskozási terembe
— mindaddig, míg a vezetőség azt jónak látja — csak iga
zolvánnyal — lehetőleg arcképessel — bíró egesületi ‘ tagot
és meghívott újságírót enged be. Ha mindezen intézkedések
dacára, tanácskozásaink méltóságát az idegen elem befolyá
sától megmentemi nem tudnók, ajánlatosnak véljük a köz
gyűléseknek vidékre való kihelyezését.
4. Kívánjuk, hogy az uj „reformpárt/* a meglévő alap
szabályokat oda módosítsa, hogy az ATOE-et választmányá
nak minden vármegyei Ált. Tanítóegyesület elnöke, főjegy
zője és felelősszerkesztője, ha az állami tanitó és egyesületi
tag, hivatalból tagja legyen.
5. Hogy a reformpártnak működését elősegítsük és
hogy ennek önzetlen, helyes működéséről az ösztanitóság
hamisítatlan értesítést nyerjen: ajánljuk a „Nemzeti Iskola"
czimü politikai tanügyi lapot az egyesület hivatalos közlö
nyévé tenni. Hogy pedig e lap ügyeink érdekében minél
intenzivebb munkát végezhessen, minden általános egyesület
Mi a népiskolai rajztanitás colja?
1. Helyes-e mindent a természet után rajzolni ?
9 Ha igen az anyag felsorolandó osztályonként
X Ha nem. melyik osztályban és mennyiben alkalmazandék a
““pályanyertes dolgozat
(rolytalás és béged
Irta- Paál István jászárokszallasi rom. kath. tanító.
1
‘
jelige: Okos ész, ügyes kéz
Sokra kész. -
111 A rajztanitás anyaga osztályonként.
(Az l-VL osztály anyagál itt lelsorolni feleslegesnek
fanom, mivel az a minden lemfó kezében levő —érvben
W VSX’Xm. az ennek alapján
szitett tantervből is látható, hogy rajzolt mintákra mar az el.
népiskolában sincs szükség. Hisz lát ilyet a.gyermek a rajzo
lás minden ágából ugy is eleget pl. a anl£"^
gokban, naptárakban, falragaszokon stb.
**
szükséghez képest, lehetőleg i j
he
,átását kifejezö
értehneztetés mellett cza a gy^.^emlékezőképességét is
képesseget es rajzugycssct, ,
fejlessze egyszersmind.
*
1
v navnevezett ösztönrajzokról
Még a gyermek, vagyis az uoy
kívánok szólni röviden.
ninoálásban Már
A gyermeknek nagy kédye lelik a pmgalwM
zsenge torában. In MA Írónk tenta
X
dolgot fatál, rögtön plngál vele a falakra, kerítésekre, ai<o
— 14 —
— 15 —
kapura, papírra, bútorokra stb. Igaz, hogy ezzel sok bosszú
ságot is okoznak, de szép szóval és bánásmóddal, szóval
helyes nevelés által le lehet szoktatni róla. De azt mái ok
vetlen meg kell engedni, különösen az iskolába járó gyer
meknek, hogy szabad idejében, sőt még a rajzórákon is, a
képzeletében támadt és kifejezésre kívánkozó alakokat leraj
zolhassa szabadon, amint éppen ő kívánja. Hagyjuk rá, bár
mit pingál. Hisz az az ő csapongó kis lelkének önmagához
való beszéde, melyben ő a legnagyobb örömét leli. Ha ily
rajzát látjuk, ne bíráljuk meg szigorúan, hanem inkább di
csérjük s buzdítsuk. Sokszor többet jelent egy girbe-görbe
vonalakkal befirkált lap, mint sok szép rajz. Munkácsi Mihály
világhírű festő sem tudott mindjárt művésziesen rajzolni és
festeni, hanem kezdetben ő is éppen oly ákom-bákom vona
lakat huzdogált, mint akármelyik más gyermek. Legfeljebb
arra figyelmeztessük a gyermeket, hogy a szamarat ne pingálja, fesse rózsaszínűre, a macskát meg zöldre, mint ahogy
a legtöbb gyermek cselekszi, mert ilyenek nincsenek a való
ságban.
azoknak élénkséget, tetszőséget, szóval mintegy életet adni.
Ebből js beláthatjuk, hogy a gyermek rajzainak és festésének
megfigyelése igen érdekes hasznos adatokkal gyarapíthatja a
rajz módszertanát.
Bogárdy Antal ur nagyrabecsült és szeretett királyi s.
tanfelügyelőnk évenkinti iskolalátogatása alkalmával a tantes
tületi gyűlésen jóleső, barátságos beszélgetések közepette
minden tantárgy tanításához a legújabb pedagógiai és didak
tikai elveknek megfeletű rövid, velős s az ő kiváló szaktu
dását bizonyító okos, józan és életrevaló módszertani utasí
tásokat szokott adni. Az ö ily utasításaiból kiindulva, a többek
közt a rajztanitásnál is, már a múlt tanévben úgy jártam el,
hogy növendékeimnek nem engedtem rajzfüzetet venni, hanemcsak olcsó, de jóminőségű fehér csomagolópapirt s
ezeket szabdaltam fel és osztottam ki rajzórán. Némelykor
hazu ra is adtam ilyen papirt növendékeimnek, hogy odahaza
raiz^^
PedÍg képZdt tár^akat mé$ szabadabban
Xm
"redmény
meglepő volt - legalább
az eddigi 25 éves működésem alattihoz mérve.
csak s^töT e'lgedek VennÍ növendékeimnek, hanem
sak színes iront, vagy pedig krétát. Ezek iránt nagy elősze-
g
aZért’ h°gy a raJzuk sem™‘maguk is belátják s igy a színezéssel iparkodnak
*
*
*
Röviden összefoglalva az eddig elmondottakat a népis
kolai rajztanitásnak célja, hogy a növendékek az írással har
monikusan tanítva a fiuk és lányok az önálló magyar stílusú
tervezést a házi ipar és női kézimunka számára értékesít
hessék s igy a növendékeket a kenyérkereseti rajzolásra is
megtanítsa.
A tanulság pedig az, hogy a rajzolás nemcsak a tár-vak, hanem az egész természet megismerését segíti elő.
Megtanít a helyes látásra és kifejezésre. Fokmérője a nép
műveltségének. Kellemessé teszi az életet a természet es
művészet szépségében való gyönyörködéssel, mely a lelket
felemeli és nemesíti. Íme, igy mozdítja elő a rajz, a művészet,
az erkölcsi tökéletesedést és a földi boldogságot.
ILIKE K.
Személyi pótlék jutalmával nyertek hosszas es buzgó
szolgálataik és érdemeik elismeréséül kitüntetést: Csukás
Mihály mezőtúri ref. Katona Ambrus jaszktsén ref. S tas
István tiszaroffi ref. és Rozsms 1 erez jászapáti rk tan
■
A jól megérdemelt kitüntetéshez őszinte szívvel gratulálunk.
A fizetésrendezés ügye befejezett tény- Ecélra a
kultusz tárca jövő évi költségvetésébe 10 mdhot aMoOu
kormány. A fizetésrendezési tervezet szermt az ősz z
szolgálati idő beszámításával a nem allami tanítok fizete
és az államiaké között lényegesebb különbség nem lesz Ha
a parlamenti helyzet megengedi: 1913 jan
rendezett fizetés szerint kapja a tanítóság aj
g
gázsiját.
_
Részletes tanitási terv szükséglet bejelentése
céljából felhívjuk azon kartársakat, kiknek még hiányzik a
.
.
16
kir. tanfelügyelő ur által kiadott tanítási tervezet, s azt
beszerezni óhajtják, hogy levelezőlap utján jelentsék be
szerkesztőségünknél ebbeli szükségletüket. Minhogy ugyanis
az eddigi kiadás teljesen elfogyott, uj kiadás rendezése
pedig csak korlátolt mennyiségben lesz a szükségletnek
megfelelően célszerű; ép azért ismételten kérjük a szükség
letnek 10 nap alatt hozzánk darabszám szerinti bejelentését.'
a Szerkesztőség.
K vármegyei áll. tanitó egyesület vezetőségében
alapos változás fog az okt. 5. gyűlésben történni. Mint hírlik
— Polónyi Mátyás lemond és véglegesen megválik az elnök
ségtől; utódjául, mint valóban arra termett nagy tudású
képzett férfiút — Brózsik Pált emlegetik. Csak örömmel
fogadhatjuk e jelölést, mert Brozsikkal a megyei tanítóság
nyerni fog. Tevékenységét, s a köz érdekében kifejtett önzetlen
munkásságát mindnyájan ismerjük.
A vmegyei közig bizottság okt. hó 9-én fogja leg
közelebbi ülését megtartani.
Gyöngy István volt szolnokszandai áll. isk. ig. tanitó
Lupényból ezúton mond Isten hozzádot kartársainak, jó
ismerőseinek és jóbarátainak. Sok szerencsét kívánunk uj
állomásához!
Tanitóváltozás. Jászárokszálláson Dohnál Erzsébet
tanítónő helyére Oláh József, lapunk dolgozótársa — válasz
tatott meg rendes tanítóvá. Gratulálunk.
A karcagi kir. tanf. kirendeltség ügye a megvaló
sulás stádiumába jutott. A városi képviselőtestület az elhe
lyezésről gondoskodott. Most még csupán a Miniszter ked
vező intézkedése kell, hogy a Nagykunok székvárosa egy
intézménnyel gazdagabb legyen.
Államsegély. A tankerületben áll. iskolák butorszükséglctének fedezésére 7700 K a dologi szükségletek pótló
fedezésére pedig a f. tanévre 36454 korona államsegély,
utalványozott.
4
A JNKSzolnokmegyei áll. tanítóegyesület f. é. okt
5-én Karcagon fogja közgyűlését megtartani. (Tárgysorozatot’
az elnökség sem meghívót a szerkesztőségnek ezideig nem
küldött. Szeptember 23.)
5212. szám.
A tankerületben működő tanítókhoz és tanítónőkhöz.
Az Országos Szabadoktatási tanács f. é. 974. sz. átirata
alapján felhívom a tankerületben müködö tanerőket az isme- ■
retterjesztő előadásoknak minél szélesebb körben való fartásaira.
Nehogy azonban valamelyik tanerő a jól megérdemelt
díjazásban ne részesüljön, az 50877/911. sz. vall.-és közokt.
min. rendeletében megállapított alakiságok be nem . tartasa
miatt, az Orsz. Szabadoktatási Tanács megfelelő bejelentési
ivet küldött hozzám azzal, hogy mindazon tanerők, akik az
1912_ 13. tanévben is tartoznak népies ismeretterjesztő elő
adásokat, akár önállóan, akár pedig valamelyik közművelő
dési egyesület szabadoktatási munkásságának keretében: sza
bályszerű bejelentő ívért mielőbb forduljanak hozzám.
A bejelentő ivek megfelelő utasítással azonnal ki fognak
küldetni.
Szolnok, 1912. szeptember 9.
#
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
5377/ szám.
Valamennyi igazgató és vezető tanitó urnák, tanító
nőnek, a tanitók betegsegélyző alapja javara engedé
lyezett 1 K-ás tágyi sorsjegyek kibocsátása tárgyában.
Felkaroló figyelembe meleg ajánlás mellett vallás és
közoktatásügyi miniszter Ö Méltósága f. é. 95524 sz. kör
rendeletéből szószerint közlöm a következőket................
A m. kir. pénzügyminiszter ur folyó évi április ho
6-án 35617/1912 szám alatt kelt rendeletével a Magyarországi
Tanítóegyesületek Szövetségének megengedte, hogy tani
betegsegélyző alapja javára az 2912. év folyamán tárgysors
játékot rendezhessen és ezen célra kettőszázezer (200.000)
darab egykoronás sorsjegyet bocsáthasson ki.
A szövetség elnöksége a sorsjegyeket már forgalomba
hozta: a húzás 1912 évi december 29-én tartatik meg.
— 18 —
— 19 —
Ezt tanfelügyelő úrral a végből közlöm, hogy a tan
kerületében működő tanitók tanítónők figyelmét, érdeklődését
e tárgysorsjátékra hívja fel és őket — kizárólag a tanítóság
közelebbi érdekeit támogató és segítő ezen mozgalomban
való cselekvő részvételre buzdítani igyekezzék.“
Szolnok, 1912. szeptember 13.
„A néhai hidaskürti Nagy Sándor által hagyományozott
100.000 koronából, a vak gyermekek részére felépített ha
zánkban az első óvó: ahová az 5—7 éves korú vak gyer
mekek f. é. szeptember hó elsejétől kezdve már felvételt
nyerhetnek.
Az óvóban — igazolt szegénység alapján — nem, vallás
és nemzetiségre való tekintet nélkül, olyan 5—7 éves korú
vak gyermekek nyerhetnek felvételt, akik a vakságon kiyüt
más testi vagy szellemi fogyatkozásban nem szenvednek, '■
A felvett növendékek az óvóban szakszerű oktatás
nevelésben és megfelelő gondozásban részesittetnek.
A felvétel iránti kérvények a vallás és közoktatásügyi
minisztériumhoz címezve a vakok budapesti kir. orsz. intézetéigazgatóságához (VII. István ut 95 sz.) nyújtandók be, a hol
a felvételre vonatkozó mindennemű útban igazítás is
megszerezhető.
A fentiek alapján tehát felhívom Címet, hogy ezen
intézményt és ezen intézmény áldásos hatását a közönség
körében, minél alaposabban ismertesse."
Szolnok, 1912. szeptember 13.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő,
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5485. szám.
Körlevél.
Valamennyi tek.'áll. polg.-és áll. el. iskola gondnokságának
az iskolaszolgák betegsége esetére munkásbiztositási kötelezettség tárgyában.
Alkalmazkodó tudomásvétel végett szószerint közlöm
V. K. Miniszter ur O Nagyméltósága alábbi f. hó 13-án
502./ cin. szám alatt kelt rendeletét: „F. é. febr 3-án 711
sz a. kelt jelentésére értesítem Tanfelügyelő Urat hogy az
allami elemi népiskolák kivételével a többi állami intézeteknél
es hivataloknál alkalmazott szegődményes szolgák a betegség
esetere való munkásbiztositási kötelezettség alá esnek, mig
a napibéres szolgák nem esnek ezen kötelezettség alá."
Szolnok, 1912. szeptember hó 19.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5610—1912. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami,
községi, hitfelekezeti és uradalmi elemi népiskolai tanitójához-és
tanítónőjéhez az analfabéta — oktatás tárgyában.
5378. szám.
halósá8mk'
& vezeti
létesített
h .ta"'.t.ónonek a vak gyermekek részére
koronás aI« t ^daS,kÜrtÍ NagV Sándor fé,e
koronás alapítványból felépített kisdedóvó intézetbe
felvétel tárgyában.
Tudomásvétel és alkalmas módon a közönséggel
iSS/ő
f
Vége“ Va"ás és közoktatásügyi
Sm kn r
,13066/9^ *z. rendeletéből szószerint közlöm a következőket:
Hivatkozással 4306/912. számú intézvényemre ez úttal
is bizalommal fordulok tankerületem népiskolai tanitókarához
és ismételten is figyelmébe ajánlom az analfabéták oktatását.
Ez alkalommal nem óhajtok újból foglalkozni az anal
fabéta-tanfolyamok mikénti szervezésével, hanem hazafias
együttérzéssel kérem föl tankerületem tanitó karát, hasson
oda, hogy mindenütt szerveztessenek az analfabéta — és a
nép továbbképzését szolgáló tanfolyamok.
Ismerem a tanítóság ez idő szerinti mostoha anyagi
- 20 -
V. évfolyam.
helyzetét; de ez nem lehet akadálya azon szorgos munkás
ságnak, melyet magyar népünk felvilágosítása, művelődése,
anyagi és szellemi boldogulása érdekében minden hivatása
magaslatán álló tanítónak végeznie kell.
Szeretem remélni, hogy jelen felhívásom visszhangra
talál tankerületem minden tanítójának és tanítónőjének lelké
ben és az „Országos Közművelődési Tanácsinak az e téren
évek óta tartó hazafias buzgolkodását tankerületem tanítósága
híven támogatja, minden lehetőt el fog követni, hogy várme
gyénk e tekintetben is az első vármegyék között foglaljon
helyet.
Kérem Címedet, hasson oda, hogy az általa szerve
zendő analfabéta-és tovább képző tanfolyamok működésűket
e tanévben legkésőbb f. é. november hő 1-én kezdjék meg és
analfabéták tanfolyama záróvizsgával e tanév március vé
gével vagy április elejével nyerjen befejezést.
Azon tanitó urak és hölgyek, akiknek sikerül ezen tan
folyam szervezése, azt és annak működési idejét velem ok
tóber hó folyamán közölni szíveskedjenek, mert elhatározott
szándékom, hogy iskola látogatásaim alkalmával az analfabéta-és továbbképző tanfolyamokat is meglátogassam külö
nösen azon célból, hogy a felnőtteket kitartásra serkentsem.
Végül biztosítom Címedet, hogy a magyar nemzeti
művelődés érdekében folytatandó hazafias munkásságát az
Országos Közművelődési Tanács kellő anyagi és erkölcsi
elismerésében részesíti, ha jelentését hozzá és hivatalomhoz
is haladéktalanul megteszi.
Szolnok, 1912. évi szeptember hó 23-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
Kik a lapot hiányosan, vagy
tévesen címezve kapják, ez iránti felszólalásukat
Daróczy Antal kiadóhoz, Turkevére küldjék.
Múlt évi hátralékosokat, kik tévedésből, vagy
feledékenységből az előfizetést be nem küldték,
ez utón kéri annak kiegyenlítésére
Figyelmeztetés.
a kiadóhivatal.
Szolnok, 1912. október 10.
18. szám
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.__________
Előfizetés Irak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona.
A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSÍKOS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAl kiadóhoz Turkeve, küldendők._______
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Szervezzünk-e iskolai zászlóaljat ?
Neveljünk-e katonásan?
*
A Hevésnagykunsági ref. tanítóegyesület szept.
14-én tartott gyűlésében Kárpáty Károly karcagi
kartácsunk foglalkozott a katonás nevelés és ezzel
kapcsolatosan az iskolai zászlóaljak kérdésével, s
ennek eredményekép felvetette azon kérdést,vájjon
szükséges, okszerű, célravezető-e az elemi iskolában a céllövészet tanítása, továbbá észszerü-e
az iskolai zászlóaljak szervezése és fejlesztése ?
Mindkét kérdésié az előadó nemmel felel, többek
közölt azon nevetséges érveléssel állván elő, hogy
a puskától még a felnőtt katona ember is fél, hat
még az a kis gyermek! Csudálatos okoskodás .
Hát ha felnőtt korában fél valaki a lőfegyvertől,
nem-e az az oka, hogy sohasem bánt lövő fegy
verrel és igy nem szokhatta meg? Ez már semmi
képen sem az elvetés indítvány mellett érvel, o
vábbá, hogy szerencsétlenségnek lehet okozója, ha
a gyermek kezibe fegyvert adunk.
Bocsánat, de erről nem is beszél senki, Az
elemi iskola felsőbb osztályaiban is csupán meg
|
>
|
fegyverfogási gyakorlatokról beszél minden
szervező, nem pedig elemi iskolai rendszeres cél
lövésről. Ez felsőbb fokon az ismétlő, polgári- és
közép-iskolákban, meg az ifjúsági egyesületben
következzék, s ehez az elemi iskola csak alapot
adna.
Az pedig, hogy a katonás nevelési eljárás az
iskolai zászlóaljakban szolgalelküvé neveli az embert
egyenesen ellenkezik a gyakorlati tapasztalai tál.
A „katonását — csak önérzetesebbé, önállóbbá,
bátrabbá, férfiasabbá teszi az embert. Bizonyság
erre az a különbség, amit tapasztal az ember a
bevonuló újonc és a kiszolgált katona közölt. E
sorok Írója nemcsak látott, de szervezett és veze
tett is zászlóaljat, sőt vezet ma is. Katonai szolgálata idején elégszer volt alkalma a katonai neve
lés hatását általában a felnőtteknél is tanulmá
nyozni. S ennek eredménye Kárpáthy előadó ur
ellen bizonyít.
Itt az előadó — ugy látszik — mint mondani
szokás hasból beszél és sem az erre vonatkozó
pedagógiai cikkeket, tanulmányokat nem olvasta,
sem iskolai zászlóaljat nem vezetett, sőt talán
nem is látott. így pedig egy fontos kérdéssel nem
szabad a fórumra kiállni. Elmélet, gyakorlat, sőt
saját argumentumai ellene bizonyítanak akkor is,
midőn azt mondja, hogy a zászlóaljak szer
vezését illetékes helyen is haszontalan katonásdi játéknak nyilvánították. Nem jut eszébe
az előadónak, hogy ezt egy ember, egy volt
államférfi évek előtt mondta s azelőtt is, azóta
is más viszonyok voltak s azóta sok víz lefolyt
a Dunán s akkor is mellette alig nyilatkozott valaki;
a mostani kormány pedig épen a katonás nevelés
érdekében pár hónap előtt kötelezte a tanítókat
egy éves szolgálatra. Talán azért, hogy nem kell
az iskolában a katonás nevelés? Azt hiszem ellen
kezőleg; hiszen áz uj véderőtörvény maga is tar
talmaz idevonatkozó rendelkezést.
És a Hevesnagykunsági tanitó egyesület köz
gyűlése ezen tényekkel szemben hozta meg a
katonás nevelés elvetéséről a határozatát.
- sj. -
Elintézett közig, bizottsági ügyek.
2431. kb. — Kír. tanfelügyelő aug. havi jelentése tudó*
másul szolgál.
2391. kb. — A tiszaföldvári rk. hitközség iskolaépitési
államsegély kérése pártolólag fölterjesztetik.
2369. kb. — Szervezeti szabályzat és utasítás az isko
lalátogatók számára tudomásul szolgál.
2160. kb. — A fegyverneki örményesi közs. iskola 11.
állomásának dijlevetei jóváhagyatnak.
2314.
kb. — A fegyverneki közs. kisdedóvoda,
2315.
kb. — A fegyverneki önálló gazd. ism. iskola.
2316. kb. — A fegyvernek-örményesi közs. iskola
1912/13 tanévi költségvetése jóváhagyatik.
1469. kb. — A jászfényszarui rk. iskolaszék folyamo
dása fiz. kiég, államsegély tárgyában felszerelésre visszaküldetik.
2332. kb. — A szolnoki rk. iskolaszék folyamodása
Sopronyi Adorján, tanitó részére II. korp. államsegély iránt
pártolólag felterjesztetik.
2360. kb. — A jászalsószentgyörgyi ip. tan. iskola,
részére 703 K államsegélyért folyamodás pártolólag felter
jesztetik.
2375. kb. — Tóth Sándor kuncsorbai ref. tanitó részére
200 K I. korp. államsegélyért folyamodás pártolólag felter
jesztetik.
— 4 —
2406. kb. —- Pekker Béla tiszapüspöki rk. tanitó részére,
200 K II. korp. államsegély engedélyeztetik.
2416. kb. — Nagy Róza kisújszállási ref. tanítónő részére
200 K I. korp. államsegély engedélyeztetik.
2417. kb. — Az alattyáni rk. iskolai év megnyitásának
okt. 1-re elhalasztása engedélyeztetik.
2425. kb. — Vajó János karcagi ref. tanitó korpótlék
ügyében közig, bírósági határozat.
2426. kb. — A mezőtúri ref. egyháztanács államsegély
iránti folyamodása felszerelésre leadatik.
2427. kb. — Óvodai alapvagyonok összeírása tárgyában
min. körrendelet városi és közs. elöljáróságoknak kiadatik.
2433. kb. — Renák Imre tiszaroffi kösz, tanitó műkö
dési bizonyítványa felterjesztendő.
2434. kb. — A tiszaföldvári slőjd tanfolyam költségei
fedezet hiányában nem engedélyezhetők.
2437. . kb. Vad Erzsébet karcagi közs. polg. tanítónő
részére 1100 K. államsegély engedélyeztetik.
2448. kb. — özv. Simon Ferencné karcagi közs. polg.
tanítónő részére 1100 K. államsegély.
2449. kb.
Szokola Ottó törökszentmiklósi polg. isk
igazgató részére 1000 K. államsegély.
2450. kb. — Gulyás Flórián tsztmiklósi polg. tanár
részére 1000 K. államsegély.
2451. kb. — Horváthné Bányai Gratiána karcagi polg.
isk. igazgatónő részére 1500 K. államsegély.
inn J467 kb\ Török Mária kunmadaras! ref. tanítónő részére'
100 K. III. évötödös korpótlék államsegély engedélyeztetik.
2468. kb. — Kiss Ilona és Csiszár Mária turkevei ref.
tanítónők részére államsegély átutaltatik.
2477. kb. — A kunmadaras! ref. iskolaszék Kurdits
Erzsébet tanítónő részére 900 K fiz. kiég, államsegélyért
folyamodása pártolólag felterjesztetik.
H249?' ?b' ~ A kisuiszánási ref. iskolaszék Fülep
Gizella részére korp. államsegélyért folyamodása pártolólag
fölterjesztetik. - Bodor Lajos III. Szabó Irma II. korp
ügyében ugyanaz.
. . 2,4"\kb- ~ A turkevei álL polg- isk. 1910111. tanévi
számadása fölterjesztetik.
- 5 2508. kb — Finta Eszter ’ turkevei tanítónő részére I.
korp. államsegély iránti folyamodás.
2534. kb. — A jászladányi gazd • ism. iskolának a tanév
megnyitására halasztás nem engedélyeztetik.
Múlt, jelen, jövő.
Tanítás, módszer, felfogás, — mint minden, — úgy ez
is vá'to/ik idővel. Amiért ma még harcolunk, amit megdönthcteúc£igazságnak, a jónak, célszerűnek s ésszerűnek tar
tunk, a jövőben mosolyognak ezen és sajnálják egyéniségünket
s fogyatkozásainkat.
Ezt kívánja a fejlődés, igy volt mindig.
Likurgusztól Jézus születéséig, majd Luther fellépéséig
sok nevelési eszme bukott meg és sok diadalmaskodott. Ez
után, mikor még többen igyekeztek felhasználni a gondolkodás
szabadságát, még jobban kristályosodtak, tisztultak az eszmék.
Ezek jajából alkották meg s fejlesztették tovább, —
mint központok körül, — a jelen tanitási rendszerét.
Tanításunkban bármit teszünk, annak lényegét, alapját
megleljük a múlt nagy pedagógusainál.
Módszer, aktív, passzív szemlélet, öntevékenység, taní
tási alak, munka, gyermekismeret mind olyan tanitási ténye
zők, melyeknél fölösleges neveléstörténeti áttekintéssel bizo
nyítani, hogy nem mai eredetű ezeknek lényege. A tanítónak
ezeket át kell venni s alkalmazni munkájában. Ez kétsegkív
igen fontos hivatása a tanítónak. Ez talán első Plllana «
könnyűnek látszik, pedig nem az. Belevinni ezeket tamtasun a
megfelelően, ügyesen, művésziesen, nem csekély dolog.
•
• Az alkalmazás részleteiben sok uj gondolatot találhatunk
ki, sok uj fogásra bukkanhatunk, melyek említésre méltók
sőt értékesek; egyesek érdeme éppen ebben rejlik Dinter
- Gusztáv Frigyest (1760-1831.) a németek főleg azért soroz
ták korának első tanférfiai közé, mert Roussean, Salzmann,
Pestaloszi elveit iskolájába bevitte, s ügyesen alkalmazta a
Igaz, hogy a munkában részben segítik ma a tanítót
a vezérkönyvek; de ne feledjük, hogy egyik sem szentiraS>
i
6
melyet a tanitó feltétlenül kövessen. Hol marad akkor a tanitó
egyénisége, önállósága (vagy legalább jóakaratu törekvése)?
Pedig annak kell előtérben lenni, hogy kiválassza azt, ami
helyzetében célszerű, természete okadatolt. Nem lehet egy fa
lucskában ugy tanitani, annyit feltételezni, oly eljárást követni,
ugy szemléltetni, oly tanítói magatartást használni, — mint
. a fővárosban.
Mindezt kiválasztani megfelelően a tanitó arravalóságának s leleményességének a próbája. Pedig ezt nem vezér
könyvekből tanuljuk meg. Ezt kívánja a törvény, ezt
mutatja a tapasztalat is. Azok csak munkánk irányát jelölik
meg, ráterelik figyelmüket a didaktikai elvekre.
Ezeknek, mikor, hogyan s miért való alkalmazás a leg
apróbb részletekig a tanitó dolga. Megszerezzük olvasmányaink
utján az idevágó ismereteket s azokat egyéni, bennünk rejlő
módon feldolgozva felidézzük s alkalmazzuk a tanításunkban
Ezen sajátságos egyéni feldolgozás szerencsés, vagy
kevésbé szerencsés voltától függ tulajdonképen tanítói mun
kánk értéke.
Tanítás közben nagy szerepe van annak, hogy a gyermek
minden szavát tanítói egyéniségünkkel élénken és szerencsé
sen feldolgozva ugy füzzük a szálakat tovább, hogy mun
kánkat előbbre vigyük. Érte kel törekedni a tanítónak, hogy
ezt derekasan keresztül vigye munkájában.
Ilyen, vagy hasonló munkában kell képeznie magát a
tanítónak a jelenben, hogy hivatását jól betöltse, hogy a
„jelen igényeinek" megfeleljen
Ez a munka azonban nem zárja ki, hogy e közben uj
nevelési gondolatokra is ne bukkanjunk s ezeket nyilvános
ságra ne hozhassuk.
•„ ,JZekbÖ1 leSZ a Jelen Pedagógiai elmélete, melyből a
jövőben a gyakorlati tanításban fog anyagot meríteni. Igaz,
hogy az uj pedagógiai eszmék többnyire máshonnan indulnak
ki, nem pedig hazánkból, de mindenesetre eljut az Operencián
aLKA.Zank 18 Korunk uí nevelési s tanítási áramlata is Ame
rikából ered s száguld Európa felé. Szélsőséges reálizmus
szóval szeretik elnevezni, mert mindenben a gyakorlatot, munmunkat helyezi előtérbe. A jövő iskoláját, mint iskolamühelyt
vagy munkaiskoláját emlegetik. Ilyenek voltak 1900-ban a
kopenhágai reform, iskolák, hol fúrva, fűrészelve tanultak a
a gyermekek, minden ismeretet szorosabb értelemben vett
munkával sajátítottak el. Ez a jelen mozgalma, próbálkozásra,
hogy mi fog ebből általánosságban mindenütt beválni, meg
mutatja a jövő.
.
Múlt, jelen jövő. Előkészíti egyik a másikat, egymásból .
következnek, összeforrnak egymással.
Ismernünk kell a múltat, hogy a jelent megértsük, a
jelenben uj eszmékre-is kell törekedni, hogy azokból a gyön
gyöket átvegye a jövő. Azért kell ismerni a tanításnak is a
mu't kiforrott pedagógiai gondolatait, hogy azokat munkájá
ban általánosítva, feldolgozza.
.
A jelen uj eszméitől se zárkózzék el, mert ezek között
is vannak ép buzaszemek, melyeket a gaztól megtisztít az
idő s a jövő átvpsz.
Jászárokszállás.
Oláh József
Nemes vad.
Tetü? Egy nevelés-oktatási lapban ? A kedves
bizonyára az orrát fintorgatja, de hiába ez egyszer
tetőről lesz szó. Tetüről eddig keveset olvas am és
minden tanítónak, minden iskolai tetü históriában,
olvasó
igazán
mg,
többe-
kevésbé nem kedves szerepe jut.
_
Egyszer rossz néven veszik tőle, hogy bátor a kis féreg
jelenlétét felkutatni; másszor elterjedéséért ö*
harmadszor pedig nem akarják, hogy elterjedésüknek határt
SZab’°Atetüirtás az iskolában bizonyára nehéz feladat ; a
.,
n nvaknriati és helyi viszonyokhoz alkalmazkodó
amennyiben a gyakorlati es ne y
z
. , _ kérdés
“su- és
kellemetlen vendégekkel; mini aa akt nndnrodtk tőlük
..
kérdés. T. i. tesut
igen egyszerűen
oldotta nipt>
meg ezen
ezen kényes
« z
9
fogott és nem nyugodott addig, mig az utolsó mohikánt is
ki nem irtotta.
Ez igen radikális eszköz, de azért ma még sem ajánl
ható. Mert az utolsó gazda is megharagszik, ha saját földjén
levő gazzát más gyomlálja, miáltal önérzete sértődött meg;
másodszor a tanitó nevelési hivatása még sem odáig terjed,
hogy maga hozza terítékre ezen hatlábu nemes vadat.
Először is különbséget kell tennünk, hogy magunk fe
deztük-e fel, vagy a tanulók jelentették, hogy X. Y.-nak
tetüje van.
Előző esetben az illetőt tanítás után ott tartjuk és négy
szemközt adjuk meg neki a szükséges utasítást. — Második
esetben az egész dolgot az egész osztály előtt kell elintézni.
Továbbá kérdés még, hogy a tetüt, melyet észrevettünk:
a tenyésztőn van-e, vagy csak más birtokterületére tett kirán
dulást. Mert nem az ártatlant, a tetvest kell felelősségre
vonnunk, hanem a kellemetlenség okozóját a tenyésztőt. A
legtöbb esetben nem annyira a tanulók, mint inkább a szü
lök hibásak, hogy gyermekük férges. - Azért tapintatlanság
volna mindjárt a gyermeket büntetni. Amit tehát cselekszünk
- habar közvetve is - inkább a szülőknek szóljon, mint a
termékeknek.
.Ha tehát tisztátalan házból való gyermeken észrevesszük
és megállapítjuk, hogy férges; a két előző esethez alkalmazodva, sajnálatunkat fejezzük ki, hogy ily kellemetlen ven
degei vannak. Sok esetben ez elegendő és a gyermek szülei
egyetemben fog törekedni, hogy tőlük megszabaduljon.
be ho™ fiyan
f°rdU1 e10, h°gy a gyerraek nem isn,eri
be, hogy férges, először is meg kell állapítani, hogy tényleg
?ölsXuk°g^
Íe'entenÍ’ h0gy mástól is kihatta Fölszólítjuk, kérje meg anyját alapos tisztogatásra.
lőhö, ?
,el,fráS Sem elegendő> akkor közvetlenül a szü1IT íelűk 4
Khoz folyamodunk, de soha sértő formában.
ültetjük.
fcyermeket. azaz amennyire lehetséges külön
Nagyobb tanulóknál, kik magukis már képesek ruhájuk,
fejük tisztaságáról gondoskodni, a külön ültetés célra vezető
eszköznek fog mutatkozni.
Természetesen ezer utolsó eljárás csak akkor alkalmaz
ható, ha minden más törekvésünk és fölszólitásunk a tiszta
ságra sikertelen.
Tiszasüly.
Sch. J.
áll. tanitó.
H I R E K.
Október 6., a magyar nemzet gyászünnepe, az aradi
Golgotán kiszenvedett messiások emléknapja.
Oly szomorú napunk üdv neked 1 Te voltál és maradsz
örök emlékeztetőnk, hogy mikép szereti hazáját a magyar
s ragyogó példakép, hogy mikép kell szeretnünk.
Ezért áldott a Te szomorú emléked.
Ez ünnepet méltóképem ülte meg a szolnoki színház és
közönsége. Külön díszelőadásban emlékezett meg nagy a vér
tanukról. Az ünnepség a Hymnus eléneklésével ért véget,
melyet az egész színházi kar együtt énekelt, s a közönség
állva hallgatott végig.
Kinevezés. Gajdáré Zbiskó Róza, oki. tanítónőt a
VKMiniszter a fegyverneki önálló szaktanítói gazd. ismétlő
iskolához szaktanitónővé kinevezte.
Eskütétel. Sípos Dezső jászdózsai rk.’ tanitó folyó hó
8-án tette le a kir. tanfelügyelő előtt a hivatali esküt.
Drágasági segély utalványozásával bizonyította be a
nagym. kultuszminiszter ur, hogy mily meleg szeretettel
igyekszik a tanítóság nehéz anyagi helyzetén javítani. A nem
állami tanítók részére a f. évre 150—150 K renndkivüli se
gélyt tett folyóvá. — Megkapják a rendkívüli segélyt azok a
tanítók is, kiknek államsegély nélkül, tehát helyi járulékból
biztosított alapfizetése 1000 K. — Ezzel hapcsolatban meg
említjük, hogy a fizetésrendezés kérdése már megoldáshoz
jutott s a tanítóság kívánságainak figyelembevételével a költ
ségvetésbe be is állíttatott. — Az állami tanítók szolgálati
idejük arányában a XI., X. és IX. fizetési osztályokba fognak
1913. jan. 1-től beosztve lenni,
- 10 —
A vármegyei tanítótestület karcagi tisztújító gyűlésén
mint előrelátható volt: Brózsik Pál egyhangúlag elnökké
választatott. Örömmel adjuk ezt közre, mert hisz Brózsik
elnöksége egy uj éra beköszöntője, mely a tanítóság érde
keinek hathatós előmozdítója, s igazi képviselője lesz. E
gyűlésen mondott le előde Polónyi Mátyás mindnyájunk
őszinte és szeretetteljes elismerése mellett, s a közgyűlés
meleg ovációkban és azon megtiszteltetésben részesítette, hogy
őt az egyesület vezetésében szerzett kiváló érdemeinek
elismeréséül egyhangú lelkesedéssel örökös tb. elnökké
választotta.
Tanitók fürdője részvényei és villatelkei. Országos
mozgalom, széleskörű tevékénység indult meg újabban a
tanítok társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermeknyaraló
telepének a székelyudvarhelyt s Szojkofürdőn, részvénytár
sasági alapon való szervezése érdekében. A most kibocsátott
. e hívás szerint egy részvény 25 korona, melyekből bárki
Jegyezhet tetszés szerinti mennyiséget. — A részvények értéének legalább fele része azonban ez évi november hó 5-ig,
az Udvarhelymegyei Takarékpénztárnál Székelyudvarhely
.Janitok fürdője részvényei számláján" az illető részvényeSyzo nevén, kamatozó betétképen elhelyezendő, hogy az
aláírási ív: az „Alapítási tervezet", az illető címére elküldn^r foIyamá". az ország különböző vidé
keiről, nyaralni Szeikén összejött tanitók szerzett tapasztalataik
alapjan, lelkes Szózattal! fordulnak a hazai tanítósághoz: a
fürdői részvények és parcellázás alatt álló villatelkek mentői
öregesebb eladása, s ez alapon tanitók fürdőjének mielőbb
teljes eredménnyel való megteremtése végett. — Megismerték
ezen kiváló természeti kincsnek bő forrású, kénes-, sós-víznek
meiköreS^
a >zép fekvésü fürdőnek könnyű
megkozehthetőségét, a város közelében való fekvésénél fogva
Jf!™1' °!csóságát és más számos előnyeit s teljes erejémv fkéSJ-k adozn^ csakh°gy a biztos jövőtelőnkbetáró tanitok fürdője Szejkén szerveztessék s igy a tanítóság, mint wó^v ihSU egy^ek °'CSÓn nyaralhassanak- üdülhessenek és
moh7 hassanak’ A részvények, villatelkek vételére, nemkübárkinp^ cvonatkozóIaS a ‘ovábbi felvilágosítást
vezető üierkps
-HZ°lga1, a szervezési munkálatokat
y kés Mihály all. igazgató — tanitó Székelyudvarhely.
— 11
Pályázat. A vall,
és közokt. Minisztérium 86E65|912
sz. rendeletével pályázati hirdetményt tesz közzé a komáromi
gazdasági tanitóképzőintézet gyakorló iskolájánál üresedésben
levő
— továbbá az érsekujvári, kiskunhalasi, a monori, a
nagylajosfalvai, a széki önálló gazd. ism. iskolánál szervezett,
továbbá a mezőtúri áll. igazgató szaktanítói, és a nagykárollyi
II. Szaktanítói állásokra. Pályázati határidő október 20. A
már működésben levő szaktanítók illetékes kir. tanfelügye
lőségnek utján folyamodhatnak a nagym. VKMiniszter úrhoz
HIVATALOS RÉSZ.
5562. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami, és .
közs. tanítójához, tanítónőjéhez a Tanitók fürdője ügyében.
Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi áll. isk. ig. tanitó
felhívását a Tanítók fürdője r. t. megalakítása tárgyában az
ügy legmelegebb felkarolásba ajánlás mellett alább közlöm._
„Felhívás Magyarország tanítóihoz!
Kedves Kartársak!
Tervbevett „Tanitók Fürdőjéről", a székelyudvarhelyi
Szejke-fürdőről intézzük hozzátok e sorokat, hogy tapaszta
lati tényeken alapuló tájékoztató felhívásunkat közöljük
'Magyarország összes tanítóságával.
A Szejke-fürdő Székelyudvarhely város határában, a
város központjától 35 km.-nyíre, a tenger színe felett 568
méter magasan, egy erdő koszoruzta, árnyas völgyben fekszik.
Le mindig kellemesen hűvös, a legnagyobb forróságban is
bizonyos mértékű csapadékot tartalmaz, de sohasem mutat
szélső hőváltozást, mint az a magas hegyek között fekvő,
fenyvesekkel övedzett fürdőkön észlelhető. Kezdetleges
állapotban levő építményei: 22 lakószobával és 16 fürdő
kabinban levő 22 fürdő-medencéjével most ugyan nem
elégítik ki az igényeket, percenkint 60 liter hideg konyhasós
kénes vizet szolgáltató fürdői forrás vize azonban, mely az
idegrendszer erősítésére* az idült bőrbajok, csuz, köszvény
4
— 12 —
. — 13 —
és ezek összes válfajai gyógyítására utólérhetetlen fürdői
gyógyvíz, ivóvize pedig a gyomor és emésztési szervek
felséges orvosszere, árnyas erdőinek megbecsülhetetlen
pormentes, tiszta, ózondus, jó levegője, mint a légzőszervek
állandó kúrája, élfeledtetik az építmények kezdetleges álla
potát, s ha csak a kincseket érő isteni adományt vesszük
alapul, bátran és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy
Szejkén felépíthetjük és minden áron meg kell teremtsük a
Tanítók gyógyfürdőjét, üdülő és nyaralótelepét. Város közelévén a már most forgalomban levő közlekedési esz
közök segítségével is olcsón és könnyen be lehet minden szük
ségleti cikket szerezni; Székelyudvarhely vasúti állomása pedig
a megközelítést teszi lehetővé és olcsóvá. De ezen kultur város
özönségének kora tavasztól késő őszig állandóan kiránduló
es üdülő helye a Szejke, melyet alkalmas időben már most.
ís naponkint sok százával lep el a szabadba vágyó közönség
indezen, közvetlen tapasztalatból ismert előnyeinél
a Je£mele£ebben ajánljuk Magyarország területén müo összes tanitótársainknak, hogy a részvénytársasági
szervezkedést teljes erejükkel támogassák a közeli napokban
kibocsátandó 25 koronás részvények jegyzésével és befizetés vei, hogy az ezen alapon már az ősz folyamán megalakít
ható legyen a tervezett részvénytársaság, mely azonnal hozzáat a fürdő kiépítéséhez,
aa mintegy
mintegy 30
30 holdnyi
holdnyi terület
terület
kiparcellázásához magánvillák építése céljából.
Részvény-jegyzések, magánvillák építése iránti bejelen
tések már most megtehetők: Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi
igazgató-tamto kartársunknál, s nagyon kívánatos is, hogy a
készen levő tervek alapján tervezett 300 ezer korona rész
vénytőkét mentői nagyobb számban . tanítók jegyezzék le.
Kartarsak. Nincs idő a hosszas gondolkodásra, halogatásra, •
nekünk meg kell hogy teremtsük a Tanítók fürdőjét Szejkén,
mert enne! kedvezőbb helyet és alkalmat aligha találunk s
a szervezés élén az ügy iránt határtalanul lelkesedő, dolgozni
és áldozni akaró kartársunk áll.
naPvprdpT^T^Í °‘ 3
hasznunkra és javunkra szolgáló
hoev íhíU tevekenységében> mert határozottan állíthatjuk,
takarít Í " gy7Ö'CSÖZÖ és biztosabb helyre senki meg
takarított pénzét el nem helyezi mint a Tanítók fürdőjének
részvényeiben. Ha tanítók, tanítóegyesületek nem igyekeznek,
mások veszik el előlünk a nagyértékü Szejke-fürdőt, melynek
pedig beláthatatlan szép jövője és ránk tanítókra mérhetetlen
előnye van. Előre hát a részvényjegyzésekkel a Tanítók
Fürdő és Üdülő helyének megteremtése érdekében.
Székelyudvarhely, Szejke-fürdő, 1912. aug. hó.
Krajzler Lajos áll. ig. tanitó Dombiratos. Kovács Mihály,
áll. isk. ig. tanitó Parajd. Koltai Lajos, áll. isk. tanitó
Bánfihunyad. Tókos Izsák állami isk. tanitó Makó. Dimény
Ilona, -áll. isk. tanítónő Somkerék. Schmidt Miklós, áll. isk. .
tanitó Ótelek. Antal János, r. k. tanitó Székelyszenttamás. f .
Kálnoki Domokos, áll. isk. ig. tanitó, Kálnoki Domokosné,
áll. tanítónő, Magyarbán hegyes. Bíró Géza, áll. tanitó Makó
* (puszta). Philippi Vilmos, áll. ig. tanitó Stájerlakanina. Kincsés Sándor, közs. tanitó Pacsér. Ferenci Kálmán, áll. tanitó .
Ó-Földeák. Koltai Lajosné, ny. tanítónő Bánfihunyad. Bakódi
Márton, ig. tanitó Zenta. Hollinger Ilona áll. tanítónő Katalinfalva.. Lányi Andor, közs. tanitó Szabadka.
Ha azonban november 15-ig 120 ezertől 300 ezer K
értékű részvény előjegyezve és betétképen legalább felerészben
elhelyezve nem lesz, törekvésünk sikertelensege folytán a
részvény társasági szervezkedést a legnagyobb sajnálatunkra .
cl kell ejtsük és a Szejke-fürdőt kénytelenek leszünk az
alkalmi társaságnak átengedni további fejlesztés végett. A
befizetéseket pedig a pénztár az elismervény ellenében
kamatostól együtt visszaküldi.
Kartársak l A Szejke egy páratlan értékű kmcs, melyen
minden áron meg kell teremtsük a tanítók gyógyfürdőjét s
azon a tanítóságnak olcsó és kellemes nyári üdülését,
gyógyulását. Sorakozzátok, támogassátok nemes célú törek
vésünket részvényjegyzéseitekkel és a részvények értékének
mielőbbi beküldésével.
Székelyudvarhely, 1912. augusztus hó 24-én.
Kartársi üdvözlettel:
Gyerkes Mihály,
áll. isk. ig. tanitó, ;
a Tanítók fürdője R. T. szervezője.0 ”
Szolnok, 1912. szept. hó 25.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
- 14 —
5486. . szám.
* ■
5484. szám.
Körlevél.
Körlevél.
Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye valamennyi áll. közs.
iskolai hatóságához, igazgató és vezető tanítójához és tanító
nőjéhez, az Ö Fenségsége Hohenberg Zsófia hercegnő legma
gasabb védnöksége alatt álló Országos Gyermekszanatórium
Egyesület iskolai gyűjtése tárgyában.
Engedjék hozzám a kisdedeket! — mondá az Üdvözítő
lelke végtelen szeretetével ölelve át a kicsinyeket, hogy Isteni
erejével, szeretete melegével az enyhület, a vigasztalás, az
öröm tüzét gyújtsa fel a Kicsiny lelkekben.
Hozzátok hozzám a kisdedeket! szól hozzánk az Orszá
gos Gyermekszanatórium Egyesület - hozzátok hozzám a
kisdedeket, kik valamely, — talán végpusztulással fenyegető
betegség csigáit hordozzák magukban, — hogy meggyó
gyítsam, enyhítsem bajaikat; hogy lelkűkbe enyhületet vigasztalást, örömet, testükbe egészséget öntsek, hogy a fenyegető
or karmai közül kiszabadítva visszaadjam őket ép egészség
ben az életnek, a társadalomnak.
E magasztos, isteni küldetésszerü cél eléréséhez a tanilóság önzetlen, lelkes támogatását kéri az Egyesület.
Mily nemes, és nevelő értékében nagybecsű gondolat
gyermekek, az ISkola segítségét kérni épen az iskolás
gyermekek testi és lelki jólétének megmentésére, mégőrzésére
m .IvetTt ütSara
réSZVé'elre abbatl a nagy küzdelemben,
Xv u
T’ aZ emberi8^S épségének ellenségei, a beteg
ségek ellen indított és folytat.
K
« a
a CÍmet> hogy e fekvésben iskolai gyűjtés
rendezésevei az Egyesületet hathatósan támogatni annyival
“ '"“b
mert a felveendő be.egek La" e”a
"" faelemmel a Taaúóaág ís hozzál.rtozölk gye™ í
iránt fog az Egyesület viseltetni
gy
a
annakí mA i5'*
Szo aní ^0“' ielen,ésél
ozolnok, 1912. szeptember 28.
a
°’"m- Szán. ^Sy.
s a begyűjtőit összegelvárom,
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
JNK. Szolnok vármegye valamennyi állami és községi
iskolai hatóságához, igazgató és vezető tanítójához és taní
tónőjéhez a „Békenap“ iskolai ünnep tárgyában.
Alkamazkodó tudomásul hiv. másolatban közlöm V K M.
ur Ö nagym. 100361/912 sz. alatt a „Békenap“ megtartására
vonatkozó rendeletét:
A Magyar Szent Korona Országai Békeegyesülete azzal
a kéréssel fordult hozzám: rendeljem el, hogy a müveit nem
zetek példájára iskoláinkban is az I. hágai békekonferencia
megnyitásának napján legalább egy órát a béke nagy esz
méjének szenteljenek.
Teljesen méltánylom a nevezett egyesület kérelmét, mert
magam is szükségesnek tartom, hogy a nemzetközi béke
érdekében, a közszellem uj utakra tereitessék, a hagyományos
előítéletektől és szenvedelmektől megtisztitassék és különösen
a nemzetközi bíráskodásnak mindinkább tért hóditó intéz
ménye közismeretüvé tétessék.
A közszellem átalakítására első sorban az iskola van
hivatva. Az iskolai nevelésnek és oktatásnak feladata a gyer
mekben az egész ember művelését, tehát erkölcsi életét elő
készíteni. Ez a nagyfontosságu elv vonul végig a középiskolai
és népiskolai utasításokon.
Az egyéni becsületnek, a vallási* és hazafiui élet eré
nyeinek csiráit a népiskola adja meg növendékeinek és a
középiskola ápolja és fejleszti azokat a tanulók lelkében.
Tanterveink és Utasításaink szerint a tanitó legszebb
feladata megtanítani a gyermeket arra, hogy az erkölcsi élet
azon sarkallik, hogy másért és másokért is élni tudjunk, nem
,a végett, hogy magunk hasznát biztosabban keressük, hanem,
hogy a köznek használjunk és másokon segítsünk. Helyesen
utalnak iskolai Utasításaink továbbá arra, hogy az iskolai
élet minden pillanatban alkalmat nyújt ezeknek az egészséges
erkölcsi elveknek foganatosítására és figyelmeztetik a jövendő
nemzedék tanítóját, hogy minden tantárgy tanításánál mód
és alkalom kínálkozik arra, hogy az emberek és emberi
cselekedetek nemes buzdító példájai a gyermek szeme elé
állíttassanak.
17 —
— 16 —
Nagyon természetes, hogy elsősorban a vallás, a magyar
nyelv és a történet áll az erkölcsi felfogás fejlődésének
szolgálatában. A vallás helyes irányú oktatásából, — a legjobb
magyar olvasmányokból és a történet észszerű , tanitásábófakad a gyermek lelkében az általános ember szeretet eszméje.
E tantárgyak helyes tanítása fogja a közszellemet uj utakra
terelni, és attól a hagyományos előítélettől megtisztítani,
hogy az általános emberszeretet eszméje ellenkezik a hazafiság
eszméjével, vagy a múltak hadi dicsőségének ápolásává!
a haza védelmére való elszántságnak szellemével; holott a
béketörekvéske helyes értelmezésükben a hazafiasságot maga
sabb erkölcsi színvonalra emelik és — a támadó fellépés
elítélésével — a haza biztosságát az erő változó esélyeitől
függetlenítik, a nemzetközi joguralom szilárd talajára ültetik át.
Tanterveink és Utasításaink szelleme értelmében az
ifjúság oktatóinak úgyszólván minden nap az egyes tantár
gyakban az iskolai élettel kapcsolatban az iskolai élet minden
mozzanatához oda lehet kapcsolni a valódi hazafiság és az
általános emberszeretet egymással megférő,egymással kiegészítő
kettős eszméjét.
Amellyel azonban arra való tekintettel, hogy az 1 hágai
békekonferencia megnyitásának napján a világ minden béke
egyesülete ünnepel és csaknem mindenütt elfogadták az
iskolai béketanitás állandósítását; — ezennel felhívom a
tanintézetek igazgatóságait, hogy ezentúl minden év május
hó 18-án az 1 hágai béke konferencia megnyitásának napján
az ország minden fokú iskolájában, az iskolával kapcsolatos
onkepzo körökben és ifjúsági egyesületekben az arra hajlansagot érző tanárok tanítók vagy amennyiben az illető
amntézetek igazgatói ezt célszerűnek tartják, a szóban forgó
egyesületek tagjai is röviden ismertessék a béke konferencia
nappnak jelentőségét, a béke mozgalom eszközeit és szerveit.
Erre nézve tájékozás menthető Dr. Ferenczy Árpád A
Jálaszton biróságok múltja, jelene és jövője"
. s a Franklin társulat kiadásában megjelent munkájából.
Szolnok, 1912. szeptember 25.
. Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
581S. szám.
s
Valamennyi állami elemi népiskola Igazgatójának, illetve
.. vezető tanítójának.
.
\ - v _ .»
" <.- j * * . rS 1 . V' c í- . /
r<d Felhivotn címet, Ahogy a vezetésére bízott állami iskola, ?
(iskolák) tanerőiről, illetve a folyó 1912/13. tanévre beirt
nmdennapi tankötelesekről a közölt ÍIL sz. kimutatási minta
szermtrovatozandó ivén legkésőbb f. évi november Mg
terjesszen be hivatalomhoz pontos kimutatást Megjegyzem?
hogy az egyes külterületi iskolákról a szóbanlevő III. sz.
kimutatás külön-külön állítandó ki, de egyszerre terjesztendő be?
Különösen hangsulyozandónak találom azt, hogy a beirt
mindennapi tankötelesek együttes számának a nem, osztályok, i
anyanyelv és vallás szerinti megosztás együttes számával
pontosan egyezni1 kell.
.
\ ■
^Felületesen összeállított kimutatás be nem terjeszthető.
A III. sz. kimutatással egyidejűleg készítsen cím az ugyan» csak itt közölt IV. sz. kimutatási minta szerint községe népis
kolai adatairól egy külön kimutatást s azt a HL sz. kimuta
tással egyszerre terjessze .be hivatalomhoz. AIV.sz. kimutatás a
községi elöljáróság és az illető hitfelekezeti, vagy községi
jellegű népiskolák iskülaszéki elnöke által is aláírandó.
<A kimutatások késedelmes vagy hibás illetve hiányos
beterjesztéseért címet kénytelen volnék esetleg fegyelmi
felelősségre is vonni.
Szolnok, 19121 október hó 1-én.
kir. tanfelügyelő helyett
. Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
Pályázati hirdetmény.
A kőteleki (Jásznagykunszolnokmegye) községi iskola
szék a Kőtelek községhez tartozó hunyadfalvi telepen lemon
dás folytán megüresedett tanítói állásra pályázatot hirdet. A
megválasztandó róm. kath. vallásu tanitó fizetése évi. 400
kor. a községi pénztárból és 600 kor. államsegélyből. Lakása
2 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 400 Dől kertből áll. Köte-
lessége a telepen és a környékén, valamint a tanyákon lakó
mindennapi iskolás gyermekeket 1-6 vegyes osztályig oktatni
ugy a vallástanból, mint egyéb tárgyakból es az ismétlő
iskolásoknak gazdasági irányban való elméleti és gyakorlati
oktatása a részére átadott kertben. Nős tanitó előnyben
részesül
Keresztlevéllel és tanképesitést igazoló okmányokkal
felszerelt kérvény 1912. október 26-áig bezárólag iskolaszéki
elnökhöz intézendő/
DARÓCZY ANTAL
KÖNYVNYOMDÁJA, KÖNYV-. PAPÍR- ÉS-----RAJZSZER-KERESKEDÉSE • TURKEVE.
Készít mindenféle nyomtatvá
nyokat egyszerű- és csinos
kivitelben, úgymint: számlák,
körlevelek, czimkártyák, név
jegyek, áruczimkék, fairagaszok^íevélpapirok, gyászjelen
tések, egyházi-, községi- és
irodai nyomtatványokat, stb.
a legjutányosabb árban
581911912. tf. számhoz.
ül. Kimutatás
2
Az állami elemi
3
4
A kinevezett
tanerők közül
hány
népiskola
neve és annak feltüntetése,
Sorszám
vájjon az fiú-, leány-, vagy
vegyes iskola-e?
Üresedésben v m-e va
lamely tánitói (tanító
női) állás, s kinek távo
zása folytán üresedett
az meg ?
áll. népisk.
7
8
A beiratkozott
mindennapi
tanulók
h mindennapi iskolába járó tanu
lok osztályonkénti megoszlása és
az égyMs osztályok alapterülete
*
közül
(Az üresedés módja is
megjelölendő)
1
II.
III.
IV.
V.
VI.
van ?
Kelt
1912.
581991 !. ff. számhoz.
hó.
napján.
IV. Kimutatás
A
-közs
é
község 1912 -12. kinövi népokkiíási adakiiról.
g
összes mindennapi 6 — 12
éves tanköteleseinek
területén fennálló összes elemi
népiskolák
t.
Hajlandó és képes-t valamelyik iskolafenn
reve és az állami elemi népiskola
tartó iskoláját fejleszteni ?
szervezésének száma
Kelt
igen. melyik,
iskola fejleszthető s hány tanteremmel?
sZci ma
4 '
Ha
KÍ köteles az állami népiskolánál a szervezési rendelet értelmében
uj osztály elhelyezéséről gondoskodni? Ha a község, képes-e erre
ez idő szerint s mi módon biztosítaná? Kinek a tulajdona az á’lami iskolai épület? Telekkönyvileg biztosítja van-e annak örök
használati joga ? ,Van-c megfelelő bérhelyiség, s ha igen,’ mennyi
ennek évi bére és hány évre bérelhető az ?
V, évfolyam.
Szolnok, 1912. október 2$.
19. szánt
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS .JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József/Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Szervezzünk-e iskolai zászlóaljat?
Neveljünk-e katonásan?
Fenti cim
alábbi levelet:
alatt megjelent közleményünkre kaptuk az
.
Tekintetes Szerkeszti Ur!
A szerkesztése alatt megjelenő „Megyei Nép
oktatás^ f. évi okt. 10 én megjelent száma vezető
helyen foglalkozik a Hevesnagykunsági ref. tanitóegyesület szepL 14-én hozott azon .határozatával,
melyben az én előadói javaslatomra kimondta,
hogy a népiskolai zászlóaljak szervezését sem
szükségesnek, sem életbeléptetendőnek nem tartja.
Nem akarom itt elősorolni azon okokat,
melyek alapján hozatott a fenti határozat, csak
arra akarok röviden rámutatni, hogy az igén
tisztelt cikkíró ur vagy nem jól hallotta felolva
sásomat, vagy elferdítve hozta tudomására valaki
az abban foglaltakat.
Félolvasásom két részből állott. Első részben
— 2 —
foglalkoztam a népiskolai zászlóaljak szervezésével,
a -másik részében pedig a céllövészettel. S hatá
rozati javaslatom tartalma az volt, hogy a nép
iskolai zászlóaljak szervezésére nincs szükség,
mivél az elemi iskolában katonai előképzésről
komolyan nem is lehet szó, hanem mint nemzet
fent ártó eszközt, az elérni iskola V. és VI. osztálvaiban a céllövészet tanítását szükségesnek
tartottam, akkor tényleg nevetségesnek tűnne fel
a cikkíró ur által nekem tulajdonított ilyen érvelés:
„hogv a puskától még a felnőtt katona ember is
Fél, hát még az a kis gyermek." — Továbbá
„hogy szerencsétlenségnek lehet okozója, ha a
gyermek kezébe fegyvert adunk." — Ez érveket
én, mint aki a céllövészet tanítása mellett foglaltam
állást, nem mondhattam s nem is mondtam,
hanem érve volt ez egyik felszólaló kartársamnak,
ki a céllövészet ellen nyilatkozott. S mivel ez az
igazság, melyikönk az, aki „hasból beszél" ?
Hogy én a javaslatom készítésekor olvastam-e
idevonatkozó paedagógiai cikkeket, tanulmányokat,
arról meggyőződhetett az, aki hallotta felolvasá_ sómat s nem felületesen figyelte azt. — Az igaz,
hogy nem vezettem iskolai zászlóaljat s nem is
óhajtom, mert meg vagyok győződve, hogy ezáltal
nem nevelünk különb polgárokat, mint neveltünk
eddig e nélkül. — De különben erről bőven
szóltam felolvasásomban.
Még egyszer visszatérve a céllövészetre, aján
lottam gyűlésünkben az „ifjúsági céllövő egyesület"
alakítását is, mint amelynek szervezésére az
egy éves önkéntességet szolgáló kartársaink egye
nesen hivatva lesznek. De javaslatom azon része,
melyben egv a felfogásunk a cikkíró úréval, nem
fogadtatott el.
Őszintén szólva, ezen helyreigazító soraimat
nem is akartam megírni, mert akkor, midőn majd
nem száz jelenlevő kartársam egyhangúlag fogadta
cl az iskolai zászlóaljak szervezése ellen szóló ja
vaslatomat, egy ember véleményével keveset tö
rődöm. S ez okból, ha csak az én személyem lett
volna támadva e „hasból" irt cikkben, nem is vá
laszoltam volna reá, de kötelességem megvédeni
Tanítóegyesületünk mindazon tagját, kik magukévá
telték javaslatom idevonatkozó részét s ez okból
kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Tanitóegyletünk
tagjai nem én tőlem hallottak először a népiskolai
zászlóaljakról, hanem olvastak többen „idevonat
kozó paedagógiai cikkeket, tanulmányokat s talán
látlak is már iskolai zászlóaljat. — Nem „hasból"
hozatott tehát a cikkíró ur által kifogásolt határozat.
Amidőn kérem Tek. Szerkesztő urat, hogy
jelen soraimnak b. lapján helyet adni szíveskedjék,
mely szívességért fogadja hálás köszönetem, ma
radok a
Tek. Szerkesztő urnák
Karcag, 1912. okt. 22.
kész híve
•
Kárpáti Károly,
rét. tanitó.
'
*
Meg kell itt jegyeznünk az igazság kedvéért,
hogy a hivatkozott cikkben szó sincs róla, hogy
a Tanitó Egyesület „hasból* hozott határozatot.
Az lény pedig, hogy a határozat meghozatala a
körülményeket tekintve tényleg idő és célszerűtlen,
ezen közlemény után is fennáll. — (Szerk.)
— 4 —
Milyen legyen a kézimunka tanítása ma?
Irta: Győri Nagy Imre.
Ezelőtt, csak pár évvel, ha kelten találkoztak, akiket
bármilyen ok arra kényszeritett, hogy a szokásos „Adjon
Isten!" vagy „Fogadj Isten!" — ezenkívül, még egy pár ba
rátságos szót is váltsanak egymással, jobb téma hiányában,
rendesen vagy az időjárást, vagy egymás egészségi viszonyait
tették beszéd tárgyává. Ma? még a „Wie get’s?"-re is azt a
feleletet kapjuk, hogy: „drága minden!" „nehéz a megélhetés!"
Ezt halljuk a szalónokban ülő „társaságból", ezt rúgja felénk
„az élet országutján küzdő társadalom." Mindenki, aki utunkba
akad: a „régi jó időket" sóhajtja vissza, igényeit azonban „a
régi jó idők" igényeihez leszállítani, azt hiszem egyik sem
lenne hajlandó. Igényeink tekintetében talán sokszor túlsá
gosan haladók lennénk, mig ezen igények kielégítéséhez
szükséges anyagiakat, olyan módon szeretnénk, tovább . is
megszerezni, illetve megtartani, mint öreg-apáink, az ő igé
nyeik kielégítéséhez szükségeseket megkeresték. Nem igyekszünk
sokszor mesterségesen fokozott igényeinket önmunkánkkal
kiegészíteni, hanem ezek kielégítéséhez, idegen kezek mun
káját vesszük igénybe és nem igyekszünk, mig csak a végső
kényszer rá nem visz, ennek az idegen munkának megfize
téséhez szükséges anyagiakat, más munkával megszerezni.
Egyszóval: igénybe vett munkái nem pótolunk munkával. így
természetesen, amikor őseink által megtakarított anyagiakat,
az idegen munkáért, ellenszolgáltatásképen odaadtuk, meg
billen az egyensúly, kész a zür-zavar, kész a legtöbb csúnya,
torz jellem nevelője, a légtöb bűnnek a szülője, a •nyomot
•sz egész vonalon. Ezt az egyensúlyt helyreállítani az iskola
feladata.
Ni iskola feladata a jövő nemzedéket, a pénzszerzés és
pénzmegtakarítás helyes módjára szoktatni, illetve munkára
es ésszerű munkabeosztásra nevelni a társadalmat. Ezt tudjuk
valamennyien igen jól és ezt érzi a társadalom is, amikor,
mmd hangosabban követeli a praktikus életre, a munkára
való nevelést, követeli: a munkaiskolát.
Napról-napra halljuk a riadót, napról-napra ütik a nagy^obpj a „munka iskolája" mellett, de hogy mi ezt a nagy
- 5 munkát hol, hogyan kezdjük meg, arról hallgat a krónika.
Szóval, a munka iskolájának szükségességét szivvel-szájjal
hirdetjük, de megvalósítására valószínűleg, még jó ideig nem
kerül sor, mert (!) megvalósítása, munkát igényel.
Ezelőtt pár évvel egy külföldi úriembert, aki itt vadász
területet akart bérelni, kalauzoltam végig, Pozsonytól Kis-Cellen,
N-Kanizsán át a Muraközbe és Balaton—Szt.-Györgyön—Buda
pesten át vissza Pozsonyba, tehát majd csak nem az egész
Dunántúlon keresztül. Ez az úri ember, mikor vonatunk
Ukk-tól Zalaszentgrótfelé, órákhosszat, legelőnek nevezett
bozótos, gazos térségeken döcögött keresztül, egyik csodál
kozásból a másikba esve hajtogatta, hogy „Ihr Ungarn, ihr
wisst’s nicht was ihr habt’s!" Végre mégunva a dicsőséget,
mellém telepedett és magyarázni kezdte, hogy milyen gaz
dagok lehetnénk, ha nem hagynánk annyi mindent parlagon
heverni és ha már egyszer hozzászoknánk az ésszerű mun
kabeosztáshoz, illetve munkához. Elmagyarázta órákig, hogy
Anglia, Holandia, Dánia, sőt még Svédország földje is, menynyivel több búzát terem átlag holdanként, mint a mienk;
Belgiumé mennyivel több zabot, árpát; Svájcé mennyivel több
kukoricát. Mennyivel több almát, aszaltszilvát veszünk, mint
adunk, hogyan vesszük meg a mangalicánktól eredő prágai
sonkát, hazai árpából főzött pilseni sört stb. - Mikcr már
„szabad előadását", melyből egy kis elfogultságra is követ
keztettem, unni kezdettem, azzal akartam végit vetni, hogy
megmagyaráztam utitársamnak, hogy hisz ha én rajtam állna,
változtatnék a dolgon, de sajnos, én körültem nem hever
semmi parlagon. Vesztemre tettem! - mert az öreg szavam
nál fogott és megkérdezte, hogy naponta 10—12-ig, illetve
4—6-ig óráig mit csinálok. „Ugy-e! a pénzt költi el, amit
8—10-ig és 2—4-ig megkeresett?" Bebizonyította röviden,
hogy sokkal nagyobb vétek az időt parlagon hevertetni, mint
i a
(Folyt,
a ftelevény
földet.
v Jköv.) '
‘ Áthelyezés. - Benedek János turkevei áll. polg. isk.
tanárt a vall, és közokt. Miniszter a szolnoki áll. polg. hu-
— 6 —
iskolához helyezte át>Helyébe Szabolcs Árpád oki. polg. isk.
tanár bízatott meg.
Figyelembe! Az áll. el. iskolák 1912] 13 tanévi költség
vetései már beterjesztendök lettek volna a kir. tanfelügyelői
hivatalhoz. Ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét a
költségvetéseknek a 127\42\9U sz. vkm. rendelet értelmében
leendő sürgős beterjesztésére. —
Tanitóváltozás. — Cserna Júlia tiszabői rk. tanítónő
állomásáról lemondott — Kerényi Rezső tiszaszentimreujszentgyörgyi rk. tanitó állomásáról Udvard (Komárom megye),
község rk. iskolájához távozott’ Kunszentmártonban Hirsápé
Vöröss Vilma mondott le állomásáról; a szolnok-szandái
urad, iskolához Gyütt Gizella oki. tanítónő választatott meg.
Turnusz Margitbesenyszögi közs. tanítónő állásáról lemondott.
Eskütétel. Sípos Dezső jászdózsai rk. tanitó f. hó 8.
tette le hiv. esküjét. Ugyancsak e hó 7-én Gajdáné Hiskó
Róza fegyverneki szaktanitónő, 19-én pedig Horeczky Irén
tföldvári tanítónő tette le a hiv. esküt.
Köszönet nyilvánítás. Vall, és közokt. miniszter ur
Ö nagyméltósága dr. Gorove László rákóczifalvai földbirto
kosnak az ottani ref. iskola építésére adományozott 500 K
segélyért köszönetét nyilvánította.
Helyettesítés. Jászberényben Mihalik Kálmán áll. tanitó
helyettesítésével Haraszthy Mária oki. tanítónőSalomváry
József helyettesítésével pedig Polgár Jenő oki. tanitó bízatott
meg, — Szabó Matild oki. tanítónő Rovny István ig. tanitó
helyettesítésével nyert megbízást.
Lemondás. — Eichner Emil jánoshidai közs. ig. tanitó
igazgatói tisztéről lemondott.
40 versike a kedves kicsikéknek címen Veverámné
Váriám Róza abonyi tanítónő egy verses könyvecskét adott
ki. — A tartalmas kis versikékért nagy kár, hogy igen eről
tetett döcögős szerkezetűek. Ára 1 Korona. A tiszta jövedelem
10 százaléka a tanitó árvák javára. — Kapható a szerzőnél.
— Ha egy iskola igazgatóság több gyermeknek részére eszközöl megrendelést előzetes pénzküldéssel, ugy db-ként 50 v
fillér.
Uj szlöjd könyv. Biró Sándor miskolczi állami tanitó
„Szlöjd-Gyakorlatok“ cimü könyvének első részét harmadik
teljesen átdolgozott és bővített kiadásban bocsátja útnak
Könyvében ezúttal Guttenberg Pál, a „Kézimunkára Nevelő.
Országos Egyesület" igazgatója irt meleghangú előszót. Köny
vét a szerző száz ábrával, három iv terjedelemmel bővítette,
az elméleti részben leczkeminta vázlatokat is nyújt, hogy
még jobban kidomborítsa a szlöjd jelentőségét,. hogy meg
jobban rámutasson a szlöjdnek a reáltárgyakhoz való kap
csolására. „Szlöjd Gyakorlatok" I része 1 K 60 f. 1Lrészé
2 K 40 f. (Portó 10-20 f.) Földrajzi Plasztikák 1 K 40 f.
Megrendelhető a szerzőnél.
HIVATALOS RÉSZ.
6015. szám.
Körlevél
lász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye valamennyi állami ^^g1
elemi iparostanonc- és gazdasági ismétlő iskolai gondoksá
gához, iskolaszékéhez, igazgatójához,
°V
f
ügyelő bizottságához és kisdedovonojehez.
A
kir.
tanfelügyelői
nyilvántartás
körlevelekről
, .
vezetése tágyában.
A Megyei Népoktatás" cimü szakközlönyt 1911. évi
drcember“X-én 4615/91!. számú kelemmé! a Imm-
tilos közlés joghatályával ruhaztam fel.
Ezen az alapon általános érdekű közléseimet a Megyei
Népoktatásban tettem közzé.
cainosan taP T^t intAíkedésem ellenére szamtalanszor, sajnosán
NéJSk Tápjában közölt körreráe1®^
tósága - tisztelet és
el sem olvassa, vagy ha elolvasta,
vagy
{oganatositásáról
“E"z eljárásnak ódiumé. 16—
alig van olyan lelsöbb rendelkezés, melynek a kellő rdoben
eleget tehetne. E miatt azután felsőbb helyen hivatalom ven
kitéve kedvezőtlen megitélésnak, holott hivatalom feladatának
minden tekintetben mintaszerűen kíván ^megfelelni.
Ezen kedvezőtlen tapasztalatok által indíttatva, fegyelmi
felelősség mellett rendelem el, hogy az állami és községi
népoktatási intézetek igazgatói és tanítói körlevelemről 1912.
évi jan. hó Möl kezdve a következő minta szerinti nyilvántartást vezessék:
.
-
szükséges mennyiség kimutatása mellett, amennyiben a szük
ségletet eddig be nem jelentette, haladéktalanul tegyen
eleget s eddigi mulasztását igazolja.
Szolnok, 1912. október hó 14-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Körlevél.
Nyilvántartási
vezetés
A kir. tanfelügyelői körlevél
száma ideje kelte és
száma
tárgya
\ elintézésének
ideje
Iskolalátogatásaink során ezen nyilvántartást minden
alkalommal ‘múlhatatlanul előkivánjuk és tapasztalt mulasztás
esetén nem fogok késni a kihívott megtorlás foganatositásávar
Szolnok, 1912. október 10.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
5924. szám.
Sürgetés
az elemi és ismétlő iskolai végbizonyítvány és törzskönyv szükségletek bejelentése tárgyában.
Felhívom a tarikerület összes állami,’ községi és izr. bit, T?8*' ^P^^oláinak igazgatóit,(illetve vezető-tanitóit, bogv
” éP°k a!as“ f- évi 17- számában 4848/912. szám alatt a
Zlái S
felbívásomnak - «z elemi és ismétlő
iskolai végbizonyítványokból és töraskönyvekből, a íolyó-évre
5822. szám.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll. isk. gond
nokságának, — áll. ovodai felügyelő bizottságának, —
igazgató és vezető tanítójának, tanítónőjének és ■ óvónőjének,
az 1911/12 tanévi állami iskolai és ovodai számadások beter
jesztése tárgyában.
Az 1909 év 53000 sz. vall, és közokt. miniszteri kör
rendelettel kiadott gondnoksági Utasítás 36 §-sa és V. sz.
melléklete II. fejezetére; illetőleg az áll. kisded ovodai felü
gyelő bizottságok számára 1892 é. 41000 sz. körrendelettel
-kiadott Utasítás 22 §-ra utalással felhívom a tek. Címet,
hogy az elmúlt 1911/12. tanév számadásait az egyetemi nyom
dánál beszerezhető nyomtatványon összeállítva, szabályszerű
felszereléssel előző évi költségvetés, pótleltár, pénztári napló,
okmányok s a letárgyalást igazoló jkvi kivonat 3 példányban
községeknél az illetékes járási számvevőséghez, a r.t városok
nál a közig, bizottsághoz f. hó 15-ig felelősség-terhe mellett
terjessze be.
Már most figyelmeztetem a t. Címet, hogy a szám
adások összeállításánál és okmányolásánál a legnagyobb
körültekintéssel járjon el, nehogy a számadások hiányos
elkészítése és azok jóváhagyásának ebből következő késedelme
miatt az iskola anyagi ügyei hiányt szenvedjenek.
Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy minden eset
ben »a t. gondnokság, felügyelő bizottság és gondnokai a
legteljesebb anyagi felelősséggel: tartoznak. Az uj tanévi állam
segély ^nyugtáját egyetlen esetben sem fogom addig láttamozni,
mig az< előző tanévi számadás < illetékes helyére be nem
terjesztetett és á beterjesztés előttem igazolva neip lett.
11 —
— 10 —
Az ebből következő zavarokért a mulasztást elkövető
feleket a felelősség egész súlyával fogja terhelni.
Szolnok, 1912. okt. 1.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő..
•
6315. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami és
köz
ségi elemi iskolai igazgatójához
*
Dr. Kacsoh Pongrácz.
Az elemi iskolai énektanítás pedegógiája és Énekes könyv
az elemi népiskolák II. - VI. osztálya számára cimü müvek
ajánlása tárgyában.
Kacsoh Pongrácz dr. az énektanítás pedagógiájának
tanára vezérkönyvet irt elemi iskolai tanitók, tanítónők részére
az ének tanításához. Szerzőnek alkalma volt második elemi
osztályoktól kezdve fel az országos énektanitó
képző
* tanfolyam kitűnő vegyes karáig minden fokon megismerkedni
az énektanítás főfeladataival és főnehézségeivel. Természetes,
hogy első sorban ily módon szerzett tapasztalatait igyekezett
érvényesíteni. A könyv három csoportból áll.: Árrész a szo
rosabb értelemben vett módszertant adja — az elsőrangú
könyvtári mü — a B.j rész, mely az elsővel párhuzamosan
halad, a tanításra alkalmas zenei anyagot. A két kötet tulaj
donképen »egy s a kötetek egyenként való használatának, már
t i. a Tanterv szellemét tartva szemelőtt — nincsen értelme.
A harmadik csoport a tanulók kezébe való. Énekes könyvét
tartalmazza. — A könyv írója felhasználta a müveit európai
nemzetek irodalmából mindazt, ami e tárgyra vonatkozik és
megszerezhető volt, mindenben arra igyekezett, hogy a taní
tónak lehetőségig hasznavehető vezérkönyvet, segítő társat
adjon. Ezen munka kiszabja a minden esetre elérhető és kötelezőleg elérendő eredmény határait és- az ennek elérésére
alkalmas, a pedagógia mai fejlődési fokán álló módszert fel
tárja. Ezeket tekintve a szerző arra törekedett, hogy aki szük
ségből, vagy meggyőződésből pontosan e vezérkönyv nyomán
tanít éneket, jól taníthassa azt. A pedagógia újabb vivmá-
nyainak felhasználása közben, mint legfőbb szempont, min
denkor az lebegett szerző szemei előtt, hogy a vallás és
közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi junius hó 16-án
kelt 2202. sz. rendeletével kiadott elemi népiskolai Tanterv
és Utasítás a mindazon kívánalmainak eleget tegyen, melyek
az énektanításra vonatkoznak. Az egész müvet arra építi fel,
mint alapra és kimondottan arra törekszik, hogy a könyv az
egész tantervet és utasítást, lehetőleg szószerint magában
foglalja — minden mondatát ott, ahol legjobban érvényesül.
A hét kötetes 308 oldalas mü ára 8 K 6Ó fill., az énekes
könyvek az egész tantervet és utasítást lehetőleg tartalmazzák,
ára II. osztály számára 50 fill., a III., IV., V. VI. osztályé
pedig 70f. külön-külön. Kiadja: Rózsavölgyi és Társa Buda
pest. Engedélyezve 114.616/1912. sz. a.
Fölhívom Címedet, hogy az említett Vezérkönyvet a
tanítói könyvtár részére minél előbb rendelje meg, buzgón
tanulmányozza, az énekes könyveket pedig vétesse használatba.
Szolnok, 1912. október hó 18-án.
1
6168. szám.
'
Rhédei János,
kir, tanfelügyelő.
,
Valamennyi állami
elemi és polgári iskola
Igazgatóságának.
A 79101/912. sz. vall - és közokt. min. körrendeletből
tudomásvétel és megfelelő alkalmazkodás végett szószerint
közlöm a következőket:
„Az országos paed. könyvtár és tanszemuzeum elnökenek folyó évi február hó 19-én 477. szám alatt tett jelentése
folytán megtartott vizsgálapltal beigazoltatott, hogy Schveiger
József budapesti cég, a békéscsabai állami polgári fiúiskola
részére oly tanszereket szállított, amelyek nagyr sze ere e
vagy kivitel és ár tekintetében az 55800/1907. keresk. min.
szám alatt kiadott közszáliitási szabályzat 56. §-ába ütköznek.
Ennélfogva a kereskedelemügyi magy. kir. miniszterre
egyetértöleg Schveiger József budapesti céget (Budapes
.
Váci-ut 74.) a vallás és közoktatási tárcához tartozó hivatalok
részére történő mindennemű szállításokból 191 . vi szép.
J
hó 1-től 1917. évi augusztus hó 31-ig terjedő (5) év tarta
mára a közszállitási. szabályzat 56. §-a alapján ezennel kizárom.
■ /
\
»A közszállitási szabályzat értelmében a tanszerek meg
rendelése alkalmával azok hazai származása mindig Írásban
kikötendő, s a szerződés (megrendelő-levél, vagy elfogadott
ajánlat) másolata ellenőrzés végett a magy. kir. kereskedelmi
múzeum igazgatóságához (Budapest V. kerület Akadémia-u.)
mindenkor beküldendő/
Szolnok, 1912.;okt 14.
"
-
"
/
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5442. szám.
Körlevél.
Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye valamennyi lek. áll. isk'
gondnokságához, közs. és fel. iskoláihoz; állami, községi
■és izr. igazgatójához, ianitójához és tanítónőjéhez, a népiskolai
ifjúsági könyvtárjegyzék kiadása tárgyában.
Folyó évi 7429 sz. vall, és közokt. min. rendelettel kiadót
népiskolai ifjúsági könyvtárjeg?. 'k egy példányát azon uta
sítással adom ki, hogy az ifj. könyvtárak szerzése, fejlesztése
ezentulis azon módozatok szerint történhetik, melyet a Hi
vatalos Közlöny idei 13. számában közzétett s alább máso
latban közölt vall.- és közokt. min. rendelet kötelezőleg meg
szabott.
*
A m. kir. vallás és közoktatásügyi
miniszternek 1912. évi 7429. számú körrendeletéről
a népiskolai ifjúsági könyvtárak második könyvjegyzékének
kiadása tárgyában.
Valamennyi kir. tanfelügyelőnek és tanfelügyelőségi
kirendeltség vezetőjének.
A legteljesebb mértékben méltányolni óhajtván azt a
jótékony -hatást* melyet a minden óidéról hozzám érkezett
jelentések szerint a -népiskolai ifjúsági könyvtárak «a tanuló
ifjúságra, sőt sok esetben az önművelés más segédeszközétől
— Ili—
.
elzárt családokra is gyakorolnak: e könyvtárak tervszerű és
tudatos továbbfejlesztése céljából az ezen könyvtárakat intéző
bizottság felelős ajánlatra az ifjúsági könyvtárak hivatalos
könyvjegyzékének második sorozatát, mely néhány mű szük
ségessé vált elhagyásával nemcsak az, 1904-iki első k^nyv*jegyzék összes müveit, hanem az 1904. óta hivatalos jegy
zékbe iktatott (a jegyzékben csillaggal jelzett) összes ifjúsági
müveket is magában foglalja: ezennel jóváhagyom és közre
bocsátom.
k
<
E könyvjegyzék használatát illetőleg az újonnan létesí
tendő, vagy tovább fejlesztendő ifjúsági könyvtárakra vonat
kozólag ragaszkodván az eddig jónak bizonyult s minden
tekintetben bevált gyakorlathoz, a következőket rendelem el: .
1)
Az ifjúsági könyvtárak költségei elsősorban az 1908.
évi évi XLVI. t.-c.-ben megállapított beiratási dijakból fedezendők. E tekintetben irányadók, a Gondnoksági Utasítás
.37. §-ában foglaltak.
2) Az állami iskolai ifjúsági könyvtárakba más, mint a
hivatalos jegyzékben iktatott munka, fel‘ nem vehető.
3) Az ifjúsági könyvtárak tervszerű, fejlesztése és sza
porítása szempontjából:
a) azokban az iskolákban, melyekben még nem volt
ifjúsági könyvtár, az iskola nagysága és az e célra fordítható
összeg mérvéhez képest, a könyvjegyzék útmutatása szerint
először az első tipusu müvek szerzendők be s csak ezek
beszerzése után egészítendő ki a könyvtár a második és a
harmadik típusba sorozott müvekkel.
*
b) azokban az iskolákban, amelyekben már van az
1904-iki első könyvjegyzék alapján szervezett ifjúsági könyv
tár, a szaporítás ugyancsak a típusok sorrendjében történjék.
És pedig:
A) ott, ahol már van régebbi első tipusu könyvtár: első
sorban a most kiadott könyvjegyzék első típusának csillaggal
megjelölt müvei szerzendők be s csak ezek után a második
típusba soroltak;
B) azokba a könyvtárakba, amelyek már a régebbi
második típus munkáival is kiegészíttettek; elsősorban az első
és második típus csillaggal megjelölt müvei;
-
— 14 —
6255. szám.
C) azokban pedig, amelyekben már meg vannak a régebbi
harmadik tipuS’ müvei is, elsősorban az első, második és
harmadik típus csillaggal megjelölt müvei szerzendők be s
csak azok után egészítendő ki a könyvtár a D-vel jelzett
típusokba nem osztott müvekkel.
Megengedem azt is, hogy a most kiadott jegyzék alap
ján szervezet könyvtárak számára, mindama müvek, melyeket
a könyvtárt kezelő tanitók tapasztalata szerint a tanuló ifjú
ság a legszívesebben olvas, a szükséghez képest több pél
dányban megrendeltessenek.
*
,
Négy-négy példányig megrendelhetők: •
Benedek Elek meséi.
Sebők Zsigmönd: Mackó ur utazásai.
Rákosi Viktor: A hős fiuk.
Jókai Mór: Csataképek.
Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái.
Gárdonyi Géza: Az egri csillagok.
Sebők Zsigmönd: Robinson átdolgozása.
Benedek Elek: Grimm meséi.
Mikszáth Kálmán; A két koldus diák.
Petőfi Sándor költeményei.
— 15 —
'
Körlevél
jász-Nagykun-Szoinok vármegye valamennyi állami elemi isk.
igazgatójához és tanítójához
a „Révai Nagy Lexikon"-megküldése tárgyában.
Folyó évi október hó 8-án kelt 34.994. sz. vallás- és
közoktatási miniszteri rendelettel az állami elemi iskolák ré
széről a Révai Lexikon egy-egy példányának megküldetése<
kilátásba helyeztetett.
.
Feíhivom a Cimet, hogy legkésőbb f. é. október 31-ig
jelentse be, meg van-e már az iskola könyvtárában a Révai
Nagy Lexikon, ha nincs meg, szükségesnek tartja-e annak
beszerzését ?
~
Szolnok, 1912. október hó 20-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
Pályázati hirdetmény.
Két-két példányban rendelhetők meg:
Gaál Mózes: Magyar hősök és királyok.
Pósa Lajos: Aranykert.
Jókai Mór: A legvitézebb huszár.
Gaál Mózes: Hun és magyar mondák.
Gyulai Pál Apró gyermekversei.
Flóri könyve.
Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág.
Hevesi Lajos: Jelky András.
Abonyi Árpád: Három vitéz magyar baka.
A kőteleki (Jásznagykunszolnokmegye) községi iskola
szék a Kőtelek községhez tartozó hunyadfalvi telepen lemon
dás folytán megüresedett tanitói állásra pályázatot hirdet-A
megválasztandó ^m. kath. vallásu tanitó fizetése évi 400
kor. a községi pénztárból és 600 kor. államsegélyből Lakása
2 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 400 Dől kertből áll. Koelessége a telepen és a környékén, valamint a tanyakon lakó
mindennapi iskolás gyermekeket 1-6 vegyes osztályig oktatni,
ugy a vallástanból, mint egyéb tárgyakbó s az ism
iskolásoknak gazdasági irányban való elméleti- és gya or a i
oktatása a részére átadott kertben. Nős tanító előnyben
Végül értesítem a Címet, hogy a könyvjegyzék minden
egyes állami elemi iskolának hivatalból fog megküldetni.
Szolnok, 1912. szept. 17.
részesül.
Keresztlevéllel és tanképesitést igazoló okmányokkal
felszerelt kérvény 1912. október 26-áig bezárólag iskolaszéki
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
elnökhöz intézendő/
— 1^1-
„Megyei Népoktatás* 1912.
okt 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
A
l
korona
1 korona.
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
portómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
fűzve,
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
pH
iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
*
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hiven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
f
'
HIH
................
Mimiin
।
im
||
i.
...................... „
Oll
,
az 1911. évi hátralékot és 1912. elő
fizetési pénzeket még mind a mai.
napig be nem küldték, kéretnek az
összeg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére*.
■
— u.A „Megyei Népoktatás" 1912.
'
okL 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfelr.
ügyelői rendeletben előirt — —
V. évfolyam.
Szolnok, 1912. november 25.
21. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
1 korona. 1 korona.
*
I
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
fűzve, portómentes küdéssel 1
kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Túrkévén, Kossuth-utca 92. sz. a.
a kir. Tanfelügyelóség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap '■
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az. előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Csikós József, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
koronáért
L
’
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
*
)
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hi‘ ‘ ven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
RV
VV
fi
■ N
■ Rjr
RH WB
। . ÍTR
RH
MM
az 191 *•évi hátralékot és 1912. előpénzeket még mind a mai
naPi§ be nem küldték> kéretnek az
szives kie^yenütésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére*.
Az AMKE
vármegyei Nép-
müvelésügyi Bizottsága.
Rhédei János kir. tanfelügyelő, mint a Népm.
Biz. (NB.) választott elnöke, ki lángoló szeretettel,
szive egész melegével csügg az alföldi magyarnemzeti kultúra fejlesztésén, folyó hó 18-án hivta
össze a Bizottság alakuló közgyűlését.
Miután ismertette azon nemes célt, mely a
Bizottság minden tagjának szivét, lelkét betölteni
van hivatva s melyet elérni mindenkinek buzgó
törekvése kell hogy legyen; a magyar faj hege- .
moniáját kulturális téren is örökre biztosítani —
megnyitja az alakuló gyűlést.
A gyűlés az elnök intentiói nyomán több
ágazatra osztja működési körét s azok vezetőiül
külön referenseket választ.
.
Az általános tisztikar a következőkép alakult .
meg: ;
.
Elnök: Rhédei János.
Alelnökök: Kóródy Ferenc, Brózsik Pál, Ellman Elvira.
— 3 —
Főtitkár: Csikós József.
Főjegyző: Magyary Gyula.
Jegyző: Gramuua Aurél.
,
Előadók-. Pokányi Mátyás, Gyenes Józsff,
Egner Hona.
Az egyes működési ágak és referenseik:
1.
Analfabéta oktatás: Jeszenszky Gyula.
2. Népies ismeretterjesztő előadások: Kálmán
Elek. '
3.
Ifj. egyesületek: Grünwakl L.
ADalos körök: Brózsik Pál.
5. Olvasókörök: Bernát Lajos.
Népkönyvtárak: Csikós József.
7.
Alkohol elleni küzdelem-. Bogárdy Antal.
8.
Mesemondás: Magyary Gyuláné.
9.
Kisdedóvókszervezése:
sI
Kóródy F.
10.
El. iskolák
j
11.
Polg. isk. szervezése: Ellman E.
12.
Kézimunkára nevelés: Oreskó D.
A bizottság rendes üléseit minden hó első
szombatján d. u. 4 órakor tartja.
Azt hiszem, nem túlzók, ha AMKE legfonto
sabb s legnagyobb eredmény ígérő bizottsága meg
alakulván s biztos kezek vezetése alatt a működés
terére lépve be fogja tölteni hivatását; a magyar
nemzeti állam kiépítését s a magyar faj fenmaradásának és megerősödésének biztosítását.
Isten áldása legyen e munkán!
A vármegyei áll. Tanitó egyesület
Karcagon tartott közgyűléséből.
Mint az egyesület s a megyei tanitóság minden tagját
különösen érdeklő, nagyfontosságu pontokat ragadjuk ki a
gyűlés jegyzőkönyvéből az alábbiakat.
Miután Polónyi Mátyás elvből ismertette az általa gyűj
tött „Tanitók Otthona" alap vagyoni állapotát, a közgyűlés
rátér az Otthon felépítési módjainak megtárgyalására.
Miután a tanító testület felhívást kapott ugy a „Dél
magyarországi Közművelődési Egyesületitől, hogy a felépí
tendő „Tanitók Otthona", mint pedig a nevezett egyesület
céljainak megfelelne. Miután ezen egyesség, hihető, hogy a
megyei tanitó testület érdekeinek előnyére megköthető lesz,
kéri a választmány a közgyűlést, hogy határozatilag mondja
ki, hogy megbízza a választmányt az esetleges egyesség meg
kötésére.
Brózsik Pál határozati javaslata szerint, a közgyűlés
kimondja, hogy köszönetét mond a Délmagyarországi köz
művelődési és az Alföldi közművelődési egyesületnek az elő
zékeny tárgyalásokért. Minthogy azonban immár létkérdés
az építkezés keresztül vitele, a közgyűlés felhatalmazza a köz
ponti választmányt, hogy a nevezett egyesületekkel a tárgya-,
lást folytassa le és záros határidó alatt javaslatba foglalva
terjessze azt egy, erre a célra összehívandó rendkívüli köz
gyűlés elé. A záros határidőt 1913. évi január 1-ben állapítja
meg.
Egyebekben a központi választmány jelentését tudomá
sul veszi és odaadó munkálkodásáért köszönetét mond. -»
Brózsik Pál hosszabb beszédben ismertette „Az Állami
Tanitók Országos Egyesületében" fenálló zavarok okait.
Meggyőző érvekkel bizonyította, hogy az egyesület erőteljes
küzdelmét a legutóbbi időben már csak az a nehány egyén
gátolja, kik a radikalizmus örve alatt igyekeznek minél
nagyobb zavarokat kelteni. Fejtegeti, hogy ennek a tovább
tűrése az egyesület részéről ugyancsak vétkes könnyelműség
volna. Ajánlja, hogy az állami tanitóság kebelében sürgősen
olyan uj párt alakuljon, mely a „Tanitók Országos Egyei
4
sületMt radikális és haladó szellemű programmal ujja
szervezze és ezzel a fennálló szavazókat egyszer és minden
korra tehetetlenné tegye. Ezek után egy határozati javaslatot
terjeszt be, melynek szószerinti szövege a következő:
Határozati javaslat.
ai) Jásznagykunszolnok vármegye állami tanítósága
teljes egészében elitéli az Állami Tanítók Országos Egyesü
letében előfordult közelmúlt eseményeit, minden erejével *
igyekszik támogatni oly reformpárt törekvéseit, mely az
agyonzdKlatott egyesület életében mindnyájunk által óhaj
tott békét tóvánja helyreállítani.
b.) Kijelenti, hogy a támogatást bármely tisztes forrás
ból jöjjön, azt szívesen veszi, de belügyeibe beleavatkozni,
Vagy az egyesületet rejtett politikai célokra felhasználni nem
ehgédi.
c.) Országos gyűlések alkalmával, a. tanácskozási
tetembe, — mindaddig míg a vezetőség azt jónak látja —
csak igazolvánnyal — lehetőleg arcképessel — biró egyesütett tagot és í meghívott Újságírót enged be. Ha mindezen
intézkedések- dacára, tanácskozásaink méltóságát az idegen
etem befolyásától megmenteni nem tudnók, ajánlatosnak vél
jük a közgyűléseknek vidékre való kihelyezését.
d.) Kívánjuk, hogy az új reform párt a meglevő alap
szabályokat oda módosítsa, hogy az A. T. 0. E. választmá
nyának ninden vármegyei általános tanítóegyesület elnöke,
főjegyzője-és felelős szerkesztője, ha az állami tanitó és
egyesületi tag, hivatalból tagja legyen.
—
e.) Hogy a reform pártnak működését előse^téük és
hogy ennek önzetlen, helyes működéséről az össztanitóság
hamisítatlan értesítést nyerjen, ajánljuk a „Nemzeti Iskola"
cimw politikai tanügyi lapot az-egyesület hivatalos közlönyévé
tenni, Hogy pedig a lap ügyeink érdekében minél intenzivebb
munkát végezhessen, minden általános egyesület és járáskör,
hol az-állami tanítóság tekintélyes számmal van képviselve,
saját pénztára terhére rendelje meg.
f.) Ezen határozati javaslat teljes indoklásával az
„Állami Tanítók Országos Egyesülete" elnökségének az összes
vidéki tanügyi.lapoknak hozzászólás, esetleg közlés céljából
megküldeni hatávoztatik."
Ezután Bózsik Béla szolnoki áll tanitó előterjeszti a
megalakítandó uj párt programmját. Előzetesen azonban
reflektál Gróf Tisza Istvánnak az állami tanítókra w.naiknzó
legutóbbi kijelentésére, melyben az állami tanítóságot meg- fenyegeti, ha megélhetéséért továbbra is harcolni szándéko
zik, — mondván, hogy az állami tanítók a magyar társad*lommal vívott harcukban könnyen a rövidebbet húzhatnák.
Ezzel szemben Bózsik Béla erősen hangoztatja, hogy az
állami tanítók tudják, hogy ma már a társadalomnak csak
azzal a kicsiny csoportjával állanak szemben, mely a taní
tót ezután is csak jótanáccsal és igézetekkel, a legutóbbi
.időben pedig fenyegetéssel akarja kifizetni. A? állami tanító
ság ma már a szó szoros értelmében a betevő falatért küzd,
csak természetes tehát, hogy bárkivel volna is kénytelen
szembe fordulni, egyre fokozódó erővel és elkeseredéssel,
később azután, valószínűleg minden hozzáférhető eszközzel
fogja folytatni a harcot mindaddig, mig az állami tisztviselői
törvények jogvédelmét ki nem vívja és ezeknek a biztosítéka
mellett tényleg bele nem kerül a XI., X. és JX. fizetési
osztályba.
A Bózsik Béla által előterjesztett uj tanítói reform párt
programmja a következő:
1 .) Az 19O7dk XX-ik t. c. egész terjedelmében helyez
tessék hatályon kívül, mert ez a külön tanítói törvény mig
egyrészt az állami tanitó fizetését kevesebbre szabja, a hasonló
képzettségű állami tisztviselőknél, addig másrészt kiragadja
az állami tanítóságot a magyar állami tisztviselők érdekkö
zösségéből és esetről esetre akadálya annak, hogy a tisztvi
selők a fizetés javításaiban az állami tanítóság is jogszerűen
részesülhessen. Az állami tanítói jogviszonyok végleges\ ren
dezésének conditió sine qua nonja szerintünk tehát az, hogy
a külön tanítói törvény helyett az állami tanítóság is a közös
állami tisztviselői törvények jogvédelme alá vonassák úgy
fizetés, mint végellátás, valamint a megalkotandó szolgálati
pragmatika szempontjából is.
2 .) Az állami tanítók és tanitónők jogviszonyainak ilyen
rendezésével egyidejűleg az állami óvók és óvónők jogvi
szonyai is, képzettségüknek megfelelően és azonos elveK
szerint rendeztessenek,
í
—6 —
3 ) A szőnyegen levő tanítói fizetésrendezés kérdésében
az állami tanítósága 1893. évi IV-ik t. c. hatálya alá vonva
és megharmadolva osztalék be a XI. X. és IX. fizetési osz
tályba és pedig az összes szolgálati évek teljes beszámításával.
4 .) 1893. IV. t. c. 6 §-ában biztosított ötödéves korpótlék továbbra is fenntartassék. ?
5 . Tanitó és tanítónő között sem fizetés sem lakbér, sem
pótlék, vagy bármely más díjazás szempontjából külömbség
ne tétessék.
.
r6.) A főváros környéki, kolozsvári és fiumei állami
tanitók eddigi működési pótléka fenntartassék.
7
.) Az igazgatói dijak méltányosabb rendezése.
8 .) A gondnokságok eltörlése és szakszerű tanfelügyelet
bevezetése az egész vonalon.
9
.) Állami tanítóképzés.
10 .) Az állami iskolák szaporítása s a magyar nem/eti
irányú népnevelés szervezése.
11
.) Tanítói jóléti intézmények szervezése és fenntartása
12 .) Az Állami Tanitók Országos Egyesület-e belső
életének átformálása képviseleti alapon.
13
.) Vándorgyűlések tartása.
14 .) Az egyesület kebelében egy központi bizottság szer
vezése, mely jogvédő célzattal foglalkozik mindazon sérelmek
kel, melyek az egyesület tagjait az egyesület céljainak érvényre
juttatása közben érhetik.
15 .) Sajtóbizottság szervezése, mely mindenekelőtt a
jogvédő bizottságot támogatja teljes erővel, e mellett a nehe
zebben hozzá férhető fővárosi lapokon kívül nem csak vár- r
megyénként, de községenként igyekszik megnyitni az összes i
vidéki lapok hasábjait az A. T. 0. E-nek szépszámú tollfor
gató tagjai előtt s gondoskodik, hogy a népoktatás elhanya
golt helyzete különösen annak részes következményei és a
tanitóság lealázó nyomora az összes vidéki lapokban állan
dóan felszínen tartassék.
16 .) A „Nemzeti Iskola c. tanügyi lapnak hivatalos
pártorgannumá avatása".
Többnek1 hozzászólása után a közgyűlés ugy a Brózsik
Pál által előterjesztett határozati javaslatot, valamint a vele
szoros kapcsolatban leyő és Bozsik Béla által előterjesztett
programmot egyhangúlag elfogadja és kimondja, hogy ezek
nek alapján az állami országos radikális és haladó szellemű
tanítói pártott megalakítja.
Végül a tisztujitás alkalmával a tisztikart a következő
kép alakították meg :
Elnök: Brózsik Pál.
Alelnök: Veress János, Malatinszky Lajos.
Főjegyző: Oresko Dezső.
Aljegyzők : Stark Béla, Tokola József.
Pénztáros: Muhy Sándor.
Ellenőr : Nagy Albert.
Ügyész: Dr. Schwarcz Sándor.
Könyvtáros : Enger Ilona.
Muzeumőr: Gontonyi Sándor.
Választmányi tagok:
Szolnokról: Polónyi M. Viszlay E. Magyary Qy. Letanóczky
J. Kantz J. Schreder Izabella. Bozsik Béla, Vitos Antal, Bérnád Lajos, Muhy Sándorné.
Vidékiek: Schóber A. Egri György, Haraszti J. Barta
B. Szatmári Zs. Tóth J. Renner A. J, Boris Ferencz,. Nagy
Károly Madarász Ferercz, Koháry Géza, Mohács István.
Személyi pótlék. Tábory János jászapáti rk. tanítónak
hosszas és buzgó szolgálatai elismeréséül 200 K fizetés terrhészetével biró, személyi pótlékot utalványozott.
Szabadságolás. Csukás Ilona mezőtúri áll. tanítónő
részére 6 heti szabadság (hely. Szurgyi Pál — Bablenáné
Péntek Szeréna kunszentmártoni áll. tanitónő részére dec.
végéig szabadság engedélyeztetett (helyettese, Petricsek M na)
— Salomváry József jászberényi áll. tanitó helyetteséül o gár Jenő oki. tanitó 1913. jan. 31-ig megbizatott.
Áthelyezés. Kállay Irén szolnoki és Hakl Lajosné
segesvári áll. óvónők kölcsönösen áthelyeztettek.
Köszönet nyilvánítás. A nagym. VKM. köszönetét
nyilvánította Jakabfy Sándor dévaványai földbirtokosnak.
- 9 —
- 8 —
továbbá Pechy Györgyné, Horthy Erzsébet úrnőnek és Si
mon Imre és Sándor dévaványai nagybérlőknek, kik a csere
pes! és ködmönösi uj all. iskolák elhelyezéséhez 6000,
2400, illetve 2300 K értékű hozzájárulást biztosítottak. —
Nemes cselekedetükkel önmaguknak állítottak örök emléket.
. Tanitóváltozás. A mezőtúri ref. isk. szék Tóth Matild
helyébe Kecskeméthy Betfát alkalmazta. Nagy Kálmán me
zőtúri gazd. szak tanítót a VKminiszterium Sepsiszentgyörgyre
helyezte át.
Államsegély. A szolnoki áll. ip. tan. iskola részére a
f. tanévre 4306 K felltartási államsegély. — A turkevei áll.
polg. iskola részére 8000 K építési államsegély utalványoztatott ...
Járvány miatt a jászladányi és jászalsószentgyörgyi
összes iskolák és óvodák bezárattak, szintúgy Szelevény és
Kunszeiitmárton, s az óvoda Rákóczifalván.
Gazdasági tanítói tiszteletdij. — A kunszentmártoni
kült. áll. iskolák tanítói részére a kisebbfoku gazd. ism. iskola
-f vezetéséért összesen 400 K tiszteletdijat utalványozott.
A Tanfelügyelőségi rendeletek iktatójának megren
delését különös figyelmébe ajánljuk a tek. iskojai hatóságok
nak. A fűzött példányok ára 1 kor., a kötötteké 2 kor. Ez
nemcsak a rendtartás, de a rendeletek, köriratok nyilvántar- _
tása szempontjából is fontos, hogy az egész vmegyében egy
séges iktató és egyöntetű kezelés legyen.
Mielőbbi megrendeléssel szíveskedjék közvetlen Daróczy A*
kiadóhoz fordulni, hogy az iktató még dec. első felében elő
állítható és kiadható lehessen. — Szerk.
Analfabéta tanfolyamot rendeznek Schultz Lajos
jászzerényi és Gyöngy József mezőtúri áll. tanitók.
ÁH. iskolai költségvetések a mai napig nem érkeztek
be a kir. tanfelügyelőséghez Kisújszállás, Dévaványa, Török
szentmiklös, Nagykörű és Szelevény községekből. Minthogy
ezen, iskolák költségvetésének be nem* terjesztése miatt a
többi iskolák is kárt szenvednek anyagi ügyeik ellátásában,
közöljük, hogy a már beérkezett költségvetések az elmara
dottak nélkül is fel fognak terjesztetni, mely esetben a teljes
anyagi felelősség a késlekedő hatóságokra hárul. (Sz. 1912.
nov. 23. szerk.)
A tiszaföldvári áll.
•
_
;
iskolák tantestülete f. é. dec.
1-én a Kossuth utcai iskola tantermeiben a kirándulási
alap javára kabaréval és picnikkel egybekötött-zártkörű mu
latságot rendez. Belépti dij 2 K. Kezdete este 8 órakor.
Műsor. Rákóczy emléke. Nyitány. Cinbalmon előadja: Cingell B.
\ k. a. Dialóg. Előadják: Biró M. k. aésBiró M. k. a. és Frank
M. k. a. A bomba. Előadják: Abonyi M. k. a. és Biró M. k. a.
Ének duett. Éneklik: Kiss M. k. a. és Barna M. k. a.
Pázmány lovag. Szavalja:: Goldman Adolf ur. Csevegés:
Előadja r Kelemen Ferenc ur. Felolvasás: Szentimrei Mártha
kisasszonytól. Conferenciere: Szentimrei Mártha.
Figyelembe. Azon előfizetőknek, kik korábbi lapszá
mokat kérnek, csak 20 fillér ellenében szolgáltathat ki lapot
a kiadóhivatal, kérjük ezen körülményt szives tudomásul
venni azzal, hogy azoknak, kikannak idején nem kapják
meg, és reklamáltak a hiányzó számok ezentúl is díjtalanul
fog kiadatni.
Vallásos színjáték a
karácsonyi ünnepekre, öt felvonásban. Irta Jósvay Gábor,
kántortanitó, a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszt
tulajdonosa. Kiadja Novotha Andor könyvkereskedése, Jász
berény. Második kiadás. Ára 70 fillér. Jósvay karácsonyi
szinjátéka a már eléggazdag ilynemű irodalomban kellemes
meglepetést fog kelteni. A mü első kiadása is magára vonta
a hozzáértők figyelmét, a második kiadásban pedig kijavította
a szerző a mü egyetlen fogyatékosságát; s most már
számolva a színpadi hatás követelményeivel, a szépen kidol
gozott jeleneteket ugy sorakoztatja egymás melléj hogy azok
nem csupán olvasva érdekesek, hanem a színpadon is ha
tással érvényesülnek. A színjáték az erény diadalát ünnepli
a bűn, a sötétség fölött. A napkeleti bölcs királyok a rend
kívüli csillag által vezetve Jeruzsálembe érkeznek s itt
szemben találják magukat a gonosz, trónjára féltékeny
Heródessel, ki mindenkiben vetélytársat, ellenséget gyanít,
míg a királyok bemutatják magukat az újszülött lelki
Királynak, Heródes a sátánnal meggyilkolásra szövetkezik.
Érdekes a darab befejezése, mely csak sejteti a gyermek
gyilkos király gyászos bukását s a Messiás diadalát,
színjáték meséje egyszerű, természetes ; szövevényes meseNefelejcsszál
a Jézuskának.
- 8 —
továbbá Pechy Györgyné, Horthy Erzsébet úrnőnek és Si
mon Imre és Sándor dévaványai nagybérlőknek, kik a cserepesi és* ködmönösi uj all. iskolák elhelyezéséhez 6000,
2400, illetve 2300 K értékű hozzájárulást biztosítottak. —
Nemes cselekedetükkel önmaguknak állítottak örök emléket.
Tanitóváltozás. A mezőtúri ref. isk. szék Tóth Matild
helyébe Kecskeméthy Bei tát alkalmazta. Nagy Kálmán me
zőtúri gazd. szak tanítót a VKminiszterium Sepsiszentgyörgyre
helyezte át.
j
Államsegély. A szolnoki áll. íp. tan. iskola részére a
f. tanévre 4306 K felltartási államsegély. — A turkevei áll.
polg. iskola részére 8000 K építési államsegély utalványoztatott ...
Járvány miatt a jászladányi és jászalsószentgyörgyi
összes iskolák és óvodák bezárattak, szintúgy Szelevény és
Kunszentmárton, s az óvoda Rákóczifalván.
Gazdasági tanítói tiszteletdij. — A kunszentmártoni
kült. áll. iskolák tanítói részére a kisebbfoku gazd. ism. iskola
vezetéséért összesen 400 K tiszteletdijat utalványozott.
A Tarifelügyelöségi rendeletek iktatójának megren
delését különös figyelmébe ajánljuk a tek. iskolai hatóságok
nak. A fűzött példányok ára 1 kor., a kötötteké 2 kor. Ez
^nemcsak a rendtartás, de a rendeletek, köriratok nyilvántar
tása szempontjából is fontos, hogy az, egész vmegyében egy
séges iktató és egyöntetű kezelés legyen.
Mielőbbi megrendeléssel szíveskedjék közvetlen Daróczy A«
kiadóhoz fordulni, hogy az iktató még dec. első felében elő
állítható és kiadható lehessen. — Szerk.
Analfabéta tanfolyamot rendeznek Schultz Lajos
jászzerényi és Gyöngy József mezőtúri áll. tanítók.
ÁH. iskolai költségvetések a mai napig nem érkeztek
be a kir. tanfelügyelőséghez Kisújszállás, Dévaványa, Törökszentmiklós, Nagykörű és Szelevény községekből. Minthogy
ezen, iskolák költségvetésének be nem terjesztése miatt a
többi iskolák is kárt szenvednek anyagi ügyeik ellátásában,
közöljük, hogy a már beérkezett költségvetések az elmara
dottak nélkül is fel fognak terjesztetni, mely esetben a teljes
anyagi felelősség a késlekedő hatóságokra hárul. (Sz. 1912.
nov. 23. szerk.)
> y '
■ ~ 9 —
A tiszaföldvári áll.
-
iskolák tantestülete f. é. dec.
1-én a Kossuth utcai iskola tantermeiben a kirándulási
alap javára kabaréval és picnikkel egybekötött •zártkörű mu
latságot rendez. Belépti dij 2 K. Kezdete este 8 órakor.
Műsor. Rákóczy emléke. Nyitány. Cinbalmon előadja: Cingell B.
1 k. a.
Előadják: Bíró M. k. aésBiró M. k. a. és Frank
M.k. a. A bomba. Előadják: Abonyi M.k. a. és Bíró M. k.a.
Ének duett. Éneklik: Kiss M. k. a. és Barna M. k. a.
Pázmány lovag. Szavaljad Goldman Adolf ur. Csevegés:
Előadja: Kelemen Ferenc ur. Felolvasás: Szentimrei Mártha
kisasszonytól. Conferenciere: Szentimrei Mártha.
Figyelembe. Azon előfizetőknek, kik korábbi lapszá
mokat kérnek, csak 20 fillér ellenében szolgáltathat ki lapot
a kiadóhivatal, kérjük ezen körülményt szives tudomásul
venni azzal, hogy azoknak, kik annak idején nem kapják
meg, és reklamáltak a hiányzó számók ezentúl is díjtalanul
fog kiadatni.
Vallásos színjáték a
karácsonyi ünnepekre, öt felvonásban. Irta Jósvay Gábor,
kántortanitó, a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszt
tulajdonosa. Kiadja Novotha Andor könyvkereskedése, Jász
berény. Második kiadás. Ára 70 fillér. Jósvay karácsonyi
szinjátéka a már eléggazdag ilynemű irodalomban kellemes
meglepetést fog kelteni. A mű első kiadása is magára vonta
a hozzáértők figyelmét, a második kiadásban pedig kijavította
a szerző a mü egyétlen fogyatékosságát; s most már
számolva a színpadi hatás követelményeivel, a szépen kidol
gozott jeleneteket úgy sorakoztatja egymás mellé, hogy azok
nem csupán olvasva érdekesek, hanem a színpadon is ha
tással érvényesülnek. A színjáték az erény diadalát ünnepli
a bűn, a sötétség fölött. A napkeleti bölcs királyok a rend
kívüli csillag által vezetve Jeruzsálembe érkeznek s itt
szemben találják magukat a gonosz, trónjára féltékeny
Heródessel, ki mindenkiben vetélytársat, ellenséget gyanít,
mig a királyok bemutatják magukat az újszülött lelki
Királynak, Heródes a sátánnal meggyilkolásra szövetkezik.
Érdekes a darab befejezése, mely csak sejteti a gyermek
gyilkos király gyászos bukását s a Messiás diadalát,
színjáték meséje egyszerű, természetes; szövevényes mese
f
Nefelejcsszál
a Jézuskának.
।
- 10 —
szövés itt nem is volna helyénvaló. Nyelve tiszta, folyékony
és magyaros, a jelenetek beállítása hatásos, az alkalmi éne
kek szövege és zenéje kifogástalan. Az a Nefelejcsszál, melyet
a mélyen vallásos érzésű szerző a kis Jézuskának nyújtott,
sok örömet és lelki békét fog szerezni az ügyesen, tehetség
gel megirt kis színjáték szereplőinek és hallgatóinak is.
Gyermek-színpad. A legkedvesebb, felnőttet is legjob
ban gyönyörködtető gyermek-mulatságok közé tartozik a
színdarab előadása. Sebők Zsigmönd és Benedek Elek képes
gyermeklapja, a Jó Pajtás arról is gondoskodik, hogy a
gyermekeket mind újabb és újabb előadásra alkalmas darab
bal lássa el, gyakran ad ki kis vígjátékokat, legújabb, novem
ber 24-iki számában is Zsoldos Lászlónak egy bájos kis
színdarabja jelenik meg. Ebbe a. számba írtak még: Feleki
Sándor verset, Szemere György elbeszélést, Sebők Zsigmönd
Dörmögő Dömötör Királyhágóntuli utazásának folytatását,
Elek nagyapó apró történetet. Gyula bácsi cikket a forgó
szélről, Zsiga bácsi mulatságos mókát. A kis diákok levelei
rovat, Szemere György regényének folytatása, a rejtvények,
szerkesztői üzenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát.
HIVATALOS RÉSZ.
JNKSzolnok megyei Alt. Tanítóegyesület.
12111912. szhoz.
Értesítés.
Értesítjük a karcagi közgyűlésen megjelent s úti szám
lájukat beterjesztett áll. tanítókat és tanítónőket, hogy fuvar
és napidijaikat a kir. tanfelügyelőség 6532)912. szám alatt
érvényesítette.
Felhívjuk a kunszentmártoni bel- és külterületi, valamint
Győri Nagy Imre Szolnok—szandai és Papp Ferenc jász
ladányi kartársainkat, hogy az érvényesített összegről szóló
szabályszerű nyugtáikat Muhy Sándor vm. tanitótestületi
pénztároshoz mielőbb adják be. — Megjegyezzük, hogy a
felszámított és jóváhagyott összegek közötti különbség a
szabálytalanul felszámított bérkocsi és napidíj törlésekből
származott.
Szolnok, 1912. nov. 15.
Brózsik Pál,
elnök.
Oreskó Dezső,
főjegyző.
Kimutatás
az érvényesített összegről:
s
"03
N
C/3
A tanitó neve
Állomáshelye
o
.C/3
Schóber Alajos
Országh Pál
Nagy János
Császár Ferenc
M
Ferencné
Vékony István
Szalay Zsigmönd
7
Mihály Gyula
8
Németh Jolán
9
Turcsányi Ilona
10
Csenz Mátyás
11
Hoffman Mária
12
Nagy Károly
13
Szabóné Eszenyi M.
14
Szabó József
15
Kailinger Mária
16
17 1 Martikány István
18 1 Nagy Galóci Géza
19 I Biró Géza
20 I Gajda Gyula
21 I Tóth József
22 l Sólyom Júlia
Hajdú Ferenc
23
1
„ Ferencné
24
25 I Cira István
26 I ifj. Gyenes József
Röder Margit
27
28 1 Veres Sándor
1
2 I
3
4 1
51
61
f
K
77
9
9
n9
n9
30
30
n
9
9
30 !
30
»
»
9
o
9
ÖU
QA
öv
Kszentmárton
n
»
n
»
n
öU
r\f\
n
9
n
9
Q
9
9
10
Q
9
»
n
Fegyvernek
Mezőtúr
Rákócifalva
»
Tiszavárkony
»
Kisújszállás
j
ÖV
13
15
1A
12
Qn
ov
ÖV
□v
ÖV
40
OR
vo
80
52
10
IV
6
8
«
10
10
1V
7
7
7
11
62
20
20
46
46
23
23
76
60
A tanitó neve
GO
29 i
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43 C
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63 .
64 ;
65
66
67
Lukács József
Egry György
Rovny István
Schultz Lajos
Pelffy Etelka
Bányovszky Jolán
Bállá Béla
Skoda Mária
Baráth Árpád
Baráthné Muhoray O.
Brand Viktória
Bartha Béla
Bartháné Párizsa B.
Hodek Ferenc
Kovács Imre
Haraszthy Jószef
Nagy Bella
Gaál Sándor
Markseid Károly
Pálmai Károly
Geng Márton
Thiel Bernát
Cakó Gyula
Farkas Károly
Fodor Zzigmond
Fodor Zsigmondné
Illesij Zoltán
Csiky Izabella
Jankó Károly
Tóth József
Mogyorós János
Török Sándor
Kasza Sándor
Kelemen Miklós
Mohács István
Busái Mária
Fehér Erzsébet
Szerényi Blanka
Koroknál Antal
Mezőtúr
Jászberény
n
n
n
n
n
1
n
n
Töröksztmiklós1
Jászberény
n
‘ n
n
»
»•
n
n
Mezőtúr
>>
Szelevény
>>
Istvánháza
TiSzavárkony
Mezőtúr
Cibakháza
Tiszaföldvár
•
K
f
13
9
9
9
10
10
9
10
9
9
9
10
10
10
8
10
10
18
18
10
20
11
16
9
12
12
15
20
13
19
14
6
20
17
11 '
11
11
11
9
72
25
25
05
—
—
25
1"
25
25
25
■■ 1 -
52
—
—
■ ——
—
65
08
76
16
25
——
—
90
04
94
46
32
70
42
08
34
34
34
34
10 ;
*
■
í
Állomáshelye
•
E N
12
o
Sorszám
- 12 —
iJ
-K
1
Győri Nagy Imre
68
69 k Papp Ferenc
Kjss Károly
70
Nagy Ferenc
. 71
Pincér József
72
6704. szám. ,
a
Állomáshelye
A tanitó neve
Szolnok szőlő
Jászladány
Jászberény
Mezőtúr
Töröksztmiklós
10
7
17
18
9
f
20
90
72
80
62
4
1
.
Valamennyi elemi és gazdasági iskola Igazgatójának
illetve vezető-tanítójának az eteTiii és ismétlőiskolai
végbizonyítványok és törzskönyvek mintáinak kötelező^
használata tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi Miniszter urnák a fenti
tárgyban kiadott 2103,912. eln. sz. körrendeletét — mely i
a Néptanítók Lapja f. évi 27. számában már megjelent -azzal a felhívással teszem közzé, hogy azt gondos tanulmá
nya tárgyává tegye s arra vonatkozó jelentését, hogy a
törzskönyvek beszereztettek-e már kellő menyiségben az iskola
számára, hivatalomhoz mielőbb terjessze be.
Ha a szükséges törzskönyvmennyiség eddig be nem
szereztetett, az haladéktalanul pótlandó s ennek megtörténte
is jelentendő hozzám annak közlésével, hogy az 1911,12.
tanévről hány elemi és hány ismétlőiskolai végbizonyítvány
adatott ki.
Iskola vizsgálataink alkalmával a szóbanlévő törzskönyv
pontos vezetését szigorú ellenőrzés és felülvizsgálás, tárgyá
vá teszszük.
.
'
Megjegyzem, hogy az állami, községi és államsegélyes
felekezeti jellegű népiskolák hivatalból csakis a végbizonyít
vány-mintákkal való ellátásukat igényelhetik, illetve kérhetik,
a törzskönyvi nyomtatványokat azonban tartoznak az egyes
iskolák saját költségükön beszerezni,
Szolnok, 1912. évi november hó 8-án,
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
‘
- 14 6704 számhoz.
Másolat.
— 2103,912. eln. szám. Körredelet az 1908. évi XLVI. t. c.
7. §-a alapján megállapított elemi és ismétlöiskolai végbizo
nyítványok és törzskönyvek mintáinak kötelező használata
tárgyában. Az ingyenes népoktatásról szóló 1908. évi
XLVI. t. c. 7. §-a szerint minden elemi iskola fentartója
köteles az elemi iskola hat évfolyamát elvégzett minden
tanuló részére magyar nyelven kiállított bélyegmentes vég
bizonyítványt adni. Hasonlókép végbizonyítvány adandó ki
az ismétlő-iskola három évfolyamát végzett minden tanuló
nak. A fentemlitett törvény további rendelkezései szerint az
elemi jskola hatodik évfolyamát, valamint ismétlő-iskolai
tanfolyamot végzett tanulókról és a kiszolgáltatott végbizo
nyítványokról az iskola törzskönyvet köteles vezetni. A szóban
forgó végbizonyítványokról és törzskönyvek mintáit a már
hivatkozott törvényszakasz utolsó bekezdésében nyert fölha
talmazás alapján az egyházi hatóságok előzetes meghallga
tásával megállapítottam és azok kötelező használatát, az iskola
jellegére való tekintet nélkül, minden elemi és ismétlő-népiskola
részére ezennel elrendelem. A bizonyítvány és törzskönyvmintákat ide mellékelem és azok nyilvánosságra hozatala
iránt egyidejűleg intézkedem. Ezen bizonyítvány- és törzskönyvminták kötelező használata az 1911,12. tanév végével
lép életbe és pedig oly módon, hogy az állami, községi és
államilag segélyezett hitfelekezeti elemi iskolák a bizonyít
ványokhoz, ezen nyomtatványokat tartoznak használni amelylyekkel kívánatra ellátom őket. A végbizonyítványok és
törzskönyvek kiállítására, illetve kitöltésére nézve tájékozta
tásul a következőket közlöm : Ezen mintáktól való eltérésének
a vonatkozótörvényszakasz rendelkezéséhez képest helye
nincs. Ép azért a kiállítandó végbizonyítványoknak és
azokról vezetendő törzskönyveknek ugy a szöveg, mint az
alak tekintetéből az általam megállapított mintákkal minden
ben és teljesen egyezőknek kell lenniök. E rendelkezés ellen
v^o vétés, amennyiben tudniillik köztörvényekbe ütköző
súlyosabb beszámítás alá nem esnék, fegyelmi vétséget
képez, amely az 1907. évi XXVII. t. c. 17 22 23 és 24
szakaszainak rendelkezései alá esik. Amennyiben netán egyes
iskola fenntartók előzőleg az 1908. évi XLVI. t.-c. §-ában
előirt, de e mintáktól eltérő végbizonyítványokat és törzs
könyveket használtak volna, azok a használatból haladékta
lanul kivonandók. Figyelemmel arra, hogy a többször
idézett törvényszakasza nem magyar tannyelvű iskolafentar* tókat feljogosítja az elemi népiskola hat évfolyamának elvég
zéséről tanúskodó bizonyítvány és törzskönyv rovatainak a
magyar nyelv mellett hasábosán az iskola tannyelvének
megfelelő nyelven való kitölthetésére: szükségesnek tartom
a nem-magyar tannyelvű iskolák fenntartóit figyelmeztetni,
hogy a törvény ezen intézkedése csakis bizonyítvány rovataira
vonatkozik és a szövegre nézve kiterjesztésének helye nincs.
Ép ezért a rovatok alá soroltan a tanulók vallását, magavi
seletét, előmenetelét a magyar nyelv mellett hasábosán, az
iskola tanítási nyelvén is fel lehet tüntetni, de magának a
bizonyítványnak szövege, teljesen az általam megállapított
mintáho^ alkalmazkodva, kizárólag csak magyar lehet. Nem
mulaszthatom el azonban ennek kapcsán arra is reámutatni,
hogy a tanulók vezeték (családi) és utó (kereszt) neve ugy
a törzskönyvekbe, mint a bizonyítványokba — az 1911. évi
április hó 7-én 12.822. szám alatt a görög kath. és görög
kel. román egyházi főhatóságokhoz intézett rendeletem szoros
szem előtt tartásával — vezetendő be. Abban a rovatban
pedig, amely feltünteti, hogy az illető tanuló mely községben
született vagy iskoláit hol végezte: a községi és helynevekről
szóló 1898. IV. t.-c. 5. §-a értelmében kizárólag á község
hivatalos neve használandó, azon írás mód szerint, amint az
az országos községi törzskönyvekben vezettetik. Végül reá
kell mutatnom arra is, hogy mivel a szóban forgó törvény a
rovatok kitöltésénél a hasábos nyelvhasználatot csakis az
elemi iskola hat évfolyamáról szóló végbizonyítványt érintőleg
engedi meg: az ismétlő-iskola elvégzéséről szóló végbizo
nyítványban hasábos nyelvhasználatnak egyáltalán nincs
helye és az tisztán és kizárólag magyar nyelven állítandó ki,
egyezőleg az 1907: XXVII. t.-c. 18. §-ával, mely szerint t.
i. ismétlő-iskolában a tannyelv csak magyar lehet. A tanulók
általános előmenetele abban a rovatban, amely arról szól>
hogy az illető tanuló az elemi, illetve ismétlő-népiskola
— 16 —
évfolyamai közül hol végezte iskoláit: osztályonként sorolandó
föl és ezek alapján vezetendő be a bizonyítvány illető rova
tába, hogy a tankötelezettség időtartama alatt a népiskolai
tantárgyakban általában mily eredményt ért el a tanuló.
Fölösleges'talán hangsúlyoznom, hogy amelyik tanuló űz
elemi iskola hat évfolyamát nem végezte be teljesen, végbizo
nyítványt nem kaphat. A bizonyítványt az 1908: XLV1. t.-c.
7 §-ának 3. pontja értelmében az igazgató irja alá. Termé
szetes, hogy ahol igazgató nincs, ott a tanitó feladatát
képezi annak kiállítása. A bizonyítvány kiállítója az abban
foglaltak valódiságáért nemcsak fegyelmileg, de köztörvényileg is felelős. Miről címet azonnal értesítem, hogy jelen rendeletem pontos végrehajtását a legnagyobb figyelemmel
ellenőrizze. Budapest, 1912. jun. hó 25. Gróf Zichy János s. k.
A hivatalos 'másolat hiteléül :
Szolnok, 1912. november hó 8-án.
'
-
Csikós József.
kir. tanf. toilnok. .
Értesítés,
7"
"■
Tisztelettef hozom a nagyközönség tudomására, —
hogy T^kevén ,eVŐ’
technikai
felszerelt
könyvnyomdámban
a legszebb névjegyek, eljegyzési kártyák, esfk ufS1\és bah meghivók> körlevelek, számlák,
táblázatok, ISkolai értesítők, zármérlegek, ár
jegyzékek, egyházi-, orvosi- és ügyvédi nyomn
ÍexSyek’
gyászjelentések,
Plakatok, levélpapírok stb. stb. nyomtatványok
vLT"’ pon,osan> késesen olcsón készülnek.
Vidéki megrendeléseket postafor- Ha
dultaval expediálok! - Tisztelettel P^TOCZy A.
V. évfolyam.
— 16 —
évfolyamai közül hol végezte iskoláit: osztályonként sorolandó
föl és ezek alapján vezetendő be a bizonyítvány illető rova
tába, hogy a tankötelezettség időtartama alatt a népiskolai
tantárgyakban általában mily eredményt ért el a tanuló.
Fölösleges talán hangsúlyoznom, hogy amelyik tanuló az
elemi iskola hal évfolyamát nem végezte be teljesen, végbizo
nyítványt nem kaphat. A bizonyítványt az 1908: XLV1. t.-c.
7 §-ának 3. pontja értelmében az igazgató irja alá. Termé
szetes, hogy ahol igazgató nincs, ott a tanitó feladatát
képezi annak kiállítása. A bizonyítvány kiállítója az abban
foglaltak valódiságáért nemcsak fegyelmíleg, de köztörvényileg is felelős. Miről címet azonnal értesítem, hogy jelen rendeletem pontos végrehajtását a legnagyobb figyelemmel
eWenőnzze. Budapest, 1912. jun. hó 25. Gróf Zichy János s. k.
A hivatalos ' másolat hiteléül:
Szolnok, 1912. november hó 8-án.
Csikós József,
kir. tanf. toilnok. .
Értesítés,
”
— 1
Tisztelettel hozom a nagyközönség tudomására, —
h°gy T u r k e v é n levő, legújabb technikai
felszerelt
könyvnyomdámban
a legszebb névjegyek, eljegyzési kártyák, esbál‘ meghivók> körlevelek, számlák,
táblázatok, iskolai értesítők, zármérlegek, ár
jegyzékek, egyházi-, orvosi- és ügyvédi nyomnIa?"y°k.’ lgyek’
gyászjelentések,
plakatok, levélpapírok stb. stb. nyomtatványok
vS"’ P°nt°San’ ülésesen olcsón készülnek.
Vidéki megrendeléseket postafor- H
a
dultaval expediálok! - Tisztelettel ÜHTOCZy A.
Szolnok, 1912. december it).
23. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
‘
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
qypllemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS -JÓZSEF
felelős szerk. cimére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők,
Felelős szerkesztő:
_
Csikós József, Szolnok.
Megjelenik.
Minden hó 10. és 25-én.
Visszaélés.
Az utóbbi időben sajnos, olyan jelenségek is
felmerülnek a tanítói közéletben, melyek a legna
gyobb mértékben alkalmasak tehetnem arra is, hogy
a nagyközönségnek már felkeltett rokonszenvét a
tanítóságtól elfordítsák. Egy percig sem hagyhatjuk
tehát szó nélkül ezeket a veszedelmes tüneteket.
Szerencsére még csak egyetlen tanügyi ^aPu^
hasábj .in találkozunk velők, hol a legnagyobb
nyilvánosság elől még el vannak i ejtve. Ki bizto
sithat azonban bennünket, hogy innen továb
majd nem vándorolnak, hacsak egyesült erővel
szembe nem szállunk és alaposan le nem számo
lunk velők?
Az Uj Korszak közismert kirohanásairól van
szó, melyek már nem csak a legelemibb jo ízlést,
de a jóhiszemű közéleti emberek egyéni tisztes
ségét is kezdik valósággal sárba tipoini.
Ez a lap kíméletlen törtetésében a közel
múltban vármegyénk kir. tanfelügyelőjét is durván
megtámadta. Nekünk, kik tudjuk, hogy ez a a
•
- 2 —
r
■
-
A
— 3 —
।
madás merőben alaptalan és igazságtalan volt,
kétszeres okunk van tehát tevékeny részt venni
abban az akcióban, mely inár országszerte megindulóban van, hogy az Uj Korszak rendkívül
durva, lelkiismeretlen és ezek melleit a tanítóságot
a nagyközönség előtt előbb-utóbb súlyosan
kompromittáló eszközeit a kellő értékükre szállítsa.
Tudom hogy még ma is vannak a kartársak
közölt olyanok, kiknek az Uj Korszak bolygatása
ellenükre van. És ennek a ténynek a lélektani
igazolását ma még talán elfogadhatónak is kell
tartanom. Hiszen a tanítói lelkekben az örökös
mellőzés és a rendkívül lealázó gondnoksági és
iskolaszéki rendszer, párosulva a mai rettenetes
megélhetési viszonyokkal: bőven felkorbácsolhatta
az elkeseredést oda, hol a menekülés eszközeiben
már nem a higgadt megfontolás szokott válogatni.
Természetes lehál, hogy mikor az Uj Korszak
megjelent a porondon, mindenki kitörő lelkese léssel
és a legnagyobb bizalommal fogadta, mint olyan
eszközt, mely függetlenségével és bátor fellépésével
' az összes eddigi eszközöknél alkalmasabbnak
Ígérkezett a százféle lanitóbaj leküzdésére. Hát
ezt a bizalmat még ma sem vonta meg az Uj
Korszaktól minden Kartársunk, mert még most
sem vette észre, hogy az Uj Korszak ma már
éppen az ellenkezőjét eredményezi annak, mit
kezdetben a jó reménység várt tőle, lehetetlenül
túlzó elveivel, rettenetesen durva támadásaival/
mindenütt inkább az ellenállás politikáját váltja
k,„’ különösen az intéző politikai és társadalmi
'korokból, mint a mit a ma már naivnak mondható
bizakodás még most is vár tőle: t. i. a tanítói
kívánságok megfélemlítésből eredő gyors és tel
jes kielégítését. Még most sem vette észre min
denki azt sem, hogy bár a valóságban nagyon
kevés hive van már az Uj Korszak extrém elve
inek és esztelenül kíméletlen taktikájának: az Uj
Korszak még is ugy tünteti fel ennek a néhány
kartársúnknak a jóhiszemű bizalmát, mint a taní
tói közakaratol és az eddig kíméletből hallgató
nagy többség türelmével rutul visszaélve, a tanítói
közakarat nevében űzi a becsületes szolgálattétel
nek feltálalt „korcsmái kirohanásait." (Ahogy egy
most meginduló országos tanügyi lapunk az Uj
Korszak gorombaságait nevezi.)
i
Hát épen ebben a visszaélésben rejlik a ko
moly veszedelem és ha a saját jól felfogott
érdekeinket valóban meg akarjuk védelmezni, itt
a legfőbb ideje, hogy a kevés bizakodó kartársunk
szemét/is kinyissuk, mert valahára nekik is tiltakozniok kell az ellen, hogy a tanítói név égisze
alatt az Uj Korszak továbbra is korlátlanul
gorombáskodhassék. Nekünk, kik az Uj Korszak
manővereinek már régen a fenekére láttunk, de
a kik eddig nem csak a közérdeket télivé, hanem
az Uj Korszak egy-két belső emberének szánt
kíméletből is hallgattunk, bele kell mutatnunk végre
ennek az újságnak a veséjébe, hogy igazán fel
nyithassunk minden szemet és igy a szükséges
megnyilatkozásra bírjuk a még ingadozó lelkeket.
Az köztudomású, hogy ezt a lapot áz úgyneve
zett progresszív eszméket terjeszt» társadalmi
egyesületek alapították és tartják fenn és hogy a
lapot néhány nem tanitó ember készíti.
De az
még nem egészen köztudomású, hogy ezeknek a
tisztell lapkészitő uraknak koránt sem a tanítói
érdekeknek a védelmezése az igazi
mint a hogy hirdetik — mert hiszen ezektől a
saját személyi érdekeik igen-igen messze esnek,
hanem az, hogy a lap közvetítésével a tanítóság
által gyors és nagyszabású politikai karrierhez
jussanak. A tanitóság erős politikai agitációjának
a felkeltése révén a választójogi reform
egvalósulását akarják gyorsítani, hogy ez által maguk
is minél előbb képviselői mandátumot zerezhessenek.
A dolog rendkívül tetszetős, mert hiszen
ezeket a reformokat már mindenki akarj 1 azért
is, hogy azok a társadalmi rétegek is jo ’okhoz
jussanak valahára, melyek a saját sorsuk intézésére már tényleg megérettek. Az Uj Korszakot ké
szítő urak azonban nem igy akarják, mert igy
korántsem biztos, hogy ők is mindjárt képviselők
lehetnek, hanem ugy akarják, hogy mindenki ki
vétel nélkül választó legyen, aki csak él és mozog, mert csakis igy lehet egészen biztos a mandátum. A többi következmények? . . . nekik nagyón mellékesek.
I
be alighanem van a lapkészitő urak' ak ezen
biztos számításon kívül még valami bizonytal an
reményük is. Nekik a képviselői mandá::um vanüleg nem a végcél, mert hiszen ni
bársony székek is vannak, melyekben — ug y mond
ják —. nem utolsó dolog megtelepedni. A politi
kai programúi mellett még kulturprogr ámul is
kell tehát nekik, még pedig olyan ujszer^, __
ami
yen még nem volt, amelyik ezen a réven azután
a leendő képviselő kollégáikat legalább is annyira
fogja hevíteni, mint amennyire a választójog he- •
viti a tanítóságot; hogy a képviselő kollégák a
nagy hevületben önkénytelenül is a bársony szé
kekre mutatva, ellenállhatlan kényszerűséggel, szinte
parancsolják nekik: tessék helyet foglalni. Erre
szükséges a legkíméletlenebb materializmus, mely
nek csak bevezető jelszava, hogy: „Ki a papok. kai az iskolából." Hogy ezután mit szól ehhez a
kulliirprogrammhoz a tanitóság nagy többsége, az
szintén nagyon mellékes, mert hiszen a tanítóság
nak csak a választójogi programul érvényesítése
a kötelessége, a nagypolitika más ágainak intézé
sében tehat ugy is hiaba kotnyeleskednenek.
És ha már egyszer ide kelleti kerülnünk a
kulisszák mögé, hát lássuk meg röviden az Uj
Korszak tisztelt készítőinek átlátszó harci taktiká
ját is.
Alig teszi valaki a lábát a tanügyi közélet
porondjára, már is neki ront az Uj Korszak, le
hetőleg oly erővel, hogy az illető valósággal meg
rökönyödjék. Ha ez sikerült és a kiszemelt már
eléggé meg van ijedve, akkor következik anna
a megvizsgálása, milyenek a homo novus elvei.
Ha itt azután nem egyezik minden pontosan az
Uj Korszak követelményeivel, előbb lesz a kiszemellből „obskuros" „buta" „intellektuális mmand.
És ha még az is megállapítást nyer, hogy a i
szemelt nem hajlandó a sanskülottok közé ve
gyűlni és velük az Uj Korszak tisztelt gaz ama
egyetlen intésére még a tűzbe is belei ohanni, a
kor lesz az áldozatból a legvégén „becstelen „
„hitvány" „nemtelen" „stréber" „közönségesáru o.
íme az iga^i Uj Korszak, mely először
— 6 —
csak papokat és minisztereket döngető nagy
„tanitó mentő" küzdelme hevében már annyira
mégfeledkezett magáról, hogy már nem csak
egyes tanügyi embereket, kartársakat inzultál kí
méletlenül, de minden legkissebb jogcím, sőt
minden igazi ok né’kül egész tanítótestületeket is
kegyetlenül lehord. Egyik nagyobb tanitó testü
letről, pld. mert nem pontosan az Uj Korszak
követelményei szerint határozott, azt is Írja a
legközelebbi szám, hogy „erkölcsi önfertőzést
követett el.“
Hát az ilyen fajta tanitó-mentés most már
igy igazán több a soknál. Azt hiszem akár van
még pártolója az Uj Korszaknak közöttünk, akár
nincs, az ilyesmik után kell, hogy minden kar
társ kivétel nélkül tiltakozzék a tanítói jó hírne
vet igen komolyan fenyegető azon durva vissza
élés ellen, hogy az Uj Korszak miég ezek után is
tanítói orgánumnak nevezze magát és igy rette
netes gorombáskodását q tanítói név égisze alatt
folytathassa.
Vármegyénk kir. tanfelügyelőjét is kvalifikálhatlanul letámadja ennek a tanitómentő lapnak
egyik i száma.
Bizonyára nem hatolhatott fel ez az utszéli
támadás, arra a piedesztálra, melyre a Kir. tanfelüg\elő ui magát közülünk — egyszerű tanítók
özü
alighanem vas . szorgalommal és — a
miről mar közöltünk is fényes tanúbizonyságot
tett — rendkívül értékes szaktudással felküzdötte.
Mi azonban - kik továbbra is meg akarjuk
artam hivatal főnökünk, eddig éh ezett jő indunem fojthatjuk magunkba semmi féle ok
miatt tovább a felháborodásunkat, hanem a leg
elemibb igazságszeretet parancsa szerint meg kell
magyaráznunk ennek a tisztelt lapnak, hogy mind
azoknak, amit a vármegyénk kir. tanfelügyelőjé
ről irt: épen az ellenkezője igaz; mert ha ezt meg
nem tesszük, joggal tételezheti fel rólunk bárki,
hogy ezekkel a lelkiismeretlen durvaságokkal mi
is mindenben azonosítjuk magunkat. Különösen
meg kell a t. Uj Korszakkal értetnünk, hogy tan
felügyelőnk itt közöttünk senkinek sem kislelkü
rosszakarója — mint a hogy az Uj Korszak hir
deti, — hanem ellenkezően, még az emberi gyengeségekkel szemben is rendkívül tapintatosságot
tanúsító igazi jóakarója a vármegye tanítóinak,
kik közül sokkal — rövid itt léte alatt — sze
mélyenként is igen sok jót cselekedett Megcselekedte pedig mindezeket nem a „lakáj szellem
növelésére, hanem az igazi érdemek honorálására.
És meg kell most már nyíltan — á legna
gyobb nyilvánosság előtt — mondanunk a t lap
nak, amit oly sokáig magunkba fojtottunk, hogy
rulul vissza él a tanítói jelleg fehasználásával, mi
dőn állítása szerint a tanítóság nevében, a tanító
ság kívánságára követi el vad kirohanásait, mer
egészen bizonyos, hogy ezekkel ma mar egyet en
egy magyar leniló - még a
társunk — sem azonosítja magat. i &
most már föltétlenül tennünk, mert ha mi tova
is szónélkül tűrünk, akkor méltán taniadhat fel a
nagyközönségben az a lesújtó vélemény, oöy az
Uj Korszak barbár durvaságával mindnyáján azo
nosítjuk magunkat.
Tárgyaljuk le
ezt a kérdést a vármegye
■_
J
-
8
—• 9
“
A kir. tanfelügyelő által bekivánt igazoláso
kat a közp. választmány is igazolásoknak tekinti.
A meg nem jelent, s még csak igazolást sem
küldött tagokkal szemben való eljárást illetőleg
hosszabb vita fejlődvén ki, kir. f tanfelügyelő az
alapszabályok vonatkozó szakaszára való hivatko
zással óva inti, a közp. választmányt az alapszabály
sértéstől s bár nem óhajt drákói szigorral eljárni;
mégis szerinte példát kell statuálni, és az igazolás
nélküli mulasztókat kötelességük teljesítésére óhajtja
szoktatni. — Ez értelemben a választmány utóla
gos igazolásra szólítja fel az igazolatlanul elmaradtakat s akik erre sem igazolnák elmaradásukat
azokra az alapszabályban előirt 4 K birság kiadatik.
minden tanítótestületében azonnal és kérjük meg
vármegyei egyesületünk elnökét, hogy erélyes
tiltakozásunkat a vármegyei egyesület választmá
nya utján sürgősen vigye a legszélesebb nyilvá
nosság elé.
Én hiszem, hogy az intézkedés a vármegye*
minden tantestületéből kivétel nélkül már a leg
közelebbi napokban beérkezik vármegyei egyesü
letünk elnökségéhez.
Bózsik Béla.
„A Jásznagykunszolnokmegyei ált.
Tanító Egyesület/
III.
Elnök előterjeszti az Országos
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, JNKSzolnok vmegyei Tanítótes
tület Központi választmányának 1912. november hó 3-án
tartott alakuló ülésén. — Jelenvoltak: Brozsik Pál elnöklete
alatt: Rhédey János kir. tanfelügyelő, Malotinszky Lajos,
Totola József, Muhy Sándor, Nagy Albert, Gosztonyi Sándor,
Polónyi Mátyás, Kántz Ida, Bózsik Béla, Nitos Antal, Bernáld Lajos, Schóber Alajos, Haraszthy József, Bartha Béla,
Szathmáry Zsigmond, Nagy Károly és Mohács István választ
mányi tagolj
L
Elnök üdvözölvén a szép számban megjeent választmányi tagokat, nemkülönben a kir.
tanfelügyelő urat, a választmányi ülést megnyitja
es jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Bernáld Lajos
es Gosztonyi Sándor választmányi tagokat küldi ki.
L '
-í
1
Tudomásul szolgál.
elöterLSS™ tart°“ megyei Közgy<^ jegyzőkönyvének
tárgyaltatnak.
Szövetség felhívását a
belépésre.
.
■
l
i'
CS3n a gyü,ésrö1 távolmaradottak igazolásai
Határozatba ment, hogy Testületünk az 1913. év
január 1-ével az Országos Szövetségbe 250 tággá
belép s a közgyűlés jóváhagyásáig ideiglenesen
5 képviselőt választ, 3-at Szolnokról: Brozsik Pál,
Bózsik Béla és Egner Ilona személyében es 2-ot
vidékről: Egri György és Mohács István szemé
lyében. Az előadók megválasztásáról elnök gon
doskodik.
IV.
Elnök a közgyűléstől kapott mandátumához
képest előterjeszti a „Tanítói Otthon “ ügyét s
egyben felkéri kir. tánfelügyelő urat, mint ez ügynek
lelkesedéssel és. nagy szeretettel vállalt előadóját
javaslatainak előterjesztésére, ki is a Kultuszminisz
tériumhoz intézendő, teljes alapossággal megalko- .
tott memorandumát felolvastatván, felhívja a jelen
levőket, hogy eszméiket és esetleges ötleteiket
minden tartózkodás nélkül adják elő. — Többek
hozzászólása után kir. tanfelügyelő felvilágosítást
nyújt, melyek után a létesítendő Tanítói Otthonnal
kapcsolatban egy Kultúrpalota képe bontakozik ki.
— 10
Közp. választmány a memorandum tervezetet
változatlanul elfogadja, Kir. tanfelügyelőt a Testület
ebbeli ügyeinek további képviseletére felkéri s
elhatározza, hogy a memorandumot törvényható
sági hozzájárulás végett a Mélt. Főispán urnái
küldöttségileg nyújtja át. E küldöttségbe megvá
lasztatnak: elnök, főjegyző, Polónyi Mátyás, Kántz
Ida, Letanócky Júlia és Nagy Albert vál. tagok,
esetleg a küldöttség önmagát kiegészíti.
V.
Bozsik Béla vál. tag aposztrofálja Polónyi
Mátyás volt elnököt, jelenlegi tb. elnököt, a közügyeink harcai közben törént súrlódásokat tisztázza,
majd legnagyobb sajnálkozását jelenti ki.
A kölcsönös kijelentéseket választmány meg
nyugvással veszi tudomásul. Kir. tanfelügyelő ref
lektál az általa is tapasztalt széthúzásra s miután
a forró vágyát képező kibékülés megtörtént, kijelenti,
hogy ez a pillanat lelkében örökké fog élni.
*
VI.
Polónyi Mátyás tb. elnöknek készítendő dísz
oklevél elkészítésének végrehajtásával
elnök bizatik meg.
VII.
A szövetségi javaslatok tárgyalása, tekintettel
az előrehaladt időre levétetik a napirendről s a
következő vál. ülésre halasztatik, mégis
elhatározta a választmány, hogy a fizetésrendezésről Brózsik Pál, a szolgálati pragmatiarol Bozsik Béla fog értekezni; a jogvédő bizottság
szervezésének és a tanítói mellékfoglalkozások
tarifajanak előadóiról elnök fog gondoskodni. A
arita a Megyei Népoktatásban közzéteendő
vin.
- c ., Pen^áro^Jelentést tesz a pénztár állományáról,
a
e„i
“
AJe’entés íelen jkhöz csatoltatván tudomászo ga , úgyszintén a Schulcz-féle elszámolás.
A hátralékosok pedig ismételten felszóllittatnak
járulékaik részletekben való teljesítésére.
1
IX.
BozsikIBéla választmányi tag kiutalását kéri
költségeinek
A választmány formális számla beterjesztése
után az összeget utalványozza.
X.
Kolozs vármegye Tanítótestülete jubiláns
gyűlésre hívja meg testületünket.
Átiratban üdvözöljük a társtestületet.
XI.
A mezőtúri járáskor tisztikarának újjászer
vezésével, miután ott ez idő szerint sem elnök,
sem tisztikar nincs,
Brózsik Pál elnök bizatik meg.
XII.
Az indítványok során elnök kéri a választ
mányt, hogy a bevételek fokozására farsangi mulat
ság tartassák s erre nézve a közp. választmány
kérje fel a szolnoki áll. elemi isk. tanítótestületet
a rendezésre, hogy az vigalmi bizottsággá alakuljon.
Határozatba ment ily értelemben.
Több tárgy nem lévén, az ülés az uj tisztikar éltetésé
vel véget ért. Kmfht.
_P. h.
Brózsik Pál
Oreskó Dezső
főjegyző.
Hitelesítők:
elnök.
Bernáld Lajos
Gosztonyi Sándor.
124 1912. szám.
Felhívás.
Amint központi választmányi ülésünk’ jegyzőkönyvéből
kitűnik, foglalkoztunk a „Magyarországi Tanítóegyesületek
. Országos Szövetségé"-nek javasltaival is.
Ezek egyike a
tanítói mellékfoglalkozások tarifája, melyet azon célból adunk
közre alább, hogy azt Testületünk tagjainak is módjában
legyen megvitatni, esetleg módosításait vagy bővítéseit meg
tenni. Kérjük a kartársakat, hogy ebbeli észrevételeiket alul
írott elnökkel mielőbb közölni szíveskedjenek; a tarifa előadó
jának csak igy lesz módjában minden igényt kielégítő javaslatát megtenni.
Szolnok, 1912, november 28.
>Oreskó I Dezső, .
Brózsik Pál,
főjegyző.
elnök.
A tanítói mellékfoglalkozások tarifája.
Tarifa*).
1000 1 — 10
ezerig
1 tanulótól 10-ig fejenként 10
„
20-ig
„
20
„
30-ig
„
—
- - - - 2 K havonként
- - - - 3 K
„
— — — — 4. K
Munkásgimnáziumokban és szabadliczeumokban.
1
o
óra egy tanítási isk. évre — — — — — — 80 korona
— — — — — — 160 korona
— 240 korona
—
—
—
3.0 korona
„
n »
»
”
Í ” ”
Í4 ” ”
”
”
”
*) A tanítóegyesületek ezt a tarifát kibövithetik, újabb tételeket
fölvehetnek, kiegészíthetik. Az itt felsorolt tételek minimum gyanánt te
kintendői; többet kaphat a tanitó, de kevesebbet nem. — Szolgai jel
legű munkát a tanitó semmi körülmények között nem vállalhat.
Tanítás. — Magánórák.
A foglalkozás neme 1
Analfabéták tanítása.
tízezren
felül
Jegyzet
lakosú közs. v. városban
Magán elméleti órák adá 1 óra 1 óra
sa háznál
1*50 K 2 K
Különórák adása az isko Havi
lában (osztályban)
1f K
művészén largyak: zene,
rajz, slöjd, kézimunka- 1 óra
tamtas az iskolán kivüi 1’50 K
Havi
2 K
1 óra
2 K
1 óra Koszt- és kvártély fe
3 K jében csakúgy fogadhat
el valamelyik tanitó órá
Havi kat, ha azok ebben az
2 K arányban dijaztatnak.
1 óra Éhez tartozó eszközö
3 K ket nem a ta ni tó tarto
zik adni.
1 óra 1 óra 1 óra
1 K 1-50K 2 K
Nyelvek tanitása
Titkárság
Jegyzőség
Évi
200 K
Évi
400 K
Évi
150 K
Évi
300 K
Évi
600 K
Évi
(500 K
, Heti 2 óráméi lett,
Könyvtárosság
Évi
i
í »
Évi
Évi
200 K 400 K 600 K
^uvetkezetekbvn :
; könyvelő, ügyviv. ig. cetenként 2-3 órai munjl. Pénztáros
s káért egy evre — 400 K
Négy órai műnk. — 700 K
J^alárdák vezetéséért •
Ugyanígy,
niszter az ottani gazd. népiskolához igazgatóvá; Berndl Károlyt
szaktanítóvá nevezte ki.
sokoldalú nagy
elfoglaltsága miatt, a folyó év végével megválni szándékozik
a lap felelős szerkesztőségétől. Utóda a felelős szerkesztés
ben Magyari Gyula szolnoki áll isk. igazgató, jónevü toll
forgató főmunkatársunk fog minden valószínűség szerint lenni.
Társadalmi egyesületekben.
1-100 100-1000 10Q0ta
tagig
tagig gon )elü)
Kinevezés. Gáspár János mezőtúri szaktanítót VKMi-
Felelős szerkesztőnk Csikós József
--------------
A foglalkozás neme
HÍRE K.
Jegyzet
Jegyzői dija jegy
zőkönyv ive sze
rint 2 korona.
Áthelyezés. Bíró Géza Hmszentmártoni és Farkas Ká
roly benei áll. tanítókat a miniszter kölcsönösen áthelyezte.
Háziipari tanfolyam rendezését engedélyezte és a
i szükséges államsegélyt utalványozta a földm. miniszter Cibak
házán, Jászberényben, Dévaványán, Fegyverneken, Turkeven
és Jászladányban.
, ,
Járvány fellépte miatt a köteleki iskolák bezárását az
alispán elrendelte.
.
Halálozás. Özv. Kirnbergerné Kósa Ilona szolnoki all.
tanítónő kartársunk f. hó 1-én hosszú lelkiismeretes műkö
dése közben hirtelen elhunyt. A szolnoki tanítótestületek igaz
—-- -------- ------ 1
szereteti és részvéte kisérte sírjába.
— 14 —
Költségvetési államsegély. A besenyszögi áll. óvoda
részére a VKMinisztérium a f. tanévre 255 kor. államsegélyt
utalványozott.
Személyi pótlék engedélyezésével tüntette ki a Minisz
ter Csávojszky Dezső jászapáti rk. tanítót hosszas és buzgó
szolgálatának elismeréseképen. — A kitüntetés valóban arra
érdemes kartársat ért, kinek kitüntetéséhez szerencsét kívánunk.
A jászberényi tanítók jótékonysági működése. A
jászberényi áll. tanítótestület november 19-én tartotta évi ren
des közgyűlését az általa 1908-ban létesített „Jászberényi
Gyermeksegitő Mikulás Egyesületének". 8 jótékony egyesület
azóta minden évben 40—60 szegény gyermeknek adott cipőt,
csizmát 1450 korona értékben. Elhatározták e gyűlésen, hogy
az ősrégi kedves szokás é<etbentartása céljából ezután a cipő,
csizma kiosztást minden év december 5-én fogja a Mikulás’
Egyesület eszközölni, mert hiszen ha örömtől repeső szívvel
várják az úri és jónjódu gyermekek a kedves Mikulást; miért
ne várhatnák éppoly édes reménnyel azok, kiknek legégetőbb
szükségük van a jóságos emlékű Mikulás cipőcskéjére vagy
csizmácskájára.
87
A tiszaföldvári áll. tanítótestület által folyó hó 1-én
rendezett piknik a legfényesebben sikerült. Nemcsak Tiszaföldvár, de a környék intelligentiája is nagy számmal volt
épviselve.
A piknik sikeréhez nagyban hozzájárult Stark
. igazgató, ki mint fáradhatatlan házigazda, nem .sajnálta a
faradságot a siker érdekében.
Mikulásra megjelennek a gyermekszobákban a krampuszok de a legmulatságosabb krampuszokat mégis csak
Zslgmond és Benedek Etek képes gymXia a
X*"
r<llelséSes fíalal “dk, Endrödl Béla hozza
okét pompásán ragyogó friss versekben és saját maga rajzolta
kepékben, minden gyerek mulatságára • krampusz törMn^t
meg csak most kezdődik s máris nagy tetszést
tatasa meg mulatságosabb lett. — Ugyancsak a la ’i
y‘
mányos majomról Ga’rav Áv aCS1
*r (^PPe0 az orrbácsi meséjéhez, Könyves bácsi aTf^ — raJZOlt Benedek
y es bacsi az ‘fjusagi irodalom újságait
— 15 —
ismerteti, Zsiga bácsi kedves mókát mond el, Szémere György
folytatja regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik
ki a szám gazdag tartalmát.
. . , .
A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre
10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad
és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Bpest,
IV., Egyetem-utca 4.
H 1 V A T A LOS R É S Z.
7283. szám.
Valamennyi állami, községi izr. társulati és magán-jellegü
elemi népiskola igazgató tanítójának illetve vezető tanítójának
a Csima Kálmán féle „Földrajzi olvasó-és gyakorló könyv
nek a forgalomból kivonása tárgyában".
Csima Kálmán pusztakengyeli tanitó „Földrajzi olvasó
és gyakorló könyv 11. kiadás" cimü könyvének sem tanköny
vül sem vezérkönyvül való használata a f. évi november
20-án kelt 157.988/912. sz. vallás-és közoktatásügyi minisz
teri rendelettel, — meg nem engedtetvén, illetve a könyvek
nem engedélyezése kimondatván, felhívom a miniszteridanterv
szerinti tanításra köteles mindazon tankerületembeli elemi
népiskolák igazgatóit, illetve vezető-tanitóit, akiknek iskolá
jában a szóbanlevő könyv netalán használatban van, hogy
annak úgy az 1908. évben engedélyezett I. kiadását
mintftogy az uj népiskolai tanterv értelmében ,a Földrajz tanítása
az elemi iskolák III. osztályában mindén tankönyv mellőzé
sével, pusztán szemléltető módon történik, mint Ta mostani
nem engedélyezett II. kiadását használatból azonnal vonják
ki s annak megtörténtéről hivatalomhoz
e rendelkezésem
vételétől számított 8 nap alatt jelentést tegyenek.
Iskolavizsgálataink alkalmával e rendelkezésem végre
hajtását személyesen is ellenőrizzük s ha esetleg a szóbanforgó könyv használatát tapasztalnók, kénytelen lennék az
illető tanítóval (igazgatóval) szemben szigorúan eljárni.
Szolnok, 1912. december 5-én.
. ’
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
V. évfolyam.
7266. szám.
Szonok, 1912. december 25.
24. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
Körlevél
valamennyi községi, felekezeti és társ. polg. iskola igazga
tóságának, uradalmi és magániskolái igazgató, vezeto-tanito
urnák, tanítónőnek, a 30 filléres járulékok befizetésére köte
lezett tanulók kimutatása tárgyában.
Felhívom a tekintetes Czimet, hogy a vezetese alatt
álló intézet azon növendékeinek — kik 30 filléres járulék
fizetésére kötelezettek és kik után ezen járulék a kir. adó
hivatalhoz beszolgáltatandó - osztályok és nem szerinti kimu
tatását hivatalomhoz 3 nap alatt mulhatlanul annyivalinkabb
terjessze be, mivel a be nem küldésből származó anyagi
felelősséget viselnie kell.
A készítendő kimutatásmintát itt közlöm:
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények CSIKÓS JÓZSEF
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Csikós József, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
Karácsony.
Itt vagy újra tiszta lelkek öröm ünnepe, ked
ves szép karácsony!
Eljött újra a gyermekek szeretett kis Jézuskájának, a jó Istenke kis fiacskájának misztikus,
kedves születés napja a szép pászlormisevel, ka
ra csőfájával, boldog, mosolygós gyermek arcok
kal. A *
Olyan szép, olyan bűbájos, olyan ölökké uj.
• Vájjon ki ne emlékeznék azon örömleljes iz
galmakra, melyek lelkünket betö tölték, kaiácsony
szombatján várva az Üdvözítő eljövetelét, válva
az angyali, aki sok-sok csillogó szép ajándékot
hozzon számukra a Jézuskátol a karácsonyfái a.
Elmúllak.a gyermek-évek. Férfiak lettünk,
asszon vök let'ünk s az élet nehéz harca tásultlá,
közönyössé teszi a lelket a hit, a krisztusi tanítá
sok iránt; hanem Krisztus nem hagyja el az ó
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
híveit.
.
Eljön minden évben, karácsony ünnepen.
Lelkünk föl melegszik,- lölvidul s gyeimeki
emlékeink s gyermekeink ájlalos öröme szent
- 2 —
áhítattal tölti el sz vünket Isten és az Ö Egyszü
lötte iránt; és ingadozókból ismét erőshilück va
gyunk — s boldog örömmel énekelhetjük:
Glória in excelsis Deo! . .
Csikós József.
Játékszerek a karácsonyfa alatt.
Ragyog a karácsonyfa! Fényszórók, csillago
kat hullatnak alá a fenyő'eve'ckre s a karácsonyfa
alaki játékokra. Gyermekek arcán ő-zinte, öröm
teljes megelégedettség kelt mindezek láttái a Mégis
mindenik kíváncsian tekintett a jálékhahnazra,
hogy melyik lesz az övé a sok közül.
Pillantsunk oda, hogy mi van olt? Mit néznek
annyira? Az egyik galy alatt egy lapsílules nyu
lacska lapult meg, talán azért, hogy a hegyesfülü
„pincsi* észre re vegye.. Ped;g ez is félve tekint
a puska másik végén levő üvegszemü cicára. A
karácsonyfa tövében egy selyemhaju f aicia baba,
meg a szemet is behunyta, hogy az automobilt
nanyitó Papiika János széles piros bugvonóját
ne lássa. Dob, szekérke lóval, trombita stb e«vmasután sorakoznak. - Egy pár rövid pillanat,
minden gyermek megkapja az ajándékot. Az öröm
kimondhatatlan! A baba kedves barátnője a kiseanyoknak, együtt játszanak. A leányka babájá
val megosztja öröméi, bánatát egyaránt. De ez
nem tart sokáig A gyermek napról-napra többet
tud A baba? Lefektetik, nem hunyja be a szcmet, mint az előtt; emelgeti karját, megszorítják
feleitet’l 7™
1
beszelni.
c papanak’ se mamának. ElEgy kedvezőtlen pillanatban
földre esik, összetörik a kényes jószág. Ha ez a
sors nem éri, rövid idő múlva úgy is a sarokba
(kuckóba) kerül, a gyermek megunja. — Ott lehet
akár örökre, nem bántják. — Visszakerül tehát
oda, ahonnan őse hódító útra indult, mikor Pá
rizsban az öreg Maelzel mechanikus műhelyének
egyik zugából elővette, először megszólaltatta s
felöltöztette divatos ruhába, öltöztette kalapba,
selyembe. Hasonló sorsra jutnak a rugós szerke
zetű automobilok, miniatűr gőzhajók, repülőgépek.
Megérdemlik szerintem méltán. Unalmasak ezek az
aprólékos, összetett, fényezett gyári játékok a naiv,
természetes gyermeki léleknek. Nem ismer az ő
kis lelke iiyen furfangosan kieszelt játékokat, nem
is örül a kis szentem sokáig ezeknek. Minek is
örülne? —• Másfélék az ő világának alakjai. Egy
pálcika, melyből szövetdarabok segítségével maga
csinál babát; papir-csónak úszik a vizen; székek
ből vonat, melyen-utazni lehet; botból paripa,
melyen lovagolhat luztasipot iujva; homokvár,
dobozból kocsi, ezek azok, melyeket igazán sze
rel, melyeknek örül, mert beillenek az ő kis vi
lágába. Mi talán nem is ismerjük fel, hogy mik
azok, ő kiegészíti, kiszínezi képzeletével s a valót
látja bennük. Maga csinálja azokat s ez a tevé
kenység, alkotóképesség, a munka örömét kelti
benne, kialakítja s megerősíti önérzetét.
Ha tehát mindenáron mű-játékot akarunk a
gyermekeknek adni, ezekhez hasonlók legyenek
azok. Mert nincs a gyermeknek olyan tulajdon
sága vagy lelkének olyan megnyilatkozása, mely
követelné, vagy melynek alapján mi jogosnak tai ta
nók az említett kényes s komplikált játékszereket.
'
- 4 -
A gyermek a fejlődésnek alacsony fokán van,,
lehal mindig" a kezdetleges kevésvonalu, egyszerű
technikájú játékok iránt vonzódott.
Ilyenek rajzai, olyan minden munkája. Olya
nok legyenek tehát a müjátékok is, mint saját
játékai, melyek képzeletét, cselekvési ösztönét
égyaránt foglalkoztatják. Ha ezekkel játszik, eze
ket csinálja, beleéli magát a játékba, ugy érez,
olyan a hangulata, mintha valóban az történnék,
ahogy ő csinálja s irányítja játékában. Élénk illú
ziója annyira magával ragadja, hogy valósággal
azzá lesz, amit a játék kíván tőle. Pestalozzi je
gyezte fel negyedfél éves fiacskájáról, hogy egy
alkalommal „hentes“-t játszott s ekközben anyja
nevén szólította s a gyermek ezt felelte: „Most
én nem vagyok Jakab, hanem hentes." Bizonyára
nem papirmachéból készült, óraszerkezetü malacot
vágott le hentes üzletében, hanem talán éppen
egy burgonya, vagy egy alma volt a malac.
Jól emlékszem magam is, mikor több tár
sammal együtt órákon át játszottunk gesztenyék
kel, melyeket teheneknek hívtunk.
Komoly munka tehát a gyermek játéka. «Előgyakorlat a játék az életre, melyben a későbbi
etet fenntartásához szükséges tevékenység magva
ugy a gyermeknél, mint a golyóval játszó
cicánál.
— Mindezt a gyermek rossz gyári játékoka nem gyakorolhatja. Nem szükséges a képzelet
^AHSejíen aprólékosságig hü játékhoz. Mit
^^itsen ki a gyermeki képzelet, ha előtte van
gva fXS
3 vaIósá«b^ látná a tár
gyai. fölösleges a munka ösztöne is, mert készen
kapja a játékot. Ez utóbbi legfeljebb* annyiba!*
nyilvánul,, hogy a gyermek azt felbontja, megnézi,
mi van>benne, mi mozgatja. Miután megnézte,
szemlélte, de meg nem értette, örökre búcsút
mond neki.
Csinál ehhez egy hasonlót, amely formaérzé
kének megfelel, lelkivilágának egyszerű összhang
ját nem zavarja, melyei megért. De nézzük, mi
ezért a jutalma? -r Nem veszik észre, mit csi
nált a régi helyett s elnevezik „Rontó Pál“-nak.
Pedig mit csinált ez a „Rontó Pál"? Engedelmes
kedett munka-ösztönének, feloldotta azt a dissonántiát, melyet a játékszer okozott lelki össz
hangjában. Feloldotta, mert visszavezette a játék
szert arra a kézétleges fejlődési fokra, mikor még
egyszerűen, de mindamellett szépen, összhangzóan beleillett lelkének tündér kertjébe.
— A játékszer tehát egyszerű legyen, kez
detleges technikával, olyan, mint a nyúl, kutya,
macska a karácsonyfa alatt.
Masszív, úgyszólván törhetetlen, mely a fű
ben, a homokvár oldalán is megáll. Olyan játék
szert adjunk a gyermeknek, melynél munkálkodi hat kedve szerint, de mégis tervszerűen bizonyos
cél érdekében; Kettős lesz akkor az öröme: az
egyik, mit a munka okoz, a másik, mit az elért
eredmény ébreszt. Építsen kockakövekből, de ne
minta után, szállítson követ, homokot várához.
Ha lova van, kantározza fel, hogy lovagolhasson
rajta.
"
Mit látunk ezek helyett a társadalomban, az
életben főkép az intelligens osztálynál? Gyermekeket értéktelen, de méregdrága játékoktól körű
6
véve, melyek messze állanak tőlük, mert nem
az ő lelki fejlettségük hasonlatosságira csinál
ták azokat.
Igaz ölömmel, lelkesedéssel tekintek a jövőbe,
melytől remélem, hogy azon reformot, mely já
tékszereink megjavítása érdekében már most
megindult, megteremti s keresztül viszi. Javítsa
meg úgy, hogy karácsonyfáink alatt ne olyan já
tékok legyenek, melyek a gyermekeket csak pár
óráig elégítik ki, hanem olyanok, melyek lekötik
magukhoz addig, mig önfeledt játékaik édes ál
mából egy reggelen komoly mu ka napjára éb
redjenek.
Oláh József
jászárokszállási tanitó.
Búcsúzó.
Úgy érzem magamat, mint a szülő, midőn
egyetlen édes gyermekét útjára bocsátja idegenbe:
mi lesz a sorja, a jövője ? Nem jut-e idegenek
között nyomorúságra, nem pusztul-e el? így, ilyen
aggasztó érzések között búcsúzom én el az én ked
ves lapomtól, a mi lapunktól. De búcsúzom olvasói
tól is!
Négy esztendő előtt ifjú, rajongó lelkem ál
modta és teremtette meg e lapot s 4 éven át sze
rető szülője valék. — Ti tudjátok kedves olvasóim,
hogy munkát, nagy munkát kezdtem és folytattam
1. számunkban leadott programmomhoz hiven, hogy
volt-e munkálkodásomnak valami értéke, — azt
igazolják az iskolák és igazolják azok vezetői.
Most, hogy búcsúzom a laptól, kéréssel is for
dulok hozzátok kedves olvasóim: vegyétek szerete- tekbe, fogadjátok jóindulatotokba, hisz bármennyire
jó kezekben van is Magyary Gyula hivatott kezé
ben,'a ti támogató munkásságtok nélküle lap csak
száraz, hivalos közlönnyé lesz. Dolgozzatok!
A mai — hangzatos frázisokkal telekiabált —
világban az ember nehezen találja meg a biztos
erkölcsi alapot, amelyen szilárdan állva, céljait el
érhette. Ezek a hangzatos, ordító jelszavak által
előidézett chaoszbél csak egy ut vezet ki, a tisztes
séges becsületes kötelességteljesités.
Minden szolga méltó az ö bérére, de csak ak
kor, ha hűségesen és becsületesen szolgál.
Kegyelmes Miniszterünk jóindulata biztosítja a
tanítóság exisztentiális kérdéseinek kedvező elinté
zését. Ebben feltétlenül bizhatunk és nem is fogunk
csalatkozni.
Dolgozzunk és . . . dolgozzatok . . .
Csikós József.
BOLDOG ÜNNEPEKET AZ OLVASÓNAK!
Csikós József kir. tanf. toilnok jelen
állomáshelyén meghagyás mellett kir. s. tanfelügyelővé ne
Kinevezés.
—
ve? tetett ki
Esküvő. Hoffman Márton és Aknay Ilona cibakházai
áll. tanitó és tanítónő f. hó 26-án tartják esküvőjüket Törö
szentmiklóson. Felhőtlen, igaz boldogságot kívánunk e frigyre.
Könyvismertető. A karácsonyi könyvpiacon megjelent
„Birjnéni meséi" cinrii képes mesés könyv, melyhez ar
sányi Gyula rajzolt 23 szép képet, karácsonyi, újévi, név
6 —
véve, melyek messze állanak tőlük, mert nem
az ő lelki fejlettségük hasonlatosságira csinál
ták azokat.
.
Igaz örömmel, lelkesedéssel tekintek a jövőbe,
melytől remélem, hogy azon reformot, mely já
tékszereink megjavítása érdekében már most
megindult, megteremti s keresztül viszi. Javítsa
meg ugy, hogy karácsonyfáink alatt ne olyan já
tékok legyenek, melyek a gyermekekei csak pár
óráig elégítik ki, hanem olyanok, melyek lekötik
magukhoz addig, mig önfeledt játékaik édes ál
mából egy reggelen komoly mu ka napjára éb
redjenek.
Oláh József
jászárokszállási tanitó,
HÍRE
k.
Búcsúzó.
Ugy érzem magamat, mint a szülő, midőn
egyetlen édes gyermekét útjára bocsátja idegenbe:
mi lesz a sorja, a jövője ? Nem jut-e idegenek
között nyomorúságra, nem pusztul-e el? így, ilyen
aggasztó érzések között búcsúzom én el az én ked
ves lapomtól, a mi lapunktól. De búcsúzom olvasói
tól is!
Négy esztendő előtt ifjú, rajongó lelkem ál
modta és teremtette meg e lapot s 4 éven át sze
rető szülője valék. — Ti tudjátok kedves olvasóim,
hogy munkát, nagy munkát kezdtem és folytattam
l. számunkban leadott programmomhoz híven, hogy
volt-e munkálkodásomnak valami értéke, — azt
igazolják az iskolák és igazolják azok vezetői.
Most, hogy búcsúzom a laptól, kéréssel is for
dulok hozzátok kedves olvasóim: vegyétek szerete
tekbe, fogadjátok. jóindulatotokba, hisz bármennyire
jó kezekben van is Magyary Gyula hivatott kezé
ben, a ti támogató munkásságtok nélküle lap csak
száraz, hivalos közlönnyé lesz. Dolgozzatok!
A mai — hangzatos frázisokkal telekiabált —
világban az ember nehezen találja meg a biztos
erkölcsi alapot, amelyen szilárdan állva, céljait el
érhette. Ezek a hangzatos', ordító jelszavak által
előidézett chaoszból csak egy ut vezet ki, a tisztes
séges becsületes kötelességteljesités.
Minden szolga méltó az ö bérére, de csak ak
kor, h# hűségesen és becsületesen szolgál.
Kegyelmes Miniszterünk jóindulata biztosítja a
tanitóság exisztentiális kérdéseinek kedvező elinté
zését. Ebben feltétlenül bízhatunk és nem is fogunk
csalatkozni.
Dolgozzunk és . . . dolgozzatok ...
Csikós József.
BOLDOG ÜNNEPEKET AZ OLVASÓNAK!
Csikós József kir. tanf. tollnok jelen
állomáshelyén meghagyás mellett kir. s. tanfelügyelővé neveztetett ki.
*
.
Esküvő. Hoffman Márton és Aknay Ilona cibakhaza!
áll. tanitó és tanítónő f. hó 26-án tartják esküvőjüket Török
szentmiklóson. Felhőtlen, igaz boldogságot kívánunk e fngyi*. ,
Könyvismertető. A karácsonyi könyvpiacon megjelen
„Birinén.i meséi” cimü képes mesés könyv, melyhez Harsányi Gyula rajzolt 23 szép képet, karácsonyi, uj vi, név
Kinevezés.
—
—
8 —•
napi és vizsgái ajándéknak egyaránt alkalmas. A könyvecske
fűzött és díszes kiadása tartalom és kiállítás tekintetében —
szakbírótok szerint — nincs arányban az árával, — de az
az intenció vehette az hót, hogy gyermekirodalmunkban
vafnli kévés az olyan köpés mesés könyv, mely olcsóságánál
fogva a legszegényebb nép részére is hozzáférhető lenne, pe
dig, hogy az olvasási vágy a népben is megvan, bizonyltja
az, hogy a legtöbb a hetipiacról sem fér haza 10—12 fillé
res ponyvairodalom nélkül. Vezette még az a tudat is, hogy
ma, midőn a festi fenyíték szigorúan tiltva van az iskolában,
kell valami édességről, kecsegtető dolgokról gondoskodni,
mély a gyermekét jó magaviseletre, szorgalomra serkentse s
igy megkönnyítse testet, lelket ölő munkáját a tanítónak. Mi,
kik régóta ismerjük Bartháné Párizsa Biti. gyermekirodalmi
munkásságát, ezen igazán kedves kis müvéhez, — mely az
ifjúsági irodalom egyik értékes produktuma, — őszinte gra
tulálunk. Igaz lélekkel ajánljuk a karfársak és szülők figyel
mébe. — A könyv ára csinosan fűzve 40 fillér, (portó .10
fillér), díszes kivitelben 2 korona (portó 20 fillér). — Minden
tizenegyedik példány ingyen. — Megrendelhető a szerzőnél
Jászberény és Novotha Andor könyvkereskedésében.
IRODALOM.
A szolnoki „Mesemondóhoz44.
Had szóljak néhány szót hozzád, krdves „Mesemon
dóm ki úgy a lelkemhez voltál nőve, hogy azt hittem egymás
nélkül el sem lehetünk. Had búcsúzzam el tőled, habár
elkésve is. De nem tehettAn hamarabb, mert hosszas, kínos
betegségem gátolt ebben. De hogy szó nélkül, búcsú nélkül
itt hagyjalak téged, nem tudom megtenni. Téged kedves
„Mesemondóm , akit úgy szerettelek, mint édes anya a gyer
mekét. Akit zsenge korodban ápoltalak, gyámolitottalak;
szivem egész melegével átöleltetek, dédelgettelek, a gúny ellen
megvédtellk s azon voltam, hogy idővel megerősödve, gyö
keret verve megálhass diadalmasan a paedagögiai nevelő
eszközei között. S hála Istennek, a magam és segítő társaim
9
—
fáradsága nem volt meddő, reményem teljesedett. Most már
a gonddal ápolt kis csemetéből fává nőttél, megerősödtél. A
viharral is dacolni tudsz s helyes nyomon haladva, nemes
célt szolgálva, támogatod a gyermeki lélek kifürkészhetetlen
utainak helyes irányba való nevelését. Most már elfelejtem a
sok gúnyos, szánó mosolyt — melyet látatlanná — a sok
csipkedő, szúró megjegyzést, melyet hallatlanná tettem; mert
csak egy cél volt előttem, hogy téged, kedves „Mesemondóm" .
felvirágoztassalak. Hogy ez sikerült, abban legnagyobb érde
me volt a „Mesemondó" megteremtőjének Eötvös K. Lajos
nyug, tanfelügyelőnknek, ki folytonos buzdításával, az elő' adásokoni megjelenésével, kitartásra ■ ösztönzött ha csügged
tem. Tartsa meg az Isten még sokáig, hogy gyönyörköd
hessék eszméjének diadalában. Áldja meg az Isten mindazon
kartársaimat, kik nekem segédkezet nyújtottak.
. 'Áldja meg a jó Isten kis növendékeinket, kik fáradsá
got nem ismerve, előmozdították a „'Mesemondó1 dicsőségét.
Áldja meg a jó Isten mindazokat, kik filléreikkel hozzá já
rultak a „Mesemondó" bevételélrez s lehetővé tették, hogy
három évi elnökségem alatt 600 koronánál többel segélyeztük
városunk szegény gyermekeit. Nekem elég jutalom volt az
ezernyi gyermek-arc kedves mosolygása, szemeik ragyogása j
s édes kacagása. ‘Jutalom volt a nyugodt lelkiismeret azon
tudata, hogy sok könnyet letörültünk, sok bánatot, nyomort
enyhítettünk. Hát csak' virágozz tovább is kedves „Mesemon
dóm" s a gyermekek édes kacagása által száríts fel ezután
is sok-sok könnyüt. Én szeretettel. őrzöm emlékedéi. Isten
velünk!
Oyenes Józsefné. -
H 1 V A T A L O S R É S Z.
7166. szánj.
.
.
Valamennyi érdekelt elemi népiskola helyi hat
ságának illetve tanítójának az egyévi önkéntesi katonai
szolgálat kedvezménye tárgyában.
A 145.388|912. szám alatt kelt vallás-és közoktatásügyi
miniszteri körrendeletét tudomásvétel és alkalmazkodás végett
azzal teszem közzé, hogy az egy évi önkéntesi katonai szol
gálatra történt besoroztatás hivatalomhoz — a szükséges
további intézkedések megtétele végett — mindenkor ideje
korán beterjesztendő.
’
<
Szolnok, 1912. december hó30-ám
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Másolat — A magyar királyi vallás-és közoktatásügyi
minisztertől . . . 145388|1912 szám. A véderőről-szóló 1912.
évi XXX t.-c, 21. §-a értelmében nyilvánossági joggal fel
ruházott elemi népiskoláknál alkalmazott tanítók kizárólag a
m. kir. honvédségnél egy évi önkéntesi minőségben teljesí
tendő csupán egy évi tényleges és 11 évi tartaléki szolgálat
kedvezményében részesülnek. Ilykép szükségessé vált, hogy
a tényleges szolgálatra bevonuló azon tanítók teendőinek
ellátása felől, kik már állásban vannak, gondoskodás történ
jék. Ehhez képest addig is, amíg a kérdés végleges rendezése
törvényhozási yton eszközöltetni fog: f. é. okt. hó 24-én
tartott minisztertanács hozzájárulásával következőket rendelem
cl: 1. Az a körülmény, hogy a véglegesen alkalmazott tanitó
egy évi önkéntesi minőségben tényleges katonai szolgálatra
bevonul, az állami, községi, hitfelekezeti és társulati elemi
iskolai tanítók szolgálati viszonyát nem érinti s az érdekelt
tanitó önkéntesi szolgálatának egész éve alatt illetményeinek
élvezetében marad: ezen év a további fokozatos előlépéseknél
bcszámittatik. 2. Az ilykép szükségessé váló helyettesítés
költségeit, melyek azonban a nyolcszázkoronát meg nem
haladhatják, a tényleges szolgálatra bevonult tanitó tartozik
viselni. Ha állami elemi népiskolai rendes tanitó vonul be
egyévi önkéntesi szolgálatra, úgy azt tanfelügyelő ur a he
lyettes tanfelügyelő ur a helyettes kiküldése és a helyettesí
tési költség levonása iránt teendő intézkedés végett haladék
talanul bejelenteni tartozik. Községi és társulati iskolai tanítók
bevonulása esetén a helyettes kiküldése iránt Tanfelügyelő
ur intézkedik és gondoskodik arról, hogy a helyettes diját
az iskolafentartó pontosan kiszolgáltassa: jogában állván
annak a helyettesitett tanitó illetményeiből a meofelelő .
összeget levonni. A hitfelekezeti iskola tanítójának’ helyettesilese iránt az illetékes egyházi hatóság intézkedik. 3. A m.
kir. honvédelmi miniszter ur a nyilvános elemi népiskolánál
ez idő szerint már rendes alkalmazásban levő azon tanítókat,
akik az uj véderőtörvény életbe lépte — azaz 1912. évi
julius hó 7. előtt/endes tanítói alkalmaztatásukra való tekin
tettel megnősültek, vagy anyjukkal, vagy pedig egyéb nő
rokonukkal alkalmaztatásuk helyén háztartást rendeztek 'be,
kérelmükre hajlandó az 1912. évi XXX. t.-c. 32. §-a alapján
kivételesen póttartalékba helyezni. — Amennyiben a most
említett kivételes kedvezményre a tanító a jelzett családi
körülményekre való tekintettel igényt emelni óhajtana, a
vonatkozó kérvényét, mely a jelzett családi állapotot igazoló
községi bizonyítvánnyal, (házassági, anyakönyvi kivonattal)
valamint rendes alkalmaztatását s ennek kezdőpontját igazoló
kir. tanfelügyelői bizonyítvánnyal felszerelendő, amennyiben
már az 19i2. évben besoroztatok azonnal, amennyiben pe
dig csak a jövőben soroztatnék be, az 1913. évtől kezdve
a fősorozás alkalmával való besoroztatás után a járási tiszt
viselő utján, a m. kip. honvédelmi miniszter úrhoz kell
benyújtania. Különösen figyelmeztctendők a~ tanítók, hogy
még azok is közülök, akik a kivételes póttartalékosi kedvez
ményt óhajtják igénybe venni, mindenekelőtt az 1912. évi
XXX. t. c. 21. §-ának 2. pontja értelmében őket megillető
egy évi tényleges szolgálat kedvezményére vonatkozó igé
nyüket kötelesek a fentiek értelmében érvényesíteni, mert a
pöttartalékba való sorozás kivételes kedvezményében csak a
m. kir. honvédségbe egy évi önkéntesi kedvezménnyel már
besorozott tanítók részesülhetnek. Végül szükségesnek tartom
a tanítókat a Tanfelügyelő ur utján is figyelmeztetni, hogy a
tanitó az egyévi önkéntesi tényleges szolgálati kedvezményhez
való igényét legkésőbb előállításkor és pedig az orvosi megvizsgáltatást megelőzően, tartozik bejelenteni, mert ennek
elmulasztása esetén, rendes katonai szolgálatot köteles tel
jesíteni, mivel azon a címen, hogy valamely nyilvános elemi
iskolánál tanítói minőségben van alkalmazva, a póttartalékba
való áthelyezésre igénnyel nem bír: —Budapest, 1912. évi
november hó. Zichy s. k.
7166 tfsz. 1912.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1912. december hó 7-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő
A „Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
fűzve, portómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
1 korona
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hí
ven tünteti fel a tanítványok Írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
l ESI
az 1911. évi hátralékot és 1912. elő
fizetési pénzeket még mind a mai
napig be nem küldték, kéretnek az
ö s eg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYÉLÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Január 10.
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
KIR. TANFELŰGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
S korona, lélém 4 korona, egyes füzet ára 2& fliiér. •-
MEGYEI
KIR. TANFEtÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
/hivatalos
közlönye.
felekŐs Szerkesztő
Február 10
TURKEVE,
1912:
ÉELELÓS SZERKESZTŐ.
Február
korona, félévre 3 -korona, egyes füzei ára.
‘ ;v.
TURKEVE,.
■ <
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDA
1912
MEGYEI
A
KIR. TANFELÜOYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
Március 25.
1912
IV. évfolyam.
Előfizetési ár: egész évre
korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
*
1912.
’
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Április 25.
‘fi
,
Előfizetési ár: égési évre 6 korena, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
Mutatványszám ingyen!
a legkedvesebb képes gyemeklap.
KiaddMvatad:
FRANKLIN-TÁRSULAT
Budap«»L W, ígjetan-uUs 4.
Előfizetni tehet a kto^ihhwteM^
ét minden kánynkeresőiedőtktn.
HIVATALOS KÖZLÖNYJE.
CSIKÓS JÓZSEF
1912
Mutatvánizzani u,:
TURKEVE
MEGYEI
KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
IV. évfolyam
1912
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYi
1912.
V
A Triesti Általános Biztosító Társulat (Assicurazioni Generáli) f.
évi április hó 4-én tartott 80-ik közgyűlésén terjeszteiteK De az iyil. tyi mér
leget. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1911. dec. 31-én érvény
ben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.189.790.207 kor. és 74 f. tettek ki és
az év folyamán bevett dijak 51,905,357 kor. és 85 f -re rúgtak. Az életbiz
tosítási osztály dijtartaléka 24 558,447 kor. 87 f. 351.843,68 ’ kor. 02 f. emel
kedett. Az életbiztositottak osztalékalapja 6.987,470 kor. 49 f. tesz ki. ,A tüzbiztositási ágba, beleértve k tűzbiztosítást, a díjbevétel 18,155,625,823 k. biz
tosítási összeg után 31.117,251 kor. 84 f. volt miből 10.777,655 kor. 29 f.
viszontbiztosítási összegre fordíttatott, úgy hogy a tiszta díjbevétel 20.330.596
kor. 55 f.-re rúgott és ez összegből 14.714,913 korona 9 f. mind díjtartalék
minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló
dijkötelezvények összege 148.108 114 k. 98 f. Á betörésbiztositási ágban a
díjbevétel 1.494,546 k?76 f-re rúgott, miből levonván a viszonbiztositast, a
tisztadijbevétel 816,101 k. 49 f. tett ki.
.
c
*,
oq
A szállítmánybiztosítási ágban a dijbevé el kitett 5,133,33d ^0™°$
fillért mely a viszontbiztosítások levonása után 2.339,844 korona 58 fillérré
rúgott. Károkért a társaság 1911-ben 45.723,647 korona 90 fillért es alapitasa
óta 1.063.798,459 K. 33 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazankra
211.795,053 K. 79 fillér esik. A nyereség-tartalékok közül, melyek összesen.
23.957,88 5 korona 59 fillérre rúgnak, különösen kiemelendok: az alapsza
bályszerinti nyereség tartalék, mely 6 804,335 korona 18 fillért tesz ki, az
értékpapírok árfolyamingadozásra alakított tartalék mely az idei a^aias^
együtt 14.962.260 korona 76 fillérre rúg, továbbá felemlítendő a '60,000
koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az
idei átutalással 2.031,287 koronát 65 fillért tesz ki. ~ .^szvenyen^
arany frank osztalék kerül kifizetésre. A farsang összes tartalekjai es a apjai
melvek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytan
392746,965 k.847 f -ről 416. 840.622 k. 40 f emelkedtek, melyek kov^
képen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok es jelzálog követelések 101 703,39^
60 f. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott k01^0"0^86:48^9? 4 Értékoaoirok
téteményezett értékpapírokra adóit kölcsönök 4.961,098 k. 36 t. 4. Ertekpapirok
249 564 3^5 k 85 K f 5. övetélések államoknál es tartományoknál 19.182,014,
tézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásává14 305 309 k 8
;
Összesen 416.840.622 korona 40 fillér.
értékből 82 mi ho korona m
pvar
értékre
esik
Ezen
alkalommal
arra
utalunk,
hogybiztosító
az Assicureszvenytarsaazizoni ue
gyár értékre esiK. tzen aiKdiu
általános
nerah legújabb leány'intéztea
e|tulajdoritáS; lopás hüt.
sag Budapesten a kézi. *
biztosítást nemkülönben a versenylovak, telilen kezelés es sikkaszt^ ellem b ztositast nem^
vérek és más értékesebb tenyesz illatok bi i
hazánkban.
a
föfigynök,ég Deutsch Árminnál.
MEGYEI
népoktatás
♦
A KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Junius 25.
Höfizetési ár: egész évre 6 Korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYtLÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
'i
1912.
IV. évfolyam.
Julius 10.
I
Előfizetési ár: egész ám 6 korona, félévre 3 korona egyes füzot irs 20 fillér.
*
i
1
3
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912
a
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYÉLŐSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
I
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Julius 25.
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes füeet ára 20 fillér
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
népoktatás
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.^
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
1912.
Augusztus 10.
Előnietésl ár: égési évre 6 korona, félévre J korona egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
EGYE! tanítótestület
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS
HIVATALOS gOZLCLNYE
FELELŐS SZERKESZTŐ
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912
Augusztus 25.
KlödMUsi ír: egíu im 6 korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 (Illír
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE,
z
1
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF.
■
•
IV. évfolyam.
♦
1912.
■
•
KlWlHtésl ár: e^ész évre 6 Korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
’
Szeptember 10.
*
-
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜOYELŐSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912.
Szeptember 25.
Elüflzetésl ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér.
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSE
IV. évfolyam.
1912.
Október 10
Előfizetési ár: egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes füzet ára 20 fillér
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI
NÉPOKTATÁS
A KIR. TANFELÜGYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
.
IV. évfolyam.
El»fl«té8l ár:
«
1Q19
lux*. *
Október 25.
3 korona *Ö‘S ®”t ir& *
6
♦*
*
*
:
turkeve,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
NÉPOKTfiT
KIRÍ TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓT
HIV A T A LO S K Ö1L Ö N Y E.
ram
em
3 Korona egyes- BR'W
korona &&
v *
.->• ? r.'>-
1912
í
MEGYEI
■
népoktatás
TANFELÜGYELÖSÉO ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
A KIR.
f
>í
■’■
..
HIVATALOS KÖZLÖNYE
’V
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
ri
December 10
IV. évfolyam.
Előfizetési ár::, egész évre 6 korona, félévre 3 korona egyes főzet ára 30 fillér
»
turkeve,
,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
r
‘
1912.
A
„Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt. tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
1 korona.
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
fűzve, pórtómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkévén, Kossuth-utca 92. sz. a.
1 korona.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.’
tanítónál; Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű & érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hiVen tünteti fel a tanityányok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
■ <■1 W W
■9 ■ |1
nL I B991
I
I BB
A ■ B MA
az 19] 1. évi hátralékot és 1912. előfizetési pénzeket még mind a mai
naP^ be nem küldték, éretnek az
ö?s eg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
>'A ^Megyei Á Népoktatás" 1912.
Jokt 25-én megfent számában
6915. ./szám alatt közölt tanfel-.
ügyelői rendeletben előirt — * —
1 korona.
inas>v. kir. lanfelüeyé
fűzve, portőmentes * küdéssel 1
koronáért . kaphatóDaróczy
Antal köhyvhyomdáj^^
Túr- <
kévén, Kossuth-utca 92. sz. a.
..
-
;
:
\
1 korina.
'
Mennyire haladtam az írásban, egy év alatt?
Iráspróba,
í kapható íjámbor Lajos dávaványai ig./
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Mindeh modern tanítónak elsőrendű érdeke,
' -bógy szerzőnek/eméz újítását is'kólájába bevezéMeVA praktikusan í lápból álló5 füzetecskéhíventűn téti fel a tanítványok irá sáínak fejlődését
és változásait év elejétől újévig, iilletve vizsgáig.\
MEGYEI
népoktatás
A KIR. TANFELÜGYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
.
i
'
-
FELELŐS SZERKESZTŐ:
.
•
•
x
—
CSIKÓS JÓZSEF
1912.
IV. évfolyam.
December 25.
KlUllttisI ír: 01 ém 6 korona, félém 3 korona oflos ltot ira » flllér.
•
•
-
'
,
■
TURKEVE*
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
V
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-MEGYEI
1913,
/ó.évf./.
NÉPOKTATÁS
jan.10-dec.25•
1-22.szám
Borítólap:1-22.s zámhoz.
Hiány:22.szám;4,5,8,9,12,13,16,17•lap
Elszámozás:5•évf.helyett
6-ot
ir.
VI, évfolyam.
Szolnok, 1913. január 10.
i. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyetóség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű • közlemények MAGYAR! GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Beköszöntő
Népoktatás* igen tisztelt tábora már korábban
értesült arról, hogy a lap alapitója s érdemes
szerkesztője, Csikós József ur — folyó évi januártól
kezdve — az én kezembe adta át a szerkesztői tollat.
A váratlanul ért kitüntetés súlyát csak most
érzem, amikor hozzá akarok fogni a munkához.
Csak most látom magam előtt azt a nagy fát,
amelybe a legtöbb ember a közismert kis fejszével
szokott belevágni.
Hogy a magamra vállalt munka sikeres legyen,
hogy a fejsze bele ne szoruljon a fába, az ‘igen
nagy részben az én kedves kollégáim jóakarata
segítségétől függ. S mert bízom az ö segítségükben,
nem rettennek vissza a rám bizott dologtól, hanem
Isten nevében, jó kedvvel, sok szép tervvel neki
látok annak.
Ezek után ugy-e kedves kollégáim
a programmot!“
„halljuk
-2 -
A programm adás alól felmentve érzem maga
mat, először mert a lap nem kezdődik, hanem az
eddigiirányban folytatódik, s másodszor, mert olyan lapnak _ amely a tanügyi főhatóságnak {kir tanfelügyelőségf s a, vármegyei tanítótestületnek is
„hivatalos közlönye,* programmal azon elveket,
irányokat kell tekintenie, amely elvek és irányok
>
szerint ez a két fontos kulturtényezö végzi a mun
káját. A szokásos, de a legtöbb esetben csak frázis
értékű programm helyett kéréssel járulok e lap igen
tisztelt olvasóihoz, az én kedves kollégáimhoz. Azt
kérem tőlük, hogy támogassanak engemak n^^,
.
fontos munkámban. Kérelmem teljesitésé^KncKKi-^9
kább repiélem, mert lapunk a tanítóik lapja s igy
azt támogatni mindnyájunknak köt^Kége. , .
A lap iránt érzett jóindulatot J^ozza kedves
kartársaimban az a tudat is, ho^P vármegyénk
első tanítója, a kir. tanfelügyelő ur isnd^ief^^s^^
kijelentette, hogy a „Népoktatás* az ö le^es9K)b^^
' menő támogatására is számíthat mindaddig, amig
olyan utón halad az, amilyen utón egy minden
tekintetben korrekt lapnak kell haladnia.
Midőn kedves kartársaimat szívből köszöntőm
mint lapunk felelős szerkesztője, ugyanakkor arra
Vérem mindnyájukat, amire volt szerkesztőnk „Bú
csúzó* -jában kért bennünket:
„Dolgozzunk és . . . dolgozzatok!
i
Magyary Gyula.
Kartársaim szives figyelmébe!
Teljes bizalommal és szeretettel kérem igen
tisztelt Kartársaimat, hogy lapunkat közleményeikkel,
dolgozataikkal állandóan keressék fel. Ne tekintsd
azt közülünk senki csak hivatalos közlönynek, amely
nek megjelenését közönnyel, vagy pláne félelemmel
várja, de legyünk rajta, hogy lapunk hasábjai kéA pezzék azokat a találka-helyeket, amelyeken szíve
sen, örömmel érintkezhetünk egymással.
A szoros értelemben vett nevelés-oktatási Cik
keken kívül küldjenek a lap számára a t. Kartársak
oly dolgokat is, amelyek talán első látszatra nem
érdekelnek bennünket, tanítókat. Ilyen dolgok a töb
bek között a különféle egyesületek, köiök működé
nek figyelemmel való kisérése és ismertetése, a laF kóhelyünkön előforduló társadalmi mozgalmakról
értesítések stb. K
Élénkké és tanulságossá tehetjük lapunkat az
• is, ha életrevalónak látszó ötleteinket, eszmét, továbbá a gyűléseinken tárgyalt és elfogadott
| fontos indítványokat, illetőleg határozatokat is közzétesszük abban. Hiszen egy 3—4 tagból álló tanító
testület értekezletén is előfordulhat olyan eszme,
olyan indítvány, amelyet örömmel tesz magáévá a
megye összes tanítósága.
Adjuk közre a lapban tanítási fogásainkat, a
gyermekek körében szerzett észleleteinket s még azo
kat a kedves naiv dolgókat is, amiket növendékeink
szájából hallottunk, vagy hallunk.
Minthogy pedig a lap terjedelme meghatározott,
ennélfogva arra is igen kérem a t. Kartársakat, hogy,
az apróbb közleményeket, híreket, ne kidolgozva,
hanem csak úgynevezett „skiccek" (vázlatok) alak
jában szíveskedjenek hozzám juttatni. Hogy a be
küldött cikkek rövidebb, vagy hosszabb aia«<ban
lesznek-e közölve, az a szedésre váró kéziratok
VI, évfolyam.
Szolnok, 1913. január 10.I. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir
Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
------------ ----------------------------------------------------------------------------------Előfizetési átak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű • közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Szolnok.
\
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Beköszöntő.
1,9“
’ .>
—"T,„Népoktatás* igen tisztelt tábora már korábban
értesült arról, hogy a lap alapitója s érdemes
szerkesztője, Csikós József ur — folyó évi januártól
kezdve — az én kezembe adta át a szerkesztői tollat.
A váratlanul ért kitüntetés súlyát csak most
érzem, amikor hozzá akarok fogni a munkához.
Csak most látom magam előtt azt a nagy fát,
amelybe a legtöbb ember a közismert kis fejszével
szokott belevágni.
Hogy a magamra vállalt munka sikeres legyen,
hogy a fejsze bele ne szoruljon a fába, az igen
nagy részben az én kedves kollégáim jóakarata
segítségétől függ. S mert bízom az ö segítségükben,
nem rettennek vissza a rám bizott dologtól, hanem
Isten nevében, jó kedvvel, sok szép tervvel neki
látok annak.
Ezek után ugy-e kedves kollégáim
á programmot!*
„halljuk
— 3 —
— 2 —
A programm adás alól felmentve érzem maga
mat, először mert a lap nem kezdődik, hanem az
eddigiiránybanfolytatódik, s másodszor, mert olyan lap
nak — amely a tanügyi főhatóságnak (kir tanfel
ügyelőség.) s a vármegyei tanítótestületnek is
„hivatalos közlönye," programmal azon elveket,
"irányokat kell tekintenie, amely elvek és irányok
szerint ez a két fontos kulturtényezö végzi a mun
káját. A szokásos, de a legtöbb esetben csak frázis
értékű programm helyett kéréssel járulok e lap igen
tisztelt olvasóihoz, az én kedves kollégáimhoz. Azt
kérem tőlük, hogy támogassanak engemet nehéz,
fontos munkámban. Kérelmem teljesítését annál in
kább remélem, mert lapunk a tanítóság lapja s így
azt támogatni mindnyájunknak- kötelessége.
A lap iránt érzett jóindulatot jokozza kedves
kartársaimban az a tudat is, hogy vármegyénk
első tanítója, a kir. tanfelügyelő ur ismételten is
kijelentette, hogy a „Népoktatás" az ö legmesszebb
menő támogatására is számíthat mindaddig, amig
olyan utón halad az, amilyen utón egy minden
tekintetben korrekt lapnak kell haladnia.
Midőn kedves kartársaimat szivböl köszöntöm
mint lapunk felelős szerkesztője, ugyanakkor arra
kérem mindnyájukat, amire volt szerkesztőnk „Bú
csúzó" -jában kért bennünket:
„Dolgozzunk és .. . dolgozzatok!
Magyary Gyula.
Kartársaim szives figyelmébe!
Teljes bizalommal és szeretettel kérem igen
tisztelt Kartársaimat, hogy lapunkat közleményeikkel,
dolgozataikkal állandóan keressék fel. Ne tekintse
azt közülünk senki csak hivatalos közlönynek, amely
nek megjelenését közönnyel, vagy pláne félelemmel
várja, de legyünk rajta, hogy lapunk hasábjai ké
pezzék azokat a találka-helyeket, amelyeken szíve
sen, örömmel érintkezhetünk egymással.
A szoros értelemben vett nevelés-oktatási cik
keken kívül küldjenek a lap számára a t. Kartársak
oly dolgokat is, amelyek talán első látszatra nem
érdekelnek bennünket, tanitókat. Ilyen dolgok a töb
bek között a különféle egyesületek, körök működé
nek figyelemmel való kisérése és ismertetése, a la
kóhelyünkön előforduló társadalmi mozgalmakról
szóló értesítések stb.
Élénkké és tanulságossá tehetjük lapunkat az
által is, ha életrevalónak látszó ötleteinket, eszmé
inket, továbbá a gyűléseinken tárgyalt és elfogadott
fontos indítványokat, illetőleg határozatokat is közzétesszük abban. Hiszen egy 3—4 tagból álló tanító
testület értekezletén is előfordulhat olyan eszme,
olyan indítvány, amelyet örömmel tesz magáévá a
megye összes tanítósága.
Adjuk közre a lapban tanitási fogásainkat, a
gyermekek körében szerzett észleleteinket s még azo
kat a kedves naiv dolgokat is, amiket növendékeink
szájából hallottunk, vagy hallunk.
Minthogy pedig a lap terjedelme meghatározott,
ennélfogva arra is igen kérem a t. Kartársakat, hogy
az apróbb közleményeket, híreket, ne kidolgozva,
hanem csak úgynevezett „skiccek" (vázlatok) alak
jában szíveskedjenek hozzám juttatni. Hogy n be
küldött cikkek rövidebb, vagy hosszabb aiaxban
lesznek-e közölve, az a szedésre váró kéziratok
5
— 4 —
mennyiségétől és aktuális, vagy kevésbé aktuális
voltától is függ.
Még csaK egyet! A közlésre szánt mindennemű
kéziratot a hónap 5-ike, illetve 20-áig tessenek hoz
zám küldeni. Sürgős esetekben természetesen itt is
lehet kivétel.
Kartársi üdvözlettel
Magyary Gyula
igazgatótanitó, szerkesztő.
(Újvárosi iskola.)
„A Jásznagykunszolnokinegyei ált.
Tanitó Egyesület. “
■
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1912. december hó 18-án, a
Jásznagykunszolnok vármegyei Tanítótestület központi vá
lasztmányi ülésén. — Jelen voltak, Brózsik Pál vm. tanitó
testületi elnök elnöklete alatt: Rhédei János kir. tanfelügyelő,
Nagy Albert, Muhy Sándor, Polónyi Mátyás, Totola József,
Bernáld Lajos, Kántz Ida, Letanóczky Júlia, Muhy Sándorné,
Egner Ilona, Magyary Gyula, Malatinszki Lajos és Schreder
Izabella szolnoki választmányi tagok, továbbá Renncr A.
József, Boriss Ferencz, Tóth József, Koháry Géza vidéki
választmányi tagok és alulírott főjegyző.
I.
Elnök megnyitójában hivatkozva
a sok, halasztást nem tűrő ügyre : kir. tanfelügyelőt
és a szép számban megjelent választmányt üd
vözli, az ülést megnyitja és jelen jegyzőkönyv,
hitelesítésére Muhy Sándor és Nagy Albert választ
mányi tagokat kéri fel.
Tudomásul szolgál.
II.
Megjelenvén az ülésben Richter
\ Sándor, a „Generáli" biztositó intézet titkára,
ismertető előadást tart intézetének minden ágú
biztosításáról és ajánlatot tesz a vm. Tanítótestü
letnek a főügynökség elfogadására olyképen, hogy
a testület a vidéki tanitóság bevonásával mintegy
központja lenne az ügynökségnek, felajánl egyúttal
a testületnek tűzbiztosítás, után 10 %-ot, és élet
biztosításnál 1 %-ot, további aláíratásoknál 2 %-ot,
valamint a tanitók részére felüljutalékokat is.
Kir. tanfelügyelő, Totola József, Polónyi
Mátyás és az elnök hozzászólása után határozatba
ment, miszerint a Tanítótestület, mint erkölcsi
testület még a várható anyagi haszon reményében
sem válalhatja az ügynökséget. De, ha titkár,
mint egyénekhez fordul a tanítókhoz, ez elől
nem zárkóznak el.
III.
Elnök bemutatja az 1911. évi,
október 4-iki közp. választmányi ülés jegyző
könyvének 5. pontját, amelyben az akkori közp:
választmány a kir. segédtanfelügyelőnek egy állí
tólagos kritikus kijelentésére akként határozott,
*
hogy a tcit kijelentés felett Bernáld Lajos indítva- .
nyára osszallását fejezte ki s azt nevezettel jkvi.
kivonaton közölte. A vall. — és közokt. — ügyi
Minisztériumnak f. évi 90.832 sz. rendeletére, kir.
tanfelügyelő 6930. sz. alatt ezen határozatot meg
semmisítette, azon indokolással, hogy a felettes
hatóság intézkedéseit az alantas soha sem bírál
hatja felül.
Közp. választmány a hivatkozott miniszteri
rendelet és ennek folyományakép tett kir. tanfel
ügyelői intézkedést alkalmazkodó tudomásul veszi,
Bernáld Lajos kijelenti, hogy ha ez intézkedés az
ő minősítési táblázatába bejegyeztetnék, a közigaz
gatási bíróságnál keresne orvoslást. Egyben közp.
vál. tagságáról lemond s az ülésről távozik.
IV.
.
Elnök bemutatja a múlt választmányi ülés
— 6 —
jegyzőkönyvét és jelenti hogy a hozott határozatok
végrehajtattak.
Tudomásul vétetik.
V.
Elnök kimetitő részletes jelentést tesz az
„Alföldi Magyár Közművelődési Egyesület“-tel az
„Otthon" tárgyában folytatott tárgyalásainak ered
ményeiről a következőkben: Előterjeszti, hogy a
múlt vál. ülés jegyzőkönyvének IV. sz. határozata
értelmében a megszerkesztett memorandumot az
AMKE elnökségének beterjesztette és e kérdés
tárgyalására december hó 7* ere kapott meghívást
és meg is jelent. A tárgyalások folyamán a kö
vetkező megállapodásokra jutottak: A fölajánlott
20.000 koronát az AMKE elfogadja, amennyiben
azonban az internátus céljaira Szolnok városától
egy megfelelő telket kap, az általunk felajánlott
telket nem veheti igénybe és igy azt a tárgyalás
ból teljesen kikapcsolja s a viszontszolgáltatásokat
a 20.000 koronához méri. Javasolja azonban, hogy
a testület értékesítse a telket, vagy a visszaadandó
telek helyébe a várostól kérjen szubvenciót. Amiket
a Testet kér,- legnagyobb részben megadja oly
feltétel aidtt, hogy a telek ellenértékét a Testület
recompenzálja. Az Otthon számára kért helyisége
ket teljes egészében megadja és be is bútorozza.
Ezzel szemben kívánja, hogy az Otthon jövedel
mének legalább 50%-a recompenzációként leköt
tessék. A nagy terem és kisebb gyűlési termek a
Testület céljaira is szolgálnak. A tanszer-muzeum
és könyvtár nem külön helyen, hanem a „Kul
túrpalotábban létesítendő muzeum, íH. könyvtár
teremben nyer elhelyezést a Testület gondozása
és felügyelete alatt. A felügyelő bizottságba a
Testület képviseletéről kellőkép gondoskodnak,
abba azonban semmi szin alatt sem mehetnek
hele, hogy az egész kultúrintézménynek a vezetője
tanitó legyen. Hogy az internátus gondnokává
alkalmas tanitó választassák, annak akadálya
nincsen, de ha anyagi érdekeinek figyelembe vé
teléből jobb gazdát talál, nem tanítót is választhat.
A tanitó-gyermekeknek az internátusbán elhelye
zését illetőleg ingyenes hely nem lesz és igy azt
kilátásba nem helyezhetnek. Féldijas is csak
15 — 20 lesz, anyagi viszonyainkhoz képest. Erre
első sorban a tanítók gyermekei fognak igénnyel
bírni.
Kijelenti az AMKE elnöksége, hogy nem az
anyagi szempont vezeti akor, amikor a tanítósággal
szövetségre lép, hanem az a tudat, hogy a kulturin'ézménynek a tanítóság munkájára föltétlenül
szüksége van. A szövetkezés az. AMKE-re nézve
anyagi áldozattal jár; ezzel szembe állítja a
tanítóság által képviselt erkölcsi és szellemi tőkét.
Előnyösnek tartja ugyanis azt/hogy a tanítóságnak
munka és szórakozó helye ugyanegy helyen lesz.
Kir. tanfelügyelő kiemeli, hogy ő maga szin
ten helyesnek tartja, ha a tanítóságnak minden
helyisége együtt lesz, mert neki is több alkalma
nyílik, hogy nem mint főtisztviselő, hanem mint
ember a tanítósággal minél gyakrabban érintkezhessék. A telek kérdését teljesen kikapcsolni kéri
mindaddig, amig a telekszerződés a Testület bir
tokában lesz. Kérdést intéz az elnökhöz, mit tud
a tanfelügyelőségnek ottani elhelyezéséről? Elnök
válaszolja, hogy a telekszerződést igyekezett meg
szerezni, de az nem sikerült, mert jóváhagyás
végett a vármegyéhez van beterjesztve. Amint
azonban jóváhagyást nyer, igyekezni fog azt meg
szerezni. Ami a
kir. tanfelügyelőséget illeti
úgy értesült, hogy a Minisztérium maga kívánja,
hogy
a tanfelügyelőség
a Culturpalotában
legyen, ahol
megfelelő hivatali
helyiséget
és a tanfelügyelő szabad-magánlakása is elhelyezést
nyer. A telek kikapcsolását maga is kéri annál is
inkább, mert az AMKE a szerződést velünk még
ez év folyamán (1912.) óhajtja megkötni és az
8
építkezést 1913. február elején meg is kezdené.
Miután a telek erre csak akadályul szolgálhatna
és az is bizonyos, hogy a várostól ellenértéket
kapni nem fogunk javasolja, hogy a telek ellen
értékeként felajánlja Testület az Otthon jövedelmének
50%-át.
A Testület örvendetesen veszi tudomásul
az elnök előterjesztéseit és felvilágosításait s
egyhangú határozattal kimondja: 1., a telek
kérdését kikapcsolja és és megbízza elnökséget,
hogy a telekszerződés átvétele után annak érté
kesítéséről esetleg ellenértékéről gondoskodjék;
2., az Otthon jövedelméből 50 %-ot az Amkének
felajánl; 3. az elnök által előadottak értelmében
a szerződést a vármegyei Tanítótestület az Amkével megkötésére Brózsik Pál elnököt és Oreskó
Dezső főjegyzőt hatalmazza meg; 4., A meg
kötött szerződést jóváhagyás végett 1913. január
hó folyamán összehívandó rendkívüli közgyűlés
elé terjessze.
VI.
A szokásos farsangi mulatság
megtartására vonatkozólag tesz az elnök előter
jesztést.
Tekintettel a háborús mozgalmak miatt
keletkezett nehéz pénzügyi állapotokra, választmány
nem javasolja annak megtartását.
\
VII.
3
Muhy Sándor testületi pénztáros
jelentést tesz a pénztár állapotáról s azon körül
ményről, hogy az utiáltalány összegében, miután
az kimerült, kölcsönt adott a testület, mely összeg
az utalványozandó utiáltalányból visszafiztendő lesz.
Pénztáros írásos jelentése és a pénztári
kimutatások jelen jegyzőkönyvhöz csatoltatnak.
Pável Lázár tiszasülyi és Dudás Lajos töröktanítók szentmiklósi özvegyének a tartozások levo
násával 100—100 kor. rendkívüli temetkezési segély
utalványoztatik.
—
9
—
VIII.
.
Elnök felhatalmazást kér a hátra
lékosokkal szemben követendő eljárást illetőleg.
A felhatalmazás megadatik.
IX.
. Kóródi Sándor karcagi vendéglős
béperesitvén a Testületet s a Testület pervesztes
lévén, jegyző^elolvassa Dr. Schwarc Sándor ügyész,
nemkülönben . Szőke B. karcagi ügyvéd levelét.
Nagyobb költségek elkerülése végett a követe-.
lésnek kifizetését határozza a választmány.
X.
Bemutatja elnök Dr. Kreutzer Mi
hály városi ügyész levelét, melyben a telekszerző
dés megkötésének diját kiegyenlíteni kéri.
Elnök felhatalmaztad az utalványozásra,
miután az összeg az ő utalványozási körénél
magasabb.
XI.
A Rákóczifalván tartott szolnoki
járásköri ülés jegyzőkönyve beérkezvén,
irattárba helyeztetik.
XII.
Tekintettel az Országos Szövet
ségbe vaíó elhatározott belépésre s az azt termé
szetesen követő 50—50 filléres befizetésekre,
továbbá azon körülményre, hogy a Megyei Népoktatás-nak anyagi támogatása, annak szükséges
igénybevétele alapján szükségesnek mutatkozik:
a tagságidij felemelését elnök szükségesnek tartja.
Egyben kir. tanfelügyelő a lap teljes átvételének
kérdését veti fel.
Miután e kérdés még némi utánjárást igényel,
e tárgyban a végleges döntés a következő
választmányi ülésre halasztatik.
XIII.
A beérkezett igazolásokat elnök
bemutatja. Tudomásul szolgál.
XIV.
r,
Jegyző felolvassa Bozsik Béla
indítványát a Uj Korszak c. tanügyi lap részéről
F
— 10 '
n■
.
■ ■
’ *
■
.
.
■
— 11 ■
.
■ •
vármegyénk kir. fanfelügyelőjét ért minősíthetetlen
támadással szemben.
Határozatba ment, hogy Jásznagykunszolnok
vármegye tanítósága legerélyesebben tiltakozik az
Uj Korszak c. tanügyi lapnak azon minősíthetetlen
támadása ellen, melylyel vármegyénk kir. tanfel
ügyelőjét Rhédei Jánost minden alap nélkül illette.
Teszi ezt azért, mert arról van meg győződve,
hogy az Uj Korszak támadásában foglalt állítá
soknak éppen az ellenkezője igaz. Rhédei a vár
megyei tanítóságnak nem kislelkü
elnyomója
hanem megértő jóakarója: a primus inter pares
elvének megtestesítője. Az Uj Korszak támadásával
szemben a vármegye tanítósága tiszteletének,
szeretetének és ragaszkodásának ad kifejezést
Rhédei János kir. tanfelügyelő személye iránt.
Minthogy pedig az Uj Korszak a legutóbbi
időben a tanítói érdekek védelmczésének a címe
alatt, minden irányban oly alantos színvonalon
álló kirohanásokat rendez, melyekkel magát a
legsúlyosabb elítélés veszedelme nélkül egyetlen
tanitó sem azonosíthatja: határozatban tiltakozik
a vármegye tanítósága az ellen is, hogy az Uj
Korszak hadjáratát továbbra is tanügyi újság
címen, a tanítóság nevében folytassa. A jól fel
fogott tanítói érdekekért aggódva felhívja az or
szág valamennyi tanítótestületét, hogy ezen tilta
kozáshoz csatlakozzék.
XV.
L
Pénztáros indítványozza hogy Dr.
chwarc Sándor testületi ügyésznek kész kiadásai
vegre rendeztessenek.
T„. ,
Elnök megbizatik ez ügyben eljárással.
Több tárgy nem lévén az ülés véget ért.
Kmfnt.
Oreskó Dezső
vm. tanitótest főjegyző.
Brózsik Pál
vm. tanitótest. elnök.
HÍREK.
legutóbbi száma
is jelezte, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Önagyméltósága Csikós József kir. tanfel ügyelőségi tollnokot kir.
segédtanfelügyelővé nevezte ki. Ez a kinevezés valóban a
vasszorgalomnak, az igazi érdemnek a jutalmazása, mert a
jászberényi tanyai iskolától a kir. tanfelügyelőséghez került
fiatal, szerény modorú tanitó a sok irodai munka mellett minélhamarabb le érettségizett s most magán utón jogi tanülnrányt folytat.— Akik Csikóst ismerik, azok örömmel lát
ják az ő haladását s méltán, meri ő — az eddigi jelekből
jtélve — nem irigyeltje, de büszkesége lesz a tanítóságnak,
amelynek soraiból kiemelkedett. Melegen üdvözöljük öt elő
léptetése alkalmából úgy is, mint e lap megalapítóját s volt
szerkesztőjét!
Újévi tisztelgés. Ujesztendő napján a vármegyei ált.
tanítótestület elnöksége felkereste Rhédei János kir. tanfelü
gyelőnket, hogy őt a tanítóság nevében az évforduló alkal
mából üdvözölje. A kir. tanfelügyelő az üdvözlő beszédre
adott válaszában biztosította a tanítóságot arról, hogy mint
eddig, úgy ezentúl is igaz vezé;e, vezetője lesz a tanítóknak,
kiknek jogos és méltányos óhajait'— hogy azok valósággá
váljanak — készséggel támogatja.
Szünidő után. A karácsonyi és újévi szünidő elmúl
tával újra munkához látnak tanítók és tanítványok, hogy az
e tanévben rájuk váró feladatok végzését folytassák. Az volna
üdvös és kívánatos dolog, ha a tanítóság ujult erővel folytat
hatná nehéz munkáját. Sajnos azonban, hogy az uj erőt még
mindig csak a reménység emlőiből nyerjük, ezek pedig már
nagyon, de nagyon is kiapadtak, ami nem is csoda, ha te
kintetbe vesszük, hogy évtizedeken át folyton jó étvágyú
tízezreket tápláltak. No de bízzunk és dolgozzunk tovább
türelemmel, hátha bimbóban van már a rózsa, amelyet a
türelemnek kell előbb-utóbb megteremnie.
Az alkohol ellen. Vármegyénk kir. tanfelügyelőjének
körrendeleté folytán múlt hó 23-án a megye területén levő
összes iskolák alkohol ellenes napot tartottak, amely alka-r
Csikós József. Mint a „Népoktatás"
— 13 —
lommá! a tanulók előtt az alkoholfogyasztás káros követ
kezményeit fejtegette a tanitóság- Ha őszinték akarunk lenni,
pedig akarunk, ugy kijelenthetjük, hogy amig a korcsmák
— s különösen a pálinkamérések ügyét nem rendezik ■
az alkohol ellenes — mozgalom
intenciói
szerint, n
addig csak az iskolában beszélni az alkohol káros hatásáról:
meddő dolog, falra borsóhányás. Amig annyi lesz a „sör
bor és pálinka mérés“-t hirdető ház, mint amennyit utonutfélen ma láthatunk, addig nem sok reményt fűzhetünk, az
iskolák alkohol ellenes mozgalmához. Csak erős, hatalmas
kezek és eszközök vethetnek véget az alkohol pusztításának,
maga az iskola gyenge ellenfele ennek a veszedelmes és
erős ellenségnek.
'
Egy derék munkás egyesület Szolnokon, a máv.
műhely kebelében „Milleniumi önképző — dal és zeneegye
sület" címen már évekkel ezelőtt megalakult az a derék
egyesület, amely több alkalommal bebizonyította azt, hogy a
napi nehéz munka után nemcsak a korcsmákban lehet
pihenést, szórakozást találni, hanem az önképzés utján is.
Sőt! Legutóbb Silvester estén mutatta meg a „Millenium"
egylet, hogy mire képes a szorgalom, a lelkesedés, mert a
szilveszteri mulatság keretében előadott színdarab, magánjelenct, zene és énekszámok arról tettek fényes tanulságot,
hogy a derék „millenisták" a szellemi munkával is tudnak
dicsőséget, elismerést aratni. Az estélyen jelen volt közönség
a I gnagyebb elragadtatással szólott a kiváló sikerű elő
adásokról. Mint követésre méltó példát megemlítjük, hogy az
egylet az eszi és téli hónapok utolsó vasárnapján 20 filléres
belépődíj mellett évek óta rendez a szilveszteri estéhez ha
sonló szép előadásokat,
HIVATALOS RÉSZ.
7607, szám.
Valamennyi
' vXr ? íÖZSégÍ elem‘ néPiskoIa igazgatóságának, illetve
am ojanak, a növendékek temetési szertartásokon
részvételének megtiltása tárgyában.
A 36.303 912. sz. alatt kelt vallás- és közoktatásügyi
miniszteri körrendeletből tudomásvétel és szoros miheztartás
céljából szószerint közlöm a következőket: „Arról értesítem,
hogy hivatali elődeimnek több ízben tett rendelkezési elle
nére az elemi iskolák növendékei temetési szertartásokra oly
időben is kívezényeltetnek, mikor az egészségüket veszélyez
teti. Bár a kegyelet érzésének ápolása végett nincs kifogá
som az ellen, hogy a gyermekek az iskolával kapcsolatban
állott személyeknek és a tanügyi hatóságok tagjainak teme
tésén megjelenhessenek s a gvászszertartáson részt vehesse
nek; mégis fontos közegészségügyi szempontból az állami
és községi elemi iskolák növendékeinek a hideg évszakokban,
rósz időjáráskor, vagy járvány esetében temetési szertartá
sokra elvitelét nem engedélyezhetem."
>
Felhívom Címet, hogy ezen rendelet betartását — a
gyermekek egészségi érdekeire való tekintettel — saját ha
táskörében is szigorúan megkívánja és ellenőrizze. Szolnok, 1912. december hó 18-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Férencz
kir. s. tanfelügyelő
7597.- 1912. tfsz.
Valamennyi
•/
állami elemi népiskola
utójának, illetve vezető tanítójá
nak a „Keresztszcmes himzésminták“ cimü füzet meg
rendelése tárgyában.
Az országos m. kir. Iparművészeti iskola kiadásában
„Keresztszemes himzésminták" címen az elemi iskolai női
kézimunka tanításához igen alkalmas segédeszközül szolgáló
füzet jelent meg.
A f. évi december 9-én 17006:912. sz. alatt kelt vallásés közoktatásügzi miniszteri körrendelet alapján felhívom
Címet, hogy amennyiben a beiratási dijakból az ifjúsági és
tanítói könyvtár céljaira le nem kötött fedezettel rendelkezik,
— 14 —
— 15 —
ezen füzetet, amelyet az iparművészeti iskola 70 fillér egy
ségár mellett árusít: az iskola számára réudelje meg.
Szolnok, 1912. december hó 18-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Minden bejegyzésnek kimerítőnek, de mindamellett rö
vidnek és szabatosnak kell lenni.
A kimutatást szétterített egész ivre kell rovatozni. Az
egyes iskolák részére szolgáló vízszintes rovatok közt leg
alább 5 cm távolság hagyandó*
Megjegyzem, hogy amennyiben az iskola, vagy ovoda
épületén elodázhatatlanul szükséges helyreállítás s illetve
átalakítás nincs; vagy ha vám de a munkálatok a község
vagy más érdekeltség terhét képezik: ebben az esetben hi
vatalomhoz kimutatást nem kell belerjeszteni, hanem a szük
séges munkálatok foganatosítása iránt, az illető kötelezett fél
az iskolai gondnokság (ovoda felügyelőbizottság) részéről
hivatalosan megkeresendő és ennek megtörténtéről szükséges
csak hozzám jelentést fenni.
Szolnok, 1912. december 19.
Kóródy Ferencz,
kir. s. tanfelügyelő.
7342. szám
Körlevél.
Valamennyi állami elemi népiskola és .állami ovoda t.
Gondnokságának, illetve Felügyelő bizottságának az állam
kincstár terhére eszközlendő helyreállítások kimutatásának
összeállítása tárgyában.
A vármegye területén levő állami népiskolák és oyodák
elhelyezésére szolgáló épületeknek az 1913. évben elodázhatatlanul szükséges helyreállításokról, átalakításokról, vagy
azoknak évi tisztításáról, amely munkálatok foganatosítását a
község, vagy más érdekeltség magára nem válalta, melyeknek
költségei tehát a szervező rendelet, vagy államosítási szer
ződés értelmében az államkincstár terhét képezik, a 128 000|910.
sz. vall.- és közokt. miniszteri körrendelet alapján szabályszerű kinntatás sziik^égebetik abból a célból, hogy a munkál
tatói költségek megállapíthatók s engedélyezhetek legyenek*
Felhívom Címet, hogy az alább közölt kimutatási minta
szerint, az ottani rovatokban kívánt adatok pontos és meg
bízható bejegyzésével, az államkincstár terhét képező és elő*
dázhétatlanul szükséges szóbanforgó munkálatokról, illetve
azoknak a szigorú takarékosság szem előtt tartásával egybe
állítandó költségeiről készítsen részletes kimutatást s azt a
gondnoksági elnök és igazgató (vezető tanitó) névaláírásával,
az iskola pecsétjével ellátva hivatalomhoz a vállalkozók kü
lön költségvetésével együtt legkésőbb 1913. évi január hó
15-ig terjessze be.
... , Netalán tapasztalt késedelemért, illetve hiányos, vagy
i as adat szolgáltatásért elsősorban az igazgató (vezető ta
nító) urakat teszem felelőssé.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
7523. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi iparos-tanonc
iskolai igazgatójához a szakfelügyelői megbízás tárgyában.
F. é. december hó 7-én kelt 138356. sz. vall. és. kö
zokt. min. rendekbe!, a fo’yj tanévtől kezdve az 1914/15.
tanév végéig terjedő időre, a jász-nagykun-szolnok vármegyei
összes iparos és kereskedő tanonciskolák szakfelügyelői teen
dőinek ellátásával Stegmüller Károly budapesti felső iparis
kolai tanár ur bízatott meg.
Midőn erről a Címet értesítem, egyszersmind felhívom,
hogy az iskola órarendjét a szakfelügyelő urnák minden
tanév kezdetén küldje meg.
Szolnok, 1912. évi december hó 27-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
— 16 —
— 17 —
7598. szám.
5 .) A nagy szünidőn kívül van-e minden nap (ünne
peket és vasárnapokat leszámítva) óvodai foglalkozás?
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi államiéi községi
kisdedóvodai felügyelő-bizottságához, ezen óvodák igazgatótanítójához és óvónőjéhez:
kisdedóvó - intézetek
működésének
tárgyában.
állandó
ellenőrzése
M. kir. vallás-és közokt. miniszter ur ő nagyméltósága
f. évi december hó 6-án 160.472. sz. a. kelt rendelete értel
mében több esetben tapasztalta, hogy az állami és községi
kisdedóvodák felügyelő-bizottságai az ezen tisztséggel együtt
járó ellenőrző kötelességeiket nem teljesitik olyan mértékben,
a mint az az 1891. évi XV. t. c. végrehajtása tárgyában az
óvodai felügyelő bizottságok számára az 1892. évi 44.000 sz.
a. keit rendelettel kiadott Utasításban körvonalozva van.
Miniszter ur ő excellentiája ezen tapasztalatai alapján
engem utasítani méltóztatott, hogy a tankerületem területén
található állami és községi kisdedóvodák sikeres működé
sének biztosítása érdekében az óvodai felügyelő bizottságo
kat ellenőrző tisztük pontos teljesítésére figyelmeztessem s
ezen kívül minden szükséges intézkedést foganatosítsak.
Hogy ezen feladatomnak eleget tehessek, felhívom Címet
• egyen hozzám számozott pontokba foglaltan jelentést a kö
vetkező kérdésekre:
1 ., Az óvoda felügyelő-bizottság tagjai
hetenként a gondjaikra bízott kisdedóvodát?
látogatják-e
2 ., Látogatásaik idejét és nevüket bejegyzik-e az óvoda
vendégkönyvébe?
3
., Van-e az óvodának állalam felülvizsgált és jóváhagyott
a.) egész évre, hónapokra kidolgozott tanitási terve,
bf heti foglalkozási terve; — van-e ezeken kívül
c) haladási,
d.) mulasztási,
e
) óvodalátogatási naplója?
6 .) Az óvónő napi foglalkozását nem szabja-e az iskola
foglalkozásához?
.) Tisztán, rendben tartatja-e az óvónó óvodáját?
7
Ezen kérdő pontokra a sorszámozott feleleteket legkésőbb
1913. évi januát hó 15-éig bevárva, említett magas minisz
teri rendeletnek megfelelően már most figyelmeztetem Címet,
mikép haladéktalanul gondoskodnia kell arról, hogy a fel
ügyelő-bizottság tagjai az óvodát hetenként egyszer meglá
togassák,-neveiket s látogatásuk idejét a vendégkönyvbe
beírják, — az óvónő a tanitási foglalkozási tervet elkészítse,
s ha még meg nem történt, hozzám terjessze be, — mulasz
tási, haladási, óvodalátogatási naplóit pontosan vezesse, —
haladási naplóját az elnök úrral minden hó utolsó napján
láttamoztassa, ez alkalommal előtte havi tanitási tervét is
mutassa be hogy általában a szerint haladt; de haladékta
lanul gondoskodjék arról is, hogy az óvónő meg nem
engedett szüneteket az óvódéban ne tartson és a szülék
mindig pontosan értesittessenek arról, ha kell dobszó utján,
hogy az ovoda mettől-meddig szünetel.
A haladási napló mintája ez?
Év
hó
nap
csoport
Körlevél
a
.) Mettől-rtieddig tartják az évi nagy szünidőt?
4
óra
. *
•
A foglalkozás
Jegyzet;
tárgya és anyaga
____ !_
— 19 —
— 18
Év
hó
nap
A nap
szakasza
d. e. d. u.
Beirottak
száma
Tényleges
létszám, i
I
I
Az óvodalátogatási naplómintája ez:
Fönn volt
fiú
Jegyzet
leány
Szolnok, 1912. évi december 27-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő
7690. szám.
Körlevél
igazgatóságait hogy a tanfolyamnak szervezését a tanitók
tudomására hozván, gyűjtsék össze azon tanitók kérvényeit,
kik ezen tanfolyamok valamelyikén résztvenni kívánnak és
azokat legkésőbb az 1913. évi január hó 20-ig terjesszék
hozzám be.
A tanfolyamokra első sorban felvételre számíthatnak
azok, akik a tanonciskolában tényleg tanítanak s akiknek
továbbképzését az iskola igazgatósága a tanítás érdekében
állónak tartja.
A vallás-és közoktatásügyi Miniszter Úrhoz intézett
kérvényben megjelölendő a kérvényező életkora, képesítése;
kitüntetendő, hogy ilyen tanfolyamot már tátogatott-e, hol és
mily eredménnyel, továbbá, hogy a tanfolyamon saját költ
ségén kiván-e résztvenni, vagy államsegélyre tart igényt. A
szakrajztanfolyamra való jelentkezésnél igazolandó, hogy a
kérvényező valamely általános irányú rajztanfolyamot is végzett.
Az igazgató gyűjtő jelentésében terjeszkedjék ki arra is,
hogy a kérvényezők mióta és mily tárgyakat tanítanak a
tanonciskolában, mely különleges indokok javalják felvételét:
tüntessék ki továbbá, hogy az iskolájukban már hány és
mily irányú tanfolyamot végzett tanitó működik.
Szolnok, 1912. december hó 30-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő iparos és
kereskedő tanonciskolák igazgatóságaihoz,
A vallás és közoktatásügyi miniszteri iparoktatási főigaz
gató urnák f é. december hó 15-én kelt 3350. sz. átirata
alapján értesítem a Czimet, hogy az iparos (kereskedő) ta
nonciskolák tanítóinak megfelelő általános és szakirányú
továbbképzése érdekében az 1913. év nyarán iparos és
kereskedő tanonciskolái tanítói, közismereti általános irányú
rajzi és esetleg szakrajzi (fa, fém, épitő) tanfolyamok fognak
szerveztetni.
Hogy egyrészről e tanfolyamokat az arra illetékeseknek
omasara hozzam, és másrészről, hogy a tanfolyamok szá
ma helye es iránya helyesen megállapítható legyen, felhívom
erű etébe tartozó iparos és kereskedőtanonciskolák
24. szám.
■
Körlevél
j
;
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi
iskolai gondnokságának, illetve igazgató és vezető tanító
jának, az ifj-és tanítói könyvtárszükséglet IX. sz. kimu
tatás beterjesztése tárgyában.
M. kir. vallás-és közoktatásügyi Miniszter ur ő nagy
méltósága 1280.00—1910. sz. rendelete alapján felhívom a
tekintetes Czimet, hogy az alábbi minta szerint készítendő
— 20 —
kimutatást pontosan kitöltve a törlesztési ivek és postai
feladó vevények csatolásával — hivatalomhoz 8 nap alatt
terjessze be.
A bejegyzendő ada’oknak természetszerűleg egyezniük
kell az ifjúsági és tanítói könyvtári költségvetések vonatkozó
tételeivel. Épen azért a kimutatásba azon összegek és téte
lek vehetők fel, amelyek a jóváhagyott tanítói és ifjúsági
könyvtári költségvetésben engedélyeztettek. — A költségve
tési fölöslegek a könyvtár alap összegéhez csatolandók és
igy a kimutatás 6 rovatában tüntetendők fel.
Végül ezután is felhívom a tekintetes Czimet, hogy
amenyiben a tanítói és ifjúsági könyvtári költségvetést a f.
tanévből ez ideig még be nem terjesztette volna, annak
összeállítása és 2 példányban sürgős beterjesztése iránt
haladéktalanul intézkedjék jóváhagyás végett.
A netaláni késedelemért az igazgató tanitó ur a könyv
tárt kezelő tanitó úrral egyetem legesen felelősséggel tartozik.
Szolnok, 1913. január hó 3-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Gy. N. I. Kedves Kollegánk - bsr „A Játék" cimü cikkében
tt-ott tullövöldöz a célon, azért érdekes dolgokra tereli a figyelmet. A
viszontlátást örömmel várom. Közié, ét következő számú kban közöljük.
H. P. „Az antialkoholisták" cimü cikke nagyon vizes, pe
dig az irás úgy értékes, ha minél több spirítus (sanctus) van benne.
De különben is oly kevesen vannak, hogy még a közöttük netán titkon
borkészítéssel foglalkozóknak is meg kell bocsátanunk. Törekvésünk
ideális célra irányuló, ezt ön is elismerheti.
V. L. Hogy mikor lesz vége a sok fizetni valónak, azt Muhy
Sándor kollégánktól tessék megkérdezni. Ha ő sem tudná megmondani,
akkor csak tessék ezután is fizetni, ha kérik a pénzt. A nyugtatványok
jelzik azt is, hogy miért s mennyit fizetett valaki.
S. S. Az egyhuzamban való tanításról a szolnoki áll. tanítók de
cember havi értekezlete azon egyhangú határozatot hozta, hogy igenis
az bevezetendő. A határozat s a Vis/lay Ernő kollégánk által szerkesz
tett memorandum — melyet lapunk legkjzelebbi száma közöl - a
kir. tanfelügyelő úrhoz már beterjesztetett.
• ।
00
Az iskolai épületben csak az j
állami elemi népiskola vagy
kisdedóvoda ii* nyer elhe
lyezést ?
'
o
Mi módon
biztosítható a Az illetékes m.
munkálat ke kir. állampénz
resztülvitele ?
tár (adóhivatal)
(Versenytár
gyalás, házi megnevezése
kezelés utján)
•
* ■
■
Jegyzet
*
Az áll. elemi
népiskolának
van-e költ
ségvetési fö
löslege, s ha
igen, mennyi?
_____________________________________________________
8
A szervező ren
delet alapján ki
köteles az épület
s tartozékainak
jókarban tartá
sáról gondos
kodni ?
<
í
‘ i
O !
*
05
___ i
7342. sz.-hoz.
Mennyi a folyó tanévben
tényleg befolyt beirási díj ?
-
|
■
1
________________ ______________________ ______________ ___________________ 7^-------------------------------
--------------------------------------- --------------- -
Az előző évi beirási dijak
•Psi ból maradt és gyümölcsözőleg elhelyezett összeg s
és annak évi kamatai |
a tanítói és ifj. könyvtár
gyarapítására a f. tanévben
rendelkezésre álló összeg
a 7 és 8 rovat összege.
:
A már előző megrendelések
alapján mily összeget kell ~
az iskolának a folyó tan- c
évben megfizetni?
-
______________________________________________________ ~
A f. tanévi beszerzésekre
(5 és 6 rovat) mily osszszegre van szüksége az
iskolának
____________________________ _________________________ —--------------
•
------------------------------------------------------------------------------ -- ---------------------------------------------------- ---------- ------------------------------------------------------------ —
Összes könyvtári szükség
let a folyó tanévre (a 10 £
és 11. rovatok összege)
mutatkozó pénzma- . »
radvány
~
__________
_ o
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ------------
| kezéhez utalványozandó
i
; az ifi. könyvtár törlesz
tésére a kiadónak közvétlenül
utalványozandó
»—r
z
átok különbözeiéként
a vall, és közokt.
min. tárca által fede
zendő hiány jnelyböl
* az iskolai gondnokság
Megjegyzés és a javaslat „
indoklása
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. január 25.
2. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. cimére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. <s 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur !
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1912. évi deczember
havi állapotának főbb mozzanatáról következőket
van szerencsém előterjeszteni.
Magam Jászárokszállás községben 19. Czibakházán 3 tanteremben figyeltem meg, — B oárdy
Antal kir.-s tanfelügyelő pedig Tiszaföldvár, Czibakháza községekben és ,Karczag rend. tan. vá
rosban 68 tanteremben vizsgálta meg a nevelés
oktatás irányát és eredményét.
Ezeken kívül én a székesfővárosban, Czibakházán, Tiszaföldváron és Turkevén végeztem hi
vatalos teendőket, — nevezett s. tanfelügyelő pe
dig szolnoki áll. polg. fiúiskola magánvizsgáin el
nökölt.
M. kir. vall, és közokt. miniszter körrende
leté alapján az állami és községi kisdedóvodák
helyi felügyeletének szigorítása és rendtartásuk
megfelelővé tétele érdekében intézkedtem.
2
Állami el. népiskoláinkban az egyhuzamban
való tanítás a nevelés és oktalás érdekeinek kiszámithatlan kárára oly helyeken is éleibe lépett,
a hol azt a parancsoló szükség nem követelte.
Ezen oknál fogva m. kir. vall, és közokt. minisz
ter ur a félnapos tanítási rend engedélyezésének
jogát kizárólag magának tartotta fenn.
A szolnoki polg. fiúiskolái társulat ingatla
naira a kir. kincstár tulajdonjogát bekebelezte'^ m.
A mezőtúri 11. számú (kishéki) áll. cl. iskola ta
nítónője, ki ide a folyó tanév elején neveztetett ki,
betegség czimén állandóan szabadságon van. Az
iskolához helyettest találni nem tudtam és igy ez
iskolában a tanítás legnagyobb sajnálatomra szü
nete’.. Ez okból illetékes felettes helyen előter
jesztést tettem.
Hosszú, érdemes szolgálattal rendelkező ál
lami el. iskolai tanítóink és tanítónőink igazgatótanítóvá való előléptetésérec vonatkozó javaslato
mat m. kir. vall, és közöl, miniszterhez felter
jesztettem.
Állami kisdedóvónőink dajkatarlási átalányá
nak felemelését Miniszter ur ő nagyméllósága
előtt javaslatba hoztam s tett előterjesztésem ked
vező elintézését remélem.
A czibakházi áll. el. iskolai tanítótestületben
főkép Weigel Gyula tanitó és Weigel Gyuláné ta
nítónő magatartása miatt veszedelmes viszályko
dás dúl. Szükség esetén az ügyet a Tekintetes
Közigazgatási Bizottság elbírálása alá_JAgom bo
csátani.
Vargáné Szijj Margit nagy szegénységgel küzdő
szolnoki magán jellegű menházvezelőnő a II.
kerületi (Bárány-u.) áll. el. -iskolában a mesein mdást megkezdi és evvel a jobb sorsban lévő
óvó- és tanítónőknek dicsérendő példát ad.
M. kir. vall, és közokt. miniszter ur Csikós
József kir. tanf. tollnokot kir. s. tanfelügyelővé
nevezte ki és evvel egy tehetséges, ambicziózus és
szorgalmas tisztviselő érdemeit jutalmazta. Csávojszky Jenő és Tábory János jászapáti róni. kath.
tanitók érdemeit évi 200 koronás személyi pót
lékkal tüntette ki Gáspár János mezőtúri gazda
sági népiskolai szaktanítót ezen intézel igazgatá
sával megbízta; — Biró Géza kunszentmártoni
és Farkas Kálmán bene< állami el. iskolai tanító
kat pedig kölcsönösen áthelyezte.
A kunszentmártoni társ. polg. iskolaszék Re
gula Antal középiskolai tanári segédtaimarrá válasziolta.
Özv. Hirnbergerne Kosa 1 ona tanítónő 1912.
évi deczember ho 3-an váratlanul elhunyt. Hatá
Iával a szolnoki ah. el. isKola egyik iegerdemesebb, legbuzgóbb tanítónőjét vesztette el.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. évi január hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
A Játék
Irta: Győri Nagy Imre
Szemelvény: „Neveljük növendékeinket önnállóságra"
cimü munkából.
Ha az iskolák udvarán „testgyakorlatozó" vagy müjátékot „játszó" gyermekcsapatot látok, önkénytelenül a kény
szerzubbony jut eszembe. A játék egyik főcélja lenne, az
egyéni vonások kiválását és igy az önnáilóságot elősegíteni
a most dívó testgyakorlatok pedig nem csak, hogy nem se
gítik elő, hanem igen sokszor hátráltatják, gátolják az egyéni
/tulajdonságok érvényre jutását, anélkül, hogy a gyermek
testi erejét, ügyességét, vagy valamely lelki tulajdonságát
jobban fejlesztenék, mint a játék. De a testgyakorlatok fe
gyelemhez szoktatják a gyermeket — mondják talán sokan.
Ez igaz! de a játéknál is van fegyelem, hisz alkalmazkodni
kell a játék szabályaihoz, a miket igen sokszor a gyermekek
maguk alkotnak, ez pedig megmérhetetlen haszon. A játékot
a természet a gyermek testi és lelki kifejtésére rendelte. „A
játék alkalmával felkel a gyermekben a támadás és védelem
ösztöne; az erősebbeknél a vágy, hogy társaikat vezéreljék
s a gyengébbeknél a hajlam, hogy a vezéreknek szótfogadjanak, emellett feltámad a verseny, a féltékenység, s ezek
a fiuknál a kezdeményezés és nyers erő, a leányoknál a
kellem és gyengédség érzelmeivel, s nyomukban a leányok
nál a könyü alkalmazkodás, a fiuknál ellenben az erőteljes
pártokra szakadás, s mindezeknek következtében az észjá
rásnak, a jellemnek s az erkölcsi megszokásoknak más-más
alakulata" (Perez i. m. 91. 1.) A játék izzásba hozza a
gyermek tehetségeinek legnagyobb részét, megsokszorozva
az önérzetet, a kölcsönös érintkezés egészséges versenyt
szül, elszántság, biztosság ebből a forrásból táplálkoznak.
A játéknál kezd a gyermek emberismerő lenni, ismerni kezdi
magát, mérlegeli tehetségeit, összeveti másokéval, igyekszik
mások gondolatához férkőzni, mások gondolatát kitalálni.
Felmér a játékokat, két csoportra osztja: gyakorló és test
edző játékokra. Testedző különösen a lapdázás. „A lapda
— mondja Daryl — nemcsak összes izmainkat gyakorolja,
hanem erősiti az ízületeket, gyorsítja a vérkeringést, élénkíti
a bőr működését, egyszersmint gyakorolja az erőt, ügyessé
get, az ítéletet és értelmet. . . Aki 2 óra hosszat lapdázik. . .
egy heves küzdelembe belevitte egyénisége összes testi és
értelmi erőit." Őseink ha a tekézésbe bele fáradtak, lapdával mulattak. Ma ? — a longa méta helyét lassanként elfog
lalja a lawn tennis, továbbá a foot-ball, a hol a kíméletlen
séget a durvaságig viszik. Annyira elharapódzott ez már,
hogy minden valamire való faluban találunk tennis pályát,
fűleslapdával pedig még a paraszt gyermekek is hajigáinak.
A longamétát, kopogatót, leguritót, csikót, nyulat stb. már
nem is ismerik.
Vissza a végihez! vissza a miénkhez! Állítsuk oda
„az iskola-udvarra a tekéző asztalt" mint őseink, tanítsuk
meg gyermekeinket ismét tehénszőr lapdát csinálni (elég
sajnos, hogy 15—20 év annyira vitt, hogy erre már tanítani
kelj) — vessük le az idegen gúnyát.
Nem kell nekünk lawn-tennis, foot-ball, terpesz ugrás,
guggollás stb. „Mikor még a betű nem volt feltalálva; mikor
még tornacsarnokok nem voltak, s testi szervezetünket senki
sem próbálta a nyújtón és korláton monoton mozgásokkal
egyfermásitani: a mező, az erdő, a kopasz halom és a tiszta
folyó környéke voltak a nagy tornacsarnokok, s virgonc ját
szótársak öklei és ütlegei hatására jutott a gyermek egyé
nisége boldog kinyílásra. A játék természetünk földjén ter
mett s szivünk melegével táplálkozott igazi autochton, ellen
ben a torna egy idegen földről hozzánk került ifjú jövevény!
(Felméri: A név. tud. kézk.) A játék természetünkből fejlett
— a mi révünkből való vér, a mi húsúnkból való hús.
Nem mulaszthatom el ennél a pontnál, hogy a pár év óta
fölkapott katonai gyakorlatokra ki ne térjek.
Az eszme születése a búr háborúhoz fűződik. Mi, akik
örökösen az osztrák ármádia czopfjáról, parádézásáról, egrecirozásáról zengedezünk gunydalokat, ugyanazt bevisszük
iskoláinkba és a búr háborúval érvelünk, arra hivatkozunk.
Hisz a búr háború épen az ellepkezőjét bizonyítja.
A burok vadászok és lövészei^ voltak; ez nagy kü
lönbség. A lövész egy élettelen, álló vagy mechanice mozgó
figurára használja fegyverét, rendésen ismétlődő, előre meg
határozott időben, tehát rendesen ugyanolyan világítás mellett,
ugyanolyan körülmények között. A vadásznak az élő »Ziel8cheibe“-jét először fel kell keresni, meg kell bújni egy élő
lényt, amelyik épen olyan öt érzékkel bir, sőt legtöybnyire
jobbakkal, mint Ö. Ehhez természetesen cselre van szüksége.
Megtanul födözetet keresni, fegyverét különböző világításnál
különböző körülmények között használja. Ha njár most te
kintetbe vesszük, hogy a nappali és éjjeli világításnak, az
ezek közötti átmeneteknek hány árnyalata van, továbbá, hogy
a vadásznak hányféle körülménynyel kell számolni tu m
- 7 —
—
6
—
(időjárás környezet színe, a terep stb. stb mind csalódást
okozhat) látni fogjuk, hogy elmélettel vagy lövöldéi gyakor
lattal, vadászt képezni nem lehet. Hogy valaki vadászszá
legyen, ahhoz nagv — és közvetlen tapasztalatra van szüksége.
Azoknak, akik nálunk vadászni járnak, igen kevés hányada ^"dász.
m ^/^k egytől-egyig, még az asszonyokat sem kivéve
vadászok és igen sokszor vadasznak olyan vadakra, a me
lyek épen olyan veszedelmesek a vadászra, mint á vadász
rájok, tehát fokozott óvatosságra és leleményességre van
velük szemben szükség. Ebből lehet megmagyarázni, hogy
az angol tüzérség, még jóformán le sem „proczniz“-hatott,
a burok már levadászták a tiszteket, a Geschützvormeister“-eket
meg a lovaikat vagy öszvéreiket, dacára, hogy a tüzérség ma
egy perc alatt előjár, proczniz és lő.
(Folyt, köv.)
Az egyhuzamban való tanítás*
Az újabb tudomány erősen kutatja az emberi fejlődés
szabályait, az emberi munkaképesség törvényeit. ‘Ám ha egye
sek tán nemes buzgósággal törekszenek is a kutatások ered
ményét a nevelés és tanítás terén a gyermekvilág javára fel
használni, az uj eszmék csak nehezen lesznek általánossá.
Egyes megcsontosodott intézményei a nevelésnek, —
különösen az iskolai nevelésnek, — hosszú időkön át állanak
fenn minden kritika nélkül. Pusztán a szokás által megerő
södve, mintegy változhatlannak tűnnek fel és senkinek sem
jut eszébe gondoskodni arról: hasznosak-e, károsak-e a fej
lődő szervezetnek.
Ilyen, az örökkévalóság számára1 alkotott rendszernek
rémlik az elemi tanítás megszokott időbeosztása. Talán álom
ban sem képzelhető másképen, mint hogy a szeptembertől
júniusig tartó tanitásidő egésznapos tanítással morzsolódjék
le és ezt a szerda és szombat délutáni szünetelés szakítsa
meg.
Hogy ez a beosztás a mi életrendi viszonyainknak régebNagyon kívánatos, hogy ehhez a fontos kérdéshez minél többen
hozzászóljanak a t. kartársak közül.
Szerk.
ben megfelelt, azt aligha lehet kétségbevonni, hogy azonban
harmóniában áll-e a mai modern élettel s az emberi fejlődés
törvényeivel: olyan kérdés, mely jól átgondolt, lelkiismeretes
megfigyelésekre, élettani tapasztalatokra alapított feleletet
kiván.
Megállapított dolog, hogy a szellemi munkák a gyer
mek testi fejlődésére erősen hatnak. Ha pedig ez igy van,
akkor természetszerűleg figyelni kell azokat az apró változá
sokat, amelyeken a gyermekek szellemi munkaképessége a
nap különböző óráiban keresztül megy. A napi munkaidő
beosztását elsősorban ezen változásokra kellene alapítani.
A gyermek is a természethez tartozó élő szervezet, a
nap minden órája hatásokkal van rá, hatással szellemi ké
pességére; növekszik, fejlődik, nyilladoz, bezárul, mint meg
annyi érzékeny, rejtelmes virág. A tanitási idő beosztásának
ehhez az élő szervezethez kell alkalmazkodnia.
Örömünk telik benne, hogy számtalan tudós, gyermekbarát és paedagógus életcéljává tette a gyermeki természet
megfigyelésébe való elmélyedést s ma már halomra gyűlt
adatok, száraznak látszó számok,
méréseredmények a
vizsgálódó elme előtt rendekbe sorakoznak és
mikép a
sorokba gyűlő betűk .— olvasni tanítanak.
Nem értett jelenségeket megmagyaráznak, nem ismert
jelenségekre figyelmeztetnek.
„Die Umschan“ junius 4-iki száma Max Ocker Biom
tollából érdekes cikket hoz azokról az eredményekről, me
lyeket a Kraeplim féle „Stichpróba“ módszerrel végzett mé
rések adtak a tanulók szellemi munkabírását befolyásoló
egyes momentumok hatásáról. Az ugyanis kétségtelen, hogy
a táplálkozáson kívül sok egyébb dolog,
hazulról az isko
láig megtett ut, torna stb., — befolyással bir a gyermekek
szellemi munkaképességére.
A vizsgálatokból — a mai nap szokásos egész napos
tanítás szempotjából — megdöbbentő eredményeket szűrtek le.
Reggel 8—11-ig a szellemi munkaképesség csekélyebb,
mint később 11—2 órakor. A délutáni órák közül pedig
csak a 4-6-ig terjedő idő alkalmas a zzellemi munkára. Az
osztott: délelőtti és délutáni tanítás csakis akkor alkalmaz-
— 9 —
— 8 —
ható, ha nagy pihenési idő, — legalább 5 óra — van a
két munkaidő között.
A tanítás második, harmadik, valamint negyedik órája
többet érő az elsőnél. Öt órás tanításnál csak az utolsó óra
hoz fiatal gyermekeknél kifáradást.
A hazulról az iskoláig megtett ut és a szellemi munka
viszonyának vizsgálatánál azt találták, hogy mig a kissebb
ut igen jó hatású, addig a hosszabb ut már jelentékenyen
fárasztó a gyermekre.
•Azok a jelenségek, melyek az egyes osztályokban az
egész napos tanítás mellett észlelhétők, a fenti vizsgálódá
sokban találják meg magyarázójukat.
A délutáni órák testet bágyasztó,' lélekölő sivársága az
emberi szervezet életműködésén gyökerezik. Hiába lelkes pe
dagógusok igyekezete, hogy délutánra a munka könnyebb
része kerüljön, hiába a gyermeksereg felbuzdulása, az ebéd
után elkövetkező időben — 2 órától 4 óráig — a testi szer
vezet munkája, az emésztéssel fellépő, észrevétlen láz bénítja
a szellem képességeit. Ehhez járul a hazulról az iskoláig
megtett ut fárasztó hatása, — hisz közismert dolog, hogy
városunk fejlődésével, terjedésével véget ér az a szerencsés
állapot, hogy a tanulóifjúság a szomszédban találta iskolája
kapuját. Sok gyermeknek kilométert is kell gyalogolnia isko
lájáig,, — egy nagyobb csapat pedig még messzebbről jár el.
Délután még a tanitón is erőt vesz bizonyos szellemi
elbágyadás, amely ellen a legbuzgóbb kötelességtudás, a
legnagyobb akaraterő sem tud elég sikeresen küzdeni. A
délelőtti munkánál, ha a tanítás ötödik órájában a tanuló
már lankad, — ott áll tanítója, aki szellemi frisseségével,
eleven tanításával érdeklődését fokozza, okos eljárási mó
dokkal a szellemi munkát redukálja. De hogyan vigye dia
dalra a tanítás ügyét a délutáni órákban, mikor már ő maga
sem dicsekedhet szellemi frisseséggel, mikor az agyműkö
désnek természetszerűleg bekövetkező elnehezedésén kívül a
téli hón?ookban még egy másik ellenséggel is kel! küzdenie
a kou^ beköszöntő sötétséggel. A mi éghajlatunk alatt
három hónapon át köd, borulás, állandó párateltség s dél
után sötét van. Legújabb tantermeinkben sincs már három
óra körül elegendő világosság. Ez a homály sötétség és az
ezzel szemben való tehetetlenség kedvetlenséget támaszt. A
régi tanitó, az egésznapos tanítás tanítója ilyenkor a vég
szükségben az énekhez folyamodott és az utolsó félórát arra
fordította. Ahhoz nem kellett látni 1 De mit csináljon a mai
modrn tanitó, aki az éneket már az első osztályban is, bi
zonyosan képek, jegyek segítségével érzékelteti!
Délelőtt a kifáradást okozó ötödik óra a legfelsőbb
osztályokra nehezedik, de éppen itt a tárgyak sokfélesége bő
alkalmat nyújt a tanítónak, hogy okos, változatos beosztással
még tanulás közben is nyújthasson növendékeinek szórako
zást, pihenést. Ezenkívül az iskolaszobában is végezhetők
bizonyos 2—3 perces játékos mozdulatok, melyek minden
tantárgyváltozásnál a gyermekek vérét mozgásba hozzák s a
további türelmes figyelésre, szellemi munkára képesítik.
Különben is a mérés amellett bizonyít, hogy a taní
tásnak nem az első órája a legeredményesebb. Az a csodá
latos elevenség, a mely az osztályokban, a tanítás második
órájában kezdődik, s a többi órákon át tart, természetes
valami, élettani jelenség és szellemi frisseségre mutat,
Ezen szellemi elevenséget aknázhatja ki kellő alapos^
sággal egyhuzamban való tanítás mellett a harmadik és ne
gyedik órában a tanitó.
A szellemi elevenség óráit, a ragyogó nappal világos
ságát aknázzák ki a Oross-Lichterfelde-i reformiskolában.
Hamburg, Berlin elemi iskoláiban délelőtt folyik az elemi
tanítás-szükséghez képest déli egy óráig. Példáján okul sok
varos és falu.
Nagyot lendült az idő kereke, a pedagógia területén
egyre” nagyobb a tapasztalás,*más a törekvés, a vágy.
Tíz évvel előbb nem tehettük volna megütközés nélkül
a tanítás újabb beosztását. Mi megtehetjük. Alkalmazkodha
tunk vele a város uj életrendjéhez is. Az egész város
előtt dolgozik — és ezzel az alkalmazkodással uj törekvése ,
újabb vágyat írhatunk a munka iskolájának zászlajára
délutáni játékét.
- 10 -
HÍ R E K.
Iskolalátogatások Rlkóey János kir. tanfelügyelő
folyó hó 20-tól kezdődőleg a mezőtúri külterületi iskolákat
látogatja. Január hó folyamán Bogárdy Antal kir. s. tanfel
ügyelő a kisújszállási és kunhegyesi — Csikós József kir. s.
tanfelügyelő pedig a jászteleki iskolákat látogatták meg.
Tanitó választás. Barna Mária volt tiszaföldvári áll.
iskolai helyettes tanitónő a Jurenák-féle p. kengyeli uradalmi
iskolához rendes tanítóvá választatott meg.
Áthelyezések, kinevezések. A január havi tömeges
tanítói áthelyezések és kinevezések vármegyénk állami tanítói
között a következő változásokat okozták: Áthelyeztettek
Szolnokról a Kispest munkástelepi iskolához: Bózsik Béla és
Bozsikné Viszlay Róza tanitó illetve tanítónő. — Talaborfa. házról Szolnokra: Gabonyi Endre és Gabonyi Endréné taní
tó illetve tanitónő; a Kunszentmárton tanyai iskolától a
kunszentmártoni belterületi iskolához Kajlinger Mária tanitónő;
ugyanezen iskolához a drubetházai iskolától Kenessy Mária
tanitónő, a tiszaföldvári tanyai iskolához Kovács Lenke pe
teki tanitónő helyeztettek át. Kineveztettek: a kunszentmártoni
tanyai iskolához Nagy Irén, a tiszasülyi tanyai iskolához:
Kangyár Hermin tanítónők.
Piknik. A Szolnoki Sipostéri állami iskolai tanítónők
az idén is gondoskodnak arról, hogy a családias jellegű
mulatságot szerető hölgyek és urak részt vehessenek ilyen
mulatságon: Február 1-én az iskola helyiségében pikniket
rendeznek. A mulatság sikerét nemcsak a rendezőség ügyes
sége de az a körülmény is biztosítja, hogy a sipostéri pik
niken megjelenő leányok a legközelebbi ilynemű mulatságon
már mint menyecskék vesznek részt.
Előléptek. Vargha Ida szolnoki áll. polg. leányiskolái
tanitónő a VUl-ik, Nyitóné Horváth Irén szolnoki áll. polg.
iskolai tanítói a IX-ik, Farkas Imre turkevei áll. polg. iskolai
igazgató a IX-ik fizetési osztályba.
Kinevezések. Viski Géza és Szabó Margit turkevei
all. polg. iskolai segédtanítók ugyanezen iskolához a X-ik
fizetési osztályba sorozottan rendes tanítókká neveztettek ki.
Az időjárás és az iskolába járás. Alig egy két napi
jó télies időjárás után ismét ködös, lucskos, sáros napok
köszöntettek be. A kellemetlen idő kiváló alkalmas arra,
hogy az iskolamulasztások minél tömegesebbekké legyenek.
Van is mulasztás rengeteg sok, természetes s igy nem lesz
csoda, ha az iskola még akkor is a hiányok pótlásával fog
lalkozik, amikor már majd ismételni kellene az előirt tana
nyagot.
HIVATALOS RÉS Z.
7878—1912. szám,
Valamennyi
állami népiskolai igazgató s illetve vezető tanító ur
nák az egyhuzamos tanitási rend szabályozása tár
gyában.
A fenti tárgyban 146993-912. sz. alatt kelt vall és
közokt. miniszteri körrendeletét tudomásvétel s megfelelő al
kalmazkodás végett alább azzal teszem közzé, hogy a vo
natkozó kérvények mindenkor márczius 15-ig az iskolai
gondnokság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonattal
és a szóban levő ügyben tartott szülői értekezlet részletes
jegyzőkönyvével felszereltem — terjesztendők be hivatalomhoz.
Szolnok, 1912. évi deczember hó 31-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Másolat. A vall, és közoktatásügyi m. kir. miniszter
től 146993—912. számú. Az állami elemi iskoláh gondnok
ságai és tanitó-testületi különböző indokolással mind gyak
rabban fordulnak hozzám azzal a kérelemmel, hogy az egy
huzamban való tanítást engedélyezzem, Kétségtelen, hogy
ezen kérdésnek elbírálásánál kizárólagos, elemi iskolai nö
vendékek érdekeit szolgáló pedagógiai^és egészségi szempon
lehet irányadó. Mivel pedig ezen szempont feltétlenül a meg
oszlott tanitási rendszert javalja, ennélfogva az egy■uzamos
tanítást általában nem, és évről-évre történő újabb elbírá
lás alapján kivételesen is csak ott engedhetem m g,
— 13 —
— 12 —
ahol az egy osztályba (egy iskolába) beirt tanulóknak számbaveendö százaléka a községen kívül jelentékenyebb távol
ságra eső helyekről kénytelen az iskolába bejárni. Megjegy
zem azonban, hogy az engedély megadását minden egyes
esetben magamnak tartom fenn, s hogy a helyi viszonyok
kényszerítő voltának valódiságáért a felelősséget minden
egyes esetben a kir. tanfelügyelő ur — lesz köteles vállalni.
Hogy pedig a jelen tanévben megindult tanítás zavartalanul
tovább folyhasson, átmenetileg megengedem, hogy azokban
az iskolákban, melyekben ez idő szerint a tanítás egyhuzam
ban történik, a jelenlegi állapot a folyó tanév végéig fentartassék. A jövőre vonatkozólag azonban szigorúan elrende
lem, hogy7ott,"ahol a fentjelzett feltétel az egyhuzamos ta
nítást indokolttá teszi, az engedély megadása iránti kérvé
nyek már minden előző tanév márczius havának végéig,
hozzám felterjesztessenek. E kérvényekben pontosan feltün
tetendő az iskolát látogató összes tanulók létszáma és külön
azon növendékek száma, akik legalább 3 km. távolságról
járnak be a községbe. Megjegyzem még, hogy a kitűzött ha
táridőn túl érkezett kérvények nem fognak figyelembe vé
tetni. Budapest, 1912. deczember hó 7-én. Zichy s. k.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913. évi január hó 7 én.
Csikós József,
kir, s tanfelügyelő.
7879—1912. szám.
Valamennyi polgáriiskola Igazgatóságának a
vármegye területén.
A 101479 912. sz. vallás- és közokt miniszteri kör
rendelettel közzétett pályázati hirdetést tudomásvétel s to
vábbi megfelelő eljárás végett alább egész terjedelmében köz
öm s felhívom czimet az esetleg pályázók szabályszerűen
felszerelt kérvényét véleményes jelentés kapcsán hivatalom
hoz együttesen, legkésőbb 1913. évi február hó 15-ig térjessze be.
Szolnok, 1913. évi január hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfegyelő,
101479. szám.
Pályázat.
A polgárosított magyar határőrvidék tanulmányi alapjá
ból rendszeresített ösztöndíj állomások közüt az 1912—13.
tanév kezdetétől betöltendő 3, évi 240 (Kettőszáznegyven
koronás állomás, potgári, földmives, felsőipar, iparművészeti
és felsőkereskedelmi iskolai tanulók részére.
Ezen ösztöndíjra elsősorban a polgárosított magyar ha
tárőrvidék kötelékébe tartozott szegény sorsú szülők gyer
mekei, másodsorban pedigtazon szegénysorsu tanulók tart
hatnak igényt, kik a polgárosított magyar határőrvidéki köz
ségek valamelyikének illetőségéhez tartoznak, az említett tan
intézetek valamelyikének tanulói s ott jelest, vagy legalább
jó előmenetelt s jó erkölcsi magaviseletét tanúsítanak.
Pályázók kötelesek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi
miniszterhez czimzett magyar nyelvű kérvényeiket felszerelni
az 1911 — 12. tanévben nyert iskolai bizonyítványát, s sze
génységüket jelen tanévi tanulmányaikat s azt a körülményt
tanúsító hatósági bizonyítvánnyal, hogy szüleik a polgárosí
tott magyar határőrvidéken községi illetőséggel bírnak.
Olyan folyamodók, kiknek szülei egykor a magyar ha
tárőrvidék kötelékébe tartoztak, különösen figyelmeztetnek,
hogy ezen körülményt hitelesen igazolni el ne mulasszák.
A kérvények legkésőbb 1913. évi február hó 10-ig
azon tanintézet igazgatóságánál nyújtandók be, melynél fo
lyamodók tanulmányaikat végzik.
A nem magyar nyelvű mellékletek hiteles magyar for
dítással látandók el. Elkésve beérkezett vagy hiányosan fel
szerelt folyamodványok figyelembe nem vehetők.
Budapest, 1912. deczember 18.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől.
146. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami Jés köz
ségi elemi iskolai tanítójához és igazgatójához a „Család és
Iskola" czimü lanügyi lap támogatása tárgyában.
A „Család és Iskola a jövő évben már 39-ik évfolya-
— 14 —
mába lép. Tartalmának emelkedettsége, hangjának komoly
sága folytán, országszerte ismertté és kedveidé lett. Munka
társai között a pedagógiai irodalom legkiválóbb képviselői
közül sokan vannak. Különösen a tanítói továbbképzést akarja
szolgálni e lap és azt, hogy a tanítóság ne legyen rabjává a
nemzeti és társadalmi szempontból veszedelmes anarchiszti
kus áramlatoknak.
Ezen okok alapján a Család és Iskola czimü tanügyi
szakközlönyt czimed figyelmébe melegen ajánlom és hozzá
járulok ahhoz, hogy ezen lap előfizetési dija, amennyiben
reá fedezet van, a tanítói könyvtári költségvetésbe beállittassék.
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
113. szám.
Körlevél
Jász-Nagyknn-Szolnok vármegye valamennyi áll. isk.
gondnokságának, községi iskolaszékének, magániskola vezető
tanítójának az alkohol elleni küzdelem sikere érdekében
megtartott iskolai ünnepről beterjeszteni rendelt ielen"
tés tárgyában.
Megye' Népoktatás m- é. január 25-iki számában
2J2. tfsz. a. közzétett körlevelemben felhívtam a t czimet
az alkohol elleni küzdelem érdekében a felügyelete alatti is
kolában minden év deczember 23-án alkohol nap tartása
es annak leflyásáról, eredményéről hozzám jelentéstétel iránt.
Íe'entéSek ez ideig alig ’-2 iskolától
2?, V°m a CZ'met’ hogy az alkoho1 naP meg_ *á.’ ,annak hatasaró1 és eredményéről teendő jelentés
nek hivatalomhoz beterjesztése iránt mulhatlanul intézkedjék.
Szolnok, 1913. évi január hó 10-én.
a
258. szám.
Körlevél
Jász-Magykun-Szolnok vármegyejközségi és hitfelekezeti elemi
iskolák iskolaszékeihez.
F. év, január hó 7-én kelt 2676. sz. alatt a nagym.
vall, és közokt. minisztérium a községi és hitfelekezeti elemi
iskolák tandijkárpótlása ügyében, az 1910. évi 100.600. számú
rendelettel kiadott végrehajtási utasítás 10. §-ának kiegészí
téséül a következőket rendelte el:
1. Ha valamely iskolában a tanítás legalább féléven
keresztül szünetel, az iskolaszék kezéhez kiutalt tandíj-kár
pótlás évi összegének aránylagos része a "vall, és közokt.
tárcza javára visszatérítendő.
2. Több tantermes iskolánál pedig, amennyibn a taní
tás csak az egyik tanteremben szünetel legalább féléven ke
resztül, a tandijkárpótlásnak csupán az egy tanteremre eső
aránylagos része fizetendő vissza.
3. Ha több tantermes iskolánál egy, vagy több osztály
végleg megszűnik, a tandíj-kárpótlás évi összege aránylagosan beszállítandó.
Felkérem az iskolaszéket, hogy a szóban levő váltako
zásokról esetről-esetre hozzám jelentést tenni szíveskedjék.
Szolnok, 1913. évi január hó 13-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
70.—1913. szám.
Valamennyi népoktató intézet tanitó személyzetének a
vármegye területén, kivándorlásra jogosulatlanok följelentésének
jutalmazása tárgyában.
Az 5515|912. élsz, száma vallás- és közokt. miniszteri
körrendeletét tudomásvétel s illetve megfelelő eljárás végett,
kivonatos másolatban ezennel közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Kivonatos másolat.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
A magyar királyi vallás és közoktatásügyi mininisztertől
5515|eln. szám. A m. kir. belügyminiszter ur, f. dec. hóban
— 16 —
Í715 vés. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy mind
azon magánegyének hatósági alkalmazottak és közegek ré
szére, kik : 1. az 1909. évi II. t.-c 2-ik §-ának b/ pontjában
óvadék tételére kötelezett férfi személyek jogosulatlan
kivándorlását, illetőleg ilyen célból való utrakelését olyként
jelentik fel, hogy annak alapján az útra kelt egyén elfogható,
2. kik bárkit az 1909. évi II. t.-c. 37. 38. és 41. §-aibaií
részletezett büntetendő cselekmények miatt feljelentenek,
minden egyes feljelentett egyén után, ha a feljelentett jog
erősen elítéltetett további intézkedésig nyolc (8) korona
jutalmat engedélyez. Ezen jutalmaknak kiutalványozása iránt
az érdekeltek kérelmére a közigazgatási hitóság, által esetről
esetre teendő előterjesztések alapján fog a m. kir. belügyminiszter ur intézkedni.
A hivatalos másolat hiteléül
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
szanatóriumában s mihelyt felépül
szanatóriuma, az „Auguszta-Szanatóriuma/
munkálatai már megkezdődtek, még
te#
Egyesületnek az. ‘hogy a tanügv szóiglUubm álló
tüdőbeteg tanerőknek helyet adjon.
Hangsúlyozom. hogy a tanuló ifjúság
kéntes adakozásra és csupán csak 1—2 fiUer tol*
hívható fel. tehát világosan, kijelenteni^
az adományozásra senki kényszerítve nincs
Figyelmébe hozom az igazgató uraknak s illetve «
testületeknek a szóhamevő irgalomgvühésnek a nőven
Ie!kületére harc
nevelői céliit. mi mellett
másodsorban
fvrcttmbe a tüdővészellenes küzd*^
-áriának jva^nitá^a.
nvagi
Elkérem érért Oí*
htfölertd
1^^^. tanfelügyelő
hogy a gvühés foganat
egyetértőén —
a nevelés
sorosan
tábt^^avezze s amnfc
és anyagi eredmét
befeérese
tegyen hivatalomhoz táirk -
420. szám.
Valamennyi
••
-
helyett
állami községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
Igazgatóságának a szegénysorsu tüdőbetegek számára gyüj-
Kóródy Irt rt**
kir.
MhtrlílfivM
3
tésrendezés tárgyában.
A vallas- és közoktatásügyi miniszter ur 4;913. eln
. sz.
a u ZSfx^'r Herczeg Szanatórium Egyesületnek megengedte, imkép emberbaráti alapjára, az iskolákban a
folyó
be^pJ5 re”dezhessen irgalom-gyütést a szegénysorsu
tüdőoetegek részére.
...
gyüÍ‘éS‘ az egyesület ezúttal is gyüjtőiv utján
szándékozik megejteni.
J
való ití"
C'met tudomás és a saMt hatáskörében
alkalommal iX^^
megtétele vé§e“ értesítem, ez
tanítót tanítón* a X h gy az e8yesület számos tanárt,
tanítót, tanítónőt, óvónőt s ezeknek családtagjait gyógyítja
. ....
STerteszíjr5i u/zn^tfk.
•
--
nm
’TIT
■
,r
■
il
•
V. L.'® SR0F n” '••• ■ ■.......... - |rt
- zer—
SZÍ. - •
-.J
'
— 16 —
— 17 —
1715 vés. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy mind
azon magánegyének hatósági alkalmazottak és közegek ré
szére, kik: 1. az 1909. évi II. t.-c 2-ik §-ának b/ pontjában
óvadék tételére kötelezett férfi személyek jogosulatlan
kivándorlását, illetőleg ilyen célból való utrakelését olyként
jelentik fel, hogy annak alapján az útra kelt egyén elfogható,
2. kik bárkit az 1909. évi II. t.-c. 37. 38. és 41. §-aiban
részletezett büntetendő cselekmények miatt feljelentenek,
minden egyes feljelentett egyén után, ha a feljelentett jog
erősen elítéltetett további intézkedésig nyolc (8) korona
jutalmat engedélyez. Ezen jutalmaknak kiutalványozása iránt
az érdekeltek kérelmére a közigazgatási hitóság által esetről
esetre teendő előterjesztések alapján fog a m. kir. belügymi
niszter ur intézkedni.
A hivatalos másolat hiteléül
Szolnok, 1913. évi január hó 7-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő
szanatóriumában s mihelyt felépül második nagy tüdőbeteg
szanatóriuma, az „Auguszta-Szanatóriuma,” amelynek építési
munkálatai már megkezdődtek, még inkább módjába lesz az
Egyesületnek az. hogy a tanügy szolgálatában álló szegény
tüdőbeteg tanerőknek helyet adjon.
Hangsúlyozom, hogy a tanuló ifjúság csupán csak ön
kéntes adakozásra és csupán csak 1—2 fillér fölajánlására
hívható fel, tehát világosan kijelentendő az ifjúság előtt, hogy
az adományozásra senki kényszerítve nincs.
Figyelmébe hozom az igazgató uraknak s illetve a tan
testületeknek a szóbanlevő irgalomgyüjtésnek a növendékek
lelkületére ható nagvfontosságu nevelői célját, mi mellett csak
másodsorban jöhet figyelembe a tüdővészellenes -küzdelem
anyagi alapjának gyarapítása.
Fölkérem ezért Címet, hogy a gyűjtés foganatosítását
— a testülettel egvetérlően — szorosan a nevelés szolgála
tába helyezze s annak erkölcsi és anyagi eredményéről a
gyűjtés befejezése után tegyen hivatalomhoz tájékoztató je
lentést.
420. szám.
Valamennyi
állami, községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
Igazgatóságának a szegénysorsu tüdőbetegek számára gyüjtésrendezés tárgyában.
Szolnok, 1913. évi január hó 22-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 4|913. eln. sz.
alatt a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesületnek meg
engedte, mikép emberbaráti alapjára, az iskolákban a folyó
évben is rendezhessen irgalom-gyütést a szegénysorsu tüdő
betegek részére.
A gyűjtést az egyesület ezúttal is gyüjtöiv utján szán
dékozik megejteni.
S. A. Igaza van kolléga urnák. De hát mi nagyon vigyázunk
- egymásra. Talán ha több le=z a fiietés, kevesebb lesz a személyeskedes.
V. L. R Hogy m;t csinálnak üres idejökben a tanyai kartársak ?
Valószínűleg arra alkalma- időben összejönnek és előveszik
A midőn erről Címet tudomás és a saját hatáskörében
való további intézkedéseknek megtétele végett értesítem, ez
a a ómmal is kiemelem, hogy az egyesület számos tanárt,
tanítót, tanítónőt, óvónőt s ezeknek családtagjait gyógyítja
szolnoki kollégánk csinált^.
H. F. Ezt a kétdést illetőleg nagyon eltérők a véleménye . o> a
szerint legrégibb köz'et edési eszközök az ember a ai
szekere
•
P, S. A tanfolyamok helye és ideje közölve lesz lapunkban is.
sárnapi tananyagot.
P. A. „Lelke van a hegedűnek" cimü nótát Sopronyi Adorján
— 18 —
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. február 10.
3, szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOKA „Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
1 korona.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
kőri evei e k nyilván 1artási naplója
fűzve, portómentes küdéssel 1
kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
koronáért
11 ikorona.
7
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A gyermekmunka és jutalma?
Irta Eötvös K. Lajos, nyug kir. tanfelügyelő.
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
Iráspróba.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szt rzőnek emez újítását iskoláiéba beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hí
ven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
II W BW
B^ B B^
WB
BB
B
||m
B BB
B M
az 1911. évi hátralékot és 1912. előfizetési pénzeket még mind a mai
napig be nem küldték, kéretnek az
öos eg szives kiegyenlítésére, nehogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
Kenyérkereső és házimunka.
A gyermek kenyérkereső munkáját törvény
korlátozza: ehhez még rászorultság esetén is
szorosan alkalmazkodjunk; akik pedig tehetjük,
munkát csak nevelő értékéért adjunk a gyermek
nek, a háztartásban, a gazdaságban, főleg a kert
ben. Mert az idő előtt való, kenyérkereső dol
goztatás (gyárban, műhelyben gazdaságban) a
gyermek erejét, egészségét aláássa, kedvét szegi,
a tanulásra képtelenné, az életre gyámoltalanná,
testileg és lelkileg nyomorékká teszi. Különben is:
maga a tanulás szintén munka, még pedig nem
is a könnyebbek közül való.
Szükséges és kedves is a gyermeknek testi
és értelmi erejéhez mért foglalkoztatása: a mun
kaszeretetre nevelés, alkotó ösztönének kielégítése,
♦Mutatvány szerzőnek ,Kis Káté“ című népies oktatókönyvéből.
meg tapasztalatok, ismeretek gyűjtése céljából. Jó
az is, hogy apróbb munkákkal segíteni siet a
gyermek családjának, társainak ; szolgálatkészségre,
szívességi evésre szokik.
Mi legyen a gyermek munkájának jutalma?
Első sorban és főként szeret tünk, dicsérésünk.
De emellett jó, hogy esetenként a gyermek
anyagi előnyét is lássa fáradozásának. Vajas ke
nyér, vagy más jó falat vidámitjais a gyermeket,
de helyre is pótolja felhasznált munkaerejét. Azt
is észreveszi igy a gyermek, hogy a munka anyagi
sikert szül, keresménye fölött módja van magának
rendelkeznie.
Ennél az önálló rendelkezésre szoktatásnál
az egész gazdasági nevelés terel nyer: a beosztás
szükséges, hasznos és kellemes kiadásokra ; a
takarékosság és a segítés erénye; az örömök
megszerzésének módja és mértéktartása.
A játszást is jutalmul tekinthetik a tanuló és
dolgozó gyermekek, meg a dalt, mesét, kirándu
lást, látogatásokat. Mindez serkenti a munka
szeretetét. Ma már legkisebb faluhelyen is elterjedt
az olvasmányokkal jutalmazás: ebben ajánlom
mindenkor a tanitó tanácsát kikérni, mert ő ismeri
legjobban a gyermek képességeit és hajlamát is,
meg az olvasmányokat is.
Hát a vásárfia? A komédia? A mozi?
A színház? Hát a bál?
Mindezek jó jutalmazások lehetnek. Hogy nem
mindig azok, annak okát a megválasztásnak hiá
nyos, vagy hibás voltában keressük; Bizony a
vásárok már sokat veszítettek jelentőségükből is.
szórakozásai jó híréből is. Még a régies Paprika
jancsi mutatványa és komédiája legártatlanabb.
A mozi, a mozgókép-ház a legújabb találkozó
helye a szórakozó gyermekeknek. A mozinak sok
képe nagyon gyönyörködtető is, meg oktató is,
A természetet, a városokat, idegen népek élet
módját szinte élethivenbemutatni alkalmas a mozi.
De van nagy hátránya is: hogy gyakran épen
néma gyermek ismeretkörébe vágó, sőt az er
kölcsére károsan haló és a képzeletét betegesen
izgató eseményeket tárnak a mozi képei föl.
Azért vagy csak a gyermekek részére külön ren
dezett mozi délutánokra vigyük gyermekünket,
vagy kérjük ki a műsor bemutatása mellett a
tanitó jó tanácsát. Este pedig egyáltalán ne men
jen moziba a gyermek.
A színházról is csak igy nyilatkozhatom.
Némely kiválasztott jó színdarab megtekintése
nem árt; sőt hasznos: lélekemelő, szivképző is
lehet. De a legtöbb színházi előadás nem gyer
meknek való, valamint az este házon kívül idő
zés sem.
A bál pedig egyáltalán káros és testre-lélekre
veszélyes a gyermeknél. E helyett kirándulások,
majálisok, vagy télen szánkázás, csúszkálás, lapdázás, vagy szabadban való társasjáték és tánc
örömeit élvezze a gyermekünk, ellenben még
csak ne is nézze a nagyok báli, van egyéb mu
latozásait.
meg tapasztala lók, ismeretek gyűjtése céljából. Jó
az is, hogy apróbb munkákkal segíteni siet a
gyei mek családjának, társainak ; szolgálat készségre
szívességievésre szokik.
nyos, vagy hibás voltában keressük. Bizony a
vásárok marsokat veszítettek jelentőségükből is.
szórakozásai jó híréből is. Még a régies Paprika
jancsi mutatványa és komédiája legártatlanabb.
Mi legyen a gyermek munkájának jutalma?
A mozi, a mozgókép-ház a legújabb találkozó
helye a szórakozó gyermekeknek. A mozinak sok
képe nagyon gyönyörködtető is, meg oktató is,
A természetet, a varosokat, idegen népek élet
módját szinte élethiven bemutatni alkalmas a mozi.
De van nagy hátránya is : hogy gyakran épen
nem a gyermek ismeretkörébe vágó, sőt az er
kölcséi e károsan haló és a képzeletét betegesen
izgató eseményeket tárnak a mozi képei föl.
Azért vagy csak a gyermekek részére külön ren
dezett mozi délutánokra vigyük gyermekünket,
vagy kérjük ki a műsor bemutatása mellett a
tanitó jó tanácsát. Este pedig egyáltalán ne men
jen moziba a gyermek.
Első sorban és főként szeret tünk, dicsérésünk.
De emellett jó, hogy esetenként a gyermek
anyagi előnyét is lássa fáradozásának. Vajas kenyél? vagy niás jó folal vidámilju is n gyermeket
de helyre is pótolja felhasznált munkaerejét. Azt
is észreveszi igy a gyermek, hogy a munka anvagi
sikert szül, keresménye fölött módja van magának
Ennél az önálló i endelkezésre szoktatásnál
az egész gazdasági nevelés terel nyer: a beosztás
szükséges, hasznos es kellemes kiadásokra; a
lakaitkosság és a segítés erénye; az örömök
megszel zésének módja és mértéktartása
A játszást is jutalmul tekinthetik a tanuló és
dolgozó gyermekek, meg a dalt, mesét, kirándu
lást,' látogatásokat. Mindez serkenti a munka
szeretetét. Ma már legkisebb faluhelyen is elterjedt
az olvasmányokkal jutalmazás: ebben ajánlom
mindenkor a tanitó tanácsát kikérni, mert ő ismeri
legjobban a gyermek képességeit és hajlamát is,
meg az olvasmányokat is.
Hát a vásárfia? A komédia? A mozi?
A színház? Hát a bál?
. Mindezek jó jutalmazások lehetnek. Hogy nem
mindig azok, annak okát a megválasztásnak hiá
A színházról is csak igy nyilatkozhatom.
Némely kiválasztott jó színdarab megtekintése
nem árt; sőt hasznos: lélekemelő, szivképző is
lehet. De a legtöbb színházi előadás nem gyer
meknek való, valamint az este házon kívül idő
zés sem.
A bál pedig egyáltalán káros és testre-lélekre
veszélyes a gyermeknél. E helyeit kirándulások,
majálisok, vagy télen szánkózás, csúszkálás, lapdázás, vagy szabadban való társasjáték és tánc
örömeit élvezze a gyermekünk, ellenben még
csak ne is nézze a nagyok báli, van egyéb mu
latozásait.
— 5 —
A%
élelmiszerek hamisítása.
(Gyakori, lecke a VI. osztályban.)
I.
(Kapcsoló ism.) — Mi a legféltettebb, legdrágább kin
csünk, melyet ápolni, gondozni mindenkinek kötelessége?
Ez az egészség!
Mit kell tennünk, hogy egészségesek legyünk? Vigyázni
kell, hogy mindig tiszták legyünk, hogy mindig mértékletesen
táplálkozzunk. A táplálkozásnál vigyázni kell arra is, hogy
ételünk egészséges, jó és ízletes legyen.
A táplálékra föltétlenül szükségünk van. ' Ha nem táp
lálkoznánk, ugy meg kellene halnunk. — A táplálékból nyer
jük az erőt, mellyel munkálkodhatunk. De szükséges, hogy
jó legyen az étel, mely egészségünknek nem árt. Vannak
azonban emberek gyermekeim, akik azért, hogy több pénzt
szerezzenek, idegen, káros anyagot kevernek élelmi-szereikbe
s ugy adják el azokat.
11 .
(Céljelölés.) — A mai órán tehát arról fogunk tanulni,
hogy hogyan kevernek idegen anyagokat táplálékunkba s
miképen hamisítják azokat némely emberek.
Ili.
(Anyagközlés.)
Miután a rossz élelmi-szerek az em
ber egészségére nagyon ártalmasak, a törvény nagyon szigo
rúan tiltja az élelmi-szerek és italok mindenféle hamisítását.
— S ellen is őrzi azokat. Nagyon gyakran hamisítják a tejet.
Hogyan vájjon ? Vízzel hígítják. Így több a tej s az eladó
nyer, ha ilyen tejet el tud adni. — De fel lehet ismerni ezen
hamisított tejet arról, hogy kékes színű. Kékes színű ugyan
akkor is a tej, ha a tehén, — amelyiktől fejték — beteg volna.
De ezt se szabad árulni, mert a beteg tehén teje is kánagyon az egészségre. — A vízzel hígított tejet, meg az
utóbbit is a hatóság és az orvos szigorúan ellenőrzi s ha a
.piacon találnak ilyen tejet, azt kiöntik, a gazdáját pedig na
gyon megbüntetik. — Hamisítják a tejfölt is. Hát azt hoh^an
-Z‘ Adjátok, hogy ha a tejet kifejés után egy edénye?
tiagyjuk, a tetején sűrű fehér anyag gyűl össze, ez
a ejfo. Ezt leszedik a tejről, összegyűjtik és árusítják. Ha
híg a tejföl, azt nem fizetik meg olyan jól, mintha sürü
volna, ezért lisztet kevernek bele s ezzel sűrűbbre is, meg
többre is csinálják. Az ilyen tejfölt meg lehet ismerni arról,
hogy csomók vannak benne. Ezt is ellenőrzi a hatóság és
szigorúan bünteti az árusítóját. Hamisítják a vajat is. A va
jat a tejfölből készítik. A vaj zsíranyag, azért zsírral, faggyú
val hamisítják. Ezt nagyon ügyesen tudják csinálni s igy
szabad szemmel meg se tudnónk mondani, hogy hamisított.
— Ha esszük is jó, ízletes, de ha lenyeltük, érezzük a fagy- •
gvu izét rajta.
A kereskedésekben árulnak ilyen müvajat margarin né
ven A lisztet gipszpor hozzákeverésével hamisítják. A ke
nyeret ugy, hogy nagyon sok krumplit (burgonyát) tesznek
bele és timsót, mely a kenyeret felfújja s igy naggyá teszi.
A por cukrot is hamisítják liszt hozzákeverésével. Ezt fel le
het ismerni ugy, ha jód tinkturával leöntünk belőle egy ke
veset, az kékké változik. - Nagyon sok hamisítás van a
barnái
Ha valakinek kevés és rósz bora termett, de ő mégis
többet akar, akkor, hogy erősebb legyen, spirituszt önt hozzá,
hogy több legyen, még vizet is. Tudnak most már mester
ségesen is bort készíteni, de árusítani ezt se szabad, se a
hamisitottat.— S ha ez megtörténnék, elveszik az összes
borát s még pénzbírsággal és börtönnel is büntetik.
Oukorkészitményeket festeni is szoktak. Ilyen cukrok
azok, melyeket a karácsonyfára aggatnak. — E féstékeknek
sem szebad mérges anyagokat tartalmazni.
Ha a rendőr és az orvos a piacon mérges anyagot tar
talmazó élelmiszert, vagy hamisitottat talál, azt elkobozza,
elveszi. Rósz, mérges élelmiszerek a romlott hús, az éretlen
gyümölcs és a mérges gomba is. — Az orvosnak minden
állatot, — melyet levágnak — be kell jelenteni, hogy ez
megvizsgálhassa; vájjon egésséges-e az állat, nincs-e olyan
betegségben, hogy húsa az egésségre ártalmas lenne.
IV.
(Begyakorlás és alkalmazás.) — Mi a legdrágább kin
csünk? N! Egészségünk föntartására mit kell tennünk? X!
Szükséges az egészséges táplálék és a mértékletes evés eb
ből is, mert a jóból is megárt a sok,
6
— 7 —
Miről tanultunk ma ? Milyen élelmiszereket szoktak ha
misítani ? Hogyan? Miképen lehet ezt felismerni? Ki ellen
őrzi ?
Vigyázzatok gyermekek, hogy ily ételeket ne vegyetek,
mert ez nem használ, hanem árt egészségieknek, sőt halált is
okozhat. - De viszont, ha ti is árultok valamikor élelmi
szereket, ne hamisítsátok azokat, nemcsak azért, mert a tör
vény ezt szigorúan megtiltja, de azért is, mert ez igen nagy
bún. - Megtörténthetne az is, hogy valaki meghalna ily
élelmiszertől. Ki akkor a hibás ?
LeoveM^r hí
Ö,<e meR az 3Z árusifó ^barátját.
lÍzár V d g ÓV3t0Sak S fÍ SOha "e *egyétek m(* ezfJaszárokszallas.
Oláh József
tanitó.
_____
A .Wk.
Irta: Győri Nagy Imre.
Szemelvény; „Neveljük növendékeinket önnállóságra“
cimü munkából.
(Folytatás.)
„vursflpTátéXtem" a TélLő^S !'?CSOrogtam
A* ''yen
bódékban egv elkülönített rés
a
hécsi
cé"övő
versenyezni. Ha jól tudom 5-ös lövés
ott
bakának van, különösen, hí
zenschnur" fityeg a mellén.
pózba vágja magát 3
cárt és újra tölt Elba
kat°nák' á">ák k™L Látni
3ZOnban a ma^ar
P r S még hozzá „Schüt' 3 Cé"ÖVÖ
-i/SZ
három kemény kraj-
®' de azért mew«zkiroz'
d' e*el"i a!1 ‘
megint hiába.
M0„v a
éR egyszer »üsse part". . .
■ • Hogy az. . . üssön meg, engem ugyan
nem tartasz többé bolondá — előszedi a virgoniát, rágyújt
s helyet adva,másnak, ö is a nézők közé áll.
Igy szedi be a bódés, egyik háromkrajcárt a másik
után és a „vurcnik" közül egynek sem jut eszébe megkér
dezni, vajíon miért „ég" az a villany a céltábla felett még
nappal is ? Ha pedig jól megvizsgálnák a céltáblát, észre
vennék, hogy egy kicsit ferdén áll.
Nem állhatom tovább szó nélkül, közelebb húzódom az
egyik földihez, aki már vagy harmadszor teszi le a garast;
Hallja csak! tartsa alája és valamivel jobbra azt a fegyvert.
Egy két sikertelen próba után „Treffer"
Ez a dicsőség azonban nem tart soká, mig a bódés uj
papírt tesz a táblára, amikor természetesen a táblán is talál
valami igazítani valót.
Néhány évvel ezelőtt egy körvadászaton vettem részt,
ahová néhány kitűnő galamblövő is hivatalos volt.
A vé'etlen épen ugy hozta, hogy kettőt mellém osztottak be.
Egyik durranás a másik után, előttem is, mögöttem is
és legnagyobb bámulatomra, mikor összeért a kör, befelé
indult a hajtás, mindenik nyulnélkül érkezett. Némi eredményt
csak akkor tudtak felmutatni, amikor már megadták a kürt
jeit a kifelé lövésre ; de akkor is csaknem minden darabnak
a „Káró“ kellett, vagy pedig a hajtok verték agyon.
Ugyanilyen megfigyelést tettek a vadásztársaság többi
tagjai is, akik mellé galamblövő került.
J FAzt hiszem ezek a tények eléggé bizonyítják, hogy lö
völdébe vadászokat képezni nem lehet. Nincs ma már
civilizált állam, amelyiknek helye vagy ideje lenne hozzá,
hogy százezreket, vagy milliókat a fegyverhasználatra anynyira és oly módon begyakoroljon, mint a milyen gyakorla
tuk a buroknak van.
Hogy gyermekeinkből jó „lövészek" legyenek, ahhoz
nem szükséges, hogy már zsenge korukba kényszerzubbonyt
huzzunk rájok, elég hozzá a jó szem és erős kar, amit
megszerezhetnek játék közben, a többit majd elvégzi a kato
naság, elég idejük van hozzá.*)
*) Nem akarom a fentiekkel elitélni a főváros által nem
rég elrendelt óraközi csuklógyakorlatokat, vagy teljesen
8
9 —
kiküszöbölni azt az iskolából. Sőt a főváros rendelkezését
igen üdvösnek tartom, mert: a mellett, hogy kikényszeríti
óra közben valamennyi növendéket a levegőre, az udvarra
(kikényszeriteném, jó és rossz időben egyaránt) gondoskodik
róla, hogy mozogjanak (mert bizony a mozgásra sok városi
gyermeket kényszeríteni kell) és pedig kellő felügyelet mellett,
vagyis nem egymás kárára, a megvetett „káplárkodás" meg
acélozza azokat az elpetyhüdt idegeket, annál a nyegle vézna
városi csemeténél, rávezeti erejének megismerésére ellenállóbbá teszi, rendszeretetet, ütemérzékét fejleszti ki stb. stb.
feltéve hogy: az a tanitó „káplárkodni" tud. Az olyan, aki
erélytelen, nincs megfelelő hangja hozzá, vagy valami testi
hiba képteleniti arra, hogy a „század" elé álljon, bízza ezt
kollégáira.
Ismételem tehát, hogy nem a heti 1—2 órai „rendgyakorlatokat" ítélem el, hanem, annak kinövéseit és azok
munkáját, akik a játékot is kaptafára akarják huzni.
A katonaságnak (és igy a hazának) pedig sokkal na
gyobb hasznot tennénk, ha növendékeinket, térképet rajzolni
tanítanánk, terepfelvételt eszközölnénk velők időről-időre.
JT? ma
?Y’ a VL oszt’bó1 kimaradt tanuló kezébe,
sajat ícozségen^ a tereprajzát adom, nem tud rajta eligaodm akkor, amikor rokka sebességgével sorolja el valamely
angol gyarmat varosainak nyelvficamitó nevét.
'
mondón? n Va^ CSak ”régi frázis“ h(*y Bismark azt
vZk ??‘?'
(ranCÍaOrSZáíOt a német Schulmeisterek ■
. . i • i — de aZ tudom> hogy nem állította, hogy holmi
„ skolai lövöldékkel." Szemtanuktól hallottam, hogy 1866-ban
x
a
^2“a vidék t/rLét
kÖZÖttÜk lehetett ,átni a
mellett olvan hei St 1S
eshetett meg, hogy a Morva
áWMaín m„ 7 í?* ,ö,"k a ">ak™k™ a mit ml
dijarnatatlan mocsárnak tudtunk.
egy
(íUsS
kémkedési perekei. Ili
csípnek nyakon
hogy néhánv pU. u
íarsasa8aban) aki rá van utalva,
lekre ott Y
U er°d értéktelen terveit váltsa be rube®
'S' kisé™'k a
gy azatiassagból kémkedésre vetemedett francia katona
tisztet enged futni a német és (mig az a mellét veri Páris
utcáin, diadalmas bevonulásokat, felolvasásokat stb. rendez,)
számitgatja, hogy annak az „élet komédiásának4 vagy
„szegény bolondnak" a megugrása, hány márka megtakarí
tást jelent. Német kémet ? ! csak itt ott egy-egy rémlátó angol
detektív kerget. Talán Németország nem kiváncsi más álla
mok „belügyeire" ? Sőt! azt hiszem egy állam sincs Euró
pában olyan jól informálva, mások dolgai felől mint Né
metország, dacára hogy nem használ fel (legalább olyan
sok esetben mint a többi) hazafias rajongókat, vagy hazájukat
árubabocsájtó idegeneket, céljaira. Nincs rá szüksége!
„Német" mindenütt van és mint a statisztika mutatja
99 5%-a bir annyi inteligenciával, hogy információit bátran
el. lehet fogadni, a Német birodalom kitűnő külképviselete
által folytonos összeköttetésben van, minden, idegenbe sza
kadt, polgárával, viszont egy állam polgára sem igyekszik
annyira hazájával összeköttetésben maradni, mint a német.
Hogy a tanitó az iskolában hasznára lehessen a kato
naságnak, annak első feltétele, hogy ő maga „ismerje" és
„szeresse" hazája katonaságát. Eddig a magyar tanitó a
póttartalékosság alatt, sem meg nem ismerhette, sem meg
nem szerethette. Hogy meg ne szerethesse arról gondosko
dott elsősorban áz általa nevelt (vagy nem nevelt) baka káp
lár, mert nem hiszem, hogy még egy nép van, amelyik
annyira örül neki, ha legalább a katonaságnál rúghat a ta
nítóján, mint a mienk és másodsorban (tisztelet a kivéte
leknek) leginkább, a magyar származású tiszt.
Hogy ez igy volt, annak legjobb bizonyítéka az hogy
minden sor alá kerülő tanitó, azon imádkozott, hogy valahogyan
honvédnak ne vigyék.
Láttam, honvéd ülzt által nyomorékká tett tanítót a
katonai kórházban, viszont közös tisztek emlegették előttem
megbotránkozással, azt az elbánást amiben a honvédségnél,
a tanítónak része van.
Minden idegen többre becsülte eddig a tanítóját, mint
akár a magyar paraszt, akár a magyar ur. (Ebből is lehet a
nép műveltségi fokára következtetni, nem csak az elfogyasz
tott szappanból) és elsősorban ezért nem lelkesít igen az,
hogy ezentúl a tanítók honvéd önkéntesek lesznek.
— 10 -
F Vigyék el tiroli vadásznak, küldjék Boszniába, miért
ne tapasztaljon, lásson, tanuljon az a magyar tanitó államköltségen.
Hogy ez mennyire hasznára lenne a tanítónak és isko
lának és mennyire nem ártana a tanitó „hazafiasságának”
arra e már ugy is hosszúra nyúlt „utóiratban" nem merek
kitérni, de ha időm engedi és T. Szerkesztő Ur is ugy
akarja, ugy a legközelebbi viszontlátás alkalmával.
H I R E K.
Fizetés-rendezés. Sok izgalmas várakozás után végre
napvilágot látott a tanitók fizetés-rendezését célzó törvényjavas
at. Sajnos, az oly hosszadalmasan és titokban készült javas
lat nem örömmámort, hanem általános nagy fokú elkesere
dést okozott a tanitóság körében. Tanügyi és napilapjaink,
m , L^08 b'Z°“Ság ÍS a le^agyobb részletességgel is
mertették a törvényjavaslat sok és nagy sérelmeit, hiányait s
Zrii?
annak 3 SZ°mOrU íelenséSnek a konstatálására
a
■ a'neIyIyel minden alkalommal találkozunk, ha
sá^eX^
T SZÓ A napi Sajtónak s az össztanitósag erélyes es egyseges fellépésének sikerült annyit kivinnie
rálva lesz m
m°dositással
egy'k-másik
sérelem repe-
, SzÜ'ŐÍ é?ekezlet- A szolnoki állami iskolai tanitók
ezdemenyezesere az.állami iskolai gondnokság is foglalko
zott az egyhuzamban való tanítás kérdésével s legutóbb tar“í
*Müia
áan^
ASZÜIŐÍ értekezlet jan. 30-án, a város.
meg’ amikor
et “ntra törmellett és ell3
i, ény’ h°gy aZ egyhuzamban való tanítás
fen elen v l Phí
,ehe‘ felh°ZnL A szülöi értekezleImre gondnok —
, an°S kir‘ tanfelügyelő, továbbá Tóth
Árpád g alel
~ az„értekezlet elnöke, - Kormos
értekezlet pia ha-§ ^ombkötő Győző városi jegyző — az
szolnoki -ii L01.3’ ~ A.SZÜlÖÍ értekezletből kifolyólag a
nitás engedélyesét
egyhuzamban
ta-
két szoba.* A tanítók fizetés
rendezését
célzó törvényjavaslat a többek között magában foglalja azt
is hogy a „tanítónak" legalább két szoba dukál. Hát ez a
két szoba is nagyon sérelmes a tanítóságra nézve, mert
például az urasági béresnek egy szobát, de a béres, gazdának
már „legalább" két szobás lakást ad az uraság sőt még a
bérlő is. A mai élet — és társadalmi viszonyok megkövetelik
hogy úri embernek legalább három szobája legyen. (Családos
emberről van szó.) Két szobás lakás mellett — családos
tanitó — még egy vendéget sem tud fogadni vagy elszállá
solni, pedig a szegény tanitó vendégszerető házát elég gyak
ran felkeresik, idegenek is. Feltétlenül kívánatos volna, hogy
a nélkülözhetlen két szobához ha másképen nem — legalább
gyermekszoba cimen, még a harmadik szobát is megadják a
tanitó „urnák."
Háziipari tanfolyam. A m. kir. földmivelésügyi mi
niszter a vármegyénkben tartandó háziipari tanfolyamok
céljaira a következő összegeket engedélyezte: a kunszent
mártoni gazd. ism. iskolának 400 K, a mezőtúrig, i. iskolá
nak 400, a dévaványainak 500, a jászladányinak 600, a
Jászberénynek 700, a fegyvernekinek 600, és a cibakházai
gazd. ism. Iskolának 500 koronát.
Mesemondó délutánok. Vármegyénk volt kir. tanfe
lügyelője Eötvös K. Lajos kezdeményezésére a szolnoki is
kolák vasárnaponként mesemondó délutánokat rendeznek a
városháza nagytermében. A folyó tanévben január 26-án volt
az első mesemondó, amikor a VI. kér. áll. el. iskola növen
dékei szórakoztatták ügyes előadott szavalatokkal, párbeszé
dekkel a nagyszámú hallgatóságot. Mesélt Egner Ilona taní
tónő, akinek az első mesemondó rendezésében, egyébként is
oroszlán része volt. Február 2-án a IV. kerületi állami iskola
növendékei szerepeltek a mesemondón, amikor a mesét Ma
gyary Qyuláné mondotta. A szereplő gyermekek betanításá
val Oreskó Dezsőné és Viszlay Ernő kerületi tanítónő illetve
tanitó fáradoztak. Fáradozásuk szép sikert ért el.
Piknik. Mint lapunk múlt számában jeleztük, a szolnoki Sipostéri állami iskolai tanítónők február hó 1-én az
iskola helyiségeiben pikniket rendeztek. A minden tekintet
ben kitünően sikerült mulatságon megjelent a vármegye főis
Legalább
— 12 —
— Í3 —
pánja is, továbbá a kir. tanfelügyelőn és a város polgármes
terén kívül több előkelő tanügybarát. A családias jellegű mu
latság a reggeli órákban ért véget.
Farsangi délután. A szolnoki áll. polgári leányiskola
növendékei farsang harmadnapján igen szép sikerű leánybált
rendeztek az iskola helyiségeiben. Volt ének, szavalat, szín
darab s ami a lányoknak a legélvezeíescbb: volt tánc is. A
legkényesebb igényeket is kielégítő szereplések megérdemel
ték volna, hogy ne az iskola szűk falai között, de más arra
alkalmas helyen érvényesüljenek.
származó bajokért első helyen az igazgató urat fogom fele
lősség alá vonatni. Ha építkezés és kibővítésre szükség nin
csen, arról hozzám egyszerűen nemleges jelentés teendő!
Szolnok, 1912. évi február hó 2-án.
A hivatalos másolat hiteléül:
!
Rhédei János s. k.
Kóródy Ferencz
kir. tanfelügyelő.
kir s. tanfelügyelő.
721. szám.
HIVATALOS RÉSZ.
. 673. 1912. szám.
Másolat. Hivatkozással a m. kir. vallás és közoktatás
ügyi Miniszter ur 1910. évi nov. hó 18-án 128.000 sz. a kelt,
. s a „Néptanítók Lapja" 1910. évi dec. hó 1-én megjelent 10.
szamában közzé tett körrendeletére, kérem Címedet, mikep
*zonJetben, ha a helyi felügyeletére, illetőleg vezetésére
bízott állami el. népiskolánál építkezésre, vagy kibővítésre
van szu seg, tekintet nélkül arra, hogy ezen munkák a kir
kincstárt vagy a községet illetik, a mellékelt minta szerint
S^r
sz^mu kimutatást egész 'tömören szerkesztett
válaszokkal pontosan kitölteni, ennek megtörténte után elnök
gondnok igazgató vagy tanítóval aláíratni, az iskola és gond
nokság bélyegzőjével ellátni és kimerítően megokolt gondZÍfi í kapCSán h°ZZám le«késöbben e hó végéig
mu hatatlanuLbeterjeszteni^. szíveskedjék.! Különösen figyelC,mednek azon kérdést, ki köteles/az
iskola elhelyezéséről, tehát a foganatosítandó építkezésről
fzen kérdésre ad ‘T kírdéSekre vonatkozólag is, de főképen
és anS
í . u
ért’ ~ T- Cimed te'íes dőlési
bL E J
ÍT' VégÜI
hogy a szóLom a J év
S
.
beteríesztését sürgetni nem
fogom, a f. évi marc. hó 1-én túl érkező kérvényeket és
mutatásokat figyelembe nem veszem, s a késedelmezésből
Valamennyi
állami elemi népiskola Gondnokságának, igazgató,
illetve vezető tanítójának, az 1914. évben szükséges uj
iskolai építkezések és kibővítések kimutatása tárgyában.
Fennti tárgyban a Megyei Népoktatás 1912. évi február
10-én megjelent 3. számában 373/912. (helyesen, 673/912.)
sz. alatt közzétett körrendelkezésemet egész terjedelmében
megújítva, felhívom Címet, hogy a vonatkozó V. sz. kimuta
tást a hivatkozott rendelkezésemben foglaltak szives szem
előtt tartásávak mielőbb állítsa össze, s a vall, és közokt.
miniszter úrhoz intézett, kimerítően megokolt kérvénnyel
együtt, hivatalomhoz legkésőbb a f. hő végéig terjessze be.
Szolnok 1913. febr. 3.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
1. K. Szelevény. A jövő számban. Tessék Bogárdy A. segédtan
felügyelő úrhoz fordulni.
* ’
S. K. Az egyhuzamban való tanításra vonatkozó miniszteri rendelet megjelent a Néptanítók Lapjában.
H. V. „Szabadságra vágyom.“ A költeményből nem tűnik ki,
hogy kolléga ur hány heti vagy havi szabadságra vágyik ...
Eötvös K. L. Bpest. Köszönöm és kérem a további szives támo
gatást. Nagyon örülnék — ha* lenne a lapnak úgynevezett Eötvös
„kifogyhatatlan rovata."
A lap igen tisztelt munkatársait ismételten kérem, hogy
cikkeiket, tudósításaikat lehetőleg mindig a hónap 5-éig; illetve
20-áig szíveskedjenek beküldeni a szerkesztőségbe.
— 14 —
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
a
J. N. K. Szolnokmegyei Népoktatás'
cimü lapban!
Kiknek jár a „Megyei Népoktatás"?
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes a.
'ami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
Óvodáknak, valamin, az iskolai gondnokágoknak és. iskoia-
A „Megyei Népoktatás" 1912.
okt. 25-én megjelent számában
6015. szám alatt közölt tanfel
ügyelői rendeletben előirt — —
1 korona.
magy. kir. tanfelügyelői hivatalos
körlevelek nyilvántartási naplója
fűzve, portómentes küdéssel 1
koronáért kapható : Daróczy
Antal könyvnyomdájában Turkevén, Kossuth-utca 92. sz. a.
1 korona.
székeknek!
Megfordul lehál ez a ,ap egy „agy .ármegye összes
amtóianak, tamíönöjének, óvónőjének, lelkészének, gond
Mennyire haladtam az írásban egy év alatt?
nokság, elnökének s ezek mján még száz és száz imelHgens
Iráspróba.
embernek a kezén!
cziml/tanu Já1M'N,gJ'‘K“"’Sz°lnok Megyei Népoktatásségnek ésT aP' me'y ’ ''a™'10''1 kir- tanteWgyelö.
™<alos közlönye, hirdetés közlésére Is Igen előnyös.
megje« Z
deklödök tigyetmél. ’,nk “ "'"k1”
Hirdetési
dijainkat
a
legmérsékeltebb
számítani.
Kapható: Jámbor Lajos dávaványai ig.
tanítónál. Ára 4 fill. 100 drb 3 K 50 fill.
Minden modern tanítónak elsőrendű érdeke,
hogy szerzőnek emez újítását iskolájába beve
zesse. A praktikusan 3 lapból álló füzetecske hí
ven tünteti fel a tanítványok írásának fejlődését
és változásait év elejétől újévig, illetve vizsgáig.
ig“
áron
fogjuk
w
» a lap kiadöjához Turkev.re Mwen(j&
■ WWBW
%l W ■ ■ *
■ |wV
Ü H
AMAAM
■£ ■
az 1911. évi hátralékot és 1912. előfizetési pénzeket még mind a mai
napig be nem küldték, kéretnek az
öiSieg szives kiegyenlítésére, neh ogy
a kiadóhivatal legyen kénytelen más
módot keresni annak beszedésére.
— 16 —
M.
Kir.
Tanfelügyelői
nyilvántartási
fűzve,
Óvodai
—
naplója,
—
haladási
hivatalos körlevelek
félkemény
—
napló
fűzve, 500 iktató számig
táblába
1 korona.
—
félkemény fedélbe
—
1 korona.
Óvodai látogatási napló félkemény fedélbe
fűzve, 500 iktató számig
—
1 korona.
Az összeg előzetes beküldése esetén a
küldés portómentes 1
Megrendelési cim:
„Megyei Népoktatás Kiadóhivatala"
TURKEVE.
A község neve
és
az iskola szervezési
rendeletének száma
závetőleg
az
a
telek
épít
kezés
mivel járul hozzá a köz
ség vagy más helyi ér
dekeltség és mennyi en
nek pénzértéke? A helyi
járulékok vissza enge
dése mellett hajlandó-e
a helyi érdekeltség törlesztéses kölcsönből épít
kezni? Van-e valamely
’ alap, amely e célra
igénybe vehető?
i
nyiért?
mennyibe
kerül hoz
A szükséges tantermek és tanitc5i lakások elhelyezésére kapható-e megfelelő bérhelyiség s mennyi időre
és évi bér mellett bérelhető az ? Vásárolhatóre megfelelő épület s meny
van-c megfelelő telek s ha
igen, hány négyszögöles? Ha
nincs, tárgyalt-e eziránt a köz
séggel vagy más helyi érdekelt
séggel s mily eredménnyel?
Ha az iskola elhelyezéséről a m. kir. államkincstár
tartozik gondoskodni
A javaslat- s ennek indokolása. Megjelölendők
az uj épités halaszthatatlan voltát igazoló körül
mények s az, vájjon a keb. műszaki osztály
vagy az államépitészeti hivatal készítse el a
szükséges tervet s költségvetést? Ha az építke
zés iránt ígéret tétetett, az engedélyező rendelet
száma feltüntetendő. Ha az iskolai épületben
kisdedóvoda is nyer elhelyezést, úgy az is megemlitendő.
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. február 25.
4. szám.
JASZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEÍ NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szánok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelen
tése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság I
A vármegyei népoktatás f. évi január havi
állapotának főbb mozzanatairól közetkezőkben van
szelencééül szanioí adni:
A legközelebb múlt hóban a szolnoki állami
iparos tanonciskola otthonában és 3 osztályban,
Mezőtúr rend, tanácsú város 15 tanyai állami
elemi iskolájában és az oltani gazdasági népiskola
2 osztályában teljesítettem látogatást.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő Kunhegye
sen, Karcagon és Kunmadarason, összesen 10-tanés óvóteremben vizsgálta meg a nevelés oktatás
menetét és eredményét.
Jászárokszállás község népoktatásának álla
mosítása, Tiszaroff község Gyenda pusztáján a
községi elemi népiskolák állami kezelésbe vétele
.
2
s uj állami elemi iskolák szervezése. — Nagykörű
község Csataszög tanyáján egy tanítót állami
elemi iskola létesítése iránt illetékes felsőbb he
lyen előterjesztést teltem.
Szolnok rendezett tanácsú városban a lulnépes Abonyi-uli áll. elemi iskolának 2 tanteremmel
leendő bővítése iránt annyivalinkább intézked
nem kellett, mivel 2 állami isk. tanítónak tanterme
nincsen.
M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur
„vármegyénk gazdasági népiskoláiban, az eddigi
kedvező tapaszta.atok alapján háztartási tanfo
lyamokat kíván szervezni.
A szomoki állami polgári fin és leányiskolái
építkezéseknek a jövő iskolai évre való fogana
tosítása biztosítottnak látszik.
A törökszentmiklósi polgári leányiskolái tár
sulat működése felfüggesztelvén, szóban lévő isk°labaaz ottani
részesülő 42 növendék beiratkozott.
? SZ°'n?ki ■ "apkö2i oUKo"’ szegénysorsu
mindennapi elem, iskolai tanulóink javára Elimám, Elv.ra állami polgári leá„yisko^ ig 2g“
lelkes vezetése alall megnyílt.
állami elemi iskolát illető évi 1000 K. vadászati
haszonbér megfizetésére köteleztetek. Ez a bér
most már 3 évre esedékes.
A cibakházai állami elemi iskola tantestüle
tében dúlt viszály lecsendesedett. Ha fölujulna
a fegyelmi eljárások megindítása iránt, azonnal
meg fogom tenni előterjesztésemet.
A dévaványai reform, tanítótestület az általa
foganatosított passzivresistentiát megszüntette.
M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur
az 1907. évi XXVII. te. folyamányaként elrendelte,
hogy községi és hitfelekezeti el iskoláink . meg
felelő bélyegzővel láttassanak el.
.
kar
1MSamondás “ szolnoki tanítói
és n “Z ?
r”
Magyary Qyulá'“; állami
verdét „t ,T ? rL eiemÍ iskoiai
ezetcse alatt kezdetét vette.
el „uS1" nagybirlokos Pusztaujkuli magán
** ""“k és taoklatósügyi
f“a.
ny"Va"°SSágÍ
&
Kenessy Mária drugetházai és Kailinger Mária kunszentmártoni tanyai áll. el. isk. tanítónők
Kunszent mártonba a belterületre, — Kovács Len
ke peteki áll. el. isk. tanítónő a tiszaföldvári
virághegyi, — Bozsik Béla és neje szolnoki áll.
el. isk. tanitók a kispesti, — Gabonyi Endre és
neje talabor falvi áll. el. isk. tanitók a szolnoki
áll. el. iskolához áthelyeztettek, — Kaugyár Hermin a tiszasülyi tanyai, — Nagy Irén a kunszentmártoni tanyai áll. el. iskolához tanítónővé kine
veztetett.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. február hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Népművelési szakosztályi gyűlés.
Ehrhch
Adolf
nagybirtokos
a
nagykörűi
Az A. M. K. E. Jásznagykunszolnok megyei népmüvebizottsága február hó 15-én d. u. az áll. polg. leányis*
-
— 5
4
kólában tartotta rendes közgyűlését. A rendkívül látogatott
közgyűlésen — mely Rhédi János kir. tanfelügyelő bizottsági
elnök elnöklete alatt folyt le, a következő fontosabb ügyek
nyertek elintézést, illetve vétettek tudomásul ; A közművelő
dési szakosztály február 10-iki alakuló gyűlésében a népmü■ velési szakosztály társelnökeiül megválasztattak Győri Lajos
kenderesi, Énekes János törökszentmiklósi, Olajos Lajos tö
rökszentmiklósi, Erdős Endre jászberényi, Tóth Albert t.
földvári és dr. Markovits Pál jászapáti lelkészek.
A Bózsik Béla áthelyezése folytán üresedésbe jött tit■ kari állásra Vitos Antal választatott meg. Kálmán Elek a
népismeretek előadója hosszabb ideig tartó betegsége miatt
a magára vádalt teendőket nem végezhetvén, felgyógyulásáig
az előadói tisztséget egyhangú megbízatás folytán Benedek
János tölti be.
Elnök jelentette a bizottságnak, hogy korábbi megbí
zatáshoz híven lépéseket tett az iránt, hogy a Szolnokon
működő magánóvoda az A. M. K. E. által tartassák fenn
Felkerte a bizottság elnöklő kir. tanfelügyelőt, hogy a vi
déki korok (albizottságok) megalakittatása czéljáböl lépjen
érintkezésbe a megyebeli városok és községek vezetőembe
reivel. Elnök ezen felkérésnek a legnagyobb készséggel tesz
Ugyancsak elnököt kérte meg a bizottság arra nézve
is hogy kezdeményező lépéseket tegyen Jászszentandrás
községben A. M. K. E. népiskola szervezése iránt, amelyre,
tekintve hogy ezen községben túlzsúfolt iskolák vannak, sV
gos szükség van.
a népnevelési bizottság munkásságáról a nagy
xv,: xxvegyen 8 hogy
x
Só XXX
,S°": "nSlt
<„„„„alj
aszlo szolnoki polg. iskolai tanár a bizottság részéről egySrTSXX ‘'S2,Ség8e' Wza“ m'* Kimond
elTXX V?? “ bizo‘,ság el“dói
Mnap
«omtatla„ ae|ütá„ 4 tokor tarlják értekea|aükeL
p
.„
ies sikert'X kíVVUk' "°® a
megkell munka teljes sikert hozzon varmegyénk kultur életére!
Ma—Ry.
Szemléltetés.
A népiskola célja az ismeret terjesztés. Ismeretek köz
lésének több módja van. Ezeknek az összessége az a szállító
hajó, amelyen értelmi cikkeink vannak. — Ezt a hajót már
a legrégibb időtől fogva a legkülönfélébb, legkülönbözőbb
módokkal, módszerekkel terhelik s a legkülönfélébb paedagógiai fogásokkal újítják, melyek közül a célszerűbbek le
szorítják, hogy úgy mondjam, hajótörésre kényszerítik a ke
vésbé alkalmasokat.
Az ismeretterjesztésre egyik ilyen kipróbált mód anép- iskolában a szemléltetés, melynek kiváló hatása a gyakorlaton,
tapasztalati tényeken nyugszik. — Ez a legfontosabb eszköz
a tanitó kézében. A nevelve-tanitás vezérelve na is, a XX.
A.-ban a szemléltetés. Hogyan gyarapodik ismeretünk, ne
künk felnőtteknek is? Nem-e a szemlélet által? Annál in
kább szüksége van a szemlélésre a kis iskolás gyermeknek.
A szemléltetésnek fontosságát eléggé kimutatni alig lehet,
— oly nélkülözhetetlen eszköze az elemi tanításnak.
De mi a szemlélet ? Nem más, mint az érzéklés után
visszamaradt képzet.
Minél többet szemlél a gyermek, annál több lesz a
képzete, annál többet tapasztal, mert azt nem lehet elvitatni,
hogy a tapasztalásnak is az érzéki észrevevés az alapja.
Az iskolába lépő gyermek szavakban szegény, monda
tait hibásan alkotja, sokszor érthetetlenségeket mond.
Vájjon ennek mi az oka? A szemléletek, képzetek ho
mályos, határozatlan volta, a képzetek csekélyebbnél cseké
lyebb mennyisége, a gondolkodás bizonytalansága, egyszóval
az értelem fejlettlensége.
A gyermek értelme, és beszéde kétségtelenül fejlődik
akkor, mikor alkalmat adunk neki, hogy mindent figyelme
sen nézzenek meg, hogy ennek következtében gondolataikat
kifejezzék.
Ezeken kívül a szemléltető tanítás figyelmet keltő.
Az unalmas egyhangúság elkerülése megköveteli a
szemléltetendő anyag — és részletek változatosságát, mely
érdekessé, kedvessé és vonzóvá teszi előadásunkat, — s az
igy keletkezett újság végre önkénytelenül is figyelemre ra-
6
— 7 —
gadja a gyermekeket — Se változatosság által a gyermek
egy-egy lelki képessége, érzékszerve a huzamos, folytonos
egyoldalú munkálkodásban nem merül ki.
A szemléltetésnél elkerülhetetlen az összehasonlítás. Ez
■a lelki folyamat a gyermek lelkében- a képzettársítás utján
önkénytelenül is végig megy, ítélőképessége közben fejlődik,
a képzetek határozottabbak lesznek. Vagyis a képzetek és
képzeletek uj — és újabb összekapcsolására ad alkalmat,
mely felfedezésre, feltalálásra juttatja a gyermeket.
A szemléltető a magyarázatot érthetőbbé teszi, igy job
ban megmarad a gyermek lelkében valamely dolognak
a képe.
A képzeteket jobban tudja rendezni, minek folytán
tisztább, világosabb lesz a sok eszméletből leszürődő fogaJom s alapos, biztos, határozott tudást eredményez.
Az okszerű szemléltetés tehát nagy mértékben meg
könnyíti a lélek munkáját.
A gyermek könnyebben átlátja a dolgok viszonyait s
így leszokik a gyermek a szóemlékeiől.
Az iskola küszöbét átlépő 6-7 éves gyermek egy-egy
tárgyat vagy elvont fogalmat a puszta, száraz szavakból
megismerni nem képes, az bizonyos.
(Folyt, köv.)
Az „ Alkoholnap “.
a ”Madarak és Fák napja" mellé egy
npm í
a mull
S?8v ”P°'' K
múlt évben a V. és K. miniszter ur egyik rendeletével,
erősödött
Fák napÍa“ már ré«ibb keletü s me?»
m S y’ T'r “
A- V- E
és lá2X é
T' “0,Má8 í82'8 i!k»«ip>"
«i“SM.<íáS ^""'“P1^'
-
é“"o,X“
«• és E napiéi az
míg az előbbivel idegeneket, [kis állatokat
védünk, addig ez utóbbival saját magunkat s az emberiséget mentjük. A cél elérése is sokkal nehezebb lesz ez
esetben, mert hisz oly szokást kell lerombolnunk, mely
még a felnőttek akaratát is legyőzi. Évszázados szoká
sok s oly kísértések ellen kell küzdenünk, melyeknek a gyer
mek nap-nap után ki van téve. De ne feledjük, hogy a könynyen hajló gyermeki lélek az, mellyel legsikeresebben felve
hetjük a küzdelmet. Hisz ha alapjában támadjuk meg az al
koholizmust, ugy a későbbi korban Jcsak játszi dolog lesz
ellene a védekezés, mert a mostani fiatalság is, akkor mint
családapa — anya, segíteni fog az iskolának ^a gyermekek
ezirányu nevelésénél.
Szükségesnek tartanám az Orsz. Ifj. Madárvédő Ligá
hoz hasonlóan Orsz. Ifj. Alkoholellenes Ligát szervezni, mely
nek tagjai azon tanulók, kik minden kényszerítés nélkül, ön
ként, meggyőződésből e Liga tagjai sorába lépnek s megfo
gadják, hogy a szeszesitaloktól, de különösen a pálinkától
tartózkodnak.
E Liga támogatására szolgálna a Gyermeknaptárhoz
hasonló, szintén 10 filléres alkoholnaptár^melyben a tárgy
nak megfelelő történetkék és vétsék erősítenék rreg a gyer-meket fogadalmában. E célt szolgálná az Orsz. Ifj. Alkohol
ellenes Liga feliratú jelvény, melyet a tanulók állandóan
kabátjukba tűzve hordanának s ezáltal nyíltan is megvallják
azt, mit megfogadtak.
A mindennapi életből, újságokból vett példákkal kimu
tathatjuk, hogy a legtöbb rablás, gyilkosság, súlyos beteg
ségek, koldulások a túlságos szeszfog/asztás eredményei.
Sok példát vehetünk erre Budapestről, hói a munkások héti
keresményüket elisszák, családjuk nyomorog, koldul, sőt a
családkiirtások is ily esetben fordulnak elő.
Bizonyíthatjuk ezt helybeli példákkal is, szembeállítva
a józan embert, annak házatáját és családját az iszákoséval.
Megfigyeltethetjük velük a részeges embert Is annak cseleke
deteit, hisz oly mindennapos, de vigyázva, nehogy ezáltal
valamely tanítót szülője révén megsértsünk.
Az Orsz. Ifj. Alkoholellenes Liga az 0. A. E. E. és a
Pátronozs Egyesületek támogatása mellett az Orsz. Ifj. Ma
dárvédő Ligával kapcsolatosan lehetne szervezni. Hiszem,
8
hogy buzgólkodásunk folytán a Madárvédő Ligát eredmény
tekintetében utolérnénk s ez által annak is javára volnánk
mert a józan ember az állatot sem bántja.
Karoljuk fel tehát e kérdést előbb szőkébb körben sa
ját megyénkben s ezzel szélesebb körű mozgalmat is bizto
síthatjuk, de legyünk előbb magunk is alkoholellenesek,
mert nem volna méltó példa a gyermekeknek az, hogy mi
magunk vizet prédikálunk és bort iszunk
'
SzeIevény-
Jankó Károly
áll. tanitó.
KIBE K.
-U
y
"CZ’ Minf a hivataIos IaP a múlt héten
közölte varmegyénk egyik segédtanfelügyelője Kóródy Ferencz
J1 VI.,L flZetéS' °Szfa,y barmadik fokozatába. Kóródy
SZennt ~ Szintén eg^ike azon 'anitóból lett
tanfelügyelőknek, akit nem beteges ambíció vezérelt a tane gyeloi pályára,• hanem a szorgalom, a tettvágy serkentett
nagyobb munkakörre. A tanfelflgvelőségnek ezen kiváló munalEbőr’31 m' ,Südvözöliükré^n megérdemelt előlépése
róla
^aUgyar Hermin’ Na^V Irén, Törökné Smia Stefánia, Kurdics Erzsébet, Oláh József és Vécsey Anna
té "'X
kir,elM
. , . ,
es,tes- Pápai Gyula szolnoki áll nol</ kknhí
tanár dyetaéü! betege tartamara Sas! LaioT~kl
tanárt
“ S»ndn“t
nevezte ki.
. Isívá/cihák™
ugyancsak szolnoki polg iskolai
Pál he-vette <
r
e Lasz’° nagybirtokost
miniszter Mohács
tár kezelőjét 100 korona Malomba """J aZ.°ttan' néPkönyvhenyjá^ván^-ITzoínok
iskola vöra nagyon elterjedt szamárét mia^^
PedÍg
Áthelyezés. Madarász Ferencz és Madarászná Polónyi
Ilona nagykörűi áll. iskolai tanítók a tápiószelei áll. iskolához
helyeztetvén át, helyettesekül Koller Irma és Ferenczy Irma
oki. tanítók bízattak meg.
A mesemondóból. Említettük, hogy a szolnoki áll.
iskolák vasárnap délutánonként mesemondó délutánokat ren> deznek a városháza nagy termében. A mesemondást az idén
a VI. kér. áll. iskola tanítótestülete élén Malatinszky Lajos
igazgatóval kezdette meg, február 9-én a III. kér. állami
iskola 16-án pedig a ferencvárosi és sipostéri áll. iskola
tanítónői és tanítói szereztek növendékeik kedves előadásá
val élvezetes délutánt a gyermekseregnek. Előbbi mesemon
dón Gramma Aurélné áll. tanitónő, az utóbbin pedig. Holzschuch Ida áll. tanitónő vitték el a gyerekek fantáziáját a
boldog, a tündérszép meseországba.
Támadás egy igazgató ellen. A szolnoki felsőkeres
kedelmi iskola igazgatója ellen az egyik szolnoki újságban
többrendbeli támadás jelent meg s ebből kifolyólag dr. Pap
Illés és dr. Bállá István hírlapíró között kardpárbaj is volt.
Mint értesülünk — folyó hó 20-án a felsőkereskedelmi iskola
tanári testületé küldöttségileg fejezte ki sajnálkozását az
igazgatót ért támadások fölött.
Kosárfonó tanfolyam. A cibakházai áll. el. népiskola
február 2, 3 és 4-én tartotta meg ez évben a szokáso’s kosárkiállítást. A háziipari kosárfonó tanfolyam 1912. év decem
ber 1-én vette kezdetét Mohács István igazgató-tanitó vezetése
mellett és tartott 1913. év január 31-ig. A tanfolyamon részt
vett összesen 41 fiú, akik közül ismétlő tanköteles 25 és
15 éven felüli 16 volt. Ezek a fiuk a Mohács István lelkes
buzdítására nagy szorgalommal és ügyesen dolgoztak, úgy
hogy a rövid két hónapig tartó tanfolyam eredményeként
kiállításra került 587 darab tárgy. Még pedig, tekintettel
arra, hogy már az előbbi tanfolyamokon gyakorlatot szerzett
fiuk nagy számban dolgoztak az idén is, tehát most a
gyakorlottabb kézre valló diszdolgok is készültek, mint díszes
munkakosárkák fali kosarak, papírkosarak, sőt bútorok is,
mint kerti asztalok és kisebb nagyobb karosszékek. Mint az
eredmény mutatja Mohács István fáradozásait siker koronázta.
Az ifjúság kedvvel foglalkozott az iskolaépületben rendel’
— 10 -
kezésukre bocsátott munkateremben s a nagy közönt
BybnjOrkpdheleK munkálkodásuk szép eredményen , TrB
sang napok alatt. — A vásártéri kUnin h
y !, a fa
V01 bh íí™ éS CSOportosifva a kisebb nagyobb ésíeínlJrosamk és magas ősz,„pókban a
Az ügyes kerti asztalokon voltak elhelyezve a színes s í
fiata sag nem vá|ogat a munkáb
’
a
veti iskolái fejleszti és
• szorosabb értelembe
nemesen fogja fel amidőT^’ hanem-néPneveIöi hivatását is
- mikor a mezei munka ’
a teh hónaPokat is
tölthetik cl s így nem vihpf
~ hasznos munkával
gy nem viheti okét az unalom a korcsmába.
HIVATALOS
7
rész.
~_____________ _
952. szám.
Valamennyi
népoktató intézet éq
r
^-tanítójának Jász-Nagykun’ SzíZ0*?'nak’ '"e‘Ve ve"
a gyermektanuimányi kongresszus
terÜ'etén
y Kongresszus iránti érdeklődé* tár
gyában.
TáR** -y a mafölderítését tűzte ki feladatául
s .feBödésmenetének
ményeit bemutatandó s azért’ 'h CV' munkasságának eredS azért, hogy a magyar társadalom
szélesebb köreit a gyermek megismerésére serkentse, folyó
évi március 17. 18. napján országos gyermektanulmányi
kongresszust rendez Budapesten.
Célja kongresszusnak, hogy tárgyalásai folyamán rámu
tasson mindazokra a vonatkozásokra, melyek a gyakorlati
gyermektanulmány s az egyes tudományágak és a különböző
társadalmi kérdések között fennállanak. Tájékoztatni óhajtja
a gyermekek nevelésével, gyógyításával, erkölcsi s anyagi
érdekeinek védelmével foglalkozókat arról, hogy nemes célú
ténykedéseikben miképpen értékesíthetők a gyermektanulmá
nyozás eredményei. Bizonyságot tehetnek erről a kongreszszuson tárgyalás alá kerülő következő tételek:
Főtételek: I. A gyermektanulmány és paedagógia. II.
Gyermektanulmány és orvosi tudomány. III. Gyermektanul
mány és igazságszolgáltatás. IV. Gyermektanulmány és gyer
mekvédelem. Szakszerű tételek: I. A gyermek egyénisége és
az egyéni nevelés: 1) Az egyéni oktatás rendszerei az isko
lában. 2) Egyéni jellemlapok az iskolában. 3) A tanulók
osztályozása. 4) A tanulók orvosi vizsgálata. 5) A kisegítő
iskolák. 6) Az ideges gyerekek iskolái. !L Az alkotó munka
az iskolai nevelésben és oktatásban: 1) Az alkotó munka
pszichológiája. 2) Az alkotó munka és a társadalom. 3) Az
alkotó munka oktatástana. 4) A kisdedek alaki foglalkozta
tása. III. A gyermekek erkölcsi világa: 1) A gyermek erkölcsi
élete. 2) Gyermektanulmány és gyermekirodalom. 3) A gyer
mekek erkölcsi elzüllésének okai: a) élettani s lélektani
szempontból, b) Az elzüllés külső okai.
• Demonstrációk: Lélektanai kísérleteknek, a kiállítás
anyagának bemutatásai és magyarázatai.
A Kongresszussal kapcsolatos gyermektanulmányi kiál
lítás: 1) Lélektani eszközkiállítás. 2) A tanutók orvosi vizs
gálatára szolgáló eszközök kiállítása. 3) Az alkotó munka
alkalmazása a kisdedóvodában és az iskolában. 4) Gyermek
irodalom és képeskönyvek kiállítása. 5) A modern nevelő
iskolák bemutatása.
Miiff|iogy az országos kongresszus mindazoknak oku
lására Jogy szolgálni, akik gyermekek nevelésével foglalkoz
nak s nemzetünk tökéletesedését szivükön viselik: a szóbanlevő országos gyermektanulmányi kongresszusra a tantestü
— 12 —
— 13 —
letek és * egyesek figyelmét, érdeklődését az azon való rész
vétel céljából azzal hívom fel, hogy a tantestületek esetleg
kiküldötteik által képviseltethetik magukat a kungresszuson.
A tagsági jelentkezések s bármely ide vonatkozó kérdezősködések^a kongresszus előkészítő bizottságának elnö
kének: Nagy; László tanitóképző-intézeti igazgatóhoz (Buda
pest, Vili., Üllői ut. 16B. sz.) küldendők.
Tagsági dijjak, kedvezményes lakás és ellátás tekinte
tében utalok a Néptanítók Lapja f. é. 1. számában a „Hírek"
rovata alatt olvasható közleményre.
A Kongresszuson résztvenni óhajtók ebbeli szándéku
kat s illetve a tantestületek kiküldötteik nevét jelentsék hiva
talomhoz, mielőbb.
Szolnok, 1913. évi február hó 12-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Az 1913. évben külföldről beszerezhető cikkek jegyzéke.
Akta füzőgép.
Amperemeter (iskolai célokra belföldön is készül.)
Anilinfestékek.
Arabmézga, darabos (oldott hazánkban is készül.)
Ar
;
Asbestlemez.
Asbestzsinór.
Bársony (plüs készül az országban.)
Cérnagomb.
j
Cipőgomb.
Cipészvarrógép.
Csontgomb.
Dugóhúzó.
Ébresztőóra.
?
Falikárpit papirosból (viaszos vászonból hazánkban is
gyártják)
838. szám.
Valamennyi állami, községi és magánjellegű népokta
tási intézet helyi Hatóságának, igazgatójának, illetve vezetőtanítójának a vármegye területén a külföldi iparcikkek beszerzése
tárgyában.
A f. évi január 27-én 5595/912. eln. sz. vkminiszteri
rendelet alapján azoknak a cikkeknek jegyzékét, amelyek a
hatóságok beszerzéséről szóló kimutatások szerint rendszeres
szükséglétét képeznek, Tie hazánkban ez idő szerint elő nem
állíttatnak, aiabb azzal teszem közzé, hogy a jegyzékben
felsorolt cikkeknek külföldről leendő beszerezheted az
engedélyt az egész 1913. év tartamára VKminiszter ur Ö
Excellenciaja fennt hivatkozott rendeletével megadta,
földről
r jegyzékben fel nem sorolt cikkeknek kül3?a érteid
“
évi "L ‘örvénycikk
13§-a er eimében az engedély a jövőben is minden egyes
esetben külön eszközlendő ki.
8y
Szolnok, 1913. évi február hó lQ,-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Fénymásoló milliméterpapiros.
Forgópisztoly (automata pisztoly belföldön is készül.)
Grafit olvasztótégely.
Gummiágybetét (Bülroth-Battistot hazánkban is gyár
tanak.
Habkő.
Hajnyirógép.
Hegedühur.
Horgolótű.
Hőmérő.
írógép.
Irögépalkatrészek (irógépkellékek készülnek az országban.)
Ivlámpaszén.
Kaloriméter.
Kézinyomda gummiból
Légsulymérő.
’
Litográfiái kő.
Másoló vászon.
Mérőpálca (összecsukható.)
Mikroszkóp (iskolai célokra belföldön is készül.)
— 14 —.
Milliméterpapiros tekercsben
készítenek.)
— 15 —
(ivekben
hazánkban is
Minium (ólompapir.)
Nyomdakő.
Olló (irodai olló, sebészeti olló belföldön is készülj
Óra (zsebórát, toronyórát és villamos üzemü órát
hazánkban is gyártanak).
Óraüveg. _
Palatábla.
Palavessző.
Planiméter.
Platina cikkek (laboratóriumi célokra.)
Polyméter,
Staniol papiros.
Szijgyárjó tü.
Szivacs.
Üveggyöngy.
Üvegtoll.
M.
Tanfelügyelői
Kir.
nyilvántartási
fűzve,
naplója,
—
Óvodai
hivatalos körlevelek
—
félkemény
—
napló
haladási
—
Óvodai
1 korona.
félkemény fedélbe
fűzve, 500 iktató számig
Varrótű.
. Varrógéptü.
Voltméter (iskolai célokra hazánkban is készítik.)
táblába
—
1 korona
látogatási napló félkemény fedélbe
fűzve, 500 iktató számig
—
1 korona.
Az összeg előzetes beküldése esetén a
Szerkesztői üzenetek.
küldés portómentes!
*■ L öévaványa. Jönni fognak. Üdvözlet.
Megrendelési cim:
jük s esetleg megT irtuk?^03 (CrVeZett kirándulást majd megbeszél-
utólsó pillanatba
választ kém^An^/S^
’ ‘MitókéPz«’e vinni ?• _ A leg.
hanem sPort laPtól tessék
„Megyei
Népoktatás Kiadóhivatala“
TURKEVE.
1
künkön nagyobb fokú vadászsÍenveLM
h°gy a mi vidéÖn mint különben is fiatal emh.
yt nem 'gén lehet kielégíteni,
dászhat. Ezt annál inkXeX^
■ —a™...
— 16 —
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. március 10.
5. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
J. N. K, Szolnokmegyei Népoktatás"
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
cimü lapban!
Kiknek jár a „Megyei Népoktatás"?
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes ál
Előfizetési árak: Egész évre/6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
lami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
óvodáknak, valamint az iskolai gondnokágoknak és iskola
székeknek 1
Megfordul tehát ez a lap egy nagy vármegye összes
Nehány
szó az
önállóságról
és másról.
tanítójának, tanitónőjének, óvónőjének, lelkészének, gond
noksági elnökének s ezek utján még száz és száz intelligens
embernek a kezén I
•gy a >Jász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Népoktatás"
czimü tanügyi lap, mely a vármegyei kir. tanfelügyeiőségnek és a megyei általános tanítóegyesületnek is a
hivatalos közlönye, hirdetés közlésére is igen előnyös.
A színes borítékban, rendes füzet alakban kéthetenként
megjelenő lapra felhívjuk a hirdetni szokott igen tisztelt érdeklödök figyelmét.
Hirdetési
dijainkat
a
legmérsékeltebb
árén
fonjuk
számítani.
Hirdetés a lap kiadójához Turkevére küldendő
WWWWVWWWWWWT
Sokai vitatott s vajmi kevés eredményre
jutott tétel ez, a nevelés sok más rendezésre
váró kérdései között.
Alig múlik" el nap, hogy egyik-másik peda
gógiai lap ne bolygatná, ne fedezné fel újból S
ismét újból, e tulajdonság szükségességét.
Azt hinnők, hogy a sok polémia, a sok elmés
fejtegetés végre is előbbre jutatta e régen és sokat
vajúdó ügyet, s mindenki előtt egyformán vilá
gossá vált annak minden szempontból való szük
ségessége. Tévedünk! Szinte komikusán hangzik,
de igaz, hogy az általános vélemény és óhaj
daeára, ma sem jutottunk többre a kezdetnél. —
No de ez nagyon is természetes! önállóság! ?
Ugyan hogy nevelhetnénk mi önállóságra, midőn
mi is automata módjára működő eszközök va
gyunk. Eszközök a nevelés szolgálatában!
2
Talán kétkedéssel fogadják e cikk olvasói
eme kijelentésemet s büszkén hivatkoznak ma
gukra és elért eredményeikre. Jó! jó! Látszólag
igazuk is van, de éppen ez a hiba, hogy ott a
látszólagos igazsággal is megelégszenek s nem
törődnek a dolgok lényegének megismerésével.
Kezdem pedig ott, ahol szükségszerülcg
mindenkinek kezdenie kell. Születünk! Ez hatá
rozottan nem önálló cselekedet. Amint megsejtik,
hogy itt az idő, hozzá fognak a neveléshez. Ugyan
miből is áll ez! Sok és hiábavaló törekvésből!
Miért? Nem értünk és nem értenek hozzá!
Gyermekeink, ami teremtményeink, egy
csomó nevelési elv kipróbálása által agyon nyo
mói itott mülények, minden gondolkodási készség
és önállóság nélkül. Ugyan hogy is volnának azok
holmi önálló agymunkára képesek, hisz az szer
zett képesség. Nincs is szükség rája. Elvégzik
azt helyettük a mamák, papák, bácsik és tanitók.
gyermek a dolgokat mint igazságokat
kapja s aztán jó előre meggyártott gondolatokat
minden megerőltetés és öntevékenység nélkül he
lyezi tudatiárába. Egyedüli — de ez elengedhe
tetlen — tiszte: a kételkedés nélküli engedel
messég.
Szinte kétségbe kellene esnünk az ily agyon
nevelt gyermekek láttára. Óh nem, mi büszkék
vagyunk kreatúráinkra s nyugodt lelkiismerettel
jegyezzük meg: jó nevelésű!
Boldog multi Haladásról, az ember differen' L aS k ° beszélünk s nem vesszük észbe, hogy
nem embereket, de nyájakat nevelünk. - Lejtőn
vagyunk! Hova fajul el a nevelés nemes tudo
—
3
—
mánya 1 ? A jövő ijesztően szürke, Nem emberek,
nem Isten képére alkotott lények mozognak már
a földön. Automaták, gépek, minden akarat és
önállóság nélkül. Ez a mi munkánk, erre büszkék
lehetünk. Nézzünk* egy kissé befelé. Ott sem ta
lálunk semmi vigasztalást. Gondolataink, cseleke
deteink, unalmas ismétlések sora.
Nézzünk meg egy „jó nevelésű" gyermeket;
figyeljük azt meg játékaiban: lessük meg visel
kedését akkor, midőn ő azt nem is Sejti. Elszorul
a szivünk.
Nincs ma gyermekkor, nincs ma gondtalan
ifjúság! Eiatal és öreg vének a — föld lakói.
Őszinteség, bizalom, ragaszkodás, ma már
csak hírből ismert tulajdonok. Egész életünk szinészkedésből, mások és önmagunk ámításából
áll. Pózolunk, nagyképüsködünk s.aki jól jatsza,
jobban boldogul. Boldogul! ? Nem, csak ugy hiszszük! Népszerűség, vagyon stb, ezek tán csak
nem lesik a boldogságot? Hisz a boldogság nem
a külsőségekből, nem a földi javak összehalmozásából, hanem a lélek és világ közötti harmóniá
ból szedi hatalmát.
Ha e meghatározás vesszük alapul, ugy nem
csalódunk, ha az ilyen emberek számát nagyon
kevésre tesszük.
Harmónia a ríagy mindenséggel I Álmok álma!
Elérhetetlen messzeségben látszik a czél s mi
mégis felé törekszünk, elérésére vágyunk. Sok ut
vezet felé, de mi eltőle haladunk. Hol a, hiba;
kik a hibásak?
Nem jó utón járunk, vissza még nem késő!
Az önállóságról akartam írni s meglepnek a
— 5 —
gondolatok. Sok és nehéz munka vár mindenfelé.
Több lélekzetet, nagyobb világosságot!
Sötét van körülöttünk, de a célt látjuk.
Próbáljunk más utakon járni, sejtem, hogv
közelebb jutunk.
Függetlenítsük magunkat a formák alól, le
gyen munkám fárasztóbb, de eredetibb.
A gyermek lelke plasztikus, de rugalmas is.
Azt adjuk neki amire vágyik; ne erőszakoskod
junk nevelés címén.
Ne csináljunk mű lényeket, ne akarjunk „jó"
nevelésű gyermekeket teremteni. A teremtést
elvégezte az Atya, nekünk a teremtmény életének
megkönnyítése a feladatunk.
Úgy gondolom, hogy mi e feladatot nagyon
is rosszul és lelkiismeretlenül teljesítjük — vissza
élünk legszentebb kötelességünkkel. A helyes
nevelés első és legfontosabb feltétele tehát az
volna, hogy tisztában legyünk e kötelességgel s
szívleljük meg ama igazságot, mely igy hangzik:
„Nem a gyermek van itt a szülők, hanem a
szülők vannak itt a gyermek kedvéért."
Elégedjünk meg az irányítással s lássunk a
gyermekben hozzánk hasonló lénvl, akinek —
mind magunknak — szintén meg “vannak az ő
gondolatai érzései.
Ne romboljuk szét lelkivilágát, s ha máranevelés címén — hozzá is nyúlunk, tegyük azt
óvatosan, vigyázva, hogy semmit össze ne zúzzunk.
. .. gy.nem fog hiányozni a gyermek
ből az önállóság s a való képesség sem s nagyra
közelebb fog állani ahhoz az
emberhez, aki emberibb lesz a mostaninál.
Lezniczky Bertalan.
A számok elrendezése.
(Mese).
Mesét mondok gyermekek! A mesebeli ember örökség
hez jutott. Szegény ember ügyetlen volt mindenhez, azért a
jó szomszédok gyámolították. A gazdasághoz sem értett töb
bet, mint tyuk az ábécéhez. Pedig volt neki kaszáló rétje is.
Egyszer a jó szomszédok arra figyelmeztették az ügyet
len embert, hogy elérkezett a szénagyüjtés ideje. Villát fogott
a mesebeli ember és kiballagott szénát gyűjteni a rétre.
Már kimelegedett a nagy munkában, de még semmi
látszatja nem volt a dolgának. Erre megállott a mesebeli
ember és haragosan nézett végig a réten.
Aztán megint csak munkába fogott. De hiába igyekezett
a réti füveket villára szedni ; a villa elsiklott a füvek között
s a füvek állva ott maradtak, ahol a földből kinőttek.
Mikor látta, hogy minden igyekezete kárba vész, haza
ment jó tanácsot kérni a mesebeli ember.
(Tanulság).
Nos gyermekek, segítsetek a szegény mesebeli embe
ren ! Adjatok neki jó tanácsot! Mit csináljon, hogy a széná
ját összegyüjthesse? Gyermekek: ..... Tanitó: Úgy van!
Előbb kaszálja le a szénáját!
. Mit gondoltok, miért lehet a lekaszált szénát olyan
könnyen összgyüjteni ? Gy.: ..... T.: Igen, mert a leka
szált széna szépen, rendben fekszik egymás mellett. Hogyan
fekszik a lekaszált széna?
(Hasonlat).
Gyermekek! Nekünk is van egy rétünk! De ezen a
réten nem füvek, hanem számok teremnek. Terem ott: 1-es,
2-ős, 3-as, 5-ös, 10-es, 100-as, 1000-es, 246-os és minden
másfajta szám.
Most elérkezett a számok gyűjtésének is az ideje.
Mit csináljunk a számok rétjén, hogy úgy ne járjunk,
mint a mesebeli ember az ő rétjén ? Gy.T.. Igen,
előbb mi is kaszáljuk le a számokat! .Csináljunk számren
deket !
<
— 6 —
(Anyagfeldolgozás).
Tudjátok-e, hogy kell a számrendeket csinálni ? Figyel
jetek! Megmutatom. Négy rendet fogok vágni. A négy rend
nek a helyét kipontozom itt a táblán. Meg is számozom
azokat. Pl. |13 2 *|
Most levágok egy számot a számok mezején. Legyen
ez a szám: 1209. Az 1209-ben van: 1 ezres, 2 százas,0ti
zes, meg 9 egyes. (Egyesek a t_
számok egészen tízig, mert
tízig a számok egyenkint állanak).
Szénakaszáláskor az alacsony füvek a rend sarkába
ÍZ S
AközePes magasságú füvek a
rend közepébe jutnak. A magasabb füvek kiérnek a rend
A számok is igy esnek bele a számrendekbe. A legkérülnek í ™g\számok>az
jobbra, a sarokrendbe
SVXVt egyeS *re"dbea
[432 fi
Igen, a 7 tízest a második rendbe irom,
Pl.
1209
76
mert odatartozik.
Most B. készítsen számrendeket! Vágdd le ezt a számot:
568! Vágdd le hozzá a 4-et! A 12-őt! stb. Jöjj ki a táblá
hoz N. és csinálj te is számrendeket!
(Eredmény).
1-sö rendbe tartoznak az egyesek,
tízesek,
2-ik
»
n
százasok,
3-ik
n
n
»
ezresek stb
4-ik
»
»
Ma megtanultuk a számrendek készítését. Gyakoroljátok
benne magatokat! Majd, ha már egészen jól tudjátok, meg
mutatom a számrendek gyűjtését is!
Tiszakürt, 1913. 'február hó 10-én.
Merk Andor
közs. tanitó.'
A tizes számok már magasabb rendűek. Ezeknek jut a
Tabál ■ 0 ta a második rendbe
Szemléltetés.
'“^knél iS ”a«asabb
^mok.
a ha « J k
‘*7“ '“í illai
Azért a 2 „ázást
udrmaaiK rendbe írom. Pl.
209
|432 i|
.
Az ezresek még a százasoknál is nagyobb számok. Azok a
negyedik rendbe esnek. Az 1
renden van a helye. Pl. 1209 ezresnek tehát a negyedik
Most levágok
76 1 7R h
'ö. i 76-ban van 7
MpIvíi,
Melyik rendbe
Tehát a 6 egyest az
un
egy másik
másik számot. Legyen ez a szám
Hzpc
&
syc" ez a szám
’ eg 6 egyestartozik a 6 egyes? Gy.: . .
első rendbe irom. Pl. 1209
un
Hát a 7 tízest melyik rendbe Írjam? G~.
(Folytatás.)
Ezt elérhetjük a dolognak mindenoldalú érzékeltetése,
szemléltetése által. Ezáltal látják a gyermekek a dolgok lé
nyegét.
A szemléltetés a számolásnál a legfényesebb bizonyíték
valamely állításnak a bebizonyítására.
fHogy a szemléltetés a kedélyt nemes irányban fejlessze,
a szemléltetéshez minden anyagot a kedélyképzés szempont
jából kell a tanítónak megválasztani, mely a gyermek érzel
meivel, életével szorosan összekapcsolódik. — Környezetének
hozzá való viszonyának esetröl-esetre való éreztetése, megis
mertetése kétségtelenül fejleszti a gyermek érzelmeit, tudás
vágyát ébreszti és sok jóra szoktatja.
Az elvont fogalmak megértetésénél rendkívüli fontos
eszköz a szemléltetés. Olyan értelemben mint az érzéki
tárgyaknál, itt nem beszélhetünk róla, hanem csak közvetve
— 9
érvényesülhet, amenyiben tényadatokból indul ki a tanítás.
— Pl. a hittan tanításánál.
Az iskolában elvont fogalmák szemléltetésénél alkalmas
példákkal olyan helyzetbe, állapotba hozzuk a gyermekeket,
hogy ugyanazt érezzék, aminek fogalmával őket meg akarjuk
ismertetni; azaz a fogalmat mintegy magából a lélekből
fejtjük ki. — Jellemképzésnél különösen erkölcsirányitóan
Objektív dolgok szemléltetésére maguk a való tárgyak
a legjobb eszközök.
Vájjon miért?
Mert az ember ezek között él, ezekkel van dolga.
Ezeket kell tehát tulajdonságaiban tökéletesen megis
merni. - A növényeket, állatokat ott kell bemutatnunk
ahol vannak, ahol élnek, ahol használják. — (Ezért fontosak
a paedagógiai séták, a kirándulások.) - A természetben
bemutatott tárgyakat az emlékezet,; memória gyakorlására,
érze,mek ^'nyitása céljából újra szemlél-
XX .X, pben'1,3 azok ará"íosak'
is tatZ“X”'6 S“""é“S
Általában a szemléltetés arra való, hogy a gyermek az
erzekelhelő dolgokat, ezek sajátságos vsatokon
gy
annyira fontosnak tartották és tartják még ma is a szemlél-,
tetőt, hogy a szemléltető tanításnak „értelem — és beszédgyakorlatok" czimén, mint önálló külön tantárgynak tanítá
sát elvetik azzal a megokolással, hogy úgyis minden tárgy
nak elengedhetetlen feladata.
És valóban a képzetek csak érzétyés, érzéki észrevevés
által szerezhetők meg, semmiféle magyarázatból se értik meg
a gyermekek, hacsak nem látják, hallják, tapintják, stb. ...
érzékükkel nem érzékelik az illető 'tárgyat v. dologviszo
nyokat.
Ezért alkalmazzák az iskolába minden foglalkozásnál,
megértetésnél a tervszerű és módszeres szemléltetést, mely
a megismerendőket a gyermekek érzékei elé hozza.
Az értékezésem végére érve, melyben a szemléltetésről
s annak fontosságáról beszéltem, önkénytelenül eszembe jut
vármegyénk tiszteletben és szerctetben érdemes kir. tanfelü
gyelőjének, Rhédei Jánosnak 1912. december 12-én az az
eléggé megokolt mondása: hogy „szemléltetni és mindig
szemléltetni.
Oláh József.
Március Idusán.
örnyezetéről és önömagáról lehetőleg világos ha
- a
összefoglalása es rendezése által a gyermekek a heZ
beme^Ae Mó
r
™
a boldogulást ahol^k-8’ ..Oglkus kovetkeztetés biztosítja
tartalma üres ’szóképzetekíe sü’lyed"
tantárgy
Z"í P'8'3'™ "=■
0"™
f^ztW a
& 3 beszéllö képes•sKolaban. Pedagógusok egész serege
Ami Isten után az emberi szívnek
Legbecsesebb kincse: — édes homfitársam! —
A drága Hazáért imádkoztál-e ma?
Óh ha még nem tetted: borulj le az égi
Felség színe előtt s emeld föl fohászod
Örök életéért, függetlenségéért
S szent szabadságáért!
Mert nagy ünnep van ma szerte e Hazában;
Feldobban ma a szív, szárnyat ölt a lélek:
Sólyomszárnyaival keresztül röpüli
Ez áldott országnak vérázott tájait
És szellemi csókot lehel minden rögre.
Melyet annyi köny és a szent Szabadságért
Kiontatott vérnek cseppjei öntözték!
— 10 —
Hatvanöt esztendő választ el bennünket
Ama szent időtől, midőn ezen napon
Millióknak szive egyszerre földobbant;
Mert a Szabadságnak ébresztő szellője
Zörgetett a czivek bezárult ablakán:
— Ébredj álmaidból, gyuladj szent örömre
És tégy ma fogadást, hogy szeretni fogod
S ha kell: önvéreddel védelmezed ezt az
Istenáldott Hazát, mely szült, tápiái s nevel,
Amely mától fogva vérrel ázott földön
Nem tűr szolgaságot! . . .
És egyszerre lehullt milliók leikéről
A rabszolgaságnak csörrenő bilincse:
Szabad lett e Honnak mindenik lakója;
Az osztálykülönbség khinai falai
Mint omlanak össze! s a főur és a pór,
A gazdag és koldus mint ölelkezének
Testvér — szeretetben I . . .
S midőn a zsarnokság s önkény lovagjai
Reánk támadának, bogy elvegyék e Hon
Drága szabadságát s rabigába hajtsák
A magyar nemzetet: óh; mint állott talpra
S mint kiáltá oda kardját villogtatva :
— Nem, mig egy magyar él, kinek ereiben
Ősök vére pezsdül s aki fegyvert foghat:
Ez imádott Haza földét nem tapossa .
Idegen ellenség! .
S midőn az ellenség százfelül tört reánk,
S itt benn a Hazában osztályos társaink.
A nemzetiségek jöttek ránk fegyverrel:
Mint bujt ki a földből nemzeti hadsereg
Ama lángelmének, jó Kossuth apánknak
Hivó szózatára s tüzlelkü Petőfink
„Tapra magyarjára! .
Számtalan csatában mint futott az ellen,
S mint ömlött ki vére piros patakokban
A megtámadt ország megszentelt földén/ ...
— 11
És midőn eljutánk szabadságharcunknak
Dicső zenitjéhez : a letiprott ellen
Mint hivta be ránk a hideg északnak
Fagyasztó szélvészét, jeges hóviharát,
Hogy eltemessen a Szabadságot soha
Nem ismert nemzetnek szabadsággyilkoló
Átkos lavinája! . . . Óh, e rettenetes
Veszéllyel szembe is minő bátran álltunk!
S tán ki is kerüljük korán ásott sírunk,
Ha nem akad köztünk egyetlenegy ember,
Akinek a hite — mint a gyönge nádszál —
Meginog jövőnkben! ?
. . . Szent napok, nagy idők drága emlékei,
Újuljatok ma föl milliók szivében
S tüzeljétek jóra, hazaszeretetre
A vitéz ősöknek méltó unokáit! . . .
. . . A
Isten után az emberi szívnek
Legbecsesebb kincse: — édes honfitársam! —
A drága Hazáért, óh jer, imádkozzál!
Borulj le az égi Felség színe előtt,
S emeld föl fohászod örök életéért,
Függetlenségéért s szent szabadságáért 1!
Dévaványa.
Jámbor Lajos.
HÍRE
Március 15. A „szabadság,
k.
testvériség, egyenlőség"
nagy napját, Magyarország legszebb nemzeti ünnepnapját az
idén is .méltóképen tartják meg széles e hazában. Kiveszik
részüket az ünnep megtartásából az iskolák is. így a szol
noki összes iskolák növendékei március 15-én délelőtt isten
tisztelet után kivonulnak a honvédemlékhez és Damjanícs
szoborhoz, ahol alkalmi beszédek, szavalatok tartása mellett
— 12 —
— 13 —
koszorút helyeznek úgy a honvédemlékre mint a hős Dam-
Iskolalátogatások. Rhédei János kir. tanfelügyelő
legutóbb a törökszentmiklósi, Bogárdy Antal segédtanfel
ügyelő pedig a jászberényi tanyai iskolákat látogatták meg.
janics szobrára.
A mesemondóból. Február hó 23-án a belvárosi fiués leányiskola tanitótestülete és növendékei rendezték a
mesemondó délutánt, március 2-án pedig a Constantin iskola
vette ki részét a mesemondóból. Ez utóbbi alkalommal Sopronyi Adorján kollégánk a saját meséjébe igen ügyesen és
hatásosan szőtte be a szolnoki csata történetét, szép és buz
dító szavakkal emlékezvén meg a csata hős vezéréről, Damjanics Jánosról is. Mindkét mesemondó szép jövedelmet
hozott a szegény tanulókat segítő egyesületnek.
Eskütétel. Józsa Lenke és Valér Irén jászkiséri tani- .
tónők a hivatali esküt március hó 1-én tették le a kir. tan
felügyelő előtt.
Iskolalátogatás. Rédei János kir. tanfelügyelő f. hó
3—4. napján a szolnoki „Constantin" rk. el. népiskolát
látogatta meg. *Két napig tartó alapos tanulmányozás után
4-én délutánra tanácskozásra hívta egybe az iskola tanító
testületét, hogy azon személyesen tegye meg jóakaratu
észrevételeit. Ennek az értekezletnek — mint ő igen helye
sen megjegyezte, — nem a megbirálás volt a feladata,
hanem azoknak az utaknak és módoknak a megjelölése,
amelyekre az esetleges hézagok pótlása végett minden isko
lának szüksége van. Örömmel konstatálta, hogy a tanítótes
tület ügybuzgó, példás vezetése mellett olyan színvonalon
áll ez az iskola, hogy bármelyik hasonló iskolával kiállja a
versenyt.
Gyermek-hangverseny. Még élénk emlékezetünkbe
van az az igazán szivet-lelket gyönyörködtető gyermek-hang
verseny, amelyet 2 évvel ezelőtt Sopronyi Adorján szolnoki
Constantin-iskolai tanitó rendezett el. isk. tanulókból alakított
gyermekkarral. Most, mint halljuk, mozgalom indult meg az
intelligensebb szülők között, hogy Sopronyi kollégánkat
újabb hangverseny rendezésére bírják rá. Mi ismervén
Sopronyi kartársunk készségét és a zeneiránti szeretetét bizton
hisszük, hogy ez az estély nagy élvezetet fog nyu;tani
hallgatóságának. Atiszta jövedelmet, mint a múltkor is,
a szegénytanulóknak ruházattal és tanszerekkel való ellá
tására fordítják.
Igazgatói megbízatás. A vallás- és közoktatásügyi
miniszter Kurdy Sándor dévaványai gazd. szaktanítót az
igazgatói teendők állátásával bízta meg.
Tanitóváltozás. Egner Gabriella a székesfővárosi
polg. iskolához választatván meg, a törökszentmiklósi tár
sulati polg. leányiskolánál viselt állásáról lemondott.
Könyvtár adományozás. A vallás és közoktatásügyi
miniszter a jászárokszállási ifjúsági egyesületnek szép
könyvtárt adományozott.
HIVATALOS RÉSZ.
1322., szám.
Valamennyi állami elemi népiskolai Gondnokságnak igazgató
és vezető tanítónknak az iskolák 1913il4. tanévi butorszükséglc lének kimutatása tárgyában.
A Vallás és Közoktatásügyi miniszter ur 128000/910
szám alatt kelt körrendeleté alapján felhívom Címet, hogy
egyrészt a meglevő másrészt az 1913/14 tanévben megnyi
tandó uj tantermek (uj állami elemi iskolák) bebútorozása,
illetve a meglevő bútorzat javítására szükséges költségek
kimutatását — megbízható mesteremberektől bekivánt költ
ségvetések alapján — állítsa össze, a szükséges bebutorozási
tárgyakat és költségeket az alább közölt kimutatási minta
szerint pontosan mutassa ki s a gondnoksági elnök és az
igazgató vezető tanitó aláírásával meg az iskola pecsétjével
ellátott kimutatást hivatalomhoz legkésőbb f. évi ápril. 1-ig
a beérkezett költségvetésekkel és a megokolt kérvénnyel
együtt beterjeszteni szíveskedjék.
Megjegyzem, hogy az uj állami iskolát (uj tantermet)
illetően csakis annak a bntorszükségleteire vonatkozólag kell
— 14 —
— 15 —
kimutatást és pedig külön összeállított kimutatást beterjesz
teni, amely uj iskola (uj tanterem) felállítása miniszteri ren
delettel az 1913 14 tanévre kimondatott s hogy csak a Kir.
államkincstár terhére eső költségek veendők be a kimutatásba.
Oly bebutorozási költségeknek, melyek az államosítási szer
ződés, vagy a szervező rendelet {értelmében a község vagy
már érdekeltség terhét képezik a kimutatásban helye nincs.
A beterjesztendő rovatos kimutatás vonatkozó rovatai
ban a szükséges tárgyak darab — száma szerint pontosan
megnevezefidők. Azon rovatok amelyekben elősorolt tárgyak
ra szükség nincs üresen hagyandók.
A 20. rovatban a beérkezett költségvetések alapján a
legkedvezőbb ajánlati összeg tüntetendő föl.
Szolnok, 1913. március 2-án.
1225. szám.
i
Valamennyi
államsegélyes községi népiskola Iskolaszékének, illetve igaz
gató (vezető) tanítójának.
A Népoktatás f évi 2. számának hivatalos részében
- az egyhuzamos tanítási rendszabályozás tárgyában —
1878 912 sz. alatt közzétett 145993j912. sz. vkminiszteri
körrendeletre azzal hívom fel a Cím figyelmét, hogy annak
érvényét a VKM. ur f. évi február 10-én 6518 sz. alatt kelt
körrendeletével az államsegélyes községi elemi iskolákra is
kiterjesztette.
Rhédei János
Szolnok, 1913. évi február hó, 24-én.
kir. tanfelügyelő.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
1323.
\ Körlevél.
Jász-Nagy-Kun Szolnok vármegyei valamennyi áll. isk.
igazgató, vezető tanitó) urnák.
Az úllami^dgmí iskolák tanszerszükségleteiről elkészí
tendő kimutatás beterjesztése tárgyában.
A vallass és közoktatásügyi Miniszter Ur önaíívméltósaga 196 é. 128000 sz. körrendeletével kiadott s a mellék
eién közölt Vili. sz. kimutatás mintát azon felhívással adom
r°VatOkkal készi‘e« kimutatást
L “n f
. k'tÖltVe hivatal^ho^ megfelelő kérvény
kapcsán legkésőbb március 31-ig terjessze be
Minthogy pedig többször előfordult eset, hogy egyik
mol^rA
1°' k'Van‘ kimutatás e,késetten érkezett be, Sko3a z
3 CÍmet’ h0^ “ó esetben
mulasztása következményeit viselnie kell.
Szolnok, 1913. március í-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
*
Kérem a lap igen tisztelt munkatársait, hogy a közleményeiket
a papírnak csak egyik oldalára Írják.
Szerk.
S. P. A kir. tanfelügyelő ur nem fogad, hanem — amikor csak
otthon van, szívesen Iát minden tanítót.
B. M. A közöttünk lévő nemzetiségek közül legtürelmesebbek
a görögök és a spanyolok, valószínűleg azért, mert amazok csak
dinnye, émezek pedig csak viasz alakjában vannak nálunk.
L. B. Minél gyakrabban tessék felkeresni lapunkat ’.
A. S.
Egyik ember szerint ugy, a másik ember- szerint meg
amúgy lehet az időt kellemesen tölteni. Magyar embernek pl. igen
kellemes időtöltés a borfejtés és a dohányvágás is.
— 16 -
Szolnok, 1913. március 25.
VI. évfolyam.
6. szám,
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
a
MEGYEI NÉPOKTATÁS
„IN. K. Szolnokmegyei Népoktatás"
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
cimü lapban!
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiknek jár a „Megyei Népoktatási
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes ál
lami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
óvodáknak, valamint az iskolai gondnokágoknak és iskola
székeknek 1
Megfordul tehát ez a lap egy nagy vármegye összes
tanítójának, tanítónőjének, óvónőjének, lelkészének, gond
noksági elnökének s ezek utján még száz és száz intelligens
embernek a kezén 1
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős sz^rk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő március havi jeletése.
Métóságos Főispán Ur!
így a nJász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Népoktatás"
czimü tanügyi lap, mely a vármegyei kir. tanfelügyelő
Tekintetes Közigazgatási Bizottság !
A
ségnek és a megyei általános tanítóegyesületnek is a
népoktatás 1913.
vármegyei
állapotának
évi
főbb mozzanatairól a követke
hivatalos közlönye, hirdetés közlésére is igen előnyös.
havi
A színes borítékban, rendes füzet alakban kéthetenként
megjelenő lapra felhívjuk a hirdetni szokott igen tisztelt ér
deklődők figyelmét.
zőkben van szerencsém számot adni:
Hirdetési dijak:
Szolnok, Turkeve, 1913-ik év.
Magyary $yu'a
fel. szeri !82tő-
*
Említett hóban a szolnoki izr. el. iskolákat s
az itteni kisdedóvókat, — a jászkiséri népoktatási
intézeteket, a mezőtúri
A1 oldal1-szer közölve ...
1
„
5-ször
„
1
«
lőszer
„
1
„
26-szor
„
/2 oldal hirdetésért lenti
A hiidetésck es hirdetési
jához Turkeve küldendők.
l
7 kor.
... 30 „
... 50 „
... 100 „
dij fele számitlalik.
dijak a lap kiadó
kolákat,
köz
hegy, Homok, Pusztahék és Martfű tanyák állami
el. népiskoláit látogattam meg.
A közigazgatási
történt
bizottság f. évi február havi'
fölszólalás alapján elnöki
történt arra
dedóvóintézeteink
kiadó.
és izr. el. is
séghez tartozó Cserepes, Ködmönös, Sártó, — a
Tiszaföldvár külterületén található Ó-szőlő, Virág
intézkedés
Daróczy Antal
róm. kath.
állami kisdedóvókat, a Dévaványa
ülésében
*
február
utón
vonatkozólag, hogy kis
hivatásukat
teljes
mértékben
betöltsék ^s hogy a közeledő szorgos mezei mun
kák
idején kora
reggeltől késő estig nyitva tar-
A
— 2 —
—
'I
tassanak. Az elnöklésem alatt álló népművelési
bizottság működését megkezdte, a helyi albizott
ságok megalakítása, az analfabéta oktatás, a népies
előadások, ifjúsági egyesületek, olvasó és daloskö
rök, népkönyvtárak, kézimunkára nevelés, alkohol
elleni küzdelem vármegyei programújának össze
állítása. Amke iskola és óvoda szervezése érde
kében a szükséges intézkedéseket megtelte.
Hivatalom a vármegye területén működő ál
lami elemi és gazdasági népiskolai tanitók, tanító
nők és óvónők minősítő tábláinak kiállítása körül
szükséges munkákat befejezte és ezzel itt évek
óta érzett hiányt pótolt.
A máv. igazgatósága a szolnoki műhellyel
kapcsolatban önálló tanonciskolát létesített.
Cibakháza és Tiszaföldvár községek kisded
óvás ügyének állami utón való rendezése érdeké
ben a szükséges előterjesztéseket illetékes felsőbb
helyeken megtettem és előterjesztéseim kedvező
eredményét mindennap várom.
kir. vall, és közokt. Miniszter ur az áll. el.
népiskolák egyhuzamba való tanítására vonatkozó
szigorító rendeletét a községi el. népiskolákra is
kiterjesztette.
3
—
■' ■
I :;
Ezt a kinevezést az illetékes körök lelked öröm
mel fogadták.
M. kir. vall, és közokt. Miniszter ur: Kóródy
Ferencz kir. segédtanfelügyelőt soron kívül a j/lll.
fizetési osztályba nevezte ki, a mivel egy tehfetséges
és képzelt, ambitiozus tisztviselő
kiválóságát ho
norálta ; Pap Gerzson vezsenyi ref. tanítót évi 200
koronás személyi pótlékkal tüntette ki.
Salomváry
József
jászberény-homoki áll. el.
}
isk. tanítót az újpesti kir. tanfelügyelőséghez ren-
>
delte
szolgálatra. —
Kurdy Sándor
dévaványai
gazdasági szaktanitót az ottani gazdasági népiskola
igazgatásával megbízta.
Végül jelentem,
szentmiklósi
polgári
hogy Egner Gabriella török
leányiskolái
tanitónő ezen
állásáról lemondott, mivel a székesfővárosban nyert
alkalmazást.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. március hó 2.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
M.
A m. kir. földmiv. Miniszter ur a jászárok
szállási ifjúsági egyesület részére népkönyvtárt
adományozott.
Hofbauer Aladár min. számvizsgáló felada
tának végéhez közeledik.
Főispán ur Ö méltósága Dr. Gorove László
nagybirtokos urat a rákóczifalvai állatni elemi
népiskolák gondnokságának elnökévé nevezte ki.
Feltámadás.
Egy ifjú kopogtat az Öreg természet ajtaján. Költögeti
az alvó lakókat. Az ifjú tavaszt örömmel fogadja a természet
s kezet fogva vele, együtt teszik széppé a világot. S az
„Isten kalapja" e föld, megújul; szép hazánk pedig a „bok
réta", uj életre ébred s uj erőt nyer és boldogsággal tölti
minden hazafi lelkét!
Elhozta a kikelet a husvét ünnepét, mikor talán min
denki boldog. Mikor mindenki érzi a Jézus feltámadásával
a természet ujraébredését.
Az ezelőtt még pihenő természetben uj élet kezd ébre
——
dezni! A ragyogó napsugarak kicsalogatják a földi kbirinttherben eddig téli álmot alvó vöröshátu bogárkát. Élénken
futkos, uj erőt érez tagjaiban s táplálék után lát
A madarak vígan fütyörésznek, örömmel zengenek,
hálaimát a tavasz elhozójának, a Teremtőnek.
Az emberiség is testben-lélekben megújulva készül a
feltámadás magasztos napjához.
Eljött a húsvéti Itt van az emberiség igazi ünnepe!
Hangzik minden gyermek ajkán, hogy „Feltámadt Jézus
gyászkoporsójából 1
*
*
*
Amilyen a feltámadás a természetben, olyan a szellemi
megújulás az eszmék országában!
Feltámadunk! Az emberiség szellemi ereje korunkban
kezd kifejlődni igazán. Oly időket élünk, mikor az újítások
es a modernizmus felforgat mindent, megváltoztatja az eddigi
éves felfogas irányát s a helyes irányba tereli. Uj eszmék
támadnak minden téren. Megrázkódik a régi gondolatok
pwamisa s helyette egy uj hatalmas épület keletkezik
ui irán J
áta'akU1 a peda8Ógia- - Megszületik egy
leszi
Mohosabb
nem a gyermek „ a
tanítóért, hanem a tanitó a gyermekért.
zásmódiát3
dÖnt‘ meg a régi világ fonák gondolkoS
’
y CSUpan a Iátszat hatását keltette de a
lelket satnyává tette, s az visszafejlődött.
kis csaraXmeSSZÍre mennünk> csak saját iskolás korun-
VO.U a tanítók
teremtett mee De
■' ey egy
társadalmat
Pestalozzit taa
a nemes lelkű
venni és behatóba g^ermeFkSbe2If
“ figyelembe
nem szükség ráerőszakolni í í h
megérti tanitóJat s
megmarad az elmében mén • “domany s tudás kincseit,
megértették egymást! ’ Dni
3 tan‘tÓ’ m'nd a tanitvány
5
hacsak egy homokszemmel is.
Változnak az idők és mi változunk az időkkel. Változ»
nak az emberek és az emberekkel a gondolatok. A gondo
latváltozás pedig megszüli az eszme és a gondolat ujjászü- ‘
letését és feltámad az alvó és haldokló erő, győzelmet nyer
az igazság felett s az emberiség feltámad! Jászárokszállás.
Oláh József,
A számok elrendezése.
összeadás.
A múlt alkalommal számrendeket tanultunk készíteni.
Most a számrendek gyűjtését tanuljuk meg.
Láttátok már szénát gyűjteni ugy-e? A szénagyüjtő
ember odaáll a sorrendek mellé, gomolyitja, csomózza a ren
det, amíg az egész rend egy csomóban lesz. Azután a már.
sodik rendet csomózza össze. A második rend után követ
kezik a harmadik, negyedik stb. rend. A nagy csomókat
azután egymásba rakja. Mikor már minden rendet összegyűj
tött, igy gondolkozik a szénagyüjtő ember: Minden rendet
felgyüjtöttem s igy a gyűjtést elvégeztem.
Szakasztott igy járunk el a számok gyűjtésénél is. Csak
hogy a számok gyűjtését „összeadásának nevezzük. Most
már tudjátok, hogy mit tesz összeadni ?
Összeadni annyit tesz, mint a számrendeket egybegyüjteni. Persze, az összegyűjteni való számokat előbb egymás
alá, rendekbe kell írni, hogy összeadhassuk. Pl. 376
195
Kérdések: Mit tesz összeadni ? Hogy kell Írni az összegyűj
teni való számokat? Milyen számok tartoznak az első, má
sodik, harmadik stb. Tendekbe?
Az összegyűjthető számok alá vízszintes vonalat huzuhk
s a számok élé álló keresztet teszünk. Pl. -j-376
195
Az álló kereszt azt jelezi, hogy a számok összegyüjthetők.
Mit jelent az állókereszt? Gy. . . •
Most már megkezdhetjük a számok gyűjtését! De hol
— 6 —
Gy. . . . T. Igen, jobbra, a sarokrendekben,
ahol az egyesek állanak! No, kezdjük! 5 egyes, meg 6
egyes, az 11 egyes. A gyűjtés eredményét felírom oldalt.
Pl. +376 11
195
T. Mi a gyűjtésűnk eredménye? Gy. . . . T. Mi van a 11
egyesben? Gy. . . . T. Helyes, a 11 egyesben van: 1 tizes,
meg 1 egyes. Melyik rendbe tartozik az 1 egyes? Gy. . .
T. Tehál az 1 egyest leirom az egyesek rendje alá, mert
oda tartozik. Az 1 tizes felmarad oldalt. Pl. + 376 1
Hova tartozik az 5 százas? Gy............... T. Tehát az össze
gyűlt 5 százast leirom a százasok rendje alá, mert odatar
tozik. Pl................................................................... 376
195
195
1
T. Miért maradt fel az 1 tizes ? Gy. . . . T. Azért maradt
fe! az 1 tizes, mert a tízeseket még nem gyűjtöttük össze.
Most már összegyűjtjük a tízesek rendjébe tartozó szá
mokat. A gyűjtést a felmaradt 1 tízessel kezdjük meg. Kezd
jük! 1 tizes, meg 9 tizes, az 10 tizes; meg 7 tizes, az 17
tizes. A gyűjtés eredményét felírom oldalt. Pl. + 376 17
mennyi az összeg? Gy. Itt az összeg: 571.
(Begyakorlás.)
Tiszakürt, 1913. február hó 14-én.
is kezdjük?
195
T. Mivel kezdtük meg a gyűjtést? Gy................ y. Miért?
.......... T. Mi a gyűjtésünk eredménye ? Gy
T ■
“................. 1, tízesben? Gy.
T. Hova ™
,
alá
ala,
mPH ,< .
■ Tehál a 7 ,ízesl leírom a tízesek rendje
mert odatartozik. Az 1 százas felmarad oldalt. Pl.
+ 376 1
__ 195
“ 1 Százas?
meg nem gyűjtöttük össze
mokat^A1
’ Százasok
‘ százasokat
™diéte
“á-
Kezdjük! f százas “
kKd)“l‘ m'B'
„A* « ’ meg 1 szazas, az 2 százas; meg 3
százas, az 5 szazas. A gyűjtés eredményét felírom oldalt
Pl. + 376 5
195
Mivel
kezdtük meg a gyűjtést?
y* • • • .
Gy. . 7\ . T. Miért?
. Mi lett a gyűjtésűnk eredménye ? Gy............. T.
571 ,
T. Mit is gondolt a szénagyüjtő ember, amikor már
minden rendet összegyűjtött? Gy. „Minden rendet felgytijtöttem s igy a gyűjtést elvégeztem/4
Mi is, elvégeztük a gyűjtést! Be van fejezve az össze
adás! Az * összeadás eredményét összegnek nevezzük. Itt
Merk Andor
közs. tanitó.
Felhívás jelentkezésre.
Az „Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület." AMKE.
.tudvaievől’eg megalakította a „JNKunszőlnokmegyei és Szol
nok városi osztálynál. Vármegyénk e közművelődési szak
osztályának. Népművelési Bizottságába csekélységem is be
választatott a kézimunka oktatás előadómul. ily minőségem
ben fordulok ez alkalommal azon kartársashoz, kik ezideig
slöjd tanfolyamot még nem végeztek.
Az „Utasítás" köztudomás szerint kötelezővé tette
az'elemi iskolákban a kézimunka (slöjd) tanítását. Azonban
ennek az összes vonalon való keresztülvitele a sok minden
féle okon és akadályon kívül azon mullott főképen, hogy a
slöjd tanítására hiányzott a megfelelő szakképzettségünk. E
megtisztelő állásomban, munkakörömbe tartozván a kézi
munkára nevelés előbbre vitele céljából a tanítói tanfolya
mok rendezése is, felkérem azon kartársaimat, kik a bekö
vetkezendő nagy szünidőben Szolnokon, egy ilyen tanfolya
mon résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat, e hó
végéig (annak megjelölésével, hogy „csak, államköltségen"
avagy „önköltségen is" hajlandók reszt venni!: alulírottnál egy
lev.-lapon jelezni szíveskedjenek.
Bár biztosítva vagyunk egy kitűnő szaktanár vezetésé
- 8 -
— 9 —
vei a tanulmányi sikert illetőleg, az AMKE. és a magas kor
mány részéről nyerendő erkölcsi és anyagi támogatás kiesz
közlése céljából szükséges volt éz előzetes jelentkezésre fel
hívást kibocsájtanom, melynek eredményéhez képest fogok
idejében minden szükséges intézkedést megtenni.
Szolnok, 1913. március 10.
Kartársi üdvözlettel:
Oreskó Dezső
szakelőadó.
Hl BEK.
.
. ha ^7^ 15' aZ isko,ákban- A lapunknak küldött
tudósításokból örömmel konstatálhatjuk, hogy a magyar nép
legszebb nemzeti ünnepét az iskolák az idén is nSénen
ek, minél alaposabban ismerje a március 15-iki eseméb^yer^^^
mert eZe" események ismereté
ül nyerhet bátorságot, erőt az ezer éves hazát s annak
^kotmanyat, szabadságát védelmezni hivatott munkához
a XXiXír T1”1
3 "«
Kossuth ul^"^^83 3“ á"0
kom köpései iXXT, “T" lé™ á"ami iS‘
minisztériumtól. Az egyes
i ••
házai áll iskola
fel:Cibakberényi áll iskola i
á'L iskola 850 K ^kisujszállási áll iskola °910 ]^SZ'adanyi a"; iskola ’894 K.
]Kcn tz
ii •
° 0 K. kunszentmártoni áll isknia
1560 K. mezőtúri belterületi áll iskola Wi íz ’
külterületi áll. iskola 7Q0fi íz ’ ,
. 3560 K- mezőtúri
rákóeifalval á l í
á"’ isk<*
K.
szolnoki áll. IsJa lől7?K r
yi álL iskola
liszasulyi áll. iskola 660 K ■,“za.,l"d,án
Iskola 58IOK.
t™kszLmlklX X ,'ST T á"' iSk“la 831 KAz ufnUA
‘
k
350 K- ‘urkevei áll. iskola 542 K. *
a
mesemondó délutánt aiJv
,,
szezonban az utolsó
részét a mese
vette ki
mondásból- A műsor kiemelkedő részét Bro-
zsik Pál igazgatótanitónak mese alakban előadott beszéde
(a szolnoki csata) képezte. Egyébként pedig nagyon ügyes
és igazán szórakoztató volt az egész műsor. Az utolsó
„mesemondó" alkalmából hálásan emlékezik meg a vezetőség
Nagy Márton róm. kath. „Constantin" iskolai kollégánkról,
aki csak tanítótól várható lelkes buzgalommal végezte műi
den vasárnap délután a pénzbeszedői és pénztárosi teendődet.
Úgy tudjuk, hogy Nagy Márton buzgalmát Rnédei kir. tan
felügyelő ur is elismeréssel méltatta. Köszönet illeti Nagy
Márton mellett Szűcs Kálmán szolnoki hegedűtanárt is, aki
a mesemondó délutánokon kis tanítványaival együtt többször
és örömmel működött közre a siker érdekében.
A második évharmad. Olyan rövid farsangra s
olyan rövid második tanévharmadra mint aminő az idén volt
. igazán nem emlékezhetnek nemcsak a régi, de a legeslegré
gibb öregemberek sem. De mig az idei rövid farsangnak
— a rövidség dacára rendes volt a böjtje, addig a szintén
rövicí évharmadra hosszú „bőjt“ (munkaidő) következik, mert
március 26-tól junius végéig — alig említhető szünidővel
— folyik a tanítás minden iskolában. Tekintve, hogy a tél
folyamán vármegyénk területén sok helyen be voltak zárva
az iskolák s ezen kívül mindenütt sok volt a mulasztás: a
hosszú szorgalmi időnek a tanítóra s tanulókra nézve fárásztó
volta mellett meg lesz az a haszna, — hogy a hiányok
pótolhatók lesznek.
Könyvismertető. Az igen t. tanítótestületek figyelmébe!
„Utazási Tanácsadó" cimen Nádor Gy. és Nemes Győző
máv. ellenőrök tollából egy igen értékes, úgy a nagyközön
ség, mint a különböző fokozatú iskolák régen érzett szük
ségletét pótló munka jelent meg Kolozsvárt. Ez a kivándor
lásokon s bármilyen célú és érdekű utazásokon valóban
nélkülözhetetlen munka magában foglalja . mindazon tudni
valókat, melyekre utazási kedvezményeket, útiterveket, csat
lakozásokat magános és társas utazásoknál az útirányt, sze
mély és podgyász tarifák ismeretét illetőleg bárkinek is min
denkor szüksége van. Talán joggal mondhatjuk az utazás
encyklopaediájának, olyannyira kiterjed az utazásnál tudniva
lók minden részére. Ha még megemlítjük, hogy ezen 23
évre terjedő munka ára intézetek részére 1.50 K — magá-
-io
nosoknak 2 K árért rendelhető meg a szerzőknél, egyszers
mind, a legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk az iskolák részére
beszerzésre ezen valóban hézagpótló munkát.
Csikós J.
Móricz halálugrása. Murai Károly kitűnő humoristánk
mostanában ritkán szólal meg, pedig az olvasók mindig
örömmel látják viszont kedves, mulatságos, vidám történeteit.
Most a Jó Pajtás, Sebők Zsigmönd és Benedek Elek képes
gyermeklapja szólaltatja meg a gyermekek számára. A kitűnő
iró Móricz halálugrása címen pompás, mulatságos elbessélést irt a Jó Pajtás legújabb számába. Ugyanebbe a
számba verset írtak Benedek Elek és Endrődi Béla, Sebők
Zsigmönd folytatja Dörmögő Dömötör legújabb kalandjait,
Gyula bácsi érdekes dolgokat mond el a diósgyőri vasgyár
ról, Garay Ákos pompás képet rajzolt. Egy szép lengyel
mese, Zsiga bácsi vidám mókája, a rejtvények és szerkesz
tői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. — A Jó
Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre
évre 5 K- egész évre 10 Kszám
i • n - ’ Elvetéseket elfogae és mutatványszámokat küld
a Jo Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
■
székéhez ; áll. közs. és felek, polgári iskolák, va
lamint az el. iskolák igazgatóihoz, tanítóihoz és
tanítónőihez a „Jó Egészség Naptárau terjesztése
tárgyában.
A f. é. 15067. sz. vkminiszleri körrendelet
folytán értesítem t. Címet, hogy a „Jó Egészség
Naptára" szerkesztő bizottsága a magyar nép ke
zébe oly hasznos és egyúttal nemzeti célt szol
gáló és egyszersmind szórakoztató naptárt óhajt
adni, amely feladatául tűzte ki, hogy a két nagy
nemzeti veszedelem, a tüdővész és az alkoholiz
mus ellen harcoljon és e mellett a népet felvilá
gosítsa és megtanítsa az ezek ellen való hygienikus és társadalmi védekezés formáira és eszközeire.
Ezen közhasznú naptárt azzal ajánlom a Cim
felkaroló pártfogásába, hogy annak a nép m\né
szélesebb rétegében terjesztését minden alkalmasl
módon elősegíteni törekedjék.
Szolnok, 1913. évi március 10-én.
Szerkesztői üzenetek.
aktuális*
Rhédei- János
A k°rábban beküldött cikk (mint bármikor
kir. tanfelügyelő.
is M,í *
’ l’"™“
i
...
,A‘ S'
”Néhány
megszívlelendő szó a
?
pazarlásról “
Fnnek a
X■
zomoru valóság, hogy
sorsjegyeink nem nyernek.
hivatalos rés
1425. szám.
Körlevél.
ísk^S?1?1 Sz”hlok vármegye valamennyi áll.
• gondnokságához, községi és felekezeti iskola
1420. szám.
Valamennyi
állami, községi és államsegélyes hitfelekezeti
népiskola igazgatójának, illetve vezető tanítójának
az elemi és ismétlőiskolai végbizonyítvány-szükség
let bejelentése tárgyában.
Felhívom Címet, hogy a folyó 1913. évben az
elemi és ismétlő iskolából kikerülő s a minden
napi iskola hat, illetve az ismétlő iskola három
évfolyamát végzett növendékek részére az 1912.
évi 46. t.-c. és a 2103|912. eln. sz. vall, és közokt.
miniszteri körrendelet értelmében kiadandó végbizonyitvány-ürlapok darcibszámát hivataomhoz f
»
— 12 “•
— Í3 —
évi áprill. 15-ig jelentse és pedig külön kimutatva
a mindennapi, külön az ismétlőiskolai szükségletet.
Hangsúlyozom, hogy csakis a folyó évi tény
leges szükséglet mulatandó ki s hogy a jelzett
határidőn túl érkező bejelentések a szükséglet
engedélyezése szempotjából figyelembe vehetők
nem lesznek.
Szolnok, 1913. március 7-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfügyelő.
1465. szám.
Valamennyi állami elemi és polgári iskola
Igazgatóságának a tanulók orrvizsgálatánakengedélyezése tárgyában.
A folyó évi február hó 8-án fenti tárgyban
kelt 151791—912. sz. okminiszteri körrendeletét tu
domás és megfelelő alkalmazkodás végett teljes má
solatban közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi március hó 10-én.
Rhédei János
...
.
.
Másolat.
kir. tanfelügyelő.
Az 1911. évi augusztus havában megtartott III.
emzet özi orr- és gégegyógyászati kongresszus az
jelÖlt orrbaí ^mzetközi kutatását
va p
el Az ozoena az orrüreg csontsorvadásá
nak m 3 nyalkahártya elváltozásával jár és az orrlannahX^ észrevehető bűzét, okozza. A baj
szinte ‘V’ a k°rai gyermek evekben mutatkozik és
^vet.^ éFÍ e' azon fokot' n^őn az
illetőt Ez nrSr her,n^eZéSben megakadályozza az
netek csatlak
°?jaS eS külöuösen i(|eges tühoz
,mél*
^pressziöbantalom tüneteit az orvosok
ismerik, de teljesen homályos a lényege, hiányza
nak a baj kezdetére vonatkozó ismeretek, valamint
a család tagjai közötti fellépésre és az öröklésre
vonatkozó tapasztalatok, továbbá egyéb szervi meg
betegedésekkel való összefüggés is felderítésre vár.
Minthogy a baj gyermekkorban kezdődik, csak rend
szeres és igen nagyszámú vizsgálatok vezethelnek
a bánta'om felderítéséhez és a védekezés megtalá
lásához. Ez okból kulturnemzetek szakorvosai váll
vetve sorakoztak a kutatások megejtésére és a nem
zetközi ozoena-bizottság magyar szakosztálya szin
tén elhatározta, hogy tevékeny részt vesz ezen ugy
a tudományra névzve kiváló fontosságú, valamint a
népegészség szempontjából nagy horderejű kérdés
tanulmányozásához szükséges adatok beszerzésében
Hogy tehát Magyarország ezen kutatásokban szin
tén eredményesen részt vehessen és mivel magam
is támogatni óhajtom a nemzetközi ozoena-bizottság magyar tagjait: ezennel megengedem, hogy ezen
bizottság magyar szakorvosai, dr. Ónodi Adolf tu
dományegyetemi ny. rendkívüli tanár és a magyar
szakosztály elnöke igazoló iratának felmutatása mel
lett az állami gimnáziumok s reáliskolák, az állami
felsőbb leányisköl lk, valamint az állami polgári fiués leányiskolák s végül az állami elemi iskolák
igazgatóival. érintkezésbe léphessenek, a velük és
hozzájárulásokkal megállapított alkalmas időben és
szintén az intézeti igazgatókkal egyetértve megálla
pított kiviteli módozatok mellett, az említett iskolák
tanuló ifjúsága közül azokat, akikre nézve a szülők
t aziránt nehézséget nem támasztanak, a fentemlitett
orrbaj tanulmányozásához szükséges adatok beszerezhetés céljából megvizsgálhassák. Ezen endedélyemről a felsorolt tanügyi hatóságokat, valamint az
— 14 —
alájuk rendelt állami intézetek igazgatóit a keb. Hi
vatalos Közlöny utján azzal a hozzáadással értesí
tem, hogy "ezen iskoláknál, ahol az egészségtant ta
nítják és ahol iskolaorvos is alkalmazva van, ez
utóbbi és az egészségtan tanára is mindenkor az
orrbaj vizsgálatát végző szakorvos eljárásánál se
gítő működésre kötelezendők. Budapest, 1913. feb
ruár 8-án.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913, évi március hó 10-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
M.
Kir.
Tanfelügyelői
nyilvántartási
1527. szám.
Valamennyi állami községi és állam segélyes
itfelekezeti elemi népiskola igazgatójának,
illetye vezetotanitójának, az elemi és ismétlőiskolai torzskönyvsziikséglet bejelentése tár
gyában.
a M/°lyAíVÍ
hó 7’én 14201913 sz. alatt
a Népoktatás elczo számában közzétett körrendelkezesemet azzal egészítem ki, hogy a hivatalomhoz
beterjesztendő kimutatásban — ama vett 37 223'913
sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri körrendeletnek
megfelelően külön rovat alatt, föl kell tüntetik a
könyvek ivszimitT e'emi “ iSméMisk°lai
fűzve,
Óvodai
—
naplója,
—
haladási
hivatalos körlevelek
félkemény
—
napló
fűzve, 500 iktató számig
—
táblába
1 korona.
félkemény fedélbe
—
1 korona
Óvodai látogatási napló félkemény fedélbe
tűzve, 500 iktató számig
—
1 korona.
Az összeg előzetes beküldése esetén a
küldés portómentes!
Minthogy
a
hivatkozott
számú
körrpndpiAí
■ ■
I
Megrendelési cim:
<eglet fol}o t‘vi kimutatását április 15-icr mi 1^11
kimutatások ennéei°téV" hivataloinhoz a szóbanlévő
MiuuididsoK — elteroen az
i
közzétett körrendelkezésemtől legkésőbb f. évi* áprilí
10-ig lesznek beterjesztendők.
P
Szolnok, 1913. március hó 17-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
„Megyei
Népoktatás Kiadóhivatala41
TURKEVE.
VI. évfolyam.
— 16 -
„J. N. K. Szolnokmegyei Népoktatás*
Kiknek jár a „Megyei Népoktatás"?
Jár a Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében levő összes ál
lami, községi és felekezeti polgári és elemi iskoláknak és
óvodáknak, valamint az iskolai gondnokágoknak és iskola
székeknek 1
i
Megfordul tehát ez a lap egy nagy vármegye összes
tanitójánák, tanítónőjének, óvónőjének, lelkészének, gond
noksági elnökének s. ezek utján még száz és száz intelligens
embernek a kezén 1
•gy a „Jász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Népoktatás"
czin|ü tanügyi lap, mely a vármegyei kir. tanfelügyelőségnek és a megyei általános tanitóegyesületnek is a
hivatalos közlönye, hirdetés közlésére is igen előnyös.
A színes borítékban, rendes füzet alakban kéthetenként
megjelenő lapra felhívjuk a hirdetni szokott igen tisztelt ér
deklődők figyelmét.
í
Hirdetési dijak:
1 oldal1-szer közölve ...
«
ötször
„
„
10-szcr
„
„
26-szor
„
oldal hirdetésért fenti
A hirdetések és hirdetési
jához Turkeve küldendők.
1
1
1
7 kor.
... 30 „
... 50 „
... 100 „
dij fele számittatik.
dijak a lap kiadó
Szolnok, Turkeve, 1913-ik év.
Magyary Gyula
fel. szerkesztő.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir
Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
cimü lapban!
Daróczy
, *
kiadó.
7. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
Hirdetésünk nagy sikerrel jár
a
Szolnok, 1913. április 10,
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
i szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én. *
„Állj elő vén Márkust
A múlt év végén Karcagon tartott nagygyűlé
sünk alkalmával én is az úgynevezett ellenzéki
pártnoz tartoztam s a tisztujitásnál — elismerem —
talán nekem volt legnagyobb részein a zene-bonában.
A közgyűlés lezajlása után elült az ellenzéki
moraj is s én teljesen megnyugodtam a történtekben,
nemcsak azért, mert Brózsikot megfelelő elnöknek
tartom, de mert meggyőződtem arról is, hogy sok
„bátorítom" — a közgyűlés napján elcsendesült -
mellőlem.
A karcagi gyűlés lefolyását — nem tudom ki
és miért, a tényeknek meg nem felelő módon s a
kir. tanfelügyelő ur személyének bevonásával, meg
írta a Karcagon megjelenő „Nagy Kunság" cimü
lapban.
Ezen említett cikknek alapján az Uj Korszak,
' # a kir. tanfelügyelő ur ellen
á szokásos urimodorban — képtelennél-képtelenebb tartalmú cikket
közölt le. Igen természetes, hogy a meghurcoltatást
célzó cikk fájdalmasan érintette a kir. tanfelügyelő
2
— 3 —
urat s természetes az is, ho^y ő, aki mindenkivel
szemben nyíltan, őszintén szokott beszélni, szemtőlszembe akarta látni a rejtekből dolgozó támadóját is.
A karcagi gyűlésen előfordult incidensből kö
vetkeztetve megkérdezte tőlem a kir. tanfelügyelő
ur: vájjon nekem van-e részem a támadó cikk
Írásában vagy sugalmazásában ?
Én "előtte élőszóval, a Nemzeti Iskolában pedig
írásban is kijelentettem, hogy a kérdéses cikkekhez
semmi közöm nincs. Azokat sem egészben, ‘ sem
részben nem írtam, nem sugalmaztam.
Ezt állítom ma is! Minthogy pedig a legutóbb
tartott központi vál. ülésünkben, melyen a vidéki
kartársak is teljes számmal jelen voltak, azt az
impressziót nyertem, hogy nemcsak a kir. tanfel
ügyelő ur, de a megyei tanítóság összesége is
óhajtja megismerni a „szerzőt," s minthogy közvet- '
lenu nyert értesülésem szerint ez ügyben szintén
ártatlan kollégák vannak kollégák részéről meg
gyanúsítva : nagyon kívánatosnak tartanám, ha ezt
dolsot elöidézö Cöén
"ymSággal kijelentene, hogy „uram és uraim I a meg2 v^n0' é" MVel,em el’ kérem a boc^’
atot, vagy állom cselekedetem következményét",
rtsna^m ÍT" 5 magyar emberhez méltó
eliá-
... ’ - ® csz az a következménye, hogy az ok
elégtételt k™
tanfelügyelő a támadótól is
■W^’az a“ “ “2, oT
SS
Tehát
„állj elő vén Márkus!"
annál
inkább,
mert meglehetsz arról győződve, hogy őszinte
beismerés és megbánás esetén teljes bocsánatra
számíthatsz a megbántott részéről.
Magyary Gyula.
Az „árulkodó.“
— Kép az iskolai életből. —
Iskoládban vagy, belemerülve a tudományos igazságok
fejtegetésébe; szinte látszik megelégedettségről tanúskodó ar
codor, mily édes örömet érez — hivatásod teljes tudatában
— szived s jólesőleg szemléled tanítványaid arcán is tanítá
sod hatását: az odaadó figyelmet. Csend van a teremben:
csupán lelkesühségtől csengő hangod verődik vissza olykor
olykor erősebben a tanterem falairól s érzed bensődben,
mennyire rosszul esnék az érdekesség s lelkesültség tetőpont
jára ért előadást egy vagy más, kicsinyes és kevésbbé fontos
ok miatt félbeszakítanod: midőn egyszerre egy éles hang
csendül föl a teremben, amely valamelyik kevésbbé figyelő
növendéked helytelen magaviseletét adja tudtodra.
Az izom-rándulás arcodon — mutatja a közbecsilingelés alkalmatlan voltát. De hiszen te tanitó vagy, sokkal nagyobbfoku kellemetlenséggel is megküzdöttél már gyakran s
a legtöbbször diadalmasan. Most is elpalástolod tehát méltó
bosszankodásodat s folytatod tovább a tanítást. Azonban alig
beszélsz pár percig: az előbbi csilingelő hang újból meg
szólal, csakhogy most már magasabb tónusban, hogy el ne
kerülje ismét figyelmedet.
x De mi az? Arcodat elfutja a vér e hang hallatára? Tü
relem, osztályostársam! A birkák, szamarak és ... a taní
tók eme tiszteletreméltó erénye túl tesz a kellemetlenségen!
Türelem és kitartás tehát édes kartársam; hiszen csak nem
lesz talán végtelen — előadásod ? Meglásd, a tanóra végén
gazdagabb leszesz egy igen-igen érdekes és értékes tapasz
talattal s az a vékonyka hang előbb-utóbb, de végre is meg
szűnik ; s te azon tudatban, hogy egy újabb hőstettet vittél
véghez — az önuralomnak eredménynyel történt gyakorlását.
4
— nyugodt szívvel, lecsöndesült vérmérséklettel, mindazon
által kissé megnehezült fővel végzed a tanórát; de amely
terhet, mig tanítványaid a néhány percnyi óraközben kifut
kossák magukat: láthatatlan kezek csakhamar leveszik fejed
ről s a következő tanórán már cs; k mint félig elmosódott
álomkép kisértene szemeid előtt, ha élődbe nem kerülne
amaz, ugyancsak zengzefes hang tulajdonosa, egy élénkarcu,
incifinci nebuló képében, ki vigyorgó arccal mosolyog sze
med közé — várva, hogy előbb tett hasznos szolgálatáért _
ha dicsérő szavkkal talán nem is, de — legalább pár nyá
jas pillantással megjutalmazod.
De mit, te elfordulsz tőle s visszafojtott kacagás élénk
jelei jelennek meg arcodon?!
Jól teszed, édes kartársam! Ne higyje, hogy lekötelezett
maga iránt! ...
... Ugyan kérem, melyikünkkel nem történt volna
mar meg iskolánkban a fenti sorokban halvány színekkel fes
tem megkísérelt eset? Azt hiszem, mindannyian voltunk már
szóbanforgo kartarsunkéhoz hasonló helyzetben s alig hiszem
ogy volna olyan iskola, melyben ilyen kis kémek — ha az
egész tanévén keresztül nem is, de - legalább annak eleJ , az első hónapokban ne volnának. Kellemetlenek a tanitnézve pee T'T 'egnagy°bb mértékben édes mindnyájunkra
nézve es sok bosszankodásra is adnak alkalmat, de még
",e8hÓdÍfha,a‘lan°k’ Csak íó ada* türelem, ki
dig éoneTT
J°akarat kel1 fe^ver gyanánt, (ezek pekdl hZ a "VT™"1*!) és a legmakacsabb ellenség is
kell, hogy elobb-utobb megadja magát!
b
nem vezérüuT00)
eIjárásra nézve szolgáljon, ha
széTendő mórin’ *
T
k'Sérle‘Ü1 aZ alábbiakban elbe“bZÍa ’,
"em egy’ a kémk^d^ s
e széllé,^
gyógyítottam ki sikeresen
bol, hogy ne mondjam : betegségből.
*
“I™1- '“W
eszményekké, s
te
az ege ?
jól emlékszem reá - T fT ~
ma; 31 év mu,tán is
sereg fogadott szivélves - i°b° 3 *Ó f'U‘ és leánynövendékgadott szívélyes es hangos üdvözlettel.. A meglepetés
5
és elfogultság érzetének leküzdése után azonnal szemügyre
vettem a gondjaim alá bocsátott tekintélyes nyájat s mond
hatom, a különféle posjturában reám mosolygó arcokról több
és különféle jellemeket véltem leolvashatni; . . . szóval:
megkezdettem növendékeim lelkületének tanulmányozását,
hogy, ezt — követendő eljárásaimnál — a magam előnyére
használhassam fel.
Vegyes két osztályom lévén, az iskolai padok két sza
kaszra voltak osztva; cg; ik részén ültek a fiuk, a másikon
a leányok és pedig az első padokban az I-ső, a távolabbiakban a H-ik osztály. ‘
Az első napokban azonnal és különösen feltűnt előttem
egy, a 2-ik osztályba járó, Kerekes Juli nevű szőke kis leány,
aki — még akkor nem tudtam bizonyosan, azért-e, mert
rokonszenvét szerencsés voltam megnyerni, avagy egészen
más okból? — minden lehető alkalommal kitüntetett azáltal,
hogy folyton kőzetembe n scrtepertclt s vidám, mosolygó
arccal tekintett reám ; sőt olykor-olykor egy vagy más mó
don hízelkedett is. Örültem a rokonszenv ily módon történt
nyilvánulásának s kezdtem megszeretni a szőke kis leányt.
Majd későbben, az összeszokás folyamatában, mindinkább
fokozőtt figyelemmel kisértem, sőt határozottan tanulmányoz
tam a kis növendéket s nem tűnt fel különösnek előttem,
hogy az én kis szőkém akár benn a tanteremben, akár ját- szótársai között künn az udvaron, csillogó, élénk szemekkel
tekintgetett ide-oda s mihelyst valamely csekély jelentőségű,
vagy reám nézve teljesen érdektelen mozzanatot észlelKg^
azonnal futott hozzám s hamisíthatatlan, élénk csevegéssel
figyelmeztetett reá.
’
Eleintén semmibe se vettem jelentéseit, szó nélkül hagy
tam; ő azonban éppen nem fogyott ki a türelemből: foly
tatta előbbi szerepét. Végre megunván csacska beszédeit
hallgatni, utána néztem az áltata legutóbb jelentett dolognak
s azt valónak találtam, azzal a különbséggel, hogy azt az
én kis kémem túlságosan nagyítva adta elő.
(Folyt, köv.)
HÍR E K.
Szives figyelembe! Lapunk előbbi számához csatolt
hátralékosok kimutatásába a kiadó által esetleg tévedésből hát
6
— 7 —
ralékosoknak feltüntetett előfizetőinktől elnézést kérek, kérem
egyszersmind levelező lapon a befizetés igazolását. Tisztelettel:
Csikós József.
Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszté
rium a jászberényi iparostanonciskolának 2360 K., a mező
túrinak 1500 K., a turkeveinek 600 K., a jászapátinak 500 K„
a jászalsószentgyörgyinek 200 K-t, a szolnoki 'kereskedelmi
tanonciskolának pedig 600 K fenntartói-segélyt engedélyezett.
Hivatali eskü. Varga Gyula tiszaroffi ref. és Horn;
Samu kenderesi izr. iskolai tanítók a múlt héten tették le a
kir. tanfelügyelőségnél a hivatali esküt.
Az iskolai számadásügyek. Hoffbauer Aladár minisz
teri számvizsgáló és Csikós József kir. s. tanfélügyelő a na
pokban fejezték be az iskolai számadásügyeket s igy az is
kolák es a kir. tanfelügyelőség adminisztrációja megszabadult
egy jokora tehertől.
b
o. általános baleset ellen biztosító társaság, valamint kezes
ségi és óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen ke
zelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, te
livérek és egyébb értékesebb tenyészállatok biztosítását a
„Minerva" általános biztosító részvénytársaság számára. —
A turkevei föügynökség. Deutsch Ármin.
Nyugalom után édes lesz a munka, igy véli azt
abarczi Lukács szolnoki kollégánk, aki ideiglenes nyugdilaztatasa után újra visszavágyik az iskola falai közé. Reakivalasat kerejmezte s ha a bizottság előtt „tauglich“-nak talaUahk, úgy ismét folytathatja tanítói munkálkodását.
MÍí°r kaPJUk a fÍZetési többletet? A tanítóság fizetesrendezesere vonatkozó kimutatásokat a kir tanfelüXelősegek április hó 10-én teriesztetfóv ípi ,
•
Idnreiu£yel0
feT a «Weti
Z
ÍZ01* k'“ilR2' M""
a fizetés
tanítónő kérelme a'k mabÓ1 a vá™egyében sok tanitó és
tamtono kérelmezni fogja nyugdíjaztatását.
B“dapeSt’ V’ Do'Xa-utcÍ'o’^s ÍÍ5'A^Közsulat (Assicurazionf Generáli)3'JS álta^Jl0S biztositó tár’
és legrégibb hivir A íes mérleggel a ársulat
dúl a legnagyobb íit
' a e^na^y°^^» leggazdagabb
föbb adata'L Te|e célbó1 hozzá fór-
élet- tűz' zse££el szolgál. Az intézet elfogad:
Közvetít továbbá •"jé^biztocv í? betorés el,ení biztosítások \
biztosító r.-t., baleset- é« S1
at 3 Ma^yar íé£' és viszontszavatossági biztosításokat az Első
HIVATALOS RÉSZ.
1636. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi iskolai ható
ságának : áll. isk. gondnokságának, községi- és hitfelekezeti
iskolaszéknek; igazgató- és vezető tanítónak, tanítónőnek az
automobilok megtámadása és bántalmazása -miatt emelt
panaszok tárgyában.
Gyakori az eset és állandó a panasz, hogy iskolás
gv?rmekek utcán és országúton az ott elhaladó automobilokat
megtámadják, kövekkel, botokkal megdobálják; az útra min
denféle az automobilt rongáló tárgyat az automobil elé do
bálnak, s igy az azon utazók egészségét, sőt életét veszé
lyeztetik.
Felkérem, illetőleg felhívom azért a Címet, hogy a
legnagyobb szigorral és eréllyel hassanak oda, hogy az
iskolákban szigorú figyelmeztetéssel, iskolán kívül szülők
figyelmének ezen körülményekre felhívásával, s állandó
/ - felügyeléssel hasonló panaszra az ok megszűnjön, s az
iskolásgyermekeknek ezen igazán nagyfokú kulturátlanságra
mutató viselkedésének megszüntetésével az automobilok es
más jármüvek szabad és veszélytelen közlekedése biztosítva
legyen.
•
*
Szolnok, 1913. március hó 19-én.
Rhédei János
kir. tamelügyelő.
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. április 25.
8. szám,
8
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
9—1913.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
Körlevél
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi tanítójához,
tanítónőjéhez a nagy szünidőben a tanitók részére Szolnokon
rendezendő szlöjd tanfolyamra való felvételre jelentkezés
tárgyában.
Az AMKE Jásznagykunszolnokmegyei és Szolnok városi
Osztályának elnökségem alatt működő Népmüvelésügyi
Bizottsága a f. hó 1-én tartott szakelőadói értekezletében
kimondotta, hogy a vármegyebeli tanitóság részére a nagyszünidőben 4 hetes szlöjd tanfolyamot szervez.
E tanfolyam anyagi támogatása érdekében a Bizottság
kérelmet intéz a vármegyebeli hatóságokhoz, s pénzintéze
tekhez, s ezen várható támogatás eredményéhez képest fog
a tanfolyam költsége részben vagy egészben a résztvevő
tanítóknak, tanítónőknek megtéríttetni.
Felhívom azért a Címet, hogy amennyiben e tanfolyamon
résztvenni szándékozik, ezen szándékát nálam április 25-ig
annyival is inkább jelentse be, mert csak korlátolt számú
hallgató lévén felvehető, fölvételt elsősorban a jelentkezők
nyernek.
Szolnok, 1913. évi március hó 21-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
kir
,artandó S1Öjd ta"fo|ya™a vonatkozó
r. tanfelügyelői körlevél valasz az önök kérdésére.
B. M. Szőlészeti és borászati tanfolyamra kolléga urnák n™
akÍkTta Ma"'OdnÍ’ "yen tanfolyan,ra csak olyan tanítókat vesznek fel
akik a tanfolyam céljának megfelelő vidéken laknak.
után in -nf ta"ltÓpár‘ TesSCTek nyugodtak lenni. Az iker gyermekek
után igenis fejenként jár a családi pótlék
gyermekek
töleg viselhetnek bélyeget. '
** 10
Annak ^akori
konnyen kaphatnak,, ille-
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A'kir. tanfelügyelő április havi jelentése
a közig, biz. ülésben.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási bizottsági
A vármegyei népoktatás 1913. évi március
havi állapotának jelentősebb mozzanatairól van
szerencsém számot adni:
Említett idő alatt magam a szolnoki rom.
kath., a Törökszentmiklós községhez és Kisúj
szállás városhoz tartozó tanyai állami, ezen vá
rosban lévó gazdasági nép- s a jánoshidai köz
ségi el. iskola egyik osztályában, együtt 18 tan
teremben vizsgáltam kmeg a nevelve — oktatás
menetét és eredményét; Bogárdy Antal kir. se
gédtanfelügyelő pedig a jászberényi és kunszent
mártoni tanyákon, továbbá Jászberény város ipa
ros, gazd. nép, ref. és róm. kath. elemi iskoláiban
és az ottani magán jellegű állandó menházban,
összesen 42 tanteremben teljesített látogatást.
Jászberény rend. tan. város közönsége Koncsek István polgármester javaslata alapján egy uj
— 3 —
2
kisdedóvó-intézetet szervezeti, mivel a kisdedóvás
ügye iránt való meleg érdeklődésének kétségtelen
jelét adta.
Nagyjelentőségű közgazdasági és kulturális
érdekek által serkentve, m. kir. vallás- és közokt.
miniszter úrhoz a bolgárkertészeinek az ország
erre alkalmas területein valamennyi állami elemi
és gazdasági népiskoláiban, vármegyénkben kisérlelképen Karcagon és Turkevén való okszerű
tanítása irá t előterjesztést teltem.
M. kir. vallás- és közokt. miniszter ur:
a tiszavárkonyi állami kisdedóvodai építkezést;
a fegyvcrneki, kunszentmártoni, dévaványai
és mezőtúri önálló és külön szaktanitós gazda
sági népiskolák részére, a női kézimunka inten
zivebb és gyakorlati iránya tanítása érdekében a
kérelmezett varrógépeket — a mezőtúri tanyai
állami elemi iskolákban az egyhuzamban való
tanítást engedélyezte;
a tanítói fizetések rendezésére vonatkozó uj
törvény rendelkezései alapján a magasabb illet
ményeknek mielőbbi utalványozhalása .érdekében
szükséges intézkedéseket megtette.
A m. kir. földmivelési miniszter ur a kisúj
szállási iparos tanoncotlhon javára népkönyvtárat
adományozott.
Végül bejelentem, hogy az Uj Korszak és
Pesti Napló nemcsak hivatali eljárásomat, de hazafiságomat, sőt egyéni becsületemet is súlyosan
támadta. Ha azon vádak, melyekkel illettek csak
egy szemernyi igazságot is tartalmaznának, nem
volnék méltó azon bizalmi állásra, melyet belöl
tök. E nézet által vezéreltetve m. kir. vallás- és
közokt. miniszter ur ő nagyméltósága előtt az
összes vádakra kiterjedő vizsgálat elrendelését is
mételten is kérelmeztem.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1913. év április hó 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
30jl913. sz.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tanítótestü
let központi választmányának Szolnokon, 1913. április 2.-án
tartott üléséről. — Jelen voltak Brózsik Pál vm. tanitótestületi elnök elnöklete alatt: Rhédei János kir. tanfelügyelő, Letanóczky Júlia, Schreder Izabella, Muhy Sándorné, Polónyi
Mátyás, Muhy Sándor, Molotinszky Lajos, Nagy Albert, Ma
gyary Gyula, Viszlay Ernő és Vitos Antal szolnoki, továbbá
Renner A. József, Nagy Károly, Harászthy József, Mohács
István, Horeczky Béla, Egri György és Boriss Ferencz vidéki
választmányi tagok.
I.
Elnök üdvözölvén a kir. tanfelü
gyelő urat és a szép szájúban megjelent választ
mányi tagokat, megindokolja a januárra Ígért vál.
ülés összehívásának az elmaradását; az ülést meg
nyitja s jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Al
bert és Vitos Antal vál. tagokat kéri fel.
Tudomásul szolgál.
II.
Elnök a jelentések megtételére
főjegyzőt kéri fel, ki' is a beérkezés sorrendje sze
rint előterjeszti, hogy Hám László a szolnoki já
ráskor elnöke a következő cimü pályatételre. „Mi
ért fejlődik az ember testileg oly soká a magasabb
rendű állatokkal szemben ?“ 20 koronát ajánl fel
pályadijul.
*
—
4
—
Kir. tanfelügyelő és több vál. tag hozzászó
lása után, tekintettel arra, hogy a kitűzött tétel
kidolgozása inkább orvosi szakembereknek való,
Hám László készséges beleegyezésével a választ
mány ugy határozott, miszerint a felajánlott pályadijat hálás köszönettel veszi és a legközelebbi
vál. ülés egy paedagógiai tételt fog kitűzni.
Ezzel kapcsolatban Hám László
járásköri elnök kéri egy gyűjtő-pénztáros megvá
lasztását és a szolnoki járáskor tagjainak névsorát,
hogy az uj tisztikar működését eredményesen vé
gezhesse.
A gyűjtő-pénztáros teendőinek ellátására a
jövő járásköri ülésig Szathmáry Zsigmönd delegáltatik; a kiigazítás alatt levő névsor rövidesen
megküldetik.
A megválasztott Gramma Aurél
jegyző lemondásává- a jegyzői szék is üres lévén :
a jegyzői teendők ellátása a volt járásköri
jegyzőre, R. Fucsek Gyulára háramlik.
ni.
Főjegyző felolvasta Rhédei János
kir. tanfelügyelőnek az elnökséghez intézett alapitó
levelét, mely szerint, önhibáján kívül súlyos anyagi
helyzetbe került, teljesen megbízható, józan életű
tanítók részére 102.korona 40 fillér tőkével ala
pítványt tesz, amely összeg az ő óhajtása szerint
a Jasz-Nagykun-Szolnok megyei Tanítóegyesület
Segítő alapja" címen kezelendő.
Választmány az alapítványt hálás köszönettel fogadja s az összeget, ill. a takarékpénztári
betétkönyvet megőrzés végett, elismervény ellené
ben a pénztároshoz utalja.
> IV.
MzgyMsak
Tudomásul szolgál.
- 5 —
v.
Főjegyző előterjeszti Kiss Dezső,
Markóth Dezső, Torma István és Torma Istvánná
tanitótestületi tagoknak a karcagi közgyűlés alkal
mával felszámított utiszámlájukat, ill. vonatkozó
leveleiket.
Tekintettel azon körülményre, hogy nevezet
tek nyugtatványaikat elkésve, tehát a közgyűlés
számadásainak lezárása után küldték be s igy
tanfelügyelői érvényesítést sem nyerhettek: a vá
lasztmánynak nem áll módjában az illető kartárr
saknak saját késedelmükből eredő károsodását
reperálni. Egyben felkéri a választmány Magyary
Gyula szerkesztőt, hogy a Megyei Népoktatásban
a fuvar és napidijakra vonatkozólag a jövőben
követendő eljárást közölni szíveskedjék.
Főjegyző kapcsolatosan bemutatja kir. tan
felügyelőségnek 3462 912. sz. értesítését, mely
szerint a min. számvevőségnek 13220)912. sz. át
iratával közölt 1912. évi uti-számla és napidij
számadások jóváhagyattak. Jelenti továbbá, hogy
az 1913. évre kiutalandó napidij-költségirányzat
végett a felterjesztés 26)913. sz. alatt megtétetett.
Tudomásul vétetik.
VI.
Jelenti főjegyző, hogy Dudás La
jos, Pável Lázár és özv. Kirnberger Ödönné el
hunyt tantestületi tagok jogutódainak a temetkezési
segélyek a tartozások levonásával kifizettettek.
Tudomásul szolgál.
VII.
Bemutatja főjegyző az elnökség
hez beérkezett tekintélyes számú azon bizalmi
nyilatkozatokat, ill. az egyes tanítótestületek jegy
zőkönyveinek vonatkozó kivonatait, melyekben
a vármegye tan-lósága, mint egy ember foglal
állást szeretett tanfelügyelője, Rhédei János mel
lett, őt az Uj Korszak részéről ért igaztalan táma
dással szemben.
- 6 —
Kir. tanfelügyelő szót kérvén ki- >
elentette, hogy a közéleti szereplést vivő egyén
nyilvános bírálatának mindig van helye, de bírjon
az mindenkor erkölcsi alappal; egyébként -nyu
godt lelkiismeretével bízik ügyének igazságos el
bírálásában, felettes hatósága részéröl. Kéri a
választmányt, hogy tovább ez ügygyei ne foglal
kozzék.
(
A választmány kir. tanfelügyelő éltetése
mellett a vármegyei tanítótestület nevében igaz
ragaszkodásának és szeretetének ad kifejezést s
biztosítja őt, hogy ebben semmiféle ilynemű tá
madás a jövőben sem fogja megingatni.
VIII.
Főjegyző bemutatja Gajda Gyula
fegyverneki, továbbá Kurdy Sándor, Benke Ferencz
és Lovass Emília dévaványai önálló közs. gazda
sági népiskolai igazgatók, ill. tanítók levelezéseit,
melyeknek célzata az volna, hogy ők a gazdasági
szaktanítók orsz. egyesületének is tagjai lévén: a
várm. tanítótestület tagja sorából töröltessenek.
A választmány teljes jóakarattal tárgyalván
ügyüket, kir. tanfelügyelő hozzászólása után s
alapszabályaink szerint is a vm. tanítótestület kö
telezett tagjainak jelenti ki nevezett gazdasági szak
tanítókat ill. igazgatókat.
IX.
Pénztáros jelentése kapcsán Poónyi Mátyás az elnököt szorgalmazza a hátralé
kok behajtása körüli szigorúbb eljárásra.
Pénztáros jelentése tudomásul vétetik; a
hátralékosok ez utón ismételten felhivatnak hátra
lékaiknak már az ügyvédi költségek elkerülése
tekintetéből is haladéktalan befizetésére, ill az
engedélyezett részletek pontos berartására
X.
Béla é« m a Főie^20 bejelenti, hogy Bózsik
Béla és Madarász Ferencz vál. tagoknak a vár
gye területéről történt távozásával és Bernáld
Lajos lemondásával három vál. tagsági hely meg
üresedett ; mire elnök javasolja, hogy e három
hely Herendi Józsefnéval, Váhy Imrével és Hol
lós Jánossal (Jászladány) töltessék be.
Választmány/ az elnök javaslata értelmében
határoz s igy nevezettek beválasztatnak.
XI.
Elnök jelentése az Otthon tárgyá
ban a következőkben összegeztetik: Bár az Amke
vezetőségével folytatott tárgyalások már oly előreba^dott stádiumhoz jutottak,, hogy a kész épü
letterveket, az épitendp kultúrpalotában elhelyezést
nyerendő kényelmes tanítói otthon és vendégszo
bákra vonatkozólag elnök és főjegyző, nem külön<
ben a kir. tanfelügyelő Szolnok város polgármes
teri hivatalában már meg is tekintették ; mégis saj
nálattal kell konstatálni, hogy a mai nehéz
pénzviszonyok mellett a kultúrpalota építése és
igy a vele kapcsolatban építendő Otthon létehozása is halasztást szenved. Halasztást szenved
pedig azért, mert fenti okokra hivatkozással az
Amke-nek az építésre folyósítandó összeget a ma- ,
gas kormány az 1914 évi orsz. költségvetés ke
retében helyezheti kilátásba.
Elnök ezért felhatalmazást kér a választ
mánytól arra nézve, ha ez év közepén tárgyalandó
országos költségvetés közzététele után sem latna
biztosítottnak a kultúrpalota és vele az Otthon lé
tesítését, hogy a Szolnok város közönségé a ta
ajándékozott telken az építkezés iránti lépéseket
az Amke-től függetlenül is megtehesse.
Vitos Antal és'Nagy Albert e kérelemnél
megjegyzik, hogy a saját telkünkön épiten
hon úgy volna tervezendő, mely szerint az egy
előre szerényebb keretben építtetnék fel, de ké
sőbb fokozatosan kiépíthető és így fejleszthe
'eS,en'
Központi
országos
választmány elhatározta hogy az
költségvetés megfigyelésére elnököt
és
- 8 —
kir. tanfelügyelőt felkéri s hogy annak idején a
megfigyelés eredményéhez képest a közp. választ. mány továbbiakra nézve a kellő lépéseket meg
tehesse.
Polónyi Mátyás ajánlja e tárgyban*
Szolnok város polgármesterének megkeresését a‘
kikötött építkezési határidő meghosszabbítása iránt.
Ezzel elnök és Polónyi Mátyás bízatnak meg
XII.
Tekintettel a nyugdíjtörvényünk
nek küszöbön levő revíziójára, szolgálati pragma
tikánk megalkotására s a szakfelügyeletnek már
ez év őszén 150—300 taggal leendő keresztülvite
lére, ajánlja elnök, hogy bízza meg őt a választ
mány ezen ügyeknek a járásköri üléseken tárgya
lásra kitűzéssel, úgyszintén a paedagógia tétel
kitűzésével.
.
Horeczky Béla járásköri elnök
indítványozza, hogy valamennyi ügygyei ne egyet
len járáskor foglalkozzék, hanem valamennyi járaskör külön-külön csupán egy-egy ügygyei.
Az indítvány helyesléssel találkozván, a váo
i •• •
' tc*roz, de felhivatnak
a jaraskon elnökök az elnökséghez annak beje
lentésere, hogy mely ügygyei óhajtanak foglalkozni.
Az indítványok során Boriss Fe
rencz óhajtja, hogy a vál. ülések tárgysorozata a
jövőben részletesen közöltessék a választmányi
ülés meghívóján.
Egyhangúlag határozatba ment.
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
Oreskó Dezső
vm. tanitótest. főjegyző.
Kmfnt.
Brózsik Pál
vm. tanitótest. elnök.
Hitelesítők:
Nagy Albert.
Vitos Antal.
Az „árulkodó/
— Kép az iskolai életből. 7(Folytatás.)
E dolog jelentéktelen lévén, figyelmeztettem a kis Julit,
hogy ily csekély dolog szóra sem érdemes s hogy ilyes
dolgokról máskor ne tegyen jelentést; de egyszersmind föl
tettem magamban, hogy szántszándékosan alkalmat adók,
neki újabb megfigyelésre, ugy azonban, hogy az általa ész
lelendő dolgot magam is lássam anélkül, hogy neki erről
még csak sejtelme is lenne. Hogy ezt elérhessem, nem szé
gyenlem bevallani, hasonszenvi gyógymódot alkalmaztam
kigyógyitására: átvettem az ő szerepét, t. i. én is kémked
tem ő utána. Ugyanis ürügyül adván, hogy pár percre tá
voznom kell a tanteremből, magánfoglalkozást adtam mind
a két osztálynak s megbíztam Julit a rendre leendő felügyeléssel.
Kimentem az iskolából, behúztam magam után az ajtót
s mintha ott valamivel szöszmötölnék, az ablakhoz állam,
honnan hajladozás közben félszemmel észrevétlenül az egész
tantermet áttekinthetém.
Juli hűségesen teljesité felvigyázói tisztét. Egyszer csak
látom ám, hogy Juli odamegy egy az ablak felőli pad vé
gén ülő I-ső osztályú kis fiúhoz, ki írását előbb félbenhagyta s élénk susogásba merül a fiúval, ki végre belenyúl
a tarsolyába s Julit egy darabka kaláccsal kínálja meg, mit
ő mohón fogadva el, szoknyája zsebébe rejt; de mindezt
oly óvatossággal s hirtelen tévé, hogy azt még a szomszéd
gyermekek sem vehették észre. Majd tovább megy s egy
más rendetlenkedő leánnyal suttog valamiről; de aminek,
hihetőleg, nem lévén meg az ő általa óhajtott eredménye.
a leányka nevét fölirja.
Megelégedtem kémlelésem eredményével s benyitok az
iskolába. Juli örvendező arccal fut hozzám s mondja.
— Tanitó ur, kérem, Petrecz Zsuzsi nem irt a táblá
jára, hanem színes plajbásszal papirosra babát festegetett s
a szomszédja könyökét lökdöste; azért felírtam.
- Jól van, Juli: - felelém; - hát más baj nem
történt ?
— 10 —
— 11 —
— Nem! — állítja bátran a kis leány.
— Mondd meg az igazat, Juli! — más mindenki jól
viselte magát ?
A kis Juli csodálkozó szemekkel, hogy kétkedem sza
vai igazságában — néz reám; de azért mégis bátran felel:
— Mindenki 1
Erre, mintha egészen más dologra akarnék átérni,
mondom :
— Ejnye, beh jó kalács-illatot érzek! Talán bizony
tenéked van? — Aztán tréfásan tevém hozzá: — Adj ne
kem is belőle!
Másnap Juli hűségesen megjelent az iskolában s pár
napig egészen kifogástalanul, jól viselte magát! hanem azu
tán ismét visszatért régi szokásához s alig múlt el nap
anélkül, hogy uj meg uj mondani, jelenteni valója nem lett
volna. Tehát eljárásom nem járt oly eredménnyel, mint
amilyent vártam volna.
Ekkor egy másik terv kiviteléhez fogtam, remélvén,
hogy ez eredményesebb leend az előbbinél. Nevezetesen ta
pasztaltam, hogy a leányka tudja ugyan mindenkor a könyv
nélküli megtanulásra felhagyott leckét, de a magyarázatból
egy szót sem volt képes előadni; tehát éppen figyelmetlen^ •
sége az egyik oka szünetnélküli kémkedésének a tanorak
Juli vörösre elpirul, zavarodottan süti le szemeit s erő
sen hallgat.
(Kezd figyelmezve érdeklődni a dolog iránt az. egész
iskola!)
— No Juli! — bátoritám, elő azzal a kaláccsal; hadd
lássuk: szép fehér-e? Add elő no, csak megnézem s aztán
visszaadom !
A kis leány egészen elszomorodik s mig a darab ka
lácsot előveszi a zsebéből: két nehéz könnycsepp jelen meg
szempilláin.
No hát miért sírsz? — kérdém. — Hiszen nem
eszem én el előled! Csak azt mondd meg nekem: hol vet
ted ezt a kalácsot?
Juli végre nagy szepegve előadja, hogy azt Vedrecki
Eisti adta neki — barátságból.
. Helyére küldtem a hazudozó leánykát. Tanóra végén
aztán — játszótársaik közül mintegy észrevétlenül kiszólitva,
istit es Julit a tanterem közvetlen szomszédságában lévő
zo amba vezetém, hol a kalács Juli birtokába jutásának
ortenetéta fiú könnyezve adta elő, mondván, hogy azt Juli
öve e esőre azért adta neki, hogy őt írásbeli hanyagságáért
be ne jelentse nekem!
S
En aztán a kalácsot visszaadtam a siró fiúcskának.
, ,
. Mget tudtam s megmagyarázván nekik, hogy e csemeX^k^1 m‘ndaketten vé,ket köve«ek el: bünteteskép
szándék ? r / engeme‘ félreveze‘nb megcsalni akaró
szándékukért. Ezzel elbocsátottam őket
alatt.
A második osztály szakaszában asztalom előtt az első
pad üres volt, amennyiben ebben nem ültek növendékek,
hanem — fogas hiányában — erre voltak helyezve az isko
lában fölösleges ruha-darabok, kaskák. Egy napon helyet
csinálván e szék végén, Julit oda ültettem
megmondván
neki, hogy ezután ez lesz az ő rendes helye. Ö még örült
a kitüntetésnek, hogy első lehet s mosolygó arccal foglalta
el helyét. Ámde öröme csak kérészélétü volt; mert még az
nap — a magyarázatok tartama alatt — feltűnő változást
vettem rajta észre; széttekingetnie részint nem lehetett, ré
szint nem mert, (szünetlenül szemmel tartván az iskolában
létei alatt), kényelmetlenül izgett-mozgott helyén, mintha tű
kön ült volna; szóval a kielégíthetetlen vágy kellemetlen
érzete igen élénk jelekben mutatkozott nála. Végre annyira
megszokta uj helyzetét, hogy egyike lett legfigyelmesebb nö
vendékeimnek s az iskolában és annak udvarán történt dol
gokról többé nem referált . . . . s kezdtem örülni a kellemes változásnak.
Örömöm azonban kissé még korai volt; mert ha az
iskolában nem is, de az utcán — iskolából hazamenet — s
oda feljövéskor — még mindig talált elég alkalmat a kém
kedésre és jelentésre; most meg ottani észleteivel zúgta tele
a fülemet.
Gondolkoztam: hogy kellene ennek is útját vágni? A
végső és kissé kényes eszközhöz kellett nyúlnom. M.kor
— 13 —
— 12 Juli távol volt az iskolából, a szánalom hangján előadtam
többi-tanítványaimnak a Juli szerencsétlen, rossz szokását s
kértem őket, (intvén egyúttal, hogy ne kövessék példáját) —
lennének segítségemre a leányka megjavításában, mit ők
készséggel meg is ígértek. Ekkor a Juli csapatjához kine
veztem egy olyan, egyeneslelküségéről általam jól ismert
fiút utcai felügyelőnek, ki hazamenetelkor a szöszit — őmaga
ugyanazon utcában távolabb lakván — egészen hazáig kí
sérte s meghagytam neki, hogyha esetleg valami rendetlen
kedés fordulna elő tanulótársaí között az utcán: feljövetelkor
jöjjön hozzám s jelentse nekem ; s ha aztán Juli előáll az
iskolában jelentésével s a dolgot nem ugy adja elő, mint
ahogyan történt: adják azt nekem tudtul az azon csapatban
járók — hangos nevetéssel!
. . . Múltak a napok. Egy ízben Juli, midőn a tante
rembe lépek, meghallgatván előbb a megbízott fiú jelenté
sét, fontoskodó arccal áll elém s előadja, hogy Lánczos
Józsi és Harmati Andris nevű fiuk — az előző esti haza
menetkor pofozkodtak az utcán. (A valódi tény pedig ez
volt: nevezett fiuk igen jó pajtások voltak s játszi szeretetből az utcán megsimogatták s gyöngéden megveregették
egymás arcát; mindazáltal vétettek a rend ellen; mert a
csapattól kissé elmaradtak).
Hangos nevetés fogadta Juli jelentését, ki csudái’ ^zva
az éppen nem várt kacagáson, — melyhez én is járultam
egy jóleső mosollyal, — zavarba esetten tekintgetett körül s
miután jelentésére egy szó válaszom sem volt: szemeit földre
szegezve, szégyenlősen ült helyére. A két jóbaráfot pedig az
utcai rend szigorú betartására intve, elbocsátottam. Julit az
tán kissé bent marasztám az iskolában, hogy az esetleges
kigunyoltatást elkerülje s kifejeztem előtte búmat hibája fö
lött és reményemet, hogy ezentúl megjavul . . .
A fentihez sok tekintetben hasonló még egyetlen eset
e^- S
le^na^obb örömömre, egészen leszokott
a
m edésről s árulkoáásról; nem sokára valóban egyike
e a legrendesebb, legfigyelmesebb s legszorgalmasabb nö
vendékeknek.
*
*
*
A kémkedés ritkán szokott egymagában előfordulni a
növendékeknél: társul azzal rendesen a nagyítás, kapzsiság,
önzés és a hazugság is. Ezek mind oly hibák, sőt bűnök,
melyek méltán megérdemlik, hogy kiirtásukra minden ön
ként kínálkozó alkalmat megragadjunk s a hiba nagyságához
mért eszközöket használjunk.
Dévaványa, 1913. február.
. Jámbor Lajos
ref. igazgató-tanító.
II 1 R E K.
Közigazgatási bizottság és kir. tanfelügyelő. Rhé
dei János kir. tanfelügyelő március havi jelentésében JászNagykun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottsága előtt e
-hó 9-én megemlítette az egyes lapokban ellene intézett táma
dásokat s azt, hogy ezek alapján a m. kir. vall.- és közok
tatásügyi minisztertől maga ellen a vizsgálat elrendelését is
mételten kérte. A jelzett közigazgatási bizottsági ülésen Dr.
Küry Albert alispán elnökölt, ki a közigazgatási bizottság
tagjainak általános és élénk helyeslése közben kifejezést adott
nagyrabecsülésnek, melyet a közigazgatási bizottság a kir.
tanfelügyelő eddig tanúsított fáradhatatlan és sikeres műkö
dése felett érez. Biztosította a kir. tanfelügyelőt, hogy a vár
megye közigazgatási bizottsága és törvényhatósága nagyrabccsülcsuben cs támogatásában mindaddig rcszesiMidi, mig
e vármegye közoktatási érdekeit az eddig tanúsított módon
fogja szolgálni. — A vármegye közönségének első tisztvise
lője nemcsak a közönség nevében, hanem a köz eidekében
is szólott, mert egy lelkes és kiváló köztisztviselő méltatlan
megtámadtatásával szemben elégtételt nyújtani első sorban a
közne: áll érdekében. Hisszük, hogy a méltó elégtételadás
sem fog elmaradni.
Tanitók fizetésrendezését tárgyaló törvényeket ma
gyarázatokkal ellátta Göndör Ferenc veszprémi kir. s. tan
felügyelő. A könyv 92 oldalra terjed; tartalmazza az állami
— 14 —
— 15 —
és nem állami tanítók illetményéről szóló törvények szósze
rinti hiteles szövegét. A magyarázat, mely 60 oldalra terjed,
részletesen foglalkozik a tanítók mindenrendü fizetési álla
potával, kiterjed minden olyan ügyre, mely a fizetéssel öszszefügg. Ezért közel 200 miniszteri és felsőbb bírósági
döntvényt közöl, melyek mind biztos és törvényes alapot
nyújtanak úgy az iskolafenntartóknak, mint az állami, fele
kezeti és községi tanítóknak mindenrendü javadalmazási
ügyben A fizetési kérdőívek kitöltésére mintát közöl és
egész terjedelmében közli a lakbérosztályba sorolt községe
ket is. E hézagpótló munkát ajánljuk a tanügyi körök figyel
mébe, mert valóban értékes és törvényes magyarázattal
szolgál. — Megrendelhető a szerzőnél Veszprémben. Ára két
(2) korona.
ízléstelenség: Legenyhébben szólva annak lehet
ne
vezni az olyan „tudósítást" aminő az „Uj Korszak" folyó
évi ápril 4. számában „részeges tanítók" címen megjelent.
Az ilyen s ehhez hasonló cikkek csak arra valók, hogy a
tanítói tekintélyt lesüllyesszék s ama korba helyezzék vissza
a tanítót, amelyben mint a népszínművek borvirágos alak
jai nevettették az éretlen tömeget. Eltekintve attól, hogy az
említett cikk alapjául szolgáló előzmény is inkább felfújt,
mint komoly dolog volt, már azért se kellett volna arról a
nyilvánosség előtt is megemlékezni, mert miként azt az ér
dekeltek tudják, a tanügyi halóság legfelsőbb-határig az egész
ügyet végérvényesen elintézte. A mostani felfrissítés külön
ben annak árt legkevésbé, akinek ártani akart.
Szlöjd (Irta Rónai Antal, számos ábrával, a népisko
lák valamennyi osztálya számára). Igen praktikus és nélkü
lözhetetlen segéd-eszköz a kézimunka tanításnál. A tanítandó
anyag beosztása, elrendezése szakszerű, a fokozatosság el
vét szem előtt tartja; az ábrák érthetőek, a magyarázat vi
lágos és egyszerű. A felölelt anyag minden nehézség nél
kül elvégezhető. E kézikönyv föelőnye, hogy a papír és
agyagmunkák mellett tárgyalja a famunkákat is. E könyv
annak is lehetővé teszi a kézimunka tanítást, aki azzal soha
sem foglalkozott. Ára 1 K 80 fillér.
Annuska. Az ifjúság számára uj írónőt hódított
Sebők Zsigmond és Benek Elek képes gyermeklapja,
meg
a Jó
* ■.
Pajtás, Csajthay Ferenczné személyében, a kinek Annuská
:imü bájos meséje az április 20-iki szám egyik legnagyobb
érdekessége. Ugyané számban ezenkívül Sebők Zsigmond
olytatja A milliomos fia cimü regényét, Endrődi Béla, Lőrinczy György és Benedek bácsi szép verset írtak. Mauks
Kornélia kedves mesét mond eÉ Keményffy Jenő érdekes
(épet rajzolt, a kis krónika rovart Kőnig Gyulát, elhunyt
nagynevű tudósunkat búcsúztatja el, £gyik cikk egy sor képÍiel a diák-katonák uj intézményéről szól. Zsiga bácsi móája, a kis diákok levelei rovat, Rákosi Viktor regénye s a
ejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag
tartalmát.
A Jő Pajtás-t a Fraklin-társulat adja ki; előfizetési áva
negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre
10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad
és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Buda
pest, IV., Egyetem-utca 4.
-------- -------------------------- :------------------------- :--------------------------------------------------------------------------------------
HIVATALOS RÉSZ.
i
'
■
1881. szám.
Valamennyi
elemi népiskolai igazgató — illetve vezető-fanito urnák a
Madarak és Fák napjának megtartása tárgyában.
A Népoktatás 1912. évi ápril 10rén megjelent 7. szá
mában a fenti tárgyban készített 1916 912. számú körin
tézkedésemet megújítva, felhívom czimet, hogy a Madarak
és Fák napjának a folyó, tanévben is május 3-an leendő
megtartásában szorosan a hivatkozott számú körrendelkezé
se mben foglaltakhoz alkalmazkodjék.
A nap megtartásáról teendő részletes jelentések a
— 16 —
Néptanítók Lapja utján annak idején szétosztandó kérdőívek
felhasználásával terjesztendők be hivatalomhoz május 10-ig.
Kívánatosnak tartom, hogy az Országos Ifjúsági Ma
dárvédő Liga tagjai közé az iskolás gyermekek lehetőleg
csoportosan lépjenek be minden iskolánál s a Liga foga
dalmát a belépők letevén, ily módon a Ligának az iskolák
ban való szervezése foganatba vétessék.
A fogadalomra és a tagságra vonatkozó nyomtatvá
nyokat az Országos Állatvédő Egyesület (Budapest, IX.
Ernő-u. 11—13) bármely iskolának — mielőbb bejelentendő
kívánságára — díj nélkül és portómentesen megküldi.
Kijelentem^ mikép a Ligának az iskolákban való szer
vezését az ez irányban buzgólkodó tanitó urak (tanítónők)
érdeméül fogom betudni.
Szolnok, 1912. évi április hó 10-én.
Rhédei János
kir. tamelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
„Nagykunság" Karcag. Remélem, hogy igen tisztelt Krónikás
ur a hozzá irt magánlevelem után meggyőződött arról, hogy cikkét
félreértés hatása alatt irta. Csodálom, hogy akadtak kollégák, akik az
én soraimra mint „támadó cikkre" hívták fel Krónikás ur figyelmét.
Ne ugorjunk be a kollégáknak; hátha csalt „fel akarnak bennünket
huzni.41 Szolnokon már nagy divatban van a „felhúzás."
V. L. Hogy hol van Magyarországnak a tejjel-mézzel folyó
része ? — Ott, ahol az erélyes hatóság kiöntözgetteti a vízzel s más
egyébbel hamisított „tejet-mézet “
Vaday József, Nagyvárad. A* rendkívül élvezetes és tanulságos
könyvet
mutatványcikk közlésével — a jövő számban ismertetem.
Minden tanítónak és „tanügybarát“-nak el kellene azt olvasni, hogy
„hasonlóképpen cselekedvén" végre-valahára -sikerrel végezhetnénk a
a népnevelés nagy és fontos munkáját.
VIII. sz. minta
).
2
3.
4. ’í 5. t
6.
8.
9
1 10.
11.
12 . 13.
14
15.
16.
1Í
18.
Az állami elemi népiskola
megnevezése
sz.-hoz
4
Az állami elemi népiskola
megnevezese
5.
6.
7.
8.
9.
10.
II.
12.
VI évfolyam.
Szolnok, 1913. május 10.
9. szám,
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illeti mindennemű közlemények MAGYARI GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Iskolai évzáró Genéve-ben.*
Amire az apró szivek tiz hónapon át öröm
mel gondolnak: a „promotion" és az ezt követő
iskolai ünnepélyek ideje julius elején érkezik el
Genéve-ben és a genfi kantonban.
A „promotion" nem egyéb, mint ünnepélyes
előléptetés a felsőbb osztályba, tehát efféle ér
záró vizsga volna, de „vizsga" nélkül, mert a
nyilvános vizsga Svájcban egyáltalán nem létezik.
A tanulók tanév folyamán és a tanév végén tar
tott 14 napos „szigorlatán" megkapják osztályza
tukat. Az „examan" tehát két hétig tart; ezalatt
a tanitó többiriyire kérdez és osztályzatot je
gyez, ha közben megjelenik az inspecteur, vagy
a directeur: akkor az jegyez egy-egy point olyan
tanulóknak, akik éppen akkor felelnek. Ezek és
az évi feleletek átlagösszege adja aztán az osz
tályzatot, melyből tantárgyainkat legjobb a 10-es
szám. Amelyik tanuló minden tantárgyból 10-est
* Mutatvány cikk Vaday József kiválóan élvezetes és tanulságos
— legújabb munkájából.
— 2 —
— 3 -
érdemel: az kitüntetési (prix) kap. A kitün
tetés első foka a díszes bizonyítvány, másodika díszesebb bizonyítvány és könyvjuta
lom. Vannak ezenkívül pénzbeli jutalmak, ösz
töndíjak is.
(A „promotionM Genéve-ben rendszerint a
Victória Hall-ban, vagy valamely más,' nagy te
remmel biró épületben tartják. Az idei, (1912)
promotion-k julius 2-án tartattak meg rengeteg
közönség és az összes szülők jelenlétében.
Hogy milyen mozgalmas ez a nap Genéveben: bajos volna leírni anélkül, hogy olvasóim
túlzásra ne gondoljanak. Szinte lázas izgalom tölti
el a fellobogózolt utcákat. Mindenütt fehérruhába
öltözött fiuk és leánykák sietnek már kora reg
gel szüleikkel együtt az iskolákba, hogy onnan
katonai zenekar kíséretében vonuljanak a gyüle
kező helye.
Tiz perc nem kell hozzá és megtelik az
óriási helyiség, melyet' egy dúsgazdag polgár
építtetett ilyen kulturcélokra Génévé városának.
Felzendül a tanítóképző énekkara és diszhuszárok kíséretében vonul be a város főtisztsége.
I
.
Az idegent meglepi ez a pózolás és arra gon
dol, hogy ezek a svájciak nagyon ceremóniásak,
pedig a dolog nem igy áll. Az-iskolának, a kultú
rának adott „tisztesség" ez, ami nem is téveszti
el a hatását. A genfiek meg tudnak ejteni egy
városi választást vagy egyéb mozgalmat minden
ceremónia nélkül. Egyszerűek, praktikusak és ta
karékosak mindenben, de mikor iskolákról, kul
túráról van szó: akkor ágyuk dörögnek, kirukkol
nak a vén gránátosok, megzendülnek a zenekarok,
zászlók lobognak és selyembe öltözött diszhuszárok közt vonul fel a magisztrátus. Az iskola ér
dekében a ceremóniára és mulatságra is megnyí
lik a város kasszája és Génévé városa minden
évben egy vagyont költ el az évzáró iskolai ün
nepélyekre.
A promotion első mozzanata, hogy az isko
lák főtisztviselője üdvözli az összegyűlt gyermemekeket, szüléket és notabilitásokat és előter
jesztést tesz az iskolák évi működéséről.' Aztán az
elemiiskoláknál a tanfelügyelő, a főgymnásiumnál és más nagy tanintézeteknél annak az igaz
gatója felolvassa a tanév történetét.
Aztán ismét a főtisztviselő veszi át a szót
és megköszöni a tanitók fáradozását, megdicséri
a gyermekek szorgalmát és kiosztja a kitünteté
seket, felolvassa a kitűnő tanulók neveit a ki
nyomatott névsorból.
Aztán még egy kardál következik és a promotion-nak vége. Boldogan viszik haza a kitűnők
a jutalmakat és mindenki készül a dé utáni ün
nepélyre.
Ebéd után megint előállanak a zenekarok
és minden iskolát ‘a gyülekező helyre kisérnek,
ahol a menet megalakul. Egy tucat zenekar fog
lal helyet a nagy menetben, melyet ismét a notabilitások vezetnek ki a Plainpalais-ra, ahol a
hosszú asztalok sorozata már fel van terítve. Gé
névé városa minden kis tanulóját megvendégeli.
Édes sütemények, gyümölcs és egy pohár cukros
szörp van félteritve minden gyermek számára.
Egy sátorban mindenki teát kap ingyen, aki
a teát szereti.
Mire az ozsonnától osztani kezd a gyermek
sereg: a szülék is gyülekeznek az óriási bekerí
tett térségen s megtalálja mindenik a maga báránkáját. Zene szól mindenütt.
De most jön a java az örömnek. Nagy tár
szekerek jönnek keresztül a téren, megrakva ha
talmas bálákkal. Mindenik szekér három, négy
nagy Iádat vagy bálát hoz, melyeket a hosszú
asztalokra raknak a gyorskezü alkalmazottak. A
nagy ládák és bálák özön játékszert ontanak ki
magukból. A tanítók és tanítónők minden gyerm*ek helyére letesznek két-három játékszert. Erre
aztán ismét előkerül az apró sereg és minden
tanuló átveszi az ajándékok »t. Génévé város bő
kezűsége határtalan. De bajos volna leírni.azt az
örömet is, amely eltölti a gyermeksereget — és
a szüléket, akik e nagy öröm szemlélői.
Megindulnak a város for^ókomédiái és in
gyen veszik fel az apró pasasokat. Egész sor
forgó sátor aranyos lovakkal, csónakokkal és
minden lovaglásra alkalmas elképzelhető állatok
kal. A zenekarok egy tucat hatalmas orgonával
gyarapodtak. A nagy térséget körülvevő négy-öt
emeletes házak viszhangozzák a farsangi zűr
zavart
Még ezzel sem merült ki a meglepetések so
rozata. Megnyílnak a játéksátrak, tele mindenféle
sípoló, doboló szerszámmal, amelyekből minden
gyermek tetszés szerint választhat ingyen. De
előbb valami ügyességet kell produkálnia. No nem
kivannak sokat! Az első osztályú tanulónak pél
dául egy labdát kell átdobni egy méteres átmé
rőjű abroncsos-gy űr ün.
A játéksátrak is kiürülnek végre s vacsorára
hazaoszlik a nagy közönség, mert még ma ide
vissza kell jönni a tűzijátékra.
Génévé városa este tiz órakor egy világvá
roshoz méltó tűzijátékot ad a promóciók .tiszte
letére.
।
Este 10 órára már a nagy térség feketéllett
az emberektől. A transversális átjárókon nyüzs
gőitek a fejek s az első rakétát élénk hangok
üdvözölték.
Egy kis vagyonba kerülhetett a nagyszerű
tűzijáték, melyet husz-huszonötezer ember nézett;
végig, mint méltó bezárását az év legnagyöbb■ eseményének, a promóciónak.
Éjfél felé járt az idő, mire a háztetők megnéptelenednek (egy pár ezer ember innen nézte
végig a nagyszerű tűzijátékot) és a tenger népet
elnyelik a Plainpalais-ra torkolló utcák és. Boulevardok.
A szomszéd szobában valaki az angolhymnusz dallamára készült svájci „szózatot" zongo
ra zza s az én lelkem is megtelik a nap emléké
vel, a csodás Génévé szellemével, a genfi fran
ciák derűs és tiszta lelkűidével, mely Rousseaut
bálványul a Rhone szigetére, fáklyául pedig a
modern nevelés élére állította; a nagy Génévé
> szellemével, melynek címerében e három szó áll :
Post tenebras lux.
A boy scouts.
Irta : Csikós József kir. s. tanfelügyelő.
Vadölö, Utolsó mohikán, Bőrharisnya, Cooper J. Fenimore halhatatlan ifjúsági iratainak ragyogó, szines képei tün-
nek lelki szemeim elé. Chinagagook, a Nagykigyó, Unkas a
Gyors Szarvas, a vörösbörü mohikán törzs két utolsó tagja
és főnöke s az ö fehérbőrű szövetségesük; az ellenséges hú
ron és irokéz indiánok vad csapatai jelennek meg előttem s
lelkem, szivem megifjodik s egy mesés világ képe tárul elém,
melyben diáklelkem földöntúli gyönyörrel merült el.
Hányszor, meg hányszor képezi tárgyát a diákálmoknak
a vad nyugat vége járhatlan rengetegeivel, bölényeivel, vad
indián lakóival és rajongásig csodált ellenfeleikkel, 9 mi ide
áljainkkal.
Cooper ezen munkáiban a lovagiasság, a barátság, az
emberszeretet nagy erényeit állítja szembe a barbarizmus ke
gyetlen önző vadságával s az ifjú lélek mig egyrészt borzadva
fordul el ettől, — rajongó szeretettel csatlakozik amahoz. Hő
seit mintaképéül választja s tetteikben, erkölcseikben azok
utánzására törekszik.
Hiszen átéltük ezt a kort mindnyájan 1 Aztán eltűnt, ki
halt ez a világ lelkűnkben, csak néha villan meg előttünk a
fénye s visszavágyunk gyermekkorunk ezen boldog világába.
Igaz az is azonban, hogy csapongó fantáziájú ifjakat
gyakran ragadott éppen a fantáziájuk meggondolatlan lépésre
a vad nyugatra kivándorlásra s gyakran bár csak a szom
szédvárosból, mert tovább alig juthattak az amerikai praerek
vagy őserdők bőrharisnya jelöltjei - rendőrség közbelépé
sével sikerült megakadályozni.
Melyikünknek ne lettek volna tervei a kivándorlásra?
Melyikünkben nem lobogott fel ősanyánk, a vad természet
iránt, rajongó lelkesedésünk tüze?
Hát ez a fellobbanó láng óriási erkölcsi erő, mely szaPusztulhat, de amely megfelelő irányítás és
2 ® d®'e ‘
emben lé'eknek éS a szivnek ,ehe‘ nemesito, gazdag forrása.
szert/mind í*2*
a boy SC0Uts mozSalom> melv EurópaJXS a nS
ará7°ka‘ Ö,‘ s ame|y«ék nevelő
ÍZ,
ú ang e'me 01y gy°rsan Elismerte és
alkalmazta. Fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az hoev
oy scouts csapatok főparancsnokságát Angliában’ maira
az angol király vállalta magára.
^nguaöan maga
Az angol boy scoutsok életéből, szervezetéből itt-ott a
képes lapokban s a mozikban látunk egy-egy jelenetet fel
bukkanni s kérdem, kinek nép ragádta meg a lelkét ezeknek
a cserkésző és táborozó, vagy szemlékre felvonuló boy scouts
csapatoknak a képe?
Lássuk már most, kik azok a boy scoutsok ? Mi a célja
és szervezete a boy scouts intézménynek, mely ma már Bu
dapesten működésben is van?
Erre vonatkozólag álljon itt „Fez“-nek a nemzeti isko
lában megjelent „Őrszem" cimü közleménye:
Amikor az angol—búr háborúban a burok Mafeking
városát ostromolták, a belől tartózkodó angolok nagy bajban
voltak. — Kevés volt a katona s mindenkinek megvolt a
rendeltetése. Baden Powel Róbert angol generális a város
védő seregének a parancsnoka, az ifjúságot is igénybe vette.
Turista dreszbe bujtatta az angol fiukat és felhasználta őket
parancsok és jelentések továbbítására, az ellenség mozdula
tainak, hadállásainak kikémlelésére, fór scoufing, mondja az
angol. Ezeket a fiukat igy tehát boy scoutsnak nevezték.
A háború befejezése, után a generális hazament Angli
ába. Feltűnő volt London városának csenevész, testileg fej
letlen, sápadt képű ifjúsága. Próbaképen a fiukból egy scouts
boy csapatot szervezett. — Csakhamar kitűnt, hogy a scoutsok
ebben a társas együttlétben a legjobb nevelői behatás alá
kerültek. A folytonos együttlét hasonló koruakkal az összetartozandóság, a bajtársisúg, az önfeláldozás nemes eszméit
ülteti az ifjú leikébe. Itt edződik a fiatal jellem erős férfi jel
lemmé. A helyesen vezetett fegyelem, az önuralom és alkal
mazkodás helyes irányú fejlődése biztosítja. Nyílt, őszinte és
önzetlen lesz az ifjú. Három főparancsnoka van mindenkinek:
Légy hü Istenhez, királyhoz és hazádhoz. Szolgálatkész em
bertársaddal szemben és tartsd meg a csapat szabályait.
A jót nemcsak ismerni, de gyakorolni is kell. Ne múl
jék el nap, hogy jót ne tégy. Ha vak emberrel találkozol,
vezesd át a forgalmas utcán, hogy a kocsi el ne üsse. A te
hetetlen apró gyemekeken segíts. Vedd fel a narancshéjat az
utcán, nehogy valaki megcsússzék rajta és lábát törje. „Be
Prepared." Légy készeni Ez jelszava a scoutsnak, ami anynyit kiván, hogy szived és elméd helyén legyen, meglepetés
ne érjen. Szükség esetén gyorsan felismerjed a helyzetet, he
- 9 lyesen következtess és a megfelelőt cselekedjed. Hogy ezek
nek megfelelhess, nyitott szemmel járj-kelj, figyelmed ne ke
rülje el semmit sem.
Az intézmény végcélja nem más tehát, mint harmónikusan fejlesztett, testileg és lelkileg egészséges, derék em
bereket nevelni.
A fiuk kis csapatban künt tanyáznak, táboroznak a sza
badban. Megismerkednek a természettel, annak jelenségeivel.
Megfigyelik a fát, virágot, állatot. Edzik testüket sporttal és
játékkal. Józan életet élnek, lovagias gondolkodásra szoktat
ják, minden szépre és jóra nevelik.
Budapesten a Magyar Tanitók Turista Egyesülete fog
lalkozik ezen ifjúsági turisztikai nevelési szervezetének meghonositával.
őrszem lehet minden 10—18 év közötti fiú. Bármely
iskolába járjon, bármely felekezethez tartozzék. Azért nevez
zük őket „Őrszem“-nek, mivel annak tagja megőrzi szivének
minden szép gondolatát. Bajtársai és emberbarátai iránt ér
zett jóindulatát, önfeládozását, Hazája és Isten iránt viselte
tett szeretetét. Megőrzi testét, lelkét minden rosztól, minden
ártalmastól.
Az itt előadottakhoz — midőn erre a kartársak s- álta'aban a paedagógusok figyelmét bátor vagyok felhívni, még
azt jegyzem meg, hogy Ígéretét bírom a magyarországi boy
S“U‘S°k., vezetőségének, hogy rövid időn belül mozgókép
előadásokkal egybekötött felolvasással Szolnokon bemutatják
oy scouts külföldi, különböző nemzetbeli csapatok életét,
szervezetét, működését
H
iokja megszervezhető s megalakítható legyen.
József szolnoki'rfőginínázfum!
Csapas ^rte Hommer
nézve a viráefak® Sí
tanfrt.és családját, mert rájuk
tozott. Mariska nevű iSkájuT^
májussá váliskola növendéke _ az óaí in;
a szolnoki polg. leányszülők és I edves testvérek köréből M? kÖltÖ,ZÖ“ a szerető
- ■ereK Köréből. Május elsején délután
4 órakor temették el a mély fájdalmi szülők. drága halottjukat
nagyszámú és őszinte részvétet érző közönség kíséretével.
Hangverseny. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Taní
tótestület a kőbányi Casinó dalárdájának közreműködésével
jun. 7-én hangversenyt rendez. Már jó előre felhívjuk tanitótestvéreink figyelmét ezen mulatságra, hogy aki részt akar
azon venni, jó előre elhatározhassa magát. A meghívók a
jövő hét folyamán fognak szétküldetni. Óhajtandó, hogy a
„Tanítói Otthon" javára rendezendő hangversenyen a vidéki
Kartársak is nagy számmal s vendégekkel jelenjenek meg,
Hangverseny előtt a Damjanich szobornál hazafias ünnepélyt
tart a kőbányai úri kaszinó.
Halálozás, Zelenka János volt szolnoki áll. iskolai ta
nitó és ipariskolai igazgató özvegye szül. Borhy Gizella folyó
évi április hó 27-én elhalálozott. A közszeretetben álló
urinő halálát árván maradt gyermekein kívül kiterjedt rokon
ság gyászolja.
Kartársaim szives figyelmébe. Lapunk mai számá
ban „Iskolai évzáró Genéveben" címen egy kiválóan érdekes
és élvezetes cikket közlök Vaday József nagyváradi igazgatótanitó „Svájci Tanulmányok és a mi iskolai dolgaink"
cimü munkájából jelent már meg s el lehet mondani, hogy
minden munkája tökéletes, kitűzött céljának teljesen megfe
lelő. Ugyanezt állítja majd most megjelent müvéről is min
denki, aki csak azt elolvassa. A most leközölt mutatvány
cikken kívül érdekesebbnél érdekesebb fejezetekben ismerteti
meg velünk a kiváló szerző a svájci iskolai viszonyokat,
végül „A mi dolgaink" címen mintegy ötven oldalon való
ban a mi dolgainkról emlékezik meg oly életrevaló eszmék
felvetésével, a melyeknek megvalósítása érdekében Magyar
ország összes tanítóságának síkra kellene szállnia.
Vadaynak ezt a könyvét legalább kétszer kell elolvas
nia annak, aki azt a kezébe veszi. Először elolvassa mint
szórakoztató olvasmányt, másodszor mint áttanulmányozásra
is érdemes munkát. Tanitók és tanítótestületek, sőt laikus
emberek is nagy örömet és hasznot szereznek maguknak és a
népoktatás ügynek, ha ezt az igazán szép és tanulságos mü
vet beszerzik. A 175 oldalra terjedő könyv a szezonéi Nagy
váradon kapható. Ára három korona, (m.)
Iskolai ünnepélyek. Május 2-án az ezredévi ünne
pélyt, 3-án pedig a „Madarak és Fák" ünnepét tartották
meg az elemi iskolák. Mindkét ünnepélynek igazi májusi
időjárás kedvezett. Mint bennünket értesítenek, a „Madarak
és Fák" napját vármegyénkben különösen a jászladányi ál
lami iskolák tették az egész községre nézve kedves és em
lékezetes ünnepéllyé.
/
“ 10 "
HIVATALOS RÉSZ.
tanfolyam
néptanitók
és
tanítónők
számára.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kissebb fok zatu
ismétlő iskolákhoz a gazdasági tárgyak tanítására hivatott
népiskolai tanítók, illetve tanítónők gazdasági kiképzése
céljából folyó év julius 18-tól bezárólag augusztus 18-ig az
afgyógyi. adai, békéscsabai, breznóbányai hódmezővásárhelyi,
jászberényi, karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati, somogyszentimrei, sziiágysomlyói, nagyszentmiklósi, csáki, (ezelőtt
Csákovár, Temes megye) szabadkai földmivesiskoláknál
20—20 összesen 300 néptanító, továbbá a kecskeméti földmivesiskolánál folyó év julius 1-től julius 31-ig 20 tanitónő,
összesen tehát 320 egyén részére mezőgazdasági tanfolyamot
rendez.
A tanfolyamon résztvevő tanítók (tanítónők) egyenként
7°. azaz. e£yszáz korona átalányt élveznek, melyből 40 K
e átasi díj levonása után 30 K. a jelentkezéskor, 30 K pedig
a tanfolyam befejezésével fog kifizettetni.
A tanfolyamon résztvevő azon néptanitók (tanítónők)
pltí?’-.^^^
szorgalmat és a legjobb előme-
3 földmivelésügyi miniszter minden
Erna10°’ 50 éS 50 K’s összesen három
oda a 1 enS^é|y«z- Az hogy ezen jutalmak kiknek ítéltettek
oda, a miniszter kiküldöttje által fog a vizsgán kihirdettetni.
*
n4„i AJfn^lyamokra olyan tényleges alkalmazásban levő
eptamtók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem végeztek.
k
agl tancimeznl é^Ü
21 h
u
?
’ földmiveIésügyi miniszterhez kell
maJus
az illetékes tanfelügyelősée
as es közoktatásügyi miniszter ur teljesíti.
Budapest, 1913. április hó 23.
. *
Valamennyi
eiemi népiskolai tanitó urnák a tovább-képző tanfolyamra való
fölvétel tárgyában.
40340/1X—1 szám. ..
Mezőgazdasági
2364. szám.
földmivelésügyi miniszter, ‘
A 49348|913. sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi mi
niszteri körrendelet tudomásulvétel s alkalmazkodás végett
kivonatos másolatban közzéteszem.
A fölvételt kérő folyamodványok az igazgató, vagy is
kolaszék (gondnokság) utján, legkésőbb május 20-ig terjesztendök be hivatalomhoz s azoknak fötétlenül tartalmazótok
kell, hogy a folyamodó
1 .) Milyen jellegű iskolánál működik?
2 .) Hány szolgálati éve van?
3 .) Vett-e már részt szünidei tanfolyamon?
4 .) Ha igen, mikor?
5 .) Melyik tanfolyamra kéri felvételét ?
Késve érkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek.
Szolnok, 1913. április hó 26 án.
Kir. tanfelügyelő helyett
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Másolat
a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ő Nagyméltóságának 49348. sz. rendeletéről.
Az 1906. évi január hó 10-én 102594|905. sz. alatt
kelt itteni rendelettel kiadott szervezeti szabályzat,értelmében
a f. iskolai évnek befejezése után a f. évi julius hó 1-től
22-ig teqedő időben több állami tanitó- és tanitónőképző
intézetben, a korábbi évekhez hasonlóan, három hétre terjedő
tanítói és tanitónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni,
még pedig: tanítók számára a csurgói, kiskunfélegyházai, lé
vai és sárospataki áll. el. iskolai tanítóképző intézetekben;
tanítónők részére pedig a sepsiszentgyörgyi és szabadkai áll.
el. iskolai tanitónőképző intézetekben. E tanfolyamok egysé
ges programja á következő; 1.) Tájékoztatás a sociális pae-*
- 12 —
— 13 —
dagógiai legújabb törekvéseiről és alkotásairól a külföldön és
hazánkban, 10 óra. 2.) A rajz és kézügyesség a szemléltetés
szolgálatában, 4 óra. 3) A magyar nyelv tanítása nem magyarajku népiskolában (az uj tanterv és utasítások magyará
zatával) 10 óra. 4.) Az ének, rajz és kézügyesség tanítása a
népiskolában (a népiskolai tanterv és utasítások magyaráza
tával) 8 óra. 5.)_ A természettudományi és mennyiségtani
tárgyak tanításában, a sociális vonatkozások gyakorlati érvé
nyesítése, 5 óra. 6) Gyakorlati mintatanitások a 2.) 3.) 4.)
és 5.) pont alatt felsorolt előadásokkal kapcsolatban, 12 óra.
7.) A gazdasági - szövetkezetek és a néptanító, 6 óra. 8.) A
gazdasági számtartás legegyszerűbb módjai, 2 óra. 9.) Gya
korlati foglalkozások a rajzból és kézimunkából, 24 óra. 10.)
Kirándulások, közintézetek stb. meglátogatása a délutáni órák
ban a helyi körülmények szerint. Mindegyik tanfolyamra
50—50 hallgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonkint 30—30
hallgató áll. költségen kap az intézet internátusában szállást
és étkezést és ezen felül 15—15 korona utazási költségben
is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen
szállást és mérsékelt áron étkezést is kapnak a képző inté
zetben. A fent felsorolt tanfolyamok bármelyikére való fel
vételért folyamodhatnak az ország bármelyik részében lakó
és bármilyen jellegi el. népiskolánál működő oki. tanitók és
tanítónők a felvétel iránti bélyegtelen kérvények annál az il
letékes kir. tanfelügyelőnél nyújtandók be, akinek tankerületeben a folyamodó működik. — A pályázat határideje 1913.
évi május hóH5.
>>
Szolnok, 1913. ápril. hó 26-án.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
közsé^N^
'
Rhédei János
• -
kir. tanfelügyelő.
1493. szám.
Valamennyi
népoktatás intézet Igazgatójának, illetve vezetö tanítójának>
A hivatalos másolat hiteléül
2155. szám?
című s 12667/913. sz. rendelettel engedélyezett vezérkönyve
uj kiadásban, lényeges bővítéssel most jelent meg. Ezen ve
zérkönyv minden tanítónak módot nyújt arra, hogy tanfolyam
hallgatása nélkül is tisztán e könyvre támaszkodva eredmé
nyesen taníthassa iskolájában a tantervben megszabott szlöjd oktatás-anyagot.
Minthogy iskolalátogatásaim során azon tapasztalatra
jutottam, hogy a legtöbb iskola nélkülözi a szlöjdoktatást;
továbbá arra tekintettel, hogy a munkára való nevelés cél
jánál fogva, áz iskola legfontosabb feladatai közé tartozik;
nem ajánlhatom eléggé ezen valóban nélkülözhetetlen vezér
könyvet.
Felhívom azért a Címet, hogy ezen vezérkönyv beszer
zése iránt a beiratási dijak terhére a könyvtári költségvetés
keretében aként intézkedjék, hogy n^ár a jövő tanévben a
rendszeres kézimunka oktatás az egész vonalon akadálytala
nul kezdetét vehesse.
A két kötetben megjelent, bőségesen illusztrált munka
darabonként 1*60 K-ért a szerzőnél Miskolcon kapható.
Szolnok, 1913. évi április hó 17-én*
Az alábbi pályázati hirdetést tudomásulvétel és terjesz
tés céljából közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi márc. hó 11-én.
Rhédei János
.
Körlevél.
kir. tanfelügyelő.
valamennyi állami és-
l8“gatÓ és Vezetö tanítójához a „Szlöjd*
g yako^ 9>«nu vezérkönyy ajánlása tó
Birö Sándor rmskolci állami tanitó Szlöjdgyakorlatok v -
Pályázati hirdetés.
— Felvétel az 1013—14. iskolai évre. —
A váltós- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ez évi
14,860. számú rendelete alapján az iglói m. kir. állami ta-
» I
— 14 —
- 15 -
nitóképzö-intézetbe, a jövő 1913—14-ik iskolai évre az I. osz
tályba oly éptestü tanulókat veszünk fel, akik 14-ik életévü
ket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek s annyi
előképzettséget igazolnak, amennyit a polgáriskola, gimná
zium vagy reáliskola négy osztályának sikeres elvégzése
nyújt. E. követelmények igazolása szabályszerű iskolai bizo
nyítvánnyal történik. Egy-egy évfolyamba fölvehető 35—40
növendék. A jó magaviselelü és szorgalmas tanulók mind
köztartási segélyben és a bennlakás kedvezményében részesül
nek. Néhány növendék péznbeli ösztöndíjban részesíthető.
A teljes köztartási kedvezményben (reggeli, ebéd vacsora) részesülő bennlakók teljesen ingyenesek; a fél köztar
tási kedvezményt élvező bennlakók havonként 14 korona 50
fizetnek: a te'í®8 düat fizető bennlakók
havonként 29 korona köztartási dijat fizetnek.
A felvétel és segélyezés iránt benyújtandó, egy koronás
ellátOtt
kérvényhez a következő eredeti
okmányok csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. iskolai
izonyitvány a megelőző iskolai évről és az utolsó évi
tanulmányokról szóló első félévi értesítő; 3 tiszti-orvos;
tói
ÍL i fo,yamodónak ^szségi állapotáról és a tania Ív
aS V°ltárÓ1: 4> hite,es k<W bizonyítvány
íeHünX^ i*"8^ a C8aládfö P°Vi Állásának
A ^i
’ hiteles családi
ujraohási bkon^^"^
éwégl iskolai
hÍ7nnvif 4
.
kimutatása és a folyamodó
vo,tának igazolásával; 5.
Utolsó évről szóló
|uni“hó"ap
kik
évfolyamába felvehetők, a
Az ilyen tanutók a f í 2i
SÍkerrel elvégezték,
(test és élettanból lélektanból ^2 különbözeti tárgyaiból
bői, kézimunkából eséüeg ’raiztóí
Z°"gorábó1’ énektenni.
1 g ralzbó1) vizsgálatot, kötelesek
tóság^ X és közoktatásü'^^1 kéFVények a
nagymél-
cimzendők s legkésőbb mái! 1a m‘ kir: miniszter úrhoz
az intézet igazgatójánál A fek2hnap 3I 'g "látandók be
böl átlépni8 Xfik ^
-As ^‘é-tozok
csak kivételesen vétetnek
fel. Az
intézet növendékei az egyházi énekben és zenében s egy
általában a kántori teendőkben is kiképzést nyernek, a sike
res vizsgálat után erről külön képesítő bizonyítványt kapnak
A segélyek kiosztásánál tanítók gyermekei, ha egyébként
megfelelnek, más jelentkező felett előnnyel bírnak. A növen
dékek csak vagy a bennlakásban vagy az igazgató által
felvett lakásban, lakhatnak. A künnlakók havonként 6 korona
lakásdijat fizetnek. Az internátus helyiségei tágasak és egész
ségesek, az intézet telekén nagy játszótér és kert van az
ifjúság tanulmányi és testi nevelési céljaira. A bennlakók
ingyenes mosás-kedvezményben is részesülnek. Tandijat a
növendékek nem fizetnek. A gyógykezelés ingyenes, a gyógy
szert azonban a növendékek fizetik. A felvételről, segélye
zésről egyéb tudnivalóról minden egyes tanuló legkésőbb
augusztus hónap 15-éig külön értesítést kap.
A már felvett tanulók megjelenésök alkalmával testi
épség és zenei halfás szempontjából szigorú vizsgálat alá
vétetnek.
Igló, 1913. évi március hónap 5-én.
Az Igazgatóság.
2456. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi iskolai helyi
hatóságához, igazgató — illetve vezetőtanitójához az „Óva
kodjunk a tüdővésztől" c. isko’ai faliképnek az iskolék részére
beszerzése tárgyában.
Okolicsányi—Kuthy Dezső dr. kir. tanácsos, egyetemi
magántanár tervei szerint Geiger R. festőművész által meg
festett 2 drb „Óvakodjunk a tüdővésztől* c. falitáblát Val
lás- és közokt. miniszter ur ő méltósága f. é. 20698. sz.
rendeletével az iskolák részére taneszközül engedélyezte.
Ezen művészi kivitelű, a tüdővész terjedésének meggátolhatását élénken szemléltető 2 drb tábla sikeresen moz
dítja elő a tüdővész elleni küzdelem eredményességét. A
falitáblák ára drbként 2 K s beszerzésre címnek a legme
legebben ajánlom.
— 16 -
VI.
Megrendelhető a Polatsek-féle könyvkereskedésben Te
mesvár, Jenőherczeg-utcza, vagy pedig Róth Dezső könyv
kereskedésében Szolnokon.
Szolnok, 1913. április hó 29-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Ü
állami, községi és társulati jellegű polgári és elemi népiskola
Igazgatóságának.
A vármegyei Népoktatás f. é. január 25-én megjelent
2.) számában— a József kir. Herczeg Szanatórium Egyesület
szegénysorsu tüdőbetegei javára — az iskolákban rendezen
dő irgalom gyűjtés tárgyában 420|913. szám alatt közzétett
körrendelkezésemre utalással, a nevezett Egyesület elnöksé
gének 1414|913. sz. alatt kelt megkeresése alapján kérem
mindazokat az igazgató-, illetve vezetőtanitó urakat, kik a
gyűjtés eredményével még talán be nem számoltak, hogy a
gyűjtést sürgősen bonyolitsák le és a gyüjtőiveket, valamint
a gyűjtött összegeket minél előbb küldjék be a József Kir.
Herczeg Szanatórium Egyesületnek (IV. Sütő utca 6.)
A gyűjtött összeg beküldéséről hivatalom is értesítendő,
Szolnok, 1913. április hó 18-án.
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
S‘.xP* Gyenes József’ a szolnoki »Constantin“ rkath. iskola igaz
gatója világi ember, dacára, hogy kis korában szülei őt is mint talán
minden gyereket papnak szánták.
V. D. Igaza van kolléga urnák. Az erköicsbirók, tisztelet a kivéte nek, leginkább azért Ítélkeznék a mások ügyében hogy a maeuk
elintézetlen ügyeiről eltereljék a figyelmet.
g
Sch. M. Mtur. Jönni fog. Köszönet
3
-
10. szám.
jásznagykunszolnok"
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
-
Valamennyi
Szolnok, 1913. május 25.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
2208 szám.
évfolyam.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
v;
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
’ A vármegyei i népoktatás 1913. évi április
havi állapotának jelentősebb mozanatai közül kö
vetkezőket van szerencsém előadni.
Említett hó folyamán magam a szolnoki és
kunszentmártoni polgári fin- és lányiskolákban,
— Jászapáti és Tiszaderzs közs gekben, végül
Pusztagyendán, összesen 68, — Bogírdy Antal
kir. s. tanfelügyelő pedig Törökszentmiklós, Fegy
vernek, Tiszabő, Kuncsorba, Kunhegyes, Abádszalók községekben, Kisújszállás városban, Bánhalom és Pusztatomaj tanyákon szintén 68 tan
teremben, vizsgáltuk mega nevelve-tanitásmenetét
és eredményét.
M. kir. vall.- és közokb Miniszter ur Jászlelsőszentgyörgy községben Kerekudvar tanyán
es az Eigen Pál féle birtok táján 1—1 tanitós
állami el. iskolát szervezett.
~ 3
Hivatalom a tanítói fizetések rendezése terén
reá várt nagy munkát a kitűzött rövid határidő
alatt elvégezte.
M. Kir. vall- és közokt Miniszter ur a szol
noki és ^jászberényi, továbbá a tiszavárkonyi
belterületi állami elemi népiskolánál 1 — 1 tanítói
állomást a növendékek csekély száma msalt a
jövő tanévtől kezdőelőleg bes/ünleletl.
M. kir. bclügvminiszter ur a törökszentmik
lósi polg. leányiskolái társulat t feloszlatta. Az
intézet anyagi ügyeinek vezetését a község, —
erkölcsi érdekeinek gondozását pedig özv. Po'gár
Béláné úrnő ő méltóságának vezetése alatt az
oltani előkelő hölgy közönség volt kegyes elválalni.
— Ezen iskola állami kezelésbe vétele iránt a
szükséges eljárást megindítottam
Hofbauer Aladár miniszteri számvizsgáló meg
bízásának a legnagyobb buzgósággal eleget telt s
a vármegyei állami és községi el. iskolák és óvo
dák számadási ügyeit rendezte.
M. Kir. vall,- és közokt. Mi iszter ur az 1912.
évi LXV. t. c. alapján az állami polg. fiú- és
leányiskolák tanárait és tanítónőit az Orsz. Tanítói
Nuyugdijintézet kötelékeiből kivette.
Tóth József szelevényi áll. el. isk. tanitó
előnyösebb , alkalmazási nyervén, állomásáról le
mondott.
A mezőtúri és turkevei gazdasági népisko
láknál háztartási tanfolyamok rendeztetnek. Ha
sonló tanfolyamok más gazdasági népiskoláknál
is lesznek.
.
M. kir. vall.-és közokt. Miniszter ur aturVevei.
gazd. népiskola gyakorló területének felszerelésére
2922 koronát, gazdasági népiskoláinknál varró
gépekre : Nagykörűben 360, — Jászberényben 280,
_ Turkevén 385. — Szolnokon 120 koronát
engedélyezett; a tiszaföldvári róni. kath. elemi
iskolai építkezésre 4000, — a tiszaderzsi ref. cl.
iskolai építkezésre 5000, végül a tiszavárkonyi
róm. kath. iskola fölépítésére 10 ezer koronái
utalványozott.
Szolnok, 1913. évi május hó 2-án.
Rhédei János
kir. tanielügyelő.
Bolgárkertészet.
A régi jóidőben (1883.) amikor még 300 frt. is elég
volt egy csekély igényű tanitócsatád fentartására, már foglal
koztam a kertészettel.' egyrészt azért, mert élvezetet találtam
a különféle növények fejlődésében ; különösen színlelten öröm
fogta el sziyemet, midőn verejtékes fáradozásaim után növé
nyeim virágoztak és gyümölcsöt hoztak; másrészt pedig azért,
mert a kertészkedésem eredménye a 300 forintos fizetés mel
lett a megélhetést biztositotta.
*
*
*
Midőn mint önálló tanitó állomásomat elfoglaltam, első
gondom volt a körülbelül egy hold terjedelmű, rendelkezésemre
bocsátott területnek körül árkoltatása.
Az alatt, mig az árkolás folyt, a terület beosztását papi
roson elvégeztem. Midőn kitavaszodott, megkérdeztem tanít
ványaimat, hogy volna-e kedvük velem együtt a kertben dol
gozni? Növendékeim, akik osztatlan 6 osztályban 134-en
voltak, — teljes lelkesedéssel igennel válaszoltak.
Kedves gyermekeim! — mondám — minthogy holnap
egésznapi szünet lesz, akinek kedve tartja és szülei megen
gedik, hozzon magával ásót, kapát, gereblyét. Megmunkáljuk
a kertet! . ..
Soha sem feledem el az általános lelkesedést! Tanitvá-
• 3 —Hivatalom a tanítói fizetések rendezése terén
reá várt nagy munkál a kitűzött lövid hatáiidő
alatt elvégezte.
M. Kir. vall- és közokt Minisztér ur a szol
noki és jászberényi, továbbá a tiszavárkonyi
belterületi állami elemi népiskolánál 1 — 1 tanítói
állomást a növendékek csekély száma miatt a
jövő tanévtől kezdődőleg beszüntetett.
M. kir. bel ügv miniszter ur a törökszentmik
lósi polg. leányiskolái társulat t feloszlatta. Az
intézet anyagi ügyeinek vezetését a község, —
erkölcsi érdekeinek gondozását pedig özv. Po'gár
Béláné úrnő ő méltóságának vezetése alatt az
ottani előkelő hölgy közönség volt kegyes elválalni.
— Ezen iskola állami kezelésbe vétele iránt a
szükséges eljárást megindítottam
Hofbauer Aladár miniszteri számvizsgáló meg
bízásának a legnagyobb buzgósággal eleget tett s
a vármegyei állami és községi el. iskolák és óvo
dák számadási ügyeit rendezte.
M. Kir. vall,- és közokt. Mi iszter ur az 1912.
évi LXV. t. c. alapján az állami polg. fiú- és
leányiskolák tanárait és tanítónőit az Orsz. Tanítói
Nuyugdijintézet kötelékeiből kivette.
Tóth József szelevényi áll. el. isk. tanitó
előnyösebb . alkalmazást nyervén, állomásáról le
mondott.
A mezőtúri és turkevei gazdasági népisko
láknál háztartási tanfolyamok rendeztetnek. Ha
sonló tanfolyamok más gazdasági népiskoláknál
is lesznek.
.
M. kir. vall.-és közokt. Miniszter ur a turléev-ei...
gazd. népiskola gyakorló területének felszerelésére
2922 koronát, gazdasági népiskoláinknál varró
gépekre : Nagykörűben 360, — Jászberényben 280,
_ Turkevén 385. — Szolnokon 120 koronát
engedélyezett; a tiszaföldvári róm. kath. elemi
iskolai építkezésre 4000, — a tiszaderzsi ref. el.
iskolai építkezésre 5000, végül a tiszavárkonyi
róni. kath. iskola fölépítésére 10 ezer koronát
utalványozott.
Szolnok, 1913. évi május hó 2-án.
Rhédei János -
'
kir. tanielügyelő.
Bolgárkertészet.
A régi jóidőben (1883.) amikor még 300 frt. is elég
volt egy csekély igényű tanitócsalád fentartására, már foglal
koztam a kertészettel: egyrészt azért, mert élvezetet találtam
a különféle növények fejlődésében ; különösen szinletlen öröm
fogta el szivemet, midőn verejtékes fáradozásaim után növé
nyeim virágoztak és gyümölcsöt hoztak ; másrészt pedig azért,
mert a. kertészkedésem eredménye a 300 forintos fizetés mel
lett a megélhetést biztosította.
*
*
*
Midőn mint önálló tanitó állomásomat elfoglaltam, első
gondom volt a körülbelül egy hold terjedelmű, rendelkezésemre
bocsátott területnek körül ^árkoltatása.
Az alatt, mig az árkolás folyt, a terület beosztását papi
roson elvégeztem. Midőn kitavaszodott, megkérdeztem tanít
ványaimat, hogy volna-e kedvük velem együtt a kertben dol
gozni? Növendékeim, akik osztatlan 6 osztályban 134-en
voltak, — teljes lelkesedéssel igennel válaszoltak.
Kedves gyermekeim! — mondám — minthogy holnap
egésznapi szünet lesz, akinek kedve tartja és szülei megen
gedik, hozzon magával ásót, kapát, gereblyét. Megmunkáljuk
a kertet!...
Soha sem feledem el az általános lelkesedést! Tanítva-
- 4 5
nyaim, néhány kivételével, már kora reggel megjelentek az
iskolánál, ahonnan kiséretem mellett, örömkiáltások között a
kertbe vonultunk.
Csoportokba osztottam a gyermekeket
midőn meg
mutattam nekik, hogy miképpen kell ásni, gereblyézni, meg
kezdettük a munkát.
Volt sürgés-forgás! A nagyok s erősebbek velem együtt
ástak; a kisebbek gereblyéztek ; a kicsik a kavicsokat, köve
ket és más haszontalan kórókat, szemetet szedték össze.
Beigazolást nyert az a közmondás, hogy: „Sok kéz,
hamar kész." Estére már nemcsak az ásással, hanem a beosz
tással is készen lettünk.
A következő héten már az időközben beszerzett fák
ültetéséhez és a különféle magvak vetéséhez fogtunk.
Ezután már nem lehetett bevárni a hetiszünetet, mert
az időjárás kedvezőre fordult, miért is a hét napjain, egy-egy
órán, külön-külön osztállyal a kertben foglalkoztam.
Fáradozásaimnak meglett a kedvező eredménye.
Már az első évben kelt tömérdek eper (szeder) alma,
— és körtefa-csemeténk. Termett sok-sok konyhakerti növé
nyünk, sőt igen sok virágunk is volt, aminek leginkább
örültek a gyermekek.
Az én hangyaszorgalmú kis munkásaim 10 évi egyhely>ben való működésem alatt soha sem pártoltak el tőlem, mert
megkedveltettem velük a kertészetet, amit azáltal értem el,
hogy velük együtt dolgoztam, és a kert terményeiben része
sítettem mindazokat, akik kitartó segítőim voltak.
Midőn már elegendő fáim voltak, a fölösleget a gyer
mekek közt kiosztottam, akik útmutatásom szerint tartoztak
azokat otthon elültetni A nagymennyiségben megnőtt eper
akat az utcákon, az utak mellett a gyermekekkel elütettettem
es pedig azért, hogy a selyemhernyó tenyésztést terjeszthessem
Tudjuk, hogy mindennek idő kell. Azt is tudjuk ho»y
minden újításnak ellenségei szoktak lenni, - részint ’ tudat
lanságból, részint rosszakaratból.
Nel<em is sokat kellett küzdenem eleinte, különösen a
lakosaival szemben, akik az elültetett fákat
rdelték, vagy pedig ostornyélnek levágták- de kitartó
munkásságommal mégis célt értem.
-
A község területéhez tartozó uradalomban alkalmazásban
volt cseh származású ügyes kertésztől tanultam meg a ker
tészetet és azt, hogy a munkában csüggedni nem szabad.
Nem a bolgár, hanem a cseh kertészet alapján kedveltettem meg tanítványaimmal a fatenyésztést és konyhakerté
szetet, amelynek jövedelmezőségét ma már az egész község
élvezi.
Követésre méltó munkásságomra, 1885-ben a „Sopron**
cimü lapban „Ültessünk fákat" közleményemoen hívtam fel
a vármegye közönségét, illetőleg a tanítóságot.
Körlevél.
Miután a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban
biztosítást kaptam a felől, hogy a fuvar- és napidij átalány
2—3 héten belül utalványozva lesz, felkértem a járási körök
elnökeit, hogy a járási körök gyűléseit hívják össze s
azoknak napirendjére tűzzék ki a nyugdíj és a szolgálati
pragmatika kérdését is.
Ez alkalommal kötelességemnek tartom kedves Tanitótestvéreimet a következők szem előtt tartására felhívni :
1. A járási körök elnökeit kartársi szeretettel felkérem,
hogy a járási körök gyűléseiről felvett jegyzokö-nyeek máso
latát hozzám lehetőleg rövid idő alatt szíveskecjenek bekül
deni, hogy azok a központi választrffányi ülésen tárgyalha
tok legyenek. A közp. választmány csak ugy‘végezhet ered
ményes és a tanítói álláshoz mJtó munkát, ha a külső
szervek idejében közvetítik a szellemi vérkeringés mun
káját. Sajnálattal látván az' irattárban, hogy a járási kö
rök munkásságáról semmiféle adat nincsen, az összekötő
kapocs hiányzik a belső és külső szervek között s igy az
egyesületi élet csak pang.
'2. A tanítói gyűléseken minden kötelezett tag megjelelenni köteles, még pedig 4 korona pénzbírság terhe mel
leit. Örömmel vettem tudomást arról, hogy Tanitótestvéreim
szorgalmas látogatói gyűléseinknek, ami biztosítéka az egész
séges tanítói közszellem kifejlődésének, amire a mai világban
: felette nagy szükség van. Mégis azonban felkérem ked-
6
vés Tanítót estvéreimet, aki talán nem akarna a gyűléseken
részt venni
jelenjünk meg mindannyian az összehívott
gyűléseken, hogy ott valóban a tanítóság akarata nyerjen
teljes mértékű kifejezést. Megjegyzem, hogy az elmaradást
csak betegség igazolja, aminek már a gyűlésen meg kell
történnie, hogy az igazolás már a felveendő jegyzőkönyvbe
belevétessék.
3. A gyűlési fuvar és napidijak kiufalványozása tár
gyában a nyugták gyűlés után 15 nappal a járási körök el
nökeihez küldendők be, aki azt jegyzékbe foglalva, a köz
ponthoz küldi. A később beadott nyugták szabályszerint fi
gyelembe nem vehetők. A központ a nyugtákat felülvizsgálva,
utalványozás céljából a kir. tanfelügyelőséghez terjeszti. Ez
a munka késedelem nélkül történik, soronkivül, tehát testvéri
szeretettel kérem tanitótársaimat, ne írjanak sürgető leveleket,
mert az úgy is hiába. Leghelyesebb dolog volna az, hogy
az úti számlákat mindenki már a gyűlésen beadná az elnök
nek, aki azokat- akkor azonnal elintézheti. A késedelemnek
a késedelmeskedő tanítók az okai, akik a gyűlés után 2—3
hónappal küldik nyugtáikat, aminek természetesen elutasítás
lehet csak a vége.
Hogy kedves tanitótestvéreim ezen utiszámlákat jóelőre
elkészíthessék, tájékozásul a következőket közlöm:
a) A vasúton fél II. osztályú, hajón I. osztályú jegy
számítandó fel.
b) A községből a vasúthoz bérkocsi nem számítható
fel, sem a vasúttól vissza.
c) A tengelyen való utazásnál kilométerenként 28 fillér
számítandó fel. Ha azonban egy községből többen utaznak
a gyűlésre, egy-egy tanitó csak 14 fillért számíthat fel.
d) Napidij 2 korona. Szabályszerint napidij csak a gyű
lés napjára számítható fel, az utazások idejére nem.
Ezek alapján mindenki előre megállapítja utiszámláját
és beadhatja. A magasabban számított tételeket a kir. tan
felügyelőség helyesbíti.
4. Sajnálattal tűnik ki a pénztárnok jelentéséből, hogy
az 1912. évi tagdijak hátraléka felette nagy. Felkérem ked
ves tanitótestvéreimet, szíveskedjenek hátralékos tagsági di
jaikat és temetkezési járulékaikat befizetni, nehogy az elnök
ség abba a .kellemetlen helyzetbe kerüljön, hogy perelni le
gyen kénytelen. Jó alkalom errea járásköri gyűlés. A gyűjtő
pénztárosokat felkérem, szíveskedjenek egy rozatos ivet
(név, lakóhely, ^llás,összeg) magukkal .vinni, a .dijakat be
szedni sa rovatos kimutatással Muhy Sándor központi pénztárnok úrhoz beküldeni, aki a nyugtát mindenkinek megküldi.
5. Mwt ^számunkban már értesítést adtunk le, hogy junius 7«én a .voH-fankótestütet a kőbányai úri Casino dalár
dájának közremüködásévelnagy hangversenyt rendez. Ami
dőn .eree telhívom ^kedves s tanitótestvéreim szives figyelmét,
arra kérem, hogy aki leheti, ^jöjjön él. Éppen azért határoz
tuk aközpontijánásgyütesét junius Th£, hogy a vidéki tenitók egy kö-iséggel mulathassanak is. Sőt jelzem, már előre,
hogy .arra a napra a szokott í helyre a közp. választmány
ülését .is .összefogjuk -hívni.
6. Végrefelkérem ^egyesületi la pun kikezelőjét, hogy kartárgamkaUkörievetemre figy^meztetni szíveskedjenek. Amenynyiben epedig a jövőben minden egyesületi közlemény a Nép
oktatásban fog megjelenni, szíveskedjenek annak minden
száma Teánt :érdeklődést tanúsban i.
Ezék-irtán fanitótestvérermnek kartársi szives üdvözle
temet ^küldöm.
Szolnok, 1913. május F8-án.
Brózsik Pál
vm. tan. test, elnök.
Damjanics estély. Lapunk
mu’t számában jeleztük
már, hogy a kőbányai úri kaszinó junius hó 7-én Szolnokra
rándul, hogy a szabadságharc legvitézebb tábornokának szob
rát megkoszorúzza. Ugyanez alkalommal á, ^Nemzeti Szállodá“-ban hangversenyt is rendez a kaszinó a^Ta^inók Ott hona"
javára. A szép és gazdagr műsorral öss^eáljito^ts^^ghivóbó
meggyőzőcíhetünk arról, hogy a rendezep^u ünnepély és
hangverseny fényes sjkerrdv kecsegtet; ezért tegyünk rajta,
hogy .annak sikerét,M|cülöoösen erkölcsigsikert j ml tanítók
6
vés Tanitótestvéreimet, aki talán nem akarna a gyűléseken
részt venni
jelenjünk meg mindannyian az összehívott
gyűléseken, hogy ott valóban a tanitóság akarata nyerjen
teljes mértékű kifejezést. Megjegyzem, hogy az elmaradást
csak betegség igazolja, aminek már a gyűlésen meg kell
történnie, hogy az igazolás már a felveendő jegyzőkönyvbe
belevétessék. •
3. A gyűlési fuvar és napidijak kiutalványozása tár
gyában a nyugták gyűlés után 15 nappal a járási körök el
nökeihez küldendők be, aki azt jegyzékbe foglalva, a köz
ponthoz küldi. A később beadott nyugták szabályszerűit fi
gyelembe nem vehetők. A központ a nyugtákat felülvizsgálva,
utalványozás céljából a kir. tanfelügyelőséghez terjeszti. Ez
a munka késedelem nélkül történik, soronkivül, tehát testvéri
szeretettel kérem tanitótársaimat, ne írjanak sürgető leveleket,
mert az ugy is hiába. Leghelyesebb dolog volna az, hogy
az úti számlákat mindenki már a gyűlésen beadná az elnök
nek, aki azokat akkor azonnal elintézheti. A késedelemnek
a késedelmeskedő tanitók az okai, akik a gyűlés után 2—3
hónappal küldik nyugtáikat, aminek természetesen elutasítás
lehet csak a vége.
Hogy kedves tanitótestvéreim ezen utiszámlákat jóelőre
elkészíthessék, tájékozásul a következőket közlöm:
a) A vasúton fél II. osztályú, hajón I. osztályú jegy
számítandó fel.
b) A községből a vasúthoz bérkocsi nem számítható
fel, sem a vasúttól vissza.
c) A tengelyen való utazásnál kilométerenként 28 fillér
számítandó fel. Ha azonban egy községből többen utaznak
a gyűlésre, egy-egy tanitó csak 14 fillért számíthat fel.
d) Napidij 2 korona. ‘Szabályszerint napidij csak a gyű
lés napjára számítható fel, az utazások idejére nem.
Ezek alapján mindenki előre megállapítja utiszámláját
és beadhatja. A magasabban számított tételeket a kir. tan
felügyelőség helyesbiti.
4. Sajnálattal tűnik ki a pénztárnok jelentéséből, hogy
az 1912. évi tagdijak hátraléka felette nagy. Felkérem ked
ves tanitótestvéreimet, szíveskedjenek hátralékos tagsági di
jaikat és temetkezési járulékaikat befizetni, nehogy az elnök
—
7 —
ség abba a kellemetlen helyzetbe kerüljön, hogy perelni le
gyen kénytelen. Jó alkalom errea járásköri gyűlés. A gyűjtő
pénztárosokat felkérem, sziveskedjenek egy rostos ivet
(név, lakóhely,.állás, uösszeg) magukkal, vinni, a dijakat be
szedni sa rovatos kimutatással Muhy Sándor központi pénz
tárnok úrhoz beküldeni, aki a nyugtát mindenkinek megküldi.
5. Műit .^számunkban .már értesítést radtunk le, hogy jú
nius 7-.én ia <vnh-ianítótestütet a kőbányai úri Casino dalár
dájának közrsmüködásével nagy hangversenyt rendez. Ami
dőn .eree telhivom ^kedves tanitótestvéreim szives figyelmét,
arra.kécem, hagy aki deheti, jöjjön el. Éppen azért határoz
tuk a központi jánásgyülését ■ junius 7-re, hogy a vidéki ta
nitók egy á&ö&séggel mulathassanak is. Sőt jelzem már előre,
hogy .arra a napra a szokott helyre a közp. választmány
ülését, is. összefogjuk thivni.
6. Végrefelkérem ^egyesületi lapunk kezelőjét, hogy kartársMotat oklevelemre' figyelmeztetni szíveskedjenek. Amenynyitaupedig^ jövőben minden egyesületi közlemény a Népoktatásban feg megjelenni, szíveskedjenek annak minden
száma icánt érdeklődést tanúsítani.
Ezek ©tán tani tó test véreimnek kartársi szives üdvözlctemet küldöm.
Szolnok, 1913. níájus F8-án.
Brózsik Pál
vm. tan. test, elnök.
Ili 1< E K.
Damjanics estély. Lapunk mu't számában jeleztük
már, hogy a kőbányai úri kaszinó junius hó 7-én Szolnokra
rándul, hogy a szabadságharc legvitézebb tábornokának szob
rát megkoszorúzza. Ugyanez alkalommal á?1*Nem
Szállo
dádban hangversenyt isrendeza kaszinóa. „T^in^kOtthona
javára. A szép és gazdag műsorral összeáUitoit&^egliivóból
meggyőzőcíhetünk arról, hogy a rendezendő i ünnepély és
hangverseny fényes sikerrel^ kecsegtet; ezért tegyünk rajta,
hogy tannak sikerét, ^ülöqösen erkölcsisiker^/nü tanitók
9
—
8
—
iparkodjunk biztosítani azáltal, hogy minél többen jelenjünk
meg ott úgy a vidékről, mint a központból. Annál is inkább
megérdemli a hangverseny a mi támogatásunkat, mert a
nevezett kaszinó önként ajánlkozott arra, hogy Szolnokra
jövetele alkalmából — minden ellen érték nélkül rendezi azt
^Otthonunk" javára.
Meghívó. A Hevesnagykunsági Ref. Tanitóegylet 1913.
május hó 31-én d. e. 8 órakor tartja Mezőtúron, a Központi is-,
kóla gyüléstermében f. évi rendes közgyűlését, melyre az egye
sület alapitó, pártoló, rendes és tiszteletbeli tagjait, a tanügybarátokat és érdeklődőket tisztelettel meghívom. Mezőtúr,
1913. május 9. Kecskeméthy László tanitóegyleti elnök. —
A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés.
3. Emlékbeszéd néh. Császi Ferencz kunhegyesi kartárs fe
lett Molnár Pál kunhegyesi kartálstól 4. A mezőtúri jkör ja
vaslata a fizetésrendezés ügyében. Előadó: Jónás Imre dé
vaványai kartárs. 5. A tanitó, a tanítvány és az.uj tanterv. .
Előadó: Győrfi János tiszafüredi kartárs. 6. Az uj választó
jogi törvény ismertetése. Előadja: Dr. Tóth Imre mezőtúri
ügyvéd, pártoló tag. 7. Jelentés az Orsz. Tánitói nagygyülésről. Nagy Árpád mezőtúri kartárstól. 8. Emlékezés és fe
lejtés Értekezés Nagy Erzsiké dévaványai kartárstól. 9. Ta
gok igazolása. 10. Eötvös-alap ismertetése. 11. Központi bi
zottság jkönyvei. 12 Tisztviselők, közp. bizottsági tagok é$
Orsz. Szövetségtanácsi képviselők választása. 13. Indítványok,
melyek elnökhöz 3 nappal írásban bejelentendők. 14. Jövő
évi közgyűlés helyének kitűzése. — Előző napon d. u. 6 órá- •
tói közp. biz. gyűlés, a szokott tárgyakkal. — Elszállásolás
ról és közebédről a mezőtúri kartársak fognak gondoskodni;
azért az egyes testületek elnökeit ezúton felkérjük, hogy a
gyűlésre utazó s a közebéden résztvénni kívánó . kartársak
neveit a mezőtúri ref. tantestület igazgatóságánál f. hó 27-ig
bejelertmi szíveskedjenek. *
Estély. A mezőtúri ref. Tanítótestület 1913. május 31-én,
a hevesnagykansági ref. egyházmegyei Tanitóegylet közgyű
lésé alkalmából, a közp. kaszinó termeiben, segélyegylete
javára estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Személyjegy 2
korona, családjegy 5 korona. Felülfizetéseket köszönettel fo
gadunk. Előadás után tánc. Az estély műsora: ?1. Fohász.
I
.
-
Bethoventől, énekli a tanítói vegyeskar. 2. Cimbalmon ját
szik Varga Gyula. 3. „Szociális mesék az életből/ Előadja:
Gaál Mózes fővárosi iró. 4. Magánének. Énekli Csatári János.
5. Szaval Kecskeméthy Jolán. 6. Scherzo, vonósnégyes. Schu
mann R.-től. Előadják: Vágó József, Fazekas Antal, Kremán
Ferencz és Nóbik Lajos. 7. Népdalegyveleg. Énekli a tanítói
vegyeskar.
Óvakodjunk a tüdövésztől. Okolicsányi-Kuthy Dezső
dr. egyetemi magántanár tervezése és útmutatása szerint két
falikép jelent meg. A fenti címet viselik és a tuberkulózis
elleMi védekezés céljait szolgálják. Az egyik tábla igen jól
megválasztott szemléltető, hogy úgy mondjuk, pillanatképek
ben magyarázza azt, hogy mi terjeszti a tüdővészt. A másik
tábla azokra a nagyon fontos mozzanatokra mutat ra kepei
vel, amelyek alkalmasak arra, hogy a tüdövésztől óvjanak
meg bennünket. Amig az előbbi tábla egészségtelen és beségterjesztő momentumaival élénken állította azt, amit kerül
nünk kell, ami veszedelmes ebben a táblában, minden kér
désre megtaláljuk a hygienenek megfelelő választ ugyancsak
helyesen szemléltető rajzok formájában.
A táblák színes
kivitele csak hozzájárul ahhoz, hogy értékesebben állítja
elénk azokat a mondanivalókat, melyeket Okohcsanyi-Kuthy
magyarázatainak megfelelően a rajzolómüvész velük kifejez.
Az igen tetszetős képek, a rövid szöveg, amely igen szépen,
népies nyelven mindent elmond, ami a tárgyra vonatkozik,
megérdemlik, hogy minél több helyre: iskolába, községházába,
olvasókörökben, vasúti állomáson s általában ahol nép sűrűb
ben megfordul, kifüggesztessenek. lyen képek tanulságosak és
sokkal inkább érünk ilyenekkel célt, mint tudakos könyvek
kel, vagy el nem olvasott hirdetésekkel. A táblák nagysaga
70X102 cm. Egy-egy kép ára 2 korona. -- A táblák a
Polatsek-féle temesvári könyvkereskedő cég kiadasaban jelen
tek meg és onnan megrendelhetők?
HIVATALOS RÉSZ.
2482 szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi igazgató és
vezetötánitójához, tanitónőjéhez az „Iskolai takarékpenztarak
bevezetése“ tárgyában.
— 10 —
j
*
Kalunusz Miklós nagybecskereki p. ü. tisztviselő és
ifj. Ferdinándy József kereskedő füzetes javaslatukban az
iskolai takarékpénztáraknak uj, életrevaló szervezési és kezelési
módját ismertetik.
Minthogy javaslatuk a nagyközönség takarékosságra
való nevelését célozza, ezen füzet tartalmának figyelembe
vételét.^ amennyiben a tekintetes Címnek módjában áll, az
iskolai takarékpénztáraknak megszervezését melegen ajánlom
s megszervezés esetén f. évi október 15-ig annak bejelen
tését kérem.
Vonatkozó füzetek fentnevezett szerzőknél Nagybecskereken beszerezhetők. (Tartalmát a Megyei Népoktalás ismerteti.)
Szolnok, 1913. május hó 5-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
^2669 szám.
Körié vél.
. Jászna8ykunszolnok vármegye valamennyi tanítójához,
tanítónőjéhez a fürdőkedvezmények igénybevételének módozatai tárgyában.
Vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméllósúga
t e. 1742 eln. sz. rendelete folytán közlöm, hogy fürdőkedvezmenyek engedélyezése iránti folyamodványok jövőben —
annak pontos megjelölésével, hogy fürdőkedvezményt mely
naptol, mennyi időtartamra óhajtják igénybe venni, — a
Va"áS éS' közok,a,ásügyi miniszter úrhoz
címzetten, közvetlen hivatalomhoz terjesztendők be.
Szolnok, 1913. május hó 10-én.
-
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
2514. szám
Körlevél.
g
x*v'amenn’! á"ami eie""
, állami elemi iskolai igazgató és
vezető tanítójához, az állami elemi népiskolák helyi költség
vetéseivel szemben mutatkozó eltérésekről.
Hivatkozással a m. ki. vall.- és közokt Miniszter ur
1910. évi november hó 18-án 128000. sz. a. kelt körren
deletének II. fejezetében foglaltakra, fölhívom t. Címet, hogy
az állami elemi népiskolák 1912|13 tanévi helyi költségve
téseivel szemben esetleg mutatkozó túllépések engedélyezése
iránt nevezett Miniszter ur Ö Nagyméltóságához kellően
megokolt kérvényt intézzen, ehez a mellékelt minta szerint
szerkesztett lelkiismeretes pontossággal kitöltött XI. sz. ki
mutatást csatolja és hozzám f. é. junius hó 1-ig annyival
inkább terjessze, be, mivel az elkésve érkező kérvényt el
nem fogadom, s az iskola keletkező anyagi bajaiért Címnek
a felelősséget anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt visel
nie kell.
Szolnok, 1913. évi május hó 4-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
XI. sz. kimutatás.
Kóródy F. kir. s. tanf.
— 12 —
— Í3 —
2515. szám.
Valamennyi
állami népiskolai igazgató — illetve vezető-tanitó urnák a
tanítótestület tagjainak családi viszonyaiban előállott változá
sok bejelentése tárgyában.
A 128000 —910. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszter
körrendelet alapján felhívom címet, hogy a tanítótestület tag
jainak személyi s illetve családi viszonyaiban — a folyó
tanévben — netalán előfordult változásokról, nevezetesen:
házasságkötésről, vagy annak végérvényes bírói ítélettel tör
tént felbontásáról, névváltoztatásáról, a gyermekek születési
vagy elhalálozási esetéről, a tanítók (tanítónők) időközben
szerzett külön képesítéséről vagy fegyelmi büntetéséről az
alább közölt minta szerint készítendő kimutatás beterjeszté
sével a f. hó végéig tegyen jelentést hivatalomhoz.
A kimutatás aláírással és az iskola bélyegzőlenyoma
tával ellátandó.
Mindennemű késedelemért, avagy hibás adatszolgálta
tásért a kimutatás kiállítóját teszem felelőssé.
Szolnok, 1913. május hó 4-én.
Z. 1 db.
kir. tanfelügyelő h.
Cím a Jegyzet rovatban, hogy azok mikor s mely szám alatt
terjesztettek be hivatalomhoz.
Megjegyzem, hogy a kimutatásba nem veendő fel azon
tanitó (tanitónő), aki azért nem taníthatott, mert az iskola
járvány miatt bezáratott, vagy mert a családban ragályos
betegség lépett föl.
Szolnok, 1913. évi május hó 4-én.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
2549. szám.
Valamennyi állami népiskola igazgatójának, illetve vezetőtanitójának a tanítók (tanítónők) 1912/13. tanévi mulasz
tásainak kimutatása tárgyában.
A 128.000|910. sz. alatt kelt vallás-és közokt. Miniszteri
Körrendelet alapján felhívom Címet, hogy a tanítótestület
tagjainak folyó tanévi iskolamulasztásairól az alábbi minta
szerint — f. évi junius hó 10-ig terjessze be pontos kimu
tatást hivatalomhoz.
A kimutatáshoz csatolni kell a betegség miatt mulasz
tott tanítók illetve tanítónők orvosi bizonyítványait. Ha e
bizonyítványok annak idején hivatalomhoz lettek beterjesztve
de onnan vissza nem küldettek: ebben az esetben jelezze
Szerkesztői üzenetek.
Gy. M. Székelyudvarhely. Az ismertetés legközelebb jönni fog.
Üdvözlet!
.
O. J. Jászárokszállás. A beküldött cikk közlésre vár. A „Mada
rak és Fák napja4* nagyon is gazdag műsorát későn kaptam. Junius 7.
legyen szerencsénk Szolnokon.
.
H. J. Nagy előrelátásra vall már most az iránt érdeklődni, hogy
hogyan érezheti magát az ember az aranylakodalmón ? Nehéz a kér
désre felelni annak, aki még az ezüstlakodalmát is csak hírből
de azért, azt hiszem, nem messze járok az igazságtól, ha a e e
kérdésre azt válaszolom, hogy az aranylakodalmat (amely már csa
ünnepély) szívesen felcserélné aki azt megéri, az ezüstlakodalommal is.
Hát még a nem ezüsttel I
— 14 —
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. junius I0.E
||. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfolügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Felhívás.
Kéretnek a Kovács László ügy
véd ur által felszóllitott 1911. és
1912. évi hátralékosok, hogy elő
fizetési dijaikat haladéktalanul be
küldeni szíveskedjenek, mivel el
lenesetben kénytelenek lennénk az
eljárást megindittatni.
Tisztelettel
A Kidóhivatal
Turkeve.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Erdei, kerti iskolákat!
„A tuberculosis hazánk legnagyobb ostora".
Az európai államok között a legelsők között va
gyunk, kiknél a tuberculosis valóságos nemzeti
csapássá nőtt. Évenkint 65—70 ezer embert ragad
el közülünk. Ezt, aZthiszem méltóztattak már
egy párszor hallani; talán már sokszor is; annyi
szor, hogy már csak frázisnak tűnik tel az egész
mondat — frázisnak a 65—70 ezer s úgy egész
közönyösen vesszük. Éppen ebben a közönyös
ségben, ebben frázisnak vevésben van a tragiku
ma az egész egészségünknek, ennek a közönyös
ségnek köszönik a Köch féle bacilusok oly rend
kívüli módon való elterjedésükét, folytonos szaporulhatásukat.
Igazságtalan lennék, há a szó teljes értelmében
venném, mondanám azt: hogy közönyösek vagyunk,
inkább csak arányitva a baj nagyságához mond
hatjuk, hogy: közönyösek vagyunk a baj megelőzése,
a baj orvoslása iránt.
,
Építenek szanatóriumokat, melyekben csupán
a tuberculosist gyógyítanák. Az idén már a 3-ik
népszanatóriumot építik Debrecenben; de mit ér
e kis, lassú igyekezet, e három szanatórium —
melyekben mindössze egy félezer embert kezel
hetnek ! Újabban állítanak fel u. n. dispensaireket
— tüdőbeteg gondozó orvosi rendelőket is.. Ebben
merül ki az öszses védekezésünk, illetve nem is
védekezésünk, hanem már csak a meglévő baj
orvoslása.
Védekezni — nem védekezünk. Mert azt hi
szem, az csak talán nem védekezés, hogy mi is,
tanítók, tartunk „Védekezés a tubercolosis ellen"
c. előadásokat. Hisz ily - előadásokon jó . taná
cson és figyelmeztetésen kivid mást nem tet
tünk, pedig intenzivebb munkával s — nem
beszéddel — kevesbíthetnénk a t. b. c. áldoza
tainak számát.
A t. b. c. kérdése egyike legfontosabb tár
sadalmi, nemzeti problémáinknak. E probléma
megoldásának munkájából kijut bőven az iskolá
nak is.
Sőt! az egész probléma megoldását olt kell
kezdeni. Hogyan ? Röviden erre igy felelhetek :
edzük a gyermeket mi — az iskolában — állandóan
a szabadban tanítsunk, a tuberculosisra hailamos
gyermekek részére, s a gyenge szervezetű gyer
mekek részére erdei illetve kerti iskolákat kell
állítani.
A szellemileg gyenge és fogyatékos érzékű
tanulók részére nálunk is, már évtizedek előtt
számos kisegítő'osztályok és iskolák létesültek,
de a testileg gyenge tanulókról sajnos — úgy
szólván alig történt gondoskodás. A szünidei gyer
mektelepek' egyesületéé az érdem, hogy hazánk
ban a közfigyelmet ez irányban is felébresztette
és hogy e fontos feladatokat teljesítette a gyengén
fejlett” a betegségek által megrontott és eicsenevészedett ifjúság megedzés és erősítése körül.
Ez áldásos működést azonban, mii a szün
idei gyermek telepek kifejtenek, kiegészítenünk
ke l. mert különösen a tüdőbaj kezdődő szakában
levő gyermek csak úgy vesztheti el e veszedel
mes betegségre való hajlamosságát, ha gyenge
szervezete hosszabb időn át részesül az edzésben,
a napfénv, a friss levegő jótéteményeiben s meg
felelő táplálkozásban. Ezt pedig igen megadhatjuk
- meg kell adnunk — a rászorulóknak — mégpedig ngv, hogy az állama társadalommal karöltve
állítson "erdei v. kerti iskolát minden város mellett.
Ezt meg kell tenni, mert megdöbbentő, a jövőre
ínséges prespectivát tár élénk az a hátrány,
mikor az iskolában megkérdi az ember: kiknek
a családjában van tüdő beteg, és feláll az osztály
20%-a.
A gyermek halandóságnak hazánkban való
óriás arányai teszik mindnyájunk kötelességévé,
hogy kövessük e tekintetben is a nagyratöro,
müveit áiiamok példáját s állítsunk fel mi is
mint előbb emlitém — az állam és a társadalom
együtt munkálkodása mellett, a testileg, főleg a
tuberculosisra hajlamos gyermekek részére mine
több erdei illetve kerti iskolát 1!
Mezőtúr.
Schröder Miklós
állami tanitó.
4
— 5 —
Az érzelem és fajai.
Az érzelem az ember legfontosabb lelki állapota. Éle
tünk minden egyes mozzanatában, minden tettünk elköveté
seben érzelmeink igen nagy hatással vannak reánk Mert mi
is volna az ember érzelem nélkül ? Szobor, melynek alakia
van, mely él és jár embertársához, de másokhoz közeledni nem
tudnak, mert nincs bennök meg az összekötő kapocs: az
erzelem, annak esetleg egyik faja.
Ha nem éreznénk, nem hinnők a vallás mindent be-
megaZ emberisé& összetartó
rn« 1
SZx
’ nem fudnók meSkülönböztetni a jót a
rossztól, a szépét a rúttól, az igazságot az igazságtalantól
nek lelkében"^ JT3^ 3Z é'etben’ h°gy °lyanok’ kik- ’
hv • í u
érzeletn nem nagy mértékben lakik szinte
k°zositettjei a társadalomnak; s erről nem az illető s nem a
társadalom tehet. Igaz ?
vidiurXVves^
T* °'yan egyéneket- ^an indiérzés van S ha Í 7F
’
Ve'e egyÜtt éreznek> kikben
k
az
részéül
é zelme
zeínek^?^^
b°'dOgU,nÍ akar’ ^inleinie
y akaratán kÍVÜl nem
osztály-
3 lé'ektan két keményének: az ér-
ennek amazokra tö
S 3 SZervezetre ba^bb> s
gyűlő lelki tünemény- n° VISSzahatasabó1 mintegy összevevl-
kedvtelenség, mint a magyar Xdia ió
V’
Jóf esik'X rosszá E™ T
í
vagy kellemes és
ember lelki
rí
'
3Z
hangulat, s másodszor a képzetek" 3 benn°k meSnyi,átkozó
A
Képzetek szempont éból.
értelmi érzelmekre^KXm10^ határozatlan, érzéki, és
e’ KelIemes érzelmeinknek mindig jelző-
táblája örömünk, mely igen sokféle lehet. E sokféle érzelem
közül a legjobban kiemelendő a lényegesen tulajdonképen
szintén öröm, a szeretet érzelme. Ez az érzelem, mely össze
tartja az emberiséget, ennek különböző fajai lelkünk leg
nemesebb tulajdonait képezik. — Ide tartozik, — hogy a
legszélesebb körű szerétéiből induljunk ki — az ember
szeretet.
Mily felemelő, mily magasztos érzelem szeretni ember
társainkat kivétel nélkül, mint önmagunkat.
Az önzetlenség legszebb megnyilatkozása, célunk akár
milyen terén az egész emberiség boldogitása.
Mily álomszerű a bekövetkezendő kor, midőn az em
beriség boldog lesz s mily felemelő érzés annak tudata,
hogy e boldogságnak, mi csak igen kis részében közremun
káltunk. Mily fenséges érzés a hazaszeretet. Ragaszkodni a
földhöz, hol először láttuk meg az Isten napját, a nyelvhez,
melyen tanultuk és tanítjuk megismerni a természet csodás
alkotásait, alkotmányunkhoz, mit őseink vérrel pecsételtek
meg. Hazánkért mindent meg kell tennünk, ha a körülmé
nyek ugy kívánnák: életünket is kockáztatnunk kell. Szeres
sük a hazát végső lehelletünkig, ezt énekli minden nemzet
dalnoka: ezt hirdetik széles e föld kerekségén szülői házban
és iskolákban. Az élet színpadán, ezer — és ezer körülmé
nyek között, ezt sugalja belső érzete a férfiúnak, s az ag
gastyán a sir szélén maga köré gyűjti unokáit s a hazasze
retetről regél.
A legtisztább érzelmünk egyike a baráti szeretet. Ez
érzelem csak nemes, önzetlen szívben lakhatik. Miért? Mert
csak ilyen képes feláldozni esetleg a maga javát egy idegen
jólétéért, de akihez a rokoni kötelékeknél is szorosabb lánc,
a barátság kapcsol. — Ide tartozik a szülői
és a gyer
mekszeretet. A gyermek szeretete szülői iránt s a még en
nél is erősebb szeretet a szülőé a gyermek iránt. Ez a
természet rendje A szülő féltő óvatossággal s gyöngédség
gel neveli föl gyermekét, s eközben a szeretetnek, talán soha
meg nem szűnő érzelme köti össze őket.
Mért tényleg ugy van,
A szülő szeretete tartós, sőt örök, mely nem változi .
Hiszen vérségi köteléken alapul. A gyermek természetesen a
—. 7
6
szülő szeretőiét igyekszik viszonozni, hogy legnagyobb földi
jótevőinek meghálálhassa, mikkel elhalmazták.
1
De ez az érzelem már korántse oly erős, mint a szü
lőé* a gyermek iránt, bár ez is ösztönön alapszik, sőt mint
az élet példái igazolják, teljesen hiányozhatnak is.
Végül idetartozik a nemi szeretet, vagy szerelem. Az
emberiség fennmaradásában igen nagy szerepet játszik. En
nek szükségszerű következménye a boldog családi kör. Mint
ilyen fontos érzelem, igen erős s gyakran felemelő, meg
tisztító lehet. Mindezek mellett az össses érzelmek közül
nem éppen a legállandóbb, sőt gyakran változó, mintaho
gyan K. B. is mondja, hogy: „a szerelem olyan mint a
bankó, senkinél se marad meg hosszabb ideig". — Ez ab
ból magyarázható, hogy igen nagy * segítőtársa az illúzió,
melynek leple alatt sok mindent nem látunk. De a lepel
csakhamar lehull s akkor igen gyakran szomorú valóságokra
ébredünk. Ezek mind a kellemes érzelmek közé tartoznak.
A kellemetlen érzelmek közzé tartozik pl. a szabadság
nélküliség érzelme, csalódás, a szomorúság. Ezek min
d leverőek a kedély hangulatra. Egész megváltozunk ha
tásuk alatt.
A csalódás pl. gyakran világnézetünket is megváltoz
tatja s mindig a rosszabb irányban. A reményeiben csaló
dott pl. gyakran világgyülölővé, melancholikussá, pesszimis
tává lesz. Világos tehát, hogy az érzelmek milyen óriási
fontosságúak az emberek életében.
A határozatlan érzelmek közül ki kell emelnünk a
munka érzelmét Ez érzelem eleinte fárasztó, kimerítő, később
azonban szükségessé s élvezetessé válik.. A munka kell is,
hogy mindenkinek legkedvesebb érzelmei közé tartozzék
Mert az elet nagy és nehéz küzdelmeiben csak a becsületes
munkayal boldogulhatunk. Az a legnagyobb szeréncsétlcnseg valakire nézve, ha megunta a munkát, mert ezzel saját
létének lett sírásójává.
Az érzéki érzelmek az érzékszervek által létrehozott éréS ? V.aZ érZelmek ulolsó sportját képaz.k az
és
i ’ "eVezetesen az
a szép erkölcsi, es vallási erzelmek.
nézeteink
é^'me akk°r á" el0- ha gondolataink,
gegyeznek a világrend törvényeivel.
A
lélek
egyik legnemesebb tulajdona az igazságszeretet. Az igazság
szerető ember nem esik oly hamar kétségbe, bízik mindig
az igaz győzelmében, melyet ha ideig-óráig késleltethetnek
is, végül is be kell következnie.
Az eszthetikai érzelmek azok, melyeket a szép és a
rut jelenségei gerjesztenek bennünk, melyek egyfelől a tét- .
szésben, másfelől a visszatetszésben összpontosulnak.
A szép fogalmának meghatározása már az ókori filozó
fusokat foglalkoztatta. Hiszen a görögök a szépnek annyi té
ren való megnyilatkozását ismerték, hogy a derék férfiakban
is két tulajdonságot követeltek meg: a szépet és jót. (Kalokagathia).
Greguss Á. szerint „csak annak nyújthatjuk a szépség
koszorúját, ami egyszersmind jó vagy igaz, ami pedig az
egyikkel — vagy másokkal ellenkezik, azt nemcsak rossznak
vagy igaznak, hanem rútnak is kell ismernünk."
Az erkölcsi érzelmeknél két nagy ellentétet különböz
tetünk meg, az önzést és önzetlenséget. — Bizonyos fokú
önszeretetnek mindenkiben kell lenni, de ez nem úgy értel
mezendő, mint sokan teszik. — Túlhajtva az önszereteteb
mindenben a maguk javát, hasznát keresik, nem törődve
embertársaik kárával. Irigyekké leszünk, kiknek fájdalmat
okoz embertársaik boldogulása, sőt az is, hogy egy kicsivel
többet juttatott a sors, vagy önkeze szorgalma embertár
sának.
Végül az érzelmek legmagasztosabbika a vallási ér
zelem.
Az ember látja a természet csodáit, hatalmas erőit,
mellyel emberi erő teljes eredménnyel sohase veheti föl a
harcot.
Önkéntelenül is tudatára ébred az ember egy felsőbb,
hatalmasabb lény létezésének, kit Istennek hív. A feisőbbséget érezte már az ősember is.
De még nem volt annyi értelme, hogy megalkotta
volna az Isten fogalmát, hanem természeti tüneményeket
részesített isteni tiszteletben. Csak hosszas értelmi fejlődés
vezethette az emberiséget az egy istenséghez.
-
8
Amint látjuk tehát: érzelmeink alkotják lelki életünk
legfőbb elemét. E nélkül nincs vallásosság, nincs családi
boldogság és nincs hazaszeretet.
Jászárokszállás.
Oláh József.
HÍRE K.
Damjanics estély. Lapunk előző számaiban jeleztük,
hogy a kőbányai úri kaszinó abból az alkalomból, hogy
junius 7-én a Damjanics szobor megkoszorúzása céljából
Szolnokra rándul, a „Tanítók Otthona" javára hangversenyt
is rendez a „Nemzeti ^Szállodában." A Szolnokra érkező
vendégeket a szolnoki tanítóság — élén Rhédei János kir.
tanfelügyelővel várta az állomásnál, akiket a vonat berobogásakor az V-ik kerületi áll. iskola növendékei szépen előadott
dallal, Brozsik Pál vmegyeí tantestületi elnök pedig meleg
szavakkal üdvözölt. A lelkes fogadtatást az érkezők nevében
a poéta lelkű Minké Béla fővárosi igazgatótanitó köszönte
meg. A fogadtatás után kocsikra ült a társaság £ egyenesen
a Damjanics szoborhoz hajtattak, ahol a kőbányaiak kitűnő
dalárdája elénekelte a Himnuszt, Szűcs János székesfővárosi
tanitó pedig szónoki lendülettel előadott hazafias beszédet
tartott. A szobor megkoszorúzása s a Szózat elének lése után a „Tekéző Társaság" kerthelyiségébe vezették a
szolnokiak kedves vendégeiket, akik mindjárt otthoniasan
érezték magukat a kellemes és barátságos helyen, itt is el
énekelvén a tagok óhajára és nagy gyönyörűségére néhány
szép nótát. A „Tekéző Társaságiból a hangverseny szín
helyére, a „Nemzeti Szállodába" mentek a kőbányaiak, hogy
a tanitóság javára ígért hangversenyt megtartsák. Sajnos, a
közönség nem érdeklődött annyira az estély iránt, amint
azt a gazdag és kitünően előadott műsor megérdemelte.
A hangversenyen jelen volt kevés számú előkelő kör
e «
Ott, amit igazol az a kö
rű meny is, hogy a nap már rég felkelt, mikor a hangver
senyen jelen voltak nagy része lefeküdt.
Mint kedvező jelenséget feljegyezzük, hogy a hangver
seny .ránt a tanítóság eléggé érdeklődött.
—
9
—
Jurrus 8. A koronázási évfordulót a szolnoki áll. el.
iskolák hétfőn, junius 9-én tartották meg a szokásos módon.
A nap délutánján pedig kirundulásra vezették a tanítók a
növendékeket.
Meghívó. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító
testület mezőtúri járásköre 1913. évi junius hó 14-én d. e. 8
órakor. Mezőtúron a „Kossuth utcai" állami népiskolában
tartja f. évi rendes közgyűlését, melyre a járáskor tagjait és
a tanügybarátokat tisztelettel meghívom. Mezőtúron, 1913. évi
május hó 31-én. Tóth József igazg. tanitó. A gyűlés tárgyai:
1. Brozsik Pái vm. tanitótestületi elnök megnyitója. 2. Atisz! tikár megválasztása. 3. A népiskolai énektanítás módszeres
tanításáról előadást tart Csatáry jános mezőtúri áll. tanitó.
4. A nyugdíjtörvény revíziója. Előadja: Lukács József mező
túri áll. tanitó. 5. Jellem abnormitások az iskolaköteles kor
ban. Előadja: Ledniczky Bertalan dévaványai áll. isk. igazg.
tanitó., 6. Á tüdővészröl vetitettképekkei előadást tart s ezzel
kapcsolatosan az erdei, vagy kerti iskolák felállításának a
szükségességét fejtegeti Schőder Miklós mezőtúri all. tanitó.
7. javaslatok, amelyek Tóth József igazg. tanítóhoz (Mezőtúr)
a gyűlés előtt 3 nappal benyújtandók. 8. A jövő évi gyűlés
helyének megállapítása. Gyűlés után a városi sétakeriben
köz. ed lesz.
Tanulmányi kirándulás. A nevelés — oktatás ügyére
nézve oly nagy haszonnal járó tanulmányi kirándulások ha
zánkban is mind nagyobb és. nagyobb számban fordulnak
elő. Sajnos, hogy ezen nagy fontosságú dolog is csak ott
vihető keresztül, ahol az anyagiakról maguk a tanítók és
tanítványok gondoskodnak. Vármegyénk elemi iskolai közül
tudtunkkal eddig a szolnoki IV. kér., a cibakházai áll. el.
iskolák tettek ily tanulmányi kirándulásokat a székesfővárosba.
Legutóbb a mezőtúri állami — kúriai — iskolai növendékek
Szomckcn voltak ilyen kiránduláson Schrőder Miklós kollé
gánk vezetése alatt.
-
_ _ _ HÍV ATA LOS RÉS Z
2955. szám.
állami, községi, izr. hitfelekezeti és magán-jellegü elemi népis
kolai tanitó, illetve ígazgató-tanitó urnák a népiskolai minisz
teri Tanterv és Utasítás tanulmányozása tárgyában.
A vallás-és közoktatásügyi miniszter ur f. évi május
23-án 90145/913. sz. alatt kelt körrendeleté értelmében még
*
— 10 —
VI évfolyam.
mindig nagy számmal akadnak iskolák, amelyekben az 1905.
évi junius hó 16-án 2202 eln. számú rendelettel kibocsátott
elemi népiskolai Taij/erv és Utasításnak kellő hatása nem
mutatkozik, sőt egyes intézetek ezen munkát még nem is
ismerik.
Ezen sajnálatos állapot megszüntetése végett felhívom
a Címet, mikép a szóban levő Tanterv és Utasításnak, külö
nösen az egyes tantárgyak tanításánál követendő rendelkezé
seit, módszeres útbaigazításait, általában pedig az egész
Tantervet és Utasítást — melynek ismeretét föltétlenül meg
kívánom — tegye beható és mindenkori gondos tanulmányo
zás tárgyává.
A havi értekezleteken a tanulmányozás eredményét a
tanítótestület tagjai felváltva, minden egyes tantárgyra vonat
kozólag — sorozatosan terjesszék elő s általában ne legyen
havi értekezlet, melyen a tanítótestület az iskolai nevelésnek
és tanításnak a Tanterv utasítási részében befektetett szak- *
szerű elveivel és azoknak gyakorlati kivitelével ne foglalkozzék.
A tanitó uraknak s illetve tanítónőknek nevelő-oktatói
munkájában, tanítási eljárásaiban ezentúl iskolavizsgálataim
során is szigorúan ellenőrizni illetve ellenőriztetni fogom,’vajjon behatóan ismerik-e a Tantervet és az Utasítást s az ál
taluk követett tanítási módszerben érezhető-e azoknak a hatása.
Egyébiránt ezen rendelkezésem pontos végrehajtásáért
elsősorban az igazgató urakat teszem felelőssé.
Szolnok, 1913. május hó 27-én.
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
♦ »
? járáskörök igen tisztelt elnökét, hogy a gyűlésen
ar ott közérdekű felolvasásokat a lap számára szíveskedjenek beküldeni,
n iZerti1?’
a felolvasásnak, értekezönek egyedüli jutalma
. ’ a ki? §°iZa^a niln^ maradandóbbá válik s mert egyszeri hallásból
osszabb dolgozatot nem lehet kellőkép megismerni, méltányolni.
aki
hó kényszerházasságnak is több oka lehet. Van olyan ember,
mu,rt rendkivül bosszantotta már az, hogy
mff több ok art
Suh„ sem*a'álta a — törülközőt. A válópörre
okául azt hozta fp|kaímat’ Hallottam °'yan emberről, aki a válás egyik
csolni
ghoOmbo&ni Ogy 3 e e?ege “ mindig neki kelle“ bekaP-
és titokban’issza3ntÍalk°h01ÍSták nagy része a bort csak'eves alakjában
Szolnok, 1913. junius 25.12. szám.
. JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. - A lap
“i részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési penzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.________
“
Felelős szerkesztő:
“
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok.
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás folyó évi május havi
állapotának pár jelentősebb mozzanatát követke
zőkben van szerencsém ismertetni:
Magam Jászberény városban, Kunszentmárton
községben és Jászapáti Hevesivány tanyáján, 70
tanteremben figyeltem meg, — Kóródy Ferencz
kir. .s. tanfelügyelő pedig Szolnok városban 4
tanteremben viszgálta meg a nevelve oktatás me
netét és eredményét. •
Ezen kívül jelen Xroltam a vármegyei általá
nos tanítóegyesület tiszai alsó járásbeli kőiének
Kunszenlmártonban múlt hó 23-án taitott ülésén
és ennek munkásságát kifogástalannak találtam.
A szolnoki áll. polg. fiú- és leányiskolái épít
kezések kezdetüket vették. E rendkivül örvendetes
körülmény csaknem kizárólag azon, szinte párat
lanul álló jóakaraton és meleg érdeklődésre vezet
hető vissza, melyet ezen ügy iráni dr. Horthy
Szabolcs főispán ur kegyeskedett lanusilam.
Ezen iskolák korszerű felszerelése és bebúto
rozása érdekében előterjesztéseimet iPetékes fel
sőbb helyen megtettem.
A törökszentmiklósi polg. fiú- és leányiskola
állami kezelésbe vételét a m. kir. vall.- és közokt.
miniszter ur előli javaslatba hoztam.
Zay Ábrahám és neje fegyvernek! birtokosok
az ottani róm. kath. el. iskola részére 26000 K
értékű házastelket adományozott.
Szakminiszter ur nagyobb állami el. iskoláink,
az áll. tanítóegyesület és hivatalom részére a Révai:
Nagy Lexikon 1 — 1 példányát ajándékozta.
Stelczer Adél és Kodál Vilma törökszentmik
lósi polg. leányiskolái tanítónők részére fizetést
kiegészítő államsegélyt utalványozott.
Folyó évi március havi jelentésemben kötelességszerüen említettem, hogy az ellenem egyes
lapokban említett vádak megvizsgálását több
ízben kérelmeztem. Ezen jelentésemmel kapcso
latban bátorkodom megemlíteni, mikép m. kir.
vall, és közokt. miniszter ur ő nagyméllósága
1913. évi május hó 8-án 41723. sz. a. kelt rende
letével a fegyelmi eljárás megindítását,, mint
fölösleget, mellőzte.
Kiváló tisztelettel
Szolnok, 1913. évi junius hó 1-én
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Járásköri gyűlés.
vármegyei tanítótestületnek „Szolnoki járásköre"
folyó hó 7-én tartotta rendes közgyűlését Szolnokon, a
belvárosi fiúiskola helyiségében. A, gyűlés, melyen Rhédei
János kir. tanfelügyelőnk is jelen volt, Hám László járásköri
elnök elnökleté alatt folyt le. A gyűlés nevezetesebb mozza
natai voltak: alelnök, jegyzők és gyűjtő pénztáros választása.
Alelnökké Renner József tiszaszajoli róm. kath. kántortanitó,
gyüjtőpénztórossá pedig Szathmáry Zsigmond rákócifalvái
áll. isk. igazgatötanitó választatott meg. mindkettő egyhangula„ _ „A nyugdíjtörvény módosítása tárgyában, címen
Acsay Mihály szolnoki áll. isk igazgatótanitó tartott előadást,
benyújtván a) következő határozati javaslatot.
A
Határozati javaslat.
Mondja ki a járásköri gyűlés, hogy:
1 .) Kívánja, hogy az állmi tanítók vétessenek ki az
országos tanítói nyugdíjalap kötelékéből és mint allami tiszt
viselők helyeztessenek az állami tisztviselők részére meghozott
1912. é. LXV. t.-c hatálya alá;
2 .) A községi, felekezeti és magánjellegű iskolák tanítói
részére alkottassák meg az állami tisztviselők részere meghozott törvénnyel teljesen azonos törvény,
3 .) Ezen határozatot a járáskor beterjeszti a központi
választmányhoz, hogy az az Országos Szövetséghez mielőbb
hptpripQTÍP^^Pk
A járáskör a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.
A szolgálati pragmatikára vonatkozó javaslatit Szathman
Zsigmond rákócifalvai áll. isk. igazgató adta elő. A nagy
buzgalommal elkészített munkálatot a járáskor, gyűlés kö
szönettel honorálta. A tanítóságot nagyon érdeklő javashtot
lapunk egyik közelebbi számában közölni fogjuk
Elénk
ES keiket. és érdemek meg Török Er.
községi kollégának felolvasása is, melyet A felnit
tatásáról" címen tartott meg. (Azt hiszem, ogy
felolvasást is lesz alkalmam lapunkban közölni. Szerk.)
A jövő évi járásköri gyűlés helyéül Fegyvernek jelöltet-
vén ki, a gyűlés befejeztetett,
— 5 —
Vége tanévnek. Mikor lapunk e száma megjelenik,
akkorra bezárulnakk az iskolák kapui s tanitó és tanítvány
örömmel gondol a szünidő élvezetére. Tiz hónapi szellemi s
idegesítő munka után nagy szüksége van a pihenésre ugy a
tanítóságnak, mint a gyermekseregnek. Legyen a két hónapi
szünidő felfrissítő, testi és lelki erőt gyarapító tanítóra és
tanítványra nézve!
Tanulmányi kirándulás. Lapunk legutóbbi számában
említettük, hogy a vármegye területén levő iskolák közül
egyik-másik már rendezett tanulmányi kirándulást. A felsorolt
iskolák közül hiányzott a tiszavárkony—szőlőbeli állami is
kola, amelynek igazgatója: Pettkó Dezső kollégánk azt.közli
velünk, hogy az ő növendékei is tettek ily hasznos kirándu
lást f. hó 11 14 napjain, amikor a székesfőváros nevezetes
ségeit tekintették meg. A kirándulás szervezésében és veze
tésében részt vett az igazgató-tanitó felesége, Dulovics Mária
a kiránduló iskola tanítónője is. A kirándulási költségek a
tél folyamán a derék tanitópár által rendezett műkedvelői
előadások jövedelméből fedeztettek.
„Család és iskola" címmel igen érdekes, tanulságos
és felette tartalmas könyvet szerkesztett Kemény Károly
nyitrazsámbokréti népiskolai tanitó. A könyv 22 értekezést
tartalmaz a nevelés tanítás köréből. Nagy kelendősége mel
lett bizonyít ama körülmény, hogy 1 év alatt immár 3 bővitett kiadásban jelenik meg a könyv. Értekezéseinek legtöbb
jében a szülő és tanitó, a család és az iskola között szükn?? i
körvonalazza- Egy gyakorlati tanitó ta
pasz a átokból merített, tudásából leszűrt olyan irányító el
veket tar föl, amelyeknek ezek a tényezők kölcsönhatásánál
érvényesüln>ök kell. Az értekezések
kozott vannak olyanok, amelyek egyfelől a tanítót, másfe' ' ?ö f /
• me'yek legfökéPPen a élőket érdeklik. A
tók figyelmébe legjobb lelkiismerettel melegen ajánljuk. Kap- .
ható Kovács Gyula könyvkereskedőnél Nagybányán, (Szatmár-megye). Ára: 2 kor. 50 fillér.
Tantestületi kiküldöttek. A Magyarországi Tanító
egyesületek Országos Szövetségébe a Jásznagykunszolnok
vmegyei Tanitótestület kötelezett tagjainak arányszámához
képest a f. évi junius 7-én tartott közp. választmányi ülésen
a következők választattak meg képviselökül: 1. Brózsik Pál
vm. tantest, elnök. 2. Oreskó Dezső vm. tantest, főjegyző.
3. Egner Ilona ig. tanitó Szolnok. 4. Schultz Ferenc tanitó
Jászberény. 5. Mohács István tanitó Cibakháza. A f. évi
julius hó 7-én Budapesten tartandó tisztújító közgyűlésen
lendő megjelenésre ezúton is felkéri nevezetteket az elnökség.
Tanítói uj illetmények. A legújabb, tanitó fizetés
rendezési törvények alapján Gyerkes Mihály székelyudvar
helyi tanitó az állami, községi és felekezeti stb. tanítókat
egyaránt közelről érintő, — tanítói fizetések megállapításáról,
azok kérvényezési módozatairól, a nem állami tanítói fize
tések megállapításáról, azok kérvényezési módozatairól, a nem
állami tanítói fizetésekhez megszövegezett kérvénymintákkal
és mellékleti űrlapokkal ellátott gyakorlati útmutatást állított
össze és adott ki tanítói Illetmények cim alatt. Szerzőnek
már az előző jdőkben kiadott és az egész országban álta
lánosan használt hasontárgyu munkája nagy szolgálatot tett
az 1907. évi államsegély kérvények helyes összeállításánál
és ez alapon a tanítói fizetés kiegészítő államsegélyek gyors
megnyerésénél s igy ezen munkája is biztosítja, hogy az
össztanitóságot, jelleg külömbség nélkül érdeklő uj kiadványa
az előbbihez hasonló gyakorlati értékű útmutató. Megrendel
hető 2 K, illetve a mellékleti űrlapokkal együtt 3 K előleges
beküldése mellett Gyerkes Mihály ig. tanítónál Székelyud
varhely. Ajánljuk az érdekelt tanitók, gondnokságok, iskola
székek meleg figyelmébe.
______ ;
~~ hívatalos rész.
3079. szám.
Valamennyi
elveket, módokat nyújt a szülők, családok, nevelők és tani-
állami polgári és elemi népiskola Igazgatóságának a. hivata
losan. használt papiros-fajtákból minták bemutatása tárgyában.
- 6
A „Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége" (Buda
pest V. kér. Zrinyi-u. 1.) a hatósági szükségletet képező pa
piros normalizálása iránt indított akcióval kapcsolatban a
most használatban levő különböző papiros — illetve nyom
tatványfajtákból a Szövetségnek minták bemutatását kéri.
Az 1900—913. eln. sz. vall.- és közokt. miniszteri kör
rendelet alapján felhívom címet, hogy a kért mintákat a hi
vatalosan használt papiros — illetve nyomtatványfajtákból
az említett miniszteri körrendelet számára hivatkozással a
nevezett Szövetségnek közvetlenül küldje be.
Szolnok, 1913. évi junius hó 2-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
3045. szám.
Köriévé].
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi is
kolai igazgató tanitójához az Uj Élet cimü tanügyi szaklap
ajánlása tárgyában.
Vallás- és közoktatásügyi miniszterkor ő nagyméltósága
f. é. 46294. sz. a. kelt rendeletével megengedte az Uj Élet c.
paed. szaklapnak az állami elemi iskolák részére előfizetését.
Bárczy István, Veszély Ödön és Wildner Ödön szerkesz
tésében nyolc év óta „Uj Élet“ címen tanügyi szakfolyóirat
jelenik meg. Ezen magas színvonalon álló folyóirat főképpen
a népművelés körébe vágó igen tartalmas tanulmányokat
és cikkeket közöl, tájékozást nyújtván a paedagógiai elmélet
és gyakorlat, valamint segédtudományainak, a lélektan és
gyermektanulmány nagy feladatairól.
Minthogy a lap a tanítók tovább képzését sikeresen
elősegíti, azt a nagyobb, legalább 4 tanerős állami elemi
népiskoláknak, a felvételi dijaknak az ifjúsági és tanítói
könyvtár részére még le nem kötött részéből megrendelésre
melegen ajánlom.
A lap kiadója Rózsavölgyi és Társa és kiadóhivatala,
Budapesten, VI. Andrássy ut 45. szám alatt van.
Szolnok, 1913. május hó 31-én.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
3220. szám.
Körlevél
valamennyi állami gazdasági népiskola gondnokságához és
az állami óvodák felügyelő bizottságaihoz.
Az állami gazdasági szakiskolák és állami óvodák szám
adásainak vizsgálata alkalmával Önagyméltösága azon tapasz
talatot szerezte, hogy a megállapított költségvetés keretén túl,
legtöbb esetben nem engedélyezett beszerzésekre is költekez
nek. Ezen eljárásnak természetes folyamánya, hogy az állami
költségvetés megfelelő címeinél évről-évre tetemes tulkiadás
mutatkozik.
Ezen meg nem engedhető túllépések ellensúlyozása
céljából — a kir. kincstár érdekeit különösen szem előtt
tartva a f. é. junius hó 3-án kelt 91332. sz. vallás- és köz
oktatásügyi miniszteri rendelet alapján a szakiskolák gond
nokságait és áll. óvodák felügyelő bizottságait a legszigorúb
ban utasítom, hogy előzetes engedély nélküli megrendelésektől,
a kezükre bízott költségvetési, vagy egyébb átalányok túllé
pésétől, vagy meg nem engedett irányú felhasználásától va
gyoni felelősség mellett tartózkodjanak. Fölösleg kiadásoktól
pedig még abban az esetben is óvakodjanak, ha átalányaiknál
netán maradványok mutatkoznának.
Amennyiben pedig ezen meghagyás dacára is előfordulna,
hogy a gondnokságok és felügyelő bizottságok a kezelésükre
bízott átalányokat indokolatlanul túllépnék, úgy az évi szám
adások vizsgálata során minden esetben az illető számadó
köteleztetik a tu»kiadás fedezésére.
Szolnok, 1913. junius 11-én.
kir. tanfelügyelő h.
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
42. 1913.
Pályázati hirdetmény.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanítótestület az
„Eötvös K. Lajos alapítvány" 1913—14. évi kamatára (kb.
40 kor.) pályázatot hirdet..
8 —
V|. évfolyam.
Pályázhatnak a vármegyei Tanítótestületnek rendes
tagjai, akiknek fin, vagy leánygyermeke felső iskolában
folytatja tanulmányait.
A vagyontalansági és rá utolsó évfolyam taneredményét
feltüntető bizonyitványnyal/fölszerelt kérvények f. évi julius
l-éig a vármegyei Tanitótestüret elnökéhez Szolnokra kül
dendők.
i
Szolnok, 1913. junius hó 15-én.
Oreskó Dezső
vm. tanitótest. főjegyző.
Brózsik Pál
vm. tanitótest. elnök.
Szerkesztői üzenetek.
K. G. Nagybánya. A beküldött munkából mutató cikket fogok
közölni.
H. P. Nagyon kívánatos, hogy( a kollegák minél gyakrabban
vegyék igénybe a lap hasábjait már csak azért is, hogy ily módon
érintkezhessünk egymással.
K. S. Régi dolog, hogy a tanítói kenyér száraz kenyér. De igy
legalább meg van az az előnye, hogy meg lehet javítani, ellentétben a
lágy kenyérrel, amelyről a nóta is megállapítja, hogy „lágy a kenyér,
piniani nem lehet."
Kéretnök
_
újítani
a ”Megy'
hogy
Népoktatás"' előfizetői,
előfizetéseiket 1913. évre meg
szíveskedjenek s azt a k?dóba küldjék meg!
Nyomdai munháhat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
Daróczy Dntal Turkevén.
Szolnok, 1913. julius 10.
13. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir; Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A kfp
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás folyó évi junius havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van
szerencsém ismertetni:
Múlt hóban Jászladány községben az állami
elemi, a gazdasági népiskolát, a kisdedóvókat lá
togattam meg. ‘Ezen kívül jelen voltam a jászbe
rényi ref. nép-, a turkevei állami polg. fiú- és
leányiskola osztály vizsgáin, valamint a szolnoki
ál’, polg. leányiskola záró ünnepélyén. Az 1912|13.
tanév tartalma alatt külső munkával 131 napot
töltöttem el. Ez eredmény csak úgy volt elérhető,
hogy 1200 K úti általányomat sajátomból 800 ko
ronával pótoltam.
Kóródy Ferencz kir. segédtanfelügyelő a szol
noki áll. polg. leány — és Kunszentmárton-társulati polg. fiú- és leány, — Bogárdy Antal a. szót*
— 2—
nóki áll. polg. fin- és a karcagi községi polg. leány, Csi
kós József pedig a kisújszállási közs. polg. leány
és törökszentmiklósi polg. fiúiskola vizsgáin elnököli.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő a most múlt
iskolai év alatt külső munkával 71 napot töltött
és 287 tantermei látogatott meg.
Állami, községi és hitfelekezeti elemi népis
kolai tanítóink felemelt fizetésének utalványozása
teljes erővel folyik; gazdasági népiskolai szakta
nítóink és kisdednevelőink fizetésrendezésének
munkálata szintén megindult. A fizetések javítá
sának ügye hivatalomat nagy munkával terhelte
meg, mellyel derekasan megküzdeni törekszik.
Állami elemi népiskoláink évzáró vizsgáiról
hozzám beérkezett jelentések arról tanúskodnak,
hogy azok a nagy áldozatok, melyeket a kir. kincs
tár az intézményekért hoz, a magyar nemzeti
művelődés javára kellően gyümölcsöznek.
A törökszentmiklósi polg. leányiskolát az ott
fellépett vörheny-járvány miatt évzáró vizsga nél
kül kelleti bezárni. \ növendékek /érdemjegyeit a
tantestület elnökletem alatt tartott tanácskozáson
állapította meg és a növendékeknek érdemelt bi
zonyítványaik kiadattak.
/
<
A vármegyei tanitóság j^szére Szolnokon
rendezendő Slöjd tanfolyam céljára a város 250,
a várni, törvényhatósági bizottság pedig 300 ko
ronát szavazott meg. Ekként a tervbevett tanfo
lyam megtartható lesz,
Szecskó Gusztáv tiszaföldvári nagybirtokos
az ottani gazdasági népiskolának egy borjas szép
siemenlhali tehenet adományozott.
A m. kir. vallás- közokt. miniszter ur Csaláry
János mezőtúri áll. tanító fegyelmi ügyében a hi
vatalból való áthelyezés ítéletet dorgálásra vál
toztatta.
,
.............
Ncvelics Ilona oki. tanítónőnek hivatalomban
való további alkalmazásához hozzá nem járult, mi
hivatalomra nagy veszteséget jelent.
A vármegyei tanítóegyesület részére az 1913.
évre 1071 K segélyt utalványozott.
Weigel Gyula és neje cibakházai, valamint
Simon László és neje hársfaival áll. el. isk. taní
tókat és tanítónőket kölcsönösen áthelyezte.
A kunszentmártoni társulati polgári fiú- és
leányiskola tantestületében sajnálatos viszályául:
Ha az áldatlan állapot a jövő tanév elejére meg
nem szűnik, erélyes intézkedéssel fogom biztosí
tani az intézet nyugodt, békés fejlődését
Szolnok. 1913. julius 1-én.
Kiváló tisztelettel
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tanítótes
tület központi választmányának Szolnokon, 1913. junius hó
7-én tartott üléséről. — Jelen voltak Brózsik Pál vm. tanitó
testületi elnök elnöklete alatt: Rhédei János kir. tanfelügyelő,
Letanóczky Júlia, Schréder Izabella, Muhy Sándorné, Mada
rász Anna, Muhy Sándor, Malotinszky Lajos, Vitos Antal,
Nagy Albert, Totola József, Váhy lmre és Oreskó Dezső szol
noki, Renner József, Hollós János,' Tolvay Jenő, Mohács
István, Tóth József, Szatmáry Zsigmönd, Hain László és Tark
Béla vidéki választmányi tagok.
Elnök üdvözli a' jelenlevő kir. tan
felügyelő urat és a szép számban megjelent vá
lasztmányi tagokat, a gyűlést megnyitja. A jelen
jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Letanóczky Júlia
és Nagy Albert vál. tagokat.
t
67
&
Tudomásul szolgát
- 5 II.
Elnök sajnálattal jelenti, hogy Polónyí Mátyás volt tantestületi elnök részére készí
tett oklevél még most sem adható át, mivel a
családjában fellépett ragályos betegség a megjele
nésben gátolja. Indítványozza, hogy a díszoklevél
a legközelebbi gyűlésen adassék át.
Választmány Polónyi Mátyás díszoklevelének
átadását a legközelebbi gyűlésre halasztja.
III.
A múlt ülés jegyzőkönyve felol
vastatott.
Hozzászólás nélkül tudomásul szolgál.
IV.
Elnök bejelenti, hogy a választ
mány egy régebbi határozata alapján a tanítóegye
sület pénztára javára rendezni szokott mulatság a
télen beállott zavaros viszonyok miatt elmaradt.
Most azonban alkalma nyílt a Kőbányai Úri Ka
szinó dalárdáját egy hangverseny rendezésére
megnyernie, amely a mai napon fog megtartatni.
Kéri a választmányt, hogy ezen intézkedését vegye
jóváhagyólag tudomásul.
A választmány elnök fáradozásáért köszöne
tét mond és intézkedéseit tudomásul veszi.
V.
Olvastatott Schrőder Miklós me
zőtúri áll. tanitó indítványa egy, Szolnokon felál
lítandó paedagógiai szeminárium és psychologiai
laboratórium és muzeum felállítása tárgyában; in
dítványát bővebben indokolva nyújtotta be s kéri
annak sürgős végrehajtását.
Kir. tanfelügyelő, Renner József, Oreskó
Dezső és Stark Béla hozzászólása után kimondja
a központi választmány: Keresse meg a várme
gyei Tanítótestület az Alföldi Magyar Közműve
lődési Egyesület (Amke.) elnökségét az irányban,
hogy az építendő kultúrpalotában a felállítandó
paedagógiai szeminárium, psychológiai labora
tórium és muzeum részére helyiség adható-e?
Az esetben, ha az AMKE. elnökségének erre
vonatkozó válasza anyagiak miatt kedvezőtlen
lenne, keresse meg vármegyei Tanítótestület a
Magyar Gyermektanulmányi Társaságot támogatás
végett. Az AMKE. elnökségének a válasza megér
kezése után pedig az indítvány kivitelének sürgős
végrehajtása tárgyában az elnökség választmányi
rendkívüli gyűlést hívjon össze.
VI.
Főjegyző bemutatja az Eötvös K.
Lajos-féle alapítványra hirdetendő pályázat feltéte
leit. Kéri annak elfogadását.
A választmány a bemutatott ^pályázati hir
detményt elfogadja s annak közzétételével az el
nökséget megbízza.
VII.
Elnök bemutatja a Magyarországi
Tanítóegyesületek Országos Szövetségének átiratát
a tisztújító közgyűlésre kiküldendő tanitó-képviselők megválasztása tárgyában.
A választmány az Orsz. Szövetségbe kiküldi
Brózsik Pál vm. tanitótestületi elnököt, Oreskó
Dezső főjegyzőt, Egner Ilona, Schultz Ferencz és
Mohács István tanítókat.
VIII.
Elnök bejelenti, hogy a fuvar és
napidijak felemelése tárgyában a Nmt. Vall, és
Közokt. Miniszter úrhoz benyújtott kérelem nem
teljesíthető, ellenben az elszámolás jóváhagyatott.
Tudomásul szolgál.
IX.
Felolvastatott Horeczky Béla tiszai
alsójárási tanítói kör elnökének lemondó levele.
A lemondás indokait az alelnökhöz intézet le
mondó levelében sorolta fel.
Kir. tanfelügyelő meglepődéssel
és csodálkozással hallotta Horeczky elnök lemon
dásának indokait; állítólag a legutóbbi járásköri
ülésen a szólásszabadság nem volt biztosítva, mi
vel felsőbb intéző köröktől kapott informátió felszóllalását nem engedte kritika tárgyává tenni. Azt
—
hiszi, hogy ez nem a szólósszabadság elkobzása,
hanem a felsőbbség iránti köteles tisztelet megóvása.
Malatinszky Lajos indítványozza,
hogy a lemondást fogadja el a központi választ
mány, de az indokait a leghatározottabban uta
sítsa vissza.
Mohács István és Stark Béla, mint
a fent említett gyűlésen jelen voltak szólaltak
még fel.
Hosszabj^ eszmecsere után a választmány
kimondja, hogy Horeczky Béla járásköri elnök
lemondását tudomásul' nem veszi, hanem a le
mondást, mint legilletékesebb lényerőhöz, a 'leg
közelebb tartandó tiszai-alsó-járási tanítói kör
gyűléséhez utasítja.
Elnök örömmel jelenti, hogy a
Nm. Vallás-és közokt. Miniszter ur a most meg
jelent Révay nagy lexikon egy példányát a várme
gyei-tanítótestület könyvtárának ajándékozta.
A választmány a nmt. Miniszter ur értékes
ajándékáért a leghálásabb köszönetét fejezi ki.
Több, tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekeszti.
Kmf..
Stark Béla
Letanóczky Júlia
Brózsik Pál
íe^ző-
elnök.
Nagy Albert
hitelesítők.
HÍREK.
Lapunk legközelebbi száma augusztus hó 25-én
jelenik meg.
A nagygyűlés. A magyarországi tanítóegyesületek or
szágos szövetsége folyó julius hó 7-én tartotta évi közgyű
lését a régi képviselőházban. Lapunk megjelenésének s a
közgyűlésnek ideje csaknem összeesvén, nem referálhatunk
az ott történtekről, amikről különben napi lapjaink is rész
letesen megemlékeznek, csupán azt a szomorú jelenséget
onstatal hatjuk, hogy ez a gyűlés is a romboló pártoskodás
jegybeen indult meg, pedig beláthatná már végre a tanító
ság (amit egyébként a katedráról is hirdet), hogy egyesü-
7
—
-
lésben s nem a széthúzásban van az erő. Sajnos, hogy a
magyar átoktól a magyar tanitóság sem tud megszabadulni!
A slöjd-tanfolyamra jelentkezett kartársakat van sze
rencsém értesíteni, .hogy a tanfolyamra behívásukat e hó
közepe táján veendik, miután az előkészületek még máig is
folyamatban vannak.
Szolnok, 1913. julius 4-én.
Oreskó Dezső.
Köszönetnyilvánítás.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanítótestület épí
tendő Otthonára rendezett hangverseny alkalmából felülfizet
tek: dr. Horthy Szabolcs főispán 30 K, Gorove László 30
K, gróf Nemes János 10 K, Martikány István 2 koronát;
összesen 72 koronát, melyért hálás köszönetét mond az
Elnökség.
Misi és Feri. Ez a címe Sebők Zsigmönd pompás uj
regényének, mely most indul meg a kitűnő ifjúsági iró Be-?
nedek Elekkel együtt szerkesztett, kedves gyermeklapjában,
a Jó Pajtásban. A kitűnő regény, egy nagy budapesti ház
ból mond el érdekes történetet s máris látni, hogy egyike lett a
magyar ifjúsági irodalom legkitűnőbb termékeinek. A Jó
Pajtás julius 6-iki uj számába ezenkívül verset írtak Áb
rányi Emil és Lampérth Géza, Zuboly elmondja Ludas Matyi
történetét, egykori régi képekkel. Lakatos László kedves me
sét mond el. Elek nagyapó krónikás anekdotát Nagy Sán
dor királyról, Zsiga bácsi legmulatságosabb mókái egyikét
mondja el, Rákosi Viktor folytatja regényét. Folytatódik a
kis olvasók pá'yanyertes válaszainak közlése is arra a kér
désre, hogy mi a legkedvesebb; sportjuk. A Kis Krónika rovat
apróságai, a rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a
a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtást a Frankiin-társulat adja ki; előfizetési
ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész
évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér, Előfizetéseket el
fogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhiva
tala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.
HIVATALOS RÉSZ.
3867. szám.
Valamennyi
állami elemi népiskola igazgatójának, illetve vezető tanítójának
a női kézimunka tanításának őraadásával történő ellátása
tárgyában.
Utalással a gondnoksági utasítás 33. §-ának 2.) pont-
8
VI. évfolyam.
iára mely szerint a női kézimunka oktatásáért külön díj csak
azoknál az állami népiskoláknál engedélyezhető, ahol rendes
tanitónő hiányában — a női kézimunka — oktatasa a vallas
közoktatásügyi miniszter ur, részéről megbízott Aü/ón óraadó
tanitónő látja el — felhívom Címet, hogy a szóbanlevő okta
tással az 1913/14. tanévre leendő megbízatás iránt az alabbi
kimutatás mintája szerint szolgáltatandó pontos és hiteles
adatok beterjesztésével hivatalomhoz e hónap végéig tegyen
Szolnok, 1913. augusztus 25.
14. szám.
JÁSZkAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
hivatalos közlönye.______
^len A megbízandó óraadó a női kézimunka tanításáért heti
árak- Ee^sz évre 6 korona. Félévre 3 korona. - Alap
“ « mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős" szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
2 óra után tanévi 60 K. díjban részesülhet.
Szolnok, 1913. julius hó 3.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Mimatatás a női kézimunka-oktatással az 1913! 14. tan
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.________
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
ok
Megjelenik.
ón
Minden ho 10. és 25-én.
évre való megbízatás iránt.
I
r
ii
Az állami elemi népisk.
■
E
A megbízandó
óraadónö
aj cn
<d
N
$
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
CO
cd
O)
b£
—
S‘SC/j
c
§
számár
03
-<u
cn
K =
O
A kir. tanfelügyelő julius havi jelentése.
<D
Ö£
CŰ
neve
<d
’cZ
X)
<v
QJ
~
G
N
c/J
ca cft o>
”
E
N
« go®
N
22
*í 3X <U
bZ
c
qj
e
5/5
cd
cd
N
Folyó évi julius hónapról a kir. tanfelugyelőség ügykörét érintő jelentésemet a kővetkező ben ván szerencsém előterjeszteni:
Az iskolákban a tanítás s ezzel kapcsolatban
a tanfelügyelői külső szolgálat ebben a hónapban
be
cd
N
l
Szerkesztői üzenetek.
H..J. Jászladány. Gratulálok a szép évzáró ünepely rendezésé. hez és sikeréhez. Régi jogos és okos óhaja a tanítóságnak, hog/
a torturaszerü évzáró vizsgák helyett évzáró ünnepélyekké! fejezzük be
a tanévet. Hanem a műsor talán hosszú is volt.
S. S. A nyaralásnak legolcsóbb neme az, ha az ember öt filléres
levelezőlapokon prospektusokat kér a fürdő igazgatóságoktól s ezeket
a prospektusokat fa — vagy legalább bokor alatt nézegeti, olvasgatja.
Z. I. Hogy melyik városban van legtöbb „óraadó"? Abban, ahol
a püspök bérmálást tart, mert tudvalevő, hogy ilyen helyen és ilyenkor
a legtöbb bérmagyereknek órát ad a bérma apa ajándékul.
Cs. J. Csiszlikó-füred ma még családias jellegű fürdőhely. Mint
ilyen legyen szerencsénk.
&
szünetelt.
Tanítóink közül azonban többen továbbképző
tanfolyamokon való részvétellel igyekeztek hasznositani a nagy szünidőt.
joy a jászberényi és a karczagi földmives
’ iskoláknál a m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium ,
állal rendezett mezőgazdasági tanfolyama összesen
10 - a vallás- és közoktatásügyi minisztérium
állal az ' ország egyes tanitóképző-intézetemel m
-paedagógiai és methodikai továbbkepzetre rende
zett tanfolyamra összesen 9, — a vall.-kozokt., .
— 2—
kir. Minisztérium által az iparos és kereskedő ta
nonciskolái oktatásra képesítés céljából rendezett
közismereti tanfolyamra 5, — rajzszaki tanfolyamra
3, — faipari tanfolyamra 1, — építőipari tanfo
lyamra 3, — kereskedő-tanonciskolai szaktanfo
lyamra 2, — az AMKE égisze alatt Szolnokon
rendezett slöjd-tanfolyamra 14, — tehát e 8 féle
tanfolyamra összesen 47 tanitó és tanítónő lelt
vármegyénk területéről fölvéve. Itt említem meg,
hogy a helybeli slöjd-lanfolyam julius hó 24-én
nyílt még a hl. kér. (bárány-utcai.) áll. népiskolá
ban s ugyanott c hónap 15-én fog a nagyszámban
készített slöjdmunkák kiállításával berekeszt élni.
E tanfolyam költségeire a vármegyénk tör
vényhatósági bizottsága által megszavazott 300 és
Szolnok város képviselőtestülete részéről megsza
vazott.250 koronán kívül a „Szolnoki Mezőgaz
dasági Takarékpénztár" 50, a „Tiszavidéki Hilelmtézet és Takarékpénztár" 40, a „Kereskedelmi
Bank" pedig 30 kor. adományozásával járult. Más
helybeli pénzintézetek és egyesületek pedig kilá
tásba helyezték-adományukat.
A kir. tanfelügyelőségnek tiszti személyzete
közül Rhédei János kir. tanfelügyelő hivatali főnök *
juhus 16-tól 6 heti; Csikós.József kir. s. tanfelű-*
g\Tlő pedig julius 1-től 5 heti szabadságot vett
A tanítok létszámában julius hónap folyamán
a kővetkező személyzeti változások történtek: Nigszolnoki és Roinzsa János nagykőZ, IX .
'“"iWk 40 évi S20,Sálat
•ás t"y^ipzWlak. Agoslon AndnePKk01ai elraebe“*
— 3 —
A szolnoki állami polgári fiúiskolához Sass
Lajos segédtanítónak kineveztetett, Újvári Kálmán
hatvani, Székely Géza balatonfüredi állami polT
iskolai rendes tanítók pedig ugyanide áthelyeztet
tek. Losonczi Gyula szolnoki állami polgáriskolai
icndes tanító saját kérelmére/a .szombathelyi áll
polgáriskolához lett áthelyezvén
A turkevei áll. polgáriskolához Vajdits Aranka
és Szabolcs Árpád nyertek kinevezést, mind a
kelten segédtanítói minőségben. Dr. Fölföldy Sán
dor középiskolai tanárjelölt pedig ugyanoda a ta
nítói teendők végzésére megbízatást kapott az
1913)14. tanévre.
A kunszentmártoni államsegélyes társulati ।
polgáriskolához Góllá Valéria és Kurtay Ernő
segédtanítóknak megválasztanak.
Az állami óvónők fizetésrendezése^érdekében
megindított eljárás befejeztetett.
Az állami gazdasági szaktanítók és szaktanitónők illetményeinek rendezése céljából pedig az
115.051
3. sz. vallás közokt. körrendelettel megindittatott az eljárás. A szolgálati táblázatok ebből
a célból egy-kettő híján már föl is terjesztették a
vallás- közokt. Miniszter úrhoz.
Az állami, valamint az eddig fizetéskiegészitő'.
államsegélyt élvező községi és hitfelekezeti elemi
népiskolai tanítóknak az 1913. évi XV. illetve XVI.
t.-c. alapján járó magasabb illetményei már csak
nem kivétel nélkül folyósitattak.
A vármegye községi és hitfelekezeti néptaní
tóinak fizetéskiegészitésére államsegély címen
julius hó végéig összesen 244264 K. ‘utalványoz
tatok ki. Ezen összeghez, ha hozzáadjuk a tan-
■■■•»
••■M.
Jegyzőkönyv.
dijkárpótlás címen az 1908. évi XLVI. t.-c. alapján
már korábban folyóvá lett 51440 K-t, mindössze
295704 K-ra rúg azon államsegély, mely a községi
és hitfelekezeli jellegű elemi népiskolák fenlartói
és tanítói részére, vármegyénkben af előbb hivat
kozott két utóbbi t.-c. alapján folyóvá tétetett.
Oly mértékű állami hozzájárulás ez, amellyel szem
ben községi és hitfelekezeli népiskoláink színvo
nalának minden tekintetben való emelését joggal
elvárhatjuk.
AN.méltóságúm, kir. vallás közokt.Mini »zterur:
az állami elemi népiskolák bebútorozás! szükség
leteire a 61163913. sz. alatt kelt rendelettel 4160
_ rK-t. utalványozott.
Laczkó Gusztáv tiszaföldvári földbirtokosnak
— aki az ottani önálló gazdasági népiskola szá
mára egy 1000 K értékű siemenlháli hasas tenyészüszőt adományozott — a 110717^913. sz. alatt
kelt leiratában köszönetét nyilvánilolta.
Eichner Emil jánoshidai népiskolai tanitó ellen
hozott fegyelmi Ítéletet — mely szerint a nevezett,
tanítói kötelességének elmulasztása m att, fegyelmi
büntetésképen dorgálásra Ítéltetett — a 113194—
913. sz. alatt kelt leiratával jóváhagyólag tudo
másul vette.
Tisztelettel kérem a tekintetes Közigazgatási
Bizottságot, hogy e jelentésemet tudomásul venni
méltóztassék.
*
Szolnok, 1913. év augusztus (hó 10-én
. (kir. tanfelügyelő szabadságon)
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
s
Felvétetett Szolnokon, 1913. julius hó 2-án a Jásznagy
kunszolnok vármegyei Tantestület központi választmányának #
ülésén.
Jelen voltak: Kóródy Ferenc kir. s.. tanfelügyelő, Brózsik Pál elnöklete alatt: Muhy Sándor, Muhy Sándorné,
Malatinszky Lajos, Nagy Albert, Vály Imre, szolnoki választ
mányi tagok; továbbá Veress János, Renner A. József és
Bartha Béla vidéki választmányi tagok.
/
I.
Elnök konstatálja, hogy a gyűlés szabály
szerűen hivatott össze; üdvözli a megjelent kir.
s. tanfelügyelő urat és a választmányi tagokat, az
ülést megnyitja s jegyzőkönyvi hitelesitőkül Muhy
Sándor és Vály Imre választmányi tagokat kéri fel.
Tudomásul vétetik.
,
II.
A múlt ülés jegyzőkönyve bemufattatván,
elnök jelen'i, hogy annak mindenik határozata nem•volt végrehajtható, de mihelyt a körülmények azt
megengedik, azonnal végrehajtja. így történetesen
a Polónyi Mátyás díszoklevele még ma sem ad
ható át.
...
Tudomásul szolgál.
111.
Jelenti elnök, hogy az Eötvös K. Lajos-féle
alapítvány kamataira, mély szabályszerűen hirdettetett ki, egyetlen pályázó adta be folyamod
ványát Koltay Árpád HL éves tanítójelölt szemé
lyében, ki is a feltételeknek megfelelvén ajánlja,
hogy részére kiadassák.
Elnök javaslatát a közp. választmány egy
hangúlag magáévá teszi s az Eötvös K. Lajos-féle
alapítványnak egy évi kamatát, 46 K 55 fillért
Koltay Árpád 111. éves tanítójelöltnek adományozza,
mely összeg az 1913. év szept. havában vehető
fel kellően bélyegeit nyugtatványra.
6 • ív.
Beterjesztetnek a járásköri ülések jegyző
könyvei, melynek kapcsán jelenti elnök, hogy a
rekonstonált mezőtúri ülést vezette, amelyen az
uj tisztikar meg is választatott. Az alább előter
jesztendő ; járáskörök beosztásáról leendő javas
latánál bővebben kíván szóllani, most csak azt
konstatálja, hogy a nyugdíjtörvény revíziója tekin
tetében a járáskörök egyöntetűen és egyhangúlag
foglaltak állást. Sajnálattal említi föl, hogy az
Orsz. Szövetség a nyugdíjtörvény revízióját a jul.
7-ki gyűlésre nem vette prográmfiijába.
Központi választmány a beterjesztett járásköri ülések jegyzőkönyvét tudomásul veszi. Or
szág Pál munkálatát a legközelebbi közgyűlés
napirendjére előjegyzi. Megkeresi a választmány
a? Orsz. Szövetség elnökségét, hogy a nyugdijtorvény-revizióját a f. évi julius 7-iki szöv. ülésen
pótlólag _ tűzze napi rendre s ott, a kiküldött
a « képviselőknek hozzászólását biztosítsa.
jászberényi ülés jegyzőkönyve nem érkezvén
írii™8“'
A szolnoki iM!körCTe^^
vasásána felemlítheti, hogy a múlt ülés jegyzőtiyye: elkallódván, annak újabb beszerzése szükség,éltetik; miért is elnök felkéri Malotinszky Lajos
elnÖköt’ h°gy esetleg meglevő jegyL P'Í
összeá!b(an' szíveskedj
J enlevo kir. s. tanfelügyelő utalással egy régebbi
mimszt. rendeletre kívánatosnak tartja hogy á
tantér n .)e8yzokönyveknek egy példánya a^ir.
tanfelugyeloseggel is közöltessék. Egyébként a
ZkXök^hÍ3 V°na‘k°ZÓ ha‘árüzataZünosa többi
jaráskorok határozataival. Elnök megjegyzi hoev
llZES'’ 8 " rota, hogy a
Határozatba ment.
Ugyancsak e jegyzőkönyv kapcsán egy ha
tározatuk alapján a gyermektanulmányi társaság
reorganizációja is szóba kerülvén, kir. s. tanfel
ügyelő ajánlja, hogy a gyermektanulmányi lapok
a Brassó megyei kir. tanfelügyelőségtől szerez
tessenek be. A mintalapok a helyb. kir. tanfel
ügyelőségtől is kikérhetők, melyek egyébként a
Népt. Lapjában is megjelentek.
A választmány ily értelemben határoz.
V.
Olvastatik a Mezőtúri járáskor jegyzőkönyve,
melyben a nyugdíj revízióra vonatkozó határozat
/.
ugyan az, mint a többi járáskörök határozatai; a
pormentesitő olaj beszerzésére vonatkozó határo
zatot helyben hagyja; a tüdőbeteg tanítóknak
betegségük tartamára teljes fizetéssel leendő ellátása
általános helyesléssel fogadtatik.
Schröder Miklósnak a létesítendő paed. sze
minárium és psyh laboratórium és múzeumra
vonatkozó javaslat értelmében elnök érintkezésbe
lép Sípos Orbán orsz. képviselővel, mint a gyer
mektanulmányi társ, elnökével és ezeknek az épí
tendő Kultúrpalotában elhelyezése érdekében a
szünidőfolyamán az AMKE. elnökségével tárgyalást
fog kezdeni.
Tudomásul vétetik.
Vl.
Elnök előterjesztést tesz a járásköröknek uj,
a tagot igényeinek megfelelő beosztása tárgyában
és jelzi, hogy eddig a^ vármegye északkeleti köz
ségei egyik tanítói járáskörhöz sem tartoztakk s
gyűlésekre a knitók nem is jártak. Bejelenti a
Jászberényi járás azon óhajtását, hogy tanítói
járáskörük oszlatassék fel.
Elnök előterjesztését Bartha Béla, Renner
József, Kir. s. tanfelügyelő és Herendy Józsefné
hozzászólása után a következőkép fogadja el
határozatilag a választmány:
—
‘ •
8
— 9
-
A jászberényi járáskörnek 68 kötelezett tagja
lévén, ezen létszám a feloszlatót nem teszi/in
dokolté, tehát fentartandó; Kisújszállási járáskör
címmel uj járáskor alakittatik 10 községgel és 43
taggal; A szolnoki járás 116 taggal meghagyatik
ugy azonban, hogy Törökszentmiklós és Besenyszög pusztái, ha tanítóik is ugy óhajtják s rájok
nézve ez előnyösebbnek' mutatkozik, a Kisújszál
lási járáskörhöz csatoltassanak; a Mezőtúri Járás
48 taggal meghagyatik; a tiszaföldvári járáskor
kunszentmártoni címmel 64 taggal szintén meg
marad. Elnöknek azon előterjesztése, hogy a
járáskörök a székhelyei szint neveztessenek; álta
lános helyesléssel találkozik; a beosztási tervezet
jelen jegyzőkönyvhöz csatoltatik. Egyben megbízza
a választmány elnököt a Kisújszállási járáskor
megalakításával.
Vll.
Bemutatja az elnöka kir. tanfelügyelőségnek
3877 sz. átiratát a tervezett nagyszünidei slöjdtanfolyam tárgyában.
Guttenberg Pál szakfelügyelő ur f. hó 10-én
d. e. e tárgyban Szolnokra érkezik, miért is a
választmány elhatározza, hogy kir. tanfelügyelő
elnöklete alatt e napon a közp. fiúiskolában
Oreskó Dezső, Malatinszky Lajos, Muhy Sándor
és Losonczy Gyula bevonásával értekezletet tart.
Vili.
Elnök előterjesztést tesz az Országos Szö
vetségbe kiküldött öt tanitóképviselő napidijának
és útiköltségének megtérítése tárgyában.
Kir. s. tanfelügyelő, Veress János és többek
hozzászólása után — a közgyűlés jóváhagyása
* reményében — a választmány a kiküldötteknek
egyenként 12 K 20 fillért utalványoz. Azon kíván
ságra pedig, hogy a vidéki vál. tagok is kapjanak
fuvardijat, elhatároztatik, hogy a kir. tanfelügyelő
-
ség utján felterjesztés tétessék a Nm. Vall.- és
Közoktatásügyi m. kir.' Minisztériumhoz.
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
Kmf.
Oreskó Dezső
Brózsik Pál
vm. tantest, főjegyző.
vm. tanitótest. elnök.
Hitelesítők:
■?
Muhy Sándor.
Vály Imre.
II I R E K.
I
Vége a vakációnak! Mire e sorokat olvashatjuk, ak
korára jóformán vége a nagy vakációnak, a pihenést a munka
váltja fel. A pihenést? Sajnos, a tanitóság nagy része a két
hónapi szünidőt nem fordíthatja pihenésre. Sokan — egy kis
kapandó mellék jövedelemre számítva — különböző tanfo
lyamokon izzadják át a vakáció nagy részét, ezer és ezer
tanitócsalád pedig a gyermekei taníttatása miatt kérvényezett,
lótott-futott, reménykedett egész szünidőn át. Reméljünk, dol
gozzunk tovább az uj tanévben is. Talán lesz idő, amikor
reményeinket teljesítve, munkánkat meg értékelve latjuk,
Lássuk a haladást! Tanitó, szülő és tanítvány egy
aránt örülnek, ha iskolai munkájuknak sikerét látják. A nép
iskola kötelezett tantárgyai között kiváló szerepe van a
szépírásnak is s ezért fölötte kívánatos, hogy minden alka
lommal, minden fokon lássuk a haladást. „Mennyire haladtam
az írásban egy év alatt?" cimü „íráspróba" lapot tervezett
és adott ki fenti célból Jámbor Lajos dévaványai kollegánk.
Tanév elején, tanév középén és tanév végén 6 — 6 sorban
mutathatja be a tanuló, hogy egy év alatt mennyire haladt
az írásban. A csinos kiállítású, magyar, német és diktandó
vonatozással is kapható „Iráspróba lap" Dévaványán a szer
zőnél rendelhető meg. 100 példány 3 K 50 fill., egy példány
4 fillér. Melegen ajánljuk!
r
1
A tanítói Otthon ügyében a vá
lasztmányi határozat szerint Testületünk elnöke személyesen
Az „Otthon? ügye.
r
- 10 —
lépett érintkezésbe az AMKE vezető,gégével a szünidő folya- \
mán és ott azt az értesülést szerezte, miszerint a Szolnokon
építendő Kultúrpalota költsége a jövő évi költségvetésbe min
den bizonyosság szerint be lesz állítva s a Kultúrpalotával
kapcsolatos tanítói Otthon és internátus szervezése is jó utón
halad. Ezért az elnök gondoskodott arról, hogy a Szolnok
-város közönsége által, záros határidő kötelezettsége mellett
ajándékozott telken az építési kötelezettség meghosszabbittassék.
A slöjd-tanfolyam. Remek kiállítás keretében záródott
be f. hó 15-én a szolnoki tanítói |slöjd-tanfolyam. E kiállítás
élő bizonyítéka volt annak, hogy tanítóinkból a keserű meg
próbáltatások anyagi existenciájok elhanyago'ása dacára sem
halt ki még a nemes lelkesültség. 14 tanitó nyert e'tanfoyamm szakszerű képesítést arra nézve, hogy az „Utasitás"an lefektetett irányelvek szerint miként nevelhetik tanitványaaPmunka szere,etóre s munkájuk eredményeinek
AnÍl Í
!4 <3nÍ'0 kÖZÖÜ aZ elSÖ’ a vezér Bogárdy
X k',V !an eIügyeI0 vo,t- aki
ambícióval mutatta
v 8 n
? J8y a munka és a szorgalom a legbiztosabb
gy,„ Kí 'S érdemclték valamennyien a díszes diplomát a
„metró -val egyetemben. - A tanfolyam adminisztratív ügyeit
Ferencz
Szabad,á^a ideJén Kóródy
GutfenhP d-.
Ü8yel0 intéz,e nagy ügyszeretettel. gatóia
a kézimunkára "evelő érsz. Egyesület igaz*ka^
me8'át°ga,ta a tanfolyamot s minden
fölött t T.
k ad°U k'fejezést a taPasz(al‘ eredmény
a tapasztalt eredmény
nrérni
A an o yam sze,|emi vezére Bertalan Károly veszszerefebemélt
*
j°bbkeze V0,t B^falan az ö
folvamkt-v ° r'°dOraVal egy csaPasra meghódította a tantXT* S ebben rej|ik a siker ‘itka, igy lett
vármegyénk
~ A
ÜnnePéIyen "egjeLek:
valamint szám
rÍT"13 éS Szolnok város polgármestere,
jövő szünidőben ü . szémélyiség- ~ Amint értesülünk, a
. gyobb községeiben
tanf°lyam lesz vármegyénk na-
nck
"°8y ’ Já«-NagyKu°n-^el-
belépe“a
a beli “te
“ sav- jaknak a
thatatlanna vált; ez utón kérjük fel tehát
a vm. tanítótestület tagjait, hogy hátralékos tagdíjaikat Muhy
Sándor vm-. tant, pénztároshoz szept. végéig befizetni szíves
kedjenek, mert az elnökség alapszabályainkban gyökerező
kötelességénél fogva kén t Jen lesz azt bírói utón behajtani,
amely eljárás a kartársaknak tetemes költségeket okozna.
Szolnok, 1913. a ug. 21.
Elnökség,
Tanítók és Tanítónők Zsebnaptára. A tanítók évrőlévre érdeklődéssel várják Vernerjenő fővárosi tanító hírlapíró
zsebnaptárát, mert a népszerű tanügyi író érzékkel és hozzá
értéssel válogatja ki a tanítók részére szánt nélkülözhetetlen
anyagot. Az 1913—14-ik évi most megjelent zsebnaptára az
állami, községi és felekezeti tanítók fizetés törvényében, annak
labirintjében ad alapos tájékoztatót s a naptár többi része
is érdekes ismeret halmaz. A naptárt Kovács Gyula - nagy
bányai könyvkereskedő adja ki. Ara 1 korona 30 fillér. Az
összeg beküldése ellenében portómentesen küldi meg a kiadó.
A kitűnő munkát valóban érdemes megszerezni.
Értesítés. Tisztelettel van szerencsém hazánk igen
tisztelt tanárait, tanárnőit, tanítóit, tanítónőit és óvónőit ér
tesíteni, hogy úgy hivatalos, mint magánügyeiben a vallás-,
és közoktatásügyi minisztériumban, a közigazgatási Bíróság
nál, valamint bármely szakminisztériumban, úgyszintén más
budapesti hatóságoknál, társulatoknál és magánfeleknél
készséggel eljárok s megbízatásom gyors és lehető kedvező
elintézését szorgalmazom.
Harminc évi tanítói, illetve igazgatói működésem és
adminisztrácionális gyakorlottságom, valamint a székesfő
városban 4 éven át szerzett ismerettségem, teljes biztosítékot
nyújt arra nézve, hogy ezen szükségs/erü intézményt szilárd
alapon megalapozzam, felépítsem s hogy az — tisztességes
utón és eszközökkel munkálkodva, — t. kartársaim minden
kori teljes megelégedésére, komoly rendeltetésének meg is
feleljen.
Munkásságom köre t. kartársaimat érintő minden ügye
iben való közbenjárásra terjed ki, amit legjobb meggyőző
désem szerint lelkiismeretesen és a legrövidebb idő alatt
teljesítem is. Válasziratokra 35 filléres postabélyeget kérek
— 12
csatolni. Netáni személyes eljövetel esetére — az elszálláso
lást és ellátást illetőleg — amit a budapesti Népszállón rend
kivül olcsón és minden igényt teljesen kielégítő módon
szolgálják mindkét nembeli tanitószemélyzet részére, idejekorám' értesítést kérek.
Egyszeri közbenjárás! dij, kész kiadásaim előlegezése;
kérvény szerkesztés esetére, a tárgy megnevezésével a szük
séges okmánybélyegek csatolása..
Kartársi tisztelettel Bontilovits Gusztáv nyug, állami el.
isk. igazgató. I., Attila-körut ’.8.
Cserkész-fiuk a Vágón. A budapesti cserkész-fiuk
első nagyobb vállalkozása egy tutajkirándulás volt a Vág
folyón most júliusban. Sebők Zsigmönd és ^Benedek Elek
képes gyermeklapja, a Jó Pajtás, mely szerető figyelemmel
kiséri az ifjúsági élet minden mozzanatát, érdekes beszámo
lót közöl erről az utazásról a kirándulás egyik résztvevőjétől
sok szép képpel. Ezen a rendkivül érdekes közleményen kí
vül még számos szép és gyönyörködtető dolgot közöl a Jó
Pajtás augusztus 10-iki száma: Lampérth Géza és Józsa
Antal verseit, Sebők Zsigmönd pompás uj Dörmögő-kalandját, Berényi László meséjét, a Misi és Feri, Sebők Zsigmönd
regényének folytatását, Altai Margit gyermek-színdarabját,
Rákosi Viktor regényét. A rejtvények és szerkesztői izenetek
egészítik ki a szám gazdag tartalmát.
HIVATALOS RÉSZ.
•
—
)
—
elméleti és gyakorlati jártasságot, e téren a haladás kielégítő
nek nem mondható.
Velceán József temesvári áll. tanítónak a nagym. Mi
niszter Ur által 30.632 sz. rendelettel nemcsak az elemi
népiskolák,"hanem tanitó- és tanitónőképző intézetek haszná
latára is engedélyezett rajzmüve az óhajtott eredményt nagyban
elősegíti.
Mivel a szerző rajzmüvét kiadni szándékozik, annak
kiadásaUzonban a színes rajzok sokszorosítása folytán igen
költséges, az értékes rajzmü megjelenése csak abban az
esetben lehetséges, ha kellő számú példánynak előzetes
megrendelése biztosittatik — továbbá tekintettel arra, hogy
hasonló irányú jóváhagyott rajzmunka magyar nyelven még
nincs, igy tehát a nevezett szerzőnek „A modern magyar
rajzoktatás" címen kiadandó rajzmüve a szó legszorosabb
értelmében hézagpótló munka iskolánk rajztanitása terén, az
állami, községi és hitfelekezeti iskolák igazgatóinak figyelmét
a szóbanlevő munkára azzal hívom fel, hogy az iskola
számára igen ajánlatos megrendelést mielőbb hozzák tudo
mására a szerzőnek. A jelzett teljes mü ára 20 korona lesz,
mely részletekben is lefizethető.
Szolnok, 19)3. év augusztus hó 14-én.
kir. tanfelügyelő szabadságon
Kóródy Ferencz
‘
4890 szám.
Valamennyi állami, községi és hitfelekezeti népiskola
Igazgatójának, illetve vezető tanítójának a rajzoktatás
fejlesztése tárgyában.
A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur által az
állami elemi népiskolák számára kiadott tanterv és utasítás
a rajzoktatást a modern korszellem kívánalmai szerint uj
irányba akarja terelni.
Mivel a rajzoktatás újabb irányban való kezeléséhez a
tanitóság legnagyobb része nem szerezhette meg a kellő
13
4903. szám.
kir. s. tanfelügyelő.
. .
Valamennyi allami, községi és társulati jellegű polgári
fiú- és leányiskola Igazgatóságának az eszéki és a zágrábi
* m. kir. államvasuti magyar-tannyelvű népiskolák bizonyitványainak érvényessége tárgyában.
A 3117(913. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri
körrendeletét tudomásvétel és alkalmazkodás céljából alább,
egész terjedelmében közzéteszem.
Szolnok, 1913. évi augusztus >7-én.
Kir. tanfelügyelő szabadságon:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
— 15 —
— 14 —
Másolat.
. ;
A vallás- és Közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 3117|913.
eln. szám. A Hprvát-Szlavonországban működő magyar királyi
államvasutak magyar tannyelvű népiskolái részére kötelező
tantervet a hazai középfokú iskolák (gimnáziumok, reálisko
lák, polgári fiú- és polgári leányiskolák) tanterveivel össze
hasonlítván, nem látok nehézséget arra nézve, hogy a magyar
kir. államvasutak eszéki és zágrábi magyar tannyelvű nép
iskolájának V. Vl. VIL és VHÍ. osztályát sikerrel elvégzett
növendékei a fentebb felsorolt hazai középfokú iskolákba
minden felvételi vizsgálat nélkül felvétessenek és reákövetkező
felsőbb osztályba fellépjenek. Midőn igy az eszéki és zágrábi
magyar tannyelvű népiskolák V. VI. VII. és Vili, osztályának
bizonyítványait a fentebb felsorolt hazai középfokú taninté
zetek bizonyítványaival egyenlő érvényüeknek elismerem,
egyben korlátozó feltételül megszabom, hogy a HorvátSzlavonországban működő államvasuti népiskolák V. osztá
lyából a hazai gimnáziumok II. osztályába, vagy az állam
vasuti népiskolák Vl. Vll. és Vili, osztályából a hazai gim
náziumok 111., IV. és V. osztályába csak azok a tanulók
vehetők fel minden felvételi vizsgálat nélkül, akik az állam
vasuti iskolában a latin nyelvet is mint rendkívüli tárgyat
az V. VI. Vll. és Vili, népiskolai osztályba^ eredménnyel
tanulták. Hasonlóképen az említett horvát-szlavonországi
magyar népiskolák Vll. és Vili, osztályából a hazai reálisko
lák IV. és V. osztályába csak azok a tanulók vehetők fel,
akik igazolják, hogy az államvasuti népiskolákban a francia
nyelvet -tanulták. A polgári fiú- és leányiskolákra nézve
bármely osztályra vonatkozólag, valamint a felsőbb leány
iskolák 11. és a reáliskolák 11. és 111. osztályába való fellé
pésre nézve külön korlátozó feltételek nem állanak fenn
Magától érthető, hogy a szóbanforgó bizonyítványoknak
egyenlő érvényessege dacára is, oly esetben, amikor egy
IXa
, nép:sk°“ ,anul6 hazai
I (T .
.A ép2 ’
amint abban az esetben is, amidőn
ytanulo a hazai felsőbb leányiskola 111., illetve IV és V
*
egkivant
különbözeti
f°lytatni’ a máskülönben
vizsgálat tőle megkövetelendő
Erről tudomás és további eljárás végett ezennel értesitem.
Budapest, 1913. augusztus hó 3-án. Jankovich s. k.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913. évi augusztus hó 17-én.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
A J.-N.-K. Szolnok vm Tanítótestületnek járás
körök szerinti uj beosztása.
A f. évi julius 2-án tartott központi választmányi ülé
sen a vm. tanítótestület járáskörök szerint a következőképen
osztatott fel:
I. Szolnoki járáskör.
1. Besenyszög és pusztái. 2. Kőtelek, 3. Nagykörű,
4. Tiszasüly, 5. Tiszapüspöki, 6. Szajol, 7. Szolnok, 8. Rákócifalva, 9. P.ta felső Varsány, 10. Tiszavárkony, 11. Törökszentmiklós. Összesen'. 11 község 116 taggal; azonban
kívánságra Töröksztmiklós a kisújszállási járáskörhözjcsatoltatik.
II. Jászberényi járáskor.
*
1. Alattyán, 2. Jánoshida, 3 Jászberény, 4. Jászladány,
5. Jászkisér, 6. Jászárokszállás, 7. -Jászapáti, 8 Jászalsószentgyörgy, összesen: 8 község, 63 taggal.
III. Kisújszállási járáskör. Uj.
1. Abádszalók, 2. Fegyvernek, 3. Karcag, 4. Kenderes,
5. Kisújszállás, 6 Kuncsorba, 7. P.ta Taksony, 8. Kunma
daras, 9. Tiszaderzs, P.ta Tomaj, 10. Tiszaroff, 11. Tiszaszentimre; (esetleg *Töröksztmiklós), ’ — Összesen: 11 községe
43 taggal.
IV. Mezőtúri járáskör.
1. Dévaványa, 2. Mezőtúr, 3. Mesterszállás, 4- Turkeve.
Összesen: 4 község, 48 taggal.
V. Kunszentmártoni járás.
1. Czibakháza, 2. Homok, 3. Kunszentmárton,4. Szele
vény, 5. Tjszaföldvár, 6. Tiszakürt. Összesen.’ 6 község,
§4 taggal.
VI. évfolyam.
Szerkesztői ^üzenetek.
L. Dévaványa. Az „lráspróba“ ismertetését készakarva hagy
J.
tam tanév elejére.
.
.
V. L. Az ön ideálja azt szere’né, ha önt uniformisban is lathatna
néha. Ezt a kívánságot könnyű teljesíteni. Tessék beállani önkéntes
tűzoltónak. Jó lesz azonban vigyázni nem az* uniformisra, hanem az ideálra.
K. V. Hogyan táplálkozzunk? Ezt a kérdést ma nem az értekezések, hanem a piaci árak oldják meg.
S. V. Ha a vőlegény- és menyasszonyra nézve egyaránt hosszú
és unalmas a menyegzői lakoma, úgy csak szűk családi körben lakodalmazzanak. Innen hamarabb lehet menekülni.
Szolnok, 1913. szeptember 10.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére S z o 1 n o k, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
F e L H I V A 5!
Kérjük az 1911—12. évi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiradijakból az
tási
előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
f
■
•
1
Tisztelettel a
KIADÓHIVATAL
15. szám.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A szolnoki első slöjd tanfolyamról.
— Irta: Kelemen Ferencz jászladányi r. kath. tanitó. —
Az AM.K.E. jnkszolnoki közmüv.bizottságának .
és a „Kézimunkára Nevelő Orzságos Egyesület"nek áldozatkészségéből f évben julius hó 24-től,
augusztus 15 ig megtartatott a szolnoki első slöjd
tanfolyam. — Az iskolai műhelyben 14 tanitó és
tanitónő a papiros, agyag és fp munkák körébe
vágó gyakorlatokat végezte, egyszersmind kellő
tájékozódást szerzett az általános technikai nevelés
stúdiumaiban és szervezési ügyeiben,
A tanfolyamot jul. hó 24-én Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő ur nyitotta meg, majd a „Ké
zimunkára Nevelő Országos Egyesület" igazgatója,
Guttenberg Pál ur igazán élvezetes és gyönyörű,
színtiszta igazságokat tartalmazó beszédében meg
győző érvekkel bizonyította a munkára nevelés
szükségességét és hasznosságát. — A kézimunkára
nevelés ügyének e nagy nevű és országos hirü
apostola, közvetlen élettapasztalatait ex abonpto
— 2 —
leadva, valósággal lelkesítette azt a kisded csapatot,
amely ’ fáradtságot s költségekéi sem kiméivé meg
jelent azon ismeretek elsajátítása végett, amelyre
a magyar nép nevelésének helyes ii ánv ba leendő
terelésénél szüksége van. — Szavainak hih lességc
bebizonyosodott rajtunk is, a tanfolyam hallgatóin
— De egyúttal igazat adhatunk Frőbel Frigyesnek,
az 1833. évben a luzerni nagy tanács elé terjesz
tett „Embernevelés elemei *-ben leghatározottabban
kifejezett élet és világnézetének. „A természet —
mondja ő — többé ne legyen előttünk rideg, néma,
darabokra szaggatott, szívtelen, szemét és kőchaosz, melyben a természetéről- garázdálkodnak,
vagy épen bűnös és az emberi is bűnössé tevő;
nem, ő élő, beszélő s az élethez vezető istengyer
mek; hisz csak élet jöhet az élet forrásábó'."
Végy csak egy darab agyagot kezedbe s pró
bálj csak egy egyszerű levél alakot is hűen, ter
mészet után megformálni, közvetlenül meggyőződ*
helsz magad is e nagy és mély igazságról.
Felköltve érdeklődésünket s szinte fokozva
ambíciónkat, lelkesedéssel fogtunk 3 heti munkánk
hoz, amelyben az igazán jó paedagogus úgyszólván
angyali lüielmü s fáradhatatlan buzgalma meste
rünk, tanárunk és barátunk Bertalan Károly ur
mindig érdekesebb és érdekesebb produktív dol
gokkal ösztönözte munka kedvünket, — melynek
bizonyságául azt hiszem elég lesz felhozni azon
tényt, hogy dacára a nem kötelező délutáni fog
lalkozásnak, sokszor este 8 órai harangszó is ott
talált egynémelyikünkel a műhelyünkben. Vidáman,
kedélyesen, a legkitűnőbb hangulatban telt el a 3
hét, amelyet időközönRint csak az zavart meg, hogy
így nem maradhatunk legalább egy esztendeig.
Érdemesnek tartom megemlíteni s azt hiszem
nemcsak magam jutottam e tévedésbe, hogy volt
pillanat, amelyben nagyon ügyes embert véltem
magamban föltalálni, eddig nem ismert s homályba
burkolt képességeim s tehetségeimnek jöttem
nyomára, ez öröm azonban nem sokáig tartott,
mert a másik percben pirulva kellett saját énem
előtt bevallani, hogy hát még sem vagyok az a
génié, akinek szellemébe oly hirtelen s szives
készséggel az előbb belehelyezkedtem. — Meg
esel I ez már máskor és máson is. — Tanulsága
mindeneseire van s adandó alkalommal akár ön
magán. akár növendékein tapasztalhatja az ember
— kellően, tapintatosan felhasználhatja.
Szorgos munkánk közepedte gyakran-gyakran
felcsendült egy-egy hangos kacaj, vagy egy-egy
dal, a másik pillanatban az elégedetlenség, zsörlölődés — egy-egy elcsent szerszám, vagy agyag
miatt — hallatja kifakadásait. Utána pár pillanatig
néma csend, mely után a tanfolyam nesztora:
Bogárdy bácsi rákezdi az „Eltörött a hegedüm“-et
s fújjak vele lelkesen lovább-tovább ... Apropos I
Bogárdy bácsi I Igazán távol áll tőlem minden hí
zelgés, célom egyáltalán nem volna vele, de a
munkásság, a szorgalom, a kitartás terén övé a
babér. — Mily lelkiismeretesen, pontosan, lelke
sedéssel és szeretettel végezte munkáját. — Tör
hetetlen szorgalmával bennünket is kitartásba
buzdított. Aj anyós kedély-hangulatával a jókedv,
a vidámság sugarait hintette el közöltünk s azaz
öröm, amely eltöltötte egy-egy jól sikerűit s bevégzell munkájánál, mi reánk is átszállóit, a mi
örömünk is volt. — Szeretetünk, becsülésünk me-
— 4 lege kell hogy kisérje működése utjain az ilyen
embert, aki csak hogy a korral lépést tarthasson,
hivatása magaslatán álhasson s jövő iskola látógatásai alkalmával célszerű módszeres utasításaival
segítségére lehessen a kuli ura alapvető munkásai
nak — tanítóinak — képes éjét is nappallá tenni,
hogy munkásság, szorgalom által elsajátítsa azon
ismereteket, amelyre népünk nevelésénél oly égető
szükségünk van.
Három heti munkánk eredménye igazán sok
volt. Papírból és kartonból különféle disz-tárgyakat,
kosarakat, tálcákat, dobozokat, rámákat stb. ké
szítettünk. — Agyagból kezdve az. egyszerű golyó
alaktól fel egész a domború térképig található volt
minden. Gyönyörű s a természettől valóban nehe
zen megkülönböztethető szinezéssal . majdnem a
tökéletességig vittük. — Fa munkáknál egy ideig,
mig a fürészelés, gyalulás, vésés gyakorta ába bele
jöttünk, egyöntetűen haladtunk, később tetszése
szerint mindeki azt készíthette, amihez kedve,
esetleg amire szüksége volt. — A kiállítás alkal
mával sokan meglepődtek azon, hogy 3 heti munka
alatt mennyi mindent voltunk képesek produkálni.
A tanfolyam alatt számos illuslris és notabilis
látogatónk volt. Szereiícséltetelt bennünket becses
látogatásával varmegyénk minden jóért, hasznosért
lelkesedő főispánja: Méltóságos Horthy Szabolcs
ur. A tanfolyam bezárása árig. 15-én d. e. 10 órakor történi meg, amikor is Kóródy Ferenc/, kir.
s. tanfelügyelő ur szép szavakkal- mondott köszö
netét mindazon erkölcsi testületeknek és egyesek
nek, kik áldozatkészségükkel,.pénz- és anyágadomanyaikkal lehetővé telték a tanfolyam megtar
*
tását. — A bezáró ünnepélyen résztvett vármegyénk
első tisztviselője az alispán ur, továbbá a szolnoki
polgármester ur s a megyei előkelőségek nagy száma.
Végezetül legyen szabad nekem is, a tanfolyam
egyik szerény hallgatójának e helyen köszönetemet
nyilvánítani legelsősorban az A.M.K.E. vezető fér
fiúinak és a „Kézimunkára Nevelő Országos Egyesület“-nek. akiknek oroszlán része volt e tanfolyam
keresztülvitel* ben, továbbá mindazon kegyes ada
kozóknak, kik adományaikkal segélyezték a tanfolvamot. — Hálás köszönettel kell adóznom a
tanfolyam vezetőjének s minden résztvevőjének,
akikkel együtt oly kellemesen és vidám hangulat
ban töltöttük el a 3 hetet. — Köszönetemet kell
még kifejezni Oreskó collegánknak is, ki oly szép
figyelemmel és szives előzékenységgel volt velünk,
különösen vidékiekkel szemben. — Mindezek után
csak az az óhajom volna, vajha az iskolafenntar
tók azon kellemes helyzetbe kerülnének, hogy
mindazon eszközöket, melyek a tanultaknak a
népbe való átvitelét lehetővé tennék, be tudnák
szerezni. A lelkesedés, a munkára készség, az ügy
iránt való szeretetünk, a gyümölcsöt megérlelné,
s a jövő Magvarország kiépülésén 14 taniló újabb
energiával, újabb tapasztalattal s fokozottabb buz
galommal munkálkodna.. — Adja Isten, hogy úgy
legyen I
Jászladány, 1913. augusztus 21.
Könyvismertetés.
Földrajzi alapismeretek és Jász-Nagykun-Szolnok vár
megye földrajza az elemi népiskolák harmadik osztálya ré
szére. Irta: Zeke Dániel törökszentmiklósi tanitó.
6
E mü használata megkönnyíti ugy a tanitó, mint a
tanítvány munkáját.; a tanítót a sok beszédtől megkíméli,
a tanulásbeli eredményt a gyermek felfogásához alkalmazott
rövid és magyaros stílusával nagyban előmozdítja. Beveze
tésében bemutat egy iskolai sétát és egy iskolai kirándulást,
amit a hasonló könyvekben még nem láttunk. Püspöki
engedélyezés száma 5071'1912. A vallás — és Közoktatás
ügyi Miniszter ur e müvet 97826 1913. sz. a. segédkönyvül
engedélyezte. A hivatalos bírálat szerint: „e földrajz szoro
san az uj tantervhez alkalmazkodik, rajzoltatva tanít, egyszerű
nyelvezetű, qualitásban a használatban levő kézikönyvek fö
lött álLu A könyv nyomása, külső kiállítása is tiszta és íz
léses, a gyermek olvasási képességét nagyban elősegíti. Ez
az egyetlen harmadik osztályos Földrajz, mely az uj tanterv
szerint van készítve és engedélyezve. A könyv végén levő
Függelék közli Jász-Nagykun-Szolnok megve lakosainak szá
mát helységenként kimutatva, az 1910. évi népszámlálás sze
rint. Ára 50 fillér. Kapható Kongorácz János könyvkereske
désében Törökszentmiklóson. — E kitűnő könyvet melegen
ajánljuk kartársaink figyelmébe.
7
Egész éven át melengeti keblén
S belé uj lelket, életet lehel,
Hogy mint uj gyümölcs — következő nyáron
A vágytól tikkadt ínyt üdítse fel.
így megy ez, folyton, végtelen időkig,
Nem szűnik meg a vetés, aratás,
A szerteszórt mag uj gyümölccsé fejlik.
Újjá, de amely nem lesz soha más;
X
Amilyen a mag, olyan lesz a gyümölcse:
Nemesé — nemes, a gazé meg — gaz;
Mert a természet kiszabott törvénye
Változhatatlan, örök és igaz! . .
... Én is átéltem az életnek nyarát,
Már végén járok, közeleg az ősz,
S mint a hegyormot a zord időszakban,
Nálam is a dér megülte a főt.
Tavaszba’, nyárba’ gyümölcsöztem én is
S igy nem hiába éltem itt talán ?
Szerény gyümölcsöm egyaránt megfordult
Gazdag — s szegénynek lelki asztalán.
A nyár és én.
— Lajos fiamnak. —
1
Érlelő meleg. Szinte láthatóan
Növekedik a földi vetemény:
A langy esőtől megporhanyult talaj
Gyümölccsel ékes itt e portekén.
A kész gyümölcsöt emberi ajk és iny
Üdítő tápul kéjjel élvezi;
De ami benne örök, halhatatlan:
A magot ismét a földre veti.
A háládatlan embernél hálásabb
A megtaposott, jó édes anya:
Mert ime, a föld az eldobott magot
Édes gyermekül visszafogadja.
Bő gyű m öl esőzés idejének vége,
Félszázados fa jó, ha lombot hajt;
Ne keressetek sok gyümölcsöt rajta,
Levelei közt már csak a szél sóhajt.
Ha olykor-olykor mégis akad itt-ott
Egy-egy kis gyümölcs a levél között.
Mint mikor rakva volt mindenik ága,
Okozzon az még nagyobb örömöt.
De ha még ez a szerény jutalom se
Jutva a fának osztályrészéül;
Jó a jó Isten, gondot visel rája,
Mig végre ő is társaihoz kerül;
Korhadt gyökérrel és odvas derékkal
A földre hajtja letarolt fejét,
8
— ó —
S álmodik o:t lenn, ott a másvilágon
Az elmúltakról tündérszép regét!
Dévaványa.
, . f
,
id. Jámbor Lajos
ref. igazg. tanitó.
Egy érdekes és hasonos munka. A tanítóságot és
általában a tanügyet érdeklőleg közelebbről hézagpótló szak
munka fogja elhagyni a sajtót Dr. Lám Károly ungvári kir.
segéd tanfelügyelő szerkesztésében. A munkának a célja, a
népoktatás ügykörébe tartozólag keletkezett elvi jelentőségű
kormányhatósági rendeletek, bírósági döntvények és jogerős
közigazgatási bizottsági határozatoknak időközönként való
gyűjteményes kiadásával a tanügyi kormányzatnak és a ta
nítóságnak egyaránt hasznos szolgálatot teljesíteni. Minthogy
e sok fáradtságos utánjárás igénylő gyűjtési munkálatnak
eredményessé tétele, a helyes igazgatás szempontjából ma
már elodázhatatlan szükséget, sőt közérdeket képez, a meg
jelenendő munkára azon kéréssel hívjuk fel a népoktatás szol
gálatában állott és a népoktatást jelenben szolgáló tanférfiak,
tanítónők és kisdednevelők szives figyelmét, hogy amennyi
ben a gyűjtés eredményét gazdagítani módjukban áll, ugy a
saját vitás ügyeikben keletkezett és * netalán kezeik között
meglévő elvi jelentőségű rendeleteket, döntvényeket, határo
zatokat, ügyük rövid történetének ismertetése mellett Dr. Lám
Károly kir. segédtanfelügyelő ungvári, címére megküldeni,
-illetőleg amennyiben ilyen jogesetekről csak tudomással is
bírnának, arra nevezettnek figyelmét, további kutathatás céljá
ból felhívni szíveskedjenek. Szükségesnek tartjuk megemlíteni,
hogy az esetleg megküldendő iratokat feldolgozás után, min
denki vissza fogja kapni és hogy a munkába leendő felvé
telre alkalmasnak mutatkozó jogesetek az ügyben szereplő
személy és község nevek clhalgatásával fognak ismertetés alá
H I R E K.
Bacsics Metód. A szentferencrendiek kormányzósága
által eszközölt személyi változások a szolnoki házat is érin
tették, amennyiben az itteni házfőnök Bacsics Metód a kecs
keméti rendház élére helyeztetett át. A közszeretetben álló
házfőnök távozását a sokak között a szolnoki tanitóság nagy
része is őszintén sajnálja, mert bár^az ő hivatali működése
mint hitoktatóé csak a róm. kath. Constantin iskolára terjedt
ki: amikor csak arra alkalma nyílt, kedves modorával, a
bácskai embert jellemző páratlan szívességével és vendég
szeretetével valósággal magához bilincselte a vele érintkező
embereket, ezek között az áll. tanítókat is. Az igazi magyar
-barátot, igazi magyar szeretettel köszöntjük, körünkből való
eltávozása alkalmából. Érezzék szivének melegét a kecske
métiek is!
A szolnoki tanitóság köréből. Rhédey János kir.
tanfelügyelő ur intézkedése folytán a szolnoki állami isko
láknál a következő személyi változások eszközöltettek: Az 1.
kér. fiúiskolától Balogh Mihály tanitó a IV. kér. iskolához,
Pólya Éva tanítónő a Vl. kér. iskolától az I. kér. fiúiskolához,
Medgyesy Ilona V. kér. iskolai tanítónő a VI. kér. iskolához,
Gabonyi Árpád Vl. és Gabonyi Árpídné III. kér. isk. tanitó,
illetve tanítónő az V. kér. iskolához, Muhyné Kovács Mária
1. kér. isk. tanitónő 11. kér. iskolához, Holzschuch Ida II.
kér. isk. tanitónő az 1. kér. leányiskolához helyeztettek át.
Az újonnan Szolnokra kinevezett Hunyor Ilona az V-ik, a
Zalaegerszegről áthelyezett dr. Ludányiné Máyer Míria
tanitónő pedig a IV. kér. iskolánál fognak tanítani. Veress
Ferenc volt nagydobronyi ig. tanitó ideiglenesen a kir. tan
felügyelőséghez rendeltetett be.
kerülni.
A belügyminiszter a vadházasságok ellen. A be
lügyminisztérium a statisztikai hivatal jelentőse alapján meg
állapította, hogy a vadházasok legnagyobb része a kiskorúak
közül kerülnek ki. Ezért a belügyminisztérium rendeletet in
tézett az árvaszékekhez, amelyben felhívja őket, hogy a szü
lők és gyámok utián hassanak oda, hogy kiskorúak összeállását megakadályozzák. Felhatalmazta az árvaszéket, hogy
szükség esetén ugy a szülőket, mint a .gyámokat büntetéssel
sújthassák, szükség esetén a szülőktől a szülői jogok gyakor
latát elvonhassák.
’
.
8
S álmodik o:t lenn, ott a másvilágon
Az elmúltaiból tündérszép regét!
Dévaványa.
Jámbor Lajos
ref. igazg. tanitó.
III R E K.
Bacsics Metód. A szentferencrendiek kormányzósága
által eszközölt személyi változások a szolnoki házat is érin
tették, amennyiben az itteni házfőnök Bacsics Metód a kecs
keméti rendház élére helyeztetett át. A közszeretetben álló
házfőnök távozását a sokak között a szolnoki tanítóság nagy
része is őszintén sajnálja, mert bár az ő hivatali működése
mint hitoktatóé csak a róm. kath. Constantin iskolára terjedt
ki: amikor csak arra alkalma nyílt, kedves modorával, a
bácskai embert jellemző páratlan szívességével és vendég
szeretetével valósággal magához bilincselte a vele érintkező
embereket, ezek között az áll. tanítókat is. Az igazi magvar
-barátot, igazi magyar szeretettel köszöntjük, körünkből való
eltávozása alkalmából. Érezzék szivének melegét a kecske
métiek is!
A szolnoki tanítóság köréből. Rhédey János kir.
tanfelügyelő ur intézkedése folytán a szolnoki állami isko
láknál a következő személyi változások eszközöltettek: Az 1.
kér. fiúiskolától Balogh Mihály tanitó a IV. kér. iskolához,
Pólya Éva tanitónő a VI. kér. iskolától azl. kér. fiúiskolához,
Medgyesy Ilona V. kér. iskolai tanitónő a VI. kér. iskolához,
Gabonyi Árpád VI. és Gabonyi Árpádné 111. kér. isk. tanító,
illetve tanitónő az V. kér. iskolához, Muhyné Kovács Mária
1. kér. isk. tanitónő 11. kér. iskolához, Holzschuch Ida II.
kér. isk. tanitónő az 1. kér. leányiskolához helyeztettek át.
Az újonnan Szolnokra kinevezett Hunyor Ilona az V-ik, a
Zalaegerszegről áthelyezett dr. Ludányiné Máyer Míria
tanitónő pedig a IV. kér. iskolánál fognak tanítani. Veress
Ferenc volt nagydobronyi ig. tanitó ideiglenesen a kir. tan
felügyelőséghez rendeltetett be.
Egy érdekes és hasonos munka. A tanítóságot és
általában a tanügyet érdeklőleg közelebbről hézagpótló szak
munka fogja elhagyni a sajtót Dr. Lám Károly ungvári kir.
segéd tanfelügyelő szerkesztésében. A munkának a célja, a
népoktatás ügykörébe tartozólag keletkezett elvi jelentőségű
kormányhatósági rendeletek, bírósági döntvények és jogerős
közigazgatási bizottsági határozatoknak időközönként való
gyűjteményes kiadásával a tanügyi kormányzatnak és ar ta
nítóságnak egyaránt hasznos szolgálatot teljesíteni. Minthogy
e sok fáradtságos utánjárás igénylő gyűjtési munkálatnak
eredményessé tétele, a helyes igazgatás szempontjából ma
már elodázhatatlan szükséget, sőt közérdeket képez, a meg
jelenendő munkára azon f éréssel hívjuk fel a népoktatás szol
gálatában állott és a népoktatást jelenben szolgáló tanférfiak,
tanítónők és kisdednevelők szives figyelmét, hogy amennyi
ben a gyűjtés eredményét gazdagitanr módjukban áll, úgy a
saját vitás ügyeikben keletkezett és netalán kezeik között
meglévő elvi jelentőségű rendeleteket, döntvényeket, határo
zatokat, ügyük rövid történetének ismertetése mellett Dr. Lám
Károly kir. segédtanfelügyelő ungvári címére megküldeni,
illetőleg amennyiben ilyen jogesetekről csak tudomással is
bírnának, arra nevezettnek figyelmét további kutathatás céljá
ból felhívni szíveskedjenek. Szükségesnek tartjuk megemlíteni,
hogy az esetleg, megküldendő iratokat feldolgozás után, min
denki vissza fogja kapni és hogy a munkába leendő felvé
telre alkalmasnak mutatkozó jogesetek az ügyben szereplő
személy és község nevek elhalgatásával fognak ismertetés alá
kerülni.
A belügyminiszter a vadházasságok ellen. A be
lügyminisztérium a statisztikai hivatal jelentőse alapján megállapi4otta, hogy'a vadházasok legnagyobb része a kiskorúak
közül kerülnek ki. Ezért a belügyminisztérium rendeletet in
tézett az árvaszékekhez, amelyben felhívja őket, hogy a szü
lők és gyámok utján hassanak oda, hogy kiskorúak összeállását megakadályozzák. Felhatalmazta az árvaszéket, hogy
szükség esetén úgy a szülőket, mint a gyámokat büntetéssel
sújthassák, szükség esetén a szülőktől a szülői jogok gyakor
latát elvonhassák.
— 1Ö —
HIVATALOS RÉSZ.
4967—1913. szám.
Valamennyi állami, községi és hitfelekezeti
népiskolM
tanítótestületének.
5053. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi áll. isk. Gondnok
ságához, közs. és hüfelekezeti iskolaszékéhez, tanítóihoz az
iskolánkivüli oktatás szervezése és felkarolása tárgyában.
A nagy magyar Alföld, közelebbről szinmagyar várme
gyéink kulturális igényei sok tekintetben nem találtak kielé
gítést, mert hiszen nem álltak megfelelő eszközök sem ren
delkezésre. A beiskolázás lanyha, iskola kevés, a tanyák
között sokszor egyáltalán nem is volt.
Az elemi oktatás fogyatékossága szükségessé tette a
hiányok pótlását, mit az orsz. közm. Tanács akként talált
kivihetőnek, hogy felnőttek részére iskolán kívül a tanitóság
s a helyi intelligencia bevonásával oly tanfolyamokat szer
vezett, melyek hivatva vannak az alapismeretek bővítésére,
kiegészítésére és praktikus ismeretek nyújtására.
Ilyenek az analfabéta tanfolyamok és az ismeretterjesztő
előadások, ifjúsági egyesületek, dalos körök, melyek itt-ott
máris szép eredményeket értek el.
Kérem azért a t. Címet, hogy hasonló tanfolyamok
megszervezése a hatósága alá tartozó tantestületet buzdítani,
— minden rendelkezésre álló erkölcsi támogatásban részefiteni s (dehatni szíveskedjék, hogy ezen jelentős kultúr
intézmények meghonosodva, a nép olyan praktikus iskolája
legyen, hol szabad idejét örömmel tölti el szellemi munkában,
tanulásban. Ismerve azt az önzetlen hazafias buzgóságot,
melyet e téren vármegyénk jeles tanitókara eddig is tanú
sított, nincsen kétségem az iránt, hogy az iskolák helyi
elöljáróságának és tanitókarának vállvetett lelkes munkássága
a magyar művelődés említett, még sok verejtékes munkát
igénylő téren rövid időn belül fényes sikerekre hivatkozhatik.
Az eredményről teendő jelentését f. évi október hó vécéié
kérem.
Szolnok, 1913. szept. 2.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
'
-él
Göndör Ferencz veszprémvármegyei kir. s. tanfelügyel ő
egy* igen értékes s gyakorlati értékű füzetet adott közzé az
állami, községi és felekezeti elemi iskolai tanítók illetménye
inek rendezéséről szóló törvényekről. Könyvében a törvény
szövegét magyarázatokkal és régi, de érvényes törvények
alapján miniszteri’és felsőbb bírósági döntvényekkel látja el.
Ezt a tanítóknak kiválóan gyakorlati értékű könyvet,
mely Veszprémben, a szerzőnél két koronáért rendelhető
meg, valamint ugyancsak Göndör Ferencnek szintén igen
praktikus összeállításában megjelent népiskolai tanmenet —
nyomtatványát (részletes heti tananyag felosztással, óratervvel,
órarenddel) ugy a tanítótestületeknek, mint az esetleg különkülön személyesen érdeklődők figyelmébe melegen ajánlom.
Szolnok, 1913. aug. hó 20.
kir. tanf. szabadságon:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő
5136. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi áll. közs.
urad, magán és izr. iskolai igazgató és vezető tanítójához .
Eötvös Jószef, báró születése 100-ik évfordulójának megun*
nép lése tárgyában.
Eötvös József báró neve legnagyobbjaink n^ve között
is a legfényesebbek egyike. Mint iró, mint tudós és kulturpolitikus egyenlően kiváló nagy alkotásokat hozott létra. Ha
zánk közoktatásügyének Ö a megalapítója s hogy a kulturállamok sorában ma már nem az utólsók között állunk
Eötvös József br. oktatásügyi politikájának köszönhető.
Most, midőn születésének 100 évfordulójához érkeztünk^
az Ö nagy szellemének, emlékének a tiszteletteljes kegyelet
érzésével adózik Magyarország népe, a sajtó, a tudományos
világ; mi pedagógusok kétszeresen ünnepeljük úgyis mint
hazánk egyik legnagyobb polgárát, úgyis mint a legnagyobb
magyar pedagógust.
-- 12 —
VI.
Felhívom azért a Címet, hogy f. hó 13-án iskolai ünnep
keretében ismertesse méltassa Eötvös br. kiválóságait, életét,
működését, kiemelvén ebből az 1868. évi iskolatörvényt,
mellyel a magyar népoktatás ma már hatalmas épületét ala
pozta megt
Az ünnepség megtartásáról és lefolyásáról jelentést sür
gősen bevárom.
Szolnok, 1913. szeptember 3.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
4408. szám.
valamennyi áll. el. és polgári isk. gondnoksághoz, közs. és
hitfelekezeti polgári, el. iskolai iskolaszékekhez az „Argentinische Republik im Jahre 1911.“ cimü könyv szétosztásának
megakadályozása tárgyában.
Az „Argentinishe Republik im Jahre 1911.“ cimü könyv
tulajdonképeni célja a kivándorlásra való csábítás.
Felkérem a tek. Címet, hogy amennyiben a felügyelete
alatt álló iskola a jelzett füzetekből példányokat kapott volna,
azok szétosztását akadályozza meg és a kezéhez jutottak a
rendőrségnek, illetőleg a községi elöljáróságnak további el
járás végett adja át. Ennek megtörténtéről jelentést kerek.
Szolnok, 1913. évi augusztus 28-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
hál rA(re"dczés nenlcsak a* ál'a-ni, de a köhégi és felekezeti óvó
nők fizetésére I3 vonatkozik. Tehát a .na még reménybe eZuH-Á
hamarosan felemelhető Hretéssó vniíb
rí
.
s
volnA^E, ha^aí
v «
a
K«esm, amit joboan szeretnénk nem látni
V. S. A nyaralásról visszatérő kedves ismeröcha, •> ,
e.so szava, hogy „jaj, de iól néz k-i
ismerőshez az legyen az
éppen magyaros kijelentést nz ll i
egészen" ... 1 stb. Ezt a nem
akik a nyaralás ala t va^
" ke" le8inkább használni -
Se'nm“ Se Vá,t02‘akt
.
■
Szolnok, 1913. szeptember 25. 16. szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és „a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
hátrányukra volt’
KÖZLÖNYE.
•
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címere Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Körlevél
a .. arait
évfolyam.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
/
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi augusztus havi
állapotának főbb mozzanatait következőkben van
szerencsém ismertetni.
Állami kisdedóvónőink magasabb illetményei
az 1913. évi XXXIX. t.-c. alapján utalványoztattak.
A pusztaszenliványi (Besenyszog) közs. el. is
kola helyiség és a növendékek hiánya miatt megszűnt.
Helyettesem julius havi jelentésében részle
tesen emlékezett meg a Szolnokon tanítók szá
mára rendezett slöjd tanfolyamról. Midőn ezen
tanfolyam kiváló eredményéről teljes elismeréssel
jelentést teszek, indíttatva érzem magam hálás
köszö: etem nyilvánítására, azon rendkívüli ér
deklődésért, mellyel e tanfolyam iránt vármegyénk
i. t. fő- és alispánja, valamint Szolnok város pol
gármestere viseltetni kegyesek voltak.
— 2 —
M kir. földmivelési miniszter ur BorisFerencz
törökszentmiklósi ref. tanítót a gyümölcslenyészlés terén elért feltűnő sikeréért a 600 koronás
első díjjal tüntette ki.
Nemes Mór törökszentmiklósi községi és Re
gula István kunszentmártoni társulati polg. iskolai
tanárok középiskolánál nyertek alkalmazást, azon
állásukról lemondottak.
Állomásaikról, minthogy előnyösebb helyen
nyertek alkalmazást, — llléssy Zoltán szelevényi
állami, — Fogarasi Irén tiszaszentimrei ref. és
Bodnár Alajos szajoli róm. kath. tanitó szintén
lemondott.
A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur Lovass
Emília dévaványai gazd. népiskolai szaktanítóitól
háztartási tanfolyam vezető tanítónővé nevezte ki.
M. kir. vall. — és közokt. miniszter ur a
dévaványai áll. el. népiskolák építési költségé
fejében a község részére újabb 20 ezer korona
segélyt utalványozott.
Végh Esztert a törökszentmiklósi polgári leány
iskolához segédlanilónővé, ■— Hunyor Ilonát a
szolnoki, — Renner Józsefet, Szalhmáry Lajost és
Koller Ilonát a nagykörűi, — Pelroczky Mihályt
és Haraszthy Margitot a jászberény-külterüleli
Cseh Józsefet a szelevény-küllerűleli, Baloghné
Ferency Máriát és Lázár Erzsébetet a kunszent
mártoni állami el. iskolához rendes tanítóvá, ille
tőleg tanítónővé nevezte ki.
Veress Mihály nagydobronyi áll. cl. isk. ig
tanítót a szolnoki, — Gebhartné Németh Jolán és
Eglyné Strasser Elvira kunszentmártoni áll. el. isk.
tanítónőket a palolauj falvi, — Lázár Mária szol
noki áll. el. isk. tanítónőt a kunszentmártoni, _
Fekete József jászberény-földmivesiskolai tanítót
a nagysármási, — Torma István jászberény-sóshidi áll. isk. tanítót u. is a földmivesiskolai, —
végül Hodek Ferencz jászberényi áll. el. isk. taní
tót a győri áll. el. iskolához helyezte át.
Fogadja kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását
Szolnok, 1913. szeptember 1.
Rhédei János
?
kir. tanielügyelő.
Boris Ferencz törökszentmiklósi tanitó szaba
dalmazott „Egyetemes számoló és oktató ké¥
szüléké."
„Ha életemnek valami érdeme, van, az abban áll, hogy
a négyzetet a szemlélet alapjára emeltem." Így nyilatkozott
in illő tempore Pesiaiozzi, midőn a számtanitás szemléltetési
eszközeit kereste s azt megtalálni vélte. Ugyanezt mondhatja
Boris Ferencz törökszentmiklósi kanáriunk az ő Egyetemes
számoló és oktató készülékéről, csakhogy ö nem lesz kényte
len rövidesen belátni, (mint Pestaiozzi) hogy találmánya nem
hozza meg a kellő eredményt ; sőt napról-napra, újabb és
újabb momentumokat fedez fel e masfhával foglalkozó paedagogus nemcsk a számolás-tanitás, hanem a rajz, azi irvaolvasás és azértelmes beszéd tanitásánakkeretében mindenki, aki
nemcsak tud, de mindig eredményesebben akar tanítani. —
Felette értékes gondolat volt, midőn az elavult, orosz szá
mológép merev sodronyáról leszedte a golyókat s olyan
számképeket állít elő velük a térben, a síkon, amelyek éppen
szükségesnek mutatkoznak a fogalom megrögzítésére. Huszon
két éves hivatásszereiettel párosult következetes munkálkodás
nak eredménye- e kis gépezet, melyet egyes tanitókörök Kolambus tojásának, mások meg Ördöngős masinának neveztek el.
Az egyes korszakok történetében mindig találkozunk a
tökéletesedésre való törekvéssel minden téren, igy a paeda-
- 5 —
Kivonat az egyes birálatokból:
gogia mezőin és intim berkeiben is. Az elme sohasem nyug
szik- kutat keres sokszor eredménytelenül, sokszor kétséges
eredménnyel. Az igazi eredmény értékét mindig a gyakorlati
használhatóság mutatja meg. Boris Ferencz nem do gozo
hiába: ő igazi eredményt ért el. Az ő szemléltető, játékos
gépének nagy paedagógiai értéke van. Ha vissza tekintünk
Maróthy debreczeni tanárnak 1743-ban kiadott Arimethikájára,
avagy Veres László, Disterveg, Henchel és Grube törekvése
ire egészen Ernericiig és Lutter Nádorig, mindig elméleti
oldalait látjuk inkább a számolás tanításának. Korunkban
azonban ismét Pestalozzi és Commenius Ámos János szel
leme vezet.
Ez úttörők, e nagy szellemek lelkesítették és mutattak
irányt Boris Ferencznek is. Nem a magas mathesisben, hanem
a megalapozáshoz való munkában; abban, hogy eloszoljék
végre-valahára azon felfogás és nézet, miszerint egyes tudo
mányágak művelésére, igy speciál a számtanra külön szület
nek az emberek. Disterveg szerint minden tudománynak két
keze van ; egyikkel az égre mutat, másikkal a földi ajándé
kokat osztogatja. E mondás második felének biztosítására
alkotta meg Boris Ferencz az ő játékos gépét. Mert van-e
nagyobb földi ajándék, mint az, ha a gyermek nem az abstrakt fogalmak tömkelegében fuldoklik, hanem konkrét, megrögzitett képek segítségével játszva oldja meg a legnehezebb
nek látszó feladatokat is. S e téren annyira sokoldalú a Bo
ris készüléke, mint eddig az e célt szolgálni kívánó készülékeké
együttvéve sincs. Ne mondjon róla véleményt addig egy tanitó
sem, mig meg nem ismerte. Mert meglátni, megismerni és aztán
.használatba venni, ez holt bizonyosság! Mutatják ezt az alább
kivonatolt szakvélemények. A népisk. tanügyi bizottságtól, az
orsz. tanszermúzeumtól, egyes tanügyi és politikai lapoktól,
tanítóegyesületektől, közművelődési egyesületektől, tanítókép
zők igazgatóságaitól stb. — Szóval mindazon hivatott ténye
zőktől, ahol eddig Boris Ferencz, fáradtságot és nagy anyagi
áldozatot nem kiméivé azt eddig bemutatta. Amiért mindezek
után a legmelegebben ajánljuk beszerzésre valamennyi ma
gyarországi népiskolának, azon igaz óhajtásunk kapcsán, hogy
tanuljon meg valahára gondolkodni és számolni a magyar!
Ügy legyen!
0. D.
A tiszántúli ref. egyházkerületi tanügyi bizottság jegyzőkönyvéből'.
„Népiskolai tanügyi bizottságunk örömmel értesül Boris
Ferencz törökszentmiklósi tanitó urnák a számtanitás meg
könnyítését nagymértékben előmozdító szemléltetési eszkö
zéről : melegen ajánlja azt az egyes tanítótestületek figyelmébe,
melyeknek ajánlatára a presbytériumok taneszközeik közé
megvehetik."
A hivatalos bírálatból, melyre a nagymélt. Vall.- és közokt.
miniszter ur taneszközül engedélyezte:
„Minden művelet igen jól szemléltethető s azáltal, hogy
golyók kirakásáról van szó, a gyermeket aktivitásra buzdítja;
a golyóknak különféle elhelyezése által a számképeket meg
erősíti s a színes golyók különféle elhelyezése esztheíikai
gyönyörűséget is kelt."
Törökszentmiklósi róm. kath. tantestület bírálatából:
„A szerencsés, elmés és nagyon is egyszerű találmány
voltaképen nem is számológép, sőt nem is gép, hanem olyan
ideális, egyetemes taneszköz féle, melyet a tanitó ép oly si
kerrel használhat fel a kezdő osztályok beszéd- és értelem
gyakorlatainál, a nagy betűk képeinek megrögzítésénél, a
számtannál, rajznál, mint a felsőbb osztályokban a közön
séges és tizedes törtek előismertetése, valamint az elemi
mértan, különösen pedig mértani rajz tanításánál."
Megyel népoktatás:
„Fölöslegessé teszi az amúgy is konfuzus számológépet.
Főelőnye, hogy a tanitó fantáziáját s munkakedvét felkelti,
fokozza, állandósítja s állandó tevékenységre sarkalja."
Törökszentmiklósi ref. tanítótestület jegyzőkönyvéből:
„Nem pusztán a számtan száraz tananyagának könnyebb
átadására szolgái ez, használható bármely tantárgy keretében,
összesítve vannak benne mindazon tényezők, melyek szellemi
tehetség fejlesztésére, a tudás ismeret gyarapítására, az ala
kok szimetriájára s igy a szép megszerettetésére befolyással van.
Pest várm. ált tanitóegylet czeglédi járásköre:
„Ezen uj számoló-táblán, mondhatjuk: a számtannak
játszva tanitási módszerét feszült figyelemmel és elvezettel
6
hallgatták a jelenlevők. — A közgyűlés ezt a számoló táblát
az összes eddigi számológépeknél előöbvalónak találta és
kívánatosnak tartja, hogy az összes iskolákban minél hama
rabb megszereztessék.“
Kisújszállási lef. tanítói járáskor jegyzőkönyvéből*,
„k készüléket a meglepő egyszerűség, a könnyű és
gyors áttekinthetőség, valamint átadó volta jellemzi. Valóban
e készülék nem is gép, de oly taneszköz, mely mikor szá
moltat, egyben a golyók szabályos elhelyezése által mérésre
oktat, majd a rajta elhelyezett golyókból alakított minták rajz
beli másoltatásával kézügyességet s a gyermek ízlésének
fejlesztését nagyban elősegíti."
Kunszentmártoni rom. kath. alesperest kerület*.
„Alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy Boris Ferencz
kartársunk azon gyermekekkel, kik őt soha nem látták, kiket
még kevésbé tanított, mily könnyen megtanította a számtan
fontosabb tételeit; az összeadást, kipótlást, kivonást, szor
zást, osztást, benfoglalást; számológépje a rajz és beszéd
gyakorlatok tanításánál is igen-igen hasznos szolgálatot tesz.
Madarast ref. tanítói járáskör jegyzőkönyvéből:
„Nagyon ügyesen alkalmazható a beszéd és értelem
gyakorlatok körében, a rajzolásnál, a mértaninál, az olvasás,
illetve a betűk ismertetésénél, sőt még a kézimunkánál is,
szóval akármelyik tárgy; mindig a fő, a számolás körében
mozog. így p o. szemléltethető a szorzótábla igazán kézzelfoghatólag, a tizes számkörből a húszasba és tovább való
átmenet, a függőleges, jobbra, balra dűlő vonal, kis betűk nagy
része, minden nyc íratott nagy betű, szék, pad, asztal és más házi
bútor, mértani alakok, minden pontos rajzfüzetbe rajzolható
rajzminta, kézimunka tanításánál egyes csipke szegélyek és
ezen kívül sok más, amit a tanitó ügyessége és leleményes
sége kieszelhet."
Jász-Nagykun-Szolnok megyei általános tanitó egylet:
„Amint az irva-olvasásnál a fonomimika teljesen bevált,
a számtantanitásnál rövid időn belől ép oly népszerűségre
fog szert tenni a Boris Ferencz számológépje. Ő is. játszva
— 7 tanít az ő számológépével, de még mennyire játszal Mikor
befejezte előadását, a gyermekek maguk kérték „Tanitó bácsi
játszunk még!" Hát kell ennél jobb ajánlólevél. És a lurkók
azt hiszik, hogy ők játszanak, pedig számolni tanulnak."
Felvidéki Közművelődés 1912. okt. 15-ik: száma.
„Mig az eddig használt számológépek a maguk sablo
nos egyformaságával unottá tették a tanítást, addig a Boris
Ferencz számológépével, egyszeri látásra is változatosnálváltozatosabb eljárásokat alkalmazhat a tanitó tanítás közben.
Az analízis és sinthesis érdekes variációinak, a kombinativ
és produktív gyermeki munkának elősegitője ez a számológép
s ezért a számolás tanításánál valóban kincset ér."
Debreczeni Nagy Újság.
„k Boris Ferencz törökszentmiklósi tanitó számolótáb
lája korszakot alkotó egyszerű készülék. A bilincsekbe vert
gondolat felszabadulása, az orosz számológép drótbilincsei
lehullanak s igazán „Kolumbns tojása" története ismétlődik
meg előttünk. Mindenki megcsinálhatta volna, ha a gyermek
gondolatkörét akadályozó orosz számológéppel is meg nem
lettek volna elégedve."
Hevesnagykunsági ref. egyházmegyei tanitóegylet.
„ Igen változatossá s vonzóvá tehető a számtan tanítása,
mert a gyermekek figyelmét nagyon leköti s érdeklődésüket
állandóan ébren tartja ugyanriyira, hogy a gyermek nem is
tudja azt, hogy tanul, hanem azt hiszi, hogy játszik s való
sággal játszva tanulja meg a számolás nehéz tudományát s
ugy ez a körülmény, mint a készülék egyszerű kezelhetősége
által a számtani négy alapműveletnek kézzelfoghatósága messze
fölibe emeli az eddig használt számológépeknek;"
Váczi rám. kath. püspöki egyházmegye:
„Boris Ferencz törökszentmiklósi tanitó az általa fel
talált számológépet mutatta be s ismertette annak minden
fázisát, a berendelt tanulók és kiküldött tagok előtt. Számo
lógépje a tanuló ifjúságot nemcsak számolásra vezeti, hanem
megtanítja őket a betűk alakjára és annak lerajzolására is.
Tehát e találmány méltó arra, hogy minél szélesebb körben
ismert legyen és az iskolák elöljárósága a megfelelő osztá
lyok számára beszerezze.
- 9 -
8
Debreezeni ref. Tantestület:
„Gyakorlati alkalmazása rendkívüli, mert a számtan
anitását az eddigiektől egészen eltérő alapokra helyezi. Egy
egészen uj számtanitási methódus születését jelenti a Bo
ris Ferencz ur „Egyetemes oktató készüléke." A számológép
egyszerűsége, könnyű kezelhetősége, a szemléltetésre kiválóan
alkalmatossága mind-mind meg van azEgyetemes oktató ké
szülék konstrukciójában. — Bátran állíthatjuk, hogy az Egye
temes oktató készülék a számtan tanítására korszakot alkotó
jelenség, mert kézzelfoghatóan bebizonyítja és lehetővé teszi
- azt, hogy ezután a számtan is, mint bármely más tárgy —
a gyermeki lélekhez alkalmazkodó játékszerüséggel tanítható."
Törökszentmiklósi izr. iskola:
„E számológép alkalmat nyújt a tanítónak játszi könynyüséggel a gyermeket ugyancsak játszi könnyűséggel a számtanítás elemeit elsajátítani. Csak az tudja ezen módszer elő
nyeit kellően méltányolni, ki állandóan az alsó osztályokkal
foglalkozván,0 különféle gyermek anyagot kapván kezéhez,
más-más tanmódot kell alkalmaznia.
Tek. Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő:
„A legnagyobb örömét fejezi ki a fölött, hogy Boris
Ferencz kartárs által igen elmésen, praktikusan összeállított
egyetemes számoló és oktató készüléket megismerhette. Meg
győződött arról, hogy alkotása, müve olyan egyének kezelése
mellett, mint Boris Ferencz messze jövőre kihatással lesz a
tanügy terén. Midőn öt legmelegebben üdvözli, kéri a tan
testületet, hogy ezen becses müvet, szeretett kartársuk talál
mányát tőlük telhetőleg karolják fel, ennek terjesztését ipar
kodjanak előmozdítani."
Vértesaljai ref. egyházmegyei tanitó egyesület:
»Egy igazán vonzó, kedves játékszert ad Boris Ferencz
a gyermeknek az ő egyszerű, de igen nagy jelentőségű
alkotásával. Ki a gyermeki léleknek naivitását annyira tudja,
hogy azok kedvéért játszótársává szegődik, képes csak egy
üyen leleményes, komoly munkát célzó játékszer feltalálására.
Ezen mutatja be Boris Ferencz találmányának a tanítók előtt
művészi értékét; tanítja a gyermeket játszani, — észrevétle
nül lopja lelkűkbe a mértani alakok képeit,. — melyek később
onnan elmosódhatlanok lesznek; a számolás nehéz tudását
megrögzíti; az unott számtani órákat várva-várt kedves játék
órákká varázsolja. Boris Ferencz találmányát igazán mond
hatjuk a „legideálisabb taneszköznek."
A magyar szabadalom száma: 57875.
A Nm. vall, és közokt. m. kir. Minisztérium 122518 sz.
a. engedélyezte népiskoláink használatára.
A tiszántúli ref. főtiszteletü egyházkerület engedélyezési
és ajánlási száma 286)1913.
Eddig körül-belül 3000 — más-más jellegű iskolánál
működő — tanitó látta e készüléket, kik mindnyájan a leg
ideálisabb számológépnek találták.
Eddig ez az egyedüli számológép Magyarországon, mely
szabadalmazva és miniszterileg approbálva van.
Az eredeti bírálatok, mivel igen sok, nem közölhetők,
de Boris Ferencz tanítónál bárki által megtekinthetők.
Ára teljesen felszerelve és használati utasítással, rajzok
kal ellátva: 32 korona.
Megrendelhető: Boris Ferencz tanítónál Törökszentmik-
lóson.
Vakációban.
Mikor néha véletlenül
Be-benyitok iskolámba,
Szinte kissé megdöbbent — a
Visszhangos, nagy némasága.
Por lepi az üres padot,
Pók szövöget a sarokban;
Az a sQk-sok vidám kis arc,
Az a kedves lárma hol van?
Oly szomorún lóg a térkép,
Olyan árván áll a tábla !
Nincsen most ki nézegesse
S szarkalábbal befirkálja!
- 10 —
— 11 —
Az ajtó is mintha kérdné:
Hol a kis kéz, mely becsapdos?
S szegény, poros pad is várja:
Mikor töröl le a „napos“ ?
Értesítés. Értesítjük k. tanitótársainkat, hogy a járás
köri gyűlések fuvar és napidij-számláit f. évi aug. 20-án
4389. sz. alatt a kir. tanfelügyelőség az alábbiakban érvé
S a homályos ablaküveg
Szinte beszél a rámábul:
Hol a fitos orr, kandi szem,
Amely rajtam ki-kibámul?
nyesítette:
Jászberényi járáskör. Czakó Gyula 4’91 — Fekete Jó
zsef 4’80 — Geng Márton 2 80 — Markseid Károly 6.48
Pálmai Károly 3 20 — Torma István 5'06 — Újhelyi András
4-78 — Gáli Sándor 4 78 — Thiel Bernát 4 78 — Polgár
Jenő, mint helyétes nyugtája érvényesítést nem nyert.
Kunszentmártoni járáskör. Vass Andor 7 22
Vass
Lajos 7 22 — Weigelné Német Jolán 7'22 — Weigel Gyula
7’22 — Lucskay János 7‘22 — Bucsai Mária 7'12 -—Werknerné Longhy Irma 7’12 — Mohács István 7'12 — Koroknay Antal 5'28 — Csckey Margit 5’28 — Szentimrei Márta
5-28 - Kiss Dezső 5’28 - Stark Béla 5 28 - Markót De
zső 2’88 — Kovács Lenke 6'56 — Mogyorós János 5.36
Csiky Izabella és Illésy Zoltán együtt 8'48.
Mezőtúri járáskör. Fodor Zsigmönd 8 16
Mihályfalvi József 8 72 - Szász Károly 7’04 - Kelemen . Miklós
12 08 — Szakácsnő Korsós Etel 10'96 — Kasza Sándor
13 76 — György József 10 96 — Nagy Ferencz 7'60 —
Schrőder Miklós 7'04 — Lukács József 8 72 — Serester
Beszáradt a tintásüveg,
Söpretlen a kopott padló. . .
Hja! a hegyen libát őriz
Vidám Böske, huncut Palkó!
Kirepültek május végén,
Mint madár a kalitkából;
De ne busulj, vén iskolám,
Már nemsoká lesznek távol!
Szeptembernek első napján
Újra viszont — látjuk őket:
A bősz ajtó — csapkodókat,
Lármázókat, porverőket!
*
Újra hangzik a zsibongás
Közöttetek, öreg falak!
Lesz mit tűrnünk, mit hallgatnunk
Egész hosszú, zord tél alatt! . .
Csak jöjjetek minélelőbb!
Iskolámmal együtt várlak,
Fitos orrok, huncut szemek,
Kalimpáló, kicsiny lábak! . .
P",ozsén>'-
Hl. Jámbor Lajos .
közs. tanitó.
Sámuel 5'92 — Gonda János 5'84.
Szolnoki járáskör. Koltay Miklós 5 36
Artzner Teréz
5 08 — Gajda Gyula 6'62 Hajdú Ferenczné 5 08 — Hajdú
Ferencz 5'08 — Simon István 5 08 — Petiké Dezsőné 3 20
— Pettkó Dezső 3 20 — Kovács Imre 5'90 — Appel Ilona
14 56 — Hoffmann György 5'90 — Sáringer János 7 30 —Pintzér József 7'30 — Szatmáry Zsigmönd 5 08 — Török
Sándor 3'20 — Hám László 5 08 — Györy Nagy Imre 4 80
— Czira István 4'25 — Rőder Margit 4'25 — Gyenes
József 4'25.
’
Ezen utalványozott összegeket a tartozások ^vonása
után Muhy Sándor testületi pénztáros fizeti ki. ELNÖKSÉG.
A szolnoki tanitóság köréből.Lapunk múlt számában ily
címen megjelent hírből tévedésből kimaradt az Oreskóné Nei e
- 12 —
— 13 Anna tanítónő neve, aki ugyancsak kir. tanfelügyelői rendel
kezés folytán a IV. kér. iskolától a 111. kerületi iskolához
helyeztetett át.i
A fanév kezdete. Szeptember közepére már nemcsak
a beiratások, de a be nem iratkozott tankötelesek összeírása
is befejeződtek s igy vármegyénk területén a tanyás az egész
vonalon kezdetét vette, sőt már Jávában folyik. Legyen a
tanév könnyű és sikeres tanítóra és tanítványra nézve!
gyermekek nagy
érdeklődése mellett folynak le. Ez természetesen nem is
lehet másképen, mert hiszen legjobb pajtásai, az irók és
művészek gondoskodnak arról, hogy jókedvvel és kedves
emlékkel távozzanak a mesedélutánokról. És Sebők Zsigmond
és Benedek Elek képes gyermeklapja a Jó Pajtás legújabb,
szeptember 21-íki számában már közli is Faragó Jenő A
rózsabimbó és a méh c. pompás meséjét, melyet legutóbb
Tárnái Ernő mondott el az állatkertben. Egyéb érdekessége
e számnak: Ábrányi Emil és Endrődi Béla verse, Szábóné
Nogáll Janka elbeszélése, Váradi Antal megemlékezése báró
Eötvös Józsefről, a diákok repülő-versenyéről szóló cikk,
Zsiga bácsi mókája, Sebők Zsigmond és Rákosi Viktor
regény-folytatása. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik
ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 2 K 50 f., félévre 5 K, egész évre 10 korona.
Egyes szám ára 20 f. Előfizetéseket elfogad és mutatvány
számokat küld a „Jó Pajtás0 kiadóhivatala Budapest, IV.,
Egyetem utca 4.
Az
állatkerti
mesedélutánok a
hez a Boris Ferenc törökszentmiklósi ref. tanitó által fel
talált „Egyetemes számoló és oktató- készülék" ajánlása
tárgyában.
'
'
Boris Ferenc törökszentmiklósi ref. tanitó Egyetemes
számoló és oktató készülékét a nagymélt. vall.- és közokt.
Miniszter Ur 122518. sz. alatt a hivatalos bírálat alapján
javított alakjában az elemi népiskolák 1. osztályainak hasz
nálatára engedélyezte és az engedélyezett taneszközök jegy
zékébe felvette.
A Tiszántúli Ref. Egyházkerület 286,1913. e. k. sz.
alatt a számtanitás megkönnyítését nagy mértékben elő
mozdító szemléltetési eszközt melegen ajánlja az egyes
tanítótestületek és presbitériumok figyelmébe s felhívja annak
beszerzésére.
Ezen taneszköz nagyrészben — a járásköri gyűlésekről
— ismeretes a tankerület tanítósága előtt s igy annak
előnyeit s használhatóságát külön kiemelnem alig szükséges.
Mégis annyit a jó ügy érdekében konstatálni kívánok, hogy
ezen számolókészülék az 1. osztály számtanitásának meg
könnyítésére a legelőnyösebben alkalmazható^ és a mennyi
ségek fogalmának szemléltetésében minden más számológép
és eszköz fölött áll.
Épen ezért az igen t. iskolai hatóságoknak
nyiben anyagi erejük megengedi — beszerzésre
amenymelegen
ajánlom.
Szolnok, 1913. szeptember 13.
Rhédei Jártoa
kir. tanfelügyelő.
HIVATALOS RÉSZ.
5405. szám.
Körlevél.
hAivi
megye valamennyi elemi iskolai
helyi hatóságához, igazgató és vezetötanitójához, tanitónőjé-
5416. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok megye valamennyi elem^ polgári j
ismétlő- és iparostanonc iskola igazgató és vezető tanítójá
hoz, tanítónőjéhez a Zsófia OyermekszanatóriiM Egyesi! e
részére iskolai gyűjtés rendezése tárgyában.
Magyar nemzeti, állami létünk érdekeit veszélyezteti a
statisztika által hazánkban többször kimutatott nagym rv
gyermekhalandóság.
— 15 —
Számos betegség veszedelme veszélyezteti gyermekeink
életét, egészségét és testi fejlődését; pedig épen korunk által
megkövetelt, az önfentartás nagy harcához feltétlenül szük
séges lelki energia csak az egészségesen fejlett, ép test
utján nyerhető.
• Egyrészt a gyermekekre leselkedő veszedelmek ellen,
másrészt az egészséges fejlődés biztosítása érdekében a
Zsófia Orsz. Gyermekszanatórium Egyesület áldásos műkö
désével már is számottevő eredményeket ért el a társadalom
és az iskolák segélyével ugy, hogy több intézete mellett
legutóbb Balatonalmádiában épített és nyitott meg, elsősorban,
tanitók gyermekei részére szanatóriumot, hol 10 hely áll
ingyen rendelkezésre az arra szorult tanitógyermekeknek.
Kisdedekről, gyermekekről van szó s ezért fordul
bizalommal a gyermekekhez, az iskolához az Egyesület kérve,
hogy az iskolai növendékek nyújtsák fölös filléreik adásával
segítő kezüket azoknak a kis pajtásaiknak, kiknek egészsé
gét, életét veszélyezteti a leggyilkosabb: a tüdővész, vagy
más betegség, mely ellen az ő ártatlan szivük szánalma
segítséget nyújthat s ki tudja hánynak mentheti meg, adhatja
vissza életét, egészségét.
Kérem azért a Cimet, hogy már azon körülménynél
fogva is, mert az . Egyesület a felvételeknél elsősorban a
tanitóság hozzátartozóira van tekintettel, — az ügy hathatós
felkarolásával hasson oda, hogy a vezetése alatt álló inté
zetben a beteg gyermekek gyógyítására gyűjtés rendeztessék
s a begyült összeget f. é. okt. hó 15-ig a Zsófia Országos
Gyermekszanatórium Egyesület címére (Budapest Vili. Stahly
u. 15. sz.) küldje be s erről jelentését hozzám fenti határ
időig terjessze be.
Szolnok, 1913. szeptember 13.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő,
5402. szám.
Körlevél
Tudomásulvétel és megfelelő további eljárás végett alább
szószerint közlöm VKM. ur Őnagyméltóságí f. é. 27187 sz.
rendeletét: „A Budapesti (hivatalos) Tanítótestület tulajdonát
képező „Néptanítók könyvtára" vállalatában Okolicsányi Kuthy
Dezső dr. egyetemi magán tanár- a m. kir. vallás- és köz
oktatásügyi minisztérium megbízásából népszerű stílusban kis
munkát irt „A tüdővész elleni védekezés vezérfonala" címmel.
Minthogy a szóban forgó vezérfonal gyermekeknek és
felnőtteknek egyaránt kimerítő tájékozást nyújt arra nézve,
hogy miképen lehet felismerni az emberiség nagy ellenségé
gének, a tüdővésznek a lényegét és hogyan kell védekezni e
betegséggel szemben; megengedem, hogy azt az állami és
államilag segélyezett községi elemi népiskolák, amelyek meg
felelő fedezettel rendelkeznek, beszerezhessék."
Szolnok,. 1913. szeptember hó 13.
Rhédei János,
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
S. P. „Jó tanácsok, fiatal házasok részére/ Ugyan kérem, hát
ön fiatal házas korában törődött a tanácsokkal, pláne a jó tanácsokkal.
Ne bántsuk — őket!
L. M. Alsószentgyörgy. A kérdezett munka kapható Munkácson>
Grünstein Mórnál. Ára 1 K 50 fill.
Gy. N. I. Azok a földek, amelyről kedves kollégám t a r 1 ó z,
rtiár régen begyepesedett. Szóval majd többet. Üdvözlet I
Sch. M. Hamarosan sorra kerül Köszönet és üdvözlet!
V.
P. Közvetlen az esküvő után nem szokás Rómába 'uta
HIRDETÉSEKEZ
j.N.K.Szolnok megye valamennyi áll. és közs. elemi polgári,
jutányos árért közöl e lap
, ,,sm'
Ip- fan- iskola igazgafójáfiak, vezetőjének — „A
tudövész elleni védekezés vezérfonala" cimü munka beszer
KiflDÖHIWICALA, TURKEPÉN.
zése tárgyában.
— 16 —
.
•
Kérfitríök a ”Me9y3‘
hogy
-
küldeni
__ ___ ___
Népoktatás"
előfizetéseiket 1913.
szíveskedjenek
______ -____
...
»
e
lap
...
•
kiadóhivatalába.
Nyomdai munkákat
kivitelben és
"
a legolcsóbb áron készit
Daróczy Untai Turkevén.
Szolnok, 1913. október
évfolyam.
előfizetői,
évről be
/
a legjobb
VI.
10.
17.
szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir
Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — Alap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA '
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős s erkcsztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok.
Minden hó
“““
101 és 25-én.
1
*
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
I-
FELHÍVÁS!
Kérjük az 19H—12. évi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiratási dijakból az előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
|
Tisztelettel a
kiadóhivatal
Turkeve.
Méltóságos Főispán ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás f. évi szeptember havi
állapotának jelentősebb mozzanatairól következőkben
van szerencsém számot adni:
A vármegyei kisdedóvás föllenditése érdekében
felsőbb helyen előterjesztést tettem.
A dévaványa-, ködmönös-, sártó- és varsányháti
tanyai állami, a
jászfényszarui
kunmadaras! és kunhegyesi ref.,
és
jászapáti róm.
kath. el.
a
iskolai
építkezések. befejezést nyertek.
M. kir. vallás- és közokt.
Miniszter ur a mező
túri áll. óvodák építését 84.000 K
költséggel enge
délyezte.
A jászberényi áll. el. iskolák egyes tantermeinek
elhelyezése tarthatatlan volt. E bajon Koncsek István
polgármester ur érdeklődése és jóakarata segített*
'
— 2 —
M. kir. vallás- és közokt. Miniszter Ur Cibak
háza község kisdedóvás ügyének állami utón való
rendezését, elvben kimondotta.
Jákóhalma község kisdedóvás ügyének állami
utón való rendezése iránt előterjesztésemet meg
tettem.
A vármegye területén levő analfabéták összeírása
iránt intézkedés történvén, a beérkező adatok alap
ján ezek tanítása érdekében minden lehetőt meg
teszek.
Az iskolán kívüli oktatás felkarolása érdekében
tankerületem valamennyi helyi iskolai hatóságához
körlevelet intéztem.
A szolnoki II. kerületi áll. fiú- és leányiskolá
ban szakminiszterjur által engedélyezett egyhuzamos
tanítás minden zökkenés nélkül életbe lépett.
A tiszavárkonyi röm. kath. elemi iskola roska
tag épülete hatósági utón bezáratott. Helyiségekről
való gondoskodás folyamatban van.
A gazdasági szaktanítók és szaktanitónők fel
emelt fizetésének utalványozása megtörtént. Bedő
Mihály turkevei, Biró Antal nagykörűi. Gajda Gyula
fegyverneki, Haraszty József jászberényi, Nagy Ká
roly kunszentmártoni, Tuboly Jenő jászladányi és
Vály Imre szolnoki gazdasági népiskolai szaktanitók
igazgatói megbízása, — a vármegyei kisebbfoku
gazd népiskoláihoz tanfelügyelői iskolalátogató ki
nevezése iránt felsőbb helyen előterjesztést tettem.
♦
Nagy ,mre sz°lnok-szandai ál. el. iskolai
tanítót az igazgatói teendőkkel megbíztam.
Mkir. vallás- és közokt. Miniszter Ur a turU?' oP°lgárÍ iskolai éP‘tkezés költségeinek
törlesztésére 8.000, a jászfényszarui r kath. iskolai
céljaira 4000, a szolnoki állami
építkezés
polgári
fiú iskola részbeni bebútorozására 3000, a kunszent
mártoni
szükségle
társulati polgári iskolák dolgai
teire pedig 1000 K államsegélyt utalványozott.
Halmy Géza turgonyi, — Erdélyi János martfűi
állami és Gődér Antal kőtelek-hunyadfalvai közs. el.
iskolai
tanitó egyéves önkéntesi szolgálatra
nultak.
Ez ok miatt a
Gődér ellen kért
bevo
fegyelmi
eljárás halasztást szenved.
A törökszentmiklósi községi polgári fiúiskolánál
üresen volt tanári állásra Ujházy László középisko
lai tanárjelölt választatott meg.
kunszentmártoni
Zsigmönd
Szalay
Stumpfné Sziránka Gabriella
és
özv.
salgótarjáni állami el.
iskolai tanitó és tanitónő kölcsönösen áthelyeztettek.
A szombathelyi erdei iskola.
Az újabb iskolaügyi törekvéseknek egyik leg
érdekesebb intézménye: az erdei
vagy
kerti is
kola. Mint annyi, más paedagógiai reformnak, al
kotásnak,
ugy
ennek is
Németország
a
meg
teremtője.
Nálunk
Magyarországon
sajnos
—
még
ez intézményről azt sem mondhatjuk, hogy még
csecsemőkorát éli. Nálunk alig van 2-3 erdei vagy
kerti iskola;
mi
még
összeszoritjuk
a
beteges
gyermeket az egészségessel. De hát mi is ez az
erdei vagy, kerti iskola ?
Ez
az
iskola
típus
a
gyenge szervezetű, betegségre, főleg a tüdőbeteg
ség kezdődő szakában levő gyermekek részére
való. Hogy mi a feladata — célja?
Az,
hogy
a
—
gye ge, betegségre hajlamos gyermekeket folyton
szabad levegőn tanítsa, elválasztva teljesen egész
séges gyermektől, mi nem csak egészségi szem
pontból jelentős, de nagy jelentősége van paedagogiai szempontból is, mert a kevésbe egészsé
ges gyermek nem tud úgy dolgozni — tanulni
— mint az egészséges gyermek. Továbbá felad da,
hogy gondozza az erdei vagy kerti iskolába in
ternált gyermeket. Ezt pedig a legapróbb részle
tekig szabályozott életrenddel, egyszerű, .de táp
láló étkezéssel, a tiszta levegővel, nap-Jég és hidegvíz
fürdővel, a munka és munkaképesség arányositával, a pihenés, mozgás, játék kellő változtatásával
igyekszik elérni. Legelső ily nemű intézetet a „T.
b. c. elleni védekező Vasvárnvgyei Egyesület"
állította fel a t. b. c.-ra hajlamos elemi iskolások
számára, Szombathelyen a város állal adományo
zott erdőben 1908-ban. ■
Mivel az ismeretszerzésnek legbiztosabb mód
szere a közvetlen szemlélés, forduljunk mi is ehez
a módszerhez, nézzük meg. a szombaíhelyi erdei
iskolát.
A Szombathely városi villamos végállomástól
elindulva egy nagy sétákéi len haladunk ál, majd
az u. n Bagoly-vár melleit elhaladva, elérünk egv
két oldalt szépen fásitolt utal. Ez vezet az erdei
iskolához, hova negyed órai séta után, érünk eh
Az iskola épülete mindjárt az erdő szelén van
építve, mert a beteges, gyenge szervezetnek nem
az erdő árnyára, hanem a napsütötte tisztásra van
szüksége. Csinos, egyszerű épület. Van benne 2
nagy hálóterem, egy tanítónői lakás, konyha, kamra
s végül az épülethez egy csinosan épített, oldalt
5
—
teljesen nyílott, fedett csarnok, hol rósz idő esetén
tanulnak. Ezeken kívül még szükséges mellékhe
lyiségek is vannak. A tanítás állandóan — ha az
idő engedi — künn szabad ég alatt történik. Igen,
az erdei iskola tanterme, a világ legnagyobb, leg
bámulatosabb tanterme: a természet. Ez az egyik
nagyérdeme az erdei iskolának, hogy a paedagogia számára felfedezte a természetet s nemcsak
feléj; fordítja az iskolát, de magába a természetbe
helyezi annak helyét. Valami fenséges van abban,
mikor az oktató művészet mestere a szabad ég
aluli adja át lelke kincsét tanítványainak és mi
kor a fiatalok lelki gazdagodásuk mellett vissza
nyerik testi épségüket is.
A szabadban való tanítás a tanítónak is könynviti dolgát, mert egy csapásra megszüteti a zárt
szoba fegyelmezés gondját.
Az erdei iskolába a gyermekek reggelenkint
7. esetleg már fél 7 órakor mennek ki a gyüle
kezésre megjelölt városi iskolából egy tanitó fel
ügyelete alatt. Későn érkező gyermeknek csak
felügyelet mellett szabad kimenni.
A tanitási az erdei iskola nagyrészben dél
előtt végzi el; délutánra csupán heti 4 óra ma
rad : rajz, ének, szépírás és kézügyességi gyakor
latokra. Minden óra csak 20—25 percig tart, mely
után 5—10 perces szünet következik. Ez az idő
— tekintve, hogy az erdei iskola a tananyagnak
csak a legfontosabb, legszükségesebb részére szoritkozik^— s tekintve azt, hogy egy osztályban
csak 10 növendék van — igen elegendő. Délelőtt
végzik még a növendékek az u. n. svédlornásza-
— 6 —
tót is, miután a gyermekek hidegvízzel lesznek
lemosva.
Enni naponkint a bennlakók 5-ször, a bejá
rók 4-szer kapnak. Reggel, liz órakor, délután
tejet, kenyeret, délben és este egyszerű, de an
nál táplálóbb ételt.
A délután java része a pihenésé. Műiden
gyermek külön nyugágyon fekszik. Amily lénye
ges e háton fekvő pihenés a tüdő kitágulhatására,
épp oly kedves látványt nyújt a békésen, álom
ban szendergő gyermekcsapat.
A gyermekek az egész napot kint töltve, este
térnek csak vissza családjaikhoz s igy az éjjelre
hazatérő gyermekek a kapcsolatot a szülői ház
zal is fenntartják. Igaz ugyan, hogy e kapcsolat
sok esetben, ahol a szülők t. b, c. a mellett a
lakás hygienie is rossz, veszélyes lehet a gyer
mekre, miért is e bajon segítendő a „T. b. c. el
len küzdő Vasvármegyei Egyesület" 24 gyermek
részére az erdei iskolával kapasolatos inlernátust
létesített, mit már most a belügyi- és kultusz
kormány támogatásával nagyobbit.
Az^ iskola eddig kora tavasszal nyílott meg
és késő ősszel zárult, de a jövőben már. egész
even át nyitva lesz.
Felvételre
a tanitók ajánlanak gyermeke
ket a dispensaire orvosa vizsgál meg s dönt a
felvételben. Különben a dispensaire orvosa az in
tézet egészségügyi felügyelője is. A felvételnél
csak egészségi szempont a döntő s nem a tanu
lásban való elért eredmény.
Szociális szempontból a legjelentősebb intéz
ményeink egyike az ily iskola. Hogy is ne lenne
jelentős, mikor itt a jövő nemzedék egészségi
állapotának javításán, erősítésén munkálkodnak.
Égetően szükséges, hogy minden városban
legyen egy ily intézmény. A t. b. c. ellen küzdő
szanatóriumi egyesületeknek munka programmjukba kellene venniök az erdei, illetve kerti is
kolák felállításának szorgalmazását, mert ez isko
lák a t. b. c. terjedésének erős gátlói lennének s
igy a szanatóriumi egyesületek nem csak a baj
orvoslásán dolgoznának, hanem a baj megelő
zésen is, mely utóbbi a jövőre nézve igen jelen
tős munka lenne. Az illetékes hatóságoknak pedig,
nevezetesen:^ népoktatás vezetőinek és a váro
sok vezetőinek eítagadhatatlan kötelességük, ugy
az egészséges-, mint a beteges, gyenge szervezetű,
kicsiny polgárokkal szemben, hogy egészségük
megvédésére — illetve erősítésére és edzésére
minél több erdei, vagy ahol ez nem lehetséges,
ott kerti iskolát létesítsenek!
Shrőder Miklós
állami tanitó.
HÍREK.
Október 6. A magyar szabadságharc
aradi
tizenhárom dicső vértanújának emlékét az ország
minden részén telujitotta a hazafias kegyelet. Néni
hivatalos zajjal, de az igaz érzés sugalta lelki
szomorúsággal emlékezett meg minden magyar
ember a megdicsőültekről, a múltról, a lefátyo
lozott, de el nem felejthető szomorú múltról. Az
iskolák is kegyelettel adóztak a gyászos nap
8
9
emlékének. A középiskolák tanulói nyilvános is
kolai gyászünnepély alakjában, az elemi iskolák
pedig a tanórák keretében emlékeztek meg az
aradi vértanukról, kiknek emléke legyen á'dolt és
áldásos.
Biztosi! jak ezen siker! egyrészről az eddigi rész
vényjegyzések tekintélyes létszáma, másfelől a
megvételre és további kiépítésre kijelölt székely
udvarhelyi Szejke Fürdő - eladó tulajdonosaival
létrejött azon megegyezés, hogy a fürdő véti láráig
esetleg még fennmaradó részvényeket eladók le
fogják jegyezni és hogy jogot adnak továbbá a
45 holdnyi fürdői let öleiből. örök áron eladandó
100—2(0 négyszögöles villalelkekre való parcel
Paedagógiai esemény. A magyar gyakorlati
paedagógiának méltán egyik kimagasló eseménye a Fővárosi nép
iskolák Helyi Tantervének megjelenése. A miniszteri tantervhez
irt Utasításnak megjelenése annak idején valósággal megle
petés számba ment mélyenjáró gondolataival, modem irá
nyával, gyakorlati érzésével. A fővárosi Helyi Tanterv ennek
az Utasításnak a gyakorlatba való átvitelét, megvalósítását
példázza. De korántsem szárazon, hanen támogatva a haladópaedagógi vívmányainak ismertetésével. Sok pedagógiai fogás,
methodikai eljárás, számtalan kidolgozott tanítás, mellékletül
iskolai feladatok kidolgozott mintái, képek a rajz- és kézü
gyesség tanításához, a fővárosi iskolai növénykert ismerte
tése és fényképe, órarendek stb teszik értékessé az ötödfélszaz oldalnyi vaskos kötetet. Sok gondolatot ébreszt bennünk
p. az egészség ápolása és a testnevelés c. részlet a gver^"iségének megfigyelése, a tanítás munkája stb? stb.
dekes cikkek. Most van az ideje a tanítói könyvtárak kigeszítésének. Nézetünk szerint e munkának minden egyébb
mával A™
e'ÖZnÍe “ idei könyvbeszerzésalkalÍ'n IV JT Beszerezhető a Főváros nyomtatványrak
tárában IV. középponti városháza.
7
t .. — nitík Fördöj’e R-T- megalakulása. A hazai
üdülöd
Pógyfürdője.
indi ntt
° hC ye szervezése érdekében előbb
Holt s úgy a tanítóság, mint általában a na«y
közönség részéről a leemel.
.
mozgalom, mint illet ékes h< Ívről ért
csu-
az ez<’n inlézm™y’ lélcs lő; „Tanítók
ürdoie Részvény Társaság" ez évi
27-én, mmden kétséget kizárólag
A
lázásra. A 26 koronába kerülő és 2 koronás havi
részletekben is, az Udvarhely megyei Takarékpénz
tárba, Székelyudvarhely lizelhelő részvényekből
még jegyezhet, nemkülönben a villatelkekből is
foglalhat le bárki, tetszése szerinti mennyiséget
Gyérkes Mihály ig. tanítónál Székelyudvarhely,
vagy a Szerkeslőségünkben levő aláírási ivén. —
Ajánljuk ezen értékes, társadalmi mozgalmat, mely
követendő pé'daadás a többi fürdőink fejleszté
sére is, úgy a hazai ösztanitóságnak, m ni a más
foglalkozású körben dolgozó nagy közönség min
den egvc.s tagjának, testületeknek, helyi alakula
toknak meleg pártfogásába, mielőbb megnyilvá
nuló élénk támogatásába.
„Gyermekek Világa." Ez a címe annak
az ifjúsági
folyóiratnak, mely Bibó Lajos szerkesztésében és Bartos Lipót kiadásában már harmadik évfolyamban jelenik meg Sze
geden s ma közel 30000 megrendelője van. Valósággal kor
szakot alkotó jelenséget képez .közoktatásügyünk történeté
ben ennek a kis lapnak a jelentősége, mert a hazafias, val
lásos irányt és a kultúra szeretetét, olcsóságánál fogva
egy szám ára 2 fiiér — a nép legalsó rétegébe, a zsellér
házakba viszi be s igy igazán erkölcsnemesitő feladatot vé
gez, segítségére menvén a tanítóknak és iskoláknak egy
aránt. A folyóirat hetenként 8 oldalon, képekkel illusztráltan
jelenik meg s minden egyes száma tartalmaz az ifjúság lelki
-
fejlettségének megfelelő történeti elbeszéléseket, útleírásokat,
meséket, vallásos és hazafias költeményeket, mondákat, talá
nyokat stb., szóval csupa olyan dolgokat, melyek a gyermek
lelkét nemesitik, értelmét fejlesztik s szivét a jó, szép és ne
mes iránt fogékonyé nevelik, Melegen ajánljuk a tanítóknak,
hogy ezen kis lapot, a „Gyermekek Világa" cimü folyóira
tot iskoláikba vezessék be, mert ezt a legszegényebb gyer
mek is könnyen megszerezheti, előnyei pedig alig értékel
hetők. Mutatványszámokat szívesen és készséggel küld a
kiadóhivatal: Szeged, Klauzál-tér, Bartos Lipót könyvkiadóhivatata.
HIVATALOS RÉSZ.
5801 szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami
iskola gondnokságának, — állami óvói felügyelő
bizottságának, — igazgató és vezető tanítójának, ta
nítónőjének és óvónőjének az 1912'13 tanévi állami
iskolai és óvódai számadások beterjesztése tárgyában.
Az 1909. évi 53000 sz. vallás és közoktatás
ügyi miniszteri körrendelettel kiadott gondnoksági
utasítás 36 §a és V. sz. melléklete II. fejezetére;
illetőleg az állami kisdedóvodai felügyelő bizottságok
számára 1892. évi 44000 sz. körrendelettel kiadott
utasítás 22 §-ra utalással felhívom a címet, hogy az
elmúlt 1912—13. tanév számadásait az egyetemi
nyomdánál beszerezhető nyomtatványra összeállítva
szabályszerű felszereléssel (előző évi költségvetési
kivonat, pótleltár, pénztári napló, okmányok s a
letárgyalást igazoló jegyzőkönyvi kivonat) 3 pél
dányban községeknél az illetékes járási számvevőség
hez, rt. városoknál a közigazgatósági bizottsághoz,
folyó évi október hó 25-ig felelősség terhe melleit
terjessze be s annak megtörténtét hivatalomhoz
jelentse be.
Hangsúlyoznom kell, hogy ugy az összeállítás,
mint a beterjesztés körüli szabályok pontos betar
tásáért minden esetben a tekintetes gondnokság,
felügyelő bizottság és gondnokai a legteljesebb
anyagi felelősséggel tartoznak.
Az uj tanévi államsegély nyugtát egyetlen esetben
sem fogom addig láttamozni, mig az előző tanévi
számadás illetékes helyére be nem terjesztett s a
beterjesztés előttem igazolva nem lett.
A bekövetkezhető zavarokért a mulasztást el
követő feleket a felelősség egész súlyával fogja
terhelni.
Szolnok, 1913. október 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5741. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi
állami, községi, izraelita, magán és uradalmi elemi
népiskolai tanítótestületéhez és tanítójához állandó
részletes tanmenet készítése tárgyában.
Hivatkozással 1912. évi április hó 4-én 1991.
sz. a. kelt körlevelemre, felhívom Címedet, mikép
egy tetjes tanévi tapasztalat alapjánjtegye komoly
mérlegelés tárgyává, vájjon a vezetésére bizolt in
tézet érdeke szükségessé teszi-e azt. hogy a hasz-
V
— 12 —
— 13 -
nálalban levő részletes tanmenet ujjal cseréltessék
föl? — Ha ige , tegyen erről hozzám kimerítően
megokolt jelentést. Biztosítom róla, hogy előter
jesztését teljes jóakarattal fogadom és készsége
sen adom meg az engedélyt uj, a miniszteri tan
terv és utasítás követelményének megfelelő részletes
tanmenet szerkesztéséhez.
Ha uj tanmenet készítésének szükségét főn i
forogni nem látja, erre vonatkozó megokolt jelen'ését is mulassa be.
Szolnok, 1913. évi szept. hó 27-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5823. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi
állami, községi és hitfelekezeli elemi iskolai taní
tóihoz népies- előadások tartása tárgyában,.
Az Országos Szabadoklatási Tanács f. évi szept.
hó 30-án kell 746. sz. átirata alapján felhívom a
Címet a népies előadások tartására azzal, hogy
mindazok, akik az 1913114. tanévben előadásokat
szándékoznak tartani, azonnal jelentsék be hozzám,
hogy részükre az Orsz. Szabadok!. Tanács által
kiadott Bejelentő ivet tájékoztatás, i’letőleg pontos
kitöltés és f. é, okt, hó 20-ig hozzám leendő be
terjesztés végeit megküldhessem.
Szolnok, 1913. október 2.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5613. szám.
Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei va'amennyi
községi és uradalmi iskolaszéknek az egyéves ön
kéntesi szolgálatra bevonuló tanítók helyettesítése,
a fizetési fokozatban való előlépés s a magasabb
fizetési osztályokban való előléptetés tárgyában.
Alkalmazkodó tudomásulvétel végett vall.- és
közokt. miniszter ur énrg) mell ósága f. é. 149.893.
sz. rendeletét
hivat.dós
mis dalban
alább
szószerinl közlöm:
„A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisz
tertől. 149.893. szám.
Az 1913 évi XVI. t. c. 20 §-a értelmében az
a községi és h Belekezdi elemi népiskolai tanitó,
aki mint cg' évi önkéntes teljesít tényleges kato
nai szolgá'alol, szabadságon levőnek tekintendő
és ennek az egv évnek a tartama alatt lizelés
természetével bíró il élményéinek 8J0 koronái
meghaladó részére igényi tarthat.
Ha pedig az egvéves önkénlesi katonai szol
gálat; a bevonult tanitó fizetés kiegészítő államse
gélyt élvezel!, úgy az ennek az egy évben lat lá
máin visszatartóit államsegély a tanitó helyettesíté
sére alkalmazott segédtanító díjazásának kiegészí
tésére lordithaló.
A törvény e rendelkezésére támaszkodva, az
államsegéllyel egybekötött állásokon alkalmazott
községi és hitfelekezeli elemi népiskolai tanítóknak
lOnyleges katonai szóig lat teljesítése végett tör
ténő bevonulása esetére a következőket renddé n.
— 14 —
1. A bevonulás ténye és időpontja a törvény
hatóság közigazgatási bizottsága által minden egyes
tanitól érinlőleg külön jelentés utján hozzám soronkivül bejelentendő s egyben javaslat teendő
a fizetés kiegészítő államsegély egészben, vagy
részben való beszüntetése iránt, a szerint t.
i. amint ennek összege az évi 800 koronán
alul volt, • vagy pedig ezt meghaladta, mivel
l. i. a 800 koronán felül levő összeg a be
vonult tanitól illeti meg s részére továbbra is fo
lyósítva marad.
2. Magától értetik, hogy az igy visszatartott
államsegély az alkalmazandó helyettes tanitó ré
szére fog szolgálati ideje tartamára folyositlalni.
Amidőn tehát az iskolaszék helyettes tanitól már
alkalmazott, ezt hozzám a közig, bizottság utján
jelentse be. Ez alkalommal a helyettes képesíté
sére, magyar honpolgárságára, alkalmazására, dí
jazásának s működésének kezdő időpontjára vovonatkozó okmányok is belerjes/.lelnek.
Az 1913. évi XVI. törvénycikk nem nyújtván
tájékoztatást az iránt, vájjon az állam segélyt él
vező és szolgálati ideje alapján előléptetésre jogo
sult községi és hit felekezeti elemi népiskolai taní
tók részére az államsegélyként esedékes többlet
hivatalból, avagy külön folyamodás alapján fog-e
u’alványozlalni, értesítem a Címet,hogy ez iránt
az iskolaszéknek három hónappal az esedékesség
beállta előtt a közigazgatási bizottság utján folya
modnia kell.
A E kérvényhez seminő bkmány me.lékelése
nem szükséges s az iskolaszékek egyedül a meg
felelő időhatár betartására íigyelmezlelendők az*
zal, hogy az elkésve folyamodók a tanítókat ne
tán érő károsodásért anyagilag felelősek.
Minthogy az 1913. évi XVI. t-c. 15. §-a ér
telmében a hilfelekezeli tanitók előléptetésénél,
vagyis a nlagasabb fizetési osztályba való soro
lásánál az egyházi főhatóság véleménye előzete
sen meghallgatandó, az illető iskolaszékek, amenynyiben a fizetési többletet államsegélyként óhajt
ják biztosítani, a folyamodás előtt kérjék az egy
házi főhatóság hozzájárulását s az ezt igazoló
nyilatkozatot csatolják a kérvényhez.
Budapest, 1913 szeptember hó 18. A minisz
ter helyett: Benedek s. k. államtitkár.
Szolnok, 1913 szeptember hó 23.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
T. E. Fegyvernek. A kir. tanfelügyelő urnák
lapunk
mai számában közzétett körlevelét is szives figyelmébe aján
lom a jelzett tanterv ismertetéséhez. ’
S. A. „A szüret hajdan és most." cimü cikket ne kö
zöljük. Ne szomoritsuk az amúgy is méltán bús magyar vé
reinket. Tény, hogy a régi jó világban vigabban folyt le a
halottor mint manapság a szüret.
H. I. Mit lehet abból következtetni, hogy az ön ideál
jának kedvenc madara a gólya? Azt, hogy annak idején
kedvenc bútora a bölcső lesz.
HIRDETÉSEKET
jutányos árért közöl e lap
KIADÓHIVATALA, TURKEVÉN.
- 16 -
VI.évfolyam.
kárainak a «Me9y3Í NéPoktatas“
nereUlCK hogy előfizetéseiket 1913.
küldeni
szíveskedjenek
e
lap
e,of,zeto'’
évről • be
kiadóhivatalába.
Hiomdaí munhákat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
Daróczy Antal Turkevén.
Kérjük az 1911—12. ovi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiratási dijakból az előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
Tisztelettel a
KIADÓHIVATAL
T u r k e v e.
Szolnok, I9l3foktóber 25.
18.
szám.
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona^
Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felelős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY^
ANTAL-kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
A helyesírásról.
Beható tanulmány tárgyává tettem a magyar
helyesírást, mert ez a legkényesebb tárgya az elemi
oktatásnak.
Szükséges tehát, hogy a legelső módszeres
megbeszélésünk tárgyává a helyesírást tegyük.
Mit is kíván hát az Utasítás?
a) Az általános részben : „A magyar nyelv ta
nításának célja a tanulókat arra képesíteni, hogy
gondolataikat a népiskola nyújtotta műveltséghez
képest szóban és Írásban helyesen és csinosan
tudják kifejezni*
b) A részletes részben pedig ugyanaz, de a
helyesen szó helyett érthetően; továbbá: A ta
nítónak . . . azokat a szókat, melyeket ügy Írnak,
amint a müveit köznyelven ejtjük őket {fonetikusan)
oly tisztán kell ejtenie, hogy a szerint lehessen írni
őket; pl. kellene, azt mondom, molnár és nem
kéne, aszondom, mónár. Ellenben azokat a szó
;
—
2
—
kát, melyeket nem kiejtés, hanem származás, össze
tétel szerint írunk (etimologikusan) nem szabad a
helyesírás megkönnyítése végett ügy ejtenie, amint
írjuk őket. Tehát nem: igazság, gondja, töltse, ha
nem rendesen: igasság, gongya, tölcse. A helyes
írás kedvéért nem szabad a kiejtést meghamisítani.
Ily szók helyes írását nyelvtani elemezés utján ta
nulja meg a gyermek és látás utján szokja meg. “
Ezt mondja az Utasítás. Egész röviden.
Első látásra, hallásra (gesz terjedelmében el
érhetőnek, keresztül hihetőnek látszik, mélyebb
bepillantással azonban nem az elemi iskolában,
de még a közép iskolában sem
Mit mond ugyanis az élet? a tapasztalat?!
Azt, hogy a legkevesebb magyar ember tud
magyarul helyesen Írni, még ha bál mily tiszta,
csengő magyarsággal beszél is.
Mei ész állítás, de való.
A helyesírás egy convencionális do’og. a
legnehezebb valami.
Hogy miért van ez igy, vissza kell térnem
egy századdal az elmúlt időbe.
Híres Írónk és tudósunk Révai Miklós, a törté
neti nyelvtudomány megalapítójának 56 éves ko
rában (1866-ban) jelent meg a főműve latin nvelven: „A magyar nyelvtan." Sokat irt addig, inig
szükségesnek látta a helyesírás alapját lerakni;
elkezdett régi iratokban kutatni, mert azt mondta^
hogy a nyelv Isten adománya lévén, tökéletes’
tehát mindenben vissza kell térni a régiekhez, a
régi alakot kutatni és a származási elvek szerint
írni mindent. Etimológiai alapon tehát: lál-j-a
Nem kevésbé híres tudós, városunk szülöttje:
Verseghy Ferenc pedig síkra szállt. ellene azzal,
hogy ő nem ismeri késznek a nyelvet, felállította
az evolúció (fejlődés) törvényét és tisztán a fone
tika alapján ir, pl. láttya.
Különben Arany János, a legkitűnőbb magyar
fül is igy ir, tisztán a fonetika alapján: alunni,
aluli.
És hogy állunk most a helyes irás dolgában
160 év múlva? Sehogy, a Tudományos Akadé
mia tanulmányoz, vitatkozik és kiadja 1901-ben
tudományos alapon álló helyesírását, melyet sem
a zsurnaliszta, sem más nem követ. Ekkor 1903ban megbízza a miniszter az Országos Közokta
tásügyi Tanácsot, hogy csináljon egy könnyebb
helyesírást és napvilágot lát Balassa József szer
kesztésében: A magyar helyesírás szabályai fü
zete. Ez már erősen áll a fonetika alapján; de
ugyanezen 862—903. sz. min. rendelet alapján
szükséget pótol 1908-ban Simonyi Zsigmönd, aki
nek javaslatára ugy 1903-ban, mint folytatólag
1907-ben a Vall, és Közokt. min. elfogadta a kö
vetkező egyszerűsítéseket: 1) c (ez helyett), 2) a
kétjegyű mássalhangzók csonkítása ragozásnál is,
3) a vonatkozó névmások egybeirását pl. aki te
veled, őmiatluk stb., 4) a közhasználatú idegen
szók magyaros Írását, pl. konyak, kvóta, koksz,
vekszál stb, 5) a helységnevek egybeirását az el
avult belük kihagyásával (th, gh, aá, eé, oó,) te
hát Szatmár, Dós Törökszentmiklós, 6) Higgyed
(s nem higgyed) poggyász (s nem podgyász) stb*
1909-ben pedig dr. Veszprémi Vilmos szegedi áll.
főreáliskolai tanár füzetete: „A magyar helyesírás
szabályai" még inkább közeledve a fonetikához,
dig azon elv alapján, hogy legalább egy-egy vi
dék írjon egyöntetűen, egyenlő elvek alapján.
Most már ha akarom fekete, ha akarom fe
hér, akármelyik tüzetel vizsgálom, igen sok szó
nál van 2—3 alak is, egyikben az egyik alak,
másiknál a másik alak az ajánlatosabb, tehát
mindkét alak jó, pl. ad—ád, beljebb—bellebb,
bosszú—boszú, csepp—csöpp, csöpög - csepeg,
gally— galy, higgyen. Hol van itt az etimológia:
bízik—bizalom, higgyen stb. szóknál? Miért legyen
jó a higgyen, ha nem jó az aggyon (adjon) Mi
ért jó most a poggyász, ha ezelőtt jó volt a
podgyász? Miért jó egyet, esőt . és nem eggyel,
essőt.
Különben lássuk, ki hogyan ir:
862 903. sz. min., rendelet kapcsán kiadott szó
jegyzék
Balassa
agancs
mindjárt
misszió
rutin
szfinx ’
szimpátia
Simonyi
agancs
mindjárt
misszió
rutin
szfinx
szimpátia
Veszprémi
aggancs
agancs
mindjárt
mingyárt
misszió
missió
rutin
rutin
szfinx
szfinksz
szimpátia
szimpátia
azonban
azomban
utca
ucca
tegnap
tennap
t'
papagáj
' papagáj
papagály
pnjka
pulyka
rosszal
rosszal
rosszallóm
icce
kocsma
A Veszprémi-féle helyes írás szerint ir a sze
gedi gyerek, meg annak a 13 középiskolának a
tanulója mind, mely középiskolák Szegeddel
együtt egy főigazgatói kerületet képeznek és pe
Tehát igazam van, mikor állítom, hogy a magyar
helyesírás még nincs eldöntve és nagyon sokára lesz
eldöntve. Az elemi iskolában az idézett rendelet
tel k'adott szójegyzék szerint kell írni, de ez már
10 éves és annál jobb, könnyebb áltekintésü a
Simonyi-féle, a legújabb pedig a Veszprémi-féle;
pedig ezekben is 2 -3-féle alak is helyes. Melyik
szerint igazodjék a müveit, tanult ember? Melyik
szerint tanítson a tanitó? Képes-e a tanitó —
kérdem — a magyar nyelv összes szókincsét fel
ölelni a népiskolában? Képes-e azt a gyermek
szeme elé állítani, azt begyakorolni ? A mikor az
idézett rendeletben említett szók egyik alakját
véve tekintetbe, abban 1554 szó Van felvéve ; hát
még az olt föl nem vett, de a helyesírás elsajá
tításához föltétlenül gyakorlandó szónak mennyi
a száma? Képes-e továbbá a tanitó a gyermek
gyenge fejébe a magyar nyelvtant ugy elraktálozni, hogy az a tanuló biztos kalauza legyen az
etimológiára, amikor még a gimnáziumi III. osz
tályban is túl korai a nyelvtan tanítás, ahol pe
dig már; csak válogatottabb elemmel van dolga a
tanárnak és az a diák érettségit tesz helytelen
helyes írással és dr. juris lesz anélkül, hogy tollba
mondás után tudjon írni. Kérdem: képes-e tehát
a tanító az Utasításban előirt eredményt teljesen
elérni ?
Különben is, tekintsük a helyes irás nehézsé
geit. Révay nagyobb nyelvész volt, Verseghy na
gyobb filozóf. Ugy a min. rendelet szójegyzékei,
mint Balassa, Simonyi, Veszprémi mindkettőt
- 6 I
■
■
* J
fogadták el alapul: Verseghy elvét, az evolúció
törvényét elfogadták a lőszóknál, mig a ragokra
és képzőkre nézve megalkudtak Révay elveivel.
)
Különben még egy nem kevésbé fontos ki
jelentést kell idéznem és leszögeznem, és ez az,
melyet, mint beható tanulmányozása eredményét
Dr. Veszelly Ödön nagy tudósunk mond: „A he
lyes írást megtanítani nem lehet, csak az tud
helyesen írni, aki sokat olvasott, hogy a látott
szóképek állandóan a szeme előtt állanak, hogy
aki igen sokat ir (mint geleji Katona István, aki,
mikor 4000 oldalra terjedő Öreg graduálját irta,
kételyekkel a helyesírásra nézve, megírta a 13
lapra terjedő gramatikácskáját etimológiai alapon;
vagy Pázmány mikor 8000 oldalas müvet irt)
ezeknek a helyesírás convencionális (szokásos)
tulajdonává lesz. Vagy ha az embernek biztos a
nyelvtani ismerete, akkor még el-el igazodhatik.
— Már pedig az elemi iskolás gyereknél sem az
olvasottság, sem a sok írás, de még a nyelvtani
ismeret sem lehet biztos kalauz, különösen a
szolnoki gyereknél, aki az Agyvához innyia
megy, mikor szivát ett, ha kapott az idestől.
Általános nehézsége a helyes Írásnak pedig
az, hogy élőnyelv, fejlődik, a divatnak van alá
vetve és nemzedékről nemzedékre változik, akár
csak a kaligrafia; és mert a nyelvben változik a
hang, változik fonetikus Írása és 50 év múlva
újra egészen más lesz a helyesírás. Én különben
már most temetném el az ly-el nem hagynám
még 50 évig.
Mind ezekből láthatjuk és
megállapíthatjuk,
hogy egységes helyes Írásunk nincs, mert több
féleképpen írva is helyesnek vagy helytelennek
mondható: megállapíthatjuk azt, hogy az elemi
iskolában az utasításban előirt célt teljesen el nem
érhetjük. Mi tehát a teendőnk?
Amint már említettem, az egész magyar szó
kincset nem lehel a gyermek szeme elé állítani
és mindent teljesen begyakoroltatni; nem lehet a
nyelvtani ismeretéi annyira fejleszteni, hogy pon
tosan tudjon dislingválni, mikor Írjon fonelice s
mikor elimológice.
Én tehát a kényesebb elimológikus szókat,
valamint azokat, melyek többféleképpen irhatok,
kihagyandóknak vélem és csak a közönséges be
szédben előforduló szóknak a helyes írását vélem
keresztül viendőnek a fonetika alapján. Mert ha
mi mindig csak a kényes szókat gyakoroltatjuk,
a gyerek, mikor magátőT fog Írni, a legközönsé
gesebb fonetikus szóban is csodabogarat fog látni
és leszármaztatja olyan ősi alaktól, melyre nem
fogunk ráismerni, hogy mit is akar. írni.
A fonetikai íráson kívül csak a következőket
látom szükségesnék és pedig a következő beosz
tással keresztül viendőnek.
I.-II oszt. A nagy betűk használata és né
hány szó ly-lyel valamint az idézett min. szójegyzékből I. oszt 25—30 szó II. oszt 50—75
SZÓ. —
' .
•’ ■' . .
■
III. oszt. Az igének mull ideje t, tl,(-val-vel,
vá-vé csak fonetikusan) néhány d tövü igével. A
szójegyzékből pedig (III.—-VI) osztályonkint
100—í00 szó.
'
—
— 9
8 —
IV. oszt. Az eddigieken kívül a tárgy rag, az
igének felszólító módja, j, az s, sz, z, t tövű
igéknél is (ez különben szintén fonetikusan) és
t .különösen a névutókat. Az V—VI. a 100—100
szón kívül semmi újat, elégedjünk meg azzal, ha
az általam megjelölt körben jól írnak, hiszen a
tehetségesebb tanulók a IV-ik osztályból beléptek
a középiskolába.
Javaslom tehát, hogy a legközelebbi összgyü• lés elé oly javaslatot tegyünk, hogy azon összgyülés küldjön ki kerületközi bizottságot, mely a
min. szójegyzékből válassza meg osztályonként
az általam tervezett 500 szót, hogy azokat részint
a másolandó mondatokba, részint a tollbamondás „
helyesírási mondatokba foglalva feldolgozhassuk
ugy, hogy nem sokat markolunk, de azt jól fog
tuk meg.
Javaslom továbbá, hogy testületünk minden
tagja vezessen állandó jegyzéket arról, hogy mi
kor, mit és hogyan foglalkozott a helyirás anya
gával; e jegyzék legyen a bástyánk arra nézve,
hogy tőlünk telhetőleg minden lehetőt meg
tettünk.
Rendkivül fontos a helyes írás céljának el
érésére a gyakorlat javítás kérdése is. Állapodjunk
meg e tekintetben is az egyöntetűség kedvéért
az egyforma jelekben,, melyeket minden gyerek
megértsen. Elfogadásra ajánlom a következő egy
szerű jeleket:
*
Piros tintával 2 egybeirott szó elválasztására
egybeírandó szók összekötése
Rövid helyett hosszú és fordítva, nagy helyett
—
kicsi és fordítva csak a hibás betű legyen _ alá
húzva.
>
Egy-két betű kihagyásánál a szükséges hely
kis v
.
__
Egész szó vagy mondat kihagyásánál nagy V
Szórendi hibánál 1, 2, 3 stb. a szók fölött.
Hibás mondat szaggatottan-------Fölösleges rész szó zárjelbe ( )
Szükséges megállapodnunk még a gyakorlat
külső alakjában is:
írassunk egy tanévben 17 gyakorlatot (mert
szeptember első telében, júniusban már nem le
het irni, karácsonykor, husvétkor is elmarad
10—10 nap) gyakorlatokra, használjunk 2 füzetet,
az egyik fogalmazási „leladatók“ a másik nyelv
tani dolgok alkalmazására „gyakorlatok" címmel.Előtte római szám, utána kis betűvel f. gy.
A gyakorlatokat es feladatokat a tűzetnek
csak a baloldalára írassuk, a vele szemben álló
jobb oldal maradjon a javításra.
Tanulmányomat azzal fejezem be, hogy bar
ez is közelebb hozná tanulóinkat a magyar he
lyesírásnak minél jobb és tökéletesebb elsajá
tításához.
Ácsai Mihály.
H 1 K E K.
Költségvetések, számadások. Mint a kir. tanfelüevelőségtöl vett körlevelek is igazolják, október az óvodai
és iskolai számadások, költségvetések elkészítésének ideje.
Valóságos lidércnyomástól szabadul meg az az
amelyik 60-80 ko/onás tételekről elszámolván, hónaljakra
- 10 —
való paksamétáktól szabadul meg a számadás és költségvetés
elkészítésié címén. Kívánatos volna, hogy a költségvetések és
számadások elkészítése is egyszerűbbé, tehát könnyebbé és
áttekinthetőbbé tétetnék valahára.
Gyermekmenhely Szolnokon. A budapesti gyermekmenhely, túlzsúfoltsága folytán keletkezett azon terv, hogy a
kisdedek elhelyezése esetleg a közel vidéken létesítendő
pót menhelyek létesítése által eszközöltessék, ami arra indí
totta vármegyénk alispánját, hogy egy ily gyermekmenhely
részére a m. kir. belügyminiszternél, Szolnok város kijelö
lését nozza javaslatba. Ez érdekből a héten folyó hó 14-én,
Ruffy Pál miniszteri tanácsos a gyerme’ menhelyek főfelügye
lője és Kőszegi Sándor miniszteri tanácsos, a gyermekvédelmi
osztály vezetője, Szolnokra érkeztek és a gyermekhelyre al
kalmas terület tanulmányozása s a vármegye és Szolnok város
által nyújtandó mérsékelt segély kilátásba helyezése után
valószínűleg javaslatot tesznek a miniszternek, egy gyermekmenhelynek Szolnokon leendő* elhelyezése iránt. Azért re
mélhető, hogy a vármegye alispánjának előterjesztése folytán,
már a közeli napokban megkezdetnek a tárgyalások arra
nézve, hogy Szolnokon, mint erre alkalmas helyen, egy
gyermektelep létesitessék. Lapunk szerkesztője a Szolnokon
megjelenő „Hszavidéki Újságában mintegy .két évvel ez
e ott felsorolta azon okokat, amelyek miatt az is fölötte
kívánatos .volna, hogy az iskolaköteles úgynevezett „fehér
eresztes gyerekek is közös menhelyen helyeztessenek el.
H I VA TA L 0 S
RÉSZ.
5802 szám.
Körlevél.
Kun ^zolllok vármegye valamemennyi állami
mi 'skola igazgatójának, illetve vezető tanítójának.
kóla
3 CÍmet’ h°gy a vezetésérc bízott állami is(skolak) tanerőiről, illetve a folyó 1913|14. tanévre be
irt mindennapi tankötelesekről a közölt III. számú kimutatási
minta szerint rovatozandó ivén legkésőbb folyó év november
l-ig terjessze be. Megjegyzem, hogy az egyes kültelki isko
láknál a szóbanlevő III. számú kimutatás külön-külon
állítandó ki, de egyszerre terjesztendő be.
Különösen hangsulyozandónak találtam azt, hogy a
beirt mindennapi tankötelesek együttes számának a nem,
osztályok, anyanyelv, és vallás, szerinti megosztás együttes
számával pontosan egyezni kell. Felületesen összeállított ki-
mutatás be nem terjeszthető.
A 111. számú kimutatással egyidejűleg készítsen Cím
az ugyan csak itt közölt IX. számú kimutatási minta sze
rint községe népiskolai adatairól egy külön
azt a 111. számú kimutatással egyszerre terjessze be híva
lomhoz A IV. számú kimutatás a községi elöljáróság és az
illető hitfelekezeti, vagy községi jellegű népiskolák iskolaszéki
elnöke által is aláírandó. A kimutatások késedelmes vagy
hiányos beterjesztéséért Cím a legteljesebb mértekben felelős.
Szolnok, 1913. október, 1-én.
■
.1
“V.fl
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
3479. szám.
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi allami iskola
Gondnokságának, községi és hitfelekezeti iskolaszékének. igaz
gató és vezető tanítójának, az állatvédő egyesület helyt cső
portjának megalakítása tárgyában.
Hazánk madár- és állatvilága pusztulóban van aminek
oka a változott természeti viszonyok mellett leginkább abban
lelhető hogy népünk s az iskolás gyermekek, de meg a ser
dűlő ifjúság is részint tudatlanságból, részint babpnasagbo
kegyetlenül pusztítja a madár fészkeket, tojásokat; ehogdossa
a madarakat és legnagyobb részt hasznos mezei altatókat.
— 12 —
Ezen barbár szokások szanálására hívom fel a Cím fi
gyelmét, kérve, hogy az állat- és madárvédelem érdekében
a helyi intelligensebb társadalom és az iskola bevonásával, a
helyi csoportot megszervezni, megalakítani; annak működése
körében minden eszközt, alkalmat és módot felhasználni tö
rekedjék, mi a jó eredményt biztosíthatja.
Egyben kérem, hogy a megalakulás megtörténtét hiva
talomhoz november hó 15-ig bejelenteni szíveskedjék.
Szolnok, 1913. október 1-én.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
5878. számhoz.
Körlevél.
m'^‘ vallds'és közoktatásügyi miniszternek 1913 évi
3278. eln. szám alatt kelt körrendeletének másolata.
A magyar gyártmányú rajz- és írószerek ajánlása tárgyában
valamennyi oktatásügyi hatóságnak.
A hazai ipar termékeinek kellő mérvben való elterjedését és ‘
az akadályozza- hogy piacainkat az
hogv miffUó
e?'k el’ aminek szomoru következménye,
g évenfe milliókkal gyarapítjuk a külföld vagyonát
A
ejl°désében megakad és a nemzet elszegényedik’
Magv S°f
figyele,nre méltónak találom tehát a
síó
z T
azt a Elhívását, melyben a váirányitani°kü!önö^yelméd- 3 magyar terményekre igyekszik
hX rai ’és
ped,g a tanul0 ifjúságot arra indítani,
bőrszerezze Í ÍT *Ztség,eteit kizáróIag azokból a cikkek-
Egyesület" va™ a S
'á‘Va a ”Magyar Védö
esetleg az alább kö7 ”H°r0mP0 JUSágÍ Liga“ védöjegyével,
* az aiabb közölt ismertetőjelekkel
■ »■> intézetnek
*
szükségletét kizárólag ~k m,nden wjz-vagy írószer
mire nézve kÍmSi
^artmányo^ól szerezze be,
« alán™
és n^éki^
— 13 —
gének ismerje minden idegen iparcikket mellőzni, ami hazai
gyártmánnyal pótolható.
E célból közlöm a Címmel és a Cim utján az ifjúság
gal a következőket: Irka, rajzlap, rajztömb, levélpapiros, irópapiros, zseb-és
jegyzetkönyv akkor hazai, hogy ha az itt közölt viznyomásos védőjegyek bármelyike, avagy egyes részük látható az
egyes iveken.
• Papiros: Első Magyar Papíripar Részvénytársaság gyár
jegye: egy vár, P. M. I. betűk, felette szárnyát kiterjesztő
madár.
Fiumei papírgyár: Csillag közepén F. betű, alatta S. M.
Copony Márton, Brassó: megkoronázott fagyökér, C. M.
betűkkel.
Gyürky Pál, Tiszolcz: íjra helyezett nyílvessző.
Hamburger V., Poprád: Három tulipán, alatta „1693.
Poprádi" felirat.
Hermaneczi papírgyár: Hattyú, alatta 1829 évszám.
Diósgyőri papírgyár: Két tölgylevél, alatta három makk.
Magyar papírgyár részvénytársaság, Rózsahegy: „M. A.
P. A. R. T. szó.
Sajóházai papírgyár: Egy tőr közepén N. Gy.
Rózsahegyi papírgyár: Nyíllal átlőtt rózsa.
Spiegel Vilmos és Társa, kisszeben: Postatrombita.
Zágrábi Papíripar Részvénytársaság: Háromtornyú vár
kapu, felette csillag és ujhold.
Festék hazai: ha „Malter Testvérek" vagy „Dóri E“
felirat angyal védjegyei van a tubuson vagy a festéken.
Festékcsésze, tusczésze, festék paletta tenta palackok
védőjegye.' öttornyos rajz (Pécs) az alján.
Háromszög, vonalzó, rajztábla, rajzsin, tolltartó védő
jegye: háromszögön a turulmadár. Rigler J. Ede gyárából.
írón védejegye: Nyíllal átlőtt szív.
Iróntoll és totezár: Első Magyar Acéltollgyár Budapest"
felírással. Védőjegye; mezőben szárnyát kiterjesztő, sas. mely
szájában S. I. monogrammot tart vagy „Sorompó felírás.
Kréta: Száraz várni Krétagyár Részvénytársaság felírássál a dobozon vagy „Sorompó" felírással.
)
— 15 —
— 14 —
Rapestköz: Szénáss, Bél.
Uránia". Rajzeszköz: „Árpád körzogyar Sz, l _ «*
n
vagy
„Árpád rajzeszköz, magyar gyarMy ^B hel
E
Lenthroyler Frigyes gyártmánya. XX-jel es L. r. d.
of i í Iz
*
Rajzszög: „Schulier József Budapest" felírással.
Tenta és tus, Kármmoidat: Muller „1 estverek , „
«
cég és Oeiger", „Sorompó" felírással, „Haertel Walter
”DOrlTörlőgummi (Radír) védöjegye: a koronás magyar cí
mer, védszavak a magyar folyónevek, pl. Duna, Tisza, Drava,
Ipoly stb. vagy Sorompó. Pozsonyban mügummit is gyár
tanak „Mügummi magyar gyártmány" felírással.
Könyvtáska: Magyar Védő Egyesület védőjegye.
Legyen jelszavunk: Hódítsuk vissza hazai termékeink
nek a hazai piacot!
Végül megjegyzem, hogy amennyiben a számadások
vizsgálata során vagy a hozzám érkező jelentésekből arról
szereznék meggyőződést, hogy jelen rendelkezésemnek nem
volt kellő foganatja: a rendelkezésemé álló megtorló intéz
kedéseket alkalmazásba veendem.
Budapest, 1913. évi szeptember hó 12-én.
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1913. évi október hó 8-án.
Csikós József
kir. s. tanfelügyelő.
6128. szám.
Köriével.
Jász-Nagy-Kun Szolnok vármegye valamennyi állami
iskolai Gondnokságának, állami elemi iskolai igazgató-és
vezető tanítójának; az állami elemi népiskolai ujrendszerü
A. B. C. számadási nyomtatványok használata tárgyában.
Vallás és közoktatásügyi miniszter ur Öméltósága folyó
évi augusztus 29-én 44040. számú körrendeletével az állami
elemi népiskolák számadásaihoz eddig használt nyomtatvá
nyokat — tekintettel arra, hogy azok úgy alaki mint minő
ségük tekintetében a követelményeknek többé nem felelnek
meg — hatályon kivül helyezni és helyettük ujrendszerü
nyomtatványok kötelező használatát rendeli el.
Ezzel egyidejűleg elrendeli, hogy minden állami elemi
népiskola az uj számadási nyomtatványnak bevételi és kiadási
belivciből oly bekötött és lapszámozott „számadási főkönyv"vei tartozik magát ellátni, amely az iskola vagyonkezelési
adatainak följegyzéscire legalább öt évre elegendő. A száma
dási főkönyv az iskola vagyonkezelője által pontosan veze
tendő és megőrzendő. A vagyonkezelő személyében beálló
változás esetén a számadási főkönyvet az iskola gondnoksága
jegyzőkönyv mellett bízza a vagyonkezelő utódjára.
Az állami elemi iskola gondnokság ezzel megbízott tag
jai az iskolai vagyonkezelést a számadási főköny^ alapján
időnként ellenőrizni kötelesek, mert annak helyességéért anya
gilag egyetemlegesen felelősek.
Az iskolai számadások mikénti vezetésére nézve a szá
madási nyomtatvány pótlapján levő „Utasítás" 3-8 pontjá
ban foglaltak tartandók szigorúan szem előtt.
Erről Címet azzal értesítem, hogy a szükséges száma
dási nyomtatványokat kizárólag csakis a m. kir, tudomány
egyetemi nyomdától kötelesek beszerezni. Kérem, hogy az
A. B. C. mintájú számadási nyomtatványoknak kellő mennyi
ségben beszerzése iránt sürgősen intézkedni szíveskedjék.
Megjegyzem, hogy ha az 1912/13. tanévi számadás az eddig
használatban volt nyomtatványon már összeálfitatott, ebben
az esetben csak a folyó tanévi számadásokat kell majd az
uj nyomtatványok használata mellett szerkeszteni.
Szolnok, 1913. október 17-én.
kir. tanfelügyelő helyett
Kóródy Ferencz
kir.s . tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
U. A. Boldogháza. A lap küldésére a kiadó urat felhívtam. A cikke\et kérem
A. M. A ka-cos mellett irt karcolat arra enged következtetni,
hogy az előbbi is nagyon rósz lehetett.
S. T. Aki a házassága előtt a netán bekövetkezendő válópör
költségeitől fél; az ne is gondoljon a nösülésre.
Oy. J. Balogh kollégánk csak a kántorságról mondott le. Más
ról nem.
— 16 —
V' ~4r.nl/
Keretnek
küldeni
a „Megyai Népoktatás"
előfizetői,
h0’y eiöflzetés8iket 1913. évről be-
szíveskedjenek
e
lap
kiadóhivatalába.
Nyomdai muháhat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
naróczOntáTTurkeiJÉn.
,F E L H IV R 51
Kérjük az 1911—12. évi hát
ralékosokat, valamint az 1913.
évi előfizetőket, hogy a beiratási dijakból az előfizetési
árat beküldeni szíveskedjenek.
Tisztelettel a
KIADÓHIVATAL
Turkeve.
1912—13. tanévi tanítóinak s tanulóinak létszámáról.
__ ____________________________________________
9
10
l
-- * ----------- ——------ _
A mindennapi iskolába járó (6—12 éves) tanulók között volt
nézve
anyanyelvre
Jegyzet.
nézve
!
—
egyéb
•
rutén
horvát
szerb
román
*
német
—-
magyar
egyéb
baptista
—
izraelita
unitárius
ág. hitv. evang.
református
gör. kel. (román,
szerb)
gör. kath.
róm. kath.
i
vallásra
(Ha vatafnely rendszeresített, ürese
désben levő tanítói állásban helyettes
működik, annak neve közlendő. — Ha
a tantermek csekély száma miatt vál
takozó oktatás folyik, ez a körül• mény megjelölendő.)
j
•
•*
•
i\ ‘r.
- ■- * ■
■
■
•- 1
*
I
t
1
j
[
4
«
■
igazgató, (tanitó.)
f
■
-
5819|1912. tf. számhoz.
áll. népisk.
*
együttes száma
III.
IV.
V.
VI.
leány
,
—
—
—
--- -—
jár az állami
népiskolába ?
nem jár egyálta
lában iskolába?
népiskolába ?
jár a nemállami
tanítónő
Sorszám
.2
II.
✓
-
f
7
-
■
—*
.
■-
1/7:
'_
-.;l
'
A
-191..................
hó......... napján.
‘
van ?
I.
_____________
kola-e ?
■
fiú-, leány-, vagy vegyes is-
közül
.......
Ezek közül hány
■
A mindennapi iskolába járó tanu
lók osztályonkénti megoszlása és
az egyes osztályok alapterülete
"y
A beiratkozott
mindennapi ta
nulók
_
és annak feltüntetése, vájjon az
Aközség összes
mindennapi tanr köteleseinek
száma:
8
________
Az állami elemi népiskola neve
A kinevezett
tanerők közül
hány
7
II________________________ — _______________ ’______
6
IV. Kimutatás
X
község
összes mindennapi 6—12
éves tanköteleseinek
területén fenálló összes elemi
|
népiskolák
neve és az állami elemi népiskola
05
>
ö5
cú
c
03
C
cű
CÜ
E
'03
N
CC
öjo
<D
szerinti megosztása
19
c
Cú
hó
*
ÖJO
CD 43
<D
aj
szervezésének száma
Kelt
CÚ
c
száma
CD
'3 Q.
E c3
"E
Azoknak a 6 — 12 éves tankötele
seknek száma, akik törvénysze
rű oktatásban nem részesülnek.
5819|91'2. ff. számhoz. .
község 1912—13. tanévi népoktatási adatairól.
Hajlandó és képes-e valamelyik iskolafenn
tartó iskoláját fejleszteni? Ha igen, melyik
iskola fejleszthető s hány tanteremmel ?
Ki köteles az állami népiskolánál a szervezési rendelet értelmében
* uj osztály elhelyezéséről gondoskodni ? Ha a község, képes-e erre
ez idő szerint, s mi módon biztosítaná? Kinek a tulajdona az
állami • iskolai épület ? Telekkönyvileg biztosítva van-e annak
örök használati joga? Van-e megfelelő bérhelyiség, s ha
mennyi ennek évi bére és hány évre bérelhető az ?
VI. évfolyam.
Szolnok, 1913. november 10.
19.
szám,
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. — A lap
szellemi részét illető mindennemű közlemények MAGYARY GYULA
felélős szerk. címére Szolnok, az előfizetési pénzek DARÓCZY
ANTAL kiadóhoz Turkeve, küldendők.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok.
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én.
Néhány szó
a magyar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert.
A „Megyei Népoktatás" f. é. 18-iki számában
Acsay Mihály t. barátom tollából cikk jelent meg,
amelyben bizonyos utakat, módokat jelöl meg a
magyar helyesírásnak, mint nyelvtudománynak
könnyebb átültetésére.
Engedje meg a cikkíró, hogy e rendkivül fon
tos dologhoz szerény szavaimmal én is hozzászól
jak. Kijelentem őszintén, hogy nem lebírálás acé
lom, mert az említett tanulmányban levők nagy
részéhez én is hozzájárulok. Szerény soraim meg
írására egyedül és legfőképpen azok a szomorú
tapasztalatok késztetlek, amelyek rettenetes mér
tékben szadorodnak évről-évre. Igazán mondom,
hogy e tapasztalatok nyomán megáll minden tu
domány. Felháborodik a józan ész, hogy miért nem
— 2 tanul meg a tanulók legnagyobb része helyesen
írni? Miért kell lépten-nyomon hallani középisko
lai tanárok panaszkodását a hozzájuk kerüli anyag
tudatlanságáról? Sajnos, erre a kérdésre még senki
sem adta meg teljesen a feleletet. Én se erre vál
lalkoztam, mert nem tudnék eleget tenni. Csak
röviden vázolni akarom tapasztalataimat s az azok
ból leszűrt tanulságot. Közölni akarom gondolata
imat, amelyekkel a magyar helyesírás eredményes
tanithatását csak egy lépéssel is előbbre vinni
vélem. És ha a helyes felelethez csak egy betűvel
hozzájárulhatok, célomat elértem.
Örök igazság, hogy jól, helyesen csak az ta
níthat, aki maga is tudja azt, amit tanítani akar.
Nagyon sokan voltak a múltban és fájdalom, még
ma is vannak kollégáink között olyanok, akik
maguk se tudnak helyesen Írni. Ezek talán nem
is fogják a helyesírást megtanulni soha. Nem ta
nulmányozzák a folytonos változásokat, nem kisé
rik figyelemmel kiváló nyelvtudósainknak valósá
gos háborúvá fejlődött vitatkozásait, amelyeket
tanügyi lapokban ugy, mint tudományos előadá
sokon folytatnak egymással. Azt mondják, meg
tanulták már ők azt néhány évtizeddel ezelőtt,
újból nem akarnak tanulni. De meg szereznek ők
a krajcáros újságból annyi ismeretet, amennyi az
elemi iskolai támláshoz szükséges. Láttam egyik
kartársam pályázati kérvényét, amelyben „csak"
nyolc helyesírási hiba volt. Elképzelhetjük, hogy
milyen precizitással taníthatja ez a kolléga a ma
gyar helyesírást.
De vádolni nem akarok. Hála az Istennek,
hogy a magyar tanitóság körül-belül kilencven
— 3 —
százaléka ma már nem ezekből a maradiakból
való I
Amely nemzet él, annak nyelve változásoknak
wn kitéve. Művelődik, finomodik. Egymás közötti
érintkezések, társalgások s a minden téren való
haladás hozza magával, hogy nyelvünk folytonosan
fejlődik. Nagyon természetes, hogy nyelvtudósaink
a m elvérzék eme csiszolódásához, fejlődéséhez
alkalmazkodva alkotják meg a helyesírás szabáIvail is.
Nem akarok itt részletesen kitérni a Révay—
Verseghy, sőt a Kazinczy-féle helyesírási harcra.
Nem akarom az u. n. jattisták és ipszilonisták
vitatkozásait részletezni. Csak röviden kívánom
megemlíteni, hogy azóta sokat változott nyelvünk.
Hivatkozom Simonyi Zsigmönd „Az Uj Helyesirás“-ára, 'amely sok régi nyelvtörvényt döntött
meg s a rfyelv fejlődéséhez alkalmazkodva, annál
többet állított fel.
De méltán kérdezhetjük, hogy vájjon ezeket
a helyesírási törvényeket mondhatjuk-e igazán
törvényeknek, szabályoknak? És ha igen, helyes-e,
sőt egyáltalán szabad-e ezeknek á szabályoknak
száraz bemagoltat ásóval helyesírást tanítani? Nem!
Ez merő absurdum lenne! Ezek a szabályok^ nyelvtörvények csak a tanítónak azok. Neki kell állan
dóan lésen lennie, éber figyelemmel kísérnie min
den változást, hogy azután alapos módszer kere
tében tanítványai tudatává tehesse azokat. Hason
lítson össze minden újítást a régivel s az igy
szerzett tapasztalatai nyomán vonjon következte
tést, szűrje le a maga s a tanulói nyelvészékének
— 4 —
is legjobban megfelelő helyesírási törvényeket,
amelyek szerint azután biztosan taníthat.
Mint Acsay kollégám is igen helyesen meg
jegyzi, újabb s újabb nyelvtudósok tűnnek fel,
akik egy-egy szót, sőt nagyon sok szót, máskép
pen írnak. így azután, összehasonlítás nélkül,
esetleg aszerint tanítunk, amelyik helyesírási tüzet
előbb jut a kezünkbe. Az összehasonlításnál azon
ban rendkívül óvatosan járjunk el. Könnyen meg
történhetik, hogy7 a sok törvényt, szabályt össze
bogozzuk s úgy járunk, mint az egyszeri biró. A
sok törvény annyira összekavarodott agyában,
hogy felmentés helyett halálos Ítéletet mon
dott ki.
Mint említettem is, a helyesírási szabályok
ról csak a tanítónak kell tudomást szereznie. Óva
kodjék ezeket növendékeivel közölni, mert ez
előbb-utóbb megbosszulja magát. A tanulók egyrésze beszedi, bemagolja, de amint alkalmaznia
kellene azokat, megszűnt minden tudománya. El
veszti a helyes utal, belefut a szabály szavaiba.
Mindenhogy le tudja írni a szavakat, csak úgy
nem, ahogyan helyes s ahogyan kellene azokat.
Ezért tartom célszerűnek, helyesnek a nvelvtankönyv teljes kiküszöböléséi.
A helyesírás tanítását már az első osztály
ban kell megkezdenünk. Emellett többféle érv is
szól. A tanítás e fokán a gyermek előtt még uj
az iskola. Minden, amit lát. hall, érdekes előtte.
Figyel, mert minden kis mondóka, vers, mese,
amelyet a beszédérlelemgyakorlat és betüismertetés nyomán hall, elevenségre serkentik, lekötik.
Amit pedig a tanitó a figyelem teljes lekötöttsége
— 5 —
mellett mondott, vagy mutatott, egy-kétszeri kap
csolóismétléssel annyira megrögzilheti a gyermek
fogékony lelkében, hogy a később szerzett újabb
képzetek se tudják azokat onnan teljesen kiszo
rítani.
Szükséges tehát, hogy bármit mond és beszél
a tanító, annak minden hangja precíz, tiszta s a
helyesírás követelményeinek teljesen megfelelő le
gyen. Ne száraz nyelvtant, hanem helyesen, sza
batosan s érthetően kiejtett hangokat, szólagokat
és szavakat, vagyis elsősorban a nyelvel tanítsuk.
Ne mondjuk meg nekik a világért se, hogy miért,
melyik szabály szerint kell úgy kiejteni a szókat.
Hivatkozzunk arra, hogy minden iskolát járt értel
mes ember igy mondja ki azokat. Amikor azután
másoktól is hallja a gyermek, önként belátja, hogy
elsősorban szokásból kell azokat úgy kimon
dani.
Az legyen tehát legfőbb célunk, hogy bevé
sődjön tanítványaink leikébe minden egyes helyesen
kiejtett szó, hogy később a megfinomodott halló
és beszélő érzéküknek megfelelően írják le azokat.
Mondjunk el előttük egy-egy nehezebb szót egy
szer, tízszer, sőt addig ismételjük azt, amig ők is
helyesen tudják kimondani. Ezzel azt is elérjük,
hogy az első, sőt a második osztályban is oly
gyakori „selypítő" gyermekek könnyebben rászok
nak a rendes beszédre. Szerintem a helyesírás
sikeres tanításának leglényegesebb föltétele a helyes
és tiszta beszédre való szoktatás, minden egyes
kiejtett hangnak
és szónak hallás
utáni
megrögzítése. Amikor ezt elértük, erre, mint szi-*
—
6 —
lárd alapra, nagyobb sikerrel építhetjük a helyes
írásnak — íratás utáni — hatalmas épületét.
(Folytatjuk.)
Bolgárkertészet.")
Abban az időben sikerült a lelkesedést fel
keltenem. Azután, hogy más és más vármegyé
ben működtem, sajnos, nem volt alkalmam a nép
jólétét előmozditó kertészkedéssel foglalkoznom;
mai állásomban pedig csak tanácsadással szolgál
hatok.
Most, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisz
térium megbízásából Raáb Alajos áll. főkertész
által irt „Vezérfonál Tervezet az elemi iskolákkal
kapcsolatos kertészeti ismeretterjesztés"-! áttanul
mányoztam és annak tartalmát és irányát nem
csak helyesnek, hanem követésre méltónak tar
tom ; ismételve kísérletet teszek a kertészeti ok
tatásnak minél szélesebb körben való terjesztése
érdekében.
Az 1883-ik évben csak saját iskolámról s
vele kapcsolatban egy vármegye iskoláiról lévén
szó, könnyebbed érvényesíthettem törekvéseimet;
de minthogy ma az egész országra szóló intéz
kedés tervével, helyesebben szólva az égető szük
ségeknek kielégítésével szándékozom foglalkozni,
kell, hogy érveléseim minél szélesebb körben le
gyenek ismertté, főképpen pedig, hogy a nagy*) A tanulságos és mindig aktuális cikk első része lapunk má
jus 25-iki számában jelent meg. A mostani befejező rész rajtunk kívül
eső ok miatt késett ekkoráig. Szerk,
—
7
-
méltóságú vallás és közoktatásügyi minisztérium
tudomására jussanak.
Ezért bátorkodom e becses lap hasábjain
az érdekellek figyelmét a Raáb Alajos áll. főker
tész „Vezérfonál Tervezetére" felhívni, melyben a
szerző, hivatkozva az 1905. évi 2202. eln. sz. vall,
és közoktatásügyi miniszteri rendelettel kiadott
„Tanicrv és Utasítás" 17. 19. 20. 28. 32. 33. 34.
40. és 167. oldalain foglaltakra, igen helyesen
jegyzi meg, hogy a kertészeti oktatás az elemi
népiskola I-ső osztályában kezdődjék és fokoza
tosan haladjon tovább osztályról-osztályra.
A „Vezérfonál Tervezet" *
)-ben a szerző igen
ügyesen csoportositja az egyes osztályok anyagát
és módszeres utasításokat is ád, miért is a tan
anyag beosztásával és annak miként leendő taní
tásával ez alkalommal nem foglalkozom. Csak azt
akarom röviden beigazolni, hogy feltétlenül szük
séges a kertészet — különösen az u. n. bolgár
kertészet tanításának beállítása az elemi népisko
lák tantervébe, hogy azáltal a kertészkedés minél
előbb kedveltté és elterjedtté legyen.
Természetes dolog, hogy kezdetben nehezen
megy a tanítás, mert a tanítóság elméleti és gya
korlati képzettsége a bolgárkertésze' terén még
igen hiányos, továbbá kevés iskola rendelkezik a
kertészethez szükséges területtel. Mindazonáltal
meg kell [kezdeni a tanítást. Pótolni kell az eddigi
mulasztásokat.
Vannak állami szaktanítók és szaktanitónők,
állami tőkartársak, akik az elemi népiskolák nö
vendékeit hetenkint meghatározott órákban tanít*) Megszerezhető a m. kir. földmiv. minisztériumból.
ff
ják, mely alkalommal az osztályvezető tanitók
és tanítónők is legyenek jelen oktatásnál: igy ők
is elsajátíthatják mindazokat az ismereteket, gya
korlatokat, melyekre szükségük van. Többel érne
az ilyen gyakorlat, mint akár hány tanfolyam.
Időszerűnek, sőt égető szükségnek tartom a
bolgárkertészetnek az elemi népiskolákba való
bevezetését, mert földmiveló népünk még nem
tudja területeit okszerűen kihasználni.
Még sok helyen jelentékeny területek parla
gon hevernek, bár a hazánkban megfordult bol
gárok itt-ott megmutatták, miként kell és lehet
a hasznavehetetlennek látszó területeket értéke
síteni.
Itt az ideje, hogy a népiskola vegye kezébe
a bolgárkertészeire való oktatást, mert a mai ne
héz megélhetési viszonyok között nagyon m rá
van utalva a nép a föld terményeire.
Kell, hogy a magyar népiskola megmutassa,
mikép nem esak a bolgár ismeri a természet
törvényeit és tudja azokat a létfentartására fordí
tani. De azért is rá van utalva a nép a bolgár
kertészetre, mert a hazánkban hangyaszorgalom
mal dolgozó bolgárok hazájuk védelmére vissza
költöztek s minthogy kevesen tértek vissza hoz
zánk, nincs elég munkaeerő, minek következté
ben kétségtelenül beáll a konyhakerti növénvek
hiánya: ezáltal a megélhetés is drágább lesz. De
ha mielőbb hozzáfogunk a kertészkedéshez, ked
vező időjái ás esetén nem fogunk hiányt érezni.
Ezt az alkalmat lelhasználva, arra kérem a
nagyméltóságu vallás- es közoktatásügyi miniszter
urat, kegyeskedjék mielőbb elrendelni, hogy ha
zánk mindazon elemi népiskoláinál, ahol alkalmas
területek vannak, azonnal kezdjék meg a bolgár
kertészet oktatását. Egyben méltóztassék a föld
mivelésügyi minisztériumot is megkeresni, hogy
az elemi népiskolákat a bolgárkertészet terén hat
hatós támogatásban részesítse.
így, de csak így számíthatunk a bolgárker
tészet általános elterjedésére és nemzetgazdasá
gunk felvirágoztatására.
Nem a néhány helyen berendezett kísérleti
telepek, hanem a népiskolák lehetnek a bol
gárkertészet alapvetői.
■ •
Szolnok, 1913. március 26.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Erzsébet napja. A magyar nép évszázadok
óta az úgynevezett jeles napok közé számítja Erzsé
bet napját. Boldog emlékű Királynénk halála óta e
nap iránt kegyelettel is viseltetünk különösen isko
láinkban, ahol a nagy Királynéhoz méltó módon
emlékezünk meg e napon az ő nemes és jóságos
cselekedeteiről. Mint azt az „Utasítás" is előírja,
ezen a napon emlékünnepély tartandó minden isko
lában, amely ünnepélyt az iskolák — miként az el
múlt években, ugy az idén is méltóképen rendezik
v.
Óvónők és Menedékházvezetőnők fizetés
kiegészítése érdekében az 1913. évi XL. t.-c. ren
a tanulók részére.
delkezése szerint, az illetékes községi, felekezeti és
.
■
— 10 ***
más jogi személyek által fentartott ovódák és mene
dékházak felügyelő-bizottságainak, minden egyes
személyt illetőleg külön felszerelt kérvényben kell
ez évi november hó végéig a vallás- és közoktatás
ügyi minisztériumhoz, a vármegyei közigazgatási bi
zottság utján államsegélyért folyamodni, ha t. i. sa
ját erejükből az óvónők uj fizetését nem tudják biz
tosítani. A fizetés kiegészítési kérvény be nem adá
sának esetén, az uj törvény által biztosított maga
sabb illetmények, a fentartó terhére fognak, novem
ber hó elteltével megállapittatni. Ezen államsegélyek
kérvényezésére biztos útmutatást, kérvénymintákat és
az ezekhez csatolandó mellékleti űrlapokat állított
össze és „Óvónői Államsegély Kérvény" cím alatt
adott ki, melyet 2 korona 50 fillér elcleges bekül
dése ellenében bárkinek készséggel megküld: Gyerkes“Mihály ig. tanitó Székelyudvarhely, kinek hasontárgyu munkáját már előbb a nem állami tanítói
fizetések kiegészítésénél használták az érdekeltek,
kiváló eredménnyel.
Az illetékes felügyelő-bizottságok és óvónők
figyelmébe ajánljuk ezen útmutató segédmunkát.
Egy szegény fiú története. Dánielné Lengyel
Laura ily cimü regényét, mely most folyik Sebők
Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjában,
a Jó Pajtás-bán, hétről-hétre fokozódó érdeklődés
sel olvassa a gyermeksereg; a regényt meleg, ked
ves hangulata, érdekes cselekvénye, tiszta,. nemes
erkölcsi levegője pompás ifjúsági olvasmánnyá teszi.
A Jó Pajtás november 9-iki számába ezenkívül ver
set irt még Feleki Sándor, Lampérth Géza, Endrődi
Béla, kedves kis színdarabot Rudnyánszky, Sebők
Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör legújabb uta
zását a cserkészfiukkal tutajon, Elek nagyapó szép
mesét irt, Ábrahám Ernő kedves elbeszélést, Zsiga
bácsi keleti tréfát. Egy igen szép hindu mese, a
Kis Krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesz
tői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát.
A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; elő-'
fizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre
5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára
20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámo
kat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV.
Egyetem-utca 4.
HIVATALOS RÉSZ.
6520 szám.
Körlevél.
jász-Nagykun-Szolnokvármegye valamennyi áll. isk.
gondnokságához, áll. isk. igazgató és vezető tanítójához a
helyi költségvetés végeredményét feltüntető X. számú kimu
tatás beterjesztése tárgyában.
Az 1911. évi 127142. sz. alatt október havában a Nép
tanítók Lapjában, illetve a Megyei Népoktatásban közölt
vallás- és közektatásügyi miniszteri rendelet értelmében az
áll. isk. helyi költségvetés egybeállitandó lévén, felhívom t.
Cimet, hogy annak elkészítése iránt a Gondnoksági Utasítás
I. számú melléklete s a fentebb hivatkozott vallás és köz
oktatásügyi miniszteri rendelet szoros szem előtt tartása mel
lett sürgősen intézkedni szíveskedjék, olyformán, hogy az
előző tanévi költségvetés bármelyik tételétől esetleges eltérés
szabályszerűen okmányolva s tételről-tételre külön is indo
kolva legyen, mert a nem kellően felszerelt és indokolt költ
ségvetéseket tárgyalás alá venni egyáltalán nem fogom s az
— 12
ebből eredhető késedelemért felelőssé már most a t. Címet
teszem.
A szabályszerűen felszerelt, okmányolt és indokolt, költ
ségvetés 3 példonyban hivatalomhoz legkésőbb november hó
15-ikéig beterjesztendő.
Szolnok, 1913 október 28-án.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Gy. M. Székelyudvarhely. Kívánatos volna, ha a „Ta
nítók Fürdője" vidékét képekben is láthatná az érdeklődő
tanitóság.
S. A. Való igaz, hogy sok ember se lefeküdni, se fel
kelni nem szeret. De erről fölösleges cikkezni.
H. P. Mik- szükségesek a végrendelet megírásához ?
Első sorban bizonyos mennyiségű földi javak. Ezek nélkül
az örökösök jókívánságai is — őszinték.
KórptnpL a
________
küldeni
»Megyai
hogy
Népoktatás“
előfizetéseiket
szíveskedjenek
e
lap
1913.
előfizetői,
évről be
kiadóhivatalába.
Nyom dal m unhákat
a legjobb
kivitelben és
a legolcsóbb áron készít
Daróczy Untai Turkevén.
6520913. tfszámhoz.
X. sz. Ki
2
3
4
5
6
7
száma
nhelyiségeinek
megnevezése
nak
A hiány fedezésére
további intézkedésig
már utalványoztatott
Szük
Fedezet
Fölösleg
Hiány
séglet
mely számú összeg
rendelettel?
•zárna
Folyó szám
1
tanulói
nitóinak száma
Az állami elemi népiskola
05 w
K
f
K .) f
■< i r
k
f
1
■
K
f
mutatás.
VI. évfolyam
Szolnok, 1913 november 25.
20. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
megyei népoktatás
a kir. Tanfelögyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetés^ dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Turkeve) küldendők
A kir. tanfelügyelő havi jelentése.
Méltóságos Főispán Ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1913. évi október havi
állapotának kiemelkedőbb mozzanatairól a következő
jelentést van szerencsém előterjeszteni:
M. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur Jászárokszállás községben, az ottani r. kath. el. iskoláknak
főhatósági hozzájárulás alapján állami kezelésbe
vételével 25 tanitós, — Nagykörű község határában
pedig a Baldácsy protestáns alapítvány tulajdonát
képező Csataszög pusztán 1 tanitós állami elemi
iskola szervezését 1914. évi szeptember hóra kilá
tásba helyezte; de reményt nyújtott ahhoz is, hogy
Törökszentmiklós községben fennálló polgári fiú- és
leányiskolát szintén állami kezelésbe veszi.
Baghy Béla nagybirtokos ur pusztakengyeli
uradalmában uj iskolaházat építtetett és ehhez a II.
— 2
tanítói állást szervezte. Ez a tett fényes jele a
fennkölt gondolkodásnak s a magyar nemzeti mű
velődés iránt való meleg szeretetnek.
A tiszaföldvári és dévaványai áll. el. népiskolák
ingatlanait és ingóságait a kir. kincstár részére örök
haszonélvezeti joggal a helyszínen, személyesen át
vettem és az átvételi jegyzőkönyveket illetékes fel
sőbb helyre felterjesztettem.
A nem állami óvónők illetményeinek rendezése
ügyében szükséges eljárások a rendelet kibocsátása
után azonnal folyamatba tétettek.
Állami és községi el. népiskoláink és óvó in
tézeteink 1912|13. tanévi számadásainak és 1913jl4.
tanévi költségvetéseinek beterjesztése érdekében a
szükséges intézkedéseket megtettem s egyetlen inté
zet 1913:14. tanévi államsegély nyugtáját sem fogom
láttamozni addig, mig a múlt tanévi számadás
illetékes helyére be nem terjesztetett.
Lezniczky Bertalan dévaványai áll. el. iskolai
tanitó igazgatói tisztéről lemondott.
A m. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur; Vály
Imre szolnoki, Bíró Antal nagykörűi, Kurdy Sándor
dévaványai, Haraszthy József, Gajda Gyula fegyverneki, Bedő Mihály turkevei, Nagy Károly kunszent
mártoni és Toboly Jenő jászladányi gazdasági nép
iskolai szaktanítókat ezen intézetek igazgatói tisz
tével megbízta.
Felsőszentgyörgy községet tanítói lakás építé
sének kötelezettsége alól felmentette, ellenben Szol
nok város közönségét az 1907. évi julius hó 1-től
visszamenőleg valamennyi r. k. el. isk. tanitó és tani
tónő részére kertilletmény pótlásra kötelezte.
Szolnok, 1913. nov. 1.
A legmélyebb tisztelettel
Rhédei János kir. tanfelügyelő.
—• 3 —
Az alkohol ellenes ifj. önképzőkörök
szervezésével kapcsolatos teendőkről.
Mióta megfigyeléseim és tapasztalataim, úgyszólván
kézzelfoghatólag beigazolták előttem, hogy a szeszesitalok
fogyasztása nemcsak vagyonilag, hanem testileg és szelle
mileg is tönkre teszi az emberiséget, elhatároztam, hogy
minden alkalmat és körülményt felhasználok arra nézve,
hogy akit csak lehet, a szeszesitalok fogyasztásától vissza
tartok. —
Sajnos 1 az évtizedekre terjedő fáradozásaimnak ma
még csekély eredménye van!
Hiába adok jó példát azzal, hogy bárhol vagyok, soha
semmiféle szeszesitalt nem iszom. Megcáfolják azt a köz
mondást hogy: „A példa vonz." Még azok sem követik
példámat, akiknek erkölcsi kötelességük volna. Még azok
sem veszik komolyan a szeszesitalok fogyasztása ellen való
küzdelmet, akiknek hivatali kötelességük volna.
Úgy látszik nem sokat használ az az eljárásom is, hogy
iskolavizsgálataim alkalmával a tanulókat mindig figyelmez
tetem a szeszes italok káros hatásaira és arra kérem őket,
hogy teljesen tartózkadjanak tőle, hisz arra az embernek
nincs semmi szüksége. Esztelenség méregre adni ki a pénzt!
Mert az alkohol, mely a szeszesitalnak kábító, képzelt
melegítő erejét képezi, nem egyéb méregnél!
Jobb, ha tejre, húsra általában táplálékra és ruházatra
költjük el pénzünket, mert akkor egészséges, fejlett, munka
képes emberek lehetünk, mig a szeszes italok fogyasztása
munkaképtelenné, nyomorékká teszi az embert.
Hiába ígérték és ígérik meg az iskolás gyermekek, hogy
sohasem isznak szeszesitalt, mert látják, hogy a felnőttek a
korcsmákban, lakodalmakban, bálákban annyit isznak, hogy
a lábaikon nem képesek megállani (szomorú állapot! I) és
még sem halnak meg: miért ártana meg nekik a bor, sö&
pálinka, likőr? Ha tehetik ők is isznak. Ez esetben „A példa
vonz! !“
Láthatjuk, hogy igen sokat annyira vitt a példa, hogy
fiatal korában testileg és szellemileg tönkre ment.
4
— 4 —
Sokan a szeszesitalok fogyasztása miatt nyomorékokká,
koldusokká lesznek.
Sok család boldogságát a szeszes ital dúlja fel. Legtöbb
egyenetlenségnek, verekedésnek, gyilkolásnak a szeszes ital
az indító oka.
Általában a szeszes ital fogyasztása minden rossznak,
. különféle betegségeknek kutforrása.
Állitásaimot az élettapasztalat szomorúan igazolja.
Talán a szeszes italok hatása alatt elkövetett bűnesetek,
az emberanyagnak elkorcsosodása, satnyulása, testi és szel
lemi káros állapotok indították a nagyméltóságu vall, és
közoktatásügyi Miniszter urat arra,. hogy 48—1913. sz. a.
rendeletet adott ki az Alkoholellenes Ifjúsági Önképzőkörök,
illetőleg csoportok alakítása tárgyában.
A legnagyobb örömmel vettem tudomásul Önagyméltóságának rendelkezését és megragadva az alkalmat, felkérem
az érdekelteket, illetőleg mindazokat, akik a nép jólétét elő
mozdítani akarják, hogy küzdjenek velem együtt az alko
holizmus ellen I
Ha valaki jó példával és jó tanácscsal vissza tudja
tartani a népet a szeszes italok ivásától, jót tesz vele. A
néppel jót tenni kötelességünk, mert nem a nép van mi
érettünk hanem mi vagyunk a népért.
Minden nemes intézménynek lelkes támogatója, a népnevelésnek legbuzgóbb apostola: Rhédey János kir tanfel
ügyelő ur, a hivatkozott miniszteri rendeletre, kimerítő
. jelentésében tudomására adta Önagyméltóságának, hogy
melyek azok a körülmények, amik az alkohol ellen való
küzdelmet megnehezítik és rámutat azokra a módokra, me
lyekkel eredményesen lehetne küzdeni: dacára annak,’ hogy
sorainkban sokan vannak akik maguk sem tartózkodnak
teljesen a szeszes italoktól, — sőt olyan is van, aki halva
született eszmének tartja az alkoholellenes mozgalmat.
Lehetetlenség I Az eszme nem, nem -született halva!
Az ember megbotránkozik e kijelentést hallva!
~ Szeretett tanfelügyelő ur felsorolta, hogy mily foozatu iskolákban lehetne alapszabályszerűen az alkohol
ellenes önképzőköröket, csoportokat megalakítani, az általam
5
múlt évben összeállított és a „Megyei Népoktatás" aug. hó
vétele mellen5'"' SZámában kÖZÖIt alaPszabályok figyelembe
• ,
Az,a. remény kecsegfet, hogy ha a tanfelügyelő ur
jelentését es javaslatait a nagyméltóságu vallás és közokta
tásügyi minisztérium figyelembe veszi és elrendeli az ország
összes iskoláiban az alkoholellenes önképzőkörök szervezé
sét és vezetését: lassan bár, de mégis célhoz értünk!
a Rem^e™'
1,02y sikere lesz fáradozásainknak, mert
megértik a józan gondolkozásu elemek az alkohol ellenes
mozgalmak nemes,.emberbaráti szeretet célzatát, és minden
alkalommal segítségünkre sietnek.
A nagyméltóságu Belügyminisztériumtól is sokat várok!
Féltésem Onagyméltóságáról, hogy az ivásra kínálkozó
alkalmakat iparkodik megszüntetni azáltal, hogy a korcsmá
kat, egyéb mulatóhelyeket és a részeg embereket mégrendszal?ályozza: vagyis a korcsmáknak hétköznapokon este 8
órakor, vasáig és ünnepnapokon egész napi bezárását
elrendeli.
)
Mindazon korcsmárost aki 15 éven aluli egyénnek
barmméven nevezendő szeszes italt ad ki, 100 koronán, —
azt pedig kinek korcsmájában részeg ember találtatik, elsőizben 100, — másodízben 20J koronáig, harmadizben pedig
a kimérési jogának elvesztésével sújtja.
°
A részeg embert minden körülmények között 8 napi
elzárással fogja serkenteni a józanétetre. Határozottan hang
súlyozza, hogy a részegség, a bűnesetek elkövetésénél
enyhítő körülményül nem szolgálhat, sőt a cselekedetet
súlyosbítja.
Erősen hiszem, hogy a magyarfaj fenntartása érdekében,
az általam említetteket foganatosíttatja, mert többre becsül’
értékeli az alkoholmentes, testileg és szellemileg ép, mun
kaképes polgárokat, mint az alkoholisták megmételyezett
elkorcsosodott nyomorékokat.
Az előbbiek szeretett hazánk támaszai, védőbástyái, —
míg az utóbbiak csak nyűgei lesznek, akik nemhogy adót
tudnának fizetni, vagy személyes szolgálatokat teljesíteni,
hanem még magukat sem tudják máskép fenntartani, mint
hogy lopnak, csalnak stb. stb.
— 6 —
Természetes dolog, hogy a belügyminisztérium fenti
intézkedései miatt a fogyasztási adó bevétele csökkenne, de
azon segíthet a pénzügyminisztérium a lukszusadó kivetése
és szeszadónak a legmagasabb fokra emelése által.
Az igazságügy minisztériumnak még kiadása csökkenne
az alkoholmentes életmód mellett, mert kevesebb rabról és
alkalmazottról kellene gondoskodnia. Hisz fel sem tehető,
hogy a józanéletü polgárok között annyi erkölcstelen, csalód
rabló és gyilkos egyén lenne, mint az alkoholisták között.’
Az államkincstár vesztesége csak látszólagos, — a
magyarnép testi és szellemi megerősödése vagyon gyarapo
dása biztos lennel
'
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Könyvismertetés.
Gazdaságtan gyakorló gazdák, gazd. ism/ísk. tanítók,
tanítóképzők, földmives iskolák és polgári iskolák haszná
latára. Irta: Szecsey István ny. gazd. akad. r. tanár. Har
madik kiadás; 5 korona. Megrendelhető a szerzőnél Gyulán
Erdélyi Sándor u. 24.
*
I
Egy gazdászt és pedagógust egyaránt közelről érdeklő
szakkönyv harmadik kiadását üdvözölhetjük a fenti műben
Midőn pár évvel ezelőtt megjelent Szecsey István és Szabó
Mihály szerkesztésében e gazdaságtan! könyv első kiadása
minden rendű és rangú iskolában, - hol gazdaságtannal és
közgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, örömmel fogadták
azt, úgyis mint hézagpótló tankönyvet, úgyis mint kitűnő
vezérkönyvet. Páratlan sikerét, kritikus jóságát mi sem bizonyuja jobban, mint az a ritka jelenség, hogy az első évi
** ♦ 3 v nZ al,alanos keres!et m>att hamarosan máso
dik kiadást kellett szerzőknek sajtó alá rendezniük s íme •
é sel iTha mL^^
h°ZZánk ÍSmeröS köszö"lessel a Harmadik kiadás!
Szecsey gazdaságtanának eme legújabb kiadása álta
lánosan és főbb elveiben a régi bevált nyomokon halad. A
főcél a gyakorló gazdák és gazdaságtant tanuló ifjúság
eminens érdekeinek folytonos szemmeltartásával s úgy lett
kitűzve, hogy a fontosabb mező- és közgazdasági isméretek
röviden,, szakszerű szabatossággal, a tanuló, gyakorló gazdák
és néptanitók igényeihez mérten vannak tárgyalva.
Foglalja e könyv egy, — az édes anyaföld tulajdon
ságainak rajongó szeretetétől eltöltött, magyar gazdaságok
sajátosságainak figyelésében leélt élet, munkás, éleslátó és
-szorgalmas dolgozás minden értékes tapasztalatának. A nö
vényszerkezeti és biológiai rész (általános növényterm.
, elvek és fontosabb részletkérdések) nem száraz modorú,
unalmas dolgok, nem terhek, de élvezetes és érdekes olvas
mányai a tanulónak. Az állattenyésztési második rész szer
felett szemléletes és képes tárgyalásai; a baromfinevelés
fejezetei; a méhészetről és selyemhernyótenyésztésről irt
kimerítő részletek, — (melyek tanitótársaim kezében valósá
gos vezérfonallá válhatnak szociális szempontokból is 1) to
vábbá: a konyhakertészet, a fatenyésztés, szőlőművelés,
kisgazdaságok berendezésének helyesen megvilágított kérdé
sei mind-mind együttvéve emelik ki Szecsey Sándor gazda
ságtanát az elszaporodott, de többé kevésbé fogyatékos
gazdasági szak- és tankönyvek szürke tömegéből. Közgaz
dasági része pedig szép stílusával, könnyedségével, modern
felfogásával egyenesen hasonlifhatatlan.
Sohsem felejtem el, hogy én — mint képezdei tanuló,
ki addig gazdasági kérdésekért sohasem tudtam lelkesedni
— mily örömmel és kitartással foglalkoztam a Szecsey féle
gazdaságtan! kézikönyvvel 1 Mily könnyen és eredményesen
tanultuk ezt a tárgyat . /l S ennek főokát a lelkes tanár
mellett e kitűnő szakkönyvben látom. Erre á visszaemlékez
zésre is hivatkozással, most, — midőn az okszerű és helyes
irányú gazdálkodás egyre nagyobb mérvű, intenzív tért hódit
meg a legelrejtettebb faluban is — bátorkodom tanitótestvéreim figyelmét felhívni ez általam ismertetett tankönyvre.
Teszem pedig ezt azzal a jó lélekkel, amellyel minden érdemes és célszerű munkát felkarolni kötelességünk I
(Turkeve)
Keményffy Károly.
'
—
8
—
Az alkohol.
*
Két kis leánnyal találkoztam egyszer az utcán, az egyik
K növendékem volt, szóba álltam vele ; alig haladtak tőlem 2_ 3
lépésnyire, csacskán kérdezte a másik: „Ki ez?“
. Körül-belül igy lehettek ti az alkohol szóval; mert Írva,
nyomtatva nem láttátok, vajmi kevesen olvastátok, vagy’róla
beszélni is alig hallottatok.
Azért igen természetes, hogy amint e szót kimondtam :
alkohol, a ti eszetek gyorsan forgó kereke rögtön megakadt
magatokban némán, vagy a szomszédtól suttogva kérdezitek:
„Mi az az alkohol ?*
Na, fölcsapok én most közietek gondolatolvasónak. Mintha
csak hallanám, hogy áz egyik mondogatja: kohol . . . kohol
és furcsákat gondol utána. Ahogy űzi-fűzi gondolatait, közben
így érvel; ha valaki rosszat talál ki másra, az kohol; amit
ráfogott, az koholmány, mende-monda; az alkohol nem lehet
más, mint pletyka-féle, v. rágalom.
Nem, nem, az érvelés hamis, — aztán meg iskolás gyer
mekeknek ilyen léhaságokról hogyan is beszelhetnénk!
A másik azt hiszi, hogy okosabbat gondolt, azt mondja :
Van alcser, felcser, - az alkohol személynév lesz.
UMt ííwt
k‘ 3Z igazságot> meít alkohol tekintetes
urat és felkohol nagyságos asszonyt — még eddig —---ismer a világ.
® t nem
A harmadik restel mást kérdezni, csak magában töp
reng: Ugyan fán terem-e az alkohol, vagy bokrfn?„
P
A töprengenek azt felelem, amit az eldugott kendő ke
resőjének szoktak mondani: „Viz, viz, víz; nagy S A
alkohol nem termény.
A
eszik e aTT? "i-1" érdckled^l kérdezilanulótársát: .Te,
esziK-e az alkoholt, vagy isszák ?“
*
” iSMr"len
De hagyjuk abba az időfecsérlő kereset
aMiW volna az alkohol
*) Az alkohol ellenes napra.
»
tős-gyökeres magyar élőbeszédben, sem a tiszta — szinarany
— magyar irodalom szótárában !
£
Stein Fülöp doktor és a lexikon mondja, hogy alkohol
arab eredetű szó, finom, nemes, vagy egészen- tiszta lényt
jelent; magyar, neve: borszesz.
Értitek-e most már, hogy az alkohol szesz? Igen? —
Akkor megtaláltuk az ismeretlen fogalmat és örömmel kiált
hatom tréfásan : „Tűz, tűz, tűz !*
És ezzel együtt a szó és értelem — találósdi mókának
is végét szakasztom.
Az eddig elmondottakból tudjuk, hogy az alkohol se
nem ember, se nem állat, se nem termény, hanem borszesz;
egy fajta erős folyadék, melyet népiesen pálinkának is szók- .
tak mondani.
Azt bizonyára hallottátok, hogy a pálinkát burgonyából,
szilvából, rozsból és másegyéb terményből készítik. — Te
hát iparcikk.
A denaturált, vagy közönséges szesznek nagy hasznát
vesszük a háztartásban. Láttatok-e már gyorsforralót ? Tud
játok-e, mit önt bele a gazdasszony? Milyen egy-kettőre lehet
a szeszlángon valamit forralni, főzni!
De ipari célokat is szolgál, pl. a fodrászok műtermében
a hajgöndörités egyik kelléke; a mázoló műhelyben is fel
találjuk, egyrészt mint az olajfesték vegyi anyagát, másrészt
a régi festéket szeszlámpával égeti be a mázoló. Mosóinté
zetekben, olykor magánházakban is láthatunk szeszvasalót.
• Van-e olyan közietek, aki ne hallotta volna hírét a
gyógyhatású borszeszeknek? Pl. a sósborszeszt, dianna-sós
*
borszeszt, Ferencz-pálinkát, inda-sósborszeszt és a menthol
sósborszeszt ki ne ismerné I
Vannak hajhullás ellen használt különböző gyógysze
*
szék is. A borszesznek, vagy alkoholnak a vegytanban is nagy
szerep jutott, más elemekkel, vagy vegyületekkel egyesülve,
uj testeket alkot.
Olyan az alkohol, mint egy őskori családapa, akinek
változatos testi erejű és szellemi tehetségekben is eltérő, sok
fia volt; ezek idők múltán néptörzsekké szaporodtak és há
rom rangfokozatra oszlottak: az I. a főrendek, vagy a cognak osztálya; II. a gyógyszerek, vagy középosztály; III. a
— 10 —
közönséges borszesz, spiritusz, vagy néposztály. Ez a úgy
nevezett bundapálinka.
gy
Itt megjegyzem, hogy nincs az őskorból Írás melv bi
zonyítaná, hogy a. nők alkohol ivók lettek volna ’
Y
vesszüTtekintTÁ^ házi’ipari!gyóg^
hasznát
vesszük tekintetbe, akkor az emberiségre megbecsülhetetlen ál
X
de minthogy <Les kia “Xí
abban, hogy bizonyos körülmények szerint az ember
fölött
XZX
“ a“""
átokká
55303^/.
Vagya,koho' PáWarcha, akkor
Sf h
U2
’ ~ ke,e,kez<^k- hozzátevöleges a bor
alá tartózd 7'^ 3 harOm veszedelem alkohol-gyüjtó ideje
főnév
ala tartozik, fokozott mérvű káros hatásában ezeknél fogva
Sör’ bor’ Pálin^valósággal három
ké'^6e"kaa * ““
i« nem tünk X
: a"7"^05' ,é"'ES "aPP’l van,
“
' -a., a
két unokatesS X*16®1”’ “ a"“h°« & a tüzet
— mint
löl bennük.
a""Va’ rok°™ásokat fedezek
javakat
emberi
SS?
*-*Ha «
a tüzet
helybe, szobába — az alkoholt "^r Szoritani’ ~ P1- a tűz
és természetéhez viszonvítva
Pedl£ egészségi állapotához
semmi sin J
“ ak*
lehet és belekap3 a ‘háztetőbf 1 akk^r"’
nem
mely sok embernek nagy kárt ókoz.
<Ó
faiul>
Evvel párhuzamban, ha az alkohol
• *
zódik, iszákosság fejlődik HpIői
* "
~ lvás egyre fokoi
pessége folyton csökken és a han ,llet°nek ellenáHó kéWadj^
a >eg^
fölött, szvencS
a ,üz és alkohol
& na a két ele® lesz uralkodó.
Van még egy rokoni kapocs a tűz és alkohol között,
az idő; megjelenésük a föld hátán nem esik túlságosan
messze egymástól.
Mert hiszen a bibliából jól tudjuk, hogy Káin és Ábel
tűzön égették el — Istennek szánt — áldozataikat.
A cseppfolyós vegyi tűzről, a borról, vagy mondjuk
alkoholról nemsokára ezután tesz a biblia említést.
(Folytatjuk.)
Az Amke köréből. Az Amke népművelési
bizottsága
a nyári szünidő után folyó évi november hó 8-án délután
4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a szolnoki polg.
leányiskola nagy termében. A közgyűlés, melye# különösen
a vjdéki kollégák jelentek meg nagy számban/Rhédey János
vármegyei kir. tanfelügyelő — mint a Népművelési bizott
ság elnökének vezetése mellett folyt le. A mindvégig magas
színvonalon álló eszmecserék és előadások között tartott köz
gyűlés főbb tárgyai voltak: Főtitkári jelentés. A népművelési
bizottság ügyrendjének megállapítása. Daloskörök alakítása.
Őrszem, cserkész csapatok szervezésének kérdése. Alkohol
ellenes ifj. önképzőkörök alakítása. A Szolnokon tartott slöjd
tanfolyam számadása. Nagyon kívánatos volna, ha az Amke
különböző bizottságának eddigi sok értékes elméleti munkája
a gyakorlati életben is megvalósulhatna. Sajnos, erről azon
ban ma még nem számolhatunk be. De valószínű, hogy az
Amke lelkes tagjainak is lesz alkalmuk meggyőződni arról,
hogy „a türelem rózsát terem. “
Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: A kun*
madarasi református tantestület igaz fájdalommal tudatja, hogy
a hűséges szolga, fáradságot nem ismerő hivatalnok, szerető
kartás Nagy János református tanitó életének 50-ik, házas
ságának 30-ik esztendejében, 1913. évi november hó 18-án
este 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 1913
november hó 20-án d. u. 2 órakor volt, Kunmadarason a
reform, egyház szertartása szerint. Kunmadaras, 1913 nov. 19.
Református tantestület. Áldás poraira.
,
f
9
13
— 12 —
A mi munkánk megbecsülése. Valahányszor egy-egy
újabb ingyen munkát akarnak a tanitóság nyakába varrni
mindannyiszor halljuk a régi frázist: „a tanitóság végzi á
legnemesebb munkát, az ő magasztos munkásságától várjuk
az ország újra való meghódítását, a népmüveltség terjesztését
stb. stb. Mikor azonban arról van szó, hogy ennek a mun
kával, agyoncsigázott testületnek legalább irnoki fizetést
I
'
egyszerre elnémul a hálálkodas, egyszerre üresek a zsebek és a kasszák. Ez az elke
serítő igazság jelenik meg előttünk, ha látjuk, hogy 4 polgárit
vagy pláne még ennyit se végzett egyének, tiz, tizenöt évi
szolgalat után sokkal több fizetést kapnak, mint a 20-30
évet szolgait tanitók. Szolnok város 1914. évi költségvetése
fekszik előttünk s ebből is meggyőződhetik bárki, hogy nem
"
ÍparOSOkbó1 és más P^ri foglalkozásból
_”^ !n°kl P/yara lépe,t egyének évi 2440 koronától
5200 korona fizetést élveznek további előlépésekkel (lakí nememéi áNM
ezeket a g-do^tokat,
hanem a méltanytalansag, az igazságtalanság. No de igaz
nXJT k SZ°m°rU á"ap0,nak na8y őszben maga a ta
nítóság az oka, mert a helyett, hogy komolyan, egyöntetűen
Mamenyw az igazi sérelmek orvoslását sürgetnénk • ké
nyes hiúságokon alapuló csatározásokban gyengítik egymást
No de ,.,á„ repol mé/mÍ
hivatalos rész.
5878. szám.
Körlevél
is «
“laminf'S”4
nálata tárgyában.
W
És pontos
y
J
es iroszerek hasz-
‘s közoktatás.
*■*>-Közzéteszem s egyben
felhívom a fent megnevezett iskolák igazgatóit, iljetve vezetőtanitóit, hogy a rendeletben elősorolt magyar gyártmányú
rajz- és írószerek címjegyzéket nagy és olvasható betűkkel
kiállítva, vastag kartonpapiroslapra felhúzva, minden tante
remben és az iskola folyosóján, könnyen hozzáférhető helyen
függessze, illetve függesztesse ki s a tanuló ifjúságot minden
tanév kezdetén különösen, de a tanév folyamán is állandóan
buzdítsa és ellenőrizze, hogy hazafias kötelességeikhez híven
minden iparcikket mellőzzön, ami hazai gyártmánnyal pó
tolható.
Iskolavizsgálataink alkalmával a tett eljárás eredményét
számon fogjuk kérni.
Felhívom Címet, hogy a magyar gyártmányú rajz- és
írószerek használata, általában pedig a hazai ipartermékek .
pártolása érdekében kifejtendő nevelői munkásságáról és az
elért eredményről hivatalomhoz, ezen rendelkezésemre hivat
kozással, minden tanév végén tegyen kimerítő jelentést.
Szolnok, 1913. október 8-án. r. ...
r„. . ..
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
7140. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami iskolai
Gondnokságnak és községi iskolaszékének a véderőtörvény
Utasítás 1. rész 49 §-a 6—9 pontjainak végrehajtása tár
gyában.
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur Ö nagyméltó
sága folyó évi 1024—913. sz. a. kiadott . körrendeletével
közök, s itt mellékelt kimutatásmintát pontos kitöltés és a
községi elöljárósághoz minden év december 31-ig beterjesztés
végett azzal adom ki, hogy a hivatkozott § idevonatkozó
s újabban cs. és kir. hadügyminiszterileg módosított s itt
alább közölt 7. és 8. pont szövege a megfelelő pont helyébe
csatolandó, — s egyben felhívom a 49. §-a 9. pontjában
foglalt rendelkezések szigorú betartására.
„7. Ha azonban egyik állitáskötelesről (családtagról)
az állittátik, hogy eskórban szenved, a sorozó bizottság ezt
a betegséget megállapítottnak tekintheti, ha a két hitelt
t
A mi munkánk megbecsülése. Valahányszor egy-eoy
újabb ingyen munkát akarnak a tanítóság nyakába varrni
mindannyiszor halljuk a régi frázist: „a tanítóság végzi a
legnemesebb munkát, az ő magasztos munkásságától várjuk
az ország újra való meghódítását, a népmüveltség terjesztését
stb. stb. Mikor azonban arról van szó, hogy ennek a mun
kával, agyoncsigázott testületnek legalább irnoki fizetést
a jón az iskola fentartó; akkor egyszerre elnémul a hálálkodas, egyszerre üresek a zsebek és a kasszák. Ez az elke
serítő igazság jelenik meg előttünk, ha látjuk, hogy 4 polgárit
vagy pite még ennyit se vég2ett
'„/LtötM .
szolgalat után sokkal több fizetést kapnak, mint a 20-30
évet szolgait tanítók. Szolnok város 1914. évi költségvetése
fekszik előttünk s ebből is meggyőződhetik bárki, hogy nem
“
T”0'"’01 és mSs polgári foglalkozásból
'kl Palyara lépelt egyének évi 2440 koronától
5200 korona fizetést élveznek további előlépísekkel (lakdik* “k“ ’ So"1olatókat,
hanem a méltanytalansag, az igazságtalanság. No de igaz
Sá^
v SZ°mOrU állaP°,nak nagy őszben maga a tatósag az oka, mert a helyett, hogy komolyan, egyöntetűen
valamenyien az igazi sérelmek orvoslását sürgetnénk- kicsi
nyes hiúságokon alapuló csatározásokban gyengítik egymást
s. közös ügyeiket. No de talán repül még^süh galX a
hivatalos rész.
5878. szám.
Körlevél
gatóságának a „agya,
nálata tárgyában.
Sy
y
J
,B“'
es ,roszerek hasz-
ügyi
&
v“ és pontos alkalmazkodás> rtg«
'“d°n’á!'
ö
közzéteszem s egyben
felhívom a fent megnevezett iskolák igazgatóit, ilfetve vezetőtanítóit, hogy a rendeletben elősorolt magyar gyártmányú
rajz- és írószerek címjegyzéket nagy és olvasható betűkkel
kiállítva, vastag kartonpapiroslapra felhúzva, minden tante^
rémben és az iskola folyosóján, könnyen hozzáférhető helyen
függessze, illetve függesztesse ki s a tanuló ifjúságot minden
tanév kezdetén különösen, de a tanév folyamán is állandóan
buzdítsa és ellenőrizze, hogy hazafias kötélességeikhez híven
minden iparcikket mellőzzön, ami hazai gyártmánnyal pó
tolható.
Iskolavizsgálataink alkalmával a tett eljárás eredményét
számon fogjuk kérni.
Felhívom Címet, hogy a magyar gyártmányú rajz- és
írószerek használata, általában pedig a hazai ipartermékek
pártolása érdekében kifejtendő nevelői munkásságáról és az
elért eredményről hivatalomhoz, ezen rendelkezésemre hivat
kozással, minden tanév végén tegyen kimerítő jelentést.
Szolnok, 1913. október 8-án. T. . _
. ..
Kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s. tanfelügyelő.
7140. szám.
Körlevél.
Jásznagykunszolnok vármegye valamennyi állami iskolai
Gondnokságnak és községi iskolaszékének a véderőtörvény
Utasítás I. rész 49 §-a 6—9 pontjainak végrehajtása tár
gyában.
Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur Ö nagyméltó
sága folyó évi 1024—913. sz. a. kiadott körrendeletével
közök, s itt mellékelt kimutatásmintát pontos kitöltés és a
községi elöljárósághoz minden év december 31-ig beterjesztés
végett azzal adom ki, hogy a hivatkozott § idevonatkozó
s újabban cs. és kir. hadügyminiszterileg módosított s itt
alább közölt 7. és 8. pont szövege a megfelelő pont helyébe
csatolandó, — s egyben felhívom a 49. §-a 9. pontjában
foglalt rendelkezések szigorú betartására.
„7. Ha azonban egyik állitáskötelesről (családtagról)
az állittátik, hogy eskórban szenved, a sorozó bizottság ezt
a betegséget megállapítottnak tekintheti, ha a két hitelt
- 15 -
— 14 —•
Kir. tanfelügyelő helyett:
almelléklete — C.) minta a 49. §. 9. -
A III. melléklet
pontjához. Az elemi népiskola helyi hatósága: (gondnokság,
iskolaszék)....... ..... ........................
„.......
Névjegyzék
Születési év
azokról a 6—14. éves korban álló finembeli növendékekről,
akiket a gondnokság, vagy az iskolaszék az 1868. évi XXXVIII.
t.-c. 2 §-a értelmében mint testileg, vagy szellemileg gyenge
gyermekeket az iskolalátogatás alól felmentett, valamint azok
ról a ragádyos bajban, vagy elmebetegségben szenvedő, avagy
tanithatatlan, tompa elméjű gyermekekről, akik az idézett tör
vénycikk 3. §-a alapján a nyilvános tanintézetekből kizárattak.
Családi
és
utóneve
Folyó szám
érdemlő és a járási tisztviselő által eskü alatt ’ kihalgatott
tanú (lehetőleg orvosok, papok, tanitók, munkaadók) egybe. hangzó vallomásával bizonyittafik. A sorozóbizottság azonban
még a katonakórháznak való átadást is elrendelteti ÍVt u
50. §. 1. p)
V ' “•
A katonai gyógyintézeteknek és a katonai nevelő és a
képzőintézeteknek orvosi bizonyítványai, továbbá az országos
és nagyobb nyilvános polgári gyógyintézeteknek bizonyítvá
nyai akkor fogadhatók el az eskór fenforgásának teljes érvé
nyű bizonyítványául, ha ez a betegség egy intézeti orvos
saját megfigyelése utján a leghatározottabban megállapittatott.
8. Az elmebetegekkel, gyengeelméjüekkel és szellemiles
visszamaradottakkal szemben is ugy kell eljárni, mint az eskórosokkal szemben. Ha ily egyénre vonatkozólag a III.
mellékletben vastag betűvel nyomtatott, gyógyító- és nevelőintezetek Igazgatósága által kiállított bizonyiIványok terjesz
tetnek a sorozó bizottság elé, akkor ezeket az illető esvén
személyazonosságának kétségtelen megállapítása és a bizonyitvány hiteleessége esetén - teljes érvényüeknek kell
* k(Ln T A
’ melléklelben felsorolt többi intézetekre vo
natkozólag a 6.. pontnak a rendelkezései érvényesek
Amennyiben olyan intézetek bizonyítványairól van szó
a melyek a III. melléklet jegyzékében felsorolva nincsenek
esetenként kell döntést kérni a honvédelmi minisztertől/
Szolnok, 1913. évi november hó 20-án.
A szellemi, ille
tőleg testi fo
gyatkozás köze Jegyzet
lebbi meg
jelölése
Illetőségi
község
■
r
■
i
..
Kóródy Ferencz
kir. s.
tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
a“°'—“ “i*"
foglalkozik az alkohol ellenes kérd"«l *F 'ta""
bbvebben '
bér hó 2Vn mora r •
s '
irán u cikkeink a decemhasználható.
' " renddl alko1'01 ellenes nap anyagául Is lel-
«...
tta
■
■vrrrr ™“ d“ ““■
még korai az ilyen cimü
ta t i
azassag harmadik hetében talán
31 I... -XZJXStr: “
markodni különösen az anvósok ni I
u .N
JÓ a dol8okat elhaévek múlva is ilyen hálás hangon irjon'&Tb ’ Sr VbÖL kivánom’ h°£y
"angon írjon es beszeljen kedves anyósáról.
19........
Hivatalos pecsét:
Papiralak: A,
-
............... ti.
- 16 -
¥
*------- *------ =====----
VI évfolyam
i| DaróczyAntal
f
könyvnyomdája: papirárúháza
rajz- és írószerek kereskedése
lapkiadóhivatala
Szolnok, 1913 december 10
21. szám
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
a kir. Tánfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Felelős szerkesztő:
Megjelenik:
Magyary Gyula, Szolnok
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
Mindennemű könyv
nyomdái munkákat
szépen és Ízlésesen
szolid árak mellett
gyorsan készítek!
Túrkeve
Árpád-utca 98. (Deutsch-ház)
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Turkeve) küldendők
Az alkohol ellen*
Igen tisztelt Értekezlet!
Midőn abban a helyzetben vagyok, hogy az
alkoholizmusról és annak káros halasairól szólhatok,
az öröm és a fájdalom érzete járja át egész
valómat!
Örömömre szolgál, hogy vannak józangondob
kozásu elemek is — de sajnos, kevesen, — akik
velem tartanak és minden alkalmat felhasználnak
arra nézve, hogy nemcsak önmagukat, hanem
embertársaikat i is iparkodnak példaadással az
alkohol igája alól felszabadítani.
Már látható a fény, amely befogja világítani
az alkohol állal elsötétedett elméket és enyhíteni
fogja azt a fájdalmat, amely önkénytelenül támad
az ember lelkében annak láttára, hogy az ember,
* A folyó hó 23-án megtartandó alkoholellenes nap alkalmából
jónak látjuk közölni ezen értékes dolgozatot, melyet Bogárdy A. kir.
s. tanfelügyelő ur az Amke népművelési bizottságának ülésén olvasott fel.
2
— 3 —
mint az Istennek a legjelesebb teremtménye/ az
alkohol hatása alatt nemcsak szellemileg és testileg,
de vagy anyagilag is tönkre megy, — hanem
emberi méltóságából kivetkőzve, nem egy esetben
az utca sarában is fetreng és igy méltán megér
demli az undort keltő „részeg disznó" titulust.
Igaz, hogy a most jelzett állapot csak a megjavithatatlan alkoholistáknál szokott előfordulni;
de nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy a
magukat mértékletes ivóknak nevezők észre sem
veszik, midőn az alkohol hatása alatt veszett
módon ugrálnak, táncolnak: nevetségesekké lesznek.
De eltekintve eme elszomorító, csak némileg
vázolt jelenségektől, el kell fogadni minden ép
esszel rendelkező embernek a következő állításaim
alapigazságait:
Aizalkoho1 (szeszes italok fogyasztása) nem '
feltétlenül szükséges az élet fentartására; mert ha
csakugyan szükség volna rá, akkor célszerű lenne
Ak
is itatni alkoholt, hogy azok erőAA, t,latf.Oíak legyenek- De csak próbálja
Snk
f’’ 'ni 13 meg ,OVát egy dézsaba öntött
. K > : a lo niegszagolja a pálinkát s egyet
horkan es elfordul tőle. Sajnos! az ember nem
hanem önH
erősebbtÍ0bbnak “f
E„vi? A, “f0,0',
■
m
.S?
,
ember
ag'i"
megtámadja.
a'ágytnlansá-
sápsdu
7 ° ">**"■* «
JA az orrát kekszinüvé, szemeit zavarossá
az aica es nemely testrészeit pulfadttá teszi \
harmadik, negyedik —
i .
. ,
SZh 1
, egycuiK, - az Isten tudja hányadik!
Az alkohol hatasa alatt káromkodik, szitkozó
dik, \erekszik, gyilkol,— testileg és szellemileg
nyomorékká lesz. Sok fiatal ember az alkohol hatása
alatt meggondolatlanul siet élni, élvezni, aminek
eredménye a katonai sorozásoknál észlelhető.
3) Az alkohol az embert vagyonilag is veszé
lyezteti. Az élettapasztalat igazolja, hogy egyesek az
alkohol élvezete (?) alkalmával’egy nap alatt, vagy
egy éjjel elköltik havi keresetüket, azután meg
koplalnak. Soka ’, — de igen sokan, egész vagyo
nukat a torkukon eregetik le s végre mint kol
dusok tengetik nyomorult életüket.
Nem esztelenség-e mulatozás közben annyit
elkölteni, amennyi egy hónapra, talán egy évre
is elég lenne ?
A
Hagyjunk fel az alkohol fogyasztásával; —
vagy pedig ha arra egyesek az alkohol hatása
következtében beállott akaraterő hiánya miatt
nem képesek, — a felhozott okokra való tekin
tettel redukálják a mennyiséget, már csak azért
is, mert az alkohol fogyasztása Strümpell bécsi
orvostanár állítása szerint az érelmeszesedést is
előidézi, amely betegségből gyógyulás nem várt^ó.
Lehetne még igen sok érvet felhozni az al
koholtól való tartózkodás mellett, de minthogy
ma még igen sokan abban a szent meggyőződés
ben Vannak, hogy a zsíros ételekre, különösen a
halra csak bort tanácsos inni, evés előtt pedig
egy pohárka kisüsti, vagy cognac él vágygerjesz
tésre feltétlenül szükséges: ennélfogva felhagyok
minden okoskodással, mert beláttam és belátom,
hogy azokkal szemben hasztalan minden okos
szó. —
4
Én az abstinentiának vagyok a híve, éppen
ugy mint Karányi Emil egyetemi magán-tanár, —
aki azt irta egy hozzá intézett kérdezősködő
levelemre: hogy inkább legyen 50 abszlinens, mint
5000 mértékletes; mert a mértékletesség átmene
tet képez a részegeskedésre. Ennek pedig minden
áron elejét kell venni!
E célból indítványozom:
1) Mondja ki az értekezlet, hogy minden
községben minélelőbb meg kell alakítani az alkohol
ellenes egyesületei és a tagok jelvényekkel láttas
sanak. Az egyesület vezetője egy arra önként
vállalkozó egyén legyen, aki szivén és lelkén viseli
a messze jövőre kiható, áldásthozó egyesület
mindennemű ügyeit.
2) Ajánlja az értekezlet az Amkének elfoga
dásra az általam összeállított és a Megyei Nép
oktatás 1912. évi 15. számában közzétett alapszabálytervezetet. Ugy hiszem, hogy némi módosí
tásokkal az Amkemüködéskörébe beilleszthető lesz.
■
3) Tegyen előterjesztést az értekezlet az
Amke elnökségének az iránt, hogy a nép között
kiosztandó füzetekben, iveken, küzdjön az alkohohzmus ellen. Legcélszerűbb lenne egv, az ügyet
szolgáló lapnak a nép között leendő szétosztása,
melyben az időközönkint való kioszlatás mellett,
az alkohol hatása alatt elkövetett rettentő esemé
nyek, okulás céljából közölletnének.
4) Az Amke elnöksége minélelőbb hasson
oda, hogy a korcsmák szombat este 6 órától, hétfőn
a. e. 8 óráig zárva tartassanak.
5) Hozasson az Amke vármegyei szabály
rendeletet arra nézve, hogy mindazon italmérések,
amelyekben serdületlenek^, vagy részegemberek
találtatnak, a kimérési jog elvesztése mellett be
zárandók és a korcsmárosok az Amke pénztára
javára fizetendő 1000 K birsággal sujtandók. A
közbotrányt okozó részeg ember I. esetben 10,
II. esetben 50, III. esetben 100—500-ig terjedhető
pénzbírsággal büntetendő szintén az Amke pénz
tára javára. Ha a megbírságoltak a kirótt össze
geket nem tudnák megfizetni, az összegnek meg
felelően bebörtönözendők.
6) Ulasiltassanak a községek elöljáróságai a
korcsmák, illetőleg a korcsmárosok és részeg
emberek, ellenőrzésére, s amennyiben a korcs
mákban, italmérésekben ismétlő tanköteles korban
levőket és részegembereket találnak, azonnal te
gyenek jelentést a szolgabiráknak a legszigorúbb
bírságok kirovása és behajtása végett.
7) Állítson az Amke minden községben 1—2
vagy több alkoholmentes vendéglőt, ahol az arra
utalt egyének mérsékelt árakban eléggé tápláló
ételeket egészséges, jó vizel és esetleg éjjeli szál
lást is kaphassanak.
Szerény véleményem szerint csak igy küzd
hetünk sikerrel az alkoholizmus ellen. Minden
más kísérletezés nemcsak eredménytelen, hanem
nevetséges is lesz.
Kérem az igenliszlelt értekezletet, méltóztassék e rövid megjegyzéseimet és javaslataimat el
fogadni és további intézkedés végett az Amke
elnökségéhez beterjeszteni.
Bogárdy Antal
kir. s. tanfelügyelő.
Karácsonyi ajándéknak alkalmas képes- és mesés-könyvek
olcsón kaphatók: Daróczy könyvkereskedőnél, Turkeve
6
—
7
Pedagógiai filmgyár.
A kérdés, a kinematográfiának a tanítás céljaira való
felhasználása évek óta foglalkoztatja az egész világ pedagó
gusait és iskolai hatóságait. Magyarországban a kezdő és
elhatározó lépéseket e téren a Magyar Tanítók Otthona tette
meg. Még a múlt iskolai évben engedélyt kapott a főv
Tanácsátó' pedagógiailag vezetett mozgófényképes előadások
rendezésére Olyképen gondolták ezt megvalósítani, hogy a
film.par tudományos szempontból értékes termékeiből soro
zatokat állították össze a különféle iskolafajok számára. A
gyakoriatban azonban ez a mód nem bizonyult teljesen jónak
Vannak ugyan az oktatás céljaira alkalmas filmek nagy
részletek’
észletek,
rendszer
és
,udományágakbó! kiragadott
teryszerüség nélkül.
Ilvkénen
Sem lehefett tekvszerű és céltudatos nem
alkalmazkodott a-tananyaghoz. Gondoskodni kell tehát ezer
és ezer újabb felvételről, melyek tárgyukat egyenesen az
isko ak tanítási anyagából merítik, melyekből azután a már
eglevo termékek felhasználásával alkotni lehet a tanítás
anyaganak kisebb nagyobb körei és egységei számára alkal
jabb, az egész világon a maga nemében egyedül álló vál
lantok juni„s ele|ére Wa ee^
n^dsok1 kéZ
Vezette, az
eloadoi tisztet Ágotái Béla főv
Magyar Tanítók Otthona elnöke szakfelügyelő-igazgató, a
nx , •
töltötte be. Az ankéten
képviselve volt a
és szakfelügyelet a? ncc
•
rs^’ a ^,r* ^felügyelet
és Soktatás, a kütö^^^
müvészeti» 'Pan
sületek, társaságok.
omanyos intézmények, egye-
Az ankét helyeselte és célszerűnek találta a Maavar
Tanítók Otthona által javasolt módot, mely szerint a felvé
telek eszközlésére külön filmgyárat kell létesíteni melynek
szamara pedagógusokból, Írókból, művészekből alakított or
szágos jellegű pedagógiai bizottság jelöli ki a felvételek
anyagát, írja és íratja a szöveget és utasításokat. E bizottság
mar meg is alakult és Mosdóssy Imre kir. tanácsos főv
tartottanfe,ÜgyeI0 Vezetésével már több érdemleges ülést is
A bizottság működését az ankéten leszögezett megálla
podások irányítják. Nevelni és tanítani a nagy és kis népet
egyaránt. Elsősorban filmre vinni mindazt, ami hazánkban
az ismeretfejlesztés céljából alkalmas anyag található A
filmgyár már létesült és működését megkezdte. (Helyiségeit
a Magyar Tanítók Otthonában, II. kér. Kinizsi-utca 16. sz.
alatt rendezte be.) Azzal, hogy hazánk szépségeit, kulturális
termékeit, gazdasági életét, történetét, ezeréves múltjának
emlékeit megörökítik és a külfölddel megismertetik, ami
egyik főcélunk, mérhetetlen szolgálatot tesznek a nemzeti
eszmének is. A nemes cél, melyet a Magyar Tanítók Ottho
na maga elé tűzött, szerető és buzdító támogatásra indítják
a társadalmat és hatóságokat is. Főuraink készséggel támo
gatják a felvételre jelentkezőket, akik kastélyaik, váraik körül
és azokban történeti emlékek után kutatnak. Ipari vállalatok,
gyárak nem különben. A földmivelési kormány megengedte
az állami üzemek, állattenyésztés, erdészet, felvételét. Mindezt első sorban azért, mert egyetlen célunk: a tanítás. Meg
becsülhetetlen szerencséhez jutottak azzal, hogy Kopp Fe
renc a híres gyűjtő és orientálista világhírű múzeumát
felvételek eszközlésére rendelkezésükre bocsátotta. Kelet cso
dálatos világa nyílik meg ezzel az ifjúság előtt 1
Nagy és szép az a prespektiva, mely a kinematografiai
előadások ilyen rendezésével és vezetésével az iskolai oktatása terén elénk tárul 1
Az előadások rendezését november hó folyamán kezd
ték a fővárosban, valamint a vidéken.
Névieffvek
m.inden kívánt nagyságban, ízléses kivitelben
J * r . . . divatos betűkkel, legolcsóbban készíltethetöks
uaroczy Antal könyvnyomdájában, Túrkevén. Árpád-utca 98. sz.
8
Az alkohol.
*
(Folytatás.)
Tanultatok-e Noéról? Emlékeztetek-e arra, hogy miféle
elemi csapás után ültette a szőlőt? — No látjátok, az alkoholivást a vízözön előtti időre, az őskorra vezethetjük vissza.
De az emberek még Noé előtt ismerték a szőlőt és it
ták a bort, alkohol tartalmú levét; bizonyára Noénak ;s ízlett,
azért volt gondja rá, hogy a bárkában szőlővessző — okvet
lenül — legyen.
Talán azt is tudjátok, hogy egyszer túlbecsülte saját
erejét, a kelleténél többet ivott a borból és ittas lett. Az írás
szavainak értelmében ő, Noé a részegség első, szomorú példája.
Keservesen megbánhatta a szőlőültetést, jobban, minta
mesebeli favágó a kígyó életének megmentését; mert a kígyó
a favágónak csak gyermekeit támadta meg és a favágó bal
tájával agyon üthette a hálátlan kígyót; de az alkohol, mint
egy varázsütésre, kigyó alakot öltött, egyenesen jóltevőjének
rohant és méregfogával Noénak mélyen a kebelébe harapott
És ahogy az alkohol, mint mérges kigyó, szálát Noéra
kitátotta, mintha lobogó láng csapott volna szét belőle, a csa
ládi fészek békéje — pillanat alatt — lángba borult; amikor
t. i. Chám atyját kigunyolta és Noé Chámot megátkozta.
Önként támad az emberben az a kérdés, hogy miért
nem pusztította, vagy égette el Noé a szőlőt, annyi veszede
lem okozóját?
Annak többféle oka lehetett. Elősször az, hogy szőlő
tenyésztés akkor már igen el volt terjedve és nem tőle füg
gött annak fentartása, vagy beszüntetése. Másodszor, a boszszuallast nem tartotta szép cselekedetnek. Harmadszor, kijó^"odvan belatta, hogy nem a szőlő, sem a bor, hanem maga
k-T N^edszer- u8y gondolkozhatott, hogy az ár
tatlant, barha növény is, nem szabad üldözni.
alL
Öt°dSZÖr azt is föltételezhetjük, hogy a bor vagy
alkohol élvezetről már nem tudott lemondani. Mert az alkoí lassan de^bi
e^behangzd véleménye szerint
sssn, de biztosan ólő méreg.
*) Az alkohol ellenes napra.
<? .
Sokáig nem bírtam azt megérteni, miért mondják az
alkoholról, hogy némely embernek méreg, ^niásna^ meg or
vosság I
A Pallas-féle lexikon világosított fel róla, mely az a.-rol
ezeket mondja:
„Az a. könnyen folyó, szintelén folyadék, égető ízzel, 78%
fok mellett forr, a legalsó hőmérsékletben sem fagy meg,
csupán folyékonysága csökken némileg.
Az a. nagy rokonságban van a vízzel, ettől a legóvato
sabb párolás által, legfeljebb csak 92%-os a.-t lehet előál
lítani. (Akkor még 8% vizrész van benne.)
Az a. a vizet (vagy a nedvességet) a levegőből, állati
és növényi anyagokból elszívja ; cizért összehúzó az ize és
mérges a tulajdonsága/
*
Ahá! gondoltam magamban, azért maradnak el soká
épen és frissen — a spiritusszal töltött üvegekben — a hül
lők, amiket nemrég a múzeumban láttam I
Egy nyári megfigyelésem is érthetőbbé vált előttem.
Málnaiikört készítettem. Az érett málnát üvegbe raktam, 90
fokos alkoholt v. pálinkát öntöttem rá, melyet 5—6 nap múlva
kellett leszűrni; amint a gyümölcsből a pálinkát — kéz kö- _
zott — kifacsartam, éreztem, hogy a málna kemény tapintású
lett; láttam, hogy a pálinka a málna színét kiszitta, mert a
gyümölcs halvány, a pálinka piros volt; de még az
izt is kilopta belőle, csak a rostjait hagyta meg.
Ismét fölvettem a lexikont, olvastam az a. tárgyalását.
„Az a.-t az orvostan halhat ős gyógyszernek tekinti; az
emésztő szervek erejét emeli, a vérképzést előmozdítja, be
tegségek, vagy testi- és szellemi megerőltetés után ; vérhiány,
vagy sápkór esetében erőket pótol, zsírt képez. De az a. tat
talmu' italok túlságos élvezete már részegesség; a pahnka
állandó élvezete a vért megmérgezi, íszkórságot okoz, mely
a szellemi működést megzavarja, a tagokat reszketőssé teszi.
Ekkor eszembe jutott egy eset, melyet a napokban
hallottam: Volt egy úri családnak egyetlen sápkóros, rend
kívül gyenge leánykája; az orvosok ajánlottak a szülőknek,
hogy bo'rt itassanak vele. S mi történt? A leányka szépén
épplt. felnőtt, férjhez ment és családanya is lett, de iszkörSágban fiatalon -meghalt.
— 10 —
"OS, 4““’ '”Sy a *** á"-a
^O" ? Saj-
olyan, mint egy hatalmas kegyeta ía™k “ “'““llzmus
erős államokat oszlopainál fogva ráz mP
m“ „T
mind kétségbe
színpadjáról rég letűnt államoké népek adat a ‘°rténe,em
a L912- évi/Kincses Ka,endári-“ S'^yi,jákvolt. Á rómaiak 6 félf boríts 4T1 r°maiaknál is kedvelt ital
kajak pálmaborból készült.
4 * C S°r‘ Ismertek I a pálin-
,
Nagyon kedvelte a bort Ciceró □ hraczius, a költő is.
L
ó> a híres szónok és HoMár az egyptomiakt is belátták h
egeszseget és erkölcsöket rontó he e í’ °gy az 'Okosság
ses (1350-ben Kr. e.) alanitno
gseg > Jóslására II. Ramde nem sokáig állott fenn.
3
° S° alkoho1 ellenes ligát,
jedt tovább' és ^gy Séíb^
ralyság pusztulásához.
Vagy gát né,kül ‘er-
2zajarult az egyptonii ki-
fölcmliti hogy macedónt Nag^^
dett halványodni és uralma^
s°kba^és iszákosságba merült.
könyvecskéJében
mikor kicsapongá-
’vótársait, köztük
kardjával
,
A spártaiak mindenben J '
ent°jet’ Eloszt
kohol veszedelme előtt sem h
lcgények voltak, az al8!™>>'síá",ak ve|e SajáMgosT^
l,anem M'™
Smi32 U"d" “ ""««4ssíg dtob “L""'1 “2d»'l«k
A görögök is felvették'a küzdelem kesztyűjét, de az
alkohol ellen irányult szellemi hadjáratban más utat követtek;
a lélekre felemelőleg ható módot alkalmaztak, a cél elérésére
a nevelve tanítás eszközét választották. A torna, zene és köl
tészet tanítására nagy súlyt fektettek, hogy az olimpiai játé
kokra az ifjak érdeklődését felköltsék. Tudjuk, hogy az olimpiai versenyek népies ünnepélyek voltak, melyekre hónapokig
készültek elő, de a versenyre csak azokat bocsátották, akik
valamint az előkészülés, ugy a verseny ideje alatt szeszes
italt nem ittak.
És vájjon mit észlelhetünk az alkohol ellen folytatott
mozgalmakból?
’
Azt, hogy a célzott sikerre általában nem vezettek; hasz
talan volt Noé súlyos átka, az egyptomiak ligája, a spártai
aknak undort gerjesztő gunyja, a görögö olimpiai versenye,*
mindig csak az alkohol maradt győztes a csatatérén.
Ez a csata páratlan a világtörténelemben, mert sok ezer '
esztendő óta folyik és a vége kiszámíthatatlan. Az alkohol —
a mai napig — népfaj és vallási különbség nélkül, zsarnokilag uralkodik az emberiségen, vissza nem rettent a kereszt
től, meg nem hódolt sem keresztyén, sem egy istent hivő
más vallási hiífelekezetnek — (hacsak a mohamedánokat nem
tartja kivételnek) — sőt mintha gúnyt űzne vallásukból, föl
támasztja nekik a pogányok alkohol istenét, hogy vagyonukat,
életüket annak áldozzák fel.
És Bachusnak országa határtalan, alattvalói megszámlálhatatlanok és hatalma — eddig — törhetetlen.
Hogy a magyar is hívője és alattvalója, Bachusnak, ázt
az 1911. évi „Kincses, Kalendárium" bizonyítja.
„A humanisták hadjáratot viseltek az álkohol Veszedel
mes térfoglalása ellen, de siker nélkül. Magyarországon min
dig többet isznak és fokozatosan kevesebb húst esznek; ez
kihat a közegészségre és szoros vonatkozásban van az em
beranyagra, mely évről-évre satnyul; ezt a tapasztalatot sze
rezték a katonaorvosol*, a sorozások alkalmával.
És ugyan miért növekszik oly aggasztóan az alkoholfogyasztás ? — Erre a Kincses Kalendárium és a Pallas lexi
kon adataival felelek.
~ 13 —
— 12 —
ha.
aZ államnak "agy bevétele van a szeszadó.éS "au k°[l.afOzha,ja az a- fogyasztást, a szeszadó emelése
zetéreaZ
gyarapítja, de a honpolgárok a. élveha CSak aj VOlna a füzre ~ ingerlőleg hataz iszákossagot még inkább éleszti és szánandó híveit roha
mosan az anyagi és erkölcsi pusztulás vezeti.
■
u
alkoho,ja az óPmm és a hasis. Tehát kelet nem
különb a Deákné vásznánál, Magyarországnál
Perzsia" ÍT x"873' "eVe mákony> hazáJ'a valószínűleg
azonban Khiní P'Um ‘erme,ésben felülmúlta Kelet-lndia
azonban Kh na verseny-sorompóba lépett Kelet-lndiával.
,tt« Kelet-Indiaban az ó. termelés állami kezelés alatt
n.
Milliókra megy keleten az ó. füstölők száma •
az 6plum.
i r
Parasztasazony gyermekei,, mik„
keioiröi
===,—L'
«k aikoho, és
(r oly tatjuk.)
arról, hogy Csikós lózsef 8una8yobb sajnálattal értesültünk
fokú betegsége miatt
• Ir se^dtanfelügyelő nagyobb
ságot kért és kanott a0^8' tanafsra három hónapi szabad
vezetett AMKE internátús'r182^^’ .Tavo"éte alah az általa
felsőkereskedelmi iskolai taná^ )U"
^"i T JÓZSef
hogy a méltán közszeretetben íha
’ x? b° klvánÍukhamarabb visszanyerje egészségét. Ó Segédtanfe,ügyelö mi
mérvben előfordul^kanvaró^áf ^k’ A "a8y
Pá»ia a szolnoki JySSXXZV
bizonytalan időre bezáratta.
Naptára"
k
V^lv^ci^
k
Veszede,mes
a'»'
december hó 5-én
„Tanítók
Vesztett naptárt bocsátott L„al3ar A*aÍtói kar őszére
a ténvaraha JÓnevü Franklin-TáÍu^hv^
NaPtára
a-tény, hogy üy előkelő Cég vállalta
^20tL Ma&a az
* vaua*ta a kiadassa! járó ne
hézségeket, elég bizonyíték arra, hogy a Tanítók Naptára
oly kiállításban jelent meg, mely a magyar tanítóság kényes
ízlését is kielégíti. A Tanítók Naptára első évfolyama gaz
dag tartalmával és magas színvonalon álló cikkeivel kiválóan
érdemes minden magyar tanitó pártfogására. A Tanítók Nap
tára cikkírói: Ábrányi Emil, Benedek Elek, Bodonyi Nándor,
Déri Ferenc dr., Emhő Gyula, Gerencsér István dr., Gockler
Lajos dr., Háros Antal, Horváth Károly dr., Imre Sándor
dr., Ispánovits Sándor, Józsa Mihály, Kapy Rezső, Karafiath
Marius dr., Nagy Lajos, Nagy Zsigmond dr., Neményi Imre
dr., Pósa Lajos, Rákos István, Sváb Gyula, Szegő Arnold,
Székely Károly, Tuba Károly. A Tanítók Naptára a szokásos
naptári közleményeken kívül felöleli a tanítók lelkét foglal
koztató majdnem összes kérdéseket. Emellett magában fog
lalja az Eötvös-alap évi jelentését és az egyesületre vonat
kozó összes tudnivalókat. A Tanítók Naptára közli az óvónők,
elemi és gazdasági iskolai tanítók illetményeire vonatkozó
legújabb törvényes rendelkezéseket. A Tanítók Naptára is
merteti a természetrajz tanításának legújabb irányát elmélet
ben és gyakorlatban. A gyakorlati tanítások a szöveg közé
nyomtatott képekkel úttörők e téren. A Tanítók Naptára
bemutatja írásban és képben a főváros és a vidék legújabb
iskolaépítkezései irányát. A Tanítók Naptára útmutatást ad
a fővárosba fölránduló vidéki iskoláknak az utazási kedvez
mény, olcsó elszállásolás, étkezés, látnivalók stb. stb. felől.
A Tanítók Naptára útbaigazítást nyújt a közoktatási hatósá
gok, iskolák, orsz. tanítóegyesületek és egyéb a tanítókat
érdeklő intézményekről; közli a hazai tanügyi lapok jegyzé
két, a legújabb hazai és külföldi népszámlálási és más
statisztikai adatokat. A Tanítók Naptára külön mellékletül
adja Péterfy Sándornak, az Eötvös-alap megteremtőjének
legutolsó igen sikerült arcképét, mely keretbe foglalva
díszéül szolgálhat bármely tanítói lakásnak. A Tanítók Nap
tára 12 ívnyi terjedelme mellett is csekély 1 koronába kerül,
mely összegből 50 °/o az Eötvös-alapot illeti. Aki a Tanítók
Naptárát egyenesen a kiadónál vagy az Eötvös-alap közve
títésével rendeli meg, 50 fillérrel járul hozzá a Budapesten
felállítandó Péterfy Sándor leány-otthon alapításához és a
Péterfy-siremlék költségeihez. A Tanítók Naptára ára 1 kor.
Megrendelhető a Franklin-Társulatnál, Budapest, IV. Egyetem
utca 4. Az összeg előleges beküldése ellenében bérmentve
szállittatik.
Figyelembe. Értesítem az igen tisztelt Kartársakat,
hogy a kir. tanfelügyclőségnek 5878. számú körlevele értel
mében, az iskolákban kifüggeszteni rendelt rajz- és írószerek
címjegyzéke Róth Dezső szolnoki papirkereskedőnél kaphatók
lesznek.
— 14 —
TANÜGYI IRODALOM.
Uj módszer a beszéd-értelem-gyakoriátok eredmé
iskolai beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának módszere 1868. óta mindig ugyanaz.
Mig az irva-olvasás, földrajz stb. sok reformon ment keresz
tül, addig a beszédgyakorlatok tanitási módja mindig a régi
maradt. Pedig ha valahol szükség van reformra : úgy e tárgy az.
nyesebb tanítására. Az elemi
,
Nincs tantárgy, mely több gondot okozott volna a ta
nítóknak, mint ez. Nem dsoda, ha egyik neves paedagógusunk fecsegési gyakorlatnak nevezte e tárgyat, mert az túl
nyomóan elvont, elméleti ismeretekkel tömte meg a gyermeket.
Pedig tanításunk csak akkor eredményes, ha életet tudunk
-bele önteni. Erre törekdtem én is iskolámban. Amiről beszélgettünk: azt meg is csináltuk, majd le is rajzoltuk. így lett
iskolám munkaiskolává, hol fáradt, álmos gyermeket nem
gátiam soha. Meséltünk, játszottunk és játszva dolgoztunk.
Munkáimmal, melyek értéktelen anyagból (rósz skatuíyafedél, elhasznált gyufa, irkafedelek, dugók stb.) készülnek;
valamint csoportrajzaimmal, melyek a beszédgyakorlat anya
gának folyékony elmondását biztosítják, előre nem sejtett
eredményt értem el. Bemutattam azért a tanítói gyűléseken
itt is, Délmagyarországon is és mindenütt osztatlan tetszéssel
fogadták a kartársak. Éppen a dél magyarországi tanítók ki
fejezett kívánságára elhatároztam, hogy módszeremet leírom
és azt bőven illusztrált könyvben kiadom.
Aki a beszéd- és értelemgyakorlatokat, illetve a magyar
beszédet behatóbban, könnyebben és sikeresebben akarja ta
mtam, annak nyugodt lélekkel ajánlhatom az: „Alkotó munka
és rajz az elemi iskolai beszéd- és értelemgyakorlatokban"
cimü munkámat. Ára 2 korona.
Ha valaki maga számára nem vehetné meg: hasson
oda, hogy az iskola könyvtára minden I. és II. osztályt ve
ve-
zető tanító számára megszerezze. — Szives üdvözlettel: Dr.
Knzsán Gábor, kolozsvári áll. el. isk. igazgat^tanitó. t
áll
munkát ~ me'yet a szo>noki IV. kér.
áll iskola már beszerzett - a legmelegebben ajánljuk.
7414. szám,
Körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami elemi
iskolai gondnokságának, illetve állami elemi iskolai igazgató
és vezető tanitó urnák az ifjúsági költségvetés szükségletről
szerkesztett IX. számú kimutatás beterjesztése tárgyában.
A vallás-és közokt. miniszter ur ő nagyméltósáea
128.000-1910. sz. rendelete folytán felhívom Címet, hogy
az alábbi minta szerint készítendő kimutatást pontosan ki
töltve hivatalomhoz legkésőbb 15 nap alatt terjessze be.
A bejegyzendő adatoknak egyezniük kell a tanítói és
ifjúsági könyvtárköltségvetés vonatkozó tételeivel. Épen ezért
a kimutatásba azon összegek és tételek vehetők fel, melyek
a költségvetésben már jóváhagyást nyertek.
Azon iskolák részéről, melyek a f. tanévre jóváhagyott
költségvetéssel mégnem rendelkeznek, a költségvetés múl
hatatlanul beterjesztendő 2 példányban jóváhagyás végett.
A mutatkozó fölöslegek a könyvtáralaphoz csatolandók
s a kimutatás 6 rovatába bejegyzendők.
Netáni késedelemért az igazgató-tanító a könyvtár ke
zelő hanitóval egyetemlegesen felelős.
- Szolnok, 1913. december hó 1-én.
A kir. tanfelügyelő helyett:
Kóródy Ferencz
kir. s.
tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
S. P. Jelzett munka Nagybányán, Kovács Gyula kiadónál rendelheto meg.
H. S. Én is azt vallom, hogy a valódi jó bor nemcsak hogy nem
árt, de használ a? embernek; a tulság s nem a bor teheti tönkre
az embert. Ezt igazolja a kánai menyegző is, ahol nem a bor vált vízzé,
hanem megfordítva. Kolléga ur olyan kés lilékkel kísérletez, amely az
oraláncra volna függeszthető s jelezné, ha már az illető kezd becsipni.
így ki-ki tudhatná, hogy mennyi az elég ! — Tessék elhinni, különösen
jó társaságban mindig és mindenki azt konstatálná, hogy — elromlott
a készülék.
- 16
I
VI. évfolyam
Az áll.
tanulók száma
Hány kötetes a tanitói könyvtár
l'
hivatalos közlönye.
cn
Mennyi a felvételi
dijakból létesített
könyvtár alap
Oi
Mennyi irányoztatott elő az iskolá
nak folyó tanévi
költségvetésébe az
ifjúsági tankönyv
tár gyarapítása
—]
igazgató (tanitó.)
Mennyi köttetett
le a már megren-
•
00
r*» szaklapokra
Mennyi terheli a
vallás és közokta
tásügyi tárcát
A jav. indokolása és az
isk, részére megrendelt
szaklapok felsorolása
X
•
5
Megjelenik:
Minden hó 10. és 25-én
Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona
w
-n
*
Felelős szerkesztő:
Magyary Gyula, Szolnok
bC
A lap szellemi részét illető közle
mények Magyary Gyula felelős
szerk. címére (Szolnok) intézendők
K IM U T A T Á S
Mely müvek szerzendők b? a tanítói könyv
tár számára és men
nyi az ára ?
—
"
a kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
állami elemi iskolai ifjúsági és tanítói könyvtárnak
tanévi szükségletéről.
Mely típusokból
áll az-ifjúsági
könvvtár
Mely tipusu könyvtár
szerzendő be az ifjú
sági könyvtár számára
és mennyi ennek évi
törlesztése ?
<
JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
népisk.
K e le t .... ...........
tanitók száma
22. szám
a
Folyó szám
1
Szolnok, 1913 december 25.
Előfizetési pénzek, hirdetések és
hirdetési dijak Daróczy Antal
kiadóhoz (Túr ke ve) küldendők
Néhány szó
I
a magyar helyesírás tanításáról.
Irta: Magyary Albert.
(Második közlemény.)
Rövid tanulmányom első részében az értel
mes és szabatos beszédet vettem alapul, mert ez
a helyesírás valamelyes elsajátításának főfeltétele.
Azt hiszem, nem veszi tőlem Acsay kollégám rossz
néven, ha kijelentem, hogy a helyesírás követel
ményeinek megfelelő, alapos beszédre való szok
tatással nem beszél így a gyermek: „Agyva, innya,
gyió, gyinnye, patyika, helyi-vasar, komógyia,gyiák,
tyű, tyükör, gyignazista." Sőt lassankint az ilyen
rossz tájszólást elhagyják.
Talán mondanom' se kell, hogy a gyermek
csak azt a szót, vagy mondatot tudja helyesen,
hibátlanul leírni, amelyet minden izében tökéle
tesen ért. Ha olyan szót diktálunk neki, amelyet
2
még soha se hallott, biztosan hibásan írja le. Értem
ezt különösen az első és második osztályra.
Nagyon természetes tehát, hogy már az első
osztályban tág teret kell engednünk a helyesírás
tanításának. Amikor hangoztatjuk a betűket, az
egyesekkel, de a karban való hangoztatásnál se
kerülje ki figyelmünket a rövid és hosszú magán
hangzók tökéletes felismertetése. Ezt kövesse a
jól begyakorolt hang képének leírása. írás közben
okoltassuk meg tanítványainkkal, hogy miért kell
az „á, é, í, ó, ő, ú, ű“ betűkre vessző, a többire
miért, teszünk/pontot, vagy semmit. Ilyen gyakor
lás után nem következik be az az eset, hogy az
„ir, űr, óra," stb. szókat következetesen „ir, űr,
ora,“ stb.-nek Írják. Ha mégis előfordulna ilyen
hiba, már egyszeri elolvastatás után is rájön a
gyermek, hogy a hosszabban kiejtett hangol rövi
den irta le. Hogy -e csekélynek látszó hibából mi
lyen különbség állhat .elő, csak < gy példát hozok
fel: „örült" és „őrült." A tanítás e fokán termé
szetesen nem lehet szó magán- és mással
hangzó elnevezésről.
Később fokozatosan fejlesztjük a helyesírást.
Amint annyira előrehaladt a belüismeríetés, hogy
a jól megrögzitett betűkből szavakat alkothatunk,
rakjuk össze két-három betűből álló szókat úgy,
b°gy a röxid- és hosszú betű váltakozzék bennük.
Pl. „bal, bál, ver, vér, vaj, váj. lap, láp" stb. Ezt
azután az elvégzett anyaghoz mérten bővíthetjük.
Lassanként rávezetjük a gyermekeket, hogy
•vannak olyan hangok is, amelyeket kettőztél ve
írunk le. Vigyázzunk azonban arra, hogy az össze
hasonlítás végett leirt szók (példák) jelentését jól
megjegyezzék. Tudja a gyermek, hogy mit jelent
az „ál" és „áll", „kin" és „kinn", „hal" és „hall"
stb. Tökéletes szóismerettel csak elvétve akad
egy-két gyermek, aki felcserélve Írja le az ilyen
szavakat.
A kétjegyű mássalhangzók — itt még mindig
betű elnevezéssel — ismertetését szintén nagy
körültekintéssel kell végeznünk. Sokszor mondas
suk el azokat — különösen hangonkint — nehogy
leíráskor felcseréljék a jegyeiket. Találtam nagyon
sok gyermeket, aki az „sz" kétjegyű mássalhangzó,
helyett következetesen, „zs“-t irt. Ezt a szót pl.:
„szidó" igy irta: „zsidó". Ha az alapos hangozta- ,
tásho^még megfelelő szómagyarázatot is adunk,
az ilyen tévedések ritkábban fordulnak elő.
Az irás tanítása közben vegyünk olyan szó
kat is, amelyeket minden nagyobb nehézség nél
kül lehet szótagolni. Hogy ez* — különösen a szóelválasztásnál — mennyire szükséges körülmény,
később rátérek. Most csak annyit ‘ említek meg,
hogy amelyik gyermek szótagok szerint ismeri a ‘
leírandó szókat, biztosan játszva Írja le azokat.
Mondassuk el velük hangonkint az első szótagot,
utána a másikat. Foglaljuk össze azután mind a
két szótagot. így megőrződik a gyermekek agyá
ban a szó minden hangja, de minthogy a hangoz
tatott hangok képeit a táblán is maga előtt látták, ‘
a betűk egymásutánja is jól elméjükbe vésődik.
Később azután — a felsőbb osztályokban — nem
is kell magában hangonkint előmondania a leírandó
szót, mert elég lesz neki a szólagolás is.
Figyeljük csak meg irásközben magunkat. Mi
is előmondjuk, mintegy szótagolva diktáljuk ma-
2
még soha se hallóit, biztosan hibásan Írja le. Értem
ezt különösen az első és második osztályra.
Nagyon természetes tehát, hogy már az első
osztályban tág teret kell engednünk a helyesírás
tanításának. Amikor hangoztatjuk a betűket, az
egyesekkel, de a karban való hangoztatásnál se
kerülje ki figyelmünket a rövid és hosszú magán
hangzók tökéletes felismertetése. Ezt kövesse a
jól begyakorolt hang képének leírása. írás közben
okoltassuk meg tanítványainkkal, hogy miért kell
az „á, é, í, ó, ő, ú, ű“ betűkre vessző, a többire
miért, teszünk pontot, vagy semmit. Ilyen gyakor
lás után nem következik be az az eset, hogy az
„ir, űr, óra," stb. szókat következetesen „ir, ür,
ora,“ stb.-nek Írják. Ha mégis előfordulna ilyen
hiba, már egyszeri elöl vastatás után is rájön a
gyermek, hogy a hosszabban kiejtett hangol rövi
den irta le. Hogy e csekélynek látszó hibából milyen^különbség állhat .elő, csak < gy példát hozok
fel: „örült" és „őrült." A tanítás e fokán termé
szetesen nem lehet szó magán- és mással
hangzó elnevezésről.
Később fokozatosan fejlesztjük a helyesírást.
Amint annyira előrehaladt a belüismertetés, hogy
a jól megrögzitett betűkből szavakat alkothatunk,
rakjuk össze két-három betűből álló szókat ugy,
hogy a rövid- és hosszú betű vállakozzék bennük.
Pl. „bal, bál, ver, vér, vaj, váj. lap, láp" stb. Ezt
azután az elvégzett anyaghoz mérten bővíthetjük.
Lassankint rávezetjük a gyermekeket, hogy
vannak olyan hangok is, amelyeket ketlőztelve
írunk le. Vigyázzunk azonban arra, hogy az összeasonlitás végett leírt szók (példák) jelentését jól
megjeSyezzék. Tudja a gyermek, hogy mit jelent
az „ál" és „áll", „kin" és „kinn", „hal" és „hall"
stb. Tökéletes szóismerettel csak elvétve akad
*-gy_két gyermek, aki felcserélve Írja le az ilyen
szavakat.
A kétjegyű mássalhangzók — itt még mindig
betű elnevezéssel — ismertetését szintén nagy
körültekintéssel kell végeznünk. Sokszor mondas
suk el azokat — különösen hangonkint — nehogy
leíráskor felcseréljék a jegyeiket. Találtam nagyon
sok gyermeket, aki az „sz" kétjegyű mássalhangzó
helyett következetesen, „zs"-t irt. Ezt a szót pl.:
„szidó" igy irta: „zsidó". Ha az alapos hangozta- ,
táshoz még megfelelő szómagyarázatot is adunk,
az ilyen tévedések ritkábban fordulnak elő.
Az irás tanítása közben vegyünk olyan szó
kat is, amelyeket minden nagyobb nehézség nél
kül lehet szólagolni. Hogy ez — különösen a szóelválasztásnál —- mennyire szükséges körülmény,
később rátérek. Most csak annyit említek meg,
hogy amelyik gyermek szótagok szerint ismeri a
leírandó szókat, biztosan játszva Írja le azokat.
Mondassuk el velük hangonkint az első szótagot,
utána a másikat. Foglaljuk össze azután mind a
két szótagot. így megőrződik a gyermekek agyá
ban a szó minden hangja, de minthogy a hangoz
tatott hangok képeit a táblán is maga előtt látták,
a betűk egymásutánja is jól elméjükbe vésődik.
Később azután — a felsőbb osztályokban — nem
is kell magában hangonkint előmondania a leírandó
szót, mert elég lesz neki a szótagplás is.
Figyeljük csak meg irásközben magunkat. Mi
is előmondjuk, mintegy szótagolva diktáljuk ma-
államokban — szigorú rendszabályokkal — de mégis kor
látozni bírták az alkohol terjedését.
.
~
Hogy a magyarállam miért nem követi az üdvös példát
a szeszadó-jövedelmet miért nem biztosítja más utón? Azt
csak egy közmondás teszi érthetővé. Ha minden ember
meggondolja, akkor az államkormány is óvatos, mielőtt: Nagv
faba vágja fejszéjét.
Hogy milyen óriási az alkoholnak, vagy helyesebben
ita mérési jövedéknek fája és hogy milyen elképzelhetetlen
dús gyümölcsöket terem, arról a statisztikai adatok szerint
nyújtok nektek fogalmat.
A bor-, sör- és pálinka utáni adó, vagy más szóval a
szeszadó összes eredménye: 1902-beix 76,983.000 K volt.
K hev^t "if88’^^"0 K’ aZ 1909 év^ köHXégvetés 124,277.000
K bevételt remélt e jövedelmi forrásba
az állam 19°8‘ m
66220 italmérés‘’ engedélyt adott ki
az aiiam, így Magyarországon 300 emberre egy italmérés
esik. Magyarország 1908. évi bevétele - bor-, sör- és szeszogyasztasi adókból — mintegy 75 millió korona
a't61'
b-®™
pT’
Í
।
“ó‘,”k ki
furcsában,"
7" /urfangos hivafa). melyben sok és
furcsa dolgot hoznak napfényre, ugy hívják, hogy adatgyűjtő
AkáVhkzítek
MÍntha ÖrdÖngös mesterséget űznénk’
Akar hiszitek, akár nem, ott számokkal bizonyítják be hogy
ST*
^b*és "*nk锑 b™y
«
Olasz^77'*
Xol oiú
'
Ennélfogva a magyar, az orgonasipok lejtős oldalán,
éppen a középen áll; utána hirtelen. száll a többi 5 nemzet
alkohol fogyasztása.
Bár a magyar nem sok kárt tesz a sörben/ de hogy
a sörivásban sem utólsó, azt magyarázza meg egy másik
ábrázat; mely szerint a magyar 9 mm. magas, 45 lt. fogyaszt
évenként és fejenként; az orosz 2 mm., 4 lt. fogyaszt, az
olasz fél mm^-fogyaszt 8 litert.
A borfogyasztás táblázata nyilván tártja, hogy az olasz
54 mm., fogyaszt évenként és fejenként 106 lt., a franci 50
mm. f. 101 lt, a svájci 35 mm., f. 70 lt., a magyar 8 mm.,
f. 19 litert. Kétségtelen, hogy a borivásbán 4. helyen állunk.
Azonban — ránk nézve — megdöbbentők a pálinka
évi fogyasztásának adatai. A szomorú harctéren a dán a had
vezér, mert 45 mm. a magassága és fejenként 14 lt. fogyaszt;
de a magyar lett hadsegéde lévén, magassága 36 mm. és
fejenként 11 litert fogyaszt.
Hogy a pálinka ivásban 2. helyre jutottunk, az nagy
veszedelem. Mily jó tanácsot ad pedig ellene a régi vers:
S?rtvagy Pálinká0 a Francia 17 lt„ az
3 SVá]CÍ ’2
3
108
a*
64 lt a Svéd 6-2 agyar’Osztrák 9 4 lt, az Amerikai
a Norvég 2-2> lt
’ * °"andUS 41
aZ °r0SZ 26 lf-
végett^^6^^ 7gY ~i aZ ada‘ok könnyebb megérthetése
Skelve 177" k'Sebb emberalakok rajzai vannak
•
56
a2 olas2é 4I,
német és osztráké S í Í ’ az angolé 34’ a magyar,
18. a MaX , 2 ™
82 ’™"k»* 20. a ÍmÍ
'
oroszé 5, a norvégé 4 milliméter.
>
A pálinka gonosz ital,
Ki azt issza, hamar elhal;
Télen fagyaszt, nyáron hervaszt^
Okos ember nem issza azt.
így bár sajnos, de igaz, hogy nem okos a magyar;
mert a pálinka-ivás által hanyatt-homlok rohan a züllés, az
erkölcsi romlás és a fajpusztulás felé.
Egy orosz közmondás azt tartja, hogy több ember ve
szett a pálinkába mint a tenger vizébe.
A mi orvosaink pedig azt állítják, hogy árvíz, tűzvész,
járványos, vagy másféle betegség nem seper le annyi ma
gyart a föld színéről, mint a pálinka.
Hogy a pálinkaivás — mérsékelt módozatban is —
aláássa az egészséget, megtámadja a szájat, nyelőcsövet,
gyomrot, beleket, májat, szivet, vesét, az idegeket és főleg
az agyvelőt; emésztési, vérkeringési és agyműködés! zavaro
kat okoz. Sokféle betegségnek szülő anyja, a szervezet ellen
álló képességét gyengíti, miért is a beálló, vagy meglevő
betegség a testi és szellemi erőket legyőzi.
kell: hasd meg sziveiket, hogy
befogadják; irányítsd, megindult
mentes életmódot kövessék; de
hogy alkoholellenes határozatuk
az önmegtartóztatás erényét
lelkűket, hogy az alkohol
erősítsd meg akaratukat is,
mellett szilárdan álljanak 1’
Mindezek után, ha csak egy elemi iskolai tanuló lép
önként, saját mggyőződéséből az Alkohol Ellenes Ligába
akkor is boldogan ezt mondom : Hála neked Uram hogy
malasztod által egy ártatlant kimenthettem az alkoholnak
vagy a földi pokolnak olthatatlan tüzéből!
Schréder Izabella.
99—1913. szám.
,
,
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon, 1913. november hó 5-én, a lászNagykun-Szolnok Vm’ Tanitötestü|e‘ központi választmányénak ülésén.
*
7
„
Jelen voltak: Brózsik Pál elnök elnöklése alatt Kóródy
Ferenc kir. s. tanfelügyelő, Muhy Sándor, Fotola József,
Kán‘Z Ida’ Letanóczky Juba> Herendy Jóí é’ STchréder *zabeHa szolnoki, - továbbá Hám László
Mohács István és Boriss Ferenc vidéki választmányi tagok’
m
'
.
IElnök üdvözli a kir. s. tanfelügyelő urat és
a megjelent választmányi tagokat, az ülést meg
nyitja s jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Malatinszky
Lajos és Schréder Izabella tagokat kéri fel • Polónyi Mátyás díszoklevelének átadását pedig többek
vé eménye alapján, a dolog érdeméhez képest a
a legközelebbi közgyűlés elé javasolja utalni
Elnök javaslata ily éretelemben határozatba ment;
a mulí
e’ö‘erjesztések során bemutattatik
rozata 40 Jegyzökönyve, melynek minden hatáa Nm V*greha]‘a‘°“'
‘ovábbá elnök, hogy
a Nm. Mimsztenumtól fuvar és napidiiakra 1071
K engedélyezte,éli;
. Slolnoki HX.s"ei ’
akarekpénztár folyószámla-kivonata szerint testű
“nk
tortól tesz ™
hogy a AMKE-tel való szövetkezés szerint a Kul
túrpalotával kapcsolatban építendő Tanítói Otthon
építése az AMKE vezetőségének 423- 903. sz.
értesítése szerint szép reményekkel kecsegtet,
amennyiben államsegélyként 180.000 állíttatott be
ezen célra a költségvetésébe, miért is elnökség
Szolnok városától 11649—913. sz. a. Tanítói
Otthon felépítése egy évi halasztást nyert.
Örvendetes tudomásul szolgál.
,
Hl.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz.
Szövetségének 26E és 262—913 sz. megkeresése
szerint f. évi nov. 1-ig kellett volna testületünknek
a tagsági dijakat és a tagok névsorát beküldeni,*
de azon sajnálatos körülmény folytán, hogy a
végleges névsor a Megyei Népoktatás kiadójánál
elkallódott s máig sem került elő: e kívánalom
nak eleget nem tehetett az elnökség.
Többek hozzászólása után felhatalmaztad
az elnök 300 tag után egyszázötven korona
szövetségi tagsági dij utalványozására. A helyes
bített névsor pótlólag beküldendő. A fedezetről
pénztáros a legközelebbi közgyűlésnek előter
jesztést tesz.
IV.
Révay Nagy Lexikona a Nm. m. kir. vallás
és- közoktatásügyi minisztérium 3646 eln. sz. meg
rendelése alapján tanítótestületünknek a 7,-8.
és 9. kötetekkel kiegészíttetett.
Örvendetes tudomásul vétetik.
V.
Választmányunk múlt ülésén határozatba
ment, miszerint a vidéki választmányi tagok fu
var- és napidijának kiutalása végett a Nm. vall,
és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumhoz fölter
jesztést teszünk. Ez .megtörténvén : kir. tanfelügye
lőség 6549—913. sz. alatt Jelterjesztéseinket azzal
küldte vissza, hogy az áll. tanitó-választmányi ta
gok fuvar- és napidiját az esetről-esetre beter-
— 14 —
/
— 15 -
S mikor minden vágyad teljesülni látszik,
Csalódottan érzed: a sors veled játszik.
De én nem búsulok az idő hatalmán,
Hisz bámulva látom, hogy szobám ablakán )
Finom virágokat hímezett a meleg.
Csak az én szivemben ne volna szeretet ?
Az Ur bölcsessége, jósága végtelen,
Mit gyarló értelmünk felfogni képtelen.
Benne bizakodtam, nehogy télnek szele
Lelkem sötét, hideg levertségbe vigye.
Megnyugszom azon is, hogy sokat könnyeztem
Önhibámon kívül is gyakran szenvedtem
Hogy sokat csalódtam, mert sokat reméltem,
„Zivatart arattam, mert szelet vetettem 1
S ha
Hála
Mert
Mely
vissza pillantok a haldokló évre,
s imádással nézek fel az égre,
éreztem mindig az égi szent kezet
veszélyből s bajból, biztos révbe vezet.
Hálásan köszönöm az elmúlt napokat
A boldog perceket, jó és rossz órákat
t lelkem szövétneke legyen az égi hit
Mely banatban tűrni s remélni megtanít.
Gyenesné Tímár Judit.
hogy az állam^anü^
KoT K^Udomasu doI°^
közgyülésre vannak összeül Őszintén ^'i °
tar‘andÓ
lés idejét, sem annak helyét nem tar ték
Sem 3 gy“'
hogy a teljes feinóikíiiwzs
i m ar
alkalmasnak arra,
sok
egyis valami nagy az érdeklődés.
Je ek mUtaíjak nem
kévéi reform,
hűséges és szeretett lelWn^
gyászíe,entést: A túr24 éven át
dór űr hosszas szenvedés után^ , agytisztele,ü Szabó Sánhunyt. Az ö ura Istene innen föld-6
55'ik évében elinnen, fold, gyülekezetének vezetésé-
z
[
/
.
bői, f. hó 10-én reggel 8 órakor hívta el a mennyei gyüle
kezetbe, hogy rajta is beteljék a Krisztus szava: „Ahol én
vagyok, ott leszen az én hü szolgám is.“ Az áldoltt emlékű
lelkipásztor porrészeitf. hó 12-én d.e. 10 órakor, a ref. templom
ban tartandó gyászszertartás után adjuk át a síri nyugalom
nak. Áldott legyen emlékezete 1' „Tudta kinek hitt; legyen
neki az ő hite szerint." Turkeve, 1913. december hó 10. A
Reform. Egyháztanács.
Pásztorjáték. A jászárokszállási róm. kath. elemi nép
iskola növendékei^, hó 24-én, karácsony vigíliáján d. u. 3
órakor és vizkereszt napján d. u. 4 órakor a nagyvendéglő
dísztermében „Karácsonyi pásztorjátékot “ rendeznek. Színre
kerül a „Betlehemi bakter" karácsonyi pásztorjáték. A nagy
szereposztással előadandó pásztorjáték főrészei: Előjáték. Ka
rácsonyest az égben. Jézus születése. Hódolat a jászolnál.
Menekülés Egyptomba. Fentartott hely: 2 K, I-ső hely 1 *50 K,
Il-ik hely 1 K. Állóhely 60 fillér. Gyermekjegy nincs.
Tanítók Fürdője alakuló közgyűlése. Székelyudvar
helyen, ez évi dec. hó 27-én d. u. 3 órakor tartja a Tanítók
Fürdője R.-T. alakuló közgyűlését. Fáradhatatlan munkásság
gal, kitartó lelkesedéssel vitte ezen részvénytársasági szer
vezkedést Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi ig. tanitó sikerrel
oda, hogy most megteremthetik a hazai tanítók társadalmi
gyógyfürdőjét, üdülő- és nyaraló helyét a csinos kulturváros:
Székelyudvarhely határában levő és lombos erdő között fekvő
kénes-sósvizü Szejke fürdőn; gyermeknyaralótelepét pedig *a
fenyvesek közötti Homoród fürdőn. Ezen áldásos intézmény
támogatására a 25 K értékű részvények még mindig jegyez
hetők szervezőnél. A nagy társadalomnak is hathatós érdeke
lévén, tanítók fürdője, tanulóknyaralótelepe létesítése, a to
vábbi legmelegebb pártolásra ajánljuk ezen értékes actiót.
Szlöjd (II. rész.) Irta; Rónai Antal. Kiadja: Kovács
Gyula, könyvkereskedő Nagybányán. E munka megjelenésé
vel immár ott áll a tanitó, hogy szlöjd tanfolyam nélkül is
sikerrel taníthatja iskolájában a kézimunkát. S az a tanitó,
a ki tanítványait igazán a gyakorlati életre akarja nevelni, e
könyveket nem nélkülözheti. E mü anyagot szolgáltat a kézügyesitő gyakorlatok tanításához s útbaigazítást ad az egyes
munkák elkészítéséhez. Tárgyalja a papír-, agyag-, fa- és
— 18 —
— 19 —
légén ajánlom: hassanak oda, hogy azt mentöl több gvermek megszerezze.
Megrendelés az Országos Állatvédő Egyesület címére
(Budapest IX EmS-„.
,3. s,> lllalvá„ “
Szolnok, 1913. december hó 7.
Rhédei János
kir. tanfelügyelő,
Szerkesztői üzenetek.
,
O. J. A beküldött két kis dolgozat hamarosan jönni fog.
U. A. A fenti üzenetet küldöm kolléga urnák is.
zes heteken
Ugy""n‘ fellegte,en és felleges. A mé-
feheges
apasztalata szerint - csaknem állandóan
e leges boldogságban élnék a ha astársak. Nem kell előre megijedni
hogy igenVk^nltónÍh^
"’egy-“
a cikkre csak “"Y'X
|
ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE!
Tisztelettel kérjük mindazon előfizetőin-
I
|
í?; ,lk me9 ezide'g az előfizetési-díjjal
hátralékban vannak, hogy azokat
I
folyó év december hó 28-áig
alulírt címre okvetlenül beküldeni szives-
kedjenek, mert a lapnak szerződésbeli
leszámolása lesz folyó év végén.
Teljes tiszelettel
a „MEGYEI NÉPOKTATÁS"
kiadóhivatala
. ÁRPÁD-UTCA 98.
t
20
A KIR. TANFELÜOYELÖSÉG ÉS A VÁRMEGYEI TANÍTÓTESTÜLET
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
a
1 e.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
CSIKÓS JÓZSEF
IV. évfolyam.
1912
Január 10.
Előfizetési ír: egész évre 6 korona, félévre 3 korona, egyes füzet ára 20
TURKEVE,
DARÓCZY ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA
1912.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
1912.
/4.évf./.
jan.
Borítólap :
‘10.,
5*j
Azonos
számozás,
okt.
25.
1-2^.szám.
1 -2^-. számhoz .
Hiány:
/ápr.
10-dec.
25.,
máj.
20.,
22.sz.
különböző
10./.
2
keltezés:
db:
18.sz.
2
db:
/szept.
8,sz.
25.,
10./
Megjegyzés:
Febr.
25-től
/4.sz./
évT.
megváltozik
5*®vT-ra