Fájl #684: "nepoktatas1910.pdf"

Nftvedéknapló

.

8.

Megyei Népoktatás

,

Szolnok, 1910. januál

II év olyam.

1 1

1

ii
™

1 . szánt.

16. szám.

JÁSZnAöVKUNSZOLNOKlalkoznak, főikéi em, hogy eljárásukról éá an­
nak megállapítható eredményéről engem husvét hetiben értesíteni szíveskedjenek.
Szolnok, 1909. deczemb, 20.

Óhajtandó volna a varm. tantestület
I novemberi gyűlései alkalmával Magyary GyuHáné sz. Nigrinyi-Jolán szolnoki áll. tanítónő
i által kifejtett egyöntetű és szoros eljárása az
I iskoláknak és társadalomnak a gyermekvé­
EÖTVÖS K. LAJOS
delem nemes munkájában. Az erre törekvés­
kir. tanfelügyelő.
nek figyelembe ajánlása mellett most csak
két gyakorlatban levő segitésmódnak nevelő
hatását kérem fokozni. Szokásos a „ruhaosz­
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
tás" és a „levesosztás" utóbbihoz csatlakoj zott kötelesképen a reggeli „tejosztás" nép| iskoláink szegény növendékei részére.
A ruhaosztás célszerűbb és szeretettel1 jesebb gyakorlásának mindjárt ajánlom a
I ruhavarrást tanuló nagyobb leánynövendéHirdetés árszabás:
I kekkel a szegény gyermekekre ruhaszabást
i és vonást Ott, hol polgári leányiskola van,
bizonyára szívesen vállalkoznak annak ve­ A lap egész oldala egy évre
zetői és növendékeik a szegény iskolásgyer­
mekek ingyen ruháinak kiszabására és meg- (52-szwi hirdetés)
400
varrására. A segítők és a segélyezettek így
200
közvetlenül érzett szeretet nevelő hatása alatt fél évre (26-szori hirdetés)
nemesednek, a mellett jót olcsón (ingyen is) Fél oldal egész évre
200
kapnak a szegény gyermekek. Még ha ócska
ruhát ad is a midőn nagyobb növendék a Fél oldal A évre
100
szegény kisebbnek, kedvesebbé és megbe­
100
csültebbé teszi adományát, J ha felruházás Negyed oldal egész évre
után maga alakítja azt (esetleg társai, vagy Negyed oldal fél évre
50
tanítónője segítségével) át,
A „levesosztó" jótékonyság a napközi A hirdetés terjedelméhez képest az
s osztás keretében szintén a nagyobb növen- krszabás^kbrmyen kiszámítható.
í dékek közreműködésével válik kedvesebbé
I és gyakorlatiasabbá. Leletőleg magok a móI dosabb növendékek hordják össze (a Szol-, hirdetési dijak félévenkérjt utólagosan
nokon jói bevált ,,krumplinap, babnap, liszté
fizethetők.
nap stb. mintájára) a főznivalókat, lehetőleg
maguk a nagyobb leánynövendékek főzze­
nek, vagy legalább segédkezzenek a főzés­
nél, — és minden napra maguk szolgálják
fel az ebédet. Ily eljárásnak ügyesitö és ne­
mesítő hatását örömmel tapasztaltam. A reg, geli, a ,,tejosztás" csak ott gyakorolható
teljes sikerrel, ahol vagy ingyen tej-adomány­
és
hoz jut az iskola, vagy ahol lefölözött „so­
ványtej kapható (pl. tejszövetkezetnél) olcsó
iskolaszerek
pénzen, de lehet tej helyett, vagy azt fel­
váltva rántottleves reggelit is adni, ami fő­
leg a tanyai iskolák rosszul táplált növen­
dékeinél hasznos.
Szóval: a gyermekvédelem e munkájá ­
ban aktív közreműködőkké kell tennünk a
könyvkereskedőtől
társadalom jó emberei és az iskolák jó ve’. zetői mellett magukat a jó gyermekeket is.
Ezzel ügyességi oktatásuk teljesebbé és tar­
talmasabbá* lesz, egyszersmind a testvéries
vagy
szeretet, a társadalmi szolgálatkészség, a szo­
ciális.., kötelességek gyakorlása nagyobb gyakártati eredményre és nagyobb erkölcsi értékF# emeli a népiskola nevelő hatását.
kérni.
Mindazon, testületeket és iskolavdzetcket, akik a gyermekvédelem e módjával fog-

Hirdetések felvétetnek

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer
szükség­
letét tessék

Szolnokon, beszerezni
mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot
©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

,
fi évre 6 korona.
Előfizetés: ’ t
3
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN *

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

lelkében veszélyesen elharapódzva, ki­
öl minden tiszteletet Isten, törvény,
vallás, haza iránt, sőt egymás szeretetét is. Önző érdek vezeti az álapos­
Ismét egy esztendő tűnt el az tolok és prófétákat, kik megtagadva az
örökkévalóság végtelenében. Mennyi egy igaz istent, minden tekintélyt meg­
öröm, mennyi bánat tűnt el vele! Csak ölni, minden törvényes rendet lábbal
emléke marad nekünk, mint a holt év tiporni törekednek. S a nép a tömeg
hazajáró lelke.
vakon követi őket, mert szavaik oly
Helyébe megszületett az uj, s uj kecsegtető Ígéreteket, jövőt hazudnak.
reményekkel, jobb jövővel biztat. Hány I
S midőn ezen isten és vallástagadök,
könnycsepoet fog kisajtolni a csalódás! -yVát Wp ismerő népség lármás han­
Csakúgy mint évezredek óta. Két A- ; gon követeli, hogy az ő nézeteik előtt
reddel előbb, — mintha ma volna. a világ feltétlen hódolattal hajoljon
Semmi az idők végtelenében, ^tk a meg, akkor a haladás jegyében társa­
körülmények változtak, az ember ugyan dalmi forrongásról beszél. Igaz; zúgva
az. Farizeuskodás, istentelen tobzódás örvénylik a lelkek tengere, s keresi az
az erkölcsökkel, erénynyel s minden­ 1 egyenes igazságot.
nel a mi szép és jó. Mindenütt az
Meg akarják ismerni a fényt, mely
„én“, az önzés nyomul előtérbe a ke­
megvilágítsa a tévelygő lelkek utait;
gyesség álarcza alaA, vagy leplezet­
s midőn azt keresik, a gonosz karlenül. Az ideál szentsége durva ke­
maiba jutván, az igazságot vélik fel­
zek által összetépve, istentelen lábbal
találni; s megtagadják Istent, megta­
sárbatiporva. Az ember gyönyörűen gadják önmagukat. S azok, kik az
tökéletesedik lélekben a mélységek Fstenbe vetett hitet, bizodalmát kitép-,
világa felé.
ték lelkűkből, nem adtak helyébe sem­
Vájjon a hittanitás, sőt maga a mit, s az üres lélekből ezzel kihalt
hit, a vallás nem szánalmas, lenéző az élet melege. A családi élet szent­
mosoly tárgya-e ? Vájjon, mint a Caesége feldúlva, a tisztes közerkölcs ol­
sárok idejében az augurok nem egy­
tára ledöntve; az ember sülyed alámás szerfie közé nevetnek-e a nép
felé?, érzéki állatias életbe.
.hiszékeny, naiv voltára, s nem csak
A vallás hirdetői hasztalan küz­
üzletnek tekintik-e sokan a vallást?
denek
a veszedelem ellen. Az uj ta­
Vájjon nem a hitetlenség, Istentaga­
nok gyorsah háfapódznak el; gátat
dás szelleme-e, a mi az emberiség

Uj évre.

8

I

A

■

Megyei Népoktatás

emelni ellene nem tud. Nem bizony.
: A socialis törekvéseket feltartóztati|, megakadályozni nem csak hogy
néni lehet, de nem is szabad, sőt
egyenesen bűn. A socializmus igaz
tanításai krisztusi eredetűek; a keresz­
tényi vallás emberi értelmezése.

tHogy mégis ellenakciót, indít az
egyház, s a társadalom konzervatív
része, az hatalmi törekvések folyo­
mánya, hatalmi féltékenység.

Pedig itt nem ez a kérdés, hogy
kié jegyen a vezető szerep a társa­
dalomban, az egyházé, vagy a társa­
dalomié. Nem. Hisz az eszme ellen
. hiáb| minden, s az eszme az igazi
egyenlőségre, keresztyéni emberszere- tetre i nevelésre való törekvés mind; nyájunkban megvan. Hanem, hogy
5 miként mentsük meg az emberiséget,
s micént adjuk vissza önmagának,
hogy megszabaduljon a kétkedés, á
hitetlenség okozta lelki gyötrődésektől,
i az erkölcsi elzülléstől?
1; célra szükséges és legalkalma­
sabb az iskola; a népnevelői hivatá­
sát teljesen átértő és átérző tanító; s
- az iskola, a tanító munkásságát min­
den jrányban elősegítő, támogató egy­
ház, ]állam és társadalom.
Az egyház érdeke híveit megtar­
tani, kötelessége lelki tisztaságát, hitét
nevelni, megerősíteni, az állam köte­
lessége polgárainak, erkölcsi és anya­
gi jelétéről gondoskodni s mindkét
tényezővel együtt a társadalomnak az
iskolát, annak működését fejleszteni,
intenzivebbé tenni.

/ íelyik tesz eleget kötelességének ?
Egyik* sem, legalább olyan mértékben,
ahogy a közszükség és saját érdekűk
gs megkívánja s mert az iskola támoiatást kellő mértékben nem talál, neL

-

•

1. szám.

velői munkásságában a kívánt ered­
ményt felmutatni nem tudja, a taní­
tót, a közoktatás munkásait okolják
közös jóakarattal.
Ez áll az iskolák 90%-néI. Nincs
sem az egyháznak, sem az iskolának
megfelelő tekintélye. A tanító munkás­
ságát sem méltányolják eléggé. Pedig
a zűrzavaros társadalmi bajokból csak
az iskolán keresztül van kivezető ut.
Csak az iskola képes a hitet az
emberek szivébe csepegtetni; csak ez
képes az Isten ismeretére vezetni, s
hitben megszilárdítani. Erkölcsi világ­
rendünk alapja a vallás, csak az is­
kola mentheti meg, s vele az embe­
riséget.
Lássák be ezt egyszer már a ha­
talomért törekedők, s nem egymás el­
leni harcokban merítsék ki erejüket,
hanem a socialismus ferdén magya­
rázások és felfogott tanításait helyre­
igazítani s ezen mozgalmakat helyes
irányba terelni törekedjenek. Szervez­
ni kell az általános oktatást, s ki ter­
jeszteni a felnőttekre is. Itt tehet és
fog is tenni sokat a tanító csak , ne
kicsinyelje senki a munkáját s ne le­
gyen szűkmarkú az egyház, az állam
és a társadalom.
S midőn úgy lesz, hogy az em­
berek szivükben egyenlően éreznek
Isten és egymás iránt; midőn az örök
Szeretet tölti be a lelkeket és az egész
világot, akkor jön a rég óhajtott, iga­
zán boldog uj esztendő.

—

-

(0

Nyolcz osztályú népiskolák.
Sokszor gondolkoztam a felett, hogy
mit és mennyit tehetne a népiskola a mun­
kára szoktatás érdekében. Igaz, hogy a kézügyesités behozatala által elértünk annyit,
hogy az olvasás, irás, számolás és más tud­

1. szám.

Megyei Népoktatás

3.

nivalók mellett foglalkoztatjuk á gyermekeket töltéséig. Még pedig igy: A 6-tól 10 életévig
holmi munkával: tehát szoktatjuk a dologra, a gyermekek jáárnának 9—10 hónapon át
de ez szerintem nem elegendő.
iskolába a 10-tŐl 14 életévig pedig csak 4
Valjuk meg, hogy a kézügyesitési mun­ hónapon át még pedig csak akkor midőn a
kálatoknál legtöbb esetben csak csoportosít­ mezei munka teljesen szünetel t i. november
juk, rendszerbe szedjük, azt a természet adta 1-től március 1-éig, Ezen 4 évfolyam alatt
ügyességet a gyermekeknél, mit ök maguk megtudná adni az iskola azt az ismeretet,
is a szabad természetben látottak után vé­ melyre földmivelő népünknek szüksége van.
geznek. Tanításaink közben tapasztalhatjuk, Még azt is megmerem kockáztatni, hogy
hogy legtöbb gyermek minden rávezetés több eredményt érnénk el, mint a mai isko­
nélkül ügyesen összeállít egy szélmalmot, lázási rendszerrel; mert minél későbbi kor- <.
egy kocsit, egy csónakot. Alakit sárból egy bán hagyja el a növendék ifjú az iskolát
annál maradandóbb lesz nála • a tudás. A
korsót. Készít állati alakokat.
A gyümölcs fajokat nemcsak ügyesen mellett, hogy a serdülő ifjú már gyermek
utánozza: de azokat színezi is oly ízléssel korában megszokja, azt a munkát, mely neki
és természethüen, hogy igen sok esetbeu a a leendő megélhetését biztosítja, sok munkás
legügyesebb festékkeverőnek is díszére kezet engedünk segítségére a kis gazdának,
válna a festékeknek oly nemű összeállítása. ki nem képes fizetett munkást tartani.
Mind azon kartársaim, kik földmivelésKivágnak a gyermekek papírból minden el­
képzelhető tárgyat sőt a madár alakokat oly sel foglalkozó nép között működnek tapasz­
természethüen hajtogatják össze, hogy a talhatják, hogy mennyire nélkülözhetetlen egy
slöjdöt tanulmányozó bármelyik kartársamnak kis gazdának, a gazdálkodás körül a 10 éven
sem válna szégyenére, ha az ő müveként felüli gyermeke. Hány meg hány esetben
mutatná azt be. Mind szép, mind jó az kérik ki a szülők gyermekeiket az iskolá-.
iskolának ilynemű tevékenysége, mert a gyer­ ból egy—két sőt több napra.. Számtalan
meki lélek örömet, gyönyört érez, akkor ha esetben megfizeti a s zülő a büntetéspénzt
egy szép utánzóit tárgyat lát, különösen pe­ de gyermekét még sem küldheti iskolába,
dig akkor, ha ő maga állította elő azt, a mi mert az neki úgy a földmivelés, mint az ál­
neki az örömet okozta. De én többet szeret­ lattenyésztés körül — jobb keze. A városi
nék elérni a népiskolai tanítási rendszer iskolák ezen bénító körülményt nem isme­
mellett. A munkára teremtődött gyermeknek rik, azoknak nincs szükségük a nyolc osz­
mihelyt arra elegendő erős oly munkakört tályú tanfolyamos iskolára.
A 6—10 éves gyermekek részére tar­
óhajtanék adni, melyben tevékenységének
reális értékét is megtalálja. Ezt pedig úgy tatnék fel a népiskola azzal az oktatási idő­
érhetjük el, ha népiskoláinkat nyolc osztá­ vel és tananyag közléssel, mellyel eddig birt
a 10 éven felülinek részére szerveztetnék a
lyúvá'fejlesztjük.
4
hónépig tartó 4 éves tanfolyam. Ezen is­
A 68-ik népoktatási törvénynek van egy
kolában
tanitandók lennének azon tantár­
intézkedése, mely mellettem szól, hogy t. i.
gyak,
melyek
ez idő szerűit az 5—6-ik osz­
a 10 éven felüli gyermekek a mezei munka
folyamata alatt az iskolaszékek, állami iskolai tályban előadottak, kibővítve a gazdasági
gondnokságok engedélyével az iskolába já­ népiskolák elméleti és gyakorlati tárgyaival.
Kivételt tennék a 12 éven, felül lévő
rás kötelezettsége alul felmenthetők, két hó­
tankötelesek
közül azokkal, kik cseléd mi­
napi időtartamra. A mai iskolázási rendszer
nőségben
alkalmazva
vannak azokat nem
mellett ezen intézkedésnek hátránya az, hogy
kötelezném
a
további
iskolába
járásra. Nem
a kibocsátott tanulók a tanévet nem fejez­
hetik be — le nem vizsgázván, osztályis­ pedig azért, mert a ki arra van utalva, hogy
cselédnek álljon az első sorban dolgozni
métlésre lesznek utalva.
;
A nyolc osztályú népiskolázási rendszer tanul meg, másodsorban ideje korán bizto­
beállításával minden hézagosság pótolva lenne. sítja a maga megélhetését.
Majd nem egynegyedszázad évig veA tiz éven felüli gyermekek mindennapi is­
I
zettem
5—6-ik osztályt, melynél volt alkalkolázását ki kell terjeszteni a 14 életév be­

Megyei Népoktatás

4.

1. szám

mám ! meggyőződni arról, hogy mennyire meghozta ezért a becsületes munkáért
szüksége van, arra a vagyontalan népnek : azt a jutalmat, a mivel a magyar tahogy gyermeke. minél elébb . kenyérkeresö । nitóknak fizetni szoktak a — mellőzést.
A pénzügyminister és a »belügy/ ’’ Jegyei, de viszont a középbirfokos, illetve a
kis g< zda igen óhajtja azt, hogy gyermeke minister *a napokban küldték szét a
j a téli| hónapok alatt a 6-ik osztály elvégzése /szélrózsa minden irányára1 azt a 2
után js járjon iskolába, de ne az úgy neve- ■ milliót, mely a városok segítésére kip zett ismétlőbe, mely hetenkint esak egy nap ' utalt évi 8 millióból elsősorban a vá­
* nyújt iktatást, hanem mindennapi iskolába,
rosi tisztviselők lakbérének szükséges
felemelésére van száma. Minthogy az
| mely elvonná őket — a kártyázó — vagy
■ más helyektől, a hol mindent meg lehet ta- : állami és vármegyei tisztviselők, al­
I nulni csak a Jót nem, A 13—14 éves gyér"
tisztek és szolgák ezt a lakbéreme­
I meketí a szülő félti télen át a tanyai élet
lést már régebben megkapták, ezzel
f módtdl is, mert ezen időben az ifjú csak a ia’2 millióval most már az ország
cseléáég közé oszlik be, minden szülői fel- összes közszolgálatbeli alkalmazottjai­
ügyMc|t nélkül, miután legtöbb gazda a köznak a lakbére a tényleges szükséglet­
hez képest javittatott meg.
ségbeh tölti a téli időszakot.
fVlunkára, dologra kell szoktatni a né
Mialatt a pénzügy- és belügymi* pet, ce ideje korán, még a serdülő korban, nisterigy fáradozott a közjóiét elő-’
mert rni akik közöttük élünk tapasztalhatjuk- mozdításán, a cultuszminister elutasihogy a tétlenséget megszokott gyermekbő tóttá a Jász-Nagykun-Szolnok várme­
gyei tanítótestületnek lakbér javítást
sohasem lesz szorgalmas gazda.
kérő memorandumát. Ezzel egyszers-ehet sokak szemében ideálistának f
ok feltűnni ezen eszme megpenditésé vei­ mint megtagadta a lakbéremelést min­
dé hi^yjék el e lapok olvasói, hogy minden den magyar tanítótól.
kor szívesebben szemléltem a népnek azon
Ez az elutasítás azt jelenti, hogy
míg a 2—3—4 gymnasiumi oszt.
tömegét, a mely dolgozott, mint azt a rét «
gét, Imely politizált.
I bizonyítvánnyal rendelkező és a leg­
jMinél szélesebb körben terjesszük alsó fizeti fokozatba beosztott u. n.
í kezelőtisztviselőknek (igtatók, kiadók)
tehátl a nyolc osztályú népiskola létre jöv
telenfek eszméjét, mert a gazdasági népisko. i kikhez javadalmazás tekintetében a
Iák, py szervezettel válnának igazán be, an tanítók is le vannak szorítva — a laknakja mily elnevezést az újabb időben, az í bérük pl. Szolnokon évi 640, a hiva­
ismétlő iskola elnevezés helyett nyertek.
talszolgáké évi 360 korona lesz; ad­
dig az érettségi bizonyítvánnyal egyenlő
I Kunszentmárton.
„

I

Veress János.

,

Tanítók újéve.
. i i„Hullatja levelét az idő vén fája. Mebtnt elvonult egy idegőrlő és fás
ras|eó munkában eltöltött gondterheész| ndő a magyar tanítóság feje fölöttjtÉs ez a tanítóság ebben az elmu esztendőben is becsületes lelki’ isrr eretességgel. s fáradtságot nem isr (
mefő tevékenységgel végezte a magya
néönevelésének és művelésének nagy
munkáját. És eljött az évforduló. Es

értékű qualifikátióval rendelkező taní­
tónak a lakbére , ezután is évi 420
korona marad. És ha a tanítóknak
úgy tetszik, hát nekik még azt is je­
lentheti ez az elutasítás, hogy a meny­
nyiben ez a lakbér összeg nekik nem
lenne elég a részükre törvényileg is
biztosított s ez idő szerint pl. Szol­
nokon év^ 700—750 koronán alul ki
nem bérelhető lakásra, hát pótolják
ki 420 koronájukat ezzel az elutasí­
tással. Ök lássák azután, hogy a háztulajdonosok elfogadják-e ezt készpénz
gyanánt vagy nem.
Ilyen a mi újévünk ezen az év­
fordulón. így bánnak velünk, tisztes-

7

„

Megyei Népoktatás

,

; -

_______ £1

séges ellátás helyett száraz kenyér- is megillet. De annyit nekünk is meg­
hajjal dobálnak. Csak nekünk lehet enged a mai szabad véleményes kor
azzal érvelni, hogy nincs pénz, akkor szelleme, hogy nyíltan kimondjuk,
a midőn akár hová kell, mindenüvé hogy a ki igy bánik velünk, bármily
milliók telnek. Csak velünk lehet ily szépen beszél is különben hozzánk,
körülmények közt elhitetni, hogy hall­ az nekünk nem jó barátunk; anna^
gatva kell tűrni a mellőzést, mert kü­ viszont mi .is csak ellenségei leheünklönben vége az 1000 éves Magyar­ És ha a mai drága világban magunk­
országnak. Mert hiszen — úgy e — nak és' családunknak legalább az ége­
csak most lett kivéve az állam kasszá­ tően szükségesekről gondoskodni aka­
jából a városi tisztviselő részére 8 runk, az ilyen álb.arátok helyett olya­
millió? Hát csak’• nem lehet ezt a nok segítsége után kell néznünk, kik
kasszát a tanítók kedvéért végkép kL nem pusztán szép szavakkal de érté­
kes tettekkel bizonyítják be irántunk
fosztani 1
Hiszen hogyha nincs államkassza, valóban érzett jóindulatukat.
A sok nyomorgás, az örökös
nincs állam ! Vagyis ha a tanítók ebből
semmibe
vevés és folytonos mellőzés’
a kasszából még az utolsó fillért is
után
úgy
látszik nem is lehet más a
ki akarják szipolyod, akkor beletatanítóság
legfőbb, törekvése a reá virszitják kapzsiságukkal ezt a szegény,
sokat szenvedett, nagyon megkínzott adó uj esztendőben!?
£ila.
Magyar államot a megsemmisülés, ör­
vényébe s igy féktelen követelésükkel
egyenesen életére törnek tejjel-mézzel
folyó hazájuknak
HÍREK.
A mi sok, az sok!
1
Ezt a bánásmódot nem tűrheti ।
tovább a hazafias magyar tanítóság
Kednes olDasóinhnah és munhaattól az uralomtól, mely ellenzéki ko­
rában évtizedeken keresztül minden farsainhnak soh szerencsét hinánunk
igaz magyar ember s^ve—lelke leg­
a? uj énbenmélyére ható szavakkal, fölötte tiszte­
fi Sjerkesjíőséfl.
letre méltó bátorsággal és kitartással
hirdette a jog, törvény, igazság és
méltányosság szentségét. Nem tűrheti,
Irodalmi estélyek. A jászalsóhogy ez az üralom épen csak őt, —
szentgyörgyi
rk. tanítótestület élen
a magyar nemzet állam épületének
Varga
Sándor
polébánossal, 1909. év
aiaprakóját — zárja ki ridegen gon­
nov.
24-től
dec.
22-ig minden szerdán
doskodásából.
1
este
jól
sikerült
irodalmi
estélyt t ren- •
r Nem tűrheti szó nélkül, hogy
ministere — ki határozottan meg­ dezett, melyeknek állandó műsora:
ígérte, hogy az 1910. év. elejére ének (szóló és hégyeskarének), sza-.
orvosolni fogja a lakbér sérelmét valat (komoly és vig) és felolvasásból
— az idő elérkeztekor adott szaváról állott, Felolvasást tartottak: R. Fuqsek
egyszerűen megfeledkezve, őt még László (Az erkölcsi nevelésről), Lerner Dezső (A feminista nőkről), Várga
nagyobb nyomorba döntse.
Az ököljog uralma még a boldog Sándor plébános (Gondolatok a mo­
középkorban lejárt. Mi intelligens em­ dern emberekről és hős asszonyokról),
berek ma már nem viaskodhatunk 0. Tombor Magdolna (Mende-mondák
fölemelt ököllel azért, a miért becsü­ a természettudományok köréből) és
letesen megdolgoztunk; a mi tehát Fray Oszkár (A mértékletesség és tabennünket minden kérés nélkül úgy s karékosságról.)

6.

Megyei Népoktatás

1. szám.

1. szám.

Megyei Népoktatás
I

Ilyen irodalmi estélyeket, ame­
lyeknek a kellemes szórakoztatáson
kívül ismeretterjesztés is a céljuk s
amelyek iránt mindvégig igen nagy
volt az érdeklődés, a nagyböjtben is
rendez* a tanítótestület.

csatolván a kimutatást a növendékek
vallás szerinti megoszlásáról, mely
szerint a szóban forgó XI. számú is­
kolánál 12 ref. vallásu van 54 rk.
szemben s ez ügyet tovább intézke­
désre a kir. tanfelügyelőséghez tették át.
maggar nyelő Angliában. Londonból
Örömmel vesszük és adjuk tu­
jelentik: Az egyetem felhívta a londoni ma­
domásul, hogy a gondnokság tehát
gyar egyesületet, hogy állítson össze olyan
Magyarországra vonatkozó irodalmi gyűjte­ semmi olyat nem követett el, ami a
ményt, melyet az egyetem könyvtárában he­ tanyai tanítók helyzetének rosszabbo­
lyeznének el s amely a diákoknak és minden dását jelentené.
érdeklődőnek rendelkezésére állana. A hadMidőn előbbi közleménynek helyt
ügyminister értesítette a magyar egyesület
adtunk tettük azért, mert a jászberényvezetőjét, hogy a magyar nyelvet is fölvette
boldogházi
és csikósi ref. * vallásu
azok közé a nyelvek közé, amelyek egyiké­
ből az angol tiszteknek a hadi tolmácscsá szülők érdekeit is veszélyeztetve láttuk
képesítő vizsgán vizsgázniok kell. A minis- a tanítóé mellett, ki a jászberényi alsó
ter egyúttal megkérte az egyesületet, hogy határrészí 4 állami iskola mintegy 35
tagjai közül küldjön ki valakit a vizsgáló­ ref. tankötelesének vallásoktatását látja
bizottságba. Az egyesület Kánitz Lászlót
el s ép azért a ref. tanító alkalmazása
ajánlotta a*ministemek.
nagyon is indokolt.
JÓtéhong egyesület. Elismerésre méltó
Ismételjük örömmel vesszük, hogy
jótékonyságot gyakorolt a kunszentmártoni
a gondnokság jóakarattal foglalkozott
,Földmivelő egyesület" a karácsonyi ünne­
pek alkalmából. A folyó évi április 24-én ez ügygyei.
tartott táncmulatságának tiszta jövedelmét,
24 korona 50 fillért az egyesület elküldte
Gergulics Pál 'főbírónak, hogy azt a szegény
iskolás gyermekek felruházására fordítsa. A
főbíró az összeget rendeltetési helyére jut­
tatta s a tegnap tartott ruhakiosztás alkal­
mával már az ebből vásárolt ruhanemüek
több szegény gyermeknek szereztek boldog
karácsonyi ünnepeket.

Ggy gonönohsági határodat tör­
ténete címen lapunk 15. számában azt
irtuk egyik gondnoksági tag informá­
ciója alapján, hogy a. jászberényi áll.
isk. gondnokság egyik ref. vallásu
tanítónak —mert a szülők ezt kérték
— elhelyezése iránt intézkedést kér.
E tényt „Jászberény" is publikálta.
Most a gondnokságtól vett fel­
világosítás folytán szívesen közöljük,
hogy a „szülők" kérvényét a város
tette át a gondnoksághoz intézkedésre

n jásjfénjsjarui rh- íanifófestület növendékeikkel 1909. évi decem­
ber 24., 25., 26. és 27. napjain a
központi iskola egyik tantermében jól
sikerült jótékonycélu karácsonyi pász­
tor játékot rendezett, mely alkalommal
színre került a „megkerült gyermek"
pásztorjáték 5 felvonásban, zenéjét és
szövegét irta Szabó János.

Hgmen. Bedő Mihály turkevei
gazdasági szaktanító, mint értesülüuk
december 29-én tartotta esküvőjét
Ábrahám Ilona kisasszonynyal Turkevén. őszinte szívvel gratulálunk.
R jászapáti urihasjinó Fekecs
Sándor ig.-tanitónak, a kaszinó köny tárosának tiszteletére Egerbe távozd
sával 26-án bucsuvacsorát rendezel
Megható szavakban búcsúztatták tá

•

7

■

vozó kartársunkat tisztelői és barátai
: attól a községtől, melynek lakói között
a köztisztiletet és közbecsülést sze­
rezte meg munkás tanítói tevékeny­
séggel.

Uj tanfelügyelői hirenöelfség.
Gyertyószentmiklóson Csik megyében
a közoktatásügyi kormány kir. tanfel­
ügyelői kirendeltséget állított fel.

A Jó Pajtás Almanachja. Az ifjúsági
irodalomnak, mely ilyenkor karácsonykor
szokott legjobban fellendülni, az idén érde­
kes újdonsága van ; a Jó Pajtás Almanachja,
melyet Sebők Zsigmond és Benedek Elek, a
lap szerkesztői szerkesztettek s melyet a Jó
Pajtás elüfizetői egy csinos kis tárcanaptár­
ral együtt ingyen kapnak karácsonyi aján­
dékul. Az Almanach egy tiz ives kötet könyv
művészi színes ciulappal tömérdek szép il­
lusztrációval s az olvasnivalók egész töme­
gével. Sebők Zsigmond kedves mackó-törté­
netet irt bele, Benedek Elek mulatságos
mesét, Tomcsányiné Czukrász Róza nemes
hangulatú színdarabot Ezeken kívül az élve­
zetés elbeszélések és mesék egész sora van
az Almanachban Rákosi Viktortól, Molnár
Ferenctől, Mauks Cornéliától, Móka bácsitól
több népszerű természettudományi cikk, úti­
rajz, köszöntő versek, emlékkönyvbe való
sorok stb. Az Almanachot kiállításának szép­
sége és tartalmának gazdagsága a legkivá­
lóbb ifjúsági könyvek sorába emeli. A tár­
canaptár zsebbe való, ügyes formátumban
nemcsak naptári részt ad, hanem rovatokat
a kis diákok följegyzései számára, a hova
beírhatja tanárainak, tanulótársainak stb. név­
sorát. Az Almanachot és a tárcanaptárt, mely
a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg,
a Jó Pajtás-nak nemcsak eddigi, de újévkor
belépő uj előfizetői is ingyen kapják. Mint
nagyon alkalmas, karácsonyi ajándékot, a
kettőt együtt 3 koronáért bárki megveheti
bármely könyvkereskedésben.

IRODALOM.
Jfngyal szivek.
Egy jótékony asztaltársaság néhány
szegény gyermek felruházását határozta el.
Az iskolákhoz folyamodtak a legszegényebb
gyermekek kijelölése végett.
Igazgatónk is s^rba járta az osztá­
lyokat, hogy méhány szegény tanulót kivá­
lasszon. Az én osztályomba is bejött s kéré­
sére egy szorgalmas jó viseletű, de igen sze­
gény kis leányt jelöltem ki. Kihívta maga
elé és igy szólt hozzá: Van-e másik-ruhád
is kis lányom ?
A leányka végig nézett avultas ruhács­
káján s halkan válaszolta: „Nincs!“
Hát téli kabátod?
Az sincs!
Hát mibe jársz iskolába ?
Csak ebbe.
Hiszen akkor fázhatsz fiam?
Igen, nagyon fázok!
Hát ugye-e jó volna egy uj meleg ru­
ha ? Szesetnél-e kapni ?
Szeretnék felelte halkan s gyenge pír
bontotta el az arczát — az öröm pírja,
Hát nézd csak Rozika, most kap­
hatnál egy uj ruhát, csak egy bökkenő van.
Már csak egy gyermek kaphat s a te kis
testvéred Pista is szeretne kapni.
Hát most Rozikám válassz; hogy mé­
lyítek kapjon tuhát, te vagy Pista.
A kis lány egy pillanatra lesüti szemét .
a földre, bánatos vonás vonul el arczán s
halk sóhaj hagyja el ajkát. Azután felemeli
nagy barna szemét az előtte álló Igazgatóra
s bátran feleli:
Akkor inkább kapjon Pistikánk!
*

*

*

R lap expediálása hörül felme­
rülő minöenféle reclamáíiónal a hiaöóho} fesséh fordulni, amennyiben
ejt ő intézi, ugyancsak oöa hűiden9őh a? előfijeféseh, hirdetések és
ajoh díjai is.

Két évvel ezelőtt, karácsony előtt való
héten egy egyszerű öltözetű, csinos arcú fia­
tal nő jött be hozzánk s jókora csomagot
hozott. Azt hittem, valamelyik kis növendé­
kemnek édes anyja s barátságosan kérdez­
tem, hogy mivel szolgálhatok neki.
Semmivel kéjem, csak ezt a pár öltözet
ruhácskát hoztam a szegény tanulóknak. S
a csomagból kirakta a csinosan megvarrt ru­
hácskákat.

Megyei Népoktatás

1. szám

Szolnok, 1910. január 7.

II, évfolyam.

2. szám.

JÁSZDAGVKUN SZOLNOKÉs kitől?
Csak én magam vettem és varrtam meg
kérem azokat szétosztani a kis gyermekek
kozott.. Szívesen, szerétéiből adom.
Csodálkozva néztem rá.
, — De nemes, jólelkü asszony maga!
Szót sem érdemel kérem. Eny^m a jó
Isten nem áldott meg családdal, gyermekfé­
len vagyok. Amit azokra költenék, a szegény
gyermekeknek szántam; annyit, amennyi sze­
génységemből telik.
Áldja meg az Isten jóságáért, köszönöm
a szegény gyermekek nevében.
— Nincs mit kérem — s még csodál­
kozásomból alig tértem magamhoz, az aszszony köszönt és elment.
(Folytatjuk).

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

A JÓ PAJTAai c/. i/.eu kgjou > írók írjuk. Mikszáth Kálmán gyak- ■
ran ír bele elbeszélést,: Sebők Zsigmond benne folytatja maczkó-történefeit .
Dörmögó Dömötör czmen. Benedek Klek regénvt és szép meséket ir, ■
Molnár l en-iu1 mulatságos apró színdarabokat, történeteket. Bákosi A ikíor "
elbeszéléseket, S/őH'si Zsiijmomi és Móricz Zsiginond meséket, elbeszé- *
léseket. Seb<»|.;ii:i Aladár tanuis;gos elbeszéléseket Költőink közül Lévny *
.h'/seí. Emii <>'li ■mndor. Kozma Andor, Ábrányi Emil, Lampérth Géza, stb. «
írnak a JÓ PAJTÁS -ba gyermekverseket.
•
°A JO PÁJTAS szerkesztői üzenetei kedvesek minden vermeknek. »
igazi benső szerété teljes viszony feji óik ki általuk a lap és olvasói közt.
*
A JÓ PAJTÁS- rejtvényeinek megfejtői között értékes könyvjutal- "
ínakat sorsol ki,
Z
Karácsonyra gazdag tartalmú és díszes kiállítású ajándékkal lepi meg "
olvasóit. Ez a,
■

•
*
°
•
*
■
•
"
“
■
Z

•
■

°

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA",

:

er,y terjedelmes kötet könyv, legjobb ifjúsági íróink meséiből, elbeszéléseiből..
egyéb köziéi ínyeiből összeállítva, szép képekkel. Azonkívül kedves kis táronnaptárt az lílE évre kap -minden előfizető.
$
A «JÓ PAJTÁS ALMANAChJÁ«-t és a tárcza-naptarr ingyen Lapja
minden előfizető, azok is.’a kik ú| évtől kezdve lépnek az előfizetők s< raba.
ETj'. etők gyűjtői értékes kcd’. élményekben részesülnek.
Eb 'izetési ára negyedévre 2 korona ŐU fillér.
Eiélizetcseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld:

•
*
■
‘
■
.
*
■

a JÓ ^VJTÁS KIADÓHIVATALA:.
- Fraió.'in Társulat, Budap-st. ÍV.. Egyelem-nlezti 1 s :.

:
;
"

-

•
•

:
”
Z
"
»
■
•
n
"

;
"

s a liók-k:;rTdii*.alal :

Lámpák B, könyvőcreskcdet e (Wodiancr F. és Fi .i) H. ’f.

*

Bmk'.p.st, VI , Ami:ás>y-ul 21.

*

«fl«a« = *- tisa«aa3aQaaiiEaj^r3caBa3BwG3ajflaasB«Qj>eia3aaa»canKBds Bu

• -

a kiadó ROTH DEZSü könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

fi évre 6 korona.
Előfizetés : [
Megjelenik hetenként szombaton.

.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

Megszólalt az utca ... i
Ha gyászoló avagy lakodaírni me- '
netet látok, ha abcugol avagy éljenez
a tömeg, ha megszólal az utca s mél- |
tányosat avagy jogot követel; úgy
önkénytelenül együtthangzó hurok szó- í
lalnak meg bennem is. Lehet, hogy a
pillanatnyi rokonérzést egy kis gon­
dolkozás után éppen az ellenkezője
váltja fel; mert amint a szinészkedés
sok esetben az egyes ember cseleke­
dete, éppen úgy lehet mesterkélt avagy
hazug a tömegérzés és az érzésnek
megnyilvánulása is.
Megszólalt a múlt hetekben is az
utca; Budapest utcáin tüntettek két
alkalommal is az iparostanoncziskolai
tanulók, akik szeretik magukat ifjú
munkásoknak nevezni. A fővárosi na­
pi lapok rövid hírekben számolnak be
a tüntetésekről; az egyik, a mai es­
téli tanonciskoláztatás helyett nappalit
kér, mig a másik tüntetés alkalmával
a péktanonezok a vasárnapi iskolázás
eltörlését követelték. Joíehet, hogy a
tüntetések rugói a szociáldemokrata
párt agitálásában keresendők; sőt meg­
engedem azt is, hogy az iparostanonezok nincsenek hivatva az iparoktatás
reformjába bele szólani s azt is irá­
nyítani, de mi, akikre az iparosképzés
szellemi része bízatott, nem követhet­
jük a napi lapok struccpolitikáját. Ha

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők; Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

az utcáról jő is a jelszó, nekünk ipa- f
rostanonciskolai tanerőknek meg kell
szívelnünk, hogy van-e alapja a tanonezok tüntetésének s ha van, mily
módon kell a jogos követelést hono­
rálni ,s azt magunkévá tenni; ellen­
ben a jogtalan fölött napirendre térni.
Igaz, nem egészséges állapot, hogy a
tanonezok, mint az oktatás ellenfelei
álljanak velünk szemben s szabjanak
nekünk feltételeket, melyeknek megta­
gadási esetén — az utóbbi időben
divatossá vált —iskolai sztrájkkal fe­
nyegetnek. A taktika rossz, mert ép­
pen az iparostanoncziskolák fejlődése
azt mutatja, hogy minden külső bea­
vatkozás nélkül ezen iskojafaj az utol­
só időben modern irányban — a gyer­
mek tanonezok érdekében — sokat
fejlődött s rohamosan fejlődik még
ma is. Meg van erre a készség, úgy
a tanoncziskolák tantestületeiben, mint
a reformra legjobban hivatott főigaz­
gatóban. Tanúskodnak a fejlődésről a
tanonezotthonok a vasárnap délutáni
iskolázás megszűnése; továbbá azon
körülmény, hogy mindinkább kevesbednek azon tanonciskolák, melyekben
a késő esteli órákban tanulnak a fej­
letlen gyermek s szaporodnak azok a
hol a nappali oktatás mindinkább tért
hódit.
Bár a lassú fejlődés is oda ve­
zet, hogy az jparos tanoncziskolák

Megyei Népoktatás

2. szám.

iparostanoncziskolákban tanihmk, tapas dúlhatjuk gyakran, hogy növendé­
keink a napi munl tói kimerültén jön­
nek az esteli okításhoz, s nem egy­
szer taniLs k-zben elfogja egyiket
vagy má<
; bu
ág s e szenderedi
r níncsén szivünk
felék
,
az ío ót, mert tudjuk,
!•
; .
íggel van ilyi
edményes mun­
kát a- /Tí a ’
n mcziskolában
;es testi fejlődésére is figyelemmel vé ■
•!
<
id teíjzs nappali
agyunk, de szükségesnek tartom, hogy ok a. .. .? kell a. mmk; ezt kívánja
ámutassak azon okokra, melyek a a hun
dt . : iparosság jö­
^hétköznapi nappali oktatás behozatalát vője is. /• ■
■
mássá' tyy csa­
^siettetik.
pásra vé
' a sö jég leple
A huszadik- századot a gyermek­ alatt kiná
ágnak, ami
ivédelem századának szeretjük nevezni sok fe
anyja.
|S/ méltán; mert a gyermekvédelem te­ Az ipa
e kell látni—
lién Magyarország az első helyet vív- ;
envedtek
íá ki magának az egész kontinensen, ’
de a • még sem
pe nem egyeztethető össze a gyer- ók '' t, ho
a
ózott vis íonyók
emekvédelem elvével az, hogy a ser­ meneti a^ ö u
; -t i.
gazott
dülő korban levő iparos ifjút munká­ testtel amo . nerí-' iáizdie végig
ra szorítsuk vasárnap, amikor a fel­
tapásztalható,
inőtt munkást a vasárnapi munkaszü­
■ >iy ma m
a e vnczartók szép
net védi s adja meg neki a heten- hám ada belátja és m I ányolja a ta■kénti gyugalom napot. A vagy nem noncz ■
épzésének szükségösséplenkezik-e az egészségi szabályok :
szí résén bolegkisebb követelményeivel az, hogy
oncá • z i k m rcndelkezéjegy napi terhes munka után,-amikor
annakj,
pár a fiatal test pihenni vágy éber
támaszfzellemi munkát kívánunk tanoncaink- ■ ■ • • (. y e fontos kérJól. A vasárnapi munkaszünet csak
v
abb állás
faljanak
akkor lessz igazán általános, ha ugyan­
tanítók közül, de a
akkor a tanonczoktatás is szünetel, központi vük. .mm-nv is.
természetesen itt figyelemmel kell len­
Kálmán Elek.
günk arra is, hogy egyes kapzsi ipa­
ros mesterek ne aknázzák ki a taní­
Népiskolai történelmi oktatás.
tás szünetelését akként, hogy majd ők
foglalkoztatják tanonczaikat. A pihe­
Nehogy pedig valaki azt higyje,
néshez minden dolgozó embernek jo- hogy a történelem tanítás módszeré­
ga van, de leginkább joguk van erre vel akarom untatni az olvasót, előre
á serdülő gyermekeknek. Mi, akik kijelentem, hogy csak a történelemta15

teljesen nappali iskolákká lesznek s a
Ísárnapi oktatás — még a délelőtti
— megszűnik, mégis nekünk is a jöiparosság érdekébeií siettetnek kell
ajk átalakulást. Tudom, fölösleges munÍát végeznék, ha tanító , emberek előtt
pszan fejtegetném a gyermekvédelem
rüagasztos eszméjét, avagy sokszor elifeondott közhelyekkel akarnám bizo­
nyítani, hogy mily . humánus dolgot
Íselekszünk ha a tanonczok egcs/se-

2. szám.

Megyei Népoktatás

nitás anyagával szándékozom kölcsö­
nösképen foglalkozni.
Hét éves tanügyi pályámon sokat
gondolkoztam a fölött, hogy vájjon
teljesek-e a mostani formájukban a
mi történelmi kézikönyveink, s mert
nem teljesek, lehet-e kell-e kiegészi- i
tenünk.
Utóbb rá jöttem, hogy föltétien
szükséges ez irányban változtatást
tennünk.
Mert nézzük csak, mit tanítanak
kézikönyveink nyomán? Egy csomó
életrajzot. Történelmi tankönyveink ke­
vés kivétellel életrajzot, biográfiát kö­
zöl, s feldicséri azokat a minden­
esetre dicső elődeinket, uralkodóinkat,
kik örökös háborúskodásban halomra
gyilkolták az idegen ellenséges népe­
ket, s gyilkoltatták saját népüket.
S milyen szépen vannak ezek
megírva 1 Amennyire visszaemlékszem,
s velem bizonyára iskolatársaim, mi­
dőn a kisújszállási III—IV. elemi osz­
tályt jártuk, akkor ott tanultuk a tör­
ténelmet, mennyire lelkesedtünk a tör­
ténelemben tanult hőstetteken, s töröWiémet és magyar pártokra sza­
kadd játékból hányszor vertük be

bereket. A háborúkról, mint abban az
időben szükséges rosszról tanítsunk.
Elmondjuk továbbra is a hős vezérek
királyok hadi dicsősségét, de ezzel
együtt azt is, hogy mekkora károkat
okoz egy-egy háború; micsoda rémséges pusztulás, nyomor jár nyomába,
s ezzel egyidőben rámutatni s kiemel­
ni, hogy a békés viszonyok mellett
mily jólét, gazdagság, megelégedés
hatotta át a nép minden rétegét. És.
különösen megemlékezni azokról, kik
tudásukkal, szorgalmukkal^ tudományszeretetükkel ezen általános jólét meg­
teremtéséhez hozzájárultak,' kik isko­
lák építése,- a művészet a tudomány
ápolása által a műveltséget a vágyó- •
nosodás alapját terjesztették. Ezek di­
csősége nagyobb volt, mint a hadve­
zető hősöké tomboló munkájuk után.
/ Hanem ez hiányzik az elemi isky
történelmi könyvekből.
(cf)

H l R E f. \
fi tanítói nyugdíjalap. Vármegyénk
tanítótestületének felhívása nyomán itt
isAott is az országban -feltámadt az
érdeklődés, hogy miképen is áll hát
a dolog a nyugdíjalappal ? A sok hír­
lapi -czikkre mintegy válaszképen nyil­
vánosságra hozta a Ministerium az
1907. évi számadásokat. E szerint van
a nyugdíjalapnak :

komolyan egymás fejét s iskolából ha­
zamenet az utak mentén hányszor
vívtunk véres csatákat. Pedig nem ezt
' akarta sem a tankönyviró, sem a ta­
nítónk elérni; csak lelkesíteni akart
hazaszeretetre, s túllőtt a czélon, mert
megtanított gyűlölködni más nemzet
fiára, s belénk oltotta a verekedési Cselekvő hátralékban 2,520,201 K83f
hajlamot, kedvet.
Állami köfesönökben 22,277,296 „ 63 „
Most, midőn a czivilizáczió ural­ Értékpapírokban . . 3,328,230 „51 „
ma jegyében az „örök békéről“ be­ Ingatlanokban . . .
991,428 „ 01 „
szélünk, midőn általános hatonai le­ ingóságokban . . .
16,878,,
„
szerelést óhajtunk, akarunk, kezdjük Készpénzben ....
~------- » 06 „
ennek az eszmének a történelem ta­
Összesen 2.9,134,035 K04f
nítással is elkészíteni, nevelni az em­

c

erhelő
hátralék .
71.630 „ Megyei
89 „ Népoktatás
2. szám.
4.
i
Mint e kimutatásból látható, a
tanítói,
évenként majdnem
enges nyugdíjalap
kiad. élői. 4,857.899
„ 15 „ méltó, hogyTnint a főpolgármesternek
Vagyonmillió
:
iásfél
korona
gyarapodást
mű„­
bből kifizettek . 4,785.768
„ 26
„Az Újság“-ban megjelölt czikke is
tét,
ami
biztosíték
a
szolgálati
idő
z 1907.,évi kivetés összege
tanúsítja
a főváros közönsége méltá­
átr.
maradt
.
.
2,128.157
„
64
.„
leszállítására s az 6,126.386
árvák és özvegyek
K. 83 f. nyolni is tudja azt a munkásságot,
fokozottabb
bből befolytsegélyezésére.
. . 3,998.211 „ 19 „ amit tanítói a nevelés terén végeznek.
); Karácsony az iskolában. Csépán a Vajha minden városról ezt mondhat­
Ttath. tanítótestület a karácsonyi szent nánk.
i^mepek alkalmából kedves iskolai ünJ<ét osztályú polgári iskola. Nagykirjépet rendezett. Ezen — különösen kinda városé a dicsőség, hogy a leg­
faluhelyen fontos missiót teljesítő — első hét osztályú gazdasági irányú
pásztorjátékok is ünnepek megbecsül­ polgári
iskolát
felállította.
Ér­
hetetlen szolgálatot tesznek a népnedeklődéssel várjuk az első év lefo­
vélésnek. Dicséret illeti az igy buz- lyását, mennyiben felel meg az iskola
a várakozásoknak. Mindenesetre Nagykíkinda dicséretes példaadása is ad­
dig hiábavaló, mig iskolafejlesztő in-,
tézkedését törvény nem sanctionálja.

Í

jMit követeljünk a képviselőjelöltektől,
ha választások lesznek? Ezen a címen a

biharmegyei „Népnevelési Közlöny" a
következő megszívlelendő útbaigazí­
tásokat adja: 1. Fizetésünknek az érett­
ségit tett tisztviselő fizetésével min­
gőlkodó tanítókat.
denben, tehát lakbérben is teljesen
Xunszentmártonban Péntek Szeréna egyenlő arányosítást. 2. Az osztatlan
tanítónő és Mezey Sándor s. kántor* iskolák eltörlését. Ne tanítson egy ta­
uij rendeztek hatásos karácsonyi pász­ nító többet 60 tanulónál. Van tanító
torjátékot, Sükséges a tanító ez irány­ bőven. Állást kell adni'mindenkinek a
ban működése .a kétkedő emberiség kinek diplomát adnak, mint a katona­
hitének, isten és emberszeretetének ságnál. 4. A tanítóképzők akadémiai
megszilárdítására.
«.
rangra emelését, amelybe csak érétthalálozás. Kálmán Mátyás turke- ségi alapján történhetik a felvétel. 5.
vej zsidó- hitközségi tanító kartársunk A fokozatos előléptetés céljából a tan­
f. {hó l-én Turkevén meghalt. Egész felügyelői pálya biztosíttassák: 6. A
vájros részvéte kikisérte sírjába örök félárujegy kedvezmény megadását. A
nyugalomra a nemzet és társadalom napi és fuvardijak arányosítását. A
felnőttek oktatására külön tanítói kar
elhalt buzgó munkását.
rendszeresítését. 9. A tanítók gyerme­
“
Doktor tanító. Kriz'sán Gábor nagy­
váradi tanító deczemberben tette le a kéinek neveltetésére megfelelő számú
budapesti egyetemen a doktorátust. A konviktusok felállítását és 10. A nyug­
denékátlami tanító'már mint családos díjtörvény méltányos és igazságos revisióját.
ember tett érettségi vizsgálatot s úgy
készült a jogi pályára.
Stafisjtihai éohönyD. Elemi iskolába
> Budapest és a tanítók. Budapest szé­

kesfőváros több tanerejét 100—200
korpnás dijakkal jutalmazta meg. Nem
az psszeg az amely Budapest dicsé­
retes és áldozatkész jóakaratát bizo­
nyítja tanítói iránt, hanem az említésre

beiskolázott tanulók száma már megközelíti
a harmadfél milliót, holott még két évvel
ezelőtt számuk csak 2.3 millió volt. Az ipa­
rosinasok közül 81.041 iskolázott, itt két év
alatt 14 százalékos a szaporulat. A polgári
iskolai taoulók száma 71,197, a mi 16 szá­
zalékos emelkedésnek felel meg. A középis­
kolák népessége 71.889, három százalékos

2. szám.

Megyei Népoktatás

.

r

5.

szaporulattal. Az ipari és kereskedelmi szak­ édes Üdvözítő,nevében teszem ezt s csak egy
iskolákba 12.712 tanuló jár; itt mintegy 15 „ismeretlen" akarok maradni."
.százalékos szaporlatot lehet konstatálni, A
Az asszony egszerü felelete nagyon
művészeti iskolzkban 4968-ról 6738-ra emel­
meglepett.
kedett a tanulók száma,' a mi 30 százalékos i
emelkedést mutat. Végül az emberbaráti jel­
„Jól van hát, nem keressük, hogy ki­
legű intézetekben két év alatt 37.000-ről csoda, ha úgy kívánja feleltem neki."
43.000-re emelkedett a tanulók létszáma, a
„A jó Isten úgy is tudja és megfizet
mi szintén 16 százalékos szaporulat. Az öszérte!"
Megköszöntem a ruhácskákat a sze­
szes magyarországi közoktató intézetekbe járt
2,969.441 tanuló, azaz 85,695-tel több, mint gények nevében s ki is osztottuk azokat a
két évvel előbb. Hasonló arányú fejlődéssel rászorult gyermekek között.
tiz év alatt el lehet érni, hogy a még be
Ismét elmúlt egy év s közeledett az idei
nem iskolázott 400.000 tanuló is az iskola karácsony.
padjaiba kerüljön. Aapadás csak egynéhány
Gondoltuk, vájjon eljön-e ami ismeret­
fajta iskolában észlelhető,-qgymint az óvólen
jótevőnk
?
iskolákban (—15.000,) a ^tanítóképzőkben
(_950,) a katonai intézetekben (461) és a
Eljött. Egy borús, szomorú napon,
börtöniskolákban.
szakadó esőben egyszer csak beállít a mi jó
asszonyunk. Nagy csomagot czipel.
„No itt van a Jézuska első postása!"
fogadom őt szívesen.
IRODALOM.
„Hát elhoztam a ruhácskákat kérem,
most 6 öltözetet varrtam, egy kicsit jobban
flngyal szivek.
tehettem, mint tavaly."
„De áldott jó asszony maga, az Isten
(Folytatás.)
áldja-meg érte!"
„Óh szót sem érdemel‘kérem — feleié
Fogalmam sem volt róla, hogy ki lehet,
az
asszony
— én csak a kötelességemet telmert biz’ én elfeledtem megkérdezni. De há­
i
jesitem,
amit
szent hitünk parancsol."
lás szívvel gondoltam rá s a szegény gyer­

’
'
mekek előtt is szeretettel emlékeztünk meg a i '
** *
nemes ismeretlenről.
Elmúlt a tanév, el a szünidő, el a szép
Óh te egyszerű nemes lélek, a ki való­
ősz, ismét közeledett karácsony. Pár nappal ban felfogod szent hitünk tanítását. De sokat
az ünnep előtt megjelent az ismeretlen asz- i megtaníthatnál te a szeretet törvényére! Ha
szonyka s 4 szép öltözet ruhácskát pakolt ki mindenki igy gondolkozna, mint te s tehetsé­
kendőjéből.
géhez képest igy segítené a szegényt, nem
„Tessék kérem elhoztam a ruhácskákat!“ volna városunkban egy rongyos gyermek sem.
„Hát nem feledkezett el rólunk? az
Jobb, nemesebb szív dobog a te egyszerű
igazán nagyon szép!"
ruhád alatt, mint sok plüss kabát alatt.
„Óh kérem én soha sem fogok elfelejt­
kezni, ha a jó Isten éltet, erőt, egészséget ad.
Minden évben hozok, annyi öltözetet, amennyi
Rozikának is lett uj ruhája, miről oly
tehetségemtől, telik."
nemesen
lemondott a Pistika javára. A kis
„Áldja meg az Isten érte jó asszonyom,
de mondja meg kérem kicsoda maga
a Jézuska küldött neki a jó nemeslelkü asszony
múlt évben is elfeledtem megkérdezni — hogy által. Most már mind a ketten uj ruhában
legalább tudjuk, kinek köszönhetik szegény ünnepelték az édes Megváltó születését.
gyermekeink a jó, meleg ruhácskákat. “
„Tessék megengedi Nagysága, de azt
nem mondom meg ismeretlen akarok maradni.
Nagyon szépen kérem ne tessék keresni, ku­
tatni, hogy ki vagyok, mert ha tudnám,
hogy ismernek, nem hoznék többé ruhát. Az

J

Megyei Népoktatás

Asszonyok együtt
Etelka kisasszony türelmetlenül sürgette nő'
térét, hogy gyorsabban öltözködjék, mert már bi- i
monyára együtt vannak a többiek s nincs kellemet- |
enebb valami, mint később érkezni valahová. Mind­
árt több szem tapad a belépőre (amiért ugyan
■telka egy csöppet sem neheztel, kivált ha valami
csinos ruha, vagy divatos uj kalap mutatni valója
/an.) Kertésznének még aprólékosabb rendezni vaója lett volna toalletjén, de Etelka szinte erőszakkal j
olta el a tükör elöl, hogy csak: Menjünk—merjünk
szaporán.
Ugyanis kézfogó volt Harmathéknál, a kis |
űgyvédné fiatal húgának volt a jegyváltása, ki árva
lány lévén, az intézetből egyenesen az ügyvéd ven­
dégszerető házánál talált otthont.
Most ez egyszer nem volt hiába való Etelka
1 kisasszonynak a siettetése, mert már Harmathéknál
0 mind együtt voltak a meghívott vendégek, mind régi
L jó ismerősök, csak egy uj asszonyka volt közöttük, :
i a nemrégiben idekerült Sasváryné.
Mindnyájan barátságosan köszöntötték-Kertéí széket s Harmathné, kedves szemrehányással jegyezte
‘ meg, hogy — már épen csak ti rátok vártunk s bi­
zonyára most is csak Etelkának köszönhetjük, hogy
; végre itt vagyok. S karon fogva Etelkát, a fiatal
Sasváryné mellé ültette s többi vendégére hamisan
kacsintva mondá: Ismerkedjetek meg édeseim, talál- ,
játok jól magatokat, tudom megfogjátok szeretni :
egymást.
Etelka rendkívüli kényelmetlenül érezte ma- ।
gát s bár a legnyájasabb szeretetreméltóságot erő­
szakolta magára, titkon mégis csak Herceg doktorné
mellé óhajtott volna telepedni, ki igen kedélyesen
beszélgetett "egy fiatal emberrel. No, de gondolta
magában, majd szerét ejtjük annak, hogy a vacso­
ránál valami nőtlen fiatal ember legyen a szomszédomÁm a sors, jobban mondva a pajkos házi­
asszony másképen akarta, mert a vacsorái szomszéd
is Sasváryné maradt.
Vacsora alatt Herceg doktor meleg hangon
köszöntötte fel a fiatal jegyespárt és a szives háziakat"
Sasváryné barátságosan szorította meg Etel­
kának a kezét és halkan mondta neki:
— Ha a jó Isten is úgy akarja, a mint én
igaz szívvel óhajtom, úgy rövidesen édes Etelkám,
maga lenne a piruló kis menyasszony.
Etelka kisasszony, álmélkodva nézettt most
már igen kedves szomszédnőjére. Sasváryné pedig
folytatta:
— Néhány hónapja, hogy hazajött az unoka­
bátyám, a ki egy nagy iparvállalatához szükséges
ismeretek megszerzése végett tanulmány utón volt
külföldön, évek óta. Most már mindennel rendben
van, nem hiányzik neki más, mint egy jóravaló, he­
lyes asszonyka, ki üres, rideg otthonát puha, meleg
fészekké varázsolná. Én ebben is segítségére leszek,
amennyiben igen rajta fogok lenni, hogy önnel édes
Etelkám, megismerkedhessék. Igazán nem is tudnék

2. szám.

nekivalóbb feleséget el sem gondolni. S minden
részrehajtás nélkül mondhatom, hogy Palit is igen
meg lehet szeretni, nagyon derék jó. fiú, nem olyan
szeles, hebrencs, mint a mai fiatalság legtöbbje.
Etelka kisasszony szinte szédülni érezte a fe­
jét ennyi boldog hir és öröm hallatára. Azt hitte,
hogy a kellemetlen szomszédnő, a faragatlan Sas­
váryné helyett, valami angyali szózat zengi fülébe
ezeket a hihetetlenül édes szavakat. Épen szólni
készült valamit, mikor Herceg doktorné libegett
hozzájuk és mosolyogva kért egy kis helyet
— Olyan régen akartam már idnjönni hozzá­
tok, de még eddig nem tudtam időt szakítani ma­
gamnak, most is csak éppen, hogy köszönthetlek
benneteket, megyek is mindjárt vissza, mert meg­
ígértem Gombos urnák, hogy én készitem el a teáját
Még csak annyit drága Etelkám, hogy hamarosan
jöjjetek el hozzánk. Majd Sasvárynéhoz fordult
mondá: Remélem, hogy a fiatal házasok is meg
fognak látogatni, igazán nem szép, hogy ilyen sokáig
váratnak magukra.
— Ugy-e édes Etelka nagyon kedves asszony
ez a Hercegné, kérdezte Sasváryné, igazán olyan
elegáns szép asszony s mint hallom, igen jó gazdáasszoy is. Meg is mondom már az én kis uramnak,
hogy menjünk el hozzájuk.
Etelka hangosan felkacagott. — Hadd el csak
édes ugy-e megengeded, hogy igy mondjam; azt a
ó gazdasszonyságot,. képzeld csak aranyom, a jó
multkorában náluk voltunk uzsonnán s mint* házilag
otthon készített tésztákat adta fel, a cukrászdából
hitelre vásárolt süteményt. Ez csak nem gazdasszonykodás ugy-e ? Különben majd megtudod. Én ki nem
állhatom; nagyon üres fejű, gőgös asszony. De nem
szólok róla töcbet, nem akarom lerontani, a reád
gyakorolt jó benyomást, meg nem is kenyerem meg­
szólni másokat.
Szegény kis. Sasváryné ijedten iparkodott vál­
toztatni a témán (Isten ments, hogy ő valakiről a
rosszat elhigyje.)
— Mondd édes Etelkám, mivel szoktál oda­
haza foglalkozni, ugy-e neked is minden perced
pontosan be van osztva. Mindig el vagy foglalva?
— Óh igen — feleié Etelka kisasszony, én
igen sokat dolgozom. Reggel jóval korábban kelek
a nővéremnél, úgy annyira, .hogy mire ő felkel, én
már sokszor félkötet regényt is elolvasok, sőt hébekorba a reggeli felteritésénél is segitkezek a szo­
balánynak. Ha meg vagyunk egy kicsit késve, akkor
még a takarításnál is segítek neki.
— Bizony egy nőnek csak úgy tartalmas az
élete, ha nem veti .meg a munkát, hanem a szóra­
kozások mellett abból is kiveszi a részét — jegyezte
meg Sasváryné.
Asztalbontás után a férfiak a dohányzóba
mentek át, az asszonyok pedig közelebb ültek egy­
máshoz s általános lett a tere-fere. Mikor már jól
megvitatták a divatot, egy kicsit politizáltak is (no,
de csak úgy asszonyosan) valaki kérte Hercegnét,
hogy zongorázzék valamit Egy kicsit kérette ugyan

2. szám.

Megyei Népoktatás

Hercegné magát; de mégis csak zongorához ült,
olyan kikötéssel, hogy ha azután Sasváryné is ját­
szik valamit.
Sasváryné mélyen elpirult és nagy szerényen
szabadkozott, hogy ő még csak nagyon kezdetlegesen
tud játszani. Csak a legnagyobb\kérésnek, úgyszól­
ván kedves erőszaknak engedve, Kezdett zongorázni.
Eteintén csak nagyon félénken, de / később önkény­
telenül is belemelegedve veleszületett tehetséggel s
nagy iskolázottságra való tudással és igaz érzéssel
játszott úgy, hogy a szomszéd szobában a férfiak is
etették a kártyát és élvezettel gyönyörködtek a mű­
vészi játékban. Mikor bevégezte Sasváryné a játékot,
az asszonyok őszinte elismeréssel és szeretettel csó­
kolták meg.
Etelka kisasszony volt az első, ki megjegyezte.
— Nem hiába mondtam én ti nektek ugy-e,
hogy a kis Sasváryné lesz a mi kis körünknek a
fénypontja s tudtam én azt, hogy mindnyájan szeretn
fogjuk és csak szépet, jót tanulhatunk tőle.
— Ugyan édes Etelka, ne szégyenits meg,
mondá Sasváryné, hiszen nekem kell hálásnak len­
nem, hogy ilyen szeretettel vagytok hozzám, ilyen
igénytelen, faluról idekerült asszonyhoz.
Herceg doktorék együtt mentek hazafelé Ker­
tészékkel. Etelka kisasszony teljesen lefoglalta ma­
gának Hercegnét s nem győzte eléggé magasztalni a
Sasváryné érdemeit. — Nahát boldog lehet, akit ilyen
nő megajándékoz a barátságával; rajta leszek én is
hogy állandó barátnőm legyen. A mi kis hibája van,
azt hiszem, nem fog nehezen menni, azt leköszörülni,
igen fogékonynak látszik. Ugy-e te is úgy találod.
— Mindenesetre, feleié nevetve Hercegné, ha_
nem most már mi itthon volnánk. Isten véletek éde­
seim, a mielőbbi viszontlátásra.
,
. . . Etelka kisasszony már régen ágyban volt
de szemeit messzire kerülte az álom. Maga előtt
látta a jövendőt, régi vágyát valóra válni, mikor ilyen
küzdelmes leányélet után majd az ö feje is főkötő
alá kerül.
Hej, csak áldott egy teremtés is az a Sas­
váryné . . .
Tóthné Móra Juliska.

HIVATALOS RÉSZ.

I

i
í
'

Szolnok vm. kir. tanfelügyelője.

Valamennyi lek. népiskolai ható­
ságnak, tanító urnáig, tanítónőnek
éy óvónőnek,
A fiatalkorú bűnösök büntetésé­
nek eljárását szabályozó uj törvény
mai napon lépett életbe. A gyermekvédelem társadalmi és hatósági hiva­

tásának tágtere nyílt ezzel meg. A
törvény nem csak büntetését, de első
sorban megmentését, javítását, neve­
lését célozván a fiatal körű bűnösök­
nek s ezt a saját bírósága hivatalos
apparátusával és eszközeivel egyálta­
lán el nem érhetvén a társadalmi tá­
mogatást veszi részint kötelezően, ré­
szint kérőleg igénybe.
A 12 évnél fiatalabb bűnöst az
uj törvény nem bünteti, hanem házi,
esetleg iskolai fenyiték alá veheti és
amennyiben a családi felügyelet fogyaté­
kos vagy épen káros hatású volna, a patronage uj intézményét alkalmazza. Apatronage vagy külön e célból alakuló gyer­
mekvédelmi egyesület, vagy a bíróság ál­
tal felkért bizottság vagy egyes jólel­
kü müveit egyéni patronusok által
gyakoroltatik. Itt érvényesülhet az el­
sőfokú iskolai hatóságoknak és a hi­
vatásos népnevelőknek legáldásosabb
munkássága. Teljes ügyszeretettel fölis kérem a (címet) hogy a bíróságok­
kal egyetértőleg hasson a 'patronage
megalakítására és lelkes gyermekment
tő gyakorlására. A szervezés bírósági
teendő lévén, csupán véleményt nyil­
vánítok és javaslatok koczkáztatok azzal,
hogy legtöbb helyen nép is kellene
külön egyesületi vagy bizottsági ala­
kulás (amivel csak elforgácsolódnék a
társadalomnak úgy is nagyon meg­
oszlott tevékenysége) hanem a helyi
iskolai hatáságok és népoktatási inté­
zetvezetők vállalhatná és végezhetnék esetleges kiegészités mellett a
patronage nemes hivatását.
A 12—18 éves bűnösök már dorgálás, egy évi próbára tétel, javító
intézetbe küldés vagy államfogház ál­
tal büntethetők ugyan az uj törvény
szerint, de mindezen büntetés foga­
natosításának alkalmazásánál a patro­
nage gondozása alá helyezés is kö­
telező. Főleg a próbaidő alkalmazása
fölötte fontos hivatást hárít a patronagera? Szíveskedjenek a pártfogoltak
gondját szeretettel felvenni és a fiatal
bűnös megjavítására érvényesíteni.
A nagyobb helyeken fölötte szét-

II. évfolyam.

8.

ágazó- jótékonysági munkásság szer­
veinek a különféle jótékony egyesü­
leteknek gyermekmenhelyi és egyéb
gyermekvédő és segítő szervezetnek és
a városi (községi) gyermekvédelmi ha­
tóságoknak szerves összeköttetést kel­
lene találniok és e kötelékbe a patronage is bekapcsolandó volna. Szí­
veskedjenek ez irányban tanulmányozó
és kezdeményező lépéseket tenni.
A tantestületeknek ajánlom, hogy
a patronage kérdést értekezleten tár­
gyalják és megállapodásaikat javasla­
taikat iskolai hatóságuk elé terjesszék.
Szolnok, 1910. január 1.

EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.

másolat. A m. kir. vall.- és közokta­
tásügyi ministertől. 152555—909. szám. A
hazai közgazdaság és a magyar papír-ipar
fellendítése érdekében felhívom a Tanfel­
ügyelő urat, hogy a saját hatáskörében, min­
den rendelkezésére álló módon sürgősen
hasson oda, hogy az állami népiskolákban,
csak magyar gyártmány papírból készült
tanszerek használtassanak. Ezen rendeletem
végrehajtásának ellenőrzése szempontjából, a
szükséges intézkedések szintén egyidejűleg
megteendők, megjegyezvén, hogy ezen ren­
deletem meg. nem tartása esetén, nem csu­
pán az illető taneszközök kitiltását, de egy­
úttal az az ellen vétők megbüntetését is a
legnagyobb következetességgel végrehajtom.
Budapest/ 1909. december hó 23-án. A minister helyett: Tóth államtitkár.
A másolat hiteléül
SZLÁNYI LAJOSNÉ.

3. szám.

JÁSZDAGyKUNSZOLNOK-

Jásznagykunszolnokmegye kir. Tanfelügyelője

3874—909. tfsz.

Elismerő és hösjönő irat.

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A

A szolnok—szandai szöllőbeli áll. isko­
lának és tanitólaknak- f. hó 12-én éjjel le­
égése alkalmával a fölriadt szöllőbeli lakosok
sokasága sereglett ugyan össze, de csak alig
egy—két férfi vállalkozatt a mentésnél és
oltásnál pénzért segítésre.
Annál elismerésre méltóbb, hogy' az
igazgató-tanító hivatalos jelentése szerint He­
! gedűs Olivér szőilöbirtokos ur úgy az oltás­
nál, mint a bútorok kihordásánál és megőr­
EÖTVÖS K. LAJOS zésénél legbuzgóbb föláldozással közremű­
kir. tanfelügyelő.
ködött, emellett pedig a hajléktalanná lett
igazgató-tanitót vendégszeretettel is fölkarolta,
SelhiDás a? összes igazgató-, tanító holott magának 13 tagból álló nagy csáládja
urahho? és fanitónöhhöj.
van.
Ezért a példás áldozatkészségért Hege­
A népoktatási intézetekben kizárólag
dűs
Olivér
urnák a nyilvánosság előtt hálás
csak hazai papirgyártmányokból készült tan­
elismerésemet
és köszönetemet fejezem ki.
szerek használását elrendelő vall.- és közokt.
Vajha
szöllőbeli
lakos társai megszivelnék a
min rendelétet alkalmazkodó tudomás és
foganatosítás végett közlöm és a benne hang­ felebaráti kötelesség és az iskola iránt való
súlyozott felelősségre figyelmeztetéssel szor­ . szeretetet e követésre méltó példáját.
■ Szolnok,'1909. dec. 27.
gosan alkalmazni kérem.
Szolnok, 1910. jan. 4,

Szolnok, 1910. január 15.

2. szám.

Megyei Népoktatás

EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában. Szolnokon.

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület hivatalos lapja.

„r. ,,
। 1 évre 6 korona.
Előfizetés .
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

VII. o. polgáriskola.
F. hó 9-én történt a turkevei ál­
lami polg. fiú- és leányisk. felavatása.
Az iskola imponáló külsejéhez mért
volt a város minden polgáránál meg­
nyilatkozó öröm, mellyel iskolájukat
ünnepelték s a gazdag bensőhöz méltó
az az eszmei érték, mely, az ünnepet
áthatotta, betöltötte, f
Ez az iskolaavatás alkalmat szol­
gáitat nekünk arra, hogy megismertessük olvasóinkat egy a polgáriskolák
életében az utóbbi időben forrongó
reformmal, mely a polg. isk. oktatást
— az oly helyen is, mintTurkeve —
gazdasági irányzatúvá, olyan helyeken,
mint Szolnok, ipar i irányzatúvá van
hivatva fejleszteni.
A mözgalom Nagykikinda váro­
sából indult ki, honnan már kormányi
engedélyért folyamodtak iskolájuk át­
szervezését illetőleg s a megindító
Szenes Adolf igazgató a következő­
képen fejti ki az iskola szervezetét.
Hazánk természeti viszonyainál
fogva első sorban mezőgazdasági or­
szág. Iparunk fejletlensége miatt Ma­
gyarország anyagi jóléte szoros össze­
köttetésben áll a mezőgazdaságéval.
De még abban az esetben is, ha ipara
kifejlődik, a mezőgazdaság akkor sem
veszítene’jelentőségében, hanem tán
még fokozottabb mértékben volna

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

számottevő tényező. Ma még e két
irányzat egymással ellentétes, de idő­
vel kétségtelenül meglelnék ^z össze­
kötő kapcsot.
Mezőgazdaságunk jelenlegi álla­
pota — kétségtelenül — nem mond­
ható kedvezőnek. A helytelen fejlődés­
nek egyik legfőbb oka az aránytalan
birtok megoszoltságban keresendő.
Nálunk úgy alakultak a viszonyok,
hogy két gazdasági osztály fejlődött:
a kisbirtok, az u. n. parasztbirtok és
a nagybirtok. A kettő közötti űrt töl­
tötte be hajdan a középbirtokos osz­
tály. Ez volt a nemzet gerincze'. Ez
az erős, öntudatos, független magyar
társadalmi osztály volt a múltban megvédője a közszabadságnak, kezdemé­
nyezője a józan haladásnak. És ez az
osztály nálunk teljesen pusztulóban
van. Ennek okát itt kutatni nem fel­
adat, .de egy tényre rámutatni tár­
gyunkhoz tartozik. Középbirtokosaink
mindig inkább a közügynek, mint a
gazdaságnak éltek. Kezükben volt a
vármegye, gyermekeiket is ide nevel­
tették és valamennyit a jogi akadé­
miákra küldték, de soha a gazdasági
iskolába, cettek is belőlük kitűnő jo­
gászok, jó politikusok, de mindig
gyenge gazdák. A sok egyéb ok kö­
zött, nem épen az utolsó volt ez osz­
tály pusztulásának a szakértelem teljes
hiánya. Nagybirtokosaink megfelelő

2.

Megyei Népoktatás

3. szám.

anyagi erővel rendelkezve, fényes ne­ műveltségi és szakképzettsége folytán
vet vívtak ki a magyar mezőgazda­ felemelhető arra a polcra, melyet a
ságnak. Paraszt-osztályunk azonban középbirtokos-osztály fogalmában ma­
teng. Többnyire eladósodva, a kellő gunk elé állítunk. De már ezeknek a
műveltség és szakértelem hiányában családi körülményei is garanciát nyúj­
a nagybirtok versenyét csak igén nagy tanak arra, hogy ezen iskola nem ta­
küzdelemmel'bírja ki. Ez utóbbin igye­ nult proletárokat, hanem a szó jobb
keznek a gazdasági ismétlőiskolákkal 1 értelmében parasztgazdákat fog nevelni.
és a földmivesiskolákkal segíteni, i És erre nálunk nagy szükség van.
Gazdasági oktatásunkban sajnosán kell Nem „urra“, ki csak rendelkezik, ha­
tapasztalnunk, hogy az oktatási rend­ nem müveit „gazdára", ki , odaáll az
szer mintegy simul a helytelen birtok ekeszarva mellé is.
Az évfolyamok számát hétben kell
megoszoltsághoz, a helyett, hogy azt
megszüntetni igyekeznék. Ma — el­ megállapítani. Részben mivel a kettős
mondhatjuk''— a középbirtokos osz­ célnak megfelelő, föltétlenül szükséges
tályt még az iskola is elhagyta. Van­ tárgyak, túlterhelés nélkül, ennyi év­
nak földmivesiskoláink és gazdasági folyamba oszthatók be cétszerüen, de
akadémiánk. Amint a birtok megoszolt- szükség van erre az egyéves önkén­
ságban a kettő közötti középbirtok tességi jogi érdekében is, ami keve­
jóformán megszűnt, úgy az oktatásban sebb évfolyammal a nálunk meghono­
az eddigi u. n. középfokú gazdasági sított gyakorlatnak megfelelően alig
iskolák is átalakultak gazdasági aka­ volna megkapható.
A tanterv megállapításánál az ál­
démiákká. Középfokú gazdasági okta­
tásunk, tehát teljesen hiányzik. Amint, talános műveltséget nyújtó tárgyakat
hogy nemzeti kérdés egy vagyonos, illetőleg a teljes polgáriskolák tanterve
intelligens középbirtokos osztályt terem­ volna irányadó.
A teljes polgáriskolák tudvalevő­
teni, úgy közszükséglet oly középfokú .
gazdasági iskolát létesíteni, mely a leg hat évfolyamuak. Ennek teljes
fenti czél szolgálatában állva, müveit, kerek egészét képező tanterve van,
szakképzett gazdákat adjon a hazának. mely némi kiegészítéssel megmarad­
Ezen gazdasági czélt a polgáris­ hatna, természetesen a 7-ik évfolyam­
kolával kapcsolatban lehetne legbiz- | nak megfelelő megtoldással. így fel­
tosabban megvalósítani. A polgávisko- veendő a közgazdaságtan, jogi isme­
retek, gazdasági könyvvitel stb., amint
lák már hivatásuknál fogva a gyakor
lati életre igyekeznek előkészíteni. Ta­ tantervjavaslatunkból kitűnik. Termé­
nulói pedig nagyrészt tényleg abból szetesen némi tantervi eltolódások,
a körből kerülnek ki, melyből a mü­ tárgy fölcserélések elkerülhetetlenek.
veit gazdasági középosztályt fokozatos Ilyenformán a hatéves anyag a már
fejlesztéssel meg kellene teremteni, a fentebb jelzett hozzáadással kinyujtatpolgáriskolai tanulók szüleinek jó ré­ nék hét évre és igy kellő tér jutna a
sze ugyanis „őstermelő". Ezek között gazdasági szaktárgyakra is. így állana
sokan volnának olyanok, kik rendel­ elő a gazdasági irányú, hétosztályos
keznek azzal a vagyonnal, mely ok­ felső polgáriskola a mai hatosztályos
szerű kezelés mellett, a tulajdonos polgáriskolából.

3. szám.

Megyei Népoktatás

Az iskolának megadandó jogosít­
ványok megállapítása nagy körültekin­
tést és megfontoltságot igényel. Két
nemleges szempontot kell itt figyelembe
venni. Ne u. n. hivatalnok-gazdasági,
hivatal-képző legyen ez iskola, továbbá
ne legyen konkurrense a gazdasági
, akadémiáknak. És ezt nyomatékosan
kell hangsúlyoznunk. A gazdasági aka­
démiákra föltétien szükségünk lévén,
nem lehet azt olcsóbb tiszti anyag
nevelésével háttérbe szorítanunk. Még
a látszatát is kerülnünk kell annak,
hogy ez az iskolafaj versnytársa akarna
lenni az akadémiának. A cél mindkét
iskolánál más-más. Az akadémia ma. gas képzettségű gazdatiszteket nevel,
míg ez az iskola képzett gazdákat van
hivatva nevelni. A cél az, hogy a ta­
nuló idővel szülei, illetve öröksége
esetén saját birtokán értékesítse tudá­
sát. Erre kell rászorítani. Teret az
idegen birtokon való alkalmazhatóság­
nak adni nem igen volna tanácsos, de
viszont teljesen elzárni minden képe­
sítést nem lehet. A viszonyok változók.
A ma még birtokos szülő gyermeke
holnap elvesztheti azt; mi lesz akkor
az ilyen ifjúval? Kivezető útról gon­
doskodni kell. A kivezető utat itt a
minősítési törvényben kell keresnünk.
Ezen iskola növendékei — mint a
tanterv is mutatja — föltétlenül nyer­
nek oly elméleti kiképzést — még ha
a gyakorlatit nem vesszük figyelembe
— hogy megállhatják helyüket a mi­
nősítési törvényben előirt helyeken.
Iskolaminősités nélkül — sajnos —
ma még nálunk meg nem állhat. Javaslatunk azonban nem zárja ki azt,
hogy némi módosítás idővel ne tör­
ténhessék.
De az iskola a nevelés minden

3.

eszközével hasson oda, hogy a végzett
ifjú csak végső szükség esetén vegye
a jogosítást igénybe.
Hogy ezen iskola a gazdasági7
akadémiákra való fölvételre jogosítana,
az bővebb indokolást alig igényel.
Végül az is természetes, hogy a
végzett ifjaknak az egyéves önkéntesi
jog megadandó. Precedens.erre a felső
kereskedelmi iskola. Enélkül különben
sem avolna az iskola életképes. Mivél
hét évig tanulni, mint a felső keres­
kedelmiben és mégis három évig szol­
gálni, a szülő alaposan meggondolná,
ide adja-e gyermekét, már pedig
nemzeti érdek ebbe a gyakorlati is­
kolába csábítani a tanuló tömegét. Az .
önkéntességi jog megadásának mi sem •
állhat útjában. Tantervűnk tanúsága
szerint oly fokú általános műveltséget
nyernének az ezen iskolát végzett ifjak,
hogy a jog megállapításának kérdésé­
nél teljesen azonos szempontok irány­
adók, aminők a felső kereskedelmi
iskolák önkéntességi jogának megál­
lapításánál érvényesültek.
A torna mellé a tűzoltói tanfolya­
mot és a lővőgyakorlatokat is felvettük.
A tűzoltói intézménynek mentői több
képzett tagot adni erkölcsi kötelessége
az országnak. A tapasztalat azt mu­
tatja, hogy amióta a tűzoltói gyakor­
latok tanítása mind szélesebb és szé­
lesebb körre terjed, ezen áldásos in­
tézmény azon mérvben fejlődik. Kiszámithatlan anyagi haszon háramlanék
az országra, ha minden községben
szakképzett tűzoltóság állana készen­
létben. A lővőgyakorlatok f^jvétele már
csak azért is szükséges volt, mert a
gazdának kell tudni a fegyvert kezelni,
de meg az egyéves önkéntesség szem­
pontjából is előnyös.
A vidék nyelvét — ez esetben a

4.

Megyéi Népoktatás

3. szám.

az esküdtszék és'rögtön szabadlábra
helyezte.
Rövid hir, de igaz. Es gondolko­
dóba ejt.
Egy elvetemült emberi lény, egy
minden emberiességből kivetkőzött ba­
rom összeszurkál több- embert, köztük
az édes apját is, aki csittitotta és le
akarta fogni, hogy ne árthasson töb­
bet, s bizony nem rajta múlt, hogy
csak az apja halt meg és a törvény t
felmenti öt!
Igaz, -hogy egyszer valamikor a
nagy Széchenyi azt mondta, hogy olyan
kevesen vagyunk, hogy még az apa­
gyilkosnak is meg kell bocsátani. De
valószínűleg nem gondolta komolyan,
vagy azt hitte, hogy az a lehetetlen­
ség nem fordulhat elő az életben, hogy
valaki megölje az édes apját.
A régi görögöknek nem is volt
törvénykönyvükben paragrafus az apa­
gyilkosra, annyira lehetetlennek tartot­
ták annak a rémes bűnnek az elkö­
vetését.
És Magyarországon, a kiváló jogi
államban, megtörténhet az, hogy ko­
moly bírák — talán valamennyien
apák — felmentenek egy apagyilkost.'
Mert enyhítő körülmény volt ké­
rem! A pálinka. Vagy bor. Vagy mind
a kettő.
Szóval a vádlott annyira részeg
volt, hogy megállapíthatták rajta a beszámithatatlanságot s ha az elköve­
tett vérengzés után meg nem fékezik,
i lemészárolhatta volna' az egész mula­
tozó közönséget. Úgy sem lett volna
semmi baja, mert hisz beszámithatlan
volt.' így is felmentették, úgy fs fel­
mentették volna.
Itt álljunk meg egy kicsit.
Az állam népszerű oktató köny: veket és hirdetményeket ad ki az al| kohol ellen.
A tanítóságot elárasztja füzeteks kel és felhívásokkal, hogy minden kí­
nálkozó alkalmat megragadjon a ré­
pálinka mint enyhítő körülmény. szegség
káros következményeinek taEgy mesterszállási parasztlegényt, nitására. Évről évre statisztikát kell
aki megölte az édes apját, felmentett vezetni az abstinens és nem abstinens

szerb nyelvet — mint fakultatív tárgyat szintén szükségesnek tartottuk
felvenni. Felvettük pedig azért, hogy
a nyelvismeretet bővítsük s lehetővé
tegyük mindenkinek, hogy az iskolák­
ban tanított egy idegen nyelv helyett
legalább egy, a hazában használatos
nyelvet sajátíthasson el. Erre szükség
van egyrészt azért, hogy a gazdának
— nemzetiségi vidéken — a nép al­
sóbb rétegeivel való közvetlen érint­
kezését lehetővé tegyük, másrészt pe­
dig azért, hogy az ezen iskolában ki­
képzett gazda ne csak önmaga előnyére
gyümölcsöztesse ismereteit, hanem a
nép széles rétegeinek mintegy hivatott
vezetője, útbaigazítója is legyen. Ámde
ezt a fontos hivatást a vidék nyelvé­
nek ismerete nélkül nem teljesítheti.
A felvételnél előnyben részesülje­
nek a nagykikindai szülők gyermekei.
Ennek a tervezetbe való fölvételét a
város jogos és méltányos kívánsága
. folytán tartottuk szükségesnek. Tekin­
tettel az anyagi áldozatokra, melyeket
az ügy érdekében a város hozni haj­
landó ezen kívánság elől elzárkózni
nem lehetett.
A tandijat a vallás- és közokta­
tásügyi miniszter állapítja meg. Kívá­
natos lenne, hogy a tandíjak alacso­
nyak legyenek. Földmivelő népünknek
a tandíjakkal szemben tanúsított ellen­
szenve eléggé indokolja ezt, míg az
iskola népszerűsítése pedig egyenesen
megkívánja. Ha idővel túlzsúfoltság
állana elő, avagy oda nem való ele­
mek kiszorításának szüksége merülne
fel, a tandíjat fel lehetne emelni.

3. szám.

Megyei Népoktatás

gyermekekről. Az iskolában falraga­
Iszik tehát. Az alkohol elhomá­
szok vannak, melyek képben és Írás­ lyosítja amúgy is csekély Ítélőképes­
ban illusztrálják a részegség anyagi ségét. legyőzi gyávaságát és felszínre
jólét és egészségromboló hatását.
\ hozza benne az állatot. Nem beszáEzt hirdeti a doktor, a pap, elöl­ mithatatlanná lesz, hanem vakmerővé.
járóság, szóval minden illetékes factor.
A részeg ember a részegség egy
És — itt jön az érem másik ol­ bizonyos fokáig nagyon is jól tudja,
dala — á törvény felmenti a bűnöst, "*hogy mit csinál. Mert mikor már anyit
ha igazolni tudja azt, hogy részeg volt iszik, hogy beszámíthatatlan, akkor
a tett elkövetésekor.
nem tud ölni, akkor mozogni sem igen
tud, hanem addig dőllöngőzik, mig
Mi ez kérem!
Ezt nem tudom megérteni!
felbukik.
Lehetnek kivételek is, de a leg­
Nem magyarázza meg sem a tör­
vény tisztelet, sem az igazságérzet, több részeg bűnös előre megfontolt
szándékkal öl. Megöli a vetélytársát,
sem a humanizmus.
Úgyis ez a három szempont az vagy a szeretőjét, feleségét és gyer­
mekeit, megöli' még édes apját, anyját
alapja minden Ítéletnek.
De én csak azt látom, hogy da­ vagy testvérét is. Megöl mindenkit, a
czára minden tanításnak, minden fel­ kire haragszik — de előbb leissza
világosításnak, minden alkoholellenes magát.
.
.
ligának, rém sok a részeg ember. És
Gondolkozik és okoskodik.
a részegség védelme alatt elkövetett
Elpusztítaná szívesen azt, aki ép­
bűntett.
' • pen útjában van, vagy-akire haragszik,
Hiába írjuk mi évről évre a nem de józanon nem meri. Mert hátha az
abstinens gyermekek statisztikáját, úgy lesz az erősebb. Aztán ha esetleg si­
sem fog az csökkenni, amig a törvény kerülne is, még fel is akaszthatják.
védi a részegséget.
De ha leissza magát?!
De tessék egyet fordítani a pa­
Bátorsága is több lesz, a siker
ragrafuson. Ne enyhítő-, hanem sú­ is biztosabb, a büntetés pedig majd­
lyosbító körülmény legyen a pálinka. nem semmi. Hiszen beszámithatlan
Ne mentsék fel a részeg bűnöst, volt. Megesküszik rá, hogy olyan ré­
hanem még szigorúbban büntessék. szeg volt, hogy azt sem tudta, mit
Első sorban is a részegségért.
csinál s ezzel rendben lesz minden.
A keritőket, a bűnre csábítókat, a
Ha ne csak látnák azt a gonoszok,
felbujtókat szigorúan bünteti a törvény.
hogy
a részegség nem enyhítő körül­
A részegség ellen csak annyit mond,
mény,
hanem súlyosbító, hogy a ré­
hogy: Aludja ki magát kend részeg
szeg
embernél
éppen úgy megállapít­
disznó. És a deliquenst lelökik a pricsják
az
előre
megfontolt
szándékot,
re, amig tényleg kialussza magát. Ez­
mint
a
józannál.
Vagy
legalább
is ozel el van intézve az egész ügy.
lyan
bűnnek
vennék
a
részegeskedést
Pedig van-e nagyobb felbujtó,
nagyobb bűnre csábitó, mint a ittas- is, mint pl. a hamis kártyázást, s a
szerint büntetnék. Hogy ne lehetne a
ság!
Bizony nyugodt lélekkel mond­ részegség védőpontja annyi más bűn­
nek, akkor majd nem lenne annyi be­
hatjuk, hogy nem sok van.
A bűnre hajló ember rendsze­ számíthatatlan bűntett.
Hiszen azért a lélektani mozza­
rint gyáva. Ebből kifolyólag a mig
natokat
itt is lehet mérlegelni, sőt
józan, addig nem mer izgágáskodni,
még
jobban,
mert az ittas ember job­
mert ami kevés korlátolt esze van,
ban
elárulja
valódi
érzelmeit, mint a
azzal megtudja gondolni, hogy esetleg
józan.
Még
a
példabeszéd
is azt
ő húzhatja a rövidebbet.

3. szám.

Megyei Népoktatás

6.
A

mondja: a gyermekek-és a részegek
igazat mondanak.
Tehát könnyen meg lehet álla­
pítani a bűn indokát.
Aztán meg tessék azt a bűnügyi
humanizmust is felvilágosítani az igazi
czélja felöl. Mert bizony nemcsak meg
menteni való bűnösök vannak, hanem
í nagyon szerencsétlen áldozatok is, kiket
| a kiállott szenvedésekért nem kárpó­
tol a bűnösök iránti humanizmus.
Ha csak egy esetben ilyen íté­
letet hoznának a bírák, mindjárt ész­
revehető lenne a hatás.
Nem volna akkor szükség illuszt­
rált felhívásokra, sem népszerű alko­
holellenes füzetecskékre. Nem kellene
akkor abstinens és nem abstinens is­
kolás gyermekekről statisztikát vezetiii, csak bele kellene oltani a népnek
a leikébe azt a tudatot, azt a meg­
győződést, hogy a pálinka többé nem
enyhítő körülmény.
özv. Werknerné Longhi Irma.

HÍREK.
Eljegyzés. Baráth Árpád jászberé­
nyi állami tanító, tanítótestületünknek
is egyik buzgón tevékeny tagja a na­
pokban tartotta eljegyzését Bossányi
Rózsika úrleánynyal Visontáról. Őszin­
tén gratulálunk!
halálozás. Justus József az alsó
jászsági rkath. egyházkerület esperese
4s tanfelügyelője, alattyáni plébános,
Sátoraljaújhely díszpolgára 67 éves
korában Alattyánon * elhunyt. Egyike
volt azon kivételes „régi embereknek"
^kik a haladó kor szellemét átértve
lélekben, felfogásban halálig ifjak ma­
radnak. Szerette Istenét, egyházát ha­
záját és az embereket. Jótékony áldo­
zatkészségéről, puritán egyszerű éle­
terői messze földön neves férfiú. Haála mindnyájunknak veszteség.

3. szám.

Emlékét híven megőrzik munkás
tevékenységével szerzett babérai s a
jótéteményeiből fakadó hálás emléke­
zet.
Karczagon a .főgimnázium tanári
■ kara segélyegylete javára felolvasáso­
' kat rendez a tudomány és irodalom
köréből. E felolvasások czélja az ál­
talános műveltség terjesztése mellett
a jótékonyság gyakorlása; mely kettős
czélt — mint értesülünk — sikeresen
szolgálja a tanári kar buzgósága.
Jászberényben szintén a főgimnázium
tanárkara tart állandóan élvezetes és
tanulságos felolvasásokat a mindennapi
életre vonatkozó praktikus irányban.
Áldásos munkájukat siker koronázza!
Karácsonyfa ünnepélyt rendezett a
jászberényi Mikulás egyesület, mint
erről már korábban is megemlékeztünk.
Ez ünnepély keretében a ref. iskola
szegény tanulóit ajándékban részesí­
tették. Maga ref. iskola 280 gyerme­
ket részesített kisebb—nagyobb aján­
dékban.

fi jászberényi tanítók febr. 1-re ta­
nítói bált terveznek, A tantestület nagy
tevékenységet fejt ki, hogy a bál mi­
nél fényesebben sikerüljön. Eddigi
színi és cabaré-estélyeivel csak dicső­
séget arattak a közönség előtt. Bizo­
nyára most is egyik legértékesebb
estélye lesz a jászberényieknek a ta­
nítói mulatság.

Széky Péter turkevei
ref. igazgató-tanitó részére — tanítói
és társadalmi munkás tevékenységének
jutalmazásaképen — vall.- és közokt.
miniszter 200 korona, személyi pótlé­
kot utalványozott. Gratulálunk derék
kartársunknak e kitüntetéshez.
Kitüntetés.

Sándor jászkiséri tanító mondott búcsút a napok­
ban vármegyénknek. Nagykörösre vá­
lasztották meg tanítóvá. Amilyen
őszinte örömet érezünk afölött, hogy
oly nagy város közönsége méltatta
bizalmával kartársunk tehetségét, épTanitóváltozás. Tóth

Megyei. Népoktatás

oly igen sajnáljuk egyik legmunkásabb
tanerőnk és társadalmi vezető ember
elvesztését,

IRODALOM.

Tanulmányi kirándulás az ^l-Dunára.

A szolnoki polg. fiúiskola igazgatósá­
gánál több kartárs érdeklődött a má­
jus hóban végbe menő kirándulás ter­
véről. A kérdezősködésekre, addig is,
mig a végleges terv megállapittatik, az
igazgatóság a következő felvilágosí­
tásokat adja. A tanulmányi kirándulás
ideje: május hó 8—13.; iránya Szolnok-Békéscsaba - Szeged-Szabadka-Zímony-Belgrád- Orsó va-Ada-Kaléh- Koronakápolna-Turnszeverin-Herku les/ördő-Temesvár-Czegléd - Szolnok. A
dűlt betűkkel jelzett helyek a tanul­
mányút tárgyai. A részvételi dij 36
koronában van előirányozva, mely
összeget valószínűen nem haladják túl
a költségek. Jelentkezéseket e hó vé­
géig fogad el az igazgatóság. A jelent­
kezésekkel egyidejűleg a részvételi
díjból legalább egy csekély összeg is
befizetendő.
Jó pajtás az én legkedvesebb paj­
tásom, mondja sok ezer gyermek. Valóban a
legkiválóbb irók mintegy versenyre keltek,
hogy a gyermekek' szivét, lelkét gyönyörköd­
tessék, megtermékenyítsék. A most megjelent
számba Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor,
Endrődi Sándor, Sebők Zsigmond, Benedek
Elek, Radó Antal, Kálnoki Bedő Béla és
Schöpflin Aladár Írtak regényt, elbeszélést,
mesét, verset és mindenfélé tréfás apróságot
s kiváló művészek díszítették pompás illusztrációikkal. A Jó Pajtás külső kiállítása is
méltó a tartalomhoz: dicséri a Franklin
nyomda előkelő iztését. Melegen ajánljuk a
szülők és tanítók figyelmébe ez újságot, mely­
ben apró emberek és serdülő ifjak, leányok
is megtalálják a maguk olvasni valóját. A
Jó Pajtás előfizetési ára egész évre 10 kö­
róna, félévre 5 korona, negyed évre 2 korona
50 fillér. Kiadja a Franklin-társalat (Budapést, Egyetem utca 4) s kívánatra ingyen
küld mutatványszámot.

l(épek az iskolából.
Micsoda nagy szeretet a gyermekek szei retete /
।.
Téli síkos utón elestem, minek következtében néhány hétig felkötve hordtam a
i karomat. Az első napokban oly fájdalmakat
éreztem, hogy tanítani sem bírtam.
Egyszer is a karomat dajkálom, mikor.
■ se kopogtatva, se engedőimet nem kérve, va­
laki lassan félénken kinyitja az ajtóm. Lábujj
hegyen jött, mert nem vettem észre; halkan
lépett, ahogy betegnél szoktak.
— Dicsértessék a Jézus! — Mondja
nagy alázatosan Pechó Jóska s csak .forgatja
। pörge kalapját a kezében. Többet nem is szól,
i csak jól szemügyre vesz.
— Mi járatban vagy Jóska ? kérdezem
tőle.
— Eljöttem már megnézni a tanító urat,
aztán meg fáj-e még a keze, meg szeretnénk
már ha jönne iskolába.
Azután még szétnézett a szobámban s
mikor elment, oly szívből mondta, hogy Isten
áldja meg, hogy én szinte az'egész osztály
jókívánságát véltem abban hallani.
A telkembe vágott q gondolat, mily iga­
zán szeret, aki szeret a nélkül, hogy tudná.
Áldjon meg az Isten fiam téged is,
áldjon meg mindnyátokat!

IV.
Vasár- és-ünnepnap a valláserkölcsi
életben
erősítendő
tanulóinkat,
templomba vezettük őket. A templomba, ahol
az ember, ha néhány percre is, leveti hétköznapi gondjait s egyedül a telkiekkel foglalkozik; illő, hogy külsőleg is szabaduljon az
étet porától,'öltözködjék ünneplőbe. A gazdag
más ruhát ölt magára, a szegény kikefélí
azt az egyet, ami van. A kefélésre vonatkozólag különösen figyelmeztettem, hogy csizmáikat jól renbe hozzák, hiszen egy kraj­
cárba se kérül.
Másnap templomba menendő, sorban
! állanak a gyerekek, hát az egyiknek, mintha

,
:
■
;
:
'
i
í
•
i

3. szám.

Megyei Népoktatás

8.

Szolnok, 1910. január 22.

II. évfolyam.

lőtt óka akadt volna a lábára, vöröslőit a
csizmája messziről.
— Hát te mért nem fényesittetted ki a
csizmád ?
<>
— Mert az apám azt mondta, ő bizony
nem ad egy krajczártse subiczkra, elég, hogy
csizmát vett.
Épen' azon gondolkoztam, hogy adok
neki egy pár krajczáit, vegyen subickot, az­
tán gyönyörködjék ő is csizmája fényében,
mikor azt mondja az egyik kis fia, kinek
csakúgy ragyogott a csizmája: „Mért nem
subiczkoltad ki korommal, a bogrács olda­
láról ?“ S forgatja csizmáját jobbra—balra
úgy gyönyörködik a fényében, bizonyosan látja
is benne magát, közben motyogja, én is ko­
rommal subiczkoltams — én neki adtam a
hatost.
♦
—n.

Kih még elöfbefésühet nem küldték be,
| pagu előfizetésük január 1-uel lejárt, igen
I kérjük, sziDeskeöjenek annak eleget tenni.

j Hirdetések felvétetnek.

a m. é. decz. 30-án 5753—eln. sz.
a. kelt vall, és közokt. min. rendeletre,
amelylyel kitiltatott az iskolákból az
L. Kleefeld et Comp. nürnbergi czég
által készített „térképjátékszer11, mert
Magyarország állami önállóságának
nyílt tagadásával alkalmas arra, hogy
nemzet ellenes izgatás eszközéül szol­
gáljon.
Szolnok, 1910. január 13.
EÖTVÖS K LAJOS
kir. tanfelügyelő.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

HIRDETÉSEK *w
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében

Hirdetés árszabás:

A lap egész oldala egy évre
(j2-szeri hirdetés)
400 K.
fél évre (26-szori hirdetés)
200 »
| Fél oldal egész évre
200 n
■ Fél oldal ^2 évre
.
100 »
Negyed oldal egész évre
100
Negyed oldal fél évre
50
A hirdetés terjedelméhez képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.

HIVATALOS RÉSZ.
KITILTOTT TÉRKÉP.

A népoktatási intézetek hatósá­
gainak és vezetőinek figyelmét felhívom

SZOLNOKON.

y

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

t

4. szám.

JÁSZDAGYKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

1 évre 6
Előfizetés: J
„ q

orona.

Megjelenik hetenként s

mbaton.

ir

í

——---------------

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

-

|ucsuzó.
Tehát a nemzet vezéreiből ala­
kult minisztérium eltávozott a hatalom
sánczaiból. Vége va.n immár annak az
uralomnak, melyért oly lelkes és elszánt küzdelmet folytatott nemcsak a
lelépett vezérkar, hanem az egész
nemzet. Elérkezett immár az ideje an­
nak, hogy a tiszta igazság és a teljes
tárgyilagosság szemüvegén át egy pUlantást vessünk arra a helyzetre, melyet ez a .minisztérium a tanítók ré­
szére teremtett és összehasonlítsuk
adománymt azokkal , miket többi tisztviselőtársaink részére emlékül maga
után hagyott.
Szolgálati pragimatikát nem hagytak maguk után, mért ennek megalko­
tására úgy látszik nem volt idejük.
De anyagi tekintetben sokat segítettek
tisztviselőtársainkon. A pénzügyi-, igaz­
ságügyi-, vármegyei-, városi-, községi
tisztviselők, vasutasok, postások, er­
dészek mind egyenlő arányban ré­
szesültek, avagy gondoskodásban. Bár
ezeknek a helyzetük is még sok kí­
vánni valót hagy* maga után, de leg­
alább most már tűrhető.
Nekünk alkottak uj törvényt, de
abból a jogokat tartalmazó paragra­
fusokat nem hajtották végre.
Megjavították ugyan a fizetésün­

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

két, de a mit egyik kezükkel adtak,
azt a másikkal visszavették. Mert:
A mellett, hogy a XI. és X-ik
fizetési' osztályba soroztak bennünket,
nem pedig oda, hol a többi 8 közép
iskolai osztályt végzett egyének van­
nak, ők is kényszeritettek bennünket,
hogy a fizetésjavitásnak felét esetrőlesetre a nyugdíjalapba fizessük vissza
— holott ilyesmire egyetlen nem ta­
nító tisztviselő sincs kötelezve Magyar-,
országon — a lakbéremelés megta­
gadással pedig kényszeritettek ben­
nünket, hogy a nyugdíj befizetésből
megmaradó összegecskének 70—80.
%-át elégtelen lakbérünk pótlására .
fordítsuk.
Ez a tiszta. igazság, ez a minden
hazug frázistól megtisztított valóság.
Miért intézték sorsunkat igy, ho­
lott a Hold-utcában is tudják mily
drága mai napság a megélhetés, mert
hiszen a legutóbbi congrua rendezés
alkalmával a papság javadalmazását /
kielégítően rendezték?
Nem gondoltak-e arra, hogy mi­
ből éljen meg a tanító tisztességesen,
holott ehhez neki sem elegendő fize­
tése, sem vallás alapítványi uradalmai
nincsenek?
így akarták-e ezt a vezérek, vagy
a mi helyzetünket rajtuk kívül álló
tényezők alakítottak igy ?
Mindezek jogosan képezhetik kér-

r

Megyei Népoktatás

4. szám.

| a szülő meg az iskolára hárítja a
gyermek nevelését és igy a gyermek
, kellő nevelésben sehol sem részesül.
Igaz ugyan, hogy a gyermek első ne­
velését a családi életben kell, hogy
' megkapja, mert lehetlenség azt hinni,
hogy az egész nevelést kizárólag az
iskola képes volna az ismeretek nagy
tömegének tanítása mellett jól elvé­
gezni, de a mostani kor tanítója nem
arra hivatott, hogy nézzen, latolgasson,
hanem a nevelés terén, amit csak le­
het, tegyen és ahol csak lehet alakítson.
Hány olyan gyermek van, aki
nem részesül családi nevelésben s ha
részesül is, akkor bizony nagyon ferde
irányban s ezt legjobban tapasztalhat­
juk mi tanítók.
Hány olyan ember van, aki a
Bozsik Béla. .
maga lábán megállni képtelen. Hisz
mankón jár ma a félvilág. Hány .olyan
fi nevelésről és a munkaiskoláról. gyermek és felnőtt van, kire kimondja
a közvélemény, hogy elzüllött. Pedig
A tanügyi lapok hasábjain sók ezek csak a ferde nevelés áldozatai.
szó esett már a nevelésről és a jövő S hogy ez igy van legjobb bizonyíték
iskolájáról, vagyis a munkaiskoláról
erre az, .hogy már az irányitó körök
s igy kell, hogy mi tanítók állandóan
is félelemmel nézik ezt az egész tár­
felszínen tartsuk eme problémákat,
sadalmat veszélyeztető áramlatot s
mert a beteg társadalom baját a ne­
maga a vallás- és közoktatásügyi mivelés hiánya okozta, ennek a bajnak
nister is szükségesnek látta kiadni egy
a megszüntetése pedig a tanítók fel­
rendeletet, mely szigorúan meghagyja,
adata.
Népoktatasügyünk sok helyütt hi­ hogy az iskola ne csak tanítson, ha­
bás utón halad, mert mindenütt csak nem neveljen s ennek szigorú ellen­
tanítanak, száraz tudással látják el a őrzését a kir. tanfelügyelőségeknek is
fiatal nemzedéket, de a neveléssel meghagyta.
A népiskolának a nevelésre kell,
vajmi keveset törődnek. Nagyon sok
helyütt fő az, hogy az iskolában a tehát elsősorban a fősulyt helyeznie s
növendékek a tanterv alapján a gépies nem szabad engedni, hogy a sok-sok
tudást elsajátítsák s a tanfelügyelet ismeretközlés mellett háttérbe szorul­
szigorát ezzel kielégítsék. Pedig elmél­ jon a nevelés. Gyönyörű Útmutatóul
kedjünk kissé s lássuk be, hogy ezzel szolgál erre Barelle József S. J. nyo­
nemcsak a társadalom, de önmagunk mán Czanner Géza S. J.-tól a Nép­
ellen is vétünk. Az iskola a szülőre, nevelő 1909. évfolyam több számában

* dés tárgyát. És most a bucsuzás alkalmával végtelenül fontos volna ezek­
nek a kérdéseknek a tisztázása, mert
ez egyrészt elhárítaná a tanítóság jo­
gosult neheztelését azoknak a lejerői,
kik a történteknek nem okai, másrészt
kiderítené valahára, kik hát a mi bol­
dogulásunknak tulajdonképen az aka­
dályai.
De hát .Magyarországon a . ta­
nítóknak csak a munkájára van szük­
ség, a panaszait nem szokás komolyan
■ venni. Pedig ^akármilyen semminek
tekintett tagja is a tanító a tá<sadalomnak, sanyargatással a. testébe mun­
kaerőt önteni, leikébe munkakedvet,
lelkesedést, megelégedést erőszakolni
még a nemzet vezérei sem képesek.

4. szám

Megyei, Népoktatás

folytatólagosan megjelent nevelő irány­
elvek című cikksorozat.
Helytelen beszéd az, hogy a népműveltség egyedül is elég a népnek
boldogulására, mert ha az iskola csak
tanít és nem nevel, akkor a népet
bolgdoggá nem teheti. Megengedem,
hogy, egyes kiváló műveltségű embe­
rek talán vallásos és erkölcsi nevelés
nélkül is az emberi erények színvona­
lán állhatnak, de a nagy töqieg ezt a
kiváló műveltséget. hol és hogyan
szerezhesse meg?
Az egész társadalom létalapja az
anya és addig ebben a rettenetes tár­
sadalmi romlottságban javulás nem is
állhat be, míg különösen jó anyákat
nem neveltünk. Rá kell nevelni őket
rendre, tisztaságra, munkára, becsüle­
tességre és türelemre. Jó gazdasszonyokká kell vevelni a nép leányait,
akik szívesen és örömmel dolgoznak
és ők egykor hasonlókká nevelik gyérmekeiket, mert rendszerető, dolgos
anyának nincsenek dologtalan, renyhe
gyermeke s ha akad is; az is ritkán.
Milyen tág tér nyílik az ilyen neve­
lésre különösen a gazdasági ismétlő
iskolában.
Ki kell űzni a leánygyermekekből
a hajlamot a cifrálkodásra, mely ha
felnő pazarló fényűzéssé fajul.' Erre
pedig az iskolában különösen a ta­
nítónő van hívatva. Ha a tanítónő
szenvedélyes divathajhászó/a sok sza­
lag és csipkedisztől majd elrepül, ak­
kor bizony hallgatagon, a saját szemé­
lyével is rosszra neveli a_ leánygyer­
mekeket. Ha egy ilyen tanítónő az
iskolába lép, a leányok figyelme rög­
tön reá irányul: nézegetik feltűnő ru­
háját, csipkéit, megolvassák, hogy
hány cifra gomb és csillogó gyöngy
van ruháján, találgatják, högy a hím­

zés, mit ábrázol. Tehát szükséges,
hogy egyszerű, de Ízléses ruházkodá­
sával adjon a tanítónő példát az ízlé­
ses egyszerűségre, mert ellenkezőleg
még a falubeli lányok is elhagyják
kapatni magukat a pazarló fényűzéstől,
ami sajnos, a mai világban kész be­
tegsége különösen a női nemzedéknek.
Jánoshida.
’ ;
\
’
• Hollós'János.

(Folyt, köv.)

Iskoláinké
Az óvó-intézétek népessége ha­
nyatlik, a mit azzal magyaráznak, hogy
az adatszolgáltatás lett pontosabb.
Országrészek szerint a legtöbb óvó és
a legtöbb gondozott gyermek magyarvidéken található. Az évkönyv szerint
nemcsak az a baj, hogy kevés az óvó­
iskolánk, hanem az is, hogy a társa­
dalom közönyös az idevágó érdekek
istápolásábam
Elemi iskolák. Az állami iskolák*
kivételével a más fajta iskolák mind
fogyást mutatnak, a minek a követ­
kezménye, hogy az összes iskolák
száma 71-gyei fogyott és mai számuk
16,547. Ez a fogyás azonban még
sem jelent visszafejlődést, mert a ta­
nítók s tanulók száma egyidejűleg
emelkedett, a mi azt mutatja, hogy
csak a tengődő, néptelen iskolákat
csukták be és helyettük,, ha kisebb
számmal is, de nagyobb és népesebb
iskolákat nyitottak. A fejlődés jele az
is, hogy az osztatlan iskolák száma
68 százalékról 66.5 százalékra sülyedt.
Nem különben az is kedvező körül­
mény, hogy a teljes hat osztályú nép­
iskolák száma 616-tal növekedett. Az
elemi iskolában az előző évinél 20.000
tanulóval több van beiskolázva és eb­
ből 18.000 a magyarság köréből való.
Ezzel szemben az oláh tanulók száma .
nemhogy emelkedést, de *3500 fővel

4.

Megyei Népoktatás

4. szám.

fogyást mutat. Ezzel az irányzattal a Az elemi iskoláknál a tanítónők arány­
magyar anyanyelvű tanulók immár száma 28.6 százalék, a polgári isko­
megközelitik az 55 százalékos arány­ láknál 55 százalék. Az állami és köz­
ségi elemi iskoláknál a tanítónők
számot.
Az ismétlő iskolák száma valami arányszáma 38—39 százalék. A fővá­
csekély csökkenést mutat, tanulóik rosban több, mint 50 százalék. Apáca
száma azonban mintegy tízezerrel meg­ volt 1265, kik közül elemi iskolában
növekedett, összes számuk 361.000. 815, polgáriban 392 tanított. Az apá­
Sajnos, itt már a magyar anyanyel­ cák az összes tanítónőknek 13 száza­
A
vűek arányszáma nem akkora, mint a lékát teszik.
A tanítóképzők szánta 89, öszmindennapi iskolában. Csak a gazda­
sági ismétlő iskolákban érik el a ma­ szesen 924 tanárral és 10.209 tanító­
gyar, anyanyelvűek az 56 százalékos jelölttel. Emezeknek 82 százaléka ma­
arányt. Ilyen ismétlő iskola azonban gyar anyanyelvű volt.
Kereskedelmi iskoláink száma
csak^ 2500 van az országban, mig az
általános ismétlő iskolák száma 11.561. 61-ről 70-re emelkedett. Közülök felső­
Az állami elemi iskolák száma kereskedelmi 40 és női kereskedelmi
2336, összesen 1837 községben elhe­ 26. Az elsőbe 6889 tanulót 461 tanár,
lyezve. Tanulóik száma 427 ezer, kik a női kereskedelmi tanfolymokban
közül 338 ezer járt mindennapi elemi 1600 tanulót 140 tanár oktatott. A ta­
iskolába. Az iskolák száma egy év 1 nulóknak 83 százaléka magyar anya­
alatt 183-mal, a tanulók száma pedig < nyelvű, vallás szerint pedig első he­
44 ezerrel növekedett. A tanulók 55 lyen állanak a zsidók. 51 százalékkal,
százaléka magyar, tehát csak 1 szá­ ezt követik a római katholikusok 32
zalékkal nagyobb ez az arányszám, százalékkal.
Középiskoláink száma 209. Ebből
mint a mekkorát a felekezeti iskolák­
reáliskola
31. A szaporulat mindössze
ban találunk. Ez a jelenség mutatja, j
4
gimnázium,
melyből 3 a fővárosra
hogy állami iskoláink territoriális el­
helyezésében a régi hibákat még min­ esett. Állami volt a gimnáziumok 25
dig sinyleni vagyunk kénytelenek és és a reáliskolák 81 százaléka. A ta­
a jövő föladata a magyar vidékeknek nárok száma négyezerről 4158-ra
emelkedett,; ezeknek negyedrésze hit­
céltudatosabb kultiválása.
Inasiskolák. Számuk 580, szapo­ oktató. Az osztályok száma 1727, a
rodás 24. Tanulóik száma 81 ezer. tanulóké pedig 66.146. Ezúttal kisebb
Magyar anyanyelvű 68 százalék, a. volt a szaporulat, mint az előző év­
mi nemzeti szempontból a városi la­ ben. A Vili, osztályból vizsgázott 4443
tanuló, pedig nyolc évvel ezelőtt az I.
kosságot dicséri.
Polgári iskoláink száma 400-ról osztályból 12.390 tanuló vizsgázott.
420-ra emelkedett. Ebből a számból A bukott tanulók arányszáma 22 szá­
145 fiú- és 275 leányiskola. Jellegük zalékról 20-ra csökkent. Az iskolapénzt
• szerint: állami 157, felekezeti 113, a tanulók 75 százaléka fizette meg.
községi 92 és magániskola 49. Az ál­ A középiskola negyedik osztályát vég­
lami ésr községi iskolák fele-fele része zett mintegy 8000 tanuló közül 700
fiú- és leányiskola. Már a fele ezeti kenyérkereső pályára lépett. A közép­
iskolák majd mind leányiskolák. A iskolák vagyona 91 millió korona, mely
420 .iskola közül nem magyar oktató- vagyonnak fele az autonóm gimnázi­
nyelvű 14, azaz három százalék. A umokra esik. Az összes évi bevétel
tanulók száma 71.000.
21 millió korona. Az iskolapénzből
A tanítói kar áz elemi és polgári . 2.8 millió bevétel volt. Személyi illet­
iskolákban 34.117 tagü, ebből 31.057 ményekre esett 12 millió korona kiadás.
elemi iskolai és 2753 polgári iskolai.
Felső oktatásunkra szolgált 59

4. szám.

Megyei Népoktatás

felső iskolánk, melyekből 49 hittudo­
mányi főiskola, 10 jogakadémia, 2
egyetem és 1 műegyetem. Az összes
hallgató száma 13.276. Ennek fele
(6226 hallgató) a budapesti egyetemen
volt beiratkozva. A joghallgatók száma
némi csökkenést mutat. Az orvosi és
bölcsészeti hallgatók száma egyaránt
1600-at mutat. A főiskolai hallgatók
közül elhagyva a teológusokat, a fe­
lekezetek arányát a következőkben
állapítjuk meg római katholikus 39
százalék, zsidó 30, református 14,
evangélikus 9 százalék. Anyanyelv
tekintetében szembetűnő, hogy a ma­
gyar nyelvűek arányszáma 90.3 szá­
zalékról 88,9 százalékra csökkent alá,
ezzel széniben a németség aránya egy
százalékkal javult. A hittudományi fő­
iskolákban a
agyar anyanyelvűek
kisebbségben vannak, igaz ugyan, hogy
a református, unitárius; és zsidó- sze­
mináriumokban csak magyar anya­
nyelvűek voltak, ezzel szemben azonbán a görög katkolikusoknak csak 39
és az evangélikusoknak csak 28 szá­
zaléka volt a magyar. A görög keleti
papjelöltek között pe<dig egyáltalán
nem volt magyar anyanyelvű. Á római
katholikus papjelöltéknek 74 százaléka
magyar. Az egyetemen a nőhallgatók
száma 220-ról 236-ra emelkedett.
Budapesten 2373, Kol ozsvárott 3186
jogi szigorlatot tartottax, bár emitt a
joghallgatók száma. méig a felénél is
kevesebb, mint Badapesten. Budapes­
ten 298 jogi doktori diplomát adtak
ki, mig Kolozsvárott 544-et.

Tanügyi életűek e két jeles
munkásának hiányát bizonyára sajno­
sán fogjuk érezni. Kár a népoktatás
ügyére, hogy Halász Ferenc ép a vál­
ságos időkben kénytelen a ministeriumból távol maradni.
jf jusági egyesületek katonai lővötanfölyama. Hajdúböszörményben Taray

Sándor ref. tanító, tartalékos honvéd­
hadnagy vezetése alatt álló mintegy
120. tagú ifj. egyesületben katonai lővőtanfolyamot szerveztek. A tanfolyam
vezetője Taray Sándor, felügyelője pe­
dig Mádi Kovács János _ debreceni
honvédszázados, kit e célból a hon­
védelmi minister rendelt ki Böször­
ménybe. Fegyvert és felszerelést a
minister adott az egyesületnek. Céllővészreaz egyesület a debreceni hon­
véd lövöldébe megy.
íme, amit már oly sokszor *oíy
sokan megirtunk, hogy a katonás test­
nevelést, miként kelljen az elemi is­
kolában is azontúl az ifj. egyesületek
révén keresztül vinni, megmutatja bö­
szörményi kartársunk, akinek munkás­
ságát szintén támogatja a honvédelmi
kormány is.

□skolaszentelés. F. hó 9-én ^avatták
fel a turkevei áll. polg. fiú- és leány­
iskola igazán szép palotáját. Szabó
Sándor ref. és Hegyfoky Kolos rk. hit­
tanárok áldották meg az uj iskolát.
Az iskola történetét Benedek János
tanár ismertette. A Tóth János nevére
tett 500 k.-ás alapítvány alapító ok­
mányát és Tóth J. államtitkárnak erre
vonatkozó levelét Banai Tóth Pál ta­
nár elvasta fel. Ezután Czihát Károly
polgármester a kormány képviselőjé­
nek Eötvös K. Lajos kirTtanfelügyelőSzemélyi hír. Tóth János v.^ b. t. nek adta át az iskolát, ki meg az
t. vallás- és közoktatásügyi államtitkár igazgató gondjaira bízta. Farkas Imre
megvált hivatalától s most hosszabb igazgató lelkes beszédben vette át
vezetésébe a nagyrahivatott intézetet.
tartózkodásra külföldre utazott.
fi Jászberény—boldogházai ifj egye­
Halász Ferenc ministeri tanácsos
sület
f. hó 16-án Bakonyi Ferenc áll.
hosszabb idő óta betegen fekszik úgy,
tanító
ifj. egyesületi igazgató vezetése
hogy hivatali teendőit helyettese látja el.
*

■

.

.

•

.

y

6.

Megyei Népoktatás

4. szám

várkonyi áll. isk gondnokságnak azon
szegény, jóviseletü gyermekek jutal­
mazására, kik az évvégi vizsgán ma­
gukat kitüntetik. A fenmaradt 16 kor.
48 fill.-t gedig betette az ifj. egyesü­
let saját alapja javára a t.-várkonyi
hitelszövetkezetbe. Az előadás sikeré­
ből látható, hogy az egyszerű polg.
ifjak és lányok mily ügyesekké tehe­
tők szorgalmas tanítással és vezetéssel.
Az ifj. egyesület legközelebb farsang
napján előadást tan, addig önművelő­
déssel foglalkozik.

alatt sikerült műkedvelői előadást ren­
dezett az áll. iskola helyiségeiben.
Színre került: Mátyás deák 1 felvonásos és A hűség próbája 2 felvonásos színjáték. Előadás után tánc
volt. A lefolyt jövedelmet az egyesület
javára és a szegény gyermekek felru­
házására fordítják.
íme jó vezetés 'mellett mennyire
életképes és virágzó lehet egy ifj.
egyesület ’
yiöományszás. Mint értesülünk Kása
József karcagi épitész az ottani polg.
leányiskola részére tandijpótlásra 40
kor.-t, a főgimnázium szegény tanulói
Közöd évvégén leendő kiosztásra pe­
stig 100 kor-t adományozott. Nemes
Cselekedete önmagát dicséri.

fi szolnoki ipari továbbképző tanfo­
lyamot az elmúlt héten meglátogatta

Bánhegyi Aladár ministeri szakiéi-'
ügyelő, aki a kereskedelemügyi minis­
teriumban a felsőiparis
pariszakiskolák és ipari tanfolyamok szakfel­
kultuszministeri rendelet. Tóth ügyelője. A tapasztaltak felett a szak­
János államtitkár utolsó ténykedéseiben felügyelő a legnagyobb megelégedését
ís gondoskodott a magyarság előnyére. fejezte ki. A számtan-mértani tanfolyam
Elrendelte, h gy az összes iskolákban f. hó 18-án nyert befejezést: Itt em­
csak magyar gyártmányú papirféléket lítjük meg, hogy az ipari tanfolyam
szabad használni. E rendelet üdvös hallgatói mintegy 30-an február 2-án
(és hasznos voltát felesleges bizonyítani. két napra -terjedő tanulmányi kirán­
felelős szerkesztőnk 6 heti szabad­ dulást tesznek Miskolcra és Diósgyőrre.
ságáról — melyet oec. 11-én megRUiOmobibnásár. A hétnek az a neve­
róngált egészségének helyreállítására zetes eseménye, már tudniillik a gyermekvi­
ínyért — visszaérkezvén, 23-án ismét lágban, hogy Dörmögő Dömötör, az utazá­

fi tiszavárkonyi alakulófélben levő
ifjúsági egyesület 1909. dec. 24-én
és 26-án igen sikerült szinielőadást
tartott az áll. el. népiskola egyik tan^termében. Az elődás címe: PásztorIjáték 5 felv.-ban. Az előadás sikere
tjórészben a róm. kath. és ref. leikéfszéknek az áll. és felekezeti tanítók,
ivelámint a szereplők közreműködésé­
inek köszönhető, különben is az ifj.
s egyesület vezetői a fentiek. Az ifj.
| egyesület szinielőadások tartására, fel­
olvasásokra, tanitásoka, szóval szinmüvelődésre alakul. Az előadás jöve­
delme 220 korona, melyből az újonnan vett színpad s az előadás költ­
ségei s egyéb költségek levonása után
36 kor. 48 fill. maradt, miből 20
kor.-t az. ifj. egyesület átadott a tisza-

!
i

i
:

i

sairól messze földön híres mackó megvette
az automobilt, a melyen eddig utazott s mi­
után jóllakatta benzinnel, most már elindul
utazására, a melyről hétfol-hétre be fog
számolni Sebők Zsigmond és Benedek Elek
gyermekiapja, a jó Pajtás. Ezenkívül még
egész sereg érdekes közlemény van a Jó
Pajtás legújabb, január 23-iki számában:
kitűnő költőnk, Endrődi Sándor, a kit a Jó
Pajtás szólaltatott meg, mint gyermekversek
költőjét, pompás dalt irt bele, Zsoldos László
kedves elbeszélést, Benedek Elek regényfoly­
tatást és mulatságos mesét, Tóth Andor ver­
set, Rákosi Viktor regény-folytatást. Sebők
Gyula cikket a fotografálásról. Szép képek,
tréfás képsorozat, szerkesztői üzenetek, rejt­
vények egészítik ki a szám tartalmát. A Jó
Pajtás most belépő előfizetői még megkapják
a díszes kiállítású, gazdag tartalmú almanac­
hot és a tárcanaptárt. Előfizetési ár negyed­
évre 2 korona 50 fillér, A bő tartalmú, egész
sereg pompás olvasmányt nyújtó karácsonyi
és újévi számokat mindenkinek, a ki mutat­
ványszámot kér, megküldi a kiadóhivatal.
(Budapest, IV., Egyetem-utca 4.)

Megyet Népoktatás

4. szám.

Zeüsz :
Javulást ha Ígérsz, neked békét hagyok.
Prometheiisz:
Mégis
nagylelküek Olympoh a nagyok ?
prometheüsz újabb bűne.
Zeüsz:
Hitvány, még most is gúnyolódni mersz
Dráma 1 felvonásban.
velem ?!
Prometheüsz:
Színtér: Olympüszon az istenek hajléka.
Nem illő — persze — gúnyolódni e helyen ?
Zeüsz trónusán ül. Jobbján Héra. Körötte (
Zeüsz :
az istenek ünnepi köntösben. Nem várja most
Tiszteld e helyt, mellyel nem ér fel földi kincs!
őket dús lakoma. Hébe korsója is pi- j
Prometheüsz:
hen; nem szomjuhozza most-senki az üdvöt- '
Hol
szava van az erőnek — a jognak nincs!
adó, mennyei nektárt. Nagyon komoly .ügy­
(Istenekre
mutatva)
ben jöttek össze az istenek. Prometheüsz fö­
Parancsid vakon követik e puhányok!
lött kell Ítéletet tartani, mert az embereket
Te rajok raksz hálából cifra rabláncot.
megtanította a repülésre.
Ily
sorsból nem kérek! Tégy mii akarsz
Zeüsz :
velem!
Konok Prometheüszt, mi uj vád terheli?
Büntess — te dicső! — aztán hagyj bé­
Mondd el Hermész, ha tette nem volt isteni!
két
nekem!
Hermész:
‘
í
Zeüsz :
Fölséges atyám s ti halljátok a panaszt,
Látom, csökönyös éagy: Hozzunk ítéletet!
Szivetekben — tudom — gyűlöletet fakaszt:
(Istenekhez):!
Múltkor, hogy a földön járék küldetésben,
Halljam: vájjon. Ítélni mire vélitek?!
- Prometheüszt találtam egy órjás réten :
:
Aphrodité:
Körötte emberek voltak: kicsik, nagyok
Csoda, hogy a méregtől meg nem pukkadok! | ’■ Bocsáss szenvedélyes, nagy 'szerelmet rája:
De akit megszeret, az őt ki ne állja!
Kíváncsian függesztették rá szemüket.
Erosz:
Mit gondoltok, mire tanítaná meg őket? . . . L
Figyeljetek, megmondom : ... a repülésre! ' Ilyen ítélet lelkemnek kedves vágya!
Hermész:,
K
Istenek:
•
Ne
tudjon
pihenni
se
földön,égen
;
És Zeüsz villáma nem csapott beléje!
Bolyongjon örökké, nyugta sohfe légyen!
Hermész:
Hádesz:
Repülnek már, mint madarak, a föld fölött!
Alvilágban
engem szolgáljon, 'eztRendeld!
Lefőzik tudásban még az isteneket;
Rövid idő múlva keresi majd kegyed.
Istenek:
Apolló:
#
Styx vizére! Zeüsz, ez hallatlan eset!
Tüzes
szekeremnek
legyen
a
húzója;.
Élvezi-e, még ez, továbbra is kegyed ?
< Örökké szomjazzon, ne olthassa soha!
Zeüsz (Prométheuszhoz):
;
Eosz:
Hallottad a vádat ? Bűnös vagy-e benne ?j ;
Óh, hatalmas Zeüsz! Könyörülj meg rajta!
Prometheüsz:
Ne büntesd keményen, szenvedélye rabja!
Zeüsz, ha én ülnék e trónuson s nem te,
Zeüsz :
i
Ha te volnál a vádlott, nem pediglen én,
Istenek
l
Tanácsiakat
nem fogadhatom cl,
E tett miatt személyed cl nem Ítélném . . . ,
Büntetésiek nincs összhangban a vétekkel...
Hibát, ha követtem, menti a jó szándék. ,
Igazságos büntetést mérek én ki rája,
Csak a gyarló embernek hasznára váljék .
De egyúttal észretéritem. Hadd lássa,
Tanításom; istenek rám bármint törnek, ;
Hogy, a kikkel jót akart tenni: az emberek,
Magamat ez ügyben nem ,érzem bűnösnek. ।
Munkájáért hálátlansággal fizetnek.
Istenek kara:
(Gúnyosan)
Nem volt elég még a szenvedés ? Vakmerő! |
Nagy isten ő; jót cselekvő, rosszain tó,
Prometheüsz:
S tanítani vágy. Legyen hát néptanító
Halhatatlan vagyok! Nem győz le nyers erő! |

IRODALOM.

4. szám.

Megyei Népoktatás

8.

Három lusztrumon át az emberek között!
. Ez az ítéletem Prometheüsz fölött.

Lerner Sándor. E

Felhívom a Tanfelügyelő ^rat, hogy
erről a tankerületébe tartozó gazdasági nép­
oktatási tanintézeteket megfelelően értesítse.
Budapesten, 1909. dec. 23.
A minister helyett:
TÓTH
államtitkár.

HIVATALOS RÉSZ.

Valamennyi kir. Tánfelügyelő és kirendelt
kir. Tanfelügyelő urnák.

119.

összes népoktatási intézetek vezetőihez
és helyi hatóságaihoz.

EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.

Hivatalos másolat.

A m. kir. vall.- és közokt. ministertől.

BOGÁRDY ANTAL

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

HIRDETÉSEK "w
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében

SZOLNOKON.

85086. szám.
Körrendelet.

,

.

5. szám.

JÁSZHAöV KUN SZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

। 1 évre 6 korona.
Előfizetés-: ’
3
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN .

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113. '
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

A másolat hiteléül:
kir. s. tánfelügyélő.

A más ministeriumhoz intézett kérvé­
nyek benyújtási és fölterjesztési módozatait
az eddigi gyakorlattól eltérőleg szabályozó
m. é. 85086. sz. közokt. min. körrendeletét
szoros alkalmazkodásra közlöm.
Szolnok, 1910. jan. 12.

Szolnok, 1910. január 29.

II. évfolyam.

Több ízben előfordult, hogy főleg a
gazdasági népiskolák tanítói, helyi iskolai
hatóságai iskolai segély iránti kérvényüket
az illetékes kir. tanfelügyelő elkerülésével
közvétetlenül a földmivelésügyi, vagy más
ministeriumhoz terjesztették fel.
Minthogy ezen kérvények véleményezés
végett úgyis mindenesetben ide tétetnek át
és sok esetben az.illetékes kir. tanfelügyelő
véleményét is be kell kívánni, egyrészt az
ügymenet gyorsítása érdekében, másrészt,
hogy az esetleg indokolatlan kérelmezéseknek
eleje vétessék, elrendelem, hogy a gazdasági
népoktatási intézetek, akár a földmivelésügyi,
akár a kereskedelmi minister úrhoz intézett
kérvényüket a Tanfelügyelő úrhoz terjesszék
be, kir. tanfelügyelő urat pedig fölhívom, hogy
ezen Térvényeket tekintet nélkül arra, hogy
melyik ministeriumhoz intézteinek, véleményes jelentése kíséretében közvetetlenül ide
terjessze fel.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

felhívás megyénk óvónőihez
és tanítói karához!

tanítóságát, hogy e kiállításra munkái­
kat. minél többen küldjék be. Kiállít­
hatok hazai gyártmányú játékok, fog­
lalkoztató eszközök, alaki munkák,
Az orsz. kisdedóvóegyesület vár­
kisdedóvódai rajzok kisdedóvó intéze­
megyei óvóköre 1910. jtnius hó 26-tól
tek, vagy kisdedóvódai játékok fény­
julíus hó 5-ig Lőcsén országos kis­
képei, mintaszerűen berendezett kisdedóvói kiállítást rendez. Szepes vár­ | dedóvódai intézetek rajzban, vagy
megye kir. tanfelügyelője átiratban
miniatűrben, kisdedóvói mesékhez al­
kereste meg Szolnok vármegyét is, kalmas szemléltető preparátumok, tohogy ezen országos kiállításon részt- , vábbá gyermekjátékok, versikék, monvegyen. Megyénk oly nagy kiterjedésű, ! dókák leírása.
lakossága színtiszta magyar, tanerőink­
A kiállítási tárgyaknak csupán a
nek munkássága pedig' sokkal ismer­ szállítási költsége terheli a kiállítót, a
tebb, sem hogy ezen kiállításról el­ kiállítási tér dij s egyéb költség nem
maradhatnánk, sőt oda kell töreked­ i számittatik fel. A beküldendő tárgyaknünk, hogy ha lehet, e kiállitáson I nál megírandó, hogy eladható-e és
megyénkhez méltóan az első helyet i mily árban.
vívjuk ki magunknak.
A szakkiállítással kapcsolatosan
Ez ok indít arra, hogy megyénk ■ szakgyütések, ünnepélyek és kirándu­
területén működő összes tanító- ta- lások lesznek tartva, azért kívánatos
nitónő- és óvónőket felkérjem arra, lenne, ha e gyűléseken és a történelmi
hogy Szepes vármegye ezen szép és emlékű, városokban s a fürdőtelepeken'
nemes törekvését mi Jász-Nagykun- megejtendő kirándulásokon megyénkSzolnok megyeiek támogassuk a leg­ bői mennél többen vennénk részt. Lel­
jobban. S miután a nepnevelésnek a kesítsen bennünket az, hogy az ország
kisdedneve'éssel szoros kapcsolatban | határán, a végeken gyulladt ki a tűz
kell lenni, most volna legjobb alkalom a hazafiság oltárán, nekünk tehát mint
arra, hogy a tanítóság megmutassa az ország szivében lakóknak szent
azt, hogy a kisdédnevfelőkkel vállvetve lelkesedéssel kell oda sietnünk, hogy
igyekszik munkálkodói, hogy szoro­ élesszük azt oly nagyra, hogy annak
sabbá fűzze az óvoda s az iskola messze beragyogó fényénél és kisu­
között a most még igen laza kapcsot. gárzó szent hevénél vegyenek uj bá­
- Felkérem tehát| Jász-Nagykun- torságot és gyűjtsenek uj erőt az ott
*
Szolnok vármegye összes óvónőit és működő kartársaink.

|

Megyei Népoktatás

2-

paraszt leánygyermeket, kik az ország­
ben a leány tankötelesek zömét ké­
pezik — cifrábbnál—cifrább' csipkéket
horgolni, különféle virágot, cifra alak­
zatokat kivarrni, ruhadiszitéseket hí­
mezni, meg ilyen mindenféle igaz
szemre szép, de tulajdonképen a paÍ rasztnak értéktelen dolgokra, sőt az
I ilyen irányú kézimunka oktatás fejleszti
a cifrálkodás hajlamát. Taníttassanak
meg a leánygyermekek női kabátot,
szoknyát, különféle női- és férfi alsó, ruhát, gyermekruhát kiszabni, megi varrni és elrongyolódótt ruhadarabot
szépen és jól megfoltozni, szóval
“ olyasmire, aminek hathatós hasznát
veszi a mai nehéz megélhetési viszo­
nyok között. Faluhelyen a parasztszülő fiú­
gyermekét nagyon korán munkába
fogja és sokszor korát meghaladó*
munkát végeztet vele, mi nagyon sok
esetben testi és szellemi visszamara­
dást okoz, sőt gyűlöletet kelt a munka
iránt a gyermek lelkében.
Ezen a téren, tehát ne úgy fog­
juk fel a munkaiskolát, mint amely­
nek feladata volna a munkára való
szoktatás, mert azt elvégzi a szülő,
SIMON JOLÁN
inkább a munka szeretetére és a be­
óvónő.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei óvókör elnöke.
csületes munkára való nevelés. Itt is
legjobb nevelési eszköz a példa. A
tanító legyen- mindenben pontos, mert
nevelésről és a munkaiskoláról. : az olyan tanító, ki kötelességének tel­
jesítésében nem pontos, az munkára
A milyen fontos a népiskolában nem nevelhet. Az olyan tanító,, ki a
a vallásos és erkölcsi nevelés, ép kézimunkától irtózik az a munkaszej olyan fontos a munkára nevelés is. I retetet a gyermek lelkében ébreszteni
!
A leánygyermekeket illetőleg a nem képes. Kertben, méhesben van
; tanítónők egy nagy előnynyel bírnak, i erre elég alkalom, sőt a fárasztó szel{ mit mi tanítók soha nem pótolhatunk, । lemi munkájában még üditőleg is hat.
' azaz megtaníthatják a nép leánygyer- í Ezzel pedig nemcsak a gyermekeknek,
i mekeit kézimunkára. Azonban ezzel de a népnek is jó példát ad. Azonban
nem azt értem, hogy megtanítsák a ezalatt nem azt értem, hogy a . tanító

A haza leendő polgárainak ma
még zsenge kis leikeikben mi gyujtogátjuk a honszeretet első kis mécseit,
tegyük ezt szent hivatással és. oly nagy
szeretettel, hogy az apró kis mécsek
a Kárpátoktól az Adriáig majdan egy
fénylő tengerként világítsanak. Az igy
felépítendő haza alapjába, ha csak egy
követ teszünk is le Lőcsén, köteles­
ségünknek eleget tettünk s ezt sze­
retett hazánk tőlünk joggal elvárhatja.
Kedves kartársak! Vármegyénk
érdemes kir. tanfelügyelője által felszólittattam, hogy úgy a kiállítás, mint
az oda utazás s végül a magas Tátra
I szép vidékén rendezendő társas kiránj dulások előkészítésére a szükséges
1 lépéseket tegyem meg. Felkérem tehát
1 vármegyénk óvó- és tanítói karát,
hogy nehéz feladatomban támogas­
sanak és úgy a kiállításon, valamint
a gyűléseken és kirándulásokon résztvenni szándékozók nálam április hó
1-éig, de minél többen jelentkezni
; sziveskedjenek.
A részletes programmot később
fogom közölni.
Kelt Karczag, 1910. jan. 20.

|
:
|
|
I

5. szám.

I ;............................... ............... .

.■

.

.

■

'

.

5. szám

Megyei Népoktatás

trágyát hányjon, k^uszáljon, kapáljon és testi fejlettségénél fogva erre a
stb., hanem kertészkedjen, méhészked­ legalkalmasabb. Azonban sajnos^hogy
őén, oltson, ami mitsem von le úri nagyon kevés községben van gazda­
voltából, sőt határozottan tekintélyét sági ismétlőiskola s az általános ismétlő­
iskolákról pedig kár megemlékezni.
is emeli.
Egy jól szervezett és jól vezetett
Meg kell tanítani a nép fiát, hogy
minden embernek, akár szellemileg, gazdasági ismétlő iskola igaz áldás
vagy testileg, de mmkálkodni kell s egy községre, mert tulajdonképen az
aki nem dolgozik, az terhére van a van legfőkép hivatva a munkaiskolá­
társadalomnak. Be <ell láttatni a gyér- nak szánt nagy feladatokat megoldani
mekekkel,. hogy aki magának, vagy és az életre nevelni. •
Bár értenék meg népoktatásunk
másnak felületes munkát végez, az
vezetői a kor intő szavát s mielőbb
vagy magát, vagy munkaadóját ká
jogerőre emeltetnék azt az. üdvös
rosítja meg.
A népiskola nemcsak munkára gazdasági népoktatási törvényt, mely
nevelni, de munkára tanítani is hivatva már képviselőház asztalán feküdt, hogy
van s itt előtérbe lép a kézügyességi minél előbb, minél több község ré­
oktatás. Csakhogy ezalatt nem azt szesülhessen a gazdasági ismétlő is­
értem, hogy tan ittaissanak meg a gyer- kola oldásaiban.
Mi pedig tanítók ismételten em­
mekek, különösen faluhelyen — palítem,
elmélkedjünk ezen a társadal­
pirósszeletekből kü lönféle alakzatokat
* összefűzni, összehajtogatni, agyagból mat alapjában érintő dolgokon és
különféle dolgokat mintázni, melyek a cselekedjünk, mert nem a szemlélő, ha­
gyermek aestetika érzékét nagyban nem a cselekvő ember alakítja át, teszi
fejlesztik ugyan, de az nem munka, jobbá ezt a világot. Kartársak a hivaaz parasztgyermekiiek nem való, sőt tottság önérzetével fogjunk a nagy
erre a nagy anyaghalmaz miatt idő munkához!
Jánoshida.
sincs. Hanem a t anitó tanítson árt
Hollós János.
ásónyelet, lőcsöt,
lőcs
baitanyelet, kap>a- éss asonyelet,
verjdégoldalt, favil át
takarmányozót, ve
(Vége.)
kisebb létrát, ketreceket, gyümölcs­
csomagoló ládát stb. stb. készíteni és
különféle gazdasági eszközökét javítani
Megint szükség van ránk!
s hl ilyen dolgokra megtanította, akkor
valóban hasznos dolgokra tanította
Az 1907-iki tanítói törvény meg- meg, mert ennek az életben nagy alkotói segítségül hívnak bennünket.
A 48-as Kossuthpárt uj szócsöve
hasznát veszi s bizony a hasznos
a „Nagy Magyarország" niár két ízben
még az aestetikáná is többet ér, külö
felhívta
a tanítókat a lap terjesztésére, \
nősen ha parasztgyermekekről van szó.
vagyis a párt érdekeinek hathatós tá.Mindez szorgalommal és kitartás­
mogatására.
sal nagyon szépen keresztül vihető a
Tehát: megint szükség van ránk 1
mindennapi iskola f^lső osztályaiban,
Jól van! A tanító mindenkor haj­
de különösen a gazdasági ismétlő- landó volt a nemes, szent és hazafias
iskolában, ahol a yennek szellemi célok diadalra jutását előmozdítani, de

4.

Megyei Népoktatás

minden szolgálatkészsége mellett is
a , muitban szomorú tapasztalatokat
szerzett.
Tapasztalta, hogy az ő munka
erejét olyan forrásnak tekintik, mely­
ből jóval az iskola határain túl fekvő
célok elérésére is gyakran meritgeti
az eszközöket mindenki; de ennek az
erő forrásnak a fenntartásáról és fej­
lesztéséről gondoskodni nem akar
senki. Nem gondoskodott erről a fel­
hívást kibocsájtó párt sem. Nem bi­
zony! Pedig a legutóbbi években
épen r^ki kellett volna ezt megtennie.
De ne rekrimináljunk.
Elvégre be kell ismernünk, hogy
az utóbbi években a tanítóságnak
magának is hathatósabb eszközökről
kellett volna gondoskodnia érdekei
megvédésére, tehát: „Iliacos intra
muros paccatur et extra".
És talán nem is föltétien szüksé­
ges még most, hogy csak azokat a
tényeket keressük, melyek a tanítót a
felhívást kibocsájtó párttól elválasztják,
hanem sokkal célszerűbb, * ha teljes
erővel igyekszünk kölcsönösen meg­
teremteni a módot,, mely a mindket­
tőnk boldogulását előmozdító harmó­
niából a haza javát is eredményezi.
Ha ezt ez a párt is komolyan
akarja, intézményes biztosítékot kell
nyújtania arra nézve, hogy a parla­
ment munkaképességének helyre álltával a közoktatási tárca évi költség­
vetésének a szokásos letárgyalását már
a legközelebbi alkalommal mindaddig
megakadályozza, mig a tanítóságnak
a következő jogos kívánságai nem teljesittetnek:
1. Állami, községi, felekezeti jellegre való tekintet nélkül osztassanak
be a tanítók is az állam többi tiszt­
viselői részére fennálló fizetési foko­
zatba és pedig oda, hol a 8. közép­
iskolai osztályt végzett egyének van­
nak ; úgy a fizetés, mint a végellátás
és a „„szolgálati pragmatika" tekin­
tetében. Sem az egyik sem a másik
tekintetben pusztán, falun, vagy vá­
roson működő tanítók közt semmi

5. szám.

különbség ne tétessék, mert egyenlő
képzettséggel végzett egyenlő munka
után egyenlő díj jár.
2. Adassék meg részünkre is a
szakfelügyelet, hogy igy elöhaladásunk
biztosítása mellett megszabaduljunk
valahogyan az illetéktelenek zak­
latásaitól. ’
Ez az a minimális kívánság, mely
á tanítóság és a felhívást kibocsájtó
párt barátságának sine qua nonja.
Ha ezt a párt teljesiti, bizonyos
lehet a 32.000 magyar tanító lelkes
pártolásáról.
Ellenkező esetben meg vagyok
1 győződve, hogy hiába zúdítja a párt
a tanítók fejére a mindent ígérő, gyö­
nyörűen hangzó frázisoknak, akár
óceánjait is; a sohasem teljesülő Ígé­
retek által öntudatra ébresztett tanító­
ság abba a táborba sorakozik, mely
ezeket az intézményes biztosítékokat
megadja.
Bozsik Béla.

HÍREK.
/ipponyi Albert gróf búcsúja. A volt

vall, és közoktatásügyi miniszternek
Eötvös Károly Lajos kir. tanfelügyelő­
j höz intézett hivatalos bucsuirata igy
hangzik: Ö cs. és ap. kir. felsége f.
é. január hó 17-én Bécsben kelt leg­
felsőbb elhatározásával magyar vall,
és közokt. miniszteri állásomról való
lemondásomat legkegyelmesebben el­
' fogadni méltóztatott. Midőn erről tan­
felügyelő urat tudomás vétel végett
értesítem, felhasználom az alkalmat,
hogy őszinte szívből köszönetét mond­
jak azért az odaadó támogatásért,
melyben engem közoktatási kormány­
zásom egész ideje alatt szives volt
részesíteni. Budapest, 1910. január 22
Apponyi.

Megyei Népoktatás

5. szám.

halálozás. Turcsányi Hona kun­
szentmártoni községi iskólaktanítónő
f. hó 24-én hirtelen elhunyt. Halála
kartársai és ismerősei körében általá­
nos megdöbbenést keltett, mert hisz
fiatal, egészséges leány évén, senkisem gondolt hirtelen _elhu nytára. Isten
adjon az elköltözöttnek csendes nyu
godalmat!

Kőtelek községhez tartózó Hunyadfalván a községi tanítói állás megüresedett. Ezen állomásra most az is
koiaszék febr. 5 haTrídő vei pályázatót hirdet. Nős pályázok előnybei
részesülnek.
■
'
Szajolban lemondás folytán megü­
resedett r. kath. fitanitór állásra Bodnár Alajos tanítót vála:sztotta meg
egyhangúlag az iskolasíé
Jótékonyság. Mint Szajolból írják,
a karácsonyi ünnepek alk:almával Ko
renkó József rk. plebána iskolaszék!
elnök 10 szegény tanul ót 5 fiút és
5 leányt látott el meleg téli ruhával,
A jó szivü adakozás ilyem czéllal való felhasználását Korenkó plébános
ur hozta be Szajolban smókásba. Áldásos buzgólkodása — enyhitni a
szegények nyomorán — bizonyára há­
lát és szeretetet terem. ,
Czibakházáról kapjuk a hirt: Mo­
hács istván áll. isk. igazgató lelkes
buzgólkodása folytán az id«i télen is
működik a „levesosztó." Hetven meszsze lakó tanuló kap jó meleg ebédet.
A főzés feletti félügyeletet Szerényi
Blanka tanítónő látja el serényen sze­
rényen és önfeláldozóan: a többi tan­
erő pedig naponként felváltva osztja
a levest, (Nem nyaklevest, hanem bor­
sót, babot, krumplit.) Öröm nézni,
hogy kanalaznak az apróságok. Egyik
két tányárral is kér.
— Megeszed mind ? kérdi a ta­
nító.
— Meg ám! Sőt belegondolok a
bablevesbe egy disznólábat is.
Károly napja. Mint minden évben,
mostus szeretettel és tisztelettel keres/'; ■.'■'A -

-

!

''

5.

ték fel tanítói, tisztelői és jóbarátai a
a mi
kedves
tanfelügyelőnket,
Eötvös Károly Lajost. Azt hisszük,
hogy kartársaink érzelmeit is kifeje­
zésre juttatjuk, midőn kivánjnk, hogy
Eötvös Károly Lajos kir. tanfelügyelőt
az Isten közöttünk még igen-igen
soká éltesse!
Jíulatságok. A 'jászberényi tanítói
kar február 1-én a Lehel-szálló eme­
leti termeiben jótékonyczélra tánccal
egybekötött zártkörű zeneestélyt-ren­
dez, a kővetkező műsorral: Rákóczy
nyitány, Előadja Gerendásy Géza ur.
Monológ, előadja Fribeisz Erzsiké kis­
asszony. 3. Quartett a, Bethoven: 5
vo.’ós négyesből: Téma és változattok
b, Haydn szerenád, előadja Farkas
Nándorné úrnő (I hegedű) Schatz
Henrik ur (II hegedű) Kertész károly
ur (mély hegedű) Hajtai Ferebcz ur
(kisbőgő) 4. Felolvasás, tartja Paál
Gyula ur. 5. a) Csiky J. várlak (Erdős
Réné) b, Servenka X. Reménykedés
(Reivick) c, Székács F. Ha’ összejö­
vünk (Farkas I.) Énekli Dr. Fiviczky
Jánosné úrnő. 6. Gaál: Magyar ab- e
ránd. op. 119. előadja Kral Győző ur.
törökszentmiklósi dalárda január
30-án az iparoskor dísztermében dal­
estélyt rendez. Műsora: I. Elnöki meg­
nyitó. Tartja: Kiss István 2. „Nobel
Pasrion" (Giesel A.) Előadja a szol­
noki úri banda. 3’.‘\írág mesék. Irta:
és felolvassa Szűcs János. 4. .Liliom­
szál. (Gall I.) Énekli a dalárda 5. Az
ultimátum. (Zöldi Márton) Párbeszéd..
Előadják Kolláiik Boriska.és Sinkovics
Erzsiké. 6. Danto P. népdalok, a, Bakalevcl: Küldöm levelemet . . . b) Hét
országban c. Bús a gólya. Átírta Gél­
jén János. Énekli a dalárda. II. 6. Úri
banda induló. (Vigh A. Béla) Előadja
a szolnoki urir banda. 8. A hazáról.
(Szögedi E.) Énekli a dalárda. 9 A
gyáva. Rudnyánszky Gy.) Szavalja .
Palatínus Mihály. 10. Az én galambom
(Lányi Ernő) Énekli a dalárda.
igazgatói megbízás. A jánoshidai
közs. iskolák igazgatói teendőinek él­

Megyei Népoktatás

látásával Hollós János közs. ianitót
bizta meg a kir. tanfelügyelő.
fi jászapátii tanítótestület három
tagja Csávojszki Dezső, Cékus Andor
és Szabó Ferencz tanítók ismeretter­
jesztő előadásokat tartanak az egyes
gazdakörökben. A tervezett előadások
közül már három meg is tartatott szép
stámu hallgatóság előtt. Az írni olvasni
nem tudó felnőttek részére Szabó Fe­
renc hetenként 4 estén 6 órától 8 órá­
ig tanfolyamot nyitott, hol 10 hallgató
tanulja szorgalmasan az írás és olva­
sás mesterségét.
Tanító változás. A besenyszögi közs.
iskolaszék a pusztafokorui közs. ta­
nítói állásra Eperjessy Emíliát váálasztotta meg.
Jászapátiban Fekecs S. tá­
vozásával megüresedett állásra Tábory
Saroltát választotta meg a rkath. is­
kolaszék.
államsegélyek. Nagy László karczagi tanítónak I. korp. — Berecz
Irén dévaványai tanítónőnek fiz. kiegészités. Bartucz Mihály, Kormos Jó­
zsef csépai tanifáknak fiz. kiég. Eichner E. jánoshidai közs. tanítónak II.
korp. Klotzbir B. tiszasülyi rk. tanító­
nak III. korp. Hajagos László jászszentandrási tanítónak I. korp. Paál
Gyula jászberényi ref tanítónak I. korp.
।
államsegély engedélyeztetett.

5. szám.

kozólag értesítjük, hogy bizottságunk külö­
nösen tartatni szempontból ügyet dolognak
találta. Szerzőjének tehetségére vall a külső
is. Csak, tessék legalább ilyeneket Írni s mi
szívesen adunk neki helyet.
Jászberény külterületi Tantestület.
Tessék az egyes évfolyamokat egybefüzve a
levéltárban helyezni el. Az iktatott rendelet
lapszámára rájegyzik az iktatási számot. Az
iktatóban megjegyzik I. a „M. Népoktatás"
n-ik számát s igy bármikor könnyen meg­
található, külön mellékleten nem adhatunk
le hivatalost. Ezzei a lap, mint „hivatalos"
csorbát szenvedne. Üdvözlet!

HIVATALOS RÉSZ.
_
21.
Felhívás a tek. kisdedóv. felügy. bizottsághez (áll. gondnoksághoz) és kisdedóvónőkhöz.

Szepes megye kir. tanfelügyelőjé­
nek átiratához képest értesítvén a kisdedóvásügyünket előbbre vinni célzó
azon kezdeményezésről, hogy f. évi
június 26-tól július 3-ig, illetve 5-ig
országos kisdedóvási kiállítás fog
Lőcsén rendeztetni, amely kiállításon
az óvodai foglalkoztató eszközök és
játékok, valamint az óvodai gyermek
munkák az ország összes gyáraiból
és óvónőitől összegyűjtve tanuságos
bemutatást nyerend, felkérem a tek.
óvodai hatóságokat és kisdedóvónőket,
hogy
Szerkesztői üzenetek.
1. Ez országos szakkiállításra ta­
nulmányokat, könyveket foglalkoztató
Másolatok Törökszentmiklós. Be­ és játékszereket, gyermekjáték leíráso­
küldött levélmásolatokból nem tudjuk mit kat, gyermek munkákat versikéket és
cselekedjünk vele. Kérjük a beküldőt, hogy
saját nevével aláirt levélben erről tájékozást a kisdedeknek alkalmas szemléltető
eszközöket egybegyüjteni és beküldeni;
adni szivesked.ék.
2. A szakkiállításon és kapcsola­
Hollós i: Jánoshida. Szives munkás­
ságát továbbra is kérjük.
tos szakgyüléseken és ünnepélyeken
Fekete B. Tomaj. Nyugdíjigény fel­ j megjelenni;
emelés iránti kérése október 30-án a mi3. Az óvónőket a kiállításon való
niszterinmba felterjesztetett Most már tessék
I
részvételnél
és a kiállításon megjele­
nyugodtan várni meg az elintézést, mi ha
egy éven belül sem történne meg, úgy aján­ nésnél felmerülendő költségekre meg­
latos lesz kérvényben sürgetni meg.
felelő összegek kieszközlésére és en­
K ó ^.ó, Már leközölt dolgozatára vonat­ gedélyezésre támogatni szíveskedjenek.
_____

f

5. szám. .

• Megyei Népoktatás

A résztvevési szándék f. évi ápr.
15-ig bejelentendő lévén Halmos An­
dor kiállítási -titkárnál kérem, hogy
úgy e bejelentésekkel, mint a részle­
tekre vonatkozó további tudakozó­
dásokkal és értesítésekkel a nevezett
titkárhoz (Lőcse, szíveskedjenek for­
dulni és vele úgy a kiállítandó tárgyak
jegyz>két, mint a kiállítandó tárgyak
részére szükséges terület előjegyzését
hozzá szíveskedjenek megküldeni va­
lamint azt is megírni ha egyes tárgyak
eladók. (Mily árban J
A kiáhitandó t árgyaknak szállítási
költsége terheli csak a kiállítót, kiállí­
tási tér dij, v. egyéb költség nem
számittatík fel.
Az orsz. kisdedóvó egyesület me-.
gyénkbeli körének elnökségét egyide­
jűleg fölkértem úgy a kiállítás, mint
az oda utazás végül pedig a Szepesség szép vidékén rendezendő társas
kirándulások előkészítésére tegye meg
a szükséges előkészítéseket: az óvónők
tehát forduljanak Simon Jolán karcagi
kisdedóvónő elnökükhöz.
Szolnok, 1910. jan. 3.
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.

J.-N.-K.-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

213—1910. tfszánj.
alamennyi óvodai, elemi iskolai, pol­
gári iskolai, iparos- és kereskedő-tanonc
iskolai tek. hatóságnak, óvónőnek, tanító
urnáit, tanítónőnek.

A fiatalkorú bűnösökre vonatkozó 1908
évi XXXVI. t.-cikk 2. fejezete szerint kiegé­
szített és módosított büntető törvénykönyvnek és bűnvádi eljárásnak korszakot fontos­
ságú intézkedései az iskolai hatóságoknak
és iskolavezetőknek fölötte fontos és nemes
hivatást juttatnak a fiatalkorú bűnösök meg­
mentése, javítása terén, az úgynevezett patronázsban, pártfogó intézményben.
Az iskolai hatóságok és vezetők- e szép
hivatáskörét a múlt évi 149500. sz. vallásés közokt. min. körrendelet szabja meg.
Midőn alább e fölötte fontos körrendeletét
egész terjedelmében közlöm, felhívom az is­

7..

kolai hatóságokat és az iskolák vezetőit a
hivatkozott törvényben és rendeletben körvonalozott hivatalos és hivatásos munkásság­
nak lelkes fölvevésére és buzgó végrehajtására.
Szolnok. 1910. január 25.
'

EÖTVÖS K. LÁJQS
kir. tanfelügyelő.

A. m. kir. vallás- közoktatásügyi Ministernek
149500—1909. sfámu rendelete.
a büntető törvénykönyvek^ és a bűnvádi
perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról
szóló 1903. XXXVI. törvénycikknek a fiatal­
korunkra vonatkozó második fejezetében fog­
lalt rendelkezések folytán az állami, községi,
egyesületi (társulati) és magán- és izrael/
hitfelekezeti elemi-, felső nép-, polgári-, ipa­
ros- és kereskedő-tanonc-iskolákra háruló
feladatok tárgyában.

A büntető törvénykönyvnek és a bűn­
vádi perrendtartás kiegészítéséről és . módo­
sításáról szóló 1908. XXXVI. t.-cikknek (bün­
tető novella, Bn.) a fiatalkoruakra vonatkozó
második fejezetében foglalt rendelkezések a
kjr. igazságügyministernek 20001 —1908. I.
M. sz. a. (1908. R. T. 1116. lap) kiadott
rendelete értelmében, 1910. évi január hó
1-én hatályba lépnek. E törvényes rendelke­
zésekből s általában a gyermekek és a fiatal­
korúak erkölcsi védelmének társadalmi fel­
adataiból (patronázs) fontos tennivalók há­
rulnak az elemi-, felső nép- és polgári iskolai,
valamint az iparos- és kereskedő-tanonc is­
kolai hatóságokra és ezeknek az iskoláknak
tanítóira is. E tennivalók felől a törvényes
rendelkezésekre hivatkozással tájékoztatásul
a következőket közlöm:
Valamennyi kir. Tanfelügyelőnek.
I.
A Bn. 15. §-a akként intézkedik, hogy ,
a hatóság oly gyermeket, aki tizenkettedik
életévének betöltése előtt bűntettet, vagy vét­
séget követett el, megfenyités végett az is­
kolai hatórágnak adhat át, az iskolai hatóság
pedig a gyermeket megdorgálhatja, vagy is­
kolai elzárással fenyitheti.
A Bn. 16. §-a szerint a bíróság intéz­
kedhetik az iránt, hogy az, aki a bűntett,
vagy vétség elkövetésekor életének tizenket. tedik évét már meghaladta, de tizennyolcadik
évét még be nem töltötte (fiatalkorú), ha a
büntethetőséghez szükséges értetmi és erkölcsi
fejlettsége nem volt meg, iskolai fenyítést
kapjon.
’
J
,
A Bn. 33. §-a szerint a fehtidézett §-ok
• .rendelkezései kihágás esetében is alkalmazást
; nyernek.

II évfolyam.

5. szám.

Megyei Népoktatás

A Bn. idézett §-aiban említett iskolai ba a felső nép^ és polgári iskolai tanulók­
fenyítéknek alkalmazása a mindennapi tan­ nál pedig az ,1876. XXVIII. t. c. 7. §-ába
köteles gyermekkel és az ismétlő tanköteles ütköző fegyelmi vétséget állapítja meg.
Azt a tankötelest, akit megfenyités vé­
fiatalkorúval szemben az iskola tanítóját il­
leti; a bíróságnak, vagy más hatóságnak, gett az iskolai helyi hatóságnak adtak át az
akár az iskola igazgatójához, akár a helyi 1808. XXXVIII. t,-cz. 1. §-a alapján nyilvá­
iskolai hatósághoz (gondnokság, iskolaszék, nos iskolába járásra kell kötelezni, kivéve
ipáios- és kereskedő tanonciskolái bizottság) ha a szülő vagy a gyám az 1868, XXXVIII.
intézett megkeresésére, tehát a gyermek, vagy t.-c. 6-§-ábau biztosított jogára hivatkozás­
a fiatalkorú ellen az iskolai fenyítéket a fénye­ sal ragaszkodik a tankötelesnek házi- vagy
iéin gyakorlására jogosított tanító alkalmazza. magámntéz.ti tanításához. Ezekről a tankö­
A tanító a megkeresés alapján a meg­ telesekről a tanitó szigorúan bizalmas fel­
fenyítendő gyermek, vagy fiatalkorú előtte jegyzést készít, feltüntetve a kiszabott iskolai
ismert egyéniségének figyelembe vételével és fenyítés végrehajtásának hatását is. A bíró­
a közölt tényállás, valamint a vétkesség fo­ ság vagy más hatóság megkeresésére alkal­
kának mérlegelése után szabja ki az iskolai mazott iskolai fenyítéssel vagy a most em­
lített feljegyzéseket a növendék bizynyitváfenyitéket.
Az iskolai fenyíték nemei, figyelemmel nyában feltüntetni nem szabad.
(Folyt, köv.)
a Bn. 15. §-ára, a következők :
1. Szóbeli megdnrgálás magánosán
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
(négyszemközt).
2. Szóbeli megdorgálás a tanítótestület,
a gondnokság, az iskolaszék, vagy az ipar­
iskolai bizottság előtt.
3.
Iskolai elzárás éheztetés nélkül.
4.
Iskolai elzárás éheztetéssel.
A dorgálást mindenkor komolyan, de
jó indulattal kell foganaositani. A tanító a
szeretet hangján, megfelelő esetben szigorral
szóljon tanítványához s törekedjék arra, hogy
az intelem a gyermek, vagy a fiatalkorú
magaviseletére és erkölcsi érzületére mennél
mélyebb hatást gyakoroljon.
könyv és papirkereskedésében
A tanitó járja fel a gyermek, vagy a
fiatalkorú előtt jellembeli hibáit, erkölcsi fo­
SZOLNOKON.
gyatkozásait, rossz szokásait és lóindulatu
;■
■
Hm]
tanácsadással oly módon igyekezzék őt he­
lyes magaviseletre szoktatni, hogy kiéerzze
abból a jó akaratot és a szeretetet s ezzel a
gyermek, vagy a fiatalkorú bizalmát nyerje meg.
Különösen óvakodni kell a gyermek,
vagy a fiatalkorú nyilvános megszégyenítésé­
től; ezért tilos az osztály, vagy a tanulótár­
sak tudomására hozni azt, hogy a gyermek,
vagy a fiatal büntetendő cselekményt követe t
el és a dorgálás alkalmával el kell őt tiltani
iskolaszerek
attól, hogy cselekményével tanulótársai előtt
dicsekedjek.
Az iskolai elzárás csak nappali órákra
terjedhet ki és mindenkor csak felügyelet
RÓTH DEZSŐ
mellett történhetik.
Az iskolai fenyitéket a megkereséstől
számított 8 napon belül kell alkalmazni s
ennek megtörténtéről a tanitó (igazgató) az
iskolai gondnokság, az iskolaszék, az iparos
(keieskeeő) tanonciskolái bizottság utján a
vagy mielőtt
megkereső hatóságot a megkeresés vételétől
számítandó 15 napon, belül értesíti.
E szabályok figyelmen kívül hagyása
az 1907. XXVI. t.-c. 14. §-ánák 1. f. illetve
©
az 1907. XXVII. t. c. 22. §-ának 1 pontjá­

EH HIRDETÉSEK

PELVÉTETKEK
RÓTH DEZSŐ

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
szükség­
letét tessék

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
másnál
megrendelné tőle
@ ajánlatot kérni.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

*

.-

Szolnok, 1910. február 5.

6. szám.

JÁSZUAGYKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tánitótestület hivatalos lapja.
&

1 évre 6 korona.
Előfizetés : [ i
3
í

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

__ >_______

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

zett körrendeletről írni.. Megvallom,
hogy amidőn Eötvös Károly Lajos kir.
tanfelügyelőnk körrendeletét elolvas­
Aki vármegyénk tanfelügyelőjének
tam, magam is gondolkodóba estem s
humánus ténykedéseit ismeri s figye­
bár testi fenyítékét az erkölcsi rom­
lemmel kiséri azt a szeretetet mellyel
lottság, avagy a társadalmi életben is
ö az éhező és fázó ártatlan gyerme­
bűnnek minősített esetekben föltéve,
keket felkarolja, az’ bizonynyal felhá­
ha a testi fenyíték alkalmazásától,
borodással olvasta „a középkori m. eredményt is pedig javulást várhatunk
kir. tanfelügyelődről szóló pár sort. — megengedhetőnek tartom, mégis
E lap olvasóinak még élénk emléke­ azt vártam, hogy felettes hatóságunk
zetében lehet azon- körrendelet, me­
eltiltja a verést. Következtetésem nem
lyet vármegyénk kir. tanfelügyelője, a
az volt, hogy a tanfelügyelői rendelet
testi fenyíték mikénti alkalmázása tár­
megengedi a testi fenyíték alkalmazá­
gyában adott ki a tantestületeknek és
sát, hanem az, hogy a kir. tanfelügyelő
az illetékes iskolai hatóságoknak.
számol a helyzettel s tapasztalván,
Quintus (Kenedi Géza) az „Az Újság"
hogy ma még a testi fenyíték ki nem
tudós sociólógus munkatársa, a neve­
küszöbölhető, legalább mérsékli azt,
zett napilap 1910. január hó 8-iki
nehogy súlyosabb következményei le­
számában, a bűnös gyermekekről és
gyenek a gyermekekre és ebből foa gyermekbiróságokról Írván, zárjelek j
lyólag a tanítóra nézve is. — Quintus
között a következőképen emlékezik |
írásait mindenkor örömmel olvasom;
meg tanfelügyelőnk körrendeletéről
mert azokból a modern ember a hu­
(„Ide szúrom be, hogy egyik közép­
szadik szézad haladó világnézletét
kori m. kir. tanfelügyelőnk csak pár
héttel ezelőtt rendeletben tanította ki j megismerheti; de bármennyire nagyra
a népnevelőit, hogy a gyermeket nem becsülöm is egyetemes, nagy tudását,
szabad azonnal megverni, hanem leg- határozottan állítom, hogy nem ismeri
föleb csak egy negyedóra múlva, bi­ a tanitó munkáját. Velem együtt a
zonyos rituálé szerint. Szörnyűség ez!") pedagógusok mind azt tartjuk, hogy
A hiperlojalitás gyanúját azzal a legideálisabb állapot volna, ha ta­
velem magamtól elhárítani, hogy a nítónak, avagy tanárnak sohasem kel­
legnagyobb tárgyilágossággál igyek­ lene fegyelmi rendszabályokkal, avagy
szem a tanbetyárságnak nevezett testi büntetéssel törődni, hanem nevelhetné
fenyítékről s ezzel kapcsolatban neve­ a gyermeket legjobb belátása szerint

Bűnös gyermekek.

6. szám.
Megyei Népoktatás

s tanítaná azokat jól kiforrott 'mód­
szerekkel. Hiszen aki Íróasztala mellől
vizsgálja a népnevelő működését az
nem tudja, hogy egy osztálytanítónak
egy osztályfőnöknek, avagy az igaz-,
gatónak, mennyi bírói funkciót kell
végeznie naponként egy népes iskolá­
ban. Ha a _pedagógus tövises munká­
járól beszélünk, úgy bizonnyal bírói
minőségében éri őt a legtöbb tövis.
Bizony mondom, hogy sokszor oly sok
panaszt kell a pedagógusnak felvenni
s vizsgálattárgyává tenni, hogyJ? azok
lelkiismeretes elintézésével a tanítási
időt jócskán megraboljuk. Sok lenne
felsorolni mindazokat a fegyelmi ese­
teket, amelyek egy iskolában a tan­
testületeket foglalkoztatják s ha a bí­
róság módjára jegyzőkönyveznénk
mind az eseteket s kihallgatnák az
összes tanukat, úgy minden iskolához
kétszer annyi tanárt, illetve tanítót
kellene alkalmazni s felét bírói funk­
cióval felruházni.
Határozottan állítom, hogy testi
fenyíték alkalmazása nélkül is alapjá­
ban véve minden gyermek jó anyag
a pedagógus nevelő munkájának vég­
rehajtására, ha semmiféle rontó körül­
mények- a gyermek lelkét meg nem
mételyezik. Lehet, hogy a mételyt a
gonoszságra való hajlandóságot szü­
leitől örökölte a gyermek; de az is
lehet, hogy az a társaság, melyben a
gyermek iskolán kívül él, az a levegő,
melynek minden atomja méregként
hat, rombolja le az iskola nemesítő
munkáját. A mindennapi megélhetés­
sel küzdödő szülő vajmi keveset ne­
velheti a gyermekét, de még ha volna
is a nevelésre, sokkal műveletlenebb
mintsem, hogy értene is hozzá. Me­
rem állítani, hogy Magyarországon
ma a szülői nevelés 80 százaléka a

6. szám.

mindenható bot segítségével történik
s azt is hozzá teszem, hogy e szám
népünk müveletlenségének egyik fok­
mérője. A veréshez hozzá szokott
gyermek kerül a pedagógus keze alá;
a szülők jó hányada egyenesen azzal
a kérelemmel járul a tanító, avagy
tanár elé, hogy csemetéjén a nevelés
érezhető eszközét alkalmazni kegyes­
kedjék. Már most az igy előkészített
gyermeket igyekszik a pedagógus szép
szóval, intéssel és dorgálással a jó
útra terelni sikerül is ez soknál, de
mindig marad olyan, aki a durvább
bánásmódhoz van csak szokva s igy
csak a bot alkalmazása s a bottól
való félelelem neveli őt emberré.
Tanárjelölt voltám még amikor a
lapok — különösen a „Pesti Hírlap".
— napirenden tartották a testi fenyí­
ték elfajulásait s tanbetyárságnak ke­
resztelve ostorozták a humanizmussal
össze nem férő testi fenyítéket. Jó
magam telve ideálizmussal szintén el­
itélve a gyenge gyermeket verő peda­
gógust léptem, mint fiatal tanár az
iskolába. S mit látok: egy idősebb
tanártársam „fogd meg a cipőd orrát11
felszólítással meghajlásra kényszerít
egy harmadik polgáristát s jól elnad­
rágolja. Amikor ez többször megis­
métlődött egy tanári értekezleten kel­
tem ki a brutális bánásmód ellen. A
tapasztalat engem is arról győzött
meg, hogy úgy a gyermeknek, mint
a szülőnek is sokkal jobb, ha súlyos
fegyelmi vétség elkövetése esetén a
gyermek testének súlyosabb megsér­
tése nélkül, egy kis riadrágolás esz­
közöltetik, mintsem hogy az iskolából
kizárassék.
Az iskolából kizárt tanuló — igaz
hogy nem mételyezi tovább társai erj kölesét — de szaporítja a fiatalkorú

Megyei Népoktatás

jelentékeny szerepet szánt: közérdekű
bűnösök számát s igy a gyermekbiió
kötelesség, hogy a tanítóság ebben a
Ságok munkáját. Ha egy kis veréssel
dologban véleményt nyilvánítson.
megelőzhetjük az esetleges teljes zül­
A gyermekbiróság szülő oka a
lést, úgy bizonnyal többet használunk manapság elhatalmasodott hyperhumaa társadalomnak, mint ártunk a hu­ nizmus, mely a -fiatalkori bűnösök
manizmusnak. Mert ez éppen annyira iránt tanúsított túlságos elnézésével
álhumanizmus, mint az, ha az ember­ már a közbiztonságot veszélyezteti.
A mely azt kérdezi, „hogy lehet az .
rel született szabadság szent nevében iskolában testi fenyítéket alkalmazni
ki akarnám szabadítani a rabokat. ma, midőn még'az állítok megvédé­
Számos tapasztalattól leszűrt esetből sére is egyesületek alakulnak?"; arra
bizonyíthatom, hogy a testi fenyíték­ egyesületek az ártatlan állatok oknél­
nek mérséklettel, minden indulat nél­ küli kínzásának akarnak gátat vetni,
kül való alkalmazása a vásott gyer­ ellenben az iskolában a büntető tör­
meket megjavíthatja. Éppen ezekből vények határától messze eső testi fe­
nyítékre az elkövetett bűn miatt van
kifolyólag Eötvös Károly Lajos kir. szükség és pedig kizárólag csak akkor,
tanfelügyelőnk körrendeleté egy csep­ a midőn a bűnbe való vissza esés
pet sem volt középkori, hanem inkább megakadályozására más eszköz nincs.
Azt mondja, hogy lám a „-Népszava"
méltóan a huszadik század szellemé
hez mérsékelni óhajtja a testi fenyi- is felháborodva . tanácsolja a megfe­
nyített iskolás gyermeknek, hogy „Ne
téket. Hát középkori tanfelügyelő az, hagyd magad", „Üsd vissza"; de azt
aki elsőnek hívja lel a tantestületek nem mondja, hogy ugyanez a „Nép­
figyelmét a gyermekbiróságokia és fel­ szava" ma igy beszél ugyan, holnap
szólítja a népnevelőit, hogy vegyenek azonban vasbotot és revolvert ad az
részt az uj törvény alkotta patroná- elvtársak kezébe s egyenesen az em­
berek lebunkózására és lelövöldözésére
zsokban.
küldi ki őket az utcára..
, ,
A testi fenyíték rendszeres alkal­
Ha a büntettek elszaporodásának
mazását minden pedagógus elítéli, de alapokat keresve a közélet psychologia teljes kiküszöbölése csak akkor ájának legmélyére tekintünk, ott takövetkeztetik be: ha majd a szülők Ialjuk a legfőbbek között azt a hibát,
több műveltséggel bírnak alapot nyúj­ hogy manapság közdolgokban mi '(jent
7 meg szokás tenni a minek kiviteléhez
tani gyermekeiknek s ha két annyi
szép hangú frázisok akadnak. Fetszetanár és tanító végzi majd a nevelés tős frázis nélkül még a legigazságo­
munkáját; mint most, mert 149 nyers sabb, a legszükségesebb dolgoknak
gyermeket egy osztályban a kultúra sem szokás a pártjára állni ; ellenben
iránt fogékonnyá tenni, nem embernek ha a megfelelő frázis előkerül azonnal
kész-a közvezér még az önmagával
való munka.
való ellen mondásra is.
\
Kálmán Elek.
A honatya például az egyik nap
a humanitást emlegetve szigorú tor| vényt hoz, mellyel a testi fenyítéket
Qyermekbiróság és az iskola.
még a bűnöző gyermekekkel szemben
A kultuszministerium a szervezés is megtiltja, a másik nap a közrémü­
letről szavalva gyermekbiróságot szer­
alatt álló gyermekbirósági teendőkben vez és ugyan ezeket a gyermekekkel
való részvételre hívta fel az iskolákat a testi fenyítéknél is sokkal érzéke­
és igy a tanítóknak ezen a téren is

Megyei Népoktatás

nyebb büntetéssel sújtja. Az egyik
nap a könyörület jelszavai kíséretében
jelentékeny összegeket áldoz a jóté­
konyság oltárán, a másik nap a haza
szorult, anyagi helyzetéről jelszavakra
megtagadja a néptanítótól még a. leg­
szükségesebbet is.
És igy követik egymást a poradoxonok végtelen láncolatai, melyek
az igazság és méltányosságot nélkülöző
frázisokból születvén s máról-holnapra
a hitből kiábrándulást, a reményből
csalódást a bizalomból ugyanazt a
jóbarátból ellenséget teremtvén, a tö­
meget demoralizálják. A morál hiánya
vagy gyöngülése nyomán pedig a
bűnök felszaporodása szokott járni.
Hogy mily veszedelmek zúdulhat­
nak azután mindezekből a társada­
lomra azt eléggé bizonyítja a gyermekbiróságok megalkotásának égető
szüksége is.
Immár nemcsak azt érezzük,
hogy meg kell erősíteni, a közbizton­
ság bástyáit az ifjúkori bűnösök ga­
rázdálkodásai ellen, de azt is, hogy
ha a bajon igazán segíteni akarunk
erélyesen hátat kell fordítanunk a
szemforgató hyperhumanizmusnak, az
igazi szükségletet ki nem fejező frá­
zisoknak s meg kell ragadnunk az or­
vosláshoz szükséges valódi eszközöket.
Nos, ilyen eszközöket az iskola
és a tanitó nem nyújthat. Ezeknek a
feladata e téren nem lehet egyéb,
mert a gyermeki lélekben oly kény­
szer helyzetet teremteni, mely a' bű­
nöktől való irtózásnak válik állandó
forrásává és sikerrel humanizálja
ezt a lelket a bűnre csábitó érzelmek­
kel szemben. Az iskola tehát, csak
azon munkálkodhatik sikerrel, hogy a
gyermek a bíróság elé ne kerüljön.
Midőn ázonban a gyermek tettei az
iskola minden igyekezete dacára is
túllépnek az egyszerű gyermekcsiny
határain és a büntető törvények §-ai
közé tévelyednek, megszűnik az iskola
és a tanitó feladata; akkor már kizá­
rólag a bíróságnak, a csendőrségnek,
a rendőrségnek kell a visszatérítés

6. szám.

munkáját foganatosítani, mert a büncselekmenyek fertőjébe belecsábitott
lélek megtérítésére, a bűn iszapjába
tévedt lélek megfékezésére szükséges
valódi eszközökkel egyedül csak ők
rendelkeznek^
A ki lopást, betörést, súlyos sér­
tést, vagy gyilkosságot követ el annak
dolgát semmiféle vonatkozásban sem
lehet az iskolára, a tanítóra bízni,
mert ezektől ezen a téren komoly
számba vehető eredményt senki sem
várhat.
A tanítók szempontjából van en­
nek a kérdésnek egy másik fontos
oldala is, a mely semmikép sem hagy­
ható szó nélkül. A tanítók teendőit
folyton újabbakkal szaporítják ugyan,
de a fáradozásuk honorálásával min­
dig megfeledkeznek. Ingyen helyettesíti
beteg kartársait heteken keresztül
50—100 kor. dijacskáért vezeti az if­
júsági egyesületeket, ugyan ennyiért
magyarosit egész községeket; ugylátszik ingyen kellene segédkeznie a
gyermekbirósági teendőkben is. Ha
valakinek nincs, a tanítónak épen nincs
ideje az ingyenes munkára, mert szük­
sége van az időre más olyan mun­
kához a miért fizetnek, hogy a tisz­
tességes megélhetésre, elégtelen fize­
tését némileg pótolhassa s családját a
nélkülözéstől megmenthesse.
A szolnoki Tanítótestület midőn
ezt az ügyet megvitatta, ezen okok
alapján indítványomra kimondotta, hogy
a gyermekbirósági teendőkben segéd­
kezni nem kíván, mert ilyen teendők
végzésére magát alkalmasnak nem
tartja. Rámutatott, hogy a tanítónak
különben már annyi teendője van az
iskola falain kívül is, hogy munka
ereje több felé semmi szín alatt sem
forgácsolható, mert különben majd
nagyon sokat csinál, de annál keve­
sebbet végezhet.
Ha azonban mégis kísérletet akar­
nának tenni vele ezen a téren is, ki­
jelentette, hogy az itt teljesített mun­
kájáért méltányos díjazást vár.
Bozsik Béla,

Megyei Népoktatás

6. szám.

HÍREK.
Analfabéta tanfolyam. Tiszakürt ta­

nyai községi iskolájában Merk Andor
tanitó analfabéta tanfolyamot nyitott.
A tanfolyam czéljaira a vall, és köz­
okt. Ministerium tanszereket engedé­
lyezett.
Dévaványán a közokt. ministerium
gazdasági népiskola felállítására ál­
lamsegélyt engedélyezvén, az építésre
a árlejtési hirdetmény közzététetett.
Czibakházán kanyaró járvány miatt
a tanítás az összes iskolákban szü­
netel.
Jeteghelyeltesités. Boros Mihály me­
zőtúri állami tanitó súlyosabb termé­
szetű, betegsége miatt újabb 3 hónap­
szabadságolásért folyamodott. Hely éti
tesitését Bakos Lajos törökszentmik­
lósi oki. tanitó látja el.
Jánoshiöa község a gazdasági is­
métlő iskola részére, — mely most
az újonnan megválasztott Hollós Já­
nos ig. tanítóban szakképzett vezetőt
nyert — 2 hold gyakorló kert telepet
adományozott.
A jászberényi nőegylet* képsorsolása.

Néhai Reinhardt Károly festőművész
által saját müveiből a helybeli jótékony nőegyesület vezetése alatt álló
árvaház javára rendezett s 1908. dec.
24-én a helybeli kir.' körjegyző és
politakai biztos hivatalos jelenlétében
megtartott képsorsolás immár teljes
érvényességre jutván, ennek hiteles
jegyzékét alantabb azzal a tájékozta­
tással bocsátom közre, hogy a jegy­
zék adatainak sorrendje a következő:
folyószám, a kihúzott sorsjegy száma
a nyert kép czime és értéké:
Jegyzék: 1529. II. Balaton. 90
korona. 2. 136. VI. Két szamár. 50
korona. 3. 1302. XI. Vásárrészlet (2)
70 korona 4. 928 Vili. Cserepesek.
50 korona. 5. 409. V. Orosz trabber.

5, .

70 korona. 6. 1233. XII. Siórészlet.
40 korona. 7. 925. IX. Vásárrészlet
(1) 60 korona. 9. 998. I. Igásökrök.
120 korona. 10. 1697 X. Czigánytanya Erdélyben 50 korona. 11. 1344.
IV. Jászberényi határ 70 korona. 12
163. VII. Hajnali szürkület. 50 kor.
Ezen nyeremények az eredeti sors­
jegyeknek az alulirottnál leendő be­
nyújtása ellenében f. é. márcz. 31.
napjáig bezárólag annyival is inkább
átveendők, mert az addig át nem vett
képeket a nevezett árvaház javára 'fog­
juk a választmány által meghatáro­
zandó módon értékesíteni.
A nyeremények csomagolása és •
elszállításáról a nyerők maguk tartoz­
nak gondoskodni, mire nézve esetleg
Novotha Andor könyvkereskedő ezéget lesz tanácsos megbízni
A nyereményképekért azok kiszolgálgáltatása után semminemű szavatos­
ságot nem vállalunk.
Jászberény, 1910. január 23-án
A választmánz megbízásából, Perényi
Ferencz áll. főgmn. tanár, egyes pénz­
táros.
Közigazgatási bizottsági-ülés február
hónapban főispáni. rendelettel 9 he­
lyett 10-re tétetett át.
A szolnoki tanítók mulatsága f. hó
8-án a Kossuth-szálló termeiben lesz
megtartva. E jól sikerülni szokott ta­
nítói mulatságra .felhívjuk vidéki kar­
társaink szives figyelmét.
Jászlaöányon tekintélyes számban
megjelent közönség hallgatta végig e
hó 23-án tartott ismeretterjesztő elő­
adásokat. Erdélyi Ágoston a föld alak­
járól és nagyságáról, Tuboly Jenő az
állattenyésztésről tartottak igen tanul­
ságos előadást. A 2 előadás között
Kelemen Ferencz nagyon sikerült tré­
fás monológgal kacagtatta meg az
egybegyűlteket.

Somodi
Dezső csépai rk: tanitó, ki a csépaí
társadalmi élet egyik „agilis alakja, a
napokban megalapította a gazdakört
€gy néptanító munkássága.

6.

Megyei Népoktatás

és ipartársulatot. Íme egy hivatását
betöltő igazi néptanító.
yi törökszentmiklósi dalárda történeté­
ből. Másolat. 713—1909. T. Zeke Dá­

niel ref. tanitó urnák Helyben. Tudo? mással birt ön arról, hogy presbité­
riumunk 26—1909. sz. a. febr. 26-án
hozott határozatával önt jt községi
dalárda vezetésétől, mint mellék fog­
lalkozástól az Egyh. Törv. VI. t.-ez.
39. §-a alapján eltiltotta; arról is,
hogy az egyházmegye e határozatot
megsemmisíteni akarta; nálam hama­
rabb értesült ön arról is, hogy az
egyházkerületi gyűlés e presbyteri vég­
zést jogerőssé tette: miután /'tegnap
leérkezett a 630—1909. sz. kerületi
végzés, kötelességemmé vált felhívnom
Önt, hogy a községi dalárda vezeté­
sét azonnal hagyja abba s figyelmez­
tetnem, hogy e jogerős határozatokról
értesítő jelen soraim vétele percében
azon dalárda vezetéstől eltiltottnak
kell magát tekintenie. Törökszentmiklós, 1909. deczember 23. Kutas sk.
ref. elnöklelkész. Ph.
Másolat. Tekintetes Kutas Bálint
ref. lelkész urnák Helyben. Hozzám
intézett 713—1909. sz. mai leveiére a
’ következőket válaszolom: Arról, hogy
presbyteriumunk engem a dalárda ve­
zetésétől eltiltott volna, nincs tudomá­
som s nem is lehet mindaddig, míg
annak ezen határozata velem jegyző­
könyvi kivonaton közölve és kézbe­
sítve nem lesz. Ha e presbiteri hatá­
rozat velem a törvényes formában kö­
zölve lesz, vagy megnyugszom abban,
vagy pedig élek törvényadta jogom­
mal a kézbesítéstől számított 15 nap
alatt meg fogom felebbezni. Az Egy­
házkerület minthogy, ily irányban meg­
keresve nem lehetett s nem is volt,
'e dologgal érdemileg nem foglalko­
zott és igy nem tehetek eleget az Ön
törvénytelen felhívásának s e mai le- vele által egyáltalán nem tekintem
magam eltiltottnak a dalárda vezeté­
sétől. Törökszentmiklós,1 1909. iecz.
23. Zeke Dániel 'sk. ref. tanitó.

6. szám

6’. szám.

Mint az 1909-i általános gyűlé­
sen kijelentettük, hogy a tanitó érde­
keit szolgálni van hivatva e lap, —
közöljük a fenti 2 levél másolatot, ab­
ból az alkalomból, hogy a Zeke D.
vezetése alatt álló törökszentmiklósi
dalárda f. é. január 30-án oly fénye­
sen sikerült konczertet adott, hogy a
jelenlevő esperes és kerületi főgond­
nok urak bizonyára nem fogják a da­
lárdát oly szépen felvirágoztatott ve­
zető ebbeli működését betiltani kép­
telen s a tanítói hivatással homlok­
egyenest ellenkező eljárás is volna,
így fogta ezt fel Törökszentmiklós és
a környék lakossága is, mit azzal bi­
zonyított, hogy a leintett karvezetőt
tüntetve lelkesen ünnepelte.
Halálozás. Boros Mihály mezőtúri
áll. tanitó f. hó 1-én hosszas szenve­
dés után elhunyt. A derék fiatal mun­
kaerőt általános részvét kisérte sírjába.
Isten adjon munkás lelkének csendes
nyugodalmat!
MIKSZÁTH Kálmán gyermekkorát
mondja el ‘ Sebők Zsigmond és Benedek
Elek képes gyermeklapjának, a Jó Pajtásnak
legutabb, febr. 6-iki száma elevenen vonzó­
an, minden gyermeknek kedvesen, a nagy
iró diákköri és mostani arczképével ékesítve.
Dörmögő Dömötör, a Maczkónemzetség im­
már országos hírnévre jutott kitűnősége foly­
tatja automobil-utazását Budapest utczáin,
harsogó kaczagást keltve mindenkiben, a ki
kalandját Sebők Zsigmond előadásában ol­
vassa. Lampérth Géza és Benedek Elek versei
Szemere György elbeszélése. Dánielné Len। gyei Laura meséje. Benedek Elek és Rákosi
Viktor regénye, az egyes czikkekhez készült
szép rajzok és bájos önálló kép, tréfás kép­
sorozat, szerkesztői üzenetek teszik a Jó Paj­
tás legújabb számát a gyermekek kedves ol­
vasmányává. A Jó Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedénre 2 k._
50 fill. Mutatványszámot mindenkinek, a ki
ké, ingyen küld a kiadóhivatal. (Budapest,
I IV. Egyetem-utca 6. sz.)

HIVATALOS RÉSZ.
J.-N.-K.-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
429—1910. szám.'
Kitiltott taneszközök.
Az alább közölt miniszteri rendeletbeli

Megyei Népoktatás

viszonyait nem csak az iskolában, hanem lehetőség
szerint az iskolán kívül is figyelemmel kell kísérnie
s szükség esetén a tanulók szüleivel közvetlenül is
kell érintkeznie és igy ő még idejekorán észreve­
heti a veszélyt, amely növendékének erkölcsi fejlő­
dését fenyegeti.
4.
Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben
EÖTVÖS K. LAJOS
jelentkezhetek s legszembeszököbb alakjában a til­
kir. tanfelügyelő.
tott cselekményekre hajló vagy erre -elhasznált is­
Másolat. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi kolakerülő, vagy alkoholista növendékeknél a proskis- leánynál, a testi sértés nyomát magán
Minisztertől . 3895 szám. ■— Tudomás és titulált
hordó (martyr) testi munkávnl túlterhelt, testileg demegfelelő további eljárás végett értesítem a generált vagy egyébbként abnormális gyermeknél
kir.' Tanfelügyelő urat, hogy a „Die Erde nyilvánul meg.
A különböző alakban jelentkező veszély okai
dargesztelt nach den neuesten und besten
Materialien von J. A. Brüghlei Nürnberg számtalan tényezőre vezetnek vissza, de legtöbbnyire
a környezet az, a melyből a gyermek vagy a fiatal­
E Ábel Klingerns Kunst-Verlag. lm Stohl korú erkölcsi, fejlődésére legkárosabb befolyások
gest v. c. Büchler." továbbá „Glóbus für s eredhetnek. Mihelyt tehát a veszély tünete jelent­
Hausz Maastab 14(1 Miil Beartreitet nach. ’ kezik, első sorban a környezetet kell megvizsgálni
a veszélyeztetett gyermek vagy fiatalkorú él '
H. Weidt R. Korbdeweit. Geegr lith. Instí- amelyben
Itt különösen szem előtt kell tartani a követ­
tut General Vertrieb. Emil Hoff Berlin W kezőket:
■
,
62.“ czimü földgőmböket a magyar közjogba
A) Ha a szülők önhibájukon kívül, például
ütköző hibáik, valamint elavult ds fogyaté­ betegség, vagy foglalkozása hiánya miatt időlegesen
és ebből folyólag nem teljesíthetik
kos tartalmuk miatt a hazai minden fokú nyomorognak
nevelési es felügyeleti kötelességeiket, ilyenkor a
összes iskolákból kitiltottam. Budapest 1910, szülők helyzetén' kell megfelelően segíteni, hogy
január hó 25.. A minister helyett: Molnár gyermekük örkölcsi ,ejlődése is biztosítva terven.
r-L
A 1 1 n tll Fi t Iz ó r
B) Ha a szülők állendó anyagi zavarokkal
sk. államtitkár.
küzdenek, mert állandó nagy aránytalanság áll fenn
A másolat hiteléül:
a jövedelmük és eltartásra szoruló csaladjuk között,Szolnok, 1910. február 1.
vagy ha éppen maga a családfentsrtó nyomorék,
gyógyíthatatlan beteg, eltűnt, vagy részeges stb., ily
. CSIKÓS JÓZSEF
esetben már esetleg szükség lehet a gyermek, vagy
kir. tanfelügyeői tollnok. a fiatalkorú ékdekében különösen intézkedésre is.
C) Nagymértékben veszélyes a gyermek, vagy
fiatalkorú fejlődésére a környezet akkor, ha a szülök
vagy a gyám nevelési kötelességeiket elhanyagolják
A m. kir. vallás- közoktatásügyi Ministernek és a gyermekeket készakarva teszik ki züllés veszé­
lyének (pl. a gyermeket gazdaságilag kiaknázzák,
149500—1909. számú rendblete.*
velük erejüket meghaladó munkát végeztetnek, éjjeli
helyiségeikben foglalkoztatják, prostituáltak környe­
(Folytatás)
zetében engeik élni stb.) ha a szülők visszaélése
II.
odáig fokozódik, hogy a gyermeken büntetendő cse­
lekményeket követnek el (á gyermektől az étkezést
A Bn. rendelkezései értelmébe i az erkölcsi
bűnös célzattal elvonják, rajta srlyos testi sértéseket
c
indult
gyerromlás veszélyének kitett vagy züllésne
ejtenek, vagy erkölcstelen merényleteket jövetnek el
az
erkölcsi
mekekkel és fiatalkorúakkal szember
rajtuk, őket koldulásra, lopásra, orgazdaságra, vagy
megmentés és a nevelés szempontjait kell érvényre
más büntetendő cselekményekben való közreműkö­
fiatalkoruakemelni, hogv az ily gyermekekben és
désre szorítják, leánygyermekeket prostituálnak.)
bán rejlő .társadalmi veszély már keléi kezesében elAz A) alatti' ‘esetekben forduljon a tanító.
folytassék és az abból eredhető társad ilmi baj meg- (igazgató) közvetlenül valamely helyi- vagy országos
' elöztessék.
jótékonysági egyesülethez, hogy ez a szülök ’ hely­
Minthogy ezen-a téren a bíróság ak és a rend­ zetét megismerve, azokon a körülményekhez képest
őri hatóságok magukban kellő eredni ínyeket elérni
segíthessen.
már csak azért sem képesek mert számukra csak
Ily jótékony egyesületnek címe a kir. tanteiakkor nyílik alkalom a fiatalkorúval foglalkozásra,
ügvelötöl megtudható.
,
mikor már valamely büntetendő cselekmény elköve­
A B) és C) alá sorolható esetekét pedig a
tése a nagyobbfoku erkölcsi veszélyt bizonyítja és tanitó a tényállás pontos ismertetése mepett jelentse
minthogy a Bn. 15 és 16. §-ában az; iskolai fenyi- be az iskolai gondnokságnak (iskolaszéknek, iparos
léknek, mint a gyermek és fiatalkorú erkölcsi meg- (kereskedő) tanonciskolái bizottságnak), amely az
mentése érdekében fontos intézkedésnek megálla
elnök által mielőbb összehívandó ülésen a fennforgó
- - - - maga a törvény
- •
... arra, hogy az érinkörülményeket megvizsgálva, határoz a felöl, vájjon
pitásával
reáutal
tett czélt előmozdítani az iskolai síitóságoknak is az iskolai növendék erkölcsi fejlődése és megmen­
és tése érdekében az illetékes hatóságnál valóban szukkötelessége ennélfogva az iskolai ha óságoknak
„
a tanítóknak törvényszabta és neme; hivatásukból séges-e lépéseket tenni s há ezt szükségesnek talalja
a tanitó (több tanitós iskolánál az iguzgató) az ese­
eredő feladata közreműködni abban hogy a környezetünkben erkölcsi romlás veszeldyének kitett, tet az összes körülmények pontos felderítése es az
a
iskolai gondnokság (iskolaszék, iparos (kereskedő/
vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak
f
becsületes munkás társ dalom javái a megmentés- tanonciskolái bizottság) határozatának csatolása
mellett, további intézkedés végett hivatalosanCpörto-ser. ék.
Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma
mentesen) bejelenti a fiatalkoruaknak a 274W—yw.
növendékei erkölcsi állapotávak éí fejlődésének I M. számú igazságügyministeri rendelettel szervemegfigyelésére, mert azoknak magavi leletét és életWle^
felügyelő hatóság
*Elözö részét 1. 5. sz. Hivatalos réi zében. (Szerk)

taneszköz kitiltás szoros figyelemée vételére
felhívom az összes népoktatási intézetek he
lyi hatóságait és vezetőit.
Szolnok, 1910. február 1.

4

7.

8.

Megyei Népoktatás

elnökéhez kell címezni, kitöltve mellékelni kell az
A) alatti mintának megfelelő környezettanulmányt.
E jelentés, nlapján a felügyelő hatóságnak lesz
feladata a gyermek sorsát érintő további lépések
megtétele.
III.
A fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó bírósá­
gokat, ideértve a rendőri büntető bíróságokat is,
irányitólag befolyásoka minden adat, amely a fiatal­
korú terheltnek iskolai életére vonatkozik. A bíróság
részben párfogók utján, részben közvetlenül a ta­
nítótól fogia az idevonatkozó adatokat bekivánni. A
tanitó (igazgató-tanító) a fiatalkorú erkölcsi és ér­
telmi fejlettségére, iskolai elömenet lére s magavi­
seletére vonatkozó adatokat teljes őszinteséggel kö­
zölje a hozzá forduló pártfogóval vagy bírósággal,
A pártfogó, vagy a bíróság által a tanilónak tudo­
mására hozott esetet hivatalos titoknak kell tekinteni
és a megkeresést oly tapintattal kell teljesíteni* hogy
abból a fiatalkorú jövőjére semmiféle hátrány ne
származzék.
IV.
A Bn. 1. és 21. §-a szerint a bíróság azt a
fiatalkorút, akinek a bűntett vagy vétség elkövetése­
kor a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi
fejlettsége meg volt, ítélet hozatala nélkül, megfelelő
figyelmeztetés utárT*szigoru szabályokhoz kötött fel­
ügyelet mellett egy évi időre próbára szabadon bo­
csáthatja.
Ha apróbaidö kifogástalanul eltelt, az bíróság
az elkövetett cselekmény miatt folyamatb tett eljá­
rást megszünteti, ha azonban a fiatalkorú a próbidö
alatt újabb büntetendő cselekményt követ el, iszá­
kos vay erkölcstelen életet folytat, vagy egyébbként
az erkölcsi züllésnek jeleit mutatja, vagy a felügye­
leti szabályokat megszegi, e bíróság e tények meg­
állapítása után újabb határozatot hoz és a fiatalko­
rút javító nevelésre vagy fogház vagy államfogház­
büntetésre ítéli.
* Továbbá a Bn. 25. §-a alapján a m. kir. igazságügyminister a fiatalkorút a javító nevelőintézet­
ből a felügyelő hatóság meghallgatása után 2 évi
oróbaidőre kísérletileg szabadon bocsáthatja.
E próbaidő kifogástalan elteltével á szabadon
bocsátás véglegessé lesz. Ellenkező esetben az igazságügym'mister elrendelheti a kísérletileg kihelyezet­
nek az intézetbe való visszaszállítását.
Bn. 29. §-a értelmében pedig • fogházbün­
tetésre vagy államfogházbüntetésre ítéltet, ha szor­
galmat tanúsított és javulásának jelét adta, a fog­
házbüntetés vagy államfogházbüntctés kétharmad
részének kitöltése után'az igazságügyminister a fel­
ügyelő hatóság meghallgatása után feltételes sza­
badságra bocsájthatja. A feltételes szabadságra boésájtott fiatalkorú magaziselet és életmód tekinteté­
ben külön szabályok alatt áll. Ha e szabályokat az
ítéletben megállapított büntetési idő letelte előtt
megszegte az igazságügyminister elrendelheti a fia­
talkorú visszaszállítását az intézetbe.
A próbára bocsátás esetében pedig a fiatal­
korúak felügyelő hatósága a fiatalkorú felügyeletét
erre alkalmas megbízható egyénre (pártfogóra) pizza.
A fiatalkorúakkal való közvetlen érintkezésük­
nél fogva első sorban a tanítók vannak hivatva arra
hogy a próbára boésátásnak, a kísérleti kihelyezés­
nek és a feltételes szabadságra bocsátásnak fentjelzett eseteiben ta hatóság megkeresésére az akár
tanköteles korban levő fiatalkorúak feletti felügyele­
tet elváltalják és^ azzal a fiatalkorúak erkölcsi védelméban a hatóságoknak segédkezzenek.
A pártfogó kötelességeit a részére esetrölesetre kézbesítendő útmutatásban foglaltak szem
előtt tartásával gondosan felügyeljen a fi-talkorut
tanács/sal és tettel igyekezzés a becsület utján meg. tartani s ha a fiatalkorú újabb büntetendő cselek­

6. szám.

II. évfolyam.

ményt követ el iszákos, csavargó vagy erkölcstelen
életmódot folytatott vagv egyébbként az erkölcsi
züllésnek jeléit mutatja, erről a pártfogót kirendelő
hatóságnak jelentést tenni.
V.
Bízom abbén, hogy a hazai tanítóság amely
legközelebb áll a gyermekekhez és a fiatalkoruakhoz ismert ügyszerétetéAel és lelkesedésével fogja
a gondjaira bízott ifjuhág irkölcsi veszélyben forgó
elemeinek megmentését czé'zó állami és társadalmi
'tevékenységet a fentjelzett keretekben előmozdítani
sőt még azon tulmenőleg is a szükséges társadalmi
egyesületek létesítésében közreműködésével támo­
gatni.
Erről Tanfelügyelő Urat miheztartás es to­
vábbi eljárás végett értesítem azzal, hogy az egy­
házmegyei főhatóságokat hasonló intézkedés meg­
tételére egyidgjüleg felkértem. Felhívom ennélfogva
. Tanfelügyelő Urat, hogy jelen rendeletemben foglal­
tak pontos megtartása felett őrködjék s kütönösen
iskolalátogatás alkalmával hasson óda, hogy az elea
mi-, felső-, nép, polgári, iparos és kereskedő ttnoncziskolá^ tanítói e Óéren is kiváló tevékenységefejtsenek ki.
Budapest, 1909. dec. 16.
TÓTH, államtitkár.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

■

<

Szolnok, 1910. február 12.

7. szám.

JÁSZnAGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelőig és a vármegyeí^anitótestület hivatalos lapja.

.,
। 1 évre 6 korona.
Előfizetés: { i/2
3
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik .CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

Katonák oktatása.
Erről a thémáról akartam éppen
a napokban írni, hogy miképen le­
hetne azt a keserves három esztendőt
hasznossá, talán kedvessé is tenni
magyar fiuknak, amit katonáknál kell
keresztülszenvedniök.
Akartam írni félannyi kínlódás
javaslásáról s a megmaradt időnek
önművelésre, szakszerű gazdasági ki­
képzésre fordításáról. Szándékom volt
e tárgyban kartársainkkal beszélni,
hogy mikép lehetnénk tanítók mun­
kásságunkkal hasznára a napjaikat el­
parádézó magyar baka népnek.
S mig ezzel fdglalkozom gondo­
lataimban, ime egy hír szárnyal világgá:,„A közös hadügyi kormány, a
kriegsminiszter elrendelte, hogy a ka­
szárnyákban a gyakorlati életre hasz­
nos gazdasági oktatást teremtsenek
a legénység számára."
Örömmel üdvözöljük a kriegsminister bölcs eszméjét. Ezután tehát
nem csak azért lesz baka a baka,
hogy parádézzanak vele, hogy meg­
tanulja jól áz üxkal, vagy czibulka,
vagy mi a fene marsot (ezzel szoktuk ।
t. i. az ellenséget mindig megriasztani,
azért kell aztán futnunk előle) s nem
azért lesz feje a bakának, hogy legyen,
ami megtartja a kravátlit!

Előfizetések, hirdetések &ÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF \
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

Mint értesültem, a jó ^eredményt
felmutató bakákat két esztendei szol­
gálat után hazabocsájtják szolgálatból. .
Hát nem kedves hír ez? S ki hinné?
Mindez a maradi copfos Bécsből jön.
Hát nem örvendetes?! Ha ezt meg­
csinálta a hadügyi kormány, örök há­
lára kötelezte vele a népet, mindnyá­
junkat. Hiszen ez roppant nyereség
lenne gazdaságilag és kulturális szem­
pontból. Az. iskola, az ifjuságnegyesületek működése nyerne igy betető­
zést. Szeretjük hinni, hogy ez való
lesz, egy szebb jövő fog ránk követ­
kezni amidőn nemzeti mivoltunkban,
kultúrában erősödve, gazda ágilag is
könnyebben vesszük fel a harezot ver­
senytársainkkal.
Csak az a csudálatos benne, hogy
ezt Bécsből kezdik. Szinte gyanako­
dik az ember, vájjon nem lessz-e mö­
götte valami. Mert hiszen ekkora ál­
dás csak nem is jön ingyen!? Talán
az oktatási formában, módban rejlik
valami veszedelem? Sebaj! Csak ne­
veljenek bennünket jó gazdákká, okos
földművelőkké, aztán jöhet akár . . .
az önálló bank is!

Megyei Népoktatás

. 7. szám:

tanulók ne jöjjenek ide. Mert bizony szép
számmal vannak a polgáriskolák tanulói kö­
zött is olyanok, akik nemcsak ide nem va­
lók, de az elemi iskola tanulói között is
csak nagyon hátul kullognak úgy erkölcsi,
A Budapesti Tanítótestület igazgatóta­ mint szellemi tekintetben. Nem szél nélkül
nácsa f. hó 5-én ülést tartott, melynek leg- való harasztzörgés az, hogy a polgáriskola
fontossabb tárgya: a nyolczosztályu népis­ gimnáziumnak és reálnak levezető csatornája.
kola. Ebben az ügyben hozott határozati ja­ Oda nem mennek a nem odavaló tanulók.
vaslat a következő: A Budapesti Tanítótes­ Mennének, de nem veszik föl őket. Bizonyos
tület általános művelődési, közgazdasági és
mérvű értelmi cenzust állítanak föl már az
erkölcsi okokból sürgősnek tartja a nyolcz­
I. osztályba való fölvételnél. Ennek mérve
osztályu népiskola szervezését. Kívánja a
a bizonyítvány. Legföljebb „jó" általános
mindennapi iskolaköteles kornak 14, illető­
osztályzatú tanulókat vesznek föl. A polgár­
leg 15 éves korig való kiterjesztését. A
iskolában ez a cenzus csak a tandíjmentes­
nyolczosztályu népiskola lehetőleg ipari vagy
ség szempontjából fontos; Egyébként a bi­
mezőgazdasági munkálkodással kapcsoltas­
zonyítvány mellékes. Fölveszünk, föl kell
sák egybe.
vennünk, még olyanokat is, akikről emberi­
Ezen ténnyel kapcsolatban közöljük
leg teljes bizonysággal előre láthatni, hogy
Madarász Lászlónak e tárgyról a „Polgárnem lesznek képesek megfelelni még redu­
iskolái Közlönyben" irt tanulmányát.
kált kivánalmaknak sem.

Nyolczosztályu
népiskola.

*

A székesfővárosi elemi iskolai tanítói körök
majdnem egyértelmüleg hozott határozattal
. tartják kívánatosnak az elemi iskolának
nyolczosztályuvá fejlesztését Azt kívánják,
hogy kisérletképen a székesfőváros valósítsa
ezt meg, hogy az elmélet utján kimutatott
szükségszerűséget a gyakorlat is igazolhassa.
Ennek bekövetkeztével pedig országszerte
nyolczosztályuvá akarják fejleszteni az elemi
iskolát. Czél: a leendő iparos, kereskedőifjúság tömörítése.
Meghajlunk a nagy szorgalommal ősz- I
szehordott érvek fontossága s az éles körül­
tekintéssel megállapított tantervezet alapos­
sága előtt. Nemcsak, hanem magunk is kí­
vánatosnak tartanók ez eszme megvalósítását
a polgáriskola szempontjából. „Tartanók„, |
mondjuk, ha egy és más nem kényszerítene ।
bennünket, hogy e terv megvalósítását ma- ;
gasabb szempontokból ellenezzük.
j
Kívánatosnak tartjuk a nyolczosztályu •
elemi iskola létesítését a polgáriskola jól
felfogott érdekében.

Mily áldás lenne a polgáriskolára, ha
— a székesfőváros tanácsának az elmúlt tanév folyamán kiadott egyik körlevele óhajának, meg a magunk vágyai netovábbjának
is megfelően — a polgáriskolák színvonalát
azzal is emelhetnők, hogy a nem idevaló

'
!
!
•
?

Nem színvonal emelés lenne-e az a
pslgáriskolára nézve, ha az ily tanuló az
elemi iskola VII. vagy VIII. osztályába menne ?
El sem képzelhető erkölcsi — értelmi szín­
vonal — emelkeedés lenne ennek következ­
ménye. Nem lennénk kitéve oly körlevelek
oly ferde értelmezéseinek — úgy a szülők,
mint a sajtó részéről — mint legutóbb ért
bennünket a székesfővárosi tanügyi osztály
egy körlevele alapján. Akkor nem lennénk
kötelesek befogadni minden jelentkezőt, a
már fölvetteket nem lennénk kényszerülve
kivétel nélkül megtartani s tán még tárgyi­
lagosan meg is bírálhatnók tanítványainkat.
Sőt az sincs kizárva, hogy értelmi-, érzelmi
és erkölcsi tekintetben fokozott eredményű
munkásságot fejthetnénk ki.
Aki tudja, mily gyötrelmes mnnkán
esik át a polgáriskola, mikor a sok jóérzésü
értelmes gyermek között ugyancsak sok ala­
csony erkölcsi és értelmi színvonalú tanuló
akadályozza őt nemes munkájában, csak az
tudja értékelni azt a jótéteményt, amit a
nyolczosztályu elemi iskola fölállításával
érezhetőének illetékes tényezők a polgáris­
kolával. Súlyos koloncztól szabadulna meg
ezzel a polgáriskola s egy emberöltő múlva
a polgárság, az alsó osztályok népe, tudás­
ban, jellemben egyik legmegbízhatóbb eleme
lenne hazánk lakosságának.

7. szám.

Megyei Népoktatás

Szóval, mint most szeretik sokan a
Nagyon' elég lenne, ha gyermek csak
polgáriskolát a gimnázium és reáliskola le­ 14 éves korában lenne kénytelen a pályavá­
vezető csatornájának tartani, úgy — egy ke­ lasztásra gondolni. Nemcsak az egyén lelvés jóakarattal — mi is mondhatnék a , külete, de az abban visszatükröződő kor is
nyolczosztályu elemi iskolát a polgáriskola nyerne harmóniában, nyugalomban. Nem
levezető csatornájának* Egy kis egoizmussal lenne annyi önmagával, pályájával elégedet­
tehát kívánnunk kell a nyolczosztályu elemi len egyén. Hisz éretebb fővel jobban meg­
iskolát. De közügyekben csak alturistáknak figyelheti mindenki önmagát, hajlamait.
szabad lennünk.
Különösen nehéz helyzete van a pálya­
így. ugyanis mégsem érnők el a kitű­ választás kérdésében az értelmileg alsóbb,
zött czélt. Az uj népiskola nem tudna nép­ anyagilag szegényebb néposztálynak. A
szerűségre vergődni, tehát néptelen lenne. nyolczosztályu elemi iskola növendékei peNem népesednék be, meit az egyénre, csa­ | dig ezek sorából kerülnek ki. Hisz maguk
ládra és társadalomra nézve legnehezebb । az eszme harezosai is azokból remélik ez
kérdést, a pályaválasztás kérdését nemcsak iskola népességét toborozódni, kik nemcsak
hogy meg nem oldaná, de meg csak ennek a gimnáziumot vagy reált, hanem még a
határidejét sem tolná ki későbbi időre, le­ polgáriskolát és tudományos pályára előké­
galább is oly korra, amikor nagyobb annak szítő iskolának tekintik.
a valószínűsége, hvgy a gyermek hajlandó­
Megg kell gondolnunk, hogy azok a
sága valamely irányban fölismerhető. Ennek szülők, kik gyermekeiket polgáriskolába já­
ellenkezője következik be.
ratják, csak csekély százalék arányában ta­
A 10 éves fiúnak és szüleinek az ed­ níttatják tovább gyermekeiket. E szülők leg­
diginél még határozattaban kell választani nagyobb része alsó, még csak nem is kö­
pályát. Még jobban kell irányt vennie, hogy zéposztálybeli. Gyermekeiket is nagyrészt
kizárólag mesterségre menjen-e 4 év múlva ipari- s mellékesen kereskedői pályára adják.
s ennek következtében megmaradjon-e az S ugyancsak ily szülők szájából többször
elemi iskolában további 4 esztendőre, vagy volt alkalmunk hallani: „Jóravaló iparosnak
ne ? Az eddigi három eshetőség (gimnázium, ma már négy polgárit végeznie kell*. En­
reáliskola, polgáriskola) nemcsak megmarad nyire már vagyunk a közvéleménynek, a
de szaporodik. Tehát nem hogy elodázná a kulturszükségletének fejlődésében. Ha tehát
választást, hanem azonkívül, hogy ennek a hat osztály nem tud kellő népszerűségre
szükségét koraibbá teszi, még a lehetőségek — éppen azok körében, akiknél való lenne
szaporításával is fokozza a pályaválasztás — szert tenni, honnan gondoljuk a VII. és
kínos voltát. Ezt különösen az tudja meg- VIII. osztályt benépesithetni ?
megérteni, aki e nehézségekben nemcsak a
Egyáltalában nincs okunk a polgáris­
maga, hanem gyermeke: pályaválasztásának kolát a nyolezostályos elemi iskolát félteni.
nehézségein is átesett.
Amint elsorvasztotta az élet a versenyezni
Eizony-bizony még azt is nehéz el­ kivánó elemi iskolai V. és VI. osztályt:
dönteni, hogy a 10 éves gyermek gimnázi­ amint nenj/nem tud mellette az ismétlő is­
umba vagy reálba, tehát a tudományos kép­ kola boldogulni; amint lassan kimúl a fel­
zés előcsarnokai közül melyikbe járjon1 Hát 1 sőnépiskola, úgy a nyolczosztályu elemi is­
még mily nehéz a szülőre és gyermekre kolára sem vár más sors s úgy a fejlődött
nézve akkor, mikor arról kell határozni, hogy és fejlődni fog a polgáriskola még-42 éves,
egyáltalán menjen-e tudományos pályára a tahát avult, szervete daczára is. Hogy ez igy
gyermek, vagy pedig már ekkor produktív , lesz, az eddigieken kívül bizonyítja a sta­
irányba kényszeritsük ? Ezzel ellentétben tisztika. Eszerint 1873—74-ben a székesfő­
árrá kellene törekednünk, hogy a pályavá- városban volt 6 polgáriskola, 19 osztállyal,
lasztás kényszerét minél későbbre toljuk ki. 46 tanerővel és 520 tanulóval. 1905—6-ban
A pályatévesztett s a proletár régi érteimé- volt 25 iskola, 240 osztállyal és 391 tanenek megfelelő néprétegnek ily utón való rővel és 10.992 tanulóval. Tehát 30 év alatt
a tanulók száma 21-szeresre emelkedett.
szaporodását csak igy gátolhatják meg.

legyei Népokta tás

7. szám

LegkézzeHo .hatóbb biz n Fék álláspontunk gesíté^ére, tömörülésére fokozott körültekin­
mehet mindenesetre abban rejtenék, hogy ha téssel kell törekednünk.
a gyakorlat meggyőzne e rőt ’r.inden kétke­
Tudjuk, mennyire elválasztják az élet
dőt. S ebből a szempontból szintén kívána­ : és annak különféle körülményei sokszot még
tosnak tartanók — legalább kisérletképen azokat is, akik évek hosszú során át együtt
— a nyolczosztályu elemi iskola létesítését. tanultak. Még az egyetemet együtt végzet
Előreláthatólag egy időre stagnálás kö- tanulótársak is elszakadnak, elidegenednek
- vetkeznék be a po’gáriskolák extenziv fejlő­ egymástól. Csak; természetes, hogy ménéi fi­
désében. De mily áldásos, alkalom lenne ez atalabb korban válnak el a társak egymás— a bizony megtevő szomorú állapotok sza­ t d, ez az elidegenedés annál gyökeresebb.
nálásával — az intézmény intenzív fejlesz­ Ez annyira fokozódhatik, hogy azohkivü ,
hogy nem ismerik meg egymást, még egy­
tésére.
Mindezek után is, bár a pol^áriskolák más elten is fordulhatnak érzületben. Tehát
színvonalának emelése'érdekében kézzelf. g- nem csak hogy nem érzik, hogy ők valami­
hatóan üdvös tenne a nyo.czostá'yos elemi kor egy kisebb, most pedig egy nagyobb
iskola létesítése, épen az említett okoknál egységnek — mondjuk ezt nemzetnek vagy
nem tartjuk azt‘ kívánatosnak.
társadalomnak, vagy bárminek — többbé-keDe erős a meggyödésünk, hogy nem­ vé^bé fontos tényezői, de nem is képe, ek
csak ,a'z ingadozókat, de a nyolezo. ztáí os és nem is akarják sem egymást, sem a czéít
elemi iskola hívei közül is sokakat el fog ame’v felé — mint annak a nagyobb egy­
téríteni ez álláspontjuktól az alábbiak meg­ ség tényezőinek — förekedniök kell meg­
gondolása.
érteni.
Társadalmunkat a származási-, az er­
Igen fontos ax a mai társ d Imi Lekölcsi-, szellemi-, az anyagi- és ezek kere­ rendezk désben, hogy úgy a magunk, miit
tében számtalan különbözőség annyi és an­ eegymás helyzetét, sz repét, megértsük, meg­
nyiféle csöpög, a osz ^a. Hozzá keli vennünk becsüljük. Mert ezekre van szükség a mai
ehhez, hogy nem mindig egymás mellet bé­ társadalmi bérend zkedésben? Harm- n á ,
késen haladó, munkái :, nanem egymás ellen együttes működést, együttes érzületet, ho v
küzdő csjpoFtox vannak. Önkéntelenül elő­ úgy mondjuk' társadalmi szolidaritást k Hehe
térbe tolul az a kérdés, vájjon hasznos lesz-e teremtenünk az egyes néprétegek közölt,
a jövő nemzedék lelkületenek ily irányban nemcsak ezek keretén belül és befelé, hamm
való nevelésére az im. már 10 éves ko.tól kívül é; kifelé is. Tanulják meg gyermekeink
kezdve annyira széttagoljuk a jövendő tár­ már az iskolában azt. hogy nemcsak annak
sadalmát ?
falain belül és az iskolai évek alatt, Ír nem
Jó lesz-e má. itt kasztokat teremteni, később az élet ren is küzdőtársak, szövet­
bar .csupa jó szándékból is, a zsenge nem- ■ ségesek kell, hogy legyenek, akiknek tudniok
zedek körében? Itt van-e már az ideje Ma- ' kell azt, hogy fegyvertársaikban mily erőié
dach U a.aku laianszferének, amikor a tudós támaszkodhatnak.
a gjcrmekmk már születésekor megmondja:
Ezt ugv, ahogyan most a nyolezosz„E gyermekei orvosnak -kell tanítani. Ebből tíiyu étem* Lapte fölállításával is tenni akar­
pásztor lesz".
jak, el nem éjjük. Fz a sz.'ttago'ódásr ér­
Ha ennyire haladtunk már a kultúrában telmi-, crzCmi- és erkölcsi téren csak növeli.
ám, jo, tegyük. Teremtsék meg a nyolczoez- Hisz már a gimnáziumi-és re iái ko.ai tanu­
táiyu elemi iskolát. Ali azonban nemcsak lók között, már azon ten nél fogva, Ing/
erezzük, de tudjuk is, hogy ettől m g ő.: i /m‘ vagy olyan középiskolának a tanu­
távol vagyunk. Ellenkezőleg, épen nepjaiklói, oly élesek a telkekben éiő ellentétek,
ban, a szociális ellentétek rohamos fejlődé­
hogy nem egyszer jutnak ezek durva kifasének idején, kell aggódó gondosság ;al ke­
kadásoxoan, gúnyok dánokban, sőt verckerülnünk nemcsak a tán adalmi difkvlncziákesekben kifejezésre. Fedi; minőiét isko’a
lódásra való alkalmak sz peritását, hanem a
tudományos pályára készít elő. Azt talán
már megtevő ily elválasztó utaknak egysénem k li fejtegetnünk, hony e két és egyéb.b

7. szám.

Megyei Népoktatás

5.

iskolafajok, is tanerőstől, tanitványostól ho­ sitható, legalább a gyakorlati pályákra megyan éreznek és gondolkoznak a polgáris­ nőket ártsuk együtt közös nevelésben.
koláról vagy épen az elemeiről. Láttuk ezt
Nem kell tehát a népoktatást uj intéz­
legutóbb egy polgáriskolai szakfelügyelő czik- ménnyel kiterjeszteni.; Kiterjesztette azt az
. kében. Hogy ez és ily lesajnálás az eíemi- 1863. évi XXXVIII. tj-cz. akkor, amikor a
és polgáriskolák részéről nem vált ki barát­ polgárisko'át népoktatási intézménynek ren­
ságos érzületetet, eléggé indokolt.
delte s az még ezidőszerint is ilyen szere­
S ha a nyolczosztályu elemi iskolát föl­ pet tölt be. Kiterjesztette az étet, amikor ez
állítják, az oda beiratkozok serege már azon intézményt fölkarofta és a gyakorlati pályát
nyilvánuló okoknál fogva, amiért a VII., vagy keresők.előtt népszerűvé tette.
Vili, osztályba iratkozott, határozottan elkülö­
Kívánatos, hogy közügyekben mindig
nít', kizárja magát az es.teg szintén nem
az önzetlenség vezéreljen bennünket. Kívá­
tudományos pályára menő, de — a jövőt
natos ennélfogva, hogy — bár a polgáriselőre nem látván, saját hajlamait nem is­
kclák színvonalának emeléséhez nagyon hoz­
mervén — mégis gimnáziumba vagyis reá’- zájárulná a nyolczosztályu elemi iskola —
isko, ába, beiratkozottak
táborából. Világné- ! maradjanak meg
,
az eddigi keretek, neveljük
zetben, érzésben, jellemben, erkölcsben, gon- ' együtt a- gyermekeket 14 éves korukig. A
colkozásban, ismeretekben egészen mássá :
15. évben még mindig jókor válnak el egy­
-e^ődik, amazoktól, elkülönítve, amazokat mástól az életutak.
meg nem értve, sőt — tán pályát tévesztve
Isméteijük, a polgáriskola szempontjá­
1 amazok elten elkete edve növeli nem a ból csak bizonyos mérvű altruizmussal mond­
méggyőződéses, ha em a gyüíö ettől vezetett
hatjuk ezeket, de mikor közügyről, annak ja­
elég­
lek táborát.
váról van szó lehetünk-e mások, mint áltu­
Ne avarjuk hát- a fiaté Hágnak egy risták!
.
'
z-t önmagá és mácok^előtt alacsonyabb
(Folyt, köv.)
re rnü.ic! inasnak feltüntetni, mint amazok!
A 14—1
éves karban is mét* elég korai a
tanmók szc'oszlása pályák szer nk Akkor is
csudák
úgy is elég éles ellentétek fejlődnek meg
ki közö.tűk éltük későbbi folyamán.
Határozottan a csudák korszakát éljük.
A.mvl tovább nevcílietjük a tanulókat i
közös munkában, közös küzdel emben, azok A mi jó öreg földünk mintha letért volna
ek annál ke- bolyongásának eddigi útjáról és el -akarna
vésbe régiek, annál kevésbé
k„ Az iíy bennünket szegény tanítókat is vinni egy
ü vlbb együtt tartott .telkek
ni masabbak olyan melegebb régióba, hol a télnek ;esz nincs
íU jk az egymás .irand türgiem gyakez
- kö m et facsaró hideg tehekté, ea .hol nincs
ra, egymás megértés.ere
cgismeresére szükség a drága fűteni valóra. De! önző cél­
egb:csülésére s annai belátására,
jai is tehetnek az öregnek ezzel a dcclina<gj. masia’ szükségünk vau. hiszen nem íióvai. Talán kalandokat tere -, mert megunta
<-zert tjremtettünk, hogy egymáss ellen, egy- a szomorú magánosságot és egy rég kisze­
o^s lovaséra, hanem ho^v eg ymás mellett melt.planéta felé rohan, hogy annak fényé-,
és egymás által I olJoguljunk ésmeoldogiisunk. ben közvetlen -- közelről g öm örködbe-sete
1ehat í
növelhetjük a gyermeke- Ezért van neki téten is melege. Vagy talán
ket együtt 6. és 10. év közötti úgy lehető— ha ctes vágyai keletkeztek s ezektől hevülve
vala nely égi ellenfelét m g ; lelkeremi eddig
együtt ke.l őket tartalmik s közö;
j -e
nevelésben részesítenünk a 10. és járatlan utama,, hogy megvívja vele Homéros
14. é ck között i , ké; ziiHön
oár a gyer- lantjára mé.íó csatáját (No, akkor vigyáz te
ni-k tndemínvos’> vaS7 produktív pályára,
is szegény Halley.)
vpedig a gim láziumnak
De közöttünk emberek közöm is történ­
kofának exkluzív volta miatt ez az nek csudák manapság.
vonalon ez.dő^zcrint
ég nem valóAz a nagy vágyakozás, melyet még ra

A

kora.

XI

6.

Megyei Népoktatás

i Rousseau kora szült, mely először a Liberté,
| Egalité, Fraternité jeligében öltött testet s a
. mely végeredményében a dolgozó milliók
inyomorgásának akar véget vetni, világ körüli
Sutjában hazánkba is elérkezett s bebocsájtást
ínyerve az uralkodó szivébe is még teljesebbé
tette a harmóniát közöte és népe között. Ezt
a nagy vágyakozást ma már nem csak az
éretlennek nevezett tömeg dédelgeti, hanem
| hazája történelmi traditióival egybeforrott,
4 társadalom igazi alapjait képező nagy erUplcsi eszméket ápoló és fejlesztő — de e
fellett valahára boldogulni is akaró — in­
telligens néprétegek is. Alidon tehát ebben
aj tekintetben is teljes az egyetértés az ural­
kodó és népének dolgozó milliói főzött, lé­
tázik egy néhány--“ezerből álló csoportocska, ,
njely ennek a nép boldogító igazságos érzés- •
ngk az érvényesülését, nehány üres jelszó j
segítségével meg akarja akadályozni.
■
Hát úgy e kérem ez is valóságos csuda ? ;
De történik még ennél különb csuda
isi azonban azt hiszem, hogy ez már csak 1
közöttünk tanítók között történhetik meg.

Kétségtelen, hogy a mi nagy bajainknak az
orvoslását legfeiülről nem akarják megtagadni.
És volna is mit gyógyitgatni. Itt van a nyug­
díj revisió, az ismétlő iskolai okatatás külön
díjazása, a gondnokságok és iskolaszékek
teljességgel fölösleges intézményének meg­
szüntetése, az ezzel ..járó szakfelügyelet be­
hozatala, itt van a tanítóképzés gyökeres
reformjának megalkotása, az 1907-iki külön
tanifói törvény aluli kimenekülés égető szük­
sége stb. Felsoroijak-e minden bajt ? Hiszen
uqtig elég lett volna csak az 1907-iki törvényt említenem, melyről hivatalosan azt
közölték egyesületünkkel, hogy „akadálya
méltányos kérésünk teljcsiülésének" (Ezt
azonban meg eddig nem adták köztudomásul
látunk hivata.osan kiküldött tudósítói.) Elég
1 ehetne csak ennek az akadály-törvénynek
a Ijétezése, hogy mindnyájan kivétel nélkül
megmozduljanak vezető kartársaink, nagyabb
eg’ esmeteink elnökei és a legnagyobb en
giával fogjanak hozza kötelességük teljesitésél ez, nem nyugodván addig mig ennek az
akadály-törvénynek nyomort teremtő hatalma
alql bennünket ki nem mentenek.
De őket ez a kötelességük cseppet sem
izgithatja, mert a cselekvés helyett úgy lát-

7. szám.

szik tökéletes nyugalomba helyezkedtek s
hallgatnak, miként a lehullásra megérett
gyümölcs a fa sürü lombjainak sötét hátte­
rében.
Hát kérem úgy gondolom, hogy ez ma
napság a többi között a fő-csuda.
Tisztelt vezetőinknek mentségük lehet
az a gondolat, hogy úgy is nemsokára (máj.
18.) összegabolyodunk a Halleyvel és akkor
ebben a nagyszerű égi párbajban úgy is
végére érünk minden nyomorúságnak, de mi
közkatonánk ne keressünk mentséget, hanem
lássunk munkához esetleg a vezérek nélkül is.
Egyesületünk 4 évvel ez előtt felvetette
a magyarországi tanítók szövetkezésének az
az eszméjét. Ez az eszme pártolásra talált
és ma már a megvalósulás előtt áll. Lépjünk
be mi is a szövetségbe s vegyünk részt a
rövid idő mnlva megtartandó szövetségi nagy­
gyűlésen s minden erővel hassunk oda, hogy
ez a gyülekezet a magyarországi összes ta­
nítók nevében kívánja az 1907-i akadály­
törvény eltörülését s a tanítóságnak az álta­
lános köztisztviselői érdekekbe leendő belehelyezését. Mert nekünk a legfőbb bajunk, hogy
mig minden közszolgálatbeli alkalmazott ja­
vadalmazás tekintetében egy közös törvény
1 alatt áll, ide tartoznak a tanfelügyelőségi és
ministeriumi tanügyi emberek is; addig mi
tanítók mindenkitől — meg a saját főnökeink­
től is — elszigetelve, külön törvény alá vagyunk
• rendelve. Midőn aztán a többiek — a fő­
■ nökeik is — közös erővel a helyzetet javít­
ják, a külön törvény miatt mi mindig kima­
radunk a jóból. Ha tehát ennek a külön tör­
' vénynek az eltörrlését kivívjuk, vége szakad
minden további mellőzésünknek.
Én a magam részéről szívesen kiveszem
, ebből a munkából is a részt és ha t. kartárj saim helyben hagyó szándékukat velem le­
vélileg közük, nyomban megteszem az előzetcs intézkedéseket a központi bizottságban
s azután a szükségeseket az egész tanügyi
sajtóban, (A fővárosiban már meg is tettem.)
<végre a szövetségi nagygyűlésen,
- - -b. véleményüket még a
Kérem tehát
jövő hét folyamán a következőkre nézve:
Kivánják-e, hogy egyesületünk az orszagos szövetségbe belépjen s ezzel a befejezéshez közelebb hozzá az önmaga áltál
fölvétett eszmét ? Igen, vagy nem ?

7. szám.

Megyei Népoktatás

Kivánják-e, hogy a legközelebbi szö­
vetségi nagygyűlésen egyesületünk magát
képviseltesse, ott a külön tanítói törvény
eltörlésére vonatkozó fentebbi indítványt elő­
terjessze és elfogadásra hathatósan ajánlja?
Igen, vagy nem?
Kivánják-e, hogy ez irányban a köz­
ponti bizottság — az idő^ rövidsége miatt
haladéktalanul intézkedjen ?
Előbb segítsünk magunkon a mennyit
csak lehet; azután ha kell — hadd jöjjön
az a Halley.

előadásokat tart, melyek iránt általános
az érdeklődés. Ez' a testület különben
igazán lelkesen szolgálja a közműve­
lődés ügyét -

Kosárhiáintás. A cibakházi áll. elemi
vásáétéri népiskola 52 méter hosszú folyosó­
ján megnyílt a kosárfonó gazdasági ismétlős fiuk kiállítása. Február 6-dikától I6-dikáig
szívesen látja Mohács István igazgató' az
érdeklődőket Belépti dij nincs. Kiállításra
kerül 970 darab, melyek közt van sok kisebb,
nagyobb szőlőszállitó kosár, baromfiszállitó
kosár, piaci kosár, boros üvegnek alkalmas
kosár,
tyuktojató, kocsioldal, stb. . . .
Józsik 7}éla.
A tanfolyamot a nagym. m. kir. minis­
terium ez évben 500 koronával támogatta.
Kosarakat fontak a gazdasági ismétlős iskola
növendékein kívül a legényegyesület tagjai
is és 3 nős ember.
A tanfolyam kettős célt szolgált. Elvonta
a serdülő ifjúságot a téli dolögtalanságban
Köszönetnyitoánifás. A vallás és köz szokásos erköícsrontó kocsmázástól s némi
oktatás, min. Mayer László csépai esperes­ keresethez is juttatta őket. A kiállított tár­
gyak mind eladók s a befolyó összeg egy
plébánosnak a csépai rkath. iskola építésére része a kiállítóké, másik része a kosárfonpda
18.197 kor. adományáért köszönetét és elis­ alaptőkéjét gyarapítja.
kiállított tárgyak
merését nyilvánította.
fele annyi árért kaphatók, mint a mennyi
rendes áruk volna.
Fi sjolnofti fanifóh mulatsága f. hó
A legügyesebb három fiú 4—4 korona
8-án igen jól sikerült egyik bálja volt a far- jutalomban részesül.
•
Kívánatos volna, hogy Mohács István
sangnak. Olyan otthonias, cs:$aládias kedves
mulatság volt, amilyen szokott lenni s ami­ igazgató lelkes buzgalmát legalább a kiállítás
látogatottsága jutalmazná. A miért kosárlyennek lennie kell a tanítók báljának mindig vásárló hölgyek jelenléte kívánatos, de nőtlen
is mindenhol. Hanem — s e;t sajnosán kon­ urak is kaphatnak akármennyi kosarat.
statáljuk — ez nem épen a tanítók érdeme
H höjig. bböííság Üléséből. Személyi
(tisztelettel kivételnek jelentjük ki a jelenvolt pótlékkal jutalmazásra a vall.- és közoktatás­
vezető és rendezőket) Szolno< 60—70 tagú ügyi ministeriumhoz fölterjesztettek: 1. Pofa
testületéből jelenvolt 10 mondd „tiz“ tanitó Gyula dévaványai, 2. Erdélyi Róza török­
szentmiklósi, 3. Horeczky Béla tiszaföldvári,
s tanítónő, elég egy. csudálatosisan megfogha- 4. Kerekes Mária karcagi, 5. Nagy Árpád
tatlan közönyre vall ez; közönyre a saját mezőtúri, 6. Boros Ambrus karcagi esetleg
ügyeikkel szemben. Érthetetlen, hogy a ta- még, 7. Csukás Aühály mezőtúri és 8. Elenitójf által rendezett „tanító-bálról" épen a fánthy Mária jászberényi — tanítók, illetve
tanítók hiányzanak. Általános feltűnés és be­ tanítónők.
Eskütétel- A hét folyamán hivatali esküt
szédtárgya volt a tanítók elmaradása sajáté
tettek a kir. Tanfelügyelő előtt, Szmák ,Ida
mulatságukról. Hanem azért a mulatság igen Arzella jászberényi irgalmas*rendi nővér és
jól sikerült.
Tábory Sarolta jászapáti rkath. tanítónő.
Cibakházán a vörhenyjárvány elmúltá­
Helyreigazítás. Csépárói írják:
val
az
iskolákat újra megnyitották.
Somodi Dezső tanitó népi az iparKisújszálláson
hétig járvány miatt
társulatot alapította meg, hanem az zárva volt iskolákat 5 szintén
megnyitották.
ipartestület kebelében da árdát szer­
Tisjabőn Neumann Viimos ur tanitó,
vezett" — ami Somodi érdemeit sem­ Jánoshidán Hollós János ig.-tanitó vemiben sem kisebbíti.
zetésével a tantestület és elöljáróság együt­
tesen — ismeretterjesztő népies előadásokat
Turhenén az áll. r
_ _iskola
_ _ „ ta- rendeznek közhasznú és közismereti tárgy­
nári testületé ismeretterjesztő szabad­ sorozattál.

8. '

7. szám.

Megyei Népoktatás

Szolnok, 1910. február 19.

II. évfolyam.

8. szám.

JÁSZHAGYKUNSZOLNOK-

fillamsegélyejéseh. Vad Erzsébet és
özv. Simon Miklósáé karcagi közs. polg.
leányisk. tanítónők részére 700—700 kor.
fiz. kiég. Cseh József dévaványai rkath. ta­
nitó részére 200 kor. fiz. kiég. ifj. Racskó
János jászárokszállási rkath. tanitó részére
300 kor. fiz. kiég. Szolomayer Lajos fegyverneki rk. tanitó részére 90 kor. fiz. kiég.
Ifkovics Kálmán jászapáti tanítónak 200 kor.
fiz. kiég. Mackó Ferencz jászapáti és Jánossy
Ferenc jászárokszállási tanítóknak I. korpót*
lék és Lukácsovich Sándor jászladányi rkath’
tanitó részére II. korpótlék engedélyeztetett
DéDflDánuán folyó évi február 9-én
tartott nőegyleti gyűlést, a helyi tanítók- és
tanítónőkből alakult énekkar: Jövel Krisztus
hivő népe (Lányi Ernőtől) s Hozzád szárnyal
buzgó imánk (Deák Gerőtől) kezdte meg.
Azután Kurdy Sándor gazdasági szaktanító
tartott a „tejkezelésről" szabad előadást. Ezt
követte Sáfrány Irénke tanítónő „A harminc
^pénz" (Szász Bélától) hatást keltő szavalata.
Jámbor Lajos igazgató, nevezett egyleti titkár,
meleg szavakban mondott köszönetét Kremán
Lajos kartársának, mint az énekkar vezető­
jének, odaadó fáradhatlan munkásságáért.
Úgyszintén Kurdy Sándornak, a helyi viszo­
nyokhoz alkalmazott, életből vett előadásáért.
Azután Sáfrány Irénkének adta át őszinte
köszönetét és gratulációját, tehetségéről tanú­
vallomást tevő szép szavalatáért. Melyek után
a teljes számmal megjelent tagok láttak a
harisnyakötés — s ruhavarráshoz, melyek a
helyi szegény gyermekek számára készülnek.
Tekintve az Egylet nemes célját, kitartást és
áldást kérünk munkásságukra!
fi} Uj ÜStöhÖS s a róla szóló minden­
féle mende-monda érdekli a gyermekvilágot
is, ezért közöl róla érdekes, eleven cikket
képekkel a Jó Pajtás, Sebők Zsigmond és
Benedek Elek képes heti gyermekiapja, leg­
újabb, február 13-iki számában. Dörmögő
Dömötör ur, a Mackó-nemzetség disze-virága
folytatja automobil-utazását Endrődi Sándor
pompás verset ir, Szem ere György elbeszé­
lést, Benedek Elek és Rákosi Viktor regényt,
Lampérth Géza verset, egy képes cikk a
párizsi árvízről szól. Van még e számban
uj rovat is Tréfa címmel, ezenkívül tréfás
képsorozat, rejtvényt, szerkesztői Izenet stb.
A Jó Pajtás előfizetési ára negyedévre1 2 ko­
rona 50 fillér. Mutatványszámot ingyen küld
a kiadóhivatal (Budapest IV, Egyetem-u. 4.)

IRODALOM.
jYleséjlünk.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfélügyelőség és a vármegyei tanitótestület hivatalos lapja.

Nem hajtom más baját, nem bánt a
zajongó
Tömegnek moraja,
Nem érdekel engem a bálok sorrendje,
Mulatságok zaja.

A
otthon,

<1 évre 6 korona.
Előfizetés: ! j,
1 /2 » 3
Megjelenik hetenként szonipaton.

Szerkeszti .
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
DE
kiadóhoz küldendők. Telefon 1113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

„Mesemondóban" vagyok én csak

Ez az én világom,
Mikor magam körül száz boldog gyer­
mekarc
Mosolygását látom.
Ragyogó szempárok figyelmesen néznek,
Minden szómat lesik.
Feledem gondjaim s velők együtt járom
Meseországait.

Aranyos virággal hímzett selyem rétjét
■ Szép Tündérországnak,
Hol tündérkirályfik, szép tündérlányokkal
Lenge táncot járnak.

Hát csak járjuk együtt, am g csak tehetjük
Kedves jó gyermekek,
S szívből megígérem, igaz szeretettel
Mesélek én nektek.
J. . .. néni.

Szerkesztői üzenetek.
S z. M. Kedves cikkét köszönettel kö­
zöljük. Mindig örvendeni fogunk, ha tollából
kaphatunk valamit; mert hisz az oizonyára
értékes dolog. Ismételt köszönet!
K ó r ó. Verse eléggé vonzó. A próza
tárgya a kivándorolt munkás élete ugyan
már — mondhatni — közönséges és mégis
van benne valami uj, ami érdekessé teszi, a
tónus. Mindkettő jönni fog.
Sz. M. Jászalsószentgyörgy.
A lapunk iránt tanúsított szives jóindulatukért
köszönet A lap rendes expediálására nézve
megtettük az intézkedést. .
N e m o. Verset hamarább nem közöl­
tettük helyszűke miatt. Most azonban már jön.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

A tanitó társadalmi
munkássága.
Itt benn a tanügj^i igazgatás középpontjában mintha egy magas hegyen volna az ember > e magas hegyről tekintene alá a könnyező vidékre.
S ameddig a szeme elllát, a mi vidé
künket’ látja a mi embereinkkel,' jó
ismerősökkel, testvérekkel. Ami ott a
szemhatáron ködbe vész el, az már
nem a mi földünk, az egy másik kis
világ.
S amint néz az ember és lát,
olyan különös dolgokat lát meg. A
dologban nyüzsgő-mozgó sokaságban
a sürgölődő ember-bo yban elnézem a
mi dolgozó munkásainkat; a tanítókat.
Hogy építik meg a társadalmi élet
alapjait, hogy javítják a pusztulásnak
indult épületrészt, hogy vezetik, irá­
nyítják itt-ott a csoportok munkássá­
gát, s hogy veszik ki részüket mindeohol, ahol valamit teremteni lehet.
S mindezt miért? Mi készteti őket a
más bajának enyhítésére, a mások jobb­
létének munkálására?
Az emberek szeretete.
Igen bizony! Ez az a mozgató
erőj mely a tanitósáj ot munkára serkenti az iskolában és iskolán kívül; a
Krisztusi szeretet.
s ml a jutalom érte? Jócseleke-

deleiért hálátlanságot arat.
Nem, — nem épen igaz; szere-<
tetet, tiszteletet. Csak kevés azok száma,
kik a jóért rosszal, szeretetére gyülölettef fizetnek.
Elnézem, hogyan veszik ki részü­
ket a tanügy munkásai a népmivelésben. Ifjúsági egyesületeket, társaskö­
röket, dalárdákat, fogyasztási és érté­
kesítő szövetkezeteket, háziipari tan­
folyamokat. ismeretterjesztő előadáso­
kat szerveznek, tartanak és vezetnek.
Munkájuk nyomán műveltség, jólét fa­
kad; s munkásságokat a nép, a tár­
sadalom őszinte szeretettel, tisztelettel
honorálja. Az ilyen tanítók állanak
aztán igazán hivatásuk magaslatán, s
az ilyen tanitó érzi azt a lelki gyö­
nyörűséget, amit csak a padegogus
érezhet, midőn szivét, lelkét átplántálva
embertársaiba, annak gyümölcsét meg­
érni látja.^Milyen boldog, édes érzés!
De hát e földön semmi sem tö- \z
kéletes. Hogy lehetne az a tanitó öröme.
Ott a rut önzés, az irigység, mely
szétvonást teremt a legerősebb egyet­
értésben, s jobb célra érdemes erővel,
kitartással igyekszik a jók munkáját
megrontani..
Sajnos, csak a napokban történt
egyik intelligens városban, hogy a da­
lárdát vezető tanítót hitfelekezeti hatósága a dalárdavezetéstől eltiltotta, mert
Ez a_
erre tőle engedélyt nem kért. E_

2

Megyei Népoktatás

tanitó több mintegy évtizede vezeti az
énekkart közmegelégedésre, közbecsülésre. Soha tőle senki nem kívánta,
hogy engedélyt kérjen erre, de nem [
is volt rá szüksége. Ez egy tanítónak
egyenesen hivatása, bár nem feltétlen
kötelező. Azonban csak annál inkább
érdeme, hogy minden anyagi haszon
; nélkül, csupán az ő lelke, s az embe- riség gyönyörűségére munkálkodik. S
akkor, midőn munkásságával ember- í
társainak élvezetet szerez, a lelket a I
szép iránt fogékonnyá tenni törekszik,
a művészi Ízlést fejleszti s igy a köz
javát munkálja, akkor akad egy balkezű hatalom, mely mindezt halomba
dönteni igyekszik megfoghatatlan el­
lenszenvből a dalárda és vezetője I
iránt.
S nem ez az egyetlen eset.
Ugyan kérem nem csodálatraméltó
j az az erős kitartás, amelylyel .mégis
igyekszik a tanitó a szépért, jóért sikra| szállni, a tömeget jóra fogékonnyá tenni;
arra lelkesíteni. Hogy mikor a^rut ön­
zés, kicsinyes, a más iránt megnyil­
vánuló szeretet, tisztelet irigylése gán­
csot vet a nemesebb törekvések elé,
s azt meghiúsítani törekszik, akkor a
tanitó, — bár fájón esik lelkének a
méltatlan üldözés, rosszakarat, — nem
j csügged, hanem fokozott erővel foly­
tatja munkáját s halad célja felé. Ta­
lán nem érheti el célját, talán bele­
pusztul a rettenetes küzdelembe, a
gonosz elleni harcba; de azzal a gon­
dolattal és hittel hullatja ki kezéből a
küzdő fegyvert, hogy az utánna jövő
j friss erővel, uj lelkesedéssel veszi kei zébe a zászlót, s küzd vele, mellette,
mig diadalt ül a sötétség fölött a vi­
lágosság, a gonosz fölött a jó, s bol­
dog lesz újra az emberiség.
S ha mindenki hálátlansággal,

8. szám.

mellőzéssel fizetne is, a tanitó meg­
marad mindenkor az emberiség javát
előmozdítani törekvő, a szépért, jóért
lelkesedő harcos-munkás, mert erre
ösztönzi őt az emberek iránti szerétete.
(cf.)

Nyoicosztáiyu
népiskola.
(Folyt.)
A nyoicosztáiyu népiskoláról szóló ta­
nulmánnyal kapcsolatban a következőkben
közöljük Volenszky Gy. fővárosi polg. isk.
igazgatónak ahhoz fűzött észrevételét.
Ha a pályaválasztásba társadalmi tagolt­
ság szempontjaiból Ítéljük meg a nyolcosztályu elemi népiskola tervét, akkor minden­
esetre cikkíróval kell tartanunk. Akkor az
volna a leghelyesebb, ha csak négyosztályu
elemi népiskola volna és azután következ­
nék egy négyosztályu, a polgári,- gimnáziumés reáliskola négy alsó osztályát magában
egyesítő középiskola. Így a pályaválasztás is
eitolatnék a 14—15 éves korig; addig az
összes ifjúság tanitásnevelése egy iskolában
folyna, megvolna a társadalmi együttérzésre
nevelés, szoktatás. De ennek a tervnek úgy
nálunk, mint a legtöbb külföldi államban a
közoktatási berendezés ellent mond. Nem
vitatjuk most, hogy jól van-e igy, csak a
tényt hozzuk föl. Az is bizonyos, hogy az
1868. évi XXXVIII. t.-c. 49. §-a a 6-ik élet­
évüket betöltöttekre 12-ig évökig kötelezően
előírja a mindennapi elemi népoktatást; az
50. §. pedig a 12-ik évöket betöltöttekre 15-ik
évökig az ismétlő elemi népoktatást. A min­
dennapi tankötelesekre tehát az elemi népis­
kola 6 osztályának, az ismétlő tankötelesekre
pedig az ismétlő elemi népiskola köteles lá­
togatását. Há már most a székesfővárosi elemi
népiskolai kartársak az elemi népiskolai 6
osztályt még két évforyammal megakarvan
toldani, ezzel a nyolcosztály elemi népisko­
lát tervezik: csak azon helyes elvet akarják
az életbe átvinni, hogy az ismétlő iskolát is
a rendes iskolázás keretébe bevonják, miáltal
mindenesetre a népmüvaltséget jelentékenyen

8. szám.

Megyei Népoktatás

fokoznák. Hogy miként fog ez sikerülni, mi­ miszerint a polgáriskola ncgyosztályának*si­
kor még legtöbb helyt az elemi népiskola 6 keres elvégzését követelik meg. Ami pedig
osztáiya sincs meg; ez mindenesetre nagy ij az egyes iskolák munkájának, tanerőik értékiviteli nehézség, de a székesfővárosban mégis í■ kének mérlegelésé^illeti: mindig a minden­
legkönnyebben küzdhető le. Valahol csak fajta iskola- és munkásaik megbecsültetését
kezdeni kell a megvalósítást. A közművelő­ i hirdettük. Valamennyi ily intézmény hazánk
dés általános emelkedésére nagy haszon lesz, kultúrájának, ezzel jóllétének fellendülésén
ha a népnek minél szélesebb rétege óhajtani fáradozik.
fogja a nyoicosztáiyu elemi népiskolát, ha
nem elégszik meg a négy osztályú elemi nép­
iskolának jól-rosszul elvégzésével, a 6 osztályu elemi népiskolának szórványos fönntartásával, annak is legt öbb helyt olykép,
fogy egy tanteremben egy tanitó keze alatt
ugyanazon egy órában tanul az I—VI. osz­
A „Közoktatás" legutóbbi számátály. A hatosztály fölé szervezett ismétlő nép­
vesszük
a következőket. A Ma­
ból
oktatás pedig ma is nag;yobbára vasár- és
gyarországi
Tanítók
Szabad Egyesüünnepnapi pár órai összi;ejövetel. Gazdasági
• leiének múlt évi kezdeményezői, az^
szakirányba kifejlesztése sem vezethet a csej akkori kormány törvénytelen tilalma
kély óraszám, a nem rendszeres oktatásneve■ folytán csak most kísérhetvén meg
lés miatt eredményre, ^inden esetre ezen
‘ újból az egyesületnek megalakítását,
okok vezetik a székesfővárosi elemi népis­
az előkészítő bizottság nevében az
kolai kartársakat a nyoicosztáiyu elemi népI
érdeklődőket, az alapszabálytervezetiskola tervéhez. Azt is helyesen emelte . ki
j nek alább között kivonatára hivatkozva
cikkíró, hogy a polgáriskola nemcsak általá­ I arra kérjük, hogy amennyiben az
nos kulturális szemponttól örömmel üdvözli
I egyesület megalakítását helyeslik sziaz eszmét, hanem a saját érdekében is. Azt
I veskedjenek azt velünk közölni.
tagadni nem lehet, hogy a polgáriskola I. és
A küszöbön álló politikai demokII. osztályába csaknem piinden osztályba ki­
■ rácia számára akarjuk megadni a
vétel nélkül összeverődik nehány oly tanuló.
színvonalú, intenzív,
demokrai
i i
r
i magas b£iiivunaiu.
iincii^ivT uciuvMaakik elörelathatolag a polgáris oa negyosz- ,
népkulturának egész tervezetét,
tályát nem képesek sikerre elvegezni. Ezek- i; A
isko|apolitjka és a tudo.
nek jobb az elemi népiskolai tanfolyamot I
.....
। mányos pedagógia
számára
akarjuk
folytatni. A tanoncoktatás színvonalának eme­
’ meghódítani a magyarországi közok­
lése is ajánlja a tervet. Hiába kívánjuk, hogy
tatásnak egész rendszerét. Küzdeni
iparos,- kereskedőtanoncaink a polgáriskola
akarunk meddő és korhadt intézmé­
négy osztályát végezzék, el. Még a székesfő­
nyék, szédelgő, cinikus jelszavak és
városban is az előkészítő és az I. osztályok a
céda, tudománytalan kuruzslások ellen,
tömöttek; vidéken mejg még több az írás-,
hogy ezek helyére, a pedagógia kizá­
olvasás és a számolás elemeivel küzködo tarólagos respektálásával a való világ­
nőne. Ha általánosabb lesz a népben az elemi
nak reális ismeretes s a gondolatnak
népoktatás teljes tanfolyama utáni vágy, min­
teljes szabadsága számára épüljön
denesetre ezen szomorú tanoncoktatási viszo­
meg egész közoktatásunknak modern
nyok is javulnak. És majd lassan odajutunk,
rendszere. Ehhez a nagy és hosszú
hogy nemcsak a négy-, hatosztályu elemi­
küzdélemhez hívjuk az emberi művelő­
nép, de a tervezett nyoicosztáiyu eleminépis­
désnek minden barátját s -különösen
kola sem lesz elég. Akkor mindenesetre el­
a magyarországi iskolák emelkedett
érkezik azon óhajtott állapot, hogy ipari- és
kereskedelmi, egyszóval közgazdasági föllen- lelkű embereit és testületéit.
Az előkészítő-bizottság nevében:
dülésünk, ezen pályák nagy fölkaroltsága, a
Ember
Jenő fővárosi tanitó, Zigány
rajtuk való jobb boldogulhatás még az ily
Zoltán
főv.
polg. isk. igazg.
janoncoktól is magas műveltséget fog kívánni

Jíagyarországi Tanítók
Szabad egyesülete

Megyei Népoktatás

8. szám

A Magyarországi Tanítók Szabad i — mint mondták — az ő kormány­
Egyesülete alakuló közgyűlését vasár- I zásuk csak átmeneti. Hogy több nem
nap tartotta meg Budapesten. A köz- sikerült, oka az hogy nem lehetett
gyűlést Somogyi Béla felsőkereskedelmi i felrázni a tanítóságot és nem sikerült
iskolai tanár nyitotta meg. Felemlítette, * eloszlatni a mámort, melybe a „nemzeti
hogy az egyesület egyszer már meg- j kormány" ejtette az országot. Appo­
alakult, de Apponyi Albert nem hagyta : nyi Németországra hivatkozott a ta­
jóvá alapszabályait. Fel is olvasta a í nitók fizetésrendezésekor benyújtott ja­
ministeri leirat indokoló részét. Hadd vaslata tárgyalásakor s félrevezette a
törvényhatóságot, mert azt gondosan
álljon itt:
„A bemutatott alapszabályok a elhallgatta, hogy egy olyan fizetési
létesiteni szándékolt egyesület céljai i rendszerre hivatkozott, melynek alapos
közé oly feladatokat állítanak, ame- ; megjavítására a törvényjavaslat ott ép
lycknek'egyesületi szervezetben való ^kkor készült el.
A megnyitó beszéd után agyülés
munkálása a tanítóknak, mint közhi­
elhatározta
a megalakulást s a köz­
vatalnokoknak, szolgálati viszonyába
gyűlés
vezetésére
felkért Zigány Zoltán
ütközik. A tanítóság személye es a
elnöklése
mellett
letárgyalta az alap­
\nép nevelés tárgyai érdekeit eddig is
mbb olyan intézmény szolgálja kifo­ szabálytervezetet s megválasztotta az
gástalan eredménynyel, melyek a ta­ ideiglenes tisztikart. Az elnöki állás
nítókat egységed vezetés alatt tömörítik betöltését azonban későbbi időre ha­
s melyekkel szemben, ha a tanítók lasztotta.
egyéni gondolkozásuk és vonzalmuk
szerint külön—külön csoportosulnak,
ez csak széjjelhuzó, talán ellentétes,
HÍREK.
de mindenesetre eltérő irányzatok meg­
rögzítésére vezet, melyek a tanügy
egyöntetű és céltudatos vezetését ép
R főispán búcsúja. F. hó 13-án
úgy hátráltatják, amint lehetetlenné
búcsúzott
el megyénk főispánja a vár­
teszik a pályatársak harmonikus köz­
megyei
tisztikartól,
a jegyzői, lelkészi,
szellemének kialakulását.
tanítói,
tanfelügyelői
kartól és a vm.
1908. febr. 14.
Apponyi sk.“
Somogyi Béla ezután rámutaott tanítótestülettől.
A kir. tanfelügyelői kar nevében
arra, hogy a volt kultuszminister, e
Eötvös
K. Lajos kir. tanfelügyelő
rendeletben hirdetett elvével szemben,
mondta
el
a következő tartalmú búcsú
megengedte a tanároknak felekezeti
beszédet
:
alapon való szervezkedését, de, azt az
Méltóságos Gróf Ur!
egyesületet, mely először kísérletté
volna meg közös célra egyesíteni a
A vármegye kormányzásától a poli­
tanférfiakat, széthúzó törekvésekkel vá­
tikai viszonyok változása miatt visszavo­
dolta meg. Azt állítja, hogy az okok,
nulása sajnálatos, de kötelességhiven meg­
melyek az egyesületet életre hívták,
ragadott alkalmat nyújt Méltóságod előtt
ma is fennállanak, sőt ma inkább,
bucsutisztelgésre és hálás köszönetünk
mint akkor. Statisztikai adatokkal bi­
nyilvánítására a vármegye népoktatás­
zonyítja, hogy Apponyi uralmának
ügyének és az azt vezető kir. tanfelügyfénykorában siralmas züllés volt a
elöségnek mindenkor kegyes és hathatós
népoktatás. A tanitók helyzetének va­
támogatásáért. E hatalmas támogatás tette
lamelyes megjavítását valósággal kilehetővé, hogy az utolsó öt év népiskolai
kényszeritették Apponyitól. Egész sor*
fejlődése az előző 25 évével ér • fel. És
hírlapi és képviselőházi nyilatkozat van
nemcsak külterjes fejlődést jelent az isko­
arról, hogy Apponyiék a fizetésrende­
lák ily nagymérvű szaporodása és az is­
zésre nem akartak vállalkozni, mert
kolavezetői anyagi helyzetének följavitása,

8. szám.

Megyei Népoktatás

hanem a népoktatás belső fejlődésében is §-a alapján csak oly hosszabb szolgálat­
maradandó nyomokat hagyott Méltóságos tal biró tanitók tarthatnak igényt, kik ered„Giyes és érdemes szolgálataik dacára is
gróf urnák bölcs és buzgó irányítása.
tényleges
igazgatói állásba nem jutottak.
Ugyanis Méltóságod nemcsak, mint
főispán, hanem mint e vármegye legelső
PénZfárDbSQfllaí. Vármegyei Egyesülegazdája is fölkarolta a népoktatás azon uj , tünk központi bizottsága f. hó 12-én pénz­
irányú törekvését, melylyel az eddigi val­ tárvizsgálatot tartott. A vizsgálat csak a megláserkölcsös és értelemfejlesztő nevelő-ok- i lévő pénzkészjet megszámlására és a pénztár
tatás mellé az ügyességi oktatást, a mun- 1 kezelés módjának constatálására terjedt ki,
kára szoktatást s a testi nevelést is, mint mert a bizottság a kiküldött tagoknak részegyenlően fontos népművelési tényezőt ■ letesebb illetve teljes átvizsgálásra megbízást
sorakoztatjuk. A munkát tanítási közép- ' nem adott. Kiküldettek: Bernald Lajos, Gvepontá tevő induktív foglalkoztató módszer nes József és Bozsik Béla oiz. tagok, Pofőleg a nagyszámmal létesített tanyai isko­ • lónyi Mátyás elnök s Udvary Ferenc főjegyző,
lákban érvényesül, de a gazdasági ismétlő i A vizsgálaton Gyenes József nem jelent meg.
iskolákban is uralkodóvá, lett.
i Constatálta a bizottság, hogy Muhy Sándor
Épen mert népiskoláinknak ily gya­ Sándor pénztárnok lelkes buzgalommal igyek­
korlati irányban fejlődése, amily örvendetes, szik egyesületi pénztárunk, eddigi lanyha ke­
továbbfolytatása és befejezése ép oly kí­ zelésének fogyatkozásait eltüntetni és a tagok
vánatos : bucsutisztelgqsünk kéréssel is for­ pontos névsorának beszerzésével és az ellenMint kitűnő nyugtás befizetési rendszerrel a Jövőre nézve
dul Méltóságos gróf árhoz.
i
i
gazd.
egyesületnek minden sérelemnek elejét venni. A Muhy
gazda és a vármegyei
elnöke ne szűnjék me továbbra is felka- ' Sándor által szerkesztett folyó évi és múlt
roló gondjába venni és hatalmasan támo­ 1 évi pénztári naplót átvizsgálta s a benne
gatni népoktatásunknak egy gyakorlati összesített tételekben foglalt. összegeket a fi­
irányú fejlődését és ainak munkálásában zetési okmányokkal ós a pénzkészlettel egyező­
a kir. tanfelügyelőség tagjait.
nek találván, — aláírásával lezárta. MqgállaÁldja meg az isten ügyünkkel és 'pitora, hogy Egyesületünk vagyona éz idő
személyünkkel minden kor éreztetett kegyes szerint 22420 kor. 48 fill., melyből 5294 kor.
támogatásáért.
94 fill. kinnlévő hátralék a többi 17125 kor.’
A távozó főispán váilaszában kijelentette, 54 liil. készpénz. Tárgyalta a bizottság a
hogy mint eddig, úgy eztután is, mint magán­ törökszentmiklósi kartársak beadványát is,
ember is mindig szivén viseli a népoktatás- melyben azok kijelentik, hogy 1905-től viszügyét S támogató jóindulatát ezután sem szamenőleg összes fizetési kötelezettségeiknek
fogja megvonni.
eleget tettek; kérik, hogy a terhűkre 1905-től
Ezután a vármegyei tanítótestület nevé­ visszamenőleg kirótt tartozások töröltessenek.
ben a megjelent tanítóság élén Polónyi Má­ Minthogy a befizetés ténye a pénztári köny­
tyás elnök búcsúzott a főispántól.
vekből constatálható nem volt, a bizottság
Tanitóüáltojás. Kőtelek községhez tar­ ezt a kívánságot nem teljesíthette, mert vé­
tozó Hunyadfalván Száva Lajos oki. tanítót leménye az, hogy befizetéseket a pénztári
iratok igazolása s e mellett felmutatott nyug­
választotta meg a községi iskolaszék.
ták nélkül nem ismerhet el az Egyesület
A szolnoki. „Tanítói Otthon" céljaira nevében.
Szolnok város képviselőiéistülete ingyen tel* A szolnoki „S?aba3 Lyceum“ f. hó
ket adományozott.. Ezzel a vármegyei tanító­
ság régi vágya a megvalósulás stádiumába >23-i szerdai előadásán „Egy kis pedagógia44
jutott. Hálás elismerés illeti érte Szolnok vá- cimmel Eötvös. K. Lajos kir. tanfelügyelő tart
| előadást, mire ezúton is felhívjuk kartársaink
'ros nemesem gondolkodó közönségét.
: szives figyelmét.

Személyi pótlékkal jutalmazásra egy

Analfabéta tanfolyam a kasjárnyában.
közokt. ministeri körrendelet értelmében első1
Gramma
Aurél szolnoki áll. tanitó az anaL
sorban ezután az 1907. évi XXVI. t.-c. 9.

Megyei Népoktatás
____ __________________—-------- —|--------------q

fabéta katonákat oktató tanfolyamot nyitott a
68. gy. e. laktanyájában. E tanfolyamon az
irás—olvasás mesterségén kívül közismereti
előadásokat is tart a tanfolyam-vezető tanitó
s mint értesülünk igen jó sikerrel.

Dörmögő Dömötör a t. Hájban. Hiába
napolták el a t. Házat, a „Jó Pajtás" Dör­
mögő Dömötörje, a tekintetes mackó ur va­
lahogy bekerült a Házba s majd dikciózik
is, ha ugyan ki nem tessékelik. A tekintetes
ur kacagtató, története mellett egész bokrétája I
van a „Jó Pajtásában a szivet lelket neme­
sitő olvasmányoknak, komoly és tréfás ké- j
peknek. SebőkZzigmond, a szerkesztő tovább
fűzi Dörmögő kalandjait. Benedek Elek, a
főmunkatárs a Székelyföldön utaztatja olvasóit,
Rákosi Viktor, a bécsi diákok 48-iki szerep- !
lését írja meg érdekfeszitő regényben. Móric '
Zsigmond pedig a haragos hóemberről mond
históriát. Versek, apró mesék, fejtörő stb. I
egészítik ki a „Jó Pajtás" legújabb számának ;
kedves tartalmát. A „Jó Pajtás" előfizetési ;
ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona,
negyedévre 2 korona 50 fillér. Megrendelhető
a kiadó Franklin-Társulatnál (Budapest, IV. i
Egyetem-utca 4. sz.), mejy kívánatra ingyen. i
küld mutatványszámot.

IRODALOM.

Prinz karácsonyi
vakációja.
Prinz, egy kis nemzetközi fehér kutyus
(nemzetközi, mert semmiféle szakértő nem
döntheti el, melyik faj leszármazottja), kite­
lepedett a ház elé, a küszöbül szolgáló ter­
méskőre, téli verőfényen sütkérezni.
Prinz különös ismertető jele, hogy fe­
kete felső ajka nem ér le apró gyöngyökből
álló fogsoráig, s azért mintha mosoly deren­
gene furfangos pofácskáján. Orrát magasre
tártja, s úgy közli, éleményeit a mellette buk­
dácsoló csámpás fekete tacskóval, s egy nagy
borzas házőrzővel, mely a szomszédék ala­
csony kerítésének támasztva két első lábát,néz át és fülel ...

8. szám.

— Azt hiszitek, hogy karácsonykor el­
vesztem ? Szó sincs róla . . . Csak különös
események kényszeritettek arra, hogy rövid
időre másutt üssem fel sátorfámat. A dolog
igy történt. Karácsony előtti szerdán ebédet
főző gazdasszonyomhoz átnézett Juszti néni
Juszti nénit jól állhattam ugyan, mert egy­
szer se rúgott meg. ha a lába alá kerültem,
de most szerettem volni valamennyi fogamat
lábikrájába vésni. Mert igy szólott urnőmhöz:
„Csak utazzon el nyugodtan, kisasszonykám
vigyázok én szobájá kulcsára, a fára meg a
szénre, A Prinz urfira is lesz gondom. Új­
évkor az Erzsi kisasszony úgyis hozzám köl­
tözik. Vakációjuk alatt átviszegetem magam­
hoz takaros kis fehér bútorait, hogy , csak a
kész rendre gyüjjön haza."
Juszti néni szavaira méltatlanságomban
elvakkantottam magamat, mire gazdasszonyom
ujjával az oromra koppintott, mivel „ok nél­
kül" ugatok. Pedig volt-e valaha valakinek
nagyobb oka az ugatásra? Már azon is ele­
get csudálgoztam rövid életemben, diogy igy
Karácsony előtt az emberiség két részre osz­
lik. Az egyik süt, főz, házuknál a kutyák a
legizletesebb ételmaradékokban és zsíros levekben dúskálnak — a másik kihagyja hülni
tűzhelyét, pakol, utazik! Könnyelműen feledi
az egyetlen bölcs mondást, mely emberi agy­
ból ered : „Gazda szeme hizlalja a jószágot" —
és másra bízza hű kutyáját. De mit ugassak
arról a határtalan könnyelműségről, hogy
8—10 napig is magára hagyják á házat?
Hiszen hétköznapokon de szaporodna a fa,
meg a szén ha éberségem nem virrasztana
hanem hogy engem, a hű éjjeli őrt elutazá­
sukkor eltávolítanak — ilyet igazán csak rö­
vid eszü emberi teremtmények találhatnak ki.
Én megtettem a magamét. Ártatlansá­
gom bajyxfiosom talpaimat. Pakoláskor eleget
rángattam úrnőm szoknyáját, — miért nem
hederitett reám ?

Elutazása délutánján megint eljött Juszti
néni. Gazdasszonyom átadta neki szobája
kulcsát és igy szólt: — Meghagytam a tejes
embernek, hogy vigyen magának mindennap
egy liter tejet. Ebbe a papirosba pörkölt ká­
vét tettem, a virágos csuporban vaj van.
Süssön foszlós kalácsot az ünnepre.
Köszönöm a szívességét, kisasszonyka.
A testvérem is küldött sonkát, meg pénzt —

8. szám.

7.

Megyei Népoktatás

és kicsi kell már nekem, magányos öreg •velük az utcán keresztül. Hogy ujjongtak a
asszonynak. Lesz már mindé lem, csak tudja fiuk az utcán!
Átvittem úri gavallériá'
Katát is, az
Isten — nem igen éhezek ra semmire se.
!
Erzsiké
bábuját,
ki
mindig
ott
ül az egyik
Mostanában a vér olyan hirtelen neki­
fehér
széken
és
mosolyog.
Erzsiké
gyermek­
neki ront a fejemnek. Elszédülök bele. Pedig
kora
óta
mindig
igy
mosolyog
—
már ala­
már ittam áloest, a komámasszony javaslaposan megunhatta! Estére mindennel elké­
tára. Igen jó az szivrózsáról.
szültünk. Juszti néni lezárt nádfedelü házi­
— No hallja — Juszti néni! Hogy mer
kónkon minden ajtót.
maga áloest, vagy mi az isten csudáját inni;
Másnap ránk köszöntött Karácsony első
mikor azt se tudja, mi baja ?
I napja. Juszti néni magára teritette Erzsiké
Hát mit igyák? Azt szokták az ilyen
í barna posztó-kendőjét és ment a misére.
öreg- asszonyok Tán csak nem megyek a
Nem követtem. Az egyházi zene felzaklatja
doktorhoz, drága rossz orvosságért?
idegeimet
s vonítanom kell, , amit viszont az
ö
— De oda menjen. Nem rossz orvos­ ii emberek
nem vesznek jó néven. Hát minek
ságért. Jó tanácsért. Megfizetem én a doktort, okozzunk egymásnak kellemetlenségét?
patikát is ha valami baját érzi. De meg ne
Kiültem a Küszöbbre és vártam a tejes
halljam, hogy áloest iszik. Ne vesse a sza­ embert. Valakinek csak kellett reggelinkkel
vamat a háta mögé, akkor hozok magának I törődni, nehogy elemeljék. 4<is idő mu^va
egy szép fekete kendőt, — rojtos szélűt, a jött az ember, melléin tette .a zárt palackot
milyenre régen vágyása van.
s én őriztem. Aztán jött Juszti néni, felvette
Juszti néni szemei felragyogtak.
a palackot, reggeliztünk1 s békében voltunk
— Hogy eltalálja a ds^sszonyka az ’ egész nap. Délután szomszédasszonyok jötember gondolatját! Ha hoz megszolgálom. | tek Juszti nénihez tanyázni és este korán leNem lesz hiány a ház körű , se a Prinznek • feküdtünk.
Észrevettem, hogy Juszti néni az ágy­
nem lesz bántódása:
ban
megint
áloest ivott, és mozdultam egyet
Mihelyst nevemet emLtették, óvatosan
a falhoz lapultam, hogy majd elsompolygok. Azt mondta: „Csiba, te ! . Ejnye, hogy" ....
Csakhogy gazdasszonyom észrevett, s bár Nem értette meg jóakaratu figyelmeztetésemet.
Már már éltetett a remény, hogy az
hátamra hengeredve erélyes tiltakozással nyúj­
idő
gazdassonyom
hazajövetelé’g tűrhetően
tottam felé mind a négy lábamat, felemel a
telik,
el.
Jól
aludtam
s csak akkor ébredtem
szobába csukott, s igy legjobb akaratom
fel,
mikor
Juszti
néni
korán reggel a .„pászmellett sem kisérhettem ki kocsijáig.
• torok miséjére" ment. Kofán haza is jött.
Elment! Mit tehettem Fát? Megnyaltam
; Imakőnyvét az asztalra tette. Erzsiké meleg
Juszti néni ráncos kezét, nehogy azt gondolja,
i posztó-kendőjét végigteritette a lócán, melynem simpathizálok vele. (Asszonyok nehezen
i nek sarkában mosolyogva terpeszkedett az
bocsájtják meg az ilyesmit.) Füleimet ugyan
! Erzsiké babája. Engem a küszöbre ültetett:
leeresztettem, farkamat behúztam, de oda­ No Prinz urfi, szépen, vigyázz a tejre! Én
adással követtem otthonába melyben kettönmég lefekszem egy kicsit Aztán bereteszelte
kön kívül egy lélek sem volIt. Embere régen
belülről az ajtót
elhalt mellőle, fia más városban vállalt műm
Kis vártatva jött a tejes ember. Letette
kát. Kis háza, ócska bútora mindene volt,
mellém a palackot és tovább ment. Hegyezno meg drága szép rozmaríngbokraí az ab­
i tem a fülemet és vártam, hogy az öreg aszlakban. Nem csodálom, hogy Juszti néni
szony majd beveszi a tejet. Soká nem jött.
nem akart megválni tőlük, mert magam is a
Hogy fölébredjen, halkan, illedelmesen szümegszokás rabja vagyok, legszivessebben
költem és gyöngéden kapartam az ajtót,
saját otthonomban .fekszem
erősen, erősebben, mert ott .benn nem moz­
Másnap hurcolkodtunk. Lakótársunk­
dult senki.
nak, Erzsikének Juszti nénihez vittük minden
Ejha _ beh jó álma van! No, esak
holmiját. Hol egy czipőt szorítottam fogaim
had aludja ki magát szegény öreg asszony.
közzé, hol egy leejtett pántlikát, s szaladtam

á

8. szám.

Megyei Népoktatás

9. szám.

Szolnok, 1910. február 26

||. évfolyam.

JASZNAGVKUNSZOLNOKDideregve ültem ismét a küszöbre, s téren maguknak érdemeket szereztek. Az Ön
néztem a holt Tisza felett úszó vérvörös fel­ ügye pedig az 1907. évi XXVI. t.-c. 4. §-a
hőket. A füzes felett lilaszinüen ragyogott az alapján lesz elbírálandó s külön eljárás alá
ég, középen széles zöld csikkal. Szekerek zö- j esik. Ezen törvény értelmében előbbi feleke­
zeti iskolai tanítói állomásán élvezett maga-'
rögtek az utón egyre, másra.
Mi tanyáról költöztünk ide gazdasszo- sabb illetmény és mostani áll. tanítói kisebb
nyommal s nehezen szokom meg ezt a falut. fizetési közötti különbözetet személyi pótlék
Boszant a nagy lárma, s ki győz minden címén kapja. Kérvénye a novemberi közig,
szekeret megugatni? Terka, a szolgáló, föl- bizottsági ülésből a ministeriumhoz fölter­
dim, szintén azt mondja, hogy furcsa falu jesztett. Ezen személyi pótlékot feltétlenül
,/éX: nem arról kél fel benne a nap, mint a megkapja. K. M. Kisbecskerek. Kíván­
'tanyán. Ott a konyhával szemben kelt fel a sága szerint expediáljuk a lapot. Madarász
nap, itt meg a háta megett. Már nagyon , K. A lapot ezennel megindítottuk.
magasan állt a nap-s én még csak nem is |
reggeliztem. Igaz — mellettem állt a tejes ,
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
üveg de ahhoz nyúlni nem becsület, — meg i
aztán nem is dughattam volna orromat a ;
szüknyaku üvegbe. Ez még a ravasz róká­
nak sem síkéi ült, gólya-asszonyság zsurján.
■-------------------------- =r=--------------- =
Feldönthettem volna ugyan az üveget, de
mi tagadás, hozzászoktam virágos porcellántányéromhoz, s bár ősi kutya-szokás, nem
szívesen nyalok fel semmit se a földről.
Mit volt mit tennem? Újra erélyesen
kapartam az ajtót s mikor mégse nyílt ki,
। téljes erőmből ugattam. Semmi nesz. Szivkönyv és papirkereskedésében
' szorító csönd. -Reszkettem, dideregtem —
SZOLNOKON.
berekedtem.
Szentimrei Mártha.
(Folyt, köv.)

HIRDETÉSEK -w
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ

Szerkesztői üzenetek.
Kurdy S. Cikkét köszönettel közre­
adjuk. Bakonyi F. Sajnos kérésének csak
részben tehetünk eleget. Cikkét csak a követ­
kező számban közölhetjük. Werknerné
L. I. Nagysádnak lapunkban közreadott cik­
két a vidéki tanügyi lapok s illetékes fórum
igen tartalmasnak és helyesnek találta. Kérjük
szives közreműködését továbbra is. Tisztelet­
teljes üdvözlet. Pálmai K. Jászberény.
A múlt számban közölt személyi pótlékkal
kitüntetésre ajánlottak egész másnefnü okból
kapnak szem, /pótlékot. Ez t. í. az 1907. évi
XXVI. t.-cikk alapján olyan hosszú-szolgá­
lattal biró tanítók részére utal vány oztatik,
akik működésűk alatt erre tanügyi társadalmi

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle '
o ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Előfizetés:

í

J evre o Korpua.
„ 3
J

Megjelenik hetenként szombaton.

CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

fizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
adóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.

1 ményei iránt s igy fejlődésre hajlóbb,
' mint az iskola, akár a legmodernebb,
Egy kis pedagógia. I a mai iskola, amely csak a kijegecesej dett, szinte már történetiekké, classi— Föliegyzések abból az előadásból, amit a I kusokká V^lt igazságokkal, a kész taSzolnoki Szabad Líceumban 1903. február
noto/zfo^alkozik. Az élet pedig, az
• 23-án tartott — Eötvös K. Lajos.
élő társadalom szakadatlan fejlődésben lévén, , z uj meg_ uj .szükségletek
A szabad líceumi oktatás tárgyai , kielégítéséhez uj meg uj igazságok,
főleg az iskolai disciplinák közé még után szomjázik: ime az elégedetlen­
föl nem vett tudományágak s ezek ség forrása, az ellentét az . iskola és
közül is főként a gyakorlati éleiben az&élet (meg az ezt szolgáló’ tudományos nyomozások) között.
_
leginkább érvényesülök.
Hogy
a
tanítás
a
teljesén
kiforrt
A nemzetgazdaság, a statisztika,,
a fejlődéstan, a sociologia, a hygiene, kész törvényeknek, te intélyt igénylő
meg mindezekhez az uj nemzedék­ tanoknak készséges befogadására szá­
nek hozzánevelése: három évi előadó mit csak, azt. nevének etimológiája is
cyklusainkban ezekről az „iskolán kK szembetünővé teszi.
szó azonos az ősi daná­
vüli“ ok^tástárgyakról esett szó. Es
mindé modern tudományok átalakitó- val. A történetet, a törvényeket, az elet
és termeszei szabályait, a természetlag befolytak a neveléstudományba is,
amely szinte megujhodott fölfrissitő fölöttiség titkait a maguk merev kiala­
hatásuk alatt, kivált idióta hozzájuk az kultságában danával hirdették, tanítot­
ták nemcsak a táltosok, hanem utó­
egyéni nevelést irányitó „gyermektadaik a papok és énekesek is.. Danába
nulmányozás“ is járult.
foglalták a tanokat, hogy igy a kedélyt
De miként a felsorolt modern, és az emlékezést jobban irányítsák.
életre képző tudományok nem jutottak
Legrégibb magyar irodalmi emlékünk,
még be a középiskolai oktatás csarno­
a Ödallotti beszéd" is ily dana, rithkába, úgy kívül áll azon a pedagomikus alakú, befejezett tartalmú. Az
gia is.
erkölcsi és életbölcseleti. legrégibb es
Mi e rejtély kulcsa? Az iskolák leabecsesebb tanításaink a közmondá­
konzervatív természete. Az igazságo­ st szintén ily danák, kötött formájú,
kat nyomorító tudomány mindig 10
danolásra alkalmas tanok: élnék is
gékonyabb a gyakorlati élet követel- |

i

Megyei Népoktatás

5.

,
i

,

1
|
I

l
i
i
;

téren maguknak érdemeket szereztek. Az Ön
ügye pedig az 1907. évi XXVI. t.-c. 4. §-a
alapján lesz elbírálandó s külön eljárás alá
esik. Ezen törvény értelmében előbbi felekezeti iskolai tanítói állomásán élvezett maga­
sabb illetmény és mostani áll. tanítói kisebb
fizetési közötti különbözeiét személyi pótlék
címén kapja. Kérvénye a novemberi közig,
bizottsági ülésből a ministeriumhoz fölter­
jesztett. Ezen személyi pótlékot feltétlenül
megkapja. K. M. Kisbecskerek. Kíván­
sága szerint expediáljuk a lapot. Madarász
K. A lapot ezennel megindítottuk.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

HIRDETÉSEK -w
FELVÉTETNEK
' RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.

Szentimrei Mártha.
(Folyt köv.)

Szerkesztői üzenetek.
K u r d y S. Cikkét köszönettel közreajdjuk. Bakonyi F. Sajnos kérésének csak
részben tehetünk eleget. Cikkét csak a követ­
kező számban közölhetjük. Werknerné
ÍL Nagysádnak lapunkban közreadott cik:t a vidéki tanügyi lapok s illetékes fórum
i| en tartalmasnak és helyesnek találta. Kérjük
slives közreműködését továbbra is. Tisztelet-

teljes üdvözlet. Pálmai K. Jászberény.
A múlt számban közölt személyi pótlékkal
kitüntetésre ajánlottak egész másnemű okból
kapnak szem, pótlékot. Ez t. í. az 1907. évi
>pCVI. t.-cikk alapján olyan hosszú szolgá­
lattal biró tanitók részére utalványoztatik,
akik működésük alatt erre tanügyi társadalmi

Szolnok, 1910. február 26

11. évfolyam.

9. szám.

JÁSZNAöVKUNSZOLNOK-

Dideregve ültem ismét a küszöbre, s
géziem a holt Tisza felett úszó vérvörös fel­
hőket. A füzes felett lilaszinüen ragyogott az
^g, középen széles zöld csikkal. Szekerek zöí
rögtek az utón egyre, másra.
Mi tanyáról költöztünk ide gazdasszonyommal s nehezen szokom meg ezt a falut.
Éoszant a nagy lárma, s ki győz minden
Szekeret megugatni ? Terka. a szolgáló, fölqim, szintén azt mondja, hogy furcsa falu
0: nem arról kél fel benne a nap, mint a
janyán. Ott a konyhával szemben kelt fel a
pap, itt meg a háta megett. Már nagyon
jnagasan állt a nap s én még csak nem is
íéggeliztem. Igaz — mellettem állt a tejes
i^veg de ahhoz nyúlni nem becsület, — meg
atztán nem is dughattam volna orromat a
gzüknyaku üvegbe. Ez még a ravasz rókárjak sem siket ült, gólya-asszonyság zsurján.
Ijjeldönthettem volna ugyan az üveget, de
tlii tagadás, hozzászoktam virágos porcellán^nyéromhoz, s bár ősi kutya-szokás, nem
^zivesen nyalok fel semmit se a földről.
|l
Mit volt mit tennem ? Újra erélyesen
kapartam az ajtót s mikor mégse nyílt ki,
^Ijes erőmből ugattam. Semmi nesz. Szivjzoritó csönd. Reszkettem, dideregtem —
kerekedtem.

8. szám.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt' másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

fl kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés :

I 1 évre 6 korona.
3

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

- Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollúnkhoz küldendők.

ményei iránt s igy fejlődésre hajlóbb,
mint az iskola, akár a legmodernebb,
Egy kis pedagógia.
a mai iskola, amely csak a kijegecesedett, szinte már történetiekké, clássi_ Följegyzések abból az előadásból, amit a
Szolnoki Szabad Líceumban 1903. február kusokká vált igazságokkal, a kész ta­
23-án tartott — Eötvös K. Lajos.
nokkal foglalkozik. Az élet pedig, az
élő társadalom szakadatlan fejlődés­
I.
ben lévén, az uj meg uj szükségletek
A szabad líceumi oktatás tárgyai kielégítéséhez uj meg uj igazságok
főleg az iskolai disciplinák közé még után szomjazik: ime az elégedetlen­
föl "nem vett tudományágak s ezek ség forrása, az ellentét az iskola és
közül is főként a gyakorlati életben az élet (meg az ezt szolgáló tudomá­
nyos nyomozások) között.
leginkább érvényesülök.
Hogy a tanítás a teljesen kiforrt
A nemzetgazdaság, a statisztika,
a fejlődéstan, a sociologia, a hygiene, kész törvényeknek,- te intélyt igénylő
meg mindezekhez az uj nemzetién.- tanoknak készséges befogadására.szánek hozzánevelése: három évi előadó m.it csak, azt nevének etimológiája is
•
cyklusainkban ezekről az „iskolán ki- szembetűnővé teszi.
A
„tan
“
szó
azonos
az ősi danávüli“ oktátástárgyakról esett szó. Es
mindé modern tudományok átalakitó- vak A történetet, a törvényeket, az élet
lag befolytak a neveléstudományba is, és természet szabályait, a természetamely szinte megujhodott fölfrissitő föröttiség titkait a maguk merev kiala­
hatásuk alatt, kivált mióta hozzájuk az kultságában danával hirdették, tanítót-^
egyéni nevelést irányitó „gyermekta- ták nemcsak a.táltosok, hanem utó­
daik a papok és énekesek is. Danába
nulmányozás“ is járult.
foglalták a tanokat, hogy igy a kedélyt
De miként a felsorolt modern,
és az emlékezést jobban irányítsák.
életre képző tudományok nem jutottak
Legrégibb magyar irodalmi emlékünk,
még be a középiskolai oktatás csarno­
a Hallotti beszéd“ is ily dana, rithkába, úgy kívül áll azon a pedagó­
mikus alakú, befejezett tartalmú. Az
gia is.
erkölcsi és életböfcseleti legrégibb es
Mi e 'rejtély kulcsa? Az iskolák
legbecsesebb tanításaink a közmondá­
konzervatív természete. Az igazságo­
sok szintén ily danák, kötött formájú,
kat nyomorító tudomány mindig fo­
danolásra alkalmas tanok: élnek is
gékonyabb a gyakorlati élet követel­

2.

Megyei Népoktatás

3

j

|

ezer éve a nép tudatában, bölcselmei­
ben, erkölcseiben.
De emlékezzünk csak mi öregek

gyermekkorunkra, vagy gondoljunk
। egyik-másik mai falusi iskolára:
$
Nem danába fogialtuk-e a tanor kát? Nem énekl k-e most is a föladott
f leckét a falusi iskolások?
>
Ötvenhatvan év előtt a tisztes
1 „Kis Tükör", a kegyes „Hübner“, a

9. szánt.
9. szám.

mekek oktatására, de a férfiak esetleg
okulást meríthettek belőle :
„Szép almaban férget,
Méz-iz alatt mérget
Rejteget sok feleség,
Mutat szelídséget,
Állandó hivséget,
Holott merő ellenség
Példa rá Delia,
A kinek a nyila
Sámsont mevaditotta ..." stb
Az Arany Reguláknak első sorai
igy oktatnak:
Jókor felkelj, öltözz, mosdjál;
Az Istenhez fohászkodjál!
Megmosd a szád, szőnéd, füled
Frisebb lesz úgy egész tested!"

| szent „Máté" és az egészség és illen| dőség tanítását nyújtó „Arany regulák"
í voltak az oktató könyveink : mindany| rnyi használta a tanoknak danák alak­
jában közlését. Csak pár példát idéj zek. A kis Tükör a vármegyék föld| rajzát versben tanítván, nekünk tolna। megyei fiuknak nagy örömünkre igy
।
Ma prózában sokszor igen ormót­
; kezdte Baranya vármegye leírását:
lan adjuk a készet, a tant. A tanuló
|
„Baranya vármegye vagyon utolelhiszi, vagy legalább elfogadja a teÍára'A
• r
kmtély-diktálta igazságokat, amely is­
A szinten szomszédos Somogy kolai igazságoknak nagy része azon­
P megyéről pedig igy tanított:
ban ismeretlen már az életben, holt
Somot, almát, körtét itt eleget igazság, alaki képzésre alkalmas'csu­
'
[ehetsz, pán, ee hiszen erre jók volnának a
Ue a tudományban csak kevésre gyakorlati életben lépten-nyomon érvé­
[mehetsz." nyesülő és értékesülő újabb tudomá­
A Káté minden fejezetnek össze­ nyos igőzságok is! Jónak a jobb ellen­
foglalását versben nyújtotta, akár az sége az iskolának nem kellene elzár­
egyptomi 10 csapásról, akár az apos­ kóznia a tudás uj forrásaitól és pedig
tolokról volt szó. Megtörtént aztán,
nem csupán és nem is főként azért,
hogy a nagy tiszteletű esperes ur fel­
mert az uj tudományágak a gyakor­
szólítására: „Sorold elő az egyptomi lati életben ■inkább használhatók, hanem
10 csapásokat!" a fiú. ezt a verset főleg a vegett, hogy az uj tudomávágta ki:
I nyok módszerét hódítsuk el nevelő ok­
„Péter volt az első, kit követett tatásunk számára.
. . ,
, ’
[András,
Ötven év előtt történt. Édes apám
Jakab, János, Fülöp. Bertalan és
a pesti ref. gyimnasiumba íratott be.
/
[Tamás" stb. Az intézet megalapítóját és igazgató­
A Hübner a szent történetek ta­
nulságait foglalta ékes versekbe. A ját, a nagy pedagógus Gönczy Pált
Sámson tragoediájának záró verse ta­ az apak szokása szerint kérta, hogy
lán nem volt elég alkalmas a gyer­ gyönge kis fiával atyailag foglalkoz­
zanak, külön is tanítsák a tanár urak.

Megyei Népoktatás

Gönczy . nyájasan, de kategorikusan
felelt: Nekünk nincs norinbergai töl­
csérünk, a mi feladatunk csak az, hogy
megtanítsuk a fiukat tanulni.
Ez az igazi induktív tanmód. Még
többre volt képes és kész Gönczy Pál.
. . . Már akk or biológiai, fejlődés­
tani módszert alkatmazott, sőt bioló­
giát lanitott. „Növényélettan, növénybonctan:" ilyen tantárgyunk volta VII.
osztályban akkor, midőn még az egye­
temünk sem foglalkozott e tudományággal.
Persze nem az egész tudományt
tanította meg, csak a módszerére ve­
zetett reá eképpen. Behozott egy sár­
garépát s igy szólt: „Fiaim, most meg­
vizsgáljuk ezt a növényt minden ré­
szében, egész életműködésében; ha ezt
teljesen megismertük, tisztában leszünk
az egész növényélettannal." Leszelt a
sárgarépából egy kis hártyát, górcső
alatt vizsgáltatta velünk és sejtjeinek
csodálatos életműködését szemlélhetővé
tette, Mág tanfelügyelő koromban is
gyakran feidéztem e tanítás példát
szolgáltató emlékét.
Néhány évvel később mint jogász
az eperjesi főiskola igazgatójának: az
európai hírnevű botanikus Hazslinszky
Frigyesnek rokonszenvébe jutván, el­
vitt magával egyszer Egerbe. Ott a
törökfürdő medencéjének fenekéről va­
lami maszatot keresett elő, aztán megmagyarázta, hogy nem maszat, hanem
moszat, még pedig oly ritka példány,
hogy a külföldi botanikusok sem ha­
tározták még meg. Górcsövén . át az
én laikus szemem sötét zöld bársony
erdőt látott s mig én mesés szépsé­
gében gyönyörködtem, ő már irta ér­
tekezésének fölfedező adatait. Beszélt
aztán oly lelkesen és oly ékesszólóan .

3.

az ő kutató módszeréről, hogy én an­
nak a hatása alatt adtam jogász feje­
met a pedagógiai módszerek tanulmá­
nyozására s igy lettem theoretikus és
praktikus pedagógussá, az induktív
tanitásmód tántorithatlan hívévé.
Negyedik százada már, hogy a
verbalizmus ellen a tárgytanitás nagy
elvét magyar iskolánk örök dicsősé­
gére Sárospatakon proklamálta Comenius. A minden idők legnagyobb pe­
dagógusa,. „Orbis Sensualium Pictus"
Sárospatakon irt,- még a-másik- fő­
műdében, a „Didactica Magna“-ban
hagyta reánk az induktív, nevelő-okta­
tás bölcs tanitásait Főbb tételei: Ni­
hil est in intellectu nisi prius fuerit in
Sénsu (Semmi sincs az értelmében, ha
csak előbb nem volt az érzékekben.)" A
szókat a tényekkel folytonos összeköt­
tetésben kell tanítani, hogy az értelem
és nyelv mindig egyidejűleg képeztessék. A szavak tények nélkül: kalász
mag nélkül, hüvely kard nélkül, árnyék
test nélkül, test lélek nélkül. k tudás
a tárgyakban, nem a szókban rejlik. “
„Sensualiarectepresententursensibus."
(Az ézékelhetők helyesen az érzékek
elé állittassnak) „Ostendentur rév in
seipsis." (A dolgok önmagukban észleltessen-ek) [ “Nihil nominent, qiíod
nesciant ostender" (Semmit meg ne
neyezzenek, mit felmutatni nem tud­
nak.) Cominius nyomdokaica léptek a
magyar pedagógusok közül: Három százey előtt Keresztúry
Pál, két század előtt Szeniczey Bárány
György, több mint 100 év előtt Betleni Háry Péter („a természetet és a
dolgot magát tanítsuk"), majd Kis
Bálint („kövessük tanulókban a ter­
mészet rendjét"), Baksay Sámuel („az
érzéki tárgyakat érzékeltetni k:ll") és

Megyei Népoktatás

j

i
J
/
í
;|
j;
I

9. szám

Gönczy Pál („nem betanulás, hanem ,
megismerés, a tudás anyagának össze­
gyűjtése szükséges, ez teszi maradón- ■
dókká az ismereteket"),
4
'
*
Ez induktív tárgy beli elismeréssel ,
szemben a verbálizmus, a szószerint
való betanulás elítélése ily lesujtólag '
hangzott el Gönczy Pál ajkáról: „Szó- ;
moru tapasztalataim vannak, hogy a ;
természetrajz, természettan, történelem í
és geográfia a könyvekből tanítva a ’
gyermekeknél szellemi szegénységet, í
értelmi megbénulást eredményezett.
Folyt, köv.

I Kérjük-e?
Megkapjuk-e?
A „Megyei Népoktatás" 7-ik szá• mában Bozsik Béla kartársunk egész
• helyesen ’ fejtette ki nézetét — s ki
annak keresztül vitelét nem kivánjá
j vegyen magára szőrcsuhát s, hintsen
I fejére hamvat, mert nem érdénél egyéb
ruhaneműt.
Az 1907. évi junius hó 2-án széns tesitett XXVI. t.-c. 1. § értelmében
az állami iskolai /tanítói személyzet
■ tagjai állami tisztviselők. — Ezen tör­
vény nem hogy segített volna minden
í tanítón, hanem igenis nagyon soknak
j ártott. Vegyük azon kartársakat, kik
i hitfelekezetnél, községnél alapítvány- !
■ nál stb. iskoláknál szolgáltak, s saiát |
' kérésükre az államhoz ki lettek nevezve |
i nem hogy előléptek, hanem igenis
15—20 évi szolgálat után kezdő fizejtéssel nyomorognak, (mint jó magam
Vs 16 év után . 1200 korona)
i • Egész jogosan követehetnök az
1907. törvény eltörlését s tekintet nél­
kül, hol töltötte az illető tanitó (t. i.
|ha van neki az állam nyelvén szer[zett oklevele) éveit, számittássék be
1visszamenőleg vagyis mint a
!többi állami tisztviselők, soroztassék *
be ezen időtől fogva rangosztályba,.. . I

Hassunk tehát oda, ha már ál­
lami tisztviselők vagyunk, hogy a fi­
zetés a lakbér s a szolgálati idő ugyanayon urak s hölgyekével egyenlő le­
gyen, mert hiába valljuk magunkat
igazi állami tisztviselőknek, csak szánakozóan möso.lyoghatoak reánk s
jogosan is tehetik.
Rövidesen igy lehetne ezt elintézmint k. Bozsik kartársunk irta, . . . be­
lépni az „Országos Szövetségbe" s az
én szerény véleményem szerint felál­
lítani azaz kérni a következő tételek
keresztülvitelét.
I. A korpótlék azon időtől fogva,
amióta szolgál de legkésőbb 1893.
évi október hó első napjától számittassék be s eszerint lépjen elé.
H. A lakbér teljesen egyenlő le­
gyen a többi állami tisztviselőkével.
HL A tanítói nyugdíj törvény revidiáltassék, azaz a szolgálati ieő 30
illetőleg 35 évre szállitassék le.
IV. Az ismétlő iskolai oktatás
külön dijaztatassék.
V. Családtagjainak részére vasúti
arcképes igazolvány.
Kérjük-e ezt? igen ! Alegkapjuk-e?
Igazság szerint már meg kellett volna
kapnunk, de nem baj, ha most is
megkapjuk, akkor azt mondhstjuk;
hogy tövissel behintett pályánkon egész
nyugodtan dolgozhatunk, — mert csa­
ladunk nem fog már nyomorogni, ha­
nem igenis, tisztességesen fenntartható
s nevelhetjük állami tisztviselőhöz illő
módon.
Mi pedig nehéz munkánk után,
ha kevesebb lesz a szolgálati idő, kis
időre élvezhetjük talán majd fáradsá­
gunk gyümölcsét is, megérdemlett pensiónkat.
Adjon az’ ég erőt hozzá, hogy
keresztül vihető legyen!
Boldogháza,
Bakonyi Ferencz, _
állami tanitó.

Megyei Népoktatás

9 szám.

HÍREK.
Kíneoe^éS. Boros Mihály mezőtúri küit.
tankó elhunytévá üresedésbe jött áll. tanítói
állomásra a vall, és közokt. miniszter Mihályfalvi József kecskeméti orsz. tanítói árvaházi
árvaatyát nevezte ki.
fi patronane Szolnokon. A fiatainoru
bűnösöket pártfogoló bizottságba pártfogóul
belépésre 24 el, iskola igazgató-tanító, tanitó
és tanítónő jelentkezett f A kir. tanfelügyelő­
ség, észéről Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő
és Csikós József kir. tanfelügyelő tollnok.
Jászberény—pelei ív, sz. külterületi áll.
iskola részére gazdasági gyakorlótelep céljaira
Jászderény város hözönsége 2 katasztrális
hold földet adományoyott.
Csépán Somodi Dezső és Ladjánszky
István tanítók ismeretterjesztő előadásokat
rendezned. Az érdeklődés oly nagy a közön­ i
ség részérőt, hogy az előadó terem alig lesz
képes a hallgatókat befogadni.
i
Bnahabéte tanfolyam. A Jászberényben
állomásozó honvédzászlóaljnál Balogh Heilman tanitó az írni és olvasni nem tudó ka- •
ton 7: oktatására tanfolyamot szervezett; Mint
értet ülünk aö oktatás sikeres befejezéséhez
köz/eg.
[
ITiejŐtur DárCJS 6 uj áll. óvoda felállí­ i
tását határozta el, a tervrajzokat és költség- i
veté t a közokt. minisztériumhoz fováhagyás
végett már felterjesztette.
Lőcsén a f. évben megtartandó kisded­
óvó kiállításra nagyban folynak a előkészü­
letek. A kormány és különösen Lőcse város ■
tám tatásával rendezendő kiállításra utazó ।
vidéki óvónők és tanítók elszállásolását Lőcse
vár . közönség magára vállalta; Az igy min­ 1
den’ i számára könnyen megtekinthetővé vál- ■
s minden tekintetben fontos pedagógiai kiált ;
litá t ajánljuk-kartársaink figyelmébe.
j
március 15.-i ünnepélyre már most foly­
nak mindenfelé az előkészületek. —A.csépai
r. 1 'Ch. iskola két tanítója Somodi Dezső és
Lad ’.nszky István a csépa—s elevény—tisza- j
sasi ipartársulat most szervezett dalárdájának
közié működésével nagyobbszabásu március
15-i népünnepet rendez.
flsjolnohl lyccum Í- hó 23-i előadásán,
hol Eötvös K. Lájos kir. tanfeiügyegő tartott
érdekes és értékes pedagógiai előadást mindenki a'legnagyobb érdeklődés és figyelem
között hallgatta végig. A vidékről megjelent
karrá rsak is uj ismeretekkel gazdagodva tá­
vozlak.— Jövő Szerdán március 2 án dr.
Horváth V. főgimnáziumi tanár ur fog elő­
adni. Ez lesz egyszersmind e tanévi cykíusban az utolsó lyceumi előadás.

5.

mezőtúr—túífis^éhi III- sz. áll. iskolá­
nál március 15-én tartja, az ífjésápi egyesü­
let alakuló gyű ését. Bár minden tanyai is­
kola tanítója hasonlókép cselekednék,' hogy,
igy a serdülő /iatalságnak^ alkalom adatnék
üres idejét — télen különösen — kellemesen
és hasznosan eitöithetní. Hanem bizony so­
kan még a kísérlethez sem jutottak el.

IRODALOM.

Prinz karácsonyi
vakációja.
Óh — ki tudná méltóan * elugatni egy
éhen donyan a hidegre kicsukott vékonybundáju kutyus helyzetét? A nagy némaságb n
teljesen erőt vett rajtam a fájdalom és ijedtség. Vonításba fogtam. Vonítottam -* lassan,
keservesen, leik mi minden érzésével. Hátha
megl.ahjv valaki és kim hja az ajtót ? H;radásomra figyel.rések is let ek a szomsztdos.
De fájdalom, az emberek végiek mii kt r.áto't
teremtmények, itt élünk köztük s nyelvünket
arhote tánuiják meg, szolgálhatjuk őket hol
tünkig hűséggel, épp oly kévéssé értenek
meg bennünket — mint egymást.
! Az egyik szomszéd elkáromkodta magát:
„Teremtésit ! De cs nyán nyu t,a“ . . . S
hozzám vágott egy kukoricacsutkát. Erre va­
lamennyi kerité . mögül rossz-cipők, rothadt
krumplik, fadarabok repültek felém. Mert az
emberek soha se egyeznek, de mindig egy
akaraton vannak, ha valakit ártatlanad bántalmazni kell. Pedig, ha nekik valamely szomoru híradásért rossz cipőket vagdalnának
fejükhöz, azt ők tévesen „állati durva. ágnaK
neveznék.
•
___
Ide, oda szaladgáltam, hogy a repülő
tárgvak el ne találjanak és ezek, azeit se
hallgattam el. Disz én kutya — szemmel már
megértettem, hogy Jusztyieninek Haja történt,
különben már rúg<n ;ölébredt volna.
Egyezerre a kis lévéihordó gyereK vág
át az utóm Azonnal elhallgattam, rángráitam
és farkamat csóválva ontottam: Ugy,^ úgy.
Gyere hozzánk, zörgesd meg az aj''M!"
'
A fiú koo )gtatott. Erősen egyre erőseb­
ben, végül fütykösével verte az ajtót. Hiába!
Majd az ablakra került.
_
■
•
— jm'zti néni! Juszti neee-m ! t ralija !
Levelet hoztam a fiától, ha nem kél fel, viszszaviszem ...
A fiú kurjongatására két assszony is
odajött. Az öreg szomszédasszony, meg a

6.

Megyei Népoktatás

9. szám.

idényé. Az ablak alá álltak ők is. A meüfecske, kinek reszketve nyúltam meg a keT’ karjára vett Vele együtt én is benéztem
< ablakon. Juszti néni a lőcsön feküdt, Erzáike meleg posztókendőjén. Fekete kendőiét
ntemfokába húzta, egyik karja lefüggött a
lecsóról, arról lecsúszott olvasója és a földön
havert. A másikat feje alá tette és aludt méA na^y baba ott terpeszkedett a lóca
sarkaban és mosolygott.
i
Most a két asszony, a fiú is zörgetet
a^l ablakon, en is vonítottam. Még sem érzett
ie|> Juszti néni — aludt tovább.
*
|i
Ez nem rendes sor. Szólt az öreg
a^zony; Ki kék az ajtót emelni a sarkából
x P V’ eppen kaPura J’ön Határ György
gatda. Komám uram. Gyüjjék csak!
.. !> Határ György nehéz lépésű, nagy szál
V? ember arra tartott. Megállt az ablak előtt
eS]iOdaszoritotta szerét az üveghez.
Jl Hirtelen megfordult, egy pillanatig ke­
reke a szót, majd kimondta: „Ezt zz ajtót
se szabad a sarkából kikulVbV mindnyájan bajba keverek. Adjatok hirt a községházára, az urak
kinyittatják." Juszti nénit reggel még

gennyből az angyal" .? Most már"
kél tbhhé ha'Salja az angyalokat- Ö fel-nem
kel többe ezen a világon.
ah
mindenki visszahökkent az
ka Wróí 1 d n,be" 'ugrottam a menyecske
4Í --__ ' . rv
■
- Áh
Óh Án
én szegény
Prinz
. . . hajléktaa ni!
. . . mostgazdasszonyom
már mi lesz belőlem
Adc|g nz
szagolnám
nyomát,?
.

nt"\^
- de hát
illeÍ az5
ment el:
i tqe az Etzsike holmiját, csakhogy
fc
ember jár ki és

a vigyáz
öriznem
haláleset
- nem

’ n.Ji ,J
-va’ n<ncs-e köztük a sintér?
h,,fo vissza nádfedelü házikónkhoz ? Való
gazdasszonyom soksz .r emlegeti köny^
nyeV°u.?Ju“án nevű elődömet, kit elutakötAV hha?bh-Kd°“ kosztba’ mert hazaszöXí élt m^r0"216 3 h3Zat lsten íudJa’
' b.T eh meg ? Lesoványodva, 'elgyengülve
ehX
küszöbön. EzSá sznltán
eh-tétt toz.ar, esetleg idealista, de bizonvára
nemjvolt szervezett nemzetközi’ kutya mint

ebbe a faluba költöztem, engem is, gazda­
asszonyomat is napokig részesített ’ vendég­
szeretetében. De ő nem ismert rám. Mikor
bement majd kicsukott volna, ha villámgyor­
san be nem surranok a kapu nyíláson. Per­
sze, azok a mihaszna cselédek rögtön ki
j akartak kergetni. Rajuk se néztem, figyelemre
se méltattam az ijesztgető seprűket — csak
alázatosan reszketve lapultam meg a jóságos
főur lábainál, ki megértéssel nézett rám.
Nála maradtam. Mondhatom szobája
puha szőnyegén pompásokat szundítottam s
minden fogaimat meghaladó jó kosztom volt.
Keveset jártam ki, de az újságokat azért
meghallottam a konyhában.
Juszti nénit — szegényt — temették.
Fia, ki meglátogatni nem ért rá, rögtön ráért
temetése után mindenét elárvereztetni Dobra
került minden. Az ablakban nyiló ékes roz­
maring és muskátli,tövek, kopott imakönyve,
az Erzsiké posztókendője, melyen meghalt, a
kis ház minden . . . Fia az árverésről egye­
nesen a kocsmába indult s bánatában ret­
tentően leitta magát.
Később az igazgató ui, kinek iskolájá­
ban-tanít Erzsiké, nevét vette a dolognak s
pártfogása alá vette elhagyott fészkünket,
megkerestette a kulcsokat (azok nem keltek
az árverésen) a mire valaki ráismert az Er­
zsiké holmija közül, azt visszavitette, s egy
embert fogadott, hogy helyettem őrizte a há­
zat ejszakánkint.
Gazdasszonyom persze nem álmodta,
mi vár rá itthon. Az esti vonattal érkezett’
hozta Juszti néninek dobozában a „rojtos
fekete kendőt" z örült a reá váró jó meleg
szobának, mert csontig átfázott a kocsin.
Ahogy a falu alatt elhajtanak a temető mellett
Zsombek Pál gazda oldalt bök az ostorával
egy frissen ásott sir felé.
. ' ~.Abon ni ~ oda temettük hétfőn
Juszti nénit.
Gazdasszonyom kővé vált. Még annyi
ereje se maradt, hogy felsikoltam. Fájt a
szive Juszti néniért, de meg a kulcsai miatt
is megrémült. Nem is sejtette, hol keresse
okét mar most.
.... kérdezősködtek ide—oda bolyongtak a
sötét faluban. Végre meghallották, hogy egy?
öregember alszik benn a házban, annáf
Yantía^ a kulcsok. Csak kemény zőrgetésre ’
érzett fel az öreg magyar. Rögtön elő is kotorodott vocka alól egy csomó kulcsot. Csak­
hogy mikor didergő gazdasszonyom egyen­
ként a zarba próbálta őket, akkor sült ki
hogy a mehet híven őrzött kulcsnak ugyan

*uda!aval birok, nekem hü
,
ataimert etel, ital, simogatás jár.
ikusan sompolyogtam a piac felé. ‘
j Es ime, mit tész az, ki az érő madárra
gombot visel, erőt talán, még azokra a T
"^maCSkakra is? Az utT n^o? 0^
&ebTiaJa.elo« sétál a főin-. Az imádandó
“ TLÍ‘U'’ ‘nek haja fehér> mint a bá^
az ö szobájának
r ^'a?a Vetett vagyak°zó, szerelmes
felhőt kítt arCM,-rÓZsásak’ mint a báránypihantasokat az üvegajtón keresztül szobáMho|| közt alaszallo nap. Sarkába szegődtem
mert ,1 en azonnal felismertem. Hisz§ mikor
A ’ába elfő-gyott, éjfél lett, mire az öreg magyar felvirt

-

9. szám.

Megyei Népoktatás

álmából egy lakatos-inast és visszatért vele
Tolvajkulcscsal aztán csak bejutott a i
Szerkesztői
saját lakásába. Mikor végre feltárult az' ajtó
I
..
__
jeges, sarkvidéki levegő tódult ki a 10 na­
, ,
Kovács M. Tiszasas. Bár kérdésére a Tn
pig fütetlenül hagyott szobából.
akozo ‘ rovatban volna hely válaszolni a 20 fi 11
Gazdasszonyom önkénytelenül felsóhaj- nem
csatolása miatt a feleletet itt Zii■
’•
javadalom összeírás alapjánX „yígd^
tottt
J
Az^ hittem, szegény Jnszti néni me­ kirés^Stlo’ fillVbh d'Íigé,ny< '^mflés iránti
minez 30 fillér belyrggel felszerelve
leg szobával vár, Es most az ő szobája m^g
haV°
jegyzőkönyv, mely igazolja
ennél is hidegebb.
.
gy a közig bizottság által megállapított uj java ’
Aztán az öreg magyar vállára tette kezét. dalom magasabb összegű, minta korábbi s ez ala— Köszönöm, bátyám emberségét hogy m°ánkariMyUgFdÍJ-gétiyéilek felemelését; — ha pedig
vigyázott holminkra. Isten fizesse meg’ És । ÍV - a Ministerium által ujan megállapított nvug?
i dlJ!geny tévés volta ellen emel kifogást, u<ry nvug■ két koronát nyomott markába. /
dijigeny helyesbítése iránt benyujlandó kérvénvéhlz
A fogatlan bácsi forgatta markában a ; szmten 30 fillér mellékleti bélyegget ellátottan Ycsakét koronát.
i értesités7é^E
megállapító rendeletről kiagott
rámutatván a
— Hát hiszen jól van, — a szép szó renddé
tisztesség, a köszönet emberség — csakhogy Mn^
nekem minden éjszakáért szokik egy korona.
gozatoS’csaí'küid^^ SzÍVeSe" VeSS?ük do^
Másnak, mint a kisasszonykáknak 100 pen­
gőért se tettem volna meg, mert álmomban i
kétszer is megnyomott Juszti néni.
Ugyan’ —csak nem babonás ?
— Dej’szen nem babona az. Akár hitet
Hivatalos rész.
js teszek rá, hogy megnyomott.
I' '
a
Talán gazdasszonyom erszényét is meg­
A tek. Kisdedov. Felügyelő Bi­
nyomta szegény, mert nagyon lapos volt. i
zottságokhoz (áll. gondnovságokhoz
Azért előkotoródta belőle a kívánt koronákat
<Sőt még a fillérje maradt is.
iskolaszékekhez) és az összes kisdedErzsiké csak másnap jött haza. Az ő ovónökhöz.
holmiját jórészt fiadogatták, azzal ugyan i
senki se beszél többet. De azért mégis szol­
A Megyei Népoktatás f. év 5.
gált neki a szerencse, mert az ezüstkanalai­
ból egyet neki is hagytak, meg egy ruhát is, számában közölt 21 sz. körlevelemre
a miben iskolába mehessen.
। vonatkozással értesítést adok afelől
Hallom, hogy miattam is búnak adta hogy a lőcsei kisdedovodai orsz. ki­
magát gazdasszonyom, panaszolta, hogy el­ állítást vall, és közokt. miniszter ur
vesztem agyontapostak a temetésen, va^y
elcsalt valaki. Innen látszik, mily rossz kutya­ । onagyméltősága mosl érkezett m. é
ismerő,, mennyire nem tudja értékelni szel­ j 156279 sz. körrendeletben a fent cimlemi képességeimet.
j zett hatóságoknak és vezetőknek fölMásnap Terka eljött a plébániára s ! karolásába melegen ajánlja, egyszersmikor engem meglátott, örült bolond módra.
| mind közli, hogy újabban Lőcse vá­
— Prinz, Prinz! Huncut Prinz! Hát
meg vagy? Itt vagy? S felkapott az ölébe. ros lelkes müveit közönsége a kiálliRánéztem a főurra. Mondhatom, nehe­ ! fásra érkező vendégek el szállá-olását
zen váltam meg tőle. De mivel azóta már a > vendégszeretően magára vállalta,
mi lakásunk is átmelegedett s gazdasszonyom i
A hivatkozott körlevél 1—3. pontbar könnyelmű, nem éppen rossz, Erzsiké . jában fölsoroltakat ismetelten figye­
pedig gyakran megkínál pralinéval, hát meg­
bocsátottam nekik s követte Terkát. Üres lembe ajánlván, a továbbiak felől fel­
óráimban azért ellátogatok a főurhoz, mert világosítás, az utazás és kirándulások
egy előrelátó kutyának jó előkelő összeköt- előkészítése- ügyében Simon Jolán kar­
tetesekre szert tenni. Ha gazdasszonyom cagi kisdedovónőhöz, mint a megyei
meS egyszer elutazik, visszavonhatatlanul fel­ kisdedovókör elnökéhez fordulni kérem
mondok neki — ilyen karácsonyi vakáció a
Szolnok, 1910. februárul.
kutyának se kell!

üzenetek.

(Vége.)
Szentimrei Mártha.

Eötvös K. László,
kir. tanfelügyelő.

$

•

Megyei . Népoktatás

'
•

9. szadi.

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. márczius ŐT

I

helyiségben gyűjtendő össze s heten­
690—910. II. 18. tíszám. ként legalább egyszer az épületből
Tek. népisk. gondnokságoknak, iskola- j
eltávolitandó.
székeknek és vezetőknek.
5. Tüzriasztásra és próbariasz­
tásra minden intézetben jelző készü­
Az állami népiskolákra kötelező- lék szerelendő .fel.
leg, a közs. és fel, nzpisk .Iáknak aján6. Ha az intézet valamely helyi­
lólag közlöm ajiépisLolúk tüzbizton- ségében gázszagot vesznek észre, az
sá a és a növendékek menekülési illető és a közeli helyeken az összes
módja tárgyában 12005 sz. a. kiadott nyílt láng eloltandó s a helyiségek
vall, és közokt. min. körrendelet. A rögtön szellőztetendők.
tantestületek szíveskedjenek legköze­
7. Benzin, petróleum, spiritus stb.
lebbi gyűlésük napirendjére tűzni e robbanó gőzöket fejlesztő folyadékok
körrendeletnek mikor és miként foga­ kizárólag robbanásmentes edényekben
natosítását s azokat a módosító vagy
tarthatók.
kiegészítő intézkedéseket; amiket a
8. Tűzveszélyes folyaékkal való
speciális helyi viszonyok te znek szük­ munka (kísérletezés) csakis fémből
ségesekké. A végrehajtott gyakorlatok készült és körül eléggz felhajtott szélű
eredményét szintén tegyék megbeszé­ alátéten végezhető, amely alátét az
lés tárgyává és hozzák a jegyzőkönyv­ esetleg kiömlő folyadék tovább ömlében tudomásomra. A cél érdekében
r sét megakadályoyya.
nagyon kérem az intézkedéseknek és
9. Ha a használt folyadékok rob­
gyakorlatoknak teljes Komolysággal és banó gőzöket is fejlesztenek, ezenkí­
nyugalommal végzését, hogy a gyer­ vül az illető helyiség atapos szellőzé­
mekek játékos hajlama ne .korlátozza
séről is gondoskodni kell. Tűz és nyílt
még a gyakorlatoknál sem a kívánt tel­ i láng e-helyiségtől távol tartaneó. Ilyen
jes eredményt.
i folyadékkal való foglalkozás egyébiránt
Szolnok, 1910. február 18.
csakis szakértő egyén vezetése alatt
Eötvös K. László,
engedtetik meg. E folyadékokból a
kir. tanfelügyelő.
helyiségben csakis a használatra ok­
vetlenül
szükséges mennyiség tartható
A m. kir: vall, és közokt. Minisztertől.
Tűzoltási
célra a munka alatt 2 darab
12005. szám.
nedves takaró, 2 veder viz, homok
1
vederben,
vagy pedig az adtt körülAz állami elemi népiskolák tűz­
í
mények
folytán
a tűzoltóság által megbiztonsága és a növendékek menekü­
felefőbbnekí
talált
oltószerek késze niátlési módja ügyében ame; nyíre a helyi
viszonyok megengedik a következő ben tartandók.
10. Az iskolában a padoknak és
utasítások veendők figyelembe:
összes
bútoroknak az elhelyezése le­
I. Megelőző., tűzrendészet.
hetőlek
olyan legyen, hogy a tanulók
1. Amíg a tanuló ifjúság nz in­
tézetben tartózkodik, a kijáretok le ! akadály nélkül kivonulhatnak11. Testi fogyatkozással biró tanem zárhatók.
'
nulók
mindig közvetlen az ajtók mel2. Álló fogasok és esernyőtartók
a padlóhoz, vagy falhoz megfelelően i lett helyezendők el.
12. Tűzvész esetén a tanulók tel­
odaerosittéssenek.
jesen
biztos helyre vezetendők — ott a
3. Lépcsőkön és lépcsőházakban
nagyobbak
tovább bocsátandók —
a ruhák felaggatása tilos s azok kü­
míg
a
kisebbek
felügyelet alatt addig
lönben is semmiféle bútorokkal és
egyéb tárgyakkal meg nem szűkíthetők. tartandók vissza, inig azokat hozzá4. ^apir-hulládékok, szemét stb.i tartozóik el nem viszik.
, (Folyt, köv)
külön e célra való, lehetőlek boltozott i
Nyomatott a kiadó RÓTH DE. ZSÖ könyvnyomdájában Szolnokon.

10. szám.

JÁSZNAGVKUN SZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: ’ ’ évre $ korona.
I 72

>>

U

. „

. Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN -

Egy kis pedagógia.
— Följegyzések abból az előadásból amit a,
Szolnoki Szabad Líceumban 1903. február
23-án tartott — Eötvös K. Lajos.

(Folytatás.)

Miként hazánkban a külföldön is
századokon át vívta és vívja harcát a
természetismereti tudománymódszer, az
induktív közvetlen ismeretszerzés, a
humán tantárgyak alaki képező deduk­
tív módszerével. Mint Comenius, Rabelais és Montaigne, Diderot és Ro­
usseau, Hartley, Hume, Bain, — Pestalozzi, Frőbel és a többi ily irányú
külföldi nagy pedagógus egy—egy lé­
péssel előrébb vitte az induktív fog­
lalkoztató módszerü tanítást. De még
mindig nagyon messze állunk attól,
hogy a középiskola a maga klasszikái
tanítás irányát összeegyeztetni kész és
képes legyen a természettudományi
tanítás rendszerrel és módszerrel; csak
annyit érhettünk a helyzet kikerülhetlen volta folytán meg, hogy magukat
a természettudományi tárgyakat a kö­
zépiskola is már kísérleti, gyakorló
inductiókkal köti össze.
Pedig a középiskolának is, persze
még inkább a középiskolai növendé­
keknek nagy hátrányukra van a közép­
iskolai módszernek csupán történeti,
traditiók okából konzervatív tartózko­
dása a modern tudományok anyagá­
tól és módszerétői. Ez a meghasonlás
az élet és az iskola, valamint az is­
kola és a modern tudomány között a
nevelésre is fölötte zsibbasztólag hat

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF •
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

’ ki. A klasszikái tanirányu iskola meg­
kötöttségben nem képes keretébe főj
gadni az élet — teremtette uj — me*
uj tdományágakat és azok -módszerét.
E miatt a tud )mány irányzatok szembe
kerülnek, — hagyján; de mérkőzésük­
ben az élet, a társadalom a modern
tudományok igazai mellé sorakozik.
Mind csak oktatásról s annak
módszeréről beszélek 'holott pedagó­
giai előadást irányoztam elő. Hát a
tanítás nem öncél, hanem legfontosabb
és legbefolyásosabb eszköze a neve­
lésnek. A ~ nevelési érdekek tehát a
tanításban is irányadók.. Az embernek
mint társadalmi lénynek a köz szolgálására kell neveltetnie. rAz erkölcsök
alapja a köznek szeretete, munkálása;
a jó cselekedetekben élő hit; az em­
bertársainkkal szemben kötelességteljesités; az altruisticus, testvéries sze­
retet.
Mindegyik tudomány elősegéli
ugyan e munkás szeretetre nevelést,
de egyik sem jobban, mint a termé­
szet megismerése, erőinek uralmunk
alá hajtása, ez uralommal emberi mél­
tóságunk emelése és hatalmunknak
oly fokozása, hogy képesek és készek
legyünk embertársainknak, a társada­
lomnak, egyháznak és hazának fölsegitő szolgálására. A természettudomá­
nyok mesés gyakorlati vívmányai nem­
csak az emberi tudás és akarat dia­
dalát, hanem egyszersmind az embe­
riség boldogulásának és boldogságá­
nak biztosítását jelentik. Bármily tiszteletreméltóan konservativ az iskola :
a természetismeret és a-munka vívmá­
nyai a megujhodott élet zajából be-

4-

10. szám.

Megyei Népoktatás

dörömbölnek ablakán, falain át: teret
követelnek aziskolában is az életnek.
fi A két leggyakorlatiasabb, de egy­
szersmind az emberszeretet alkotásai­
ban is legelső nemzet, az andol és az
éfcakamerikai nyitott először kaput az
iijjduktiv foglalkoztató nevelésoktatási
rrjódszernek az iskolákban. Amannak
aj| laboratóriumi módszert, ennek a
. technikai módszert köszönhetjük. Utóbbi
az iskola kezdő fokán, a népoktatás­
ban érvényesülvén, pillantsunk először
eqnek a rendszerébe.
' .
I| A legújabb amerikai oktatás a
fejlődéstani módszer nyomán rájött,
hdgy az emberi képességek, (amelyek­
nek harmonícus fejlssztése a nevelés)
a^ egyénekben is úgy fejlődnek, mint
aá emberiség művelődési történetében;
bi’ :onyos ős foglalkozást típusok sze­
rií lt. Ezeket a típusokat a fokozatosajn tökéletesbedő munkaeszközök és
aztfokkal végzett, munkák állították elő
E|ez képest az iskolai nevelést is bizdhyos ősi foglalkozási típusok fokokcjzata és velők tényleges munkák
végzése utján gyakorolják az amerikai
nőiskolák, a maguk „technikai mód­
szerével."
‘i Nos, nem kell Amerikába vitor­
láznunk ez uj iskolai típus szemlélé­
séire : akárhány osztatlan falusi és fő­
lég tanyai iskolánk me
meghonosította
m|r a „természet rendjét “ követő (s
ebben az amerikai tanrendszertől né­
mileg és pedig ítéletem szerint előnypsen eltérő) iskolai munkát mint a
neyelőoktatás középpontját, amelyből
fakad (részben pedig amelyhez szer­
veden illeszkedik) minden iskolai is­
meret.
I A mindenkori időszerű foglalko­
zás (ami otthon a gazdaságban, ma­
jorságban, háztartásban, népiparban
fo|y) kezdi meg naponta a nevelőoktatást.
■ j! A foglalkoztató induktív tanítás
félnapi menetét az osztatlan népisko­
lában igy gyakorolja a tanitó:
‘
A heti munkarendben eleve megRészéit és megállapított munka, amely

।
!
;
.

'

1

i
'
।

!

.
i
।
।
i
।
i

I!
•1

10. szám.

lehetőleg azonos a családi körben vagy
gazdaságban aznap sorra kerülő munkával kezdi meg a foglalkozást. A
munka anyagának jelenségei tüzete­
sen értékeltetnek, természeti és kiter­
jedési viszonyai és különös sajátságai
minden oldalról megfigyeltetnek. Így
szerzik a gyermekek a.fogalmat, amely
a szó ethimologiája szerint is a fogás­
ból, minden oldalú értékelésből szár­
mazik. A munka eredményének, a mű­
nek megbeszélése következik, ez a
beszéd és értelemgyakorlatnak és reál
ismereteknek szinte teljes anyagát fel­
ölelheti és kapcsolatba hozható a mérési és számítási észleletekkel és gya­
korlattal. A megbeszéltek leírása a
legjobb alkalom úgy a nyelvtannak,
mint a helyesírásnak tanítására. A mű
sikere felett érzett öröm szép kifejezése nem egyéb mint az alkotás és
beszéd tárgyáról vers-mondás, illetőlég tanulás. A fölvidult gyermekkedély
rithmikus kitörése avdaH az elmondott, vagy hasonló tartalmú és hangu­
latú vers énekeltetése a legharmonikusabb énektanitás. A vers és ének
közvetlen hatása alatt is a munka hasz­
nában és örömében fölmagasztosult
gyermekléleknek meghatottsága a tanitást bezáró imában nyer méltó kife­
jezést: az igy átérzett és elmondott
ima biztosan fölszárnyal az Ur zsá­
molyáig, végül a jól végzett munka
és tanulás jutalma az alkalomszerű
játék.
Az osztott iskolákban már ez a
munkatanitási középponttá tevő foglalkozás az uj tanterv kedvező álláspontja
mellett is kevésbbé érvényesülhet, de
csak azért mert még nem tudtunk a
régi tanítási rendtől megválni, többek
közt a miatt sem, hogy a közép és
felső osztályok növendékeiből toborza
njoncait a gymnasium, annak tanrend­
szerétől és módszerétől pe iig még ez
idő szerint idegen a természetismereti
alapra áthelyezkedő foglalkoztató in­
duktív módszer. Eljő (vajha mihamarább)^z idő, mikor az uj tudományok
módszere meghonosul középiskoláink-

.

Megyei Népoktatás

bán is, miként már teret foglalt a pol­
gári iskolákban, melyek a törvény sza­
vai szerint ugyanazokat tanítják, ami­
ket a középiskola négy alsó osztálya,
„csakhogy terjedelmesebben.“
Zokszó esett előadásom elején,
hogy a neveléstan még nem vonatott
be a középiskolai tanrendszerbe. Mos
a középiskolai képzéssel párhuzamos
újabb keletkezésű leányiskolák, a fel­
sőbb és polgári leányiskolák már meg­
honosították a „nevelési ismeretek“
(nem ugyan a neveléstan) közlését. A
fiuk középiskolái az újabb tudomány­
ágak fokozatos térnyerésével azok
módszerét sem mellőzhetvén, lassanlassan fakultative művelik a közvetlen
tárgytanitó induktív tanmódot is. Kö­
zépiskoláink, még inkább pedig a pol­
gári iskolák tanulmányozó kirándulá­
saikban ezt a közvetetlen egyéni mód­
szert szerencsésen alkalmazzák . . .
Az induktív, egyénileg foglalkoz­
tatással nevelő és oktató módszernek
mind nagyobb általánosítására az an­
gol iskolák által kezdett laboratóriumi
módszer vezet. Annek célja a tárgyi
jelenségekkel közvetlen kisérleti mun­
kák által megismerkedés, a jelenségek
összefüggésénak megfigyelése és abba
a törvényszerűségre, a tanra önálló
következtetés. Minden természettör­
vényt magának a tanulónak kell föl­
fedeznie s az igy piegoldott problémák
lánczolatából kell kialakulnia a rend­
szernek. Ily alkotó munka minden rész­
letének tudatossága az ifjúnak egyrészt
ítéletét erősiti, másrészt munkavágyát
jellemvonássá fejleszti. Az egyenként,
illetőleg csoportonként végzett labora­
tóriumi munkásságot a megbeszélés
követi: itt állapítják meg a fölfedezett
igazságok hasznosittatását. Amig tehát ■
a verbális tanulást teljesen mellőzve
megkönnyítettük a tantárgy alapos el­
sajátítását, másrészt ráneveltük az fijuságot a természet erőinek a köz javára
meghódítására. íme a túlterhelés el­ ‘
hárítása, íme a legjobb nevelés meg­
I
közelítése !
Jogos az érzékenység a fényes

múlttal méttán dicsekvő classikai tanitásiránynak bolygatása, az élet és
az uj tudományos módszerek által
ostromoltatása miatt. De jogos a vé­
delme is sikertelen munkában túlter­
helt ifjúságunknak. És jogos a köve­
telés is, hogy a természetismereti mód­
szer eredményesebbé tegye fiainknak
tudományos oktatását és nemesebb er­
kölcsökre nevelését.
Vitt, vitt a elassicai tanítás feljebb
feljebb az alaki képzés magaslataira,
honnét fenséges a látókör pompája.
Már felhatoltunk a rózsás fellegekben
álló Olympos ormáig. Istenek tanyája,
im hozzád emelt föl classicus nevelé­
sünk. De hajh, az Istenek lakta Olym­
pos tetején mindannyian tapasztaljuk
az utazók híradásának igazságát, hogy
az isteni Olympos orma kopár szirtmező, ott ugyan éhen hal a földi ha­
landó. Jó gondviselésünk visszatereli
utunkat a kies völgybe, hol a rét vi­
rágzik, dús kalász reng, fák gyümöl­
csöznék, vadak táplálnak, vizek hor­
danak : élet löktet természetben és
emberekben egyaránt. Tudás és szor­
galom paradicsomot varázsol minden
rög fölé, jólét és jóllét vidámitja, ál­
dozatkész szeretet boldogítja az em­
beriséget.
Jövel uj iskola uj nevelő-oktató
rendszereddel!

d tej kezelésről. *
Kurdy Sándor gazd. szaktanító.

Becses engedelmökkel én is le­
szek bátor rövid ideig egyről-mástól
beszélgetni, habár érzem, tudom hogy
olyan fenkölt szellemű felolvasások
mellett melyek már itt Dévaványa
szellemi vezetőinek szájából elhang­
zottak, az én gondolatvilágom meny­
nyire hátramaradott, ők mindig főkép
a szépről, a nőről; szóval valóságos
ideálizmusról értekeztek. Na kérem
* Kivonatosan közölve,

! 4.

Megyei Népoktatás

10. szám.

álássan én az idealizmusról leszállók vizsgálat által győződheiünk meg. Küa reálra, a szalonból Önöket a tehén- í lönösen a gümőkór a nyugoti szarvasistállóba viszem, szólva a fejesről és marháinknál nagyon el van terjedve,
már pedig a gümőkóros tehén teje e
a tisztán kezelt tejről.
Ha valahol ügyelnünk kell a tisz- , betegségnek csiráját magával hordja s
ítaságra úgy azt a tejkezelésnél szigo- a gyermek zsenge szervezetébe nagy
ruan meg kell követelnünk. Első sor- eredménnyel át is ülteti. Azért a tejet
bán tisztán keli tartanunk a tehenün­ mindig tanácsosabb előbb felforralni,
ket, miből önként értetődik, hogy a miáltal a benne lévő bacillusok el­
fejőnek — lett légyen az férfi, asszony pusztulnak. Nagyobb városban az ily
Avagy kisasszony — sem szabad meg- j tejet „sterilizált" elnevezéssel hozzák
feledkezni nem csak a maga, hanem forgalomba, melyet leginkább gyer­
Ú fejőedénynek tisztántartásáról sem. mekek táplálására használnak.
pejésnél mindig arra kell törekednünk,
Ha a tejet állani hagyjuk, 24 óra
hogy a tejet az utolsó cseppig kifej­ alatt a benne lévő zsír fajsúlyánál
jük, nem csak azért, mert az utolsó a fogva a felszinrA emelkedik, melyet
jegzsirosabb, hanem azért is mert ha édes tejszinnek nevezünk. Tejünk ha
jninden nap hagyunk a tőgyben, utol­ egészen megolvad, a rajta levő zsír­
jára a legjobb tehén is elromlik, ke­ réteget savanyú tejszínnek, vagy tej­
vés tejet fog adni. Ha több tehenünk fölnek hívjuk. A vajkészitésre az édes
yan, akkor a gyűjtőedényt, mibe a tejszín a legalkalmasabb. Különben a
|ejet örszeöntjük, az istállón kivül he­ vajkészitésre nézve legyen szabad meg­
gyezzük el, hogy az istálló rossz leve­ jegyeznem, hogy a tejszinnek, mikor
gőjének kellemetlen szagát a tej ma- 1 a köpülőbe kerül, 12 C° melegnek kell
gába ne vegye. Fejés után következik j lennie, mert az alacsonyabb hőfokú
a tejnek az elszürése. Erre nézve azt nehezen megy össze, a magasabb hő­
mondhatjuk, ahány ház, annyi szokás. fokúból pedig kenőcsös vaj válik. A
Némely helyen a szűrést egyáltalán ' köpülés körülbelől 30 percig tart, míg
■feleslegesnak tartják, másött ünnep- ' az íróban borsó nagyságú darabokká
papokon a levesszürőn engedik ke- 1 össze nem megy a vaj. Ezután követ­
^resztül; minden rendes háziasszony 1 kezik a vajnak az íróból való kisze­
fazonban sürü szövésű tejszürőt használ, ' dése és kigyúrása. Itten föl kell a
jjvagy vászon zacskón keresztül szűri mélyen tieztelt közönségnek hívni a
3át. A két legutóbbi a legelterjedtebb figyelmét és nyomatékosan hangoztat­
s a célnak megfelelő. Legcélszerűbb nom, hogy lett légyen a kéé bármily
[az „ulax“ elnevezésű tejszűrő, mely tiszta, vajgyúrásra: nem alkalmas. Mert
dupla szűrővel s a szűrő köze vata- kérem alássan, á mirigyektől kiválasz­
réteggel van ellátva. Ez a legjobban tott különféle anyagot, zsírt, mely a
megtisztítja a tejet a belejutott idegen kéz felületére jut, a mindent magába
anyagoktól.
szedni igyekvő vaj felveszi és gyúrás
A megszűrt nyers tej egészséges alatt folytonosan a test melegével érint­
azon esetben, ha az egészséges tehén­ kezik ; mely két körülmény annyira áttől való. Hogy valamely állat tényleg 1 alakitólag hat ezen érzékeny tejter­
egészséges-e. arról csak behatóbb ! mékre, hogy az Ízletességének, kelle-

10. szám.
Megyei Népoktatás
------ 1----------------------------------------------

5.

mes aromájának legnagyobb részét el­ sitani. Leggyakoribb a keményítővel
veszti ezen műtét alatt alatt és gyor­ való vegyítés, melyre akképen jöhetünk
san romlásnak indul. Legjobb a vaj- . rá, ha egy kis jódot dobunk a tejfölbe,
darabokat az Íróból erre a célra ké­ melynek színét a jód — ha keményítő
szített kis szitával kiszedni s a gyúró- van benne — violaszinűvé változtatja.
Hanem kérem alássan megtörténik
asztalon fahenger segítségével távolít­
az
is,
hogy némelykor a tej minden
suk el a még benne lévő írót. Gyúrás ;
alatt is a vajnak igazitgatását ne kéz- | manipulálás nélkül élvezhetetlenné vá­
zel, hanem fából készült lapátforma ! lik. Az előforduló különféle tejhibákról
nagyon sokat beszélhetnénk, hanem
kanállal végezzük.
Ma már nagyon elterjedt hiba a most csak annyit jegyzek meg, hogy
tejhamisitás is. Ezen műtétnek legele­ a legtöbb tejhibának különféle bakté­
mibb fogása a vízzel való szaporítás. rium a szülőanyja, melynek megölő
Ugyancsak hamisítás számba megy, ha ellensége a tisztaság. Mint méltóztata fölözött tejet, mint fölözetlent hoz­ nak látni, itt ismételten a tisztaságot
zuk forgalomba. Behatóbb vizsgálat kell hangoztatnom, mely tejünket sok
folytán a tej manipulálását meg lehet betegségtől megóvja.
Szóba jöhet még teheneinknek a
állapítanunk, mikor is kénsav és amylalkohol segítségével a tejben lévő zsírt takarmányozása. Hát kérem erre nézve
kiválasztjuk, de ez oly hosszadalmas a keményítő elmélet teljes útbaigazítást
munka, hogy csak nagyobb mennyi­ ad, hanem annak idején ennek bifláségű tejvételnél szokták alkalmazni. zása engem majdnem a „Lipót kies
Erre a célra szokták alkalmazni a faj- mezejére" juttatott; azért a mélyen
súlymérőt is. Mivel a tejnek a faj­ tisztelt közönségnek erre nézve egy
súlya: 1 028—p034 kgr., tehát a víz­ itten hallott nagyon találó esetet leszek
nél 0’028 súlyosabb, ennélfogva, ha bátor elmondani. — Galgóczy uramnak
vízzel hígítjuk, fajsúlya is megváltozik, ugyanis a múlt évben szüksége lett
vagyis kevesebb lesz, mit a fajsúly- volna egy jóképű fejős tehénre. Ki is
mérő megmutat. Ha pedig lefölözzük, ment a sáros vásárra s addig néze­
vagyis a legkönnyebb anyagot: a zsírt gette a csendesen kérődző teheneket,
vesszük el belőle, a lefölözött tejnek mig egy szép pirók képű megtetszett.
fajsúlya nagyobbodik. Ha tehát a faj- Csakhamar meg is lett rá az alku,
súlymérő l*028-nál kevesebbet mutat, mialatt oláh gazdája tört magyarságakkor a tej vízzel van hígítva, ha pe­ , gal égre-földre dicsérte, hogy milyen
dig 1 034-nél súlyosabb, akkor a tej jófajta, szép, egészséges, mindig pirók
már lefölöztetett. De kérem alássan, a képe, az okos szóra hajt. Mikor aztán
valamint a szakavatott lakatos előtt Galgóczy uram ki is fizette a megal­
nincs kinyithatlan zár, s a gyakorlott kudott árt, azt kérdezi: Hát aztán
postás nem ismer fel nem bontható atyafi, ad-e sok tejet? Mire az oláh
levelet, úgy a hamisító a fajsúlymérőt röviden ezt felelte: ha te adsz neki, ű
is ki tudja játszani, mennyiben a le­ is ad neked. Hát kérem alássan, én
fölözött tejet vízzel szaporítja. A tej­ . is azt mondhatom, ne csak csutkaszínt tojás fehérje, borjú velő, kemé­ . száron tartsuk fejős tehenünket, az is
nyítő hozzávegyitésével szokták hami- nagyon jó, ha nem sajnálunk még

6.

Megyei Népoktatás

10. szám.

10. szám.

naponként mellé adni 3—4 kgr. szé­
nát, 1 kgr. darát s 15—20 kgr. répát.
Ez esetben bizonyára tehenünk is ele­
get fog adni.

fl töröhsjenímihlósi hözs. polg. fiuISROla növendékei „Tanulmányi kirándulási

alapja" javára felolvasásból, énekből és színielőadásból álló előadást rendez március 6-án
d. u. 5 órakor az Iparoskör dísztermében
A nemes cél megérdemli társadalom támo­
gatását.

Dörmögő Dömötör szemlét tartott a
képviselőházban, megnézte a társalgó termet
es a kupolatermet, hogy ezalatt mi mindent
St^k-??"387
olvashatja
bárki Sebok Zsigmond és Benedek Elek kéhüSJÖnetnyiÍDánitás. A fegyvernek! Re­ pes heh gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb
formátus-iskolában beszerzendő harmonium
6-iki szamaban. Benne van ezenkiköltségére
újabban
dr.
Somogyi
Aladár
orsz.
vul
Elek
nagyapó
pompás verse,
Szemere
>
j
___ —•
<uuum uiöz,. .
r
vhol,
ozcniere
II gyűl. kepv. ur 270 koronát adományozott, i
elbeszélése, Benedek Elek székelvÖsszes adományok e célra 538 kor. Köszönet I Lul?' “‘leírása és Rákosi Viktor regénye
' erte az adakozóknak; Szőke Sándor az egyh Sehöpflin Aladár elbeszélése az indiánul
| előkönyörgö tanítója.
életből, egy érdekes és tanulságos cikk a

9?°^?

főispánjául - szép képek illusztrálják; Tull ödön müvésíimint hírlik — Horthy Szabolcs földbirtokos
lesz a napokban
i
zese; megnyugtatóig fog hatni a különböző
politikai pártcsoportoknál is.
i
f S ló
íElek kéPes heti gyermeklapját,
a Franklin-Társulat adja ki •
államsegély. A vall.- és közokt. minis- ! 3Jfó
tenum az alattyáni községi óvoda 1910 évi előfizetési ara negyedévre 2 korona 50 fillér’
í szükségleteinek fedezésére 600 korona segélyt ^^u30^5230104 kivánatra ingyen küld a
UtaIvanvnvntf
6 J
kiadóhivatal (Budapest, Fgyetem-utca 4.)
i! utalványozott.

!

. . Szakfelügyelői látogatás. Scherer Gyula
mmisten polg. isk. látogató a napokban a
jászberényi zárdái róm. kath. polg. leányis­
kolában tesz látogatást.
j
L
niárcius 15. 1848. március 15-nek évh fordulóját mindenütt nagy előkészülettel igyekh szenek hazafias iskoláink megünnepelni. így
(ja pusztabartai közs. elemi iskola változatos és
^gazdag programmal rendez ünnepet. Azt hi■szem azonban legfontosabb az iskolai zászlóalj felvonulása lesz, mely zászlóalj fegyver­
zettel felszerelve tanitó-vezetőjének buzgósága

1
í
I

HIVATALOS RÉSZ.
(Folytatása.)

13. Ha az intézetben füstszag tá­
madna, akkor az illető füsttel telt he­
lyiség, ahol a tűz fészkét megtalálták
azonnal lezárandó s minden körül*
j »k között a tűzoltóság is rögtön
zaszloalja valóban megtekintésre érdemes Mint I ertesítendo.
tudomásunkra^ jött, a kartársak közül többen
< 14. Ezen rendszabályokon kívül
meg szándékoznák látogatni e zászlóaljat, i meg a helyi viszonyoknak mpírfplpln
Ifzonyara követésre méltónak fogják találni, j külön utasítások áHapühatók £ a
külön utasítások állapíthatók meg a
Zli„l Ezen
r?_ megállapodáshoz
...
rpndp
Ba?3- ismétlő iskolában ' fnnfűol-íilnl- által.
megállapodáshoz
Lrc. 5-én
maÍ nap°n i
3 “zojtóság hozzájárulása és
?
A tanfolyam eredményéről Gajda Gyula i
a °^a§ PVahagyása szükséges,
szaktanító az 5-én rendezett kiállítással Y 2 '
//. Oktatás p
és? gyakorlat.
sza
mól be.
í
e,ején az első harom
:
héten
belül
a
tanuló
ifjúság a tanitó
L ... ?amJa,nics ünnepély. A szolnoki ív
áltál kioktatandó az intézeti épület
r«aoe 1
3,L isko,a tantestülete az
^849 marc. 6-i szolnoki csata emlékére d. gyors elhagyásának módozataira.
J,. * °^akor az iskola helyiségében ünne­
Minden tanítónak, úgy az általá­
pélyt rendez. A szépen Összeállított programm
nos,
valamint az egyes osztályora
biztosítja a sikert.
s
nezve külön megállapított szabályoi
í

Megyei Népoktatás

7.

kát és rendelkezéseket ismernie kell
Nagyon ajánlatos a csoportok
és azok -szigorú és pontos végrehaj­ részére minden mozdulatra bizonyos
tásáért felelős.
vezényszót behozni. A tanitó ezen ve­
A tanulók az osztály szabályszerű zényszavakat hangosan és egyformán
elhagyására a tanítók által gyakrabban ugyanazon hanglejtéssel adja, mint a
külön-külön oktatandók, a nélkül azon­ tornázásnál, hogy ez által mintegy
ban, hogy a többi osztályt zavarnák. automatikus engedelmes ég eléressék
A tanuló ifjúságnak nyomatékosan pl. „ Vigyázz
„Fölállni“, „Mindent
és ismételve megmagyarázandó, hogy otthagyni“, „Egysorba egymás mögött
ha valaki az iskolának elhagyása al- । a folyosón fölállani", „Csend, senki
kalmával, veszély esetén valamit el­ egy szót sem“, „Előre — indulj“ (mint
veszít, nem szabad e tárgy után leha­ a torna gyakorlatoknál.)
jolni, mert különben a leesés és elA tanulóknak a komoly tűzveszélyt
gázolás veszély fenyegeti.
nem kell elárulni. Nekik mindenkor
Az egyes osztályoknak kiképzése azt kell hinniök, hogy próba van.
után kombinált gyakorlatok tartandók.
Riasztás, iltetve kivonulás alkal­
Legelőször a szomszédos osztálylyal mával a tantestület egyik tagja az ut­
ezután kettővel és igy tovább. Végre cán arra ügyel, hogy az ajtó előtt tor­
összgyakorlatot tartani.
lódás ne legyen, hogy hangos kiabá­
Próbariasztások minden iskolóban lások ne forduljanak elő, melyek pá­
negyedévenként tartandók, ezek közül nikot idézhetnének elő.
egy a tanítók előzetes értesítése nél­
A próbánál — az épület elhagyá­
kül. az előre be nem jelentett gyakor­ sakor a gyermekek egyenesen haza
latot a hatóság képviselőja rendeli el. j irányitandók, hogy hozzá szokjanak
. Az osztályokból és az iskola épü­ vész esetén felső ruha-, kalap, köny­
letből való kivonulás — úgy gyakor­ vek nélkül hazamenni és hogy a szü­
lat, mint tűz esetén — előre megálla­ lők tudják azt, hogy^vész esetén ko­
pított harangjelzés által történik.
moly intézkedések a gyermekeik biz­
A tanitó intésére a tanulók egyen- tonsága tekintetében megtétettek. Az
kint és a megállapított sorrendben az ' egész begyakorlás aképen kezelendő,
osztályból felső kabátok, kalapok és I hogy nevelő hatást gyakoroljon és bi­
taneszközök visszahagyásával távoznak. zonyos mértékben mint torna oktató
Kivételt e tekintetben csak a téli idő­ tárgynak tekintendő.
szak képez, amikor a tanulók — a meg­
Egy évben legalább egyszer füst
hűlést kikerülve — téli kabátjaikat és mellett tartandó meg a próba, hogy
kalapjaikat is magukkal vihetik.
a gyermekek komoly esetben füsttől
A tanulók elvonulása a folyoso- '1 meg ne ijedjenek és fel ne izguljanak.
kon és lépcsőházakban is szintén egyen- I| A gyermekek arra figyelmeztetendők,
kint és mindenkor csak lépésben hogy orrukat és szájukat zsebkendő- r
történik.
vei védjék. Zsebkendő hijján a leányok •
A tanulóknak tiltva van egymás­ kötényüket, a fiuk kabátjuk szélét tart­
közt bármit is beszélni. Az indulásnál ják orruk szájuk elé.
és kivonulásnál minden nyugtalanságot
Az iskola igazgató minden év
minden tolongást a tanitó személyzet végén jelentést tesz felsőbb hatóságá­
a legnagyobb szigorral köteles elhárí­ nak arról, hogy a próbariasztásokat
tani. A tanitó utasításaival szemben miképen éz mikor ejtette meg s hogy
minden engedetlenség ézen próbáknál a tanuló ifjúságnak az iskolai épüle­
a legszigorúbban, minden tekintet nél­ tet mennyi idő alatt sikerült elhagynia.
kül büntetendő. Az ifjúságnak tud­
III. Riasztás és kivonulás.
nia és éreznie kell, hogy e kivonulá­
A tüzriasztás idejét az iskola igaz­
sok nem játékból történnek.
gatója állapítja meg. A rendelet sze-

8.
.

।

Szolnok, 1910. márczius 12.

II. évfolyam.

Megyei Népoktatás

JÁSZNAöVKUNSZOLNOK^^

•

. rint a tanuló ifjúság figyelmeztetendő
arra, hogy ilyen próbariasztások lesz: nek, de úgy hog> azok időpontjáról
y ne legyen előzőleg tudomása.
Mihelyt a riasztó vagy harangi jelzés megszólal, az összes gyermekek
felállnak’ tolakodás és lükdöscs nél­
kül a pádból szépen, rendesen sor­
rendben a folyosóra kimennek.
|
Riasztáskor minden osztály taní­
tója először is siessen arról meggyő­
ződni, hogy a folyosók és lépcsők al­
kalmasak-e még a kivonulásra. Ha
igen, úgy a tanulók könyveik és felső
ruháik hátrahagyásával zárt sorokban
lés előre begyakorolt sorrendben és
előirt utón a szabadba kivezetendők.
A kivezetés alkalmával szigorúan kell
felügyelni arra, hogy a folyosón és
képcsőkön sehol tolongás elő ne
i ,
Ha a folyosókon két oíáaly ta­
lálkozik, az alsóbb osztály bocsátandó
előre.
f
Kivonuláskor a tanitó az ajtó mel­
lett áll fel — amíg a tanulók mellette
plvonulnak, — azután a tanulókkal
pgyütt megy‘ azokra felügyel s őket a
szabadba biztos helyre kivezeti.
A tanitó csak az utolsó gyermek
után hagyhatja el a helyét.
Kivonulás esetén minden osztály
a legközelebbi kijárón vonul ki: ;
d
Ha riasztáskor — tűz esetén, —
a folyosót, vagy lépcsőt már ellepte
volna a füst, vagy egyéb okból a me­
nekülés arra már nem volna lehetséÍes, akkor a tanulók a tűzoltói segitég megérkezéséig — betett ajtók és
öyitott ablakok mellett a tantetemben
maradnak mindaddig, amig a tűzoltók
Segítségükre jönnek. így nagyobb biztpnságban lesznek, mintha a füsttel
telt folyosókra és lépcsőkre vezcttetnéüek — mely esetben — eltekintve a
®z és füst veszélyétő a riadalom kitprése alig volna kikerülhető.
Riasztás alkalmával a közönsé­
get az iskola épületbe beengedni tilos.
• Éjs szükség esetén erőszakkal is meg­
akadályozandó.

n. száw

10. szám

A riasztó harangok mindennap
működő képességükre nézve az iskola­
szolgák által kipróbálandók, .erről az
iskola-igazgató is köteles meggyőződni,
A felnőtt személyek azzal bizandók meg, hogy riadó esetén az összes
folyosó szélfogó és egyéb a szabadba
nyíló ajtók azonnal és teljesen felnyitandók. Ennek oly gyorsan kell tör­
ténnie, hogy a kivonuló osztályok minden ajtót nyitva találjanak.
Budapest, 1910. február hó
‘ A miniszter helyett:

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
Á

,
Előfizetés:

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
í
l

1 evre 6 korona.
lz
o
/2

»

J

M

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

dz imbecillek.

i
I

Molnár,
államtitkár.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

HIRDETÉSEK -w
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Megyei lapunkban olvastam nemrég egy, Kálmán Elek tollából eredő
czikket. Ebből értesültem méltó felháborodással, hogy kiváló és mindenekfelett humánus tanfelügyelőnket „Az
Újság" czimű lap „középkorinak" ne­
vezte. Ha nem ily későn, hat hét
múlva veszek tudomást a dologról, „Az
Ujság“-ban válaszoltam volna a jel­
zőkben bőkezű, de úgy látszik szüklátkörű, egyébként illustris Írónak.
Nem azért, mintha a mi tanfel­
ügyelőnk védelemre szorulna. Dehogy!
Szinte látom bölcsesége Csimborassójáról, mint mosolygott le arra a bizo­
nyos közleményre.
Valószínűleg mosolygott volna az
én felvilágosító soraimon is. Mintha
csak hallanám mindnyájunk szivét oly
sokszor megrezegtető lágy csengésű
hangját:
„Hát bűnös vagyok én, hogy védelmez engem ?“
És mint mindenben, abban is igaza
volna.
De hát az még sem járja, hogy
fővárosi írók, a cultura előőrsei oly
rövidlátók legyenek, hogy saját fegy­
vertársukat, az ultra-modern humánus
eszmék hű zászlóhordozóját félreismer­
jék. A tejosztó, a levesosztó megteremtő­
jét, mesemondó ápolóját, a tanyai is­

,
[
I

I

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

kolák új alapokra fektetőjét, a patrO’
hage rendszer életbeléptetésének lelkes
szószólóját.
Igen rövid ideje, hogy Yelhivott
bennünket, megyebeli tanítókat a patronage szervezésében való részvételre.
Felhívására a szolnoki tantestület
tiltakozással feleit.
Ez a körülmény késztetett az igaz­
ság érdekében tollat ragadni. Hogyan?
A modern háborúban úgy kívánnak *
győzedelmeskedni, hogy az előőrsök
nyilakat lövöldöznek a zászlótartóra,
katonái pedig hagyják magában menni,
elmaradnak mellőle, mert .bornyújuk
nehéz, sok benne a keserűség, no meg
az adósság, terhe alatt máris roska­
doznak, nem követhetik, mig egy kevés
pénz csengő katonazenéje meg nem
frissíti fáradt lépteiket.
Nehéz a bornyú, kartársaim! Én
is érzem. Mégis ... mit akarunk . . .
egyedül, katonák nélkül győzzön a
zászlótartó ? Nyertek, már valaha igy
csatát? Nem.
Kedves kartársaim ! Nemes zászló­
tartó hű katonái! Csak azt akarom
Önöknek elmondani, hogy a mi tan­
felügyelőnk az erkölcsileg züllött gyer­
mekek felügyeletéről már három kerek
évvel ezelőtt gondoskodni akart, még
pedig úgy, hogy azzal az Önök terhe
egy pehelylyel se legyen nehezebb,
ellenben sok mázsával könnyebb.

Megyei Népo ktah is

|

í
J

J
|!

j
|
■

í

Hiszen mindnyájan tudják, hogy
megpendítette és hosszú időn át pen­
gette a kisegítő iskola eszméiét. Le
viszhangra nem talált.; Város és állam
egyformán szűkkeblűnek mutatkoztak,
mikor ezt a nagy fontosságú intézményt,
— az elsőt Qi vidéken — létesíteni
akarta.
Azt hiszem, azért is, mert a döntő
tényezők egy része nem volt azzal tisz­
tében, hogy minő czélok szolgálatában
áll a kisegítő iskola.
•
Mit. is akar hát az a kisegítő is­
kola? és kik valók óda?
Kisegítő iskolába valók az összes,
enyhébb szellemi, fogyatkozásban szenvédő gyermekek. Tehát a gyönge te­
hetségű tanulók és az imbecillek. Hogy
mi az imbecillitas, azt így hallottam
Berkes janos úrtól, az összes magyar
gyógypedagógiai intézetek igazgatójatói, s dr. Ransehburg Pál budapesti
európai hirü ideggyógyásztól.
Az imbecillitas első sorban, erkötési fogyatkozás. Erkölcsi elmezavar
(morál insanity). Az ily gyermekek
-testi állapota a normálistól alig mutat
‘ eltérést. Kicsi korukban ugyan lassan
fejlődnek, későn járnak, későn beszél­
nek, de később többnyire erőteljes
szervezetüek. A szellemi működés elég­
telensége náluk fegyelmezetlenségben,
rakpnczátlanságban nyilvánul, kicsi ko­
ruktól kezdve vásottságukkal keserítik
szülőiket, testvéreiket, környezetüket.
Figyelőképességük van, mégis ne­ í
héz lekötni, mert figyelmük intermittáló, állhatctlan, ugrik egyik tárgyról í
a másikra. Az imbecill szeme nyug­ i
talan, egyik helyről a násikra tévedez, j
kezeivel ide-oda hadonáz s csak akkor
felel, ha többször kérdezzük, akkor is .
csak egy-két odavetett szóval.
।
Még a kíváncsiság, az épeszű '

f 1. szám.

gyermekek figyelmének e hatalmas rúgója sem válik az imbecillek hasznára,
mert pl. ha sétálni visszük Őket s ma­
gyarázunk, akkor szakadatlanul Ostro­
molnak kérdéseikkel s mié ott egyre
felelhetnénk, már a másik kérdést in­
tézik hozzánk.
Az imbecillek fecsegők, mindent
jobban tudni vélnek, mint az epeszü
emberek. Azonban szellemi képessé­
geik közt nincs meg az összhang. A
szerzett ismereteket érvényesíteni nem
tudják. Nézeteik nyilvánításában elha­
markodottak, felületesek. ítéletük gyarló.
Emlékező tehetségük fogyatékos.' Fő­
képen azonban erkölcsi érzékük fogya­
tékos. Szenvedélyek, indulatok, vágyak
akadálytalanul érvényesülnek náluk, s
minduntalan háttérbe szorítják a cse­
kélyebb értelmi képességet. Minden'
tettük hajlik a gonoszhoz, roszhoz.
Jellemük ingadozó, hiszékenyek, könynyen befolyásolhatók. Ezért mi sem
könnyebb, mint az imbecilleket roszra
csábítani.
Azimbecillek nagymérvben önzők,
— csak az érdekli őket, ami testi jó­
létükre vonatkozik. Szánalom, részvét
náluk ismeretlen fogalom, ennélfogva
állatkínzók. Sokat hazudnak, szülő és
testvér iránti szeretetet nem ismernek.
Kitünően jellemzi őket Soliair párisi
orvos: „Az imbecillek antisocialis lé­
nyek. “• Az imbecilleket egyes esetek­
ben. felismerni ■ nehéz, mert egyoldalú
tehetségek vannak közöttük, akik pél­
dául számolásban, • rajzban, zenében
kiválóak. És mert bizonyos cselekedekörül nagy ravaszsággal képesek
eljárni. Az imbecilleket zárt intézetben
kell oktatnunk és nevelnünk. A nevelés által oda kell hatnunk, hogy roszra
való hajlamaikat elnyomjuk, a jókat
pedig fejlődésre képesekké tegyük.

- 11. szám.

Megyei Népoktatás

3.

Ez az intézet csakis az interná- társadalmat közönyéből s agitáljanak
tussal egybekötött kisegítő iskola lehet, az égetően szükséges kisegítő iskola
Amelynek feladata lenne a patronage mellett, mely megkönnyíti terheiket s
szervezése is. Mert minden ilyen irá­ megoldja a patronage kérdést.
Hiszen már sejti a társadalom a
nyú munka a dolog természetéből ki- I
folyólag a kisegítő iskolában alkal- i veszélyt, s védekezni kíván az alig
mazandó gyógypaedagogiai tanerőké serdült, de már gyilkoló, sikkasztó, női
lenne. Kellő kiképzésük birtokában, becsületet tipró imbecillekkel szemben,
teljesen ismerve a reájuk bízott vagy -akiket a gonosztevők statisztikájában
tőlük a társadalomba kikerült szeren­ is könnyen felismerhetünk arról, a csak
csétlenek lélektanát, egyedül ők szol­ bűnbe esett, de nem született bűnö­
gálhatják néini sikerrel a társadalmat i sökkel szemben, hogy ők bűneiket
nagyon is érintő és fenyegető ügyüket. nem szégyenük és sohasem bánják
Kedves KartársaimT Ha figyelem­ meg.
mel átolvasták a fentebbieket bízó- i
De még mindig sok a költséges
börtön
és fegyházőr. Pedig az imbenyára mindegyikőjük fedez fel osztá­
lyában .egy vagy több imbecillet. Akik cilleknek elemi iskolás korukban eleg
rósz példával mételyezik meg társai­ volna egy szerény iskola-épület egy-két
♦
kat, mert hisz épp úgy vannak phisikai gyógypaedagogiai tanítóval.
És nagy Magyarországon van egy
ragályok, mint testiek. Akik sikerte­
ily
iskola
— Budapesten. Vidéken egy
lenné teszik iskolájukban a fegyelme­
zést, akiket, ha végső eíkeserddésük- i Sem. Miért nem akar a^művelt Szolnok
ben testi fenyítékhez nyúlnak, tanbe­ az első lenni, amig bölcs előrelátással
tyároknak nevez az imbecilleket létre­ megelőzheti a veszélyt, amig egy Eötvös
Károly a van?
hozó társadalom.
Hiszen érzem, tudom, egy decénÉs mind több és több született
imbecille kerül iskoláinkba, oly okok­ nium se kell, s megmozdul minden
ból, miket-e rövidre szabott czikk ke­ vidéki város. Akkor, mikor a társada­
lom már sikoltva ébred a jobban el­
retében fejtegetni nem lehet.
Gondolják meg,' mennyivel na­ szaporodott fojtogató kezek alatt. Akigyobb eredményt érhetnek el a nor­ i két Páris apache-oknak, Budapest jasmális gyermekekkel, ha az osztály sa­ ' souknak, Szolnok csirkefogóknak, a
lakjától, kiknek fegyelmezése jelenleg tudomány pedig szerencsétlen imbecilannyi időt rabol el a tanításra szánt i leknek nevez.
Lehet különben, hogy az eszme
időből - - megszabadulnak.
’
a
közönyös
társadalom nélkül is megÉs küldjék őket a kisegítő iskolába
— majd ha lesz Szolnokon. Hová tan­ ' valósul. Mert egy középkori vonás tényfelügyelőnk képzelete már három évvel I lég van tanfelügyelőnkben, a legmoder­
ezelőtt felépítette, Önök iránti atyai nebb eszmék zászlótartójában: amikor
gondoskodással, terheiket méltányolva. gyermekek érdekéről van szó, néha
• És amidőn megtagadják a patro­ boszorkánymesterségre adja magát.
Mostanában nemes humanísmusa
nage szervezésében való részvételt,
mert fáradtak s már nincs felesleges daczára, vagy éppen azért, annyi kö­
idejük, s egyszersmind rázzák fel a vet dobnak felé ...

A 'egyel Népoktatás

Tőle kitelik, hogy lehajol ezekért
a kövekért s belőlük épiti fel a szol­
noki kisegítő iskolát!
Erika.

Hallgatunk.
Egy idő óta tapasztalom, hogy
hivatalos lapunknak úgyszólván, minden számában megjelenik Bozsik kol। lega tollából egy—’egy cikk. Minde; nikben személyi és anyagi érdekeinket,
|j. tehát sajnos nagyobbrészt még mindig
| csak jogos kívánságainkat fejtegeti,
f Egyszersmint reá mutat azokra a mó­
dokra is, melyekkel talán—talán javithatnánk mostoha helyzetünkön vala­
ki micskét, persze ha az illető forumok| nál csak egy csipetnyi méltányossággal
J is találkozunk. .
De tapasztaltam még mást is. És
pedig azt, hogy ezek a cikkek — ha­
bár mindnyájunk érdekeit szolgálják
— nem valami nagy rol&mszenvnek
örvendhetnek. Vagy nem Áazt akarja
jelenteni ez a roppant nagy hallgatás? !
Még a fülebotját sem mozgatja senki.
;
Olyan mélyen hallgatunk, mintha
í Bozsik kartárs valami nagy bűnünket
(szellőztetné, mi pedig beismerve bűnös
^voltunkat, szólni sem merünk. Vagy
italán annyira elérhetlen ideáknak tart­
juk eszméit, hogy még vita tárgyává
lsem érdemes tenni? Bozsik kollegát
bedig, mint egy idegen plánétáról ide’pseppent álmodozót megbámuljuk, az­
után megmosolyogjuk, végül nepirendre
lérünk holdbéli eszméi felett s minden
índitványát kellő discretióval elhelyez­
tük ad akta . . .
Avagy olyan újkori csoda dolgok­
kal traktár bennünket a kedves kolle­
gánk, hogy meglepetésünkben (?), nó
meg kellő informatiok hiányában hozzá
$em tudunk szólni?
Alig hiszem!
;
A látszat azonban valami ilyen. félét mutat, mert nagyon hallgatunk i
i
S azután megint csak hallgatunk
Lehet ugyan, hogy ez a hallgatás régi
tradíciók szerint beleegyezést jelent. i

11. szám.

(Azt hiszem ez a helyes megoldása
ennek a nagyot mondó hallgatásnak.)
Ha pedig tényleg azt a bizonyos
helyeslő fejbolingatást helyettesítjük
ezzel a minden tekintetben „egyhangú"
hallgatással, nem helyesen cselekszünk.
Kényelmi szempontból tagadhatatlanul
ez a leglogikusabb okoskodás, de az
elérendő eredményt illetőleg nagyon
rossz politika.
Rossz politika, mert ebben az
esetben nem ige.1 alkalmazhatjuk a
„dobbal nem lehet verebet fogni" kellő
helyén alkalmazva igen jól bevált köz­
mondatunkat.
Sőt Bozsik példáját követve minél
hangosabban kéne dobolni, (nagy
dobbal) hátha bírnánk fogni legalább
egy csupasz verebet. Az eddigi dob­
nélküli verébfogásunk eredményével
úgy sem dicseke ihetünk valami na­
gyon. Ugylátszik. a mi verebeinknek
biztosabb szárnyuk van, mint a Lathám
rendszerű uj fajta madaraknak.
Azt hiszem, van megyénkben több
kollega, kik tapasztalatból ismerik —
még pedig alaposan — ezeket a dol­
gokat. Miért nem szólnak hozzá?
Olyan nagy munusok ezek, hogy
nem tanácsos még bolygatni sem ?
Csak Bozsik lenne olyan erős gerincű,
hogy piszkálgatni meri?
;
Pedig tulajdonképen az eszmék
kölcsönös kicserélésével, hozzá szó­
latokkal lehetne minden oldalról meg­
világítani s leszűrt eredményképen ki­
mutatni a megye tanítóságának ezek
iránti gondolkozását, velük szemben
tanúsított állásfoglalását.
Mi azonban ugylátszik hagyjuk,
hogy Bozsik kartárs csak cikkezzen
beszéljen, rug-kapáljon s vívja ki
kívánságainkat -— egyedül. De akkor
ne is számítsunk valami nagy ered­
ményre, mert egy ember csak egy
ember.
Ha mégis elérne némi eredményt,
úgy sikerülne a kilátásba helyezett
újkori csodák számát Bozsik kollegá­
nak is egygyel szaporítani.
Tóth József.

Megyei Népoktatás

11. szám.

HÍREK.
, . r ,r z z,

, ,

SŐÍSpani beihtatas. Varmegyénk

uj főispánját, dr. Horthy Szaoolcsot
f. hó 16-án fogja hivatalába a varmegyei közgyűlés beiktatni.

Törökszentmiklóson a ref. iskolaszék legutóbb
tartott gyűlésében 2 uj tanítói állás
szervezését határozta el. A szükséges
államsegélyek kieszközlése czéljából
szükséges lépéseket már meg is tette.
üj tanítói állások.

5.

telennek s igy nyugdijazapdónak inon-'
dotta ki.
A tiszavárkonyi rkath. kántoriamtól
r0Z0ga iskola épület lebontását elrendeite s az iskolafentartót uj épület
emelésére kötelezte,
ílllamsegélyejéseh. Nagy János

tiszaabádi ref. tanítónak I. korpó lék,
Nagy Lőrinc nagykörűi rkath. kántortanitónak I—Ili. korp. államsegély utalyányoztatott
Ipari t oná b b hépjő ?áróünnepélye.

Mint már előző számunkban jeleztük
március 15- A szolnoki „Mesé­ a tanfolyam ünnepélyes berekesztése
mondó
tartják
, , "-bán
,
. vasárnap
... ,,
.
... meg
■
f. hó 13-án vasárnap lesz. Eltérőleg
szabadsagunk szuletesenek emléknap- .
,
jdöpoJtói a záróünne.
ját. Fegyverneken az izr. iskola Erdős pély délelőtt
J
- ■
11 rórakor veszi kezdetét.
József tanitó vezetésével igen szép Az ünnepély programmja a következő:
műsorral rendez ünnepet a nagy nap 1. Tóth István tanfolyam vezető meg­
emlékére.
nyitja a rajzkiállitást. 2. Fekete László,
Nagyobbszabásu ünnepségre ké­ máv. munkás felolvassa a tanfolyam
szül március 15-re a jászfényszarui diósgyőri kirándulásáról irt leírását.
rkath. tanítótestület az eb iskolai nö­ 3. Kálmán Elek tanár az iparosok to­
vendékek és az ifjúsági egyesület s az vábbképzéséről értekezik. A rajzkiálliegész község intelligentiája közremű- tás vasárnap egész délután megtekint­
, ködésével. Este pedig Gerendássy hető.
Gy. cimbalom művész részvételével
műkedvelői előadás tartatik.
H nagy pipa meg a his Ibrahim,
Az ünnepi megnyitó beszédet Basch Árpád kedves, bájos rajza, Elek
Hebrony Kálmán plébános, a záróbe­ apa helyes kis versével egyik ékessége
szédet Végh Ferenc rkath. káplán tartja. a Jó Pajtás, Sebők Zsigmond és Be­
Az esti műsorban dr. Örményi József nedek Elek képes gyermeklapja leg­
főjegyző tart beszédet. A gondosan újabb, március 13-iki számának. Dörösszeállított s csaknem az egész napot mögő Dömötör, a Mackó-nemzetség
betöltő ünnepi programm bizonysága, virága folytatja csetlését—botlását a
annak hogy Jászfényszaru azon ritka képviselőházban, Lampérth Géza már­
községek közé tartozik, hol a nép és. cius 15-idkéről, Telekes Béla a Kativezetői együtt éreznek s együtt dol­ cabogárröl ir verset. Zsoldos Lászlótól
goznak a köz és a Haza javára. Isten eljátszásra alkalmas, mulatságos víg­
játékot közöl ez a szám, Elek apa
segítse nemes munkájokban.
japáni mesét mond el, Mudin Imre
»
Helyettesítés. Farkas Etelka jász­ sulydobó bajnok a gerelyvetés sport­
berényi kült. I. számú áll. iskolánál járól mond el érdekes dolgokat. Be­
működő hely, tanítónő a helyettesítés nedek Elek székelyföldi tájleirása, tré­
ellátásával továbbra is megbizatott. fás képsorozat, Rákosi Viktor érdekfeli hö}ig. bbofíság í. hani ülésé­ szitő regénye, tréfa, rejtvény, szerkeszből, A vmegyei tanítói nyugdijbizottság tői üzenetek, valamint nagyszámú szép
Gál Nándor szolnoki izr. és Sulyok kép
_r egészíti
---- ki a szám tartalmát. A
József tiszaburai ref. tanítót a vmegyei ' Jó Pajtás-t a Franklin-1 arsulat adja
főorvos véleménye alapján munkákép,- ki; előfizetési ára negyedévre 2 ko-

Megyei Népoktatás

6.

rójha 50 fillér. Mutatványszámot kivána?íra ingyen küld a kiadóhivatal (Budaijpest, Egyetem-utca 4.)

Felhívás

jYlárcxius 15-én.
Üti népei a magyar namzet, lengeti a zászlót,
Eá^et érez milijó kebel, de köny mért barázdált ?
Oi fim re, vagy a bubánat facsarja ki nedvét ?
Vigasztalni akarja, vagy elrontani kedvét?!
Űrpepel a magyar földnek hegye, völgye síkja’
Ng py napoknak szent emlékét tavaszszellő sírja
La így favatom ?! A természet életébresztője
Neiéz idők, hősi lelkek gyászos szemfedője.
Ünnepel a magyar nemzet ?! Leveleden ágak
Né |?7 tudják a sirt takarniMeglátszik a bánat.
Tü enhárom 1? —és hány^ ezer, sötét hant domL
'
[borul ?
Amelyekre a magyar szív epedő könye hull

Ünnepel a magyar nemzet ?! Megfagyott vi[rág ok,
A kikelet ébredését óh miért várjátok?!
Pihenjetek! — El-eljövünk évenkint hozzátok {
Nyugodjatok hős honvédek, emléketek áldott!
ríL

'

a

íeh. el. isk. igazgató és tanító urahho?, fanííónó'hhöj.

Felhívom a tek. igazgató ura (tanitót, tanítónőt), hogy ide sürgősen
bejelenteni szíveskedjék azt, hogy a
vezetése alatt álló iskolában tartatott-e
a f. tanévben analfabéta felnőttek ok­
tatására szervezett tanfolyam ? Csak
azon iskolák részéről kérek jelentést,
ahol a tanfolyam tényleg szervezve lett.
Szolnok, 1910. márczius 6.

nélkül is figyelembe fognak vétetni.
Leghelyesebb tehát, ha ily irányít ké­
relmükkel az illető kir. tanfelügyelőhöz
fordulnak.11
Szíveskedjenek ehhez képest a
kérvényekben előadott és okmányolt
ténybeli előterjesztéseken kívül még
figyelembe veendőknek vélt előterjesz­
téseikkel a folyamodó tanitó urak, ta­
nítónők közvetlenül hozzám fordulni,
vagy hivatalos tá^oliétemben helyette­
semmel közölni tüzetesb tájékoztató
adataikat. Az ily jelentkezések előjegy­
zésére és nyilvántartására, alkalomad­
tán pedig érvényesítésükre méltányos
gondot fogok mindenkor fordítani.
Szolnok, 1910. márczius 10.
Eötvös Károly,
kir. tanfelügyelő.

Bogárdy Antal,
kir s. tanfelügyelő.

Jász-Nagykun-Szolnokmegye kir. tanfelügyelője
894.
Valamennyi ohleneles tanító urnah,

tanítónőnek.

A folyó évi 11,100. sz. vallás- és
közokt. ministeri rendelet az ürese­
désbe jövő áll. el. isk. tanítói, tanító­
női állomások betöltése körül a kir.
tanfelügyelőség eljárását az eddigitől
némi eltérésekkel szabályozván, a kö­
vetkező bekezdésében a kinevezésért,
vagy áthelyezésért folyamodó tanerők­
nek a ministeriumban eddig szokásos
közvetlen jelentkezés helyett a kir. tan­
felügyelőhöz fordulására utal, követ­
kezőleg :
xa
„Minthogy ezek szerintit a czélt
([puszta, óhajtom elérni, hogy az áll. el. isk.
tanítói és tanítónői állásokra minden­
‘z még áldás, a magyar föld felviruland újra
nepelj is magyar nemzet! - Letetted a sarcot kor a legérdemesebb tanerők alkalmaz­
^y hazánkért ezer éven a vér mért pztakzott ? tassanak, fölösleges költségeket okozó
^y ha nem tudsz ünnepelni ', tépd szét hitvány s a központi tiszti személyzet munka­
Alattyánott, 1910. márcz.
6. Sándor.
Barna
[kebled! idejét indokolatlanul zavaró fáradozás­
r nem méltó, hogy megtöltse többé a lehellet! nak tartom, hogy a kinevezést vagy
áthelyezést óhajtó tanerők a ministeriumot tömegesen fölkeressék, mert
méltányos kérelmeik a lehetőségig a

Ünnepel a magyar nemzet, - cser-tölgy koszoj
[ruja>
4 'szabadság vértanúit áldva koszoruzza.
Minden fa letette lombját, csak a czyprus zöldéi
Minden szivet nagy hőseink szent emléke tölt el
■■
■ Ünnepelj is magyar nemzet, hős apáknak sarja
Híj eridet árpádi vér szent patakja mossa!
Ünnepelj mig szived dobban $ végső lehűlésben,
■ Nfigy őseink követése és emléke légyen l
Ünnepelj is magyar nemzet! — Hisz a tiszta
[égen
Bq/u között csillag is jár s lesz virág a réten,
Hfiz még lombot az árva galy, füvet a rét s
.

HIVATALOS RÉSZ.
..ad 714.
-^ö-tfszám.

IRODALOM!

’i Néóoktatás

11. szám

769—910. tfsz.
A népiskolák tek. hatóságainak és
vezetőinek.

Alkalmazkodó tudomásra közlöm a
számológépek tárgyában kiadott 150669-909.
sz. vall.- és közokt. min. körrendeletét.
Szolnok, 1910. febr. 28.
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertöl.

150669—909. szám.

Valamennyi kir. Tanfelügyelő urnák és tanfelügyelöségi kirendeltségnek.

Tudomás és miheztartás végett a kö­
vetkezőkről értesítem a kir. 1 anfelügyelö urat,
Az elemi iskolában az uj tantery és a
hozzá kiadott utasítások értelmében leginkább
az orosz számoló eszköz használható, a me­
lyet azonban a következő szempontok szi­
gorú figyelembe vételével kell kásziteni.
1. Szükséges, hogy a szemléltő testek
golyók legyenek rajta, mivel a golyó a legindiferensebb alak, melyen a számon kívül
semmi sem köti le a gyermek figyelmét es
mivel a golyók, ha egymás mellett állanak
a legjobban elválnak egymástól, minthogy
csak egyetlen egy ponton érintkeznek egy­
mással.

7.

2. A golyók átmérője 3'4—5 cm. le­
gyen egyrészt, hogy nagy távolságból is jól
láthatók legyenek, másrészt azért, . hogy a
késüiék ára a golyók méretei miatt szükség­
telenül ne növekedjék.
3. A golyók fele fekete, fele természetes
és világos fa szinü legyen, hogy számuk át­
tekintése, összetételük 'és felbontatásuk megkönnyittessék. Zavart a kétféle szin nem
okozhat, ha a tanitó csupán a golyók száma
tekintetében tesz kérdést.
4. A sodronyok a keretből könnyen
kivehetők legyenek, a végett, hogy a tanitó
a golyók számát és összeállítását a célnak
megfelelően változtathassa ; a mit legcélsze­
rűbben taián úgy érhetünk el, ha a kereten
a megfelelő helyeken annak közepéig érő
ferde bemenetszcseket teszünk és ezekbe il­
lesztjük be a sodronyokat.
5. A golyók fedő lappal eltakárhatók
legyenek. Célszerű, hogy a fedőlap , is moz­
gatható legyen úgy, hogy ne csak a keretre,
hanem a' sodionyokra is függeszthessük,
miáltal a tizes illetve huszas számkörben el­
érhető az,, hogy az első és második sodrony
egész hosszában rendelkezésünkre áll.a go­
lyók elosztásakor.
6. Célszerű, hogy pótló golyók álljanak
a tanitó rendelkezésére, hogy elkallodás ese­
tén azonnal pótolhassa a hiányokat.
7. Kívánatos, hogy az állvány keret és
fedőlap színe elütő legyen a golyókétől. Leg­
jobb talán, ha azok vörös színűre pácoltak.
8. Célszerű, hogy a sodronytartó keret
körülbelül 70 cm. magasságú állványon nyu­
godjék, hogy a gyermekek,a golyókat a he­
lyükről minden akadály nélkül láthassák.
9. Célszerű, hogy a sodronytartó keret
körülbelül 85—90 cm. széles és ugyanolyan
magas legyen, egyrészt, hogy a golyók a
sodronyok szabad végein kellő elosztás ese: tén is elférjenek másrészt azért, hogy az
egyes sodronyok egymástól való távolsága
legalább 8—8 cm. legyen.
Miután az orosz számoló eszköz ké­
szítésé ma már nem képezheti külön szaba­
dalom tárgyát, ez oknál fogva minden olyan
• orosz számolási eszköz, mely a fenti 9 ponti bán előadott feltételeknek megfelel, minden
j.külön engedélyezés nélkül használható és
' beszerezhető a népiskolákban.
A mértékgyüjteményt a számolási szemi léltető eszközhöz csatolni nem szükséges,
hanem egészen külön kezelendő. Az egyes
mértékeket hitelesített (kivévén az üres bádog
i és tömör fa dm.3) és oly alakban szerzendo
; be, a mint azok a gyakorlati életben tényleg
| előfordulnak. Szükségesek pedig:
a) Ürmértékek: 1 1., 0*5 literes, 02 L,

01 1 b) Sulymértékek: 1 drb.

1

kg.-os,

1

8.

Megyei Népoktatás

11. szám.

drb. 0’5 kg.-os, 2 drb. 20 dg.-os, 1 drb. 10
6. Herresbacher József: „Táblás szádkg.-os, 1 drb. 5 dkg.-os, 2 dib. 2 dkg.-os, ■ moltatója" a népiskola 1. osztálya számára
1 drb. 2 dkg.-os, 1 drb.. e dkg.-os. 1 1 g-os, engedélyeztetett az 1895. évi 22290. sz, min.
1 drb. 2 g.-os.
rendelettel.
c) A méterrúd milliméteres beosztással,
7, Stampfel Károly: „A számvetés első
továbbá az üres bádog és tömör fa dm., i oktatására szolgáló falitábla" c. taneszköze,
melyeket a közforgalom számára egyáltalán a népiskolák számára engedélyeztetett az
nem készítenek. A fa dm.3-nek azonban a 1901. évi 25827. sz. min. rendelettel.
a szokásos 10 és pedig egy—egy cm. vas­
8. Győrffy János: „Fali egyszeregy" a
tagságú rétegre osztottnak kell lenni, melyek népiskola I—11. osztálya számára engedélyez­
közül a felső levehető a többiről s ez ismét tetek az 1902. évi 1304. sz. min. rendelettel.
10 drb. 1 — 1 cm.-es négyzetes hasábra osz­
9. Singer Adolf; „ A törtek szemlélte­
tott, melyek közül 1 a többiről s erről ismét tésére szolgáló eszköz" a népiskolák számára
az 1 cm.3 levehető kell, hogy legyen.
engedélyeztetett az 1896. évi 59217. sz. min.
Az ilyen mérték gyűjtemények minden rendelettel.
külön engedélyezés nélkül használhatók és
Budapest, 1910. február hó 3-án.
beszerezhetők a népiskolában.

A minister meghagyásából :
HALÁSZ FERENC
2.
ministeri tanácsos.
Az eddig engedélyezett és használatban
levő számolási eszközöket az Orsz. Paeda- '
gógiai Könyvtár és Tanszermúzeum tanácsa
által a népiskolai uj tanterv és a hozzá ki­
adott utasítások szigorú figyelembe vételével
Szerkesztői üzenetek.
átvizsgáltattam. A tanács határozata és javaslete alapján, a következő számolási eszkö­
zökre kiadott engedélyezést — miután azok
K. K. Turkeve. Sorra kerül. — B. S. Mai
részben elavultak .és részben a tanterv és
utasítások irányával ellenkeznek s nem meg­ számunkban hozzuk. — Nemo. Szívesen közöljük,
felelők, azért azok engedélyezését ezennel köszönet értük. — Tóth I. Szelevény. Máskor is
szívesen látjuk dolgozatodat. — Többeknek. A nem
Visszavonom.
1. Kálié Demeter: „Olvasó és számoló­ kézbesített lapszámokat a kiadóhivatalban Róth Dezső
gépe". mely a népiskola I. osztálya számára urnái tessék megreklamálni.
engedélyeztetett az 1899. évi 58489. sz. min.
rendelettel. Ennek az eszköznek szerzője
meghalt.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
2. Polgár Júlia: „Számoló asztala",
mely az 1899. évi 3516. sz. min. rendelettel
engedélyeztetett. Ennek tovébbi használatba
maradását szerzője nem kívánja, mivel jelen­
tése szerint újabb és jobb számoló eszköz
készítésével foglalkozik.
3. Dr. Ében Mihály: „Arab számológépe", mely az 1901. évi 79157. sz. ‘min
rendelettel engedélyezett.
4. Dr. Ében Mihály: „ Váltó számológépe", mely az 1904. évi 72645. sz. min
rendelettel engedélyeztetett, szerző többszöri
___
í^ólitásra sem javította ki eszközét sőt
nem is hajlandó annak átalakítására, mert
eszközét minden létező számoló készüléknél
tökéletesebbnek — tartja. Szerzőt álláspontjánnk tarthatatlanságáról nem lehet meg­
győzni. A szakjelentés részletesen felsorolja
az eszköz hiányait, ezeket az észrevételeket
szerző ismeri, de nem követi.
5. Hoch József: Számolási eszköze a
helyértékek szemléltetésére". Engedélyeztetett i
az 1895. évi 2638. sz. -min. rendelettel. Szer- 1
zője nem válaszolt az elnökség megkeresésére.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Szolnok, 1910. márczius 19.

IL évfolyam.

12. szám.

JÁSZNA6VKUNSZ0LN0K-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

.,
í 1 évre 6 korona.
Előzetes: {
„ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ?
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

JYÍárcius.
Az újjászületés, a feltámadás hó­
napja március, az ókori’ népek kul­
tuszában a teremtő erő szentelt ideje,
s ma is a poéták lelkét megihlető,
szivet lelket felfrissítő hónap.

A fakadó rügy tjén, a sarjadó fű­
szálban az isteni teremtő erő megnyilatjcozását láfh^jMk.
S valamint a fűszál yjsszatartóztathatlaquj, ejképzelhetíen erpypl tör
magánad utat 4 felajból felfelé, Mgy
az .embrep léfek is a jpagasság felé
szárnyal Urához, Teremtőjébez.
Forrppgp zeszmék diadalának, ^épszabadság születésének hónapja légy
üdyözölye ^fetfepk!

Ifjjtó leheteted keltse uj életre a
szunyadó erőket; frissítsd föl a lelke-,
két, hogy ujult erővel végezhessék
fáradságos munkájukat!

Márciussal beköszöntött a tavasz.
Balzsamos levegője sürgölődő méhek,
bogarak döngő-zengő zsongásával,
madarak danájával teljes.
A szabadi mezőkön járó-kelő és
munkálkodó ember szivét valami meg­
elégedéssel teljes, boldog érzés tölti
meg s könnyíti munkája terhét. Hisz
mindnyájan tudjuk mily kellemes a
szabadban való foglalkozás. Á sza­

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
_ kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

badba törekszik, ki az illatos, enyhe
szellős szabadba^ ember állat.
Hagyjuk hát mi is a zárt falakat,
vigyük növendékeinket a rét zöldjére,
rügyező fák közé, a madárdalos sza­
bad levegőre. A természet nagy mun­
káját szemléljük és szemléltessük.
Játszva tanul a gyermek és sem
tanitó sem tanítvány nem érzi künn
munkája terhét s a látottak, tapasz­
taltak alapján közvetlenül szerzett is­
meret maradandóbb, intenzivebb lesi
Különösen a falusi és tanyai is­
koláknak áll módjában á szabadban
való foglalkoztatás, hol a gazdasági
irápyy nevelés e nélkül úgy sem kép­
zelhető eredményesnek.
t
A városok falak közé zárt gyer­
mekei pedig egészségi szempontból is
rá vannak utalva. '
'L
Bármiféle iskolánál is azonban a
szabadban váló foglalkoztatás testileg
is, lelkileg is felfrissülést eredményez
a tavaszi enyhe, kellemes* levegőben.
A minden bacillusokat elpusztító
napfény, a pormentes tiszta levegő
edzi, munkára készebbé, tehetősebbé
teszi a szervezetet, s a nevelés-okta­
tás eredményét mindenképen biztosab­
bá teszi.
S aztán lehet-e tisztább fogalmat,
ítéletét alkottatni máskülömben?
ez

A beszéd- és értelemgyakorlatok,
alapvető
ismeretszerző munka

Megyei Népoktatás

12. szám.

anyaga feldolgozható-e tökéletesebben i két. De azért kézzel-lábbal követeli
máshol?
a férfiakkal való egyenlő' jogokat.
A nagy természet megismerésé­ ’ Az ilyen egyebek hiányában, a dovel szerzett tudás nem-e a legbecse­ í hányzáson és káyéházazáson kezdi az
sebb? • .
egyenjogúsítást. Hogy ezekről mit tar­
Használjuk fel a tavasz kellemes tok, azt már egyszer elmondtam más
idejét! Menjünk növendékeinkkel a helyen, most beszéljünk az igazi hi­
szabadba! Itt tudjuk vele a szépet vatottakról.
legsikeresebben megkedvelteim; az ál- ■
Itt mellesleg kitérek arra is,' hogy
lat és növény védelmet és szeretetet én tulajdonképen mit tartok a femi­
itt fejleszthetjük ki legtökéletesebben nizmus eredetének.
(
a gyermek lelkében. Itt tanulja meg
Egy kényelemszerető férfi meg­
ismerni, szeretni és tisztelni Istent és gondolatlanságát.
csodálni teremtményeiben.
A melyik férfi — egyszer vala­
A fakadó természet a rügyező mikor régen — legelőször elfogadta,
gyermeki lélekre megteszi a maga hogy az ő családjához tartozó nő mun­
nemesitő hatását.
kájával pénzt keressen, ezzel könyKi hát a szabadba s a természet nyitendő az ő családfenntartó gondján
segítségével tanítsuk növendékeinket — az indította meg a feminizmus
Isten és teremtményei iránt való sze- nagyranőtt lavináját. Mert lassanként
retetre s az emberiség javának mun- mind többen és többen elfogadták,
kálására.
!• 70 •
hogy a feleségük, is „kere^ep/vala­
Erre tanít meg minket március. ’ mit a konyhára/ Majd kezdtet á lá­
nyaikat is direkt önálló pályákra, ne­
• ■
(ef.)
velni. Itt segítségül jött a kényszer
helyzet-a mindinkább nehezedő meg­
élhetési viszonyok. Minél több lett a
Felhívás a nőkhöz.
tanult nők száma, annál több pályát
Én nem vagyok feminista. Azaz kezdtek elözönleni. És minél többféle
értsük meg egymást. Feminista va­ pályán megálták a helyűket, annál in­
gyok, de nem a saját törekvésemből, kább nyilvánvaló lett az a tény, hogy
hanem az élet tett azzá. És ez nagy társadalmi és politikai jogokra van
külömbség, mert kétféle feministát is­ szükségük. Mert mindinkább kidom­
merek. Egyik, a ki nem hangoztatja, borodott az a fonák helyzet, hogy
hogy feminista, de mégis az, mert dol­ ezren meg ezren végeznek kötelessé­
gozik a kenyérért, mert családo tart geket, jogok nélkül.
fenn, mert küzd a megélhetésért, ugyan­
Pedig ugyancsak követelik, vagy
olyan munkát végez mint a férfi, te­ mondják igy: követeljük a jogokat,
hát természetszerűleg lép előtérbe az de eredmény nélkül.
a követelmény, hogy ugyanolyan jogai
Az ember utoljára is arra a kö­
is legyenek. A másik, a ki nagy han­ vetkeztetésre jut, hogy talán a köve­
gon hirdeti, hogy ő feminista, de még telés módjában van a hiba. Talán ed­
sem lehet- az, mert a követelt jogok­ dig nem jól követeltük a jogainkat.
ért nem végez megfelelő kötelessége­ Vagy nem voltunk elég kitartók.

12. szám.

-

Megyei Népoktatás

Ha hangoztattunk is itt-ott valamit egy-egy fölényes mosoly, kedélyes
bók, vagy udvarias: kérem, én szép
asszonyokkal kém politizálok, féle el­
utasítás lehetetlenné tette további sze­
replésünket.
így aztán nem jutunk előbbre.
A nők helyzetében nem sokkal
több a különbség ma, mint 2000 év
előtt.
Akkor azt mondta Jézus a bűnös
nőre: „Bocsássatok meg neki, mert
sokat szeretett." A mai bírák is meg­
bocsátanak annak a nőn-k a ki sokat
szeretett. Sőt nemcsak azt bocsátják
meg, hanem még egy kicsit az anyagyilkosságot is.
Régente a nő eladó lány volt. A
férfi pénzt, tehenet lovat, drága fegyvérekét adott érte, csakhogy egy jó
feleséghez jusson. Ma?
„Éljen meg, ahogy tud!"
A nő aztán megél, ahogy tud.
Egyik nehéz, fárasztó munkát vé­
gez a mindennapi kenyérért, a másik
naponta foglalkoztatja a botrány krónikát, mig a törvényszéki rovatba jut.
De megél.
Utóvégre is mindenki olyan fegy­
verekkel küzd az élet harczában, a
milyen rendelkezésére áll. Az egyik
észszel, szorgalommal, becsületes munkával, a másik szépséggel, szerelem­
mel.
ízlés dolga,, hogy ki melyiket vá­
lasztja.
Mi csak maradjunk az előbbieknél. Annál is inkább, mert az utóbbiakkal mostanában eleget foglalkozik a
napi sajtó. Pro és contra annyi szó
elhangzott és annyi tinta elfolyt, hogy
ha csak félannyi munkát és érdeklődést szentelnének a nők jogos köve­

í teléseiknek, ma kultúra tekintetében
sokkal előbbre álnánk.
Tehát legalább mi maradjunk a
dolgozó nőknél, és dolgozzunk tovább,
ho y kötelességeink mellett jogaink is
i legyenek.
Mert minden önálló és független
nő minden lépten nyomon érzi a mai
lehetetlen helyzetnek a hátrányait.
A mi kis pénzünk van, azt elve­
szik adóba, nem kérdik, hogy adjuk-e,
; a fiainkat elviszik katonának, nem ér­
dekli őket, hogy mi akarjuk-e vagy
s sírunk érte; a munkánkat elfogadják,
, igénybe veszik, de az érte járó fizetést
' ők határozzák meg a nélkül, hogy mi
tőlünk megkérdeznék elég-e. .
Minden ügyünkben határoznak
’
, nálunk nélkül. Nem szólhatunk bele
semmibe, csak azért, mert nők va­
gyunk.
Tanulhatunk annyit, mint bármely
férfi, de még csak tanuk sem lehetünk
valami fontos ügyben, mert nők va­
gyunk. (A bűnügyekben való tanuzás
nem elég)
;
A férfi szavazó cenzus alapja,
|
hogy írni olvasni tudjon, a nő halomra
gyüjtheti a diplomát, még sem sza­
vazhat, csak éppen azért, mert nö.
Olyan képzettséggel, aminővel szám­
talan nő bir, a férfiak két három sza­
; vazati jogot is gyakorolnának, a nők­
nek egy se
juthat, mert csak nők.
Hiszen ez már nem is érv, nem
is előítélet, hanem rögeszme.
Azt mondják, hogy a nő könyi nyen befolyásolható:
j
Hát vájjon a férfi nem befolyá­
solható? Nézzünk csak körül nyitott
szemekkel választások idején.
A férfiak szeretik azt hangoztatni,
;
hogy
a megfontoltság és Jtélőképes­
í
ség a férfiak részén van, a nők felü-

4.

Megyei Népoktatás

letesebbek, meggondolatlanabbak. Pe­
dig ez poradoxon. Az emberi erények
és hibák vagy gyarlóságok nem ne­
mek szerint vannak osztályozva, ha­
nem közös tulajdont képeznek. Mond­
hatjuk, hogy a képzett nők között is
van annyi megfóntolt és helyes itéletü, mint a férfiak között. Viszont a
férfiak között is van elég ingatag és [
felületes*
És itt kezdődik a tulajdonképeni
felhívásom a nőkhöz!
Hölgyeim vigyázzunk! Közeledik
a képviselőválasztás ideje !
Elő a női fegyverek összes arze­
náljával ! Ilyen pedig nagyon sok van
Nem sorolom fel mert azt hiszem, min­
denki jól ismeri a saját fegyvereit. Azt
most mind felhasználhatjuk a hoz­
zánk tartozó férfiakkal szemben^, hogy i
csak olyan képviselőjelöltre szavazza- |
nak, aki programjába veszi a nők
szavazati jogát is.
Még most ugyan nem sok ered­
ményt várhatunk, de hát minden kez­
det nehéz. Azonban a kitartás czélhoz !
vezet.
A napokban beszélgettem arról,
hogy küzdeni fogunk a nők jogaiért.
„Minek az kérem, mondta egy okos
úri ember, a nő csak maradjon a fő­
zőkanál mellett."
Nagyon szép. Csakhogy ahoz nem •
elég egy nő meg egy főzőkanál. Kell
még az is a mit a nő a főzőkanállal
megkavarjon. És ezt számtalan nő
maga keresi meg magának. Sőt nem­
csak magának, hanem a családjának
is. Tehát több munkát végez, mint
egy ugyanolyan pályán levő férfi. Mert [
nemcsak kenyeret keres, hanem még
háztartást is vezet. Szóval még ak­
kor is dolgozik, mikor a hivatalában
kifáradt férfi pihen vagy szórakozik.

12. szám.

Azért csak újra azt mondom:
Munkára fel hölgyeim! Küzdjünk jo­
gos jogainkért! De ne úgy mint a
szüfrazsettek, skandalumokkal és kop­
lalással, hanem nemes, komoly mun­
kával.
Jelszavunk legyen: Nagy jogok,
nagy kötelességekkel járnak.
Kötelességünket megtesszük, tehát
adjátok meg jogainkat.
özv. Werknerné Longhi Irma.

HÍREK.
fiz uj főispán beiktatása. F. hó 16-án

iktatta be a vármegyei közgyűlés uj
méltóságába Horthy Szabolcs dr.-t.
Az az ováció, az a lelkesedés,
mely a főispáni beszédben tett férfias
hazafias kijelentések nyomán kelt biz­
tosítéka annak,- hogy az uj főispán
kinevezése a megyében a közóhajnak
is betöltője; a főispán egyénisége és
páratlan igazság érzete pedig garantia a vármegye további fejlődésére.
A beiktatást követő küldöttségi
tisztelgésekben részt vett a kir. tan­
felügyelőség is, mely alkalommal is
szeretetreméltóságáról s kiváló képes­
ségéről s a népoktatás ügye iránti
szeretetéről tett tanúbizonyságot a
főispán.
Végül több száz terítékű bankett
zárta be a beiktatási ünnepséget.
JKegerosités. A tiszapüspöki rom.
kath. iskolához febr. 10-én egyhangú­
lag megválasztott Peckerné Steimmelvőger. Aranka oki. tanítónőt az egri
érseki egyházi főhatóság f. hó 7-én
kelt leiratával állásában megerősítette.
Gratulálunk!
Március 15-e Pusztabartában. Szépen

12. szám.

Megyei Népoktatás

sikerült ünnepséget rendezett március nisterelnöknél a féláru jegykedvezmény
15-én a törökszentmiklós-pusztabartai engedélyezése iránt. A kormány kérközs. el. iskola ügybuzgó tanítója. Az tükre az összes magyarországi tani­
ünnepség kiemelkedő pontja a csak tók részére megadta a vasúti jegy­
most szervezett iskolai zászlóalj be­ kedvezményt. Örömmel adjuk közre
mutatása volt.
e bizonyára minden tanítónak kedves
A fegyveres kis sereg először hirt, mely régi vágyak teljesülését
mutatkozott be a nyilvánosság előtt jelenti.
s mi sem természetesebb, hogy kato­
JT szolnoki „Szegény Tanulódat
nás magatartásukkal, menetelésüskel, Segítő egyesület" 17-én tartotta évi rendes
s ügyes fordulataikkal általános tet­ közgyűlését. Elnöki jelentés szerint az egye­
sület a folyó tanévben 123 gyermeket látott
szést és örömet keltettek.
el téli ruházattal és 160-at 8 héten keresztül
Büszke lehet e kis csapat, s büsz­ ingyen táplálékkal. Erre fedezetet a „Mese­
ke lehét rá a közönség is, hisz Ma­ mondó" bevételeiből az el isk. igazgatók is­
gyarországon ez az első tanyai isko­ kolai gyűjtéseiből és társadalmi adakozások­
lai zászlóalj, A dicsőség pedig a ve­ ból nyert. A mesemondó vezetői Gyenes Jó­
zető tanítót Hoffman Györgyöt illeti zsefné és Magyáry Gyuláné működéséről diki sem fáradságot, sem időt nem-ki­ csérőleg emlékezik meg a közgyűlés. A tisziujitás során elnökké dr. Lénk Gusztávot,
méivé szervezte és gyakorolja kis csa­ társelnökké Eötvös K. Lajost' a levesosztó
patát. Mint halljuk, rövid- időn bélül szakosztály elnökévé Éllman Elvira polg. isk.
Törökszentmiklóson, majd Szolnokon igazgatónői, — a ruhaosztó elnöknőjévé
bemutatja az első magyar tanyai zász­ Boámét p pénztárossá Nerfeld Ferenczet; el­
lenőréé. Wehle' Lucia polg.’ tanárnőt; szám­
lóaljat... .
,
vizsgáló bi^'tagokul ; Szűsznét,. Száváid Mi­
Övoöai fdügy. biz. tagoltul Tiszavárhálynét, Árva Ferencz ■ plébánost és Éliász
konyon *a' közokt.' Miniszter; Péntek Mórt; titkárrá Cslkós-Józ'se'f'kir. tanf. tollnoJózsefbe, Szalay Józsefné é.s Ungár kot választotta meg. A gyűlésen részvételért
s a tagok buzgó működéséért elnök köszö­
Gyuláné úrnőket nevezte, ki.
Új tanyai iskolai zászlóalj. Mint ben­ netét mondva, d gyűlést berekesztette. Ez
egyesület működéséhez' nem kell kommentár.

nünket értesítenek a jászberény-bol- Sok-Sok - szegény gyermek köszönheti meg
dogházai tanyái áll iskola • tanítója hálával gondoskodását. Isten áldása legyen •
Bakonyi Ferencz az ifjúsági egyesü­ - továbbra is nemes munkásságán!
let által e czélra rendezett előadások
JYÍárcius 15-ét, a szabadság hajnal­
jövedetmének felhasználásával még e hasadásának napját, a nap fenségéhez mél­
tanév folyamán megszervezi a zászló­ tóan ünnepelte meg a turkevei áll. polg. isk.
aljat. Őszinte örömmel fogadjuk e hirt, Farkas Imre ig. vezetésével. A „Fohász" ének­
s kívánunk sikert a vállalkozáshoz. Ez lése után Benedek Pál tanuló szavalta Pe­
tőfi „Nemzeti dal“-át. igen sikerültén. Majd
lesz megyénkben a 4-ik iskolai zász­ gyönyörű lágysággal színezéssel, énekelt Ma­
lóalj. Bár minél többen követnek pél­ darász Károly ref. tanitó kuruez dalokat,
dájukat!
j melyeket Bugyi Antal róm. kath. kántortanitó
Tanitók vasúti jegykedvezménye. F. hó

10-én mintegy másfélezer főből álló
tanítói deputáció tisztelgett Hieronymi
keresk. ministernél és Héderváry mi-

kisért zongorán. Az est fénypontja volt Kocsa
Ida ref. tanítónő szavalata. Farkas I. Cinka
Panna c. szép költeményét adta elő bájos
közvetlenséggel, művészileg alakítva. A remek
szavalatot rengeteg tapssal jutalmazta a nagy

Megyei Népoktatás

12. szám.

letesebbek, meggondolatlanabbak. Pe- i
Azért csak újra azt mondom:
dig ez poradoxon. Az emberi erények ■ Munkára fel hölgyeim! Küzdjünk jo­
és hibák vagy gyarlóságok nem ne- gos jogainkért! De ne úgy mint a
mek szerint vannak osztályozva, ha­ szüfrazsettek, skandalumokkal és kop­
nem közös tulajdont képeznek. Mond­ lalással, hanem nemes, komoly mun­
hatjuk, hogy a képzett nők között is kával.
—=-/
van annyi megfontolt és helyes itéleJelszavunk legyen: Nagy jogok,
tü, mint a férfiak között. Viszont a nagy kötelességekkel járnak.
férfiak között is van elég ingatag és 1
Kötelességünket megtesszük, tehát
felületes.
adjátok meg jogainkat.
És itt kezdődik a tulajdonképeni
özv. Werknerné Longhi Irma.
felhívásom a hiőkhöz!
Hölgyeim vigyázzunk! Közeledik
a képviselőválasztás ideje !
HÍREK.
Elő a női fegyverek összes arze­
náljával ! Ilyen pedig nagyon sok van
fiz uj főispán beiktatása. F. hó 16-án
Nem sorolom fel mert azt hiszem, min­
denki jól ismeri a saját fegyvereit. Azt iktatta be a vármegyei közgyűlés uj
most mind felhasználhatjuk a hoz­ méltóságába Horthy Szabolcs dr.-t.
“Az az ováció, az a lelkesedés,
zánk tartozó férfiakkal szembenj. hogy i
csak olyan képviselőjelöltre szavazza- | mely a^főispáni bestédben tett férfias
nak, aki programjába veszi a nők hazafias kijelentések nyomán kelt biz­
tositéka annak, -hogy az uj főispán
szavazati jogát is.
Még most ugyan nem sok ered­ kinevezése a megyében a közóhajnak
ményt vághatunk, de hát minden kez­ is betöltője; a főispán egyénisége és
det nehéz. Azonban a kitartás czélhoz ! páratlan igazság érzete pedig garantia a vármegye további fejlődésére.
vezet.
A beiktatást követő küldöttségi
A napokban beszélgettem arról,
tisztelgésekben
részt vett a kir. tan­
hogy küzdeni fogunk a nők jogaiért.
„Minek az kérem, mondta egy okos felügyelőség is, mely alkalommal is
úri ember, a nő csak maradjon a fő- . szeretetreméltóságáról s kiváló képes­
ségéről s a népoktatás ügye iránti
zőkanál mellett."
szeretetéről
tett tanúbizonyságot a
Nagyon szép. Csakhogy ahoz nem ।
elég egy nő meg egy főzőkanál. Kell főispán.
Végül több száz teritékü bankett
még az is a mit a nő a főzőkanállal
megkavarjon. Es ezt számtalan nő zárta be a beiktatási ünnepséget.
JKegerŐsitésc A tiszapüspöki róm.
maga keresi meg magának. Sőt nem­
csak magának, hanem a családjának kath. iskolához febr. 10-én egyhangú­
is. Tehát több munkát végez, mint lag megválasztott Peckerné Steimmelegy ugyanolyan pályán levő férfi. Mert ' vőger. Aranka oki. tanítónőt az egri
nemcsak kenyerét keres, hanem még érseki egyházi főhatóság f. hó 7-én
háztartást is vezet. Szóval még ak­ kelt leiratával állásában megerősítette.
kor is dolgozik, mikor a hivatalában ! Gratulálunk!
Március 15-e fusztabartában. Szépen
i kifáradt férfi pihen vagy szórakozik.

12. szám.

Megyei Népoktatás

sikerült ünnepséget rendezett március
15-én a törökszentmiklós-pusztabartai
közs. el. iskola ügybuzgó tanítója. Az
ünnepség kiemelkedő pontja a csak
most szervezett iskolai zászlóalj be­
mutatása volt.
A fegyveres kis sereg először
mutatkozott be a nyilvánosság előtt
s mi sem természetesebb, hogy katonás magatartásukkal, menetelésüskel,
s ügyes fordulataikkal általános tet­
szést és örömet keltettek.
Büszke lehet e kis csapat, s büsz­
ke lehet rá a közönség is, hisz Ma­
gyarországon ez az. első tanyai isko­
lai zászlóalja A dicsőség pedig a ve­
zető tanítót Hoffman Györgyöt illeti
ki sem fáradságot, sem időt nem-ki­
méivé szervezte és gyakorolja kis csa­
patát. Mint halljuk, rövid’időn bélül
Törökszentmiklóson, majd Szolnokon
bemutatja az első magyar tanyai zász­
lóaljat... .
, ,.:v ; : *
'
Óvodai fdügy. biz. tagoltul Tiszavárkonyon a közokt. Miniszter' Péntek
Józsefné, Szalay Józsefné és f Ungár
Gyuláné úrnőket nevezte ki.
Új tanyai iskolai zászlóalj. Mint ben­
nünket értesítenek a jászberény-boldogházai tanyai ' áll iskola • tanítója
Bakonyi Ferencz az ifjúsági egyesü­
let által e czélra rendezett előadások
jövedetmének felhasználásával még e
tanév folyamán megszervezi a zászló­
aljat. Őszinte örömmel fogadjuk e hirt,
s kívánunk sikert a vállalkozáshoz. Ez
lesz megyénkben a 4-ik iskolai zász­
lóalj. Bár minél többen követnek pél­
dájukat!
A

5.

nisterelnöknél a féláru jegykedvezmény
engedélyezése iránt. A kormány kértükre az összes magyarországi taní­
tók részére megadta a vasúti jegy­
kedvezményt. Örömmel adjuk közre
e bizonyára minden tanítónak kedves
hirt, mely régi vágyak teljesülését
felenti.

|

JT szolnoki „Szegény Tanulódat
Segítő egyesület1' 17-én tartotta évi rendes
közgyűlését. Elnöki jelentés szerint az egye­
sület a folyó tanévben 123 gyermeket látott
el téli ruházattal és 160-at 8 héten keresztül
ingyen táplálékkal* Erre fedezetet a „Mese­
mondó" bevételeiből az el isk. igazgatók is­
kolai gyűjtéseiből és társadalmi adakozások­
ból nyert. A mesemondó vezetői Gyenes Jó­
zsefné és Magyary Gyuláné működéséről dicsérőleg emlékezik meg a közgyűlés. A tisztujitás során elnökké dr. Lénk Gusztávot,
társelnökké Eötvös K. Lajost; a levesosztó
szakosztály elnökévé Éllman Elvira polg. isk.
igazgatónőt, — a ruhaosztó elnöknőjévé
Boámét p pénztárossá Nerfeld Ferenczet; el­
lenőrré Wehle'Lucia polg. tanárnőt; szám­
vizsgáló b^'tagökut; Szászáét, . Szévald Mi­
hály nét, Árva Ferencz ■ plébánost és Éliász
Mórt; titkárrá Csikő^ József'kir. tanf. -tollno­
kát választotta meg) A gyűlésen részvételért
s a tagok buzgó működéséért elnök köszö­
netét mondva, á gyűlést berekesztette. Ez
. egyesület működéséhez nem kell kommentár.
Sok-Só^ szegény gyermek köszönheti ‘meg
hálával'gondoskodás Isten áldása legyen
továbbra is nemes munkásságán!

jYIárcius 15-ét, a szabadság hajnal­
hasadásának napját, a nap fenségéhez mél­
tóan ünnepelte meg a turkevei áll. polg. isk.
Farkas Imre ig. vezetésével. A „Fohász" ének­
lése után Benedek Pál tanuló szavalta Pe­
tőfi „Nemzeti dal"-át. igen sikerültén. Majd
gyönyörű lágysággal színezéssel, énekelt Ma­
darász Károly ref. tanitó kuruez dalokat,
। melyeket Bugyi Antal róm. kath. kántortanitó
Tanítók vasúti jegykeóvezménye. F. hó kisért zongorán. Az est fénypontja volt Kocsa
10-én mintegy másfélezer főből álló Ida ref. tanitónő szavdlata. Farkas I. Cinka
Panna c. szép költeményét adta elő bájos
tanítói deputáció tisztelgett Hieronymi
közvetlenséggel, művészileg alakítva. A remek
keresk. ministernél és Héderváry mi- szavalatot rengeteg tapssal jutalmazta a nagy

Megyei Népoktatás

'száma hallgatóság. Utána Benedek János
^olg. tan. tartott felolvasást Az emberiség
pskoráról és az ösmagyarok életéről vetített
képek kíséretében, mindvégig érdeklődést keltve
komoly és beható tanulmányon alapuló mun­
kájával. Majd Pósa Lajos „Magyar Nép“

12. szám.

12. szám.'

John JCovácj.

Kovács Jánosáénak levelet hozott a posta
Amerikából az urától.
Meglepetés volt ez, mert már három éve
kivándorolt az „ember", de még idáig egy
\imü remek versét szavalta el Soós Esztike sort sem irt. Nem lehet mondani, hogy va­
jóig. isk. növendék hatásosan. Volt még pá- lami nagyon bús ült e miatt az asszony. Ko­
Ios jelenet is, melyet Dómján János és Be- vács János uram — mig itthon volt — kissé
nedikt Dezső tanulók adtak elő igen ügyesen keményen bánt a jeleségével; többet törődött
A szépen sikerült ünnepély a „Fel fel vitézek" a pálinkával, mint a családjával, a gazdaság
í^ezd. indulóval zárult be, melyet Szalisznyó után pedig sohasem nézett. Minden az asz^
énektanitó tanított be. Az úri kaszinóban szony vállaira nehezedett. Kettőztetett erővel
táncmulatsággal
egybekötött
vacsora kellett dolgoznia, — az ura helyett is — ha
volt, melyen az ünnep jelentőségét Szabó S. 1 kicsiny birtokukat meg akarta menteni a vég­
& lelkész méltatta. Szavalt Kis Ilona ref. pusztulástól. így is alig győzte fizetni férjé­
tw s felköszöntőt mondott a magyarságra nek a „Galambom"-nál meg a „Csámpás
Icig"-nél hátrahagyott adósságait. Ha eszébe
Sütő J. ny. tanitó.
jutottak az együtt töltött idők, csak keserű­
séggel gondolt az emberére.
Kezébe vette a levelet. Megbámulta raj­
ta a furcsa bélyeget; óvatosan kürültapogoüa; aztán lassan, félve, nagy ügyetlen­
séggel felszakitotta a borítékot. Talán attól
félt, hogy ura hazajövetelét tudatja benne.
A levélben ez volt írva:

IRODALOM,
„TIZPERCU ALATT.
Jertek körém fiúk lányok!
Kedves, gyönge kis virágok:
Viditsalok föl engemet!
Ilyen búsnak, hogy ha láttok;
Szeretetért ha epedek:
Jertek körém fiuk, lányok!

kedves. Párom

Közöttetek nyugtot lelek,
Ha bántanak az emberek.
Vig arcotok mikor látom,
Mosolygástok és kedvetek:
A bút és bajt már nem bánom,
S közöttetek nyugtot lelek.
.

Mindent, mindent elfeledtet
A gyermeki, hü szeretet.
Érző szivem balga vágyát,
Nem érdemelt sok keservet,
Apáitok durvaságát. . .
Middent, mindent elfeledtet.
Kóró.

Tisztelek mind nyájatokat jó egéségel. én hálá Istenek egéséges
vagyok a mit nektek is tiszta szivbű kívánok továbá tudatlakk hogy
jó megy Sorom, mert minden nap
meg keresék éggy Dolárt, Ugyan
is it a pizt nem Forintnak híják
meg krajcárnak hanem Dolárnak
még centnek, Írjatok tik is hogy
megy dogotok. Tisztelek csókolok
kedves Párom meg a Miháj fiamát is meg az Istvány fijamat is
és a Julcsa jányomat is, meg a
Kupak szomszidatt. mongyátok
meg a szomszidnak hogy it, na­
gyon olcsó a dohány. Még az
uccán is árujják.
Tisztelek Csókólak hü Párod
John Kovács bánya munkás,

pittsburg. Linkoln bányába.
No, nem sok szó volt a levélben. Bizo­
nyosan csak azért irta ezt is, mert a többi
• munkás is mind irt valahová. Ne nézzék őt

_

Megyei Népoktatás

7.

lse valami ágrulszakadt, jött-ment embernek,
Nem ,érte őt semmiféle szerencsétlenség.
a kinek se hazája, se hozzáhartozója nincs. Nem szakadt rá a tárna, a gép sem vágta *
Az asszonyt, a ki előbb még az ura el a kezét, - csak elgyöngült. Vagy, mint ő
hazdjövetelétöl félt, nem elégítette ki a levél szokta mondani: elkopott. Elkopott az ereje
tartalma. Azt szerette volna, ha őt érdeklő mint a kapa, vagy mint az ásó elkopik a
dolgokról szól a levél. Ki főz, mos ott férjére ? sok használattól. John Kovács legalább is
Van-e másik asszonya ? Meg szokta-e verni igy hitte.
azt is ? Szereti e még a pálinkát ? Milyen
Mindjárt nem esett kétségbe. Elment
ára van arra a búzának, tyúknak, tojásnak ? más helyekre munkát keresnh^Kapott is sok
Nagyon szerette volna tudni azt is, miért irta utánjárás után, csakhogy sehoTsem használ­
a nevét igy: John Kovács ? Mi az a John ? hatták. Rövidebb, hosszabb idő elteltével min­
Mit jelent az a John? Hej! hej! ha den helyről kiadták neki az utat. Utoljára
most látnád az urad, de nagyot néznél! Tán már föl sem fogadták.
rrieg se mernéd szólítani, olyan nagy ur lett.
Mi sem természetesebb, minthogy most
A paraszti ruhát, a miben „János" volt, már mar gyakrabban jutott eszébe elhagyott szü­
az első holnapban eltette a ládába és a „John" lőföldje, családja. Kezdte belátni, hogy osto­
névnek megfelelő úri ruhát vett. Vasszegek­ baságot követett el mikor kijött Amerikába.
kel kivert talpú cugoscipőt, zöldesszinü fu- Családja körében mégis csak nyugodtabb
ruglya nadrágot, (vasalatlan. gömbölyüszáru volt az élet. Otthon egy hét alatt sem dolgo­
munkásnadrág) uras kabátot, gallért, nyak­ zott annyit, mint itt egy nap alatt.
kendőt és keménykalapot..
„Hazamegyek!" gondolta az egyik pere­
Igaz, hogy a nadrág 10—12 certimé- ben, dé a másikban már belátta, hogy azt
terrel hosszabb volt, mint kellett vplna. De nem teheti. „Hűtlenül elhagytam őket, mikor
édes Istenem! ha olyan áru volt a rövidebb , teljes erőben voltam. Mit szólnának, ha most
is, akkor mar csak inkább hosszabbat vesz ? háza mennék, mikor már nem bírok dolgozni.
Pláne, ha John Kovácsnak az tetszett, ha alul: Nyakukra ülnék és eltartatnám magamat
minél jobban jeltűrhette. Hadd lássa mindenki- velük? Nem, nem mehetek haza!" — állapí­
hogy nem {csizma van a lábán, hanem cu- totta meg végre. De azért másnap újra kezdgoscipö. A hosszabb nadrág azért is. jő, mert 'te az éfajta okoskodást és folytatta egész
bizonyos helyeken, a hol nagyon hamar el­ addig, mig megtakarított pénzéből az utolsó .
kopik, ha lyuk támad, akkor levághat alulról ■ dollárt is föl nem váltotta.
egy darabot és megfoltozhatja: véle áz elsza­ .
Utolsó' centjéin jól bepálinkázott. Aztán
kadt részt. Az is igaz, hogy, a többi ruha­ kinyitotta a dadáját. Valahonnan a fenekéről
darab is olyan volt, a minőt az urak régen előszedte a rég pem látott csizmákat, zsinónagyon régen viseltek. Azért ur volt bennök ros magyarnadrágot, az ólompitykés lajbit
John Hovács: munkás ur!
és a pörgekalapot. Levetette magáról a fuTöbb levél nem jött, az elhagyott asz- ruja nadrágot, a eugos cipőt, ledobta fejé­
yzonynak. Én fogom elmondani az ura tör­ ről a kémény kalapot és felöltözött a régi
ténetét. Nem hosszú történet, rövid. Szegény megvetett paraszti gúnyába. Rádőlt a ládá­
embernek a sorsát egy-két szóval el lehet jára és sírt keservesen. Sírt, sírt bután gon­
mondani. Nem ,úgy, mint az urakét. Azok­ dolkozás nélkül, mint ahogy a 'részegek szok­
ról egész könyveket írnak!
, ,
tak. Végre fjltápászkodott. Kiment a szabad­
Boldogult volna John Kovács Ameri­ ba s a legelsőfára felakasztotta magát, Előbb
kában első években szépen kereseti is, — még egy papírra nagy iromba betűkkel a
ha nem lett volna annyira rabja a pálinká­ következő szavakat irta:
nak. Még többet ivott mint otthon. Azt hitte,
, „Ebben a ruhában temessenek el!
pálinka nélkül nem tudna dolgozni és minél
Utolsó vágya az volt John Kovácsnak,
‘ bbet iszik, annál többet keres.
hogy Kovács Jánosként mehessen a másvilágra.
Lassan, észrevétlenül fogyott az ereje.
Mindig kevesebbet és kevesebbet keresett, mig |
Kóró.
'■ ógre mint hasznavehetetlent elbocsátották.
।

Megye: '^po^iatás

12. szám.

Hirdetések felvétetnek.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer’ és
iskolaszerek szükség-,
letét tessék

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

hirdetési dijak félévenként utólagosan

fizethetők. -

legjobb írók írják. Mikszáth Kálmán gyak-

MóíSPt we****^

rt™8^ö^íSsm<md’$$!“?** S*1*?

’tb-

inuk .
™kal io^lki/*#T**>

mentői Lökött ért&M kóayTjuUl.

oItmóí^T”™ g“d*8

te <U»» kUlUUsú ajándékkal lepi

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA'*,
naptárt az wlö. évre ka?mi^en ^

Axoiijuvul kedve, kijr

Eltózotok gyújtói értékes kedvezményekben' résíesürnek.
EluHzetesi ára négyedévre '2 kórona 50 fillér.
Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld •

'4

a JÓ PAJTÁS KIADÓHIVATALA:
Hankhn-Társult, Budapest, iy„ Egyetem-utc^ 4.

SZ.

s a .fiók-kiadóhiyatal:

“"U** K. kóinysereskedcse (Wodianer F. és Fiai) R. T.
Biulapt sl, \ I , Andrássy-út 21.-

Nyomaton a biatU RÓTH DEZ^ÍnyVnyom^aa Szobion.

13. szám.

JÁSZ NAGYKUN SZOLNOK-

Hirdetés árszabás :

A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
400 K.
fél évre, (26-szori hirdetés)
„200 „
Fél oldal egész évre
200 „
Fél oldal l/z évre
100 „
Negyed oldal egész évre
100 „
Negyed oldal fél évre
50 „
A hirdetés terjedelméhez képest az
árszabás könnyen kiszámítható.

Szolnok, 1910. márczius 26.

IL évfolyam.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

1 évre 6 korona.
Előfizetés • । 1/
í

Megjelenik hetenként szombaton.

Jíusvétkor.

Szerkesztik :
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

mindig a letiporni, eltemetni próbált
igazság.
Tanításainak sikerét a maga isteni
Sötét gyászba borulva ünnepük !
élete példájával biztosította, s terjesz­
tésével
az apostolokat, a népek taní­
az egyházak az örök szeretet kínszen­
vedésének, halálának emléknapjait. Az tóit bízta meg.
Végtelen emberszeretetét átruházta
emberi lélek borongó szemekkel pil­
lant a régmúlt idők tragédiájára, mely­ azokra, s az emberek iránti ezen
ben az Igazság áldozatává lesz az szeretet, a testvéri együttérzés gyorsan
emberek gyülöltségének, gonoszsá­ csírázott ki a szivekben. '
Ezen szeretetet hirdetjük mi taní­
gának.
Az igaz testvéri szeretet, az egyen­ tók, az apostolok - utódai. Sőt nem
lőséget, szabadságot hirdető Tanitó hirdetjük, de erre neveljük a zsenge
e napokon szenvedet és múlt ki kinos gyermeki lelket, Krisztus .'kisdedeit.
halállal, hogy megváltsa az embereket Tanítjuk a krisztusi igazságokat s a
gyermekek lelkét Kris-ztuhoz hasonlóvá,
s megtisztítsa bűneiktől.
A Mester élete és halála áll min­ tökéletessé igyekezünk nevelni.
S e munkánkban mennyi akadá­
denkor példaképen a keresztény világ
előtt. Az ő fenséges, ideállis tanításait lyokkal, mennyi nehézségekkel kell
megvalósítani törekszik, hogy méltók megküzdenünk! Csüggedt szívvel, fá­
radt testtel vonszoljuk nehéz keresz­
lehessünk az Ö isteni leikéhez.
Tanitása: „Szeresd a te Uradat, tünket, s viseljük töviskoronánkat, s a
Istenedet teljes szivedből. . .“és „Sze­ tömeg ránk is gyakran kiálltja: „Fe­
resd a felebarátodat, mint tenmagadat 1“ szítsd meg!“ — de ne rettenjünk vissza
— képezi az emberi nevelés alapjait. ez elénk gördülő nehézségektől, —
Ezért élt, ezért szenvedett és ezért álljon előttünk a legnagyobb Tanitó,
Krisztus példája! A testet megölheti a
halt meg.
A „Tanitó" meghalt, de az „Ige“ gonosz hatalom, de az elvetett mag,
feltámadott, s él örökké, mig ember az eszme, az Ige feltámad s örök
marad.
'
él e földön.
Tanításainak igazságát, erejét
(ef)
emberi hatalom niegdönteni nem tudta,
s nem fogja tudni. Valamint az Ur
Jézus feltámadt halottaiból, támadt fel

2.

Megyei Népoktatás

fe liánjadnnk.

13. szám '.
13. szám.

j vei állitá, hogy az egész vásárban
'nincs nálánál különb mesterember. A
Zsivajgó néptömeg.
csoport csufolódva bizonyítgatott és
Lepi a hegyoldal törmelékes útját,
mindenben igazat adott neki.
Lármásan kanyarog fel a Golgotára,
Szerintem a papucsosnak igaza
Ráköpi Urára mérges nyelve gunyját,
volt;
de nem volt igazuk a gunyolóS azért kiséri el utolsó útjára,
dóknak,
mert ezek lehettek elsőrangú
Hogy ott feszítse meg.
asztalosok, szabók, cipészek, de már
l papucsot, még a leggyarlóbb kivitelSúlyos kereszt alatt
i ben sem birtak volna készíteni.. A
Görnyedezvé halad az isteni mester.
Homloka vért izzad, vérnyomot hagy lába 1 papucskészitő az ő szakmájában ép
oly tökéletes, mesterségére éop oly
S mig vánszorog utján elcsigázott testtel
büszke lehet, mint bármely más ipa­
Szókra nyillik ajka; 'Atyjához imára*,
ros az ő mesterségére.
S nem átokra fakad.
Én figyelemmel kisértem és nézSok a tetőn a nép
' tem az esetet. Bensőmben a papucsKeresztre feszíti, „Ha Isten fia vagy
í készítő iránt bizonyos tisztelet és beSzólj le a keresztről!" kiált rá a tömeg.
। csület érzésé támadt. Eszembe ötlött
Ö felohászkodik: Atyám irgalmat ádj
! egy gondolat és felsóhajtottam : Istenem,
Nekik mert nem tudják mit cselekszenek!"
bárcsak mi, tanitók is mindnyájan
— És lehajtó fejét.
! ilyen büszkék volnánk tudásunkra és
í mesterségünkre 1 De sajnos, vannak
Bevégeztetett hát! *
!
közöttünk olyanok, kik nemhogy büsz­
Sírjában a halott. Nem jélhet már tőle,]
kék
volnának arra, hogy ők tanitók,
Betölté bosszúját a zsarnok hatalom*?!
Nem. — Nem tart örökké a halálnak éje! | hanem sajat bevallásuk szerint széI gyenlik azt és átkozzák a percet melyMegmondta éltében: Halál után vagyon
I
ben tanítókká lettek.
Még a feltámadás.,
i
Ismerek kartársakat, különösen a
ÖfJ
I fiatalabbak között, kiknek némely hój nap első heteiben ott csillognak mel1 lényeiken az aranyláncok és 'ott ragy°Snak az aranygyűrűik az ujjaikon
és akik nem átallják nyíltan kimon­
dani, hogy ők társaságban sokszor
A tanítói becsületről.
szégyenük és el is titkolják, hogy
Most az országos vásárban jár­ tanitók, mert különben megvetnék,
kálva, az iparosok sátrai közzé érve, lenéznék őket. Azért mindig inkább
észrevettem, hogy az egyik sátor előtt másnak adják ki magukat. Pedig de­
hogy vetik meg, dehogy nézik le!
nevető arcú, csupa mesteremberekből
Igen,
lenézik és megvetik az ilyen
való csoport áll. Hozzájuk mentem.
szégyenlős
tnnitókat akkor, midőn
A sátorban egy szegényes kinézésű
iparos nagy hévvel mutogatta, dicsérte később kisül róluk, hogy az általuk
áruit: a magakészitette, igénytelen/ hangoztatott igazgató, birtokos, tanár
de jól megcsinált, parasztnépnek való stb. cimek mind megtévesztő, vakmerő
hazugságok voltak csak. Ez már szé­
papucsokat.
gyenleni való! Különben is nem az
A csoportbeliek fölényesen, fity­ ilyeneknek szégyen az, hogy ők taní­
málva nézegették és gúnyosan moso­ tók, hanem a többi tisztességes taní­
lyogva dicsérték a papucsokat. A
tóknak szégyene az, hogy ilyen tanitók
papucsos büszkén mellét verve, eskü- is akadnak. De hát a tiszta búza közt

Megyei Népoktatás

is találhatni konkolyt. Az ilyen ál­
birtokos, igazgató, tanár urakról a
tisztességes emberek .nem azt szokták
mondani, hogy szégyenlősek, hanem
ezt: „szélhámos" vagy „csaló" —
követem alásan.
Huszonhárom évi tanítóskodásom
alatt sok mindenféle társaságban volt
alkalmam résztvenni, de soha és sehol
nem éreztették velem, hogy „csak
tanitó" vagyok. Ellenkezőleg mindenütt
és mindig a legszivélyesebb barát­
sággal fogadtak és pedig azért., mert
„tanitó" vagyok.
Érthetetlen tehát némely kartárs­
nak a tanítóskodás miatti szégyenke­
zése, meri a müveitek társaságában
senkit sem néznek le, annál inkább
nem, egy tisztességes, müveit és a
magatalpán igazi tanitót. Ha pedig
m^gis lenéznék, akkor sem azért néz­
nék le, mert tanitó, hanem más ok­
ból, pl. hogy nem igazi tanitó vagyis
hiányzik belőle az erkölcsi érték, a
szellemi jó tulajdonságok és a társa­
dalmi álláshoz megkivántató mindazon
sajátságok, melyek által becsülésre
méltónak találhatnák. Ez az igaz.
Tanuljunk büszkeséget a papucskészitőtől.

Ö erősített meg, hogy pályám szerettem,
Kötelességemet hűn teljesíthessem
Soha ne csüggedjem!.
Kis tanítványaimnak mosolygó serege,
Őszinte bizalma, igaz, szeretete
Boldoggá tett engem.
Göröngy volt előttem — szépen kikerültem,
Ok néü^^ántottak — mindég elfeledtem,
Ha körükbe mentem.
। Nyoma sem maradt a tövis szúrásának
। A hosszú göröngyös ut fáradalmának,
Megnyugodott' lelkem!

| Ha sikert arattam, eredményt értem el,

A te kegyelmed volt. . . nem az én érdemem
Édes jó Istenem!
; Azért hála-imám száll hozzád az égbe,
Kérve, legyen velem szent telked kegyelme,
Te legyél mindenem!

Szent segedelmedet kérve a jövőre,
Hogy ezt meg is adod bízva és remélve
Nézek fel az égre!. ..
S lelkiismerettel, mely nyugodt és tiszta,
Hálás érzelemmel tekintek most vissza,
।
A huszoöt évre!

i

-

Elősször ki az életbe.

I

l

Gy. . .né.

•

.

•

Fehér világ, havas világ! A végi telenbe elnyúló, hóval borított rónára
szinte ráfekszik az égt nehéz szürke
— palóc.
felhőivel s összeolvad a láthatár szé­
lén. Semmi sem zavarja a róna egy^(usgoriöi év.
i hangú csendjét, csak a vonat — ez a
tü2es szörnyeteg — vágtat rajta prüsz­
Huszonöt éve, hogy tanítónő vagyok
kölve, zakatolva keresztül. .
S hálát rebeg ajkam, hogyha rád gondolok
Hogy ezt megérthettem!
A vonat egyik kocsijának szeg­
Összekulcsolt kézzel száll imám az égre
letében az ablakhoz húzódva fiatal,
Hálát mond Istennek, kinek szent kegyelme
alig 14 éves leány ül. Feje kezére
Őrködött felettem.
van támasztva s szomorúan bámul
Ha csapás, bánat ért mindég megsegitétt
ki az ablakon. Néz. . . de nem lát
Hogyha elcsüggedtem csak ő erősített
semmit, hiszen csak testileg van itt,
Vigasztalt meg engem.
lelke messze kalandozik. A vonatból
Ha reményem megcsalt, ábrándom füstbe ment
Vigaszt nem találtam az emberek közt lent’ lomhán felszálló füsttel , visszarepül az
Ő állott mellettem 1
ő lelke is az elhagyott édes otthon

Megyei Népoktatás

1.3 szám.

felé. Látja édes anyja aggódó arcát, . ismerős vonást sem felfedezni s lelke
ki fiatal, tapasztalatlan leányát remegő mind jobban elszorul, minél inkább
szívvel bocsátotta el magától. De a i távolodik szülőföldjétől.
sors kegyetlen! Ezután magának kell í
Délután van már s a téli nap
me keresni kenyerét, mert nincs aki I halovány sugarai bágyadtan, búcsúzva
segítse, támogassa. Tudja jól, hogy ; pillantanak’be a kocsi ablakán, hogy
ennek egyedül édes ápja az oka, aki azután eltűnjenek a láthatár szélén.
elhagyta őket könnyelműen, szívtele­ Lassan minden elsötétedik s a havas
nül. A család szétoszlott s most már föld szürke sávként húzódik végig a
minden tagjának magának kell gon- ' sötétben.
doskodni a megélhetésről, küzdeni a
Csak a vonat szalad zakatolva
mindennapiért. Neki is abba kellett i tovább s az egyhangúságot az útba
hagyni tanulmányait — mikor a képző ; eső tanyák ablakán kiszűrődő fény —
második évfolyamát elvégezte — s el mint szent János bogárkák pislogása
kellett menni gyermekek mellé tanítani. — teszi változatossá. A leányt mindég
Fájdalom fogja el szivét, ha ap­ nagyobb aggodalom fogja el, amint
jára gondol, de gyűlölet, megvetés közeledik útja végcéljához. Számláltávol van szivétől. Tudja jól, hogy a ; gatja az állomásokat, még csak 3,
gyermeknek szülőit megítélni nincs I 2, 1 . . . mindjárt ott lesz! Vájjon
joga. Ezen már változtatni nem lehet; I
várnak-e rá s ha nem, mit csinál az
s e bánatot lelkében aggodalom váltja ! ismeretlen helyen?
fel.
•
‘ j
Remény, Kétség küzködik lelkében.
Aggodalom, félelem a jövő iránt.
Végre egy éles fütty s a kalauz
Mi lesz vele, mit hoznak a legköze­ harsány szava „ Tokaj“ bizonyossá
lebbi órák? Vájjon első uj állomásán teszik, hogz itt van.
feltalálja-e az elhagyott otthonnak
A vonat megáll. Ki kell szállania,
csak halvány mását is? Vájjon az hogy mielőbb elérje .'rendeltetése he­
aggódó édes anyai szeretet csak né- lyét. A többi utasokkal együtt igyek­
mileg is kárpótolva lesz-e uj urnőjé- ; szik a sötét pályatesten át, az egyet­
nek vonzalma által? Leendő kis tanít­ len kivilágított épület felé, mely váró­
ványainak bizalma, szeretete feledteti-e i
terem és étterem egyaránt. Metsző
vele az otthon melegét? Ezer gondo­ hideg szél fu, hordja a havat s a
lat sok féle változatban, hol aggo­ leány megborzong — fázik. Az egész
dalommal, hol reménnyel tölti el ifjú : napi utazás az éhség — hiszen enni
szivét.
el is felejtett — fázékonyá teszik.
Észre sem veszi az ajtó nyílását
Körülnéz... kocsit sehol sem lát;
s akkor retten fel, mikor a kalauz 1 szive elszorul s igyekszik be a terembe,
jegyét kéri. Távozása után ismét hogy ott kérdezősködjék. A terem,
visszaesik gondolat világába s csak melybe belépett alacsony s oly sűrű
ha a vonat éles füttye figyelmezteti füst fedi, hogy egészen megfekszi ,á
egy-egy állomás közeledésére, akkor levegőt. Tisztán alig tudja megkölöntekint ki s egykedvűen nézi az állo­ böztetni a tárgyakat, csak mikor
másokon nyüzsgő embereket. Mind
szeme már megszokja a füstöt, akkor
idegen arc, nem tud közöttük egy látja, hogy ahová belépett, az egy

13. szám.

’ Megyei Népoktatás

közönséges ivó. Néhány veres abroszszal leteritett asztal a fal mellett,
melyek egyikénél néhány munkás kül­
sejű ember borozgat. A leáy félve
néz körül, nem tudja kihez forduljon
s szerényen meghúzódik a szoba
sarkában, egy lócán. Várja, hogy majd
csak bejön valaki aki felvilágosítás­
sal szolgál s aggódva lesi az ajtó
nyílását. Nemsokára egy kövér férfi
jön be, felgyürt ingujakkal s gondolva,
hogy bizonyosan ez a korcsmáros,
azt kérdi meg a leány: vájjon X
pusztáról van-e kocsi? A korcsmáros
megnyugtatja, hogy a kocsi nemso­
kára visszajön, csak vásárolni ment a
nagyságos [ur a városba. Oh!, hogy
megkönnyebbedett a leány szive, tehát
várják mégis. Hála neked jó Istenem,
hogy ennyire is megsegítettél! — só­
hajtja halkan. Most már nyugodtabban vár s gondolatai folyton leendő
otthona körül forongnak. Nem sok
ideje volt a gondolkozásra, merj hir­
telen felnyílt az ajtó s egy középter­
metű mintegy 40 éves férfi lépett be
s kutatva nézett körül. Feje teteje
kopasz, szemei nagy világos kékek s
átható tekintetüek. Amint észrevette
a szegletben meghúzódó leányt, hozzá
lépett s bemutatta magát, szívélyes
szavakkal üdvözölte. Csomagját elhe­
lyeztette kocsissával s maguk is felültek
a tágas parasztszekérre. Az ut járhatatlansága, a. nagy hófúvások szük­
ségessé tették a szekéren való utazást.
A férfi magyarázta a jobbra-balra
eső községeket, megnevezte a tanyák
tulajdonosait, melyek mellett elhalad­
tak. A leány hallgatagon ült, fázott;
a hideg szél átjárta minden tagját s
barátságos meleg szobáról álmodozott.
Nagyon hosszú volt neki áz ut s

többször megkérdezte: vájjon „haza"

i
i

:

;
■
;
i
’

'

5.

érnek-e már? Végre egy rozoga hídon
— mely a Taktán vezetett át — ke­
resztül menve, a kocsi befordult egy
alacsony kerítéssel * körülvett tágas
portára. A kocsi megállt, de senki
egy lélek sem volt látható, egy ba­
rátságos hang hallhat.ó. Csend, mély­
séges csend honolt, csak két nagy
eb rohant ugatva az udvar hátuljáról
a kocsihoz, de gazdájuk ismerős sza­
vára barátságosan ugráltak, dörgölődztek a kocsi oldalához. A leány­
nak a sötétséget már megszokott
szeme, alig egy kőhajintásnyira egy
magasabban fekvő ház körvonalait
már tisztán kivette, de emberi lény
nem volt látható. A leány szive össze­
szorult . . . AJérfi magában zsörtölő­
dik, holmi szives fogadtatásról, azután’
kiabálni kezd a ház felé: Zsófi! Zsófi1
Végre kinyílt az ajtó s fiatal cseléd­
leány lelkendezve szaladt a kocsihoz
s mentegetődzve mondá: Ne tessék
haragudni nagyságos ur, de nem vet­
tük észre, mikor megállt a kocsi! s
a csomagokat felkapkodva sietett a
ház felé.
Most már egy másik ajtó is ki­
nyílt a folyosón, de senki sem jött ki
az érkezők elé. Ide vezette be a leányt
a házi ur. Elégé tágas előszoba volt,
egy petróleum lámpától megvilágítva.
A leány bátortalanul nézett körül,
keresve szemeivel leendő úrnőjét, hogy
őt üdvözölje. Az oldalt nyíló szobá­
ból akkor lépett ki egy alacsony,
sápadt nő; szőke haja két oldalra le­
simítva, mélyen ülő szürkés kék sze­
mei fürkészve futottak át a leány alak­
ján s hidegen, — anélkül, hogy kezét
is nyújtaná, — vontatottan mondta:
„Isten hozta a kisasszonyt! Tessék
bemenni az lesz a szobája," oldalt
mutatva egy ajtóra.

6.

Megyei Népoktatás

Oh, mit érzett e szavakra a sze­
gény leány, ki mint egy kővé meredve
bámult egy pillanatig reá. Nem ilyen
fogadtatást várt o! E rettentő csaló­
dásra könny lopódzott szemébe s
torkát fojtogatta a keserűség. De le­
győzve fájdalmát, barátságosan szólt
a szoba egyik sarkában meghúzódó
két kisleányhoz, kik közül az egyik
10, a másik 8 éves lehetett s kik
bizalmatlanul bámultak rá. De ezek
nem jöttek közelebb a hivó szóra, s
gondolva, majd megbarátkozik velők,
belépett a számára kijelölt szobába,
hogy úti ruháit levesse és kissé fel­
melegedjék. Körülnéz, do az egysze­
rűen bútorozott szoba szintén olyan
fagyos, mint lakói. A hófehér csupasz
falak hidegen bámulnak rá, levegője
hűvös, kellemetlen. A leány most már
nem tud magán uralkodni, azt érzi,
hogy szive megszakadni készül. A
visszafojtott keserűség, fájdalom erőt
vesz rajta s úgy amint volt, ruhástól
az asztalra borul és sir, zokog keser­
vesen.

13. szám.

adja a jogot, hogy a családi élet sé­
relme nélkül, a közjónak is szolgáljon
a nő.
Ne féltsék a müveit nőt, ha kilép
is a nyilvánosság terére bizonyosan
meg tudja, tartani a határt s nem megy
az sem a feleség, sem az anyaság
rovására, mert a nő szivében oly
erős az anyai és a családi tűzhely
iránti szeretet, hogy azt semmi-semmi
le nem rombolhatja. S ha nem adatik
meg neki a boldogság, hogy anyává
lehessen, akkor legalább más téren
érvényesítheti lelkének hajlamait. A
feminizmusból is csak azt valósítsuk
meg, a mi jó és helyes, mert ebben
is van üdvös és jótékony hatású, és
ne forgassuk fel a családi tűzhelyet.
De hogy abban mi van természet­
ellenes, hogy a nő egyenlő tanultság,
egyenlő képesítés és egyenlő munka
elvégzése mellett, egyenlően gyakorol­
hassa politikai jogait —, az igazán
érthetetlen.
Ha lehet tanár, orvos stb., miért
ne lehetne választó is?
Miért méltatlan e jog gyakorlá­
sára, melyet minden irni-olvasni tudó
férfi kevés kivétellel megnyer. Azt
hiszem a nőket nem befolyásolná
az alkohol túlságos élvezete, mint a
Nemó.
férfi választók zömét. Egyenlő kép­
zettséggel miért nem bírhat a nő
egyenlő joggal is? Nem kívánunk mi
Hozzászólás
semmi társadalmi rendet felforgató
. a „Felhívás a nőkhöz" című cikkhez.
. eszmék megvalósítását; nem kívánjuk
mi a nőt a családtól eltávolítani, —
A „Megyei Népoktatás" 12-ik hiszen ez a fő életcélja. — Lehet attól
számában „Felhívás a nőkhöz" cimü
a nő jó feleség, gondos családanya
cikk Írónőjével — ki oly szépen ki­
ha
szavazati joggal birna s legalább
fejti cikkében álláspontját —, én is s
képviselő
választáskor gyakorolná e
azt hiszem velem együtt sok ’ társnőm
jogát s ezzel lenne megkülömböztetve
egyet ért. A szó nemes értelmében
feminista vagyok én -is. s femimista a nyugodt gondtalan életű asszonyok­
tól, kik csak férjeik keresetéből élnek
minden nő egy bizonyos fok;g, a ki
és nem küzdenek a mindennapi ke­
kereső társa férjének, ugyanazt a
nyérért. Ez lenne jutalmuk hosszú
munkát végzi, mint a férfi, küzd a
tanulásukért és sok fáradságukért!
megélhetésért, ambícióval dolgozik s
A férfiak nagyrésze harcol 1 az
munkájának anyagi és erkölcsi sikerét
óhajtja látni. Én a kath. feminizmus­ egyenjogúság ellen. Persze ők azt
ban csak felemelőt látok, ha az meg­ > szeretnék, ha a nő mindenben enge­
delmes, mindenbe belenyugvó, a férj

13. szám.

Megyei Néooktatás

véleményét mindenben osztó báb lenne,
de amellett húzná az igát, dolgozna’
fáradna s levenné a férfi válláról —
aki igy" is sokkal több pihenést és
szórakozást élvez — a család fenn­
tartás gondját is. Bizony megdöbbentő
jelenség az, hogy a mai világban
mind jobban szaporodnak a kenyér­
kereső asszonyok s természetesen ab­
ban az arányban növekednek a femi­
nista érzések is. Más volt a régi vi­
lágban, mikor a nő csak asszony volt
és feleség! De most mint keresőtárs
s mint ember kezdi a helyét elfog­
lalni s sokszor derekasan meg is
állni a társadalomban. Azóta mind
többszőr halljuk a kérdést: „hát csak
kötelességeink vannak, de jogaink
nincsenek"? Hiszen mindég azt han­
goztatják, hogy a kötelesség jogok­
kal jár.
A régi érvek, hogy: „a nő ma­
radjon a főzőkanál mellett" meg hogy
„a nőnek legjobb hire, ha semmi híre
nincs" most már csak részben állhat­
nak fenn. Mig a nőnek semmi más
dolga nem volt, csak a gyarmeknevelés, meg főzni amit az ura keresett,
addig symbóluma lehetett a főzőkanál.
De ma már ez idejét múlta. Hát le­
gyen a nő ma is elsősorban háziaszszony, amennyire azt hivatalos köte­
lessége megengedi. Mert mégis csak
első a kötelesség s csak azután jön
a háziasszonyság!
Hogy hire ne legyen a nőnek?
Hiszen nem is olyan hírre vágyunk
mi, mint teszem fel a Haverda Maris­
káé, mert ezt józan eszü, nemes ér­
zésű nő nem kívánja; de hogy fárad­
ságát, szorgalmát, munkájának er­
kölcsi eredményét méltányolják és
elismerjék, az mindenkinek jól esik.
Mindenkinek vannak álmai és
vágyai és nem következés, hogy ezek
az álmok és vágyak egyedül a férfira
vonatkozzanak. Tudom én, még messze
vagyunk attól, hogy munkánkat egyen­
lően becsüljék meg a férfiéval s talán
én már nem is érem azt; de remél­
jük a jobb jövendőt, mikor a nőben

is megbecsülik a komoly munkás
! embert s akkor magától megoldódik
! a feminizmusnak ez a kérdése. A ki' tartó, bipcsületes asszonyi munka —
de neip a sok szónoklat — majd
megtérni gyümölcsét s meg fog érni
az „egy enjogosultság" kérdése. Csak
dolgozzmnk mi kitartóan, szorgalmasan
s erős akaratunk, asszonyi munkánk
verejték|e s férfias ambíciónk, majd
lassan előbbre viszik, hogy ne csak
köteles^égeink, hanem jogaink is lei. gyenek.
Gy . . .né.

HÍREK.
iluinen. Lukács József mezőtúri áll.
tanitó 19-én jegyezte el Sáfár Jolánkát Mező­
túrról.
Kiniene}éS- A mezőtúri áll. óvoda felü.gyelőbizc ttsági tagokul Ambrus Péterné,
Hajdú Jc:zsefné, dr. Hajnal Fülöpné, Istvánffy
Gyuláng,
uriasszőn;yokat nevezte ki a vall, és közokt
Miniszten.
Eskütétel. F. hó 19-én Pekkerné Steimmelvőger •Aranka tiszapüspöki tanítónő, —
21-én pedig Bogdány Rozália' tiszapüspöki
óvónő tette le a kir. tanfelügyelő előtt a
hivatali esküt.
R j ísjberénui honoébségnél tartott anal­
fabéta tanfolyam 22-én tartotta az évzáró
vizsgáját A jelenvolt kir. s tanfelügyelő a
legsikeresebb eredményt állapította meg. A
ruthénajku honvédek kevés kivétellel elsajá­
tították a magyar irás és olvasást.

méhes? hongressjus. E tárgyban a
a kir. tanfelügyelő által jelen számunkban
közölt hivatalos közlésekre felhívjuk a mé­
hészetté foglalkozó tanitók figyelmét.

R/^olnohi „mesenwnfló" f. hó 13-án
szép előadás keretében ünnepelte meg a
szabadság hajnalhasadásának örök emléke­
zetű napját. A műsor a következő Jvolt:
„Március 15-ének méltatását4‘előadta: Pomázy
Erzsiké Const. isk. V. o„ „Márciusi ibolyák"
szavalta G Kovács Jolán Const. isk. III. o. t.
„Március - 15-ének emlékezetét" Magyary
Gyuláné vonzó, kedves előadásával 3 kis
tanítványa méltatta. „Egy sir" cimü költe­
ményt Páll Adélka Const. isk. III. o. t.

V

II. évfolyam.

Megyei Népoktatás

Szolnok, 1910. április 2.

13. szám.

14. szám.

JÁSZNAGy KUN SZOL NŐK„Az öreg honvéd" mélyen átérezve adta
elő Sebestyén Róza VI. o. t. Ügyes kis"
partnere volt Simon János HL o. t. Még
szavaltak: Patay Mariska V. o. t. „Petőfy"
Varga Erzsi V. o. t. A „Szolnoki síkon" és
Török Dezső IV. o. t. "Márciusi ifjúság,,
Szepessy Józsefné egy kis történetet mon­
dott el az 1848-iki szabadságharcból Azu­
tán Páll Adélka lépett ismét az Emelvényre
és elbúcsúzott a „Mesemondó" nevében
először megyénk kir. tanfelügyeltjétől, ki
azt mindig szeretettel pártolta és megjele­
nésével megtisztelte; másodsorban a megje­
lent vendégektől és kis társaitól. Az ünne­
pélyt a Constantin iskola gyermekkarának
négy hangra betanított szép éneke zárta be,
mely Sopronyí Adorján tanitó szorgalmát és
ügybuzgalmát dicséri.

v

J
Jásznagykunszolnokmegye kir. Tanfelügyelője.

fi fanterülef Teh. néptanítóihoz

.

li
í

li
z
[

R }árDÍ}Sgáft közeledtével van szerencsém be­
cses figyelmét a Kiadásomban megjelenő vizsgalapnkra
már jó előre felhívni és kérni, hogy ezek megrende­
lését nálam eszközölje. Á vizsgalapjaim magyar gvártmányu papíron a legfinomabb kivitelben készülnek.
Ara 100 darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos
árat, bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak
szükségleteiket nálam szerzi be.
Tisztelettel 7{óth
könyvkereskedése
Egy doboz finom iskolai toll 80 fillér.

|
i
■

|
।

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A

1938.

fb állami íanitóh höjgyüláse. Az állami Tanítók Qrsz. Egyesülete kedden dél­
után tartotta ez évi rendes közgyűlését a
Ferenc József Tanítók Házában Havas Pál
elnöklésével. A közgyűlésen az ország min­
den részéből számos tag vett részt. Havas
Pál elnök hosszabb beszédben nyitotta meg
á közgyűlést, amelyben a tanítóknak sérel­
meit fejtegette. Örömét fejezte ki afelett, hogy
az 1907. XXVI. t.-cz. a tanítókat az állami
tisztviselők közé sorolta és hogy ennek
alapján az egyesülés az állami tisztviselők
egyesületével a közel jövőben meg fog tör­
ténni. Sajnálattal kellett azonban megemlé­
kezni arról, hogy ez a csatlakozás sok el­
lenzésre talált bizonyos körökben és azzal
j
támadják az állami tanítókat, hogy ki akari
nak válni a tanítói státusból és nem állami
í
kartársaikat cserbenhagyják.
j'
A megnyitó után Bózsik Béla szolnoki
tanitó napirend előtt tett indítványára hosz
szas vita után kimondta az egyesület, hogy
az állami tanitóságnak javadalmazás szemT
pontjából az 1907-iki külön tanítói törvény
J
hatálya alól való felmentését és a többi áll­
ít
lami tisztviselők részére fennálló fizetési
P
rangsorba és végellátási viszonyokba leendő
behelyezését meg a legközelebbi országos
képviselőválasztások megtörténte előtt kívánja.
7
Az egyesületnek az a véleménye, hogy amint
y
az állami tisztviselők ' legutóbbi lakbéreme­
lése kormányhatósági intézkedéssel keresztül
f vihető tolt, aképen a tanitóságnak ez a kí­
vánsága is elintézhető ilyen módon. A ve e< tőségnek ezt rövid időn belül az ország
miniszterelnöke és az egyes pártok elé kell
terjesztenie és attól az állami tanítóság ezm
j;. jogos kívánságának teljesítését kérelmeznie.

HIVATALOS RÉSZ.

A magyar, az osztrák és a német mé­
hészek f. évi augusztus 19—23. napjain
Budapesten taitják vándor nagygyűlésükét
és kiállításukat. Az elnökség e megye taní­
tóságát hivatalom utján kéri résztvevősre föl.
A felkarolásra és közreműködésre legmele­
gebben ajánlott congressus és kiállítás programmjából és meghívójából a következőket
közlöm:
Bizalommal reméljük, hogy a mezőgaz­
daság egyik legszebb és legjövedelmezőbb
ágának a néptanító fenségesen szép hivafásával legméltóbban összehangzó méhtenyésztésnek, a fejlesztésén táradozó igye­
kezetünket Magyarország le.kes néptanítói
annál inkább is odaadással támogatják,
mert méhészetünk fellendítése körül épen ők
buzgolkodtak és buzgolkodnak a legsikeresebben és mert a tanítók számtalanjai a
méhtenyésztés okszerű műveléséből élvezték
és élvezik családi életük terhes gondjainak a
megkönnyebbülését.
*
A vándorgyűlésen előadásra szánt értekezések
tárgyának a bejelentését folyó évi április hó ^0-ára
az értekezés kéziratának a beküldései pedig — hogy
a német és osztrák méhész k re való tekintettel az
ő nyelvükre szükséges leforditásról idejekorán gon­
doskodhasson — április 30-ára kérjük.
A kiállítás 5 csoportra oszlik; nevezetesen:!,
csoportélőméhek (méhfajok, méhcsaládok, anyane­
velőnépek, benépesített kasok és kaptárok) — 11. cso­
port : méhlakások (kasok, kaptárok, anyanevelök,
dúcok, esetleg pavillonok) és ezek felszereléséhez tar­
tozó alkotó részek; HL csoport: méhészeti eszközök,
felszerelések és tárgyak; IV csoportra méhek ter­
mékei (méz és viasz) és a méz és viasz földolgozása;
V. csoport: méhészeti szakirodalom, preparátumok,
tervek, rajzok, képek stb. kiállítása.
A kiállítási tárgyak bejelentésének a végső
határideje — hogy a katalógussal elkészülhessünk
f. évi junius 30-ika. Az azon tm bejelentett tárgyak a
katalógusból is kimaradnak, és az esetleges díjazásban
sem részesülhetnek. Bejelentöivet és egyebekre vonat­
kozó tájékoztatást kívánatra szívesen küldünk a hoz­
zánk fordulónak.
A vándorgyűlésen és kiállításon résztvevők
számára utazási kedvezménynek és a kiállításra kül­
dendő tárgyak kedvezményes szállításának a kiesz­
közléséről gondoskodunk. A kiállítók arra érdemes *
tárgyainak és müveinek a jutalmazására szépszámú
díj, érem, oklevél stb. áll majd a bírálóbizottság ren­
delkezésére.
Szolnok, 1910. március 23.
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.;

&

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: | ' évre « korona.
I /2 >> d
„
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

Az iparosképzés érdekében.
A jászberényi iparostanoncisko­
lák igazgatója — iparostanonciskolai
nevelésünk szempontjából fontos —
alábbi memorandumot terjesztette a
vármegye alispánja mint másodfokú
hatósághoz :
Nagyságos Alispán Ur!
A városi hatóságok közgyűlései­
ken, a napi lapok hasáb számra
foglalkoznak az önálló vámterülettel,
de annak egyik lényeges előfeltéte­
lével, az iparosság értelmi, színvo­
nalának és szakképzettségének elő- i
mozdításával már keveset törődnek.
Szerény előterjesztésemnek célja:
vármegyénk területén az. iparos ta­
noncképzés előmozdítását irányuló
intézkedés kieszközlése.
Nagyságos Alispán Ur ! Általá­
nosan tudva van, hogy tanonc-oktatásunk akadályai a következők:
1 ., a tanoncok szükkörü előkép­
zettsége,
l
2 ., a tanoncok rendetlen és ké­
sedelmes beiratkozása,
3 ., a rendetlen iskolába járás. Az
1. pontban feltüntetett hiányon az
új ipartörvény lesz hivatva segíteni,
— a 2. és 3. pont megszüntetése
azonban az 1884. évi XVII. t. c.
értelméuen már a hatóságok dolga.
Az iparosképzés érdekében tehát
arra kérem Nagyságodat, hogy mint
másodfokú iparhatóság közvetlenül,
vagy pedig a közigazgatási bizottság
utján, a b. vezetése alatt álló ható­

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tant tollnokhoz küldendők.

ságokhoz a következő rendeletet
kegyeskedjék kibocsátani:
J., Minden községi hatóság vagy
ipartestület a tanonctartó gazdát a
szegődtetésnél figyelmeztetni köteles,
hogy tanoncát 8 napon belül az
ipariskolába vagy ennek nem lété­
ben az ismétlő iskolába Írassa be.
2 ., A szegődtetésről az iparisko­
lák igazgatói azonnal értesitendők.
3 .^ A beiratkozásra kitűzött időn
túl iratkozó tanulók mesterei az
1884 évi XVII. t. c. rendelkezései
szerint büntetendők.
4 ., Az ipariskolák igazgatósága
által beterjesztett havi mulasztási
kimutatásokat köteles a hatóság
fegyelmi büntetés terhe alatt 8 na­
pon belül végrehajtani s erről a kir.
tanfelügyelőt és ipariskolai igazga­
tót értesiteni.
Nagyságos Alispán Ur! A vallás
és közoktatásügyi miniszter ur által
1893. évben 33564 sz. alatt kiadott
iparos tanonciskolák „Szervezetének*
61. §. e) pontja felhatalmazza az
ipariskolák igazgatóit, hogy az első­
fokú hatóságnak a mulasztásokra
hozott végzéseit a másodfokú ható­
sághoz, az alispánhoz megfelebbezhetik.
De mi értelme van-e felebbezésr
nek, ha a tanonc mestere hónaprólhónapra csak figyelmeztetésben ré­
szesül s csak a negyedszeri kimu­
tatás után miként azt az 7.. alatt
csatolt végzés mutatja mérnek rá 2
korona büntetést. *
Ezen büntetés a mulasztásnak
nem megtorlása, hisz a késedelme-

14. szám.
Megyei Népoktatás

zés az iparostanoncnak a tanításban
vpló 3—4 havi elmaradását ered­
ményezi,-mely mulasztás a tanitó
ninden igyekezete mellett sem pót plható, — de azon felül a különben rendszerető tanulókat és mest íreket is lanyhaságra ösztönzi.
• Ezen eljárás eredményezi azután
<zt, hogy városunkban, —Se valíszinű, hogy más községben is ma.
tanév második felében — még
mindig van iparostanonc, ki az
Íariskolába beiratkozva nincs, mert
sz a 2 korona büntetést bármely
ester szívesen megfizetné, csak
t^noncát 4—5 hónapig a tanítási
Iirák alatt műhelyében foglalkoz­
athassa.
Nagyságos Alispán Ur! A kért
endelet kibocsátása és pontos keÍ'észtül vitele a közigazgatási ható­
iágok munkáját is apasztaná és
páros képzésünk általa egy szebb
övő hajnalát üdvözölné.
Alkalmatlankodásomat mentse a
óakarat, mellyel az iparosképzésnek
‘{Kívántam szolgálni.
| Nagyságos Alispán urnák !
j Jászberény, 1910 év márc. 30.
alázatos szolgája :

Xegeza jYíihálg,
ipariskola igazgató.

j.: A méhészet haszna.
jfj. Egyesületekben való felolvasásra.
»

•

ll A mi kis falunkban János bácsit
mjndenki jól ismerte s azt is tudta
répa, hogy valaha jobb napokat látott.
Tulajdonképpen 45 évesnél még nem
volt több s mégis mindenki csak
„Öreg“~nek szólította, mert az utóbbi
'évek szenvedései, nomeg az alkohol
élvezete mély barázdákat szántottak
város arcára s igy legalább is 60
édesnek látszott. Hej . . . pedig még
n|m is régen vígabban füstölt a János

Megyei Népoktatás

3.

14. szám.

bácsiék kéménye is! Csak 10 év előtt
is 36 köblös földön szántogatott —
melyek közül 12-őt bérbe birt, —
istállójában két szép villás ökre mel­
lett két tüzes csikó fickándozott. De
egyszerre rossz esztendők lepték meg;
a föld n^m termett semmit s az
„árendás" is szorongatta a pénzért.
Ezt követte a váltó, rfiajd a korcsmázás: e kettő pedig ^kétszer annyi
vagyonkát is felemésztett volna. S ha
nincs föld, minek a jószág? Csak a
ház volt még meg, a többi elúszott;
mégis azt a két szép csikót sajnálta
legjobban ;. . .
De. megmaradt családja s meg
átkos szenvedélye : a korcsmázás.
Most is éppen arra felé ballagott,
midőn találkozott Buzogány tanító
úrral. Az öreg iskolamester nagyon
szeretett volna egykori tanítványán,
— János bácsin segíteni; meg akarta
menteni a haza s a társadalom szá­
mára. Meghívta tehát egy kis beszél­
getésre — lakásába. Természetesen
itt sorra került minden: a haza, a
korcsma, család, múlt stb. s közben
a jó öreg mester a méhészetre terelte
a beszédet. Meg volt győződve arról,
hogy talán a méhészkedés segítségével
még boldoggá teheti ezt a szeren­
csétlent s annak családját s azért el­
kezdett beszélni apró állatairól, mé­
heséről s János bácsi nagy érdeklő­
déssel hallgatta.

Elmondta,' hogy a kis méhek
mily sok hasznot hoznak az ember­
nek, szállván virágról—virágra, gyűjtvén a virágnak édes nedvét: a mézet
a tenyésztő számára. Másodszor pe­
dig : táplálékra sem kell gondolnunk;
szorgalmasan összegyűjti még őszszel
a télre valót, mivel télen nem kereshet.
T

Virágfakadástól virághervadásig folyton példája, az öreg mester, avagy a két
az ember számára gyújt. Nincs a csikó? ... Ki tudja, ki látja a szívek
mezőgazdaságnak oly ága, amely titkait . . . ?
annyi haszonnal járna, mint a méhé­
Annyi azonban bizonyos, hogy
szet; még e mellett megadóztatva még sokáig nem tudott elaludni azon
sincs. Végül kevés munkát kíván, éjszakán; már szinte látta méhesét a
hiszen mellette bárminemű más fog­ -kis kertben, a két csikót a jászol előtt,
lalkozást lehet űzni .s ami a legfon­ érezte a méz és virág illatát, míg
tosabb: kevés pénzt és befektetést végre csendesen elszenderitette a
kíván. Egypár kaptár méh meg egy méhzsongás ...
kis állvány: ennyi kezdetnek elég.
Pár év múlva pedig szépen jövedel­
Másnap már megkönyebbülve
mez már. Mivel tehát a méhé­
érezte
magát s oly jól esett neki,
szet vesztességgel nem záródik s jö­
vedelme sincs oly nagy esélynek ki­ h°gy egy kis tenni—venni valót lel a
téve, mint a gazdászat többi ága: ház körül . .-. Vasárnap pedig már
nagy előnyei miatt igaz szívvel ajánlja kora délután a tanitó úrnál^volt, aki
János bácsinak a méhészkedést, amely levezette őt méhesébe, hol megmu­
2 év múlva már a ház adóját is ki togatott mindent‘neki; közben mafogja fizetni, sőt nemsoká talán a gyarázgatott hozzá s János bácsinál
hűségesebb hallgatója talán .soha­
csikókat is visszahozza ...
,
Késő este volt már, midőn Bu­ sem volt.
„A méh család az anya, — dol­
zogány tanító úr bevégezte beszédét.
gozó,
— és here ménekből áll. Anya
Oly lelkesen beszélt s János bácsi
oly figyelmesen hallgatta szavait, hogy (királynő) rendes körülmények között
hatása arcán is meglátszott egy hálás csak egy van a családban, mig dol­
pillantás alakjában, amelyet a tanítóra gozó 20.000—70.000 s here 500—
vetett; egyben megígérte, hogy a kö­ 1000. Az anya a család lelke, mivel
vetkező vasárnapon ismét eljön, hogy ez párosodik (csak egyszer) a heré­
a tanító úr megismertette a méhek vel s ez rak oetéket, amelyekből egy
életével és a velők való bánásmóddal. uj nemzedék fejlődik ki. Mivel már
Útközben pedig, gondalatai közepette 4—5 éves korában ivarképtelen, azért
észre sem vette, mint haladt el a 3 éves koránál tovább ne tűrjük a
korcsmaajtó mellett; pedig ugyancsak családban. Ennek megtermékenyíté­
hallattszott ám a vad tivornyázók zaja! sére a here szolgál, amely hímivarú.
Egyszer csak otthon találta magát a Teste nagyobb a dolgozóénál; ful­
kapuja előtt s nem is nagyon bánta, lánkja nincs, nem gyűjt. A dolgozók
hogy elfelejtett beszólni keresztkomá­ (nőivarszervük nincs kifejlődve) a
szorgalomnak példányképei. Az anyát
jának a „Dupla itcé“-be . . .
Azon estétől kezdve sohasem nagyon szeretik s elvesztését síró han­
bántotta ez többé; vájjon mi okoz­ gon tudatják a méhésszel. Egyik mé­
hatta e változást ? Mi tette olyan sze- zet, virágport, vizet hord; a másik az
liddé a szivét, hogy nem bántotta ajtó mellett őrt áll, hogy ellenség ne
többé családját sem? A kis méhek jöhessen be; a harmadik a petéket
*

*

*

Megyei Népoktatás

kö ti ki testi melegével í a negyedik
a kikelők számára készít méz, —
virágpor és viz keverékből pépet; az
ötödik a kikelt méhecskét ápolja
(dajka); a hatodik viaszt izzad ki;
ab$ól ismét mások lépet épitenek.
Van olyan is, amelyik szárnya csapkopásával légáramlatot, illetőleg friss
levegőt szállit. A kis államocskában
tehíát mindenkinek meg van a maga
teendője s mindezt végzik is, míg az
án ra megvan. Ha ez elpusztul, úgy
azonnal adjunk be nekik egy másik
anját, esetleg anyabölcsőt vagy pedig
fec etlen fiasítást melyből képesek
királynét nevelni. Ha a családban már
nagyon kényszerítik az anyabölcsőbe
való petézésre. Tizenhat nap múlva
az új anya, ezt megelőzőleg azonban
— ha méz elég sok van — az Treg
anya, népének egy részével kivonul a
kasból vagy kaptárból s egy közeli
fára telepszik.’Ez a rajzás. A rajt
va^y befogjuk s külön családdá ala­
kítjuk, vagy pedig az öreganyát meg­
öljük s népét egy más néppel egye­
sijük.

j A méhek a méhlakokban laknak,
amelyeket a méhesben, vagy csak
szabadon helyezhetünk el. A méhlakjk : kasok és kaptárok. Előbbiek
egyszerű gyékény, vagy szalmakasok,
mélyekkel alkalmatlan méhészkedni;
utóbbiak a kaptárok, melyek könnyű
kezelés mellett még kétszer annyi
hasznot hajtanak, mint a kasok. Álta­
lános fajtája az országos-egyesületi,
melynek váza deszkából áll, szalmával
k|bélelve. Benne a "keretek három
sórjával (egymás felett)- vannak el­
helyezve. Alsó két sor (20 keret) fiasifásra, a felső sor (10 keret) méztartpnak való. Ebbe az anya egy rács

14. szám.

miatt nem mehet fel petézni, csak a
dolgozók hordhatják fel a mézet. A
kaptár mellső részén van a menőke
vagy röplyuk, mely egy 10—20 ciu.
hosszú és 1 cm. széles nyílás, hol a
méhek a szabadba juthatnak; hátulsó
részén pedig egy faajtó, azon belül
egy üveg ablak van, hogy a méhész
ezen keresztül megfigyelhesse őket.
Ajánlatos a kaptárt az eső ellen leg­
alább jó tetővel védeni; jó, ha mé­
hesünk van, mert benne a kaptárok
jobban védve vannak, a méhész
pedig améhektől nem
háboríttatva, szabadon dolgozhat benne.
A méhes homlokzatával délkelet vagy
kelet felé nézzen s legalább is délben
árnyékban legyen, hogy a nyári erős
napsugár ne süsse.

Vájjon mik a
időszakok szerint?

méhész teendői

Télen át legnagyobb nyugalom­
ban tartsuk őket; hidegtől, vízhiány­
tól óvjuk s a röplyukat csak annyira
szűkítsük meg, hogy elég levegője
legyen. Egy szélcsendes,. meleg napot
pedig (január v. februárban) arra
használjunk föl, hogy azon méheink
tisztulási kirepülésöket megtegyék.
A szép és meleg tavaszi napok
eljöttével kiteleltetjük a
méheket,
azaz: a röplyukat nagyobbitjuk, ha
mézük és vizük elfogyott, adunk be
nekik. Kitisztítjuk a ka t a hulladék
méhektől; megnézzük, hogy van-e
anya ?^ Elég erős-e a nép? A gyenge
népeket egyesítjük, az erős, de anyát­
lan családoknak fiatal anyákat adunk
be. Rendezzük egyszersmind a kere­
teket s gondolunk arra, hogy a hő­
mérséklet rendes, — s a költőtér
nagysága a népességgel kellő arány­
ban legyen. Áprilisban megkezdjük a

14. szám.

Megyei Népoktatás

népes családok etetését ; a gyönge lami zúgást hall, amint egy — a fá­
családokat pedig más-kaptárbeli fia- jára letelepülő — méh raj okozott.
sítással erősítjük, Csak erőteljes király­ Nagyon megörült neki s azonnal be­
nőket tűrjünk s óvakodjunk mindentől, fogta oly módon, amint ezt a tanitó
ami rablást idézhetne elő. (Mézet el úrtól tanulta. Ez a raj még ősszel
ne cseppentsünk!)
annyit gyűjtött, hogy kitelelt vele; télen
Nyáron a rajzásra vigyázzunk, pedig János bácsi egy mintáról 4
mesterségesen segítsük azt elő, de a kaptárt készített s a második évben
köpük számát csak 50%-tel szabad már 3 család méhe volt. És igy ment
szaporítanunk. Csak előrajt vegyünk, ez tovább! Három év után már szép
az utórajokat egyesítsük. A május utol­ kis méhese volt s apró álatkái szépen
ján, junius elején 8—10 napig tartó összehordták a kis ház adóját!
akácvirágzást kihasználjuk, úgyszintén
S azóta 8. év telt el. Talán a
a tisztesfü virágzásának idejét'is (au­
Jegmegelégedettebb család a János
gusztus közepétől októberig.) Egy
bácsié ; hisz már megint van föld is,
nyáron többször is lehet mézszüretet
csikó is. . .
tartani. A mézet jobb kipergetve el­
Néha, nyugodalmas estéken eladni, a lépeket pedig megtartani, mert
a mézkg-ja 80—100 korona, mig a 1 beszéli családos fiainak s a jó embe­
reknek: mi mentette meg őt a rom­
viaszé 300—350 korona.
Kedvezőtlen idő esetén a rajt, lástól, mi tette boldog emberré. A
sőt néha a köpüben levőket is etetni kis méhek azok, akik kevés befektetés
és esekély munka mellett is, okszerű
kell.
bánásmóddal óriási hasznot hajtanak;
Szeptember kezdetén pedig meg­
tesszük a készületeket a betelelésre; különösen kisgazdáknak, mivel épp
csakis a rendes anyával s kellő méz­ úgy beleilleszthető az állattenyésztésbe,
zel ellátott családot teleltetjük be. Té­ mint a^szőlő és a gyümölcstermelésbe.
lire a méheket kellő mézzel (10—12 Sőt közvetve a gazdálkodásra is nagy
kg.) látjuk el, a röplyukat megszükit- haszonnal vannak, mert főképpen a
jük; a kas üres részeit és közeit pa­ méhek eszközük a takarmánynövények­
piros és szalmával kitöltjük s a kast nek, fák és szőlőknek virágpor utján
befedjük. Télenát pedig nyugalomba történő beporzását.
kell lenniök.i
A többit pedig mi mondhatjuk el
A szorgalmas méhész azonban János bácsi helyett: az anyagi haszon­
ekkor sem pihen; kijavitgatja az üres nál százszor többet ér az erkölcsi
kaptárokat, apróbb méhészeti eszkö­ haszon! Tény az, hogy a méhészet­
zöket készít, avagy méhészeti kátékkal tel foglalkozók a kis méhről vesznek
és müvekkel gazdagítja tudását, hogy példát, észrevétlenül hozzáidomulnak
célját minél jobban elérhesse!
s egészséges, főleg szorgalmas, be­
*
*

*

Talán a jó Isten is akarta János
bácsi boldogulását ?. .. Másnap reg­
gel, amint kapálgat kis kertjében, va­

csületes, jókedvű fiai a hazának s egy­
háznak, mert ezt vallják:

„. . . . Óh! nagy Isten
Bámulandók müveid;

.Megyei Népoktatás

6.

14. szám.
14. szám.

Halálozás. Papp Imre a turkevei
ref. egyház nyugalmazott tanítója 25-én
! 63 éves korában elhunyt Turkevén.
. Ha pedig sok magyar ember kö­ | Áldás legyen emlékén!
veti János bácsi példáját, úgy a
Helyettesítés. Jakucs János mezökorcsmákat előre is be lehet csukni; ; túri ref. tanitó halálával megüresedett
akkor Magyarország igazi tejjel-méz- tanitói állomást ideiglenesen Bárdos
zel folyó Chanaán lesz!
Gyula oki. tanítóval töltötte be az
j iskolaszék.
tfeményffy Károly.
fithelye}és. Keresztessy Kornélia
' szolnoki áll. polg.. leányisk. tanitónő
Gyulára — helyébe Szegedről dr.
HÍREK.'
' Schmidt Erzsébet áthelyeztetett,

Szivemből imádlak, mert hisz’
A kis méh is dicsőt!"

HlapiÍDány. A turkevei izr. Nő­
egylet a turkevei áll. polg. leányisko­
lában jó előmenetelü tanulók javára
ösztöndíj alapul 200 K alapítványt tett.
Államsegély. A jászberényi kül; területi áll. iskolák felszerelési költsé­
geire 1000 kor.-t engedélyezett a vall.í és közokt. minister.

I

hél.
Az egész husvét napokon
Hegyen völgyön lakodalom
Általános locsolás
Ahogy ilyenkor szokás

Itt eljegyzés, lakodalom,
Keresztelő, sokadalom,
Kabaré est van amott;
Mind mulatozásra ok.

Vakáció, piros tojás
(Végül váltó óvatolás);
Bpldog tanitósereg!
S mégis egyre kesereg.

Mert a ruha méreg drága
S mennyi pénz kell csak csizmára;
Kis kalapok s egyebek
Mind elengedhetlenek.

Selnőfíeh oktatása- Analfabéta
tanfolyamok és népies előadások szer­
vezéséért és vezetéséért Balogh Heimon Jászberényben 60 kor., Merk
Andor Tiszakürt—Priblakon 70 kor.,
Neuman Vilmos Tiszabőn 48 kor. tisz' teletdíjban részesük az Orsz. Közm.
• Tanács által.
i

6gy jó

tanitó

fáDojása.

Gál

; Nándor szolnoki volt izr. iskolai ta­
nitó tiszteletére azon alkalomból, hogy
Közszereplés, bankett ebéd
’
az érdemes „mester" Szolnokról BuKözvacsora és más egyéb;
i
dapestre
távozik, tisztelői, barátai és
De hogy ez honnan telik
Biz azt meg sem kérdezik.
| volt tanítványai bucsuestélyt rendeztek
j
a bucsuestely bizonysága
Lesz majd lakbér emelésünk;
!
ann^
hogy
az iskolaszék részéről a
S hogyha róla el nem késünk
'
tanítót
ért
méltatlanság
a derék tanitó
S itt nem hagy a vonatunk
„féláruval* utazunk.
iránt csak növelte azt a szimpathiát,
melylyel iránta a város közönsége
Krónikás.
mindenkor viseltetett. Isten áldjon
derék kartársunk. Igazi nagyrabecsü­
lésünk
kisér el utadon.
KineoejéS. A mezőtúri áll. isko­
lák gondnoksága elnökévé dr. Istvánffy
mulflfságoh. A jászberényi ref.
Gyula kir. táblabairó gondn. tag — dalkör jótékonycélu hangversenyt ren­
az igy megüresedett helyre pedig g. dez f. április 4-én este 8 órakor.
laggá dr. Spett Ernő bankigazgató Gazdagon összeállított műsora sok
neveztetett ki.
élvezetet ígér s nyújt is bizonyosan,
A

Megyei Népoktatás

-

7.

hiszen ezt már igy is találjuk termé­
fi legújabb hépDiselö-jelÖlí alighanem
szetesnek a jászberényiektől. Concert .Dörmögő Dömötör uram, a Mackó-nemzet­
után tánc lesz a Lehel szálloda tánc-; ség virága lesz. Annyira megkedvelte a kép­
viselőséget, melyet egy rövid napig bitorolt,
termében.
hogy most alig hogy kikergették a házból,
A jászfényszarui ifj. egyesület visszakivánkoztk, mint egy mandátun boldog
derék igazgatója: Márkus János kar­ tulajdonosa, tesz is már arra célzást Sebők
társunk vezetése mellett műkedvelői Zsigmond és Benedek Elek gyermeklapja,- a
előadást rendez. Rövid időközben há- í Jó Pajtás legújabb, húsvéti számában. Ugyan­
ebben a számban vannak versek Lévay Jó­
romszor egymásután. Színre kerül a zseftől, Benedek Elektől, Endrődi Sándortól,
„Falu rossza" népszínmű. Szereplők pomgás verses mese Móric Zsigmondtól, el­
az ifj. egyesület tagjai. Márkus buzgó i beszélések Molnár Ferenctől és Szemere
munkálkodásának illusztrálására fel­ Györgytől, cikk az ugrásról Holits Ödön tá­
volugró bajnoktól, magánjelenet Elek nagy­
említjük, hogy márc. 15-én is bőséges । apától,
tanulságos cikk Schöpfíin Aladártól,
műsorral rendezett az ifj. egyesület Székelyföldi útleírás Benedek Elektől, regény
közreműködésével hazafias népünne­ Rákosi Viktortól. Mulatságos a Csutora Jan­
pet és előadást s azóta alig 2 hét । csiról meg a .Fifiről szóló baka krónika,
alatt már műkedvelői előadást rendez. pompás a Basch Árpád képe, valamint a
illusztráció mind. Megvannak a kedvelt
Isten áldása legyen lelkes népnevelői többi
rejtvények és szerkesztői üzenetek is. Ebből
munkásságán!
is látni, mily gazdag tartalmú és változatos
Uj tanítói állások. Budapest szé- J a Jó. Pajtás húsvéti száma s ugyancsak bő
kesfőváros tanácsa a polg. iskoláknál olvasnivalót nyújt az ünnepekre a gyerme­
keknek. A Jó Pajtás előfizetési ára egész évre
1 igazgatói és' 60 tanitói és tanítónőig 10 K, fél évre 5 K és negyedévre 3 K50 f.
az el. iskoláknál 53 tanitói és tanítónői, Megrendelhető a kiadó Franklin-Társulatnál
óvodáknál 24 óvónői állást szervezett. (Budapest, Egyetem-utca 4.), mely kívánatra
Ez állásokra a pályázatokat mielőbb ingyen küld mutatványszámot.
R járDbsgák közeledtével van szerencsém be­
kiírják s júniusban már be is töltik. cses figyelmét
a kiadásomban megjelenő vizsgalapokra
már jó előre felhívni és kérni, hogy ezek megrende­
Tanitók nasuti jegykeönejménye. ' lését
nálam eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyárt­

Több oldalról kétségbe vonták a fél­
áru jegykedvezményre vonatkozó hí­
rünk hitelességét. A forrás — melyből
merítettük előttünk eléggé hitelesnek j
lévén ismeretes — erre vonatkozó köz­
leményünket továbbra is fentartani
vagyunk kénytelenek.
Baleset. Körössy Tamás jános- I
hidai közs. tanitó 29-én reggel ál­
lomás helyére utazván ki Szolnokról’
a szentimrei megállónál leszállás után
revolverét akarta megigazítani, hogy a
még távoleső iskoláig esetleg a tá­
madó kutyák ijesztésére használja. A
revolver véletlenül elsült s a golyó a
tanitó mellébe hatolt. Szerencsére sú­
lyosabb sérü és nem történt s igy 4-5
hét múlva Körössy ismét átveheti is­
kolája vezetését.
rnéhés^eíi tanfolyam Gödöllőn
az idén nem fog megtartatni, mivel
a nemzetközi méhészeti vándorgyűlés
kiállítását Gödöllőn rendezi.
I

mányú papíron a legfinomabb kivitelben készülnek.
Ara 100 darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos
árat, bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak
-szükségleteiket nálam szerzik be.
Tisztelettel 7{óth 7)ezs6 könyvkereskedése
Egy doboz finom iskolai toll 80 fillér.

HIVATALOS RÉSZ.
Jásznagykunszolnok vármegyei kir. Tanfelügyelője.

1068—1910. tfszám.
Valamennyi tek. áll. isk. gondnokságnak
és községi iskolaszéknek, valamennyi
áll. és közs. polg. isk. igazgatóságnak.

F. évi 576—eln. sz. vall.- és közokt.
min. rendelettel f. évi április 8-án, mint a
„legnagyobb magyar* gróf Széchenyi István
halálának évfordulóján el. és polg. iskolai
ünnep tartása s annak végével a hátralevő
napszaknak szünetül adása rendeltetett el.

Megyei Népoktatás

8

A közéleti béke, anyagi függetlenség és
nemzeti erkölcsi tisztultság színvonalának
emelésére senki többet nem tett nemzetünk
legújabb történetében Széchenyi István gróf­
nál, akit a feláldozó hazafiasságáért maga
Kossuth Lajos ruházott fel a „legnagyobb
magyar" elnevezéssel.
Halálának 50. évfordulója alkalmat ád
az iskoláknak, hogy történetünk e nagy alakját az ifjúság megismerje, méltassa és kövesse.
Azért f. évi április 8-án lehetőleg az isk.
hatóság testületi közrehatásával, vagy légalább képviseltetése mellett tartson az összes
növendékek jelenlétében és énekkel, esetleg
szavalással való közreműködésével a megbizott tanitó ur (tanitónő) emlékbeszédet Szécheny igróf halhatatlan munkásságának ismertetésére és méltatására. Az iskolai ünnep be­
fejezésekor pedig bocsáttassanak a növendékék aznapi szünetre haza, esetleg vezettes­
senek kirándulásra.
Az ünnepély megtartása, lefolyása és
hatása felől az iskolabeléleti havi jelentésben
fogok értesítést kérni.
• Szolnok, 1910. márc. 26.
'

;

14. szám.

ben jelentést kell tennem e szakmun­
kának a tanítói könyvtár számára
történt beszerzése felől: kérem, hogy
vonatkozó jelentését f. é. okt. hó 1-ig
hivatalomhoz jelen körlevelem szá­
mára hivatkozással beküldeni szí­
veskedjék.
,
Szolnok, 1910. márc. 31.
j
,
■
’
•

।

EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.
____________
i

j

A f. évi 24909 számú vall, és
közokt. min. körrendeletbeli ajánlás
folytán felhívom a tek. isk. hatóságokát és vezetőségeket, hogy amennyiben beiratási dijakból fölösleggel rendelkeznek, a tanítói szakkönyvtár
számára szereznék be Kármán Mórnak
következő cimü két kötetes munkáját
„Pedagógiai dolgozatok rendszeres
összeállításban".
Amennyiben a folyó tanév jelzett
fedezeti forrása már ki volna merítve,
az 1910/11 tanév beiratási dij bévételének terhére gondoskodjék az idé­
zett mü megrendeléséről. És minthogy
nekem a miniszteri rendelet értelmé­

•
•

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelugyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Megjelenik hetenként szombaton.

Hirdetések felvétetnek.
Hirdetés árszabás:

A lap egész oldala egy évre
i
í (52-szeri hirdetés)
; él évre (26-szori hirdetés)
Fél oldal egész évre
1 Fél oldal V2 évre
Negyed oldal egész évre
•
} Negyed oldal fél évre

400 K.
200 „
200 „
100 „
100 „
50 „

í

A hirdetés terjedelméhez képest az
• árszabás könnyen kiszámítható.
i
hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

15. szán

JÁSZNAGVKUNSZOLNOK-

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Tek. áll. isk. Gondnokságoknak és közs. i

Iskolaszékeknek.

Szolnok, 1910. április 9,

.

Előfizetés: | ’ évre ® korona-

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

!

1106—1910. szám.

kir. tanfelügyelő.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ

i
i

. ■

Eötvös Károly £ajos,

11 évfolyam.

Névmagyarosítás.

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF .
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

senki, aki- nevében
magyar.

is

ne

legyen

Nem vonom kétségbe, sőt jól
Sokszor és sok helyen esett már
szó az idegen hangzású és szárma­ tudom, hogy az idegen hangzású ne­
zású nevek megmagyarositásának ma­ vetek alatt is hazánkat önzetlenül,
igazán szerető magyar szív dobogd
gyár nemzeti szempontból való fon­
tosságáról, és Istennek hála nap-nap mégis, mert a név után ítélheti meg
után olvashatjuk a hivatalos lapban a az idegen nemzetiségünket, magyar
érzésünket és polgárságunkat magyar
tömeges névmagyarosítást.
Különösen iparosok kereskedők nevünkkel dokumentálhatjuk előtte
leginkább.
és tanítók neveit látjuk gyakran kik
A név magyarra változtatása iránt
magyar hazafias érzelmeiktől indíttatva
a belügyminisztériumhoz benyújtott
idegen családneveiket jó hangzású
és 1 K.-ás bélyeggel ellátott kérvény­
magyarral cserélik föl. így is van ez
ben kell folyamodni s a Belügymi­
rendén.
niszter a névmagyarosítást okvetlen
Ha valaki magyar földön él s engedélyezi.
édes magyar hazánk fiának, leányának
Minden ilyen névváltoztatást az
vallja magát; itt született, él és hal;
engedélyezes után nyomban a megyei
magyar emberi kötelessége belső én­
kir. Tanfelügyelőséghez is be kell
jének külsőben is megfelelően magyar
jelenteni a névmagyarosítást enge­
voltának kifejezést adni.
délyező belügyminiszteri rendelet szá­
Kétszeresen kötelessége ez a mával együtt;
magyar tanitóságnak, különösen. a
Ismételten felkérlek tehát benne­
legmagyarabb vármegye, Jásznagykun- teket kedves kartársak és kartársnője,
hogy jelen soraimat szives figyelme-'
szolnokmegye tanítóságának.
tekre
méltatva idegen ajkú és szár­
Legyenek e téren is példaképei
mazású polgártársaink példájára Ti
a jó magyar hazafinak.
is magyar nevet vegyetek fel, hogy
Ép azért hozzátok szólok idegen ne legyen' a legmagyarabb várme­
nevű magyar tanitó és tanitónő kartársak gyében tanitó, ki nem magyar nevű
kérve, hogy a magyar Géniusznak hozzá­ lenne.
Ez hazafiui és nevelői kötelessé­
tok meg ezt a csekély hazafias áldozatot,
günkhöz tartozik egyaránt.
hogy neveiteket magyar névre változ­
Mutassuk meg, hogy itt a nagy
tassátok, hogy ne legyen közöttünk magyar alföld kellő közepében tény-

15. szám.

Megyei Népoktatás

lég a szivből-lélekből legmagyarabb
tanítóság dolgozik a magyar kultúra
fejlesztésén és megerősítésén.
(sj.-)

Külterületi iskolai
tanítók életéből.
Az alább közölt levelet egyik ।
jászberényi kartársunktól vettük, mely
panaszos levél bizony eléggé. Jura
módi gondoskodásról tesz bizonysá­
got Jászberény város részéről a kült.
áll. iskolákat, s azok tanítóit illetőleg.
Ismervén a Jászberény-külterületi is­
kolákat, a levélben közölt állapotok
valódiságát konstatálhatjuk, s azért is
adunk a lapban e közleménynek |
helyet, hogy az illetékes hatóság lássa
egyrészt a tanítók örökös kérésének,
panaszainak jogosságát, másrészt a
városnak a kült. áll. iskolák dologi
szükségleteinek rendezésével szemben
rendszerint tanúsított elutasító maga- |
tartását.
i
Felvilágosításul az iskola és ta­
nítói lakás építési viszonyaira közöljük,
‘ hogy a 22 méter hosszú épület hom­
lokzatán van a tanterembe vezető
bejárat, s ezzel szemben, de elkülö­
nítve az épület másik oldalán a ta­
nítói lakás bejárata. így aztán ha a ;
tanitó a tanterembe, vagy onnan a
lakásba akar jutni, meg kell kerülnie ,
az épületet, ami tavaszi és őszi sár­
ban — nem lévén semminemű szilár­
dabb talajrész az épület körül —
képzelhetni mily kellemes dolog a
hordott agyagos sárba körül kecmeregni.
Különben beszéljen a levél.
I

Tisztelt Szerkesztő Úr!
Azon tanács határozatot, melyet
önnek megígértem, hogy elküldöm
s a mely határozat a jászberényi
külterületi áll. isk. tantestület azon
kérését intézi el, vajon az iskola
körül kért kővezet megadható-e
jelen sorokkal bocsátom b. lapjában
közlés végett rendelkezésére. Úgy
tudom Szerkesztő úr ismeri úgy a
tökéletlen terv szerint felépült isko­
lákat, mint a jászberényi sarat s
úgy el tudja képzelni, mily kelle­
metlen dolog az, ha a tanítónak a
lakásból a tanterembe kell mennie,
legalább is 22 méter sártömeg
megtaposása után. Úgy hallom a
nős tanítók mielőtt a tanterembe
elindulnának, családjuktól mindég
érzékeny búcsút vesznek. De nem
akarom Szerkesztő ur idejét hossza­
sabban lekötni, azért itt leirom a
jászberényi — tanács határozatát
szóról-szóra.
2668
ki. 910

A tanyai áll. elemi isk. tantes­
tület kéri, hogy a tanyai iskolák
körülköveztessenek.
Tekintettel arra, hogy a város
téglával nem rendelkezik e kére­
lem ez idő szerint nem teljesittetett,
azonban a tervbe vett téglagyár
felépítése után, nem fog a kérelem
elől elzárkózni.
Miről Haraszthy József mint a
tanyai állami elemi iskolák igaz­
gatója jelen végzéssel értesítendő.
Jászberény rt. város 1910 márc.
12-én tartott rendes tanácsülésén.
Muharay s. k.
jegyző.

Koncsek s. k.
polgármester.

15. szám.

Megyei Népoktatás

így mi most várjuk a téglagyár
felépítését mint a zsidók a Messiást.
Ezt a végzést nem azért tudatom
önnel, mintha Jászberény városára
talán okom volna neheztelni. Mert
Jászberény isen áldozatkész. Példá­
nak hozom fel ezt itt. A tanyai taní­
tók panaszkodtak (de mindég csak
azt teszik, mást nem) hogy nem tart­
hatnak baromfit, mert nincs kerítés..
Jászberény talán
10-szeri kérésre
nagylelkűen megszavazta, hogy állítat
fel oszlopot és arra huzat 3-szál drótot.
Most minden tanitó baromfi tenyész­
téssel foglalkozik.
Most tehát a tanítók várják, hogy
majd ha egyszer felépül a város tég­
lagyára, nekik is jut talán egy kis
téglatörmelék az iskolakörül berakandó
járda céljaira. Mintha olyan' nagy
dolog lett volna annak idején nehány
száz téglával töbOet szállítani az épít­
kezéshez, vagy mintha nem volna
Jászberényben téglagyár.
Hanem „Birinbe" ezt igy szokták
és még ■ csodálkoznak, ha valamelyik
panaszra nyitja a száját.

Egy megteendő lépés.
A kulturális életben az utolsó
évtizedekben tapasztalható nemzet­
köziség ellenére is, ma már mint sű­
rűbben ütközünk bele a kultúránk
nemzeti jellegét sürgetőfelszólalasokba.
A magyar kultúra jelszava komoly
törekvéssé vált, mióta tapasztaljuk,
hogy az többé nem utópia, ha­
nem már eddig is serdülésnek indult
valóság. Mind többen és többen hi­
szünk az élő magyar nemzeti geiuszban, mely okkal-móddal kész beköl­
tözni a kultúra minden magyarul erzö
magyar művelőjének keze munkájába.

'

3.

Úgy az egyetemes kultúráknak,
mint a nemzeti kultúráknak sikereit
ma már a szaktudományok érlelik
meg. A modern kultúráknak annyira
jellemző sajátsága: a tudományoknak
úgyszólván végnélküli szétágazása,
specializálódása az az alap mely ma
a kultúrák épületét hordja s mely
azok sorsát eldönti. Mert noha az
epyes szaktudományok a maguk kö­
rén belül speciális célokért küzdenek, ma minden nemzetnél a speciális
célok föfé helyezik azt a célt, mely
egyesíti magában az összes szaktu­
dományok munkáját: a nemzeti kultúra
megerősítésének célját. Nemcsak hiú­
ság van e törekvésben, hanem okos
számítás is. Ma már kétségtelen, hogy
a nemzeti jellegű kultúra erősebb vár
ezernyi arzenálnál, mert a nemzet
lelkébenaz energia mérhetetlen mennyi­
ségét képes felhalmozni az a kultúra.
A néptanítónak a kulturális mun­
kában kétféle szerep jutott. Az egyik
szerep, mely tulajdonképeni hivatása:
a kultúra átadása a jövő nemzedéknek
a másik szerep a kultúra tartalmának
fokozása, munka a kultúra teremtésé­
ben. Hasonló a néptanító élete a
dinamógép kezelőjéhez, aki ^nemcsak ■
kisütögeti a felhalmozott villanyos erők
de közreműködik abban is,* hogy a
gép megteljen villanyos erővel.
Vájjon-a néptanító hogyan mű­
ködhetik közre a kultúra tartalmának
teremtésében ? Ha saját szaktudománya
terén is dolgozik.. A pedagógia, mint
szaktudomány nyilvánvalóan megkiyánhatja, hogy-a hozzá' legközelebb
állók, az ő eredményeit felhasználó
néptanítók nemcsak igénybe vegyék
őt, hanem istápolják is, hogy ez által
biztosítsák számára a versenyt a többi
szaktudománnyal és segítsenek neki
a nemzeti kultúra kimélyitésében.
A magyar pedagógiai szaktudo­
mány legfőbb fóruma ma a Magyar
Pedagógiai Társaság, mely közel 20
éve töri működésének rögös útját.
Rögös az az ut már csak azért is,
mert a hazai tanitónép egyetemének

4.

i

. Megyei Népoktatás

közeli 50.000-nyi tábora a társaságban
alig i|éhány százalékkal van képviselveí Pedig hihetetlenül hangzik, hogy
fenned a testületnek legalább fele ne’találnl igen-igen fontosnak a peda­
gógiának és segéd tudományainak
magyarul való művelését, a pedagógia
elveinek népszerűsítését és terjesztését.
Nem lehet a magyar iskolák tanítója
oly cinikus, hogy semmibe venné e
" 'a
baj nem lehet más, mintcélt
Itt
Magyar
Paedagógiai Társahogy 4
em
ismerik
eléggé, ami által
ságot 1
munkáiának jelentősét sem mérlegelhetik.
lóban ez a Társaság szaktudomán mnknak legfőbb fóruma. Hogy
j ‘
’kége szembeszökő legyen, mellé
jelentő:
állithatlik és összemérhetjük vele , a
virágzó; Természettudományi Társulatót vagt akár a széptudományok Kisfaludi Társaságát vagy a Petőfi
T ársasí|Sot
.
• Ariint a pedagógia tudománya
egyesíti magában a tanitónép minden
rendű es rangú munkását, úgy a pedágoghi tudománynak ez az Akadémiája: a Magyar Pedagógiai Társaság
is minden pedagógus előtt kitárja
ajtaját. Tagjai között az óvó tanerőtől
fel az egyetemi tanárig találunk mindenféle tanitót. A választott (rendes)
tagok a magyar pedagógiai tudomány
kitünős igei körülb. 100-an vannak. Á
társaság elnöke Fináczy Ernő dr. a
bpesti ígyetem pedagógiai tanára. A
vezetős ígben van egyetemi, középiskólái, p )lgári iskolai tanár, a jegyző
tisztet 'Tajtler Károly népisk. tanitó
tölti be A társaság külső tagjai kö­
zött néhány száz néptanító is van. De
mi ez á néhány száz a 30.000-ből?
Ez|k után megállapíthatjuk, hogy
a magyar néptanítóság a pedagógiai
szaktudomány hatalmassá tételéhez
alig járul hozzá. Hacsak néhány
----- 'Inánk,
kik a csekély évi 4
ezren
vi
(négy) 1 :or. tagsági díjjal mint külsőtagok tá nogatnánk a Magyar Paedagogiai rársaságot, az a Társaság
hatalma: . lehetne.

15. szám.

A néptanítók pedagogiaj tudása
is hatalmas lendületet venne, mert
minden külsőtag szellemi érintke­
zésben van ezzel a magas tudományos
színvonalú Társasággal, amennyiben
havonta a 60—70 oldalas „Magyar
Paegagogia“ c. tudományos folyóiratot
kapja. Hogy mily kritikát állhat ki e
folyóirat, elég . annyit mondanunk,
hogy szerkesztője Weszely Ödön, a
„Modern pedagógia utjain". c. kor­
szakos magyar pedagógiai munka
szerzője.
Valóban, aki a Magyar Paedagiai Társaság kültagja, elmondhatja
magáról, hogy maga előtt látja, úgy
a magyar mint az összes nemzetek
pedagógiai tugományának törekvéseit,
sikereit: egész nagy gépezetét, amennyi­
ben az emlitott folyóirat szemmel
tartja azt. Egyedül e folyóirat utján
van módja a pedagógusnak megis­
merkednie szaktudománya legújabb
eredményeivel és e tudomány tekin­
télyeivel, már pedig mind ezek isme­
rete nélkül a szaktudomány nagyon
kétséges értékű. Sőt bátran hozzáte­
hetjük, hogy a M. Pead. Társaságba
való belépésünk érinti egyik sajgó se­
bünket: a tanitói tekintélyt is. Mert
ugy-e bár az orvos, a jogász, a mér­
nök majdnem kivétel nélkül siet tu­
dományának haladásával lépést tartani
a tanítónak erre nincs szüksége ?
Szolgálatot véltem tenni várme­
gyénk tanítóságának, midőn mindeze­
: ket elmondottam. Hihetetlen, hogy a
dolog jelentőségét el ne ismerje min­
denki és ne sietve a csekéty áldozattal
tenni valamit a magyar kultúráért és
a tanítóságért meg önmagáért.
A külső tagul való jelentkezés
Gyulai Ágost dr. tanárhoz1 a Társaság
titkárához küldendő. (Bp. I. cogody u.
33.) A tagsági díj minden év dec.
végéig kármikor fizethető. Az ügy ér­
dekében alulírott készségesen közve­
títi a felvételt, mi végre elegendő, ha
a belépni szándékozó alulírottak (ciiu:
T. E. közs. tanitó. Fegyvernek, pudvar.)

15. szám.

Megyei Népoktatás

egy ötfilléres levelezőlapon értesíti
szándékáról, mire a< társaság rögtön
megküldi az alapszabályokat és meg­
indítja a folyóiratot.

HÍREK.
JT hét.
Faggyal kezdte s jó idővel
Folytatta a napokat.
Már meg szél ja, fütyül, sivit,
S utána eső szakad.
Node mindig április
Ilyen „bolond" ilyen hamis
Neki ez is mind szabad.

*

Házak ormán, torony hegyén
A szélkakas csikorog.
A mint szél fu jobbról—balról
Erre
arra úgy forog.
Ez a kakas oly praktikus
Mint a magyar politikus
Szél ellen nem — háborog.
Hát még a nép a felseges!
Nohát ámít ez csinál
Olyan ide-oda forgást
Szélkakas se produkál.
Ma Kossuth, holnap Justh párti,
Majd munkapárt mellé áll ki
S leszavaz mint gazdapárt.
Fellép ügyvéd, tanár, orvos
Kereskedő, birtokos
Ezt is, azt is beválasztjuk
Mert ez mind törvény okos
Jogaikért síkra szállni
Tanitóknak'l ? Félreállni
S leszavazni csak jogos.

Belőlünk jó kortes válik;
Agitálni jók vagyunk,
De a saját érdekünkben
Szót emelni nem tudunk.
Hogy lenne ki jogunk védje.
Képviselőnk ? — vérünk—vére,
Ha mindig csak hallgatunk?
Legalább, ha közülünk nincs
Jelölt ki értünk tegyen
A sok tanítótestület
Mindenkép azon legyen:
Képviselőnk — a „gyűlésben"
Hogy jogaink őre légyen —
Igaz fogadást tegyen.
,
Krónikás.

5.

Áthelyezés. A vall.- és

közokt.
ministerMutnyánszkyné Hrabéczy Mal­
vin jászberényi áll. tanítónőt a szászkabányai — Südenhorst — Zwiedineck
Laura szászkabányai áll. tanítónőt az
oravicabányai és Brand Viktória oravicabányai áll. tanítónőt a jászberényi
áll. iskolához áthelyezte.
A „néptanítón Lapja." Mint ben­
nünket jól értesült helyről tudósítanak,
a Néptanítók Lapjának újra való meg­
indításáról a kultuszminister intézkedni
fög. Benedek Elek oly színvonalra
emelte e lapot, hogy a tanítóság va­
lósággal hiányát érzi, miért' is a lap
újra megindítása csak örömet okozhat
í a tanítóságnak.
Közigazgatási bizottság

ülés f.

hó 13-án d. e. fog megtartatni Szol­
nokon a vármegyeházban.
Államsegélyek A vall.- és köz­
okt. ministerium Hajogos László jászszentandrási rkath. tanítónak I. kor­
pótlék — Szentiványi Béla jászteleki
tanítónak I. korpótlék és 200 kor. fiz.
kiég, államsegélyt utalványozott.
n szolnoki polg. fiúiskola kirándulása.

Mint már jeleztük a tervezett kiránduláshoz
több tanitó és tanítónő csatlakozott. Indulás
május hó 15-én reggel 3 órakor a szolnoki
állomásról, Útirány Békéscsaba-Szeged-Szabadka-Zimony. Zimonyba érkezés este fél 8
órakor, szállás és étkezés a Grand-Hotelben.
16-án reggel Zimony nevezetességeinek meg­
tekintése, d. u. 10-kor hajón átkelés Belgrágba. D. e. Kolinegdán, vár s a konak
megtekintése. Ebéd Topcsiderben, ahová vil­
lanyoson -mennek ki. D. u. megtekintik a
skupstinat, színházat, egyetemet stb. neve­
zetességeket. Este 8-kor átkelés Zimonyba
ahol hajóra szállnak. A hajón lesz a kirán­
dulók éjjelli- szállása. A hajó Zimonyból el­
indul 17-én reggel fél 3-kor s érkezik Orsovába d. u. fél 4-kor.- Itt csolnakokra szállva
Ada-Kaléh szigetére mennek, majd a KoronaKápolna megtekintésére éjjeli szállásra Orsovára térnek vissza. Orsováról 18-án reggel
vonattal Herkulesfürdőre mennek, honnan
d. u. fél 3-kör indulnak Temesvár fele.
Temesvárra érkeznek este fél 8-kor. Május
19-én egész nap Temesvár nevezetességeit
nézik meg, honnan 20-dn reggel útrándulnak
Aradra. Aradon .3—4 órát időzve megtekin­
tik a főbb nevezetességeket. Szolnokra d. u.
4-kor érkeznek vissza.

6.

FI tanítók és a paíronage- Miként

már jeleztük, a szolnoki tanitók közül
26-tn ajánlkoztak a fiatalkorú bünösök patronage — bizottságában résztvevest; vidéket is.- számos hasonló je­
lentkezés hírét vettük. A népnevelők
nen es hivatásának e legszebb társadal^i tevékenység terén is „felisme­
rése “ hamar meghozta az „elismerés11
jutí Imát. Ez elismerésben a tanitóságnak a megyei rabsegélyző egyesület­
ne^ vasárnapi közgyűlésén volt része.
Az ■egyesület kiterjesztvén alapszabálysze ü hatáskörét a patronagera is, a
tan tők nemes közreműködését egyrés;::t azzal honorálta, hogy az egyesülett e működő tagokként belépőkért
fopad el, má:
másrészt az
tag dijatit nem fogad
eg fésűiét vezérmunkásságában is. bizt0í itott jelentékeny befolyást a tanító­
ságnak, annyiban alapszabályba fog­
lalta az egyesület, hogy választmá­
nyának hivatalból tagjai a működő ta-

gdkul belépett összes népiskolai igaz­
gatók.
. .
iskola
fi hó 8-án méltóképen ünnepelte meg
)' ,,legnagyobb magyar'1 Gróf Széchéyi István emlékezetét, — Az ünneély a „Hymnus“ eléneklésével kezi iödött. Gyenes József igazgató-tanító
megnyitó beszéde után, hazafias köleményeket szavaltak a tanulók Gr.
t 'Széchényi István életét, emlékezetét,
jyenes Józsefné tanít, tag méltatta.
|4 „Constantin" iskola gyermekkorának
íneke s az igazgató szép záróbeizével végződött az ünnepély.
!

15. szám.

Megyei Népoktatás

R szolnoki „ConstantirT

R robonó Donot tetején ül Hör-

oentö bátya, Dörmögö Dömötör, a
hírneves maczkó mulatságos utitársa,
2 ki bővebbet akar róla tudni, hogy
s mért került oda, elolvashatja Sebők

Zsigmond és Benedek Elek képes
gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb
számában. Ugyanitt olvashatni Lampérth Géza és Vértesi Gyula verseit,
Lengyel Géza és Dánielné Léngyel
Laura elbeszéléseit, Imre Károly czikkét az egyenes járásról, tréfás képes
történetét három* béka urfi kalandjá­
ról, Benedek Elek útleírását a Szé­
kelyföldről, Rákosi Viktor regényét, a
szerkesztői izeneteket, rejtvényeket. A
pompás képek közül kiemelkedik Garay Ákos rajza, A „Jó Pajtás" elő­
fizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévre ? korona
50 fill. Megrendelhető a kiadó Frank: lin-Társulatnál (Budapest, Egyetemi utcza 4. sz.), mely kívánatra ingyen
| küld mutatványszámot.
n }árDÍ?sgáh közeledtével van szerencsém be­
cses figyelmét akiadásomban megjelenő vizsgalapokra
már jó előre felhívni,és kérni, hogy ezek megrende­
lését nálam eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártmányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek.
Ára 100 darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos
árat, bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak
szükségleteiket nálam szerzik be.

Tisztelettel 7{óth pezső könyvkereskedése
Egy doboz finom iskolai toll 80 fillér.

HIVATALOS RÉSZ.
Jásznagykunszolnok vármegye kir. Tanfelügyelője.

1105.—1910 sz.
Körrendelet a népiskolai ifjúsági könyv­

tárokra vonatkozó

adatok

beszolgálta-

tása tárgyában.

F. é. márc. hó 7-én kelt 80441 —
1909. sz. vall, és közokt min. ren­
deletre, a népiskolai ifjúsági könyv­
tárak 1909—10. tanévi állapotáról
részletes jelentést .kell felterjesztenem.

15. szám.

Megyei Népoktatás

Minthogy a minisztérium külö­
nösen hangsúlyozza, hogy már a né­
piskolai tanulók is vezetessenek be a
magyar klasszikus költemények olva­
sásába : ennélfogva felhívom a vár­
megye területén működő tanítóságot,
hogy a gyermekek figyelmét Arany,
Petőfi, Tompa, Vörösmarthy stb. köl­
tőkre irányítsák. Továbbá arra töre­
kedjenek, hogy ne csak a mulatsá­
gos,- hanem a tanulságos és a. nép
részére készült gazdasági könyvek
iránt is érdeklődjenek és kedvvel olvassák azokat.
Ezek előre bocsátása után felhivon az állami, községi, felekezeti
elemi iskolák igazgatóit, hogy az alább
közlendő minta szerint elkészített je­
lentéseiket f, é. szept. hó 1-ig, sür­
getés bevárása nélkül terjesszék hozzám*be.
JELENTÉS.

7.

6. Van-e külön könyvtára az
ifjúsági egyesületnek?................
Ha van hány kötettel ?........
mennyi ezek értéke? ■............ kor.
7, Van-e a faluban népkönyvtár?
Ennek közelebbi meghatározása (E.
M. K. E.) vagy a Múzeumok és
Könyvtárak Országos Tanácsa szer­
vezte-e? Hány kötetes?...............
II.
Az ifjúsági könyvtárra vonatk. adatok.
8.
A könyvtár alapítási éve:........
9. Mikor volt az utolsó selej­
tezés ?
..............
10.
Hányadik tipusu könyvtár ez?
11.
Hány kötet van benne ?
értéke?............... kor......... filL
12. Mennyi az idei beszerzés?
kötet; érték?................ kor......... fill.
13. Mennyit‘fordított a könyvtár
ez idén a.) törlesztésre ? .... kor. fill.
b.) újabb beszerzésre....... k....f.
állami
községi .
Az.........................
14. Hány tanuló váltott a lefolyt
felekezeti
elemi népiskola ifjúsági könyvtárának iskolai évben könyvet ?............ tanuló.
állapotáról ás használatáról az 19.......
Összesen hány Ízben ?....... szer.
iskolai évben.
15. Van-e, aki egyáltalán nem
íp. tanitó.
Felterjeszti......
váltott egyszer sem? hányán?...... .....
Könyvtárkezelő
miért? . ...............................
16. Egy-egy tanulóra átlag hány
Az iskolára vonatk. általános adatok. könyv jut egy évben ?................
1.
A tanitótest. tagj. száma....... 17.
Hány könyv, veszett el ?.......
2.
Az osztályok száma ..... .
18. Hány rongálódott meg a
3.
A tanulók száma oszt, szerint:
használatban annyira, hogy többénem
I. oszt.:.... ..fiú....... leánynöv. ossz......növend.
olvasható?................
Összesen
n. „
„............
19. Hány könyvet rongáltak meg
ni. „ ..... „......
............fiú
ÍV. „
a
tanulók
szándékosan ?................
leánynöv.
V. „
- „
20. Befolyt-e valami büntetéspénz?
...... tanuló
VI. „ ........ . ......
mennyi ?................ fill.
Összesen
Az ismétlő isk. sz. ossz.
. fiú
...... fiú
leány
21. Hány könyv szorul egészen
.. leány
. fiú
A gazdasági «
. leány .
...... tanuló
uj kötésre?...... ........kötet.
4.
Van-e ifjúsági egyesület?....... 22. Olvassák-e' az ifj. könyvtár
5. Az ifj. egyesületnek hány könyveit a gyermekek felnőtt hozzá­
tartozói s a szülők is?................
tagja van?..................................

» évfolyam.

A szülők magatartása a lő „Tárgymutatója", mely gyakorlatias
segédkönyvnek 2 kor. 20 f. megren­
könyvtárral szemben?...... ..........delési áron beszerzését úgy a tek.
24. A tiz legkedveltebb könyv.
gondnokságoknak, mint a tek. áll. isk.
L, II., és III. típus. ’
igazgató és tanitó uraknak, tanitónöknek melegen ajánlom.
Hányszor
Szolnok,, 1910 ápr. 4.
Czim
Szerző
vették ki?

F. sz.

___________

1

A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: { ’ évre fj koronav /2
,,
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

2

Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN

3

stb.
25. Mely könyveket nem ' kedkelik ?................
a.) Műfaj szerint?
Szeretik-e a verseket? ........
a regényt? .........
az útleírásokat? .
n
a színdarabokat?
a gazd. müveket?
n
. b.) Néhány jellemző példa a nem
kedvelt müvekre, szerző és czim szerint
lehetőleg az ok jelzésével is.............. _...
26. Általános megjegyzések a
tanulók olvasókedvére:. ........ ............
27. Általános megjegyzések a
könyvtár hasznára mutatkozólag :........
28. Általános megjegyzések a
könyvjegyzékre, a könyvtár kezelésére
stb. vonatkozólag...... .............................
* 29. Esetleges indítványok vagy
kívánságok.
Szolnok, 1910. ápr. 4.

Tjogárdy jíntal
ktr. s. tanfelügyelő.

1145—1910 szám.
Tek. áll. isk.
gató

gondnokságoknak;

és tanitó uraknak,

igaz­

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék

Kortesvilág.

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Hirdetések felvétetnek.
Hirdetés árszabás:

A lap egész oldala egy évre
400
(52-szeri. hirdetés)
200
él évre (26-szori hirdetés)
200
Fél oldal egész évre
100
Fél oldal V2 évre
100
Negyed oldal egész- évre
50
Negyed oldal fél évre
A hirdetés terjedelméhez képest
árszabás könnyen kiszámítható.

K.
n

n
n
az

tanítónőknek.

A „Gondnoksági Utasítás" használhatását nagyon elősegíti Nagy
Károly szilágymegyei kir. tanfelügye­

hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

/ i6. szám.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.

€öivSs Károly .Zajos,
kir. tanfelügyelő.

Szolnok, 1910, április 16.

JÁSZNAGyKUNSZOLNOK-

23.

i*

i

15. szám.

Megyei Népoktatás

8

Sajnálatos dolgok késztetnek, hogy
a kortes állapotok nem épen dicső­
séges eseményeivel foglalkozzam e
sorokban. Megszégyenítő az intelligentiájával fennen kérkedő társadal­
munkra az a viselkedés, mit az „ön­
tudatos" magyar nép elkövet. Roppant
divatba jött a .„szólás szabadság", a
népjogok ez a sarkalatos törvénye.
És gyakorolják kiki a maga szája ize
szerint. De ellenkező véleményt záp­
tojásba fojtunk. Dehogy hallgatnánk
meg mást! — Csak nekünk lehet
véleményünk kimondására jogunk, aki
máskép gondolkodik az hallgasson,
mert külömben belé fojtjuk a szót!
Hát ez a szabad vélemény nyilvánítás,
— ez a mi „szólás szabadságunk".
Ez azonban a kortesvezérek dolga.
Ám verjék be egymás fejét, szidják,
átkozzák egymást a külömböző poli­
tikai párton levők, de kíméljék meg
alkotmányos jogaik ilyetén gyakorlása
közben az iskolát. Ne öljék meg- a
fejlődő gyermeki lélekben a jó ízlést,
s ne rontsák le önmaguk és általában
a szülők tekintélyét is azzal, hogy a
kortes handabandákbán az iskolás
gyermekeknek is szerepet juttatnak.
Korábban magam is közvetlenül
tapasztaltam már, hogy midőn az

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

ellenpárt jelöltje programmbeszédet
szándékozott tartani, a felnőtt „gyerekek“, az öntudatos intelligens ma­
gyar választók az iskolás gyerekeket
vették maguk mellé „abcugolni" és
kővel megdobálni a jelöltet.
Tessék aztán elképzelni miféle
hatással van ez az erkölcsi nevelésre.
Ezt akkor úgy gondoltam, hogy egye­
düli eset. Tartottunk is szigorn inquiziciót, amiért aztán mi is pecsovicsok
lettünk a dobálózó szülök szemében
és a becsukott gyerekek feje fölül le
akárták bontani az iskolát. Kimondták
ránk, hogy nem vagyunk hazafiak.
Már kérem szépen ilyen hazafiságra nem is oktatjuk a gyerekeket.
Ezzel nem nevelünk belőlük jó hazafit,
csak lármás, kortescsőcseléket.
Hanem ez régen volt.
Most a napokban aztán újra ol­
vastam hasonló esetről, ahol szintén
lármázva, dobálva abcugoltak politikai
programmbeszéden az iskolás gyerekek.
Hát ez igazán felháborító!
Nem hiszem, hogy a tanítóság
tudtával, pláne hozzájárulásával tör­
tént volna a dolog, sőt kizártnak
tartom. Itt nem mentség semmiféle
hazafias felbuzdulás. Egyenesen a
kötelessége a nevelőnek a hasonló
„alkotmányos otrombaságtól" növen­
dékeit tatvoltartani, lelkűket az ott sze­
rezhető 'káros benyomásoktól megki-

■

2

Megyei Népoktatás

mé ni. Micsoda ahomál„a“ az, hogy
mig az iskolában folyton a szép, tisz­
tességes magaviseletre igyekszünk őket
szoktatni, akkor a kortes hajcihőbe

egyszerre a legkorlátlanebb rakoncátlani >ágra engedünk nekik alkalmat!
Ez ellen kedves kartársak teljes
erőHkből dolgoznunk kell. Ha a szülők
kéáztetnék is rá őket világosítsuk fel
azokat eljárásuk helytelen, sőt veszé­
lyei voltáról.
’ Hadd mondjanak pecsovicsnak,
mu igónak, vagy akárminek, de’ lelkíismeretünk tiszta, mert tanítói köte­
lességünknek eleget tettünk.

Vélemény.
H uzzászóllás „Felhívás a
czimü cikkhez.

nőkhöz"

1 Nem vagyok a feminizmusnak
nagy híve, de ellensége sem egy bizorjyos pontig. Ez a határ pont ott
vári, ahonnan kezdve a feminizmus
— jsokat hangoztatott előnyomulásá­
val* — a nőt nemének a természet­
től öröklött jellemző tulajdonságából,
a nőiességéből igyekszik kivetkőztetni.
Hopnan kezdve ki akarja irtani a nő­
bőt a nőt.
Pedig ha alaposan átvizsgáljuk a
, fen inisták fennen hirdetett elveit,
észrevehetjük, hogy azok közül egy
net ány a gyakorlatban tényleg azt
fogja eredményezni. Ezzel egyszersmint
meg van magyarázva a férfiaknak a
fen inizmussal szemben tanúsított avtipatiikus magatartása is.
Azonban azt, hogy a férfiaknak
— értem az okos és józan gondolö

a

16. szám.

kozásuakat — ez az ellenszenves
magatartása a feministáknak minden
programmpontjával szemben csökö­
nyös ellentállást jelentene, tagadom!
Ellenkezően, ki figyelemmel ki­
séri a napilapokat, illetékes körök
férfiainak ilyen irányú nyilatkozatait,
tapasztalhatja, kogy nap-nap után ismerik el — persze még csak elvileg
— a nők politikai — tehát a femi­
nizmus egyik sarkalatos elvének —
egyenjogúságát, természetesen egy
oly megszorítással, mely minden, eset­
leg bekövetkezhető családbontó ten­
denciát kizár.

Hogy milyen természetű lenne
ez a megszorítás, igen helyesen kifej­
tette a Pesti Hírlap „A nő joga" cí­
mű vezércikkében. És pedig a kö­
vetkezőkben adja meg a maga elvi
álláspontját: „ a mi szabadelvű álláspontank ebben a kényes kérdésben
az, hogy egy igazán liberális és radi­
kális, mindenek fölött humánus válasz­
tási reformnak meg kell adni a fér­
fiakkal egyenlő választójogot minden
önnálló, kereső nőnek, akár diplomás
pályán van, akár önálló ipart, üzletet
folytat, akár saját mezőgazdaságát
önállóan vezeti“.
Szóval csak az önnállóságot kö­
vetelik meg, ami tényleg minden tár­
sadalom bontó actiónak előre is véget
vetne.
Azt hiszem, fölösleges is mon­
dani, hogy sok idő eltelik még addig
amikor ez az elv a gyakorlati meg­
valósulás stádiumába lép. És ez ter­
mészetes is, mert még hosszú fejlő­
dési precessuson kell áthaladjon a
férfi gondolkozás, hogy általános több­

16. szám.

.

Megyei Népoktatás

sége elismerje eme kérdés rendezésé­ i a női lélek feltárásában kompetensebb
nek actuálisságát.
náluk ?
Különösen nálunk, hol a férfiak­
Azenban nemcsak a férfi, az a
nak nagy zöme is ki van zárva belőle. női tömeggondolkozás sem fejlődött
Ahol a férfiak is egész hadjáratot még annyira, mint egy ilyen nagyfonintéznek politikai jogaik kivívásáért tosságu kérdés gyakorlati kiviteléhez
már régen s mégis csak a vajúdás szükséges volna.
r állapotáig jutottak. Mennyire lehet
Fogadni mernék, hogy nálunk, ha
még akkor a nők óhajának megva­ erről áz összes műveltebb nő véle­
lósulása ?
ményét megkérdeznők, kétharmadrésze
De hogy az említett fejlődési fo­ még a kérdés fölött is csodálkozna,
lyamat produktuma kép valamikor s mosolyogva felelné: minek az nekünk?
jelentkezni fog és nem is nagyon Én már többtől hallottam ilyent s
soká, az bizonyos.
ehez hasonlót: a nő minek ártja be
Addig pedig, különösen a mai magát a férfi dolgába stb. vélemé­
körülmények közt, elővehetik a nők nyeket.
Szóval egyformán vagyunk mind­
abból a bizonyos arzenálból patron­
nyájan
ludasok a dologban.
jaikat s lövöldözhetik bárkire is, ta­
Ez pedig egy újabb bizonyitéka
pasztalni fogják, hogy lett — [egyen
bár minden töltényük egy-egy robbanó annak, hogy a természetaen nincsenek
bomba, kartács, mégis mint mesebeli ugrások. Minden dolog át kell essen
hősöknél szokott történni, vissza fog fejlődése összes szimptomáján, mig
pattani a férfiakról, kik azzal a hagyo­ teljesen megérlelődik.
mányos gúnyos mosolyai adják majd
Vegyük például a jobbágyság
tudtul a harcias szép nemnek, hogy felszabadulását. Hány száz év elmúlt,
erről az oldalról még ez ideig sért­ mig megérlelődött az egész tömeg
hetetlenek. .
lelkületében az a gondolat, hogy a
Sérthetetlenek, de nem azért, tettek mezejére lépjen, pedig miúden
mintha egy rögeszme védné paizsként i időben voltak szószólóik, emberi jo­
«
őket, hanem azért, mert a tömeg ! gaiknak hirdetői.
gondolkozása nem fejlődött még oda,
Ehez hasonló n női jogok fel­
hogy lebirná rázni magáról a „hosszú szabadítása is. És hogy elégé előha­
haj, rövid ész“ problematikus theori- i ladott állapotban van, abból is látszik,
áját; meg hogy: a férfi az értelem, a hogy az eszmének annyi zászlóvivője,
nő az érzelem világában él stb. stb. | lelkes harcosa van, akárcsak a fran­
Ebben pedig viszont a nők a hibásak. ! cia foradalmat megelőző pár évtized­
A nő irók nemük kiválóságai ! ben a jobbágyság felszabadítása
terjesztik lépten* nyomon ezt a fel­ eszméjének.
fogást. Az ő munkáikból lehet a legNem lehet messzi a kecsegtető
fitymálóbb véleményeket olvasni a eredmény, de. azért még sokat kell
feminizmusról.
_
fejleszteni, nevelni ebben az irányban
Már pedig ezeket olvasva, a férfi
bizonyára nekik ad igazat. Ki lenne

a női gondolkozást, nem az egyesét,
hanem a tömegét, hogy ez az eszme

4.

16. szám.

Megyei Népoktatás

a fc rráspontig jusson. Akkor meglátják mennyire hozzásimul ehhez a gon­
dok thoz a teremtésnek nyakas ura is.
S niiként a jobbágyság felszabadulá­
sán; 1, úgy itt is saját liberális felfo­
gás; t követve, jószántából megosztja
a kezében lévő hatalmat a nőkkel.
Másik sarkalatos elve: minden
téréi egyenlő társadalmi jogok a
férfi ikkal.
Ez már sokkal kényesebb kérdés.
Van kérem szépen a nőknek elég
társadalmi joga. Önálló nő amúgy is
kényitélén a férfiak által -monopolizált
társándalmi jogokat is gyakorolni. Micso­
da társadalmi jogokat akarnak még ?
Talán a családi életben akarják a
nőt minden tekintetben a férfival
egyenlő hatalommal felruházni? Két
dudást akarunk egy csárdában?
Itt van az a bizonyos pont, melyen tul nem szimpatiroznak a férfiak
a fe ninistákkal. Szó sincs róla, van
ném önzés is a dologban! Félnek,
hogjf nőik kedvessége, bájossága,
szóval reájuk nézve annyira kelleme­
sen,»felüditően ható nőies modora a
feminizmus egy ilyen korcs kinövé­
sének áldozatául esik.

epedig hogy egy frázissal éljek:
a mai prózai, a kenyérért folytatott
profán küzdelem világában a férfi
egyétlen menedéke a család, hol egy
bájos asszonyka kedvességével, szeretetéyel legalább egy rövid időre elfelejjeti a nagy tülekedésben kapott
sebeket: a sok csalódást, keserűséget.
Ha még ez sem lenne, egy oly
tragédiát jelentene az a férfiak szá­
már^, melyet még Lucifer barátunk is
elfeledett megálmodtatni Adámmal.
Tóth József.

j
:

A lőcsei országos
kisdedóvó kiállítás.
Tanulmányokban és élvezetekben
gazdag programmot tár az érdeklődők
elé a junius 26-án megnyíló országos
kisdedóvó kiállítás. Már korábban
közöltünk e tárgyban lapunk hivatalos
részében körlevelet, melyben a kir.
tanfelügyelő felhívja a tanítóság és
óvónők figyelmét a kisdednevelés
terén ezen nagyfontosságu, s eredmé­
nyében jelentős kiállításra.
A magyar királyi kormány s Lőcse
város nagylelkű támogatásával rende­
zendő kiállítás megtekintése mind­
nyájunkra csak hasznos lehet. Épen
ez a lelkes támogatás teszi lehetővé
a megtekintést, amenyijpen a kormány
az óvónőknek megengédte, hogy óvo­
dájuk költségvetése terhére rándulhassanak el Lőcsére; Lőcse város
közönsége pedig az elszállásolásokról
gondoskodást vállalta magára. A 150
tagú rendezőség által összeállított
programmot íme itt adjuk:
A Szepesvármegyei Óvókör által
Lőcsén, 1910. évi junius hó 26-tól
julius hó 6-ig rendezendő országos
kisdedóvói kiállítás s a vele kapcso­
latos gyűlések és ünnepségek sorrendje:
Junius hó 24-én,
1. Az érkező vendégek fogadása
és elszállásolása.
Junius hó 25-én.
2. D. e. 9 órakor gyülekezés a
lőcsei városháza erkélyén, s azután a
kalauzoló bizottság vezetésével Lőcse
város nevezetességeinek megtekintése.
3’ D. u. 2 órakor mintafoglalko­
zás a lőcsei róm. kath. püspöki kisdedovó intézetben.

16. szám.

Megyei Népoktatás

4. D. u. 4 órakor a Szepesvár­
20. Színház után táncmulatság a
megyei Óvókör választmányi ülése a városi szálló dísztermében.
lőcsei városháza tanácskozó termében.
Julius hó 6-án.
21. Reggel 9 órakor a Szepesi
5. D. u. fel 6-tól 7-óráig térzene
Tanitóegyesőlet közgyűlése a várme­
a sétatéren.
6. Este 8 órakor műkedvelő elő­ gyeház dísztermében.
22. Délben 12 órakor a FMKE
adás a városi színházban.
Szepesvármegyei
választmányának ün­
. Junius hó 26-án.
7. Reggel 6 órakor a zenekar nepi közgyűlése a vármegyeháza
disztetmében.
bejárja a várost. (Ébresztés.)
23.
Délben 1 órakor közebéd.
8. Reggel 8 órakor a róm. kát.
24. D. u. 4 órakor az országos
és ág. ev. templomokban isteni
kisdedovói kiállítás ünnepies bezárása
tisztelet.
9. Reggel 9 órakor a Szepes- ; és a jutalómdíjak kiosztása.
Szolgálatot óhajtottunk tenni a
vármegyei Óvókör ünnepi közgyűlése
köznek, midőn e programmot lekö­
a vármegyeháza dísztermében.
10. D. e. 11 órakor az országos j zöljük, mely programm előre bizto­
kisdedóvói kiállítás ünnepies meg- | síték arra nézve, hogy az érdeklődő
óvónők, 'tanítók és tanítónők e kirán­
nyitása.
dulás tanulságaira és élvezetes nap­
11.
Délben 1 órakor közebéd.
jaira csak kellemesen fognak emlé­
12. D. u. 3 órakor kisdedóvói
kezni mindig.
népünnep a sétatéren.
13.
D. u. 6 órától 7 óráig térzene. '
14. Este 8 órakor műkedvelői
HÍREK.
előadás a városi színházban.
15. Színház után táncmulatság
a városi szálló dísztermében.
J? hét
Junius hó 27-től julius hó 6-ig a
Itt kőzápor, ott záptojás
Abcugba
fúlt, . programmolás"
kiállítás nyitva áll.,
Bőségesen volt a héten.
Időközönkint
kirándulások
a
Okos légyp hogy eligazodj
A sok „pro-kontraf beszéden.
Tátrába.
Julius hó 5-én:
Mi hát a jobb, mi igazabb?!
Ha meg nem Ítélted magad,
16. D. e. és d. u. a vendégek
Meg nem tudod hol találod
fogadása és elszállásolása.
— (Mind tekintély volt a szónok.)
Régi
peres igazságod.
17. D. u. 5 órakor a Szepesi
Tanítótestület előértekezlete, s utána
Annyi van ki ügyünk védi,
Ki a sok jót mind Ígéri.
az Eötvös-alap helyi gyűjtő és kezelő
Válogathatsz szépbe jóba;
bizottságának ülése a városháza ta­
Munka-, Kossuth-, meg Justh-párti
Csalogató ékes szóba.
nácskozó termében.
18. Este 6 órától 7 órág térzene
Mindenik csak jó szert árul.
Egyik nyakába sem hárul
a sétatéren.
Semmiféle veszedelem.
19. Este 8 órakor műkedvelői
Mert hiszen Bécs az oka, ha
előadás a városi színházban.
Pang ipar, kereskedelem.

6

Megyei Népoktatás

16. szám.

Egyiknek sincs bűne semmi,
Siet mindent másra kenni.
S mégis hogyha ilyen volna:
— Ő hazafi! Ó nem hibás! —
5 az ellenfelére tolja..

tanár, a polg. leányiskola tantestületének is
tagja tartotta Szécheny korával az ápr. 11-i
eszméket is párosítva. A . valóságos parla­
mentáris stylu szabad előadást előkelő kö­
zönség hallgatta végig. — Az iskola növen­
dékei szép énekszamokat. Ha zslinszky: Nem­
Jó magyar nép! így nem leled
zeti induló és Arany: Rendületlenül szava­
Meg a keresett embered.
latot is produkált Jelen volt az iskolaszéki
Hanem magadnak azt jelöld,
elnök Dr. Mészáros Gyula ügyvéd is."
Kinek már megvagy győződve,
A törökszentmiklósi polg. fiúiskola a
Közért munkás honhüsége,
városháza dísztermében a „nagy magyar"
S igaz magyarsága felől.
emlékéhez méltó fényes emlékünnepet ren­
Krónikás.
dezett. Jelen voltak a városi hatóság és notabilitások; s elismerésüket fejezték ki a
tanári karnak a szépen sikerült ünnepély
Égy megteendő lépés címmel múlt szá­ rendezéséért.
munkban közölt cikket Török Ernő községi
A csépai rk. tanítótestület f. hó 8-án
tinitó ira. A közlemény alól neve elmarad- Széchenyi ünnepélyt rendezett. Az ünnepi
5 án, ezúton adjuk ezt az érdeklődőknek je-^ beszédeit Könyves Károlyné tanitónő mon‘ dotta; több gyermek szavalt és az iskolai
lentkezhetés céljából tudomásukra.
énekkar hazafias dalokat adott elő harmóhalálozás. Egy munkával teljes élet ért rium kísérettel.
A czibakházi állami elemi népiskola
^éget ismét, id. Porteleky László kisújszál­
i
április
8-án nagyszabású Széchenyi ünnelási ref. kántor haláláról vettünk és adunk
;
pélyt
rendezett.
Előbb az összes iskolák
ízomoru kirt. Félszázados működésével úgy
növendékei gyászmisét hallgattak a tempisujszálláson, mint a vidéken köztiszteletet ! lomban, hol az iskola fülemíléje, Mohács
; szeretetett vívott ki magának. Halála ngy István igazgató gyönyörűen énekelt. Gyász­
^z egyháznak mint a város közönségének lobogó alatt a növendékek onnan az isko­
lába vonultak. Gróf Széchenyi Istvánról %
^ulyos vesztesége.
Szentimrei Mártha emlékezett. Két fiú sza­
h höjig. bboffsag üléséből. A várme- valatban emlékezett meg Gróf Széchenyi
£ yei közig, bizottság f. hó 13-i ülésében Istvánról. Mohács István igazgató azután
t pbb, — a tanitók járandóságait pontosan í jelezte a Széchényi ünnepély befejeztét.
A szelevényi beit, kéttanerős áll. elemi
ki nem szolgáltató iskolafentartó ellenében
iskolában
megtartott Széchényi ünnepéiy
e rendelte panaszos tanítók javára a hátralefolyásáról a következőkben vagyok bátor
h kos fizetéseknek és lakbéri illetménynek. jelentésemet megtenni. A pap jelentőségét s
- közigazgatási utón végrehajtását. — E pa­ nagy Széchényi halhatatlan érdemeit méltatta
nasz ügyek onnan -erednek, hogy bár az Ratits Anna tanitónő. A növendékek hazafi­
is kolafentartó igénybevette is a fizetés kie- as felbuzdulását növelték az általuk előadott
' g iszitő államsegélyt, a törvényben megszabott alkalmi szavalatok és hazafias énekszámok.
A jánoshidai népiskolák ifjúsága nép­
lakbérek kiszolgáltatását megtagadta; egyik
ünnepély keretében hódolt a „legnagyobb
pedig a korpótlék kiszolgáltatásáról, illetve magyar" gróf Széchényi István emlékének
elnyeréséről idejében nem gondoskodott, s ápr. hó 8-án. Aktuális szavalatokkal, ének­
igk a tanitók panaszaira ezeket elmarasztalni számokkal, Széchényi életrajzának előadásá­
kellett. — Nyugdijbizottság elé állíttattak val örökítették meg a haza jözendő polgárai
zsenge szivükben az ünnepelt Gróf Széchenyi
Mathé Gyula tiszaburai ref. tanitó és Szla- István emlékét.
del| Karolina jászárokszállási róm. kath. taniIfjúsági egyesület megalahulása.
tón|, kiknek munkaképtelensége megállapitJánoshidán
folyó év márcz. hó 28-án
tatván az iskolai év végére nyugdíjaztatásuk
alakította
meg
Hollós János közs.
kim datott.

Í

L

.

iS^échenyi-emléhünnep.

„Magasszívonalu |ünnepéiyt rendezett a kisújszállási államsegélVes községi polg. leányiskola a Városház
palotája tanácstermében Gróf Széchenyi halá­
lának?,50-ik évfordulója alkalmával. — Az
ünnepi beszédet Karácson Béla főgymn.

iskolai
igazgató-tanitó az ifjúsági
egyesületet. A fiatalság, nagy érdek­
lődése közepette megalakult ifjúsági
egyesületnek máris 40-en felüli tagja
van s remélhető, hogy ez a szám még
100-ra is emelkedni fog. —Az egye-

16. szám.

Megyei Népoktatás

sülét igazgatójává Eichlner Emil közs.
isk. tanitó választatott meg. ' — A
jánoshidai züllött fiatalsági állapotokat
tekintve nagy feladat vár az ifjúsági
egyesületre. Adja Isten, hogy céljá­
nak minél jobban megfelelhessen.
yürdőinh és ásDányobeink támogatása
érdekében a „Magyar Védőegyesület11 a kö­
vetkező kérelemmel fordul a magyar- közön­
séghez: Magyarország a kivándorlók hazája.
Ez paradoxon — és mégis igaz. Hazánk la­
kosságának egy része Amerikába, másik része
Romániába, harmadik része a külföld fürdő­
ibe vándorol. Velük együtt vándorol ki pén­
zünk, vagyonunk. Hazánk pénz- és vérvesz­
tesége ellen irányuló küzdelmünk csak úgy
vezethet sikeres eredményekre, nemzeti létün­
ket ezernyi ellenségünk közepette a végvesze­
delemtől csak jakkor védhetjük meg sikeresen
ha faji lelkesedéstől átható lankadatlan mun­
kával minden téren összetartunk és minden
kínálkozó alkamat megragadunk gazdasági
erőink fejlesztésére. Hazai fürdőinkben ésgyógyitóhatásu ásványvíz forrásainkban óriási
nemzeti vagyon hever kihasználatlanul. Ideje
már, hogy a magyar társadalom a gyakorla­
tias megoldás terére lépve, fürdőink és gyógy­
vizeink fellendítésére szövetkezzék. Hazai für­
dőink támogatása, látogatása nem is kíván
a magyar társadalomtól számottevő áldozatot,
mert a természet hazai fürdőinket minden
széppel, jóval, az ember kifáradt testének és
lelkének üdülésére alkalmas környezettel ivó­
vízzel és gyógyvizekkel bőségesen megáldotta.
Ezt bizonyítja a „Magyar Fürdőkalauz" V-ik
kiadása, amely hazai fürdőinket, nyaralótele­
peinket, gyógyintézeteinket és ásvnyvizeinket
és ásványvizeinket hü és részletes leírásban
mutatja be a nagyközönségnek. Az Erdős
József kitűnő szerkesztésében megjelenő „Ma­
gyar Fürdőkalauz" a célnak a legjobban
megfelelő mű, és ezért hazafias tisztelettel kér­
jük a magyar társadalmat, olvasa át figye­
lemmel e müvet és ennek alapját szakítva az
eddigi szokással, hazai fürdőinket látogassa és
a világhírű magyar gyógyvizeket használja.
Csak tőlünk függ, hogy ne heverjen e sok
kincsünk többé kihasználatlanul! A „Magyar
Fürdőkalauz" megrendelhető Budapesten, VI.,
Eötvös utca 36. 1. 9.*
0 }árDÍ}Sgáh közeledtével van szerencsém be­
cses figyelmét a kiadásomban megjelenő vizsgalapokra
már jó előre felhívni és kérni, hogy ezek megrende­
lését nálam eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártmányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek.
Ara 100 darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos
árat, bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak
szükségleteiket nálam szerzik be.

7{óth f)ezső könyvkereskedése
Egy doboz finom iskolai toll 80 fillér.

Tisztelettel

'

. 7.

IRODALOM.

.c

Álom.

Gyöngycseppekkel harmatozott
gyémántmezön járok. Rubinvirágok
virítanak felém smaragd levelekkel. A
fák levelei is smaragdok.
Az enyhe szellös légben láthatat­
lan ajkról, láthatatlan hangszerből
szeráfi zene hangjai zengenek. Nincs
nap, nincs hold az égen, mely olyan
végtelen átlátszó, olyan kék mint a
tengerszinü zafír. Itt nem emberek
laknak, Isten országa ez.
Olyan boldog vagyok! Tehát nem
élek már, hisz a földön nincs ilyen
boldogság, amit itten érzek.
Távol előttem, mögöttem, sőt
köröskörül sötét zöldbe hajló rengeteg
látszik. A mezőn aranycsillogásu pa­
tak szikrázón csillog felém. Oly tisztán
fénylő, oly élesen látható minden mint
valami spektroskopban feltűnő isme­
retlen világ, mint azonban lélek sej­
tett de a szem még nem látott. S
csudálatos. A látásomnak nincs ha­
tára. íme, — a távol erdők sötét ár­
nyalatai között is látom éneklő szár­
nyasok tarka sokaságát. Puha selyem­
fényű, szikrázón csillogó szindus tollazattal. Vájjon madarak-e vagy más,
. talán lepkeszerü lények. Elmém nem
| képes felfogni alakjuk, szinpompájuk
változatosságát.
S amint haladok feléjök, el nem
röpülnének! Óh nem félnek arcomtól
körülrepkedik fejemet s fülembe bübáios csicsergéssel andalító hangokat
küldenek.
S most egyszerre egy erősebb
szellőrdham megrengeti a fák koro­
náját. A gyöngyharmatos mező s ru­
binvirágos bokor indolyogva rezzen
meg a szellő legyintésre; s a fűszálak
öszedörzsöléséböl s a rubinvirágok
összeverödéséböl, smaragalombok suti togásából támadó tulvilági gyönyörű
! zene elzsibbasztja kihalt, üres lelke-

Megyei Népoktatás

8\

16. szám.

meL Szivem mintha uj lángra kapna,
HIVATALOS RÉSZ. '
kéje. r bizsergésbe csap át. Tehát nem Jásznagykunszolnok vármegye kir. Tanfelügyelője.
lélek? Élő ember vagyok?
Vűg 'ok
(
1088—910 szám.
Egyszerre elhagyottnak érzem A tankerület összes népokt. intézeteinek
magiamat. Nem látok magamhoz ha­
tek. vezetőihez.
sonlót sehol.
A „Madárvédő Liga" felől, mit
Szivembe vágy lopózik:
megyében is
is
Csak epv lelket bár küldi hoz- I. már . több
u u népiskolánk ee megyeben
h
i°^
meghonosított,
országszerte
leekedve
zám Oh Isten ! Egy hozzam hasonlat!' I zőhsh t3nas7taI’áenv
zőbb tapasztalások közöltettek úgy gaz­
Es az erdő zendül. Erdő bokra
zörrén. Előttem áll ö nő. Eszményem, dasági, mint nevelő hatás tekintetében.
Az eddigi sikerek, valamint a
oltár$zentem egykor.
liga
szervezése és működése felől
Megkövülteit állok. Zavarodva
.nézeti, Meghaltam én is hát, vagy ö netán részletesebb tájékoztatást igény­
lőket az e liga országos szervezésében
is élj? »
lOdasimul hozzám. Ajkát csókra és vezetésében áldásosán fáradozó
„Országos Állatvédő Egyesület" igaz­
nyújtja.
jA dalos erdő, a csengő berek, a ■ gatóságához (Budapest IX. Ernő utca
zengő róna csak ő róla énekel . . . , 11 — 13) fordulásra utalás mellett föl­
mirőjurik énekel. Szivünk összeforrod kérem az összes népoktatási intézetek
vére^észtö lázzal s nem hallunk vezetőit, hogy iskoláinkban a Madár­
védő Gyermekligát megalakítani és ve­
semmit, semmit.
\„Visszajöttél hozzám! Talán ér­ zetni s e felöl az iskolai belel éti jelentés
tem {jöttél?! Óh maradj itt vélem! : kapcsán értesíteni szíveskedjenek.
Szolnok, 1910 ápr. 14.
Adj férőt, életet kihamvadt lelkemnek!11
— jő szomorún bólint s nemet int
"Eötvös Károly J^ajos,
kir. tanfelügyelő.
fejéjei.
i „Sem értem nem jöttél, hogy
^leugrott a robogó vonatról. Hörmagoddal úgy fel oda a dicsőség, a
pento bátya, Dörmögö Dömötör jóétvágyu
fénymagassára, sem nem maradsz utitársa, de nem esett baja, csak egy kicsit
velem, hisz akkor ...
fájditja a lábát. Hogy nézi végig a bocsok
j Siralmas jajdulás kel az erdő football-játékát. hogy találkozik húgával
mélyén. Berek zörren újra s jő a Morgo Pimpinellával, most mondja ei Sebők
Sorscsapás-.
'
! Zsigmond Jó Pajtás legújabb, április 17-iki
számában. Ugyanebben a számban Móricz
• Dobogó szivemről leszakítja Mu- Zsigmond érdekes történetet mond el a ron­
zsám, forró kebelemről ölelő kqrom- gyos könyvecskéről, Endrődi Sándor verset
bóTlkitépi bálványom; az ideált.
mond a lábas óráról, Tóth Andor szintén
* lÁllj meg Sors! Állj meg előttem! verset ir, Schöpfhn Aladár, érdekes vasúti
fn yagyok az ember, szembeszállók történetet mond el, egy tarka krónika Kukk
es Mukk, a Két Bohócz párbaját mondja el
Véled.
írásban és képben. Faltay László a mentő| l Ne juss! Ne vidd el .belőlem a buvárokről mond el történetet, Benedek Elek
Ifiket is, ha szivemet már kitépted!
folytatja székelyföldi utazását. Rákosi Viktor
*

\S a sors rút kacagással felel.
I illanai alatt eltűnik a végtelenségbe
s" éh ismét egyedül bolyongok a földön
Meglépett lélekkel; üres, kihalt szívvel.
| Teljesületlen ábrándok, letűnt re­
mények emlékein virasztok tovább.

regényét a hamar népszerűvé vált Bécs-diákok-at
A kerekes korcsolyáról is van kedves tréfa.
Rejtvényeket, szerkesztői izenetek egészítik ki
a szám tartalmát. A „Jó Pajtás" előfizetési
ara egész évre 10 kor. félévre 5 kor. negyed­
évre 2 korona 50 fill. Megrendelhető a kiadó
rranklin-Sársuldtnál (Budapest, Egyetnm-ut
4. sz.), mely kívánatra ingyen küld mutat-,
vanyszamot.
%
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Nyomatott a kiaM RÓTH

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. április 23.

17. szám.

-

JÁSZNAGYKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelugyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: ! ' évre 6 korona.
I

/2

3

„

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ;
CSIKÓS JÓZSEF

TÓTH ISTVÁN

Egy uj programmpont.
(C) Sohasem lehetne aktuálisabb
az ügy tárgyalása, mint épen most,
a járásköri tavaszi gyűlések idején.
Többször szóltunk már e tárgyról, el­
mondottuk annak az államra, a népre,
a magyar társadalomra háramló ki­
váló előnyeit, hasznát. Elmondottuk
az iskolai erkölcsi és testi nevelés
terén nyerendő kiváló ^sikereit. Olvasta
is bizonyosan mindenik k rtársunk,
de mert annyira nemzeti és paedegógiai érdekű és értékű a dolog, hogy
eziránt az érdeklődést, a vele való
foglalkozást mindig felszínen kell tar­
tanunk: most ismét foglalkozunk ve|e.
Ez ügy pedig az iskolai ifjúsági zász­
lóaljak szervezésének kérdése.
E lapokon többen és több ízben
is hozzászóltak a\fárgyhoz. Felszóla­
lásunk eredmények^ egy helyen meg­
alakult és sikeresen prosperál is az
iskolai zászlóalj, s maga a tervező
tanitó kiválóan meg van az ered­
ménynyel elégedve, különösen a fe­
gyelmet illetve, mely nélkül pedig
nincsen nevelés-oktatás. E tárgyban
rövidesen maga az illető kartárs fog
beszámolni lapunkban. Két helyen
pedig most áll szervezés alatt és —
tessék figyelni kérem! — mindenik
tanyai iskolánál. A tárgyhoz szóló
cikkek mindenike elismerte az iskolai

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

zászlóaljak szervezésének fontosságát,
szükségességét, de aztán ennél körül­
belül meg is állapodtak. A szervezést
már aligha kisérlették meg. Pedig ha '
megpróbálják, ma már igen sok helyen
volna zászlóaljunk.
Hogy az iskolai nevelés-oktatás­
nál elérhető előnyökön kívül közgaz­
dasági tekintetben is micsoda hasznot
biztosit a zászlóaljak országosan tör­
ténő szervezése azáltal, hogy az 1907.
évi delegációban tett kijelentés szerint
a nép fiainak ilyetén katonás előkép­
zésével a katonai szolgálatidő leszál­
lítható, ezt igy még hozzávetőleg is
alig lehet elképzelni. A „Néptanítók
Lapja". „Iskolán kívüli oktatás" ré­
szében s e lapokon is vázoltam már
az individicum, a család és társada­
lom életében oly fontos ezen katonai
kedvezmény jelentőségét: s az állam­
háztartás
javára
sok-sok
millió
megtakarításának lehetőségét és kul­
turális célokra felhasználását.
Csak egy évet nyerjünk a pol­
gári életnek, csak egy évet szabadít­
sunk meg-magunk részére a katonai
Moloch karjaiból, mily sokat segítet­
tünk hazánkon és magyar nemzeti
polgárságunkon.
Szinte különös, hogy akkor, mi­
dőn az egész világot a béke az „örök
béke* révébe szeretnénk vezetni, ak­
kor ilyen harcias irányban törekszünk

2. Ii*

Megyei Népoktatás

Ini az újabb nemzedéket, de
szeritve vagyunk rá. „Kicsiny
siigpt vagyunk tenger közepében", s
tize ny nem teremt Isten több magyart,
há nink is elfogyunk. Nemzeti létér­
dekünk, hogy erős, egészséges, harcralész, hazáját szerető fiakat adjunk
edes hazánknak.
! I Ezt a célt szolgálja az iskolai

£

|ás|lóalj, melynek keretébe az elérni
lépiskolán kívül bevonandó lesz az
snjétlő, iparostanonc, polgári iskola
is ja középiskolák is.
Az iskolai zászlóalj van hivatva
feljebbvalóit tiszteletben tartó, rendíszerető, pontos, lelkiismeretes polgá­
rokat nevelni.
Kedves kartársak ! Most a járási köri tavaszi közgyűlések idejéQ^áz ügy
iránt érdeklődők (s ki ne érdeklőd­
nék?) hassanak oda, hogy az iskolai
zászlóalj szeryezésének kérdése a
tá gysorozatba felvétessék, hogy a
gj ülésen a szervezés körüli teendőket
megbeszélve, mindenkinek módjában
ál jón véleményét nyilvánítani s a
zászlóaljak szervezésében követendő
e árást megismerni. Ha nem lenne,
k a gyűlésen a zászlóalj szervezésének kérdésében előadójául vállalkoz­
nak, úgy az elnökség meghívására
akár Balogh Dénes kecskeméti közr.
isk. igazgató, a zászlóaljakat szervező
bizottság elnöke, akár lapunk felelős
szerkesztője szives készséggel áll a
gyűlés rendelkezésére.

tért nincs elég képzett iparosunk?
Az egész ország erősen küzd a
emzetí önállóságért. A politikában is
lágyon kidomborodik ez a törekvés,
logy mégis olyan lassan haladunk
lőre, hogy lépésről-lépésre kell elérni

17. szám.

egy-egy talpalatnyi tért emberfeletti
küzdelemmel, s hogy' sok küzdelem1
hiábavaló és sok nemes törekvés kárbavész, annak igen nagy és fontos
oka van.
Nincs elég képzett iparosunké
mondják az aggodalmaskodók. És ez
szomorú igazság.
De miért nincs elég képzett iparosunk? Erre a kérdésre kevesen
akarnak őszinte választ adni.
Miért irtózik az intelligensebb .
elem gyermekét az iparos pályára
adni, dacára annak, hogy évről-évré
csinálják neki a reklámot úgy az ille­
tékes hivatalos körök, mint a hírlapok,
elmondván, hogy mennyire függetle­
nebb a helyzete és jövedelmezőbb a
foglalkozása egy értelmes és tanult
iparosnak, mint a sok nagy készültségü, de apró exisztenciáju kishi atalnoknak. Évrői-évre hirdetik, hogy mily
nagy szüksége van az országnak kép­
zett, tanult iparosokra és mily nagy
terhére van az országnak a sok dip­
lomás proletár, hogy mennyire emelné
az egész ország gazdagságát, ha az
inteligens osztály gyermekei tömege­
sebben lepnék el a kereskedői és
iparos pályát, de mégis mondhatjuk,
hogy az eredmény nem kielégítő.
Az iskolai beiratások idején a
tanárok is azzal utasítják vissza az
amúgy is túlzsúfolt iskolákba fölös
számmal tóduló nebulókat, hogy nem
okvetlen szükséges mindenkinek gymnáziumot; végezni, menjenek kereske­
dőnek vagy iparosnak, sokkal többet
érnek el vele.
De mindhiába! .
Úri ember szégyell! a gyermekét
inasnak adni.
(Szándékosan
írtam
„inas“-t,
mert bizony ez a népies neve széles

17. szám.

Megyei Népoktatás

e hazában. A „tanonc" műszó, azok
kedvéért lett kitalálva, akik szégyellték az „inas“-t, de azért csak inas az
inas mindenütt, éppen csak a hivata­
los írásokon tanonc.)
Pedig nagyon sok okos és gya­
korlati gondolkozásu ember akad a
müveit osztályban is, aki belátja,
hogy érdemes dolog derék iparosokat
nevelni. Elismerik a tanult iparosok
kiválóságát, társadalmi helyzetét, látják
szép jövedelmüket, irigylik föggetlenségüket, de azért még sem adják
gyermekeiket iparosnak.
Mert ott van közben az a négy
esztendő, amig az iparos — inas.
Müipar iskolánk nagyon kevés
van. Mindössze öt, az ország külön­
böző városaiban. ’— Öt iparos iskola
egy országnak! Az is mind nehezen
hozzáférhető és drága. Nem szegény
hivatalnoknak való, hogy messze föl­
dön drága pénzen taníttasson iparost
a fiából.
Marad tehát az az eshetőség,
hogy adjuk oda inasnak.
Ennek pedig még a gondolatától
is fázik minden intelligens szülő. Nem
a mesterség a visszariasztó, hanem az
inas dolga.
És mi az inasnak a dolga?

Legelőször is segít mosogatni,
azután felsurolja a konyhát, megtisz­
títja a lámpákat, felsepri az udvart,
ringatja kis babát, kimossa a pelen­
kákat, enni ad a disznóknak, kitaka­
rítja az ólat, vizet hord a kútról, viszi
a ténsasszony után a kosarat a piacra,
kitisztítja a cipőket, de nemcsak a
családtagokét, hanem a segéd űrét is,
akit egészen kiszolgál, még cigarettát
is hoz neki, s mindezeken kívül, hogy
a mesterségből is foglalkozzék vala­

mivel, kitakarítja a műhelyt és haza­
viszi a kész munkát.
Mindezen munkájáért kap enni
lefölözött tejet, egy hetes kenyeret és
maradék főzeléket, krumplit kását bő­
ven, húst nagyon szűkén. De ezt sem
az asztalhoz ülve, hanem a műhely­
ben fogyasztja el.
Hát kérem ezért nem adja úri
ember iparosnak a fiát.
Mert azt csak el íijdná nézni a
szülői szeretet, hogy a gyerek szék­
lábat enyvezzen, vasat kalapáljon,,
vagy ruhát férceljen, de már cseléd­
munkára nem engedi fogni a fiát,
akit otthon is a cseléd szolgált ki.
Nem nézheti el, hogy a családi kör­
ből kizárva, maradék ételt egyék az,
aki otthon mindig terített asztal mel­
lett ült, s anyai gonddal megváloga­
tott eledeleket kapott.
Tudok esetet, amidőn egy anya
azért panaszolta be a mestert azipar—
hatóságnál, mert a fiának 'penészes
kenyeret adott. Az érdemes mester ur
pedig azzal védekezett, hogy minden
kenyér ‘megpenészedik már egy hetes
korában, de azt azért nem dobhatja
el, hát az inasnak adta, nem hal az
meg attól. S még. csodálkozott a
jámbor, hogy az iparhatóság más vé­
leményen volt, s eltiltotta a penészes
kenyeret.
Sőt arra is emlékezhetnek sokan,
hogy egy néhány városban, ahol tej­
csarnokot létesítettek, az elöljáróság­
nak kellett közbelépni szigorú bünte­
tés kilátásba helyezésével, mert a ,
mesterek a tejcsarnokban 3—4 fillérért
kiárusított úgynevezett préselt tejet
— amely már minden tápláló anyag­
tól meg van fosztva — vásárolták
össze a tanoncok számára.
Szóval nálunk Magyarországon

•

Megyei Népoktatás

; az iparos tanonc még nem áll azon
a nívón, a melyen külföldön, ahol az
i erősen fejlett gyáripar megköveteli az
> intelligens iparos osztályt.
így aztán mig külföldön a jóeszü,
szorgalmas és • értelmes gyerekeket
adják az iparos pályára, mert azok a
■gyárakban és a nagy iparosoknál
szakszerű kiképzést és oktatást nyernek anélkül, hogy lealázó munkát
/kellene végezniük, addig nálunk a
legrosszabb viseletű és legrossabb
tanuló kicsapott diákokat, akiken meg­
törik minden padegógim^tudomány,
végső menedékképpen, n^tegy bün­
tetésből — odaadják inasnak.
Ennek aztán, az az eredménye,
hogy 6—8000 lélekkel biró nagyköz­
ségekben nincs 25 iparostanonc. Enynyit ir ugyanis elő a törvény, hogy
külön iparos tanonciskolát lehessen
felállítani. A minek hiányában az iparostanoncok a földmivesek gazdasági
j ismétlő iskolájába kötelesek járni, ahol
|!'sok hasznos — de nekik 1 merőben
fölösleges — dolgot tanulnak.
De ha azok, akik küzdenek a
1
*
; nemzeti önállóságért, követelik az ön■álló vámterületet, mindent elkövetnek
[a magyar ipar fejlesztéséért, — gon| doskodnának arról is, hogy megfelelő
számú iparos iskolánk legyen minden

vármegyében, hogy az iparos pályára
ambícióval készülő ifjúság ne inas
s legyen, hanem éppen olyan tanuló,
|mint a többi, akkor rövid egy pár
í évtized alatt mi is büszkén elmond/ hatjuk, amit ma a csehek, morvák és
j németek mondanak, hogy van már
nekünk is képzett, tanult, intelligens
iparos osztályunk.
Ez a kis iparosoknak sem lenne
kárára, és tegyük hozzá, hogy a pá­
ratlanul szép ősi magyar iparművé­

17. szám.

szet is megérdemli úgy a fáradságot,
mint az áldozatokat, hogy uj életre
keltsük.
özv. Werknerné Longhy Irma.

i
,

Szervezkedés.

;
j
Múlt hónap 22-én alakult meg a
। tanitók országos szövetsége, mintegy
, tízezer taggal. E szövetség megterem­
tése most még eléggé nem képzelhető
előnyt jelent a magyar tanítóság ré­
szére. Az eddig széttagolva, s úgy­
i szólván zilált állapotban volt erők egy
központi gyűjtőben egyesülve sokkal
inkább kiválthatják a közjó, s első­
sorban saját javunk előmozdítását.
Mert lássuk csak!
Legelőször
az ipari munkások
I
I tömörültek egy közös cél, egyelőre
anyagi helyzetük javítása megteremté­
• sének érdekében. És hogy mennyire

sikerült ezt elérniök, mindnyájan na­
| gyon jól ismerjük. Sokan állítják ugyan,
hogy ez közgazdasági viszonyaink ro­
vására ment, s hogy ezáltal csak ve­
szítettünk, mert a munkabérek emel­
I kedésével a produktum értéke is
magasabbá lett. Van is benne valami.
I S még ha anyagi előny nem szárma­
; zott volna is belőle a munkásság ré­
szére, de megszerezte az erkölcsit,
I amennyiben ma már a munkás nem
! a munkaadó kénye-kedve szerint élő
rabszolga, de bizonyos mértékben ur a
saját magának a munkaadójával szem­
ben. Hogy a munkás sztrájkok idején
történtek és történnek túlkapások, az
tagadhatatlan, de ezek sohasem a
munkások, mint inkább a munkaadók
bűne.
A munkásmozgalmak következ­
ménye a Darányi-féle cselédtörvény is.
Nem tartozik azonban jelen cik­
kem keretébe ezekkel közelebbről
foglalkozni, csak konstatálni akarom a
tömörülés, szervezkedés fontosságát és
előnyeit.

17. szám.

Megyei Népoktatás

Itt van például a szemünk előtt
az országos 48-as gazdapárt, mely
ma már egyik számottevő politikai
páríja ez országnak, Ez a kis gazda­
szövetség látván, hogy segítségre,
hathatós támogatásra sehonnan sem
számíthat; látva, hogy sorsa naprólnapra rosszabbra fordul, s egyik kis­
gazda és gazdasági munkás a másik
után kénytelen elhagyni szülőföldjét,
hazáját, hogy idegenben keressen ma­
gának boldogulást, biztosabb megél­
hetést, — a szövetkezésben keresnek
és találnak maguknak utat jövőjük és
hazánk jövőjének biztosítására. S nem
kéréssel, nem könyörgéssel, hanem
mint politikai párt egyenesen követe­
léssel, jogaik követelésével lépnek fel.
Helyesen! — Nálunk, hol állami éle­
tünk alapja a mező gazdálkodás, s
— jól mondják — gerince a kisbir­
tokos osztály; ez osztály létérdeke
egyszersmind az állam előrehaladásá­
nak, gazdesági fejlődésének érdeke is
és a kisbirtokos osztály megerősödése
az ország, az állam megerősödését,
megújhodását is jelenti.
S ez kérem nem politizálás, nem
hiábavaló, felesleges lárma; ez nem­
zeti létkérdés.
A magyar parlamentben épugy,
mint a tanítóság, a kisgazda sincsen
képviselve. Nincs ki bajainkat igazán
ismerje, és szivéből-Ielkéből orvosolni
igyekezne, s ebben egyenlők vagyunk
kisgazda polgártársainkkal.
Hallottam már több helyen olyan­
féle kijelentést, hogy mi lenne a par­
lamentből, ha „parasztok" kerülnének
be? Édes Istenem! Talán csak jogász,
orvos, vagy esetleg szintén kisebb
képzettségű nagybirtokosok mozdít­
hatják elő boldogulásunkat, vagy
menthetik meg a hazát ? Csak . azok
tudnak törvényismeretet, s azok képe­
sek nekünk törvényt csinálni? Azok,
kik sohasem kérdezik meg tőlünk,
hogy mi bajunk, hol fáj, — akarják
a mi sérelmeinket orvosolni?
Nem. Erre ne is számítsunk!
Csak magunk segíthetünk magunkon.

5.

Mit csinál például a kisgazda­
szövetség ? Szervezkedik; és pedig
mint politikai párt, egészséges poli­
tikai programmal. E programmnak
néhány fontosabb pontját ime kieme­
lem : — követelik az általános egyenlő,
titkos választójogot; a progresszív
adórendszert; a lelencügy és elhagyottá
nyilvánítóit szegény gyermekek gondo­
sának országos rendezését; ingyenes
jogvédelmet, s a közegészségügyi in­
tézmények ingyenessé tételét; a biz­
tosításügy és vizszabályozási ügyek
állami kezelésbe vételét; a közmunka­
szolgáltatások megváltását; a holtkézi
birtokok és latifundiumok állami meg­
váltását; az 1848. XX. cikk végre­
hajtását; a hitbizományi birtokok birlalóinak beruházások teljesítésére tör­
vényhozás utján kényszerítését; az
ellenőrizetlen kezelésben levő alapít­
ványi tőkéknek egy nemzeti pénztár
kezelésében leendő összpontosítását;
s az igy összpontosított óriási tőkének
a mezőgazdasági hitel'szerezésére valQ
felhasználását; a latinfudiumok és
holtkézi birtokosoktól a kivándorlás,
megszüntetését eredményező mező­
gazdasági beruházások teljesitásét; a
kerületi rendszerű mezőgazdasági ka.marák életréhivását; külföldiek elle­
nében a birtokvételi tilalmat és a
külföldön lakó magyar* főldbirlalók
kétszeres megadóztatását és ingyenes
oktatást.
Hát ez egy olyan egészséges, a
magyar nemzeti állam fejlődését, füg­
getlenségét célzó törekvés, mely hi­
vatva van nemcsak a kisbirtokosok és
földmivelési munkás osztály, de az
egész államot ezen a gazdasági ala­
pon erőssé, hatalmassá, függetlenné
teremteni. Pedig a vezetői is kisgaz­
dák, mint pl. az elnök Herczegh Sán­
dor megyénkbeli kisbirtokos (lakik:
Budapest, Baross-tér 15.) s társa
Szabó István (nagyatádi) v. orsz.
gyűlési képviselő a pártügyek vezetői.
E szőve ségnek már külön poli­
tikai lapja is van a „Magyar Lobgó".
Mi tanitók, a nép' nevelői, a kis-

6.

Megyei Népoktatás

gazdák érdekeinek is elősegitői nem
■ nézhetjük tétlenül, s nem maradha­
tunk el akkor, mikor mindenhol ta­
pasztaljuk a különböző foglalkozás­
belieknél a közös cél mellett önjavuk
előmozdjtására szervezkedés utján
szövetkezést.
Üdvözlöm is az újonnan alakult
országos tanítói szövetséget, s hiS^m,
hogy mint a kisgazdák szövetsége,
úgy a tanítóság is megtalálja azt az
utat, melyen sérelmeire orvoslást, ba­
jaira enyhülést talál.
Minthogy pedig nekünk politikai
párttá szervezkednünk módunkban nem
áll ott, hol a gazdák szövetsége már
meg is alakult, mi is igyekezzünk
bajainkat orvosolni, orvosoltatni, mert
• hisz a nép és a tanitó egyetértve
könnyen kivívhatja egymás boldogu­
lását.
।

Külterületi tanitók életéből.
Ezen cím alatt lapunk 15. számában
leközölt panaszlevélre „Egy tanitó panasza"
címen a Jászberényben megjelenő „Jász
Újságé replikában válaszol. Megvádol ben­
nünket, hogy a „Jászok" iránt milyen rossz­
akarattal viseltetünk itt Szolnokon, min azon­
ban a cikkíró kartárs nem csodálkozik, noha
a tanügy terén áldozatkészségükkel (t. i.
Jászberény város) felette állnak nemcsak
Szolnok, de az egész megyének is.
Hát bocsásson meg a tisztelt cikkíró
ur, kinek ajánljuk, hogy csakugyan egyszer
nézzen szét a tanyák között, — mert bizo­
nyosan sohasem járt ott, s nem lehet kül­
telki kartárs, — s akkor meg fog győződni
Jászberény város áldozatkészségéről. Hogy
pedig mennyire felette áll áldozatkészségben
a vármegye többi városai és községei felett
pl. Szolnokon nem létezik be nem kerített
telkü bel- vagy kültelki iskola és pedig 2
méteres magas léc, vagy deszka kerítéssel.
Dehát ez Szolnok. Azonban Tiszavárkony,
Tiszakürt. Szelevény, Besenyszög, Kőtelek
stb. apróbb községek külterületi iskoskoláit
ajánlom szives megtekintésre, s ha Jászbe­
rény város az „áll. iskolák fentartója" úgy
látja el és szereli fel a külterületi iskolákat,
akkor tanítóit boldoggá teszi, de nagylelkű­
ségével még Szelevényt sem főzte le.
E sorok írójának volt alkalma másfél
éven keresztül a városnak külterületi tanítók­
kal szemben tanúsított jóakaratáról meggyő­

17. szám.

ződést szerezni. Hál Istennek, hogy elmúlt.
Épen nekem csináltak kerítést 3 szál drótból
s azt is csak félig ; kifogyván az anyag, a
keritkezés félbenmaradt, s úgy van két
év óta.
Az iskola építkezésre vonatkozólag,
mert az én közbenjöttemmel történt a beosz­
tás megállapítása, nagyon is jól tudom,
, hogy a kir. tanfelügyelő nem azon beosztást
ajánlotta, amit az építkezésnél keresztül vit­
tek, amennyiben egy átjárati ajtót kihagytak.
1 Szerencsétlen sakkhuzás tehát a panaszos
I tanitó ellen azt mondani, hogy a panasz éle
a rossz berendezés miatt inkább a tanfel­
ügyelő ellen irányul.
Ez azonban a téglajárda és kerítés el: készítésénél mellékkérdés. A tanitók nem
' újraépítésért, hanem járdáért folyamodtak, s
a „nagylelkű" város elutasította kérésüket,
i mert nincs anyag, holott egész garmadában
hever a városház udvarán a tégla. A re: ménybeli téglagyár felépítéséig pedig jó lenne .
i a cikkíró urnák és külterületi kollégájának he­
lyet cserélve várni, hogy újra kérvényezzenek
s majd meglátnék, milyen alaptalannak ta­
lálná a panaszkodást.
Végül ez az ügy nem egy, de 12 áll.
i tanitó ügye Ez az intelligens testület nem
! lehet csak úgy odadobva a puszta közepére.
Pedagógiai okokból is feltétlen szükséges
i erős magas kerítés (mit bizony cikkiró kiI jelentése ellenében állítom ma sincs meg! szavazva, csak 3 szál drót, s az is a tanitók
i kérvényezése óta.) szintúgy a méltányos és
igazságos kérelem a járda építés iránti kéi relem is. Reméljük, hogy sorainkra nem
; holmi légből kapott cikkel válaszol a kolléga,
hanem a szegény külterületi kartársak jogos
kívánságait támogatva, a városnál csakugyan
kieszközli, hogy az legalább a kötelességig
áldozatkész legyen.
Ez ügyben ezzel befejeztük mondani-■
| valónkat s ezt is azért Írjuk meg, hogy lás| sák milyen derék kolléga akad Berényben,
• aki nem kartársai érdekei mellett, de ellene
dolgozik és hogy lássák azok, akik nem
tudnák, hogy mely részen van az a „legeny­
hébben szólva — tévedés".
F. szerkesztő.

Egy tanitó panasza címmel a
„Jász Ujság"-ban közölt cikk engem ihető
részére a szerző kollégának ajánlom szives
figyelmébe ugyanazt, amit nekem tálal föl,
hogy mielőtt valamihez hozzáakarna szólni,
előbb vegyen magának annyi fáradságot,
hogy nézzen utánna előbb, vájjon miről és
mit akar mondani. Az általam közölt tanács- ,
gyűlési határozat szóról-szóra közöltetett, ezt
nem lehet máskép magyarázni, mint ahogy
írva van. A járda és kerítés nélküli állapot

17. szám.

Megyei Népoktatás

a valóságban tényleg fenáll. Ha intézkedett
a város a kerítés ügyében, úgy az későbbi
ke etil intézkedés, mint mi a kérvényt benyiijtottuk, de arról értesítést semmi formá­
ban sem kaptunk. Én nemcsak a magam
bajait tártam fel lapunkban, mert hisz mi
kültelkiek mindnyájan szenvedünk a leirt
viszonyok miatt. Különben pedig meglepett,
hogy van kollégánk, aki érdekeink ellen száll
a nyilvánósság előtt harcba. Panaszlevelem
tartalmára úgy hiszem felesleges a bizonyítás.
x
Egy kült. áll. tanitó.
■
'
í

HÍREK.

Járáshöri gyűlések. A vármegyei taní­
tótestület kunszentmártoni járásköre május
4-én tartja gyűlését Kunszentmártonban.
Turcsányi Ilona kisegítő tanítónő a II. osz­
tály női kézimunka tanítási anyagából tart
minta-előadást. — Szalay Zsigmond a kotta­
jegyek tanítását ismerteti a III. osztályban.
— Ratits Anna szelevényi áll. tanitónő a
„szociális nevelésről" tart értekezést. Végül
tisztujitás. — Este Kőrös szállóban 2 korona
belcptidij mellett a kunszentmártoni polg.
iskola javára műkedvelői előadás és tánc­
mulatság lesz.
H jászsági r. kath. tanítóegyesület
közgyűlését Jászdózsán
meg.

május 25-én tartja

Hllarnsegélyek. — Hoffman Vilma ken­
deres! ref. tanítónő részére 200 k. — Boross
Irma mezőtúri ref. tanitónő részére 600 k.
a jászberényi kath. zárdái leányiskolái szerzetestanitónőknek egyenként 257 k. 50 fill.,
fiz. kiég, államsegély engedélyeztetett. — A
jászberényi ip. tan. iskolának 2000 k. — A
jászalsószentgyörgyinek 500 k. — a jász­
apátinak és turkeinek 400—400 k. segélyt
utalványozott a vall, és közokt. Miniszter.
Selyemíenyésjíési felügyelőség gubóbeváltó hivatala május 1-től Szolnokon he■ lyeztetvén el, a selyemtenyésztés iránt érdek­
lődők pete és szederfaszükségleteiket most
már ezen hivatal utján könnyebben szerez­
hetik be. Azon kartársak, akiknek elegendő
szederfa áll rendelkezésükre, már most for­
dulhatnak selyemhernyó petékért a felügye­
lőséghez.
, Rörpentö bátya puskát lop egy alvó
vadásztól, — hogy s mikép, azt megírja Se­
bők Zsigmond, a Dörmögő Dömötör úti halandjainak szerzője gyermeklapja, a Jó Paj­
tás legújabb, április 24-iki számában. Ugyané
számban van a iap főmunkatársának, Bene­
dek Eleknek szép \^erse és érdekes székely­
földi utazásának folytatása. Rákosi Viktor
regénye, Lamperth Géza verse, Zsoldos
László és Fehéregyházy Lehel elbeszélése,

játék, tarka krónika, rejtvények, szerkesztői
üzenetek. Ez a szám közli a rajzpályázat
eredményét is, a mely egyenesen meglepő.
A „Jó Pajtás", előfizetési ára egész évre 10
korona, félévre 5 korona, negyed évre 2
korona 50 fill. Megrendelhető a kiadó Franklin-Társulatnál (Budapest, Egyetem-utca 4.
sz.), mely kívánatra ingyen küld mutatvány- számot.
Tornaoerseny Szolnokon. F. év junius
hó 5-én a szolnoki polgári fiúiskola egyik*
tanárának kezdeményezésére tornaverseny
rendeztetik, melyen a következő polgári fiuiskolák vesznek részt:
a
Törökszentmiklós
44 tanulóval
Turkeve
36 tanulóval
.
Salgótarján
40 tanulóval
Hatvan 40 tanulóval
Szolnok
210 tanulóval
Tgyanez alkalommal mutatkozik be elő­
ször a nagyközönség előtt a szolnoki polg.
I fiúiskola ifjúsági katonai csapata is. Nem
। tudjuk eléggé figyelmébe ajánlani a m. t.
i kartársunknak a testi és szellemi — együt­
tes — nevelés fontosságát s arra kérni őket,
hogy megyénkben, minél több katonai és
' tornász csapatot szervezzenek. Reméljük, hogy
| a közel jövőben egy — Szolnokon nagyon
j: is könnyen rendezhető — elemi népiskolai
• tornaversenyt is lesz módunkban láthatni,
j Egy kis fáradsággal és egy szemérnyi. ami bitióval sok, nagyon sok akadályt legyőzhei tünk és még több ideális törekvést valósití hatunk meg.
H szolnoki polg. leányiskola növendépkei május 13-án Fiúméba terveznek kirání dulást, 13-tól 17-ig terjedő időre. A minden! esetre tanulságos útra mintegy 35 növendék
1 fog kirándulni tanárnőik vezetése mellett.
Tanítók munkássága. „Az Újság" a
i heti keddi számában igen elismerőleg nyilat­
kozik a tanitóságnak a felnőttek oktatása
körül kifejtett buzgó munkásságukról. Az
ismeretterjesztő felolvasó előadásokat a nép­
nevelés betetőzésének nevezi s előtárja an­
nak nemzeti szempontból nagy fontosságát.
Ajánljuk ezt kartársaink figyelmébe.
Iskolai kiránöulás. A mezőtúr kült. ix.
sz. áll. isk. 28 növendéke Schrőder M. ta* nitó vezetése alatt 28-án Szolnokon tanul­
mányi kirándulást tesz.

IRODALOM.

Gyakorlaton.
Forró júliusi nap volt, mikor megérkez­
nem a „Wartscommandó
udvarára. Akik
bele kóstollak a gyöngyéletbe, azok tudják,
hogy ezzel kezdődik a katonaélet.

.11 évfolyam.

^Szolnok, 1910. április 30.

18. szám.

JÁSZ NAGYKUN SZOL NŐKMegyei Népoktatás
Az udvaron, szanaszét apróbb csopor­
tokba diskurálgattak a kollégák, mind vér­
beli „rezervista" vitéz. Erősen találgatták,
hogy mit tesznek velünk.
Itt is ott is ismerőssel váltottam üdvöz­
letét, kik a kiképzésen is bajtársaim voltak,
s most a „nagy übungra" is együtt voltunk
szenvedendők. Köszönések után konstatáltuk,
hogy egyikünk-másikunk igen jól néz ki,
hát csak elbírjuk valahogy a marsot. Voltak
ott olyan pocakos alakok is, akikre az önö­
zésnél külön kellett szabatni nadrágot, mert
a magazinban nem találtak termetére valót,
de még derékszíját is úgy kellett neki
szabatni.
A vizitnél meg is jegyezte az ezredorvos: „Jól táplálkoznak a tanitók!“
„Hát ha szegényen is, de jól élünk" —
válaszolt a kántor, miközben az ezredorvos
megveregette a tisztes pocakot.
Bevezényeltek aztán bennünket a ka­
szárnyába, s itt tudtuk meg sok találgatás
után, hogy bizvny az idén nem lesz külön
tanitói „abtheilung", hanem századokhoz
elosztva masírozunk a regimenttel gyalog
Örkénybe és pedig marsadjusztirungban.
„Mit szólsz hozzá koma?" — kérdezte

17. szám.

végén a cigány tambur bepálinkázva nagyo­
kat kurjongatott, egzik-másik csapatba nótáztak is, mert úgy volt parancsolva.

Hogy irigyeltük a lovon ülő századpa­
rancsnokokat !
Itt-ott egy-egy baka kidült a sorból.
Tanitó volt a szegény. Az orvos kocsija meg­
telt agyonfáradt tanítókkal. Egyik municiós
kocsi tetején hasravágódva feküdt a pocakos
kántor. Boldog ember;, mert nem gyalogol.

Kínzó szomjúság lepett meg bennünket.
A tábori kulacs poshadt vizét rég kiittuk.
Már azt hittük szomjan veszünk. Valahol a
kecskés pusztán megállást parancsoltak, s itt
kaptunk vizet is. Fájós lábainkat megpihen­
tettük egy kissé.
Körülnéztem. Egész tanügyi csapatunk
kidőlt már, talán négyen tartottuk magunkat.
Késő délután érkeztünk Czeglédre. Na­
póleon „vert serege" nem mutatott siralma­
sabb képet. Az utcán lámpa, oszlophoz tá­
maszkodva, vagy valami fába kapaszkodva
ácsorgóit egy-egy kitikkadt, sápadt arcú alak.

Az óriási porban olyan felhő kerekedett,
hogy az ember nem látta az előtte haladót,
Levegő helyett port szívott be tüdőnk, s or­
runk szánk sárral lett tele. S akkor egyszerre
; megállítottak bennünket. Rogyadozó inakkal,
egyik bajtársam savanyu képpel.
— „Hát legfeljebb bedöglünk" — vá­ kiéhezetten, viz után epedve álltunk ott a
forró napon várva, hogy kvártélyra osszák
laszoltam. Ezt ugyan ki nem bírjuk.
El is voltunk rá készülve, hogy vagy szét a csapatot.
Mi tizennégyen egy 10—12 négyszög­
gutaütést, vagy egyéb olyan bajt kapunk,
méternyi istállóban kaptunk szállást penészes
amitől az ember kampec szokott lenni.
szalma fekhelylyel.
Mikor útra keltünk, Abony mellett egy
Azt hittük itt a vég. Megdagadt és
félórai pihenőt kaptunk. Ekkorra felmelege­
dermedt
tagokkal feküdtünk szanaszét.
dett az idő. Blúz, nadrág, fehérnemű vizes
Egyik társam keservesen nyöszörögve
volt az izzadságtól, pedig 9—10 órára járt
fuldokolt
egy sarokban a felszálló penésztől,
még az idő.
„Mi lelt Árpád ?"
Istenem! Mi lesz még a déli órákban!
„Jaj meghalok! Adj egy kis vizet!*
Újra felkerekedett a csapat. Még csak
Pedig dehogy haltunk meg! Csak
szellő sem rezdült. A kukoricatáblák közt
harcképtelenekké váltunk.
megszorulva a fülledt levegő csak úgy nyomta
Másnap vonaton szállítottak bennünket
az ember tüdejét. Az előttünk haladó csapa­
tovább, hol kellemes hűvös barakkban vártuk
tok által felvert por még kellemetlenebbé tette
az eljövendöket.
a lélegzést. A szakadó veríték sáros csíkokat
Bizony gyötrő meleg napok jöttek ránk,
vont az arcon a lerakodott porban.
de egy sem volt olyan rémségesen keserves,
Mind ez előbb komikusnak tűnt fel, ha
mint az az első.
CSONT.
egymásra tekintettünk. Mikor aztán vállaink
és lábaink görcsösen sajgó fájással kezdtek
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
gyötörni, bezzeg elment a kedvünk. A menet
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS
fl

kir. Tanfelugyeloseg és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: ' ’ évre 6 korona.
I

/2

>>

,,

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ;
CSIKÓS JÓZSEF

TÓTH ISTVÁN

Délelőtti tanítás.
A m. kir. vallás- és közoktatás­
ügyi miniszter f. évi március hóban
kiadott egyik rendeletével a közép­
iskolákban kötelezően délelőtti tanítást
irt elő még pedig a kir. Főigazgató­
ságoknak erre vonatkozó egyöntetű
javaslatára.
Felhívja a tanári testületeket,
hogy a kötelezően előirt tantárgyak
tanítását a d. e. 8—1-ig terjedő idő­
ben oldja meg és igy szabadítsa fel
a tanulókat — ha talán valamennyi,
de legalább a hétnek 4—5 napjára —
a d. u. iskolába járás kötelezettsége
alól.
A rendelet indokolása pedig az,
hogy a tanítási időnek ilyen beosztása
tagadhatatlanul sok előnynyel jár a
tanuló ifjúságra nézve és pedig külö­
nösen nagyobb városokban a taninté­
zettől távolabb lakókra, kik a d. e.
11 vagy 12-től ad. é. 2 óráig ter­
jedő időt egyáltalán nem értékesithetik. Ezek idejüket az ide-oda vándor­
lással hasznavehetetlenül elfecsérlik,
vagy ha kényelmi szempontból (külö­
nösen télen és esős időben) haza
nem mennek, hanem az igazgatótól
engedélyt kapnak, hogy a d. u. taní­
tást az osztályukban maradva meg­
várhassák, minden felügyelet nélkül
magukra hagyatnak, ellenkező esetben

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
- '
CSIKÓS JÓZSEF
_
kir. tanf. tollnokhoz küldendők

pedig, — a mi még rosszabb, —
orakon át csavarognak mindenféle
karos és erkölcsrontó befolyás esélye­
inek kitéve. Jó időben pedig ha haza
megy is a távol lakó fiú, halálra fá­
radtan ér a d. u. tanításra.
De sok előnynyel jár a szóban
forgó tanítási beosztás egészségügyi
és tanulmányi szempontból mindenütt
és minden tanulóra nézve.

Egészségi szempontból abban a
tekintetben, , hogy a felszabadított d.
u. könnyebben értékesíthetők sétákra,
testedző kirándulásra s egyéb hasonló
gyakorlatokra és szórakozásokra, vala­
mint pihenésre és üdülésre,’ mint
akkor, ha a tanuló a d. u. ‘2-től 4,
vagy csak 3 óráig tartó tanítás után
és az iskolai évnek nagy részében
már sötétedő időbeu kényszerül a
szellemi erődet pihentető fenti remediumokra.
Tanulmányi szempontból hasznos
ez a tanítási beosztás, mert — amint
ezt a főigazgatók bőséges tapasztala­
tokkal igazolhatják — a d. u. órák,
a mikor a tanuló közvetlenül ebéd
után részesül oktatásban, vagy nyári
időben, a mikor a tikkasztó hőség
lankasztólag hat a tanulóra, tanárra
egyaránt; értékre és eredményre nézve
majdnem semmisek. És épen oly ke­
veset érnek tanulmányi szempontból
azok az órák, melyek déli időben

18. szám.
Megyei Népoktatás

való hazaérkezéstől a délután félkettő­
kor való iskolába járásig eltelnek.
Viszont azonban úgy tanulmányi, mint
önmüvelődési szempontból megbecsül­
hetetlen haszonnal jár, ha a tanuló
szabad délutánokkal rendelkezhetik,
amikor kedvtelését kielégítheti, zené­
vel, rajzzal, modern nyelvekkel, ol­
vasmányokkal foglalkozhatik és nem
kénytelen erre a célra az esti időt
igénybe venni és összes leckéit szeme
épségének rovására lámpafénynék vé­
gezni.
Ezekre vonatkozó tekintetből a
rendelet kimondja, hogy a kizárólag
délelőtti tanítási rendszer a középis­
kolákban életbeléptettessék s fölhívja
apFőigazgatókat, hogy ennek megva­
lósítása érdekében hassanak buzditólag s a törekvéseket támogassák.

Jskola fejlesztési, illetve szervezési
módozatok.
(Iskola fentartó hatóságok szives figyelmébe.)

Vármegyénk kir. tanfelügyelője
egyik város felekezeti iskolájának
rossz elhelyezéséből és felszereléséből
kifolyó hibáinak orvoslására az iskola­
székhez a következő — alkalomadtán
más isk. hatóságnak is megszívlelendő
— tanácsló utasítást intézte:
Köselebbi iskolavizsgáló eljárá­
som tapasztalataiból ezúttal csupán a
központi fiúiskolának sürgős javítást
igénylő helyzetéről emlékezem azon
célból meg, hogy a tek. iskolaszéket
és általa az iskolafentartó egyházha­
tóságát a bajoknak immár elodázhat­
lak orvoslására arra figyelmeztetés
mellett felkérjem, hogy a már évek
során át sürgetett orvoslásnak netán
további késedelme az 1907. évi XXVII.
t.-cikk rendelkezése folytán most már
azon veszélylyel járna, hogy az iskola
által nagy mértékben élvezett állam­

18. szám.

segélyek, amelyek megtartásának elő­
feltétele (conditio sine qua non) a
törvénynek, egészségi és nevelésok­
tatási követelményeknek megfelelő el­
helyezés és berendezéséhez van kötVe:
elvonatnának.
A központi fiúiskola épülete és
bebutorzása tarthatatlanul rossz. Már
maga a piacon, vendéglő és posta
nagy forgalmi vonalán és a közkút
közvetlen közelében elhelyezés sok
tekintetben hátrányos és kifogásolandó,'
de ez magában nem képezne okot
iskola építésének feltétlenül sürgeté­
sére. Azonban az összes termeknek
alapterületében és fölötte szűk volta,
। a világításnak legtöbb tanteremben
’ elégtelensége, részben rosszul is el; helyezettsége, a talajnak több terem: ben téglázással fedése, a padlózol!
talajok burkolatának pedig korhadt
volta már egészségi, rendtartási és
nevelésoktatási szempontból súlyos
beszámítás alá esik és (a padozást
kivéve) helyrehozhatatlan is. E mellett
a termek egyrészének kicsinysége azzal
a hátránynyal is jár, hogy három tan­
terem csupán 30—32 növendék be­
fogadására elégséges, 40 növendékkel
benépesítés már túlzsúfoltságot idéz
elő s igy az államsegélyes tanerők
kihasználása alig felényi ezen osztá­
lyokban, három más osztályban majd­
nem kétszeres az egy-egy tanerőre
bízott osztály létszáma; mindkét arány­
talanság az elhelyezés rossz voltából
ered, és mindkettő kockáztatja az
államsegély élvezhetését. Ez az adót
csak az anyagi hátrányt fejezi ki; a
a nevelésoktatási hátrány abból tűnik
ki, hogy még most három tanterem
csak fél népességgel, másik három
tanterem pedig tulzséfoltsággal tűnik
föl; kilenc megfelelő tanterem léte
esetén a központi iskola épületbejáró
növendékek létszáma szerint épen 64
jutna egy teremre, tehát minden tan­
terem arányosan kihasznált és bené­
pesített volna.
A központi fiúiskolának ily~tür1 hetlen elhelyezése mellett nagy, de

Megyei Népoktatás

könnyebben helyrehozható hátránya
legnagyobb részben rossz bebutorzása.
Minthogy bármely iskolaépületben és
teremben ugyancsak jó bútorok behelyezhetők: a tűrhetetlen rossz bú­
torzatnak szabványszerü bútorokkal
haladéktalanul kicserélését kötelessé­
gem arra figyelmeztetéssel sürgetni,
hogy miután az 1907. XXVII. t.-c. végre­
hajtása tárgyában kiadott 76000|1907.
sz. utasítás V. függeléke felsorolja 15.
tétel alatt mindazon kellékeket, ame­
lyek hiánya az államsegély elvonását
teszi indokolttá! az 1—15. alatt fel­
sorolt összes butorzati tárgyakat, úgy
amiként az V. függelékben megkivánvák, haladéktalanul megrendelni és a
felől engem oly jelentésben értesíteni
szíveskedjék, amely alkalmas leend a
minisztériumba bemutatásra abból a
célból, hogy az iskolatantermek butorzásra tekintettel megfelelőkül igazol­
tassanak.
Főleg az iskolapadok tűrhetetlen
rosszak a legtöbb tanteremben ; magas
tetejüek, keskeny Írólappal bírnak, az
asztalszél és p^dszél közötti távolság
igen nagy (plus distantia). A hivat­
kozott függelék 3. pontjában ajánlott
kettős ülés, de kivételesen legnagyobbul megengedett négyes ülés
helyett 12 ülésesre szánt hosszúak,
gerendázattal elválaszthatlanul építet­
tek s igy nem bírnak álványnyal,
nincsenek 2 oldalon festve és vona­
lazva, nem bírnak kréta és szivacs
tartóval.
Szekrények, köpőcsészék,
kályhaellenzők, függönyök, hőmérők,
tintatartók és lábtörlők nincsenek.
Mind e hiányok már most aként pó­
tolhatok, hogy a butorzati felszerelés
a megfelelő uj épületben is használ­
ható lesz.
Bár a könnyű kivihetőség szem­
pontjából csupán a bebutorzás hala­
déktalan foganatosítását kérem most;
a megfelelő építkezésnek is haladék­
talan előkészítését kérve, hogy legalább
1911. szeptemberre már most biztositott legyen az iskoláknak jó elhelye­
zése.

j

A központi fiúiskola telkének
megfelelő telkekkel kicserélését nem­
csak az elől említett elhelyezési hát­
rányok miatt, hanem azért is ajánlom,
mert mig egyrészről a meglevő épü­
letnek célszerű átalakítása kizártnak
tekinthető, másrészről maga a telek
sem felel icéljának meg, mióta a mező­
gazdaság törvény kötelező tantárgyul
rendeli minden nyilv. elemi iskolánál
a kertészet^ és háztartási gyakorlatok­
nak iskolakertben foglalkoztatással való
tanítását. Már maga a gazdaságtan!
tárgyak ily gyakorlati tanításának
hiánya elég ok lenna az államsegély
megvonására,
s
emellett
a
népiskolának életre való
nevelé­
sét nem is láthatjuk biztosítottnak
iskolakerti gyakorló foglalkoztatások
nélkül.
De kert a meglevő telken ' nem
létesíthető, sem e megfelelő telek
kerttelepnek hozzászerzésével ki nem
bővíthető.
Nemcsak.ebből az érdekből, de
a népoktatás helyes szervezésének és
fejlesztésének nagy fontosságánál fogva
is ajánlom a központi fiúiskolának a
főtérről eltávolítását. Ugyanis ha semmi
egyéb érvetnem említek; egymagában
azon megdöbbentő tény eléggé fel­
tünteti az eddigi helyzet tarthatlán
voltát, hogy mintegy 800 mindennapi
tankötelestől, kik közül azonban mint­
egy 600 jár iskolába; csupán 30 tan­
köteles fiú jut a népokt. törvény azon
áldásához, mely neki minden napi
iskolai hat osztály végzését biztosítja.
Ennok a lesújtó ténykörülménynek
főoka az iskolának rossz elhelyezése,
központosítása ami eredményezi, hogy
az I-II. osztályoknak ötszörös párhu­
zamosítása vált szükségessé akkor’
midőn az egyetlen VI.. osztály néptelen. Szíveskedjék fontos megfigyelés
tárgyává tenni és az iskola fentartó
hatóságok által sürgősen keresztülvi­
tetni
a
tankötelesek
törvény­
szerű
oktatása
érdekében
az
iskolának
lehetőleg
négy
legalább három önálló iskola

4.

,

Megyei Népoktatás

18. szám.

önálló tantestületekkel és igazgatással ; már nem bír első fontosságú jelen­
szétosztását. E célra a párhuzamos téssel; mig az eddigi tanterv mellett
alsó osztályok szolgálhatnak gócpon­ • az osztott népiskolák is nagyon sok
tokul. Bár az áll. és közs. iskoláknál kívánnivalót hagytak hátra, az uj tan­
40 éves tapasztalás úgy nevelési- mint terv szerint a részben osztott, esetleg
oktatási szempontból előnyősnek bi­ az osztatlan iskola és több tanítási
zonyította a fiuk és teányok együtt és nevelési eredményt biztosit. Nem
oktatását,
mégis
az
iskola kell tehát a kisebb iskolai körzetek
eddigi
fejlődésirányának
figye­ szervezését aggodalommal tekinteni,
lembevételével egy közp. fiú és egy sőt a más-más körzetbeli lakosság és
közp, leány iskolának külön tantestü­ gyermekesség adott helyzetéhez alkallettel és igazgatással fentartását lehe­ mazkodóbbakká kell lennünk a külön­
tőnek tartom; sőt a kifejlesztendő kü­ féle iskola körzetek módszerét és
lön iskola körzeteknek is egyelőre tanítását. Pl. a központi fiúiskolának
csak kereteit óhajtanám megállapittatni és a közp. leányiskolának növendékei
akként, hogy 4—6 átmeneti éven ke­ nagyobbrészben oly családokból fog­
resztül a külvárosi iskolák csak pár- ' nak kikerülni, amelyeknek törekvésük
huzamos alsó osztályok legyenek, ' arra való tehetséggel biró fiugyenn/
mégis az eddigi I-II. osztályok helyett : keiknek gymnáziumban, leányaiknak
mindjárt III. majd IV. osztályokra ki- : polg.
iskolában továbbképeztetésc.
fejlesztéssel; csak ez az eljárás fogja ; Nyilvánvaló, hogy a központi fiués le­
biztosíthatni a törvény által kötelezet­ ányiskolának tanítási módszere, részben
ten elrendelt hat elemi osztály végzé­ tanítási anyaga és tanítási menete is
sét minden tankötelesre nézve.
más kell, hogy legyen, mint a gazd.
Állami iskolai szervezéseink föltte életmódra nevelő külvárosi iskoláké­
előnyösnk s igy kívánatosnak igazol­ nak, amelyek a tanítás középpontjául
ták minéltöbb önálló-körzet szervezését a mindenkori időszerű foglalkoztatást
és igazgatását, főleg a tanítás gya­ (munkát) teszik és concentrikusan
korlati, gazdasági irányának és érté­ ebből vezetik le vagy legalább ehez
kének fokozása szempontjából. Erre fűzik a többi közismereteket.
való tekintettel a tek. iskolaszéknek
Nem kizárt, sőt a helyi viszonyok
felkaroló figyelmét egy igen fontos közt valószínű oly fejlődés, hogy pld.
kérdésre kérem ki.
a központ határszéléül a dévaványai
Már elvileg elfogadott s gyakor­ és turkevei utcát vevén, az azon kívül
latilag is közelebb keresztülviendő elterülő körzet gyakorlati iránya az ott
lesz a tiszántúli ref. egyházkerület : csoportosuló iparos lakosság érdeké­
népiskolai tantervének az áll. tanterv hez képest a kézügyesitő munkákra
szerint reformálása, nekünk tehát uj és a rajzra fog természetes fejlődés
iskolaszervezéseknél ezt a közeli ör­
szerint kiválóbb súlyt helyezni. A meg­
vendetes jövőt keik szem előtt tarta­ levő többi utcai iskolák közül alakít­
nunk. Az uj tanterv a tanítás gyakor­ ható uj körzetek tanítása valószínűleg
lati irányát, az induktív foglalkoztató
a szülők foglalkozásához hépest me­
módszert, a természeti és ügyességi zőgazdasági irányúvá lesz. Végre fö­
ismeretek és készségek nagyobb gon­ lötte kívánatos lenne egyrészt a nép­
dozását és a gyakorlati életre, a>egéletmód és nép-táplálkozás javítása,
élhetésre előkészítést a régi taritervnél sokkal nagyobb mérvben/7teszik másrészt, a nép- s főleg asszonyai
keresetképességének fokozására és az
lehetővé és szükségessé- Az így szeregész városi közönség háztartási igévezett és vezetett iskoláknál a teljes
( nyeinek jobb kielégítésére egy oly
megosztottság, hat osztálynak hat tan­ । iskola körzetnek kijelölése, felállítása
erő által hat tanteremben vezetése
1 és fejlesztése, amely a mezőtúri uj-

18. szám.

Megyei Népoktatás

városi áll. iskola nagyon megszívle­
lendő példájára kertészeti gyokorló
irányú nevelésoktatással szerveztetnék
és megfelelő inductio módszerrel ve­
zettetnék. Melegen ajánlom, hogy e
csak 2. évében működő „városszéli"
tipusu áll. iskolát tekintsék az érde­
keltek minél többen meg, hogy meg­
győződjenek minden városban egy-egy
ily „városszéli népiskola" fentartásának áldásos’voltáról.
|

Félti a nőiességet és a családi
élet .meghittségét.

Különben felszólalása háromne­
gyed részében nekem ad igazat, a
negyedik negyedrészben pedig úgy
okoskodik^ hogy minek annyi jog a
nőknek, mikor még a férfiaknak sincs
elég jugok. Előbb azokat fogják kivívni, azután kerül , reánk a sor.

Megható sorrend.
De miért ne lehetne ezt a küz­
Válasz a hozzá­
delmet együtt, egymás mellett ésegyidőben folytatni? Aki maga is jogokért
szólásokra. | küzd,
jobban tudja méltányolni másPolemizálni nem szeretek, nem is I nak a jogait is.
Ebben a küzdelemben pedig a
szoktam, de most mégis kénytelen va­
gyok vele, mert felhívásomhoz olyan i nőiesség nem vész el. Gondoskodnak
hozzászólások történtek, melyekre némi । arról a mérsékeltebb elemek.
magyarázatot kell adnom.
Én magam is’ a legfőbb elvül
Felhívásommal úgy látszik da­ állítottam fel, hogy a nőnevdés*öda^
rázsfészekbe markoltam, mert egy­ irányuljon, hogy"a nők pályaválasztása
szerre nagy zugás * és csipkedés ne történjék a nőiesség rovására.
támadt. Szóval és írásban kaptam
Legmélyebb meggyőződéssel, sőt
megjegyzéseket és bírálatokat, hol i majdnem fanatikusan hiszem, vallom
mellettem, hol ellenem, a szerint, ' és hirdetem, hogy a nőnek legelső és
hogy ki hogyan értett meg, vagy nem l legszentebb hivatása és joga a hitértett meg.
I vesség és anyaság Akinek ez osztályÁlláspontom eléggé ismeretes I részül jutott, tegye össze hálaimára a
ismerősöm előtt, azért most itt csak j kezét és. csak azon iparkodjék, hogy
'azokra a hozzászólásokra felelek, a i ezt az igazi hivatását legtökéleteseb­
'melyek a Népoktatásban jelentek meg. ben betölthesse.
Először Gy.-né csevegett kedve­
De hányán és hányán nem érsen és egy komoly munkában eltöltött i hetik el ezt.
élet tapasztalatai alapján. Nem isme­
Hányán hullatnak titkon* és nyil­
rem őt, valószínűleg ő sem ismer ván keserű könnyeket egy soha meg
személyesen, de mint minden kenyér­ : nem alkothatott, vagy már megalkotott,
kereső munkával foglalkozó müveit i de újra rombadőlt családi tűzhely .
nő, helyesli elveimet.
■ miatt. Ha az a sok könny mind egy
Ezért csak köszönetét mondhatok csomóba gyűlne, nagyobb folyó lenne
neki.
a Dunánál.
De már Tóth. József collega ur­
Azután mégis le kell törülni a
nák ugylátszik aggodalmakat okoztam. ■ könnyeket és felvenni a küzdelmet, a
*
i

6.

Megyei Népoktatás

harcot az élettel és ennek ^gfélelmesebb jémével, a szegénységgel.
£zt írja cikkíró, hogy a Pesti
Hírlap hajlandó megadni az önálló
foglalkozással biró nőknek a férfiak' kai egyenlő választójogot. Ezt ő is
aláirja. Miután pedig én sem kívánok
mást, s velem együtt ezer müveit nő
ugyancsak ennyit, tehát itt sincs ok
túlzott aggodalomra.
Különben pedig ezt a fontos kér­
dést nem lehet máról holnapra el­
intézni.

18. szám.

HÍREK.
JMájus 2. Magyarország ezeréves
fennállásának emlékünnepét az idén js
méltóan ünnepelik meg az iskolák.
Milliók és milliók fohásza száll e na­
pon az Egek Urához. Tartsd meg
Isten továbbra a szeretett Magyar
Hazát!“

Gyermek hangverseny. K szol­

noki „Constantin" rk. iskolanövedékei
a tanítótestület vezetésével május 5-én
d. u. 5 órakor a Kossuth-Szálló nagy­
Ennek is, mint minden nagyobb termében 1 kor. beléptidij mellett jotársadalmi és politikai változásokat tékonycélu gyermekhangversenyt ren­
előidéző kérdésnek, érni kell. Mikor deznek. A sok élvezetet ígérő műsor a
teljesen megérve és kialakulva elő­ ; következő: 1. Himnusz. Énekli a Contérbe lép, akkor úgy sem lehet már
stantin iskola gyermekkara. — 2.
többé sem elmellőzni, sem elfojtsni. Daloljunk. Irta: Gyenes Józsefné. (rk.
Most csak annyi a cél, hogy le­ tanitónő, lapunk agilis munkatársa).
gyenek a parlamentben komoly pár- ' Szavalja: Paál Adél III. 0. t. — 3.
tolói az ügynek, akik napirenden [ A nyugalom. Zenéje Mozarttól. Énekli
tartsák ezt a kérdést is.
a Constantin iskola gyermekkara. _,
Különben pedig már most is 4. Meséljünk. Felolvassa: Gyenes Jó­
annyira befolyásolják és irányítják a zsefné. — 5. Bébé valcer. Szerzetté:
nők a választásokat, hogy az a csekély Kleineck R. Zongorán előadja: Har­
számbeli különbség a mi a tényleges sány! Annuska I. kér. áll, leányiskola
szavazásuk által előáll csak előnyére IV. o. t. — 6. Az egy„g“. Irta: Krüszolgálhat a munkás női társadalom­ nerné, Boár Lívia tanitónő. Előadja:
nak és semmi esetre sem csinálhat Szalontai Juliska III. o. t. — 7. Isten
Luczifer fantáziáját is meghaladó ka­ veled. Zenéje Erkel F. Sarolta c. dal­
művéből. Énekli a Constantin iskola
tasztrófát.
A családi élet szentségét és meg­ gyermekkara. — 8. A megfagyott
hittségét pedig csak erősbiteni és nem gyermek. (Melodráma) Szövegét irta
feldúlni fogja az általános műveltség­ Gyulai Pál. Zenéjét szerzetté Sopronyi
nek kijáró jogok bővítse. S ha ez (1 rájer) Adorján Constantin iskolai
mégis egy néhány zsarnoki hajlamú tanitó. Szavalja a szerző zongorakiséférjnek a körmére koppant, azért nem retével Pomázi Erzsébet VI. o. t. —
szükséges az egész férfinemnek fel- 9. A gyerek. (Monolog) Irta: Domon­
kos István. Előadja Varga Erzsébet
jajdulni.
V. o. t. — 10. Hazaszeretet. Ének
özv. Werknerné,
duó. Szövegét és zenéjét szerzetté
Longhy Irma.
Sopronyi (Trajer) Adorján. Éneklik a
$

18. szám.

Megyei Népoktatás

szerző zongorakiséretével: Seres Ilona
V. 0. t. Bodzsár József VI. 0. t. _
11. Élőkép. -— 12. Tavasz. Zenéje
Szögedi Endrétől. Énekli a Constantín iskola gyermekkara.
A jövedelem 20%-a a Szolnoki
Tanítói Otthon javára, 80%-a pedig
a Constantin iskolai szegény tanulók
segélyezésére lesz fordítva.
Bizton hisszük, hogy e nemescélu
nagyszabású gyermekhangversenyre a
vidéki kartársak közül is sokan fog­
nak megjelenni.

7.

j előharcosának szerkesztésében jelent
' meg és tartalmazza. mindazon tudni­
valókat, a melyek a magyar fürdők
és nyaraló-telepek tekintetében a füri dőző és nyaraló közönséget érdeklik.
■ A díszes kötet részletesen illusztrálva
; ismerteti a magyar fürdőket, gyógyí helyeket nyaralótelepeket, szanatóriu1 mókát, víz- és magángyógyintézeteket,
nemkülönben a hazai ásványvizeket.
A pompás díszmunka szerkesztője va­
lóban megérdemli a legteljesebb el­
ismerést ezen hazafias vállalkozásáért,
egyesületi rgulatság. A mert a Magyar Fürdőkalauz hivatva
boldogházai ifj. egyesület május 1-én ; van arra, hogy a nagyközönség előtt
az áll. iskola növendékeiből szervezett ; helyes világításban mutassa be a ma­
iskolai zászlóalj javára májusi mulat­ gyar fürdőket és ezáltal gátat vessen
ságot rendez. Isten segitse a tanítót ' a magyarságtól a külföld fürdőibe és.
és az egyesületet nemes törekvésében. । külföldi ásványvizekért kiözönlő sok
Közigazgatási bizottsági ülés 1 milliónak. A diszmüvet, mely határomájus 11-én fog~a-megyeszékház bal­ í zott nyeresége irodalmunknak, ajánljuk
■ figyelmébe a fürdőző közönségnek,
oldali termében megtartatni.
mert ezen a maga nemében egyedül
jT lőcsei kiállításra kiránduló
i álló munka tüzetesen ismerteti a hazai
szolnoki állami óvónők költségeinek
। fürdő- és forrásviszonyokat. Az ilyen
fedezésére 120 korona segélyt utalvá­
i munka valóban megérdemli, hogy a
nyozott a vall, és közokt. Minister.
. fürdő- és forrástulajdonosok támogasjTllamsegélyezések. A mező­ ' sák, hogy minél szélesebb körben
túri iparostanonciskola részére 1500 I terjeszthessék a hazai fürdőket és ásK — a kisújszállási ip. tan. iskolának > ványvizeket. A magyar fürdőkalauz
400 K a szolnoki kereskedőtanonc­ ! elhelyeztetett a vasúti és hajófülkék­
iskola részére pedig 500 K segélyt.
ben, várótermekben, szállodákban, ká­
Fekete Lajos jászkiséri ref. tanítónak véházakban, orvosoknál, fogorvosoknál
pedig 200 K I. korp. államsegélyt en­ és kaszinókban, nemkülönben meggedélyezett a közokt. kormány.
! küldetett a gyógyszerészeknek is, MegJT fürdők Könyve. Egy hézag­ | rendelhető a Magyar Fürdőkalauz
pótló díszmunka, mely a nagyközön­ í kiadóhivatalában, Budapest, VI., Eötségnek ép úgy, mint az orvosnak i vös-utca 36.
nélkülözhetlen, — a „Magyar Fürdő­ I
^lurl^evei tarján estélyek. A
kalauz" ötödik kiadása hagyta el a
napokban a sajtót. A rendkívül dí­ ; turkevei áll. polgári fiú és leányiskola
szesen kiállított figyelemre méltó mü a legtökéletesebben tölti be nemzet­
Erdős József-nek a hazai fürdőügy nevelői hivatását. Élvezetes, kedves
egyik legalaposabb ismerője — és formában rendezett szórakoztató és

Megyei Népoktatás

ismeretterjesztő előadásaival teljesen
meghódította magának a város közön­
ségének minden rétegét.
A napokban tartott utolsó esté­
lyén valósággal ünnepelte a közönség
az intézet vezetőségét. Farkas ^Imré
igazgatót, ki ezen estélyek megterem­
tője s lelke, többször szeretetteljes
ovációban részesítették. — Csak el­
ismerés illeti beható kulturmunsságáért a derék tantestületet. Turkeve
pedig hálát adhat nagy fiának, ki ily
nemes kulturintézettel s tanári és tanitónőí testülettel ajándékozta meg
szülővárosát.

rnejöfurt áll. ísk. tanulón szolnoki ki
rándulása- A mezőtúri kült. IX. sz. áll. isk.
növendéke Schröder M. tanitó vezetése alatt
a 29-én tanulmányi kiránduláson volt Szol­
nokon. Megtekintették a villany és vizmü
telepet, a művész kolóniát Anonymus szob­
rával, a Zagyva torkolat és kikötőt, hídépí­
tést, megyeházat, honvédemléket, templomo­
kat, víztornyot stb. Az érdekes kirándulásról
jövő számunkban számol be a vezető agilis
derék tanitó.

h legújabb képDiselőjelölf a breznóbányai és vocsi mackók jelöltje, Dörmögö
Dömötör tekintetes ur; most kiáltatták ki
jelöltjükké a mackók, nagy irigységére Hörpentö bátyának, aki még most is sejpit attól
a pofontól, melyet a lopott puskától kapott,
mikor el akarta sütnli. Minderről részletes
tudósítást közöl Sebök Zsigmond, Benedek
Elekkel együtt szerkesztett képes gyermek­
lapjának, a Jó Pajtásnak legújabb, május
elsei számában. Olvasható még ebben a
számban Endrődi Sándor és Szabó Endre
verve. Pásztor József elbeszélése, emlékezés
Endrődi Sándor gyermekkoráról, Benedek
Elek székelyföldi utasása és apró meséje
Bihari Ferenc sportcikke a labdarúgásról’
tarka krónika, Rákosi Viktor regénye, a szer­
kesztői üzenetek, rejtvények. A „Jó Pajtás",
előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre
5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér
megrendelhető a kiadó Franklin-Társulatnál
(Budapest, Egyetem-utca 4. sz.), mely kívá­
natra ingyen küld mutatványszámot.

18. szám.

Hivatalos rész.
1325.

A tek. goig, és el.isk. tantestületeknek.
Ez az esztendő a „Legnagyobb
magyar" Széchényi István emlékének
éve. Az évzáró vizsgálatok is alkal­
mat nyújtanak a nagy alak emléké­
nek a növendékek lelkében megörö­
kítésére, ha a vizsgálati jutalomköny­
vek között helyet foglal Gaál Mózes
„Mesék a legnagyobb magyarról" cí­
men kisebb gyermekek és Benedek
Elek „Széchenyi István" címmel a
nagyobb tanulók számára irt könyve.
Az előbbi egy koronáért, az utóbbi 1
korona 50 fillérért rendelhető meg az
Aetheneum kiadó társaságnál, amely
tömegesb megrendelés esetén az is­
koláknak adni szokott árkedvezmé­
nyeket megajánlta.
Szolnok, 1910. április 25-én.
Eötvös K Lajos
kir. tanfelügyelő.

Szerkesztői üzenetek.
Többeknek- Hiányzó lapszámukat a
kiadó Róth Dezső urnái tessenek megrekla­
málni. ti. áll. tanitó Jászberény. Közlemé­
nyét fentartjuk azon esetre, ha az illető ur
még egyszer kotnyeleskedni próbálna. Kár,
hogy egy héttel előbb nem jött. — S. D.
Csépa- Sajnos, dolgozata nem aktuális, de
meg olyan iskolai dolgozatszerü. Kérünk ön­
állót, jobbat. Üdvözlet. — T. J. Sokaknak
feltűnt már a dolog, hogy a vármegyei ta­
nítótestület központi vezetősége működésének
semmiféle mozzanatáról nem ad hirt a testület tagjainak. Mi sem kapunk értesítést soha­
sem s igy semmit sem közölhetünk. Tessék
kérését az elnökséghez benyújtani, b hátha
igénybe veszik e célra a hivatalos lapot.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Nyomatott . kiadó RÓTH DEZSŐ Hny^mdáTába^olookoo

8

Megyei Népoktatás

ismeretterjesztő előadásaival teljesen
meghódította magának a város közön­
ségének minden rétegét.
A napokban tartott utolsó esté­
lyén valósággal ünnepelte a közönség
az intézet vezetőségét. Farkas Imré
igazgatót, ki ezen estélyek megterem­
tője s lelke, többször szeretetteljes
ovációban részesítették. — Csak el­
ismerés illeti beható kulturmunsságáért a derék tantestületet. Turkeve
pedig hálát adhat nagy fiának, ki ily
nemes kulturintézett^ s tanári és ta­
nítónői testülettel ajándékozta meg
szülővárosát.

mezőtúri áll. isk. tanulók szolnoki ki
ránüulása. A mezőtúri kült. IX. sz. áll. isk.
növendéke Schröder M. tanitó vezetése alatt
a 29-én tanulmányi kiránduláson volt Szol­
nokon. Megtekintették a villany és vizmü
telepet, a művész kolóniát Anonymus szob­
rával, a Zagyva torkolat és kikötőt, hidépitést, megyeházat, honvédemléket, templomo­
kat, víztornyot stb. Az érdekes kirándulásról
jövő számunkban számol be a vezető agilis
derék tanitó.

18. szám.

Hivatalos rész.
1325.

»•

______________

Szolnok, 1910, május 14^

20. szám

JÁSZNA6VKUNSZOLNOK-

A tek.. goig, és el.isk. tantestületeknek.

Ez az esztendő a „Legnagyobb
magyar“ Széchényi István emlékének
éve. Az évzáró vizsgálatok is alkal­
mat nyújtanak a nagy alak emléké­
nek a növendékek lelkében megörö­
kítésére, ha a vizsgálati jutalomköny­
vek között helyet foglal Gaál Mózes
„Mesék a legnagyobb magyarról“ cí­
men kisebb gyermekek és Benedek
Elek „Széchenyi István“ címmel a
nagyobb tanulók számára irt könyve.
Az előbbi egy koronáért, az utóbbi 1.
korona 50 fillérért rendelhető meg az
Aetheneum kiadó társaságnál, amely
tömegesb megrendelés esetén az is­
koláknak adni szokott árkedvezmé­
nyeket megajánlta.
Szolnok, 1910. április 25-én.
Eötvös K Lajos
kir. tanfelügyelő.

h legújabb képDiselőjelölt a breznóbányai és vocsi mackók jelöltje, Dörmögő
Dömötör tekintetes ur; most kiáltatták ki
jelöltjükké a mackók, nagy irigységére HörSzerkesztői üzenetek.
pentő bátyának, aki még most is sejpit attól
a pofontól, melyet a lopott puskától kapott,
mikor cl akarta sütni. Minderről részletes
tudósítást közöl Sebők Zsigmond, Benedek
Többeknek- Hiányzó lapszámukat a
Elekkel együtt szerkesztett képes gyermek­ kiadó Róth Dezső urnái tessenek megrekla­
lapjának, a Jó Pajtásnak legújabb, május málni. tt áll. tanító Jászberény. Közlemé­
elsei számában. Olvasható még ebben a nyét fentartjuk azon esetre, ha az illető ur
számban Endrődi Sándor és Szabó Endre még egyszer kotnyeleskedni próbálna. Kár,
verve. Pásztor József elbeszélése, emlékezés hogy egy héttel előbb nem jött. — S. D.
Endrődi Sándor gyermekkoráról, Benedek Csépa. Sajnos, dolgozata nem aktuális, de
Elek székelyföldi utasása és apró meséje
meg olyan iskolai dolgozatszerü. Kérünk ön­
Bihari Ferenc sportcikke a labdarúgásról’ i állót, jobbat. Üdvözlet. — T. J. Sokaknak
tarka krónika, Rákosi Viktor regénye, a szer- 1 feltűnt már a dolog, hogy a vármegyei ta­
kesztői üzenetek, rejtvények. A „Jó Pajtás", nítótestület központi vezetősége működésének
előfizetési áia egész évre 10 korona, félévre semmiféle mozzanatáról nem ad hirt a testü­
5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, let tagjainak. Mi sem kapunk értesítést soha­
megrendelhető a kiadó Franklin-Társulatnál sem s igy semmit sem közölhetünk. Tessék
(Budapest, Egyetem-utca 4. sz.), mely kívá­ kérését az elnökséghez benyújtani, b hátha
natra ingyen küld mutatványszámot.
igénybe veszik e célra a hivatalos lapot.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Nyomatott . Hadi RÓTH DEZSŐ Uo^nyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
fl kir. Tanfelugyeloseg es a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: [ ' évre ® kóronal /2. >> d
„

Szerkesztik :

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

„tanitók a parlamentben.“

Tóth István

Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

। első sorban a kerület érdekeit tartsa
j szem előtt sőt a t, választópolgárok

Ezen a címen az ország néhány magán ügyeiben is lósson—fusson.
tanügyi lapja még a most lefolyó vá­
A mai választási rendszer mellett
lasztások előtt arra buzdította a ma­ tehát naivság azt kívánni, hogy tanitó
gyar tanítóságot, hogy közóhajja! és mint első sorban a tanítóság érdekei­
közköltségen juttasson be egy vagy nek szószólója kerüljön be a képvi­
több kollégát a parlamentben.
selőházba. Ezt csak az esetben érjük.
S csodálatos, hogy ennek a hal­ meg, ha majd az ország különböző
va született eszmének akadtak oly érdekeit és munkakörét szolgáló tisztlelkes hívei is akik nem csak „lelkűk I viselők számarányuk szerint jogositva
egész melegével “ de a létesítendő lesznek a saját kebelükből s csakis a
pártkassza részére beküldött egy-két saját szavazataikkal képviselőt küldeni
koronával is segítik (jobban mondva az országházba.
*
segítenék) a tanitók képviselőjelöltjét.
Tegyük tel még azt is, hogy
Tegyük fel, hogy a tanítóság ösz- akadna kerület, mely a tanítóság egye­
szessége azt határozná, hogy legalább teme által reáoktrojált jelöltet, mint a
három tanitóember is legyen a kép- tanítóság jelöltjét megválasztaná: (ilyen
viselőházban, tegyük fel azt is, hogy abszurdumot elképzelni!) vájjon hon­
a szükséges alkotmányos költségeket nan tartaná el szegény képviselőnk
* .is összehozná a lelkesedés kérdem, magát és családját a képviselői fize­
hogy ennek dacára melyik választó­ tésből a mai drága világban? Felel­
kerület volna az, amelyik respektálná jenek erre a kérdésre velem együtt
a tanitók kívánságát, melyik kerület azon kollegáim a kiknek a felesége is
vvlna az a bolond, amelyik egyedül „húzza a nagy fizetést" s még is szű­
a tanítóság részéről ajánlott s nya­ kén telik a legszükségesebbekre is.
kara küldött kollegánkat még csak jeA melyik tanítónak ambíciója a
öltjéül is fogadná? Egyik se. Miért? képviselőség: ha svádája és pénze
Mert valamint a tanitóságnak az az van hozzá, az a kollégák ismert (?) tá­
óhaja, hogy a megválasztandó tanitó- mogatása nélkül is azzá lehet, s ha
képviselő a mi ügyünkért éljen, küzd­ csakugyan azért óhajtott a honatyák
jön a parlamentben, úgy a kerületek közé jutni, hogy legelsősorban a tamindenike azt kívánja, hogy az a kö- nisóság ügyeit fogja a szivén viselni
vet, akit ők jelöltek és választottak: úgy a mi biztatásaink, memoranduma-

20. szám.Megyei Népoktatás

Megyei Népoktatás

ink nélkül is igazi tanitó képviselő lesz
az illető, ha azonban csak a beteges
ambíció, a stréberség a tanitó man­
dátumának a támogatója s illetve fenn­
tartója, úgy — mint képviselő — leg­
feljebb lekollégáz bennünket, s örvend
a szerencsének ha elszabadulhat elő­
lünk vagy tőlünk.
Ne olyan kívánságokkal áljunk
tehát elő, amelyek legfeljebb egy-egy
lesajnáló mosolyt szereznek számunkra,
de az egymás iránti kartársi szere­
tettel (ami sajnos nagyon hiányzik
közülünk) társadalmi s közéleti tevé­
kenységünkkel mindinkább hassunk
oda, hogy azok, akik arra képesek és
hivatottak: a mi rimánkodásunk és
örökös kérvényezésünk nélkül lássák
be végre, hogy csupán erkölcsi elis­
merésből még az olcsó világban sem
tudott megélni a tanitó. Ne a „hivatal­
ból" küldött tanitóképviselőtől, hanem
a népnevelésügyet s annak munkásait
méltányolni, megbecsülni tudó egész
képviselőháztól várjuk a boldogabb
jövőt!
Magyary Gyula.

Járásköri gyűlés Kunszentmártonban.
Megyénk tantestületének TiszaiAlsójárási tanitóköre f. hó 4-én nagy
érdeklődés mellett tartotta meg gyű­
lését. A járás tagjain kívül résztvett a
gyűlésen a község főjegyzője Fazekas
András több előljárósági taggal. El­
nök megnyitójában a hivatásos és
kevésbbé hivatásos tanitók működé­
sét fejtegette. Turcsányi Ilona tanítónő
a 2-ik osztályba átlépő 1-ső osztály­
beli tanulóknak a női kézimunkából
tartott gyakorlati tanítást. E gyakorlati
tanításhoz fűzött kis mese, valamint az

20. szám^

egész tanításon átvonuló eljárás azt
bizonyítják, hogy a tanítást eszközlő
tanítónő már a kezdő fokon is ügye­
sen tudja kezelni a női kézimunka
tanítást.
Szalay Zsigmond tanitó a Ill-ik
osztályban a kottajegyek ismertetését
megelőző ütemes énektanítást a kellő
sikerrel mutatta be. A tanítás bírála­
tánál nagy eszmecsere fejlődött ki,
melyből azt lehet következtetni, hogy
a népiskolák részére még mindig nincs
kiadva egy oly módszeres mű, mely­
nek alapján a tanítást egyöntetüleg
' kezelni lehetne.
Ratics Anna szelevényi áll. taní­
tónő : A szociális nevelésről értekezett.
Az idevágó kérdéseket bőven felölelte
és a kör megelégedéssel hallgatta a
I tartalmas felolvasást.
A gyűlés egyik sarkalatos tárgya
volt az elnök által kitűzött vitatétel:
A kevésbbé tehetséges gyermekekkel
szemben mily eljárást kövessen a ta­
nító, hogy azokkal is eredményesen
végeztesse az osztály részére előirt
tananyagot. E tétel helyes megoldásá­
hoz a kör tagjai majdnem kivétel
nélkül hozzá szóltak. Az általános
megállapodás az lett, hogy a kevésbbé
tehetséges gyermekekben legelőször a
tanitó szeretetteljes bánásmódja által
ébressze fel maga iránt a bizalmat és
ezekkel többet és többször foglalkoz­
zék mint a jótehetségüekkel. Azt az
eljárást pedig, hogy a kevésbbé te­
hetséges gyermekek külön padokba
vagy szakaszokba ültettessenek telje­
sen száműzni kell az iskolából.
A kör ismételten megválasztotta
elnökké: Veres Jánost, alelnökké: Horeczky Bélát, jegyzővé: Mihály Gyu­
lát, pénztárossá: Huber Bélát.

A jövő gyűlésre többen ajánlkoz­
tak úgy gyakorlati tanítás tartására
mint értekezések felolvasására.
s.

s.

nevében azon bölcs és jóindulatú intezkedéséért, hogy a nem állami ta­
nítók részére féláru jegyet engedélye­
zett.

Hieronymi Károly kereskedelmi
miniszter erre ezeket mondta:

HÍREK.

Tisztelt araim! Őszinte örömemre és
megelégedésemre szolgál, hogy azt amit tisz­
telt szónokuk mint értesülést említett, mint
véghatározatot közölhetem az urakkal, hogy
fi közig, bizottság üléséből. A vár­ tudniillik ezután az államvasuiakon az öszmegyei tanitói nyugdíj bizottság Szend- szes tanügyi személyzet legyen az akár közrey István kisújszállási gazdásági szak­ ségbn akúr felekezeti tekintet nélkül erre a
tanító, — Bányai István mezőtúri áll. minősítésre, úgy mint az állami tisztviselők­
nek, az állami közegeknek egy nagyrésze,
tanitó — és Albrecht Irma szajoli rk. | ötven százalékos díjmérséklésben részesül.
óvónő munkaképtelenségét megálla­ Sajnos, ez idő szerint ez a kedvezmény nem
pítván, nevezetteket nyugdijazandók- terjed ki a családtagokra. Nekem ugyanis
uraim, nem csak a tanítóság ügyeit kell szem­
nak mondotta ki.
ügyre vennem, nem csak azt kell szem előtt
Xukeövelői előadás. A kunszentmár­
tartanom, hogy itt egy bizonyos tekintetben
toni tantestület f. hó 4-én az ott lé­ igazság szolgáltassák, mert az a megkülön­
tesítendő polgári iskola és a Szolno­ böztetés, ami eddig megvolt, objektíve indokon felállítandó tanitói otthon javára ! kolva nem volt, hanem számolnom kell azzal

gyermekmükedvelői előadással kap­ is, hogy az államvasutak pénzügyi helyzete
csoltan mulatságot rendezett, mely al­ egyáltalán nem kedvező. Minden utazási ked­
kalommal tiszta jövedelem képen be­ vezmény pedig egy bizonyos tekintetben az
államvasutak jövedelmét csökkenti. Legyenek
folyt 291 kor. 57 fill. Ezen'jövede­ meggyőződve, hogy én a tanítóság érdekében
lemnek fele 145 K. 79 fillér megkül­ megtettem mindent amit megtenni egyáltalán
detett a kir. tanfelügyelő ur kezeihez lehetséges volt. Többet nem tehettem. De azt
a czélból, hogy az összeg rendelte­ hiszem, mindenki akkor teszi meg kötelessé­
tése helyére juttattassék. Szolnok vá­ gét, ha megtesz mindent, ami lehetséges. Szi­
ros két szülöttje Császárné Petricsek vemből kívánom, hogy a tanítóság ezzel a
most nyújtott kedvezménynyel egyfelől abba
Ilona és Kindlovits Rózsika kunszent­ a helyzetbe jusson, hogy ismereteit szaporítsa
mártoni tanítónők érdeme, hogy az ő másfelől pedig nehéz munkája után a szün­
vezetésük mellett betanult darabok elő­ idők alatt könnyebben szerezhessen jnagának
adása annyira sikerült, hogy azt köz­ üdülést. Az Isién adjon ehhez sok szerencsét!
kívánatra másodszor is elő kellett adni.
A minister szavait a tanítóság
A két derék tanítónő e téren elért lelkes éljenzése fogadta. *
működésével dicséretre nem szorul.
A jegykedvezmény megadását már
félárujegy a községi és felekezeti taní­ jó előre jeleztük lapunkban, most még
tóknak. Az országos Tanitói Szövetség azt hiszem mindnyájunk nevében is
Vázsonyi Vilmos v. orsz. képviselő tehetjük, hogy hálás köszönetét mon­
vezetésével a napokban tisztelgett Hi- dunk úgy az orsz. tanitói szövetség
eronymi kereskedelemügyi miniszternél, vezetőségének és Vázsonyi képviselő
hogy köszönetét fejezze ki a tanítóság urnák, mint az érdekeinket igazán jó-

20. szám.

Megyei Népoktatás

akarattal előmozdító Ministernek, kik । 19-ig terjedői időrs kiállítást rendezett a „Ka' lotaszegi Háziipari Szövetkezet". E kiállítás
ez örvendetes tény megteremtésével — mint a slöjd tanítás tökéletessége — is
régi óhajtásunkat valóra váltották. A érdekkel bírhat a tanitók s tanítónők előtt;
ép ezért különösen ajánljuk a kartársak
kedvezmény elnyerése iránt benyúj­ figyelmébe. Megtekintés díjtalan.
tandó folyamodások idejét lapunkban
főmunkatársunk Magyary Gyula áll.
A isk. igazgató ur egészségi állapota javulásá­
közölni fogjuk.
val megkezdte e minőségben működését. Mi­
fi továbbképző tanfolyamok a f. é. dőn ezt örömmel adjuk tudomásul, üdvözöl­
46337. sz. vall, és közokt. min. rend, jük közöttünk úgy is, mint a megyei Taní­
értelmében úgy a tanitók s tanítónő­ tótestület hivatalos kiküldöttjét.
Pünkösd napján szól a nóta — ez
ket mint az óvónőket illetőleg a költ; a czime Garay Ákos szép képének, mely
ségvetéten kívüli állapot miatt az idén Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyer­
meklapját, a jó Pajtás-t éketiti. S szól a
elmaradnak.
nóta a kedves lap többi részében is: ősz
íllamsegélyezések. Kertész János költőnk, Lévay József bájos verset mond
jászfényszarui rkath, tanítónak 800 K. benne. Zsoldos Kászló elbeszélését a mo­
gyoró tortáról, Sebők Zsigmond elmondja
fiz. kiég, és 500 K. I—III. korpótlék, Dörmögő Dömötör, a Maczkó-nemzetség dísze
Bodnár Alajos szajoli rk. tanítónak j legújabb kalandjait (most képviselőjelölt a
900 K. fiz. kiég, és Sztrakyné Kormos ’ tekintetes ur és Hörpentő bátya az ellenje-^
löltje), Csefkó Gyula ked/es történetet mond
Regina jákóhalmi rk. tanítónőnek 100 el a czinke-család pünkösdjéről, Benedek
K. III. korp. államsegélyt utalványozott Elek dallamos pünkösdi verset ir és. folytat-,
ja székelyföldi utazását, Schőpflin Aladár ér­
a vall, és közokt. Miniszter.
dekes elbeszélést mond el. Mulatságos tarka
fi Jászberény—meggyesi gazdakör, mely krónika, Bihari Ferencz czikke a vidám lab­
darúgásról, a rajzpályázat hatodik, hetedik
Czakó Gyula áll. tanitó által szervez- és
nyolcadik dija nyerteseinek rajzai. Tóth
tetett, s az ő vezetése alatt áll fönn, Andor verse a tornajátékról, tréfa Rákosi
f. hó 16-án a Lehel szállóban könyv­ Viktor regényének folytatása, rejtvények és
szerkesztői üzenetek stb. adták a rendesnél
tára javára táncestélyt rendez
jóval bővebb szám pompás és mulattató
Véglegesítés A vall, és közokt. Mi- tartalmát. A „Jó Pajtás" élőfizetési ára egész
évre 10 korona, félévre 5 korona, negyed­
nister Tuboly Jenő jászladányi gazd. évre 2 kor. 5Ó fill Megrendelhető a kiadó
szaktanítót jelen állomásán megerősí­ । Franklin-Társulatnál (Budapest, Egyetem-utca
sz), mely kívánatra ingyen küld mütattéssel gazdasági rendes szaktanítóvá •j 4ványszámot
véglegesen kinevezte.
h-}árDÍ>sgák közeledtével van szerencsém be­
cses figyelmét akiadásomban megjelenő vizsgalapokra
Jíaöarak napja. A szajoli róm. kath. már jó előre felhívni és kérni, hogy ezek megrende­
nálam eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártiskolában a milleniumi ünneppel kap­ lését
mányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek.
csolatban tartották a Madarak napját Ára 100 darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos
árat, bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak
meg. Az ünnepségben jelen volt Ko- szükségleteiket nálam szerzik be.
Tisztelettel
7{óth J)ezső könyvkereskedése
renkó A. rk. plébános iskolaszéki el­
Egy
doboz
finom iskolai toll 80 fillér.
nök hatásos alkalmi beszéddel buzditotta a növendékeket a madarak vé­
Az egri érseki r. k. tanítóképző intézet
delmére és szeretetére.
Igazgatósága.

fi vármegyei

tanítótestület jászsági

köre f. hó 24-én Jászdózsán tartja ta­

vaszi rendes gyűlését. ,

-

127909—1910. számhoz.

Pályázat.

Az egri r. k. érsesi tanítóképző
Kalotaszegi munkák kiállítása
Szolnokon. A városháza nagytermében | intézet I. osztályába az 1910—911.

Megyei Népoktatás

20. szám.

5-

iskolai évre 10 kedvezményben része­
Kolozsvári m. kir. gazdasági akadémia.
sülő tanuló fog felvétetni, akik közül 181—1910.
öt ingyenes (ebéd és vacsorából álló)
Pályázati hirdetmény.
élelmezést és öt 200 kor. segélydijat 'i
nyerhet.
A Nagyméltóságu földmivelésügyi
Folyamodhatnak olyan éptestü és Minister ur 1910. április 18-án 36430
egészséges tanulók, akik életük 14-ik szám alatt kelt magas rendeletével
évét már betöltötték, de 18 évet még elhatározta, hogy a hazánkban vadon
túl nem haladták és a gimnázium, termő gyógynövények szedésének és
reál-, vagy polgári IV. osziályát si­ értékesítésének elsajátítása végett lel­
készek és néptanítók részére 8 napra
kerrel elvégezték.
A kérvényeket az egri Bibornok terjedő tanfolyamot rendez. Ezen tan­
Érsek Úr Ö Eminenciájához kel cí­ folyamon az azon résztvevők a- gyüj^
mezni s alulírott igazgatóhoz f. évi tésre érdemes vadön termő gyógynö­
vényekkel megismerkedhetnek, azok
május hó 31-ig küldeni.
gyűjtésének, szárításának, csomagolá­
A kérvényekhez csatolni kell:
sának és értékesítésének minden rész­
1.
Keresztlevelet,
letét elsajátíthatják, ’ hogy azután ál­
2. Iskolai bizonyítványt a múlt
landó lakhelyükön, a gyógynövények
iskolai évről és a félévi értesítőt a f. rendszeres gyűjtését és értékesítését
iskolai évről,
szervezhessék.
3. tiszti orvosi bizonyítványt fo­
A tanfolyam külön erre a czélra
lyamodónak a tanitói pályára alkal­ megnyert szakemberek* vezetése mel­
mas voltáról,
lett, a kolozsvári m. kir. gazdasági
4. hatósági bizonyítványt a szü­ akadémián 1910. julius 31-től augusz­
lök vagyoni állapotáról.
tus 6-ig lesz megtartva. A tanfolyam
Folyamodók tartoznak a szabály- résztvevőit a Nagyméltóságu földmi­
szerű iskolai végbizonyítványt ennek velésügyi Minister ur veszi fel s a
megszerzése után azonnal, de legké­ résztvevők a kolozsvári gazd. akadé­
sőbb julius hó 1-ig az igazgatóhoz miában ingyen lakásban és fejenként,
beterjeszteni. Akik., felvételüket az I. -útiköltség és napidij fejében 64 kor.
osztályba minden segélyre való igény (Hatvannégy) általányban fognak ré­
nélkül biztosítani akarják, kérelmez­ szesülni. Az általány felét a tanfolyam
zék azt szintén május hó 31-ig az kezdetén, a másik felét pedig annak
intézeti igazgatóságtól, bemutatva a sikeres elvégzése után kapják kézsez.
fentebbi 1. 2. 3. sz. a. jelzett okmá­
A tanfolyamra vidéki lelkészek és
nyokat, az iskolai végbizonyítványt pe­ néptanítók összesen 20-an lesznek fel­
dig julius hó 1-ig terjesszék be.
véve. A felvételnél előnyben részesül­
Eger, 1910. évi április hó 20
nek azok, akik a hegyvidéki, felvidéki
vagy erdélyrészi ministeri kirendeltség
Venczell Ede
területén működnek s a kiket a neve­
igazgató.
zett három ministeri kirendeltség egyi­
ke erre a czélra ajánlani fog. Ezek

Hl

6.

Megyei Népoktatás

20. szám.

,
।
A levél tartalma ez:
után előnyben fognak részesülni azok !
Csendes ember vagyok. A kik ismernek,
a kik a gyógynövények termelésével
azt mondják: áldott jó természetem van. Ez
vagy gyűjtésével már foglalkoztak.

igaz is. Bosszúságot nem okozok senkinek
mert nekem se esik az jól. Senki életét sem­
miféle módon nem rövidítem meg, mert sze­
retem a magam életét. Sohasem fövök mé­
regbe. Nem törődöm a más bajával, sőt bi­
zonyos fokig a magaméval sem. Olyan va­
gyok, mint a csiga, aki egykedvűen nézi, a
mint a neki menedéket adó erdőt kiirtják és
pusztává teszik a rengeteget. Iparkodik meg­
menteni a maga parányi életét s ha talál
egy bokrocskát, hol meghúzódhat, feledve a
kényelmes régi tanya.
Élj úgy, hogy minél tovább élhess! és
„Minden órádnak leszakaszd virágát!“ Ez az
én életelvem.
Tudok örülni az életnek. Nem unatko­
zom
sehol.
Mindenütt találok szórakozást.
Kolozsvár, 1910. április hő 25-én
Ha rossz éjszakám van, nem tudok aludni:
fi kolozsvávi m. kir. gazö. akadémia nem kelek föl, nem gyújtok gyertyát, nem
káromkodom, hanem nyugodtan fekszem
igazgatósága.
ágyamban és gondolkozom. Ez is szórakoz­
tat. Ha reggel megnézem az órát, még cso­
dálkozom, hogy gyorsan elmúlt az idő.
Van azonban egy hónapja az évnek,
melyben az én nyugodt vérem is a külső
behatások alatt gyorsabb keringésbe jő. Ez a
május. Ebben a hónapban nem tudok ébren
fekvemaradni.
Most, — amint tudják — éppen május
Lapunk szerkesztőségébe a mai van és tegnap nyugtalanul töltöttem az éj­
napon egy levél érkezett, melyet alább szakát. Ez a nyugtalanság volt a mostani
egész terjedelmében közlünk. Egy elő­ kínos állapotomnak az okozója, melyből jó­
fizetőnk a gyenge akaratú emberek tanács híján nem tudom miként fogok kisza­
badulni.
bőbeszédűségével adja elő benne baAddig még csak megvoltam valahogy
ját és kér tanácsot, hogy kínos (?) hely­ fekhelyemen, mig sötét volt. De mikor az
zetéből kiszabadulhasson. Mivel szer­ első napsugár betánczolt az erősen lefüggö­
kesztőségünkben nincs ember a ki az nyözött ablakon s a verebek élénk csipogás­
ő helyzetét át tudná érezni, azért tisz­ sal, a fecskék kedves csicsergéssel adták tudtelt olvasóinkhoz fordulunk. Ha netán tudtomra a „jó időt, — nem lehetett tovább
önök között valaki ez ügyben taná­ ágyban maradnom, felkeltem és sietve felöltö^em.
csot tudna adni, az kegyeskedjék azt
Sétáltam egy kicsit a valóban gyönyörű
röviden, lehetőleg egy lev.-lapra írva minden kis madár, virág és fűszál által sze­
lapunknak beküldeni. A megfelelőket relmet ébreszlő tavaszi reggelen; de azután
közölni fogjuk.
mivel a hosszú menetben kígyózó tehéncsordá

A kik ezen tanfolyamon részt
venni óhajtnak, nyújtsák be 1910.
május 31-ig ebbeli, a Nagyméltóságu
földmivelésügyi Minister urnák czimzett kérvényüket a kolozsvári gazda­
sági akadémia igazgatóságához vagy
a hegyvidéki, az erdélyrészi, vagy pe­
dig a felvidéki ministeri kirendeltség­
hez. A kitűzött létszám betöltése után
külön miniszteri engedéllyel esetleg
a helyhez mérten olyanok is vehetnek
részt, a kik segélyre nem tartanak
idényt.

IRODALOM.

yi „Diri Dongó" 25-ik számából.

i

;
’

r

Szerkesztőség.

^agy port vert fel abba kellett hagynom a
sétálási és elmentem a hetipiacot megnézni.

20. szám.

Megyei Népoktatás

7.

Piac! Te a" kisvárosi asszonyok egy ( hanem karjain tartotta. Mikor tekinteteik ta­
részének egyedüli találkozó és szórakozási lálkoztak, — már mint az asszonyé és a
helye! Mily érdekes képet fogsz nyújtani, ha tyúké, — még nagyobb szomorúsággal pis­
megkapják a nők a szavazati jogot ?! Mikor logott a tyuk, hogy a menyecske ajkainak
majd politikai fórummá változol át! Eddig görcsös vonaglásával folytatta vissza a sírást.
Mi lehet az oka annak, hogy ez a tyuk,
. csak a kofák szoktak tieden veszekedni, ez­
melytől nehezen válnak meg piaczra került?
után majd a műveltebb nők is.
Talán nincs kenyér a háznál? Vagy beteg
Itt megjegyzem, hogy én lelkes • hive valaki, s kell a pénz orvosra, patikára? Ta­
vagyok a nők szavazati jogának. Feministább lán részeges a férj, s az kergette ide vele,
vagyok a feministáknál. Ez természetes is az hogy legyen pálinkára való ? Nem lehet azt
olyan embernél, mint én vagyok; akinek még tudni.
Eközben az élénkség a piacon a legna­
hozzá olyan felesége van, mint nekem: a
gyobb fokra hágott. Nemsokára szállingózni
Katinka. Ismerik-e? Ugy-e nem? Pedig
fognak már haza felé. A zsibaj szinte fül­
múltkor egy felolvasás keretében már említést
siketítő. Pénzcsörgés, veszekedés hangja hal­
tettem róla, de persze önök nem tartották ér­
latszik ki az általános lármából.
demesnek arra egy tudósítást beküldeni.
A menyecske még mindig ugyanazon
Katinka csókos szájú, forró ölelésü, de helyen áll. a tyúkjával. De mintha már nem
de . .. hogy is mondjam csak ? .nagyon volna oly szomorú. A tyuk is egykedvűen
kardos menyecske, aki nem tűr ellenmondást I csipegeti a nyakravaló kendő rojtjait.
Kis idő múlva egy uriasszony tart egye­
semmiben: És én meghajtok az ő akarata
nesen
feléjük. Megtapogatja a tyukat, de egy
előtt. Csak nem fogok egy gyenge nővel ve­
pillanat múlva továba megy.
szekedni. Jobb volna talán ha nekem is olyan
Ritkul a piac. Vevőt csak itt-ott lehet
természetem volna ? Ha a csalá diszentélyünk már látni. Az árusok sietve kapkodják össze
örökös perpatvat színhelye lenne ? Beismerem: megmaradt holmijukat, mert a mai napot is
ő az ur a háznál; de hisz a költők is min­ hasznos munkálkodással akarják eltölteni. Az
dig azt éneklik, hogy kellemes dolog egy idő pénz! ők is ezt tartják.
Jönnek, mennek az emberek de az én
szeretett nő rabjának lenni.
asszonyomat senki figyelemre se méltatja.
Megálltam a piac egyik kevésbé forgal­
Pedig már nagyon szeretné eladni a tyúkját.
mas helyén s figyeltem a nők élénk diskurá- Szemei aggódva siklanak végig a jelenlevő­
lását, melyet már a hatodik utcában is úgy kön, hátha akadna még vevő?! A tyuk
hallhattak, mint egy rajzani készülő méhkas nyugtalankodni kezd. Előbb a lábait akarja
kirángatni, majd szárnycsapkodással iparkod­
zümmögését.
A mint nézelődtem, észrevettem egy ro­ nék szabadulni, miközben nyakát amennyire
konszenves arcú menyecskét egy tyúkkal a csak lehet, a föld felé nyújtja.
*
Nemsokára üres lessz a piacztér, de
karján. Már ez, hogy tyúkkal állott ott, felazért lárma még mindig van. Ugyanis a ko­
. keltette érdeklődésemet, mert a piacz külön­ fák ilyenkor szokták lebonyolítani egymás­
böző sarkán álló csirkeszedőkhöz szokták közt a vásár alatt támadt lovagias ügyeiket.
vinni az eladásra szánt baromfiakat. Miért I Senki se gondol arra, hogy még eladjom
állt ez ide? És egy tyúkkal? Talán azt i Szinte nevetséges a szomorú asszony az ő
egy darab tyúkjával.
gondolja, hogy e helyen többet kap érte ?
Nagyon megszántam őt. Óvatosan kö­
Érdekes példány volt a tyuk. Tiszta rülnéztem. Nem szeretném, ha figyelnének.
mondhatnám: ragyogó tollazatú. Mintha a Megszólítottam:
Hogy adja a tyúkot ?!
gazdájának nem lett volna több; ezt az egyet
Három koronáért.
becézte, tisztogatta, szobájában tartottr. Vagy
Legalább kétszer akkora árat mondott
pedig valamelyik gyermekének kedves játék­ mint a mennyit ért, de azért szó nélkül ki­
szere lehetett! Oly mély szomorúság sugár­ fizettem a mondott összeget.
Mikor a pénz kezében volt igy szolt: t
zott ki az asszony szeméből, meg a tyúkéból
„Csak azért adtam ilyen olcsón, mer
is, ami nagyon meghatott. Többször megsi­
ez
az
utolsó. A többi már elkelt. “
mogatta a fényes tollazatot, s nem a lábánál
Lassú léptekkel távozott. Többször viszfogva lógatta lefelé, mint szokták azok, a
! szanézett, közben haragos pillantásokat vekik nem tagjai az állatvédő egyesületnek, —

8

Megyei Népoktatás

tett felém. Bizonyosan azt hiszi, nagyon ol­
csón adta el a jószágját.
Tessék! Jótékonyságot akartam gyako­
rolni, s elraboltam ennek a szegény asszony­
nak a nyugalmát, mert azt senki se fogja
neki bebeszélni, hogy jó vásárt csinált. Az ő
szemében nagy értéké van ennek a jól ápolt
jószágnak. Talán ha alkudtam volna vele
egy órát, parasztszokás szerint 10-szer elmen­
tem, meg visszajöttem volna, akkor lehet azt
hinné, hogy jól adta el, még ha sokkal ol­
csóbban veszem is meg.
Ritkán szoktam haragos lenni, de most
határozottan az lettem. Megkaptam a tyuk
két lábát és lefelé lógattam. Azt hiszem, éle­
tében még soha sem volt ily keserű órája,
mint ez, melyből a piac közepén ácsorogtam,
tétovázván bámultam a semmiségbe. No, de
nekem se volt.
Mit csináljak evvel a tyúkkal! Elvi­
gyem a feleségemnek, s ezt mondjam neki:
Edesem! Hoztam neked egy 3 koronás tyú­
kot? — Rögtön kidobna vele együtt.
Elmondjam őszintén az egész esetet?
Egy nap százszor hallanék ilyen félét: Nyulszivü ember vagy Tamás!
Ne szóljak semmit? A tyúkot bocsás­
sam világgá ? — Nem tehetem. Egy szerény
berendezésű kázban az asszony hamar észre­
veszi 3 koronának az eltűnését.
Azt mondjam: elittam ? — Rögtön
válópert indítana.
Mit tegyek?! Mit tegyek?!..
Ha a tisztelt szerkesztőség nem mutat
ebből a bajból kivezető utat, nem tudom mi
lesz! velem ? Kérem a legsürgősebben a vá­
laszt. Levelük megérkeztéig a tyúkot a pad­
láson bezártam egy ládába.
Kiváló tisztelettel
alázatos szolgája
RÁSPOLY TAMÁS

előfizető.

U. i. Boccássanak meg ha néhol
látszólag nem a tárgyhoz tartozó dol­
gokról is bőven írtam s igy drága
t idejöket kelleténél hosszabban lefog­
laltam; de azt gondoltam, hogy úgy
az én, valamint a feleségem természe­
tét, egymáshoz való viszonyunkat is­
mertetnem kell, hogy megérthessék az
én. — másnak csekélynek látszó —
bajomat és helyes tanácsot tudjanak
adni.
Fenti.
Kóró.

20. szám.

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. május 21.

JÁSZNAGVKUNSZOLNOK-

Hivatalos rész.
Jásznagykun Szolnokvármegye kir.
tanfelügyelője.

> 1386—910. tfszám.
Az összes népoktalási intézeti
j hatóságoknak és vezetőknek.
Alkalmazkodó tudomásra hivata• los másolatban közlöm a munkásbizI tositó pénztárakra vonatkozólag 614.
, eln. szám, alatt kiadott vall, és közí okt. min. rendeletet.
Szolnok, 1910. május 9.
;

EÖTVÖS K KAJOS kir. tanfelügyelő.

,
,
'
!
i
;
;
l

MÁSOLAT. A m. kir. vall, és közokt.
Minisztertől 614. eln. szám. Az ipari
és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról szóló 1907. évi XIX. t.-cikk
végrehajtása tárgyában az 1908. évi
julius hó 9-én 722. eln. sz. alatt kiadott körrendeletem (1. keb. Hivatalos
Közlöny 1908. évi 15. szám) idevo­
natkozó részének felfüggesztése mel­
lett, figyelemmel ugyanazon törvény­
cikk 41. és 189. §§-aiban foglaltakra
utasítom a hatóságok és intézetek ve­
zetőit, hogy a biztosításra kötelezett
és már bejelentett alkalmazottak után
az esedékes betegsegélyezési jájulékokat a kér. munkásbiztositó pénz­
tárhoz további intézkedésig szabály­
szerűen szállítsák be. Budapest, 1910
április 20-án. A minister helyett Mol­
nár sk. államtitkár.
1386—910. tfsz.
A másolat hiteléül:
Szolnok, 1910. május 9.
CSIKÓS JÓZSEF kir. tanf. lollnok.

Szerkesztői üzenetek.
B. I Mezőtúr. — Az egész cikket át kell dol­
goznunk., ügy fogjuk közreadni. Gy. I.-né. Tisztelet­
teljes köszönet a beküldött dolgozatokért Meléljünk
értekezést szabad benne kérnünk ? — Pálmai Jberény
Értesítését köszönjük. — Kóró. Mai számunkban
hozzuk, bár semmi kísérő levelet nem kaptunk, kü­
lönben igen jó. Köszönet! — Hollós I. Továbbképző
tanfolyamok az idén elmaradnak. Minden ilyen hirt
lapunkban esetről esetre közlünk, tehát ott tessék
mindig megfigyelni.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Nyomatott. Hadé RÓTH DEZSŐ tOnptnyamdájában Swltwkon.

.• szám. -

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület

Előfizetés: [
’

évre ® koTona/2

ti

O

„

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Csikós József

Tóth István

Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Segítsünk szegény
tanulóinkon.

hivatalos lapja.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

tük a fejünket, hogy lehetne ezen se­
gíteni. S kitaláltuk a módját, mert a
i szeretet vezetett s a szeretet lelemé­
nyes, a szeretet minden akadályt le­
„Megyei Népoktatásiunk leg-^ győz.
'
utóbbi — 19-ik — számában Neu- ;
Pénzt ugyan nem adhatunk, mert
mán Kartársunk, azon szomorú álla­ egy szegény néptanítótól pénzt ki vár?
potról panaszkodik, hogy tanügyi De úgy tettünk, mint Szt. Pál apostol,
dolgokra soha nincsen pénz. Hogy ki az alamizsnát kérü inaszakadtnak
népünknek nincs á tanügy iránti ál­ azt mondta; „Aranyom és ezüstöm
dozatkészségre semmi érzéke.
j nincsen, de amim van azt adok“ . . .
Bizony ezeket a dolgokat kész­ Mi is azt adtunk; amivel bírtunk!
ségesen aláírjuk, mert tapasztaljuk Szerény tehetségünket a gyermekek
elégszer, hogy mily sok kellemetlen közvetítésével felváltottuk az áldozat­
órát okoz, mennyire hátráltatja a ta­ kész közönség apró pénzére sa kész­
nítás . eredményét a tanulók hiányos ségesen adott fillérekből egy kis alapot
felszerelésére. Azt is tanácsolja' igen létesítettünk szegény tanulóink javára.
tisztelt kartársunk, hogy hogy gondol­
A jó Isten megáldotta munkán­
kozzunk e dologról érdemlegesen s kat, megjutalmazta fáradságunkat;
találjunk ki módot és eszközöket, szép kis alapunk lett. S a mi fő,
hogy rászoruló szegény tanítványain­ gyermekeink működtek közre s ezáltal
kat segíthessük. Igazán örülök, hogy testvériesen, szeretettel segítenek sze­
ez a cikk nem pár héttel ezetőtt je­ gény sorsú társaikon. Ez igazán lélek­
lent meg, mert akkor bizonyára abba emelő. Egy mindért, mind egyért!
a gyanúba esném,: hogy ennek hatása Szokják meg már most, hogy segíteni
alatt rendeztük f. hó 5-én tartott kell szegény felebarátaikon. Ehhez
„Gyermek hangversenyünket, mely­ hasonlóan bármelyik tantestület csenek tiszta jövedelme nagyobb részben lekedhetik. Nem épen hangversenyt
szégény tanulóink felsegélyezésére lesz gondolok én. hanem egy kis színi
fordítva.
előadást a gyerekekkel, pásztorjáték,
De mi is, mint száz meg száz mesemondó délután stb. Egyszóval
kartársunk átéreztük e pénztelen álla­ valami ügyesen összeállított szórakoz­
pot i^agy hátrányát, megesett szivünk tatást. Ezt mindenütt meg lehet tenni,
szegény kis tanulóinkon s azon tör­ csak egymást megértve, egymást tá-

Megy'ei Nép okin tás

mogatva, egymástól tanulva kezükben
a szeretet szövétnekével világítsák,
egyengessék áz utat és sikerülni fog.
Ne kérjünk mi alamizsnát, hiszen azt
úgy sem szivesen ad, sok oldalról
igénybe vett társadalmunk; hanem
cserébe adjunk mi is egy kis élveze­
tet.
Az ilyen dolognak mindig van
közönsége s filléreink lassankint öszszegyülnek és segíthetünk szegény
tanulóinkon. Nem leszünk kitéve a
hideg és rövid elutasításnak: „Nem
lehet, nincs pénz !“
Gy ... né.

Tanulmányi kirándulások.
Múlt hó 19-én, mint olvasóink
is tudják — a mezőtúri kúriai áll.
iskola 33 növendáke tanulmányi ki­
ránduláson volt Szolnokon, mint a
mely város a mellett, hogy a megye
székhelye, természeti fekvésénél fogva
is legalkalmasabb hely tanulmányi ki­
rándulásra.
Az ilyen kirándulások jelentőségét,
fontosságát már elégszer hangoztat­
tam; de meg hiszen mindnyájan tud­
juk, — pedagógusok — hogy a köz­
vetlen szemlélet alapján alkotott fogalmu, ítélet tiszta, szilárd és mara­
dandó; a gyermek gondolatvilágát
szélesbiti, kitágítja, s valaminek a
•felfogására, megértésére a lelket kész­
ségesebbé teszi, a szemléletet tökéle­
tesbiti. Mindezek pedig legfontosabb
érdekeink a nevelés-oktatásban.
Hogy azonkívül az így közvetlen
tapasztalásból szerzett ítélet mennyire
állandó^ — s a gyermek gondolat
köre mennyire tisztult, — előadó és
fogalmazási képességét mennyire javulttá lesz, Ítéljék meg k. kartársak

21. szám.

i az alább közült, a gyermekek által a
i szolnoki kirándulásról irt dolgozatból,
mely tekintettel arra, hogy HL osztá­
lyos növendék fogalmazása, igazán
■ meglepő ügyes. Persze a dolgozatban
előforduló helyesírási hibáktól eltekín। tettem.
„Szolnoki tanulmányutunkról.“ —
Reggel elindultunk a vonattal. Nyolc
órakor megérkeztünk, 9 órakor leszáll­
tunk az alcsi-pusztai állomásnál. Elő­
ször megnéztük azt a mezőt, ahol
1849-ben a magyarok megverték az'
osztrákokat. Aztán megnéztük a villámtelepet. A villamtelepen láttunk, nagy
gépeket.Aztán láttuk hogy gyújtják föl
। a villanyt, aztán láttuk a tűzoltó csö­
vet. Aztán megnéztük a vízmüveket.
Építettek egy mély kutat, mely mélyebb
í volt, mint a Tisza feneke. Abból a
kutból nagy csövekkel medencébe
)
*
vezetik
a kutban összekeverik tim। sóval. A medencében leülepszik az
iszap. A medencében a viz 10 óráig
í van, aztán átfolyik másik medencébe.
Ott is csak ülepszik. Harmadik me-'
dencében homokra eresztik.
A homok még jobban kitisztítja
onnan pedig nagy gépekkel a vizto1 ronyba szivattyúzzák, a víztoronyból
। a városba nagy csövekkel minden
I házba elvezetik. Aztán megnéztük a
müvésztelepet. A művészi elep kertjé­
ben láttuk az Anonymusz szobrot.
Aztán -átmentünk a kompon. A
kompot nagy drót kötél húzta. Láttuk
a Zagyva hogy torkollik a Tiszába,
láttuk hogy építik a hidat, aztán lát­
tunk tutajokat, aztán elmentünk a
megye házára. A megyeházán láttuk
a királynak és királynénak a fényké। pét, a legnagyobb magyar embert.
*) t. i. a vizet. (Szerk.)

21. szám:

Láttunk templomokat. A katholikus
templom tetején egy kereszt van, a
a reformátos templom tetején egy ka­
kas van, a zsidó templom tetején egy
csillag van. Onnan pedig elmentünk
az állomásra. Láttuk a kaszárnyát kí­
vülről. Az állomásnál volt egy vas,
mely csokoládét lökött ki.
*)
Láttuk a honvédemléket. Láttuk
a szabadságharc szobrát. Munkácsi
Mária III. osztály. “
íme egy III. osztályos kisleány
fogalmazása. Ami őt érdekelte, ami
figyelmét megragadta, ebben a dol­
gozatban tükröződik vissza különben
ez a legjobban sikerült leírás. Az
előttem fekvő füzetek tartalma egyé­
nek szerint változó. Egyiknek egy tet­
szett meg. másiknak más. fAzonban
annyira összefüggően s annyit egyik
sem látott és irt, mint Munkácsi
Mária.
r
'
’
Hir Ágnes ugyancsak III. oszt,
tanuló igy ir: „Először láttuk a Tisza
és a Zagyva összefolyását, aztán iáttuk s vártemplomot, vízmüveket. Elő­
ször ástak egy nagy kutat, amelyik
mélyebb a Tisza fenekénél és azután
csapokkal a kutból medencéoe folyik
és ott leülepszik. Tizóráig átfolyt a
másik medencébe és ott a timsóban
és . onnan a homokosra-és onnan nagy
gépek seeitségével szivattyúzzák víz­
toronyban. Aztán láttuk a müvésztelep kertjében, hogy egy úriember
festette a képeket és a villanytelepet.
^Azután a Tiszán kompot láttunk. A
Tiszán kompon mentünk át és az
Aranyiakat vendéglőben ebédeltünk.
Mikor a kompon visszamentünk, ak­
kor megnéztük a megyeházat, ahol
gyűlést tartottak a tudós emberek.
Azután elmentünk a vonathoz. A TiI

*) Automata.

Megy’ei N( pokta tás

szán tutaj nagy karácsonyfákból van.
A nagy hid építését láttuk, a katholi­
kus, a reformátos templomot és a
zsidó templomot, a honvédemléket lát­
tuk s a katonakórházat. Szép nagy vas­
úti állomása van, nagy' vasúti hídja,
megy 4 száz méter hosszú és két
millió koronába került. Itt született
költőnk, Verseghy Ferencz. Hir Ág­
nes III. osztály/
Látjuk, hogy ugyanazon körülmé­
nyek között egyidőben két gyermek­
nek mennyire más-más iránt ébred
fel az érdeklődése, mert bizonyos,
hogy az maradt’ meg napok múltán
is az emlékezetében. Bizonyos azon­
ban, hogy a kiránduláson látottakat s
hallottakat sohasem fogják elfelejteni.
Most hogy a leányok leírásából
egy igen jót, és a III. osztályú leány­
növendékek dolgozatai között a leg­
gyengébbet. Ezen füzetekben levő
előbbi fogalmazási gyakorlatokhoz ké­
pest ezek a dolgok hasonlithatlanul
nagy haladást, sőt ugrást mutatnak.
Bámulatos a különbség csak a leg­
utóbbi iskolai és ezen utleiró dolgozat
között.
)

(Folyt.) (aj,)

Tükör darabok.
Szeretem ezt a mi kis Megyei Népoktatás“-unkát. Elolvasom minden héten, min­
den sorát. Megismerem belőle a kollegáimat.
Közelebb érzem magamat dbzzájuk, s úgy el
el tűnődöm, egyiknek az észjárásán, a másik­
nak a ézivvHágán. •
Magam is irtani bele az általam meg­
teremtett „Tükör darabok" rovatában. Mosta­
nában hosszasabban halgattam: Megszívle­
lendő az orvosi tanácsot — legalább némiképen, — amely teljes pihenést irt elő.
Ámbár én pihenni nem igen tudok, ha­
nem ha okosabban nem használom fel az
időt, logalább búsulok az iskolánkért.

21. szám.

Megyei Népoktatás

Különösen, a 18-ik szám megjelenése,
óta nincs nyugalmam az isholánk miatt. Ott
ad ugyanis nagyrabecsült királyi tanfelügye­
lőnk megszívlelendő tanácsokat, valamelyik
felekezeti iskolának, hogy hogyan butoroztassa be tüfhetetlen állapotban levő iskoláját,
hogy az államsegély elvonásának veszélye ne
fenyegesse.
Uram Teremtőm!
Hát ez a mi, a megye székhelyén levő,
óriási köllséggel felépített, modern, szép eme­
letes állami iskolánk, mit csináljon bútor
nélkül?! Hová forduljon orvoslásért?!
Az iskolának ezidőszerinti igazgatója kö­
rülbelül 20 gondnoksági gyűlésen jelentette:
a tantestület pedig gyűléseken tárgyalta és
jegyzőkönyvben hozta tanfelügyelője tudomá‘ sára, hogy a kívülről modern iskola 6 tan­
termében nincsen egyetlen egy hasznavehető
pad sem; hanem türhetlenségig rossz 30, 40
éves padok vannak beállítva. Vannak köztük
vegyesen két, négy, tizenkét ülésesek. Lehet
különben hogy ha nagyon kutatnám, olyat is
találnék, amit elválaszthatatlanul épített padtömegből fűrészeltek ki vagy fél századdal
ezelőtt.
Ha az iskolaszolga takarít: félve emeti
fel valamennyit, úgy hull szét minden pad,
mint a szétszáradt hordó, vagy dézsa don­
gái. Egy alkalommal, mikor a IV. osztályban
. verset tárgyaltam, még az óra végén se tud■tuk megállapítani mi okozott a pajkos virgoncz fiuknak nagyobb örömet, a vidám versecske kacagtató strófái-e, vagy pedig, hogy
kétszer tartottunk egy óra alatt pár perczig
tartó szünetet, amig az iskolaszolga kihordta
a gyermekek alatt tanítás közben összeomlott
padok roncsait!?

450 tankötelesnek együttvéve nincs egy
félméter hosszú fogasa sem. A hosszú nedves
esős télen minden tanteremben garmadába
voltak hányva, a szülök által drága pénzen
vásárolt téli kabátok és kendők: az iskolai
egészségügy fokozott ápolására. A modern,
szép újvárosi IV. kerületi iskolának jóformán
még csak a tetőzetét rakták, amikor már kér­
te az iskola a bebútorozás haladéktalan fo­
ganatosítását s ime 4—5 hét múlva bezárjuk
a harmadik tanévet is — bútor nélkül.
Piros pünkösd, piros pünkösd. Te most
is olyan szomorúan szürke voltál nekem, pe­

dig oly seperi ragyogott az áldott napsugára
és úgy bearanyozta, a modern szép palota­
iskola, magas világos ablakait!
De miért is sétáltam végig éppen piros
pünkösd napján azt a hat türhetlen bútorzata
tantermet ?
Magyary Gyuláné
Nigrinyi Jolán.

HÍREK.
Gazdasági oktatás a ta­
nyákon. Haraszthy József jberényi
gazd. szaktanító a külterületi áll is­
kolák igazgatója és Barta Béla jbe­
rényi áll. t nitó a külterületi iskolák­
ban a tanyai népnek szakszerű népies
előadást tartottak az ok- és célszerű
gazdálkodásról. Mint értesitenek ben­
nünket a tanyai gazdák oly szívesen
s oly érdeklődéssel hallgatták ezen
előadásokat, hogy az előadó tanítókat
megkérték, hogy jövőben is tartsanak
ilyen közhasznú tanítást. Íme az igazi
népnevelési /
Jubileum. Mohács István cibakhá­

zai áll. iskolai igazgatót népnevelői
szolgálatának 25 éves évfordulója al­
kalmából nagyszabású ünnepség ke­
retében szándékozik üdvözölni kartár­
sainak, barátainak, tisztelőinek és volt ,
tanítványainak nagy serege. Örömmel^

járulunk mi is az ünnepléshez s< kí­
vánjuk, hogy Mohács István még igen
sokáig olyan fiatalos friss erővel foly­
tassa tovább is áldásos művelői mun­
kásságát, mint amilyennel eddig vé­
gezte.
Járásköri gyűlés. A vármegyei ta­

nítótestület szolnoki járásköre Szolno­
kon junius 5-én tartja a vásártéri VI.
kerületi áll, iskola helyiségében tavaszi
közgyűlését.

21. szám.

Megyei Népoktatás

Évzáró vizsga közeledtére aján­

az egyesület működésének tizenhatodik
évében elért eredmények fognak elő­
terjesztetni, amelyekből kiemeljük a
közetkezőket: Az egyesület vagyona
az 1909. év végén a 6V2 millió,
amelyből 4V2 millió óvadékképes zá­
loglevelekben és kötvényekben, a többi
.pedig elsőrendű ingatlanokban van el­
helyezve. Az évi bevétel megközelíti
az egy milliót. Az évi jelentéshez fű­
zött 1910. évi időszaki beszámolóban
kimutatott taglétszám- és adomány­
gyarapodásból is látjuk, hogy az
egyesület a fejlődés utján halad tovább.

lom dúsan felszerelt raktáramat vizsgái
jtualomkönyvek és egyéb ajándéktár­
gyakból — kívánatra árjegyzékkel
szolgálhatok.
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedése — Szolnok.

Állami
iskolák szervezése céljából az érdekelt
hatóságokkal tárgyalásra a kir. Tan­
felügyelőt a közokt. minister 21-re
Jászapátiba, 25-re pedig Jászárokszállásra küldötte ki.
állami iskola

szervezések.

Jászárokszálláson
Szladek Karolin tanítónő szabadsá­
golása idejére Kávmán Anna okit ta­
nítónőt alkalmazta iskolaszék.
Ugyancsak Jászárokszállásoh a
rkath. fiúiskola II—III. fiúosztálya túl­
zsúfoltsága miatt II—HL B. osztály
nyittatott meg s vezetőjéül Sólymos
Sándor oki. tanitó alkalmaztatott.
jíelydtesitések.

FI }árDpsgák közeledtével van szerencsém be­
cses figyelmét a kiadásomban megjelenő vizsgalapokra
felhívni és kérem, hogy ezek megrendelését nálam
eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártmányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek. Ára 100
darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos árat,
bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak szük­
ségleteiket nálam szerzik be.
Tisztelettel

Kinevezés. A közokt minister Hachl

Tfóth Dezső

könyvkereskedése

Egy doboz finom iskolai toll 80 fillér.

N. Lajos zenetanárt a tanitó és ta- 1
nitónő, valamint óvónőképzőkre nézve
a zenei oktatás országos felügyelőjévé |
kinevezte.

IRODALOM.'

Ref. tanitóegyleti közgyűlés. A He- i

vesnagykunsági Ref. Egyházmegyei
Tanitóegylet kunmadarasi járásköre f.
hó 28-án Tiszaroffon fogja megtartani. í
Gyakorlati tanítást tart Fülep Ida ti- i
szaroffí ref. tanítónő. „Az iskola lélek­
tana" cimen dr. Bodnár Sándor tb.
megyei főorvos. Az énektanításról és i
vezetésről értekezik Szabó Kálmán í
tiszaroffi kántortanitó.
।

fi Magántisztviselők Országos Jfyug- |
öijegyesülete folyó hó 29-én d. e. 10.

órakor a székesfőváros uj városházá­
nak közgyüléstermében tartja meg ez
évi rendes közgyűlését. Ezen közgyű­
lésnek az 1909. esztendőben vagyis

3 a I o l j u n k.*)
1.

Megcsókolta a napsugár a földet,
Mitől jégkérge felengedett!
Meleg sugára, édes mosolygása
Elűzte a mogorva zord telet.
Minden mi él, hálát zeng az Urnák.
Daltól visszhangzik, a határ,
Dalt susog a fa virágos lombja,
Zengő dalt csattog a madár!
Szivünk, is hála rezgi át,
Daloljunk hát!
*) Prolog a szolnoki „Konstantin" iskola,
19010. május hó 5-én tartott „Gyermek hangver­
senyén".

4

21. szám.

Megyei Népoktatás

6.

Hivatalos rész. -

2.
Kis pacsirta a magasban zengi
Csattogja el hál’adó dalát,
Virág mosolygása dalra készti
A bűbájosán zengő csalogányt.
' Madarak csengő, vig danája
Költögeti az álmodó virágot,
Szívből fakadt édes dalok
' Töltsék be az egész világot.
A dal vezessen, öleljen át,
Daloljunk hát!
3.

Ha szárnyra kél, mi szép a dal
Lágyan susog a levelen,
Virágok édes illatában
Dalban sóhajt az érzelem.
Minden szava az égre száll,
Az angyalok felkarolják ...
A szívből küldött dalokat
A csillagok felcsókolják.
Kövessük hát lelkünk szavát,
Daloljunk hát!

1587 1910. szám

Valamennyi tek. tanitó urnák.

■

'
A nagyméltóságu Földmivelésügyi
। Minisztériumnak' f. évi 54905. sz.
' rendeletével kiadott „Pályázati hirdet­
ményt,, tudomásul másolatban közlöm.
Szolnok, 1910. május 19-én

EÖTVÖS K LAJOS
kir. tanfelügyelő.

Másoiat. 54905 VII1-3. szám.

Pályázati hirdetmény.

4

1

A távol csendjét bánatosan,
Elhalóan mi rezgi át?
Egy édes anya altatgatja szépen,
Szunnyadó, piczi magzatát.
S szárnyra kelve, a dal megnyitja
A csillagos szép menyországot,
Hol halk danával angyalok szövik
A földön kezdett édes álmot.
Szinte hallom az angyalok karát,
Daloljunk hát!

I

5.

Dal hangzik a márvány palotában.
Hol a gazdag nép álmodik,
Dal a puszta csendes magányában,
Mindenütt, hol érző szív lakik.
Mi ne dalolnánk ? hiszen a magyarnak
Öröme és gyásza a zene,
Dal nélkül nem élhet e nemzet,
Velünk születik s meghalunk vele,
Kövessük szivünk szózatát,
Daloljunk hát!
Gyenes Józsefné.

1
‘

1
I

A magyar földhitelintézet a hazai
gyümölcsfa tenyésztésnek községi faiskolák utján való előmozdítása ’ céljából a folyó évben is 1 drb 600
K-nás 2 drb 400 K-nás és 18 drb
200 K-nás dijat tűz ki ely tanitók
jutalmazására, kik faiskolát kezelnek
és a fatenyésztés terén szembetűnő
sikert képesek felmutatni. Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi
faiskolát kezelő néptanító, valamint
oly községi kertész is, ki a faiskola
kezelésén kívül a népiskolákban a
gyümölcsfatenyésztést hivatásszerűen
tanítja és tanításának eredményeként
községében és vidékén a nemes gyü­
mölcstermelés terén látható sikert ké­
pes felmutatni. A pályázati kérvények
megbirálásánál kiváló súly lesz fek­
tetve a) minél kevesebb és leginkább
keresett gyümölcsfajta nagyban váló

21. szám.

Megyei Népoktatás

szaporítására, b) a faiskola rendszeres
kezelésére, c) a faiskola kerítésének
minőségére, d) az oltás módjára, vé­
gül e) a magas és félmagas törzsű
fák helyes nevelésére. A folyó évi
dijakra a pályázati kérvények ez évi
június 15-ig adandók be az illető kir.
tanfelügyelőséghez, mely azokat véle­
ménye kíséretében közvetlenül a ve­
zetésem alatt álló minisztériumhoz
terjeszti fel és a pályázat eredményé­
ről egyidejűleg á m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter úrhoz is je­
lentést tesz. Az ekként beérkezett
kérvényeket a vezetésem alatt álló
minisztérium által az országos magyar
gazdasági egyesület és az országos
magyar kertészeti egyesület kebeléből
összeállított bíráló bizottság fogja tár­
gyalni, mely bizottság a pályázók fa­
iskoláit, ha azt szükségesnek tartja
központi, vagy vidéki állami szakkö­
zegek által meg is vizsgáltathatja. A
pályázó faiskola kezelő tanitók egy
koronás bélyeggel ellátott pályázati
kérvényeikben faiskolájuk vázlatos raj­
zát részletes leírását, az abban talál­
ható oltványok és csemeték kor, nem
és faj szerint kimutatását mellékelni
tartoznak. A bíráló bizottság által a
pályadijban való részesítésre érdemes
pályázóknak odaítélt jutalmakat a ve­
zetésem alatt álló minisztérium ado­
mányozza elismerő oklevél kíséretében.
Kik már egyszer jutalmat nyertek,
újabb jutalomra csak két év múlva
és azon esetben pályázhatnak ismét,
ha kész oltvány állományuk legalább
kétszer akkora, mint első jutalmazás­
kor volt.
Budapest, 1910.? évi május 12-én.
M. kir. földmivelésügyi miniszter.

7.

ad 1587 910. tszám.

A hivatalos másolat hiteléül:

Szolnok, 1910. május 19-én
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanfelügyelői tollnok.

Szerkesztői üzenetek.
Erika. Köszönet a beküldött dolgok■ ért, de már mai számunkban nem tudtunk
! helyet adni.
Herbart. A közm. Tanácstól a kérLvény a Ministeriumhez tétetett át s igy ott
I késik. Csudálatos, hogy eddig még ki nem
utalták. Talán mielőbb elintézik ennyi késés
után. A reflexió kissé késve jött, majd a jövő
számban, köszönet.
Pusztai tanító. Köteles a korpót­
lékot megadni. Nem közölhetők: A
mezei kántor. A pócshalmi. üstökös. .Szép­
irodalmi dolgozatná első sorban szép és ma­
gyaros legyen a stylus és fő, hogy legyen
benne élénkség. Ezek kissé durva és száraz
dolgok.

8

Megyei Népoktatás

21. szám.

**
fotografál On?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
'

'

RÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon,

II. évfolym.

Szolnok, 1910. május 28

22. szám.

JÁSZNAGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

í 1 évre 6 korona.
Előfizetés • i i /
0
l

/2

„

„

.Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
kéziratok és kérdések.
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

f

Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
■ 2^*
Kérjen árjegyzéket.
"W

„Tanítók a
|:
parlamentben". .।
1

;
E lapok múlt számában a fenti I
címmel megjelent közleménnyel óhaj­
tók foglalkozni.
A cikkíró nem rokonszenvez a
címben megjelölt óhajtással. Halva
született eszmének nevezi. Bizonyára
azért, mert hite szerint "egy kerület
sem hagyna magárá oktrojálni taní­
tóból lett képviselőt; mert — véle­
ménye szerint — naivság azt hinni,
hogy a mai választási rend mellett
tanitó, mint elsősorban a tanítóság
érdekeinek szószólója kerüljön a par­
lamentbe. Továbbá; mert a képviselői
fizetésből nem tudna megélni.
Jogérzékkel gondolkodó ember el
sem képzelheti, hogy az a tanítóból
lett képviselő ne a kerülete képviselőjé­
nek tartaná magát első sorban, hanem
a tanitóság képviselőjének. De termé­
szetesen tudatában volna annak, hogy
neki, mint tanítónak, képviselői mi­
nőségében sajátos feladatai vannak.
Miért ne lehetne nagyon jól meg­
egyeztetni a kerület érdekeinek képvi­
selését a tánitók érdekeinek képvise­
lésével? Szükségtelen e két feladatot
szembehelyezni!
Lássuk, mit jelent az, hogy a
tanítóból lett képviselő a tanitók ér(

ran ír beí^erb^n^L Seb^

Kálmán gyak-

maczkó-történeteit
és SZÓP meséket ír.

Dörmögő Dömötör czimen.
Molnár Ferenc mulaS

elbeszéléseket, Szőllősí Zsigmond
^k^öpílin. Aladár tanulságos elí'^

Rákosi Viktor

meséket, elbeszé-

lga“
maknt sorsol ki.

rejtvényeinek megfejtői között értékes könyvjutal-

olvasóittETa8°nyra Sazdag tartalmú és díszes kiállítású ajándékkal lepi meg

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA"
ók,Sitv^^
napiárt az 1 ?10.

'™"k
elbeszéléseiből,
Azonkívül kedves kis (á^

’ ° k. uJ.m értékes kedvezményekben részesülnek
tloazetesi ara negyedévre 2 korona 5U fillér.
lofizeteseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld:

a JÓ PAJTÁS KIADÓHIVATALAFranklin-Társulat. Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.
s a fiók-kiadóhivatal •

Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) R. T
Budapest, VI., Andrássy-út 21

Nyomatott a kiadó RÓTH

dekét képviselje? Helyesebben így:
a répnevelés érdekeit képviselje. Ismeretes, hogy, a népnevelést illető
kérdések a parlamentben mily gyatra
rostán mennek át. Szakember nincs a
képviselők közt, tehát elintézik a fel­
vetett kérdést úgy, ahogy éppen tud­
ják. Lehet az a kérdés akár az isko­
lák beléletére, akár azok igazgatására
vagy a tanitók anyagi és szellemi ér­
dekeire vonatkozó. Nemcsak a taní­
tóknak, hanem egyenesen a képvise­
lőháznak is érdeke, hogy helyet fog­
laljon ott a népnevelés terén járatos
szakember: tanitó.
A parlamentek életképességének,
értékes munkálkodásának egyik fel­
tétele, hogy a nemzet ezerágu kor­
mányzásához eserfejü (értve minden
fej alatt egy-egy szakirányba képzett
fejet) parlament nyújt segédkezet.
Mert ugyebár a nemzetek kormányzá­
sához nemcsak a jogtudományra, a
theologiára, a mezőgazdaság ismerte­
tésére van szükség, hanem a tudo­
mány összes ágaira, melyek úgy
szempontokat, mint jól működő kere­
keket szolgáltatnak a kormányzáshoz.
A tanitó szaktudománya is ilyen kerék,
aminek a partementből való hiányzá­
sát érezvén, fellelkesedtek ama szóbanforgó mozgalom megindítói, —
értvén a tanítókat, — hogy azt a hi­
ányzó kereket oda beállítani a nép.ne-

3

I

|

22. szám.
2.

Megyei Népoktatás

velésre éppen oly fontos mint, akár
az a munka, melyet az iskola falai
között végzünk.

Akik tanítókból lett képviselőt
óhajtanak, korántsem gondolnak vala­
miféle oktroára, mellyel valamelyik
kerületre, ráküldenének tanítót igy:
nesztek, válaszszátok meg ! Korántsem!
Hanem úgy van a doiog, hogy van
Magyarországban itt-ott egy-egy tanitó,
akinek nemcsak az a tehetsége van, |
hanem befolyása is a népre. Az ilyen l
a győzelem reményével léphetne fel,
különösen ha a költségeket viselni
tudná. Ha igaz az, már pedig igaz,
hogy tanítóra, mint szakemberre szük­
sége van a képviselőháznak, (azaz az I
országnak az ő ottlétére), de szűk- ।
ségük van a tanítóknak is a népneveiés érdekében, miért ne áldozhatna
minden tanitó egy-egy koronát az oly
tanitó választási küzdelmének költ­
ségére.
A képviselői fizetésből való meg­
élés nem oly probléma, mely csak,
némi gáncsot is vethetne ama törek­
vésnek.

A cikkiró véleménye szerint a
felsoroltak volnának akadályai a tanitók
parlamentbe való jutásának. Azonban
bán mégis lehetségesnek tartja a be­
jutást, ha az illető tanítónak, „ambí­
ciója", „svádája" és „pénze“ van.
Az eddigiekből kiviláglik, hogy a
megindult mozgalom is ezekre alav pózzá a tanitók parlamentbe jutását.
Ha a cikkíró ama tanítónak bejutását,
a mi támogatásunk nélkül is lehető­
nek tartja, miért veti el ezt a moz­
galmat, mely a mi erkölcsi és anyagi
támogatásunkat óhajtja szervezni s ■
amellyel már csak többre menne az
a tanitó, mint nélküle.
'

22. szám.

A cikkiró a bennünket megbe­
csülni tudó képviselőháztól vár szá­
munkra boldogabb jövőt. A képvise­
lőház azzal nem fog közelebb jutni,
a bennünket megbecsüléshez, ha ke­
beléből hiányozni fog továbbra is a
tanítóból lett képviselő! Viszont, ha
lesz ott ilyen, aki talán a puszta ott­
létével, de * leginkább szakértelmével
becsülést szerez, s meggyőzi a kép­
viselőházat a népnevelés valódi fon­
tosságáról, akkor csak inkább várha­
tunk a képviselőháztól megbecsülést!
Ha az a mozgalom „halva szü­
letett eszme" volna, akkor a tanárok,
kereskedők, kisgazdák, iparosok szin­
tén ily halva született eszmét dédel­
getnének. Ök nem ezt hiszik, hanem,
komolyan küzdenek.
Komoly célt
szolgál a tanitók mozgalma is.

A nők joga.
Válasz Werknerné „válaszára".

Nem volt szándékom válaszolni
és nem is válaszoltam volna Werknerné kolleganőnek a hozzászólásom
kritikája képén megjelent „igykéne"
„úgy lenne jobb" cikkére, ha egy
igazán á propos jött körülmény nem
késztetett volna erre.
Én sem szeretek polémizálni, s
„Vélemény" címen megjelent cikkem
célja sem Longhy kolleganő elveinek
lebírálása akart lenni, hanem egysze­
rűen erről a dologról alkotott tárgyi­
lagos magán véleményem.
Az pedig, hogy a békés fészkük­
ben megzavart darazsok közül a boly­
gatásért dühében fullánkját használni
akaró egyik nem vagyok, eléggé ész­
revehető abból is, hogy felfogásom
öregében megegyezik cikkirójéval. A
diferencia legfeljebb annyi, hogy én
egy kicsit reálisabban gondolkozók.
Különben nézzük a medvét!

Megyei Népoktatás

Wenknerné választójogot akar a ■
nőknek. Hozzászólásomban ugyanezt I
az elvet vallottam magaménak, de
egyszersmint kimutattam azokat az
akadályokat is, melyek — szerény
véleményem szerint,— hosszabb-rövidebb időre hátráltatni fogják ennek
az eszmének előhaladását, s melyek­
nek elgörditéséről jó eleve gondos­
kodni kell, ha nem rák módjára :
akarnak „törtetni" törekvésük vég­ í
célja felé.
|
Ezen akadályok egyike a férfiak­ '
nak ebben a kérdésben tanúsított ।
conservativ felfogása; másik az., ér­ ■
dekelt nők egy részének semleges
„nemtörődöm" állásfoglalása, más ré­
szének szervezetien — hogy igy fe­
jezzem ki magam — teljesen naiv
ötletszerűen kipkapkodó gerinctelen
propagandája; harmadik, de egyszer­
smint legfontosabb s mondhatni hazai
specialitásunk; a férfiak igen tekinté­
lyes számának politikai jogtalansága. •
Ezeket a múlt alkalommal is
említettem, ha nem is éppen ezekkel
a szavakkal, s ép ezért nem foglal­
kozok külőn-külön mindenikkel, csupán
az utóbbira térek ki. Ezt is csak azért
részletezem, mert erre vonatkozik a
fentebb jelzett megjegyzés, mely e i
válasz megírására késztetett.
I
Ugyanis a múlt alkalommal abbeli ■
nézetemnek adtam kifejezést, hogy :
nálunk, még nagyon messze lehet az i
az az idő, mikor a nők is választó­ i
joghoz jutnak, . mert még a férfiak i
számottevő része is kivan zárva be­ ■
lőle; előbb ők tudják igazukat vala­ |
hogy kicsikarni, csak azután következhetik^a nők óhajának teljesülése.
Erre mondta Longhi colleganő,
hogy megható sorrendet állítottam fel. i
Hát instálom aiássan, én is szí­ J
vesen konstatálom, hogy ez a sorrend
nem a legmeghatóbb és sokkal ide- |
álisabb lenne a jogtalanoknak egy­ :
mást támogatva folytatni a küzdelmet ;
s kivinni megillető jogaikat. Azonban,
hogy ez nem igy fog bekövetkezni,
hanem abban a megható sorrendben,

melyet nem én, hanem a politikai jogok kiterjesztésének természetes fejlő­
dése állított fel, abban a reményben,
mely a férfiaknak több évtizedre
visszanyúló, váltakozó hangulattal foly­
tatott küzdelme consequenciájaként
állt elő, megfogja mutatni a jövő.
Sőt van is már egy fontos argu­
mentum, mely az én felfogásom helyessége mellett bizonyít.
Még pedig e hó 8—10. táján az
„Általános, Egyenlő, Titkos Választójog Szövetségbe Kassán nagy gyülést tartott, ahol a nők választójoga
érdekében beszélni óhajtó feminista
hölgy szándékát még tudomásul sem
vették és a szövetség, elnöke (Bánffy
báró) jövőbeni miheztartás végett ér­
tesítette a „Feministák Egyesületét",
hogy a „Választójog Országos Szöveteégének nyilvános ülésein a nők
szavazati joga érdekében beszélni
akaróknak, az elnökség nem fog engedélyezni felszólalási jogot, mert még
a férfiak általános szavazati joga ilyen
nagy ellenzéssel találkozik az ország­
ban, teljesen lehetetlen a nők válasz­
tójogáért való propagandával is nehe­
zíteni a szövetség feladatát.
Egy szóval sem mondom, hogy
helyes volt ez a cselekedet, mert ha
tőllem fügne már a júniusi választásoknál is segíthetnének a nők a mostani kuszáit politikai állapotot pro és
kontra, még chaoticusabbá' tenni, csupán azért idéztem, hogy bebizonyítsam
múltkori állításom helyességét, mely
szerint okoskodásom nem csak sofizma
volt, hanem a meglevő tények mérle­
geléséből származó .helyes ítélet. Vi­
szont beakartam bizonyítani azt, hogy
a férfiak és nők együttes küzdelme
— amint kolleganő óhajtaná — csak
ábrándkép, fantas magoria.
Lehet sőt bizonyosan akadni fog
egy pár faiseur politikus „jelölt ur",
ki hetet-havat összehadaró programmjába felveszi a nők választójogáért
való küzdelmet is. Persze kihaszná­
landó a Longhy kolleganő által emlí­
tett és a választásoknál, egy nehány

Megyei Népoktatás

22. szám.

papucs alatt szuszogó polgártárs sza- esség előnyére.
, vazatára vonatkozólag .tényleg érvé­
De igenis kifelejtette a mostan­
nyesülő női befolyást. Ennek azonban ság bizonyára sokat csukló Lucifer ur
semmi konkrét értéke nincs és nem tragédia sorozatából a múlt alkalom­
lehet mindaddig, mig a férfiak köve- : mal általam is külön tárgyalt, a femi­
telése betetőzés alá nem jut, mert a nisták programmjában pedig körülbe­
mint az előjelekből már is tapasztal­ lül a következő néven szereplő pontot:
hatjuk, ép azok fognak nehézségeket ! A nőknek minden téren a férfiakkal
görditeni haladása elé, kik különben egyenlő társadalmi jogokat.
a férfiakra a választójogot általánosan j
Ezt a pontot a múltkor sem azért
óhajtják kiterjeszteni.
tárgyaltam, mintha Longhi kolleganő
A másik dolog, melyre' egy kis e mellett kardoskodott volna, hanem
megjegyzést akarok még tenni: a ' azért, hogy a cikk elején jelzett állás­
nőiesség.
pontomat megmagyarázzam.
A kolleganő válaszában azt Írja, '
Hogy miért féltem a nőiességet
hogy én nem értettem meg. Én pedig a teljes társadalmi egyenjogúságtól,
azt állítom, hogy \j nem értett meg । az igen egyszerű.
engem.
.
j
Először is a nő- meg a férfi,
Azért mondom, hogy nem értett mint egészen egyenjogú fél, egymás­
meg, mert folyton azt hangoztatta, 1 sal szemben semminemű udvariassági
hogy én a női választójogtól féltem a ' aktust el nem merne. Ez igen ter­
nőiességet. Dehogy, dehogy! Ha bár i mészetes következménye lenne a tár­
az sem lesz minden tekintetben elő- i sadalmi egyenjogúságnak. Kiveszne
nyére.
az udvariasság és a mostani megszo
Lucifer, ez a szerencsétlen rossz í kott, kellemes közlekedési modort egy
memoriáju alak sem a nők választó­ újfajta nyers durva váltaná fel. Az
jogát felejtette ki tragédia programm- i udvariasság pusztulását nyomon kö­
jából, mert az egyáltalán nem lesz vetné a szemérem érzés tompulása.
tragédia,- .legfeljebb a választókerüle­ Ennek előmozdítására különben is van
tekben helyi érdekű komédiává válik. 1 előjegyezve egy igen jámbor termé­
Amikor majd az ellenpárt móré ; szetű medicinája a mindenképpen
patrió a női ellenfeleket is ledisznózza, i férfiúvá válni akaró feministáknak: a
aljasozza, s a záptojás mellett még I nemi felvilágitás. Ezután még csak
holmi „kakuktojás“, meg egyéb becs­ egy lépés és beleestünk a prostitúció
telen insinnatióval igyekszik a sikkes erkölcs emésztő posványába.
elegáns princesz és dekolletált ruhá- ;
A férfi a családban elvesztené a
kon kívül a női becsületet is bepisz­ természettől predestináit felsőbbségi
kítani. Arra pedig gondolni sem lehet, jogát. Az ebből származó perpatvarok
hogy az ilyen alkalmakkor szokásos gyötrelmessé tennék a családi életet,
forrongó szenvedélyek közepette fenn­ s ebből kifolyólag még kevesebben
tarthatok legyenek a nőkkel szemben nősülnének, mint most.
kötelező udvariassági korlátok.
Ilyen forma dolgokat idézne elő
No de ez csak ötévenkénti idő­ ez a társadalmi egyenlőség. Sőt márközökben fog megújulni, s igy na­ már az előszele érezhető is, különösen
gyobb nyomokat nem is hagy maga a magasabb körökben, de azért elég
ntán. (Legfeljebb a nőkhöz tartozó gyakori a közönséges polgárok köré
férfiak részére egy pár tucat párbajt ben is.
jövedelmezhet, ami a vívó sport, fel­
Cikkemet egy kitűnő poéta köl­
lendülésére nagy hatással lenne, s igy tünk (gr. Vay S.) szavaival végzem
még' erkölcsi haszonnak tekinthető.) ki is, mint szentimentális ember a
Habár ez sem igen jegyezhető a női­ régi patriálkális családi viszonyt össze

22. szám.

Megyei Népoktatás

hasonlította a jelenlegivel, s hosszas megitélésrr. írója szintén 11-ik osztályos.
elmélkedésének eredménye, a mai
„Először megnéztük . azon a gyepen,
családi állapotok rovására, a követ­ ahol a csata volt. Aztán megnéztük a víz­
kező épületes kifakadás lett: Kiveszett müveket. Először hogy szűrik meg a vizet.
a régi közvetlenség a házastársak Van egy kút amelynek mélyebb mint a Ti­
közt. Mindezt pedig a feminizmus szának a feneke. Onnán aztán átfolyik csa­
okozta, hogy verte volna meg a Jézus tornán medencébe 10 óra alatt folyik át a
Krisztus még a feltalálóját is.
i másik medenc^e. Ott aztán homokon szüSzelevény, 1910. május 19rén
1 rik meg a Tisza vizet másik medencében
! ott már tiszta a viz. Onnan aztán nyomtat­
Tóth József.

Tanulmányi kirándulások.
(Folytatás.)

Még egy Il-ik osztályos növendék dol­
gozatát közlöm itt le. Minek minőségét ítél­
jék meg az olvasók.
„Először megnéztük azt a mezőséget,
ahol Damjanics vezér vezette az osztrákok
ellen a magyarokat. Aztán megnéztük a villamtelépet. A villamtelepen láttunk nagy ke­
rekeket. Aztán megnéztük a vízmüveket. A
vízmüveknél megnéztünk egy óriási kutat,
mely, olyan mély, mint a Tisza feneke. A
Tisza közepében nagy csövekből folyik a
kutban. A kutból nagy medencébe tisztulni,
onnét a 2-ik medencébe, ott még jobban
leülepszik az iszap. Onnét a 3 medencében.
A 3 medencéből nagy gépek segítségével
felszivattyuzzák a víztoronyba. Onnan átmen­
tünk a Tiszán kompon. A kompról leszáll­
tunk, elmentünk az aranyvendéglőben. Ott
adta a nagyságos tanfelügyelő ur a cukrot.
Láttuk, hogy a Zagyva hogy torkollik a Ti­
szába. A Tisza a Máramarosi havasokban
ered, ott a Tiszát fehér és fekete Tiszának
nevezik. Láttuk a honvédemléket. Onnan
visszamentünk a müvésztelephez. Láttunk egy
művészembert, láttuk hogy festik a képet.
Onnan elmentünk a megyeházára. A megye­
házán láttuk a királyné fényképét és a királyét.
A királyné báli ruhába volt, a király katona
ruhában. Láttuk Anonimus fényképét és más
urakat. Onnan a nagyvasúti állomáshoz men­
tünk Onnét elindultunk 4 órakor, megérkez­
tünk 6 órakor. Dudics I. 2-ik osztályos."
Tessék kérem hogyan fogalmaz köz­
vetlen szemlélet után egy tanyai iskolai 11-ik
osztályos növendék is.
Végül még egy a leggyengébb dolgo­
zat hadd legyen itt teljes összehasonlítás és

ják nagy gépekkel át $ víztoronyba onnan
i nagy csövekkel visz a városba, láttuk feli gyújtottak hidat az ellenség. Láttunk Tiszát,
i hogy torkollik a Tiszába, tutajokat, -tűzoltó
csapot, müvésztelepen egy ur festett. Megye­
házán láttunk egy rendőrt. A király nagy
festett képét és a királyné képét. Azután men­
tünk a vonathoz. Hir I. 2-ik osztályos."
A dolgozatok összehasonlításánál azt
! tapasztaljuk, hogy a sorrendet lehetőleg min­
den növendék egyformán tartja a leírásnál
meg, csak az emlékező és megfigyelő képes­
ségük .különböző egymástól. Legrészleteseb­
ben foglalkoznak vízmüvekkel, melynek ala­
poz ismerését a telep mérnökének köszön­
hetjük. A többi látott dolgokkal már kevésLbé részletesen foglalkoznak; vagy csak érin^
; tik, vagy‘teljesen el is hagyják. Leghívebb
és legrészletesebá leírás a Munkácsi Máriáé,
legkevesebb a Hir István 11-ik osztályosé;
ez utóbbi mégis úgy alakilag mint tartalmi­
lag áll azon a fokon, ahol egy 11. osztályos
növendék fogalmazási termékének állnia kell.
Maguk e dolgozatok pedig a kirándulások
tervezésének czélszerüségét, a gondolkodás
és fogalmazás fejlesztésében hasznos voltát
bizonyítják.
.(Vége)
(-ef.)

HÍREK.

■

I
!
i

KíneoejéS. A vall.- és közokt. minister
Donkó Ilona jászladányi tanítónőt az ugyan
ottani gazdasági népiskolához szaktanitónővé
kinevezte.
Jubileum, a biharmegyei Népnevelési
Egyesület a napokban ülte fennállása 25
évére rendezett jubiláris ünnepét. Ez alkalomból meleg szeretettel ünnepelte az egyesük
let Sípos Orbán nyug, ministeri osztálytanáesős volt tanfelügyelőjét s alelnökét, mint

6.

Megyei Népoktatás

22. szám.
22. szám.

akinek kiváló érdemei vannak e fontos mis­ J lalkozása és lakhelye. Lehetőleg jó képek a
siót teljesítő egyesület megalakítása és veze­ ! következő címre küldendők: A budapesti il­
tése körül. Ez a Sipos Orbán a mi megyénk lusztrált szalon lapok szerkesztőségének, Sifia; jelenben s szolnoki áll. isk. gondnoksá­ monyi Miksa urnák, Budapest, Vili., Aggte­
gának elnöke, ki magas kora dacára is ele­ leki-utca 10.
ven erővel dolgozik a magyar kultúra előbbR repülőgép magyar aktualitás mosta­
revitelén. isten tartsa meg nekünk s az egész
nában, a repülőversenyek közeledtekor s ez
magyarságnak igen sokáig!
meglátszik Sebők Zsigmond és Benedek Elek
képes
gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb
KíránÖuIflS. A pusztabartai közs.
el. iskola növendékei Törökszent- számában is. Regülőgépen lopják el Dörmögő
miklósra tettek tanulmányi kirándulást. Dömötör képviselőjelölt urat, a hírneves
A tanitó vezetése alatt jelen voltak a mackót, a mi eddigelé még ismeretlen, egé­
közs. képviselőtestületi közgyűlésen is. szen uj kortesfogás, a nevezetesebb kormá­
Megtekintették az ekegyárat, villanyte­ nyozható léghajókat pedig érdekes képek,
lepet és téglaprést. A kirándulókat Schöpflin Aladár cikkével mutatják be.
előzékeny fogadtatásban részesítette Ugyané számban Benedek Elek és Telekes
úgy az elöljáróság, mint a gyártele­ Béla verset Írtak, Szemere György elbeszé­
pek tulajdonosai és vezetői. Mint tud­ lést, Altai Margit kedves gyermekszindarabot.
juk, legközelebb Szolnokra fog tenni Garay Ákos pompás képet rajzolt. Újra meg­
jelenik a Séta Budapesten rovat, Rákosi Vik­
az iskola egy kirándulást.
tor folytatja regényét, A bécsi diákokat.
Tornaoerseny. A junius 5-i polg. isko­ Szerkesztői üzenetek, rejtvények teszik teljessé
lai tornaverseny programmja már össze van a szám tartalmát. A Jó Pajtás-t Franklin-Tárállítva. A kiosztásra kerülő dijakért 6 iskola sulat adja ki: előfizetési ára negyedévre 2
ifjúsága versenyez. E versenyen mutatkozik korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre
be a szolnoki és újpesti iskolák zászlóalja, 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfi­
melyeket ma már katonatisztek képeznek. E zetéseket elfogadás kívánatra mutatványszá­
napon lévén a járásköri gyűlés is, ajánlatos, mokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala (Bu­
hogy a kartársak lehető nagy számmal —j
dapest, 1V^ Egyetem-u. 4)
lenjenek meg.

Repülőgép Szolnokon. Most mikor a
politika mellett a napisajtó és diskurzusok
főtárgya az aviatika^ talán nem érdektelen
megemlíteni, hogy nekünk is van aviatikusunk, aki saját maga konstruálta gépét ju­
nius 3-ig megtekintésre a szolnoki ipartestület udvarán e célra felállított sátorban állí­
totta ki. Jövő hónapban megkezdi a röpülési
próbákat. Addig is azonban ajánljuk a kiál­
lított gépet megtekintésre.

Gyermek sjépségoersenyt rendez júliusi
számában a budapesti illusztrált szalon lapok
szerkesztősége. 100 fiúcska és 100 legszebb
leányka arcképét közli remek reproduktióban
a kiváló gonddal szerkesztett és pompásan
kiállított folyóirat és 200 szebbnél—szebb
ajándékot ad a jury által kiválasztott legszebb
gyermekeknek. A pályázatban mindenki résztvehet. Az eredeti arcképek hátára írandó a
gyermek neve és életkora, a szülő neve, fog­

)

>

IRODALOM.
Szolnoktól—Szolnokig.
— Magyary Gyulától. —

Május 15-én, piros pünkösd hajnalán,
jobban mondva hajnala előtt, egy lelkes nagy
csapat szidta azt a késlekedő vonatot, amely­
nek „turista szakasza" volt hivatva arra,
hogy Szolnoktól—Zimonyig vigye a szóra­
kozva — tanulni vágyó ifjakat és . . . javakorbelieket. Ekkor indult ugyanis az aldunai
tanulmányútra a szolnoki polgári fiúiskola
ifjúsága, kiket Tóth István igazgató, Kálmán
Elek és Grünvald László tanárok toborzottak
össze s akiknek ők az öt napon át tartó utón
nemcsak tanáraik, de igazi gondos h. szüleik
is voltak.

4

Megyei Népoktatás

Az elpotyázott éjszaka miatti keserveink
panaszolása közben (mert bizony jól alud­
hattunk volna, ha a vonatkésést előre tudjuk)
érkezett be a gőzös, amely csapatunk trombi­
tásának fuvása szerint Kanizsára, a valóság­
ban pedig egyelőre Csabára indult velünk.
A vonatra való felugrálás — s a jóféle
hideg ételeket és melegítő italokat tartalmazó
csomagok elhelyezése után egy jól szervezett
színtársulatnak is becsületére váló hangulattal
helyezkedtünk el a saját külön szakaszunkban
s mire az egymás üvegjeit kicseréltük, kon­
statálván, hogy a konyakos és szilvóriumos
üvegek kicserélése okosabb dolog a száraz
névjegy cserélésnél, akkora Csabára ért a vo­
natunk. Csabáin, Papanek Dani fővárosában
annyi volt a várakozási időnk, hogy az alatt
kényelmesen megreggelizhettünk volna, ha az
ottani vasúti vendéglő következetes nem lett
volna gazdájához, a vasúthoz. Ha a vonat
csaknem két órai késéssel jön be az állomásra
— gondolta a csabai restauráció — termé­
szetes dolognak fogják tartani a pasasok, ha
a megrendelt fekete és szőke kávék, rátották
is megfelelő késedelemmel (s a késedelmi ka­
matok felszámításával) kerülnek elő a „gyors"
kiszolgálása konyhából. S a Csabán eltöl­
tött várakozási idő talán azért múlt el oly
gyorsan, mert itt nemcsak a. Szeged felé in­
duló vonatot, dé a megrendelt reggeliket is
várnunk kellett. Csabától Szegedig a kocsi
nagyobb fülkéjében ülő kisebbek (tanuló ifjú­
ság) s a kisebb fülkében ülő nagyobbak (ha
e sorok írásakor jól emlékezem 21-éri) a
társas utazásokat kedvesen jellemző jó kedv­
vel, fesztelenséggel utaztass bár az alföldi
vidék egyformasága nem nyújtott változatos
gyönyöröket: a hangulat oly lelkes, oly ke­
délyes volt, hogy alig vettük észre s már
Szegeden voltunk.
A nagy magyar metropolisból, 10—15
percnyi várakozás után Szabadka felé foly­
tattuk utunkat s részint, mert ezen a tájon
sem igen van turista szemnek való látványos­
ig, részint, mert a delet nemcsak láttuk, de
éreztük is: neki láttunk a magunkkal hozott
elemózsiák fogyasztásához. Nemscak azért,
mert kézből ettünk (tányért virág alakjában
sem láttunk,) de a harapni valók minősége
miatt is méltán merem fogásnak nevezni
azt a sok jó eledelt, amelyekkel oly igaz sze­

retettel kinálgattuk egymást: rántott csirke,
szalámi, sült keszeg,, kolbász, bárány töltve
és nem töltve, szardiniaa, sajt; túró, pogácsa,
töpönfö, parizer, kemény tojás, zöld hagyma,
hónapos retek, rétesek, puszedlik jártak körbekörbe s mire a boros üvegek kézről—kézre
adására került a sor, akkorra már Szabad­
kára értünk. A nagy ebéd és a nagy ut után
jól esett mindnyájunknak, hogy az ország
ezen szépen fejlődő városában legalább egy
jó félóráig mozoghattunk. Nemcsak a város
modern volta, de az is meglepett bennünket,
hogy az itteni vasúti vendéglőben a jó bács­
kai italt csaknem beszerzési áron alul ihatja
az ember. (Bővebb felvilágosítással szolgálhat­
nak s e kijelentésemet igazolhatják Hermán
Tádé szolnoki rkath. hitoktató és Muhy Sán­
dor szolnoki áll. isk. igazgató urak.) Utun­
kat folytatandó, Szabadkán ismét elfoglaltuk
helyeinket s a nagy forrósság dacára el nem
lankadó jó kedvvel, tréfa és nótázás mellett
értünk Újvidékre jó ozsonna tájban. A szép
fekvésű város vasúti állomásán frissítő ételek
és italok magunkhoz vétele után szárazföldi
utunk végállomásához, Zimonyhoz érkeztünk el.
Bár az éjféli felkelés s egész napi uta­
zás után a legedzettebb vigéc-szervezet is pi­
henés után vágyik, mi Zimonyban is üdén,
az egész utón magunkkal hozott jó kedéllyel
szálltunk le a vonatról. Talán egyik oka volt
annak, hogy fáradságot nem éreztünk az a
kedves kölcsönös meglepetés, mely bennünket
Zimonyban ért. A Szolnokról Zimonyba he­
lyezett 68-ik gyalogezredbeli tisztek közül
mintegy hatan ott söröztek a zimonyi restau­
rációban mikor mi oda érkeztünk.
Az Amerikából érkező milliomos
nagybácsikat nem üdvözlik nagyobb örömmel,
mint amilyennel mi üdvözöltük egymást. A
szokásos „Hát otthon hogy, vannak ? Mit csi­
nálnak ?“ stb. kérdezösködések után kijelölt
vendéglőnkbe sétáltunk, ahol leendő éjjeli
szállásunk fölött (különös tekintettel az ágyakés falakra) szemlét tartva, az úti pórtól és
koromtól megszabadulva pompás vacsora
mellé ültünk.
Éjfél felé járt az idő, mikor a társaság
utolsó csapata is aludni tért, hogy^röt gyűjt­
sön a másnap folytatandó zimongt és belg­
rádi utakhoz, i
^lytatom.

8

Megyei Népoktatás

fi }árpi}sgáh közeledtével van szerencsém be- >
esés figyelmét akiadásomban megjelenő vizsgalapokra
felhívni és kérem, hogy ezek megrendelését nálam
eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártmányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek. Ára 100
darabonként 1.20 fillér. 1 ekintve e jutányos árat, >
bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak szük­
ségleteiket nálam szerzik be.

7{óth $ezső könyvkereskedése '
Egy doboz finom iskolai toll 80 fillér.

Tisztelettel

Esős tavasz.
Enyhe volt a telünk,
Tavaszunk hideg.
Mi lehet az oka,
Vajh ki fejti meg ?!
Egyet mást felőle
Én is mondhatok
Ha el nem árulják . . .
Mert diseret az ok!
Tavasz, tél meglátták
Egymást az utón
Mit beszéltek, mit nem,
Magam se tudom.
Tél apó öreg bár
Ámde daliás
Édesebb mesét tud
*
Mint al írki más.
Szereti a zenet
Maitre de flaisir . . .
Szép báli ruhákért
Párizsba is ir.
Mig a fiatal nyár
Unalmas, blasirt
Rég nem lelkesíti
Az isteni fiirt.

,

22. szám.

Egymás karjaiban
Feledkeztek ők
Észre se vehették
A múló időt
Felváltásra várhat
A hűséges ősz
Ügyelhet földünkre
Mint örökös csősz.
Ha tavaszon múlik
Holtig itt reked
Többé ránk nem köszönt
Enyhe kikelet.
Szerencse hogy telünk
Hűtlen vén roné.
Avval be nem éri
Hogy tavasz övé.
Sokáig nem köti
Egy leááy se le
Elhallgat a szép szó
Nincs már több mese.
Csillogó köntösben
Rá egy gletser vár:
„Adiev, szép tavasz,
Majd eljön a nyár."
Borús elhagyottan
Áll a kikelet
Hordó számra ontja
Ránk a könnyeket.
Tenger bánatától
Majdnem aludunk . . .
Azért van az idén
Esős tavaszunk.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

fotograjál On?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kerjen árjegyzéket.
Nyomatott a kiadó

Szolnok, 1910. junius 15.

II. évfolym.

23. szám.

JÁSZN AGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

„.„£. ,,
í 1 évre 6 korona.
Előfizetés : | i.
3

Szerkesztik:.

Csikós József

' Megjelenik hetenként szombaton.

Tóth István

Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

iskolánál pedig 20 gazdasági tanitónő
részére mezőgazdasági tanfolyamot
rendez.
A nyomdatulajdonosok és szedők
A tanfolyamon résztvevő tanitók
között az újonnan kötött díjszabás (tanítónők) 100, egyszáz korona át­
körül nézet eltérések merültek fel, a alányt élveznek, melyből 40 korona
ellátási dij levonása után 30 korona
mi miatt a szedők sztrájkba léptek. a jelentkezéskor, 30 korona pedig a
Ez az oka annak, hogy lapunk elmúlt tanfolyam befejezésével fog kifizettetni.
A tanfolyamon résztvevő azon
száma nem jelent meg s mai számunk
néptanítók (tanítónők) részére, kik a
csupán 4 oldal terjedelmű, a miért is
legnagyobb szorgalmat ér a legjobb
ól vasóink szives elnézését kérjük.
előmenetelt fogják tanúsítani, a föld­
mivelésügyi miniszter minden egyes
iskolánál egy-egy 100, 50 és 50 ko­
ronás, összesen három ösztöndijat
engedélyezett. Ezekét az ösztöndijakat
HIVATALOS RÉSZ.
a miniszter kiküldöttje a vizsgán fogja
az illetőknek kiosztani.
48780 szám.
A tanfolyamokra tényleg alkalma­
N. B. 1910.
zásban levő olyan néptanitókat (tanító­
vesznek fel, kik mezőgazda­
Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók nőket)
sági tanfolyamot még nem végeztek.
Felvételi kérvényt a földmivelés­
és gazdasági tanítónők számára.
ügyi miniszterhez kell címezni és folyó
A m. kir. földmivelésügyi minisz­ év junius hó 20-ig az illetékes tanter a kisebb fokozatú népiskolához a felügyelőség javaslatára a vallás- és
gazdasági tárgyak tanítására hivatott közoktatásügyi miniszter teljesíti.
népiskolai tanitók, illetve tanítónők
1779—910. tf. szám.
gazdasági kiképzése céljából folyó év 15784
18687
szám
Másolat.
julius 18-tól bezárólag augusztus 18-ig
az adai, algyői, békéscsabai, breznóbányai, Csíkszeredái, hódmezővásár­
Alapító-levél,
helyi, jászberényi, karczagi, komáromi,
lugosi, pápai, rimaszombati, somogy- melynek erejével ezennel elismertetik, mi­
szerint Hódosi és kirdiai báró Sina Simon
szentimrei, szilágysomlyói, nagyszent- o cs. és post. királyi Felsége valóságos belső
miklósi és szabadkai és csákovári titkos tanácsosa, a cs. és kir. vaskoronarend
földmivesiskolánál 20—20, összesen nagykeresztese s a \cs. kir. .lipótrend közép340 néptanító; a kecskeméti földmives­ keresztes vitéze és magyar tudományos aka-

(Hvasóinkfioz !

2.

Megyei Népoktatás

23. szám.

démia igazgató tagja, Ö Felsége Erzsébet j vétetni, kik multjok és jellemükről kitünőbb
Ausztria Császárné, Magyarország királynéjá­ bizonyítékokat birnak felmutatni;
5. végre a fentebbi kellékekkel birt ta­
nak, Budán, 1868. évi Szent-György hó 22-ik
napján Isten segedelmével szerencsésen szü- nitók szegény árvái, amennyiben kereset­
। lése ötletéből Csik-Szent-Királyi és Kraszna- képtelen néptanítók elegendő számmal nem
horkai gróf Andrássy Gyula, Szent István jelentkeznének.
6. Az alapítványi segélyt, mely évente
első apostoli király jeles vitézrendjének nagy­
keresztese s magyar kir. miniszterelnök által 100, azaz egyszáz osztrák értékű forintnál
forintnál több sem
- kijelölendő hazai célra tizezer forintot szen­ kevesebb, de
telvén, miután ezen összeg a fentérintett lehet, a tanitók életfogytiglan élvezik. Árva
örvendetes esemény emlékének megörökitése fiuk tizennyolc, leányok tizenöt éves korukig
’ céljából örök alapítványul a népnevelés te­ élvezenoik, megjegyeztetvén, miszerint egy
rén kiérdemelt férfiak és ezek árváinak segé­ árva segélye évi haiminchat, két testvérárva
lyezésére fordittatni határoztatott, az alapít­ segélydija hetvenkettő, több testvérárva se­
ványra való felügyelet, Ö cs. és apóst, kir. gélye egyszáz forintot meg nem haladhat.
Felsége magyar vallás- és közoktatásügyi
7. Széchenyi-Kolonits-féle segélydijat
minisztere által ezennel elvállaltatik s az élvező róm. és gör. katholikus néptanítók, a
alapítvány céljára, vagyonának kezelésére s a báró Sina Simon-féle segélydijban részesitjövedelem kiosztására nézve egyidejűleg a tctvén, az előbbinek élvezetétől elesnek. Ezen
következők állapíttatnak meg:
két alapítványból ugyanazon egyén egy idő­
ben segélyt nem húzhat.
I.
V.
Az alapítvány örök „időre báró Sina
Az
alapítvány
ügyei
a vallás- és köz­
Simon néptanító segélyezési alap" címét
oktatási
magyar
királyi
minisztériumban
tár­
inselendi.
gyaltatnak. ugyanaz intézkedik az alapítványi
II.
toké kamaíama.c kiosztása iránt is.
A róm. és gör. katholikucok és gör.
Vagyonát azon 10000 forintnyi töke
keletiek
és unitáriusokra nézve az illető
cépezi, mely az alapitó által a fentérintett
.alkalomból miniszterelnök ur rendelkezése püspökök és mindkét hitvallású evangéliku­
alá bocsáttatott, illetőleg az ezen összegen sokra nézve az illető superintendensek, végre
vásárlóit s a magyar kir. központi állam- az izraelitákra nézve a tankerületi főigazgató­
pénztárban őrzött tizezerötszáz osztrák értékű ságok s az erdélyi kir. főkormányszék fog­
magyar földhitelintézeti papírok és harminc­ nak a nevezett miniszter által három tanitó
kilenc forint hetvenhárom krajcár (39 forint és egy tanítói árvának a IV. pontban érintett
73 krajcár) pénzfölösleg. Ezen tőkevagyon kellékekre való tekintettel záros határidő alatt
••v a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leendő kijelölésére felhivatni. A kijelöltek
felügyelete alatt a nevezett állampénztár által közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter
választand.
fog szabályszerűen pénztárilag kezeltetni.
VI. '
Amennyiben hitfelekezeti jelleggel nem
Célja: Magyar és Erdélyországi kiérde- ! bíró néptanodák fognának felállittatni, az V.
mült néptanítóknak vallás- és nemzetiségei 1 pontban érintett kijelölésre azon közegek is
felfognak hivatni, melyek ezen tanodák fö­
(tekintet nélkül segélyezése.
lötti felügyelet gyakorlására megyénkint, vagy
IV.
kerületenkint hivatva leendnek.
Mely alapitvány-levél három eredeti
Ez alapból segélyezésre igényt tarthat­
példányban kiadatván, ezek egyike az alapít­
nak azon néptanítók:
1. kik aggkor, avagy más oknál fogva, ványi tőkét felajánlott, báró Sina Simon,
de önhibájukon kívül néptanítói tisztük I másika a célt kijelölő miniszterelnök, gróf
. teljesítésére alkalmatlanokká váltak s kereset­ Andrássy Gyula uraknak fog kiszolgáltatni,
harmadika a vallás- és közoktatási m. kir.
képtelenek ;
2. kik annyi vagyonnal nem birnak, minisztérium levéltárába megőrzés végett elhpgy abból megélhetnének, sem más segélyt teendő.
Kelt Budán, 1868. évi Szent-Mihály
: nem élveznek, vagy legalább nem oly mérv­
ik napján. Vallás-és közokta­
ben, hogy abból vagyonuk jövedelmét is havának
tási magyar királyi miniszter által (aláírás).
’hozzávéve, megélhetnének;
í .’
igazolják, hogy mig hivatalukat (P. H.). A másolat hiteléül: Grabotsay Adolf
[viselni képesek valának, azt hiven s buzgón s. k., igazgató.
A hivatalos másolat — másolatának hiteléül
jbetölték s feddhetlen életet éltek s élnek ;
4. több folyamodó közül a szegényeb­
KOMLÓSSY,
bek s azok fognak elsősorban figyelembe
igazgató.

. 23. szám.

o
,
2182. eln. szám.

Megyei Népoktatás

1849. tf. sz.
... , t
juasolat.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi
minisztertől.
• A nagyméltóságu m. kir. keres­
kedelmi miniszter ur folyó évi május
hó 23-án 33980—910. III. sz. alatt
kelt átiratában arról értesit, hogy a
minisztertanács folyó évi április hó
16-án hozott határozatával a külön­
féle felekezetek, valamint törvényható­
ságok, községek és magánosok által
elemi iskoláknál és fentartott óvodák­
nál működő tanitók, tanítónők és óvó­
nők, végül a nyilvános iskolákban
működő, rendszeresített hitoktatók ré­
szére a m. kir. államvasutak és. a
kezelése alatt levő helyiérdekű vasutak
vonalain a féláru menetjegyekkel való
utazás kedvezményét engedélyezte.
Nem részesittetnek semmiféle uta­
zási kedvezményben:
a) a felsorolt nem állami tan­
intézetek kötelékében álló tanszemély­
zet családtagjai;
■ . b) ha a felsorolt nem állami tan­
intézeteknél tényleges szolgálatban
állott nyugdíjas tanitók, tanítónők,
óvónők és ezek családtagjai sem.
A kereskeeelmí miniszter ur ren­
delkezése szerint köteles minden nem
állami 'tanintézet kötelékébe tartozó
tanitó, tanitónő, óvónő és rendszere­
sített állomáson működő hitoktató az
áltami tisztviselőkkel azonos, vasúti
arcképes igazolványt kiváltani azon
megszorítással, hogy akik a maguk
részére ezen igazolványt ki nem állít­
tatják, nemkülönben azok is, akik a
kiállításért elkésve folyamodnak, az
illető naptári év tartamára a kedvez­
ményre igényt nem tarthatnak.
Az arczképes igazolvány kiállítása
a m. kir. államvasutak igazgatóságától
kérelmezendő s az ez iránti folyamod­
ványok az előző évi deczember hó
végéig, vagy ha az illető igényjogosult
kinevezése, illetve megválasztása év­
közben történt, a kineveztetést, illetve

megválasztást követő hó végéig nyúj­
tandók be.
A szükséges ellenőrzés követel­
ményeinél fogva az igényjogosultság
minden alkalommal igazolandó és pedig
az elemi népiskolai és óvodai, vala­
mint a hitoktatói tanszemélyzetet, ille­
tőleg a kérelem a kir. tanfelügyelő
által látandó el a szabályszerű igazo­
lási záradékkal és a hivatalos pecséttel.
A folyamodványok, amelyekhez a
kérelmezőnek két 'drb látogató-jegy
alakú és saját aláírásával ellátott
fényképe is mellékelendő, bélyegmente­
sek, az arcképes igazolványok kiállí­
tásáért, valamint a következő évre
való érvényesítésért azonban 2 kor.
kiállítási illeték fizetendő. Ez a 2 koronányi dij azonban a gyorsabb 'el­
intézés és könnyebb kezelés végett
mindenesetben postai levéljegyekkel
rovandó le, a megfelelő összegű postai
levéljegynek a folyamodványra váló
ráragasztása utján.
Az eljárás egyszerűsítése érdeké­
ben kívánatos továbbá, hogy az egyes
tanintézetek kötelékében álló igény­
jogosult tanszemélyzet részéről az
igazolványok kiállítása, illetve a követ­
kező évre való érvényesítése közös
folyamodványban együttesen kérelmeztessék, amely esetben a benyújtandó
névjegyzékre annyiszor 2 kor. értékű
postai levéljegy ragasztandó fel, ahány
személy neve a folyamodványhoz csa­
tolandó névjegyzékben foglaltatik.
Amennyiben a kedvezményért jo­
gosulatlanok folyamodnának, avagy
ilyenek, habár csak tévedésből is a
névjegyzékbe felvétetnének, az illető
folyamodványra, illetve névjegyzékre
felragasztott postai, értékjegyek, avagy
azok értéke visszatérittetni nem fog.
Szándékos visszaélés esetén ezenfelül
a hibás közegek ellen a megtorló intéz­
kedések is foganatositandók lesznek.
A folyó év tartamára szóló arc­
képes igazolványok kiállítása iránti
folyamodványok legkésőbb folyó évi
július hó végéig terjesztendők be a

4.

|r—
|n. kir. államvasutak igazgatóságához
(Budapest, VI. Andrássy-ut 75. sz.
Erről tanfelügyelő urat azzal érte­
sítem, hogy a szóban levő utazási
kedvezmény engedélyezéséről, válamint
a kedvezmény igénybevételének fen­
tebb közölt módozatairól az érdekel­
teket megfelelően és sürgősen érte­
sítse.
Budapest, 1910. május 17-én.
A miniszter helyett:
Náray Szabó, államtitkár.
A másolat hiteléül:
Szolnok, 1910. junius 11.

Szolnok, 1910. junius 18.

24. szám

JÁSZNAGVKUNSZOLNOX-

i

Csikós József,
kir. tanf. tollnok.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

II, étfolym._____________

22. szám.

Megyei Népoktatás

a

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. O

.. -... - a

A «JÓ PAJTAó, czikkeii a legjobb írók írják. Mikszáth Kálmán gyak­
ran ír bele elbeszélést, Sebők Zsigmond benne folytatja maczkó-történeteit
Dörmögö Dömötör czimen, Benedek Elek regcnvt és szép meséket ír.
Molnár Ferenc mulatságos apró színdarabokat, történeteket. Kákosi Viktor
elbeszéléseket. Szőilősi Zsigmond és Móricz Zsigmond meséket, elbeszé­
léseket. Sehöpflin Aladár tanulságos elbeszéléseket Költőink közül Lévay
.József,Endrődi Sándor. Kozma Andor, Ábrányi Emil, I.ampérth Géza, stb.
írnak a «JO PAJTAS»-ba gyermekverseket.
A JO PAJ TÁS» szerkesztői üzenetei kedvesek minden gyermeknek,

igazi benső szeretetteljes viszony feji xiik ki általuk a lap és olvasói közt.
A JÓ PAJTÁS» rejtvényeinek megfejtői között értékes könyvjutal­
makat sorsol ki.
Karácsonyra gazdag tartalmú és díszes kiállítású ajándékkal lepi meg
olvasóit. Ez a

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA",
egy terjedelmes kötet könyv, legjobb ifjúsági íróink meséiből, elbeszéléseiből,
egyéb közleményeiből összeállítva, szép képekkel. Azonkívül kedves kis tárczanaptárt az 1910. évre kap minden előfizető.
A «JÓ PAJTÁS ALMANACHJÁi-t és a tárcza-naptárt ingyen kapja
minden előfizető; azok is, a kik új évtől kezdve lé.pnek az előfizetők sorába.
Előfizetők gyűjtői értékes kedvezményekben részesülnek.
Előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér.
Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld;

a JÓ PAJTÁS KIADÓHIVATALA:

a

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelugyeloseg es a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: ’ ’ évre $ korona,
1 /2 D yy
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:
Csikós József Tóth István
Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

Egy kirándulásról.
)
*
A kisújszállási áll. kjzs. polg. le­
ányiskola nagyobb szabású,'fényesen
sikerült tanulmányi kirándulást rende­
zett. Május 29-én (vasárnap) délben
indulva, estefelé már a természeti szép­
ségekkel gazdagon megáltott biharmegyei Rév-be érkezett, hol Kulcsár
Endre református lelkész fogadta az
iskolát. Megtekintették, illetve bejár­
ták három ottani vezetővel, a Zichy
barlang eddig kikutatott részeit. E
merész vállalkozásban a legkissebb
növendék is résztvett. Visszajövet,
Nagyváradon az Emke szállóban el­
szállásolva, a város összes főbb neve­
zetességeit megtekintették. A főkapi­
tányság nevében Réz Mihály tanácsos
/Jr fogadta, vendégelte és perczről
perezre kalauzolta az iskolát. Megnyi­
totta a hadapród iskola kapuit is a
növendékeknek, melyek a helybeliek
részén is állandóan zárva vannak. Mú­
zeumba, villamosokon ingyen mene­
telt biztosított a vendég iskolának. A
nváradi községi polg leányiskola igaz­
gatónője, Szencék Kálmánná, Beleznay
a híres szerző s a tanárnői kar is fo­

Franklin-Társulat, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz'
- s a íiók-kiadohivatal:

Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) R. T.
Eudapest, VI, Andiássy-út 21.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

*) E kirándulással kapcsolatosan közöljük a
a kiránduló növendékek egyikének kedves leírását
A minden tekintetben kitűnő kis leírás egységes
szerkezete, szép stílusa amellett, hogy az iskolának
is becsületére válik, dokumentuma a kirándulások
aesthetikaí érzéket fejlesztő nagy hatásnak.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

gadta s kalauzolta az iskolát
)
*
— Va­
lóban felülmúlták magukat a nagyvá­
radiak. Sokan tanulhatnánk tőlük. S
az .egész rengeteg látnivaló s ut 12
kor.-ba került 1—1 növendéknek ,—
a két és fél napi túra.

A Révi kirándulás.
Gyönyörű kirándulásra indultunk
két tanárnő vezetése mellett a Rév
Zichi barlanghoj. Az idő nagyon ked­
vező volt, sütőn a nap s mi jó kedv­
vel indultunk a nagy útra. Révhez kö­
zel egyszerre elsötétült minden, korom
sötétség vett körül, (persze volt nagy
ijedelem !) de azután ismét világosság
támadt. Alaguton mentünk keresztül.
S amint az alagutat elhagytuk, sze­
münkbe ötlött a szép vizesés, micsoda
öröm volt ez, hisz mi alföldi kis le­
ányok még ilyent sohsem láttunk, de
aztán még nagyobb lett az öröm, mi­
kor kiszálltunk s a vízesést közelebről nézhettük. Azután elmentünk a
szállodába, szép kisszobákat kaptunk.
Pakkjainkat leraktuk s hálát adva a
jó Istennek hogy bennünket megsegí­
tett, nyugalomra tértünk. Reggel már
7-kor fent voltunk s 8-kor indultunk
a barlangot megnézni. Széles de alaA közs, isk.-ban Végighallgattak egy tanórát
Nagyváradon, a hadapród isk.-ban Jancsó főparancs­
nok és Ritter százados fogadták az iskolá;. Réz
Mihály t nácsos a színházakat is megnyittatta részük­
re s a katonai kantint is

2.

Megyei Népoktatás

csony nyíláson, vigyázva, hogy bele
ne üssük’ fejünket mentünk előre, há­
rom fáklyahordó ember volt velünk,
-^mellettünk folyton jött a víz, a Sebes
Körös. Amint bemegyünk, még csak
egyes szobrokat láttunk, de később
feltűnik a boltozatról lecsüngő nagy
vámpír, mellette egy kiterjesztett orosz­
lánbőr, hátrább fenn a magyar koro­
na, tőle jobbra van az elefántfej hoszszú ormányával, ezentúl aztán lépcsőn
megyünk fel a barlang egy másik ré­
széhez itt van a Kálvária, aztán Ká­
polna, arébb egy üreg rongyos füg­
gönynyel s díszekkel. Másik részen
van a pokol és a menyország, nem
messze tőle Jézus Krisztus kifeszitett
teste,, mellette egy angyal kiterjesztett
szárnyakkal. Aztán volt'a Mohamed
paradicsoma, pipatorium, a fürdőszo­
bája, hálószobája. Innen lépcsőn felmenve 10 méter magasba látjuk a
Kórust, Elefánt fület s végre a kos­
szarvat. Mikor mindezeket megnéztük,
indultunk kifelé ebédelni, ebéd után
mentünk hegyet mászni és végre pa­
koláshoz láttunk s indultunk Nyagyvárndra, Nagyvájadon kiszálltunk s
másnap a nevezétességeket megnéztük
pl. A múzeumot, Püspök házát kert­
jét, Püspök templomát, Színházat Ka­
dét iskolát. És itt vége szakad a ki­
rándulásnak indultunk hazafelé.
Kisújszállás, 1910. jnni 1.
Irta:
Józsa Margit
III. p. o. t.
n }árpi?sgáh közeledtével van szerencsém be­
cses figyelmét akiadásomban megjelenő vizsgalapokra
felhívni és kérem, hogy ezek megrendelését nálam
eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártmányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek. Ára 100
darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos árat
bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanitó urak szükl
ségleteiket nálam szerzik be.
Tisztelettel 7{óth ])ezsö könyvkereskedése

24. szám.

HÍREK.
A földmivesiskolák tanfel­
ügyelője A király — mint a hivatalos
lap közli — Székely Jenőnek, a földmivelésügyi minisztériumba beosztott földmivesiskolai igazgatónak a földmivesiskolai tan­
felügyelői címet adományozta.

Jubileum- E hó 19-én ünnepli
Mohács István tanítói szolgálatának 25 éves
jubileumát.
Szorgalmas, eredményes munkában el­
töltött múltra tekinthet vissza a jubiláns
olyan múltra, mely a becsületes nevelői mun­
kának igazi példáját mutatja.
Szívből ünnepiünk mi is a derék igaz­
gatóval s kívánjuk, 'hogy a további munkál­
kodásra adjon neki az Isten erőt, kitartást
s hosszan tartó boldog életet!
Pályázat alapítványra. Mint
lapunk legutóbbi számában közöli alapító­
levél mutatja a báró Sina-fále alapítványra
f. é. 34139. sz. közokt. min. rendelettel pá­
lyázat hirdettetik három 200 k.-ás helyre
volt néptanítók és tanitó árvák részére. A
kérvények szeptember 1-ig a kir. tanfelügyelő­
ségnél nyújtandók be a vall.- és közokt.
ministeriumhoz címzetten.
Uj énektailár. Országh Pál kun­
szentmártoni közs. isk. tanitó csak a múlt
évben szerzett középiskolai énektanításból
nyert tanári oklevelet. Őszintén gratulálunk
ezen igazán szép törekvéshez és sikerhez.
Eskütétel. Donkó Ilona jászladányi
szaktanitónő 15-én tette le hivatalos esküjét
a kir. Tanfelügyelő előtt.
Kérelem. Török Ernő fegyvernek!
külterületi tanitó tudomására hozza a kar­
társaknak, hogy a lapunk 15. számában is­
mertetett Magyar Paedágogiai Társaságba való
felvételt szívesen közvetíti, ha ezért öt le­
velezőlapon a belépni szándékozók megke­
resik. Eddig György József mezőtúri áll. ta­
nító, Gajda Gyula fegyvernek! gazdasági ta­
nitó, Tolvay Jenő törökszentmiklósi közs.
tanitó és Kovács Pál hitoktató léptek be a
jelzett módon.
Kirándulás, Junius 2-án a fegyverneki külterületi (Ehrlich tanyai) községi
iskola 31 tanulója tanítójuk vezetése alatt
Szolnokra érkezett tanulmányi célból. Csikós
József tanf. tollnok ur kalauzolásával bejár­
ták a város minden nevezetességét. Megnéz­
ték az 1849-es csatateret, a villany- és vízműtelepet, a müvésztelepet, a honnan a hon­
védemlékhez mentek, melyet a magukkal

24. szám.

Megyei Népoktatás

3.

hozott koszorúval a Himnusz hangjai mellett képviselőinek osztatlan elismerését, dicsére­
megkoszorúztak. Ezután a vármegyeház nagy­ tét, szeeretetét.
Gyönyörű volt az egész verseny külön­
termet, Róth Dezső nyomdáját, a katholikus
és a református templomot tekintették meg. I ben is. Büszke lehet müvéért a rendezőség,
Dél idején átkeltek komppal a Tiszán a Mó- büszkék kiképzést vezető tanárok és az ifjú­
ric-erdőbe, hogy megebédeljenek. Majd visz- ság, mert első ily nagyobb szabású polg.
szatértek a városba, megnézték a polgári isk. verseny sikeres rendezésével a polg. is­
iskola természetrajzi gyűjteményét, melyet kolák magas nívójáról tettek mindenki előtt
Grünvald tanár ur érdekes magyarázat ke­ bizonyságot.
Halálozás. Péntek Elek kunszent­
retében mutatott be. A polgári iskolai zászló­
alj megtekintése után a kaszárnyába mentek, mártoni közs. tanitó 55 éves korában 6-án
(amelynek megtekintéshez az “engedélyt hirtelen elhunyt. Áldás legyen emlékén!
zászlóalj parancsnokságtól Írásban kérte a
tanitó) ahol Relics főhadnagy ur * lekötelező
szívességgel vezette körül a gyermekeket. A
Mikszáth 1847—1910.
téglagyár megtekintése volt a programmnak
utolsó pontja.
Egy ragyogó szellemi nagyság, a ma­
A szolnoki tornaversenyen gyarság egyik kincse veszett el 28-án,
résztvett intézetek növendékei közül versenyÉrdemeit, dicsőségét, nagyságát hirdeti
dijakat nyertek:
az
az
elismerés ünneplés, melyet munkás­
Síkfutás. 1. o. 50 cm. 1. Skultéti Balázs
Szolnok, 2. Balázs Sándor Szolnok. 11. o. sága nemcsak honfitársai leikéből, de a kül­
60 m. 1. Dómján János Turkeve, 2. Moró föld. etött is kiváltott a csak most lezajlott
Károly T.-Szt.-Míklós. 111.< o. 100 m. 1. Ba- jubiláns ünneplése alkalmával.
lagh ' Pál T.-Szt.-Míklós, 2. Ürmös Emil
Munkáival, nevével nemcsak magának,
Szolnok.
de nemzetének, a magyarságnak és dicső­
Gátfutás. IV. o. 100 m. 1. Deák László
Szolnok, 2, Brust Alajos Hatvan, 3. Med- séget, becsülést szerzett.
Most már .nincs többé. Meghalt. De
gyessy Sándor Szolnok.
Magas ugrás. 1. o. 1. Zsarnócai Béla lelke élni fog a magyarság lelkében; mert
Szolnok 135 cm. 2. Skultéti Béla Szolnok hiszen az ő lelke a miénk s a mi lelkünk
130 cm. 11. o. 1. Dómján János Turkeve
150 cm. 2. Németi Ferenc Szolnok 140 cm. az övé is.
Minden sorában lelkűnkből beszél.
111 o. 1 Ürmös Emil Szolnok 150 cm. 2.
Írói nagyságát bizonyítja, hogy Mikszáth
Barha Gyula Szolnok lc5 cpi. IV. o. 1. 1
Deszka nélkül 1. Vermes Imre Újpest 160 | regényeinek és elbeszéléseinek jelentékeny
4m. 2. Darvas Zoltán Szolnok 150 cm.
। részét, á világ minden müveit nyelvére le­
Távolugrás. 1. o. 1. Skultéti Béla Szol­ fordították. .Magának Szent Péter esernyőjé­
nok 400 cm. 2. Balázs Sándor Szolnok 370 nek hét nyelven megjelent fordítását ismer­
cm. 11. o. 1. Dómján János Turkeve 440
2. Balogh István Turkeve 430 cm. 111. o. 1. jük. E regényt, olvassák^ franciául, angolul,
Orosz Péter Szolnok 430 cm. 2. Ürmös Emil németül, hollandul, svédül, csehül, románul.
Szolnok 425 cm. IV. o. 1. Csimó József Új­ Franciára legelébb a gentry-ellenes Síécle
pest 495 cm. 2. Brust Alajos Hatvan 488* forditgatta a gentryről szóló elbeszéléseit.
cm. 3. Skultéti Béla Szolnok 480 cm.
Francia fordításai leginkább lapokban
Sulydobás 7 és egynegyed kgr. 1. jelentek meg, kötetben csak A jó palócok
Horpácsi Béla T.-Szt.-Miklós 11.81. 2. Dar­
vas Zoltán Szolnok 11.65. A versenyt Deák és Novellák Horn Elvira forditásáaan (Scénns
László Szolnok nyerte meg 14.10 dobásával, hongreises, Páris, 1890.) Németre Silberstein
-Ötvös Adolf, Neugebauer László, Tábori Ró­
de szabálytalanság miatt diskvalifikálták.
Szertorna. 1..Nyújtó: 1. Baunok István bert és mások fordítottak )Zwischen einst
Szolnok, 2. Brüll Sándor Szolnok. 2. Korlát: und jetzt, Ungrricshe Dorfgeschichten, Die
1. Kalmár László Szolnok, 2. Baunok István
guten Hochlánder stb. címekkel.) Egyes el­
Szolnok.
Az utolsó szám Újpest—Hatvan labda­ beszéléseket fordítottak olaszra. Szabó Endre
rugó mérkőzése volt, melyet Újpest 3:0 arány­ többet oroszra fordított. Svédre lefordították.
A jó palócokat, egy nagy részét Oszkár svéd
ban nyert meg.
Legszebb jutalmai nyert azonban az király. Dán forditáshiSlovakiske landsbyújpesti és szolnoki iskolai zászlóalj katonai
' Schumacher, 1893.); Novelletcsapata; a publikum és a hatóság jelen volt k hístorier (ved

Megyei Népoktatás

24. szám.

tér fra Ungarn (Kopenhága, 1885.) A hazai • zésről", Bakonyi Ferenc pedig az iskolai
nyelvek közül tótra Bachat forditgatott: Lo ■ zászlóaljak szervezésével szükségességéről és
hinszka Zeb’na, Holubice v. kleci (1895.) célszerűségéről értekezett.
Szerb nyelven egy kötet elbeszélése jelent
A rkath. egyesületi gyűlésben Mogán
meg 1893.
Ákos hitoktató „Lehet-e valláerkölcsös ikta­
Kirándulás. A törökszentmiklósi tás hittanitás nélkül az elemi iskolában"
közs. gazd. ism. iskola a gazdasági tantár­ címmel tartott értékes filozófiai felolvasást.
gyakból május hó 28-án tartotta évzáró vizs­ Majd a pályádnak kiosztására és uj pályá­
gáját, másnap pedig a fiú növendékek közül zatok kitűzésére került e sor. Pályatételek:
40-en, három tanítójuk vezetése mellett a 1. Mi a népiskolai rajztanitás célja és haszna?
vármegyei gazd. egyesület szajoli mintagaz­ 2. Az osztály felvezető és átadó rendszer
daságát tekintették meg ismereteik bővítése előnyei és hátrányai.
A jövő évi gyűlés helyéül Jákóhalmát
céljából. A vonatnál Asenbrenner segédtitkár
ur várt bennünket majd a nemsokára szin­ jelölte ki mindkét kör.
tén megérkező Gaylhoffer titkár ur megérke­
Gyűlés után 200 terítékű társasebéd
zése után csakhamar kezdetét vette a tetep volt. A jelenvoltak őszinte hálával és elisme­
„megtekintése, A 62 hold nagyságú területen I réssel adóztak a vendégszerető dózsaiaknak,
először a praktikusan elrendezett épületeket, kik igazi magyaros szívességgel fogadták és
azoknak beosztását és az ott lévő gazd. esz­ látták az egybegyült tanitósereget.
közöket tanulmányoztuk. Majd az állatok ta­
Szolnokon. 5-én d. e. Mezőtú­
nulságos megmagyarázása után a gazdasági
udvart, annak beosztását, a trágyatelepet, a ron 7-én tartattak járásköri gyűlések.
tyukászatot és a jorksis tenyésztést tettük Mindkét gyűlés tárgysorozatábo vette az if­
tanulmányunk tárgyává. Végül pedig a szikes júsági zászlóaljak szervezésének tárgyalását.
vegyületü gazd. területet figyeltük meg. Mi
szentmiklósi tanitók minden három eszten­
dőben meg szoktuk növendékeinkkel láto­
gatni ezen gazdaságot, most pedig arra tö­
rekiünk, hogy a Kisgazdák is látogassák meg
ezen gazdaságot még aratás előtt, minél na­
gyobb számban, mert hiszen ezen telep első
sorban épen az ő érdekeket szolgálja s az
ott látható egyszerű is olcsó gazdasági esz­
közök, gépek és egyéb újítások épen arra
vannak hivatva, hogy a Kisgazdákat a mind­
inkább növekvő kiadások elviselésére képessé
tegyék. A ki nem szeret tanulni és a korral
haladni, annak zsebe rendszerint üresen ma­
rad, az üres zseb és has pedig mindig rossz
tanácsadó.

Járásköri gyűlések. Jászdózsán
május 24-én tartotta gyűlését a vmegyei ta­
nítóegyesület jászsági járásköre és a jászsági
alsó- és felsőjárási rk. tanítóegyesület.
Mindkét gyűlésen megjelent a kir tan­
felügyelő is. Fontos és a praktikus életre
irányítást célzó magvas értekezéseket olvas­
tak fel mindkét gyűlésben.

Tornaverseny.

Szolnokon
5-én d, u. mérték össze erőiket a szol­
noki, hatvani, újpesti, törökszentmiklósi
és turkevei polgári iskolák mintegy 400
tanulója.
A verseny kezdete a vásártéri
versenypályán d. u. 4 órakor, ver­
senyszámok: 1 Szabadgyakorlatok. 2.
Sikfutás. 3. Gátfutás. 4. Távolugrás.
5. Magasugrás. 6. Sulydobás^ 7. Szertornázás. 8. Játék.

A dijak ezüst- és bronzérmekből
és oklevélből állottak.
Ekkor mutatkoztak be a szolnoki
és újpesti katonailag képzet és felsze­
relt iskolai zászlóaljak 60—60 főből
álló csapata.

Gazdák tanulmányi ki­
rándulása. Múlt vasárnap mintegy-

80 tanyai gazda rándult ki Haraszthy.
A vármegyei egyesület járásköri gyűlé­ József gazd. ism. isk. igazgató-tanitó
sében Thuránszky Zsigmond a „Kedély kép- i
s több tanyai állami tanitó vezetése

24. szám.

Megyei Népoktatás

alatt Jászberényben a földmives isko­
lához, hogy a tél formán a népies
gazdasági előadások alkalmával hal­
lottakról gyakorlati utón meggyőződést
szerezzenek. Weniss Gyula földmives
iskolai igazgató órákon át szakszerű
előadás kíséretében mutatta be a kü­
lönféle modern gazdasági eszközök,
gépek előnyeit, azok működését; vé­
gigjárták az egész gazdaságot, meg­
tekintették a mesés, gyönyörűen kezelt
szőlötelepet, présházat, dohánypajtát
stb. A tanulmányozás befejezés után
az igazgató vendégszeretetében volt
részük Ezen tanulmányi kirándulás be­
tetőzése volt a népies gazdasági elő­
adásoknak s hogy valóban fontos mun­
kát végeztek a gazdasági előadásokat
rendező tanítóink, mi sem bizonyitja
jobban, mint gazdaközönségünknek
eme kirándulásba való tömeges meg­
jelenése.

ezen kötelességének teljesítésére vonat­
kozólag ellenőrzendő.
2. Az ipariskolák (ismétlőiskolák)
vezetősége a szegődtetésről azonnal
értesítendő.
3. A beiratkozást elmulasztó ta­
nuló mesterei a beírásra megszabott
határidő lejárta után az 1884. évi
XVII. t.-cz. rendelkezései szerint fe­
lelősségre vónandók.
4. Az ipariskolák által beterjesz­
tett havi mulasztási kimutatások tár­
gyában soron kivül, legfeljebb 8
napon belül intézkedni kell s a kisza-'
bott büntetés lehetőleg sürgősen vég­
rehajtandó.
'Felhívom, hogy ezen rendelke­
zésem pontos és szigorú betartására
ügyeljenek, mert a hiányos tanonckép­
zés miatt általános a panasz. Szolnok,
1910. május 23. Dr. Benkó, alispán.

Ajászberényigazdasági nép­

15>én rajzpótló osztály; 16-án d. e.
II. és Ill-ik osztály; délután előkészítő,
I. A. és I. B. osztály ; I9-én Te Deum
és záróünnepély. '
Iskolalátogatás. Fekete
zsef c. főigazgató és ipariskolai szak­
felügyelő jun. 15-én a jászberényi
ipariskolát látogatta meg. Az osztályonkint rendezett rajzokat és gyakor­
lati füzeteket áttekintve, a tantestületi
gyűlésen megelégedését nyilvánította
s a tantestület által még a tanév ele­
jén hozzá terjesztett tananyag beosz­
tást. helyesléssel a jövő tanévben is
irányadóknak jelentette ki.
jfülönösen helyeselte, hogy a tanoncok a gyakorlati életben előforduló
ügyiratokat nem füzetbe, hanem ere­
deti alakban készítik.
Féláru vasúti jegyek. Hieronymi Károly kereskedelemügyi mi-

iskolánál a nagymélt. földmivelésügyi
ministerium anyagi támogatásával, tar­
tott szalma-, raffia-, háncs-, seprű- és
kosárfonó háziipari tanfolyam junius
hó 5-én d. e. órakor megnyitandó ki­
állítással zárul. A kiállítás két napig
tart: junius hó 5. és 6-án, mely na­
pokon az bárki által megtekinthető.

9845 sz. körrendelet. A
főszolgabirákhoz és városi tanácsok­
hoz. -Az iparos tanoncoktatás intenzi­
vebbe tétele céljából a következőket
rendelem:
1. Minden ipartestület (községi
elöljáróság) utasítandó, hogy a tanonctartó gazdát a szegődtetésnél figyel­
meztesse, hogy tanoncát 8 napon be­
lül az ipariskolába, vagy ennek nem
létében a: ismétlőiskolába Írassa be.
Az elöljáróság és illetőleg ipartestület

Vizsgarend a jászberényi iparos tanonc­
iskolában. Junius 12-én hittanvizsga;

Ifi.-

Megyei Népoktatás

24. szám.

pister megengedte, hogy a szolgálaton egy modern főváros képét nyújtják az idegenkívül utazó katonaszemélyek és ezek ' nek. Délig tartó barangolásunk közben a ki­
rályi palotát — melyben akármelyik király
családtagjai, továbbá a községi és fe­ ellakhatnék — s a képviselőházat tekintettük
lekezeti tanszemélyzet 50Vo-os menet- meg legfigyelmesebben. Ez utóbbinak ülés­
dijkedvezményben részesüljenek.
termében — pártok szerint elhelyezkedve —
pihenőt tartottunk. A

A lőcsei orsz. kisdedóvókiállitásra

már csak ideiglenes

menők úgy a m. kir. államvasutak, miot a kassa—
képviselőház nagy termének egyedüli neveze­
oderbergi vasutak vonalain féláru jegy kedvezmé­
tessége Péter király életnagyságu arcképe s
nyében résülnek. A kedvezményre jogosító igazol­
az
a készülék, amely által az országgyűlésen
ványok darabonként és személyenként 40 fillér elle­
nében állíttatnak ki s az illető részéről beküldött elhangzó minden szó vagy beszéd, a királyi
bélyeget és megcímzett borítékban lesznek az érde­ palotában is hallható.
kelteknek megküldve. Egy helyről ha többen kérnek
Belgrádi tartózkodásunk alkalmával törigazolványt, úgy célszerű egy levélben jelentkezni,
j
tént,
hogy
a csapat egy kis része, köztük jó
kiindulási állomás jelzésével az igazolványt kérő
évéi Grosch Ödön tanitó ur címére küldendő.
| magam is, eltévelyedett a társaságtól s amint
Az ünnepség és kiállítás részletes programm- I tétovázva ballagunk a város sürgő-forgó tömját a „Kisdednevelés" f. é. junius 1-i 11. száma közli.

IRODALOM.
Szóin októl—Szóin okig.
— Magyary Gyulától. —

| kelegében, egyszerre egy javakorbeli úri emi bér jő hozzánk s Esperantó nyelven tuda' । kolja, hogy kik vugyunk s mit vagy kiket
keresünk ? Ennek az úri embernek a megje­
lenése nélkül talán estig se találtuk volna
meg társainkat; ő azonban meglátván hogy
közöttünk is van Esperantó jelványt viselő
egyen (ő is viselte e jelvényt) szóba állt velünk, illetve az - esperantistánkkal Grünwald
Lászlóné úrnővel s igy a még ifjúkorát élő
nemzetközi nyelv segélyével mihamarabb él­
veztük társainkkal a viszontlátás örömeit.

A jól kiérdemelt s nyugalmas jó éjszaka
A képviselőházból — ismét egy párttá
után felfrissültén szállingóztunk le a ven­
alakulva
— Belgrád gyönyörű; városligetébe,
déglő. éttermébe, ahol a megkritizált kávé elfo­
az
úgynevezett
Topcsider kertbe villanyvasugyasztása s a képes levlapok elexpediálása .■
taztunk,
ahol
egy
igazán kirándulási ebéd
[után a Mideniumi emlékhez rándultunk. mely­
elfogyasztása
után,
szerbeigánymuzsika,
nónek emeletekre osztott kupoláiból s illetve
Erkélyeiről sokáig gyönyörködtünk a tengerré tázás és tánc mellett töltöttük el az egész
áradt Duna vizében, a vidék szépségében s délutánt. Itt hallottuk először azt a magyar
>a velünk szembe néző Belgrádban.
! fülnek szokatlan dolgot, hogy a cigányok
A hatalmas emlékműtől, ahol magunk­ muzsikálás közben énekelnek is, még pedig
éban elénekeltük a Jaj de huncut" kezdetű valóban fülbemászó és szivhezszóló módon

nótát is, utunk a város szép főutcáján és re.mek parkján át a gőzhajó állomáshoz veze­
tett, hogy a program szerint a kitűzött időre
.Szerbia fővárosába érjünk.
L
A nagy forgalmú, de a természeti fek­
vés miatt szűk belgrádi kikötőből előzékeny
kalauzaink vezetése mellett először a várba
sétáltunk fel, amelynek nemcsak terjedelme,
de ma is kiváló erőssége, gyönyörű terei elragadólag hatottak mindnyájunkra. A várból
a város megtekintésére indultunk.
Belgrádnak utcái, épületei, utcai élete

Topcsiderből részint villanyoson, részint
futólépésben, (hogy a hajóról le ne késsünk)
mentünk vissza a belgrádi kikötőbe, hogy
vacsorára ismét Zimonyban lehessünk. —
Bár mint emlitém, Topchiderből, honnan na­
gyon nehezen indultunk el, ugyancsak siet­
nünk kellett a gőzhajóra: mindazonáltal két
érdékes dolgot vettünk észre. Egyik aZj hogy
a belgrádi nép, öreg, ifjú, szegény, gazdag
estefelé mind a zöldbe igyekszik; a másik,
hogy a munkásnép is az igényének és zsebé­
nek megfelelő kertben és korcsmahelyiségek

24. szám.

Megyei Népoktatás

előtt (tehát nem ivóban és lebujokban) ren­
desen terített asztalok mellett fogyasztja a.
pálinkát is, még pedig akként, hogy ahány­
szor a pálinkából, ugyananyiszor iszik a pá­
linkás pohár mellé helyezett vízből is, mintegy
ösztönszerüleg mérsékelvén az alkohol hatását
Zimonyba visszatérve vacsorához ültünk
s a körünkben ismét megjelent volt szolnoki
tisztek kedves társaságában (Scoffó, Ferenczi
Kolbrunner, Magassy, Faschinger, Varga
Gyula tábori lelkész, ki Belgrádba is velünk
jött s a gyakorlatra behívott Szép István tiszt­
helyettes) körülbelül 11 óráig töltöttük az időt,
A jóbor és a cigány mihamarabb kellő han­
gulatba hozták a társaságot, melynek egy
része tánezra is perdült. Fájó szívvel szedtük
össze éjfél felé csomagjainkat, hogy éjjeli
szállásunkra, a hajnali négy órakor induló
hajóra érjünk. A fesztelen nappalok után,
egy fesztelen éjszaka borult reánk, azaz csak
borult volna, ha (a hajó I. osztálya termében)
a kiránduló táisaságot' különféle, tréfák és
mókák, a napközben előfordult mulatságos
epizódok elmondása, felfrissítése aludni en­
gedték volna. S bár a társaság hölgy tag­
jai hol szép, hol korholó szóval nyugalomra
intették az éji csend háboritóit, alig volt kö­
zöttünk valaki, aki egy jó óra hosszát
szundikálhatott.
Hajnali négy óra volt, mikor hajónk,
„fölszedvén
horgonyát" zakatolva indult
utunk igazi irányának, az Alduna vidékének.
Ma, amikor alig' van .közöttünk egyén, aki
az alduna vidéket ha másként nem, legalább
írásból és képből ne ismerné: teljesen fölös­
leges sőt tán unalmas volna részletesen fog­
lalkozni annak leírásával, hogy milyen pano­
rámák, mozzanatok stb. tárulnak szemeink
elé amig ezt a csodásán nagyszerű vidéket
végighajózzuk. Ez okból, de mert e soroknak
főcélja nem az útleírás, hanem az, hogy a
kirándulás emlékét minél tovább meg­
őrizhessük : csupán annyit említek fel, hogy
Zímonytól—Orsováig tartó hajóutunk, reggel
négy órától délután 4 óráig igazi kéjutazás
volt. A mindennapi gondoktól menten, a leg­
kedvezőbb időjárás mellett a körülményeknek
megfelelő kedélylyel haladtunk ezen a csodás
szép vizi utón s igazán alig vettük észre,
hogy Orsovára értünk, ahol csónakba szállva,
egyenesen Ada Kálé szigetre eveztek velünk

7.

a sziget törökjei. A nagy elhanyagoltságbanlévő Ada Kálé régi várfalaival/, állott vi­
zekkel telített helyeivel, ronda kis bazáraival
és trafikjaival a jóizlésü embert ha nem is
'undorral, de nagyon kellemetlen érzéssel tölti
el. Végtelen nagy mulasztás terheli azokat,
akik ezt a remek fekvésű helyet paradicsommá
nem varázsolják. Ma két ország tulajdona
volna az elhanyagolt sziget s talán azért
illik rá az a magyar mondás, hogy se ura,
se gazdája.
Mintegy másfél óráig időztünk Aáa
Kátéban, mely idő alatt a sziget megtekin­
tésén kívül bevásárlásokat is eszközöltünk,
ellátván magunkat igazi török-dohány, szivar
és cigarettával. (Bizalmas körben legyen
mondva, mint minden idegen Ada Kálé lá­
togató, mi is csempészve hoztuk el a porté­
kák jó részét a szigetről)
(Folytatom.)

HIVATALOS RÉSZ.
Jásznagykunszolnokmegye kir. tani.
1846—1910. tfszám.

Az összes tek. áll. óvodai
és iskolai tanerőknek.
Alkalmazkodó tudomásul hivata­
los másolatban közlöm az államvasuti
arczképes igazolványok érvényesíté­
sére vonatkozó 61308. sz. vall, és
közokt. min.'rendeletet.
Szolnok, 1910. junius 15.
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő. '
MÁSOLAT. A m. kir. vall, és közok­
tatásügyi minisztertől. 61308. szám. A
kereskedelmi miniszter urnák folyó évi
33980. sz. a. kelt átirata értelmében
a vasúti arczképes igazolványok kiál­
lításáért és a következő évre érvénye­
sítéséért fizetendő kiállítási illleték,
mely eddig egy koronában volt megállapitvá általánosságban 2 koronára
felemeltetett. Az elkésett vagy bármily

24. 4 szám.

Megyei Népoktatás

8.

Csikós József,
kir. tanf. tollnok.|^

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

25. szám.

JÁSZ NAGYKUN SZOLNOK-

okból használhatatlanná vált igazol­
vány helyett kiszolgáltatandó újabb
igazolvány kiállításáért eddig megál­
lapított 2 korona kiállítási illeték he­
lyett jövőben 3 korona lesz fizetendő.
Miről tanfelügyelő urat további eljá­
rás végett értesítem. Budapest, 1910.
junins hó 8. A miniszter meghagyá­
sából: Tamanóczy sk. miniszteri ta­
nácsos.
i
1846—910. tfsz,
A másolat hiteléül:
Szolnok, 1910. junius 15.

I

Szolnok, 1910. junius 25.

11. évfolym.

1

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
mégrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

- ---- - ■

A JÓPAJTAo iz.kkch a legjobb írók írják. Mikszáth Kálmán gyak­
ran lr. bele elbeszélést, Sebők Zsigmond benne folytatja maczkó-történeteit
Dörmögő Dömötör czimen, Benedek Klek regényt és szép meséket ír.
Molnár Eerenr mulatságos apró színdarabokat, történeteket, Rákosi Viktor
elbeszeleseket. S/ollosi Zsigmond és Móricz Zsigmond meséket, elbeszé­
léseket. Svhöi íun Al .dár tanulságos elbeszéléseket. Költőink közül Lévay
Joz^ebEmt. mh Smplor, Kozma Andor, Ábrányi Emil, Lampérth Géza, stb.
írnak a «JO PAJTAS»-ba gyermekverseket.
A JÓ PAJTÁS® szerkesztői üzenetei kedvesek minden gyermeknek,

igazi benső szeretetteljes viszony feji >dik ki általuk a lap és olvasói közt.
A -JÓ PAJTÁS» rejtvényeinek megfejtői között értékes könvvjutalmakat sorsol ki.
~ J
,
Karácsonyra gazdag tartalmú és díszes kiállítású ajándékkal lepi meg
olvasod. Ez a

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA",
egy ter edelmes kötet könyv, legjobb ifjúsági íróink meséiből, elbeszéléseiből,
egv.b közleményeiből összeállítva, szép képekkel. Azonkívül kedves kis tárczanaptart az 1.U0. evre kap minden előfizető.
i
'A.9 PAJTÁS ALMANACHJÁi-t és a tárcza-naptárt ingven kapja
minden előfizető; azok is, a kik új évtől kezdve lépnek az előfizetők sorába.
Előfizetők gyűjtői értékes kedvezményekben részesülnek.
Elő izetési ára negyedévre 2 korona 5U fillér.
Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld: .

a JÓ PAJTÁS KIADÓHIVATALA:
Franklin-Társulat, Budapest, IV., Egyelem-utcza 4. sz.
s a. fiók-kiadóhivatal:

Lumpéi R. kön\vxereskedése (Wodianer F. és Fiai) R. T.
Budapest, VI., Andiássy-út 21.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület 4uvatzdos lapja.

.... ,,
11 évre 6 korona.
Előfizetés : [ i/
3

Szerkesztik .-

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

Tóth István

Főmunkatárs:
Aíagyary Gyula.

yi Jíagyár gazdaszövetség
nagygyűlése.
A Magyar Gazdaszövetség a nagy
Széchenyi szellemében békés utón tö­
rekszik a kulturális gazdaságfejlődés
biztosítására és megerősítésére.
Magyar nemzeti államunk kiépí­
tésének az alapjait rakja le ez a szö­
vetség, mely alapon fog felépülni a
gazdaságilag megífjodoti, megerősö­
dött magyar nemzeti állam; magyar
lelkünk ideálja.
E szövetség igazán hazafias nagy
munkájában kiveszi részét a magyar
tanítóság is, kiknek legtöbb alkalmuk
van a magyar nép lelkivilágát, gon­
dolkodását, helyesen irányítani, vezet­
ni. Az ifjúsági egyesületek, gazdakö­
rök szervezésével segítenek a szövet­
ségnek nemes céljai elérésében.
Ez a szövetség által és jól ismert
nagyfontosságu közremunkálás arra in­
dította a Gazdaszövetség vezetőségét,
hogy a f. é. szept. 20-án Nyíregyhá­
zán tartandó szövetségi évi nagygyű­
lésre külön is meghívja a tanítóságot.
Mindenesetre kívánatos, hogy a
mindenkit, de különösen az iskolát is
nagy mértékben érdeklő országos gyű­
lésen a tanítóság minél nagyobb szám­
mal lenne képviselve. Megyénk taní­
tóságáról igazán elmondható, hogy va­

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők,

lóban tanítója, nevelője a népnek, s
hogy vele együtt érez bánatában, örö­
mében s jó tanácscsal, jó példával
‘ mindenkor segítője épen a gazdálkodó
egyszerű közönségnek.
Ném lehet tehát közönyös előt­
tünk a Magyar gazdaszövetség mun­
kássága s nem a nyíregyházai nagy­
gyűlése sem, hol bizonyára sok, a
*nép érdekeit mélyen érintő dologgal
lehet módunk megismerkedni, s azt a
közjavára felhasználhatni. Ezért hívjuk
fel különösebben is erre a nagygyűlésre
a megyei tanítóság szives figyelmét!
sj.

Tanulmányúton.
A szolnoki IV. kerületi újvárosi
állami iskola örödik és hatodik osz­
tályú növendékei f. hó 8-án Budapes­
ten töltötték a koronázási évfordulót,
amikor az iskola tanulmányúd alapjá­
ból 41 tanuló utazott fel a székesfő­
városba, hogy ott szórakozás alakjá­
ban gyarapítsák s illetve egészítsék ki
a könyvekből és -térképről szerzett is­
mereteiket. A kora reggeli vonattal
Czegléden át indult útnak a lelkes
csapat, s nyolc órakor már a főváros
kiváncsi publikuma gyönyörködve néz­
te a búzavirág bokréta jelvénynyel
felvonuló gyerek sereget.

Megyei Népoktatás

25. szám.

Ferencz fenkölt szellemű iró és költő böl­
cseletének egy arany mondatával kezdem
meg, mely igy hangzik : „Aki életében sokat
érzett és gondolkozott, aki érzelmeit és gon­
dolatait nyom nélkül elrepülni nem hagyta;
oly kincset güjtött magának, mely az élet
minden szakában a szerencse minden válto­
zatai között gazdag táplálékot nyújt lelkének."
Mintha egy hosszú időn át működő
tanítóra gondolt volna az említett lánglelkü
' költő, midőn idézett mondatát megírta, • mertA
' a tanitó csakugyan egész működése alatt a
gyermekek érzelmi világát és zsenge gondol­
kodását idomítja szüntelen.
Egy negyed század éven át több ezer
gyermeknek szállottál le érzelmi és gondolat
, világába, hogy szeretetteljes mesteri ügyes­
j séggel tudásod kútforrását megnyisd előttük.
Magadhoz emelted a kicsinyeket, hogy áltq; lok nagy lehess. Vezető szellemeddel besu­
l gároztad a serdülő ifjúságot, hogy megmu­
tasd nekik az élet rögös mezején áthaladó
utak könnyebb megélhetési módjait.
És ők szerencsések lettek és ők dicső­
ítve emlegetik nevedet, te pedig mint hivatá­
sos tanitó gazdag táplálékot nyújtottál tel­
kednek. Te nem maradtál meg mindennapi
foglalkozásod körében, kicsiny volt a tér,
melyet az iskola négy fala között zárt. Te
többet akartál tenni a szorgalmas nemzet
napszámosnál.
Mint okleveles tanitó több helyen vol­
tál alkalmazva s mindenhol a hivatásod ve­
zérelt, maradandó nyomokat hagytál magad
után.
Szabad idődben képezted magadat, tan­
folyamokra jártál, hogy kézi tudásoddal is
használj másoknak. S hogy czélodat érhesd
a közjóra s hogy anyagi támogatást nyerhess
alkotásodnak, a melyeket megteremtettél,
Ünnepi beszéd, tartotta: Veress János.
nem rettentél vissza az elődbe tornyosuló
Engedje meg az igen tisztelt jubiláló nehézségektől vasakaratod, kitartásod utat
közönség, engedd meg szeretett barátom, tört felettes hatóságaidnak megnyerésére; hogy
hogy úgy is mist e vidék egyik legrégibb támogatásban részesítsék az általad létfehetanítója, úgy tÍ, mint a Tiszai alsójárás zott közös tanügyi és népnevelési intézmé­
tanitókörének igénytelen elnöke 25 éves nyeket S hogy fáradozásaidat
tanítói áldásdus működésednek évfordulója itt helyben és más alkalmazási helyeiden siker
alkalmából meghajtsam elöted a magam, koronázta, mutatják az élettörténetedben fel­
tanitótársaink és az ünneplő közönség nevé­ sorolt különféle egyesületek u. m. : A gaz­
ben az elismerés zászlóját.
dák olvasó egylete, A 48-as kör alakítása,
Méltatásodat tisztelt, barátom Kölesei I Ifjúsági egylet, Leány egyesület, kosárfonó

Bár Budapesten egy nap alatt
tüzetes tanulmányutat nem lehet vé­
gig csinálni, mindazonáltal a mi nö­
vendékeink legalább általánosságban
szép, kellemes és tanulságos emlé­
kekkel tértek vissza Szolnokra. Látták
a főváros főbb utcáit, köztük az Andrássi utat, ültek a földalatti villanyo­
son, megnézték a városligetet, a mú­
zeum az napon nyitva volt osztályát,
a lipótvárosi bazilikát, a királyi palo­
tát, a vásárcsarnokot, az utbaeső szob­
rokat ; hosszabb időt töltöttek a Mar­
gitszigeten, ahol a török trónörökös­
sel egyidőben gyönyörködtek a Margitforrás vízesésében. A tanulmányuti
kiránduláson Magyary Gyula igazgató
tanítón és Oreskó Dezső tanítón kivül részfvettek: Nigrinyi Ferencz, Sop­
ronyi Adorján szolnoki, Marksejd Ká­
roly apci tanitók s Marksejd Antal
joghallgató. Az este 10 óra után haza
érkezett kiránduló csapatot a szolnoki
restauráció gavallér bérlője, Westher
Imre megvendégelte. A pótvacsoráért
köszönetül szolgáló három szép nóta
eléneklése után a gyermeksereg ará­
juk váró övéikkel hazasiettek.

Kedves igazgató tanitó Barátom
Mohács!

25. szám.

és más kézügyességgel egybekapcsolt Legény
Egyesület, létesítése stb. Nem szappan bubo­
rékok alkotásaid, hisz mindannyi egyleted
könyvtárra] és zászlóval látattál el, hogy tegyen a tagoknak szellemi tápláléka, buzdító
jelvénye.
Nem vagy szobatudós, nem rejted véka
alá tudásodnak gyertyáját, hanem hasznositód ismeretedet, mint igazi néptanító annak
művelésére serkented azt hazafiságra, utat
mutatsz nekik a szorgalmas munkásságra,
h°gy így hasznos tagjai tegyenek az emberi
társadalomnak és derék polgárai szeretett
édes Magyarhazánknak. Nagyot vétkezném,
ha még egy jellem vonásodat a méltatás
koszorújába be nem illeszteném. Te vallásos
szellemben nevelsz és tanítasz ; igen szépen
tudod a vallásos érzelmet a tudással pár­
huzamba fejleszteni, szem előtt tartván,' hogy
valamint a legszebb színben pompázó virá­
got is az illata teszi kellemessé, úgy a leg­
nagyobb tudós is vallásos érzülete által válhatik a társadalom minden kellékeivel felru­
házott tényezőjévé.
Nem részletezem tovább tevékenysége­
det, hiszen akkor még egy hosszú láncolatát
kellene felsorolnom munkásságodnak, szól­
janak helyettem kitüntetéseid, a pénzbeli ju­
talmak és felettes hatóságaidtól nyert és jól
kiérdemelt írásban foglalt elismerések.
■1898-tól a mai napig 8 kitüntetés ért tége­
det, melyeknek keretébe juttas helyet tanitótársaíd elismerésének is.
Hogy most helybeli kartársaidnak szeretete nyújtja neked ezt az emléktárgyat, azt
annak kell betudnom, hogy te, mint az egyen­
lők között az első méltóan töltőd be bizalmi
állásodat. Hatóságaid, jóbarátaid, ismerőseid
e község apraja, nagyja, nem a szokásos
külsőségnek tesznek ma eleget, hiszen tőled
kegyeket nem várhatnak, hanem az igazi
becsülés, a tisztelet zálogát hozták el neked,
hogy 25. éves tanitói nemes működésednek
évfordulóját örvendetessé, emlékezetessé te ­
gyék hosszú időre előtted.
Végül szeretett barátom, ha néha, néha
!1Tgy lírai költőnk Petőfi Sándor egyik ver­
snek refleksziója eszedbe jut is, hogy csere­
bogár sárga cserebogár ne gondolj arra, hogy
tanitói vállaidon 25 év van már; ne gonu ,ij a múlandóságra, hiszen te még a férfi

Megyei Népoktatás
kor delén vagy, neked még soká kell élned
családod boldogitására, legalább is addig,
mig a legkisebb gyermekednek is megtudod
’ mutatni azt az utat, melyen becsülettel meg­
tudja keresni kenyerét.
Hogy további czéljaidat elérd, úgy
szerető családod, mint tanitó társaid e derék
: község lakóinak boldogitására ajándékozzon
meg tégedet az ég minden áldásaival, adjon
neked testi és telki erőt és éltessen az em­
beri kor legvégső határáig.
’

jVíilyen legyen a tanitó társadalmi élete,
hogy a nép tiszteletét és szeretetét meg­
nyerje s ez által magának tartós tekin­
télyt szerezzen ?
(Pályanyertes mii.)
irta: paál Tstoán.
„Imádkozzál dol­
gozzál és szeress!“

Mái világban a tanítót már min­
den müveit ember a társadalom hatal­
mas tényezőjének ismeri el a nemzet
jövőjére nézve. Hisz ő reá van bizva
a társadalom csemetéinek, legdrágább
kincsének, a jövő nemzedéknek neve­
lése és oktatása; hisz az ő nevelésé­
től, oktatásától és irányításától függ
a- nemzedék erköl-csi, szellemi és
anyagi jóléte: azért a tanítót, bátran
az Isten és a szülők helyettesének
mondhatni s mint ilyenek, a nép. részé­
ről tiszteletre, szeretetre és bizonyos
tekintélyre van szüksége.
A tanítói tekintély kétféle : tárgyi
és egyéni. A tárgyi tekintélye a tör­
vényen és hivatalon alapszik. Ez magá­
ban még nem elég. Ehhez szükség­
képpen megkivántatik az egyéni tekin­
tély is,. mely kizárólag az ő egyéni­
ségének terméke, fokmérője, mely
csak az ő erkölcsösségén és képessé­
gén alapszik. A tárgyi tekintélyt a

Megyei Népoktatás

4

törvény és hivatal megadja, de az
egyénit magának a tanítónak kell
megszereznie. Megszerezheti pedig tu­
dás, képesség, igazságosság és követ­
kezetesség által.
A tárgyi tekintély magában csak
nemleges, amennyiben a tanítót ez
által csak külső, úgynevezett félelem­
ből kifolyó tisztelet illeti. Ez utóbbi
tekintély megszerzése legyen a tanitó
főtörekvése, mert csak ezáltal felelhet
meg magasztos hivatásának eléggé
és mert csak az ilyen tekintély, birto­
kában lehet nevelésének, oktatásának
hatása, igazi értéke, úgy a növendédékeknél, mint a felnőtteknél.
Rámutatok most azon tulajdon­
ságokra, melyek által a tanitó magá­
nak a nép részéről tiszteletet, szeretetet és igazi tekintélyt szerezhet s me­
lyek által egyéni értékét a társada­
lomban nevelheti, fokozhatja és meg­
erősítheti, állandósíthatja.
i(Folyt. köv.)

HÍREK.’

építési engedélyezés. A magyar kir.

vallás és közoktatásügyi Minisztérium
megengedte, hogy a dévaványai gazd.
ismétlő iskola helyiségei a szaktanító
intencziói szerint- két helyiségben kü­
lön a tanterem és lakás és külön
munkaterem állittassék fel.
Nyugdíjazás. A vallás és közokta­
tásügyi Minisztérium Gaál Nándor
szolnoki izr., Sulyok József tiszaburai ref. tanítóknak, valamint Albrecht
Irma szajoli alapítványi rkath. óvónő­
nek saját kérésükre nyugdíjazásukat
engedélyezte.

25. szám.

Törökszentmiklóson a néhai Szabó István-féle
ref. rektori javadalom háromgfelé el­
osztásával egy állás helyett három
tanitói állás szervezését határozta el
a ref. iskolaszék.
E
határozatot az iskolai ne­
velés fejlesztése érdedében a napokban
hagyta jóvá a vallás- és közoktatás­
ügyi Minisztérium.
Javaöalom megosztás.

hitoktatók jegyigazolványa. Mint ér­

tesülünk, az állami, községi és hitfe­
lekezeti iskolák hitoktatói az iskola­
széki elnök által megerősített kérvény­
re szintén megkapták a féláru jegy­
igazolványt. A kérvények az iskolaszéki
elnök láttamozása után közvetlen terjesztendők fel a MÁV. igazgatóságá­
gához.
Kitüntetés. Vallás-Jés közoktatás­
ügyi minister ur ö Nagyméltósága negyed­
százados jubileuma alkalmából a következő
ü-dvözlö iratot intézte a jubiláns Mohács
István cibakházi áll. iskolai igazgatónak:
* „Arról -értesültem, hogy folyó hó 19-én
ünnepük önnek a tanügyi pályán töltött 25
éves szolgálatának évfordulóját.
Kedves kötelességet teljesítek, midőn
ez alkalomból Önnek a népoktatás terén egy
negyedszázad alatt kifejlett buzgó és ered­
ményes működéséért elismerésemet fejezem ki“
Világi és felekezeti iskola
A legutóbbi hivatalos kimutatás szerint világi
iskolába jár 627 ezer 171 elemi iskolás,
90.542 polgári iskolás, 4408 tanitó- és tanitónö-képezdei tanuló, 25.551 középiskolai
tanuló, 4154 felsőbb leáoyiskolai t. 5660
kereskedelmi isk. tan., 3761 ipari szakiskolai
t, 9661 főiskolai tanuló, Összesen 770.908.
Ezzel szemben egyházi iskolába jár 1,372.613
elemi iskolás, 30.987 polgári, 6740 tanitóés tanitónő-képezdei tanuló, 38.242 közép­
iskolai tanuló, 1663 felsőbb leányiskolái ta­
nuló, 330 kereskedelmi iskolai tanuló. 3521
főiskolai tanuló, összesen 1,454.066, vagyis
felekezeti iskolában majd kétszer annyi ta­
nulót nevelnek.

25. szám.

Megyei Népoktatás

A kisújszállási polg. leány­
iskola kisvizsgálatai a városháza kistanács­
termében folyó hó 16. és 17-én az égyenruhákban végzett tornavizsgálat pedig f. hó
lí-én d. u. a főgymnasium .tornacsarnokában
zeneszó mellett nagy és díszes közönség
előtt folyt le. A vizsgálatokon dr. Mészá­
ros Gyula ügyvéd törv.-széki elnök, Soós
József főgymn. tanár alelnök, Nagy István
ref. lelkész végezték az ellenőrzői tisztet
Gaál Kálmán polgármester. A 19-én vasár-,
nap d. u. a városháza dísztermében megtar­
tott nagyszabású záróünnepségen pedig jelen
volt a város közönségének színe java. Akkor
a szavalatok és zeneszámok mellett színre
került Szávay Gyulának, legújabb ifjúsági

j
:
■
|

5.

és Benedek Elek kitűnő, kedves gyermeklapja
ezenkívül közli még legújabb számában Lampérth Géza versét, Nászai Elza megható el­
beszélését. Elek nagyapó meséjét, Gerlóczy
Géza bájos rajzát, Hevesi József czikkét
arról, hogy mikép játszottak régi időben a
gyerekek, tréfás történetet a szappanbuborék­
ról, Rákosi Viktor regényét, a szerkesztői
ízen eteket és rejtvényeket. A Jó Pajtás-t a
Franklin Társulat adja ki f előfizetési ára ne­
gyedévre 2 kor. 50 fillér, félévre 5 korona.
Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket el­
fogad s 1 ivánatra mutatványszámokat küld
a Jó Pajtás kiadóhivatata (Budapest, IV.
Egyetem u. 4.)

bölcseleti színmüve: „Élet és iskola*', mely
H 5árDÍ}Sgák közeledtével van szerencsém be­
nagy hatást ért el, Várady Antal és Hartlin- cses figyelmét
akiadásomban megjelenő vizsgalapokra
szky kis operája is „Virág ének“. A kézi­ felhívni' és kérem, hogy ezek megrendelését nálam
munka és rajzkiállitást is sokan keresték fel. i eszközölje. A vizsgalapjaim magyar gyártmányupapiron a legfinomabb kivitelben készülnek. Ara 100

dalárda darabonként 1.20 fillér. Tekintve e jutányos arat,
bizton hiszem, hogy igen tisztelt Tanító urak szük­
vezetés ügye. Másolat. 45 — 1910. e. m. fő­
ségleteiket nálam szerzik be.
jegyzői szám. Kivonat, a «Hevesnagykunsági
Tisztelettel T{óth 7)ezső könyvkereskedése
református egyházmegye Mezőtúron ,1910. j
április hó 26-án tartott közgyűlésének jegy- f
zőkönyvéből. 21 — 1910. szám. Felebbezése
mohács Istoán igazgató-tanító jubiláZeke Dániel törökszentmiklósi ref. tanítónak
lása.
Folyó hó 19-én Cibakházán "Mohács
a törökszeztmiklósi ref. égyháztanács 1909.
István
igazgató nagy ünnepséggel ülte meg
évi febr. hó 26-án 25. szám alatt kelt ama ,
tanítóságának
25 éves évfordulóját. Délelőtt
végzése ellen, amelylyel a felebbezőt a prés- l
byterium az újonnan alakult „Törökszent­ 10 órakor mise tartatott, melynek végeztével
miklósi Dalárda" vezetésétől eltiltotta (Hatá-. az uj állami iskolához vonult a közönség,
rozat) Annak elörebocsájtásával, hogy az annak nagy udvarán az iskolásgyermekek
egyh. m. közgyűlés a felebb: zéssel megtá­ énekkara több alkalmi dalt zengett fuzharmadott presbyteri végzést közérdekből s a monium kísérete mellett. Ezt követte a gyei630—1909. sz. egyh. kerületi közgy. végzés mekek felköszöntője majd Veress János a
folytán hivatalból bírálja felül, a törökszent­ tiszai alsójárás tanitóköréneK elnöke ünnepi
miklósi egyháztanács számjelzett fenti hatá­ (Más helyen közöljük a beszédet.) beszéd­
rozatát megváltoztatja és annak hatályon kí­ del méltatá a jubilálót. A községi elöljáró­
vül helyezésével kimondja, hogy a dalárda ság, állami iskola gondnoksága,a tantestület
vezetés a tanitói állással összefér s nem és a különféle egyesületek mind mind kü­
tekinthető az E. T. VI. 39. §.ban irt olyan lön üdvözölték a derék igazgatót. A helybeli
mellékfoglalkozásnak, amelynek elvállalásához j tantestület egy remek kivitelű különféle szebb
az egyházi hatóság engedélyére lenne szük- nél—szebb metszetű alakokkal díszített álló
• ség. Kiadta Kisújszálláson 1910. május 5-én. asztali ezüst órával lepte meg igazgatóját.
Az ünnepeit házánál 52 teritékü asztal várta
Tóth Imre sk. egyh. rm főjegyző. Ph.
a tisztelgő küldöttségeket. Ebéd alatt a kir.
Dörmögő Dömötör nuaral- A hírneves
tanfelügyelő méltatta Mohácsot egyszersmint
maczkó befejezte utazását s most nyaralni ;
a főispán elismerését is tolmácsolta. Polcnyi
megy. Nyaralását már készül is hétröl-hétre
Mátyás a megye tantestülete nevében mon­
megérni a Jó Pajtás olvasói számára Sebők
Zsigmond, a lap szerkesztője. Sebők Zsigmond dott felköszöntőt Veress János az ünnepelt

A törökszentmiklósi

25. szám.
Megyei Népoktatás

feleségét köszöntötte fel, kiemelvén beszé­
dében a jó feleség és édes anya szép tulaj­
donait, melynek hiányával a ^éri és apa
munkássága, sok tekintetben a njai nap fé­
nye is el lett volna homályosodva. A vendé• gek otthoniasan érezték magukat a jó ked' vet és táncot időnkint a vidékiek távozása
és búcsúja szakította meg. A helybeliek a
éjjeli órákban távoztak otthonukba
magukkal vivén egy kedves és szép nap
emlékét, melynek része-, ei voltak.
j
Iskolai ünnepély. A jászberényi
„Tánonc Otthon" a koronázási emlék ünne­
;
pet f. hó 12-én tartotta a következő műsor­
ral: 1. Hymnusz, az énekkar, 2. Korona és
।
király, szavalja Háfra Mihály, 3. Dal a ki­
rályra Tóth János, 4. Hymnusz Kovács D.
•
István, 5. Király himnusz ének a tanulók,
’ 6, Ünnepi felolvasás Kertész Gusztáv, 7. Ki, rály ének a tanulók, 8. Éljen a király sza­
valat Tasi László, 9. Szt. koronának legszebb
gyöngye, szavalat Biró Ferenc, 10. Szózat.
• A megnyitó és záróbeszédet Legeza
Mihály igazgató tartóttá. Az énekkar két
szólamban igen szépen énekelt, mely Baráth
Árpád áll. tanitó, énekkar vezető érdeme.

Kartársaink figyelmébe. Az
alsó- és felső jászsági róm. kath. tanitókör
múlt hó 24-én Jászdósán tartott évi gyűlésén
Legeza MiLrály jászberényi tanitó indítványára
egy a Novotha Andor jászberényi könyvke­
reskedő kiadásában megjelenő egyöntetű irka
! használatát fogadta el. Ezen irkák teljesen a

Megyei Népoktatás

7.

25. szám.

Szolnoktól—Szolnokig.
— Magyary Gyulától. —

(Folytatás.)

Visszatérve orsovai szállásunkra, kitűnő
vacsora mellett töltöttük az időt mintegy tiz
óráig s ekkor nyugovóra tértünk, hogy a
kora reggeli vonattal kirándulásunk egyik
legszebb helyére, Herkulesfürdőre induljunk.
Friss erővel, vidám kedéllyel szálltunk
fel a reggeli vonatra, amely bennünket Orsovától húsz perc alatt Herkulesfürdőre vitt át.
Az állomástól mintegy háromnegyed órányira
fekvő fürdőtelepig a társaság egyik része
kocsikon, a másik része meg gyalogszerrel
tette meg a természeti szépségekkel váltakozó
utat. A füidőtelepre érve csomagjainkat le­
raktároztuk s aztán neki indultunk a magyar
Karlsbad megtekin tésének.
A legmodernebb igények szerint épült
szállodák és villák, a fölséges parkok és
sétautak s a természet alkotta bűbájos pano­
ráma kifejezhetlen gyönyört szerzett társa­
ságunk minden tagjának s bár május 18-ika
volt, (a Halley üstökös és a Föld találkájá­
nak napja) mi nyugodtan indultunk neki égő
gyertyákkol kezünkben, a több száz lépés­
nyi hosszú „rabló barlang* kacskaringós
utainak.

A „rabló barlang" megtekintése után
fürdőzés alakjában szünórát tartottunk, mely­
nek leteltével a fürdőtelep legelőkelőbb éttermé­
i Budapest székesfőváros irkaszabályzata alap­ ben gazdag ebéd várt szegény-emberes (vagyis
ján készülnek és Lehel-kürt irka címen most jó) étvágyunkra. Ebéd után az emeleten lévő
fejedelmi gyógyteremben folyt a szórakozás,
vannak nyomás alatt.
A kiadó a forgalmi értékből 5y0-ot az fekete kávé, Alsós és a Muhy Jolán k. a.
egri Tanitók Házára, 5%-ot a Jászberényi műveszi zongorajátéka mellett. A délutánt
Tanitók Segitő alapjára ad. .A két filléres társaságunk egy része — első sorban persze
irkák magyar számtan és diktandó vonalo­ a velünk volt diáksereg — kirándulásra hasz­
nálta fel, a másik része pedig a tclep^épzással készülnek
Felhívjuk tanitótársaink figyelmét ezen j ségeiben gyönyörködött, tucat számra vásárol­
irkákra, melyek e téren rendet és a haladást : ván és címezvén a képes levelezőlapokat.
kívánják szolgálni. Mutatvány példányt szí­
Az ebédhez méltó vacsora fejezte be a
vesen küld a kiadó.
Herkulesfiirdőn töltött nappalunkat. Vacsora
Ugyancsak e gyűlésen elfogadta a kör, ■ után tíz óráig ismét a gyógyterembe vonul­
az egyöntetű Értesítő használatát is; mely a tunk, ahol katonazene mellett táncra is per­
„Szolnoki 1 anitók Otthonjának és az egri ! dült társaságunk több virgonc lábú tagja.
„Tanitók Házának" fogja jövedelmét szapo- 1
Együttléfünk utolsó napja után egyiittritani. A tanitókör megbízásából; Legeza létünk utolsó éjszakája következett s ez a
Mihály oszt, tanitó.
körülmény mindnyájunknak rosszul esett.

Nem a fáradtság okozta lehangoltság, hanem
Mikorra e sorokat meglátja a napvilág,
a kedves napok elmúlásának tudata volt az, akkorra már kellemes ütünk fáradságának
mely bennünket utolsó éjszakánkra kisért.
: még'az emléke is elmúlik, de megmarad az
Hazafelé indulóban lévén, lefekvés előtt a sok és kedves tapasztalat, benyomás, me­
csomagjaink rendbehozásával foglalkoztunk, lyet kitünően sikerült kirándulásunk alatt
hogy hajnalban Temesvár - Arad felé zónázva szereztünk.
visszatérjünk kiindulási helyünkre, Szolnokra.
Az ifjúságra, valamint reánk felnőttekre
A Herkulesfürdön elfogyasztott reggeli nézve is igazán tanulságoos és szórakoztató
után ismét ki kocsin, ki. gyalog jutott ki az kirándulásról szóló referádámát nem tudom
állomáshoz, ahonnét Karánsebes és Lúgoson anélkül befejezni, hogy a legnagyobb elisme­
át délre érkeztünk Temesvárra, ahol a ré­ réssel ne nyilatkozzam Kálmán Elek, polgári
szünkre előre megrendelt ebéd elköltése után iskolai tanár úrról, aki nemcsak tervezte, de
az aradi vonat indulásáig néhányon Temes­ . remekül végre is hajtotta a tanulmányút szép,
várt tekintettük meg az idő rövidsége miatt de nehéz munkáját. Mintha, csak impressácsak úgy villanyosfuttában.
। riókkal dolgozott volna. Bárhová érkeztünk,
A Temesvártól—Aradig tartó utunk mindenütt azonnal otthoniasan, kényelmesen
alkalmával éreztük először a napok óta tartó éreztük magunkat. A tömeges kirándulások­
kirándulás fáradalmait. Igaz, hogy a nagy kal járó kapkodás, fejetlenség a mi kirándu­
hőség is lankasztólag hatott reánk utunk ezen lásunkon soha, egy pillanatig sem volt ész­
délutánján s alig vártuk, hogy ismét a sza­ lelhető s bizonyos, hogy ez a körülmény is
badban tölthessünk néhány órát: Ezen óha­ hozzájárult ahhoz, hogy egész utunkat olyan
junk öt-hat óra között teljesült, mert Aradra kedéllyel cselekedtük meg, amelyet a legjob­
érve, igen jól töltöttük időnket hazaindulásig. ban szervezett színtársulat is megirigyelhetett
Este tiz óra felé járt az idő, midőn volna tőlünk. Hogy a társaságunkat ékesítő
szétosztásunk előtt utólszor szálltunk vona­ és élénkítő hölgyeknek is nagy része van a
tunkra. Testi erőnk s kedélyünk fogytával kirándulás sikerében, azt a Topcsiderben
ellentétben megnövekedett csomagjainkat el­ ismét „Schwarc"-cá lett Szűcs Jenő utitársunk
helyezve, mi magunk is kezdtünk elhelyez­ is készséggel igazolja.
Isten velünk! Viszont — utazásra /
kedni és pedig olykép, hogy Szolnokig leg­
alább bóbiskodás alakjában érezzük a már
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
oly régóta nélkülözött otthoni párnák és
paplanok pótlását.
Persze, ez a kívánságunk nem igen
teljesült, mert amily igaz az a közmondás,
hogy sok jó ember megfér együtt, oly igaz
az is, hogy minél több jó ember van egy
tankönyv,
és
vasúti kocsiban (pedig mi csaknem mindnyá­
jan jók voltunk) annál kevésb^é tud ■ közü­
lünk csak egy is elpihenni. így történt az
velünk is, mert csaknem mindnyájan félébren
töltöttük az időt Szájólig, ahol a töltéscsuszamlás okozta nagy késés alatt aztán
valamennyien végkép letörtünk.
Hajnali öt óra felé merészkedett vona­
tunk átlopódzani a megrongált vasúti tölté­
sen, s mi érzéketlenül (érzékeink ugyanis
különösen a szajoli várakozás alatt csaknem
teljesen elbénultak) elbúcsúzva egymástól —
amennyire erőnk engedte siettünk otthonunkba,
hogy hozzáfogjunk az út fáradalmainak ki­
pihenéséhez.

M

Iskölai nyomtatványok
tanszer
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

~M

*

Megyei Népoktatás

$

| —

25. szám.

JÁSZ NA6VKUN SZOLNOK-

_________________ __ _________________

fotograjál ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél

26. szám.

Szolnok, 1910. julius 2.

II. évfolym.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

f 1 évre 6 korona.
Előfizetés: |
3
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 413.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
"WI
.............................................................................................................. ............

A «JÓPAJlA.o i /.uy.eu a icgjooj írók írják. Mikszáth Kálmán gyak­
ran ir bele elbeszélést. Sebők Zsigmond benne folytatja maczkó-történeteit
Dörmögő Dömötör czimen, Benedek Elek regényt és szép meséket ir.
Mo!n;:r Ferenc mulatságos apró színdarabokat, történeteket. Rákosi Viktor
elbeszélései el. Szóllosi Zsigmond és Móricz Zsigmond meséket, elbeszéléseke . Sclio ílm Aladár tanulságos elbeszéléseket Költőink közül Lévay
.Jozm-i, E:rp odi Sándor Kozma Andor, Ábrányi Emil, Lampérth Géza, stb.
írnak a kJU PAJTÁS»-ba gyermekverseket.
A JO PAJTAS szerkesztői üzenetei kedvssék minden gyermeknek,
igazi benső szérelelteljes viszony feji dik ki általuk a lap és olvasói közt.
A Jó PAJTÁS ' rejtvényeinek megfejtői között értékes könyvjutal­
makat so sol ki.
Karácsonyra gazdag tartalmú és díszes kiállítású ajándékkal lepi meg
olvasóit. Ez a

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA",
egy icnedelmes kötet könyv, legjobb ifjúsági íróink meséiből, elbeszéléseiből,
egy.b k iz'eno öveiből összeállítva, szép képekkel. Azonkívül kedves kis tárczanaptárt az
évre kap minden előfizető.
A - JO PAJTÁS ALMANACHJÁ>-t és a tárcza-naptárt ingyen kapja
minden ei< fizető; azok is, a kik új évtől kezdve lépnek az előfizetők sorába.
Ek>‘oe ók gyűjtői értékes kedvezményekben részesülnek.
1
ióizi tési ára negyedévre 2 korona őt) fillér.
Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld:

a 4 6 PAJTÁS KIADÓHIVATALA:
Franklin Társulat, Budapest, IV., Egyetem-ulcza 4. sz.
s a fiók-kiadóhivatal:

3

Lampcl R. kőmv ereskedese (Wodianer F. és Fiai) R. T.
Budapest, VI., Amhássy-út 21.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

van. Aki az ő egytanitós falusi isko­
lájukban olvasni-irni ugyan megtanult
A „Világ" nyomán Somogyi, B. ismert sociológiai valahogy, de emellett semmi modern
ismeretet nem szerzett, ellenben kateiró tollából:
kizmusi bölcsességgel torkig tele szedte
„Báró Eötvös József népoktatási magát, az bizonyára nem áll az intel­
törvényének" végrehajtatlansága súlyos ligenciának olyan magas fokán, mint
vád az uralkodó osztályok ellen. Azok­ a városi analfabéta munkás. Ha tehát
nak, akik a mai állapotokat a válasz­ magunktól nem tudnók, az ő útmuta­
tójogi reakcióval^ akarják konzerválni, tásokból tanulhatnék meg, hogy a nép­
az okosság is azt parancsolná, hogy oktatásnak nemcsak .külső kereteit kell
mélységesen hallgassanak a nép kul- majd kiépítenünk, hanem egész irá­
turátlanságáról és ne kiáltozzák világgá nyát és szellemét is gyökeresen meg
a saját maguk gyalázatát. Ha mégis kell változtatnunk.
a tömeg butaságát és tudatlanságát
Hogy negyvenkét esztendővel nép­
hozzák föl utolsó okul a demokiatikus oktatási alaptörvényünk megalkotása
választójog behozatala ellen, hát ezzel
után miért nincsenek népoktatásunknak
hasonlatossá válnak ahhoz a római
még külső keretei sem kiépítve, az
patríciushoz, aki a szökésen kapott ösmeretes. A Tiszák, Andrássyak és
rabszolgának elvágatta a térde inát és
Széliek által képTViselt nagybirtokos
aztán gúnyosan biztatta: „No most uralom nem akarta, hogy élő való­
szaladj, ha tudsz 1“ De nagy oktalan­
sággá váljék az a törvény, amelyet az
ság is tőlük, hogy ebbe az. ürügybe
alkotmány visszaállítása után, a sza­
kapaszkodnak. Mert ezzel a haladás badelvű fölbuzdulás napjaiban báró
hadseregének megmutatják az utat,
Eötvös József és Európa-járt barátai
melyen ezután haladnia kell. Hiszen
alkottak. Az a törvény, számolva az
ő nélkülük is tudjuk, hogy a legkö­
akkori körülményekkel, megadta az
zelebbi jövőben a népművelés terén
iskolaállitás és föntartás jogát az ál­
kell óriási munkát végeznünk; de az
lamnak, a községeknek, a felekezetek­
ő figyelmeztetésükből tudjuk meg csak
nek, a társulatoknak és magánosoknak.
igazán, hogy milyen gyorsas radikális
Ha a többi faktor, amelyre Eötvös szá­
munkát kell végeznünk. Azö táboiukból
mított, nem tette meg • kötelességét,
hallottuk azt, hogy az olvasni-irni tu­
meg kellett voína tennie az államnak.
dás sem tekinthető még a kellőfoku
De az állam az első huszonöt évben
intelligencia biztos mértékének. Igazuk

Állami iskolát!

2.

.
'

r

?

\

Megyei Népoktatás

alig tett valamit és máig is csak odáig
jutott, hogy a népoktatásnak mintegy
húsz százalékát látja el közvetetlenül.
A községek, amelyektől Eötvös külö­
nösen sokan várt, nem váltották be a
hozzájuk fűzött reménységeket; a köz­
ségi iskolák száma apadóban van, mert
a községek nem bírják a terhet és
iskoláikat iparkodnak az államnak átadni. így hát a felekezetekre hárult a
népoktatás ellátása. Tekintve az óriási
egyházi vagyonokat, a nagyobb fele­
kezetek el is végezték volna a rájuk
bízott feladatot. De nem tették. A fe­
lekezeti iskolázás valóságos szégyen­
foltja Magyarországnak, csupán csak
felső formáit tekintve is. Elképzelhe­
tetlenül hitvány viskók, fölszerelés nél­
kül való tantermek, minden képesítés
nélkül való, vagy igen hiányos kép­
zettségű tanitók, akik a 68-as törvény­
ben megszabott minimális háromszáz
forintos fizetést nem kapták meg; ezek
voltak a magyarországi felekezeti nép­
oktatás külső jellemvonásai egészen
1894-ig, Ekkor tájban kezdett az or­
szág kissé ipdiisztriálizálódni, a kelet­
kezőiéiben levő nagy iparnak értel­
mesebb munkáselemre volt szüksége
és minthogy az óriási vagyonnal ren­
delkező felekezetek a népoktatás munkájában teljesen tehetetleneknek bi­
zonyultak, de azért a nevelkedő uj
nemzedékekre való befolyásukot is meg
akarták tartani: az állam volt kénytelen a felekezeti oktatásnak a segítsé­
gére sietni. Az első állami segítés úgy
történt meg, hogy az állam biztosította
a felekezeti tanítóknak a háromszáz
forintos fizetési minimumot huszonöt
esztendővel Eötvös törvényének meg­
szüntetése után. Azóta egyre emelke­
dőben van a felekezeti népoktatásnak
állami segélyezése, az 1907—8-ik is­

26. szám.

kolaévben, amelyről a föntebb idézett
számadatok is szólnak, meghaladta az
öt millió koronát; az idén már — az
Apponyi-féle iskolatörvény hatása alatt
— megközeliti a tiz milliót; minthogy'
pedig Apponyi törvénye még csak az
! idén lép teljesen érvénybe, ennek ha­
tása alatt a jövőben igen jelentékeny
költségszaporodás lesz ezen a téren.
Az eddigi tapasztalat azonban azt
mutatja, hogy a felekezeti népoktatás
semmiféle irányban sem kielégítő. Elég
a külső kereteket néznünk, hogy erről
meggyőződjünk. Osztatlan iskola —
vagyis olyan, amelyben egy tanitó ta­
nítja az összes osztáryokat — a 12.519
felekezeti iskola közül 8815, azaz 70
százalék, a 2336 állami iskola közül
1027, azaz csak 44 százalék. A fele­
kezeti iskolákra átlag 1'6 tanitó esik,
az államiakra 2 7. Oklevél nélküli ta­
nító az állami iskolákban tiz van, a
felekezeti iskolákban egy tanítóra átlag
68 tanuló jut, az államiakban .59.
Nyolc hónapnál rövidebb iskolaévet
tartott — iskolahiány, tanitóhiány, me­
zei munka és egyéb okok miatt (fer­
tőző betegségeket nem számítva) — a
felekezeti iskolák közül 1438, azaz 115
százalék, az államiak közül 139, azaz
6 százalék. És végül azoknak, akik a
népiskolát magyarositó eszköznek akar­
ják tekinteni figyelmükbe ajánlom, hogy
a tanítási nyelv az összes állami isko­
lákban magyar, ellenben a felekezeti
iskolák közül 3999-ben nem magyar;
a nem magyar tanítási nyelvű iskolák
között nem szerepelnek a reformátusok,
izraeliták és unitáriusok iskolái, hanem
igenis a nagyvagyon egyházak iskolái.
Nem akarom most azt a kérdést vitatni,
hogy helyes-e a más anyanyelvüeknél
a kizárólagos magyar tanítási nyelvet
alkalmazni, vagy sem; csak bizonyos

26. szám.

Megyei Népoktatás

ultrasovinisztákat akarunk arra figyel­
meztetni, hogy mekkora elfenmondásba
keverednek, midőn az iskola segitségével az ország lakosságát meg akar­
ják magyarosítani, de egyúttal esküdt
ellenségei a népoktatás államosításának.
Ilyen a már messziről is észre­
vehető különbség a felekezeti és állami
népoktatás között, noha állami isko­
láink is nagyon távol vannak attól,
hogy meg lehessünk velük elégedve.
Hiszen az agrárius osztályuralom gon­
dosan őrködik, hogy a demokrácia
fái ne nőhessenek az égig; igazán jó
népoktatás tehát el sem képzelhető
demokratikus alkotmány nélkül. Ha az
iskolák belső értékét akarjuk vizsgálni,
erre egész tanulmányokat kelj szánni.’
Talán lesz még alkalom erre is. Aki
ismeri népiskoláink belső szervezetét
és működését, azt tudja, hogy állami
iskoláink színvonala is elég alacsony,
de még mindig rendkívül magas a fe­
lekezeti iskolához képest. Azonkívül ’
tudvalevő, hogy az állami iskola szel­
lemét az uralmon levő osztályérdeke

a népiskola meg akar akadályozni,
hogy a nagybirtokos, osztályon kivül
álló osztályokban kifejlődött az osztály­
tudatosság; azt akarja elérni, hogy az
egész nép a nagybirtokosság külön
osztályérdekét ezentúl is egyetemes
nemzeti érdeknek higyje. Erre a célra
a mi népiskolánk legfőképpen a tudo­
mányos megismerést lehetetlenné tevő
felekezeti szellemet használja föl. És
ebben a tekintetben az állami iskola
alig különbözik a felekezetitől. Igaz,
hogy az állami iskola tantervében a
hittan csak heti két órát foglal el, mig
a felekezetiekben sokszor — ha ’nem
is beismerten — a tanítási idő na­
gyobbik felét köti le-. De az is igaz,
hogy az egész tanítást mé^ az állami
iskolákban is annyira átitatja a fele­
kezeti szellem, hogy ennek hatása óriási.
Az az iskola, amelyben még a termé­
szettudomány is az isteni bölcsesség
szemlélhetésére való, amelyben tanitók
és tanulók miniszteri rendeletek alap­
ján kötelesek a különféle templomokba .
fölvonulni, bizonyára nem sokban kü­
meS; ebben a tekintetben lönbözik a legkorlátoltabb szellemű
pedig — a mostani viszonyokhoz
felekezeti iskoláitól. Nagyon természe­
képest
rosszabbodásról már nem
tes tehát, hogy az állami iskolát fele­
lehet tartanunk, csak javulást remélkezeti tekintetben semlegessé kell tenni.
hetünk. Ellenben a felekezeti iskola I
Akik folyton az egységes magyar
szellemét évezredes tradíció és uralmi
nemzetről ábrándoznak, azoknak ezt
érdek határozza meg, ebben tehát
be kell látniok és ebben a kérdésben,
számbavehető javulást nem várhatunk,
Mindezeket tekintetbe véve, a népok- 1 a progresszív gondolkodásnak tábo­
rához kell csatlakozniok. Mett csak
tatás radikális reformjának kezdete nem
nem képzelhetik, hogy az „egység"
lehet egyéb, mint a teljes államosítás, |
megteremthető, ha már az iskolákban
Ez magában véve is, erős szó a
éket vernek a gyermekek közé, meg­
’^ai viszonyok között. De a demokratanítva őket a különféle nyájakhoz
' us haladáshoz még ez sem elég.
való tartozásukra, az^ egyes nyájakat
A niai magyar népiskolának az a legelválasztó és még a síron túlra is ki­
0 b hivatása, hogy az elnyomott osz­
ható nagy különbségekre és beléjük
tályokat sűrű sütétségben tartsa osznevelve az ebből, természetszerűen fa­
talyhelyeztük és osztályérdekük felől;
kadó gyűlöletet.
r? 11

i

.

26. szám

, ,, , ■
26. szám.
___________________
Megyei Népoktatás
4.
___ —------—---' mei előtt lebegjen folyton a legelső és legA buta és tudatlan tömeg érdeke I főbb parancs: „Szeresd a te Uradat, Istene­
tehát azt követeli, hogy ennek az or­ det, teljes szivedből, teljes telkedből, teljes
szágnak minden embere, aki a demo - elmédből és minden erődből!“
A tanitó feddhetetlenül éljen. Kerülje a
ratikus haladást akarja, harcba száll­
bűnnek még az árnyékát is. Törekedjék kejon a népoktatás államosításáért es
I resztény tökéletességre, melyre az eszményi
felekezeti szellemtől való mentesiteseert. | tanitó: Krisztus követése által juthat.
Ezzel tartozunk annak a tömegnek,
Gyakorolja magát ?z isteni éz erkölcsi
melyet a mostani osztályuralom az ' erényekben: hit. remény és szeretetben; az
intellektuális alkalmatlanság ürügyén ' okosságban és mértékletességben; az igazakar a jogoktól kizárni. Akár győz a • ságosságban és lelkierősségben; az alázatosdemokratikus választójog, akar elbukik I ság-, adakozás- és tisztaságban, a szeretet
| és mértékletességben, a béketürésben és a

ideiglenesen, a demokrácia hiveine j jóban való buzgóságban.
uj harci zászlót kell kibontamok, úja.,
A tanitó az egyházhoz mindenkor hü
ezzel a jelszóval: állami, felekezettelen i ragaszkodást tanúsítson. Az egyház számit,
népoktatás ’

Közöljük pedig azon alkalomból,
hogy a szolnoki járásköri gyűlés Bo­
zsik Béla felolvasása nyomán teljesen
hasonló szellemben és felfogással tár­
gyalta a „Népoktatás reformjá“-t. Egy­
szersmind alkalmat is óhajtunk ezzel
adni ezen ügy komoly megfontolására
s a kérdéssel való foglalkozásra.

! Sőt méltán megvárja a tanítótól, hogy a vak
! lás iránti tiszteletet a népben ápolni, erősi! teni igyekezzék; hogy a nevelésére bízott
serdülő ifjúságot Isten félelmére, az általános
emberszeretet magasztos eszméire oktassa,
nevelje; hogy nemes példaadásával erőt köl1 csönözzön a társadalmi közjóiét szilárdítására
szolgáló vallásos hitnek és hogy meg tudja
becsülni a vallásnak a társadalomra való jól-

Milyen legyen a tanitó társadalmi élete,
hogy a nép tiszteletét és szeretetét meg­
nyerje s ez által maganak tartós tekin­
télyt szerezzen?
(Pályanyertes mü.)
Irta : Pflál IstDÁn.

jévő hatását.

i
’
1
1

2. KIRÁLY.
Egyházi és világi elöljárók.
„Tiszteljed a királyt,
Ki őrzi östanyád ..."
Minden hatalom az Istentől jő. Azért a
tanitó mindig tisztelettel, szeretettel és hűség­
gel viseltessék a király, az egyház es világi
elöljárók iránt. Parancsaiknak, amennyiben
igazságosak, engedelmeskedjék. Velők szemben legyen mindig alázatos, de hitvány-,
szolgalelkü - soha! Ily értelemben nevelje

! a gondjaira bízott ifjúságot is.

3. HAZA.
Állam.
„Hazádért halni kész
Egekbe küldj imát ■ • •“

1. ISTEN.
Vallás. Egyház.
„Istent szeretve féld,
Atyádul hőn imádd . . .“

A tanitó életének minden mozzanatát
igazi vallásosság, erkölcsesség és istenfélelem
hassa át, hogy ez által ne csak a gyerme­
keknek, hanem e felnőtteknek is példaképpen
szolgáljon.
Tartsa meg a parancsokat. Lelki sze- l

A tanitó legyen jó hazafi 1 Szeresse ha
rátját, mint a jó gyermek szereti édes szín ■H.
Hazafiul kötelességét mindenkor es mmu. ■
ben önzetlenül, odaadással teljesítse. Anyag
és szellemi eiejéhez képest hozzon erte ál­
dozatokat, szükség esetén még eletet se

kímélje!

•
Megyei Népoktatás------

5

Az ifjúságot az állam hazaszerető, hű, i Iparkodjék a tanitó nemcsak a maga,
becsületes, munkás polgáraivá nevelje s őket hanem kartársai tekintélye emelésén
a törvény iránti tiszteletre, a közhatóságok j is. Iparkodjék velők érintkezve, egyeioaos intézkedései megbecsülésére serkentse. sületek utján egymást kölcsönösen tá­
Oltsa vérükbe a magyarföld, a magyar alkot­ mogatva a pályálya iránti köztisztele­
mányos intézmények- iránt való szeretetet,
tet kiérdemelni. Ezzel kapcsolatban
törhetetlen ragaszkodást.
' családja érdekeit szolgálni, önmagát a
. 5. KÖTELESSÉGTELJ ESITÉS.

„Emberé a munka,
Istené az áldás."

nevelés meg oktatás'terén gyakorlati
tapasztalatok felhasználásával és iro­
dalmi müvek tanulmányozásával müj vélni, _ a tanitói közszellemet emelni.

A tanitó kötelességeinek teljes tudatá­
ban legyen mindig. Kötelességét ne csak
kényszerből, hanem szívből, becsületből, jó­
kedvvel teljesítse. Ne csak a jogi kötelessé­
geket, melyeket a törvény állapit meg, hanem
az erénybeli, lelkiismere'belieket is teljesítse,
melyek az erkölcsből folynak.
Hivatalában lankadatlan szorgalmat es
buzgóságot fejtsen ki. Növendékeivel szere­
tettel szelíden és a neveléstan elvei szerint
bánjék. A tanítás mellett tanítványai vallási
és erkölcsi életére, az igaznak, szépnek es
jónak megismertetésére fögondot fordítson.
Ne csak ismerje kötelességeit, ne csak er.tse
és tudja dolgát, hanem szeresse és vegezze
is azt Istennek és embereknek tetsző, módon.

. (Folyt, köv.)

hírek.

Hymen. Baráth Árpád jászbe­
rényi áll. tanitó; f. hó 9-én tartja es­
küvőjét Visontán Borsányi Rózsika urleánynyal. Egész életre tartó boldog­
ságot kívánunk az ifjú párnak.
Jutalomdijak. A szolnoki
polg. leányisk. szegénysorsu esjo elomenetelü növendékei részere tett Kreutzer-féle alapítvány három 200—2UU
k.-ás jutalomdiját vasárnap 26-an ősz- ?
tóttá ki az igazgatónő szép ünnepség
KARTÁRSAK IRÁNTI KÖTELES­
keretében Prihoda Erzsébet
Handelsmann Róza IV. oszt, es Tauzik
SÉGEK.
„Egy mindnyájunkért Aranka 111. oszt, növendékeknek.
Államsegélyek. Pekkerne
És mindnyájan egyért.“
Steimmelvöger Aranka tiszapüspöki
Kartársait a tanitó testvérei gya­ rkath. tanítónőnek 800 k. fiz. kiég,
nánt tekintse. Éljen velők jó egyetér- , államsegélyt. Mihályfalvi József mezc300 kor személyi
tésben, becsülésben és szeretetben.
pótlékot utalványozott a vall.- es koz
Óvakodjék az egymás iránt való lené­ oktatásügyi minisztérium.
.
zéstől, irigységtől áskálódástól és gya- ,
Adomány, id. Haraszthy lilázkodástól, mert ezek nem csak jel- vadar a csépai szanatórium egyesület
lemtelen, csúnya dolgok, hanem leg­ javára' 42 K. 54 fillért adományozott.
többet ártanak a tekintélynek is, úgy Á nemeslelkü adakozónak az egyesü­
a feljebbvalók, mint a nép előtt. Örül­ let ez utón fejezi ki köszönetét
Kérelem Kedves kartársak!
jön kartársai előmenetelén és szeren­
cséjén, de szomorkodjék azok balsor­ Ti kik mindennap érintkeztek a nép­
ismeritek gondolkodását, lelkivisán. Legyen segítségére kartársainak pel;
Fágát, szíveskedjetek kérésemet meg­
tanácscsal és tettel. Legyen velők egy
szívlelni.
test és vér.

6.

Megyei Népoktatás

^6. szám.Megyei Népoktatás

y

26. szám.

Miután tudom, hogy a Tiszamenti !
Az ünnepély sorrendje volt: 1
községek lakói között még sok babo- ! Fohász. Énekli a fiuk énekkara. 2 A
nás mesében s gyakran történeti alap- i szegény asszony könyve. Szavalja Ke­
pal biró mondáiban és sok található i néz Jolánka. 3. A lengyel anya. Sza­
a magyar ősmithologia alakjairól: Ga- valja Vad István. 4. A nefelejcs. Énekli
raboniásról, boszorkányokról, lidércek- a lányok énekkara. 5. Magyarnak
ről, táltosokról, tőzes emberekről, sár­ lenni ... Szavalja Dávid Ignác. 6.
kányokról (bár ez utóbbi alig számit- Nagy s újra fényes . . . Énekli a fiuk
• ható ide) ilyenekről szóló meséket énekkara. 7. Gefunden. Szavalja Weisz
már sikerült is gyüjtenem mintegy Katica. 8. Die Mühle, Énekji a lányok
negyvenet, nagyon kérlek benneteket, énekkara. 9. Dér Weg zűr Schule
ne sajnáljátok a fáradságot ilyenek Elmondja Vad Krisztina. 10. Dér Fuchs
gyűjtésére. Téli estéken, kaszinókban, und dér Rabé Elmondja Rác Sándor
, . disznótoros és egyéb összejöveteleken 11. Magyar dalok. Énekli a fiuk ének­
elég ilyen mese fordul elő, hogy itt, kara. 12. A tintás üveg. Szavalja
meg ott garabonciás járván, hogyan Schwartz Szeréna. 13. Szeget szeggel.
s mit tett, vagy ez vagy az a boszor­ Szavalja Sárközy Károly. 14 Inzurkány, kit vagy mit és hogyan rontott gensek riadója. Énekli a fiuk énekkara.
\ meg; vagy a üdére csirkeképében,
A jutalmak kiosztása. 16. Hymus
hogy szólalt meg s beszélgetett a tvu- Énekli a közönség.
7
kok között és stb.
Magam is igy jutottam a gyűjte­
Eljegyzés. Farkas Etelka jászberé-.
ményemhez.
nyi h. tanítónőt eljegyezte Vestsik Vil­
Most illetékes helyről felszólítást
mos
Kecskemétről. Gratulálunk.
kaptam ilyen meséknek a Jászkunsági
nepmese kötetébe gyűjtésére s mert
Uj esperesek. A rk. egri egyház­
ma már nekem nem áll módomban a
i közvetlen gyűjtés, hozzátok fordulok megye bíboros főpásztora a múlt hé­
hogy, az igy hallott meséket leírva’ ; ten úgy az alsó mint a felső jászsági
kerületben kinevezte az espereseket.
hozzam beküldeni szíveskedjetek.
Ezen mesékkel együtt lehetőleg I A jász felső kerületben Bárdos Pál
megállapítani kérem azt, hogy ez vagy jákóhalmi, az alsó kerületben pedig
, amaz a mesebeli;mithikus alak egyéni Varga Sándor jászalsószentgyörgyi
sajátságairól - ha azt maga a mese
plébánosokat nevezte ki valóságos es­
meg nem világítaná — mit tud az il­
lető meselő? Pl. ilyen jellemző a ga- I peresekké a főpásztor. A kinevezés
rabonciaira, hogy csak édes tejet eszik bár aránylag fiatal embereket ért _
s mindig rongyosan jár elfáradtan | mindkét kerületben teljes megnyugvást
elcsigázva. Vagy pl. a táltos foggal | keltett. Mi a magunk részéről is őszin­
szü e
f"yen„ még a burokbSan ,
tén gratulálunk mind két kitüntetetti
születettekről fennálló mesék
nek. Bárdos Pál installációja f. évelöre is hálásan i
julius 10-én megy végbe, nagy ünnep­
oszoni viszontszolgálatra készen. Csí­
kos József kir. tanf. tollnok, fel. szerk. ' ség között. Végzi Török Kálmán patai
főesperes országos képviselő s részt
álbmi P°^ri fiú- és leány­
iskola ez évi zaroünnepélyét folyó évi 1 vesz azon a vármegye, a város, a vi­
junius hó 26-án, délután 5 órakor az dék s az egész kerületi papság.
!" “et tornacsarnokában tartotta meg *
fi jászberényi m. kir. földmives is­
JámTh V köZÖnség sz'ne-java s ga !
kolánál
az uj tanév f. évi október hó
városi hatosag.
1-en nyílik meg. A tanfolyam két éves.

Felvehető minden 17 életévet betöltött
ifjú, ki ép, erős testajkatu, irni, ol­
vasni és a négy alap tnivelettel szá­
molni tud. Szegény sorsú tanulók ré­
szére alapított ingyenes helyek közül
a jövő tanévben öt állami, kettő jász­
nagykun Szolnok vármegyei és három
Jászberény r. t. városi alapítvány lesz
betöltendő. Saját költséges tanulók ’
tápdij fejében évenként 300 koronát
fizetnek. Úgy a fizetéses, mint az in­
gyenes hely elnyerésénél kis gazdák ,
fiai előnyben részesülnek. Mivel az i
uj tanévre csak kis számú tanuló lesz
felvehető, a belépni kívánók levélben
vagy személyesen julius hó végéig
jelentkezzenek a földmives iskola igaz­
gatóságánál.
Tele van az akácz . . .
Tele van a akác hófehér virággal,
Tele van a lelkem fekete bánattal.
Ejsötét bánattal, mit szivembe zárok,
Melyre vigasztalást Istenemtől várok..

Csak neked mondom el fehér akácvirág!
Mikor szeretettel rám borul a faág;
Tudom nem árulsz él, te nem értesz félre ..
— Édes illatoddal küldd imám az égre.,
S hozz onnan felülről égi üzenetet,
Csendes megnyugvást és lelki békességet.
S mig fehér virágod halkan hull a jöldre,
Égi vigasztalást hullass a szivemre!

A koronázási ünnepélykor. Iskolai
ünnepélyen egyik szereplő tanuló az
ünnepi szónoklatában igy fejezte ki
magát'.
„ A magyar alkotmányos álom
képviselője a magyar király. Sze­
mélye szent és érthetetlen.11
*) Hasonló
közlésre. (Szerk.)

apróságokat

szívesen fogadunk

HIRDETÉSEK.

Magántanulókat
gimnáziumi és polgári iskolai
magánvizsgálatra

biztos sikerrel előkészít
gyakorlott szakerő.
Cim: A szerkesztőségnél.

Vidéki tanulók
mérsékelt díjazásért teljes
ellátást nyernek kívánatra
oktatással.
Cim: A szerkesztőségnél.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség-"
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől >
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

26. szám.
II. évfolym.

Colograf ál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb mt^n kaphatók.
^7-

,

Kérjen árjegyzéket_________

A JOPAj íA^ <z.u..cü .1 iegjoob írók írják. Mikszáth Kálmán gyak­
ran ir beU- elbeszélést. Sebok Zsigmond benne folytatja maczko-fortenett
Dörmbeó Dömötör ez.n.en, B.ne.tek Klek regényt
<d n • r Wtpiic inulotsóiíos apró szuhLh abokat. tói te neteke t. »<
X^elesJ't Sző^ösi Zsigmond és Móricz Zsigmond mese kei ■ elTesze^
lés-ke
■'• bo .'ön A1 .dár tanulságos elbeszéléseket Koltomk
Józ'eí l srHo.il vándor. Kozma Andor, Ábrányi Emil, Lampéith Géza. stb.
írnak ;• -JÓ PAJTÁS-ba gyermekverseket.
\ JÓ PAJTÁS, szerkesztői üzenetei kedvesek minden gyermekne ,
igazi benső szeioetteljes viszony feji óik ki általuk a lap es olvasol közt.
A JÓ PAJTAS* rejtvényeinek megfejtői között értékes konyvjuta -

Karácsonyra gazdag tartalmú és díszcTkiállítású ajándékkal lepi meg

olvasóit. Ez a

„A JÓ PAJTÁS ALMANACHJA",
C1 X ímedelnws kötet könvv. legjobb ifjúsági íróink meséiből, elbeszéléseiből,
egy.b közleményeiből összeállítva, szép képekkel. Azonkívül kedves kis tarczanaptárt aTsl910. évre kap minden előfizető.
A UÓ PAJTÁS ALMANACHJÁ.-t és a táreza-naptart ingyen kapja
minden előfizető, azok is. a kik Ú; évtől kezdve lépnek az előfizetők sorába.
Elő'oeiók gyűjtői értékes kedvezményekben részesülnek.
Elő izetési ára negyedévre 2 korona ó i fillér.
Eli fizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld;

a JÓ PAJTÁS KIADÓHIVATALA:
Franklin-Társulat, Budapest, IV.. Egyetcni-ulcza 4. sz.
s a fiók-kiadóhivatal:

Lumpéi R. kón\v .ereskedese (Wodianer F. és Fiai) R. T.
Budapest, VI., Andi ássy-ut 21.

■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■
___________________ ________ _ _____ —------- -

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

27. szám.

JÁSZNAGVKUN5Z0LN0K-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

korona'.

Előfizetés: |
1

Szolnokon.

Szolnok, 1910. julius 9.

/2

„

n

Szerkesztik:

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

iskolai értesítők.
Hogy bezárult egy iskolai év és
csendessé, kihalttá lett az iskola épü­
lete, most az elmúlt év munkásságá­
nak dokumentumait foglalják egybe
az iskolák vezetői, hogy a nagy nyil­
vánosság előtt is beszámoljanak sá­
fárkodásukról.
Néhány ilyen értesitő és tanévvégi
lelentés fekszik előttem, s forgatom,
olvasom őket benső megelégedéssel,
örömmel. Az értesítők az iskolák bel­
sőjének, világának lelkének tükrözői;
s ezek az értesítők egy friss, uj erőre
kapott lélek képét mutatják. Az isko­
lák nevelési rendszerének megújulását
bizonyítják.
Pl. a polgári fiú- és leányiskolák
ez évben kivétel nélkül kissebb, na­
gyobb kirándulásra vitték növendékei­
ket, mely kirándulások célja a termé­
szet szépségeiben gyönyörködésen ké­
szül megismertetni az életet munkái­
ban. Ezért fektették inkább igen he­
lyesen, a fősujyt gyárak, műhelyek
megszemlélésére, s .tanulmányozására,
mi által a praktikus életre szereznek
szilárdabb alapot.
Egyik polg. fiúiskola a slöjdöt is
bevezette tanításában. Ez a legörvendetesebb jelenség.
Az ipafostanoncziskolák szakszerű
alapos kiképzésére törekvésében is sok
újítást látunk. Jól képzett tanerők mo­
dern rrányban és szintén a gyakorla­
tiasság alapján nevelik a jövő iparo­
sait. Az elemi iskolák, s a vele kap-

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

] csolatos gazdasági népiskolák azok
; mégis, melyek egyszerre iránytváltozj-tatva a magaltatás helyett az úgyne­
vezett munkára nevelést tette. céljává.
És gyönyörűen sikerült is, ahol már
e célnak megfelelően ment a tanitás.
' Én magam több iskolánál, a minden­
napi tanyai iskolánál oly nagy kéz­
ügyességet s ebben a gyermeknek, de
még a szülőknél is akkora örömet
tapasztaltam, hogy, már csak azért is
érdemes tanítani a slöjdöt.
Igazán csinosak és ügyesek a
papírból, szalmából és fából készült
különféle diszdbozkák, tálcák stb. vagy
pedig a fiuk részéről a gazdasági
élethez tartozó házi eszközök: villa,
gereblye, szórólapát, seprő stb.
A gazdasági népiskolák háziipari
tanfolyama pedig egyenesen kész
mezőgazdasági iparost ne­
vel. Akik láttlák a pl. a jászberényi
kiállítását egyik tanfolyamnak, azok
meggőződhettek az oktatási iránynak
az életre nagy kihatásáról.
Óriási haladás ez kérem!
Csak néhány évvel ezelőtt alig
pár iskola oktatott igy s most a leg­
több. Hála érte a tanítóság nemes tö­
rekvésének és köszönet a kir. Tanfel­
ügyelő ügybuzgóságának, ki igazi
lelkes harcosa s apostola a munkára^
az életre nevelésnek.
S ha igy sikerül általában min­
denhol ez a nevelési irány, úgy nem
messze az idő, hogy ismét ur lesz
hazájában és boldog a magyar.
Adja Isten, úgy legyen!

27. szám.

Megyei Népoktatás

Milyen legyen a tanitó társadalmi élete,
hogy a nép tiszteletét és szeretetét meg­
nyerje s ez által magának tartós tekin­
télyt szerezzen?
!

|

7. TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG,
„Nemcsak magáért él az ember".
„Szeresd felebarátodat, mint
önön magadat!"

A tanitó nemcsak a magáé, családjáé
- és iskolájáé, hanem a társadalomé is. A tár­
sadalom a tanítótól elvárja, hogy a müveit
ember fogalmára érdemes legyen. Köteles­
Irfa: paál Istöán.
ségtudásával, lelkiismeretes munkásságával,
6. ÖNKÉPZÉS.
szerény, de önérzetes viselkedésével, ember­
séges gondolkozásával szerezze meg a nép
„Mindent csak tanulva
részéről azt a tiszteletet, szeretetet, bizalmat
tud az ember."
és tekintélyt, melynél fogva a nép sokasága
A lélek művelése az ember legfőbb nyugodt lélekkel bizhatja rá gyermekei neve­
kötelessége. A lelkiismeretes tanitó a képző lését. Minél inkább szert tesz a tanitó a tár­
elvégzése után nem hagyja abban a tovább­ sadalom közbecsülésére, annál inkább szá­
képzést. Halad a korral, tágitja ismeretkörét, míthat, annak támogatására, úgy iskolai
keresi a leghelyesebb módot állása- mennél munkássága, mint saját családja jól felfogott
tökéletesebb betöltésére, mert nemcsak a jó i érdekeinek szempontjából.
papnak, hanem a jó tanítónak is holtig kell
Ismerje meg a tanitó a népet s annak
tanulni.
szokásait, szenvedélyeit, örömének, bu-bánaAz iskolai képzettség csak szűk, elő­ ‘ tának okait. Férkőzzék a nép eszéhez és
készítő ismereteket nyújt az élet iskolájához. • szivéhez. Legyen a nép apostola! A nép jóAz élét maga egy nagy iskola, melyben a I létének emelése szempontjából, a helyi vitanítónak leiket művelni, pallérozni .kell a i szonyokhoz képest, ragadjon meg minden
tudásban, éíetbölcselkedésben a folytonos ta­ : kínálkozó alkalmas eszközöket. Van ilyen
nulás által való szorgalmassággal. A p^léro- elég, válogathat bennök társadalmi tevékenyzatlan lelkű hamarosan hatalmába kerül a I sége fokozására. Ilyenek például: a gazda­
szenvedélyeknek s nem kadgét az é. z és körök, ifjúsági egyesületek alapítása és ve­
szív Szavára.
zetése, felolvasások, népkönyvtárak, dalosIgyekezzék a tan.,ó életböicsésségre i körök, tűzoltóság, háziipar, fatenyésztés,
szert tenni. A bölcsesség díszítheti, nemesít­ | szőlőmivelés, szövetkezetek, felnőttek okta­
heti a lelkét. Tudás, bölcsesség által ismer­ tása és még több közérdekű foglalkozások,
heti fel a tévedéseket s ez által nyerh :t meg­ melyek mind szép példái az igazi népnevelő
győződést, hogy mit cselekedjék a , mások i hasznos társadalmi tevékenységének s mind
becsülésének megszerzés? végett.
■ alkalmas annak igazolására, hogy a tanitó a
A lélek művelése által az ember bátor­ ■ községe népének jóakaró) tanácsadója, igaz,
ságot nyer az élet harcaihoz. A bátorság pe­ , lelkes barátja és apostola.
dig egyik jó tulajdonsága a pallérozott lélek­
A tanitó előbb tisztelje, - becsülje és
nek. Aki ezt nem tudja, az- nem lehet eléggé
bölcs. A lélek bölcsesség nélkül olyan, mint i szeresse meg a népet s annak minden egyes
a fa gyümölcs nélkül. A tanitó pedig olyan > tagját és csak azután várja, hogy az őt vií szont tisztelje, becsülje és szeresse. Ne legyen
legyen, mint a gyümölcsöt hozó fa.
A tanulásban az esztendők elszállnak, fölfelé csuszó-mászó és lefelé gőgös, mert a
azért az idővel takarékoskodni kell. Válogassa felette állok becsülését úgy vívhatja • ki, ha
meg okosan a jó könyveket. Első sorban a i önérzetes, hogy jellemes embert látnak benne;
szakmájában képezze magát mesterré. De, ; az a[atta állókat pedig szelídségével, nyájashogy ne csak annyit tudjon, ■ mennyit taní­ I ságával és szeretetével nyerheti meg az öt
tania kell —Tanulmányozzon más hasznos : becsülésre.
Családja létfenntartásáról sorsához ké­
dolgokat is, különösen olyanokat, melyek
iránt vonzalmat és tehetséget erez. Ne öleljen pest gondoskodjék- a jelenre és jövőre nézve.
fel egyszerre sokat, hanem csak keveset, de I Őrizze családja erkölcsi tisztaságát. Iparkod­
azt jól megeméssze. Aki sokba kap' aki csak jék az állásához mért szerény közben a meg­
felületesen tanul meg valamit, az tudákossá, elégedést és boldogságot megteremteni, pélkontárrá lesz, ezzel pedig csak árt a tekin­ i dás életével szerény hajlékára fényt árasztani.
télyének. Tanulja meg a tanitó akaratát ne­ ! Ne vonja el családjától a szükséges költsévelni és kormányozni, mert . csak ez által l geket, hanem ossza meg vele keresetét hiven.
lehet tett erős, jellemes. Már pedig csak az | Családja jövőjére nézve lépjen be egyes emigazán jellemes és müveit ember tudhat I berbaráti intézményekbe. Különös fögondja
másokat is jellemessé, műveltté nevelni.
: legyen gyermekei neveléséről kellően gon(Pályanyertes mü.)

Megyei Népoktatás

27. szám.

3.

doskodni. Éljen józanul. Ne legyen piperköc. niszterek és a minisztérium méltányolták, haJárjon egyszerűen, de Ízlésesen, ö és családja i nem az ország is, a melynek közvélekedése
is Mindenben addig nyújtózkodjék, ameddig mindig tisztelettel említette. Gyöngyös, Szatmár, Beregseász városok díszpolgárukká is ’
a takaró ér!
Keresse a jó társaságot. Ne tartsa ott választották. Négy hónap óta betegeskedett.
magát sem elsőnek, sem utolsónak. Ne fi­ Halálát özvegye: Orlovszky Jusztina, négy
togtassa tudását, mert az értelmesek anélkül fia: Halász Aladár dr.,*Halász Gyula, a ma­
is tudják képességét, az értelmetlenek pedig gyar királyi koronaőrség századosa, Halász
úgy sem képesek megbirálnit Ha társaságban ; Zoltán dn és Halász Dezső gyászolja. Teme­
ostobaságot hall, ne bosszankodjék felette, tése kedden délután félnégykor volt a kerede ne is nevessen rajta, mert ezzel kimu­ pesi-uti temető halottasházából. Hivatali utóda
tatná, hogy ö is szereti az ostobaságot. Le­ va^szinüieg Thomanócy Gyula miniszteri
gyen mindenütt és mindig illemtudó, udvarias. tanácsos lesz, a ki öt eddig is helyettesítette.
Vegyen‘részt a társadalom egészséges
R jászsági alsó- és felsojárás tanítói
mozgalmaiban, de tartózkodjék, vagy legalább hőre a május 24-i gyűlésén a következő p áne mélyedjen bele a politikába, mert vannak i lyatételeket tűzte ki:
mások, akik azt nála nélkül is elvégzik; har­
A) Mi a népiskolai rajztanitás célja és
coljon inkább a vallás és erkölcstelenség el- haszna. I. Helyes-e ha az elemi iskolában,
lení küzdelmekben.
I mindent a természet után rajzolhat a tanitó.
Ha bizonyos választásoknál polgári jo­ ■ 2 Ha igen, soroltassanak fel osztályonkint,
gait gyakorolja, hallgasson .mindig a józan í módszertani egymásutánban (a könnyebbről
ész és szív szavára és eszerint cselekedjék. j a nehezebbre elvnek figyelembevételével) azon
Meggyőződése mellett harcoljon mérsékelten, tárgyak, melyek a természet utáni rajzoláshoz
de holmi piaci korteskedésektől óvakodjék. i felhasználhatók. 3. Ha nem helyes, melyik
Embertársain tőle Hihetőleg segítsen, osztályban és mennyiben szükséges a minták
tanácscsal tettel. Emelje fel az elesetteket, ■ vagy az előrajzolás utáni tanítás.
vezesse a gyámoltalanokat, oktassa a tudat­
B) Az osztály fölvezető és átadó rend­
lanokat. Gyakorolja velők- az irgalmasság szer előnyei és hátrányai az elemi' ír kólában.testi és lelkicselekedeteit.
1. Melyik mód felel meg jobban a nevelés
Ha a tanitó czem vezérelveket életfel­ oktatás érdekének. Ezen tételre beérkező juadatául tűzi ki és ezek szerint cselekszik: í falómra érdemes pálya munka a jövő gyüúgy biztos lehet, hogy Isten szeretni fogja, • lésen felolvasandó és vítatételül kitűzendő.
az emberek pedig tisztelik, becsülik és előt­ : Hogy a tárgyhoz készültséggel szólhassanak
a kör tagjai, köteles a bírálóbizottság a ju­
tük tartós tekintélye leend. Ámen.
talomra érdemes pálya munkának főbb pont­
(Vége.)
jait a „Népnevelőben" vagy a „Megyei Nép­
oktatásban". közé tenni. Jutalom minden té­
telre 20—20 korona arany.
1 Vö}árih Rntfll jákóhalmai szabadságolt
rk. tanitó folyó hó 1-én felvétette magát a
Olvasóinkhoz! A nyári szün­ gyulai szanatóriumba, hogy megrongált egész­
időben lapunk 4 oldal terjedelemben séget visszaszerezze.
Kérelem- Múlt számunkban közölt ké­
fog a rendes időben megjelenni,
résemet megismétlem s bízom benne, hogy
tialásj Ferenc halála. A magyar nép­ már rövid idő alatt szerencsés leszek babooktatás ügyének hosszú időn keresztül volt i nás meséket kaphatni. A postadijat szívesen
egyik érdemes vezetője! Halász Ferenc mi­ i megtérítem. Viszontszolgálatra készséggel Csi­
niszteri tanácsos vasárnap reggel budai la­ kós J. Tel. szerkesztő.
kásban meghalt. Hatvankét éves volt. A ta­
Katonai gyakorlat. Mint beavatott hely­
vasz elején töltötte be közszolgálatának negy­ ről értesülünk a 18-án kezdődő 13 napos
venedik évét, nyugdíjba készült s valami fegVVergyakorlatot a bevonuló tanitósereg
magasabb kitüntetés várta. Mint népiskolai Szolnokon fogja tölteni.
tanitó kezdte hivatali pályafutását. Azután
belhésyhitoktatók oasuti jegye. Min­
Bereg-, majd Hevesmegyében tanfelügyelősden
hitoktató
akár óradíjas is igennyel bíró
ködött s kiváló rátermettségét azzal honorál­
I az arcképes jegyigazolványra. E tárgyban a
ták, hogy berendelték szolgálattételre a köz­
oktatásügyi minisztériumba. A milleniumi ’ minister megküldte értesítését az egyházi foi hatóságoknak. Minden valószínűség szerint
ünnepek ezer uj népiskolájának terve Halász
! a hitoktatók féljegyigazolványért folyamodaFerenc és Wlassics Gyula miniszter együttes j sát majd *a főhatóság fogja elintézésre a M.
müve volt; a népoktatási törvény revízióját
is Halász vezette. Éérdemeit nemcsak a mi­ 1 Á. V. igazgatósághoz beterjeszteni.

HÍREK.

27. szám.

Megyei Népoktatás

4.

Katonai t aharékpén piára k. Angolország­
ban 1859. óta működik a katonák takarék­
pénztára, amelyet azzal a céllal alapítottuk,
hogy a katonáknak alkalmat adhassanak az
illetékekből megtakarított pénzük gyümölcsöztetésére, tzvábbá, hogy a fegyeres szolgálat­
ból való kilépésükkor bizonyos tőkével ren­
delkezhessenek, valamint azért is, hogy a
•takarékosságra szoktassák
visszatartsák
őket attól, hogy aránylag tetemes illetéküket
haszontalanságra pazarolják. Bár az angol
bank kamatlába többnyire felette alacsony s
az angol állampapírok kamata is régóta csak
2 és fél százalék: a katonai takarékpénztár
most is állandóan 3 és háromnegyed száza­
lék kamatot fizet. Természetes, hogy ilyen
kamatfizetés mellett veszteség nélkül nem
dolgozhat, de ezt a veszteséget az állam a
katonai takarékpénztár nevelő célja érdeké­
ben megtéríti.
Amióta rendszeresítették a postatakarék­
pénztárak- intézményeit, amelyek a legkisebb
összeget is elfogadják gyümölcsözésre, azóta
a katonai takarékpénztárak létjogosultsága
megszűnt; 1896. óta az addig nyitott szám­
lákat tovább is vezetik s petéteket ezekre
elfogadnak, de újabb számlákát nem nyitnak.
A katonai takarékpénztár helyét tehát a pos­
tatakarékpénztárak töltik be: a csápattestparancsnokoknak kötelessége, hogy a legény­
séget arra hajlítsák, hogy megtakarításuknak
gyümölcsöztetését a postatakarékpénztárakra
bízzák
A katonai takarékpénztár mostanság a
már említett 1896. előtti betéteken kívül még
ezen időből származó olyan Összegeket is
kezel, amelyeket az altiszti étkezők javára,
vagy pedig a legénységi jótékonysági inté­
zetek alapja javára befizetnek ; ezen összegek
után 2 és fél százalék kamatot fizet.
Az angol katona, tehát az anyaország­
ban megtakarított pénze gyümölcsöztetésében

sem részesül. A hadsereg vezetősége meg­
állapodott a postaigazgatósággal, hogy a
gyarmati katonaság betéteit is fogadja el,
mert a gyarmatokban a postatakarékpénztár
intézménye szerezve nijacs.
A postatakarékpénztárak elvállalják a
betevők számlájára az állampapiro . vásár­
lását is. Az intézményt az angol hadsereg
legénysége nagy mértékben használja.

Szolnok, 1910. julius 16.

HIRDETÉSEK.

Jíagántanulókat
gimnáziumi és polgári iskolai
magánvizsgálatra

biztos sikerrel előkészít
gyakorlott tanerő.
Cim: A szerkesztőségnél.

Vidéki tanulók
mérsékelt díjazásért teljes
ellátást nyernek kívánatra
oktatással.
Cim: A szerkesztőségnél.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSŐ-nél

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
।
Kérjen árjegyzéket.
könyvnyomdájában. Szolnokon.

28. szám.

JÁSZ NAGV KUN SZOL NŐK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés ■ 1 1 évre 6 korona-

fotografál Ön?

a

II. évfolym.

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

gyermekénekkarok szervezése
a népiskolákban.
Általnos felfogás úgy a laikusok,
valamint a népktatással, a népneve­
léssel szorosan foglalkozók körében
egyaránt, hogy az énekkar szervezé­
sének, a népnevelés magasztos ügyé­
nek előbbre'vitelében, ha nem is ép­
pen absolute semmi, de valami külö­
nös fontossága, előnye nincsen. E
felfogás mindenesetre fölötte téves.
Nem célom itt a részletkérdések tár­
gyalásával foglalkoznom, hisz tisztán az
e téren elért sikert és eredményt óhaj­
tom e felfogás ellentétjének helyessége
mellett főbizonyitékul felhozni, bár
kétségtelen, hogy a gyermekénekkarok
szervezése óriási nevelő hatással van
a fejlődő gyermeki lélek megfigyelő
képességére, lelki, erkölcsi világának
és igy e^ész egyéniségének fejlődésére
s éppen ezért nem képezhet lényeg­
telen körülményt a népoktatás fejlesz­
tését, előrehaladását biztosító nagy
munkában e kérdés felvetése és a
közel jövőben annak esetleg gya­
korlati megvalósítása.
Gyermekénekkar alatt én termé­
szetesen gyermek négyest, vagyis két
szoprán és két alt hangra való ének
szervezést értek, ámbátor sokan tiszta
lehetetlennek tartják azt, hogy a gyer­
mekek négy hangra élvezhetőén tud­
nának énekelni. A gyakorlati munkás­
ság ez állításnak teljesen az ellenkező
oldaláról győzné meg a gyermekénekkar szervezésével kísérletet tevő kol­
légáimat s meggyőződnének egyszers­

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

mind arról is, hogy a gyermek négyes
betanítása könnyebben megy, bár több
fáradságot vesz igénybe, mint az egy
hangra való tökéletes betanítás s hogy
sokkal könnyebben rfiegy, mint a férfi
négyes betanítása, dacára annak, hogy
a gyermek négyes és a férfi négyes
valóban kö-zeli rokonok s a kettő közti
különbség csupán a hang terjedelem
különbözőségében mutatkozik, mit leg­
jobban megvilágít az a példa, hogy
ami a gyermekénekkarnál az I., II:
szoprán és I., II. alt, az a férfi karnál
az I., II. tenor és I., II. szoprán bassüs.
Dacára az általános felfogásnak,
melyet cikkem első soraiban említet­
tem, az elmúlt tanévnek mindjárt a
kezdetén bátorságot vettem magamnak,
hogy iskolánk tanítványai közül kivá­
logatván a jobb hallásuakat és hanguakat, gyermekénekkart szervezzek.
Ez meg is történt s a szervezés- •
nél most már csupán a betanítás adott
valamivel több dolgot, de jó kedvvel,
a növendékek részéről más rendes
tárgyak tanításánál tán soha nem ta­
pasztalható kitartó lelkesedéssel, ambitióval könnyen ment a nehéznek ígér­
kező munka, mit nagyban megkönynyitett a gyermekeknek folyton ‘és
folyvást fejlődő önfegyelmezési érzékük.
A tanítás módozatának részleteit
nem tartom fontosnak arra nézve,
hogy itt külön foglalkozzam vele, hisz
ezt mindegyikünk az általa legjobbnak
vélt uton-módon és eszközökkel való­
sítja meg, hanem csupán a kísérletképen szervezett próba gyermekénekkarom által elért eredményről óhajtok
még pár szót szólani, mit dicséret

2.

Megyei Népoktatás

28. szám.

28. szám.

Megyei Népoktatás
■

nélk 11 biz nem igen tudok megtenni, i mekénekkarok szervezését a cikk Írója
,en tehát
tehát elég
Legfen
elég erről
erről is
is csak
csak azt
azt ! által kifejtett módon, mert meg vagyunk
mondanom, hogy május 4-én már, • győződve annak nevelő hatása felől és
mini hogy énekkaromat erre elég erős- i hogy megvalósithatása valami nagy
nek' és biztosnak találtam tanitótársaim . nehézségekkel nem jár, hisz nem szük­
közreműködésével Szolnokon a Kossuth séges más hozzá, mint olyan lelkeseszál oda nagytermében nyilvános gyer- I dés és ambitió, mint a milyen a cikk
mellhangversenyt rendeztünk, mely szép Írójának részéről nyilvánult s biztositszáifiu közönség részvétele mellett a hatjuk a kísérleteket teendő kollégáin­
legszebb sikerrel folyt le s melyről a kat, hogy biztos eredmény és siker
legr agyobb megelégedéssel távozott fogja kisérni a népoktatás érdekében
mindenki. S eltekintve amaz üdvös és kifejtendő eme* munkásságukat.
nevelő hatásoktól, mit ez újabb rend­
M.
szerű gyermekénekkar szervezése a
gyetmekekre gyakorolt, megérdemel
pár szót még az is, hogy e hangver­ Mohács István jubileumához.
seny: által a szegény tanulókat segé­
gyara-­
lyeső alapunk 150 koronával gyara
lyei
Érdemes kartársunk'jubileuma alkalmá­
podott, tanitói otthonunk alapját pedig ból kapott üdvözlő levelek közül két igen
értékes, a jubiláns egyéniségét,, emberi és
35 koronával növelte.
társadalmi kiválóságát megvilágító üdvözle­
akorlah
Én mint aki ez eszme gy
tét közlünk. Az egyik a szerető gyermeki
tettem
megvalósításával is kísérletet
szivből, a másik az ünnepelt egykori taní­
mák meggyőződtem annak n;agyfon- tója leikéből fakadt De beszéljenek maguk
tosságu nevelő hatásáról s úgymint a az üdvözlő sorok:
gye:-mekénekkarok szervezésének fölÜDVÖZLŐ
tétlen hive, rpint ilyent, tehát mint
----- a.. Mohács István czibakházai $11. ig. tanitó 25
nép|nevelésre jótékony hatású és üdvös
éves tanitói jubileumára.
ollégáim
dolgot nem tudom elég;é.L kollégáim
1
Édes
apám
halljad! én is szólok hozzád :
figyelmébe ajánlani.
Sopronyi Adorján népiskolai tanitó. Háladatosságot nagy erénynek mondják;
Mi, kik a népnevelés, a népok ­ Tisztelőid ezre ünnepre gyűl össze,
tatás ügy fejlesztésének, előbÖrevitelé- i Az én üdvözletem pár szócska mind össze:
nek; munkájából, ha nem is nagy nyo- Szeret az én szivem, amint csak szerethet;
matékkal, de szerény erőnkhöz, tehet- Hálám a forrása legszebb érzelminek.
ségünkhez mérten e lap hasábjaiban Ünnepelni méltán téged nem is tudlak,
közölt soraink által is kivesszük ré­ De lélekben kézen s homlokon csókollak.
szünket, helyesnek tartjuk a. cikk író­ Megérdemli kezed, hisz vele dolgoztál
jának állásfoglalását s osztjuk a ma­ Homlokodra redőt gondjaiddal vontál.
gunk véleményével a beníé kifejtett > Gyermekid jövője nem volt könnyű terhed
véleményét. Tesszük ezt annál inkább De Istenben bízva örömmel viselted.
is, mert a f. év május havában váro- Látod megsegített az irgalmas nagy Ég.
sunlcban Sopronyi kollégánk által ren­ Gyermekid áldása imában száll feléd
dezett gyermekhangverseny fényesen A nagy Istent kérjük: el ne hagyjon téged.
iga^ólta ezt s meggyőzte a hozzáértő- Szolgáltad te hűn a magyar nemzetséget
: ‘ két jis annak igazságáról.
Kicsinyét apraját tanítottad tűrve
■ Az eszme, melynek gyakorlati Huszonöt év munkája te szivednek müve.
medvalósitása érdekében ko:Mi a fen­ Ott álltái bölcsőnknél ringatta a kezed
tebkjí sorokat a cikk írója nem csak- Az idegen gyermekét is oly nagyon szeretted.
, elméletileg, de gyakorlatilag is bevált Huszonöt év óta nem szűnsz meg tanitni,
tehát.
A jóra, nemesre vezetni oktatni.
í
Kívánatosnak tartjuk mn is a gyer- Áldás kél nyomodra, szent leszen emléked,

i

Ifjú és öreg kívánja szerencsédet.
Én is ha ajakam imára megnyitom,
Érdemid nagyságát, figyelem, számitőm,
Kiröppen szivemből igaz szent érzetem :
Van-e oly jó apja másnak mint énnekem ?
Üdvöt áldást küldjön rád az .irgalmas Ég.
Hála Isten! hogy ez évet megérhetéd.’
Huszonöt meg több is boldog év csak jöjjön,
S a te szerencséd is jó apám csak nőjjön !
S élted alkonyának felhötelen egén,
|
Piros mosolyával tűnjék fel a remény
Hogy az öröklétben ott fent együtt leszünk
S közöttünk te dicsőn kit nagyon szeretünk.
Margit.
II.
Igen tisztelt Ünnepelt férfiú!

Kedves Uramöcsém !
Azon ékes babérkoszorúhoz, melyet ma,
negyedszázados tanitói működését jelző ha­
tárállomásán, Czibakháza egész társadalma,
a köztisztelet, szeretet, barátság és a hálás
elismerés fonnak homloka körül, engedje
meg, hogy a vezetésem alatt álló rimaszom­
bati áll. el. iskola tanítótestületének nevében
és megbízásából is. de különösen a saját
részünkről, mint szerető öreg tanítója részé­
ről egy pár szerény cserleveiet én is hozzá­
fűzhessek ez ünnepélyes pillanatban.
Huszonöt év? csak egy kis parány a
végtelen időben ! de hosszú és nagy idő az
ember rövid életében ! s még nagyobb és
hosszabb idő azon göröngyös pályán, ame­
lyen csak bógáncskóró és tövis peremnek s
amely pályával szemben a legfőbb szülő s
majdnem minden ember egy-egy született
paedagógusnak és hivatott kritikusnak kép­
zeli önmagát.
Igen kedves jó Öcsém ... és te ezen
a lélekgyötrő nehéz pályán 25 év alatt: hí­
ven betöltéd minden tisztedet! Be töltéd,
mint jó tanitó, mint kartárs, állampolgár,
társadalmi tag, jó barát és gondos családapa.
És íme ez ünnepélyes órában, amidőn nyu­
godt lelkiismerettel, de egyszersmind büszke
önérzettel pillanthatsz vissza híven betöltött
pályafutásodra és ünnnpeltetésed lélekemelő
lefolyására : jól eső érzéssel és nagy lelki
örömmel mondhatod el velünk együtt, hogy
helyesen megválasztott tanitói pályádon —
melyre egykor én irányítottalak — nemcsak
gáncs, tövis és bógáncskóró teremnek hanem
köztisztelet, közszeretet, közmegbecsülés és
hálás elismerés és méltánylása a fáradhatlan
szorgalmú, hűséges és lelkiismeretes kulturmunkás méltó elismerésének.
Mindezek után pedig kedves jó Öcsém
őszinte szivből kívánom Neked hogy azt a

3.

kimondhatatlan nagy boldogságot és örömet,
melyet a te nemes szived és lelked e mai
jubiláris ünnep napon érezett, élvezd még
sok-sok éven át állandó egészségben, bol­
dogságban és oly sok oldalról megnyilvánult
közszeretetben . . .
Isten bőséges áldása kisérje ezután is
minden egyes lépésedet ! !
Szivből üdvözöl
Rimaszombat, 1910. jun. 19.
szetető öreg tanítód
■
TÖRKÖLY JÓZSEF
áll. el. .‘isk. igazgató.

HÍREK.
Személyi hír. Eötvös K. Lajos kir. tan­
felügyelő 6 heti szabadságát 14-én kezdette
meg. Kellemes nyaralást kívánunk!
HelyeítesitéséDel ezidőre a Minisztérium
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelőt bízta meg.
ttymen. Folyó hó 6-án d. u. 5 órakor
tartotta Blaskó Béla dévaványai rkath. tanitó
esküvőjét Czibulka Irénke urteánynyal, Czibulka Gáspár dévaványai ny. főjegyző leá­
nyával. Állandó boldogságot kívánunk.

■Gazdasági tanfolyamra (előételek. A

jászberényi gazd. tanfolyamra 100 kor. segélydij mellett felvételt nyertek:
Biró Géza áll. tanitó Szelevény, Jankó
Károly tanitó Szelevény, Szabó József közs.
tanitó Kunszentmárton, Száva Lajos közs.
tanitó Kötelek.
A nagyszentmiklósi gazdasági szaktanfo­
lyamra : Ifkovics Kálmán rk- tanitó Jászapáti.
Az adai szaktanfolyamra: Kovács Mihály
Kenderes.
A csákovai szaktanfolyamra : Gyenes
József Tiszavárkony, Erdei Antal Tiszabő,
Wieland János Törökszentmiklós.
A kecskeméti gazd. női szaktanfolyamra:
Donkó Ilona tanitónő Jászladány, Skulthéty
Bertalanná tanitónő Jászberény, Jobbágy Irén
tanítónő Jászkisér.
Mindkét csoport tanfolyama f. hó 18-án
veszi kezdetét.
Végül feltételesen nyert Jászberénybe
felvételt Lucskay János cibakházi áll. tanitó/
Eskütétel. F. hó 13-án tette le a hiva­
tali esküt Péntek Szeréna kunszentmártoni
közs. tanitónő a kir. tanfelügyelő előtt.
FI hősig. bbüttságból. a f. hó 13-án
tartott vármegyei közig, bizottsági ülésben a
turkevei izr. isk. tanitóválasztásra elnökül
kiküldetett Cihát Károly turkevei polgármes­
ter. A tanitói nyugdijbizottság pedig Beleznay
Elemér jászberényi rk. tanitó munkaképtelen-

)

■
28. szám.

Megyei Népoktatás
sége megállapittatván, nyugdijazandónak mon­
datott ki.
üj áll. ÍSholáh. F. évi szeptember 1-én
részint átvétel, részint uj szervezés utján a
következő helyeken nyílnak meg uj áll. iskólák. Tiszaföldváron, Kunszentmártonban,
Rákócifalván.
Állami szervezés alatt áll Turkevében 3 1
külterületi már teljesen felépített uj iskola. |

Í
•

Pályázat.*
.I
|
{
;
)
j

l

A jászladányi községi népiskolánál lemondás folytán a 11. tanyai tanitói állás megüresedett, melyre ezennel pályázat hirdettetik. Fizetése: a
községi pénztárból havi elöleges részletekben 400 korona, államsegély 600
korona, két szoba, konyha és kamrá­
ból álló lakás mellék épületekkel,
800 D-öl kert. Pályázhatnak kizárólag
okleveles férfi tanitók — a-gazdasági
ismeretekben jártaspk előnynyel bír­
nak. A megválasztott tanitó köteles a
mindennapi osztatlan iskolát vezetni
valamint a hitoktatást és az ismétlő
iskolát is külön díjazás nélkül tanítani.
A kellően felszerelt kérvények 1910.
évi augusztus hó 15-ig a Községi Is­
kolaszék czimére Ticska László köz­
ségi iskolaszéki elnökhöz nyújtandók be.
*) Pályázati hirdetések dijait aváltozott mun\kabér viszonyok miatt jövőre szavanként 5 fillérben
j vagyunk kénytelenek megállapítani, (kiadó)

Magántanulókat
gimnáziumi és polgári iskolai
magánvizsgálatra

biztos sikerrel előkészít
gyakorlott tanerő.
Cim: A szerkesztőségnél.

Vidéki tanulók
mérsékelt díjazásért teljes
ellátást nyernek kívánatra
oktatással.
Cim: A szerkesztőségnél.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

fotografál Ön?
Ha igen, szerezze be szükRÓTH DEZSÖ-nél

£

I
p

Hol mindénnemü fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEzWkíayvnyomdájábanSz^k^.

29. szám.

JÁSZNA6YKUN SZOLNOK-

HIRDETÉSEK.

Szolnokon.

Szolnok, 1910. julius'23.

II. évfolym.

”

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos íapja.

,,
i 1 évre 6 korona.
Előfizetés : [ iy
3
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések .
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

a hivatalos körök eljárása bizonyítja.
S mert ez úgy van, uj iskolák szerve­
Az a mozgalom, mely Kunszent­ zésénél különösen az igazgatói állásra
mártonban a polgári iskota szervezé­ nagy .gond fordítandó, még pedig
sét célozta, — eredménnyel végződött. nemcsak a személy megválasztásánál,
Mi ezt a mozgalmat mindenkor figye­ hanem annak javadalom megajánlásálemmel kísértük s amennyire óhajtot­ nál is.
tuk annak eredményes voltát, őszinte
Az igazgató az, aki a helyi kö­
örömmel üdvözöljük mindazokat, kik rülmények mellett egyéni tulajdonsá­
a kultúrának e térfoglalását a meg­ gai szerint szülőkre, tanulókra vonzó,
valósuláshoz vezették.
avagy elidegenítő hatással lehet s a
Két állásra hirdetett (egy férfi és szerint népesítheti be, vagy néptelenitegy nő) pályázat a „Hivatalos Köz- heti el az iskolát, kelthet az iskola
löny“ f. évi 14. számában közöltetett. iránt bizalmat, vagy bizalmatlanságot,
Az állások javadalmazásául évi 1200 virágoztathatja föl az iskolát, vagy öl­
kor. fizetés és 300 kor. lakbér van heti azt meg csirájában.
Tanárok, tanárnők változása is
kitüntetve s ez az, ami minket, kik a
szervezendő iskola érdekében mindig, alig történik egy-egy iskola belső
magunkat illetőleg érdek nélkül irtunk, élete rázkódtatása nélkül, az igazgató
változása azonban soha, mert <gy jó
ismét szólásra bir.
• Mi ezt az iskolát égy életerős, iskolánál kell, hogy iskola és igazgató
hivatása magaslatán álló iskolának egy legyen, ez annak a megszemélye­
akarjuk, — erős a hitünk, hogy fog­ sítője. Az iskola érdekének kell min­
juk is-látni. Aki ismeri a polgári isko­ dig az igazgató legelső érdekének is
/
.
lák szervezetét, azok belső életét, lenni.
Ez
pedig
úgy
érhető
el,
—
most
tudja, hogy annak, — bibliai vonatko­
már
a
kunszentmártoni
polgári
iskolá
­
zással élve, — szilárd alapja, melyre
építve van, az igazgató egyénisége. ról szólva, — ha anyagi javadalma­
Az igazgatói állások most is, még zásban annyit biztosit itt is az iskola­
inkább a jövőben a Minisztérium által szék, mint egyéb ezen fokozatú isko­
is teljesen bizalmi állásoknak tekin­ lák a megfelelő, de különösen az igaz­
tetnek. Mennyivel inkább azoknak gatói állás után, hogy ennek az isko­
kell azt tekinteni szervezés alatt álló, lának választandó igazgatója egygyé
uj iskoláknál, — a mindennapi élet s forhasson az Tk^Aval, nagyobb elő-

Polgári iskola Kunszentmártonban.

-—

Megyei Népoktatás

2.

29. szám.

RODALOM.
nyák őt onnan el ne vonzzák, állásával ehessen megelégedett, hasonló
állásiján levők jobb anyagi ellátása
Találkozói].
benn ? irigységet, esetleges méltány­
Nem változott semmi. A kapuja most
talanság fölhánytorgatását soha se
is csak olyan kopott, az ablakai most is csak
keltsek, ■ mert ennek az árát min­ olyan ragyogó tiszták s most is csak olyan
dig 4s a legjobban az iskola adná barátságosan hatol be rajta a napsugár, mint
meg. És miért? — Néhány száz ko­ 15 évvel ezelőtt.
ronáríyi különbözetért, melyet község
Minden, minden a régi. Az öreg And­
és iskolaszék könnyen előteremthet, rás bácsi, az iskola érdemes szolgája, most
dé e^y ember számításaiban mégis is olyan jóakarattal nyit ajtót az intézet volt
növendékei előtt, mintha mondaná: csak sza­
nagy különbözeteket okoznak.
porán kérem, mert mindjárt lessz a második
ipen azért mi, mikor azt mond
csengetés, épen úgy mint tizenöt évvel ezelőtt.
juk, hogy legalább az igazgatói állás
Benn is minden ismerős.
anyagi javadalmazását más polgári
Az igazgatónő fogad bennünket s sze­
iskolák igazgatóiállásaival egyenlő­ retettel öleli keblére volt tanítványait, mint
nek szerettük vGlna hirdetve látni anya a gyermekét és sorba kérdezget: hogy
vagytok lelkem kis lányaim ? Az ő szerető
korántsem az iskolaszék munkáját ki
szemei még mindig a kis kurta ruhás lány­
csinyitéljük, hanem az iskola életét,
kákat látja bennünk.
—
gy mondjuk, csak úgy, hogy annak
vagy
Együtt volnánk már valamennyien, csak
megerősödését jobban féltjük, mely Szamosy Elza, az egykori híres szépség s az
félelmünk, ha túlzottnak bizonyul, mi intézet legbüszkébb növendéke hiányzik s a
örüli nk neki legjobbal
mi kedvenczünk, szerény kis társnőnk Kántor

Minisztérium

Sztrakyné

Kormos

Hegirta-jákóhalmai tanitónő részére III.

korpptlék fejében 100 korona állam­
segélyt engedélyezett.
fizetéskiegészitések. DeákFerenc
túrk ívei ref. tanítónak 600 kor.; S á' f á r Ilona mezőtúri ref. tanítónőnek
100 kor.; Csergő Mihály mesterszál ási rk. tanítónak 800 korona fize­
tés kiegészítés engedélyeztetett.
^z országos tanitói nyugöijintézetbe
való fölvétel. Terjéki Gizella jákó-

halmai rk. tanitónő és Thiel Bernát
jászberénykültelki állami elemi iskolai
tanító az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe
felvétettek.

Etelka nem jött még meg.
Egy id^ig tanakodtunk, várjunk-e még
rájuk? Meg voltunk valamennyien győződve,
hogy Szamosy Elza nem fog jönni, — bizo­
nyára, mint valahol ünnepelt szép asszony­
nak eszébe sem jut, hogy volt társnői iránt,
kikkel sohasem érzett nagyon együtt, — érdek­
lődjék.
A kis Kántor Etelkát illetőleg pedig
valami sajátságos félelem és aggodalom fo­
gott el bennünket. Árva leány volt s egy te­
hetősebb nagynénje iskoláztatta, kinek azonban
magának is még három kiskorú gyermeke
volt, kinek nevelése meglehetős gondot adott
özvegy anyjuknak. Etelkát, amint a képzőt
elvégezte, nagynénje szárnyára bocsátotta s
egyikünk sem tudott többet róla.
Épen ebédhez készülődtünk, mikor And­
rás bácsi örvendezve vezette be hozzánk Etel­
kát. Örömünk teljes volt, majd szétszedtük
szegény Etelkát, ki nevetve tiltakozott szere­
tetünk ezen rohamos nyilvánulása elől.
Valamelyikük közbeszólt.
— No, most már valamennyien együtt
volnánk, mert a hogyan mi nem jutottunk

29. szám.

Megyei Népoktatás

eszébe Szamosy Elzának, úgy azt hiszem, ő
sem hiányzik közülünk egynek sem.

Etelka utolsó szavait könybe borult
szemmel fejezte be . .

Kántor Etelka szép arczán egy pilla­
natfa fájdalmas borongás vonult át, majd
végtelen szelídséggel mondta, ne bántsátok őt
majd ebéd után elmondom, amit tudok róla.

Még egy ideig együtt voltunk s a bucsufüsnál sajátságos szemrehányó érzés vett'
rajtunk erőt, mindnyájan éreztük, hogy igaztalanul bántottak meg Szamosy Elza emlékét.

Ebéd alatt valamennyien elmeséltük éle­
tünk folyását s mindnyájan érdeklődéssel vár­
tunk Etelkától Szamosy Elzáról valamit. .

Azt tudjátok, kezdte Etelka, hogy mint
zongoratanitónő kerestem elég nehezen kenye­
remet s ilyen minőségben kerültem az özvegy
Dénes házához két kis lánykája tanítónőjéül.
A kis lányok nagyon megszerettek s
lehet hogy ez okozta, hogy a gazdag Dénes
Gábor megkérte a kezemet s nekem máig se
volt bkom megbánni hogy a jellemes, egyenes
lelkű ember felesége lettem.
Az uram, — hogy kis lányainkat is
könyebben iskoláztathassuk s nekem is több
szórakozást nyújthasson (bár én arra legke­
vésbé yágytam, rendkívül boldog voltam ott­
honomban), — bérbeadva birtokát, felmentünk
a fővárosba.

Itt hallottam, hogy Szamosy Elza beteg
s 'kis gyermekével igen nagy nélkülözések közt
él. Nem volt nyugtom mig jel nem kerestem.
- Bizony szánandó volt szegény. Beesett
halvány arczával élénk ellentétben állott göm­
bölyű arczu, piros pozsgás kis fiacskája.

Elza Alig ismert meg. Később elpana­
szolta, hogy alig maradt ki az intézetből, rö­
vid ismeretség után férjhez ment egy híres
szép emberhez, kinél azonban a külső szép­
ség mellett annál üresebb, sivárabb bensőre
talált.& Mig vagyonúkban tartott, csak meg­
voltak valahogy, de bizony, hogy annak a
végére értek, • — a gyönge embernek nem volt
ereje az élettel szembeszállni s megölte ma­
gát, a legridegebb bizonytalanságban hagyva
feleségét és kis gyermekét.
Elza összeköttetései révén ügygyel-bajjal
mégis csak kijárta, hogy tahitónöi állást ka­
pott, de a szerencsétlen, mielőtt elfoglalhatta
volna, meghűlt s a hiányos ápolás mellett
bizony nem gyógyult meg.

Két éve már, hogy eltrmettük. Halála
előtt kis fiát reám hagyta s azóta nálunk van
a mi kis leányunk legkedvesebb játszó paj­
tása, testvére.

Tóthné, Móra Juliska.

í

HIVATALOS RÉSZ.
58715. szám.

।
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi
Minisztertől.
A kereskedelemügyi miniszter úr
a f. évi 3883;
a. hozzám intézett
átiratában arról’ értesített, hogy az
iskolai oktatás céljaira szolgáló mér­
tékeket és mérő eszközöket az első •
hitelesítés dijának fizetése — és az
időszakos hitelesítés alá bocsátás köte­
lezettsége alól felmentette és erre
nézve a m. kir. központi mértékügyi ■
intézetet, — nemkülönben az állami
mértékhitelesítő hivatalokat megfelelő
utasítással egyidejűleg ellátta.
Ennélfogva értesítem a kir. Tan­
felügyelő urat, hogy az esetben, ha
■a hazai tanszerkészitőink vagy mértékkészitőink a mértékek díjtalan hitele­
sítése céljából a kir. Tanfelügyelő úr­
hoz fordulnak, úgy igazoló okmányuk
láttamozandó, illetőleg megfelelő zára­
dékkal ellátandó.
A. záradékokban világosan ki­
teendő, hogy 1. a mértékek és mérő­
eszközök kizárólag csakis iskolai okta­
tás céljára szereztetnek be és 2. hogy
az illető mértékek mely iskola (névleg megnevezendő) számára készül,
illetőleg szereztetik be. Hasonló elbá­
násban részesitendők azon intézetek
is, amelyek tanszerköltség átalányuk
terhére közvetlenül szerzik be a mér­
tékeket és mérő eszközöket. Minden,
a megrendelést tartalmazó okmányt
kell a fenti záradékkal ellátni.

Szolnok, 1910. julius 30.

II. évfolym.

Megyei Népoktatás

4.

óErről a kir. Tanfelügyelő urat
tudomás és további eljárás végett
értesítem.
Budapest, 1910. évi junius hó 14.
A miniszter helyett:
yáray Szabó,
államtitkár.

Valamennyi kir. Tanfelügyelő úr­
nak és tanfel ügy elő i kirendeltségnek.

gimnáziumi és polgári iskolai
magánvizsgálatra

biztos sikerrel előkészít
gyakorlott tanerő.
Cim: A szerkesztőségnél.

HIRDETÉSEK.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Vidéki tanulók
mérsékelt díjazásért teljes
ellátást nyernek kívánatra
oktatással.
Cim: A szerkesztőségnél.

■

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

fotografál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét

RÓTH DEZSÖ-nél
Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
"WS
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

JÁSZNA6YKUNSZ0LN0K-

29. szám

Magántanulókat

30. szám.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanitótestület hivatalos lapja.

1 évre 6 korona.
Előfizetés : j
$
í

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ;

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

Képesítés nélkül működő tanitók
nyugdíjazása.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

s lást arra illetéktelenek alkalmazásától, másI részt tekintettel eddigi működésűkre, nem
I taszítja Őket kérlelhetetlenül a teljes- nyomor­
ba, hanem ismer és gyakorol is méltányos­
ságot.

A közoktatásügyi Miniszter a közel múlt
napokban rendeletet adott.ki, mellyel elren­
deli, hogy az oklevél nélkül működő tanitók
a részükre megállapított nyugdíjminimummal
az állásoktól felmentendők.
Két irányban vált ez a rendelet az em­
berből ki gondolatokat.
Csodálkozással olvassa az ember, hogy
miniszteri rendelettel kell nálunk' megszün­
Magyarországon már régen kértek ille­
tetni az oklevél nélküliek működését és tér­ tékes tényezők a hadügyi kormányt, hogy
foglalását, holott pár évtized óta fölös ter­ terjessze ki a katonai szolgálatban az egy
melés van a tanítói pályán a betöltésre ke­ éves önkéntesi szolgálat jogosultságát a körülő állásokhoz mérten. Hány munkakedvvel zépisk VI. osztályát végzett ifjakra. Különö­
biró fiatal tanítónak kell évekig várni, mig a sen sokat mozgolódtak ez ügyben a polgári­
legszerényebb álláshoz is juthat s addig sok iskolák, mert ez iskolák felső két osztályá­
állás 'jövedelmét arra nem képesített egyén nak létele ettől függne. Azonban hiába a
élvezi, mert ha csak elvétve egy-két eset katonaság a kérés teljesítése elől elzárkózik,
volna ilyen, azok beszüntetésére nem volna a polg. isk. V. VI. osztályait pedig be lehe­
szükség miniszteri rendelkezésre.
tett csukni. . A ki fél a három éves katonai
A sokszor nélkülözések árán megszer­ szolgálattól, vaz tanuljon 8 évig, vagy van
zett diplomának szerez e miniszteri rendelet arra szüksége, vagy nincs.
érvényt. Igaz, hogy itt eszébe vágódik az
Németország, Európa ezen egyik leg­
embernek, hogy hány kiváló emberünk volt kiválóbb államában ezen jog meg van s egy
már anélkül, hogy papiroson kalkulus iga­ csep hátrányuk sincs belőle nálunk pedig
zolta volna az ö tudását; nem rendelkezések, tiszt hiány miatt panaszkodunk.
hanem az élet szerzett annak érvényt, elis­
Magyarországnak Németország még nem
merést, becsülést.
elég jó példa, persze egészen más volna a
S visszatérve az oklevél nélkül működő dolog, .ha Ausztriát kellene utánozni. Nos
tanítókra, meg kell állapítanunk, hogy alkal­ hát most már ezt is csak utánozhatjuk, mert
maztatásukért nem ők a hibásak. Ők- életük egyik igen tekintélyes osztrák egyesület kérte
java részét jól, vagy rosszul csak eltöltötték hadügyi kormányát az önkéntesi jognak ilye­
azon a helyen, ahová őket állították, nekik tén kiterjesztésére igen okosan megokolva an­
már nincs mihez kezdeni, ö előttük már nem nak sok-sok előnyét. És az osztrák kormány
nyílik uj élet. A humánus érzés és jó szív a kérelmet minden valószínűség szerint tel­
megnyilatkozás sugalta tehát a miniszteri ren­ jesíteni fogja s akkor nem lesz ok annak
delkezést, mikor mégis némi nyugdijat jut­ megtagadására Magyarországon sem. A gymtat nekik. Mert mikor ez első pillanatra mél­ I náziumok újólag megszabadulnak egy csotánytalannak látszó rendelkezések ellen egye­ i mó oda nem való elemtől, benépesülnek a
sek szót emeltek, megmagyarázta a minister, I polg. isk. felső osztályai s a mi legfontosabb,
nyer a" magyar fiú életének legértékesebb
hogy ehhez se volna joguk.
Épen azért kelt mindkét szempontból időszakában ’két esztendőt, melyet jövendő
megnyugvást az emberben a fenti rendelet, életpályájára való előkészületre fordíthat.
mert, még egyrészről megóvja a tanitói ál-

Önkéntességi jog a középiskola
VI. oszt.-nak.

2.

Megyei Népoktatás

30. szám.

van a népoktatás egész vonalán tudjuk. Sok
a kívánni való a felekezetieknél is az álla­
miaknál is. Ezen azonban nem úgy segí­
„A Megyei Népoktatásunk" 26-ik szá- tünk, ha neki megyünk az egyik intézmény­
mában a „Világ" nyomán közölt czikk telje- j nek és azt külső-belső szervezetében megvá­
sen figyelmen kívül hagyja a fönti czimben , doljuk, annak minden jóra irányuló munkál­
idézett és soha meg nem dönthető, örök kodását lekicsinyeljük sőt mi több a sem­
igazságü mondást. Azt tartja, hogy az isko- ■ minél is kevesebbre becsüljük. Nem, igy nem
Iák jó vagy jobb volta teljesen attól függ, j lesz meg köztünk a békés, harmonikus
milyen jellegűek azok. Mivel csak a jellegre s együttérzés.
Mi hitvallásos iskolák tanitói mindig .
ad valamit, azért az állami iskolákat egyene- •
hangoztatjuk
és ha kell harcolunk igazaink
sen és magasan fölébe helyezi a községi és
felekezeti — különösen a róm kath. feleke­ mellett. A felekezeti iskolák igyekeznek azt
zeti _ iskoláknak. Nekem nem szándékom és annyi ismeretet nyújtani, a mennyivel az
az elemiiskolák alapvető munkáját kicsinyeim életben boldogulhatnak növendékei a melyre
■ legyenek azok akár államiak, vagy községiek, mint alapra tovább építhetnek is. Hogy nyújt­
vagy akár felekezetiek, nemcsak azért, mert ják is azt az ismeretet, arra elég bizonyíték
ehhez jogcimem sincs, mivel nem vagyok maga az élet, de e mellett szól a középis­
iskolafelügyelő, de mert a bennük uralkodó kolai hatóság -magatartása is, mert sokkal
belső szegemről sincs és nem is lehet, mind­ nagyobb képzettségei biró tanulókat szállított
egyiknél, ‘közvetlen tapasztalatom, legföljebb különösképen megdicsérte volna. Azok a mü­
a&kötelezö tanitáskereteket ismerem csak. Nem > veit és intelligens, széles látókörű városi
is’ szokásom más jellegű iskolák munkájában । embereknek' nagy része is csak arra az alapra
gáncsoskodni, d? a magunkét megvédelmezni, I épített, melyeket lerakott a gyűlölt és meg­
a mennyire gyenge erőm engedte, mindig ' vetett falusi felekezeti iskola. Lehet hogy az
kötelességemnek tartottam. Most is csak ez i ismeretek nyújtásában egyik má?ik osztatlan
falusi iskola — hol osztott iskola állítása a
a cél vezet, egyébb semmi.
Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy Ma­ csekély számú növendék miatt igen költsé­
gyarországon sok olyan törvényt hoztak ges volna — hátrább áll az osztott városi
már, melyek jogerőre emelkedtek ugyan, de iskoláknál, de annál többre haladhat és li^
csak papíron, a gyakorlati életbe át nem vi­ )ad is a jellemnevelés terén. Erős lelkű bá­
tettek. Hogy legtöbb ilyen törvény, vagy tor, testileg lelkileg edzett munkaszerető em­
intézkedés található a népoktatási törvények berek még mindig ezekből az iskolákból ke­
közt az igazán sajnálatos körülmény. A tör­ rülnek ki, aránylag, nagyobb számban. A vá­
vények meghozattak, azoknak végrehajtása rosok osztott és kedvező ziszonyok közt lévő
az ‘'államhatalom dolga lett volna. Hogy a iskoláiban nevelődnek a restségben munkáttörvények végre nem lettek hajtva, ezért nem lanságban a perverz életben tobzódók leghelyes a községeket és az egyes felekezete- , nagyobb mennyisége. Midőn ezt állítom
ket okolni. Igaz, az oktatás sem a múltban nem általánosítok csak azt akarom megálla­
nem felelt meg, sem a jelenben nem felelhet pítani, hogy azánylag a falusi iskolák e te­
meg a kivánalmaknak, mit azt hiszem fájlal kintetben kedvezőbb anyagot nevelnek. Azt
minden állami, községi és felekezeti tanitó. is mindjárt leszögezhetjük itt, hogy ezen
Épen ezért, mert mi felekezeti tanitók is fáj­ i kedvező, vagy kedvezőtlen eredmények nem
laljuk szivünk mélyéből, bánt bennünket, i írandók tisztán az iskola számlájára. Ne
mikor kötelességeinket tőlünk telhetöleg a : féltse tehát senki azt a „katekizmus! böllegnagyobb igyekezettel teljesítjük azt vágják | csességgel" torkig levő kevés ismeretü, de
szemünkbe, 'hogy a mi iskoláink semmiféle becsületes, munkaszerető egyszerű embert.
irányban sem kielégítők. Ezt igy általános­ És ne féljen sem ebben, sem más országban
ságban elmondva súlyos vádnak tartom, senki mig az iskolák, legyenek azok akár­
melyre a mi iskoláink nem szolgáltak rá. milyen jellegűek, ilyen embereket nevelne^.
Lehet panasz egyes helyeken, amint van az De ha az iskola megszűnik ilyeneket nevelni
állami vagy községi iskolákra is. Nem régen akkor kemény napjai lesznek, nemcsak a va­
egy egyházmegyei és vármegyei székhelyen gyonosoknak, hanem a vagyontalan szegé­
hallottam, párhuzamot vonni állami és fele­ nyeknek is.
Ha mi tanitók mindnyájan egyformák*
kezeti iskola közt, hol épen feles számban
van a két iskola és megállapítva láttam, volnánk és egy czél felé törekednénk, mely
hogy az államiiskola egy hajszállal sem múlja cél felé való törekedésünkben, mint egy em­
felül a felekezeti iskolát sem az ismeretek ber fognánk kezet és vetnénk vállat úgy az
nyújtásában sem jellemnevelés szempontjából az annyira óhajtott nemzeti egység is elér­
Ugyanitt az államiiskolák épületei is igen hető lenne mielőbb. Ennek a különböző is­
sok kívánni valót hagynak maguk után. Baj kolák nem akadályai. Tizenöt éve működöm

„yíz iskola én vagyok."

30. szám.

Megyei Népoktatás

róm. kath. iskolánál sohasem jutott eszembe,
hogy osztályomban más vallásu tanuló is van,
mint róm. katholikus. Mindegyiket egyformán
igyekeztem oktatni Istenfélelemre, hazaszere­
tetre, mint azt ez utárí is tenni fogom és
tenném még akkor is, ha sorsom állami v.
községi iskolához vezetne valaha. Ezen tény­
kedésemben engem az én felekezetem soha
sem akadályozott sőt arra csak buzdított.
Nem is gondolom, hogy lenne felekezet, mely
tanítóját ebbeli köteles munkálkodásában gátolná, mert hi z egész nemzetnek úgy mint
egyeseknek érdeke, hogy derék, becsületes,
munkaszerető polgárai legyenek. Ha volna
olyan felekezet, mely ezt tiltja tanítójának,
hát arra sújtson le a törvény szigora. Erre
törekszünk mi hitvallásos tanitók munkálko­
dásunkban és törekszik velünk együtt sok
ezer kartársunk Bár mily jellegű iskolánál
működjenek is. Épen ezért bennünket, kik
igy gondolkozunk mindig szemben fognak
találni azok, kik ezzel ellenkező álláspontot
vallanak. Ismétlem újból és százszor is, hogy
nem az iskola jellege az irányadó arra nézve,
hogy milyen embereket nevelünk, mert az
„iskola én vagyok."
Jászapáti, 1910. julius 20.
SZABÓ FERENC

melyek nagyon megviselik az ahhoz nem
szokott embert.
Tanoncköznetítés. A szolnoki iparosés kereskedötanonciskoia igazgatósága, a
mint tudjuk, ép úgy a jászberényi is, szíve­
sen vállalkozik arra, hogy a környékes köz­
ségekből tanoncokat a. legjobb műhelyekbe
és kereskedésekbe közvetít, módot akarván
ez által nyújtani arra, hogy a községekben
■ lakó szülök gyermekei is e fejlett iparú vá­
i rosokban tanulhassanak iparágat a maguk
jobb megélhetésére,, de iparunk fejlesztése
! érdekéken is. A megkeresés mindig azon
iskola igazgatósága által eszközlendő, hol á
gyermek elemi iskoláit végeztfe.
néptanítók kapja. Hint halljuk a Mi­
nisztérium a Néptanítók Lapját a legrövidebb
időn belül újból megindítja, melynek mindjárt
első számában mintegy 200 állásra hirdet
pályázatot, mert alkalmazkodni akar a tör­
vénynek ama tételéhez, hogy ezután minden
tanitói állást csak pályázat utján tölt be.

rk. tanitó.

HÍREK.
H kunszentmártoni egyesületi porg- is­
kola igazgatójává Sólya József képesített kö­
zépiskolai tanárt választotta meg egyhangú­
lag az iskolaszék.
Kereskedőtanoncisk. tanítói tant Az e i
nyáron Szegeden a felsőkereskedelmi iskolá­
ban rendezett kereskedötanoncisk. tanitói tan­ I
folyam f. hó 25-én fejeződött be. E tanfo­ i
lyamra Szolnokról Brózsik Pál áll. isk. igaz­
gató és Grünwald L. László polgárisk. tanár
küldettek a Minisztérium által s a tanfolya­
mot mindketten elsörendő minősítéssel vé­
gezték el.
Áthelyezés, a vallás- és közoktatásügyi
Miniszter f. évi 58096. sz. rendeletével a
fejlesztés alatt levő turkevei állami polg. is­
kolához Vargha Ida tanárnőt helyezte át Belényesről. A kezdődő tanévvel nyílik meg
Turkevén úgy a fiú-, mint a leányisk. III.
osztálya.
Katona-tanítók szabadságolása. A szoinoai hadkiegészitöhöz tartozó tanitók, mint­
egy harmincán az idén fegyvergyakorlatai­
kat Szolnokon teljesítették, mely gyakorlatok
szombaton értek véget. Habár nem hosszúak,
de annál fárasztóbbak ezek a gyakorlatok,.

H Dármegueí általános Tanító Egyesü­
leti kötelező tagság alól oaló fölmentés- A

címben foglalt fölmentést, illetőleg az iparostanonciskolai Tanitók megyei körének múlt
őszön tartott gyűlésén elhangzott fölszólalások
alapján a kör elnöke fölfolyamodással élt a
Miniszteriurphoz, melynek eredményeként kö­
zöljük az általános Tanitó Egyesületnek a
vonatkozó miniszteri rendelettel kapcsolatban
kiadott körlevelét:
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei ta­
nítótestület elnökségtől. 87—1910. sz. körle­
vél a polgári iskolai és ipariskolánál is al­
kalmazásban levő felekezeti iskolai t. tagtár­
sakhoz.
Van szerencsénk a t. Tagtárs Urat tisztelettel értesíteni, hogy Jász-Nagykun-Szolnok
vmegyei tanitótestületnek hivatalból kötelezett
rendes tagja a 13158—1910. sz. miniszteri
rendelet értelmében, 1909. év végével meg­
szűnt lenni, ha csak annak, önként jelent­
kezés folytán, továbbra is tagja nem kíván
maradni.
Megjegyezzük azonban, hogy 1909. év
végéig, mint hivatalból kötelezett rendes tagra
kirótt tartozását, a 40430—1910. sz. minisz­
teri rendelet értelmében, meg kell fizetnie,
mert ellenesetben az, mielőbb bírói utón fog
behajtatni.
Mindezeknél fogva tisztelettel felhívjuk,
hogy esetleg még fennálló s általunk befize­
tésre már többször sürgetett tartozását, . mN
előbb befizetni s e körlevél vételétől, legké­
sőbb 8 napon belül bennünket értesíteni szí­
veskedjék, hogy vármegyei tanítótestületünk­
nek, önként továbbra is, tagja kiván-e maradni.
Amennyiben a fenti határidőn belül ér­
tesítést nem kapunk, a tagok sorából töröljük.

Megyei Népoktatás
A közs. gazdasági ismétlő-iskolai t.
Kartársakat »ezeu intézkedés nem érinti.
Szolnokon. 1910. év junius hb 15-én.

Udvary Ferenc

Polónyi Mátyás

30. szám.

HIVATALOS RÉSZ.

vm-

yí nagyin, vall, és közoktatásügyi minisztertől.

elnök-

Pályázati hirdetés.

Magántanulókat

BÁRDOS PÁL,
köri elnök.

Szolnok, 1910. augusztus 6

31. szám.

JÁSZNA6VKUN SZOLNOK-

1102. szám.
A Petőfi Társaság a melynek az
ftyugöijintézetbe való felvétel. D o n k ó
a
hivatása,
hogy a Petőíi emlékét fenIlona a jászladányi községi gazdasági
tartsa, egyik legnagyobb festőművé­
ismétlő iskola szaktanitónője az orsz. szünk Petőfi Sándornak arcképét meg­
tanitói nyugdíjintézetbe felvétetett.
festette.
A nevezett társaság célját elő­
mozdítandó, felhívom a kir. Tanfelü­
gyelő urat, hogy a Petőfi Társaság
ezen kiadványát mely példányonként
15 koronáért szállittatik, az illetékes
A felső és alsó jászsági tankerü­ gondnokságok, iskolaszékek és igaz­
let egyesült tanitói köre által létesített gató tanitók figyelmébe ajánlja.
Budapest, 1910. évi junius hó 30.
„Segitő-alap“-jának ez évi 20—20
ZICHY.
korona kamatára a köri határozat
alapján ezennel pályázatot- hirdetekFelkérem a pályázni szándékozó köri
tagokat, hogy kellően indokolt; bé­
lyeggel ellátott és a helyi plébános ál­
tal igazolt kérvényüket aug. 1-ig hoz­ gimnáziumi és polgári iskolai
zám küldjék be annál is inkább, mert
magánvizsgálatra
a későbben érkezők figyelembe nem
biztos sikerrel előkészít
vétetnek.
gyakorlott tanerő.
Jászapáti, 1910. juli. 6
főjegyző.

II. évfolym.

Cim: A szerkesztőségnél.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

fotografál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
"Wí
Nyomatott a kiadó ROTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: > ' évre ® korona'
’

/2

>>

H

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

fi

felekezeti tanitók fizetésrendezéséről.
Irta: LEGEZA MIHÁLY.

Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 12.
§-a 1910. évi junius 30-ikát állapítja
meg végső határidőnek, melyen belül
az iskolafentartó a tanitó törvényben
irt legkissebb fizetéséről gondoskodni
tartozik.
Elmúlt tehát a várakozással teljes ;
I
három esztendő, de én még ma is azt
hiszem, hogy igen sok víznek kell le­
folyni a Dunán, míg minden kartár­
sam hozzá jut az őt törvényesen meg­
illető javadalmazáshoz.
A fizetést kiegészítő államsegély
kieszközlésére különösen magyar vi­
dékeken a hatóságok kellő időben
tették meg e lépéseket; a lakbér is
ahogy úgy rendezve lett, de a feleke­
zeti tanítót a lakbéren kívül megillető
20 korona kertilletmény kiegészítésére
már igen sok esetben a felsőbb és
legfelsőbb hatóság intézkedését kellett
igénybe venni, miként azt az alább
közölt ministeri végzés is bizonyítja.
Ezen kertilletmény kiutalásánál
tapasztalható ingadozást, mely még
vármegyénk közigazgatási bizottságá­
nak határozatában is felelhető annak
kell tulajdonítanom, hogy ezen kertilletmény állami kartársaink javadalmi
előírásából kimaradt.
El kell ismernünk, hogy az 1907.
évi törvény, ha nem is teljesen segí­
tett a tanítóság nyomasztó helyzetén,
de enyhítette azt. És mind ezek elis­

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

merése mellett. megállapíthatjuk azt,
hogy egyes intézkedéseivel a feleke­
zeti tanítóságot jogérzetében mélyen
megtámadva a javadalmazást tekintve
400 koronával állította hátrább az ál­
lami alkalmazásban lévő tanítóknál.
Annál fájdalmasabban érintette és érzi
ezen mellőzést a felekezeti tanítóság,
mert a közoktatás illusztris vezérének
gondolkodását ismerve, legtöbb remé­
nye volt, hogy nem a felekezeti különbséget, hanem a teljesített munkát
fogják tekintetbe "venni akkor a mi­
dőn fizetést állapítanak meg.
Mert a törvény mostani magya­
rázata mellett hol van az a felekezeti
vagy politikai hatóság, mely felekezeti
tanítójának 2—300 koronás vesztesé­
gét (1—3-ik korpótlék) pótolta volna,
vágy oly intézkedést tett volna, hogy
a felekezeti tanitó ép oly fizetéssel
mehessen nyugdíjba, mintha állam­
szolgálatban töltötte volna idejét?
Állami iskolánál működő kartár­
saim bizonyára megértik, hogy nem
az ő fizetésüket sokalom én, de sérti
jogérzetemet s velem együtt .az öszszes felekezeti tanítókét az oly intéz­
kedés mely ugyanazon munkát két­
féleképen értékel és munkálkodásunkat
jólehet a hittantanitással megszaporitja s felénk még két vagy három el­
lenőrző fórumot állít — lejebb értékeli.
Hogy a törvényben szociális ér­
zék mely a nagyobb családu tanítót
családi pótlékkal támogatná — nincs
azt tudjuk sőt azt is érezzük mi fe­
lekezeti tanitók, hogy a törvény a
3-ik és 4-ik korpótlékból éppen akkor

Megyei Népoktatás

31. szám.

Másolat. Magyar Királyi vallas^ és

4on el tőlünk 100—100 koronát, a | közoktatásügyi miniszter 35537. szám. Jászrnikor a gyermekneveltetés szempont- Nagyoun-Szolnok vármegye közigazgatási bi­
jiból arra a legnagyobb szükségünk zottságának Szolnok. — A bizottság folyó
Volna.
évi febr. hó 10-én 352 szám alatt hozott
A tanitói lakásokat illetőleg volna azon határozatát, mellyel Jásztelek község
gy kérésem a kir. Tanfelügyelő úrhozelöljáróságát arra kötelezte, hogy az ottani
ez az, kegyeskedjék iskolalátogata-római katholikus felekezeti iskolai tanítók évi
ai alkalmával a tanítónak természet200
­ korona lakbérének 1907. évi julius hó
iben adott lakását is megtekinteni1-től
és leendő kiszolgáltatása iránt intézkedjék,
Mérlegelni, hogy rá illik-e a „tisztes
továbbá a mellyel Baranyai János és Czakó
Gyula jászteleki római katholikus felekezeti
Ielző.*)
S ha nem, úgy a törvény teljes . iskolai tanítókat évi 20—20 korona kertillet­
zigorával hatni az iskola fentartóra, ] mény kiszolgáltatása iránti kérelmükkel el­
iogy azt a törvényben előirt módon utasította, Baranyi János és Czakó Gyula
■endezze.
tanitók együttes felebbezése folytán felülvizs­
Mert tessék elhinni, az élet meg- । gálat alá vettem és azt megváltoztatom s a
tanított mindnyájunkat arra, hogy a felekezeti római katholikus iskolaszéket kö­
hatóságra — tisztelet, ha volna kivétel telezem, hogy Baranyai János és Cakó Gyula
j— csak a felülről jövő rendelet van ottani római katholikus felekezeti iskolai tahatással, ha a tanitó követeli az őt I nitók részére 1907. julius hó 1—töl kezdődöjogosan megillető rendelkezések meg- । leg évi 200—200 korona lakbért és évi 20
léteiét, akkor jaj neki, izgága megfér- j 20 korona kertilletményt szolgáltasson ki.
hetlen természetűnek lesz kikiáltva és । A felekezeti iskola jogi értelmében vett fenbizony igen sokszor előmenetelében । tartója ugyanis a hitfelekezet tehát politikai
.megakasztva. Pedig csak törvényen községet felekezeti iskolai tanitó fizetésének
' alapuló s igy jogos -kérése van a ta- • illetve egyéb járandóságainak kiszolgáltatá­
nitónak, dei sokszor nincs ki meg- । sára kötelezni csak az esetben lehetne, ha
'hallgassa.
'
ezen kötelezettség valamely más jogalapon
Magam is ismerek oly tanitói la- fennállana. Mivel pedig ily külön kötelezett­
, kast melynek ablakait a szél nemcsak j ség fenforgása be nem igazoltatott, kiszol­
megrázza, de le is rázza és féltévé- gáltatásról való gondoskodás terhét a fele—
séhez két ember kell, az egyik kívül- । kezetre kellett hárítani. A tanítók lakbér és
ról tolja, a másik belülről húzza.
i kerilletménye pedig a jelen esetben a hitfeEz különben mellékes dolog, de ; lekezettel szemben megállapítandó volt, mert
a tanitói lakbérek és lakások rende- j figyelemmel arra, hogy az iskola fentartó
zése mindnyájunk szempontjából igen hitfelekezet tanitói fizetések kiegészítésére a
fontos, mert úgy városon mint köz^ , magasabb államsegélyt J-907. évi julius hó
ségben a törvényven megállapított lak­ 1-től kezdődőleg igénybe vette: ez alapon
bér nem elégséges tisztes lakás f reá nézve az idézett törvény minden rendel­
kibérlésére és közeleg az idő, a midőn kezése érvénybe lépett. Erről a bizottságot f.
a tanítóság kénytelen lesz a lakbéré­ évi márczius hó 10-én 952. szám alatt kelt
ről lemondva, ez iskola fentartőtól jelentése csatolmányait ide zárva további el
járás végett . értesítem. Budapest 1909. évi
tisztes lakást kérni.
A felekezeti tanítókat megillető junius hó 22-én. A miniszter megbízásából:
kertilletményről világos tájékozást nyújt Kacskovics s. k., miniszteri tanácsos.
az alábbi miniszteri döntvény, mely 2140. kb. — 1909. szám.
megállapítja azt, hogy ez igen is a
A másolat hiteléül: Szolnok 1910. juli 14
tanítónak jár; de az időt is világosan
Ph.
Krammer
feltünteti, hogy mely időtől illeti meg
vármegyei kiadó.
a tanítót.
j

Í

*) Ezt meg is teszi mindig. (Szerk.)

31 szám.

Megyei Népoktatás

•

Mellékkereset tanítóknak.

HÍREK.

Egy jótékony intézmény ■ terjesztésére
Kineoe^éseh és áthelyezések. A vall.
hívom fel k. kartársaim szives figyelmét. Kü- i
Ionosén iparos, kereskedő és hivatalnok csa­ és közokt. Miniszter Nemes Erzsébet hosszú
ládokban, de a földmives gazdálkodók kö­ falusi áll. polg. leányisk h. tanítónőt segédzött is nagy jövője van a halálesetre és ki- . tanítónővé kinevezte és a turkevei áll. polg.
házasitásra biztosításnak. Ugyanis a mai iskolához áthelyezte. — Banai Tóth Pál
társadalmi viszonyok megkövetelik, hogy a turkevei áll. polg isk. helyettes tanárt segéd­
férjhez menő leány tisztességes kelengyét tanárrá jelen állomáshelyén hinevézte; Hizsa .
vigyen az uj otthonba, s ez a család fentar- । Károly és Hizsáné kunosvágási áll. el. isk.
tóra a legtöbb esetben igen súlyos terheket 1 tanítót illetve tanítónőt a kunszentmártoni áll.
ró. Ha azonban az „Eszéki kölcsönös Se- i iskolához áthelyezte.
gélyző szövetkezet" fiókintézetébe (Temesvár) j
Pályázati ereflményeh. a kunszent­
egy mondjuk 14 éves leány belép, s lefizet mártoni 2 fitanitói és 2 tanítónői állásra be- .
10 kor. beiratási illetéket, havi 4 koronás érkezett összesen 72 pályázat. Ezek közül
részletben 48 kor. évi tagsági dijat, úgy 3 - tanítónői pályázat 70.
A rákóczifalvai áll. tanítónői' állasra be­
évi tagság után férjhezmenetelekor az inte- j
zet készpénzben kifizet a biztosítottnak 2000 ; érkezett 21 pályázat.
r
K.-át. A biztosítás dija kor szerint különböző j A szelevényi áll. tanitói állásra 1 kérvény;
A jászberényi kült, áll. tanitói állásra
pl. 15 éven felül a tagsági dij már 60 ko- '
róna. Ezenkívül minden tag férjhez menete­ szintén 1 pályázati kérvény érkezett be.
lekor befizetendő kor szerint külömbözőleg
Tlöi hereskeöelmhtanfolyam SzolnokonGrünwald László polg. isk. tanár kezdemé­
2—6 korona.
Ha valamely tag bizonyos idő múlva [ nyezéséből társulati alapon még az ősszel
elárvul, vagy munkaképtelenné válik, fizetés- ; megnyíló női kereskedelmi 1 éves tanfolya­
kötelezettsége megszűnik, ' e helyett férjhez- mot szerveznek. Felhívjuk e körülményre a
menése idejéig, vagy életfogytiglan (ha ha- , leányaikat tovább képezni s a kereskedelmi
jadon marad) 30 kor. kavi segélyben részé- , pályára nevelni szándékozó szülők és kar­
sül. Férjhezmenetelekor mindazonáltal a biz- társak figyelmét. Mindennemű idevonatkozo
tositott összeget hiány nélkül megkapjai felvilágosítással Grünwald László szolnoki
Ugyancsak hasonló módozatokkal tör­ polg. isk: tanár szolgál az érdeklődőknek.
ténik a halálesetre biztosítás is.
j
Kanyarójároány Szolnokon. A várme­
Prakszisbó állíthatom, hogy a biztosítás 1 gye alispánja kanyarójárvány miatt a szol­
egészen könnyen keresztülvihető, hisz a csa- | noki kisdedóvó intézeteket bezárta.
Könyotárabömányojás. A földmivelés­
Iád terheit könnyebbíti s jövőjét biztosítja. ■
Kérem tehát kedves kai társaimat, hogy , ügyi Miniszter 90957—909. sz. rendelettel a
ezen jótékony intézményt szives jóakarattal i jászalsószentgyörgyi 48-as keresztényszocia­
támogatni szíveskedjenek, s a nép kozo : lista csoport részére egy 100. kötetes nép­
meghonosítani törekedjenek és pedig 0 Y , könyvtárt engedélyezett.
formán, hogy a községükben lakok kozott ।
öonanohsági hineDejés- A vármegye
biztosításokat kössenek, mely faradsaguka । főispánja a kunszentmártoni újonnan szer
az intézet illő tiszteletdijjal honorálja. A i । vezett áll. iskolák gondnokságába elnökké
tehát erre megbízást vállalni hajlandók azok : Dózsa József rk. plébánost, alelnökke Farkas
maguk is biztosítást kötvén nálam, mint a । András főjegyzőt, rendes tagokká: dr; Jozsa
„Segélyző Szövetkezet" szolnokmegyei titka- । Gyula ügyvédet, Gál' István kir. jarasbiru ,
iánál jelentkezni szíveskedjenek s en esz- dr Kovács József ügyvédet, Lukacs András
séggel megküldöm a prospektust es a szu
। gyógyszerészt, Józsa J. földbirtokost, ^kas
Gáspár földbirtokost, Zamodics Pál földbir­
séges felvilágosítást.
A megbízást vállalók állandó mellékjö­ tokost, Volf Dezső kereskedőt, Berta Gyula
bádogost 6 évre szóló hatállyal kinevezte.
vedelmei biztosítanak maguknak, s egyszer
n őobsinai jégbarlang rég nem látott
smind másoknak is javára munkálkodhatnak •
olyan nevezetes látogatókat, mint most.
Megbízást nyerhet esetleg intelligens ipar
Dörmögő Dömötör, a híres neves maczko
vagy kereskedő is.
látogatta meg Hörpentö bátyával es Zebulon
Jelentkezéseket kér
|
J
A Szerkesztő.
। urfival s a gyermekek nagy mulatsagara
mondja el ezt az utazást.gyermeklapja, a Jó
Pajtás legújabb számában Sebok Zsigmond
Ugyanennek a számnak közleményei közt

A

Megyei Népoktatás

4.

található Benedek Elek verse, Nászai Elza
elbeszélése, Telekes Béla Verses meséje, Jankó
bácsi meséje Tréfa urfiról és Móka kisaszszonyról, Garay Ákos pompás képe, mulat­
ságos nyaralásáról, Dánielné Nengyel Laura
regénye; büvészeti mutatvány, szerkesztői
üzenetek, rejtvények stb. A Jó Pajtás előfi­
zetési árai: egész évre 10 K., félévre 5 K.,
negyedévre 2 K. 50 fillér. Előfizetési pénzek
IV., Egyetem-utca 4. szám alá küldendők.
Köjig bizottsági ülés f. hó 10-én tartátik meg a vármegye székházában.
TanifÓDáítöjáS- A karczagi rk. egyház
kántortanitói állására megválasztott Farkas
István állását f. hó 1-én elfoglalía.
Könyoíár hatonáh részére- a föídmivelésügyi Minisztérium a szolnoki 68. gy.
ezred analfabéta és továbbképző tanfolyama
részére 100 kötetes népkönyvtárt adományo­
zott. A szép eredménynyel működő tanfolyam
szervezése és sikeies vezetése Gramma Au­
rél szolnoki áll. tanitó ügybuzgóságát dicséri.

Hivatalos rész.
76540—IX. A. 2. szám.

;
’

•
í
j
:
i

;
í
i

31. szám.

latkozatát is kell mellékelniük, mely az ille­
tőknek a tanfolyamra való belépést megengedi;
5. csatolandó továbbá az ép, egészséges és munkára edzett .testalkatot igazoló
orvosi bizonyítvány, a himlöoltási bizonyitványnyal együtt;
6. a hadköteles sorban levők részéről
szükséges annak feltüntetése, hogy a katoni
szolgálat teljesítésének ideje a gazdaságban
töltendő két év tartamával nem esik össze.
Előnyben részesülnek azok — kik hadkötelezettségüknek már eleget tettek.
Á tanfolyamra felveendő egyének a
gazdaságban szabad lakást és államköltségén teljes ellátást kapnak, betegség esetén
ingyenes orvosi segélyben és gyógyszerben
is részesülnek. A szükséges könyveket, Író­
szereket, a gyakorlati munkához megkivántató felszereléseket, szerszámokat és eszközö­
ket használatra szintén a gazdaságban kapják.
Azon esetben, ha a felvett tanuló év­
közben saját akaratából távoznék a gazda­
ságból, az élvezett ellátás diját a szülő, vagy
gyám megtéríteni tartozik.
Minden növendék 60 korona ruhapénz­
ben is részesül oly módon, hogy a szüksé­
ges ruházatról ezen összeg erejéig a gazda­
ság vezetője gondoskodik.
Budapest, 1910. julius 21.

Pályázati hirdetmény.

M. kir. földmivelésügyi minister.

A gödöllői m. kir. állami méhészeti
gazdaságban a folyó vében október hó 15-én
megkezdődő két éves méhészmunkás tanfo­
lyamra pályázat hirdetettik. Fel fog vétetni
hat olyan egyén, kik 16-ik életévüket betöl­
tötték, de 35-ik életévüket még túl nem ha­
ladták.
A felvételt kérő és egy koronás bélyeg­
gel ellátott folyamodványokat a m. kir. föld­
mivelésügyi ministerhez (Budapest, V., Országház-tér 11.) folyó évi augusztus hó
15-éig a következő okmányokkal felszerelve 1
kell benyújtani:
1.
Keresztlevél (születési bizonyítvány;)
2. az elemi népiskola négy osztályának
elvégzéséről szóló bizonyítvány;
3. hiteles bizonyitvány arról, hogy fo­
lyamodó valamely mező, kert, szőlő vagy
erdőgazdaságban, mint segédmunkás vagy
mint egyéb alkalmazóit legalább egy évet
gyakorlatilag töltött és használhatóságának s
megbízhatóságának tanujelét adta. A földmi­
ves vagy kertmunkás iskolát végzettek előny­
ben részesülnek;
4. azok kik szülői gondozás alatPitem
állanak, kifogástalan magaviseletükről tanús­
kodó községi bizonyitványt, azoknak pedig
kik sülői vagy gyámi gondozás alatt állanak, .
az említett községi bizonyítványon kívül még '
szülőik esetleg gyámjuk oly beleegyező nyi- *

HIRDETÉSEK.

■ Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

■=-------- --

’ ROTH DEZSŐ könyvnyomdája. SZOLNOKON. Gorove-utca.

■

Megyei Népoktatás

4.

található Benedek Elek verse, Nászai Elza
elbeszélése, Telekes Béla Verses meséje, -Jankó
bácsi meséje Tréfa urfiról és Móka kisaszszonyról, Garay Ákos pompás képe, mulat­
ságos nyaralásáról, Dánielné Nengyel Laura
regénye; büvészeti mutatvány, szerkesztői
üzenetek, rejtvények stb. A Jó Pajtás előfi­
zetési árai: egész évre 10 K., félévre 5 K.,
negyedévre 2 K; 50 fillér. Előfizetési pénzek
IV., Egyetem-utca 4. szám alá küldendők.
Köjig bboffsági ülés f. hó io-én tartátik meg a vármegye székházában.
TanifÓDálföjáS- A karczagi rk. egyház
kántortanitói állására megválasztott Farkas
István állását f. hó 1-én elfoglalta.
Könyoíár haíonáh részére, a földmivelésügyi Minisztérium a szolnoki 68. gy.
ezred analfabéta és továbbképző tanfolyama
részére 100 kötetes népkönyvtárt adományo­
zott. A szép eredménynyel működő tanfolyam
szervezése és sikeies vezetése Gramma Au­
rél szolnoki áll. tanitó ügybuzgóságát dicséri.

Hivatalos rész.
76540—IX. A. 2. szám.

'

;
i
!
.
j

■
;
j

31. szám.

latkozatát is kell mellékelniük, mely az ille­
tőknek a tanfolyamra való belépést megengedi;
5. csatolandó továbbá az ép, egészsé­
ges és munkára edzett testalkatot igazoló
orvosi bizonyítvány, a himlőoltási bizonyitványnyal együtt;
6. a hadköteles sorban levők részéről
szükséges annak feltüntetése, hogy a katoni
szolgálat teljesítésének ideje a gazdaságban
töltendő két év tartamával nem esik össze.
Előnyben részesülnek azok — kik hadkötelezettségüknek már eleget tettek.
A tanfolyamra felveendő egyének a
gazdaságban szabad lakást és államköltsé­
gen teljes ellátást kapnak, betegség esetén
ingyenes orvosi segélyben és gyógyszerben
is részesülnek. A szükséges könyveket, Író­
szereket, a gyakorlati munkához megkivántató felszereléseket, szerszámokat és eszközö­
ket használatra szintén a gazdaságban kapják.
Azon esetben, ha a felvett tanuló év­
közben saját akaratából távoznék a gazda­
ságból, az élvezett ellátás diját a szülő, vagy
gyám megtériteni tartozik.
Minden növendék 60 korona ruhapénz­
ben is részesül oly módon, hogy a szüksé­
ges ruházatról ezen összeg erejéig a gazda­
ság vezetője gondoskodik.
Budapest, 1910. julius 21.

Pályázati hirdetmény.
A gödöllői m. kir. állami méhészeti
gazdaságban a folyó vében október hó 15-én
megkezdődő két éves méhészmunkás tanfo­
lyamra pályázat hirdetettik. Fel fog vétetni '
hat olyan egyén, kik 16-ik életévüket betöl­
tötték, de 35-ik életévüket még túl nem ha­
ladták.
A felvételt kérő és egy koronás, bélyeg­
gel ellátott folyamodványokat a m. kir. föld­
mivelésügyi ministerhez (Budapest, V., Országház-tér 11.) folyó évi augusztus hó
15-éig a következő okmányokkal felszerelve 1
kell benyújtani:
1.
Keresztlevél (születési bizonyítvány;)
2. az elemi népiskola négy osztályának
elvégzéséről szóló bizonyítvány;
3. hiteles bizonyítvány arról, hogy fo­
lyamodó valamely mező, kert, szőlő - vagy
erdőgazdaságban, mint segédmunkás vagy
mint egyéb alkalmazóit legalább egy évet
gyakorlatilag töltött és használhatóságának s
megbízhatóságának tanujelét adta. A földmi­
ves vagy kertmunkás iskolát végzettek előny­
ben részesülnek;
4. azok kik szülői gondozás alatt nem
állanak, kifogástalan magaviseletükről tanús­
kodó községi bizonyítványt, azoknak pedig
kik sülői vagy gyámi gondozás alatt állanak, ,
az..e,!?^^ községi bizonyítványon kívül még '
szülőik esetleg gyámjuk oly beleegyező nyi- •

M. kir. földmivelésügyi minister.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

ROTH DEZSŐ könvenDomdája. SZOLNOKON. Gorove-ulca.

II.

évfolym.

Szolnok, 1910. augusztus 20

33. szám.

JÁSZ N A6V KU N SZÓ L N 0 K-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A

kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanitótestület hivatalos lapja.

..... ..
í 1 évre 6 korona.
Előfizetés: ’ j3
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs :
Magyary Gyula.

fi „Magyarországi tanítótestületek
Országos Szövetsége" f. hó 25-én
tárgyalásra kerülő javaslatok.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

tanítványai túlnyomó részét nyeri, — végül
tekintettel az idézett törvény megfelelő sza­
kaszaira és intenciójára : nyolcosztályu nép­
iskolák, a helyi viszonyokhoz képest, ipari,
l avagy mezőgazdasági munkálkodással kap• csolandók egybe.
5. intézzen a szövetségtanács felterjesz1 tést a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­
HATÁROZATI JAVASLATOK.
niszter Úrhoz és kérje ebben av 1868. évi
///.
38. t.-c.-nek a fentjelzett értelemben novelA nyolcosztályu népiskola szervezése és a - láris utón vató megváltoztatását; valamint
hasson oda tagjai utján, hogy az ország tör­
mindennapos iskolaköteles kor kiterjesztése.
vényhatósági ezen reform érdekében kérvé­
(Határozati javaslat.)
nyezési jogukkal éljenek.
6. Mivel a népiskola fejlesztése és az
Előadó: Halász Adolf ig. tag.
iskolaköteles kor kiterjesztése nem csupán a
1. Mondja ki. a „Magyarországi Tani- szorosan vett népoktatás, hanem egész is­
tótestületek Országos Szövetsége", hogy ál­ kolaügyünk érdeke: kérésszé meg a Szövet­
talános művelődési közgazdasági, erkölcsi és ségtanács a Középiskolai Tanárok Országos
közegészségügyi okokból, tehát fontos nem­ Egyesületét és a Tanitóképrőintézeti Tanárok
zeti érdekből' szükségesnek tartja a nyolcz­ Egyesületét, hogy ezen határozatot pártolják,
osztályu népiskola szervezését, illetve meg­ ill. hasonló határozatot hozzanak.
lévő hatosztályu népiskoláinak nyolczosztályu7. Küldjön ki a „Magyarországi Tanivá való fejlesztését.
' tóegyesületek Szövetségtanácsa" egy bizott­
2. Minthogy a Magyarországi tanító­
ságot, mely a nyolczosztályu népiskola, szertestületek Országos Szövetsége" a szervezendő vezvtét, tanitás tervét kidolgozza és a kér­
nyolcosztályu népiskola művelődési anyagát dést állandóan napirenden tartsa.
a korszerű népmüveltség oly minimumának
Megokolás.
tekinti, amelyet a haza egyetlen polgára sem
nélkülözhet: kívánja a mindennapos iskola­ - 1. Időszerű-e most a nyolez osztálya nép­
köteles kornak a 14-ik, iil. 15-ik életévig való
iskola kérdése ?
kiterjesztését. (1868. évi XYXVIII. t.-c. 1.,
Az
iskolaügy
állapota mindenkor meg48, 49 és 50 szakasza.)
|
egyezik
a
társadalmi
és az állami élet fej­
3. Tekintettel arra, hogy az 1858. évi
lettségi
fokával.
38 te. által kontemplált, az életben azonban
A magyar népoktatásügyi törvény 42
soha gyökeret nem vert felsőb népiskolák, e
évvel
ezelőtt' alkottatott és ha konczedéljuk
reform megvalósítása által fölöslegessé vál­
is,
hogy
akkori társadalmi és állami életün­
nának, — kívánja a Szövetségtanács, hogy
a még meglévő nehány ilyen intézet nyolc­ ket egy-két évtizeddel megelőzte, a mai vi­
osztályu népiskolává átszerveztessék az ugyan­ szonyokkal szemben kétségtelenül visszama­
ezen törvény által a felsőbb pépiskolákra radt a fejlődés utján.
Gazdasági életünk megváltozott, az egy­
vonatkozólag megállapított iskolafelállitási
oldalú
falusi gazdálkodás helyét intenzív me­
kötelezettség pedig a nyolcosztályu népisko­
zőgazdaság
foglaPa el: Ipari életünk fellen­
lára ruháztassék át. (1868. évi 38. te. 59. sz.
4. Tekintettel arra, hogy a nyolcosz­ dült ; uj társadalmi- rétegek támadtak és let­
tályu népiskola egyik legfőbb hivatása a tek társadalmi életűnkben számottevő fakto­
munkára való nevelés leend, tekintettel to­ rokká és maholnap azzá lesznek állami éle­
vábbá ama társadalmi rétegekre, amelyekből tünkben is.

Megyei Népoktatás

33. szám.

- Ezeknek a társadalmi rétegeknek mű­ tatja, mivel a 12—14 éves életkorról nem
veltségre van szükségük és igényük !
gondoskodik.
Ezt a kulturszükségletet azonban nem
Hol vannak a 12—14 éves gyermekek?
ífégiti ki sem a gimnázium, sem a reális(Gazdasági
viszonyok, testi degeneráció.)
gcola, mert mind a' kettő tudományos páyákra készít elő, de nem elégíti ki a pol­
Ma a 12—14 éves életkor a legtöbb
gári iskola sem, amely a változott viszonyok gyermekre nézve elveszett idő. Iparosnak
lyomása alatt hovatovább magascélu közép- ( nem veszik, cselédnek sem szegődtetik, mun­
skolává fejlődik és amelynek tanítási anyaga j kára alig-alig alkalmas; egyikhez hiányzik a
jme társadalmi rétegek műveltségi igényeit kellő érettség, a másikhoz a testi erő; hi­
észben túlhaladja, részben pedig a szüksé­ szen különösen a legrosszabb lakás- és élel­
gesnél kevesebbet nyújt.
mezési viszonyok között fölnevelkedő városi
Ha tehát azt- akarjuk, hogy ezen tár­ gyermekek 14 éves koron alul testi mun­
sadalmi rétegek természetes kulturszükség- kára teljesen képtelenek, eltekintve attól, hogy
etét az iskola elégíthesse ki, akkor népis-' munkáltatásuk nem a jövő nemzedék fejlő­
Coláinkat a modern fejlődéshez kell viszo- dése, sem pedig szociális szempontból nem
lyitanunk.
is kívánatos. így esik aztán, hogy a szülők
, ।
Időszerű ez a törekvésünk már csak legjobb fejtája kénytelen-kelletlen zalamelyik
ízért is, mert a közoktatásügyi miniszter is középfokú iskolába adja gyermekét, egyelőre
)rogrnminjába vette a népoktatás fejleszté- csak azzal a szándékkal, hogy 14 éves ko­
;ét és igy csak természetes, hogy ennek a ráig ott maradjon, némi kis műveltségre szert
ejlesztésnek mi is irányt mutatunk.
tegyen. — Minthogy azonban a középiskola
IV. osztálya már megjő a kedve az „úri“ pá­
2. A népiskola mai kerületei.
lyához és inkább megy „biztos kenyér" mel­
A mai népiskola tudvalevőleg nem ad- lett nélkülözni, mint a „shoking" iparos, vagy
a meg a ma követelte minimális népmüveltépen földmives pályára — gyarapodni vaoéget sem.
gyonosodni
— ahl ám igaz dolgozni is kell.
Irodalmi műveltséget egyáltalában nem
A szülőknek egy másik kapzsi fajtája
ad; ezért van, hogy azok a százezrek, akik
csak népiskolai oktatásban részesültek vagy : kihasználja a gyermeke munkaerejét a gyer­
semmit sem olvasnak, mert az iskola nem ! mek elcsenevéözedik, el is züllik és a leg­
í zerettette meg velők az olvasást, vagy ha ’ jobb esetben lesz belőle napról napra ten­
< z olvasási vagy önkéntelenül még is íeléb- gődő munkás holott, ha még tovább is is­
led bennük, minden irányítás és esztétikai I kolába járhat, lett volna belőle kitűnő iparos
< ízes kiányaban, ferde irányban fejlődik. Ezért 5 vagy gazdálkodó munkás.
hevernek klasszikusaink a könyvárusok pol- |
Végre a szülők harmadik és legnépe­
< ain, mialatt a füzetes rémregények és de- sebb fajtája egyszerűen kiszolgáltatja gyer­
1 ektivhistoriak otthonosak a műhelyben épp­ mekét a vak sorsának. Az önmagára hagyott
úgy, mint a mestergerendákon.
gyermek dologkérülővé válik, sőt vajmi gyak­
■ Ezenfelül a népiskola történeti oktatása ran egészen el is züllik, még a jóindulatú
,1 ézagos,
a
természéttudományi
ok- bűnre nem hajlamos gyermek is romlott er­
1 alás felületes, se egyik, se a másik igy cél- | kölcstelen lesz, hiszen ez a pubertitás kora,
j át — egy bizonyos erkölcsös világfelfogás I amelyben a gyermeknek vezetés fölügyelet
J:ialakitását — el nem éri; számtani okta- ! nélkül lenni egészségügyi és erkölcsi szem­
•1ása tudákoskodó, de elegendő gyakorlati , pontból egyformán veszedelem. És ebben a
készséget nem nyújt, a méréstan jóformáit korban csak egy menedékhelye van a gyer­
asak névleg szerepel és mindezek mellett meknek, az ismétlő iskola, amely már rég
hiányzik a tanításból önmagunk és a ben- csődöt mondott és amely, ha volna is csak
nünket körülvevő társadalmi viszonyok tűze­ úgy lenne hatással a gyermekre, ha az ide­
ss megismerése.
jének többi részét munkával töltené.
1
Énnek oka pedig az, hogy a népiskola
i slső-tagozata (V—VI osztály) nem rendel- 4. Milyen eredmény várható ezekből a szem­
ezik az ehhez szükséges idővel, dacára anpontokból a nyolcosztáju népiskolától?
i ak, hogy növendékeire sokkal nagyobb terMindezeknek egyetlen ellenszere a nép
1 et ró időben és anyagban, mint a közép iskolának
nyolczosztályuvá való fejlesztése!
}ku iskolák az ő hascmkoru növendékeire,
Nyolczosztályu népiskola fölmenti a sze­
nnét magyarázható az V—VI. osztály rela- j gény szülőt a további iskoláztatás gondjától
1 ív népjelensége is, másrést abból a körül- I is, mvel a népiskola ingyenes, — felsőbb
i lényből, hogy növendékeit zsák utcába jut- 1
tagozatában csakúgy, mint ez alsóban; a

33. sz\

Megyei Népoktatás

népiskola régi jó barátja, amely szükség ese­
tén eddig is könyvvel ruhával esetleg étellel
és itallal gyermekét.
,
A népiskola közvetlen módszerével a
rossz hajlamú gyermekre is jobban hat, &
kevésbbé tehetségest is ellátja a legszüksé­
gesebb ismeretekkel. — Ha még ezenkívül
munkával is kapcsolatos, a gyermekeknek
még némi kis keresetet is adhat.
A szülők ennélfogva jól meggondolják
majd, hogy középfokú iskolába adják-e arra
nem alkalmas, vagy igari vagy gazdálkodó
pályára szánt gyermekeit. — Szaporodik te­
hát az intelligens iparos, gazdálkodó mun­
káselem és csökken a szellemi proletáriátus.

toldhatná; irodalmi tanítása által pedig a
szép és nemes iránt már-már kihaló érzéket
fölébresztené; társadalmi ismeretek adása
által pedig az élethez közelebb férkőznie és
képessé tenné tanitványkit arra, hogy a tár­
sadalmi problémákat tárgyilagosan ítélje meg
s ne tekintse csupán a pártoskodás, egyol­
dalú beléjeszuggerált nézőpontjából.
De ezenfnlül megoldaná a nyolcosztályu népiskola ,az ismétlő oktatás problémá­
ját, fokozná a gazdasági iskolák már-már
halódó életképességét; a.középfaju iskolák
túlzsúfoltságát csökkentené, azokat az oda
nem való elemektől megszabaditbná és igy
közvetve eredeti céljukhoz közelebb vinné.
5. A felsőbb népiskola, mint a nyolczosztályu
7 Külföldi példák.
népiskola elődje
Ámbár erős meggyőződésünk, hogy
Ezeket a czélokat lett volna hivatva minden iskolareformnak a hazai talajból keíl
szolgálni a felsőbb népiskola is. — De nem kivirágoznia, abból kell táplálkoznia, csupán
prosperálhatott, mert tanítási lerve nem meg­ a hazai viszonyokat kell figyelembe venni,
felelő; 3 évfolyamú; az elemi iskolától kü­ mégis iránytadó lehet a német birodalom és
lön van választva tanítási anyaga és tanitó az Északamerikai Egyesült Államok példája,
személyzete tekintetében egyaránt; nem in­ ahol a népiskola nyoicosztáiyu, ahonnét is­
gyenes és főképen mert a népiskola VI. osz­ kolaügyünk mintáit eddig is vettük és ame­
tálya felé épült és igy az iskolakötelezettség lyek csodás gazdasági föllendülésükkel nem­
korán túl terjed.
zeti törekvéseinknek ideáljai lehetnek.
9. Milyen eredmény várható e reformtól a
5. Melyik nyolczosztályu népiskola fejlődésé­
tanítóságra nézve.
nek föltételei?,
A nyoicosztáiyu népiskola,, természete­
A nyoicosztáiyu népiskolának okulnia
kell a felsőbb népiskola példáján. — Ne le­ sen a tanitó részéről is nagyobb képzettsé­
gyen más mint elemi iskola, amely alsó ré­ get tételezne föl, mint amilyent a mai taní­
szében az elemi ismereteket, felsőbb tagoza­ tóképzés nyújt. Ez a reform tehát maga után
tában (V — vili, osztaiy) pedig az ismeretek vonná a tanítóképzés színvonalának emelé­
, elemeit nyújtja. Legyen egység tanítási anya­ sét és ezzel együtt a tanitó helyzetének javu­
gában, legyen egységes képzettség és igy lását, társadalmi pozíciójának megerősödését
egységes törekvés tanitószemélyzetében; vé­ és emelkedését.
(Vége.)
gül egységes eljárás, közvetlenség tanítási
módszerében.
De a legfontosabb, legelengedhetlenebb
föltétele fejlődésének az, hogy az iskola kö­
telezettség a 14-ik, ill. 15-ik életévig terjesz­
tessék ki, aszerint amint az a 6. ill. 7 élet­
Iskolai beiratások. A szolnoki
évvel kezdődik. Ez alapföltétele a nyolcosz- polg. fiúiskolában á beiratások szept. 1—4-ig,
tályu eépiskola szervezésének e kettő között naponkint d. e. 8—12-ig eszközöltetnek.
okvetlenül punktim létesítendő, mert az is­
A javító vizsgálatok a Deiratásokat
kolakötelezettség kiterjesztése nélkül a nyolc- megelőzőleg augusztus 31-én d. ej. 8 órától
osztályú népiskola csak egy uj iskolatípus, kezdődőleg tartatnak, mig ugyanezt nap d. u.
de nem lesz a nemzet nagy tömegeinek erő­ a pótló, felvételi és tantervkülönbözeti vizs­
forrásává.
gálatok.
Egész évi tandíj 60 kor., beiratási dij
7. Melyek anyolcosztályu népiskola előnyei
4 kor., egyéb járulékok 3 korona 30 fillér,
tanulmányi szempontból ?
mely dijak három részletben, avagy havonta
A népiskola, különösen az V—VI. osz­ fizethetők.
tály anyagát négy évre fölosztva, sokkal in­
Azon tanulók szülői, kik a gyorsirászatenzivebben és terjedelmesebben taníthatná; tot, avagy a hegedülést is óhajtják gyerme­
a történelmi oktatást és a természettudomá­ kükkel taníttatni, ezt a beiratáskor be kell
nyokat szélesebb alapra fektetné; a számtani jelenteniök. A gyorsírás tanításáért havonkint
tanítást az élet igazi szükségleteire kiterjeszt­ 1 korona, a hegedütanitásért pedig ugyan­
ve, egy kevés egyszerű könyveléssel meg- csak havonkint 2 korona fizetendő.

HÍREK.

Megyei Népoktatás

4.

Ugyancsak í beiratáskor kell nyilathozniok a szülőknek arról is, hogy akarják-e,
hogy gyermekük, amennyiben arra alkalmas­
nak' találtatik, az ifjúsági katonai zászlóaljba
felvétessék, ahol is a kiképzésLa-honvédelmi
miniszter ur közbenjárására a helybeli kato­
nai parancsnokság egyik tisztje által eszközli.
Itt külön dij nem fizetendő, csupán a fel­
szerelés és ruházat beszerzése hárul a szülőkre.
Tanítási évközben egyik tanfolyam sem
hagyható félben.

A szolnoki iparostanoneziskolaban a beiratások szept. 1 —10-ig,
naponkint d. u. 4—6 óráig tartatnak.,A be­
iratásnál 2 kor. 30 fillér fizetendő. A tanítá­
sok szept. 12-én kezdődnek.

HIVATALOS RÉSZ.
A ni. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől.
2654 eln. szám.

értesítés
a felára vasúti menetjeggyel való utazás ked­
vezményének kiterjesztése tárgyában történt
rendelkezések kiegészítéséről.
A féláru vasúti menetjeggyel való uta­
zás kedvezményének kiterjesztése tárgyában
kozott minisztertanácsi határozat alapján
e lapban f. é. 2033. eln. sz. a közzétett
„Értesítésiem kiegészítéséül, a m. kir. ke­
reskedelemügyi miniszter urnák f. é. 44971.
III. sz. átirata alapján, ezennel közzéteszem,

33. szám.

hogy a kedvezményben, — a fentebb emlí­
tett „Értesítés“-ben megjelölt korlátok között
és módozatok mellett, a nem állami tanitótanitónő és óvónőképző intézetek tényleges
szolgálatban álló, rendszeresített állást betöltő
tánszemélyzete is részesül.
Továbbá igénnyel bírnak a kedvez­
ményre az iparos tanoncziskolákban külön
rendszeresített állásokban alkalmazott okleve­
les tanitók is.
Végül természetszerű, hogy a kedvez­
ményben a nyilvánossági joggal felruházott
társulati és egyesületi iskoláknál és óvodák­
nál tényleges szolgálatban s illetőleg rend­
szeresített állásban működő okleveles tanszemélyzet is részesül.
Az igényjogosultság mind a most emlí­
tett tanintézet tanszemélyzetére nézve az ille­
tékes kir tanfelügyelő szabályszerű igazolási
záradékával és hivatalos pecsétjével látan; dók el.

Magántanulókat
gimnáziumi és polgári iskolai
magánvizsgálatra

biztos sikerrel előkészít
gyakorlott tanerő.
Cim: A szerkesztőségnél.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEFE

fotograjál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
"Wí
nyomatott a kiadó ROTH DEZSÓ könyvnyomdájában Szolnokon.

34. szám.

Szolnok, 1910. augusztus 27

II. évfolym.

JÁSZNAGYKUN SZÓ LMOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

„,„£. .,
r 1 évre 6 korona.
Előfizetés: ( 1/a „ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Tóth István

Csikós József

Fömunkatárs :
Magyary Gyula.

próbaidő után őzen állásukban véglegesittessenek.
2. A jelenleg és jövőben működő ön­
állóan rendszeresített iparostanonciskolai ta­
nitók fizetése, a most legutóbb rendszeresí­
tett állásokhoz hasonlójag 2400 korona és
megfelelő lakbér kezdőfizetésben állapittas—
sék meg, amely fizetéshez, az esetben, ha ily
állásra olyan tanitó választatik meg, aki már
előzőleg más iskolánál möködött, ott szer­
zett kor és más törvényszerű pótlékai is be­
tudassanak.
3. az óraadó tanitók illetményei a köz­
ismereti és általános rajzórák után óránként
— egy évre, havonként átlag 4 órát számítva
— 100, azaz egyszázhusz korona minimális
óradij állapittassék meg.
4. Az igazgatók tiszteletdija négy osz­
tályú iskolánál 400, nyolc osztályúnál 600
és azontúl pedig 1000 koronába állapittas­
sék meg.
5. Úgy az önállóan rendszeresített ál­
lásban levő, valamint az óraadó tanitók il­
letményeik után 10%-os ötödéves pótlékban
részesitendők.
6. Az iparostanonciskolai tanitók illet­
ményei a nyugdíjba is beszámitandók.

A tanonciskolái tanitók
országos gyűlése.
Az iparostanonczisk. tanitók orsz. egye­
sülete f. hó 26-án d. u. 4 órakor Budapeslen a Tanitók Házában választmányi ülést
tartott. Választmányi ülés után megtekintették a
„Magyar Tanitók Otthonát", a hol a vidék­
ről menő kartársak elszórakoztak és ma­
gyaros, olcsó ellátásban részesülhettek.
Más nap, azaz 27-én d. e. 9 órakor
volt a közgyűlés az iparrajziskola (IX. Proszlán u. 1) nagytermében.
Bevezetésül Szüts Izsó nagyváradi
ipariskolai igazgató értekezett az iparostanoncisk. rajzoktatás reformjáról, rajzok be- !
mutatásával.
Az azután tárgyalandó tárgysorozatból
már a meghívó is különösen kettőre hívja
föl a tanítóság figyelmét, különösen a fize­
tésrendezésre és a szervezet és tanterv módositáására vonatkozó javaslatokra.
A fizetésrendezésre vonatkozólag a kö­
vetkező javaslat fog benyujtatni:

Mondja ki a közgyűlés, hogy az iparostanonciskolai fanitók szolgálati viszonyainak rendezése céljából a vallás-, ós közokt.
m. kir. miniszter úrhoz feliratot intéz, mely­
ben szolgálatának és illetményeinek szabá­
lyozását az alábbi elvek alapján kéri:
1. Miután- a tanitók lelkére nyomasztólag nehezedik a tanonciskolánál jelenleg
divó ideiglenes állapot, a közgyűlés a nagym.
közoktatásügyi m. kir. miniszter ur oly irá­
nyú rendelkezését kéri, hogy akár önálló,
akár óraadói minőségben alkalmaztassanak
az iparostanonciskolai tanitók, ha működésűk
kifogás alá nem esik, egy. esetleg két évi

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
csikós JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

|

|

j
j
'

*

A fizetésrendezésre vonatkozó javaslat­
tal általánosságban mi is egyetértünk.
Részleteire vonatkozólag pedig legyen
szabad szerény véleményünket a következökbén kifejezésre juttatni.
Az óraadói állásbgn való véglegesítést
illetőleg nem látjuk indokoltnak a mostani
4 évi működés után való véglegesítés hát­
rányos voltát, minek azt egy évre redukálni
egy év alatt még csak be sem mutathatja a
tanitó tenitó telses arravalóságát, a minthogy
ennek ellenkezőjét sem ismerheti ki a fölöt_

Megyei Népoktatás

tes hatóság. Ha az egy évi próbaidős ered- I
ményt az esetleges tévedhetésre való tekin- i
tettel a fölöttes hatóság azután szigorúan I
bírálná felül, különösen kezdő, fiatal tanitók i
'adnák meg az árát, kik az inastanitás nehéz i
helyzetébe nem találnák hirtelen magukat
bele, pedig, lehet, hogy a mint a körülmé­
nyeket kiismerik a legjobb erőkké'válnak. ;
• Különben, a ki a négy éves próba időtől fél
az allighanem félne az egytől is. Az önállóan ,
rendszeresített állásoknál egyáltalán nem
helyeseljük a próbaidőt, a mint az nincs sem I
elemi, sem polgárískolai állásoknál. A ki ily í
álláson nem felel meg kötelességének, ott a i
fegyelmi s a felettes hatóság felelősségre- :
- vonási joga, miként az a hivatkozott állá­
soknál is történik.
Az igazgatói dij megállapításánál, mint
már egyszer kifejeztük, nem az osztályok,
hanem a tanítók számátót tennők azt függővé.
Mert a javaslat szerinti négy osztály­
ban lehet 50 tanulótól körülbelül 150—200
tanulóig a létszám s igazságos-e* az 50 ta- :
nuló után nyújtott 400 K. igazgatói dij, ha ■
a 150 tanulóval bíró isk a igazgatója is
. csak annyit kap ?
; t
Szerintük 150 tanulóig az igazgatói dij
; 200; 150—300 tanulóig 400; 300—700 I
! tanulóig 600; 700 tanulónál több létszámmal
. biró iskolánál 1000 koronában volna meg- i
állapítandó az igazgatói dij, mindig az előző !
• tanév egész folyamán beirt tanulói létszám
vétetvén alapul. .
A szervezetre vonatkozólag a tanulók
létszáma az osztályokban csökkentendő. A
közismereti osztályokba elegendő volna 40
tanúiig mig a most érvényben levő szerve- '
zet 60-t enged meg. Általános rajz osztály- ।
bán azonban ez a szám is 30-ra reduká- j
landó.
Külön tanterv készítendő a kisebb
(községi) és nagyobb (városi) iparos tanonc­
iskolák részére, amit indokolttá tesz úgy a
rendelkezésre álló tanuló anyag, mint a kü­
lönböző ipari fejlettség. Különben benyújtott
javaslatokhoz mindenkinek szabad hozzá­
szólása lesz s hihető, hogy ezen közgyűlés
sokban hozzájárul az iparos tanonciskolák
fejlesztéséhez.
/

34. szám.

HÍRE K;
Személyi hir. Vármegyénk kir. tanfel­
ügyelője Eötvös K. Lajos szabadságáról ha­
zaérkezett s átvette a hivatal vezetését. Szep­
tember 1-től Bogárdy Antal kir. s. tanfel­
ügyelő 5 heti szabadságra távozik.
TanifüDHÍtOjáS- A szolnoki izr. iskola­
szék az üresedésben levő fitanitói állásra
Kardos Ignác tanítót — a karcagi ref. isko­
laszék pedig Kálmán Mihály tanítót válasz­
totta meg. Őszintén gratulálunk!

Budapest sjéhesíóDáros tanácsa az
iskoláiban használt és teljesen jó állapotban
levő iskolai bútorzatát eseténként
megállapítandó vételárban vidéki szegényebb
községek iskoláinak engedi át. Erről körle­
vélben értesítette a kir. tanfelügyelőségekett
Államsegélyek. A vall.- és közokt.
minister a turkevei áll. polg. iskola építési
fejében 8000 koronát, a szolnoki polg. fiú­
iskola fentártási költségeinek fedezésére 4000
kor. segélyt utalványozott.

ilyugdijajüS. A négy évtizedes mun­
kásság után Beieznay Elemér jászberényi
rkath tanitó nyugalomba vonul. Ma jelent
meg a nyugdíjazást kimondó közokt. min.
rendelet a minister köszönetével és elisme­
résével. Midőn tisztelettel hajtjuk meg ősz
kartársunk előtt az elismerés zászlaját, kí­
vánjuk, hogy a jól megérdemelt pihenést jó
egészségben még igen sokáig élvezhesse.
bemondás. I óth Lajos mezőtúri áll.
tanitó állásáról Gödöllőre távozván benyúj­
totta lemondását.
Tanitöuálfojás. A turkevei izr iskola­
szék Kálmán Mátyás tanitó elhalálozásával
megüresedett állomásrs Stark Júlia oki. ta­
nítónőt egyhangúlag választotta meg.
müheÖD^IÖ előadás. A szajoli tanuló­
ifjúság a Szolnokon felállítandó Tanitói Ott­
hon javára 14-én sikerült műkedvelői elő­
adást rendezett a tantestület közreműködé­
sével. 1 iszta bevétel 16 kor.

ÓDÓnÖ Dálasjfás. A nyugdíjazás folytán
megüresedett szajoli óvónői állásra a f. ü.
bizottság egyhangúlag Jando Jolán oki. óvó­
nőt választotta meg.

34. szám.

Megyei Népoktatás

A Jó Pajtás mai száma úgy a gyer­
meknek, mint felnőttnek egyaránt érdekes,
gazdag tartalommal jelent meg, Meséi elbe­
szélései a legjobb íróink tollából valóban
gyönyörűségére szolgálnak a léleknek. Igaz
lélekkel ajánljuk minden családnak s iskolának e legjobb gyermeklapot. Megrendelhető
a lap kiadóhivatalában Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Egész évre. 10 kor., félévre 5
kor., negyedévre 2’50 kor. előfizetésért.
rnelléhjöDedelem a tanitóhnah c. —

lítja össze markát és is mintegy a kincsekről
; álmodó görcsösen szorítja össze markát én
is mintegy aggódó, ösztönszerü félelem, ret­
tegés kényszere alatt rebegtem :
Hát hol található fel az a bűvös
virág ? . . .
'
A hosszú fehér szakállú törpének révej teg zöldes-szürke szeme körül és kifejezés­
í telen, ránczokkal teli széles arcán semmit­
; . mondó mosoly vonaglott végig — úgy foly­
tatta :
— A boldogság virága, húgom, csak
! száz évenként nyílik egyszer. Az én tisztem
Lapunk 31. sz. megjelent közleményünkre minden alkalommal virágzásáról, tetszésem
szerint egy halandó leányt értesíteni. Virág­
felhívjuk kartársaink figyelmét.
zása az ilyen leány gondos ápolása mellett
<>gy emberöltőn.keresztül is eltart. Különben
a legcsekélyebb hanyagság, a legkisebb durva
vagy figyelmetlenség következtében
IRODALOM.
। érintés,
is elhullatja szirmait és a növény elcsenevészedik, vagy egészen el is szárad...........
Ettől a villától délre idekéklik az óriási
Ffiese a boíöogságróL
messzeségből oldala egy magasan fekvő, de ’
ki'csiny területű lakatlan fensiknak. Minden
Irta: Szabó Pista. —
földi szennytől, portól párától mentes, kris­
— Istenem, még álomnak is mese ! így tálytiszta a levegője, örökké enyhe, meleg,
beszélte álmát a kedves, szép, ifjú menyasz- verőfényes és sohasem tikkasztó a napsugara’.
szony a vőlegényének. laj, milyen volt az a Oda nem hallatszik az étet vásári zaja, azt
törpe, milyen volt! .. . És mily csodás dol­ a helyet földi lénynek lába nyoma, ózonát
gokat regélt, mily káprázatos képeket festett földi lehelet meg nem fertőzi. Még a magas
a boldogságról, a boldogság virágáról:
röptű sasnak is tiltva van azon a tájon ke­
„Egy mimóza-szerű, varázslatos, bűvös ! ringeni. A parányi fensikot járhatatlan, bo­
virágtól függ a földi éden, húgom. Egy vég- ; zótos helyek, szakadékok, meredek, mohos
telenüi bájos, édes virágtól, amely boldog- ■ sziklák veszik körül minden oldalról. Ezen
ságot áraszt maga körül. Az ég mosolya száll a helyen tenzészik a boldogság virága, amely
feléd a szirmai közül, mialatt kedves, pajzán magában véve semmit sem ér, csak úgy van
gyermekangyalok édes kaczagása csillingel jelentősége, ha valaki megtalálja. Óh, én gyönge leány oda sohasem
a füledbe. E virág illata betölti körülötte a I
tiszta léget és állandó gyönyör édes mámora | juthatok el.
lepi meg. tőle ujjongó kebledet. Ha megta- I
— Ne vágj a szavamba és értsd meg
látod a boldogság virágát, egy édes, rózsás, ' jól: a boldogság virágát csak leány álmod­
csokos álom lesz az életed, tündér leszesz , hatja meg; de csak testben-lélekben erős,
egy kristálytiszta enyhe verőfényben, nem igazi férfi segítségével juthat a birtokába.
érzed a lét árnyait, búról, gondról, testi-lelki '
• — Ezt mondta még a törpe, aztán csak
fájdalomról,- szükségről halvány sejtelmed : elbújt a sürü, hosszú hófehér szakálla mögé,
sem lesz. Hogy a földön vagy, hogy földi i amely mint a hó a tavaszi melegtől, elosz­
lény vagy, nem hiszed ; s hogy a legme- * ladozott, eltűnt, elpárolgott. Én pedig föl­
részebben csapongó képzelet is felülmúló . ébredtem . . . Óh, én kedvesem, én drága
mennyei csodakertekben vagy-e? égi angyal I jó kedvesem, hozd el nekem a boldogság
vagy-e? nem tudod. Csák érzed egyszerre virágát! . . .
*
az elképzelhető és ismeretlen örömek mind­
egyikét. Egyszerre és örökké, mert ez az
... És elindult az ifjú ember a nehéz
érzésáradat lelkedben soha meg nem szűnik. nagy útra, kemény mellel, erős inakkal és
A gyönyör fog élni benned szüntelenül, soha még erősebb akarattal. Éjét nappalá tett,
el nem mulón és egy pillanatnyi zavar lázas igyekezettel küzködött az akadályokkal,
nélkül . . .“
hogy mennél közelebb érjen céljához. Túl­
Ilyesmiket és több efféléket beszélt a feszített erőszakkal kúszott-mászott a bozótos
törpe, mialatt zavarodottan meredtem reá. szakadékokban. Aíinden .kis lépésnyi terüle­
Megszédültem a bűbájos szavak áradatától. tet' külön nagy erőfeszítéssel keltett bevennie
Már attól féltem, hogy eltűnik a látomás ; — s nem hagyott maga után egy talpalatnyi
es mint a kincsekről álmodó görcsösen szó­ kis teret sem, melyet véres verítékével nem

Megyei Népoktatás

34. szám.

szén a szenvedéseket mind elfelejtette. , De
átcsendült a menyei dallamon jegyesének
hangja :
_ Óh, én drága, jó kenvesem, hozd
el nekem a boldogság virágát! . . .
Erre aztán nagy eltökéltséggel óvatosan
kivette a földből a virágot. S elindult vele
vele boldog diadallal a hosszú úton vissza­
felé. De a gyönvör, mely a tetőn keblét el­
árasztotta, kisérőjé volt a nehéz úton is és
nem éreszte többé a küzdelem kínjait . . .
Hanem a hogy a tetőt elhagyta, a virág
És fölriadt a férfi és nem tudott tovább
szirma
hervadni kezdett. Hulladozni kezdett
pihenni. Reszkető holdfényben is, felhős, ,
sötét éjszakában is mászta a meredekeket, és levelei megfonnyadtak. — Mennél lejebb
hogy csupa istenkisértés volt. Az évszakok jutott vele, annál inkább sárgult és száradt....
egymást váltották és ő veszélyben, viharban
Szakadozott, poros ruhábau, sebhelyek­
egyaránt szinte emberfölötti erőfeszítést fej­ kel borított arccal és homlokkal, tört fényű
tett ki az akadályokkal szemben. Ruhája le­ szemekkel és hajában, ősz fürtökkel ért el
rongyolódott, arcát, kezét, meghasogatták az j menyasszonya lakába, aki láttára fölsikoltott.
éles kövek és tövises bokrok. Sokszor nagy, A bájos, szép leány, csalódottan vetette ra­
Isten ellen való zúgolódással öklelte az aka- i gyogó szemeit az elszáradt kóróra, melyet
dályozó sziklákat, sokszor vérző homlokkal
borult a lába alatt omladozó kövekre és . jegyese hozott neki.
— Hát ez volna a boldogság virága,
keservét viszhangozta a hegyoldal. Rajta­
ütött a tél is és gyakran fagyos tagokkal amely álmaimat annyiszor bearanyozta ? . . .
*
fetrengett a hóban, de lelke mélyén sajgott
A férfiúnak pedig álmában megjelent
a kedves leány csengése, amely újabb és
1 a Xújabb erőt üntött agyoncsigázott testébe.
törpe :
Évekbe tellett, a mig mig titáni küz­
— Szamár vagy, Öcsém ! Tudhattad
delmek után megroskadt inakkal elérte a volna, hogv a növénynek, melvet az égiek a
tetőt.
boldogság virágának neveztek el, nincs talaia
itt a nrofán kömvezetben és nőm éj meg
De végre fent volt.
... És csak meglepte testé.t-lekét egy idelent a miazmás légkörben, csak épen ott
kimondhatatlanul édes érzés,, melybe nem fent, a hol a földből kihajtott. Módot kellett
vegyült a szenvedésnek még csak árnyéka volna találnod, hogy fölvidd oda mátkádat
sem. Egy kicsinyéig még tűnődött és azt is a tiszta, verőfényes tetőre, a hol a szep­
hitte, hogy az átszenvedett óriási küzdelem lőtlen ég elbűvölő mosolva ragyog a bal­
csak lidérczvarázslat volt, de a szinte reá­ zsamos édenre, a honnan száműzve van
szakadt gyönyörök lassanként még emlékét minden földi salak, a hol még a magas
is elnyomták a szenvedéseknek. Mintha an­ röptű sasnak is tiltva van keringeni: a hol
gyalajkak suttogtak volna halkan kis távol­ egész életeteken keresztül ápolhattátok volna
ságban édes symföniát, melyet csak a lel- j a boldogság virágát ...
kével hallott és mintha bársonykezek vezet­
. . S réveteg zöldes-szürke szeme
ték, nem, emelték volna mint a gyermeket. körül és kifejezéstelen, ráncokkal teli, széles
Egy megmagyarázhatlan édes kényszer • • • j arcán semmitmondó mosoly vonaglott végig...
vonszolta tétován . . . előre és ráakadt se­
A férfi pedig dühében fölkapta apanulyempázsit közepén, .gyémánt-patak partján
— akárcsak a mesében — a boldogság csát, hogv hozzávágja, de a törne elbújt
virágára. Azúrkék szirmait, mintha csak egy sürü, hosszú hófehér szakálla mögé, amely,
darab égből szabták volna — angyalok. Ez mint a köd a fölvillanő napsugártól, hirtelen
az, nem lehet más. Nem is vonták tovább a ^szertefoszlott . . .
láthatlan kezek.
:
A férfi felébredt. Fölkereste a menyaszTérdre ereszkedett . . . Újabb, felséges ; szonyát:
symfóniába kezdtek a láthatatlan ajkak . . .
— Sohse pitveregj, galambom! Csó­
és eddig ismeretlen gyönyörökben fürdőit,
kolj
meg,
rúzsám ! . . .
lubiczkolt és elmerült a lelke ...

Megyei Népoktatás
.________

áztatott volna de minden kínos küzdelmét
megédesítette a remény. Még ‘izedére sem
ért a hosszú útnak, midőn ereje lankadni
kezdett. És felsóhajtott az egre nagy, kínos
panasszal, hogy segítse czéljahoz.
volt egy bozót alján pihenőre térni. A maban
megjelent jegyese kisirt, sóvar szemekkel
reszkető ajkakkal - hogy meg a kősziklát
is megindította volna — siránkozta .
— Óh, én drága, jó kedvesem, hozd
el nekem a boldogság virágát! . . .

I

Eleinte nem mert a virághoz nyúlni
avatatlan kezeivel. Nem jutott eszébe, hogy
a küzdelmek és szenvedések fölavatták. —

zerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

5.

fotogra/ál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon,
Hol mindennemű fényképészeti c kkek a legolcsóbb árban kaphatók,
§1^*
Kérjen á jegyzéket.
"W

Tankönyvek és taneszközök jegyzéke

Hláíyen tiszteit Igazgatóság!
Tekintetes Tantestület!
Igen fisaiéit Tanitó úr!

A bekövetkező iskolai idény alkalmából
van szerencsém legjobban berendezett

könyv- és.-..-.
papírkereskedésemet
nemkülönben iskolai nyomíatoány
r a k t á r a Hl a t becses figyelmébe
ajánlani, hol minden kigondolható
taneszköz a legelőnyösebb árban
és feltételek mellett szerezhető meg.
Egyidejűleg ajánlom kész tanügyi
nyomtatványaimat, melyek kivétel nél­

kül kiváló finom minőségű papíron
készíttetnek s tetemesen olcsóbbak,
mint bármely állami, vagy egyéb
nyomda kiadványai.
Minden, bárki által kiadott és bár­
hol hirdetetett tankönyv és nyomtatvány
ugyanazon árban és kedoejménnyel
nálam beszerezhető; a m. kir. állam­
nyomda, a budapesti könyokiadóhiüaíaíok össjes kiadoányainak

egyedüli raktára.
Amennyiben súlyt helyezek a pontos
és lelkiismeretes kiszolgálásra, tiszte­
lettel kérem, méltóztassék a következő
iskolai idényre előforduló szükségletét
a tanév kezdete előtt megrendelni,
hogy . az a kellő időre késedelem
nélkül szállítható legyen.
Kiváló tisztelettel

Róíh DejSÖ,
iskolai könyvkereskedő

Tantestületeknek együttes rendelésénél kedvező fizetési módozatokat nyújtok.
folytatása a túloldalon !

‘

II. égfolym._________

6.

Megyei Népoktatás

34. szám.

Szolnok, 1910. szeptember 3.

; 35 szám

JÁSZNAGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelpgyeloseg és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: ]
^vre $ korona,
i /2 „ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :
Csikós József Tóth István
Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Gönczy Pál emlékezete.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők

i birtokosok, kik gazdaságukban készÜnnepet ül 4-én nemes Szoboszló | seggel bocsájtottak Göncy és intézete
। részére megfelelő helyiségeket és televárosa, ünnepet, mely mindnyájunk I pet. Es a telep Göncy vezetése mellett
ünnepe. A magyar Pestalozzi Gönczy | szép virágzásnak indult Alig pár év
Pálnak, a munka és a munkára nevelés alatt iskolájában már maguk a növen­
apostolának, neves fiának emelt szob­ dékek készítették szerszámaikat, sőt
rot a hajdú város. E szobor leleple­ bútordarabokat is. A kertészet; méhé­
zésén együtt lesz a magyar pedagógus szet és selyemtenyésztés (ezidővilág, hogy mesterének, mestere emlé­ ben még nálunk hírből is alig ismert
kének lerója a kegyelet adóját.
foglalkozásmód) annyira fejlődésnek
Emlékét tehát érc örökíti meg. indult, hogy a termelt gubókat a nö­
Van tehát pedagógusunk, kinek nagy vendékek már maguk motollálták les
munkáját, a népnevelés terén szerzett úgy küldték selyemszövőbe. Sőt Göncy
nagy érdemeit elismeri és megünnepli ép saját rendszerű selyemmotollát is
a hivatalos és ami még értékesebb a । talált fel és készített, melynek modellnem hivatalos világ is.
| jét a legujabbi időkig is használták.
Majd egy százada, hogy az ifjú Tervszerű kert gazdálkodás, gyümölcsfa
Göncy lerázta magáról az iskola porát és méhtenyésztéssel oly jövedelmet
s mint ambiciózus tanitó, külföldi útra tudott magának, biztosítani a Göncy
Svájcba indult. Itt a nagy Pestalozzi iskolája, hogy teljesen a maga erejé­
áltál alapított szeretetházat nevelési és ből is fentarthatta magát. E tényke­
oktatási módjait gyakorlatban megis­ désével Göncy valóra váltotta azt, mit
merve, egy év után visszajött, hazajött népéért rajongó magyar pedagógus
az édes magyar földre. Előbb gálos- lelke magának megálmodott: megta•
majd zeleméri iskolájában ne­ mtani a népet dolgozni s munkáját
velő intézetében igyekezett svájci ta­ saját javára, jólétének emelésére fórpasztalatait értékesíteni. Nem a Pes­ | ditani és azt mind az iskola utján
talozzi iskolát akarta ő nálunk meg- Rendszere az induktive foglalkoztatás
honositani, átültetni, hanem a magyar és ennek középpontja a mindennapi
hazai viszonyok szerint teljesen át- munka.
gyurva egy minden izében magyar
Sajnos, a jövendő nagy alkotás
intézményt óhajtott kreálni és nép­ munkáját elsöpörte a szabadságharc
szerűvé tenni. Meg akarta tanítani a zivatara. A beözönlő kozákok feldúl­
magyart az okszerű, célszerű munkás ták a zeleméri paradicsomot is, kiűz­
eleire s mintát akar^ adni az igazi vén belőle Ádámot és Évát. Óriási
népnevelésre, a munkára nevelés és horderejű lett volna pedig Göncy is­
oktatásra. E törekvésében igazi önzet­ kolájának teljes kifejlődése, melynek
len áldozatkészséggel támogatták Ka- bizonyára csakhamar másai keletkeztek
rap és Diószeghy nevezetű zeleméri volna körül a vidéken s aztán terjedve

<35. szám.

2.

Megyei Népoktatás

tovább — mint a hullámgyürü — ma |
' I!
már egy hollandus szorgalmával és
tudásával bíró gazdag Magyarország |
hirdetné Göncy lángszellemének nagy- {
ságát.
A zeleméri romlás után nem sokí kai Budapestre költözött családjával s
Légy nevelő intézetet nyitott, melynek
j tanítási rendszere szintén induktive
Hoglalkoztató oktatás volt. Ez intézet
Ivóit alapja a budapesi ref. főgimnáIziumnak.
Kik ez intézet növendékei vóltak
i— mint tanfelügyelőnk is — kik inegIismerték Göncyt, az ő nagyleikét, eszjméinek lelkes hirdetőivé váltak..
Nagy szervező tehetségét elismerte
|az akkori uj magyar kormány is, mely
ÍGöncyt a magyar népoktatás fejévé, ,
Iállamtitkárrá is tette. E minőségében I
fis törekedett nevelési elveink kereszItülvitelére. Hogy nem sikerült ezideig,
Uz egyrészt financiális okok miatt,
‘■másrészt az illetékes tényezők nemI törődömségén mullott.
Az uj állami tantér/ is, meg az
lennek nyomán kiadott ^ekezeti iskolai
I tantervek kötelező tárgygyá tét ék a
■ népiskolai nevelés oktatásban a kézi|munkára nevelést és oktatást, de hol
van még az az idő, midőn az iskolai
{oktatás középpontjává is lesz? Van­
nak lelkes hirdetői és terjesztői a
' Göncy eszméinek; tanfelügyelőnk egész
| életében s mióta e pályán van mindent
. jelkövet, hogy ez eszmének megnyerje
• ía tanítóságot, az iskolát. Ez irányban
* való apostoli buzgólkodását bizonyít­
ják az újonnan felállított állami isko­
lák s még előbb a sepsiszentgyörgyi
szeretetház és egyebek.
• Adjon nekünk az Isten minél több
ilyen apostolt, mint Göncy Pál volt s
az ő követői mostan s adjon az Isten
' sok olyan néptanítót, kik ezeket meg• értve igazi ambícióval s lelkesedéssel
j karolják fel az ügyet, az egész ma| gyarság ügyét,
. i
Most a tanév elején nem is lehet
j egyéb óhajtásunk, mint hogy Göncy

I

35. szám.

szelleme áthassa a tanítóság lelkét s
igazi népiskolává tegye az elemi is­
kolát!
—cf.—

Gönczy Pál szobránál.
Szoboszlói hajdufi Gönczy Pál!
Nyugalmadból ünnepünk fölcitál.
f
Öröklő lett köztünk jó emléked,
f
Dicsénekünk hódolva zeng néked.
Tanitványid szeretettel áldozunk.
Lábaidhoz tesszük le a hálafonta koszorúnk.
Mester voltál, ianitónk, nevelőnk.
Kezedben volt a szivünk, a velőnk;
Mint viaszt a szobrász, úgy formáltad,
Azzá lettünk, mivé sofsunk szántad.
Megtanított tanulni a módszered:
Induktive vizsgálódván, jól haladtunk tevele d.
Együtt jártunk virágról—virágra,
így készült el „Pestmcgye Viránya".
Munkatársi örömben volt részünk,
Lelki kincsünk utánad ez nekünk.
Nyomdokidon hala t ma is az elménk,
Mintha mind dús örökséggel a te fiaid lennénk.

Ily gyeiméin szeretet és hála
'Tekint vissza most ama pályára,
Mit atyai mesterünk befutott,
Mig a mai ünneplésig jutott.
Szoboszlőnak halhatatlan nagy fia.
Hoía böcsöd ringott, im ott ragyog reád glória.
Pcsialozzi lelke uj életet
Göncy Pálnak pályáján nyerhetett.
A svájci ut nem tanulmány-járás:
Pestalozzi nyomán revellálás.
Gálospetri idill után azonnal
Zelemér jött, nemzetmentő nagy nevelés-'
[reformmal
Zelemérnek tisztelet és hála!
Hol állama nevelésünk már mv,
Ha mit Göncy ifjonta megkezdett,
Követted vön, szegény magyar nemzet!
Leborultam zeleméri határon:
Századokig útmutató alkotásod csodálom.

Mit csak most pedz óvatos próbával
Az iskola, gyakorló munkával:
Zeleméren vígan folyt százféle
Foglalkozás, test, lélek üdvére.
Az ismeret a munkából fakadván,
Maradandó, szivet-lelket képző leve mind a hány

Megyei Népoktatás

Honszeretet, jellem és hitvilág
A természet ölén nyíló virág.
Altrusmus ? testvéri szeretet?
Közös munkák érlelik ezeket.
lm a Göncy zeleméri munkája
A nevelő oktatásnak legeszményibb mintája!

Nem tudom én: a muszka hadjárat
Hol sújtotta mélyebben hazámat?
Világosnál fegyverünk’ elvéve ?
Vagy talán a kicsi Zeleméren ?
Kozák horda verte szét az iskolát,
Göncy Pálnak koldusbotot és tarisznyát nyújtva
[át.
Nem mese a Phoenixnek regéje:
■ Lám, Zelemér is újra feléled.
De megriadt madarak módjára
Máshol rakott fészket nemsokára.
Göncy Pálnak pagy alkotó erélye
Budapesten állt nemzeti kultúránknak élére.

hírek.
Személyi hir. Bogárdy Antal kir.
segedtanfelügyelő szeptember 1-től 5
heti szabadságra távozott.
Xjnisteri iskolalátogató kinevezés.

A

vall.- es közokt. minister a törökszentmiklosi polg. fiú, a szolnoki polg. fiues leány és a jászberényi polg. leány­
iskolákra nézve az 1910-11. és 1911-12
tanévre iskolalátogatóul megbízta
Paszthy Károly szakfelügyelőt.
Polg. isk. tanitónő választás. A kun। szentmártopi polgári iskolai egyesület
! újonnan szervezett iskolájához- Kom­
játhy Berta oki. polg. isk. tanítónőt
! rendes tanítónőül megválasztotta
Eskütétel. Banai Tóth Pál és Ne| mes Erzsébet turkevei áll. polg. isk
tanerők augusztus 20-án tették le a
kir. tanfelügyelő, előtt a hivatali esküt.
canitóválasztás. A törökszentmiklósi
-ref. iskolaszék Kerekes József eddig is
ott működő tanítót rendes tanítóvá
megválasztotta.
Vörhenyjárvány. A vármegye alispanja vörhenyjárvány fellépte miatt a
tiszabői iskolák bezárását elrendelte.
Jubileum. Ladjánszky István csépai
tanitó f. hó 1-én ülte működésének
negyedszázados jubileumát. Kívánunk
az ünnepeltnek hosszú boldog életet
egészséget s kitartást a további mun­
kához !
h szolnoki hereskeöeími tanonciskola
allamosiíasa, mely mar hosszabb idő óta

Főiskola nevelő-házából
Oly gyorsan lett, mint virág bimbóból.
Gyümölcse is bőven és jól érett:
Ezer diák jött onnét mint „érett".
Az ezer közt legkisebbik diákod
Tolmácsolja a szobrodnál: „Emlékedben légy
[áldott!“
Szüksége lön reád az országnak :
'Tanításid fölváltó országlat.
Kormányon is mesterünk maradtál,
Népművelést intéznünk, oktattál.
Ábécétől Élettanig mindenben
A te lelkes és bölcs munkád ma is minta,
[jó szellem.
És a PÉLDÁD, a munkás szeretet,
।
Viszi ma is a vezérszerepet.
Haladásunk nyomdokidon járván,
Nem lesz soká hazánk sorsa árván.
húzódik a napokban abba a stádiumba jutott
A szeretet és a munka áldása
hogy az iskolát most máraz állam - akadály­
Jó példádból fakad, árad édes magyar
talanul átveheti. A f. ü. bizottság legutóbbi
ülésében
a tanfelügyelő elnöklete alatt nagy[hazánkra.
fontosságú újítást is hoztak be az oktatás
Koszorúnkat atyai szellemed
rendjében. Elhatározták, hogy már a f tan­
Fogadja mint lelkes Ígéretet,
évben d. u. 2—5 óráig eszközük a tanulók
oktatását s ez iskola a polg. fiúiskolában
Fogadalmat, esküt a szobrodnál,
nyert helyezést. Egyben tanoncotthon lé­
Hogy miként Te hazánknak áldoztál:
tesítését es a tanulóknak ingyen tanszerekkel
Mind papjai leszünk e szent oltárnak,
ellátását kimondották.
Amig hazánk és nemzetünk szebb jövője
Az igy átszervezett iskola igazgatójává
[föltárnád. Kálmán Elek polg. isk. tanárt, uj előadókká
Grünwald Lászlót és BrózsikPált választotta
meg. Ez a szervezés csak megkönnyíti s elő­
Eötvös Károly Lajos, segíti az állami kezelésbe vételt

>

4.

Megyei Népoktatás ■

35. szám.

35: .szám.

Megyei Népoktatás

fi tis^afölöDári höjs. és társ. polg. alapi
iskolák államosítását és 4 uj áll. iskola fel-

hültünk még (tehát nem föl sem meleged­
tünk
magyar szólás szerint) jön a parancs,
.
l állítását a vall.- és közokt. minister kimon­ hogy mi, már mint mi az erste zug zweite
dotta és a szervezés tárgyalását elrendelte. kompagnie leszünk a bereitschaft. Ennek a
|l Az építkezés keresztülvitelére pedig úgy ren­ parancsnak ismered aztán kedves olvasó a
delkezett, hogy az uj áll. iskolák is már a j következményét. Csak épen a blúzt szabad lejövő ítanéyben átvehetők s megnyithatók le- • vetni, hanem összetört lábaink továbbra is a
gyenekT-^
bakancs oltalma alá helyezendök.
Úgy örültünk a parancsnak, mint a
Jó mostkorcsolyázni, de még csak
. korcsolyázásra gondolni is ebben a mostani j kommandánsunk, aki egy jó nap kívánással,
k melegben. Endrődi Sándor is .a hőségről ir melyben benne volt az Isten neve, de a jó
jj verset Sebők Zsigmond és, Benedek Elek napot helyett más egyéb került ki, — földhöz
$ képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb csapta a kardját s firer ur Berkának meg­
számába; Sebők Zsigmond pedig elmondja- hagyta, hogy még ha maga az öreg Isten
' hogy korcsolyázott Dörmögő Dömötör, a ! jönne is, őtet bizony most már fel ne költse,
hírneves mackó a dobsinai jégbarlangban. | mert ő azonnal kettőbe vágja.
Hát nem is^jött estig senki. Addig ka­
1 Ugyanebben a számban Zsoldos László irt
I elbeszélést, Elek nagyapó mesét, Telekes détőrmester ur Vajda aludhatott békével velünk
! Béla verset Juhász Árpád kedves képéhez, rgyütt, kik ilyen előzmények után szerteszét
I Markos Berci, a falun nyaraló pesti fiú meg- heveredve le az udvarra s lerúgva a bakan­
: irja levélben tanítójának a cséplést; Dánielné csot sajgó hólyagos talpaink füzét a hüs füLengyeJ Laura regényes tárca krónika, rejt- I ben. enyhítettük.
Csak késő este zavartak meg bennünket
i vények, szerkesztői üzenetek teszik teljessé
a szám tartalmát.
I kapitány ur parancsára fel kell vonulnunk a
A Jó Pajtás előfizetési ára: Jegész évre 1 fővártára, ahol is minden ember 5 deka fagy10 K, félévre 5 K, negyedévre 2 K pO f. ! gyut kapott a kapitány ur kontójára. Ez a
Előfizetési pénzek Budapest, ÍV., Egyetem- faggyú volt hivatva megóvni lábainkat további
veszedelmektől. És van is benne valami, Csak
< utca 4. szám alá küldendők.
az az átkozott bűze ne volna!
Midőn este lefeküdtünk a kvártélyunkon
12-en egy kis lyukban, a penész és faggyú
b
IRODALOM.
szaga valami rémes illattá keveredett s mint
a méregtől elbódult legyek hullottunk az álom
! karjaiba.
Baka dolgok.
A fáradság, a kellemetlen bűz s bakai társaink hortyogása csakhamer vad álomkéA jó múltkoriban elbeszéltem a szere'n- ' pékét csikart ki agyunkban. Nem tudom ál­
csétlen végezetü ceglédi expedíciónkat. Vitéz modtam-e igaz volt-e, hogy a kompánia
gárdánk megtörve bár, de fogyva nem, de suszter 9 liter jó ceglédi bortól berúgott s
sőt gyarapodva hólyagokkal áldottuk egy nap üvöltött egész éjjel, mígnem a szomszéd
> letüntét kiki a maga ájtatossága szerint. 'Éh szoba lakói kidobták a köztük ténfergő susz­
azt hiszem nem' is gondoltam az elmúltra;^ tert. Úgy hajnal felé csend lett, mikorra a
tagvachot fújták.
másnap aggasztott kegyetlenül.
Penészes, büdös szalma fekvőhelyünk
ozzant vitnyíló kvártélyunkban bár megfoj­
—cf.
tással fenyegetett, — mivel a belőle kiháramló
‘ penészgőzt a ráteritett „zeltblatt“ sem aka­
dályozta meg — sokkal csábítóbb tartózkodás
helynek látszott a manőver idején, mint az
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
: exe^ier platz.
Ki sem pihentük magunkat, le sem 1

fotografál Ön?
■ Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél
Szolnokon.
Hol m^idennemü fényképészeti cikkek a legolcsóbb'árban kaphatók.
MF*
Kérjen árjegyzéket.
"Wí

Tankönyvek és taneszközök jegyzéke
o © Róth De?sö könyp- és papirhereshedése Szolnok. ® ®

mélyen tisztelt Igazgatóság!

Tekintetes Tantestület!
Igen tiszteli Tanító úr!

A bekövetkező iskolai idény alkalmából
van szerencsém legjobban berendezett

kül kiváló finom minőségű papiron
készíttetnek s tetemesen olcsóbbak,
mint bármely állami, vagy egyéb
nyomda kiadványai.
Minden, bárki által kiadott és bár­
hol hirdetetett tankönyv és nyomtatvány
ugyanazon árban és heönezménnyel
nálam beszerezhető; a m. hír. államnyomöa, a buőapesti hönyohiaöóhinafaloh összes hiaönányainah

egyedüli raktára.
Amennyiben súlyt helyezek a pontos
és lelkiismeretes kiszolgálásra, tiszte­
lettel kérem, méltóztassék a következő
iskolai idényre előforduló szükségletét
nemkülönben ísholai nyomtatnány a tanév kezdete előtt megrendelni,
raktáramat becses figyelmébe hogy az a kellő időre késedelem
ajánlani, hol minden kigondolható nélkül szállítható legyen.
taneszköz a legelőnyösebb árban
és feltételek mellett szerezhető meg.
Egyidejűleg ajánlom kész tanügyi Kiváló tisztelettel Hófh Dejsö,
iskolai könyvkereskedő.
nyomtatványaimat, melyek kivétel nél­

könyv- és ••• ••• •••
papirkere s kedésemet

Tantestületeknek együttes rendelésénél kedvező fizetési módozatokat nyújtok.
folytatása a túloldalon !

II. évfolym.__________

Szolnok, 1910. szeptember 10.

36. szim.

JÁSZNAGyKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A

kir. Tanfelugyelőseg es a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

® korona-

Előfizetés: ' '
l

/2

>>

*5

>»

Szerkesztik ;

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

Tóth István

Fömunkatárs :
Magyary Gyula.

Az uj Iskolai év.
Az érvényben levő egyházi, csilla­
gászati és polgári évszámítás mellé
lehetne sorozni negyedikül az iskolai
évet, mely kezdődik szeptember 1-vel
és végződik junius 30-al.
íme a
francia forradalom tudósainak ami nem
sikerült, sikerült az iskolának, meg­
alkotta a 10 hónapos esztendőt, s igy
az időszámítás is bekapcsolható a
10-es számrendszerű műveletekkel való
számítások közé.
A két hónapi vakációt egyszerűen,
mint nem létezőt tekinthetjük az isko­
lára nézve.
E kis előzetes külső ismertetése
után az iskolai évnek térjünk át a
belső tartalmának megismertetésére is.
A felekezeti iskolák is az uj tan­
évben az uj tanterv alapján kezdik,
meg az iskolai nevelés-oktatást, s az
uj tantervvel uj szellem költözik az
iskolákba. A lehetőleg mindent köz­
vetlen szemléletből megismerésre tö­
rekvés időnkint megszabadítja a gye­
rekeket a négyfalu börtöntől, s az
anyatermészethöz úgyis annyira von­
zódó gyermeki lélek közvetlen jut
megismerésére a környezetnek, a nagy
természetnek, s hevülő lelke teljes
melegével fog csüggeni azon.
Az állatok és növények szeretete
önkénytelenül fog fakadni .zsenge szi- j

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldéndők.

vükben, ha a madarak és állatok éle­
tét megismerik, s. azok hasznáról is
meggyőződést szereznek. így tanulja
meg a gyermek szemlélet alapján, de
meg gyakorlatból is a gazdaságban,
kertben munkálkodást, s fogja meg­
kedvelni a munkát. Legyen az oktatási
középpont a munka, s e körül kering­
jenek bolygók gyanánt a többi okta­
tási tárgyak s ekkor játszva jut a
gyermek oly maradandó ismeretek
birtokába, melyek az egész életen mu­
tatják az utat, melyen haladnia kell,
ha az Ígéret földére, megelégedett,
nyugalmas életviszonyok közé akar
jutni.
Az eddig újonnan szervezett és
most szervezés alatt álló iskolák mind
ez elvek alapján nevelik az ifjúságot,
s itt-ott már most észlelhető szép
eredménnyel. Egyik-másik iskola cso­
dálatosan gyönyörű eredményeket pro­
dukál. Persze, itt a tanitók ambíciója,
lelkes munkálódása az előidéző ok.
Tudom, mert hisz jól ismerem a
viszonyokat és az embereket — sokan
vannak, kik lesajnálják az ily irányú
munkálkodását az iskolának, -tanító­
nak egyaránt, sőt olyan megjegyzést
is nem egyszer hallottam, hogy „ha ka­
pálni és trágyát hordani akartam volna,
béresnek megyek s nem tanítónak".
Hát ez egy kissé nagyot — mon­
dás és jórészben tévedés és pedig

2.

Megyei Népoktatás

36. szám.
.36. szám.

rossz akaratú tévedés. Ezek az urak
sohasem lehettek — de még lehet­
nek — jó tanitók s jó munkások.
Ezek nem helyeslik ezt az okta­
tási eljárást,: mert nem ismerik s nem
is akarják ismerni, mert attól félnek,
hogy ez az oktatási irány csak újabb
terheket ró a tanítóra, s megnehezíti
az eddig is terhes munkát.
Pedig mekkora tévedés! Csak
egyszer próbálja meg az ilyen kollega
azt a „béreses“ tanitásmódot, aztán
tapasztalni fogja, hogy, sokkal könynyebben jut maradandó eredményhez
s hogy igy a tanítás is meg a tanu­
lás is mennyivel könnyebb. NA meg
egyenesen lehetetlennek tartom, hogy
valaki a kertészkedést lealázónak ta­
lálná tanitói állásában. Hiszen mások
(és nem kicsiny urak is) pihenésnek
és gyönyörűségnek találják a kerti
foglalatoskodást.
Csak rajta tehát! jelszavunk, s
vezető eszménk a munkára nevelés
legyen!
A nevelési rendszer változásával
megváltozik az uj generációval az
egész magyarság helyzete és pedig
csak előnyünkre. Mint a németek
egykor, úgy majd a magyarok is kö­
szönhetni fogják tanítóiknak azt a
győzelmet, mit a jelzett nevelés-okta­
tási irány mellett gazdasági és kultu­
rális téren versenytársaival szemben
a magyarságnak nyernie kell.
Uj nevelési irányzat iskoláinknál
az ifjúsági zászlóaljak alakításával is
mutatkozik. A katonai neveléssel be­
csületes, egyenes lelkű, nyílt szivü,
igazi magyar karaktereket fogunk ne­
velni, kik nem -csak meghalni, de be­
csületesen élni és dolgozni is tudnak
a hazáért és embertársaikért.
A szolnoki járáskor határozata

nyomán a vármegyei tantestületé lesz
az érdem, hogy a vármegyei törvény­
hatóság rendeleti utón igyekszik köz­
ségi támogatással e zászlóaljakat min­
denhol megszervezni úgy, mint Pest­
megye is annak idején megcselekedte.

(Cs-f.)

Népoktatási adatok.
A kir. tanfelügyelő II. évnegyedes jelentéséből.

Az évzáró vizsgálatok legnagyobb része
junius hóban folyt le. Az eredmény általá­
ban kielégítő és a múlthoz képest előhaladást jelent.
A gazdasági népoktatás terén legjelen­
tékenyebb . az iskola belső fejlődése. Külső
fejlődést jelent a jászladányi gazdasági nép­
iskolához szaktanitónő kinevezése. A déva­
ványai gazd. népiskola építkezése és a kis­
újszállási gazd. ism. iskolának folyamatba
tett államosítása.
Uj iskola létesült Kunszentmártonban
15 közs. iskolai osztály államosítása mellett
7 uj állami iskola, illetőleg osztály; Jász­
berényben 4 osztályú uj áll. iskola; Rákóczifalván 1 uj párhuzamos osztály; Abádszalókon egy uj ref. iskola, illetve osztály; Törökszentmiklóson 2 uj ref. iskolai osztály; Turkevén pedig felépült 3 uj tanyai iskola,
amelynek tanítóval ellátására azonban a vá­
ros köteleztetett a kormány által.
A fenti fejlesztések alapján a tanitói
•állomások száma 14-e! szaporodott.
Iskolafejlesztési tárgyalások folynak
Felsőszentgyörgyön, Jászapátiban, Jászárokszálláson, Jászdózsán, Jászfény szarun, Jász-kiséren, Jászladányon, Jászszentandráson,
Jászteleken-, Pusztamonostoron, Karczagon,
Dévaványán, Kisújszálláson, Czibakházán,
Beseny szögön, Nagy körűben, Tiszaföldváron,
Törökszentmiklóson, Fegyverneken, Kun­
hegyesen. Ezek közül a tiszaföldvári és török­
szentmiklósi nagyobb mérvű államosítás ju­
tott a lefolyt évharmadban a megvalósu­
láshoz.
Az uj tanév a legtöbb iskolánál szept.
1-vel kezdődött; csak kevés iskola kérte ki

Megyei Népoktatás

az engedélyt a tanításnak októberben megkezdhetésére.
A felsőbb oktatás terén haladást jelez
Kunszentmártonban társulati fiú és leánypolg. iskola szervezése és 1 — 1 o.-lyal meg­
nyitása, továbbá a turkevei áll. fiú és leány­
iskolának 1 — 1 (III.) osztály továbbfejlesz­
tése; végül megemlítendő a Kreutzer ösztön­
díj alapítványnak a szolnoki áll. polg. leány­
iskolánál megnyílta, amely forrásból, éven­
ként 6 növendék nyer 200—200 korona
ösztöndíjat.

HÍREK.
jönczy ünnep Szoboszlón. -Folyó hó
4-én leplezték le Szoboszlón Gönczy
Pál szobrát. Az ünnepséget a tan­
felügyelőnk vezetése alatt évtizedekkel
előbb megalakult vármegyei Gönczy
tanitó egyesület rendezte. Megjelentek
az ünnepségen a hajdumegyei főispán,
a megyei notobilitások, a magyar nem­
zeti oktatásügy vezetői, jórészben
Gönczy egykori tanítványai, követői,
köztük Eötvös K. Lajos kir. tanfelügye­
lőnk is, ki az ünnepségen a múlt szá­
munkban közölt ódáját szavalta el
Gönczy szobra előtt.
cisztddöijak utalványozása felnőttek
oktatásáért. A vall, és közokt. Miniszter

halálozás. Egy érdemes öreg kartáisunk, Póta Gyula, dévaványai rk.
tanitó hunyt el f. hó 7-én 68 éves
korában tanitói működésének 48-ik
évében. Adjon az Ég neki csendes
nyugodalmat!
‘
Tanitógyülés.' A hevesnagykunsági
ref. tanitóegylet folyó évi szept. hó
15-én délelőtt 8 órakor Tiszaföldváron,
a ref. templomban tartja folyó évi
rendes közgyűlését.
A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki
megnyitó. 2. Hitelesítők kinevezése.
3. Az iskolai énektanítás fejlesztése
által mi módon lehetne hatni a gyüle­
kezeti éneklés szépségének emelésére?
A mezőtúri járáskor határozata alap­
ján felolvassa Kecskeméthy László
tanitóegyL elnök. 4. Elnöki jelentések,
kapcsolatban a Magyarorsz. Tanítóegyletek Országos Szövetségének gyű­
léseivel. 5. Népiskolai szervezet ismer­
tetése. Előadó Nagy Árpád mezőtúri
tanitó. 6. Központi .bizottság'jegyző­
könyve. 7. Az iskolai zászlóaljak szer­
vezése. Előadó Balog Dénes kecske­
méti igazgató-tanító. 8. Tagok igazo­
lása. 9. Cserebere (iskolai életkép).
Felolvasás Jámbor Lajos dévaványai
tanítótól. 10. Az Országos Szövetség
alapszabályainak ismertetése. 11. Álta­
lános tisztu jitás s 4 képviselőválasztás
a Szövetség gyűlésre. 12. Jövő évi
közgyűlés helyének .meghatározása.
13. Indítványok, melyek az elnökhöz
agyülés előtt3 nappal beterjesztendők.
A központi bizottsági gyűlés ha­
tározatai: 1. Pénztár- és számadás­
vizsgálat. 2. Jövő évi költségelőirány-’
zat. 3. Vitatételek kitűzése. 4. Indít­
ványok előkészítése.

Csupka Vilma és Marusák Pál karczagi
rkath., Czakó Gyula jászberényi áll.,
Török Ernő fegyvernek! közs., Tóth
zsef mezőtúri áll. 'tanítónak a fel­
ettek oktatásáért egyenként 48 kor.
• szteletdijat utalványozott.
Beiratkozási ereúmények. Az eddig
rert értesülések szerint beiratkozott:
szolnoki polg. fiúiskolába 249, a
ág. leányiskolába 260 növendék. —
z elemj iskolában még folynak a
írások. Kérjük az intézetek vezetőit,
IRODALOM.
- ’gy a beirási eredményekről lapun- j
d értesiteni szíveskedjenek.
Éljen Mátyás király.
Jíeqerősités. Wéninger Kálmán jász- I
erényi ip. tan: isk. tanítót a vallásEzernégyszázötvennyolcat írtak. .
közokt. Miniszter ezen állásában
Szilágyi Mihály tizenötezer főből álló
'egerősitette.
serege ott táborozott a jéggé fagyott Duna

36. szám.

Megyei Népoktatás

hátán; negyvenezer köz nemes a Rákoson
ütötte föl szállását.
Királyt választottak.
Dermesztő hideg volt.
A katonák csoportokba verődve be­
szélgettek, nagy részük már türelmetlenül
verte össze a bokáját; az ördög látott ily
hosszadalmas tanácskozást, — tört ki egyik­
ből is, másikból is a méltatlankodás, ezt !
elvégezhetnék hamarább is.
— Az már igaz, — mondja a másik, —
miért nem kiáltják ki, éljen Mátyás, az fiatal,
erős, meg magunk közöl való.
— Irgalmatlan hideg szél csapódott
feléjük a Nyulak szigetéről, ugyancsak meg- i
cibálta a süveg alól kicsüngö üstököt.
Szél urfi e barátságos viselkedése ki.
is hozta egyikből újra a szót: „Bizony
szívesebben is hallgatnám az ágyú morgá- '
sát, mint ennek az átkozott szélnek a fütyü­
lését .. .
*
... Ezalatt fönnt Budavárában Hunyady
János feleségének a testvérbátyja igen ipar­
kodott meggyőzni a föurakat, hogy az lesz
a legokosabb, ha megválasztják a nemrég
elhunyt hős hadvezér megmaradt fiát, Mátyást.
— Fiatal, szólt közbe Garay.
— Majd adunk hozzá kormányzót,
veté ellene Vitéz János, Nagyvárad tudós
püspöke, a Hunyadijak bennső barátja.
A pápai nuncius is helyeslétét fejezte
ki fejbólintásával.
Nem is a fiatalság volt itt a hiba,
egész más.
Nehány hatalmaskodó főurnak sok volt
már a rováson.
Akik a Hunyady László meggyilkolta­
tásában résztvettek, méltán tartottak attól,
hogy ez a fiatalsága ellenére is vaskezü
gyermek rögtön, mihelyt hatalomra jut, meg­
bosszulja bátyja halálát.
Szilágyi belátott sziveikbe, megnyug­
tatta őket; kit Ígérettel, kit Írással, esküvel.
Nem is maradt senki, csak Garay, az
erdélyiek vajdája.
— Hát nem boldogulunk, — mondá
Szilágyi, de egyszerre elhallgatott. Kinnt a
havas utcákon harsányan hangzott föl: „Él­
jen Mátyás király". Eleinte csak lassan, egy
pár ajakról, de mindig erősebb lett; az utca
népéről átragadt a katonákra is.

Széliében — hosszában hangzott a
Mátyás neve.
Garay elhalványodott, tudta nagyon jól,
ki idézte elő e hangulatot; de egy pillanat
alatt visszanyerte önuralmát, odafordult Szi­
lágyihoz:
— Jó, — mondá, — megnyugszom a
határozatba egy feltétel alatt, vegye nőül
Mátyás a leányomat, Annát.
- - Beleegyezem, feleié Szilágyi, — a
következő pillanatban már sebesen rohant
le futárja a Dunára, s nem telt bele pár
perc, felhangzott tizenöt ezer torokból: „Él­
jen Mátyás király".
Szilágyi Erzsébet imazsámolyára borult,
sírta örömkönnyeit...
A felharsanó diadalmi hang tova hömpölygött; legördült a Duna jegén a szépsé­
ges Alföldre, el Erdély havas bércei közé,
fel a Kárpátok fenyveseibe, még onnan is
tovább egy nagy város kellős közepébe, ahol
egy barnafürtü ifjú bánkódott, szomorkodott,
fogoly volt. De csak eddig.
A Kárpátok fenyvesein átsuhanó szellő'
megkopogtatta ablakát; gyönyörűségesen
haltel ott a hang, már csak dúdolta, susogta :
„Éljen Mátyás király!"

❖

*

*

A Dunapartom hömpölygő embertömeg
morajlott, mint a tenger árja. Nagy Kristóf,
aki ott tolongott közöttük, gyönyörűséggel
olvashatta volna le az örömet: végre valahára visszajön a nemzeti dinasztia, nem me­
gyünk királyt keresgélni külországokba.
Hol innen, hol onnan köszöntötték
Kristófot, de a budaiak mestere mindebből
nem vett észre semmit.
Nagy gyönyörűség vert tanyát az ö
lelkében; szive hevesen dobogott, szemeiből
szinte kisugárzott az öröm.
•...Egy éve már, hogy a budaiak
mesterüknek fogadták.
Még nem volt tiz esztendős, ahogy
Báthori László pálos szerzetes pártfogása
alá vette az eleven- eszü gyermeket s az ő
gondozása alatt sajátította el a szükséges
tudnivalókat. Eleinte azt akarta, hogy belőle
is pálos szerzetes legyen, de neki épenséggel csepp kedve sem volt beálni remetének.
Akkor azt mondta neki Báthori: „No

36. szám.

Megyei Népoktatás

fiam, jó leszel te akkor a budaiakhoz iskola I tára adta fia szándékát épen német ült a
mesternek; a mostani úgyis elöregedett, _ - ! „nagyházban" s ez kétségkívül felemelő.ha­
nehány esztendő, azután elfoglalhatod helyét. : tással volt a Heimho!choz hasonló budai
Még ma is, — tiz hosszú esztendő i polgárokra.
után, — élénk emlékezetében van, mily =
Ellenkezésüket bevitték benső, családi
szorgalommal, kitartással oktatta, nevelte ez I
életükbe is.
a szelíd ábrázatu, ősz szerzetes, akiért ő akkor
Sokszor vitatkoztak már ők a nemzeti­
meg a tűznek is nekiment volna.
ségi mivoltukon ; ekkor is a szokásos „Hagy­
Ha meg csak sejti azt, amit most már juk ezt" után újra belefogtak kedves témá­
tud, x— hogy , annak a budaszentlőrinczi zár­ jukba.
dának egyszerűen berendezett cellája kit rejt
Szóra—szó következett.
magában, — még jobban szereti, beesüli.
Heimhole gondolt egyet, várj csak maCsak most hallotta már Ferenc testvér­ -gyar sógor, megbosszantalak. — „Ha mához
től halála után két évvel, hogy az, aki őt egy évre magyar ember lesz a királyunk,
annyi jóakarattal gondjaiba fogadta, üres szó nélkül odaadom a leányomat . . .
óráiban irodalommal foglalkozott ;• lefordí­
* * *
■
totta a szentirást, megírta több szentnek a
Esteledett.
legendáját, e munkái becses hagyatékok az
A nép tömegesen tudult a budai korcs­
utókornak . . .
mákba.
. . . Még alig egy éve, hogy Budán ।
Nagy Kristóf azonban hazafelé vette útját;
elfoglalta mesteri hivatalát, már is tüzet fo- > Heimholc múlt évi ígérete minduntalan ott
gott a szive.
csengett fülében; most már remélt, meg lesz
Heimholc István szenátoré volt a szép­ minden.
séges leányzó, a ki megbabonázta szivét
Hiszen két éve már, hogy a szépséges
ragyogó két szemével galamb szelíd leikével. leányzó vonzódik hozzá, de mindig elriasz­
Atyja szokszor elő is hozakodott ez totta apjának hideg, ellenséges magatartása,
ügygyei, de Heimholc mindig elütötte a
— Meglátom német, szótartó ember
dolgot, — hagyjuk még. Mert a budaiak vagy-e ?
egymás iránti gyűlölködésükkel még most
Fölpillantott a ház ablakaira, mindegyik­
sem hagytak föl.
ből világosság sugárzott elő. Tudta, hogy
Ahogy Zsigmond alatt elkezdték, azon apja is ott van, belépett. A sötét keskeny
módon folytatták tovább.
folyosónak alig tudott a végété jutni, épen
A magyar szemére hányta a németnek, a kilincsre tette kezét, midőn oldalvást meg­
hogy jövevény „Gyütt—ment" — a német nyílt egy ajtó — a hajadoni szoba felöli —
visszavágott azzal, hogy a magyar meg nem s Heimholc Ilona ott állott előtte teljes szép­
való semmire csak fegyverforgatásra.
! ségében, boldogságában.
Utoljára annyira ment a civódásuk,
Kissé csintalanul szólt a meglepődő
hogy a város ügyei már—már fennakadtak. mesternek: „Hát ki éljen"?
Ekkor — hogy az örökös perpatvarnak
Nagy Kristóf karjai közé zárta az irulóvége legyen — deliberatum est: „Egyik év­ piruló leányzót.
ben magyar, másikban német legyen a biró
Bennt a nagyszobában Kristóf édes
Budán; egyik esztendőben hát magyar, a atyja felköszőntőjének a végére ért, büszkén
másikban hat német esküdt végezze a város kiáltotta: „Éljen Mátyás király" — feltárult
ügyes—bajos dolgait."
az ajtó s a budaiak mestere belépett karján
•>
Persze ez sem sokat használt. A ma- ' a házigazda leányával ...
gyár tartá kezében a bírói pálcát, a német |
A pestiek még javában danolták:
akadéskodott, csavargatta a nyakát
eh ! ।
„Mátyást mostan választotta,
a magyar nem tud semmit; ha német ült a :
Mind az ország királyságra,
biró székben, akkor a magyar adta vissza a
Mert ezt adta Isten nekünk .
kapott kölcsönt . . .
Menyországból oltalmunkra. ,
Mikor Kristóf édes atyja Heimholc tud­

36. szám.
36. szám.

Megyei Népoktatás
Azért mi is választottuk
Mint Istennek ajándékát,
Kiből Isten dicsértessék
És Örökre mondjuk: Ámen". — mikor
Kristóf mester oltárhoz vezette Heimholc
Ilonát.
>
RÉVFY LAJOS.

Ha igen, szerezze be szük­
ségletét

2051/910. tfszámhoz.
j

Sürgető felhívás!

5

»

Felhivatnak a népiskolai ifjúsági
könyvtárakat kezelő t. tanitó urak,
hogy a „Megyei Népoktatás4' f. évi
15. számában közölt fenti számú ren­
delkezésnek most már haladéktalanul
tegyenek eleget.

„Mester uraimék “

Szolnok, 1910. szept. 9.
|

;
l
j

Néhány közülük megjelent egyik-másik ‘
tanitásügyi lapban, szívesen fogadták; megbiráltattam szakértőkkel, igy bátorodtam arra, j
hogy kiadjam őket.
Régi tanítókról írok bennök az uj mo- ;
dern tanítóknak, azért gondolom, hogy ez
uj vendéget a XX. század /népnevelője szí­
vesen fogadja.
।
Ne mondja azt egy kartársam se, hogy '
megint uj teher, uj kiadás; iskolai, tanitói ;
/könyvtár sok helyen van, a bírálatok után i
■szerénytelenség nélkül mondhatom, a könyv 1
jmegérdemli azokban a helyet.
|
De ma már nagyon sok tanítónak ma­
gánkönyvtára is van, abban is helyet foglalhat
e kötet; a tanitó könyvtárából bizonyosan
nem kívánkozik ki a régi iskolamesterek
^ötete.

Xir. Canfelügyelőség.

Tudakozó.

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

>

cikkek a legolcsóbb árban ‘kaphatók,
árjegyzéket.
"W

Tankönyvek és taneszközök jegyzéke
® @ Róth Dejsö hönuD- és papirhereshedése Sjolnoh. @ ®

mélyen fisáéit Igazgatóság!

p. J. JáS}árohS}álláS. — Cikkeit leg­
közelebbi számunkban közölni fogjuk. Na­
gyon köszönjük szives buzgóságát./ Üdvöz­
let. p. b- Jászberény Kormospart i. Szemé­
lyi pótlék ügyében ezideig intézkedés nem
érkezett hozzánk. 2. Ebben sem történt még
semmi. 3. Napidij és fuvar költségeit á na­
pokban kiutalta a tan.estüieti elnökség. Tóth
1 Szeleüény. Reméljük mielőbb közölhetjük
cikkeidet. Írj mielőbb. Cöbbehneh. Nem kéz­
besített lapszámokat a postánál tessék meg­
reklamálni. R. L. JáS}ÖiW. Köszönettel kö­
zöljük.

RÓTH DEZSŐ-nél

Szolnokon.

Szerkesztői üzenetek

Minden személyi vonatkozású kérdés­
Ára bérmentes küldéssel kettő kor., !
ben
csak
itt fogunk adni választ. Megbízás
Éötve három kor., megrendelhető utánvétel­
esetén
eljárásunkról
itt referálunk. Az ezért
ül is.
járó 20. f. dijat bélyegekben a kérdéshez
Jászdózsa, 1910. julius hó.
mellékelni kérjük, mely dij a szolnoki Ta­
nitói Otthon javára fog fordittatni.
RÉVFY LAJOS, 1
tanító.

fotograjál Ön?

Hivatalos rész.

* Mutató a „Mester Uramék" cimü kötetből.

Ez a cime annak a kötetnek, amit ki­
adok. Régi iskolamesterekről lészen benne
szó akik kántorok, tanitók és sok helyen
nótáriusok is voltak.
Visszamegyek e történeti elbeszélésekben a régmúlt időkbe; bebizonyítom, hogy
a sokat megcsufolt iskolamesterek nem érdemelték a gúnyt, mellyel személyüket körülövezték; nem mind csizmadia volt bizony,

Megyei Népoktatás

Tekintetes Tantestület!
Igen tisztelt Tanító úr!

kül kiváló finom minőségű papíron
készíttetnek s tetemesen olcsóbbak,
mint bármely á 11 a nri, vagy egyéb
nyomda kiadványai.
Minden, bárki által kiadott és bár­
hol hirdetetett tankönyv és nyomtatvány
ugyanazon árban és heÖDejmjénnyel

A bekövetkező iskolai idény alkalmából
van szerencsém legjobban berendezett

nálam beszerezhető; a m. hír. állam­
nyomda, a budapesti hönynhmőóhiDaíaloh össjes hiaönányainah

könyv- és■■■ •••
papirkereskedésemet

egyedüli raktára.
Amennyiben súlyt helyezek a pontos
és lelkiismeretes kiszolgálásra, tiszte­
lettel kérem, méltóztassék a következő
iskolai idényre előforduló szükségletét
a tanév kezdete előtt megrendelni,
hogy az a kellő időre késedelem
nélkül szállítható legyen.

nemkülönben ishölai nyomíaíaánu
T a h t á F a rn a t becses figyelmébe
ajánlani, hol minden kigondolható
taneszköz a legelőnyösebb árban
és feltételek mellett szerezhető meg.
Egyidejűleg ajánlom kész tanügyi
nyomtatványaimat, melyek kivétel nél­

Kiváló tisztelettel

Róth Dejsö,
iskolai könyvkereskedő

Tantestületeknek együttes rendelésénél kedvező fizetési módozatokat nyújtok.
folytatása a túloldalon^

Megyei Népoktatás

II. évfolym.

36. szám.

rb állami elemi népiskolai tanitók illeímé nyelnek
szabályozásáról szóló töroényára ......................... 1 kor. 50 fillér.

á ra

és hitfeleke?eti néptanítók járandóságairól
szóló, töroény
.....................

fi községi

1

kor. 50 fillér;

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Szolnok, 1910. szeptember 17.

37. szám.

JÁSZNflGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
* kir. Tanfelugyeloseg es a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: { A ^vre $ korona.
' /2 „
3
„
Megjelenik hetenként szombaton.-

' Szerkesztik.

Csikós József

Tóth István

Főmunkatárs :
Magyary Gyula.

A kézimunka-oktatás fontos­
sága az elemi- és ismétlőiskolában.*)

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. Johnokhoz küldendők.

gazdasági szempontból, részint keresz­
tény felebaráti szeretetből indíttatva
érezték magukat egy intézmény létesí­
tésére, mely az elhagyatott gyerme­
kekből gondos nevelés és oktatás által
Irta: Szabó Ferencz, jászapáti rk. tanitó.
hasznos polgárokat nevelni van hi­
Mi a teendő, hogy a gyakorlati nevelés vatva, egyháznak, hazának egyaránt.
es oktatás eme fontos tárgya minél előbb Ez a. „Fehérkereszt Egyesület", mely­
tért hódítson iskoláinkban ? Helyes-e, ha tani­
nek működéséhez annyi magasztos
tók minden előképzettség nélkül hozzáfognak
a kézimunkaoktatáshoz? Nem volna-e czél- cselekedet fűződik, hogy azt részle­
szerübb osztott iskoláknál minden osztályban tezni itt igen hosszadalmas lenne. Mi­
e tárgy tanítását tanfolyamot végzett tanítókra kor a gondozásra szoruló gyermekek
bízni ? Mivel ezen oktatás által a tanítási tár­ száma annyira növekedett, hogy ezen
gyak szaporodnak, méltányo^-c, ha ezért a'
áldásos intézmény gyengének 'bizo­
tanitó megfelelő díjazásban részesül ?
Jelige. „Ki a virágot szereti, rossz ember nyult a reá nehezedő nemes feladatok
nem lehet" mondja a költő. Ki a munkát megoldására, jött segítségére az állam
magáért a munkáért szereti, az bizonnyal jó hathatós támogatásával és e mellett a
ember.
társadalomnak minden rétegét — még
a
gyermekeket sem véve ki — áldo­
Aki figyelemmel kiséri a közéleti
mozgalmakat, annak látnia és tapasz­ zathozatalra buzdította. A mozgalom
talnia kell, hogy az utóbbi időben, érdekében elhangzott szavak nem vol­
Úgy a társadalom, mint az államhata- tak a pusztában kiáltva, mert a társa­
l°m sok irányban és módon lekötött dalom még fokozottabb mértékben
’&yGmét a gyermekekre is ráirányi- sietett adójat leróni a nemes ügy érde­
totta. A társadalom már régebben kében, mely lehetővé teszi, hogy min­
látta, hogy sok- gyermek minden gon­ dig több-több gondozásra szoruló
dozás és ápolás nélkül nő fel, de gyermek részesülhet e nemes intéz­
egyi'cal azt is tapasztalta, hogy ápo- mények áldásaiban. Hogy a „Gyer­
as Gúnyában még több pusztul el mekvédő Egyesület" gyűjtési módja,
csecsemő korban mérhetetlen kárára annak reklamirozása, a sorsjegyekkel
AiAL"lna^ és az összemberiségnek. való üzérkedés helyes-e, azt most nem
kn különös véletlen folytán életben célom fejtegetni, azt azonban meg
A? Tak azok, a teljes elhanyagolás kell állapitanom, hogy a cél,- a miért
mozgalom a gyűjtés körül forog,
Kéziében nem hasznára, hanem anemes
és szép.
artl növekedtek fel úgy a társadaMily
fordított világnézlet ez az
oiiioak, mint a hazának egyaránt. A
ókori
pogányokéhoz
.képest, mikor a
arba -alom jobbjai részint nemzetgyermekneknek a felnőttek előtt semmi
jászsági tanitói járásköri gyűlésen f. évj értéke sem volt. A nekik nem tetsző
n,ub > -1 en dijat nyert pályamű.
gyermeket minden szánalom nélkül a
h

2

Megyei Népoktatás

37. szám.

megsemmisülés örvényébe taszították. nyomokat hagyna ruháján, akkor —
Lehetetlen ebben nem látni a szeretet [ bizonyos vagyok benne — készek a
vallásának nagy átalakító erejét, mely büntetésre is. Hova-tovább naprólKrisztussal felkiált „Engedjétek hoz­ napra tapasztaljuk, hogy a házimunká­
zám a kisdedeket". Valóban szép, föl- , tól mindjobban elvonják a gyermeke­
ségesen szép és magasztos ténye az ket. Akárhány szijlő vart, ki nemcsak
a társadalomnak és államnak, midőn serdülő fiát, leányát nem vonja be a
az elhagyatott és gondozásra szoruló munkába,' de még felnőtt gyermekei
gyermekeket magához emeli és nem j helyett is maga dolgozik, csakhogy
engedi nyomorultul elpusztulni, vagyy drága csemetéit megvédje a munkától.
minden szellemi kincs és erkölcs nél­ A szülőknek ebbeli hibás felfogását.
kül felnövekedni az emberiség karára . nagy mértékben támogatja az iskola.
és terhére. Sajnálatra méltó csak az Ha a hat éves gyermek följön iskolába,
a dologban, hogy sokan, de különö- , nem hall többet másról beszélni, csak
sen az állam csak anyagi szempont- 1 arról, hogy mit kell neki megtanulni,
ból fogja föl a dolgot, t. i. a népese­ beemlézni. Arról, hogy, őt az Isten
dést óhajtván ezzel előmozdítani. A. munkára, még pedig elsősorban kézi­
többi teendőt, a nevelést és oktatást munkára teremtette, szó sem esik.
rábizza a gyámszülőkre, azzal nem Egyenesen ülj! Me ne mozdulj! Ide
sokat törődvén, hogy azok milyen nézz! Ide figyeij! — hangzik a tanitó
vallásnak, erkölcsi tekintetben nem szava, mialatt tölcséren szeretné a fe­
esnek-e kifogás alá. Majd az iskola jükbe önteni mind azt, amit a tanítás
veszi át az oktatási és nevelési fel­ terv előír. Az elemi iskolában tehát
adatok nagy részét, mely után a gyám- ; csak elméleti tanítással foglalkoztak a
szülők nem gondolnak többé a gyér- I közelmúltban és foglalkoznak ma is
mekekre. Az iskola végzi, végzi a | kilenctizedrészben. Mintha bizony vala­
maga munkáját, de hogy jól végzi-e,'i mennyi gyermek az elméleti "tudása
után akarna megélni. Figyelembe sem
vagy végezheti-e, az más kérdés.
veszi,
az iskola azt a természetes és
Tagadhatatlan, hogy a szülők i
már
születésünktől
fogva Istentől be­
látva az elhagyatott gyermekek ilyetén
lénk
öntött
munka-ösztönt,
mely a
gondozását, iskoláztatását, ruháztatágyermeket
lépten-nyomon
arra
sarkalja,
sát, valamint az orvosi felügyeletet, I
hát ők is fokozottabb mértékben igye­ hogy kezeit használja. A bennük élő
keznek gyermekeiknek gondját viselni. emez erős munka-ösztön ki-kitör belő­
Ha látják, hogy a „senki* fia" jó ruhát lük-, mert néhány percnyi csendes ülés
kapott, ők is vesznek neki még job- ’ után, az egyik papirt hajtogat, a má­
bat, ha azokat őrzik, óvják a beteg- • sik padot farag, a harmadik meg ta­
ségtől, a munkától, hát ők sem tesz­ lán épen a szomszédjának a fülét cinek különben. Ha mind ezt azért bálja. No, ha ezt a tanitó meglátja,
tennék, hogy gyermekeik egészsége­ akkor van hadd el hadd, talán még
sek legyenek, épek maradjanak, test­ a pájcza is előkerül és a munkára
ben és lélekben nem volna baj. Ámde született, a munkát szerető gyermek
azt látjuk, hogy ezt igen sok szülő ki is kap, amiért eme jó ösztönének
úgy fogja föl, hogy gyermekének most hódolt. Tehát sem az iskola, sem a
már mit sem szabad tenni. Eltiltják, szülői ház nem törekszik arra, hogy,
talán még a gyermeknek annyira ked­ munkásemberekét neveljen. Az utóbbi,
ves, testére, lelkére oly kedvező ha­ ha tesz is valamit a munkásnevelés
tással lévő játéktól is, nem hogy a . érdekében, az által, hogy a házi do­
házkörüli munkában felhasználnák log közül, némely szülő, egyet s mást
”4gezW gyermekével, ezt azonban
ike . ■ ’
meg oly in f ’
kezdene a ^vermek. mely bizonyos lerontja az által, hogy a játékos fog

37. szám.

Megyei Népoktatás

lalkozástól óvja, tiltja és tán bünte­ ban ifjú korában kézimunkát is vég­
téssel tiltja gyermekeit.
zett, ezzel megmutatta azt, hogy a
Úgy a szülők, mint a társadalom gondjainkra bízott gyermekeket ne
nagy érdeklődésükkel, különösen a csak elméletileg, hanem gyakorlatilag
szülők részéről tulságba ment gondos­ is oktassuk.
kodásukkal azt mutatják, hogy szere­
A magyar ember, mióta felhagyott
tik a gyermeket. Kell is, ifogy sze­ a vándorélettel és állandó foglalko­
ressék. Erre tanított mindnyájunkat az záshoz látott, azóta mindig szerette a
Ur Jézus Krisztus. ' Azonban a szere­ munkát. Erre mutat több rendbeli
tet csak akkor igazi, ha nem arra •közmondása is, mint: „Aki nem dol­
irányul, hogy gyermekeiket elvonják gozik, ne egyék", „Aki rest, annak
minden munkától, hanem, ha arra tö­ felkopik az álla", „A henyeség az
rekszenek, hogy jó példával, előljárva ördög párnája". A magyar emberben
gyermekeiket a munkára szoktassák, tehát van munkaszeretet, van, a munka’
neveljék, hogy ez által hasznos és megbecsülésére hajlandóság, kell tehát
munkás polgáraivá váljanak a hazának. benne vágynak is lennie, hogy gyer­
A hazának, egyháznak szüksége van mekeit is erre nevelje, csak alkalmat
több-több polgárra, de csak, dolgos, és módot kell neki ehhez nyújtani.
hasznos,, munkaszerető és a munká­ Az iskola eddig ebben nem volt tában ügyes embereket fogadhat szere­ i mzgatására, sőt ma -is csak a kezdet­
tettel kebelébe, a dolgozni ném sze­ kezdeténél tartunk. A legújabban kiretők és nem akarók, vagy nem tu­ í adott népiskolai tanitástervünk is a
dok — mert ilyenek is vannak — tanitástárgyak közt utolsó helyre teszi
meleg' fogadtatásra sem az állam, a kézimunkaoktatást, pedig ez, fontossem az egyház kebelében nem talál­ ■ ságát tekintve az’ elsők közt kellene,
hatnak. Az iskolának tehát arra kell hogy helyet foglaljon. Munka szeretet
törekedni, hogy a gyermekeket ne nélkül a legnagyobb elméleti tudás
csak betűvel ölje, hanem munkára is sem sokat ér. Mit használ az, ha vanevelje, jó példát.adván ezzel a szü­ , laki tudja ezt, vagy amazt, hogy kel­
lői háznak is. Szóval ne oktatva ne­ lene megcsinálni, de nincs benne a
veljen, hanem nevelve, még pedig kivitelre elég munkakedv és akarat.
munkára nevelve oktasson az iskola. Én a magam részéről a munkára ne­
Hiszen a munkálkodás fontosságát velést első helyre tenném a népisko­
■ és hasznos voltát fölségesen szép lai tárgyak közt. Nem sok hasznát lá­
példájával maga az Üdvözítő mutatta tom annak, ha valaki jól tudja a ló
m
írva van, hogy gyermekkorában leírását, a baromfiak fajtáit és tulaj­
nevelőatyjának szívesen segített a mun- donságait ; de a maga állataival ném
Kaoan. írva van az is, hogy így nö- törődik, mert nincs meg benne ezen
Ve‘ lett bölcsességben, kedvességben, foglalkozás iránti munkaszeretet. Vagy
!P
Isten, mind az emberek előtt. mi hasznát látjuk annak, ha egy fin
H' uzonyos vagyok benne, hogy az szépen eldarálja, hogy h )va tartozik •
ezus a bölcsességet az elméleti az almafa-virágja, hogy az sok porzós
T ssal, de a kedvességet a kézi- egylaki növény, de a faültetést és
p kával érdemelte ki. Lehet-e valaki nemesítést restellj, mert erre sohasem
es, még ha akármilyen bölcs is, szoktatták, oktatták. Jó, jó, ha tudja
munkát nem szereti. Az Ur Jé- az előbbit, de az utóbbi mégis csak
ü’fitotta a gyermekeket, a fel- fontosabb úgy .közgazdasági, mint
-1
<et egyaránt. Nekünk keresztény egyéni szempontból. Az elemi iskolá­
,
’knak kell, hogy az ő példáján tól tehát több gyakorlati és kevesebb'
edve az általa lerakott alapon elméleii munkát kívánok úgy a fiuk,
’b haladva tanítsunk. Mivel azon­ mint a leányok nevelésénél. Az elmé-

Megyei Népoktatás

leti ismeretek fontosságát nem taga­
dom, de a munkára való szoktatást
nem alája, de melléje rendelendőnek
tartom. „A munka nemesit", mondja
egy közmondás. Hát nekünk a munka
- által megnemesitett, nem pedig a sok
elméleti tudás által elfásult lelkekre
van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy
nemzetünk boldog és megelégedett
legyen.
Felsoroljam-e azon nagy ésmély
erkölcsi erőt, .melyet a munka szeretete teremt a lelkekben. Ha olyan
gyermekeket tudnánk nevelni, kik fel­
nőtt korukban a munkát magáért a
munkáért szeretnék, egyszeribsn megváltoznék a mai világ képe. Kevesebb
lenne a korcsmákban dőzsölők száma,
mely annyi boldog családi .életnek
lett már feldúlója és annyi ősi vagyónnak pusztítója. Fogyna a siheder
korban a féktelen indulatoskodásból
eredő verekedések száma, ritkulnának
a börtönök lakói, a fiatal bűnösök
számai. Már ez is megmérhetetlen
erkölcsi nyereség lenne, hát ha még
számításba vesszük a közegészséget,
szépérzéket, melyet a munka által sze­
reznek meg gyermekek és azt a fon­
tos és ma már annyira szükséges
akaraterőt, melyet a munka minél tö­
kéletesebb előállításában gyermek, hát
akkor bátran kimondhatjuk, hogy a
kézimunkaoktatás fontossága elsőrendű
úgy elemi, mint ismétlő iskoláinkban.
Nekünk magyaroknak kézügyesj
munkásokra fölötte nagy szükségünk
van már most is. Ha azonban figye­
lembe vesszük, hogy államunk rálé­
pett az iparfejlesztés első lépcsőjére,
melyen följebb—följebb akar haladni,
akkor elmondhatjuk, hogy a jövőben
ilyen egyének még fokozottabb mér­
tékben válnak szükségessé, egyrészt
azért, hogy az iparban is megőrizzük
a magyar jelleget, másrészt azért, hogy
a vezetőszerepet a magyar elemnek
mindenütt, tehát az ipari életben is
biztosíthassuk.
A kézimunka oktatás fontos ne­
velő és erkölcs nemesitő hatását elisr

j
’
•
|
'
i
'
'
!
i

।

;

|
|
।

37. szám.

merik világszerte. A vagyonosabb ál­
lamok már régen bevezették iskoláikba
s az elméleti foglalkozások mellett
tág teret biztosítanak a kézimunkának.
Amerikában van olyan iskola, ahol a
jó erköfcsökre kizárólag a munka által
akarják rá nevelni a gyermekeket.
Nálunk is több éve már, hogy az első
lépést megtették erre s a „Kézimun­
kára nevelő országos Egyesület" eléggé
buzgólkodik, hogy a nevelés és okta­
tásnak eme fontos tárgya iskoláinkban
tért hódítson. Agilis elnöke majd itt,
majd ott tart az oktatás érdekében
előadásokat rendez a tanitók számára
államsegély és társadalmi támogatás
mellett tanfolyamokat, még is azt lát­
juk, hogy csigalassúsággal terjed mind
annak dacára, hogy a tanitástervek is
előírják ennek tanítását. Honnét ma­
gyarázható meg ez a döcögő, lassú
haladás.
Minden újítás mit iskoláinkban
meg akarunk valósítani, többnyire
pénzbe kerül s mihelyt arról van szó,
hogy az iskölafentartónak némi áldo­
zatot kell hozni az ügy érdekében,
megfeneklik az egész mozgalom. Az
olyan újítás ami nem kerül pénzbe és
jónak bizonyul az gyorsan terjed. Mu­
tatja. a fonominika gyors elterjedése.
A tanítóság tehát nem idegenkedik az
újítástól, csak meg kellene hozzá adni
a módozatokat egy kis anyagi áldo­
zattal.
Hogy mily összeget kívánna az
ügy az iskolafentartóktól, arra nézve
én itt költségelőirányzatot nem adhatok.
Mindenesetre lényegesen módosítja il­
letőleg módosítaná a hozzájárulás öszszegét, az ha elfogadjuk a tanitástervnek azon rendelkezését, mely szerint
a kézimunkát a tanitástermekben kell
tanítani. Csakhogy, szerintem, az osztályok termei erre nem alkalmasak,
részint célszerűtlen padjaiknál, részint
a még mindig tapasztalható tultömöttség miatt. Tessék csak figyelembe venni,
hogy még számos olyan iskolánk van,
hol el nem mozditható padok vannak,
vagy ha mozdíthatók is ez igen nagy

37. szám.

Megyei Népoktatás

bajjal, fáradsággal jár, mert nem két
vagy három ülésesek ám, hanem bi- ‘
zony 5—6 ülésesek azok. Innét a
munkaközben fölgyülemlett szemetet
kitisztítani ember feletti munkába ke­
rül, különösen, ha meggondoljuk, hogy
a legtöbb ilyen berendezésű osztá­
lyokban száz vagy ezen felüli gyer­
mek szorong. Ilyen körülmények mel- ',
lett, hogy legyen kedve valakinek be- :
vezetni a kézimunka oktatást. Ha még í
is felhasználnék az osztályok termeit '
a jelzett célra, még akor is figyelembe
. kell venni, hogy a kézimunka oktatás
fokozatainak bevezetése folytán, bizo­
nyos évi kiadások merülnek fel, kü­
lönösen a papír- és famunkáknál. i■
Ezekre sincs fedezet, nemcsak az egyes '
iskolafentartóknál, de még — mint ,।
legutóbb hallottam — még az állam­ '
nál sem található e címen pénz. Így
nem csoda, ha lassan terjed a kézi­
munkaoktatás iskoláinkban.
Lássuk most már mi lenne a le­
endő, hogy egy kicsit gyorsabb tem­
póban haladjon a jó ügy.
i
Elsősorban is minden osztott is­
kolánál szükség van egy tágas mun­
kateremre. Osztatlan egy tanítás isko­
lánál. pedig föltétlenül olyan psdbe-.
rendezésre, mely az iskolaterem tisz­
togatását nem akadályozza. (Itt a külön
munkatermet azért nem tartom föltét­
lenül szükségesnek, mert az évnek
bizonyos szakában, ha jó idő van a j
munka egy része a szabadban is vé­
gezhető.)
Szükséges továbbá, hogy ezen
munkatermek fel legyenek szerelve a
legszükségesebb és alkalmas butorok' kai, valamint a szükséges szerszámok­
kal. Az iskolák költségvetésében tehát
évről - évre megfelelő összeg vétessék !
föl a munkához szükséges anyagokra
és szerszámokra. Ha ezek biztosítva
lesznek én hiszem, hogy rövid idő alatt i
elterjed népiskoláinkban a kézimunka- ■!
oktatás. Osztott iskoláknál a munka- ií
terem felhasználható lenne — különö- lj
sen ha egy osztálytól szétnyitható !i
deszkafallal választatik el — iskolai

- 5. '

ünnepélyek tartására. A tanitástervek
és rendeletek annyi és oly sokszor
követelik ünnepélyek tartását, dehogy
hol tartható ez arra nem gondolt .senki.
Legtöbb esetben megtartják egy osz­
tályban, hová elfér zsúfoltan a két
felső osztály növendéke, de az ér­
deklődőknek már nem jut hely. Ezt
tapasztalásból mondhatom és csak azért
említem föl, hogy a külön terem ezen
szempontból is szükséges volna.
Erre azt mondják, hogy ez mind
szép és jó dolog lenne, csakhogy sok
pénzbe kerül. Hát mi nem kerül ma
sok pénzbe? Sokba kerül a megél­
hetés, a ruházat, még pedig sokkal
többe, mint csak egy negyedszázáddal is ezelőtt még is ki kell adnunk,
a többletet, inéiba kor és a-mai körülmények pararrcsolólag követelik tő­
lünk. A haladás meg van minden té­
ren, meg kell lennie az iskoláztatás
terén is. Épen ezért a pénzkérdés nem
lehet gátló akadály egy fontos nevelési
és oktatási ág megvalósításánál. Vagy
jó és hasznos annak bevezetése a nép­
iskola tanitástárgyai közé vagy nem.
Ha jó és hasznos, akkor pénzt kell
teremteni még a legnagyobb áldozatok
árán is. Ha nem hasznos, akkor kár
érte nemcsak a- pénz, de még a szó
is. Ámde be van bizonyítva, hogy a
munkára nevelésnek nemcsak általá­
nos irányú mondjuk közgazdasági,
közvagyonodási értéke van, de egyé­
nileg is értékesebbé, tartalmasabbá
teszi az embereket a munkaszeretete
és az ebben való ügyesség, mi nem
csak nekik, mint egyéneknek használ,
de közvetve haszon háramlik ebből a
államra és az összemberiségre is. A
mi országunk, mint ezt már említem,
most van az iparfejlődés terén a kezdő
lépcsőnél, a melyen megállnia nem
szabad. Ha előre és fölfelé akar haladni, akkor nem elég csak emberanyaggal rendelkezni, hanem ehhez
szükséges, hogz ügyes kezű, fejlett,
teljes érzékkel és Ízléssel biró fiai és
leányai legyenek, hogy az iparfejlődés
terén is biztosíthassuk a magyarnép

37. szám

6.

Megyei Népoktatás
I

37. szám.

. elsőbbségét, mert különben oda jutunk, I többet ártana-e az ügynek, mint hasz­
hogy helyettünk -más nemzetbeliek nálna. „Ki minek nem mestere hóhéra
i vagy legalább is más .nyelvűek foglal­ az annak, mondja a közmondás. Hát
ják $1 a teret. Ez helyre hozhatlan । ha meg nem is ölné a kézimunka ok­
' hiba lenne, már csak abból a szem­ tatást, de mindenesetre elnyomorítaná
pontból is, hogy a magyar jelleget ki- az olyan tanitó, kinek se képessége
- szorítaná az ipari termékekből a nem­ se kedve nincs ennek tanításához. Va­
zeti érvényesülés nagy kárára. Hogy lószínűleg ezen a véleményen volt főez be ne következzék az elemiiskola magasságu bibornok Érsek Urunk is,
‘ legalsó fokán kell kezdeni a kézügyes- midőn az uj tánitásterv mellett kiadott
: ségre és a munkára való nevelést, utasításában csak ott kívánja bevezethogy ttjaink úgy a gazdálkodásban, ! tetni a kézimunka oktatást, ahol erre
mindaz ipari munkában több ügyes- képesített tanitók vannak. Mi legyen
| séget mutathassanak fel a mostaninál. i1 hát a teendő? Tanfolyamok tartása
Ezen fontos okok azt ^parancsolják, kisebb körzetekben, mondjuk járásonhogy a pénzkérdés ne álljon útjában ' kint és ennek hallgatására három éven
‘ a kézimunka oktatásnak. Ezt mielőbb belül köteleztessék minden tanitó.
j meg kell szüntetni, akkor hiszem, hogy । Osztott iskolánál aztán megoszthat
mielőbb megvalósul az a kép, mit lenne a tanítás. Ki az agyag munkát
| most még csak lelkiszemeimmel látok kedveli ezt taníthatná nemcsak a sa­
és lát talán velem együtt számos kar- ját, de több osztályban is. A nők ta­
; társam, kik csak egy kicsit is lelke­ lán inkább a papírmunkára vállalkozz
sednek a nevelve oktatás eszméiért. nának. A famunkára ismét aki erre
i A kép ez: Látok minden nagyobb kedvet és hajlandóságot érez magában.
} népességű iskolánál egy tágas munka­ Ámde osztatlan iskolában csak egy
termet, hová a tanitók az elméleti ember van és ennek a kézimunka ok­
órák után bevonulnak növendékeikkel. tatás mind három ágát tanítani kellene
Látom az örömtől sugárzó arcú gyer- mondhatná valaki. Hát ez igaz. Viszont
i meksereget, amint tanítója után halad az is igaz, hogy osztatlan iskolától
i a munkaterem felé, hol elfoglalva he- nem szabad annyit követelnünk, mint
: lyeiket, foglalkoznak, ^alakítanak, ter­ osztott iskoláktól. Itt meg kellene elé­
veznek, alkotnak. Látom azt az igazi gednünk azzal, hogy az illető iskola
. örömet arcukon, mit a harmonikusan csak a munkára szoktassa növendékeit,
foglalkoztató munka és egy—egv si- mely mellett igen sok kézügyességre
, került darab bevégzése oda- varázsol, j is szert tehetnek. Mig osztott iskolák­
í Olyan öröm ez, mit szellemi munka nál, hol szakrendszer szerint történnék
í végzése soha sem lop a gyermek arcára. a tanítás — már nemcsak mar’ aszeHa a fentebb említett áldozatot, retetet, hanem egy kis forma érzéket,
, meghozná minden iskolafentartó és a csint 'és szinérzéket is követelhetnénk.
. kézimunka oktatást elrendelné az ösz- . Ne mondja senki,- hogy ezzel a szak* szes nép- és ismétlőiskolákban, még I rendszernek útját egyengetem. Nem.
. ez nem nyújtana biztosítékot arra, De az igazság igazság marad. A ta। hogy sikert tudjunk elérni. Hiába van j nitó sem lehet univerzális tehetség
jól berendezett és felszerelt munka­ nem érthet minden!.ez agyag, papír és
terem, ha nincs lelkes és ahhoz a ta­ famunkához egyaránt. Az ilyen ember
nításhoz értő tanitó. Ma még úgy va­ ritka kivétel. Akik tanfolyamon. már
gyunk, hogy a kézimunkára képesített lészt vettek, azok megfigyelhették
tanító csak úgy található köztünk, hogy így van. Én csak fél napig vol­
mint a fehér holló. Már pedig előkép­
tam szemlélője egy ilyen k' ;mvecitő
zettség vagy rátermettség nélkül hoz­ tanfolyamnak és ' mégis tapasztattam,
záfogni a tanításhoz nem tudom nem hogy az akkor végzett agyagmunkát

Megyei Népoktatás

7.

nem kedvelte mindegyik. Egy közülük honorálják is, akkor hiszem, hogy az
csapkodta az agyagot és dohogott, ajánlott három éven belül nem lenne
hogy még ezt is meg kellett érnie, tan^j, aki ezen a téren ki nem ké­
hogy fazekas módjára sarat gyúr, mig pezné magát. Ma azonban úgy áll a
a másik nagy passzióval idomitgatta dolog, hogy a tanítónak továbbkép­
az agyagot. Mondanom sem kell, hogy i zését semmibe sem veszik. Egyáltalá­
az utóbbi sikerült munkát produkált, ban nincs is remény arra, hogy ezért
mig az előbbi igen silány dolgot ké­ honorálják vagy előléptessék. Minden
szített. Így állván a dolog, a magam más tisztviselő, ha tovább tanul és
részéről annak vagyok híve, hogy ahol vizsgát tesz ezt annak- a reménynek a
csak lehet olyan emberre bízzuk a fejében teszi, hogy előbb—utóbb elő­
kézimunka oktatást ki ezt maga is léptetésben lesz része vagy a fizetése,
tanulta, vagy erre különös hajlandó­ emeltetik. Egyedül a tanitó az, kinek
ságot érez magában. Lám a leányok­ munkakörét folyton bővitgetik az ille­
nál a kézimunka oktatást nem bízzák tékes tényezők, többet, többet köve­
ahhoz nem értőkre. A női kézimunka telnek tőle, de e mellett teljesen meg­
minden képzőben kötelező tárgy, te­ feledkeznek arról, hogy ezért anyagi­
hát tudja érti minden tanítónő és még lag kárpótolnák. Az utóbbi fízetésrenis azt kell tapasztalnunk, hogy itt is dezést nem tekinthetem annak — ami
csak azok érnek el szép eredményt, I úgy is sok kívánni valót hagy maga
kik szeretik is a kézimunkát. Igaz, az után — mert ennek el kellett volna
utóbbi időben a férfiképzőkben is tör-' következni minden munkakör bővítés
ténik ez irányban valami, csakhogy nélkül is. Látjuk, hogy nőttek a fize­
még igen sok idő múlik el mig uj : tések úgy fönt, mint lent és váljon ki
kézügyes nemzedék foglalja el a ta- , kíván azért több munkát attól a bíró­
nitói állásokat. Addig félő, hogy el- I sági tisztviselőtől, ki kíván többet az
késünk annyival is inkább, mert még i egyszerű munkásemberfői, vagy ki kí­
mindig vannak képzőink, hol erre nem I ván többet még a legnagyobb méltó­
fordítanak kellő gondot.
ságoktól is. Emelték a fizetését min­
„Régente a tanítóság úgy okta­ den rendű ésf rangú embernek — saj­
tott, hogy azt mondta a növendéke- : nos mi az utolsók -közt maradunk —
keknek: ide hallgassatok! utóbb már azért most már a megélhetés a volt
igy szólt: ide nézzetek! Most már fizetésekből lehetetlen volt. Hát ha
igy kellene nevelve oktatni: ezt esi- I most emelik a tanitó munkáját bővítik,
náljátok vélem!" mondta egy volt ta­ még pedig kötelezőleg bővítik munka­
nárom Krick Jenő. Ámde hogy ezt körét egy olyan tanitástárgygyal, mit
megtehesse a tanítóság, neki is ta­ még neki is tanulni kell, melynek ta­
nulni keli. Az újabb nemzedéknek a nítása, ha azt akarjuk, hogy eredmé­
képzőben az öregebbeknek a tanfo­ nyes legyen, “igen fáradságos, akkor
lyamokon vagy magánúton. Akárhogy minden szerénytelenség nélkül mond­
is történik a tanulás, fáradságos mun­ hatom, hogy igen is ezért a tanítót
kájába kerül az mindegyiknek. Az díjazás illeti meg. Hogy mennyi az a
életben kint lévőknek — az államse­ helyi körülmények, a tanítási órák
gély mellett — még költséget is okoz, összegétől- függ. Annyit azonban már
mig megszerzik azt a készséget, hogy most ajánlhatok, hogy foglalkozásun­
igy taníthassanak. A tanítóság nem is kat ne becsüljük le azzal, hogy 25-30
idegenkedik a továbbképzéstől, hiszen koronákért tanítsunk, mint ezt sok helátjuk, hogy a hirdetett tanfolyamodra í lyen megteszik az ismétlőiskoláknál.
a pályázók felét sem tudják fölvenni. Tanitótársaimat úgy ismerem és azt
Hát ha még azt látnok, hogy a to­ hiszem jól* ismerem, hogy sohasem
vábbképzés áital, szerzett ismereteit volt tulkövetelő. Ne is legyen. Tartsa

8.

Megyei Népoktatás

meg továbbra is azt a nemes idealizmust, mely eddig vezette, de annyit
meg kell tennie, hogy saját foglalkozását ne becsülje le azzal, hogy vállalkozik majdnem semmiért oly fárad­
ságos munkára, melyért más pályán
százakkal fizetnének.
Ha mi nem értékeljük munkánj kát, hogy várhatjuk másoktól, hogy
| ezt értékeljék. Épen az oktatás érdej kében parancsoló szükség, hogy a ta| nitót e téren való munkálkodásáért
j méltányos díjazásban részesítsék. Ezt
követeljük is hangos szóval, mert ha
igaz az, hogy „amilyen a munka,
olyan a fizetés^, akkor áll ennek a
forditottja is, t. í. ,,amilyen a fizetés
olyan a munka". Legyen tehát tisztes­
séges fizetés és legyen érte becsüle­
tesén, tisztességesen teljesített munka.
, En nem hiszem, hogy felsőbb helyen
ne méltányolnák a tanítóságnak ebbeli
óhajtását, hiszen odafent kell legjob­
ban tudni mindeneknek, hogy a mun­
kás méltó az ő bérére.
I
I
;
I'

37. szám.

CaniíÓDáífOjáSOh.
Megválasztotta a
jaszkiséri ref. iskolaszék Zong Ferencz tanítót,
kisújszállási ref. iskolaszék Varga István
tanítót, tiszaburai ref. iskolaszék Szentjóbi
László és Gyökös József tanitókat, tiszakürti
ref. iskolaszék Mogyorós János tanítót.
hÍDatali eskütétel. Folyó hó 14-ikén
szerdán tette le a kir. tanfelügyelő előtt hi­
vatali esküjét Márky Rózsi tanitónő.
. hllümsegélyeh. A vall, és közoktatásÜgyi mínisz er Taska János és Muhoray Mar­
git jászberényi tanítóknak és Kelemen Ferencz
jaszladányi tanítónak 200—200 kor. I. korpótlék; Dénesné Czeizler Ilona kunmadaras!
tanítónőnek és Dobozi Ambrus tiszainokai
tanítónak 200-200 kor. II. korpótlék, ’Sehéda
Nándor jászkíséri és Joskovszky József karczagi rk. tanítóknak 100—100 korona korpotlek államsegélyt engedélyezett....,
Szladek Karohn jászárokszallasi rk. tanitónő 41687. számú közokta­
tásügyi min. rendelettel nyugdíjba helyeztetett
mely alkalommal a miniszter hosszas buzgó
munkásságáért elismerését fejezte ki a nyu­
galomba vonuló tanítónőnek. Kívánjuk, hogy
élvezhTsse6^6016^
még igen S°k^

államsegély. Dénes Sándor kunmada­
ras. izr. tanítónak 200 kor. II., Szarka Rozaha mezőtun ref. tanítónőnek 200 kor. II.
Korpótlek államsegély engedélyeztetett — Itt
™htJuk meg hogy a turkevei áll. polgári
fiánál alkalmazandó segédszolga résfére

Kineoejesek. A vall, és közokt. minister
kinevezte a kunszentmártoni állami iskolához tásügyi miniszter. uía,vany°zott a közokta­
Scbober Alajos, Csávái Ferencz
Bihaoiaflal
nőit a sjfracsenai aölauhpn
|Mihály Gyula, Vékony István, Szalay Zsig- de nem
spanyol, hanem csak S magyarod
^agy János, Hubfr
an Djirwögo Dömötör, a híres-neves maczkó
M t
Matyas’ Szabó József, Tiffert
iSí tanit°D3t es Csanárné Petricsek Ilona, tes^d pM
d h b káva
nevezemindenki élvezettel olvas­
K ndlovics Róza tanítónőket, — a szelevénvi hati?
hatja Sebok, Zsigmond és Benedek Elek
a
lsk?Iaboz Holió János jánoshidai ig gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb szent
tanítót, a rakoczifalvai áflami iskolához Artzner
8-t szamában. Ugyan-e szám toppant X
Terez oki. tanítónőt:
tartalmában van
.. . Könyotár adományozás. A föídmiveiésfeyi miniszter a törökszentmiklósi-szakáig Géza egy kedves verse, Móricz Zsigmond
gépkor reszere 100 kötetes népkönyvtárat
Stefkó bácsiról35 e?etei. ? fagyokat mondó
idomanyozott.
r
oretKo bácsiról, szép kép Tilinkós Péter
Elek hangulatos ver e
Aladár cikke a könyvről kénes
« a_ Boddraról, a ki sétálni
íy"
'an S Sí
cikkeket
az ottan polgári leányiskolába szokatlanul 1 kedves
kedvp* és
PQ
........ Ml cziKKeket
és
i
raJzok elenkitik. Rejtvények
nagy szambán iratkoztak be a növendékek
es szerkesztői üzenetek
geSZ'"k k' a szam
■ ' ig más evekben az I. osztályba 20—22 gazdag tartalmát
•
.lratkoz°tL az idén 42 növendéket 10 K Alévrea5áVk),IZe,éTá^ egész évre
Jtak be. A növendékek létszáma 113 Minenesetre igen örvendetes esemény, hogy a Előfizetési pénzek’ I^EgyX'ui""’
c»etem-u. 4. szam
jarczagiak a polgári leányiskola szükséges­ alá küldendők.
ig felfogtak es kellő mértékben támogatják. í

I

Ü ÖS ,

L A

Szerkesztésért felelős CSIKÓS lÓZSEp

II. tvíolym.

,

Szolnok, 1910, szeptember 24.

JASZNAGVKUNSZOLNOK-

L

38.. szám.

’

MEGYEI NÉPOKTATÁS
ft kir. Tanfelugyeloseg es a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés.: | ' évre ® korona1/2” 8
„
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Csikós József

Tóth István

Főmunkatárs :
Magyary Gyula.

yi gyermeki munka lélektana.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF kir. tanf. tollnökhoz küldendők.

*iészét a gyárak emésztik fel, mint p.
o. Amerikában.
— A Magyar Iparoktatásból. —
Németország iparoktatási rend. szere épp azért már évek óta törek­
Iparoktatásunk mai rendszerének szik arra, -hegy iskoláiban a hivatotkétségen kívül vannak még hézagai. tabb elemeket megrostálva, az ipar
A tanoncképzés mig egyik oldalon a i szolgálatába hajtsa. Á kérdésben azonkisipar vitális érdekeire támaszkodik, I ben ott is még csak a kísérletezés
másrészt inkább általános pedagógiai | stádiumában van és sok kifogásra is
szükségnek felel meg s oly szociális | szolgáltatott eddig okot, de annyiban
probléma orvoslására törekszik, mely । máris van eredménye, hogy a „made
előtt nem hunyhat szemet a modern in germany“-val jelölt cikkek” mind
társadalompolitikus. A tanonckérdés i kiváló mesteri kézre vallanak.
tulnyomólag szociálpedagógiai reform­
A londoni County Council is
kérdés, melynek tárgya az oktatás ál­ szünetlenü! foglalkozik oly tervekkel,
talános rendszerébe való beillesztése melyek az elemi iskolákban kitűnt ta­
azoknak az elemeknek, melyeknek nulóknak lehetővé akarják tenni a tech­
speciális életviszonyai és társadalmi nológiai intézeteknek ösztöndíj melletti
elhelyezkedése lehetetlenné teszik rá- elvégzését. Általában mindenütt meg­
jok nézve az iskola normális typusu nyilatkozik ma már az iparnevelői
kereteiben általános kulturszükségleteik köröknek az az igyekezete, hogy az
kielégítését s azért vonatkozásai és iparoktatás színvonala emelésével a
érintkezési pontjai az ipari gazdaság tanulóban nemcsak a kézügyességet,
tulajdonképpeni feladataival, az ipar- hanem az intelligenciát, a müérzéket
?ejlesztés jól átgondolt és tervszerű is oly módon fejlesszék .ki, hogy az
akciójával csak közvetettek és esetle­ a hazai ipar cikkeiben is mintegy
gesek. Amire ez utóbbi szempontból visszatükröződjék. Csakhogy erre nem
szükség volna, az egy oly programúi, elég a mai iparoktatői szervezet, erre
amely mig egyfelől az ipari szakkép­ nézve az ipari kultúra szelleme át
zés alapjait már az oktatás kezdő kell, hogy hassa nevelésügyünk egész
stádiumaiban rakja le, másfelől öntu-, rendszerét, szükség, hogy" annak gedatosan viszi keresztül annak minden rincezetévé váljon. Az ifjú munkaerő
fokozatán az ipari foglalkozásokra te- fölfedezése és hasznosítása nemcsak
kétségeiknél, hajlamaiknál fogva hi­ a modern gépipar kifejlődése állal
atottaknak természetes szelekcióját, maga után vont munkamegosztásnak
mként értetőleg azonban ebben a volt következése, hanem egyszersmind
tekintetben is lényegesen eltérő a egy uj erőforrás föltárását is jelentette
nelyzet ott, ahol a régi szükségesnek a társadalom számára, amely erőforrás
smerték fel és ott, ahol e rendszer । miként való kihasználásától függenek
'anyában a gyermeki munka nagy legbecsesebb érdekeink.

Megyei Népoktatás

Ami Amerikát illeti, ott alig vizs­
gálták mindmáig rendszeresebben a
gyári munka gépies egyhangúságának
kihatását az ifjúi lélekre s azt a szo­
ros összefüggést, mely e lélekölő fog­
lalkoztatás és az ilfjui bűnözésre való
hajlam fölkeltése között tapasztalható.
Csak a gyermekbirósági " intézmény
működésének figyelemmel kisérése,
amint azt Amerikában újabban meg­
kezdették, kezdi lassanként feltárni
azokat a tanulságokat, melyeket ez
irányban levonnuunk múlhatatlanul
szükséges. Különösen a Massachusetts
államban működő úgynevezett Douglas-bizottság végzett e nemben jelen­
tős munkát, amidőn tényekkel • világí­
totta meg, hogy a gyáripari és mű­
hely! foglalkoztatás néhány éve is
mily demoralizáló hatással lehet a
gyermekek ezreire nézve. E bizottság
jelentése elsőben is megállapította
minden kétségen felül, hogy bár a
14—16 évek közötti életkor a nevelés
legproduktivabb kora, mindazáltal az
ipari érdekek szempontjából ezek majd­
nem teljesen kárbament évek, mert
egyetlen -iparág sem hajlandó 16 éven
alóli tanoncot fölvenni, egyetlen oly
kézműipar sem bírja értékesíteni eze­
ket a ki nem képzett erőket, ahol az
ügyes és a tanult munkára súlyt fek­
tetnek.
cppen azért Amerikában tényleg
minden 14 éves korát elért gyermek
kényszerülve van gyári foglalkozást
keresni. Már most elképzelhető, hogy
ha ez a munka mélyebb érdeklődés
fölkeltetésére a gyermeki lélekben nem
alkalmas, a megfelelő nemesebb szó­
rakozásokról gondoskodás nincs, mily
tűrhetetlenné válik sokszor a gyerme­
kek helyzetére, akiknek összes elődei
kemény földmunkás parasztok voltak.
Pedig a modern gyári munka
természete, hogy talán még több ideg­
energiát követel, mint amennyi izom­
erőkifejtést tesz szükségessé vagy leg­
alább is a gépek oly módon helyet­
tesítik benne az izommunkát, hogy
nagyobb súlyt szükség fektetni az ideg-

38. szám.

megfeszítést igénylő finomabb és pon­
tosabb mozdulatokra. Már most tud­
juk, hogy éppen ezek a mozdulatok
azok, melyeknek a fejlődő gyermek
testizmai legnehezebben felelnek meg.
A szemmértékével szemben támasztott
követelések túlságosak, izmainak hasz­
nálata egyhangú és farásztó, az okok
és okozatok közötti összefüggés az
egész munkaprocesszusban sokkal tá­
volabbi és homályosnak, semhogy fi­
gyelmét leköthetné. Nem csoda, ha az
ifjú természet hamar föllázad a vál­
tozatlanság és mások utasításainak
szolgai követése ellen s az eredmény
a munka megunása.
Megkezdődik tehát a munka cse­
rélgetése. Ezer olyan new-yorki fiatal
munkás közül, aki munkakönyvét 14
éves korában vette ki, az adatok sze­
rint egyharmad résznek az első évben
hat helyé volt. De akármilyen leverő
ez a tapasztalat, az igazság az, hogy
ez, a folytonos helyváltozás az egyet­
len, ami megmenti őket más gyer­
mekek sorsától, akik végre is a mun­
kára teljesen-képtelenekké válnak.
Bármennyire káros is a tétlenség
morális hatása a gyermek bizonyos
életkorában és bármilyen veszedelem­
mel jár is a szünetldn és nyughatat­
lan próbálkozás egyik helyről a má­
sikra, a gyermekkiróságok tárgyalásai­
nak naplói még ezeknél sokkal elszo­
morítóbb esetekről számolnak be, mint
kikéri! 1 hetlen következményeiről a gyer­
mek mai helyzetének az ipari mun­
kában és annak, hogy mig egyfelől a
nevelés mindinkább eltávolodik a való
élet exigenciaítól, másrészt az ipari
termelés munkája mind egyoldaluabbá
és materialisztikusabbá válik. A gyer­
mekek gyári foglalkoztatása lábbal
tiporja a fejlődő gyermeklélek bimbóit
s kíméletlenül semmisiti meg a jövő
nemzedékéhez fűződő reményeinket.
Cincinnati, Boston, Chicago s még
néhány más amerikai város az ipari
es pedagógiai körök egy táborba
egyesítésével próbálták segiteni e ba­
jokon s uj medret ásni a szorosan

38. szám.

Megyei Népoktatás

3.

\ ott ipari nevelésnek; azonkívül néhány mek házakat épít kártyákból, porond­
ipari szakiskola és elemi iskola is rá- i ból, azokat váraknak, kastélyoknak
lepett már arra az útra, mely a ta- nevezi A fontos tény itt egyelőre nem
nőne- és munkaképzés szélesebb kul- ; az hogy vájjon a szögletek jól és ponturális alapon való fejlesztésére vezet. ’ tosan záródnak s hogy az egész alMindeddig azonban a módszer tekin- kotmány tökéletes és szabatos, hanem
tétében hiányzik az egyöntetűség s I az, amit a gyermek kifejezni akar áléppen azért bevált eredményekről sem tala, szóval az alkotó ösztön. Később
igen lehet szó. Azt a tapasztalatot aztán természetesen a dolog technikai
azonban már eddig is leszögezték, oldala is megfelelő figyelmet követel,
hogy p. o. némely varróiskolában, de az élet egy további stádiumában
melyben 14 éves korú lányokat készi- ez is háttérbe szorul majd, hogy he­
teitek elő, mennyire emeli a tanuló lyet adjon a puszta önfenntartási ér­
látókörét, mennyire felfokozza a munka deknek, a munka önálló keresetforiránti érdeklődését, ha tudja, milyvo- rásként való üzésének. Mindhárom
natkozásban áll a maga munkatelje- momentum olyan, mely a képzelő erő,
sitménye a teljes bevégzett egészhez, az értelem és a kézügyesség, továbbá
ha ismeri az anyagot, mellyel dolgo- az akarat nevelésének külön—külön
zik s az eljárást, melynek ez előállása problémáira oldja föl az ipari nevelés
különböző fázisaiban alá van vetve, kérdését.
a mintát és rajzot a művészethez és
De minél apróbb és részletesebb
ornamentumhoz való történeti vonat- feladatokra tagozódik szét a modorn
kozásában stb.
ipari munka a termelés és a munkaA munka tárgya .iránt felkeltett j megosztás mai rendszere mellett, annál
igazi és benső érdeklődés nemcsak a érezhetőbbé és sürgetőbbé válik, hogy
munkás lelkére és kedélyére hat vissza, az ipari szakoktatásnak általánosabb,
hanem kifejezést talál magában a humanisztikus kereteket adjunk. A mai
munka értékében is, nem is szólva üzleti elvek szerint egymodern szabóarról, hogy alkalmas eszközül szolgál műhelyben harminckfiencz emberre
azoknak a durva és otromba tréfáknak van szükség, hogy egy kabátot elkékiküszöbölésére, melyekre a léleknél- szitsenek. Hogy a munkának ezt az
küli és merőben mechanikus munka elforgácsolását elviselhetővé tegyük, a
oly bő alkalmat nyújt a? éretlen ifjak- munkásra nézve szükséges az,
hogy
Hál a pihenés perceiben. A játékösz- áttekintést engedjünk neki az egész
tön eme megnyilatkozásait természe- munkakör fölött, melynek ő is orgaiesen nem lehet visszafojtani, de lehet nikus része és tényezője, máskülönben
és szükséges is helyesebb mederbe sem a közös munka szolidaritása, sem
terelni. A gondolkozó pedagógus a az öntudatos munka becsének érzete
gyermeki lélekben az értékek és erő- nem lesz rá nézve öröm és megeléfaktorok egész kincsesházát leli fel, ■ gedés forrása.
ha képes ezt a játékösztönt, mely tuPedig, mint ahogy nem bir jelenlajdonképp a gyermek függetlenségi* tőséggel előttünk egy oly festmény,
és szabadságösztönének első megnyi- amelyet tizenkét különböző egyénjeslatkozása, művészi impulzussá fokozni tett, épp úgy közömbössé válik előbbs az ipari foglalkozások szellemi tar- utóbb az az ipari alkotás is, amely
talmát növelni általa, ami nélkül az nem tükrözteti vissza magában alkotója
alkotó erő sohasem szabadulhat fel egész lelkét és egyéniségét, vagy legadurva röghoz kötöttségéből.
lább bizonyos egyetemes intelligenciát.
De hogy ezt tehessük, vissza kell Sőt jöhet idő az ipari termelésben,
mennünk a képzelő erő fejlesztéséhez, I amikor a gépek, teljesítő képessége
mint forráshoz. Már a fejletlen gyér- i elérvén azt a maximumot, amelyen

4.

Megyei Népoktatás

38. szám.

túl már a munkás idegrendszere túl­ zásaik oly céltudatos irányítására, mely
ságos megterhelése nélkül nem fokoz­ elterelje figyelmüket a lépten-nyomon
ható, többé már nem a gépek töké­ leselkedő bűnös példáktól s távoi
letesítésében, hanem a munkás neve- tartsa az erkölcstelenség pusztító kórlésében leszJetévé az ipari haladásijától, ^12 n^^zii^
r1 ?A
IeSZ‘ szempontok elha- | leiköket. Sajátságos bizonyára hogy
en'it^zorh T'8 n'°St
.i."vatott ez a korszellem, ez a társadalmi gond. . .....onhen
, ' az 'Pan Pályákról, akik ' viselés, mely
szervezte
} 8gazdaságilag azcivezie
. masku
máskülönben
tehetégökkel, teremtő a munkaviszonyokat
az egész vonalon,
ösztönükkel becses szolgálatokat tehet­ elfeledte szervezni magát az életet, a
tek volna a hazai iparnak.
munkás és különösen az ifjú munkás
A munkátlanság, a dologkerülés, testi-lelki szükségleteinek kieiégitését
a csavargás olyan ifjúi bűnök, amelyek­ a modern nagyváros közepette, játé­
nek forrása igen sokszor az ipari kép­ kait, mulatságait, időtöltéseit szóra­
zés helytelen iránya, mely lehetetlenné kozásait. Pedig ez tulajdonképpen az
teszi a gyermekre nézve a dolog meg­ a munkatőke, mely az erők folytonos
kedvelését, mert megfosztja azt minden
megújításával kiapadhatatlan tartalékát
embeii érdekességétől és vonzó tulaj­ szolgáltatja az anyagi javak és értékek
donságától. De ha hozzászoktatjuk a
létrehozásának. — Minden generáczió
tanulót, hogy képességeit intelligensen vágyakozik az élet bizonyos szellemi
használja fel, hogy ennek folytán eleven
és erkölcsi értékei után, melyek a
érdeklődéssel viseltessék a rábízott
munkában
kimerült szervezet felüdifeladat iránt, akkor nemcsak azt érjük
tését,
megifjodását
czélozzák. Ez az
el, hogy az igy termelt iparczikkek
alapja
a
nagy
költők,
művészek örök­
méltók lesznek egy müveit nemzet
ifjú alkotásaiba való elmélyedésünk­
igényeihez, hanem azt is, hogy az
ekkép végzett munka élvezetet és meg­ nek. Éppen azért a társadalomnak
gondoskodni volna kötelessége levezető
nyugvást szerez az azzal foglalkozó­
medrekről, amelyeken át az életöröm
nak is.
Talán nem szükség külön hang- pezsgő és tüzes nedűjét lefolyathassa,
sulyozni ennek óriási jelentőségét a mielőtt az még káros és veszedelmes
utakat vágna magának s ez éppen
gyermek moralitása szempontjából. Az
azoknál
a féktelen és könnyelmű ele­
.industriális város alapja a gyárak, mű­
meknél
lenne
különösen fontos, melyek
helyek ama tömege, mely számtalan
az
ipar
ifjú
munkásai
közt, főleg váro­
fiatal iparostanoncznak szolgál gyülesokban,
oly
nagy,
számmal
találhatók.
kezó gócául az ország minden részé­
Az
antik
városnak
megvoltak
a maga
ből. Soha, egyetlen korban nem lepte
nemzeti
játékai,
a
középkori
városok
­
el urczám
a szülői hajlékból, a
nak
tornái,
céh-ünnepélyei,
táncai
és
szülői gyámság alól korán kiröppent
tapasztalatlan fiatal lányok . akkora körmenetei, csak éppenajmodern város
tömege, mint ma, akiket a munka és hanyagolta el azokat ^közfeladatokat,
megélhetés alkalma hajt idegenbe s melyek e téren rávárnak s ennek sajakik minden felügzelet nélkül vannak eredménye aztán a nagyváros ipari
kiszolgáltatva a nagyvárosi élet csáb- népességének mind nagyobb elzüllése
jainak. Soha annyi zsengekoru gver- mellyel szemben a tanonczoktatás mai
mek nem kereste a család ölétől el- rendszere eikölcsileg nevelő és fegyel­
s,-.akadva, függetlenül kenyerét, mint mező eszközökkel ritkán rendelkezik.
ma, teljesen szabadjára engedve —
korlátozatlanul. Mit tesz a társadalom
es mit tesznek a hatóságok ezeknek
lelki kiművelésére, örömeik, szórako­

38. szám.

Megyei Népoktatás

£!ső Székely jíázi-ipari Országos
Szövetkezet.

I

kiképzéséről a szövetkezet olyanképpen gon­
doskodik, hogy minden csatlakozó községből
egy—egy önként jelentkező mesterjelöltet al­
kalmas foglalkoztató műhelyekben kiképeztet,
SZEREMLEY CSÁSZÁR ÁKOS
kik
a kiképzés ideje alatt ingyen ellátásban
fogarasvármegyei kir tant, tollnoktól.
részesülnek s csupán az oda és visszautazás
Erőteljes, hatalmas pezsdülése az élet­ költségeit . viselik saját erejükből. Minden
nek köröskörül. Az előző nagy társadalmi mesterjelölt csak egy—egy megjelölt iparcikk
di alakulások chaotikus ködéből kezd ifjú erő- készítésében képeztetik ki .s kiképzése után
\el kibontakozni az ifjú Magyarország, a a faluban iskolát nyit, hol a tanfolyamon
munkás, a nemes, tartalmas élet.
készült áruknak saját munkadija képezi biz­
Látok cserépfedeles szép uj házakat és tos megélhetésének alapját. A faluban kikép­
csűröket ott, hol nemrégen még csak szal­ zett munkások a Szövetkezettel közvetlen
maviskók éktelenkedtek, látok munkás, ta­ kapcsolatba jutnak, áruikat a Szövetkezet
karékos népet, uj iskolákat s látom egyre váltja be. „A munkás tag köteles az általa
terfedni, szaporodni, mint egy—egy kaptárt megkészitésre kért munkát a megszabott pon­
a Vir?g?S rét€n s tanuJélét a nép önsorsát tos időre beszolgáltatni. A‘ megkészitési idő
intéző érettségének, az önsegély intézményeit. alatt a -nála levő anyagokra és kész munkára
Fogyasztási és hitelszövetkezetek emelkednek ügyelni s azért, illetve azok értékéért teljes
s ezek társául most egy uj intézmény: az felelősséget vállalni. A munkástagok saját
Első Székely Háziipari Országos Szövetkezet. nyugdijaikhoz munkadij.uk 10 százalékával
Lássuk röviden, miről van szó?
kötelesek járulni. E járulék a fizetéskor le­
Alakult Székelyudvarhelyen egy con- vonandó." (A. sz. 9. §.) A munkás tag nem
sortium, mely a háziipar fejlesztését tűzte ki csak munkadijat, hanem üzletrésze után osz­
céljául olyan módon, hogy messze vidékre talékot is kap. „A tiszta haszonnak 80 szá­
kiterjedő hálózattal maga köré vonjon min­ zaléka a tagok közt üzletrészük arányában
den munkás népet, mely a téli idő unalmát osztandó fel. Osztalék csak az előző üzleti
könnyen szórakoztató munkával akarja föl­ év zárszámadásának befejezése és teljesen
cserélni.
befizetett üzletrészek után állapítandó meg."
A szövetkezet munkát s a munkáért (A. sz. 10. §.)
pénzt ad, ha a munka elkészült. „A munkás
A Szövetkezet munkásai közé már a
tagoknak joguk van az elkészített és átvett 13 éves gyermek beléphet és 25 év múlva
z munka diját hetenként egyszer .köve- nyugdíjra van igénye.
telni.“ (Alapsz. 8. §.) Hatalmas aparátussal
Gyönyörű koncepció ez. A legjobb erők
nt a dolog s a Szövetkezet nijndenek- fogtak össze érdekében. A több mint két­
ee'tt tagokat toboroz és tőkét gyűjt. „A szöszázötven tagot számláló szervezőbizottságban
ezet tagja lehet vallás és nemzetiségi a legfényesebb nevekkel találkozunk. Ott van
mbség nélkül minden tisztességes hon- soraikban mindenki’, aki Erdély közéletében
P Jgar vagy honleány, aki az alaptőkéhez számot tesz, talán valamennyi főispán, va­
i^alább egy üzletrésszel hozzájárul." (A. sz. lamennyi tanfelügyelő és híres történelmi
f.
(Minden tag legalább egy üzletrészt nevek viselői. Mintha valósággal bővizű for­
? ycles Egyezni és befizetni, mélynek értéke rásra akadtunk volna, mely az élet lüktető
koronában állapittatik meg. Beiratási dij ' vizét hordozza szét s amint nő és dagad,
den egyes tagtól 3 korona, mely a tag hajókat emel a hátán. Én Istenem I Adj ér­
tervezési költségek fedezésére adományoz. telmet a népnek, hogy felismerve a hajó ár­
sz- 5. §.) így keletkezik az álló és forgó bocán a szent testvériség színeit, tartózkodás
- i töke s azután jön a munkás tagoknak nélkül lépjen födelére. Ez nem ám a Cunárd
‘ porozása és kiképzése. „A munkás tagok I hajó, mely idegenbe visz, hanem a munka
u útrészüket kiképzésük után az általuk elő- I és a takarékosság erejéből emelt palota, mely
* lOtt munkadijból heti 50 filléres részletben I megtart a hazának.
•’^.tik be.“ (A. sz. 5. §.) A munkás tagok '
Előre tanitótársaim! Nekem úgy tetszik,

38. szám.
Megyei Népoktatás

38. szám

Munka megosztás.

fénycsillrg gyuit ki az égen! Széchenyi esz­
ménye „Magyarország lesz!" most vésődik
a legmarkánsabb vonalakkal Magyarország
Valamelyik szaklapból olvastuk,
kiterített mappájára. Valami nagy újjászüle­
hogy az ország iskoláiban mily elté­
tés küszöbén állunk, mert már—már száz
éve annak s a félszázadot rég meghaladta, rően nyilvánul meg a munka megosz­
hogy a jósige elhangzott. Elég nagy idő, tás. Egyik helyt 23—30 heti óra, má­
hogy most már a legmélyebben fekvő réte­ sutt 6—8 esik egy-egy emberre. Né­
geket is áthassa, hogy megértse és magáénk. hol 12—15 gyermek fegyelmezésre
vallja — a nép, a széles rétegek! Akkor hárul tanárra, tanítóra, másutt 60—70,
lesz virágzó az élet, ha egyszej Széchenyi
vagy még több is.
eszméi és alakja a nép öntudatában testet
A közgazdaságban azt tanítja,
ölt s az ünnepi pódiumokról beköltözik a
foglalkoztató műhelyekbe, egyszerű emberek hogy a helyes munkanaposztás igazán
ajkára a szó: „Magyarország 1 esz!‘‘ gazdaságos, mert amellett a munka
— És ez lesz a néptanító legszebb diadala. jobb, gyorsabb és em ek következté­
Apró gyöngyszemekből szövődik az ben olcsóbb is. S ha az ipar terén
élet koronája s minden gyöegyszem egy-egy
hirdetett ezen igazságos elgondolko­
érték, melyet fáradsággal kell a mélységből .
fölszinre hozni s a népről szólva, a fárad­ zunk, be kell vallanunk, hogy úgy
ság nehezebb része azoké, akik a néphez volna ez jól a tanítás terén is.
legközelebb állanak, köztük és velük élnek.
Miután abban a kimutatásban
Könnyű az én dolgom, ki e lapokon szán­ megyénkből nem volt fölvéve iskola,
tom a sorokat, nehezebb annak a tanilc- mi a hozzánk beérkezett beiratási ki­
társamnak a dolga, akinek a nép kishitűsé­
mutatás alapján megtesszük az össze­
gét, bizalmatlanságát s mit tudom én minő
akadályokat kell legyőzni, hogy az arany- hasonlítást a szolnoki polg. f uiskolára
almával megkínálhassa, de mert e munka vonatkozólag.
nehezebb, éppen azért szebb és több el­
Megjegyzendő, hogy ez az iskola
ismerésre méltó.. Most talán a munkának ez már öt Ízben kérte az államosítást
a része sem lesz olyan nehéz, hiszen pénzt
— mindig sikertelenül, továbbá az is,
igér és nyugdijat, aggkori ellátást. Ismer­
tetni, terjeszteni kell a nép közölt ezt az hogy 'most 8 éves, felállását tekintve.
• Tehát az iskolába beiratkozott
eszmét. Majd aztán eljön az ideje, mikor a
vármegyét e munkára szervezni kell s akkor 243 (kettőszíznegyvenhárom) tanuló.
ismét a tanitók azok, kikre a szervezés mun­
A tanárok 1; ama 4 (négy) az
kája vár s ők azok, kiknek abban a legtöbb igazgatóval együtt.
örömük lesz, mert ha csak egy hajszálnyival
Ennek következte ben egy-egy ta­
is emelhettük a népjólétet, az nemcsak
egyénileg okoz örömet s nemcsak a nemzet nárra esik 26 éra tanítás és 60—60
összlétében nyereség, hanem visszahat a tanulónak a fegyelmezése és milyen
tanítóra és iskolára is. Műveltebb s jobb- tanulónak!
módú nép az iskolát s tanítóját jobban meg­
A rendkívüli körülményekre való
becsüli s viszont az iskola egy kultnrfokkal tekintettel a múlt hétén sürgősen kért
’smét emelkedni fog szemeinkben: A népet,
az iskola az államtól egy tanárt, ter­
mely eddig szegénységben tengődött s az
önmegtagadás volt legfőbb erénye, nevelni mészetesen eredménytelenül, annál is
kell, hogy uj javait hasznosan s gyümöl- inkább, mert hiszen a lefolyt tanévben,
csözőleg forgatva, az erkölcs és művelődés mikor államsegélyemelést, vagy az
világában is megfelelően előre haladjon.
• i iskola államosítását kérte a fenntartó

; egyesület a közoktatásügyi kórmány-

Megyei Népoktatás

.

7

tói, onnan az elutasítás mellé azt a
választ is kapta, hogy amennyiben
túlzsúfolt az iskola, korlátoztassanak
a felvételek. — A mi más szóval az,
(szabad élve a magyarázattal) hogy
aki tanulni akar, utasitassék vissza.

legközelebbi számban már a fogorvosnál fog­
juk találni.) Benedek Elek verset és mesét
irt e számba, V. Sípos Ida érdekes mesét,
i Mihály Rezső kedves képet rajzolt bele, mely। hez I allián Gábor irt verset, Zsiga bácsi
: elmondja Csutora Jancsi bohókás kalandjait
az északi sarkon, Dánielné Lengyel Laura
folytatja^történeti tárgyú regényét. A rejtvé­
nyek, szerkesztői üzenetek teszik teljessé
e szám élvezetes tartalmát, a sok szép illusztráczió pedig külső díszét. A Jó Pajtás-t a
Frazkli-n-Társulat adja ki; előfizetési ára
negyedévre 2 kor. 50 fillér, félévre 5 kor.,
egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20
Eskütétel. Hollós János szelevényi áll. fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mu­
isk. igazgató-tanító folyó hó 22-én tette le a tatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadó­
kir. tanfelügyelő előtt a hivatali esküt; 23-án hivatala (Budapest, IV., Egyetem ut 4J
pedig a kunszentmártoni újonnan kinevezett
Uj igazgatók. Folyó hó 21-én adta
állami tanitók tettek esküt.
át az áll. iskola gondnoksági ülésben

H I R E K.

Horváth Ferencz és Tucsek Gyula
iskolába a vall, és közokt. miniszter Hoff- c. igazgatóknak igazgatóvá kinevezési
man Mária, Németh Jolán és Turcsányi Ilona okmányukat a kir. tanfelügyelő ünne­
oki. tanítónőket, Geiszler Péter és Kovács pies formában. A tanfelügyelő felavató
Gyula tanítókat kinevezte.
beszédére meghatottan mondott köszö­
Hllamsegélueh. A közoktatásügyi kor­ netét a két direktor a kitüntetésért.
mány a törökszentmiklósi polg. leányiskolá- Ez a kitüntetés valóban érdemes em­
nak építési segélyüly 9000 koronát, Kindlovics
bereket ért, kiknek egyébiránt mi is
Rózsika kunszentmártoni tanítónőnek, Csatári
Imre mezőtúri és Tőkés János karczagi ref. őszinte szívből kívánunk szerencsét!

Kineoejés. A kunszentmártoni állami

tanítóknak I. korp. államsegély czimén 200—
200 koronát utalványozott.

d női heresheüelmi tanfolyam Szolno­
kon, 16-án megkezdte működését. Mint érte­
sültünk a tanfolyamnak 35 hallgatója van s
igy a jövőre nézve szép kilátásokkal kecseg­
tet s hihető, hogy a tanfolyam állandó marad.

IRODALOM.

CanifüDálasjfáS. A Beleznay Elemér
nyugdíjazásával megüresedett rkath. fiúiskolái
Hasra Taska János porteleki kántortanitót
választotta meg Jászberényben az iskolaszék.

Baka dolgok.
• ♦*

fi báró a grófnénál ujsonná^ih. Ropnt kedvesen mutatja be Móricz Zsigmond,
Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes
V. emléklapjában, hogy játszanak Sándor és
őske Bárót és grófnét s hogy marad hop’on Sándor, mert mégsem kap uzsonnát. —
ormögő Dömötör még mindig a sztracenai
oigyben utazgat maczkó társaságával. (A

Szürke, halvány fénynyel derengett a
hajnal. Elcsigázott testünket mozgásra kellett
kényszeritenünk s borzadva gondoltunk a
fogvacogtató hűvös hajnalon a ránk követ­
kező rettenetes hőségre.
Felcsatoltuk a bornyut, aztán sorakoz­
tunk. Czugszfirer ur Berkó kutya rossz ked­
vében volt; bizonyosan a tegnapi borozástól,
amiből ö is kivette a részét, bár kevésbéé,

Szolnok, 1910. október 1.

II. évfolym.

8.

38. szám.

Megyei Népoktatás

mint a suszter. Irgalmatlanul leszidta a cugot, most nem elég gyorsan csinálta a „doperáj-“t.
Aztán a front elé ugrott s „ zug marsi"
kommandóra megindultunk a fővártára. A
századunk már állott s a kapitány fehér lo­
ván türelmetlenül ficánkolva várta beérkezé­
sünket s mert késtünk, ki is kaptunk.
Hol vannak a tanitók ? — kérdi a ka­
pitány. Miért nem állnak itt külön, mikor én
azt megparancsoltam ?
Persze firer ur Berkó erről nekünk nem
szólt egy szót se, talán elfeledte, talán más
okból.
Most aztán dühébe egyik kollégát bornyújánál fogva kilökte a sorból s. káromko­
dott, hogy mért nem álltunk hát ki, mikor
parancsolva van.

Hivatalos rész.
2984. sz. 1910.

Valamennyi állami, községi és felekezeti
iskola Tekintetes Iskolaszékének és a
Tekintetes Tanitó uraknak.

,
1
■
।
;

Végül együtt állunk 9-en. Ennyi tanitó ।
volt a századhoz beosztva. Fejvetés, jobbkéz
a puskatus nyakon s előttünk áll a „herr
Hauptmann", a században az egyedüli létező
:
és legnagyobb hatalom.
„Habt achtl" — Tanítók, maguk men­ |

tek nem a századdal, hanem fognak utazni
I
vonaton. Az van nem. kedvezés, hanem szol­ j
gálati érdekből.
Nem tudtam megállni, hogy hálával
csordultig telt szivem érzelmeit ne tolmácsol­
jam kapitány urunk előtt meg tiszteletteljes
meghajlással és egy halk köszönöm-mel.
No aztán ki is kaptam.
— Nekem itt nem komplementot csi­
nálni. Maga talán egy táncmester? Maga
katona hagyni azt a civilnek. Máskor pedig
az fog még egyszer megtörténni, le lesz
csukva. Érti ?
— Igenis értem! — feleltem most már
gyertya egyenesen állván. S mig egy sor
prédikációt végig hallgatva kapitányunktól,
nekünk „abtreten" a századnak mars s aztán
mi megindultunk az állomáshoz egyik felé, a
század Örkénybe másik felé.
Hej, aki affektált idegességgel szidod a
zötyögő vonatot, ide jönnél kúrára! Majd
megbecsülnéd még a legfakóbb parasztsze­
keret is!

Csont.

Az Első Székely Házi-ipari Országos
Szövetkezet, e nagyfontosságu társadalmi
akció, — mely már eddig több vármegye
minden egyes községében szervezve és a
Tanitó urak, mint külügyigazgatók által képviselve van — vármegyénk területén is szervezkedni óhajt.
E szövetkezet a szervezést és a tan­
folyamok beállítása körüli munkálatokat saját hatáskörében, közvetlenül fogja a T. ta­
nitó urak hazafias támogatásának igénybe
vételével megindítani.
A T. tanitó urakat a Szövetkezet körüli tevékenységükben a városok, illetve já­
rási és községi elöljáróságok — a Nagysá­
gos Alispán ur körrendeleté folytán — szin­
tén a legmelegebb támogatásban fogják részesiteni.
Midőn e korszakalkotásra hivatott gyakorlati eszme megvalósításához T. Címed
hazafias támogatását bizalommal kérem, az
elért eredményről való esetenkénti értesítését
várom.
Szolnok, 1910. szept. hó 21-én.

Eöídös K. Lajos,
kir. tanfelügyelő.

. Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokom

39. szám.

JÁSZNAGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: | \ évre ® korona'
l /2
„
.Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :

Csikós József

Tóth István

Főmunkatárs :
Magyary Gyula.

A munkára nevelés
főbb elvei.
Jóleső érzéssel olvasom kedvelt
lapunkból, a foglalkoztató módszerről
irt cikkeket és megvalósításáról tár­
gyalt elméletet.
Ahány tárgyalás, annyi fok előre­
haladás e téren. Bizony keveset fog­
lalkozunk vele elméletben, talán gya­
korlatban is. Mi az oka ? Vájjon a leg­
utóbbi számban olvasott hiánylátok?
Munkaterem, anyag, jutalom, állandó
honoráció stb. -Szóval pénz!! Alig hi­
szem. Legnagyobb: akaraterőnk szunynyadása. Mert ha mi berendezett
munkateremre várunk, akkor a mun­
kára nevelés csak a jövő zenéje ma­
rad ezután is. Minden kezdet nehéz.
Ne alkossunk mindjárt kiállításba való
tárgyakat, de a rendelkezésünkre álló
egyszerű szerszámmal kezdjünk vala­
mit, pl. favágáshoz a minden gyer­
meknek meglévő „budiibicskát“, papír
munkához újságpapírt, gyufaskatulyá­
kat stb. agyag munkánál mindenütt
található sárga agyag és ezt egyszerű
íszapolás után is nagyon tiszta' és
munkálható anyagul kapjuk.
Legfontosabb a munkaszeretet,
az igazi alapkő. Erre építsünk! Már
az első siker felvillanyozza akarat

।
i

।
1

.
j

l

j
’
I

—■

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollaokhoz küldendők.

erőnket és örömmel tapasztaljuk, hogy
a gyermekek által hozott elhasznált
deszka darabocskákból milyen helyes
kis bútort,’ vagy gazdasági eszközt
csináltunk. Egy pár ilyen kísérlet után
felébresztettük a gyermekekben is a
munkakedvet. Lesz munkaanyag, csak
ne legyünk benne válogatósak. Községben lakók jó szóért kaphatnak az
asztalostól hulladék deszka darabokat.
így a papír munkánál is. Egy pár
csinos dolgot elkészítve, örömmel sze­
reznek be ajándékba kapott filléreikbői színes és erősebb anyagot, amínek a feldolgozása által szép érzékük
is fejlődik.
A másik még hasznosabb és ked­
velt foglalkozásuk a kertészkedés.
Örömmel és szívesen munkálkodnak
velünk a kertben, de a nekik adott '
kis terület munkálását — melybe lehe­
tőleg a legszükségesebb konyhakerti
növényeket termelik — le nem irható
örömmel és szorgalommal művelik
egész éven át. Persze a termés övék.
És az a kis darab föld jobban
köti az iskolához, minden tantárgynál.
Vizsga után látható örömmel hagyja
el az iskolát, de a veteményessé előtt
szomorúan áll meg. „Isten veled kis
kertem, de eljövök ám minden vasár­
nap, megnézlek/4 És egész nyáron
át minden vasárnap már kora reggel

2.

Megyei Népoktatás

39. szám.

itt voltak a kis tulajdonosok a ter­ a felvilágosítás, babona ellenes munkájával
ményekért. milyen örömmel vitték. ' az iskola.
Amelynek oka talán az is, hogy csak
Iskolai év kezdetén iratkozni jö­
ily
veszély
idején huzzuk meg a vészharan­
vet első a kertjük megtekintése, mi­
got, de nem elég kitartó, nem is elég erélyes
lyen örömmel végzik a magszedést ebbeli munkánk.
a télen készített papírzacskókba. 3—4 l
Igaz, igy van ez más országokban iskapa, 2 ásó, 2 locsoló, saját készi- Olaszországban meggyilkolják a^ csillapitótésü gereblye összes szerszámuk.
szert nyújtó orvost s ugyanakkor hangos
Feledtetik velünk a tanítás fára- 1 könyörgéssel kiáltanak az igazságos Isten­
hez. Ép igy nem veszik semmibe nálunk se
dalmait a hangya szorgalommal mun- í
az orvos intő szavát, helyette hittel, babo­
kálkodó • gyermeksereg örömtől ra­ nával, csodákba vetett reménnyel várják a
gyogó szemei.
veszedelem elforditását.
Eme tapasztalatokból örömmel ,
Nem fogalmak összekeverése, igazsá­
állítom : a munkára nevelés második gok meghamisítása, a legnagyobb pogányigen fontos elve a gyermekek sze- ' sag-e ez? Hiszen ma már nem éljük a cso­
retete.
I .dák korát!
Iskoláinknak egyik legnagyobb felada­
Azért kedves kartársak ne féljünk
tai
közzé
kell számítani a babona és kua kezdet nehézségeitől’. Ha túlesünk
ruzsolás elleni küzdést, mert alsóbb nép.
az első lépésen, kedves munkálkodá­
osztályaink lelkűidében ezeknek erős szálai
sunk lesz a munkára nevelés és meg­ élnék. Ki kell azt onnan tépni gyökerestül
elégszünk a siker nyújtotta honoráció- meg az esetben is, ha némely nemesebb
val, mely egyelőre a munka nevelés szerveket sértene. A babonába és kuruzsharmadik elve. Próbálkozzunk igy, lasba vetett hit és azok alkalmazása még
mig a foglalkoztató módszer a mo­ csupán egyeseket támadó esetekben is ve­
szélyes mennyire az, mikor egész városokat
dern színvonalra emelkedik.
országokat fenyeget veszedelem.
De akkor is legértékesebb jutal­
Fel kell világosítani országunk minden
munk, feljebbvalóink elismerése s a lakóját, kicsit és felnőttet egyaránt, hogy
gyermekek szeretete lesz, mit a munka vallás- es tudás megfér együtt s hogy csu­
megkedveltetése által bizonyosan el­ pán a hit maga meg nem gyógyít, ha enyhít
nyerni. fogunk.
is. b akármilyen utszéli is a közmondás, de
igaz s most időszerű is : Segíts magadon,
•Mezőtúr (Pusztapó).
az Isten is úgy segít!"

Várady József,
állami tanitó.

Tn.

'

A babona ellen.
A koiera íjjesztően fenyegeti hazánkat
s míg megfészkelését elősegítette a hatósá­
gok könnyelműsége, haláltosztó munkájában
jo talaj neki népünk babonás hite.
Ma még együtt vannak a gyermekek
ma még ezek által szétüzenhetjük az óvó
intézkedéseket a szülőknek, kiknél annak
Mejen a falra hányt borsó munkáját végezte

Múlt -számunkban közöltük a kir tan-

।

I

felhívását. Az „Első Székely Házi. Van Szövetkezet" c magyar nemzeti gazda-

i Z SZThpontMl roppant
vár: pyenkyn « szervezésének támogatására
, kPZn t^TCsds^
| kir. tanf. tollnok ur buzdító sorait.
i ru
fo

iAbb°.1 a lelkes stációból, mit Székelvlegjobbjai kifejteni törekszenek, ki kel]

39. szám.

Megyei Népoktatás

vennünk a részünket nekünk is. A - bőséges mint a további munkálatokra az anyagokat
tájékoztatást a Szövetkezet minden iskola a szövetkezet adja. A szövetkezet gazdaság,
munkástagjait csupán télen foglalkoztatja.
tantestületének külön is megküldi.
Ez a szövetkezet nagy ambícióval, frá- Kivételt ebben csakis azok képeznek, akik
gazdasági munkával egyáltalán nem foglal­
zistalanul a lehető rövidséggel meg fogja te- koznak.
remteni az ország minden részében a házi­
A külföldről hazánkba beözönlő, sok
ipart oly formán, hogy az ország hazafias millió értéket tőlünk kivivő ipari készítmé­
tanítóságának közreműködésével (mely fára­ nyeknek kiszorítását a szövetkezet szintén
dozásukért a tanitó urakat a szövetkezet feladatának tekinti. Ezt a fenntebbihez ha­
minden alkalommal lehető legnagyobb tiszte- sonló módon úgy kívánja megvalósítani,
hogy önálló kisiparos tagjait akkor, midőn
letdijban fogja részesíteni) felkeresi a már azoknak munkahiányuk van, — amennyiben
létező és kereskedelmileg használható házi- ’ iparuk a szövetkezet által felkarolt iparne­
iparokat, azokat segélyezi és piacot teremt mekhez sorozható — munkával ellátja.
neki, a hol még nincs házi-ipar vagy az nem
A szövetkezet alaptőkéjének fejlődése
helyes irányban termeltetik, ott a szövetkezet arányában rendezi tanfolyamait. Résztvehet
állandó tanfolyamot ‘nyit alyformán, hogy a i és ingyenes kiképzést nyer ezeken vallás és
nemzetiségi különbség, valamint nemre való
községből a tanitó és a község előljáróságá- j tekintet nélkül mindenki, aki 13-ik évét be­
nak ajánlására egy intelligensebb nőt a köz- I töltötte. A tagok, gyakorlati oktatást csakis a
ponti tanfolyamvezetésre kiképző egy éves in­ tanfolyam tárgyát képező iparágból nyerhetnek
2. §. A szövetkezet üzletkörébe tartoz­
gyenes tanfolyamra a szövetkezet felveszi és
nak
az
1. §-ban körülutak gyvkorlati meg­
egy iparra kiképezi; kiképzése után vissza­
valósítása.
Forgalomba hoz bármely hazai
küldi a saját községébe s ott ipariskolát nyit, '
kereskedelmileg használható háziipari cikket
a mely állandó lesz s ezért a szövetkezettől a saját termékeivel kapcsolatosan. -A szövetévi 1200 korona fixjizetést kap. Úgy a tan­ .kezet kizárólag tagjainak árusít Kereskedő
folyamokra, valamint a kiképzés után a mun- ! tagjait tömegesebb vételnél, megfelelő árked­
kás tagoknak az iparhoz az anyagot min­ vezményben részesíti.
5. §. Minden -tag legalább egy üzlet­
dig, a szövetkezet adja, a kész mpnká a szö­
részt köteles jeg/ezni és befizetni, melynek
vetkezeté, a mit kereskedelmi utón ’ úgy itthon
értéke 10 koronában állapittatik meg. Beiramint külföldön értékesít.
tásb dij minden egyes tagtól 3 korona, me­
A szövetkezet szervezetének és működé­ lyet a tag szervezési költségek fedezésére
sének megvilágítására közöljük alapszabályai- j adományoz. A beiratási dij, melynek vissza­
bői azokat a részeket, amelyeken a szövetke­ fizetésére a tag igényt nem tarthat, a belépés
alkalmával egy összegben befizetendő a szer­
zet felépült és tovább fejlődni fog.
*
|. vezést. teljesítő, felhatalmazott ügyvivőnek.
Az üzletrész egyszerre, vagy legfeljebb
1. §. A szövetkezet címe: „Első Szé­ a belépéstől számítandó 2 hónap alatt a m.
kely Házi-ipari Országos Szövetkezet."
kir. postatakarékpénztárnál a szövetkezett
Célja: A népnek közgazdasági és né- j nevén fennálló csekk-számlájára kifizetendő.
pesedési fejlődését .előmozdítani, a kivándor- j Azon tag, ki 100 üzletrésznél többet jegyez,
iástól visszatartani, lakóhelyén munkásságra [ üzletrészeinek értékét tetszése szerinti rész­
cs takarékosságra szoktatni. E cél elérhetése letekben egy év alatt fizetheti be. Az a tag,
végett háziipari tanfolyamokat rendez min­ ki üzletrészeinek esedékes részleteit elmu­
denütt, hol megfelelő számú tagok jelentkez­ lasztja befizetni, az'igazgatóság által fizetésre
nek és a szükséges előmunkálatok befejezést felhivatik s ha a felhívást követő hónap 7-éig
nyertek. A népipar ilyen módon való meg- sem törleszti üzletrész tartozását, a szövet­
lionositását, a meglevők tovább fejlesztését kezetből kilépettnek tekinthető s az üzlet­
Székelyudvarhelyröl, mint a szövetkezet szék­ részre általa már befizetett összeg, a szövet­
helyéről — szervezett vármegyék minden kezet céljaira fordítandó s igy ahhoz tulaj­
egyes községében levő külügyigazgató támo­ donjogot többé nem formálhat.
gatásával — intézi. A központ gondoskodik
A munkás tagok üzletrészüket kikép­
* munkástagok kiképzéséről, téli időszak
alatt állandó munkával való ellátásáról, va- zésük után az általuk előállított munka di­
lamint az általuk előállított készmunka érté­ jából heti 50 filléres részletekben fizetik be.
A számozott üzletrészek névre szólanak.
kesítéséről. Munkás tagjait 25 évi munkásság
után megfelelő nyugdíjban részesíti a nyugA szövetkezet meg nem határozott számú
dijszabályok szerint. Úgy a tanfolyamokhoz, tagokból áll.

Megyei Népoktatás

6. §. A szövetkezet tagja lehet vallásés nemzetiségi külömbség nélkül minden
tisztességes honpolgár vagy honleány, aki az
alaptőkéhez legalább egy üzletrésszel hozzá­
járul és kötelezi magát az alapszabályok,
valamint az igazgatóság által megállapított
ügyrend elfogadására és megtartásara.
A tagok belépése sajátkezű aláírással,
vagy kézjeggyel ellátott írásbeli nyilatkozat
által történik. A felvételről az igazgatóság a
tagot értesíti s a tagsági igazolványt és az
alapszabály egy példányát az üzletrész be­
fizetése után megküldi.
Az alapitó tag, amennyiben alapszabályszerű kötelezettségeinek megfelel*, a követ­
kező jogokkal bir:
1. Tulajdonjoggal a befizetett üzletrészre
s követelési joggal a 10c §-ban meghatáro­
zott osztalékra.
z
2. A szövetkezeti választásoknál vá­
lasztó és választható.
3. A közgyűlésen szólási, inditványozási és tanácskozási joggal bir; a közgyűlé­
sen minden aláirt részvény egy szavazatot
ad, de tiz szavazatnál többet senki sem
gyakorolhat. _>
4. Joga van a szövetkezet vagyonát és
kezelését illetőleg az igazgatóságtól felvilágo­
sítást kívánni.
A J°Sa van a saját szükséglete be­
szerzéséhez az előállított és forgalomba ho­
zott ipái nemekről az eredeti árjegyzéket díj­
talanul és portómentesen megrendelni.
6. Munkás tagjainak joguk van a szö­
vetkezet igazgatóságától az alapszabályok
értelmében munkát kérni azon iparnemből
amelyet tanultak.
7. Joguk van az elkészített és átvett
kész munka diját hetenkint egyszer köve-

39. szám.

Az üzletrészekből l efolyt összeg a szö­
vetkezet üzleti álló és forgó tőkéjét képezi az
igazgatóság határozatai szerint.
Az évenkint éléit haszonnak 10 száza­
léka pedig a szövetkezeti tisztviselői nyugdij-alap létesítésére fordítandó.
A munkástagoktól munkadijukból le­
vont 10 százalék egészben a munkástagok
nyugdij-alapját illeti.
A tiszta haszonnak további 80 száza­
léka a tagok közt üzletrészük arányában
osztandó fel. Osztalék csak az előző üzleti
’ év zárszámadásának befejezése és a teljesen
befizetett üzletrészek után állapítandó meg.
12.
§. A rzövetkezet ügyeit intézik:
a)
a közgyűlés,
b) az igazgatóság,
c) a felügyelő bizottság.
13. §. Mindazon jogokat, melyek a ta­
gokat a szövetkezet ügyei tekintetében illetik,
a tagok összessége, a közgyűlésen gyakorolja.
A szövetkezet évenkint legkésőbb julius
havában Székelyudvarhelyen, esetleg a szer­
vezett vármegyék székhelyén az elnök vagy
ennek akadályoztatása esetén az e tisztre
felkért szövetkezeti tag elnöklete alatt rendes
közgyűlést tart, amelynek napját az igazga­
tóság tűzi ki s erre a tanácskozás tárgyainak,
az igazgatóság évi jelentésének és a zárszá­
madásnak közlése mellett, a tagokat legalább
14 nappal előbb az igazgatóság hívja meg.
Ezen felül rendkívüli közgyűlésnek összehí­
vását az igazgatóság, vagy a 19. §. esetében
a felügyelő bizottság bármikor elhatározhatja
és e határozatát végrehajtja, E közgyűlésekre
is a meghívás a napirenddel együtt legalább
14 nappal előbb kiadandó.
Húsz tag a közgyűlés egybehivását az
ok es cél írásbeli megjelölése mellett bármi­
kor kívánhatja s ha e kívánságnak az igaz­
gatóság,
vagy ennek vonakodása esetén a
8. Joguk van a munka előállításához
szükséges gépek beszerzésénél a szövetkezet felügyelő bizottság 8 nap alatt nem tenne
jótállását az igazgatóság által meghatározott i eleget, az érdekeltek kérelmére a ’ közgyűlés
teltételek mellett igénybe venni.
•
I egybehivását — a mennyiben annak szűk- ■
ségét fönfoiogni látja — az illetékes törvény­
9. §. Kötele? minden tag az általa szék eszközli.
jegyzett üzletrészt az 5. §-ban megállapított
Minden közgyűlés egybehivása a Szé­
telteielek mellett megfizetni és a szövetkezetei
ke yudvarhelyt megjelenő „Székely-Udvar­
feladataiban erkölcsileg is támogatni.
A. munkás tag köteles az általa meg- I hely -ben, mint a szövetkezet hivatalos köz­
készítésre kért munkát a megszabott pontos ' önyében és a szervezett vármegyék székhe időre beszolgáltatni. A megkészitési idő alatt lyen megjelenő valamelyik lapban, valamint
a nála levő anyagokra és kész munkára a szövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesz­
tendő meghívás utján történik.
ügyelni, s azért, illetve azok értékéért teljes
Az igy szabályszerűen összehívott köz­
felelősséget vállalni. A munkástagok saját
gyűlés,
tekintet nélkül a megjelent tagok s
nyugdíjalapjukhoz munkadijaik 10 százaléká­
val kötelesek járulni. E járulék a kifizetés­ az áltáluk képviselt üzletrészek számára hatarozatkepes leend. A határozatok nyílt'sza­
kor levonandó.
vazás
utján, általános szótöbbséggel hozat­
* u -?•' A beiratási dijak á szervezési
nak; szavazat egyenlőség esetén az elnök
es beállítási költségekre fordittatnak a 20 8
4-dik pontja érteimében.
I dönt. A szavazatok személyesen gyakorlandók
s egymásra at nem ruházhatók.

39. szám

Megyei Népoktatás

Érvényes határozat a közgyűlésen csa­ kent, az igazgatóság tagjai csak a közgyű­
kis a meghívásban kijelölt tárgyak felett lésen mondhatnak le érvényesen.
hozható. Kivételnek e tekintetben csak az oly
Az igazgatóság tagjai a szövetkezettel
indítványnak van helye, mely egy újabb köz­ szemben kötelesek azon korlátozásokhoz al­
gyűlés összehívása végett tétetik.
kalmazkodni, melyekhez képviseleti joguk az
A választások közfelkiál lássál, vagy alapszabályok vagy közgyűlési határozatok
szavazó-lapok által történnek meg, mely al­ által köttetett.
kalommal a viszonylagos szótöbbség győz.
Ha az igazgatóság tagjai megbízásaik
Szavazat egyenlőség esetén, ha szük­ határain túl mennek, ha a törvény határo­
séges, a sors dönt.
zatai, vagy az alapszabályok ellen cseleked­
A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, nek, minden ebből eredő kárért a károsul­
melyben a jelenlevő tagok nevei üzletrészük taknak egyetem legesen felelősek, a felelős­
mennyiségével együtt felveendő. E jegyző­ ség az igazgatóság é határozataiért és intéz­
könyv, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető kedéseiért azon tagot nem terheli, ki a ha­
s az elnök által hitelesítésre kijelölt két tag tározat, vagy intézkedés túllépése ellen, mi­
ir ^lá, az igazgatóság által az illetékes tör­ helyt tudomására jut, tiltakozik s ebbeli
vényszéknek eredetiben vagy hiteles máso­ tiltakozását a felügyelő-bizottsággal jegyző­
latban a gyűlést követő 8 napon belül be­ könyvre véteti.
" '
mutatandó.
Ezen felül az igazgatóság tagjai a tör­
15. §. A szövetkezet belügyigazgatósága vényes és alapszabályszerű haláskörök és
legalább 2 és legfeljebb tiz igazgatósági tag­ kötelességek megszegése eseten a kereske­
ból áll. Az igazgatóság a tagok sorából 3 , delmi törvény 118—222. §-a bán megállapí­
évre választandó.
tott büntető határozatok a:á esnek.
A kilépett igazgatósági tagok újból vá- !
17. §. A külügyigazgatóság annyi tag­
laszthatók. Ha valamely igazgatósági tag az - ból áll, a hány község a szervezethez tarto­
igazgatóságból bármily okból kilép, a hely, r zik. Tagjaira a kereskedelmi törvényben elő­
a legközelebbi közgyűlés által töltendő be. irt felelősség nem hárulhat. •
Ha az igazgatósági tagok száma bármely |
18. §. A külügyigazgatók felveszik a
okból felére apadna, a kiegészítés végett • jelentkező uj tagokat az e célra rendelke­
haladéktalanul rendkívüli közgyűlés hivandó 1 zésükre bocsátandó nyomtatványok felhasz­
össze.
g
nálásával és az igy kitöltött szabályszerűen
Az igazgatóság az ügyek intézését sa- । aláirt belépési nyilatkozatokat a belügyigazját belátása szerint a szükséghez képest tar­ gatósághoz beküldik. A tagok által jegyzett
tandó ülésekben végzi, hol is a határozat üzletrészek értékét pedig beszedik és hala­
képességre az igazgatóság részéről 2 és a déktalanul befizetik a m. kir. postatakarék­
felügyelő-bizottságból 1 tag jelenléte szüksé­ pénztárnál a szövetkezet nevére nyitandó
ges. Ügyrendjét önmaga állapítja meg.
számlára. A külügyigazgatókat — kifejtett
Az igazgatósági tag szavazati, jogát । tevékenységük arányában — az évi közgyű­
más igazgatósági tagra át nem ruházhatja. I lés tiszteletdijbán részesíti.
Az ülésekről jegyzőkönyv vezetendő.
19. §. A felügyelő-bizottság legalább
Az igazgatóság tagjai a kereskedelmi 3 és legfennebb 10 tagból áll.
cégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes 1
A felügyelő bizottság tagjai c ak sző-,
törvényszékhez bejelentendők.
vetkezeti tagok lehetnek s az igazgatósági'
Egyidejűleg a bejelentéssel az igazga- 1 tagokkal rokonságban és sögoiSágban nem
tóság tagjai ugyanott aláírásaikat hitelesíteni állhatnak; a felügyelő-bizottság egy évre
vagy hiteles alakban bemutatni tartoznak. választatik; a közgyűlés által bármikor el­
*
Az igazgatóság tagjaiban történt min­ mozdítható és újra választható.
den változás a kereskedelmi cégjegyzékbe
A felügyelő-bizottság ellenőrzi a szö­
leendő bevezetés végett az illetékes törvény­ vetkezeti ügyvezetést minden ágában, e vég­
széknek bejelentendő.
ből kötelességében áll a szövetkezeti ügyek
A 7. §. 5. pontja esetében az igazga­ menetéről tudomást szerezni; a szövetkezet
tóság tagjai állásukból a közgyűlés által bár­ könyveit, iratait és pénztárát megvizsgálni.
mikor elmozdíthatok, de viszont mig számuk | A felügyelő-bizottság az évi számadásokat
a határozat képességre megállapított számra és mérlegei, nemkülönben a nyereség fel­
nem csökkent, az igazgatósághoz teendő egy­ osztását tárgyazó indítványokat megvizsgálja
szerű bejelentés utján maguk is lemondhat- j s erről a közgyűlésnek évenkint jelentést
nak, működésük idejére azonban a közgyű­ tenni tartozik.
E jelentés nélkül a közgyűlés a nye­
lési felmentvényt kinyeréséig felelősek ma- !
reség felosztását nem veheti tudomásul.
radnak.
Ha az igazgatósági tagok száma a ha­
(Folyt, köv.)
tározat képességhez szükséges számra csők- i

____________

6.

Megyei Népoktatás

HÍREK.
Október Ö- A mi gyászunk napja, a
magyarságé. Nyugosznak ők a hős fiák, de
dicső emlékük él minden magyar szívben.
Mig éltek az igazi honszeretet mintaképei
voltak s halálukban megdiesőülve egy hatal­
mas eszme, a szabadság vértanúi lettek. Le­
gyen áldott ragyogó emlékük, mely időtlenidőkig ideális példájukról tesz bizonyságot s
el nem múlik soha!

39. szám.

■
fütésanyag használata tárgyábar. kiadott 103440—908. sz. alatt kiadott
körrendeletét a V. K, M. most odamódositotta, hogy a tanitók tetszésére bízta aszerint,
hogy az előnyösebb-e vagy nem, hogy hasz­
nálhassák az áll. iskola fűtőanyagát. Tehát
az áll. iskola fütésanyagának használata
nem kötelező, csak amennyiben előnyösebben
juthat igy hozzá a tanitó, meg van en­
gedve.

Dörmögő Dömötör éüíoröulója. Most
egy Jve hogy Dörmögő Dömötör, a világ
|
Uj állami iskolák, a vall.- és közokt. legmulatságosabb maczk'ója, először elindult
Í miniszter a kisújszállási községi jellegű szak- kalandos, mókás útjaira, mióta nevét Maczkó
Mukiról Dörmögöre magyarosította. A sok
tanitós gazd. ism. iskola állami kezelésbe
járáskelés nem ártott a jókedvének, de a
vételét és Tiszaföldváron uj állami gazd.
< szaktanítói népiskolának f. tanévben szerve- foga megfájdult a dobsinai jégbarlangban,
ezért most majd a fogorvoshoz fog járni, a
t zését kimondotta.
mi neki talán nem lesz mulatságos, de annál
|
Tanitónőválasztás. A tiszaroffi ref. inkább annak, aki kalandjait olvassa. Tavaly
1 iskolához rendes tanítónővé Schwartzleitner október elsején indult meg a Jó Pajtás, Sebők
1 Lévia oki. tanítónő megválasztatott.
•
Zsigmond és Benedek Elek képes gyermek­
lapja, mostani október elsei számával ünnepli
Eskütétel. F. hó 25-én Kerekes József
első évfordulóját. Első jubileumi száma sok­
j törökszentmiklósi ref, 26-án Müller Lipót
kal bővebb, gazdagabb tartalma, mint a
■ szolnoki izr., 28-án Turcsányi Ilona kunszent| mártoni áll. 29-én Hoffmann Mária kun- rendes számok, a Jó Pajtás legkedveltebb
I szentmártoni és 30-án Geiszler Péter szintén munkatársai Írtak bele pompás czikkeket. Az
ősz Lévay József monn benne kedves verset
kunszentmártoni áll. tanitók, illetve tanítónők
a szellőről, Rákosi Viktor folytatja Stefkó
tették le a hivatali esküt a kir. Tanfelügyelő
bácsi eseteit, Sebők Zsigmond megírja, hogy
előtt.
állított be Dörmögő Dömötör a fogorvoshoz,
!
, ,
• Államsegélyek. Nagy László karczagi Endrődi Sándor szép verset irt, Móricz Zsig­
j ref. tanítónak 200 kor. II. korp. Szabó Béla mond bécsi levelet, Benedek Elek az aradi
tiszaszentimrei ref. tanítónak 100 kor. III. vértanukat énekli meg, Schöpflin Aladár a
korp. Lung Gizella jászfényszarui rk. tanitő- Lánczhidról mond el érdekes dolgokat; arany
i nőnek 200 kor. I. korp. Simrák Mária jász- könnyekről szó! egy szép kis képes történet,
, alsószentgyörgyi rkath. tanítónőnek 200 kor. egy czikk elmondja Deák Ferencz gyermek­
II. korp. dr. Drugáné Ludányi Margit szol­ korát. Garay Ákos pompás rajza, mulatságos
noki rkath. tanitónőnnk 200 kor. II. korp. tréfa, Holló Sári meséje, Schlossa lnne labda ■
I Menner Károly kenderesi rk. tanítónak 1Ö0 rúg) bajnok czikke a gyermekek labdarugó
i kor. HL korp. államsegélyt utalványozott a játékáról, taika történet, Benzdck Eiek regénye,
i vall, és közökt. minisztérium.
a rejtvények és szerkesztői izenefek adták a
#
l/j iparos tanoncziskola. Jászladá- szám többi tartalmát. A rejtvények megfejtői
nyon új iparos tanoncziskola szervezése ki- számára harmincz értékes jutalom kerül ki­
anondatott s a felügy. Bizottság már meg is sorsolásra. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat
• alakult.
ninlrii 1/
adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona
50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10
J andijpótló államsegélyként Bugyi korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizeté­
Antal túrkevei rkath. kántortanitónak 60 kor.,
seket elfogad s kívánatra mutatványszámokat
Stenczelné B. Etel kenderesi tanítónőnek 20
küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala (Budapest,
korona kiutaltatott.
IV., Egyetem-utcza 4. szám.)
;

Megyei Népoktatás

IRODALOM.
^aka dolgok.

Julius 23-ika volt,, mikor a tanitói sza­
bad csapat megkezdte felvonulását a czeglédi
indóház felé. Szabad csapat volt, mert még
csak egy sarzsi sem volt hozzánk beosztva. \
Mint a Napóleon vert hada, lecsüggesztett
orral, minden lépésnél fájdalmasan sziszegve
vánszorogtunk keresztül a piacon. Itt talál- I
koztunk a bataúont vezénylő törzstiszt ad­
jutánsával, aki afelől tudakozódott tőlünk, |
hogy a főcsapat merre vonult el. Minket még
csak meg se kérdezett hova megyünk. Szalu­
tált, aztán elvágtatott. Közülünk csak nehányunknak jutott eszébe viszonozni az üdvöz­
lést. A legtöbb ostoba képpel állott a heti- '
vásáros nép között, csak a fájós vállaival
törődvén, melyekről lecsatolta a borjut s kar- !
jára akasztva csaknem a földön húzva cepelte aztán tovább.

Elég tisztességes rendben érkeztünk ki
mégis az állomáshoz, ahol már egy vert csa­
pat táborozott a III. századtól vezérül tolván
fel magát közöttünk egyik pockos kamerádunk, kitől azonban csakhamar elragadta a
főhatalmat egy csak most hirtelen feltűnt
„sarzsi“, a kapitány úr kutyamosója.
Igaz, hogy nem volt senki hajlandó
respektálni a rendelkezésit, de mert azt
mondta, hogy a kapitány úr parancsolja, csak
beadtuk a derekunkat a pockos vezér úrral
együtt. (Tudom, hogy ott a Tisza partján
máskép meséli el az eseményt, talán ezen
történelmi munka hitelességét lerontani is
igyekszik, de az utókor és a tudósok nekem
fognak igazat adni.).

I

?

az engedelmességet a „Diener“ úrnak s ez­
után már ismét mint szabad csapat szállot­
tunk Jel az^Örkény felé induló vonatra.
Hgy jűvités, egy ránditás és vonatunk
megindult. Egy ideig még keringett a város
korül, mint a búcsúzó gólya .madár, aztán
nekivágott a 'buckás vidéknek s mi álmosad,
összekuporodva a falócákon, a délelőtti forróságban fájó szívvel gondoltunk a jó hideg
zuhanyra, s a puha díványra.

CGsoqt).
Hivatalos rész.
3058—1910.
fi tek. áll. isk. gondnokságoknak közs. és

fel. Iskolaszékeknek és az összes népokta­

tási intézetek vezetőinek.

A már évek hosszabb sora óta
megjelenésével kiváló népművelési
szolgálatokat tevő „Gyermek Naptár"
kiadója az „Országos Állatvédő Egye­
sület" (Budapest IX. Ernő u. 11.) a
különben is csekély 10 fillér ár mel­
lett azt a kedvezményt ajánlja, hogy
minden példány után 1 fillért a tani­
tók „Eötvös alapja" javára ad át; ez
ajánlat a múlt évben a jelzett jóté­
kony czélra 1525 kor. 16 fillért jövemezett, me^ ezen kivül a legalább
Ennél nagyobb vereséget még a Sajó
50 példányra terjedő megrendelések­
mellett sem szenvedett a ‘magyar.
Hogy aztán igy kapitulált agyonnyomo- nél minden 10 példányra I ingyen
/ odott csapatunk, a „Diener“ úr (már csak példány küldetik, (tehát 50 példány
igy irom, mert jobban imponál esetleg) fel- . helyett 55 stb.) s e fölös példányok
komandérozott bennünket egy vicinálisra
a szegény tanulók részére lesznek ki­
reggel 6 őrt kor. Csapatunk többi része ez­ oszthatók.

alatt erre-arra kóborolt a városban s csak a
8 órai vonattal jöttek utánunk Kecskemétre.
Hogy aztán velük igy megerősödtünk, nekik
már virtigli manipuláns őrmester volt a
kommandósuk és pedig kettő is; felmondtak

Melegen ajánlom Címnek a ki­
tűnő gonddal szerkesztett és számos
képpel díszített naptárnak a szülőkkel
megrendeltetését, esetleg társadalmi

39. szám.

Megyei Népoktatás

8.

| utón gyűjtéssel tömegesebb beszerzéísét, ami által az okszerű állatvédelem
terjesztetnék.
Szolnok, 1910’szept. 28-án.
Eötoös K. bajos,

II. ővfolym,_______________ Szolnok, 1910. október 9.

Az emberszeretet oly erény,
amelyre a gyermekeinket ránevelríi
nemes hivatása! a tanitóságnak. íme
egyik jó eszköze az áldozatkész szeretetre nevelésnek.
Szolnok, 1910 szept. 27.

kir. tanfelügyelő.

éöídös

.5

ft kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanitótestület hivatalos lapja.

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ;

Tóth István

Csikós József

Főmunkatárs
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

I

filléres gyűjtés gyermek szanatóriumra.

|

MEGYEI NÉPOKTATÁS
Előfizetés: ' ' évre ® korona' /2 »
„

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Az összes népoktatási intézetek
í vezetőinek felkarolásába ajánlom azt
j a megkeresést, amit hozzájuk az OrJ szágos. Gyermekszanatorium Egyesület
j intéz, a növendékek filléres adományaií nak elfogadása iránt.
Bármely ünnepi, vagy helyi alka5 lomból kiindulva állandóan tartsák
0 ébren a gyermekek részvétét szegény
? beteg társaik iránt és áldozatkészséj gét az ő megsegéiésükre. De talán
| nevelőoktatás szempontjából leginkább
megfelelő volna a gyűjtésnek az Er­
zsébet emlékünnepen megindítása s
í igy megdicsőült királynénk magasztos
emberszeretetének példájával lelkesi• tés a trónörökösné Ö Felsége védnökí sége alatt alakult Gyermekszanatórium
fölkarolására.

JÁSZNft6VKUNSZOLNOK-

K Lajos,

kir. tanfelügyelő.

3052.
szám.
1910.

40. szám.

B

B

B

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

Egy év után.

■ —■

~

>

fotografál Ón?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSŐ-nél
Szolnokon.
r

<

Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
"Wí
Nyomatott a 'kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Ezen számunkat mutatványul küld­
jük szives megrendelés czéíjából. —
Előfizetésre jelentkezést levelezőlapon
kérjük. Előfizetést ezután a lapban
nyugtáz a kiadó. — Ha a lapot nem
óhajtja, úgy kérem visszaküldeni,
ellenesetben előfizetőnek vesszük.

Kedves kartársak!
Csak a napokban múlt egy éve,
hogy lapunk, a „Megyei Népoktatás"
napvilágot láttott. Bizony nem csekély
fáradságba és anyagi áldozatokba is
került annak megteremtése. Sokan jó­
soltak neki igen rövid —- nehány hó­
napos — életet; hála Istennek, rossz
próféták voltak. Igaz, hogy amire ők
a jóslatot alapították, tényleg fennáll
a vármegyében, t. i. a közöny, még
a saját bajaink iránt is. Sokan, me­
gyénk tanítóságának jó része teljesen
vissza is tartotta magát a lapban közremunkálástól s az előfizetők száma is
várakozáson aluli. Mindez a közönyös­
ségnek tudható be.
Hanem azért mégis élünk s élni
is fogunk a „jó“ munkálása érdekében.
Ezalatt az elmúlt egy év alatt is már
számbavehető eredményeket értünk el
az oktatás és nevelés terén is. — A
tanítóság érdekeinek is mindenkor tá­
mogatói és védői voltunk. Egyesek

érdekeinek megóvásánál sem kíméltük
erőnket s nem csekély sikerrel. Igye­
keztünk mindig az iskola és a tanító­
ság javára, ügyének előbbvitelén mun­
kálkodni.
Ez célunk .jövőben is.
Legyen egység közöttünk a mun­
kában és jóban, rosszban egyaránt!
Kinek mi fáj, azt megoszthatja mind­
nyájunkkal s bajára, sérelmére igye­
kezünk gyógyulást találni. Roszakaratu
esetleges támadás ellenében együtte­
sen állunk ellen s megvédjük jogain­
kat bárkivel szemben is.
Ez általános programmunk, mint
már ismeritek jól.
A nevelés oktatásnak modern ala­
pokon intenzivebbé tételét munkálta
eddig s fogjuk ezután is.
Erre garanczia munkatársaink gár­
dája, kiknek tollát és tudásait széles
e hazában is respektálják. Ide sorol­
hatjuk pl. Eötvös K. Lajos, Farkas
Imre, Egri György, Móra Ferencz,
Szentimrei Mártha ismert Írókat; Nagy
Kálmán, továbbá Veress J. (Kunszentmárton), Magyary Gyuláné, Gyenesné
T. Judit, T. Móra Juliska (Szolnok),
Brózsik Pál áll. igazgató (Szolnok),
Tóth József (Mezőtúr), Tóth József
(Szelevény), Hollós János (Jánoshida),
Paál István (Jászárokszállás), Szabó
Ferencz (Jászapáti), Kurdy Sándor
(Dévaványa), Lerner Sán-dor és Fu-

Megyei Népoktatás

csekné L. Oktávia (J.-alsószentgyörgy),
Neuman Vilmos (Tiszabő), Török Ernő
(Fegyvernek), Legeza Mihály (Jászbe­
rény), Hoffman M. (Jászberény), Werknerné Longhy Irma (Czibakháza), Hoff­
man György (Törökszentmiklós), Gu­
lyás Flórián, Kálmán Elek tanárok és
még sokan tanárok, tanitók, tanítónők,
óvónők, gazd. szaktanitók ip. isk. tani­
tók s más társadalmi állású egyének,
■ kiknek értékes munkásságuk érdemeit
elismeri mindenki.
,
A hivatalos részben pedig mind­
azon üdvös intézkedést, mely az iskola
nívójának emelését célozza, megtalálja
az olvasó mindig.
A szépirodalmi rész ez irányban
való önmivelésünket s irodalmi tudá­
sunk, tehetségünk fejlesztését szol­
gálja.
Jó bornak nem kell cégér.
Nem reklám a célunk, nem csi­
nálunk lapunk érdekében lármát. Mi
csak munkálkodunk csendesen.
Ismeritek lapunkat, ismeritek ko­
moly irányát.
Kérünk azért benneteket, hogy
jóakaratu erkölcsi és anyagi támoga­
tásokkal munkánkban segítségünkre
jöjjetek s igy célunkat, a népnevelés
ügyét előmozdítani minéljpkább meg­
közelíthessük.

Nemzeti munka.
Nemzeti munkát végez mindenki, ha a
a saját foglalkozásában becsülettel dolgozik.
Mindegy, akár testi, akár szellemi munkát
végez.
A hivatásos tanitó munkamezejét, vagy
mondjuk: nemzeti munkáját a mindennapi
élet tapasztalatai jelölik ki. Nincsen tanitó,
aki rosszul töltené be hivatását, ha nem­
csak nézi, de látja is a körülötte gomolygó

40. szám.

' életet és a látottakból von következtetést nép­
nevelői tisztének miként való teljesítésére.
És minden tanitó, aki jól fogná fel a maga
hivatását, ha csupán az iskola falain belül
keresi teendőit és azoknak végezésével nép­
tanítói tisztét betölteni véli.
A manapság annyira előtérbe nyomuló
szocziális nevelésnek épen az a feladata, hogy
a napi élet tapasztalatainak megértésével és
okos felhasználásával mutasson utat az élet
terheinek elviselni tudására. Ezt a feladatot
mind a jövő nemzedékre, mind a jelenre
nézve jórészt a hivatásos tanitó végzi. Az
előbbit az iskola falain belül, az utóbbit az
iskolán kivül. E kettős munkamezőn való ■
forgolódás ad^ ugyan igazi értékmértéket
minden tanítóról; ám a hivatásos tanítóra
vonatkoztatva csak az iskolán kivül oktatás­
ban van igazi 'értelme eme szép mondásnak
„Az iskola én vagyok."
Ha az iskola én vagyok, vagy legalább
az akarok lenni, akkor látó szemmel figye­
lem az én népemet, hogy tudatos előrelátás­
sal intézhessem dolgaimat .
Ahol a papot megbecsülik, ott a nép
vallásos. Ahol a tanítással foglalkozókat sze­
retik, ott a nép értelmes. Ahol a köztiszt­
viselőknek tekintélyök van, ott a nép tisztes­
ségtudó. Ahol á tudomány vívmányainak és
az emberi tökéletesedésre irányzott munká­
nak értéke nincsen: ott ne keressen senki
sem közműveltséget, sem egészséges’* köz­
erkölcsöt.
9
A tanitó ne is keressen, hanem csinál­
jon. Csináljon a pappal, a község elöljárói­
val összefogva. De soha ne felejtsék, hogy
a nép vallásossága, tehát a pap megbecsü­
lése, a nép értelmessége, tehát a tanitó iránti '
szeretet, a nép tisztességtudása, tehát az
elöljárók tisztessége: hazulról, a vezetésre
hivatottak példaadásából indul ki. Nem puszta
frázis az, hogy mindenkit a saját becsületé­
nek mértékével becsülnek ; mindenkit a maga
tisztessége szerint tisztelnek s mindenkit a
tulajdon szivének melegségével szeretnek.
Ártól sem nehéz meggyőzni az embe­
reket, hogy a müveit értelem minden boldo­
gulásnak forrása.
Műveltséget azonban csak az adhat,
akinek van. És. csak annak van, akinek erős
az akarata a saját tökéletesedésének munká-

.

40. szám.
'

'

Megyei Népoktatás
■— ------------ -------------------------------------------

lására , aki tud is, akar is olyan példát mu­
tatni úgy felfogásával, mint magatartásával,
hogy azt érdemes legyen mindenkinek ön­
magában megvalósitani.
Ha megkisérlenők magunkat valami
efféle mérték alá állítani, sajnosán kellene
tapasztalnunk, hogy a tökéletesedés értéke
iránt való fogékonyságunk, tehát vezetésre
és követésre érdemes példaadásunk nagyon
is közepes színvonalon áll.
Csodálkozni szoktunk azon, hogy nap­
jainkban a nép nem igen tiszteli az értelmi­
séget. De, hogy magunk mennyire törjük
magunkat a tisztán látó műveltségért és
mennyire nem törődünk a magunk tökélete­
sítésével, azt nem vetjük a magunk szemére.
Akinek nem szűre, ne viselje.
A nép vezetésére hivatott elemek álta­
lában összedugott kézzel tűrik, hogy az ifjú­
ság, amelyben saját jövőnk formálódik, er• kölcsi sülyedésben leledzik és tőlünk tanult
szabadossággal hetvenkedik ott, ahol enge­
delmeskedni kellene. — Közönnyel nézzük a
tisztességtudás haldoklását, az öreg arczok
megbecstelenitését. Sőt az embertelenségek
elkövetését nembánomságokkal virtussá avat­
juk. Hát nem volna vezetésre állított értel­
miségünkben egy talpalatnyi erkölcsi funda­
mentum, ahol emberi mivoltunk tudatában
összefoghatnánk egy tisztultabb, egy neme­
sebb életet élni s ilyenre példát mutatni?
Falun, városon úgy érintkezünk a fe­
lekkel, mintha alárendeltjeink volnának. —
Felebbvalója elé lép nálunk: akár a birto. kostól kérjen munkát a szegény, akár jog­
orvoslást keressen az üldözött, akár az isko­
lában várjon oktatást a tanuló. Nem a védő
és védett, nem a segítő és segélyre szorult,
nem a tanitó és tanítvány, szóval nem az
ember és ember közös eredetéből .származó
testvéri viszony s felebaráti szeretet jut ki­
fejezésre sehol, hanem a rideg testvérietlenség.
S miért van mindez ? Mert az igazán
emberi erkölcsérzék, a jónak a jóért, az igaz­
ságnak ömagáért való cselekvése és főképén
a 'saját hivatásunk jelentőségének megértése
késik valahol az éji homályban.
És itt már nem csupán a tanítóknak
szól az igazság kritikája, , hanem szól a nép
vezetésére hivatott egész értelmiségnek. A

?
o.

hivatásos tanítóé igaz a kezdeményező munka.
Neki kell összehozni a község vezető értel­
miségét arra a nemes, nagy munkára, amely­
nek barázdájából fog kikelni aZ értelmiség
nagyobb megbecsülése.
Igazi nemzeti munka ez. És becsületes
odaadással való végezése a legbiztosabban
megtenni gyümölcsét: a nemzeti munka
erkölcsi és anyagi jutalmául.
( .
Farkas Imre.

Az áll. tanitók lakbérügye.
Újra szó van az áll. tanitók lakbérügyének rendezéséről, s a miniszter
újra kijelenti,, hogy az állami ‘tanítók
állami tisztviselők s mint ilyenek, mél- ‘
tányos és jogos, hogy ugyanazon lakbér­
illetmény élvezetében részesüljenek,
mint a többi állami tisztviselők. Eddig
van s nincs tovább; s eddig is fog
maradni ki tudja meddig.
Mert ne gondolja senki, hogy a
lakbérrendezés ezzel a megvalósulás
kezdetéhez közeleb jutott! Egyelőre
bizonyosan nem. Hiszen nincsen pénz,
s nektek tanítóknak nem is lesz egy­
hamar. A ti lakáspénzeteket elgarázdálkodta a koalíciós kormány s mikor
deficit van az államháztartás mérlegé­
ben, csak nem kívánhatjátok, hogy a
haza a ti kedvetekért menjen tönkre.
Bizony nem fog tönkre menni, de ti
sem kaptok semmit. Örvendjetek, hogy
megvan a jogotok kérni, mert hisz ’
állami tisztviselők vagytok, — Hej az
koalíciós kormány!
Hanem azért dolgozzatok jó kedv­
vel. S ha a tanításban kifáradva, az
iskola poros, füledt levegőjéből kike­
rülsz az utcára, ne ess gondolkodóba,
hogy hazaménj-e a te 210 frtos laká­
sodba — óh tanitó! Igaz, hogy az '
még rosszabb az iskolánál is. Sötét,
alacsony, nedves kazamaták azok a

40. szám.

Megyei Népoktatás

helyiségek, miket lakás címen magad­
nak megszereztél a lakbéredből.
S bizony elszorul a szived, látván
sápadozó arcú gyermekeidet, kiket az
iskola és a sötét szoba szintelenitett
el. Udvarod nincsen, köztér, játszóhely
nincsen. Az utcán pedig csak mégsem
csavaroghat a te gyermeked, jó példaadás kedvéért sem.
Már-már kétségbe esel, mikor
szóba kerül, hogy tisztviselő-telepet
építsünk. És építünk. Előnyös feltété- ।
lek mellett. Csak a lakbér lekötése !
ellenében. De a tanitók lakásbére erre
kevés. Egy szobás lakást építenének
ugyan lakbére fejében, de ez megint
képtelen dolog sok minden kiáltó
okokból. Tehát itt sem lehet lakáshoz
jutni, hacsak külön biztosíték nem áll
rendelkezésre.
És tesped családostul sötét odú- i
jában tovább; és dolgozik elkesere­
detten tovább inaszakadtáig. Aztán
eljön az öregség fénytelenül, ridegen.
Vén napjaira még csak egy kis viskót
sem adott az Isten, melyben magát ■
meghúzhassa.
Kihalt, üres lelkét csak az a gon­
dolat melegíti néha fel, hogy munkáját
mindenkorbecsülettelelvégeztescsaládjáról ugy-ahogy gondoskodhatott. S
ezek az állapotok igen nagy hasznára
vannak a tanító társadalmi tekintélyé­
nek is.
De azért állami tisztviselők vagy­
tok, kiknek dolgozni kötelesség s
kérelmetek jegos, de csak nyomorog­
jatok tovább.
Vagy nem tudnák ezeket odafenn!?

$

J7z „Első Székely jfázi-ipari
Országos Szövetkezet".
(Folytatás és vége.)

Ha felügyelő-bizottság a törvénybe,
vagy alapszabályokba ütköző intézkedést vagy
a szövetkezet iérdekeit sértő mulasztásokat
avagy visszaéléseket tapasztal, a közgyűlést
azonnal összehívni tartozik.
A felügyelő-bizottság a fentebbieken
kívül más teendőkkel fel nem ruházható s
tagjai egyetemlegesen kártérítésre kötelezvék,
ha a jelen §-ban megállapított kötelezettség­
teljesítést elmulasztják.
A felügyelő-bizottság tagjai az igazga­
tósági üléseken részt vehetnek, ott inditványozási és tanácskozási joggal bírnak. Szava­
zati jogot azonban nem gyakorolhatnak.
20. §. A szövetkezet tisztviselői két
ügyvezető-igazgató és a szükséghez képest
alkalmazandó személyzet. Az ügyvezető-igaz­
gatókat a szövetkezet tartamára a közgyűlés
válaszameg a t4. §. 1. pontja értelmében, a
kik a szövetkezetnél elfoglalt tisztükön kivöl,
más munkakört is tölthetnek be.
1. Az ügyvezető-igazgatók kinevezik a
szövetkezet alkalmazottait, megálapitják java­
dalmazásukat, ügy- és házi rendjüket. A
kinevezéseket égy üzleti évre, mint próbaidőre
szólanak. A véglegesítést a közgyűlés határozza
meg.
2. Ugyancsak együttesen állapítják meg,
hogy a szövetkezet tanfolyamain és a kisipa­
ros tagok által mely iparcikkek állíttassanak
elő. Az egyes’ iparcikkek előállítási munkadiját és eladási árait elhatározzák. Az eladási
szabott árak jegyzéke az érvényesség egész
tartamára a szövetkezet heiségeiben kifüggesz­
tendő és a kész iparcikkeken az igazgatóság
által meghatározandó védjegyei feltüntetendők.
3. Az első ügyvezető-igazgató saját
felelőségére intézkedik a megállapított tan­
folyamok beállítása körül felmerülő teendők­
ről. Gondoskodik az ipari cikkekhez szüksé­
ges anyagok közvetlen forrásokból való be­
szerzéséről, raktározásáról és a kész cikkek
eladásának módjairól. Megköti a szerződéseket
oly feltétel mellett, hogy minden szerződés az
illető szerződő félre azonnal, a szövetkezetre
nézve pedig csakis az igazgatósági ülés jó­
váhagyása után érvényes.

40. szám.

> Megyei Népoktatás

4. Az I-ső ügyvezető igazgató köteles­
A be- és kiutalásokat, valamint az e
sége a szövetkezet szervezését minél nagyobb körül felmerülő teéndőkek az elnök' és egy
körben, lehetőleg az egész országra, a társ­ igazgatósági tag együttesen eszközük.
országokra, sőt még a külföldi államokra is
fokozatosan kiterjeszteni. E célra a szervezésre
alkalmazza, esetleg elbocsátja. A terjesztésre
szükséges összes költségeket viseli. Az uj
tagoktól ügyvivőivel beszedeti az 5. §-ban
Személyi hir. Bogárdy Antal kir. s.
megálapitott szervezési költségekre adomá­
tanfelügyelő
5 heti szabadságáról visszatér­
nyozandó három koronákat s azokat ez ügyből
vén,
f.
hó
6-án
átvette hivatalát.
felmerülő kiadásainak fedezetére fordítja; viseli
a cégbejegyzési összes költségeket és az
R szolnoki müpésjíelep kiállítása okt.
esetleg még fönmaradó rész a 21. §. értel­ 9-től nyitva áll a közönség részére megte­
mében külön tiszteletdiját képezi. Az ügyve­ kintésül. A kiállítás idejére az iskolák nővén- •
zető-igazgató, sem pedig ügyvivői azonban -a dékei részére 20 filléres tanulójegyet adott ki
szervezési költségekre szolgáló 3 koronákon , az igazgatóság. A kiállítás megtekintését
kívül más összeget nem fogadhatnak el, melegen ajánljuk az iskolák figyelmébe s egy­
üzletrész összeget meg egyáltalán beszedni ’ ben kérjük a tanár és tanitó urakat, hogy a.
nem jogosultak.
kiállítás megtekintésére vonatkozó szándéku­
5. Az ügyvezető-igazgatók, akik fele­ kat a müvészegyesület kiállítási irodánál a
lősséggel bíró főnökei a szövetkezet irodájá­ tanulók könnyebb elosztása végett idején
nak, kötelesek kellő ellenőrzést gyakorolni, bejelenteni szíveskedjenek. Ezen minden­
hogy az üzleti könyvek pontosan, a valóság­ esetre élvezetes és tanulságos kirándulás csak
nak megfelelő hűséggel vezettessenek és az ; előnyére válik a növendékseregnek is.
irodaszemélyzet a kereskedői gondosság- és ,
Köjig. bbottsági ülés folyó hó 12-én,
pontosságnak megfelelő ügybuzgalmat fejtsen szerdán a vármegyeház kistermében d. e. 9
ki mindenekben.
órakor.
6. Az ügyvezető-igazgatók összes eljá- j
figyelembe. Magánügyekben kérvény­
rásaikról az igazgatósági ülések elé részletes 1 nyel a tanfelügyelőséghez fordulókat ezúton
jelentést kötelesek tenni’
figyelmezteti a kir. tanfelügyelöség, hogy ily­
21. §. 1. Az I-ső ügyvezető-igazgató i nemű beadványaikat a törvényszerű bélyeggel
javadalmazását az évi forgalomnak három ! szereljék fel, m^t különben a kir. tanf. hi­
százaléka, valamint a tagok’ által befizetett vatal kénytelen a bélyeghiányról leletet venni.
három korona beiratási dijakból a servezési
Eskütétel. Folyó hó 5-én tette le kir.
költségektől esetleg maradó összeg képezi.
tanfelügyelő előtt a hivatali esküt Keresztély
2. A II-odik ügyvezete-igazgató java­
E. Mária pusztatenyői urad, tanitónő.
dalmazását az évi forgalomnak két százaléka
TaniíöPálasjtáS. A köieleki közs. isko­
képezi. Ezen kivül mindkét ügyvezető-igazga­
laszék
Hunyadfalvára meghívás útján Körössy
tónak megfelelő évi lakbért vagy természetbeni
Tamás
volt jánoshidai kült. közs. tanítót, a
lakást ad a szövetkezet.
pusztamonostori
rkath. iskolaszék pedig Lő3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság
wey
Lajos
tanítót
választotta meg.
tagjainak tiszteletdiját a közgyűlés állapítja
Áthelyezés- Thuránszky Zsigmond jász­
meg.
berényi
külterületi áll. tanítót a közokt. mi­
23. §. A szövetkezet alaptőkéjét, vala­
niszter
Kassára
helyezte át.
mint mindennemű pénzét és pénzértékét az
nyugdíjazás. Csukásné Varga Róza
1889. évi XXXIV. t.-c. által szabályozott ma­
mezőtúri ref. tanítónő nyugdíjazását a mi- .
gyar kir. postatakarékpénztárnál kezelteti.
Köteles az igazgatóság a cégjegyzés niszter kimondotta.
megtörténte után a szövetkezetei a csekk- és
Canöijpótló államsegély. A vallás és .
. kliringforgalomba való felvétel céljából hala­ közokt. miniszter Szabó Béla tiszaszentimrei
ref. tanítónak 420 kor. Szentmiklósi József
déktalanul bejelenteni.

HÍREK.

40. szám.

6.

Megyei Népoktatás

rákóczifalvai ref. tanítónak 91 kor. tandíjpótló államsegélyt utalványozott.

márfDnffy marton nyugalomba Vonu­
lásáról már megemlékeztünk, ez alkalomból
Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter
meleghangú levélben őszinte elismerését és
köszönetét fejezi ki sikeres működéséért.
Mártonffy maga pedig kartársaitól, a szak és
tanfelügyelőktől, igazgatóktól és tanároktól,
valamit a sajtótól is levélben vesz bucsutt
hálás köszönettel az irányában tanúsított
támogatásért és jóindulatért. Mint az iparok­
tatási szakosztály vezetője Mártonffi főigaz­
gató annak idején 300 iskolát vett át 1500
tanerővel s most utódjának 700 szakiskolát
ad át 4000 tanerővel és 150.000 ipari és
kereskedelmi tanulóval.

1

40. szám.

Dörmögő Dömötör a fogorbosnál. A
kitűnő maczkó, a gyermekek kedvencze nem
pihen soha, most már meg a fogorvoshoz jár
s ott éri mindenféle mulatságos baleset, a hogy
Sebők Zsigmond elmondja a Jó Pajtás legújabb
számában. Ugyancsak Sebők Zigmond bájos
kis története is mond el Palacka czimel. Ebbe
a számba, a mely a rendednél jóval nagyobb
terjedelemben jelent meg, Endrődi Sándor,
Telekes Béla és Lampért Géza Írtak verset,
Szabóné Nogáll Janka történetet. Elek nagyapó
mesét, Schőpflink Aladár cziket, Benedek Elek
szép regénye, tréfa, tarka. krónika, a rejtvé­
nyek és serkesztői izenetek egészítik ki a
szám tartalmát. — A sok szép kép közül
kiválik Garai Ákos pompás rajza. A Jó Pajtás-t a Fraijktin Társulat adja ki; előfizetési
ára negyedévre 2 korona 50 filir, félévre 5
korona, egész évre 10 korona. Egyes szám
ára 20 fiiér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra
mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás,, kiadó­
hivatala (Budapest, IV., Egyetem-u. 4.).

D} isholaeguesület bélyegei. — Egy
honapja annak, hogy a fővárosi nagyobb
tőzsdék, valamint az ország összes könyv- és
papirkereskedéseinek kirakataiban feltűntek
azok a művészi kiállítású bélyegek, a melyeket
több fürdő természeti szépségének látképével,
néhány kiváló' műalkotás képével, két fillér
árban kibocsátott az Országos Magyar IskolaEgyesület. A mint értesülünk, ez az egy
hónap szinte nem várt eredményt mutat fel,
Uj daloskor Szolnokon.
nemcsak az apró diáksereg bélyeggyüjteményeibe kerültek bele a bélyegek, a melyeket
A Szolnok városi villany és víz­
néhány lelkes kereskedő czég számláira is
ráilleszt, de a nagyközönség vásárlókedve is vezetéki iparvállalat derék alkalma­
olyan arányban jelentkezett, a mi nálunk zottai köréből egy harmincz tagból
eddig alig volt tapasztalható hasonló esetek­ .álló dalkör alakult. A Szolnokon oly
ben. Ezrével kerülnek naponkét a postaszek­ nagy hiányt pótló dalkör október hó
rényekbe olyan levelek, a melyeknek hátlapját elsején lépett ki először a nyilvános­
ezek a valóban szép bélyegek zárják el. jeléül
ság elé, amikor a Kossuth-szállóban
annak, hogy egyrészt a mi közönségünk tud
és tánczmulatsággal
lelkesülni minden nemes, kulturális czél és a társasvacsorái
magyar nyelv terjesztésére irányuló törekvés egybekötött bemutató hangversenyt
támogatásáért, másrészt a művészies munkát rendezetHcarnagyjának, Sopronyi Ador­
is tudja értékelni.
jánnak a vezénylete mellett.

IRODALOM.

Uj főigazgató. Mártonffy Márton lemon­
dásával üresedésbe jött iparoktatási főigazga­
tói állásra Ö felsége Magyar Endrét a ko­
lozsvári felsőipariskola igazgatóját nevelte.
Magyar Endrét az iparostanociskola tanítói
országszerte ismerik.~Munkássága dicséretre
nem szorul, hiszszük, hogy benne Mártonffy
Márton méltó utóda került az iparoktatás
élére.

. Néhány esztendeje, hogy várme­
gyénk agilis tanfelügyelője toborzott
össze Szolnokon egy szép reményekre
jogosító vegyes kart, ennek szereplé­
sében azonban alig néhány hónapig
gyönyörködhettünk. A szalmaláng ha­
marosan kialudt. Azóta — ez is csak
Szolnokon történhetett meg — mosta­

Megyei Népoktatás

náig nem volt daloskor ebben a nagy
kultur s intelligensnek tartott városban.
A bemutatkozó estély minden te­
kintetben szépen szikerült. Az uj da­
loskor első föllépésén is meglátszott,
hogy úgy a. dalkör tagjai, mint vehe­
tőjük, szivvel-lélekkel fogtak nemes
munkájukhoz.
Az uj daloskört első szereplése
alkalmából Fludorovics Zsigmond áll.
főgymnáziumi tanár a következő szép,
saját szerzeményű prológgal üdvözölte:

I
j

-

i

J>rológ.
A szolnoki „Lantu dalkörhöz.

11

p

7.

Elfáradva a hétköznapi zajban
Ha egybegyülünk — tartva pihenőt —
Felolvad lelkünk és a gyöngéd dalban
Údvöt nyerünk s holnapra uj erőt,
És úgy találjuk, hogy nemesbbé lészen
Keblünk a hangok igaz érzetén,
Ifjaknak tudjuk magunkat egészen
S szebb lesz a múlt, rózsásabb a remény.

A dalba öntjük régi honfi búnkat,
S csodáljuk, mily hatalmas Istenünk,
Majd bátran vesszük föld alá utunkat
Hol hegymanók ingerkednekvelünk;
Majd köny rezdül meg a borús szemekben,
Egy köny, amelyhez mindig van jogunk,
A völgyi rózsa titkon elénk lebben
S a bús halásszal együtt zokogunk.

,

’

Fel dalra hát, ti mindig hü testvérek l
A Jó kedvnek van itt ma ünnepe.
Midőn először csendül itt ma ének
Legyen magasztos szivünk érzete,
lm eljövének hozzánk a jó társak
Hogy annál nagyobb legyen örömünk.
Baráti keblet felénk, hogy igy tárnak
Annál dicsőbb lett most ez ünnepünk 1

Es megtanítja dalunk lelkesülni
. A honnak minden. hü s igaz fiát;
S bárhonnan fognak vészfellegek gyűlni,
-Nyugodtan várjuk-, a jövő-mit ád !
Fel az egekhez repül dalunk önként
;
És hisszük: boldog lesz a magyar!
És megcsókoljuk, a haza szent földjét
Mely szült, nevelt és egykor eltakar!

Hogy is lehetne ott nem lelkesülni
A szép dalért, hol minden dalra hív ?
Hogy is lehetne annak nem hevülni
Kinél helyén van elme és a szív ?
Hisz’ tudva van, hogy összetartás által
Kis dolgok is nyertek már nagy erőt, .
Mig ott, hol minden ajak mást vall,
Széthull az is, mi nagy volt azelőtt.

Szívből kívánjuk, hogy a „Lant"
: derék tagjai sokszor, igen sokszor
arassanak dicsőségesnél dicsőségesebb
sikert!

Hol az Alföldnek szépségét csodáljuk
S a fényes múltról sok emlék regél
Hacsak siváran keblünk' él nem zárjuk
Úgy ajkunk önként vidám dalra kél
S a dalba öntve szivünk érzeményit
Az ég derűsebb s tán üdéF^ a lég,
Az illat édesb ... az élet eszményibb
S fényárban úszik az egész vidék.

MA — Ry.

J Hivatalos rész.
Valamennyi tek. tanitó úrnak.

Alkalmazkodó tudomására közlöm a
' tanítóknak népszámláló biztosokul működése
tárgyában kiadott köz. okt. min. körrendeletét.
Szolnok, 1910. s^zept. 30.
' ■

Eöídös K. Lajos,
kir. tanfelügyelő.

Fel dalra háti A Tisza s távol bérezek
Jéíásolat. A magyar királyi vallás és
Hadd zengjék vissza lelkesült dalunk,
közoktatásügyi minisztertől 3617—1910. eln.
A szép ének nyújt másoknak is élvet
। szám. Az 1910. évi népszámlólásról szóló
S avval mulatjuk legjobban magunk.
1910. t. c. 3. §-a értelmében nyilvános vagy
A* öntudatban a legszebb dicséret
nyilvánossági joggal felruházott elemi iskoHogy nem hagytuk erőnket parlagul,
í Iákban alkalmazott férfitanitók -tekintet nélkül
Hogy igy leszünk mindig édes testvérek
S hogy szép frigyünk soha meg nem lazul. az iskola fentartójára egy számláló kerületben

8.

4Ö. szám.

Megyei Népoktatás

a számlálóbiztosi teendők ellátását, ha a
főszolgabíró vagy polgármester által számlá­
lóbiztossá kineveztetnek, a törvényben bizto­
sított díjazás mellett, fegyelmi felelősség ter­
he alatt elvállalni és teljesíteni kötelesek. Az
1910 évi népszámlálás végrehajtásáról szóló
áttalános utasítás 14. §-ánok utolsó bekezdése
értelmében pedig az esetben, ha felülvizsgálok
gyanánt város tisztviselők a kis és nagy
községekben kellő képzettségű községi tiszt­
viselők megfelelő számban nem állanak ren­
delkezésre, a felülvizsgálókat azon egyének
sorából kell kiszemelni, akik az utasítás 10. |
§-a, értelmében számlálóbisztosokul való al­
kalmazásra is ajánlva vannak, tehát az elemi
iskolai tanítok felülvizsgálókul is alkalmazha- :
tók. Ehhez képest felhívom a Tanfelügyelősé- I
get, hogy erről a tankerületi összes elemi
iskolai rendes tantóit az iskolák jellegére
való tekintet nélkül, azonnal értesilse s őket
utasítsa, hogy a mennyiben számlálóbiztosokul
és esetleg felülvizsgálókul kineveztetnének,.
a tisztséget haladéktalanul fogadják el, és a |
teendők iránt magukat idejében és kellően .
tájékozzák. Az előlidézett.törvény szakasz értelmében mindazon iskolákban illetőleg ősz- ;
tályokban, amelyeknek tanitói a népszámlá- j
lásban mint számlálóbisztosok részt vesznek
a tanítás öszeirási napokon, legfeljebb azonban
6 iskolai napon szünetelhet. Hogy azonban
a tanítási időben való veszteség lehetőleg
csökenjen, utasítja a tanfelügyelőség az öszes .
államielemi iskolák gondnokságait és a községi |

elemi iskolák iskolaszékeit, hogy a népszám­
lálóbiztosokul kinevezendő tanítókat a nép­
számlálási munkálatok oly módón való be
osztásra szólítsák fel hogy az lehetőleg 1911.
évi január hó 8-ig bezárólag készen legyen
és igy ők a tanítást január hó 9-én megkezdhesék. Megjegyzem egyúttal hogy olyan állami
és községi elemi iskolában a hol megfelelő
számú tanerő marad működéi ben és az osz­
tályok nem tultömöttek a számláló biztosi
minőségben működő tanitó osztály ősszevozással a többi tanitó által helyettesítendő.
Budapest, 1910. évi szept. hó 25-én.
A miniszter helyett
Náiay Szabó, államtitkár.
Szolnok, 1910. szept. hó 30.
A másolat hiteléül:
Csikós József
3084. tfszhoz.

kir. tanfelügyelői tollnok.
(P- H.)

Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Legszebb nyári sport a fényképezés.
Szép, nem fárasztó, kellemes és olcsó. Leg­
jobb gépek, lemezek, papírok stb. stb. fény­
képészeti kellékek legolcsóbban beszerezhetők.

Róth Dezső

pap ir k eres­
kedésében
SZOLNOKON

fotograjál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét
RÓTH DEZSÖ-nél
Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
“Wf
íjában Szolnokon.

H- évfolym.

Szohok, 1910. október 16.

41. szám.

JÁSZ N A 6 V KU N 5Z 0 L N 0 K-

A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

rElőfizetés: IJ j1 évre 6$ korona.
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik:

Csikós József

Tóth István

Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tóllnokhoz küldendők.

Ezen számunkat mutatványul küld­ hogy a gazdasági népiskolák akár a
jük szives megrendelés czéljából. — kisebb típusnak teljesen meg tudnak
Előfizetésre jelentkezesi levelezőlapon felelnr ideális feladatuknak. Az anyagi
kérjük. Előfizetési ezután a lapban eszközöd szűkös volta, a tankötelesek
pontos beiskolázása, népünk maradi
nyugtáz a kiadó. — Ha a lapot nem természete még mindég igen nagy
óhajtja, ' ugy kérem visszaküldeni, akadályokat gördítenek ez iskola ered­
elleneseiben előfizetőnek vesszük.
ményes működése elé.
Ez alkalommal azonban egy'másik’
körülményre akarok reámutatni, ami
megnehezíti a gazdasági népiskolának,
I gazdasági népiskoíák felügyelje, ' mint fokozatos fejlődésben levő intéz­
ménynek helyes irányú működését és
Hazánkban a gazdasági népiskola । ez a szakszerű irányítás, felügyelet
fennállásának 15-ik évében van. 15 ■ és ellenőrzés hiányos volta. Á vallás
év nem nagy idő egy olyan iskolafaj í és közoktatásügyi miniszter ezen is­
életében, mely eredményét mindig a koláknak, mint a népiskolák egyik'
messze jövőben mutatja, de teljesen . tagozatának, felügyeletét a kir. tan­
elegendő arra, hogy a vele komolyan j felügyelőkre bízta. És ez természetes
foglalkozók észre vegyék, mennyiben is. A gazdasági- népiskola a minden­
közelíti meg az elébe tűzött kétség- i napos elemi oktatás kiegészítő részét
kívüli igen fontos feladatát, vagy mi ; képezi, vele kell, hogy szoros kapcso­
hátráltatja eredményes működésében. latban is álljon, de az is való, hogy
A szervezést vezető intéző körök ! ebben az iskolában szaktárgyakat ta­
erős meggyőződéssel azon hitükben, | nítanak gyakorlati utón, gyakorló
hogy a gazdálkodó nép gyermekeinek.! telepen, mintágazdaságban. Egy ilyen
az okszerű gazdálkodás mesterségére | iskola helyes vezetése tehát szakis­
való kitanítása egy életerős. magyar ' meretet igényel. Feltétlenül szükséges,
gazda közönséget fog teremteni, nevet­ hogy a ki ezen iskolák felügyeletét
ségesen csekély anyagi erővel, szak­ ellátja, annak is szakismerete legyen,
dolgokban más érdekek képviselőinek különben, hogy ellenőriz ? A legrosztanácsával szervezték a gazdasági nép- j szabb akarat sem magyarázhatja bele,
iskolákat. S hogy ma 15 év múlva i czikkem értelmébe, hogy az a kir.
ezen iskolák legnagyobb része mégis 1 tanfelügyelők tudását az adminisztráció
eredmény nyel működik az a szervezeti és pedagógia terén kétségbe vonná,
utasítás megfelelőbb irány ti módosítása | de viszont'állítom, hogy egy minta­
mellett, a vezető tanitók lelkiismeretes gazdaság helyes vagy helytelen irányú
munkájának tudható be.
vezetéséről véleményt szakdolgokban
Tévedés volna azonban azt hinni. nem mondhatnak.
í

2.

Megyei Népoktatás

Az iskolák céljával ellenkezne,
hogy azok felügyelete a kir. tanfel­
ügyelőségek hatásköréből kivétessék,
de feltétlenül szükség van arra, hogy
a kir. tanfelügyelőségeknek egy olyan
szakközeg álljon rendelkezése alatt,
ki teljes hivatalos felelősséggel szak­
dolgokban véleményt tudjon adni, az
iskolák kezdő vezetőit teendőibe be­
vezesse, a szervezés mikéntjéről az
elöljáróságokat tájékoztassa, üzemter­
veket készítsen és az iskolákat szak­
dolgokban ellenőrizze.
A kir. tanfelügyelők amúgy is oly
anyira igénye vannak véve, hogy más
irányú elfoglaltságuk miatt még akkor
sem részesíthetnék kellő figyelemben
a gazd. népiskolákat, ha véletlenül a
gazdálkodás terén szakemberek vol­
nának. Főkép azon vármegyékben,
hol a gazd. népiskolák oly nagy számbán vannak, mint a mienkben s hol
a tanyai elemi népiskolák is a gazdasági teendőket a munkára nevelés
szolgálatába állítják a foglalkoztató
. módszer alkalmazásával, feltétlenül
szükség volna a vármegye központjában egy olyan szakemberre, ki az
irányítást, felügyeletet és ellenőrzést
ellátná s lenne is teendője annyi, a
mennyit csak bírna elvégezni.
Most még csak az a kérdés szo­
rul megvilágításra,, milyen képzettséggél bíró egyénekből lehetne a tanfelügyelőségek mellé alkalmas szak­
embereket válogatni ? Ezen kérdés
egyik oldala czikkem fennti részéből
világosan kitetszik. Elengedhetetlen
kellék a gazdasági szakismerettel bí­
rás, de nem tartom másodrangu kel­
léknek a nevelés és oktatás iránti kész­
ségét és képzettséget sem. Egyszóval
gazdára és tanítóra volna szükség egy
személyben, kinek a tanitói képesítés
mellett legalább annyi gazdasági szak­
képzettsége is van, mint a két éves
tanfolyamot elvégzett gazdasági szak­
tanítóknak, s ezen felül mint gyakor­
lati gazdák és tanitók 10-—15 évig
sikerrel működtek.
Természetesen az a felettes ható­

41. szám.

ságok dolga volna, mikép illeszteték
bele a tanfelügyelőségek személyzetébe
a felügyelettel megbízott szakközeg
állását; én csak mint olyan eszmét
óhajtottam megvilágítani, melylyel —
mint szükséges dolgokkal — már az
intéző körök is foglalkoznak.
Nagy Kálmán.

Tükör darabok.

i
I
i
'

:

i

í
!

A pusztába kiáltónak szava: az én
szavam kedves Szerkesztő Uram, amit becses
lapja május 21-diki számban volt kegyes
közölni, amelyet én iskolánk bebutoroztatása
érdekében Írtam.
Hiába jajdultam ott föl, hogy a modern
szép palota iskolában 4—5 hét múlva be­
zárjuk a harmadik tanévet is — bútor nél­
kül. Sajna ! Elkezdtük a negyediket is, megint
csak — bútor nélkül.
Érző szivü ember ne is lása azt a
nyomorúságot, ami itt nálunk az óriási költség­
gel felépített, modern,' szép emeletes iskolában
van — bútor dolgába.
Az egyik teremben a tanulók szép érzé­
kének fejlesztésére a padok elején tátong
akkora üreg, hogy a gyermekek kényelmesen
ki és be sétálhatnak rajta (mert a deszkák
már elkórhadtak).
A másikban a padok ülése szakad le
tanítás közben a gyermekek alatt. Persze
ezek a kis epizódok szörnyen segítenek ne­
künk tanítóknak — a fegyelmezésnél, mert
az csak épületes szép dolog, amikor egy egy
nyelvtan vagy számtan órát kell, annyi időre
félbe szakítani, amig a gyerekek a padlóról
feltápászkodnak; az iskolaszolga meg valami
durunggal vagy tuskóval ismételtem felállítja
a roncsokat!
Neked kedves M. E. coilegám gratulálok,
amennyiben osztályodban ahány pad van,
annyifelé rendszerű. Rövid, hosszú, alacsony,
magas, meg a jó Istent tudja: miféle mére­
tűek. Némelyiket már vagy 7 évvel ezelőtt
dobták ki, egy másik iskolából mint teljesen
hasznavehetetlent: igy tanulmányozhatod a
különféle pad-alkotásokat, amit az utólsó fél
század alatt a paedagógusok és nem paedagógusok kitaláltak. Az én osztályomról irn

41. szám.

Megyei Népoktatás

sem merek, mert ott 7a deciméter hosszúságú,
vastag, rozsdás, törött vaspántok vannak kicsi
kis első osztályosaim mellének szegezve.
Gyarló eszem úgy képzeli, hogy valaha
régen azok a pántok, valami pót pad-tetőt
kapcsolhattak a pad-asztalához. Dehát, ha a
világon minden elmúlik, miért maradt volna
az én iskolámban más a pót-tetőkből, mint
a rozsdás törött vaskapcsok? Nem fogunk
az idén sem tintával Írni kedves kis. lányaim!
A vastag palakő nem nyomódik bele a padok
asztalán lévő ujjnyi vastag barázdákba!..........
Maradjunk ósdiak, régiek. Hiába mondja
a modern paedagógia, hogy az életben nincs
palatábla: tanítsunk az életnek és kezdjük
mindjárt a papiroson. A papiros még a Ti
gyönge kis kezetek alatt is begyűrődik a
barázdákba. A palatábla ellenáll és bár a
Ti kis kezetek lessz nehézkes és lassú: de
papiros helyett megtanulunk legalább azon
írni.
Pedig szerettek majdnem mindannyian
írni, ugy-e kis ujonezok?
Most is látlak a lelki szememmel kis
Vincze Erzsim, milyen örömmel, de mégis
félelem közt simultál hozzám, amikor a beiratás
után közvetlenül, édes anyáddal bejöttetek a
tanterembe és mellettem maradtál, amig az.
első vonalat meg tanultad húzni a vadonat
új, piros vonalas szép táblára.
Édes anyád, a tanyai, egyszerű, becsüigaz szivü asszony is mellettünk állt. Könnyes
szemmel oktatott, hogy jó' légy. Ne szerezz
annyi bánatot, mint Imre, mert ő, szülőnek
és tanítónak egyaránt sok fájdalmat okoz.
(Egy iskolakerülő, rossz fiárul emlékezett meg
a szegény anya).
Mikor kipanaszolta magát,
figyel­
meztettem, hogy most már tanulunk, hagyja
tehát leánykáját magára, igy szólottám a kis
lányhoz. „Hogy hívnak lelkem ?“ A gyerek
hallgat. Megint a beszédes paraszt asszony
veszi át a szót.: „Mondjad kedves lányom,
hogy „szolgálatára Vincze Erzsébet" ...
E tanévben Vinczénével volt a legkedve­
sebb beiratási jelenetem.
*

Fonomimikával tanítok olvasni, mint a
legtöbb I. o. vezető kartársam. „Se“ szócskát
kellett a napokban az egyik leánykának

elolvasni. (A baba altatás utánzásával rögzí­
1 tettem meg a „s“ hangot).
i
Hány betűvel van ez a szó leírva ?
kérdem az olvasó kis leányt. Kettővel. Helyes.
Mutasd meg külön-külön mind a kettőt !
„Itt van ni ! Ez az „e“ emez meg a
„baba". Mennyi de mennyi kis semmiségnek
látszó apróság, ami megédesíti, a bátortalan
iskolában eltöltött órákat, ahol a kis P. Juliska
már palatáblára sem ír a barázdás padokon,
mert a napokban jelentette, hogy a „poca"
a táblát összetaposta, másikat meg nem vesz­
nek ...
Magyary Gyuláné.

Miért legmohosabb a fának
az északi oldala ?
Erdőn jártomba, sok minden egyéb közt,
estembe ütődött egyszer: miért legmohosabb
a fának az északi oldala ? Sokáig tűnődtem
a kérdés fölött hasztalanúl. Utódjára is oda
lyukadt ki a dolog, hogy ha az ember nem
talál.ki valamit magától : kérdezze meg más­
tól. Megkérdeztem a tibai zöld emb^t, aki
szép hetven esztendő óta taposta az erdők ’
avarját. Az készséggel vette elő a tarisznyáját
és két feleletet rázott ki belőle.
Az első ez volt :
Mikor a jó Isten megteremtette a fákat,
egy napon így szólt hozzájok :
— Hogy vagytok, fák ?
— Jól, uram ! — felelte a szóvivő tölgy­
fa. — Jobbról balról érezzük jóságodat. Elől
is ránk mosolyog arcod ragyogása. Csak a
hátunk fázik hébekorba : juttass oda is egy
kis napocskát!
\
— Azt nem teszem, — mondta a jó
Isten. — Hová lenne akkor az árnyékotok ?
Adok én nektek gúnyát a hideg ellen. Az
majd föl-fölmelengeti a didergő hátatokat.
És hajnalra kelvén, felruházta őket a
melegtartó mohával.
A másik felelet így hangzott :
A harkály egyszer bekopogtatott a mó­
kusok' odvába.
\
— Van-e mogyorótok, mókuskák ?
— Van ám ! — mondja az odú-gazda.
— Hát jó szivetek ?
— Az is,

Megyei Népoktatás
i--------------------------------------------------

Az iskolák céljával ellenkezne,
hogy azok felügyelete a kir. tanfel­
ügyelőségek hatásköréből kivétessék,
de feltétlenül szükség van árra, hogy
a kir. tanfelügyelőségeknek egy olyan
szakközeg álljon rendelkezése alatt,
ki teljes hivatalos felelősséggel szak­
dolgokban véleményt tudjon adni, az
iskolák kezdő vezetőit teendőibe be­
vezesse, a szervezés mikéntjéről az
elöljáróságokat tájékoztassa, üzemterveket készítsen és az iskolákat szaki dolgokban ellenőrizze.
A kir. tanfelügyelők amúgy is oly
] anyira igénye vannak véve, hogy más
irányú elfoglaltságuk miatt még akkor
sem részesíthetnék kellő figyelemben
j a gazd. népiskolákat, ha véletlenül ’a
’ gazdálkodás terén szakemberek vol­
nának. Főkép azon vármegyékben,
hol a gazd. népiskolák oly nagy szám| bán vannak, mint a mienkben s hol
a tanyai elemi népiskolák is a gazi dasági teendőket a munkára nevelés
szolgálatába állítják a foglalkoztató
módszer alkalmazásával, feltétlenül
szükség volna a vármegye központ­
jában egy olyan szakemberre, ki az
irányítást, felügyeletet és ellenőrzést
ellátná s lenne is teendője annyi, a
mennyit csak bírna elvégezni.
Most még csak az a kérdés szo­
rul megvilágításra, milyen képzettségi gél biró egyénekből lehetne a tan­
felügyelőségek mellé alkalmas szakíj embereket válogatni ? Ezen kérdés
egyik oldala czikkem fennti részéből
í világosan kitetszik. Elengedhetetlen
[ kellék a gazdasági szakismerettel bi{ rás, de nem tartom másodrangu kel| léknek a nevelés és oktatás iránti kész| séget és képzettséget sem. Egyszóval
I gazdára és tanítóra volna szükség egy
| személyben, kinek a tanitói képesítés
< mellett legalább annyi gazdasági szak­
ai képzettsége is van, mint a két éves
; tanfolyamot elvégzett gazdasági szak| tanítóknak, s ezen felül mint gyakorHati gazdák és tanitók 10—15 évig
ísikerrel működtek.
j * Természetesen az a felettes ható­

41. szám.

ságok dolga volna, mikép illeszteték
bele a tanfelügyelőségek személyzetébe
a felügyelettel megbízott szakközeg
állását; én csak mint olyan eszmét
óhajtottam megvilágítani, melylyel —
mint szükséges dolgokkal — már az
intéző körök is foglalkoznak.
Nagy Kálmán.

Tükör darabok.

,

!
I

!

।

A pusztába kiáltónak szava: az én
szavam kedves Szerkesztő Uram, amit becses
lapja május 21-diki számban volt kegyes
közölni, amelyet én iskolánk bebutoroztatása
érdekében Írtam.
Hiába jajdultam ott föl, hogy a modern
szép palota iskolában 4—5 hét múlva bezárjuk a harmadik tanévet is — bútor nélkül. Sajna! Elkezdtük a negyediket is, megint
csak — bútor nélkül.
Érző szivű ember ne is lása azt a
nyomorúságot, ami itt nálunk az óriási költség­
gel felépített, modern, szép emeletes iskolában
van — bútor dolgába.
Az egyik teremben a tanulók szép érzé­
kének fejlesztésére a padok elején tátong
akkora üreg, hogy a gyermekek kényelmesen
ki és be sétálhatnak rajta (mert a deszkák
már elkórhadtak).
A másikban a padok ülése szakad le
tanítás közben a gyermekek alatt. Persze
ezek a kis epizódok szörnyen segítenek ne­
künk tanítóknak — a fegyelmezésnél, mert
az csak épületes szép dolog, amikor egy egy
nyelvtan vagy számtan órát kell, annyi időre
félbe szakítani, amig a gyerekek a padlóról
feltápászkodnak;-az iskolaszolga meg valami
durunggal vagy tuskóval ismételtem felállítja
a roncsokat!
Neked kedves M. E. collegám gratulálok,
amennyiben osztályodban ahány pad van,
annyifelé rendszerű. Rövid, hosszú, alacsony,
magas, meg a jó Istent tudja: miféle mére­
tűek. Némelyiket már vagy 7 évvel ezelőtt
dobták ki, egy másik iskolából mint teljesen
hasznavehetetlent: igy tanulmányozhatod a
különféle pad-alkotásokat, amit az utólsó fél
század alatt a paedagógusok és nem paedagógusok kitaláltak. Az én osztályomról irn

41. szám.

Megyei Népoktatás

sem merek, mert ott ya deciméter hosszúságú,
vastag, rozsdás, törött vaspántok vannak kicsi
kis első osztályosaim mellének szegezve^
Gyarló eszem úgy képzeli, hogy valaha
régen azok a pántok, valami pót pad-tetőt
kapcsolhattak a pad-asztalához. Dehát, ha a
világon minden elmúlik, miért maradt volna
az én iskolámban más a pót-tetőkből, mint
a rozsdás törött vaskapcsok? Nem fogunk
az idén sem tintával irni kedves kis lányaim !
A vastag palakő nem nyomódik bele a padok
asztalán lévő ujjnyi vastag barázdákba!...
Maradjunk ósdiak, régiek. Hiába mondja
a modern paedagógia, hogy az életben nincs
palatábla: tanítsunk az életnek és kezdjük
mindjárt a papiroson. A papiros még a Ti
gyönge kis kezetek alatt is begyűrődik a
barázdákba. A palatábla ellenáll és bár a
Ti kis kezetek lessz nehézkes és lassú: de
papiros helyett megtanulunk’legalább azon
irni.
Pedig szerettek majdnem mindannyian
írni, ugy-e kis ujonezok?
Most is látlak a lelki szememmel kis
Vincze Erzsim, milyen örömmel, de mégis
félelem közt simultál hozzám, amikor a beiratás
után közvetlenül, édes anyáddal bejöttetek a
tanterembe és mellettem maradtál, amig az
első vonalat meg tanultad húzni a vadonat
új, piros vonalas szép táblára.
Édes anyád, a tanyai, egyszerű, becsüigaz szivű asszony is mellettünk állt. Könnyes
szemmel oktatott, hogy jó légy. Ne szerezz
annyi bánatot, mint Imre, mert ő, szülőnek
és tanítónak egyaránt sok fájdalmat okoz.
(Egy iskolakerülő, rossz fiárul emlékezett meg
a szegény anya).
Mikor kipanaszolta magát,
figyel­
meztettem, hogy most már tanulunk, hagyja
tehát leánykáját magára, igy szólottám a kis
lányhoz. „Hogy hívnak lelkem?" A gyerek
hallgat. Megint a beszédes paraszt asszony
veszi át a szót: „Mondjad kedves lányom,
hogy „szolgálatjára Vincze Erzsébet" . . .
E tanévben Vinczénével volt a legkedve­
sebb beiratási jelenetem.

j

elolvasni. (A baba altatás utánzásával rögzí­
tettem meg a „s“ hangot).
I
Hány betűvel van ez a szó leírva ?

, kérdem az olvasó kis leányt. Kettővel. Helyes.
J Mutasd meg külön-külön mind a kettőt!
„Itt van ni ! Ez az „e“ emez meg a
„baba". Mennyi de mennyi kis semmiségnek
látszó apróság, ami megédesíti, a bátortalan
iskolában eltöltött órákat, ahol a kis P. Juliska
már palatáblára sem ír a barázdás padokon,
mert a napokban jelentette, hogy a „poca"
a táblát összetaposta, másikat meg nem vesz­
nek ...
Magyary Gyuláné.

Miért legmohosabb a fának
az északi oldala?

Erdőn jártomba, sok minden egyéb közt,
eszembe ütődött egyszer : miért legmohösabb
a fának az északi oldala ? Sokáig tűnődtem
a kérdés fölött hasztalanúl. Ütóljára is oda
lyukadt ki a dolog, hogy ha az ember nem
talál ki valamit magától : kérdezze meg más­
tól. Megkérdeztem a tibai zöld embert, aki
szép hetven esztendő óta taposta az erdők
avarját. Az készséggel vette elő a tarisznyáját
és két feleletet rázott ki belőle.
Az első ez volt :
Mikor a jó Isten megteremtette a fákat,
egy napon így szólt hozzájok :
— Hogy vagytok, fák ?
— Jól, uram ! — felelte a szóvivő tölgy­
fa. — Jobbról balról érezzük jóságodat. Elől
is ránk mosolyog arcod ragyogása. Csak a
hátunk fázik hébekorba : juttass oda is egy
kis napocskát!
— Azt nem teszem, — mondta a jó
Isten. — Hová lenne akkor az árnyékotok?
Adok én nektek gúnyát a hideg ellen. Az
majd föl-fölmelengeti a didergő hátatokat.
És hajnalra kelvén, felruházta őket a
melegtartó mohával.
A másik felelet így hangzott :
A harkály egyszer bekopogtatott a mókusqk odvába.
*
— Van-e mogyorótok, mókuskák ?
Fonomimikával tanítok olvasni, mint a
— Van ám ! — mondja az odú-gazda.
legtöbb I. o. vezető kartársam. „Se“ szócskát
— Hát jó szivetek ? .
— Az is,
kellett a napokban az egyik leánykának (

I
L
1 -

Megyei

I^fyoktatás j

ff- sz™11-

| — No ha mogyorótok is van, jó szivetek • cserjét, mire az telis-tele tele lett mosolygó
isii van : ne hagyjátok éhen halni az. árva i szemű mogyoróval.
— Ha pedig már most jóllaktok, —
Katókát. Ott sírdogál szegényke az erdő-szélen.
l
folytatta
tovább a tündér, —-arról is teszek,
I Ötén voltak a mókusok. Élés-táruk
hogy
haza
találjatok. Ezernyi népem zöld
telis-tele rakva. A hogy a harkály beszédét
megértették, mind az öten teleszedték magukat bársonnyal jelöl meg minden fát. Menjetek
m<|gyoróval. Pillanat alatt kint voltak a házi­ innen jobbik a tizedik Iáig. Ott nézzétek meg :
melyik oldalán van a fának a bársonya. A
kójukból.
•
h — Vezess, madárka, minket árva Kató­ merj-e az piutat : arra tartsatok. Isten meg­
áldjon benneteket !
kához !
Félóra múlva már otthon voltak a mó­
| A harkály a lombok fölé röppent , . .
kusok.
Haza vezette őket a moha. És innenköiültekintett az erdő felett. Aztán vissza le­
túl
bármerre
jártak : el nem tévedtek többet.
szólva, fától-fáig, az erdő aljáig vezette a
Megköszönt.mi
a tibai zöld embeih.k a
mókusokat.
II Jókor mentek : segíthettek. Árva Katóka két feleletet. Mire az összeigazitatotta a ta­
risznyáját és igy szólt hozzám :
jóllakott az édes mogyoróval.
— Még egyet mondok íáadásúl. Hanem
ü Hanem itten, lelkem, addig cicázgattak
a jókedvű apróságok, hogy egyszer csak a itt már a te szavadat is bele vonom a beszédbe.
na|-apó behunyta a szemét ; a harkály- ela­ Nos, hol van a fán a legtöbb moha ?
— Az északi oldalán.
ludt; Katóka is haza ballagott ... A móku­
— Ugy-e, tehát a zordon árnyékban. A
sok egyedül vágtak a' vissza-útnak . . . és
; hová soha sem csillan vidám napsugár.
szépen eltévedtek.
- Rájok borúit a fekete éjszaka ; rájok
— Igen— Zordon árnyék : az élet szomorúvirradt a piros hajnal : körűlöttök a rengeteg
Mondd csak : milyen színű a moha.
mirjdig, mindig idegenebb ! Szorongás fogta i sása.
ö
J
— Zöld.
el a kis szivöket. Hát még mikor az őszi
— Minek a színe a zöld ? .
szejlő is oda súgta a fiilökbe, hogy :
— A reményé.
•.t
Erdő lombja sárgul,
— Biztató remény : az élet vigasztalása.
;
Levél hull a fárúl.
. .
■ ‘ j.
Nincs az egész tájon
। Mondd csak,: hol van legnagyob szükség a
Mogyoró az ágon!
vigasztaló reményre ?
— A hol a vidámság napját leginkább
j Hisz ez annyit jelent, hogy bizonyosanelpliisztúlnak, ha haza nefn találnak.
elsötétítette az élet szomorúsága.'
— No lásd, fiam. Ezért adott a jó Isten
Ü Másnap még csak így-úgy bírták. De
máj* a harmadik nap alig lézengtek a szegény­ Tegtöbb reményt a legsötétebb szívbe. Örök
kéké Mikor egyszer csak szembe megy velők zöldet a zordön árnyékba. Ezért van legtöbb
az erdő tündére.
j moha a fának északi oldalán.
* i — Hol jártok erre, bohókáim ?
j
Egri György.
I — Haza akarunk menni, de nem tu­
dunk.
— Hát minek jöttetek el hazúról ?
i — Mogyorót vittünk az árva Katókának.
• — És eltévedtetek ?
i — Eltévedtünk/*'
.
Szives figyelmébe! Egy évet
i Az erdő tündére szeretettel nézett a kis futott mega^Jász-Nagy-Kun-Jtfegyeiállanákra.
Jfépokiatás“ A második évnek kezj; — No ne féljetek. Jó tettetek jutalma
! detén bizalommal fordulunk az igen
nemi lehet szenvedés. A ki a jóban fárad,
megérdemli, hogy jártában-keltében tündérkéz tisztelt Kartársakhoz és iskolai ható| Ságokhoz, hogy kikérjük úgy erkölcsi,
vez' sse.
Megérintett a vesszejével egy sárgúló I valamintanyártámogatásukat. Szeret-

41. szám.

Megyei Népoktatás

nénk, ha lapunk méltó tükre lenne
vármegyénk nagy tanítósága munká­
jának, szellemi emelkedettségének, gya­
korlati pedagógiájának. Erre néhány \
‘émber elégtelen, még , több is kevés, ;
ehhez mindenkire' szükség van. Midőn
ehhez a munkához ismételten kérjük
minden kartársnnk közreműködését, .
kérjük, hogy a mellékelt levelező-lapot, ;
még az esetben is szíveskedjék vissza- '
küldeni, ha a lapra bármely oknál
fogva elő nem fizethet.
Szolnok, 1910. október hó.
J4 ^er/^esz/őség.

5.

Ezután Pomázy Erzsiké lépett az
emelvényre és meghatva szavalta el az
„Évfordulóra" cimü prológot. Utánna
Búza Olga II. o. tanuló bájosan mon­
dóit el, összetett kézzel egy szép kis
fohászt. Most Szalontay Juliska V. o.
tan. „Emlékezet" cimü költeményt
szavalta el mély érzéssel. Végre két
kis IV. o. tanuló G. Kovács Jolán és
Visnyofszky Margit léptek az emel­
vényre s párbeszéd alakjában remek
hanghordozással, mély meghatottság­
gal szavalták el a „Mi zászlónk"-at.
Szem nem maradt szárazon, felnőtt,
gyermek könnyezett. A szavalatok után
. fői. Árva Ferencz plébános, iskolszéki
elnök meghatott, szívből jövő szavak- •
kai zárta be az ünnepélyt. Felhangzott
ismét' a gyermekek énekkara, kik a
következő gyászénekkel áldoztak emlé­
j kének :

Képleleple^és. A szolnoki róm.
kath. „Constantái" iskola f. hó 8-án gyö­
nyörű iskolai ünnepélyt tartott. Lelep­
lezte szeretve tisztelt, — most már
Istenben boldogult — zászlóanyjának
Dr. Nagy Emilné szűk Kenessey Adél
úrasszony arcképét a zászlószentelés
Igaz, nem láthatunk, virágos hant temet.
öt éves .évfordulóján. Megható gyász­
Nem feledjük soha jóságod, érdemed.
ünnepély volt, mert az igaz szeretet
S habár intézetünk mély gyászba öltözött
Nem halt meg Ö nekünk, csupán elköltözött.
rendezte azt. A megboldogult arcképe
Ünnepélyünket megtisztelték meg­
hófehér virágkoszoruval és az általa
ajándékozott, gyönyörű jelmondatuk— jelenésükkel : Eötvös K. Lajos kir.
most fekete fátyollal bevont — zász- tanfelügyelő. Árva Ferencz plébános,
lószallaggal körülvéve függött a gyász­ iskolaszéki elnök-. Szavald Mihály,
lepellel dúsan feldiszitett falon. Tőle Kisfaludy Nándor, Szudy Antal isk.
jobbra a gyászfátyollal bevont hófehér széki tagok . és számosán a szülők.
selyem zászló. Az intézet növendékei
öondneksági kineneíés. A turkevei án.
ájtatos csendben ültek. Kilenc óra után polg. isk. gondnoksága Ozsváth Sándor g.
kezdődött az ünnepély Gyenes József tag elhalálozása folytán üresedésbe jött helyre
igazgató megható beszédével. Gyönyörű a főispán Hajdú János turkevei földbirtokost
szavakkal ecsetelte a zászló jelentő­ nevezte ki.
Hyugöiia^ás. A vall, és közokt. miniszter
ségét, annak felszentelését s az intézet
R.
Nagy
Károly mezőtúri 1. sz. áll. tanitó
őszinte, igaz gyászát és fájdalmát a
c. igazgató nyugdíjazását — hosszú és éidempótolhatatlan veszteség felett. A szép
dus buzgó szolgálatainak elismerése mellett —
beszéd után felhangzott az intézet kimondotta. Az 5 'évtizedei, át igazán szor­
gyermek kara, mely a következő gyász­ galmas munkássága-. után adjon az Isten
öreg kartársunknak derűs, nyugodt napokat
éneket ^nekelte’:
Szomorodott szívvel ünnepelni jöttünk,
Érezzük szelleme itt lebeg felettünk.
ü volt hü jPatrónánk, édes zászló anyánk
Égi hazájából szeretettel néz ránk.

s a még hátralévő éveket aranyozza meg az
ezrekre menő tanítványok szeretete, s embeitársai s mindnyájunk tisztelete.

6.

Megyei Népoktatás

41. szám.

41. szám.

*

Megyei Népoktatás.

flíapsjabáíu jóDáhagyás. A vall, és

A sok tiszteltetés, csókoltatás, jó egész­
Ipzokt. miniszteri iparoktatási orsz. főigaz- ség kívánás, a hó nem esés — egy cseppet
ytó a szolnoki kereskedő tanoncotthon sem lepett meg; de ami a levél legutolján
। volt: „eszter ángyo is mehót. . .“ ez már
j|váhagyott alpszabályait megküldötte.
i meglepett és meghatottan felsohajtottam :
J!
Iskolafejlesztés- A jászárokszállási rk. meghalt?! — Isten nyugosztalja szegényt!
iskola II-HI. osztálya mellé párhuzamos osz­
Ismertem kis gyermek korom óta. Ott
tályt állított fel s annak vezetésére Dandeler lakott a szomszédunkban. Férje a mi hadunkMária oki* polg. isk. tanítónőt alkalmazta. । hoz tartozott, tehát atyafiságban, rokonság, bán álltunk. Engem nagyon szeretett. SzámTshoíai hirándulás. A kisújszállási polg. । talanszor ölelt és csókolt és ilyenkor oly
leányiskola növendékei tanárnőik vezetése lágyan, édesen szokta mondani: „Ó kedves
rijellett 15-én Szolnokra rándultak a müvész- i nemzecscséégém! — Ó éédés rajóm !“ vagy
kiállitás megtekintésére. Megnézlék ezenkívül 0 dérága csomotám!“
♦
jéggyárat, vizmütelppet, villamostelepet, az
Szegény
Eszter
ángyo korán özvegyépülő vashidat, stb.
, ségre jutotott. A nagy szomorúságon kivül
j
figyelembe ! Tanító változás esetén úgy nem maradt egyéb rá mint, mint két kis
^z iskolaszék, mint saját érdekükben a tanitó 1 gyermek, félházikó, meg egy nagy, igen nagy
urak és tanítónők állomásukról eltávozásuk i — szegénység. Két keze munkájával tartotta
i Je"n maSát és, gyermekeit. Ha olykor-olykor
v?gy UJ állomásuk elfoglalásának idejét (év, kifáradt a nehéz, de olcsó, napszámba való
nap) s egyébb a nyugdíjügyben szám- járásban, akkor felszedelőzködött és pihenés­
b^jövő életrajzi és működési adataikat pon- J képpen elment a többi szivet-lelket vígasztqsan jelentsék be a kir. tanfelügyelői hiva- I talni vágyó fehérnépséggel a szentkuti, egri,
tálnak.
i , debrei vagy az egerszalóki búcsúk vala; melyikére. Jutott ezekből a tavaszi, nyári és
। őszi munkaidőre mindig elegendő.
i
Ilyen búcsúra való-készülődéskor Eszter
ángyo valóságos tékozlást vitt véghez. Már
, az elindulás előtti nap reggelén hozzálátott
; a.nagy munkához: kevés kenyérlisztjének
। sürü selyemszitával lángját vette, mákot tört
i
olvasztott; tejet, túrót vásárolt s ezekf •
i
Levelet hozott a postás. Szülőföldemről ! bol kenőcsöket készített; azután dagasztott
apzep, hegyes-völgyes palócországból írták tütött és szakasztott. Mi, szomszédbéli gyer­
mekek, ilyenkor - érthető okokból — min'a [rokonok. A levél igv szólt:
dig
különös jó és elválaszthatatlan pajtásaivá
iJrA7Kelt lev^lőnk Óbástba. 19101 júnyius
szegődtünk
az ő két árva gyermekének.
ú Dik ezen pár sor irásónk tanáron fris
jqlegesegbe édes kedves bátyám miiyátokot I Gyönyörködve szemléltük, hogy mily lázas
es ügyességgel formálta a megkelt
ol anba mint nekőnk van hála legyen a* ió i
isiének!!! tisztelőnk csókolónk édes bátyám tésztából a morványt, a gunárnyakat vagy
lefcloszöre is éh jános öcséd feleségemvel és tekercsikef, a gyüszüvel cifrázott zsirosbodao^zes gyerekejimvel tisztelem csókolom én kot a fentőt, a lepényt és hogy mily szak­
is. Józsi öcsé édes kedves bátyámot egész értelemmel kente-fente ezekre a mézes-mázos
csaladomval istentő sok szerencsét kívánónk és keserüturós kenőcsöket. Csak akkor lettünk
szomorúak és irigyek, midőn a kenőcsökből
mjnyajoknak stb. stb.“
l
Így ment az két ív papiroson eleiétől- kifogyott serpenyőket odalökte kinyalás végett
' - végig Tiszteltek, csókoltak, jó egészséget az o sajat gyermekeinek, akik előttünk tün­
kívánták a testvérek és legalább másfélszáz tetve, azokat ujjaikkal törülgették s azokról
rékon, mind nevszerint felsorolva, feleséges- elvezettel nyalogatták a kenőcsöket.
Azután megnézte a kemence cseres0, urastól, gyermekestől, családostól, alsónyegkovet s ha erről látta, hogy a kemence
a környékbeli
falvakból valók is, kiket soha nem ismertem heve mar eleg jó, akkor kihúzta abból a
vagy legalább nem emlékszem rájok. A nani- tüzet es hozzáfogott a már elkészített tészták
• rps ^°gytan’ a levél végén röviden ez állt- gyors es gondos berakásához. Előbb felsó”° eedes Jézuskam segíts mer
„evvel bezáruk levelőnk maradónk a
^Syobb, előre a kisebb fajta
sírig szerető testvérjejid és rokonyajid!!! itt
mVkeTh^-11 H^^^r ángyo is mehót kalácsokat rakta be. Jaj volt annak a gyerekAz ilvín
^abalabankodni merészelt!
ma két hetyi műt hogy eltemtük “
• Az ilyen okvetlen megkapta hátára a lapát

„Eszter ángyo is mehót..

vagy a szénvonónyolével az előleget. De ez
mit sem tett, megérte a^remény !
A berakás után ,a kemence szájához
illesztette a tévőt és elcsukló hangon felsó­
hajtott : „O éédés Istenkém, de nagy is a te
jaoságod, bölcsesééged!“ Az izzadságtól meg­
törülközve, leült a szaphallya szélére pihenni.
Kezeit összetéve csendesen imádkozgatott.
Közben-közben bekukucskált a kemencébe s
mindég kettőt-hármat cuppantott ajkaival,
hogy annál szebben süljenek a kalácsoké
Egy-két óra elteltével hozzálátott a
kalácsok kiszedéséhez. Előbb a kissebbeket,
később a nagyobbakat szedte ki. Ez volt á
nagy doiogj Öröm, lárma, zsivaj töltötte be
a pitvart O pedig boldogságot sugárzó arccal
nézdegélte a magakereste, dagasztotta és
sütötte szegényes, de jóillatu, piros, ropogós
héjú, domborura sült kalácsokat. A nyugtalan
gyermeksereg csillapítására feltördelt egy-két
darab kalácsot és szives pazarlással oszto­
gatta képesint és érdemszerint a meleg, párolgó
és jóizü darabokat. Nem is voltunk érte
háládatlanok! Hisz előre rászolgáltunk egész­
napi lármánkkal, csintalan pajzánságáinkkal,
legalább nem unta magát Eszter ángyo, étlenszomjan való munkájában.
A gyermeksereg megvendégelése után
egy-két darab kaláccsal átszaladt a szom­
szédokhoz is, azokat ott széttördelve oszto­
gatta az öregeknek is a következő kenetteljes
mondokával: „no,’ nyerje mé kijed is bátyámuram." — no, kijednek is ékkis kóstoló
nénémasszony.“ — no, emmé a kijedé kiseb­
bik uram, nyálijon. stb." Ezután gyorsan
hazament. Elővette a négynyüstös szövésű,
magakészitette piros, kék és fehér siku
négylábast és abba egy hétre valót betarisznyált a kalácsokból. Eszter ángyo volt az
utolsó, ki evett a süteményekből. Ekkor máj
este lett. A gyermeksereg hazaszéledt. Ö
pedig a munkától elfáradtan, háláikodás és
imádság mellett aludni tért, hogy a másnap
kora reggeli elinduláshoz erőt gyűjtsön.

*

Az ötödik vagy hatodik nap délutánján
már vártuk a bucsusok megérkezését. Vigyáz­
tuk, mikor bukkannak fél a „Misehegy“-en.
Akkor a falu egyetlen kis harangocskája
megszólalt és élesen lármázta:
Gingalló, gingalló,
Van-e só, törött só,
Ha nincs só, törött só,
Úgy is jó, gingalló.
A gyermeksereg az ifjakkal és vénekkel vegye­
sen lelkendezve rohant a bucsusokat fogadni
s a „Krisztuskát csókolni." Rendesen a falu
alatt történt a találkozás. Volt öröm, sirás,
ölelgetés, csókolódzás. Kaptuk a sok aján-

7.

, dékot. A ffuk puskát, lovat, kardot; a lányok
1 babát, szivet, olvasót, mind mézeskalácsból;
no, meg a cifra szentkuti pálcát, vagy verebélyi botot — vesszőbül.
így vonultunk be diadallal a faluba.
Menésközben majszolva a tarka-barka, rikitó
színű mézeskalácsokat. Az volt köztünk az
előbbvaló, akinek legjobban .össze volt maszatolva az ábrázatja. Némelyikünknek még
harmadnap is ott piroslott sárgállott a festék
az arcán. Le nem mosták volna egy vak
lóért! Az volt a leghiresebb legény, aki leg­
tovább bírta megőrizni arcán a festéket.
■■■

*

A búcsúról megérkezés után Eszter
ángyo mindig sokat tudott újságolni. Elmondta,
i hogy most ez, meg az a csuda történt. Ren­
desen egy sánta koldus járóvá, egy siketnéma
kuldus hallóvá és szólóvá, egy vak koldus­
leány pedig látóvá lett, stb. Ezekben a
csodákban az volt a legcsodálatosabb, hogy
mindig csak koldusokkal történt.
Nyolc éves gyermek lehettem, de egé­
szen jól emlékszem rá, hogv Eszter ángyo,
midőn egy egri búcsúról hazaérkezett, ezeket
beszélte:
„Méntőnbe ménnéztük a istenmezeji
keöjé vát szőlőhegyet is. Régés-régén Istenmezejin szőlőt termőtek a hegybe. Oszt égy
esztendőbe teméntelen sok termett ott szőlő,
szíva, körívé, óma, gyinnye, mé mindén. •
Oszt szüretko őment a odavalósi reméte a
hégybe keérégetnyi, oszt nem adtak neki. A
reméte méátkozta öököt, oszt im abba a
szént minutába rögvest kööjéé vát az egéész
hégy mindénéstöö, úgy ahogy át Méé most
is ott látynyi az egéész hegyén a temérdek
sok szőlőtuskót, mé közte a útcsatornákot.
Ebbő a kööjé vát gyimőcsckbő mé most is
ott va -emlékbe két kosáivó a témplonyajtójába, úgy, ahoo akkoo mindén kosárostoo,
gyimőcsöstő kööjéé vát.
A mút kedden, mikoo itthonraó őmentőnk, má estve léit, hogy beértőnk Egérbe.
Egenésen a barátpapokho szátónk, oszt ott
1 mé is hátónk a hanbitos ternácon. Temérdék
sok néép vói ott, aki ott hát, embér embér
hátán. Allyig fertőnk, de azé jő aluttónk.
Szérdán hajnóba, mikoo mé javába ámottónk,
। csak elhurrittya magát valaki hogy, embérek,
i asszonyok, ószonak-e mé, kellyének, mer má
a nap a hasónkre süt! Oszt félugrátónk,
sebtyibe kicsint haraptónk, oszt ménéésre
gyülekéztönk. Letelőször is a ményország
templyomába mentőnk,, be se fértőnk, csak
kivérrö nézégettőnk. Ó dérága Istenkém,
de gyönyörüsééges széép templyom is a!
Telyi van a pispekekvő meg apácákvó.. Igaz,
van köziek égy vagy két kirá is. A Úristen
mé letfélő, közepén a angyalokval a felyhők

Szolnok, 1910. október 23.

II. étfolym.

?

8.

Megyei Népoktatás

40. szám.

közt, oszt úgy urókogyik félétték. Ahogy ott hatnók valaha mi is ezeket a helyeket és
gyönyööködtőnk, hát im gyön a sok ember, dolgokat!
ómágyijak vótak. Éccsak elkajáttya magát,
hogy hát, komámasszony! Szétnézek az
Tiznehét éves koromban, iskoláim folyösmerős hang^ hát uram-teremtőm, kit
tatása
végett, Egerbe kellett mennem. Szep­
látok ott, hát Pélle kajsza Péter kómámuratember
1-én, egy szép verőfényes napon
mot a komámasszonval, meg a Béra keresztutaztam
oda
kocsin, egy másik deák-társam­
fijamval. Ó, szűz anyám! de mé örötőnk
mal
és
annak
az édes anyjával. Mikor Isten­
emmásnak! Aután mégin néézégettőnk a
mezeje
nevű
faluhoz
értünk, eszembe jutott
menyországba. Eccér oszt aszongya valaki,
hogy aszongya, no, embérék, asszonyok, i Eszter ángyo elbeszélése és szent borzalom
most má gyerőnk másfelé. Oszt őindótónk a ! fogott el. A falu végén leszálltunk mindnyájan
nattemplonyba. Éépen az ércsik monta a ' és néztük a kővé vált szőlőhegyet. Távolról
nammisét. De vót ám ott letalább kétszáz úgy nézett az ki, mint egy pusztulófélben
feőre ménő pap. Az ércsik a föőótárná misé­ lévő, megmetszett tőkéjű, öreg szőlőhegy.
zett pispeksipkábo, mé pispekbotval. Körös- Hozzá mentünk. Az egész hegy homokkőből
körő mé ótárok vótak, oszt mindégyikné állott. Rajta roppant gyér legelő, imitt-amott
miséztek. Allyig várta má a egyik pap, hogy néhány fűszállal, az is* elszáradva. Láttuk,
otthaggya másik az ótárt, má ott termett a hogy a szőlősorok nem egyebek', mint az
i
másik. Oszt szót ám a ongora! Mémmé ‘ esőzés alkalmával a hegyről leözöniő víz
muzsikáltak, torombitáltak, mé dobótak is. sűrű, keskeny árkai, a csatornák pedig a
Énekőnyi vagy égy páran énekőtek csak. legelésző birkák által taposott utak. Ezen
Lehetett vagy két fejirszemély, mé vagy két utak kereszteződése között megmaradt görön­
embér, ahogy a véékon, mé a vastag han- gyök pedig a szőlőtőkék. Elszomorodtam.
gokró ki lehetett vennyi. Nagyon sok úr, A hegy felöli ábrándom teljesen megsemmi­
mé kisasszonkák is vótak, de azok se nem sült. Megnéztük a templomajtóban levő neve­
énekőtek, se nem imádkoztak, csak bámotak. zetes kővé vált gyümölcsös kosarat is. Újabb
; Ó, szerehnetés dérága Jézuskám, de gyönyö- csalódás. Nem voltak azok soha sem kosarak,
rősééges szép misék is vótak ott! A sok sem gyümölcsök, hanem valami falusi kontár
témjénfüstöö allyig lehetett látynyi. Oszt hol kőfaragó gyarló munkái.
■ Egerben aztán megnéztem a híres
felállónk, hol leütőnk, hol létérbekotőnk.
l 4 Oszt mikor elkeszték az urat mutatynyi, csör- menyország-templomot is. Ismét csalódás.
gött a sok szép cséngetyüszó, nem győztük Nem menyország templom az, hanem a
hánnyi magónkra a kérésztét, mé vernyi a Líceum épület kápolnája, melynek boltozata
szépen ki van festve. Voltam a nagytemp­
mellyönköt.
Az ércsik misérő oszt őméntőnk a lomban is, láttam benne a misézést. Voltam
szérvéták templyomába, ahon a búcsú vót. a siroki várban is, de a kővé vált papot és
Ott vótónk egész nap, mé egész écaka, apácát nem láttam, csak egy nagy idomtalan,
memmé másnap is. Aután búcsuvó mentőnk kettő-; kőtömböt mutattak ennek. Mindenüt
a várba a kályvárijáho, megin onnan vissza, csak csalódás ért, mert ezek nem voltak
egyebek, mint közönséges természetes dol'gok,
memmé vissza.
Péntekén oszt kiindótónk Egérbő, oszt melyeket a nép csapongó képzelete tett ily
Egerzzalókra mentőnk. Ott méhátőnk, onnan csodálatossakká.
?
másnap Sírokba értőnk. Ott mélláttuk a
várba a keőjéé vát papot, mé apácát. RégésMost mái­ azt kérdezem tőled Eszter
régén ott a várba lakott ennagy ur. Annak
vót égy apáca lyánya. Éz a apáca kisasszon . ángyo, vájjon ki boldogabb kettőnk közül,
éccér gyuhon a papnak. A pap azt mondta éh-e vagy te? Én-e, aki még itt a földön,
a apájának, hogy csókolya mé. Oszt - mé- , e siraiomvölgyében élve, a dolgokat valójácsookooták émníd. Hát im szent Istenéin, jában megismerve, közönyösen, elfásültan
abba a szint minutába mind a ketten keőjé
vátak. Méé mást is úgy ának ott összeölel- i lődörgők; vagy te, aki már a csillagok
kez/e, ahogy akkor vótak, oszt csokóták ! honába távoztál . innen, azon hittel, hogy
énníst. A napon mé most is ott látynyi a minden úgy van a földön, ahogy a te sze­
- * sipkát, a fejiringet, mé annak a sziéles méig látták, füleid hallották és ahogy te azocsipkéjit. Az apáczán mé most ott van a kat nekünk elbeszélted ?
palóc.
fátylya is, ahogy keőjé vát.“
Mi gyermekek, de még az öregek is,
mindig szent áhítattal és buzgó hittel hall­
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
gattuk Eszter áigyo érdekes beszedjeit és az
a vágy támadt bensőnkben, bárcsak meglát-

i

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

42. szám.

JÁSZNA6VKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

1 évre 6 korona.
Előfizetés : [ j,
.

í

Szerkesztik:

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

Tóth István

Főmünkatárs: <
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSÍKOS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

, ha kedvező az időjárás és ha a ter; més további romlásától tartani nem
A folyó év nagyon kedvezőtlen Ékeli, ott hagyjuk a tökén tovább érni.
Abban az esetben pedig, ha az
volt az ország szőlőtermésére s alig
|
egész
termést, t. i. a jót és romlottat
van vidék, hol av szőlőtermés több­
!
egyszerre
szedjükNe, a jót .a rossztól
kevesebb kárt ne szenvedett volna.
i
külön
kell
válogatni, mert a hibás
Az a kérdés merül most már fel,
I
szőlő
elrontja
az egészségeset és terhogy a különféle betegségek, ellensé­
j
mészetesen
az
abból szűrt mustot és
gek, jégverés stb. által sújtott szőlők
termését miként kell okszerűen fel­ bort is.
A peronöszpórás bogyók-, melyek
dolgozni, hogy abból minél jobb bor I
I
a
betegség
miatt csendesen ki sem
legyen.
fejlődtek,.kemények
és savanyuak, rósz
Igaz ugyan, hogy talán már kissé
izük
által
csak
rontanák
a bor minő­
késő is ezzel a témával foglalkozni,
ségét,
tehát
gondosan
kivágandók,
elmiután egyes helyeken a szüretelés
távolitandók.
Nem
kevésbbé
fontos
a
már befejezést nyert — bár sok he­
szőlőmoly
által
megfúrt,
vagy
a
lisztlyütt csak most folyik, sőt kezdetét
sem vette — de szerény véleményem hapmat által megtámadott, fejletlen,
az, hogy a szőlészet és borászat ügyé­ savanyu, h*bás-, továbbá a jégvert fei- ,
vel foglalkozni mindenkor időszerű, repedt és rothadó, .penészes bogyók,
inért ebbeii ismereteinket nem egy bi­ vagy fürtrészek elkülönítése és külön
zonyos időben, hanem — különösen j feldolgozása. Szóval az egészséges
mi tanitók — egész életünkön át hasz- I szőlőtermés, külön a hibás szőlőtermés
nosithatjuk és pedig hol közvetlenül, pedig megint külön dolgoztassák fel.
"A szölőszedés , legcélszerűbben
hol közvetve.
hegyes,
u. n. szüretelő ollókkal végez­
Egészséges szőlőtermésnél főelv,
hető,
melyekkel
a hibás bogyókat, vagy
hogy‘addig várjunk a. szüreteléssel,,
amig a szőlő teljesen be nem érett, ; fürtrészeket is könnyebben kivághatjuk.
vagyis amig abszolút cukor gyarapo- Minden szüretelő munkásnak két szedő
- dás feltételezhető a. bogyókban. Ellen­ edénye legyen : az egyikbe a jó, egész­
ben a hibás termésnél, a szőlőmoly séges szőlőt szedi, a másikba a rom­
által megfúrt és rothadó, az eső kö­ lottat. Úgy is osztható be ez a munka,
vetkeztében megrepedt, penészedő ter­ hogy két-két munkás együtt dolgozik
mésnél a szüret elhalasztása tetemes s az egyiknek szedőedényébe keiül a
károkat okozhat s ez esetben leghe- ! jó szőlő, a másikéba a romlott.
Kiválóan fontos a válogatás a
Ívesebben akként járunk el, hogy elő- I
szüretet tartunk s a rothadó, romlott vörös bor térítésénél. Szép színű vörös
csakis teljesen ép, hibátlan, érett,
fürtöket, vagy fürtrészeket előre be­ bort
de nem túlérett szőlőből készíthetünk
szedjük, az egészséges fürtöket pedig,

Közgazdasági tainilinányok.

Megyei Népoktatás

42. szám.
42. szám.

A szőlő további feldolgozásánál
ügyeljünk arra, hogy az éretlen, ke­
mény, apró bogyók nagy mértékben
össze ne zúzassanak, mert ezek leve
savanyúvá*teszi a bort hogy a kevésbbé
érett, vagy hibás szőlő zúzás után,
vagy előtte is a kocsántól elválasztassék s mielőbb kisajtoltassék. Vörös bor
és finomabb fehér bor készitésénél a
lebogyózás feltétlenül szükséges.
Lebogyózás és zúzás után a fehér
szőlő cefréje mielőbb a rothadt, rom­
lott szőlő cefréje azonban azonnal
kisajtolandó, mert különben a romlott
bogyó héjából a levegő- élenyének
behatása következtében olyan anyagok
képződnek, melyek a bor barna töré­
sét okozzák. Az éretlen szőlő mustja
külön terelendő, a rothadt szőlő mustját
lenyálkázni ajánlatos, a mi abból áll,
hogy a mustot kénezett hordóba fejt­
jük, hogy legalább 24 óráig ne erjedjen
s ezen idő alatt a nyálka, piszok stb.
leülepedjék, melyről a must azután
tiszta, kénezetlen hordóba átfejthető,
hogy ott mielőbb kierjedjen, és pedig
egynegyedrészét a hordónak a musttal
megtöltjük,'kis ként elégetünk benne,
ledugaszoljuk s jói összekeverjük s ha
a must felvette a ként, félig töltjük,
kénezzük, összekeverjük s majd fel­
töltjük, kénezzük, igy hagyjuk 24 óráig
s lefejtjük. Hogy azután gyorsabban
erjedésnek induljon, tiszta, jó szinmustot is adhatunk hozzá.
Hideg időben való szüretelésnél
a must mivel nem indul azonnal er­
jedésnek, magától is lenyálkázódik,
mbe az üledékről lefejthetjük. Fő az,
hogy a romlott szőlő mustja, de az
egészséges is minél előbb teljesen
kierjedjen, mert csak igy vehetjük
elejét annak, hogy ilyen mustban levő
különböző kórokozó anyagok, gombák
elölessenek, vagy szaporodásuk meg­
gátoltassák.
Ilyen eljárással a hibás szőlőből
is egészen jó minőségű bort kap­
hatunk.
Midőn tehát röviden kifejtettem
azt, hogy mi módon lehet hibái és

beteg szőlőből is jó bort nyernünk,
kérem kartársaimat, plántálják ezt be
szőlősgazdáink közé, hogy ezáltal is
nemcsak a szőlősgazdának, de magá­
nak a magyar közgazdaságnak is nagy
szolgálatot tehessünk.
Hollós János,
áll. igazgató-tanító.

Az iparos tanoncziskolai
tanitók képzéséről.
Csak pár évvel előbb is általános volt
a hanyag tanulókat azzal fenyegetni: „Tanúlj, különben csizmadia — vagy nem tudom
én — miféle inas lesz belőled ! „Ezzel mintegy
serkenteni akarták a kevésbbé szorgalmas, vagy
gyenge tehetségű tanúlót, hogy elkerülje azt
a szégyent, hogy iparos legyen. Valami lené­
zett, megvetett pálya volt az iparosság, melyre
legnagyobb részt csak azok kerültek, kik
másra nem voltak jók, mint inasnak. Sőt nem
ritkán egy-egy jobb irású iparos otthagyta
tisztességes megélhetést biztositó mesterségét
s ment 3—400 fora.
,,Tekintetes úr"-nak
nyomorogni.
Hála Istennek kezdünk már ez elfogult­
ságból kivetkőzni s már nem oly idegenkedve
tekintenek az ipari pályára. Sőt annyira va­
gyunk, hogy mind általánosabbá lesz az a
felfogás, hogy az ipari pályán is csak azok
boldogulhatnak kellőleg, kik szakmájukban!
ügyeség mellett megfelelő szellemi tudással
rendelkeznek. Mig azelőtt esemény számba
ment, sőt sajnálkoztak felette, ha velamelyik
ifjú a középiskolában IH—IV-ik osztályának
sikeres elvégzése után iparostanonc lett ; most
már nem lepődünk meg ezen. Bár még e
téren igen sok a kívánni való ; de a haladás
szemmel látható.
S hogy az iparospálya iránti elfogult­
ságát népünk, különösen az u. n. intelligens
osztály ennyire kezdi, levetkőzni, ebben minden
szerénytelenség nélkül mondhatjuk — legna­
gyobb érdeme van a hazafias magyar tanitó­
ságnak. Annak a tanitóságnak, mely soha sem
szűnt meg hirdetni, hogy ha a müveit nyugattal
lépést akarunk tartani, ha a sok munkabíró
kéznek biztos megélhetést szándékozunk

-

Megyei Népoktatás

nyújtani, ha hazánk boldogulását igazán óhajt­ stb., melyekről az elemi iskolai tanítókép­
juk, az őstermelésről át kell lépnünk az ipar zőkben szó nem eshet.
AAás a cél, más irányúnak kell lenni a
terére. Tennünk kell pedig ezt azért, hogy a
természeti kincsekkel gazdagon. megáldott képzésnek is. Ez állítást igazolja a tanfolya­
hazánk által nyújtott nyers terményeket ma­ mok tartása is. Csakhogy a tanfolyamok
gunk, itthon dolgozzuk fel. De ha ebben mostani rendszerük mellett, bár igen sok
célt akarunk érni, ha a nyugati államok fejlett előnyük van, mégsem felelnek meg teljesen
évszázados iparával a versenyt fel akarjuk a célnak. Nem felelhetnek meg pedig azért;
venni, akkor arra kell törekednünk,'; hogy mert a felölelt anyag , sok, annak elvégzéséreminél képzettebb, minél szélesebb tudással szánt idő pedig kevés. S ami különöséül 1
rendelkező iparos osztályról gondoskodjunk. kezdő tanítóra nézve igen szükséges volna,
E célt szolgálja az iparostanonciskola, az ott szerzett ismeretek gyakorlati alkalma­
hogy azok, kik nem elegendő szellemi kép­ zásának módjáról nem szerezhet tudomást
Érzik, tudják, maguk az e tanfolyamon
zettséggel mentek az iparos pályára, itt
előadó
fanárok is, hogy az anyag nagysága
csak tudásuk mellé megfelelő elméleti ismeretet
s szerezzenek. Hogy e szellemi képzettséggel nem áll arányban a rendelkezésre álló idővel,
ipari tudásokat jobban értékesíthessék, ázt , miért is, hogy a felölelt anyagot elvégezzék,
magukra s a közre' nézve fokozottabb mért csak nagy vonásokban adják elő az előadandó
tárgyat. A hallgató pedig azt látja, hogy
tékben gyümölcsöztethessék.
Az 1884-ik évi XVII. t.-c. gondoskodot- mennyit kellene elvégezni; de az idő rövid­
. a tanonciskolákról. Gondoskodni kellett arról sége miatt azt átvenni, magánvk azokra '
s, hogy ez iskolákban megfelelő tanerők nézve biztos tudást szerezni a rövid négy hét
lássák el az iparostanoncok oktatását.Tekintve alatt képtelen. E tanfolyamokon a hallgató
azonban, hogy a községek, melyeknek fela­ tulajdonképen csak mintegy útmutatást hyer
datává tétetett az iparostanonciskolák felálli- arra, hogy ismeretkörét, mily irányba fej­
ása és fentartása, nem képesek oly fizetést lessze. E tanfolyam csak mintegy alapozása
adni, hogy magasabb képzettségű egyének az önszorgalom által reá építendő tudásnak.
Már pedig az nem lehet cél, hogy a
lássák el a tanoncoktatást, szerény tiszteletdij
tanfolyamok,
csak mint irányjelzők legyenek.
mellett elemi iskolai tanítókat alkalmaztak az
Feltétlen
szükséges,
hogy annak elvégzése'
iparostanonciskolákban. Az igy alkalmazott
biztos
tudást
adjon,
a
szükséges ismeretek
tanitók megszerezték a négyhetes közismereti
tanfolyamon a közismereti tárgyak előadására teljes és alapos'anyagát nyutsa az azt elvég­
való képesítést, vagy a 12 heti tanfolyamon zőknek. Ez pedig kívánatos azért, hogy igen
sok helyen, ha' magában a tanítóban meg
a rajz tanításra való minősítést.
E cikk keretében csak az előbbiről, a van is a vágy a tovább képzésre; de nincs,
közismereti tanfolyamról óhajtok egyet-mást arra módja, sem alkalma, hogy az e tanfo1 lyamokon szerzett alapismereteket önszorgaelmondani.
Ha vizsgáljuk az iparostanonciskolák 1 lom utján tovább építse.
(Folyt, köv.)
tantervét (vkm. 3564/1893 sz. r.) látni fogjuk
Miskolczi.
hogy az abban előírtak tanítása oly képzett­
séget kíván, melyet az elemi iskolai oklevél
nem nyújthat. Legkevésbé sincs szándékom
lekicsinyelni ezzel az elemi iskolai oklevél
HÍREK.
értékét; de azt be kell látnunk, hogy más a
célja az elemi népiskolának mint az iparosSzabadságolás- Szalkay István mező­
tanonciskolának, igy a hasonló tárgyakat
túri
állami
isk. igazgató betegsége miatt e
is mint pl. a földrajzot, történelmet stb. is
hónapra
szabadságolás
és az igazgatói te­
más-más szempontból kell tárgyalnunk. E
endők
felmentése
iránt
terjesztett
be folya­
különjböző irány ugyanegy tárgynál is más­
modást.
Sajnálattal
vesszük
a
hirt,
hogy ezen
más képesítést kíván. Vagy ott vannak a
e
gyík
derék
iskolavezetőnk
igazgatói
állásátó
ülönböző ipari fogalmazások, kényv-vezetés

Megyei Népoktatás

42. szám.

megválik. Utódául — mint értesülünk — 1. D. e. 10 órakor a központi bizottság ülése,
Tóth József mezőtúri áll. tanitó van kisze­ i 2. D. u. 3 órakor. A rajztanitás uj módszere.
melve.
; Előadás tartja: Tekecs Sándor egri tanitó,
Uj épület a sjolnohi áll, polg. leánu- I II. nap. 27-én. 1. D. e. 8 órakor szentmise
isholánah. Szolnok város tanácsa által kikül­ i a líceumi kápolnában. 2, Elnöki megnyitó.
dött bizottság f. hó 20-án az állami polgári ; 3. Az 1908. évi közgyűlés jegyzőkönyvének
leányiskola elhelyezése tárgyában tanácsko­ , bemutatása. 4. A jegyző jelentése. 5. A
zást tartott. A krr. tanfelőgyelő közbenjöttével i tanitók háza ügyei. 6. A bírálóbizottság je­
oly értelemben hozott határozatot, hogy a lentései. 7. Pályadijak kiosztása, uj tételek
források rámutatásáva! 200.000 koronáig ter­ kitűzése. 8. Jelentés a magyar kath. tanitók
jedhető költséggel, fronttal a most épülő százas bizottságának f. é. közgyűléséről. 9.
Tiszapartra emeletes 10 tantermes palotát Jelentés az Orsz. kath. tanitói segély és árva
épít a szükséges egyéb helyiségekkel. Igazán i alapról. 10. Indítványok. Vidékiek elszálláso­
ideje is már a düledező s nem iskolának való lásáig az érkezési idő bejelentése mellett
épületet modernekkel, újakkal cselélni fel.— Biró Kálmán egri tanitó gondoskodik.
Hasonlókép a polgári fiúiskola is, mely kü­
fi szelevényi róm. kath. templom építési
lönben is túlzsúfolt, bővülni fog egy eme­
munkálatai
annyira előrehaladtak, hogy
lettel s igy jövő tanévre már a fiúisukola is
Karácsonyra valószínűleg át leend addiszes palotával fog bírni.

Isholaíejlesjíés.

। ható magasztos rendeltetésének. — A

A közeli napokban
helyszíni tárgyalásra száll ki a kir. tanfelügyelő. község, mely templomán kívül az
Fegyverneken áll. iskola, Karczagon községi utóbbi években diszes községházat,
jellegű iskola felállítása ügyében. Mindkét valamint öt uj iskolát építtetett, mél­
helyen az iskolák felállításának ügye annyira tán reászolgdlt most már a pihenésre..
elő nem készítve, hogy remélhetőleg mielőbb j
Keresik a bocsohaí, Zebikét és Pimfelépíthetők és megnyithatók is lesznek. Ez í
pikét,
a kik elkalandoztak valamer, Dörmögő
annál is inkább várható, mert úgy a közön­
Dömötör
és társa, Hörpentő bátya de egyelőre
ség, mint a vezetőség régen szükségét érzi
nem
tudnak
nyomukba akadni. Ezt mondja
az iskolafejlesztésnek s a meglevő iskolák
el
Sebők
Zsigmond
gyermeklapja, a Jó Pajtás
befogadó képessége a .tankötelesek számával
legújabb
számban
a Dörmögő Dömötör a
szemben igen csekély.
fogorvosnál czimü cziklusban. Ugyanebben a
Korcsmáh bejárása oasárnapon. A j számban van Benedek Elek szép verse, Sze­
vármegyei törvényhatósági bizottság legutóbb ;
mere György elbeszélése ; Zsiga bácsi törté­
tartott tartott ülésében dr. gróf Almássy Imre i
netet mond el, Elek nagyapó mesét az arany­
indítványára Zólyom megye ezen tárgyú át­
tojó madárról, Tallián Gábor verset, Jávor
iratot tárgyalván, határozatilag kimondotta, j
Pál kedAes képéhez, Schöpflin Aladár törté­
hogy a korcsmák és csapszékek szombaton ,
netet a pápua gavallérról meg a kókuszdióról.
este 7 órától, hétfőn reggel 7 óráig zárva ;
Egy japán gyermekmese, tarka történet, Kmetytartandók. Hasonló intézkedés megtételére
kó János tornatanár czikke a tornászásról,
átír az összes törvényhatóságokhoz. Öröm­
Benedek Elek A félkezü óriás czimü regénve,
mel adjuk közre a hirt, mely hatásaiban kia rejtvények, szerkesztői izenetek adják e
számithatlanul üdvös intézkedés, oly sok a
szám további tartalmát. A Jó Pajtás-1 a Frank­
szesz okozta szerencsétlenségnek veszi elejét. I
lin Társulat adja ki; előfizetési ára negye­
Ez indítvány dr. gróf Almásy nemes gon- '
dévié 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona,
goikodását, határozattá emelése pedig a tör- ’
egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20
vényhatóság népszerű gondoskodását doku- I
fiiér.
Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutat­
mentálja.
ványszámokat küld a ,,Jó Pajtás" kiadóhiva­
fi? Egri Egyházmegyei római hath. tala (Budapest IV. Egyetem-ut 4. sz.)
Tanítóegyesület közgyűlése folyó hó 26. és I
27, napján lesz Egerben. Tárgysorozata: I. ।

42. szám.

Megyei Népoktatás

IRODALOM.
'

Öcska olvasókönyvek.

egy göndörhaju, okos nézésű kis
leány örvendező^mosolyával állított be hoz­
zám s a konyhaasztalra (ebédemet főztem
éppen) letett egy kis kerek kosarat. A kosár­
ban valóságos művészi Ízléssel volt elrendezve
két fürt szőlő, három birsalma, két őszibaraczk, ugyanannyi körte és egy üveg must,
szóval kóstoló mindenből, a mi az idén Tóth
Szilveszter uram szőlőjében termett.
Czibakházán merőben szokatlan gyön­
géd figyelem, kellemes meglepetés. Mégis
szerettem volna visszaküldeni. Nem mertem,
mert akkor Tóthné asszonyom hetipiaczkor
esetleg rám kiált, hogy „kényes" vagyok. —
Ennélfogva éjszaka borzalmas álínaim voltak.
Ágyam szélén vigyorgó birsalmák, ültek, a
szőlő korcsokat eresztett s fojtogatott, a mustos
üveg antialkoholista beszédeket rikácsolt egész
reggelig.
Rossz álmokat, rossz lelkiismeret okoz.,
Ennélfogva ezen czikkben könnyűek lelkiis­
meretemen'.
Tóth uramék ugyanis azt izenték, hogy
költsem cl a gyümölcsöt jó egészséggel és
köszönik a szívességemet, hogy megtiszteltem
őket a könyvekkel.
Utolsó ítéletkor, talán ez a „szívesség"
nyomja úgy le a mérleget, hogy mint a föl­
dön, a túlvilágon is pokolba jutok.
Mert igaz, hogy Tóth gazdáék, habár
szőllejük, házuk van s a nekem küldött aján­
dék árából uj olvasót vehettek volna Piros­
kának, roppant örültek az ócska olvasónak,
amit az igazgató ur lendeletére ingyen ad­
tam nemcsak a szegény, hanem a módosabb
gyermekeknek is.
Tessék megérteni: Tóth gazdáék meg­
ajándékoznak engem azért, mert betegséget,
esetleg halált csempészek be házukba. Meg­
köszönik, hogy nemsokára E lán százszorosán
elköltik az uj olvasó árát a patikában, talán
hiába, mert a tüdővész, esetleg más fertőző
baj elhervasztja Piroska arczain a rózsádat
s a neki átadott könyv révén talán nemso­
kára csak egy szó lesz — Piroska, melynek
említésére az édes anya felzokog.

S ezt én viszem véghez, ha nem is saját
jószántamból. Mert a mi iskolánkba nagy a
' rend és a fontosság. Évente megragadják a
szegény tanulók által visszaadott ingyen köny­
veket. S miután ingyen könyvek minden év­
ben vannak, de szegény tanuló nincs oly sok,
már egész könyvtára van iskolánknak 4—5
éven át használt ócska könyvekből, úgy hogy
a IV-ik leány osztály az idén egy-két kivétel­
lel kizárólag ócska könyvekből tanul. A.jó­
módnak is., Meglehetett volna osztani a fiuk
között is Azok csupa újat kaptak. De a
rendelkezés úgy szólt, hogy a lányok, inkább
beérhetik az ócskával. (Faluhelyen a „lány"
még a tanitó előtt sem egyenértékű a fiúval.)
Meg a lányok jobbak, inkább vigyáznak a
széthulló, ócska könyvekre is.
- Vájjon érdemlik-e a leányok jóságukért
és rendszeretetükért, hogy szemüket az elmo­
sódott nyomással egyedül ők rontsák, eszté­
tikai érzéküket tintafoltokon és zsirpecséteken
fejlesszék s hogy mindenekfelett az ö gyön­
gébb szervezetük viaskodjék az olvasókönyv
lapjain, 4—5 év óta olinasztiákat alapított
baccilusokkal ?
,
Mindnyájan ismerjük a gyermekek pzon
rossz szokását, hogy ujjaikat nyelvükkel megnedvesitve forgatják az olvasókönyv lapjait.
Ha megakadályozzuk az iskolában, megteszik
otthon. S fájdalom, megyénkben sokkal elter­
jedtebb betegség a tüdővész, mintsem remél­
hetnénk, hogy az olvasókönyv 4—5 évi pá­
lyafutása alatt tüdövészes egyénnel érintke­
zésbe nem jutott. S az olvasókönyvvel a tü­
dővészen kívül is mennyi bajt oszthattam szét
a gyanútlan kis áloozatoknak!
Midőn a gyógypedagógiai tanfolyamon
elszállt telkemből az életöröm utolsó szikrája
is, mert tudós tanáraink örökös borút szőttek
láthatárunkra, kinyitván szemeinket, hogy
lássunk ezer és ezer veszedelmet, melyekkel
szemben lehetetlenek vagyunk a lelki élet te­
rén mint a bestián is. — egyszersmind meg­
fogadtam, hogy ha már oly keveset tehetünk
a gyermekért, midőn azaz átöröklés törvénye
által bűnhődik s az élelem, a lakásviszonyok,
a babona s megronió környezet miatt pusztái — megfogadtam, hogy tőlem telhetőlég leg­
alább az iskolában megóvom a saját tudat­
lanságomtól, saját s intézkedéseim káros ha­
tásától.
;

i

42. szám

Megyei Népoktatás

42. szám.

Ezt nem tehetem. Sajátkezüleg ontottam lem esetén a gyermekek megmentése érde­
kében a következő megelőző intézkedéseket
ki isten tudja hány nyilkos kórt.
rendelem el :
Pedig nem volt, nincs szükség erre. —
1. Megelőző tűzrendészet.
Ősszel nincs a falvakban oly szegény ember,
1. Amig a tanuló ifjúság az intézetben
kinek gondot okozna egy olvasókönyv elő­ tartózkodik, a kijáratok le nem zárhatók.
teremtése. Csak épp a könyvre sajnál adni.
2. Álló fogasok és esernyő tartók a
De ad, ha rászorítják. Mi a világért se sző­ padióhoz, vagy falhoz megfelelően odaerőrűjük. Mi adunk a módosnak is, akinek a sitendők.
3. Lépcsők és lépcsőházak a ruhák felkis lánya avval dicsekszik, hogy tizannégy
aggatásával, bútorok és egyéb tárgyak beál­
rőf csipkét varrtak fel „egy nyárikájára"
lításával meg nem szűkíthető.
Nem teszünk ezzel hasznos szolgálatot
4. Papír hulladékok, szemét stb. külön
sem a szegény kis áldozatoknak, sem a ké­ e célra való, lehetőleg boltozott helyiségben
sőbb siró-rivő szülőknek. Hát az annyival gyűjtendő összé's hetenkint legalább egyszer
nagyobb becsben tartott fiuknak teszünk-e, az épületből eltávolitandó.
5. Tüzriasztásra és próbariasztásra min­
midőn megrontjuk a leánynemze éket, melyből den intézetben zászlójelző készülék szere­
ők majd feleségeket választanak s a kik a lendő fel..
a jövő férfinemzedék anyái lesznek ?
6. Ha az intézet valamely helyiségében
A parasztság úgyis az olvasókönyvön, gázszagot vesznek észre, az illető és a közeli
biblián és kalendáriumon kívül más könyvet helyeken az összes nyílt láng eloltandó s a
helyiségek rögtön szellőztetendök.
nem vesz egész éleiében. Méltó feladata-e a
7. Benzin, petróleum, spiritus stb. rob­
magyar kultúra harezosainak, hogy ezen banó gőzöket fejlesztő folyadékok kizárólag
három könyvet, ma — a midőn tandijj ni cs robbanásmentés edényekben tai tandók.
8. Tűzveszélyes folyadékokkal való
többé — kettőre redukálja ? Inkább az orvo­
munka
(kísérletezés) csakis fémből készült
sokat szolgáljuk, mint az irodalmat ? Ha ez.
és körűi eléggé felhajtott szélű alátéten vé­
igy van rendén, akkor ne nevezzen engem
gezhető, amely alátét az esetleg kiömlő fo­
többé tanítónak senki, hanem : angyalcsiná­ lyadék tovább ömlését megakadályozza..
lónak.
f
9. Ha a használt folyadékok lobbanó
Szedfimrei Mártha
gőzöket is fejlesztenek, ezenkívül az illető
helyiség alapos szellőzéséről is gondoskodni
kell. Tűz és nyílt láng e helyiségtől távol
taitandó. Ilyen folyadékokkal való foglalkozás
egyébiránt csakis szakértő egyén vezetése
alatt engedtetik meg. E folyadékokból a he­
lyiségben csakis a használatra okvetlenül
3286—1910. X. 19. tfsz.
szükséges mennyiség tartható. Tűzoltási célra
A tek. népisk. tantestületek, ^igazgatók munka alatt 2 drb. nedves takaró, 2 veder
és tanitók (tanítónők) alkalmazkodó tudomá­ víz, homok vederben vagy pedig az adott
sára és szorgos foganatosítás végett közzé­ k rülmények folytán a tűzoltóság által meg­
teszem a tűzvész ellen védekezés tárgyában felelőbbnek talált oltószerek készenlétben
kiadott 49725-. sz. vall, és közokt. miniszter tartandók.
körrendeletét.
10. Az iskolában a padoknak és összes
Szolnok, 1910. okt. 19.
bútoroknak az elhelyezése olyan legyen, hogy
a tanulók akadály nélkül kivonulhassanak.
Eöídös H. Lajos,
11. Testi fogyatkozással biró tanulók
kir. tanfelügyelő.
! mindig közvetlen az ajtók mellett helyezen: dők el.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertöl. í
12. Tűzvész esetén a tanulók teljesen
I biztos helyre vezetendők — ott a nagyobbak
49725. szám.
í tova bocsátandók — mig a kisebbek felValamennyi kir. Tanfelügyelü urnák és tan- ■• ügyelet alatt addig tartandók vissza, mig
j azokat hozzátartozóik el nem kisérik.
felügyelőségi kirendeltségnek.
13.
Ha az intézetben füstszag támadna,
A kir. Tanfelügyelő ur hatáskörébe tar- I akkor az illető füsttel telt helyiség, ahol a
kI
1 'trn. űl í i O Óc m o reA ti ír«ízrx 1 A 1^- ♦-» rx
1 'x
_i_ f' ir'l
• r
tozó községi
izraelita és magániskolák, nem­ tűzfészkét
megtalálták,
azonnal« «lezárandó
sa
különben az állami, községi izraelita és magán­ tűzoltóság minden körülmények között rög­
óvodáknál netán bekövetkezhető- tüzveszede- tön értesítendő.

Hivatalos rész.

Megyei Népoktatás

1.4 . Ezen rendszabályokon kivül még a j
helyi viszonyoknak megfelelő külön utasítá­ ,
sok állapíthatók meg a tantestület által. Ezen
megállapodáshoz azonban a tűzoltóság hozzá­
járulása és a hatóság jóváhagyása szükséges.
//. Oktatás és gyakorlat.
Á tanév elején az első három héten ’
belül a tanuló ifjúság a tanitó által kiokta­ j
tandó az intézeti épület gyors elhagyásának
módozataira nézve.
Minden tanítónak, úgy az általános,
valamint az egyes osztályokra nézve külön
megállapított szabályokat és rendelkezéseket
ismernie kell és azok szigorú és pontos
végrehajtásáért felelős.
A tanulók az osztály szabályszerű el­
hagyására a tanitók által gyakrabban különkülön gyakorlandók, anélkül azonban, hogy
a többi osztályt zavarnák.
A tanuló ifjúságnak nyomatékosan és
ismételve megmagyarázandó, hogy ha valaki
az iskolának elhagyása alkalmával veszély
esetén valamit elveszít, nem szabad e tárgy
után lehajolni, mert különben az elesés és
elgázolás veszélye fenyegeti.
• Az egyes osztályoknak kiképzése után,
-kombinált gyakorlatok tartandók. Legelőször
a szomszédos osztálylyal, azután kettővel és
igy tovább. Végre összgyakorlat tartandó.
Próbariasztások minden iskolában ne-,
gyedévenkint tartandók: ezek közül egy, a
tanitók előzetes értesülése nélkül. Az előre
be nem jelentett gyakorlatot a hatóság kép-’
viselője rendeli el.
Az .osztályokból és az iskola épületből
való kivonulás úgy gyakorlat, mint tűz ese­
tén- előre megállapított harang jelzés által
történik.
A tanitó utasítására a tanulók egyenkét
és a megállapított sorrendben az osztályból,
felső kabátok, kalapok és taneszközök viszszahagyásával távoznak. Kivételt c tekintet­
ben csak a téli időszak képez, amikor a
tanulók- a meghűlést kikerülve- téli kabát­
jaikat és kalapjaikat is magukkal vihetik.
A tanulók elvonulása a folyósokon és
lépcsőházakbzn is szintén egyerkint és min­
denkor csak lépésben történik.
A tanulóknak tiltva van ily alkalommal
egymásközt beszélni. Az indulásnál és kivo­
nulásnál a tanitó szeemélyzet minden nyug­
talanságot, minden tolongást a legnagyobb
szigorral köteles elhárítani. Ezen próbáknál
a tanitó utasításával szemben minden enge­
detlenség a legszigorúbban büntetendő. Az .
ifjúságnak tudnia és éreznie kell, hogy e ki­
vonulások nem játékból történnek.
Nagyon ajánlatos, a csoportok minden
mozdulatára bizonyos vezényszót behozni. A
tanitó ezen vezényszavakat hangosan és egy­
formán oly hanglejtéssel adja, mint a torná-

zásnál. Pl. . „Vigyáz”, „Fölélni” ,,Mindent
otthagyni” „Egy sorban egymás mögött a
folyóson felállni” „Csend, senki egy szót
sem” „Előre- indulj”!
A tanulók előtt a komoly tűzveszélyt
nem kell elárulni. Nekik mindenkor azt kell
hinniük, hogy próba van. ’
Riasztás, illetve kivonulás alkalmával,
a tantestület egyik tagja az utcán arra ügye),
hogy az ajtó előtt torlódás ne legyen, hogy
hangos kiabálások ne forduljanak elő, me­
lyek pánikot idézhetnének elő.
A próbáknál- az épület elhagyásakor a
gyermekek egyenesen haza irányitandók,
hogy hozzászokjanak, vész esetén felső ruha,
kalap, könyvek nélkül hazamenni és hogy a
szülők tudják azt, hogy a vész ecetéi e gyer­
mekeik biztonsága tekintetében komoly intéz­
kedések tétettek. Az egész begyakorlás eképen
kezelendő, hogy nevelő hatást gyakoroljon
és bizonyos mértékben torna-oktató tárgynak
tekintendő.
Egy évben legalább egyszer füst mel­
lett tartandó meg a próba, hogy a gyerme­
kek komoly esetben füsttől meg ne ijedjenek
és fel ne izguljanak. A gyermekek arra
figyelmeztendök, hogy orrukat és szájukat
zsebkendővel védjék. Zsebkendő híján a leá­
nyok kötényüket, a fiuk kabátjuk szélét
tartják orruk és szájuk elé.
Az iskola-igazgató minden év végén
jelentést tesz felsőbb hatóságának arról, hogy
a próbariasztásokat miképpen és mikor tar­
totta meg s hogy a tanuló ifjúságnak az
iskolai épületet mennyi idő -alatt sikerült
elhagynia.
' III. Riasztás és kivonulás.
A tűzriasztás idejét az iskola igazgatója
állapítja meg. A rendelet . szerint a tanuló
ifjúság figyelmeztetendő arra, |hogy ilyen
próbariasztások lesznek, de úgy, hogy azok
időpontjáról ne legyen előzőleg tudomása.
Mihelyt a riasztó vagy harangjelzés
megszólal, az összes gyermekek' felállanak,
tolakodás és lökdösés, nélkül a pádból szé­
pen, rendesen sorrendben a folyósra ki­
vonulnak.
Riasztáskor, minden osztály tanítója
először is siessen arról meggyőződni, hogy
a folyósok és lépcsők aikalmasak-e még a
kivonulásra. Ha igen, úgy a tanulók köny­
veik és felsőruha hátrahgyásával, zárt sorok­
ban, előre begyakorolt sorrendben és az
előirt utón, a szabadba kivezetendők. A ki
vezetés alkalmával szigorúan kell felügyelni
arra, hogy a folyóson és lépcsőkön sehol
tolongás elő ne forduljon.
Ha a folyósokon két osztály találkozik,
az alsóbb osztály bocsátandó előre.
Kivonuláskor a tanitó, az ajtó mellett
áll amig a tanulók mellette elvonulnak, azu­

Megyei Népoktatás

8.

tán a tanulókkal együtt megy, azokra fel­
ügyel, s őket a szabadba biztos helyre
kivezeti.
A tanitó csak az utolsó gyermek után
hagyhatja el a helyét.
Kivonuláskor minden osztály a légközelebbi kijárón távozik.
Ha riasztáskor- tűz esetén- a folyosót,
vagy lépcsőt már ellepte volna a füst, vagy
egyébb okból a menekülés arra már nem
volna lehetséges, akkor a tanulók a tűzoltói
segítség megérkezéséig betett ajtók és nyitott
ablakok mellett- a tanteremben maradnak
mindaddig mig a sekitség megérkezik. így
nagyobb biztonságban lesznek, mintha a
füstéi telt folyosókra és lépcsőkre vezettetnének, — mely esetben — eltekintve a tűz
és füst veszélytől-, a riadalom kitörése alig
volna kikerülhető.
Riasztás alkalmával, a közönséget az
iskola épületbe beengedni tilos. Ez szükség
esetén erőszakkal is megakadályozandó.
A riasztó harangok az iskolaszolgák
által minden nap kipjóbálandók; erről az
iskola-igazgató is köteles meggyőződni.
A felnőtt személyek azzal bizandók
‘ meg, hogy riadó esetén, az összes folyósok
szélfogó és egyéb a szabadba nyíló ajtói
azonnal és teljesen felnyittassanak. Ennek
oly gyorsan kell történnie, hogy a kivonuló
•■osztályok minden ajtót nyitva találjanak. *
Budapest, 1910. szeptember hó 24-én.
Zichy s. k.
j Ad. 3286/1910. tfsz.
;
A hivatalos másolat hiteléül:
Szolnok, 1910. okt. hó 19.
|
.
Csikós József
■I

y

.

-

kir. tanfelügyelői tollnok:

; .... ______ ______ -____

Szerkesztésért felelős CSIKÓS jÓZSEF.

42. szám.

II. évfolym.

Szolnok, 1910. október 30.

43. szám.

JÁSZNftGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS

•
'
:

A

i
;
j
j
i
;
’
'
|
I
I
'
:

Előfizetés: '
l

,
I

I

évre ® korona'
/2

n

4

».

Szerkesztik ;

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

.. — ■

Iskolai nyomtatványok ■
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy^ mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

fotografál Ön?
Ha igen, szerezze be szük­
ségletét

RÓTH DEZSÖ-nél
Szolnokon.
cikkek a legolcsóbb árban kaphatók,
árjegyzéket.
“Wí
Nyomatott a kiadj RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Tóth István

Főmunkatárs :
Magyary Gyula.

Rein Vilmos Budapesten.

a

|
|

kir, Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Néhány év óta a magyar szellemi
életben sajátos szerephez jutottak a
külföldi tekintélyek. Tudniillik nemcsak
könyveik — esetleg a könyveik nem
is — érdeklődés tárgyai nálunk, ha­
nem szeméjük is. Illetékes szakköreink
elhoznak hozzánk egy-egy tudóst, aki
csak többé-kevésbbé mond valami
újat, amiért érdemes volt idefáradnia.
Mert ezek a tudósok — csekély ki­
vétellel — abban a hitben jönnek
hozzánk, hogy kulturmissziót teljesíte­
nek a barbárok között.
Az elmúlt napokban is volt egy
tudós vendégünk, aki már csak azért
is érdekes, mert pedagógus létére
első e nemben, aki ellátogatott közénk.
A feministák hívták meg, hogy sze­
rezzen híveket nálunk a koedukációnak.
Egyáltalában nem tartom fontosnak,
hogy Rein miképen érvelt a keodu• káció mellett. Sokkal fontosabb az,
hogy ő, aki a pedagógia élő tekinté­
lyei között a legelső, ittlétével magára
irányította a magyar pedagógusok
figyelmét. És erre nagy szüksége volt
különösen a tanítóságnak. Mert ez a
Rein Vilmos theoretikus és gyakorlati
pedagógus egy személyben, akinek
nagyrészben köszönhető, hogy a pe­
dagógia végre teljesen a tudományok
. sorába emelkedett.
Rein Vilmos egyetemi tanár Jé­
nában, akit a jénai nyári kurzusokról
nem egy magyar tanitó és tanár sze­
mélyesen. is ismer és bizonyára vala­
mennyi szerencséjének tartja ezt az

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

ismeretséget. Mert ez a professzor
(Németországban csak az egyetemi
tanárok „professzorok*4, a középisk.
tanárok és a tanitók ,,Lehrer“-ek)
nemcsak az egyetemen tanít, hanem
vezetője egy valóságos népiskolának
is, melyet ő maga szervezett a jénai
egyetem pedagógiai tanszéke mellé
gyakorlóiskolául. Ezenkívül hallgatói­
nak tudományos munkáját segítendő
alakított u. n. pedagógiai szemináriu­
mot, ahol a tanításokat megbeszé­
lik stb. Éhez a szervezethez ha­
sonló hazánkban nincs s igy már
maga e tény figyelmessé kell, hogy
tegyen bennünket e szervezet megte­
remtője iránt s önkéntelenül is azt
kérdezzük, mi vitte rá ezt az egyetemi
tanárt, hogy a népiskolával foglal-r
kozzék ?
Nem más, mint az a probléma,
miképen alkalmazható Herbart peda­
gógiai elmélete a gyakorlatban? Tud­
valevőleg Herbart, a német filozófus
volt az első, aki nem átallotta az
akkor még — jó száz évvel ezelőtt —
csak mesterségnek tartott pedagógiá­
val foglalkozni. Lélektanilag elemezte
a tanulás folyamatát és miután a ta­
nulás szellemi munkájának egyes fo­
kozatait megái lapította, az egész szel­
lemi folyamat előállását rendszerbe
foglalta. így született meg az u. n.
formális fokozatok elmélete.
Miután ennek az elméletnek
alapja gyakorlatias, Herbart utat talált
a gyakorlati pedagógiához,' vagyis az
iskolához. Annyira, hogy ma már el
sem képzelhető rendszeres tanitás az

Megyei Népoktatás

n. formális fokozatok alkalmazása
nélkül. íme, ennek a rendszernek
továbbfejlesztője Rein Vilmos, aki
azpnban mar nemcsak elméleti alapon
töf előre a Herbart kezdette utón,
h^hem a pedagógia tudományának
mérhetetlen hasznára : gyakorlati alais. Rém nem követője Herbartnak,
P
habem továbbfejlesztője-az ő rendsze­
reitek. 0 tanulás folyamatának elem­
zését a lélektani újabb eredményeinek
felnasználasával végezte. Amiben pedig
Re n teljesen eredeti Herbarttal szem­
be| az: az elméletnek a gyakorlatban
^valjj. alkalmazása.
j Modern pedagógust el sem lehet
képzelni Rein formális fokozatainak
isnierete nélkül. A tanulás lélektani
fóliámat, tehát bizonyos törvényszerű­
ségek szerint lefolyó jelenség. E tör­
vényszerűség ismerete nélkül lehetet­
lenség tanítani, vagy ami ugyanaz:
lehetetlenség a tanulót egyenes
utpn vezetni az ismerethez. Herbart
elmélete híjján kénytelen az ember
kerülő utakon jutni a célhoz, a tanítás
nagy kárára.
l^ein Vilmos az ő pedagógiai
^szemináriumával oly számottevő a mai
pedagógiában, hogy nélküle bizony
eléj sivár képet mutatna ez a tudoHódított is • rendszere a föld
legHplönfélébb népeinek iskoláiban.
Az jel zárkózott angol iskola is megnyitja neki kapuit, éppen úgy mint
Amerika. Újabban a magyar pedago-'
gia iss kiveszi részét ennek a tanítási
elméletnek: Herbart-Rein didaktikájának terjesztésében. —
Nemcsak■ ismertetéséí Olvashatjuk néhány jól megírt
.munkában, de tanítóképzésünk is a
didaktikát ebben az irányban tanítja.
Mint érdekes jelenséget érdemes megem!|teni, hogy egy Gockler nevű kol­
légáik az utóbbi években egy Herbartjól irt francia könyvével szerzett
babért magának és nékünk is a Sorboribn. .
J Sa^os> ’ly rövid cikk keretében
W r tí™05 . Pedagügr‘si nagyságát
legfeljebb csak sejtetni lehet. Az éruj

: 43. szám.

’ deklödő amúgy is megismerkedhetik
vele. Elegendő, ha sikerült felébresz­
tenünk az érdeklődést e férfiú iránt,
aki nélkül ma már nem lehet végezni
tudatos, abszolút értékű tanítást. Ért­
hetetlen, hogy tanügyi lapjaink alig
vették észre, ki járt az elmúlt napok­
ban magyar földön. Még az olyanféle
nagyobb lapunk sem emlékezik meg
róla, mint a Nemzeti Iskola. Sajnála­
tos tényt takar ez: azt, hogy nem
foglalkozunk érdemlegesen saját szak­
tudományunkkal! Nincs igazi kapcso­
lat a tanítóság és a tudományos pe­
dagógia között!
Török Ernő.

Az iparos tanoncziskolai
tanitók képzéséről.
(Folytatás és vége.)

Egyik ilyen tanfolyamon szó volt az
előadó tanárok s a hallgatók között ép e
tárgyról. A vélemények megoszlottak. Egyik
tábora tanítóképző fölé még 1—2 évi szak­
irányú továbbképzést kivánt, mint pl. a gaz­
dasági szaktanítóknál van. A másik rész a
tanfolyamok tartása mellett érvelt azzal a
kívánsággal, hogy arra több idő forditassék.
Lássuk mindkettő előnyeit, s esetleges
hátrányait. .
Ha az iparostanonciskolai tanitók képzése
a tanítóképzők fölé emelt szakiskolában tör­
ténnék, elvitázhatatlanul szélesebb látókörrel,
nagyobb szakismerettel lépnének az itt kép­
zett tanitók az iparostanonciskolába. Legyen
bál az ily irányú szakiskola, csak egy éves
tanfolyam is, ez az egy év elegendő lenne
arra, hogy tudását az iparostanonciskolák
céljának leginkább megfelelő irányba ké­
pezze. De nemcsak elméleti tudást szerezne
a hallgató, hanem annak gyakorlati alkalmazasat is elsajátíthatná az ily képzők mellett
levő iparostanonciskolákban.
Ennek a képzésnek, bár ez volna a
legtökéletesebb — a gyakorlati élet mond
ellene. S ezzel feltétlen számolnunk kell.
Még nem vagyunk annyira ipari állam
hogy mindenütt külön ily szaktanitós tanonciskolakal állítsunk fel. Ez oly óriási anyagi
áldozatot kívánna az államtól, vagy oly naiv
terhet róna a községekre amelyek azt nem
bírnak meg. Mar pedig azt feltétlen megkí­
vánhatja az a tanító,, ki ezen jparostanojic-

43. szám.

,

Megyei Népoktatás

•iskolai szaktanítói képzőt is elvégezte, hogy
megfelelő díjazásáról és elhelyezéséről gon­
doskodjanak. Kivihetetlen például ez oly
kisebb helyen, mint ahol a legtöbb iparos­
tanonciskola van, hogy 100—150 tanoncnak
egy oly óriási , nagy költségvetéssel dolgozó
külön képesített szaktanitós iparostanoncis­
kola állíttassák fel. De fölöslegessé is teszi
az ily külön iskola felállítását a tanoncok
oktatásának ideje. .
A jelenlegi helyzet, a gyakorlati élet
tehát a mai rendszer fentartása mellett érve­
lők javára dönti a mérleget.
Igenis alkalmazzák továbbra is az elemi
népiskolai tanítókat az iparostanonciskolák­
ban, oly feltétel mellett, hogy a tanoncisko­
lái képesítést három év lefolyása alatt meg­
szerezzék. A képesítés tanfolyamok végzése
által történjék. E tanfolyamok ideje azonban
feltétlen kibövitendö. Kibővitendö annyira,
* hogy a felvett tananyag teljes egészében el­
végezhető legyen.
E tanfolyamok anyagának mikénti fel­
dolgozása és beosztása minden esetre bővebb
megvitatás tárgyát képezheti. Szükségesnek
vélem azonban itt elmondani, hogy vélemé­
nyem szerint mint látnám jónak, célraveze­
tőnek e beosztást.
A tanfolyam első része fordittassék az
ipari földrajz, történelem és fogalmazás elő­
adására, mig a másik része a tanfolyamnak
a vegytan, ipari számtan és könyvitel elsa­
játítására. Mindkét tanfolyam bevégeztével a
tanfolyamon résztvevők az illető tárgyakból
vizsgát tennének. Mindkét tanfolyam a nagy
szünidőben tartatnék, s azt hiszem naponként
hét órai előadással 4—5 hét alatt az egyegy tanfolyamra felvett anyag feldolgozható.
Minden héten egy délután azonban gyárak
és nagyobb ipari műhelyek látogatására for­
ditassék.
E két tanfolyam sikeres elvégzése után
az azokon résztvevők oly nagyobb központba
hivatnának be a tanév valamelyik szakában
legalább két hétre, hol az iparostanoncok
nem csak az esti órákban nyernek oktátást,
hogy a gyakorlati képzést is elsajátítsák, egy­
két órán maguk is tanítsanak, melyet azután
közösen megbírálnának. S ezek után nyer­
nének csak képesítést az iparostanonciskolai
oktatásra, sőt a rendszeresített külön szak­
tanitós iparosiskolánál levő önálló tanitói
állomásokra is. Megjegyezni kívánom, hogy
azok, kik eddig már megszerezték a mostani
rendszer szerinti képesítést, azok szerzett
jogaikra való tekintettel, az ily képesítettekkel
egy rangba sorozandók.
Bár ez a terv, nagyobb terhet ró az
eddiginél az államra, áldozatot is kíván az
iparostanonciskolához készülő tanítóságtól.
- De e megterheltetés nem lenne oly. nagy

;
,

(
|
I
l
|

।
j
:
!
i

melyet az állam háztartása el ne bírna, s a
mely áldozatot a jövő iparosság érdeke meg.
nem érdemelne. Ismerve a magyar tanítóság
hazafiságát, nemes törekvését az önművelő­
désre, nem kételkedem, hogy ne hozná öröm­
mel áldozatul szabadságidejét, hogy önmagát
képezze. Erős a hitem, hogy még szerény
jövedelméből anyagi áldozatra is kész, ha
ezért méltánylásban részesül.
E méltánylást pedig abban vélem, hogy
a képesített tanitók állásaikban a képesítés
megszerzése után azonnal véglegesitendők ép
úgy mint az elemi népiskolánál elfoglalt állásában. A mostani rendszer mellett még a
képesített tanitók felett is ott függ Damokles
kardjaként a felügyelő bizottság nem tetszése,
mely’ a harmadik év után útilaput köthet a
talpára. Sőt még a megerősített tanítókra
nézve is, a szervezet 57. §-a nem oly hatá­
rozott, hogy egy akadékoskodó felügyelőbizottság félévi felmondás mellett szélnek
nem ereszthetné. A'tanitó áldozata iránti
méltányosság feltétlen megkívánja azt is,
hogy az iparostanonciskolai tanitók óradija
egységesen és kellőleg állapíttassák meg,
hogy az itt nyert díjazása törzsfizetésnekminősítve a nyugdíjba beszámítandó legyen. .
Ezek volnának szerény véleményem
szerint az iparostanonciskolai tanitók képzésénél leginkább megvaiósithatók. Ezek volnának nézetem szerint a jelen körülményekhez viszonyítva a .legcélravezetőbbek; de
azért győzzön a jobb.
Miskolczi.

Az egyhuzamban való
tanításról.
Ha végig tekintünk a népoktatásnak *
sűrűn szántott és jól munkált talaján, azt
látjuk, hogy a tanítási rendben egészen uj
művelési ágakat és módokat akarnak meg­
honosítani egyes ügybuzgó emberek. Elég
csak a közelmúltban felvetődött uj eszmékre
mutatni, mint az ifjúsági zászlóaljak szerve­
zése, kézimunkaoktatás bevezetése, ifjúsági
egyesületek alakítása, a modern rajzoktatás
meghonosítása, az induktív tanítási mód, az*
egyhuzamban való tanítás ideje stb. Ezek
az újítások mind azt célozzák, hogy a nép­
oktatás inte.izivebbé tétessék, magasabb szín­
vonalra emeltessék és jobban hozzásimuljon
a gyakorlati élet követelményeihez. Az újí­
tások érdekében már sok nyomdafesték
fogyott el. Foglalkozott ezekkel „Megyei

4.

I.
í

43. szám.

Népoktatásiunk is és buzdító cikkeiben ' ezeknek népessége, felszerelése, épületei és
eleknek mielőbbi megvalósítását ajánlotta a egész évi tanideje közt, épen olyan külömbt, itóság figyelmébe.
ség tapasztalható — viszonyaiknál fogva —
Igen helyes, ha úgy a nevelés, mint a napi tanítási idő beosztásában is; Mikor
ai oktatás terén keressük, kutatjuk a jobb tehát a napi tanítási idő megváltoztatását
rfódokat. Ha ezt nem tennénk, nem volnánk óhajtjuk, akkor a külömböző helyeken és
n|éltó utódjai elődeinknek, kik, sok töretlen sokban külömböző körülmények közt élő
avart szántottak föl nekünk, melyekben mi iskolákat figyelmen kívül hagyni nem szabad.
rjár könnyen szórhatjuk a tudás és jó er- Meg kell néznünk, hogy mit követel egyiktől
wplcsök magvait.
is másiktól is a gyakorlati élet. Ha ehhez
Bár az ajánlott uj tanítási és nevelési szabjuk javaslatainkat, akkor bizonyosan
ódok hasznos és üdvös voltáról megvatöbbre
­
megyünk, mintha egy módot ajánlunk
gyunk győződve, még is sajnálattal kell ata- városi és nagyon kis falusi iskoláknak.
ffesztalni, hogy azok még mindig nem men­ Szélsőségekbe menni soha sem , jó. Nem
tek át a tanítóság köztudatába, legalább volt jó akkor sem, mikor a tanitástervet
annyira nem, hogy az uj csapásokon haladna csinálták és megállapodtak az egységesben,
qjemi oktatásunk. Ennek okát egyrészt abban csak azért, hogy kifelé mutatni lehessen a
latom, hogy az uj eszmék és módozatok magyar tanitásügy egyöntetű fejlettségét, előMonyéi kellőképen nem lettek kidomborítva haladását. A gyakorlati élet rá cáfol min­
azon cikkekben és felolvasásokban, melyek dennap, mert senki sem hiszi, hogy az
érdekükben megjelentek és elhangzottak, osztatlan iskola nyolc hónap alatt azt és
Áiásrészt, azt hiszem, anyagi kérdés is aka­ ugyanannyit végez, mint az osztott iskola
dályozza egyik-másiknak gyors elterjedését. 10 hónap alatt. így járnánk azzal is, ha ki­
Úgy vagyunk mi, ha akár módszer- mondanánk, hogy az összes népoktatási in­
|ani, akár nevelési újítás úttörő munkája tézetekben egyhuzamban történjék a tanítás.
yetődik fel a népoktatás mezején, egy'dará­
Mivel a gyakorlati élet követelményei
ig- élénken foglalkozunk vele. Folyik a sok szempontjából, hazánkban, a népoktatási
inta és egyszer csak abban marad minden, intézetek többféle formában és beosztásban
jnem döntik el — legalább részünkről — fordulnak elő, azért kell, hogy a tanítási
hogy melyik volna hát hivatva a népoktatás idő beosztása is más legyen egyiknél, mint
érdekét — minden személyes érdek mellő­ a másiknál. Be kell látnunk, hogy más idő­
zésével
előbbre vinni. így vagyunk az beosztást kiván a 40—50 ezer lakossal biró
egyhuzamban való tanítás kérdésével is. város népoktatása, mint egy 3—4 száz lelket
írtak már sok cikket mellette és ellene is, számláló kis falué és mást a tanyai iskoláké.
még sem alakult ki egyik felfogás mellett A ‘városokban, ha nincsennek is az iskolák
sem többségi vélemény. Mivel a kérdés még mind központosítva, még is elpfordul, hogy
nem döntetett el, bátorkodom néhány sor­ az elhelyezkedés és a tanulók beosztása
ban én is hozzászólani, még pedig tisztán következtében sok gyermeknek 3—4 kilométer
gyakorlati szempontból, mellőzvén egyik, utat kell megtennie az iskoláig. Ha már most
vagy másik mudnak a gyermekek erkölcseire figyelembe vesszük, hogy a felsőbb osztályok
való jó, vagy káros hatását.
ott vannak 11 — 12 óráig és akkor indulnak
Mielőtt ilyen fontos és az iskolák bel|- haza, mire megteszik az utat lakásukig és
életét igen közelről érintő újítást akarunk megebédelnek, annyi idő telik el, hogy a
behozni a tanítási és nevelési rendben, vizs­ délután pont 2 órakor kezdődő tanításhoz
gálnunk kell népoktatási intézményeink elhe­ rögtön útra kelhetnek. Én nem tudom meg­
lyezkedését. Meg kell látnunk azt, hogy érteni, miért volt szükséges azt a gyermeket
hazánkban vannak tekintélyes, népes városi hazaküldeni, holott, ha egy—két óráig még
iskolák, melyeknek ellentéte a sok osztatlan az iskolákan marad, elvégezhetné a délutánra
kis falusi, iskola. Egy harmadik typus az előirt dolgogat is. Hiszen az útban úgy sem
Alföldön fenálló, szintén tekintélyes számú, tanulhatott, tehát az egész napra való fel­
anyai iskola. A milyen külömbség van adatát előző este kellett elkészítenie. Miéit

Í

i

Megyei Népoktatás

43. szám.

Megyei Népoktatás

5.

szorítjuk a gyermeket az esti munkára, mikor ' korlati élet, hogy miként kell eljárnunk egy
azt nappal is elvégezhetné. A nappali munka és más dologban, csak azt kell megkérdezni
mindig jobb és biztosabb és talán, mara­ és nem kell félni egy kis változtatás beho­
dandóbb is, mint az, amit álmosan szed a zatalától. Elvégre a tananyagra mindegy az,
fejébe. Figyelembe veendő ilyen helyeken az hogy egyfolytában lesz-e feldolgozva, vagy
is, hogy a szülők nagyobb része hivatalnok, megszakítással. Csak arra legyünk tekintet­
kiknek hivatali ideje úgy van beosztva, hogy tel, hogy mit követel tőlünk a vidék gazda­
az a délelőtti órákra esik. Akiknek szülői sági berendezésének érdeke. Ne a magunk
nem hivatalnokok, azok kereskedők vagy érdekét nézzük a tanidő beosztásánál, hanem
iparosok, kiknek ezen j beosztás nem okoz a szülőkét, mert nem ezek vannak az isko­
nehézséget és minden rendzavarás nélkül láért, hanem az iskola azokért. Ha nem
együtt költheti el a család délebédjét, mely félünk az újítástól, ha nem lebeg szemünk
tekintettel a bevett szokásos házi rendre, nem előtt mindig az egységesség, akkor kimond­
kis fontosságú dolog.
hatjuk, hogy ott, ahol a .viszonyok úgy kí­
Mily más ezekkel szemben egy kis vánják, egyhuzamban történjék a tanítás, ott
falusi iskola időbeosztási szükséglete. Itt pedig, ahol ezt semmiféle körülmény nem
csak néhány percre van az iskola a szülői követeli, maradjon meg a délutáni muötea.
háztól, tehát idő veszteséget alig jelent az Ne féljünk attól, hogy a külömböző időbe­
oda, vagy visszamc-nés. Ha pont 12 órakor osztás majd az eredményt is küiömbözöyc
bocsájtjuk is ki növendékeinket, néhány perc teszi. Akárhogy forgatjuk, változtatjuk a ta­
múlva otthon vannak. A házi rend is más nítási időt, az eredmény mindenkor a tanitó
a falusi szülőknél mint a városiaknál. Falun egyéniségétől függ, mert az iskola O —
déli 12 órakor van az ebéd ideje. Az egy­ senki és semmi, más.
Szabó Ferenc.
huzamban ,való tanításért nem kívánhatjuk,
hogy az egész falu megváltoztassa házi rend­
jét. Ez nem is lehetséges, mert az egyes
gazdálkodóknak többször napszámosaik van­
nak, kik megkövetelik, de szükségük is van
rá, hogy délben étkezzenek. így van ez be­
niegbijás. A vall, és közokt. miniszter
osztva a gazdasági munkában akár magát a a mezőtúri petőfi-utcai áll. Óvodához kisegítő
családot, akár a gondozás, vagy munkában óvónőül Kozák Mária oki. óvónőt bizta meg.
lévő jószágállományt nézzük. Déli 12 órakor
Fi} egri járásköri gyűlés. F. é. junius
enni kell a béresnek, de enni kell a jószág­
5-én tartotta gyűlését vármegyénk ált. tanító­
nak is. Hát ilyen helyeken maradjon meg a testületének szolnoki járásköre. E járásköri
két félnapi tanítás, mert igy kívánja ezt a gyűlésen ugyanazon eszmék: a tanítóképzés
gyakorlati élet és a szülők érdeke. A tanyai és a népoktatás államosítása kérdése volt
iskolák sajátos viszonyaiknál fogva e tekin­ szőnyegen épugy mint az egri járáskor gyű­
lésében; itt is volt szó arról, hogy a nép­
tetben inkáb a városi iskolákhoz sorozandók. oktatás teljesen mentessé tétessék minden
Itt is sok esetben több kilométernyi utat felekezeti jellegtől, s a hitoktatás tisztán az
kell megtenni a gyermekeknek az iskoláig. egyházak ügye legyen ; és nálunk nem lett
A tanyai szülő már reggel úgy bocsájtja el belőle botrány. Nem lehetett, mert várme­
gyermekeit, hogy azokat estefeléig nem fogja gyénk tanítósága áll annyira a modernitás­
ban, hogy ebben sem hazafiatlanságot, sem
látni, épen ezért, viszik magukkal a déli vallástalanságot nem lát. De hiszen nem is
ebédre valót is. Azt hiszem tanyai iskoláink láthat senki, ha objektíve vizsgálja a dolgot.
legnagyobb részében, már eddig is egyhu­ No meg azért sem lehetett botrány, mert a
zamban történik a tanítás. Minden rendelet vezetőség is ugyanazon felfogásban tekintette
kiadása nélkül bevezették ezt, különösen a az ügyet, mint a járás köri gyűlés# Annak
idején e lapban is foglalkoztunk a járásköri
téli hónapokban, mikor ezt a nap rövidsége gyűlésen történtekkel és sehol sem okozott
parancsolólag követeli. Ha nem igy volna, botrányt, hacsak nem Egerben, hol fel is
hát igy kellene, vagy kell csinálni minden hívták erre az illetékes tényezők figyelmét.
tanyai tanítónak. Megmutatja mindig a gya­ No! és most Egerben mit szólnak az illeté­

H 1 R EK.

6.

43. szám.

Megyei Népoktatás

IRODALOM.

kéé fényezők? Á két esetből annyi bizonyo­
san megállapítható, hogy a mi megyénkben
még tiszteletben tartják a szólásszabadságot,
s véleményének szabad nyilvánításában még
C ükördarabok.
az illetékes hatóságok sem akadályoznak
meg senkit. Mindenesetre pedig tanulság az,
Halottak napján. Leszedtem a modern
hogy a tanítóság sem hajlandó tovább sem­ szép iskola, még szebb kertjének utolsó virámiféle nyűgöt tűrni, mely őt emberi szabad ' gait: neked édes jó anyám, neked egyetlen
cselekvésében és meggyőződésében korlá­ j áldott testvérem!
tozni törekszik.
f.
Ugy-e, mennyivel boldogabbak voltunk
EshÜtéfeí. F. hó 23-án tették le a hi­ ! mi hárman, amikor a modem iskola helyén
vatali esküt a kir. Tanfelügyelő előtt Kiss । alacsony szűk „nem megfelelő11 iskola helyiség
Berta és Bárdos Gyula mezőtúri ref. tanitók. mellett, még szerényebben húzódott meg a
; dülledező tanitói lakás, de nekünk abban
Canesjköjöhet engeöéluejeíí a vall, és ! egész világunk.
közokt. miniszter a rákócifalvai áll. el. iskola
Boldog, megelégedett világunk, mert ott
részére.
i még együtt volt a „háromszivü egységé
Mekkora nagy volt a kicsike örömem is,
Analfabéta tanfolyam. Besenyőszög I ha Neked
elmondhattam drága jó anyám.
község képviselőtestülete legutóbbi közgyű­
lésén határozatilag kimondotta, hogy a köz­ Milyen elviselhető vala a nagy bánat is, ha
ség analfabéta lakosainak művelődését elő­ i Te osztottad azt meg velem áldott testvérem 1
Ma is fülembe cseng a szakértők nyimozdítandó, az írni olvasni nem tudók
részére tanfolyamot szervez. Bizony a többi I latkozata: amikor, mint „bizottság" kiszálltak
községek is követhetnék e példát. Az a • a tágas iskoja udvarra és kijelentették, hogy
csekély tiszteletdij, mit a tanitó a tanfolyam a „tökéletlen" beosztású lakás lerombottassék.
(Ezt a tanfelügyelő mondta ) Hogy meg­
vezetésért kap, nem terhelné meg nagyon a
sirattuk mi azt a „tökéletlen" lakást veled
községi költségvetést.
। édes jó anyám, egymás nyakába borúivá zofill. iskola sjeroejés. Jászberényben a i kogva. Te akkor az mondád nekem:.„Én itt
földmives iskola telepén és környékén lévő akarok meghallni, fiam1“
tanköteles gyermekek részére a,közokt. mi­
A megfoghatatlan bölcsességül Isten meg­
niszter állami iskola szervezését és felállítását hallgatta, amit mondtál! De miért hallgatta
rendelte el.
I
. . .
Miéri Vitted magaddal néhány hét múlva
bemondás. Kovács Gyula kunszent­
lakásból áldott leányodat — egyet­
mártoni külterületi áll. iskolához áthelyezett alendülledező
testvéremet — is? . . .
tanitó kinevezéséről lemondott.
Hiszen igy nélkületek vagyok a modprn
Uj polg. isk. tanár. A szolnoki társ, l iskola épületben lévő szép, szárnyas ajtós,
polg. iskola 1. osztálya mellé — tekintettel igazgatói lakásban s mennyivel jobb tökélet­
zsúfoltságára — az iskolaszék párhuzamos len beosztású lakásban tenni, ha ott a női
osztályt állított fel, melynek vezetésével i szív szerzetének varázslatos melege ■ öleli át a
I lelket/. .
Pápay S. ökl. tanár urat bízta meg.
Viszem a leszakított virágokat, viszem...
fiilamsegélU- Kanzsó Mátyás jászapáti
Annak
a lornbját vésztő, kihalni készülő
rk. tanítónak 200 k. II. korp., Szabó Ferenc
jászapáti rkath. tanítónak 100 k. III. korp., ; diófának közelébe nőitek, amelynek áriiyékáGlückné Weiner Hermin mezőtúri izr. tanító­ , bán, mi hárman sokszor ugy^elbeszélgettünk
nőnek 100 k. III. korp. és Mester Albert l a jobb jövőről, amelyben bizakodtunk, de
kunhegyes! ref. tanitó részére 100 k. III. I amelyben olyan nagyot csalódtunk.
Meggyujtom sírotokon a kicsi gyertyákat.
korp. államsegélyt utalványozott a vall, és
gagyogjon az égi fény úgy fejetek fölött
közokt. minisztérium.
; a menyországban, mint ahogy ragyog hideg
• sírotokon az apró gyertyócskák fénye . . .

*;

*

■
Megírtad kedves collegám Szentimrei
. Mártha az ócska olvasókönyvekről mindazt,
ami nekem olyan régen nyomja a leíkemet.
: Megakartam én is írni, A különbség csak
annyi lett volna, hogy én nem tudtam volna
• olyan mesteri formába önteni a mondani vai lómat: de a főgondölat az lett volna, a mi

43. szám.

Megyei Népoktatás

a Te
cikkednek a főgondolata, hogy t. i.
ne ossiuiík mi esetleges ; halált: az ócska,
piszkos/ használt tankönyvekkel.
Szivből szeretem, hogy a mi directorunk
épen nem buzdul föl azon, ha év végén mi_ nél több piszkos könyv vissza kerül a gyere­
kek kezéből. Szerinte a „szívesség"-bői adott
'könyv év végéig elpusztulhat, csak a tudo­
mány maradjon a gyerek fejében. A mi is­
kolánkat úgyis elég sűrűn látogatja a halál.
Ép most temettük el iskolánk kis szemefényét: a ragyogó-feketeszemü, rózsás, arcú,
pajkos, életre való Groff Béluskát, aki még
pénteken növendékeinkkel vígan ugrándozott
az iskola tágas udvarán s hétfőn este már
egy csillaggal több ragyogott az égboltoza­
ton, bizonyosan ő nézhette csillag szemével a
kihalt, csendes iskola udvart . .
A 111-dik osztályban a legerősebbnek
látszó, pufók kis fiú arczán' ott láttam sok­
szor a vészes piros rózsát. Ma már az ő
sírjára is koszorút fon egy zokogó, boldog­
talan édes anya.
Az idén egy koszorúval megint többet
fontam.
Hej! pedig, de sok volt már úgyis!
A takaréktüzhelyből kipattanó tűzszikra
ölt meg egy kedves kis -első osztályos leány­
kámat. Egy pillanat al tt lobbot vetett a pici
szikra egész ruházatán S miután egyedül
vált bent a szobában s igy nem segíthetett
senki rajta, még az nap este belehalt rettentő
■sebeibe.
S még ilyenek hallatára is késünk a
gyermekeknek baleset elien való ‘biztosításával.
Bizony,bizony, kedves Szentimrei Mártha,
igazad lehet, hogy majdan nagyon letalál
szállni nekünk tanítóknak a mérlegünk —
az utoisó napon.
Magyary Gyuláné.

Hivatalos rész.
3315—1910. X. LL
A tek. közs. és fel. iskolaszékeknek.

A tandij-kárpótlási államsegélykérésének
ürességét a jó szövegezés és fölszerelés
nesen előmozdítván, az e célból Szabó
i rocsányi sátoraljaújhelyi könyvkiadócég
i kiadott könyv és felszerelés — mintáajánlom. Államsegélyes iskolák kéziminés mellékletei 1 K., államsegéllyel még
’ ii biró iskoláké 2 K.
Szolnok, 1910. okt. hó 21.

Fötoös K. Lajos,
kir. tanfelügyelő.

7.

A nagyméltóságú vallás- és közoktaI tásügyi Minisztériumhoz Budapesten. Kér
I relme : a—i— iskolaszéknek
az 1908. évi
--------------- __
*c- rendelkezései folytán elmaradt tan­
díj és felvételi dij jövedelemnek államsegély­
ből leendő fedezése iránt.----- drb. mellék- lettel.
Nagyméltóságú Miniszter Úr F
Az 1908. évi XLVI. törvénycikk a folyó
évi szeptember hó 1-ével életbe lépett. —
Az ezen törvény^ rendelkezései szerint a tör­
vény életbe léptének idejétől iskolánkban
sem tandijat, serit felvételi dijat, sem pedig
az 1891. évi XL1II. törvénycikk 10. §-a
által megállapított 30 filléres járulékot nem
szedünk.
Mivel azonban az iskolánk fentartására szolgáló anyagi források között a nöi vendékek után szedett, de most már elmaradt
। tandíjak és felvételi dijak telentékeny összeget
। képviseltek, melyeket fedezni, illetve más
^forrásból pótolni képtelenek vagyunk. — az
^1908. évi XLVI. törvénycikk 3 §-a értelméj ben tiszteletteljesen kérjük Nagyméltóságodat, *
I hogy az ezen törvény 51 §-a szerinl, a csa; tolt mellékletek alapján, az azokban igazolt
; bevételi csökkenést államsegélylyel kárpó^' tolni kegyeskedjék.
Iskolánk az 1907. évi XXVII. törvénycikk alapján már részesült állanisegélyben
I és pedig a-------- számú rendelettel engedé­
lyezett fizetéskiegészitési és a—-- számú
rendelettel engedélyezett korpótlék államse­
géllyel, amikor is ahyagi helyzetünk nehéz
volta, valamint iskolánk és (tanitónk, tani• tóink) törvényessége Nagyméltóságod által
i már elbíráltatott.
Ennélfogva a 100,600—1910. számú
rendelettel, az 1908. évi XLVI. törvénycikk
I végrehajtása tárgyában kiadott Utasitást 3.
§-$ értelmében a következő okmányokat
mellékeljük:
1. az 1905—6., 1906—7., 1907—8.
tanévi (iskolai, hitközségi, községi) költség­
vetését ;
2. ugyanezen évekről (iskolai, kitközségi, községi) számodásunkat;
3. az ugyanezen évek felvételi napló­
jának kivonatát; .
4. a tandijak átlagáról ezek alapján ké­
szített kimutatást és
5. és a felvételi dijak átlagáról ugyan­
ilyen kimutatást.
Ezen okmányok szerint a kárpótlást
igényelhető tandíj átlag összesen — K. — f.,
a felvételi dij átlaga összesen — K. — f.,
együtt véve igazolt jöved. hiányunk— K. — f.,
tesz ki, mely összegnek a 150,000—1909.
számú körrendelet alapján engedélyezendő
összeg leszámításával leendő utalványozását
kérjü.., hogy az e címen szenvedett veszte-

8.

Megyei Népoktatás

43. szám.

II. évfolyam._____________ Szolnok, 1910. november 6.

44: szám.

JÁSZ NAGVKUN SZÓ UNOKségünk az 1908. évi XLVI. törvénycikk 3.
§-a értelmében hiánytalanul kárpótlást nyer­
hessen.
.
A reánk nézve illetékes adóhivatal a j
Kelt-------- 1910--------- hó---- -napján.

MEGYEI NÉPOKTATÁS

I

A

kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: | ’ évre ® korona1 /2

„ 3 „

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztői üzenetek.
Sz. I. Kedves sorait köszönettel vettük. ।
Igazán jólesik, hogy gondolt lapunkra. — |
Gy. T, J. Szolnok. Sajnos, hogy az egész
küldeményt nem közölhettük helyszűke miatt.
Oka külömben az is, hogy már kissé késett^
kérjük a kéziratot szerdán délig küldeni min­
dig. — Kóró. Levele bizony sok igazságot
mond. Szerencse, hogy azoknak nem a szer­
kesztőség az oka. Mi mindent igyekszünk
elkövetni a lap és az előfizetők érdekében.
Elismerő soraiért köszönet. Korpótlék kiuta- ,
lások késésének oka előttünk ismeretlen.
Gyakran megtörtént már, hogy egy kérvé­
nyen felterjesztett több személyre szóló kor­
pótlék ügyet külön-külön intézték. Ez is úgy
lesz. Hát bizony csak türelem most már. —
Marusák P. Karcag. Szivesen látjuk mindig.
— W. L. J. Chára. Közleményét ma hozzuk.
Köszönetünk érte. — Sz. F. Japáti. Köszö­
nettel vettük. Legyen szerencsénk minél
gyakrabban. Üdvözlet. — Többeknek. Az uj
iskolai évben is kérjük további szives közremunkálásukat az iskola s a tanügy érdekében.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Szerkesztik :
Csikós Józssf Tóth István
Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Koedukáció.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

fotograjál Ön?
Ha igen, szerezze be szükRÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

Együtt nevelése a fiú- és leány
tanulóknak az • iskolában. Évek óta
vitatott eszme mindenfelé a pedagó­
gusok körében.
E kérdés tulajdortkép a „sexpalpedagogia" egyetlen kérdése, amire
határozott feleletet a gyakorlatban nem
talál az ember, hacsak nem a magyar
elemi iskolákban.
A sexpálpedagogusok nehány év
előtt nagy agitációt fejtettek ki azon
kérdés körül, vájjon lehet-e a serdülő
növendékeket nemi különbségeikre vo­
natkozólag s a nemi életről felvilágo­
sítani, vagy pláne szükséges-e.
Folyt a toliharc pro- és kontra.
Egész külön irodalom támadt e kér­
dés körül. Foglalkoztak vele szak és
nem szak tudósok hírlapokban, mig
végül elcsendesedett a véleménytüle­
kedés és többen a tett és nem a szó
emberei közül a gyakorlatban igye­
keztek megoldást találni.
Pedig régidők óta így nevelünk
mi az elemi iskolában fiukat, lányokat
együtt. Nálunk, különösen falusi és
méginkább tanyai iskolázásunk rend­ |
szere a koedukáció s bizony igen szé­ I
pen, morális zavarok nélkül vezetjük !
a nevelést, oktatást 6 évi mindennapos
és 3 évi ismétlő oktatási fokozaton

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
• kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

keresztül s kérdem — észlelte-e vala­
melyikünk erkölcsileg káros hatását
a kétnemű növendékek együttoktatásának.
Azt hiszem nem, legalább egész
működésem alatt, pedig jórészben ve­
gyes osztályokat és iskolákat vezettem,
sohasem észleltem, sohasem is hallot­
tam másik „vegyes“ iskoláju kollé­
gámtól sem.
Pedig a fiú és leánynövendék is
serdülő korba jut az ismétlő iskolai
II. vagy HL évfolyamon. Pedig Ugye
éppen ezt hozzák fel okul a szétvá­
lasztásra az együttes nevelés ellensé­
gei ? De mondjuk, hogy más a tanyai
falusi és más a városi gyerek tempe­
ramentuma és lelkivilága; hogy ez igy
van, ennek oka a sok pornografikus
könyvben és képben keresendő, mely
könyvek és képek az üzleti kirakatok­
ból, vagy máshonnan, épen a család­
ból is a gyermek kezébe kerülnek, s
ezek rontják meg, s izgatják fantáziá­
jukat és épen ott, ahol különválasztva
történik a nevelés.
A koedukáció egyik lelkes híve
és apostola Rein Vilmos professor —
kiről múlt számunkban irt Török kollégánk — az együtt nevelésnek épen
a nemi élet erkölcsisége, az erkölcsi
nevelés érdekében szükségességét han­
goztatta.

Megyei Népoktatás

44. szánt.

kalapot, zsinóros dolmányt, sarkantyus
csizmát viselni, a nőknek is kellett
rejteni a gyöngyös pártát, pántlikás
fejkötőt, rása szoknyát, bársony pruszlit, habos ingvállat, pillangós papucsot,
meg a többit; ezek helyett az ősi
gyönyörűségek helyett fel kellett ölteni
a puffándlis pulidért, krinolint, gérokkot, fatermördert, kopfdeklit, kamáslit
és csattos cipőt — mert különben,
nem tudom hol hozott törvény, nem
tudom hányadik paragrafusa szerint
ilyen meg olyan szigorú büntetésben
részesül, aki ez ellen vét.Abban az időben lekonyultak a
: magyar fejek, ökölbe szorultak a ma­
' gyar kezek, s elkeseredett honfi keblek
igy sóhajtoztak:
1
„Sem eső nem esik, sem felhő nem látszik,
Mégis az én orcám két felül is ázik."
!
Még azt is dalolták, hogy : Szo­
1 morú a magyar nóta, háromszáz esz­
tendő óta! Viszhangzött rá az elkese­
i redett sóhaj: Hej! Rég veri már a
magyart a teremtő! . . . De mindezt
csak halkan, zárt ajtók mögött, mert
aki hangosan mert ilyen lázitó nótát
dalolni, azt is becsukták.
Akkor támadtak bátor és vakmerő
férfiak és nők, akik felvették a zsinó­
ros dolmányt és sarkantyus csizmát;
a csipkés ingvállat s gyöngyös fejkötőt.
A férfiak feltették az árvalányhajas
süveget és megrázva a fokost bátran
szavalták: „Kihaltak szabaditóid, oh
te vasra vert hazám!" — A policia
megrémült. Was? Rebellen? — De­
hogy kérem ! Mi csak szegény diatristák vagyunk, diatrumot játszunk, ma
|
A kultúra terjesztői.
a „Szigetvár veszedelme" megy. Le­
Valamikor régen — még mosta­ gyen szerencsénk!
nában is hallunk néha róla regélni —
És jártak a nemzet napszámosai
neg volt tiltva a magyarnak hazájában városról városra, faluról falura, tűrve
nagyarul beszélni, tilos volt pörge nyomort .és viszontagságokat, ~ mert

Rein érvei előtt meg kell hajolnia
a kétkedőnek, mert hisz Rein maga
vezeti azt a középfokú iskolát, mely­
ben serdült fiukat és leányokat oktat­
nak együtt kicsiny koruk óta és kifof;ásra o < nélkül. Hivatkozik Rein Ameikára, hol régesrégen a koedukáció
(endszere áll fenn, s alsó, közép és
első fokon együtt tanulnak fiuk léá$yok. S hogy a sexuálitás extravagan­
ciái épen itt nem mutatkozhatnak, anfek lélektani magyarázata a megszokás.
Akik kicsiny gyermekkoruktól
igyütt élik le az esztendőnek %-át;
akiknek főjlődése egymás szemei előtt
megy végbe, akik között a pajtássági
ízellem vert gyökeret, azok között a
térni különbség okozta érzéki inger
em fogja izgatni a fantázitát a megszokásnál fogva. És mert igy megszüfik az ok, megszűnik az iskolai nemi
felvilágosítás szükszége. Maradjon ez
!. család feladata. Annyit pedig úgyis
negtesz az iskola, hogy a természetajz tanításakor a biológiai magyaráÍatok révén megérteti a két nem reneltetését s e réven nemi életét is.
És végül, amint eddig Ameriká­
ban, Rein Vilmosnál és nálunk Ma­
gyarországon az elemi oktatásnál
< pen megszokás folytán az együtt ok­
ítás soha káros hatást nemzőt elenkezőt ért el — azt hiszem Rein
ipostolkodása csak híveket szerzett a
koedukáció az oktatás minden foko­
zatán bevezetésének.

44. szám.

Megyei Népoktatás

3.

szivükben szent láng lobogott. Éleszt­ vagy a közönség Ízlése változtatta
gették a hazaszeretetet, buzdították a meg a színmű irodalmat, a tény az,
csüggedőket, a szivekbe csöpögtették hogy a magyar színmű irodalom a
„Bánk bán“-ok' nívójáról leszállóit a
a szebb jövő reményét.
Terjesztői voltak a magyar sza­ mai zenés, táncos, látványos, kápráI zatos miliőkkel, mesés fényeffektusokbadság szent eszméjének.
! kai dolgozó, pikantériákat egymásra
De változtak az idők!
Nem kellett már féltve ejteni a halmozó, telt házakat vonzó, de semmi
magyar szót, nem tiltotta senki a nem­ művészit nem nyújtó előadások szin- vonalára.
zeti viseletét.
És a mióta megszűnt a modern
Alkotmányos törvényeket kaptunk.
színmű
irodalom termékeinek közép­
A színészek már akkor jobb kö­
rülmények között, bátrabban járhattak- iskolai tankönyvekbe való költői, iro­
kelhettek szép Magyarországon, s dalmi és művészeti méltatása, azóta
nincs értéke ennek a szépen kongó
játszhattak cenzúra nélkül.
Ekkor voltak igazán a kultúra ! frázisnak: a színészet a kultúra ter­
terjesztői.
.
•
.. y" i jesztője. Olyan értéktelen lett, akárcsak
Megismertették a nemzettel Sha- 1 egy forgalomból kivont régi pénzdarab.
De ezt ám nem mindenki akarja
kespeare örök becsű munkáit, Petőfi, |
belátni.
Nem akarják tudomásul venni,
Arany és Jókai fordításaiban. Nagy .
művészeink és művésznőink voltak, azt a már hosszú évek óta nyilvánvaló
méltók a „Bánk bán “-hoz és „Ember tényt, hogy a színészét is csak olyan
tragédiájáéhoz, e páratlan szép szin- üzlet, mint akármi más. Néha becsü­
1 müvekhez, melyek arany betűkkel van­ letes üzlet, néha humbug, de mindig
nak beírva a magyar színmű irodalom üzlet. S mégis, ha egy-egy színigaz­
gatónak még nincs elég nagy vagyona
történelmébe.
Elterjesztették a nép között Dóczy, és nem megy olyan fényesen az üzlet,
Csiky, Szigeti, Szigligeti remek szin- mint a hogy szeretné, csak elkezd
müveit, akik megteremtették és magas sopánkodni., hogy vége a magyar
irodalmi színvonalra emelték a magyar szinmüvészetnek, vége a magyar kul­
vígjátékot és népszínművet. Ismertté túrának, mert a közönség közönye
és kedveltté tették a világhírű szépségű miatt nyomorognak, elzüllenek a kul­
túra terjesztői. Magyarországot megint
magyar népdalt.
Jogos volt tehát az a felfogás, ázsiai, barbár országnak fogja mon­
mely szálló ige lett, hogy a színészek dani a müveit külföld, és méltán,
mert nem barbár-e csakugyan az olyan
a kultúra terjesztői.De ismét változtak, az idők, a ország, a melyben a színművészet,
kérem a színművészet! nyomorog,
viszonyok és emberek.
A színmű irodalom nagyot ha- stb. stb. Ismerheti ezt mindenki aki
nyatlott, vagy mondjuk udvariasan, napilapot olvas. Akkor előáll a nagy­
lelkű mécénás, az állam, vagy a vár­
nagyot változott.
E cikk keretében nem akarom megye, vagy a város, aki a világért
azt fejtegetni, hogy a színmű irodalom sem hagyja a müvelségét lekicsinyleni,
változtatta-e meg a közönség ízlését, hogy hagyná tehát a „kultúra terjesz-

Megyei Népoktatás

4.

44. szám.

Egy kis számvetést csináltam. —
tőit“ nyomorogni és fizetia busás |
Mind a három fentebbi kérdést meg
szubvenciót, n^int a köles.
Dehogy/jutna eszébe egynek, is lehetett volna oldani egyetlen egy —
) a tiszta igazság. Hogy jó volna már a kultúra terjesztőinek — kiutalványo­
^egyszei>feíhagyni a szépen kongó frá­ zott szubvenció összegéből.
Dehát akkor tudni kellene, hogy
zisok kényelmes dédelgetésével, vagy
legalább is ne takarjuk ilyenekkel kik is hát a kultúra terjesztői ma szép
egyesek érdekét és üzleti felfogását. Magyarországon !
Özv. Werknerné Longhi Irma.
Annál is inkább, mert már nagyon is
nyilvánvaló dolog, hogy a mit ma a
r 0 D A LÖK
~
színészet terjeszt, az olyan messze van a 1
kultúrától, mint Makó Jeruzsálemtől.

~T

Izgága ur és Konkoly ur.

♦

Ez év tavaszán egy napihir jelent
•.meg a fővárosi lapokban: Tekintettel
a zavaros pénzügyi viszonyokra, a
nemzetiségi vidékeken lakó magyar
néptanítók az idén -nem kapnak a ma­
gyarosításért jutalomdijakat, annál is
- inkább, mert azzal csak hazafias kö­
telességüket teljesitik, amiért nem vár­
hatnak külön jutalmazást.
(Hogy a nemzetiségi vidékeken
hazafias kötelességet teljesítő magyar
néptanítóknak, nemcsak a vagyona —
ha van — hanem a testi épsége, sőt
élete. is állandóan veszélyben forog,
azért a darab száraz kenyérért, amelybői még igy is lecsipkednek egy-egy
morzsát, az úgy látszik egészen mellékes.)
De egy másik cikkecskét is ol­
vastam egy júniusi lapszámban.
„Tekintettel az exlexre, a nyári
szünidőben a néptanítók számára tar­
tani szokott államsegélyes-tanfolyamok,
az idén n^m tartatnak meg.*
• Sőt egy hivatalos aktát is láttam:
„Az x-i iskola tantestülete értesittetik, hogy a gazdasági ismétlő is­
kolában teljesített gyakorlati gazdaságtani oktatásért kért, tiszteletdij,
• fedezet hiányában, nem utalványoz­
ható ki.“

I
!
!
I
I

Ormós Bangulyás, az óriások öregapja,
leült a sívo homokra. Neki vetette hátát egy
zöld halomnak ; úgy áztatta a lábát a locsogó
tavacskában. A locsogó tavacska nem volt
más,mint egy haragos hullámú tenger. A zöld
halom se volt más,> mint erdőborította nagy
hegy. A sívó homok pedig fakó szőnyege volt
egy kietlen, széles sivatagnak. Mert, a mint
mondtam, Ormós Bangulyás roppant nagy
ember: az óriások öreg apja volt.
Közelében mulatott pedig legfiatalabb
unokája, a kis Felhőfúvó. Bokrétát kötögetett
virágos hársfákból. Közben a dongok után
kapdosott; a mik ma bosszantó mennyiség­
ben szálltak a szemének, zúgtak el a füle
mellett. Végre is kifakadt ellenök.
— Fecske csípje meg ezeket a dongókat!
Majd kiverik a szememet. — Aztán, hogy
egyet elcsíp belőlük, meglepődve mutatja az
öregnek. — Nézd csak, nagyapó I De különös
formája van ennek a dongónak.
Azt mondja Ormós Bangulyás :
— Nem dongó az, fiacskám. Ágyúgólyóbis. Azt hiszem, hogy túl a fehér földtú­
ráson, háborút játszanak az emberkék.
— Háborút játszanak ! Miféle játék az ?
— Csihi-puhi ! Piff-paff I Üti, vágja,
lövi egyik a másikát.
— Hamis egy mulatság. De szeretném
látni !
— Mi sem könnyebb. Könyökölj csak
oda, arra a fehér gerincű zsombékra. Hanem
vigyázz : náthát ne kapj a tavaj esett hótól I
Felhőfúvó odakönyökölt a határvető
hegynek a havas gerincére. Előtte volt az
emberkék birodalma. És láthatta a csatasíkon

44. szám.

Megyei Népoktatás

nyüzsgő, fegyveres sokaságot... Tajtékot fúvó
paripáknak ezrét . ,. Villogó szuronyok megindúlt erdejét. . . Ágyúk tüzét, füstfelleget...
És hallhatta a csatazajnak fel-felviharzó mora­
ját, mely gyors szelek szárnyán csapott kelettől
nyugatig.
Az óriás gyerek álmélkodással nézte a
tarka panorámát. Szinte örömtől dobbant
meg a szive a szörnyű vitézség láttán. Ha­
nem mikor a piros mezőn innen egy sírvarivó, fekete tömegre esett a pillantása, meghökkenve szólott hátra.
— Hát ezek a feketeruhás bambák mit
jajgatnak olyan keservesen ? Tán irigylik
amazoknak a szép játékát?
*
— Özvegyek azok, fiam, meg árvák,
Vérvirág harmata lesz az ő könnyük. Mert
a gyerek apját,1 feleség a párját, az öreg
meg a gyámolát veszti abban a dörgedelmes,
riadalmas játékban. . . .
— Pe hát akkor minek fognak olyan
játékban, a minek egyszer siralom a vége?
— Tudja a kő, fiacskám. Kötögesd
csak te szépen a bokrétádat. Ne avatkozzál
az emberkék dolgába. Úgy se igen tudnál
' eligazodni benne.
— De mikor én azt mégis úgy sze­
retném tudni 1 — Szóit esdőleg az óriás
gyerek. És hízelkedve cirógatta végig a
nagyapónak mértföldes szakállát.
— No hát ha úgy szeretnéd tudni,
kérdezd meg tőlük maguktól. De jól vigyázz,
hogy kiváncsi beavatkozásoddal még nagyobb
' kárt ne tégy az istenadtákban.
— Dehogy teszek, nagyapókám ! Úgy
bánok velők, mint a himes tojással.
Áthajolt a havas gerincen.- Óvatosan
fölvett egy szál katonát. Tenyerébe állította
és megkérdezte tőle :
— Hallod-e, te vitéz legényke! Miért
hadakoztok ti egymás ellen ?
— Azért, mert muszáj! — mondta a
kemény katona. — Tüzbe rohanni: bátor; megfutamodni: gyávaság. A ki többet
2kar tudni: kérdezze meg a kapitányomat.
— Melyik a kapitányod ?
■ — Amott vágtat a fehér paripán.
Leteszi Felhővuvó a katonát. Tenye­
rébe veszi a fehérlovas kapitányt.

— Hallod-e, te délceg kapitány!
okon ütitek, vágjátok ti egymást?

— Orrom attól fokhagymás. Én nem
tudom: tudja más. Én csak annyit tudok,
hogy : előre a trombitaszóra! A ki többet
akar tudni, kérdezze meg a generálisomat.
— Melyik a generálisod?
— Ott ókumlál a vigyázó dombon.
Szellő bodoritja a tolibóbitáját.
FeJcsipi az óriás gyerek a tollbóbitás
generálist.,
— No, vitézek eleje, szálas generális!
Te már csak tudni fogod, hogy miért hábo­
rúskodtok ?
— Engedelmet, uram. Semmi gondom
rája. Ha valaki tudja: a király tudja, mert
nekem is ő parancsolta.
— Hol van a királyod?
— Ott van a sátorába1?.
Felhőfuvó lehajolt a sátorért. Hamm
erre már a hadakozó felek is abbahagyták
a külekedést. És niegrőkönyödve bámultak
a havas hegy felé. . .
Az óriás szétlibbenkttc a sátort, melyj ben a király sápadozott didergő udvarával.
— Koronás ember! Miért parancsoltad
meg a háborút ?
— Azért, mert a minisztereim tanácsolták.
Ott voltak pedig körülötte a miniszte­
rek is.
— Miéit tanácsoltátok a királynak,
hogy háborút csináljon ?
— Mert igy akarta az ország népe.
— Hamis a zúzátok, cifra léhütök! A
nép sírását most is hallom. Hogyan akarta
volna az a maga romlását?
— Akarta ám az ellenség!. .
Felhőfuvó haragosan dobbantott a lá­
bával.
— Hol van hát az az ellenség ? Hadd
tudom meg végre-valahára a háborutok okát.
Mert csak úgy, magától: még a levél se
rezdül meg az ágon.
Előkacsázik a trónus mögül a király
bohócza.
— Soha se fáraszd magadat, nagy
uram! Hahogy az ellenséget faggatnád:
megint csak ezt a nótát hallanád. Megmon­
dom én neked a dolog bibéjét. Ha hiszed,
úgy is jó. Ha nem hiszed, úgy is jó. Egye
meg a cigány gyerek a sült malacot.
Megtetszik az óriásnak, a fürge csörgőMi
sipkás,

fi

Megyei Népoktatás

— No, hadd hallom hát a te beszé­
dedet ! Szemedből is látom, jól ki van fenve
az eszed borotvája.- z
A bohóc meghajtotta magát és igy felelt:
— Két ember csinálta itt a háborút,
uram. Izgága ur, meg Konkoly ur. Sötétben
dolgozott az egyik, minden gonoszsággal;
világoson szájaskodott a másik, minden os­
tobasággal. Mikor aztán az országra gyúj­
tották a nagylángu tüzet: első dolguk volt
gyáván elbújni a veszedelem elől.
— Hol vannak a semmirekellők ?
— Hol volnának másütt, mint a leg­
mélyebb pincében!
— Hozzátok ide őket tüstént! . . . Ha­
nem bohóc! Ha te ezt igy tudtad már előre
is: miért nem montad meg idejekorán a
királyodnak?
— Mondtam én uram. Neki.is, másnak
is. De — bolond lyukból bolond szél fuj —
senki sem hallgatott az én szavamra.
— Elég nem jól tették. Ihatják a levét.
Előkeritették pedig nemsokára a két
szép mákvirágot. Egy-egy hordóba voltak
bújva. Gyapottal tetötől-talpig bepupázva.
Kibontották az ostoba Izgága urat. . .
Kibontották a gonosz Konkoly urat. . .
Mikor Felhőfuvó meglátta az elsőnek a
véres, nagy száját; a másiknak az alattomos,
szúró tekintetét: úgy vágta pofon mind a
kettőt, hogy száz darabnak estek száz határba !
— No már most apió hívek! Menjetek
haza békességgel!
.. . Ormós Bangulyás nevetve kapta
magához visszahajló unokáját.
— Nagyra nőjj fiacskám! Derekasan
csináltad a dolgot. Ugy-e, most már szentül
hiszed, hogy nem lesz háború többet?
— Hogyne, öreg apókám! Hisz végét
szakasztottam. . .
— Én is azt hittem egyszer. Mások is
azt hitték százszor. De megcsalódtunk vele
mindahányan. Különben azt se hidd, hogy
a te igazságodnak mostan valami túlságosan
örülnének odaát. Hallgass csak az alkonyi
szellőre Micsoda dalt dudol a füledbe.
Hát, onnan túlról, mint a méhzsongás,
hallatszott a táborba verődő katonák hangja :
Takarodó! fújtak a harcos vitéznek..
Pedig nem is szólt még győzedelmi ének.
Nem szállt a zászlóra a diadal-madár:
Elhessegette egy oktondi nagy szamár.

■ 44. szám.

Ormós Bangulyás még jobban magá­
hoz fogta unokáját, hogy ez a néki szóló
csufondáros dal ki ne hozza. a sodrából.
De Feliiöíuvó mosolyogva simult áz öreg
apjához.
— Igazad van, jó nagyapókám! Meg
is fogadom, mit az előbb mondattál. . . Kötögetem én csak a szép bokrétámat. És nem
ártom magam az emberkék dolgába.
Egri György.

HÍREK.
— Kinevezés. A turkevei áll. elemi

iskolákhoz, a vall, és közokt. minisz­
ter Koháry Géza, Ratkay Lajos és
Szalisznyó Sándor turkevei ref. tanító­
kat kinevezte. Midőn gratulálunk a
kinevezett kartársaknak azon bizodalmunknak adunk kifejezést, hogy az ő
vezetésök alatt praktikus irányban fej­
lődve, eredményesen szolgálják az áll.
iskolák, a magyar népoktatás ügyét.
Állomásaikat az uj állami tanitók 2-án
el is foglalták.
— Személyi pótlék utalványozás. Pál-

may Károly jászberényi áll. tanitó ré­
szére korábbi illetményei után szár­
mazó fizetéskülömbözet kiegyenlítése­
ként 122 K. személyi pótlékot utalvá­
nyozott a közokt. miniszter.
— Könyvtár és tanszer adomány. A
közoktatásügyi kormány a nagykörűi
áll. iskola részére III. tipusu könyvtárt
és taneszköz államsegélyt engedélyezett.

Szalisznyó Sándor a
turkevei áll. iskolához kinevezett ta­
nitó állomásáról családi okok miatt
lemondott. — Helyébe Bakos Lajos
volt
mezőtúri helyetes tanitó hozatott
'
kinevezésre javaslatba.
fentartói jogot engedélyezett a kor­
mány a kunszentmártoni egyesületi
polgári fiú és leányiskola egyesületnek.
lemondás.

44. szám.

Megyei Népoktatás

7.

lakbér és fizetésrendezés. Mindnyá­ ruló gombócról, Zziga bácsi szép képek közben
junk eíőtf ismeretes Bozsik Béla kar­ mutatja be a folyó hét történetét. A Jó Pajtás-t a Franklin Társulat adja ki; előfizetési
társunk által kezdményezett országos ára negyedévre 2 korona 5Ó filir, félévre 5
mozgalom. A végleges fizetés és lak­ korona, egész évre 10 korona. Egyes szám
20 fiiér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra
bérügy rendezését, célzó gyülekezés­ ára
mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás,, kiadó­
hez csatlakozását jelentette be a leg­ hivatala (Budapest,. IV., Egyetem-u. 4.).
több áll. tanítótestület. — Bár ered­
ménye lenne e törekvésnek, hogy az
áll. tanitók igy legalább a megélhetés
Hivatalos rész'
alapjait biztosíthatnák muguknak.
yíllamsegélyezés.fKrüverné Boár Lí­ 3454—1910. XI, 3.
via szolnoki tanítónő részére 200 K.
A „Megyi Népoktatás" tek. Szer­
II. korp. — Táböryné Szalay Ilona kesztőségének közlés végett visszavátanitónő részére 200 K. II. korp. — rólag kiadom. •
Kun Elek kunhegyesi ref. tanítónak
Szolnok, .1910 nov. 3.
200 K.y II. korp. — Mohácsy ZzigEötoös K. bajos,
mond tiszaroffi közs. tanitó részére
kir. tanfelügyelő.
200 K. L—II. korp., kiegészítő állam­
segély utatványoztatott.
Valamennyi ték. áll. és közs. isk. tan­
Arcképes utazási igazolványok érvé­ testületnek, tanitó úrnak, tanítónőnek.
A történeti tankönyv megválasz­
nyesítése a jövő évre a M. Á. V' igaz­
tása
tárgyában kiadott 3445—1910.
gatóságánál kezdetét vette. Az érvé­
nyesítésért 2 K. illeték fizetendő, mely eln. számú vall, és közokt. min. ren­
postabélyegben rovandó le az érvé­ deletet hivatalos másolatban azzal
nyesítést kérő kisirőlevélre .felragasz- közlöm, hogy a f. tanévre már nem
. tás által. Érvényesítési határidő f. é. lévén megváltoztatható a meghatáro­
zott tankönyv: a netáni változtatásra
december 31.
vonatkozó javaslat- csak 1911 május
háziipari tanfolyamok. A földm. Mi­
illetőleg junius hóban lesz hozzám
niszter a fegyverneki és turkevei gazd.
beterjesztendő.
népiskolánál — megfelelő államsegély
Szolnok, 1910 nov. 3, 1
utalványozása mellett — háziipari téli
tanfolyamot engedélyezett.
Eötoös K. Lajos,
kir. tanfelügyelő.
1

Rákosi Viktor a Jo Pajtáspan. Sebők Zzigmond és Benedek Élek

---

kepes gyermeklapjának legújabb számában
ezúttal nem csak mint az ifjúság egyik leg­
kedveltebb írója és a lap egyik legszorgalinasabb munkatársa szerepel, hanem a saját
ifjúkorának történetét is elmondja a kiváló
emberek gyermekkora cimü
ciklusban.
Ugyanebben a számban Endrődi Sándor ad’
<erset a halottak napjáról, Abonyi Árpád
erdekes bosnyák történeteit mond, Sebők
zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör ka•andjait a fogorvosnál, Tilinkós Péter verset
i! Moldoyán Péter szép képéhez, Bartán Sz.'
Mariska érdekes történetet mond el a gu­

A magyar királyi vallás és közokta­
tásügy minisztertől.
3445—1910 eln. szám.

Hivatali elődöm az 1909 évi
2903 eln. sz. a. kelt rendeletével a
Benedek Elek féle „Magyar Nemzet
Története" cimü tankönyvnek az ál­
lami elemi iskolákban való kötelező
használatát- elrendelte.

8.

Megyei Népoktatás

^Minthogy az áll. el. iskolák ta­
nítótestületeinek nagy része panaszszal fordul hozzám, hogy a szóban
forgó tankönyvet az elemi népiskolábán különösen a nem magyar anyanyelvű tanulók által látogatott iskoIákban terjedelme és az elemi népis­
kolai tanulók értelmi színvonalát meg­
haladó nyelvezete miatt nem használ• hatják : a Benedek Elek-féle „Magyar
Nemzet Története" cimü tankönyvnek
kötelező használatára vonatkozó 1909
évi 2803 sz. a. kelt elnöki rendeletet
oda módosítom, hogy ezentúl az áll.
el. iskolákban a helyi viszonyoknak
esetleg jobban megfelelő és az illető
. tanitó (tantestület) által javasolt en­
gedélyezett más történelmi tanköny/eket is vehessenek használatba.
Budapest, 1910 évi okt. hó 27.

44. szám.

•

Csikós József

kir. tanfelügyelői tollnök.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS IÓZSEF.

45 szám.

JÁSZNflGVKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS

'
■
।
I

A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: < ^évre ® korona'

Szerkesztik.

•
i
I
i
j
j

Tóth István

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

Fömunkatárs :
Magyary Gyula.

Segitőkezek a tanítónak.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét. tessék

Zichy, s. k.

3454/1910. tfsz. .
A hivatalos másolat* hiteléül:
Szolnok, 1910 november 3.

II. évfolyam.___________ Szolnok, 1910. november 13.

könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

fotogra/ál Ön?
Ha igen, szerezze be szük-

RÓTH DEZSÖ-nél

Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
1^"
Kérjen árjegyzéket.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

A tanítóság önművelésének érdeke
mondja el Velem az alábbiakat. Amik­
ről szólani "kívánok,- valóban nem egyebek, mint a tanitó felé nyújtott kezek,
hogy segítsék őt az önművelés inján.
Ezt a segítséget nekünk nemcsak há­
lában kell fogadnunk, de kötelességünk
is igénybe venni. Ennek a köteles­
ségnek terhe nincs, mert ezek a segitőkezek éppen azt célozzák, hogy leve­
gyék a tanitó válláról azt az annyi
terhet, melyet az önművelés megkíván.
A pedagógiában való elmélyedés­
hez ma már nincs szüksége a tanító­
nak arra, hogy minden egyes peda­
gógiai müvet megvásároljon. Az or­
szágos Pedagógiai könyvtár bármilyen
pedagógiai munkát (a pedagógia segéd­
tudományai közé vágókat is, pl. filo­
zófiai, lélektani, szociológiai müveket)
olvasásra kikölcsönöz a tanítóknak.
Legjobb hivatalos levélben közölni az
elnökséggel, hogy mely müveket, pedagogiai folyóiratokat kívánja kölcsön.
A kölcsönzés egy hónapra szól és
legfeljebb 5 méternyire terjedhet (a
ped. folyóiratoknál 1 — 1 évfolyam szá­
mit egy müvet). Megjegyzendő, ha a
„kölcsönzés határidejének lejárta előtt
a kölcsönzés határidejének egy további
hónappal való megtoldását kérik, rendesen meg is kapják haladékot. „ Mi-

I
i
;

Előfizetések, hirdetések ROTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
. CSÍKOS JÓZSEF
kir. tanf. töiinokhoz küldendők.

után bármily ped. mükérhető a könyv­
tár könyvjegyzéket nem küld. Cim :
Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Tan­
szermúzeum. Budapest, VIII. Szentkirátyi-utcza 47.
A gazdasági ismereteknek a tanitóság körében való elterjesztésére
kitűnő módszere van a földmivelési
minisztériumnak. Vagy 50—60 lehet
azoknak a gazdasági szakmunkáknak
(köztük sok testes kötet) a-száma, a
melyeket egyenkint vagy összesen is
ingyen megküldenek a tanítónak, ha
ezt egy 5 fillér levelezőlapon kéri. —
Aki az ingyen megküldendő munkák
címét nem ismeri, leghelyesebb azt a
gazdasági szakmát megjelölni, amely­
ből könyveket kíván. Ha általában
gazd. könyveket kíván az illető, kap
kb. 10—15 kg. gazdasági szakmunkát,
melyek közül nem egynek kiváló hasz­
nát vehetjük úgy az iskolában, mint
a felnőttek oktatásánál. Cim : A föld­
mivelésügyi minisztérium könyvtára.
Budapest V. Nádor-utca.
A népmentés nagy munkájában
történjék az szociális intézmények te­
remtésével, szabad tanítással, vagy
bármiképen, nem nélkülözheti a tanitó
a Magyar Gazdaszövetség kitűnő fü­
zeteit, könyveit. Megszerezni nagyon
könnyű azokat, amennyiben a Gazda■ szövetség tanítóknak egyszerű kérésre

Megyei Népoktatás.

2.

ingyen küldi meg. Ezek a kitűnő füzetek szövetkezeti, társadalmi, gazda­
sági politikai stb. kérdéseket tárgyalnak
és jó részük minden változtatás nél­
kül fel is olvasható vagy előadható.
Cim : Magyar Gazdaszövetség. Bpest,
Vili. Üllői-ut 25.
Az eddigiektől némiképen külön­
bözik az, amit e pontban kívánok
elmondani. A Magyar Tud. Akadémia
igen mérsékelt áron adja kiadványait
iskoláknak, tantestületeknek. Vármegyénkben sok oly tantestület van, a
mely az Akadémia által kívánt évi
általányösszeget nagyon könnyen be­
illesztheti a tanitói könyvtárra elő­
irányzott összegbe. — Évi 20 (húsz)
korona általány összegért valóban
csodálatos sokat ad az Akadémia. —
Négy kötet könyvet, melyek történelmi,
irodalmi, lélektani, szociológiai stb.
témákról Íródtak. Ezen kivül tiz (10)
időszaki tudományos folyóiratokat (melyeknek előfizetése 100 korona körül
volna (és több kiadványt) emlékbeszédek, értekezéseket ad. Az általányt
fizető iskolák a sokféle tudományos
folyóirattal kitünően oldják meg a
minden irányban való önművelés kér­
dését. Cim: A M. T. Akadémia Fő­
titkári hivatala. Bpest, V. Akadémia.
A Magyar Nyelvtárt az iskolák
évi 6 korona kedvezményes előfizetési
áron kapják.
’
Török Ernő.
■ ——..

—-

... _

A biológiai szempontok anyagi
hasznáról a természetben.
A természetrajz tárgya a tennészét élő világa, az előszervezetek, te­
hát állatok és növények együtt. Ezek­
kel foglalkozik, ezeket ismerteti néha

45. szám.

i részletesen, néha csak lényegükben ;
csoportosítja a hasonló és különvá­
lasztja az elütő tulajdonságok alapján.
Ez röviden a természetrajz anyaga az
iskolákban, amivel, mint minden más
tárgy
tanításával hármas célt kell szol­
i
gálnunk u. m. a tanítás anyagi-, alakiés gyakorlati célját. Az anyagi cél az
ismeretszerzésben, az aláki az értelem
! fokozásában és a gyakorlati cél a
i reális életben alkalmazható ismeretek
i elsajátításában nyer megvaiósulást.
Minket most az anyagi cél, az
anyagi haszon érdekel, azt akarjuk
ugyanis nézni, milyen ismeretekkel
gazdagodik a gyermek a természet­
rajz tanításával, még inkább ennek ke­
retén belül a biológia milyen kérdé­
seket tisztáz a gyermek előtt. Szóval
nézzük a biológia anyagi hasznát.
Mielőtt azonban tulajdonképeni
'
। tárgyunkra térnénk, tekintsük át rövi­
i den a régebbi idők térmészetrajzi ok­
tatását, ezzel a biológia jogosultsága
sőt mellőzhetlen volta a természetrajzi
oktatásban sokkal szembetűnőbb lesz.
E kérdésre, hogy milyen volt ré1 gente a termeszetrajzi ismertetés ? —
felelet —• csak külső leírása volt az
az egyedeknek, fajoknak. A maguk
I egészében tekintették az élőszerveze­
I teket s elmondták, milyen az illető
I egyén külső megjelenésében, miről
‘ ismerhető fel, milyen hasznot hajt —
; esetleg mivel árt — azután hol fordul
! elő — s nem hogy hol él s ezzel a
j tárgyalás befejezést nyert. Az élet és
। ennek megnyilatkozása, szóval a lé­
nyege az előszervezeteknek ki volt
zárva ismeretükből.
Ezen ismertetési mód mellett ter­
mészetes, hogy a gyermek nem nyer­
hetett egyebet élettelen képnél; isme­
í retét lényeges és lényegtelen külső

45. szám.

Megyei Népoktatás

jegyek összesége képezte, minden cél rendeltetésénél *ogva léteznie kell. A*
és rendeltetés nélkül. PL le tudta irni levelek ugyanis a növények táplálko­
a gyermek a rózsafát, hogy van gyö­ zásánál az áthasonitást végzik és a
kere, szára, levele, virága, mely gaz­ légzést közvetítik.
dag szinpompában díszeleg, illatoz — !
Az életnyilvánulatok összesége
ismerte pl. a halak tartózkodási he- | teszi az életet. Az életnyilvánulatok
lyét — de erre a kérdésre? mire való tárgyalásával az élet mindinkább szo­
a rózsafának a levele ? —— vagy mért ros összetartozásba jön az élő szer­
él éppen a hal a vízben? feleletet vezetekkel, tulajdonképeni lényegükké
adni nem tudott volna.
válik a lényeknek, s az előszervezetek
Rendeltetéssel legfeljebb csak bi­ ismertetésénél a leírás mindinkább
zonyos fajok birtak a gyermek sze­ háttérbe szorul s az élet lép előtérbe.
mében, még pedig azok, melyek hasz- A biológia lesz a. keret, de azért a
. nukkal szolgálják az embert s létjo­ leírás-sem hiányzik, hanem a bioló­
gosultsággal is csak ezen fajokat ru­ giai keretbe szövődik. Csaknem ellen-*
házta fel, csak ezek érdemesek arra, tété ez a fok a keretnek.
hogy legyenek, mig a többi kártokozót
A biológiai szempontok figye­
ki lehet irtani^ tönkre lehet tenni. A lembe vétele, egészen uj a természet­
hasznosságban látta a gyermek a ren­ rajz oktatásában az alsóbb iskolákban;deltetést, a létezés célját.
s miután ennek kapcsán sok oly kér­
Ily külső tulajdonságokból össze­ dés merül fel és tisztázódik, melyeket
halmozott egyedismeretek mellett a ezelőtt nem is sejtettek a gyermekkel,
faji megkülönböztetés sem lehetett ez a természetrajzi ismeretek anyagá­
biztos ; lényegen alapuló. Hosszú idő­ ban lényeges módosulást eredményezett.
nek kellett eltelni addig, mig eljutot­
Régebben a fajok, az egyebek/
tak arra a fokra, melyen a gyermek ismertetésénél azt mondták van : van,
figyelmét az életnyilvánulatok felé te­ — létezik. Ma már nem elégszünk
relték. Mikor aztán kezdték vizsgálni ■ meg a kész eredménnyel, a levéssel,
az életnyilvánulásokat; a táplálkozást, hanem kérdezzük hogyan lett? miért
lélegzést, mozgást stb.; az életnyilvá­ van ? Szóval kutatjuk az egyebek, fa­
nulatok kiváltóit a szervekét sem hagy­ jok származását — vizsgáljuk fejlődé­
hatták figyelmen kivül s ekkor látta a sét, fejlődésének feltételeit — azután
gyermek, hogy bizony azok az állatok, tovább megyünk s vizsgáljuk a kifej­
növények- nem is oly egyszerű vala­ lett egyén életét, életkörülményeit,
mik, hanem komplikált összetételei életcélját, rendeltetését, rendeltetésének
ezek öntudatosan és öntudatlanul mű­ betöltéséhez szükséges tényezők jelen­
ködő szerveknek. E szervek legyenek tőségét. Ezek azok a kérdések melye­
ezek külsők vagy belsők, mindig bi­ ket felvet és megvilágosit a biológia.
zonyos, meghatározott feladatok telje­
Hogyan származnak és élnek te­
sítésére vannak hivatva. Az előbb még hát az előszervezetek ? Régebben az
.mindenek nélkül létező levélnek fontos a téves nézet volt elterjedve még a
szerep jut; — nem azért van most tudományos körökben is, hogy bizo­
már, mint ezelőtt mondta volna a nyos élettelen anyagokból élők szár­
gyermek, mert hát van, henem mert maznak, alakulnak. Pl. hogy a sajtból

Megyei Népoktatás

45. szám

kukac, a mocsárból béka, a hullából ezzel alkalmazkodik a viszonyokhoz.
légy fejlődik. Szóval élettelen anyagok PL a kaktusznál a száraz évszakban
élő lényeknek lehetnek szülőik. Az szükséges nedvesség raktál ozására a
élőlények származására vonatkozó ezen szár erősen elhusosodik, sok vizet
téves hit még napjainkban is él a vesz fel ezekbe a nedves időszak alatt,
köznép tudatában. Pedig ma már mig a levelek, melyeken a párolgás
tudjuk, hogy élő csak élőtől származ- történik, visszafejlődnek kicsiny szúrós
hatik s hogy minden élőlény, legyen képletekké.
Kerülhet valamely élőlény, oly
az bármily komplikált felépítésű, egy
picinyke gömböcskéből, a petesejtből körülmények közé is, hol ezen feltéte­
indul fejlődésnek, ha fejlődésének meg- j lek teljesen hiányoznak, ilyenkor nincs
felelő körülmények között van, vagy tovább élet, beáll a halál.
Az életfeltételek megszerzésével
oda kerül. A sajtban pl. bőséges anya­
még
nem biztosittották teljesen az élő­
got' nyer a csírázó kis élet fejlődésé­
hez, úgyszintén a mocsárba, a hullá­ lények fenmaradásukat. Ezerféle külső
ban ás stb. A látszólagos szülök, táp­ veszélynek van kitéve minden élet,
lálókká degredálódtak. Az élőszerve­ legyen az állat vagy növény, sokszor
zetek fejlődése mindig meghatározott éppen egymás részéről. Ezen káros
feltételekhez van kötve, úgyszintén külső behatások elhárításáról is kell
fennmaradásuk is. Ök ezen feltételeket gondoskodni az előszervezeteknek,
igyekeznek maguknak megszerezni, : védniök kell magukat ellenségeikkel
biztosítani. Ezen törekvés eredményezi szemben. Ezen célt szolgálja az álla­
az-élőlények elhelyezkedését a termé­ toknál az izomerő, az alak, szin, külső
szetben, mert úgy a növények, mint sajátságok — a növények szintén több­
az állatok életfeltételeiknek megfele­ féle külső sajátsággal védik magukat
lően választják meg tartózkodási he­ * az idegen káros hatású elemekkel
lyüket Egyik vízben él, másik szára­ I szemben. Átalakulnak az előszerveze­
zon, egyiknek éltetője a hatalmas víz­ tek-védelemből, vagy más fentartási
tömeg, a tenger, másik ismét kisebb szükségből s elfoglalják a természet
vizben tenyész, erdőnek, mezőnek, azon helyét, melyen legjobban élhet­
hegynek, völgynek, hideg- és meleg- nek. Mindezekből megtanulja a gyer­
égövnek megvan a maga élővilága. mek, hogy a tartózkodási hely, a faji,
Hiába vágyna az eszkimó Grönland ; sőt a faj keretén belül tapasztalható
havas-jeges mezején sétálni — az nem egyedi eltérések nem esetleges, hanem
a pálma hazája, hiányzik ott neki a élettani jelentőséggel biró dolgok.
nap heve, ami neki életszükséglet.
Az életműködések és megélhetés
'Megtörténik azonban az is, hogy vizsgálatával azt látja a gyermek, hogy
valamely élőlény oly körülmények közé minden élőlény ugyanazokat az életkerül, hol áz ő fentartásához, megél- nyilvánulatokat váltja ki, bár nem minhetéséhez szükséges feltételek részben, dig oly tökéletes formában, mint az
vagy idöközönkint hiányoznak, ilyen­ ember; hogy megélhessenek, épp úgy
kor azzal segít magán az illető élő bizonyos dolgokat feltétlenül igényel­
szervezet, hogy bizonyos szerveket át­ nek s hogy a fenmaradásukhoz szük­
alakít a hiányoknak megfelelően s i séges feltételek hiánya náluk is a ha-

45. szam.

Megyei Népoktatás

Iáit esedmérlyezi, mint az embernél,
ez arra a tudatra vezeti a gyermeket,
hogy az élő szervezetek, legyenek
azok állatok, vagy növények, éppen
olyan élőlények, mint az ember.
Az előszervezeteknek nemcsak
maguk, hanem fajuk fenmaradásáról
is kell gondoskodni. Minden élőlénynek az a kettős feladata van: t. i. az
ön- és fajfentartás. A fajoknak élni

5.

f cél, a végső rendeltetés megvalósitá; sában, éppen a fajfentartásban. A irágok pl. legtöbb esetben oly beren' dezésüek, hogy a beporzást külső
। idegen beavatkozás nélkül nem végez! hetik, enélkül pedig nem indulhat fej' lődésnek az uj élet. Ebben a munká- f
i bán segítségére jönnek a rovarok —
[ madarak, melyek táplálékuk megszer­
’ zése végett felkeresik a virágokat, s
kell; az egyedeknek is kell élni — mig virágról-virágra szállva gyűjtik a
legalább addig, mig az uj generátió mézet, vagy keresik" a virág kelyhében
élete biztosítva nincs. Ez egy termé­ rejtőző rovarokat, elvégzik a növény­
szeti törvény, ennek hódolnia kell az ! életben legfontosabb tényt.
Az egyedek,, a faok, az állatok
egész élővilágnak. A főcél, a végső i
és
növények
életében nélkülözhetlen
rendeltetés tehát a faji élet tovább ।
fejlesztése ; az önfentartás ezen végső ; összetartozást tapasztalunk, úgyszintén
célt szolgálja. Hogy tényleg a fajfen- । bizonyos összmüködést is. Ez azpssztartás a fő céljuk az előszervezetek- : müködés úgy tünteti fel az előszervenek, abból a tapasztalatból látható, I zeteket, mintha azok részei volnának
hogy az egyedek idönkint felváltják valami hatalmas előszervezetnek.
S ez igy is van, ők jalkodják az
egymást, elhalnak s visszatérnek a
nagy anyagforbalomba, melyből az első természetet, működésűk a terélet rövid időre kiragadja sokszor szet működése,- életük’ a természet
azonnal, mihelyt fajuk fenmaradásáról i élete. A természet munkájában, atergondoskodtak, azt biztosították. PL a mészet életében szerepe, rendeltetése
tiszavirág, de a faj tovább él az uj van még a legjelentéktelenebb előivadékokra átszármaztatott éléss folytán. i lénynek is; itt tehát létjogosultságot
A természetben az élőszervezetek, I nyer, nem csak az embernek hasznot
mint már többször említettük, állatok hajtó, hanem minden a természetben
és növények. Ezek kint a természet létező előszerveket. A természet élete
ölén, nekik megfelelő helyen munkál­ örök, ezt az örök létet biztosítja a
kodnak, dolgozgatnak életükön. Külön faji élet folytonosságával.
A természet az előszervezetek
mindegyiknek megvan a maga kis
háztartása, kis élete, mégis sem az ezer féle változatát müntatja nekünk
egyedek, sem a fajok, de még az állat s ezen különböző élőlények müködéés növény világ életét sem választ­ I sében, mi a lehető legnagyobb összhatjuk szigetelhetjük el egymástól. hangol találjuk. Ezen összhang csak
Egyiknek szüksége vari a másikra, úgy lehetséges, ha a működésre in­
egyik maga után vonja a másikat; dító erő közös, ugyan az, mert csak
létföltételei egymásnak. Segítik egy­ egy közös erő képes a természet ezer
mást az önfentartásban azzal, hogy féle változatait egy közös cél érde­
kölcsönösen táplálják, védik egymást. kében működtetni. Már pedig a ter­
De segítik egymást főképpen a közös mészet végtelen, élete örök, a benne

6.

Megyei Népoktatás

45. szám.

működő erőnek is öröknek és végte­
Eskütétel. Rubinsteih Albert török­
lennek kell lenni. Ilyen végtelen és szentmiklósi polg. isk. tanár folyó .hó
örök erő pedig csak egy létezik, az 1 10-én tett a kir. tanfelügyelő előtt
istenség.
1 hivatali esküt.
Összefoglalva már most a bioló­
Kanyaró. A vármegye alispánja
gia által eredményezett hasznai, ma­ ! kanyarójárvány miatt a jákóhalmi ovoda
radhatjuk, hogy a biológiai szempon­ bazárását elrendelte.
tok figyelembe vételével tárgyalva a
yírcképeü igazolványok árvényesitése a
természet rajzot, elérjük azt, hogy a M. Á. V. igazgatóságánál kezdetét vette,
gyermek lelkében elválaszthatlanul
j Tehát, akik igazolványaikat . a jövő
összetartozóvá lesz az élet fogalma az ' évre érvényesíteni óhajtják, 2 korona
állat és növény fogalmával — érté­
értékű postabélyeggel felszerelt kérvéket nyer szemében minden élőlény
i nyűket igazolási záradékkal ellátottan
rendeltetésében — okát tudja adni
a M. Á. V. igazgatóságához (Bpest,
a faji elváltozásoknak — a lé­
VI. Andrássy-ut) már most beterjeszt­
tért, az ön és fajfentartásért való
hetik.
küzdelem a létfolytonosságának szük­
KineDejéseh. A kunszentmártoni áll.
ségét domborítja ki. Működésűkben
iskolához Bozó Géza szelevényi áll. tanitó
rejlő összhang bepilantást enged a áthelyeztetett. — Schóber Alajos ugyanoda
természet, mint egy előszeretet mükö- i igazgatóvá, Péntek Szeréna oki. tanitónő
déséba. A természet rendjébe, az össz- pedig rendes tanítónővé kineveztetett. — A
inüködés sejtet a gyermekkel egy közös jászberényi újonnan szervezett áll. iskolához
erőt, mely a természet ezer féle’ vál­ Bartha Béla jászberényi áll. tanitó igazga­
toztatásait egy közös cél érdekében tóvá, Benyoszky Jolán, Erős Hermin és Mosó
: Martina jánteleki isk. tanitónő, áll. tanitó-.
működteti. Azt az erőt, mely származ­ > nővé kineveztetett; Bartha Béla helyére pe­
tat és megszüntet, teremt és megsem­ dig Hodek Ferenc jászberényi külterületi áll.
misít, az örök természeti erőt — az tanitó behely _zcetett.— A jászberényi külterü­
istenséget a természetben s igy a leti I. sz. áll. iskolához Markscheid Károly
biológiával elértük még azt is, hogy apezi isk. kántor-tanitó kineveztetett. — A
a gyermek megérti, miként lehetséges turkevei áll. polg. leányiskolától Nemes Er- u
Istennek mindenütt jelenlenni s kezdi zsébet tanitónő a hosszufalusi áll. polgári
j leányiskolához áthelyeztetvén, helye Fross
őt — mint szellemet felfogni.
Gizela oki. középiskolai tanárnővel töltetett
i be.
Vargha Ida pedig szolgálattételre a
Forgó Valéria.

hírek.
Államsegély. A vallás és

szolnoki áll. polg. leányiskolához, — NyiI tóné H. Irén szabadságolása idejére — át, helyeztetett. — Helyetteséül Turkevén Dezső
Sarolta nagymihályi áll. tanitónő bízatott
meg.
j

közokt.
felszerelési segély. A jászberényi új
miniszter Renák Imre tiszaroffi’ köz­
állami iskola bútorozási költségeinek
ségi tanítónak I—II. korp. kiegészíté­
fedezésére a közokt. miniszter 600 kor.
sére 200 kor., Király Győző és Molnár
segélyt engedélyezett.
Ljjza jászberényi ref. tanitó, illetve
n köjig. bbofíság üléséből. A kun­
tanitónő részére 200 kor. 1., illetve II.
szentmártoni polg. iskola egyesületnek az
korp. államsegélyt utalványozott.
iskolafentartói jogot engedélyezte a minister.

45. szám.
Simon Ferenc törökszentmiklósi ref. tanítónak
a ref. esperesi hivatal által beterjesztett sze­
mélyi pótlékkal jutalmazásra, ajánlása a kir.
tanfelügyelőnek intézkedésre kiadatott, szint­
úgy Balázs József kisújszállási ref. tanitó
részére nyugdíjigény helyesbítése iránt. — A
törökszentmiklósi ref. tanitók javadalmazá­
sára elrendeltetett. A kunszentmártoni állami
isk. gondnoksáonak a tanerők beosztása iránt
hozott határozati intézkedését a közig, bizott­
ság hatályon kivül helyezi ; az állaim iskolai
tanerők beosztása kizárólag és megfelebbezhetien intézkedési joga lévén a kir. tanfel­
ügyelőnek. A jánoshidai községi és rkath.
prépostsági iskola ketté választása tárgyában
a váci püspöki hatóság megkeresésé folytán
helyszíni intézkedésre a . tanfelügyelő kikül­
dései. — A nagykörűi áll. iskola, valamint
az állami tanitói és ifj. könyvtár 1909—10.
tanévi számadását a bizottság jóváhagyja.
Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja,
hogy 335 beadványból, az osztott kb. 200
darabokból október hóban elintézett mint­
egy 400 db-ot, 428 kiadványnyal. Közig,
bizottsági ügydarabot pedig 65-öt adott elő.
Iskola látogatásra és szervezésre' a tanév
elejére tekintettel csak 6 községben fordított
ugyanannyi napot.

Mellékletül küldjük mai számunk­
hoz a Franklin Társulat Kézi Lexikonának
prospektusát, melyre felhívjuk t. olvasóink
figyelmét.

IRODALOM.
Nőmén et ómen.
Hűvös, lucskos őszi nap van. Hideg
szél száguld végig az utón. Elnézem szobám
ablakából a hosszú nyárfákat, amint a szél
fuvására méltóságteljesen, hajbókolnak egy­
másnak, jobbra-balrd^ előre-hátra ingatván
büszke üstököket. Ha a szél egy-egy erősebb
rohamot intéz a fák ellen, százával hullnak
le a megsárgult levelek, kopott szőnyegként
borítva be a földet. ...
„Peregnek a fákról az őszi levelek." .. .
Az idő ezt a verssort juttatta eszembe.

Népoktatás

7.

PA verssor az egész verset, ez pedig II. RáI kóci Ferenc fejedelmet és a kuruevilágot.
Alkalmas téma a elmélkedésre.
Széket tolok a meleg konyha mellé,
1 kényelmesen végig nyújtózom benne, és
gondolkodom régmúlt időkről, régi időknek
I nagy embereiről ...
. . . Most 200 esztendeje játszódott le
a Rákóci-féle krucháboru utolsó fejezete.
1710. vége felé már Rákóci is vezzve látta
, az egész ügyet, mely a majtényi síkon való
í fegyverletétellel befezést is nyert 1711. évi
május 1-én.

|
Azon godolkodom? Mi indította a nagy
; fejedelmet arra, hogy fegyvert fogjon ? —
Hatalmi vágy? Vagy, hogy csodált nevet
gazdagságot szerezzen magának? Ezekre
nem volt szüksége. Neve egész Euródában
tisztelt volt, fejedelmi vérből .sarjadt, s óriási
vagyonnal bírt. Ha király lett volna, sem ‘
lehetett volna gazdagabb, tiszteltebb.
Osztrák szellemben nevelkedett, ma­
gyarul jóformán alig tudott: miért ragadt
tehét fegvert, kockára téve a -roppant va­
gyont, királyi kegyet és egy minden jót
Ígérő életet ?!
Azért, mert teljes mértékben átértette
egy Rákóci-név viselőjére háramló súlyos
kötelezettségeket.
Látva a nemzet nagy sanyargatását..
Rákócinak az lehetett a meggyőződése,
hogy neki', mint becsületes, jellemes ember­
nek, a Rákóciak és Zrínyiek ivadékának, —
ha őseihez méltó akar lenni — a szabad­
ságharc élére kell állnia, mégha egész élete
lesz is az áldozat.
8 éven át folyt a dicsőséges háború,
mig végre végelgyengülés érte a kuruc
haderőt.
S mi lett az eredmény ?
Az ország maradt olyan szolgaságban,
a milyenben volt, II. Rákóci Ferenc honta^
lanná vált. A dúsgazdag fefedelemből kegye­
lemkenyéren élő koldus lett, családja szét­
szóródott, fiai elzülöttek.
De a legnagyobb csapás akkor érhette,'
mikor hirülhozták.neki, hogy az 1712—15-iki
országgyűlés egyhangúlag hazááHilónak bé­
lyegezte, Heisztert és számtalan hozzá ha­
sonlót pedig a haza érdekében tett érdeI meiért, — honfiusitotta.

45. szám.

Megyei Népoktatás

8.

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. november 20.

46. szám.

JÁSZNA6VKUNSZ0LN0K-

Hivatalos rész.

Miit érezhetett, mikor megtudta, hogy i
százan meg százan nyújtottak be kérvényt az
udvarhoz, melyben mindnyájan koncot kér­
3502 szám.
tek óriási birtokából ?!
Szegény fejedelem ! Milliókat érő föld­ Tekintetes áll. polg. é;\elemi iskola Igazgat^
jei voltak s nem hagytak annyit, hogy testét ,
uraknak, Igazgató nőknek
örök nyugalomra tehették volna! Még az ;
Szolnok.
apagyilkosnak is juttattnak helyet valamelyik i
Az orsz: énekoktatási szakfelügyelő
temetőben, melybe nyomorult tetemét elfödelik; csak neki, az eszményi hősnek nem megkeresése esetén szíveskedjenek az énekengedték meg még azt sem, hogyTazai föld­ tanítási óráknak osztályonként megállapított
ben megnyughasson.
rendjét neki megküldeni és e-etleges iskolaAzóta 200 év telt el. A nagy fejedelem ' átogatása alkalmával őt az énekórákra ki­
szert porai összevegyültek a testét födő ko­
sérni, azok befejeztével pedig az énekokta­
porsó poraival. Mit használ már az a ma­
roknyi pornak, — melyet 2 évszázad múlva tás megbeszélésben részt venni s'az útmu­
bolygattak meg siri nyugalmában, — hogy tatások folyamatositására hatni.
A iskolai énekoktatáson kívül az ifjú­
hazai földbe tették ? !
Éltében a legnagyobb hálátlanságot fe­ sági énekkar szervezése és vezetése is az
jezték ki iránta azok, kiknek érdekeiért egész orsz. szakfelügyelő támogatásával jöhetvén
életét föláldozta. Mit ér most már a neve- i sikeresemen létre: a begbeszélések tárgyává
zetes törvénynek eltörlése, melyben őt haza- ,
ezt a fontos tételt is szíveskedjenek tenni,
árulónak nyilvánították ?! — Csak a hálát­
lanokról mosták le vele a gyalázatot, mert a annál inkább mert a 48603, sz. min. kör­
kik Rákócit akarták megbélyegezni, önma­ rendelet az ifjúsági énekkarok szervezésének
gukat bélyegezték meg.
és vezetésének kérdését úgy a helyi tantes­
Engem csak az bánt, hogy lassan-laé- tületeknek, mint a vármegyei hivatalos tan­
san feledésbe megy a magyar történelem e testület járásköri és közgyűléseinek hatás­
kiváló alakja. Illetve feledésbe éppen nem
körébe utalja.
megy, de neve nem hozza Jfüzbe, nem ra­
Szolnok, 1910. nov. 8-án.
gadja meg úgy a sziveket, mint kellene. Ta­
Eöídös K. Lajos,
lán én kissé pessziniszta vagyok s kelletnél
s
kir. tanfelügyelő.
sötétebbnek látom ezt; de milyen legyek,mikor látom : a gyermeknek fölcsillan a sze­
me az iskolában, ha előadást hall Rákóciról,
Szerkesztői üzenetek.
de ha az iskolából kikerül, akkor már csak
a sajtószabadság védelme alatt kinyomatott,
lelketölö, Sobri Jóskáról szóló füzetes hit- I
Öy. Sjülnok. Mindkét küldeményét kö­
ványságok érdeklik. Vagy milyen . legyek, 1 szönettel vettük. Jönni fog. Kóró. Köszönjük.
mikor iskolázott emberektől, kik magukat
Első felét már hozzuk is. R. C. S}. A szol­
müveiteknek tartják, ilyenféle megjegyzést
noki
Tanitó Otthon ügye úgylátszik meg­
hallok: „Hiú volt, olyan udvartartást tartott, i
feneklett. Sem a választmány, sem az elnök­
mint egy király !“
Ilyen az ember. Egy kis.foltot keres a ; ség nem is mozdít rajta semmit. Legalább
nagy férfiakban, .hogy annak alapján, az nem tudunk róla, mi a „Hivatalos lap“ szer­
egész embert elítélhesse; viszont a gazem­ kesztősége. Velünk külömben sem közölnek
berekben egy kis jó. tulajdonságot kutat, semmit. Talán nincs is mit.
hogy megbocsáthassa összes vétkeiket. (Ha­
verd a-ügy.)
•
i
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Kóró.
1
(Folyt, köv.)

•

!

Nyomatott a kiadó ROTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelpség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
/

■ ,
fi évre 6 koroha.
Előfizetés: ’
“

Szerkesztik .•

Csikós József

Megjelenik hetenként szombaton.

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyary Gyula.

Áll. tanítók fizetés igye.
Egésznn uj típus a sztrájkok tör­
ténetében. A Lajtán-tulról került hozzánk a hire és csak kicsibe múlt, hogy
a középiskolai tanárkongresszus ki nem
mondta a passiv resistenciát. Csupán
az erdélyi delegátus, vagyis tehát az
erdélyiek elutasító magatartása hiúsí­
totta meg a sztrájkot.
Nehogy pedig azt hihesse a kor­
mány, hogy a tanárok kongressusának
ez irányban való eredménytelen tár­
gyalásával megszűnt az a veszedelem
is, amit „kulturbotrány“-nak neveztek
meg előre is, a sztrájk. Néhány ezer
tanitó — törvényben kimondott állami
tisztviselő — készül értekezletre, kongressusra a fővárosba az állami tisztvi­
selőket megillető fizetési és lakbér
fokozatba beosztás követelésével. Há
el van keseredve a tanárság a szol­
gálati pragmatikának — rájuk sérel­
mes — rendezése miatt, hogy ne lenne
elkeseredve a népiskolai tanitó, akinek
80—100, néha ennél is több gyerekkel
túlzsúfolt, dohos, büzhödt levegőjű
tanteremben hetenként 25—30 órát
kell tanítania, s gyúrni az anyagot a
középiskola számára és akinek mégis
csekélyebb /fizetése és lakbére van a
gimnásiumí, vagy polgári iskolai IV.
osztályt végzett Írnoknál. Aztán a ta­
nitó szolgál 40 évet mig nyugdijképes

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
t
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

lesz. Szóval ha valakinek jogos pana­
sza van, a tanítóké az. Elmondtuk
már e lapokon, hogy például a szol­
noki áll. tanitók, kiknek e megyében
legmagasabb fizetésük és lakbérük
van (1200 + 420 K), niily nyomorú­
ságos lakásmizériákbaiL szenvednek.
Hát még a piac !
De hogy a vidéki kartársak hely-"
zete nem virágosabb, az is ismert
dolog. Pl. Törökszentmiklóson 200 K.
lakbér mellett ugyan milyen lakást
lehet kapni ? Pedig a lakbér ennyi, s
a lakásviszonyok alig kedvezőbbek
mint Szolnokon is, mert nem igen'
kapható kiadó lakás, s ha kapható,
200 K-ért csak egy kis szoba, konyha
és talán fásfélszer kapható; s a piac
sem olcsó. Tessék hát most már tisz­
tességesen megélni, s családot is tar­
tani fenn!
Elodázhatlanul sürgős most már
e bajok végleges orvoslása. Az a sok
ezer tanitó nem ok nélkül fordult’
minduntalan könyörgéssel, soha meg
nem hallgatott könyörgéssel és fog .
most követeléssel fordulnia kormány­
hoz. Bár látta azt a ridegen elutasító
magatartást, amiben a.tanárság kérelme
részesült, mégis felemeli kérő szavát.
És ha nem kapnak ? ! Lehet, hogy .
lesz belőle kulturbotrány. Az a felhí­
vás, mit a szolnoki tantestület kibo­
csátott, az összes magyarországi tani-

F

F

Megyei Népoktatás

46. szám.
46. szám.

tók jajszava, mely sürgősen segítséget । határozati javaslatot a gyűlés egyhankövetel. Vájjon meghallották-e ezt már : gulag elfogadta és a memorandumot
délben 12 órakor nyújtották át a mi­
odafenn s vájjon meg fogják-e hall­ nisztereknek és a házelnöknek.
gatni? — Valószínű hogy igen. De
Az állami tanítóknak ezer tagú
kell is, hogy igy. legyen. Egy .esetleges küldöttsége tisztelgett tegnap délben
passiv resistentia az iskolákban egy Zichy fános gróf vallás- és közokta­
egész generáció jövőjét kockáztatja, s tásügyi miniszternél, hogy neki a ta­
lesz belőle igazán világhírű kulturbot- nitók ohajah tartalmazó memorandu­
rány. Hát ezt a kormány nem akar­ mot átnyújtsák. Török Kálmán ország­
gyűlési. képviselő mutatta be a taní­
hatja. Ezért bíznunk kell az eredmény­
tóknak ezer tagú küldöttségét a kul­
ben, midőn Magyarország tanítósága tuszminiszternek. Havas Pál, az Állami
vonul fel orvoslás kérésével a minisz­ Tanitók Országos egyesületének elnöke
hosszabb beszéd kíséretében átnyúj­
ter elé.
*
Pénteken járult az áll. tanitók totta a miniszternek a tanítók memo­
küldöttsége a Miniszter elé, s öröm­ randumát, amely az 1907-ik évi XXVII.
mel adjuk közre, hogy a Miniszter t.-c. első szakaszára támaszkodva, azt
kéri, hogy a tanitók tényleges állami
jóakarattal fogadta a memorandumot, tisztviselőknek ismertessenek cl és az
s megígérte a jogos követelések telje­ állami tisztviselők státusába besorozsítését. Erre vonatkozó hírűnket itt tatván, fizetés, lakbér és végellátás
tekintetében egyenlő elbánásban része­
adjuk:
Az Állami Tanitók Országos Egye­ süljenek a többi állami alkalmazottal.
Zichy János gróf vallás- és köz­
sülete ma délelőtt rendkívüli közgyű­
lést tartott az újvárosháza közgyűlési oktatásügyi miniszter kijelentette, hogy
termében. A gyűlésen Havas Pál el­ az állami tanitók kérelmét jogosnak
nökölt, aki üdvözölte az Állami tiszt­ tartja és rajta lesz, hogy a kívánságok
viselők Országos Egyesülete képvise­ a közel jövőben teljesedésbe menjenek.
letében megjelent Batthyány Tivadar A lakbérrendezés ügyével ’ már seré­
gróf elnököt.
nyen foglalkoznak a kultuszminiszté­
Havas Pál elnök határozati javas­ riumban és remélhetőleg a lakbérügy
latot nyújtott be, amelynek érteimében már a közel jövőben rendezést nyer­
az Állami Tanitók Országos Egyesülete het.
nyugdíjügy revízióját ugyan­
küldöttségileg járul a közoktatásügyi csak rövid idő alatt elintézni óhajtja,
és pénzügyminiszterhez, továbbá a lehetőleg a tanítóság kívánságai sze­
képviselőház elnökéhez és memoran­ rint. Biztosította a küldöttséget jóin­
dum alakjában átnyújtja nekik kíván­ dulatáról és jóakaratáról, amire a taniságaikat. Követeli az egyesület az 1907. tók a minisztert lelkesen megéljenezve,
X'XVI.. t.-cikknek 1911. január í-tői távoztak.
kezdődő hatályon kivül helyezését és
A küldöttség ezután Molnár Viktor
az állami tanítóknak az állami tisztvi­ államtitkárt kereste fel, akinek szintén
selőkkel azonos elbánásban való ré- átnyújtotta a memorandumot. Az ál­
szesitését. A tanfelügyelői állásokra lamtitkár szintén megígérte támoga­
elsősorban érdemeket szerzett tanító­ tását.
kat nevezzenek ki. a nem szakembe­
A kultuszminisztériumból a tanitók
rek elől pedig zárják el intézményesen impozáns küldöttsége a képviselőházba
a tanfelügyelői állást. Az állami taní­ ment, ahol Berzeviczy Albert házelnök
tói kar. magáévá teszi az óvónők ügyét fogadta őket. Az üdvözlő beszédre
is és kívánja, hogy viszonyaikat sür­ Berzeviczy Albert kijelentette, hogy
gősen és méltányosan rendezzék. A köszönettel veszi az előtte való meg-

Megyei Népoktatás

jelenést és azt, hogy hivatkozhat arra
az időre, amidőn ő kormányzati hatás­
körében a tanügygyel foglalkozott. —
Kötelező Ígéretet nem tehet, csak annyit
mond, hogy a legmelegebb rokonszenvvel viseltetik a tanítóság ügyei
iránt, amiről egész múltja tanúskodik.
- Semmit sem óhajt melegebben, mint
azt, hogy a magyar állami tanítóság­
nak minden méltányos kívánsága tel­
jesüljön. Azt a reményt táplálja, hogy
a képviselőházban nagyon sokan úgy
gondolkoznak, mint ő és igy a magyar
képviselőház nem fog megfeledkezni
a tanitók sorsáról sem, akik a nép­
oktatás terén nemcsak a népnevelés
misszióját teljesitik, de egyúttal a leg­
erősebb alapját képezik az államesz­
mének és a nemzet megszilárdulásának.
A tanitók a beszédet lelkesen meg­
éljenezték. •
(—)

A tanfelügyelet reformja.
Minthogy az emberi alkotások
egyikére sem lehet határozottan kimon­
dani, hogy tökéletes, nem szorul , soha
javításra, ép úgy nem mondhatjuk a
tanfelügyeletről sem, hogy ma is oly
jó, mint vált szervezésekor.
Sokszor hallottam már komoly,
józan gondolkozása tanférfiaktól, hogy
nagyon is bölcs intézkedés a népok­
tatásra nézve a tanitók és tanítónők
munkásságának ellenőrzése, de sajnos,
hogy nem szakképzett férfiakkal van­
nak az ellenőrzői állások betöltve.
Mert vannak a tanfelügyelet terén
végzett földesurak, katonatisztek, ügy­
védek, volt tanárjelöltek, orvosnöven­
dékek és tudja az Isten miféle vég­
zettségűek, de népiskolai tanitó alig
van néhány közöttük.
Hogy ez az állapot ma is fennáll,
nem tagadhatjuk. Hogy a népoktatásra
*) Csakugyan megkezdődtek a változtatásokmert m.r díjtalan segédtanfelügyelőkké és díjtalan
tollnokokká doktorok neveztettek ki. Igen-igen, a
fontos felügyeleti intézmény doktorokat kíván, nem
szakembereket. Talán ők jobban értenek a megfelelő
ellenőrzéshez. (?)
Szerkesztő.

csakugyan hátrányos a nem szakkép- *
zett férfiaknak tanfelügyelőkül való
alkalmazása, beigazolva látszik az
országgyűlés megyitásakor elhangzott
trónbeszédből, melynek a közoktatás­
ügyre vonatkozó része igy szól: ,Kor­
mányunk .kiváló súlyt fog helyezni a
népoktatás fejlesztésére és az oktatás
megfelelő ellenőrzésére?* Továbbá
Zichy János gróf, vallás- és közokta­
tásügyi miniszter úrról meg azt olvas­
tam, hogy ő a tan felügyelőség orga­
nizmusát megakarja változtatni, hogy
a fontos felügyeleti intézmény teljesen
megfelelő legyen.*)
Úgy. hiszem, hogy ezek a kijelen­
tések nem oknélküliek. A tapasztalat vezette rá az érdekelteket arra, hogy
tenni kell valamit, nehogy a népokta­
tásban -és nevelésben visszafejlődés
álljon. be.
Nem érzem magamat feljogosítva
! arra nézve, hogy megkérdezzem, mi
a terve a felsőbb hatóságnak, sem
tanácsot nem adhatok, mert nem va­
gyok sem miniszteri- vagy más taná- ,
esős'; azonban szerény véleményemnek
i kifejezést adok, abban a reményben,
I' hogy amit a tanfelügyelet reformjáról
। e cikk keretében közreadok, megér! demli, hogy vele komolyan foglalI kozzunk.
Mindjárt az elnevezésnél változ, tatást ajánlok:.
Vármegyei, népoktatási kir. szak­
tanfelügyelőnek cimeztessék az eddigi
várni, kir. tanfelügyelő ; mert vélemé­
nyem szerint hazánk népoktatása és
nevelése ma már oly sok oldalú, hogy
annak okszerű vezetéséhez és ellen: őrzéséhez egy szakképzett egyén szük1 séges, akinek hatásköre alá csak az.
: elemi-, gazd. ism. iskolák, óvodák,
állandó- és nyári menedékházak tar­
tozzanak, mint' a szorosabb értelembe
■ vett- népoktatási intézetek. A tanitó■ képző intézetek, polg. -iskolák, iparis­
kolák. amelyeknek vezetői már nem
egyszer kifogásolták a vm. kir. tanfel­
ügyelőségek alá beosztásukat: vétesi senek tehát ki a munkakörükből; nincs

n
Megyei Népoktatás

szükségük a tanfelügyeletre, mert ott
vannak a szakfelügyelők.
ügy vélem, hogy a polg.- és
ipariskolai szakfelügyelők kinevezése
csak átmenet akar lenni arra nézve,
hogy mindegyik fokozatú iskola meg­
felelő szaktanfelügyelő hatósága alá
helyezssék. Ennek célszerűsége nem
szorul magyarázatra. Mert elvitázhatatlan tény az, hogy mindenki csak
ahhoz ért amit tanult és abban gya­
korolhat felügyeletet, amit tud. Ebbők
aztán önként következik az, hogy a
népoktatási kir. szaktanfelügyelő csak
kellő szakképzettséggel és legalább 10
évi gyakorlattal biró néptanító lehet.
A polgári- és ipariskolait szaktanfel­
ügyelő szintén kiváló érdemeket szer­
zett tanárokból neveztessék ki, a szak­
felügyelői állások beszüntetése mellett.
A tanítóképzők munkásságának
ellenőrzését megfelelő számú főigazgatósággkra kellene bízni azzal a meg­
jegyzéssel, hogy a képesítő vizsgála­
tokon a népoktatási szaktanfelügyelő­
nek jelen kell lennie, hogy mint vizs­
gáló bizottsági tag a tanitó egyénisé­
gét, rátermettségét bírálat tárgyává
tehesse. Különösen a tanítási gyakor­
latok megbirálásánál, mint'szakember­
nek véleménye mindenkor figyelembe
veendő lenne.
Midőn igy felállítottam az iskolák
felügyeleti köreinek jelzőtábláit, szük­
ségesnek tartom még az iskolák láto­
gatásaira és azok működéseinek ellen­
őrzésére vonatkozó javaslataimat az
érdekeltek figyelmébe ajánlani.
Az iskolák egyöntetű vezetése
szempontjából kell, hogy az iskolák
látogatása minden tekintetben teljesen
szakképzett, józan életű, részrehajlatlan, önálló gondolkozása, munkasze­
rető, vallásos egyénre (vagy pedig a
tankerület nagysága és népessége ará­
nyában) egyénekre bizassék; akik a
már előre megállapított tervezet szerint
végezvén az összes iskolák látogatásait,
azokat mindennemű munkáikban tá­
mogassák : kiterjeszkedvén a tanitó

46. szám

magán és társadalmi életének megfi­
gyelésére is.
Véleményem szerint az iskola­
látogató szaktanfelügyeiő- vagy segédtanfelügyelőnek nem az irodában van
a helye, hanem a tanitók között. Ve­
lük együtt kell fáradni a nép művelt­
ségének, vallásos és erkölcsös nevelé­
sének fejlesztésében.
Meg kell figyelnie az iskolaláto­
gató szaktanfelügyelőnek a tanitó elő­
adásait s ha az módszer, vagy pedig
tudás tekintetében hézagos volna, a
tanfelügyélő azonnal tartson előadást
a tanitó okulására. Továbbá — tekin­
tet nélkül a vallásfelekezetekre —
puhatolódzék az iskolalátogató szak­
tanfelügyelő arra nézve is, hogy a nép­
erkölcs milyen stádiumban van? A
netáni elkorcsosodások csirája nem-e
az iskolában van ? Nem-e a tanitó
felületességéből, a vallásos és erkölcsös
nevelés hiányából származik-e az ?
Ha netán azt tapasztalná az iskola­
látogató szaktanfelügyeiő, hogy az
iskolai tanítással (bármily felekezetű
legyen az iskola) nem p•árosul a vallásósság, akkor figyelmez:tesse a tanítót,
— bár nem hitoktató — hogy alkal­
mas pillanatokban a hitről és vallá­
sosságról se feledkezzék meg: hisz
ezek képezik alapját a nép erkölcsös
életének, melynek bölcsője az iskola.
Azért tartom szükségesnek az
iskolalátogató szaktanfe ügyelő figyelmét a vallásosságra is felhivni, mert
sajnos, hogy ma már tannak népisne
kólái tanitók, akik, nem
szégyenük
kimondani, hogy ők a ^íllás-tanitással
nem foglalkoznak; ott va nnak a papok,
tanítsák azok. Továbbá vannak még
oly merész gondolkozásnak is, akik
határozottan kimondották, hogy a nép­
iskolákból a felekezeti hit- és erkölcstanitást ki kell küszöbölni. Ha rajtam
állana, az olyan tanítót nemcsak az
iskolából, hanem még az országból is
kiküszöbölném !*)
Valószínű, hogy azok a köznapi*) Ezt mint iró magánvéleményét adja közre a
Szerk.

46. szám.

Megyei Népoktatás

asságból kiemelkedni vágyó tanitók
világhírű bölcsességüket a „Világ“
cimü lapból merítették, mely a vallás
és felekezet nélküli oktatástól várja
Magyarország megújhodását.
Nagyon téved a bölcs álpróféta,
mert a hit és annak megnyilatkozása,
a vallás alapja és erős támasza az
államnak; őre a személynek, vagyon­
nak és társadalmi rendnek. Mert a
vallásos ember, bármily műveletlen,
vagy okos legyen, nem rombol, hanem
az Isten, király és hazának iparkodik
szolgálatokat tenni; mig a vallástalan
nem retten vissza a bűntől: az ön­
gyilkosok, erkölcstelen és gonosztevők
számát szaporítja.
Ez állításomat támogatja a buda­
pesti „Rendőrség kékkönyve“ (1909.
év) mely azt hangsúlyozza, „hogy a
társadalmi rendnek, erkölcsi hitvallás­
nak bomlásával a bűn elvesztette viszszataszitó hatását és a tömeg a go­
nosztevőkből, nagystílű gazemberekből
héroszokat csinált. “
Véleményem szerint igen nehéz,
de magasztos feladat vár az iskolalá­
togató szaktanfelügyelőre; de köteles­
ségének eleget teheti ha az événkénti
iskolalátogatások alkalmából a tanitó
munkásságát, a nép életmódját meg­
ismerte.
Kötelességévé kellene tenni az
iskolalátogató tanfelügyelőnek, hogy a
tanév végén eljárásáról jelentést tegyen;
a következő tanévre az iskolalátogatási
tervezetet a vallás és közoktatásügyi
minisztériumnak bemutassa; egyrészt
annak megállapítása végett, hogy ered­
ményesen müködött-e, másrészt, hogy
az iskolalátogatásra fordítandó összeg
előjegyezhető legyen.
Az iskolalátogató szaktanfelügyelő
(s. tanfelügyelő) alkalmazása mellett
feleslegessé válik az 1876. XXVIII. t.-c.
3. §-a alapján szakértő iskolalátogatók
kirendelése, mert a megbizott szaktan­
felügyelő, vagy segédtanfelügyelő he­
lyes beosztással évenként az összes
népoktatási intézeteket meglátogathatja
s hatáskörében azonnal intézkedhetik is.

5.

Itt megjegyzem, hogy a tanfel­
ügyelőd utasitás 145. §-ának e) pontja
akként lenne, módosítandó, hogy a
szaktanfelügyelő a tanév 3-ik hónap­
jában lehetőleg a kezdő (fiatal) tanitók
osztályait látogassa meg, hogy a netán
szükséges utasításokat megadhassa,
vágy pedig módszeres előadásokat
tarthasson; mert ha a fiatal, még ta­
pasztalatlan tanerő esetleg rossz mun- "
kát végzett, a tanév második felében, ..
vagy a tanév végén hiába való lesz a
helytelen el árásra a rámutatás: nem
lehet a hiányokat pótolni.
Takarékosság szempontjából is
egy igen fontos, figyelemre méltó ja­
vaslatot ajánlok az érdekelhető ragyméltóságu miniszter müx figyelmébe;
. Az országban működő tanfelügye­
lők részére az államvasutak vonalain
való utazáshoz teljesen ingyenes arc­
képes igazolvány adassék ki. Ebben
reális számítás szerint, lehetetlenség
nincs. Mert az eddigi szabályrendele­
tek szerint a vonatokon utazó tanfel­
ügyelő féljegygyel utazik és a fél jegy
árát a kultuszminisztérium fizeti: A
kiadás tehát az államkincstárt terheli.
Ha azoban a kereskedelemügyi minisz­
térium hozzájárulásával a tanfelügye­
lők díjmentesen utazhatnak, akkor az
államkincstár mivel sem járul a vona­
tokon való utazáshoz. Százezrek ma­
radhatnának az állampénztárban.
A teljesen ingyenes arcképes
igazolványok kiadását még azzal is
indokolhatom, hogy a tanfelügyelők
hivatalos eljárásaikban országos köz­
ügyét szolgáljak s talán nagyobb mér­
tékben mint a hírlapírók, akik díjmen­
tesen utazhatnak: ennélfogva méltán
részesülhetnének ők is kedvezményben.
Az ingyenes arczképes igazolvá­
nyok kiadása még azért is kívánatos,
hogy a tanfelügyelők ismereteik gya­
rapítása céljából minél több tanulmány­
utat végezhessenek.
Ezeket kívántam e lap hasábjain
a vallás- és közoktatásügyi miniszter
urnakés az érdeklődőknek figyelmébe
ajánlani.
Spector.

46. szám.

Megyei Népoktatás

6.

iskolához helyettesül rendelt ki, ezen állá­
sáról családi okokból lemondott

Hajnalnak, alkonynak ege egyként- piros,
Hajnal is, alkony is egyformán harmotoz.
Ifjúság, öregség színe és harmatja
Ily módon egyenlők — legalább látszatr .
S a'látszat vezeti a képzeletünket,
Képzelet ád fényt és hangot p költészetünknek.

KanyafójÁrDánu ütött ki Jákóhaimán,’
miért is a kisdedóvóintézet bezárását az al­
ispán elrendelte. Szolnokon pedig a vörheny­
járvány miatt zárva volt izr. iskolák annak
megszűnte folytán megujittattak.

Éltem hajnalának s alkonyának pírján
Verőfényes Napnak élményét is irám.
. ;
Remény s emlékezet közt vannak a tettek,
Férfikor útjai rózsásak igy lettek.
Éltünk napjaképen a szerelem ragyog: ■
|
Vidám és bús szerelmeknek dalnoka is vagyok. !

Dalnok ? Hiszen sosem látott a versenytér,
।
Hol költő-homlokot koszorúi a babér.
Látod a csalogányt ? Magát jól elrejtve,
i
Csattogja a dalát, hajnalban és estve.
Ábrándok, emlékek holdvilágos éjén
Magányomban a dalokat épen igy zengem én.

i
A Mutatvány Eötvös Károly Lajos kir. tan­ iI

felügyelőnek most megjelenő Költemények" czimű
kötetéből.

hírek.

i।
í
I

I

Iskola állanöósííás. A törökszentmik­

lósi községi iskolák állami kezelésbe vételét I
s még 6 külterületi állami iskola szervezését
1911. szeptember 1-re kimondotta a vallásés közoktatásügyi miniszter.

Kölíeménueh. Eötvös Károly Lajos vár­
megyénk kir. tanfelügyelője egy élet költői
munkásságának termékeiből összeválogatott
versek egy kötetét adta ki a Franklin larsulat. Mutatóba jelen számunkban közöljük.
‘ Előfizetések Eötvös Károly Lajos
költemények czimű kötetére. Négy évtized,
egész élet ábrándjai, vágyai, küzdelmei, em­
lékezései nyernek visszhangot a néhány száz
költemény és vázlat közül kiszemelt 175 köl­
teményben. — A verskötet kilenc csoportra
oszlik, egy-egy ElőhanggaL E csoportok : 1.
Én. 11. le. ill. ók. IV. Klára. V. Kertek. VL
Utón. VII. Népdalok. Vili. Vázlatok. IX. Min­
denes. A mintegy 11 ivre terjedő költemény­
kötetnek előfizetési ára fűzve 3 korona. Diszkötésben 5 korona. A könyv deczember hó
első hetében megjelenik a Franklin-Társulat
nyomdájában és a Lampel R. könyvkeres­
kedése (Wodianer F. és Fiai) r. t. bizományában és mindjárt a megjelenéskor kereszt­
kötésben megkűldetik az előfizetőknek. Az
előfizetések Eötvös Károly Lajoshoz (Szolnok,
Verbőczy-utca 204.) küldendők deczember
hó 6-áig. A megrendelt példányok franco
ajánlottan küldetnek szét.

IRODALOM.
Nőmén et ómen.
(Folytatás és vége.)

Nem lesz jó vége ennek a háborúnak.
A
fejedelem barátságos, szereti népét,
tették le a kir. tanfelügyelői hivatalban hivatali
meghallgatja
őket; elmegyek hát hozzá,
esküjüket: Markscheid Károly jászberényi
megmondom
neki
: béküljön ki az udvarral,
állami és Szentjóbi László, meg Gyökös Imre
kössön
békét,
mert
a vak is látja már, hogy
tiszaburai ref, tanitók. A Jászberény belterü­ I
a
francia
és
orosz
uralkodók csak áltatják,
leti új tanerők pedig 18-án Jászberényben I
de
nem
adnak
segítséget
.
tettek eskük a kir. tanfelügyelő előtt.
Gyorsan felkészülök. Kis 'idő múlva
kemonöás. Dezső Sarolta nagymihályi megérkezem a táborba. Marcona hadfiak
tanitónő, kit a miniszter a turkevei áll. polg. vesznek körül, barátságosan kérdezősködnek

Eskütétel. Folyó hó 16-án, szerdán i

7.

46. szám.

Verskötetem*.)

így jutott ifjú, meg öreg korom dala
'Együvé: egyenlő hajnala, harmata.
Az Esthajnal csillag is egy, mégis felkél
Hajnal hasadtakor s alkony szürkületjén.
Vidám fiatalság és derűs öregség
Költészete együtt zengvén is lehet, hogy tessék.

Megyei Népoktatás

célom felől, mikor megtudják, készséggel
vezetnek a fejedelem sátorába.
Már messziről megismertem a sátort
az előtte heverő óriási kutyáról és a mellette
álló, rizsporozott hajú, férfi ruhába öltözött
női kamarásról, kiket láttam már az „Ócskay brigadéros“-bán. De azért^nem hiszem,
hogy a fejedelem órák hosszáig várakoztatta
Ocskaiit s a! kor is először ezt a kutyát vit­
ték be hozzá. ■
Mig ez járt az eszembe, azalatt. nem
tudom hogyan, . hogyan nem, de mar ott
áltam a fejedelem előtt, ki barátságosan
kérdezte:
Ki vagy?
X. Y. tanitó vagyok.
Mit akar?
Igaz, hogy én felségedhez képest csak
egy porszem vagyok, de soh’se lehet tudni,
kinek tanácsa lesz alkalmas súlyos helyzet­
ben, azért alázattal jelentem : tanáccsal jöttem
szolgálni.
A fejedelem szép arcán iróniukus mo­
soly vonuit végig, azután barátságoson
adott engedelmet a szólásra egy kézlegyin­
téssel.
Az a határtalan szeretet, melyet felséged
magas személye iránt indít arra a vakmerő­
ségre, — a mi miatt különben alázat ai
esedezem bocsánatért, — hogy itt könyö­
rögjék : Miután felséged már külföldi segít­
ségre nem számíthat, hadereje már clgyöngüit, béküljön ki a bécsi udvarral, mert föl­
dönfutóvá teszik, sőt a nép is meg fogja
tagadni !
*
A nép? Engem, soha!
Meg fogja tagadni. A felséges nép
kegye változóbb, mint a felséges királyoké.
Látszólagos tisztelettel viseltetnek ugyan az
iránt, kinek hatalom van birtokában, szere­
tetet- is mutatnak, ha az érdekükben fára­
dozik ; de ha balsors sújtja az illetőt, nem
akadna, aki bajban oldala mellé merne állni,
sőt akikkel jót tett, azok fognak leginkább
hibát keresni benne s nem fog maga körül
látni mást, mint kárörvendő, vagy szánakozó
arcot. A nép soha sem becsüli -meg azokat,
a kik az ő jólétük emelésén fáradoznak.
No, talán nem egészen úgy van.
Példát erre hivatásom körébe vágó

esetekről hozok fel. Bizonyára felséged is
olvasta az újságban,’ hogy egy tanítót csa­
ládostul, ártatlan gyermekeivel együtt dinamjttal akartak elpusztítani, mert iskolamu­
lasztásokért több szülőt megbüntettetett. Csak
a csodás véletlennek volt köszönhető, hogy
a család megmenekült a biztos, háláitól, mi­
kor a ház egy része rombadőlt. — Egy oláh
iskolából a tanítót, mert magyarul is tanított,
kihurcolták az udvarra, hogy ott fölakasszák ;
pedig tudhatnák, hogy AAagyarországon csak
úgy boldogulhatnak, ha magyarul is tudnak. ■
— Az meg erre történt, ide nem messze
valamelyik pusztán, hogy kigyult a tanitó
háza, le is égett a földig, mert senki - sem
segített neki oltani. Talán gyönyörködve
nézték,' mint jut a szegény tanitó koldus*
botra. — Ilyen példákat sokat - hozhatnék
föl, csekélyebbet, számtalant annak bizonyí­
tására, hogy a közéleti embernek, kinek
élete java részét a nép érdekében való mun­
kálkodással kell eltölteni, fáradságáért inkább
részesül gáncsoskodásban, az ellenszenvnek'
ezer és ezerféle apró nyilvánításában, —
. mint elismerésben. Majd fogja tapasztalni
ezt felséged, mihelyt szerencsecsiilaga végleg
leáldozik. Azért kössön békét felséged. A
legrosszabb békekötés is többet ér most,
mint egy pár hónap múlva bekövetkező tel­
jes legyőzetés és a feltételek nélküli meg­
hódolás. A rögtön békekötésnek az a jó
eredménye lesz, hogy felséged vagyona, ha­
talma megmarad s igy a nép tisztelete kör­
nyékezni fogja továbbra is. Mert a nép előtt
tiszteletet és tekintélyt az embernek csak a
vagyon és hatalom biztosit. Minél több va­
gyona van valakinek, 'annál inkább bírja
a nép tiszteletét. de ha az elvész, akár­
mennyit fáradozott is a javáért, elvész vele
a nép tisztelete is. Teljesítse mindenki hiva­
tását tőle lehetőleg; küzdjön meg az akadá­
lyokkal, ha bir, hisz ez mutatja meg, ki az
igazi férfi, — de már ennyire önzetlennek
lenni, még akkor is küzdeni, mikor már az
ügy elveszett,
nem okos dolog.
Erre a szóra a fejedelem elhalványo­
dott, nagyot csapott az asztalra s dörgő
hangon kiáltozott:
Emberek! Hóhér! Hóhér! Vigyétek ezt
az embert, vágjátok le a fejét! Akasszátok
föl rögtön ! Vashorgot szúrjatok testébe !

8.

Megyei Népoktatás

46. szám.
II. évfolyam.

Addig függjön, mig csa.; ki nem adja hitvány életét!
Két vörösruháju ember lépett a sátorba.
Egyiknek kezében ... óh! codák csudája . . .
Jézusom él ne hagyj! . . . feleségem konyhai
bárdája villogott tízszeresen megnagyobbodva, melyet megismertem a rajtalevö jelről,
Kegyelemért akartam rimánkodni, de ajkam
nem bírtam szétnyitni; össze akartam kezei­
met kuícsolni, de karjaimat lehetetlen volt
csak megmozdítani is. Pedig a hóhér már
fejem felett forgatta a bárdot. Emberfölötti
erőfeszítéseket tettem, hogy. szólni bírjak.

Lágy kézsimitásra ébredtem fel. Fele­
ségem törülgette verejtékező homlok^nat.
. „Rosszat álmodott édesem, mert nagyon gyöszörgött, — azért ébresztettem fel.“
Gyorsan föiugortam a székről, mintha
lidércnyomás alul szabadultam volna fel.
Odamentem az ablakhoz, rányomtam lázas
homlokom a hideg üvegre és gyönyörködve
szemléltem a csúnya, nedves utcát.
*

Kóró.

* Hivatalos rész.
Felhívom a vármegye területén alkal­
mazásban levő tanerőket, hogy arcképes iga­
zolványaikat 2 korona postai levélbélyeggel
együtt az 1911. évre érvényesítés végett f.
évi november hó 25—30-ig terjedő időben
a kir. tanfelügyelőséghez terjesszék be. Azok

j
;
I
'
i
.
i

a tanerők, akiknek még nincs arcképes iga­
zolványuk, azok egy drb. látogatójegy alakú
arcképet névírásukkal ellátva és 2 korona
postai levélbélyeget terjesszenek be kérvé­
nyük kapcsán a már jelzett időközben. Ha
netán valaki, vagy pedig egy tanítótestület
közvetlenül akar az államvasutak igazgató­
ságához fordulni az arcképes igazolvány
érvényesítéséért a vonatkozó kérvény zára­
dékolás végett mielőbb bemutatandó.
Szolnok, 1910. nov. 18.
Bogárdy Antal

Szolnok, 1910. november 27.

JÁSZNA6VKUNSZOLNOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelugyeloseg és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés J

évre 6 korona.

1 /2 „ 3
,,
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :
Csikós József Tóth István
Fömunkatárs :
Magyary Gyula.

kir. s. tanfelügyelő.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©

fotograjál Ön?
Ha igen, szerezze be szük* ségletét

RÓTH DEZSÖ-nél
Szolnokon.
Hol mindennemű fényképészeti; cikkek a legolcsóbb árban kaphatók.
Kérjen árjegyzéket.
"W
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

47. szám.

Tolstoj.

.

A végtelen emberszeretet meg­
testesülése, valóságos fogalom a név
viselője. Az emberi lét és rendeltetés
problémáját kutató mélységes filozófia
az mit működése kifejez. A cári ön­
kényt embertársai javára letörni igye­
kezett hérosz. Az egyszerűség, a. le­
mondás erényét hirdető askéta ; korunk
csudálatos apostola.
A krisztusi szeretet teljes megér­
tése, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat jalszavával volt az ő élete.
Nagy elméjének magas röptét, gon­
dolkodásának mélységét csak sejteni,
de érteni alig tudjuk., Egész életének,
filozófiájának alapeszméje az ember­
szeretet ; a gyermekek, az árvák, el­
hagyottak- védelme s hirdette, hogy
az embernek, mint embernek szabadon,
függetlenül van joga élni.
Ezt hirdette ott, hol a jogegyen­
lőség, a gyengék védelme, az ember­
szeretet hirdetése bűn, hol a zsarnoki
önkény minden nemesebb törekvést
vérbefojt.; a minden Oroszok cárja
birodalmában.
És nem félt hirdetni e krisztusi
erényeket akkor sem, midőn a hata­
lom ellene tört, midőn saját vallásfelekezete megtagadta.
írói működése, munkái mind e
nagy eszméket szolgálták, s nemcsak

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF ■
kir. tanf. tolhiokhoz küldendők.

. az orosz nép, de az egész világ
' apostola Tolstoj.
És most, hogy megszűnt gondoli kodni az apostoli agy, most, hogy
í elszállt belőle a „tüzes nyelv", az
orosz nép ezrei tódulnak ravatalához
1 könnyeikkel engesztelni meg az itélőszék előtt álló elköltözött nagy lélek
iránt az Urat. S mit az Üdvözítő
tanításait az örökszeretet hirdető orthodox egyháza megtagadott tőle, az
engesztelő áldozatot, mit különben
egyházától maga Tolstoj sem óhajtott,
meghozza az emberi jogok apostolának
az emberiség! Vájjon kinek ad igazat
; az itélőbiró ? !
. A jasznajapoljana árnyas fák alatt,
gyermekkori kedves játszó helyén vajj jón fog-e tovább álmodozni a nagy
- álmodozó ? Örök szerétéiről, egyenlő
'mértékről, emberi jogokról? Vájjon
nagy lelke meglátja-e a halál után,
hogy az Eszme, minek hirdetője volt
életében, tovább él és uralkodni fog
a lelkeken ?
Mert igy van és igy leszen! ■
És Tolstoj nem halt meg! A név
az ő tanaival élni fog az emberekkel,
mig élnek e földön.

2.

Megyei Népoktatás

A tanfelügyelet reformjához.
Engedelemmel a „M: N.“-ban
megjelent reform javaslathoz nehány
megjegyzést fűzök. Nem tudom, hogy
kirej-tőzik a „Spector“ név alatt, de
javaslatából ítélve papi ember. Az
igazságot csak egy irányban véli megtalálhatónak. Pedig már régen megállapították, hogy több ut vezet Ró­
mába ! A lap szerkesztőségét helyes
elv vezérelhette, hogy a közleménynek
helyet adott. Mondja el mindenki a
maga véleményét s alakuljon ki igy
a közvélemény. így legalább az igaz­
ság felé haladunk, de ha csak „Spector“ mondja el a maga javaslatát,
félő, hogy nem-e attól távolodunk.
Tudom, hogy a. tiszta igazságot elérni
nem fogjuk, de legalább megközelítjük.
Igazat adok „S.“-nak abban, hogy a
tanfelügyelőnek ismernie kell a mi
foglalkozásunkat. Az is helyes elv,
hogy az érdemes tanítókat 15—25
évi szolgálat után léptessék elő tan­
felügyelőnek, mert igy legalább érvé­
nyesül a kiválasztás helyes törvénye.
A tanítóság között rohamosan el fog
terjedni az önmivelés, tovább tanulás
eszméje, mert igy az életbelépő fiatal
tanitó nem azzal a gondolattal lép az
iskolába, hogy most már elértem az
elérhető legmagasabb fokot. Megkez­
dődik a nemes verseny s ennek a
tanügy bizonyára nem látja kárát. A
továbbiakban elmondja „S“, hogy
mire kert az iskolát látogató tanfelügyeidnek kiterjeszkedni-e. Ennek elol­
vasásánál mkéntelenül belekezdtem
az urimádságába buzgó áhítattal
fnondván: „De szabadíts meg a go­
nosztól. Amen.“ Uram! Nem elég
rabszolgái ma a tanitók a társadalomnak ? még több béklyót is kíván ön?

’
|

[
;

।
•
,

I

.
-

'

47. szám.

Felszólalásom két pont ellen irányul.
Először Ön szerint a tanfelügyelőnek
meg kell állapítani, hogy jó lábon
áll-e a néperkölcs. Más helyen pedig
Ön szerint ki kell terjeszkedni a tan­
felügyelőnek vizsgálatánál a tanitó
magán életére is. Nem helyes, hogy
minden bajnak az okát az iskolában
és a tanítóban keresik. Széli Kálmán
nagyon helyesen megállapította, hogy
egy ok, nem ok. Ö szerinte, ha egy
erős rúgástól a szikla leomlik, nem
c s a k a rúgás az okozója az okozat­
nak, hanem ezt meg kellett számtalan
oknak előzni-e és pedig: hideg, me­
leg folytonos váltakozásának, víznek
és az igénytelen moha gyökérzetének,
stb. Hát kérem ha a néperkölcs ha­
nyatló, akkor sem a tanitó annak az
oka: Hát a család, ahonnan mi az
anyagot kapjuk nem lehet-e oka a
néperkölcs hanyatlásának ?.! Tisztelet­
tel kérdem, ha egy gyermek, aki ott­
hon családjában bűnt lát — lelkileg
fertőzött — megjavul-e a mi nevelé­
sünk, tanításunk alatt?! Én azt mon­
dom, hogy nem. Ámbár itt nagyon
félek, hogy az iskolából, sőt az ország­
ból való kiűzést reám is fogja vonat­
koztatni ? !
Uram! Hogy megértsük egymást,
tegyük félre a felekezetiséget. Hiszen
a felekezeti féltékenység árt magának
az egyházaknak is, de árt a köznek
is. A vallásos, erkölcsös élet alapját
a csatád hivatott lerakni, nekünk annak
felépítését csak akadályoznunk nem
szabad. Nincs tehát senkinek joga és
oka a néperkölcs netáni elkorcsosodásának csiráját az iskolában vagy a
tanítóban keresni. Ha ez bekövetkez­
nék, akkor bizony valóra válnék az
Ön rémlátása, mert igen sok magyar
iskolamester nem várná meg a kiüze-

47. szám.

Megyei Népoktatás

tés idejét, hanem önszántából elin­
dulna nyugat felé, mert tudja Isten
onnan mégis jött márr néha valami,
cultura féle. Ezekután pedig menjünk
a tanitó magánéletéhez. Ha valaki el­
végzi- becsületesen a maga dolgát,
van-e joga valakinek az ő magán
ügyeiben vájkálni ? Ez az Ön javas­
lata szerint a tanfelügyelőnek nemcsak '
joga, de kötelessége is volna! Utoljára,
ha ez rendelet formájában, vagy nem
tudom hogy napvilágot látna még
azt is kutathatnák, hogy csizmát vi- •
sel-e a tanitó vagy cipőt! Mondom,
hogy kutathatnák, mert nem hiszem
azért, hogy kutatnák, mert jóizlésü
ember nem menne- a tanfelügyelői
pályára. Hiszen ezen reformok szerint
valóságos drillnek kellene lenni. Ha
én véletlenül egy rossz éjszakai álom
után a bajuszom megakarnám nyiratni angolosan, vagy egy colleganőm
a divat szeszélyének rosszul bár, de
engedne, s frizurájában fals hajat
akarna használni, akkor éppen úgy,
mint a katonaságnál ezt raporton kel- ,
lene kérni. Hát helyes volna ez?! , :
Az egyházak sem avatkoznak a
papok magán életébe. Én az egyhá- ;
zaknak ezen eljárását csak helyeselni
tudom. Mi lenne, ha minden falusi ,
papnak a magánügyeit firtatná az
egyházmegye ? ! Ennek leírása nagyon |
messze vezetne L Ezekután bocsánatot
kérek, de ki kell jelentenem, ho^y a
tanitó magánélete belügy, a hol a
tanfelügyelő előkelő idegen.
Qajda Gyula,
gazdasági szaktanító.

■

IRODALOM.
A mi zászlónk.

Mért .hajtod szomorún, búsan le. fejedet?
Mért vontad mély gyászba hófehér selymedet ?
Mért öleled körül fájón azt a képet ?
Mintha a világon midened vön néked!

Felsohajt a zászló fájdalmasat, halkat:
Nem érti meg senki az én fájdalmamat!
E kép viselője mig élt mindenem volt,
Gondos Ilii ápolóm, szerető anyám volt
A végzet elvette tőlem mindenemet,
Gyásszal vonhatom be hófehér selymemet.
Inog a reményem .... körülvesz a kétség,
Elborítja Retkem örökös sötétség.
Oh! csak lehajthatnám fejemet a hantra,
A pázsitos sírra, mely szivét takarja,
Sírját átölelném két selyem karommal,
Lágyan altatgatnám susogó dalommal

De hiába hajtom fejemet a pástra,
Nincs, nincs már a simák szive dobbanása.
Mozdulj meg! ... . a lelkem hiába esdekel,
A sir néma marad, a sir már nem felel.
*
*
*
Értjük fájdalmadat, veled érzünk mi is,
Nem csak te vagy árva, árvák vagyunk mi is.
Nekünk is- anyánk volt, ■ épen úgy mint néked,
Minket is szeretett épen úgy mint téged.
Mi is elvesztettük gyámolónk, pátrónánk
Mi is elvesztettük édes zászló anyánk!
Egy a. mi fájdalmunk, egy a veszteségünk,
Oda gyámolitónk, oda reménységünk,
Hogyha rád gondolunk, a szivünk is sajog,
Hogyha rád pillantunk, szemünkben könny
[ragyog.
Mért is kellett ilyen hamar elvesztenünk ?
Mért is kellett ilyen korán megkönnyeznünk ? ’

Szivünk szeretetét koszorúba füztük,
Igaz fájdalommal homlokodra tűztük;
Ez a fehér virág, ez illet meg téged,
’ Csupa szeretet volt, mig éltél, az életed.

i
I

4.

'

।

>

Itt az arcképednél eggyütt megfogadjuk:
„Mig ez intézet áll, e zászlót nem hagyjuk!“
Minden növendéke e zászlót kövesse
S zászló anyánk képét a szivébe vésse!

Ne busulj hát zászlónk mi eggyütt maradunk,
Az Ur zsámolyánál eggyütt fohászkodunk.
Hogy adjon testének csendes megnyugovást
S nemes jó lelkének örök feltámadást.

। *

Szeretett jó anyánk nézz le ránk az égből,
Vezess ki a bánat sötét tengeréből.
A te jó szellemed kisérjen, vezessen,
Hogy gyermekid szive jó, nemes lehessen!

xA te

arcod látjuk virág nyílásában,
Á^te hangod halljuk szétfő susogásban,
Te légy a pátrónánk, te légy a vezérünk,
Édes zászló anyánk könyörögj érettünk!

„A te szent emléked sziveinkben örök!“
— Hiszen nem halt meg ő, csupán elköltözött. —
S égi hazájából szeretettel néz ránk,
Mert ő volt a mi jó, édes zászlóanyánk!

'

47. szám

Megyei Népoktatás

Háromezer elégedetlen tanítót egy
csomóban látni szomorú jelenség ! —
Annál szomorúbb, mert ezeknek egy
jó része talán kölcsönpénzzel jött fel
a gyűlésre. Mikor látunk egy csomó­
ban háromszáz tanítót, aki meg lesz —
mert meg lehet — elégedve.
*

„Első a népnevelés, legfontosabb
dolog az iskolák szervezése, fejlesz­
tése és fölszerelése44, halljuk a fogadótermekben, meg a fehér abrosz mel­
lett. „Fedezet hiányában44 nincs pénz
• sem tanitói állás szervezésére, de még
! egy „Magyarország44 térképre se —
jön a válasz a zöld asztal mellől.
*

Mikor érjük el azt az időt, amely­
ben a katonatisztek fizetésjavitásért
gyüléseznek és memorandumoznak, a
Gyenesné, T. J.
tanitók meg kérés, kunyerálás nélkül
részesülnek fizetés emelésben ? Mikor
í panaszkodik a hadügyi vezetőség a
Reflexiók.
' kaszárnyák hiányos fölszereléséről s
A november 18-iki nagygyűlés
i mikor lesznek az iskolák „hivatalból44
alkalmából.
i a szükséges taneszközökkel és tan­
Okos gazda arra törekszik, hogy szerekkel ellátva?— Mikor? Majdha
alkalmazottjai örömmel, jókedvvel dol­ kultur állam leszünk.
Ma—ry.
gozzanak nála,, mert a kedv nélküli
munka csak robotolás, kényszermunka,
HÍREK.
amelyben nem igen van köszönet. A
magyar tanítóság gazdái még eddig
nem igen reflektáltak az okos gazda
Előfizetőinkhez. Igen tisztelt előfize­
elnevezésre.
tőinket, akik már akár beküldték az
*
előfizetési dijakat, akár levelezőlapon
1868 óta vándorol a tanítóság az jelentkeztek előfizetésre, az előfizetés
ígéret földjén. — A zsidókat Mózes tartamát viszont szolgálat fejében a
bevezette az Ígéret földjére. Vajha a , szerkesztőségnek bejelenteni szivestanítókat valaki kivezetné onnan. A 1 kedjenek. Egyben felkérjük azokat,
föld is, meg a tanítóság is nagyon 1 kiknek a lappéldányokat eddig is kül­
lesoványodik, ha csak /Xr^e/-tel akarják döttük, — hogy hátralékos dijaikat
kövériteni.
december Ip-ig feltétlen beküldeni
*
i szíveskedjenek.

47. szám.

Megyei Népoktatás

Erzsébet ünnepély. A „Constantin44
iskola tantestülete f. hó 19-én szép
ünnepélyt rendezett Istenben boldo­
gult Erzsébet királynénk emlékezetére.
A növendékek szépen szavaltak és
énekeltek s özv. Nimcsevics Lukácsié
Jant. tag a gyermekek felfogásához
: mért s lelkivilágokhoz alkalmazott,
gyönyörű, meseszerű felolvasást tartott
Erzsébet királynéról.

ban egy kedves képes programm je­
lent meg a kisújszállási polg. leány­
iskolában a 26-i ünnepségen előadandó
számokat hirdetvén. A Kicsi Színpad
egyszersmind a szereplők s-a tantes­
tület csoportképét is hozza. Igazán •
kedves, vonzó műsora a következő:
1. Prolog. Savalja: Winter Teréz I.
o. növ. 2. „A tél tündére44 színdarab
2 felvonásban. 3. Jelmezes felvonulás.
4. Irénke születésnapja vígjáték 1 fel­
vonásban. 5. Epilog. Szavalja: Klein
Ilonka IV. osztályú növendék. A tiszta
jövedelem varró gép, zongora, eset­
leg írógép beszerzésére lesz fordítva.

Könyvtár állomány. A jászárokszál­
lási rk. szociálista körnek s a jászberénymedgyesi gazda körnek a földm.
miniszter 100—100 kötetes könyvtárat
adományozott.
Céllövészet. Sáros megye főispán­
államsegély. A szolnoki iparos ta­
jához
a honvédelmi miniszter leiratot
nonciskola részére 4800 Kor. „segélyt
utalványozott a vall, és közokt. mi­ intézett, felkérvén őt, hogy a céllövé- •
niszter. — Száva Lajos jászladányi szetnek a megye ifjúsága körében
’ tanítónak 600 Kor. fizetés kiegészítő való népszerűsítése iránt indítson
mozgalmat, A főispán értekezett az
államsegély engedelyeztetett.
ügy iránt érdeklődő tényezőkkel, s
fi mesterszállási rk. iskolához Sárga
ezek a további intázkedések végett
Lajosné oki. tanítónőt választotta meg
szükebb bizottságot küldtek ki.
az iskolaszék, — Törökszentmiklóson
tanítók mozgalma. A tanitóképzőpedig Pataky Julianna oki. tanitónő
intézeti
tanárok országos egyesületé­
nyert alkalmazást.
nek választmányából a fizetésrendezés
Iskolavizsgálat. A tiszaföldvári ál­
ügyében kiküldött bizottság az adott
veendő iskolák felülutasítások értelmében két memoran­
vizsgálására 23- án kiszállottak Bogárdy
dumot dolgozott ki! Az egyikben kéri
A. kir. s. tanfelügyelő és Simonyi I.
az egyesület a státusrendezésnek egy­
főmérnök. — Egyúttal Bogárdy s. tan­
szerre való végrehajtását az igazga­
felügyelő a.tiszazugi iskolák megvizs-r.
tóktól független mindenkori tanári lét­
gálására hivatalos körúton járt e hét
szám tökéletes megharmadolásával,
napjain.
állást foglal a heti kötelező húsz óra
Kinevezés. Serester Sámudl tisza- és a harmincötévi szolgálat ellen. A
derzsi tanítót a vall, és közokt. mi­ másikban kéri az internátust vezető
niszter a mezőtúr külterületi áll. isko­ igazgatók javadalmazásának egységes
lához kinevezte.
rendezését, a segédtanári létszám
Tanitóváltozás. A Jászberény pórte­ csökkentését s e minőségben a három
leki iskolához Herboly Géza oki. taní­ évi szolgálat megállapítását, a gyatót választotta meg a rk. iskolaszék. ! korló iskolai tanitók, a felekezeti taKicsi színpad címmel lap alakjá­ i nárok és szaktanítók fizetésrendezését

6.

Megyei Népoktatás

47. szám.

\z elnökség gondoskodni fog arról, hogy felszólítja az országos középishogy a memorandumok a legalkal­ i kólái tanáregyesület igazgatóságát,
masabb időben nyujtassanak át az i hogy válalja magára a terv kivitelé' hez szükséges teendőket és csináljon
illetékes helyeken.
j ez ügynek országos propagandát.
felhívás helyettesítésre. Felhivatnak
Emlékünnep. A csépai r. kath. népis­
azon ref. vallásu oki. állás nélküli
tanitók, kik' városi belterületi állami
iskolánál havi 80 K. díjazás mellett
helyettesitő állást január 31-ig betöl­
teni hajlandók, hogy eredeti okleve­
lükkel, vagy annak közjegyzőileg hi­
telesített hivatalos másolatával az állás
azonnali elfoglalása céljából a kir.
tanfelügyelőségen sürgősen jelentkez­
zenek.
(Hivatalos.)

kolák a megelőző szombaton ülték meg feledhetlen jó királynőnk emlékét. A hymnusz
eléneklése után Kormos József • tanitó mon­
dott ünnepi beszédet, majd Oberna József,
Könyves Margit, Fekete József és Palotay
Mancika szavaltak verseket, közben pedig az
iskolás gyermekek énekeltek. A szépen ren' dezett ünnepélyt a „Szózat" fejezte be.

Előfizetési íelhinás. Vármegyénk tanfe­
lügyelője, Eötvös Károly Fajos előfizetési
felhívást bocsájtott közre „Költemények" ci­
mü verses könyvére. A „Kis világ", „Hon­
foglalás" és „Rákóci Színmüvek" írója
fi tanárok és a sajtó. Beregszászról ezen legújabb műve, melyben — mint Írja
jelentik : Az ung-beregmegyei kerület —, négy évtized, egész élet ábrándjai, vágyai,
tanári kör beregszászi osztálya e hó küzdelmei, emlékezései nyernek viszhangot,
18-án Schürger Ferenc igazgató el-; kétség kivül megérdemelt tetszésben részesül
a kötött próza barátai előtt. — A mintegy
nöklésével gyűlést tartott, a melynek 11 ivre terjedő kötet a Lampel R. r. t. biegyetlen tárgya Sutor Zoltán tanárnak, ízományában jelen meg. A fűzött példányok
következő indítványa volt:
ára 3 koronában, a diszkötéseüké 5 koro­
A magyar tanárság minden tag­ nában van megszabva. Az előfizetési pénzek
jának leikéből jóleső érzést váltott ki | — december 6-ig — szerző címére, Szolnok,
Verböcy utca 204 sz. küldendők be.

az a pédátlanul meleg pártfogás és
állandóan lelkes támogatás, a melyben
a magyar sajtó a magyar tanárságot-;
részesítette abból az alkalomból, hogy j
jogos követeléseinek megvalósítása ;
érdekében kongresszusra gyűlt össze ,
s a maga egységes közvéleményét az
az ország, közönsége elé tárta. A ma- ■
gyár állami tanároknak és igazgatóknak i
1000 tagot számláló testületé hálájá­
nak szerény és. mégis méltó kifezést
adna azáltal, hogy a Hirlapirók Or­
szágos Nyugdíjintézetének, annak kö­
zelgő 30 éves jubhumára egy nagyobb
adomány ajánlana fel.
A gyűlést az indítvány egyhangú
lelkesedéssel fogadja és elhatározza,

jazö. szaktanítói kinevezések. Márton
Lajost a kisújszállási, Netz Ferencet
a tiszaföldvári, Gáspár Jánost a mező­
túri szaktanítói gazd. ism. iskolákhoz
rendes szaktanítókká a közokt. Minisz­
ter kinevezte.

Feloszlatják a „Tanitók Szabad €gyeZichy János gróf vall, és
közokt. Miniszter azon a címen, mert
az Egyesület hiv. lapja- az Ujkorszak
az 1868. é. XXX11. t.-cikkbe ütköző
izgatásokat követett el különösen az
I. számában, az egyesület működését
felfüggesztette, s az alapszabályokat
jóvánagyó rendeletet hatályon kivül
helyezte. Szó sincs róla kemény han­
gon követelte ugyan az Ujkorszak josületét."

47. szám

7.

Megyei Népoktatás

gainkat, s tárgyalta sérelmeinket, de
ez a megtorlás talán mégis nagyón
kemény ! ? Vájjon mi fog következni
ezután?
r
Előadás a tüdővészről. Dr. Okolicsányi Kuihy Dezső egyetemi tanár 20-i
előadása folytatása képen 27-én d. u.
4 órakor a szolnoki városháza közgyű­
lési termében előadást tart. December
4-én és 11-én pedig az alkoholizmus­
ról fog előadást tartani, r _

usuti menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványainnk a következő
évre való érvényesítése tárgyában.
Több oldalról hozzám intézett
kérdésére válaszolva, a kereskedelem­
ügyi miniszter urnák hozzám intzett
f. é. 77544—III. sz. átirata alapján
ezennel közzéteszem, hogy a nem ál­
latni tanszemélyzet a féláru vasúti
menetjegyek váltására jogosító arcké­
pes igazolványoknak a következő évre
való érvényesítését tanintézetenkint
Pályázat.
együttesen tartozik kérelmezni
„Hogyan befolyásolhatja a tanitó
•.A theológiák, jógakadémiák és a
a nép kulturális tovább fejlődését ?“ középiskolák tanári személyzete tehát
címmel pályázatot nyitunk december az illető tanintézet igazgatásága utján,
20-iki lejárattal egy pályadolgozatra- a népiskolák és óvodák tanszemély­
Pályadij 10 koronás arany. A 3 leg­ zete pedig az illetékes kir. tanfelü­
jobb pályamunka a lapban közzététe- gyelő utján kérelmezze az arcképes
tik. Résztvehet a pályázatban minden igazolványok érvényességének meghosszabitását.
vármegyebeli népnevelő.
. A közös folyamodványokhoz az
illetők névjegyzéke is csatolandó s a
Hivatalos rész.
névjegyzékre annyiszor 2 K. értékű
3658—1910 XI. 22. tant. sz. .
postalevélbélyeg ragasztandó fel, ahány
Minthogy az arcképes igazolva- i személy neve a névjegyzékben fognyok érvényesítésének meghosszabitási '
laltati .
ideje rohamosan közeledett és a hi­
• Az ekként felszerelt folyamodvá­
vatal kérdezősködők által igen gyak- ■ nyok azután a fentebb emlitett maga­
ran igénybevétetett, — az eddigi ren­ sabb tanintézetek igazgatóságai, ille­
deletek és eljárás szemelőtt tartása ; tőleg a kir. tanfelügyelők által lesznek
mellett — felhívást intéztem a várni, i a Máv. igazgatóságához beterjeszterületén alkalmazásban levő tanerőktendők.
höz az arcképes igazolványoknak mi­
Budapest, 1910 évi nov. 17,.
kénti érvényesítésre mézve.
A miniszter helyett
A „Megyei Népoktatás" 46-ik ,
Náray Szabó, államtitkár.
számában közölt felhívásomat az 1910 •
nov. hó 22-én érkezett 4385. sz. min. j 3658/1910. tfsz.
A hivatalos másolat hiteléül:
rendelet a következőképen módosítja: '

A magyar királyi vallás és közokta­
tásügyi minisztertől.
4385—1910 eln. szám.
ÉRTESÍTÉS
a nem állami tanszemélyzet féláru va-

;

Szolnok, 1910 november 22.

j

t.

Csikós József
kir. tanfelügyelői tollnok.

8.

Megyei Népoktatás

I

47. szám.

Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség­
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
■=------ =^=-------- =B

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. dacember 10.

JÁSZ NAGYKUNSZOLnOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: [ ' évre

korona.

' /2 >> d
„
Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik :

Csikós József

Tóth István

Fömunkatárs:
Magyaty Gyula.

Adatok Svájc kultúrájából.
Mi tanitók, akik a magyar nép- |
műveltség emlésén do’g^zunk, kell, I
hogy érdeklődve tekintsünk a külföld
népmüveltsége felé. Mennyi útbaiga­
zítást, tanulságot nyújt egy-egy ily
betekintés különösen a nyugati államok
népmüveltségébe.
Az alábbi adatok Svájc kultúrá­
jába engednek némi bepillantást
Svájcban, ahol 8 osztályú a népiskola
és 3 oszt, az ismétlőiskola, a kaszár­
nyákba bevonuló újoncokat formálisan
megvizsgáztatják, amely vizsgáknál
semmi sem tükrözteti hivebben a svájci
nép szellemi nivóját. A vizsgát ki nem
állott újoncok további oktatásban részesüTn^kk
Hogy mennyi tudást feltételeznek
Svájcban .a nép^bármelyik fiában, azt
érdekesen szemléltetik az 1908 év
őszén Zürichben megejtett u. n. „ujoncvizsgák“-on feladott számtani kér­
dések. E számtani példákat a „Schweizerische Lehrerzeitung“ nevű tanügyi
lap szószerint közölte, ebből vesszük
át kivonatosan az’ alábbi számtani
példákat.
Fejben számítandók ki:
Eladtam egy tehenet 400 frankért,
ebből kamatot fizetek 180 fr.-t és 130
fr.-t. Mennyi pénzem' maradt? — 260

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

48 49. szám.

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
v Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

liter tojásnak mennyi a súlya, ha 4
liternek átlag 3 kg. a súlya ? — Egy
birtoknak a jövedelme 2800 fr.-ról
3220-ra emelkedett. Hány százalékos,
az emelkedés? — Egy iparos 750
fr.-ot fizetett egy gépért és 158 fr.-ot
szerszámokért, mennyit fizetett össze­
sen? — Egy kocsigyártó 45 targoncát
szállított egy rendelőnek -12 frankjá­
val. Mily összegről szólt a számja?—
23A m3 kőrisfa 198 fr.-ba.* mennyibe
kerül 1 m.3? — Valamely áru 129
fr.-ba került. Mennyi a nyeresség 145
fr. eladási ár mellett? — 100 kg.
borsó 38 fr.-ba kerül. Mit kell fizetni
150 kg.-ért? — Egy kerek csévének
14 cm. átmérőjén az egyik oldalon a
selyem szál 10-szer csavarodik. Mily
hosszú az, ha 1 cm. átmérő megfelel
3^7 cm. kerületnek? — Károly a tej­
szövetkezetbe reggel 55, este 68 kg.
tejet szállított, menyit száliitott össze­
sen? — 6 m. területű 4/5 m. széles
virágágyat akarunk készíteni. Mily
hosszúnak kell lennie annak ? —
Mennyit kapunk vissza 100 fr.-ból, ha
57’50 fr.-t kell fizetnünk? — Egy
munl^a 2 órát és 45 percet igényel.
Mennyi idő szükséges, ha ugyanazt a
a munkát 4-szer kell elvégezni? —
Hány rend ruhát lehet készíteni 26 m.
kelméből, ha egy rend ruhára 371 m.
kelme szükséges? — A. egy üzlethez.

2.

Megyei Népoktatás

48. szám.

maradt még? — 12 mázsa ára 321
fr. Mibe kerül 1 mázsa? — Egy ke­
rék kerülete 3v7-szerese az átmérőjé­
nek. Mekkora a kerülete egy kerék­
pár kerekének, melynek 70 cm, az
átmérője és hányszor fordul meg a
kerék 1650 m.-nyi utón? — Valamely
áru összeszáradás folytán súlyának
3Vo%-át elvesztette, úgy hogy most
2316 kg. a súlya. Mekkora volt az
áru eredeti súlya? — Mennyi szénát
fogyaszt 9 tehén 195 nap alatt, ha
naponta egyenkint 16 kg.-ra van
szükségük £ — Antal 268 fr.-kal és
135 fr.-kal tartozik nekem, amire fi­
zetett már 185 fr-) és 150 fr.-t Menyyi
a hátralék ? — Mibe kerül összesen
258 kg. és 377 kg. tojás, ha kg.-ját
32 Rp-vel számítják?
)
*
— Egy bá­
dogtábla m2-e 12
*5
kg.? — Egy ke­
reskedő üzletfelének szállított 375 kg.
rizst 38 Pp.-iével, 125. kg. cukrot 47
Rp.-jével. . Mily összegről szólt a
számla? — Oly építési tervrajzon,
melynek mértke mértéke = 1 : 50,
van egy raktár, melynek hossza 31
cm., szélessége 15
*5
cm. és magas­
sága 12 cm. van rajzolva. Mennyi a
köbtarlalma? — Miksának 1600 fr.-ja
I volt elhelyezve 4% kamatoskamatra,
írásban:
I Mily nagy a vagyona 4 év végén ? —
Jancsi a kocsigyártónak 97’50 I Egy kerékszögü földdarabot, melynek
fr.-kal, a kovácsnak 128’75 fr.-kal : hossza 183A m.,
*
szélessége 875 cm.
tartozik. Mennyi az összes tartozása? i V5 m. mélyen dolgoznak meg. Ez
— 18v2 q- műtrágya 318’20 fr-ba 109’70 fr.-ba kerül. Mennyi költség
kerül. Mennyibe kerül ugyanezen mi- 1 nv-re ? — 298 fr. nyerességből A.
.Hőségből 780 kg. ? — Hány szekér kap 3 részt, B. 5 részt. Mennyi ju
széna foglal oly helyet, melynek hosz- mindegyiknek? — Egy számlán 624
sza 1 P/4 m. szélessége 8 m. és ma­ fr. rabbat van engedélyezve 772%-ra.
gassága 4 m. 75 cm., ha szekerenkint Mily a rabbat és mennyi a fizetendő
7v2 m3 az elhoglalt hely? — 24 aj­ összeg ?
tóért 618 fr-t kívánnak. Átlag meny­
*
Török Ernő.
nyibe kerül egy ajtó? 2000 kg.-ból
*) Rp.—rappe, a centin nevű váltópénz­
430 majd 185 kg.-ot eladnak. Mennyi nek neve a közhasználatban.

1750 fr.-kal járul, B. 1250 fr.-nál 600
frt.-t nyertek. Hány százalékes a nyeresség és hogyan oszlott meg kettő­
jük között? — 1000 közül 85 össze­
törött, hány maradt ép ? — A beton­
hoz szükséges 1 rész cement, 2 rész
homok és 4 rész kavics. Mennyi kell
mindegyik anyagból, ha 63 m.2 be­
tonanyagra van szükség? — Pál 3000
fr.-on telket vett, melynek 30 m. a
hossza és 20’5 m. a szélessége. Ma
10 frank-jával adja m2-ét Mily a nagy
a nyeresség? — 7 kg. vaj 18
*20
fr-ba
kerül. Mibe kerül 1 kg. ? — 9 hét
alatt hány munkanap van, ha azalatt
2 ünnepnap volt? — Hetenkint 4'20
fr.-t adok tejért és 2'55 fr-t kenyérért.
Mily összegre rúg az 4 hét alatt? —
Egz utcát 12 órás munkaidővel 45
nap alatt köveztek ki. Hány nap szük­
séges erre 9 órás munkaidővel? —
Egy 900 fr-os váltókövetelést, amely
okt. 25-én esedékes, a bank már
szept. lu-én kifizetett 4% leszámíto­
lással. Mily összeggel? (4%, 360
napra.) — 280 fr.-nyi vagyonnak a
fele elveszett. Mennyi-a vagyon most?
— Mi a közép ár a köv. 3 ár mel­
lett: 32.fr. 34.fr. és 37’50 fr.?

48. szám.

Megyei Népoktatás

Építsük-e már az „OtUou“-t?

mégis | vannak közöttük olyanok is,
akik -a ha rajtuk állana — nem fog­
nának hozzá az „Otthon" építéséhez.
„Nincs még elég pénzünk" mondják
az agódók. — „Majd- csak, akkor
épitessünk, ha az utolsó szög árát is
ki tudjuk 'fizetni."

Több mint tiz éve : egy négy öt
tagból álló társaságban — kollégák i
között — indítványoztam, hogy a I
szolnoki csata félszázados évfordulóját i
nagyobb keretben ünnepeljük meg.
।
Indítványom viszhangra talált s i
Az ilyen és ehez hasonló kije­
az emlékezetes évfordulót boldog em- i
lentésekkel
szemben az én álláspon­
lékü Kerekes Géza volt közs. iskola­
széki elnök támogatásával s a 48-iki ! tom az, igenis hozzá a«z építéshez már
nagy idők hivatott Írójának, Hentaller i a jövő tavasszal.
Lajosnak közreműködésével meg is !
Az „addig pyujlózzál, • mig a ta­
tartottuk. A szép ünnepély nemcsak karód ér" közmondás szem előtt tar­
erkölcsileg, de anyagilag is sikerült, tásával bátran neki foghatunk az épí­
mert a befolyó jövedelemből, noha a tésnek 1-ör azért, mert éveken át oly
legmagasabb belépődíj 1 korona volt. sokszor igénybe vettük a társadalom
120 koronát a Damjanich szobor । támogatását, hogy annak ismételt és
alapra, 120 koronát pedig a Szolno- ; ismételt igénybe vétele a tánitósághoz ‘
kon felállítandó '„Tanitók Othona" nem illő tapintatlanság volua s 2-or
mert a folyton emelkedő anyagár is
tettünk le.
napról-napra
fordított arányban áll az
Ha jól emlékezem, ez az ünne­
pély szülte a „Tanitók Otthona" esz­ építkezésre szánt pénzöszeggel.
méjét s ez a 120 korona képezte a
Ami az építkezés' kérdésének azt
zmai oly tekintélyes összegre nőtt „Ott­ a részét illeti, hogy ha építünk, hát
hon" alapját.
mit építsünk : csak a szó szoros ér­
A szolnoki tanítóság buzgalma telmében volt „Otthont“-e vagy Jnter(sajnos, a vidéki kollegáknak csak nátust is: itt is két féle felfogással
egy kis része buzgólkodott még eddig találkozunk. Biztos tudomásom szerint
az ügy érdekében) a társadalom me­ a tanítóság nagy résve azon állás­
leg pártfogása (néh. özv. Domokos pontban van, hogy ez időszerűit telLászlóné úrnő maga 2000 — kéteze ' jesen elég lesz, ha csak az „Otthont"
— koronát adott az otthon javára) ! építtetjük meg. Ezen a párton vagyok
— azon várva — várt helyzetbe hozta magam is 1-ör, mert bár szép össze­
a tanítóságot, hogy komolyan gondol­ günk van ezen kulturális célra, annyi
kozhatott az esme megvalósításával, < nincs amennyiből internátus céljainak
is megfelelő modern épületet tudnánk
az „Otthon" felépítésével.
Különösen aktuálissá vált az épí­ emeltetni. Hiszen, ha csak az „Ott­
tés kérdése azon perctől kézdve, hont" épitjük, akkor is elkészülhetlen
amelyben Szolnok város hazáfias és I a hitel igénybevétele. Ezen a párton
*
jrelligens közönsége jgyen telket ado­ 'vagyok 2-or azért, mert Szolnokon,
i
mint
az
ország
egyik
legdrágább
piacú
mányozott az „Otthon" céljaira.
S bár — mint említem — ma ' városában nincs létjogosultsága semmár lehet beszélnünk az építésről is, ' miféle internátusnak. A Karcag, Jász-

4,

-

Megyei Népoktatás

48. szám

berény, Kisújszállás, Mezőtúr vidékén i, lődésére nézve a most egymást alig
lakó szülök, kollégák inkább küldik ismerő tanitó testületek (elemi, polgyermekeiket ezen városok középisko- gári, gymnazium,) gyakori érintkezése,
Iáiba, mint Szolnokra, mert nemcsak azt előre láthatjuk azon városok pélközelebb vannak gyermekeikhez, de dáiból-, amelyekben az itt felvett eszme
kevesebbe is kerül ezen helyeken a már mint valóság terminemes gyüdiákélet.
. * mölcseit.
%
Hogy csak „Otthon “ építés esetén
Fogjunk tehát hozzá az „Otthon"
miféle helyiségekre volna szükségünk,' építéséhez, amiheiyst csak lehet! Meg
azt mint teljesen magam véleményt a fogjuk látni, hogy az e célra össze­
következőkben adom elő.
gyűjtött fillérek nekünk anyagilag is
Szükség volna egy oly nagy te? városunknak pedig erkölcsileg igen
remre, amelyben a ma még kötelező szép kamatot hoznak.
százféle gyűléseinket tartanák. Ebben
Magy ári Gyula.
a teremben volnának megtartandók
az iskolai ünnepélyek is mely esetben
természetesen nem cződitenénk össze
az alsóbb osztályú növendékeket, akik
A lap technikai akadá­
szegénykék, koruknál fogva sem a
templomi, sem az iskolai ünnepély lyok miatt késett. Elnézést
iránt nem tudnak — csak vérmérsék­ kér a
letük okozta rendetlenségükkel érdek­
KIADÓHIVATAL.
lődni. A tanitói mulatságokon kívül i
rendezhető^ volnának itt— megfelelő
társdalmi egyének, körök, szükebb
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
körű szórakozási is, amelyelyek állandó
jövedelmet biztosítanának az „Otthonu-nak.
Egy olvasó, két társalgó szoba,
HIRDETÉSEK
szolgalakás : s meg volna az „Otthon.“
FELVÉTETNEK
Nagyon természetes, hogy a viszo­
nyok, körülmények változása illetve
RÓTH DEZSŐ ’
kívánalma szerint az „Otthon“ — akár
könyv
és papirkereskedésében
internátussal is bővíthető lenne.
Az említett helyiségeknek kellő ।
SZOLNOKON.
. berendezése és gondozása, a rendel- fi]
—
H
kezésre maradó üres telek parkírozása ;------------- --------- ----- —-----------------esetén oly igazi otthont létesítenénk , Legszebb UVárí Sport a féUyképeZéS.
- Szolnokon, ahol nemcsak az elemi szépj nem fárasztó, kellemes és olcsó. Legiskolai tanitók, de város összes tan- j j0t>b gépek, lemezek, papírok stb. stb. fény­
ügyi személyzete sőt az iskolaügyiránt képészeti kellékek legolcsóbban beszerezhetők,
érdeklődő'egyének is örömmel adná- * > • <
Ok
// papírkeresnak egymásnak találkát. Hogy mit
ATM IjCZSÓ kedésében
jelentene Szolnok város kulturális fej- '
•Fwm V SZOLNOKON
ROTH DEZbO könyvnyomdája. SZOLNOKON. Gorove-utca.

A

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. december 18.

50. szám.

JÁSZ NAGyKUNSZOLDOK-

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: | ' évre » koronaI 72 „3

Szerkesztik .-

Csikós J-őzsef

Megjelenik hetenként szombaton.

Analfabéta tanfolyamok.

Tóth István

Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

4

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

lelke számára a világosság forrását s
ragadjuk ki a sötétségből!
Isten kedve szerint valót fogunk
vele cselekedni.
Hogy pedig munkák anyagiakkal
is jutalmazva leszen, erre garantia a
hatóság intézkedése, mely szerint a
tanfolyamokat a községek szervezik s .
a községek nem lesznek fukarak.
Rajta tehát! A népszámlálás .
eredménye ki fogja mutatni, hol kik |
és hányán, vannak analfabéták. Az •
összeírás nyomán*gyűjtsük őket a ha- '
’tóság közreműködésével egybe s még t
január hóban nyissuk meg a tanfo- i
lyamot, hogy a tavaszi munka beálltáig sikeresen be is fejezhessük.
Ha azt igy mégcselekedtük s ha;
a hatóságok lelkiismeretesen támogat- ;
nak bennünket: egy pár év múltán ;
nem lesz írás-olvasás tudatlan széles
e hazában.Úgy legyen !

v
Most, hogy végre a hatóság is
foglalkozik az írni- olvasni nem tudók
ügyével aktuálisnak tartjuk az analfa­
béta tanfolyamok szervezését.
Az általános műveltség emelésére
törekszik minden olyan intézmény,
mely az életben szükséges ismerete­
det van hivátva nyújtani. Azonban
legfontosabb az a törekvés, mely ma­
gában a népben nyilvánul az önmű­
velés iránt. Minden alkalmat megra­
gad s megjelenik felolvasásokon, sza­
bad előadásokon, ahol valamit tanulhat.
A könyvek szeretete rohamosan ter­
jed. Bizonyítja -ezt a népkönyvtárak
forgalma. •
Mily kegyetlen érzés lehet az,
midőn az ember a könyvek olvasására
képtelen ! Sok analfabétától hallottam :
„Szívesen odadnám vagyonom f^lét,
ha jrni- olvasni tudnék/ Úgy van az
ilyen ember a könyvek és Írások közt,
mint az, aki hirtelen teljesen idegen
idegen nyelvű népek' közt találja ma­
gát és sem ő magát azokkal, sem
■ Válasz Gajda Gyula
azok magukat ővele megérteni nem
gazdasági szaktánitó urnák, I
tudják,
Mielőtt az igen tisztelt Gajda ur­
Kedves Kartársak !
nák
„A tanfelügyelet reformja" cimü ||
Az emberi lélek művelése szent
hivatásunk, kötelességünk. Legyünk közleményemre vonatkozó megjegyolyanok, mint Krisztus Urunk! Te­ zésére válaszolnék, kötelességemnek .
gyük a vakokat látóvá! Nyissuk meg tartom a kedves kartársaimnak tudó-

ó

Megyei

50. szám.

I élet „felépítését", hanem a netám ba­
mására adni, hogy én a „Spector j-jókat is iparkodnak szóval a pélnem vagyok „papi ember.“
| daadással elhárítani, szem előtt tartván
Ha gondoltam volna, hogy valaki
j
hogy a vallásos- erkölcsös és
közülök'gyűlölettel viseltetik a papok
| amellet értelmes gyermekekkel öröm
iránt, akkor nem foglalkoztam volna
cikkemben a hitoktatással, vallásos és ' foglalkozni az iskolában !
Nem való Gajda urnák a valláerkölcsös neveléssel s nem ijesztget­
। sós és erkölcsös neveléssel foglalkozni,
tem volna Gajda urat az országból
i hisz nem ért hozzá. Legjobban teszi,
/ való kiküszöböléssel: igy nem soro­
1 ha megmarad a borjunevelésnél. Úgy
zott volna engem a papok közé, aki­
ken úgy
látszik szeretné elverni látszik, azt tudja ö legjobban, hogy
milyen hatása van a levegőnek, víz­
a port.
Ismétlem, hogy nem vagyok nek, melegnek, hidegnek a növény. „papi ember,“ — azonban minden i zetre, az állatokra. Azt is tudja, hogy
4 * papnak, bármily felekezetű legyen az, i milyen táplálék kell a növényeknek
illő tisztelője és becsülője vagyok; i és az állatoknak, hogy szépen fejlődmert fel sem tételezem, hogy manap­ i jenek-és értékesek legyenek; de hogy
ság volna olyan pap, aki a hivatását az ifjú nemzedéknek a tudáson kivül
megfelelően betöltő tanítót bátalmazná. hit, vallás és tiszta erkölcs is kell:
Ha itt-ott mégis vannak torzsal- vagy nem tudja, vagy nem akarja
•'r kodások a papok és tanitók közt, bi­ tudni.
Az ideális tanítónak, arra kell
zonyára azokat nem a hit és annak
megnyilatkozása, a vallás, melynek törekednie és arra törekszik, hogy
folyamánya az emberbaráti szeretet, amit a család elmulasztott, vagy
vezérli. Az olyanok a társadalomnak rosszul'végzett a gyermekek nevelés­
megrontói nem érdemesek a közbe- ben, azt helyre pótolja. Élhetetlen ta­
nitó az, aki a keze alá adott, a csa­
csülésre.
De nem folytatom tovább ezen a ládban némileg megmételyezett gyer­
hangon, mert Gajda ur majd ismét meket nem tudja javítani.
Fel sem tételezem, hogy volna a
belekezd nagy áhitattal az urimádságának mondásába és befejezi ezzel: kartársak között egy is, aki Gajda
De szabadíts meg a gonosztól. Amen.“ úrral egyetértene abban, hogy a csa­
Na ne féljen kedves Gajda ur, ládban lelkileg megfertőzött gyermek,
nem akar Önnek ártani a „Spector,“ ami nevelésünk és tanításunk alatt
sem a hit, vallásos, erkölcsös élet meg nem javul. Természetes dolog,
szelleme ; sem a papi emberek nem ; hogy nem azokról a gyermekekről
akarnak béklyót verni a lábára Gajda ' szólok, idomitásával a javítóintézetek
urnák. Járjon csak szabadon a maga i foglalkoznak.
Igen szomorú jelenség az, ma­
lábán. Ne avatkozzék a gyermekek
napság,
hogy a néperkölcs hanyat­
vallásos és erkölcsös nevelésébe, majd
elvégzik azt a családfők és arra hi­ lásának oka elsősorban maga család vatott papok és lelkiismeretes népta­ ! (méltótisztelet és elismerés a kivéte-.
nítók ; akik nemcsak hogy meg nem 1 leknek!), másodsorban oka lehet az
akadályozzák a vallásos és erkölcsös í iskola, illetve a tanitó. Példákra nem

Megyei Népoktatás

Epizódok.

50. szám

a gyermekekhez szól’. „Mi van lec­
kére? — Tudjátok-e?" Én tudom,
de Ö nem, mondja Egyik. — Most
ahoz irányul a látogató szava : Miyan
véled, hogy nem tanultad meg ? (Mú­
ltatja kevesellt és szól:) Hm csak ez
! a kicsiny!
Ezt metanulhattad volna B-meg!
Eactum.
Barna.

Kinyílik az ajtó, a gyermekek
felálnak, köszönnek, leülnek. — Isko­
laszéki tag jött.
Mint történni szokott, úgy most
is, a látogatás árnyában, moraj ke­
rekedik a padok között.
A tátogató mulasztás miatt kere­
sett meg s mig én a — ,, Mulasztási
naplók' — felütve a kérdéses [dolgot
keresem, Ö a zajongókra rival reked­
HÍREK.
ten’. _,,Ne zúgjatok, mer’ egymásba’
véllek!
Uj államtitkár. A király Balogh
Erre csend lett, de egyúttal a
vendégre mutatva egyik nyugtalan Jenő dr. egyetemi, tanárt a vallás és
vérü nebuló elneveti magát, mit meg­ ‘ közoktatásügyi minisztérium politikai
látván látogatónk, magáról megfeled­ államtitkárává nevezte ki. — Az uj
kezve, dühbe gurulva a nebulóhoz ; államtitkár minden hétfőn 12—2. és
ugrik s nagyot rúgva a mögéje került csütörtökön d. u. 2—4-ig fogad.
ajtón s a gyermeket a padra gyűrve
ffinalfabéta tanfolyamok. Mint
kiáltja’. „Mé te engem kinevetsz?! eddig is minden évben, úgy most is
Úgy melybe váglak, hogy medögfesz! analfabéta tanfolyamokat rendez az
Ezután csend lett.
Országos közoktatásügyi tanács a
A többit elhalgatom.
tanítóság berov ásóval. A hallgatók
Ismét látogató. — Reggel 8 óra. ingyen tanszereket és írószereket, a
Köszönünk, leülünk. — Tessék helyet ’ tanitó pedig megfelelő tisztefetdijat
foglalni!
kapnak. Az ügy iránt érdeklődök, kik
(Iskolaszéki tag jött, ki tegnap tanfolyamot szándékoznak szervezni,
déltől ma reggelig lagziban mulatott.) ' forduljanak az Országos Közoktatás­
Leül katedrára s félig mosoly । ügyi Tanácshoz. (Budapest Ferenciek
félig komolysággal vonagló arczal, tere 3.)
alig-alig nyitott szemekkel borizüen
ytllamsegély. Lerner Sándor jászrecsegi: „Üljetek le!" Majd előbb alsószentgyörgyi tanítónak 200 Kor.
egyik s aztán a másik karjával is II. korp„ államsegélyt utalványozóit a
feltámasztván fejét, mereven nézvén? vall, és közokt. Miniszter.
Személyi pótlék. Boros Ambrus
az asztalon lévő naplóra, — szép
lassan csendesen —. elalszik.
karcagi, — Erdélyi Róza törökszent­
Megint látogató. Iskolaszéki tag. miklósi, — Nagy Árpád mezőtúri
— Ajtó nyílik, köszönünk.
tanítóknak hosszas és buzgó szolgá­
A padok előtt gyermekek felel­ lataik jutalmazása képen 200—200
nek. Tessék leülni! Mondom. — Ma­ korona fizetésszerü személy [pótlékot
gam a látogatási naplót készítem az utalványozott a miniszter. — Gra­
asztalra s mig elfordulok, látogató tulálunk!
v
i

I

I

j

i

50. szám.
50.szám.

Wy« N

-

Megyei Népoktatás

5

3.

akarok rámutatni, — sajnos, a napi hiszem, arra sem igen figyel a tan­
lapok a tanítóság szégyenére úgy is felügyelő, hogy csizma, vagy cipő
van-e a tanitó vagy tanitónő lábán,
foglalkoztak .a szamosi üggyel.
Ismételem, hogy igenis meglehet mert úgy gondolom, hogy az ilyen
javítani *a néperkölcsöt.! Az iskola, családi, illetve belügyek még sem tar­
toznak a tanfelügyelő hivatása körébe ;
illetve a tanitó hivatott erre/
Hívjon össze a tanitó szülői ér­ de ha mégis megtörténnék, hogy
tekezleteket, mely alkalmakkal rá mu­ Gajda ur cilinderrel a fején, ködmentathat a bajokra és bölcs tanácsok ben, bő szárú bugyogóban és sarkan­
kíséretében kíséretében lelki orvossá­ tyus csizmában jelenne meg a tan­
felügyelő előtt, nem hiszem,- hogy
got is osztogathat.
Biztosíthatom a kedves kartársai­ bele ne avatkozna ruházkodásába,
mat, hogy fáradozásaiknak meg lesz mint belügyébe. Továbbá lehet még
olyan belügye is tanítónak, amibe vé­
a kellő sikere.
Tiz éven át fáradoztam, [én is leményem szerint jogosan beleszólhat
a tanfelügyelő.'
elértem célomat
Feltéve, de meg nem engedve,
Midőn a tanitók vallás felekeze­
gyakran
iszogat a tanitó és mámoros
tek szerinttataitványaik leikébe a hit
és vallások keretében az egymás fővel jelenik meg a gyérmekek között:
- iránti szeretetet iparkodnak becsepeg­ akkor kötelessége a tanfelügyelőnek
tetni, koránsem kelthetik fel a „fele- a magáról belső ügyeinek rendezése
kezetiséget“, mert szerintem egy fele­ közben megfeledkezett tanítót figyel­
kezet hitvallása sem tanítja követőit meztetni a józanéletre.
Ezekben kívántam általánosság- ■
az egymás iránti gyűlölködésre, emberbán válaszolni Gajda ur megjegy­
. ‘ embertársaik megvetésére.
Vallási és erkölcsi nevelésünk zéseire :
Most pedig magának, Gajda ur­
közben ne tekintgessünk nyugat felé,
nák
azt
vagyok bátor válaszolni, hogy
amerre Gajda ur mutogat, mert on­
nan a sok jó féle cultura mellett olyan megjegyzései csak akkor használtak
is jött ám, -ami nálunk elcsenevészett. volna az ügynek, ha megmutatta
Ezek után áttérek a tanitó ma­ volna a Rómába vezető másik utat is.
Az ügy érdemilegvaló elintézésére
gán életére, mert arra is felhívtam az
nem
elég az imádságának „buzgó,
iskolalátogató tanfelügyelő figyelmét.
Igaza van Gajda tiknak, „hogy a áhítattal" elmondása és külön féle mótanitó magánélete belügy, ahol a tan­ kázás. Ki kellett volna fejtenie felszó­
lalásában azokat az igazságokat, a
felügyelő előkelő idegen.“
A tanfelügyelő, mint előkelő ide­ melyek alapján az én szerény véler
gen, ha mégis betéved a családi kö­ ményeim háttérbe szorítása mellett a
rébe, nem hiszem, hogy azt figyelné tanfelügyeletet reformálni lehetne illetve
meg, mit eszik a tanitó, nem ért-e kellene. De minthogy egy érdemes
■ bele hosszú bajusza a spenótba, ami­ gondolattal sem vitte előre az ügyet,
től esetleg az zöld lehetne ? Azt kárba veszett sántikáló okoskodása.
sem kutatja, hogy rossz álma után
Pax vobis cum!
nyiratta-e le bajuszát angolosan. Úgy
Spector.

háziipari tanfolyamok céljaira a ; sál tsztmiklósi polg. tanárválasztás.
földmivelésügyi miniszter a jászberényi — A szolnokszandai áll. tanitó lakij
gazdasági népiskola és cibakházai áll. 1 pénzének kiutalására Szolnok város
iskola részére 900 K. segélyt en­ felhivatott; pártolólag terjesztettek fel
gedélyezett,
í a tandíj pótló államsegély iránti fófi jászberényi iparostanonciskola modások. a jászkiséri ref. iskolaszék
vezetőjéül Kertész Gusztáv érdemes áll. segély kérése s jóváhagyattak ;a
iparostanonciskolai tanitó bízatott meg. jászalsószentgyörcyi rk., a karcagi rk.
Jíegbizás. Fross Gizella máshova és a törökszentmiklósi ref. tanitók jav.
helyezésével Turkevén a polgári leány­ jzkönyvei, valamint a kunhegyesi ip.
iskolánál megüresedett állásra Kiss" tan., — gazd. iskola és kisdedóvodja.
Erzsébet, — a lemondott Dezső Sa-| menedékház 1910—II. évi költség­
rolta helyére pedig Fáboy Vilma okH vetései.
Kinevezés és áthelyezés. Mogyorós
polg. isk. tanitónő nyert alkalmazást,
fi turkevei gazd. népiskola telkén János liszakürti közs. tanitó a szelenemes füztelep létesitésére ingyen vénykülterületi áll. iskolához kineve$tetett. — Saiomvári József nagySinii
dugvány vesszőket s a talaj megfor­
dítása költségeire pedig 300 K.-át áll. tanitó a jászberény külterületi ^£1.
iskolához áthelyeztetett. — Gonda j|L
utalványozott a földmivelésügyi mi­
nos oki. tanitó pedig a mezőtúr kül­
niszter.
területi áll. iskolához nyert kineve­
özvegyi segély utalványozás, néhai
zést.
Beleznai Elemér volt jászberényi rk.
k
jíymeu. Kurdy Sándor dévaványai
tanitó üzvegyének a VKOm 620 K.
gazd. szaktanító november 26-án tar­
évi segélypénzt utalványozott.
Kanyaró Szolnokon, Kanyaró jár­ totta esküvőjét Orosz Magdával, Oros|z
vány miatt Szolnokon az összes elemi István debreceni ref. tanitóképzőintéiskolák “és óvodák bezárása rendel­ zeti igazgató leányával Debrecenben.
tetett el. — Ez okból marad el 18-ra Sírig tartó boldogságot kívánunk !
J

tervezett Mesemondó délután is.
Hárásköri gyűlését folyó hó 15-én
tartotta meg a megyei tanítótestület
szolnoki kpre Tiszavárkonyban, a va­
súti áll/ iskola helyiségében. A tar- '
talma^4yülést magypnos disznótorosvacsora volt, mit Török Sándor kar­
társunk rendezett a gyűlésen megje­
lent tanitók és ianitónők részére.
!
fi Közig. Bizottság ülése 14-én tar­
totta meg. Tárgyaltatott kir. tanfelü­
gyelő nov. havi jelentése, pártoló fel-,
terjesztéssel a törökszentmiklósi polg. ;
leányiskola segély kérése. Jóváhagyá- I

Szendrey
István íkisujszállási közs. gazd. szak­
tanítónak nyugdíjaztatása alkalmából
több évdizedes buzgó munkásságáért
elismerését és köszönetét fejezte ki.
Nyugdíjazás és elismerés.

t

’

-

múlt hét folyamán
tették le a hivatali esküt Mogyorós
János szelevényi áll. tanitó. — Már­
ton Lajos kisújszállási gazd. szaktanitó és Stark Júlia turkevei izr. ta­
nitónő.
Vörheny járvány. Tiszaroffon és
Jánoshidán vörhenvjárvány- miatt az
iskolák szünetelned /
Eskütétel A

-

50. szám.

Megyei Népoktatás

előfizetési íelhiDÁS. Vármegyénk tanfe­
lügyelője, Eötvös Károly Lajos előfizetési
felhívást bocsájtott közre „Költemények" cí­
mű verseskönyvére. A „Kis világ", „Hon­
foglalás" és „Rákóci Színmüvek" írója
ezen legújabb műve, melyben — mint Írja
— négy évtized, egész élet ábrándjai, vágyai,
küzdelmei, emlékezései nyernek viszhangot,
kétség kivül megérdemelt tetszésben részesül
a‘ kötött próza barátai előtt. — A mintegy
11 ivre terjedő kötet a Lampel R. r. t. bizományában jelen meg. A fűzött példányok
ára 3 koronában, a diszkötéseüké 5 koro­
nában van megszabva. Az előfizetési pénzek
— továbbra is — szerző címére, Szolnok,
Verbőcy utca 204 sz. küldendők be.

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. december 25._______

JÁSZ NAGYKUNSZOLT1OK-

gaviselet. Szorgalom
Előmenetel.
Jegyzet.
Szolnok, 1910. Dec. 9-én.

ME GYEI NÉPOKTATÁS

Eötnös K. balos,
kir. tanfelügyelő.

A ki r. Tartfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

1 évre 6 korona.
Előfizetés: {
V2 .. 3 '

Szerkesztői üzenetek.

Megjelenik hetenként szombaton.

Jí. fi. priblak. Köszönettel vesszük
és közöljük az Ígéret munkát, csak
j tessék beküldeni.
J. S. yilattyán. Köszönjük az „Epi1 zódok“-at, Kellenek nekünk az ilyen
dolgok. Csak minél gyakrabban legyen
I szerencsénk ! — A versre emlékszünk,
Hivatalos rész.
hogy ép azon időkben nyomdász szt­
rájk miatt nem közölhettük; iazután
Jász-Nagykun-Szolnokmegye kir. tan­ később elmaradt. Talán valahonnan
elő kerül. Legjobb lenne talán mégfelügyelője.
egyszer beküldeni! ? Üdvözlet!
3912. .
fi. Jfagykörü. Igenis, szaporítani'
Körrendelet.
fogják, de tanítónői állás csak egyet­
A tekintetes áll. el. iskola tantestüle­ lenegy lesz a városszéli 2 tanerős
tekhez, igazgatókhoz, tanítókhoz, ta­ i iskolánál. Ide azok pályázhatnak, akiki nek 4 hetes gazd. tanfolyamok van,
nítónőkhöz.
A min. Utasítás által kötelezett ’ vagy a jövő nyáron lesz. — Lépésekarácsonyi és húsvéti évharmadok, ! két tenni esetleg már most ajánlható.
Cs. Az iskolai zászlóalj részére
meg junius végi éves jelentések állan­
dóan csatolandó mellékletéül már a 60 f.-től felfelé dbonként a sapkákat
mostani karácsonytól kezdve oly ösz- Fehér József szolnoki divatkereskedő­
szesitö rovatu kimutatásnak is beter­ től lehet beszerezni. — A 6 kitünte­
jesztésére hívom fel, amely az egész téséről mit sem tudunk. Ilyen ügy a
tanév mindhárom harmadára az igaz- Kb-ban nem fordult elő, üdvözlet..
Szentgyörgyi. Köszönettel vettük..
/gatók (tanitó, tanitónő) által következő
rovatokkal állítandó a nyitott iv egész Közölni fogjuk.
szélességében ki: Osztályvezető neve.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
• Osztály és a beirt növendékek száma :
(Továbbá „Karácsonykor1' , „Husvétkor,“ „Tanév végén" főrovatok alatt) ' HIRDETÉSEK FELVÉTERNEK . ’
Osztályozatot nyert tanulók száma:
Hány tanuló kapott „elégtelen" osz­
könyv és papirkereskedésében.
tályzatot? Középosztályzat-szám: Ma

ífiótü ^fezső

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.

51. szám.

-

Szerkesztik:
Csikós József Tóth István
Főtíiunkatárs:
Magyary Gyula.

Előfizetések, hirdetések ROTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
A

cson kivül nem jutott egyébre. Ezt
is a kenyérrel kell megbőjtölni, s
A világi tülekedések, torzsalko­ s ezért a szeretet és béke ünnepe
dások között egy nap, mely a béké­ mégsem tud teljes lenni.
*
nek, a szeretetnek a napja.
Ahogy megszólal az éjjeli misére
A villamos csillárok fényében
hívogató
harangszó, prémes bundákba
tündöklő ^karácsonyfák alatt áhitatos
örömmel (teljes gyermekarcok ragyo­ burkolt férfiak és nők, megelégedett
gása époly szentelt örömérzéssel tölti vidám arcú urinép siet — more
meg a gazdag emberek . lelkét, mint patrio — temlomában üdvözölni az
a szegény napszámos konyhójában Örök szeretett születését. — Egy-egy
fagyugyertyával kivilágított fenyőágon munkás fajta csoport is törtet előre
fityegő néhány mézes kalács darab — ünneplőben —. a síkos járdán. (
örömet okoz a szegény emberpáriák A sötét éjszakába kisugárzik a temp­
zúgva j
csemetének is azok öröme szüleiknek. lom gyertyáinak fénye s
reszket a levegő a kibugó orgona-'
Még a nyomor tanyáján is tud
valami szent áhítatot kelteni a kará­ hangtól.
A souterrain épült korcsmák
csony. Régi kedves gyermekemlékek
elevenednek fel szivünkben s az el­ tömve pálinkázó, borozó néppel, —
múlt boldog’ napok édes emlékén kinek hogy telik és jobb. — Hadoringatózva töltjük családi körben a názva, nagy hangon ordítja mindenik
a mondanivalóját s bizonyos, hogy
karácsony estét.
egyik sem érti a másikat.
Mindenkinek hozott valamit a
A harang hívó szavát itt nem
Jézuska : gyermekeknek szép játékot,
hallja
senki; minek is?! Úgy sem
szép uj ruhát, a mamának valami
ékszert, drága csecsebecsét, ami megy a templomba egyik sem.
ugyan kifizetve nincsen s ki tudja Nekik nem adott a Jézuska semmit.
hogyan lesz, de oly jól esik szegény Az ő gyermekeik fáznak, éheznek,
hivatalnok embernek is á családját azért hát sietnének haza is. A sápadt
beteg asszony szemrehányó tekintetét
örülni látni.
, s ...
még a szikla is megértené. A siró
A konyhák lakója keserves ke­
nyöszörgő porontyok olyan kiáliharesményének filléreiből állít kará­
tatlanok. — Hát inkább nem megy
csonyfát. Azon a néhány mézeskalá­

Karácsony.

2.

Megyei Népoktatás

haza! Jobb itt a korcsmában, fülledt
füstös szobája legalább meleg s a
pálinka elől minden gondot. — Ma
különben szombat este is van, ki
dolgozott a pénzért, ha nem az apa ? 1
A* robot után jó egy kis vidámitó: a
pálinka.
.
.
k.
Az éjféli mise is. elmúlt,. Az em­
berek csendes otthonukban most
gyújtják fel a karácsonyfák gyertyácskáit. A korcsma népe oszladozik.
Jön a záróra? Egyik másik nem akar
menni, azt a csapos legény kidobja
a hideg kövezetre. A kidobott egyideig
átkozódik, azután csak ellballag vala­
merre, hátha hazatalálna 1
Otthon a panasz a nyomor várja.
A részeg fel van amúgy is dühödve,
csak 'nincs kin tölteni bosszúját.
Durva hangon követel vacsorát,
pálinkát.
Az asszony kértelően mondja:
Nincs, hiszen tudod nincsen pénzünk.
Még nem ettünk, ma.
Nincs! Hát miért nincs ? ! — S
aztán jött a szitok átok, mégUtleg is.
A remegő gyerekek sírva bújnak
annyjuk mögé és sírástól kidagadó
szemekkel ébrednek reggel.

Szomorú keserűség köszönti a
szeretet napjának felviradát.
Ez is egy kép a szeretet ünne­
pén. — Vájjon mikor lesz már az az
idő, midőn az ember is emberré
lesz? — Kiknek a lelkén szárad az a
rettenetes állapot,
*

,

Jöjj el Üdvözítő Szeretet!
Váltsd meg bűneitől, szenvedé­
lyeitől az emberiséget. Hadd legyen
mindenkinek szivében a Szeretet és
Béke!

51. uám.

Karácsonyra.
Halvány csillagfény sötét éjben
Betlehem fölött fölragyog.
Dicsőítő dalt énekelnek
Zugó szóval angyalkátok.
Aztán a csillag fénye nő ... nő . . .
S már nem csak Betlehem felett,
Az egész öldön megcsodálják
Ragyogását az emberek,
t
S oszlik a rémmel népes sötétség.
Im az ige megszületett.
Tévelygő lelkek Világosság,
„Mennyi Eszme" üdv neked!
Millió népek epedve várnak
Megváltani rablelkeket!
Sötét agyakban gyújts világosságot
Fényeddel „Örök Szeretet" !

— ef. -

Jó és olcsó gazdasági
eszközök. ,
Irta: R. Fucsek László.

Földmivelö őstermelő ország va­
gyunk, tehát arra kell törekednünk,
hogy a földmivelés által előállítható
terményekből, mint amelyek az ország
főjövedelmét képezik, minél többet és
jobbat produkálhassunk. Ezt pedig
csak akkor érjük el, ha felhagyván az
eddig folytatott rablógazdálkodással,
teljes szakérteleméi iparkodunk mindazt
hasznunkra fordítani, ami terményeink
szaporítását előmozdítja.
Igaz, bármihez fogunk is, ha azt
akarjuk, hogy munkánknak sikere le­
gyen, értelem kell hozzá. De talán
sehol se bosulja meg magát anynyira a sötétben való tapogatódzás,
próbálgatás, mint éppen a gazdálko­
dás terén.
Sajnos, a magyar kisgazda még
most sem tud szakítani a régi kon­
zervatív felfogásával és ma is úgy

51. szám.

Megyei Népoktatás

gazdálkodik, amint őseitől látta, tehát
minden rendszer és szakértelem nélkül! tényezők, amelyek terméshozamukat
irtózik minden újítástól és nemhagyja fokozni képesek s amelyek a termés
sikerét legjobban biztosítják. „Manap­
magát senki fia által se kapacitáltatni.
Nem akarja belátni, hogy ezelőtt 2—3 ság nem arra kell törekednünk, hogy
évdizeddel még nem volt annyira ki­ nagy darab., földön termeljünk sok
— mondÍa egyik jeles szak­
zsarolva a föld, mint most tehát ke­
férfiúnk — hanem inkább arra, hogy
vesebb szakértelemmel végzett munka
kevés földön állítsuk elő a kellő
metlett is busásan fizetett s aztán
mennyiséget, úgy hogy a földet jobban
nem is voU annyi teher a nyakán,
műveljük s gyakrabban trágyázzuk
mint a mennyi -ma van. No meg az ।
igényei se ^volnának olyan túl csigá- meg, “ Minél tökéletesebben munkáljuk
meg földünket, annál jobban fizet,
zottak, mint napjainkban, amelyeket
bizony csők úgy lesz képes kielégíteni mert ezáltal termőképességét mozdít­
juk^ elő; míg ellenben ha ezen körül­
ha két kalászt iparkodik termelni ott,
ményt nem méltatjuk kellő figyelahol eddig csak egy termett.
műnkre, talajunk termőereje mindVégre valahára tudatára kell éb­ i inkább csökkenni fog, sőt idővel
rednie fölmivelő népünknek, hogy a annyira elgyengül, hogy teljesen al­
gazdálkodás is épen olyan szakértel­ kalmatlanná válik hasznos növények
met kíván, mint bármely más foglal­ termelésére.
kozás s hogy erre nemcsak az ezer
Tudvalevő dolog ugyanis, hogy
holdas birtokosnak van szüksége, hec- a növény. is éppen olyan élő lén$
nem a kisgazdának is. „A magyar mint az állat és hogy valamint az
földben nagy erő van és csak ezt az állatnak, úgy a növénynek is bizonyos '
erőt kell tudni kivenni a földből.u — táplálékra van szüksége, hogy élhes­
mondja Darányi Ignác volt földmive­ sen, fejlődjék és termést hozzon. A
lésügyi miniszter. És azt is hozzáteszi növények táplálékuknak legnagyobb
a kiváló gazdász, hogy ezt csak tu­ részét a földből szívják, azért a talaj­
dással, szakismeretek terjesztésével ér­ ból kivont tápláló-anyagokat vissza
hetjük el.
kell adni, mert különben elszegénye­
Aki ezen a jólét előmozdítását dik és lassanként terméketlenné válik. }
célzó s a jövő boldogulását hirdető Ennélfogva ha termésünket növelni;
sarkigazságnak nem hódol, az a talaj akarjuk, feltétlenül szükséges, hogy a
elsoványodását, vagyis a termőerő termőföldnek elvesztett tápanyagait
apadását segíti elő, aminek nagyon visszapótoljuk, hogy igy a növények
természetes silány termés, majd elége­ ismét megtalálják benne a növekedé-y
detlenség és elszegényedés a követ­ sük és fejlődésükhöz megkívántaié
táplálékukat, amit szakszerű talajt
kezménye.
Tagadhatatlan, hogy a iermés művelés és^ célszerű trágyázás által, *
f
mennyiségére nagy befolyással vannak érhetünk el. •
(Folytatása köv.)
a talaj és annak minősége, ■ de főképp
annak gondos előkészítése, tehát a
szántás és trágyázás ama legfőbb

II. évfolyam.

Szolnok, 1910. december 31.

51. szám

Megyei Népoktatás

y 52. szám.

J^SZ NAG^ KUNSZOLDOK-

HÍREK.

Hosszú, boldog nyugalmas életet kivá' nunk a távozó öreg bajtársnak.
^Ss^ütétel. F. hó 22-én tette le kir.

kis gyermekek foká^za.

i

Tanfelügyelő előtt^a hivatali esküt rogarasy
* Irén tiszaszentimreidef. tanítónő.

Jöjj el édes Jézus, tudod nagyon várunk
Látogasd meg kérünk a mi szegény házunk,
Személyi pótlék. Kerekes Mária karJöjj be hajlékunkba melegedj meg nálunk,
' czagi tanítónő részére hosszas és buzgó szolNe menj el maradj itt, majd meglát’d nem
'
[fázunk! I gálatának elismerésekép a közokt. Miniszter
■ 200 kor. fizetés természetével bíró személyi
Ülj ide, én mellém ! — Itt pihenj meg kérlek. i pótlékot utalványozott.
Jobb lesz itt, hallgass rám, 'majd szépet
Karácsonyi pásztorjátékok. A jász[mesélek.
Ne menj el! — A jászol hideg is, kaményis । herényi rk. és áll. iskolák külön-rdilön pászÉn meg párnát adok s lesz jó takaród is! i torjátékokat adatnak elő növendékeikkel a
• karácsonyi szent ünnepek alkalmával, /i rk.
Süt főz édes anyám, lesz kalács lesz dió,
i iskolák 18-tól, az áll. iskolák a Mikulás
Neked adom részem édes kis „Megváltó”!
egylet javára 25. és 26-án. Dicséret illeti a
Tudom, öregapám fillért is ád nékem,
Hogyha nálunk maradsz, veled megfelezem. ' derék tantestületeket lelkes munkájokért,

j melyről nem marad el az Isten áldása.
Édes jó anyáddal, hogy bejösz hozzánk,
eiöfbeíési felhÍDáS. Vármegyénk tanfeÖrömmel telik meg mint az egész portánk.
Adunk édes tejkét s szép kicsiny báránykát, • lügyelője, Eötvös Karoly Lajos eiofizetesi
। felhívást bocsátott közre „Költemények" ciHeródesfegyvere itt majd nem talál rád!
. mü verseskönyvére. A „Kis világ", „Hon­
Őrt állok feletted, van kardom, van puskám, foglalás" és „Rákóci Színmüvek
írója
Tudod? tavaly küldted a szép karácsonyfán, ' ezen legújabb müve, melyben — mint írja
A katonád leszek, — imádságom fegyver;
— négy évtized, egész élet ábrándjai, vágyai,
Hogyha te velem vagy, ellenség meg nem ver! : küzdelmei, emlékezései nyernek viszhangot,
Barna.
kétség kivul megérdemelt tetszésben részesül
a kötött próza barátai előtt. — A mintegy
Előfizetési dijak január 1-től Csikós 11 ívre terjedő kötet a Lampel R. r. t. biJózsef felelős szerkesztő címére (Szolnok) i zományában jelen meg. A fűzött példányok
' ára 3 koronában, a diszkötéseüké 5 koroküldendők. ■
‘ nában van megszabva. Az előfizetési pénzek
A Szerkesztőség.
Értesítés ! Lapunk előfizetőit értesítjük, _ továbbra is — szerző cimére^ Szolnok
r i Verbőcy utca 204 sz. küldendők be.
hogy január 1-től a lapot Daróczy Antai
turkevei nyomdatulajdonosnál adjuk ki. Biz­
tosíthatjuk az érdekelteket, hogy ezentúl a i
lehető legpontosabb expediálásról gondoskodva •
Szép, nem fárasztó, kellemes és olcsó. Leg­
van, miért is kérjük minél teljesebb pártfo- i
jobb gépek, lemezek, papírok stb. stb. fény­
gásukatés támogatásukat, hogy a lap továbbra
képészeti kellékek legolcsóbban beszerezhetők.
is fenn maradhasson.

Legszebb nyári sport a fényképezés.

J/yugdijazás és elismerés. Máté
Gyula tiszaburai ref. tanitó 40 évi szolgálat
után nyugalomba vonult. Ez alkalomból a
Miniszter a nyugalomba vonuló tanítónak
kiváló és eredményes munkásságáért elismerését nyilvánította._______ /_______________

RóthDezső
könyv- és papirkereskedésében

Szolnokon.

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZ. Ö könyvnyomdájában Szolnokon.

MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.

Előfizetés: [ ' évre ® korona'

/2

>>

,,

Megjelenik hetenként szombaton.

Szerkesztik ;

Csikós József

Tóth István

Főmunkatárs:
Magyary Gyula.

Boldogabb Újévet!

Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.

Erélytelen könyörgése ma már
unalmas azok előtt, akikhez helyzeté­
nek javításáért bizalommal fordult
Pedig aki reánk nézve unalmassá
kezd válni, annak a már kiadott ala­
mizsna után (ilyesfélét a tanítóság is
kapott) ismételt jelentkezése után azt
szoktuk üzenni, hogy „nem vagyok
itthon."
Tanitótársaim! Ne várjuk be ezt
a szégyenletes üzenetet. - Ne adjunk
alkalniat senkinek se arra, hogy egy
újabb — Isten a megmondhatója há­
nyadik — erkölcsi pofon érje arezunkat!
Mi magunk tegyük lehetővé, más
úgy se nagyon törekszik lehetővé
tenni, hogy ne csak szólam alakjában
ismerjük a boldog újévet, de ismer­
jük azt meg igazán valóságban. Ismerjük, érezzük azt valahára kézzelfoghatólag Otthonunkban is, iskolánk­
ban is.

Az évforduló reggelén ismét szív­
ből (?) kívánják egymásnak az embe­
rek a boldog újévet.
Az úgynevezett „régi jó idők"
elmúlta óta valóban kívánatossá vál­
tak a boldog ujéveki különösen a
magyar tanítóságra nézve, mert a
folyton fokozódó igények mellett az
ő helyzete csigaléptekkel alig haladt
tovább napjainkig is.
Csaknem félszázada már, hogy a
tanítóság nagy része nyomor között,
a kisebb része pedig szükes viszo­
nyok mellett próbálja becsületesen,
lelkiismerettel végezni azt a munkát,
amely első sorban az országra nézve
képezné alapját egy boldogabb jövő­
nek. Igen, csak próbálja a rábízott és
magára . vállalt munkának , tökéig
bevégzését, de akaraterejét elgyéngiti
. a mindennapi gondok terhe, munkakedvét elrabolja az a közöny, az; á
A mindig biztató reménységgel
mellőzés, amelyet erkölcsi és anyagi kezdődött, de mindig keserves csajutalmul kap alkalmazóitól.
/lÓdással Végződött. „boldog"
. |V»'
'
•
i •.
, A^félszázad , ÓU tartó hiábavaló .
sirás-riyás, megiQFandumozás
győzhette a tanítóságot arról, hogy ezen =
eszközökkel nemcsak hogy szégyealetes helyzetén nem tudott javítani, de
még afinyit se ért elfnögyigazi szá­
nalmat keltsen maga iránt. Sőt!

után következzék reánk/égy
boldogabb újév. De n ecsak várjuk
annak kiérkeztét, hanem munkálkod­
junk azon, hogy megérjük annak eljövetelét. ;
;
?
„ Szeressük egymást! Ezzel a jelszóval kellene hozzáfognunk a boldo-

2.

r

52. szám.

Megyei Népoktatás

gabb újévet biztositó munkához, de
egyelőre elég lesz, ha ez lesz a jelszavünk: — ne bántsuk egymást!
Szomorú tapasztalataink vannak
arra nézve, hogy a boldogabb újévet
egyrészt azért vártuk hiába, mert
nemcsak nem szerettük egymást, de'
tanitó emberhez nem illő módon bán­
tottuk, ütöttük egymást.
Kis bajt kis erővel, sok közös '
bajt, sok és nagy nyomorúságot egye- •
sült erővel, szivek-lelkek egyesülésé- ।
vei, vállvetett munkával lehet meg- ;
szüntetni,
A tanitók és tanitók között lévő j
válaszfalak ledöntésével, egy táborba
leendő gyülekezéssel, erélyesen foly- '
tatott kitartó munkával s csakis ezek- .
kel illetve ezex által érhetünk az ed- <
digieknél boldogabb ujesztendőt,
Adja Isten, hogy mihamarabb ;
érhessük el azt!
Magyary Gyula.

Jó és olcsó gazdasági
eszközök.
Irta: R. Fucsek László.
I

Ha földjeinket jól akarjuk meg- I
művelni, első sorban is jó és célszerű i
gazdasági eszközökre van szükségünk, •
meri rossz szerszámmal lehetetlen jómunkát végezni. Hazánk a hasznos
és célszerű gazdasági eszközök elő­
állításában ma már bármely nyugati
állammal felveszi a versenyt, de mert
a nagy gyarak készítményei nagyobb
tőke-befektetést igényelnek s igy csak
a nagyobb gazdák által szerezhetők
be, nem vélek felesleges munkát vé­
gezni, midőn a t. Szerkesztő ur szi­
ves engedelmével egy pár igen olcsó
és kitűnő gazdasági eszközre hívom
fel mélyen tisztelt Kartarsaim és álta­
luk gazdaközönségünk figyelmét..
Községünkben Kerekes Lajos ko*

vácsmester már több mint 10 év óta
saját találmánya ekék, sorvetőgépek,
továbbá szecska- és répavágók gyár­
tásával foglalkozik, melyek erős szer­
kezetük, tartósságuk! tökéletes mivol­
tuk, olcsóságuk és egyéb előnyeik
miatt ma már nagy elterjedésnek ör­
vendenek s évről-évre mind több és
több azon gazda emberek száma, akik
ezeket gazdaságuk részére beszerezni
iparkodnak.
Kár azonban, hogy e hasznos és
kiváló gazdasági eszközöket leginkább
csak a Jászságban s részben a szom­
szédos Heves és Pest vármegyékben
(Itt-ott Erdélyben is) ismeri és hasz­
nálja földmivelő népünk; a vármegye
Tiszántúli részén vagy az ország tá­
volabbi vidékein lakó gazdáknak még
nem igen van róluk tudomásuk, mint­
hogy a készítőnek szerénysége nem
engedi, hogy nagyhangú reklámhirde­
tésekben értesítse gazdasági gyárt­
mányairól a nagy közönséget.
Árjegyzéket^ is csak ezelőtt 2 év­
vel adott ki legelőször jeles készít­
ményeiről és ezt is csak üzletfelei
kívánságára tette meg, mivel azt tartja,
hogy „Jó bornak nem kell cégér/ Ez
tgaz, és nem is tudna K. L. egész
éven át annyi, ekét, vetőgépet stb.
készíteni, hogy azok tavasztól őszig
egy szálig el ne kelnének; dehát
miért ne használhassa ezeket a nagy­
kunsági vagy egy más megyebeli
gazda is éppen úgy mint jászsági, a
heves- vagy pestmegyei birtokos ? És
éppen ez indított engem arra, hogy a
fent említett gazdasági eszközöket,
mint e nemben legkiválóbbakat, e b.
lapok hasábjain ismertessem.
Minthogy a talajmüvelésnél leg­
fontosabb szerepe van az ekének,
mert ezzel irtjuk <ki a gyomot, ezzel
takarjuk alá a trágyát, törjük fel a
gyepet, porhanyitjuk a földet s ezzel
készítjük elő talajunkat kellőképen
arra, hogy benne a növényeket ha­
szonnal termelhessük, — elsősorban
is ezt ismertetem meg a t. olvasóval.
(Folytatása köv.)

52. szám.

Megyei Népoktatás

fiz állami tanitók mozgalma.

ű

3.

kormány érettük semmit sem akar térim.
Ajánlja egy sajtóbizottság szervezését, amely
Egyik napilapból vesszük át az alábbi napirenden tartsa a tanitók ügyét s meggyőzze
a közönségei igazad: felől. .4 passzív rezisz­
híradást:
Az Állami Tanitók Országos Egyesü­ tenciát szervezni kell. E végből kikutatandólete november 18-án tartott rendkívüli köz­ nak tartja, hogy kik milyen feladatokat töl­
gyűlésén egy 21 tagú bizottságot küldött ki tenek be az iskolán kivül. Szervezni kell a
s azzal a teljhatalmú megbízássai látta el, tanítóságot vármegyénként, mert a főtitkár
által előterjesztett s magánbeszélgetój jellegé­
hogy az állami tanitók fizetés- és lakbérren­
dezése, szolgálati viszonyaik, nyugdijuk ren­ vel bíró információ senkit meg nem nyugtat.
Máté József (Marosvásárhely), Frinth László
dezése érdekében vezessék a további mozgal­ (Eger), Lambrecht Péter (Pancsova), Kiss
mat s a tanítóság nevében az illetékes ténye­ Mózes (Erzsébetfalva), Pataki Willibald (Ma­
zőknél járjanak el. Ez a bizottság ma dél­
gyaróvár)^ Brozsik Pál (Szolnok), továbbá az
előtt ülésezett először Budapesten, a Ferenc elnök és főtitkár ismételt felszólalása után a
József Tanítók Házában Havas Pál elnök­
21-es bizottság Bányai Jakab indítványát fo­
lete mellett. Havas Pál elnök megnyitójában
gadta el, kimondta a passzív rezisztencia elöröviden felmutatta azokat az indokokat, ame­
^keszitésére szükséges szervezkedés szükséges­
lyek a 21 -es bizottságot sürgős akcióra kény­ ségét s az dlőmunkálatok végrehajtásához ha­
szerítik, Bartha Pál főtitkár számolt be az­ ladéktalanul hozzáfogott. Alakított egy sajtó­
után a közgyűlés óta történtekről. Elmondta, bizottságot a főtitkár elnöksége mellett £ az
hogy a politikai pártokat küldöttség kereste ország összes tanítóságát felkéri, hogy érte­
fel, kérve, hogy az állami tanítóság kíván­ sítéseit, közleményeit ide küldje be. Ez a bi­
ságai érdekében úgy a pénzügyi bizottság­ zottság hetenként ülést tart. A bizottság uta­
ban, mint a parlamentben szólaljanak fel. A I sította az elnökséget, hogy azonnal körlevél­
21-es bizottság a főtitkár jelentésére sajná­ ben értesítse az egyesület tagiait, hogy az ed­
lattal vette tudomásul, hogy sem a nemzeti digi eseményekről és a bizottság határozatai­
munkapárt, sem a Kossuth-párt egyetlen tagja ul. A tanítóság kívánságairól minden képvÉ
fel nem szólalt; a Justh-pártnak ellenben se^ne^, megküldendő ismertetést szerkesszen
köszönetét szavaztak, mert felkarolta a taní­ s \ljárása eredményéről egy újabb ülésen szá­
tóság ügyét. Jelentette továbbá, hogy amint moljon be.
a legilletékesebb helyen értesült, a kultusz­
Mint az országos bizottságnak egyik tag­
minisztériumban lázasan dolgoznak az állami jától Bozsik Béla szolnoki áll. tanítótól érte­
tanitók lakbérrendezésén. Értesülése szerint sülünk még két nagyfontosságu lépést tett a
az állami tanitók lakbérét a többi XI. fize­ bizottság. A tanügyi lapok utján is\figyeltési osztályba sorozott tisztviselők részére meztet minden állami tanítót, hogy a tetemes
megállapított két fokozatnak megfelelően ren­ Összeget kitevő agitacionalis költségek fedezése,
dezik. A rendezés félmillió koronába kerül. I iráni nagyobb áldozatkészséget tanúsítson.
Sajnálattal jelentette továbbá a főtitkár, hogy | Lépjen be azonnal és kivétel nélkül minden *
a fizetésrendezés ügyében még csak biztató : áll. tanitó az Állami Tanitók Országos Egye­
Ígéretet sem hozhatott.
sületébe,-s fizesse be évi2 kor. tagdíjat 'Kiss
Bozsik Béla (Szolnok) kijelenti, hogy j Móz&s pénztáros (Erzsébetfalva Pestm.) ke­
a főtitkár információja senkit meg nem nyug- ! zeihez. Másodszor, hogy a megindítandó sajtó •
tathat. A lakbérrendezé's még akkor is, ha í actióban mind a 7000 áll. tanitó kivétel nél­
megcsinálják s nem marad csak puszta , kül szintén régzEyegyen. Csakis igy világít­
ígéret, nem jelent semmit, alig pár koronát, i ható meg ügyünk a társadalom előtt kellő­
Éppen azért radikálisabb eszközökkel kell dől- i kép, s a nagy terjedelmű napi sajtőj/emkis
gozni, mert az elkeseredés oly ‘ nagy, hogy ki ; igy láthatja kfllő anyaggal az az öytage. fő­
fog törni a 21-es bizottság s az egyejület el- ■ városi sajtó-bizottság, mely e célra kikülde­
nöksége ellen is. Javasolja, hogy az egyesü- i tett. Kezdje meg közreműködését minden áll.
let mutasson rá arra, hogy amikor a közép- i tanitó azonnal, s ne csak egy-két cikke' ha­
iskolai tanárokat kielégítették, az állami ta- i nem a mozgalom lefolytatásáig állandóan ve­
nitókat meg sem hallgatták, a tanitói kart i gyen részt a munkában. A sajtóközlemények
erkölcsi reputációjában is megsértették. Javas- j azért küldendők Barta Pál (Kispest) sajtó­
latot nyújt be, hogy a 21-es bizottság mondja bizottsági elnökhöz, mert azokneik a n pilaki a passzív rezisztenciát.
pokban való elhelyezése igy sokkal biztosabb
Bányai lakab (Nagybecskerek) szintén' Hisszük, hogy vármegyénk állami tanitó' en-'
sajnálattal vette tudomásul az elnökség infor- j nek a két felhívásnak a saját jól felfogd F ér­
mációját, indítványozza, hogy sajnálatukat és ; dekükben kivétel nélkül eleget tesznek.
megdöbbenésüket fejezzék ki a minisztérium j
szűkmarkúsága miatt, mert nyilvánvaló, hogy 1

52. szám.

Megyei Népoktatás

hírek.

Pa$siv resistentia. Az áll. tanitók
orsz. egyesületének nov. 18-i ülésében hozott
határozata folyamányaképen — Bozsik Béla
Előfizetési dijak január 1-től Csikós I szolnoki kartársunk indítványára — mivel
József felelős szerkesztő címére (Szolnok)
nem lát garantiát arra nézve, hogy a fizetés
küldendők.
és lakbérügy rendezve legyen a legközelebbi
A Szerkesztőség.
jövőben, — megtette a lépéseket a passiv
értesítés ! Lapunk előfizetőit értesítjük, resistentia azonnali előkészitéséhez a kikülhogy január 1-től cr lapot Daróczy Antal dött bizottság. — Kimondották a vármegyén­
turkevei nyomdatulajdonosnál adjuk ki. Biz­ ként való szervezkedés szükségét, aminek
tosíthatjuk az érdekelteket, hogy ezentúl a nem is maradhat el a kívánt eredménye. Űdv
lehető legpontosabb expediálásról gondoskodva a törekvő férfias magyar tanitóságnak és de­
van, miért is kérjük minél teljesebb pártfo­ rék vezetőinek!
gásukat és támogatásukat, hogy a lap továbbra
is fenn maradhasson.
Kinevezés. A vall, és közokt. Miniszterium Szabó Bertalant a nagykörűi, —
Benke Ferencet a dévaványai gazd. népis­
kolához szaktanítókká kinevezte.
Előléptetés- Banay Tóth Pál turke­
vei áll. polg. isk. segédtanárt a VKOM. ren­
des tanárrá léptette elő. — Őszinte szívvel
gratulálunk e jól megérdemelt kitüntetéshez.
jjllamsegély. Máthé Margit karczagi
rk. tanítónőnek 700 K. fiz. kiég. — Dévaványa kőzsgégi iskolának 1200 K. államse­
gélyt engedélyeztetett.

Gondrjoksági kinevezés. A turkeve
áll. isk. gondnokság elnökévé Szabó,Sándor
jef. lelkész, alelnökévé Hegyfoky Kabos
rk. plébános tagjaivá dr. Kuszka István,
Gajzágó Elemér, dr. Nánássy Elemér, Far­
kas Imre, dr. Eördögh Róbert, Széky Péter
és Bedő Mihály neveztettek ki.
Szentélyt pótlék. Hoceczky Béla tiszaföldvári ág. ev. tanítónak hosszas, és
eredményes szolgálata jutalmakép a vall, és
közkt. minisztérium által 200. K. fizetés
természetével biró személyi pótlékban részesittetett.

Legszebb nyári sport a fényképezés.
Szép, ném fárasztó, kellemes és olcsó. Leg­
jobb gépek, lemezek,, papírok stb. stb. fény­
képészeti kellékek legolcsóbban beszerezhetők.

R ó t h 3 e z só
könyv- és papirkereskedésében
Szolnokon.

‘ HIRDETÉSEK -w ■
$ v ni

’ r

f zz

FELVETETNEK
DARÓCZY ANTAL
könyv és papirkereskedésében

Tv LLR. KJkV E,

Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ kt^nyaauUjdkan Saalaokoa.

JÁs ZNAGYKUNS ZOLNOK-MEGYEI NÉPOKTATÁS

1910. /2.évf./.

jan^l-dec.31.

Hiány:19,32.szám.

1-52,szám,