PDF Text
Szöveg
HÍrlapköiryvtárl
Növedéknapl^
íz.
I. évfolyam.
Szolnok, 1909. Szept. 11.
I. szám.
JÁSZ NflGVKUlfSZOL NŐK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
!
Tanügyi hetilap.
Előfizetés: ! ’ évre ® korona1 /2 >»
„
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik .•
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.
ehöszöntö
Kedves kartársak!
Midőn útjára bocsátjuk e lapot,
kétség fog el az iránt, vájjon miként
fogadja az olvasó? Olyan szívesen-e^
mint rég várt vendéget szokott az em
ber, vagy pedig egy újabb kellemetlen
.megterhelést lát abban,, hogy ajtaján
zörgetve bebocsájtásért, erkölcsi és
anyagi támogatást kérünk. —
Vájjon keltünk-e a jó ügy iránt
olyan érdeklődést, kartársainknál olyan
jóakaratot, hogy célunkat elérhessük:
egységesíteni, tömöríteni a megyei ok
tatást; köiwyiteni a tanitó nehéz mun
káját; s végül egyénenként is elősegí
teni kartársaínk munkásságának ered
ményét, s tanítói érdekeit?
Űj eszmék, új irányok hódítanak
tért a népnevelésben. Az ipari és gaz
dasági oktatás praktikus irányba fej
lesztése a cél. ügyes gyakorlati gaz
dát s kézművest nevelni az iskola fel
adata s e feladat megoldásának terhe
a tanítóság vállaira nehezedik.
Ez eszméket tisztázni, megváló- !
sitani adjuk eszközül e lapot.
Nincs tanitó, nincsen pedagógus, ;
kinek ne -volna meg egy-egy újításnál :
a maga gondolata, megjegyzése, mely
gyakran viheti előbbre az.általános ■
oktatás ügyét, s mégis gyakran marad
a jó tanítói tehetség „véka alárejtve!"
Eszméi-, gondolatai rpegvalósításán leg
feljebb iskolájában. fáradozik sikerrel,
s tudását, tapasztalatait nincs alkalma
a közjónak áldozni, aminek alkalmas
-M
53
közlési eszköz^hiánya mellett az leg
inkább az oka, mert talán az illető
maga „sincs teljességében meggyőződ
ve nézeteinek helyességéről, s a nagy
nyilvánosság elé megvitatásra hozni
pedig nincs módja.
Erre akarunk lapunkkal alkalmat
nyújtani.
Színmagyar mezőgazdálkódő vár
megyénk speciális viszonyai folytán a ,
tanítási elveknek is alkalmazkodni, ': fi
akklimatizálódni szükséges, hogy a
nevelés-oktatás eredményes legyen,
í
v
Az ez irányban való megfigyelési
tapasztalat közlése, a célszerű, helyes
oktatási-eljárásnak tanítási gyakorlatod
keretében is bemutatása fogja meg
teremteni a vármegyei iskolákban" az
oktatás helyi érdekű egységét?
E tekintetben mindenkor nagy
hasznunkra fog válni kir. Tanfelügye
lőnk irányítása, útmutatása, ki egész
megyéi oktatásunk, iskolázási viszo
nyaink legalaposabb ismerője.
J
z
E tárgyban a „Néptanítók Lapja*
35. számában* bőséges programmot ad
Gárdos Mór.
Az általános pedagógiai irányítás
ra a kir. tanfelügyelő illetékes. Nem
csak az -eddigi oktatási 'eljárást gon
dolom. Azt az új irányzatot értem, a
melynek térhódítására fönnebb; céloz
tam, s amely új gazdasági. oktatási
irányzat, — a kézimunka tanítás köz
pontosítása — mint túdoni eddig speg
cialiter a mi vármegyénkben kezd
§
dominálni és pedig éppen a kir. tan|
2.
" Megyei Népoktatás
fe'lügyelő úr buzgolkodása folytán. Ez
új oktatási iránynak helyessége, gya
korlati célszerűsége különösen nálunk
^ehet áldáshozó, ha a vármegye taní
tósága magáévá téve, helyes irányítás
^s vezetés mellett az iskolájában cél
Í okszerűen végrehajtja. Ez irályban
olgálunk lapunk cikkei révén bősé
ges útbaigazítással.
Az iskolavizsgálaton megjelenő
kir. tanfelügyelőség tapasztalatainak
megfelelően fogja irányítani e lap út
ján is a gazdásági irányú .oktatást,
ami .egységes eljárásra vezet.
T _ E lapban előadandó pedagógiai
tapasztalatok, eszmék nyomán kelet
kezett nézetek és felfogás közlése al
kalmat ad mindenkinek minden tekin
tetben hozzászólását, észrevételeit köz
tudomásra adni. A vélemények s
ellenvéleményekből származó eszmeCsere következményekép az ügy tisz
tázódik, s mint bizonyára értékes és
hasznos gondolat, megvalósítva és al
kalmazva a tanítás ügyének csak hasz
nára válhatik.
A leközölt, mintatanitások s ezek
nyomán is keletkező viták igen alkaljnasak arra, hogy az ember pedagó
giai érzékit is fejlesszék és az itt elő
adott tapasztalati érvek alkalmazásával
.iskolai oktatásának nehézségeivel köny-’
nyebben rúegküzdhet, sya tanítási | eredményt nagyobb mértékben bizto/sithatja.
v
/Látnivaló tehát, hogy pedagogilag
. fontos .'missiót teljesíteni lapunk, ha
•H10 érdeklődés és halogatás mellett
. . > kitűzött célnak megtud felelni.
5 • Mindenesetre szükséges ehhez kartársaink munkássága, kiknek értékes
gyakorlati tapasztalataik is leközöltetFS egyrészt máspak utbaigazifásul is szolgálhatnak, másrészt min
denkit munkásságra késztethetnek.
i
E Pap a kir. Tanfelügyelőség hi
vatalos lapja is, és mint ilyen a hiva
talos részben . esetről-esetre közli a
kir. tanfelügyelő körrendeletéit és kör
leveleit..^
r
Gyakorlati bizonyság, hogy kar
1. szám.
4 /. szám.
kodés szükséges voltának érzetét
Rombolja azokat a fölösleges, mester
séges válaszfalakat, amiket- különféle
viszonyok és körülmények tanító és
tanító közé emeltek. Egy táborba egyesiti|i a tanügy összes munkásait. így
a lap az egységes közszellemnek, az
egészséges szellemi életnek szinte nél
külözhetetlen tényezője.
।
Adja Isten, hogy úgy legyen!
Midőn ezen megyei tanügyi la
punkat útjára bocsátva még egyszer
felkérjük kartársainkat, hogy vállalko
zásunkban czikkeikkef, jóakaratukkal
támogatni szíveskedjenek, hogy így
vállvetve \sikeresen szolgáljuk a jó
ügyet, mihez -mindnyájunknak erőt,
, kitartást kíván s Isten segítségét kéri a ।
társaink gyakran fordulnak felvilágo
sításért a kir. tanfelügyelőséghez hol
korpótlék, hol államsegély, hol meg
más általános és egyéni kérdésben.
Az ily kérdezősködésre egyébb sürgős
hivatalos ügyek miatt gyakran nincs
mód idejében válaszolni, s igy a nyert
felvilágosítás sokszor a .kérdezősködöre érdektelenné vált. Személyesen kér
dezni meg valamit pedig nem csak
az illetőnek fáradtságos és költséges,
de amellett időrablás is mindkét részről.
E bajon segítendő, a szerkesztőség
magára vállalja, hogy vidéki kartársaihknak minden* olyan-tanitói állásával
összefüggő- ügyében, mely a kir. Tanfelügyelőségnél, vármegyénél inféztetik .
el, készséggel szolgál felvilágosítással'
és díjtalanul eljár, s eljárásának ered
szerkesztőség.
ményéről, vagy kérdezősködésre vá
laszt a „ TUDAKOZÓ" rovatban közöl.
Minden tudakozás mellé, mely
utánjárást is igényel, 20 fillér értékű
postai ievélbélyeg melléklendő,
idndő. mely
levéljegyek
jövede-
___értékéből befogó
^ó jövede
lem a Szolnokon létesítendő Tani-
j Visszaemlékezés az iparos inasiskolai tanítók számára Aradon
tartott közismereti tanfolyamra,
tók Háza javára kezeltetik.
Híreink rováTStían találkozni fog
az .olvasó minden tanügyi vontkozású
újdonsággal, mely a tanítóságot érde
kelheti.
Lapunk törekvése az elmondotta
kon kivül, hogy a tanügy terén olyan .
központja, szellemi találkozóhelye le
gyen vármegyénk tanügyi és a tan
ügy iránt érdeklődő közönségének,
hol tanítva tanulhat.
t •
A^ vármegyei kir. tanfelügyelő úr,
s nagyszámú ügybarátaink s munka
társaink támogatása garancia arra,
^hogy törekvéseink nem fognak • hi
ába történni, s kartársaink csatlakozá
sával fáradságunk kárba nem vész.
Hisszük, s megvagyunk győződve,
£°gy
igazzá lesz,' amit
a megyei érx*
‘fej J
--------- —
deku tanügyi lapokról mond a Nép
tanítók lapja, hogy hétről hétre való
megjelenésével ápolja a megye" terüle
tén működő, különféle fokoztú, jellegű
és felekezetű tanügyi munkások között
az összetartás, a testvéries együttmü-
• Megyei Népoktatás
.
Az iparos inasiskolai tanítók számára
rendezett tanfolyamok megteremtője, éltető
lelke Mártonffy Márton udvari tanácsos, ipar
oktatási főigazgató, aki több, mint három
évtized óta fáradságot nem ismerő buzga
lommal, a rendelkezésére álló minden esz
közzel arra törekszik,, hogy azon néptahitók,
kik az inasisko:ában tanítanak, minél maga
sabb tudásra tegyenek szert, hogy annál be
hatóbban tudják nevelői azon tan dókat, kik
a modern jövő Magyarország gerinczét ké
pező iparos osztálynak munkás tagjai s ez
által a hazának hasznos polgárai lesznek.
Az aradi tanfolyam szervezésével Mártonfy $ méltósága Nesőera Aladár iparokta
tási főigazgatót bizta meg, akinek nagy tu
dása, szeretettel telitett jóságos lelke és vas
akarata egész uj korszakot teremtett már az
iparoktatás terén — aki most is fényesen
oldotta meg a reá bizott kulturális missziót,
a mennyiben nagy körültekintéssel válogatta
még az előadó tanárokat. A tanfolyam elő
adó tanárai: Szafcsuk József fögymnasiumi,
dr. Schmit János keresk. iskolai és ‘ Keszler
Károly tanító képzőintézeti "tanárok 'tudomá
nyos képzettségüknél és a gyakorlati életből ,
vett tapasztalataiknál fogva egyaránt méltók
voltak a kiválasztásra^ mert az előadásaikból !
meggyőződtünk arról, hogy ők a tanfolyam- |
nak hivatásos előadói, a magyar kultúra igaz
apostolai, -akik nagy tudásukból szakértelem
mel kiválogatták azt a részt, melyre nekünk
az inasiskolákban szükségünk van, módsze
resen feldolgozták az anyagot, megállapították
a keretet, melyben mozognunk keli és kije- ■
lölték azt az iránit, melyet idehaza követni '
fogunk; egyszóval megtanítottak bennünket
arra, hogy miképen kell és hogyan lehet a , ’
mi silány felszerelésű falusi Jnasiskolánkban
eredményesen tanítani. Olyan előadások vol
tak ezek, melyekre szívesen emékezünk vissza.
Ki ne emlékeznék vissza közülünk édes
örömmel Keszler. Károly költői szárnyalásu,
magas színvonalú, a szocziálizipus igazságait
hirdető tudományos .előadásaira ?
í
■
Kellemesen hatott reánk dr. Schmit Já- ‘
nos könnyed menetű módszeres tanítása,
midőn megmutatta nekünk azt, hogy miképen
kell az ipari számvetést és könyvvitelt az
inasiskolában tanítani.
Senki *sem fogja közülünk elfeledni
Szafcsuk József kísérletekben gazdag sorozatos fizikai előadásai t,_^mely kísérletek nagyon'
érdekesek vo'tak és mindég preczizen. sike
rültek.
Szivünkre kötötték szeretett tanáraink,
hogy minden- tárgy tanításánál fő a tudás és
rendszer. A rendszeres tudáson kívül a tanfoJyampM hoztuk magunkkal szeretetet, mert
megtanultuk, hogy abban a szurtos iparo- *
tanulóban „akit az ég kidob, de a pokol b^
nem fogad" nem a csintalan inasgyereket,
hanem édes hazánk jövendő müveit iparos
sát kell tekinteni és én hiszem, hogy mind
annyian hazafias kötelességünknek tartjuk,
hogy azokat a tanulókat ép oly szeretettel
emeljük magunkhoz, mint velünk tették ezt
ami előadó tanáraink és köztiszteletben álló,
magas állásban levő főigazgatóink. *
4.
Tanitó társaim nevében ez utón is fo
gadják nemes fáradozásaikért, velünk szem-...
ben tanúsított jóindulataikért hálás köszönetünket.;
■
Szivünk hő óhajtását fejezem ki, midőn
azt kívánom, hogy még nagyon sok éven'ke
resztül legyenek a kultúra vezető apostolai,
hógy még nagyon sok ideálisan gondolkodó
tanítványt neveljenek, a kik az ország min
den részében lelkes szavakkal - hirdessék a
tőlük tanult igazságokat s ez által egy lépés
sel előbbre viszik a független, .modern, gazdag
iparos Mag/arország létrejövetelét.
■
törökszentmiklós, 1909. szept. 8.'
,
r
i
Gulyás Flóris.
Ifjúsági egyesületeink.
Nagy gondolat vezette az ifjúsági egye
sület eszméjének megteremtőjét. Magas nem
zeti és emberi eszmék hevitették, midőn
általa a nép millióinak folytonos nevelését
tűzte ki feladatul. S hogy mily fojitos kulturmissiít teljesítenek helyes nevelés mel-
■iL
4.
Megyei Népoktatás
1. szám.
hett az ifjúsági egyesületek, azt eléggé mél- nek, az államnak, a hazának, ha, ilyen ala
pon és czéllal szervezzük ifjúsági egyesüle
Itatni alig lehetséges.
Ezek vannak ugyanis hivatva kigyógyi- tünket.
itani a nép lelkén^támadt betegségeket, megTörökszentmikíós. .
Hoffmann György.'
, i akadályozni’ azok továbbterjedését, s igy
? (megmenteni < népet önmagának.
Szükségesnek tartanám e végből miri(den népiskolával kapcsolatosan szervezni
' (ilyen egyeeületeket. El kell ezáltal vonni az
Földrajztanításunk a legjobb törekvés,
(ifjúságot ao^riagk szociálfzmus káros tamellett
is, mondhatni puszta ismeretközlésen
initásaitQÉ'
/ <
alapul scsak annyiban szemléletin is, ameny-i
.. Mindenesetre igaz, hogy sok helyütt
nyiben egyes iskoláknak módjában áll a kör-j
nagy nehézségekkel jár. Egyik legnagyobb
nehézség az anyagi szükséglet, mire — tag nyező terepen a földrajzi alapfogalmak egy|
sági dij hiányában — fedezet nem lévén, részét szemléltetni. Különösen épen várme
' ' tálig képest az egyesület a pártoló tagsági gyénkben.
Megyénk
egész
területe
egyenes sikság.
(dijakból s esetleg adományokból csak a
legszükségesebbeket is előteremteni. Kivá- Itt-ott akad egy-egy alacsonyabb emelkedés
jnátps lenne, ha az alakulás nehézségeinek az úgynevezett kunhalmok. Vízben is meg
(legyőzésében talán állami támogatást lehetne lehetősen szűkösen vagyunk úgy, hogy a
. (kapni. Így például "ha egyebet nem ingyen vármegyei iskolák legnagyobb részének nincs
módjáoan sem folyó, sem állóvizet, sem
Jappt és könyvtárat ptalna ki a kormány.
Hogy mennyire-megérdemelné ily irá-. egyéb, a földrajzi alapismeretekhez tartozó
/^geografikus alakulatot megismerni.
:nyu gondoskodásba fáradságot, azt magyaI^VUlg
llicilliyirc fontos
1U111US a
d tanításban
IdlllldbUdll d
Ebedig mennyire
a
’ 'rázni is feleslegeM Azonkívül az illetékes
ti^H szemlélésből, tapasztalatból nyert
'hatóság figyelmét felhívni azon körülményre, közvetít
Jhogy az ifjúságnak ne lenne alkalma szoci- ismeret, mennyivel, állandóbb és maradandóbb
Uljsta szervezetekbe belépni,' sőt ezt egyene- azt mindenki ismeri.- S mennyivel elejiyészöbb az a fogalom, mit a növendék csak
isen akadályoznák is. meg.
/ j
Az összejöveteleket különösen a 'téli hallás, vagy olvasás, puszta magyarázat ut
ján szerez magának.
/
_
hónapokban gyakorlatban tartani meg, lehéPéldául egy tanitó is, aki látta, meg
[ tőleg naponkint, a tanítás, utáni időben. Az
összejöveteleken- beszélgetés és felolvasás. nézte a Tátra vidéket, mig egy másik csak
utján tervszerűen úgy vezetni a további olvasott róla.. A kettőnek 1 a latra vidékről
oktatást, s odahatni, hogy a helyes, magyar ; szerzett fogalma, ismerete mindjárt szembe
nemzeti irányú szocialismus megismerésével tűnő külömbséget mutat, ha róla külön-külön
jó,
hazaszerető honpolgáraivá váljanak édes beszélnek. Az elsőnek előadása’sokkal közr
magyai hazánknak. Talán, azon kifogás me vetienebb, megkapóbb. A hallgaló fantáziá
rülhetne fel, hogjp a szervező alapszabályzat ját’ magával ragadja élénk közvetlen előadása,
értelmében a politizálás tiltva yan az egye s lelkülbte csaknem oly erővel reagál, mintha
sületben. — Ez nem poliiikai/hanem társa maga is látta volna azt a most rajzolt képet.;
dalmi kérdés. Politikai színezetet csak a Ami természetes is.. Mert mig a közvetlen
szerzett képzetek nyomán fakadó érzelmeket
j szoc ájista „párt" vezetősége‘adott neki.
a visszaemlékezés bár mindig gyöngüiö'erő-!
;
Hogy pedig minden tanitó szívesebben vei is, dé újra, meg újra kiváltja lelkűnkből
■ foglalkozzék az egyesülettel s működési irá- s ez a közvetlen fakadó érzelem hat a hallI nyát hazafias irányba vezetve — az ily for- ' gatóra.
i mán reáháramló kötelezettségnek minél iriMig az, ki csak leírásból ismeri azt a
; kább eleget tegyen, utaltassák ki bizonyos
helyet, amelyről szó van — bár fantáziáját
’ tisz.íeletdij, is, mit meg is érdemel minden
megragadhatta a leírás szépsége és szintén
í bizonnyal.
'
...
lelkesen ad is elő, mégis kevésbbé bír ha
• j
Kellene • azonkívül, -ho^ . miután az ifJusági egyesület a népoktatásnúlJegy felsőbb sonló hatást is elérni mint az első. Meg
. 4 kiegészítő tagozata, kötelezve lennének a tan- jegyzendő, hogy az összehasonlítást két olyi
J köteles kort meghaladott gyermekek az egye- egyén között teszem, kik műveltség és elő
adóképesség tekintetében egyformák. . •
I sülét tagjai sorába okvetlen belépni. •
Ugyanezen eset áll minden helyre, s
|
izeket találnám helyesnek és czélsze- tárgyra is.
.í
|
egyesületek szervezése és
Miután ez általánosan ismert tünet, mi
| működésé tárgyában s tartanám kívánatos következhetik ebből?
ul nak, ha illetékes iskolai hatóságunk ez irányHa eredményesen akarjuk tanítani a
* bán tenne minél hathatósabb intézkedést
földrajzi ismereteket, ha azt akarjuk, hogy a
Úgy hiszem, csak jót tennénk a nép gyermeki lélek állandósítsa, megtartsa a szer
... Vármegyei földrajzi kirándulások.
A
/. szdm.*
-
Megyei Népoktatás f
5.
zett képzeltet,, fogalmakat, úgy nekünk is minÚ az oktatás ügyét szolgálják teljes ma
közvetlen szemléltetésre kell törekednünk.
gyarázatok és irányítás mellett.
. Már most ismét az a kérdés, hogy
Épen mert az elemi oktatás közép
rendelkezünk-e megfelelő eszközökkel ? Mó pontja, tanyai, falusi és városi iskolában a
dunkban álihat-e növendékeinkkel földrajzi gazdaság és kézimunka tanítás, a kirándulás
kirándulásra merni?
földrajzi vonatkozásárai kapcsolatosan a meEzt bizony elismerem csak némi aka v zőgazdaság terén is sok helyes és czélszerü
dályok legyőzésével lehet keresztülvinni.
oktatásban lehet a kiránduló gyermekeket
'részesíteni.
, .
Ilyen mindjárt az anyagi kérdés.
Egy-egy ilyen kirándulás sokkal több
Erre nézve azonban nem lehetetlenség
megfelelő elhárító intézkedést tenni. Egy-két eredményt, biztosit, mint nem tudom milyefi
sikerült gyermek előadás a kirándulás cél- alapos/magyarázat s amellett a .tanító és á
s megvan a szükséges összeg. A m. tanítvány munkáját hathatósan könnyíti.
Én magam tettem annak idején ilyen
ír. állámvasutak úgy is kedvezményben ré
szesítik az ily kiránduló iskolákat nem te kirándulást, s mondhatom olyan eredményt
kintve azt. hogy növendékeink koruknál fogva tapasztaltam, amivel a legnagyobb mérték
is féljegygyel utaznak. A vármegye legtávo ben megvolt a vizsgáló kir. s tanfelügyelő is
,
labbi községének is kevés költséggel mód elégedve.
Nem tudom tehát eléggé ajánlani ily
jában állhat igy oly kirándulást tenni, amely
a helyismeret tékintetében a czélnak minden nagyobb^kirándulások megtételét.
Aki kartársaink közül keresztül viszi
tekintetben megfelelne. .
|..
Ilyen kiránduló helynek gondolnám vár- |i ily kirándulásokat iskolájánál, az a jó hatású
s* egyébként is kedves emléket maga után
megyénk székhelyét Szolnokot.
hagyó hasznosság mellett a tanügynek, s az
Szolnokon a - földrajzi alapismeretek zal pedig hogy a munka terhét könnyíti ma
minden tananyagra feltalálható, kivéve a gának és növendékeinek is nagy hasinál a .
hegyvidékről szerzendő fogalmak anyagát.
cselekszik.
Látható két folyónak összefolyása, a
S ha jól elgondoljuk nem nagy fárad
torkolat, a part, biztositó töltések, kikötők, sággal igy könnyen lehet a hasznosat a kel
közlekedési eszközök, hajók, hidak, csóna lemessel egyesíteni.
kok, komp, tutajozás stb. vasúti vbnalak, '
•
(f)
középületek, magánépületek nevezetesebbjei;
emlékek, utcák, terek; sok más közintéz
Kunszentmárton uj álL iskoláinak
mény stb.
Mindezeknek közvetlen szemléletből .
körzeti beosztása.
megismerése csak használ a tanítás ügyének I
Hogy pedig a kirándulók részére szál
(Elvi jelentőségű vélemény.)
lásról is legyén gondoskodva a kirándulás j
Veres János kunszentmártoni tanitó .fk
napjára, hiszem, hogy a szolnoki áll. 'isk.
gondnokság szives készséggel bocájtja va a most szervezett állami iskolák vezetését il
lamelyik iskoláját a kirándulók rendelkezé letőleg s igy különösebben az iskol^ körzetek
sére s kalauzolásra vállalkozik bármelyik megállapítására nézve egy. Tervezetet dolgo
kartársunk, hiszen a kirándulás úgyis szün- zott ki. E tervezet három körzetbe osztással
tartja helyesnek az áll. iskolák elhelyezését,
p napra esnék. !
Art hiszem ez tiszta dolog, hogy meny- amire nézve aggályok merülnek fel vájjon
• nyíre fontos az ily iskolai fölprajzikirándul mennyiben lehetne az iskolai - administráciönak s az egységes, együttes tanítói műkö
lások szervezése.
désnek
előnyére?
De történelmi ismeretek állandósítá
A külterületi és gazd. iskolák egy kör
sára is.
Szolnok régtől fogva mint erősség zetbe kell, hogy tartozzanak, miután ezek
bizonyos szakirányt követnek. Ezek igazgatója
szerepelt.
Egykori várának falai nem egyszer lát _ mint ez Jászberényben, Mezőtúron stb.
tak. maguk előtt ellenséget. Sok esemény fű is van és jól bevált, a gazd. szaktanító.
J A város belterületén iskolák a „Terve
ződik nevéhez.
zet" szerint két körzetbe lennének osztandók'
-♦
Van még egy másik igen fontos, gaz és pedig úgy, hogy a központi iskolát külön
dasági oldala is a kirándulásoknak. Útköz fiú- és külön leányiskolára tagolnák el s kü
ben is sokféle gazdasági telepet, tanyai gaz-( lön igazgató vezetése alá helyeznék, tehát
dálkodás különféle typusát lehet bemutatni) ugyanazon épületben két külön tantestület
érettebb korú növendékeknek. Az ut mellett működnék, külön igazgatók administrálásában
elmaradó vetéstáblák, répa és dohányültet- „ s még a mellett külön Iskolaszolgákkal El-,
vények, szőlős és gyümölcsös kertek stb. tekintve a párhuzamos osztályok elkerűlhet-
6.'
!
Megyei Népoktatás
*
í fenségétől is, ami nagyban akadályozza a
L kénlés helyes megoldását, az iskolai rend। tartásban ez a külön működés mielőbb zavarokat s,
az igazgatók és tantestületek
. között szét vonást idéznének elő az összetar
tás helyett. Már pedig ez sem az iskolának,
sem a tantestületnek nem lehet érdeke. Hogy
ez be ne következzék, ahhoz a két igazgató
működésében és személyében különös együtt
érzésnek kellene lenni.
'
Hanem egy mód ezek megakadályozá
sára mégis lehetne,.az t. i., hogy úgy az épü
letet, mint az udvart úgy elzárni kétfelé, hogy
külön bejárattal s külön mellékhelyiségekkel
rendelkezvén, egymástól teljesen el lennének
a két iskola növendékei is különítve, ami
tekintve, hogy elzáró falakat kellene úgy az
epület földszinti ^s emeleti, részében, mint az
udvaron is végig emelni tetemes költséget
tog okozni.
Jól. megfontolandó dolog tehát ^mennyi
ben célszerű a Veres-féle „Tervezet" e ré
szének végrehajtása.
L szám. >
a város gazdasági- népiskolájánál újonnan
építendő munkX és tanítási terem építési
munkálatait vállalatba. így a jövő, tanévben
is/fiét gazdagabb lesz 4 uj iskolával Turkeve
város.
. ...n feauoerneh-örménuesi höjséai islwta
tanítója Redei Vendel a kath. népiskolához
választatván meg tanítóvá, üresedésbe jött ál
lására a napokban fogják kiírni a pályázatot.
fi? iparohíatás aj 1906-1908. éoeh-
oen ez. alatt terjedelmes könyvben ismerteti
a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ipar
oktatásunk állapotát, fejlődését és fejlesztését
A 740 oldalas műhöz az előszót Szterényi /
József irta, kifejezve benne, hogy a munka e
térén még nemcsak, hogy befejezve nincs
hanem a nagyarányú haladás is még csak a
kezdet. Azt. mondja, hogy a jövő iparának az
a legbiztosabb útja, ha az az életnek és nem
a képzeletnek szól. Mi még a távol jövővel
nem igen foglalkozhatunk. Nálunk az iparostanonc képzés mellett még nagy gondot kell
fordítani az. iparos tovább képzésre is. Mint
a műből kitűnik, első feladatának tekinti az
*1
a2 ’Pari Szakoktatás fejlesztését, melyre
az
1908.
evben összesen 3 és fél millió ko
$
ronát fordított/: Kitűnik az is, hogy a vármeA megeített beiratkozá- gyei törvényhatóságok közül vármegyénk az
ísokrol eddig nyert értesüléseink szerint be- a ig nehányad magával, melynek iparoktatási /
temk? n Vl?b!í 3 évben ^^balán semmit I
jiratkozott a folyó tanévre:
sem kellett fordítania. Az értékes munkát | Szolnoki áll. főgimnáziumban
"~282
■ Szolnoki- polg. fiúiskolában
214 -i minden iparos és kereskedő tanonciskola in
gyen kapja meg könyvára részére a minisj S20!1?0^ áh. polgSleányiskolában 240
/
x •
í ‘^^^^‘ósi polg. fiúiskolában
105 í tenumM.
j
öröksztmiklósi polg. leányiskolában 56
a
Tanonc Otthon" hönyoi
A "délvidéki Közművelődési Egyesület"
elnöksége a napikban értesítette Tóth István
igazgatót
int a Tanonc Otthon vezetőjét
röv,d idön bdül
hogy kerelme teljesitéseképen egy gazdag
könyvtarat fog rendelkezésére bocsátani Ér
I
. Töritoentmihlóson is átköltözött ed- tékes eszközzel gyarapodott ez által az iparos
mZ?nt
a leánypolgári
a fenoncok nevelését illetőleg.
Tóla moderp uj épületébe. f Ez iskola rövid
D. M; K. E. működéséből pedig kitűnik
fejlődését a fentarló hogy a magyarosodás terjesztésén túl a maní a’d^tkeszsegenek köszönheti. Vifaj eros,tésén munkálni is feladatának
■|dek növendékeinek a körülményekhez? éoest
nters-ekelt úri lakás és ellátásról gonto fet tanja.
.O^WáS. A törökszentmiklósi
i hSe eT K zardai Jóm' kath- leánynevelö
mternatusaban gondoskodik.
y^^io
< 7 fluisko a igazgatójává az elhunyt Gaami Zsigniond helyébe Szokola Ottó tanárt
■íi (,b . A
áll. polgári fia- és leánu- választotta
meg a községi iskolaszék.-/
! sko a énüWh?1 éVÖen a most
kftznk^tác”6^'9^— híneDe?éS. A Wlás- és
j iskola épületben nyert elhelyezést. A evönvö
nní
imster ur JasznagyK:mszolpalola ne™sak a nok megye iparostanonciskoláinak
szakfel? uu ?’ de az eSész megyének eevik Ipa
J szebb epulete és méltán lehet büszkesége. !
Fekeíe Jakab, a kereskedelemügyi
•
ÉUrheDe Dáros 3 külterületi gazdasági m ntsztenumba szolgálattételre rendelt ezünHés^Tudn518^0^^^^^8^1,6 kiirta az árlef- zet.s főigazgatót nevezte ki. Ezzel egyidejű
leg az eddigi szakfelügyelőt Szüts Izsódat™
í ésévd
hX sze^‘az iskolák felép . SBi?vm i“znX
i bizatot/l^ András köntivesmester
, meg is bízatott. Ugyanezen. alkalommal adta távozását k^^
Szüts ,zsó
ozasat, ki szaktudásával nagyban hoszá•'
:
9 • 1
I *
'
" .0 *
Megyei Népoktatás
— ___
járult tanonciskoláink fejlesztéséhez, remény
Haza megy Koppantó király a Tilinkó pásztor
nyel várjuk az uj szakfelügyelőt, hogy tovább eszevel. Azt mondja az őrtálló katonájának:
Szervusz, Mihók öcsém! Tán gipsz-figura
fejlessze, a mit elődje oly nagy lelkesedéssel
lettel, hogy oly keményen tartod az orrod a legyeknek.
kezdett.
A meglepődött Mihók katona kiejtette kezéből
fi turhenei ált. polgári ishoíáho? vall, a fegyvert.
'
’
-i
Vágják le a fél bajuszom, ha én most nem
és közokt. Minister ur ő nagyméltósága Műcsy ,,
’
Jolán segédtanitónőt a monori áll. polgári álmodom!
f — Bár álmodnál! — gondolta magában Sileányiskolától áthelyezte.
/
móka udvarmester. — Mert a mit tettélfejedbe
Ugyanezen iskolánál a mathematikai és kerülhet. — Es aggódva* hajlongva kacsázott felséges
természettudományi szakra Bónai Tóth Pál ura királya elé.
A király barátságosan csapott a kacsázó ud
okleveles polgári isk. tanárt megbízta.
varmester hátára.
■ _
Az uj tanerők a napokban tették le a
— Hoppjol, hétszergörbe! Tán kígyót ettél,
hivatali esküt, illetve mutatkoztak be a kir. hogy, úgy benne van a hajlongás a derekadban ?
Az udvarmester egyszerre kiegyenesedett, a
Tanfelügyelőséghez. Sikert és kitartást kívá
nagy csodálkozástól. Ura áll-e előtte vagy osalc az
nunk a tanügy uj munkásainak.
árnyéka? Hiszen pár órával előbb még.az ís kevés
fi sjolnohi II. her. áll. iskola tanitó- • volt neki, hogy alázatos szolgája orrával szántotta a
;
- •
nője,f Kindlovics Ilona, súlyosabb természetű futó szőnyeget.
És a nagy csodálkozás átragadt a színes ab
betegsége miatt 6 hónapi, szabadságra távo lakokra is, melyek tágra meresztették üvegszemüket
zott. Helyette a tanítást Bogyó Sarolta oki. Átragadt a szárnyas ajtókra is, melyek sarkig nyitot
tanítónő látja el.
ták öblös szájukat. Apródok, alabárdosok ott ragad
Ugyancsak betegsége gyógykezelése cél tak meg a fal mentében. Konyhások és kamarások
bokrosodtak jneg a tornác hosszában. Csak a
jából távozott 4 hónapi szabadságra Kerényi ott
vak tornyos rántotta meg szokása s'zerint egyked
Ferencz jászberényi állami tanitó is.. Gége vűen az ezüst harangot, a hogy á király hazajöttét
baja miatt már az elmúlt iskolai évben is látta
■
.
? A harangnak pedig nagyon szomorú volt a
szanatóriumi kezelés alatt állott. Most a 4
havi szabadsága idején meg fogják operálni hangja.Azt monSta a harang:
s remélhetőleg ismét visszanyeri ép egész- — Van egy vörös terem a király palotájában.
ségét. őszintén kívánjuk is,
Vörös terembe vasvitézek gyűlnek, kardot köszörűk
nek. Mert a király nagy háborúra készül a szomszédr
Jászberényben .Hamza Pál lemondásár ország
ellen. Most is azért ‘ járt a sötét erdőben,
val megüresedett helyre odavaló születésű hogy haragot tanuljon a medvétől, farkastól.
Piffkó Antal jászfén'yszarui rkath. tanítót vá
Azután meg azt moqdta a harang:
lasztották meg. Gratulálunk.
— Van egy fekete terem iS~a király palotájá
ban. Fekete teremben szép királylány z'okog az édes
Clsjaszentimré ref. iskolájához Krenián anyjával.
Mert királyi apja)'másh«z akarja feleségül
Ferencz lemondásával megüresedett állásra adni, nem ahhoz, a kit szeret. Most is azért járt a ’
Sipos Ferencz oki. tanítót választotta meg sötét erdőben, hogy a kemény szikla mellett még
az iskolaszék. Kremán Feréiicz a mezőtúri ref. jobban megkeményitse a szivét.
Koppantó kirá’y megpöngette a Sarkantyúját
egyházhoz választatott meg, az újvárosi le benyitott
a vörös terembe.
;
ányegyházhoz kántorrá.
— Illanó, villanó! Hogy akarjátok, vasvitézek?
/borotva a kardunk, fölség! Indulhatunk a
fi mezöíuri Stöjőtanfolyam helybeli hai- harcba,—háborúba!
gatói részére a közoktatásügyi kormány 50
— De hiszen fölséged már ki is adta a har
50 'korona segélydijat utalványozott.
z
j. sogó trombitás parancsot!
, Vissza is veszem, ha kiadtam. Mert én
Cöröhsjenímihlós községi iskolái mint nekem —eszem
ágában sincsen hadakozni, mikor bé-,
értesülünk — a jövő 1910 januárjában álla kén ís élhetek.
. - •
'
mi kezelésbe vétetnek, s a tervezett uj ál- ■
— Hát az éles kardunkkal mit csináljunk
lami iskolák pedig a jövő iskolai évre elké most már?
— Nyársaljatok föl vele egy—egy malaczo* f
szülnek s már akkorra meg is nyílnak az
Pirítsátok meg parázson gyöpgyen, ropogósra!
iskolát rég óhajtó szülők számára.
Megpöngette meginí a sarkantyúját; benyitott
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
IRODALOM.
Hamiska tündér tréfája. *)
Hamiska, a pajkos erdei tündér egyszer meg
tette azt a tréfát, hogy két ember eszét kicserélte.
Koppantó király volt az egyik ember; Tűinké pász
tor a másik ember.
—-——4
j
E szép kis mesét ismert nevű meseirónk. Egri György
jberényi áll. isk’. igazgató adja közre lapunkban. E mese szol-,
gáljon mutatványul Egri bácsi közelebb megjelenő meseköny
véből.
a fekete terembe. A szegény^királylány és az édes
anyja akkor sírta tele a tizedek keszkenőjét.
Azt mondja a király
— Mi bajotok, párom ? . Rubintos leányom ?
Hogy igy hullatjátok sürü könnyeteket!
/
— Nem volna nekünk semmi bajunk, ha a te
szived nem volna oly kemény.
— Kemény a kő, kedves cselédjeim! De az
én szívem puha, mint a vaj.
. ;
— Mit! — kiáltott a királyné örvendezve. —
Hát megengeded, hogy ahhoz menjen a lányunk, a '
kit szeret?
-- Bizony boldnd lennék, ha másképpen
akarnám.
— És nem fogod visszamondani soha, a mit
most mondottál ?
/
•
8.
Megyei Népoktatás ■
' — Semmibe se vegyétek szavamat, ha más' képpen is mondanám!
,
. . . Még az nap este meglett a fényes nász.
’ Malacpecsenye volt a vacsora. A kardokra' nyársalt
malacokat vidám vasvitézek pirították meg parázson
gyöngyén, ropogósra.
Ezen rovatban választ nyerhet minden előfizető
vagy előfizető -testületnek, iskolának tagja tanügyi
dolgokban, magánvizsgálati és iskolai ügyekben ha
kéréséhez 20 fillér értékű levélbélyeget mellékel a
leendő szolnoki Tanítók Háza javára.'
/
..
* * *
" *
’
Haza ment Tilinkó pásztor is a Koppantó ki
rály eszével.
*
Azt mondja a kapuban üldögélő Jánoskájának •
— Hej, millióm villám! Adta léhütője! Nem
kapod-e magad egyenes czövekbe! Hol van a fegy
vered? Hol van a csákód? Mikor a te urad, narancsolód közeleg feléd!
.
Jánoska elnevette magát; gurulva gurult a
szép szál bátyjához?
<
Nézd csak, Están bátyám! Milyen bokrétás
kedve van az édes apánknak!
. a
AJ?nak
egy csöppet sem volt bokrétás
kedve. Mert most még keményebben esett a másik
fiúnak:
. .
•
te’ hórihorgás ágás! Nem görbited-e
mindjárt het-ret a hátad! Orrod a földhöz! Nyelved
a talpamhoz! Különben lenyesem tüstént a füledet!
Furcsa volt a dolog, nagyon biz itt az Están
is csak elnevette magát Hanem mikor a suhogo
KamP?;5 £ot ,s Biagyarázgatni kezdte a pásztor be
szedjei. bezzeg, a két fiú is vesd el magad * átugratott a sövénykeritésen. Onnan túlról riéztea világ
felfordulást.
**
6
portánA V’Iá^ ped’g
fenekestül’ felfordulni a
, • .
1 Szelevény. Az egész .cikket mielőbb
várjuk. Benedek J. SzékyP Drahos F. Bedő M
Turkeve. Remélni merjük nem veszitek rossz néven
ha Ígért közremüködésteket kérjük, üdvözlet Egri
Qy. Haraszthy J. Jászberény. A kérdezett ügyben
szíves válaszotokat kérjük. Iskolaigazgató és tanítóé
urakat kérjük iskoláik életében történő fontosabb
rpozzanatokat velünk közölni?
.
Kérelem!
A kik a lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
ágiját mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő szerdán már tudnunk
kelt, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
. .
szobából az udvarra került a csatarázás. ..
Jaj nektek, úborkás fazekak és tejes köcsögök!
Az udvarból a kertbe is csapott a förgeteg
Jaj nektek pufók paradicsomok ps büszke máktejek
Közben pedig zúgott a nagy kiáltozás:
adom f Tanért
a felnyom! Százszor is nem
adom. Talpra, hős seregem! Indulj háborúba’
szedPiJm
? szomszédba is ^harapott a ve■ főidről ’
aZ assz?°y megérkezett a kender-
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOL N O K 0 N.
KI
ugv
PíSzt°? a^nt a cirokseprüt látta;
úgy megijedt, hogy bocskorat hányta kalaniát se
bánta: vagtatvást rohant vissza a sötéi erS
'
♦ * ♦ ;
üt, u Ha[madnaP az erdőben sétált Koppantó királv
Ott busul.magában -Trlinkó pásztor is Ham skatűn '
a tréfát; visszaeserélte a Tét enlbei ,
haza AtT^“
Szolnok, 1909. Szept. 18.
í
mikor
Elé^hA
; ‘“djá a szöszke Szöszike.
csak ióra h.rhJi h h?£V Tlhnkó pásztor igy-ugy I
Egri György.
Nyomait a kiadó KÓTH DEZSŐ
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
! könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
2. szám.'
JASZNAGVKüNSZOLNOK-
EGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Canfelügyelöség
Szerkesztői üzenetek.
Hogy, nem futott a pásztor elé hóáolLbókoló
udvari népség : sarokkal nyitott be a pitartía,;szobába.
Hogy nem terült előtte dús asztal: bezzég, csörömpolmrak^3^ min^art a földhöz teremtett tányérok,
•
I. évfolyam.
Tudakozó.
’
-. T
mártom is rántom is! Mit csinál kend
apjuk, bolondja jártában ?
.
'
e ü
■
M ~ Azt csinálom, a mit akarok ! Kinek mi beleszójása un dolgaimba!
., . N° ha kend azt csinálja, a mit akar y akkor
majd en is azt csinálom, a. mit akarok!
... ; befordult hirtelen a.pitarba ... az aitó mö
gül előrántotta a vadonatúj cSirokseprüt.
rulya! ~ Őczczu tolla, motolla! Hadd szóljon a fu-
1. szám
Előfizetés r { Z ^vre § kor°na.
/2 »>
3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
’
I
11
hivatalos lapja.
Szerkesztik;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN "
A tanévvégi vizsgálatokról.
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
szágos mozgalmat, nyerje meg a re
formnak a testvér-egyesületeket, s így
az ország tanítóságát.
,
_
Ha az ember ilyenkor a nyaraArad
és
Nagyvárad
városok
isko
lásról jő vissza, s egy csonhó tapasza tavasszal ismételten felírtak
falattal ni eggazdagodva szentül fogadja, alaszékei
kultuszminiszterhez, hogy felesleges
jö
hogy jövőre
föltétlenül másként lesz, nek tartják az évzáró Vizsgálatokat az
úgy bizonnyal az esztendő lefolyása elemi iskolákban. A. modern hangú
alatt el elejt minden tervet s marad
feliratra, az iskolaszékek egyhangú
mindén a régiben.
határozatával, szemben a miniszter 3"
Az ember csak tervez, tervez.— régi szokás fentartásához ragaszkodik.
s ismét csak tervez. így vagyunk a A miniszter álláspontját egyrészt a
tanévvégi vizsgálatokkal is. Amidőn törvényre való „hivatkozással / erősíti,
tanév vegével a rekkenő hőségben másrészt szükségesnek tartja á tanuló
ólomsulyként nehezedik a tanítóságra, ifjúság nyilvános beszámolását, hogy
de még inkább a fejlődésben lévő nö hozzá szokjék a gyermek a nyilvános
vendékekre a vizsga és a vizsgákra sághoz, a szülők és a közönség pedig
való oktalan készülődés, úgy melyi lássák a tanítók munkásságát.
künknek nem okozott még gondot ez
A vizsgálatok féntartását támo
- a fölösleges időfecsérlés?!
gatja a fenti leirat: De hány, még
Azután következik a nyár, utána háfty pedagógiai értekezés minősíti el
az új tanév s mi bevárjuk ismét a avultnak s a reformra nagyon is érett
végét, annélkül, hogy csak egy lépés- I nek, a tanév végi vizsgálatok mai asel is előbbre juttattuk volna a vizs lakját és a reform, kívánatosnak bizo
gák reformját.' Igaz, hogy még csak nyul az összes iskola fajoknál, nem
most kezdtük meg az új iskola évet, véve ki belőle a tanitó képesítő és az
- s így talán nem is időszerű már vizs érettségi vizsgálatokat sem. Igaz, gon
gálatokról beszélni; de fígen is idő dolkodóba ejthet, bennünket, hogy
szerűnek tartom ezen nagyon is, fontos tanácsos-e az iskolát e nvilvános in
pedagógiai kérdés felszínen tartását, tézetet elzárni a szülőktől, akik'leg
most, amidőn csak néhány hét választ féltettebb kincsüket, gyermekükét bíz
el bennünket a vármegyénk általános zák reánk? Fontos kérdés, hogy nem
tanitó egyesületének közgyűlésétől. Ki-. jogfosztás-e a közönséget eltiltani at
vánatosnak tartom, hogy a* vizsgák re tól, hogv bepillanthasson abba a
formja az őszi közgyűlés tárgysoroza műhelybe* ahol a jövő társadalom
tának egyik póntját képezze. Foglaljon oszlopait alapozzák? — Nem a saját
állást vármegyénk tanítósága e fontos könnyebbségét k^resi-e csak a tanitó,
kérdésben, s ha sikerül az eszmék amidőn a vizsgákra kígyót, békát ki
tisztázása s így egyöntetű határozat ált? — * Ezekből azt láthatjuk, hogy
hozatal, úgy indítson az egyesület or bizony a vizsgálatok radikális reform-
8.
Megyei Népoktatás
— Semmibe se vegyétek szavamat, ha más
képpen is mondanám!
. . . Még az nap este meglett a fényes nász.
Malacpecsenye volt a vacsora. A kardokra nyársalt
malacokat vidám vasvitézek pirították me# parázson
gyöngyén, ropogósra. .
:
’
— Tyü mártom is rántom is! Mit csinál kend
apjuk, bolondja jártában ?
. -’i~ Azt csinálom,'a mit akarok! Kinek mi be
leszólása un dolgaimba!
।
maid é7 i«°a
-enid azt csfna,ía- a
akar : akkor
majd en is azt csinálom, a mit akarok!
...
Befordult hirtelen a pitarba ... az ajtó mö
gül előrántotta a vadonatúj czirokseprüt.
rulya! — ^CZCZU toda> motolla! Hadd szóljon a fu-
•
' '
.
• jf/ * ♦
.ntt h. Ha^madnaP az erdőben sétált Koppantó király.
Ott búsult magaban Tilinkó'pásztor is. Hamiska tüneíét g g 6 34réfát; visázacs^ a két ember
haza’kermt"^ ^ett ám mindkettő otthon, mikor
iiaza Került a maga eszevel.
FiT^h6’
: *udÍa a szöszke Szöszike.
csak
u h?zzá> hoKy Tilinkó pásztor igy-ugy
csak jóra tudta fordítani, a mit a Koppantó királv
kiSy már se'.
3 mit
•
- .
pásztor
Ég™ György. t
Ezen rpvatban választ nyerhet minden előfizető
vagy előfizető testületnek, iskolának tagja tanügyi
dolgokban, magánvizsgálati és iskolai ügyekben, ha
kéréséhez 20 fillér értékű levélbélyeget mellékel a
leendő szolnoki Tanítók Háza javára.
'
Szolnok, 1909, £zept. 18.
2. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Zanfelügyelőség hivatalos lapja.
Szerkesztői üzenetek.
Tóth l. Szelevény. Az egész cikket mielőbb
varjuk. Benedek J. Széky P. Drahos F. Bedő M
Turkeve. Remélni merjük nem veszitek rossz néven
ha ígért közremüködésteket kérjük, üdvözlet Egri
Gy. Haraszthy J. Jászberény. A kérdezett ügyben
szives válaszotokat kérjük. Iskolaigazgató és tanító
urakat kérjük iskoláik életében történő fontosabb
mozzanatokat velünk közölni.
/
.
.— Kérelem!
A kik a lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
a dijat mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő szerdán már tudnunk
kell, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
HIRDETÉSEK -w
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
„av mA .^Jö-fu'ó Pásztor, a mint a cirokseprüt látta
úgy megijedt, hogy bocskorát Jiányta, ka apját se
„hanta: vágtatva rohantaissza a sötét erdóbé
'
I. évfolyam.
JáSZNAöVKUNSZOLNOK-
Tudakozó.
Haza ment Tűinké pásztor is a Koppantó. ki
rály eszével.
í,
5
Azt mondja a kapuban üldögélő Jánoskájának:
— Hej, millióm villám! Adta leMtője! Nem
kapod-e magad egyenes czövekbe! Hol van a fegy
vered? Hol van a csákód? Mikor a te urad, paran•
csolód közeleg feléd!
Jánoska élnevette- magát; gurulva gurult a
szép szál bátyjához.
*
■
r
— Nézd csak, Están bátyánk Milyen bokrétás ।
kedve van az édes apánknak!
l
Annak pedig egy csöppet sem volt bokrétás ।;
■ kedve. Mert most'még keményebben esett a másik |l
fiúnak?
z
,
• u xT .Hát te, hórihorgas ágas! Nem görbited-e
mindjárt het-ret a hátad! Orrod a földhöz! Nyelwd
a talpamhoz! Különben lenyesem tüstént a füledet!
’
Furcsa volt a dolog, nagyon biz itt az Están
is csak elnevette magát Hanem mikor a suhogó
kampos bot is magyarázgatni kezdte a pásztor be
szedjét: bezzeg, a két fiú is vesd el magad! átug- ।
ratott a sövénykeritésen. Onnan túlról nézte a világ
felfordulást.
8
, A világ' pedig kezdett fenekestül felfordulni a '
portan.
. Hógy nem futott a pásztor elé hódoló-bókoíó
.
udvari népség : sarokkal nyitott be a pitarba, szobába.
Hogy nem terült előtte dús akttal: bezzeg, csörömi
polve sírtak mindjárt a földhöz teremtett tányérok
poharak?
»„
3
’
A szobából az udvarra került a csatarázás... I
Jaj nektek, uborkás fazekak és tejes köcsögök *
I, ’ i^Zi “^K^öól a kertbe i$ csapott a förgeteg...
J j nektek pufok paradicsomok és büszke máktejek
Közben pedig zúgott a nagy kiáltozás: .
.
r t i m ?rOm a leányom! Százszor is nem
adom! Falpra, hős seregem! Indulj háborúba!
1 Mar~,nar a szomszédba is átharapott a veföldröl
mik°r aZ asszony ^í^ezett a kender-
,
1. szám.
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné, tőle
@ ajánlatot kérni. ©
■ Nyomatott a Madö RÓTH DEZSŐ ktmyynyomüj^
Előfizetés: ! ' évre ® korona' /2 »> 3
,,
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik .r-"
' CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
A tanévvégi vizsgálatokról.
Ha az ember ilyenkor a nyara
lásról jő vissza, s egy csomó tapasz
talattal meggazdagodva szentül fogadja,
hogy jövőre föltétlenül másként lesz,
úgy bizonnyal az esztendő lefolyása
alatt elfelejt minden tervet s marad
minden a régiben.
4
Az ember csak tervez, tervez —
s ismét csak tervez. így vagyunk a
tanévvégi vizsgálatokkal is. Amidőn
tanév végével a rekkenő hőségben
ólomsulyként nehezedik a tanítóságra,
de még inkább a fejlődésben-lévő nö
vendékekre a vizsga és a vizsgákra
való oktalan készülődés, úgy melyi
künknek nem okozott még gondot ez
a fölösleges időfecsérlés?!
Azután következik a nyár, utána
az új tanév s mi bevárjuk ismét a
. végét, annélkül, hogy csak egy lépés
sel is előbbre juttattuk volna a vizs
gák reformját. Igaz, hogy még. csak
most kezdtük meg az új iskola évet,
s így talán nem is időszerű már vizs
gálatokról beszélni^ de igen is idő
szerűnek tartom ezen nagyon is, fontos
pedagógiai kérdés felszínen tartását,
/.most, amidőn csak néhány hét választ
/el bennünket a vármegyénk általános
. tanító egyesületének közgyűlésétől. Kí
vánatosnak tartom, hogy a vizsgák rex forrnia az őszi közgyűlés tárgysorozatának egyik pontját képezze. Foglaljon
állást vármegyénk tanítósága e fontos
r
kérdésben, s ha sikerül az eszmék
tisztázása s így egyöntetű határozathozatal, úgy indítson az egyesület or-
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF *
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
szágos mozgalmat, nyerje meg a re
formnak a testvér egyesületeket, s így
az ország tanítóságát.
Arad és Nagyvárad-városok isko
laszékei a Ravasszal ismételten felírtak
a kultuszminiszterhez, hogy felesleges
nek tartják az évzáró vizsgálatokat az
elemi iskolákban. A. modern hangú
feliratra, -az iskolaszékek egyhangú
határozatával szemben a miniszter a
régi szokás fentartásához ragaszkodik.
A miniszter álláspontját egyrészt a
törvényre való hivatkozással erősiti,
másrészt szükségesnék tartja a tanuló
ifjúság nyilvános beszámolását, hogy
hozzá szokjék a gyermek a nyilvános
sághoz, a szülők és a közönség pedig
lássák a tanítók munkásságát.
A vizsgálatok fentartását támo-'
gatja a fenti leirat. De hány, meg
hány pedagógiai' értekezés minősíti el-;
avultnak s a reformra nagyon is érett-1
nek, a tanév végi vizsgálatok mai aJakját és á reform, kívánatosnak bizo
nyul az összes iskola fajoknál, nem
véve ki tíőlőle a tanító képesítő és az
érettségi vizsgálatokat sem. Igaz, gon
dolkodóba ejthet, bennünket, hogy
tanácsos-e az iskolát e nvilvários in
tézetétől zárni a szülőktől, akik legféltetteljo kincsüket, gyermeküket bíz
zák reánk? Fontos kérdés, hogy nem
jogfosztás-e a közönséget eltiltani at
tól, hogv bepillanthasson abba a
műhelybe,! ahol a jövő társadalom
oszlopait alapozzák? — Nem a „saját
könnyebbségét keresi-e csak a tanító,
amidőn a vizsgákra kígyót, békát ki
ált? — c Ezekből azt láthatjuk, hogy
bizony a vizsgálatok radikális reform-
. 2- ,
Megyei Népoktatás
jával csínján kell bánnunk.
Mik is hát az ellenvetések, arpik
a reformot, sőt sokak szerint az el
törlést szükségesnek tartják? — E lap
e tanítóságnak szól s így ez felment
engem8 a hosszú lére eresztett inegokolásától. Nem kell a vizsga mondják-,'
mert immoralitásra vezet a tahitó, hogy
„szép eredményt' mutasson fel szem
fényvesztéstől sem ^óvakodik, sőt a
viszonyok meg is kívánják azt tőle.
A tanévvégi rövid összefoglaló ismét
lések föltétlenül szükségesek, de a
vizsgákra való, preparálások ártanak
a tanítás értékének; mert még egy
részt igen sok időt rabol el a hasznos
munkából másrészt a laikus közönség
a preparálás minőségéből ítéli meg a
tanitó munkáját. Ismerek egy kiváló
^ képzettségű tanítót, aki tanítási módX szerében is első rangú jelenség, mé| gis vizsgái a legszürkébbek; mert a
\ növendékeket nem preparálja s biz’
sokszor a hibával tálalja fel növendé
ked tudását.
Ugyanazon iskolának egy másik
ítanitója meg remekül preparál, a gyer
mekek úgy tudják szerepeiket, hogy
sok színész elbújhatna mögöttük. Ezen
1 utóbbi tanitó barátom minden vizsgá
ra szolgál valami, különlegességgel,
amiáltal a közönség mindinkább ki
váló pedagógusnak tartja.;
Legutóbb a -számtanban váltak ki
a növendékei, úgy hogy a vizsga kö
zönsége Franki Móriczokat hallhatott
j vizsgázni.?
Mennyi 37X4526 meg 64X4526?
i Persze a preparált nebuló gondolkozás '
nélkül csatol két nullát a szorzandó■ hoz, ha esetleg, meg is tévedett a
: tanitó úr!
T
Az ilyen .számadást kombinálja
s megcsináltatja még a táblán is s a
szülők örömmel csodálják tudós cse
metéiket. ' N
.Könyvet lehetne írni a kómikus
. helyzetekről, amik a vizsgával kapcso' latban a tanítás rovására előfordulnak.
Melyikünk nem botránkozott még meg
az elnöklő fskolaszéki tag úrnak, a
1
2. szám.
pedagógiával homlok egyenest álló
éijelentésével ? Az elmúlt tanévvégi
vizsgálatok alkalmával megyénk terü
letén kinálkozatfáz । kiváló szerencse,
hogy egy elnöklő ügyvéd iskolaszéki
tag úr vizsgát bezáró beszédét meg
hallgathattam. Egyes ielső és második
osztályos gyerekeket pellengérre állí
tott, a miért a vizsgán nem tudtak,
de voltam már olyan vizsgán is, ami
kor az elnök a közönség és gyerme
kek füle hallatára megrótta a tani lót
áz eredméuytelen vizsgáért.
Szerény véleményem az, hogy itt
sürgős a tenni való; nem szabad a tanitó munkáját továbbra is Csáky szal
májának tekinteni. Igaz, a törvénv jó
volt a múltban; mert azt célozta, hygy
a közönyös szülők és a közönség ér
deklődését megnyerje az iskola.
i
Változtassuk meg a törvényt, hi-J
szén emberek alkotását, emberek meg
is váltóztatják. A vizsga nem álkalmas
arra, hogy a tanitó munkásságát elle
nőrizze ; -ellenőrzi azt amúgy is napról
napra a nagy közönség; mert a tanitó
munkálkodásáról napról napra több
ember vesz tudomást. De meg van a
szakszerű ellenőrzés is, minek hát á
laikus szülők bevonása?
A tanuló ifjúságnak nyílik alkalma a vizsgán kivül is bőven^a nyil
vános szereplésre. Eltekintve attól, hogy állandóan társai jelenlétében felel az
iskolában, a mi utó végre szintén
a nyilvánosság, lehet minden növen
déknek alkalmat nyújtani, hogy egyik
másik iskola ünnepélyen közre m üköd jékí
A szülőket a vizsgánál is helyes
sebben vonjuk be a nevelés körébe,
ha jól vezetett szülői értekezletett
tartunk. A reform mikéntjéről majd
későbben irok, addig is igen kívána
tos volna, ha vármegyénk tanítósága
véleményt mondana e tárgyban s így
az eszméje tisztázódva kerülnének az
egyesület közgyülése elé. E lap kész
séggel ad közre minden véleményt,
szóljanak azok akár a vizsgák mellett,
avagy ellene. —
Kálmán Elek.
2. szám.
’
Megyei Népoktatás
,Inas-nevelés.
3.
oktatás mellett rendkívül fontos működése a
nevelés, ép ezért gyakorlatilag elő kell őt késziténi feladatára.
Iparoktatásunk óriási haladásban van
1
Addig is, mig így nevelt tanítók lesz
• napról-napra fejlődik. Ipariskolai tanitók to nek az inasiskolákban, igen megkönnyítené,
vábbképző-tanfolyamai, mind több és több
• illetőleg eredményesebbé tenné a. tanítást jó
allando ipariskolai tanitó alkalmazása, szak
■ vezérkönyvnek az adása. A jó olvasó könyv
felügyeleti rendszer inás otthonok, a hala
dásnak, a tökéletesedésnek mindmégannyi js eléggé szolgálja ezt a célt, melyek közül
tényezői. S mig az utóbbi az inasok neme csak nem egyedőli a Mártonfy-Trajtler féle.
Kár, hogy az I. II. osztályban nem terjesz
sebb erkölcsi érzületének, emberiesebb gon kedik ki a számvetésre is; a I.I. osztályban
dolkozásának s egyben magasabb szellemi már a könyvvitelt fölölelte. Mig tehát ezekét
tudásának nevelő iskolája, az első három illetőleg a könyv e könyv teljesen födi a
rendeltetése minél képesebbé tenni az iskolát tanítási tervet, addig az I. II. osztály ipari
hogy igazi ‘hivatásának megfeleljen. Mind a számvetését tekintve, hiányos, Nagy hiányát
három egyformán nemes szándékkal'Törekszik érezzük az ehhez való vezérkönyvnek, melyet
a cél megvalósítására, hogy legnagyobb si a szó szoros értelmében annak képzelek és
kerrel az állandó tanítók alkalmazása, az a | nem csak példatárnak; — a szakmák szedolog természetében rejlik.
rint jól csoportosított példatár a vezérkönyv
A tanításnak minden fokán ez eredmény nek csak kiegészítő része lehet
legnagyobb mértékben a tanitó egyén becsü
A számtani vezérkönyv azért is szük
letes munkásságától függ. A rósz tanítót el séges az ipariskolában, mert ennek á tárgy
lenőrizheti ezer szakfelügyelő, az legfeljebb nak itt való tanítása nem lehet teljesen azo
csak látszatra dolgozik, a mire az 1-2 napos nos a más iskolákban követett módszerrel s
ellenőrzői látogatások nagyon alkalmasak.
az anyag mennyiségével sem. Az iparisko
A dolog természeténél fogva kevésbbé lában sokkal gyorsabban kell haladni, sokkal
fordulhat elő az ilyen eget az állandó alkal többet aránylag nagyon kevés idő alatt vé
mazású tanítónál, kiben, ha jó akarat van. gezni, a mit természetesen elérhetünk azért,
foglalkozás közben beleszeret a munkájába ha a kidolgozásoknál inkább az ügyes gé
s — (az ilyennél még szinte árt az ellenőr pies kkészségre törekszünk s mellőzzük a
zés esetleges aprólékos akadékoskodása, el példák és műveletek — gyakorlati szempont
végre is mindent egy kaptafára húzni riem ból úgy is értéktelen meghatározásait.
lehet) — végzi azt a maga örömére s az
E yezérköny vekben s az egész szá'mtani
eredményben látla legnagyobb jutalmát.
tanításnál fontos mindenkor rámutatni a fej- Sajnos ilyen tanítóink még kevesen beli számolásokra. Összetett feladatoknál még
vannak s ezen a hiányon akarnának segíteni Írásbeli kidolgozás alkalmával is megenged
a tanítói továbbképző tanfolyamok. Az egy- hető, hogy a mi fejben könnyen, kiszán itható
cél felé való törés meg van tehát ezeknél is, he végeztessék irásbelileg, hanem hivatkozás
az eredmény azonban mégis aligha lehet u- sal arra, hogy ez, vagy az a szán fejbeli
gyanaz, már csak azért sem, mert azon a számolás eredménye, folytattassék vele a
néhány tanfolyamon nagyon kevés" tanitó '' művelet. .
vehet reszt, legjobban pedig azért, s ez a fő
Azt mondhatnék sokan, hogy a vezér
hiba, hogy ily tanfolyamokon csak arra ta könyv készítésnek nagy akadálya, hogy nem
nítják a résztvevőket, hogy mit tanítsanak az számolhat a tanítást befolyásoló körülmények
iparos tanulóknak. Pedig annak az ^okl. ta helyenkinti összességével. De hiszen nem is
nítanak nem egészen erre van szüksége, kellene mindenre kiterjeszkednie. Elég volna, .
mert hisz a tanterv ezt megmutatja neki, ha megkülönböztető jelzéssel adná azt a mi
annyi készségének, ismeretének is kell lennie nimális apyagót, a melyet-a legkorlátoltabb
a mire az iparos tanulót meg kell tanítania,> működésű iskolának is el kell végeznie, jeértvén a közismereteit.
Jéznea-közepes és igy az iparostanoncisko
- Arra kellene azonban megtanítani, hogy7" lák nagy átlagában elvégezhető mennyiséget
hogyan tanítson! Azt meg mutatni, hogy s kibővitené a maximális eredményt szolgáló
hogyan kell leereszkedni az iparos tanuló résszel, mellyel a tanításban mindennemű
' különös lelki világához a kellő siker bizto segítő tényezőkkel dicsekedhető iskolák fog
sításával ?,♦ Hogyan kell nevelni a jövő lalkozhatnának.
iparosát!
Szükségesek volnának ezek azért, mert
Ha már mindennemű iskoláhbz külön ma még a legtöbb iparostanonciskolai taní
kell képezni a tanítókat s ezen képzésnek tónak ébbeli foglalkozása csak mellékfoglal
legfontosabb tényezői a gyakorló iskolák, kozás lévén, nem ér rá a rendszeres készü
melyek összekötik az elméletet az élettel, lésre, az anyaggal’való bővebb foglalkozásra,
kétszeresen kell ezt, tenni az iparoktatás ér. ia tanítás próbálgatásával a legjobbnak a
dekében, Az ipariskolai tanítónak az elméleti 1keresésére.
”
4.
Megyei Népoktatás
télén a, felállítás és rendesen az szokott lenni
nincs meg a kellő (egész) távolság, a gyer
mekeknek egy jó alkalmat nyújt egymás lökdözésére, ütésére. Ett az alkalmat biztosan
nem szaíasztják el. Ezzel kész a rendetlenség
és oda a tanitó kedve, habár a legjobb aka
rat és szándék vezeti is őt Ez után vagy az
következik,
hogy a tanitó elzavarja a gyere
Szünidei tornatanfolyamok.
keket játszani, vagy esetleg a cháosból ki
bontakozva szergyakorlatokat végeztet, ami
A népiskola anyagának folytonos bővi? rendesen futás és ugrásból áll.
tése, sok oldalú készültséget kíván meg a
A lengő kötél, lebegőfa^. torna pad, rip •
tanítótól. A tanítóképzőkben ugyan igyekez
stol, mint melyek legalkalmasabb szerek jaz
nek minden oldalulag kiképezni a növendé
keket, de az anyag olyan 'sok, hogy teljesen elemi iskolai gyerek szervezetének fejleszté
sére és sokkal olcsóbban beszerezhetők, mint
, lehetetlen azt úgy elvégeztetni, hogy azzal a
a mászórud és hinták felszerelése (ezek sok
készültséggel minden tekintetben meg tudják
iskolánál meg vannak,) nem nagy elterjedés
állani helyükét az életben a növendékek.
nek örvendenek, különösen nem a most
.
Ezen hiányok pótlására szervezték a
Svédországból behozott igen sokoldalú és '
különféle tanfolyamokat, mint a milyenek pl.
a gazdasági, slöjd, kosárfonó, szőlészeti, to alkalmas, mindamellett nagyon olcsó ripstoi.
•
A fennt említett szerek mellett igen
vábbképző stb. tanfolyam. Egy azonban, toralkalmas
és testedző hatásnak az ellentállási
natanfoiyam,(iamely a felemlített tanfolyamok
és
társasszabadgyakorlatok.
Pl. egymás hú
kal legalább is egyforma fontosságú és na
zása,
tolása,,
talyiga,
egymás
hordása, kötél
gyon szükséges lenne, nincs. ,
♦
húzás'. Vagy pedig hány tanitó ismeri úgy a
Hogy mért lenne /oly szükséges és fontos a tanítók számára yünidei tornatanfo • kedélyre, valamint a testre egyformán fejjeszlyam szervezése, annak/nagyon egyszerű a tőleg ható mozgásos játékok közül a követ
magyaiázata és peditf az, hogy á tanítók kező legalkalmasabbakat: üsd a harmadikat; 1
hol vagy Péter? sürge-fürge, halászat, kör
nagy része nem tud Jprnát tanítani.
Arról pedig, hogy mennyire fontos a futó, fekete és fehér,’tokdelő kör, tolvajjáték,
népiskolákban a tornatanitás, már annyit incselkedő, csalógató; dominó, sintéres, körhallottunk, hogy szükségtelen többet beszélni róta stb.
Bizony kevés azoknak a tanítóknak a
is róla.
,
;
száma,
kik ezeket a szereket, gyakorlatokat,
Nem akarunk nagy képüsködni azzala
kijelentésünkkel, hogy a tanítók nem tudnak játékokat ismerik, de meg sokkal kevesebb
tornát tanítani, de adatokkal is tudjuk azt azok száma, kik ezen szerekkel bánni és
bizonyítani. Sőt többet mondunk Nagyon ezen gyakorlatokat és játékokat módszeresen
tudják.
/ ,
* sok helyen nem is tanítják. Az órarenden tanítani
Az
elemi
iskolai
leány tornázásról pláne
meg van ugyan a tornaóra, de sok tanitó
vagy pihenésre, vagy esetleg egy s más tárgy még szólni sem lehet. Fültanui voltunk egy .
ból elmaradt dolgok helyre pótlására hasz járásköri tanitó gyűlésen, ahol is egy fiatal
nálja fel. Ahol pedig pontosan megtartják a tanitó, mint a .tornatanitást tartott fiukkal és
* tornaórát, ott teljesen módszer nélküli, rend leányokkal, a következő csodálkozást kifejező
szertelen az egész tanítás.Ez persze nem szavaknak,: „hát még a leányok is tornáznak."
De ezen nem lehet csodálkozni, mert a
minden iskolára vonatkozik, de az általános
, többségre igen.
* ő
legtöbb tanítóképzőben, a helyet, hogy több ,
Lássuk csak milyen is a legtöbb isko- időt a helyes vezérszavak, gyakorlatok, játé
- Iában a tornaóra lefolyása?
kok, szóval a torna módszeres tanításra for
'
Mindenek eiőtt elhangzik a tanitó szava dítanának, inkább különféle előirt gyakorla. „sorba" (helyeserOorakozz!“) 'Ezzel a : ve rok betanításával a á tornaversenyeken való
zérszóval nagy kínosan felállítja a gyermeke részvétel előkészítésére fordítanak többet.
ket sorba. Következik a tanitó által megszo
Ezen hiányok pótlására mi volna alkal
kott két, esetleg három sor (sos^öntás) fel masabb, mint a szünidei tornatanfolyamok
állítása. Persze itt is maga feltalált s rend szervezést, ahol a tornatanitáshoz^szükséges
szerint rossz vezérszót használ. Ekkor kez módszertant, bonctant, élettant/mégismertetdődnék a szabadgyakorlat. A szabadgyakor nék a tanítókkal.
/
latok megválasztását is, mint általában az
Ezen nyári tornatanfolyamok annál is '
* egész, tornaóra lefolyását, a módszer nélküli
szükségesebbek, mert a most szőnyegen lévő
ség és rendszertelenség jellemzi. Tegyük fel,
népiskolai zászlóaljak szervezése a helyes
hogy szabadgyakorlat páros karlendités oldalt
tornatani(áson alapulnak.
lesz vezérelve. Mi következik most, ha hely
Az országban igen sok szakképzet ta-
A tanításon kívüli nevelésre az inasoknák nagy hatásúak az „Otthonok" s lehetne
jól szerkesztett ifjúsági Jap| melyekre még
alkalomadtán visszatérünk.
' ,
— b.
.1
2. szám.
2. szám.
Megyei Népoktatás
* nitóképzői és középiskolai tornatanár van, nitónő munkaképtelenségét, Úgy az iskolára,
aki ilyen tanfolyam vezetését bizonyára kész mint a tanítói karra veszteség a fiatal, tehet
séggel el is vállalja.
séges munkaerő eltávozása.
Alázatosan figyelmébe ajánljuk az ille
Aíheluejés a sjöfnoki állami tanitótékes felsőbb hatóságnak ezen tanfolyam
ügyét, mert nem a tanítókon múlik, hogy a testületben. A kir. tanfelügyelő yitos Antal
testgyakorlás Magyarországban még mindig állami tanítót Acsay ^Mihály állami tanítónak
messze, a nyugat virágzása mögött áll. Re az I. kerületi állami iskolához áthelyezésével
méljük, hogy e tanfolyamok szervezésével a megüresedett ^helyre a III. kerületi iskolától
tanitók munkássága ezen a téren is olyan áthelyezte. A III. kerületbe pedig R. Fucsek
eredményeket fog produkálni, mely megerő- : Gyula kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre
siti vitézi hirnev^, uj életre kelt ősi erényeit, berendelt , tanítót saját kérelmére kihelyezte. „
* dicsőségét a magyar nemzetnek.
IHegsjÜní iskola. A tiszaföldvár—ho
Szelevény, 1909. szeptember hó.
mokpusztai uradalmi iskolát az iskolafentartó
. Tóth József és Hoffmann -Márton.
tulajdonos — mert a közel szomszédságiján
uj állami iskola lesz felállítva. — beszüntette.
Mint hirlik Tiszaföldvár község érintkezésbe
lépett a becsukott uradalmi iskolának községi
’
kezelésbe vétele iránt az uradalom intézőségéveU ■
Sjemélyi hir. Tóth János vallá$- és
közoktatásügyi államtitkár . Ö Felsége titkos
tanácsosa ismét átvette a közoktatásügy veJzétését. A múlt hét végéig ugyanis turkevei
birtokán vakációzott s most szabadsága letel
tével újra visszatért Budapestre. >
Halálozás. Oldali Jenő esperes török
szentmiklósi róm. kath. plébános f. hó 15-én
este 6 órakor rövid szenvedés után meghalt.
Nemcsak az iskola, melynek iskolaszéki
elnöke volt, nemcsak a hívek, a község, ha
nem az egész társadalom egyik tevékeny
tagja, oszlopa omlott étté erejében a^irba.
Megdöbbentő kegyetlensége a sorsnak,
hogy épen az emberek legjobbjait ragadja el?
közülünk s megdöbbentő, hogy rövid fél
esztendő alatt már harmadik nagy halottj^
van Szentmiklósnak.
Oldali Jenőnek sincsen többé.
Temetése f.. hó 17-én volt. Béke leng
jen porai fölött.
i
-
8 Uj állami iskola nyílik meg a na
pokban Jászberény város külterületén. E
nyolccal immár 12-re emelkedett a Jászbe-'
rény külterületi állami elemi népiskolák száma, t
Ugyancsak Jászberényben még egy harmadik 6 tanerős központi állami iskola’ épitése körül most folynak a helyszíni táigyalások. Miután a közokt. kormány jó eleve
hozzájárult ezen iskolának szokásos feltételek
riiellett felépítéséhez, jövőre itmét egy szép
épülettel/lesz gazdagabb a büszke jászfészek.
í
?
í
'
i
*
L Débaoánya község gazdasági szaktanltós ismétlő iskolájának építésére nézve a
napokban jött 1 tre megállapodás. Az ískbla
éléré kinevezett Kurdy Sándor-fiatal energi
kus munkakedvea mezőtúri áll. gazdasági
népiskolában szerzett tapasztalatai garancia
arra nézye, hogy ez iskolával csak nyert
közoktatásügyünk.
,
•
Mint hírlik á külterületen is építés alatt
áll a 4 uj tipusu gazdasági népiskola s leg
alább kettő ezek közül a jövő év folyamán
meg is nyílik.
R oármegyel köjigazgatási bizottság.
Beiratási eredmények. A karczagi köz
ségi polgári leányiskolába folyó tanévre be
iratkozott 1Ö6 növendék. ’
Jászberényben az áll. főgimnáziumba a
H kisújszállási polgári leányiskolába párhuzamos osztályok egybevetésével össze
a múlt évi 70 növendékkel szemben ezideig sen 314 tanuló iratkozott be.
Á zárdái kath. polgári leányiskolába
beiratkozott 47. Ez óriási mérvű visszaesés
okátvalószinüleg az idei mostoha esztendő • 86 növendék.
Az ipari fiú és leányiskolákba 187 ipari
nek kell tulajdonítanunk.
és kereskedő tánuló.
Az állami elemi népiskolába III. és VIII.
R öéoanányai róm. kath. népisíibla
tanítónője Berecz Irén, súlyosabb természétü kerületben összesen 676 fiú és leány növendék,
A rom. kath. elemi iskolába 537 fiú és 1
betegsége miatt megvált állásától. A folyó hó
11-iki közigazgatási bizottsági ülésben a vár leány összesen tehát 1213' növendék. Ide
megyéi tanítói nyugdijbizottság a vármegyei számítva nincsenek a külterületi iskolák nö
tiszti főorvos látlelete után konstatálta a ta- vendékei, kiknek száma meghaladja az 1200-at
j/Szokola Ottó törökszentmiklósi községi pol’ gári iskolai igazgatót ebben a minőségében
megerősítette.
7
1
5
‘1
i
|
1F
6.
A ref. iskola b(
kaptunk értesítést.
illetőleg még nem
Tiltott íansjer. A közokt. ministerium
az összes iskolákból kitiltott a „A legújabb
és Jegjobb források szerint készített földgömb,
magyarosította Göncy Pál, kiadja Schosse
Ernő és tsa Berlin" c. taneszközt, mely el
avult és a magyar közjogba ütközött hibákat
tartalmaz.
/. ; löegen nyetoi hunus. a törökszent
miklósi polgári fiúiskolában egyik ügybuzgó
tanár — mint halljuk — latin és francia
nyelvek, mint rendkívüli tárgy tanítására vál
lalkozott Kísérje siker fáradozását.
Hioflfflíos lapjáoá tette lapunkat a kir.
tanfelügyelőség s igy ezután az iskolai ható
ságokat és iskolákat illető tanfelügyelői kör
levelek lapunk hivatalos részében fognak
közöltetni.
(
Felhívjuk erre t. kartársaink s a tek.
iskolai hatóság b, figyelmét.
i
Előfizetések a lejárat jelzésével a cimszalagon
nyugtáztatnak.
i
.T
■
n pártoegyéi Iparostanoncisholai Ca-£
niioR Köre ez utón is előre jelzi, hogy gyüa Hicgyei Tanító Egyesületi közgyűléssel
egyidőben tartja a gyűlés nap délutánján a
polg. fiúink. rajztermében. A tagokat azl el
nökség ez utón is fölhívja a gyűlésen való
közreműködő jelentkezésre. Jelentkezések okt.
/^■ig Tóth István ípárostanoncisk. igazgató
hoz, mi.pt a megyei kör elnökéhez küldendők.
R „tlepes-nagyhuwsági ref tanító
egyesület" folyó hó 15-én Dévaványán tar
totta közgyűlését. Főtárgy volt a most kiadott
ref. egyházkerületi uj „Tanterv", mely teljesen
az allamt Tanterv nyomán haladva praktikus
intézkedéséivé] azt sokban túl is szárnyalja
rpf
»j. tantervét Nagy Árpád mezőtúri |
S
2 órán át
tartó eloadasaval állandóan lekötve tartotta a
1 anterv ismertetésében a hallgatóság figyelmét. ‘
Pályázati és egyéb rövidebb
I
2. szám.
Megyei Népoktatás
•
hirdetéseket szavankint
2 fillér
árban, közlünk.
"»s
2. szám.
'Néha egész némajátékot rendeztünk,
mig megértették tót atyámfiai a kérdéses dol
got úgy, a hogy.
irodalom.
Mégis életemben olyan ez azév, mint
a sivatagban bolyongó karavánnak az oázis.
Az elet délibábja által kifárasztott, lelkem pi
henést tel s üdülést talál a sok kedves em
lékén, a mi ért az iskolában s iskolán kívül.
Egyszer beszéd értelem gyakorlati órán
a konyha — eszközökről beszélgettünk.
rrt lsm^ ezt, meg azt, ~ csörgemetelot, csikszedot? Ki látott már lábast, ser
penyőt? Mire használják a kanalast?’ Azért
pedig ezekről, mert a faluban, ha volMárom
*
un konyha: az intézőé, jegyzőé, meg ^plé
bánosé. Most már csak öt, hat gyermekLdveert nem beszélhetek a kávédarálórŐf hab
zóról kuglófsütőről, melyeket más negyvenöt
anitéanyomnak úgy sem lesz alkalma talán '
soha megismeri.
Népoktatás^ hetilap „Hivatalos részét" a ki
rályi tanfélügyelőség hivatalos közlönyévé
Szolnok, 1909. szeptember 13.
Többek közt fölmerült az a kérdés,
hogy mi az a bogrács?
Képek az iskolából.
Azt hiszem, csak most volt, pedig jó
néhány éve már. Hiába, az idő halad s mig.
a fiatal kór emlékei fölidézik egyszer-egyszer
a múltata jelen hova—tovább barázdákat
húz a nem rég még sima homlokon s fi
gyelmeztet az elmúlásra.
Akikre az istenek haragszanak, — ta
nítóvá teszik!
: ■
Az én öntudatos életem akkor kezdődik
mikor tanító lettem.1
" , Eddig vezettek, most egyedül kellett
mennem. A
* gyermek, mikor járni tanul, so
kat esik; de a ki föl akar kelni, el is kell
esnie.
De nem a kellemetlen emlékeimet aka
rom felidézni, melyek keresetlen s oly hamar
meglátogattak; mikor egymás után utasítot
ták vissza pályázatommal: „kérése nem tel
jesíthetők „A kért állásra más választatott
meglf S több ezekhez hasonló rövid válaszok.
De megválasztottak, kaptam állást mégis.
Igaz, hogy egy év múltán oly formán
búcsúztam tőle, mint az egyszeri pap, ki
mellesleg kerekcsinálással foglalkozott, hogy
megélhessen: „Isten veled Túr! Akkor légy
te ^dog, mikor a disznó repül, a sas meg
Megyei Népoktatás
Eötvös Károly Lajos
— Csínján gyerek! — Szóltam a né
hány gebeszkedőnek. Majd meglátom, hogy
tudod ?
— No, Koringéé Janó ? — Ez volt a
legtótabb tanítványom.
— A ki seper kémény. Volt a válasz.
Néhány gyerek most már a fölött esett
komoly gondolkozásba, mi fán teremhet az,
a ki kéményt söpör? Néhány gyanúsan mo
solygott a válaszon. Volt, a kinek se a kér
dés, se a válasz egyáltalán nem adott fejtig
résre okot. Bánták is ezek, akármelyik Isten
teremtette a bográcsot, kéményseprőt, legfőképen pedig az iskolát.
A magyarázgatás folyt a vitás kérdés
fölött fél óráig, is, mig a bogrács fogalmát
sikerült megértetnem a bárány fogalmával,
amennyiben a kettő közt az az összefüggés,
hogy a báránypaprikás is a bográcsban fő.
—n.
HIVATALOS RÉSZ.
*
2706—1909. szám.
v ?
Valamennyi tekintetes állami iskolai gond
nokságnak, községi és fel.
iskolaszéknek,
tantestületnek, magániskola fenntartó urnák,
igazgató és tanitó urnák, tanítónőnek.
Tóth István polgári iskolai igazgató és
Csikós József királyi tanfelügyelőségi tollnok
szerkesztésében tanügyi szaklap indult Szol
nokon meg „Jász-Nagykun-Szolnok megyei
Népoktatás" címmel.
E heti lap pcogrammja és mutatószáma
megerősítvén a szerkesztőkbe helyezett azon
bizodalmát, hogy Ők személyi vonatkozások
nélkül, teljes tárgyiassággal fogják a szakla
pot vezetni: mig egyiészt az összes hatósá
goknak, tantestületeknek és tanítóknak aján
lom a njégyénkben egyetlen szaklapot, más
részről köztudomásra nozom, hogy a „Megyei
kir. tanfelügyelő.
í / Jász-Nagykun-Szolnok megye kir. tanfelügyelője.
2704.
„
/
'
'
'
*
Valamennyi ték. áll. isk. gondnokságnak, közs. é§ fel.
———___________ _
- •
I
iskolaszéknek, tantestületnek, igazgatónak, tanítónak.
Gyakori sajnos panasz eset indokolttá és szük
ségessé teszi az iskolában alkalmazott testi fenyíték
jogával helytelen mérvben és módon való élés, eset
leg visszaélés ellenében a felügyeleti jogomból folyó
óvó intézkedések megtételét.
Rossz feleletért egyáltalán megengedhetetlen
nek jelentem ki a testi fenyítést. Rossz viseletért az
előzőleg ismételtén alkalmazott fokozatos kisebb bün
tetések Sikertelensége esetén a megfontolt nyuga
lommal lés mérséklettel kimért testi fenyítés joga a
szülei hatalmat iskolában gyakorló tanítót megillet
heti ugyan, de minthogy számos testi fenyitési eset
a szülőknek hatóságok előtt panaszkodására, sőt
büntető bíróságok előtte följelentés tételére szolgál
tatott alkalmat és többször igaznak-, (nem egyszer
óiróságilag megtorlandők) bizonyult a tulszigoru testi
fenyítés vádja: az<iskolai nevelés, rendtartás és ma
guknak a tanítóknak tekintélye érdekében valamely
korlátozása szükséges a^tesíi fenyíték iskolai alkal
mazásának.
»
v
• Majdnem kivétet nélkül a tanító lobbanékony
természetes á gyermek makacsságával szemben tü
relmetlensége okozza a testi fenyítéknek jogosulatlan
mérvig, sőt büntető sanctiót maga után vonó testi
sértésig elfajulását Hogy ettől a veszedelemtől meg
óvjuk úgy a gyermeket, mint a tanítót és iskolát, a
közvetlen felügyeletem alatt álló állami, községi és
ezek módjára igazgatott izr. fel. iskolák, valamint a
társulati és megániskolák vezetőit kötelezőleg, fe
gyelmi felelősség alatt, a többi iskolák vezetőit pe
dig a saját fegyelmi hatóságuknál föíjelentés szigo
rával figyelmeztetem, hogy testi fenyítékét csak a
tanóra végén, a megfenyités élőszóval történd kije
lentése után legalább % órával, — ha pedig a testi
fenyítés a tanóra utolsó negyedében jelentetett ki,
csak a következő tanóra.végén alkalmazható.
Bizton remélem, hogy az igy higgadtan meg
fontolt és végrehajtott büntetés soha sem fogja át
lépni, a törvény által és a nevelés szempontjából
felállított korlátokat. Ha mégis megtörténnék, hogy
kellő , önuralom és hivatás tudat hiányában bármely
tanító nem ily eljárással és e miatt a megengedett
s indokolt mértéken túl alkalmazná iskolájában a
testi fenyítéket: cselekményének egyébb követkéz-
3
J
6.
A ref. iskola beírását illetőleg még nem
kaptunk értesítést.
Tiltott tansjer. a közokt. ministerium
az összes iskolákból kitiltott a „A legújabb
és legjobb források szerint készített földgömb,
magyarosította Göncy Pál, kiadja Schosse
Ernő és tsa Berlin" c.' taneszközt, mely elavult és a magyar közjogba ütközött hibákat
tartalmaz.
p
Idegen nyelői huóus. a törökszent
miklósi polgári fiúiskolában egyik ügybuzgó
tanár — mint halljuk — latin és francia
nyelvek, mint rendkívüli tárgy tanítására vál
lalkozott. Kísérje siker fáradozását.
X
2. szám.
Megyei Népoktatás
tlioaíalos lapiáoá tette lapunkat a kir.
tanfelügyelőség s Jgy ezután az iskolai ható
ságokat és iskolákat illető tanfelügyelői kör
levelek lapunk hivatalos „részében fognak
közöltetni.
- ‘ *
Felhívjuk erre t kartársaink s a tek.
iskolai hatóság b, figyelmét.
Előfizetések a lejárat jelzésével a cimszalagon nyugtáztatnak.
y
\ ■
párnjegyei Iparosíanonciskolai CanitÖR hőre ez utón is előre jelzi, hogy gyű
lését a megyei Tanitó Egyesületi közgyűléssel
■ egyidőben tartja a gyűlés nap délutánján a
, polg. fiuisk, rajztermében* A tagokat az el
nökség ez utón is fölhívja a gyűlésen való
közreműködő jelentkezésre. Jelentkezések okt.
15-ig Tóth István iparostanoncisk. igazgató
hoz, mint á megyei kör elnökéhéz küldendők.
5, "Neoes-nagyhonsági réí. tanitó
egyesület -folyó hó 15-én Dévaványán tar
totta közgyűlését. Főtárgy volt a most kiadott
ref. egyházkerületi uj .„Tanterv", mely teljesen
. az allami Tanterv nyomán haladva praktikus
intézkedéseivel azt sokban túl is szárnyalja
Az uj tantervet Nagy Árpád mezőtúri
rét. tanitó ismertette s mintegy 2 órán át
tartó előadásával állandóan lekötve tartotta a
Tanterv ismertetésében a hallgatóság figyelmét.
Pályázati és egyéb rövidebb
hirdetéseket szavankint
2 fillér
árban közlünk.
■ Néha egész némajátékot rendeztünk,
mig megértették tót atyámfiai a kérdéses dol
got úgy, a hogy.
^IRODALOM.
7. .
I.
Azt hiszem, csak most volt, pedig jő
néhány éve már. Hiába, az idő halad s mig
a fiatal kor emlékei fölidézik egyszer-egyszer
a múltat : a jelen hova—tovább barázdákat
húz a nem rég még sima homlokon s fi
gyelmeztet az elmúlásra.
. Akikre az istenek haragszanak, — ta
nítóvá teszik!
Az én öntudatos életem akkor kezdődik
mikor tanitó lettem.
Eddig vezettek, most egyedül kellett
mennem. A gyermek, mikor járni tanul, sokpt esik; de a ki föl akar kelni, el is kell
esnie.
- .
’ De nem a kellemetlen emlékeimet aka
rom felidézni, melyek keresetlen s oly hamar
meglátogattak; mikor egymás* után utasítot
tak vissza pályázatommal '„kérése nem tel
jesíthető!“ „A kért állásra más választatott
meg!“ S több ezekhez hasonló rövid válaszok.
De megválasztottak, kaptam állást mégis.
igaz, hogy egy év múltán oly formán
búcsúztam tőle, mint az egyszeri pap, ki
mellesleg kerékcsinálással foglalkozott, hogy
megélhessen-. „Isten veled Túr! Akkor légy
te boldog, mikor a disznó repül, a sas meg
tűr!"
s
Mégis életemben olyan ez az év, mint
a sivatagban bolyongó karavánnak az oázis.
Az élet délibábja által kifárasztott lelkem pi
henést lel s üdülést talál a sok kedves em
léken, a mi ért az jskolában s iskolán kívül.
.
Egyszer beszéd értelem gyakorlati órán
a konyha — eszközökről beszélgettünk.
Ismerik-e ezt, meg azt, - csörgeme. teloi, csikszedót? Ki látott már lábast, ser
penyőt? Mire használják a kanalast? ’ Azért
| pedig ezekről, mert a faluban, ha volt három
un konyha : az intézőé, jegykőé, meg a plé
bánosé.Most már csak öt, hat gyermek ked
véért nem beszélhetek a' kávédarálóról, hab
verőről, kuglófsütőről, melyeket más negyvenöt
tanítványomnak úgy sem lesz alkalma talán
soha megismeri.
Népoktatás^tilap „Hivatalos részét" a ki-3
rályi tanfelügyelőség . hivatalos közlönyévé
tettem.
Szolnok, 1909. szeptember 13.
Többek, közt fölmerült az a kérdés,
hogy mi az a bogrács ? .
— Csínján gyerek! — Szóltam a né
hány gebeszkedőnek. Majd meglátom, hogy
tudod ?
\
: ’’ *
Képek az iskolából.
i
Megyei Népoktatás
2. szám.
— No, Kuringec Janó ? — Ez volt a
legtótabb tanítványom.
— A ki seper kémény. Volt a válasz.
Néhány gyerek most már a fölött esett
kotnoly gondolkozásba, mi fán teremhet az,
a ki kéményt söpör? Néhány gyanúsan mo
solygott a válaszon. Volt, a kinek se a kér
dés, se a válasz egyáltalán nem adott fejtö
résre okot. Bánták is ezek,, akármelyik Isten
teremtette a bográcsot, kéményseprőt, legfőképen pedig az iskolát. v
z
A magyarázgatás folyt a- vitás kérdés
fölött fél óráig is, mig a bogrács fogalmát
sikerült megértetnem a bárány fogalmával,
amennyiben a kettő közt az az összefüggés,
hogy a báránypaprikás is a bográcsban fő.
|
■ ' ‘
kir. tanfelügyelő.
"
Jász-Nagykun-Szolnok qj|gyé kir. tanfelügyelője.
2704.
a
’
. ’
< J
Valamennyi tek. áll, isk. gondnokságnak, közs. és fel.
iskolaszéknek, tantestületnek, igazgatónak, tanítónak. Í
Gyakori sajnos panasz eset indokolttá és szűk- '♦
ségessé teszi az iskolában alkalmazott testi fenyíték
jogával helytelen mérvben és módon való élés, eset
leg visszaélés ellenében a felügyeleti jogomból folyó 7
óvó’intézkedések megtételét.
Rossz feleletért egyáltalán megengedhetetlfennek jelentem ki a testi fenyítést. Rossz viseletért az
előzőleg ismételten alkalmazott fokozatos kisebb bür> '
tetések sikertelensége esetén a megfontolt nyuga
lommal és mérséklettel kimért testi fenyítés joga' a
szülei hatalmat iskolában gyakorló tanítót megillet
heti ugyan, de minthogy számos testi fenjutési eset
a szülőknek hatóságok előtt pánaszkodására, sőt
, büntető bíróságok előtt följelentés tételére szolgál*—n.
tatott alkalmat és többször igaznak, (nem egyszer
biróságilag megtorlandók) bizonyult a tufezigoru testi
fenyítés vádja: az iskolai nevelés, rendtartás és ma„guknak a tanítóknak tekintélye érdekében valamely
korlátózása szükséges a testi fenyíték iskolai alkal
mazásának.*
Majdnem kivétel ^nélkül a tanitó lobbanékony
természetes .a gyermek, inakacsságával szemben tü
2706—1909. szám
relmetlensége okozza a testi fenyítéknek jogosulatlan ■
■ ■
•
■
. T
mérvig,, sőt büntető sanctiót maga után vonó testi
Valamennyi tekintetes állami iskolai gond^ zsértésig elfajulását Hogy ettől a veszedelemtől meg
nokságnak, községi és fel.* iskolaszéknek, óvjuk úgy a gyermeket, mint a tanítót és iskolát, a
közvetlen felügyeletem alatt álló állami, községi és #
tantestületnek, magániskola fenntartó urnák, ezek módjára igazgatott izr. fel. iskolák, valamint a
társulati és megániskolák vezetőit kötelezőleg, fe
igazgató és tanitó urnák, tanítónőnek.
gyelmi felelősség alatt, a többi iskolák vezetőit pe
dig a saját fegyelmi hatóságuknál följelentés szigo
Tóth István polgári iskolai igazgató és rával figyelmeztetem, hogy testi fenyítékét csak ?
Csikós József királyi tanfelügyelőségi tollnok tanóra végén, a megfenyités élőszóval történt kije- •
szerkesztésében tanügyi szaklap indult Szol- lencse után legalább % órával, — ha pedig a testi
nokon meg „Jász-Nagykun-Szolnok megyei fenyítés a tanóra utolsó negyedében jelentetett, ki,
Népoktatás" címmel.
■ j
csak a 'következő tanóra végén alkalmazható.
- E heti lap/prográmmja és mutatószáma
Bizton remélem, hogy az igy higgadtan meg
megerősítvén a szerkesztőkbe helyezétt azon fontolt és végrehajtott büntetés soha sem,-fogja át
bizodalmát, hogy ők személyi vonatkozások lépni a törvény által és a nevelés szempontjából
nélkül, teljes tárgyiassággal fogják a szakla felállított korlátokat. Ha mégis megtörténnék, hogy
pot vezetni: mig egyi észt az összes hatósá- kellő önuralom
______ _és
_____________
______ ____
v
hivatás tudat hiányában
bármely
goknak, tantestületeknek és tanítóknak ajáli- k tanitó nem ily eljárással és e miatt a megengedett'
lom a megyénkben egyetlen szaklapot, más s indokolt mértéken, túl alkalmazná iskolájában a
részről köztudomásra hozom, hogy a „Megyei testi fenyítéket: cselekményének egyébb következ-
HIVATALOS RÉSZ.
7
V
Eölvös'Károly Lajosi
I. évfolyam.
8.
Megyei Népoktatás
Szolnok, 1909. Szept 25.
3. szám.
2. szám.
' JáSZNAGYKUNSZOLNOKményein kívül mindenkorra eltiltanám, illetőleg eltiltatnám a sesti fenyiték alkalmazásától.
Kérem a helyi felügyelet gyakorlására hivatott
(hatóságokat e fontos intézkedés foganatosításában
legszorgosabb ellenőrzéssel és szükség vesetén ha
ladéktalan jelentés tétellel közreműködésre.
Szolnok. 1909. szeptember 12.
•-
* M i.
-
Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv,’ tanszer és ■
iskolaszerek szükség
letét tessék
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
Előfizetés : I 1 évre . 6 korona.
I '/a „ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
'
Szerkesztik;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.
Tudakozó.
C. H. Második korpótlék államsegély kéréshez
jól szerelte fel a kérvényét az iskolaszék s igy önnek
igaza van. — Kollegáját megnyugtatandó értesítse,
hogy az előfizetési díj késése nemi baj. Az előfize
tésre jelentkezéssel már rendesen éxpedíáljuk a la
pot Kérjük azonban’' ágiját is mielőbb beküldeni.
Elfogadjuk ‘/2 évre is. Hogyne fogadnánk!
Szerkesztői üzenetek.
Nagy K. Mezőtúr.. Az ígért cikket tisztelettel
megreklamáljuk. Nagy ^ulyt helyezünk rá, hogy értékes mukásságából „nekünk is juttasson valamit.’ i
Egri Gy. A küldött ^dolgokért köszönet Hoffmann
Gy. Gulyás H. Csak Írjatok, köszönettel vesszük. !
Bartha B. Schultz A. Baráth Árpád Jberény. Csak
nem „száradt ki a kalamáristok? írjatok a mi szá
munkra is valamit; sőt erre kérjétek másokat is.
Üdvözlettel a f. szerk.
f
:
könyvkereskedőtől'
Szolnokon, beszerezni .
' vagy mielőtt másnál 1
megrendelné tőle
P ajánlatot kérni. ©
'
—
n
Láb^SSV* JánOS Lifódzl
FEHÉR ALAJOS
E K E G YÁR O S
Törökszentmikíós.
Kérelem!
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
S Z Q L N 0 K 0 N.
Előfizetésre jelentkezéseket levelezőlap útján vagy az
==
összeg beküldésével kérjük. -
Vármegyénk tanyai
*
népoktatása.
VJIWUQ
Kossuth Lajos-u. 0] Kossuth Lajos-u.
A kik a lapra előfizetni -szíveskednek, kérjük
a dijat mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk.Jövo csütörtökig már tudnunk
kell, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
। Lapunk 2. száma az expediálás körül támadt zavarok
miatt késett, miért ezúton kérjük előfizetőink szives elnézését.
Ajánlja többszörösen kitün
tetett saját találmányig ere-,
deti. gyártású
Lábassy-féle
és dúsan felszerelt gazdasági
gép raktárát gazdasági nép
iskolák, a gazdaközönség és
gazdasági
szaktanító
urak
részére beszerzési forrásul.
8 @ g g g g
g
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdán
’ Aki vármegyénk népoktatásügyé
nek fejlődését figyeleminel kiséri, le
hetetlen észre nem vennie, .4 hogy a
fejlesztés súlypontja azokra a perifé
riákra irányúi,melyek évtizedeken ke
resztül mostoha gyermekei voltak az
illetékes intéző körök* gondosságának.
Míg a nemzetiségi vidékeken levő
vármegyékben szaporán létesültek az
állami iskolák, addig a színmagyar
alföldi városoknak, főképen pedig az
azokhoz tartozó, lakosoknak nélkülözni
kellett a kultúra áldásait.
Az egyházak és községek1 tartot
tak ugyan fenn egynéhány tanyai is
kolát, de azok is olyanok voltak, hogy
nélkülöztek minden szükséges felsze
relést, ^taneszközt; a tanító'pedig ren
desen csak „egyelőre" vállalta a tanyai
tanítói állást és sietett más helyet sze
rezni magának, mert ridegnek, kietlen
nek -találta a tanyai életet, s töbore
becsülte a legfélreesőbb falut.
Ilyen-körülmények mellett termé> szetesen a tanyán lakó tankötelesek
nagyrésze beiskolázatlanul, analfabéta
maradt, s ha járt is egy-két télen’is
kolába, legfeljebb irni-olvasni és egy
keveset számolni tanúit meg.
x Hogy mily hátrányára volt a kul
túra hiánya az alföidi tanyai népnek,
élénken mutatják azok a siralmas gaz
dasági állapotok, melyek a múlt isko
lájából kikerült, vagy iskola ^nélkül
felnőtt kisgazdák létérdekét* a mostani
változott viszonyok mellett — veszé
lyeztetik. A' haladás iránt érzéketlen,
foglalkozását kicsinylő, a munkát meg
vető, az urak vagyonára áhítozó, téves
szociálista.tanoknak hödolóvagyontalan proletár elem, és a mimkát szin
tén .megvető, öröklött -vagyonára büsz
ke, gőgös, -magyrészben- eladósodott
gazda osztály, mely az alföldi tanyá- f
kát । lakja,
a . kúltura hiányának
eredménye.
.
/
••
De nézzük a jelen állapotokat.
Egy pár óv ótá vármegyénk ta
nyái között csinos, a többiek közül
kimagasló épületeket látunk.
Iskolák ezek, melyekte fontosabb
hivatás vár a nagyvárqsok palota.sze- ’
rü iskolájáénál; a nemzetiségi vidékek
magyarosit^ kulturintézeteinél. Nem ki
sebb’a feladat, mint színmagyar-vérű
testvéreink megmentése. Igen, mert a
tanyai iskolák vannak hivatva nálunk
olyan jövő nemzedéket nevelni a régi
helyett, mely a maga lábán megállva
. Megyei Népoktatás
3. szám.
visszanyerje munkakedvét; <és saját lenni, olyan tanyai körzet, melyben
,foglalkozásában szakismeretekkel birva, iskola ne lenne. —
ja változott viszonyok között .is fenn
Mezőtúr, 1909. Szeptember.
. -tudja tartani önmagát és családját.
És^ mostani nemzedék nem ilyen?
\
■
Nagy Kálmán.
— kérdezhetné valaki.
Egész határozottsággal állíthatóin
j nem. Aki kételkedik ebben, olvassad Hozzászólások. ,
/ Cserhátinak statisztikai adatokon ala
puló, s „Alfpldi gazdálkodás reformja"
„A tanévvégi vizsgálatokról" ez. lapunk
cim^n megírt tanulmányát, s meggyő ,2. számában megjelenj czikkhez.
ződhetik arról, hogy az alföldi paraszt
Lapunk múlt heti számában vezető
ság — átlagos számítással — lassan,
czikkünk
fenti czimről értekezett. A czikkel
de biztosan halad a vagyoni bukás 'kapcsolatban
felszólalásnak meg volt
felé. És ő is‘ a tanyai élet' otthono az eredménye,történt
egyre másra érkeznek hozzá
sabbá tételét, a kulturá terjesztését szólások, a melyeket itt közlünk.
Engedjék meg azonban a tisztelt kar
jelöli meg a válságból kivezető út
gyanánt. „Tanyai központokat kell te társak, há lapunk — ez idő szerint még —
kisebb terjedelmére való tekintetből a hoszremteni, — mondja Cserháti — hogy. szabb
hozzászólásokat csak kivonatosan kö
. a lakosság né kívánkozzék a városok zöljük. —
ban lakni.
.
I.
Nos,
tanyai központok legfohtossabbika az iskola tető alatt van.
— Valóban tizenkettedik órája érkezett
ej-^a
vizsgálatok
reformjának. Ennek a tanév
Vármegyénkben Mezőtúron, Jászbe
végi
inquisitiónak
(különösen a magassább
rényben, már működésben is van, ■ iskolákban) léleknemesitő
ünnepéllyé kell
Túrkevén, Dévaványán, Karczagon és átalakulnia. Emlékezzünk csak vissza azokra
Kunszentmártonban a létesítés feltéte a gyötrődésekre, melyeket még a legjobban
lei biztosítva vannak.
i tudott tárgyak vizsgálata előtt is éreztünk,'
De más képe volna a tanyai élet míg az elnök át nem haladta nevünket.
' í , Az idegesség korát éljük, még ember
nek, ha legalább ezelőtt egy negyed barati szempontból is meg kell változtatni a
századdal jöttek volna az intéző kö vizsgalati rendet s.,egy okkal kevesebb lesz,
rök arra a kézenfekvő gondolatra, hogy a mi sok fiatal gyermeknek teszi erős próbá
a magyar faj szupremáciáját nenTany- ra úgy is tulzaklatott idegét s hogy miiven
nyira a nemzetiségek dédelgetésével, eredménnyel, mutatja az évről-évre növekedő
diak-ongyilkosságok statisztikája^
, mint inkább a szinmagyarság gazda
sági és kulturális megerősítésével le
//.
het bíztc^itani.
föl í Pdvözlörn zászló bontásukat s tapasz
Hála a gondviselésnek, ha későn talataim alapjap állithatom, hogy lapukban
is, de nem elkésetten olyan emberek a vizsgákról megjelent modern irányú czikkel
. kerültek népoktatásunk vezetésének j sokan egyet értünk. Nagyon jól tudjuk mi
nem fáradságunk és szorgalmunk öszélére, kik erős.hazafias meggyőződésük i K
’ amit vizsgáinkon felmu
sugallatát követve gyors tempóban i- tathatunk. HiszenaZnövendékeink
vizsga előtt
gyekeznek pótolni a múltak mulasztá szinte erejüket felülmúló fáradsággal ismétel
sait és lehetővé teszik, hogy az elha ne^ - sajnos, hogy rendszer nélkül. Úgy értvén
m^8^01 a
elején’ ho1 Colján,
nyagolt alföldi parasztság gazdasági
™tv
ka
P
unk
a íanulásba, majd
kulturális fejlesztésével a magyar
az egyik, majd a másik tárgyba. Ez a rendfaj javára billentsék a mérleget, mely szertetenseg pedig inkább ártalmára van a
bizony , meglehetősen ingadozó volt.
“^tanultaknak, mint hasznára. Ezért tapaszVármegyénk e tekintetben vezető hóS Lgen g^akran* h°sy le^obb növen
helyen áll, hol pár év múltán nem fog dékeink hagynak cserben tudásukkal és a
szorgalmas-, lelkiismeretes tanítás dacára fias-
3é szám.
Megyei Népoktatás
kőt szenvedünk. Én a leghatározottabban a
vizsgák eltörlése mellett vagyok.
Állami tanitó.
III.
.
I
Talán ellentétbe kerülök b. lapjukban
megjelent t czikk irányával, de én mégis bá
torkodom azt mondani, hogy ne öntsük ki
addig a zavaros vizet, mig nincs helyette
tiszta. Hagyjuk meg a vizsgák mai rendjét
mindaddig, mig helyette nem találunk más
megfelelő intézményt. Igaz, hogy
van
hátránya a vizsgáknak, de nem kevesebb a
haszna sem, külznösen tapasztaljuk ezt mi,
falusi tanítók. A vizsga ünnepe a falunak s
ezt az igazán szép ünnepet kár volna hét
köznappá tenni.
।
IV.
'
K. E. czikkére vonatkozólag egy kis
helyre igazításom volna. A nyár > folyamán
tényleg bejárta a napi lapokat az aradi és a
nagyváradiakat elutasító leirat, abban van az
említett cikk tévedése, hogy a leiratok csupán
az elemi iskoláknak szólnak; pedig én ha
jól emlékszem, éppen a nagyváradi iskola
székhez érkezett válasz főleg a polg. iskolai
vizsgákról szól. Koncedálom, hogy a tanév
végi vizsgálatok elavultak, de még hozzá
teszem, hogy a polg. iskolák és középisko
lák vizsgálatai meg határozottan abszurdu
mok. „Szabályzatiunk értelmében csupán
az elégtelen avagy kétes osztályzatú tanulók
felelnek az évzáró vizsgálatokon, .míg a töb
biek a vizsga formájának kedvéért egy—egy
tárgyból. Már most milyen eredményt tanúsít
a tanár közönsége előtt, amidőn ^csakis a
rossz tanulók felelnek. J^t méltán >edrhény
telenséget lát a laikus publikum ; avagy igaz- ,
ságtalansággal vádoltatja a szülő a tanárt,
amidőn gyermekének rossz feleletét ő biz
elfogultan jónak Ítéli. Ellenőrzik a tanár mun
káját elegen, de legjobban az ő tántorithatatían lelkiismerete.
• '
' Polgári iskolai tanár.
i
eshetőséget kizárólag eleje vétessék, az elő
zőleg említett elnöki működés pedig ünne
pélyesebbé tétel mellett törvényesittették, —
kell a vizsgálatok megváltoztatása. “
•*
. ,. . „Hiszem, hogy erre a sok helyen
ma is már jóformán formasággá degradáló
dott copfra nem soká csak mint kiérdemült
mumusra emlékezünk. A tapinfatós elnök és
értelmes jelenlevők már most sem Tartják a
vizsgát a tudás és eredmény mérőjének, csak
az a kár, hogy az ünnepélyesség rovására
iparkodnak is azt, a hogy léhet, összecsapni.
Viszont az is igaz, hogy az elnök és tanitó
közt levő esetleges személyi differenciák miatt
alkalom adódhat itt a nem valami dicső szereplésü butáskodásra. Hogy ennek minden
..
:
\
VI.'
/
.
'
•
Örömmel olvastam Kálmán Elek kartársam fejtegetését a,, tanévvégi vizsgálatok'
fölöslegességéről, amennyiben pár évi- mű
ködésem alatt arról mágamHs meggyőződtem.
A vizsgálatok mai módszerének —
legalább a népiskolákban — gyökeres vál
toztatásra volna szüksége, hogy megszüntesse
azon- képtelenséget, mely 1 szerint a gyerme
keknek ezen 1—2 órai nyilvános szereplésé
ből Ítélik meg a szülők és sok esetben az
iskolaszék is a tanitTegész éyi működését.
Az pedig faluhelyen természetes, hogy
1 a napi események — melyek közé a vizsga
is számítható — beszéd tárgyát képezik a
szülők között és a családban s igy szinte
lehetetlen, hogy a gyermek ne halljon ta
nítójáról oly ítéletet is, mely- egy cseppet
sem növeli tanítója iránti szeretetét és tisz
teletét. Most már eltekintve a vizsgára való
haszontalan készülődéstől, ' igen káros az
iskqlára a vizsgának fent leirt utóhangja is‘.
L ezen körülmény szinfe kényszeríti a ta
nítót arra', hogy növendékeit a szükséghez
képest preparálja, nehogy megtörténjék vele
az, hogy egész évi buzgó és fáradságos
munkájának gyümö|cseképen az elismerésnek
épen az ellenkezőjét nyerje; mert .ez nemcsak
a tanitó ambícióját csökkenti, hanem mint
már előbb is kifejtettem, megbolygatja a ta
nitó és növendék közötti. helyes viszonyt, és
fölötte káros az iskolára. b
,
Ennek daczára sem lehet azonban arra
gondolni, hogy egy - tollvonással törüljük el
a vizsgát, mert más oldalról tekintve annak
is megvan a maga has'zi a; t. i. az hogy a
vizsgán feleletével kitünhessék, gyermek ta
nulási kedvét emeli azon vágy szerény véle
ményem az, hogy a vizsgát akként kellene
mjódositani, hogy az az iskolaévet bezáró
ünnepély színét öltse magára olyképen, hogy
tökéletesen mellőzve a mai vizsgálatok mód
szerét, egészen hazafias dalokkal és szava
latokkal töltessék be.
- ’
Hiszen a tanuló fejlettségét és előhaladását egy költemény elszavalásanak mi
kéntjéből is meglehetősen megítélhetjük ; a
tanitó munkájának elbírálása pedig marad
jon ahhoz értő emberekre.
Fegyvernek, 1909. szep't. 23.
_
Erdős József.
■Megyei Népoktatás
4.
Népiskolai tornajátékok.
, E lapok 2. számában szólottunk a szün
idei tornatanfolyamokrói s arról, hogy meny
nyire szükség volna a módszeres tornatanitási
eljárásra.
,
A gyakorlatban persze minden máskép
fest, mint elméletben s ép azért igen fontos,
hoyg mi hogyan válik be, ami különben jó
nak, helyesnek ígérkezett. Itt csak az a kü
lönbség, hogy mig egyéb ismeretek theorián
alapúinak, addig a tornatanitás ellenkezőleg
a gyakorlati életben gyökerezik^ A gyakorlat
pedig azt mutatja, hogy a gyermekek a leg
szebb 'füzértáncoknál is sokkal jobban szerétik a játékokat, ami természetes is.. A még
szabadon csapongó gyermeki léleknek*terhes
a- sablonos tornagyakorlatok tanulása s bár
ez a testszervezetére jó hatással is van, a
lélekre ritkán hat üditőleg.
'
E tekintetben is rendelkezünk eszközök
kel pl. a, törnajátékok. Mint a fentebbiekből
is kiviláglik ennek fontossága abban rejlik,
hogy nemcsak a testet, de a lelket is fölfrissiti s pedig nevelés * tanításunkban ez a lé* nyeg, hogy a gyermekek kedélyét, minél
fogékonyabbá tegyük tanításunk iránt.
Tanítsunk -tehát játékokat, hogy az óra
közi szünetekben a növendék a játéktól fölfrissülve, ujult erővel végezhesse a további
munkáját l
0
Az elemi iskolai tornajátékok'közül igen
ajánlatosnak tartom a következőt, mint
‘ amely leköti a gyermeki lélek játékos kedvét
• s örömmel, gondtálanul kacagva űzi mindénik növendék.
'
’
, Ho 1
"vagy
Péter?
3. szám.
Vagy egy másik játék.
Fekete
é.s.
fehér.
A játszók száma a hely nagyságától *
függ, lehetnek 60-an is. Játszhatja úgy fiú
mint leány. A játszókat két táborba osztjuk s
, az egyik tábor a feketék, másik a fehérek
tábora. A két tábor között mintegy 20—30r •
' méter távolság legyen s a tábor szélét egy
' egyenes vonallal jelöljük meg. A két tábor
határvonala között, azoktól egyenlő távolságra
^gy nagy elválasztó vonalat huzunk a földön •
s e mellett kétfelől állítjuk egymásnak háttal
a fekete és fehér tábort.
A tanító kezében egy kerek lap van,
melyet pergetve feldob s leesése után kiki
| áltja, hogy milyen szín esett fölül, mire, a .
1 kikiáltott tábor üldözőbe veszi a másikat és .
| igyekezik belőle foglyot ejteni. 'A másik párt,
! természetesen igyekszik, minél gyorsabban a
táborába jutni, melynek vonalát az üldözők
nek átlépni nem szabad. ,Az elfogottak aztán
büntetésben részesülnek és pedig vagy a. hátán
kell elfogóját a középre vinni, (leányoknak
ezt nem szabad engedni) vagy pedig egy
i
| lábon szökdelve kell visszatérni táborába^
*
Hogy a játék minél sikeresebb legyen
legjobb a játszóhely oldalvonalát is meghúzni
hogy a gyermekek a játék hevében ne fut
kossák össze az egesz teret.
A játékot* lehet-nehezíteni azzal, hogy
i
az üldözés illetve menekülés a kikiáltásra
ülő helyzetből, vagy fekvő támaszból történjék.
|
*
E két játék egyszerűsége mellett is
| azonnal kedvenc játékává lesz a gyermekse. regnek s elhagyja azt a rossz szokást, hogy
egymás hátán lovagolva vívnak gyakran vé
res csatákat.
7
J ,
Hoffman Márton.
Különösen kisebb gyermekeknél. ked
velt játék. Nagyon mulattató. A gyermekek
kézfogással egy kötött kört alakítanak. Kivá
lasztunk két tanulót; az egyik az ur, a má
sik a szolga, Péter. Péter valami hibát kö
vetett el az ür meg akarja büntetni. De az
urnák isr mega szolgának is be van a szeme
kötve s egyiket az egyik, másikat a másik
szélén vezetik körnek. Most megkezdődik a
'játék; az ur kérdezi: „Hol vagy Péter ?“
Mire Péternek azonnal válaszolnia kell: „Itt!“
/ De ^kUori helyéről rögtön távozik is, nehogy
• az ur, ki a hang irányába' indulva keresi
Pétert, elfogja.
...
A játék igy halad tovább, mig az űr
éi nem fogja Pétert, amikor is uj pár lép be
a helyükbe.
Födolog, hogy a játék ideje alatt lehe
tőleg csönd legyen s a tanító ne engedje
meg, hogy akár Pétert, akár urát kiengedjék
aa körből, amit nagyon szeretnek a gyerme
kek megtenni.
Polgáriiskolai tanítónő oálasztás. a
törökszentmiklósi egyesületi polgári leányis
kolához a fentartó testület Egner Gabriellát
segédtanitónövé megválasztotta.
flllamsegéluezések. A vallás- és köz
oktatásügyi ministerium Gál Nándor szolnoki
tanító, — Herendiné Schiff Sarolta tanítónő
részére .—Hk korpótlék államsegélyt és Eliász
Dóra ugyancsak szolnoki tanítónő részére
1—II. korpótlék államsegélyt engedélyezett.
Kopasz Sándor kunmadarast ref. elemi
iskolai tanító részére pedig 600 korona fizetéskiegészitő államsegélyt utalványozott
Caneszköz engeöélyezés. A közoktatás
ügyi kormány a kisújszállási róm. kath. elemi
iskolának ingyen tanszereket adományozott.'
3. szám.
Megyei Népakt^ás
V 5.
Vátasztás a jászberényi iparostanonc- .„Napközi Otthon" céljaira helyiséget és tű- .
iskolában. F, hó 18-án délelőtt tartotta'meg zelő anyagot kért. A község képviselőtestülete .
'
Eötvös Károly Lajos kir. tanfelügyelő elnök tekintettel a nemes célra készséggel adta meg
lése mellett a jászberényi iparostanonciskola a hozzájárulást, Követésre-méltó példák.
felügyelő bizottsága a választást az^ ürese
fi csépai rh. iskolánál honnan szerve
désben levő igazgatói, rajztanitói állások be zett 2 tanítói állásra a róm. kath. iskolaszék
töltésére nézve, mely alkalommal egyhangú Bartuc Mihály sopronmegye-veszkényi tanítót
szavazással igazgatóul Legeza Mihály, szak- -és Kormos József most, végzett fiatal -tanítót
rajz tanítóul Schultz Lajos és közismereti választotta meg.- \
tanítóul Koncsék Demeter helybeli janitok
JáS5árokS5álláS iparostanonc iskolájá-V ; választattak meg.- < _
bán a község képviselőtestületének 254. kgy.
fi „Jászberény—boídoghájai Ifjúsági határozatával harmadik ip. tan. iskolái rajz
egyesület*1 abból az alkalomból’ hog£ az tanitói állás szerveztetett. Valóban időszerű , ■
egyesület részére a földmivelésügyi ministe volt e dolog HyetéiT: megoldása, mivel' már
rium 100 kötetből álló könyvtárt és szekrény régidő óta .érezte az iskola a harmadik rajz- , .
beszerzésére. 20 koronát adományozott, az tanító hiányát.
ifjúság Bakonyi Ferenc állami tanító egyesü
Jás5berény-külterületi uj áll. iskolai
leti igazgató és Katona István egyesületi elnök tanítói állásokra 103011. sz. közokt mimsvezetése alatt szépen sikerült táncvigalmat teri rendelettel Czakó Gyula. Geng Márton, ..
rendezett könyvtára javára. E mulatságon, Thuránszky Zsigmond, Kiss Károly, Hoffman .'
— mely zártkörű volt — mind a 80 tag je Márton, Pálmái Károly, Thielí Bernát és Mi-z
len Vélt. A könyvtár alap javára 15 korona halik Kálmán oki, tanítók neveztettek ki.'
50.fillér tiszta jövedelem folyt bér
y
Korpótlék államsegély- Koma Géza
Háziipari féli tanfolyam Czibakh, in. jászladányi r. kath. tanító részére 111. évötöA cibákházi állami népiskolában a tanév fo- dös korpótlék • államsegély utalványoztatott. ’
lyamáh rendezendő háziipari tanfolyam.és’ a Bony János stb.
X
már kiképzett munkások téli foglalkoztatásá
tlelyreigazitásul közöljük, hogy^ a kís,nak költségeire^ földmivelésügyi ministerium ujszállási közs. polg. leányiskolában 54 - nö
összesen 500 korona segélyt engedélyezett.
<
E hírt azzal kommentáljuk, hogy a tan vendék iratkozott be.
Halálozás.
Tahy\Istvánné
Petrás
Irma
folyam szervezése/a cibákházi állami népis
kola-ügy buzgó' és fáradhatatlan tevékenységű szolnoki áll.’ tanítónő hosszas szenvedés után
'•
igazgatójának Mohács Istvánnak éroeme, ki f. hó 22-én elhunyt.. Temetése osztatlan,
nagy családja föntartásának gondjai mellett részvéj, mellett 24-én volt. Áldás emlékére.
KorpótLék államsegélyek. Bory
valóságos apostolként buzgólkodik az igazi
János, Szabary János, Czékus Andor jász
népoktatás^ előbbre vitelén.
1
fljánöékozás. Mohács István cibákházi apáti tanítók részére f. évi okt. 1-től 200
áll. isk. igazgató-tanitó a vezetése alatt álló 200 k. I. ötödéves körpóflék engedélyeztetik.
C z a k ó Gyula' kinevezésével megüre-'
iskola tanitói könyvtárának — negyedszázados
sedett
állásra röyidesen kihirdeti a pályáza
■
tanítósága alatt összegyűjtött paedagógiai és
,
egyéb tudományos könyveit és folyóiratait tot a jászteleki rkáth. iskolaszék.
Tiszakurtön
Geng
Márton
tanító
kine(mintegy 200 korona értékben) ajándékul
• vezésével szintén ..üresedésbe jött . a közs.
adta. E szép cselekedet önmagát dicséri. f
’ , ■ •
~।
Kántori pályázat A jákóhalmai róm. tanítói állás.
T
kath. egyház a megüresedett kántori állásra
IRODALOM.
október 10-diki határidővel kiirta a pályáza
tot. E másfélezer koronás állásra a választás
Képek az iskolából.
próba énekléssel okt. 14-én fog megtartatni.
Pályázati- kérvények /Bárdos Pál esperes plé
II.
.
bános címére küldendők.
Egy kis tanítványom ezt olvasta „ABC“-s
fi turhepei Ál la mi polgári fiú- és leány könyvéből: „ré'cze.“ Kétkedőén mereszti rám
iskola felszerelésr4í<ányok miatt még mindig ártatlan, beszédes szemeit, a többi meg öszp
ngm nyílt meg, holott a beiratások bizony szetekint, összesúgd mi az?
Hát ha van köztük vagy egy, a ki tudja,
sága szerint is már ugyancsak nagy szükség
•
;'
volna az iskolára. Beiratkozol az I—II. osz föladom a kérdési.
. — Ki hallotta Jüzületek e szót: recze
tályba összesen 79 fiú-és 42 leány növendék,
s tudjátok-e, mi az ?*
t'ehát 121 tanuló.
Csend. Egyik, másik a mutató vessző
H kunszentmártoni községi iskolák jét rágcsálja;
némelyik fáikon ismételgeti
- igazgatója Schóber Alajos legutóbbi képv.
.
'
testületi közgyűlésen az általa szervezett magában : récze, récze, récze...
3. szám.
6.
Megyei Népoktatás
3. szám.
Felállott ékkor a róka,.
'
1
— Felséges uram! Nagy királyom!
Tudom, nem ismeretlen előtted, hogy én meg
qz eszemmel gondolkozom. Az eszem azt
mondja:-okosság mindenek fölött! Osztozom
én a szamárnak nézetében, hogy okvetlenül
segíteni kell a bajon. De már a módját nem
helyeslem. Ha te a szamár szerint akarnál
. segíteni a bajon és a kegyesség forrását *
-nyitnád meg a birkáknak: holnap a dolgot •
megállítanák mások . holnapután ismét
mások. fAztán megint újra kezdődnék a sor.
Habár most már kevesebb sikerrel. Mert a
nyomornak meg-megujuló szomjúsága,elvégre
is kiszürcsölné a forrás utolsó csöppét. Mi •
j fog történni akkor ? Ki fog segíteni akkor ?
Felséges uram! Itt gyökeres orvoslásra van szükség! Én az adott körülmények kö
zött, egyszerűen megkétszerezném a birkák
legelőjét!
( • — Meg ám, ha lehetne! — mondja ő
felsége. — Vagy hát kihibbant az eszedből,
hogy' ős-régi gazdája van már minden tal
palatnyi földnek. Há hát im, -azt akarnák,
hogy az egyiknek több legyen: kell hogy be
. le nyírjunk a mások birtokába.
— 'Nem, fölség itt minden birtok érin
. tetlenül maradna !
— Fából vaskarika f De azért, mivel
í
felköltötted a' kíváncsiságomat, .mégis szeret
' ném tudni: hogyan jognál a csomó megol
dásához.
•
— Felséges uram, én titkos tanácsosod
) '
"
’
í
' j
vagyok: hogy üthetnék itt dobra titkokat?
firkák.
(Mese.)
t . Engedj inkább szabad kezet nekem.. Holnap
'reggelig meg tessz oldva a csomó. Ha nem
A birkák küldöttséget menesztettek az jól végzem itt a fejem: üttesd le, mint egy
állatok királyfihoz.
ólom-pitykét.
— Uram! Segíts! mert elveszünk. Sok
— Legyen! — mondotta a király. S
a birka, kevés a legelő. néhány perez múlva a róka zsebében volt a
Az állatok hirálya kegyesen szólott:
piros pecsétes, meghatalmazó levél.
.
■— Szivenien a sorsotok, báránykáim.
Mit tett a róka ?
Legyetek nyugodtak. Belenézek a dolgotokba.
Illő készülettel illő kísérettel berobogott
Összehívta mindjárt a tanácsosokat.
a birkák tartományába .. és a királytól nyert
Érdemes nagyfejüek! Adjatok tanácsot! erősségre támaszkodván, a birkák felét szálig
— És beszélte gyapjas alattvalóinak nehéz leölette.
sorsát.
Egész éjen át tartott az iszonyú mé
A vén tanácsosok bolintgatva hallgatták
a király beszédjét. Azután lehajtották fejőket szárlás. 4 nap lementén támadt jajkiáltás,
halálhörgés ott végződött a hajnal bíboránál. r
és nagy gondokba mélyedtek.
Reggelre kelvén, megjelent, a róka 'a
Legelsőbb is a szamár jelentkezett a
király
előtt.
;
• i ‘
szólásra.
—
Felség,
a
dolgot
elintéztem!
— Felséges uram! Jó királyom! Tudod,
És leplezetlen őszinteséggel adott szá
hogy én a szivemmel gondolkozom. A szivem
azt mondja: kegyesség mindenek fölött! A mot az eljárásról.
ki kér: annak nincsen. A kitől kérnek, an
Rettenetes haragra gyűlt a király.
nak van. Enyhítsd szükségüket a te bősé
— Szerencsétlen! Hát nem azt mond
gedből. Áldani fog a te'néped mindhalálig. jad nekem, hogy megkétszerezed a birkák
Tetszett pedig, ez a beszéd, többeknek, legelőjét! '
a tanácsosok közül. 8 minthogy nem vetett
Szólott a róka arczátlan hidegvérrel:
ránezot a király homloka: bátorkodtak nyil— És nem kétszer annyi-e most egy*váa is helyeselni a szamár indítványát.
egy birka legelője, mint volt tegnap.
De lám a sarokban egy kis leány hir
telen az ablakra tekint, mintha az emléket,
mit agyában nem talál, ott keresné, mig je
lentkezésre álló, egymás mellé szorított mu
tató és középsöujját a füléihez tartja s bil
legeti, hol egyszerre, hol egymás után, de csak
lassan, jeléül, kogy nem bizonyos a feleletben,
mert' akkor szűk volna d pad.
— Te meg tudnád mondani ? kérdezőm
némi kétkedéssel. ”
Nem mond se igent, se nemet,' hanem
mindjárt felel.
— Sült tészta!
C_ Ohó, kis lányom, az nem ' récze, ha
nem herőcze.
Szégyenkezve ül le ;■ — igaz, az herőce.
De most már három is nyújtja nevetve
az ujját: én tudom, én is,, én is. . \
— No Gregor?
.
— A mit a lónak kaszálnolc^ő
— Te luczernát hallottál valahol, hanem
nézzétek, majd megmondja Rozina.
Ez akarta is, meg nem is mondani,
nagy unszolásra aztán félve sugjd: tyuk.
.4 mit te gondolsz, az meg jéreze.
Hanem a kacsát hívják réczének.
•t
Csodálkoztak rajta nagyon; ők még
ezt sohasem hallották s ha nem én mondom,
— a tanítójuk, — talán el sem hiszik.
; — ügy bizony gyerekek úgy hívják
kacsát.
*
-:
' —n.
Megyei Népoktatcn
— Gúzsba vele! — parancsolta a ki
.
. I \
.
Hanem mielőtt rá mérte volna, a méltó
büntetést, színé elé parancsolta vezetni a bir
kák véneit: legyenek szemtanai ők is a meg
torló igazságszolgáltatásnak.
A birkák déltájban érkeztek -meg.
*
Megérkezvén bégetve borultak a trón
zsámolyához. S mielőtt a király igy-ügy szól
hatott volna nékik: panaszos siralmuk már
ott zúgott a vissyhangos teremben. ”,
— Meglátogattál, ó urunk, keményen.
Hü néped egyik felét borítja sir . . .■ Ám,
hatalmas karod sújtó csapásában is megér
tettük bölcs jóságodat. . . s fájdalmunknak
millió gyöngyében is ott ragyog a neked szó
ló hála: ma reggel 'minden birka jóllakott!..
Pokolba minden birkával! — Harsant
föl bosszúsan a király. ,
Kirúgta maga alól az aranyos trónusát.
Aztán oda intett a rókái őriző poroszlók felé.
OldozzáMc fel azt a semmirekellőt!.
rály.
4
Egri György.
HIVATALOS RÉSZ.
megengedem. A 88 nagy negyediv alakú
oldalra terjedő munka ára 1 korona. Meg
rendelhető a szerzőnél:
Szolnok, 1909. szeptember 24. .'. ■
EÖTVÖS K. LAJOS
k4. tanfelügyelő. .
Tudakozó.
Vidéki előfizetőink, tantestület vagy iskolai
hatóság e rovatban kap választ azon kérdésekre,
melyekkel a szerkesztőséghez fordul, vagy megbí
zására,‘melyben készséggel járunk gl teljesen ingyen,
csupán 20 fillér postajogy mellékelendő, mely jöve
delem a Szolnokon létesítendő „Tanítók Háza‘:”jSvára kerestetik.
/ Hollós János. Mogyorómnál. — Mint lapunk
mai számából látható
megyénkben Jákóhalmán
van kántori állás üresedésben. — X. A.tanfolyam okt.
1-én nyílik meg Szentkirályi-utca 26. szám alatt. (Nem
zeti Tornacsarnok.) Előképzettség tanítói oklevél vagy
érettségi bi^onyitvánz. Tartama most még 8 holnap
Jász-Nagykun-Szolnok vármngye kir..,tanfelügyelője.
Szerkesztői üzenetek.
Jföszönetnyilváriitás.
4
Kovács I. Törökszentmiklós. Az ígért dolgot
hálás köszönettel vesszük. .— Hoffman M. Az a jós
lat, hogy fél évig serh élünk ne agasszon. D. kol-^
hegát megnyugtathatod, hogy az ő hite ellenére is
élni fogunk, persze ha megtesz a kellő pártolás, ajjii
nem tőle függ. Üdvözlet. Tímár István szaktanító
ura^ezuton kérjük, adjon életjelt magáról.
Mohács István czibakházai áll. el.
isk. igazgató-tanitó negyedszázados
néptanitóskodása alatt gyűjtött paedagógiai és meteorologiai könyveit és
folyóiratait (150—200 K. érték) a cibakházai áll. el. isk. tantestület könyy^Kérelem!
tárának ajándékozta. E hazafias és
A-kik a lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
.ügyszerető .áldozatkészségét a kir. tán-\
felügyelőség elismerő köszönetét nyil a dijat mreljbb^ hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő csütörtökig már tudnunk
vánítja.
kell, hogy ki 'részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
Szolnok, 1909. szeptember hó 20.
mennyiségben állítsa elő a lapot.
Eötvös ŐK. £ajos
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Jász-Nagykun Szolnokmegye kir. tanfelügyelője. %
2791—1909. tfs^r
Xönyvajánlás. Szabó Adolf jászbe- j
rényi izr. elemi iskolai tanitó a miniszteri
tantervnek megfelelő részletes 'tantervet és
tanmenetet irt, amely szakmunka az orsz. izr.
tanítóegyesület. kiadásában jelent meg.. • Az
általam átvizsgált munkálatot kiváló didak
tikai értékkel bírónak találtam, elsőt sorban
az izr. elemi isk. tanítóknak, de általában
tájékoztatásra az összes bármely jellegű ele
mi iskolák tanítóinak figyelmébe ajánlom és
a tanítói könyvtárnak számára beszerzését
Pályázati és egyéb rövidebb
hirdetéseket szavarikint
2 fillér
w
. \
■
■'■ -
-1 árban közlünk.
"W
szám
r Megyei Népoktatás
8.
Előfizetőink
pedálos czimbalom
JÁSZ NAGYKUN SZÓ UN OK-
megvételre
közül, akik nem kérést e*t i k.
kapu tik meg va
lamely lapszámot, p e ö a g ó g i u mf*
jegyzetek
’ reklamáczióvalja nyelvtudományi
csoportból 1/
évfolyamra eladók.
szerkesztőséghez
Czim: a Szerkesztőségnél.
forduljanak
ó____________
Lábassy János utóda
FEHÉR ALAJOS
'
.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
EKEGYÁROS
könyv és papirkereskedésében
Törökszentmiklós.
SZOLNOKON.
Kossuth Lajos-u..^ Kossuth-Lajos-u.
Ajánlja többszörösen kitün-
fetett saját találmányu, ere
deti
gyártású
Lábassy-féle
és dúsan felszerelt gazdasági
' gép raktárát gazdasági nép
iskolák, a gazdaközönség és
gazdasági
részére
szaktanító
urak
beszerzési forrásul.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
.iskolaszerek szükség
letét tessék
t í
‘ könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. *©
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
4. szám.
Szolnok, 1909. október 2. ’
I. évfolyam.
'.v
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
\
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
,
(1 évre 6 korona.
Előfizetés: J
3
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik ;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
ifi vasúti igazolványról
Annyiszor s oly sok szó esett már
a 'vasúti kedvezményes jegyről a ta
nítók részére, hogy szinte fölösleges
nek látszik még tovább is szaporítani
' a szót.
;
Annyi memorandum, deputáció
fordult már meg e tárgyban a mínisteriumnál, hogy már a minister Hs
megunhatta s az eredmény épen-semmi,
ígérnek jnnyi jóakaratot, az ügynek
annyiszoros tanulmányozását, hogy
ezzel a sok ménkű jóakarattal és ta
nulmányozással réges—régen megkap
hattuk (volna a félárujegyi igazolványt.
Hanem- hát tanitókról var. szó. A
tanítók pedig mindig mostoha gyer
mekei voltak a felsőbb hatalmak-atyai
gondosságának. Akkor is, mikor a fi
zetésrendezést ' megcselekedték, ahnyi
keserves, kérvényezés, jajgatás, panasz
ar nem
kellett hozzá, hogy utóbb
tűrhetvén e kérő siránkozásy kiutalt a
kormány-annyit, amennyi legalább elé^
arra, hogy el* ne’pusztuljanak a neve
lésügy harcosai A- éhen. Mert szép—
szép az a jó szándék, amely a közokt.
kormányt ‘vezette $ legalább ha egye
bet nem is érhetett el, hisz maga a.
minister kijelentette, hogy a rendezést
t még nem tekinti véglegesnek, — leg
alább a hirtelen felszökött piaci áraknag megfelelően felemelte a fizetést
az egész vonalon s igy az első szük
ségen segítve van. És ezért is hálásak
/agyunk, Jtt legalább bizonyítékát nyer-
»
£
Előfizetések, kéziratok és kérdések
•
.
CSIKÓS JÓZSEF
’ •
kir. tani, tollnokhoz küldendők
tük annak, hogy ministerünk ‘ gondol
reánk. is.
És még arról is hálásan kelbjuegemfékeznünk, hogy a fizetésrendezés^
ügyénél nem tétetett különbség tanító
és tanító közölt.
\ .
Miért van ez másként más dologi
bán ? Miért ván még most is .különb
ség téve az állami és nem állami ta
nítók között az utazási kedvezmények
tekintetében? Ha a fizetés dolgában
egyénlő elbánásban rés«esíttettünk,
miért tesznek különbséget közöttünk
ebben? Miért keltenek közöttünk irigy
lést esetleg rosszabbat is?
£ám, a városi tisztviselők, kezelőHivatali személyzet, Írnokok is meg
kapták már a vasúti kedvezményt.
Hanem a-tanítók, a felekezeti és köz
ségi tanítók 1 — azok nem érdemlik
meg,; hogy a mindig hangoztatott jó
akarat e tekintetben is megnyilvánülásra juttassák. Pedig talán jobb a
helyzete a fel. vagy közs. tanítónak,
minta többieknek? . Semmivel sem.'
Ha azokra ráfér ezzel is a megélhetés
könnyebbsége, talán erre nincsen szűk- .
sége a tanítónak ? . ‘
' ;
Ne mondjunk le a reményről,,
hogy vasúti kedvezményes jegygyei
utazhassunk. Kérnünk kell legalább,
azt, hogy a felekezeti és községi iskolák
tanítói is részeltessenek a féláru uta-<
zás kedvezményében. Hisz egyszer már.
adatott is-ki .rendelet a vasúti üzlet
vezetőségekhez s a miskolci és kolozs
vári* adott is ki államsegélyes tanítók
nak féláru igazolványt. Miért vonták
azt vissza? •
2.
Megyei Népoktatás
4. szám.
Kartársak! Jó lenne e Srgygyal — csak most részesül vizsga előtt igazi fi
Az egész évben elhanyagolt; semkomolyan foglalkdzni s az őszi köz ’ gyelemben.
mibe sem vett kézimunkát csak most kez
gyűlés .tárgysorozata keretében felirat dik dajkálni. Most már sietni kell néhány
benyújtására határozatot hozni. .
mutatós munkát készíteni; merpa vizsgán ki >
Egyszer csak meghallgatják e kell őket állítani s mit szónak/ ha nincs.
Most tehát folyik a lázas munka, rendbe
kérésünket!
kell mindent szedni. S ez a kis sietség nem
(f)
árt; sőt hasznára van sok tanulónak.
,
Az is igaz/ hogy aki szorgalmas, pon
tos, lelkiismeretes tanuló volt egész évben,
Hozzászólás az évvégi
azt nem igen zavarja meg a vizsga;, aki meg
halogatta a dolgot, hogy: „hej ráérünk arra
vizsgákhoz.
még!" az csak hadd siessen legalább a
„Megyei népoktatásiunk 2-ik számá- ’ vizsga előtt. Azután melyik tanitó nem örül
annak, ha fáradsága s szorgalma gyümölcsétbán felvetett kérdés — a tanévi vizsgálatok
ról — igen helyes. Halljunk hát véleménye bemutathatja az érdekelt feleknek. Kinek nem
ket, de őszinte, igaz véleményeket, mert ez esik az jól, ha egy, a tanügyhöz értő elnök
a kérdés is olyan természetű, hogy lehet elismerő szavakkal emlékezik meg róla s a
száz érvet felhozni ellene és mellette. Be szülők is belátják a tanitó fáradságos mun- széljünk tehát csak úgy magunk között négy káját. ‘
Csák legyen az az évzáró vizsga, sok
szem közt
s mondjuk el gondolatainkat
tekintetben
jó az.
(
őszintén, ne burkolódzunk a nagyképűség
—n-e.
köpenyegébe.
Engedjék meg, hogy én is‘elmondjam
röviden sok évi tanítóskodásom alatt szerzett
Továbbképző tanfolyamainktapasztalataimból levont véleményemet.
Én az évvégi vizsgát igen szükségesnek
.
ról.
és célszerűnek tartom, egyetértek ebben lánglelkű miniszterünkkel, gróf Apponyi Albertiéi.
• Az elmúlt nyár folyamán tartott külön
A növendékek jobban igyekeznek legalább'
az évvége felé, hogy
vizsgán felelni tud féle tanfolyamok közüka tanitó továbbkép
janak, hiszen eljön a keresztanya, nagybácsi, zését elősegítő u. n.^továbbképzö tanfolya
nagynéni s milyé^ dicsőség lessz, ha szépen mok" voltak azok, amelyek’ a tanítók egyéni
tudnak felelni. Viseletűk is megjavul, hogy ségét közvetlenül befolyásolva leginkább al
érdemet szerezzenek egy vizsgái versecske kalmasaké a tanítót és annak ismereteit rend-elmondására. Egyszóval egy kis vizsgaláz szerbe szedve, az adott impressiokat az
gyötri őkét s ösztökéli nagyobb szorgalomra. iskola ,és társadalom javára hasznosítani.
A szülők is óhajtják a vizsgát, mert itt sze
Nem lesz tehát fölös munka, ha a lapok y
reznek némi fogalmat a tanítás eredményéről. hasábjain a losonci továbbképző tanfolyam- ?
A tanítóra néÉve is szükséges á vizsga ról némi reminiscentíákat közlök, amely tah-^
— a tanügy érdekében. Egész évben alig folyamon a vármegyei tanítók közül négyén^
látunk iskoláinkban látogatót, csak hébe- vettünk részt. Hangsúlyozni kívánom, hogy^' .
korba. S akkor is mind úgy siet, mintha a a nyár folyamán tartott tanfolyamok közül aL
legsürgősebb dolga akkor volna. Öt-hat per- losonci volt egyike a legérdekesebbeknek/^
czig van-a osztályban, mely idő alatt édes tekintettel azon györiyörü és iparilag értéktes^
kevés tapasztalatot szerezhet. De az évzáró vidékre, amelynek Losonc a központja. A
vizsgán - mégis csak végig kell hallgatni — tanfolyam, hallgatóinak alkalma volt Losonc
legalább az elnöknek — minden egyes ta és vidékének kifejlett gyáriparát megtekinteni-,
nulónak \ feleletét s ez ösztökéli a tanítót a a híres Rakottyai zománcgyárat, a serétgyá- •
tanultak begyakorlására. Azután vannak olyan rat, a rimamurányi társulat tarjáni acél és/
iskolák is ahol a‘ rendes nyelvtani és szám vasgyárát, a losonc apátfalvi katonai posztó
tani dolgozatok nincsenek kijavítva egész gyárat, a katalinhutai üveggyárat, a szinoéven át, sőt sok hegyen íratva sincsenek. De bányai vasöntödét; a , tarjáni kőszéntárnába
bezzeg vizsga előtt az utolsó 4—6 hétben mintegy 7 kilométernyire hatoltunk be, tanul
gőzerővel Íródnak a gyakorlatok s javítja mányozva a kőszénfejtés munkálatait, meg
azokat a tanitó nagy buzgalommal, mert ki tekintettük a somoskői és salgói várromokat,/
kell tenni a vizsgára s bizonyosan azokat különösen az előbbinél hazánk egyik neve
nézi meg a tanfelügyelő ur vagy helyettese, zetességét a 10000 év előtti vulkáni erő
mert rendesen igy szokta. Azután tanügy által létesült bazalt kitörést és ha mindezek
ünk legmostohább gyermeke — kézimunka hez felemlítem még a tarnocai völgybe tett
4. szám
/
Megyei Népoktatás
kirándulásunkat, ahol az özönvíz előtti ’ éket
nyomait tahintettük meg, a mamuth megkö
vesedett lába nyomait a megkövesedett agyag
rétegen, valamint a még épségben lévő s
barlangban elhelyezett óriási és teljesért meg
kövesedett ősfenyőt, halvány körvonalakban
jeleztem', mi mindent láthatott és tapasztal■ hatott a komolyan gondolkodó tanitó.
De nem is ezen dolgokról szándékozóm
én e lapok olvasóit tájékoztatni, hanem in
kább magáról a szorosan nevezett tanfolyam
ról. í
.
Ismeretes előttünk a minister azon cél
zata, mely szerint ezen továbbképző tanfo
lyamok fő irányelvét a szociális alapon lévő
haladásban körvonalazta és igy ezen tanfo
lyamok neve: jobban mondva szociológiái
tanfolyam, anielynek fő tárgyát a sociálpaedagógiai képezte.
'
'
A losonci tanfolyam igazgatója, valamint
a sociálpaedagógiai előadója, a képző igaz
gatója; brunovszky Rezső volt. Talán e lapok
olvasói közül sokan lesznek, kik e névre,
' mint jeles tankönyv, Íróéra emlékeznek, de
je! emzésül. róla, én egy kis epizódot is el
m< /ndok. Nevezett nénány év előtt a temesvárrés dévai képzők tanára volt, ahol szabadelvü és teljesen mémet bölcsészeti iránybam mozgó tanításai által méltó feltűnést
ke: tett,- úgy hogy a temesvári képző vaska
lapos igazgatója a knlturministernél feljelen
tést tett ellene, amelynek folyományaként a
miniszter dr. Alexander egyetemi tanárt’ küldte
ki előadásai ellenörzőjeként. A ministeri biztosinak jelentése bizonyára nagyon ■ is ked- ‘ ’ a m^ick fiatal tanárt a
veZő lehetett, mivel
ezték ki.
losonci‘képző igazgatójává nézték
Ennyit róla Jellemzésül, a hallgatók impressiója előadásairól abban nyilvánult meg,
hogy a kijelölt 10 óra helyett még más '10
órában hallgatta élvezetes előadásait, ami
tekintve, hogy a 20 napos tanfolyamon 87
óra lett volha tartandó, ecclatáns példa arra
nézve, hogy az előadó elvei lebilincselő erő
vel -hatottak a hallgatókra/
Megriyitó előadásában kijelentette, hogy
nagyon óhajtaná, ha a tanfolyam hallgatói
ne csupán passiv, hanem activ vennének
részt a tanfolyamon s minden dicsekvés nélkül^mondhatom, hogy vármegyénkből je
lenlévő tanítók e tanfolyam tartama alatt a
legtevőlegesebben résztvettek.
A tanfolyam berekesztését megelőzte
egy a tanári testülettel közösen tartott érte
kezlet, amely értekezleten a tanfolyam ered
ményét — mondhatjuk — nemcsak, hogy
összegeztük, hanem megbíráltuk. Ezen véleményes összegezésünket egy feliratban consignáltuk és a tanfolyam igazgatójának ad
tuk át, ki azt a‘ tanfolyam iratai kapcsán á
ministeriumhoz terjesztette fel. Ezen vélemé4
3.
nyes felirat megszerkesztésére két hallgató
vállalkozott és pedig csekélységem, valamint
egy bácsföldvári kartárs..
Nem akarok véleményem helyes irány
zatával kérkedni, de -a helyes irányzatomat
igazolni látszik azon körülmény, miszerint
felterjesztésemet a tanfolyam 33 hallgatója
közül 29 irta alá, mig a némileg ellenvéleményt csak 4 hallgató. .
'
Jelen cikkemben-éppen ezen felterjesz-tést kívánom kivonatosan közölni , s tekintve
ezen hosszú bevezetést szorosán ragaszkodom
a felterjesztett egye's póntozátokhoz, mellőzve
a felterjesztés.stiláris dolgait.
’
Tekintettel arra hogy ezen felter
jesztésünk á ^jövőben létesítendő tanfolya
mokra nézve úgyszólván dieétiyákat tartalmaz,
kívánatos volna, hogy a t. : kartársak ehhez
hozzászólnának és lehetséges, hogy eszméink
Újabb eszméket szülnének s tévedéseink kiighzittatván, talán az illetékes tényezők egyik
másik eszménket jgénybe is;‘. vennék.
:
-
■
.
'
-
‘
Általános vélemény
A tanfolyamok tartását feltétlenül szűkségesnek tartom, egyrészről: azért, mivel a
haladó tudományról ezen tanfolyamokon szak
szerű, alapos magyarázatokat: kaphatunk, rroha
a sajtó a tudomány haladását közvetíti, de
a szakszerű magyarázat a nyert ismereteket
megrögziti..
I
'
1L
'
‘
■ A tanfolyamra való felvétel korlátozása,
illetőleg a felvétel szabatos körülírása.
Tekintettel azon körülményre, miszerint
a tánitóképzők mai szervezetükben ’ teljesen
megfelelnek még a legmesszebbre menő igé
nyeknek is és igy a képzőkből kikerült ta
nítók helyes és szép isleretekkel kerülnek
ki a gyakorlati életbe, kívánatosnak tartanám;
hogy a tanítók a képesítő vizsga letétele
után 10 éven belül továbbképző tanfolyamra
fel ne vétessenek. 'Indokolom ezt azzal, hogy
a kormány az ilyen tanfolyamokra csak kor
látolt számban veszi fel a hallgatókat és igy
az idősebb tanítók, kiket a ‘ családi gondok
vagy egyéb körülmények gátolnak továpbképzésökben, a tanfolyamokon való részvé
telre, inkább felvehetők- lennének,., természetesen teljes államsegéllyel..
A tanfelügyelők megyéjük tanerőiről
nyilvántartást vezetvén utasítanák, illetőleg
buzdítanák a tanítókat a tanfolyamokon való
részvételre és így elérhető volna az egyöntetű
tanítóképzés egy bizonyos foka, amely a ha
ladó korral lépést tartva a tanügynek jelentékeny hasznára lenne?
[Kovács Ignác. ,
(Folytatása következik.)
-
■
.
*
.
' L-
Megyei Népoktatás
4. szám.
de azok szeretettel és" tisztelettel fognak megemlékezni rólad mindenha. Te itt ha
gyod kedves tanítványaidat, a kik im zoA szolnoki tanítóságnak m.ély gyásza
kogva^állják körül ravatalodat — dé ők in
■ van. Táhy Istvánná — Petráss Irma V. kér.
nen a hála soha el nem mosódó emlékét
áll. el. isk. tanítónő f. évi szeptember hó 22-én
viszik magukkal. Ez a kartársi szeretet, ez
‘ hosszabb betegség után joÉb létre szenderült.
a gyermeki hálaérzet nyitja remegő aj
Életrajzi adataiból nem sokat írhatunk, mert 1
kaimat búcsúszóra: Isten veled t Legyen
tánitói működésének csak 6-ik évében volt, ,
lelkeddel az Isten végtelen irgalma, tes
dp’ szeretetre (méltó modorával s különösen
tednek pedig legyen könnyű a föld, amely
itteni rövid tanítói" buzgó .munkásságával
ből alkottatott, a melybe immár .visszatér.
kiérdemelte a tanítóság közbecsülését.
És most etbocsátlak utolsó utadra:
Temetése f. hó’ 24-én délután 3 óra- |
Isten veled ! Isten veled !
e kor volt a tanítóság impozáns részvétele melMi is e kegyeletes szavakkal zárjuk
lett. Kivonultak az V. kér. iskola összes nö sorainkat: Nyugodjék békében.
vendéket is, a szülők nagy része pedig je
ki.
lenlétével adott gyászának és elismerésének
kifejezést.^
\ •
Az iskola igazgatója a következő meg
Inas nevelés.
ható búcsúbeszédet mondotta:
Állj meg egy pillanatra kedves ha
(Tanonc Otthon.)
lottunk! íme, körül vesznek téged szerető.
Máitonfy Márton iparoktatási főigazgató,
kartársaid és halás tanítványaid, hogy bú
csút vegyenek tőled, hogy Isten hozzádót az 1905—6. évről szóló jelentésében azt
mondjanak neked örökre. Fájó szívvel, mondja? hogy célszerűnek tartaná, ha néhány
könnyes -arcczaf és elfogódbtt lélekkel áll- r ipari gócpontot képező vidéki váiosban ta
juk körül gyászos ravatalodat, hogy a szív ' nonc otthonok létesittetnének, azzal a ren
fájdalma által" sajtolt szeretet-könnyeken fel deltetéssel, hogy a vidéki szülök iparos pá
áldozzuk rajta Fáj a szív, sajog a lélek, lyákra lépő gyermekeit abban nyugodtan el
hogy ily korán, munkás életednek delén helyezhessék.
Erre jó például szolgál a Thék Endre
. kellett elveszítenünk téged. De meg kell
nyugodnunk Isten akaratában, mert hiszen által létesített s jól bevált orosházi „Ferenc
az ő kinyilatkoztatása az, hogy a test halála József tanonc otthop “
Az inasokról való gondoskodás, hely
általi szabadul fel a lélek .az örök életre.
Kedves halottunk! Épen egy éve, zetük javítása mindenesetre a leghumánusabb
*
hogy közénk vezetett az Isten kegyelme.- érzések nyilvánulása.' Egyesek a jelenkor rab
Előttem van még örömtől -sugárzó arczod, szolgáinak nevezik az inasokét s. nem egé
hogy közelebb kerültél azokhoz, akik szi- szen ok nélkül. A napi 12—14 órai munka,
vedfftz közel állanak. Tele örömmel, lelkes silány élelmezés, az egészségügyi kivánal
buzgalommal fogtál hozzá nemes hivatásod maknak nem épen megfelelő hálás és nap
hoz? hogy az 5 Isten félelmére, .a haza sze- pali tartózkodás, a brutális bánásmód, mind
, retetére, az • igaz emberszeretetve neveljed | a legrombol'>bbb hatással vannak úgy testig
és a szükséges tudásra megtanítsad azokat a mint erkölcsi életére az inasnak.
Még az iskoláztatást illetőleg is. igen
• gyermekeket, akik a gondjaidra voltak bizva.
Szép terveket kovácsoltál, nemes törekvé sok kívánni való van e téren, a mi pedig
seket tűztél ki £letczélul, a legszebb remé hivatva van az inasokat majdan jó meste
nyeket tápláltad itteni életedhez, és ime! rekké nevelni, akik annak idején a maguk
*
alig néhány havi
itt munkálkodásod tanoncát nem visszatartani,' hanem serkent?
után arczodra fagyott a sugárzó'öröm, fogják £ tanulásra.
mert megtámadta szervezetedet a gyilkos
j^ibás, hogy megengedi a törvény, hogy •
kór, amely megszüntette nemes szivednek 12, sőt több órai napi elfoglaltság mellett
dobogását, elnémította a szeretet hangján sok helyütt az esteli órákban tartatik meg^
beszélő ajkaidat, megtörte, nyájas szemeid hetenkint a 4 órai tanítás s az egyetlen mun-'5
nek sugarát, aláhanyatlottak szeretteidet | kaszüneti vasárnap még akkor leköthető a
ölelő karjaid s itt fekszel előttünk előké rajzra. Az iskolában töltött időnek föltétlenül
szítve az utolsó útra, ahonnan nincsen visz- ! bele kellene esnie a napi munkaidőbe, mert?
szatérés. Ezért fáj a szivünk, ezért sajog heti 60—70 óra munkaidőből csak átenged
a lelkünk!
het a- mester hetenkint 7 órát az iskolának.
De nem . tartóztatlak tovább,-búcsú ।
y Ilyen s még ennél kisebb dolgok azok,
zom tőled. Te elhagysz minket örökre, de a melyek első sorbán sürgetnék a megvaló
emléked- köztünk élni fog örökké. Te el sítást s a melyek a mesterek ellenállásán
hagyod szerető és tisztelő tanitótársaidat, megtörnek. Hogy remélhetnének ilyen meste-
„Memento."
4. szám.
Megyei Népoktatás
‘
\
.
'ik
Mindezekhez ha bármily csekély menyrektől tanonc otthon létesítésére esetleges
anyagi támogatást i^, a kik még az anyagi hyiségbem is, de pénz kell, a mit a tanulók
áldozatba nem kerülő erkölcsi segítséggel is tól kívánni semmiesetre sem lehet. Ez a köz
ségekre, iparosokra és a társadalomra hárul.
fukarkodnak.
■Már pedig miként a iöigazgató ur hl- . Jda ezen tényezők vállalják a reájuk háramló
vatkozott jelentésében mondja, az eszme rea aránylag igen csekély terhset, akkor a tanító
lizálása körülbelül 50 ezer koronába kerülne. hozzáfoghat nemes munkájához, mely annál
A mi megyénkben az ipari gócpontsá- elismerésre méltóbb, mert annyi akadálylyal
gót ilfeti," Szolnok város határozattan az el kell megküzdenie.
sők közül való; han.em érdekes jelenség az,
hogy iparos tanoncai úgy. szólván helybeli
gyermekekből kerülnek ki, melynek egy rész
ről az az oka, hogy az Alföld természeténél
fogva inkább az őstermelésnél köti le az erő
ket, a másik pedig a .városi, nehéz megélhe
tés’ a drága Jjelmezés, mely nem teheti gazi Kérelem. Lapunk hivatalos lap
. daságossá a Mesterre a tanonctartást s leg
feljebb csak bejáró tanoncokat tartanak. Sok lévén, arra kérjük kartársainkat, hogy .. ‘
helyen-épen ez utóbbi ok megszüntetését a helyi hatóságok figyelmét erre fel
célozzák a tanonc otthonok felállításával s hívni, hogy mint azok érdekeit is szol
jo-y a tanonc hiány orvoslását.' Már né gáló eszközt, más hatóságok pél
hány helyütt létesült tanonc otthon, állam, dájára igénybe venni s támogatásban
község, sőt felekezet is állított ilyet..
* ;
Sajnos.1 hogy kevés helyen' s a ho1 részesíteni szíveskedjenek.
Kinenejéseh. Mint jól értesült forrásból
hamarosan ilyenre kilátás nem is lehet,
föltétlenül megvalósitandónak vélem egy tudjuk a minister Medgyessy Margit szolnoki' ifjúsági egyesület létrehozását, a mely iga lakos oki. polg. iskolai tanítónőt a,temesvári áll. ■’
zán csak a tantestülettől függ. Hogy kez felsőbb leányiskolához internátusi nevelővé ki
detben még ez is nehézséggel jár — el- nevezte. -— Nimcsevics Erzsébet szintén* szol'r ismerem s ha «zt akarjuk, hogy ezen nokj lakos oki. polg. isk. tanítónőt pedig a
ifjúsági egyesület állandó, életerős, a ta pancsovai áll. polg. leányiskolához megbízta
■
nulókra hasznos legyen, a tanulóknak csak a vattás- és közoktatásügyi minister. —
nem egyenkint való megnyerése kell.
Gratulálunk.
"
;
Mert lássuk csak a leküzdendő akadá
Választás. A törökszentmiklósi közs.
lyokat.
"
• .
< , , ,,.
polg. fiúiskolánál megüresedett, illetve újon
Mindenek előtt fölmerül az a keides, nan szervezett egy rendes és egy segédtanári
kívánhatjuk-^ jogosan az inastól, hogy mikor állásra.27-én ejtette meg-a választást a köz
egész héten kimerítő munkában van, sót ségi iskolaszék. Rendes tanál rá meghívás
még fél vasárnap is, akkor a másik fél napi utján, egyhangúlag Rilbinstein Albert ottani
szabadidejéből 2—3 órát még zárt levegőn, lakos' ^klevel-és középiskolai', tanárt, — se
teremben töltsön, há mindjárt szórakozással, gédtanárrá pedjg Szabó Pál oki. polg. iskolai
sőt rá nézve hasznos szórakozással is. h
tanárt választották' meg. Üdvözöljük az uj.
Más részről ismert dolog, hogy a mes kartársakat., ■
•
ter, ki egész héten dolgozik, vasár- és ün
Egy igazgató-tanító ünneplése.
nepnap d. u. vagy vendéglátóba megy, mi apátiban a nyár folyamán több évtizedes
kor az inasra marad a ház és gyei ekek, vagy működés után nyugalomba vonult a rom.
vendéget lát, mikor az inas szalad szivarért, kath. iskolák érdemes igazgatója, Szlavik ’
borért.! Ha ezek le nem kötik a gyereket, el József Ez alkalomból f. hó -27-én a község
megy az egy héten egyszer haza szüleihez. elöljárósága, a tanítótestület, volt tamtyauyai
Nem tennék-e ezen okok néptelenne az ifjú ünnepléssel .mutatták ki elismerésüket, s
sági egyesületet?.
hálájukat a mindig lelkiismeretes tisztviselő,
" Mint minden ifjúsági egyesületnek, en kartars és mester iránt. Együtt volt ez alka
nek is lényeges kiegészítője, a hasznos ön lommal jászapáti intelligens közönségé, s a
művelés ^gyik legfontosabb tényezője a derék igazgató érdeméit méltatva egy szív
könyvtár. De megengedik-e az inasnak az vel lélekkel ünnepelte a tanügy egyik kiváló
otthoni könyvolvasgatást?
harczosát, kU hosszú munkásságává! egy
De még igy is igen szép működést egész emberöltő alatt eredménnyel fárado
fejthet ki ily egyesület ismeretterjesztő elő zott embertársai jólétének emelésen.
adásokkal, urániai vetítésekkel, költemények,
H SZflioll róm. kath. iskolánál újonnan
műkedvelői előadások betanitásávat, énekkar, szervezett 2 tanítói állás fizetésének kiegyentórnacsapat alakításával.
A
Megyei Népoktatás
litéSére 1910. január 1-től kezdődöleg 900
900 koronát engedélyezett a vallás- és köz
oktatásügyi Minister.
népiskolai jás>lóaljah. a törökszentmiklós-pusztabartai községi és a szelevényi
áll. iskola tanítói Hoffman Gy. és Tóth Jó
zsef tornatanfolyamot is végzett tanítói a
■' népiskolai-zászlóalj megszervezésén fáradoz
nak. Szép, tervük megvalósításában erőt és
kitartást kívánunk!
A népiskolai zászlóaljak megszervezésé
ben a /tanító olyan nevelő hatású eszközt
nyer, mely a fegyelmezés, a rendreszoktatás
mellett a testi egészség fejlesztésében megbecsülhetlen a gyermek jövő életére.. Talán
ha sikerül mihamarább más megyék iskolái
nak mintájára mindenütt megszervezni e zász. lóaljakat, elérketjük a hadügyi vezetőségnél
a katonai szolgálati idő leszállítását és a kav tonai terhek csökkentését. S ez rajtunk taní
tókon áll. A szervezésre készséggel ad fel
világosítást a kecskeméti népiskolai zászló, álj vezetősége, vagy a szerkesztőség.
Gondolkodjunk csak rajta.
Canulmányi hiránöulás. A szolnoki
polg. fiuisk. mintegy 80 növendéke okt 4-én*
tanulmányi kirándulást tesz. ^Délelőtt megte
kintik a jászherényi múzeumot, délután pedig
átmennek Hatvanba, az ottani czukorgyáraj
megnézni. Ugyancsak most van előkészítés
ben nov. elejére a szolnoki áll. iparostanónc
isk. tanulmányi kirándulása Salgótarjánba,
hol megtekintésre kerülnek a vasgyár, bánya
és palaczkgyár. Részvételi dij a hatvani ki
ránduláson 3 k. 50 fill. a salgótarjánin 6 k.
Áthelyezés. Bíró Géza szelevény beltetületi, Tóth József és Klein Ferencz külterü
leti álf. iskolai tanítók kölcsönösen áthe
lyeztettek.
.
'
Kinepe^és.'- Lázár Mária tiszaföldvári
tanítónő a szolnoki áll. iskolához kíneveztetett.
. Általános oármegyei tanitótestüietí
gyűlésünk f. é. november hó 5-én fóg meg
tartatni Szolnokon. A tárgysorozatot a napok
ban fogja közreadni az Elnökség.
Helyreigazítás. Lapunk 2-ik számában
téves imformátió alapján azt jeleztük, hogy
•a karczagi polg. leányiskolában 106 növen
dék iratkozott be rendes tanulóul.
Az igazgatóságtól most vett' értesülé
sünk szerint a beiratkozott növendékek szTma 88,.’
.
[
R kormány -lemondása folytán a mi- i
niszterek és politikai államtitkárok egyelőle
nem tartanak kihallgatást.
,, R. höjigajgaíási bboftság legközelebbi
•ülésé október 13-án lesz. Ezt azért közöljük
jó élőre, s fogjuk közölni esetről-esetre, hogy
a kinek a bizottsági ülés utján elintézendő
ügye van, kérvénye,, vagy más egyéb iratai 1
begyújtásában ideje korán eljárhasson.
4. szám.
Halálozás. Futó József turkevei ref^néptanitó, az egyháztanács aljegyzője f Rí? 28-án
este 8 órakor rövid szenvedés Uu.. meghalt.
20 évi szolgálata alatt mintája volt a csende- . .
sen, de eredménynyel munkálkodó,, buzgó
tanítónak. — Áldás emlékére.
„Az Isten irgalmas, te meg fogsz gyógyulni,
Neked még élni kell, nem szabad meghalni.
Meg fog vigasztalni, vége lesz adrajnak,
Neked még élned kell — gyermekeid vadnak!
IRODALOM.
Betegségben.
Nagy betegségben, lázas álmaimban,
Gyakran -elképzeltem, sokszor elgondoltam :
„De jó vilna szépen, nesztelen élmulni:
Tovább nem szenvedni, csendesen meghalni.?
S ekkor megjelent égj hófehér^tünemény,
Bájos angyalarcsu tulvilági lény.
Lágyan simogatta lázban égő arczom,
S hozzám imigy szállott édes, csengő hangon :
Madárvédő Liga szervezetét hivatalosan el
ismeri és annak terjesztésére a tanítóságot
felhívja.
' -.
.
Az állatvédelmet szolgálja^az országos
állatvédő egyesületnek „Gyermeknaptára" is,
melynek 10 fillér csekély árban terjesztését
az előző évekhez képest újólag melegen aján- .
lom-annál is inkább, mert minden eladott
példány után 2 fillér az „Eötvös alap“-ot
illeti meg s ekként a vállalat jótékony célt
is támogat.
N „Gyermeknaptár" terjesztését és a .
Madárvédő Liga helyi csoportjának megala
kítását melegen ajánlom.
Szolnok, 1909. szept. 25.
—
Mi lenne belőtök árván, elhagyottan ? í
Pihenni sem tudnál a földben nyugodtan.
Lelki szemmel látnád: sírnak, keseregnek,
Bánatos jajszóval téged emlegetnek.
Ifjúsági jásjlóalj a polgári fiúiskolá
ban. A nap nap után egyre szaporodó ifjú
sági katonai csapatok száma ismét gyarapo
dott egygyel. Grünwald L. László a szolnoki
polgári fiúiskola tanára tervezett egy ily csa
patot, melynek mintegy 60 növendéke fegy
verrel 'és egyenruhával teljesen felszerelve
mely a közeli napokban megkezdi gyakorlato^sait. E sorok írójának volt alkalma látni
a kiskunmajsai kisdiákok csapatjának műkö
dését, mikr a kiskunfélegyházai honvédhely
őrség tisztjei előtt mutatták be a kis had
fiak tudományukat. Egyik másik nézőnek
könnyek szöktek szemébe, az örömtől A lá
tottak valósággal elragadták a jelenzoltak
figyelmét s a tisztek melegen gratuláltak a
kis csapat vezetőjének. Pest „ vármegyében
különben is annyi már az ily ifjúsági csapat
száma, hogy a vármegye a ministerium jóváhagyásával külön zászlóalj-felügzelöi állást
szervezett. A felügyelő kötelessége leend, a
kiképzésekre gondosan felügyelni, azokat
helyesén irányítani s amennyiben valahol
hiányokat lát, azokon javitai. Midőn Grün
wald Lászlónak ezen legújabb vállalkozása-'
hoz á legnagyobb sikert kívánjuk óhajtan
dónak tartjuk, hogy a megyénkbeli városok
elemi és középiskoláinak minél- tzbbjében
szerveztessenek ily csnpatok, mert ha ily
módon már iffu korban az iskola falai kö
zött válnak növendékeink katonákká, úgy a
közeljövőben már oly ifjakat adhatunk a had
seregnek, akik nem ördögöt látnak -mojd a
katonai szolgálatban, hanem egy szent ma
gasztos- kötelességet. S ha van lelkesedés,
van erő is megmenteni a hazát — ha eljön
az idő.
Megyei Népoktatás.
4. szám.
Űzd el ezt a fájó, vétkes gondolatod,
Az Isten irgalma, jósága vigaszod.
S. legyen a fájdalmad, fájdalmad bármily nagy,
Jusson az eszedbe, hogy :■ édes anya vagy!
A látomány eltűnt... és én felébredtem.
Kis leányom állott' könnyezve mellettem.. .
Szeretettel nézett s aggódva szólt hozzám :
„Hogy érzi már magát édes Jó anyuskám ?“,
„Jobban vagyok lelkem, lassan meggyógyulok,
Ne félj édes lányom, most már meg nem halok!
A szenvedésektől, a bajtól nem félek,
— Édes gyermekeim csak értetek élek."
)
S azóta bármi ér, kétségbe nem esem,
A jó Isten megvéd, megerősít engem.
Fülembe cseng folyton, bánatom bármily nagy,
„Neked még élned kell, hisz’ édes anya vagy.'
Gy.—né.
... -
. -
v
. HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
2819—1909. tfsz.
♦
•
,
1
Valamennyi tanitó urnák, tanítónőnek.
A madárvédelmet és általában az állat
védelmet a népoktatási intézetek beléletébe,
nevelő, oktató és szoktató hivatáskörébe
utalja úgy a paedagógiai tudomány, mint
számos kormányi rendelkezés. így a 911501900. sz. rendelet, mely felhívja az elemi
iskolai tanítókat arra, hogy az állatv^deími
eszmének a népiskolában való terjesztésére
minden alkalmat ragadjanak- meg; 9222—
1904. sz. rendelet, mely a Gyermeknaptár
terjesztését a tánfelügyelőségek figyelmébe
ajánlja; 2612CU-1906. sz. rendelet, mellyel
az orsz. Állatvédő Egyesület kérelmére a
„Madarak és Fák napja" az ország összes
népiskoláiban rendszeresittetett; az 1908. évi
27171. sz. rendelet, mely a belügyi ministerrel egyetértőleg az Országos Állatvédő
Egyesület által megindított Országos Ifjúsági
Eötvös K. Lajos
kir. tanfelügyelő..
Jász-Nagykun Szolnokniegye kir. tanfelügyelője.
—---------- Z------------------------------------------- --------
2831 — 1909. tfsz.
'
•
?
-
;
J
Az el. isk. *tek. igazgatóságoknak.
Felhívom az el. isk. igazgatóságokat/
hogy 4 jelen tanévi benépesedési kimutatást
legpontosabban kiállítva hozzám október hó10-ig terjessze be.
Ha a beiratkozás eredménye az iskola <
továbbfejlesztését indokolja és teszi szüksé- »
gessé,; erről hozzám egyidejűleg külön jelen
tést tegyen.
Tekintettél azon körülményre, hogy az
összesített kimutatást hivatalomnak okt. hó
15-ig elkészíteni és a ministeriumhoz felter
jesztenie kell, a határidő pontos betartását
és a kimutatásnak a legnagyobb gonddal
.összeállítását ismételten hangsúlyozom.
Végül figyelmeztetem az igazgatóságo
kat, hogy az iskola kellő benépesítésére és
arra, íhogy a létszám az egyes osztályok
között arányosan oszoljék meg, különösen
pedig hogy a felsőbb osztályok és az ismétlő
tanfolyam is kellp népességüek legyehek, ki
váló gondot fordítson, mert a kellő népesség
hiánya (egy tahitóra 50—60 növendék) a
felesleges tanerők elhelyezését, a felsőbb ősz-;
tályok és az ismétlő tanfolyam néptelensége
pedig fegyelmi felelősséget vonna maga után.
Szolnok, 1909. szeptember hó 27.
A
Eötvös K. Lajos
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Gy. k-né. Egyrészét a küldött dolgoknak már
számunkban hozzuk, a többit később. Hálás köszö
net! T. J. Szelevény. Kissé későn érkezett. Majd a
jövő számra marad. M.-né 'N. J. Szolnok. Szép cik
két köszönjük. Jön. Szabó J. Jásztelek. Köszönjük.
3. szám.
Megyei. Népoktatás
mielőbb közre adjuk. Amit ígértél, paedagogiai tár
gyú dolgozataidat — ha általánosak is, nagyon kö
szönjük? Mint' láthatod nemcsak speciáhter helyi
érdekű témákkal foglalkozunk. Üdvözlet. Czcikó Gy*
Cikkedéit várjuk.
■
!
Tudakozó.
;
Vidéki előfizetőink, tantestület vagy iskolai ‘
hatóság e rovatban kap választ azon kérdésekre,
melyekkel á szerkesztőséghez fordul, vagy megbizására|f melyben készséggel járunk el teljesen ingyen,
csupáii 20 fillér postajegy mellékelendő, mely jövedelern a Szolnokon létesítendő „ 1 anitók Háza ja
vára kezeltetik.
.
-
Kérelem!
A kik a lapra, előfizetni szíveskednek, kérjük
a dijat mielőbb .hozzánk juttatni, hogy aztán alapot
rendesen expediálhassuk. Jövő csütörtökig már tudnunk
kell, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
pedálos czimbalom
megvételre
k e r e sieti k.
jegyzetek
nyelvtudományi csoportból I.
évfolyamra eladók.
Czim: $ Szerk es; uQrti.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
PÁLVÁZAT.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek / szükség
letét tessék
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
JÁSZnAöyKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
I 4 évre 6 korona.
Előfizetés: 1> V, „ 3
„
pe 9 a g ó g iu m i
,
, Jásztelek. (Jászberény mellen.) Rendes
tanítói állásra október 15-ig pályázat hirdettetik. Kötelessége : 1., 11. fiúosztályt, minden
második évben az ismétlő fiúosztályt is ta
nítani, a felsőbb osztályú és ismétlő fiukat a
fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni, növen
dékeivel az isteni 'tiszteleteken jelen lenni.
Javadalma: a községtől 800 korona, lakás
díj 200 korona, kert átalány 20 korona és
200 koróda államsegély. Róm. kath. okleve
les tanítók pályázhatnak. Az állás november;
elsején elfoglalandó. Kérvények, oklevél, ke
resztlevél, szabad, vagy nős állapotot igazoló
és működési bizonyítványok eredetiben, vagy
teljes hitélességü másolatban a jásztelki is
kolaszékhez intézendők.
Legolcsóbb és legalkalmasabb tan
könyv a JIL osztály földrajztanításánál
Csima Kálmán „Földrajzi gyakorló és
olvasókönyve“\agFy a megyében hasz
nálatos földrajzi könyvek között egye
dül van tankönyvi használatra ministerileg engedélyezve. Ára 24 fillér.
Kapható szerzőnél Pusztakengyelen és
RÓTH DEZSŐ könyvkereskedőnél
Szóin okon.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
5. szám
Szolnok, 1909. október 9.
I. évfolyam.
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik :
' CSIKÓS JÓZSEF
. TÓTH ISTVÁN
fi vármegyei tanítóegyesület
alapszabályairól.
' Nem tudom igaz-e, de úgy va;
gyök értesülve, hogy egyesületünk vá
lasztmánya az alapszabályok módosí
tását őszi közgyűlésünk napirendjére
tűzi. Ha igaz, őszinte örömmel járu
lok hozzá, mert valóban elsőrendű ér
deke az egyesületnek, hogy elavult
alapszabályai módosíttassanak. Ha nem '
igaz, nekünk kell azt a közgyűlés na
pirendjére tűzetni. Hogy alapszabálya
ink mennyire nenr felelnek meg a kö
vetelményeknek, sokan tudjuk és érez
zük. Valakinek azonban fel kell vetnie
az eszmét s ime a tek. Szerkesztő ur
engedőimével vállalkozón) reá. Jogcimet ad hozzá az, .hogy éveken át vol
tam egy nagy, megyei tanitótestület
elnöke s igy nemcsak figyelemmel kí
sérhettem egy egyesület helyes és cél
irányos vezetését, hanem módomban
volt annak népszerű vezetésében befo
lyásomat érvényesitWí
Nem akarok hosszasan foglalkozni
a. kérdéssel, azért egyenesen a do
logra térek, rámutatván elsősorban
alapszabályaink hiányaira.
1. A 3 §. e) pcmtja szerint a kö
zépiskolái tanárok és -lelkészek csak
pártoló tagok lehetnek. Mindenxtanitó
előtt végcélként lebeg az, hogy minél
szorosabb kapcsolat létesüljön a kü
lönböző fokú‘iskolák között, mire való
volna itt a szétválasztás? Oda módo
sítandó alapszabályunk, hogy az egye
sületnek rendes tagjai Tehetnek a kö
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
zépiskolai. tanárok és lelkészek is,
valamint a nyugdijat élvező összes
tanügyi munkálok, természetesen saját*
kívánságukra, f
2, A 4 §. íb) ^pontjában felesle
gesnek tartom a tagsági dij meghatá
rozott összsgét alapszabályba foglalni,^
mert ezen esetben a tagságdij emelke
dése vagy- csökkenése csak alapsza
bály módosítással eszközölhető. Elég
nek tartok annyit, hogy a tagságdijat t
a közgyűlés időről-időre állapítja meg..
3. Az alapszabályok módosítását
égető szükséggé teszi a 4 §. c) pontja.
Kimutatás .szerint 1905-ben a tagok.
száma 254 volt, tehát temetkezési se
gély címén 254 K fizettetnék be. Te
kintetbe véve azt, hogy 4 év alatt a
tagok száma valószínűleg megközelíti
a 300-at, micsoda szükkeblüség volna
az egyesület részéről, ha ebből-a be- a
folyó összegből ^legfeljebb" 80 K
volna fordítható a? család segélyezésé
re? Ez a pont első sorban is külön
§ alá volna veendő, teljesen külön
tisztikarral, pénztárkezeléssel és sza
bályzattal. Segély cimén pedig a be
folyó összegnek legalább 80 %-a volna
Utalványozandó, a többi kezelési költ
ségre fordítandó s csak az ezután
fennmaradó összeg volna az Otthon
alapja javára fordítható. Amilyen ter
mészetes dolog, hogy ezek a koronák,
mint kölcsön biztosítás á megjelölt,
célra fordittassanak, épen olyan ter
mészetes az is, hogy aki ezen emberi
kötelezettségnek eleget nem tesz, az
annak előnyeiből kizárandó. Erről is
tcsak a legszükségesebb pontok fog
lalnának helyet az alapszabályokban,
2.
Megyei Népoktatás
Megyei Népoktatás,
5. szám.
4
a többiről a választmány által készí nem tarthat igényt a segélyezésre, itt
is hangsúlyozom, hogy az az- egyesü-'
tett házszabályok gondoskodnak;
Ugyancsak tarthatatlan az alap leti. tag, aki tagságdiját rendesen nem
szabályok, összevont 5—6 §-a, mely fizeti, aki ezen legelemibb kötelezett
a tisztikar és a központi választmány ségének sem tesz eleget, , nem méltó
tetői intézkedik. Ez a § teljesen átdol I a tisztségre. Azt meg épen összefér
gozandó. — Először is ki látott egy hetetlennek tartom, hogy az egyesület
egyetlen mondatból álló szakasznak tisztviselője az egyesületnek bármi cí
kettős §-t adni? De ez nem lénye men adósa legyen. Hogy miért? Azt
ges. Lényeges az, hógy a § előír 9 \ hiszem, ez annyira kézenfekvő igaz
tagbói álló tisztviselői kart és csak 5, ság, hogy bizonyításra nem szorul.
azaz öt választmányi tagot! Hát ez
5. A. 15. §-nak több árnya van,
olyan lehetetlen, amit megokolni nem de ezek közül csak kettőt emelek ki.
kell. Választmányi tagnak legalább ány- Az egyik a pénztárvizsgáló bizottság
nyinak kell lennie, amennyi a tisztvi megválasztása. Ez benne van, mégis .
selő, inért az ellenőrzés csak igy nyu- hiánynak veszem, mert a pénztárvizs
gobhatik egészséges alapon. Kevés tag gáló bizottságnak esetről-esetre valő
mdllett \ em ‘ lehet sok választmányi kiküldését tartom helyesnek, nem pe;tagot választani, de 1900-ban az alap dig állandó bizottságét. A pénztár meg
szabályok módosításakor az egyesü vizsgálása első sorban elnöki köte
letnek már .180 tagja volt s igy leg lesség, amit időközönként, gyakorol.
alább 10 választmányi tagot kellett Szorosan vett pénztárvizsgálatot a vá
volna alapszabályba foglalni. Ilyen' lasztmány nem ejthet meg, csak meg
alapszabályok mellett, sőt a lefolyt vá vizsgáltathatja. Erre epedig sokkal he
lasztások tanúsága szerint a vidék lyesebb eljárásnak tekintem, ha az
csaknem teljese^ ki van zárva az elnök választmányi ülés előtt felkér
egyesület vezetőségéből. Egy alelnök oly egyesületi tagokat, akik a választ- 1
és egy választmányi tag * volt vidéki, hánynak nem tagjai. Ily módon a
a többi mind helybeli. Eztannál egész választmány nem vizsgálja, hanemvizs- *
ségtelenebb állapotnak tartom, mert a gáltatja a pénztárt. Az évi számadá
választmány jelenleg is úgy van össze sok megvizsgálására á közgyűlés küld
alkotva, hogy mig valamely testület jön ki 3 tagú bizottságot, de azok
nek minden tagja benne van a választ- egyike sem lehet választmányi tag.
<mányban,> addig más testületekből Mert lehetetlennek tartom az eddigi
egyetlen egy sincs. Már pedig nehéz gyakorlatot, hogy a választmány által
elhinni, hogy egy testületnek minden- összeállított költségvetést és számadást
tagja méltó, hiásé — egy sem.'A ta megint csak választmányi tagokból
gok számának megfelelőleg a választ összeállított számvizsgáló bizottság
mányi tagok számát legalább 15-re vizsgálja felül. Ezt az ildomosság >is
kell felemelni, kik közül 12 vidéki js igy parancsolja!
csak 3 lehet helybeli; de ha a tiszt
A másik hiánya a §-nak, hogy a
viselők nagy része — elég helytele rendkívüli közgyűlések tárgyában nem
nül! — helybeliek közül választatnék, intézkedik. Erre, pedig feltétlenül szük
még az is sok lenne. Nem kell fél ség van.
teni a választmányi ülések határozat
6. A 21. § inkább Jelentésszerü
képességét, bejön a vidék szivesen, s igy alapszabályban annak helye nin
csak tudja „miért" jön. Tapasztaltam ! csen, Ez teljesen átdolgozandó.
A tisztviselői kar .pedig ki volna
íme, ezekben foglaltam össze né
egészítendő egy ellenőrrel.
zetemet alapszabályaink felől. Aki nem
Amint a temetkezési járuléknál ért velem egyet, ajánljon helyettüí?
hangsúlyoztam, hogy a hátralékos tag | jobbakat. Ez meggyőződésem, de a
jobbért szívesen engedek belőle. Hogy A mennyiségtan és természetr^jzi tárgyak.
A mennyiségtan, amely a népiskola 2-ik ■
azonban a nagy munkát megkönnyitsem, a tek. Szerkesztő ur engedelmé- legfontosabb' tárgya* a továbbképző tanfolya
mokon nincs képviselve kellő óraszámmal,
vei egy alapszabálytervezetet fogok A számtan és mértan, mely ugyan sarktéte
közölni, e becses lap hasábjain, amit leken alapszik, még is haladó tudomány, a 4
azután teljes mértékben bírálat tár- sociális áramlat e/tárgyakra>Js rányomta amaga jellegzetes bélyegét, tehát azok tanítá
gyáva lehet tenni.
sánál
ezen tekintetek is figyelembe veendők.
Tehát: a viszontlátásig!
KI.
Továbbképző ’ •
tanfolyamainkról.
...
i (Folytatás.)
Egyes tantálgyhkra való észrevételek:
a) ;A socialpaedagogia.
■ A sociálpaedígógia, mely e tan
folyamnak valódi jellegét képezte s kell, hogy
a jövőben is képezze, nem korlátozható cse
kély 10 órára. A lélektan felelevenítését, il-,
letve annak a sociálpaedagogiával való öszszekapcsoiását helyesnek tartom. Kívánatos
lenne, hogy a jövőben ilyen tanfolyamon a
sociíipaedagógia legalább is’ 20 órával le-’
gyen képviselve, hogy olyan eredményt ér.hessen, el mely úgy a hallgatók, valamint
a társadalmi- kivánalmaknak és a közokt.
kormány intentióinak is megfeleljen.
b) A: magyar nyelvtanítása idegen ajkú
népiskolában.
Szerény véleményem szerint „a magyar,
nyelv tanitásá idegen ajkú népiskolában"'
nem illeszthető célszerűen a továbbképző tan
folyam. keretébe..
,
Ezen tárgy olyan fontos, hogy erre
külön tanfolyamok tartása volna feltétlenül
szükséges. Az ilyen tanfolyayríokra nemcsak
a.magyarnyelv tanítását megtanulni akaró taní
tók veendők fel; hanem a nemzetiségi vidé
keken működő és pedig a magyar nyelvet
kiváló eredménynyel tanitó tanerők behivandók, kik gyakorlati tanítások alakjában tafutásuk fogásait és ügyességeit bemutatnak.
Az idegenajku népiskolában a magyarnyelv
tanításánál alkalmazandó úgynevezett direkt
módszer csak gyakorlati tanítások alakjában
mutatható be.
A továbbképző tanfolyamokon a ma
gyarnyelv tanítása néhány/órában képviselve
legyen és pedig ismertesse meg a modern
nyelvtanítást, az idősebb tanítók az uj tan
terv intentióit nem érzik át teljesen és még
mindig meddő szabályok és rossz definitiók
tanításából képzelik a helyes nyelvtanítást.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy ez^n áram
latnak megfelelő példatár állittassék össze,
.amelyre az- ilyen tanfolyamok kiválóan al
kalmasak.
Ugyanezek a nézeteim a természettu
dományok tanításánál, itt mellőzni . kell a
„tudós" meghatározásokat és csupán csak az
emberiségre hasznos vagy káros dolgok meg
ismertetésére szozitkozzék els'ő sorban és
csak Tíiásödsorban a rendszerek ismertetésére.
A művészeti tárgyak.
A rajz, kézügyesség, ének a tanfolyam '
óraszámainak 50% emésztették fel, anélkül
azonban, hogy azon célt, amelyre hivatvák,
elérték volna. A művészeti tárgyakra feltét
lenül külön tanfolyam rendeztessék, ha a ki
tűzött célt elakarjuk érni, kivételt képezne
az ének, amelyet minden tanfolyamhoz hoz
zá kellene Csatolni s ennél főtekintettel kel
lene lenni Mra, hogy a hallgatók ifjúsági
dalárdák begyakorlására, illetőleg azok veze
tésére taníttatnának. A rajz és kézügyesség
re fordított \kák tömörítésre helytelennek
bizonyult a’ továbbképző tanfolyamokon, mi
vel a hallgatók á közismereti tárgyak hallga
tása által kimerülve,, a művészi tárgyak
anyaghalmazát fel .nem dolgozhatták, csupán
a tanítás menetét volt alkalmunk'elsajátítani,
erre pedig, kevesebb óraszám is elegendő
lett volna.
Ugyanez a véleményem a kézügyességről is, a továbbképző tanfolyamokon néhány
órában előadva, a czél el nem érhető, külön
tanfolyamon elsajátítva, a népiskolában óri
ási, nevelő' hatást "‘érhetünk el yele. Helyes
nek tartanám, ha a. kézügyességre meghatá
rozott órában, természettani eszközök elő
állítását tanulnák meg a hallgatók, amint ezt,
1UbUlíL41 tanfolyamon
iaillvl
a losonczi
néhány; kisérletberi'
js mutatták.
Összegezés.
Szerény véleményem szerint a tovább
képző tanfolyamok tárgyait a sociálpáedagótria és a reáltárgyak képeznék, kiegészítve
énektanítással, továbbá a gazdásági sociahs
kérdések tanításával, valaminfíszakszerü elő-'
adás az alkoholizmusról és általában a köz
egészségről.
.
X
A magyar nyelvnek idegen ajkú nép-,
iskolában valő tanítása nemzetfenntartó fon-
4.
* "i
Megyei Népoktatás
5. szám.
katonás nevelés sokoldalú hasznosságát ta
pasztaltuk.
A katonás neveléssel járó folytonos fe
gyelmezés s a teljes komolysággal végrehaított katonai rendtartás igen nagy hatással,
van a fogékony gyermeki lélek fejlődésére.
Megtanulja önmagát fegyelmezni, rendre
szoktatni' önbizalma fejlődik, ami a jelleme
kialakulására 'döntő befolyással van. A kü
lönféle testedző gyakorlatok és tornaszerek
folytonos alkalmazásával erős, bátor ügyes,
ebből kifolyólag munkabíró, szükség esetén
hazáját védni tudó nemzedék nevelődik.
|•
Azonban a gyakorlati életben az ilyen
nevelésnek igen szók egyéb hasznát is lát
juk. Pl. a katonasághoz már félig kiképezve
megy az az egyén, jmi által elejét vesszük a
különféle durva kátönái bánásmódnak, vagy
mint tűzoltó is sokkai jobban tud exisztálni.
De bent az iskolában a fegyelmezésre
van igen nagy hatással ez a nevelési mód,
annyira, hogy ezért az egy jó tulajdonságáért is meg kellene honosítani minden isko
lában.
Tehát a zászlóalj szervezése hypmán
keletkező katonás nevelés hasznát láttuk,
nézzük most miféle összefüggés van a zász
lóalj szervezés és a tórnatanitás között.
Azt mindnyájan tudjuk, hogy ha vala
mit megakarunk ismertetni a gyermekkel,
mindenek előtt ahhoz az ismerethez szüksé
ges alapot kell, hogy megszereztessüK, vele.
Ha tehát az iskolában e katonás nevelést
akarjuk meghonosítani, úgy előbb az ehhez
szükséges előismeretet kell megszereztetnünk
a gyermekekkel. Ez az,előismeret nem egyéb,
mint a minden oldalú’tórnatanitás,
is szerény véleményem sze
Néhányszó'a népiskolai zász rint a Különben
tulajdonképeni katonás nevelés csak
ott kezdődik, midőn a fegyverreli bánás
lóaljak
szervezéséről.
módra, céllövésre oktatjuk a ‘gyermekeket.
y
Az addigi népiskolai katonás nevelés
E lap 2. számában Hoffmann Márton ^m egyéb, mint az eddig hetenkint 1—2
nal irt cikkünkben a szünidei tornatanfolya wá keretében mozgó törnatanitásnak az egész
mok szervezésinek szükségességét fejtegettük tanítási, időre való , kiterjesztése. Különben is
a tórnatanitás sem egyéb paedagógiai alapon
f általános vonásokban.
Többek közt említettük ís szerintem leg- való katonás nevelésnél.
I nyomatékosabb bizonyítéka e tanfolyam fel
Ebből tehát láthatjuk, hogy ha valaki
állítása időszerűségének, a tórnatanitás és a zászlóaljat akar szervezni, mindenek előtt he
most ugyan még vajúdó állapotban lévő, — lyesen kell tudni tanítani a tornát. Ez az
de fontósságát felismerve gondolom rövide egyik fő kelléke a zászlóalj szervezésének, a
sen általánossá váló zászlóalj szervezés közti másik kelléke — ez a tulajdonképeni veleje'
összefüggés.
az egész dolognak, hogy pontosan ismerjük
Mielőtt erről az összefüggésről beszél azt a módot, melynek alapján a szervezést
nék, egy pár. szót a zászlóalj szervezés fon végezni lehet.
tosságáról akarok mondani.
Az első kelléket a tornatanfolyamok
Ha valaki tanulmányozta ezt az igazán szervezésével szerezzük meg. (A tornatanfo
még csirájában lévő zászlóalj szervezési lyamok felállításának módjáról később írok)
mozgálmat, bizonyára méltányolta is, mert a másodikat a most fennálló népiskolai zász
csak akkor tudjuk felfogni annak fontossá lóaljak beható tanulmányozásával.
gát, ha szervezésévnl az iskolába beplántált
.Mindnyájan ismerjük megyénkitanügyi
tősságánál fogva, külön tanfolyamban oldat
nék meg, de a. sociálpaedagó^ia ének, gaz
dasági dolgok és alkoholismus ide is hozzácsatoltatnék.
.
A. művészeti tárgyak eó ipsó külön
tanfolyamokat igényelnek ^s pedig kizáró- •
lagosan ezen tárgyak ölelendők fel, ame
lyekhez semmi függelék nem csatolandó.
Végül legyen szabad még egy körül
ményt felemlitenem. Az állam bőkezűséggel
gondoskodik arról, hogy a tanfolyamok kel
lő ellátásban részesüljenek, gondoskodik] ar
ról, hogy a hallgatók hasznos és kellemes
kirándulások által Szivüket, lelkűket gyö
nyörködtessék, arról is gondoskodhatnék,
hogy a tanfolyamok halgatói, a tanfolyam
tartama alatt socialis irányú kézikönyveket
és folyóiratokat olvashassanak és pedig olyan
könyveket és folyóiratokat, amelyek általá
nos irodalmi értékkel bírnak, hogy ' ezek
olvasása által a sóciális haladásról kellő és
igaz fogalmakat szerezhessenek, mert hiszen
a legtöbb tanítónak nem lehet alkalma, hogy
ilyen irodalmi értékű könyveket olvashasson,
holott pedig neki, ki a néppel sokat és köz
vetlenül érintkezik, nagyon is szüksége volna
a tiszta helyes sóciális fogalmakra.
Ezek voltak nagyjában felterjesztésünk
nevezetesebb pontjai, szükségesnek tartottam
ezeket közzétenni,-illetve éltem a tek. Szer
kesztő ur szjvességével és előzékenységével,
ki ezen czíkkem • közlésére b. lapjában he
lyet engedett.
• *
r . Törökszenlmiklóson, 1909. szept. hó.
1 '
Kovács Ignácz.
5. szám.-
Megyéi Népoktatás
állapotait s büszkén mondhatjuk, hogy egyes
tanügyi dologban kezdeményező volt vár
megyénk. Pl. a gazdasági alapon szervezett
lányai népiskolák stb. Viszont azt is tudjuk,
hogy annyi fiatal — a népoktatás tovább
fejlesztéséért lelkesülő tanerő, tálán egy vár
megyében sincSj mint a miénkben.
Ezeket a körülményeket ismerve, bátor
kodom felszólitani kedves kartársaimat, hogy
törekedjünk arra, hogy megyénk ezen a té
ren se maradjon a többiek mögött. Próbál
juk meg vállvetve általánossá tenni megyénk
iskoláiban a katonás nevelést.
* Hogy ezt megtehessük, hdzzunk egy
csekélyke áldozatot. Rendezzünk egy ilyen
irányú tanulmánykirándulást.
Közelünkben van Kecskemét, ahol minta
zászlóalj van. Nem kerülne sokba a kirán
dulás — hisz ott bizonyára szives fogad
tatásra találnánk — és nagy haszonnal járna.
Erről a dologról beszéltem lapunk szer
kesztőjével, ki már régebb idő óta foglalko
zik a népiskolai zászlóaljak szervezése esz
méjével s kijelentette, hogy készséggel. vál
lalkozik egy ilyen tanulmányi kirándulás
szervezésére és vezetésére.
Nem volna tehat hátra egyéb s nagyon
bízok abban, hogy viszhangra talál t. kar
társ uraknál ezen felhívásom -- hogy minél
nagyobb
számmal
jelentkezzünk
ezen
kiránduláson
való
részvételre,
hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján
megyénkbe is átültessük ezt a népnevelésre
megmérhetetlen haszonnal járó, üdvös ne
velői eszközt.
Ha kellő számú jelentkező lesz, úgy
rövidesen -megállapítjuk a kirándulás prograrnmját és idejét, hogy minél előbb meg
tehessük azt.
Azért akarnám, hogy minél hamarább
szervezzük ezt a tanulmányutat, hogy legyen
időnk még ez év folyamán meghányni —
vetni a tanulmányozás nyomán szerzett ta
pasztalatokat, eszméket s azokat teljesen
megérlelve a jövő szeptemberben már gya
korlatilag is megvalósíthassuk..
Szelevény, 1909. szeptember.
\
'
Tóth József,
áll. tanító, oki. tornatanár.
HÍREK.
■
-- i
)
felhívás. Kartársaink' közül, akik a
gyüjtöivet még be nem szolgáltatták, szíves
kedjenek azt most már sürgősen hozzánk
juttatni.
Vármegyei tantestületi Elnök,
5.
Október 6-an megyénk összes népis
koláiban megtartották az aradi gyásznap
emlékünnepét. Hanem — tudja Isten! r— ’
nem olyání^a’zi, őszinte ünnepnek látszik
ma már október 6-ika. Hát ilyen könynyen felejt .a magyar? Nem indítja meg a .
rettenetes nap emléke a szivét? Ném szorul
ökölbe a kéz, ha az ész arra a rettenetes .
gyilkosságra gondol, ’ mellyel nemzetünk
nagyjait kipusztitotta és kipus^titani töreke
dett a kamarilla? Ne feledjünk, s ne .enged
jük ezt feledni. Legyen október 6. mindig a
hazafiak, a magyarság igazi gyász napja!
tartsu-k meg, s ébresszük a kegyelet érzetét
a népekben nagy halottaink, vértanúink em
léke iránt, kik vérükkel áldoztak, szabad
ságukért.
- - f. V
- EanitÓDátoíás. Fegyverneken f. hj
4-én tartotta meg áz iskolaszék Eötvös Ka
roly Lajos kir. tanfelügyelő elnöklésével a
Rédei- Vendel lemondásával megüresedett,
pusztáörményesi községi iskolai tanítói ál
lásra a választást.
A beérkezett pályázatokat az iskolaszéki
jegyző ismertetvén, elnök előterjesztésére az
iskolaszék egyhangúlag Török Ernő barstaszári ‘rkath. tanítót választotta meg.
Jászberényben a HL belterületi 6 ősz-. /'
tályu iskola részére sikerült a lelket meg
szerezni, s igy valószínűleg a jövő é^ben
felépül az olyan égetően szükséges harmadik ■
iskola is. Addig is mint halljuk, az uj Iskola
osztályait bérhelyiségekben fogják megnyitni.
H Jászberény hülíerületi 8 új állami
iskolai tanító 2-án tette le a kir. Tanfelü
gyelő kezéhez a hivatali esküt, mely után
nyomban tantestületi értekezlet volt, s -ennek '
végeztével nyomban megkezdték iskolai mű
ködésüket. • fizetés hiutólás, államsegélyezés, nyugÖüigény felemelés. Lukács József mezőtúri
külterületi áll. tanító részére 163968—909. 7
sz. rendelettel 1100 K. fizetés utalványoztatott.
Koma Géza, jászapáti tanító részére
100 korona III, korp. államsegély folyósitta|
tott.
.
S z e i b e 1 Mária jászalsószentgyörgyi ‘ '
fk. tanítónő nyugdíjigénye helyesbittetett.
Czibakházán f. hó 27-én járásköri papi
gyűlés volt, ugyan e napon az állaníi elemi . *
iskolások „Venisancte“-juk is d. e. 10 óra
kor volt megtartva.’’ Igen szép lélekemelő
ünnep volt ez. A szépén sfelvirágozott oltár
elé lépett pont tiz órak,or Főt. Stéger István
86 éves .gyémánt misés plébános és emelke
dett hangon intonálta „Venisancte spiritust", .
mire a- kántor által előre betanított éneket a
gyermekek folytatták az egybegyü.lt plébáno
sokkal. A gyermekek tanulmányaikra, a plé
bánosok gyűlésükre, a tanítótestület pedig
Megyei Népoktatás
6.
munkásságára kérték
malasztját.
a Szt-lélek
segítő
< fi c?ibahhá>ai legényegyesület 87 tag- ja közül 26 regruta lett s azon alkalomból,
hogy ^megválnak az egyesülettől, fényesen
sikerült bált rendeztek 40 fillér belépti dij
mellett, az egyesület javára. Begyült 56. K. 80
fül. Kiadás 25 kor., Maradvány 31 K. 80
fiit, a iáely összegből 9 korona a leányegyesület női kézimunka szakosztályának
adatott át, kézimunka anyagok beszerzésére.
A szives felüfizetők fogadják köszönetünket,
az egyesület nevében.
\
állapotot is kell ki/nut^nom,
a f/ tanévre iskola hiány miatt nem járnak
az iskolába a következő tanyákról: 1 Sár- •
szögből (Dóra Telek major) 84 tanuló. II.
Zsigerpusztáról 83 tanuló, 111 Egyeshalom
körzetéből 109, összesen 276 tanuló. Az itt
elősorolt körzetekből Cibakháza község kép
viselőtestülete 3 tanítói állás szervezése iránt
x-már ogy éve elmúlt, megtette a felterjesz-,
tést aí vallás és közoktatásügyi minister úr
hoz, /de eddig semmi értesítés nem jött.
Azért a szülők felhivatnak, hogy mig érdem
leges intézkedés történik, gyermekeiket isko
lába a .legközelebbi községbe vigyék.
Mohács István, áll. ig. tanitó.
E jelentésszerü- közleményből világosan
kitűnik azon munkásság, melyét Mohács István Czibakházán kifejt minden téren. (Szerk.)
5. szám.
ró fiat (a gimnazista szó imponált neki) s
meghívta koronázási ünnepélyre.
Végtelen nagy bánattal vette tudomásul,
hogy á leendő király szülői halasztást kér
tek a koronázásra, mert a királyt az „intő“
fenyegette és tanulnia kellett.
*
Kicsiny szive ugyan hamar megvigasz-\ ,
talódat^és sebtiben megkoronázott egy hasonl^Koru trónkövetelőt.
Azó.ta aztán kis barátját következetesen
.„Felségés Urának szólítja,
Hogy mennyire foglalkozik artatlan
lelke a király személyével és mennyire jó a
szive, holmi apró megjegyzéseiből lesem el.
Koldus kopogtatott nálunk. Két fillé
rest teszek a markába és súgva mondom
neki: „add e^t kis fiam a bácsinak,“
Könnyes szemmel tér vissza hozzám és
szomorúan mondja: „Édes anyukám! Beh
jó lehet a királynak, O bizonyosan mindig
koronát ad a koldusnak.
*
Végtelenül boldog, ha hófehér ágyában
végig hever az apró patyolat párnákon.
Mikor friss ágyhuzatokat kapott, hirte
len bebújt a párnák közé s igy sóhajtott fel
’ „Ugy-é a királynak is minden nap tisztába
húzzák'az ágyneműjén?
*
Évekig a kies fekvésű Máramarosmegyei
, Hahóiig laktunk, ahol a kis Duckó a rahói
I mamák dédelgetett kedvence volt. Elhalmozták minden földi jóval, ami t. i. a Duczkó
szemében jó.
A gyermekbarát plébános egy alkalom
mal (akkor még szoknyás fiúcska volt a kis
királykoronázó) néhány szép narancsot adott
Gükör darabok. \
neki. Történt azután, hogy néhány nap múl
va hivatalos misére mentünk a szép kis fa
A
király,
meg^Duckó.
X
‘
•
..
.
lusi templomba. Alig lépünk < be, Duckó tele
Nekem és nekünk mindig Duckó marad torokkal kiáltja a főoltár lépcsőjén teljes paa kis buksi, pedig hát már hivatalosan har ; pi ornátusban álló plébános felé: „Pap bá
madszor- Íródik be a „Felvételi napló“-ba, csi! Már itt vagyok, kérem a narancsomat."
■ 'mint tanköteles. Nem' is volt, ez'már tulaj
donképen újság neki, az első alkalommal se,
Azt írtam az imént, hogy Duókénak
mert mióta kinőtt a kis szoknyájából, mindig,
édes anyja mellett csetlett-botlott az iskolá nem volt újdonság az iskolába járás., de
mégis.
ban.
Az iskolai köteles ünnepélyekről mint Előttem ma is, amint az első „Veni Sancte"
■
vendég nem hiányzott soha sem, igy már évek ra készült.- Lázas sürgés forgás az iskola
)
óta sokat hallott a király felkent és sérthetetlen udvarán.
Aggodalommal és örömmel vegyes gye
♦
személyéről, királyhüségröl stb.
Legjobban megragadta kicsi lelkét egy rek arcok. ,-------Tanítói rendelkezésre mindmégannyt
olyan ünnepély, ahol a király koronázásáról
volt szó, mert néhány nap múlva annak gyermek ünneplő ruhában tanszer nélküL
rendje, módja szerint papírból,* még pedig Egyedül az én kis fiam szorongatta kezében
aranyosból koronát, keresztet és almát for az egy, héttel előbb kapott csinos könyves
táskát.
mált és készült a királyt koronázni.
Ragyogó két szemét le nem vette róla.
Kiválasztott egy I-ső gimnáziumba já
IRODALOM.
'y
5. szám.
Megyei Népoktatás
7,
Leírhatatlan öröm látszik rajta, ha a
pajtások figyelme a táska felé irányul. Egy
szerre csak a tantestület tagjai sorba rendbe
kezdik állítani a gyerekeket.
Többen voltak 300-nál. G. kollegám
meglátja a kis Duczkónál a táskát; szelíden
i mondja:
„Vidd fel Gyuluska. Azt nem visszük
el! A templomba nem kell táska.“
Hogy elváltozott az a ragyogó gyerek
arc, amint czammogva hozta fel a lépcsőn a
kincset, hiszen ő az iskola épületben lakik
Vés máskor [nincs alkalma a szép táskával
végig járni az utczát...
Kedves Collegám! Beh nágy darab ró
zsaszínű felhőt szakítottál ketté! De azért
áldjon meg az Isten, mert Dückóval mindig'
nagy szeretettel bántál!
Máskor meg -majd más gyerekről irok,
ha megengedi a Szerkesztő ur, a „Tükör
darabok rovatában, mert most is 60 I. osz
tályos kis lányom van, théma tehát lesz elég!
De hiába ez már az én anyai gyöngeségem, hogy először a magaméról irok.
Szolnok, 1909. szept
'
Magyary Gyuláné
Nigrinyi Jolán
áll. tanítónő.
jen más könyvecskét kiállítani. Kitöltésére és keze
lésére nézve a szükséges utasítás magában a köny
vecskében foglaltatik, ezért ezúttal csupán még arra
óhajtom kir. tanfelügyelő ur figyelmét felhívni, hogy
a könyvecske memcsak azt a célt van hivatva szol
gálni, hogy a szülőket gyermekük iskolai magavise
letéről, szorgalmáról és előmeneteléről idöszakonkint
s az iskolai év végén tájékoztassa, hanem az életben
lépten nyomon szükséges iskolai és anyakönyvi ada
tokat is tartalmazván, a tanulónak felnőtt kofában '
igazolú okmányul is’ kell szolgálnia arról, hogy tan
kötelezettségének mennyíb'en tett eleget.
Ezért szigorú kötelezettségévé teszem a taní
tóknak, hogy a könyvecske .gondos megőrzését és
tisztán tartását úgy a tanulók, mint a szülök előtt
különösen is hangsúlyozzák és ellenőrizzék, figyel
meztetvén a szülőket arra is, h'ogy ha a könyvecske
elvész, vagy bármely más okból másodlatot kérnek,
annak kiállításáért 1 korona díjat kell fizetniük. Ez
a dij a másodlatot kiállító igazgatót, vagy tanítót il
leti/ Az első példányért dij nem szedhető, s a köny
vecske -egyúttal bélyegmentes is, csupán -beszerzési
ára követelhető.’ Ugyancsak felhívandó még a szülök
(gyámok) és a tanulók figyelme a könyvecske boritéktábláin foglalt „Szükséges taudnivalók“-ra. E
könyvecskével egyidejűleg kiadom az iskolából isko
laévközben kilépő tanulók számára ugyancsak bélyeg
és díjmentesen kiállítandó elbocsátó levelet is, a
melybe az iskolát változtató tanulónak a kilépő nap
jáig tanúsított magaviseletét, szorgalmát és .előme
netelét, valamint addigi mulasztásait kell bevezetni.
Ezen uj értesítő ■ könyvecske a m. kir tudományi
' egyetemi nyomdától darabonkint 18 fillérért szerez
hető me^ Nettó- ára 14 fillér.) Az elbocsátó ' le’ vél'ugyanott szerezhétő be darabonként 3 fillérért
(Nettó ára 2 fillér) Más nyomdában előállított köny' vecskék és elbocsátó levelek csak abban az esetben
Uj „Értesítő.Könyvecskék" és „Elbocsátó, levelek."
használhatók, ha az egyetemi nyomdában étőállitottakkal teljesen azonos szöveggel,^beosztással és mi
Alkalmazkodó tudomás és foganatosítás végett köz
löm 3 magyar királyi vallás- és közoktatásügyi mi-, nőséggel bírnak s azoknál nem drágábbak. Végül’
nister urnák 84551—1909. számú
értesítem kir. tanfelügyelő urat, hogy-az iskolai elő
meneteli és mulasztási naplók, valamint a-népiskolai
Körrendeletét
bizonyítványok szövegének megfelelő módosítása
a tek. tanítótestületekkel, tanitó urakkal, tanítónőkkel.
iránt egyidejűleg intézkedtem. Budapest, 1909. julius
15. A. minister helyett: Tóth államtitkár.
*
Szolnok, 1909. szeptember 30.
HIVATALOS RÉSZ.
Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő.
Kapcsolatban folyó, évi április hó 30-án 53000.
szám alatt kelt rendeletemmel, az állami népiskolai
gondnokságok és az állami elemi népiskolai tanítók
számára kibocsátott utasítás 114. §-ában említett ál
lami elemi népiskolai uj Értesítő könyvecskét ezen
nel kötelező használatra kiadom s a hivatali elődöm
nek 32055—901. sz. rendeletével életbeléptetett régi
Értesítő könyvecskét használatból kivonom. Ezen
értesítő könyvecske szerkesztésénél az a törekyés
vezetett', hogy az állami népiskolák tanulóinak 'tan
kötelezettségük egész időtartamáról, tehát netnes^k
a mindennapi hanem az ismétlő még pedig akár t az
általános akár a‘gazdasági ismétlő tanfolyam összes
osztályainak szolgálhasson értesítőül és bizonyítvá
nyul s hogy m.ég osztályok ismétlése esetén se kell-
Szerkesztői üzenetek.
Tóth József Mezőtúr. Értékes dolgoza
tát örömmel vettük. Mielőbb kö^re is adjuk.
Munkásságát továbbra is kérjük? Üdvözlettel
a szerk. Kovács Imre Törökszentmiklós. Lu
kács I. Mezőtúr. Fogjatok pennát s írjátok
Máramaros csak kitesz magáért ? XI. sz. all.
iskola.'Jászberény. A tornajátékok folytatását
várjuk. Állami iskola igazgató C.-háza. A
küldött dolgokat most közöljük. Szives jó
akaratát továbbra is kérjük. Pólya Imrét ez
úton kérem alkalomadtán hozzám befáradni.
Addig is üdvözletét küldi a f. szerk. Tóth
J. Szelevény. A folytatást várjuk
Szolnok, 1909. október 16.
I. évfolyam.
8- í-
5. szám.
Megyei Népoktatás
Suluok József tisjaburai ref. tanító sú
lyos idegbajban megbetegedett. Helyettesíté
séről az iskolaszék gondoskodik.
Pályázati és egyéb rövidebb
Á hirdetéseket szavankint
Tudakozó.
Vidéki előfizetőink, tantestület vagy iskolai
hatóság e rovatban kap választ azon kérdésekre,
melyekkel á szerkesztőséghez fojdul, vagy megbí
zására, melyben készséggel járunk el teljesen ingyen,
csupán 20 fillér postajegy mellékelendő, mely jöve
delem a Szolnokon létesiteng^- „Tanítók Háza“ javára^kezeltetik.'
"W
w ^2 'fillér
I
■
—...... I
I
Kérelem!
71 kik á lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
a dija} mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő csütörtökig már tudnunk
kell,, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot. 1
peöagógiumi
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
00 HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ V .
jegyzetek
nyelvtudományi csoportból I.
évfolyamra eladók.
Czim: a Szerkesztőségnél.
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
Legolcsóbb és legalkalmasabb tan
könyv a HL osztály földrajztanításánál
Csima Kálmán „Földrajzi gyakorló és
olvasókönyve* mély a
megyében hasz-
' nálatos’földrajzi könyvek között egye
dül van tankönyvi használatra ministerileg engedélyezve. Ára 2Í fillér.
Kapható szerzőnél Pusztakengyelen és
RÓTH DEZSŐ könyvkereskedőnél ,
Szolnokon.
Nyomatott a kiadó RÓTfi DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
Megjelenik hetenként szombaton.
I
I-
JÁSZnAGYKUNSZOLNOK-
. ,c. .
। 1 évre 6 korona'.
Előfizetés : ’
„ 3
„
árban közlünk.
I
-I
6. szám
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
-----------—---------------- •------------- - ----Előfizetések, kéziratok, és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők. .
• Azonban e^ az idézett törvény és.tonterv népiskoláink 90 százalékánál nincs
A munka, mint a
végrehajtva. Ezt mutatja a földmiver
tanítás központja. 'lésügyi minisztériumnak a közelmúlt
ban tett'a^oir intézkedése ‘is, hogy az
A „Néptanítók Lapja" Jreptem- | ismétlő-oktatást gazdasági és kerté- '
bér 30-iki számában „A jövő iskolája szeti alapra kívánja fektetni s é céí-á mw4aMola“ címmel egy cikk je . bol nemcsak tetemes' Összeget vesz^
lent meg, melyben az illető író igen fel költségelőirányzataiba, hanem a
nagyfontosságunak tartja a munka be tanítók uj irányú kiképzését is kiváló
vitelét az iskolában. Minden egyes göndjának tekinti. Ezt mutatja to vábbá
.szavának igazságot adok, de legyen a We?őtyri tanyai és az ujvárosrészi:
szabad megjegyeznem azt, anjit e cikk állami iskolák szervezése, a midőn
ben nem találtam. föl, hogy hazánk Eötvös K. Lajos kir.' tanfelügyelőnek t
minden egyes iskolájában elsőnek kell | fáradhatatlan közbenjárására — akit
lennie az édesanya földnek a zsenge már* egy negyedszázadon ‘keresztül,
gyermeki szivekkel, lelkekkel való meg- i küzd azon, hogy népiskoláinkban a g
kedveltetése. Arra kell minden egyes foglalkoztató tanmódot meghonosítsa,
iskolának törekednie, hogy az életnek — mindén iskola mellé 2 katasztráiis
tanítson s hogy nemzetünk az aj ez hold földet vásároltak s azt a legszük
redévben gyarapodjék vagyoni jólét ségesebb gazdasági épületekkel (is
ben, szeresse az áldott édesanya föl tálló, félszer, disznóól, szerszámtartó.
det, mely fáradozásait mindig bőven kamra, méhes, galambdúc, disznófür
jutalmazza. Törekedjék földbirtokait dető és víztartó medencék) felszerel-1
megtartani, hozzá szerezni, mert: „Kié i ték, hogy igy a növendékek már az
a föld,' azé a haza." Ez a legfonto । elemi iskolába megszerezzék a legsabb a jelenben 1 'hiszen láthatjuk, — i szükségesebb gazdasági ismereteket,.
hogy hazánk délkeleti része maholnap megkedveljék az édesanyaföldet, mely .
az oláhság kezébe jut, sőt még ha fáradozásaikat mindig bőven jutalmaz
zánk szivében az 'tAlföldön is ezer za. A mezei és kerti munka s a ne
meg ezer hold birtokokat vásárolnak velés terén szerzett tiz évi árvaházi,
össze's mit teszünk ellene? semmit! de különösen a mezőtúri városszéli
Csak tétlenül nézzük dicső őseink vére gazdasági irányú iskolánál egy év alatt
által szerzett s annyi baj, küzdelem szerzett tapasztalataim, alapján bizto
után megtartott ezeréves hazánknak san merem állítani, hogy a jövőben
szétdarabolását. Különben már az 18§8. csakis azok az iskolák állják meg Wéévi XXXVIII., törvénycikk 55 §-ának k) lyöket, a melyek ily alapra vannak
/
pontja is elrendeli, hogy a népisko fektetve.
De
lássuk
egy
ilyen
célszerűen
lában a mezei gazdaság és kertészet,
mint kötelező tantárgy tanitassék. — vezetett iskolának a munkabeosztását,
Megyei Népoktatás
6. szám.
a hol az életre való nevelés elvét ismerkednek a különféle veteményekakarjuk megvalósítani: A foglalkozá kel; megtanulják, melyiket mikor és
sok beosztásánál figyelmet kell fordí hogyan kell vetni, vagy ültetni és gon
tani arra is. hogy azok úgy a nővén- | dozni. A kert beosztását, az ágyások
dékek korának, mint testi fejlettségé elkészítését, az ültetéseket, szóval az
nek és erejének teljesen megfeleljenek. összes kerti munkákat felnőttek, vagy
Iskolánkban a kertészetnek három napszámosok segítsége nélkül a tanitó
á-gára szorítkozunk, u. m. 1. diszker- utasítása szerint a növendékek végzik,
tézzet, 2. konyhakertészet és 3. fais így szoktatjuk önállóságra, de egyút
tal az önérzet is fejlődik bennök, mi
kola-kezelés.
A legkisebb (6—8 éves) nővén-- dőn nemes versenyre hívjuk fel őket.
dékek művelik a -virágos, vagyis a Öröm és büszkeség olvasható le egészé
diszkertet, mivel hajlamaiknak legin ségíől viruló arcukról azon növendé
kább ez felél meg. Egy 6—7 éves keknek, akik látják, hogy munkájuk
gyermeknek — a gyümölcsöt kivéve, nak feltűnő eredménye van és hall
— bizonyára több örömet, több gyö ják tanítójuk elismerő, esetleg dicsérő
nyörűséget okoz egy szép, illatos vi nyilatkozatát. A dicsérettel azonban
rág, mint pl. egy' káposzta, vagy egy fukarkodnunk kell, hogy a gyermek
paradicsom. Ezen korban a gyerrnek büszkesége, önérzete gőggé ne fajul
lelke sokkal fogékonyabb a szép, mint jon. Mennyi örömet okoz a gyermek-'
a hasznos dolgok iránt, azok őt job nek egy viruló növény, a melyről el
ban érdeklik és igy azokkal szívesen mondhatja: „Ezt én ültettem^ én gon
■is foglalkozik. A munka megkedvel- doztam. “ Az a tudat, hogy az ő muntetáséhez egyik főkellék az érdeklődés. kája ís eredménnyel jár, még nagyobb
A kerti foglalkozások alatt a nevelő szorgalomra, még több kitartásra bűz-'
és a növendékek között bizalmas, ke ditja.
A vallásos érzés ápolására is ön
délyes beszélgetés folyik, ami a'mun- : ,
ként
kínálkozik az alkalom, midőn a
kakedvet nagyban fokozza. Ilyenkor
szabadban
halljuk a madarak lélek
van Jegjobb alkalmunk a szemlélte
emelő
víg
dalait,
látjuk mindenfelé a
tésre is, midőn előttünk van a legtö
szebbnél-szebb
növényzetet,
a Minden- _
kéletesebb szemléltető eszköz — a ter
mészet. Ilyenkor szerez a növendék ható remek alkotását — a szép ter
maradandó természetrajz! ismereteket. mészetet. Ilyenkor vezethetjük a gyer
Midőn a tanitó folyton magyaráz, fel meket Isten ismeretére, szeretetére, —
hívja figyelmüket mindenre, megis ilyenkor mutathatjuk be nekrk, hogy
merkednek számos növénnyel, látják, miként terjed ki atyai gondviselése
hogy mi azok között a különbség és még a legkisebb fűszálra, a legigény
hasonlóság*, nji a lényeges ismertető telenebb rovarra is.
Hogy a gyermekek Kjó Ízlését is
jelük, látják és tapasztalás utján meg
tanulják, mikor és miként kell azokat — ami különösen egy jóravaló földmives embernél, iparosnál elengedhe
vetni, ültetni, gondozni stb.
tetlen
kellék — fejleszthessük, kiváló
. így szereznek gazdasági ismere
gondot
kell fordítanunk arra is. hogy
teket is, igy érvényesül a foglalkoz
tató módszer, melynek sikere főleg a minden munkájuk csinos, tetszetős le
tanitó rátermettségétől, lelkesedésétől gyen, amit legbiz/osabban a nemes
verseny áltaL érhetünk el.
és ügybuzgóságától függ.
A faiskola-kezelés a legnagyobb
A nagyobb (8—10 éves) növen
dékek kezelik a konyhakertet, tehát a (10—12 éves) növendékek feladata.
„szép“után megismerik a „hasznos“-t. Minthogy már az iskolában erről el
Ifí már, miután a tanitó felhívta fi méletileg is tanultak, gyakorlatilag még
gyelmüket lehetőleg mindenre, meg jobban, még alaposabban elsajátithat-
6. száms '
.
jv
Megyei Népoktatás
ják. Ezek már foglalkozás közben — <
nagyobb mértékben kifejlődött szerep
tét és bizalom folytán — maguktól is
kérdeznek ezt is, azt is a tanítótól,
ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy
megvan bennök a kellő érdeklődés és
a tudásvágy. Ezáltal könnyen tehetjük
az iskolában tanitottakat maradandóvá
és folytonos szemléltetés által érde
kessé,
: Így a természetben megismerik a
legtöbb nemes gyümölcsfajt, gyako i
rolják a különféle óltási módokat, el
sajátítják a fák nevelése és ápolása |
körüli teendőket. Ezenkívül szemlél
tethetjük a gyümölcsfák betegségeit,
ellenségeit s- az azok elleni védeke
zést, amik által természetrajzi ismere
teiket is gyarapithatjuk. Ily módszer
mellett munkáikat örömmel végzik,
mert látják, hogy valami hasznost és
szépet ők is tudnak produkálni és
mindig valami.újat, érdekest láthatnak
és tanulnak. Munka' után szünetek
alatt nem igen óhajtják a pihenést,
hanem vidáman játszanák, ugrálnak.
Igen, mert testök már edzett, a munka
nekik már nem teher, ami 5—6 évi
fokozatos szoktatásnak az eredménye.
Több olyan növendék is van, a
kik a telek félreeső helyein kis kerte
ket alakítanak, miket szabad idejük
ben elrendeznek és nagy kedvteléssel
gondoznak saját Ízlésük szerint^Öröm
hallgatni ilyenkor tervezgetésüket, —
hogy ha felnőnek, milyen kertet csi
nálnak, miket termelnek benne stb. ,
Ezen röviden vázolt módon hasz
náljuk lel a munkát neveiési-|^^fd
ily módon szoktatjuk növerrdekéinket
céltudatos, hasznos munkára, aminek
eredménye mellett tanúskodik azon
körülmény is, hogy két katasztrális
hold területű kertünkbe kizárólag gyer
mekekkel ültettünk el krumplit, vetet
tünk el zöldséget s azt szeptember
hónapban gyerekek által is takaritot<7 tűkébe.
Ily módon törekszünk és kell tö
rekedni arra,, hogy midőn növendé
keink elhagyják az iskolát, megedzett
testük és annyi ügyességük, gazda
sági- és kertészeti ismeretük begyen,
a mennyit a mindennapi élet, a meg
élhetés kíván. Ily módon akadályoz*
hatjuk meg, hogy növendékeink a tár
sadalom terhére legyenek, ezért kö
vetjük tőlünk telhetőleg a Vehrli mód
szerét, aki többék között ezt mondja:
„Ajándékozz a. nép gyermekeinek ke
nyeret, pénzt, ruhát, csak addig tettél
velük jót, mig a kenyeret megeszik,
a péhzt elköltik s a ruhát- elszaggat
ják. De neveld őket, tanítsd meg dolgozni és a társadalom hasznos pol
gáraivá lenni; oly jót tettél .velők, mely'
halálukig eltart s boldogítja .őket!“
, Mezőtúr, 1909. október hó.
Tóth József
-
állami tanitó.
Polgári iskolák
vármegyénkben.
, -
*7. j
Községek, megyék, de az országok vagyonösodása is, arányban áll az illető körzet
.műveltségi fokáról, a müveit nemzetek egyj
szersmint gazdagok is. Amint áll e tétel em
berek összességére, éppen úgy, sőt még in
kább érvényesül ez az embereknél. Minél
tanultabb egy ember, annál inkább kitudja
használni az öt, vagy, foglalkozását érintő
.kedvező körülményeket'; a kedvezőtlen körül
mények, avagy a sors kiszámíthatatlan csa
pása ellen jobban bir védekezni a müveit,
mint a műveletlen ember. A tanult ember
függetlenebb, mert’ nem kell minden /ügyes
bajbs dolgában mások megfizetett segítségét
igénybe venni. Bár a műveltséggel emelked
nek az ember mindenféle igényei, de viszont
inkább tud beosztással élni a müveit, mint
a műveletlen. Az igények emelkedése emeli
as egyén ambícióját,'ami az illető előre ha
ladását vonja mága után. nAz iskolázottság,
— ha nem is párosul ez szaktudással, —
magasabb nézőpontot ad az egyénnek, min
den körülmények között tudja mérlegelni a
helyzetet, saját maga megtalálja a kivezető
utat, ami bizony az emberi boldogulással és
igy a boldogsággal is szoros kapcsolatot tart.
Bennünket, akikre a népoktatás szent
. ügyé van bízva fölött érdekel, hogy a jövő
nemzedék, nemzetünknek jövő polgáréi, könynyebben boldoguljanak s a változó fokozó
dott terheket könnyebben, észszerűbben bírják
4
\
Megyei Népoktatás
6. szám.
6. szám.
lete elkészülvén, fölterjesztést tettem az óvónő .
kinevezése iránt. Jászberényben 8 új állami
tanyai iskola nyílt meg. Ugyanott új belte
rületi áll. ‘ iskoiakörzet megállapítása és 2
hold telken 6 tantermü iskola épületben el
helyezése iránt intézkedtem. Így .hosszabb
időre el lesz Jászberény látva népiskolákkal
Mezőtúrhoz hasonlóan, mig Szolnokon még a
belterületen 4, a külhatárban 2, Karczagon
a belterületen 8, á külhatárban 7, Kisújszál
f .
Q.
láson a tanyákon <4, Turkevében a tanyákon
3 iskola.sürgősen szükséges.
Á nagyközségek iskolafejlesztési szük
felügyelet
ségét egyik közelebbi ülésen leszek bátor
ismertetni.
3.
egy hónapba
Mostani .jelentésem tudomásul, vetelet
kir. Tanfelügyelő jelentése szeptember hóról. kérem.
Szolnok, 1909. október 13:
_
' Tekintetes közig Bizottsági EÖTVÖS
KÁROLY
LAJOS Szeptember hóról jelentésemet követ
kir. tanfelügyelő: *
kezőkben terjesztem elő:
Az iktatóra veit 301 es ad numerum
osztott mintegy 250 beadványból meg az
előző ‘ hónapok hátralékából sajat hatáskö
römben elintéztem mintegy 550 ugydarabot
570 kiadvánvnyal. Közig, bizottsági ügy pe
dig 67 osztatott szeptemberi hóban hozzam'
ki ebből és a még időközben Lérkezet 43
IparostoDábbhépjö tanfolyam a szolkb. ügydarabból előző\ ülésen es elnokileg noki áll. iparóstanonc iskolával kapcsolatban.
előadtam már 95 ügyet, 15 db.-qt pedig je A kereskedelmi minisztérium a Technológiai
lén ülésre hoztam előadói velemenynyel fok Inarmuzeum által a jövőben szervezendő
Legtöbb irodai elfoglalást az évi jelén- szakirányú továbbképző tanfolyamok eloke- •
tűsnek és utazási számadásnak s jegyző szitéseképen általános irányú tanfolyamokat szervez az üzleti fogalmazás — gyakorlati
könyvnek összeállítása adott.
A muFUtanévi iskolalatogatasrol felvett számtan és mértan — és a szerkesztő es
-u ’
485 jegyzőkönyv nyomán az 1908—9 tanévi ábrázoló mértan köréből. • .
A tanfolyam célja, mikent szervezőében
‘ közvetlen iskola felügyeletnek következő ada' tait említem itt fel: 109 nap alatt. 173 nép foglaltatik: iparosoknak, íparqssegédeknek es ?
oktatási intézet 379 tantermében 396. tanító munkásoknak alkalmat adni arra, hogy a
gyakorlatban szerzett ismereteiket a kor igé
(tanítónő, óvónő) tanítását figyeltem meg.-(
látogatásoknak mintegy 30%-at a segedtan-. nyeinek megfelelően kiegészíthessek
felügyelő végezte.) Ugyanazon eljárások al
FI jászberényi muyeumot a szolnoki
kalmával több mint 100 helyszíni tárgyalást
polg. fiuisk. 90 tanulója tekintette meg okt.
értekezést is folytattam leginkább iskolafej 4-én Megnézték Lehel kürtjét, a Maria Telesztés végett. Öt tanitóegyesületi gyűlésben rézia korabeli zászlókat, Rakoczy ládáját
és*30 közművelődési és társadalmi összejö Megbámulták a jász- -nagy- es kiskunok
vetelben vettem részt. 14 közig, bizottsági hármas závárza'tu kincstári ládáját 5 a 48-iki
és 6 fegyelmi választmányi meg más albi eseményekkel kapcsolatos tárgyakat. Gyönyör
rel szemlélték az értékes és művészi képtá
zottság! ülésben voltam jelen.
Az előző tanévektől elteroleg szeptem rát Midőn a vezető tnnárok csodálkozásukat
ber hóra idén a szervező tárgyalások es ta- fejezték ki, hogy annyi értékes gy^menyt
melv megtöltene 10-12 termet csak 3 kis
nitóválasztások miatt sok utazas eset. r
teremben zsúfoltak össze/azon fölvilagositast
múlt hóban ék a f. hó első heteben 18 na
pót fordítottam,. mely idő alatt Budapesten adták, hogy, egy önálló muzeumepdet annáj
a vall és közokt. Ministerjumban, továbbá sitése már csak rövid jovo kérdésé, annai
Törökszentmiklóson (2-szer), Jászberényben is inkább mert a kormány 30 ezer korona
ho ^rutós” biztosított ahhoz.. Kívánatos
(2-szer), Tiszaföldváron, Künszentmartonban,
voína hogy a terv., minél előbb módosul
Szelevényen, Kisújszálláson (2-szer) Déva
‘ ványán, Karczagon (2 szer) Fegyverneken, jon mert azt ez.a muzeum megérdemli
Rákóczifalván és a Szanda-szolobeh is
Molnári ishnlü ügyében Kunszentmárton
köz4tóp"se»e 1099. szeptember
Iánál jártam.
...
A rákóczifalvai áll. kisded ov^da épü
■ a ki félre áll; el fogja érni megérde
melt sorsa, mely csak mellőzés /es leveretés
lehet az életküzdelemben, rúert a fegyverte, len vitéztől senki Bem fél, a széthúzó sere
get meg épen ütni merik.
. . •
Azért mondom, hogy a „Megyei Nép
oktatás" a mi lapunk, annak kell lennie,
■ mely, értünk küzd, a mi érdekeinket végi s
mi meg tesszük, a mit tőlünk kövére!.
agitáljanak polg. iskolák felállítása iránt. A'
községek bizony alig bírnak nagyobb meg
terhelést, de ha kimutatják, hogy az iskolákra
fordított összeg kimeríti az előirt %-ot, úgy
föltétlenül kérheti az állam támogatását. Igaz,
hogv itt még inkább a politikai szolgálatok
jutalma, az iskolák felállítása, mint annak
létjogosultságának elismerése.
Kálmán Elek.
majdan elviselni.- Nincs az a politika, nincs
az a szociális célú törvény, melyek a nép*
jövő boldogulását jobban tudná előkészíteni,
a tanítóságnál. Régen gondoskodott már a
törvény az általános tankötelezettsegrol, de
hol van hatóság, amely azt nem csak szor
galmazza, hanem a célpek megfelelően vegre
is hajtja! A megélhetéssel váló nehéz küz
delem dacára, a tanítóság sziszifuszi munká
val készíti elő a szebb jövendőt, 120—140
növendékkel telt osztályok csak papiroson
A mi lapunk.
nevezhetők helves beiskolázásnak, de hogy
csak az irásmesterségét is megtanulják, ahhoz
A „Megyei Népoktatás" hat száma ,
meg éppen a tanító apostoli munkája szük
jelent
már meg: a mit irok, tulajdonképen
séges.
'
’
U
Fenti elmélkedések azon alkalommal az elsőnél kellett volna megírni, vagy talán
jutnak eszembe, amidőn országunk .közokta még azt is megelőzőleg.
Nem tudom áthatotta-e minden kartartási statisztikájából., vármegyénkben működő
polg. iskolák csekély számát látom. Az 1868. samat az az öröm, mely oly meglepetésszeXXXVIII. 59. §. világosan kimondja, hogy rüleg ért engem, mikor e lap első számát
•„mindazon községek, melyek legalább 5000 . kezembe vettem. Ha nem igy történt, az baj,
fakost számlálnak, kötelesek felsőnépiskolát mert akkor e lapnak előbb azt a fásultsá
avagy ha vagyoni viszonyaik engedik polgári got, 'közönyt kell legyőznie, — mely annyi
iskolát felállítani és fenntartani." Szép törvény I csalódás után, nem csoda, ha ránehezedett
biz ez, ennek végrehajtása esetén bizony nyal, . minden emberre, mig mindnyájunk leikéhez
vagy 50 évet előre haladt volna már orszá megtalálja az utat. Ez idő és eröveszteség.
gunk. Alig van várniegyénkben község, mejy Ennek nem szabad bekövetkeznie.
Ha valaha szükség volt az egymás
eleget tett volt a töfvény fenti követelményé
megértésére,
úgy ma van, mikor a társadal
nek. Fiú- és leánypolgári iskola csupán 1 örökszentmiklóson, Turkevén és-Szolnokon van. mi tényezők valóságos forrongásban vannak
Ezek közül is az első helységben csak az a megélhetés nyomasztó 'hatása alatt. Fia
egyik községi, Turkevén mindkettő áHami és abban^az elhelyezkedésben, melynek rövide
Szolnok egyik állami másik'társulati. Mind sen be kell következnie s; melyben mindenki
fiatal intézetek ezek, alig néhány éve nem is iparkodik magának a lehető legjobb anyagi
volt e helységekben polg. iskola. Van még megélhetést biztosítani, 1 nem tudjuk kivinni
leánypolgári iskola Jászberényben, Kisújszál a megillető és óhajtott helyet, úgy egy újabb
láson s Karcagon, azok közül is kettő fele- egyetemes kitörést hiába várunk, nem lesz
* kezeti jellegű. Hirtelenében jut eszembe i érdeke azt kezdeni senkinek s mi a talajt
néhány helység, amelyek lakosainak nagy 1 elvesztettük lábunk alól örökre^Tínnek a haicszáma* és fejlődési viszonyai föltétlenül polg. nak megvívásában e^ekne^ kell lennünk.
iskola felállítását igénylik: Dévaványa, Fegy Keresnünk kell az alkalmas fényezőt, terü
vernek, Jászberény, Jászapáti, Jászkisér, Jász- letet közös kívánságaink kialakítására s mind
ladány, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, annyiunkkal való közlésére.
Erre legalkalmasabb eszköz a lap. S
Kunmadaras, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszaez a lap megvan s hogy ne a sablonos ki
földvár.
Felsőnépiskolát ma már nem állítanak fejezéssel éljek, nekünk nemcsak erkölcsi
fel sehol., sőt a meglevőket is lassanként be kötelességünk, hanem érdekünk azt támogatni.
Minden vármegyének meg kellene a,
szüntetik, beszüntetik pedig mert még. keve
sebb minősitvényt ad, mint a polg. iskqla s maga tanügyi lapjának lenni; lánczszemek
igy tanítványaik folyton fogynak. De ezéktől ezek, melyek összetartanának bennünket a
eltekintve sincs semmi értelme, hogy felső közös cél iránt való egyöntetű harezban.
népiskolákat állítsanak fel megyénkben, el Mert fia van valamelyik társadalmi tényező
lenben igen kívánatos,4iogy a törvény inten nek kívánni valója, úgy a tanítóság ez, mely
ciójának megfelelően mindazon községek, a maga legnagyobb igazának kielégittetéséamelyeknek a törvény által előirt jogosítvá ben eddig is mindenkor mérsékeltetett, ha
nyok meg van állítsanak fel polg. iskolákat. hátra nem szorittatott. Nekünk még sok és
A polg. isk. létjogosultságáról és megyénknek nehéz küzdelmünk lesz, ha munkánk jogo
leginkább megfelelő gazdasági irányú polg. san megillető ellenértékét akarjuk magunk
iskoláról legközelebb irok; addig is felhívom nak biztosítani. Ha meghátrálni nem aka
vármegyénk tanítóságának, mint a leginkább runk, s meghátrálnunk nem szabad, akkor
hivatottaknak figyelmét, hogy községeikben nem dobhatjuk el egyik fegyverünket, a lapot.
5.
Megyei Népoktatás
Iskolai
hírek.
'
Megyei
6.
z—----- . ... •
hó 15. napján tartott rendkívüli közgyűlésén
következőleg határozott:
Tárgyaltatott dr. Barna Domokos és
145 társá kérelme polgári iskola felállítása
iránt.
Előadó föjegyő>elöterjeszti, a képviselő
testület által 184. kgy. 1909. sz. határozattal
kiküídött polgári iskola bizottság javaslatát,
mely szerint javasolja a bizottság, hogy úgy
a fiú, mint a leány polgári iskola felállítását
kérelmezze a Képviselőtestület, miután erre
Kunszentmártonban égető szükség van és e
céiból meneszszen küldöttséget a kir. tanfel
ügyelő úrhoz, az államtitkár úrhoz és dr.
Bozóky Árpád országgyűlési képviselő élén
á vá|lás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz.
Ezután előadó főjegyző javasolja, hogy
a kérvény szerkesztésével a már kiküldött
polgári iskolai bizottság bízassák meg és az
iskolák felállítása az elemi iskolákra meg
ajánlott és szerződésileg megállapított évi
hozzájárulás terhére kérelmeztessék.
A képviselőtestület határozatilag ki
mondja, hogy a fiú- és leány polgári iskola
felállítására Kunszentmártonban égető szűkség van, ennek felállítását az elemi iskolákra
megállapított 15744 korona évi hozzájárulás
terhére kérelmezi és e célból a 184. kgy.
1909. számú határozatban kiküldött polgári
iskolai bizottságot* felkéri, hogy a vallás- és
közoktatásügyi miniszter érhoz terjesztendő
indokolt kérvényt készítse el és küldötteégileg
tisztelegjen a kir.'tanfelügyelő urnái, az állam
titkár urnái és dr. Bozóky Árpád országgyűlési
képviselő élén, akinek a felkérése szintén a
bizottság Jeladata’leend a m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter urnái és eljárásának
eredményéről tegyen előterjesztést a képviselötestületnek.
Miről az elöljáróságot, további megfelelő eljárás végett értesíti.
Népoktatás
6. szám.
elhuuytát. Pihenni tért kedvés öreg kartárs,
sok érdemet szereztél életedben s most nyu
godj a legmagasabb kitüntetés — a szent
kereszt árnyékában. A megboldogultnak hült
tetemei folyó hó 13-án d. ú. 4 órakor fog
nak a róm. kath. vallás szertartása szerint
örök nyugalomra tétetni. Jászárokszállás,
1909. október hó 12. A róm. kath., tantestület.
H hiúig. búotfság üléséből a fegypernehi őrményespusjtai közs. tanítói választás
“
|
I
.
I
|
|
jóváhagyása mellett 900 korona
államsegélyt kér a közig.' bizottság Török
Ernő újonnan megválasztott tanitó részére.
Ellenben a fegyverneki rkath.
k á n t o r t a n i t ó i állomásnak oly módon
szándékolt kettéválasztásához nem járulhatott
hozzá, hogy a tanítói javadalom alkotórészét
képező 10 magyar hold föld a kántori java
dalomhoz vonassék el. Szintén ilyen kísér
let történvén a nagykörűi kántorfanitóság javadalmának uj megállapításánál, mind
két ügyet döntésre a miniszter elé terje sztette
a közig, bizottság.
Még több községi és felekezeti tanitó
javadalmának az 4907. XVII. t.-c. szerint
közigazgátási utón biztosítására történt ren
delkezés. így a tisz'asasi ref. tanítónak
a kertilletmény megitéltetett, a t i s z a s ü 1 y i
róm. kath. tanitó udvarának és kertjének, be
kerítése elrendeltetett, a kunszentmár
toni közs. tanítók dijlevélben biztosított
takarítási, illetménye a város megtagadó ha
tározatával szemben megitéltetett.
DéDflDányán Berecz Irén tanítónő tá
vozásával megüresedett állomásra Cseh Jó
zsef oki. tanítót választotta meg, a róm. kath.
iskolaszék. Ez állásában az uj. tanítót az ér
seki főhatóság meg is erősítette.
Korpóíléh államsegélyejéseh. I. ötöd
' éves korpótlék engedélyeztetett: Kopasz Sán
dor és Zalányi Ágnes kunmadaras! ref. Szé
fi töröhsjentmihlósi hiúsági polg. fiú kely _.Mihály jászárokszállási izr. tanítóknak,
iskola államosítása ismét nem vihető egyelőre illetve tanitónőnek f. évi szept. 1-től. II. ötöd
keresztül. Mint egy — a napokban leérkezett éves korpótlék: Sípos Antal mezőtúri ref.,
miniszteri rendelet mondja, az eziránt be Báthoriné Miskolczi Erzsébet és Kovács Ger
nyújtott kérvény fedezet hiányában nem tel gely mezőtúri ref. (szept. 1-töl) László Sán
jesíthető. Mi, kik jól ismerjük azt a sok rye- dor jászszentaédrási rkath. (okt. 14-től) Szász
héz küzdelmet, mit ennek az iskolának és András kenderesi ref. (szept. 23-tól) tanító
pedig első ilyen iskolának a vármegyében, nak, illetve tanitónőnek. III. ötödéves korfenntartásáért kellett vívni az iskola^ezető- potlék: Vozárik. Antal jákóhalmi rkath. Stenségének és támogatóinak — sajnálattal ér cel Kálmpn kenderesi rkath. (szept 1-től) és
tesülünk ez eseményről.
V Szegedi.Jenő karczagi rkath. (okt. 1-től) ta
. Halálozás. Ficzek Ferenc jászárokszál- / nítóknak.
lási nyug, tanitó f. hó 12-én életének 99
A sjolnohi iskolai jásjlóali a polgári
évében ethunyt. A tanítótestület a haláleset fiúiskolában megalakult s már Tel is van
alkalmából a következő gyászjelentést adta szerelve puska oldalfegyver stb.-vei. Az
ki: A jászárokszállási rom. kath. tanítótestü egyenruha a honvédség mintájára készült s
let fájdalommal telt szívvel ték. Ficzek Ferenc igazán csinos. Mint értesültünk fejenként 24
nyugalmazott kartárs .urnák a halotti szent koronáért kapták a tanulók, mely összeg
ségek ájtatos felvétele után életének 99-ik részletekben is fizethető. Ajánljuk ezt a kö
évében történt csendes és fájdalom nélküli rülményt is tanitó és tanár urak figyelmébe
Megyei Népoktatás
6. szám.
IRODALOM.
fiikor darabok.
Elcsendesedett ez a mi nagy zajos há
zunk ...
Tanítók, tanítványok haza mentek. Kel
ten maradtunk Duckóval.
Ma nagyon elfáradjam az iskolában.
Nehéz napom volt.. So^minden 'nem sike
rült ...
Olyan jól esik most a csend! Gyere
kis Duckó. Anyuka leül és olvas. Te meg
tanulj mellettem. „Édes anyukám, most Írni
szeretnék, hadd Írjak valamit" . . .
írj fiam! írj.
Előveszem a kis hivatalos lapunkat.
Először is az „Október 6-án" kezdetű
hír kapja meg a szememet. Elolvasom.
v
Valahogy nem tetszik nekem benne ez
a két, három sorocska: „Hanem — tudja
Isten I nem olyan igazi, őszinte ünnepnek
látszik ma már október 6-ika. Hát ilyen
könnyen felejt a magyar? Nem indítja meg’
a rettenetes nap emléke a szivét?" stb.
Én nem ismerem a magyart könnyen
felejtönek, csak nemesen megbocsájtónak . . .
S a követ dobálót is csak kenyérrel tudja
vissza dobálni. . .
)
Amig én olvasok és elmélkedem, Duckó
abba hagyja az Írást, hozzám dörzsöli kis
buksi fejét és megmutatja: mit irt kis jegy
zőkönyvébe.
Olvasom és megenyhül a lelkem:
Megcsókolom a kis kezét is, homlo
kát is . ..
„1909 október 6-án az ünnepi beszéd
nagyon szép volt, tartotta: Oreskó Dezső ta
nitó ur. Megemlékezett az aradi 13 tábornok- c
ról. S oly figyelemmel hallgatják az V. és |
VI. osztályos fiuk és leányok. Sőt fi lányok
szemében köny csillogott és a tanitó ur
nák is."
\.
Tovább nem irta Duckó, sőt pontot
sem tett a végére. Én se tettem. Bizonyosan,
még be akarta fejezni...
Hál' Istennek, hogy nincs teljesen igaza
a hirecskének. Ha 8 éves kis gyerekek- igy
írnak az aradi gyász-napról, akkor Ti ha
zám nevelői jó talajba szórjátok az emléke
zés magvát.
Jrtagyary Gyuláné
— Mese. —
Pazar módra szórta tündöklő arany
sugarait nyárelő havában s az éltető nap. Az
üde langyos szellő illatos lehétől menittasult
minden élő lény: a virág a réten, a madár
az ágon, az őzike a berek mélyén; fü, fa,
7.
bokor, megreszketett az édes gyönyörűségtől,
melybe az ifjúságnak bűbájos, a zavartalan
folyású élet veszélytelenségének balliite KmX
gáttá őket. Még a játszó, apró tündérkék is
pajzánabbal lebegtették a napsugaras légben
csillogó szárnyócskáikat. S ellenállhatlan pom
pájának vidám tudatában élvezte jelenét a
rétnek bibor-ruhás királynője : a pipacs. Csat
togva, kedveskedve, mosolyogva hívogatta hi
mes köntösű, apró lovagjait, a díszes kis pil
langókat. Biborruhája s bájos lényének szép
sége a tiszta napfényben 'még káprázatosabb
ragyogásban tűnt fel a gondatlan, holnapra
nem számitó, fürge kis. lepkéknek, kik a biboralak varázsától megrészegülve, hízelkedve
röpködték és rajongták körül a viruló, az
élettől duzzadó szépséget.
.
'
»
t — Oh, mosolyogj rám’ bájos arcod bű- ,
vös ragyogásával, én szépem, .én éltető su
garam, én napom, én életem, i
■ * Azt hitte a bohó, hogy a pipacs tün
döklő bíborából, arcának forró Színéből szár- •
mazik mind az a fény, mind az a meleg,
mely föntartja az élők életét. I
— Oh, hagyd élveznem yarázsos lé- )
nyed közelségét — igy a másik,
oh, egy
csöppet afkadi méztengeréből S én gyönyörrel
hullok le holtan lábaidhoz, mond-' a har
madik. r
,
I
És a pipacs bájosan naiv önteltségében.
készpénznek vette lovagja minden szavát s
boldogan hitte, hogy ez mint'dig igy lesz.
Tán nem is volt' bűn tőle,, hogy gyer
mekes hiúságban lenézte a kellette szégyen
kező és igénytelen külsejű buzakalászt, mely
a pipacs pajkosabb lovagjai gúnyolódásainak
. örökös céltáblájául szolgált.
A szegény buzaszára, mely zöld volt,
sőt olyan zöld volt, mint u legzöldebb prücsök, szégyenkezve takargatja cingár testét a
csintalan gúnyolódások elől, — azaz, hogy
takargatta volna, há tudta volna .. .
’ Egyszer aztán jött egy veszedelem, egy
vihar, egy baj, egy förgeteg az életnek, mint
a milyen förgetegei-az életnek lenni szoktak:
Lesújtva hevert egyniás mellett: ron
gyokban, sárosán, piszkosan, gyűrötten a pi
pacs s éktelenül összetörve a buzaszára.
Ha ki megmaradt a áluló veszedelem
ből, egy-egy arra tévedő lepke-lovag himesruhája is meg volt tépve, riieg volt csonkítva.
De még igy megcsonkítva, éléktelenitve, megcsufitva is méltóságán alulinak'tartotta, hogy
az egykori bálványnak csak egy jó szót is
adjon. Sőt a könnyelműbbek, a léhább ter
mészetűek, kik csak a veszély pillanatában
vannak megdöbbenve, de a veszély múltán
hamar felednek, — nem átalották szidalmak
kal illetni*szivük egykori ábrándképét.
— Oh, te rongy, te ocsmány gyom, mi
ért is kellett meglátnom ronda mivoltodat,
csak bosszúságomat okozod “— mondották
többen.
■
, .. _
S arra járt a hatalmas ember is. Tag
jain, vállain duzzadtak, feszültek az izmok,
melyek munkában, nagy tettekben, csoaás al
kotásokban erősödtek meg ennyire. Tán o a
leghatalmasabb lény a világon. Viharverte key
pén súlyos megpróbáltatások nyomait viselő
orcáján barázdákat vájtak a csapások fölött
is diadalmaskodó küzdelmek. Esa hatalmas
teremtmény a veszedelem nyomainak láttái a
könnyezett, mint .a könnyező záporfelhő.
De nem a pipacs pompájának pusztu
lását siratta, * hanem ő az igénytelen és má
itok által semmire sem -becsült buzaszár fö\ lőtt*könnyezett s könnyei fájók és .őszinték
vaianaE Mint a hogy a könnyek mindig
őszinték-szoktak lenni...
Sz. J.
Tudakozó.
“
Szolnok, 1909. október 24,
I. évfolyam.
6. szám.
Megyei Népoktatás
7. szám.
----------------y.
. JÁSZnAGVKUNSZOLNOK-
Szerkesztői üzenetek.
Nemo. Szives ígéretét köszönettel vettük. —
Szabó J. Jásztelek. Mai számban jön. Kérjük
további szives munkásságodat. Mikor jössz ? .Cukács
1 Mikor írsz már? Egyszer még is csak itt lenne
az idéje! — Gulyás FI. Megfoghatatlan hova let
tek a dolgozataid! Mi van v.elök ? — fejemen J.
Az áll. tisztviselők fizetésrendezése tárgyában a ko
lozsvári kongresszuson szerkesztett memorandum
ismertetése helyszűke miatt: meg azért is, mert ké
sőn érkezett, már csak-a jövő számban jöhet, kü
lönben igen helyes. — ÓT. J. A népiskolai zász\oaljak szervezéséről irt cikk még ném jött be. Talán
elveszett volna?.
Gy. közs. tanitó Törökszentmiklós. Mindenesetre jöjjön az a czikk. Tartalmanal
fogva bizonyosan jó.
HIVATALOS RÉSZ.
/
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Sanfelügyelőség hivatalos lanjá.
Flőfizetés • I 1 évre 6 koronaMegjelenik hetenként szombaton.
Bakonyi s, Jászberény. a m. kir. közig,
Az 1907. évi 146500 sz. 'vall, és közbizottság i egy felmerült esetből kifolyólag oktatásügyi min. rend, szerint minden tan1908. évi .372. z. alatt hozott határozatában | évben fölterjesztés lévén teendő a helyettesihövetkezőleg döntött: Ha valamely községi ítésre ajánlható okleveles, de állomással még
vagy hitfelekezeti tanitó saját kérésére ne nem biró tanítóknak és tanítónőknek jegyveztetett ki a legkissabb alzpfizetéssel állami zékbfFétele iránt, miután a helyettesítési megtanítóvá és közs. vagy hitfelekezeti szolgá ; bizások csak az igy kormányilag a jegyzékbe
latban együttesen töltött évei alapján előző foglaltak lesznek adandák^saját érdjükben
szolgálatában évötödös korpótjék illette vol is^felhívom az e megyében, lakó, okleveles,,
na meg vagvis' ha valamely tanítónak évötö- 'állás nélküli tanitó urakat és tanitó nőket,
dös korpótlék tekintetében beszámítható 4 hogy fölterjesztés végett küldjék be hivataévi felekezeti vagy közs. szolgálata van, as I los1 oklevelüknek eredeti, vagy közjegyzőileg
ilv tanitó egy évi szolgálata után (tehát mikor hitelesített másolati példányát f. é. november
már előbbi állomásán korpótlékot kapna) évi 1 napjáig.
200 k. korpótlék helyett évi 200 kor. sze
Szolnok, 1909. október 4.
mélyi pótlék ei gedélyezéseéit foiyamodhatik,
EÖTVÖS KÁROLY LAJOS
mely azonban .a következő, tehát- áz állami
öt éves szolgálat utáni előléptetésnél a maga
kir. tanfelügyelő.
sabb fizetésbe betudatik. Ily esetben a közs.
vagy felekezeti polgári működési bizonyitványny 1 igazolandó.
Tehát ha ezen esetben megilleti az ál
lamhoz átlépett tanítót a személyi pótlék,
Hirdetés árszabás:
mennyivel inkább megilleti Ont. Tessék a
fénti 'döntvényszámra hivatkozással fordulni A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
400 K.
kérvényben a ?dinisteriumhoz.
200 „
fekete B. Tornai. Az ön által kérdezett fél évre (26-szori hirdetés)
200 „
javadalmi jegyzőkönyv 4176 kb. 1908. sz. Fél oldal egész éyre
határozattal jóváhagyva 1 példányban Mol ! Fél oldal 'V2 évre
'
Í00 „
nár István jószágigazgató urnák, 1 példánya Negyed oldal egész évre
100 „
। pedig önnek is megküldelett. Utána néztünk
Negyed
oldal
fél
évre
50 „
a vármegyei levéltárban s áz akták bizony
A
.hirdetés
terjedelméhez
képest
az
sága szerint ’a dec. 9-én megerősített jegyzőköny a kb. határozat kapcsán Önnek 17- árszabás könnyen kiszámítható.
én expediáivá lett. Ha máig sem kapta volna áfirdeté&dijak félévenként utólagosan
kézhez, úgy válószinüleg a postán kallódott
fizethetők.
el, mely esetben tessék a tiszttartó urnái le
vő példány "után másolatot készíttetni.
Hirdetések felvétetnek.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
TÓTH ISTVÁN
A szünidei tornatanfolyam
J
felállítása.
I
2932—909. sz.
felhívás állás nélkül levő tanítókhoz
.
és tanitónők/jöz.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
'
A múlt alkalommal a népiskolai zász
lóaljak szervezésének a népnévelésre járó
gyakorlati és erkölcsi hasznát fejtegettem.
Ugyanott említettem, hogy zászlóaljt
csak akkor szervezhetünk, haaz ahhoz szük
séges ismereteket — a szervezés módozatai
nak és módszeres tornatanitási eljárásnak
alapos tudását — már megszereztük. Ezek
nélkül minden fáradozásunk meddő marad,
sőt kárára lehet a gyermeknekA
Ha a szen/ezés módját nem ismerjük
tüzetesen, kétszer annyit dolgozunk s fél
annyi eredményt sem produkálunk; a torna
módszeres tanításának nem tudásából pedig
számtalanszor a reánk bízott zsenge gyer
mek sereg fejlődésére, egészségere végzetessé
válható eset is származhatik. /
Különben is tudjuk azt mindnyájan,
hogy a népiskolai zászlóaljak,' szervezésével
az iskolában a katonai neveles lép előtérbe.
Az eddiginél több időt fordítunk a gyermek
testének, szervezetének fejiésztésére; ■ tehát
többet tornázhatunk.
I
Ezért kell épen ismernünk behatólag a
tbrnatanitás minden ágát; különösen a bonc
és élettant.
Ha nem ismerjük pontosan a fejlődő
gyermeki szervezetet, az egyes tornagyakor
latok arra való hatását, könnyen megtörtén
hetik olyan eset is, hogy erősítés — edzés
helyett egész életére kiható betegségei szer
zünk a gyermeknek.
Hisz a szakértelem nélkül vezetett tornázásból lehet leghamarabb megkapni a tüdővészt, szivbajt; a gyermek testi erejét túl
haladó gyakorlatok végeztetéséből izületitágulást, csonteigörbülést. Esetleges balesetnél —
ami tomázás közben könnyen előfordulhat
— első segély nyújtási ismeretek, nem tudá
sával, helyrehozhatatlan szerencsétlenség oko
zójává is lehetünk.
r
.
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
A népiskolai zászlóaljak szervezéséhez
szükséges első kelléket — a szervezés, mó-.
dozatainak ismeretét — a kecskeméti tanul
mány kirándülás megvalósításával, a , máso
dikat pedií< a szünidei tornatanfolyam el
végzésével szerezhetjük meg.
Itt van ám a bökkenő!
Hol a tornatanfotyam ? Hisz még az
eszméje is csak nehányunknak — kicsi pon
toknak — kóvályog a fejében !
Amig ez az illetékes felsőbb hatóság
hivatalos tudomására jut s az ottani hosszas
latolgatás után esetleg a megvalósulás’ stá
diumába lép, nagyon sok idő eltelik.
Ha addig várunk az iskolai zászlóaljak
szervezésével^ akkor valóban lesz elég időnk
a kecskeméti, tanulmányúton szerzett tapasz
talatokat alaposan megemészteni.
Ne várjunk mi arra! Próbáljuk meg
ebben az ügyben is a kezdeményező szere
pei. Szervezzünk saját erőnkből — persze
megfelelő államsegélyt kérve, amit tekintve
az ügy fontosságát, úgy hiszem az állam meg
is adna — egy .próba szünidei tornatanfolyamot.
.
4
Ennek munkáját okvetlen siker koror
názná s megismerve hasznosságát, bizonyára
országos szervezést vonna maga után. Me
gyénké lenne — mint kezdeményezőé —
az erkölcsi dicsőség.
Többször gondolkoztam erről s volna
is egy eszmém. Gondolom, ha komolyan
vennők — de nem i> tudnám feltételezni egy
paedegogiával foglalkozó egyénről sem, hogy
ezt komolyan ne venné — tudnánk is vala
mit csinálni.
. '
Az egész eszmét a következőkép gon
dolom megvalósíthatónak:
Mint minden dolog szervezésénél min
denek előtt az illető ügyre irányuló munkás
ság sima lefolyásának biztosítására törek
szenek, úgy e tanfolyam szervezésénél is arra
kell törekednünk, illetve mindazon kellékek
nek, melyeknek esetleges hiánya a tanfolyam
Azután egy a minisztériumhoz küldendő
működése elé nehézségeket gördítene, jó eleve
.
s
^gyűlésen
megjelent minden tanító által,
való előállításáról kell gondoskodnunk
aláirt
kérvényben
kifejtenők e tanfolyam fel
Lássuk csak kikre, micsoda dolgokra'
és eszközökre lenne szükség egy ilyen tan- állításának szükségességét. E kérvényben fel
hozhatjuk a katonai közreműködést is, melyfolyamon.
■
.
'
I
Mindenek előtt előadókra és pedig: | ínéi fogva tulajdonképen e tanfolyam a zász- '
egy módszertant (a népiskolában alkalmaz- | f lóalj&zervezésre előkészitő.
Szükségességének kellő megokolása után
ható- szerek, azokon végezhető gyakorlatok j
। elöterjesztenők a próba tanfolyamra való ter
osztályok szerint beosztva; alkalmas,rend
szabadgyakorlatok és játékok ismertetése és vünket s létesítése érdekében — ami úgy
azok módszeres tanítása), egy bonctant —- /hiszem mindannyiunk óhaja — kérjük a miélettant és első segélynyújtást. .(Az- emberi . nisztérium támogatását — megfelelő állam
test, szervezet ismertetése különös tekintet segélyt.
Sok mindenre-jut államsegély, ’ talán
tel a fejlődő gyermeki szervezetre; a testennek,
a népnevelésre igen fontos eszmének
gyakoríáé hatása a fejlődésre; a baleseteknél
szükséges segítség nyújtás' ismertetése) is a megvalósitására-isJuthatna egy kevés.
Szelevény, 1909Aoktóbee hó.
mertető előadókra ; az élőadásokhoz, szüksé
ges torna szerekkel felszerelt helyiségre (tor
✓
Tóth József
áll. tan. oki. tornatanár. .
nateremre) ; a hallgatóknak, megfelelő lakásrü
s némi — legalább az élelmezést fedező —
dijrá.
,
Tudtommal van egy hadügymihiszteri fl íásj-aagyhun-Sjolnoh Dármegyei
re'ndelet — az iskolai zászl Faljak szervezése
Tanító egyesület alapszabályai.
előmozdítását céldzva, a katonai szölgálatra
nem alkalmas tanítók érdekében lett kiadva,
(Tervezet.)
melynek értelmében minden hadtestnél) ke
L bim.
- ?
lesek, ha legalább 10 tanító jelentkezik, azo
kat. a fegyvertorgátásra, céllövésre és a szük
■ I ' -í ÍX
ségesebb taktikai gyakorlatokra kiképezni.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéi Álta
E rendelet értelmében a,tanfolyam anya
lános Tanító Égyesület.
gába a .katonai dolgokat is feJvéhetnők.
A tanfolyam hehéül legmegfelelőbb hely
megyénkben Szolnok.' Ott volna alkalmas fel
Az egyesület székhelye: Szolnok.
szerelt helyiség az előadásokra és- lakás a
3. §.
hallgatóknak az áll. főgymnasiumban, - polg. i
iskolában, amit az intéző körök erre a célra
Az le^esület pecsétje: Középen a ma
készséggel .átengednének. Van elég orvos, gyar nenpzeti címer, a cím' köriratával s az
kik közül valamelyik okvetlen vállalkozna alapítás jévszámávai. •'
megfelelő honoráriumért 7—8 óra keretében
' 11. 0} egyesület célja.
, a bonctan stb.. előadására. Van katonaság,
tehát az előbb említett rendelet értelmében a i
4- §•
: /
szükséges katonai d 4gok isz előadhatok, il
a) Az iskolai nevelés és. tanítás előmoz
letve gyakorolhatók. Úgyszólván mindent —
hogy igy mondjam — házilag flőtu.dnánk dítását szolgáló ismeretek gyarapítása, a ta
nítás módszerének megvitatása s mindkettő
állítani.
।
nek a tanítók között való terjesztése.
Még a- módszertani előadó és megfelelő |
b) Az 'iskola belső életének tökéletes
pénzsegély előteremtése volna hátra.
kifejlesztését szolgáló s az iskolai rendtar
Módszertani előadót is tudok .ajánlani | tásra ’ és' fegyelemre vonatkozó tanulságos'
pl. a ^Nemzeti Tornaegylet- kebelében' fen- ! értekezések tartása, továbbá á tanügyi iroda
, tartott; állandó tornatanfolyam előadói közül lom fejlesztése és ápolása.
bármelyik is szive m közre működne némi ■
c) A tanítás eszközéinek javítására,■ sza
trszteletdij fejében.
porítására és terjesztésére vonatkozó véleméSzóval minden lenne, ha pénz volna! nyes javaslatok megállapítása.
: ■
d)‘ A- megyei tanszermuzeumTenntartása
A pénzszerzésre is tudók ajánrarii egy
i ■
y
”
módot. Ugyanis'az egész tanfolyam kérdé és fejlesztése,
- e) A nevelésügynek népszerűsítése -a /
sét-vigyük az őszt nagygyűlés elé, arra elég
-rm
fontos,/hogy ott’ tárgyaltassék s ott hatáfoz- társadalom körében..
zukmnéga tanfolyam' időtartamát;, a hailga- - - - f) Az országos „Eötvös álap" és Or
tők 'számát és ezekhezSftérten a 'minimálisan szágos Tanítói Árváhazt ;anyagír-támög^ása.
g) Tanítók Otthon-a iétesitése^ ávUU
szükséges költségeket;'1"---
' - . F'
2' §' '
S
Megyei Népoktatás
7. szám.
7. szám.
Megyei Népoktatás
’
h) Elhalt tanítók és tanitonők család
jainak támogatása kölcsön-biztositás utján. .
i) Munkára képtelenné vált tanítók, ta
nítói özvegyek és árvák segélyezése, ösztön
díjak alapítása.
.
j) Az iskola és a tanítóság erdeketnek
és tekintélyének józan fejlesztése és megvé
dése az a—j) pontok keretén belül.
;
III. fa egyesület tagjai.
5. §•
Az egyesület tagjai négyfélék u. m :
rendes, pártoló, alapitó és tiszteletbeli tagok.
• a) Az egyesület rendes tagjai: 1. Hiva
talból rendes tagjai: A tankerütotben tényleg
működő áll. óvók, óvónők; elemi, felső-nép-'
és polgári iskolai, iparos és kereskedő ta
nonciskolái igazgatok, tanítók és tanítónők ;
- a községi és kincstári, társulati es . magan
tanintézetek tovói,,óvónői, igazgatói, tanítói,
tanítónői; a kir. tanfélügyelőseg tagjai. 2. Az
egyesületnek rendes tagjai lehetnek; a fele
kezQti jellegű népoktatási tanintézetek ovoi,
óvónői, igazgatói, tanítói, tanítónői; a közép
iskolák 'igazgatói és tanárai; néptanítói ok
levéllel bíró magánnevelők; nyugalmazott
minden rangú tanügyi munkások; felekezetek
lelkészei és hitoktatók, tekintet nélkül az is-
i
,
A választmány a legközelebbi ülésen dönt a
felvétel tárgyában és határozatáról ’ a kérel
mezőt értesíti.
b) Alapító tagok belépési szándékukat
ugyancsak az/elnöknél jelentik be, vagy va
lamely rendes tag által ugyanott ajánlatba
hozható. A választmány a felvétel fölött
ugyancsak legközelebbi ülésében dönt s a
felvételt kérőt a határozatról értesíti.
c) Ha a választmány valamely jelent
kezőtől a felvételt megtagadná, jogában áll
az illetőnek vagy az ajánlónak a közgyűlés- .
hez felebbezni.
. d) Valamely tag ugyanezen fankerületben esetleg más tanítóegyesületnek is lehet
tagja, annak tanácskozásain ési szavazásain
résztvehet,. de az országos tanítói képviselőre
csak egy helyen szavazhat.
7.
; _ a) Azon rendes tag/ki í tanügyi pá'
। ^áról lélép, vagy más tanKerületbe költözik
nf 'gszünik az egyesület rendes - tagja lenni, '
hacsak az egyesületben való megmaradásra _ •
óhaját az elnöknek.írásban be nem jelenti.
' b) Aki a tanítói állással össze nem férő
magaviseletét
tanúsít, az egyesületből a va;
lasztmány javaslatára a közgyűlés áltál min
denkor titkos szavazással véglegesen, vagy
kóla
tago}< évi tagsági diját három ’ bizonyos időre kizárható. Aki hivatalától elmozdittatott, az egyesületből kizártnak tekinévenként a közgyűlés állapítja meg de az ,
2 koronánál kevesebb és 5 koronánál maga UtlL d) Azok az önként jelentkező rendes
sabb nem lehet.
.
fa^ok továbbá az alapitó és -pártoló tagok,
b) Pártoló tagok azok, kik az egyesület
kik vállalt kötelezetiscgüknek három even
vagyonát évenként valamely megajánlott osz- keresztül eleget nem tesznek, az egyesület*
^zeggel gyarapítják.
■
•
: kebeléből kizáratnak és tartozásaik per utján
"
c) Alapító tagok, kik az egyesület ré
szére legalább 50 koronás alapítványt .tesz behajtatnak.
nek, akár kézzpénzben, akár kötvényben,
8I. .
mely utóbbi esetben az alapítvány után 6
, Minden'rendes és pártoló tag köteles
kamatot fizetnek. A kötvény értéké háláló^
évi
tagság diját a közgyűlésig pontosan be- '
esetén az alapítványt tevő csaladja áltál be
fizetni A kötelezett rendes tagok kötelesek a
fizetendő.
a
d) Tiszteletbeli tagok azok, akiket a gyűléseden pontosan megjelenni ellenesetben
közgyűlés a választmány ajánlatára megva-, ; a Tanítók Otthona“ javára 4 korona bír
laszt Tiszteletbeli taggá csak olyan hazai, sággal sujtatnak. A választmány által kitűzött
és próbatanitásokít, ha arra va.-,
tanférfiu vagy tanügybarat választható, <a ki a vitátéleket
O koztak vagy az'elhökség által felkérettek
.
népnevelés terén, vagy az egyesület támoga kidolgozd
s határozati, javaslatokat
tása körül különös érdemeket szerzett. Kül
földiek csak a magyar királyi kormány elo- 2 héttel a gyűlés előtt az elnökhöz beküldeni.
leges jóváhagyása mellett választhatok tisz
9. §•
.
teletbeli tagokká.
A rendes tagoknak, vagy özvegyeiknek,
6. §•
esetleg, árváiknak igényük van úgy ajanitók
a) Az egyesületi tagok névsora nyilván- Otthona és az egyesületi '^lya'ap,_ m'nt
tartandó és évről’ évre kiigazítandó Akik idő — ha rendes tagjai — az „Eötvös alap es
közben jönnek az egyesület területére Elvété
a Temetkezési Szövetkezet" jótékonyságaira;
végett az elnöknél jelentkeznek. A hivatalból Az” egyesületi választmány kötelessége az.
kötelezett rendes tagok az elnök utasítására esetre vonatkozó állapotok vezetése es nyílnévsorba vétetnek, az önként jelentkező ta vántartása.
gokat az elnök a választmány ele terjeszti.
Megyei Népoktatás
* szám.
IV. n Tanítók Otthona.
*
Meghívó.
10. §.
Mihelyt a „Tanítók Otthona" vagyona
oly összegre emelkedik, hogy az otthon min
den adóság fennmaradása nélkül szervezhető,
kötelessége a választmánynak a kezdemé
nyező lépéseket megtenni s e tényben a köz
gyűlésnek előterjesztést tenni. Az otthonra
vonatkozó összes intézkedések egy e célra
készítendő s a közgyűlés által jóváhagyandó
házi, illetve rendszabályba foglalandók.
V. Temethejési sjöoethe^et.
a) Hogy az egyesületi tagok családjai
a tagiéi halálozása esetén azonnali segélyben
részesüljenek, az egyesület rendes tagjai egy
„Temetkezési Szövetkezethet alkotnak, amely
nek minden rendes tag kötelezett tagja. Ezen
segélyezés céljára minden egyesületi tag
minden haláleset után egyegy korona kölcsönbiztositási dijat fizet. Segélyül a tagok
számának megfelelőleg, illetve a befolyó öszszegnek 80%-a kifizetendő az elhalt egyesü
leti .tag családjának, a többi a költségek fe
dezésére fordítandó. A netalán fennmaradó
összeg a „Tanitó Otthon" alapja javára for
dítandó.
.b) Amely egyesületi tag a befizetés
kötelezettségének két éven át nem tesz eleget,
az a kölcsönbizto^itásból eredő jogait elveszti
c) A ^Temetkezési Szövetkezet" pénz
tára az egyesület és az Otthon pénztárától
elkülönítve kezelendő s a kezelés egy házi
rend keretébe foglalt szabályzat szerint foe
történni.
VI. rb egyesület höjlönye.
12. §.
a tanítóegyesület tagjai között a
szellemi érintkezés, folytonos legyen, az egye
sület éhatározza egy helyi megyei tanügyi
lap indítását, amely’ lap egyúttal nemcsak az
egyesületnek, .hanem a vármegye kir. tanfel
ügyelőjének is* hivatalos lapja. A kiadások
fedezése a felemelt tagságdijból eszközlendő.
Vili, n? „eötD^ alap" és „Taniíóh hája."
13. §.
Az egyesület az „Eötvös alapnak" évi
20 kor. dij fizetésével rendes, a budapesti
Tanítók Házának alapító tagja lévén, az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket ’ a köz
gyűlés kiküldöttei, illetve választottal gyako
rolják.
1. kgy. 1909. szám.
Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 147. §-ának
végrehajtása tárgyában kiadott s 18721 évi
szept. hó 2-án kelt szabályrendelet 13., il- letve 8., 9. §-ai értelmében van szerencsénk
a Jász-Nagykun Szolnok vármegyei tanítótes
tület szolnoki járáskörének tagjait f. 1909.
évi november hó 4-én d. e. 9 órakor Szol
nokon, a (Vásártéri) VI. kér. áll. . elemi is
kola ^eme^ti nagytermében megtartandó őszi
járásköri gyűlésre tisztelettel meghivni. '
Tárgyai:
1.
Reggel 8 órakör istentisztelet.
2.
Gyülekezés
3. 'Pont 9 órakor elnök a gyűlést
megnyitja, jegyzőkönyv hitelesítőket nevez
meg.
4. Gyakorlati tanítás a magyar nyelv
tan tananyagából, következő órarendszerint.
Tartja: Égner Ilona VI. <ker. áll tanítónő.
3
5. A postatakarékpénztári intézmény
nek ismertetése. Tartja: A M. kir. postata
karékpénztár Igazgatósága által kiküldött
tisztviselő.
o
' 6. Értekezés: Az osztályrendszer, vál
takozó rendszer és szakrendszerről. Tartja:
Kovács Ignác törökszentmiklósi tanitó.
7. Iskolai történet. „ A Csontos Ist
ván gúnyája." címmel. Felolvassa: Szentimrel Márta tiszavárkonyi áll. tanítónő.
8. Értekezés tartás és gyakorlati tani- ,
tásra vállalkozások.
9. A jövő gyűlés ideje, és helye meg
állapítása.
J
'
10.
Indítványok. Igazolások.
11.
A tisztikar lemondása. Választás.
Szolnok, 1909. október 7.
V1TOS ANTAL
jköri jegyző.
KORÖSSY GYÖRGY .
jköri elnök.
Szakosztályok gyűlései:
„h kisdednevelési és gyermekvédelmi"
szakosztály gyűlése 1909. évi novembei 4-én
d. u. 2 órakor a belvárosi kisdedóvoda ter
mében tartatik meg, melynek
tárgysorozata:
1. A múlt ülés_ jegyzőkönyvének felol
vasása, hitelesítők kijelölése.
2. „A gyermekvédelem szerveinek
egyesítése és a népnevelőknek közremunkálása." Előadó: Magyary pGyuláné szolnoki
állami tanítónő.
3.
Tisztujitás.
LETANÓCZKY JÚLIA
szakoszt, elnök.
(Folytatjuk.)
'
■
(
’
-. 4 *
.
Megyei Népoktatás ’
7, szám.
'
. 5.
Az „ének, oktatási és művelési" szak
osztály gyűlését 1909. évi november hó 4-én
d. u. 4 órakor a belvárosi óvoda tantermé
ben tartja meg, melynek
tárgysorozata:
1.
Elnöi megnyitó.
2. „Énektanitási módszerek" felolvassa:
Viszlay Ernő szolnoki állami tanitó.
3.
Indítványok.
;
4. Tisztujitás: elnök, alelnök, karnagy
és jegyző választása.
EÖTVÖSÖK. LAJOS
szakoszt, elnök.
T2. Fél 9 órakor felvonulás a közgyű
lés helyére. (Vármegyeház.) A Hymnus ének
lése után pont 9 órakor elnök a közgyűlést
megnyitja, megnmlékezvén röviden az elhalt
kartársakról s kijelöli a jegyzőkönyv hitele
sítőket és számvizsgálókat.
3. A közgyűlésen meg nem jelentek
igazolása.
4. Elnök megnevezi a küldöttség' tag
jait, kik Eötvös K. Kajos kir. tanfelügyelőt a ’
közgyűlésre meghívják. A megjelenő tanfel- ’
ügyelőt elnök üdvözölvén, érdemei méltatása
után átadja neki a tanítóság által nevére tett
alapítványról kiállított alapitó levelet Jegyző
„Gazdasági szakosztály" gyűlését 1909. előterjeszti a központi választmány 'javaslatát
évi november 4-én d. u. 3 órakor az I. kér. az elhalt és a kilépett tisztviselők helyeinek
állami iskola V-ik > osztályában tartja még, betöltésére vonatkozólag.
melynek
'
5. Muhy Sándor, a pénztárt rendező
tárgysorozata:
bizottság elnöke, jelentést tesz a pénztár ál
1. A'múlt gyűlés jégyzőköhyvének fel lásáról.
olvasása, hitelesítők kijelölése,
6. Javaslat az alapszabály módosítására
2. Bállá Béla jászberényi állami tanitó nézve. Előadó: Muhy Sándor.
a szölőszet köréből tart értekezést.
7. A választmány a Csikós József é*.
3. Malatinszky Lajos szolnoki igazgatóTóth István által szerkesztett „Megyei Nép
tanító a tyuktenyésztésről tart felolvasást.
oktatás" cimü lapot a vármegyei 'tanítótes
4.
Tisztujitás.
/
tület hivatalos lapjául ajánlja.
~ UDVARDY FERENCZ*
8.
- Iskolai emléklap ajánlása.
szakoszt. elnök.
9. Előterjesztés az „Otthon" helyiség
Az „Óvokör" .szolnoki fiókjának tag vétele tárgyában.
jai 1909. évi november 4-én d. u. 3 órakor
10. A tanítók lakásbérének rendezésére
az I. kér. állami IV-ik osztályában tartja vonatkozó memorandum. Előadó: Bernáld
alakuló gyűlését.
■ Lajos szolnoki népiskolai igazgató tanitó.
A rajz és ipari szakosztály jiov. 4-én
11. A gyűléseken megjelenő tanítók na
d. u. 3 órakor tartja gyűlését az I. kér. fiú
pnyijának rendezése. Előadó : Magyary Gyula.
iskola 11. o. tantermében.; / l__
12. Javaslat a felekezeti tanítók részére
Tárgy sorozat:
;kiállítandó arcképes igazolvány tárgyában.
1.
Elnöki megnyitó.
Előadó: Gyenes József, szolnoki Constantin
2. Mohács István ozibakházi áll. isk. isk. ígazgató-tanitó.
igazgató-tanitó előadást tart a rajzról kap
13. Jövő évi költségelőirányzat bemu
csolatos Slöjd tanításnak tananyagából a
tatása.
népisk. IV., V., VI. oszt.
14. A gyülésterem átengedéséért kö3.
Indítványok.
4. Tisztujitás: elnök, alelnök, jegyző?' szönet nyilvánítás.
15.
Indítványok,
választás.
'
Szolnok, 1909 okt. 14.
r
FELLEGI ALAJOS
UDVARY FERENCZ
POLONYI MÁTYÁS
í
szakoszt, elnök.
főjegyző.
elnök.
TH^ghlvó
z
a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanító
Közgyűlés után társas ebéd a Kossuth
testületnek, 1909. évi november 5-én, Szol Szállodában, egy teríték ára 2 korona. Akik
nokon, a vármegyeház dísztermében tar
’ a közebéden részt kívánnak venni, az elnök
tandó évi
ségnél előre jelentsék, be. •
rendes közgyűlésére.
Tárgysorozat:
1. Reggel 8 órakor istentiszteletet hall-,
gatnak a testület tagjai, saját felekezetűk
templomában.
6.
7. szám.
Megyei Népoktatás
Még valami a nov. 4—54
gyűlésünkről.
Mint értesültünk Tanfelügyelőnk
s az egyesület központi vezetősége
meghívásán^ megjelenik
gyűlésen
Herrman Antal egy. tanár es paedagogiumi igazgató
Farkas Sándor
tanitónőképző intézeti igazgató és Be
nedek Elek iró, lapszerkesztő társasá
gában, hogy az érdeklődő nagyközön
ségnek és a vidékről itt tartózkodó ,
kartársaknak 4-én este 6 órakor kez
dődő előadásban és vetitett képekben
bemutassa Boszniát, újonnan szerzett
ezen országrészünkét és népét, Magat ;
az előadást ismertetni fölösleges. Is
merjük Herrman Antalt mindnyájan.
A képek az előadásához méltóan fogják
lebilincselni azok érdeklődését is, kik
már látták Boszniáról ilyenféle soroza
tos felvételeket. Ezen képek .ugyanis
a szerajevói országos kormány . tulajdonalévén, eddig még sem az Urániá
ban, sem egyéb vállalatnál nem lát
hatta senki, amennyiben reproduká
lásra eddig a bosnyák kormányzat
nem adta ki s hozzánk is csupán Her
mán professor direkt kérésére .jutnak
> el bemutatásra.
’
Amellett, hogy élvezetes^ estét
szerez ezen előadás, sokban tanulsá
gos is lesz- s vidéki kartársainknak
pedig mód arra ás, hogy a 4-i gyűlés
után úgyis Szolnokon maradva, kelle
mesen tölthetik el a másként unalmas
estét.
*
Ezen előadás belépti dija — mely
a szolnoki „Tanítók Háza“ javára
megy — az első 4 sor helyre 80 fil
lér, a többi helyre 50 fill., karzat a ta
nuló ifjúság récére 20 fillér.’
Az előadóé gyűlés után a város
háza nagytermében 6 órakor kezdődőleg fog megtartatni. Kérjük a közön
ség és a kartársak szives megjelenését.
(0
Megyei Népoktatás
7. szám.
hírek.
KlneDöéS. A vált és közokt. Minisz
térium a pusztaecseg-majori vallásalápitvá-.
nyi iskolához Kompanyik László ujbélai tani
tót nevezte ki,
f
- Lapunk, mint a kir. tanfelügyelőség hivatalos lapja megyénk közig,
bizottságának 3505 kb. sz. alatt folyó
hó 13-án hozott határozatával a tan
ügyi és közig, hatóságoknak, iskolák
nak előfizetésre ajánltatott. Erre hi
vatkozva kérjük a tek. hatóságoknak
előfizetés iránt mielőbbi 'szivesf intéz
Szerkesztésért felelős CSÍKÓSgÖZSEF.
HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun Szolnokyiegye kir. tanfelügyelője.
3058—1909.
Riánöéhö^ás.
tŰDafali eskütétel. Zolnaí Mihály a; ti-'
szaderzsi ref. iskola uj tanítója a napokban
tette le a hivatali esküt, a kir. Tanfelügyelő
ség hivatalos helyiségében.
CanÍÍÓDálaS}iáS- A szajoli újonnan szer.vCjZett tanítói, és tanítónői állásra Hársfalyy
Jájios szatmárnémeti tanítót, a tanítónői ál
lásra pedig Farkas Margit tiszapüspökí taní
tónőt alkalmazta a rom. kath. iskolaszék.
Jánoshiüa höjségi iskolájánál alkal
mazásban volt Török Bertalan tanító az
egér külvárosi rom. kath. iskolához válasz*
tott meg. Távozó kartársunknak gratulálunk
ez előlépéshez, mit szorgalmas tanítói mun
kásságával valóban ki is érdemelt.
Jásztelek község rom. kath. iskolaszéke
a’Czakó Gyula eltávozásával megüresedett,
tanítói állásra Szentiványi Béla zicsi tanitót
választotta meg.
1
.
KisüeüneDelök sjolnokmeguei köre f. é:
november 4-én d. u. 3 órakor a szölnokj
belvárosi kisdedóvoda termében rendes év1
közgyűlést tart. — Tárgyai: Elnök választásJegyző jelentése. Gyakorlati tanítás. Tartja •
Józsa Gizella turkevei óvónő. Felolvasás.
Tartja: Fucsekné Lenkei Oktávia jászalsó.szentgyözgyi óvónő. Számadások. Indítványok
és a tagdíjak beszedése. .
Cisjasjentimrén Csenki Imre tanítónak
Püspökladányba történt megválasztásával egy
ref. tanítói állomás megüresedett.
me^öíur-ujoárosi iskolánál Hatvaniné
Bordács Róza lemondásával megüresedett ál
lomásra Pataki Mária oki. tanítónő válasz
tatott meg.
évben fölterjesztés lévén teendő a helyettesi-,
tésre ajánlható okleveles, de állomással még
nem bíró.' tanítóknak, és tanítónőknek jegy
zékbe vétele iránt, miután a helyettesítési meg
bízások csak áz igy kormányilag a jegyzékbe
foglaltaknak lesznek adandók, saját érdekükben
is felhívom az e megyében, lakó, okleveles, .
állás nélküli tanító urakat és tanító hőket,
hogy fölterjesztés végett küldjék' be hivata
lomhoz oklevelüknek eredeti, vagy közjegyzőileg
hitelesített másolati példányát f. .é. november
1 napjáig. ‘
■
rSzolnok, 1909. október 4.
/
Celf. városi tanácsainak, köz
ségi és Í3r, hitk. elöljáróságoknak^
kedésüket. J '
a mezőtur-kuriai IX. sz.
állattii elemi népiskolának Cselalvay Rezső
uradalmi intéző ur igen értékes és szép ki
vitelű 68X106 cm. méretű, az aradi vérta
núk kivégzését ábrázoló képet adományozott.
‘ E hugj lelkű adományért az iskola ne
vében ez utöiTmond ajándékozónak köszönetet Schrőde/ Miklós'állami tanító.
\
‘
7.
EÖTVÖS KÁROLY LAJOS
. y "
kir. tanfelügyelő:
. '
' > z;
4
A vármegyei tanítótestületnek hivatalból
kötelezett tagja minijén állami, községi és
izr. fel. tanító, tanítónő, óvónő, minden ál- •
'
Hirdetés árszabás:
lami és' községi ipárostahonciskolai és gazd.
ismétlő iskolai-: rendes, és óraadó tanító. ■ Az A lap egész oldala egy évre
állami népoktatási intézetek, vezetőinek a ta- (52-szeri hirdetcsf
400
nitótestüjet\ jgyülésekre utazási és. nagi költ
2Í0
fél
évre^
(26-szori
hirdetés)
ségeit az államkincstár, a községi iskolák,
200
gazdasági ismétlő iskolák, iparos tanoncisko-' Fél oldal egész évre
100
Iák és kisdedovodák vezetőinek hasonló. költ Fél- oldod
évre
I«) „ ■
ségeit a községi, városi pénztár, az izr. tahi- Hegyed oldal egész évre
tők és tanítónők 'gyűlési költségeit az izr. | Hegyed oldal fél évre. •
hitközség viseli.
rA ^hirdetés terjedelméhez képest az
Midőn hivatalosan tudomására hozom,
hogy a vármegyei tanítótestület Szolnokon f. árszabás köndyen kiszámítható.
évi november 4-én járásköri, kisdednevelési és ‘ hirdetési dijak félévenként utólagosan
gyermekvédelmi szakssziályi, énekoktatási és
, - fizethetők.
énekmiivelési szakosztályi, iparoktatási és rajztanítási szakosztályi, gazdasági oktatási szak
osztály í gyűléseket, november 5-én pedig
együttes közgyűlést, tart, felhívom a tek. vá
rosi tanácsúkat, közs. elöljáróságokat és izr.
hitközségi elöljáróságokai, hogy a községi és
izr elemi iskolák, községi óvodák, közs. gaz
dasági ismétlő iskolák-, községi iparostanonc
iskolák rendes és óraadó tanerőinek utazási
és: napiköltségeit előre kiszolgáltatni, az illető
iskolaszékek megkeresésével pedig a felől in
tézkedni szíveskedjenek, hogy ' a gyűlés, ideje
alatt helyettesítés vagy szünetadás utján- alkaimat adjanak a vármegyei .tanítótestület,
fentnevezett kötelezed tagjainak a felsorolt
gyűlésekben résztvevősre.
’ ' s
Szolnok, 1^09. október 22.
...
Hirdetések felvétetnek.
■
po d
Eötvös X. ^etjos
'~
/ , : . - .g ■ r -. lurötánfelügyefö.
' T *
2932—909. sz:'
felhívás állás nélkül levő tanítókhoz
és tanitónökhŐz-
. tA “ Az 4907
• 146500^^sZ.Nálf j^jkoz-^
oktáfdsügyi mim "rend. szerint mindén TdtN
*
7. szám
Megyei Népoktatás
8.
8. szám.
Szolnok, 1909. október 30.
I. évfolyam. ,
JÁSZDAGYKUNSZOLNOK-
A legújabb magyar gyermeklap a
JÓ PAJTÁS
Friss, uj, eleven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan fog
lalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gyermeket érdekel
heti. Szépirodalom, művészet, tudomány, sport és testedzés,,
mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus feljíesztésére. A
,
,
A kir. Zanfelügyelőség hivatalos lapja.
I 1 évre 6 korona.
Előfizetés: । 1/2 „ 3
„
Megjelenik hetenként'' szombaton.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.
JO PAJTAS-t
Elemi iskolai énektanítás.
a legjelesebb irók Írják, képeit kiváló művészek rajzolják. Szer- —
kesztője Sebők Zsigmond, a kitűnő ifjúsági író, a Maczkó törté
netei szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leg
lelkesebb és legmelegebb kedélyű Írója. Cikkeit, elbeszéléseit,
verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, Szöllösi Zsigmond, Radó
Antal, Lipcsey Adám, Móric Zzigmond, Endrödi Sándor Írják,
rajtuk kívül á jeles irók és költők egész serege. A
Kedélynemesitő és a gyermek aesthetikai érzését fejlesztő hatását
ismerjük a zenének s tanítjuk is az iskolában az éneket magát, t. i. meg
tanítjuk a gyermeket az előtte énekelt, vagy hangszeren .játszott melódia
utánzó elsajátítására. Ezzel azonban még nem tettünk eleget a miniszteri
tanterv követelményeinek, s nem tettünk -énektanitási feladatunknak, amenynviben a tanterv előirja a hangjegy alapján való énektanítást.
:
Azonban ilyen iskolánk, van legkevesebb, ahol ez. így volna -végre
hajtva pedig milyen szép eredményeket ad s milyen lelkigyönyörüseget okoz
’ ez úgy a gyermek, mint tanítójának és a szülőknek. Persze leginkább csak
' az osztott iskoláknál vihető keresztül; mint ahogy alábbi kővetkező enektanítási anyag-ki mutatás is- szerkesztve vám melyet az iskolákban az enektanítás anyagának beosztására mintául itt közlünk.
JÓ PAJTÁS
f
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
képei művésziek és a gyermek képzeletéhez szólók. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemlé
letét szép dolgok élvezésére. Á
JÓ PAJTÁS
minden héten jelen meg. Mindén számában vannak elbeszélések,
versek, a gyermek felfogásához mért ismertető cikkek, van regény,
állandó játék- és sportrovat, elme-élesitő rejtvények stb. Bő tar
talmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből a
lehető legjobbat kapja. A
'
\
JÓ PAJTÁS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévbe 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára
20 fillér.
"
. f
Az előfizetési pénzek a következő 'Címre küldendők:
'
A Jp PAJTÁS kiadóhivatala
Franklln>Tírsulat
Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
MF
Tessék mutatványszámot kérni!
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon,
f '
- •
énektanítási tervezet.,
'*
*
L 11. OSZTÁLY. 1. hangjegyismertetés.-.
Az „Utasítás" az I. és II. osztály részére teljes tájékozódást nyújt,
Béla:
s csak hetekre, illetve órákra kell szétosztani. (Kézikönyv: Sztanko
Daloskönyv-e.)
III. OSZTÁLY;
I. hét Az. énekhang jelölése _
oII-I1I Rövid és hosszú hangok éneklese. Utenyezes.
rr
hangjegy
(
d
)•
megnevezve
—
(Ó
első
lépcső.
IV-V
»
„
- „ első lépcső,begyakorlása,
vi-vni w
hallgatás
(szünetjel), (hallgatójel) z
vm-ix
y
második lépcső: d.
•
x-xi
hangjegy
(J)
rövi^
szűnjél.
Dynamikai
elemek.
XII-XIII. Hosszú
8
harmadik lépcső „e .
XIV-XV
”
„
„ -begyakorlás..
./
XVÍ-XVII N
„ hosszú hallgatójel j- Ütenyezés.
XVIII-XIX
negyedik lépcső: „f ■
‘ XX-XXI
”
vegyes
ütem
(
J
© © , o1 o o ) ne^e
xxn-xxni
8. szám.,
2.
Megyei Népoktatás
-a
8. szám.
XXIV-XXV Hangnyujtás kötőjellel(
J J , © J^©) ötödik lépcső „g“.
XXVl-XXVII
„
ponttal (jT
, c‘ o1)
XXVIII„ r
a két előbbivel vegyesen, az ötöd. .
*
2’. Dalok, énekek:
Szeptember, október: Hymnus, Erzsébet'királyné emlék ünnepélyére:
Megdicsőült nagy királynénk, Hullassatok könnyet . . . kezdetű énekek.
november, december: Szózat', Tied vagyok . . . Induló.
január, február: dalok a madarakról, fákról és a mezőről,
március, április A legelső magyar ember a király, Jó honfiak . . .
május junius: Dalok a természetből. Induló. Tornadalok.
ív; OSZTÁLY-.
4
hét ismétlés a III. osztály 4 első órájából
I
II
„
» .
»
5"8 ”
’’
„ . „
„
9-12 „
. „
III
<
13-16 „
IV
„
„
„
17-20,
V
» i »
»
21-24 „
■ „
VI
„
„
25-28 „
f
VII
„
„
„
29 — „
„ „G“ kulcs.
Vili
Hangnyujtás koronával:
a hatodik lépcső „a
IX-X
XI-XII
Alap, harmad, ötöd, (Nevező hármas)
XII1-XIV Alap, negyed, hatod (Alsó uralgó)
XV-XVI
A IX-XII alattiak ismétlése hetedik lépcső „h“
XV1I-XVIII A XII-XVI ’ „
T'1 " , s ezután minden órán.
XIX-XX
Osztott értékek
= ©r ©r, d, g, h, felső uralgó.
XXI-XXII %-ad (hallgató) szünetjel. ’
XXIII-XXIV Ismétlés a XVll-től, a nyolcadik lépcső c •
XXV-XXVI, C—C, c-e-g-c ; c-f-a-c
XXVII-XXVIII Kemény hangsor.
Dalok, énekek.
A III. osztályéhoz újabbak is veendők fel.
V—VI. OSZTÁLY.
í.
II.
III.
IV.
V.
VI.
hét Kemény hangsor ( J J
J ) ismétlése
p
Méret összevonás az ütem közepén
Syncopa
»
n
c
o
o
o )
VII.
a tört hármasok ismétlésével.
I—I I—I
Kötött hangjegyek
© * e J
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII.
A negyedik lépcső emelése (fis) Ar alla breve C,
A létra bővítése az alsó VIL lépcsővel { kemény „G“ létra
az „ VL
J begyakorlása.
Az első lépcső (c) emelése (cis).
„ „ • „
a IV. lépcső emelésével I
<
rx«
A létra bővítése, az alsó V. lépcsővel ) kémény „D létra.
„
-
____ Megyei Népoktatás
’ .
XVI. —-hét A lágy hangsor (Természetes).
XV.' „ A VIL lépcső leszállítása (mélyítés) kemértyj" létra.
XVI. „
.
XVII. „ A lágy „A" dallama, összhangzatos lágy nangsor.
D-d
terjedelemben
a
magyar
hangsor.
i
•
XVIII. „
XIX. „ A magyar dalok záradéka.
XX. • „ A III. lépcső leszámítása (mélyítés).
r
n [
XXL „ Kemény „b“ létra.
„
„
a
felemelt
lépcsővel.
XXII. „
A VI. lépcső leszállítása.
XXIII. „
A magyar- hangsor c-c terjedelemben.*
XXIV. „
A
Z
V
;
—
XII
—
XIV
órák'
ismétlése.
XXV.
A XV—XIV órák ismétlése.
.,/ -■
'
XXVI. „
A XV-XXII „
„
/
XXVII. „
A
d.
mint
egész
ütenyt
kitöltő
hang
4 ütem.
XXVIII.,,
A
%
ütem.
■
.1
XXIX. „
A
tizenhatod
hangjegy
^
szünetjel
7.
/
XXX. „
A
kemény
és
lágy
létrák
ismétlése.
।
vegyes
ütemek.
XXXI. „
• ■
)
XXXII. „ Érték nyújtás,
A betanítandó dalok „Utasítás" szeiint.
KÖRÖSSY GYÖRGY
egyesület tisztikara, a választott
vjTasztmányi
------------- :
tagok s a járáskörök elnökei, akadalyoztatasuk esetén alelnökei.
:
17-§• (Tervezet.)
Az
egyesületet
egyesek . és hatóságiok
(Folytatás.) !
'
irányában áz elnök képviseli. Ö hívj a össze
Vili. H? egyesület tisztikara és Dálas^tmánya. a köz- és választmányi üléseket és ezeken
t
±
1 XI <-> A /
ne nn dönt.f A
elnököl, szavazat
egyenlőség
esetén
_
14. §.
választmány
és
közgyűlés
határozatait
vegreAz egyesület ügyeinek vezetésére köz- hajtja. Utalványozza a költségvetés kereté
gyűlésben választatnak:
ben és a . választmány által megszavazott
összegeket, jóváhagyott fizetéseket es tiszte
1. Egy egyesületi elnök.
letdijakat. Sürgős szükség esetén a választ
2. Két egyesületi alelnök.
mány
utólagos jóváhagyása3. Egy egyesületi főjegyző.
niaiiy
----nátmellett
, Aaz egyeCi
. J pénztárából
r
.luxi 20
on íz
iiHvnnún?hat
sülét
K.-nát
utalványozhat.
4. Két egyesületi jegyző.
Az egyesület - pecsétjét őrzi és használja.: un5. Egy pénztáros.
den Fontosabb iratot, jegyzőkönyveket leve
Egy
ellenőr.
'
‘
6.
leket nyugtákat, s. a. t. a főjegyzővel, illetve
7. Egy könyvtáros.
pénztárossal aláír, lattamoz; megerősít. .Az
8. Egy muzeum őr.
egyesület pénztárait megvizsgáltatja. Even
Egy
szerkesztő.
9.
10. 12 vidéki és 3 székhelyi választ- ként az egyesület működéséről szóló je enmányi tag. 8 vidéki és 4 helybeli póttag.
tést a főjegyzővel együtt elkészíti* s « választrhány jóváhagyása után a közgyűlés elé
15. §.
Az egyesület tisztikarát és választmá terjeszti.
18. §.
.
;
nyát a rendes tagok, sorából szavazattöbb
séggel a közgyűlés választja. Aki azonban
Akadályoztatása, vagy megbízatása ese
tagsági diját a választó közgyűlésig nem fi tén az elnököt minden tekintetben egyik alzette, vagy az egyesületnek bármely más cí eínök helyettesíti.
men adósa, sem tisztviselővé, .sem választ
19. §.
mányi taggá nem választható.
a). A főjegyző fogalmazza a .hivatalos’
16. §.
leveleket, felterjesztéseket. Egybegyűjti a jaA választmánynak rendes tagjai: az
JásHlagghun-Sjolnoh pármegyei
Tanitó egyesület alapszabályai.
y
8. szám.
Megyei Népoktatás
rási körök jegyzőkönyveit és jelentéseit. Az | ket tűz ki s az ezekre beérkező munkála-.
/elnökkel, egyeíértőleg megszerkeszti a'regye- tokra nézve bíráló bizottságot küld ki. Meg- j sülét évi jelentését. A fontosabb határoza állapítja az évenként tartandó közgyűlés he
tokról értesíti a sajtót, őrzi az egyesület hi lyét és (idejét, melyet az.elnök a közgyűlés
vatalos iratait, amelyekről szabályszerű ik előtt legalább 14 nappal kihirdet. Szükség
tatót vezet Nyilvántartja az egyesület összes esetén rendkívüli közgyűlést is összehívhat.
Előkészíti á közgyűlések tárgysorozatát. —
tagjait.
b). A jegyzők vezetik a választmányi Ügyel arra, hogy a tárgy-orozatba felvett ne- .
velés tanítási kérdések az iskolai élet min
ülések és ’a közgyűlés jegyzőkönyveit.
den ágát felöleljék. Gondoskodik alkalmas
előadókról, kik a gyűlésen a kitűzött tétele
A pénztáros felelősség terhe jmellett ket szó- vagy irásbelileg fejtegetik, határo
-külön-külön kezeli,az egyesület, a „Tanítók zati javaslataikat azonban kötelesek oly idő
Otthona" és „Temetkezési Szövetkezeti" pénz ben a választmányhoz benyújtani, hogy az
tárakat, vezeti azoknak számadásait: Nyug- azokat;a közgyűlés előtt tartandó ülésen tár
tatvány mellett’beszedi és nyilván tartja a gyalhassa. Rendes, alapító és! pártoló tago
tagsági dijat s a tagdíjhátralékosokról min kat vesz fel, előterjesztést tesz a tiszteletbeli
den választmányi ülésen jelentést tesz. Kifi tagok meg választása tárgyában a közgyűlés
zeti a 'választmány által megszavazott és az nek. Halasztást nem tűrő dolgokban intéz
elnök által utalványozott kölcsönöket és se kedik. Szigorúan őrködik a felett, hogy az
gélyeket. A bevételekről és kiadásokról pénz- alapszabályok és szabályzatok pontosan meg
Zári naplót vezet. A^pénztár állapotáról a vá tartassanak. Az időközben elhalt vagy elköl
lasztmánynak gyülésről-gyülésre jelentést tesz. tözött tisztviselők ideiglenes helyettesítéséről
. Elkészíti az évi költségvetést és számadást, .gondoskodik. Az egyesületi pénztárt, könyv
melyet a választmány jóváhagyása után el*- . tárt és tanszermúzeumot időről-időre egy e
célból kiküldött vizsgáló . bizottsággal meg
fogadás végett a közgyűlés elé terjeszt.
Fizetéseket csak az elnök'utalványozása vizsgáltatja. A pénztáros részére kiadható fel
mentvény céljából az évi közgyűlés előtt a
mellett eszköz-ölhet.
’ .
•
választmányon kívül eső tagokból számvizs
21. §-.
gáló bizottságot hoz javaslatba. . Végre • az
Az ellenőr koronként többször, de éven egyesület viszonyai és körülményei szerint
ként legalább négyszer megvizsgálja a pénz szakosztályokat létesít.
A határozat érvényességéhez a tagoktárakat s ekkor a naplókat lezárja, minden
nyugtát és ellennyugtát aláír. A pénztár ép nak egy harmada szükséges. Ha ennyi nem
। volna jelen, a másodszor egybehívott választ
ségéért a pénztárossal együtt felelős.
mány a megjelentek számára való tekintet
22. §.
nélkül határoz.
A könyvtáros a választmány által meg
A választmányi ülés jegyzőkönyveit az
állapított szabályzat szerint kezeli az egye elnök által kiküldött 2 választmányi tag hi
sület könyvtárát
telesíti, kivéve az utolsót, amelyet 3 tagú bi
zottság teljesít.
23. §.
A lyiuzeum őr ugyancsak a választ
mány által megállapított szabályzat szerint a
tanszermúzeumot kezeli. *
■ 24. §.
A szerkesztő szerkeszti az Egyesület hi• vatalos lapját, amelynek felelős szerkesztője.
25. §.
A központi választmány évenként leg
alább négyszer, de szükség esetén többször
is választmányi ülést tart. A központi vá
lasztmány az egyesület működését irányítja.
. E végből szoros összeköttetésben áll a járási
körökkel és /bizottságokkal,, tudomásul veszi
az egyes járáskörök és bizottságok működé
séről szóló jelentéseket. Részben megálla
pítja azon kérdéseket, melyeket minden já
rási körben meg kell vitatni. Pályakérdése
IX. fi? egyesület közgyűléséről. .
26. §.
a) . Az egyesület legalább évenként egy
szer közgyűlést tart, melynek helyét^és ide
jét a választmány lehetőleg jó elme hatá
rozza meg. Fontos ügyekben a tágok egy
ötödének kivánatára, mely kívánság a tárgy
megnevezése mellett írásban adandó- be az
elnökséghez, rendkívüli közgyűlés is egybe
hívható. A rendes közgyűlés megtartása előtt
legalább 14 (tizennégy), a rendkívüli leg
alább 8 (nyolc) nappal hivandó egybe. A
közgyűlés helye, ideje és tárgysorozata a
közgyűlés előtt legalább nyolc nappal a kir.
tanfelügyelőségnek hivatalosan bejelentendő.
b) . A közgyűléseken az egyesület min
den kötelezett rendes tagja részt vesz. Más
különben a gyűlés minden elmulasztott nap-
8. szám. ’
{
Megyei Népoktatás
jáért, ha csak azt elfogadható okkal nem iga mányre bizatik. A feloszlató gyűlés jegyző-'
zolják, 4 koronát tartoznak fizetni az egye könyvét egy öttagú bizottság hitelesíti. --A
közgyűlés jegyzőkönyvének egy másolati pél
sület „Tanítók Otthona" javára. ~
c). A közgyűlés tanácskozásainak tár dánya a kir. tapfelügyelőségnek megküldendő.
gyai: az egyesületi működés részletes meg
X. fi járási körökről.
állapítása és nyilvántartása; a neveléstudo
27. §.
.
J
mány s általában az iskolai élet köréből vett
kérdések, tételek ismertetése, megvitatása; a
Mindért járási kör köre területén általa
járási -körök munkálkodásának irányítása, va megállapított helyeken évenként legalább két
lamint a választmány előterjesztéseinek elin
szer járásköri gyűlést tart.,
tézése, illetőleg ezek feletti határozathozatal;
28. §.
a költségvetés megállapitása; a számadások
irattár, könyvtár, tanszermúzeum felülvizsgá
A járásköri gyűléseken minden kötele
lása, amelyeknek megejtésére saját kebeléből zett rendes tag megjelenni, illetve azon részt
bizottságokat küld ki s a beterjesztett jelen-, venni tartozik. Egyébként itt is irányadóul
tések alapján a felmentések megadása, vagy szolgál ‘a 26. §. b) pontja.
megtagadása; a tisztikar és választmányi ta
.
29. §.
gok megválasztása; indítványok tárgyalása.
Minden indítvány, mely a választmány
< Minden járási kör 3 évre választ egy
által megállapított napirendre nem vonatko elnököt, egy aielnököt, egy jegyzőt és egy
zik, az elnökségnél a közgyűlés előtt egy pénztárost. Ha a tagok száma megengedi,
héttel benyujandó. Az indítvány tárgyalása néhány tagú választmányt, esetleg szakosz
felett a választmány előterjesztése alapján a
tályt is szervezhet.
közgyűlés határoz. Csakis rendes közgyűlé
30. §.
seken tárgyalhatok ilyen indítványok, rendkí
vüli közgyűlésen indítványok elő nem ter
A‘ járásköri gyűlések teendői.:
jeszthetők. ■
'
á). A közgyűléstől nyert irányelvek sze
d). A közgyűlések ügyrendjét a választ
rint
ügyrendjét
megállapítja.
mány készíti elő, de véglegesen maga a köz
b) . Gyűlése helyén gyülésileg megha
gyűlés állapítja meg.
í
e). A közgyűlés gondoskodik arról,' tározott tantárgyakból bármely tagja által
hogy az egyesütet tagjai közigazgatási (szol- próbatanitást rendez s azon igyekszik, hogy
gabirói) járás szerint járási körökké alakul néhány gyűlés alatt a törvénybe foglalt min janak. Egy-egy járási körnek 30 tagjánál ke den tantárgy tanítási módja előkerüljön.
c) . A meghallgatott tanítás felett zárt
vesebb nem lehet.
ülésben,
bírálatot mond, amelynek teljesen
f) . Munkálkodásáról évi' jelentést állít
tárgyilagosnak, y- minden személyeskedéstől
össze és adhat ki.
g). Az alapszabályokat szükség eseten mentnek kell lennie.
. d). Értekezik az iskolái fegyelem gya
módosítja, melyek azután jóváhagyás végett
a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi korlási módja felett s igyekszik azt javítani, .
egészen erkölcsi alapokra fektetni.
minisztériumhoz felterjésztetnek1.
*
e).
h)
. Tanácskozásai köréből minden
po Az iskolai életből, valamint a' tani-,
litikai és vallásfelekezeti kérdések kizaratnak. | tás köréből vett, különösen az egyes tarttár• i). Gondját arra is kiterjeszti, hogy az nyak módszere körül szerzett tapasztalatokat
a tagok egymással közlík, y az eljárási mó
egyesületi „Tanító Otthonház „Eötvös alap
és az „Országos Tanítói Árvaház", nemkü dok javításáról egymást kölcsönösen felvilá
.
lönben a könyvtár és tanszermúzeum gyara gosítják.
f) . A központi választmánytól erkezett
podjanak.
ügyiratokat á gyűlésen tárgyalja.
'
j). Az évi rendes közgyűlés határozat
g) . Amennyiben ereje engedi, jótékonyképességéhez a kötelezett rendes tagok száma
célú előadásokat, ünnepélyeket rendez, de
egy ötödének jelenléte szükséges. Ha enyezek jövedelmének 50 %-a az' egyesületi
nyien nem volnának jelen, a három hóna
’
pon belül egybehívandó uj közgyűlés tekin-. „Tanitó-Otthon“-t illeti meg.
h) . Üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel s
tét nélkül a megjelent tagok számára, hatá
roz. A kérdések szavazással döntetnek el, azt a központi választmányhoz beterjeszti.
szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava Munkálkodásáról a közgyűlés elé jelentést
1
dönt ~Tiz tag kívánságára névszerinti, húsz tesz
i) A járásköri gyűlések jegyzőkönyvei
tag kívánságára titkos szavazás rendezendő el.
,gvülésről-gyülésre hitelesíttetnek,. kivéve az
- k). A- közgyűlésről jegyzőkönyv veze utolsót, melyet külön e célra kiküldött 3
tendő; melynek hitelesítése egy e végre ki
küldött 3-fagü bizottságra, vagy a választ- tagú bizottság hitelesít.
8. szám.
6.
Megyei Népoktatás
31. §•
I tokat kutassuk, melyekkel e célt előbbre vi- '
hetjük.
a) . Az egyes járás körök költségeit, az :
Ha az élétre nevelünk,/ úgy mindenek
általuk a központi választmány elé terjesz- : fölött azon kell lennünk, hogy oly anyagot
tendö és megerősített költségvetés erejéig, ' nyerjünk, mely.képes leend majd a mindenjegyzőkönyvi köszönet mellett a kör elnöke • napi kenyér megszerzésére irányuló küzdel
utalványozza.
mes munkában nemcsak szellemileg, de tes
b) . A-járási kör í pénztári számadásai tileg is megállani a helyét. Szóval a testi
az egyesületi közgyűlést megelőzőleg a köz- , nevelésnek nem mögötte, hanem föltétlenül
ponti ‘választmányhoz benyújtandók.
párhuzamosan kell haladnia az értelmiével.
*
Minthogy ebben a tekintetben édes mind
XI R? egyesület feloszlásáról.
nyájan egyet értünk, engedjék meg tisztelt
•32. §.
kartársak, hogy a testi nevelés fejlesztésére
Ha az egyesület az alapszabályokban irányuló népiskolai zászlóalj- kérdéshez egy
meghatározott célt és 'eljárást, illetőleg ha pár sorban én is hozzászólhassak.
Vármegyénkben már tudomásom sze
táskörét meg nem tartja, 'a kir. kormány ál
tal, amennyiben további működésének foly rint a cibakházi, szelevényi és törökszenttatása által az állam vagy az egyesületi tagok miklós—pusztabartai népiskoláknál szervez
érdekei veszélyeztetnének, haladéktalanul fel- ték, illetőleg szervezik a népiskolai zászlóal
függesztetik és a felfüggesztés után elrende jakat, s előreláthatólag az egész megye ta
lendő szabályos vizsgálat eredményéhez ké nítósága magáévá teszi a szervezés munkáját,
pest végleg fel is oszlattatik, vagy .esetleg az az egész vonalon megindul a zászlóaljak meg
alapszabályok -szigorú megtartására külön alakítása.
E zászlóaljak katonás nevelést óhajta
beni feloszlatás terhe mellett köteleztetik.
nak
adni
a népiskolai gyermeknek. Ez esz
'
33. §.
mét, aki erről egy kissé mélyebben gondol
Az egyesület feloszlatását csak köz kodik, s a jövő életre való ^kihatását is mér
gyűlésben Lehet „indítványozni, mely indít legeli, nemcsak szívesen fogadja, — hanem
vány előieges véleményezés végett a köz örömmel üdvözli is.
ponti választmányhoz utasittatik. — Ennek
Ha a népiskolai zászlóaljak katonailag
javaslata a kérdés eldöntésére külön össze nevelik a gyermeket, egyszersmind előkészítő
hívott közgyűlésen tárgyalandó. Az egyese iskolájává lesznek a rendes .katonaságnak.
det felosztását kimondó határozathoz az ösz- “ Ebből pedig igen nagy hasznunk lehet.
•szes tagok kétharmadának jelenléte s a j^A legutóbbi delegáció üléseken a had
. lenlevők kétharmadának szavazata szükséges
s az ily feloszlást netalán kimondó határo ügyminiszter a szolgálati idő leszállításának
zat, mielőtt foganatosíttatnék, felterjesztendő tárgyalása alkalmával kijelentette, hogy haj
a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. landó a 3 évi szolgálati időt 2 évre leszál
kir. minisztériumhoz. Ha pedig az egyesület lítani, de csak akkor, ha oly uj ujoncanyagot
feloszlatása tárgyában egybehívott közgyűlé kap, amelyet 2 év alatt is ki lehet képezni.
sen a tagok kétharmada nem jelenik meg, — Ezt tehát a zászlóaljak föntebb említett
egy hónappal később uj köögyülés hivatik irányú munkájával könnyen meg lehetne ol
egybe, melyen e tárgyat illetőleg a megje dani.
Ilyenfoimán minden egyén magának, s
lent tagok többsége határoz.
a társadalomnak megtakarítana egy máskü
34. §. .
lönben • gazdaságilag haszontalanul eltöltött
Feloszlatás vagy feloszlás esetén az évet.
#
egyesület teljes vagyona azjgyesület „Tanitó
jEz az „egy“ év az egyén életében is /
Otthon“-ára száll.
sokat jelent, — de nem .kevesebbet nemzeti
•*Kelt a „jász-Nagykun-Szolnokvárme- ■ szempontból is.
gyei Tanitó Egyesületnek" Szolnokon, az
Előnye: erkölcsi és gazdasági.
1909. novemcer hó 5-én tartott rendes köz
Tagadhatatlan, hogy a katonaviselt emgyűléséből.
’ bér fegyelmet, tisztaságot, pontosságot tanul
i ■
ki.
katqnáéknál, s kikerülvén, ez az egész em
beren meglátszik, de viszont az sem tagad
hogy sok rosszaságot is hoz magával.
népiskolai zászlóaljakról. ható,
Megtanulja a piszkos, erkölcstelen beszédet,
A mai népoktatás bevallott célja: az durvaságot, káromkodást. Nemi-élet tekinteI tében is sok kifogás alá esik; a szertelen
életre való: nevelés.
Tehát nekünk tanügyi embereknek leg ! kicsapongások következtében szerzett bajok
főbb kötelességünk, hogy azokat a módoza ! az utódokban öröklődnek, s egy egész sat
A
Megyei Népoktatás
8. szám.
nya nemzedék sínyli azt. Különösen áll ez
az „öreg“ katonákra.
Ha tehát a szojgálati-idő leszállittatnék
2 évre, e bajokon ha nem is segíthetnénk
teljesen, de legalább ^nérsékelnénk azt.
.. katona-ifjút életének legszebb idejé
ben, munkabírásának, munk'akedvének delén
kiragadják a családi tűzhely mellől, s eddigi
életmódjával ellenkező foglalkozásra kényszeritik*
Micsoda tőke veszett el ezzel úgy reá,
mint' az egész nemzetre nézve?
Ha egy ember részére egy évet meg
menthetünk, ez .idő alatti termelését a nem
zeti vagyon gyarapodásához jegyezhetjük.
Az ifjú alig várja, hogy ott hagyhassa
katonánkat; hazatérve a legtöbb még azon
őszön megnősül, családot alapit, s egy ■ év
múlva már harmadmagával eszi kenyerét.
Ha egy évvel hamarabb szabadul, úgy ugyan
ennyi idővel hamarabb házasodik, s ennek
viszont természetes következménye, hogy a
harmadik személy is előbb jelenik meg. Ez
pedig faji-szaporodás szempontjából egyál
talán nem kicsinylendő. Vagy nem nemzeff
érdekünk-e, hogy a különféle nemzetiségek
fölött számban is túlsúlyban legyünk?
'
. Ezekét meggondolva bátran kimond
hatjuk eredményül: a testi nevelésre alakult
népiskolai zászlóaljak katonai irányú műkö
dése úgy pedagógiai, mint nemzeti és ‘gaz
dasági szempontból előnyös.
Ezek után fölmerül az. a kérdés, vájjon
a népiskolai 'zászlóaljak mai szervezetükben
megfelelhetnek-e ennek a célnak ? Erre ha
tározottan nemmel felelek. Hogy'miért nem,
* azt meg is okolom.
/
A.6—12 éves gyérnek.testileg és szel
lemileg még bizonyg&Zg gyenge a rendes
katonai gyakorlatok elvégzésére ;■ ezen a fo• kon tehát csak annak alapjait rakhatjuk le;
előkészíthetjük őket a további képzésre.
Tudomásom szerint az eddigelé meg
alakult zászlóaljak csak a mindennapi isko
lásokat foglalkoztatják, s ennél tovább nem
mennek. Há tehát mi a testi neveléssel kar
öltve katonai irányban óhajtjuk képezni* az
■ ifjúságot, ki kell azt terjeszteni az ismétlő
iskolásokra is. Maga a kiképzés az ismétlő
iskolásokkal lenne megoldható. •
De ne érjük be még ennyivel se.
A gyermek a népiskolát 15 éves korá-.
libán elhagyja, s 5—7 év eltelik, mig a ka
tonasághoz kerül; ez az idő pedig éppen
elég arra, hogy legnagyobbrészt elfelejtse,
amit 9 éven keresztül tanult.
Itt pedig a testi erő és ügyesség foly
tonos gyakorlására van szükség.
Ezt a folytonosságot elérhetjük oly mó
don, hogy az ifjúsági egyesületeket is beovnjuk a zászlóaljakba, s ezt már az alap
szabályok megszerkesztésénél is figyelembe
vesszük. — Hogy mi módon, .ez már rész
let kérdés.
S ha az ifjút 6—20 éves koráig nem
csak lelkileg, dp testileg is neveljük, nem
szólva a szellemiekről^ egyfelől szervezetileg
egészséges, fejlett, munkabíró polgárt adunk
a hazának, másfelől lehetővé tesszük, hogy
a' mai 3 évi katonai szolgálati idő legalább
2 évre leszállittassék.
.Mezőtúr, 1909. október hó 24.'
LUKÁCS JÓZSEF,
’
áll. tanitó.
A gyakorlótérről.
Hétfőn délután hangos dob és trombi7
taszó ver fel az újságolvasásból. Mi . ez ?
kérdezem magamtól. A mi utcánkban eddig
még nam járt a k. u. k. ármádia.
Hogy aztán közelebb közelebb hallat
szik a zaj, kinézek az .ablakon s egy whonvédegyenruhás kis csoportot pillanatok meg;
a' szolnoki polgári iskolai zászlóaljat. Sötét
kék sapkás,- zubbonyos katonák piros hajtó
kával. Váliaikon csinos kis fegyver, oldaiáikon bajonett. Az a sok fehér nadrágos láb
szár milyen egyszerre mozdttK_,a dob és
trombitaszó taktusaira. Elől büszkén lépked
az iskola legjobb vezénylője őrmesteri rang
gal. Most a századot vezeti. Oly szép, oly
; kedves kis csapat. Amerre haladnak az ut
cán, kiváncsi fejek bújnak elő a kiskapuk
és ablakok mögül. „A kis katonák!“ — ki
áltják. Egyik másik öreg szülém olyan gyö
nyörűséggel szemléli őket, hogy a könnyei
csorognak vén, ráncos arcán . az örömtől.
Oda is kiáltja nekem. „Ügye ezek a szolnoki
magyar katonák ? !“ — De még mennyire ma
gyarok !
[
. Kiérnek a gyakorlótérre. A generálissimús, a tanár ur összehívja az altiszteket u.
mi: őrmestert, azakaszvezetőket, tizedeseket
és örvezetőket s kiadja a rendeleteket a vég
zendő-gyakorlatokra. A század feloszlik apró
csapatokra s ezek parancsnokságát átveszik
az altisztek.
Látni kell aztán- azt az önérzetes ko
molyságot, amelylyel mindenik kis katona
végzi a kötelességét.
Nincs az a tanár, tanitó, aki olyan fe
gyelmet, rendet tudjon teremteni, mint az
egyenruha s az á tudat, a diákban, hogy,
most ő katona.
Gyönyörűség nézni, milyen pontosság! gal hajtják végre a kiadott és vett parancsot.
Akár a tényleges hadsereg katonái. Kedves epizódok is történnek persze,
mikből is közlök nehányat.
Megyei Népoktatás
8.
8. szám.
Hűloíính napja. Elköltözött szeretteink
A vasúti zagyvahid mellett folyik az
emlékezetének
gyászünnepét üljük. Elporladt
exerckozás. A csápat épen átkel a Zagyván.
Valaki a bámészkodó gyerekek közül kavics és porladozó kedves halottaink lelkiüdveért
csal dobálja a vashidat s a kavics csöröm imádkozva könnyeinkkel áldozunk az emlé
pölve hull a vasakra. A vezető tanár meg- kezés oltárán. Gyászos ruhában öltözötten
tesszük le sírjukra a kegyelet koszorúját, s
botránkozva kifakad: •
.
■mig
busongó lelkünk a letűnt műit emlékein
„Micsoda parasztkodás ez? ki hajigal
szomorúan mereng, biztatóan int felénk az
• Ott?" .
'
-11"
„Jelentem alássan — ugrik elő < egy a boldogító hit, hogy a síron túl örökké tartó
boldogságban szeretteink is gondolnak reápk,
kis vitéz — nem mi, hanem a civilek !
Nehogy valamikép csorba essék a zászlóalj be s vigasztalásunkra szölgál, hogy a halál ném
csületén. Hát nem az önérzet homolysága-e ez? örök, hisz utána téljön a feltámadás.
Ha[ál05áS. Kovács Gergely mezőtúri
»
*
ref.
iskolai
tanitó f. hó 23-án életének 30,
Az úgynevezett „abrichtolásra" a tanár
xa vezényletet a csapat parancsnokoknak adja boldog házasságának 3 esztendejében elhunyt.
át s ilyenkor persze mindenik altiszt rendel Holttestét Mezőtúron 25-én helyezték örök
kezik a csapatával s a tanár csak közvetve nyugalomra. Áldás emlékére!
ad parancsokat.
• I Kerényi Serenc jászberényi állami ta
Jó idei execirozás után kiadjá a rende nitó Imég mindig betegen a gyulai szanató
riumban részesül orvosi gyógykezelésben. In
letet : „Oszolj!“
\ ’
, ,.
..
Erre az egyik kis vitéz azonnal kiugrik nét értesítenek bennünket, egészsége .már
a sorból.
’
'
i
_
,— nemsokára helyre áll, s újra megkezdi taní
„Állsz vissza rögtön! — kiáltja rá az tói működését. Addig a helyettesítést Farkas
őrmester. Majd ha én parancsolom." A kis Étéi oki. tanítónő látja el.
>
katona ijedten ugrik helyére, végre aztán, az
Iparosíanonciskolai tanitó'. Dálasjíás,
(őrmester Hs kiadja a parancsot: „Oszolj!" ]
Az előbbi kis vitéz odajön s megkér- Turkevén, a Futó József elhalálozásával (meg
. dezi: „Tanár ur nem parancsol?" Persze, üresedett ip. tan. isk. tanítói állásra Banai
hogy nem mikor külön szakaszban gyako Tóth Pál áll. polg. isk. tanárt választottá meg
f. hó 22-én tartott ülésében a felügyelő bi
rolnak.
*
zottság.
Vezényszavaktól hangos a mező. Egyik
^munhamesternoi megbízás a iás?becsapat épen menetéi. A parancsnokló káplár rényi gazdasági népiskolában. A vaiias es
azt vigyázza, hogy igazodásban van-e a sor közoktatásügyi miniszter a jászberényi gazd.
és jól, szabályos tartással lépked-e?
népiskolához Szokol Ziza munkamesternőt
’ Egyik vitéz libbenő lépésekkel masíroz. kirendelte a gazd. ism. isk. növendéke^ háx„Hát te tán kötéltáncos vagy? Hogy ziipaíi kézimunka oktatására.
lépkedsz ott?l“ — kiált rá a , káplár ur s
n máD. igazgatóság a gyermekvédelenj ügyé
aztán külön megmutogatja, hogyan kell lép- j ben igen üdvös intézkedést adott ki ai gyermekek
utazásának megkönnyítése céljából. Ahol több ki- .
kedni.
i
*
Olyan kedves dolgok azok.' Olyan lelki
gyönyörűséggel nézi őket az ember. S a
szemlélő büszkén látja az iskolai ifjúsági
• zászlóaljban a 'jövő önálló nemzeti magyar
hadsereg csiráját.
hírek:
adási jegypénztár van, s ahonnan tanítók tömege
sebben utaznak, jelzett időre egyik pénztárt a ta^
nulók részére jelölik ki, s ha ez nem volna, úgy á? igazgatóság kérésére 24 órával előbb is adandók ki
jegyek. A tanulók 111.-o. jegygyei II. oszt, váróterem
ben tartózkodhatnak. A kocsik zsúfoltsága esetén pe
dig magasabb kocsiosztályban elsősorban a tanulók
helyezendők el. A tanulókat .— esetleg — az állo
másra kisérő intézeti ember az intézeti igazgatóság
igazolványa álapján perronjegy nélkül segéd <ezhetik a felszállásnál, s ha a vonaton el is kisér őket,
ez utazáson féljégy élvezésére jogosittatik. Fílhivta
egyszersmind az üzletvezetőségeket, hogy alklmázottaikat utasítsák az utazó gyermekeknek mindenben
segitségökré lenni.
Október 31-én üli a protestáns 'egyház
Cánsjer adományozás. A vall, és köza reformáció, a hitújítás emlékünnepét. Hála okt. minisztérium a csépai egyesült protes
éneket zengedeznek a hivő ajkak, hogy a táns iskolának számológépet és egy Bob-féle
Midenható oly sok hányattatás, százados métermérték gyűjteményt engedélyezett.
szenvedés után is megtartotta, s megerősí
lásjhíséren Szabó Sándor lemondásá
tette virágzó egyházát. A nagy reformátorok
tanainak igazságát, erősségét bebizonyította i val megüresedett állomásra Horváth Lajos
az idők forgása. Legyen dicsőség a Magas- ! pusztafokorui községi tanítót alkalmazta a
rkath. iskolaszék.
I
ságbélinek!
Megyei Népoktatás.
8. szám.
Harczagí ref. iskolához Fekete Lajos
tanítónak Jászkisérre távozásával megürese
dett állásra az iskolaszék Nagy. László esztári tanítót választotta meg.
IRODALOM.
Tükör darabok.
flgen tisztelt Szerkesztő Ur! j
9.
karját nem foghatták meg hü leányai, miért^
hogy utolsó sóhaját nem hallották gyermekei?!
Óh Te orozva leskelődö Halál! Hiszen |
ő még előtte való' este köszörűt font egy mo
hos sirhalomra á másnap az ö koporsójára ,
borultam én és ügyetlen felejthetetlen testvé- ;
j rém, mert tudtuk, hogy kihűlt szive megérzi
a mi ölelésünket. Már néhány hét múlva kis
csecsemőt tartottam a haldokló édes anya, — I
■ az. én 9drága Testvérem — hülő ajakához,
hogy legalább egyszer, egyetlen egyszer, érezze I
meg közénk repült piciny angyalunk az anyai |
csók melegét í, . .
Majd elröpült a csepp angyalka is.
\
Bizonyosan édes\ anyja hívta jel a*
menyországbq, hogy megcsókolhassa annak
a könnynek a helyét, amit akkor hullatott
arcocskájára amikor azt kérdene tőle: „Mi
tessz Veled, én piciny magzatod ?“
' .. :
'
Nem írom tovább.
Nem bírom.
Lélekben leborulok drága sirdombjaimra.
íme kis Duckó!
.
x
,
Itt a felelet' múltkori édes. kérdésedre,
mikor hozzám bújva, súgva mondád: „Édes
anyukám, sokszor miért olyan nagyon szo
morú maga ?“ ;
Majd ha nagy leszel olvasd el: most
játszói a lombját vessző nagy diófa alatt, .
hátha valami kegyetlen kéz azt is kivágja és
tán épen - koporsót csinál belőle anyukád szá
mára ! ?
Magyary Gyuláné
. Nigrinyi Jolán.
Amint a postás kezembe adta a kis hi
vatalos lapunkat, azonnal észrevettem, a címszalagon a „Tp.“ jelzést. Köszönöm:
Rá akarok szolgálni és szives engedői
mével ismét íráshoz ülök, bár ezúttal nem a
kért és ígért gyerek történetek jönnek, hanem
a közelgő szomorú, — n/kem 'a kegyetlen
ségig szomorú — nappal: Halottak napjával
kapcsolatosan irok le egyet mást.
■ Itt ahol most a palotaszert! modern is
kolában tanítok: itt voltam én, ezen a tele
pen boldog, nagyon boldog gyermek. Ennek
az udvarnak kihaló félben lévő nagy diófái
árnyékában játszottam‘ gondtalan gyermek-,
séggel, ahol most a kis fiamnak hallatszik
csengő kacajja és pajkoskodása.
. Óh de akkor csak egy kicsi kis házikó
és alig valamivel nagyobb iskola épület ^hú
zódott itt meg: de a kicsi házikóban nekem
egész világom . . ,.
\
'Te csak játszói kis Duckó és légy vi
dám a modern épületben és a kihaló félben
lévő diófák árnyékában, anyuska lelke vissza
száll a kicsi házikóba, ahonnan elkísérte
szeretteit .az utolsó útra, ahonnan visszatérni
Jász-Nagykun Szolnokmegye kir. tanfelügyelője.
nem lehet többé ...
Emlékezel-e kis Duckó? hogy éppen . 2704—1909. tfszámihoz. , ‘
-mint ahogy ma tompa zörgéssel, valami halál
y i g y e I m e z t e t é s
sejtelmes zizegéssel hullottak a nagy diófa a testi fenyíték miatt tanítók ellen emelt
száraz levelei az iskola udvarán vig lármával,
panaszok tárgyában.
pajkoskodó gyermekseregre, ép úgy hullottak
Régebben isi dé méginkább a fenti számú kör
most négy éve: áldott, drága nagymamád iratom megjelenésé óta névtelen feljelentések érkez
I merev koporsójára.
nek hivatalomhoz tanítók ellen, leginkább a tulsziHiszen az a hulló falevélnek olyan na goru testi fenyítés -alkalmazását panaszolva. E név
gyon mindegy: ugráló gyerek fejét koppantja-e telen följelentéseket nem vehetem és nem Veszem
figyelembe, aminek! kijelentése, közhirréfétele talán
meg, vagy hideg koporsóra esik?!
eloszlatni fogja a névtelen följelentések rossz szoká
Csak szegény, sokat szenvedett anyus- sát. Azokat 'a szülőket pedig, akiknek okuk és joguk
kádnak nem mindegy, aki még sok sok ta- volna gyermekeik tanítója ellen báfrrrícimepf de fő
vasz virulásának látását kérte a jóságos Is leg a testi fenyíték tulszigoru alkalmazáza miatt or
voslást keresni, ez utón is figyelmeztetem, űe a helyi
tentől, drága nagymamuskád számára; de az hatóságok által is figyelmeztetni kérem, hogy pana
ö élete fáklyája váratlanul, falevél hulláskor, szukkal elsősorban ne hozzám, hanem az (áll. isk.
gondnoksághoz, illetőleg a községi és felekezeti is
virághervadáskor aludt ki.
Vagy tán jobb olyankor meghalni, mint kolaszékhez forduljanak, miután a szülők és tanítók
felmerült panaszesetek első fokon való elbírá
a bimbó fakadást nem látni és az akácvirág közt
lására a most megnevezett iskolai hatóságok illeillatát itt Hagyni ...
fpkp^pk*
Ki tudja ? Ki tudja ? Ha az Ö bölcses
Szolnok, 1909. október 26.
v
EÖTVÖS KÁROLY LAJOS
sége elszólitotta tőlünk a pótolhatatlan édes
kir. tanfelügyelő.
anyát: miért, miért, hogy segélyért nyúló
RA+k
HOIR
IjeZSO
könyvkereskedése. :: Iskolai'nyomtatványok tankönyv, Szolnok
tanszer és iskolaszerek legolcsóbb beszerzési helye.
I. évfolyam.Szolnok, 1909. november 6.
-'
JÁSZllAGVKUNSZOLNOk-
8. szám
Megyei Népoktatás.
1Ö.
l.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
I
A legújabb magyar gyerméklap a
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
JÓ PAJTÁS
| 1 évre 6 korona.
Előfizetés : |
$
Friss, ujr^leven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan fog
lalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gyermeket érdekel
heti. Szépirodalom, művészet, tudomány, sport és testedzés,
mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus feljlesztésére^ A
r
?
Megjelenik hetenként szombaton.
JÓ PAJTÁS
képei művésziek és a gyermek képzeletéhez szólók. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemlé
letét szép dolgok élvezésére. A
JÓ PAJTÁS
.
mindeávhéten jelen meg. Minden számában vannak elbeszélések,
versek^ a gyermek felfogásához mért ismertető cikkek, van regény,
? állandó játék- és spojtrovat, elme-élesítő rejtvények stb. Bő tar
talmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből a
lehető legjobbat kapja. A
JÓ PAJTÁS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési
félévre 5 korona, negyedévre 2 korona
20 fillér.
(
Az előfizetési pénzek a következő
' r
*
A
—
I
ára egész évre 10 korona,
50 fillér. Egyes szám ára
címre küldendők:
JÓ PAJTÁS kiadóhivatala
Franklin-Társulat
Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
Tessék mutatványszámot kérni I
■
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
TÓTH ISTVÁN
Néptanítók lapjában megjelent
„Jövő iskolája — munka iskola" cím
mel és vármegyei lapunkban Tóth
József tollából közölt. A munka, mint
a tanítás középpontja című cikk igyek
szik kartársaink figyelmét felkelteni és
a foglalkoztató módszert megismer
tetni. Magam részéről is a tek. szer
kesztőség helyt adván cikkemnek igye
keznék a foglalkoztató módszert kartorsaim előtt ismertetni.
Eljárásomra az adott okot, hogy
magam is egy ilyen foglalkoztató .is
kolánál működöm s kevés gyakorla
tom is van ezen a téren, annál is
inkább, mert körünkben Eötvös K.
Lajos kir. tanfelügyelő ur többször
megjelenvén az inductiv foglalkoztató'
módszert igyekezett belénk plántálni.
Ilyen tanitó-mestertől föltétlenül ragad
az emberre valami. Igaz, hogy az ügy
megkívánja a rátermetséget. Királyi
tanfelügyelő urnák intenciója lévén az
iskolában — gyenge korban — a
munka megszerettetése. Mint Tóth i
József kollégám is említi, a gyermekek
úgy megszokják a munkát, hogy az
csak játéknak tűnik fel, különben a
gyermekben benne van a munka iránti
szeretet. Sőt tudjuk, hogy a dolgos
ember dolog nélkül nem találja helyét, i
Addig esetük, botlik mig valami mun- I
kát előtalál.
«
Tóth'collégám felemlítette, hogy
foglalkoztatás által, mint igyekszünk
céltudatos gazdálkodásba belevezetni
növendékeinket. Én tehát a gazdái- |
a legjelesebb irók Írják, képeit kiváló művészek rajzolják. . Szer
kesztője Sebök Zsigmond, a kitűnő ifjúsági iró, a Maczkó törté
netei szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leg
lelkesebb és legmelegebb kedélyű Írója. Cikkeit, elbeszéléseit,
verseit Lévay József, Mikszáth. Kálmán, Rákosi Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, tSzöllösi Zsigmond, Radó
Antal, Lipcsey Ádám, Móric Zzigmond, Endrödi Sándor Írják,
rajtuk ,kívül a jeles irók és költők egész serege. A
■
Szerkesztik :
CSIKÓS JÓZSEF
A jövő iskolája
munkaiskola.
JO PAJTAS-t
*
9. szám -
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tant, tollnokhoz küldendők.
kodásnak ezen oldalát nem számítom
ismertetni. Hanem tudjuk,, hogy az.
esztendő nagy részében a gazdasági
munka szünetel, célom tehát megis
mertetni kartársaimmal, hogy miként
használjuk fel az évnek ezen szaka
szát. Mit tapasztaltunk eddig kisgaz
dáinknál .és mezőgazdasági munká- <
sainknál, mikor az őszi betakarittatás
befejeztetett?
Biz azok állandó henyelésnek
vetik magokat, de még sem ezt nem
lenet kibírni, hogy egész télen semmitse tegyenek, de nem tudják ma
gukat hasznos munkával lekötni, mert
nem szokták meg és nem is tudják,
hát a folytonos' kártyázásban merítik
kij mozgékonyságra, kitörő hajlamokat.
Ha ez a kártyázásban még < csak az
idő üzés szempontjából lenne, akkor
ís óriási kár, de ha tekintjük, hogy
ma a legutolsó napszámos sem tud
pénz nélkül kártyázni; akkor ezen idő
töltés veszedelme ki nem mutatható
anyagi és erkölcsi vesztességgel jár.
Mint említettem pénzre kártyáznak s.
a fiatalabbjainak, vagy szegén^ebbjeinek elfogy a pénze, hányszor fordul
tiltott útra. Egy kis búzái, csirkét vagy
más egyebet eltulajdonít Átvevő van.
4gy lesz a munkátlanság a bűnre ve- ,
zetés kezdője.
,
Mit teszünk mi? Téli időben,
mikor a gazdasági munka szünetel, a
gazdaság és a háztáj részére szüksé
ges és fából /előállítható tárgyakat ki
csiben megcsináljuk a mindennapi
iskolásokkal. Az ismétlősök mindem
tárgyat eredeti nagyságban készitnek el. .
Hogy mire van szükség a gazda-
2?
Megyei Népoktatás ..
9. szám.
Az ismétlőben tekintve, hogy nem
Ságban és konyhán, a mit fából elő
voltunk
egyáltalában még felszerelve,
tudnak előállítani, meggondolatlanul
keveset,
de- mindent eredeti nagyság
nagyon kevésnek tűnik fel. Például
a tavalyi éveTTis nézzük iskolámnál, ban az iskola tűzifájából csináltunk.
a mikor az. iskola még építés alatt Csináltak forgó ölet, kis sulykot, mán
volt. Felszerelve még nem volt, de gorlót, ülőfát,, fürészelőbakot, kereszt
utasítást kaptunk, hogy a foglalkozta fát, bunkót, fakalapácsot. Olasz cirok
tást keresztül vigyük. Mit tettünk ? ból fanyelű segrüt. Kosarat fűz vesz- 1
Növendékeim fele leány. Ezek női szőből.
Az idén az iskola részére szük
kézimunkán kívül'- papiros és agyag
séges
szerszámokat is előállitjuk pl. munkát végeztek. Fiú tulajdonképen
faragószék,
talicska^ köszörükő állvány
csak első osztályban volt. Korszerint
idősebbek is voltak. Volt 3 alsó osz stb; Azután folytatjuk a gazdasági
tály II. III. o.-ba 2—2 fiúval. Előbb tárgyak készítését.
Fent említettekből kitűnik, hogy
könnyebben alakítható cirokkal kez
dettük a foglalkoztatást. Csináltunk bizony sok mindenre van egy kis
cirokból egyszerűbb gazdasági eszkö gazda házánál szükség, melyeket téli
zöket vályú, létra, gereblye, bőgő stb. időben mind előállíthat maga. És ev
később a már említett tárgyakat fából vel a sorozattal sem merítettük tár
megcsináltuk és folytattuk az alább gyunk anyagát, sőt talán csak meg
kezdtük. A fent elsoroltakat növendé
felsoroltakkal. ,
C Bunkó, furkó, dagasztó keret, kis keim mind elvégezték. Pedig állítha
sulyok, mángorló, kerti jelzőtáblák tom, hogy gyenge és semminő szerszénvonó, kapatisztitó, nyujtófa, kö- , számunk volt. A mindennapi iskolások,
. csög, fedő deszka, viráglétra, tőmőfa, a legtöbb dolgot bicskával végeztek.
puska, fejsze és kálapácsnyél, sütőla Volt ezenkívül egy daraboló fűrész,
pát. Másodfokba sorolható, szegezés 1 galyfürész, 1 fejsze, 2 fúró, 1 ka
sokszor alkalmaztatik: fakés, csizma- lapács.
Ez volt az összes berendezés.
'huzó, gyúró deszka, 4’lábu kis szék,
oldajos kis szék, forgó öl, ülőfa, vá- Különben 'is célom az volt, hogy mi
lyut^tó. dagasztó keret, fürészelőbak, nél .kevesebb szerszámmal legyenek
asztal, lóca. 2 fajta lóca. 1-es és 3' képesek előállitani a szükséges dol
henger, 2 és 40 soros számológép, gokat, evvel remélem elérhetni azt,
simitófa, ültetőfa. Még nehezebb és hogy ha saját gazdájuk lesznek, egy
3-ik osztálylyal végeztetett. Trágya pár szerszámmal képesek legyenek
hordó saroglya, háromszögű és vésett eleállitani a mire szükségük lesz. Ne
vályú, fogas, dagasztó láb bölcső, fű pedig egy csomó értékes szerszámot
részelő állvány, szék, szánka, mosó- vegyenek és úgy állítsanak elő egy
teknő füllel, lapát, gyümölcsszedőlétra, j szénvonót, gereblyét vagy egyebet,
járom,’karszék, köcsögtartó, talicska, mert úgy nincs meg a gazdálkodási
kazalhányó állvány, repcehordó, kocsi, .értéke.
gyermekkocsi, szekrény, ágy, vacok,
Sokan felemlítik, hogy az alföldön
tábla: eke, zsinortartó, rózsakaró, ke ezt nem lehet keresztül Vinni, mert
replő, szánka. Vegyes anyagból is ér nincs fa. Erre azt mondom, hogy ha
dekes és szükséges dolgokat készítet mi olyan pusztaságban, mely 100 ezer
tem; kenői toll, kefe, seprű, olasz ci holdon felül van (egyik város a má
rokból képráma. Táska vastag papi siktól 40 km. közbe falu nincs) meg
rosból a mit használnak is.
tudtuk tenni, akkor népesebb helyen,
Agyagból és papirosból a minis- ha nem is mindent, de sok mindent
téri tantervben fefémlitetteket is híven el lehet végeztetni. A munka, hogy
elvégeztük.
milyen jótékony hatással van nevelői
9. szám.
Megyei Népoktatás.
szempotból, rövid idővel azelőtt e lap
Az elkészített tárgyakat, mit saját
hasábjain Tóth kollégám által és a kezűi eg- formáltak, tehát jól ismernek
Néptanítók Lapjában Pataki Béla által — a- legnagyobb könnyedséggel' raj
említettek, tehát nem akarom megis zolták le. Nem kellett nekünk drága
mételni.
minta gyűjtemény. Szemléltetési szem
Bátor vagyok felemlíteni, hogy pontból itt a magunk által készített,
iskolámat sok intelligens ember meg mely értékesebb is.
tekintette, és élvezettel gyönyörködött
Foglalkoztatás erkölcsi hatása igen
munkánkban. Végül megemlítem, hogy nagy. Anyagi haszna szemmel látható
. a kir. tanfelügyelő ur is elismerését lag növekedő. Bátran mondom: fel a
nyilvánította és helyeselte. Ha kedves munkára, tegyük a munkát a tanítás
kollégáim is próbálkoznak és ráter központjává, (Rajz, szám stb. tantár
mettségüket igyekeznek felhasználni, gyak ís felölelhető) sokkal élvezetesebb
tapasztalni fogják a munka jótékony ♦és könnyebb lesz nevelői eredményt
hatását. A fegyelem mindig a Jfgjobb; felmutatni.'
,
ebéd alatti idejök kellőleg kivon hasz. Mezőtúr, Tassy-birtok.
. nálva s igy- el van kerülve, hogy roszVárady József
szalkodjanak mert munkával van eL
áll. tanító.
foglalva, teljes figyelme a munkára
irányul, úgy hogy megfeledkezik min- j
deliről.
A vasút és a népoktatás.
Legtöbbször úgy vök,'hogy este
elkészítettem a mintát és bevittem az - . A napokban egy;, minden magyar em
iskolába és letettem az asztalra. Mikor bernek kellemes hír járta be á sajtot. Egyik
jöttek reggel a gyermekek.meglátták, vasúti állomások a szolgálattévő tisztviselő
kezökbe vették, gyönyörrel nézték. A az áthaladó, katonákat szállított vonatot ad- ,
mikor bementem valámennyien kértek dig nem indította meg, mig a vezénylő tiszt
anyagot, hogy megcsinálják a látott parancsára a kocsiablakon kidugott sárga
tárgyat. (plf forgó öl stb.) Mondtam fekete zászlót onnan el nem. távolították. — '
most mindjárt nem csinálhatjátok. Majd, Lett-légyen az eljárásnak bármi az indító ' ■kaptok később hozzávalót (11 órakor, oka, maga a tény a magyar hazafiság bé
a foglalkozás az utolsó fél órában van.) | lyegét viseli magán.
■ —
Magyar földön, magyar vasútas igy
Utolsó félórában kikapták az
anyagot, délre mindenki itt maradt. csakis helyesen járt el, különösen tény az is,
(Téli időben így van) kijöttek a sza hogy’ vasutasaink mindenkor lelkesedéssel,* .
bad helyre az emelvényt körül ülték hiven tartanak ki a magyar nemzeti eszmék
és kezdődött a vidám munka, farig mellett s ez eszmék és a magyarság terjesz
csálás. A munkában annyira elmerül tésére számos eszközzel is rendelkeznek. Ezek
tek, hogy legtöbbször elmúlt az étke- | között is mindenesetre legfontosabb az is
zés ideje és még sem ebédeltek.
kola.
Nemzetiségi vidékek nagyobb állomá
Felszólításomra sokszor kértek,
hogy engedjem .meg, még egy kicsit sain, vagy azok közelében, ahol oly nagy a
dolgozhassanak, 3A 1 órakor a forgá magyar vasútasok száma, hogy a ■ szükséges
csot összeséperté.k, szellőztettem dél mennyiségű tanköteles gyermek megvan,, min
után is tanításra tiszta volt a levegő denütt „vasúti iskotát" állít fel a kereske
(tisztább, mint a hol nem foglalkoznak.) delmi minisztérium. Ez eddig kötelességszerü
Agyag munka után meg egy na előzékenységnek tetszik csupán a'Máv. ré
gyobb fiú szivacscsal a ' padokat át- széről. Pedig 'nézzük csak az érem t másik
hiMm noha a kidolgozott agyag nem oldalát.
Ez iskolákban nem csupán a vasútasok
piszkok. Megemlítem, hogy a rajznak
gyermekei járnak, hanem a környék, nemzeis hathatós támasztéka.
1 ■
9. szám.
Megyei Népoktatás
tiségi lakosságának gyermekei ds, kik a ma
gyar tannyelvű államvasúti iskolában csak
nem kivétel nélkül magyar nyelvű és érzel
mű polgárokká nevelődnek, S aztán még
egy másik nagy előnye a vasúti iskolának
az állami iskolák felett is az, hogy a lako
sok minden megterhelése nélkül, nem is a
felekezeti és nemzetiségi jellegüket féltő köz
ségekbe, hanem a vasút területén épül, s^
bem kényszeríti a szülőket gyermekeiknek*
ebbe az iskolába járatásara. Tessek aztán az
ilyen iskolák ellen akár-a pópáknak, akár
az izgatóknak agitálni!'
Mennek is a gyermekek szives örömest
és tanulnak éspedig „magyarul" egész gyö
nyörűséggel, — pedig senki sem kényszeríti
őket és a szülőket erre. Láttam Erdélyben
és Horvátországban ilyen iskolákat, s mond
hatom, valódi sikerrel apostolkodnak a ma
gyarosítás, a magyarság és magyar eszmék
szolgálatában. Nem is lehet tehát eléggé
méltatni a kereskedelemügyi kormány buzgólkodását az iskolák, a vasúti iskolák fel
állításában. Mérhetetlen az az erkölcsi ha
szon, amit ezek az iskolák a magyarság
szupQ^máciájának föntartásában, terjeszté
sében produkálnak. S mindezt zaj nélkül,
csendben, de sikeresen.
Itt bizonyul be legjobban azon köz
mondás igazsága, hogy „Dobbal nem lehet
verebet fogni!"
X—
0)
magyar honvéd ruhát ?, mutassuk meg, hogy nem
csak lélekben, vagyunk apostolai a magyar nemzeti
culturának, hanem öltözetünkben is.
Nagy előnye is van neki, mert nézzük meg
csak a vasutast, a postást, a tengerészt, s végre a
katonát, mennyivel nagyobb a tekintélye a nép előtt
nem mintha nagyobb qualifikácziója volna, vagy na
gyobb missiót végezne, mint a tanitó, hanem mert
külsőlegjs érvényre juttatják összetartozandóságukat
Nem úgy mondom, hogy uniformisukért beczülik, mintha anélkül nem lehetne a tekintélyt s a
népszerűséget fentartani, hanem a jó Isten tudja
a magyarnak az a tulajdonsága, hogy egyenruha
előtt inkább fegyelmezve érzi magát.
Nézzük a másik előnyt, ami nagyon fontos,
t. i. olcsóbb, nem kell minden évben a bolond divat
után menni s az idegen vigéczeket majmolni.;.
pedig ami szintén nagy felőny lenne a
társadalomban megismernék a nemzet napszámosait
s még inkább mi tanítók egnmást.
A véletlen sokszor viszi el egymás mellett tá
voli vidékek egyforma munkásait, anélkül hogy csak
sejtenék is egymásban a kartársat s természetesen
a nélkül, hogy megismerkednének egymással, egy
más eszméivel is. Sok értékes eszméivel is. Sok ér
tékes eszmecserét is teremtene a tanítói egyenrgha.
Szerény • véleményem volna, kíséreljük -meg
tegyük szóvá tanítói gyűléseken s ha nem is mind
nyájan, legalább egyelőre a mi megyénk tanítói in
dítsák meg az aktiót s ha Isten is úgy' akarja nem
sokára az összes tanitói nagy nemzeti feladatát
honvéd ruhában fogja végezhetni.
k A tanitói egyenruha.
Megalakult a szolnoki polgári fiúiskolában a
zászlóalj. A ruha szép s nemesitőleg hat a belső
lelki világra, a ruha ízléses még pedig azért, mert
magyaros.
Már magában véve ez a szó „honvéd"
sokat jelent s ha a gyermek látja, hogy ő már
mint gyenge ifjú honvéd ruhában járhat, szem
mel láthatólag észre lehet venni, hogy büszke uni
formisára.
A gyermek büszke, édesanyja pedig azt sem
sudja örömében, mily tekintetet vessen kis honvéd
jére, különösen akkor/ 'ka fegyverestől, kardostól
végig halad áz utcán.
A tanitó, ki énnek a zászlóaljnak parancsnoka,
derék munkát végez, mert ezekből az ifjakból ke
rülnek ki édes hazánk igazi honvédjei, mert már
most lesz beléjük csepegtetve a magyar „honvéd vér."
De mi, tanítók, miért nem csatlakozunk mi
is, ezen eszméhez, .miért nem vesszük fel mi is a
BAKONYI FERENC
áll. tanitó.
Valamit magunkért is!
.
Kerényi Ferenc.
Ha olvassuk a tanügyi lapokat, arra a
meggyőződésre jutunk, hogy bizony minden
cikk, annak minden sora azt tárgyalja, ho
gyan lehet könnyebben, észszerűbben vala
mit tanítani, játszva átadni a gyermeknek.
Hiszen igaz, hogy az nagyon fontos dolog,
mert főfő célunk, s minden törekvésünk az,
hogy a ránkbizott darabos, szögletes gyer
mekanyagból egy minden tekintetben egész,
kicsiszolt, értelmes embert faragjunk. Hanem
e mellett mem volna szabzd megfeledkeznünk
magunkról, saját önképzésünkről sem.
Hiszen mi — tanítók — mindnyájan
tudjuk, hogy hogyan vagyunk elbocsájtva a
képezdékből. Sajnos, sok tekintetben némely
áll. képzőről is elmondhatnánk, hogy nem
felelnek meg hivatásuknak. Nem is szólva a
sok felekezeti és nemzetiségi jellegüekről, me
lyekben az elsőnél az állami iskolák gyű
löletére s a rajongó vallásosságra tanitják a
9. sz^m.
-
Megyei Népoktatás
5.
Akárhány példát tudnék felmutatni eb
jelölteket,, míg a másodikban nem is tanító
kat, hanem agitátorokat nevelnek á magyar ből a fajtából.
És ezek á kollégák ahelyett, hogy fé
áílameszme, az alkotmány, az egység és a
leségeiket tanltgattiák s azon iparkodnának,
vallás ellén.Volt alkalmam többször nemzetiségi hogy áz>is helyet foglalhasson méltán a fa
kaftárssal beszélhetni és mondhatom, kevéssé lusi uriasszonyok között, inkább ő maga
törődtek tanüggyel, (semmihez sem értett egy fejlődik vissza az ipám uram, á hápam aszsem, amihez tanítónak értenie kellett volna), szony és a sógor észjárásához. Még a be
hanem agitálni, panszlávvá, oláhvá, vagy, szédjüket is elsajátítja. Innen van az, hogy'
szerbbé gyúrni saját ügyüknek megnyerni inkább a tanitó tanulja el a tájszólást, mint
mindenkit, a(kivei csak beszélnek, ahhoz a növendék a helyes beszédet a tanítótól.
ugyancsak értettek. Tudtak gyalázni mindent, De hogy némilég még is különbözzön pa
ami magyar. A nagy költőkirályt, Jókait nem raszt rokonaitól,, hát a plébánostól egy .pár
ismerik. Nem olvastak tőle semmit. Csak latin szót megtanul. — jelentését nem igen
olyan kis regényíróval, mint Jókai, kinek tudja ugyan; de látja, hogy ezt használni
munkáit a legnagyobb Szeretettel és élvezet úri dolog, hát használja ő is. _
Nem is olyan nagyon régen együtt mű
tel olvassák ^z egész világon, kinek müveit
a francia, a nágynémet jobban ismeri, mint ködtem egy ilyen kartárssal. Plébánosunknak
a magyar — ők csak nem vesződnek. Pe szokása volt, hogy minden zűrzavaros, neki
tőfi!? Hát Petőfi az igen! Áz valaki! De nemtetsző állapotot „áldatlannak" nevezett.
az is Szerb Volt. Arany?! No igen, a Toldi, Tanitótársam elsajátította s Tölyton hasz
de az is csak fordításban szép! Hanem tes nálta. Majd égyszer elmentünk kerületi tasék csak elolvasni az ő irodalmi alkotásaikat, hitógyülésre. Az '*gyik szónok — tanitó volt
az is — beszédje közben „bizonyíték" he
az mind műremek.
lyett ezt a szót használta, hogy: „documenTanuljunk tőlük, van mit. Tanuljuk meg
tum".; Természetes, hogy ez még jobban meg
a fajszeretetet, a mieink becsülését. Tanul tetszett azén tanitó barátomnak, ki is ott
junk mi is agitálni, hogy összekerülve velük hon azután minden második szavában a dovalaha az életben, meg tudjuk őket nyerni cumehtumot emlegette. Rajta is maradt ez a
magunknak, ügyünknek és édes hazájuknak, név jó ideig. Mindenki csak „Dokumentum
Magyarországnak, mely táplálta, szeretettel tanitó ur“-nák hívta. Később ezt a nevet
védte, gondozta bántalmai dacára is, akár mással cserélte fel. Az uj plébánosunk ugyanis
csak egy szülő édes anya.
asztalánál egy ártatlanabb természetű vitat
Azonban szinmagyar j vidéken tanult, kozást igy rekesztett be: „Ez igy ván. Töb
született magyar tanitó is van akárhány, aki bet nem mondok. Slussz, Standa pede. Aki
ép olyan keveset mozdít úgy a tanítói, mint nem hiszi, menjen Cibakra, kész a cipő, aía tanítóság tekintélyén, mint akármelyik vé- leluja". Ki volt az, aki ezeket másnap fen
resszáju nemzetiségi.
nen használta, mint az említett kartárs. TaAzt szokták mondani; Nem zörög a nitótestületi gyűléseken beszédét, melyekben
levél, ha nem fújja a szél. Ha nem adnának csak úgy burjánzott a sok documentum, min
közülünk annyi százan és százan okot arra, dig igy fejezte be; „Schluss, standa pede,
hogy lenézzenek, s ne tekintsenek csak olyan kész a cipő, alelluja". Könyvtára egy „Ver
féle diplomás egyénnek bennünket, mint egy sesköszöntők" című könyvből és a „Regélő
okleveles bábasszonyt, bizony mondom, nem Lácsi" cimü naptárból állott.
is néznének le, de becsülnének. •
Valaki azt mondja, hát hiszen előfor
Amint kijön képzőből az a 18—19 éves
dul
egy-egy
ilyen alak néha. Nagyon elő
fiatal óriás, amég bensejében lappangó,
fordul,
sőt
ott
abban az egy községben nem
szunnyadó szenvedély gátat nem találva többe,
csak megkétszereződött, hanem meg is ha-'
kitör. Mulat, tivornyázik. Azután lerongyoló
romszorozódott. És mennyi van ilyen az
dik és kopjál. Adósságból még Mózes sza
,
tócs sem ad neki semmit — Éhen is csak egész országban? ! . . .
Az ilyenek miatt nincs tekintélye a ta
azért nem vesz, mert Antal gazda magához nítónak. Áz olyan társaságba, hol a pap, az
fogadja kosztra. Ha majd három-négy hóna
orvos, az ügyvéd, a jegyző, a gyógyszerész,
pot végig eszik a tanitó ur, épen elég lesz a gazdatiszt vannak, a tanitó ritkán mehet,
ahhoz, hogy Antal gazda erélyesen fellépjen, mert eszmekörükbe nem bírja magát bele
hogy: No most, táhitó úr, vágv fizet, vagy élni, s ha igen, csak nehéz gyakorlat, tanu
elveszi Botcsát, a leányomat. És a tanitó ur
lás, tapasztalat után. A képzőben csák meg
nem fizet, mert nincs miből, hanem elveszi
mutatták neki, hogy hogy szerelhet ismere
Boriskát, aki most már nem libapásztor többé,
tekét de aZt nem adtak. Nem tud semmit,
hanem házikisasszony és menyasszony.
mert’nem tanúit meg tökéletesen semmit.
Hiába tetszenek csóválgathi fejeiket, ez De hallott harangozni jóformán mindenről.
biz’ igaz.
Megyei Népoktatás
Innen van -az, hogy más diplomás ember közházának nagytermében disz közgyűlést
csak gúnyolódva, szája szögletét félre rántva I este fél 8 órákor az Úri Casinó termeiben
tud megemlékezni a tanítóról s hogy a pa- közvacsorát s’ezt követöleg műsoros előadás
í pok általában nem szívesen veszik maguk sal egybekötött táncmulatságot tart. A mű
' körébe a tanítót. Előfordult, hogy egyik-má soros előadáson özv. . Polgár Béláné úrnő,
sik tanító igazi kapacitás volt. Híres, nem Szoó Mariska, Vozáb Sárika, Frank Esztike,
csak a maga mesterségében, hanem a köz Récsey Erzsiké, Deutsch Margit urhölgyek
életben, a város tanügyi, művelődési köré- és Gruber Sándor ur vesznek részt, melyről
'’ben is nagyon tiszteletreméltó nevet vívott az előadás alkalmával külön műsor bsztatik
* ki magának; s mégis, mikar egy papnak szét. A közvacsora részvételi dija személyen
(adandó ebéd alkalmával a meghívottak neve ként 4 korona, mely a műsoros előadásrá
I között megtátta az ünnepelt a tanító nevét, s táncvigalomra is érvényes. - Közvacsorán
! kihúzta azt a névsorból ezen szavakkal, hogy : részt nem vevők 2 korona belépi’ dijat fi
<„Én tanítóval és harangozóval nem ülök le zetnek. Félti Ifizetések az egyesület javára szá
moltatnak el sthiriápilag nyugtáztatnak.
egy asztalhoz ebédelni.“
Tanítói gyűléseik F. hó 4-én a me
x .
(Folyt, köv.)
gyei tanítók szolnoki járásköre tartotta gyű
lését. A járásköri gyűlés a kedvezőtlen idő
dacára is igen népes volt. Megjelent Heré
mann dr. hírneves tudós is, ki kritikus meg^
jegyzéseivel, hozzászólásaival még értéke
sebbé tette a programmot. Különösen négy
Halsíüjás. Tóth János, Törökszentmik- •hatással volt a jelenlevőkre Szentimrei Márta
16s munkás, tehetséges fiatal jegyzője októ- tiszavárkonyi tanítónő felolvasása, amely fel
^er 30-án elköltözött az élők sorából. Te- olvasást jövő számunkban közlünk a szer
hetoc
és szorgalma mellett mindazok az zőnő szívességéből'.
‘ 5-én a vármegyei általános tanítóegye
egy Air elő \wi
megvoltak, melyek ^a tár
sadalom minden rétegénél biztosították neki sület tartotta ülését, melynek főpontja az
• a köztiszteletet és bizalmat, A nép ügyes- Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő nevére tett
bajos dolgaival sokszor kereste fel, s nála 1000 koronás alapítvány alapító levelének —
segítőre talált. A derék elöljáró már nincs a vármegyében egyszersmind munkás. 10
az ün
többé, Szentmiklós pedig ismét veszített ,egy eszteydei működését ünnepelvén
lelkes munkást. A Mindenható adjon fárad- nepeknek átadása. Több fontos dologban is
intézkedett a közgyűlés s a többek között
hatlan leikéntk csendes nyugalmat!
TanitóDálasjtásph. JászapátihozA^ozó lapunkat hivatalos közlönyévé tette. I
A közgyűlés után a bankettre vonult
। hévesiványi pusztai tanítói állásra Ifkovics
ki a gyülésező tanitósereg, hol az elnök kö
Kálmán tanító nyert alkalmazást.
a jubilánst -éltette. Olyan csalá
I
TiS^afÖldöár pusztamarói közs. isko szöntőjében
dias melegségü ünneplés volt ez, mit nem
lához Vass Andor mesterszál 1 sí rkath. tani■ tót választotta meg október 31-én tartott ülé sablonszerű tömjénezés,’ hanem a tanítóság
szeretete vezetője, főnöke’iránt teremtett, —
sében a községi iskolaszék.
q.
kívánjuk mi is, hogy a mindenható Tanfel
í
Tanesjhö? ájlamsegélye^s. a v. k. ügyelőnket még igen soká tartsa meg neI M. a. tiszaugi ref. iskolának számológépet künk* s a tanügynek, melynek mindenkor
és métermérték gyüjteméfiyt engedélyezett. • lelkes apostola 'volt.
A dévaványai unitárius elemi iskolának
Kineoejés. Kapcza Ilona szolnoki gazd.
taneszközfelszerelési államsegélyt iadományo- szaktanitónő más állomásra helyeztetvén át,
zott. Ugyanígy felszerelést • engedélyezett a helyébe a miniszter Zsidy. Gizella tiszasülyi
tiszavárkonyi állami (vasúti) elemi iskolá- állami tanítónőt, Tiszasülyre pedig Machleid.
nak is.
Irma karcagi oki. tanitónőt 'nevezte ki.
.
Háziipari téli tanfolyamok, a földm.
V Minisztérium háziipari téli tanfolyam szervezésére, s a már képzett munkások foMalkoztatására Jászberényben és Fegyverneken
a gazdasági-népiskolának előbbi helyén 900
Jubileumra.
K,'Utóbbi helyén 640 korona segélyt utalvá
(A szolnoki tankötelesek nevében elmondja egy kis
nyozott.
leány.)
j
FHeahÍDö. A törökszentmiklósi jótékonyx
i célú nőegylet 30 éves fennállásának megün Szeretettel jöttem, virágokat hoztam,
ezrek érzését hiven tolmácsoljam.
neplésére folyó, évi november hó 6-án d. m Hogy
Ezer kis társamnak őszinte háláját.
3 és fél órakor Törökszentmiklós község Tiszta szívből jövő igaz kívánságát.
H I R E K.
IRODALOM.
Akik itt mindnyájan meg nem jelenhettek, I
Eoy—egy szál virágot szeretettel küldtekX
Ezeket kötöttem össze bokrétába
S minden kis virágszál egy—egy gyermeklelek
Háláját példázza!
Minden kis virágnak megnyílik a kelyhe,
Gyermeki sziveknek háláját hebegve :
Ezer gyermek ajktól légy most üdvözölve-,
Megyénk nemeslelkü Tanfelügyelője! “
Tíz éve hogy itt vagy, ide rendelt sorsod,.
Tíz éve hogy velünk szivedet megosztod.
Tisztéltetésedben im mi is részt kérünk.
Hisz annyit küzdöttél, fáradoztál értünk !
P
7.
Megyei Népoktatás
9. szám.
9. szám.
Árvát felruháztál, szegényt segítettél,
Hej, de sok égető könnyet letörültél !
Legfőbb czélod volt a szegények védelme.
Áldjon meg érte a szeretet Istene ! '
Kérjük Istent i óvja minden lépésdet,
Nyújtsa még hosszára nemes életedet.
Vezesse szent keze jóra minden lépted;
Hogy közöttünk tölthess még igen sok évet !
Igazgass tovább is, kormányozz bennünket,
Gyulaszd -szeretetre gyermeki szivünket!
S szívből kívánja e város gyermekser’ge:
Éljen soká megyénk Tanfelügyelője !“•
Nemó.
7}ál előtt
pipaszónál újra, meg újra elmondják múltju
kat s minél többször, annál szebb az. A fia
talok pedig a jelen örömébe foglalják a
jövőt is-.
Az idő pedig telt s marasztalták bár
mindenütt, mégis menni kellett. Már mentek
is, mikor Laczi nagyot üt a homlokára, mert
inkább a torony dűljön össze, minthogy Adél, .
—• Ebednek óvónője s legszebb leánya is egy
személyben, — ott ne legyen. A haja szőke,
a szeme kék s nem lehet tudni, az ajka ncvet-e jobban, -vagy a szeme, de mindig mo- solyog mind a kettő. S mig az ég minél dcrültebb, annál magasabb, az ő szeme mindig
mélyebb és mélyebb, — szinte elnyeléssel, fe> nyeget, (sok szívnek is lett már ajnegfogója,
verme). Aztán a két orczájára azt a két hun
cut gödröcskét bizonyosan a szépség s szere
iéin Istene csókolta oda. De sok fiatal ember
mondta már, hogy fogadja el tanítványának:
szebb az ö ajkán a dal, mint a másén az
j imádság: S ha iszik is az ember, mint most
| ők, szép szemekbe is néz, — elveszti biz az
eszét. —
Mondta is a mester: Baj lesz abból
öcsém, ha most oda megyünk.
De azért elmentek.
Hát biz’ otl bál készült Kecelen.
■
Ocskó Laczi, a gyakornok volt • a fő
kolompos; — hát csak rázza ha a nyakába
vette. Lót-fut is eleget, — vérében van a bál• rendezés. Még az öreg „mestert" is rávette, í
hogy menjen* át vele ebédre, kapacitábu a
V
kollégákat. Mondta is a mesterné, hogy kell
is máj' ennek őbál, kiöregedett már ez abból.
De csak addig kunyóráit az a nyurga gyerek,
hogy az öreg összeütötte bokáját:
— De megyek ám! Eljárom én meg
véled, lelkem, úgy a kállai kettőst, hogy néz
hetnek ezek a gyerekek.
Csak tesz-vesz az asszony, mintha nem
hallana semmit; —. elévágott az ura. Hiszen
jó tánczos volt ő is valamikor. Hányán ver
senyeztek érte, adták kézről-kézre; boldog volt,
aki darázsdeaekát átfogva egyet-kettőt fői dúl
hatott vele,, hát még akinek egy egész csárdás
jutott, még hónapok múltán is emlegette nagy
boldogságát. Hajh, de azóta az idő havat
hintett az urá hallófürtjei közé, az őaranyszőke haját pedig fehérre váltotta: ezüstre az
aranyat. Akkor az urának is karikában állt
még az a kajla bajúsza. S hogy minden eszébe jut, elfordul; talán egy pár könnyet is
törül ki a szeméből.
Azok pedig elmentek.
'
Az eljövetelt megígérték mindenütt, kö
szönve a meghívást s a jó szó mellé meg
egy pár jó pohár bor is járt. Leülni pedig
már csak azért is le kellett,- hogy az álmot
el ne vigyék. Az öregek aztán bor mellett,
*
*
— Jó is, hogy eljöttek, mert tudtam ám,
hpgy- itt vannak. Már azt gondoltam, meg
feledkeznek rólam. No, szép kollega is volna
a mester ur; magának meg Lagzi; meghúz
tam volna a fülét. De a báljukra sem men
tem volna, fogadom, hogy nem mentem
............. ’, .
volna el.
— Pedig igen készültünk ra s ha biz
tos ígéretét bírnám, micsoda örömet csinálnék
a fiuknak s a legboldogabb még is én lennék.
— S ha táncosom nem lesz? Tette
hozzá Adél, tudja pedig jól, hogy lesz, sok
is lesz, de, csakhogy kéresse egy. kissé magot.
_ Fiatalság — bolondság! Mormogja
a kántor. Hisz’-én is voltam fiatál, de ilyen
szele burái még se.
i
Adél pedig ez alatt megtette a magyar
vendégszeretet egyik megnyilatkozásának s~°~
kásos előkészületét: egy—egy poharat tett
vendégei elé.
— Hát Adélka?
.
— Nem, én nem iszom. Mit gondol,
dehogy nem ?
— Akkor én sem iszom; nem én egy
cseppet sem.
.
■
— De nézze, nem is vettem elő több
ii-
P°haraLaczi pedig nem nagypp a bortól, in
kább a szép szemektől megrészegedve nyujta
poharát^
ír
kicsit! — Szabadkozik
Adél.
$
Szolnok, 1909. november 15
I. évfolyam.
8.
Megyei Népoktatás.
A kántor megcsóválta a fejét, de sokat
fi dcép« vasúti igazolványok.
nem teketóriázott. Koccintott és kihörpintette
Felhívom
az összes áll. polg. és el. isk., meg
\poharát, azután mig az egyik bajszát megtanerőket a decemberben lejáró államvas\sodorta, köszörült egyet a torkán, mint mikor kisdedov.
uti arcképes jegyigazolványuknak még november hó
\temet. Adél pedig szégyenlősen elfordul s alig folyamán hivatalomhoz beterjesztésére, 1910. év ve
lérinti szájához a poharat, gyorsan leteszi, géig érvényesítés kiészközlése végett. Akik még nem
összerázkodik :Juj • • • $ köhög is. Azután bírnak arcképes igazolvánnyal, de ahoz mint hiva
.annyi szemrehányással tudja mondani: mert * tali eskü alatt működő állami tanerőknek joguk van
szintén e hó végéig küldjék hozzám névjegyalaku
Ízt is megpanaszolta ugye?
arcképüket be, a mellkép alján sajátkezű névaláírás
Laczi fölbátorodva eddigi sikerén, to- sal ellátottan; az arcképes jegyigazolványnak 1910.
januártól érvényesen kiállittatása céljából. Mind a
ább erősködött.
. _
— Legalább a felét igya ki, csak egy tovább érvényétől, mind az uj igazolvány kiállítási
kicsit még.
.
i költségeire 1 korona értékű , levélbélyeg küldendő
hivatalomhoz be, a m. kir. Allamvnsutak igazgató
|
— Jáj, nem, nem, nem iszom többet s j ságához átszármaztatása végétt.
■mind a két kézéi tartja maga elé elháritólag.
Szolnok, 1909. november 1-én.
— S hogy kiitta Laczi a bort, a mely
'
EÖTVÖS K. LAJOS
'édes levőit, mégis égette, amely forrongásba
kir. tanfelügyelő.
'hozta minden csepn. vérét, örömittason súgta:
'megittam a szerelmet, ha igaz, a hogy a 3241.
hépmondás tartja. ’
Valamennyi tek. városi tanácsnak és
•
Adél pedig kapja kis selyemkendőjét, a
községi elöljáróságnak.
'melyet még csak az imént az ő ajka érintett
k hirtelen Laczinak arra a bajúszta lan szá
A mindennapi, de főleg az ismétlő tankötele
sek beiratása és iskolába járása körül e tanévben
jára nyomta.
— Csitt: S ezt olyan csintalanul tette, még az előzőknél is nagyobb késedelmességet ta
pasztalván, sürgősen felhívom Tek. városi tanácso
fyogy még csak meg sem lehetett érte hara kat és községi elöljáróságokat — legszorgosabb in
gudni. Nevetett még a kántor is. Laczi meg tézkedésekkel és a népokt. törvény 4. §-ának jogos
fnintha megbabonázták volna, csak nézte azt álkalmazásával biztosítására úgy a még be nem irat
h szőke hajat, kék szemet, nevető ajkat, hul kozott tankötelesek beiskolázásának, mint a pontos
járásnak s az igazolatlan mulasztásokért felelős,
lámzó keblet — az egész incselkedő angyalt, fel
szülők, gyámok, gazdák törvény szerinti fokozatos
fiejh, ha a mennyouszágban is ilyen angya- büntetésének.
*
A mulasztási nyilvántartó-könyvből meggyő-.
lók volnának, de'szívesen halna meg.
ződést óhajtván meríteni az igazolatlan iskolai mu
.]
Végre is a kántor szólal meg.
lasztások a törvényszabta határidőkben haladékta
— Talán mehetnénk is öccsém!
lan megtorlása és meggátlása felől, kérem, hogy f.
I
— Ráérnek még, ne siessenek, úgy, hó 16—20 között a nyilvántartó könyvet láttamomarasztalja Adél a vendégeit s tölteni akar zásra hivatalomhoz beküldeni szíveskedjék.
Szolnok, 1909. november 1-én.
újra. Mert tudia az Isten, úgy van az már
EÖTVÖS K. LAJOS
hálunk, ha jól áll a vendégünk, még
kir. tanfelügyelő.
jobban be akarjuk állítani, mert hát az is virtus.
— Ne, az Isten szerelméért; Adél, ne
^öltsön. Nem tudunk hazamenni; én már úgy
is olyan, de olyan vagyok, mondd Laczi s
- megjogta Adélnak, azt a finom, puha, meleg
' kis ’ kezét s attól még jobban oda lett.
— No csak egy kicsit; nézze csak, Laczi
Ón is iszom; — incselkedett most már Adél,
tva, hogy Laczi egészen a hatalmában van
úgy nézett rá szép kék szemeivel, hogy az
}yár, már enged, ha közbe nem szól a kántor.
— Várnak otthon. Megyünk is. Jó éjszakát.
— A viszontlátásra a bálon, — monda
Laczi még mindig^mintegy megbabonázva.
f
— Isten velüKl Pá, Laczi . . . pá .. .
Mikor jól elhaladtak, megszólal Laczi.
j.
— Kántor ur.'.Mégis csak kacér kis lány
ez az Adél! Talán úgy is érezte, talán csak
hogy szóljon valamit. Kis idő nyúlva pedig
megáll, a szivéhez, majd a fejéhez kap s
dadogva mondjam mester ur, én ott felejtettem.
— A szivét — fejezi ki a ■ kántor —
c$ak menjen öccsém vissza érte—h.
r
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
• könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
■—--------- - ---------- =■
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
JÁSZnAGVKUNSZOLNOK-
9. szám.
10/ szám
\
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés:
I 1 évre 6 korohá.
„ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
- Szerkesztik;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők. .
méből szerezték össze azt az összeget,
mellyel az anyagiakat fedezni lehetett.
Ez előadások programmja szava
szervezési módja.
lat, színjáték, énék és felolvasás szár
mokból lett összeállítva s az az ösz- szeg, ami az egyenruhára és egyeb
A november 5-iki vármegyei ta- felszerelésekre kellett, csakhamar együtt
nitótestületi közgyűlésen egy csoport volt. Mert egy—egy kisyitéznek az
kép járt kézről—kézre: a szolnoki egész öltözete 5 kor., értéket képvisel.
polg, iskolai zászlóalj fényképe. Min Ennyiért szerezhetők Szolnokon.
denkit meglepett a csinos kis katona
A fegyverzetet, puskát, bajonette|
maguk
a növendékek készítették , a
csoport.
,
Sajnos, hogy a kedvezőtlen esős tahitó vezetése mellett a kézügyessegj
időjárás miatt nem lehetett bemutatni | órákon. A hozzávaló szíjazat szintén
a csapatot, mert igazán megérdemelte a saját munkájuk t. i. egy darabban
volna a megtekintést már csak azért i vásárolt olcsó bőrből maguk szabtak k|.
is, mert ühhp7
ehhez hasonlót - meg
még kevés
Még sokkal könnyebb a szervekartársunknak volt módjában meg: zés ott, ahbf a tanitó a szülőkkel elszemlélni.
1
,
a fogadtatja, hogy mondjuk. — tavaszUgyanezen
Itevanezen okból
ókból maradi
maraai él
ei aa
d , a fia
J ..
.1 'x
HP rérpTórökszentmiklós pusztabartai elemi szál mar i yen ru
meghozatja
szére s a tanitó aztán meghozatja.
iskolai Zászlóalj felvonulása is, pedig Mérték nem szükséges hozzá, elég a
ez annyiban még tanulságosabb let gyermek életkorát feljegyezni s legföl
volna,, mert tudtommal nemcsak a
jebb jegyzetként oda tenni, hogy erő
vármegyének, de az egész orszagna
ez az első tanyai iskolai zaszloalja. sen vagy kevésbbé fejlett.
Kérdem, van-e tehát nehézség az
Köszönet érte Hoffman György tanító
iskolai
zászlóaljak létesítésében?Sze
nak ki buzgólkodása folytan példa
rintem
nincs. Az egesz csak rövid idő
adott arra, hogy nemcsak a városi es
falusi,.hanem a tanyai iskolákban is kérdése. Itt a tél. A szülök is örülnek,
nagyobb fáradság nélkül lehet meg ha szórakozást találhatnak s így szí
teremteni a zászlóaljakat. Lassúk mi vesen látogatják a vasárnap délutáni
előadásokat pláne gyermekeik Pl<^
ként. L
A.
Izn í
s mire eljön a tavasz, készen all
Ügy ez a bartai, mint mar ko sát
^zászlóalj s a tanitó, a szülők es á
rábban a Mohács István igazgató ve^
zetése alatt álló zászlóaljak minden növendékek egyaránt buszken tekint
állami, vagy egyéb támogatás nélkül, hetnek alkotásukra, hisz ok maguf
teremtették.
önerejükből' szerveződtek;
Időközönként ifjúsági és gyermekelőadások, egyéb ünnepségek jövedel-
Népiskolai zászlóaljak
1
Megyei Népoktatás
10. szám.
dani, hvgy nag^xm vicces természetű em
ber, olyan akasztófahumor-gyártó féle, mert
akkor is eszébe jut jó vicceket csinálni, mi
|
,
■ Kerényi Ferenc.
kor az adósságai gyötrik.
Hát kérem szeretettel, tQvább már nem
í
(Folytatás.)
fogom hibáit fesze -etni sekinek sem. Hiszen
i Ez év első felét egy 70—75 férfiből ezek a hibák olyanok, hogy mindnyájunk
.
áltó társaságban töltöttem. Volt ott ügyvéd, nak fájnak.
És e fájdalmak nem arifa kényszerijog|sz, orvos, orvosjelölt, mérnök, pap, ka
tonatiszt, színész, újságíró, köztisztviselő, ma- tenek-e bennünket nap-nap után, hogy feljajgánhivatalnok, kereskedősegéd, iparos, diák duljunk? Égető sebként fájlaljuk leginkább
stbJ Voltunk tanítók is elég szép számmal. azt, hogy a társadalom nem akarja megadni
Né^a untuk magunkat. Hogy unalmunkat el- azt a méltó helyet nekünk, mit más diplo
üzzpk, a tudományos dolgokról, irodalom, más ember megkap, akármilyen műveletlen
müyészet, ipar-kereskedelem, színművészeiről is. Rosszul esik, hogy csak a bábasszony,
beszélgettünk. A vitatkozásokban a tanítók az utmester, a mértékhitelesítő és a foghuzókőiül csak én vettem részt, a többiek soha. borbéllyal emlegetnek együtt, mint hason
Netn dicsekvésképen mondom, sem dicsérni szőrűekkel. Hiszen igaz, hogy ennek legin
neji akarom magamat, de velem bárki szi kább a kicsapott diákokból és bakakáplá
vedén elbeszélgetett mindenről. A legjobb ba rokból lett ősök inkább az okai, mint mi de
rátaim egyike egy ügyvéd volt. Akik meg- mégis, addig mig magunk ki nem érdemel
figjeltek bennünket, csak úgy emlegettek, jük a tanulás, az önképzés által ki nem vív
hogy ott van Castor és Pollux. Hát mon- juk magunknak azt a felsőbb polcot, csak
dopi, itt volt alkalmam tanulmányozni kar nem kaphatjuk meg. Nem ér az semmit, ha
társaimat. Csakugyan kevés tudományu s akármilyen zajjal követeljük is, hogy: Hé
’anpál kevesebb olvasottságú emberek voltak ember, én épen olyan diplomás vagyok mint
azpk.
te, épen olyan hasznára vagyok az emberi
Egyszeregy nagy mulátságot okozó le ségnek és a hazának, mint te, sőt nagyobb
velet köröztek kézről-kézre. Mindenki a ha nemesebb hivatást töltök be, mert az ifjúsá
sa^ fogta, aki csak olvasta. Mikor az én ke got tanítom, nevelem. Vagy vájjon, ha nem
zembe került, rögtön megismertem, hogy egy volnék, mi lett volna belőled; mi az országtőlünk távozó tanitótárs irta. Egyik nyom ból, ha az iskolákat legalább 50 évre be
dász barátjának volt szánva. Én a levelet el csuknák ? Azért mondom, láss meg és emelj
sikkasztottam, nem akartam, hogy tovább magadhoz. Hát mondják, kérem, nem épen
menjen. Rösteltem, hogy tanító ilyent irhát. olyan dolog-e ez, mintha valaki azt mondja,
A Révéiből mutatóul közlök egy pár sort, egy hogy: Követelem, hogy engem mindenki bemondatot: „Minekutánna az intézet falait el- j csüljön, tiszteljen és szeressen. Azt mondjuk
hagyám sieték felülni vonatomra mely zaka I neki: Előbb érdemek! meg, akkor anélkül,
tolva vonszolá maga után a sok utassal meg hogy követelnéd, megkapod. Mi is előbb ér
telj kocsik görnyedő sokadalmát ki az állo demeljük meg.
másból annak füsttel gőzzel telt levegője he
r
Nl idősebb,, tapasztaltabb tanitók csíp
lyett finom füszagu falusi levegővel telítve a jék nyakon azt a fiatal óriást s ne engedjék,
büpös dohányfüst szagu kocsjk belsejét el hogy elzülljön. Lássák el jó tanácsokkal. —
árasztva vele annak kiszorultéval jobb le Szeretettel emeljék magukhoz. Mutassák meg
vegő után áhítozó tüdőnk pangó fáradt vé neki az irányt, utat, melyen haladnia kell,
rünk . felfrissítésére legnagyobb élvezetünkre nehogy fiatal hevében olyant kövessen el,
egyaránt."
mit később egész életében siratni fog. Ne
í Annyi nyelvtani, irály tani és költészet- elégedjék meg egy tanító sem azzal a sem
tahi tudománya minden tanitónak van, hogy mivel, amit a képezdében tanul, hanem sza
e /mesés nyelvezetű, szerkezetű és szépségű bad idejében képezze magát folyton. Olvas
njondatot rgegtudja bírálni. Én nem akarom, son tudományos, szépirodalmi, művészeti
rflfrt nincs árra sem időm, sem helyem, de könyveket. Azokat tanulgatva művelje lelkét,
ilyen levelet garmadaszámra tudnék mutatni gyarapítsa tudományát. Vagyha nincs hajlama
3 kételkedőknek.
valamennyihez, válasszon, ki a sok közül
I
Aki olvassa a Pesti Hírlapot, olvashat
egyet, amelyiket legjobban szeret s foglal
ta, hogy egy tanító igy címezett egy levél- kozzon azzal behatóan. Merem mondani^ sok
borítékot, melyben megújított váltóját küldte kal több boldog percet nyújt neki ez, mintha
be a mohácsi takarékpénztárhoz, hogy: „Tek. kártyázással, ívássál, hazárdjátékkal, vagy
LHzetessék a Mohácsi Általános Hitelbank"
asszonynyal tölti el az időt Vagy ugyan
Rendeletére úrnak Mohács". Akár ki lett-lé- hová menekülünk.az élet kínzó, méltatlan
gyen is ez- a kartárs, de el lehet róla mon bántalmai elől? Ném-e a költőhöz?! .
Megyei Népoktatás.
10. szám.
i Valamit magunkért iis!
azt, ha szükséges útmegszakításnál lekap
csolni, hogy az esetleg vitt podgyászokat ne
kelljen a tanulóknak magukkal cipelni, ha a >
III. oszt kocsik megteltek, .túlzsúfoltak, első
sorban a tanulóknak magasabb rendű kocsi
osztályt megnyitni, mind oly intézkedések,
melyek a tanulmányi kirándulások sikerét a
legmesszebb menöleg emelik.
Nem mulaszthatjuk $1 a kartársak fi-;
gyeimét a tanulmányi kirándulásokra ismé
telten felhívni, mert szükségesnek véljük,
hogy az elemi isk. IV, osztályát végzett ta-í
nuló legalább vármegyéje minden városát
ismerje s hogy a középiskola hazánk meg
ismertetésével folytassa ezt a kezdetet.
‘ ;
*
—h.
Kezünkbe vesszük valamelyik müvét s gyö- |
nyörittasan olvassuk, mert feledteti velünk a
világ cudar csalárdságát s visszaadja nyu
galmát lelkűnknek. Szabad idejét áldozza fel
teste s lelke nyugalmának. Legyen ereje, aka
rata ahhoz, hogy szellemi életének élhessen,
hiszen a szellemi foglalatosság szórakoztatja
a lelket s nyugalomba ringatja a testet, mert
ofium síné litteris mors est et hominis^ivi
supelsura. Seneca (szellemi foglalatosság nél
kül halála és temetése az embernek a nyu
galom)
,,
íme, ilyen körülmények között elve nem
csak elérjük és megérdemeljük azt, hogy
rrfeltó helyet foglalhatunk el a társadalom
ban, hanem önönmagunknak is nemes élve
zetet szerzünk. így — merem állítani — azt
is megérjük, amit a nagynémetbirodalom
shulmeisterei megértek, hogy mikor a néme
tek III. Napóleon és a franciák felett óriási
győzelmet arattak, nekik, a tanítóknak kö
szönhették azt Bismark, a vaskancellár sze
rint. Pedig az a tény az egész világra ki
ható esemény volt.
■
Iparostanoncisk. tanítók gyűlése.
(Vége.)
.
’
A tanulmányi w
kirándulásokhoz.
-x «:
1
i
A tanulmányi kirándulások paedagógia
értékéről, nevelő hasznáról már megemlékez
tünk, most a kirándulások kiviteléről, annak
anyagi oldaláról akarunk röviden szólni.
A kereskedelemügi ministerium 1908.
julius 1-én 14965. sz. a. rendeletével szabá
lyozza a hazai tanuló ifjúság tanulmányuta
zási kedvezményét. E rendelet az ide vonat
kozó, addigi rendeletnek kibővítése s ugyan
azon főelvet juttatja érvényre, mely eddig is
közismert volt, t. i. ha legalább 10 tagból
álló csoport vesz részt a tanulmányúiban,
minden elöleges kérelmeztetések nélkül felaru
jegvgvel utazhatnak, csupán az iskola igaz
gatójának az intézet bélyegzőjével ellátott
igazolványát kell a jegyváltásnál bemutatni.
Ezen magában véve is nagy kedvezményhez
járul, különösen az elemi iskolákat igen er~
* deklő azon kibővítés, hogy tíz éven aluli ta
nuló kettő utazhat egy féljegygyel, tehat az
utazási ár egynegyedét fizeti egy tanuló csak
s minden 10 tanulóval egy tanuló teljesen
ingyenesen utazhat.
Ni esetleges szükségesség szempontjá
ból az iskolaszolga ugyancsak féljegygyel
utazhat a csapattal.
.
Ezen kívül utasítva vannak a vasúti
tisztviselők és alkalmazottak mindenben köz
reműködni. .a mi. a kirándulást kéllemess
és kényelmessé teheti. Kellő számú csoport
nak külön kocsit rendelkezésre bocsátani,
Az p. 1. T. E. Jásznagykunszolnok
vármegyei Köre f. évi hó 4- tartotta máso
dik rendes közgyűlését a szolnoki polg, fiú
isk. rajztermében Tóth István elnöklete alatt
mintegy 60 tag részvétele mellett.
Á gyűlésen Veress János vitatétel be' vezetése kapcsán az a nézet formálódott ki,
hogy iskola és műhely, tanító és mester
karöltve, különösen’szeretet és humánus bá
násmód’által érheti el azt, hogy a tanonc
erkölcsi viselete és jelleme úgy fejlődjék,
hogy az iskolán kívül, felügyelet .nélkül is
magát úgy viselje, mint az a jövő iparosához
méltó. Hathatós, eszközök az ily irányú ne
velésbem a tanonc otthonok, könyvtárak és
jól szerkesztett ifjúsági lap. örünvald László a számtan gyakorlati
irányban való tanításáról értekezett. Szerinte
kevéssé kell számtani meghatározásokkal töl
teni az időt, a helyett az egyes műveleteknél
is a gépies gyakorlati készséget kell fejlesz
teni Majd érintette röviden a könyvvitel ta
nításának módszerét. A példák megválogatasában mindig az iparág legyen irányadó.
Kálmán Elek a közismereti osztályok
ban is az iparágaknak megfelelő szakszerű
ség keresztülvitelét kívánja.
A gyűlés mindvégig a legnagyobb. ér
deklődés és élénk eszmecsere közt folyt e
s Mártonfy Márton iparokt. főigazgatónak,
mint az iparoktatás lánglelkü apostolának, a
tanítók igaz jóakarójának éltetésevei ért véget.
Halálojás. Gyulai Pál, irodalmunk egyik
legnagyobb alakja a magyar népköltés a
magyar népiélek búvára f. hó 9-en délután
83 éves korában Budapesten meghalt.
4.
10. szám.
Megyei Népoktatás
IRODALOM.
Munkás élne során halhatatlan érde
meket szerzett a magyar irodalom fejlesztése
....
.
.
____ ■
-/■
• ■
• . >•
és a népies költészet megteremtésében, kri
tikáival irodalmunk magas színvonalra eme
A Csontos István gúnyája.
lésében és ott megtartásában ...
Temetése csütörtökön (délután volt * az I
Akadémia előcsarnokából. Az egész magyar ' Irta s a november 4-i járásköri gyűlésen felolvasta:
irodalom megérzi e csapást, melyet Gyulai
Szentimrei Márta áll. tanítónő.
elvesztése okozott; emléke, hire, neve azonban
örökké élni fog.
Iskola épült az országút mellé, 4 kilométer
-
magánDÍ}Sgálaí. A vall.- és közokt, ministerium a szolnoki egyesületi polg. fiúiskolában ugyanazon magánvizsgáztatási terminusokat engedélyezte
egyszersmindenkorra, mint az az ál]>polg. iskolákban
szokásos, tehát a karácsonyi szünidőben és tanítási
év végén. E hírünkkel kapcsolatban hívjuk fel a figyelmüket azoknak, kiket érdekel, hogy a karácsonyra
magánvizsgálati engedélyt kérő fólyanjpdványok most
már sürgősen beadandók.
HlegerŐSiíéS. A vall.- és közokt. ministerium
a szolnoki áll. iparostanonciskolánál Tóth István
igazgatót, továbbá Grünwald László és Jeszenszky
Gyula tanárokat. betöltött állásukban megerősítetteKlneoejés és áthelyezés. Tahy Istvánná ha
lálával megüresedett szolnoki tanítónői állásra a V.
K. O. M. Medgyessy Ilona cibakházi áll. tanítónőt,
Cibakházára Szentimrei Márta tiszavárkonyi áll. ta
nítónőt áthelyezte; Szentimrei helyére pedig Török
Sándor tiszarofii tanítót kinevezte.
h oárm. höjig. bbsttság üléséből. A f. hó
10-én tartott vm. közig, bizottsági ülésen Csukás
Zoltánná Varga Róza mezőtúri ref. tanítónő nyngdi' jaztatott Költő László volt mezőtúri állami, jelenleg
biharmegyei közs. tanitó újbóli könnyebb szolgálatra
képessége megállapittatott
fHIamsegélyezéseh. Madarász Anna jászkiséri
tanitónőnek 11. korp. Markó Ferenc jászapáti tanító
nak I. korp. Klotzbir Béla tiszasülyi tanítónak 111.
korp. Hamza Margit tanitónőnek 11. korp; Zábrák
János tanítónak rfh korp. Tiffert Jakab kunszentmár
toni közs. tanítónak 1. korp. Serester Sámuel tiszaroffi tanítónak 20(T-kor. fiz. kiég, és Márton Károly
tanítónak 1. korpótlék államsegély engedélyeztetett.
'
•
1
;
|
nyire a legközelebbi községtől. Urasági cselédek,
dohánykertészek gyermekei számára, akik sokszor
tekintélyes távolságból jönnek, hogy egész napi ele
delül tarisznyájukba''rejtett darab fekete kenyerük
helyett — morzsányi tudományt vigyenek haza, a
fülledt istállók és szellős akiok környékére.
Aki még nem látta, el sem hinné, milyen fur
csán népesül be egy ily uj tanyasi iskola. Némelyik
családiul négy csemete is jön. A legidősebb szinte
eladóleány, aki ölbeh hozza legkisebb hat éves test
vérét, de azért valamennyien 'az első osztályba kerüíhek, mert egyformán nem hallották még a
betű hírét.
Ránk köszöntöttek a tanév első napjai. Csak
ismerkedtünk még. Minden tanuló odaült, ahová jól
esett neki. Szünetkor kóstolgatták egymás kenyerét,
egymás nevét, kérdezgették. A jó öreg nap bekandi
kált óriási ablakainkon, tele szórta aranyporrál a ta
nulók fejét, a padlót s rezgő, hosszú sugarakat fek
tetett naplómon keresztül.
Édes emlékezés suhant át lelkemen s a nap
sugarakból font aranyhurokon, rózsaszínű szárnya
begyével igazgyöngy szavakat, ezüstcsengésü szava
kat pengetett ki.
Milyen világos ez az iskolai Ilyen világosság
támadjon a kicsiny lelkekben is . . .
Ezekkel a szavakkal avatta valaki isko
lánkat Azóta ott rebegtek á napsugarakon, a leve
gőben — mindenütt s ahányszor eszembe jutottak,
lelkem utánuk tette: Ámen.
A mint igy merengek s nézegetem tanulóimat,
tekintetem egy fiun akad meg, aki hatalmas fütykös
sel kezében ült be a padba. Magamhoz intem. Tiz
Merk Andort választotta meg az iskolaszék.
éves, magas növésű fiú volt. Nemes homlokra hulló
Sijefés kiegészítő államsegély utaiványozta- guboncos, vörösesbarna haj. Mélyenfekvö becsületes
tott Nagy Irén dévaványai tanitónőnek 600 korona.
barna szemek. Vörösszeplökkel telehintett kemény
Ticska Margit jászapáti tanitónőnek 800 kor Dómján
metszésű arc, mely férfié is bátran lehetne, mosolyHona és Nagy Erzsébet dévaványai tanítónőknek' talan száj: ilyen Csontos István.
600—600 kor.
í —Minek az a fütykös, fiam ?
Cornatanári képesítés. Országh Pál kunszent
Csak.
mártoni közs. tanitó f. hó 4. és 6-án a budapesti
— Hát csak tedd el, mert az iskolában nincs
„Nemzeti Tomaegylet* kebelében szervezett torna • szükséged rá.
tanárképző’ intézet vizsgáló bizottsága előtt az öszVan az utón. A többiek mindig csúfolnak.
rszes vizsgálatokat sikerrel kiállotta s ezek alapján
Egész utón kiabálják: „Rongyos zsák 1 Rongyos
középiskolai tornatanárt oklevelet nyert. Kartársunk
zsák ..." De a fütyköstől félnek . . .
törekvése nem szorul dicséretre.
•
A csúfolódás ez egyszer igazmondás számba
Ugyanitt említjük meg, hogy Hoffmann Márton
is ipehetett. Hiszen igaz, a mi igaz, hpgy egész is
jászberényi áll. tanitó kartársünk a f. hó 8-i vizsgá
kolám bátran és jogosan viselhetné a „rongylatokon főgimnáziumi tornatanárt oklevelét szintén
kiállítás* nevet is.
megszerezte.
De a legnagyobb rongyossági rekordot tény
Gratulálunk!
leg Csontos István érte el. Mert neki nemcsak a
TanitÓDálasjíáS. Tiszakürt közs. tanitói állásra
10. szám.
Megyei -Népoktatás
fehérneműnek gúnyolt zsíros fekete valami lóg ki az.
öltönye rongyai közül, mint a többinek, hanem
mindkét válla kibújt inge rongyaiból is.
— Támaszd azt a fütyköst a sarokba István...
nem lessz rá többé szükséged, Megtiltom a csúfoló
dást pajtásaidnak.
De lásd, te ne adj nekik okot rá. Kérjed meg
édes anyádat, hogy toldozza össze holmidat, mert a
foltos ruha nem szégyen, de a rongyos igen.
Csontos lehorgasztja fejét és helyre megy.
Most se ül rendesen a padba, hanem két karjára dől.
— Ne aludj István! Ülj egyenesen!
/
Nem alszik — sijj 1 Újságolja a mellette ülő
kis leány. Odamegyek s felemelem könnyázott arcát.
— Miért sírsz ? Rosszul esett a mit mondtam?
Javadat akaróm.
Nekem nincs anyám! Fuldokolja. A zokogás,
mely testét megrázza, nem gyermeksirás, hanem
férfi kebelből feltörő vad gyötrelem. Nincs anyám ...
kívitték ... Az apámnak assonya van s az nem
toldoz rám.
(Óh! ... Be hamar sötétedik ebben a vilá
gos iskolában.) Ne sírj István! Nem tudtam, hogy
árva vagy. Majd toldozok éh rád — az én fiam leszel.
Szeplős fiam végig mért s csak annyit felelt
„jó.* Megkezdtük a tanulást, \vtondtam, csodálatos
gyorsan tájékozódott a betűk birodalmában. Anná
inkább, meglepődtem, mikor november közepén egy
szer csak nagy illemtudással elém állt.
— Kisasszony kérem, tessék éngem kihúzni a
könyvéből, mert elszegődtem kanásznak.
‘ Elszegődtél ? Hát beleuntál a tanulásba ? En
gem se szeretsz? Az én fiam itt hagyna engem?
A^ekintetéböl ezt olvastam ki: „Nem vagyok
én a te fiad, csak mókázol. Ha fiad volnék, magad
nál tartanál, asztalodhoz ültetnél, ruháznál.
Szóval ennyit felelt: „Nincs csizmám, nincs
gúnyám. Apám nem vesz. Fagyos az országút, hideg
a hó . . .
— Az igaz. Hanem a könyvemből még se
húzhatlak ki, mert iskolás fiú nem állhat kanásznak.
Azért el ne busuld magad. Lessz csizmád, lessz gú
nyád. A község minden évben ruház fel szegény
gyermekeket, lessz gondja rád is
Öröm csillant fel beírna szemeiben s attól
fogva mindennap megkérdezte :• „Kisasszony kérem,
mikor jön meg a gúnyám ?
Bizony — magam is nehezen vártam a község
válaszát. Mikor megkaptam — elengedtem volna.
Az állt benne, hogy Csontos Istvánnak* van apja s
ruha osztásnál a teljesen árva gyermekeké az elsőség.
Hogy közöltem á rossz hirt, szeplős fiam ar
cán súlyos könnyek peregtek végig. Letörültem őket
— Ne félj István! Karácsonyra ád gúnyát az
Isten . . . Jó lessz . akkor is — felelte' megadással’
Jött tovább is, mezítláb, meleg ruha nélkül a
csikorgó hidegben. Jött türelmesén, tanult szorgal
masan.
És én kemény fogadással fogadtam meg ma
gamnak, hogy decemcer havi fizetésemből, ha törik-
5.
szakad, elesünk annyit, a mennyiért Istvánnak a
téli vásárbaíolcsó csizmát, gúnyát adnak..
Nem számoltam azzal, nem tudtam még akkor
hogy egy magánosán álló épületre mennyire harag
szik a téli szél, a miért a pusztán végigrohantábah
beleütközik. Hogy süvöltöz körülötte, hogy húz ki
minden csöpp meleget, hogy dermeszti meg az em
ber tagjait..
Bizony meghűltem. Bizony beteg lettem. S jó
volna a láz, mert legalább felmelegiti az embert s
az élet szomorú képei helyébe kedves képeket hoz.
Még se jó, ha attól lopja el eszméletét, a kinek ta
nítania kell, akinek helyettese nem lehet
Hát lázellenes szereket szedtem. A félretett
kis összeg a patikába vándorolt Még sohase nyel
tem ily keserű orvosságot Hiszen az István kis
csizmái, gúnyája olvadtak el a fehér porokban.
Lázas álmaimban folytonosan üldözött a pana
szos gyermekhang: „Tessék kihúzni a nevemet.
Nincs csizmám, nincs gúnyám. Fagyos az országút,
hideg a hó.
Mint adom tndtúl szeplős fiamnak, hogy nem
csak apja nem vesz és a község nem küld, de Isten
sem ád neki ruhát? Hogy mondhatom meg ugyt
hogy lelkében a hit alig ejvetett magva csírázás előtt
meg ne semmisüljön?
Lapozgattam az olvasókönyvekben, kerestem
valami támpontot. Találtam gyönyörű, megható tör
téneteket, melyek a gyermekek hálájáról, a szülök
önfeláldozó gondoskodásáról szólnak. Mert olyan
apa egy olvasókönyvben sincs, akinek asszonya van
és a fiának nem vész ruhát Az árva gyermekeknek
is rögtön vetődik jóltevő az útjába mihelyst fujdogál
a csípős őszi szél. Kivéve persze' a „Megfagyott
gyermek“-et — de hát annak már nincs semmire
se szüksége ... Ezek'közül a történetek közül egy
se vigasztalja meg szeplős fiamat.
Nézzük a paedagógiai müveket, fényes elmék
nagyszerű raktárait- Hiszen van azokban minden,
mi szép, bölcs és jó. Hogyan fejlesszük a kedélyt,
szilárdítsuk az. akaratot, képezzük a jellemet. Csak
éppen az nincs, hogyan lehet egy gyermeknek meg
magyarázni az élet kegyetlen igazságtalanságait § öt
azokkal kibékíteni?
Én Uram Istenem! Mit ér, ha tudom,, hogy
kell egy értékes üvegedényre gyönyörű virágokat
festeni, ha az kezemben meghasad, összeroppan,
mielőtt még ékitését befejezem?
/
'
Fejleszthetem a kedélyt, szilárdíthatom az
akaratot, képezhetem a jellemet, ha. munkám tartama
alatt a gyermeki lélek olyan sebeket kap, mik fel,
fel fognak szakadni embernyi korában isi
Közeledett karácsony s yalóságos páni félei lemmel léptem mindennap az iskolaterembe. Csontos
István szemei rajtam függtek s én kerültem tekin
tetét. Nem szólt', nem sürgetett, csak mikor kiadtam
az ünnepi szünidőt, állt elém: „Kisasszony kérem,
küldi-e már a jó Isten a gúnyámat?
— Nem tudom fiam.
Sötéten nézett rám: „Ha a kisasszony nem
• J tudja,, én már tudom: semmikor.* így szólt és kifelé
10. szám.
Megyei Népoktatás
indult Tudom egész utón azt forgáfta eszében, hogy
én, ki az iskolában büntetem a hazugságot — ha
zudtam neki.
।
Szegény — tavaszig mégis csak jött iskolába,
mezítláb az embertelen hidegben. Talán, mert az
otthonát" gyűlölte igen nagyon — talán, mert a ta
nulást szerette meg.
Csak márciusban kért újra: „Tessék kihúzni
a nevemet. Mennék dohányt ültetni, felfogad egy
kukás. Jövők én öszszel megint iskolába, csak ke
resek magamnak téli csizmára, gúnyára válót . . .
Édes fiam, szeplős fiam, bubánatos Csontos
István, bűnbe essem érted? Hiszen nem szabad ki
húznom a nevedet. Ha elmaradsz, ott a mulasztási
kimuatatás, megemlékszik rólad hétszer minden hó
napban. Ha nemjrlak bele; fejem felett lebeg egy
fekete felhő, úgy hivják, hogy fegyelmi vizsgálat, le
szakadhat re^m. Azonfelül a lelkem is háborog, hisz
esküt tettem arra, hogy kötelességemet a reám bízott
gyermekekkel szemben mindig teljesíteni fogom.
De ki világosit fel itt, hol egyedül kell meg
birkóznom minden kérdéssel és nehézséggel: akkor
teljesítem e kötelességemet irántad, ha iskolába
kényszerítelek — vagy még inkább, ha szemet hu
nyok távozásod fölött?
■Bizony — bűnbe estem érted, édes szeplős
fiam, bubánatos Csontos István . . .
Kezembe fogtam kérges kezét . . .
— Eredj fiam. Keress magadnak uj csizmát,
téli gúnyát. Jövőre gyere vissza hozzám. Olvasó
könyvedet vidd magaddal s nézegesd vasárnaponként.
És ne feledd: ha téten a télen el is halasztotta
adományát, most kipótolhatja. Légy hű gazdádhoz,
szorgalmas — és téten megáldja két kezed munkáját;
— Hű leszek! Felelte.
Nemsokára láttam munkaközzben. Meggör
nyedve hordott súlyos vedreket a dohányföldön levő
nyitott kutból és locsolta a palántákat. Homloka,
nyaka csupa gyöngyöző veríték. Hanem azért derű
sen felelt, mikor bére után kérdezősködtem.
— Öt forint egy hónapra! Őszre harmind
lesz . . .
Ejnye te Istvánt Hiszen olyan csizmád, gu_
nyád lessz, hogy ország világ- összetéveszt a kacsa,
lábon forgó várban lakó nyalka királyfival . . .
Megnéztem dohányszedéskor is. Fojtó szag
lebegett a dohányföldek felett, a mint a nap izzón
tűzött le az érett, párolgó levelekre. István bronz —
színűre sült, elkényszeredett a korai keléstől, tik
kasztó hőségtől. Mégis kettő helyett dolgozott, szinte
férfias ambitióval.. .
— Este még fűzök is, *két, három kötéllel,
mikor már mindenki alszik — dicsekedett.
No, ha ezt meg nem jutalmazza gazdája —
akkor senkit. Repesett a lelkem. Lessz hát ruhája
Csontos Istvánnak s mily gyönyörű, szemléltető példa
lez az övé a munkára szoktatás idején!
Csúnya september, gonosz september levélsárgitó, remény fonnyasztó — vártalak — de minek
is jöttél el!
:
A tanév első napján ott találtam Csontos Ist
10. szám.
vánt asztalom előtt Az örömtelen gyermekkor
bronzba öntött allegorikus szobra, ilyen lehetne —
mint ő.
Sovány, napsütötte arca busább, szája mosoly-
talanabb, mint valaha.
Kérdezni se mertem, mi történt ? Rákezdte
magától is szomorú mondókáját
— Megint nem lesz se csizmám, se gúnyám.
Mihelyest hazamentem, apám mindjárt megvert, mert
a kialkudott bérnél két forinttal kevesebbet vittem
haza. Nagyon igyekeztem, este is fűztem, egy héttel
előbb végeztünk a dohánnyal, mint a hogy a hóna
pom kitelt Hát előbb eresztett el a gazdám és le
fogott két forintot.
(Én magamat szerettem volna megverni. Miért
tanácsoltam szegény fiúnak, hogy szorgalmas legyen?)
Oda se István annak a kis verésnek! Ösz
szel a diót is verik, télen mégis megbecsülik. A
gazdád kapzsi ember volt. Hanem azért 28 forintból
telik még szép csizmára, jó gúnyára.
— Nem telik abból semmire. Nincs már abból
egy fillér se. Az apám asszonyának van egy el
adó leánya, Erzsi. Az a héten összeáll egy kukás
legénnyel. A szolnoki vásárban annak vettek az én
pénzemből vánkost, cihát, sublódot . . .
Nyelvem megtagadta a szolgálatot.
S a szófukar fiú beszélt tovább, most mikor
minden szava súlyos kő gyanánt csapódott hozzám.
Apám a múlt évben se vett gúnyát, nem kül
dött a község, nem adott'az Isten. Én megfogadtam
a kisasszony szavát, imádkoztam reggel, este, gaz
dámhoz hűséges voltam, dolgoztam. Gazdám hazaküldqtk béremet elvették, megint nem lessz semmiin.
Többet-nem jövök iskolába. Csak a könyvet hoztam
haza, a -fnit kölcsön adott. Isten áldja meg!
A fütykös remegett kezében. Magamhoz ölel
tem, szivemhez szorítottam, összecsókolgattam könnytelen szemeit, bús arcát.
— Gyere iskolába. Ne hagyj itt engem. Bíz
zunk Isten jóságában ...
Tagadólag legyintett dohányszedéstől sebhe
lyes kezével, kiszakította magát karjaimból s elfutott
Utoljára láttam. Még az nap délutánján szo
morú hírét hozták. Abba a nyitott kútba ölte magát,
melyből egész nyáron át oly nagy buzgalommal lo.csolgatta a dohánypalántákat Ott voltam, mikor ki
húzták s lefektették a szikfü fehér csillagaival, piros
földimogyoróval himés gyöpre. Sürü haja csupa iszap.
Rettenetes fenséges komolyság arcán. Összeszoritott
szája, mintha még mindig panaszolná: nincs csiz
mám, nincs gúnyám ...
Leroskadtam mellé s elmondtam, a mit azóta
ismételek mindennap.
— Nem vagyok én igazi tanító, nem vagyok
senki. Mert előttem vergődött egy porba sújtott
gyermeki lélek s nem tudtam fölemelni.
Vérző sebeire sablonos vigasztalásokból raktam
kötést, melyek tanítóról tanítóra szállanak, mint az
ócska tanszerek — s elvérzett kezem alatt Nem
tudtam megvédeni az élet ellen, mely az iskola aj
taja mögött már várja zsákmányát.
Megyei Népoktatás
A hitre váló utalással egy gyermeket sem le
het megmenteni a kétségbeeséstől. Hisz a hitnek
müveit talaj, sok napfény kell, hogy virágba borul
hasson. Az erőtlen gyermeki lélek a morál tág látkört biztosító, fenségesen kopár csúcsára sem emelkedhetik fel.
i ;
Azért el kell jönnie az első, az igazi, a tanítók
tanítójának, a ki tud valamit, a mit én nem tudtam
s talán velem együtt nem tudunk sokan.
Aki megtudja edzeni a gyermeki lelket az
életben reá váró igazságtalanságokkal szemben s ki
is tudja békiteni azokkal.
Ő fogja megoldani a legtöbb sóciális kérdést,
ő lesz a gyermekek s a többi tanító megváltója.
Legyen áldott, ha valahol még anyja karján
szendereg is.
,
Amikor eljő: virágesó hulljon útjára. Apró
vértanuk szellemajka már most zengi á legszebb
hozsonriát neki ...
JT vármegyei tanítótestület köz
gyűlésén hozott határozat értelmében lapunk
hoz fömunkatársul Magyary Gyula szolnoki
áll. isk. igazgatói, közismert, jeles tollú iró
kartársunkat küldötte ki. Midőn örömmel ér
tesítjük erről előfizetőinket s az érdeklődőket,
ezen szives figyelemért a közgyűlésnek és a
vezetőségnek ezúton is köszönetét mondunk.
Kartársunkat pedig igaz szeretettel köíszöntjük.
HIVATALOS RÉSZ.
i
3331.
Tudakozó.
Kuriszerjtnjártoni érdeklődő. Az iparostanoncziskolák tanítói a f. évi 36259 sz.
vall, és közokt. min. rendelet értelmében "min
den heti óraszám után 50 K.,— akik pedig
tanfolyamot végeztek heti óraszámuk után
80 K. óradijban részesitendők. Tehát ha Ön
nek képesítése és heti 3 órája volna, úgy
évenként240 K. ip. tanítói díjazás illeti meg.
(f-)
Szerkesztői üzenetek.
Jftmo. Bocsánat, hogy, korrigálnunk kellett.
A próza is jönni fog mielőbb, csak kevés türelem !
Tessék elhinni, njhéz dolog a rovatok összeállítása,
mert hiszen igyekezünk aktualitásra s a kegyed dol
gozata mindenkor aktuális, Szives jóakaratát továbbra'
is kérjük, Tiszteletteljes üdvözlet. p. p. p. Já^Zbtrépy. Ha méltóztatnék beleegyezni, úgy cikkét,
mely igazán jó különben — helyszűke miatt valame
lyik következő számban közölnénk. Értékéből mitsem
vészit, ha 19. után jön is. j4z iparos és kereskedő
tanorjciskolai tarjitók érdekeiről c. cjkk kissé ké
sőn érkezvén jövő számra maradt. Köszönet.
Hozzám intézett kérdésére már volt szerencsénk a
választ a 6-i közgyűlésen megadni. Vagy talán nem
volt Ön jelen! Tessék kérem akármilyen radikális
hangú is a dolgozata, csak hadd jöjjön. Hangsú
lyozzak azonban, hogy arra a célra, hogy egymással
veszekedjünk, nem adhatunk helyet. Mi lenne akkor
belőlünk. Bízvást adhatnánk lapunknak „Nyilttéru
címet. Ezt pedig ugy-e nem kívánja tőlünk ? 2. La
punk bővítésére még ráérünk. Előbb legyen annyi
előfizetőnk, amennyi legalább az exisztenciánkat biz
tosítja. Sajnos ez, még későbbi dolog. Szükség esetén
igy is bövitünk. Csak fizessenek elő, minél többen.
Egy ilyen intellingen's megyében ez bizonyosan úgy
is lesz.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
t
Pályázat.
A vezetésein alatt álló kir.' tanfelügyelőségnél egy nyugdíjas állás f?
hó 15-én megüresedvén, a szabály
szerű díjazással egybekötött állásra
pályázatot hirdetek. A jelentkezések
lehetőleg személyesen f. hó 20-ig tör
ténhetnek a hivatalos órák 'alatt. Csu
pán okleveles tanítók, tanítónők és
kisdedóvónök nyerhetnek alkalmazást.
Kezdőfizetés 2'5 K. napidij, mely fél
havi utólagos részletekben vehető fel.
Szolnok, 1909. nov. 9.
EÖTVÖS K. LAJ^ár"
kir. tanfelügyelő. '
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©-
I
Megyei Népoktatás.
8.
I. évfolyam.
A legújabb magyar gyermeklap a
JÓPAJTAS
I
tésére. A -
I
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés: ■
JÓ PAJTAS-t
I
|
kéoei művésziek és a gyermek képzeletéhez szótok. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemle-
|
letét szép dolgok élvezésére. A
,
\
.
JÓPAJTAS
1
állandó játék- és sportrovat, elme-élesítő rejtvények stb-Bo tar
talmában minden gyermek megtalálja a magaet s mindenből
' lehető legjobbat kapja. A
,
'
|
I
í
I
s
1
IlJ
|
|
|
JÓ PAJTAS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50.fillér. Egyes szám ara
1.
20 fillér.
• ...
Az előfizetési pénzek a következő címre küldendők;
A JÓ PAJTÁS kiadóhivatala^
Franklin-Társulat
Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
rí
Tessék mutatványszámot kérni 1
« koroha-
"Wí
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
Szerkesztik :
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők. .
ságos beszélgetésre össze kerül, azon
nal arról foly a kölcsönös panaszkbdás, hogy mik a tanítóság igazi bajai.
Nekünk danijó embereknek élég ' De a mikor kisebb-nagyobb tanító
okunk van gbndolko^i sorsunk mos- | gyűlés van, akkor a panaszkodó, ta
tohasága fölött. S kesernyés érzéseink nitó mélységesemhallgat. Hallgatja miis támadnak szép számmal, midőn ün | ként beszélnek a nevében s helyette
nepélyes alkalmakkor a nagy nyilvá j megszokott szószóllói. Ilyenkor minden
nosság előtt és a sajtóban egyre csak ■ szó nélkül nézi, hogy tisztelt szószólói
azt Halijuk, hogy bennünket milyen ' — az ő bajainak elpanaszolását gon
nagyra becsülnek, munkánk értékét dosan mellőzve — miként biztosítják
milyen nagyra tartják s érdekeinket' az egész világot az ő nevében határmennyire szivükön viselik a sorsunk í tálán háláról, megelégedésről s még
intézői; az életben."— ebben a siva az Isten tudja mi mindenről.
tagban — pedig azt tapasztaljuk, hogy
Ki gondolná ezek- hallatára azt,
mindennek az ellenkezője érvényesül. hogy a tanítóknak valami bajuk is le
Rég időtől fogva hozzá vagyunk het, s hogy azon sürgősen kellene
ugyan szokva a nyomorúsághoz, mert segíteni ? Sőt a ki ezeken a tanitó
szégyenletes javadalmazásunk mellett gyűléseken részt vesz, annak bizonyo
sohasem szabadulhattunk tőle. Mos san az az impressziója, hogy széles
tanában azonban végkép elkedvetlenít Magyarországon nincs elégedettebb emaz a tudat, hogy mindenkinek, még a ' bér, mint a .tanító.
legutolsó napszámosnak a sorsát is
Tisztelt szószólóinknak bizonyára
javítják, mig minket csak agyba-főbe alapos okuk van arra, hogy ezt a látdicsérnek,, magasztalnak és — mel ' szatot felköltsék s ébren tartsák. De
lőznek.
mért hallgatjuk mi ezt a komédiát szó
Midőn azonban önkéntelenül is nélkül ? Hiszen — a legmagasabb polc
az a gondolat ébred fel bennünk, hogy ról— ministerünk ajkáról hallottuk,
mi is hát a mi visszás helyzetünknek hogy nekünk is, mint az egész társaaz oka; csodálatos'következetességgel ! dalomnak különösen őszinte, kemény
halasztgatjuk az igazi ok megkereséb gerincű egyénekre, igazi jellemekre
sét cs eltávolítását. Pedig ezt az okot van szükségünk. Hát valóban nem ér
ép oly könnyű volna megtalálni, mint tettük meg ezt az érthető figyelmez
eltávolítani, ügy vagyunk- mint a be tetést? Miért tűrjük szószólóinkul azo
teg, ki nagyon szeretne ugyan kigyó-i kat a hajlongásban és kegyhajhászásgyűlni kínzó betegségéből,;-de midőn ban kiváló egyéneket/ kikről tudjuk,
az orvos elé kerül,, eltitkolja hogy hol 1 hogy irtóznak a mi bajainknak és jbp ,
fáj; pedig, ha őszinte?volna könnyen; gos panaszainknak emlegetésétől; &
meg^abadulhatna.-bajától. s ’n ■ '!| hogy azért nem őszinték, mért benseHa néhány tanitó csak úgy barát jökben egy percig sem élt a közérdek
Kiben van a hiba?
JÓ PAJTÁS
■
I
.
I
Megjelenik hetenként szombaton.
a legjelesebb Írók Írják, képeit kiváló művészek rajzoljak. Szerkesztöie Sebok Zsigmond, a kitűnő ifjúsági iro, a Maczkotörte
netei szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a
lelkesebb és legmelegebb kedelyu írója. Cikkeit, elbeszeieseit,
verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán; Rákos,< Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, Szollost
Rado
Antal, Lipcsey Ádám, Móric Zzigmond, Endrodi Sándor írjak,
rajtuk kívül a jeles irók és költők egész serege. A
I
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
1
Friss uj eleven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan foglalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gy?™® t dzés _
heti Szépirodalom, művészet, tudomány,-sport es tested >
^nd eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus feljlesz- |
11. szám.
JÁSZHAÖVKÜNSZOLNOK-
i
_
Szolnok, 1909. november 20.
Megyei Népoktatás
11. szám.
zást; de az iparos- és kereskedőta
nonciskoláknál alkalmazott tanerők még
legtöbb helyen „Olcsó János" módra
j alkalmaztatnak. Ezen eljárás abból
származik, mert nincs sem utasításban,
sem törvényben kimondva, hogy az
i alkalmazottak az általuk teljesített mun
káért mennyi megállapított díjazásban
részesittessenek. Nem vádolhatom sem
magamat, sem tanitótársaimat; de vall
juk be „sok az eszkimó, kevés a fóka."
i A mai megélhetési viszonyok nagyon
néhezek, mindenikünk megragadja az
alkalmat, hogy csekély jövedelmünket
becsületes munkánkkal megnagyobbitI suk. így előáll a vállalkozási verseny
minden téren, hol mellékes, kereseti
forrásról van szó. De az ilynemű harc
nem viszi előre az intézményeket, kü7
lönösen nem az iparos- és kereskedő
tanonciskolák fejlődését. (Nem - pedig
azérl, mert épen az olcsó Jánosok
hangoztatják legjobban „Amilyen a fi
zetés, olyan a munka." No még ide
számítva azon sajnálatos körülményt
is, hogy az iparos- és kereskedőtanonc
iskolai alkalmazott tanerők minden 3
évben újra választás alá esnek — ele
gendő arra, hogy az iparostanonciskolai intézmény csak papíron látszik
jónak,
de valójában hivatásának nem >
' Bozsik Béla.
felelhet meg. Minden 3 év eltelte után
újoncok juthatnak az iskola kötelé
.Az iparos és kereskedőtanonciskolai kébe, kik ismét kilesznek annak téve,
mint elődeik, hogy mire a kellő jár1 tasságot az iskola vezetésére megsze
tanítók érdekeiről.
rezték — talán épen azért, mert eré
V
.
Nem nagyitok, ha azt állítom, lyes, pontos hivei voltak az iskolaügy
hogy hazánk összes iparos- és keres- nek, a választás jogát élvezőknek nem
kedőtaeonciskolá.náí az alkalmazott tan fognak tetszeni s igy viselt állásukból
erők más és más mennyiségű díjazás kifognak mozdittatni. Az 1893-ban ki
ban részesittetnek az iskola fenntartó adott szervezet majdnem minden pont
hatóságok által. Van egy kormányha jában leélte magát. Akkor jó lehetett,
tósági intézkedés, hogy a rajztanitás- de ma már nem válik be. Azon lé
sal foglalkozó tanerők 100-, a közis- nyeges módosítást kell tenni. Nemcsak
(mereti tárgyak oktatói pedig 80 kor. i a tanítók érdekeit illetőleg, de az egyes
óradijat igényelhetnek. A munkaadó a • osztályok tananyagát illetőleg is.
munkásnak megszabja fizetendő mun
Az uj, vagyis az annyiszor már
kadiját és azt ki ’is fizeti. Mindennemű | napvilágot látott, de azért még törközhivatalt viselő egyén előre megál- ) vénnyé nem vált „ipartörvény revízió"
i5 lapított fizetés mellett nyer
• < alkalma- ‘ talán alapjában segíteni fog a mai
előmozdításának s a közállapotok tisz
tázásának gondolata. A kiknek min
den tevékenysége abban merül ki, hogy
szószóllói helyzetükből — a hatalma
soknak való engedelmes hízelgéssel —
minél több személyes előnyt csikar
jon ki.
Miért türjük, hogy ezek az ala. kok ünnepélyes alkalmakkor, midőn a
közvélemény és főnökeink figyelme felénkjordul, kiragadják szánkból a szót
s nagyhangú; frázisokkal azt hirdessék
a mit mi-nem akarunk, a mit mi nem
érzünk?, és ezzel a saját becses sze
mélyüket mi közénk és közvélemény
közé ékelve egyedüli akadályul állja
nak boldogulásunk -útjában.
Lépjünk valahára a jobb belátás
mezejére. Söpörjük el magunk elől
i ezeket az akadályokat, mint forgószél
a falevelet. Gondoskodjunk arról, hogy
i főnökeink, a közönség, a sajtó a mi
k igazi helyzetünkről, igazi érzelmünkről
értesüljenek: — bizonyosak lehetünk
benne, hogy sorsunk gyökeresen jobbra
fordul.
l Mig ezt meg nem tesszük, addig
mostoha helyzetünkért senkit sem hi
báztassunk, mert a legfőbb hiba mi
bennünk, magunkban van.
11. szám.
Megyei Népoktatás.
tatrthatatlán helyzeten. Ezt szerintem gaslatán áll, megválasztatott, emez pe
nem szabad a véletlenre bíznunk. Ma dig mellőztetett. Az iparos- és keres- .
gunknak kell az Országos iparbstanonc- kedőtanonciskolai alkalmazott tanerők
iskolai tanítói egyesület utján már most .óradiját minden megkülönböztetésnél- '
lépéseket tennünk a kormánynál arra kül egy összegben vélném megállapí
nézve, hog^ mind az alkalmazásunkra,! tani. Az ip'arostanohciskolában nihes
mind pedig a díjazásainkra vonatkozó, nehezebb vagy könnyebb munkakör.
eddigi be-nem vált rendszert szüntesse Minden ta tárgy kezelése megigényli
meg és a jó iskola feltételeit megkö a beható foglalkozást, hogy eredményre vetelő módozatokat léptesse életbe. Az juthassunk. Mire való az a megkülön
alkalmazást illetőleg kívánatosnak tar- , böztetés, hogy egy iskolánál működő
tanám azon intézmény életbe lépteté erő közül egyik 80, a másik 100 ko
sét, 'hogy amely tanerők három éven rona díjazásban részesittessék ? Miért
át rátermettségük, szorgalmuk és tu tagoljuk szét az .alkalmazottakat fize
dásuk által jelét ^dtá^ annak, hogy az tés tekintetében? Nem a foglalkozás ■
iparos- és kereskédőtanonciskolai ok neme, vagy képesítés szerint kejl osz
tatásra alkalmasak
azok választás tályozni az érőket, hanem a teljesített
alá ne essenek. Erről meggyőződést y munka, az eredmény, a rátermettség
szerezhet a szakfelügyelő, kir. tanfel
*
szerint.
ügyelő, kik minden évben az iskolá
A fizetésekre nézve ezen módo
kat meglátogatni kötelesek. Ha e két zatot tartanán! helyesnek. — Egy és ;
hivatott tanügyi hatóság egymással tör ugyanazon iskolánál működő tanerők |.
tént érintkezése folytán az alkalmas egyenlő óradijazásban részesittessenek
tanerők kiválasztásában egyetértenek, lett legyen az akár 80, akár 100 korona. f
az ily tanerő a kir. tanfelügyelő és
Miután az eddigi szervezet az
szakfelügyelő véleménye alapján, az
igazgatók tiszteletdiját sem állapítja
országos iparoktatási főigazgató által
meg, erre nézve igy történnék intéz- l
véglegesítésre ajánltassék. egy újabb kedés: * az öttenerős iskolák igazga- f
választás bekövetkezése előtt, a vallás tói 300 K, 6—10 tanerővel bírók 300 '
és közoktatásügyi minister urnái.
K, a 10-en felüli iskolák igazgató 400
Nem vagyok ellensége a szaktan korona tiszteletdijat kapnának. Azon
folyamoknak, de 20 évi működésem ban amely iskoláknál az ipari szakok
alatt arról győződtem meg az iparos- tatás is életbe van léptetve és a jantanonciskolai oktatás körében, hogy a erők száma 10-en felül van, o
gyakorlat e téren is a-mester, azért a igazgatói díjazás 600 koronában lenne
lelkes, ügybuzgó,’ magát ezen iskola megállapítandó, nagyon, természetes,vezetésére képzett tanerőt, mert tan- hogy a magasabb díjazást élvező igaz- J
folyamot nem végzett, a véglegesítés gatók abban meghagyandók. Kivétet- '
kedvezményétől, nyugodt lelkiismerettel
nem tudnám megfosztani. Szerezzenek
* A magunk részéről, kik e cikkel különben
csak az illetékes tanügyi hatóságok teljesen egyet értünk, az igazgatói díjazásoknál nem
tanerők számát tartjuk helyes külcsnaxNem pedig
ezek kívánalmak igazolásául meggyő aazért,
mert nem a tanerők száma van hatássál az f
ződést az egyes alkalmazottakról, látni igazgatói munkára, inkább a tanulók száma. De meg
fogják, hogy állításom legtöbb esetben egy-egy tanítónak oszthatunk be 2—2 órát, avagy
beválik. A ki t pedig ő szerintük 3 évi 6—8 prát is s ugyanazon iskolánál mindjárt* módoműködés után sem bizonyult alkalmas sitódik az igazgató díjazása a fönti kulcs szerint
nak, azt ne engedjél^ újra alkalmaz Hanem vagy a tanulók szánya lenne irányadó úgy,
pl. 100 tanulóig 200 korona igazgatói dijt 200
tatni az illetékes bizottság által. Nem hogy
tanulóig 400 korona.; 300-ig 500; és azon fölül 600 :
egy-két esetet tudnék felhozni, hogy a koronába állapíttassák meg. Avagy tegye az igazga
kilincselni tudó, alkalmatlansága esetén tói díjazás az /óradijak egyhetedét, avagy egyhatodát. .
is — azzal szemben, ki hivatása ma
: ~
Szerk'
11. szám.
Megyei Népoktatás
ismertetőjel, de foglalkozásunk, hivatásunk
jelzője, mert messziről látni fogja rilindenki;
ott egy magyar (népnevelő !
Sokat mondó gyönyörű cim! (Sajnos
csak a cim gyönyörű ! Szerk.) Magyar nép
nevelők vágyunk s igy kötelességünk magyar
*
Veress János. mivoltunknak s munkásságunknak lehetőleg
minden téren kifejezést adnunk. Ne csak
lelkűnkben.legyünk magyarok, legyünk azok
ruházatunkban is. A ,,kájzerrokk“ vagy frakk^
helyett vegyünk inkább magunkra zsinóros
dolmányt, tollas főveget, sarkantyus csizmát!
Vezessük a népet vissza eredeti magyar vise
(Hozzászólás.)
letébe s ne engedjük, hogy holmi külföldi
szabású, mintájú rongygya! cicomázza ma
Fenti címen e lapok 9 számában egy gát. Minden fajú nép megtartotta eredeti
közlemény jelent meg, mely igazán elfogad nemzeti viseletét, csak mi .vetkőzzük le?
ható okokból, de — szerintem — nem egé Sokan közöttünk már szégyenük a magyaros
szen helyes formában egyenruhát szeretne a ruhát.-Ez a szégyen !
' tanítók részére javasolni. Nevezetesen a hon
Az oláh, a tót, a horvát, a- szerb, a
véd uniformist óhajtaná mintául venni.
német mind saját viseletében jár, csak mi ved
Erre vonatkozólag vagyok bátor meg lettünk át azzá, amik pedig nem akarunk
jegyzéseimet a következőkben tenni meg. lenni. Bojkottáljuk a külföldit s ugyanakkor
Héíyesnek találom, ha a tanítók valami nem gondoskodunk saját iparunkról. Alig
ismertetőjel utján bárhol is egymás felismer van már magyar szabónk s kivesz a csiz
tetésére egyöntetű jelvényt, választanának,* le madia ipar. Pedig hajdan milyen virágzó
gyen az a ruházatban, vagy más egyébben volt. De magyarosan is öltözködött a magyar
nyilvánulva. Nem célszerű azonban, hogy az s nem ment a külföld után. Nem is akart,
uniformis, pláne valami katonás jellegű öltö mert hisz úgy volt szép önmagának és a
zet legyen. Nem még akkor sem, ha mint ; külföldnek is. Egy XVII. századbeli spanyol
• zászlóaljának vezetője szerepel is. Először is, iró és utazó úgy nyilatkozott, hogy a föld
mert a katonás egyenruha csak hadd marad- ■ ismért népei közt legszebben öltözködnek a
jón katonáéknak, mi szabad polgárok sze magyarok. XIII. és XIV. Lajos korában a
retnénk lenni, pedig az uniformis egyszeis- francia katonaság egyrészét is a mi huszármind az igen alárendeltségi állapot szimbó ságunk mintájára szervezték a ruhaviselet
luma. Aztán meg a mai honvéd uniformis, miatt. Persze akkor még írem sárgafekete
— miről cikkíró tesz említést — inkább zsinóros vitézek voltak.
A magyar ember szeret szépen öltöz
osztrák, mint magyar. Ma már elveszett a
ködni s ruháért nem sajnálja a.pénzt amúgy
magyaros jellege.
Aztán tekintélyt sem ad bizony, leg ! sem.
Járjunk elől jó példával, mint sok kar
alább nem hiszem, hogy a nagyközönség
társunk
most is teszi. Vegyünk magunkra
. előtt a tanitó uniformisa emelné a tekinté
_
zsinóros,
magyaros ruhát s merem állítani,
lyünket, sőt talán nevetségessé is tenne. A
hogy
pár
év múlva nemcsak a tanítók, de
tekintély megszerzését más eszközökkel kell
mások is magyarosan öltözködnek. Hisz ma
elérnünk.
sincs
szebb öltözet, mint a; magyar ruha.
Hanem ha olyan ismertetőjelt akarunk,
nek e^en fentemlitett módozatok alul
azon ipariskolák, melyek államilag szer
vezve vannak — és tanerői kizárólagipariskolánál működnek.
Kunszentmárton,
Tanítói egyenmha
mely hivatásunkat is kellőképen kiemelje,
ott az egyszerű, nemzeti speciális magyar
ruhánk. Fekete, vagy szürke téli, vagy nyári
atilla dolmány, csizmanadrá^ vagy Kossuth
pant^DÓn, hozzá ipagyarps kajapsjieni
(cf.)
3
Megyei Népoktatás
11. szám.
HÍREK.
Hoü. 19. Mélységes gyászában is lélek
emelő az ünnepély, mellyel iskoláink éyrölévre áldoznak dicső emlékű királynénk —
Erzsébet emlékének, ki egy országnak . volt
boldogitó, védő angyala s mégis mártírhalált
kellett halnia. Maga volt ő a megtestesült
jóság s neki mégis oly kevés része volt a
jóban.
Halálát meggyászolta az egész* világ,
emlékének pedig azóta évről-évre igaz érze
lemmel adózik egy nemzet apraja-nagyja s
egy ősz, öreg ember.
öondnohsági ulelnöhhé a czibakházi
állami iskolákhoz'varmegyénk főispánja Küzdényi Szilárd főmérnököt nevezte ki.
Államsegély- a v. k. m. Feísőszent- i
györgy két tanerős közs. iskolájának felállí
tásához az államsegélyt elvileg engedélyezte.
Kineoejéseh. Mezőtúr kültelki XV. sz.
semlyéki iskolájához György József eddigi h.
tanitó neveztetett kL
Canitói DálaSJÍásDh. — Jászfényszarun
Piffkó Antal helyébe Kertész János tanító vá
lasztatott meg.
A tiszaszentimrei ref. iskolához Nagy
Elek Kálmán választatott meg a Püspökla
dányra távozott Csenki Imre tanitó helyébe.
Toaábbhépjö tanfolyam, a Technológiai
Iparmuzeum által a „Debreczeni Kerületi
Kereskedelmi- és Iparkamara" segélyezésé
vel fenntartott iparostovábbképző tanfolyam
folyó hó 15-én nyittatott meg a szolnoki
polg. fiúiskola rajztermében.
FI föröhs^entmihlósi polgári fiúiskola
tanulói a múlt napokban csaknem teljes szám
ban rándultak át Szolnokra tanáraik vezetése
alatt, hogy meglekintsék a „Müvésztelepen"
rendezett képkiállitást, melyre fölhívjuk vár
megyénk összes, különösen középfokozatn
iskoláinak figyelmét.
.Caotestületi gyűlés. Jászberényben a
kültelki tanítótestület november 5-én gyűlést
tartott, melyen a többek közt elhatározták,
hogy a beiratási' dijak terhére előfizetnek a
„Vármegyei Népoktatásra."
II szolnoki polgári fiúiskola ifjúsági
>ás}ióalja folyó hó 16-án kirándulást tett
Törökszentmiklósra, hogy bemutatkozzék az
ottani polgári fiúiskolában. A kis katonák
dob- és trombiFá szó mellett, a község la
kóinak élénk kíváncsisága mellett vonultak
be a polgári fiúiskola udvarába, hol igen
ügyes gyakorlatokat mutattak be atörökszent-
miklósíaknak. .Majd a városon keresztül ki
mentek a téglagyár megtekintésére s a dél
utáni négy órai vonattal — egy kedves emlékkel gazdagabban — vissza utaztak Szol
nokra.
' .
JHird halljuk, a környék polgári fiúis
kolái a szolnoki iskolával 'egyetemben a' tavaszszál Szolnokon kerületi tornavebsenyt
rendeznek. A szép és nemes törekvéshez- .a
magunk részéről síkért kívánunk.
' .
rnun'hásgimnájium. A szolnoki polg..
isk. tanárai munkásgimn. szervezésén fára
doznak. A munkásgimnáziumok célja, mint.
az az Uránia , tudományos egyesület által ki
adott és Jninden érdeklődőnek,- ki a titkári
hivataltól azt kéri, szives készséggel megküldött szervezeti szabályzatból kitüinik, a
középiskola, különösen a polg. isk.• négy
osztályának ismereteit nyújtani mindazoknak,
akiknek arra szükségük van, kiváltképen a
munkásosztálynak, iparostanonciskolát vég
zett és katonai szolgálat előtt álló fiatal
segédeknek. '
Munkásgimnáziumot az oiszág bármely
helységében hatóságok, iskolák és egye
sületek állíthatnak. A munkásgimnázium bi
zottság pártfogóiul a társadalom előkelői Mé
rendők fel.
*7
I ■
A munkásgimnázium három tanfolyam
ból áll s a téli hónapokban 6—6 hónapig
tart heti 8 órai tanítással, mely beosztással
az 1. évfolyamon földolgozhatja a pólg. isk.
I., II. osztályának tárgyait, a II. évfolyamon
a in. o. és a III. évfolyamon a IV. o. tárgyaitA munkásgimnáziumban előadhatnak .
az értelmi osztály ama tagjai, kik Qiklevéllel
bírnak, vág}' irodalmi tevékenységükkel, eset
leg gyakorlati pályákon való eredményes
müködésükkel mások tanítására mii lösülteknek bizonyultak.
Hallgató lehet minden 16 életévét, (be
töltött írni és olvasni tudó munkás, vagy
munkásnő, kik, ha az összes kötelező tár
gyakat végig hallgatták és azokból jó ered
ménnyel vizsgázták „Munkásgimnáziujni vég
bizonyítványt" kapnak.
j
- Igen sok városban nagy lelkesedéssel
alakították meg a . munkásgimnáziumokat,
mélyeknek működését a V. K. M. azzal mél
tányolja, hogy a napokban is,. mintegy tizenöté
tanfolyam előadóit tí^téléldíjban részesítette.
Megyei Népoktatás
IRODALOM.
érdekes esetek.
Tek. Szerkesztő ur!
-r ;
11. szám
11. szám.
..
Valamelyik nagy francia romantikus dicsekszik
azzal, hogy ő látta egyszer a villámot születni s majd
megöszült bele. Én most láttam megszületni az első
«ondot, a kis leányom első gondját s csak azért nem
őszültem meg bele, mert már régen megőszitettek a l
a magam, észrevétlenül született gondjai.
. -;
Ö: Adózási bizonyítványt!? Hisz kifi
zettem én az adót!
'
„ xEn: Nem adózási, hanem azonossági
bizonyítványt!
*
ŐAdósság! bizonyítványt! ? Hisz nincs
nekünk adósságunk!
Én : Hát nem érti, mi az az azonossági
bizonyítvány ?
Erre azután én vele mentem és az atyafi
az első emelet fölé a padlás vasajtajához vezetett és azt kezdte döngetni, mig fel nem
világosítottam és az irattárba jó meleg kályha
mellett a kívánt felvilágosítást megadtam.
TÓTH IMRE.
7.
I\z első gond.
Ő: Érti a csuda!
Én: Az a bizonyítvány, a mely azt iga
zolja, hogy ezen utalványozó véghatározatban
megnevezett egy és ugyanazon személy azzal,
a ki az utalványozott tömeg felvételére jogo
sult. Érti ?
Ö: Mán bocsánat uram, de az én leá
• ■
j.
5
i
Az alábbi tarka krónikának a becses i nyom sohse volt személy!
lapja irodalmi részébe leendő felvételéért ko
Ők: pedig mert kivágták a rezet, fel
pogtatok. Elmondom az esetet, úgy a mint emelt fővel távoztad az elégtétellel,
történt:
x
Én: írásban adtam meg a jegyzőhöz
Egy falusi tanyai — fejkötő alá jutott viedő felvilágosítást.
— leányzó édes apjával bekopogtatott hoz
■ •
■
■
•
j
^jA másik eset a következő.)
zám azzal az árvaszéki véghatározattal, a
mellyel férjhez menetel folytán történt nagy
Hejön egy atyaji illő köszöntéssel a hi
korúsága constatáltatott és gyámpénztári tö
vatalos
szobámba és arra a kérdésemre, hogy
mege kiutalványoztatott és köztem és a niegilletödéslbl dermedve álló leány, illetve asz- mi járatban van, elkezdi a végtelen időtlen
szony mellett álló apa között a következő pár mesét:
Hát mikor a trágyát hordtuk a tavaszbeszéd folyt le:
szal,
már
gyenge és utolsóba volt, de még
Ó: Dicsértessék a Jézus, adjon Isten jó
eszinél
volt,
Mondtuk is neki, még nem késő
reggelt! .
csináljon egy kis Írást, mert hát abba van
Én : Adjon Isten ! ,
az igazság. De meg csakugyan úgy is van,
Ö: (elémtartva a kiutalványozó végha- : hogy mi forgattuk a lepedőbe, igy azt hozza
tározatot) Fizesse ki eztet!
/ '
magával a megfelelő illendőség, hogy azért
Ért: Nem fizetem én !
J
is kapjunk valamit még azért a szívből jövő
jóakarata ígéretünkéit, hogy csak haljon meg,
O: Nem fizeti ?
majd aztán a többi a mi gondunk és olyan
Én: Nem.
szipen eltemetjük és elsiratjuk, ' hogy a gaz
Ó: Hát oszt’ég mir?
dag szomszéd sem kapott különbet.
. Én: Mert nincs pénzem, azután meg az
Mikor aztán na^mehezen megállítottam
adóhivatal kötelessége azt kifizetni.
beszédjében és kihámoztam szavaiból, hogy
Ö : Hm, akkor hát hiába jöttünk.
i
qmily nevű kiskorúak az érdekelt örökösök,
Én: Hiába bizony, mert nyugtát nem felküldtem az emeletre az irattárba a közeli
hozták.
csigalépcsőn, megmondván neki, hogy az irat
O: De bizony hoztunk egyet.
táron agy vasajtó van. Elment, hogy az ügy
Én: Mutassa hát bácsi.
iratok számát lehozza.
Ö: Tessék. '
Másfél óra múlva jön dideregve és azt
Én: Még igy sem elég, igy is hiába mondja hétköznap 10 órakor, hogy nincs a
, jöttek, mert erre reá kéllett volna vezetni a hivatalba senki, pedig ugyancsak kopogtatta
a vasajtót.
személyazonossági bizonyítványt:
r•
Megyei Népoktatás .
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék’
Az iskolába menetel előestéjén hét órakor va
csoráztunk és nyolckor feküdtünk.
— Muszáj, apukám. — könyörgött Panka —
mert máskép elkésünk holnap reggel.
Máskor a gyereket még éjfél felé is alig tud- ,
tűk az ágyba bujtatni összes szülői tekintélyünk latba
vetésével. (Igaz, hogy összevéve sem nyom az egész '
tekintély egy latot.) Most kilenc órakor már úgy aludt,
hogy az éjszakára való csókomra meg se rebbent.
Tíz órakor azonban fölült az ágyacskájában
és kis fejét odatámasztotta a rácsra:
-
' könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
Apu nem késünk el ?
— Nem, szivem, nem, — bujtattam vissza a
paplan alá s letettem a könyvet, elfujtam a gyertyát'
hogy ne bántsa a világosság.
,
Éppen elnyomott volna már az álom, mikor
ijedt sikoltás rezzentette el:
— Anyu!
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
— Tessék !•
— Nem késünk el ?
Sötétben lecsenditettem a gyereket, aztán menéztem az órát. ( A zsebórát, nem a falit, mert an
nak a sétálóját megállítottam, hogy föl ne ketyegje
a gyereket.) Éppen tizenegy óra volt.
ROTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
S Z 0 L N 0 K 0 N.
Ettől fogva aztán nem kellett az órát néznem,
mert, óraütésnél pontosabban vert föl óránként a
kérdés:
*
— Apu nem késünk el?
.
i
i
‘
Öt órakor, a hajnali szürkületben, megnéztem
a gyereket. Kócos aranyhaja izzadtan csapzott bele
a homlokába, testecskéje sütött, kezecskéi izgatottan
kalimpáltak:
— Apukám, csengesd be a Jolánt
— Minek, drágám ?
— Öltöztessen már föl; mert elkésünk.
Nagy nehezen lecsenditettem szegénykét s
odahoztam kettőnk közé. Most már úgy. aludtunk
mind a hárman, mint a tej — éppen tiz óráig.
'
Ó. Napóleon, aki .félmillió ember véres tete
méből emeltél magadnak oltárt, mi a te keserűséged
Szent-Ilonán egy kis lány tiszta könnyeihez képest,
aki elaludta az első iskolai órát!
Móra Ferencz.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
-
9
Hirdetések felvétetnek
Hirdetés árszabás:
A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
fél évre (26-szori hirdetés)
Fél oldal egész évre
400
200
200
100
100
^0
K.
r)
Fél oldal fz évre
Negyed oldal egész évre
Negyed oldal fél évre
A hirdetés terjedelméhez képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
;
I
hirdetési dijak félévenképi utólagosan
fizethetők.
Szolnok, 1909. november 27.
I. évfolyam.
11. szám.
Megyei Népoktatás.
8.+
JÁSZRAGyKUNSZOLNOK-
x
A legújabb magyar gyermeklap a
12. szám.
•
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
FrisS, uj, eleven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan fog
lalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gyermeket érdekel
heti. Szépirodalom,- művészet, tudomány; sport és testedzés, —
í mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus fejlesz
tésére. A
,
z '
,
JO PAJTAS-t
k legjelesebb irók írják, képeit kiváló művészek rajzolják. Szer
kesztője Sebők Zsigmond, a. kitűnő ifjúsági író, a Maczkó törté
netei -szerzője, főm'unkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leg
lelkesebb és legmelegebb kedélyű írója. Cikkeit, elbeszéléseit,
verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, Szállási Zsigmond, Radő
Antal, Lipcsey Ádám, Móric Zzígmond, Endrödi Sándor Írják,
' rajtuk kívül a jeles irók és költők egész serege. A
JÓ PAJTÁS
képei művésziek és a gyermek képzeletéhez szólók. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemlé
letét szép;dolgok élvezésére. A.
JÓ PAJTÁS
minden héten - jelen meg. Minden számában vannak elbeszélések,
versek, a gyermek felfogásához mért ismertető cikkek, van regény, .
állandó játék- és sportrovat, elme-élesitő rejtvények stb. Bő tartalmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből á
lehető legjobbat kapja. A
JÓ PAJTÁS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára
20 fillér.
.
Az elöfizetési pénzek a.következő címre küldendők:
A JÓ PAJTÁS kiadóhivatala
Franklin-Társulat
: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
Tessék mutatványszámot kérni 1
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
;
| 1 évre 6 korona.
Előfizetés: (1/a „ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
sitendő — mindenik igyekezik magá-'
hoz fűzni. Elmondja egyik a másikat
_
i
■
. .
'
olyan embereknek, akik minden kul
.Kerényi kartársunk „Valamit ma turális haladásnak kerékkötői, a taní
gunkért is“ cimü cikkében csak a tóságnak halálos ellenségei, azok . ér
múlt számokban fejtegette annak okait, dekeinek akadályai. Mit tegyen sze
hogy miért nincs a népiskolai tanító gény tapasztalatlan ifjú? Honnan tud
ságnak tekintélye! Rámutatott azokra hassa hol az igazság? Kollégáihoz s0m
a. visszás helyzetekre, melyekbe a ta fordulhat azon bizakodással, hogy tő
nító igen gyakran kerül félszegsége, s lük a valót tudja meg, mert azok is
kevésbbé müveit volta miatt. Cikké el vannak áztatva, s azok is áztatnak
ben előadott bizonyítékai elszomorítók másokat. Akárhova is csatlakozik csák,
és igazak. Lépten-nyomon találunk | ellenségeket szerez magának. Rende
olyan tanítókat, akik nem méltók a sen aztán a legveszedelmesebb dol„néptanító" tisztes nevezetre^ Pedig gokat, követi el; csatlakozik ahoz a
sokszor nem a képzettség fogyatékos- j hatalmasabb érdek-szövetséghez, m
sága okozza ezt sem! Hisz a képe épen a tanítótestületnek is ellenlábasa.
sítő vizsgálatot tett tanítójelöltek 95 Aztán mi történik? A kollégái persze
százaléka törekvő, ambiciózus münkás megtagadják. Spionnal, spiclivel nem
erő. Tanáraik azzal a tudattal bocsát állanak szóba. Megkezdődik a tanítók
ják őket az életbe, hogy hivatásuknak közötti villongás, torzsalkodás; . a
mindenben előkészülten állnak elébe, । mtkor már helyrehozhatlan a hi^a,—
és tesznek eleget. S a tanárok néni is akkor egyszerre eddigi barátai is kez
csalódnának, ha az élet forgataga \el dik mellőzni, kinézni maguk közül; .
egyikkel is, másikkal is összeütközésbe
nem szédítené az ifjú tahitót.
jön,
s lassanként olyanná válik, mint
Alighogy állásba jutott, s a vá
a
kivert
bika. Hogy az ilyen eljárások
lasztás után faluja vezetőit, az ő vá
mögött
gyakran
mennyire kicsinyes,
lasztóit meglátogatja, már belekerül
személyes
intrika
'és rosszakarat a
olyan veszedelembe, melyből aztán
nincs könnyen menekvés. Nem mon- | mozgató rugó, mindnyájan tapasztal
dóm, hogy minden helyen áll ez, de tuk, kik ilyen bajokon már túlestünk.
Tehát amennyiben a tanító te- ■
legtöbb községben igy van.
kintélye
ily eseteknél csorbát szenved,
A jegyző, főjegyző vagy egymás
az
nem
a
tanitó bűne, hanem azok-é,
sal, vagy a pappal, vagy a tanítótes
kik
ilyen
helyzetre
kényszerítik saját
tülettel vannak kutya-macska barát
érddekeikre
használván
fel — a fiatal
ságban. Szóval vagy egyik a másik
kal, vagy az egyik is másik is a har- i tanítót. A tanitó tekintélyének legcse
madikkal rossz lábon áll. Már most kélyebb fokú hanyatlásával hanyatlik
az ezen össze-vissza állapotba jutott az tskolai fegyelem is épen a fenti
fiatal tanítók — saját párthiveit erő- I esetekben, mert hisz a tanítót az el-
A tanító tekintélye.
Megyei Népoktatás
12. szám.
12. szám.
len klikk tagjai a gyermekek előtt is- nagy feladatot rónak az iparos ta
olyan kitételek kíséretében említik a nonc iskoláknál működő tanerők válszülők a tanítót, hogy aztán helyre- | laira. Átélni, átérezni azt a hivatást,
hozhatatlan kárt okoz az, oktatás ne mely szívünket kell hogy hevítse, szel
velési eljárásban úgy a tanitó, mint a lemünket pedig • odaadó tevékenységre
serkentse, megköveteli'Tőlünk, hogy a
tanuló részéről..
Nemcsak a tanítót érheti tehát a i gondjainkra bizott tanoncok nevelésé
vád, ha tekintélyt nem tudhat magá vel behatóan foglalkozzunk. ,
Az ipari pályára még mindig a
nak szerezni és tartani, hanem- azon
szegényebb
sorsú, vagy a jobb módú
■falusi potentátok bűne ez, kik rang*
szülőknek
azon
gyermekei kerülnek,
és cimkórság nyavalyájában szenved
kik
más
pályán
nem
boldogulnak. —
vén, egymás elleni torzsalkodásukban
a tanítót — igen gyakran bűnbaknakj Ezeknél legtöbb esetben mind a tu
dás, mind a nevelés hiányos. A ser
\
‘ •
állítják oda.
Nagyon elővigyáz? osnak, nagyon dülő korban levő ifjú minden iránt fotartózkodónak keli lenni az uj, kezdő géko ”ubb; mint a jó iránt. E korban
műhelyben, a hol a segédek,
tanítónak, ha nem akar talán egész eí,m
vagy
.tán
még a mestertől is tévtahoéletére és jövőjére kiható kellemetlen
kat'hall
és
azok által durva bánás
helyzetbe kerülni. Olyan igazi tojástáncot kell járnia a különféle érdekek módban részesül. Kinek kell megmen
vonzó hatásai között, hogy egyik nagy- } teni,-kinek kell jó útra terelni, kinek
fejűnek se lépjen a fájós lábára. Eb kell nevelni e rossz kezekben lévő if
ben segítségére lehet az ifjt.,j bajtárs jút, nemde az iskolának?
Hosszú tapasztalataim után állít
nak az ^öregebb kolléga, kiről-fel kell
hatom,
hogy nagy többsége tanonca*tételeznie, hogy a tanítóság és testü
let érdekei mellett az uj kartárs ér inknak szívesebben hódol a szelíd, —
mint a durva bánásmódnak. Az ő lei
dekeit is szem előtt tartja.
Uy egymás jóakaratát feltételezve kökben ép úgy meg van az a jó és
abban’ bízva, egymás támogatásával, nemes irány szikrája, mint a más pá
midőn saját érdekeiket is képesekké lyán lévő ifjúkéban, csak azt kikeli
válnak megvédeni, fogják tudni a ta keresni és fokról, fokra tüzzé kell fej
nítók’ tekintélyüket1 is arra * a nívóra leszteni.
Az elmondottak után a következő
emelni, ahöl szeretnénk, hogy áljon.
- Hanem ehez nem szétvonás, ha pontokat ajánlom az igen tisztelt kör
szives figyelmébe:
nem összetartás szükséges.
1„ A harag, a bosszú sohasem /
;
.
.
F. tanitó.
nevelhet, hanem csak elfogultságot |
szül; azért ily állapotban soha se Ítél- '
Jííly egyöntetű eljárást kövesssünk az ipa kezzünk, soha se büntessünk.
ros- és kereskedő tanoncok nevelésében, hogy
2. Hibájok miatt, ne tegyük a ta
annak áz iskolán kívül is maraöanöó nyomai noncokat társaik előtt gúny tárgyává.
3. Puhatoljuk ki a tanoncok el
legyenek?
fajulásának okát, és arról ne nyilvá
Mmden iskolának hivatása nem nosan és folytonos szemrehányással,
csak tá^tani, hanem nevelni is. A ne hanem jóindulatú intelmeinkkel igye
velés terén egyetlen iskola sem küzd kezzünk leszoktatni.
4. Tanításaink közben ne kedéoly nagy nehézségekkel, mint az ipa
lyeskedjünk
a tanoncok rovására, mert
ros- és kereskedő tanonc iskola. Ha
ily
eljárás
mellett
úgy a tanításunk,
bár itt, ott találkozunk jobb anyaggal,
mint
a
nevelésünk
hatástalanná lesz.
de a nagy többsége iskoláinknak még
.5
Az
iskolai
fegyelem
és rend
mindig oly elemekkel fárad, melyek
Megyei Népoktatás.
jártásnál hatósági közegeket ne ve* gyünk igénybe..
Felhívás!
■
J/íagyarország valamennyi tekintetes íanitő6. Az iskolából való bárminemű
testületéhez.
kimaradásra az engedélyt az igazgató,
az osztályfőnök, vagy a tanító adja
A Jász-Nagykun-Szoinok várme
meg, ne pedig a’ községi elöljáróság,
gyei Tanítótestület folyó évi november
mint ezt némely községben gyakoroljak.
o én megtartott gyűlésén jogsik £élcr
7. Bármi neniü kihágásért, az ér egyesületi tag a következő előtérjeszdemiéit büntetésben a • tanöncot az .test tette:
igazgató részesítse, nem pedig a csend
„Ha nyugdíj viszonyainkat a Ma
őri hatóság. Vannak községek, me gyarországon bármely hivatalban, vagy
lyekben a tantestület a tanoncokat át munkálatban alkalmazottakéval összeadja az elöljáróságnak, a kik azukat nasonlitjUK, kitűnik, hogy azok vala
lézárják vagy megpályázzák. Az ily mennyien H mostohábbak, és hogy a
eljárás a tantestület rovására megy. mai lehetetlenségig megdrágult életvi
Kell (annyi erélynek lenni egy tantes szonyok között tűrhetetlenek. Avagy
tületben, hogy a gondjaira bizott ta- türhetö-e-tovább az, hogy a tanítónak.
noncoknak ő és me más legyen az — ki minden erejét, egészségét az
őre? Az e fajta kinövéseket az utasí egész eleiét a mások gyermekei fejnetás sem engedi meg/ '
velésének szenteli — elhálálpzása után
az
árvái koldusbotra jussanak ? Vagy,
• 8. A tanítási" órákat tartsuk be .
—
hogy a számtalan súlyos sérelem
pontosan és minden egyes alkalom- í
közül
többet ne is említsek, türhetö-e
mai, midőn a tanoncok közö : megje
lenni kötelességünk, őket m ikra ne az, hogy azon hosszú becsületes mun
hágyjulV Ilyenkor áll elő a
gtöbb kában kifáradt öreg tanítók, kik még
kellemetlenség, a tanoncok köz/ i ra a tanitói fizetésrendezés megtörténte
koncátlankodás, civódás, mely az ész' előtt nyugdíjáztattak, s így nyugdijukat
1 iskolai fegyelmet^ rendet kockáztatja a régi nyojnoruságos fizetés után húz
ván, az általános drágulás folytán öreg
9. A hol alKalom. kínálkozik rá, napjaikra meg legyenek fosztva a meg
létesítsünk iparos tanonc ifjúsági egy élhetés legszükségesebb feltételeitől is. ?
letet ; vagy ha ez nem lehetséges, lég- I
Nem! Itt sürgősen segíteni kell a
alább időnkint oszszunk ki nekik ol- [ bajon.
vasás végett alkalmas könyveket.
És mi akadályozna meg bentiün
10. Legyen, egyik törekvésünk,< ket abban, hogy megkíséreljük nyug
bennük felébreszteni magunk iránt a díj viszonyainkat elviselhetővé lenni
bizalmat. .
< most, midőn a saját garasainkból öszren11. Az igazgatók a bizonyítvá szehordott olyan nyugdíj alappal
.melyhez hasonló nincs egyet
nyok kiadása alkalmával részesítsék | delkezürik,
len foglalkozásbeli alkalmazottaknak
a felszabadulandó tanoncokat némi |
sem Magyarországon ?
tanácsban. ;
Mért ime:
Ha a fentjelölt kivánalmaknak az
Szolnokon a legutóbbi 10 év alatt
iparos és kereskedőtanonc iskolában 3 tanitó élvezett hosszabb-rövidebb
eleget teszünk, akkor iskolai nevelé ideig csekélyke nyugdijat. Ez volt a
sünknek annak falain kívül is ma nyugdíj alap összes kifizetési kötele
radandó nyomai lesznek.
zettsége a szolnoki tanítókkal szemben.
V—| Befizetést ellenen állandóan 65-70-en
í
teljesítettünk. Épen nem túlzás tehát,
ha hozzá vetőleges számítással' azt
/
Megyei Népoktatás
\
!
r
,
szám.
Valamikor nem is olyan nagyon régen,
volt egy király-urfi, úgy hívták : Ferenc Jó
zsef. Ment, mendegélt ez a daliás királyurfi,
hogy majd egy szépséges kiráiyleányt keres
magának. Heted—hét országon is túl járt
már, mikor végre kedvére való királykisaszszonyt talált. Szép is volt, jó is volt a ki
rálykisasszony s Erzsikének hivt ;k. Mikor
megtartották a világra szóló nagy lakodalmat,
kérte a királyné felséges urát, hogy mutatná
.meg neki birodalmát!
A király engedve a kérésnek megmutatá neki kedvenc . országának, Auszu iának
minden szépségét. De á* királyné ezzel nem
érté be, tudta ugyanis, hogy felséges urának
van még egy másik birodalma is, a szép
Magyarország. Tudta azt is, hogy ott barát
ságosabb, kedvesebb, udvariasabb nép lakik,
mint Ausztriában, azért oda kívánkozott.
t<> mk.
Felséges ura akkor még nem szerette,
'javaslom tehát: mondja ki Egye sőt gyűlölte a magvart, mert gonosz környe
sületünk, hogy kívánja, mikép az or zete minden rosszát a magyarokra fogott.
szágos tanítói nyugdíj -alapot kezelő Erzsébet kedvéért azonban legyőzte ellen
. bizottság rövid idő alatt számoljon be szenvét s vele együtt ó is beutazta Magyarnyugdíj alánunk kezelési módozatairól országot s látva, hogy a királyné mennyire
. megszerette a szép .Magyarországod és annak
5 annak vagyoni állapotáról, hogy sür- barátságos, kedves népét, érd ‘kiődni kezdett
gösen kiderüljön, mily mértékbem se irántunk,’ magyarok iránt. Eddig csak köte
gíthetünk a saját erőnkből önmagun- kedő, veszekedő, betyár népnek mondták
kon
Közölje ezt a kívánságát az neki a magy irt s ő bizony sokszor úgy bánt
Egyesü et • valamennyi magyarországi velünk, mini olyanokkal szokás. Most, hogy
Erzsébet királyné unszolására, vele többször
tanítóval, hogy biztosan remélt hozzá- beutazta Magyarországot, látta, hogy érdemes
járufásuk által énnek a kívánságnak a talán a magyar nép is az ő figyelmére,
, megvalósuláshoz szükséges súly meg szefetetérc.
így ht tehát kedves gyermekeim, Er
adassák/
y
Van szerencsénk felhívni t. Czi- zsébet ‘királyné mindjárt kezdetben nekünk
medet, hogy ezen, elfogadott javaslatot magyaroknak: szerető, édes, jó anyánk. Rö
videsen megtanult magyarul beszélni, majd
sürgősen a vezetése alatt álló tantes bevitte családja körébe is ezt az édes, ez^ a
tület elé terjeszteni, s annak vélemé csengő magyar nyelvet, melyet eddig, sajnos
nyéről bennünket — a további intéz — még a cselédségnek sem volt szabad ott
kedés megtehetése végett — azonnal használnia.
Tanácsadóját, meghitt barátját a ma
értesíteni szíveskedjék.
Kelt Szolnokon. 1909. nov: 14-én. gyarok közül választá ki, még pedig Deák
Ferencet, a magyaroknak kedvenc emberét,
Hazafias tisztelettel:
a haza bölcsét. Imét magyarázható kedves
gyermekeim/hogy Deák Ferenc felvilágosítása
* Udvari/ ferenc polónyi jVíátyáy révén a királyné mindég a magyarok pártját
vm. egyesületi jegyző.
vm. tantestületi elnök.
fogta, ha felséges ura haragját rájok zuditá.
Kérve, könyörögve, sőt nagyon sokszor könynyezve engesztelte irányunkban a királyt,
Emlékbeszéd.
mig végre sikerült öt teljesen kibékítenie a
Tartotta : Erzsébet királyné napján. Bartháné ; magyar nemzettel. Ez a kedves gyermekeim,
a miért hálás szívvel kell, hogy gondoljunk
Párizsa Biri.
~
'
rá, mint áldott emlékű jó anyánkra, mert
Mivel tudom kedves gyermekeim, hogy soká, nagyon soká haragudott ránk a király
valamennyien szeretitek a mesét, elmondok s talán még most is haragudnék, ha áldott
nektek egy rövid, de igaz és megtörtént emlékű jó anyánk, szeretett Erzsébet király
mesét; hallgassátok tehát csendesen, hogy nénk meg nem békitette volna irányunkban.
De ö annyira megengesztelte, hogy magyar
okuljatok és tanuljatok belőle!
mondjuk, hogy itt a kiadás a be ve
iéinek 40—50 százaléka. És igy van
ez átlag a régebbi múltakra nézve is
az egész országban, Már most, ha Kö
zép számítással évente csak 25.000
tanító után számitjük is a befizetése-^
két fazon több nemzedékre kiterjedő
időn át, mióta az .alap fennáll, ehhez
hozzászámítjuk a tőkésített kamatokat,
valamint a tankötelesek és is óla fenn
tartók által befizetett summákat: bi
zonyára elég millió lessz kasszánkban
ahhoz, hogy- igqzán szégyenletes hely
zetünket — meglévő tő :énk csorbítása
nélkül _ legalább, türzetövé változ-
j
12.
12. szám.'
Megyei Népoktatás
királylyá. koronáztatta magát, sőt rövidebb érezték, hogy igazi pártfogójukat, jó és gon
ha
maid hosszabb (ideig nálunk Jakiak BudaT dos édes anyjukat vesztették benne.
pesten. Ennék a magyarok persze nagyon lehetett, még növelte a fájdalmat az a tudat,
örültek már csak azért is, ho^y ilyenkor a hogy kedves királynénkat, szeretett édes jó
királyné sokat, nagyon sokat adott saját va anyánkat haszontalan -iskolakerülőből. egy
gyonából a körülötte lévő szegényeknek. Az vásott -rossz gyermekből lett gonosztevő f—
árvákat és özvegyeket állandóan segélyezte, egy igazi' gazember ölte meg irigységből,
Jótékonysági intézeteket alapított, de magyar csak azért — mert királynénak született.
Már tiz éve, kedves gyermekeim, hogy .
jainak szivét leginkább azzal nyerte meg,
hogy rávette felséges urát, hogy azon ren- áldott emlékű jó anyánk, Erzsébet királynénk
uetea összeget, azon százezer aranyat, me- körünkből távozott, de„ emléke szivünkben
jvct&királyivá koronáztatása; alkalmával a még
meg él,
él, élni
élni isis fo'g
fo'g és
és kell,
kell,‘“hogy
hogy eijtn,
éljen, így
így
kívánja ezt
ezt aa magyar
magyar nép
nép lovagiassaga
lovagiassága isis
magyarok' hálás szívvel ajándékoztak neki, kívánja
azon szegény magyar katonáknak ajándékozta, hálás természete, mert a- ki annyi es oly
kik az 1848-iki magyar szabadságharcban . nagv jót tett velünk, mint ő; annak emléke
körünkben halhatatlan.
megsebesültek.
Szavaim igazsága' mellett tanúskodik,,
így munkálkodott kedves gyermekeim,
Erzsébet királyné a mi javunkra. Meg is. kedves gyermekeim, az a remekszép, az a
áldá az Ur nemes szivüségeért minden jóval, mesébe illő gyönyörű tündérpalota, az örökmert sokáig igen nagy boldogságban élt imádás temploma, melyet a magyar nép h szeretett családja és hű magyarjai köreben. Iája édes anyjának, Erzsébet királynénak
De az Ur, az ö áldott jó szivét is pró emlékére Budapesten emeli.
, Valahányszor e szép templomot látjátok,
bára tévé, mert élete uiolsó éveiben igen sok
vagy
abba szent áhítattal beléptek,, jusson
bánat, keserűség, fájdalom érte, de, hogy,
eszetekbe,
kedves gyermekeim, hogy a ma
' szivének minden porcikája jó és nemes volt,
mutatja az, hogy a csapásokat igaz. keieszr gyarnak most már két szent Erzsébet király
fényi türelemmel, zúgolódás nélküli martir- néja van. Árpád házi, szent Erzsébet az egyik,
kinek az alamizsna kenyerek változtak illatos
sággal szenvedte el.
. .. ,
<
•
Az első csapás kedves barátjának, Deák rózsává kötényében, a másik pedig, bízvást
Ferencnek halálával értő szerető szivét, kinek mondhatjuk, hogy a sokat szenvedett s most
ravatalánál együtt könnyezett- szeretett ma- tiz éve .elhunyt áldott jó anyánk, szeretett
Erzsébet királynénk; kinek minden lépése gyarjaival.
. .......
De ennél sokkal, nagyon sokkal fajpbb nyomán a fájdalom, a szenvedés könnyei
volt az a csapás, mely szerető anyai szivét változtak a remény, az öröm rózsáivá.
Bátran, bízva és remélve nézzünk tehat «
egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek elvesz
kedves
gyermekeim a jövő felé, mert hiszen
tésével érte. Megtörte, összemarcangolta sze
boldogulnia és virágoznia kell az olyan
rető anyai szivét e nagy csapás, elvette
nemzetnek, melynek jóvoltáért két olyan áldott >
minden életkedvét s mint egy élőhalott bo
lyongott a világban. Vele sirt, zokogott es emlékű szent asszony könyörög -az Ur zsagyászolt a magyar nemzet is, mert kettős molyánál.
oka volt rá. Fájlalta egyrészt a kedves, ma
gyar trónörököst, Rudolfot, kiben végre vaíahára egy igazi magyar királyt- vélt nyel
hetni. De fájt a szivünk azért is, mert nem
segíthettünk kedves jó anyánknak, Erzsebe nek fájdalmán; pedig ö mily sokszor enyHűmen Bogárdy Irénke, ki több
hité a mienket!
_
éven át volt a kir. tanfelügyelői hiva
Bolyongásaiból’ vissza—visszateit hoz
zánk, mintegy erőt meríteni hű magyaljai talban f. hó 15-én megvált állásától,
szeretetéből s hogy még mindég szerette a hogy a szürke sablonos iroda világá
magyart, bizonyítja az, hogy kisebb, nagyobb ból kilépve a boldogság országába
adományokkal, jótéteményekkel tette meg foglalja azt a méltó helyet, melyet
nevezetesebbé hazajövetelét.
kedves egyénisége, egyszerű, egyenes
Most tiz éve azonban, kedves gyer emberszerető lelke által maganak ki
mekeim. a magyar nép legnagyobb fájdal
mára örökre eltávozott körünkből áldott em- érdemelt. 15-én tartotta ugyanis es
lékü jó anyánk, Erzsébet. Eltávozott
meg küvőiét a szolnoki vártemplomban
halt . . . s egy igazi, egy nagy árvát hagyott Novak Lajos József fővárosi rajztanár
hátra — a magyar nemzetet.
ral. Ugyanekkor esküdöttt hűseget
Sirt, kesergett, gyászolt a magyar nép nővére Bogárdy Angyalka Tóbiás
szerte az egész országban, hiszen tudtaK es
12. szám.
Megyei Népoktatás
6.
László építészmérnöknek. Adjon az . megelégedését nyilvánította; örömét fejezte
cpnwLiiv
i
,
szénen indu o technológiai gyűjtemény
Isten az ifjti pároknak végezetig tartó fölött.
Kl d “'l™
s
j
r
>
boldogságot!
fi} 0. 1. T. £. közgyűlése. Mint hall
Tanító nálaszíás
Jástfénysjaruban.
7.
12. szám.
cdbziu
HineoejéS- a szolnoki kir. tanfelügyelői
hivatalnál Bogárdv Irénke távozásával meg?
üresedett állomásra a kir. Tanfelügyelő Bo
gyó Sarolta oki. tanítónő szolnoki lakost
nevezte ki. Gratulálunk.!
Megyei Népoktatás -
juk, az Orsz. Iparos'auoncískolai Tanítók
Egyesülete még e hó vége felé vagy' dec.
elején tartja közgyűlését, melyen egyúttal az
’iparostanonc oktatás szervezésének 25 éves
fennállását is ünnepük. Meghívókat az elnök
ség a pontos idő jelölésével minden tanonc
iskolának megfogja kürdeni.
Államsegély utalDányozás. A Nagym.
vallás- és közoktatásügyi minister ur a szol
noki áll. iparostanonciskolának 3530 kor.
államsegélyt utalt, az országos tanonciskolái
alapból pedig 870 koronát engedélyezett.
Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a
jóváhagyott költségvetés szerint a közisme
reti óradijak 80, a rajz óradijak pedig 100
kpronában állapitattak meg.
Piffkó Antal tanitó helyére Kertész János ta
nítót választotta meg a rkath. iskolaszék.
Tis>as?eníimrén Csenki Imre tanitó el
távozásával megüresedett ref. tanitói állásra
Nagy Elek Kálmán nyert alkalmazást.
’ megerősítés, A jászkiséri róm. kath.
népiskolához megválasztott Horváth Lajos
tanítót az egri érseki főhatóság ezen állásá
ban megei ösitette.
Áthelyezés, a mezőtúri külterületi ál
öyermek-napfár. Az orsz. állatvédő egyesület
lami iskolától Fülöp Kálmán tanítót a vallás- kiadta 1910 pvi gyermek-naptárát a szokásos csinos
és közoktatásügyi ministerium Aranyosgyé- kiállításban s szokatlanul bö és értékes tartalommal.
resre, helyére pedig Sípos Zsigmond szász- Egy kérelem van a naptárban Magyarország összes
kisalmási áll. tanítót áthelyezte.
tanítóihoz és tanítónőihez, melyben e naptár terjesz
flnaüabéfa íánfölyamüh. Madarász Fe tésére hivatnak íél.’A naptár olvasmányaival a gyer
renc nagykörűi állami tanító és Török Ernő meki lélekben aV-állatok iránti érdeklődést és szeFegyvernek örményes) községi tanitó az írni, retetet akarja fölkelteni, emellett gyöngédségre is
olvasni nem tudó felnőttek oktatására tan szeretetre tanítanak és igyekeznek kiirtani a durva
folyamot szerveztek. Sikert a szép vállalko ságra való hajlamot.
záshoz i
Fölkér a naptár minden iskolát, hogy alakítsa
Fögimnájiumi ifjúsági }ás}lóaíi. A kar meg az orsz. madárvédő liga helyi fiókját, mely ab
cagi ref. főgimnázium tanárikara buz^olk^- ban áll, hogy az abba önként belépni szándékozó
d&sával Karcagon is megalakult az iijuságK tanulónak nevét bejegyzi egy füzetbe és ünnepélye
zászlóalj. Adjon Isten sikert aj tanárkai di den a következő fogadalmat téteti vele:
cséretes törekvéséhez! Midőn pedig örömmel
„Mint áz orsz. madárvédő liga tagjá fogadom,
publikáljuk e hitt, nem tudjuk eléggé aján hogy a madarakat, kiváltképen a hasznosakat sem
lani az illetékes tanügyi fórumok figyelmébe miféle eszközzel nem üldözüm és netn bántalmazom,
a többi közt ezen követésre méltó példát.
Hogy a madarak fészkét, tojását el nem
Beteg faneröh. Babarcy Lukács szol pusztítom,
Hogy mindenféle házi állattal kíméletesen és
noki áll. isk. tanító, huzamosabb idő óta be
tegen fekszik. Helyettesítését Varga Emma szeretettel bánók,
Hogy nemcsak magam vallom és követem ezt,
szolnoki oklv tanítónő látja el. Mezőtúron
Boros Mihály áll. tanítót betegsége idején hanem minden gyermektársamat iparkodom erre
Bakos Lajos törökszentmiklósi oki. tanító megnyerni."
A naptár ára 10 fillér, melyből 2 fillér az
helyettesíti.
„Eötvös
alap" javára fordittatik.
Szabadságolások. Jancsóné Kiss Gizella
Mutatót egy lev.-lapon való megkeresésre
szolnoki beteg áll. tanítónő 6' heti — Kissne
Krasznay Etelka áll. polg. leányisk. tanitópő szives készséggel küld az Orsz. Állatvédő Egyesület
szintén 6 heti szabdságolásért folyamodott. (IX., Ernö-u. 11 — 13.)
n syolnohi Sjabaö-Hceum intéző bizottsága
Államsegélye^. a dévaványai gazda a jövő évi működés megállapítása tárgyában f.. hó
22-én gyűlést tartott Csics Gyula áll. fögymn. igaz
sági népiskola részére a vallás- és^ közokt- gató
elnöklete alatt
^ministerium 200 kor. fűtési segélyt enge
Rosha3ö}ó polgári leányiskola. A szolnoki
állami polgári leányiskola többszöri és folytonos
délyezett.
* '■
Iskola látogatás, ö méltósága Mártonfy javítgatás dacára összeomlani készül. A vizsgálatra
Márton, m. kir. udv. tanácsos, orsz. iparok- megjelent államépitészeti hivatali mérnökség az épü
>tatási főigazgató f. hó 21-én meglátogatta a let állapotát tarthatatlannak és a növéndékékre és
" szolnoki áU. iparostanonciskolát, hol külö tanítónőkre nézve veszélyesnek mondotta ki. Az il
nösebben a rajzoktatást óhajtotta megfigyelni. I letékes hatóság sürgős intézkedést kért a közokt,
„
,
Megnézte az összes r^zosztályokat s teljes ministeriumtól.
noDember 19-én Erzsébet napján a szolnoki esetekben szíveskedjék bejelenteni, hogy az ál
iskolákban is lélekemelő szép ünnepségek folytak lásától megvált tanitó vagy tanítónő mikor
le. Az a hálás kegyelet hatotta át az ünnepelik le-U (év, hó,, nap) mely megyébe és községbe tá
két, melylyel Nagyasszonyunkról irántunk, magyarok
vozott? — A megválasztott tanitó, vagy tairánt tanúsított szeretetéért megemlékezni szoktunk.
tanitónő mikor (év, hó, nap) született? MeLegyen áldott emléke . a legmagyarabb Habsburg
yik képzőben mikor (év, hó, nap) szeiezte
királynénak. — A csépai rk. el. iskola nov. 19-én Er
oklevelét? Mikor
hó, nap) kezdett a ta
nítói pályán működni? Mely megyéből és
zsébet emlék-ünnepet rendez a kővetkező műsorral:
1. „Megdicsőült nagy királynénk" . .'. Éneklik a ta
községből jött ? Jelenlegi állomására nőkor
(év, hó, nap)' alkalmaztatott ? Mikor é^nány
nulók. 2. „Emlékbeszéd." Tartja: Könyves Károlyné
korona nyugdíjigénnyel vétetett Jel j*z oisz.
tanítónő. 3. „Erzsébet napján." Szavalja : Szvoboda
tan. nyugdíjintézetbe ? Nyugdíjba beszámít
Lujza VI. o. t. 4. „Erzsébet." Szav.: Szira János VI.
o. t. 5. „Királyasszony kertje" . . . Éneklik a tanulók.
ható évi javadalma (korpótlékáyal) lakbére,
kerti illetménye hány korona ?
6. „Cipruslombok Erzsébet királyné koporsójára."
Szolnok, 1909. nov. 25.
Szav.: Csatár Vilmike IV. o. t. 7. „Erzsébet." Szav.:
Nagy Erzsiké VI. o. t. 8. „Himnusz." Éneklik a ta
^ogárdy jTntal
nulók. — Erzsébet napján a cibakházai áll. iskola is
kir. s. tanfelügyelő.
kegyeletes ünnepélyt tartott, melyen a tanulók ének
számokat, szavalatokat adtak elő és figyelemmel
hallgatták az ünnep méltatását.
Dörmögő Dömötör, automobilod szereplése
nagyon érdekes fordulatokat ér a „Jó Pajtás" lég- ,.
•
>
r
újabb számában. Most épen be-automobilozik egy
Jskolai történetek.
nyári vendéglőbe, de az ötvenezer koronás nemzet
közi versenydijat is megnyeri. Hogy ez milyen mu-(
Pár évvel ezelőtt a tanév elején a gyer
latsággal jár, azt tudja a „Jó Pajtás" minden, olva
mekektől a füzetekre beszedett pénzt egy dosója. Ugyanez a szám emlékszik meg kegyeletesen
bozba tettem s iskolai asztalom fiókjába zár
Gyulai Pálról, a ki mint gyermekversek költője is
tam. Egy reggel legnagyobb meglepetésemre
nagy volt, közli is néhány bájos ' versét. Lampérth fiókom nyitva, s a dobozt üresen találtam.
Géza verset; Manna Miltiadesz cikke az evezésről,
Egy kissé meghökkentem, „ügy hát tolvaj is
Benedek Elek regénye, tréfás képes cikk Csutora j van 'kis tanítványaim között ?“
Jancsi lováról; szerkesztői izenetek, rejtvények, pom
Egy pillanatig gondolkoztam, azután
pás képek adják a szám további tartalmát. A Jó
igy szóltam hozzájok: „Nézzétek, kislányok,
Pajtást, Sebök Zsigmond és Benedek Elek gyermek
a fiók nyitva van, bizonyosan tegnap délután
lapját a Franklin-Társulat adja ki, előfizetési ára
maradt tévedésből nyitva s ami még nagyobb
negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona,
baj, a doboz is üres, a pénz elveszett.
egész évre 10 korona. Mutatványszámokat kívánatra
Kedves, kis leányaim, itt senki más nem
ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, IV. Egyetem járt, csak ti; senki nem tudott a pénzről,
csak fi. Fájó szívvel bár, de azt kell hinnem,
utca 4.)
*
Zek, Canitó urak, Jek, Jskolafentartók és iskolaszékekfigyelmébe!
'- Ar 1907. évi XXVII. t-c. 30 §-a ér
telmében kötelesek az iskolafentartók, illető
leg az iskolaszék elnökei a tanitói állomáso
kon beálló bármijéle személyi változást, vagy
a tanitói állomások beszüntetését, esetleg újak
rendszeresítését 15 nap alatt a kir.- tanfel
ügyelőnek bejelenteni.
Ezen rendelkezésnek elmulasztása esetén
jogában áll a kir. tanfelügyelőnek az illető
mulasztó ellen 20 K-ig terjedhető s annyi
szor, amennyiszer ismétlődő rendbírságot al
kalmazni az orsz. tanitói nyugdíj- és gyám
alap javára.
.
'
, .
Éhez képest — szükséges lévén az alábbi
adatok bejelentése a nyilvántartásba vezetés
végett — felkérem a Tek Iskolaszéket, adandó
IRODALOM.
/
'
>
'
hogy valamelyiteket megszállt a pénzvágy,
megfeledkezett magáról s elvette a pénzt.
Tudom, ha jól a szemetekbe néznék,
kikutatnálak benneteket, bizonyára megtalálj
nám a pénzt. -De én jobban szeretlek ben?
neteket, semhogy ilyen szégyent hozzak rátok
s ilven fájdalmat okozzak magamnak. Nem
akarom tudni, melyik az a megtévedt kis lány.
Hanem tudjátok mit, gyerekek! — a
kis dobozt üresen vissza teszem, a fiókot nyitva
hagyom, hogy alkalma legyen a megtévedt
kis lánynak hibáját jóvá tenni.
Kei essen magának alkalmas időt s a
mint elvette a pénzt, lopja szépen vissza. Én
nem fogom keresni^ hogy ki volt a tolvaj.
Nem akarom tudni, hogy melyik kis tanít
ványom feledkezett meg magáról.
A jó Isten nem fogja megbüntetni érte,
mert a megbánás a javulás kezdete s tudjáí' tok a hittanból, hogy az elvett jószágot vissza
, kell adni. Hát-elvárom gyerekek, hogy igy
cselekszetek!“
12. szám.
Megyei Népoktatás
Tudakozó.
_ 4 lányok egymásra néztek, mintegy ke- ;
resve a tolvajt magok között, de én veget
vetettem a dolognak azzal, hogy elkezdtem a
rendes tanítást.
..
Vártam 2 nap, hiába! Üres maradt a
doboz. Harmadnap szintén. Már csüggedtem
s fájó szívvel mondtam kis tanítványaimnak,
hogy úgy látom, csalódtam bennök.
Negyednap reggel végre megvolt a várt
eredmény. A dobozban ott volt a pénz egy
fillér hiány nélkül. A kis megtévedt vissza
lopta azt.
Nem tudom leírni, milyen örömem volt!
Nem a pénz, az a pár korona szerzett örömet,
hanem kis növendékem megtérése. A megbájiás. a javulás e biztos jele.
Megdicsértem őket s lelkűkre kötöttem,
■i hogv többé ilyesmi meg ne történjék senkivel,
'ü- ”' Nem kerestem, ki vott a tolvaj, nem tu
dom a mai népig-sem, — csak sejtem. Azt
azonban tudom, hogy szép szóval többié,
mentem, mint esetleg durvasággal, eröszak^s: kodással mentem volna.
/
Azt is tudom, hogy annak a megtevedt
kis lánynak hálás szeretető még mai napig
is kísér engem.
NTn »-»■» zi
Nemo.
Sz B Mint írja Ön, előbbi állomásán fiz.
kiég, államsegélyt és korpótlékot élvezett s most je
len állomására jővén kérdezi, hogy ezen allamsegeIvek folyósítása iránti kéréséhez mit mellékeljen.
Miután ezen állomásán, elődje ugyancsak tíz. kiég,
és korp. államsegélyben részesült, kérvényében hi
vatkoznia kell azon min. rendeletek szamaira, me
lyekkel elődjének ez . államsegelyezesek kiutaltattak
s kérje azoknak az Ön nevére átutalását. Csatolja
azért mindezideig teljesített szolgálatairól kia htott
működési bizonvitvánvt s jelezze azt is hogy előbbi
állomáshelyén élvezett államsegélyek mikor is mily
szám alajt lettek folyósítva s ?hogy mostani állomá
sán mióta működik.
.
,
__
B. J. Ha már a közig, bizottságnak az 1907.
évi XXVI. t.-c.-bcn gyökerező azon határozatát, hogy
az önök részére köteles az iskolafentartó évi 200
200 kor. lakbért és 20-20 kor. kertilletmenyt a
múltra egyszerre, jövőre pedig elöleges részletekben
végrehajtás mellett kifizetni a vallás- es kozok.
minister is megerősítette, illetve a község ezen ha
tározat elleni felebbezését is elutasította; ellátásuk
' — mivel a község fizetni nem akar — a közig, bi
zottságnál panasszal élni <s a végrehajtás foganatositására intézkedést kérni.
pályaválasztás.
i
I évfolyam.
— Apu? ó ).
— No?
— Engem mindig az Irénke néni tanít,
még csak férjhez nem megyek?
— Nem.
— Ne-em ? Hát akkor mit csinálok, ha
az Irénke néni iskoláját kijárom ?
Apunak rossz kedve van, vezércikket ir
s mivel egyszerre nem tud kétfelé hazudni,
Pankának az igazságot mondja.
— Akkor a felsőbb leányiskolába jársz.
— Hát aztán mi lesz belőlem ?
— Gimnázista. &
— Hát a giblazistáböl hova megyek ?
— Az egyetemre.
— Hát ha a zegyedemet kijárom, mi
fesz belőlem ?
— Doktor.
— Doktor Más nem léhetek?
— De ige . Tanár.
— Tanár ?\Más nem Aehetek?
— Nem.
q nyílik az ajtó s bé
Csend. Nagy
lép anyuka, P ta keserves zokogással ugrik
n nyakába:
— Anyukám, .aranyos anyukám, minek
járjam én ki azt a sok iskolát, ha mégse
lehetek varrónő!
Móra Ferenc.
Szerkesztői üzenetek.
Nemo. Köszönet. Sorra kerül. Korábbi dolgo
zatát mai számban adjuk.. V. I. Eddigi értékes mun
kásságát köszönjük s azt továbbra is kérjük. T. J.
Szelevény. Mi az oka mélységes hallgatásodnak ?
Mikor lesz a kecskeméti kirándulás ? Írjál róla e
lapokban s ne hagyjuk elaludni a dolgot! Csépai
tanitó. Szives értesítését köszönettel vettük. Legyen
szerencsénk máskor is 1 Kösz. Elöljáróság Jászárokszállás Előfizetését köszönettel itt nyugtázzuk. Szabó
I. Jásztelek. Kerényi Ferenc Gyula. Ki Ígért dolgo
zatokat tisztelettel kérjük. Szívesen vesszük munkásságtokat.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában.Szolnokon.
Szolnok, 1909. deczember 4.
13. szám.
JÁSZDA6VKUNSZ0LN0K-
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés: [ ' évre ® koro,ra• l /2 M
J
11
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik.- •
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Lakbéremelés.
És pedig tanítói lakbéremelés.^
Mert hiszen itt a tanítók újságjában!
nem is lehet másról szó. Természete
sen nem úgy gondolva a dolgot, mintha
talán az állam emelte volna fel a ta
nítóinak a lakbérilletményét, mert ez
az emelés, a csuka-szinü egyenruha,
állategészségügy, stb. stb. miatt, Ma
gyarországnak csupán csak másfél milliárdot kitevő költségvetéséből ki nem
telhet. Azt sem gondolhatjuk, hogy a
községek adhattak volna lakbórjavitást,
mert hiszen jól tudjuk, hogy azoknak
régi megszokott kiadásait is mennyire
felszaporitotta mostanában a rohamos |
haladás. Villamos világítás, keramit
stb. stb. Sőt! Egy valamire való köz
ségnek idő-nap múltával már arról is
gondoskodni kell, ho^y az úgyis nem
sokára bekövetkező levegőbeli közle
kedés lebonyolitásához a szükséges
alkalmatosságokat idejében beszerezze.
Hogy ezek mily drága rekvizitumok,
azt mindenki tudhatja abból az alka
lomból, midőn nemrégiben Bleriot is
csak igen kedvezményesen engedte át
a magáét’egy grófnak 25.000 frankon.
Ilyen drága világban — bizony
kérem — emelhetné-c’m község a ta
nítója lakbérét? A felekezetek meg
végkép nem gondolhatnak ilyesmire,
mert ők még a. tanítói fizetésrendezés i
alkalmával végérvényesen bebizonyi- .
tották, hogy nagyon szegények és si
került meggyőzniük tanitóikat arról is,
hogy ha javadalmazásukat bármely I
csekélységgel javítanák is, az túl ha- i
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
ladná a papét; — már pedig ez még
csak gondolatnak is absurdum.
- Lám! 'és ennyi balszerencse közt"
még is folyton emelkedik a tanítók
lakbére, csakhogy az emelkedési kü
lönbözeteket a tanitó nem kapja, ha
nem — fizeti. Fizeti pedig a tisztelt
háztulajdonosoknak, kik ugylátszik ál
landósították azt a szokást, hogy min
den lakbér negyedkor szorgalmasan
sopánkodva a drágaság miatt, a lak
bért egyre-másra emelgetik
Hát kérem, erről a lakbéremelés
ről van szó!
Vizsgáljuk meg ennek a lakbér
emelésnek a kevésbbé humoros olda
lát is. Nekünk az állam, a község, a
felekezet akár milyen tarthatatlan, akár
milyen gyermekes kifogást tesz, hogy
bennünket kéréseinkkel — különösen
előszeretettel gyártott memoranduma
inkkal — együtt a nyakáról lerázzon,
mi azonnal szépen vissza vonulunk és
a kérésünk teljesítését elengedjük. Nem
így azonban a háztulajdonosok. Ezek
előtt nincs méltányosság, nincs sem
miféle érzelmi momentum. Ezeknek
jelszava, hogy mindig .többet fizess,
vagy hurcolkodj! És mi hathatósabb
segítség keresése helyett egyre a fize
tésünkből pótolgatjuk elégtelen lakbé
rünket, hogy a háztulajdonosok telhe- ,
tétlenségét kielégítsük; vagy e helyett
a tekintélyünket olykép feláldozva, a
lakástulajdonosok minden lakbér emélintésére kijebb költözünk a falu vége felé olyan viskóbá, a milyent meglévő
lakbérünkből épen kaphatunk. — És
tesszük ezt akkor, midőn már min
denkinek a lakbérét az új viszpnyok-
2.
Megyei Népoktatás
13. szám.
legyen Magyarországon bíróság, kinek
nak megfelelőre emelték, csak a mi igazságérzete és főleg törvény tiszte
enket nem.
lete annyira/fogyatékos lenne, hogy e
Én nem vagyok a közhangulat;
két törvény alapján meg ne ítélné a
nak sem hivatott, sem megbízott szó- tanítóságnak
a lakbél emelésre vonat
szóllója, én csak á^magam érzelmeit
registrálhatom ; de* a mint'számos kar kozó jogos követelését.
„Si vis pacem, para belliim
társam gondolkozását és érzelmeit is- ,
Hogy ha-vezetőségünk eue az útra
merem, mégis kifejezést adhatok an- ।
tér, meggyőződésem, hogy valamenynak a véleményemnek, hogy a pöhanyiünket maga mellett fog találni egy
rat: már mindenki kicsordulni látja.
táborban; akár dolgozni, akár küz
Már mindenki sóvárog egy olyan kor
szak után, mely az üres és hazug frá deni kell.
Bozsik Béla.
zisok kultusát abba hagyva, a tanító
ságot kiérdemelt jogaiban igazán bele
Óvoda és iskola. *)
helyezné.
Mindenki örömmel nézi azért az
Mélyen tisztelt Gyűlés !
Állami Tanítók Országos Bizottságá
Örömmel teszek eleget a mélyen tisztelt
nak azt az eddigitől eltérő magatar
elnökség
ama megtisztelő felszólításának,
tását,. hogy a kizárólagos kérelmezés
hogy a kisdednevelésröl szerzett azon tapasz
útjáról letérve a lakbéremelés kivívása talataimat, melyeket szerény körömben, falu
körül is keresi az alapot, honnan — helyen megszerezni alkalmam volt, a tisztelt
ha kell — azt kikövetelhesse. És re óvóköri ülés elé adjam.
Mielőtt azonban ezt tenném, szükséges
ményt fűz ehhez a magatartáshoz
mindenki, mert tudja, hogy ennek a nek tartom néhány szóval vázolni ama vi
mely az óvoda és a nevelésben en
bizottságnak még akkor is biztos ki szonyt,
nek folytatója a népiskola között tényleg lé
látása van sikerre, ha követelésünk tezik, vagy ha nem . léteznék, meg kellene
nek a kielégítését a bíróság utján lesz teremtenünk.
■■
Ó/ónő kartársaim közül igen sokan lóg
kénytelen megkísérelni. Mert még az
elavult 1868. évi XXXVII. t. c. alap nak visszaemlékezni azon időre, mikoi az
ján is jogunk van 2 szoba, konyha, elemi iskola tanerői még gáncsoskodni sze
az óvoda intézményében. Közülök so
kamra,'megfelelő mellékhelyiségek és rettek
kan nem ismerték el benne azt a fontos előegynegyed hold kertből álló tisztessé munkást, a milyen tényleg a kisdedóvás in
ges lakáshoz. A mikor pedig ez a régi tézménye ; de inkább nézték ezt egy zűrza
törvény különbséget te3z lakás és tisz- varban játszadozó időtöltésnek, mely csak
tességes lakás között, nyilván ölyant arra való, hogy a népiskolai tanuló fegyel
megnehezítse.
ért azr utóbbi alatt, mely nem a falu mezését
De manapság, midőn látjuk, érq/zük,
végi viskók közt található, a milyent hogy minden múlandó a földön, hogy nem
tehát mostani lakbérünkből nem bé csak mi'gyarló emberek öregszünk cs pusz
relhetünk. Ha pedig ezt a tisztességes tulunk, hanem hasonló sors ér mindent, a
lakást a meglevő . lakbérilletményem r mi körülöttünk^van ; pusztulnak az eszmék,
szokások, a politikai felfogások
mellett csak ráfizetéssel bérelhetem ki; aés társadalmi
törekvések; sőt pusztul maga a tudás és
akkor ezt a ráfizetést nem nekem, ha ismeret is, hogy újaknak adjanak helyet:
nem az iskolafenntartómnak kell tel akkor e balfelfogásról beszélni egyértelmű
jesíteni, mert ezt a törvényt semmi volna a közmondásossá vált: „üres szalmaféle újabb törvény eddig hatályán kí csépléssel.“
vül nem helyezte.. És itt van a tiszt Sl Aki még ma is azt állítaná, hogy az
viselőknek legutóbbi lakbéremelése. óloda felesleges intézmény, egyet mondana
ájfzal, hogy pl. a fiatal csemetéket nem kell
Nos, az 1907. évi tanitói törvény 1-ső óvni, nyesni, nemesiteni, átültetni; úgy is fa
§-a feltétlenül involválja tanitó lakbé
*) Olvastatott a j.-nagykun-szolnok vármegyei
rének tisztviselő társaiéhoz leendő fel tanítótestületnek 1909. nov. 4-én tartott „Óvókon
emelését. Senki sem hiheti tehát, hogy gyűlésén."
13. szám.
Megyei Népoktatás
lesz belőle, ha életre való; ha gyarió: pusz
tuljon.
Igaz, ugyan, hogy a mai társadalmi fel
fogás szerint elsősorban a családnak volna
kötelessége a zsenge gyermeki szívben és
lélekben beplántálnia az illem, tisztelet és
erkölcsiség alapját; de mielőtt e felfogásba
belenyugodnánk, nyissunk csak be a családi
szentély ajtaján, hogy megfigyelhessük : mi
kéin érvényesítik a szülők nevelői befolyá
sukat gyermekeikre. Nézzük meg a minden
napi élet színpadán mozgó alakokat s ke
ressük cselekvéséinek indító okait. Mit lá
tunk? Azt, hogv csodálatos világot élünk,
minden téren, minden dologban csak egy
jélzőt hallani: haladnunk kell a korral. És
miben rejlik a haladás magva? abban, hogy
. egyesü.eleket alakítanak, nyilvános felolvasá
sokat rendeznek, melyeken mindenki a saját
igazát yédi. szidja a másét s ezzel csökkenti
az emberben a határozottságot nagyobbitja
a nyugtalanságot, fokozza az ellentéteket
hcyésbiti a gyűlölködést.
És végeredményében a népboldogítók
fennhéjázóan hirdetik, , hogy a nép jólétéért
küzdenek, voltaképen pedig nem egyebek
népámitóknál.
Szegényebb népünknél a börze-speku- i
Jációk által mondva csinált drágaság követ
keztében beállott nehéz megélhetési viszo
nyok kényszerítik az anyákat, hogy felve
gyék a kenyérkereső harcot a -tériiákkal, s
úgyszólván versenyt dolgozzanak a minden
napi kenyérért. A nehéz napi munkájából
fáradtan hazatérő anya érzésben talán sze
rető mosollyal, valóságban azonban keserű
sóhaj J űzött öleli szivéhez gyermekét, mert
az élet, fáradalmai, a megélhetés nehézségei
megkérgesitették az anyai szivet. Kivánhatjuk-e emberi belátással, várhatunk-e az ilyen
családtól vallás-erkölcsi alapon nevelt gyer
mekeket ? Szerény véleményem szerint: nem.
És sajnos a legtöbb esetben igy van
ez földmivelő népünknél is. Már pedig a mit
a gyermek a szülői háznál hall, mit példák
ban lát. a szeretet vagy durvaság, méllyel
környezik, állandó hatással bírnak a fogé
kony gyermeki lélekre s a szerint “idomul
érzülete, egész kedélyvilága.
Az ily szülők gyermekeire nézve való-J
ságos áldás az óvoda, de sőt á szellemileg
és erkölcsileg magasabb nívón álló szülők i
gyermekeinek is előnyére válik, ha a napnak
egy részét az óvodában töltik.
A fent említett családi alapnevelésre ,
építhet-e az iskola maradandóan ? VanLe az
iskolának ideje e nevelési hibákat kijavítani ? j
vagy a nevelést élűiről kezdéni? Feleljenek
reá a tanítók!
•
Ezzel korántsem akarorii azt1 mondani,
hogy az iskola bem hevei, de-mért az • is-;
kóla már a szorosabb értelemben vett t m
tással foglalkozik, nincs ideje az elhanyagolt
családi nevelést pótolni.
T /
Az elmondottakból látszik, milyen [ ür
lehetséges es -a legtöbb esetben van ib a
család, és iskola között, amelyet az óvpaa
van hivatva betölteni, a hézagokat elegyen
getni. Az óvoda az a hicL amelyen át a qsaIádból az
aa biztosabban jut a gyermek.
Facsekné Lenkei Oktávia
községi óvónő.
(Folyt, köv.)
Erzsébet királyné emlékére.
irta és a czibakhád áll. elemi népiskola 1909. év nov
ember 19-én rendezett Erzsébet ünnepélyen felolvasta
özv. WERKNERNÉ LONGHI IRMA állami tánit mi •
Van egy szép ország a Kárpátok al ián.
Ez az ország arról nevezetes, hogy7 királyát
mindig szerette, tisztelte, megbecsülte; kir lynéját imádta, ünnepelte, szóval lovag ias.
lojális hű ország volt mindig.
Mostanában ebben a szép ország;ban '
egy szép mese száll szájról-szájra. Egy szép
'mesét hallani a pásztortüzek mellett, a fonókban, az arany kalászos réteken, a adregényes hegyek táján.
■
, ’
Ezt a szép mesét suttogja a szellő,
csobogja a patak, ezt vturbékolja a vad;galamb erdők sűrűjében. így kezdődik a szép
mese: Egyszer volt egy királyné, meg an nak
egy fia.
Én is úgy hallottam, szellő suttogástól,
lombok zúgásától, elmondom nektek is, fi
gyeljetek ide.
Egyszer volt egy királyné, meg annak
egy fia. A királyné csodaszép és csoda jó
volt. Mert piczike korában, mikor még se
lyem függönyös arany bölcsőben ringatták,
tündérek állták körül a bölcsőjét és elárasz
tották tündéri ajándékaikkal. Egyik adta a
szépséget, másik adta a jóságot, a harmadik
ai gazdagságot, a negyedik családi boldog- ■
ságot, az ötödik az országok fölött való ha
talmat és .igy tovább, míg-mindenik, kimerí
tette ajándékainak kincses tárházat. Végre
előjött az utolsó tündér, liliom fehér arccal
fekete fátyolba burkolózva. „Én adom neki
á megdicsőülést", mondta csendes szellem
liangoh. „Hogy érted ezt?“ kérdezték a töb
biek megdöbbenve. „Úgy értem — mondta
a fekete fátyolos tündér, hogy mikor a leg
boldogabb, a leggazdagabb, a leghatalmasabb
lesz, ákkor érje szivét a legnagyobb fájda
lom, s ha szivjósága, lelke nemessége akkor
sem változik meg, akkor halála után egye
nesen á menyországba jut, dicső emlékű lesz."
Megyei Népoktatás
Ezek után a tündérek eltűntek, a szép
királyleány pedig növekedett szépségben, jó
ságban, testi-lelki erényekben, nemességben
egyaránt
,
p
/Azután királyné lett.
Hatalmas nagy országok ünnepelt, iri
gyelt, imádott, szépséges királynéja.
És a tündérek ajándéka mind valóra
vált. Szép volt, jó volt, gazdag volt, hatal-’
más volt és boldog volt.
Mikor bevonult országába a vadregé
nyes Kárpátok közé, a délibábos róna arany
hullámai közé, ahol az ég kékebb, a fü zöldebb^a madárdal édesebb,, a kristály patak
tisztább, mint máshol; azt látta, hogy az em
berek busábbak, bánatosabbak, mint máshol.
Megkérdezte felséges férjét, hogy van
pz, hogy ebben az országban olyan bús minÍenki! Az asszonyok sírnak .és gyászolnak,
z emberek komor arccal, szemükbe húzott
alappal járkálnak, a gyermekek elbújnak az
^degenek előLb Felséges férje mosolygott, és azt mondta,
hogy talán nem is olyan bús a nép csak a
jdrályné látja olyannak. De a jó királyné nem
tágított, hanem megkérdezte egy asszonytól,
jiogy miért olyan szomorú? Felelt is vala|nit az asszony, de azt a szép királyné a ki
idegen országból jött hozzánk, nem értette
{ieg. Ezen aztán elszomorodott. Hogy, ö ne
rtse a nép nyelvét, hogy ö ne hallgathassa
jég népe panaszát, hogy ö ne vehessen részt
pépe ötömében, ezt nem lehet elviselni.
Nosza, szaladjatok udvari emberek, ful
lajtárok, hozzátok a nyelvmestereket, a kik
megtanítsák a gyöngéd szivü királynét uj
hazája népe nyelvére. — És a szép királyné
nem hiába, hogy tündérek ajándékát bírta,
de hamar meg is tanulta a szép zengzetes
ipagyar nyelvet.
Akkor megint megkérdezte, hogy miért
sizpmoru népe és megértette a választ. „Azért
fagyunk busák bánatosak, felséges királyné,
ászért sírunk, azért gyászolunk, mert elveszett
a szabadságunké
Hogy elszomorodott ezen a jószívű ki
rályné. Elment felséges férjéhez és igy szólt:
^Királyi férjem, te nagy vagy és hatalmas,
egy intésedre országok támadnak és vesznek
< te mindent megtehetsz amit akarsz, oh
add vissza bánatos népednek a szabadságot."
I
De a hatalmas király gonosz emberek
től volt körülvéve, a kik féltették hatalmukat,
^axdagságukat. a kik reszkető félelemmel
féltek a megbántott nemzet igazságos boszszujától, ezek éiarnították a királyt, azt sug
dosták a fülébe, hogy a szabaddá tett nem
zet létOfnböíja királyi trónját.
Igy föíyi a küldetem,égy darabig, mig
végre B a nemésgíivü királyné, győzöd Mett
idoljára is á király fnégsőkaltá, hogy szép
13. szám.
királynéja arcát beárnyékolta a bánat, hogy
ragyogó szemeit elfátyolozták a könnyek. —
hogy néma kérelemmel tekintett mindig ö
reá. Gondolt egyet! Elkergette gonosz tanács
adóit és visszaadta népe szabadságát!
Hallottátok-e a diadalmas örömnek azt
a mennyei kitörését? Ugy-e hallottátok?Hi
szen elmesélték sokszor nagyapáink, nagy
anyáink, hogy hogyan vidult fel egyszerre
az egész busuló ország. Hogy váltak a bá
nat könnyei örömkönnyeké, hogy derültek ki
az arcok, ragyogtak a szemek, eltűntek a
gyászruhák és hangos kacagástól, szívből
fakadó jókedvtől visszhangzott erdő-mező.
És nem volt szélese világon több olyan
boldog királyné, mint a mi bűbájos drága jó
királynénk, kit hálás nemzete rajongó hódo
lattal, imádattal, szeretettel ÖVezett.
Oh a mi szép, a mi jó királynénkat
úgy szerette, úgy imádta a hű, a hálás ma
gyar nemzet, mint még senki emberi halan
dót e földön.
És a királyné boldog volt. Nagy volt,
gazdag volt, hatalmas volt; szép családja és
népe szeretete volt a fő büszkesége. Fia is
volt. Szép délceg levente. Magycr királyfi!
Magyarország szemefénye, büszkesége, dicső
reménysége.
Szóval nagy volt az öröm és boldog
ság egész országban, a királyi palotától a
kicsiny kunyhóig.
És ekkor, oh ekkor, — kimondani is
fájdalom, — jött az utolsó tündér varázs
lata.
Hideg, fagyos, dermesztő téli napon,
zuzmarás erdők titokzatos sűrűjében gyilkos
golyó oltotta ki a legjobb királyné egyetlen
fiának drága életét.
Egy fájdalom kiáltás nyilallott át az
egész országon. „Meghalt a királyfi, oh, meg
halt a mi királyfink!"
A királyné leroskadt a fájdalom súlya
alatt. És hű népe vele gyászolt mély fájdal
mában, vele sirt, vele zokogott, oh mert a
• nemzet vesztesége is nagy volt. A királyné
nak egyetlen fia halt meg; a nemzetnek min
den reménye romba dőlt A büszke álmok
I régi dicsőség felújításáról, a szép remények,
hogy magyar király alatt ismét olyan nagy
és hatalmas lesz Magyarország, mint hajdan,
mikor „magyar tenger vizébe hunyt le, kelet,
: észak és délnek csillaga," mind ellettek á
bécsi sírboltba temetve. Oh, mert meghalt a
í szép magyar királyfi, a ki magyar földön
nőtt fel, magyarul beszélt hű magyarjai kö
zött, magyár nótát dalolt még halála nap
ján is.
.
Ettől a naptói fogva egy kálvária járás
volt a tni királynénk élete,
. ; /
tojjüen öröméi a jótékonyságban lelte.
' Mély fájdalmában nem tudta megvigasztalni
13. szám.
Megyei Népoktatás
semmi, semmi ei világon; hű népe részvéte,
szeretete hűsége is csak alig enyhített valamit rajta, de el nem mulasztóba azt soha,
„ Köjig. bboítsági Ülés. A vármegyei köz
olt. A hol jót tehetett, azt
Jótékony volt.
sohasem mulasztotta eh Kerülte a zajt, a fé igazgatási bizottság folyó havi rendes ülését
9-én fog'ja megtartani.
nyes mulatságokat, kerülte az udvart is.
Sokat utazott. A természet szépségei
Rj iparostanoncisholai tanítók díjazása
között kereste lelke nyugáhiát. Mannheim, a f. évi 36259 sz. vall, és közokt. ministeri
Korfu, Svájcz voltak kedvenc tartózkodási rendelet értelmében a következőleg szabáiyoztatott. Azon iparostanonciskolai tanítók,
helyei.
Fia halála után keveset időzött Magyar kik elemi iskolai képesítéssel bírnak, órán
országon. Itt fájó emlékek üldözték. Gyászba- kénti 60 K., akik magasabb képzettséggel,
borult, eltűnt boldogságnak fájó emlékei. tehát polgári isk. vág/ középiskolai képesí
Csak néha kereste fel a gödöllői liget néma téssel, vagy ipari szaktanfolyam végzését ta
csendbe borult árnyékos utait Oh, e néma núsító bizonyítvánnyal rendelkeznek, órán
csend szivettépő .fájdalom voltJ. Csak el in kénti 80 * díjazásra tarthatnak igényt. Azon
nen el. idegen földre, parttalan tengerre, — esetben, h az iskolafentartó a fönnebb megvagy égig érő hegyek közé, csak el e fájt
ijazá^őn felül akarja a tanitókat díjazni,
ez ellen kifogás nem eshétik, e magasabb
emlékek közül.
Még az ezeréves kiállítás megnyitása- | díjazás többlet azonban az állami' segítés
nak ünnepélyére hazajött és .megjelenésével terhére nem eshetik.
>
emelte, hatásosabbá tette az ünnepély fé- (
Berenüelés. a vaíl. és közokt. ministér
nyét. — De akkor is látszott rajta, hogy ter Kerényi Ferenc jászberényi állami tanítót a
hére van a fény, a zaj, a pompa, a hódolat németbogsáni kir.. tanfelügyelői kirendeltség
, minden. Csak visszavágyott a természet ölébe, hez szölgálattételre berendelte.
e.idők hegyek közé, hol közelebb van az
i nóoember 19-i emléknappal hapcsoember Istenhez, hol hangtalanul elpanaszol lafban a kisújszállási polgári leányiskola nov.
hatja mérhetetlen nagy fájdalmát, hol eny hó 28-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor a vá
hítő balzsamot lel a sajgó sebekre.
rosháza dísztermében Erzsébet ünepély ren
Akkor is ott bolyongott Svájcz hóval ( dezett. Az ünnepély műsora:
fedett hegyóriásai közölt, azon a gyászos,
1. Az igazgatónő üdvözli a közönséget
azon a rémes napon, 1897. szeptember 10-én. beszél az ünnep jelentőségéről és üdvöz i
—. Gyászbetükkel van felírva ez a nap min Szávay Gyula vendéget.
den magyar szivében, mert' ezen a 'napon
2. Hymnus. Énekli a növendékek kara.
halt meg a mi legjobb, legszeretettebb ki
Pósa Lajos: „Szeresd a gyermeket:“
rálynénk.
.
„
Szavalja Konta Gizella tanárnő.
Egy nyomorult anarchista gyilkos =* tort
4. Schubert-ária. Énekli a növendékek
döfött abba a szivbe, mely csak szeretettel
kara.
és szenvedéssel volt telje,.
5. Újabb verséiből felolvas Szávay Gyula
Meghalt!
,
’
.
a Petőfi Társaság tagja.
Az ő fájdalma véget ért, de halála uj
6. Régi magyar dalok. Énekji a növenfájdalmat mért leghívebb népére, gyászba elekek kara
7. Gróf Zichy Géza: „Volt egyszer egy
borította a magyai nemzetet. — Erzsébet ki
rályné meghalt, de emléke örökké élni fog, királyasszony." Szavalja Soós Irén növendék.
8. Mendelsohn-ária. Olasz népdal. Énekli
ameddig egy magyar lesz e földön..
Legendás alakját a megdicsőülés^ arany a növendékek kara.
Hineoejés. Mint illetékes körökből ér
glóriája veszi körül a mi szemeink előtt már
most is, és tudjnk biztosan, érezzük, hogy tesülünk a rákócifalvi újonnan épült óvodá
száz év múlva a mi szentjeink között fogja nál szervezett áll. kisdedóvónői állásra Sisa
Róza jászberényi okleveles kisdedóvónő nyert
elfoglalni méltó helyét.
Addig pedig sürü erdők árnyában és kinevezést.
Tis}as}entimrei ref. fshüláhö? megvá
a róna arany kalászai között, a fonákban és
palotákban, pásztortüzek szelid fénye mellett lasztott Sípos Ferenc oki. tamtó a napokban
és az iskolák szent emléket őrző ünnepélyein tette le a hivatali esküt a kir. tanfelügyelői
hallgatjuk a bűbájos szép mesét, melynek hivatalban.
|
minpétt. szava igaz, mely á szivünkből fakad,
a séminkhöz szól, s a mely igy kezdődik^'
Volt egyszer egy királnyné, meg annak egy
fia ...
6.
Megyei Népoktatás
pegyei mogyorómáli tanítót választotta meg
- á közs. iskolaszék.
IResfers?álláSün — mint nekünk jelen-'
wtték — az üresedésben levő tanitói állásra
áthé Béla szepesmargitfalusi ambiciózus
ital tanítót, honvédhadapród őrmestert jen
Ite a rkath iskolaszék.
f! tisjaroíf! áT kisdedóvó felygyelőbiz Htsági egyik tagságra a közokt, minister
Z tás István ármentesitő társulati pénztárost
nevezte ki.
• ' Üj plébános. Törökszentmiklóson 28-án
Ísárnap volt az uj plébánosnak, — Énekes
nosnak az ünnepélyes beiktatása. A rokonenves, kedves modorú lelkipásztor egy csa-f
sra meghódította a hívek és a közönség!
pvét. Isten hozta hozzánk, s tartsa meg
jöttünk sokáig!
Í
■Ái
. 13. szám.
Márk Lajos képeivel ilíustrált pompás versét a re
pülőgépről, Elek apa meséjét: Kié a bunda?, mu
latságos képeket a trombitás mesterről és tanítvá
nyáról, járás-kelést a nagy világban. Benedek Elek
regényének folytatását, a szerkesztő üzeneteit s a
rejtvényeket. A „Jó Pajtás“-t a Franklin-Társulat
adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fil
lér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Mutat
ványszámot kívánatra ingyen küld a „Jó Pajtás"
kiadóhivatala'(Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.)
IRODALOM.
kis Jlonkcc koszorúja,
Rügy fakasztó virág bontó, veröfényes,
fi nagyhunsági eísg jiipari sjöoeí- szép májusi napon, hozták falunkba a fiatal
TurheDén, A t^kűvei gazdasági .nép- . beteg grófot. Előkelő, de elszegényedett mág
kólával, kapcsolatosan n
gyfontnsságu házii^ri aktió lett Turkevén megvalósítva. Ne-'
vízclesen dr. Tóth Jánés 'államtitkár ur az
iskola készére varró, azSurozó, hímző és ha, rijnya kötőgépeket eszközölt ki. Ezen gépek
a |nostan épült szép, tágas munkateremben
lesznek elhelyezve, a melyeken úgy a 12-15
. évlés leányok, mint önként jelentkezők megtaiulhatják a varrást, hímzést, azsurozást.
I Ugyancsak a turkevei gazdasági nép. iskolával kapcsolatosan a múlt vasárnap meg* apkult a háziipari szövetkezet is, melynek
a célja, hogy a szoigalmas, munkás nők<nek télen fehérnemű varrásból, hímzésből
* munkát és keresetet ad, Kunz Gusztáv .bécsi
és (budapesti fehérnemű nagykereskedő ez
évijén 300.000 korona értékű/ később 'pedig
601.000 korona értékű fehérneműt akar Turke\|én elkészíttetni
I A turkevei gazdasál népiskola tehát
érijén a gyakorlati élet terére lépett és azt
a liagy közönyt, a ^mellyel a mezőgazdálkodófl és munkások általában az ipar iránt viseretnek, megtörni és a munkásnépnek hasz
nát! é^boldogulását akarja elősegíteni.
I Kitartást és sikert kívánunk a cél eléréséhez az iskola derék vezetőjének. v
*
| Dörmögó Dömötörnek vidám dolga van, miV>ta felsőnek érkezett Budapestre a bertin-budapesti
. autjmobilversenyröl. Ötvenezer koronára van küá’tási, mint a dij nyertesének s a fényes pesti ven-
démőben ugyancsak jól tartják kedves bátyjával
Hqrpentövel együtt. De alighanem másra is van ki
lát isa, ami már kevésbbé kellemes lesz, legalább
ez lehet sejteni a Sebők Zsigmond és Benedek Elek
ké ies gyermeklapjának, a Jó Pajtásnak legújabb,
november 28-iki számából, amelyben ez a híres
uMzás le van írva. De lehet e számban olvasni sok
e^ebbet is: Benedek Elek szép Séli énekét. Móric
Z^jgmong elbeszélését, a Verebészést, Kozma Andor,
nás család ifjú sarja volt, ki a ránéző örök
séget elköltve, kivette részét az életből s neki
nem maradt más cserébe, csak egy halálos
betegség csirája, 'olyat mellében tartott.
,
Szülei nem eltek már s rokonai egy a
falunkban lakó — jó barátjuk tanácsára
örömmel hozták oda a fiatal grófot, kiről
tudták, hogy menthetetlen.
Ö azonban remélt! Mint minden fiatal
lélek, görcsösen ragaszkodott az élethez s kis
falunk csendjétől, akácvirágtól illatos, tiszta
levegőjétől remélte gyógyulását.
J,
Tőszoinszedságimidfan, egy idősebb jobb
napokat látott özvegyasszonynál lakott, kinél
gondosabb, szerctőbb ápolót nem talált volna
sehol. Jártunk át néha a nénihez s igy gyer
mekeink megismerkedtek az ijju grófjai, ki
naphosszat kint ült a házat körülvevő, gon
dosan ápolt kis kertben, hallgatta a madarak
csicsergését s szórta a virágok édes illatát.
Kis leányomat — ki még 4 éves sem
volt — különösen kitüntette szeretetével. Szí
vesen hallgatta a szőke fürtös baba gagyogását, ki még beszélni sem tudott jól s ma
gát, a hossza Ilonka név helyett csak Inkanák nevezte.
A fiatal ember Játszi kérdésére, hogy
szereti-e 61, a kis lány naponként megval
lotta, hogy:
„Inka szereti gróf bácsit1'!
S nem csak mondta, de igazán szerette
is, kis szivének őszinte szeretetével. Sokszor
megkérdezte, ráfüggesztve nagy kék szemét:
„Beteg még a bácsi?"
„Beteg vagyok picikém, de ha megggőgyulok veszek neked Pestről egy szép, nagv
kabát."
A kis Idny tapsolt kis kövér kezecskéi
vel: „De jó lesz akkor1“ De htába várta
nem lett abból semmi. Hiába volt a gondo^
13. szám.
,
r
Megyei 'Népoktatás
l
,
7.
ápolás, hiába az üde, tiszta levegő, hiúba a virágok édes illata — hiába!
. Kiérkezett a temetés ideje. A gyerekeket
Lopva alattomosan közeledett a legna- | nem vittem át, ők a kerítésen keresztül, néz
gyobb ur — a halál s egy szép nyárutói ték az . igazán < szomorú szertartást, melyen
napon, mikor a. fákon még csak, imitt—amott i nem volt egy szerető női szív, ki] igaz fájó\
megjelenő pirosas-sárga levelek lehullása sej- könnyet hullatott volna a korán elhunyt ko
teté velünk az ősz közeledtét — meggyógyult porsójára. Férfi testvérei voltak csak, azok is
örökre.
késve érkeztek. Megindult lassan a szomorú
Csendesen, fájdalom nélkül hunyta le menet. Kerítésünk mellett elhaladva, kis lá
szeméi a hosszú álomtalan . álomra, melyből nyom keserves sírását hallottam.
csak a más világon van felébredés.
Azt hittem éleseit s megütötte magát;
Sajnáltuk öt mindnyájan,} hiszen egy gyorsan odafutottam, hogy megtudjam sírása
okát.
] ’.
fiatal élet szemünk láttára hervadt cl.
A cseléd karján tartotta öt, ki még most
Mindcnikünk sietett leróni kegyelete adó
ját, egy—egy koszorú alakjában. Én is lázas is kezében szorongatta a kis koszorút és szésietséggel szedtem kertünk virágait, hogy ■pegett fájdalmasan.
azokat koszomba kössem.
„Mi baja a kislánynak?"
Kis lányom mindenütt mellettem tipegett
„Nincs ennek semmi buja tekintetes
s kérdezgette: „Minek az a szók világ ?" asszony, de mióta eltetszett menni, nem bi„Koszorút kötünk belőle a • gróf bácsi runk vele. El akarja vinni ezt' a kis ko
szom t a gróf urnák."
r
nak, kis lányom."
Ölembe kaptam őt, magamhoz szorítot
„Hová teszi 'a glóf bácsi?"
„Elviszi magával lelkem, mert, ő már tam, letörültem könnyeit s egy kocsiba emeltem.
. „Gyere hát, hozd cl kis lányom!"
a Jézuskához megy!"
Szemei még könnyben asztak, de ajkai
Kis lányom gondolkozni látszott azután
tovább tipegett mellettem. Neki fogtam a ko boldogan mosolyogtak, amint gagyogta:
szorú kötésnek. Kis lányom figyelmesen nézte
„ 1 nka glóf bácsinak adja a koszolut! ‘
egy darabig s akkor hirtelen eltűnt mellőlem.
A szomorú aktus véget ért, elföldelték
Alig vettem észre távozását, annyira cl -vol . a szegény ifjút. Kis lányom csodálkozva
tam foglalva.
szemlélte az előtte érthetetlen dolgokat. Vájjon
A koszorú elkészült s én kisiettem a mit gondolt? Milyen fekete felhő'húzódott át
kertbe, megnézni, hol vannak a gyerekek. A lopva hófehér kis lelkén!
fiuk a kert végében lovaztak, de a kis Ilonka
A közönség szétoszlott. Mi megvártuk
nem volt sehol.
még felhantolták a sirts rárakták a koszorúkat.
Keresésére indultam s csakhamar meg
A kis Ilonka is oda tepegett s segítsé
találtam a nagy eperfa alatt, a homok szelé gemmel ő is rátette kis koszorúját a többiek
ben. ülve. Kis kötője tele volt ügyetlenül sze tetejére.
dett,' rövidszáru virággal s apró kacsáival
Vájjon ott lenn, e mélyben pihenő megigyekezet, azokat egy nagy guriga gépcérná . érezte-e — a sok csak szokásból, tiszteletből
val agyoncsavargatva összekötni.
küldött hideg koszorún át — a kis összetá
Észre sem vette nagy buzgalmában, kolt, dib—dáb koszorú minden egyes virág
hogy mellette állok.
jából kiáradó igaz szeretet melegét?
„Mit Csinálsz kedves kis lányom ?"
Vájjon érezte-e?
. L
Nemó.
„Inka isz koszorút köt a glóf bácsinak!"
Édes kis bogaram, milyen szeretettel
igyekezett összetákolni azt a kis koszorút
apró kezecskéivel.
Szerkesztői üzenetek.
„No csak kössed lelkem, majd örül
Tóth J. Szelevény. A karácsonyi szünidő 24annak a gróf bácsi!"
vel kezdve tart január 2-ig bezárólag. Tehát 24-én
A kis koszorú elkészült. Agyoncsavar (karácsony szombatján) már nincs előadás. W.-né
gatott, összevissza tákolt kis virágcsomó. De ; L. J. Cibakháza. Szives munkásságát továbbra is
kérjük. Ismerjük Nagysád szakirodalmi tevékenyséIlonkának ez volt a legszebb, boldogan szo '! gét,
s épen azért ismételten kérjük. Cs. E. Kisúj
rongatta kis kezében s folytán hajtotta:
szállás. A beküldött tudósítást köszönettel közre ad
„Inka elviszi glóf bácsinak!"
juk. Méltóztassék alkalomadtán b. soraival máskor
„Majd holnap lelkem kivisszük mi kel is felkeresni. Blaskó B. Dévaványa. A cikket várjukten a temetőbe,u biztattam kis lányomat. | várjuk, de hiába várjuk , . .
Gondoltam majd elfelejti egészen. Nem jól
;
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
számítottam. .
I évfolyam.
Szolnok, 1909. deczember 11.
14.. szám
13. szám-.
Megyei Népoktatás
JÁSZRAGyKUNSZOLNOKEzen uj Értesítő könyvecske a f. é. 84554
Xartársaink figyelmébe.
számú körrendeletemmel az állami elemi népiskolák
részére megállapított Értesítő könyvecskétől csupán
Tudósításokat minden iskolai vonatkozása do
abban különbözik, hogy a címlapon az állami kitétel
logban szívesen veszünk.
Akik a félévig megjelent összes lapszámokat i hiányzik és a „tanuló részére" elébe „községi isko
lai" szavak jönnek. Ezen értesítő könyvecske 'árára
I puha kötésben megszerezni óhajtják, azok idejekorán
beszerzésére és kezelésére nézve a fentebb idézett^
H intézkedhetés céljából — eziránt január 15-ig jelentÍsék be igényeiket a szerkesztőségnél. A félévi (gyűjte
valamint f. é. október hó 38-án 110864. számú rendeletemben foglaltak veendők irányadóul. Erről a
mény ára 4 korona, mely a félévkor a bekötött pél
kir. Tanfelügyelő urat tudomás, iiletőleg további el
dányok átvételénél fizetendő elölegesen, vagy utánvét
járás végett értesítem. Budapest, 1909. november 13.
tel. Jelentkezések mától kezdve kéretnek.
A minister helyett Tóth János államtitkár.
HIVATALOS RÉSZ.
3522.
f '
Tek. áll. isk. gondnokságoknak, közs.
iskolaszékeknek.
;
|
j
1
A 113387. sz. közokt. min. rendelet alapján
mindazon iskolák számára, amelyeknek beiratási di
jai még fedezetet szolgáltatnak, ajánlom a Sebök,
Zsigmond és Benedek Elek szerkesztésében megjelenő s a Franklin társulatnál (Budapest, IV. kér.
Egyetem-utca 4.) egész évre 10 koronáért megrendelhetö JÓ PAJTÁS c. gyermeklapöt, amely a gyer
mekeket haza szeretetre és vallásosságra neveli s
érdeklődésüket fölkelti a magyar tudomány, a ma
gyar művészet, a magyar mese és a magyar költé
szet iránt.
Szolnok, 1909. nov. 27.
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.
I
i
3537. tfsz.-hoz.
A másolat hiteléül: "
Szolnok, 1909. december 2.
3537—1909.
A folyó tanévben még az eddigi „Értesítő
könyvecskék"
... V L;,.,
Valamennyi
tek.dec.
közs.
Szolnok,használhatók:'
1909.
2. iskolaszéknek.
K. LAJOS
A közs. elemi mindennapiEÖTVÖS
ismétlő iskolák
ré
4
CSIKÓS JÓSZEF
kir. tanfelügyelői tollnok.
Hirdetések felvétetnek.
Hirdetés árszabás:
A lap egész oldala egy évre.
(52-szeri hirdetés)
400 K.
fél évre (26-szori hirdetés)
200 „
Fél oldal egész évre
200
Fél oldhl V2 évre
100
Negyed oldal egész évre
100
Negyed oldal fél évre
50
A hirdetés terjedelméhez
képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.
kir. tanfelügyelő.
i
szére uj „Értesítő könyvecskét
adván a nag^m.
vall.- és közoktatásügyi
ministerium
ki, a másolatban
Másolat.
A m. kir. vallásé* közoktatásügyi
közölt99783.
99793.szám.
sz. Akörrendelettel
1910. évi
ministertői.
községi elemi ennek
népiskolák
kezdvekönyvecskét
közszerü használatát
rendelte
tanulói szeptembertől
részére uj Értesítő
állapítottam
í el.
Kérem tehát
előrekönyvecske
gondoskodását,
hogy az az
uj ;
’meg. Ezenjdj
Értesítő
használatát
szövegű
isk.évtől
Értesítő
könyvecske
kellőközségi
meny- '
J9J0
—41.közs.
iskolai
kezdődőleg
minden
nyiségben
megrendeltessek
és aelrendelem.
jövő 1910—11. tan ,
elemi
népiskolában
kötelezőleg
évi beiratások alkalmával minden tanuló részére
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZS
szabályszerűen kiállítassák.
(
Ő könyvnyomdájában Szolnokon.
A kir. Tanfeiügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos íapja
„...r. .
( 1 évre 6 korona.
Előfizetés:
□
I
i 2
?'
n
'Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik:
CSÍKOS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
J
A testi büntetésről.
Vármegyénk kir. Tanfelügyelőjé
nek október havában kiadott, a testi
büntetést szabályozó rendelete, mind
azon tanítóknál, akik a- testibüntetés
nek, mint nevelés eszköznek elvi ellen
ségei, nagy megdöbbenést okozott. Bi
zonyára fontos okai lehettek a kir.
Tanfelügyelő urnák, hogy indíttatva
érezte magát azon rendelet kibocsátá
sára és én nem restellem kimondani,
bizony ez nem szolgál dicsőségünkre.
Idősebb kartársaim emlékezni fognak
. még a nyolcvanas évek közepén foly
tatott erős toliharcra, amikor is az
összes pádagogiai lapokon kívül az
egész napi sajtó, valamennyi tanitóegyesülct qsaknem két éven állandóan
e kérdéssel foglalkoztak: „Szükséges-e
a testi büntetés az iskolában igen,
• vagy nem?" A tanítóság két pártra
szakadt s különösen az öregebb isko
lamesterek harcoltak erősen a bot
uralma mellett. Még az iskola küszö
bét át sem léptem, mint képesitett ta_ nitó első írott cikkem, amely nyomta
tásban megjelent a testi büntetés el
len argumentált, (Komáromm. Közlöny
1884. jul.) és azóta-véleményem csak
megerősödött. A nagy küzdelem vége
az lett, hogy a humánus felfogás győ
zött és e? természetes is, a mai kor
szellemének csakis ez felel meg, ko
runkban. amikor még a rabokat sem
szabad ütni, .sőt az állatok bántalma/ zását sem engedik meg és ezek védel
mére egyesület is létezik, immorális,
embertelen dolog ütni, verni gyenge
Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSÍKOS JÓZSEF
kir. tanf. toünokhoz küldendők.
gyermekeket, akik fejletlen értelmük
nél fogva nem képesek felfogni cse
lekedetük Következményét, gyenge er
kölcsi alapon állva nem bírják a lwlyest, a helytelentől megkülönböztetni.
Valóságos padegogiai vétket, kövei cl
az a tanitó, aki bothoz nyúlva akarja
a zsenge gyermekbe a jó erkölcsöket
beleverni, ahelyett, hogy psichologiai
ismereteinek alapján, leikiuton, mely
az egyedüli helyes ut és mód, hatna
a gyermek fogékony lelkére. Az olyan
tanitó, aki csak ütés, veréssel bír bol
dogulni, csak azok segítségével tud
tanítani, az legjobban teszi, ha az is
kolából eltávozik, az eltévesztette pá
lyáját, nem tanítónak való. ■
Nem célom e cikkem keretében
a kérdés felatt lezajlott szellemi har
cot reprodukálni, a pro és kontra relhozott argumentumokat, kell, hogy is
merje minden tanitó, e cikk megírá
sára a fentemlitett tanfelügyelői ren-.
deleten kívül e napokban figyelmem
ráirányításával hozzám jutott lapok,
amelyekben a tanítókat támadják, in
spiráltak. Egy volt tanítványom, aki
jelenleg egy socialista irányú havilap
szerkesztője, lapjának legutóbbi szá
mában i„A tanbetyár" és „Egyikkutya,
másik cb“ címen a fővárosi tanítókat
támadja főleg, válogatlan szavakkal
támadja őket, amiért pofozzák a '
nulókat. A Népszava pedig: , Jsd
. vissza" címen hosszabb cikkbe,
lalkozik a‘z iskolákban folyó testi bün
ktitetésekről: Addig mig valaki objékti
vitással vitatkozik és lándzsád tör. egy
eszme érdekében, — ha az elleni éllel
; szemben még oly keserű dolgokat is
A____ /
14. szám.
Megyei Népoktatás
vet felszínre minden fegyelmezett szel
lemű embernek higgadtan kell, hogy
azt n^ghallgassa és az ész erejével
igyekszik a tényeket kellő megvilágí
tásba helyezni, a meggyőződés7 erejé
vel a támadást visszaverni. Amikor
azonban a szenvedély kerekedik felül,
amidőn az igazságot, a vad gyűlöletet
akarja lenyomni és az ész ereje, a
tudás, a nyers testi erővel ütközik
össze, ott és akkor megszűnik a tár
gyilagos szellemi harc. Amikor a Nép
szava ezt a kérdést dobja közibénk :
„Tán Rousseau vagy Pestalozzi a po
font és a botot ajánlotta nevelési esz
közül? És azért tanul az ember négy
esztendeig, neveléstudományt, — hogy
ilyen, nevelészi eszközökkel dolgozzék1"
— ezt megértjük és méltányolni tud
juk, mert bizony a pofozáshoz és a
botütéshez nem kell neveléstudományi
ismeret, ez nem lehet a nevelés esz
köze, ezen eszközöket nem ajánlották
a neveléstudomány kiválóságai és nem
hiszem, hogy valaki be, tudná bizo
nyítani, hogy, a tudomány, az iroda
lom, a művészet, vagy a politika, az
ipar és kereskedelem térén élt vagy
élő kiválóságok a botbüntetésnek kö
szönhették volna elért babérjaikat, ki
érdemelt általános tiszteletüket. — De
midőn azt Írják „Hiszen úri gyermeket
csak tévedésből és ritkán ér a tanitói
brutalitás, a proletár gyermek pedig
úgyis kutya, hát nem érdemes a dol
got feszegetni" — más helyen „Ember
emlékezet óta nem volt olyan általá
nos az iskolákban a pofozás, a tanulók
testi kinzása, mint a legutóbbi három
évben“—vagy „A hatóságok önérzet
nélkül való alázatos rabszolgák ne
velésére rendezték be az iskolát", —
Ilyeneket már csak a vad szenvedély
diktálta toll képes Írni, oly vakszen
vedély, amely sem nem lát, sem nem
hall, hanem az ész kritikáját meg
hazudtolva olcsó babérokhoz juttatja
azon olvasó közönségnél, amely az
igazságot nem képes, vagy nem akarja
meglátni.
A tanítók csaknem kivétel nélkül
a nép gyermekeiből rekonstruálódnak,
azoknak a proletároknak a gyermekei,
akiket oly nagyon félt a támadó cikk
írója a tanitói brutalitástól. A szegény
nép fájdalmait, óhajtásait, szükségle
teit, ügyeit, bajait a mindezekkel át
szenvedett tanitó érzi át legjobban, ez
oklpól a valódi tanító, a szeretet me
legével fordul a szegény gyermekhez,
legnagyobb örömét képezi, ha a sze
gény gyermekben felcsiliámló tehetsé
get fejlesztheti. Hogy emberemlékezet
óta nem volt oly általános az iskolák
ban a pofozás és brutalitás, mint az
utóbbi 3 évben, ezen tapasztalatot
honnan merítette cikkíró, erre igazán
kiváncsi lehet minden tanitó., talán
megfordítva’akarta Írni, úgy akceptálni
lehetne állítását. Ha már egy laikusa
tanüggyel foglalkozni akar, akkor ve
gyen legalább annyi fáradtságot ma
gának, hogy átolvassa a neveléstörté
netet, — . ez esetben nem irhának
olyanokat, amik homlokegyenest el
lenkeznek a valódi tényekkel és ma
guk fognak megütközni azon, amit
leírtak.
Cikkem végzem Cató mondásá-nak paródiájával: „Azt vélem, a testi
fenyítéket az iskolából ki kell irtani"
és ha régente dicsőség számba vették
a hosszú működés alatt kiszolgáltatott
nagyszámú ütlegeket és pofonokat,
korunk szellemének megfelelőleg ve
gyük dicsőségsz’ámba azt, hogy a testi
büntetést minél ritkábban vettük igénybe
vagy, ami a legideálisabb állapot lesz,
hogy soha jgénybe nem vettük. A ne
veléstudomány mai állása képessé tesz
bennünket ezen ideális állapot létre
hozatalára és akkor megszűnnek ma
guktól a jogtalan és jogos panaszok.
Tiszabő.
Neumann Vilmos,
izr. tanitó.
Óvoda és iskola.
(Folytatás és vége.)
Bár nem szabad szem elől téveszteni,
hogy az óvodának főcélja elsősorban a gyer
14. szám.
Megyei Népoktatás
mek testi épségének, egészségének megóvá hibát követne el, ha ezt tenné, de foglalko
sa ; de célja egyúttal az is, hogy a gyermek : zik éppen úgy, mint az isko;a, neveléssel.
lelki tehetségei is, bizonyos mértékben fej- A tanitó ép úgy megóvja a gondjaira tyzott
lesztessenek.
gyerkeket* mint az óvónő. Mi óva tanítunk,
Manapság, n -időn oly elkeseredett harc a tanító^tanitva óvnak; mindketten azojn fá
folyik az osztály ura lom* ellen, midőn vallás radozunk,-hogy testben és lélekben erős.
felekezetek és szocialisták küzdenek az em-. vallásos, hazafias, szorgalmas, derék és bebéri lelkek birhatásáért: bátran állíthatjuk, csületes honpolgárokat neveljünk. hogy az egyes osztályok, * felekezetek közötti
Az elmondottakból világosan kitűnik,
válaszfalakat, rangkülönbséget misem simítja, ‘ hogy a kisdednevelés humánus intézményé
misem enyésztetheti el jobban, mint az óvoda. : nek feladata nincs és nem lehet az által ki
A társas érintkezés illendőségeit, a szolgálat merítve, üa pusztán a gyermeknevelésre szo
készséget és előzékenységet, a jó szokáso rítkozik, de kell,'hogy az iskolai tanításnak
kat, amilyenek, a tisztaság, rendszeretet, szó előkészítője, az illemnek, tisztességiudásnak .
fogadás, észrevétlenül sajátítja el a gyermek. és-ytársadalmi szokásoknak' s végül a társa
Igaz, hogy ezek a 3—6 éves gyermekben i dalomban viaskodó áramlatoknak összeegyeznem öntudatosak, nem az elhatározás ered- Ií tetője, békéltető bírája is legyen. Hogy azok
ményei, de élő virágok, melyek idővel gyű- l a különféle rangú és rendű, azok a más-más
mölcsöt is hoznak.
-vallásu gyermekek, kik most-angyali szélidTestgyakorlat közben megismeri a gyér- ;: séggel játszadoznak az óvoda udvarán, vagy
mek a jobb és bal irányt, megtudja ^melyik l pedig jókedvűen játszadozva munkálkodnak,
a jobb, és melyik a bal kez-e. Mikor indulót i némelyek által talán hiába valóságoknak tar
énekelnek, megtanul ütemben lépni; játék tott Csekélységeken: egykor majd mint fér
közben megismeri a kört, alakimunkában a ■ fiak és nők is kölcsönös gáncsvetés helyett
kockát, hasábot, oszlopot, hengert stb. És együttes munkában, széthúzás helyett össze
mit szóljak a rajzról, az agyagmnnkáiól, mi tartásban, zűrzavar helyett összhang- és bé
dőn nemcsak értelmét fejlesztjük, de egyút kés egyeJértésbeh keressék és találják életük
tal akaratát is • szilárdítjuk s a szép irántiéi- - célját.
íme, halvány vonásokban ecseteltem az.
zekét is fejlesztjük; s ezzel, alapját i vetjük
meg egyrészt a keresztényi nevelésnek', más óvók és tanítók egymáshoz való erkölcsi és
részt pedig a szószoros értelemben vett szo szellemi viszonyát.
Ezekhez sorakozik végül fájdalom ! az
ciális nevelésnek, mely nem csupán fogyasztó,
de termelő, tehát munkás tagokat kíván ké anyagi viszonyok közötti’ óriási különbség.
Habár a tanítók anyagi helyzete sem mond
pezni az emberi társadalom számára.'
Igen sok’ ilyen s ehhez hasonló apró ható valami fényesnek, de "annyira mégis ja
dolgot lehetne még elsorolni, amit a kisded vult, hogy — bár nehezen — de megtud
az óvodában megszokik. A laikusok előtt az nak belőle .élni. De mi!? most is ott va
elsoroltak talán semmi fontossággal sem bír gyunk, ahol ezelőtt 18 évvel voltunk ; azóta
nak, de a tanítóság zöme elismeri és be pedig nagyot változott a világ. Nem akarom
látja, milyen nagy különbség van az „óvo a mi szomorú helyzetünket leírni, azt isméidába járt" és „óvodába nem járt" növendé tetní, mert sajnos, nagyon "jól ismerjük mind
annyian. De ismerik mások is, sőt legfőbb
kek között.
Hogy az óvodából az iskolába átlépő hatóságaink is elismerték, hogy helyzetünk
gyermek esetleg bátrabb, élénkebb, az nem javítását yéizó kérésünk jogos és méltányos,
á fegyelmezetlenségtői van, az az ő egyéni mindennek daczára egy nehány szépen hangzó
ségének természetes megnyilatkozása, mely Ígéreten kívül még egyebet nem kaptunk s
inkább az óvónő iránt érzett bizalmának a nem kapunk még ki tudja meddig, mert .
folyománya, seminint pajzánság. De azért halhatunk s némán tűrjük nehéz sorsunkat.nem nehéz az oly gyermeket fegyelmezni,
Bezzeg nem így tették a tanítók, mi
aki abban az egyénben, aki vele foglalkozik, kor fizetésrendezésük volt szőnyegen, hanem
hozzá szívesen leereszkedő jóakaróját látja, igenis kértek és kértek, és újból kértek. Nem
mert az ily esetben nem félve, de tisztelve hallgattak el még .akkor sem, mikor kérésü
és szeretve közeledik hozzánk. Áz pedig, aki ket „-féktelen ambíciódnak nevezték, hanem
bizalommal viseltetik irányunkban, annak ha igazukért harcoltak tovább, mig célt értek,
kell parancsolni is tudunk. Különben is a vagy legalább e célt megközelíthették. Nem
mai iskolának nem lehet célja meghunyász mondom én, hogy csapjunk mi is országos
kodó fabábakat képezni; de a maga lábán i lármát, mi azt nem is tehetjük, mert nem
járó, gondolkvzó és meggyőződésből akaró vagyunk „egy hatalmas testület", de igenis
tartozunk állásunk- és futásunknak ázzál,
szilárd jellemeket nevelni.
Jóllehet az óvoda nem foglalkozik a hogy ügyünket legalább felszínen tartsuc.
szó igazi értelmében vett tanítással, sőt nagy Mostanában azonban szó sem esik az óvo-
Megyei Népoktatás
14. szám.
különbség is. Ez mentségükre is szolgálhat.
Mások meg azt mondták: „miért men
jünk most már Kecskemétre, mikor a szol
noki polgári iskolai zászlóaljt is megnézhet
jük?" Erre meg röviden csak annyit mondok:
azért, mert mi elemi iskolában akarjuk szer
vezni a zászlóaljt. Ami pedig a polgáriban
jó, igen ritkán válik be az eiemi iskolában.
Sőt Lukács József (e lap 8. szám „Népiskolai
zászlóaljakról.") mezőtúri kollega, arra az
önmagához intézett kérdésre, hogy a nép
iskolai zászlóaljak mai szervezetükben, meg
felelnek-e a kitűzött céljuknak, határozottan
„nem“-nyel felelt. Szóval meg azok sem fe
lelnek meg.
Van is valami Lukács kollegának ebben
a Roussean-i rövid , „nem" feleletében, Külö
nösen akkor, ha a sokkal fejlettebb s rend
szeres,
okszerű törnatanitásban részesült
polgári iskolások számára szervezett zászló
aljak mintájára akarjuk szervezni az elemi
iskolai zászlóaljakat is.
nők anyagi helyzetének javításáról, sőt má*ruk az óvónők sem foglalkoznak vele, mintna
mi a legrendezeitebb anyagi viszonyok kö
zött élnénk, pedig — fájdalom — a szomorú
valósár éopen az ellenkezőt bizonyítja
A „kisdeduevelés“-ben annyi minden
ről vitatkoznak igen tiszteit kartársaink, de
szegénységünkről, amit már maholnap sehogy
sem tudunk eínalástoing szó sincs. Néma
overmeknek pedig az anyja sem érti a szavát.
&
Szerén) véleményem szerint jó* volna
igén.-be venni a sajtót s a tanítók példájára
ra%aniUrokban clpanaszolní bajunkat. Igaz,
hog ha mi száimkl vág; írunk, bennünket
leintenek azzal; hogy „reiedeges a dologról
beszélni; mert úgyszólván nyitott ajtón zör
getünk." Éppen ezért indítványozom : forduljunk az igén tisztelt tanlíb í.arhoz s kérjük,
hog; nehéz-küzdeimankb .1 legyenek segít
ségünkre, hisz a toll a férfi kezében éppoly
hatalmas eszköz, mint a kard.
. A „Kisdednevelés" ez évi 20. számá
ban ugyanis a következőket írja Cseiigeyné
Csengcy Ilona kai társunk: ‘„A tanítóknak
nincs aranybányájuk, áranyhidjuk sincs, de
volt igen nagy alázatos kérésük a kormány
hoz, amely kérésük betelt, de nem teljével,
s> amely kérésnél elfelejtkeztek testvérükről, a
I
kisdednevelőkről. Ne, ne folyamodjunk mi a
tanítókhoz. Mit vizemének ők ki részünkre,
mikor a magukéra is keveset tudtak sze
rezni ?“
Nem osztozom a t. kartárs véleményé
ben,’ mert szerintem a tanítóktól nem is le
het rossz néven venni, hogy a mi részünkre
nem kértek, mikor az 0 fizetésrendezésük
volt tárgyalás alatt, mert ők elsősorban ön
magukat biztosították. Hogy keveset kaptak,
az tény; de én azt hiszem, édes mindnyájan
megelégednénk egyelőre ilyen kevéssel. Kü
lönösen a községi és felekezeti óvónők, akik
nek korpótlékuk sincs. Akinek 15—20 évi
szolgálata van, annak éppen annyi a fizetése,
mint aki ma foglalja el állását. Ez nagy igaz
ságtalanság és méltánytalanság; ez ellen tel
jes erőnkből tiltakoznunk kell.
Fucseknc Lenkei Oktávia
községi óvónő.
Tanulmány kirándulás Kecskemétre.
É lap 5-ik számában „Néhányszó a
népiskolai zászlóaljakról" címmel felhívást
tettem közzé, melyben az érdeklődő kartárs
urakat egy Kecskemétre teendő tanulmány
kirándulásra való jelentkezésre szólítottam fel.
X
Többen érdeklődtek a dolog iránt, de
sajnos, azzal be is érték. Igaz, hogy akarni
és megtenni fogalmait közt van . egy kevés
Tudjuk azt mindannyian, ií^y az is
kolai katonás nevelésnek két színtere van:
egyik az iskolaterem, másik a gyakorlótér.
Önkéntelenül is ez a két kérdés merül fel:
milyen módon kell végrehajtani ■ a katonás
nevelést az iskolateremben és miképen a
gyakorlótéren ?
Ezekre a kéidésekre semmi szín alatt
sem szolgálhat feleletül elemi
iskolánál
magasabb fokú iskolák katonás nevelési
módja. Nem pedig azért mert a felsőbb
iskoláknak teljesen más a belszervezete, ta
nítási beosztása, növendékeinek szellemi és
testi képessége.
Felsőbb iskolában óránként váltja föl
egymást a tanitószemélyzet, j óráról—órára
változik a fegyelmezési mód, tehát ott ok
vetlen más .módot kell követni az iskola
teremben végrehajtott katonás nevelésnél—
fegyelmezésnél, mint az elemi iskolában,
ahol állandóan egy tanitó működik s fejlettlenebb növendékeinek erkölcsi érzékére nagyobbfoku nevelői hatást kell gyakorolnia,
hogy az helyes irányba terelődjék.
A gyakorlótéren is egészen más módot
kell alkalmazni, mint a magasabbfoku isko
láknál követnek.
Ugyanis polgári és középiskoláknál a
növendékek közül kiválasztott altisztek végzik
a betanitást-vezérlést. Elemi iskoláknál ez
azonban lehetetlen, sőt egy néhány közép
iskolában — ahol úgyszólván legelőbb szer
vezték a zászlóaljt — sincs meg ez a beosztás.
Hogy miért lehetetlen elemi iskolában
az altiszt rendszer „gyermekvezérlés", igen
egyszerű: képtelen az elemi iskolás növen
dék legkiválóbbja is arra..
14. szóin.
Megyei Népoktatás
Helyesen és jól vezérelni elég nehéz urakat, szíveskedjenek ezen azt hiszem eléggé
ásón,’ mmé
miné
dolog, csak hosszasabb gyakorlattal lehet tanulságosnak .ígérkező kiránduláson,
nagyobb száminál résztvenni.
alaposan elsajátítani.
, .
felszólításom
Gondolom is, hogy
Kai nai — tegyvergyakorlatokkai combinált rend és szabadgyakorlatokat vezérelni, nagyobb figyelembe fog részest ini az előb
níelyek sokkal komplikáltabbak az egyszerű binél, mert tudva azt, hogy vármegyénk sok
tornász rend és szabadgyakorlatoknál, meg közoktatásügyi tekintetben a xjézetők közf
nehezebb. Nem gyereknek való, de .ha reá imiozm, bizonyára mindannyitnk óhaja
bízzuk sem képes azt jól elvégezni. A rossz, ' Hogy ezcn a téren *se maradjo; 1 a többié
kap’ odó vezérlésnek pedig amellett, hogy
Eddig 11 jelentkező van, meg pcoi;
meglehetős kínos látvány, semmi gyakorlati
—
ezt
megjegyezni valónak tai tóm — mim
haszna — értéke nincs; annál sokkal jobb
a semmi.
’
U.
’
Jelentkezn’ szerkesztőnké
Polgári- és középiskolákban az altiszti
rendszerralkalmazzák, habár szerintem ott lás szervezőjénél lehet.
Jelentkezzünk tehát, minél J nagyobb
sem egészen helyes. Ugyan tagadhatatlan,
számmal
!_
hogv a rendszeres tornatanitással egy felsőbb
Szelevény,
MJOA deosztályban járó növendék annyiszor és anynyit hallott vezérelngVogy .akaratlanul is
áll. tan. oki. tornatanár.
megtanulja azt — úgy/ahogy s ha a gya
korlat betanítás és végeztetés — tehat a
vezérlés — csak abbóÉ állna, hogy a sor '
elé állva a vezérszavakat elszavaljuk s arra .
. a növendékek végeznék a gyakorlatot, mint ij
a karikacsapás, még maga is képes volnan’a
De nemcsak ennyiből áll. A tornatani-M
' Tudás öagy diploma ? Huszonöt éven
tás s a zászlóaljaknak a katonai gyakorlatok
át tabitott pontosan, szorgaln asan, ‘Kitünően
betanítása tulajdonképen a helyes vezérlésen Brenner Antal mezoköyacsházai tanító, Már
■
„
..„.AJ/,r
r,nrvC7nlvári
alapszik; szóval a vezérlés úgyszólván ta-' egész nemzedéket nevelt fel, már igazg;rátó ’
nitás. Ha pedig tanítás, akkor módszertani lett, amikor kiderítette valamelyik jóakarója,
ója, '
és lélektani s igen^yakran bonc- és élettani hogy nem végezte el a tanit(|>képezdét. (pktudást kíván. Értől pedig a tornatamtassal levele sincs, tehát nem szabid, hogy taní
, foglalkozó egyének vannak leginkább meg- tani tudjon. -—- Vizsgálat indult, bizottságok
gyöződve.
,
'
,,
jöttek-mentek és végül — csuda történt.
Ezért nem tartom helyesnek növendé Brenner Antalt, aki oklevél nélkül tuu tanikekkel, különösen elemi iskolásokkal vezé jani, nem csapták el. A közigazgatási bizott
reltetni.
,
,
.,.
ság úgy határozott, hogy tanítson csak to.? .
Ví
/ 1 • _i______
..AlKíi
Ebből tehát látható, hogy — legalább vább
Brenner diploma nélkü I. Ami még ha
az én véleményem szerint — egy magasabb .gyobb csuda, ezt a bölcs és jó határozatot
foku iskola katonás nevelése — úgy az is a minisztérium is jóváhagyta . Igaz, átheiyekolatermi, mint a gyakorlótér! — nem szol zik Brennert és kötelezik, hogy tegye b a
gálhat mintául elemi iskolában szervezendő vizsgát. Mert diploma neikü. végeredmény---------- j
zászlóaljnak.
ben mégsem szabad tudni’ Magyarországon.
Ezért mondom, hogy nekünk nem
,
.
.
__ 1__ All
Áthelyezés.
Klein Ferenc szelevényi
| álk
elégséges a szolnoki polgári iskola zászló
cl.
iskglaiigazgatótanitót
Zsombolyára
.he
aljat — minden mintaszerüsége mellett ás —
megtekinteni, habár az is tanulságos lenne. lyezte át a közoktatásügyi miniszter.
FI nármegyei höjig. bizottság üléséből.
ö Tanulmányozásunk tárgyául a legaU
kalmasabb a kecskeméti zászlóalj, mert az Futó József tanitó e halálozásával üresedésbe
elemi iskolai s már több éve fennáll s az jött személyi pótlék javadalommal jutalma
ottani tanítóságnak a .hosszas gyakorlat kö zásra Széky Péter turkevei r^f. igaz^atóta utót
vetkeztében igen sok helyes tapasztalata le- ajánlotta.
. .
felsőszentgyörgyi
is;|<olai államosítás
hét, amit mi 5nind a magunk hasznára fórA ieisu&z,cut
&jv*5j* dithatnánk s végül elég közel van, tehát az ügyében yéleményes főlterjesztést tett.
A jászteleki'4 tanítói állomás javadalegynapos
nem két ülne
egynapos kirándulás
luianuuia? sokba ------ - ..
j....... ......................
fő,
---- felsöjárási
fő-öi
(legtöbb 10 kor. fejenként.)
, mának összeírására
jabzsa
De amint előbb mondám az első ífel- Lszolgabirót kiküldi
_
i;íVfldaloni ö&szeszólitásomnak. az érdeklődésen kívül (ami í
-P170I k^36 fill sziMugv Kádár kőugyan erkölcsi haszonnak vehető) .gén ke^es
K; 36 f^.,
.
;szehaszna volt.
' kását 5157 K. 36 fill. összesítéssel záradékolja.
Nagyon kerem az érdeklődő kollega
------------------------------ r
II
.
-
'
'
Megyei Népoktatás
6.
I
■
;
Jánoshidai és/szaföldvár—martfűi közs.
tanitói választásoké- jóváhagyja. Járosi Fe. renc jászárokszáiiá?! tanítónak szept. 1-én
J esedékessé vált korpótlékáhak kifizetésére az
: iskolafentartót kötelezi, szintúgy a mturi rk.
; egyházat kántortanitó hátralékos illetményé: znek azonnali kifizetéseié. Az alattyáni;óvoda
j államsegély elszámolását, a dévaványai közs.
*gazd. ism. iskola, óvoda és menedékház; a
; tiszaföldvári községi iskolák és óvoda, a
kuncsorbai községi iskola költségvetését jó| váhagyja.
Kir. tanfelügyelői hioatal november
| havi ügyforgalma. Iktatóra érkezett 323 ügy. darab, ebből és az ad momerum osztott jeleütésből elintéztetett 460 ügy 441 kiadványJ nyal. Közig, bizottsági ügy 84 osztatott nov.
; hóban ki. iskola látogatás és szervező tár| gyalás céljából 2 községben járt a kir. tan
felügyelő, Szolnokon pedig a polgári leány
iskola épületének kijavításában járt el.
Rllamsegélyek. — Kohári Géza turkevei
j ref tanítónak 1. korp. államsegély, — Tóth
Margit tanitónőnek II. korp., — Drahos Fe
rencnek II. korp., — Török Ernő fegyvernek!
közs. tanítónak fiz. kiég, államsegély, —
Kecskés Miklósnak II. korp., Eszenyi Máriá
nak II. korp., — Eedőné Pakó A. tanitónő
nek korpótlék igénymegállapitása, — Fekete
| Lajosnak I. korpótlék államsegély engedéi lyeztetett.
mezőtúri ref. iskolától Patak/ Mária
tanítónő a mosnicai községi iskolához tá
vozott.
I
KÖteleh-HunyaÜíalDü tanítója Cristman
I Henrik eltávozásával üresedésJjedoíNközségi
I tanitói állásra az iskolaszél^Math\^m tanítót
1 (Szepesmargitfaluról) meghívás utján jelölte.
Iskolai kép. Egy eklatáns példával szolJ gél a ba:tai iskolai-zászlóalj vezetősége arra,
nézve, hogy a szülők milyen szíves-örömest
। jáiulnak hozzá anyagilag is a zászlóaljak
’ szervezéséhez a pusztabartai tanyákon. Igaz
j azonban, hogy értelmes, józan magyar lakói
I mihamarább megértették a zászlóaljak szerí vezésének nevelő fontosságát, köszönet illeti
I érte őket.
*’
Az iskola I. II. oszt, növendékei nin• csennek még beosztva az egyenruhás csaI p.tba de ők is minden yáron katonáskodni
szeretném k. A tanító aztán, hogy szorgal
mukat se.k.nse kijelentette/ hogy csak az
lehet kis katona,-aki jói tanul és magát is
jól viseli.
Feláll erre egy kis leány, egy béresnek
a gyermeke és szól:
— Tanitó bácsi kérem, édes apám azt
mondta, hogy Pistának akkor ’s vesz katona
ruhát, ha rosszul tanul.
— Mond meg kis leányom, hogy Pis-
14. szám.
14. szám.
iának is csak akkor szabad katonaruhába
járni, ha jól tanul. Itt az iskolában nem en
gedem meg.
Másnap feljön a Pista gyerek az isko
lába és jelenti:
Tanitó bácsi kérem, kát ha itt nem lesz
is szabad, azért vesz ám nekem édes apám
katonaruhát, oszt majd vasárnap otthon vi- ■
selem
Hét nem bizonysága-e ez annak, hogy
a szülők örömmel járulnak hozzá a zászló-.
aljak megalakításához.
ttörpeníyő bátya balesete. Dörmögő Dömötör,
a kitűnő mackó automobil-utazása során különös bal
esetről számol be a „Jó Pajtás44 legújabb száma.
Budapest egyik utcáján az automobil nekimegy egy
lámpaoszlopnak és kirepül belőle Hörpentő bátya,
Dörmögő Dömötör hűséges utitársa. Egyenest egy
arra járó Jámbor pékmesterre esik, a' kit lever
a lábáról. Mind a kettő akkorát zuhan, hogy a pék
alig tud fc tápászkodni, Hörpentő pedig úgy ott inarád mozdulatlanul, mintha meg volna halva. Na, de
nem keil lelni, mert — műit Dörmögő mondja „nem
szokott olyan könnyen betörni a Hörpentő a feje,
kivált mikor ő pottya,n valakire. Attól fél, hogy elagyabugyálják, azért tetteti magát halottnak". Igaz
is, a mint azt. mondják neki, hogy az automobil
vendéglő előtt állott meg, rögtön magához tér. Hogy
mi lesz még ebből, azt a legközelebbi szám fogja
elmondani, várja is már érdeklődve minden magyar
gyermek. A „Jó Pajtás" e számában ezenkívül van
még szép vers Endrődi Sándortól,.mese és regényfolyttatás Benedek Elektől, érdekes és tanulságos
történet Schöpflin Aladártól, cikk a Mikulásról, tréfás
képes vers; cikk a korcsolyázásról Vampetics Imre
korcsolyázó bajnoktól. A „Jó Pajtás" a FranklinTársulat kiadásában minden vasárnap jelen meg;
előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre
5 korona, egész évre 10 korona. Mutatványszámokat
ingyen küld és előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal.
(Budapest IV., Egyetem-utca 4. sz.)
IRODALOM.
jfisszonyok együtt.
Herceg • doktorné előzékeny szívességgel
siet kedves vendége, Harmath ügyvédnő, a
fiatal, fess barna asszonyka elé.
e
— Hozott Isten, édes kincsem! Igazán
kedves vagy, hogy elsőnek érkeztél.
Harmathné kibontakozott elegáns kö
penykéjéből és otthonosan foglalt helyet a
barátságos kis szalonban. A háziasszony a
legújabban tanult kottákat játszotta zongorá
ján, venŐége^szórakoztatására; de gyakran
tekintett órájára s idegesen jegyezte meg,
hogy ugyan máért késnek a többiek ilyen
soká ? — Ugyanis Kertészné a nemrégiben
idehelyezett tanár felesége is hivatalos volt a
mai délutánra nővérével együtt. Nem tudja
mire vélni késésüket.
Mig fejezte be szavait, a szobalány
jelentette, hogy megjött Kertészné önagysága
és kedves nővére.
Az ujoonnan érkezettek egyike, a karcsú,
halvány Kertészné épen ellentéte volt húgának,
a kissé előrehalddott
előrehaladott kom Etelka kisasszony
kisasszony-
nak, ki a városka elismert, legkedveltebb hír
vivője volt. Hogy honnan-honnan nem, de
igen ritkán történt meg, hogy ha valami uj
dolog adta elő magát, azt mástól hallotta
volna meg az ember, mint ö tőle. Most is,
hogy a kedélyes üdvözléseken átestek, mind
járt fölvetette a kérdést, hogy hallották-e már.
hogy milyen szégyent hozott a városra Sasváry, a fiatal számvevő? A háziasszony is,
..............
,.„ö .
az eleven Harmathné
is, .....
de . pnég ...Kertészné
is luiyitu
csodálkozva
néztek Etelka
ki
no*.
». ^kisasszonyra,
j
j
’ " el'eddig
f...................
..._
még nővérének.............
sem árulta
a legújabb
hirt, hogy mindenkit egyszerre lepjen meg vele.
— Hát bizony édeseim, olyan szégyent
hozott az ránk, hogy a szomszéd Szúnyog
községből választott magának feleséget, va
lami ezer holdas kurta ' nemesnek a lányát.
A kis társaság elhülve hallgatta Sasváry
urnák ezt a hallatlan vakmerőségét, hogy igy
megmerte csúfolni a város előkelő leányait, i
holott öt kedves, sima. modoráért’ bármelyik
család szívesen kötelékébe fogadta volna-, mig
igy bizony csak nagyon kelletlen batátságra
számíthat Mert van-e mpgbocsáthatlanabb
valami^ mintha egy hölgytársaságokban szí
vesen látott fiatal ember, kivel bármelyik
tüzes szemű menyecske s bármelyik család
eladó lánya örömmel szórakozik, gondol
egyet s minden előzetes bejelentés nélkül kö
zéjük röpít egy faragatlan falusi hajadont.
Miután legnagyobb megbotránkozásuk
nak kifejezést adtak, Etelka kisasszony foly
tató hírmondását, hogy ö még azon szeren
csés helyzetben is van, ha ugyan szerencsés
nek mondható, hogy a leendő Sasvárynét
ismeri és — elhallgatott.
Egyszerre kérdezték türelmetlenkedve. —
Honnan ismered. Mit tudsz róla. Milyen be
széld el édes, Etelka ?
Etelka kisasszony még egy ideig kérette
magát s aztán engedve a nagy rimánkodásnak ...
Elmondom, de csak köztünk maradjon ...
. . . Hát tudjátok, emlékeztek meg ta
lán arra a nagy szüreti mulatságra, a mit
most két éve a szunyogi kántoráé, a kedves
Böske adott. Ott ismertem én meg a Sasváry
menyasszonyát, ki a kántornak valami távoli
rokona, természetes, hogy akkor még meny
asszonyjelölt sem volt. Akkor is nagy bárdolatlanságával tűnt föl nekem.
— Képzeljétek csak, még a szüretelökkel, a szedőkkel is szóba állt, serkentette őket
a munkára. A tálalásnál, a terítésnél is min
denütt ott volt ... De mindez hagyján, hauz étkezését
cincii végig nézni,
né^ui, az igazán
nem az
mulatságos dolog volt. Akár hiszitek, akár
nem, a levest fújta, a pecsenyét oly ügyetl
J
Megyei Népoktatás
lenül vagdalta tányérján, hogy kinos volt nézni
közben az evőeszközzel olyan csörömpölésé
vitt véghez, hogy az-ember csakhem ideggörcsőt kapált, pedig tudjátok, hogy nem vagyok
gyönge idegzetű, bétetözésül a kését olyan
zajjal ejtette le, hogy no. De aztán jött c.
java. A gyönyörűen diszitett gyümölcsös tálról puszta kézzel vett egy almm’t s . . . de
nem is moidom tovább.
Etelka kisasszony egy kis szünetet tar
tott, mindegy várva a hatást, a mit ekkora
világra szóló neveletlenség kedves hallgatóin
gyakorolt. Majd keserűen jegyezte meg: Meg\
érdemli Sasváry, hogy egy ilyen közönsége^
” " éljen,
"’
asszony mellett
mert mpgn keresu
magának. Hiszen tudhatta volna- hagy egjj
oyyan lányból, ki úgyszólván egész idejét
munkával tölti, a háztartást gyengélkedő anyja
mellett csaknem egyedül végzi s a gazdaszy
szonyi tennivalókon kívül legföljebb, ha W
lanti kis festéshez vagy kézimunkázáshoz ér^
nem válhatik olyan asszony, ki a mi városunk
számottevő n^i között megállhassa a helyéi.
Legföljebb, ha jó anya lesz belőle, de bizony,
hogy valami nöegyleti gyűlésen elnökölni
lássa valaki, arról én jót állok, hogy nerh
történik meg soha, mert arra, / világért sem
volna képes.
.
I
— No, de megérdemli azt Sasváry!
Ebben aztán az egész kedves kis kompánia
megegyezett.
— Most pedig, monda a szives házi
asszony lássunk édeseim szaporán az uzson
nához, mert már igy is megvárakoztattalak
kenneleket, de hát a mi kedves Etelkánk
mindnyájunk figyelmét agy lekötötte, hogy
észre sem. vettük, hogy már egy kicsit késeit
is az uzsöntíank. -A kis Harmathné kelt fel
elsőnek és szökdelt át az ebédlőbe, hol már
készen várt a vendégekre a pompásan feltéritett asztal. A háziasszony pedig átkarolva
vezette át másik két vendégét és leültette őket
uzsonnához, szeretetreméltó kedvességgel klnálgatva őket, hogy Ízleljék meg otthon ké
szült süteményeit. A vendégek jó barátnőkhöz
illően engedtek is a szives kínálásnak. Hatmathnédtik a kitűnő csokoládé Ízlett, mig
Kertészné és Etelka kisasszony a különféle
süteményeket fogyasztották jó étvágygyal.
Etelka kérte is a háziasszonyt, hogy alka
lomadtán ismertesse meg, a finom tejfeles
lepénynek a készítési módjával, a mit a házi
asszony szeretettel meg is Ígért.
A gyermekszobából egyszerre hangos
\Anyuka, Anyuka, hívás hangzott be. Etelka
kisasszony, a ki igen gyermekbolondja, sietett
ajtót nyitni s a háziasszony fürtös hajú kis
lánya, a négy éves kis Janka rontott be rajta.
Nem egyedül jött, maga után húzta
nuzta kis
KIS koKOcsiját, egy kémény papírból keazult cukrásztálcát, mire azonban sütemény helyet u o
-----
—
14. szám.
Megyei Népoktatás
Szolnok, Í909. deczember 18.
I évfolyam.
15. szám.
JÁSZDAGVKUN SZOL NŐKbűző babakarok, széklábak, feneketlen kis vasási füzetének ingyén megküldését kérni és
fazetyk s egyéb megcsonkított játék darabok azok nyomán agy az ismeretterjesztő^ mint a
szövetségbe és szövetkezetbe szervező üdvös
voltak halomra rakva.
. Etelka kisasszonynak rögtön a szemebe népnevelő munkásságot a helyi társadalom
ötlött az oldalat'an kis kocsi s hol az asz nak és a helyi hatóságoknak bizonyára kész
talon levő süteményekre, hol a kocsivá avatott séges támogatása mellett kifejteni. 4 heten
sütemévyes tálcára pillantott; amin bizonyos ként kétszer megjelenő „Szövetkezés" c. szak
szavakat vélt látni. Maga mellé kérte . a kis lapot tanítók részére 10 K. előfizetési dij
Jankái s mint régi ismerősök kezdtek játszani. helyett 6 K.-ert küldi a kiadó Gazdaszövetség.
*4 háziasszony' egy darab süteményt adva
1910. junius hó utolsó hetében szíves
kislányának, visszaküldte a gyermekszobába. kedjenek az addig kifejtett munkásságuk
A kis Janka azonban hallani sem akart róla ! eredményéről értesíteni, hogy annak alapján
s Etelka mellé szegődve, adogatta le kocsijá július első hetében fölterjeszthessem a fentról a drága holmikat. Etelka kisasszonynak hivaikozott rendeletben kívánt jelentésemet a
[sem kellett csak egy szempillantás, hogy nagyin, vall.- és közktatásügyi ministeriumhoz.
; észrevegye, hogy a kis kocsi jenekere nem
Szolnok, 1909. december 6.
más van Írva, iránt a felteritett sütemények ।
egyzéke.'
* |
EÖTVÖS K. LAJOS
Egy kicsit kelletlen ment a játék, merty
kir. tanfelügyelő.
Etelka kisasszonynak már nem azon járt az
| esze, hogy mi is volt a neve annak a kis [
[ babának, a kinek már csak az egyik karja [
Szerkesztői üzenetek.
I van meg, hanem, hogy, hogy fogja ő meg\törni Herceg doktoráénak a gőgjét, ha ezt a j
Neumann V. Tiszabö. Cikkét mai számunkban
'sütemény-históriát holnap, a Sarlósék zsurján
hozzuk. Köszönettel vettük. Tóth P.. Szelevény. Kér
^tovább adja.
I
Tóthné Móra Jüliska.
HIVATALOS RÉSZ.
• 2 620—909. tfsz.
lek légy szives velünk azt is közölni, hogy kik jelent
keztek és hogy mikorra határoztátok meg a kirán
dulás idejét? H. Gy. Barta. Máskor is kérünk a
küldötthez hasonló apróságot. Czakó Gy. Jászberény
ígértél nekünk egyszer egy igen értékes és érdekes
tartalmú cikket. Mikor fogod beküldeni ? A te ismer
tehetséged csak hasznára válhatik a köznek. írj te
hát! Üdvözlet. Többeknek. Cikkeiket mielőbb közölni
f >gjuk. Jók.
Körlevél a tanitó urakhoz.
Gazdaszövetségek szervezését és vezetésé-'
J azokban egyrészt népies ismeretterjesztő eledlások tartását, másrészt termelő, értékesítő,
j gyasztási ér'hitelszövetkezet létesítését a
néptanítók iskblán kívüli oldalasának becses
iiegészitő részéül ajánlotta es jutalmakkal
,s méltatandónak jelentette ki 53201—1906.
■.z. rendeletében vallás- és közoktatásügyi
ninister ur b nagyméltósága.
Erre az értékes népvezető munkára hi;om ismételten föl a lek. tanitó urakat. 4
gyakorlati irányú gazdasági népiskolák terijedésével közvetlendbb összeköttetésbe jutunk
l a néppel: ezt a bizalmasabb viszonyt hasz* nálják Önök fel a gazdakörökkel közvetlen
| érintkezésre, alkotó tevékenységre. 4 fölmive| lés ministere mondotta, hogy „meg keli két
szerezni a kalászt a szántón, a fűszálat a
kaszálón, a gyümölcsöt az ágon!“ erre az
uj nemzedéket az iskola, az idősbeket a népítanitó társadalmi munkája tanítja meg.
|
Miként ? E kérdésben szíveskedjék a
í
Magyar Gazdaszövetséghez"
(Budapest,
Y'zentki átyi- utca 40.) fordulni és 16 felol-
Szerkesztésért felelős CSIKÓS jÓZSET.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné: tőle
© ajánlatot kérni. ©
Ül
~
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZi j könyvnyomdájában Szolnokon.
.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület * hivatalos lapja.
_.„r. .,
í 1 évre 6 korona.
Előfizetés : J d
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Az egységes
középiskola.
Közép fokozatú iskoláinkat, mint
a reál, polgári s különféle szakirányú
iskolákat a legrégibb gimnázium mel
lett föltétlenül a fejlődő életszükséglet
hozta létre. Kérdés azonban, hogy he
lyes módon-e?
Határozottan nem. De mert mégis
valamelyes cél sürgette azokat, nem
egy—egy uj iskola fajt kellett volna
fölállítani s ez által a középiskolai
oktatást csak szétágazóbbá tenni, ha
nem a már meglevő középiskolát a
célnak inegfelelőleg átalakítani, módo
sítani. Hogy a tagozódás ártalmára
volt a középiskolának, bizonyítja a
mostani egységesítésre való törekvés
a sokat emlegetett' egységes magyar
középiskola elnevezés alatt, melynek
magvát a polgári iskola hordja ma
gában.
Az egységes középiskola megva
lósíttathatnék'úgy, hogy meglévő kö
zépfokú iskoláink egységes tantervvel
egybeolvasztatnának, úgy azonban,
hogy a gimnáziumnak latin-, a reál
iskolának francia nyelve s mindenik
iskolának különös sajátságát kölcsönző
tárgya, mint rendkívüli tárgyak tanít
tatnának, hogy akiknek arra szükségük
lesz további, tanulmányaikban — el
sajátíthassák,
Maga után vonná ez az egységes
tanárképzést és az egységes tanulmá
nyi felügyeletet. A közönség részéről
pedig azt, hogy azon apa, kinek gyer
Előfizetések, hirdetések RÓTH pEZSQ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok' és kérdések
CSÍKOS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
meke nem birja a latint, de esze ágá
ban sincs tudományos pályára menn ,
nem kénytelen fia taníttatását egyetlei
tárgy miatt abba hagyni, .esetleg, .ha
városukban csak gimn. van, roppait
költséggel idegen helyen járatni isko
lába. Viszont, a kit ügyvédi, doktori
vagy papi pályára visznek vágyai s
tehetsége is, a mostani polg. iskolák
kal bíró városokban is megszerezhetné,
előtanulmányait.
' Avagy még inkább alkalmas p
megvalósításra azom terv, ha a közép
fokú iskoláknak a négy alsó osztályuk
szerveztetnének egységes tantervvél s
a felső, osztályokban kezdődnék meg
a tudományos pályákra irányuló, azok
szolgálatában álló oktatás. tA latin és
francia az alsó osztályokban tcljeseh
mellőztethetnek,' mert bizonyos, hogy
azt az eredményt, a mit e téren föl
mutatnak ez intézetek nyolc évi tanu
lás után, elérhető lenne négy év alatt
is, annál inkább, mert a tanulók éret
tebbek volnának a nyelvekkel való
foglalkozásra s nem lenne annyi taL
nulónak átka s az elsajátítás -most
dívó gépiességénél fogva megölője,
szellemi tehetségének gyakran rossz
irányba terelője az idegen nyelv.
Iskola még valamely nyelv töké
letes tudására nem tanított meg senki',
bármennnyit is foglalkoztassa azon a
téren tanulóit; de meg az idegen
nyelvek közül különösen a latin nyelv-,
nek nem a tökéletes tudása a cé,
annak gyakorlati értéke úgy sem volna,
hanem csak mint eszköznek használni
való tudása. Ilyen formán pedig, a rá
fordított idő és fáradság nincs arany-
L
£•
Megyei Népoktatás
■
szám.
-■
bán sem az eredménnyel, sem a be j A tanítási idő megrövidítése.
lője nyerhető haszonnal.
és elmondotta a mezőtúri paedagógus körnek
! Égvik előkelő napi lapunk ismert Irta
1909. dec 3. tartott ülésén : Tóth József áll. tanítótanügyi Írója a napokban foglalkozván
el kérdéssel azt Írja róla, hogy az ;
A múlt év február havában a mezőtúri
devséges középiskola a ‘első kimuve
paedagógus körnek második, összejövetele
fere alkalmas tízezrek mellett azon alkalmával egy tétel tűzetett ki, mely a ta
Százezrek sorsát illetőleg szükséges, nítási idő megrövidítésének a szükséges vol
' kik nem juthatnak fel az egyetemig, tát tárgyalná s bizonyítaná be elfogadható
í^agy akadémiáig s a középiskolák indokok alapján. E tételnek a kidolgozásával
(kultúrájából még sem zarándok ki a kór által én bízattam meg. Azóta tíz hónap
íteljesen. Az egységes kozepoktatasnak telt el s még mind nem került sor az én
(hivatása betölteni .azon tért, mely az tételeinek a tárgyalására, a melynek egy
elemi iskolák és a felsőbb tanintéze felől örvendettem azért, hogy ezen idő alatt
tek közt van s foglalkoztatnia kell alkalmam nyílt a kérdés fontosságáról ta
,
azon gyermek anyag t, mely az elemi pasztalatokat szereznem nem csak az én is
Í ismeretek után még rászorul, hogy kolámnál, hanem az ország különböző ré
( tovább müveltessék, dé a nyolc osz- szeiben lévő iskoláknál s alkalmam nyílt e
I tálvu középiskolai kurzus végig jara- téren több elismert szaktekintéllyel beszélge
í sához hiányzik, akár a képessege,. tést folytatnom, a kik mind oda nyilatkoztak,
akár az anyagi eszköze, vagy a lelki hogy a tétel fontos s megdönthetetlen alapul
ha'laHibaáközépiskolai oktatásunk te szolgál a jövő munka iskolájának a felépítéséic.
Ezen tapasztalatok és biztatások után
'
I
rén hogy szülőt és gyermeket azon is sokat gondolkoztam a tétel helyes megol
korban állít életpálya választás ele, dásánál, hiszen attól féltem, hogy összeütkö
mikor még tehetsége nincs kifejlődve, zésbe jövök önön magammal, mert eddig
hajlana nem vehetett határozott irányt. olyan iskolánál működtem, a hol a tanítási
S úgy fűzi tovább fejtegetései az időt nem hogy megrövidítettük volna, hanem
említett lap, hogy a "középső oktatás épen meghosszabbítottuk.
céltudatos égetésé nem erneti be
Előbb működésem a „Háromszékvárazzal ha két intézeti típust egyesit, megyei fiú- árva- és szeretetház“-nál történt,
hanem ki keli annak terjednie az ősz- hol a legfőbb törekvésünk oda irányult, hogy
szes másodfokú iskolákra s megalla
ne mi magunk vezessük rá a gyermeket a
pitja, hogy négy éves polgári kurzus cselekmények okaira; hanem saját tapaszta
ból állana az egységes középiskolának latai, kutatásai által győződjék meg azok
minden ifjúra kötelező anyaga, a ki helyes voltáról s olyan ismereteket szerezzen
az elemin már túl van s az ismétlő magának, a melyek folytonosan érdeklik.
iskola helyett ezt választja. E négy i
Jelenlegi iskolámnál is arra törekedtem
év alatt lesznek elmaradozók, kik to- ।
s törekedem, hogy a gyermekek mindig mun
vábbi' szellemű munkára nem alkalma
kájuk közben saját tapasztalataikból, megfi
sak. A többinek kifejlett hajlamai, ké
pességei annál bizonyosabban eldön- , gyeléseikből vonjanak le olyan következte
tik a négy év múltával, átl^pjenek-e j téseket, a melyekből maradandó s örökre
az egységes középiskola felső tanfo- ; megrögzitett ismereteket szerezhetnek. A dol
lyamaiba, hol a klasszikus nyelvek gok, a cselekmények okainak a kutatása az,
bfurkációja által a gymn. és reál ok a mely a foglalkoztató tanmódnak, vagyis a
tatás megférne egymással egy hajlek jövő munka iskolájának a legelső és legfőbb
alatt vagy választhatná a tanuló a alapkövét képezik.
Ha mi ennek a jövő munka iskolájának
kisebb kvalifikációt biztositó és ke
nyéradó felső polgárit vagy szaktan a helyes irányát megismertük s annak talaját
időről—idörá jól előkészítjük, akkor ezzek
folyamokat.
15. szám.
Megyei Népoktatás
meg van oldva a tanítási idő megrövidítése
is, mert én legalább a tanítási idő megrövidítését
nem’ az órák számának a csökkentésében
látom helyesen megoldhatónak, hanem abban
\ hogy az órák alatti foglalkozást, munkát,
-''oly kellemessé vonzóvá tesszük, hogy az a ki
szabott idő úgy a gyermekre, mint a tanítóra
nézve észrevétlenül tűnjön el. Ezt pedig a
tanteremben a zárt falak között, hol a kény
szer munkának rideg egyhangúsága uralko
dik, nem lehet elérni, nem, mert ennek
egyedüli helye csak az Isten.szabad termé
szete, a melynek minden egyes jelensége,
tüneménye a zsenge fogékony gyermeki szi
vet érdekl., amiért kutat s keresi az okokat
az összefüg éseket. Hiszen ő maga is nem
egyéb, mint a természetnek egy paránya,
kinek a nevelése nem egyéb, mint a termé
szet, vagy a teremtés folytonossága. Tehát
mily nagy hibát követünk el akkor, mikora
természetet magát az ősforrást mellőzzük a
nevelésben. S bá még elgondoljuk azt, Iwgy .
a mai társadalom gyermeke a legnagyobb
részben a bűnben, erkölcstelenségben nevekedik s vallástalanságot, Isten káromlást hall
az édes anyának az ajkáról, annak az édes
anyának, a kinek a kezei közé van letéve
egy egész emberiség jövendőbeli boldogsága,
akkor nézheti-e ezt tétlenül a nevelésnek
második fontos tényezője az .iskola? Nem!
S ha nem, akkor ismét csak vissza kell tér
nünk a természethez s annak csodás alko
tásaihoz, a mely felviditt, boldoggá tesz és
vallásosságra nevel. A természettudományok
alapján eszközölt képzés igazi mély vallásos
műveltséget nyújt, mondja „Spencer H.“ Az
igaz tudomány és az igaz vallás iker testvé
rek mondja „Huxlai“, a melyeknek erőszakos
szétválasztása mindkettő halálát vonja maga
után. A tudomány annál jobban gyarapszik,
minél vallásosabb — nem hogy a tudomány
volna vallástalan, mondja „Spencer H.“
Az a vallástalan, a ki az őt körülvevő
mindenségnek a tanulmányozásától vonako
dik. A nevelésnek az kell hogy,- a célja legyen,
hogy az emberekben az összes, erők és ké
pességek hármonikusan kifejlődjenek s ennek
a célnak pedig a mai iskola képtelen meg
felelni. Csakis a helyes irányban vezetett
munka fejlesztheti az embert fizikai, szellemi,
morális, sociális, eszthétikai és vallásos
irányban egyaránt összhangzatosan. A gyer
meknek lényeges a mozgás, tevékenység, a
mi csupán a munkában érvényesülhet.
A mai iskola padokba szorítja, mozdu
latlanságra kárhoztatja a fiatal szervezetet $
erőszakot követ el a gyermek természetén,
a mi nem engedi meg a inozgást, a szervezetneks az izmoknak az egészséges fejlődését.
A gyermek egyúttal értelmi lény. Váj
jon megfelel-e a mai iskola ama feladatnak),
hogy a gyermek értelmét fejlessze? Egyálta- ।
Ián nem, ' mert ismereteinek egy hatalmas,
körét, az anyag tulajdonságainak. megisme
rését sohasem érhetjük el puszta szemlélettel.
Dolgoznunk kell az anyagokkal s munka
kell a megismeréshez. Munka cselekvés fej
leszti a gyermek értelmét, nem pedig a mai
passiv magoltató rendszer.
Hát hol van itt a helyes nevelési irány
elv, a mikor a gyermeket megakadályozzuk
testi és lelki fejlődésében? Testi fejlődésében
megakadályozzunk azáltal, hogy azt a fiata
szervezetet, azt az alig 6 éve^ gyermeket
bevisszük á tanterem poros levegőjébe, hol
a kijelölt helyen Órák hosszáig kell karba
tettj- vagy .padra tett, vagy hátra tett kézzel
mereven ülni, a mely a legnagyobb ellensége
a test fejlődésének. De nemcsak a test fo
kozatos fejlődésére lehet káros hatású ez ja
tétlen, merev ülés, hanem nagyon sok eset
ben az izmok megbénulása következhetik
jbqlőle, a mint már. fordult elő eset erre a
jelen tanévben is egyik nevelő intézetnél.
Tudniillik a lányok nagy részben ^z
iskolában varrással, kötéssel voltak elfoglalva.
Egy 14 éves^ növendék egy reggel arra éb
redt fel, hogy az egyik szemével nem lát,
teljesen megbénult. Az orvosi vélemény az,
hogy a szem guíaütést kapott, mert a test?
nek nem volt meg naponként a kellő moz
gása. Ha most ez előáll egy majdnem ki
fejlett szervezetű növendéknél, mennyivel
nkább előállhat egy még teljesen kifejletlen
szervezetű növendéknél. Lehet, hogy a gyer
kek félszegségéért felelősségre nem von
senki, de ott van a lelkiismeret, a mely foly
tonosan vádol, hogy módszerünkkel egy em
ber testi épségét bénítottuk meg.
Másfelől megakadályozzuk a gyermeket
szellemi fejlődésében, mert addig, amig
iskolába nem került szabadon gondolkozott,
tettének, cselekvésének okát kutatta s anna^
í
4.
.
Ar,
Megyei' Népoktatás
___ . ------ ------------ —
15. szám.
_________ .____
__
~
~
6gy gonönohsági határodat tör
ténete A jászberényi áll. isk. gond
ió. vagy rossz következményeit viselte s a
jövőben ahhoz alkalmazkodott. De mihelyt
* az iskolába Wül, vége van a szabad akarat
nak gondolkozásnak; vége van annak, hogy
tetteinek okát kutassa, keresse s azokból ta
núságot vonjon le magának jöyór^ többe
nem az ő, hanem a tanitó akarata érvé
nyesül a ki reá erőszakol olyan dolgokat a
- melyek talán nem is érdeklik s világos do
log, hogy ezekről nem tud olyan erős kép
zeteket szerezni, a melyek aztan idővel
.
1
nokság legutóbb tartott -ülésében el
határozta, hogy az egyik állami isk.
református vallásit tanítónak elhelye
zését kéri azon okból, mert a szülök
kívánják. Eddig nem volna semmi
említésre érdemes a dologban.
Hanem az aztán mégis feltűnő,
hogy a gondnokság még csak a leg
kisebb kísérletet' sem teszi meg ez
ügyben való alaposabb bepillantásra.
ne tűnnének.
Ezért fordul elő aztán némelykor az az
Mi igen is jól ismerjük a jászeset hogy vannak olyanok, a kik nagyon berény-külterületi iskolák és tanítóinak
pontosan kitartják az órákat, sőt meg töb viszonyait. Nem a szülök, hanem
bet is tartanak a rendesnd s csodalatos, az i azoknak nagyfejü tanyai vezetői kí
' eredmény még sem kielégítő, keresi az oka
vánják a tani ó eltávolítását s ha nem
nem találja, pedig nagyon könnyű mine
református vallást!, de katholikus volna
kevesebbet tanítani s a tárgyat foglalkozassa
is a tanitó, már kérték volna az elhe
egybekötve, minél kedvesebbé, érdekfeszitőbbe lyezését s gyűjtöttek volna rá aláírást,
tenni s ha ízeket a foglalkozásokat sikerülne mert fáj nekik, hogy az ő vezető
nekünk az összes iskolákban meghonosítani, szerepük letünőben van. Ezek voltak
akkor nem hallanánk panaszt sem a szülök, a régi jó világban a zugiskoláknak a
sem a gyermekek ajkáról a tanítási idő subvencionált vezetői, sőt voltak azok,
akik mindig az állami tanítók ellen
izgattak.
Ép azért tarjuk különösnek a
gondnokság határozatát, meit egyszerű
kérvénybeli beadványra — mely holmi
kézi dolgot kerülő emberek által lett
’ benyújtva s kiket személyes azok ve
zettek — egyszerűen elhelyezése iránt
fölterjesztést tenni határozzák.
A ref. tanítóra ott szükség is van.
hírek
30_ 40 ref. gyermek vallás oktatását
látja el. Talán meg kellene mégis az
e'félét gondolni. Szenvednek azok a
szegény jászberényi kartársak úgy is.
KÍneD6}éS- A vallás- és közokta
tásügyi minister a mezőtúri állami eleget.
óvodákhoz Marosi Eszter és Korda
n szolnoki S^abaö Líceum tudományos
Julianna oki. óvónőket áll. óvónőkké s élvezetet nyújtó előadásai folyó hó 15-én
megkezdődtek s az egész idény alatt legkinevezte.
i
Leégett iskola. Szolnok—szandán alább is 10 előadás, illetve felolvasás lesz.
f. hó 12én éjjel az áll. iskola regi Az előadások helye a jelen évben is az előző
épülete ismeretlen okból kigyulladt s évekhaz hasolóan a főgimnázium emeleti
teljesen leégett. Az égés alatt a me- rajzterme, ideje pedig szintén marad a régi,
nyezet is beszakadt s igy előrelátha minden szerda délután 6 órakor. Az idei
tólag ez iskolai évben a tanítást a előadások sorát Csics Gyula főgimnáziumi
igazgaió „A nő a történelem tükrében" című
tanerők felváltva fogják ellátni.
hosszúsága miatt.
Az a kiszabott idő kellemesen telne c
u„v a növendékre, mint a tanítóra nézve s
ármunka és a folytonos mozgás által elértül,
a tanítási időnek a megrövidítését s ezáltal
eev olyan nemzedéket nevelhetünk, mely
megérti a munka hasznos voltát s megtudja
becsülni a munkát és a munkást.
.
15. szám.
Megyei ~N époktatás
szabadelőadásával nyitotta meg; míg az
ugyancsak e hó 22-én tartandó előadást
Gonda Béla m. kir. államépitészeti mérnök
1
toaia megtartani „Az élet, mint művészet
ciinen. A következő előállások megtartásában
nediw dr- R°sti Mihá|y kir “gy052;
K. Lajos vármegyei kir. tanfelügyelő, Wollek
Géza dr. Kovács Dezső és dr. Papp Dezső
főgimnáziumi tanárok fognak közreműködni.
■ Az ez-idei összes szabad líceumi előadásokra
szóló idényjegyek ára 2 korona, egyes elő
adások hallgatására feljogosító jegy 10 l Idényjegyek kaphatók dr. Papp Dezső titkár
inál, de válthatók az előadások előtt is a
rendes belépti jegyekkel együtt.
I
h nenesnagyhunsági ref. tanitöegylet
Kecskeméti László elnök összeállításban ki
adta 1908—9. évi évkönyvét. Ez évkönyvben
bennfoglaltatik a tagok névsorán kívül a
szept. 15-én Dévaványán tartott közgyűlés^
jegyzőkönyve Szabó István fölött taitott émlékbeszéd, az uj egyházkerületi tanterv ismer
tetése igen értékes, a tanítók tevékenységét
tanúsító paedagógiai értekezés.^
Dörmösö Dömötör, a hírneves auto-
i mobil utazó utiiársa, Hörpentő bátya nagy
, bajba kerül utazásuk közben, mint Sebők
Zsigmond és Benedek Elek gyermeklapjának
a „Jó Pajtásának legújabb, december 12-iki
számában olvassuk. Pecsenyánszky rendőr
kapitány lecsukatjá az öreget, mig Dörmögőt
fi hunsjenímárfoni polgáriishola* szer szabadon ereszti. De a mackó nem hagyja
vezése és létesítése 'körül nagymérvű akció
el a társát: Dörmögő- kiszabadítja Hörpentőt
indult me" Az az általános érdeklődés es I - hogy mikép, azt a „Jó Pajtás" legköze- ,
mozgalom? melyet a vezetőkörök indítottak,
lebbi száma fogja elmondani. Ezen a neve- >
bizonyosan megtenni gyümölcsét: a polgári,
zetes kalandön kívül van még a „Jó Pajtás"
iskolát. Adja Isten, hogy buzgó törekvésük
uj számiban szép vers Benedek Elektől
mielőbb sikert arasson.
! mulatságos elbeszélés Rákosi Viktortól, cikk
A? „Iparostanoncislmlai Tanítók Örs? Kossuth Lajos gyermekkoráról, egy sereg *
Fauesülete" L évi dec. 19. d. e. 8 Órakor ; tréfás kép, bohókás mese Elek apatol, érde
Budapesten, a Székesfővárosi Iparrajz.sko a ; kes és tanulságos elbeszélés Schöpflin Alánagytermében (IX., Oroszlán-u. 1. sz.) II. dártól, regény folytatás Benedek Elektől. A
szerkesztői izenetek és rejtvények fejezik be
rendes közgyűlését tartja, melyre való meg
hívókat a napokban küldtn szét az elpokseg. , a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtas“
meaielcnik minden vasárnap a Franklm-TarA tárgysorozatban szerepel: Aziparostanonctanítók képzése. Előkdó: Rózsa Karoly sulat kiadásában előfizetési ára negyedévre
ssegedi tanár. Az iparostanoncisk. tanútok 2 korona 50 fillér, félévre 5 korong egesz
erkölcsi, szellemi vezetése és "anydasa. E o- évre 10 korona; egyes szara ara 20 fillér.
adó: Kemény János fővárosi igazgató, Mutatványszámokat ingyen küld s elofizetesekat elfogad a Jó Pajtás" kiadóh.vatala
Ugyancsak tárgya lesz a közgyűlésnek
titkán állás betölti. e„ A közgyűlést megelőző (Budapest, IV. .Egyetem-utca 4)
napon a választmány tart ülést, valamint
iparostanönciskolai összes szakfelügyelők.
A kedvezményes vasúti jegyeket az
arra igényt tartóknak 15-ére megküldi az
elnökség.
A kunszentmártoni szegény iskolás
gyermekek étkezése. Schóber Alajos Igaz
ISKOLAKÖNYVEK.
Uj tankönyv.
Eev uj _ az elefni népiskolák
IV. osztálya számára irt — földrajz
gató kezdeményezesere a szege y
fekszik előttem.
,
gyermekek részére gyűjtés indult meg,
gy
Szerzője R. Fucsek László jaszf legszegényebbeket ebéddel elláthassak
alsószentgyqrgyi kartárs^- peve nem
Eredetileg 25 gyermeknek az ellátására, v
ismeretlen előttünk, tanító/ embere
szó, ma azonban már 30 szegény iskolás előtt Már korábban adott ki folarajzr
gyermek élvezi a jószivü emberek adoma- kézikönyvet vármegyénk népiskolai III.
nyait.
15. szám.
Megyei Népoktatás
osztálya számára s véleményem szerint
e kézikönyv legjobbnak bizonyult vár
megyénkben; sajnos, hogy még sok
iskolánk nélkülözi. Akik ismerik Fucseknek az első földrajzát, azok isme. rik a szerző ilynemű tankönyviró
tehetségét.
Ezen a IV. osztály részére szer
kesztett fördrajz a legnagyobb objek
tivitással-megírt kerek egészet képez
s mint a beosztásából'látható, kmy•vét a szerző inkább az alföldi magyar r
vármegyék használatára szánta, a Nagy
Álföldet választván kiindulási pontul.
.Nagy érdeme a könyvnek, hogy
minden fölösleges sallangot, cafrangot
elhagyva, rövid tárgyalásban egy köny
ven áttekinthető és felfogható képet
nyújt az egyes vidékekről, hazánkról
— s Európa ismertetésében a kül
földről. A hely ismertetést utazható I
módszerrel viszi keresztül, miáltal a
gyarmek biztos tájékozást, pontos hely
ismeretet s alapos, tartósan maradandó ■
földrajzi tudást szerez.
L
Európa után ' röviden a többi
földrész is ismertetés alá jut, ami kü
lönösen ott, hol az iskolázási viszo
nyok miatt négy osztálynál többet
szervezni nem lehet — igen célszerű.
Fucsek előbbi munkájának érté
két ismerjük; ez újabb munkája leg
alább is oly értékes, mint az előbbi
s a mi iskoláink földrajzi oktatását '
biztos eredményre juttatni van hivatva.
Kívánatos azért, hogy vármegyénk
tanítósága bevezetné a Fucsek-féle
földrajzokat iskoláiba.
A ministerileg és a kath. tanügyi i
Tanács által is engedélyezett „Föld- i
rajz az elemi népiskolák IV. oztálya :
részére irta:
Fucsek László" c. i
tankönyv a Szent-István Társulat ki
adásában jelent meg Budapesten.
■; f
(cf ) !
/
I
IRODALOM.
15. szám.
7.
Wye/ .
.
HIVATALOS RÉSZ.
gyerek iskolába jár.
X héten fölfedezték az északi sarkot és
érdekes esetek.
Az orvos. '
Egyik elemi iskola második osztályában
olvasás közben, annál a szónál, hogy „ba
rom* megállítja a tanitó a kis nebulót, hogy
beszéd étielem gyakorlatot végeztessen . vele
és megkérdezte mit értesz azon szó alatt
,,bat*om“!? De bizony a kis fia csak hallga
tott a kérdésre. Most az egész osztály gyér- *
mekeihéz tette fel ismételten a tanitó a kér
dést és végtére egy mutatóujj a levegőbe
emelkedett a pad alól, mire a tanitó remény
teljes örömmel kérdezte, no mond meg hát
Pista, mi az a barom ? Orvos! felelt hdrsény hangon a kis fin.
fíz olcsó bor.
Két jászsági sógor antialkohol ellenes
párt corifeusai lévén gondoltak merészet és
nagyot s elmentek egy szekér borért a töke
alá, hogy ne a korcsmából kelljen a drága
nedűt jó pénzért vásárolni. Nem felejtkeztek
cl azonban árról sem, hogy az útra a meg
fázás veszélye ellen egy kis léíekmelegitő
bundapálinkával lássák el magukat. Mikor ■
azután a tett mezejére értek csakhamar meg
volt az alku az isteni nedűre a soha nem láiett, de teljesen megbízható bortermelővel. Az .
alku perfect volta és a bor árának kifizeté
sére tekintettel ősi szokáshoz híven bement
a (két sógor a szives házigazda asztalához,
hogy le igyák azt a mennyiséget borban d
mivel esetleg a meghitelesitett hordó tényleg ke- '
vesebb űrtartalma a reá sütött mértékszámnál.
Nemes céljukat sikerűit is elérni, mert
úgy eláztak a kóstolgatások folyományán,
mint egy kis csacsi.
Végre a „lábamon alig alig állok* víg
nótázása mellett felcihelődtek a szekérre és.
arra való tekintettel, hogy a két óriás hordó
terhe alatt csak ügy nyöszörgőit a kenetlen
kerék, elindultak nagy csendes lépésben és igy
kivilágos kiviradt lett, mikor kevesebb gőzzel,
de annál nagyobb és uj élettapasztalattal
haza értek. A hordók ugyanis üresek voltak
és azon disputáitok, hogy elfolyt e vagy
meg sem töltötték!
He.
Pankát beírattuk az iskolába. Azt hiszem, a
világ Összes apái és anyái igazat adnak ne
kem abban, hogy az clsö^ esemény minden
jelentőségét elveszti a második mellett.
Ha vannak . tiszteletreméltó kivételek,
ezen józan, elmés felebarátaimnak és nagy
világi okosságokkal: megáldott felebaiátnőímnek nem ajánlom ézen együgyű pár sor Írá
sán elolvasását. Meri valóban nem találtafik
ezekben sem clmésség,sem nagyvilági okosság.
^ró.
Ez a szó tán a nyolcadik lapon van a
Panka ábécés könyvében. í5e persze mink
már az első délután odaértünk.
I
4 gyerek már régen ismer egy—két
nyomtatott betilt, a miket úgy szedegetett jól
az apja íróasztalán, mint a hogy én, akinek
szűcs volt az édes apja, annak idején a színes berliner-nyescdckeket szedegettem a verpánkról, a melyen a cifra subák varródtak.
Anyukát azonban ez nem elégíti ki,
mert ö tudja, hogy Panka a legokosabb gye
rek a világon s mini ályentől elvárja, hogy
ne csak ismerje, hanem összefoglalni is tudja
jásznagykunszolnok vármegye királyi
Tanfelügyelője.
1
36T6—Í909. tfsz.
r ’
Az összes tek. népoktatási ható
ságoknak.
A f. é. 109594; sz. közokt. min.
körrendelet figyelmünket a vakok kefe-,
kosár- és. harisnyaféle 'kézimunkáinak
használására, s ezzel a vakok gyámolitásának felkarolására irányítja. Ezért
felhívom a tek. népoktatási intézeti,
hatóságokat, hogy a kefe-, seprű- és
। kosár szükségleteknek (internátusokban
í a harisnya-kelléknek is) fedezése vé
gett a vakokat gyámolitó országos
; egyesülethez forduljanak (Bpest, VII.
; kér. Hungária-körut 16. sz.)
Szolnok, 1909. dec. 11.
, ,
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.
Tudakozó.
•
X. lf. Hogy a tanítónak szabad-e po
litizálni? Ugyan miért ne különben hivatása
; is a népet a helyes irányba vezetni. Ha ön
' foglalkozik a politikával, úgy tudni fogja s
! kell is tudnia, hogy Kossuth F. és híveinek
; teljésen igazuk van, midőn azt állítják, hogy
■ az önálló bankot és vámsorompót nem lehet
i kalendáriumra csinálni. Előbb gondoskodni
mondja:
i kell róla, hogy kivitelünk legyen necsak
—. Bi-ru-rá-ri.
I Ausztriába, ahová most utalva vagyunk;
. _ ró — segíti az anyja.
— Igen, tudom már: róka — tapsikol I előbb piacot kell teremteni s aztán megtenni
Panka diadalmasan — vagy izé, farkas! a különválásra a lépéseket, akkor esetleg
Hanem azért én is azt mondom, hogy naptári dátumra is. Kossuthban és elveiben
Panka a legokosabb gyerek a világon. S aki csak azok csalódhattak, akik többet akartak
ezt kétségbe vonja, arra én nagyon megha volna Kossuthtól, mint a mennyit kivívni lehet
ragszom, ha csak neki magának is nincsen s azok csalódtak, akik Kossuthról azt is
hitték, hogy akár forradalmat is csinál az ő
olyan kis csacsija, mint nekünk.
kedvükért. Tessék csak felvilágosítani őket a
Móra Ferenc.
körülményekről s máskép fogják a dolgot
megítélni.
a betűket.
\
■
Tehát: T-e = te; i-r = ir; Vra-j = vaj.
No, ez megy is szépen. Nézzük meg a
kéttagú szavakat.
i ,
a.pa = apa; ve-ra = vera: bi-ro ...
No, itt egy kis baj van. A hosszú hang
zokked nem igen van tisztában a gyerek. Azt
I évfolyam.
Szerkesztői üzenetek.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Hirdetések felvétetnek.
Hirdetés árszabás:
A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
400 K.
fél évre (26-szori hirdetés)
Fél oldal egész évre
2Ó0 „
200 „
Fél oldal V2 évre
Negyed oldal egész évre
Negyed oldal fél évre
100 „
100 „
50 „
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés: ' ’ évrc ® koronaI /2 ”
S
,,
Megjelenik hetenként szombaton.
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSÓ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
Az engesztelődés, a béke, a szeretet ünnepe, költözött ma a földre,
egy perezre tán közénk is, sokat hányatott, kevésre becsült emberek közé.’
>
SZOLNOKON.
hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
garácsonyest.
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
16. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
hirdetések
felvétetlek
A hirdetés terjedelméhez képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
Szolnok, 1909. deczember 25.
JÁSZDAGVKUN SZOLNOK-
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
@ ajánlatot kérni. ©
. Többeknek. Igenis, mint a címlapon
látható, az előfizetést ezután a kiadó hiva
talba tessék küldeni, szintúgy reklamációkat.
>?. £ f J.-a.-sztgy. Az ismertetést itt
közöljük.
,
15. szám.
Megyei Népoktatás . -
8.
A mi egész működésűnk a szeretet magasztos jelszava alatt folyik
s mig szivünk melegét nemzedékről nemzedékre osztjuk, nekünk oly .kevés
részünk van benne egész életünkön át.
'
7
.
Ma a karácsonyfa mellett minden szív felmelegedik. A ma születet
től mindenki kért és kapott valamit, csak mi nem, kiknek az élete rég óta
nem egyéb egy nagy könyörgésnél.
Mi az életünket adjuk másoknak s ellenértékűi alig kapunk az an
nak fenntartásához szükséges mindennapit: S most, midőn a gyermekek
Karácsonyi és újévi ajándékok
karácsonyfájáról osztjuk a segítséget árvának, szegénynek, akaratlanul is
átvonul homlokunkon az árny: lesz-e majd, a . ki a miénknek könnyét
/etörölje ?
És az árny és a gond nem oknélküli. Nem csoda, ha bizodalmunkat
legolcsóbb és legszebb kivitelben‘kaphatók
elvesztettük, hiszen a mosta haság reánk nem csak nehezedett hosszú időkig,
egyenest reánk szakadt s a mostohaiság bennünk megszemélyesült.
Minden szép, igaz és jó melleit tanítjuk hazánk alkotmányában a
könyv- és papirkereskedésében
IDI
=1^
fjyomatott afdadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
^1
jogszerűséget és kötelességísmerést, a melyből mi magunk is csak az utób
bit ismerhetjük, mert az elsőből ki vagyunk rekesztve. Mert nem jogszerütlenség-e az, hogy bár elvi döntésekben nyíltan hirdetik kvalifikációnknak
állami tisztviselőül való minősítő jogát, — valahányszor a tisztviselőknek
jogokot ad, róluk gondoskodik az állam, — a tanítóság mindig kimarad.
Ezért nincs mi velünk még me este sem a béke és ezért hallgat a
mi ajkunk s nem kiált hozsannát.
Várunk,
í
'
Várjuk, mikor eljövend az, ki szeretettel közeledik hozzánk, mert az
lesz az engesztelödés nagy napja, mikor béke költözik mi közénk is s ott
márad örökre és ez lesz a szép karácsony est.
16. szám.
Megyei Népoktatás
Küzdelem.
Míg hogy a naP feiM az égre,
.tied az élet ezer veszélye; .
fölkel az ember ezer reménnyel
S osztja életét szerte, hogy éljen.
.
mikorra a nap vesz sötét éjbe
, > borul a földre nyugalmas béke,
Ki élni akart életé árán,
Kiterítve fekszik halotti ágyán.
.
*
*
*
gondolatok az év végén.
Sebesen forog az idő rokkája.
V\ég néhány nap és ismét leperdült
■ajta az év. Néhány nap múlva a ta.litóság vezetői a Magyar álí^m tiszt
viselőihez méltóképen fekete szalonba
lelyezkedvén, megjelennek a hivatalos
. latóságok előtt s az évforduló alkal
mából üdvözölve, lerójják nevünkben
iz illendőség obligót adóját.
És megjelenvén a fő hatalom bir
tokosa, a közoktatásügyi Minister ur
Ő nagyméltóságának kegyes színe előtt
js, a megszokott hála, tisztelet ragasz
kodás és szeretet kellő kibeszélése
titán bizonyosan igy fogja folytatni
^ictióját bizalmunk letéteményese:
Nem okol téged Magyarország
tanítósága azért a mellőzésért, a mely
Őt legutóbb a tisztviselői lakbérek fel
emelése alkalmából érte, mert azt hi
szi, hogy a kül- és belpolitikának
égyéb
ennél a csekélységnél kiitiondhatatlanul fontosabb — tényezői
itiiatt, annak megakadályozására időt
nem szentelhettél. És nem is gondolja,
h0gy most, az igazán zűr-zavaros poliiikai helyzet közepette, ennek az ér
zékeny sérelemnek az orvoslására va
lamit cselekedhess. De esdekelve kér,
Megyei Népoktatás >
16. szám.
szentelj ez alkalommal néhány rövid
pillanatot azon egyéb sérelmeinek
kegyes meghallgatására, melyekről bi
zonyosan nincs is tudomásod. Mert
ha ezeknek csak némelyikről is sej
telmed lett volna, a magyar közokta
tásügy iránt eddig tanúsított lelkes
gondoskodásod, s a magyar tanítóság
mindenféle érdekei iránt eddig tanú
sított nagylelkűséged ellenére; azok
ma már fenn nem 'állhatnának.
Bizonyosan nincs tudomásod ar
ról, hogy nincs szolgálati pragmati
kánk és emiatt valósággal azok va
gyunk, a minek bennünket Kossuth
Ferencz ur ellenzéki korában mon
dott: „fehér rabszolgák. “
Kegyeskedjél elhinni, hogy ez a *
legnagyobb bajunk, mert mi is —
többi polgártársainkhoz hasonlóan —
első sorban egy szabad nemzet sza
bad fiainak szeretnők tudni magunkat
És talán némileg jogosult is volna ez
a kívánságunk most, midőn a mienk
hez hasonló igazi rabszolgaságot már
a legsötétebb Nubiából is kiküszöböl
ték.
De van inas bajunk is. Méltóztassál vissza.mlék^zni azon Ígéretekre,
hogy fizetés rendezésünk csak ideig
lenes terv, melyet az államháztartás
jobb egyensúlyának biztosítása esetén
azonnal az igazi szükségletnek meg
felelőre kell kijavítani.
És te bizonyosan nem tudod,
hogy bár az államháztartási egyensúly
már megszületett, — mert hiszen kü
lönben a tisztviselők legutóbbi rakbéremelése sem történhetett volna meg —
; nem csak hogy nem történt semmi
ezen Ígéret beváltására, de még ma
is vannak tanítók — pld. a legmagyarább és leghazafiasabb választó
kerületnek, Czeglédnek községi tani-
3.
tói — kik még most is Mária Terézia
korabeli R^fió Educationis kissé elVáltozott világ.
avult kulcsa szerint 400-500 forint évi fi
Faluhely^ jobban ráér az ember
zetéssel élik a mai drága világot.
na nincs is mindenféle kör, mégis
^zt sem tudod, hogy nyugdíj vi
van alkalma magát kibeszélni Az
szonyaink mily rettenetesek. És 'pedig
asszonynep pletyka nélkül nem élhet
nem azért ilyenek, mert nekünk talán mIS—2 embennek meg politika kell.
a szolgálatunk első évei után -nem Hétköznap munkára menet közben is
biztosítanak nagyúri kényelmet egy j lehet egy-két szót váltani község ügvéhere módon tovább folytatandó élet I rol ország dolgáról; templomba menet is kibír az.utméhány szót: szembe
egész tartamára, hanem azért, mert a se"
6 em ^rülbeJk kÍ
hi^"
legnagyobb kötelesség tudással és
se nem idgenek, se nem haragosok
szorgalommal teljesített hosszú szol Aztán a vasárnap délután az asszo
gálat után sem biztosítják— a tanító nyoké, a kik a ház elé kiülve szövik
özvegyének és árváinak azt a megél a szívügyeket, — megszólást.
A politika helye a községháza
hetést, mely egy magyar tisztviselő
volna,
össze is verődnek ott is, csak
hátramaradt legkedvesebbjeit méltán
hogy
meg
se beszélhet ott úgy az
megillithetné.
És van még ezeken kívül is na ember, ahogy akarna, meg ahogy érZI is. Ha jót mond, a nótárius még
gyon sok bajunk; de én nem merész jobban akarja tudni, - talán' tudja
lem azoknak hosszú felsorolásával is. Ha, nem jót mond, — kineveti
drága időd tovább ’ leközölni, csak meg jo, ha ki nem figurázza. De a
arra ^kérlek — most midőn neked és mit a hótárius mond, ahhoz másnak
családodnak az elkövetkezendő uj esz szólni sem lehet, mert 6 mindent tud
s a mit ő tud, azt senki más olyan
tendőre a magyar tanítóság nevében jól nem tudhatja. Már pedig az em
minden jót kívánunk — hogy orszá ber meg papot is megun mindig egyet
got igazgató gondjaid közepette egy hallgatni. Aztán a sok hallgatás után
szer egy egészen üres órádban gon ne is beszélhessen, beszédével senki
dolj vissza a magyar tanítók nevében nek az ellenvéleményét ki ne hívhassa
előadott ezen panaszaimra és ha eze hogy vitatkozhassanak aztán fél na
pig, kipirulásig, izzadásig, — az nem
ket te is válóban jogosaknak találod, lehet igazság. Ha az ember komolyan
szived jóságát tanítóiddal éreztetve meghallgatja a más beszédét, hát a
egyéniséged világszerte ismert hatal mit ő mond azon se nevessen senki
mával szerezz orvoslást az uj eszten nem komédiás ő sem nem gyerek.
A városi- ember a körbe, kaszidőben azoknak összes bajaira.
.kávéházba megy, oda ment az
Bizonyos vagyok felőle, hogy ez
előtt
is
politizálni. A falusi ember
évben a tanítóság uj évi üdvözlete
azonban nem ment a községházára,
igy fog hangzani.
ha most oda megy is már; ott csak
Józsik Béla.
csinálták a politikát, de másíitt főzték
ki napokig tartó ; torokon, szárazma
lomban s ott a hol. Hiszen ha nem
érdeklődtek volna régen is az embe
rek a haza sorsa iránt, mi lett volna
szegény hazánkból?
De hiszen azért falusi ember a
4.
Megyei Népoktatás
falusi ember, hogy ha szükség van, :
tudjon magán segíteni. Olyan község- j
)en meg, mint Sárvidék,- százszorr.
cönnyen ment a segítség, meit nagy^
_vidéknek .nem volt olyan mestere, tudott a bajon segíteni
segítem.
a dó_
intlfszabad’laXsa, az is két
ságain _ Hogy ha már két szobát
szobás.
belevalót
adtak mért nem adtak
—
, is,
ímert azt csak nem kívánhatják' 'hogy
szegény mestei kei szooat oe
tölteni minden belevalókkal,
^tudjon
luujuii lvuv».
modm-p k
még ha nagy vidéknél hí e
16. szám
luban. Egyik helyt a pinczelejáró zárja csikordult, mintha felelni akatna a
csengetyü szavára, másütt a padlas
ajtóban fordult a félig rozsdás kulcs
s került elő füstölt kolbász, vékony
szalonna s természetes, hogy mindenünnen egy-két üveg bor.
S hamar a meghívás módja különös
volt, hat a belépés sem maradt hát
rább, az elsorolt czikkek szolgáltak
belépőül, a mik aztán közös prédát
képeztek s frissítették a politizálásban
kiéhezett testet
f s heviték a lelkesültsápét amely tinikor mar eleg magas
hágott s kipirultak az arezok, a
ibában Használtak, — meginmpinnpdpft
felekről s
bőrös süveg lemelegedett a fejekről
érte. A másik, hogy haszon ne ku né a pipafüsttől nem lehetett - egymást
> álljon ijó lett a község politikailag
I érett férfiainak nézetük szabad nyil- látni, csak a hangról ismerni egymásra,
el is kalandozott a napi és országos
‘ vánitására. Szabadon iseJ e
poHtikátóL Szidták a finánezot, a kik; vidéken az emberek po tikai jelleme pon
tői maholnap pipálni. sem lehet,
lehet, nem
nem
kevésbbé, a ki az italra adót vetett s
megfizetteti az emberrel a maga bo
rát, meg aki az adót még csak ki is
\
he legtöbbnek a fejet es k
& • találta.
S milyen hangos volt ilyenkor a
Kiheverték mást választásig s poh 1különben csendes mesteri lak!
kai jellemük nem gyöngült, elven a
De, hogy minden változik.
mester hosszú időkig s léven üres
A legutolsó választáson egy sár
'orkgádsettg/^ezö tuly ugyasenvidékinek sem verték be a fejét; még *
edÍg Bútorozva csak alkalomszerüleg a kocsijuk se olyan szilaj hajtással
hozta-vitte őket a választásra, még a
lön; telt bele néhány iskolai asztal s
kalapjuk melletti bokréta is szomorúegy BeXesedX’is csak alkalomsze- fűz módjára lefelé bólogatott. Micsoda
más választás lehetett ez, mint a régi?
.
rüleg népesedett be; meghívás nelHogy az a párja nélküli mester
l kül nem ment oda ember.
í k
Hanem a meghívás az igen ér sem élhetett örökké?
jött a helyébe egy fenyővég kadekes volt. Nem mesternek
kehétt se egy
papiros,
nagy lapu fecskefark■ kabátu, reszketös han’
,e staféta. Volt a mesének egy naev gu fiatal kántor, aki hozott magával
csengetyüje, mint a milyet czimeres
ökörre szoktak tenni, majd akkora volt, egy festett arczu vékony dongáju asz£ a templom legkisebb harangja. szonykát, kinek nem a régi két szoba,
de hozzáépített harmadik is szűk. Van
■
Alkalmas időben, iskola után, ha teA
nem volt, fogta a mester ki- abban tükör akkora, hogy a ház egész
látszik benne; lámpa, amelyik a
- ment vele kertjének a felső, kenteden ben....................
mein
*
/
__
mprrra7fa
•
nlvan
Téré egy Párszor megrázta; olyan padlásról csüng;; tükrös szekrény,
Izfo tisztán csengett, csilingelt ; a falu nyújtható asztal ss a jó ég tudja, ml
végétől a másikig mindenki meg- nem ?
Más ember hálát ad az Istennek,
ha
van
egy szobája, melyben lakik,
haU° Lett erre mozgalom az egész fa-
16. szám.
Megyei Népoktatás
5. -
eszik, meg hál; ezek az egyikbe csak képzőkkel kapcsolatban, önálló állások
be-bekukkantanak, a másikban csak szerveztessenek; a tanoncziskola köz
esznek s a harmadikban csak hálnak, | ismereti órái 3-szor 2-re avagy 2 szer
Hát való-falura ilyen maskaraság? A 3-ia emeltessenek. Az előadást élénk
szegény ember nem mer hozzájuk vita követte ; a vitában résztvett Mártonmenni se, beszélni sem tudna ilyen fy Márton udv. tanácsos főigazgató
finom néppel — azok se nagyon kí és=4Ágotai Béla szakfelügyelő a szé
vánják a barátságot. Egész nap vala kesfőváros tanonczískoláinak vezetője
mi cifra muzsikán kalimpálnak, az is. Ágotái közvetítő indítványa fogad
asszony meg hol vékonyabban, ho.l tatott el, mely szerint á közgyü/és
vastagabban énekel, — a jó ég érti, Rózsa tanulmányát a felhangzott hoz
zászólások figyelembe vételével a vá
mit?
— Hejh, csak a mester vót a lasztmányhoz utalja. A megüresedett
titkári állásra Rózsa Károly választa
mester!
tott meg. Kemény János előadása az
—h.
erkölcsi és szellemi nevelésről, az
előadó betegsége miatt elmaradt. Vár
megyénk köre részéről felhangzott az
□parostanoncziskolai tanítók gyűlése. a panasz, hogy a vármegyei tanítótestület kötelező tagjai sorába vesd a
Az ipariskolai tanítók országos pojg isk. tanárokat és felekezeti taní
Egyesülete december hó 18-án vá tókat is, ha az illetők tanoncziskólában
lasztmányi gyűlést, mig 19-én vasár tanítanak. A közgyűlésen több tag
nap közgyűlést tartott. Az ország min j abszurdumnak nyilvánította e tényt,
den részéről szép számban jelentek mert nem kötelezhet egy egyesület
meg az iparos tanonciskolák tanerői, rajta kívül állókat, hogy tagjai legye
hogy iskolájuk jövőjét megalapozzák nek, ha ezt maga a törvény avagy
és hogy rendezetlen helyzetük meg- : miniszteri rendelet sem követeli. Kü
változtatása iránt lépéseket tegyenek. lönösen nem kötelezi a törvény egy
A fiatal egyesületnek immár 17 köre tanítót sem, hogy a temetkezési egy
fejt ki buzgó munkásságot s ezek kö letnek legyen tagja. Vármegyénk köré
zött is első helyen vármegyénk terü nek panaszára az egyesület felír a
letén levő kör, mely minden más kört miniszterhez.
megelőzve már eddig két tartalmas
közgyűlést tartott. Az egyesületnek több
mint 1000 tagja van, de kívánatos,
jtincs ma jóbarát! /
hogy mielőbb csatlakozzanak hozzá j
az összes érdekeltek. A titkári jelen
tés nagyobb vitára adott alkalmat. A Az életnek göröngyös utján
jelentés kapcsán ugyanis tárgyaltatott Kereszteződik ezer s ezer ut.
a választmánynak azon indítványa,\ — Egymásba botlunk, köszöntjük egymást
hogy a fizetés ügyet s több más fon S az ismeretséghez im kész az ut.
tos kárdést minden előkészítés hiánya S az ismeretség orvé alatt
miatt az augusztusi közgyűlés tárgy Kutatjuk egymás szándokát,
sorozatába tűzessék ki, addig is a S az elválásnál gáncs a búcsú;
körök készítsék elő. Hosszas vita után — Az életben nincs ma jóbarát!
a választmány halasztó indítványa fo
gadtatott el. Rózsa Károly szegedi ta Szivünkbe fészket irigység vert,
nár szép munkában tárgyalta a ta- Szemünkben annak lángja ég;
noncziskolai tanítók képzését. Főbb Ha megbánt más — a megbocsátást
kívánalmai: egyéves tanfolyam tanító Hazug ajkunk feledte rég —
6.
Megyei Népoktatás
A szitok szól, az átok hull csak,
De nem tudjuk többé az'imát.
Csak ellent látunk a kenyér harcban;
— Nincs ma testvér, rokon, jóbarát!
.- . . Az életnek göröngyös utján
Kereszteződik ezer s ezer uf,
S az ezer útnak egy a vége,
A melyhez mindnyájunknak útja fut,
Hal utolérjük, bevárjuk egymást
S együtt csókoljuk majd a föld porát
Közös a sors: — megsemmisülünk és
I Nem lesz ellenség, nem lesz jóbarát!
9
■ fi Jí.
„
V. a tanulógyermekekért.
16. szám
tanulógyermeket rendeltetési, vagy elágazási
állomásig kiséi, az utazás célját mágában
foglaló s a tanintézet áitai láttamozott kér
vényre esetről—esetrd félárujeggyel való uta
zásra jogositó igazolványt engedélyezünk.
6. Az utazó tanulógyermekek fektt a
felügyeletet, ha a tanulók kiséret nélkül utaz
nak, a személyzet kötelességévé tesszük.
Aláírva a M. Á. V. Igazgatósága által.
fi kis lányunk mindent beszél.
A feleségem örömmel mondja,
A kis lányunk, hogy mindent beszél;
Az utcán az ismerőst köszönti,
A pajtásokkal tere—ferél.
‘
És képzeljem el csak, mikor pöröl ...
A Hivatalos Közlöny f. hó 15-én meg — Hogyr ezt kitől tanulta nálunk?
jelenő, legutóbbi számában a vallás-és köz Ezt egyikünk se n örökölte,
oktatásügyi Minister az összes oktatási S nem örökli tán majd a lányunk ?
intézetek'igazgatói- és tanárainak figyelmét ।
fölhívja a keresk. ministerium rendeletére, Azután — hisz' legszebb mi is volna,
mellyel a tanulógyermekek vasúti utazását Mit ajka mondhat ily csöppségnek ?
akarja könnyíteni s mely rendeletben a kö Reggeli, esti rövid fohásza
Legszebb dicséret, lelkem, néked.
vetkezők foglaltatnak:
1. Oly nagyobb személyforgalmu állo
másokon, hol több jegykíadási pénztár van, . . Óh mondd csak, a mit tud sorba’ rendbe;
szünidők kezdetén és tanév végén, szóval a — A te örömed nekem is az.
■ tanulók tömegesebb utazásai alkalmával egyik ; S tanítsd eztán is a szépre, jóra,
pénztárt a tanulóknak kell kijelölni s azt A mi szeretetünk igy igaz.
—0—
szembetűnő felírással jelezni.
Ahal ez keresztülvihetetlen, az isk.
igazgatóság kérelmére a tanulóknak 24 órá
val előbb is kiadandók a jegyek.
2. Tanulók bérletjeggyel, vagy az inté- (
zet által kiállított egyéb, bizonyítvánnyal 111.
°- jeggyel is II. o. váróteremben tartózkod
„Békesség legyén a fölöön min
hatnak's e kedvezmény a mindennapos is őén jósjánőéhu embernek!“
kolalátogatás utazásaira is kiterjesztetik.
Kinánjuk a sjenf estén, hogy a?
3,
Ha tömegesebb utazás alkalmával
a tanufókat az állomásra iskolai közeg kíséri égi üőDöjíef illesse minőén olüasónki s magát az iskola által kiállított irattal kaf s kinőnünk kellemes ünnepeket!
gazolja, a tanulók felügyelése céljából a II.
), váróteremben jegy nélkül . tartózkodhatik
TanitÓDálfüjáS. Jászapáti község róm.
is a tanulókat a vonatba szállásnál segíthető. kath. iskolájának ig. tanítóját Fekecs Sándort
4. A tanulókat lehetőleg együttesen kü- az egri rkath. iskolaszék a „sánci" rkath.
ön szakaszban, vagy jobb utasok közt kell iskolához megválasztotta. Sajnálattal vesszük
iiheíyezni.
e hirt, mert Fekecs egyike volt vármegyénk
5.
Azon tanintézeti közeg részére,
legjobb ki
tanítóinak.
4
16. szám.
Megyei Népoktatás
fi jászberényi rkath. és áll. iskolák tan
testületei a szegény gyermekek felruházására
szépen sikerült pásztorjátékokat • rendeztek.
Dicséret illeti működésűket, melylyel a szülők
és az iskola közötti kapcsolatot intenzivebbé
tenni törekednek.
Tanítók tanulmányi kirándulása. Muhy
Sándor igazgató kezdeményezésére
több tanitó kirándulást tervezett Fi
ume, Abbázia és Velenczébe. A ki
rándulásra nem jelentkeztek kellő
számmal. Több felkérésre a szolnoki I
polg. fiúiskola igazgatója örömmel fo
gadja a csatlakozó tanítókat a május
hóban végbe menő iskolai kirándu
láshoz. A kirándulás iránya Belgrád
Zimony, Alduna, Csorna, KoronaKápolna, Adakaléh, Turnszervin, Herkulesfürdő. Felvilágosításokat készség
gel ad az igazgatóság. Jelentkezéseket
legkésőbb január végéig fogad el.
Részvételi dij 36 koronában van előH
irányozva.
fi jászberényi áll. iskolák növendékei
nyomásáról értekezett. Az előadásokat mint
egy 50 kis gazda a legnagyobb figyelemmel
hallgatta, azok végén az, előadókat lelkesen
megéljenezték.
í mesterszállás! róm. kath. elemi
iskolához Vass Andor tanitó helyére
Csergő Mihály oki. tanító választatott
meg.
Magánvizsgálatok. A szolnoki polg.
fiúiskolában a magánvizsgálatok decz.
23 24-én tartattak meg. A követke
ző magánvizsgálati határidő a tanév
vége, mikorraengedélyért már most
lehet folyamodni. •államsegély utalás. A szolnoki polg.
fiuisk. részére az 1909—10. tanévre
négyezer kori államsegélyt utalványozóti a vall, és közokt. Minister ur.
Hogy mennyire me érdemli ez iskola
az állami támogatást, mi sem mutatja
jobban, mint hogy 220 tanulója van.
Karácsonyfa ünnepély. Folyó hó 19én
a
kúriai állami népiskolában
a karácsonyi ünnepek alkalmából a „Gyerszivet
lelket gyönyörködtető szép ka
meksegitő Egyesület" javára, mely már ez
évben 300 kor. értékű lábbelit osztott ki a rácsonyfa ünnepélyt rendezett Schrőder
szegény tanulók között — karácsonyi pász Miklós az iskola ámbiciós tanítója.
D. u. 3 órakor kezdődött a finom
torjátékot rendeznek s a Vili. kér. és III.
ízléssel
rendezett pásztorjáték utána
kef. iskolákban 25. és 26-án gyermekdara
pedig
szép
nagy gazdagon megrakott
bokat adnak elő és pedig a „Megkerült gyerkarácsonyfát
kaptak a gyermekek s az
mek“ és „Betlehemi éj“ címmel.
iskola egy laterna-mag cát. Az ünnep
fi Karcag Dárosi II. SJ. ODÓda karácso ség után Csefalvay Rezső, urad, szám
nyi ünnepélyét általános érdeklődés és tet tartó mondott köszönetét a szülők ne
szés mellett karácsonyfa ünnepet rendezett vében a derék tanítónak./
f. hó 23-án. Isten jutalmazza érte a jószive
ket, kik a szegény gyermekeknek is gondos
kodnak karácsonyfáról.
JáS}la0ánuon Tuboly Jenő gazdasági
Hivatalos
rész>
szaktanító. Kelemen Ferenc és Erdélyi Ágos 3826.
ton elemi iskolai tanítók vasárnap délutánonkint ismeretterjesztő népies előadások A szolnoki, jászberényi, mezőtúri
rendezését határozták el. Első ily. előadás az és mindazon többi tek. tantestei-'
iskola egyik tantermében e hó 19-én tartatott leteknek, amelyek a szegény ta
meg, amikor is Tuboly Jenő gazd. .szaktanító nulók segítésére társadalmi akciót
vezetnek.
■a búza okszerű termeléséről, ellenségeiről és I
A
szegény
tanulók segítése mind több
azok ellen való védekezésről tartott érdekes
helyeyi
már
sikerrel
vállalt munkásságát ké
előadást, melyet a kis gazdák egymás közötti j
pezi
a
társadalomnak
és e munkából első
vitája rekesztett be. Utánna Kelemen Ferenc
sorban a tantestületek, az egyes tanitó urak
az Óceánokról, azok fenekéről s a viz óriási és tanítónők veszik részüket ki.
Megyei Népoktatás
ti 8.
16. szám.
f
Óhajtandó volna a várni, tantestület lalkoznak, főikéiem, hogy eljárásukról és an
nak megállapítható eredményéről engem husnovemberi gyűlései alkalmával Magyar. Gyu" j
vét hetiben értesíteni szíveskedjenek.
ané- sz. Nigrinyi-Jolán szolnoki áll. tanítónő
Szolnok, 1909. deczemb. 20.
iltal kifejtett egyöntetű és szoros eljárása az ;
iskoláknak és társadalomnak a gyermekveEÖTVÖS K. LAJOS
Jelem nemes munkájában. Az erre törekvés
kir. tanfelügyelő.
nek figyelembe ajánlása mellett most csak
tét gyakorlatban levő segitésmódnak nevelő
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
látását kérem fokozni. Szokásos a „ruhaoszlás“ és a „levesosztás" utóbbihoz csatlakorott kötelesképen a reggeli „tejosztás" nép- skoláink szegény növendékei részére.
A ruhaosztás célszerűbb és szeretettel■ esebb gyakorlásának mindjárt ajánlom a
uhayarrást tanuló nagyobb leánynpvendeHirdetés árszabás :
cekkel a szegény gyermekekre ruhászabast
ís vonást Ott, hol polgári leányiskola van,
bizonyára szívesen vállalkoznak aiinak^ w- A lap egész oldala egy évre
zetői és növendékeik a szegény iskolásgyer
400
mekek ingyen ruháinak kiszabására és meg- (52-szeri hirdetés)
varrására. A segitők^és a segélyezettek igy fél évre (26-szorl hirdetés)
200 n
közvetlenül érzeti szeretet nevelő hatása alatt
200
< nemeseditek, a mellett jót olcsón (ingyen is) Fél oldal egész évre
; kapnak a szegény gyermekek. Még ha ócska
100
ruhát ad is a midőn nagyobb növendék a Fél oldal V2 évre
i szegény kisebbnek, kedvesebbé és megbe Negyed oldal egész évre
100 v
csültebbé teszi adományát, ha, felruházás
50
után maga alakítja azt (esetleg társai, vagy Negyed oldal fél évre
J tanítónője segítségével) át,
•
‘ A hirdetés terjedelméhez képest az
•
A „levesosztó“ jótékonyság a napközi
'osztás keretében szintén a nagyobb növen- árszabás könnyen kiszámítható.
H dékek közreműködésével válik kedvesebbe
i és gyakorlatiasabbá. Leletőleg magok a mó
dosabb növendékek hordják össze (a Szol hirdetési dijak félévenként utólagosan
nokon jól bevált „krumplinap, babnap, hsztfizethetők.
I nap stb. mintájára) a főznivalókat, lehetőleg
i maguk a nagyobb leánynövendékek főzze
nek,' vagy legalább segédkezzenek a főzés! HC1,
néi, ----— VO
és minden napra maguk
szolgálják
------- o
j
j fel az ebédet. Ily eljárásnak ügyesito es ne| mesitö hatását örömmel tapasztaltam. A regIskolai nyomtatványok
í geli, a „tejosztás“ csak ott gyakorolható
t teljes sikerrel, ahol vagy ingyen tej-adománytankönyv, tanszer és ?
| hoz jut az iskola, vagy ahol lefölözött „soI ványtej kapható (pl. tejszövetkezetnél) olcsó
iskolaszerek szükség
pénzen, de lehet tej helyett, vagy- azt fel
letét tessék
váltva rántottleves reggelit is adni, ami fő
leg a tanyai iskolák rosszul táplált nővéndékeinél hasznos.
.
Szóval: a gyermekvédelem e munkája- ;
bán aktív közreműködőkké keli tennünk a
könyvkereskedőtől
társadalom jó emberei és az iskolák jó ve- I
. zetöi mellett magukat a jó. gyermekeket is. i
Szolnokon, beszerezni
Ezzel ügyességi oktatásuk teljesebbé és tar
talmasabbá lesz, egyszersmind a testvéries ;
vagy mielőtt másnál
szeretet, a társadalmi szolgálatkészség, a szó- i
ciali& .kötelességek gyakorlása nagyobb gya- ;
megrendelné tőle
körlati eredményre és nagyobb erkölcsi ertékre emeli a népiskola nevelő hatását.
© ajánlatot kérni. ©
Mindazon testületeket és iskolavdzetö- .
két, akik a gyermekvédelem e módjával fog- I l®
Hirdetések felvétetnek
iiiiuuvm
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
*
Növedéknapl^
íz.
I. évfolyam.
Szolnok, 1909. Szept. 11.
I. szám.
JÁSZ NflGVKUlfSZOL NŐK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
!
Tanügyi hetilap.
Előfizetés: ! ’ évre ® korona1 /2 >»
„
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik .•
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.
ehöszöntö
Kedves kartársak!
Midőn útjára bocsátjuk e lapot,
kétség fog el az iránt, vájjon miként
fogadja az olvasó? Olyan szívesen-e^
mint rég várt vendéget szokott az em
ber, vagy pedig egy újabb kellemetlen
.megterhelést lát abban,, hogy ajtaján
zörgetve bebocsájtásért, erkölcsi és
anyagi támogatást kérünk. —
Vájjon keltünk-e a jó ügy iránt
olyan érdeklődést, kartársainknál olyan
jóakaratot, hogy célunkat elérhessük:
egységesíteni, tömöríteni a megyei ok
tatást; köiwyiteni a tanitó nehéz mun
káját; s végül egyénenként is elősegí
teni kartársaínk munkásságának ered
ményét, s tanítói érdekeit?
Űj eszmék, új irányok hódítanak
tért a népnevelésben. Az ipari és gaz
dasági oktatás praktikus irányba fej
lesztése a cél. ügyes gyakorlati gaz
dát s kézművest nevelni az iskola fel
adata s e feladat megoldásának terhe
a tanítóság vállaira nehezedik.
Ez eszméket tisztázni, megváló- !
sitani adjuk eszközül e lapot.
Nincs tanitó, nincsen pedagógus, ;
kinek ne -volna meg egy-egy újításnál :
a maga gondolata, megjegyzése, mely
gyakran viheti előbbre az.általános ■
oktatás ügyét, s mégis gyakran marad
a jó tanítói tehetség „véka alárejtve!"
Eszméi-, gondolatai rpegvalósításán leg
feljebb iskolájában. fáradozik sikerrel,
s tudását, tapasztalatait nincs alkalma
a közjónak áldozni, aminek alkalmas
-M
53
közlési eszköz^hiánya mellett az leg
inkább az oka, mert talán az illető
maga „sincs teljességében meggyőződ
ve nézeteinek helyességéről, s a nagy
nyilvánosság elé megvitatásra hozni
pedig nincs módja.
Erre akarunk lapunkkal alkalmat
nyújtani.
Színmagyar mezőgazdálkódő vár
megyénk speciális viszonyai folytán a ,
tanítási elveknek is alkalmazkodni, ': fi
akklimatizálódni szükséges, hogy a
nevelés-oktatás eredményes legyen,
í
v
Az ez irányban való megfigyelési
tapasztalat közlése, a célszerű, helyes
oktatási-eljárásnak tanítási gyakorlatod
keretében is bemutatása fogja meg
teremteni a vármegyei iskolákban" az
oktatás helyi érdekű egységét?
E tekintetben mindenkor nagy
hasznunkra fog válni kir. Tanfelügye
lőnk irányítása, útmutatása, ki egész
megyéi oktatásunk, iskolázási viszo
nyaink legalaposabb ismerője.
J
z
E tárgyban a „Néptanítók Lapja*
35. számában* bőséges programmot ad
Gárdos Mór.
Az általános pedagógiai irányítás
ra a kir. tanfelügyelő illetékes. Nem
csak az -eddigi oktatási 'eljárást gon
dolom. Azt az új irányzatot értem, a
melynek térhódítására fönnebb; céloz
tam, s amely új gazdasági. oktatási
irányzat, — a kézimunka tanítás köz
pontosítása — mint túdoni eddig speg
cialiter a mi vármegyénkben kezd
§
dominálni és pedig éppen a kir. tan|
2.
" Megyei Népoktatás
fe'lügyelő úr buzgolkodása folytán. Ez
új oktatási iránynak helyessége, gya
korlati célszerűsége különösen nálunk
^ehet áldáshozó, ha a vármegye taní
tósága magáévá téve, helyes irányítás
^s vezetés mellett az iskolájában cél
Í okszerűen végrehajtja. Ez irályban
olgálunk lapunk cikkei révén bősé
ges útbaigazítással.
Az iskolavizsgálaton megjelenő
kir. tanfelügyelőség tapasztalatainak
megfelelően fogja irányítani e lap út
ján is a gazdásági irányú .oktatást,
ami .egységes eljárásra vezet.
T _ E lapban előadandó pedagógiai
tapasztalatok, eszmék nyomán kelet
kezett nézetek és felfogás közlése al
kalmat ad mindenkinek minden tekin
tetben hozzászólását, észrevételeit köz
tudomásra adni. A vélemények s
ellenvéleményekből származó eszmeCsere következményekép az ügy tisz
tázódik, s mint bizonyára értékes és
hasznos gondolat, megvalósítva és al
kalmazva a tanítás ügyének csak hasz
nára válhatik.
A leközölt, mintatanitások s ezek
nyomán is keletkező viták igen alkaljnasak arra, hogy az ember pedagó
giai érzékit is fejlesszék és az itt elő
adott tapasztalati érvek alkalmazásával
.iskolai oktatásának nehézségeivel köny-’
nyebben rúegküzdhet, sya tanítási | eredményt nagyobb mértékben bizto/sithatja.
v
/Látnivaló tehát, hogy pedagogilag
. fontos .'missiót teljesíteni lapunk, ha
•H10 érdeklődés és halogatás mellett
. . > kitűzött célnak megtud felelni.
5 • Mindenesetre szükséges ehhez kartársaink munkássága, kiknek értékes
gyakorlati tapasztalataik is leközöltetFS egyrészt máspak utbaigazifásul is szolgálhatnak, másrészt min
denkit munkásságra késztethetnek.
i
E Pap a kir. Tanfelügyelőség hi
vatalos lapja is, és mint ilyen a hiva
talos részben . esetről-esetre közli a
kir. tanfelügyelő körrendeletéit és kör
leveleit..^
r
Gyakorlati bizonyság, hogy kar
1. szám.
4 /. szám.
kodés szükséges voltának érzetét
Rombolja azokat a fölösleges, mester
séges válaszfalakat, amiket- különféle
viszonyok és körülmények tanító és
tanító közé emeltek. Egy táborba egyesiti|i a tanügy összes munkásait. így
a lap az egységes közszellemnek, az
egészséges szellemi életnek szinte nél
külözhetetlen tényezője.
।
Adja Isten, hogy úgy legyen!
Midőn ezen megyei tanügyi la
punkat útjára bocsátva még egyszer
felkérjük kartársainkat, hogy vállalko
zásunkban czikkeikkef, jóakaratukkal
támogatni szíveskedjenek, hogy így
vállvetve \sikeresen szolgáljuk a jó
ügyet, mihez -mindnyájunknak erőt,
, kitartást kíván s Isten segítségét kéri a ।
társaink gyakran fordulnak felvilágo
sításért a kir. tanfelügyelőséghez hol
korpótlék, hol államsegély, hol meg
más általános és egyéni kérdésben.
Az ily kérdezősködésre egyébb sürgős
hivatalos ügyek miatt gyakran nincs
mód idejében válaszolni, s igy a nyert
felvilágosítás sokszor a .kérdezősködöre érdektelenné vált. Személyesen kér
dezni meg valamit pedig nem csak
az illetőnek fáradtságos és költséges,
de amellett időrablás is mindkét részről.
E bajon segítendő, a szerkesztőség
magára vállalja, hogy vidéki kartársaihknak minden* olyan-tanitói állásával
összefüggő- ügyében, mely a kir. Tanfelügyelőségnél, vármegyénél inféztetik .
el, készséggel szolgál felvilágosítással'
és díjtalanul eljár, s eljárásának ered
szerkesztőség.
ményéről, vagy kérdezősködésre vá
laszt a „ TUDAKOZÓ" rovatban közöl.
Minden tudakozás mellé, mely
utánjárást is igényel, 20 fillér értékű
postai ievélbélyeg melléklendő,
idndő. mely
levéljegyek
jövede-
___értékéből befogó
^ó jövede
lem a Szolnokon létesítendő Tani-
j Visszaemlékezés az iparos inasiskolai tanítók számára Aradon
tartott közismereti tanfolyamra,
tók Háza javára kezeltetik.
Híreink rováTStían találkozni fog
az .olvasó minden tanügyi vontkozású
újdonsággal, mely a tanítóságot érde
kelheti.
Lapunk törekvése az elmondotta
kon kivül, hogy a tanügy terén olyan .
központja, szellemi találkozóhelye le
gyen vármegyénk tanügyi és a tan
ügy iránt érdeklődő közönségének,
hol tanítva tanulhat.
t •
A^ vármegyei kir. tanfelügyelő úr,
s nagyszámú ügybarátaink s munka
társaink támogatása garancia arra,
^hogy törekvéseink nem fognak • hi
ába történni, s kartársaink csatlakozá
sával fáradságunk kárba nem vész.
Hisszük, s megvagyunk győződve,
£°gy
igazzá lesz,' amit
a megyei érx*
‘fej J
--------- —
deku tanügyi lapokról mond a Nép
tanítók lapja, hogy hétről hétre való
megjelenésével ápolja a megye" terüle
tén működő, különféle fokoztú, jellegű
és felekezetű tanügyi munkások között
az összetartás, a testvéries együttmü-
• Megyei Népoktatás
.
Az iparos inasiskolai tanítók számára
rendezett tanfolyamok megteremtője, éltető
lelke Mártonffy Márton udvari tanácsos, ipar
oktatási főigazgató, aki több, mint három
évtized óta fáradságot nem ismerő buzga
lommal, a rendelkezésére álló minden esz
közzel arra törekszik,, hogy azon néptahitók,
kik az inasisko:ában tanítanak, minél maga
sabb tudásra tegyenek szert, hogy annál be
hatóbban tudják nevelői azon tan dókat, kik
a modern jövő Magyarország gerinczét ké
pező iparos osztálynak munkás tagjai s ez
által a hazának hasznos polgárai lesznek.
Az aradi tanfolyam szervezésével Mártonfy $ méltósága Nesőera Aladár iparokta
tási főigazgatót bizta meg, akinek nagy tu
dása, szeretettel telitett jóságos lelke és vas
akarata egész uj korszakot teremtett már az
iparoktatás terén — aki most is fényesen
oldotta meg a reá bizott kulturális missziót,
a mennyiben nagy körültekintéssel válogatta
még az előadó tanárokat. A tanfolyam elő
adó tanárai: Szafcsuk József fögymnasiumi,
dr. Schmit János keresk. iskolai és ‘ Keszler
Károly tanító képzőintézeti "tanárok 'tudomá
nyos képzettségüknél és a gyakorlati életből ,
vett tapasztalataiknál fogva egyaránt méltók
voltak a kiválasztásra^ mert az előadásaikból !
meggyőződtünk arról, hogy ők a tanfolyam- |
nak hivatásos előadói, a magyar kultúra igaz
apostolai, -akik nagy tudásukból szakértelem
mel kiválogatták azt a részt, melyre nekünk
az inasiskolákban szükségünk van, módsze
resen feldolgozták az anyagot, megállapították
a keretet, melyben mozognunk keli és kije- ■
lölték azt az iránit, melyet idehaza követni '
fogunk; egyszóval megtanítottak bennünket
arra, hogy miképen kell és hogyan lehet a , ’
mi silány felszerelésű falusi Jnasiskolánkban
eredményesen tanítani. Olyan előadások vol
tak ezek, melyekre szívesen emékezünk vissza.
Ki ne emlékeznék vissza közülünk édes
örömmel Keszler. Károly költői szárnyalásu,
magas színvonalú, a szocziálizipus igazságait
hirdető tudományos .előadásaira ?
í
■
Kellemesen hatott reánk dr. Schmit Já- ‘
nos könnyed menetű módszeres tanítása,
midőn megmutatta nekünk azt, hogy miképen
kell az ipari számvetést és könyvvitelt az
inasiskolában tanítani.
Senki *sem fogja közülünk elfeledni
Szafcsuk József kísérletekben gazdag sorozatos fizikai előadásai t,_^mely kísérletek nagyon'
érdekesek vo'tak és mindég preczizen. sike
rültek.
Szivünkre kötötték szeretett tanáraink,
hogy minden- tárgy tanításánál fő a tudás és
rendszer. A rendszeres tudáson kívül a tanfoJyampM hoztuk magunkkal szeretetet, mert
megtanultuk, hogy abban a szurtos iparo- *
tanulóban „akit az ég kidob, de a pokol b^
nem fogad" nem a csintalan inasgyereket,
hanem édes hazánk jövendő müveit iparos
sát kell tekinteni és én hiszem, hogy mind
annyian hazafias kötelességünknek tartjuk,
hogy azokat a tanulókat ép oly szeretettel
emeljük magunkhoz, mint velünk tették ezt
ami előadó tanáraink és köztiszteletben álló,
magas állásban levő főigazgatóink. *
4.
Tanitó társaim nevében ez utón is fo
gadják nemes fáradozásaikért, velünk szem-...
ben tanúsított jóindulataikért hálás köszönetünket.;
■
Szivünk hő óhajtását fejezem ki, midőn
azt kívánom, hogy még nagyon sok éven'ke
resztül legyenek a kultúra vezető apostolai,
hógy még nagyon sok ideálisan gondolkodó
tanítványt neveljenek, a kik az ország min
den részében lelkes szavakkal - hirdessék a
tőlük tanult igazságokat s ez által egy lépés
sel előbbre viszik a független, .modern, gazdag
iparos Mag/arország létrejövetelét.
■
törökszentmiklós, 1909. szept. 8.'
,
r
i
Gulyás Flóris.
Ifjúsági egyesületeink.
Nagy gondolat vezette az ifjúsági egye
sület eszméjének megteremtőjét. Magas nem
zeti és emberi eszmék hevitették, midőn
általa a nép millióinak folytonos nevelését
tűzte ki feladatul. S hogy mily fojitos kulturmissiít teljesítenek helyes nevelés mel-
■iL
4.
Megyei Népoktatás
1. szám.
hett az ifjúsági egyesületek, azt eléggé mél- nek, az államnak, a hazának, ha, ilyen ala
pon és czéllal szervezzük ifjúsági egyesüle
Itatni alig lehetséges.
Ezek vannak ugyanis hivatva kigyógyi- tünket.
itani a nép lelkén^támadt betegségeket, megTörökszentmikíós. .
Hoffmann György.'
, i akadályozni’ azok továbbterjedését, s igy
? (megmenteni < népet önmagának.
Szükségesnek tartanám e végből miri(den népiskolával kapcsolatosan szervezni
' (ilyen egyeeületeket. El kell ezáltal vonni az
Földrajztanításunk a legjobb törekvés,
(ifjúságot ao^riagk szociálfzmus káros tamellett
is, mondhatni puszta ismeretközlésen
initásaitQÉ'
/ <
alapul scsak annyiban szemléletin is, ameny-i
.. Mindenesetre igaz, hogy sok helyütt
nyiben egyes iskoláknak módjában áll a kör-j
nagy nehézségekkel jár. Egyik legnagyobb
nehézség az anyagi szükséglet, mire — tag nyező terepen a földrajzi alapfogalmak egy|
sági dij hiányában — fedezet nem lévén, részét szemléltetni. Különösen épen várme
' ' tálig képest az egyesület a pártoló tagsági gyénkben.
Megyénk
egész
területe
egyenes sikság.
(dijakból s esetleg adományokból csak a
legszükségesebbeket is előteremteni. Kivá- Itt-ott akad egy-egy alacsonyabb emelkedés
jnátps lenne, ha az alakulás nehézségeinek az úgynevezett kunhalmok. Vízben is meg
(legyőzésében talán állami támogatást lehetne lehetősen szűkösen vagyunk úgy, hogy a
. (kapni. Így például "ha egyebet nem ingyen vármegyei iskolák legnagyobb részének nincs
módjáoan sem folyó, sem állóvizet, sem
Jappt és könyvtárat ptalna ki a kormány.
Hogy mennyire-megérdemelné ily irá-. egyéb, a földrajzi alapismeretekhez tartozó
/^geografikus alakulatot megismerni.
:nyu gondoskodásba fáradságot, azt magyaI^VUlg
llicilliyirc fontos
1U111US a
d tanításban
IdlllldbUdll d
Ebedig mennyire
a
’ 'rázni is feleslegeM Azonkívül az illetékes
ti^H szemlélésből, tapasztalatból nyert
'hatóság figyelmét felhívni azon körülményre, közvetít
Jhogy az ifjúságnak ne lenne alkalma szoci- ismeret, mennyivel, állandóbb és maradandóbb
Uljsta szervezetekbe belépni,' sőt ezt egyene- azt mindenki ismeri.- S mennyivel elejiyészöbb az a fogalom, mit a növendék csak
isen akadályoznák is. meg.
/ j
Az összejöveteleket különösen a 'téli hallás, vagy olvasás, puszta magyarázat ut
ján szerez magának.
/
_
hónapokban gyakorlatban tartani meg, lehéPéldául egy tanitó is, aki látta, meg
[ tőleg naponkint, a tanítás, utáni időben. Az
összejöveteleken- beszélgetés és felolvasás. nézte a Tátra vidéket, mig egy másik csak
utján tervszerűen úgy vezetni a további olvasott róla.. A kettőnek 1 a latra vidékről
oktatást, s odahatni, hogy a helyes, magyar ; szerzett fogalma, ismerete mindjárt szembe
nemzeti irányú szocialismus megismerésével tűnő külömbséget mutat, ha róla külön-külön
jó,
hazaszerető honpolgáraivá váljanak édes beszélnek. Az elsőnek előadása’sokkal közr
magyai hazánknak. Talán, azon kifogás me vetienebb, megkapóbb. A hallgaló fantáziá
rülhetne fel, hogjp a szervező alapszabályzat ját’ magával ragadja élénk közvetlen előadása,
értelmében a politizálás tiltva yan az egye s lelkülbte csaknem oly erővel reagál, mintha
sületben. — Ez nem poliiikai/hanem társa maga is látta volna azt a most rajzolt képet.;
dalmi kérdés. Politikai színezetet csak a Ami természetes is.. Mert mig a közvetlen
szerzett képzetek nyomán fakadó érzelmeket
j szoc ájista „párt" vezetősége‘adott neki.
a visszaemlékezés bár mindig gyöngüiö'erő-!
;
Hogy pedig minden tanitó szívesebben vei is, dé újra, meg újra kiváltja lelkűnkből
■ foglalkozzék az egyesülettel s működési irá- s ez a közvetlen fakadó érzelem hat a hallI nyát hazafias irányba vezetve — az ily for- ' gatóra.
i mán reáháramló kötelezettségnek minél iriMig az, ki csak leírásból ismeri azt a
; kább eleget tegyen, utaltassák ki bizonyos
helyet, amelyről szó van — bár fantáziáját
’ tisz.íeletdij, is, mit meg is érdemel minden
megragadhatta a leírás szépsége és szintén
í bizonnyal.
'
...
lelkesen ad is elő, mégis kevésbbé bír ha
• j
Kellene • azonkívül, -ho^ . miután az ifJusági egyesület a népoktatásnúlJegy felsőbb sonló hatást is elérni mint az első. Meg
. 4 kiegészítő tagozata, kötelezve lennének a tan- jegyzendő, hogy az összehasonlítást két olyi
J köteles kort meghaladott gyermekek az egye- egyén között teszem, kik műveltség és elő
adóképesség tekintetében egyformák. . •
I sülét tagjai sorába okvetlen belépni. •
Ugyanezen eset áll minden helyre, s
|
izeket találnám helyesnek és czélsze- tárgyra is.
.í
|
egyesületek szervezése és
Miután ez általánosan ismert tünet, mi
| működésé tárgyában s tartanám kívánatos következhetik ebből?
ul nak, ha illetékes iskolai hatóságunk ez irányHa eredményesen akarjuk tanítani a
* bán tenne minél hathatósabb intézkedést
földrajzi ismereteket, ha azt akarjuk, hogy a
Úgy hiszem, csak jót tennénk a nép gyermeki lélek állandósítsa, megtartsa a szer
... Vármegyei földrajzi kirándulások.
A
/. szdm.*
-
Megyei Népoktatás f
5.
zett képzeltet,, fogalmakat, úgy nekünk is minÚ az oktatás ügyét szolgálják teljes ma
közvetlen szemléltetésre kell törekednünk.
gyarázatok és irányítás mellett.
. Már most ismét az a kérdés, hogy
Épen mert az elemi oktatás közép
rendelkezünk-e megfelelő eszközökkel ? Mó pontja, tanyai, falusi és városi iskolában a
dunkban álihat-e növendékeinkkel földrajzi gazdaság és kézimunka tanítás, a kirándulás
kirándulásra merni?
földrajzi vonatkozásárai kapcsolatosan a meEzt bizony elismerem csak némi aka v zőgazdaság terén is sok helyes és czélszerü
dályok legyőzésével lehet keresztülvinni.
oktatásban lehet a kiránduló gyermekeket
'részesíteni.
, .
Ilyen mindjárt az anyagi kérdés.
Egy-egy ilyen kirándulás sokkal több
Erre nézve azonban nem lehetetlenség
megfelelő elhárító intézkedést tenni. Egy-két eredményt, biztosit, mint nem tudom milyefi
sikerült gyermek előadás a kirándulás cél- alapos/magyarázat s amellett a .tanító és á
s megvan a szükséges összeg. A m. tanítvány munkáját hathatósan könnyíti.
Én magam tettem annak idején ilyen
ír. állámvasutak úgy is kedvezményben ré
szesítik az ily kiránduló iskolákat nem te kirándulást, s mondhatom olyan eredményt
kintve azt. hogy növendékeink koruknál fogva tapasztaltam, amivel a legnagyobb mérték
is féljegygyel utaznak. A vármegye legtávo ben megvolt a vizsgáló kir. s tanfelügyelő is
,
labbi községének is kevés költséggel mód elégedve.
Nem tudom tehát eléggé ajánlani ily
jában állhat igy oly kirándulást tenni, amely
a helyismeret tékintetében a czélnak minden nagyobb^kirándulások megtételét.
Aki kartársaink közül keresztül viszi
tekintetben megfelelne. .
|..
Ilyen kiránduló helynek gondolnám vár- |i ily kirándulásokat iskolájánál, az a jó hatású
s* egyébként is kedves emléket maga után
megyénk székhelyét Szolnokot.
hagyó hasznosság mellett a tanügynek, s az
Szolnokon a - földrajzi alapismeretek zal pedig hogy a munka terhét könnyíti ma
minden tananyagra feltalálható, kivéve a gának és növendékeinek is nagy hasinál a .
hegyvidékről szerzendő fogalmak anyagát.
cselekszik.
Látható két folyónak összefolyása, a
S ha jól elgondoljuk nem nagy fárad
torkolat, a part, biztositó töltések, kikötők, sággal igy könnyen lehet a hasznosat a kel
közlekedési eszközök, hajók, hidak, csóna lemessel egyesíteni.
kok, komp, tutajozás stb. vasúti vbnalak, '
•
(f)
középületek, magánépületek nevezetesebbjei;
emlékek, utcák, terek; sok más közintéz
Kunszentmárton uj álL iskoláinak
mény stb.
Mindezeknek közvetlen szemléletből .
körzeti beosztása.
megismerése csak használ a tanítás ügyének I
Hogy pedig a kirándulók részére szál
(Elvi jelentőségű vélemény.)
lásról is legyén gondoskodva a kirándulás j
Veres János kunszentmártoni tanitó .fk
napjára, hiszem, hogy a szolnoki áll. 'isk.
gondnokság szives készséggel bocájtja va a most szervezett állami iskolák vezetését il
lamelyik iskoláját a kirándulók rendelkezé letőleg s igy különösebben az iskol^ körzetek
sére s kalauzolásra vállalkozik bármelyik megállapítására nézve egy. Tervezetet dolgo
kartársunk, hiszen a kirándulás úgyis szün- zott ki. E tervezet három körzetbe osztással
tartja helyesnek az áll. iskolák elhelyezését,
p napra esnék. !
Art hiszem ez tiszta dolog, hogy meny- amire nézve aggályok merülnek fel vájjon
• nyíre fontos az ily iskolai fölprajzikirándul mennyiben lehetne az iskolai - administráciönak s az egységes, együttes tanítói műkö
lások szervezése.
désnek
előnyére?
De történelmi ismeretek állandósítá
A külterületi és gazd. iskolák egy kör
sára is.
Szolnok régtől fogva mint erősség zetbe kell, hogy tartozzanak, miután ezek
bizonyos szakirányt követnek. Ezek igazgatója
szerepelt.
Egykori várának falai nem egyszer lát _ mint ez Jászberényben, Mezőtúron stb.
tak. maguk előtt ellenséget. Sok esemény fű is van és jól bevált, a gazd. szaktanító.
J A város belterületén iskolák a „Terve
ződik nevéhez.
zet" szerint két körzetbe lennének osztandók'
-♦
Van még egy másik igen fontos, gaz és pedig úgy, hogy a központi iskolát külön
dasági oldala is a kirándulásoknak. Útköz fiú- és külön leányiskolára tagolnák el s kü
ben is sokféle gazdasági telepet, tanyai gaz-( lön igazgató vezetése alá helyeznék, tehát
dálkodás különféle typusát lehet bemutatni) ugyanazon épületben két külön tantestület
érettebb korú növendékeknek. Az ut mellett működnék, külön igazgatók administrálásában
elmaradó vetéstáblák, répa és dohányültet- „ s még a mellett külön Iskolaszolgákkal El-,
vények, szőlős és gyümölcsös kertek stb. tekintve a párhuzamos osztályok elkerűlhet-
6.'
!
Megyei Népoktatás
*
í fenségétől is, ami nagyban akadályozza a
L kénlés helyes megoldását, az iskolai rend। tartásban ez a külön működés mielőbb zavarokat s,
az igazgatók és tantestületek
. között szét vonást idéznének elő az összetar
tás helyett. Már pedig ez sem az iskolának,
sem a tantestületnek nem lehet érdeke. Hogy
ez be ne következzék, ahhoz a két igazgató
működésében és személyében különös együtt
érzésnek kellene lenni.
'
Hanem egy mód ezek megakadályozá
sára mégis lehetne,.az t. i., hogy úgy az épü
letet, mint az udvart úgy elzárni kétfelé, hogy
külön bejárattal s külön mellékhelyiségekkel
rendelkezvén, egymástól teljesen el lennének
a két iskola növendékei is különítve, ami
tekintve, hogy elzáró falakat kellene úgy az
epület földszinti ^s emeleti, részében, mint az
udvaron is végig emelni tetemes költséget
tog okozni.
Jól. megfontolandó dolog tehát ^mennyi
ben célszerű a Veres-féle „Tervezet" e ré
szének végrehajtása.
L szám. >
a város gazdasági- népiskolájánál újonnan
építendő munkX és tanítási terem építési
munkálatait vállalatba. így a jövő, tanévben
is/fiét gazdagabb lesz 4 uj iskolával Turkeve
város.
. ...n feauoerneh-örménuesi höjséai islwta
tanítója Redei Vendel a kath. népiskolához
választatván meg tanítóvá, üresedésbe jött ál
lására a napokban fogják kiírni a pályázatot.
fi? iparohíatás aj 1906-1908. éoeh-
oen ez. alatt terjedelmes könyvben ismerteti
a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ipar
oktatásunk állapotát, fejlődését és fejlesztését
A 740 oldalas műhöz az előszót Szterényi /
József irta, kifejezve benne, hogy a munka e
térén még nemcsak, hogy befejezve nincs
hanem a nagyarányú haladás is még csak a
kezdet. Azt. mondja, hogy a jövő iparának az
a legbiztosabb útja, ha az az életnek és nem
a képzeletnek szól. Mi még a távol jövővel
nem igen foglalkozhatunk. Nálunk az iparostanonc képzés mellett még nagy gondot kell
fordítani az. iparos tovább képzésre is. Mint
a műből kitűnik, első feladatának tekinti az
*1
a2 ’Pari Szakoktatás fejlesztését, melyre
az
1908.
evben összesen 3 és fél millió ko
$
ronát fordított/: Kitűnik az is, hogy a vármeA megeített beiratkozá- gyei törvényhatóságok közül vármegyénk az
ísokrol eddig nyert értesüléseink szerint be- a ig nehányad magával, melynek iparoktatási /
temk? n Vl?b!í 3 évben ^^balán semmit I
jiratkozott a folyó tanévre:
sem kellett fordítania. Az értékes munkát | Szolnoki áll. főgimnáziumban
"~282
■ Szolnoki- polg. fiúiskolában
214 -i minden iparos és kereskedő tanonciskola in
gyen kapja meg könyvára részére a minisj S20!1?0^ áh. polgSleányiskolában 240
/
x •
í ‘^^^^‘ósi polg. fiúiskolában
105 í tenumM.
j
öröksztmiklósi polg. leányiskolában 56
a
Tanonc Otthon" hönyoi
A "délvidéki Közművelődési Egyesület"
elnöksége a napikban értesítette Tóth István
igazgatót
int a Tanonc Otthon vezetőjét
röv,d idön bdül
hogy kerelme teljesitéseképen egy gazdag
könyvtarat fog rendelkezésére bocsátani Ér
I
. Töritoentmihlóson is átköltözött ed- tékes eszközzel gyarapodott ez által az iparos
mZ?nt
a leánypolgári
a fenoncok nevelését illetőleg.
Tóla moderp uj épületébe. f Ez iskola rövid
D. M; K. E. működéséből pedig kitűnik
fejlődését a fentarló hogy a magyarosodás terjesztésén túl a maní a’d^tkeszsegenek köszönheti. Vifaj eros,tésén munkálni is feladatának
■|dek növendékeinek a körülményekhez? éoest
nters-ekelt úri lakás és ellátásról gonto fet tanja.
.O^WáS. A törökszentmiklósi
i hSe eT K zardai Jóm' kath- leánynevelö
mternatusaban gondoskodik.
y^^io
< 7 fluisko a igazgatójává az elhunyt Gaami Zsigniond helyébe Szokola Ottó tanárt
■íi (,b . A
áll. polgári fia- és leánu- választotta
meg a községi iskolaszék.-/
! sko a énüWh?1 éVÖen a most
kftznk^tác”6^'9^— híneDe?éS. A Wlás- és
j iskola épületben nyert elhelyezést. A evönvö
nní
imster ur JasznagyK:mszolpalola ne™sak a nok megye iparostanonciskoláinak
szakfel? uu ?’ de az eSész megyének eevik Ipa
J szebb epulete és méltán lehet büszkesége. !
Fekeíe Jakab, a kereskedelemügyi
•
ÉUrheDe Dáros 3 külterületi gazdasági m ntsztenumba szolgálattételre rendelt ezünHés^Tudn518^0^^^^^8^1,6 kiirta az árlef- zet.s főigazgatót nevezte ki. Ezzel egyidejű
leg az eddigi szakfelügyelőt Szüts Izsódat™
í ésévd
hX sze^‘az iskolák felép . SBi?vm i“znX
i bizatot/l^ András köntivesmester
, meg is bízatott. Ugyanezen. alkalommal adta távozását k^^
Szüts ,zsó
ozasat, ki szaktudásával nagyban hoszá•'
:
9 • 1
I *
'
" .0 *
Megyei Népoktatás
— ___
járult tanonciskoláink fejlesztéséhez, remény
Haza megy Koppantó király a Tilinkó pásztor
nyel várjuk az uj szakfelügyelőt, hogy tovább eszevel. Azt mondja az őrtálló katonájának:
Szervusz, Mihók öcsém! Tán gipsz-figura
fejlessze, a mit elődje oly nagy lelkesedéssel
lettel, hogy oly keményen tartod az orrod a legyeknek.
kezdett.
A meglepődött Mihók katona kiejtette kezéből
fi turhenei ált. polgári ishoíáho? vall, a fegyvert.
'
’
-i
Vágják le a fél bajuszom, ha én most nem
és közokt. Minister ur ő nagyméltósága Műcsy ,,
’
Jolán segédtanitónőt a monori áll. polgári álmodom!
f — Bár álmodnál! — gondolta magában Sileányiskolától áthelyezte.
/
móka udvarmester. — Mert a mit tettélfejedbe
Ugyanezen iskolánál a mathematikai és kerülhet. — Es aggódva* hajlongva kacsázott felséges
természettudományi szakra Bónai Tóth Pál ura királya elé.
A király barátságosan csapott a kacsázó ud
okleveles polgári isk. tanárt megbízta.
varmester hátára.
■ _
Az uj tanerők a napokban tették le a
— Hoppjol, hétszergörbe! Tán kígyót ettél,
hivatali esküt, illetve mutatkoztak be a kir. hogy, úgy benne van a hajlongás a derekadban ?
Az udvarmester egyszerre kiegyenesedett, a
Tanfelügyelőséghez. Sikert és kitartást kívá
nagy csodálkozástól. Ura áll-e előtte vagy osalc az
nunk a tanügy uj munkásainak.
árnyéka? Hiszen pár órával előbb még.az ís kevés
fi sjolnohi II. her. áll. iskola tanitó- • volt neki, hogy alázatos szolgája orrával szántotta a
;
- •
nője,f Kindlovics Ilona, súlyosabb természetű futó szőnyeget.
És a nagy csodálkozás átragadt a színes ab
betegsége miatt 6 hónapi, szabadságra távo lakokra is, melyek tágra meresztették üvegszemüket
zott. Helyette a tanítást Bogyó Sarolta oki. Átragadt a szárnyas ajtókra is, melyek sarkig nyitot
tanítónő látja el.
ták öblös szájukat. Apródok, alabárdosok ott ragad
Ugyancsak betegsége gyógykezelése cél tak meg a fal mentében. Konyhások és kamarások
bokrosodtak jneg a tornác hosszában. Csak a
jából távozott 4 hónapi szabadságra Kerényi ott
vak tornyos rántotta meg szokása s'zerint egyked
Ferencz jászberényi állami tanitó is.. Gége vűen az ezüst harangot, a hogy á király hazajöttét
baja miatt már az elmúlt iskolai évben is látta
■
.
? A harangnak pedig nagyon szomorú volt a
szanatóriumi kezelés alatt állott. Most a 4
havi szabadsága idején meg fogják operálni hangja.Azt monSta a harang:
s remélhetőleg ismét visszanyeri ép egész- — Van egy vörös terem a király palotájában.
ségét. őszintén kívánjuk is,
Vörös terembe vasvitézek gyűlnek, kardot köszörűk
nek. Mert a király nagy háborúra készül a szomszédr
Jászberényben .Hamza Pál lemondásár ország
ellen. Most is azért ‘ járt a sötét erdőben,
val megüresedett helyre odavaló születésű hogy haragot tanuljon a medvétől, farkastól.
Piffkó Antal jászfén'yszarui rkath. tanítót vá
Azután meg azt moqdta a harang:
lasztották meg. Gratulálunk.
— Van egy fekete terem iS~a király palotájá
ban. Fekete teremben szép királylány z'okog az édes
Clsjaszentimré ref. iskolájához Krenián anyjával.
Mert királyi apja)'másh«z akarja feleségül
Ferencz lemondásával megüresedett állásra adni, nem ahhoz, a kit szeret. Most is azért járt a ’
Sipos Ferencz oki. tanítót választotta meg sötét erdőben, hogy a kemény szikla mellett még
az iskolaszék. Kremán Feréiicz a mezőtúri ref. jobban megkeményitse a szivét.
Koppantó kirá’y megpöngette a Sarkantyúját
egyházhoz választatott meg, az újvárosi le benyitott
a vörös terembe.
;
ányegyházhoz kántorrá.
— Illanó, villanó! Hogy akarjátok, vasvitézek?
/borotva a kardunk, fölség! Indulhatunk a
fi mezöíuri Stöjőtanfolyam helybeli hai- harcba,—háborúba!
gatói részére a közoktatásügyi kormány 50
— De hiszen fölséged már ki is adta a har
50 'korona segélydijat utalványozott.
z
j. sogó trombitás parancsot!
, Vissza is veszem, ha kiadtam. Mert én
Cöröhsjenímihlós községi iskolái mint nekem —eszem
ágában sincsen hadakozni, mikor bé-,
értesülünk — a jövő 1910 januárjában álla kén ís élhetek.
. - •
'
mi kezelésbe vétetnek, s a tervezett uj ál- ■
— Hát az éles kardunkkal mit csináljunk
lami iskolák pedig a jövő iskolai évre elké most már?
— Nyársaljatok föl vele egy—egy malaczo* f
szülnek s már akkorra meg is nyílnak az
Pirítsátok meg parázson gyöpgyen, ropogósra!
iskolát rég óhajtó szülők számára.
Megpöngette meginí a sarkantyúját; benyitott
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
IRODALOM.
Hamiska tündér tréfája. *)
Hamiska, a pajkos erdei tündér egyszer meg
tette azt a tréfát, hogy két ember eszét kicserélte.
Koppantó király volt az egyik ember; Tűinké pász
tor a másik ember.
—-——4
j
E szép kis mesét ismert nevű meseirónk. Egri György
jberényi áll. isk’. igazgató adja közre lapunkban. E mese szol-,
gáljon mutatványul Egri bácsi közelebb megjelenő meseköny
véből.
a fekete terembe. A szegény^királylány és az édes
anyja akkor sírta tele a tizedek keszkenőjét.
Azt mondja a király
— Mi bajotok, párom ? . Rubintos leányom ?
Hogy igy hullatjátok sürü könnyeteket!
/
— Nem volna nekünk semmi bajunk, ha a te
szived nem volna oly kemény.
— Kemény a kő, kedves cselédjeim! De az
én szívem puha, mint a vaj.
. ;
— Mit! — kiáltott a királyné örvendezve. —
Hát megengeded, hogy ahhoz menjen a lányunk, a '
kit szeret?
-- Bizony boldnd lennék, ha másképpen
akarnám.
— És nem fogod visszamondani soha, a mit
most mondottál ?
/
•
8.
Megyei Népoktatás ■
' — Semmibe se vegyétek szavamat, ha más' képpen is mondanám!
,
. . . Még az nap este meglett a fényes nász.
’ Malacpecsenye volt a vacsora. A kardokra' nyársalt
malacokat vidám vasvitézek pirították meg parázson
gyöngyén, ropogósra.
Ezen rovatban választ nyerhet minden előfizető
vagy előfizető -testületnek, iskolának tagja tanügyi
dolgokban, magánvizsgálati és iskolai ügyekben ha
kéréséhez 20 fillér értékű levélbélyeget mellékel a
leendő szolnoki Tanítók Háza javára.'
/
..
* * *
" *
’
Haza ment Tilinkó pásztor is a Koppantó ki
rály eszével.
*
Azt mondja a kapuban üldögélő Jánoskájának •
— Hej, millióm villám! Adta léhütője! Nem
kapod-e magad egyenes czövekbe! Hol van a fegy
vered? Hol van a csákód? Mikor a te urad, narancsolód közeleg feléd!
.
Jánoska elnevette magát; gurulva gurult a
szép szál bátyjához?
<
Nézd csak, Están bátyám! Milyen bokrétás
kedve van az édes apánknak!
. a
AJ?nak
egy csöppet sem volt bokrétás
kedve. Mert most még keményebben esett a másik
fiúnak:
. .
•
te’ hórihorgás ágás! Nem görbited-e
mindjárt het-ret a hátad! Orrod a földhöz! Nyelved
a talpamhoz! Különben lenyesem tüstént a füledet!
Furcsa volt a dolog, nagyon biz itt az Están
is csak elnevette magát Hanem mikor a suhogo
KamP?;5 £ot ,s Biagyarázgatni kezdte a pásztor be
szedjei. bezzeg, a két fiú is vesd el magad * átugratott a sövénykeritésen. Onnan túlról riéztea világ
felfordulást.
**
6
portánA V’Iá^ ped’g
fenekestül’ felfordulni a
, • .
1 Szelevény. Az egész .cikket mielőbb
várjuk. Benedek J. SzékyP Drahos F. Bedő M
Turkeve. Remélni merjük nem veszitek rossz néven
ha Ígért közremüködésteket kérjük, üdvözlet Egri
Qy. Haraszthy J. Jászberény. A kérdezett ügyben
szíves válaszotokat kérjük. Iskolaigazgató és tanítóé
urakat kérjük iskoláik életében történő fontosabb
rpozzanatokat velünk közölni?
.
Kérelem!
A kik a lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
ágiját mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő szerdán már tudnunk
kelt, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
. .
szobából az udvarra került a csatarázás. ..
Jaj nektek, úborkás fazekak és tejes köcsögök!
Az udvarból a kertbe is csapott a förgeteg
Jaj nektek pufók paradicsomok ps büszke máktejek
Közben pedig zúgott a nagy kiáltozás:
adom f Tanért
a felnyom! Százszor is nem
adom. Talpra, hős seregem! Indulj háborúba’
szedPiJm
? szomszédba is ^harapott a ve■ főidről ’
aZ assz?°y megérkezett a kender-
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOL N O K 0 N.
KI
ugv
PíSzt°? a^nt a cirokseprüt látta;
úgy megijedt, hogy bocskorat hányta kalaniát se
bánta: vagtatvást rohant vissza a sötéi erS
'
♦ * ♦ ;
üt, u Ha[madnaP az erdőben sétált Koppantó királv
Ott busul.magában -Trlinkó pásztor is Ham skatűn '
a tréfát; visszaeserélte a Tét enlbei ,
haza AtT^“
Szolnok, 1909. Szept. 18.
í
mikor
Elé^hA
; ‘“djá a szöszke Szöszike.
csak ióra h.rhJi h h?£V Tlhnkó pásztor igy-ugy I
Egri György.
Nyomait a kiadó KÓTH DEZSŐ
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
! könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
2. szám.'
JASZNAGVKüNSZOLNOK-
EGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Canfelügyelöség
Szerkesztői üzenetek.
Hogy, nem futott a pásztor elé hóáolLbókoló
udvari népség : sarokkal nyitott be a pitartía,;szobába.
Hogy nem terült előtte dús asztal: bezzég, csörömpolmrak^3^ min^art a földhöz teremtett tányérok,
•
I. évfolyam.
Tudakozó.
’
-. T
mártom is rántom is! Mit csinál kend
apjuk, bolondja jártában ?
.
'
e ü
■
M ~ Azt csinálom, a mit akarok ! Kinek mi beleszójása un dolgaimba!
., . N° ha kend azt csinálja, a mit akar y akkor
majd en is azt csinálom, a. mit akarok!
... ; befordult hirtelen a.pitarba ... az aitó mö
gül előrántotta a vadonatúj cSirokseprüt.
rulya! ~ Őczczu tolla, motolla! Hadd szóljon a fu-
1. szám
Előfizetés r { Z ^vre § kor°na.
/2 »>
3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
’
I
11
hivatalos lapja.
Szerkesztik;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN "
A tanévvégi vizsgálatokról.
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
szágos mozgalmat, nyerje meg a re
formnak a testvér-egyesületeket, s így
az ország tanítóságát.
,
_
Ha az ember ilyenkor a nyaraArad
és
Nagyvárad
városok
isko
lásról jő vissza, s egy csonhó tapasza tavasszal ismételten felírtak
falattal ni eggazdagodva szentül fogadja, alaszékei
kultuszminiszterhez, hogy felesleges
jö
hogy jövőre
föltétlenül másként lesz, nek tartják az évzáró Vizsgálatokat az
úgy bizonnyal az esztendő lefolyása elemi iskolákban. A. modern hangú
alatt el elejt minden tervet s marad
feliratra, az iskolaszékek egyhangú
mindén a régiben.
határozatával, szemben a miniszter 3"
Az ember csak tervez, tervez.— régi szokás fentartásához ragaszkodik.
s ismét csak tervez. így vagyunk a A miniszter álláspontját egyrészt a
tanévvégi vizsgálatokkal is. Amidőn törvényre való „hivatkozással / erősíti,
tanév vegével a rekkenő hőségben másrészt szükségesnek tartja á tanuló
ólomsulyként nehezedik a tanítóságra, ifjúság nyilvános beszámolását, hogy
de még inkább a fejlődésben lévő nö hozzá szokjék a gyermek a nyilvános
vendékekre a vizsga és a vizsgákra sághoz, a szülők és a közönség pedig
való oktalan készülődés, úgy melyi lássák a tanítók munkásságát.
künknek nem okozott még gondot ez
A vizsgálatok féntartását támo
- a fölösleges időfecsérlés?!
gatja a fenti leirat: De hány, még
Azután következik a nyár, utána háfty pedagógiai értekezés minősíti el
az új tanév s mi bevárjuk ismét a avultnak s a reformra nagyon is érett
végét, annélkül, hogy csak egy lépés- I nek, a tanév végi vizsgálatok mai asel is előbbre juttattuk volna a vizs lakját és a reform, kívánatosnak bizo
gák reformját.' Igaz, hogy még csak nyul az összes iskola fajoknál, nem
most kezdtük meg az új iskola évet, véve ki belőle a tanitó képesítő és az
- s így talán nem is időszerű már vizs érettségi vizsgálatokat sem. Igaz, gon
gálatokról beszélni; de fígen is idő dolkodóba ejthet, bennünket, hogy
szerűnek tartom ezen nagyon is, fontos tanácsos-e az iskolát e nvilvános in
pedagógiai kérdés felszínen tartását, tézetet elzárni a szülőktől, akik'leg
most, amidőn csak néhány hét választ féltettebb kincsüket, gyermekükét bíz
el bennünket a vármegyénk általános zák reánk? Fontos kérdés, hogy nem
tanitó egyesületének közgyűlésétől. Ki-. jogfosztás-e a közönséget eltiltani at
vánatosnak tartom, hogy a* vizsgák re tól, hogv bepillanthasson abba a
formja az őszi közgyűlés tárgysoroza műhelybe* ahol a jövő társadalom
tának egyik póntját képezze. Foglaljon oszlopait alapozzák? — Nem a saját
állást vármegyénk tanítósága e fontos könnyebbségét k^resi-e csak a tanitó,
kérdésben, s ha sikerül az eszmék amidőn a vizsgákra kígyót, békát ki
tisztázása s így egyöntetű határozat ált? — * Ezekből azt láthatjuk, hogy
hozatal, úgy indítson az egyesület or bizony a vizsgálatok radikális reform-
8.
Megyei Népoktatás
— Semmibe se vegyétek szavamat, ha más
képpen is mondanám!
. . . Még az nap este meglett a fényes nász.
Malacpecsenye volt a vacsora. A kardokra nyársalt
malacokat vidám vasvitézek pirították me# parázson
gyöngyén, ropogósra. .
:
’
— Tyü mártom is rántom is! Mit csinál kend
apjuk, bolondja jártában ?
. -’i~ Azt csinálom,'a mit akarok! Kinek mi be
leszólása un dolgaimba!
।
maid é7 i«°a
-enid azt csfna,ía- a
akar : akkor
majd en is azt csinálom, a mit akarok!
...
Befordult hirtelen a pitarba ... az ajtó mö
gül előrántotta a vadonatúj czirokseprüt.
rulya! — ^CZCZU toda> motolla! Hadd szóljon a fu-
•
' '
.
• jf/ * ♦
.ntt h. Ha^madnaP az erdőben sétált Koppantó király.
Ott búsult magaban Tilinkó'pásztor is. Hamiska tüneíét g g 6 34réfát; visázacs^ a két ember
haza’kermt"^ ^ett ám mindkettő otthon, mikor
iiaza Került a maga eszevel.
FiT^h6’
: *udÍa a szöszke Szöszike.
csak
u h?zzá> hoKy Tilinkó pásztor igy-ugy
csak jóra tudta fordítani, a mit a Koppantó királv
kiSy már se'.
3 mit
•
- .
pásztor
Ég™ György. t
Ezen rpvatban választ nyerhet minden előfizető
vagy előfizető testületnek, iskolának tagja tanügyi
dolgokban, magánvizsgálati és iskolai ügyekben, ha
kéréséhez 20 fillér értékű levélbélyeget mellékel a
leendő szolnoki Tanítók Háza javára.
'
Szolnok, 1909, £zept. 18.
2. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Zanfelügyelőség hivatalos lapja.
Szerkesztői üzenetek.
Tóth l. Szelevény. Az egész cikket mielőbb
varjuk. Benedek J. Széky P. Drahos F. Bedő M
Turkeve. Remélni merjük nem veszitek rossz néven
ha ígért közremüködésteket kérjük, üdvözlet Egri
Gy. Haraszthy J. Jászberény. A kérdezett ügyben
szives válaszotokat kérjük. Iskolaigazgató és tanító
urakat kérjük iskoláik életében történő fontosabb
mozzanatokat velünk közölni.
/
.
.— Kérelem!
A kik a lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
a dijat mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő szerdán már tudnunk
kell, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
HIRDETÉSEK -w
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
„av mA .^Jö-fu'ó Pásztor, a mint a cirokseprüt látta
úgy megijedt, hogy bocskorát Jiányta, ka apját se
„hanta: vágtatva rohantaissza a sötét erdóbé
'
I. évfolyam.
JáSZNAöVKUNSZOLNOK-
Tudakozó.
Haza ment Tűinké pásztor is a Koppantó. ki
rály eszével.
í,
5
Azt mondja a kapuban üldögélő Jánoskájának:
— Hej, millióm villám! Adta leMtője! Nem
kapod-e magad egyenes czövekbe! Hol van a fegy
vered? Hol van a csákód? Mikor a te urad, paran•
csolód közeleg feléd!
Jánoska élnevette- magát; gurulva gurult a
szép szál bátyjához.
*
■
r
— Nézd csak, Están bátyánk Milyen bokrétás ।
kedve van az édes apánknak!
l
Annak pedig egy csöppet sem volt bokrétás ।;
■ kedve. Mert most'még keményebben esett a másik |l
fiúnak?
z
,
• u xT .Hát te, hórihorgas ágas! Nem görbited-e
mindjárt het-ret a hátad! Orrod a földhöz! Nyelwd
a talpamhoz! Különben lenyesem tüstént a füledet!
’
Furcsa volt a dolog, nagyon biz itt az Están
is csak elnevette magát Hanem mikor a suhogó
kampos bot is magyarázgatni kezdte a pásztor be
szedjét: bezzeg, a két fiú is vesd el magad! átug- ।
ratott a sövénykeritésen. Onnan túlról nézte a világ
felfordulást.
8
, A világ' pedig kezdett fenekestül felfordulni a '
portan.
. Hógy nem futott a pásztor elé hódoló-bókoíó
.
udvari népség : sarokkal nyitott be a pitarba, szobába.
Hogy nem terült előtte dús akttal: bezzeg, csörömi
polve sírtak mindjárt a földhöz teremtett tányérok
poharak?
»„
3
’
A szobából az udvarra került a csatarázás... I
Jaj nektek, uborkás fazekak és tejes köcsögök *
I, ’ i^Zi “^K^öól a kertbe i$ csapott a förgeteg...
J j nektek pufok paradicsomok és büszke máktejek
Közben pedig zúgott a nagy kiáltozás: .
.
r t i m ?rOm a leányom! Százszor is nem
adom! Falpra, hős seregem! Indulj háborúba!
1 Mar~,nar a szomszédba is átharapott a veföldröl
mik°r aZ asszony ^í^ezett a kender-
,
1. szám.
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné, tőle
@ ajánlatot kérni. ©
■ Nyomatott a Madö RÓTH DEZSŐ ktmyynyomüj^
Előfizetés: ! ' évre ® korona' /2 »> 3
,,
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik .r-"
' CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
A tanévvégi vizsgálatokról.
Ha az ember ilyenkor a nyara
lásról jő vissza, s egy csomó tapasz
talattal meggazdagodva szentül fogadja,
hogy jövőre föltétlenül másként lesz,
úgy bizonnyal az esztendő lefolyása
alatt elfelejt minden tervet s marad
minden a régiben.
4
Az ember csak tervez, tervez —
s ismét csak tervez. így vagyunk a
tanévvégi vizsgálatokkal is. Amidőn
tanév végével a rekkenő hőségben
ólomsulyként nehezedik a tanítóságra,
de még inkább a fejlődésben-lévő nö
vendékekre a vizsga és a vizsgákra
való oktalan készülődés, úgy melyi
künknek nem okozott még gondot ez
a fölösleges időfecsérlés?!
Azután következik a nyár, utána
az új tanév s mi bevárjuk ismét a
. végét, annélkül, hogy csak egy lépés
sel is előbbre juttattuk volna a vizs
gák reformját. Igaz, hogy még. csak
most kezdtük meg az új iskola évet,
s így talán nem is időszerű már vizs
gálatokról beszélni^ de igen is idő
szerűnek tartom ezen nagyon is, fontos
pedagógiai kérdés felszínen tartását,
/.most, amidőn csak néhány hét választ
/el bennünket a vármegyénk általános
. tanító egyesületének közgyűlésétől. Kí
vánatosnak tartom, hogy a vizsgák rex forrnia az őszi közgyűlés tárgysorozatának egyik pontját képezze. Foglaljon
állást vármegyénk tanítósága e fontos
r
kérdésben, s ha sikerül az eszmék
tisztázása s így egyöntetű határozathozatal, úgy indítson az egyesület or-
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF *
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
szágos mozgalmat, nyerje meg a re
formnak a testvér egyesületeket, s így
az ország tanítóságát.
Arad és Nagyvárad-városok isko
laszékei a Ravasszal ismételten felírtak
a kultuszminiszterhez, hogy felesleges
nek tartják az évzáró vizsgálatokat az
elemi iskolákban. A. modern hangú
feliratra, -az iskolaszékek egyhangú
határozatával szemben a miniszter a
régi szokás fentartásához ragaszkodik.
A miniszter álláspontját egyrészt a
törvényre való hivatkozással erősiti,
másrészt szükségesnék tartja a tanuló
ifjúság nyilvános beszámolását, hogy
hozzá szokjék a gyermek a nyilvános
sághoz, a szülők és a közönség pedig
lássák a tanítók munkásságát.
A vizsgálatok fentartását támo-'
gatja a fenti leirat. De hány, meg
hány pedagógiai' értekezés minősíti el-;
avultnak s a reformra nagyon is érett-1
nek, a tanév végi vizsgálatok mai aJakját és á reform, kívánatosnak bizo
nyul az összes iskola fajoknál, nem
véve ki tíőlőle a tanító képesítő és az
érettségi vizsgálatokat sem. Igaz, gon
dolkodóba ejthet, bennünket, hogy
tanácsos-e az iskolát e nvilvários in
tézetétől zárni a szülőktől, akik legféltetteljo kincsüket, gyermeküket bíz
zák reánk? Fontos kérdés, hogy nem
jogfosztás-e a közönséget eltiltani at
tól, hogv bepillanthasson abba a
műhelybe,! ahol a jövő társadalom
oszlopait alapozzák? — Nem a „saját
könnyebbségét keresi-e csak a tanító,
amidőn a vizsgákra kígyót, békát ki
ált? — c Ezekből azt láthatjuk, hogy
bizony a vizsgálatok radikális reform-
. 2- ,
Megyei Népoktatás
jával csínján kell bánnunk.
Mik is hát az ellenvetések, arpik
a reformot, sőt sokak szerint az el
törlést szükségesnek tartják? — E lap
e tanítóságnak szól s így ez felment
engem8 a hosszú lére eresztett inegokolásától. Nem kell a vizsga mondják-,'
mert immoralitásra vezet a tahitó, hogy
„szép eredményt' mutasson fel szem
fényvesztéstől sem ^óvakodik, sőt a
viszonyok meg is kívánják azt tőle.
A tanévvégi rövid összefoglaló ismét
lések föltétlenül szükségesek, de a
vizsgákra való, preparálások ártanak
a tanítás értékének; mert még egy
részt igen sok időt rabol el a hasznos
munkából másrészt a laikus közönség
a preparálás minőségéből ítéli meg a
tanitó munkáját. Ismerek egy kiváló
^ képzettségű tanítót, aki tanítási módX szerében is első rangú jelenség, mé| gis vizsgái a legszürkébbek; mert a
\ növendékeket nem preparálja s biz’
sokszor a hibával tálalja fel növendé
ked tudását.
Ugyanazon iskolának egy másik
ítanitója meg remekül preparál, a gyer
mekek úgy tudják szerepeiket, hogy
sok színész elbújhatna mögöttük. Ezen
1 utóbbi tanitó barátom minden vizsgá
ra szolgál valami, különlegességgel,
amiáltal a közönség mindinkább ki
váló pedagógusnak tartja.;
Legutóbb a -számtanban váltak ki
a növendékei, úgy hogy a vizsga kö
zönsége Franki Móriczokat hallhatott
j vizsgázni.?
Mennyi 37X4526 meg 64X4526?
i Persze a preparált nebuló gondolkozás '
nélkül csatol két nullát a szorzandó■ hoz, ha esetleg, meg is tévedett a
: tanitó úr!
T
Az ilyen .számadást kombinálja
s megcsináltatja még a táblán is s a
szülők örömmel csodálják tudós cse
metéiket. ' N
.Könyvet lehetne írni a kómikus
. helyzetekről, amik a vizsgával kapcso' latban a tanítás rovására előfordulnak.
Melyikünk nem botránkozott még meg
az elnöklő fskolaszéki tag úrnak, a
1
2. szám.
pedagógiával homlok egyenest álló
éijelentésével ? Az elmúlt tanévvégi
vizsgálatok alkalmával megyénk terü
letén kinálkozatfáz । kiváló szerencse,
hogy egy elnöklő ügyvéd iskolaszéki
tag úr vizsgát bezáró beszédét meg
hallgathattam. Egyes ielső és második
osztályos gyerekeket pellengérre állí
tott, a miért a vizsgán nem tudtak,
de voltam már olyan vizsgán is, ami
kor az elnök a közönség és gyerme
kek füle hallatára megrótta a tani lót
áz eredméuytelen vizsgáért.
Szerény véleményem az, hogy itt
sürgős a tenni való; nem szabad a tanitó munkáját továbbra is Csáky szal
májának tekinteni. Igaz, a törvénv jó
volt a múltban; mert azt célozta, hygy
a közönyös szülők és a közönség ér
deklődését megnyerje az iskola.
i
Változtassuk meg a törvényt, hi-J
szén emberek alkotását, emberek meg
is váltóztatják. A vizsga nem álkalmas
arra, hogy a tanitó munkásságát elle
nőrizze ; -ellenőrzi azt amúgy is napról
napra a nagy közönség; mert a tanitó
munkálkodásáról napról napra több
ember vesz tudomást. De meg van a
szakszerű ellenőrzés is, minek hát á
laikus szülők bevonása?
A tanuló ifjúságnak nyílik alkalma a vizsgán kivül is bőven^a nyil
vános szereplésre. Eltekintve attól, hogy állandóan társai jelenlétében felel az
iskolában, a mi utó végre szintén
a nyilvánosság, lehet minden növen
déknek alkalmat nyújtani, hogy egyik
másik iskola ünnepélyen közre m üköd jékí
A szülőket a vizsgánál is helyes
sebben vonjuk be a nevelés körébe,
ha jól vezetett szülői értekezletett
tartunk. A reform mikéntjéről majd
későbben irok, addig is igen kívána
tos volna, ha vármegyénk tanítósága
véleményt mondana e tárgyban s így
az eszméje tisztázódva kerülnének az
egyesület közgyülése elé. E lap kész
séggel ad közre minden véleményt,
szóljanak azok akár a vizsgák mellett,
avagy ellene. —
Kálmán Elek.
2. szám.
’
Megyei Népoktatás
,Inas-nevelés.
3.
oktatás mellett rendkívül fontos működése a
nevelés, ép ezért gyakorlatilag elő kell őt késziténi feladatára.
Iparoktatásunk óriási haladásban van
1
Addig is, mig így nevelt tanítók lesz
• napról-napra fejlődik. Ipariskolai tanitók to nek az inasiskolákban, igen megkönnyítené,
vábbképző-tanfolyamai, mind több és több
• illetőleg eredményesebbé tenné a. tanítást jó
allando ipariskolai tanitó alkalmazása, szak
■ vezérkönyvnek az adása. A jó olvasó könyv
felügyeleti rendszer inás otthonok, a hala
dásnak, a tökéletesedésnek mindmégannyi js eléggé szolgálja ezt a célt, melyek közül
tényezői. S mig az utóbbi az inasok neme csak nem egyedőli a Mártonfy-Trajtler féle.
Kár, hogy az I. II. osztályban nem terjesz
sebb erkölcsi érzületének, emberiesebb gon kedik ki a számvetésre is; a I.I. osztályban
dolkozásának s egyben magasabb szellemi már a könyvvitelt fölölelte. Mig tehát ezekét
tudásának nevelő iskolája, az első három illetőleg a könyv e könyv teljesen födi a
rendeltetése minél képesebbé tenni az iskolát tanítási tervet, addig az I. II. osztály ipari
hogy igazi ‘hivatásának megfeleljen. Mind a számvetését tekintve, hiányos, Nagy hiányát
három egyformán nemes szándékkal'Törekszik érezzük az ehhez való vezérkönyvnek, melyet
a cél megvalósítására, hogy legnagyobb si a szó szoros értelmében annak képzelek és
kerrel az állandó tanítók alkalmazása, az a | nem csak példatárnak; — a szakmák szedolog természetében rejlik.
rint jól csoportosított példatár a vezérkönyv
A tanításnak minden fokán ez eredmény nek csak kiegészítő része lehet
legnagyobb mértékben a tanitó egyén becsü
A számtani vezérkönyv azért is szük
letes munkásságától függ. A rósz tanítót el séges az ipariskolában, mert ennek á tárgy
lenőrizheti ezer szakfelügyelő, az legfeljebb nak itt való tanítása nem lehet teljesen azo
csak látszatra dolgozik, a mire az 1-2 napos nos a más iskolákban követett módszerrel s
ellenőrzői látogatások nagyon alkalmasak.
az anyag mennyiségével sem. Az iparisko
A dolog természeténél fogva kevésbbé lában sokkal gyorsabban kell haladni, sokkal
fordulhat elő az ilyen eget az állandó alkal többet aránylag nagyon kevés idő alatt vé
mazású tanítónál, kiben, ha jó akarat van. gezni, a mit természetesen elérhetünk azért,
foglalkozás közben beleszeret a munkájába ha a kidolgozásoknál inkább az ügyes gé
s — (az ilyennél még szinte árt az ellenőr pies kkészségre törekszünk s mellőzzük a
zés esetleges aprólékos akadékoskodása, el példák és műveletek — gyakorlati szempont
végre is mindent egy kaptafára húzni riem ból úgy is értéktelen meghatározásait.
lehet) — végzi azt a maga örömére s az
E yezérköny vekben s az egész szá'mtani
eredményben látla legnagyobb jutalmát.
tanításnál fontos mindenkor rámutatni a fej- Sajnos ilyen tanítóink még kevesen beli számolásokra. Összetett feladatoknál még
vannak s ezen a hiányon akarnának segíteni Írásbeli kidolgozás alkalmával is megenged
a tanítói továbbképző tanfolyamok. Az egy- hető, hogy a mi fejben könnyen, kiszán itható
cél felé való törés meg van tehát ezeknél is, he végeztessék irásbelileg, hanem hivatkozás
az eredmény azonban mégis aligha lehet u- sal arra, hogy ez, vagy az a szán fejbeli
gyanaz, már csak azért sem, mert azon a számolás eredménye, folytattassék vele a
néhány tanfolyamon nagyon kevés" tanitó '' művelet. .
vehet reszt, legjobban pedig azért, s ez a fő
Azt mondhatnék sokan, hogy a vezér
hiba, hogy ily tanfolyamokon csak arra ta könyv készítésnek nagy akadálya, hogy nem
nítják a résztvevőket, hogy mit tanítsanak az számolhat a tanítást befolyásoló körülmények
iparos tanulóknak. Pedig annak az ^okl. ta helyenkinti összességével. De hiszen nem is
nítanak nem egészen erre van szüksége, kellene mindenre kiterjeszkednie. Elég volna, .
mert hisz a tanterv ezt megmutatja neki, ha megkülönböztető jelzéssel adná azt a mi
annyi készségének, ismeretének is kell lennie nimális apyagót, a melyet-a legkorlátoltabb
a mire az iparos tanulót meg kell tanítania,> működésű iskolának is el kell végeznie, jeértvén a közismereteit.
Jéznea-közepes és igy az iparostanoncisko
- Arra kellene azonban megtanítani, hogy7" lák nagy átlagában elvégezhető mennyiséget
hogyan tanítson! Azt meg mutatni, hogy s kibővitené a maximális eredményt szolgáló
hogyan kell leereszkedni az iparos tanuló résszel, mellyel a tanításban mindennemű
' különös lelki világához a kellő siker bizto segítő tényezőkkel dicsekedhető iskolák fog
sításával ?,♦ Hogyan kell nevelni a jövő lalkozhatnának.
iparosát!
Szükségesek volnának ezek azért, mert
Ha már mindennemű iskoláhbz külön ma még a legtöbb iparostanonciskolai taní
kell képezni a tanítókat s ezen képzésnek tónak ébbeli foglalkozása csak mellékfoglal
legfontosabb tényezői a gyakorló iskolák, kozás lévén, nem ér rá a rendszeres készü
melyek összekötik az elméletet az élettel, lésre, az anyaggal’való bővebb foglalkozásra,
kétszeresen kell ezt, tenni az iparoktatás ér. ia tanítás próbálgatásával a legjobbnak a
dekében, Az ipariskolai tanítónak az elméleti 1keresésére.
”
4.
Megyei Népoktatás
télén a, felállítás és rendesen az szokott lenni
nincs meg a kellő (egész) távolság, a gyer
mekeknek egy jó alkalmat nyújt egymás lökdözésére, ütésére. Ett az alkalmat biztosan
nem szaíasztják el. Ezzel kész a rendetlenség
és oda a tanitó kedve, habár a legjobb aka
rat és szándék vezeti is őt Ez után vagy az
következik,
hogy a tanitó elzavarja a gyere
Szünidei tornatanfolyamok.
keket játszani, vagy esetleg a cháosból ki
bontakozva szergyakorlatokat végeztet, ami
A népiskola anyagának folytonos bővi? rendesen futás és ugrásból áll.
tése, sok oldalú készültséget kíván meg a
A lengő kötél, lebegőfa^. torna pad, rip •
tanítótól. A tanítóképzőkben ugyan igyekez
stol, mint melyek legalkalmasabb szerek jaz
nek minden oldalulag kiképezni a növendé
keket, de az anyag olyan 'sok, hogy teljesen elemi iskolai gyerek szervezetének fejleszté
sére és sokkal olcsóbban beszerezhetők, mint
, lehetetlen azt úgy elvégeztetni, hogy azzal a
a mászórud és hinták felszerelése (ezek sok
készültséggel minden tekintetben meg tudják
iskolánál meg vannak,) nem nagy elterjedés
állani helyükét az életben a növendékek.
nek örvendenek, különösen nem a most
.
Ezen hiányok pótlására szervezték a
Svédországból behozott igen sokoldalú és '
különféle tanfolyamokat, mint a milyenek pl.
a gazdasági, slöjd, kosárfonó, szőlészeti, to alkalmas, mindamellett nagyon olcsó ripstoi.
•
A fennt említett szerek mellett igen
vábbképző stb. tanfolyam. Egy azonban, toralkalmas
és testedző hatásnak az ellentállási
natanfoiyam,(iamely a felemlített tanfolyamok
és
társasszabadgyakorlatok.
Pl. egymás hú
kal legalább is egyforma fontosságú és na
zása,
tolása,,
talyiga,
egymás
hordása, kötél
gyon szükséges lenne, nincs. ,
♦
húzás'. Vagy pedig hány tanitó ismeri úgy a
Hogy mért lenne /oly szükséges és fontos a tanítók számára yünidei tornatanfo • kedélyre, valamint a testre egyformán fejjeszlyam szervezése, annak/nagyon egyszerű a tőleg ható mozgásos játékok közül a követ
magyaiázata és peditf az, hogy á tanítók kező legalkalmasabbakat: üsd a harmadikat; 1
hol vagy Péter? sürge-fürge, halászat, kör
nagy része nem tud Jprnát tanítani.
Arról pedig, hogy mennyire fontos a futó, fekete és fehér,’tokdelő kör, tolvajjáték,
népiskolákban a tornatanitás, már annyit incselkedő, csalógató; dominó, sintéres, körhallottunk, hogy szükségtelen többet beszélni róta stb.
Bizony kevés azoknak a tanítóknak a
is róla.
,
;
száma,
kik ezeket a szereket, gyakorlatokat,
Nem akarunk nagy képüsködni azzala
kijelentésünkkel, hogy a tanítók nem tudnak játékokat ismerik, de meg sokkal kevesebb
tornát tanítani, de adatokkal is tudjuk azt azok száma, kik ezen szerekkel bánni és
bizonyítani. Sőt többet mondunk Nagyon ezen gyakorlatokat és játékokat módszeresen
tudják.
/ ,
* sok helyen nem is tanítják. Az órarenden tanítani
Az
elemi
iskolai
leány tornázásról pláne
meg van ugyan a tornaóra, de sok tanitó
vagy pihenésre, vagy esetleg egy s más tárgy még szólni sem lehet. Fültanui voltunk egy .
ból elmaradt dolgok helyre pótlására hasz járásköri tanitó gyűlésen, ahol is egy fiatal
nálja fel. Ahol pedig pontosan megtartják a tanitó, mint a .tornatanitást tartott fiukkal és
* tornaórát, ott teljesen módszer nélküli, rend leányokkal, a következő csodálkozást kifejező
szertelen az egész tanítás.Ez persze nem szavaknak,: „hát még a leányok is tornáznak."
De ezen nem lehet csodálkozni, mert a
minden iskolára vonatkozik, de az általános
, többségre igen.
* ő
legtöbb tanítóképzőben, a helyet, hogy több ,
Lássuk csak milyen is a legtöbb isko- időt a helyes vezérszavak, gyakorlatok, játé
- Iában a tornaóra lefolyása?
kok, szóval a torna módszeres tanításra for
'
Mindenek eiőtt elhangzik a tanitó szava dítanának, inkább különféle előirt gyakorla. „sorba" (helyeserOorakozz!“) 'Ezzel a : ve rok betanításával a á tornaversenyeken való
zérszóval nagy kínosan felállítja a gyermeke részvétel előkészítésére fordítanak többet.
ket sorba. Következik a tanitó által megszo
Ezen hiányok pótlására mi volna alkal
kott két, esetleg három sor (sos^öntás) fel masabb, mint a szünidei tornatanfolyamok
állítása. Persze itt is maga feltalált s rend szervezést, ahol a tornatanitáshoz^szükséges
szerint rossz vezérszót használ. Ekkor kez módszertant, bonctant, élettant/mégismertetdődnék a szabadgyakorlat. A szabadgyakor nék a tanítókkal.
/
latok megválasztását is, mint általában az
Ezen nyári tornatanfolyamok annál is '
* egész, tornaóra lefolyását, a módszer nélküli
szükségesebbek, mert a most szőnyegen lévő
ség és rendszertelenség jellemzi. Tegyük fel,
népiskolai zászlóaljak szervezése a helyes
hogy szabadgyakorlat páros karlendités oldalt
tornatani(áson alapulnak.
lesz vezérelve. Mi következik most, ha hely
Az országban igen sok szakképzet ta-
A tanításon kívüli nevelésre az inasoknák nagy hatásúak az „Otthonok" s lehetne
jól szerkesztett ifjúsági Jap| melyekre még
alkalomadtán visszatérünk.
' ,
— b.
.1
2. szám.
2. szám.
Megyei Népoktatás
* nitóképzői és középiskolai tornatanár van, nitónő munkaképtelenségét, Úgy az iskolára,
aki ilyen tanfolyam vezetését bizonyára kész mint a tanítói karra veszteség a fiatal, tehet
séggel el is vállalja.
séges munkaerő eltávozása.
Alázatosan figyelmébe ajánljuk az ille
Aíheluejés a sjöfnoki állami tanitótékes felsőbb hatóságnak ezen tanfolyam
ügyét, mert nem a tanítókon múlik, hogy a testületben. A kir. tanfelügyelő yitos Antal
testgyakorlás Magyarországban még mindig állami tanítót Acsay ^Mihály állami tanítónak
messze, a nyugat virágzása mögött áll. Re az I. kerületi állami iskolához áthelyezésével
méljük, hogy e tanfolyamok szervezésével a megüresedett ^helyre a III. kerületi iskolától
tanitók munkássága ezen a téren is olyan áthelyezte. A III. kerületbe pedig R. Fucsek
eredményeket fog produkálni, mely megerő- : Gyula kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre
siti vitézi hirnev^, uj életre kelt ősi erényeit, berendelt , tanítót saját kérelmére kihelyezte. „
* dicsőségét a magyar nemzetnek.
IHegsjÜní iskola. A tiszaföldvár—ho
Szelevény, 1909. szeptember hó.
mokpusztai uradalmi iskolát az iskolafentartó
. Tóth József és Hoffmann -Márton.
tulajdonos — mert a közel szomszédságiján
uj állami iskola lesz felállítva. — beszüntette.
Mint hirlik Tiszaföldvár község érintkezésbe
lépett a becsukott uradalmi iskolának községi
’
kezelésbe vétele iránt az uradalom intézőségéveU ■
Sjemélyi hir. Tóth János vallá$- és
közoktatásügyi államtitkár . Ö Felsége titkos
tanácsosa ismét átvette a közoktatásügy veJzétését. A múlt hét végéig ugyanis turkevei
birtokán vakációzott s most szabadsága letel
tével újra visszatért Budapestre. >
Halálozás. Oldali Jenő esperes török
szentmiklósi róm. kath. plébános f. hó 15-én
este 6 órakor rövid szenvedés után meghalt.
Nemcsak az iskola, melynek iskolaszéki
elnöke volt, nemcsak a hívek, a község, ha
nem az egész társadalom egyik tevékeny
tagja, oszlopa omlott étté erejében a^irba.
Megdöbbentő kegyetlensége a sorsnak,
hogy épen az emberek legjobbjait ragadja el?
közülünk s megdöbbentő, hogy rövid fél
esztendő alatt már harmadik nagy halottj^
van Szentmiklósnak.
Oldali Jenőnek sincsen többé.
Temetése f.. hó 17-én volt. Béke leng
jen porai fölött.
i
-
8 Uj állami iskola nyílik meg a na
pokban Jászberény város külterületén. E
nyolccal immár 12-re emelkedett a Jászbe-'
rény külterületi állami elemi népiskolák száma, t
Ugyancsak Jászberényben még egy harmadik 6 tanerős központi állami iskola’ épitése körül most folynak a helyszíni táigyalások. Miután a közokt. kormány jó eleve
hozzájárult ezen iskolának szokásos feltételek
riiellett felépítéséhez, jövőre itmét egy szép
épülettel/lesz gazdagabb a büszke jászfészek.
í
?
í
'
i
*
L Débaoánya község gazdasági szaktanltós ismétlő iskolájának építésére nézve a
napokban jött 1 tre megállapodás. Az ískbla
éléré kinevezett Kurdy Sándor-fiatal energi
kus munkakedvea mezőtúri áll. gazdasági
népiskolában szerzett tapasztalatai garancia
arra nézye, hogy ez iskolával csak nyert
közoktatásügyünk.
,
•
Mint hírlik á külterületen is építés alatt
áll a 4 uj tipusu gazdasági népiskola s leg
alább kettő ezek közül a jövő év folyamán
meg is nyílik.
R oármegyel köjigazgatási bizottság.
Beiratási eredmények. A karczagi köz
ségi polgári leányiskolába folyó tanévre be
iratkozott 1Ö6 növendék. ’
Jászberényben az áll. főgimnáziumba a
H kisújszállási polgári leányiskolába párhuzamos osztályok egybevetésével össze
a múlt évi 70 növendékkel szemben ezideig sen 314 tanuló iratkozott be.
Á zárdái kath. polgári leányiskolába
beiratkozott 47. Ez óriási mérvű visszaesés
okátvalószinüleg az idei mostoha esztendő • 86 növendék.
Az ipari fiú és leányiskolákba 187 ipari
nek kell tulajdonítanunk.
és kereskedő tánuló.
Az állami elemi népiskolába III. és VIII.
R öéoanányai róm. kath. népisíibla
tanítónője Berecz Irén, súlyosabb természétü kerületben összesen 676 fiú és leány növendék,
A rom. kath. elemi iskolába 537 fiú és 1
betegsége miatt megvált állásától. A folyó hó
11-iki közigazgatási bizottsági ülésben a vár leány összesen tehát 1213' növendék. Ide
megyéi tanítói nyugdijbizottság a vármegyei számítva nincsenek a külterületi iskolák nö
tiszti főorvos látlelete után konstatálta a ta- vendékei, kiknek száma meghaladja az 1200-at
j/Szokola Ottó törökszentmiklósi községi pol’ gári iskolai igazgatót ebben a minőségében
megerősítette.
7
1
5
‘1
i
|
1F
6.
A ref. iskola b(
kaptunk értesítést.
illetőleg még nem
Tiltott íansjer. A közokt. ministerium
az összes iskolákból kitiltott a „A legújabb
és Jegjobb források szerint készített földgömb,
magyarosította Göncy Pál, kiadja Schosse
Ernő és tsa Berlin" c. taneszközt, mely el
avult és a magyar közjogba ütközött hibákat
tartalmaz.
/. ; löegen nyetoi hunus. a törökszent
miklósi polgári fiúiskolában egyik ügybuzgó
tanár — mint halljuk — latin és francia
nyelvek, mint rendkívüli tárgy tanítására vál
lalkozott Kísérje siker fáradozását.
Hioflfflíos lapjáoá tette lapunkat a kir.
tanfelügyelőség s igy ezután az iskolai ható
ságokat és iskolákat illető tanfelügyelői kör
levelek lapunk hivatalos részében fognak
közöltetni.
(
Felhívjuk erre t. kartársaink s a tek.
iskolai hatóság b, figyelmét.
i
Előfizetések a lejárat jelzésével a cimszalagon
nyugtáztatnak.
i
.T
■
n pártoegyéi Iparostanoncisholai Ca-£
niioR Köre ez utón is előre jelzi, hogy gyüa Hicgyei Tanító Egyesületi közgyűléssel
egyidőben tartja a gyűlés nap délutánján a
polg. fiúink. rajztermében. A tagokat azl el
nökség ez utón is fölhívja a gyűlésen való
közreműködő jelentkezésre. Jelentkezések okt.
/^■ig Tóth István ípárostanoncisk. igazgató
hoz, mi.pt a megyei kör elnökéhez küldendők.
R „tlepes-nagyhuwsági ref tanító
egyesület" folyó hó 15-én Dévaványán tar
totta közgyűlését. Főtárgy volt a most kiadott
ref. egyházkerületi uj „Tanterv", mely teljesen
az allamt Tanterv nyomán haladva praktikus
intézkedéséivé] azt sokban túl is szárnyalja
rpf
»j. tantervét Nagy Árpád mezőtúri |
S
2 órán át
tartó eloadasaval állandóan lekötve tartotta a
1 anterv ismertetésében a hallgatóság figyelmét. ‘
Pályázati és egyéb rövidebb
I
2. szám.
Megyei Népoktatás
•
hirdetéseket szavankint
2 fillér
árban, közlünk.
"»s
2. szám.
'Néha egész némajátékot rendeztünk,
mig megértették tót atyámfiai a kérdéses dol
got úgy, a hogy.
irodalom.
Mégis életemben olyan ez azév, mint
a sivatagban bolyongó karavánnak az oázis.
Az elet délibábja által kifárasztott, lelkem pi
henést tel s üdülést talál a sok kedves em
lékén, a mi ért az iskolában s iskolán kívül.
Egyszer beszéd értelem gyakorlati órán
a konyha — eszközökről beszélgettünk.
rrt lsm^ ezt, meg azt, ~ csörgemetelot, csikszedot? Ki látott már lábast, ser
penyőt? Mire használják a kanalast?’ Azért
pedig ezekről, mert a faluban, ha volMárom
*
un konyha: az intézőé, jegyzőé, meg ^plé
bánosé. Most már csak öt, hat gyermekLdveert nem beszélhetek a kávédarálórŐf hab
zóról kuglófsütőről, melyeket más negyvenöt
anitéanyomnak úgy sem lesz alkalma talán '
soha megismeri.
Népoktatás^ hetilap „Hivatalos részét" a ki
rályi tanfélügyelőség hivatalos közlönyévé
Szolnok, 1909. szeptember 13.
Többek közt fölmerült az a kérdés,
hogy mi az a bogrács?
Képek az iskolából.
Azt hiszem, csak most volt, pedig jó
néhány éve már. Hiába, az idő halad s mig.
a fiatal kór emlékei fölidézik egyszer-egyszer
a múltata jelen hova—tovább barázdákat
húz a nem rég még sima homlokon s fi
gyelmeztet az elmúlásra.
Akikre az istenek haragszanak, — ta
nítóvá teszik!
: ■
Az én öntudatos életem akkor kezdődik
mikor tanító lettem.1
" , Eddig vezettek, most egyedül kellett
mennem. A
* gyermek, mikor járni tanul, so
kat esik; de a ki föl akar kelni, el is kell
esnie.
De nem a kellemetlen emlékeimet aka
rom felidézni, melyek keresetlen s oly hamar
meglátogattak; mikor egymás után utasítot
ták vissza pályázatommal: „kérése nem tel
jesíthetők „A kért állásra más választatott
meglf S több ezekhez hasonló rövid válaszok.
De megválasztottak, kaptam állást mégis.
Igaz, hogy egy év múltán oly formán
búcsúztam tőle, mint az egyszeri pap, ki
mellesleg kerekcsinálással foglalkozott, hogy
megélhessen: „Isten veled Túr! Akkor légy
te ^dog, mikor a disznó repül, a sas meg
Megyei Népoktatás
Eötvös Károly Lajos
— Csínján gyerek! — Szóltam a né
hány gebeszkedőnek. Majd meglátom, hogy
tudod ?
— No, Koringéé Janó ? — Ez volt a
legtótabb tanítványom.
— A ki seper kémény. Volt a válasz.
Néhány gyerek most már a fölött esett
komoly gondolkozásba, mi fán teremhet az,
a ki kéményt söpör? Néhány gyanúsan mo
solygott a válaszon. Volt, a kinek se a kér
dés, se a válasz egyáltalán nem adott fejtig
résre okot. Bánták is ezek, akármelyik Isten
teremtette a bográcsot, kéményseprőt, legfőképen pedig az iskolát.
A magyarázgatás folyt a vitás kérdés
fölött fél óráig, is, mig a bogrács fogalmát
sikerült megértetnem a bárány fogalmával,
amennyiben a kettő közt az az összefüggés,
hogy a báránypaprikás is a bográcsban fő.
—n.
HIVATALOS RÉSZ.
*
2706—1909. szám.
v ?
Valamennyi tekintetes állami iskolai gond
nokságnak, községi és fel.
iskolaszéknek,
tantestületnek, magániskola fenntartó urnák,
igazgató és tanitó urnák, tanítónőnek.
Tóth István polgári iskolai igazgató és
Csikós József királyi tanfelügyelőségi tollnok
szerkesztésében tanügyi szaklap indult Szol
nokon meg „Jász-Nagykun-Szolnok megyei
Népoktatás" címmel.
E heti lap pcogrammja és mutatószáma
megerősítvén a szerkesztőkbe helyezett azon
bizodalmát, hogy Ők személyi vonatkozások
nélkül, teljes tárgyiassággal fogják a szakla
pot vezetni: mig egyiészt az összes hatósá
goknak, tantestületeknek és tanítóknak aján
lom a njégyénkben egyetlen szaklapot, más
részről köztudomásra nozom, hogy a „Megyei
kir. tanfelügyelő.
í / Jász-Nagykun-Szolnok megye kir. tanfelügyelője.
2704.
„
/
'
'
'
*
Valamennyi ték. áll. isk. gondnokságnak, közs. é§ fel.
———___________ _
- •
I
iskolaszéknek, tantestületnek, igazgatónak, tanítónak.
Gyakori sajnos panasz eset indokolttá és szük
ségessé teszi az iskolában alkalmazott testi fenyíték
jogával helytelen mérvben és módon való élés, eset
leg visszaélés ellenében a felügyeleti jogomból folyó
óvó intézkedések megtételét.
Rossz feleletért egyáltalán megengedhetetlen
nek jelentem ki a testi fenyítést. Rossz viseletért az
előzőleg ismételtén alkalmazott fokozatos kisebb bün
tetések Sikertelensége esetén a megfontolt nyuga
lommal lés mérséklettel kimért testi fenyítés joga a
szülei hatalmat iskolában gyakorló tanítót megillet
heti ugyan, de minthogy számos testi fenyitési eset
a szülőknek hatóságok előtt panaszkodására, sőt
büntető bíróságok előtte följelentés tételére szolgál
tatott alkalmat és többször igaznak-, (nem egyszer
óiróságilag megtorlandők) bizonyult a tulszigoru testi
fenyítés vádja: az<iskolai nevelés, rendtartás és ma
guknak a tanítóknak tekintélye érdekében valamely
korlátozása szükséges a^tesíi fenyíték iskolai alkal
mazásának.
»
v
• Majdnem kivétet nélkül a tanító lobbanékony
természetes á gyermek makacsságával szemben tü
relmetlensége okozza a testi fenyítéknek jogosulatlan
mérvig, sőt büntető sanctiót maga után vonó testi
sértésig elfajulását Hogy ettől a veszedelemtől meg
óvjuk úgy a gyermeket, mint a tanítót és iskolát, a
közvetlen felügyeletem alatt álló állami, községi és
ezek módjára igazgatott izr. fel. iskolák, valamint a
társulati és megániskolák vezetőit kötelezőleg, fe
gyelmi felelősség alatt, a többi iskolák vezetőit pe
dig a saját fegyelmi hatóságuknál föíjelentés szigo
rával figyelmeztetem, hogy testi fenyítékét csak a
tanóra végén, a megfenyités élőszóval történd kije
lentése után legalább % órával, — ha pedig a testi
fenyítés a tanóra utolsó negyedében jelentetett ki,
csak a következő tanóra.végén alkalmazható.
Bizton remélem, hogy az igy higgadtan meg
fontolt és végrehajtott büntetés soha sem fogja át
lépni, a törvény által és a nevelés szempontjából
felállított korlátokat. Ha mégis megtörténnék, hogy
kellő , önuralom és hivatás tudat hiányában bármely
tanító nem ily eljárással és e miatt a megengedett
s indokolt mértéken túl alkalmazná iskolájában a
testi fenyítéket: cselekményének egyébb követkéz-
3
J
6.
A ref. iskola beírását illetőleg még nem
kaptunk értesítést.
Tiltott tansjer. a közokt. ministerium
az összes iskolákból kitiltott a „A legújabb
és legjobb források szerint készített földgömb,
magyarosította Göncy Pál, kiadja Schosse
Ernő és tsa Berlin" c.' taneszközt, mely elavult és a magyar közjogba ütközött hibákat
tartalmaz.
p
Idegen nyelői huóus. a törökszent
miklósi polgári fiúiskolában egyik ügybuzgó
tanár — mint halljuk — latin és francia
nyelvek, mint rendkívüli tárgy tanítására vál
lalkozott. Kísérje siker fáradozását.
X
2. szám.
Megyei Népoktatás
tlioaíalos lapiáoá tette lapunkat a kir.
tanfelügyelőség s Jgy ezután az iskolai ható
ságokat és iskolákat illető tanfelügyelői kör
levelek lapunk hivatalos „részében fognak
közöltetni.
- ‘ *
Felhívjuk erre t kartársaink s a tek.
iskolai hatóság b, figyelmét.
Előfizetések a lejárat jelzésével a cimszalagon nyugtáztatnak.
y
\ ■
párnjegyei Iparosíanonciskolai CanitÖR hőre ez utón is előre jelzi, hogy gyű
lését a megyei Tanitó Egyesületi közgyűléssel
■ egyidőben tartja a gyűlés nap délutánján a
, polg. fiuisk, rajztermében* A tagokat az el
nökség ez utón is fölhívja a gyűlésen való
közreműködő jelentkezésre. Jelentkezések okt.
15-ig Tóth István iparostanoncisk. igazgató
hoz, mint á megyei kör elnökéhéz küldendők.
5, "Neoes-nagyhonsági réí. tanitó
egyesület -folyó hó 15-én Dévaványán tar
totta közgyűlését. Főtárgy volt a most kiadott
ref. egyházkerületi uj .„Tanterv", mely teljesen
. az allami Tanterv nyomán haladva praktikus
intézkedéseivel azt sokban túl is szárnyalja
Az uj tantervet Nagy Árpád mezőtúri
rét. tanitó ismertette s mintegy 2 órán át
tartó előadásával állandóan lekötve tartotta a
Tanterv ismertetésében a hallgatóság figyelmét.
Pályázati és egyéb rövidebb
hirdetéseket szavankint
2 fillér
árban közlünk.
■ Néha egész némajátékot rendeztünk,
mig megértették tót atyámfiai a kérdéses dol
got úgy, a hogy.
^IRODALOM.
7. .
I.
Azt hiszem, csak most volt, pedig jő
néhány éve már. Hiába, az idő halad s mig
a fiatal kor emlékei fölidézik egyszer-egyszer
a múltat : a jelen hova—tovább barázdákat
húz a nem rég még sima homlokon s fi
gyelmeztet az elmúlásra.
. Akikre az istenek haragszanak, — ta
nítóvá teszik!
Az én öntudatos életem akkor kezdődik
mikor tanitó lettem.
Eddig vezettek, most egyedül kellett
mennem. A gyermek, mikor járni tanul, sokpt esik; de a ki föl akar kelni, el is kell
esnie.
- .
’ De nem a kellemetlen emlékeimet aka
rom felidézni, melyek keresetlen s oly hamar
meglátogattak; mikor egymás* után utasítot
tak vissza pályázatommal '„kérése nem tel
jesíthető!“ „A kért állásra más választatott
meg!“ S több ezekhez hasonló rövid válaszok.
De megválasztottak, kaptam állást mégis.
igaz, hogy egy év múltán oly formán
búcsúztam tőle, mint az egyszeri pap, ki
mellesleg kerékcsinálással foglalkozott, hogy
megélhessen-. „Isten veled Túr! Akkor légy
te boldog, mikor a disznó repül, a sas meg
tűr!"
s
Mégis életemben olyan ez az év, mint
a sivatagban bolyongó karavánnak az oázis.
Az élet délibábja által kifárasztott lelkem pi
henést lel s üdülést talál a sok kedves em
léken, a mi ért az jskolában s iskolán kívül.
.
Egyszer beszéd értelem gyakorlati órán
a konyha — eszközökről beszélgettünk.
Ismerik-e ezt, meg azt, - csörgeme. teloi, csikszedót? Ki látott már lábast, ser
penyőt? Mire használják a kanalast? ’ Azért
| pedig ezekről, mert a faluban, ha volt három
un konyha : az intézőé, jegykőé, meg a plé
bánosé.Most már csak öt, hat gyermek ked
véért nem beszélhetek a' kávédarálóról, hab
verőről, kuglófsütőről, melyeket más negyvenöt
tanítványomnak úgy sem lesz alkalma talán
soha megismeri.
Népoktatás^tilap „Hivatalos részét" a ki-3
rályi tanfelügyelőség . hivatalos közlönyévé
tettem.
Szolnok, 1909. szeptember 13.
Többek, közt fölmerült az a kérdés,
hogy mi az a bogrács ? .
— Csínján gyerek! — Szóltam a né
hány gebeszkedőnek. Majd meglátom, hogy
tudod ?
\
: ’’ *
Képek az iskolából.
i
Megyei Népoktatás
2. szám.
— No, Kuringec Janó ? — Ez volt a
legtótabb tanítványom.
— A ki seper kémény. Volt a válasz.
Néhány gyerek most már a fölött esett
kotnoly gondolkozásba, mi fán teremhet az,
a ki kéményt söpör? Néhány gyanúsan mo
solygott a válaszon. Volt, a kinek se a kér
dés, se a válasz egyáltalán nem adott fejtö
résre okot. Bánták is ezek,, akármelyik Isten
teremtette a bográcsot, kéményseprőt, legfőképen pedig az iskolát. v
z
A magyarázgatás folyt a- vitás kérdés
fölött fél óráig is, mig a bogrács fogalmát
sikerült megértetnem a bárány fogalmával,
amennyiben a kettő közt az az összefüggés,
hogy a báránypaprikás is a bográcsban fő.
|
■ ' ‘
kir. tanfelügyelő.
"
Jász-Nagykun-Szolnok qj|gyé kir. tanfelügyelője.
2704.
a
’
. ’
< J
Valamennyi tek. áll, isk. gondnokságnak, közs. és fel.
iskolaszéknek, tantestületnek, igazgatónak, tanítónak. Í
Gyakori sajnos panasz eset indokolttá és szűk- '♦
ségessé teszi az iskolában alkalmazott testi fenyíték
jogával helytelen mérvben és módon való élés, eset
leg visszaélés ellenében a felügyeleti jogomból folyó 7
óvó’intézkedések megtételét.
Rossz feleletért egyáltalán megengedhetetlfennek jelentem ki a testi fenyítést. Rossz viseletért az
előzőleg ismételten alkalmazott fokozatos kisebb bür> '
tetések sikertelensége esetén a megfontolt nyuga
lommal és mérséklettel kimért testi fenyítés joga' a
szülei hatalmat iskolában gyakorló tanítót megillet
heti ugyan, de minthogy számos testi fenjutési eset
a szülőknek hatóságok előtt pánaszkodására, sőt
, büntető bíróságok előtt följelentés tételére szolgál*—n.
tatott alkalmat és többször igaznak, (nem egyszer
biróságilag megtorlandók) bizonyult a tufezigoru testi
fenyítés vádja: az iskolai nevelés, rendtartás és ma„guknak a tanítóknak tekintélye érdekében valamely
korlátózása szükséges a testi fenyíték iskolai alkal
mazásának.*
Majdnem kivétel ^nélkül a tanitó lobbanékony
természetes .a gyermek, inakacsságával szemben tü
2706—1909. szám
relmetlensége okozza a testi fenyítéknek jogosulatlan ■
■ ■
•
■
. T
mérvig,, sőt büntető sanctiót maga után vonó testi
Valamennyi tekintetes állami iskolai gond^ zsértésig elfajulását Hogy ettől a veszedelemtől meg
nokságnak, községi és fel.* iskolaszéknek, óvjuk úgy a gyermeket, mint a tanítót és iskolát, a
közvetlen felügyeletem alatt álló állami, községi és #
tantestületnek, magániskola fenntartó urnák, ezek módjára igazgatott izr. fel. iskolák, valamint a
társulati és megániskolák vezetőit kötelezőleg, fe
igazgató és tanitó urnák, tanítónőnek.
gyelmi felelősség alatt, a többi iskolák vezetőit pe
dig a saját fegyelmi hatóságuknál följelentés szigo
Tóth István polgári iskolai igazgató és rával figyelmeztetem, hogy testi fenyítékét csak ?
Csikós József királyi tanfelügyelőségi tollnok tanóra végén, a megfenyités élőszóval történt kije- •
szerkesztésében tanügyi szaklap indult Szol- lencse után legalább % órával, — ha pedig a testi
nokon meg „Jász-Nagykun-Szolnok megyei fenyítés a tanóra utolsó negyedében jelentetett, ki,
Népoktatás" címmel.
■ j
csak a 'következő tanóra végén alkalmazható.
- E heti lap/prográmmja és mutatószáma
Bizton remélem, hogy az igy higgadtan meg
megerősítvén a szerkesztőkbe helyezétt azon fontolt és végrehajtott büntetés soha sem,-fogja át
bizodalmát, hogy ők személyi vonatkozások lépni a törvény által és a nevelés szempontjából
nélkül, teljes tárgyiassággal fogják a szakla felállított korlátokat. Ha mégis megtörténnék, hogy
pot vezetni: mig egyi észt az összes hatósá- kellő önuralom
______ _és
_____________
______ ____
v
hivatás tudat hiányában
bármely
goknak, tantestületeknek és tanítóknak ajáli- k tanitó nem ily eljárással és e miatt a megengedett'
lom a megyénkben egyetlen szaklapot, más s indokolt mértéken, túl alkalmazná iskolájában a
részről köztudomásra hozom, hogy a „Megyei testi fenyítéket: cselekményének egyébb következ-
HIVATALOS RÉSZ.
7
V
Eölvös'Károly Lajosi
I. évfolyam.
8.
Megyei Népoktatás
Szolnok, 1909. Szept 25.
3. szám.
2. szám.
' JáSZNAGYKUNSZOLNOKményein kívül mindenkorra eltiltanám, illetőleg eltiltatnám a sesti fenyiték alkalmazásától.
Kérem a helyi felügyelet gyakorlására hivatott
(hatóságokat e fontos intézkedés foganatosításában
legszorgosabb ellenőrzéssel és szükség vesetén ha
ladéktalan jelentés tétellel közreműködésre.
Szolnok. 1909. szeptember 12.
•-
* M i.
-
Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv,’ tanszer és ■
iskolaszerek szükség
letét tessék
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
Előfizetés : I 1 évre . 6 korona.
I '/a „ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
'
Szerkesztik;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.
Tudakozó.
C. H. Második korpótlék államsegély kéréshez
jól szerelte fel a kérvényét az iskolaszék s igy önnek
igaza van. — Kollegáját megnyugtatandó értesítse,
hogy az előfizetési díj késése nemi baj. Az előfize
tésre jelentkezéssel már rendesen éxpedíáljuk a la
pot Kérjük azonban’' ágiját is mielőbb beküldeni.
Elfogadjuk ‘/2 évre is. Hogyne fogadnánk!
Szerkesztői üzenetek.
Nagy K. Mezőtúr.. Az ígért cikket tisztelettel
megreklamáljuk. Nagy ^ulyt helyezünk rá, hogy értékes mukásságából „nekünk is juttasson valamit.’ i
Egri Gy. A küldött ^dolgokért köszönet Hoffmann
Gy. Gulyás H. Csak Írjatok, köszönettel vesszük. !
Bartha B. Schultz A. Baráth Árpád Jberény. Csak
nem „száradt ki a kalamáristok? írjatok a mi szá
munkra is valamit; sőt erre kérjétek másokat is.
Üdvözlettel a f. szerk.
f
:
könyvkereskedőtől'
Szolnokon, beszerezni .
' vagy mielőtt másnál 1
megrendelné tőle
P ajánlatot kérni. ©
'
—
n
Láb^SSV* JánOS Lifódzl
FEHÉR ALAJOS
E K E G YÁR O S
Törökszentmikíós.
Kérelem!
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
S Z Q L N 0 K 0 N.
Előfizetésre jelentkezéseket levelezőlap útján vagy az
==
összeg beküldésével kérjük. -
Vármegyénk tanyai
*
népoktatása.
VJIWUQ
Kossuth Lajos-u. 0] Kossuth Lajos-u.
A kik a lapra előfizetni -szíveskednek, kérjük
a dijat mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk.Jövo csütörtökig már tudnunk
kell, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
। Lapunk 2. száma az expediálás körül támadt zavarok
miatt késett, miért ezúton kérjük előfizetőink szives elnézését.
Ajánlja többszörösen kitün
tetett saját találmányig ere-,
deti. gyártású
Lábassy-féle
és dúsan felszerelt gazdasági
gép raktárát gazdasági nép
iskolák, a gazdaközönség és
gazdasági
szaktanító
urak
részére beszerzési forrásul.
8 @ g g g g
g
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdán
’ Aki vármegyénk népoktatásügyé
nek fejlődését figyeleminel kiséri, le
hetetlen észre nem vennie, .4 hogy a
fejlesztés súlypontja azokra a perifé
riákra irányúi,melyek évtizedeken ke
resztül mostoha gyermekei voltak az
illetékes intéző körök* gondosságának.
Míg a nemzetiségi vidékeken levő
vármegyékben szaporán létesültek az
állami iskolák, addig a színmagyar
alföldi városoknak, főképen pedig az
azokhoz tartozó, lakosoknak nélkülözni
kellett a kultúra áldásait.
Az egyházak és községek1 tartot
tak ugyan fenn egynéhány tanyai is
kolát, de azok is olyanok voltak, hogy
nélkülöztek minden szükséges felsze
relést, ^taneszközt; a tanító'pedig ren
desen csak „egyelőre" vállalta a tanyai
tanítói állást és sietett más helyet sze
rezni magának, mert ridegnek, kietlen
nek -találta a tanyai életet, s töbore
becsülte a legfélreesőbb falut.
Ilyen-körülmények mellett termé> szetesen a tanyán lakó tankötelesek
nagyrésze beiskolázatlanul, analfabéta
maradt, s ha járt is egy-két télen’is
kolába, legfeljebb irni-olvasni és egy
keveset számolni tanúit meg.
x Hogy mily hátrányára volt a kul
túra hiánya az alföidi tanyai népnek,
élénken mutatják azok a siralmas gaz
dasági állapotok, melyek a múlt isko
lájából kikerült, vagy iskola ^nélkül
felnőtt kisgazdák létérdekét* a mostani
változott viszonyok mellett — veszé
lyeztetik. A' haladás iránt érzéketlen,
foglalkozását kicsinylő, a munkát meg
vető, az urak vagyonára áhítozó, téves
szociálista.tanoknak hödolóvagyontalan proletár elem, és a mimkát szin
tén .megvető, öröklött -vagyonára büsz
ke, gőgös, -magyrészben- eladósodott
gazda osztály, mely az alföldi tanyá- f
kát । lakja,
a . kúltura hiányának
eredménye.
.
/
••
De nézzük a jelen állapotokat.
Egy pár óv ótá vármegyénk ta
nyái között csinos, a többiek közül
kimagasló épületeket látunk.
Iskolák ezek, melyekte fontosabb
hivatás vár a nagyvárqsok palota.sze- ’
rü iskolájáénál; a nemzetiségi vidékek
magyarosit^ kulturintézeteinél. Nem ki
sebb’a feladat, mint színmagyar-vérű
testvéreink megmentése. Igen, mert a
tanyai iskolák vannak hivatva nálunk
olyan jövő nemzedéket nevelni a régi
helyett, mely a maga lábán megállva
. Megyei Népoktatás
3. szám.
visszanyerje munkakedvét; <és saját lenni, olyan tanyai körzet, melyben
,foglalkozásában szakismeretekkel birva, iskola ne lenne. —
ja változott viszonyok között .is fenn
Mezőtúr, 1909. Szeptember.
. -tudja tartani önmagát és családját.
És^ mostani nemzedék nem ilyen?
\
■
Nagy Kálmán.
— kérdezhetné valaki.
Egész határozottsággal állíthatóin
j nem. Aki kételkedik ebben, olvassad Hozzászólások. ,
/ Cserhátinak statisztikai adatokon ala
puló, s „Alfpldi gazdálkodás reformja"
„A tanévvégi vizsgálatokról" ez. lapunk
cim^n megírt tanulmányát, s meggyő ,2. számában megjelenj czikkhez.
ződhetik arról, hogy az alföldi paraszt
Lapunk múlt heti számában vezető
ság — átlagos számítással — lassan,
czikkünk
fenti czimről értekezett. A czikkel
de biztosan halad a vagyoni bukás 'kapcsolatban
felszólalásnak meg volt
felé. És ő is‘ a tanyai élet' otthono az eredménye,történt
egyre másra érkeznek hozzá
sabbá tételét, a kulturá terjesztését szólások, a melyeket itt közlünk.
Engedjék meg azonban a tisztelt kar
jelöli meg a válságból kivezető út
gyanánt. „Tanyai központokat kell te társak, há lapunk — ez idő szerint még —
kisebb terjedelmére való tekintetből a hoszremteni, — mondja Cserháti — hogy. szabb
hozzászólásokat csak kivonatosan kö
. a lakosság né kívánkozzék a városok zöljük. —
ban lakni.
.
I.
Nos,
tanyai központok legfohtossabbika az iskola tető alatt van.
— Valóban tizenkettedik órája érkezett
ej-^a
vizsgálatok
reformjának. Ennek a tanév
Vármegyénkben Mezőtúron, Jászbe
végi
inquisitiónak
(különösen a magassább
rényben, már működésben is van, ■ iskolákban) léleknemesitő
ünnepéllyé kell
Túrkevén, Dévaványán, Karczagon és átalakulnia. Emlékezzünk csak vissza azokra
Kunszentmártonban a létesítés feltéte a gyötrődésekre, melyeket még a legjobban
lei biztosítva vannak.
i tudott tárgyak vizsgálata előtt is éreztünk,'
De más képe volna a tanyai élet míg az elnök át nem haladta nevünket.
' í , Az idegesség korát éljük, még ember
nek, ha legalább ezelőtt egy negyed barati szempontból is meg kell változtatni a
századdal jöttek volna az intéző kö vizsgalati rendet s.,egy okkal kevesebb lesz,
rök arra a kézenfekvő gondolatra, hogy a mi sok fiatal gyermeknek teszi erős próbá
a magyar faj szupremáciáját nenTany- ra úgy is tulzaklatott idegét s hogy miiven
nyira a nemzetiségek dédelgetésével, eredménnyel, mutatja az évről-évre növekedő
diak-ongyilkosságok statisztikája^
, mint inkább a szinmagyarság gazda
sági és kulturális megerősítésével le
//.
het bíztc^itani.
föl í Pdvözlörn zászló bontásukat s tapasz
Hála a gondviselésnek, ha későn talataim alapjap állithatom, hogy lapukban
is, de nem elkésetten olyan emberek a vizsgákról megjelent modern irányú czikkel
. kerültek népoktatásunk vezetésének j sokan egyet értünk. Nagyon jól tudjuk mi
nem fáradságunk és szorgalmunk öszélére, kik erős.hazafias meggyőződésük i K
’ amit vizsgáinkon felmu
sugallatát követve gyors tempóban i- tathatunk. HiszenaZnövendékeink
vizsga előtt
gyekeznek pótolni a múltak mulasztá szinte erejüket felülmúló fáradsággal ismétel
sait és lehetővé teszik, hogy az elha ne^ - sajnos, hogy rendszer nélkül. Úgy értvén
m^8^01 a
elején’ ho1 Colján,
nyagolt alföldi parasztság gazdasági
™tv
ka
P
unk
a íanulásba, majd
kulturális fejlesztésével a magyar
az egyik, majd a másik tárgyba. Ez a rendfaj javára billentsék a mérleget, mely szertetenseg pedig inkább ártalmára van a
bizony , meglehetősen ingadozó volt.
“^tanultaknak, mint hasznára. Ezért tapaszVármegyénk e tekintetben vezető hóS Lgen g^akran* h°sy le^obb növen
helyen áll, hol pár év múltán nem fog dékeink hagynak cserben tudásukkal és a
szorgalmas-, lelkiismeretes tanítás dacára fias-
3é szám.
Megyei Népoktatás
kőt szenvedünk. Én a leghatározottabban a
vizsgák eltörlése mellett vagyok.
Állami tanitó.
III.
.
I
Talán ellentétbe kerülök b. lapjukban
megjelent t czikk irányával, de én mégis bá
torkodom azt mondani, hogy ne öntsük ki
addig a zavaros vizet, mig nincs helyette
tiszta. Hagyjuk meg a vizsgák mai rendjét
mindaddig, mig helyette nem találunk más
megfelelő intézményt. Igaz, hogy
van
hátránya a vizsgáknak, de nem kevesebb a
haszna sem, külznösen tapasztaljuk ezt mi,
falusi tanítók. A vizsga ünnepe a falunak s
ezt az igazán szép ünnepet kár volna hét
köznappá tenni.
।
IV.
'
K. E. czikkére vonatkozólag egy kis
helyre igazításom volna. A nyár > folyamán
tényleg bejárta a napi lapokat az aradi és a
nagyváradiakat elutasító leirat, abban van az
említett cikk tévedése, hogy a leiratok csupán
az elemi iskoláknak szólnak; pedig én ha
jól emlékszem, éppen a nagyváradi iskola
székhez érkezett válasz főleg a polg. iskolai
vizsgákról szól. Koncedálom, hogy a tanév
végi vizsgálatok elavultak, de még hozzá
teszem, hogy a polg. iskolák és középisko
lák vizsgálatai meg határozottan abszurdu
mok. „Szabályzatiunk értelmében csupán
az elégtelen avagy kétes osztályzatú tanulók
felelnek az évzáró vizsgálatokon, .míg a töb
biek a vizsga formájának kedvéért egy—egy
tárgyból. Már most milyen eredményt tanúsít
a tanár közönsége előtt, amidőn ^csakis a
rossz tanulók felelnek. J^t méltán >edrhény
telenséget lát a laikus publikum ; avagy igaz- ,
ságtalansággal vádoltatja a szülő a tanárt,
amidőn gyermekének rossz feleletét ő biz
elfogultan jónak Ítéli. Ellenőrzik a tanár mun
káját elegen, de legjobban az ő tántorithatatían lelkiismerete.
• '
' Polgári iskolai tanár.
i
eshetőséget kizárólag eleje vétessék, az elő
zőleg említett elnöki működés pedig ünne
pélyesebbé tétel mellett törvényesittették, —
kell a vizsgálatok megváltoztatása. “
•*
. ,. . „Hiszem, hogy erre a sok helyen
ma is már jóformán formasággá degradáló
dott copfra nem soká csak mint kiérdemült
mumusra emlékezünk. A tapinfatós elnök és
értelmes jelenlevők már most sem Tartják a
vizsgát a tudás és eredmény mérőjének, csak
az a kár, hogy az ünnepélyesség rovására
iparkodnak is azt, a hogy léhet, összecsapni.
Viszont az is igaz, hogy az elnök és tanitó
közt levő esetleges személyi differenciák miatt
alkalom adódhat itt a nem valami dicső szereplésü butáskodásra. Hogy ennek minden
..
:
\
VI.'
/
.
'
•
Örömmel olvastam Kálmán Elek kartársam fejtegetését a,, tanévvégi vizsgálatok'
fölöslegességéről, amennyiben pár évi- mű
ködésem alatt arról mágamHs meggyőződtem.
A vizsgálatok mai módszerének —
legalább a népiskolákban — gyökeres vál
toztatásra volna szüksége, hogy megszüntesse
azon- képtelenséget, mely 1 szerint a gyerme
keknek ezen 1—2 órai nyilvános szereplésé
ből Ítélik meg a szülők és sok esetben az
iskolaszék is a tanitTegész éyi működését.
Az pedig faluhelyen természetes, hogy
1 a napi események — melyek közé a vizsga
is számítható — beszéd tárgyát képezik a
szülők között és a családban s igy szinte
lehetetlen, hogy a gyermek ne halljon ta
nítójáról oly ítéletet is, mely- egy cseppet
sem növeli tanítója iránti szeretetét és tisz
teletét. Most már eltekintve a vizsgára való
haszontalan készülődéstől, ' igen káros az
iskqlára a vizsgának fent leirt utóhangja is‘.
L ezen körülmény szinfe kényszeríti a ta
nítót arra', hogy növendékeit a szükséghez
képest preparálja, nehogy megtörténjék vele
az, hogy egész évi buzgó és fáradságos
munkájának gyümö|cseképen az elismerésnek
épen az ellenkezőjét nyerje; mert .ez nemcsak
a tanitó ambícióját csökkenti, hanem mint
már előbb is kifejtettem, megbolygatja a ta
nitó és növendék közötti. helyes viszonyt, és
fölötte káros az iskolára. b
,
Ennek daczára sem lehet azonban arra
gondolni, hogy egy - tollvonással törüljük el
a vizsgát, mert más oldalról tekintve annak
is megvan a maga has'zi a; t. i. az hogy a
vizsgán feleletével kitünhessék, gyermek ta
nulási kedvét emeli azon vágy szerény véle
ményem az, hogy a vizsgát akként kellene
mjódositani, hogy az az iskolaévet bezáró
ünnepély színét öltse magára olyképen, hogy
tökéletesen mellőzve a mai vizsgálatok mód
szerét, egészen hazafias dalokkal és szava
latokkal töltessék be.
- ’
Hiszen a tanuló fejlettségét és előhaladását egy költemény elszavalásanak mi
kéntjéből is meglehetősen megítélhetjük ; a
tanitó munkájának elbírálása pedig marad
jon ahhoz értő emberekre.
Fegyvernek, 1909. szep't. 23.
_
Erdős József.
■Megyei Népoktatás
4.
Népiskolai tornajátékok.
, E lapok 2. számában szólottunk a szün
idei tornatanfolyamokrói s arról, hogy meny
nyire szükség volna a módszeres tornatanitási
eljárásra.
,
A gyakorlatban persze minden máskép
fest, mint elméletben s ép azért igen fontos,
hoyg mi hogyan válik be, ami különben jó
nak, helyesnek ígérkezett. Itt csak az a kü
lönbség, hogy mig egyéb ismeretek theorián
alapúinak, addig a tornatanitás ellenkezőleg
a gyakorlati életben gyökerezik^ A gyakorlat
pedig azt mutatja, hogy a gyermekek a leg
szebb 'füzértáncoknál is sokkal jobban szerétik a játékokat, ami természetes is.. A még
szabadon csapongó gyermeki léleknek*terhes
a- sablonos tornagyakorlatok tanulása s bár
ez a testszervezetére jó hatással is van, a
lélekre ritkán hat üditőleg.
'
E tekintetben is rendelkezünk eszközök
kel pl. a, törnajátékok. Mint a fentebbiekből
is kiviláglik ennek fontossága abban rejlik,
hogy nemcsak a testet, de a lelket is fölfrissiti s pedig nevelés * tanításunkban ez a lé* nyeg, hogy a gyermekek kedélyét, minél
fogékonyabbá tegyük tanításunk iránt.
Tanítsunk -tehát játékokat, hogy az óra
közi szünetekben a növendék a játéktól fölfrissülve, ujult erővel végezhesse a további
munkáját l
0
Az elemi iskolai tornajátékok'közül igen
ajánlatosnak tartom a következőt, mint
‘ amely leköti a gyermeki lélek játékos kedvét
• s örömmel, gondtálanul kacagva űzi mindénik növendék.
'
’
, Ho 1
"vagy
Péter?
3. szám.
Vagy egy másik játék.
Fekete
é.s.
fehér.
A játszók száma a hely nagyságától *
függ, lehetnek 60-an is. Játszhatja úgy fiú
mint leány. A játszókat két táborba osztjuk s
, az egyik tábor a feketék, másik a fehérek
tábora. A két tábor között mintegy 20—30r •
' méter távolság legyen s a tábor szélét egy
' egyenes vonallal jelöljük meg. A két tábor
határvonala között, azoktól egyenlő távolságra
^gy nagy elválasztó vonalat huzunk a földön •
s e mellett kétfelől állítjuk egymásnak háttal
a fekete és fehér tábort.
A tanító kezében egy kerek lap van,
melyet pergetve feldob s leesése után kiki
| áltja, hogy milyen szín esett fölül, mire, a .
1 kikiáltott tábor üldözőbe veszi a másikat és .
| igyekezik belőle foglyot ejteni. 'A másik párt,
! természetesen igyekszik, minél gyorsabban a
táborába jutni, melynek vonalát az üldözők
nek átlépni nem szabad. ,Az elfogottak aztán
büntetésben részesülnek és pedig vagy a. hátán
kell elfogóját a középre vinni, (leányoknak
ezt nem szabad engedni) vagy pedig egy
i
| lábon szökdelve kell visszatérni táborába^
*
Hogy a játék minél sikeresebb legyen
legjobb a játszóhely oldalvonalát is meghúzni
hogy a gyermekek a játék hevében ne fut
kossák össze az egesz teret.
A játékot* lehet-nehezíteni azzal, hogy
i
az üldözés illetve menekülés a kikiáltásra
ülő helyzetből, vagy fekvő támaszból történjék.
|
*
E két játék egyszerűsége mellett is
| azonnal kedvenc játékává lesz a gyermekse. regnek s elhagyja azt a rossz szokást, hogy
egymás hátán lovagolva vívnak gyakran vé
res csatákat.
7
J ,
Hoffman Márton.
Különösen kisebb gyermekeknél. ked
velt játék. Nagyon mulattató. A gyermekek
kézfogással egy kötött kört alakítanak. Kivá
lasztunk két tanulót; az egyik az ur, a má
sik a szolga, Péter. Péter valami hibát kö
vetett el az ür meg akarja büntetni. De az
urnák isr mega szolgának is be van a szeme
kötve s egyiket az egyik, másikat a másik
szélén vezetik körnek. Most megkezdődik a
'játék; az ur kérdezi: „Hol vagy Péter ?“
Mire Péternek azonnal válaszolnia kell: „Itt!“
/ De ^kUori helyéről rögtön távozik is, nehogy
• az ur, ki a hang irányába' indulva keresi
Pétert, elfogja.
...
A játék igy halad tovább, mig az űr
éi nem fogja Pétert, amikor is uj pár lép be
a helyükbe.
Födolog, hogy a játék ideje alatt lehe
tőleg csönd legyen s a tanító ne engedje
meg, hogy akár Pétert, akár urát kiengedjék
aa körből, amit nagyon szeretnek a gyerme
kek megtenni.
Polgáriiskolai tanítónő oálasztás. a
törökszentmiklósi egyesületi polgári leányis
kolához a fentartó testület Egner Gabriellát
segédtanitónövé megválasztotta.
flllamsegéluezések. A vallás- és köz
oktatásügyi ministerium Gál Nándor szolnoki
tanító, — Herendiné Schiff Sarolta tanítónő
részére .—Hk korpótlék államsegélyt és Eliász
Dóra ugyancsak szolnoki tanítónő részére
1—II. korpótlék államsegélyt engedélyezett.
Kopasz Sándor kunmadarast ref. elemi
iskolai tanító részére pedig 600 korona fizetéskiegészitő államsegélyt utalványozott
Caneszköz engeöélyezés. A közoktatás
ügyi kormány a kisújszállási róm. kath. elemi
iskolának ingyen tanszereket adományozott.'
3. szám.
Megyei Népakt^ás
V 5.
Vátasztás a jászberényi iparostanonc- .„Napközi Otthon" céljaira helyiséget és tű- .
iskolában. F, hó 18-án délelőtt tartotta'meg zelő anyagot kért. A község képviselőtestülete .
'
Eötvös Károly Lajos kir. tanfelügyelő elnök tekintettel a nemes célra készséggel adta meg
lése mellett a jászberényi iparostanonciskola a hozzájárulást, Követésre-méltó példák.
felügyelő bizottsága a választást az^ ürese
fi csépai rh. iskolánál honnan szerve
désben levő igazgatói, rajztanitói állások be zett 2 tanítói állásra a róm. kath. iskolaszék
töltésére nézve, mely alkalommal egyhangú Bartuc Mihály sopronmegye-veszkényi tanítót
szavazással igazgatóul Legeza Mihály, szak- -és Kormos József most, végzett fiatal -tanítót
rajz tanítóul Schultz Lajos és közismereti választotta meg.- \
tanítóul Koncsék Demeter helybeli janitok
JáS5árokS5álláS iparostanonc iskolájá-V ; választattak meg.- < _
bán a község képviselőtestületének 254. kgy.
fi „Jászberény—boídoghájai Ifjúsági határozatával harmadik ip. tan. iskolái rajz
egyesület*1 abból az alkalomból’ hog£ az tanitói állás szerveztetett. Valóban időszerű , ■
egyesület részére a földmivelésügyi ministe volt e dolog HyetéiT: megoldása, mivel' már
rium 100 kötetből álló könyvtárt és szekrény régidő óta .érezte az iskola a harmadik rajz- , .
beszerzésére. 20 koronát adományozott, az tanító hiányát.
ifjúság Bakonyi Ferenc állami tanító egyesü
Jás5berény-külterületi uj áll. iskolai
leti igazgató és Katona István egyesületi elnök tanítói állásokra 103011. sz. közokt mimsvezetése alatt szépen sikerült táncvigalmat teri rendelettel Czakó Gyula. Geng Márton, ..
rendezett könyvtára javára. E mulatságon, Thuránszky Zsigmond, Kiss Károly, Hoffman .'
— mely zártkörű volt — mind a 80 tag je Márton, Pálmái Károly, Thielí Bernát és Mi-z
len Vélt. A könyvtár alap javára 15 korona halik Kálmán oki, tanítók neveztettek ki.'
50.fillér tiszta jövedelem folyt bér
y
Korpótlék államsegély- Koma Géza
Háziipari féli tanfolyam Czibakh, in. jászladányi r. kath. tanító részére 111. évötöA cibákházi állami népiskolában a tanév fo- dös korpótlék • államsegély utalványoztatott. ’
lyamáh rendezendő háziipari tanfolyam.és’ a Bony János stb.
X
már kiképzett munkások téli foglalkoztatásá
tlelyreigazitásul közöljük, hogy^ a kís,nak költségeire^ földmivelésügyi ministerium ujszállási közs. polg. leányiskolában 54 - nö
összesen 500 korona segélyt engedélyezett.
<
E hírt azzal kommentáljuk, hogy a tan vendék iratkozott be.
Halálozás.
Tahy\Istvánné
Petrás
Irma
folyam szervezése/a cibákházi állami népis
kola-ügy buzgó' és fáradhatatlan tevékenységű szolnoki áll.’ tanítónő hosszas szenvedés után
'•
igazgatójának Mohács Istvánnak éroeme, ki f. hó 22-én elhunyt.. Temetése osztatlan,
nagy családja föntartásának gondjai mellett részvéj, mellett 24-én volt. Áldás emlékére.
KorpótLék államsegélyek. Bory
valóságos apostolként buzgólkodik az igazi
János, Szabary János, Czékus Andor jász
népoktatás^ előbbre vitelén.
1
fljánöékozás. Mohács István cibákházi apáti tanítók részére f. évi okt. 1-től 200
áll. isk. igazgató-tanitó a vezetése alatt álló 200 k. I. ötödéves körpóflék engedélyeztetik.
C z a k ó Gyula' kinevezésével megüre-'
iskola tanitói könyvtárának — negyedszázados
sedett
állásra röyidesen kihirdeti a pályáza
■
tanítósága alatt összegyűjtött paedagógiai és
,
egyéb tudományos könyveit és folyóiratait tot a jászteleki rkáth. iskolaszék.
Tiszakurtön
Geng
Márton
tanító
kine(mintegy 200 korona értékben) ajándékul
• vezésével szintén ..üresedésbe jött . a közs.
adta. E szép cselekedet önmagát dicséri. f
’ , ■ •
~।
Kántori pályázat A jákóhalmai róm. tanítói állás.
T
kath. egyház a megüresedett kántori állásra
IRODALOM.
október 10-diki határidővel kiirta a pályáza
tot. E másfélezer koronás állásra a választás
Képek az iskolából.
próba énekléssel okt. 14-én fog megtartatni.
Pályázati- kérvények /Bárdos Pál esperes plé
II.
.
bános címére küldendők.
Egy kis tanítványom ezt olvasta „ABC“-s
fi turhepei Ál la mi polgári fiú- és leány könyvéből: „ré'cze.“ Kétkedőén mereszti rám
iskola felszerelésr4í<ányok miatt még mindig ártatlan, beszédes szemeit, a többi meg öszp
ngm nyílt meg, holott a beiratások bizony szetekint, összesúgd mi az?
Hát ha van köztük vagy egy, a ki tudja,
sága szerint is már ugyancsak nagy szükség
•
;'
volna az iskolára. Beiratkozol az I—II. osz föladom a kérdési.
. — Ki hallotta Jüzületek e szót: recze
tályba összesen 79 fiú-és 42 leány növendék,
s tudjátok-e, mi az ?*
t'ehát 121 tanuló.
Csend. Egyik, másik a mutató vessző
H kunszentmártoni községi iskolák jét rágcsálja;
némelyik fáikon ismételgeti
- igazgatója Schóber Alajos legutóbbi képv.
.
'
testületi közgyűlésen az általa szervezett magában : récze, récze, récze...
3. szám.
6.
Megyei Népoktatás
3. szám.
Felállott ékkor a róka,.
'
1
— Felséges uram! Nagy királyom!
Tudom, nem ismeretlen előtted, hogy én meg
qz eszemmel gondolkozom. Az eszem azt
mondja:-okosság mindenek fölött! Osztozom
én a szamárnak nézetében, hogy okvetlenül
segíteni kell a bajon. De már a módját nem
helyeslem. Ha te a szamár szerint akarnál
. segíteni a bajon és a kegyesség forrását *
-nyitnád meg a birkáknak: holnap a dolgot •
megállítanák mások . holnapután ismét
mások. fAztán megint újra kezdődnék a sor.
Habár most már kevesebb sikerrel. Mert a
nyomornak meg-megujuló szomjúsága,elvégre
is kiszürcsölné a forrás utolsó csöppét. Mi •
j fog történni akkor ? Ki fog segíteni akkor ?
Felséges uram! Itt gyökeres orvoslásra van szükség! Én az adott körülmények kö
zött, egyszerűen megkétszerezném a birkák
legelőjét!
( • — Meg ám, ha lehetne! — mondja ő
felsége. — Vagy hát kihibbant az eszedből,
hogy' ős-régi gazdája van már minden tal
palatnyi földnek. Há hát im, -azt akarnák,
hogy az egyiknek több legyen: kell hogy be
. le nyírjunk a mások birtokába.
— 'Nem, fölség itt minden birtok érin
. tetlenül maradna !
— Fából vaskarika f De azért, mivel
í
felköltötted a' kíváncsiságomat, .mégis szeret
' ném tudni: hogyan jognál a csomó megol
dásához.
•
— Felséges uram, én titkos tanácsosod
) '
"
’
í
' j
vagyok: hogy üthetnék itt dobra titkokat?
firkák.
(Mese.)
t . Engedj inkább szabad kezet nekem.. Holnap
'reggelig meg tessz oldva a csomó. Ha nem
A birkák küldöttséget menesztettek az jól végzem itt a fejem: üttesd le, mint egy
állatok királyfihoz.
ólom-pitykét.
— Uram! Segíts! mert elveszünk. Sok
— Legyen! — mondotta a király. S
a birka, kevés a legelő. néhány perez múlva a róka zsebében volt a
Az állatok hirálya kegyesen szólott:
piros pecsétes, meghatalmazó levél.
.
■— Szivenien a sorsotok, báránykáim.
Mit tett a róka ?
Legyetek nyugodtak. Belenézek a dolgotokba.
Illő készülettel illő kísérettel berobogott
Összehívta mindjárt a tanácsosokat.
a birkák tartományába .. és a királytól nyert
Érdemes nagyfejüek! Adjatok tanácsot! erősségre támaszkodván, a birkák felét szálig
— És beszélte gyapjas alattvalóinak nehéz leölette.
sorsát.
Egész éjen át tartott az iszonyú mé
A vén tanácsosok bolintgatva hallgatták
a király beszédjét. Azután lehajtották fejőket szárlás. 4 nap lementén támadt jajkiáltás,
halálhörgés ott végződött a hajnal bíboránál. r
és nagy gondokba mélyedtek.
Reggelre kelvén, megjelent, a róka 'a
Legelsőbb is a szamár jelentkezett a
király
előtt.
;
• i ‘
szólásra.
—
Felség,
a
dolgot
elintéztem!
— Felséges uram! Jó királyom! Tudod,
És leplezetlen őszinteséggel adott szá
hogy én a szivemmel gondolkozom. A szivem
azt mondja: kegyesség mindenek fölött! A mot az eljárásról.
ki kér: annak nincsen. A kitől kérnek, an
Rettenetes haragra gyűlt a király.
nak van. Enyhítsd szükségüket a te bősé
— Szerencsétlen! Hát nem azt mond
gedből. Áldani fog a te'néped mindhalálig. jad nekem, hogy megkétszerezed a birkák
Tetszett pedig, ez a beszéd, többeknek, legelőjét! '
a tanácsosok közül. 8 minthogy nem vetett
Szólott a róka arczátlan hidegvérrel:
ránezot a király homloka: bátorkodtak nyil— És nem kétszer annyi-e most egy*váa is helyeselni a szamár indítványát.
egy birka legelője, mint volt tegnap.
De lám a sarokban egy kis leány hir
telen az ablakra tekint, mintha az emléket,
mit agyában nem talál, ott keresné, mig je
lentkezésre álló, egymás mellé szorított mu
tató és középsöujját a füléihez tartja s bil
legeti, hol egyszerre, hol egymás után, de csak
lassan, jeléül, kogy nem bizonyos a feleletben,
mert' akkor szűk volna d pad.
— Te meg tudnád mondani ? kérdezőm
némi kétkedéssel. ”
Nem mond se igent, se nemet,' hanem
mindjárt felel.
— Sült tészta!
C_ Ohó, kis lányom, az nem ' récze, ha
nem herőcze.
Szégyenkezve ül le ;■ — igaz, az herőce.
De most már három is nyújtja nevetve
az ujját: én tudom, én is,, én is. . \
— No Gregor?
.
— A mit a lónak kaszálnolc^ő
— Te luczernát hallottál valahol, hanem
nézzétek, majd megmondja Rozina.
Ez akarta is, meg nem is mondani,
nagy unszolásra aztán félve sugjd: tyuk.
.4 mit te gondolsz, az meg jéreze.
Hanem a kacsát hívják réczének.
•t
Csodálkoztak rajta nagyon; ők még
ezt sohasem hallották s ha nem én mondom,
— a tanítójuk, — talán el sem hiszik.
; — ügy bizony gyerekek úgy hívják
kacsát.
*
-:
' —n.
Megyei Népoktatcn
— Gúzsba vele! — parancsolta a ki
.
. I \
.
Hanem mielőtt rá mérte volna, a méltó
büntetést, színé elé parancsolta vezetni a bir
kák véneit: legyenek szemtanai ők is a meg
torló igazságszolgáltatásnak.
A birkák déltájban érkeztek -meg.
*
Megérkezvén bégetve borultak a trón
zsámolyához. S mielőtt a király igy-ügy szól
hatott volna nékik: panaszos siralmuk már
ott zúgott a vissyhangos teremben. ”,
— Meglátogattál, ó urunk, keményen.
Hü néped egyik felét borítja sir . . .■ Ám,
hatalmas karod sújtó csapásában is megér
tettük bölcs jóságodat. . . s fájdalmunknak
millió gyöngyében is ott ragyog a neked szó
ló hála: ma reggel 'minden birka jóllakott!..
Pokolba minden birkával! — Harsant
föl bosszúsan a király. ,
Kirúgta maga alól az aranyos trónusát.
Aztán oda intett a rókái őriző poroszlók felé.
OldozzáMc fel azt a semmirekellőt!.
rály.
4
Egri György.
HIVATALOS RÉSZ.
megengedem. A 88 nagy negyediv alakú
oldalra terjedő munka ára 1 korona. Meg
rendelhető a szerzőnél:
Szolnok, 1909. szeptember 24. .'. ■
EÖTVÖS K. LAJOS
k4. tanfelügyelő. .
Tudakozó.
Vidéki előfizetőink, tantestület vagy iskolai
hatóság e rovatban kap választ azon kérdésekre,
melyekkel a szerkesztőséghez fordul, vagy megbí
zására,‘melyben készséggel járunk gl teljesen ingyen,
csupán 20 fillér postajogy mellékelendő, mely jöve
delem a Szolnokon létesítendő „Tanítók Háza‘:”jSvára kerestetik.
/ Hollós János. Mogyorómnál. — Mint lapunk
mai számából látható
megyénkben Jákóhalmán
van kántori állás üresedésben. — X. A.tanfolyam okt.
1-én nyílik meg Szentkirályi-utca 26. szám alatt. (Nem
zeti Tornacsarnok.) Előképzettség tanítói oklevél vagy
érettségi bi^onyitvánz. Tartama most még 8 holnap
Jász-Nagykun-Szolnok vármngye kir..,tanfelügyelője.
Szerkesztői üzenetek.
Jföszönetnyilváriitás.
4
Kovács I. Törökszentmiklós. Az ígért dolgot
hálás köszönettel vesszük. .— Hoffman M. Az a jós
lat, hogy fél évig serh élünk ne agasszon. D. kol-^
hegát megnyugtathatod, hogy az ő hite ellenére is
élni fogunk, persze ha megtesz a kellő pártolás, ajjii
nem tőle függ. Üdvözlet. Tímár István szaktanító
ura^ezuton kérjük, adjon életjelt magáról.
Mohács István czibakházai áll. el.
isk. igazgató-tanitó negyedszázados
néptanitóskodása alatt gyűjtött paedagógiai és meteorologiai könyveit és
folyóiratait (150—200 K. érték) a cibakházai áll. el. isk. tantestület könyy^Kérelem!
tárának ajándékozta. E hazafias és
A-kik a lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
.ügyszerető .áldozatkészségét a kir. tán-\
felügyelőség elismerő köszönetét nyil a dijat mreljbb^ hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő csütörtökig már tudnunk
vánítja.
kell, hogy ki 'részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
Szolnok, 1909. szeptember hó 20.
mennyiségben állítsa elő a lapot.
Eötvös ŐK. £ajos
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Jász-Nagykun Szolnokmegye kir. tanfelügyelője. %
2791—1909. tfs^r
Xönyvajánlás. Szabó Adolf jászbe- j
rényi izr. elemi iskolai tanitó a miniszteri
tantervnek megfelelő részletes 'tantervet és
tanmenetet irt, amely szakmunka az orsz. izr.
tanítóegyesület. kiadásában jelent meg.. • Az
általam átvizsgált munkálatot kiváló didak
tikai értékkel bírónak találtam, elsőt sorban
az izr. elemi isk. tanítóknak, de általában
tájékoztatásra az összes bármely jellegű ele
mi iskolák tanítóinak figyelmébe ajánlom és
a tanítói könyvtárnak számára beszerzését
Pályázati és egyéb rövidebb
hirdetéseket szavarikint
2 fillér
w
. \
■
■'■ -
-1 árban közlünk.
"W
szám
r Megyei Népoktatás
8.
Előfizetőink
pedálos czimbalom
JÁSZ NAGYKUN SZÓ UN OK-
megvételre
közül, akik nem kérést e*t i k.
kapu tik meg va
lamely lapszámot, p e ö a g ó g i u mf*
jegyzetek
’ reklamáczióvalja nyelvtudományi
csoportból 1/
évfolyamra eladók.
szerkesztőséghez
Czim: a Szerkesztőségnél.
forduljanak
ó____________
Lábassy János utóda
FEHÉR ALAJOS
'
.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
EKEGYÁROS
könyv és papirkereskedésében
Törökszentmiklós.
SZOLNOKON.
Kossuth Lajos-u..^ Kossuth-Lajos-u.
Ajánlja többszörösen kitün-
fetett saját találmányu, ere
deti
gyártású
Lábassy-féle
és dúsan felszerelt gazdasági
' gép raktárát gazdasági nép
iskolák, a gazdaközönség és
gazdasági
részére
szaktanító
urak
beszerzési forrásul.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
.iskolaszerek szükség
letét tessék
t í
‘ könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. *©
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
4. szám.
Szolnok, 1909. október 2. ’
I. évfolyam.
'.v
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
\
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
,
(1 évre 6 korona.
Előfizetés: J
3
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik ;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
ifi vasúti igazolványról
Annyiszor s oly sok szó esett már
a 'vasúti kedvezményes jegyről a ta
nítók részére, hogy szinte fölösleges
nek látszik még tovább is szaporítani
' a szót.
;
Annyi memorandum, deputáció
fordult már meg e tárgyban a mínisteriumnál, hogy már a minister Hs
megunhatta s az eredmény épen-semmi,
ígérnek jnnyi jóakaratot, az ügynek
annyiszoros tanulmányozását, hogy
ezzel a sok ménkű jóakarattal és ta
nulmányozással réges—régen megkap
hattuk (volna a félárujegyi igazolványt.
Hanem- hát tanitókról var. szó. A
tanítók pedig mindig mostoha gyer
mekei voltak a felsőbb hatalmak-atyai
gondosságának. Akkor is, mikor a fi
zetésrendezést ' megcselekedték, ahnyi
keserves, kérvényezés, jajgatás, panasz
ar nem
kellett hozzá, hogy utóbb
tűrhetvén e kérő siránkozásy kiutalt a
kormány-annyit, amennyi legalább elé^
arra, hogy el* ne’pusztuljanak a neve
lésügy harcosai A- éhen. Mert szép—
szép az a jó szándék, amely a közokt.
kormányt ‘vezette $ legalább ha egye
bet nem is érhetett el, hisz maga a.
minister kijelentette, hogy a rendezést
t még nem tekinti véglegesnek, — leg
alább a hirtelen felszökött piaci áraknag megfelelően felemelte a fizetést
az egész vonalon s igy az első szük
ségen segítve van. És ezért is hálásak
/agyunk, Jtt legalább bizonyítékát nyer-
»
£
Előfizetések, kéziratok és kérdések
•
.
CSIKÓS JÓZSEF
’ •
kir. tani, tollnokhoz küldendők
tük annak, hogy ministerünk ‘ gondol
reánk. is.
És még arról is hálásan kelbjuegemfékeznünk, hogy a fizetésrendezés^
ügyénél nem tétetett különbség tanító
és tanító közölt.
\ .
Miért van ez másként más dologi
bán ? Miért ván még most is .különb
ség téve az állami és nem állami ta
nítók között az utazási kedvezmények
tekintetében? Ha a fizetés dolgában
egyénlő elbánásban rés«esíttettünk,
miért tesznek különbséget közöttünk
ebben? Miért keltenek közöttünk irigy
lést esetleg rosszabbat is?
£ám, a városi tisztviselők, kezelőHivatali személyzet, Írnokok is meg
kapták már a vasúti kedvezményt.
Hanem a-tanítók, a felekezeti és köz
ségi tanítók 1 — azok nem érdemlik
meg,; hogy a mindig hangoztatott jó
akarat e tekintetben is megnyilvánülásra juttassák. Pedig talán jobb a
helyzete a fel. vagy közs. tanítónak,
minta többieknek? . Semmivel sem.'
Ha azokra ráfér ezzel is a megélhetés
könnyebbsége, talán erre nincsen szűk- .
sége a tanítónak ? . ‘
' ;
Ne mondjunk le a reményről,,
hogy vasúti kedvezményes jegygyei
utazhassunk. Kérnünk kell legalább,
azt, hogy a felekezeti és községi iskolák
tanítói is részeltessenek a féláru uta-<
zás kedvezményében. Hisz egyszer már.
adatott is-ki .rendelet a vasúti üzlet
vezetőségekhez s a miskolci és kolozs
vári* adott is ki államsegélyes tanítók
nak féláru igazolványt. Miért vonták
azt vissza? •
2.
Megyei Népoktatás
4. szám.
Kartársak! Jó lenne e Srgygyal — csak most részesül vizsga előtt igazi fi
Az egész évben elhanyagolt; semkomolyan foglalkdzni s az őszi köz ’ gyelemben.
mibe sem vett kézimunkát csak most kez
gyűlés .tárgysorozata keretében felirat dik dajkálni. Most már sietni kell néhány
benyújtására határozatot hozni. .
mutatós munkát készíteni; merpa vizsgán ki >
Egyszer csak meghallgatják e kell őket állítani s mit szónak/ ha nincs.
Most tehát folyik a lázas munka, rendbe
kérésünket!
kell mindent szedni. S ez a kis sietség nem
(f)
árt; sőt hasznára van sok tanulónak.
,
Az is igaz/ hogy aki szorgalmas, pon
tos, lelkiismeretes tanuló volt egész évben,
Hozzászólás az évvégi
azt nem igen zavarja meg a vizsga;, aki meg
halogatta a dolgot, hogy: „hej ráérünk arra
vizsgákhoz.
még!" az csak hadd siessen legalább a
„Megyei népoktatásiunk 2-ik számá- ’ vizsga előtt. Azután melyik tanitó nem örül
annak, ha fáradsága s szorgalma gyümölcsétbán felvetett kérdés — a tanévi vizsgálatok
ról — igen helyes. Halljunk hát véleménye bemutathatja az érdekelt feleknek. Kinek nem
ket, de őszinte, igaz véleményeket, mert ez esik az jól, ha egy, a tanügyhöz értő elnök
a kérdés is olyan természetű, hogy lehet elismerő szavakkal emlékezik meg róla s a
száz érvet felhozni ellene és mellette. Be szülők is belátják a tanitó fáradságos mun- széljünk tehát csak úgy magunk között négy káját. ‘
Csák legyen az az évzáró vizsga, sok
szem közt
s mondjuk el gondolatainkat
tekintetben
jó az.
(
őszintén, ne burkolódzunk a nagyképűség
—n-e.
köpenyegébe.
Engedjék meg, hogy én is‘elmondjam
röviden sok évi tanítóskodásom alatt szerzett
Továbbképző tanfolyamainktapasztalataimból levont véleményemet.
Én az évvégi vizsgát igen szükségesnek
.
ról.
és célszerűnek tartom, egyetértek ebben lánglelkű miniszterünkkel, gróf Apponyi Albertiéi.
• Az elmúlt nyár folyamán tartott külön
A növendékek jobban igyekeznek legalább'
az évvége felé, hogy
vizsgán felelni tud féle tanfolyamok közüka tanitó továbbkép
janak, hiszen eljön a keresztanya, nagybácsi, zését elősegítő u. n.^továbbképzö tanfolya
nagynéni s milyé^ dicsőség lessz, ha szépen mok" voltak azok, amelyek’ a tanítók egyéni
tudnak felelni. Viseletűk is megjavul, hogy ségét közvetlenül befolyásolva leginkább al
érdemet szerezzenek egy vizsgái versecske kalmasaké a tanítót és annak ismereteit rend-elmondására. Egyszóval egy kis vizsgaláz szerbe szedve, az adott impressiokat az
gyötri őkét s ösztökéli nagyobb szorgalomra. iskola ,és társadalom javára hasznosítani.
A szülők is óhajtják a vizsgát, mert itt sze
Nem lesz tehát fölös munka, ha a lapok y
reznek némi fogalmat a tanítás eredményéről. hasábjain a losonci továbbképző tanfolyam- ?
A tanítóra néÉve is szükséges á vizsga ról némi reminiscentíákat közlök, amely tah-^
— a tanügy érdekében. Egész évben alig folyamon a vármegyei tanítók közül négyén^
látunk iskoláinkban látogatót, csak hébe- vettünk részt. Hangsúlyozni kívánom, hogy^' .
korba. S akkor is mind úgy siet, mintha a a nyár folyamán tartott tanfolyamok közül aL
legsürgősebb dolga akkor volna. Öt-hat per- losonci volt egyike a legérdekesebbeknek/^
czig van-a osztályban, mely idő alatt édes tekintettel azon györiyörü és iparilag értéktes^
kevés tapasztalatot szerezhet. De az évzáró vidékre, amelynek Losonc a központja. A
vizsgán - mégis csak végig kell hallgatni — tanfolyam, hallgatóinak alkalma volt Losonc
legalább az elnöknek — minden egyes ta és vidékének kifejlett gyáriparát megtekinteni-,
nulónak \ feleletét s ez ösztökéli a tanítót a a híres Rakottyai zománcgyárat, a serétgyá- •
tanultak begyakorlására. Azután vannak olyan rat, a rimamurányi társulat tarjáni acél és/
iskolák is ahol a‘ rendes nyelvtani és szám vasgyárát, a losonc apátfalvi katonai posztó
tani dolgozatok nincsenek kijavítva egész gyárat, a katalinhutai üveggyárat, a szinoéven át, sőt sok hegyen íratva sincsenek. De bányai vasöntödét; a , tarjáni kőszéntárnába
bezzeg vizsga előtt az utolsó 4—6 hétben mintegy 7 kilométernyire hatoltunk be, tanul
gőzerővel Íródnak a gyakorlatok s javítja mányozva a kőszénfejtés munkálatait, meg
azokat a tanitó nagy buzgalommal, mert ki tekintettük a somoskői és salgói várromokat,/
kell tenni a vizsgára s bizonyosan azokat különösen az előbbinél hazánk egyik neve
nézi meg a tanfelügyelő ur vagy helyettese, zetességét a 10000 év előtti vulkáni erő
mert rendesen igy szokta. Azután tanügy által létesült bazalt kitörést és ha mindezek
ünk legmostohább gyermeke — kézimunka hez felemlítem még a tarnocai völgybe tett
4. szám
/
Megyei Népoktatás
kirándulásunkat, ahol az özönvíz előtti ’ éket
nyomait tahintettük meg, a mamuth megkö
vesedett lába nyomait a megkövesedett agyag
rétegen, valamint a még épségben lévő s
barlangban elhelyezett óriási és teljesért meg
kövesedett ősfenyőt, halvány körvonalakban
jeleztem', mi mindent láthatott és tapasztal■ hatott a komolyan gondolkodó tanitó.
De nem is ezen dolgokról szándékozóm
én e lapok olvasóit tájékoztatni, hanem in
kább magáról a szorosan nevezett tanfolyam
ról. í
.
Ismeretes előttünk a minister azon cél
zata, mely szerint ezen továbbképző tanfo
lyamok fő irányelvét a szociális alapon lévő
haladásban körvonalazta és igy ezen tanfo
lyamok neve: jobban mondva szociológiái
tanfolyam, anielynek fő tárgyát a sociálpaedagógiai képezte.
'
'
A losonci tanfolyam igazgatója, valamint
a sociálpaedagógiai előadója, a képző igaz
gatója; brunovszky Rezső volt. Talán e lapok
olvasói közül sokan lesznek, kik e névre,
' mint jeles tankönyv, Íróéra emlékeznek, de
je! emzésül. róla, én egy kis epizódot is el
m< /ndok. Nevezett nénány év előtt a temesvárrés dévai képzők tanára volt, ahol szabadelvü és teljesen mémet bölcsészeti iránybam mozgó tanításai által méltó feltűnést
ke: tett,- úgy hogy a temesvári képző vaska
lapos igazgatója a knlturministernél feljelen
tést tett ellene, amelynek folyományaként a
miniszter dr. Alexander egyetemi tanárt’ küldte
ki előadásai ellenörzőjeként. A ministeri biztosinak jelentése bizonyára nagyon ■ is ked- ‘ ’ a m^ick fiatal tanárt a
veZő lehetett, mivel
ezték ki.
losonci‘képző igazgatójává nézték
Ennyit róla Jellemzésül, a hallgatók impressiója előadásairól abban nyilvánult meg,
hogy a kijelölt 10 óra helyett még más '10
órában hallgatta élvezetes előadásait, ami
tekintve, hogy a 20 napos tanfolyamon 87
óra lett volha tartandó, ecclatáns példa arra
nézve, hogy az előadó elvei lebilincselő erő
vel -hatottak a hallgatókra/
Megriyitó előadásában kijelentette, hogy
nagyon óhajtaná, ha a tanfolyam hallgatói
ne csupán passiv, hanem activ vennének
részt a tanfolyamon s minden dicsekvés nélkül^mondhatom, hogy vármegyénkből je
lenlévő tanítók e tanfolyam tartama alatt a
legtevőlegesebben résztvettek.
A tanfolyam berekesztését megelőzte
egy a tanári testülettel közösen tartott érte
kezlet, amely értekezleten a tanfolyam ered
ményét — mondhatjuk — nemcsak, hogy
összegeztük, hanem megbíráltuk. Ezen véleményes összegezésünket egy feliratban consignáltuk és a tanfolyam igazgatójának ad
tuk át, ki azt a‘ tanfolyam iratai kapcsán á
ministeriumhoz terjesztette fel. Ezen vélemé4
3.
nyes felirat megszerkesztésére két hallgató
vállalkozott és pedig csekélységem, valamint
egy bácsföldvári kartárs..
Nem akarok véleményem helyes irány
zatával kérkedni, de -a helyes irányzatomat
igazolni látszik azon körülmény, miszerint
felterjesztésemet a tanfolyam 33 hallgatója
közül 29 irta alá, mig a némileg ellenvéleményt csak 4 hallgató. .
'
Jelen cikkemben-éppen ezen felterjesz-tést kívánom kivonatosan közölni , s tekintve
ezen hosszú bevezetést szorosán ragaszkodom
a felterjesztett egye's póntozátokhoz, mellőzve
a felterjesztés.stiláris dolgait.
’
Tekintettel arra hogy ezen felter
jesztésünk á ^jövőben létesítendő tanfolya
mokra nézve úgyszólván dieétiyákat tartalmaz,
kívánatos volna, hogy a t. : kartársak ehhez
hozzászólnának és lehetséges, hogy eszméink
Újabb eszméket szülnének s tévedéseink kiighzittatván, talán az illetékes tényezők egyik
másik eszménket jgénybe is;‘. vennék.
:
-
■
.
'
-
‘
Általános vélemény
A tanfolyamok tartását feltétlenül szűkségesnek tartom, egyrészről: azért, mivel a
haladó tudományról ezen tanfolyamokon szak
szerű, alapos magyarázatokat: kaphatunk, rroha
a sajtó a tudomány haladását közvetíti, de
a szakszerű magyarázat a nyert ismereteket
megrögziti..
I
'
1L
'
‘
■ A tanfolyamra való felvétel korlátozása,
illetőleg a felvétel szabatos körülírása.
Tekintettel azon körülményre, miszerint
a tánitóképzők mai szervezetükben ’ teljesen
megfelelnek még a legmesszebbre menő igé
nyeknek is és igy a képzőkből kikerült ta
nítók helyes és szép isleretekkel kerülnek
ki a gyakorlati életbe, kívánatosnak tartanám;
hogy a tanítók a képesítő vizsga letétele
után 10 éven belül továbbképző tanfolyamra
fel ne vétessenek. 'Indokolom ezt azzal, hogy
a kormány az ilyen tanfolyamokra csak kor
látolt számban veszi fel a hallgatókat és igy
az idősebb tanítók, kiket a ‘ családi gondok
vagy egyéb körülmények gátolnak továpbképzésökben, a tanfolyamokon való részvé
telre, inkább felvehetők- lennének,., természetesen teljes államsegéllyel..
A tanfelügyelők megyéjük tanerőiről
nyilvántartást vezetvén utasítanák, illetőleg
buzdítanák a tanítókat a tanfolyamokon való
részvételre és így elérhető volna az egyöntetű
tanítóképzés egy bizonyos foka, amely a ha
ladó korral lépést tartva a tanügynek jelentékeny hasznára lenne?
[Kovács Ignác. ,
(Folytatása következik.)
-
■
.
*
.
' L-
Megyei Népoktatás
4. szám.
de azok szeretettel és" tisztelettel fognak megemlékezni rólad mindenha. Te itt ha
gyod kedves tanítványaidat, a kik im zoA szolnoki tanítóságnak m.ély gyásza
kogva^állják körül ravatalodat — dé ők in
■ van. Táhy Istvánná — Petráss Irma V. kér.
nen a hála soha el nem mosódó emlékét
áll. el. isk. tanítónő f. évi szeptember hó 22-én
viszik magukkal. Ez a kartársi szeretet, ez
‘ hosszabb betegség után joÉb létre szenderült.
a gyermeki hálaérzet nyitja remegő aj
Életrajzi adataiból nem sokat írhatunk, mert 1
kaimat búcsúszóra: Isten veled t Legyen
tánitói működésének csak 6-ik évében volt, ,
lelkeddel az Isten végtelen irgalma, tes
dp’ szeretetre (méltó modorával s különösen
tednek pedig legyen könnyű a föld, amely
itteni rövid tanítói" buzgó .munkásságával
ből alkottatott, a melybe immár .visszatér.
kiérdemelte a tanítóság közbecsülését.
És most etbocsátlak utolsó utadra:
Temetése f. hó’ 24-én délután 3 óra- |
Isten veled ! Isten veled !
e kor volt a tanítóság impozáns részvétele melMi is e kegyeletes szavakkal zárjuk
lett. Kivonultak az V. kér. iskola összes nö sorainkat: Nyugodjék békében.
vendéket is, a szülők nagy része pedig je
ki.
lenlétével adott gyászának és elismerésének
kifejezést.^
\ •
Az iskola igazgatója a következő meg
Inas nevelés.
ható búcsúbeszédet mondotta:
Állj meg egy pillanatra kedves ha
(Tanonc Otthon.)
lottunk! íme, körül vesznek téged szerető.
Máitonfy Márton iparoktatási főigazgató,
kartársaid és halás tanítványaid, hogy bú
csút vegyenek tőled, hogy Isten hozzádót az 1905—6. évről szóló jelentésében azt
mondjanak neked örökre. Fájó szívvel, mondja? hogy célszerűnek tartaná, ha néhány
könnyes -arcczaf és elfogódbtt lélekkel áll- r ipari gócpontot képező vidéki váiosban ta
juk körül gyászos ravatalodat, hogy a szív ' nonc otthonok létesittetnének, azzal a ren
fájdalma által" sajtolt szeretet-könnyeken fel deltetéssel, hogy a vidéki szülök iparos pá
áldozzuk rajta Fáj a szív, sajog a lélek, lyákra lépő gyermekeit abban nyugodtan el
hogy ily korán, munkás életednek delén helyezhessék.
Erre jó például szolgál a Thék Endre
. kellett elveszítenünk téged. De meg kell
nyugodnunk Isten akaratában, mert hiszen által létesített s jól bevált orosházi „Ferenc
az ő kinyilatkoztatása az, hogy a test halála József tanonc otthop “
Az inasokról való gondoskodás, hely
általi szabadul fel a lélek .az örök életre.
Kedves halottunk! Épen egy éve, zetük javítása mindenesetre a leghumánusabb
*
hogy közénk vezetett az Isten kegyelme.- érzések nyilvánulása.' Egyesek a jelenkor rab
Előttem van még örömtől -sugárzó arczod, szolgáinak nevezik az inasokét s. nem egé
hogy közelebb kerültél azokhoz, akik szi- szen ok nélkül. A napi 12—14 órai munka,
vedfftz közel állanak. Tele örömmel, lelkes silány élelmezés, az egészségügyi kivánal
buzgalommal fogtál hozzá nemes hivatásod maknak nem épen megfelelő hálás és nap
hoz? hogy az 5 Isten félelmére, .a haza sze- pali tartózkodás, a brutális bánásmód, mind
, retetére, az • igaz emberszeretetve neveljed | a legrombol'>bbb hatással vannak úgy testig
és a szükséges tudásra megtanítsad azokat a mint erkölcsi életére az inasnak.
Még az iskoláztatást illetőleg is. igen
• gyermekeket, akik a gondjaidra voltak bizva.
Szép terveket kovácsoltál, nemes törekvé sok kívánni való van e téren, a mi pedig
seket tűztél ki £letczélul, a legszebb remé hivatva van az inasokat majdan jó meste
nyeket tápláltad itteni életedhez, és ime! rekké nevelni, akik annak idején a maguk
*
alig néhány havi
itt munkálkodásod tanoncát nem visszatartani,' hanem serkent?
után arczodra fagyott a sugárzó'öröm, fogják £ tanulásra.
mert megtámadta szervezetedet a gyilkos
j^ibás, hogy megengedi a törvény, hogy •
kór, amely megszüntette nemes szivednek 12, sőt több órai napi elfoglaltság mellett
dobogását, elnémította a szeretet hangján sok helyütt az esteli órákban tartatik meg^
beszélő ajkaidat, megtörte, nyájas szemeid hetenkint a 4 órai tanítás s az egyetlen mun-'5
nek sugarát, aláhanyatlottak szeretteidet | kaszüneti vasárnap még akkor leköthető a
ölelő karjaid s itt fekszel előttünk előké rajzra. Az iskolában töltött időnek föltétlenül
szítve az utolsó útra, ahonnan nincsen visz- ! bele kellene esnie a napi munkaidőbe, mert?
szatérés. Ezért fáj a szivünk, ezért sajog heti 60—70 óra munkaidőből csak átenged
a lelkünk!
het a- mester hetenkint 7 órát az iskolának.
De nem . tartóztatlak tovább,-búcsú ।
y Ilyen s még ennél kisebb dolgok azok,
zom tőled. Te elhagysz minket örökre, de a melyek első sorbán sürgetnék a megvaló
emléked- köztünk élni fog örökké. Te el sítást s a melyek a mesterek ellenállásán
hagyod szerető és tisztelő tanitótársaidat, megtörnek. Hogy remélhetnének ilyen meste-
„Memento."
4. szám.
Megyei Népoktatás
‘
\
.
'ik
Mindezekhez ha bármily csekély menyrektől tanonc otthon létesítésére esetleges
anyagi támogatást i^, a kik még az anyagi hyiségbem is, de pénz kell, a mit a tanulók
áldozatba nem kerülő erkölcsi segítséggel is tól kívánni semmiesetre sem lehet. Ez a köz
ségekre, iparosokra és a társadalomra hárul.
fukarkodnak.
■Már pedig miként a iöigazgató ur hl- . Jda ezen tényezők vállalják a reájuk háramló
vatkozott jelentésében mondja, az eszme rea aránylag igen csekély terhset, akkor a tanító
lizálása körülbelül 50 ezer koronába kerülne. hozzáfoghat nemes munkájához, mely annál
A mi megyénkben az ipari gócpontsá- elismerésre méltóbb, mert annyi akadálylyal
gót ilfeti," Szolnok város határozattan az el kell megküzdenie.
sők közül való; han.em érdekes jelenség az,
hogy iparos tanoncai úgy. szólván helybeli
gyermekekből kerülnek ki, melynek egy rész
ről az az oka, hogy az Alföld természeténél
fogva inkább az őstermelésnél köti le az erő
ket, a másik pedig a .városi, nehéz megélhe
tés’ a drága Jjelmezés, mely nem teheti gazi Kérelem. Lapunk hivatalos lap
. daságossá a Mesterre a tanonctartást s leg
feljebb csak bejáró tanoncokat tartanak. Sok lévén, arra kérjük kartársainkat, hogy .. ‘
helyen-épen ez utóbbi ok megszüntetését a helyi hatóságok figyelmét erre fel
célozzák a tanonc otthonok felállításával s hívni, hogy mint azok érdekeit is szol
jo-y a tanonc hiány orvoslását.' Már né gáló eszközt, más hatóságok pél
hány helyütt létesült tanonc otthon, állam, dájára igénybe venni s támogatásban
község, sőt felekezet is állított ilyet..
* ;
Sajnos.1 hogy kevés helyen' s a ho1 részesíteni szíveskedjenek.
Kinenejéseh. Mint jól értesült forrásból
hamarosan ilyenre kilátás nem is lehet,
föltétlenül megvalósitandónak vélem egy tudjuk a minister Medgyessy Margit szolnoki' ifjúsági egyesület létrehozását, a mely iga lakos oki. polg. iskolai tanítónőt a,temesvári áll. ■’
zán csak a tantestülettől függ. Hogy kez felsőbb leányiskolához internátusi nevelővé ki
detben még ez is nehézséggel jár — el- nevezte. -— Nimcsevics Erzsébet szintén* szol'r ismerem s ha «zt akarjuk, hogy ezen nokj lakos oki. polg. isk. tanítónőt pedig a
ifjúsági egyesület állandó, életerős, a ta pancsovai áll. polg. leányiskolához megbízta
■
nulókra hasznos legyen, a tanulóknak csak a vattás- és közoktatásügyi minister. —
nem egyenkint való megnyerése kell.
Gratulálunk.
"
;
Mert lássuk csak a leküzdendő akadá
Választás. A törökszentmiklósi közs.
lyokat.
"
• .
< , , ,,.
polg. fiúiskolánál megüresedett, illetve újon
Mindenek előtt fölmerül az a keides, nan szervezett egy rendes és egy segédtanári
kívánhatjuk-^ jogosan az inastól, hogy mikor állásra.27-én ejtette meg-a választást a köz
egész héten kimerítő munkában van, sót ségi iskolaszék. Rendes tanál rá meghívás
még fél vasárnap is, akkor a másik fél napi utján, egyhangúlag Rilbinstein Albert ottani
szabadidejéből 2—3 órát még zárt levegőn, lakos' ^klevel-és középiskolai', tanárt, — se
teremben töltsön, há mindjárt szórakozással, gédtanárrá pedjg Szabó Pál oki. polg. iskolai
sőt rá nézve hasznos szórakozással is. h
tanárt választották' meg. Üdvözöljük az uj.
Más részről ismert dolog, hogy a mes kartársakat., ■
•
ter, ki egész héten dolgozik, vasár- és ün
Egy igazgató-tanító ünneplése.
nepnap d. u. vagy vendéglátóba megy, mi apátiban a nyár folyamán több évtizedes
kor az inasra marad a ház és gyei ekek, vagy működés után nyugalomba vonult a rom.
vendéget lát, mikor az inas szalad szivarért, kath. iskolák érdemes igazgatója, Szlavik ’
borért.! Ha ezek le nem kötik a gyereket, el József Ez alkalomból f. hó -27-én a község
megy az egy héten egyszer haza szüleihez. elöljárósága, a tanítótestület, volt tamtyauyai
Nem tennék-e ezen okok néptelenne az ifjú ünnepléssel .mutatták ki elismerésüket, s
sági egyesületet?.
hálájukat a mindig lelkiismeretes tisztviselő,
" Mint minden ifjúsági egyesületnek, en kartars és mester iránt. Együtt volt ez alka
nek is lényeges kiegészítője, a hasznos ön lommal jászapáti intelligens közönségé, s a
művelés ^gyik legfontosabb tényezője a derék igazgató érdeméit méltatva egy szív
könyvtár. De megengedik-e az inasnak az vel lélekkel ünnepelte a tanügy egyik kiváló
otthoni könyvolvasgatást?
harczosát, kU hosszú munkásságává! egy
De még igy is igen szép működést egész emberöltő alatt eredménnyel fárado
fejthet ki ily egyesület ismeretterjesztő elő zott embertársai jólétének emelésen.
adásokkal, urániai vetítésekkel, költemények,
H SZflioll róm. kath. iskolánál újonnan
műkedvelői előadások betanitásávat, énekkar, szervezett 2 tanítói állás fizetésének kiegyentórnacsapat alakításával.
A
Megyei Népoktatás
litéSére 1910. január 1-től kezdődöleg 900
900 koronát engedélyezett a vallás- és köz
oktatásügyi Minister.
népiskolai jás>lóaljah. a törökszentmiklós-pusztabartai községi és a szelevényi
áll. iskola tanítói Hoffman Gy. és Tóth Jó
zsef tornatanfolyamot is végzett tanítói a
■' népiskolai-zászlóalj megszervezésén fáradoz
nak. Szép, tervük megvalósításában erőt és
kitartást kívánunk!
A népiskolai zászlóaljak megszervezésé
ben a /tanító olyan nevelő hatású eszközt
nyer, mely a fegyelmezés, a rendreszoktatás
mellett a testi egészség fejlesztésében megbecsülhetlen a gyermek jövő életére.. Talán
ha sikerül mihamarább más megyék iskolái
nak mintájára mindenütt megszervezni e zász. lóaljakat, elérketjük a hadügyi vezetőségnél
a katonai szolgálati idő leszállítását és a kav tonai terhek csökkentését. S ez rajtunk taní
tókon áll. A szervezésre készséggel ad fel
világosítást a kecskeméti népiskolai zászló, álj vezetősége, vagy a szerkesztőség.
Gondolkodjunk csak rajta.
Canulmányi hiránöulás. A szolnoki
polg. fiuisk. mintegy 80 növendéke okt 4-én*
tanulmányi kirándulást tesz. ^Délelőtt megte
kintik a jászherényi múzeumot, délután pedig
átmennek Hatvanba, az ottani czukorgyáraj
megnézni. Ugyancsak most van előkészítés
ben nov. elejére a szolnoki áll. iparostanónc
isk. tanulmányi kirándulása Salgótarjánba,
hol megtekintésre kerülnek a vasgyár, bánya
és palaczkgyár. Részvételi dij a hatvani ki
ránduláson 3 k. 50 fill. a salgótarjánin 6 k.
Áthelyezés. Bíró Géza szelevény beltetületi, Tóth József és Klein Ferencz külterü
leti álf. iskolai tanítók kölcsönösen áthe
lyeztettek.
.
'
Kinepe^és.'- Lázár Mária tiszaföldvári
tanítónő a szolnoki áll. iskolához kíneveztetett.
. Általános oármegyei tanitótestüietí
gyűlésünk f. é. november hó 5-én fóg meg
tartatni Szolnokon. A tárgysorozatot a napok
ban fogja közreadni az Elnökség.
Helyreigazítás. Lapunk 2-ik számában
téves imformátió alapján azt jeleztük, hogy
•a karczagi polg. leányiskolában 106 növen
dék iratkozott be rendes tanulóul.
Az igazgatóságtól most vett' értesülé
sünk szerint a beiratkozott növendékek szTma 88,.’
.
[
R kormány -lemondása folytán a mi- i
niszterek és politikai államtitkárok egyelőle
nem tartanak kihallgatást.
,, R. höjigajgaíási bboftság legközelebbi
•ülésé október 13-án lesz. Ezt azért közöljük
jó élőre, s fogjuk közölni esetről-esetre, hogy
a kinek a bizottsági ülés utján elintézendő
ügye van, kérvénye,, vagy más egyéb iratai 1
begyújtásában ideje korán eljárhasson.
4. szám.
Halálozás. Futó József turkevei ref^néptanitó, az egyháztanács aljegyzője f Rí? 28-án
este 8 órakor rövid szenvedés Uu.. meghalt.
20 évi szolgálata alatt mintája volt a csende- . .
sen, de eredménynyel munkálkodó,, buzgó
tanítónak. — Áldás emlékére.
„Az Isten irgalmas, te meg fogsz gyógyulni,
Neked még élni kell, nem szabad meghalni.
Meg fog vigasztalni, vége lesz adrajnak,
Neked még élned kell — gyermekeid vadnak!
IRODALOM.
Betegségben.
Nagy betegségben, lázas álmaimban,
Gyakran -elképzeltem, sokszor elgondoltam :
„De jó vilna szépen, nesztelen élmulni:
Tovább nem szenvedni, csendesen meghalni.?
S ekkor megjelent égj hófehér^tünemény,
Bájos angyalarcsu tulvilági lény.
Lágyan simogatta lázban égő arczom,
S hozzám imigy szállott édes, csengő hangon :
Madárvédő Liga szervezetét hivatalosan el
ismeri és annak terjesztésére a tanítóságot
felhívja.
' -.
.
Az állatvédelmet szolgálja^az országos
állatvédő egyesületnek „Gyermeknaptára" is,
melynek 10 fillér csekély árban terjesztését
az előző évekhez képest újólag melegen aján- .
lom-annál is inkább, mert minden eladott
példány után 2 fillér az „Eötvös alap“-ot
illeti meg s ekként a vállalat jótékony célt
is támogat.
N „Gyermeknaptár" terjesztését és a .
Madárvédő Liga helyi csoportjának megala
kítását melegen ajánlom.
Szolnok, 1909. szept. 25.
—
Mi lenne belőtök árván, elhagyottan ? í
Pihenni sem tudnál a földben nyugodtan.
Lelki szemmel látnád: sírnak, keseregnek,
Bánatos jajszóval téged emlegetnek.
Ifjúsági jásjlóalj a polgári fiúiskolá
ban. A nap nap után egyre szaporodó ifjú
sági katonai csapatok száma ismét gyarapo
dott egygyel. Grünwald L. László a szolnoki
polgári fiúiskola tanára tervezett egy ily csa
patot, melynek mintegy 60 növendéke fegy
verrel 'és egyenruhával teljesen felszerelve
mely a közeli napokban megkezdi gyakorlato^sait. E sorok írójának volt alkalma látni
a kiskunmajsai kisdiákok csapatjának műkö
dését, mikr a kiskunfélegyházai honvédhely
őrség tisztjei előtt mutatták be a kis had
fiak tudományukat. Egyik másik nézőnek
könnyek szöktek szemébe, az örömtől A lá
tottak valósággal elragadták a jelenzoltak
figyelmét s a tisztek melegen gratuláltak a
kis csapat vezetőjének. Pest „ vármegyében
különben is annyi már az ily ifjúsági csapat
száma, hogy a vármegye a ministerium jóváhagyásával külön zászlóalj-felügzelöi állást
szervezett. A felügyelő kötelessége leend, a
kiképzésekre gondosan felügyelni, azokat
helyesén irányítani s amennyiben valahol
hiányokat lát, azokon javitai. Midőn Grün
wald Lászlónak ezen legújabb vállalkozása-'
hoz á legnagyobb sikert kívánjuk óhajtan
dónak tartjuk, hogy a megyénkbeli városok
elemi és középiskoláinak minél- tzbbjében
szerveztessenek ily csnpatok, mert ha ily
módon már iffu korban az iskola falai kö
zött válnak növendékeink katonákká, úgy a
közeljövőben már oly ifjakat adhatunk a had
seregnek, akik nem ördögöt látnak -mojd a
katonai szolgálatban, hanem egy szent ma
gasztos- kötelességet. S ha van lelkesedés,
van erő is megmenteni a hazát — ha eljön
az idő.
Megyei Népoktatás.
4. szám.
Űzd el ezt a fájó, vétkes gondolatod,
Az Isten irgalma, jósága vigaszod.
S. legyen a fájdalmad, fájdalmad bármily nagy,
Jusson az eszedbe, hogy :■ édes anya vagy!
A látomány eltűnt... és én felébredtem.
Kis leányom állott' könnyezve mellettem.. .
Szeretettel nézett s aggódva szólt hozzám :
„Hogy érzi már magát édes Jó anyuskám ?“,
„Jobban vagyok lelkem, lassan meggyógyulok,
Ne félj édes lányom, most már meg nem halok!
A szenvedésektől, a bajtól nem félek,
— Édes gyermekeim csak értetek élek."
)
S azóta bármi ér, kétségbe nem esem,
A jó Isten megvéd, megerősít engem.
Fülembe cseng folyton, bánatom bármily nagy,
„Neked még élned kell, hisz’ édes anya vagy.'
Gy.—né.
... -
. -
v
. HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
2819—1909. tfsz.
♦
•
,
1
Valamennyi tanitó urnák, tanítónőnek.
A madárvédelmet és általában az állat
védelmet a népoktatási intézetek beléletébe,
nevelő, oktató és szoktató hivatáskörébe
utalja úgy a paedagógiai tudomány, mint
számos kormányi rendelkezés. így a 911501900. sz. rendelet, mely felhívja az elemi
iskolai tanítókat arra, hogy az állatv^deími
eszmének a népiskolában való terjesztésére
minden alkalmat ragadjanak- meg; 9222—
1904. sz. rendelet, mely a Gyermeknaptár
terjesztését a tánfelügyelőségek figyelmébe
ajánlja; 2612CU-1906. sz. rendelet, mellyel
az orsz. Állatvédő Egyesület kérelmére a
„Madarak és Fák napja" az ország összes
népiskoláiban rendszeresittetett; az 1908. évi
27171. sz. rendelet, mely a belügyi ministerrel egyetértőleg az Országos Állatvédő
Egyesület által megindított Országos Ifjúsági
Eötvös K. Lajos
kir. tanfelügyelő..
Jász-Nagykun Szolnokniegye kir. tanfelügyelője.
—---------- Z------------------------------------------- --------
2831 — 1909. tfsz.
'
•
?
-
;
J
Az el. isk. *tek. igazgatóságoknak.
Felhívom az el. isk. igazgatóságokat/
hogy 4 jelen tanévi benépesedési kimutatást
legpontosabban kiállítva hozzám október hó10-ig terjessze be.
Ha a beiratkozás eredménye az iskola <
továbbfejlesztését indokolja és teszi szüksé- »
gessé,; erről hozzám egyidejűleg külön jelen
tést tegyen.
Tekintettél azon körülményre, hogy az
összesített kimutatást hivatalomnak okt. hó
15-ig elkészíteni és a ministeriumhoz felter
jesztenie kell, a határidő pontos betartását
és a kimutatásnak a legnagyobb gonddal
.összeállítását ismételten hangsúlyozom.
Végül figyelmeztetem az igazgatóságo
kat, hogy az iskola kellő benépesítésére és
arra, íhogy a létszám az egyes osztályok
között arányosan oszoljék meg, különösen
pedig hogy a felsőbb osztályok és az ismétlő
tanfolyam is kellp népességüek legyehek, ki
váló gondot fordítson, mert a kellő népesség
hiánya (egy tahitóra 50—60 növendék) a
felesleges tanerők elhelyezését, a felsőbb ősz-;
tályok és az ismétlő tanfolyam néptelensége
pedig fegyelmi felelősséget vonna maga után.
Szolnok, 1909. szeptember hó 27.
A
Eötvös K. Lajos
kir. tanfelügyelő.
Szerkesztői üzenetek.
Gy. k-né. Egyrészét a küldött dolgoknak már
számunkban hozzuk, a többit később. Hálás köszö
net! T. J. Szelevény. Kissé későn érkezett. Majd a
jövő számra marad. M.-né 'N. J. Szolnok. Szép cik
két köszönjük. Jön. Szabó J. Jásztelek. Köszönjük.
3. szám.
Megyei. Népoktatás
mielőbb közre adjuk. Amit ígértél, paedagogiai tár
gyú dolgozataidat — ha általánosak is, nagyon kö
szönjük? Mint' láthatod nemcsak speciáhter helyi
érdekű témákkal foglalkozunk. Üdvözlet. Czcikó Gy*
Cikkedéit várjuk.
■
!
Tudakozó.
;
Vidéki előfizetőink, tantestület vagy iskolai ‘
hatóság e rovatban kap választ azon kérdésekre,
melyekkel á szerkesztőséghez fordul, vagy megbizására|f melyben készséggel járunk el teljesen ingyen,
csupáii 20 fillér postajegy mellékelendő, mely jövedelern a Szolnokon létesítendő „ 1 anitók Háza ja
vára kezeltetik.
.
-
Kérelem!
A kik a lapra, előfizetni szíveskednek, kérjük
a dijat mielőbb .hozzánk juttatni, hogy aztán alapot
rendesen expediálhassuk. Jövő csütörtökig már tudnunk
kell, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot.
pedálos czimbalom
megvételre
k e r e sieti k.
jegyzetek
nyelvtudományi csoportból I.
évfolyamra eladók.
Czim: $ Szerk es; uQrti.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
PÁLVÁZAT.
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek / szükség
letét tessék
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
JÁSZnAöyKUNSZOLNOK-
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
I 4 évre 6 korona.
Előfizetés: 1> V, „ 3
„
pe 9 a g ó g iu m i
,
, Jásztelek. (Jászberény mellen.) Rendes
tanítói állásra október 15-ig pályázat hirdettetik. Kötelessége : 1., 11. fiúosztályt, minden
második évben az ismétlő fiúosztályt is ta
nítani, a felsőbb osztályú és ismétlő fiukat a
fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni, növen
dékeivel az isteni 'tiszteleteken jelen lenni.
Javadalma: a községtől 800 korona, lakás
díj 200 korona, kert átalány 20 korona és
200 koróda államsegély. Róm. kath. okleve
les tanítók pályázhatnak. Az állás november;
elsején elfoglalandó. Kérvények, oklevél, ke
resztlevél, szabad, vagy nős állapotot igazoló
és működési bizonyítványok eredetiben, vagy
teljes hitélességü másolatban a jásztelki is
kolaszékhez intézendők.
Legolcsóbb és legalkalmasabb tan
könyv a JIL osztály földrajztanításánál
Csima Kálmán „Földrajzi gyakorló és
olvasókönyve“\agFy a megyében hasz
nálatos földrajzi könyvek között egye
dül van tankönyvi használatra ministerileg engedélyezve. Ára 24 fillér.
Kapható szerzőnél Pusztakengyelen és
RÓTH DEZSŐ könyvkereskedőnél
Szóin okon.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
5. szám
Szolnok, 1909. október 9.
I. évfolyam.
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik :
' CSIKÓS JÓZSEF
. TÓTH ISTVÁN
fi vármegyei tanítóegyesület
alapszabályairól.
' Nem tudom igaz-e, de úgy va;
gyök értesülve, hogy egyesületünk vá
lasztmánya az alapszabályok módosí
tását őszi közgyűlésünk napirendjére
tűzi. Ha igaz, őszinte örömmel járu
lok hozzá, mert valóban elsőrendű ér
deke az egyesületnek, hogy elavult
alapszabályai módosíttassanak. Ha nem '
igaz, nekünk kell azt a közgyűlés na
pirendjére tűzetni. Hogy alapszabálya
ink mennyire nenr felelnek meg a kö
vetelményeknek, sokan tudjuk és érez
zük. Valakinek azonban fel kell vetnie
az eszmét s ime a tek. Szerkesztő ur
engedőimével vállalkozón) reá. Jogcimet ad hozzá az, .hogy éveken át vol
tam egy nagy, megyei tanitótestület
elnöke s igy nemcsak figyelemmel kí
sérhettem egy egyesület helyes és cél
irányos vezetését, hanem módomban
volt annak népszerű vezetésében befo
lyásomat érvényesitWí
Nem akarok hosszasan foglalkozni
a. kérdéssel, azért egyenesen a do
logra térek, rámutatván elsősorban
alapszabályaink hiányaira.
1. A 3 §. e) pcmtja szerint a kö
zépiskolái tanárok és -lelkészek csak
pártoló tagok lehetnek. Mindenxtanitó
előtt végcélként lebeg az, hogy minél
szorosabb kapcsolat létesüljön a kü
lönböző fokú‘iskolák között, mire való
volna itt a szétválasztás? Oda módo
sítandó alapszabályunk, hogy az egye
sületnek rendes tagjai Tehetnek a kö
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
zépiskolai. tanárok és lelkészek is,
valamint a nyugdijat élvező összes
tanügyi munkálok, természetesen saját*
kívánságukra, f
2, A 4 §. íb) ^pontjában felesle
gesnek tartom a tagsági dij meghatá
rozott összsgét alapszabályba foglalni,^
mert ezen esetben a tagságdij emelke
dése vagy- csökkenése csak alapsza
bály módosítással eszközölhető. Elég
nek tartok annyit, hogy a tagságdijat t
a közgyűlés időről-időre állapítja meg..
3. Az alapszabályok módosítását
égető szükséggé teszi a 4 §. c) pontja.
Kimutatás .szerint 1905-ben a tagok.
száma 254 volt, tehát temetkezési se
gély címén 254 K fizettetnék be. Te
kintetbe véve azt, hogy 4 év alatt a
tagok száma valószínűleg megközelíti
a 300-at, micsoda szükkeblüség volna
az egyesület részéről, ha ebből-a be- a
folyó összegből ^legfeljebb" 80 K
volna fordítható a? család segélyezésé
re? Ez a pont első sorban is külön
§ alá volna veendő, teljesen külön
tisztikarral, pénztárkezeléssel és sza
bályzattal. Segély cimén pedig a be
folyó összegnek legalább 80 %-a volna
Utalványozandó, a többi kezelési költ
ségre fordítandó s csak az ezután
fennmaradó összeg volna az Otthon
alapja javára fordítható. Amilyen ter
mészetes dolog, hogy ezek a koronák,
mint kölcsön biztosítás á megjelölt,
célra fordittassanak, épen olyan ter
mészetes az is, hogy aki ezen emberi
kötelezettségnek eleget nem tesz, az
annak előnyeiből kizárandó. Erről is
tcsak a legszükségesebb pontok fog
lalnának helyet az alapszabályokban,
2.
Megyei Népoktatás
Megyei Népoktatás,
5. szám.
4
a többiről a választmány által készí nem tarthat igényt a segélyezésre, itt
is hangsúlyozom, hogy az az- egyesü-'
tett házszabályok gondoskodnak;
Ugyancsak tarthatatlan az alap leti. tag, aki tagságdiját rendesen nem
szabályok, összevont 5—6 §-a, mely fizeti, aki ezen legelemibb kötelezett
a tisztikar és a központi választmány ségének sem tesz eleget, , nem méltó
tetői intézkedik. Ez a § teljesen átdol I a tisztségre. Azt meg épen összefér
gozandó. — Először is ki látott egy hetetlennek tartom, hogy az egyesület
egyetlen mondatból álló szakasznak tisztviselője az egyesületnek bármi cí
kettős §-t adni? De ez nem lénye men adósa legyen. Hogy miért? Azt
ges. Lényeges az, hógy a § előír 9 \ hiszem, ez annyira kézenfekvő igaz
tagbói álló tisztviselői kart és csak 5, ság, hogy bizonyításra nem szorul.
azaz öt választmányi tagot! Hát ez
5. A. 15. §-nak több árnya van,
olyan lehetetlen, amit megokolni nem de ezek közül csak kettőt emelek ki.
kell. Választmányi tagnak legalább ány- Az egyik a pénztárvizsgáló bizottság
nyinak kell lennie, amennyi a tisztvi megválasztása. Ez benne van, mégis .
selő, inért az ellenőrzés csak igy nyu- hiánynak veszem, mert a pénztárvizs
gobhatik egészséges alapon. Kevés tag gáló bizottságnak esetről-esetre valő
mdllett \ em ‘ lehet sok választmányi kiküldését tartom helyesnek, nem pe;tagot választani, de 1900-ban az alap dig állandó bizottságét. A pénztár meg
szabályok módosításakor az egyesü vizsgálása első sorban elnöki köte
letnek már .180 tagja volt s igy leg lesség, amit időközönként, gyakorol.
alább 10 választmányi tagot kellett Szorosan vett pénztárvizsgálatot a vá
volna alapszabályba foglalni. Ilyen' lasztmány nem ejthet meg, csak meg
alapszabályok mellett, sőt a lefolyt vá vizsgáltathatja. Erre epedig sokkal he
lasztások tanúsága szerint a vidék lyesebb eljárásnak tekintem, ha az
csaknem teljese^ ki van zárva az elnök választmányi ülés előtt felkér
egyesület vezetőségéből. Egy alelnök oly egyesületi tagokat, akik a választ- 1
és egy választmányi tag * volt vidéki, hánynak nem tagjai. Ily módon a
a többi mind helybeli. Eztannál egész választmány nem vizsgálja, hanemvizs- *
ségtelenebb állapotnak tartom, mert a gáltatja a pénztárt. Az évi számadá
választmány jelenleg is úgy van össze sok megvizsgálására á közgyűlés küld
alkotva, hogy mig valamely testület jön ki 3 tagú bizottságot, de azok
nek minden tagja benne van a választ- egyike sem lehet választmányi tag.
<mányban,> addig más testületekből Mert lehetetlennek tartom az eddigi
egyetlen egy sincs. Már pedig nehéz gyakorlatot, hogy a választmány által
elhinni, hogy egy testületnek minden- összeállított költségvetést és számadást
tagja méltó, hiásé — egy sem.'A ta megint csak választmányi tagokból
gok számának megfelelőleg a választ összeállított számvizsgáló bizottság
mányi tagok számát legalább 15-re vizsgálja felül. Ezt az ildomosság >is
kell felemelni, kik közül 12 vidéki js igy parancsolja!
csak 3 lehet helybeli; de ha a tiszt
A másik hiánya a §-nak, hogy a
viselők nagy része — elég helytele rendkívüli közgyűlések tárgyában nem
nül! — helybeliek közül választatnék, intézkedik. Erre, pedig feltétlenül szük
még az is sok lenne. Nem kell fél ség van.
teni a választmányi ülések határozat
6. A 21. § inkább Jelentésszerü
képességét, bejön a vidék szivesen, s igy alapszabályban annak helye nin
csak tudja „miért" jön. Tapasztaltam ! csen, Ez teljesen átdolgozandó.
A tisztviselői kar .pedig ki volna
íme, ezekben foglaltam össze né
egészítendő egy ellenőrrel.
zetemet alapszabályaink felől. Aki nem
Amint a temetkezési járuléknál ért velem egyet, ajánljon helyettüí?
hangsúlyoztam, hogy a hátralékos tag | jobbakat. Ez meggyőződésem, de a
jobbért szívesen engedek belőle. Hogy A mennyiségtan és természetr^jzi tárgyak.
A mennyiségtan, amely a népiskola 2-ik ■
azonban a nagy munkát megkönnyitsem, a tek. Szerkesztő ur engedelmé- legfontosabb' tárgya* a továbbképző tanfolya
mokon nincs képviselve kellő óraszámmal,
vei egy alapszabálytervezetet fogok A számtan és mértan, mely ugyan sarktéte
közölni, e becses lap hasábjain, amit leken alapszik, még is haladó tudomány, a 4
azután teljes mértékben bírálat tár- sociális áramlat e/tárgyakra>Js rányomta amaga jellegzetes bélyegét, tehát azok tanítá
gyáva lehet tenni.
sánál
ezen tekintetek is figyelembe veendők.
Tehát: a viszontlátásig!
KI.
Továbbképző ’ •
tanfolyamainkról.
...
i (Folytatás.)
Egyes tantálgyhkra való észrevételek:
a) ;A socialpaedagogia.
■ A sociálpaedígógia, mely e tan
folyamnak valódi jellegét képezte s kell, hogy
a jövőben is képezze, nem korlátozható cse
kély 10 órára. A lélektan felelevenítését, il-,
letve annak a sociálpaedagogiával való öszszekapcsoiását helyesnek tartom. Kívánatos
lenne, hogy a jövőben ilyen tanfolyamon a
sociíipaedagógia legalább is’ 20 órával le-’
gyen képviselve, hogy olyan eredményt ér.hessen, el mely úgy a hallgatók, valamint
a társadalmi- kivánalmaknak és a közokt.
kormány intentióinak is megfeleljen.
b) A: magyar nyelvtanítása idegen ajkú
népiskolában.
Szerény véleményem szerint „a magyar,
nyelv tanitásá idegen ajkú népiskolában"'
nem illeszthető célszerűen a továbbképző tan
folyam. keretébe..
,
Ezen tárgy olyan fontos, hogy erre
külön tanfolyamok tartása volna feltétlenül
szükséges. Az ilyen tanfolyayríokra nemcsak
a.magyarnyelv tanítását megtanulni akaró taní
tók veendők fel; hanem a nemzetiségi vidé
keken működő és pedig a magyar nyelvet
kiváló eredménynyel tanitó tanerők behivandók, kik gyakorlati tanítások alakjában tafutásuk fogásait és ügyességeit bemutatnak.
Az idegenajku népiskolában a magyarnyelv
tanításánál alkalmazandó úgynevezett direkt
módszer csak gyakorlati tanítások alakjában
mutatható be.
A továbbképző tanfolyamokon a ma
gyarnyelv tanítása néhány/órában képviselve
legyen és pedig ismertesse meg a modern
nyelvtanítást, az idősebb tanítók az uj tan
terv intentióit nem érzik át teljesen és még
mindig meddő szabályok és rossz definitiók
tanításából képzelik a helyes nyelvtanítást.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy ez^n áram
latnak megfelelő példatár állittassék össze,
.amelyre az- ilyen tanfolyamok kiválóan al
kalmasak.
Ugyanezek a nézeteim a természettu
dományok tanításánál, itt mellőzni . kell a
„tudós" meghatározásokat és csupán csak az
emberiségre hasznos vagy káros dolgok meg
ismertetésére szozitkozzék els'ő sorban és
csak Tíiásödsorban a rendszerek ismertetésére.
A művészeti tárgyak.
A rajz, kézügyesség, ének a tanfolyam '
óraszámainak 50% emésztették fel, anélkül
azonban, hogy azon célt, amelyre hivatvák,
elérték volna. A művészeti tárgyakra feltét
lenül külön tanfolyam rendeztessék, ha a ki
tűzött célt elakarjuk érni, kivételt képezne
az ének, amelyet minden tanfolyamhoz hoz
zá kellene Csatolni s ennél főtekintettel kel
lene lenni Mra, hogy a hallgatók ifjúsági
dalárdák begyakorlására, illetőleg azok veze
tésére taníttatnának. A rajz és kézügyesség
re fordított \kák tömörítésre helytelennek
bizonyult a’ továbbképző tanfolyamokon, mi
vel a hallgatók á közismereti tárgyak hallga
tása által kimerülve,, a művészi tárgyak
anyaghalmazát fel .nem dolgozhatták, csupán
a tanítás menetét volt alkalmunk'elsajátítani,
erre pedig, kevesebb óraszám is elegendő
lett volna.
Ugyanez a véleményem a kézügyességről is, a továbbképző tanfolyamokon néhány
órában előadva, a czél el nem érhető, külön
tanfolyamon elsajátítva, a népiskolában óri
ási, nevelő' hatást "‘érhetünk el yele. Helyes
nek tartanám, ha a. kézügyességre meghatá
rozott órában, természettani eszközök elő
állítását tanulnák meg a hallgatók, amint ezt,
1UbUlíL41 tanfolyamon
iaillvl
a losonczi
néhány; kisérletberi'
js mutatták.
Összegezés.
Szerény véleményem szerint a tovább
képző tanfolyamok tárgyait a sociálpáedagótria és a reáltárgyak képeznék, kiegészítve
énektanítással, továbbá a gazdásági sociahs
kérdések tanításával, valaminfíszakszerü elő-'
adás az alkoholizmusról és általában a köz
egészségről.
.
X
A magyar nyelvnek idegen ajkú nép-,
iskolában valő tanítása nemzetfenntartó fon-
4.
* "i
Megyei Népoktatás
5. szám.
katonás nevelés sokoldalú hasznosságát ta
pasztaltuk.
A katonás neveléssel járó folytonos fe
gyelmezés s a teljes komolysággal végrehaított katonai rendtartás igen nagy hatással,
van a fogékony gyermeki lélek fejlődésére.
Megtanulja önmagát fegyelmezni, rendre
szoktatni' önbizalma fejlődik, ami a jelleme
kialakulására 'döntő befolyással van. A kü
lönféle testedző gyakorlatok és tornaszerek
folytonos alkalmazásával erős, bátor ügyes,
ebből kifolyólag munkabíró, szükség esetén
hazáját védni tudó nemzedék nevelődik.
|•
Azonban a gyakorlati életben az ilyen
nevelésnek igen szók egyéb hasznát is lát
juk. Pl. a katonasághoz már félig kiképezve
megy az az egyén, jmi által elejét vesszük a
különféle durva kátönái bánásmódnak, vagy
mint tűzoltó is sokkai jobban tud exisztálni.
De bent az iskolában a fegyelmezésre
van igen nagy hatással ez a nevelési mód,
annyira, hogy ezért az egy jó tulajdonságáért is meg kellene honosítani minden isko
lában.
Tehát a zászlóalj szervezése hypmán
keletkező katonás nevelés hasznát láttuk,
nézzük most miféle összefüggés van a zász
lóalj szervezés és a tórnatanitás között.
Azt mindnyájan tudjuk, hogy ha vala
mit megakarunk ismertetni a gyermekkel,
mindenek előtt ahhoz az ismerethez szüksé
ges alapot kell, hogy megszereztessüK, vele.
Ha tehát az iskolában e katonás nevelést
akarjuk meghonosítani, úgy előbb az ehhez
szükséges előismeretet kell megszereztetnünk
a gyermekekkel. Ez az,előismeret nem egyéb,
mint a minden oldalú’tórnatanitás,
is szerény véleményem sze
Néhányszó'a népiskolai zász rint a Különben
tulajdonképeni katonás nevelés csak
ott kezdődik, midőn a fegyverreli bánás
lóaljak
szervezéséről.
módra, céllövésre oktatjuk a ‘gyermekeket.
y
Az addigi népiskolai katonás nevelés
E lap 2. számában Hoffmann Márton ^m egyéb, mint az eddig hetenkint 1—2
nal irt cikkünkben a szünidei tornatanfolya wá keretében mozgó törnatanitásnak az egész
mok szervezésinek szükségességét fejtegettük tanítási, időre való , kiterjesztése. Különben is
a tórnatanitás sem egyéb paedagógiai alapon
f általános vonásokban.
Többek közt említettük ís szerintem leg- való katonás nevelésnél.
I nyomatékosabb bizonyítéka e tanfolyam fel
Ebből tehát láthatjuk, hogy ha valaki
állítása időszerűségének, a tórnatanitás és a zászlóaljat akar szervezni, mindenek előtt he
most ugyan még vajúdó állapotban lévő, — lyesen kell tudni tanítani a tornát. Ez az
de fontósságát felismerve gondolom rövide egyik fő kelléke a zászlóalj szervezésének, a
sen általánossá váló zászlóalj szervezés közti másik kelléke — ez a tulajdonképeni veleje'
összefüggés.
az egész dolognak, hogy pontosan ismerjük
Mielőtt erről az összefüggésről beszél azt a módot, melynek alapján a szervezést
nék, egy pár. szót a zászlóalj szervezés fon végezni lehet.
tosságáról akarok mondani.
Az első kelléket a tornatanfolyamok
Ha valaki tanulmányozta ezt az igazán szervezésével szerezzük meg. (A tornatanfo
még csirájában lévő zászlóalj szervezési lyamok felállításának módjáról később írok)
mozgálmat, bizonyára méltányolta is, mert a másodikat a most fennálló népiskolai zász
csak akkor tudjuk felfogni annak fontossá lóaljak beható tanulmányozásával.
gát, ha szervezésévnl az iskolába beplántált
.Mindnyájan ismerjük megyénkitanügyi
tősságánál fogva, külön tanfolyamban oldat
nék meg, de a. sociálpaedagó^ia ének, gaz
dasági dolgok és alkoholismus ide is hozzácsatoltatnék.
.
A. művészeti tárgyak eó ipsó külön
tanfolyamokat igényelnek ^s pedig kizáró- •
lagosan ezen tárgyak ölelendők fel, ame
lyekhez semmi függelék nem csatolandó.
Végül legyen szabad még egy körül
ményt felemlitenem. Az állam bőkezűséggel
gondoskodik arról, hogy a tanfolyamok kel
lő ellátásban részesüljenek, gondoskodik] ar
ról, hogy a hallgatók hasznos és kellemes
kirándulások által Szivüket, lelkűket gyö
nyörködtessék, arról is gondoskodhatnék,
hogy a tanfolyamok halgatói, a tanfolyam
tartama alatt socialis irányú kézikönyveket
és folyóiratokat olvashassanak és pedig olyan
könyveket és folyóiratokat, amelyek általá
nos irodalmi értékkel bírnak, hogy ' ezek
olvasása által a sóciális haladásról kellő és
igaz fogalmakat szerezhessenek, mert hiszen
a legtöbb tanítónak nem lehet alkalma, hogy
ilyen irodalmi értékű könyveket olvashasson,
holott pedig neki, ki a néppel sokat és köz
vetlenül érintkezik, nagyon is szüksége volna
a tiszta helyes sóciális fogalmakra.
Ezek voltak nagyjában felterjesztésünk
nevezetesebb pontjai, szükségesnek tartottam
ezeket közzétenni,-illetve éltem a tek. Szer
kesztő ur szjvességével és előzékenységével,
ki ezen czíkkem • közlésére b. lapjában he
lyet engedett.
• *
r . Törökszenlmiklóson, 1909. szept. hó.
1 '
Kovács Ignácz.
5. szám.-
Megyéi Népoktatás
állapotait s büszkén mondhatjuk, hogy egyes
tanügyi dologban kezdeményező volt vár
megyénk. Pl. a gazdasági alapon szervezett
lányai népiskolák stb. Viszont azt is tudjuk,
hogy annyi fiatal — a népoktatás tovább
fejlesztéséért lelkesülő tanerő, tálán egy vár
megyében sincSj mint a miénkben.
Ezeket a körülményeket ismerve, bátor
kodom felszólitani kedves kartársaimat, hogy
törekedjünk arra, hogy megyénk ezen a té
ren se maradjon a többiek mögött. Próbál
juk meg vállvetve általánossá tenni megyénk
iskoláiban a katonás nevelést.
* Hogy ezt megtehessük, hdzzunk egy
csekélyke áldozatot. Rendezzünk egy ilyen
irányú tanulmánykirándulást.
Közelünkben van Kecskemét, ahol minta
zászlóalj van. Nem kerülne sokba a kirán
dulás — hisz ott bizonyára szives fogad
tatásra találnánk — és nagy haszonnal járna.
Erről a dologról beszéltem lapunk szer
kesztőjével, ki már régebb idő óta foglalko
zik a népiskolai zászlóaljak szervezése esz
méjével s kijelentette, hogy készséggel. vál
lalkozik egy ilyen tanulmányi kirándulás
szervezésére és vezetésére.
Nem volna tehat hátra egyéb s nagyon
bízok abban, hogy viszhangra talál t. kar
társ uraknál ezen felhívásom -- hogy minél
nagyobb
számmal
jelentkezzünk
ezen
kiránduláson
való
részvételre,
hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján
megyénkbe is átültessük ezt a népnevelésre
megmérhetetlen haszonnal járó, üdvös ne
velői eszközt.
Ha kellő számú jelentkező lesz, úgy
rövidesen -megállapítjuk a kirándulás prograrnmját és idejét, hogy minél előbb meg
tehessük azt.
Azért akarnám, hogy minél hamarább
szervezzük ezt a tanulmányutat, hogy legyen
időnk még ez év folyamán meghányni —
vetni a tanulmányozás nyomán szerzett ta
pasztalatokat, eszméket s azokat teljesen
megérlelve a jövő szeptemberben már gya
korlatilag is megvalósíthassuk..
Szelevény, 1909. szeptember.
\
'
Tóth József,
áll. tanító, oki. tornatanár.
HÍREK.
■
-- i
)
felhívás. Kartársaink' közül, akik a
gyüjtöivet még be nem szolgáltatták, szíves
kedjenek azt most már sürgősen hozzánk
juttatni.
Vármegyei tantestületi Elnök,
5.
Október 6-an megyénk összes népis
koláiban megtartották az aradi gyásznap
emlékünnepét. Hanem — tudja Isten! r— ’
nem olyání^a’zi, őszinte ünnepnek látszik
ma már október 6-ika. Hát ilyen könynyen felejt .a magyar? Nem indítja meg a .
rettenetes nap emléke a szivét? Ném szorul
ökölbe a kéz, ha az ész arra a rettenetes .
gyilkosságra gondol, ’ mellyel nemzetünk
nagyjait kipusztitotta és kipus^titani töreke
dett a kamarilla? Ne feledjünk, s ne .enged
jük ezt feledni. Legyen október 6. mindig a
hazafiak, a magyarság igazi gyász napja!
tartsu-k meg, s ébresszük a kegyelet érzetét
a népekben nagy halottaink, vértanúink em
léke iránt, kik vérükkel áldoztak, szabad
ságukért.
- - f. V
- EanitÓDátoíás. Fegyverneken f. hj
4-én tartotta meg áz iskolaszék Eötvös Ka
roly Lajos kir. tanfelügyelő elnöklésével a
Rédei- Vendel lemondásával megüresedett,
pusztáörményesi községi iskolai tanítói ál
lásra a választást.
A beérkezett pályázatokat az iskolaszéki
jegyző ismertetvén, elnök előterjesztésére az
iskolaszék egyhangúlag Török Ernő barstaszári ‘rkath. tanítót választotta meg.
Jászberényben a HL belterületi 6 ősz-. /'
tályu iskola részére sikerült a lelket meg
szerezni, s igy valószínűleg a jövő é^ben
felépül az olyan égetően szükséges harmadik ■
iskola is. Addig is mint halljuk, az uj Iskola
osztályait bérhelyiségekben fogják megnyitni.
H Jászberény hülíerületi 8 új állami
iskolai tanító 2-án tette le a kir. Tanfelü
gyelő kezéhez a hivatali esküt, mely után
nyomban tantestületi értekezlet volt, s -ennek '
végeztével nyomban megkezdték iskolai mű
ködésüket. • fizetés hiutólás, államsegélyezés, nyugÖüigény felemelés. Lukács József mezőtúri
külterületi áll. tanító részére 163968—909. 7
sz. rendelettel 1100 K. fizetés utalványoztatott.
Koma Géza, jászapáti tanító részére
100 korona III, korp. államsegély folyósitta|
tott.
.
S z e i b e 1 Mária jászalsószentgyörgyi ‘ '
fk. tanítónő nyugdíjigénye helyesbittetett.
Czibakházán f. hó 27-én járásköri papi
gyűlés volt, ugyan e napon az állaníi elemi . *
iskolások „Venisancte“-juk is d. e. 10 óra
kor volt megtartva.’’ Igen szép lélekemelő
ünnep volt ez. A szépén sfelvirágozott oltár
elé lépett pont tiz órak,or Főt. Stéger István
86 éves .gyémánt misés plébános és emelke
dett hangon intonálta „Venisancte spiritust", .
mire a- kántor által előre betanított éneket a
gyermekek folytatták az egybegyü.lt plébáno
sokkal. A gyermekek tanulmányaikra, a plé
bánosok gyűlésükre, a tanítótestület pedig
Megyei Népoktatás
6.
munkásságára kérték
malasztját.
a Szt-lélek
segítő
< fi c?ibahhá>ai legényegyesület 87 tag- ja közül 26 regruta lett s azon alkalomból,
hogy ^megválnak az egyesülettől, fényesen
sikerült bált rendeztek 40 fillér belépti dij
mellett, az egyesület javára. Begyült 56. K. 80
fül. Kiadás 25 kor., Maradvány 31 K. 80
fiit, a iáely összegből 9 korona a leányegyesület női kézimunka szakosztályának
adatott át, kézimunka anyagok beszerzésére.
A szives felüfizetők fogadják köszönetünket,
az egyesület nevében.
\
állapotot is kell ki/nut^nom,
a f/ tanévre iskola hiány miatt nem járnak
az iskolába a következő tanyákról: 1 Sár- •
szögből (Dóra Telek major) 84 tanuló. II.
Zsigerpusztáról 83 tanuló, 111 Egyeshalom
körzetéből 109, összesen 276 tanuló. Az itt
elősorolt körzetekből Cibakháza község kép
viselőtestülete 3 tanítói állás szervezése iránt
x-már ogy éve elmúlt, megtette a felterjesz-,
tést aí vallás és közoktatásügyi minister úr
hoz, /de eddig semmi értesítés nem jött.
Azért a szülők felhivatnak, hogy mig érdem
leges intézkedés történik, gyermekeiket isko
lába a .legközelebbi községbe vigyék.
Mohács István, áll. ig. tanitó.
E jelentésszerü- közleményből világosan
kitűnik azon munkásság, melyét Mohács István Czibakházán kifejt minden téren. (Szerk.)
5. szám.
ró fiat (a gimnazista szó imponált neki) s
meghívta koronázási ünnepélyre.
Végtelen nagy bánattal vette tudomásul,
hogy á leendő király szülői halasztást kér
tek a koronázásra, mert a királyt az „intő“
fenyegette és tanulnia kellett.
*
Kicsiny szive ugyan hamar megvigasz-\ ,
talódat^és sebtiben megkoronázott egy hasonl^Koru trónkövetelőt.
Azó.ta aztán kis barátját következetesen
.„Felségés Urának szólítja,
Hogy mennyire foglalkozik artatlan
lelke a király személyével és mennyire jó a
szive, holmi apró megjegyzéseiből lesem el.
Koldus kopogtatott nálunk. Két fillé
rest teszek a markába és súgva mondom
neki: „add e^t kis fiam a bácsinak,“
Könnyes szemmel tér vissza hozzám és
szomorúan mondja: „Édes anyukám! Beh
jó lehet a királynak, O bizonyosan mindig
koronát ad a koldusnak.
*
Végtelenül boldog, ha hófehér ágyában
végig hever az apró patyolat párnákon.
Mikor friss ágyhuzatokat kapott, hirte
len bebújt a párnák közé s igy sóhajtott fel
’ „Ugy-é a királynak is minden nap tisztába
húzzák'az ágyneműjén?
*
Évekig a kies fekvésű Máramarosmegyei
, Hahóiig laktunk, ahol a kis Duckó a rahói
I mamák dédelgetett kedvence volt. Elhalmozták minden földi jóval, ami t. i. a Duczkó
szemében jó.
A gyermekbarát plébános egy alkalom
mal (akkor még szoknyás fiúcska volt a kis
királykoronázó) néhány szép narancsot adott
Gükör darabok. \
neki. Történt azután, hogy néhány nap múl
va hivatalos misére mentünk a szép kis fa
A
király,
meg^Duckó.
X
‘
•
..
.
lusi templomba. Alig lépünk < be, Duckó tele
Nekem és nekünk mindig Duckó marad torokkal kiáltja a főoltár lépcsőjén teljes paa kis buksi, pedig hát már hivatalosan har ; pi ornátusban álló plébános felé: „Pap bá
madszor- Íródik be a „Felvételi napló“-ba, csi! Már itt vagyok, kérem a narancsomat."
■ 'mint tanköteles. Nem' is volt, ez'már tulaj
donképen újság neki, az első alkalommal se,
Azt írtam az imént, hogy Duókénak
mert mióta kinőtt a kis szoknyájából, mindig,
édes anyja mellett csetlett-botlott az iskolá nem volt újdonság az iskolába járás., de
mégis.
ban.
Az iskolai köteles ünnepélyekről mint Előttem ma is, amint az első „Veni Sancte"
■
vendég nem hiányzott soha sem, igy már évek ra készült.- Lázas sürgés forgás az iskola
)
óta sokat hallott a király felkent és sérthetetlen udvarán.
Aggodalommal és örömmel vegyes gye
♦
személyéről, királyhüségröl stb.
Legjobban megragadta kicsi lelkét egy rek arcok. ,-------Tanítói rendelkezésre mindmégannyt
olyan ünnepély, ahol a király koronázásáról
volt szó, mert néhány nap múlva annak gyermek ünneplő ruhában tanszer nélküL
rendje, módja szerint papírból,* még pedig Egyedül az én kis fiam szorongatta kezében
aranyosból koronát, keresztet és almát for az egy, héttel előbb kapott csinos könyves
táskát.
mált és készült a királyt koronázni.
Ragyogó két szemét le nem vette róla.
Kiválasztott egy I-ső gimnáziumba já
IRODALOM.
'y
5. szám.
Megyei Népoktatás
7,
Leírhatatlan öröm látszik rajta, ha a
pajtások figyelme a táska felé irányul. Egy
szerre csak a tantestület tagjai sorba rendbe
kezdik állítani a gyerekeket.
Többen voltak 300-nál. G. kollegám
meglátja a kis Duczkónál a táskát; szelíden
i mondja:
„Vidd fel Gyuluska. Azt nem visszük
el! A templomba nem kell táska.“
Hogy elváltozott az a ragyogó gyerek
arc, amint czammogva hozta fel a lépcsőn a
kincset, hiszen ő az iskola épületben lakik
Vés máskor [nincs alkalma a szép táskával
végig járni az utczát...
Kedves Collegám! Beh nágy darab ró
zsaszínű felhőt szakítottál ketté! De azért
áldjon meg az Isten, mert Dückóval mindig'
nagy szeretettel bántál!
Máskor meg -majd más gyerekről irok,
ha megengedi a Szerkesztő ur, a „Tükör
darabok rovatában, mert most is 60 I. osz
tályos kis lányom van, théma tehát lesz elég!
De hiába ez már az én anyai gyöngeségem, hogy először a magaméról irok.
Szolnok, 1909. szept
'
Magyary Gyuláné
Nigrinyi Jolán
áll. tanítónő.
jen más könyvecskét kiállítani. Kitöltésére és keze
lésére nézve a szükséges utasítás magában a köny
vecskében foglaltatik, ezért ezúttal csupán még arra
óhajtom kir. tanfelügyelő ur figyelmét felhívni, hogy
a könyvecske memcsak azt a célt van hivatva szol
gálni, hogy a szülőket gyermekük iskolai magavise
letéről, szorgalmáról és előmeneteléről idöszakonkint
s az iskolai év végén tájékoztassa, hanem az életben
lépten nyomon szükséges iskolai és anyakönyvi ada
tokat is tartalmazván, a tanulónak felnőtt kofában '
igazolú okmányul is’ kell szolgálnia arról, hogy tan
kötelezettségének mennyíb'en tett eleget.
Ezért szigorú kötelezettségévé teszem a taní
tóknak, hogy a könyvecske .gondos megőrzését és
tisztán tartását úgy a tanulók, mint a szülök előtt
különösen is hangsúlyozzák és ellenőrizzék, figyel
meztetvén a szülőket arra is, h'ogy ha a könyvecske
elvész, vagy bármely más okból másodlatot kérnek,
annak kiállításáért 1 korona díjat kell fizetniük. Ez
a dij a másodlatot kiállító igazgatót, vagy tanítót il
leti/ Az első példányért dij nem szedhető, s a köny
vecske -egyúttal bélyegmentes is, csupán -beszerzési
ára követelhető.’ Ugyancsak felhívandó még a szülök
(gyámok) és a tanulók figyelme a könyvecske boritéktábláin foglalt „Szükséges taudnivalók“-ra. E
könyvecskével egyidejűleg kiadom az iskolából isko
laévközben kilépő tanulók számára ugyancsak bélyeg
és díjmentesen kiállítandó elbocsátó levelet is, a
melybe az iskolát változtató tanulónak a kilépő nap
jáig tanúsított magaviseletét, szorgalmát és .előme
netelét, valamint addigi mulasztásait kell bevezetni.
Ezen uj értesítő ■ könyvecske a m. kir tudományi
' egyetemi nyomdától darabonkint 18 fillérért szerez
hető me^ Nettó- ára 14 fillér.) Az elbocsátó ' le’ vél'ugyanott szerezhétő be darabonként 3 fillérért
(Nettó ára 2 fillér) Más nyomdában előállított köny' vecskék és elbocsátó levelek csak abban az esetben
Uj „Értesítő.Könyvecskék" és „Elbocsátó, levelek."
használhatók, ha az egyetemi nyomdában étőállitottakkal teljesen azonos szöveggel,^beosztással és mi
Alkalmazkodó tudomás és foganatosítás végett köz
löm 3 magyar királyi vallás- és közoktatásügyi mi-, nőséggel bírnak s azoknál nem drágábbak. Végül’
nister urnák 84551—1909. számú
értesítem kir. tanfelügyelő urat, hogy-az iskolai elő
meneteli és mulasztási naplók, valamint a-népiskolai
Körrendeletét
bizonyítványok szövegének megfelelő módosítása
a tek. tanítótestületekkel, tanitó urakkal, tanítónőkkel.
iránt egyidejűleg intézkedtem. Budapest, 1909. julius
15. A. minister helyett: Tóth államtitkár.
*
Szolnok, 1909. szeptember 30.
HIVATALOS RÉSZ.
Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő.
Kapcsolatban folyó, évi április hó 30-án 53000.
szám alatt kelt rendeletemmel, az állami népiskolai
gondnokságok és az állami elemi népiskolai tanítók
számára kibocsátott utasítás 114. §-ában említett ál
lami elemi népiskolai uj Értesítő könyvecskét ezen
nel kötelező használatra kiadom s a hivatali elődöm
nek 32055—901. sz. rendeletével életbeléptetett régi
Értesítő könyvecskét használatból kivonom. Ezen
értesítő könyvecske szerkesztésénél az a törekyés
vezetett', hogy az állami népiskolák tanulóinak 'tan
kötelezettségük egész időtartamáról, tehát netnes^k
a mindennapi hanem az ismétlő még pedig akár t az
általános akár a‘gazdasági ismétlő tanfolyam összes
osztályainak szolgálhasson értesítőül és bizonyítvá
nyul s hogy m.ég osztályok ismétlése esetén se kell-
Szerkesztői üzenetek.
Tóth József Mezőtúr. Értékes dolgoza
tát örömmel vettük. Mielőbb kö^re is adjuk.
Munkásságát továbbra is kérjük? Üdvözlettel
a szerk. Kovács Imre Törökszentmiklós. Lu
kács I. Mezőtúr. Fogjatok pennát s írjátok
Máramaros csak kitesz magáért ? XI. sz. all.
iskola.'Jászberény. A tornajátékok folytatását
várjuk. Állami iskola igazgató C.-háza. A
küldött dolgokat most közöljük. Szives jó
akaratát továbbra is kérjük. Pólya Imrét ez
úton kérem alkalomadtán hozzám befáradni.
Addig is üdvözletét küldi a f. szerk. Tóth
J. Szelevény. A folytatást várjuk
Szolnok, 1909. október 16.
I. évfolyam.
8- í-
5. szám.
Megyei Népoktatás
Suluok József tisjaburai ref. tanító sú
lyos idegbajban megbetegedett. Helyettesíté
séről az iskolaszék gondoskodik.
Pályázati és egyéb rövidebb
Á hirdetéseket szavankint
Tudakozó.
Vidéki előfizetőink, tantestület vagy iskolai
hatóság e rovatban kap választ azon kérdésekre,
melyekkel á szerkesztőséghez fojdul, vagy megbí
zására, melyben készséggel járunk el teljesen ingyen,
csupán 20 fillér postajegy mellékelendő, mely jöve
delem a Szolnokon létesiteng^- „Tanítók Háza“ javára^kezeltetik.'
"W
w ^2 'fillér
I
■
—...... I
I
Kérelem!
71 kik á lapra előfizetni szíveskednek, kérjük
a dija} mielőbb hozzánk juttatni, hogy aztán a lapot
rendesen expediálhassuk. Jövő csütörtökig már tudnunk
kell,, hogy ki részére indítsuk meg, hogy a kiadó kellő
mennyiségben állítsa elő a lapot. 1
peöagógiumi
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
00 HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
RÓTH DEZSŐ V .
jegyzetek
nyelvtudományi csoportból I.
évfolyamra eladók.
Czim: a Szerkesztőségnél.
könyv és papirkereskedésében
SZOLNOKON.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
Legolcsóbb és legalkalmasabb tan
könyv a HL osztály földrajztanításánál
Csima Kálmán „Földrajzi gyakorló és
olvasókönyve* mély a
megyében hasz-
' nálatos’földrajzi könyvek között egye
dül van tankönyvi használatra ministerileg engedélyezve. Ára 2Í fillér.
Kapható szerzőnél Pusztakengyelen és
RÓTH DEZSŐ könyvkereskedőnél ,
Szolnokon.
Nyomatott a kiadó RÓTfi DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Canfelügyelöség hivatalos lapja.
Megjelenik hetenként szombaton.
I
I-
JÁSZnAGYKUNSZOLNOK-
. ,c. .
। 1 évre 6 korona'.
Előfizetés : ’
„ 3
„
árban közlünk.
I
-I
6. szám
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
-----------—---------------- •------------- - ----Előfizetések, kéziratok, és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők. .
• Azonban e^ az idézett törvény és.tonterv népiskoláink 90 százalékánál nincs
A munka, mint a
végrehajtva. Ezt mutatja a földmiver
tanítás központja. 'lésügyi minisztériumnak a közelmúlt
ban tett'a^oir intézkedése ‘is, hogy az
A „Néptanítók Lapja" Jreptem- | ismétlő-oktatást gazdasági és kerté- '
bér 30-iki számában „A jövő iskolája szeti alapra kívánja fektetni s é céí-á mw4aMola“ címmel egy cikk je . bol nemcsak tetemes' Összeget vesz^
lent meg, melyben az illető író igen fel költségelőirányzataiba, hanem a
nagyfontosságunak tartja a munka be tanítók uj irányú kiképzését is kiváló
vitelét az iskolában. Minden egyes göndjának tekinti. Ezt mutatja to vábbá
.szavának igazságot adok, de legyen a We?őtyri tanyai és az ujvárosrészi:
szabad megjegyeznem azt, anjit e cikk állami iskolák szervezése, a midőn
ben nem találtam. föl, hogy hazánk Eötvös K. Lajos kir.' tanfelügyelőnek t
minden egyes iskolájában elsőnek kell | fáradhatatlan közbenjárására — akit
lennie az édesanya földnek a zsenge már* egy negyedszázadon ‘keresztül,
gyermeki szivekkel, lelkekkel való meg- i küzd azon, hogy népiskoláinkban a g
kedveltetése. Arra kell minden egyes foglalkoztató tanmódot meghonosítsa,
iskolának törekednie, hogy az életnek — mindén iskola mellé 2 katasztráiis
tanítson s hogy nemzetünk az aj ez hold földet vásároltak s azt a legszük
redévben gyarapodjék vagyoni jólét ségesebb gazdasági épületekkel (is
ben, szeresse az áldott édesanya föl tálló, félszer, disznóól, szerszámtartó.
det, mely fáradozásait mindig bőven kamra, méhes, galambdúc, disznófür
jutalmazza. Törekedjék földbirtokait dető és víztartó medencék) felszerel-1
megtartani, hozzá szerezni, mert: „Kié i ték, hogy igy a növendékek már az
a föld,' azé a haza." Ez a legfonto । elemi iskolába megszerezzék a legsabb a jelenben 1 'hiszen láthatjuk, — i szükségesebb gazdasági ismereteket,.
hogy hazánk délkeleti része maholnap megkedveljék az édesanyaföldet, mely .
az oláhság kezébe jut, sőt még ha fáradozásaikat mindig bőven jutalmaz
zánk szivében az 'tAlföldön is ezer za. A mezei és kerti munka s a ne
meg ezer hold birtokokat vásárolnak velés terén szerzett tiz évi árvaházi,
össze's mit teszünk ellene? semmit! de különösen a mezőtúri városszéli
Csak tétlenül nézzük dicső őseink vére gazdasági irányú iskolánál egy év alatt
által szerzett s annyi baj, küzdelem szerzett tapasztalataim, alapján bizto
után megtartott ezeréves hazánknak san merem állítani, hogy a jövőben
szétdarabolását. Különben már az 18§8. csakis azok az iskolák állják meg Wéévi XXXVIII., törvénycikk 55 §-ának k) lyöket, a melyek ily alapra vannak
/
pontja is elrendeli, hogy a népisko fektetve.
De
lássuk
egy
ilyen
célszerűen
lában a mezei gazdaság és kertészet,
mint kötelező tantárgy tanitassék. — vezetett iskolának a munkabeosztását,
Megyei Népoktatás
6. szám.
a hol az életre való nevelés elvét ismerkednek a különféle veteményekakarjuk megvalósítani: A foglalkozá kel; megtanulják, melyiket mikor és
sok beosztásánál figyelmet kell fordí hogyan kell vetni, vagy ültetni és gon
tani arra is. hogy azok úgy a nővén- | dozni. A kert beosztását, az ágyások
dékek korának, mint testi fejlettségé elkészítését, az ültetéseket, szóval az
nek és erejének teljesen megfeleljenek. összes kerti munkákat felnőttek, vagy
Iskolánkban a kertészetnek három napszámosok segítsége nélkül a tanitó
á-gára szorítkozunk, u. m. 1. diszker- utasítása szerint a növendékek végzik,
tézzet, 2. konyhakertészet és 3. fais így szoktatjuk önállóságra, de egyút
tal az önérzet is fejlődik bennök, mi
kola-kezelés.
A legkisebb (6—8 éves) nővén-- dőn nemes versenyre hívjuk fel őket.
dékek művelik a -virágos, vagyis a Öröm és büszkeség olvasható le egészé
diszkertet, mivel hajlamaiknak legin ségíől viruló arcukról azon növendé
kább ez felél meg. Egy 6—7 éves keknek, akik látják, hogy munkájuk
gyermeknek — a gyümölcsöt kivéve, nak feltűnő eredménye van és hall
— bizonyára több örömet, több gyö ják tanítójuk elismerő, esetleg dicsérő
nyörűséget okoz egy szép, illatos vi nyilatkozatát. A dicsérettel azonban
rág, mint pl. egy' káposzta, vagy egy fukarkodnunk kell, hogy a gyermek
paradicsom. Ezen korban a gyerrnek büszkesége, önérzete gőggé ne fajul
lelke sokkal fogékonyabb a szép, mint jon. Mennyi örömet okoz a gyermek-'
a hasznos dolgok iránt, azok őt job nek egy viruló növény, a melyről el
ban érdeklik és igy azokkal szívesen mondhatja: „Ezt én ültettem^ én gon
■is foglalkozik. A munka megkedvel- doztam. “ Az a tudat, hogy az ő muntetáséhez egyik főkellék az érdeklődés. kája ís eredménnyel jár, még nagyobb
A kerti foglalkozások alatt a nevelő szorgalomra, még több kitartásra bűz-'
és a növendékek között bizalmas, ke ditja.
A vallásos érzés ápolására is ön
délyes beszélgetés folyik, ami a'mun- : ,
ként
kínálkozik az alkalom, midőn a
kakedvet nagyban fokozza. Ilyenkor
szabadban
halljuk a madarak lélek
van Jegjobb alkalmunk a szemlélte
emelő
víg
dalait,
látjuk mindenfelé a
tésre is, midőn előttünk van a legtö
szebbnél-szebb
növényzetet,
a Minden- _
kéletesebb szemléltető eszköz — a ter
mészet. Ilyenkor szerez a növendék ható remek alkotását — a szép ter
maradandó természetrajz! ismereteket. mészetet. Ilyenkor vezethetjük a gyer
Midőn a tanitó folyton magyaráz, fel meket Isten ismeretére, szeretetére, —
hívja figyelmüket mindenre, megis ilyenkor mutathatjuk be nekrk, hogy
merkednek számos növénnyel, látják, miként terjed ki atyai gondviselése
hogy mi azok között a különbség és még a legkisebb fűszálra, a legigény
hasonlóság*, nji a lényeges ismertető telenebb rovarra is.
Hogy a gyermekek Kjó Ízlését is
jelük, látják és tapasztalás utján meg
tanulják, mikor és miként kell azokat — ami különösen egy jóravaló földmives embernél, iparosnál elengedhe
vetni, ültetni, gondozni stb.
tetlen
kellék — fejleszthessük, kiváló
. így szereznek gazdasági ismere
gondot
kell fordítanunk arra is. hogy
teket is, igy érvényesül a foglalkoz
tató módszer, melynek sikere főleg a minden munkájuk csinos, tetszetős le
tanitó rátermettségétől, lelkesedésétől gyen, amit legbiz/osabban a nemes
verseny áltaL érhetünk el.
és ügybuzgóságától függ.
A faiskola-kezelés a legnagyobb
A nagyobb (8—10 éves) növen
dékek kezelik a konyhakertet, tehát a (10—12 éves) növendékek feladata.
„szép“után megismerik a „hasznos“-t. Minthogy már az iskolában erről el
Ifí már, miután a tanitó felhívta fi méletileg is tanultak, gyakorlatilag még
gyelmüket lehetőleg mindenre, meg jobban, még alaposabban elsajátithat-
6. száms '
.
jv
Megyei Népoktatás
ják. Ezek már foglalkozás közben — <
nagyobb mértékben kifejlődött szerep
tét és bizalom folytán — maguktól is
kérdeznek ezt is, azt is a tanítótól,
ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy
megvan bennök a kellő érdeklődés és
a tudásvágy. Ezáltal könnyen tehetjük
az iskolában tanitottakat maradandóvá
és folytonos szemléltetés által érde
kessé,
: Így a természetben megismerik a
legtöbb nemes gyümölcsfajt, gyako i
rolják a különféle óltási módokat, el
sajátítják a fák nevelése és ápolása |
körüli teendőket. Ezenkívül szemlél
tethetjük a gyümölcsfák betegségeit,
ellenségeit s- az azok elleni védeke
zést, amik által természetrajzi ismere
teiket is gyarapithatjuk. Ily módszer
mellett munkáikat örömmel végzik,
mert látják, hogy valami hasznost és
szépet ők is tudnak produkálni és
mindig valami.újat, érdekest láthatnak
és tanulnak. Munka' után szünetek
alatt nem igen óhajtják a pihenést,
hanem vidáman játszanák, ugrálnak.
Igen, mert testök már edzett, a munka
nekik már nem teher, ami 5—6 évi
fokozatos szoktatásnak az eredménye.
Több olyan növendék is van, a
kik a telek félreeső helyein kis kerte
ket alakítanak, miket szabad idejük
ben elrendeznek és nagy kedvteléssel
gondoznak saját Ízlésük szerint^Öröm
hallgatni ilyenkor tervezgetésüket, —
hogy ha felnőnek, milyen kertet csi
nálnak, miket termelnek benne stb. ,
Ezen röviden vázolt módon hasz
náljuk lel a munkát neveiési-|^^fd
ily módon szoktatjuk növerrdekéinket
céltudatos, hasznos munkára, aminek
eredménye mellett tanúskodik azon
körülmény is, hogy két katasztrális
hold területű kertünkbe kizárólag gyer
mekekkel ültettünk el krumplit, vetet
tünk el zöldséget s azt szeptember
hónapban gyerekek által is takaritot<7 tűkébe.
Ily módon törekszünk és kell tö
rekedni arra,, hogy midőn növendé
keink elhagyják az iskolát, megedzett
testük és annyi ügyességük, gazda
sági- és kertészeti ismeretük begyen,
a mennyit a mindennapi élet, a meg
élhetés kíván. Ily módon akadályoz*
hatjuk meg, hogy növendékeink a tár
sadalom terhére legyenek, ezért kö
vetjük tőlünk telhetőleg a Vehrli mód
szerét, aki többék között ezt mondja:
„Ajándékozz a. nép gyermekeinek ke
nyeret, pénzt, ruhát, csak addig tettél
velük jót, mig a kenyeret megeszik,
a péhzt elköltik s a ruhát- elszaggat
ják. De neveld őket, tanítsd meg dolgozni és a társadalom hasznos pol
gáraivá lenni; oly jót tettél .velők, mely'
halálukig eltart s boldogítja .őket!“
, Mezőtúr, 1909. október hó.
Tóth József
-
állami tanitó.
Polgári iskolák
vármegyénkben.
, -
*7. j
Községek, megyék, de az országok vagyonösodása is, arányban áll az illető körzet
.műveltségi fokáról, a müveit nemzetek egyj
szersmint gazdagok is. Amint áll e tétel em
berek összességére, éppen úgy, sőt még in
kább érvényesül ez az embereknél. Minél
tanultabb egy ember, annál inkább kitudja
használni az öt, vagy, foglalkozását érintő
.kedvező körülményeket'; a kedvezőtlen körül
mények, avagy a sors kiszámíthatatlan csa
pása ellen jobban bir védekezni a müveit,
mint a műveletlen ember. A tanult ember
függetlenebb, mert’ nem kell minden /ügyes
bajbs dolgában mások megfizetett segítségét
igénybe venni. Bár a műveltséggel emelked
nek az ember mindenféle igényei, de viszont
inkább tud beosztással élni a müveit, mint
a műveletlen. Az igények emelkedése emeli
as egyén ambícióját,'ami az illető előre ha
ladását vonja mága után. nAz iskolázottság,
— ha nem is párosul ez szaktudással, —
magasabb nézőpontot ad az egyénnek, min
den körülmények között tudja mérlegelni a
helyzetet, saját maga megtalálja a kivezető
utat, ami bizony az emberi boldogulással és
igy a boldogsággal is szoros kapcsolatot tart.
Bennünket, akikre a népoktatás szent
. ügyé van bízva fölött érdekel, hogy a jövő
nemzedék, nemzetünknek jövő polgáréi, könynyebben boldoguljanak s a változó fokozó
dott terheket könnyebben, észszerűbben bírják
4
\
Megyei Népoktatás
6. szám.
6. szám.
lete elkészülvén, fölterjesztést tettem az óvónő .
kinevezése iránt. Jászberényben 8 új állami
tanyai iskola nyílt meg. Ugyanott új belte
rületi áll. ‘ iskoiakörzet megállapítása és 2
hold telken 6 tantermü iskola épületben el
helyezése iránt intézkedtem. Így .hosszabb
időre el lesz Jászberény látva népiskolákkal
Mezőtúrhoz hasonlóan, mig Szolnokon még a
belterületen 4, a külhatárban 2, Karczagon
a belterületen 8, á külhatárban 7, Kisújszál
f .
Q.
láson a tanyákon <4, Turkevében a tanyákon
3 iskola.sürgősen szükséges.
Á nagyközségek iskolafejlesztési szük
felügyelet
ségét egyik közelebbi ülésen leszek bátor
ismertetni.
3.
egy hónapba
Mostani .jelentésem tudomásul, vetelet
kir. Tanfelügyelő jelentése szeptember hóról. kérem.
Szolnok, 1909. október 13:
_
' Tekintetes közig Bizottsági EÖTVÖS
KÁROLY
LAJOS Szeptember hóról jelentésemet követ
kir. tanfelügyelő: *
kezőkben terjesztem elő:
Az iktatóra veit 301 es ad numerum
osztott mintegy 250 beadványból meg az
előző ‘ hónapok hátralékából sajat hatáskö
römben elintéztem mintegy 550 ugydarabot
570 kiadvánvnyal. Közig, bizottsági ügy pe
dig 67 osztatott szeptemberi hóban hozzam'
ki ebből és a még időközben Lérkezet 43
IparostoDábbhépjö tanfolyam a szolkb. ügydarabból előző\ ülésen es elnokileg noki áll. iparóstanonc iskolával kapcsolatban.
előadtam már 95 ügyet, 15 db.-qt pedig je A kereskedelmi minisztérium a Technológiai
lén ülésre hoztam előadói velemenynyel fok Inarmuzeum által a jövőben szervezendő
Legtöbb irodai elfoglalást az évi jelén- szakirányú továbbképző tanfolyamok eloke- •
tűsnek és utazási számadásnak s jegyző szitéseképen általános irányú tanfolyamokat szervez az üzleti fogalmazás — gyakorlati
könyvnek összeállítása adott.
A muFUtanévi iskolalatogatasrol felvett számtan és mértan — és a szerkesztő es
-u ’
485 jegyzőkönyv nyomán az 1908—9 tanévi ábrázoló mértan köréből. • .
A tanfolyam célja, mikent szervezőében
‘ közvetlen iskola felügyeletnek következő ada' tait említem itt fel: 109 nap alatt. 173 nép foglaltatik: iparosoknak, íparqssegédeknek es ?
oktatási intézet 379 tantermében 396. tanító munkásoknak alkalmat adni arra, hogy a
gyakorlatban szerzett ismereteiket a kor igé
(tanítónő, óvónő) tanítását figyeltem meg.-(
látogatásoknak mintegy 30%-at a segedtan-. nyeinek megfelelően kiegészíthessek
felügyelő végezte.) Ugyanazon eljárások al
FI jászberényi muyeumot a szolnoki
kalmával több mint 100 helyszíni tárgyalást
polg. fiuisk. 90 tanulója tekintette meg okt.
értekezést is folytattam leginkább iskolafej 4-én Megnézték Lehel kürtjét, a Maria Telesztés végett. Öt tanitóegyesületi gyűlésben rézia korabeli zászlókat, Rakoczy ládáját
és*30 közművelődési és társadalmi összejö Megbámulták a jász- -nagy- es kiskunok
vetelben vettem részt. 14 közig, bizottsági hármas závárza'tu kincstári ládáját 5 a 48-iki
és 6 fegyelmi választmányi meg más albi eseményekkel kapcsolatos tárgyakat. Gyönyör
rel szemlélték az értékes és művészi képtá
zottság! ülésben voltam jelen.
Az előző tanévektől elteroleg szeptem rát Midőn a vezető tnnárok csodálkozásukat
ber hóra idén a szervező tárgyalások es ta- fejezték ki, hogy annyi értékes gy^menyt
melv megtöltene 10-12 termet csak 3 kis
nitóválasztások miatt sok utazas eset. r
teremben zsúfoltak össze/azon fölvilagositast
múlt hóban ék a f. hó első heteben 18 na
pót fordítottam,. mely idő alatt Budapesten adták, hogy, egy önálló muzeumepdet annáj
a vall és közokt. Ministerjumban, továbbá sitése már csak rövid jovo kérdésé, annai
Törökszentmiklóson (2-szer), Jászberényben is inkább mert a kormány 30 ezer korona
ho ^rutós” biztosított ahhoz.. Kívánatos
(2-szer), Tiszaföldváron, Künszentmartonban,
voína hogy a terv., minél előbb módosul
Szelevényen, Kisújszálláson (2-szer) Déva
‘ ványán, Karczagon (2 szer) Fegyverneken, jon mert azt ez.a muzeum megérdemli
Rákóczifalván és a Szanda-szolobeh is
Molnári ishnlü ügyében Kunszentmárton
köz4tóp"se»e 1099. szeptember
Iánál jártam.
...
A rákóczifalvai áll. kisded ov^da épü
■ a ki félre áll; el fogja érni megérde
melt sorsa, mely csak mellőzés /es leveretés
lehet az életküzdelemben, rúert a fegyverte, len vitéztől senki Bem fél, a széthúzó sere
get meg épen ütni merik.
. . •
Azért mondom, hogy a „Megyei Nép
oktatás" a mi lapunk, annak kell lennie,
■ mely, értünk küzd, a mi érdekeinket végi s
mi meg tesszük, a mit tőlünk kövére!.
agitáljanak polg. iskolák felállítása iránt. A'
községek bizony alig bírnak nagyobb meg
terhelést, de ha kimutatják, hogy az iskolákra
fordított összeg kimeríti az előirt %-ot, úgy
föltétlenül kérheti az állam támogatását. Igaz,
hogv itt még inkább a politikai szolgálatok
jutalma, az iskolák felállítása, mint annak
létjogosultságának elismerése.
Kálmán Elek.
majdan elviselni.- Nincs az a politika, nincs
az a szociális célú törvény, melyek a nép*
jövő boldogulását jobban tudná előkészíteni,
a tanítóságnál. Régen gondoskodott már a
törvény az általános tankötelezettsegrol, de
hol van hatóság, amely azt nem csak szor
galmazza, hanem a célpek megfelelően vegre
is hajtja! A megélhetéssel váló nehéz küz
delem dacára, a tanítóság sziszifuszi munká
val készíti elő a szebb jövendőt, 120—140
növendékkel telt osztályok csak papiroson
A mi lapunk.
nevezhetők helves beiskolázásnak, de hogy
csak az irásmesterségét is megtanulják, ahhoz
A „Megyei Népoktatás" hat száma ,
meg éppen a tanító apostoli munkája szük
jelent
már meg: a mit irok, tulajdonképen
séges.
'
’
U
Fenti elmélkedések azon alkalommal az elsőnél kellett volna megírni, vagy talán
jutnak eszembe, amidőn országunk .közokta még azt is megelőzőleg.
Nem tudom áthatotta-e minden kartartási statisztikájából., vármegyénkben működő
polg. iskolák csekély számát látom. Az 1868. samat az az öröm, mely oly meglepetésszeXXXVIII. 59. §. világosan kimondja, hogy rüleg ért engem, mikor e lap első számát
•„mindazon községek, melyek legalább 5000 . kezembe vettem. Ha nem igy történt, az baj,
fakost számlálnak, kötelesek felsőnépiskolát mert akkor e lapnak előbb azt a fásultsá
avagy ha vagyoni viszonyaik engedik polgári got, 'közönyt kell legyőznie, — mely annyi
iskolát felállítani és fenntartani." Szép törvény I csalódás után, nem csoda, ha ránehezedett
biz ez, ennek végrehajtása esetén bizony nyal, . minden emberre, mig mindnyájunk leikéhez
vagy 50 évet előre haladt volna már orszá megtalálja az utat. Ez idő és eröveszteség.
gunk. Alig van várniegyénkben község, mejy Ennek nem szabad bekövetkeznie.
Ha valaha szükség volt az egymás
eleget tett volt a töfvény fenti követelményé
megértésére,
úgy ma van, mikor a társadal
nek. Fiú- és leánypolgári iskola csupán 1 örökszentmiklóson, Turkevén és-Szolnokon van. mi tényezők valóságos forrongásban vannak
Ezek közül is az első helységben csak az a megélhetés nyomasztó 'hatása alatt. Fia
egyik községi, Turkevén mindkettő áHami és abban^az elhelyezkedésben, melynek rövide
Szolnok egyik állami másik'társulati. Mind sen be kell következnie s; melyben mindenki
fiatal intézetek ezek, alig néhány éve nem is iparkodik magának a lehető legjobb anyagi
volt e helységekben polg. iskola. Van még megélhetést biztosítani, 1 nem tudjuk kivinni
leánypolgári iskola Jászberényben, Kisújszál a megillető és óhajtott helyet, úgy egy újabb
láson s Karcagon, azok közül is kettő fele- egyetemes kitörést hiába várunk, nem lesz
* kezeti jellegű. Hirtelenében jut eszembe i érdeke azt kezdeni senkinek s mi a talajt
néhány helység, amelyek lakosainak nagy 1 elvesztettük lábunk alól örökre^Tínnek a haicszáma* és fejlődési viszonyai föltétlenül polg. nak megvívásában e^ekne^ kell lennünk.
iskola felállítását igénylik: Dévaványa, Fegy Keresnünk kell az alkalmas fényezőt, terü
vernek, Jászberény, Jászapáti, Jászkisér, Jász- letet közös kívánságaink kialakítására s mind
ladány, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, annyiunkkal való közlésére.
Erre legalkalmasabb eszköz a lap. S
Kunmadaras, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszaez a lap megvan s hogy ne a sablonos ki
földvár.
Felsőnépiskolát ma már nem állítanak fejezéssel éljek, nekünk nemcsak erkölcsi
fel sehol., sőt a meglevőket is lassanként be kötelességünk, hanem érdekünk azt támogatni.
Minden vármegyének meg kellene a,
szüntetik, beszüntetik pedig mert még. keve
sebb minősitvényt ad, mint a polg. iskqla s maga tanügyi lapjának lenni; lánczszemek
igy tanítványaik folyton fogynak. De ezéktől ezek, melyek összetartanának bennünket a
eltekintve sincs semmi értelme, hogy felső közös cél iránt való egyöntetű harezban.
népiskolákat állítsanak fel megyénkben, el Mert fia van valamelyik társadalmi tényező
lenben igen kívánatos,4iogy a törvény inten nek kívánni valója, úgy a tanítóság ez, mely
ciójának megfelelően mindazon községek, a maga legnagyobb igazának kielégittetéséamelyeknek a törvény által előirt jogosítvá ben eddig is mindenkor mérsékeltetett, ha
nyok meg van állítsanak fel polg. iskolákat. hátra nem szorittatott. Nekünk még sok és
A polg. isk. létjogosultságáról és megyénknek nehéz küzdelmünk lesz, ha munkánk jogo
leginkább megfelelő gazdasági irányú polg. san megillető ellenértékét akarjuk magunk
iskoláról legközelebb irok; addig is felhívom nak biztosítani. Ha meghátrálni nem aka
vármegyénk tanítóságának, mint a leginkább runk, s meghátrálnunk nem szabad, akkor
hivatottaknak figyelmét, hogy községeikben nem dobhatjuk el egyik fegyverünket, a lapot.
5.
Megyei Népoktatás
Iskolai
hírek.
'
Megyei
6.
z—----- . ... •
hó 15. napján tartott rendkívüli közgyűlésén
következőleg határozott:
Tárgyaltatott dr. Barna Domokos és
145 társá kérelme polgári iskola felállítása
iránt.
Előadó föjegyő>elöterjeszti, a képviselő
testület által 184. kgy. 1909. sz. határozattal
kiküídött polgári iskola bizottság javaslatát,
mely szerint javasolja a bizottság, hogy úgy
a fiú, mint a leány polgári iskola felállítását
kérelmezze a Képviselőtestület, miután erre
Kunszentmártonban égető szükség van és e
céiból meneszszen küldöttséget a kir. tanfel
ügyelő úrhoz, az államtitkár úrhoz és dr.
Bozóky Árpád országgyűlési képviselő élén
á vá|lás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz.
Ezután előadó főjegyző javasolja, hogy
a kérvény szerkesztésével a már kiküldött
polgári iskolai bizottság bízassák meg és az
iskolák felállítása az elemi iskolákra meg
ajánlott és szerződésileg megállapított évi
hozzájárulás terhére kérelmeztessék.
A képviselőtestület határozatilag ki
mondja, hogy a fiú- és leány polgári iskola
felállítására Kunszentmártonban égető szűkség van, ennek felállítását az elemi iskolákra
megállapított 15744 korona évi hozzájárulás
terhére kérelmezi és e célból a 184. kgy.
1909. számú határozatban kiküldött polgári
iskolai bizottságot* felkéri, hogy a vallás- és
közoktatásügyi miniszter érhoz terjesztendő
indokolt kérvényt készítse el és küldötteégileg
tisztelegjen a kir.'tanfelügyelő urnái, az állam
titkár urnái és dr. Bozóky Árpád országgyűlési
képviselő élén, akinek a felkérése szintén a
bizottság Jeladata’leend a m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter urnái és eljárásának
eredményéről tegyen előterjesztést a képviselötestületnek.
Miről az elöljáróságot, további megfelelő eljárás végett értesíti.
Népoktatás
6. szám.
elhuuytát. Pihenni tért kedvés öreg kartárs,
sok érdemet szereztél életedben s most nyu
godj a legmagasabb kitüntetés — a szent
kereszt árnyékában. A megboldogultnak hült
tetemei folyó hó 13-án d. ú. 4 órakor fog
nak a róm. kath. vallás szertartása szerint
örök nyugalomra tétetni. Jászárokszállás,
1909. október hó 12. A róm. kath., tantestület.
H hiúig. búotfság üléséből a fegypernehi őrményespusjtai közs. tanítói választás
“
|
I
.
I
|
|
jóváhagyása mellett 900 korona
államsegélyt kér a közig.' bizottság Török
Ernő újonnan megválasztott tanitó részére.
Ellenben a fegyverneki rkath.
k á n t o r t a n i t ó i állomásnak oly módon
szándékolt kettéválasztásához nem járulhatott
hozzá, hogy a tanítói javadalom alkotórészét
képező 10 magyar hold föld a kántori java
dalomhoz vonassék el. Szintén ilyen kísér
let történvén a nagykörűi kántorfanitóság javadalmának uj megállapításánál, mind
két ügyet döntésre a miniszter elé terje sztette
a közig, bizottság.
Még több községi és felekezeti tanitó
javadalmának az 4907. XVII. t.-c. szerint
közigazgátási utón biztosítására történt ren
delkezés. így a tisz'asasi ref. tanítónak
a kertilletmény megitéltetett, a t i s z a s ü 1 y i
róm. kath. tanitó udvarának és kertjének, be
kerítése elrendeltetett, a kunszentmár
toni közs. tanítók dijlevélben biztosított
takarítási, illetménye a város megtagadó ha
tározatával szemben megitéltetett.
DéDflDányán Berecz Irén tanítónő tá
vozásával megüresedett állomásra Cseh Jó
zsef oki. tanítót választotta meg, a róm. kath.
iskolaszék. Ez állásában az uj. tanítót az ér
seki főhatóság meg is erősítette.
Korpóíléh államsegélyejéseh. I. ötöd
' éves korpótlék engedélyeztetett: Kopasz Sán
dor és Zalányi Ágnes kunmadaras! ref. Szé
fi töröhsjentmihlósi hiúsági polg. fiú kely _.Mihály jászárokszállási izr. tanítóknak,
iskola államosítása ismét nem vihető egyelőre illetve tanitónőnek f. évi szept. 1-től. II. ötöd
keresztül. Mint egy — a napokban leérkezett éves korpótlék: Sípos Antal mezőtúri ref.,
miniszteri rendelet mondja, az eziránt be Báthoriné Miskolczi Erzsébet és Kovács Ger
nyújtott kérvény fedezet hiányában nem tel gely mezőtúri ref. (szept. 1-töl) László Sán
jesíthető. Mi, kik jól ismerjük azt a sok rye- dor jászszentaédrási rkath. (okt. 14-től) Szász
héz küzdelmet, mit ennek az iskolának és András kenderesi ref. (szept. 23-tól) tanító
pedig első ilyen iskolának a vármegyében, nak, illetve tanitónőnek. III. ötödéves korfenntartásáért kellett vívni az iskola^ezető- potlék: Vozárik. Antal jákóhalmi rkath. Stenségének és támogatóinak — sajnálattal ér cel Kálmpn kenderesi rkath. (szept 1-től) és
tesülünk ez eseményről.
V Szegedi.Jenő karczagi rkath. (okt. 1-től) ta
. Halálozás. Ficzek Ferenc jászárokszál- / nítóknak.
lási nyug, tanitó f. hó 12-én életének 99
A sjolnohi iskolai jásjlóali a polgári
évében ethunyt. A tanítótestület a haláleset fiúiskolában megalakult s már Tel is van
alkalmából a következő gyászjelentést adta szerelve puska oldalfegyver stb.-vei. Az
ki: A jászárokszállási rom. kath. tanítótestü egyenruha a honvédség mintájára készült s
let fájdalommal telt szívvel ték. Ficzek Ferenc igazán csinos. Mint értesültünk fejenként 24
nyugalmazott kartárs .urnák a halotti szent koronáért kapták a tanulók, mely összeg
ségek ájtatos felvétele után életének 99-ik részletekben is fizethető. Ajánljuk ezt a kö
évében történt csendes és fájdalom nélküli rülményt is tanitó és tanár urak figyelmébe
Megyei Népoktatás
6. szám.
IRODALOM.
fiikor darabok.
Elcsendesedett ez a mi nagy zajos há
zunk ...
Tanítók, tanítványok haza mentek. Kel
ten maradtunk Duckóval.
Ma nagyon elfáradjam az iskolában.
Nehéz napom volt.. So^minden 'nem sike
rült ...
Olyan jól esik most a csend! Gyere
kis Duckó. Anyuka leül és olvas. Te meg
tanulj mellettem. „Édes anyukám, most Írni
szeretnék, hadd Írjak valamit" . . .
írj fiam! írj.
Előveszem a kis hivatalos lapunkat.
Először is az „Október 6-án" kezdetű
hír kapja meg a szememet. Elolvasom.
v
Valahogy nem tetszik nekem benne ez
a két, három sorocska: „Hanem — tudja
Isten I nem olyan igazi, őszinte ünnepnek
látszik ma már október 6-ika. Hát ilyen
könnyen felejt a magyar? Nem indítja meg’
a rettenetes nap emléke a szivét?" stb.
Én nem ismerem a magyart könnyen
felejtönek, csak nemesen megbocsájtónak . . .
S a követ dobálót is csak kenyérrel tudja
vissza dobálni. . .
)
Amig én olvasok és elmélkedem, Duckó
abba hagyja az Írást, hozzám dörzsöli kis
buksi fejét és megmutatja: mit irt kis jegy
zőkönyvébe.
Olvasom és megenyhül a lelkem:
Megcsókolom a kis kezét is, homlo
kát is . ..
„1909 október 6-án az ünnepi beszéd
nagyon szép volt, tartotta: Oreskó Dezső ta
nitó ur. Megemlékezett az aradi 13 tábornok- c
ról. S oly figyelemmel hallgatják az V. és |
VI. osztályos fiuk és leányok. Sőt fi lányok
szemében köny csillogott és a tanitó ur
nák is."
\.
Tovább nem irta Duckó, sőt pontot
sem tett a végére. Én se tettem. Bizonyosan,
még be akarta fejezni...
Hál' Istennek, hogy nincs teljesen igaza
a hirecskének. Ha 8 éves kis gyerekek- igy
írnak az aradi gyász-napról, akkor Ti ha
zám nevelői jó talajba szórjátok az emléke
zés magvát.
Jrtagyary Gyuláné
— Mese. —
Pazar módra szórta tündöklő arany
sugarait nyárelő havában s az éltető nap. Az
üde langyos szellő illatos lehétől menittasult
minden élő lény: a virág a réten, a madár
az ágon, az őzike a berek mélyén; fü, fa,
7.
bokor, megreszketett az édes gyönyörűségtől,
melybe az ifjúságnak bűbájos, a zavartalan
folyású élet veszélytelenségének balliite KmX
gáttá őket. Még a játszó, apró tündérkék is
pajzánabbal lebegtették a napsugaras légben
csillogó szárnyócskáikat. S ellenállhatlan pom
pájának vidám tudatában élvezte jelenét a
rétnek bibor-ruhás királynője : a pipacs. Csat
togva, kedveskedve, mosolyogva hívogatta hi
mes köntösű, apró lovagjait, a díszes kis pil
langókat. Biborruhája s bájos lényének szép
sége a tiszta napfényben 'még káprázatosabb
ragyogásban tűnt fel a gondatlan, holnapra
nem számitó, fürge kis. lepkéknek, kik a biboralak varázsától megrészegülve, hízelkedve
röpködték és rajongták körül a viruló, az
élettől duzzadó szépséget.
.
'
»
t — Oh, mosolyogj rám’ bájos arcod bű- ,
vös ragyogásával, én szépem, .én éltető su
garam, én napom, én életem, i
■ * Azt hitte a bohó, hogy a pipacs tün
döklő bíborából, arcának forró Színéből szár- •
mazik mind az a fény, mind az a meleg,
mely föntartja az élők életét. I
— Oh, hagyd élveznem yarázsos lé- )
nyed közelségét — igy a másik,
oh, egy
csöppet afkadi méztengeréből S én gyönyörrel
hullok le holtan lábaidhoz, mond-' a har
madik. r
,
I
És a pipacs bájosan naiv önteltségében.
készpénznek vette lovagja minden szavát s
boldogan hitte, hogy ez mint'dig igy lesz.
Tán nem is volt' bűn tőle,, hogy gyer
mekes hiúságban lenézte a kellette szégyen
kező és igénytelen külsejű buzakalászt, mely
a pipacs pajkosabb lovagjai gúnyolódásainak
. örökös céltáblájául szolgált.
A szegény buzaszára, mely zöld volt,
sőt olyan zöld volt, mint u legzöldebb prücsök, szégyenkezve takargatja cingár testét a
csintalan gúnyolódások elől, — azaz, hogy
takargatta volna, há tudta volna .. .
’ Egyszer aztán jött egy veszedelem, egy
vihar, egy baj, egy förgeteg az életnek, mint
a milyen förgetegei-az életnek lenni szoktak:
Lesújtva hevert egyniás mellett: ron
gyokban, sárosán, piszkosan, gyűrötten a pi
pacs s éktelenül összetörve a buzaszára.
Ha ki megmaradt a áluló veszedelem
ből, egy-egy arra tévedő lepke-lovag himesruhája is meg volt tépve, riieg volt csonkítva.
De még igy megcsonkítva, éléktelenitve, megcsufitva is méltóságán alulinak'tartotta, hogy
az egykori bálványnak csak egy jó szót is
adjon. Sőt a könnyelműbbek, a léhább ter
mészetűek, kik csak a veszély pillanatában
vannak megdöbbenve, de a veszély múltán
hamar felednek, — nem átalották szidalmak
kal illetni*szivük egykori ábrándképét.
— Oh, te rongy, te ocsmány gyom, mi
ért is kellett meglátnom ronda mivoltodat,
csak bosszúságomat okozod “— mondották
többen.
■
, .. _
S arra járt a hatalmas ember is. Tag
jain, vállain duzzadtak, feszültek az izmok,
melyek munkában, nagy tettekben, csoaás al
kotásokban erősödtek meg ennyire. Tán o a
leghatalmasabb lény a világon. Viharverte key
pén súlyos megpróbáltatások nyomait viselő
orcáján barázdákat vájtak a csapások fölött
is diadalmaskodó küzdelmek. Esa hatalmas
teremtmény a veszedelem nyomainak láttái a
könnyezett, mint .a könnyező záporfelhő.
De nem a pipacs pompájának pusztu
lását siratta, * hanem ő az igénytelen és má
itok által semmire sem -becsült buzaszár fö\ lőtt*könnyezett s könnyei fájók és .őszinték
vaianaE Mint a hogy a könnyek mindig
őszinték-szoktak lenni...
Sz. J.
Tudakozó.
“
Szolnok, 1909. október 24,
I. évfolyam.
6. szám.
Megyei Népoktatás
7. szám.
----------------y.
. JÁSZnAGVKUNSZOLNOK-
Szerkesztői üzenetek.
Nemo. Szives ígéretét köszönettel vettük. —
Szabó J. Jásztelek. Mai számban jön. Kérjük
további szives munkásságodat. Mikor jössz ? .Cukács
1 Mikor írsz már? Egyszer még is csak itt lenne
az idéje! — Gulyás FI. Megfoghatatlan hova let
tek a dolgozataid! Mi van v.elök ? — fejemen J.
Az áll. tisztviselők fizetésrendezése tárgyában a ko
lozsvári kongresszuson szerkesztett memorandum
ismertetése helyszűke miatt: meg azért is, mert ké
sőn érkezett, már csak-a jövő számban jöhet, kü
lönben igen helyes. — ÓT. J. A népiskolai zász\oaljak szervezéséről irt cikk még ném jött be. Talán
elveszett volna?.
Gy. közs. tanitó Törökszentmiklós. Mindenesetre jöjjön az a czikk. Tartalmanal
fogva bizonyosan jó.
HIVATALOS RÉSZ.
/
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Sanfelügyelőség hivatalos lanjá.
Flőfizetés • I 1 évre 6 koronaMegjelenik hetenként szombaton.
Bakonyi s, Jászberény. a m. kir. közig,
Az 1907. évi 146500 sz. 'vall, és közbizottság i egy felmerült esetből kifolyólag oktatásügyi min. rend, szerint minden tan1908. évi .372. z. alatt hozott határozatában | évben fölterjesztés lévén teendő a helyettesihövetkezőleg döntött: Ha valamely községi ítésre ajánlható okleveles, de állomással még
vagy hitfelekezeti tanitó saját kérésére ne nem biró tanítóknak és tanítónőknek jegyveztetett ki a legkissabb alzpfizetéssel állami zékbfFétele iránt, miután a helyettesítési megtanítóvá és közs. vagy hitfelekezeti szolgá ; bizások csak az igy kormányilag a jegyzékbe
latban együttesen töltött évei alapján előző foglaltak lesznek adandák^saját érdjükben
szolgálatában évötödös korpótjék illette vol is^felhívom az e megyében, lakó, okleveles,,
na meg vagvis' ha valamely tanítónak évötö- 'állás nélküli tanitó urakat és tanitó nőket,
dös korpótlék tekintetében beszámítható 4 hogy fölterjesztés végett küldjék be hivataévi felekezeti vagy közs. szolgálata van, as I los1 oklevelüknek eredeti, vagy közjegyzőileg
ilv tanitó egy évi szolgálata után (tehát mikor hitelesített másolati példányát f. é. november
már előbbi állomásán korpótlékot kapna) évi 1 napjáig.
200 k. korpótlék helyett évi 200 kor. sze
Szolnok, 1909. október 4.
mélyi pótlék ei gedélyezéseéit foiyamodhatik,
EÖTVÖS KÁROLY LAJOS
mely azonban .a következő, tehát- áz állami
öt éves szolgálat utáni előléptetésnél a maga
kir. tanfelügyelő.
sabb fizetésbe betudatik. Ily esetben a közs.
vagy felekezeti polgári működési bizonyitványny 1 igazolandó.
Tehát ha ezen esetben megilleti az ál
lamhoz átlépett tanítót a személyi pótlék,
Hirdetés árszabás:
mennyivel inkább megilleti Ont. Tessék a
fénti 'döntvényszámra hivatkozással fordulni A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
400 K.
kérvényben a ?dinisteriumhoz.
200 „
fekete B. Tornai. Az ön által kérdezett fél évre (26-szori hirdetés)
200 „
javadalmi jegyzőkönyv 4176 kb. 1908. sz. Fél oldal egész éyre
határozattal jóváhagyva 1 példányban Mol ! Fél oldal 'V2 évre
'
Í00 „
nár István jószágigazgató urnák, 1 példánya Negyed oldal egész évre
100 „
। pedig önnek is megküldelett. Utána néztünk
Negyed
oldal
fél
évre
50 „
a vármegyei levéltárban s áz akták bizony
A
.hirdetés
terjedelméhez
képest
az
sága szerint ’a dec. 9-én megerősített jegyzőköny a kb. határozat kapcsán Önnek 17- árszabás könnyen kiszámítható.
én expediáivá lett. Ha máig sem kapta volna áfirdeté&dijak félévenként utólagosan
kézhez, úgy válószinüleg a postán kallódott
fizethetők.
el, mely esetben tessék a tiszttartó urnái le
vő példány "után másolatot készíttetni.
Hirdetések felvétetnek.
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
TÓTH ISTVÁN
A szünidei tornatanfolyam
J
felállítása.
I
2932—909. sz.
felhívás állás nélkül levő tanítókhoz
.
és tanitónők/jöz.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
'
A múlt alkalommal a népiskolai zász
lóaljak szervezésének a népnévelésre járó
gyakorlati és erkölcsi hasznát fejtegettem.
Ugyanott említettem, hogy zászlóaljt
csak akkor szervezhetünk, haaz ahhoz szük
séges ismereteket — a szervezés módozatai
nak és módszeres tornatanitási eljárásnak
alapos tudását — már megszereztük. Ezek
nélkül minden fáradozásunk meddő marad,
sőt kárára lehet a gyermeknekA
Ha a szen/ezés módját nem ismerjük
tüzetesen, kétszer annyit dolgozunk s fél
annyi eredményt sem produkálunk; a torna
módszeres tanításának nem tudásából pedig
számtalanszor a reánk bízott zsenge gyer
mek sereg fejlődésére, egészségere végzetessé
válható eset is származhatik. /
Különben is tudjuk azt mindnyájan,
hogy a népiskolai zászlóaljak,' szervezésével
az iskolában a katonai neveles lép előtérbe.
Az eddiginél több időt fordítunk a gyermek
testének, szervezetének fejiésztésére; ■ tehát
többet tornázhatunk.
I
Ezért kell épen ismernünk behatólag a
tbrnatanitás minden ágát; különösen a bonc
és élettant.
Ha nem ismerjük pontosan a fejlődő
gyermeki szervezetet, az egyes tornagyakor
latok arra való hatását, könnyen megtörtén
hetik olyan eset is, hogy erősítés — edzés
helyett egész életére kiható betegségei szer
zünk a gyermeknek.
Hisz a szakértelem nélkül vezetett tornázásból lehet leghamarabb megkapni a tüdővészt, szivbajt; a gyermek testi erejét túl
haladó gyakorlatok végeztetéséből izületitágulást, csonteigörbülést. Esetleges balesetnél —
ami tomázás közben könnyen előfordulhat
— első segély nyújtási ismeretek, nem tudá
sával, helyrehozhatatlan szerencsétlenség oko
zójává is lehetünk.
r
.
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
A népiskolai zászlóaljak szervezéséhez
szükséges első kelléket — a szervezés, mó-.
dozatainak ismeretét — a kecskeméti tanul
mány kirándülás megvalósításával, a , máso
dikat pedií< a szünidei tornatanfolyam el
végzésével szerezhetjük meg.
Itt van ám a bökkenő!
Hol a tornatanfotyam ? Hisz még az
eszméje is csak nehányunknak — kicsi pon
toknak — kóvályog a fejében !
Amig ez az illetékes felsőbb hatóság
hivatalos tudomására jut s az ottani hosszas
latolgatás után esetleg a megvalósulás’ stá
diumába lép, nagyon sok idő eltelik.
Ha addig várunk az iskolai zászlóaljak
szervezésével^ akkor valóban lesz elég időnk
a kecskeméti, tanulmányúton szerzett tapasz
talatokat alaposan megemészteni.
Ne várjunk mi arra! Próbáljuk meg
ebben az ügyben is a kezdeményező szere
pei. Szervezzünk saját erőnkből — persze
megfelelő államsegélyt kérve, amit tekintve
az ügy fontosságát, úgy hiszem az állam meg
is adna — egy .próba szünidei tornatanfolyamot.
.
4
Ennek munkáját okvetlen siker koror
názná s megismerve hasznosságát, bizonyára
országos szervezést vonna maga után. Me
gyénké lenne — mint kezdeményezőé —
az erkölcsi dicsőség.
Többször gondolkoztam erről s volna
is egy eszmém. Gondolom, ha komolyan
vennők — de nem i> tudnám feltételezni egy
paedegogiával foglalkozó egyénről sem, hogy
ezt komolyan ne venné — tudnánk is vala
mit csinálni.
. '
Az egész eszmét a következőkép gon
dolom megvalósíthatónak:
Mint minden dolog szervezésénél min
denek előtt az illető ügyre irányuló munkás
ság sima lefolyásának biztosítására törek
szenek, úgy e tanfolyam szervezésénél is arra
kell törekednünk, illetve mindazon kellékek
nek, melyeknek esetleges hiánya a tanfolyam
Azután egy a minisztériumhoz küldendő
működése elé nehézségeket gördítene, jó eleve
.
s
^gyűlésen
megjelent minden tanító által,
való előállításáról kell gondoskodnunk
aláirt
kérvényben
kifejtenők e tanfolyam fel
Lássuk csak kikre, micsoda dolgokra'
és eszközökre lenne szükség egy ilyen tan- állításának szükségességét. E kérvényben fel
hozhatjuk a katonai közreműködést is, melyfolyamon.
■
.
'
I
Mindenek előtt előadókra és pedig: | ínéi fogva tulajdonképen e tanfolyam a zász- '
egy módszertant (a népiskolában alkalmaz- | f lóalj&zervezésre előkészitő.
Szükségességének kellő megokolása után
ható- szerek, azokon végezhető gyakorlatok j
। elöterjesztenők a próba tanfolyamra való ter
osztályok szerint beosztva; alkalmas,rend
szabadgyakorlatok és játékok ismertetése és vünket s létesítése érdekében — ami úgy
azok módszeres tanítása), egy bonctant —- /hiszem mindannyiunk óhaja — kérjük a miélettant és első segélynyújtást. .(Az- emberi . nisztérium támogatását — megfelelő állam
test, szervezet ismertetése különös tekintet segélyt.
Sok mindenre-jut államsegély, ’ talán
tel a fejlődő gyermeki szervezetre; a testennek,
a népnevelésre igen fontos eszmének
gyakoríáé hatása a fejlődésre; a baleseteknél
szükséges segítség nyújtás' ismertetése) is a megvalósitására-isJuthatna egy kevés.
Szelevény, 1909Aoktóbee hó.
mertető előadókra ; az élőadásokhoz, szüksé
ges torna szerekkel felszerelt helyiségre (tor
✓
Tóth József
áll. tan. oki. tornatanár. .
nateremre) ; a hallgatóknak, megfelelő lakásrü
s némi — legalább az élelmezést fedező —
dijrá.
,
Tudtommal van egy hadügymihiszteri fl íásj-aagyhun-Sjolnoh Dármegyei
re'ndelet — az iskolai zászl Faljak szervezése
Tanító egyesület alapszabályai.
előmozdítását céldzva, a katonai szölgálatra
nem alkalmas tanítók érdekében lett kiadva,
(Tervezet.)
melynek értelmében minden hadtestnél) ke
L bim.
- ?
lesek, ha legalább 10 tanító jelentkezik, azo
kat. a fegyvertorgátásra, céllövésre és a szük
■ I ' -í ÍX
ségesebb taktikai gyakorlatokra kiképezni.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéi Álta
E rendelet értelmében a,tanfolyam anya
lános Tanító Égyesület.
gába a .katonai dolgokat is feJvéhetnők.
A tanfolyam hehéül legmegfelelőbb hely
megyénkben Szolnok.' Ott volna alkalmas fel
Az egyesület székhelye: Szolnok.
szerelt helyiség az előadásokra és- lakás a
3. §.
hallgatóknak az áll. főgymnasiumban, - polg. i
iskolában, amit az intéző körök erre a célra
Az le^esület pecsétje: Középen a ma
készséggel .átengednének. Van elég orvos, gyar nenpzeti címer, a cím' köriratával s az
kik közül valamelyik okvetlen vállalkozna alapítás jévszámávai. •'
megfelelő honoráriumért 7—8 óra keretében
' 11. 0} egyesület célja.
, a bonctan stb.. előadására. Van katonaság,
tehát az előbb említett rendelet értelmében a i
4- §•
: /
szükséges katonai d 4gok isz előadhatok, il
a) Az iskolai nevelés és. tanítás előmoz
letve gyakorolhatók. Úgyszólván mindent —
hogy igy mondjam — házilag flőtu.dnánk dítását szolgáló ismeretek gyarapítása, a ta
nítás módszerének megvitatása s mindkettő
állítani.
।
nek a tanítók között való terjesztése.
Még a- módszertani előadó és megfelelő |
b) Az 'iskola belső életének tökéletes
pénzsegély előteremtése volna hátra.
kifejlesztését szolgáló s az iskolai rendtar
Módszertani előadót is tudok .ajánlani | tásra ’ és' fegyelemre vonatkozó tanulságos'
pl. a ^Nemzeti Tornaegylet- kebelében' fen- ! értekezések tartása, továbbá á tanügyi iroda
, tartott; állandó tornatanfolyam előadói közül lom fejlesztése és ápolása.
bármelyik is szive m közre működne némi ■
c) A tanítás eszközéinek javítására,■ sza
trszteletdij fejében.
porítására és terjesztésére vonatkozó véleméSzóval minden lenne, ha pénz volna! nyes javaslatok megállapítása.
: ■
d)‘ A- megyei tanszermuzeumTenntartása
A pénzszerzésre is tudók ajánrarii egy
i ■
y
”
módot. Ugyanis'az egész tanfolyam kérdé és fejlesztése,
- e) A nevelésügynek népszerűsítése -a /
sét-vigyük az őszt nagygyűlés elé, arra elég
-rm
fontos,/hogy ott’ tárgyaltassék s ott hatáfoz- társadalom körében..
zukmnéga tanfolyam' időtartamát;, a hailga- - - - f) Az országos „Eötvös álap" és Or
tők 'számát és ezekhezSftérten a 'minimálisan szágos Tanítói Árváhazt ;anyagír-támög^ása.
g) Tanítók Otthon-a iétesitése^ ávUU
szükséges költségeket;'1"---
' - . F'
2' §' '
S
Megyei Népoktatás
7. szám.
7. szám.
Megyei Népoktatás
’
h) Elhalt tanítók és tanitonők család
jainak támogatása kölcsön-biztositás utján. .
i) Munkára képtelenné vált tanítók, ta
nítói özvegyek és árvák segélyezése, ösztön
díjak alapítása.
.
j) Az iskola és a tanítóság erdeketnek
és tekintélyének józan fejlesztése és megvé
dése az a—j) pontok keretén belül.
;
III. fa egyesület tagjai.
5. §•
Az egyesület tagjai négyfélék u. m :
rendes, pártoló, alapitó és tiszteletbeli tagok.
• a) Az egyesület rendes tagjai: 1. Hiva
talból rendes tagjai: A tankerütotben tényleg
működő áll. óvók, óvónők; elemi, felső-nép-'
és polgári iskolai, iparos és kereskedő ta
nonciskolái igazgatok, tanítók és tanítónők ;
- a községi és kincstári, társulati es . magan
tanintézetek tovói,,óvónői, igazgatói, tanítói,
tanítónői; a kir. tanfélügyelőseg tagjai. 2. Az
egyesületnek rendes tagjai lehetnek; a fele
kezQti jellegű népoktatási tanintézetek ovoi,
óvónői, igazgatói, tanítói, tanítónői; a közép
iskolák 'igazgatói és tanárai; néptanítói ok
levéllel bíró magánnevelők; nyugalmazott
minden rangú tanügyi munkások; felekezetek
lelkészei és hitoktatók, tekintet nélkül az is-
i
,
A választmány a legközelebbi ülésen dönt a
felvétel tárgyában és határozatáról ’ a kérel
mezőt értesíti.
b) Alapító tagok belépési szándékukat
ugyancsak az/elnöknél jelentik be, vagy va
lamely rendes tag által ugyanott ajánlatba
hozható. A választmány a felvétel fölött
ugyancsak legközelebbi ülésében dönt s a
felvételt kérőt a határozatról értesíti.
c) Ha a választmány valamely jelent
kezőtől a felvételt megtagadná, jogában áll
az illetőnek vagy az ajánlónak a közgyűlés- .
hez felebbezni.
. d) Valamely tag ugyanezen fankerületben esetleg más tanítóegyesületnek is lehet
tagja, annak tanácskozásain ési szavazásain
résztvehet,. de az országos tanítói képviselőre
csak egy helyen szavazhat.
7.
; _ a) Azon rendes tag/ki í tanügyi pá'
। ^áról lélép, vagy más tanKerületbe költözik
nf 'gszünik az egyesület rendes - tagja lenni, '
hacsak az egyesületben való megmaradásra _ •
óhaját az elnöknek.írásban be nem jelenti.
' b) Aki a tanítói állással össze nem férő
magaviseletét
tanúsít, az egyesületből a va;
lasztmány javaslatára a közgyűlés áltál min
denkor titkos szavazással véglegesen, vagy
kóla
tago}< évi tagsági diját három ’ bizonyos időre kizárható. Aki hivatalától elmozdittatott, az egyesületből kizártnak tekinévenként a közgyűlés állapítja meg de az ,
2 koronánál kevesebb és 5 koronánál maga UtlL d) Azok az önként jelentkező rendes
sabb nem lehet.
.
fa^ok továbbá az alapitó és -pártoló tagok,
b) Pártoló tagok azok, kik az egyesület
kik vállalt kötelezetiscgüknek három even
vagyonát évenként valamely megajánlott osz- keresztül eleget nem tesznek, az egyesület*
^zeggel gyarapítják.
■
•
: kebeléből kizáratnak és tartozásaik per utján
"
c) Alapító tagok, kik az egyesület ré
szére legalább 50 koronás alapítványt .tesz behajtatnak.
nek, akár kézzpénzben, akár kötvényben,
8I. .
mely utóbbi esetben az alapítvány után 6
, Minden'rendes és pártoló tag köteles
kamatot fizetnek. A kötvény értéké háláló^
évi
tagság diját a közgyűlésig pontosan be- '
esetén az alapítványt tevő csaladja áltál be
fizetni A kötelezett rendes tagok kötelesek a
fizetendő.
a
d) Tiszteletbeli tagok azok, akiket a gyűléseden pontosan megjelenni ellenesetben
közgyűlés a választmány ajánlatára megva-, ; a Tanítók Otthona“ javára 4 korona bír
laszt Tiszteletbeli taggá csak olyan hazai, sággal sujtatnak. A választmány által kitűzött
és próbatanitásokít, ha arra va.-,
tanférfiu vagy tanügybarat választható, <a ki a vitátéleket
O koztak vagy az'elhökség által felkérettek
.
népnevelés terén, vagy az egyesület támoga kidolgozd
s határozati, javaslatokat
tása körül különös érdemeket szerzett. Kül
földiek csak a magyar királyi kormány elo- 2 héttel a gyűlés előtt az elnökhöz beküldeni.
leges jóváhagyása mellett választhatok tisz
9. §•
.
teletbeli tagokká.
A rendes tagoknak, vagy özvegyeiknek,
6. §•
esetleg, árváiknak igényük van úgy ajanitók
a) Az egyesületi tagok névsora nyilván- Otthona és az egyesületi '^lya'ap,_ m'nt
tartandó és évről’ évre kiigazítandó Akik idő — ha rendes tagjai — az „Eötvös alap es
közben jönnek az egyesület területére Elvété
a Temetkezési Szövetkezet" jótékonyságaira;
végett az elnöknél jelentkeznek. A hivatalból Az” egyesületi választmány kötelessége az.
kötelezett rendes tagok az elnök utasítására esetre vonatkozó állapotok vezetése es nyílnévsorba vétetnek, az önként jelentkező ta vántartása.
gokat az elnök a választmány ele terjeszti.
Megyei Népoktatás
* szám.
IV. n Tanítók Otthona.
*
Meghívó.
10. §.
Mihelyt a „Tanítók Otthona" vagyona
oly összegre emelkedik, hogy az otthon min
den adóság fennmaradása nélkül szervezhető,
kötelessége a választmánynak a kezdemé
nyező lépéseket megtenni s e tényben a köz
gyűlésnek előterjesztést tenni. Az otthonra
vonatkozó összes intézkedések egy e célra
készítendő s a közgyűlés által jóváhagyandó
házi, illetve rendszabályba foglalandók.
V. Temethejési sjöoethe^et.
a) Hogy az egyesületi tagok családjai
a tagiéi halálozása esetén azonnali segélyben
részesüljenek, az egyesület rendes tagjai egy
„Temetkezési Szövetkezethet alkotnak, amely
nek minden rendes tag kötelezett tagja. Ezen
segélyezés céljára minden egyesületi tag
minden haláleset után egyegy korona kölcsönbiztositási dijat fizet. Segélyül a tagok
számának megfelelőleg, illetve a befolyó öszszegnek 80%-a kifizetendő az elhalt egyesü
leti .tag családjának, a többi a költségek fe
dezésére fordítandó. A netalán fennmaradó
összeg a „Tanitó Otthon" alapja javára for
dítandó.
.b) Amely egyesületi tag a befizetés
kötelezettségének két éven át nem tesz eleget,
az a kölcsönbizto^itásból eredő jogait elveszti
c) A ^Temetkezési Szövetkezet" pénz
tára az egyesület és az Otthon pénztárától
elkülönítve kezelendő s a kezelés egy házi
rend keretébe foglalt szabályzat szerint foe
történni.
VI. rb egyesület höjlönye.
12. §.
a tanítóegyesület tagjai között a
szellemi érintkezés, folytonos legyen, az egye
sület éhatározza egy helyi megyei tanügyi
lap indítását, amely’ lap egyúttal nemcsak az
egyesületnek, .hanem a vármegye kir. tanfel
ügyelőjének is* hivatalos lapja. A kiadások
fedezése a felemelt tagságdijból eszközlendő.
Vili, n? „eötD^ alap" és „Taniíóh hája."
13. §.
Az egyesület az „Eötvös alapnak" évi
20 kor. dij fizetésével rendes, a budapesti
Tanítók Házának alapító tagja lévén, az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket ’ a köz
gyűlés kiküldöttei, illetve választottal gyako
rolják.
1. kgy. 1909. szám.
Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 147. §-ának
végrehajtása tárgyában kiadott s 18721 évi
szept. hó 2-án kelt szabályrendelet 13., il- letve 8., 9. §-ai értelmében van szerencsénk
a Jász-Nagykun Szolnok vármegyei tanítótes
tület szolnoki járáskörének tagjait f. 1909.
évi november hó 4-én d. e. 9 órakor Szol
nokon, a (Vásártéri) VI. kér. áll. . elemi is
kola ^eme^ti nagytermében megtartandó őszi
járásköri gyűlésre tisztelettel meghivni. '
Tárgyai:
1.
Reggel 8 órakör istentisztelet.
2.
Gyülekezés
3. 'Pont 9 órakor elnök a gyűlést
megnyitja, jegyzőkönyv hitelesítőket nevez
meg.
4. Gyakorlati tanítás a magyar nyelv
tan tananyagából, következő órarendszerint.
Tartja: Égner Ilona VI. <ker. áll tanítónő.
3
5. A postatakarékpénztári intézmény
nek ismertetése. Tartja: A M. kir. postata
karékpénztár Igazgatósága által kiküldött
tisztviselő.
o
' 6. Értekezés: Az osztályrendszer, vál
takozó rendszer és szakrendszerről. Tartja:
Kovács Ignác törökszentmiklósi tanitó.
7. Iskolai történet. „ A Csontos Ist
ván gúnyája." címmel. Felolvassa: Szentimrel Márta tiszavárkonyi áll. tanítónő.
8. Értekezés tartás és gyakorlati tani- ,
tásra vállalkozások.
9. A jövő gyűlés ideje, és helye meg
állapítása.
J
'
10.
Indítványok. Igazolások.
11.
A tisztikar lemondása. Választás.
Szolnok, 1909. október 7.
V1TOS ANTAL
jköri jegyző.
KORÖSSY GYÖRGY .
jköri elnök.
Szakosztályok gyűlései:
„h kisdednevelési és gyermekvédelmi"
szakosztály gyűlése 1909. évi novembei 4-én
d. u. 2 órakor a belvárosi kisdedóvoda ter
mében tartatik meg, melynek
tárgysorozata:
1. A múlt ülés_ jegyzőkönyvének felol
vasása, hitelesítők kijelölése.
2. „A gyermekvédelem szerveinek
egyesítése és a népnevelőknek közremunkálása." Előadó: Magyary pGyuláné szolnoki
állami tanítónő.
3.
Tisztujitás.
LETANÓCZKY JÚLIA
szakoszt, elnök.
(Folytatjuk.)
'
■
(
’
-. 4 *
.
Megyei Népoktatás ’
7, szám.
'
. 5.
Az „ének, oktatási és művelési" szak
osztály gyűlését 1909. évi november hó 4-én
d. u. 4 órakor a belvárosi óvoda tantermé
ben tartja meg, melynek
tárgysorozata:
1.
Elnöi megnyitó.
2. „Énektanitási módszerek" felolvassa:
Viszlay Ernő szolnoki állami tanitó.
3.
Indítványok.
;
4. Tisztujitás: elnök, alelnök, karnagy
és jegyző választása.
EÖTVÖSÖK. LAJOS
szakoszt, elnök.
T2. Fél 9 órakor felvonulás a közgyű
lés helyére. (Vármegyeház.) A Hymnus ének
lése után pont 9 órakor elnök a közgyűlést
megnyitja, megnmlékezvén röviden az elhalt
kartársakról s kijelöli a jegyzőkönyv hitele
sítőket és számvizsgálókat.
3. A közgyűlésen meg nem jelentek
igazolása.
4. Elnök megnevezi a küldöttség' tag
jait, kik Eötvös K. Kajos kir. tanfelügyelőt a ’
közgyűlésre meghívják. A megjelenő tanfel- ’
ügyelőt elnök üdvözölvén, érdemei méltatása
után átadja neki a tanítóság által nevére tett
alapítványról kiállított alapitó levelet Jegyző
„Gazdasági szakosztály" gyűlését 1909. előterjeszti a központi választmány 'javaslatát
évi november 4-én d. u. 3 órakor az I. kér. az elhalt és a kilépett tisztviselők helyeinek
állami iskola V-ik > osztályában tartja még, betöltésére vonatkozólag.
melynek
'
5. Muhy Sándor, a pénztárt rendező
tárgysorozata:
bizottság elnöke, jelentést tesz a pénztár ál
1. A'múlt gyűlés jégyzőköhyvének fel lásáról.
olvasása, hitelesítők kijelölése,
6. Javaslat az alapszabály módosítására
2. Bállá Béla jászberényi állami tanitó nézve. Előadó: Muhy Sándor.
a szölőszet köréből tart értekezést.
7. A választmány a Csikós József é*.
3. Malatinszky Lajos szolnoki igazgatóTóth István által szerkesztett „Megyei Nép
tanító a tyuktenyésztésről tart felolvasást.
oktatás" cimü lapot a vármegyei 'tanítótes
4.
Tisztujitás.
/
tület hivatalos lapjául ajánlja.
~ UDVARDY FERENCZ*
8.
- Iskolai emléklap ajánlása.
szakoszt. elnök.
9. Előterjesztés az „Otthon" helyiség
Az „Óvokör" .szolnoki fiókjának tag vétele tárgyában.
jai 1909. évi november 4-én d. u. 3 órakor
10. A tanítók lakásbérének rendezésére
az I. kér. állami IV-ik osztályában tartja vonatkozó memorandum. Előadó: Bernáld
alakuló gyűlését.
■ Lajos szolnoki népiskolai igazgató tanitó.
A rajz és ipari szakosztály jiov. 4-én
11. A gyűléseken megjelenő tanítók na
d. u. 3 órakor tartja gyűlését az I. kér. fiú
pnyijának rendezése. Előadó : Magyary Gyula.
iskola 11. o. tantermében.; / l__
12. Javaslat a felekezeti tanítók részére
Tárgy sorozat:
;kiállítandó arcképes igazolvány tárgyában.
1.
Elnöki megnyitó.
Előadó: Gyenes József, szolnoki Constantin
2. Mohács István ozibakházi áll. isk. isk. ígazgató-tanitó.
igazgató-tanitó előadást tart a rajzról kap
13. Jövő évi költségelőirányzat bemu
csolatos Slöjd tanításnak tananyagából a
tatása.
népisk. IV., V., VI. oszt.
14. A gyülésterem átengedéséért kö3.
Indítványok.
4. Tisztujitás: elnök, alelnök, jegyző?' szönet nyilvánítás.
15.
Indítványok,
választás.
'
Szolnok, 1909 okt. 14.
r
FELLEGI ALAJOS
UDVARY FERENCZ
POLONYI MÁTYÁS
í
szakoszt, elnök.
főjegyző.
elnök.
TH^ghlvó
z
a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanító
Közgyűlés után társas ebéd a Kossuth
testületnek, 1909. évi november 5-én, Szol Szállodában, egy teríték ára 2 korona. Akik
nokon, a vármegyeház dísztermében tar
’ a közebéden részt kívánnak venni, az elnök
tandó évi
ségnél előre jelentsék, be. •
rendes közgyűlésére.
Tárgysorozat:
1. Reggel 8 órakor istentiszteletet hall-,
gatnak a testület tagjai, saját felekezetűk
templomában.
6.
7. szám.
Megyei Népoktatás
Még valami a nov. 4—54
gyűlésünkről.
Mint értesültünk Tanfelügyelőnk
s az egyesület központi vezetősége
meghívásán^ megjelenik
gyűlésen
Herrman Antal egy. tanár es paedagogiumi igazgató
Farkas Sándor
tanitónőképző intézeti igazgató és Be
nedek Elek iró, lapszerkesztő társasá
gában, hogy az érdeklődő nagyközön
ségnek és a vidékről itt tartózkodó ,
kartársaknak 4-én este 6 órakor kez
dődő előadásban és vetitett képekben
bemutassa Boszniát, újonnan szerzett
ezen országrészünkét és népét, Magat ;
az előadást ismertetni fölösleges. Is
merjük Herrman Antalt mindnyájan.
A képek az előadásához méltóan fogják
lebilincselni azok érdeklődését is, kik
már látták Boszniáról ilyenféle soroza
tos felvételeket. Ezen képek .ugyanis
a szerajevói országos kormány . tulajdonalévén, eddig még sem az Urániá
ban, sem egyéb vállalatnál nem lát
hatta senki, amennyiben reproduká
lásra eddig a bosnyák kormányzat
nem adta ki s hozzánk is csupán Her
mán professor direkt kérésére .jutnak
> el bemutatásra.
’
Amellett, hogy élvezetes^ estét
szerez ezen előadás, sokban tanulsá
gos is lesz- s vidéki kartársainknak
pedig mód arra ás, hogy a 4-i gyűlés
után úgyis Szolnokon maradva, kelle
mesen tölthetik el a másként unalmas
estét.
*
Ezen előadás belépti dija — mely
a szolnoki „Tanítók Háza“ javára
megy — az első 4 sor helyre 80 fil
lér, a többi helyre 50 fill., karzat a ta
nuló ifjúság récére 20 fillér.’
Az előadóé gyűlés után a város
háza nagytermében 6 órakor kezdődőleg fog megtartatni. Kérjük a közön
ség és a kartársak szives megjelenését.
(0
Megyei Népoktatás
7. szám.
hírek.
KlneDöéS. A vált és közokt. Minisz
térium a pusztaecseg-majori vallásalápitvá-.
nyi iskolához Kompanyik László ujbélai tani
tót nevezte ki,
f
- Lapunk, mint a kir. tanfelügyelőség hivatalos lapja megyénk közig,
bizottságának 3505 kb. sz. alatt folyó
hó 13-án hozott határozatával a tan
ügyi és közig, hatóságoknak, iskolák
nak előfizetésre ajánltatott. Erre hi
vatkozva kérjük a tek. hatóságoknak
előfizetés iránt mielőbbi 'szivesf intéz
Szerkesztésért felelős CSÍKÓSgÖZSEF.
HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun Szolnokyiegye kir. tanfelügyelője.
3058—1909.
Riánöéhö^ás.
tŰDafali eskütétel. Zolnaí Mihály a; ti-'
szaderzsi ref. iskola uj tanítója a napokban
tette le a hivatali esküt, a kir. Tanfelügyelő
ség hivatalos helyiségében.
CanÍÍÓDálaS}iáS- A szajoli újonnan szer.vCjZett tanítói, és tanítónői állásra Hársfalyy
Jájios szatmárnémeti tanítót, a tanítónői ál
lásra pedig Farkas Margit tiszapüspökí taní
tónőt alkalmazta a rom. kath. iskolaszék.
Jánoshiüa höjségi iskolájánál alkal
mazásban volt Török Bertalan tanító az
egér külvárosi rom. kath. iskolához válasz*
tott meg. Távozó kartársunknak gratulálunk
ez előlépéshez, mit szorgalmas tanítói mun
kásságával valóban ki is érdemelt.
Jásztelek község rom. kath. iskolaszéke
a’Czakó Gyula eltávozásával megüresedett,
tanítói állásra Szentiványi Béla zicsi tanitót
választotta meg.
1
.
KisüeüneDelök sjolnokmeguei köre f. é:
november 4-én d. u. 3 órakor a szölnokj
belvárosi kisdedóvoda termében rendes év1
közgyűlést tart. — Tárgyai: Elnök választásJegyző jelentése. Gyakorlati tanítás. Tartja •
Józsa Gizella turkevei óvónő. Felolvasás.
Tartja: Fucsekné Lenkei Oktávia jászalsó.szentgyözgyi óvónő. Számadások. Indítványok
és a tagdíjak beszedése. .
Cisjasjentimrén Csenki Imre tanítónak
Püspökladányba történt megválasztásával egy
ref. tanítói állomás megüresedett.
me^öíur-ujoárosi iskolánál Hatvaniné
Bordács Róza lemondásával megüresedett ál
lomásra Pataki Mária oki. tanítónő válasz
tatott meg.
évben fölterjesztés lévén teendő a helyettesi-,
tésre ajánlható okleveles, de állomással még
nem bíró.' tanítóknak, és tanítónőknek jegy
zékbe vétele iránt, miután a helyettesítési meg
bízások csak áz igy kormányilag a jegyzékbe
foglaltaknak lesznek adandók, saját érdekükben
is felhívom az e megyében, lakó, okleveles, .
állás nélküli tanító urakat és tanító hőket,
hogy fölterjesztés végett küldjék' be hivata
lomhoz oklevelüknek eredeti, vagy közjegyzőileg
hitelesített másolati példányát f. .é. november
1 napjáig. ‘
■
rSzolnok, 1909. október 4.
/
Celf. városi tanácsainak, köz
ségi és Í3r, hitk. elöljáróságoknak^
kedésüket. J '
a mezőtur-kuriai IX. sz.
állattii elemi népiskolának Cselalvay Rezső
uradalmi intéző ur igen értékes és szép ki
vitelű 68X106 cm. méretű, az aradi vérta
núk kivégzését ábrázoló képet adományozott.
‘ E hugj lelkű adományért az iskola ne
vében ez utöiTmond ajándékozónak köszönetet Schrőde/ Miklós'állami tanító.
\
‘
7.
EÖTVÖS KÁROLY LAJOS
. y "
kir. tanfelügyelő:
. '
' > z;
4
A vármegyei tanítótestületnek hivatalból
kötelezett tagja minijén állami, községi és
izr. fel. tanító, tanítónő, óvónő, minden ál- •
'
Hirdetés árszabás:
lami és' községi ipárostahonciskolai és gazd.
ismétlő iskolai-: rendes, és óraadó tanító. ■ Az A lap egész oldala egy évre
állami népoktatási intézetek, vezetőinek a ta- (52-szeri hirdetcsf
400
nitótestüjet\ jgyülésekre utazási és. nagi költ
2Í0
fél
évre^
(26-szori
hirdetés)
ségeit az államkincstár, a községi iskolák,
200
gazdasági ismétlő iskolák, iparos tanoncisko-' Fél oldal egész évre
100
Iák és kisdedovodák vezetőinek hasonló. költ Fél- oldod
évre
I«) „ ■
ségeit a községi, városi pénztár, az izr. tahi- Hegyed oldal egész évre
tők és tanítónők 'gyűlési költségeit az izr. | Hegyed oldal fél évre. •
hitközség viseli.
rA ^hirdetés terjedelméhez képest az
Midőn hivatalosan tudomására hozom,
hogy a vármegyei tanítótestület Szolnokon f. árszabás köndyen kiszámítható.
évi november 4-én járásköri, kisdednevelési és ‘ hirdetési dijak félévenként utólagosan
gyermekvédelmi szakssziályi, énekoktatási és
, - fizethetők.
énekmiivelési szakosztályi, iparoktatási és rajztanítási szakosztályi, gazdasági oktatási szak
osztály í gyűléseket, november 5-én pedig
együttes közgyűlést, tart, felhívom a tek. vá
rosi tanácsúkat, közs. elöljáróságokat és izr.
hitközségi elöljáróságokai, hogy a községi és
izr elemi iskolák, községi óvodák, közs. gaz
dasági ismétlő iskolák-, községi iparostanonc
iskolák rendes és óraadó tanerőinek utazási
és: napiköltségeit előre kiszolgáltatni, az illető
iskolaszékek megkeresésével pedig a felől in
tézkedni szíveskedjenek, hogy ' a gyűlés, ideje
alatt helyettesítés vagy szünetadás utján- alkaimat adjanak a vármegyei .tanítótestület,
fentnevezett kötelezed tagjainak a felsorolt
gyűlésekben résztvevősre.
’ ' s
Szolnok, 1^09. október 22.
...
Hirdetések felvétetnek.
■
po d
Eötvös X. ^etjos
'~
/ , : . - .g ■ r -. lurötánfelügyefö.
' T *
2932—909. sz:'
felhívás állás nélkül levő tanítókhoz
és tanitónökhŐz-
. tA “ Az 4907
• 146500^^sZ.Nálf j^jkoz-^
oktáfdsügyi mim "rend. szerint mindén TdtN
*
7. szám
Megyei Népoktatás
8.
8. szám.
Szolnok, 1909. október 30.
I. évfolyam. ,
JÁSZDAGYKUNSZOLNOK-
A legújabb magyar gyermeklap a
JÓ PAJTÁS
Friss, uj, eleven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan fog
lalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gyermeket érdekel
heti. Szépirodalom, művészet, tudomány, sport és testedzés,,
mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus feljíesztésére. A
,
,
A kir. Zanfelügyelőség hivatalos lapja.
I 1 évre 6 korona.
Előfizetés: । 1/2 „ 3
„
Megjelenik hetenként'' szombaton.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tani, tollnokhoz küldendők.
JO PAJTAS-t
Elemi iskolai énektanítás.
a legjelesebb irók Írják, képeit kiváló művészek rajzolják. Szer- —
kesztője Sebők Zsigmond, a kitűnő ifjúsági író, a Maczkó törté
netei szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leg
lelkesebb és legmelegebb kedélyű Írója. Cikkeit, elbeszéléseit,
verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, Szöllösi Zsigmond, Radó
Antal, Lipcsey Adám, Móric Zzigmond, Endrödi Sándor Írják,
rajtuk kívül á jeles irók és költők egész serege. A
Kedélynemesitő és a gyermek aesthetikai érzését fejlesztő hatását
ismerjük a zenének s tanítjuk is az iskolában az éneket magát, t. i. meg
tanítjuk a gyermeket az előtte énekelt, vagy hangszeren .játszott melódia
utánzó elsajátítására. Ezzel azonban még nem tettünk eleget a miniszteri
tanterv követelményeinek, s nem tettünk -énektanitási feladatunknak, amenynviben a tanterv előirja a hangjegy alapján való énektanítást.
:
Azonban ilyen iskolánk, van legkevesebb, ahol ez. így volna -végre
hajtva pedig milyen szép eredményeket ad s milyen lelkigyönyörüseget okoz
’ ez úgy a gyermek, mint tanítójának és a szülőknek. Persze leginkább csak
' az osztott iskoláknál vihető keresztül; mint ahogy alábbi kővetkező enektanítási anyag-ki mutatás is- szerkesztve vám melyet az iskolákban az enektanítás anyagának beosztására mintául itt közlünk.
JÓ PAJTÁS
f
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
képei művésziek és a gyermek képzeletéhez szólók. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemlé
letét szép dolgok élvezésére. Á
JÓ PAJTÁS
minden héten jelen meg. Mindén számában vannak elbeszélések,
versek, a gyermek felfogásához mért ismertető cikkek, van regény,
állandó játék- és sportrovat, elme-élesitő rejtvények stb. Bő tar
talmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből a
lehető legjobbat kapja. A
'
\
JÓ PAJTÁS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévbe 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára
20 fillér.
"
. f
Az előfizetési pénzek a következő 'Címre küldendők:
'
A Jp PAJTÁS kiadóhivatala
Franklln>Tírsulat
Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
MF
Tessék mutatványszámot kérni!
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon,
f '
- •
énektanítási tervezet.,
'*
*
L 11. OSZTÁLY. 1. hangjegyismertetés.-.
Az „Utasítás" az I. és II. osztály részére teljes tájékozódást nyújt,
Béla:
s csak hetekre, illetve órákra kell szétosztani. (Kézikönyv: Sztanko
Daloskönyv-e.)
III. OSZTÁLY;
I. hét Az. énekhang jelölése _
oII-I1I Rövid és hosszú hangok éneklese. Utenyezes.
rr
hangjegy
(
d
)•
megnevezve
—
(Ó
első
lépcső.
IV-V
»
„
- „ első lépcső,begyakorlása,
vi-vni w
hallgatás
(szünetjel), (hallgatójel) z
vm-ix
y
második lépcső: d.
•
x-xi
hangjegy
(J)
rövi^
szűnjél.
Dynamikai
elemek.
XII-XIII. Hosszú
8
harmadik lépcső „e .
XIV-XV
”
„
„ -begyakorlás..
./
XVÍ-XVII N
„ hosszú hallgatójel j- Ütenyezés.
XVIII-XIX
negyedik lépcső: „f ■
‘ XX-XXI
”
vegyes
ütem
(
J
© © , o1 o o ) ne^e
xxn-xxni
8. szám.,
2.
Megyei Népoktatás
-a
8. szám.
XXIV-XXV Hangnyujtás kötőjellel(
J J , © J^©) ötödik lépcső „g“.
XXVl-XXVII
„
ponttal (jT
, c‘ o1)
XXVIII„ r
a két előbbivel vegyesen, az ötöd. .
*
2’. Dalok, énekek:
Szeptember, október: Hymnus, Erzsébet'királyné emlék ünnepélyére:
Megdicsőült nagy királynénk, Hullassatok könnyet . . . kezdetű énekek.
november, december: Szózat', Tied vagyok . . . Induló.
január, február: dalok a madarakról, fákról és a mezőről,
március, április A legelső magyar ember a király, Jó honfiak . . .
május junius: Dalok a természetből. Induló. Tornadalok.
ív; OSZTÁLY-.
4
hét ismétlés a III. osztály 4 első órájából
I
II
„
» .
»
5"8 ”
’’
„ . „
„
9-12 „
. „
III
<
13-16 „
IV
„
„
„
17-20,
V
» i »
»
21-24 „
■ „
VI
„
„
25-28 „
f
VII
„
„
„
29 — „
„ „G“ kulcs.
Vili
Hangnyujtás koronával:
a hatodik lépcső „a
IX-X
XI-XII
Alap, harmad, ötöd, (Nevező hármas)
XII1-XIV Alap, negyed, hatod (Alsó uralgó)
XV-XVI
A IX-XII alattiak ismétlése hetedik lépcső „h“
XV1I-XVIII A XII-XVI ’ „
T'1 " , s ezután minden órán.
XIX-XX
Osztott értékek
= ©r ©r, d, g, h, felső uralgó.
XXI-XXII %-ad (hallgató) szünetjel. ’
XXIII-XXIV Ismétlés a XVll-től, a nyolcadik lépcső c •
XXV-XXVI, C—C, c-e-g-c ; c-f-a-c
XXVII-XXVIII Kemény hangsor.
Dalok, énekek.
A III. osztályéhoz újabbak is veendők fel.
V—VI. OSZTÁLY.
í.
II.
III.
IV.
V.
VI.
hét Kemény hangsor ( J J
J ) ismétlése
p
Méret összevonás az ütem közepén
Syncopa
»
n
c
o
o
o )
VII.
a tört hármasok ismétlésével.
I—I I—I
Kötött hangjegyek
© * e J
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII.
A negyedik lépcső emelése (fis) Ar alla breve C,
A létra bővítése az alsó VIL lépcsővel { kemény „G“ létra
az „ VL
J begyakorlása.
Az első lépcső (c) emelése (cis).
„ „ • „
a IV. lépcső emelésével I
<
rx«
A létra bővítése, az alsó V. lépcsővel ) kémény „D létra.
„
-
____ Megyei Népoktatás
’ .
XVI. —-hét A lágy hangsor (Természetes).
XV.' „ A VIL lépcső leszállítása (mélyítés) kemértyj" létra.
XVI. „
.
XVII. „ A lágy „A" dallama, összhangzatos lágy nangsor.
D-d
terjedelemben
a
magyar
hangsor.
i
•
XVIII. „
XIX. „ A magyar dalok záradéka.
XX. • „ A III. lépcső leszámítása (mélyítés).
r
n [
XXL „ Kemény „b“ létra.
„
„
a
felemelt
lépcsővel.
XXII. „
A VI. lépcső leszállítása.
XXIII. „
A magyar- hangsor c-c terjedelemben.*
XXIV. „
A
Z
V
;
—
XII
—
XIV
órák'
ismétlése.
XXV.
A XV—XIV órák ismétlése.
.,/ -■
'
XXVI. „
A XV-XXII „
„
/
XXVII. „
A
d.
mint
egész
ütenyt
kitöltő
hang
4 ütem.
XXVIII.,,
A
%
ütem.
■
.1
XXIX. „
A
tizenhatod
hangjegy
^
szünetjel
7.
/
XXX. „
A
kemény
és
lágy
létrák
ismétlése.
।
vegyes
ütemek.
XXXI. „
• ■
)
XXXII. „ Érték nyújtás,
A betanítandó dalok „Utasítás" szeiint.
KÖRÖSSY GYÖRGY
egyesület tisztikara, a választott
vjTasztmányi
------------- :
tagok s a járáskörök elnökei, akadalyoztatasuk esetén alelnökei.
:
17-§• (Tervezet.)
Az
egyesületet
egyesek . és hatóságiok
(Folytatás.) !
'
irányában áz elnök képviseli. Ö hívj a össze
Vili. H? egyesület tisztikara és Dálas^tmánya. a köz- és választmányi üléseket és ezeken
t
±
1 XI <-> A /
ne nn dönt.f A
elnököl, szavazat
egyenlőség
esetén
_
14. §.
választmány
és
közgyűlés
határozatait
vegreAz egyesület ügyeinek vezetésére köz- hajtja. Utalványozza a költségvetés kereté
gyűlésben választatnak:
ben és a . választmány által megszavazott
összegeket, jóváhagyott fizetéseket es tiszte
1. Egy egyesületi elnök.
letdijakat. Sürgős szükség esetén a választ
2. Két egyesületi alelnök.
mány
utólagos jóváhagyása3. Egy egyesületi főjegyző.
niaiiy
----nátmellett
, Aaz egyeCi
. J pénztárából
r
.luxi 20
on íz
iiHvnnún?hat
sülét
K.-nát
utalványozhat.
4. Két egyesületi jegyző.
Az egyesület - pecsétjét őrzi és használja.: un5. Egy pénztáros.
den Fontosabb iratot, jegyzőkönyveket leve
Egy
ellenőr.
'
‘
6.
leket nyugtákat, s. a. t. a főjegyzővel, illetve
7. Egy könyvtáros.
pénztárossal aláír, lattamoz; megerősít. .Az
8. Egy muzeum őr.
egyesület pénztárait megvizsgáltatja. Even
Egy
szerkesztő.
9.
10. 12 vidéki és 3 székhelyi választ- ként az egyesület működéséről szóló je enmányi tag. 8 vidéki és 4 helybeli póttag.
tést a főjegyzővel együtt elkészíti* s « választrhány jóváhagyása után a közgyűlés elé
15. §.
Az egyesület tisztikarát és választmá terjeszti.
18. §.
.
;
nyát a rendes tagok, sorából szavazattöbb
séggel a közgyűlés választja. Aki azonban
Akadályoztatása, vagy megbízatása ese
tagsági diját a választó közgyűlésig nem fi tén az elnököt minden tekintetben egyik alzette, vagy az egyesületnek bármely más cí eínök helyettesíti.
men adósa, sem tisztviselővé, .sem választ
19. §.
mányi taggá nem választható.
a). A főjegyző fogalmazza a .hivatalos’
16. §.
leveleket, felterjesztéseket. Egybegyűjti a jaA választmánynak rendes tagjai: az
JásHlagghun-Sjolnoh pármegyei
Tanitó egyesület alapszabályai.
y
8. szám.
Megyei Népoktatás
rási körök jegyzőkönyveit és jelentéseit. Az | ket tűz ki s az ezekre beérkező munkála-.
/elnökkel, egyeíértőleg megszerkeszti a'regye- tokra nézve bíráló bizottságot küld ki. Meg- j sülét évi jelentését. A fontosabb határoza állapítja az évenként tartandó közgyűlés he
tokról értesíti a sajtót, őrzi az egyesület hi lyét és (idejét, melyet az.elnök a közgyűlés
vatalos iratait, amelyekről szabályszerű ik előtt legalább 14 nappal kihirdet. Szükség
tatót vezet Nyilvántartja az egyesület összes esetén rendkívüli közgyűlést is összehívhat.
Előkészíti á közgyűlések tárgysorozatát. —
tagjait.
b). A jegyzők vezetik a választmányi Ügyel arra, hogy a tárgy-orozatba felvett ne- .
velés tanítási kérdések az iskolai élet min
ülések és ’a közgyűlés jegyzőkönyveit.
den ágát felöleljék. Gondoskodik alkalmas
előadókról, kik a gyűlésen a kitűzött tétele
A pénztáros felelősség terhe jmellett ket szó- vagy irásbelileg fejtegetik, határo
-külön-külön kezeli,az egyesület, a „Tanítók zati javaslataikat azonban kötelesek oly idő
Otthona" és „Temetkezési Szövetkezeti" pénz ben a választmányhoz benyújtani, hogy az
tárakat, vezeti azoknak számadásait: Nyug- azokat;a közgyűlés előtt tartandó ülésen tár
tatvány mellett’beszedi és nyilván tartja a gyalhassa. Rendes, alapító és! pártoló tago
tagsági dijat s a tagdíjhátralékosokról min kat vesz fel, előterjesztést tesz a tiszteletbeli
den választmányi ülésen jelentést tesz. Kifi tagok meg választása tárgyában a közgyűlés
zeti a 'választmány által megszavazott és az nek. Halasztást nem tűrő dolgokban intéz
elnök által utalványozott kölcsönöket és se kedik. Szigorúan őrködik a felett, hogy az
gélyeket. A bevételekről és kiadásokról pénz- alapszabályok és szabályzatok pontosan meg
Zári naplót vezet. A^pénztár állapotáról a vá tartassanak. Az időközben elhalt vagy elköl
lasztmánynak gyülésről-gyülésre jelentést tesz. tözött tisztviselők ideiglenes helyettesítéséről
. Elkészíti az évi költségvetést és számadást, .gondoskodik. Az egyesületi pénztárt, könyv
melyet a választmány jóváhagyása után el*- . tárt és tanszermúzeumot időről-időre egy e
célból kiküldött vizsgáló . bizottsággal meg
fogadás végett a közgyűlés elé terjeszt.
Fizetéseket csak az elnök'utalványozása vizsgáltatja. A pénztáros részére kiadható fel
mentvény céljából az évi közgyűlés előtt a
mellett eszköz-ölhet.
’ .
•
választmányon kívül eső tagokból számvizs
21. §-.
gáló bizottságot hoz javaslatba. . Végre • az
Az ellenőr koronként többször, de éven egyesület viszonyai és körülményei szerint
ként legalább négyszer megvizsgálja a pénz szakosztályokat létesít.
A határozat érvényességéhez a tagoktárakat s ekkor a naplókat lezárja, minden
nyugtát és ellennyugtát aláír. A pénztár ép nak egy harmada szükséges. Ha ennyi nem
। volna jelen, a másodszor egybehívott választ
ségéért a pénztárossal együtt felelős.
mány a megjelentek számára való tekintet
22. §.
nélkül határoz.
A könyvtáros a választmány által meg
A választmányi ülés jegyzőkönyveit az
állapított szabályzat szerint kezeli az egye elnök által kiküldött 2 választmányi tag hi
sület könyvtárát
telesíti, kivéve az utolsót, amelyet 3 tagú bi
zottság teljesít.
23. §.
A lyiuzeum őr ugyancsak a választ
mány által megállapított szabályzat szerint a
tanszermúzeumot kezeli. *
■ 24. §.
A szerkesztő szerkeszti az Egyesület hi• vatalos lapját, amelynek felelős szerkesztője.
25. §.
A központi választmány évenként leg
alább négyszer, de szükség esetén többször
is választmányi ülést tart. A központi vá
lasztmány az egyesület működését irányítja.
. E végből szoros összeköttetésben áll a járási
körökkel és /bizottságokkal,, tudomásul veszi
az egyes járáskörök és bizottságok működé
séről szóló jelentéseket. Részben megálla
pítja azon kérdéseket, melyeket minden já
rási körben meg kell vitatni. Pályakérdése
IX. fi? egyesület közgyűléséről. .
26. §.
a) . Az egyesület legalább évenként egy
szer közgyűlést tart, melynek helyét^és ide
jét a választmány lehetőleg jó elme hatá
rozza meg. Fontos ügyekben a tágok egy
ötödének kivánatára, mely kívánság a tárgy
megnevezése mellett írásban adandó- be az
elnökséghez, rendkívüli közgyűlés is egybe
hívható. A rendes közgyűlés megtartása előtt
legalább 14 (tizennégy), a rendkívüli leg
alább 8 (nyolc) nappal hivandó egybe. A
közgyűlés helye, ideje és tárgysorozata a
közgyűlés előtt legalább nyolc nappal a kir.
tanfelügyelőségnek hivatalosan bejelentendő.
b) . A közgyűléseken az egyesület min
den kötelezett rendes tagja részt vesz. Más
különben a gyűlés minden elmulasztott nap-
8. szám. ’
{
Megyei Népoktatás
jáért, ha csak azt elfogadható okkal nem iga mányre bizatik. A feloszlató gyűlés jegyző-'
zolják, 4 koronát tartoznak fizetni az egye könyvét egy öttagú bizottság hitelesíti. --A
közgyűlés jegyzőkönyvének egy másolati pél
sület „Tanítók Otthona" javára. ~
c). A közgyűlés tanácskozásainak tár dánya a kir. tapfelügyelőségnek megküldendő.
gyai: az egyesületi működés részletes meg
X. fi járási körökről.
állapítása és nyilvántartása; a neveléstudo
27. §.
.
J
mány s általában az iskolai élet köréből vett
kérdések, tételek ismertetése, megvitatása; a
Mindért járási kör köre területén általa
járási -körök munkálkodásának irányítása, va megállapított helyeken évenként legalább két
lamint a választmány előterjesztéseinek elin
szer járásköri gyűlést tart.,
tézése, illetőleg ezek feletti határozathozatal;
28. §.
a költségvetés megállapitása; a számadások
irattár, könyvtár, tanszermúzeum felülvizsgá
A járásköri gyűléseken minden kötele
lása, amelyeknek megejtésére saját kebeléből zett rendes tag megjelenni, illetve azon részt
bizottságokat küld ki s a beterjesztett jelen-, venni tartozik. Egyébként itt is irányadóul
tések alapján a felmentések megadása, vagy szolgál ‘a 26. §. b) pontja.
megtagadása; a tisztikar és választmányi ta
.
29. §.
gok megválasztása; indítványok tárgyalása.
Minden indítvány, mely a választmány
< Minden járási kör 3 évre választ egy
által megállapított napirendre nem vonatko elnököt, egy aielnököt, egy jegyzőt és egy
zik, az elnökségnél a közgyűlés előtt egy pénztárost. Ha a tagok száma megengedi,
héttel benyujandó. Az indítvány tárgyalása néhány tagú választmányt, esetleg szakosz
felett a választmány előterjesztése alapján a
tályt is szervezhet.
közgyűlés határoz. Csakis rendes közgyűlé
30. §.
seken tárgyalhatok ilyen indítványok, rendkí
vüli közgyűlésen indítványok elő nem ter
A‘ járásköri gyűlések teendői.:
jeszthetők. ■
'
á). A közgyűléstől nyert irányelvek sze
d). A közgyűlések ügyrendjét a választ
rint
ügyrendjét
megállapítja.
mány készíti elő, de véglegesen maga a köz
b) . Gyűlése helyén gyülésileg megha
gyűlés állapítja meg.
í
e). A közgyűlés gondoskodik arról,' tározott tantárgyakból bármely tagja által
hogy az egyesütet tagjai közigazgatási (szol- próbatanitást rendez s azon igyekszik, hogy
gabirói) járás szerint járási körökké alakul néhány gyűlés alatt a törvénybe foglalt min janak. Egy-egy járási körnek 30 tagjánál ke den tantárgy tanítási módja előkerüljön.
c) . A meghallgatott tanítás felett zárt
vesebb nem lehet.
ülésben,
bírálatot mond, amelynek teljesen
f) . Munkálkodásáról évi' jelentést állít
tárgyilagosnak, y- minden személyeskedéstől
össze és adhat ki.
g). Az alapszabályokat szükség eseten mentnek kell lennie.
. d). Értekezik az iskolái fegyelem gya
módosítja, melyek azután jóváhagyás végett
a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi korlási módja felett s igyekszik azt javítani, .
egészen erkölcsi alapokra fektetni.
minisztériumhoz felterjésztetnek1.
*
e).
h)
. Tanácskozásai köréből minden
po Az iskolai életből, valamint a' tani-,
litikai és vallásfelekezeti kérdések kizaratnak. | tás köréből vett, különösen az egyes tarttár• i). Gondját arra is kiterjeszti, hogy az nyak módszere körül szerzett tapasztalatokat
a tagok egymással közlík, y az eljárási mó
egyesületi „Tanító Otthonház „Eötvös alap
és az „Országos Tanítói Árvaház", nemkü dok javításáról egymást kölcsönösen felvilá
.
lönben a könyvtár és tanszermúzeum gyara gosítják.
f) . A központi választmánytól erkezett
podjanak.
ügyiratokat á gyűlésen tárgyalja.
'
j). Az évi rendes közgyűlés határozat
g) . Amennyiben ereje engedi, jótékonyképességéhez a kötelezett rendes tagok száma
célú előadásokat, ünnepélyeket rendez, de
egy ötödének jelenléte szükséges. Ha enyezek jövedelmének 50 %-a az' egyesületi
nyien nem volnának jelen, a három hóna
’
pon belül egybehívandó uj közgyűlés tekin-. „Tanitó-Otthon“-t illeti meg.
h) . Üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel s
tét nélkül a megjelent tagok számára, hatá
roz. A kérdések szavazással döntetnek el, azt a központi választmányhoz beterjeszti.
szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava Munkálkodásáról a közgyűlés elé jelentést
1
dönt ~Tiz tag kívánságára névszerinti, húsz tesz
i) A járásköri gyűlések jegyzőkönyvei
tag kívánságára titkos szavazás rendezendő el.
,gvülésről-gyülésre hitelesíttetnek,. kivéve az
- k). A- közgyűlésről jegyzőkönyv veze utolsót, melyet külön e célra kiküldött 3
tendő; melynek hitelesítése egy e végre ki
küldött 3-fagü bizottságra, vagy a választ- tagú bizottság hitelesít.
8. szám.
6.
Megyei Népoktatás
31. §•
I tokat kutassuk, melyekkel e célt előbbre vi- '
hetjük.
a) . Az egyes járás körök költségeit, az :
Ha az élétre nevelünk,/ úgy mindenek
általuk a központi választmány elé terjesz- : fölött azon kell lennünk, hogy oly anyagot
tendö és megerősített költségvetés erejéig, ' nyerjünk, mely.képes leend majd a mindenjegyzőkönyvi köszönet mellett a kör elnöke • napi kenyér megszerzésére irányuló küzdel
utalványozza.
mes munkában nemcsak szellemileg, de tes
b) . A-járási kör í pénztári számadásai tileg is megállani a helyét. Szóval a testi
az egyesületi közgyűlést megelőzőleg a köz- , nevelésnek nem mögötte, hanem föltétlenül
ponti ‘választmányhoz benyújtandók.
párhuzamosan kell haladnia az értelmiével.
*
Minthogy ebben a tekintetben édes mind
XI R? egyesület feloszlásáról.
nyájan egyet értünk, engedjék meg tisztelt
•32. §.
kartársak, hogy a testi nevelés fejlesztésére
Ha az egyesület az alapszabályokban irányuló népiskolai zászlóalj- kérdéshez egy
meghatározott célt és 'eljárást, illetőleg ha pár sorban én is hozzászólhassak.
Vármegyénkben már tudomásom sze
táskörét meg nem tartja, 'a kir. kormány ál
tal, amennyiben további működésének foly rint a cibakházi, szelevényi és törökszenttatása által az állam vagy az egyesületi tagok miklós—pusztabartai népiskoláknál szervez
érdekei veszélyeztetnének, haladéktalanul fel- ték, illetőleg szervezik a népiskolai zászlóal
függesztetik és a felfüggesztés után elrende jakat, s előreláthatólag az egész megye ta
lendő szabályos vizsgálat eredményéhez ké nítósága magáévá teszi a szervezés munkáját,
pest végleg fel is oszlattatik, vagy .esetleg az az egész vonalon megindul a zászlóaljak meg
alapszabályok -szigorú megtartására külön alakítása.
E zászlóaljak katonás nevelést óhajta
beni feloszlatás terhe mellett köteleztetik.
nak
adni
a népiskolai gyermeknek. Ez esz
'
33. §.
mét, aki erről egy kissé mélyebben gondol
Az egyesület feloszlatását csak köz kodik, s a jövő életre való ^kihatását is mér
gyűlésben Lehet „indítványozni, mely indít legeli, nemcsak szívesen fogadja, — hanem
vány előieges véleményezés végett a köz örömmel üdvözli is.
ponti választmányhoz utasittatik. — Ennek
Ha a népiskolai zászlóaljak katonailag
javaslata a kérdés eldöntésére külön össze nevelik a gyermeket, egyszersmind előkészítő
hívott közgyűlésen tárgyalandó. Az egyese iskolájává lesznek a rendes .katonaságnak.
det felosztását kimondó határozathoz az ösz- “ Ebből pedig igen nagy hasznunk lehet.
•szes tagok kétharmadának jelenléte s a j^A legutóbbi delegáció üléseken a had
. lenlevők kétharmadának szavazata szükséges
s az ily feloszlást netalán kimondó határo ügyminiszter a szolgálati idő leszállításának
zat, mielőtt foganatosíttatnék, felterjesztendő tárgyalása alkalmával kijelentette, hogy haj
a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. landó a 3 évi szolgálati időt 2 évre leszál
kir. minisztériumhoz. Ha pedig az egyesület lítani, de csak akkor, ha oly uj ujoncanyagot
feloszlatása tárgyában egybehívott közgyűlé kap, amelyet 2 év alatt is ki lehet képezni.
sen a tagok kétharmada nem jelenik meg, — Ezt tehát a zászlóaljak föntebb említett
egy hónappal később uj köögyülés hivatik irányú munkájával könnyen meg lehetne ol
egybe, melyen e tárgyat illetőleg a megje dani.
Ilyenfoimán minden egyén magának, s
lent tagok többsége határoz.
a társadalomnak megtakarítana egy máskü
34. §. .
lönben • gazdaságilag haszontalanul eltöltött
Feloszlatás vagy feloszlás esetén az évet.
#
egyesület teljes vagyona azjgyesület „Tanitó
jEz az „egy“ év az egyén életében is /
Otthon“-ára száll.
sokat jelent, — de nem .kevesebbet nemzeti
•*Kelt a „jász-Nagykun-Szolnokvárme- ■ szempontból is.
gyei Tanitó Egyesületnek" Szolnokon, az
Előnye: erkölcsi és gazdasági.
1909. novemcer hó 5-én tartott rendes köz
Tagadhatatlan, hogy a katonaviselt emgyűléséből.
’ bér fegyelmet, tisztaságot, pontosságot tanul
i ■
ki.
katqnáéknál, s kikerülvén, ez az egész em
beren meglátszik, de viszont az sem tagad
hogy sok rosszaságot is hoz magával.
népiskolai zászlóaljakról. ható,
Megtanulja a piszkos, erkölcstelen beszédet,
A mai népoktatás bevallott célja: az durvaságot, káromkodást. Nemi-élet tekinteI tében is sok kifogás alá esik; a szertelen
életre való: nevelés.
Tehát nekünk tanügyi embereknek leg ! kicsapongások következtében szerzett bajok
főbb kötelességünk, hogy azokat a módoza ! az utódokban öröklődnek, s egy egész sat
A
Megyei Népoktatás
8. szám.
nya nemzedék sínyli azt. Különösen áll ez
az „öreg“ katonákra.
Ha tehát a szojgálati-idő leszállittatnék
2 évre, e bajokon ha nem is segíthetnénk
teljesen, de legalább ^nérsékelnénk azt.
.. katona-ifjút életének legszebb idejé
ben, munkabírásának, munk'akedvének delén
kiragadják a családi tűzhely mellől, s eddigi
életmódjával ellenkező foglalkozásra kényszeritik*
Micsoda tőke veszett el ezzel úgy reá,
mint' az egész nemzetre nézve?
Ha egy ember részére egy évet meg
menthetünk, ez .idő alatti termelését a nem
zeti vagyon gyarapodásához jegyezhetjük.
Az ifjú alig várja, hogy ott hagyhassa
katonánkat; hazatérve a legtöbb még azon
őszön megnősül, családot alapit, s egy ■ év
múlva már harmadmagával eszi kenyerét.
Ha egy évvel hamarabb szabadul, úgy ugyan
ennyi idővel hamarabb házasodik, s ennek
viszont természetes következménye, hogy a
harmadik személy is előbb jelenik meg. Ez
pedig faji-szaporodás szempontjából egyál
talán nem kicsinylendő. Vagy nem nemzeff
érdekünk-e, hogy a különféle nemzetiségek
fölött számban is túlsúlyban legyünk?
'
. Ezekét meggondolva bátran kimond
hatjuk eredményül: a testi nevelésre alakult
népiskolai zászlóaljak katonai irányú műkö
dése úgy pedagógiai, mint nemzeti és ‘gaz
dasági szempontból előnyös.
Ezek után fölmerül az. a kérdés, vájjon
a népiskolai 'zászlóaljak mai szervezetükben
megfelelhetnek-e ennek a célnak ? Erre ha
tározottan nemmel felelek. Hogy'miért nem,
* azt meg is okolom.
/
A.6—12 éves gyérnek.testileg és szel
lemileg még bizonyg&Zg gyenge a rendes
katonai gyakorlatok elvégzésére ;■ ezen a fo• kon tehát csak annak alapjait rakhatjuk le;
előkészíthetjük őket a további képzésre.
Tudomásom szerint az eddigelé meg
alakult zászlóaljak csak a mindennapi isko
lásokat foglalkoztatják, s ennél tovább nem
mennek. Há tehát mi a testi neveléssel kar
öltve katonai irányban óhajtjuk képezni* az
■ ifjúságot, ki kell azt terjeszteni az ismétlő
iskolásokra is. Maga a kiképzés az ismétlő
iskolásokkal lenne megoldható. •
De ne érjük be még ennyivel se.
A gyermek a népiskolát 15 éves korá-.
libán elhagyja, s 5—7 év eltelik, mig a ka
tonasághoz kerül; ez az idő pedig éppen
elég arra, hogy legnagyobbrészt elfelejtse,
amit 9 éven keresztül tanult.
Itt pedig a testi erő és ügyesség foly
tonos gyakorlására van szükség.
Ezt a folytonosságot elérhetjük oly mó
don, hogy az ifjúsági egyesületeket is beovnjuk a zászlóaljakba, s ezt már az alap
szabályok megszerkesztésénél is figyelembe
vesszük. — Hogy mi módon, .ez már rész
let kérdés.
S ha az ifjút 6—20 éves koráig nem
csak lelkileg, dp testileg is neveljük, nem
szólva a szellemiekről^ egyfelől szervezetileg
egészséges, fejlett, munkabíró polgárt adunk
a hazának, másfelől lehetővé tesszük, hogy
a' mai 3 évi katonai szolgálati idő legalább
2 évre leszállittassék.
.Mezőtúr, 1909. október hó 24.'
LUKÁCS JÓZSEF,
’
áll. tanitó.
A gyakorlótérről.
Hétfőn délután hangos dob és trombi7
taszó ver fel az újságolvasásból. Mi . ez ?
kérdezem magamtól. A mi utcánkban eddig
még nam járt a k. u. k. ármádia.
Hogy aztán közelebb közelebb hallat
szik a zaj, kinézek az .ablakon s egy whonvédegyenruhás kis csoportot pillanatok meg;
a' szolnoki polgári iskolai zászlóaljat. Sötét
kék sapkás,- zubbonyos katonák piros hajtó
kával. Váliaikon csinos kis fegyver, oldaiáikon bajonett. Az a sok fehér nadrágos láb
szár milyen egyszerre mozdttK_,a dob és
trombitaszó taktusaira. Elől büszkén lépked
az iskola legjobb vezénylője őrmesteri rang
gal. Most a századot vezeti. Oly szép, oly
; kedves kis csapat. Amerre haladnak az ut
cán, kiváncsi fejek bújnak elő a kiskapuk
és ablakok mögül. „A kis katonák!“ — ki
áltják. Egyik másik öreg szülém olyan gyö
nyörűséggel szemléli őket, hogy a könnyei
csorognak vén, ráncos arcán . az örömtől.
Oda is kiáltja nekem. „Ügye ezek a szolnoki
magyar katonák ? !“ — De még mennyire ma
gyarok !
[
. Kiérnek a gyakorlótérre. A generálissimús, a tanár ur összehívja az altiszteket u.
mi: őrmestert, azakaszvezetőket, tizedeseket
és örvezetőket s kiadja a rendeleteket a vég
zendő-gyakorlatokra. A század feloszlik apró
csapatokra s ezek parancsnokságát átveszik
az altisztek.
Látni kell aztán- azt az önérzetes ko
molyságot, amelylyel mindenik kis katona
végzi a kötelességét.
Nincs az a tanár, tanitó, aki olyan fe
gyelmet, rendet tudjon teremteni, mint az
egyenruha s az á tudat, a diákban, hogy,
most ő katona.
Gyönyörűség nézni, milyen pontosság! gal hajtják végre a kiadott és vett parancsot.
Akár a tényleges hadsereg katonái. Kedves epizódok is történnek persze,
mikből is közlök nehányat.
Megyei Népoktatás
8.
8. szám.
Hűloíính napja. Elköltözött szeretteink
A vasúti zagyvahid mellett folyik az
emlékezetének
gyászünnepét üljük. Elporladt
exerckozás. A csápat épen átkel a Zagyván.
Valaki a bámészkodó gyerekek közül kavics és porladozó kedves halottaink lelkiüdveért
csal dobálja a vashidat s a kavics csöröm imádkozva könnyeinkkel áldozunk az emlé
pölve hull a vasakra. A vezető tanár meg- kezés oltárán. Gyászos ruhában öltözötten
tesszük le sírjukra a kegyelet koszorúját, s
botránkozva kifakad: •
.
■mig
busongó lelkünk a letűnt műit emlékein
„Micsoda parasztkodás ez? ki hajigal
szomorúan mereng, biztatóan int felénk az
• Ott?" .
'
-11"
„Jelentem alássan — ugrik elő < egy a boldogító hit, hogy a síron túl örökké tartó
boldogságban szeretteink is gondolnak reápk,
kis vitéz — nem mi, hanem a civilek !
Nehogy valamikép csorba essék a zászlóalj be s vigasztalásunkra szölgál, hogy a halál ném
csületén. Hát nem az önérzet homolysága-e ez? örök, hisz utána téljön a feltámadás.
Ha[ál05áS. Kovács Gergely mezőtúri
»
*
ref.
iskolai
tanitó f. hó 23-án életének 30,
Az úgynevezett „abrichtolásra" a tanár
xa vezényletet a csapat parancsnokoknak adja boldog házasságának 3 esztendejében elhunyt.
át s ilyenkor persze mindenik altiszt rendel Holttestét Mezőtúron 25-én helyezték örök
kezik a csapatával s a tanár csak közvetve nyugalomra. Áldás emlékére!
ad parancsokat.
• I Kerényi Serenc jászberényi állami ta
Jó idei execirozás után kiadjá a rende nitó Imég mindig betegen a gyulai szanató
riumban részesül orvosi gyógykezelésben. In
letet : „Oszolj!“
\ ’
, ,.
..
Erre az egyik kis vitéz azonnal kiugrik nét értesítenek bennünket, egészsége .már
a sorból.
’
'
i
_
,— nemsokára helyre áll, s újra megkezdi taní
„Állsz vissza rögtön! — kiáltja rá az tói működését. Addig a helyettesítést Farkas
őrmester. Majd ha én parancsolom." A kis Étéi oki. tanítónő látja el.
>
katona ijedten ugrik helyére, végre aztán, az
Iparosíanonciskolai tanitó'. Dálasjíás,
(őrmester Hs kiadja a parancsot: „Oszolj!" ]
Az előbbi kis vitéz odajön s megkér- Turkevén, a Futó József elhalálozásával (meg
. dezi: „Tanár ur nem parancsol?" Persze, üresedett ip. tan. isk. tanítói állásra Banai
hogy nem mikor külön szakaszban gyako Tóth Pál áll. polg. isk. tanárt választottá meg
f. hó 22-én tartott ülésében a felügyelő bi
rolnak.
*
zottság.
Vezényszavaktól hangos a mező. Egyik
^munhamesternoi megbízás a iás?becsapat épen menetéi. A parancsnokló káplár rényi gazdasági népiskolában. A vaiias es
azt vigyázza, hogy igazodásban van-e a sor közoktatásügyi miniszter a jászberényi gazd.
és jól, szabályos tartással lépked-e?
népiskolához Szokol Ziza munkamesternőt
’ Egyik vitéz libbenő lépésekkel masíroz. kirendelte a gazd. ism. isk. növendéke^ háx„Hát te tán kötéltáncos vagy? Hogy ziipaíi kézimunka oktatására.
lépkedsz ott?l“ — kiált rá a , káplár ur s
n máD. igazgatóság a gyermekvédelenj ügyé
aztán külön megmutogatja, hogyan kell lép- j ben igen üdvös intézkedést adott ki ai gyermekek
utazásának megkönnyítése céljából. Ahol több ki- .
kedni.
i
*
Olyan kedves dolgok azok.' Olyan lelki
gyönyörűséggel nézi őket az ember. S a
szemlélő büszkén látja az iskolai ifjúsági
• zászlóaljban a 'jövő önálló nemzeti magyar
hadsereg csiráját.
hírek:
adási jegypénztár van, s ahonnan tanítók tömege
sebben utaznak, jelzett időre egyik pénztárt a ta^
nulók részére jelölik ki, s ha ez nem volna, úgy á? igazgatóság kérésére 24 órával előbb is adandók ki
jegyek. A tanulók 111.-o. jegygyei II. oszt, váróterem
ben tartózkodhatnak. A kocsik zsúfoltsága esetén pe
dig magasabb kocsiosztályban elsősorban a tanulók
helyezendők el. A tanulókat .— esetleg — az állo
másra kisérő intézeti ember az intézeti igazgatóság
igazolványa álapján perronjegy nélkül segéd <ezhetik a felszállásnál, s ha a vonaton el is kisér őket,
ez utazáson féljégy élvezésére jogosittatik. Fílhivta
egyszersmind az üzletvezetőségeket, hogy alklmázottaikat utasítsák az utazó gyermekeknek mindenben
segitségökré lenni.
Október 31-én üli a protestáns 'egyház
Cánsjer adományozás. A vall, és köza reformáció, a hitújítás emlékünnepét. Hála okt. minisztérium a csépai egyesült protes
éneket zengedeznek a hivő ajkak, hogy a táns iskolának számológépet és egy Bob-féle
Midenható oly sok hányattatás, százados métermérték gyűjteményt engedélyezett.
szenvedés után is megtartotta, s megerősí
lásjhíséren Szabó Sándor lemondásá
tette virágzó egyházát. A nagy reformátorok
tanainak igazságát, erősségét bebizonyította i val megüresedett állomásra Horváth Lajos
az idők forgása. Legyen dicsőség a Magas- ! pusztafokorui községi tanítót alkalmazta a
rkath. iskolaszék.
I
ságbélinek!
Megyei Népoktatás.
8. szám.
Harczagí ref. iskolához Fekete Lajos
tanítónak Jászkisérre távozásával megürese
dett állásra az iskolaszék Nagy. László esztári tanítót választotta meg.
IRODALOM.
Tükör darabok.
flgen tisztelt Szerkesztő Ur! j
9.
karját nem foghatták meg hü leányai, miért^
hogy utolsó sóhaját nem hallották gyermekei?!
Óh Te orozva leskelődö Halál! Hiszen |
ő még előtte való' este köszörűt font egy mo
hos sirhalomra á másnap az ö koporsójára ,
borultam én és ügyetlen felejthetetlen testvé- ;
j rém, mert tudtuk, hogy kihűlt szive megérzi
a mi ölelésünket. Már néhány hét múlva kis
csecsemőt tartottam a haldokló édes anya, — I
■ az. én 9drága Testvérem — hülő ajakához,
hogy legalább egyszer, egyetlen egyszer, érezze I
meg közénk repült piciny angyalunk az anyai |
csók melegét í, . .
Majd elröpült a csepp angyalka is.
\
Bizonyosan édes\ anyja hívta jel a*
menyországbq, hogy megcsókolhassa annak
a könnynek a helyét, amit akkor hullatott
arcocskájára amikor azt kérdene tőle: „Mi
tessz Veled, én piciny magzatod ?“
' .. :
'
Nem írom tovább.
Nem bírom.
Lélekben leborulok drága sirdombjaimra.
íme kis Duckó!
.
x
,
Itt a felelet' múltkori édes. kérdésedre,
mikor hozzám bújva, súgva mondád: „Édes
anyukám, sokszor miért olyan nagyon szo
morú maga ?“ ;
Majd ha nagy leszel olvasd el: most
játszói a lombját vessző nagy diófa alatt, .
hátha valami kegyetlen kéz azt is kivágja és
tán épen - koporsót csinál belőle anyukád szá
mára ! ?
Magyary Gyuláné
. Nigrinyi Jolán.
Amint a postás kezembe adta a kis hi
vatalos lapunkat, azonnal észrevettem, a címszalagon a „Tp.“ jelzést. Köszönöm:
Rá akarok szolgálni és szives engedői
mével ismét íráshoz ülök, bár ezúttal nem a
kért és ígért gyerek történetek jönnek, hanem
a közelgő szomorú, — n/kem 'a kegyetlen
ségig szomorú — nappal: Halottak napjával
kapcsolatosan irok le egyet mást.
■ Itt ahol most a palotaszert! modern is
kolában tanítok: itt voltam én, ezen a tele
pen boldog, nagyon boldog gyermek. Ennek
az udvarnak kihaló félben lévő nagy diófái
árnyékában játszottam‘ gondtalan gyermek-,
séggel, ahol most a kis fiamnak hallatszik
csengő kacajja és pajkoskodása.
. Óh de akkor csak egy kicsi kis házikó
és alig valamivel nagyobb iskola épület ^hú
zódott itt meg: de a kicsi házikóban nekem
egész világom . . ,.
\
'Te csak játszói kis Duckó és légy vi
dám a modern épületben és a kihaló félben
lévő diófák árnyékában, anyuska lelke vissza
száll a kicsi házikóba, ahonnan elkísérte
szeretteit .az utolsó útra, ahonnan visszatérni
Jász-Nagykun Szolnokmegye kir. tanfelügyelője.
nem lehet többé ...
Emlékezel-e kis Duckó? hogy éppen . 2704—1909. tfszámihoz. , ‘
-mint ahogy ma tompa zörgéssel, valami halál
y i g y e I m e z t e t é s
sejtelmes zizegéssel hullottak a nagy diófa a testi fenyíték miatt tanítók ellen emelt
száraz levelei az iskola udvarán vig lármával,
panaszok tárgyában.
pajkoskodó gyermekseregre, ép úgy hullottak
Régebben isi dé méginkább a fenti számú kör
most négy éve: áldott, drága nagymamád iratom megjelenésé óta névtelen feljelentések érkez
I merev koporsójára.
nek hivatalomhoz tanítók ellen, leginkább a tulsziHiszen az a hulló falevélnek olyan na goru testi fenyítés -alkalmazását panaszolva. E név
gyon mindegy: ugráló gyerek fejét koppantja-e telen följelentéseket nem vehetem és nem Veszem
figyelembe, aminek! kijelentése, közhirréfétele talán
meg, vagy hideg koporsóra esik?!
eloszlatni fogja a névtelen följelentések rossz szoká
Csak szegény, sokat szenvedett anyus- sát. Azokat 'a szülőket pedig, akiknek okuk és joguk
kádnak nem mindegy, aki még sok sok ta- volna gyermekeik tanítója ellen báfrrrícimepf de fő
vasz virulásának látását kérte a jóságos Is leg a testi fenyíték tulszigoru alkalmazáza miatt or
voslást keresni, ez utón is figyelmeztetem, űe a helyi
tentől, drága nagymamuskád számára; de az hatóságok által is figyelmeztetni kérem, hogy pana
ö élete fáklyája váratlanul, falevél hulláskor, szukkal elsősorban ne hozzám, hanem az (áll. isk.
gondnoksághoz, illetőleg a községi és felekezeti is
virághervadáskor aludt ki.
Vagy tán jobb olyankor meghalni, mint kolaszékhez forduljanak, miután a szülők és tanítók
felmerült panaszesetek első fokon való elbírá
a bimbó fakadást nem látni és az akácvirág közt
lására a most megnevezett iskolai hatóságok illeillatát itt Hagyni ...
fpkp^pk*
Ki tudja ? Ki tudja ? Ha az Ö bölcses
Szolnok, 1909. október 26.
v
EÖTVÖS KÁROLY LAJOS
sége elszólitotta tőlünk a pótolhatatlan édes
kir. tanfelügyelő.
anyát: miért, miért, hogy segélyért nyúló
RA+k
HOIR
IjeZSO
könyvkereskedése. :: Iskolai'nyomtatványok tankönyv, Szolnok
tanszer és iskolaszerek legolcsóbb beszerzési helye.
I. évfolyam.Szolnok, 1909. november 6.
-'
JÁSZllAGVKUNSZOLNOk-
8. szám
Megyei Népoktatás.
1Ö.
l.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
I
A legújabb magyar gyerméklap a
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
JÓ PAJTÁS
| 1 évre 6 korona.
Előfizetés : |
$
Friss, ujr^leven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan fog
lalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gyermeket érdekel
heti. Szépirodalom, művészet, tudomány, sport és testedzés,
mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus feljlesztésére^ A
r
?
Megjelenik hetenként szombaton.
JÓ PAJTÁS
képei művésziek és a gyermek képzeletéhez szólók. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemlé
letét szép dolgok élvezésére. A
JÓ PAJTÁS
.
mindeávhéten jelen meg. Minden számában vannak elbeszélések,
versek^ a gyermek felfogásához mért ismertető cikkek, van regény,
? állandó játék- és spojtrovat, elme-élesítő rejtvények stb. Bő tar
talmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből a
lehető legjobbat kapja. A
JÓ PAJTÁS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési
félévre 5 korona, negyedévre 2 korona
20 fillér.
(
Az előfizetési pénzek a következő
' r
*
A
—
I
ára egész évre 10 korona,
50 fillér. Egyes szám ára
címre küldendők:
JÓ PAJTÁS kiadóhivatala
Franklin-Társulat
Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
Tessék mutatványszámot kérni I
■
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
TÓTH ISTVÁN
Néptanítók lapjában megjelent
„Jövő iskolája — munka iskola" cím
mel és vármegyei lapunkban Tóth
József tollából közölt. A munka, mint
a tanítás középpontja című cikk igyek
szik kartársaink figyelmét felkelteni és
a foglalkoztató módszert megismer
tetni. Magam részéről is a tek. szer
kesztőség helyt adván cikkemnek igye
keznék a foglalkoztató módszert kartorsaim előtt ismertetni.
Eljárásomra az adott okot, hogy
magam is egy ilyen foglalkoztató .is
kolánál működöm s kevés gyakorla
tom is van ezen a téren, annál is
inkább, mert körünkben Eötvös K.
Lajos kir. tanfelügyelő ur többször
megjelenvén az inductiv foglalkoztató'
módszert igyekezett belénk plántálni.
Ilyen tanitó-mestertől föltétlenül ragad
az emberre valami. Igaz, hogy az ügy
megkívánja a rátermetséget. Királyi
tanfelügyelő urnák intenciója lévén az
iskolában — gyenge korban — a
munka megszerettetése. Mint Tóth i
József kollégám is említi, a gyermekek
úgy megszokják a munkát, hogy az
csak játéknak tűnik fel, különben a
gyermekben benne van a munka iránti
szeretet. Sőt tudjuk, hogy a dolgos
ember dolog nélkül nem találja helyét, i
Addig esetük, botlik mig valami mun- I
kát előtalál.
«
Tóth'collégám felemlítette, hogy
foglalkoztatás által, mint igyekszünk
céltudatos gazdálkodásba belevezetni
növendékeinket. Én tehát a gazdái- |
a legjelesebb irók Írják, képeit kiváló művészek rajzolják. . Szer
kesztője Sebök Zsigmond, a kitűnő ifjúsági iró, a Maczkó törté
netei szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leg
lelkesebb és legmelegebb kedélyű Írója. Cikkeit, elbeszéléseit,
verseit Lévay József, Mikszáth. Kálmán, Rákosi Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, tSzöllösi Zsigmond, Radó
Antal, Lipcsey Ádám, Móric Zzigmond, Endrödi Sándor Írják,
rajtuk ,kívül a jeles irók és költők egész serege. A
■
Szerkesztik :
CSIKÓS JÓZSEF
A jövő iskolája
munkaiskola.
JO PAJTAS-t
*
9. szám -
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tant, tollnokhoz küldendők.
kodásnak ezen oldalát nem számítom
ismertetni. Hanem tudjuk,, hogy az.
esztendő nagy részében a gazdasági
munka szünetel, célom tehát megis
mertetni kartársaimmal, hogy miként
használjuk fel az évnek ezen szaka
szát. Mit tapasztaltunk eddig kisgaz
dáinknál .és mezőgazdasági munká- <
sainknál, mikor az őszi betakarittatás
befejeztetett?
Biz azok állandó henyelésnek
vetik magokat, de még sem ezt nem
lenet kibírni, hogy egész télen semmitse tegyenek, de nem tudják ma
gukat hasznos munkával lekötni, mert
nem szokták meg és nem is tudják,
hát a folytonos' kártyázásban merítik
kij mozgékonyságra, kitörő hajlamokat.
Ha ez a kártyázásban még < csak az
idő üzés szempontjából lenne, akkor
ís óriási kár, de ha tekintjük, hogy
ma a legutolsó napszámos sem tud
pénz nélkül kártyázni; akkor ezen idő
töltés veszedelme ki nem mutatható
anyagi és erkölcsi vesztességgel jár.
Mint említettem pénzre kártyáznak s.
a fiatalabbjainak, vagy szegén^ebbjeinek elfogy a pénze, hányszor fordul
tiltott útra. Egy kis búzái, csirkét vagy
más egyebet eltulajdonít Átvevő van.
4gy lesz a munkátlanság a bűnre ve- ,
zetés kezdője.
,
Mit teszünk mi? Téli időben,
mikor a gazdasági munka szünetel, a
gazdaság és a háztáj részére szüksé
ges és fából /előállítható tárgyakat ki
csiben megcsináljuk a mindennapi
iskolásokkal. Az ismétlősök mindem
tárgyat eredeti nagyságban készitnek el. .
Hogy mire van szükség a gazda-
2?
Megyei Népoktatás ..
9. szám.
Az ismétlőben tekintve, hogy nem
Ságban és konyhán, a mit fából elő
voltunk
egyáltalában még felszerelve,
tudnak előállítani, meggondolatlanul
keveset,
de- mindent eredeti nagyság
nagyon kevésnek tűnik fel. Például
a tavalyi éveTTis nézzük iskolámnál, ban az iskola tűzifájából csináltunk.
a mikor az. iskola még építés alatt Csináltak forgó ölet, kis sulykot, mán
volt. Felszerelve még nem volt, de gorlót, ülőfát,, fürészelőbakot, kereszt
utasítást kaptunk, hogy a foglalkozta fát, bunkót, fakalapácsot. Olasz cirok
tást keresztül vigyük. Mit tettünk ? ból fanyelű segrüt. Kosarat fűz vesz- 1
Növendékeim fele leány. Ezek női szőből.
Az idén az iskola részére szük
kézimunkán kívül'- papiros és agyag
séges
szerszámokat is előállitjuk pl. munkát végeztek. Fiú tulajdonképen
faragószék,
talicska^ köszörükő állvány
csak első osztályban volt. Korszerint
idősebbek is voltak. Volt 3 alsó osz stb; Azután folytatjuk a gazdasági
tály II. III. o.-ba 2—2 fiúval. Előbb tárgyak készítését.
Fent említettekből kitűnik, hogy
könnyebben alakítható cirokkal kez
dettük a foglalkoztatást. Csináltunk bizony sok mindenre van egy kis
cirokból egyszerűbb gazdasági eszkö gazda házánál szükség, melyeket téli
zöket vályú, létra, gereblye, bőgő stb. időben mind előállíthat maga. És ev
később a már említett tárgyakat fából vel a sorozattal sem merítettük tár
megcsináltuk és folytattuk az alább gyunk anyagát, sőt talán csak meg
kezdtük. A fent elsoroltakat növendé
felsoroltakkal. ,
C Bunkó, furkó, dagasztó keret, kis keim mind elvégezték. Pedig állítha
sulyok, mángorló, kerti jelzőtáblák tom, hogy gyenge és semminő szerszénvonó, kapatisztitó, nyujtófa, kö- , számunk volt. A mindennapi iskolások,
. csög, fedő deszka, viráglétra, tőmőfa, a legtöbb dolgot bicskával végeztek.
puska, fejsze és kálapácsnyél, sütőla Volt ezenkívül egy daraboló fűrész,
pát. Másodfokba sorolható, szegezés 1 galyfürész, 1 fejsze, 2 fúró, 1 ka
sokszor alkalmaztatik: fakés, csizma- lapács.
Ez volt az összes berendezés.
'huzó, gyúró deszka, 4’lábu kis szék,
oldajos kis szék, forgó öl, ülőfa, vá- Különben 'is célom az volt, hogy mi
lyut^tó. dagasztó keret, fürészelőbak, nél .kevesebb szerszámmal legyenek
asztal, lóca. 2 fajta lóca. 1-es és 3' képesek előállitani a szükséges dol
henger, 2 és 40 soros számológép, gokat, evvel remélem elérhetni azt,
simitófa, ültetőfa. Még nehezebb és hogy ha saját gazdájuk lesznek, egy
3-ik osztálylyal végeztetett. Trágya pár szerszámmal képesek legyenek
hordó saroglya, háromszögű és vésett eleállitani a mire szükségük lesz. Ne
vályú, fogas, dagasztó láb bölcső, fű pedig egy csomó értékes szerszámot
részelő állvány, szék, szánka, mosó- vegyenek és úgy állítsanak elő egy
teknő füllel, lapát, gyümölcsszedőlétra, j szénvonót, gereblyét vagy egyebet,
járom,’karszék, köcsögtartó, talicska, mert úgy nincs meg a gazdálkodási
kazalhányó állvány, repcehordó, kocsi, .értéke.
gyermekkocsi, szekrény, ágy, vacok,
Sokan felemlítik, hogy az alföldön
tábla: eke, zsinortartó, rózsakaró, ke ezt nem lehet keresztül Vinni, mert
replő, szánka. Vegyes anyagból is ér nincs fa. Erre azt mondom, hogy ha
dekes és szükséges dolgokat készítet mi olyan pusztaságban, mely 100 ezer
tem; kenői toll, kefe, seprű, olasz ci holdon felül van (egyik város a má
rokból képráma. Táska vastag papi siktól 40 km. közbe falu nincs) meg
rosból a mit használnak is.
tudtuk tenni, akkor népesebb helyen,
Agyagból és papirosból a minis- ha nem is mindent, de sok mindent
téri tantervben fefémlitetteket is híven el lehet végeztetni. A munka, hogy
elvégeztük.
milyen jótékony hatással van nevelői
9. szám.
Megyei Népoktatás.
szempotból, rövid idővel azelőtt e lap
Az elkészített tárgyakat, mit saját
hasábjain Tóth kollégám által és a kezűi eg- formáltak, tehát jól ismernek
Néptanítók Lapjában Pataki Béla által — a- legnagyobb könnyedséggel' raj
említettek, tehát nem akarom megis zolták le. Nem kellett nekünk drága
mételni.
minta gyűjtemény. Szemléltetési szem
Bátor vagyok felemlíteni, hogy pontból itt a magunk által készített,
iskolámat sok intelligens ember meg mely értékesebb is.
tekintette, és élvezettel gyönyörködött
Foglalkoztatás erkölcsi hatása igen
munkánkban. Végül megemlítem, hogy nagy. Anyagi haszna szemmel látható
. a kir. tanfelügyelő ur is elismerését lag növekedő. Bátran mondom: fel a
nyilvánította és helyeselte. Ha kedves munkára, tegyük a munkát a tanítás
kollégáim is próbálkoznak és ráter központjává, (Rajz, szám stb. tantár
mettségüket igyekeznek felhasználni, gyak ís felölelhető) sokkal élvezetesebb
tapasztalni fogják a munka jótékony ♦és könnyebb lesz nevelői eredményt
hatását. A fegyelem mindig a Jfgjobb; felmutatni.'
,
ebéd alatti idejök kellőleg kivon hasz. Mezőtúr, Tassy-birtok.
. nálva s igy- el van kerülve, hogy roszVárady József
szalkodjanak mert munkával van eL
áll. tanító.
foglalva, teljes figyelme a munkára
irányul, úgy hogy megfeledkezik min- j
deliről.
A vasút és a népoktatás.
Legtöbbször úgy vök,'hogy este
elkészítettem a mintát és bevittem az - . A napokban egy;, minden magyar em
iskolába és letettem az asztalra. Mikor bernek kellemes hír járta be á sajtot. Egyik
jöttek reggel a gyermekek.meglátták, vasúti állomások a szolgálattévő tisztviselő
kezökbe vették, gyönyörrel nézték. A az áthaladó, katonákat szállított vonatot ad- ,
mikor bementem valámennyien kértek dig nem indította meg, mig a vezénylő tiszt
anyagot, hogy megcsinálják a látott parancsára a kocsiablakon kidugott sárga
tárgyat. (plf forgó öl stb.) Mondtam fekete zászlót onnan el nem. távolították. — '
most mindjárt nem csinálhatjátok. Majd, Lett-légyen az eljárásnak bármi az indító ' ■kaptok később hozzávalót (11 órakor, oka, maga a tény a magyar hazafiság bé
a foglalkozás az utolsó fél órában van.) | lyegét viseli magán.
■ —
Magyar földön, magyar vasútas igy
Utolsó félórában kikapták az
anyagot, délre mindenki itt maradt. csakis helyesen járt el, különösen tény az is,
(Téli időben így van) kijöttek a sza hogy’ vasutasaink mindenkor lelkesedéssel,* .
bad helyre az emelvényt körül ülték hiven tartanak ki a magyar nemzeti eszmék
és kezdődött a vidám munka, farig mellett s ez eszmék és a magyarság terjesz
csálás. A munkában annyira elmerül tésére számos eszközzel is rendelkeznek. Ezek
tek, hogy legtöbbször elmúlt az étke- | között is mindenesetre legfontosabb az is
zés ideje és még sem ebédeltek.
kola.
Nemzetiségi vidékek nagyobb állomá
Felszólításomra sokszor kértek,
hogy engedjem .meg, még egy kicsit sain, vagy azok közelében, ahol oly nagy a
dolgozhassanak, 3A 1 órakor a forgá magyar vasútasok száma, hogy a ■ szükséges
csot összeséperté.k, szellőztettem dél mennyiségű tanköteles gyermek megvan,, min
után is tanításra tiszta volt a levegő denütt „vasúti iskotát" állít fel a kereske
(tisztább, mint a hol nem foglalkoznak.) delmi minisztérium. Ez eddig kötelességszerü
Agyag munka után meg egy na előzékenységnek tetszik csupán a'Máv. ré
gyobb fiú szivacscsal a ' padokat át- széről. Pedig 'nézzük csak az érem t másik
hiMm noha a kidolgozott agyag nem oldalát.
Ez iskolákban nem csupán a vasútasok
piszkok. Megemlítem, hogy a rajznak
gyermekei járnak, hanem a környék, nemzeis hathatós támasztéka.
1 ■
9. szám.
Megyei Népoktatás
tiségi lakosságának gyermekei ds, kik a ma
gyar tannyelvű államvasúti iskolában csak
nem kivétel nélkül magyar nyelvű és érzel
mű polgárokká nevelődnek, S aztán még
egy másik nagy előnye a vasúti iskolának
az állami iskolák felett is az, hogy a lako
sok minden megterhelése nélkül, nem is a
felekezeti és nemzetiségi jellegüket féltő köz
ségekbe, hanem a vasút területén épül, s^
bem kényszeríti a szülőket gyermekeiknek*
ebbe az iskolába járatásara. Tessek aztán az
ilyen iskolák ellen akár-a pópáknak, akár
az izgatóknak agitálni!'
Mennek is a gyermekek szives örömest
és tanulnak éspedig „magyarul" egész gyö
nyörűséggel, — pedig senki sem kényszeríti
őket és a szülőket erre. Láttam Erdélyben
és Horvátországban ilyen iskolákat, s mond
hatom, valódi sikerrel apostolkodnak a ma
gyarosítás, a magyarság és magyar eszmék
szolgálatában. Nem is lehet tehát eléggé
méltatni a kereskedelemügyi kormány buzgólkodását az iskolák, a vasúti iskolák fel
állításában. Mérhetetlen az az erkölcsi ha
szon, amit ezek az iskolák a magyarság
szupQ^máciájának föntartásában, terjeszté
sében produkálnak. S mindezt zaj nélkül,
csendben, de sikeresen.
Itt bizonyul be legjobban azon köz
mondás igazsága, hogy „Dobbal nem lehet
verebet fogni!"
X—
0)
magyar honvéd ruhát ?, mutassuk meg, hogy nem
csak lélekben, vagyunk apostolai a magyar nemzeti
culturának, hanem öltözetünkben is.
Nagy előnye is van neki, mert nézzük meg
csak a vasutast, a postást, a tengerészt, s végre a
katonát, mennyivel nagyobb a tekintélye a nép előtt
nem mintha nagyobb qualifikácziója volna, vagy na
gyobb missiót végezne, mint a tanitó, hanem mert
külsőlegjs érvényre juttatják összetartozandóságukat
Nem úgy mondom, hogy uniformisukért beczülik, mintha anélkül nem lehetne a tekintélyt s a
népszerűséget fentartani, hanem a jó Isten tudja
a magyarnak az a tulajdonsága, hogy egyenruha
előtt inkább fegyelmezve érzi magát.
Nézzük a másik előnyt, ami nagyon fontos,
t. i. olcsóbb, nem kell minden évben a bolond divat
után menni s az idegen vigéczeket majmolni.;.
pedig ami szintén nagy felőny lenne a
társadalomban megismernék a nemzet napszámosait
s még inkább mi tanítók egnmást.
A véletlen sokszor viszi el egymás mellett tá
voli vidékek egyforma munkásait, anélkül hogy csak
sejtenék is egymásban a kartársat s természetesen
a nélkül, hogy megismerkednének egymással, egy
más eszméivel is. Sok értékes eszméivel is. Sok ér
tékes eszmecserét is teremtene a tanítói egyenrgha.
Szerény • véleményem volna, kíséreljük -meg
tegyük szóvá tanítói gyűléseken s ha nem is mind
nyájan, legalább egyelőre a mi megyénk tanítói in
dítsák meg az aktiót s ha Isten is úgy' akarja nem
sokára az összes tanitói nagy nemzeti feladatát
honvéd ruhában fogja végezhetni.
k A tanitói egyenruha.
Megalakult a szolnoki polgári fiúiskolában a
zászlóalj. A ruha szép s nemesitőleg hat a belső
lelki világra, a ruha ízléses még pedig azért, mert
magyaros.
Már magában véve ez a szó „honvéd"
sokat jelent s ha a gyermek látja, hogy ő már
mint gyenge ifjú honvéd ruhában járhat, szem
mel láthatólag észre lehet venni, hogy büszke uni
formisára.
A gyermek büszke, édesanyja pedig azt sem
sudja örömében, mily tekintetet vessen kis honvéd
jére, különösen akkor/ 'ka fegyverestől, kardostól
végig halad áz utcán.
A tanitó, ki énnek a zászlóaljnak parancsnoka,
derék munkát végez, mert ezekből az ifjakból ke
rülnek ki édes hazánk igazi honvédjei, mert már
most lesz beléjük csepegtetve a magyar „honvéd vér."
De mi, tanítók, miért nem csatlakozunk mi
is, ezen eszméhez, .miért nem vesszük fel mi is a
BAKONYI FERENC
áll. tanitó.
Valamit magunkért is!
.
Kerényi Ferenc.
Ha olvassuk a tanügyi lapokat, arra a
meggyőződésre jutunk, hogy bizony minden
cikk, annak minden sora azt tárgyalja, ho
gyan lehet könnyebben, észszerűbben vala
mit tanítani, játszva átadni a gyermeknek.
Hiszen igaz, hogy az nagyon fontos dolog,
mert főfő célunk, s minden törekvésünk az,
hogy a ránkbizott darabos, szögletes gyer
mekanyagból egy minden tekintetben egész,
kicsiszolt, értelmes embert faragjunk. Hanem
e mellett mem volna szabzd megfeledkeznünk
magunkról, saját önképzésünkről sem.
Hiszen mi — tanítók — mindnyájan
tudjuk, hogy hogyan vagyunk elbocsájtva a
képezdékből. Sajnos, sok tekintetben némely
áll. képzőről is elmondhatnánk, hogy nem
felelnek meg hivatásuknak. Nem is szólva a
sok felekezeti és nemzetiségi jellegüekről, me
lyekben az elsőnél az állami iskolák gyű
löletére s a rajongó vallásosságra tanitják a
9. sz^m.
-
Megyei Népoktatás
5.
Akárhány példát tudnék felmutatni eb
jelölteket,, míg a másodikban nem is tanító
kat, hanem agitátorokat nevelnek á magyar ből a fajtából.
És ezek á kollégák ahelyett, hogy fé
áílameszme, az alkotmány, az egység és a
leségeiket tanltgattiák s azon iparkodnának,
vallás ellén.Volt alkalmam többször nemzetiségi hogy áz>is helyet foglalhasson méltán a fa
kaftárssal beszélhetni és mondhatom, kevéssé lusi uriasszonyok között, inkább ő maga
törődtek tanüggyel, (semmihez sem értett egy fejlődik vissza az ipám uram, á hápam aszsem, amihez tanítónak értenie kellett volna), szony és a sógor észjárásához. Még a be
hanem agitálni, panszlávvá, oláhvá, vagy, szédjüket is elsajátítja. Innen van az, hogy'
szerbbé gyúrni saját ügyüknek megnyerni inkább a tanitó tanulja el a tájszólást, mint
mindenkit, a(kivei csak beszélnek, ahhoz a növendék a helyes beszédet a tanítótól.
ugyancsak értettek. Tudtak gyalázni mindent, De hogy némilég még is különbözzön pa
ami magyar. A nagy költőkirályt, Jókait nem raszt rokonaitól,, hát a plébánostól egy .pár
ismerik. Nem olvastak tőle semmit. Csak latin szót megtanul. — jelentését nem igen
olyan kis regényíróval, mint Jókai, kinek tudja ugyan; de látja, hogy ezt használni
munkáit a legnagyobb Szeretettel és élvezet úri dolog, hát használja ő is. _
Nem is olyan nagyon régen együtt mű
tel olvassák ^z egész világon, kinek müveit
a francia, a nágynémet jobban ismeri, mint ködtem egy ilyen kartárssal. Plébánosunknak
a magyar — ők csak nem vesződnek. Pe szokása volt, hogy minden zűrzavaros, neki
tőfi!? Hát Petőfi az igen! Áz valaki! De nemtetsző állapotot „áldatlannak" nevezett.
az is Szerb Volt. Arany?! No igen, a Toldi, Tanitótársam elsajátította s Tölyton hasz
de az is csak fordításban szép! Hanem tes nálta. Majd égyszer elmentünk kerületi tasék csak elolvasni az ő irodalmi alkotásaikat, hitógyülésre. Az '*gyik szónok — tanitó volt
az is — beszédje közben „bizonyíték" he
az mind műremek.
lyett ezt a szót használta, hogy: „documenTanuljunk tőlük, van mit. Tanuljuk meg
tum".; Természetes, hogy ez még jobban meg
a fajszeretetet, a mieink becsülését. Tanul tetszett azén tanitó barátomnak, ki is ott
junk mi is agitálni, hogy összekerülve velük hon azután minden második szavában a dovalaha az életben, meg tudjuk őket nyerni cumehtumot emlegette. Rajta is maradt ez a
magunknak, ügyünknek és édes hazájuknak, név jó ideig. Mindenki csak „Dokumentum
Magyarországnak, mely táplálta, szeretettel tanitó ur“-nák hívta. Később ezt a nevet
védte, gondozta bántalmai dacára is, akár mással cserélte fel. Az uj plébánosunk ugyanis
csak egy szülő édes anya.
asztalánál egy ártatlanabb természetű vitat
Azonban szinmagyar j vidéken tanult, kozást igy rekesztett be: „Ez igy ván. Töb
született magyar tanitó is van akárhány, aki bet nem mondok. Slussz, Standa pede. Aki
ép olyan keveset mozdít úgy a tanítói, mint nem hiszi, menjen Cibakra, kész a cipő, aía tanítóság tekintélyén, mint akármelyik vé- leluja". Ki volt az, aki ezeket másnap fen
resszáju nemzetiségi.
nen használta, mint az említett kartárs. TaAzt szokták mondani; Nem zörög a nitótestületi gyűléseken beszédét, melyekben
levél, ha nem fújja a szél. Ha nem adnának csak úgy burjánzott a sok documentum, min
közülünk annyi százan és százan okot arra, dig igy fejezte be; „Schluss, standa pede,
hogy lenézzenek, s ne tekintsenek csak olyan kész a cipő, alelluja". Könyvtára egy „Ver
féle diplomás egyénnek bennünket, mint egy sesköszöntők" című könyvből és a „Regélő
okleveles bábasszonyt, bizony mondom, nem Lácsi" cimü naptárból állott.
is néznének le, de becsülnének. •
Valaki azt mondja, hát hiszen előfor
Amint kijön képzőből az a 18—19 éves
dul
egy-egy
ilyen alak néha. Nagyon elő
fiatal óriás, amég bensejében lappangó,
fordul,
sőt
ott
abban az egy községben nem
szunnyadó szenvedély gátat nem találva többe,
csak megkétszereződött, hanem meg is ha-'
kitör. Mulat, tivornyázik. Azután lerongyoló
romszorozódott. És mennyi van ilyen az
dik és kopjál. Adósságból még Mózes sza
,
tócs sem ad neki semmit — Éhen is csak egész országban? ! . . .
Az ilyenek miatt nincs tekintélye a ta
azért nem vesz, mert Antal gazda magához nítónak. Áz olyan társaságba, hol a pap, az
fogadja kosztra. Ha majd három-négy hóna
orvos, az ügyvéd, a jegyző, a gyógyszerész,
pot végig eszik a tanitó ur, épen elég lesz a gazdatiszt vannak, a tanitó ritkán mehet,
ahhoz, hogy Antal gazda erélyesen fellépjen, mert eszmekörükbe nem bírja magát bele
hogy: No most, táhitó úr, vágv fizet, vagy élni, s ha igen, csak nehéz gyakorlat, tanu
elveszi Botcsát, a leányomat. És a tanitó ur
lás, tapasztalat után. A képzőben csák meg
nem fizet, mert nincs miből, hanem elveszi
mutatták neki, hogy hogy szerelhet ismere
Boriskát, aki most már nem libapásztor többé,
tekét de aZt nem adtak. Nem tud semmit,
hanem házikisasszony és menyasszony.
mert’nem tanúit meg tökéletesen semmit.
Hiába tetszenek csóválgathi fejeiket, ez De hallott harangozni jóformán mindenről.
biz’ igaz.
Megyei Népoktatás
Innen van -az, hogy más diplomás ember közházának nagytermében disz közgyűlést
csak gúnyolódva, szája szögletét félre rántva I este fél 8 órákor az Úri Casinó termeiben
tud megemlékezni a tanítóról s hogy a pa- közvacsorát s’ezt követöleg műsoros előadás
í pok általában nem szívesen veszik maguk sal egybekötött táncmulatságot tart. A mű
' körébe a tanítót. Előfordult, hogy egyik-má soros előadáson özv. . Polgár Béláné úrnő,
sik tanító igazi kapacitás volt. Híres, nem Szoó Mariska, Vozáb Sárika, Frank Esztike,
csak a maga mesterségében, hanem a köz Récsey Erzsiké, Deutsch Margit urhölgyek
életben, a város tanügyi, művelődési köré- és Gruber Sándor ur vesznek részt, melyről
'’ben is nagyon tiszteletreméltó nevet vívott az előadás alkalmával külön műsor bsztatik
* ki magának; s mégis, mikar egy papnak szét. A közvacsora részvételi dija személyen
(adandó ebéd alkalmával a meghívottak neve ként 4 korona, mely a műsoros előadásrá
I között megtátta az ünnepelt a tanító nevét, s táncvigalomra is érvényes. - Közvacsorán
! kihúzta azt a névsorból ezen szavakkal, hogy : részt nem vevők 2 korona belépi’ dijat fi
<„Én tanítóval és harangozóval nem ülök le zetnek. Félti Ifizetések az egyesület javára szá
moltatnak el sthiriápilag nyugtáztatnak.
egy asztalhoz ebédelni.“
Tanítói gyűléseik F. hó 4-én a me
x .
(Folyt, köv.)
gyei tanítók szolnoki járásköre tartotta gyű
lését. A járásköri gyűlés a kedvezőtlen idő
dacára is igen népes volt. Megjelent Heré
mann dr. hírneves tudós is, ki kritikus meg^
jegyzéseivel, hozzászólásaival még értéke
sebbé tette a programmot. Különösen négy
Halsíüjás. Tóth János, Törökszentmik- •hatással volt a jelenlevőkre Szentimrei Márta
16s munkás, tehetséges fiatal jegyzője októ- tiszavárkonyi tanítónő felolvasása, amely fel
^er 30-án elköltözött az élők sorából. Te- olvasást jövő számunkban közlünk a szer
hetoc
és szorgalma mellett mindazok az zőnő szívességéből'.
‘ 5-én a vármegyei általános tanítóegye
egy Air elő \wi
megvoltak, melyek ^a tár
sadalom minden rétegénél biztosították neki sület tartotta ülését, melynek főpontja az
• a köztiszteletet és bizalmat, A nép ügyes- Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő nevére tett
bajos dolgaival sokszor kereste fel, s nála 1000 koronás alapítvány alapító levelének —
segítőre talált. A derék elöljáró már nincs a vármegyében egyszersmind munkás. 10
az ün
többé, Szentmiklós pedig ismét veszített ,egy eszteydei működését ünnepelvén
lelkes munkást. A Mindenható adjon fárad- nepeknek átadása. Több fontos dologban is
intézkedett a közgyűlés s a többek között
hatlan leikéntk csendes nyugalmat!
TanitóDálasjtásph. JászapátihozA^ozó lapunkat hivatalos közlönyévé tette. I
A közgyűlés után a bankettre vonult
। hévesiványi pusztai tanítói állásra Ifkovics
ki a gyülésező tanitósereg, hol az elnök kö
Kálmán tanító nyert alkalmazást.
a jubilánst -éltette. Olyan csalá
I
TiS^afÖldöár pusztamarói közs. isko szöntőjében
dias melegségü ünneplés volt ez, mit nem
lához Vass Andor mesterszál 1 sí rkath. tani■ tót választotta meg október 31-én tartott ülé sablonszerű tömjénezés,’ hanem a tanítóság
szeretete vezetője, főnöke’iránt teremtett, —
sében a községi iskolaszék.
q.
kívánjuk mi is, hogy a mindenható Tanfel
í
Tanesjhö? ájlamsegélye^s. a v. k. ügyelőnket még igen soká tartsa meg neI M. a. tiszaugi ref. iskolának számológépet künk* s a tanügynek, melynek mindenkor
és métermérték gyüjteméfiyt engedélyezett. • lelkes apostola 'volt.
A dévaványai unitárius elemi iskolának
Kineoejés. Kapcza Ilona szolnoki gazd.
taneszközfelszerelési államsegélyt iadományo- szaktanitónő más állomásra helyeztetvén át,
zott. Ugyanígy felszerelést • engedélyezett a helyébe a miniszter Zsidy. Gizella tiszasülyi
tiszavárkonyi állami (vasúti) elemi iskolá- állami tanítónőt, Tiszasülyre pedig Machleid.
nak is.
Irma karcagi oki. tanitónőt 'nevezte ki.
.
Háziipari téli tanfolyamok, a földm.
V Minisztérium háziipari téli tanfolyam szervezésére, s a már képzett munkások foMalkoztatására Jászberényben és Fegyverneken
a gazdasági-népiskolának előbbi helyén 900
Jubileumra.
K,'Utóbbi helyén 640 korona segélyt utalvá
(A szolnoki tankötelesek nevében elmondja egy kis
nyozott.
leány.)
j
FHeahÍDö. A törökszentmiklósi jótékonyx
i célú nőegylet 30 éves fennállásának megün Szeretettel jöttem, virágokat hoztam,
ezrek érzését hiven tolmácsoljam.
neplésére folyó, évi november hó 6-án d. m Hogy
Ezer kis társamnak őszinte háláját.
3 és fél órakor Törökszentmiklós község Tiszta szívből jövő igaz kívánságát.
H I R E K.
IRODALOM.
Akik itt mindnyájan meg nem jelenhettek, I
Eoy—egy szál virágot szeretettel küldtekX
Ezeket kötöttem össze bokrétába
S minden kis virágszál egy—egy gyermeklelek
Háláját példázza!
Minden kis virágnak megnyílik a kelyhe,
Gyermeki sziveknek háláját hebegve :
Ezer gyermek ajktól légy most üdvözölve-,
Megyénk nemeslelkü Tanfelügyelője! “
Tíz éve hogy itt vagy, ide rendelt sorsod,.
Tíz éve hogy velünk szivedet megosztod.
Tisztéltetésedben im mi is részt kérünk.
Hisz annyit küzdöttél, fáradoztál értünk !
P
7.
Megyei Népoktatás
9. szám.
9. szám.
Árvát felruháztál, szegényt segítettél,
Hej, de sok égető könnyet letörültél !
Legfőbb czélod volt a szegények védelme.
Áldjon meg érte a szeretet Istene ! '
Kérjük Istent i óvja minden lépésdet,
Nyújtsa még hosszára nemes életedet.
Vezesse szent keze jóra minden lépted;
Hogy közöttünk tölthess még igen sok évet !
Igazgass tovább is, kormányozz bennünket,
Gyulaszd -szeretetre gyermeki szivünket!
S szívből kívánja e város gyermekser’ge:
Éljen soká megyénk Tanfelügyelője !“•
Nemó.
7}ál előtt
pipaszónál újra, meg újra elmondják múltju
kat s minél többször, annál szebb az. A fia
talok pedig a jelen örömébe foglalják a
jövőt is-.
Az idő pedig telt s marasztalták bár
mindenütt, mégis menni kellett. Már mentek
is, mikor Laczi nagyot üt a homlokára, mert
inkább a torony dűljön össze, minthogy Adél, .
—• Ebednek óvónője s legszebb leánya is egy
személyben, — ott ne legyen. A haja szőke,
a szeme kék s nem lehet tudni, az ajka ncvet-e jobban, -vagy a szeme, de mindig mo- solyog mind a kettő. S mig az ég minél dcrültebb, annál magasabb, az ő szeme mindig
mélyebb és mélyebb, — szinte elnyeléssel, fe> nyeget, (sok szívnek is lett már ajnegfogója,
verme). Aztán a két orczájára azt a két hun
cut gödröcskét bizonyosan a szépség s szere
iéin Istene csókolta oda. De sok fiatal ember
mondta már, hogy fogadja el tanítványának:
szebb az ö ajkán a dal, mint a másén az
j imádság: S ha iszik is az ember, mint most
| ők, szép szemekbe is néz, — elveszti biz az
eszét. —
Mondta is a mester: Baj lesz abból
öcsém, ha most oda megyünk.
De azért elmentek.
Hát biz’ otl bál készült Kecelen.
■
Ocskó Laczi, a gyakornok volt • a fő
kolompos; — hát csak rázza ha a nyakába
vette. Lót-fut is eleget, — vérében van a bál• rendezés. Még az öreg „mestert" is rávette, í
hogy menjen* át vele ebédre, kapacitábu a
V
kollégákat. Mondta is a mesterné, hogy kell
is máj' ennek őbál, kiöregedett már ez abból.
De csak addig kunyóráit az a nyurga gyerek,
hogy az öreg összeütötte bokáját:
— De megyek ám! Eljárom én meg
véled, lelkem, úgy a kállai kettőst, hogy néz
hetnek ezek a gyerekek.
Csak tesz-vesz az asszony, mintha nem
hallana semmit; —. elévágott az ura. Hiszen
jó tánczos volt ő is valamikor. Hányán ver
senyeztek érte, adták kézről-kézre; boldog volt,
aki darázsdeaekát átfogva egyet-kettőt fői dúl
hatott vele,, hát még akinek egy egész csárdás
jutott, még hónapok múltán is emlegette nagy
boldogságát. Hajh, de azóta az idő havat
hintett az urá hallófürtjei közé, az őaranyszőke haját pedig fehérre váltotta: ezüstre az
aranyat. Akkor az urának is karikában állt
még az a kajla bajúsza. S hogy minden eszébe jut, elfordul; talán egy pár könnyet is
törül ki a szeméből.
Azok pedig elmentek.
'
Az eljövetelt megígérték mindenütt, kö
szönve a meghívást s a jó szó mellé meg
egy pár jó pohár bor is járt. Leülni pedig
már csak azért is le kellett,- hogy az álmot
el ne vigyék. Az öregek aztán bor mellett,
*
*
— Jó is, hogy eljöttek, mert tudtam ám,
hpgy- itt vannak. Már azt gondoltam, meg
feledkeznek rólam. No, szép kollega is volna
a mester ur; magának meg Lagzi; meghúz
tam volna a fülét. De a báljukra sem men
tem volna, fogadom, hogy nem mentem
............. ’, .
volna el.
— Pedig igen készültünk ra s ha biz
tos ígéretét bírnám, micsoda örömet csinálnék
a fiuknak s a legboldogabb még is én lennék.
— S ha táncosom nem lesz? Tette
hozzá Adél, tudja pedig jól, hogy lesz, sok
is lesz, de, csakhogy kéresse egy. kissé magot.
_ Fiatalság — bolondság! Mormogja
a kántor. Hisz’-én is voltam fiatál, de ilyen
szele burái még se.
i
Adél pedig ez alatt megtette a magyar
vendégszeretet egyik megnyilatkozásának s~°~
kásos előkészületét: egy—egy poharat tett
vendégei elé.
— Hát Adélka?
.
— Nem, én nem iszom. Mit gondol,
dehogy nem ?
— Akkor én sem iszom; nem én egy
cseppet sem.
.
■
— De nézze, nem is vettem elő több
ii-
P°haraLaczi pedig nem nagypp a bortól, in
kább a szép szemektől megrészegedve nyujta
poharát^
ír
kicsit! — Szabadkozik
Adél.
$
Szolnok, 1909. november 15
I. évfolyam.
8.
Megyei Népoktatás.
A kántor megcsóválta a fejét, de sokat
fi dcép« vasúti igazolványok.
nem teketóriázott. Koccintott és kihörpintette
Felhívom
az összes áll. polg. és el. isk., meg
\poharát, azután mig az egyik bajszát megtanerőket a decemberben lejáró államvas\sodorta, köszörült egyet a torkán, mint mikor kisdedov.
uti arcképes jegyigazolványuknak még november hó
\temet. Adél pedig szégyenlősen elfordul s alig folyamán hivatalomhoz beterjesztésére, 1910. év ve
lérinti szájához a poharat, gyorsan leteszi, géig érvényesítés kiészközlése végett. Akik még nem
összerázkodik :Juj • • • $ köhög is. Azután bírnak arcképes igazolvánnyal, de ahoz mint hiva
.annyi szemrehányással tudja mondani: mert * tali eskü alatt működő állami tanerőknek joguk van
szintén e hó végéig küldjék hozzám névjegyalaku
Ízt is megpanaszolta ugye?
arcképüket be, a mellkép alján sajátkezű névaláírás
Laczi fölbátorodva eddigi sikerén, to- sal ellátottan; az arcképes jegyigazolványnak 1910.
januártól érvényesen kiállittatása céljából. Mind a
ább erősködött.
. _
— Legalább a felét igya ki, csak egy tovább érvényétől, mind az uj igazolvány kiállítási
kicsit még.
.
i költségeire 1 korona értékű , levélbélyeg küldendő
hivatalomhoz be, a m. kir. Allamvnsutak igazgató
|
— Jáj, nem, nem, nem iszom többet s j ságához átszármaztatása végétt.
■mind a két kézéi tartja maga elé elháritólag.
Szolnok, 1909. november 1-én.
— S hogy kiitta Laczi a bort, a mely
'
EÖTVÖS K. LAJOS
'édes levőit, mégis égette, amely forrongásba
kir. tanfelügyelő.
'hozta minden csepn. vérét, örömittason súgta:
'megittam a szerelmet, ha igaz, a hogy a 3241.
hépmondás tartja. ’
Valamennyi tek. városi tanácsnak és
•
Adél pedig kapja kis selyemkendőjét, a
községi elöljáróságnak.
'melyet még csak az imént az ő ajka érintett
k hirtelen Laczinak arra a bajúszta lan szá
A mindennapi, de főleg az ismétlő tankötele
sek beiratása és iskolába járása körül e tanévben
jára nyomta.
— Csitt: S ezt olyan csintalanul tette, még az előzőknél is nagyobb késedelmességet ta
pasztalván, sürgősen felhívom Tek. városi tanácso
fyogy még csak meg sem lehetett érte hara kat és községi elöljáróságokat — legszorgosabb in
gudni. Nevetett még a kántor is. Laczi meg tézkedésekkel és a népokt. törvény 4. §-ának jogos
fnintha megbabonázták volna, csak nézte azt álkalmazásával biztosítására úgy a még be nem irat
h szőke hajat, kék szemet, nevető ajkat, hul kozott tankötelesek beiskolázásának, mint a pontos
járásnak s az igazolatlan mulasztásokért felelős,
lámzó keblet — az egész incselkedő angyalt, fel
szülők, gyámok, gazdák törvény szerinti fokozatos
fiejh, ha a mennyouszágban is ilyen angya- büntetésének.
*
A mulasztási nyilvántartó-könyvből meggyő-.
lók volnának, de'szívesen halna meg.
ződést óhajtván meríteni az igazolatlan iskolai mu
.]
Végre is a kántor szólal meg.
lasztások a törvényszabta határidőkben haladékta
— Talán mehetnénk is öccsém!
lan megtorlása és meggátlása felől, kérem, hogy f.
I
— Ráérnek még, ne siessenek, úgy, hó 16—20 között a nyilvántartó könyvet láttamomarasztalja Adél a vendégeit s tölteni akar zásra hivatalomhoz beküldeni szíveskedjék.
Szolnok, 1909. november 1-én.
újra. Mert tudia az Isten, úgy van az már
EÖTVÖS K. LAJOS
hálunk, ha jól áll a vendégünk, még
kir. tanfelügyelő.
jobban be akarjuk állítani, mert hát az is virtus.
— Ne, az Isten szerelméért; Adél, ne
^öltsön. Nem tudunk hazamenni; én már úgy
is olyan, de olyan vagyok, mondd Laczi s
- megjogta Adélnak, azt a finom, puha, meleg
' kis ’ kezét s attól még jobban oda lett.
— No csak egy kicsit; nézze csak, Laczi
Ón is iszom; — incselkedett most már Adél,
tva, hogy Laczi egészen a hatalmában van
úgy nézett rá szép kék szemeivel, hogy az
}yár, már enged, ha közbe nem szól a kántor.
— Várnak otthon. Megyünk is. Jó éjszakát.
— A viszontlátásra a bálon, — monda
Laczi még mindig^mintegy megbabonázva.
f
— Isten velüKl Pá, Laczi . . . pá .. .
Mikor jól elhaladtak, megszólal Laczi.
j.
— Kántor ur.'.Mégis csak kacér kis lány
ez az Adél! Talán úgy is érezte, talán csak
hogy szóljon valamit. Kis idő nyúlva pedig
megáll, a szivéhez, majd a fejéhez kap s
dadogva mondjam mester ur, én ott felejtettem.
— A szivét — fejezi ki a ■ kántor —
c$ak menjen öccsém vissza érte—h.
r
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
• könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
■—--------- - ---------- =■
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
JÁSZnAGVKUNSZOLNOK-
9. szám.
10/ szám
\
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés:
I 1 évre 6 korohá.
„ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
- Szerkesztik;
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők. .
méből szerezték össze azt az összeget,
mellyel az anyagiakat fedezni lehetett.
Ez előadások programmja szava
szervezési módja.
lat, színjáték, énék és felolvasás szár
mokból lett összeállítva s az az ösz- szeg, ami az egyenruhára és egyeb
A november 5-iki vármegyei ta- felszerelésekre kellett, csakhamar együtt
nitótestületi közgyűlésen egy csoport volt. Mert egy—egy kisyitéznek az
kép járt kézről—kézre: a szolnoki egész öltözete 5 kor., értéket képvisel.
polg, iskolai zászlóalj fényképe. Min Ennyiért szerezhetők Szolnokon.
denkit meglepett a csinos kis katona
A fegyverzetet, puskát, bajonette|
maguk
a növendékek készítették , a
csoport.
,
Sajnos, hogy a kedvezőtlen esős tahitó vezetése mellett a kézügyessegj
időjárás miatt nem lehetett bemutatni | órákon. A hozzávaló szíjazat szintén
a csapatot, mert igazán megérdemelte a saját munkájuk t. i. egy darabban
volna a megtekintést már csak azért i vásárolt olcsó bőrből maguk szabtak k|.
is, mert ühhp7
ehhez hasonlót - meg
még kevés
Még sokkal könnyebb a szervekartársunknak volt módjában meg: zés ott, ahbf a tanitó a szülőkkel elszemlélni.
1
,
a fogadtatja, hogy mondjuk. — tavaszUgyanezen
Itevanezen okból
ókból maradi
maraai él
ei aa
d , a fia
J ..
.1 'x
HP rérpTórökszentmiklós pusztabartai elemi szál mar i yen ru
meghozatja
szére s a tanitó aztán meghozatja.
iskolai Zászlóalj felvonulása is, pedig Mérték nem szükséges hozzá, elég a
ez annyiban még tanulságosabb let gyermek életkorát feljegyezni s legföl
volna,, mert tudtommal nemcsak a
jebb jegyzetként oda tenni, hogy erő
vármegyének, de az egész orszagna
ez az első tanyai iskolai zaszloalja. sen vagy kevésbbé fejlett.
Kérdem, van-e tehát nehézség az
Köszönet érte Hoffman György tanító
iskolai
zászlóaljak létesítésében?Sze
nak ki buzgólkodása folytan példa
rintem
nincs. Az egesz csak rövid idő
adott arra, hogy nemcsak a városi es
falusi,.hanem a tanyai iskolákban is kérdése. Itt a tél. A szülök is örülnek,
nagyobb fáradság nélkül lehet meg ha szórakozást találhatnak s így szí
teremteni a zászlóaljakat. Lassúk mi vesen látogatják a vasárnap délutáni
előadásokat pláne gyermekeik Pl<^
ként. L
A.
Izn í
s mire eljön a tavasz, készen all
Ügy ez a bartai, mint mar ko sát
^zászlóalj s a tanitó, a szülők es á
rábban a Mohács István igazgató ve^
zetése alatt álló zászlóaljak minden növendékek egyaránt buszken tekint
állami, vagy egyéb támogatás nélkül, hetnek alkotásukra, hisz ok maguf
teremtették.
önerejükből' szerveződtek;
Időközönként ifjúsági és gyermekelőadások, egyéb ünnepségek jövedel-
Népiskolai zászlóaljak
1
Megyei Népoktatás
10. szám.
dani, hvgy nag^xm vicces természetű em
ber, olyan akasztófahumor-gyártó féle, mert
akkor is eszébe jut jó vicceket csinálni, mi
|
,
■ Kerényi Ferenc.
kor az adósságai gyötrik.
Hát kérem szeretettel, tQvább már nem
í
(Folytatás.)
fogom hibáit fesze -etni sekinek sem. Hiszen
i Ez év első felét egy 70—75 férfiből ezek a hibák olyanok, hogy mindnyájunk
.
áltó társaságban töltöttem. Volt ott ügyvéd, nak fájnak.
És e fájdalmak nem arifa kényszerijog|sz, orvos, orvosjelölt, mérnök, pap, ka
tonatiszt, színész, újságíró, köztisztviselő, ma- tenek-e bennünket nap-nap után, hogy feljajgánhivatalnok, kereskedősegéd, iparos, diák duljunk? Égető sebként fájlaljuk leginkább
stbJ Voltunk tanítók is elég szép számmal. azt, hogy a társadalom nem akarja megadni
Né^a untuk magunkat. Hogy unalmunkat el- azt a méltó helyet nekünk, mit más diplo
üzzpk, a tudományos dolgokról, irodalom, más ember megkap, akármilyen műveletlen
müyészet, ipar-kereskedelem, színművészeiről is. Rosszul esik, hogy csak a bábasszony,
beszélgettünk. A vitatkozásokban a tanítók az utmester, a mértékhitelesítő és a foghuzókőiül csak én vettem részt, a többiek soha. borbéllyal emlegetnek együtt, mint hason
Netn dicsekvésképen mondom, sem dicsérni szőrűekkel. Hiszen igaz, hogy ennek legin
neji akarom magamat, de velem bárki szi kább a kicsapott diákokból és bakakáplá
vedén elbeszélgetett mindenről. A legjobb ba rokból lett ősök inkább az okai, mint mi de
rátaim egyike egy ügyvéd volt. Akik meg- mégis, addig mig magunk ki nem érdemel
figjeltek bennünket, csak úgy emlegettek, jük a tanulás, az önképzés által ki nem vív
hogy ott van Castor és Pollux. Hát mon- juk magunknak azt a felsőbb polcot, csak
dopi, itt volt alkalmam tanulmányozni kar nem kaphatjuk meg. Nem ér az semmit, ha
társaimat. Csakugyan kevés tudományu s akármilyen zajjal követeljük is, hogy: Hé
’anpál kevesebb olvasottságú emberek voltak ember, én épen olyan diplomás vagyok mint
azpk.
te, épen olyan hasznára vagyok az emberi
Egyszeregy nagy mulátságot okozó le ségnek és a hazának, mint te, sőt nagyobb
velet köröztek kézről-kézre. Mindenki a ha nemesebb hivatást töltök be, mert az ifjúsá
sa^ fogta, aki csak olvasta. Mikor az én ke got tanítom, nevelem. Vagy vájjon, ha nem
zembe került, rögtön megismertem, hogy egy volnék, mi lett volna belőled; mi az országtőlünk távozó tanitótárs irta. Egyik nyom ból, ha az iskolákat legalább 50 évre be
dász barátjának volt szánva. Én a levelet el csuknák ? Azért mondom, láss meg és emelj
sikkasztottam, nem akartam, hogy tovább magadhoz. Hát mondják, kérem, nem épen
menjen. Rösteltem, hogy tanító ilyent irhát. olyan dolog-e ez, mintha valaki azt mondja,
A Révéiből mutatóul közlök egy pár sort, egy hogy: Követelem, hogy engem mindenki bemondatot: „Minekutánna az intézet falait el- j csüljön, tiszteljen és szeressen. Azt mondjuk
hagyám sieték felülni vonatomra mely zaka I neki: Előbb érdemek! meg, akkor anélkül,
tolva vonszolá maga után a sok utassal meg hogy követelnéd, megkapod. Mi is előbb ér
telj kocsik görnyedő sokadalmát ki az állo demeljük meg.
másból annak füsttel gőzzel telt levegője he
r
Nl idősebb,, tapasztaltabb tanitók csíp
lyett finom füszagu falusi levegővel telítve a jék nyakon azt a fiatal óriást s ne engedjék,
büpös dohányfüst szagu kocsjk belsejét el hogy elzülljön. Lássák el jó tanácsokkal. —
árasztva vele annak kiszorultéval jobb le Szeretettel emeljék magukhoz. Mutassák meg
vegő után áhítozó tüdőnk pangó fáradt vé neki az irányt, utat, melyen haladnia kell,
rünk . felfrissítésére legnagyobb élvezetünkre nehogy fiatal hevében olyant kövessen el,
egyaránt."
mit később egész életében siratni fog. Ne
í Annyi nyelvtani, irály tani és költészet- elégedjék meg egy tanító sem azzal a sem
tahi tudománya minden tanitónak van, hogy mivel, amit a képezdében tanul, hanem sza
e /mesés nyelvezetű, szerkezetű és szépségű bad idejében képezze magát folyton. Olvas
njondatot rgegtudja bírálni. Én nem akarom, son tudományos, szépirodalmi, művészeti
rflfrt nincs árra sem időm, sem helyem, de könyveket. Azokat tanulgatva művelje lelkét,
ilyen levelet garmadaszámra tudnék mutatni gyarapítsa tudományát. Vagyha nincs hajlama
3 kételkedőknek.
valamennyihez, válasszon, ki a sok közül
I
Aki olvassa a Pesti Hírlapot, olvashat
egyet, amelyiket legjobban szeret s foglal
ta, hogy egy tanító igy címezett egy levél- kozzon azzal behatóan. Merem mondani^ sok
borítékot, melyben megújított váltóját küldte kal több boldog percet nyújt neki ez, mintha
be a mohácsi takarékpénztárhoz, hogy: „Tek. kártyázással, ívássál, hazárdjátékkal, vagy
LHzetessék a Mohácsi Általános Hitelbank"
asszonynyal tölti el az időt Vagy ugyan
Rendeletére úrnak Mohács". Akár ki lett-lé- hová menekülünk.az élet kínzó, méltatlan
gyen is ez- a kartárs, de el lehet róla mon bántalmai elől? Ném-e a költőhöz?! .
Megyei Népoktatás.
10. szám.
i Valamit magunkért iis!
azt, ha szükséges útmegszakításnál lekap
csolni, hogy az esetleg vitt podgyászokat ne
kelljen a tanulóknak magukkal cipelni, ha a >
III. oszt kocsik megteltek, .túlzsúfoltak, első
sorban a tanulóknak magasabb rendű kocsi
osztályt megnyitni, mind oly intézkedések,
melyek a tanulmányi kirándulások sikerét a
legmesszebb menöleg emelik.
Nem mulaszthatjuk $1 a kartársak fi-;
gyeimét a tanulmányi kirándulásokra ismé
telten felhívni, mert szükségesnek véljük,
hogy az elemi isk. IV, osztályát végzett ta-í
nuló legalább vármegyéje minden városát
ismerje s hogy a középiskola hazánk meg
ismertetésével folytassa ezt a kezdetet.
‘ ;
*
—h.
Kezünkbe vesszük valamelyik müvét s gyö- |
nyörittasan olvassuk, mert feledteti velünk a
világ cudar csalárdságát s visszaadja nyu
galmát lelkűnknek. Szabad idejét áldozza fel
teste s lelke nyugalmának. Legyen ereje, aka
rata ahhoz, hogy szellemi életének élhessen,
hiszen a szellemi foglalatosság szórakoztatja
a lelket s nyugalomba ringatja a testet, mert
ofium síné litteris mors est et hominis^ivi
supelsura. Seneca (szellemi foglalatosság nél
kül halála és temetése az embernek a nyu
galom)
,,
íme, ilyen körülmények között elve nem
csak elérjük és megérdemeljük azt, hogy
rrfeltó helyet foglalhatunk el a társadalom
ban, hanem önönmagunknak is nemes élve
zetet szerzünk. így — merem állítani — azt
is megérjük, amit a nagynémetbirodalom
shulmeisterei megértek, hogy mikor a néme
tek III. Napóleon és a franciák felett óriási
győzelmet arattak, nekik, a tanítóknak kö
szönhették azt Bismark, a vaskancellár sze
rint. Pedig az a tény az egész világra ki
ható esemény volt.
■
Iparostanoncisk. tanítók gyűlése.
(Vége.)
.
’
A tanulmányi w
kirándulásokhoz.
-x «:
1
i
A tanulmányi kirándulások paedagógia
értékéről, nevelő hasznáról már megemlékez
tünk, most a kirándulások kiviteléről, annak
anyagi oldaláról akarunk röviden szólni.
A kereskedelemügi ministerium 1908.
julius 1-én 14965. sz. a. rendeletével szabá
lyozza a hazai tanuló ifjúság tanulmányuta
zási kedvezményét. E rendelet az ide vonat
kozó, addigi rendeletnek kibővítése s ugyan
azon főelvet juttatja érvényre, mely eddig is
közismert volt, t. i. ha legalább 10 tagból
álló csoport vesz részt a tanulmányúiban,
minden elöleges kérelmeztetések nélkül felaru
jegvgvel utazhatnak, csupán az iskola igaz
gatójának az intézet bélyegzőjével ellátott
igazolványát kell a jegyváltásnál bemutatni.
Ezen magában véve is nagy kedvezményhez
járul, különösen az elemi iskolákat igen er~
* deklő azon kibővítés, hogy tíz éven aluli ta
nuló kettő utazhat egy féljegygyel, tehat az
utazási ár egynegyedét fizeti egy tanuló csak
s minden 10 tanulóval egy tanuló teljesen
ingyenesen utazhat.
Ni esetleges szükségesség szempontjá
ból az iskolaszolga ugyancsak féljegygyel
utazhat a csapattal.
.
Ezen kívül utasítva vannak a vasúti
tisztviselők és alkalmazottak mindenben köz
reműködni. .a mi. a kirándulást kéllemess
és kényelmessé teheti. Kellő számú csoport
nak külön kocsit rendelkezésre bocsátani,
Az p. 1. T. E. Jásznagykunszolnok
vármegyei Köre f. évi hó 4- tartotta máso
dik rendes közgyűlését a szolnoki polg, fiú
isk. rajztermében Tóth István elnöklete alatt
mintegy 60 tag részvétele mellett.
Á gyűlésen Veress János vitatétel be' vezetése kapcsán az a nézet formálódott ki,
hogy iskola és műhely, tanító és mester
karöltve, különösen’szeretet és humánus bá
násmód’által érheti el azt, hogy a tanonc
erkölcsi viselete és jelleme úgy fejlődjék,
hogy az iskolán kívül, felügyelet .nélkül is
magát úgy viselje, mint az a jövő iparosához
méltó. Hathatós, eszközök az ily irányú ne
velésbem a tanonc otthonok, könyvtárak és
jól szerkesztett ifjúsági lap. örünvald László a számtan gyakorlati
irányban való tanításáról értekezett. Szerinte
kevéssé kell számtani meghatározásokkal töl
teni az időt, a helyett az egyes műveleteknél
is a gépies gyakorlati készséget kell fejlesz
teni Majd érintette röviden a könyvvitel ta
nításának módszerét. A példák megválogatasában mindig az iparág legyen irányadó.
Kálmán Elek a közismereti osztályok
ban is az iparágaknak megfelelő szakszerű
ség keresztülvitelét kívánja.
A gyűlés mindvégig a legnagyobb. ér
deklődés és élénk eszmecsere közt folyt e
s Mártonfy Márton iparokt. főigazgatónak,
mint az iparoktatás lánglelkü apostolának, a
tanítók igaz jóakarójának éltetésevei ért véget.
Halálojás. Gyulai Pál, irodalmunk egyik
legnagyobb alakja a magyar népköltés a
magyar népiélek búvára f. hó 9-en délután
83 éves korában Budapesten meghalt.
4.
10. szám.
Megyei Népoktatás
IRODALOM.
Munkás élne során halhatatlan érde
meket szerzett a magyar irodalom fejlesztése
....
.
.
____ ■
-/■
• ■
• . >•
és a népies költészet megteremtésében, kri
tikáival irodalmunk magas színvonalra eme
A Csontos István gúnyája.
lésében és ott megtartásában ...
Temetése csütörtökön (délután volt * az I
Akadémia előcsarnokából. Az egész magyar ' Irta s a november 4-i járásköri gyűlésen felolvasta:
irodalom megérzi e csapást, melyet Gyulai
Szentimrei Márta áll. tanítónő.
elvesztése okozott; emléke, hire, neve azonban
örökké élni fog.
Iskola épült az országút mellé, 4 kilométer
-
magánDÍ}Sgálaí. A vall.- és közokt, ministerium a szolnoki egyesületi polg. fiúiskolában ugyanazon magánvizsgáztatási terminusokat engedélyezte
egyszersmindenkorra, mint az az ál]>polg. iskolákban
szokásos, tehát a karácsonyi szünidőben és tanítási
év végén. E hírünkkel kapcsolatban hívjuk fel a figyelmüket azoknak, kiket érdekel, hogy a karácsonyra
magánvizsgálati engedélyt kérő fólyanjpdványok most
már sürgősen beadandók.
HlegerŐSiíéS. A vall.- és közokt. ministerium
a szolnoki áll. iparostanonciskolánál Tóth István
igazgatót, továbbá Grünwald László és Jeszenszky
Gyula tanárokat. betöltött állásukban megerősítetteKlneoejés és áthelyezés. Tahy Istvánná ha
lálával megüresedett szolnoki tanítónői állásra a V.
K. O. M. Medgyessy Ilona cibakházi áll. tanítónőt,
Cibakházára Szentimrei Márta tiszavárkonyi áll. ta
nítónőt áthelyezte; Szentimrei helyére pedig Török
Sándor tiszarofii tanítót kinevezte.
h oárm. höjig. bbsttság üléséből. A f. hó
10-én tartott vm. közig, bizottsági ülésen Csukás
Zoltánná Varga Róza mezőtúri ref. tanítónő nyngdi' jaztatott Költő László volt mezőtúri állami, jelenleg
biharmegyei közs. tanitó újbóli könnyebb szolgálatra
képessége megállapittatott
fHIamsegélyezéseh. Madarász Anna jászkiséri
tanitónőnek 11. korp. Markó Ferenc jászapáti tanító
nak I. korp. Klotzbir Béla tiszasülyi tanítónak 111.
korp. Hamza Margit tanitónőnek 11. korp; Zábrák
János tanítónak rfh korp. Tiffert Jakab kunszentmár
toni közs. tanítónak 1. korp. Serester Sámuel tiszaroffi tanítónak 20(T-kor. fiz. kiég, és Márton Károly
tanítónak 1. korpótlék államsegély engedélyeztetett.
'
•
1
;
|
nyire a legközelebbi községtől. Urasági cselédek,
dohánykertészek gyermekei számára, akik sokszor
tekintélyes távolságból jönnek, hogy egész napi ele
delül tarisznyájukba''rejtett darab fekete kenyerük
helyett — morzsányi tudományt vigyenek haza, a
fülledt istállók és szellős akiok környékére.
Aki még nem látta, el sem hinné, milyen fur
csán népesül be egy ily uj tanyasi iskola. Némelyik
családiul négy csemete is jön. A legidősebb szinte
eladóleány, aki ölbeh hozza legkisebb hat éves test
vérét, de azért valamennyien 'az első osztályba kerüíhek, mert egyformán nem hallották még a
betű hírét.
Ránk köszöntöttek a tanév első napjai. Csak
ismerkedtünk még. Minden tanuló odaült, ahová jól
esett neki. Szünetkor kóstolgatták egymás kenyerét,
egymás nevét, kérdezgették. A jó öreg nap bekandi
kált óriási ablakainkon, tele szórta aranyporrál a ta
nulók fejét, a padlót s rezgő, hosszú sugarakat fek
tetett naplómon keresztül.
Édes emlékezés suhant át lelkemen s a nap
sugarakból font aranyhurokon, rózsaszínű szárnya
begyével igazgyöngy szavakat, ezüstcsengésü szava
kat pengetett ki.
Milyen világos ez az iskolai Ilyen világosság
támadjon a kicsiny lelkekben is . . .
Ezekkel a szavakkal avatta valaki isko
lánkat Azóta ott rebegtek á napsugarakon, a leve
gőben — mindenütt s ahányszor eszembe jutottak,
lelkem utánuk tette: Ámen.
A mint igy merengek s nézegetem tanulóimat,
tekintetem egy fiun akad meg, aki hatalmas fütykös
sel kezében ült be a padba. Magamhoz intem. Tiz
Merk Andort választotta meg az iskolaszék.
éves, magas növésű fiú volt. Nemes homlokra hulló
Sijefés kiegészítő államsegély utaiványozta- guboncos, vörösesbarna haj. Mélyenfekvö becsületes
tott Nagy Irén dévaványai tanitónőnek 600 korona.
barna szemek. Vörösszeplökkel telehintett kemény
Ticska Margit jászapáti tanitónőnek 800 kor Dómján
metszésű arc, mely férfié is bátran lehetne, mosolyHona és Nagy Erzsébet dévaványai tanítónőknek' talan száj: ilyen Csontos István.
600—600 kor.
í —Minek az a fütykös, fiam ?
Cornatanári képesítés. Országh Pál kunszent
Csak.
mártoni közs. tanitó f. hó 4. és 6-án a budapesti
— Hát csak tedd el, mert az iskolában nincs
„Nemzeti Tomaegylet* kebelében szervezett torna • szükséged rá.
tanárképző’ intézet vizsgáló bizottsága előtt az öszVan az utón. A többiek mindig csúfolnak.
rszes vizsgálatokat sikerrel kiállotta s ezek alapján
Egész utón kiabálják: „Rongyos zsák 1 Rongyos
középiskolai tornatanárt oklevelet nyert. Kartársunk
zsák ..." De a fütyköstől félnek . . .
törekvése nem szorul dicséretre.
•
A csúfolódás ez egyszer igazmondás számba
Ugyanitt említjük meg, hogy Hoffmann Márton
is ipehetett. Hiszen igaz, a mi igaz, hpgy egész is
jászberényi áll. tanitó kartársünk a f. hó 8-i vizsgá
kolám bátran és jogosan viselhetné a „rongylatokon főgimnáziumi tornatanárt oklevelét szintén
kiállítás* nevet is.
megszerezte.
De a legnagyobb rongyossági rekordot tény
Gratulálunk!
leg Csontos István érte el. Mert neki nemcsak a
TanitÓDálasjíáS. Tiszakürt közs. tanitói állásra
10. szám.
Megyei -Népoktatás
fehérneműnek gúnyolt zsíros fekete valami lóg ki az.
öltönye rongyai közül, mint a többinek, hanem
mindkét válla kibújt inge rongyaiból is.
— Támaszd azt a fütyköst a sarokba István...
nem lessz rá többé szükséged, Megtiltom a csúfoló
dást pajtásaidnak.
De lásd, te ne adj nekik okot rá. Kérjed meg
édes anyádat, hogy toldozza össze holmidat, mert a
foltos ruha nem szégyen, de a rongyos igen.
Csontos lehorgasztja fejét és helyre megy.
Most se ül rendesen a padba, hanem két karjára dől.
— Ne aludj István! Ülj egyenesen!
/
Nem alszik — sijj 1 Újságolja a mellette ülő
kis leány. Odamegyek s felemelem könnyázott arcát.
— Miért sírsz ? Rosszul esett a mit mondtam?
Javadat akaróm.
Nekem nincs anyám! Fuldokolja. A zokogás,
mely testét megrázza, nem gyermeksirás, hanem
férfi kebelből feltörő vad gyötrelem. Nincs anyám ...
kívitték ... Az apámnak assonya van s az nem
toldoz rám.
(Óh! ... Be hamar sötétedik ebben a vilá
gos iskolában.) Ne sírj István! Nem tudtam, hogy
árva vagy. Majd toldozok éh rád — az én fiam leszel.
Szeplős fiam végig mért s csak annyit felelt
„jó.* Megkezdtük a tanulást, \vtondtam, csodálatos
gyorsan tájékozódott a betűk birodalmában. Anná
inkább, meglepődtem, mikor november közepén egy
szer csak nagy illemtudással elém állt.
— Kisasszony kérem, tessék éngem kihúzni a
könyvéből, mert elszegődtem kanásznak.
‘ Elszegődtél ? Hát beleuntál a tanulásba ? En
gem se szeretsz? Az én fiam itt hagyna engem?
A^ekintetéböl ezt olvastam ki: „Nem vagyok
én a te fiad, csak mókázol. Ha fiad volnék, magad
nál tartanál, asztalodhoz ültetnél, ruháznál.
Szóval ennyit felelt: „Nincs csizmám, nincs
gúnyám. Apám nem vesz. Fagyos az országút, hideg
a hó . . .
— Az igaz. Hanem a könyvemből még se
húzhatlak ki, mert iskolás fiú nem állhat kanásznak.
Azért el ne busuld magad. Lessz csizmád, lessz gú
nyád. A község minden évben ruház fel szegény
gyermekeket, lessz gondja rád is
Öröm csillant fel beírna szemeiben s attól
fogva mindennap megkérdezte :• „Kisasszony kérem,
mikor jön meg a gúnyám ?
Bizony — magam is nehezen vártam a község
válaszát. Mikor megkaptam — elengedtem volna.
Az állt benne, hogy Csontos Istvánnak* van apja s
ruha osztásnál a teljesen árva gyermekeké az elsőség.
Hogy közöltem á rossz hirt, szeplős fiam ar
cán súlyos könnyek peregtek végig. Letörültem őket
— Ne félj István! Karácsonyra ád gúnyát az
Isten . . . Jó lessz . akkor is — felelte' megadással’
Jött tovább is, mezítláb, meleg ruha nélkül a
csikorgó hidegben. Jött türelmesén, tanult szorgal
masan.
És én kemény fogadással fogadtam meg ma
gamnak, hogy decemcer havi fizetésemből, ha törik-
5.
szakad, elesünk annyit, a mennyiért Istvánnak a
téli vásárbaíolcsó csizmát, gúnyát adnak..
Nem számoltam azzal, nem tudtam még akkor
hogy egy magánosán álló épületre mennyire harag
szik a téli szél, a miért a pusztán végigrohantábah
beleütközik. Hogy süvöltöz körülötte, hogy húz ki
minden csöpp meleget, hogy dermeszti meg az em
ber tagjait..
Bizony meghűltem. Bizony beteg lettem. S jó
volna a láz, mert legalább felmelegiti az embert s
az élet szomorú képei helyébe kedves képeket hoz.
Még se jó, ha attól lopja el eszméletét, a kinek ta
nítania kell, akinek helyettese nem lehet
Hát lázellenes szereket szedtem. A félretett
kis összeg a patikába vándorolt Még sohase nyel
tem ily keserű orvosságot Hiszen az István kis
csizmái, gúnyája olvadtak el a fehér porokban.
Lázas álmaimban folytonosan üldözött a pana
szos gyermekhang: „Tessék kihúzni a nevemet.
Nincs csizmám, nincs gúnyám. Fagyos az országút,
hideg a hó.
Mint adom tndtúl szeplős fiamnak, hogy nem
csak apja nem vesz és a község nem küld, de Isten
sem ád neki ruhát? Hogy mondhatom meg ugyt
hogy lelkében a hit alig ejvetett magva csírázás előtt
meg ne semmisüljön?
Lapozgattam az olvasókönyvekben, kerestem
valami támpontot. Találtam gyönyörű, megható tör
téneteket, melyek a gyermekek hálájáról, a szülök
önfeláldozó gondoskodásáról szólnak. Mert olyan
apa egy olvasókönyvben sincs, akinek asszonya van
és a fiának nem vész ruhát Az árva gyermekeknek
is rögtön vetődik jóltevő az útjába mihelyst fujdogál
a csípős őszi szél. Kivéve persze' a „Megfagyott
gyermek“-et — de hát annak már nincs semmire
se szüksége ... Ezek'közül a történetek közül egy
se vigasztalja meg szeplős fiamat.
Nézzük a paedagógiai müveket, fényes elmék
nagyszerű raktárait- Hiszen van azokban minden,
mi szép, bölcs és jó. Hogyan fejlesszük a kedélyt,
szilárdítsuk az. akaratot, képezzük a jellemet. Csak
éppen az nincs, hogyan lehet egy gyermeknek meg
magyarázni az élet kegyetlen igazságtalanságait § öt
azokkal kibékíteni?
Én Uram Istenem! Mit ér, ha tudom,, hogy
kell egy értékes üvegedényre gyönyörű virágokat
festeni, ha az kezemben meghasad, összeroppan,
mielőtt még ékitését befejezem?
/
'
Fejleszthetem a kedélyt, szilárdíthatom az
akaratot, képezhetem a jellemet, ha. munkám tartama
alatt a gyermeki lélek olyan sebeket kap, mik fel,
fel fognak szakadni embernyi korában isi
Közeledett karácsony s yalóságos páni félei lemmel léptem mindennap az iskolaterembe. Csontos
István szemei rajtam függtek s én kerültem tekin
tetét. Nem szólt', nem sürgetett, csak mikor kiadtam
az ünnepi szünidőt, állt elém: „Kisasszony kérem,
küldi-e már a jó Isten a gúnyámat?
— Nem tudom fiam.
Sötéten nézett rám: „Ha a kisasszony nem
• J tudja,, én már tudom: semmikor.* így szólt és kifelé
10. szám.
Megyei Népoktatás
indult Tudom egész utón azt forgáfta eszében, hogy
én, ki az iskolában büntetem a hazugságot — ha
zudtam neki.
।
Szegény — tavaszig mégis csak jött iskolába,
mezítláb az embertelen hidegben. Talán, mert az
otthonát" gyűlölte igen nagyon — talán, mert a ta
nulást szerette meg.
Csak márciusban kért újra: „Tessék kihúzni
a nevemet. Mennék dohányt ültetni, felfogad egy
kukás. Jövők én öszszel megint iskolába, csak ke
resek magamnak téli csizmára, gúnyára válót . . .
Édes fiam, szeplős fiam, bubánatos Csontos
István, bűnbe essem érted? Hiszen nem szabad ki
húznom a nevedet. Ha elmaradsz, ott a mulasztási
kimuatatás, megemlékszik rólad hétszer minden hó
napban. Ha nemjrlak bele; fejem felett lebeg egy
fekete felhő, úgy hivják, hogy fegyelmi vizsgálat, le
szakadhat re^m. Azonfelül a lelkem is háborog, hisz
esküt tettem arra, hogy kötelességemet a reám bízott
gyermekekkel szemben mindig teljesíteni fogom.
De ki világosit fel itt, hol egyedül kell meg
birkóznom minden kérdéssel és nehézséggel: akkor
teljesítem e kötelességemet irántad, ha iskolába
kényszerítelek — vagy még inkább, ha szemet hu
nyok távozásod fölött?
■Bizony — bűnbe estem érted, édes szeplős
fiam, bubánatos Csontos István . . .
Kezembe fogtam kérges kezét . . .
— Eredj fiam. Keress magadnak uj csizmát,
téli gúnyát. Jövőre gyere vissza hozzám. Olvasó
könyvedet vidd magaddal s nézegesd vasárnaponként.
És ne feledd: ha téten a télen el is halasztotta
adományát, most kipótolhatja. Légy hű gazdádhoz,
szorgalmas — és téten megáldja két kezed munkáját;
— Hű leszek! Felelte.
Nemsokára láttam munkaközzben. Meggör
nyedve hordott súlyos vedreket a dohányföldön levő
nyitott kutból és locsolta a palántákat. Homloka,
nyaka csupa gyöngyöző veríték. Hanem azért derű
sen felelt, mikor bére után kérdezősködtem.
— Öt forint egy hónapra! Őszre harmind
lesz . . .
Ejnye te Istvánt Hiszen olyan csizmád, gu_
nyád lessz, hogy ország világ- összetéveszt a kacsa,
lábon forgó várban lakó nyalka királyfival . . .
Megnéztem dohányszedéskor is. Fojtó szag
lebegett a dohányföldek felett, a mint a nap izzón
tűzött le az érett, párolgó levelekre. István bronz —
színűre sült, elkényszeredett a korai keléstől, tik
kasztó hőségtől. Mégis kettő helyett dolgozott, szinte
férfias ambitióval.. .
— Este még fűzök is, *két, három kötéllel,
mikor már mindenki alszik — dicsekedett.
No, ha ezt meg nem jutalmazza gazdája —
akkor senkit. Repesett a lelkem. Lessz hát ruhája
Csontos Istvánnak s mily gyönyörű, szemléltető példa
lez az övé a munkára szoktatás idején!
Csúnya september, gonosz september levélsárgitó, remény fonnyasztó — vártalak — de minek
is jöttél el!
:
A tanév első napján ott találtam Csontos Ist
10. szám.
vánt asztalom előtt Az örömtelen gyermekkor
bronzba öntött allegorikus szobra, ilyen lehetne —
mint ő.
Sovány, napsütötte arca busább, szája mosoly-
talanabb, mint valaha.
Kérdezni se mertem, mi történt ? Rákezdte
magától is szomorú mondókáját
— Megint nem lesz se csizmám, se gúnyám.
Mihelyest hazamentem, apám mindjárt megvert, mert
a kialkudott bérnél két forinttal kevesebbet vittem
haza. Nagyon igyekeztem, este is fűztem, egy héttel
előbb végeztünk a dohánnyal, mint a hogy a hóna
pom kitelt Hát előbb eresztett el a gazdám és le
fogott két forintot.
(Én magamat szerettem volna megverni. Miért
tanácsoltam szegény fiúnak, hogy szorgalmas legyen?)
Oda se István annak a kis verésnek! Ösz
szel a diót is verik, télen mégis megbecsülik. A
gazdád kapzsi ember volt. Hanem azért 28 forintból
telik még szép csizmára, jó gúnyára.
— Nem telik abból semmire. Nincs már abból
egy fillér se. Az apám asszonyának van egy el
adó leánya, Erzsi. Az a héten összeáll egy kukás
legénnyel. A szolnoki vásárban annak vettek az én
pénzemből vánkost, cihát, sublódot . . .
Nyelvem megtagadta a szolgálatot.
S a szófukar fiú beszélt tovább, most mikor
minden szava súlyos kő gyanánt csapódott hozzám.
Apám a múlt évben se vett gúnyát, nem kül
dött a község, nem adott'az Isten. Én megfogadtam
a kisasszony szavát, imádkoztam reggel, este, gaz
dámhoz hűséges voltam, dolgoztam. Gazdám hazaküldqtk béremet elvették, megint nem lessz semmiin.
Többet-nem jövök iskolába. Csak a könyvet hoztam
haza, a -fnit kölcsön adott. Isten áldja meg!
A fütykös remegett kezében. Magamhoz ölel
tem, szivemhez szorítottam, összecsókolgattam könnytelen szemeit, bús arcát.
— Gyere iskolába. Ne hagyj itt engem. Bíz
zunk Isten jóságában ...
Tagadólag legyintett dohányszedéstől sebhe
lyes kezével, kiszakította magát karjaimból s elfutott
Utoljára láttam. Még az nap délutánján szo
morú hírét hozták. Abba a nyitott kútba ölte magát,
melyből egész nyáron át oly nagy buzgalommal lo.csolgatta a dohánypalántákat Ott voltam, mikor ki
húzták s lefektették a szikfü fehér csillagaival, piros
földimogyoróval himés gyöpre. Sürü haja csupa iszap.
Rettenetes fenséges komolyság arcán. Összeszoritott
szája, mintha még mindig panaszolná: nincs csiz
mám, nincs gúnyám ...
Leroskadtam mellé s elmondtam, a mit azóta
ismételek mindennap.
— Nem vagyok én igazi tanító, nem vagyok
senki. Mert előttem vergődött egy porba sújtott
gyermeki lélek s nem tudtam fölemelni.
Vérző sebeire sablonos vigasztalásokból raktam
kötést, melyek tanítóról tanítóra szállanak, mint az
ócska tanszerek — s elvérzett kezem alatt Nem
tudtam megvédeni az élet ellen, mely az iskola aj
taja mögött már várja zsákmányát.
Megyei Népoktatás
A hitre váló utalással egy gyermeket sem le
het megmenteni a kétségbeeséstől. Hisz a hitnek
müveit talaj, sok napfény kell, hogy virágba borul
hasson. Az erőtlen gyermeki lélek a morál tág látkört biztosító, fenségesen kopár csúcsára sem emelkedhetik fel.
i ;
Azért el kell jönnie az első, az igazi, a tanítók
tanítójának, a ki tud valamit, a mit én nem tudtam
s talán velem együtt nem tudunk sokan.
Aki megtudja edzeni a gyermeki lelket az
életben reá váró igazságtalanságokkal szemben s ki
is tudja békiteni azokkal.
Ő fogja megoldani a legtöbb sóciális kérdést,
ő lesz a gyermekek s a többi tanító megváltója.
Legyen áldott, ha valahol még anyja karján
szendereg is.
,
Amikor eljő: virágesó hulljon útjára. Apró
vértanuk szellemajka már most zengi á legszebb
hozsonriát neki ...
JT vármegyei tanítótestület köz
gyűlésén hozott határozat értelmében lapunk
hoz fömunkatársul Magyary Gyula szolnoki
áll. isk. igazgatói, közismert, jeles tollú iró
kartársunkat küldötte ki. Midőn örömmel ér
tesítjük erről előfizetőinket s az érdeklődőket,
ezen szives figyelemért a közgyűlésnek és a
vezetőségnek ezúton is köszönetét mondunk.
Kartársunkat pedig igaz szeretettel köíszöntjük.
HIVATALOS RÉSZ.
i
3331.
Tudakozó.
Kuriszerjtnjártoni érdeklődő. Az iparostanoncziskolák tanítói a f. évi 36259 sz.
vall, és közokt. min. rendelet értelmében "min
den heti óraszám után 50 K.,— akik pedig
tanfolyamot végeztek heti óraszámuk után
80 K. óradijban részesitendők. Tehát ha Ön
nek képesítése és heti 3 órája volna, úgy
évenként240 K. ip. tanítói díjazás illeti meg.
(f-)
Szerkesztői üzenetek.
Jftmo. Bocsánat, hogy, korrigálnunk kellett.
A próza is jönni fog mielőbb, csak kevés türelem !
Tessék elhinni, njhéz dolog a rovatok összeállítása,
mert hiszen igyekezünk aktualitásra s a kegyed dol
gozata mindenkor aktuális, Szives jóakaratát továbbra'
is kérjük, Tiszteletteljes üdvözlet. p. p. p. Já^Zbtrépy. Ha méltóztatnék beleegyezni, úgy cikkét,
mely igazán jó különben — helyszűke miatt valame
lyik következő számban közölnénk. Értékéből mitsem
vészit, ha 19. után jön is. j4z iparos és kereskedő
tanorjciskolai tarjitók érdekeiről c. cjkk kissé ké
sőn érkezvén jövő számra maradt. Köszönet.
Hozzám intézett kérdésére már volt szerencsénk a
választ a 6-i közgyűlésen megadni. Vagy talán nem
volt Ön jelen! Tessék kérem akármilyen radikális
hangú is a dolgozata, csak hadd jöjjön. Hangsú
lyozzak azonban, hogy arra a célra, hogy egymással
veszekedjünk, nem adhatunk helyet. Mi lenne akkor
belőlünk. Bízvást adhatnánk lapunknak „Nyilttéru
címet. Ezt pedig ugy-e nem kívánja tőlünk ? 2. La
punk bővítésére még ráérünk. Előbb legyen annyi
előfizetőnk, amennyi legalább az exisztenciánkat biz
tosítja. Sajnos ez, még későbbi dolog. Szükség esetén
igy is bövitünk. Csak fizessenek elő, minél többen.
Egy ilyen intellingen's megyében ez bizonyosan úgy
is lesz.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
t
Pályázat.
A vezetésein alatt álló kir.' tanfelügyelőségnél egy nyugdíjas állás f?
hó 15-én megüresedvén, a szabály
szerű díjazással egybekötött állásra
pályázatot hirdetek. A jelentkezések
lehetőleg személyesen f. hó 20-ig tör
ténhetnek a hivatalos órák 'alatt. Csu
pán okleveles tanítók, tanítónők és
kisdedóvónök nyerhetnek alkalmazást.
Kezdőfizetés 2'5 K. napidij, mely fél
havi utólagos részletekben vehető fel.
Szolnok, 1909. nov. 9.
EÖTVÖS K. LAJ^ár"
kir. tanfelügyelő. '
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©-
I
Megyei Népoktatás.
8.
I. évfolyam.
A legújabb magyar gyermeklap a
JÓPAJTAS
I
tésére. A -
I
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés: ■
JÓ PAJTAS-t
I
|
kéoei művésziek és a gyermek képzeletéhez szótok. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemle-
|
letét szép dolgok élvezésére. A
,
\
.
JÓPAJTAS
1
állandó játék- és sportrovat, elme-élesítő rejtvények stb-Bo tar
talmában minden gyermek megtalálja a magaet s mindenből
' lehető legjobbat kapja. A
,
'
|
I
í
I
s
1
IlJ
|
|
|
JÓ PAJTAS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50.fillér. Egyes szám ara
1.
20 fillér.
• ...
Az előfizetési pénzek a következő címre küldendők;
A JÓ PAJTÁS kiadóhivatala^
Franklin-Társulat
Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
rí
Tessék mutatványszámot kérni 1
« koroha-
"Wí
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
Szerkesztik :
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők. .
ságos beszélgetésre össze kerül, azon
nal arról foly a kölcsönös panaszkbdás, hogy mik a tanítóság igazi bajai.
Nekünk danijó embereknek élég ' De a mikor kisebb-nagyobb tanító
okunk van gbndolko^i sorsunk mos- | gyűlés van, akkor a panaszkodó, ta
tohasága fölött. S kesernyés érzéseink nitó mélységesemhallgat. Hallgatja miis támadnak szép számmal, midőn ün | ként beszélnek a nevében s helyette
nepélyes alkalmakkor a nagy nyilvá j megszokott szószóllói. Ilyenkor minden
nosság előtt és a sajtóban egyre csak ■ szó nélkül nézi, hogy tisztelt szószólói
azt Halijuk, hogy bennünket milyen ' — az ő bajainak elpanaszolását gon
nagyra becsülnek, munkánk értékét dosan mellőzve — miként biztosítják
milyen nagyra tartják s érdekeinket' az egész világot az ő nevében határmennyire szivükön viselik a sorsunk í tálán háláról, megelégedésről s még
intézői; az életben."— ebben a siva az Isten tudja mi mindenről.
tagban — pedig azt tapasztaljuk, hogy
Ki gondolná ezek- hallatára azt,
mindennek az ellenkezője érvényesül. hogy a tanítóknak valami bajuk is le
Rég időtől fogva hozzá vagyunk het, s hogy azon sürgősen kellene
ugyan szokva a nyomorúsághoz, mert segíteni ? Sőt a ki ezeken a tanitó
szégyenletes javadalmazásunk mellett gyűléseken részt vesz, annak bizonyo
sohasem szabadulhattunk tőle. Mos san az az impressziója, hogy széles
tanában azonban végkép elkedvetlenít Magyarországon nincs elégedettebb emaz a tudat, hogy mindenkinek, még a ' bér, mint a .tanító.
legutolsó napszámosnak a sorsát is
Tisztelt szószólóinknak bizonyára
javítják, mig minket csak agyba-főbe alapos okuk van arra, hogy ezt a látdicsérnek,, magasztalnak és — mel ' szatot felköltsék s ébren tartsák. De
lőznek.
mért hallgatjuk mi ezt a komédiát szó
Midőn azonban önkéntelenül is nélkül ? Hiszen — a legmagasabb polc
az a gondolat ébred fel bennünk, hogy ról— ministerünk ajkáról hallottuk,
mi is hát a mi visszás helyzetünknek hogy nekünk is, mint az egész társaaz oka; csodálatos'következetességgel ! dalomnak különösen őszinte, kemény
halasztgatjuk az igazi ok megkereséb gerincű egyénekre, igazi jellemekre
sét cs eltávolítását. Pedig ezt az okot van szükségünk. Hát valóban nem ér
ép oly könnyű volna megtalálni, mint tettük meg ezt az érthető figyelmez
eltávolítani, ügy vagyunk- mint a be tetést? Miért tűrjük szószólóinkul azo
teg, ki nagyon szeretne ugyan kigyó-i kat a hajlongásban és kegyhajhászásgyűlni kínzó betegségéből,;-de midőn ban kiváló egyéneket/ kikről tudjuk,
az orvos elé kerül,, eltitkolja hogy hol 1 hogy irtóznak a mi bajainknak és jbp ,
fáj; pedig, ha őszinte?volna könnyen; gos panaszainknak emlegetésétől; &
meg^abadulhatna.-bajától. s ’n ■ '!| hogy azért nem őszinték, mért benseHa néhány tanitó csak úgy barát jökben egy percig sem élt a közérdek
Kiben van a hiba?
JÓ PAJTÁS
■
I
.
I
Megjelenik hetenként szombaton.
a legjelesebb Írók Írják, képeit kiváló művészek rajzoljak. Szerkesztöie Sebok Zsigmond, a kitűnő ifjúsági iro, a Maczkotörte
netei szerzője, főmunkatársa Benedek Elek, a
lelkesebb és legmelegebb kedelyu írója. Cikkeit, elbeszeieseit,
verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán; Rákos,< Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, Szollost
Rado
Antal, Lipcsey Ádám, Móric Zzigmond, Endrodi Sándor írjak,
rajtuk kívül a jeles irók és költők egész serege. A
I
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
1
Friss uj eleven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan foglalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gy?™® t dzés _
heti Szépirodalom, művészet, tudomány,-sport es tested >
^nd eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus feljlesz- |
11. szám.
JÁSZHAÖVKÜNSZOLNOK-
i
_
Szolnok, 1909. november 20.
Megyei Népoktatás
11. szám.
zást; de az iparos- és kereskedőta
nonciskoláknál alkalmazott tanerők még
legtöbb helyen „Olcsó János" módra
j alkalmaztatnak. Ezen eljárás abból
származik, mert nincs sem utasításban,
sem törvényben kimondva, hogy az
i alkalmazottak az általuk teljesített mun
káért mennyi megállapított díjazásban
részesittessenek. Nem vádolhatom sem
magamat, sem tanitótársaimat; de vall
juk be „sok az eszkimó, kevés a fóka."
i A mai megélhetési viszonyok nagyon
néhezek, mindenikünk megragadja az
alkalmat, hogy csekély jövedelmünket
becsületes munkánkkal megnagyobbitI suk. így előáll a vállalkozási verseny
minden téren, hol mellékes, kereseti
forrásról van szó. De az ilynemű harc
nem viszi előre az intézményeket, kü7
lönösen nem az iparos- és kereskedő
tanonciskolák fejlődését. (Nem - pedig
azérl, mert épen az olcsó Jánosok
hangoztatják legjobban „Amilyen a fi
zetés, olyan a munka." No még ide
számítva azon sajnálatos körülményt
is, hogy az iparos- és kereskedőtanonc
iskolai alkalmazott tanerők minden 3
évben újra választás alá esnek — ele
gendő arra, hogy az iparostanonciskolai intézmény csak papíron látszik
jónak,
de valójában hivatásának nem >
' Bozsik Béla.
felelhet meg. Minden 3 év eltelte után
újoncok juthatnak az iskola kötelé
.Az iparos és kereskedőtanonciskolai kébe, kik ismét kilesznek annak téve,
mint elődeik, hogy mire a kellő jár1 tasságot az iskola vezetésére megsze
tanítók érdekeiről.
rezték — talán épen azért, mert eré
V
.
Nem nagyitok, ha azt állítom, lyes, pontos hivei voltak az iskolaügy
hogy hazánk összes iparos- és keres- nek, a választás jogát élvezőknek nem
kedőtaeonciskolá.náí az alkalmazott tan fognak tetszeni s igy viselt állásukból
erők más és más mennyiségű díjazás kifognak mozdittatni. Az 1893-ban ki
ban részesittetnek az iskola fenntartó adott szervezet majdnem minden pont
hatóságok által. Van egy kormányha jában leélte magát. Akkor jó lehetett,
tósági intézkedés, hogy a rajztanitás- de ma már nem válik be. Azon lé
sal foglalkozó tanerők 100-, a közis- nyeges módosítást kell tenni. Nemcsak
(mereti tárgyak oktatói pedig 80 kor. i a tanítók érdekeit illetőleg, de az egyes
óradijat igényelhetnek. A munkaadó a • osztályok tananyagát illetőleg is.
munkásnak megszabja fizetendő mun
Az uj, vagyis az annyiszor már
kadiját és azt ki ’is fizeti. Mindennemű | napvilágot látott, de azért még törközhivatalt viselő egyén előre megál- ) vénnyé nem vált „ipartörvény revízió"
i5 lapított fizetés mellett nyer
• < alkalma- ‘ talán alapjában segíteni fog a mai
előmozdításának s a közállapotok tisz
tázásának gondolata. A kiknek min
den tevékenysége abban merül ki, hogy
szószóllói helyzetükből — a hatalma
soknak való engedelmes hízelgéssel —
minél több személyes előnyt csikar
jon ki.
Miért türjük, hogy ezek az ala. kok ünnepélyes alkalmakkor, midőn a
közvélemény és főnökeink figyelme felénkjordul, kiragadják szánkból a szót
s nagyhangú; frázisokkal azt hirdessék
a mit mi-nem akarunk, a mit mi nem
érzünk?, és ezzel a saját becses sze
mélyüket mi közénk és közvélemény
közé ékelve egyedüli akadályul állja
nak boldogulásunk -útjában.
Lépjünk valahára a jobb belátás
mezejére. Söpörjük el magunk elől
i ezeket az akadályokat, mint forgószél
a falevelet. Gondoskodjunk arról, hogy
i főnökeink, a közönség, a sajtó a mi
k igazi helyzetünkről, igazi érzelmünkről
értesüljenek: — bizonyosak lehetünk
benne, hogy sorsunk gyökeresen jobbra
fordul.
l Mig ezt meg nem tesszük, addig
mostoha helyzetünkért senkit sem hi
báztassunk, mert a legfőbb hiba mi
bennünk, magunkban van.
11. szám.
Megyei Népoktatás.
tatrthatatlán helyzeten. Ezt szerintem gaslatán áll, megválasztatott, emez pe
nem szabad a véletlenre bíznunk. Ma dig mellőztetett. Az iparos- és keres- .
gunknak kell az Országos iparbstanonc- kedőtanonciskolai alkalmazott tanerők
iskolai tanítói egyesület utján már most .óradiját minden megkülönböztetésnél- '
lépéseket tennünk a kormánynál arra kül egy összegben vélném megállapí
nézve, hog^ mind az alkalmazásunkra,! tani. Az ip'arostanohciskolában nihes
mind pedig a díjazásainkra vonatkozó, nehezebb vagy könnyebb munkakör.
eddigi be-nem vált rendszert szüntesse Minden ta tárgy kezelése megigényli
meg és a jó iskola feltételeit megkö a beható foglalkozást, hogy eredményre vetelő módozatokat léptesse életbe. Az juthassunk. Mire való az a megkülön
alkalmazást illetőleg kívánatosnak tar- , böztetés, hogy egy iskolánál működő
tanám azon intézmény életbe lépteté erő közül egyik 80, a másik 100 ko
sét, 'hogy amely tanerők három éven rona díjazásban részesittessék ? Miért
át rátermettségük, szorgalmuk és tu tagoljuk szét az .alkalmazottakat fize
dásuk által jelét ^dtá^ annak, hogy az tés tekintetében? Nem a foglalkozás ■
iparos- és kereskédőtanonciskolai ok neme, vagy képesítés szerint kejl osz
tatásra alkalmasak
azok választás tályozni az érőket, hanem a teljesített
alá ne essenek. Erről meggyőződést y munka, az eredmény, a rátermettség
szerezhet a szakfelügyelő, kir. tanfel
*
szerint.
ügyelő, kik minden évben az iskolá
A fizetésekre nézve ezen módo
kat meglátogatni kötelesek. Ha e két zatot tartanán! helyesnek. — Egy és ;
hivatott tanügyi hatóság egymással tör ugyanazon iskolánál működő tanerők |.
tént érintkezése folytán az alkalmas egyenlő óradijazásban részesittessenek
tanerők kiválasztásában egyetértenek, lett legyen az akár 80, akár 100 korona. f
az ily tanerő a kir. tanfelügyelő és
Miután az eddigi szervezet az
szakfelügyelő véleménye alapján, az
igazgatók tiszteletdiját sem állapítja
országos iparoktatási főigazgató által
meg, erre nézve igy történnék intéz- l
véglegesítésre ajánltassék. egy újabb kedés: * az öttenerős iskolák igazga- f
választás bekövetkezése előtt, a vallás tói 300 K, 6—10 tanerővel bírók 300 '
és közoktatásügyi minister urnái.
K, a 10-en felüli iskolák igazgató 400
Nem vagyok ellensége a szaktan korona tiszteletdijat kapnának. Azon
folyamoknak, de 20 évi működésem ban amely iskoláknál az ipari szakok
alatt arról győződtem meg az iparos- tatás is életbe van léptetve és a jantanonciskolai oktatás körében, hogy a erők száma 10-en felül van, o
gyakorlat e téren is a-mester, azért a igazgatói díjazás 600 koronában lenne
lelkes, ügybuzgó,’ magát ezen iskola megállapítandó, nagyon, természetes,vezetésére képzett tanerőt, mert tan- hogy a magasabb díjazást élvező igaz- J
folyamot nem végzett, a véglegesítés gatók abban meghagyandók. Kivétet- '
kedvezményétől, nyugodt lelkiismerettel
nem tudnám megfosztani. Szerezzenek
* A magunk részéről, kik e cikkel különben
csak az illetékes tanügyi hatóságok teljesen egyet értünk, az igazgatói díjazásoknál nem
tanerők számát tartjuk helyes külcsnaxNem pedig
ezek kívánalmak igazolásául meggyő aazért,
mert nem a tanerők száma van hatássál az f
ződést az egyes alkalmazottakról, látni igazgatói munkára, inkább a tanulók száma. De meg
fogják, hogy állításom legtöbb esetben egy-egy tanítónak oszthatunk be 2—2 órát, avagy
beválik. A ki t pedig ő szerintük 3 évi 6—8 prát is s ugyanazon iskolánál mindjárt* módoműködés után sem bizonyult alkalmas sitódik az igazgató díjazása a fönti kulcs szerint
nak, azt ne engedjél^ újra alkalmaz Hanem vagy a tanulók szánya lenne irányadó úgy,
pl. 100 tanulóig 200 korona igazgatói dijt 200
tatni az illetékes bizottság által. Nem hogy
tanulóig 400 korona.; 300-ig 500; és azon fölül 600 :
egy-két esetet tudnék felhozni, hogy a koronába állapíttassák meg. Avagy tegye az igazga
kilincselni tudó, alkalmatlansága esetén tói díjazás az /óradijak egyhetedét, avagy egyhatodát. .
is — azzal szemben, ki hivatása ma
: ~
Szerk'
11. szám.
Megyei Népoktatás
ismertetőjel, de foglalkozásunk, hivatásunk
jelzője, mert messziről látni fogja rilindenki;
ott egy magyar (népnevelő !
Sokat mondó gyönyörű cim! (Sajnos
csak a cim gyönyörű ! Szerk.) Magyar nép
nevelők vágyunk s igy kötelességünk magyar
*
Veress János. mivoltunknak s munkásságunknak lehetőleg
minden téren kifejezést adnunk. Ne csak
lelkűnkben.legyünk magyarok, legyünk azok
ruházatunkban is. A ,,kájzerrokk“ vagy frakk^
helyett vegyünk inkább magunkra zsinóros
dolmányt, tollas főveget, sarkantyus csizmát!
Vezessük a népet vissza eredeti magyar vise
(Hozzászólás.)
letébe s ne engedjük, hogy holmi külföldi
szabású, mintájú rongygya! cicomázza ma
Fenti címen e lapok 9 számában egy gát. Minden fajú nép megtartotta eredeti
közlemény jelent meg, mely igazán elfogad nemzeti viseletét, csak mi .vetkőzzük le?
ható okokból, de — szerintem — nem egé Sokan közöttünk már szégyenük a magyaros
szen helyes formában egyenruhát szeretne a ruhát.-Ez a szégyen !
' tanítók részére javasolni. Nevezetesen a hon
Az oláh, a tót, a horvát, a- szerb, a
véd uniformist óhajtaná mintául venni.
német mind saját viseletében jár, csak mi ved
Erre vonatkozólag vagyok bátor meg lettünk át azzá, amik pedig nem akarunk
jegyzéseimet a következőkben tenni meg. lenni. Bojkottáljuk a külföldit s ugyanakkor
Héíyesnek találom, ha a tanítók valami nem gondoskodunk saját iparunkról. Alig
ismertetőjel utján bárhol is egymás felismer van már magyar szabónk s kivesz a csiz
tetésére egyöntetű jelvényt, választanának,* le madia ipar. Pedig hajdan milyen virágzó
gyen az a ruházatban, vagy más egyébben volt. De magyarosan is öltözködött a magyar
nyilvánulva. Nem célszerű azonban, hogy az s nem ment a külföld után. Nem is akart,
uniformis, pláne valami katonás jellegű öltö mert hisz úgy volt szép önmagának és a
zet legyen. Nem még akkor sem, ha mint ; külföldnek is. Egy XVII. századbeli spanyol
• zászlóaljának vezetője szerepel is. Először is, iró és utazó úgy nyilatkozott, hogy a föld
mert a katonás egyenruha csak hadd marad- ■ ismért népei közt legszebben öltözködnek a
jón katonáéknak, mi szabad polgárok sze magyarok. XIII. és XIV. Lajos korában a
retnénk lenni, pedig az uniformis egyszeis- francia katonaság egyrészét is a mi huszármind az igen alárendeltségi állapot szimbó ságunk mintájára szervezték a ruhaviselet
luma. Aztán meg a mai honvéd uniformis, miatt. Persze akkor még írem sárgafekete
— miről cikkíró tesz említést — inkább zsinóros vitézek voltak.
A magyar ember szeret szépen öltöz
osztrák, mint magyar. Ma már elveszett a
ködni s ruháért nem sajnálja a.pénzt amúgy
magyaros jellege.
Aztán tekintélyt sem ad bizony, leg ! sem.
Járjunk elől jó példával, mint sok kar
alább nem hiszem, hogy a nagyközönség
társunk
most is teszi. Vegyünk magunkra
. előtt a tanitó uniformisa emelné a tekinté
_
zsinóros,
magyaros ruhát s merem állítani,
lyünket, sőt talán nevetségessé is tenne. A
hogy
pár
év múlva nemcsak a tanítók, de
tekintély megszerzését más eszközökkel kell
mások is magyarosan öltözködnek. Hisz ma
elérnünk.
sincs
szebb öltözet, mint a; magyar ruha.
Hanem ha olyan ismertetőjelt akarunk,
nek e^en fentemlitett módozatok alul
azon ipariskolák, melyek államilag szer
vezve vannak — és tanerői kizárólagipariskolánál működnek.
Kunszentmárton,
Tanítói egyenmha
mely hivatásunkat is kellőképen kiemelje,
ott az egyszerű, nemzeti speciális magyar
ruhánk. Fekete, vagy szürke téli, vagy nyári
atilla dolmány, csizmanadrá^ vagy Kossuth
pant^DÓn, hozzá ipagyarps kajapsjieni
(cf.)
3
Megyei Népoktatás
11. szám.
HÍREK.
Hoü. 19. Mélységes gyászában is lélek
emelő az ünnepély, mellyel iskoláink éyrölévre áldoznak dicső emlékű királynénk —
Erzsébet emlékének, ki egy országnak . volt
boldogitó, védő angyala s mégis mártírhalált
kellett halnia. Maga volt ő a megtestesült
jóság s neki mégis oly kevés része volt a
jóban.
Halálát meggyászolta az egész* világ,
emlékének pedig azóta évről-évre igaz érze
lemmel adózik egy nemzet apraja-nagyja s
egy ősz, öreg ember.
öondnohsági ulelnöhhé a czibakházi
állami iskolákhoz'varmegyénk főispánja Küzdényi Szilárd főmérnököt nevezte ki.
Államsegély- a v. k. m. Feísőszent- i
györgy két tanerős közs. iskolájának felállí
tásához az államsegélyt elvileg engedélyezte.
Kineoejéseh. Mezőtúr kültelki XV. sz.
semlyéki iskolájához György József eddigi h.
tanitó neveztetett kL
Canitói DálaSJÍásDh. — Jászfényszarun
Piffkó Antal helyébe Kertész János tanító vá
lasztatott meg.
A tiszaszentimrei ref. iskolához Nagy
Elek Kálmán választatott meg a Püspökla
dányra távozott Csenki Imre tanitó helyébe.
Toaábbhépjö tanfolyam, a Technológiai
Iparmuzeum által a „Debreczeni Kerületi
Kereskedelmi- és Iparkamara" segélyezésé
vel fenntartott iparostovábbképző tanfolyam
folyó hó 15-én nyittatott meg a szolnoki
polg. fiúiskola rajztermében.
FI föröhs^entmihlósi polgári fiúiskola
tanulói a múlt napokban csaknem teljes szám
ban rándultak át Szolnokra tanáraik vezetése
alatt, hogy meglekintsék a „Müvésztelepen"
rendezett képkiállitást, melyre fölhívjuk vár
megyénk összes, különösen középfokozatn
iskoláinak figyelmét.
.Caotestületi gyűlés. Jászberényben a
kültelki tanítótestület november 5-én gyűlést
tartott, melyen a többek közt elhatározták,
hogy a beiratási' dijak terhére előfizetnek a
„Vármegyei Népoktatásra."
II szolnoki polgári fiúiskola ifjúsági
>ás}ióalja folyó hó 16-án kirándulást tett
Törökszentmiklósra, hogy bemutatkozzék az
ottani polgári fiúiskolában. A kis katonák
dob- és trombiFá szó mellett, a község la
kóinak élénk kíváncsisága mellett vonultak
be a polgári fiúiskola udvarába, hol igen
ügyes gyakorlatokat mutattak be atörökszent-
miklósíaknak. .Majd a városon keresztül ki
mentek a téglagyár megtekintésére s a dél
utáni négy órai vonattal — egy kedves emlékkel gazdagabban — vissza utaztak Szol
nokra.
' .
JHird halljuk, a környék polgári fiúis
kolái a szolnoki iskolával 'egyetemben a' tavaszszál Szolnokon kerületi tornavebsenyt
rendeznek. A szép és nemes törekvéshez- .a
magunk részéről síkért kívánunk.
' .
rnun'hásgimnájium. A szolnoki polg..
isk. tanárai munkásgimn. szervezésén fára
doznak. A munkásgimnáziumok célja, mint.
az az Uránia , tudományos egyesület által ki
adott és Jninden érdeklődőnek,- ki a titkári
hivataltól azt kéri, szives készséggel megküldött szervezeti szabályzatból kitüinik, a
középiskola, különösen a polg. isk.• négy
osztályának ismereteit nyújtani mindazoknak,
akiknek arra szükségük van, kiváltképen a
munkásosztálynak, iparostanonciskolát vég
zett és katonai szolgálat előtt álló fiatal
segédeknek. '
Munkásgimnáziumot az oiszág bármely
helységében hatóságok, iskolák és egye
sületek állíthatnak. A munkásgimnázium bi
zottság pártfogóiul a társadalom előkelői Mé
rendők fel.
*7
I ■
A munkásgimnázium három tanfolyam
ból áll s a téli hónapokban 6—6 hónapig
tart heti 8 órai tanítással, mely beosztással
az 1. évfolyamon földolgozhatja a pólg. isk.
I., II. osztályának tárgyait, a II. évfolyamon
a in. o. és a III. évfolyamon a IV. o. tárgyaitA munkásgimnáziumban előadhatnak .
az értelmi osztály ama tagjai, kik Qiklevéllel
bírnak, vág}' irodalmi tevékenységükkel, eset
leg gyakorlati pályákon való eredményes
müködésükkel mások tanítására mii lösülteknek bizonyultak.
Hallgató lehet minden 16 életévét, (be
töltött írni és olvasni tudó munkás, vagy
munkásnő, kik, ha az összes kötelező tár
gyakat végig hallgatták és azokból jó ered
ménnyel vizsgázták „Munkásgimnáziujni vég
bizonyítványt" kapnak.
j
- Igen sok városban nagy lelkesedéssel
alakították meg a . munkásgimnáziumokat,
mélyeknek működését a V. K. M. azzal mél
tányolja, hogy a napokban is,. mintegy tizenöté
tanfolyam előadóit tí^téléldíjban részesítette.
Megyei Népoktatás
IRODALOM.
érdekes esetek.
Tek. Szerkesztő ur!
-r ;
11. szám
11. szám.
..
Valamelyik nagy francia romantikus dicsekszik
azzal, hogy ő látta egyszer a villámot születni s majd
megöszült bele. Én most láttam megszületni az első
«ondot, a kis leányom első gondját s csak azért nem
őszültem meg bele, mert már régen megőszitettek a l
a magam, észrevétlenül született gondjai.
. -;
Ö: Adózási bizonyítványt!? Hisz kifi
zettem én az adót!
'
„ xEn: Nem adózási, hanem azonossági
bizonyítványt!
*
ŐAdósság! bizonyítványt! ? Hisz nincs
nekünk adósságunk!
Én : Hát nem érti, mi az az azonossági
bizonyítvány ?
Erre azután én vele mentem és az atyafi
az első emelet fölé a padlás vasajtajához vezetett és azt kezdte döngetni, mig fel nem
világosítottam és az irattárba jó meleg kályha
mellett a kívánt felvilágosítást megadtam.
TÓTH IMRE.
7.
I\z első gond.
Ő: Érti a csuda!
Én: Az a bizonyítvány, a mely azt iga
zolja, hogy ezen utalványozó véghatározatban
megnevezett egy és ugyanazon személy azzal,
a ki az utalványozott tömeg felvételére jogo
sult. Érti ?
Ö: Mán bocsánat uram, de az én leá
• ■
j.
5
i
Az alábbi tarka krónikának a becses i nyom sohse volt személy!
lapja irodalmi részébe leendő felvételéért ko
Ők: pedig mert kivágták a rezet, fel
pogtatok. Elmondom az esetet, úgy a mint emelt fővel távoztad az elégtétellel,
történt:
x
Én: írásban adtam meg a jegyzőhöz
Egy falusi tanyai — fejkötő alá jutott viedő felvilágosítást.
— leányzó édes apjával bekopogtatott hoz
■ •
■
■
•
j
^jA másik eset a következő.)
zám azzal az árvaszéki véghatározattal, a
mellyel férjhez menetel folytán történt nagy
Hejön egy atyaji illő köszöntéssel a hi
korúsága constatáltatott és gyámpénztári tö
vatalos
szobámba és arra a kérdésemre, hogy
mege kiutalványoztatott és köztem és a niegilletödéslbl dermedve álló leány, illetve asz- mi járatban van, elkezdi a végtelen időtlen
szony mellett álló apa között a következő pár mesét:
Hát mikor a trágyát hordtuk a tavaszbeszéd folyt le:
szal,
már
gyenge és utolsóba volt, de még
Ó: Dicsértessék a Jézus, adjon Isten jó
eszinél
volt,
Mondtuk is neki, még nem késő
reggelt! .
csináljon egy kis Írást, mert hát abba van
Én : Adjon Isten ! ,
az igazság. De meg csakugyan úgy is van,
Ö: (elémtartva a kiutalványozó végha- : hogy mi forgattuk a lepedőbe, igy azt hozza
tározatot) Fizesse ki eztet!
/ '
magával a megfelelő illendőség, hogy azért
Ért: Nem fizetem én !
J
is kapjunk valamit még azért a szívből jövő
jóakarata ígéretünkéit, hogy csak haljon meg,
O: Nem fizeti ?
majd aztán a többi a mi gondunk és olyan
Én: Nem.
szipen eltemetjük és elsiratjuk, ' hogy a gaz
Ó: Hát oszt’ég mir?
dag szomszéd sem kapott különbet.
. Én: Mert nincs pénzem, azután meg az
Mikor aztán na^mehezen megállítottam
adóhivatal kötelessége azt kifizetni.
beszédjében és kihámoztam szavaiból, hogy
Ö : Hm, akkor hát hiába jöttünk.
i
qmily nevű kiskorúak az érdekelt örökösök,
Én: Hiába bizony, mert nyugtát nem felküldtem az emeletre az irattárba a közeli
hozták.
csigalépcsőn, megmondván neki, hogy az irat
O: De bizony hoztunk egyet.
táron agy vasajtó van. Elment, hogy az ügy
Én: Mutassa hát bácsi.
iratok számát lehozza.
Ö: Tessék. '
Másfél óra múlva jön dideregve és azt
Én: Még igy sem elég, igy is hiába mondja hétköznap 10 órakor, hogy nincs a
, jöttek, mert erre reá kéllett volna vezetni a hivatalba senki, pedig ugyancsak kopogtatta
a vasajtót.
személyazonossági bizonyítványt:
r•
Megyei Népoktatás .
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék’
Az iskolába menetel előestéjén hét órakor va
csoráztunk és nyolckor feküdtünk.
— Muszáj, apukám. — könyörgött Panka —
mert máskép elkésünk holnap reggel.
Máskor a gyereket még éjfél felé is alig tud- ,
tűk az ágyba bujtatni összes szülői tekintélyünk latba
vetésével. (Igaz, hogy összevéve sem nyom az egész '
tekintély egy latot.) Most kilenc órakor már úgy aludt,
hogy az éjszakára való csókomra meg se rebbent.
Tíz órakor azonban fölült az ágyacskájában
és kis fejét odatámasztotta a rácsra:
-
' könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
Apu nem késünk el ?
— Nem, szivem, nem, — bujtattam vissza a
paplan alá s letettem a könyvet, elfujtam a gyertyát'
hogy ne bántsa a világosság.
,
Éppen elnyomott volna már az álom, mikor
ijedt sikoltás rezzentette el:
— Anyu!
HIRDETÉSEK
FELVÉTETNEK
— Tessék !•
— Nem késünk el ?
Sötétben lecsenditettem a gyereket, aztán menéztem az órát. ( A zsebórát, nem a falit, mert an
nak a sétálóját megállítottam, hogy föl ne ketyegje
a gyereket.) Éppen tizenegy óra volt.
ROTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
S Z 0 L N 0 K 0 N.
Ettől fogva aztán nem kellett az órát néznem,
mert, óraütésnél pontosabban vert föl óránként a
kérdés:
*
— Apu nem késünk el?
.
i
i
‘
Öt órakor, a hajnali szürkületben, megnéztem
a gyereket. Kócos aranyhaja izzadtan csapzott bele
a homlokába, testecskéje sütött, kezecskéi izgatottan
kalimpáltak:
— Apukám, csengesd be a Jolánt
— Minek, drágám ?
— Öltöztessen már föl; mert elkésünk.
Nagy nehezen lecsenditettem szegénykét s
odahoztam kettőnk közé. Most már úgy. aludtunk
mind a hárman, mint a tej — éppen tiz óráig.
'
Ó. Napóleon, aki .félmillió ember véres tete
méből emeltél magadnak oltárt, mi a te keserűséged
Szent-Ilonán egy kis lány tiszta könnyeihez képest,
aki elaludta az első iskolai órát!
Móra Ferencz.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
-
9
Hirdetések felvétetnek
Hirdetés árszabás:
A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
fél évre (26-szori hirdetés)
Fél oldal egész évre
400
200
200
100
100
^0
K.
r)
Fél oldal fz évre
Negyed oldal egész évre
Negyed oldal fél évre
A hirdetés terjedelméhez képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
;
I
hirdetési dijak félévenképi utólagosan
fizethetők.
Szolnok, 1909. november 27.
I. évfolyam.
11. szám.
Megyei Népoktatás.
8.+
JÁSZRAGyKUNSZOLNOK-
x
A legújabb magyar gyermeklap a
12. szám.
•
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
FrisS, uj, eleven, mindig érdekes, a gyermek lelkét okosan fog
lalkoztató. Figyelme kiterjed mindenre, ami a gyermeket érdekel
heti. Szépirodalom,- művészet, tudomány; sport és testedzés, —
í mind eszköz benne a gyermek lelki életének harmonikus fejlesz
tésére. A
,
z '
,
JO PAJTAS-t
k legjelesebb irók írják, képeit kiváló művészek rajzolják. Szer
kesztője Sebők Zsigmond, a. kitűnő ifjúsági író, a Maczkó törté
netei -szerzője, főm'unkatársa Benedek Elek, a magyar ifjúság leg
lelkesebb és legmelegebb kedélyű írója. Cikkeit, elbeszéléseit,
verseit Lévay József, Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Kozma
Andor, Ábrányi Emil, Molnár Ferenc, Szállási Zsigmond, Radő
Antal, Lipcsey Ádám, Móric Zzígmond, Endrödi Sándor Írják,
' rajtuk kívül a jeles irók és költők egész serege. A
JÓ PAJTÁS
képei művésziek és a gyermek képzeletéhez szólók. Fejlesztik szép
érzékét, élesítik megfigyelő képességét, fogékonnyá teszik szemlé
letét szép;dolgok élvezésére. A.
JÓ PAJTÁS
minden héten - jelen meg. Minden számában vannak elbeszélések,
versek, a gyermek felfogásához mért ismertető cikkek, van regény, .
állandó játék- és sportrovat, elme-élesitő rejtvények stb. Bő tartalmában minden gyermek megtalálja a magáét s mindenből á
lehető legjobbat kapja. A
JÓ PAJTÁS
kiadója a Franklin-Társulat. Előfizetési ára egész évre 10 korona,
félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára
20 fillér.
.
Az elöfizetési pénzek a.következő címre küldendők:
A JÓ PAJTÁS kiadóhivatala
Franklin-Társulat
: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.
Tessék mutatványszámot kérni 1
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
;
| 1 évre 6 korona.
Előfizetés: (1/a „ 3
„
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
sitendő — mindenik igyekezik magá-'
hoz fűzni. Elmondja egyik a másikat
_
i
■
. .
'
olyan embereknek, akik minden kul
.Kerényi kartársunk „Valamit ma turális haladásnak kerékkötői, a taní
gunkért is“ cimü cikkében csak a tóságnak halálos ellenségei, azok . ér
múlt számokban fejtegette annak okait, dekeinek akadályai. Mit tegyen sze
hogy miért nincs a népiskolai tanító gény tapasztalatlan ifjú? Honnan tud
ságnak tekintélye! Rámutatott azokra hassa hol az igazság? Kollégáihoz s0m
a. visszás helyzetekre, melyekbe a ta fordulhat azon bizakodással, hogy tő
nító igen gyakran kerül félszegsége, s lük a valót tudja meg, mert azok is
kevésbbé müveit volta miatt. Cikké el vannak áztatva, s azok is áztatnak
ben előadott bizonyítékai elszomorítók másokat. Akárhova is csatlakozik csák,
és igazak. Lépten-nyomon találunk | ellenségeket szerez magának. Rende
olyan tanítókat, akik nem méltók a sen aztán a legveszedelmesebb dol„néptanító" tisztes nevezetre^ Pedig gokat, követi el; csatlakozik ahoz a
sokszor nem a képzettség fogyatékos- j hatalmasabb érdek-szövetséghez, m
sága okozza ezt sem! Hisz a képe épen a tanítótestületnek is ellenlábasa.
sítő vizsgálatot tett tanítójelöltek 95 Aztán mi történik? A kollégái persze
százaléka törekvő, ambiciózus münkás megtagadják. Spionnal, spiclivel nem
erő. Tanáraik azzal a tudattal bocsát állanak szóba. Megkezdődik a tanítók
ják őket az életbe, hogy hivatásuknak közötti villongás, torzsalkodás; . a
mindenben előkészülten állnak elébe, । mtkor már helyrehozhatlan a hi^a,—
és tesznek eleget. S a tanárok néni is akkor egyszerre eddigi barátai is kez
csalódnának, ha az élet forgataga \el dik mellőzni, kinézni maguk közül; .
egyikkel is, másikkal is összeütközésbe
nem szédítené az ifjú tahitót.
jön,
s lassanként olyanná válik, mint
Alighogy állásba jutott, s a vá
a
kivert
bika. Hogy az ilyen eljárások
lasztás után faluja vezetőit, az ő vá
mögött
gyakran
mennyire kicsinyes,
lasztóit meglátogatja, már belekerül
személyes
intrika
'és rosszakarat a
olyan veszedelembe, melyből aztán
nincs könnyen menekvés. Nem mon- | mozgató rugó, mindnyájan tapasztal
dóm, hogy minden helyen áll ez, de tuk, kik ilyen bajokon már túlestünk.
Tehát amennyiben a tanító te- ■
legtöbb községben igy van.
kintélye
ily eseteknél csorbát szenved,
A jegyző, főjegyző vagy egymás
az
nem
a
tanitó bűne, hanem azok-é,
sal, vagy a pappal, vagy a tanítótes
kik
ilyen
helyzetre
kényszerítik saját
tülettel vannak kutya-macska barát
érddekeikre
használván
fel — a fiatal
ságban. Szóval vagy egyik a másik
kal, vagy az egyik is másik is a har- i tanítót. A tanitó tekintélyének legcse
madikkal rossz lábon áll. Már most kélyebb fokú hanyatlásával hanyatlik
az ezen össze-vissza állapotba jutott az tskolai fegyelem is épen a fenti
fiatal tanítók — saját párthiveit erő- I esetekben, mert hisz a tanítót az el-
A tanító tekintélye.
Megyei Népoktatás
12. szám.
12. szám.
len klikk tagjai a gyermekek előtt is- nagy feladatot rónak az iparos ta
olyan kitételek kíséretében említik a nonc iskoláknál működő tanerők válszülők a tanítót, hogy aztán helyre- | laira. Átélni, átérezni azt a hivatást,
hozhatatlan kárt okoz az, oktatás ne mely szívünket kell hogy hevítse, szel
velési eljárásban úgy a tanitó, mint a lemünket pedig • odaadó tevékenységre
serkentse, megköveteli'Tőlünk, hogy a
tanuló részéről..
Nemcsak a tanítót érheti tehát a i gondjainkra bizott tanoncok nevelésé
vád, ha tekintélyt nem tudhat magá vel behatóan foglalkozzunk. ,
Az ipari pályára még mindig a
nak szerezni és tartani, hanem- azon
szegényebb
sorsú, vagy a jobb módú
■falusi potentátok bűne ez, kik rang*
szülőknek
azon
gyermekei kerülnek,
és cimkórság nyavalyájában szenved
kik
más
pályán
nem
boldogulnak. —
vén, egymás elleni torzsalkodásukban
a tanítót — igen gyakran bűnbaknakj Ezeknél legtöbb esetben mind a tu
dás, mind a nevelés hiányos. A ser
\
‘ •
állítják oda.
Nagyon elővigyáz? osnak, nagyon dülő korban levő ifjú minden iránt fotartózkodónak keli lenni az uj, kezdő géko ”ubb; mint a jó iránt. E korban
műhelyben, a hol a segédek,
tanítónak, ha nem akar talán egész eí,m
vagy
.tán
még a mestertől is tévtahoéletére és jövőjére kiható kellemetlen
kat'hall
és
azok által durva bánás
helyzetbe kerülni. Olyan igazi tojástáncot kell járnia a különféle érdekek módban részesül. Kinek kell megmen
vonzó hatásai között, hogy egyik nagy- } teni,-kinek kell jó útra terelni, kinek
fejűnek se lépjen a fájós lábára. Eb kell nevelni e rossz kezekben lévő if
ben segítségére lehet az ifjt.,j bajtárs jút, nemde az iskolának?
Hosszú tapasztalataim után állít
nak az ^öregebb kolléga, kiről-fel kell
hatom,
hogy nagy többsége tanonca*tételeznie, hogy a tanítóság és testü
let érdekei mellett az uj kartárs ér inknak szívesebben hódol a szelíd, —
mint a durva bánásmódnak. Az ő lei
dekeit is szem előtt tartja.
Uy egymás jóakaratát feltételezve kökben ép úgy meg van az a jó és
abban’ bízva, egymás támogatásával, nemes irány szikrája, mint a más pá
midőn saját érdekeiket is képesekké lyán lévő ifjúkéban, csak azt kikeli
válnak megvédeni, fogják tudni a ta keresni és fokról, fokra tüzzé kell fej
nítók’ tekintélyüket1 is arra * a nívóra leszteni.
Az elmondottak után a következő
emelni, ahöl szeretnénk, hogy áljon.
- Hanem ehez nem szétvonás, ha pontokat ajánlom az igen tisztelt kör
szives figyelmébe:
nem összetartás szükséges.
1„ A harag, a bosszú sohasem /
;
.
.
F. tanitó.
nevelhet, hanem csak elfogultságot |
szül; azért ily állapotban soha se Ítél- '
Jííly egyöntetű eljárást kövesssünk az ipa kezzünk, soha se büntessünk.
ros- és kereskedő tanoncok nevelésében, hogy
2. Hibájok miatt, ne tegyük a ta
annak áz iskolán kívül is maraöanöó nyomai noncokat társaik előtt gúny tárgyává.
3. Puhatoljuk ki a tanoncok el
legyenek?
fajulásának okát, és arról ne nyilvá
Mmden iskolának hivatása nem nosan és folytonos szemrehányással,
csak tá^tani, hanem nevelni is. A ne hanem jóindulatú intelmeinkkel igye
velés terén egyetlen iskola sem küzd kezzünk leszoktatni.
4. Tanításaink közben ne kedéoly nagy nehézségekkel, mint az ipa
lyeskedjünk
a tanoncok rovására, mert
ros- és kereskedő tanonc iskola. Ha
ily
eljárás
mellett
úgy a tanításunk,
bár itt, ott találkozunk jobb anyaggal,
mint
a
nevelésünk
hatástalanná lesz.
de a nagy többsége iskoláinknak még
.5
Az
iskolai
fegyelem
és rend
mindig oly elemekkel fárad, melyek
Megyei Népoktatás.
jártásnál hatósági közegeket ne ve* gyünk igénybe..
Felhívás!
■
J/íagyarország valamennyi tekintetes íanitő6. Az iskolából való bárminemű
testületéhez.
kimaradásra az engedélyt az igazgató,
az osztályfőnök, vagy a tanító adja
A Jász-Nagykun-Szoinok várme
meg, ne pedig a’ községi elöljáróság,
gyei Tanítótestület folyó évi november
mint ezt némely községben gyakoroljak.
o én megtartott gyűlésén jogsik £élcr
7. Bármi neniü kihágásért, az ér egyesületi tag a következő előtérjeszdemiéit büntetésben a • tanöncot az .test tette:
igazgató részesítse, nem pedig a csend
„Ha nyugdíj viszonyainkat a Ma
őri hatóság. Vannak községek, me gyarországon bármely hivatalban, vagy
lyekben a tantestület a tanoncokat át munkálatban alkalmazottakéval összeadja az elöljáróságnak, a kik azukat nasonlitjUK, kitűnik, hogy azok vala
lézárják vagy megpályázzák. Az ily mennyien H mostohábbak, és hogy a
eljárás a tantestület rovására megy. mai lehetetlenségig megdrágult életvi
Kell (annyi erélynek lenni egy tantes szonyok között tűrhetetlenek. Avagy
tületben, hogy a gondjaira bizott ta- türhetö-e-tovább az, hogy a tanítónak.
noncoknak ő és me más legyen az — ki minden erejét, egészségét az
őre? Az e fajta kinövéseket az utasí egész eleiét a mások gyermekei fejnetás sem engedi meg/ '
velésének szenteli — elhálálpzása után
az
árvái koldusbotra jussanak ? Vagy,
• 8. A tanítási" órákat tartsuk be .
—
hogy a számtalan súlyos sérelem
pontosan és minden egyes alkalom- í
közül
többet ne is említsek, türhetö-e
mai, midőn a tanoncok közö : megje
lenni kötelességünk, őket m ikra ne az, hogy azon hosszú becsületes mun
hágyjulV Ilyenkor áll elő a
gtöbb kában kifáradt öreg tanítók, kik még
kellemetlenség, a tanoncok köz/ i ra a tanitói fizetésrendezés megtörténte
koncátlankodás, civódás, mely az ész' előtt nyugdíjáztattak, s így nyugdijukat
1 iskolai fegyelmet^ rendet kockáztatja a régi nyojnoruságos fizetés után húz
ván, az általános drágulás folytán öreg
9. A hol alKalom. kínálkozik rá, napjaikra meg legyenek fosztva a meg
létesítsünk iparos tanonc ifjúsági egy élhetés legszükségesebb feltételeitől is. ?
letet ; vagy ha ez nem lehetséges, lég- I
Nem! Itt sürgősen segíteni kell a
alább időnkint oszszunk ki nekik ol- [ bajon.
vasás végett alkalmas könyveket.
És mi akadályozna meg bentiün
10. Legyen, egyik törekvésünk,< ket abban, hogy megkíséreljük nyug
bennük felébreszteni magunk iránt a díj viszonyainkat elviselhetővé lenni
bizalmat. .
< most, midőn a saját garasainkból öszren11. Az igazgatók a bizonyítvá szehordott olyan nyugdíj alappal
.melyhez hasonló nincs egyet
nyok kiadása alkalmával részesítsék | delkezürik,
len foglalkozásbeli alkalmazottaknak
a felszabadulandó tanoncokat némi |
sem Magyarországon ?
tanácsban. ;
Mért ime:
Ha a fentjelölt kivánalmaknak az
Szolnokon a legutóbbi 10 év alatt
iparos és kereskedőtanonc iskolában 3 tanitó élvezett hosszabb-rövidebb
eleget teszünk, akkor iskolai nevelé ideig csekélyke nyugdijat. Ez volt a
sünknek annak falain kívül is ma nyugdíj alap összes kifizetési kötele
radandó nyomai lesznek.
zettsége a szolnoki tanítókkal szemben.
V—| Befizetést ellenen állandóan 65-70-en
í
teljesítettünk. Épen nem túlzás tehát,
ha hozzá vetőleges számítással' azt
/
Megyei Népoktatás
\
!
r
,
szám.
Valamikor nem is olyan nagyon régen,
volt egy király-urfi, úgy hívták : Ferenc Jó
zsef. Ment, mendegélt ez a daliás királyurfi,
hogy majd egy szépséges kiráiyleányt keres
magának. Heted—hét országon is túl járt
már, mikor végre kedvére való királykisaszszonyt talált. Szép is volt, jó is volt a ki
rálykisasszony s Erzsikének hivt ;k. Mikor
megtartották a világra szóló nagy lakodalmat,
kérte a királyné felséges urát, hogy mutatná
.meg neki birodalmát!
A király engedve a kérésnek megmutatá neki kedvenc . országának, Auszu iának
minden szépségét. De á* királyné ezzel nem
érté be, tudta ugyanis, hogy felséges urának
van még egy másik birodalma is, a szép
Magyarország. Tudta azt is, hogy ott barát
ságosabb, kedvesebb, udvariasabb nép lakik,
mint Ausztriában, azért oda kívánkozott.
t<> mk.
Felséges ura akkor még nem szerette,
'javaslom tehát: mondja ki Egye sőt gyűlölte a magvart, mert gonosz környe
sületünk, hogy kívánja, mikép az or zete minden rosszát a magyarokra fogott.
szágos tanítói nyugdíj -alapot kezelő Erzsébet kedvéért azonban legyőzte ellen
. bizottság rövid idő alatt számoljon be szenvét s vele együtt ó is beutazta Magyarnyugdíj alánunk kezelési módozatairól országot s látva, hogy a királyné mennyire
. megszerette a szép .Magyarországod és annak
5 annak vagyoni állapotáról, hogy sür- barátságos, kedves népét, érd ‘kiődni kezdett
gösen kiderüljön, mily mértékbem se irántunk,’ magyarok iránt. Eddig csak köte
gíthetünk a saját erőnkből önmagun- kedő, veszekedő, betyár népnek mondták
kon
Közölje ezt a kívánságát az neki a magy irt s ő bizony sokszor úgy bánt
Egyesü et • valamennyi magyarországi velünk, mini olyanokkal szokás. Most, hogy
Erzsébet királyné unszolására, vele többször
tanítóval, hogy biztosan remélt hozzá- beutazta Magyarországot, látta, hogy érdemes
járufásuk által énnek a kívánságnak a talán a magyar nép is az ő figyelmére,
, megvalósuláshoz szükséges súly meg szefetetérc.
így ht tehát kedves gyermekeim, Er
adassák/
y
Van szerencsénk felhívni t. Czi- zsébet ‘királyné mindjárt kezdetben nekünk
medet, hogy ezen, elfogadott javaslatot magyaroknak: szerető, édes, jó anyánk. Rö
videsen megtanult magyarul beszélni, majd
sürgősen a vezetése alatt álló tantes bevitte családja körébe is ezt az édes, ez^ a
tület elé terjeszteni, s annak vélemé csengő magyar nyelvet, melyet eddig, sajnos
nyéről bennünket — a további intéz — még a cselédségnek sem volt szabad ott
kedés megtehetése végett — azonnal használnia.
Tanácsadóját, meghitt barátját a ma
értesíteni szíveskedjék.
Kelt Szolnokon. 1909. nov: 14-én. gyarok közül választá ki, még pedig Deák
Ferencet, a magyaroknak kedvenc emberét,
Hazafias tisztelettel:
a haza bölcsét. Imét magyarázható kedves
gyermekeim/hogy Deák Ferenc felvilágosítása
* Udvari/ ferenc polónyi jVíátyáy révén a királyné mindég a magyarok pártját
vm. egyesületi jegyző.
vm. tantestületi elnök.
fogta, ha felséges ura haragját rájok zuditá.
Kérve, könyörögve, sőt nagyon sokszor könynyezve engesztelte irányunkban a királyt,
Emlékbeszéd.
mig végre sikerült öt teljesen kibékítenie a
Tartotta : Erzsébet királyné napján. Bartháné ; magyar nemzettel. Ez a kedves gyermekeim,
a miért hálás szívvel kell, hogy gondoljunk
Párizsa Biri.
~
'
rá, mint áldott emlékű jó anyánkra, mert
Mivel tudom kedves gyermekeim, hogy soká, nagyon soká haragudott ránk a király
valamennyien szeretitek a mesét, elmondok s talán még most is haragudnék, ha áldott
nektek egy rövid, de igaz és megtörtént emlékű jó anyánk, szeretett Erzsébet király
mesét; hallgassátok tehát csendesen, hogy nénk meg nem békitette volna irányunkban.
De ö annyira megengesztelte, hogy magyar
okuljatok és tanuljatok belőle!
mondjuk, hogy itt a kiadás a be ve
iéinek 40—50 százaléka. És igy van
ez átlag a régebbi múltakra nézve is
az egész országban, Már most, ha Kö
zép számítással évente csak 25.000
tanító után számitjük is a befizetése-^
két fazon több nemzedékre kiterjedő
időn át, mióta az .alap fennáll, ehhez
hozzászámítjuk a tőkésített kamatokat,
valamint a tankötelesek és is óla fenn
tartók által befizetett summákat: bi
zonyára elég millió lessz kasszánkban
ahhoz, hogy- igqzán szégyenletes hely
zetünket — meglévő tő :énk csorbítása
nélkül _ legalább, türzetövé változ-
j
12.
12. szám.'
Megyei Népoktatás
királylyá. koronáztatta magát, sőt rövidebb érezték, hogy igazi pártfogójukat, jó és gon
ha
maid hosszabb (ideig nálunk Jakiak BudaT dos édes anyjukat vesztették benne.
pesten. Ennék a magyarok persze nagyon lehetett, még növelte a fájdalmat az a tudat,
örültek már csak azért is, ho^y ilyenkor a hogy kedves királynénkat, szeretett édes jó
királyné sokat, nagyon sokat adott saját va anyánkat haszontalan -iskolakerülőből. egy
gyonából a körülötte lévő szegényeknek. Az vásott -rossz gyermekből lett gonosztevő f—
árvákat és özvegyeket állandóan segélyezte, egy igazi' gazember ölte meg irigységből,
Jótékonysági intézeteket alapított, de magyar csak azért — mert királynénak született.
Már tiz éve, kedves gyermekeim, hogy .
jainak szivét leginkább azzal nyerte meg,
hogy rávette felséges urát, hogy azon ren- áldott emlékű jó anyánk, Erzsébet királynénk
uetea összeget, azon százezer aranyat, me- körünkből távozott, de„ emléke szivünkben
jvct&királyivá koronáztatása; alkalmával a még
meg él,
él, élni
élni isis fo'g
fo'g és
és kell,
kell,‘“hogy
hogy eijtn,
éljen, így
így
kívánja ezt
ezt aa magyar
magyar nép
nép lovagiassaga
lovagiassága isis
magyarok' hálás szívvel ajándékoztak neki, kívánja
azon szegény magyar katonáknak ajándékozta, hálás természete, mert a- ki annyi es oly
kik az 1848-iki magyar szabadságharcban . nagv jót tett velünk, mint ő; annak emléke
körünkben halhatatlan.
megsebesültek.
Szavaim igazsága' mellett tanúskodik,,
így munkálkodott kedves gyermekeim,
Erzsébet királyné a mi javunkra. Meg is. kedves gyermekeim, az a remekszép, az a
áldá az Ur nemes szivüségeért minden jóval, mesébe illő gyönyörű tündérpalota, az örökmert sokáig igen nagy boldogságban élt imádás temploma, melyet a magyar nép h szeretett családja és hű magyarjai köreben. Iája édes anyjának, Erzsébet királynénak
De az Ur, az ö áldott jó szivét is pró emlékére Budapesten emeli.
, Valahányszor e szép templomot látjátok,
bára tévé, mert élete uiolsó éveiben igen sok
vagy
abba szent áhítattal beléptek,, jusson
bánat, keserűség, fájdalom érte, de, hogy,
eszetekbe,
kedves gyermekeim, hogy a ma
' szivének minden porcikája jó és nemes volt,
mutatja az, hogy a csapásokat igaz. keieszr gyarnak most már két szent Erzsébet király
fényi türelemmel, zúgolódás nélküli martir- néja van. Árpád házi, szent Erzsébet az egyik,
kinek az alamizsna kenyerek változtak illatos
sággal szenvedte el.
. .. ,
<
•
Az első csapás kedves barátjának, Deák rózsává kötényében, a másik pedig, bízvást
Ferencnek halálával értő szerető szivét, kinek mondhatjuk, hogy a sokat szenvedett s most
ravatalánál együtt könnyezett- szeretett ma- tiz éve .elhunyt áldott jó anyánk, szeretett
Erzsébet királynénk; kinek minden lépése gyarjaival.
. .......
De ennél sokkal, nagyon sokkal fajpbb nyomán a fájdalom, a szenvedés könnyei
volt az a csapás, mely szerető anyai szivét változtak a remény, az öröm rózsáivá.
Bátran, bízva és remélve nézzünk tehat «
egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek elvesz
kedves
gyermekeim a jövő felé, mert hiszen
tésével érte. Megtörte, összemarcangolta sze
boldogulnia és virágoznia kell az olyan
rető anyai szivét e nagy csapás, elvette
nemzetnek, melynek jóvoltáért két olyan áldott >
minden életkedvét s mint egy élőhalott bo
lyongott a világban. Vele sirt, zokogott es emlékű szent asszony könyörög -az Ur zsagyászolt a magyar nemzet is, mert kettős molyánál.
oka volt rá. Fájlalta egyrészt a kedves, ma
gyar trónörököst, Rudolfot, kiben végre vaíahára egy igazi magyar királyt- vélt nyel
hetni. De fájt a szivünk azért is, mert nem
segíthettünk kedves jó anyánknak, Erzsebe nek fájdalmán; pedig ö mily sokszor enyHűmen Bogárdy Irénke, ki több
hité a mienket!
_
éven át volt a kir. tanfelügyelői hiva
Bolyongásaiból’ vissza—visszateit hoz
zánk, mintegy erőt meríteni hű magyaljai talban f. hó 15-én megvált állásától,
szeretetéből s hogy még mindég szerette a hogy a szürke sablonos iroda világá
magyart, bizonyítja az, hogy kisebb, nagyobb ból kilépve a boldogság országába
adományokkal, jótéteményekkel tette meg foglalja azt a méltó helyet, melyet
nevezetesebbé hazajövetelét.
kedves egyénisége, egyszerű, egyenes
Most tiz éve azonban, kedves gyer emberszerető lelke által maganak ki
mekeim. a magyar nép legnagyobb fájdal
mára örökre eltávozott körünkből áldott em- érdemelt. 15-én tartotta ugyanis es
lékü jó anyánk, Erzsébet. Eltávozott
meg küvőiét a szolnoki vártemplomban
halt . . . s egy igazi, egy nagy árvát hagyott Novak Lajos József fővárosi rajztanár
hátra — a magyar nemzetet.
ral. Ugyanekkor esküdöttt hűseget
Sirt, kesergett, gyászolt a magyar nép nővére Bogárdy Angyalka Tóbiás
szerte az egész országban, hiszen tudtaK es
12. szám.
Megyei Népoktatás
6.
László építészmérnöknek. Adjon az . megelégedését nyilvánította; örömét fejezte
cpnwLiiv
i
,
szénen indu o technológiai gyűjtemény
Isten az ifjti pároknak végezetig tartó fölött.
Kl d “'l™
s
j
r
>
boldogságot!
fi} 0. 1. T. £. közgyűlése. Mint hall
Tanító nálaszíás
Jástfénysjaruban.
7.
12. szám.
cdbziu
HineoejéS- a szolnoki kir. tanfelügyelői
hivatalnál Bogárdv Irénke távozásával meg?
üresedett állomásra a kir. Tanfelügyelő Bo
gyó Sarolta oki. tanítónő szolnoki lakost
nevezte ki. Gratulálunk.!
Megyei Népoktatás -
juk, az Orsz. Iparos'auoncískolai Tanítók
Egyesülete még e hó vége felé vagy' dec.
elején tartja közgyűlését, melyen egyúttal az
’iparostanonc oktatás szervezésének 25 éves
fennállását is ünnepük. Meghívókat az elnök
ség a pontos idő jelölésével minden tanonc
iskolának megfogja kürdeni.
Államsegély utalDányozás. A Nagym.
vallás- és közoktatásügyi minister ur a szol
noki áll. iparostanonciskolának 3530 kor.
államsegélyt utalt, az országos tanonciskolái
alapból pedig 870 koronát engedélyezett.
Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a
jóváhagyott költségvetés szerint a közisme
reti óradijak 80, a rajz óradijak pedig 100
kpronában állapitattak meg.
Piffkó Antal tanitó helyére Kertész János ta
nítót választotta meg a rkath. iskolaszék.
Tis>as?eníimrén Csenki Imre tanitó el
távozásával megüresedett ref. tanitói állásra
Nagy Elek Kálmán nyert alkalmazást.
’ megerősítés, A jászkiséri róm. kath.
népiskolához megválasztott Horváth Lajos
tanítót az egri érseki főhatóság ezen állásá
ban megei ösitette.
Áthelyezés, a mezőtúri külterületi ál
öyermek-napfár. Az orsz. állatvédő egyesület
lami iskolától Fülöp Kálmán tanítót a vallás- kiadta 1910 pvi gyermek-naptárát a szokásos csinos
és közoktatásügyi ministerium Aranyosgyé- kiállításban s szokatlanul bö és értékes tartalommal.
resre, helyére pedig Sípos Zsigmond szász- Egy kérelem van a naptárban Magyarország összes
kisalmási áll. tanítót áthelyezte.
tanítóihoz és tanítónőihez, melyben e naptár terjesz
flnaüabéfa íánfölyamüh. Madarász Fe tésére hivatnak íél.’A naptár olvasmányaival a gyer
renc nagykörűi állami tanító és Török Ernő meki lélekben aV-állatok iránti érdeklődést és szeFegyvernek örményes) községi tanitó az írni, retetet akarja fölkelteni, emellett gyöngédségre is
olvasni nem tudó felnőttek oktatására tan szeretetre tanítanak és igyekeznek kiirtani a durva
folyamot szerveztek. Sikert a szép vállalko ságra való hajlamot.
záshoz i
Fölkér a naptár minden iskolát, hogy alakítsa
Fögimnájiumi ifjúsági }ás}lóaíi. A kar meg az orsz. madárvédő liga helyi fiókját, mely ab
cagi ref. főgimnázium tanárikara buz^olk^- ban áll, hogy az abba önként belépni szándékozó
d&sával Karcagon is megalakult az iijuságK tanulónak nevét bejegyzi egy füzetbe és ünnepélye
zászlóalj. Adjon Isten sikert aj tanárkai di den a következő fogadalmat téteti vele:
cséretes törekvéséhez! Midőn pedig örömmel
„Mint áz orsz. madárvédő liga tagjá fogadom,
publikáljuk e hitt, nem tudjuk eléggé aján hogy a madarakat, kiváltképen a hasznosakat sem
lani az illetékes tanügyi fórumok figyelmébe miféle eszközzel nem üldözüm és netn bántalmazom,
a többi közt ezen követésre méltó példát.
Hogy a madarak fészkét, tojását el nem
Beteg faneröh. Babarcy Lukács szol pusztítom,
Hogy mindenféle házi állattal kíméletesen és
noki áll. isk. tanító, huzamosabb idő óta be
tegen fekszik. Helyettesítését Varga Emma szeretettel bánók,
Hogy nemcsak magam vallom és követem ezt,
szolnoki oklv tanítónő látja el. Mezőtúron
Boros Mihály áll. tanítót betegsége idején hanem minden gyermektársamat iparkodom erre
Bakos Lajos törökszentmiklósi oki. tanító megnyerni."
A naptár ára 10 fillér, melyből 2 fillér az
helyettesíti.
„Eötvös
alap" javára fordittatik.
Szabadságolások. Jancsóné Kiss Gizella
Mutatót egy lev.-lapon való megkeresésre
szolnoki beteg áll. tanítónő 6' heti — Kissne
Krasznay Etelka áll. polg. leányisk. tanitópő szives készséggel küld az Orsz. Állatvédő Egyesület
szintén 6 heti szabdságolásért folyamodott. (IX., Ernö-u. 11 — 13.)
n syolnohi Sjabaö-Hceum intéző bizottsága
Államsegélye^. a dévaványai gazda a jövő évi működés megállapítása tárgyában f.. hó
22-én gyűlést tartott Csics Gyula áll. fögymn. igaz
sági népiskola részére a vallás- és^ közokt- gató
elnöklete alatt
^ministerium 200 kor. fűtési segélyt enge
Rosha3ö}ó polgári leányiskola. A szolnoki
állami polgári leányiskola többszöri és folytonos
délyezett.
* '■
Iskola látogatás, ö méltósága Mártonfy javítgatás dacára összeomlani készül. A vizsgálatra
Márton, m. kir. udv. tanácsos, orsz. iparok- megjelent államépitészeti hivatali mérnökség az épü
>tatási főigazgató f. hó 21-én meglátogatta a let állapotát tarthatatlannak és a növéndékékre és
" szolnoki áU. iparostanonciskolát, hol külö tanítónőkre nézve veszélyesnek mondotta ki. Az il
nösebben a rajzoktatást óhajtotta megfigyelni. I letékes hatóság sürgős intézkedést kért a közokt,
„
,
Megnézte az összes r^zosztályokat s teljes ministeriumtól.
noDember 19-én Erzsébet napján a szolnoki esetekben szíveskedjék bejelenteni, hogy az ál
iskolákban is lélekemelő szép ünnepségek folytak lásától megvált tanitó vagy tanítónő mikor
le. Az a hálás kegyelet hatotta át az ünnepelik le-U (év, hó,, nap) mely megyébe és községbe tá
két, melylyel Nagyasszonyunkról irántunk, magyarok
vozott? — A megválasztott tanitó, vagy tairánt tanúsított szeretetéért megemlékezni szoktunk.
tanitónő mikor (év, hó, nap) született? MeLegyen áldott emléke . a legmagyarabb Habsburg
yik képzőben mikor (év, hó, nap) szeiezte
királynénak. — A csépai rk. el. iskola nov. 19-én Er
oklevelét? Mikor
hó, nap) kezdett a ta
nítói pályán működni? Mely megyéből és
zsébet emlék-ünnepet rendez a kővetkező műsorral:
1. „Megdicsőült nagy királynénk" . .'. Éneklik a ta
községből jött ? Jelenlegi állomására nőkor
(év, hó, nap)' alkalmaztatott ? Mikor é^nány
nulók. 2. „Emlékbeszéd." Tartja: Könyves Károlyné
korona nyugdíjigénnyel vétetett Jel j*z oisz.
tanítónő. 3. „Erzsébet napján." Szavalja : Szvoboda
tan. nyugdíjintézetbe ? Nyugdíjba beszámít
Lujza VI. o. t. 4. „Erzsébet." Szav.: Szira János VI.
o. t. 5. „Királyasszony kertje" . . . Éneklik a tanulók.
ható évi javadalma (korpótlékáyal) lakbére,
kerti illetménye hány korona ?
6. „Cipruslombok Erzsébet királyné koporsójára."
Szolnok, 1909. nov. 25.
Szav.: Csatár Vilmike IV. o. t. 7. „Erzsébet." Szav.:
Nagy Erzsiké VI. o. t. 8. „Himnusz." Éneklik a ta
^ogárdy jTntal
nulók. — Erzsébet napján a cibakházai áll. iskola is
kir. s. tanfelügyelő.
kegyeletes ünnepélyt tartott, melyen a tanulók ének
számokat, szavalatokat adtak elő és figyelemmel
hallgatták az ünnep méltatását.
Dörmögő Dömötör, automobilod szereplése
nagyon érdekes fordulatokat ér a „Jó Pajtás" lég- ,.
•
>
r
újabb számában. Most épen be-automobilozik egy
Jskolai történetek.
nyári vendéglőbe, de az ötvenezer koronás nemzet
közi versenydijat is megnyeri. Hogy ez milyen mu-(
Pár évvel ezelőtt a tanév elején a gyer
latsággal jár, azt tudja a „Jó Pajtás" minden, olva
mekektől a füzetekre beszedett pénzt egy dosója. Ugyanez a szám emlékszik meg kegyeletesen
bozba tettem s iskolai asztalom fiókjába zár
Gyulai Pálról, a ki mint gyermekversek költője is
tam. Egy reggel legnagyobb meglepetésemre
nagy volt, közli is néhány bájos ' versét. Lampérth fiókom nyitva, s a dobozt üresen találtam.
Géza verset; Manna Miltiadesz cikke az evezésről,
Egy kissé meghökkentem, „ügy hát tolvaj is
Benedek Elek regénye, tréfás képes cikk Csutora j van 'kis tanítványaim között ?“
Jancsi lováról; szerkesztői izenetek, rejtvények, pom
Egy pillanatig gondolkoztam, azután
pás képek adják a szám további tartalmát. A Jó
igy szóltam hozzájok: „Nézzétek, kislányok,
Pajtást, Sebök Zsigmond és Benedek Elek gyermek
a fiók nyitva van, bizonyosan tegnap délután
lapját a Franklin-Társulat adja ki, előfizetési ára
maradt tévedésből nyitva s ami még nagyobb
negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona,
baj, a doboz is üres, a pénz elveszett.
egész évre 10 korona. Mutatványszámokat kívánatra
Kedves, kis leányaim, itt senki más nem
ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, IV. Egyetem járt, csak ti; senki nem tudott a pénzről,
csak fi. Fájó szívvel bár, de azt kell hinnem,
utca 4.)
*
Zek, Canitó urak, Jek, Jskolafentartók és iskolaszékekfigyelmébe!
'- Ar 1907. évi XXVII. t-c. 30 §-a ér
telmében kötelesek az iskolafentartók, illető
leg az iskolaszék elnökei a tanitói állomáso
kon beálló bármijéle személyi változást, vagy
a tanitói állomások beszüntetését, esetleg újak
rendszeresítését 15 nap alatt a kir.- tanfel
ügyelőnek bejelenteni.
Ezen rendelkezésnek elmulasztása esetén
jogában áll a kir. tanfelügyelőnek az illető
mulasztó ellen 20 K-ig terjedhető s annyi
szor, amennyiszer ismétlődő rendbírságot al
kalmazni az orsz. tanitói nyugdíj- és gyám
alap javára.
.
'
, .
Éhez képest — szükséges lévén az alábbi
adatok bejelentése a nyilvántartásba vezetés
végett — felkérem a Tek Iskolaszéket, adandó
IRODALOM.
/
'
>
'
hogy valamelyiteket megszállt a pénzvágy,
megfeledkezett magáról s elvette a pénzt.
Tudom, ha jól a szemetekbe néznék,
kikutatnálak benneteket, bizonyára megtalálj
nám a pénzt. -De én jobban szeretlek ben?
neteket, semhogy ilyen szégyent hozzak rátok
s ilven fájdalmat okozzak magamnak. Nem
akarom tudni, melyik az a megtévedt kis lány.
Hanem tudjátok mit, gyerekek! — a
kis dobozt üresen vissza teszem, a fiókot nyitva
hagyom, hogy alkalma legyen a megtévedt
kis lánynak hibáját jóvá tenni.
Kei essen magának alkalmas időt s a
mint elvette a pénzt, lopja szépen vissza. Én
nem fogom keresni^ hogy ki volt a tolvaj.
Nem akarom tudni, hogy melyik kis tanít
ványom feledkezett meg magáról.
A jó Isten nem fogja megbüntetni érte,
mert a megbánás a javulás kezdete s tudjáí' tok a hittanból, hogy az elvett jószágot vissza
, kell adni. Hát-elvárom gyerekek, hogy igy
cselekszetek!“
12. szám.
Megyei Népoktatás
Tudakozó.
_ 4 lányok egymásra néztek, mintegy ke- ;
resve a tolvajt magok között, de én veget
vetettem a dolognak azzal, hogy elkezdtem a
rendes tanítást.
..
Vártam 2 nap, hiába! Üres maradt a
doboz. Harmadnap szintén. Már csüggedtem
s fájó szívvel mondtam kis tanítványaimnak,
hogy úgy látom, csalódtam bennök.
Negyednap reggel végre megvolt a várt
eredmény. A dobozban ott volt a pénz egy
fillér hiány nélkül. A kis megtévedt vissza
lopta azt.
Nem tudom leírni, milyen örömem volt!
Nem a pénz, az a pár korona szerzett örömet,
hanem kis növendékem megtérése. A megbájiás. a javulás e biztos jele.
Megdicsértem őket s lelkűkre kötöttem,
■i hogv többé ilyesmi meg ne történjék senkivel,
'ü- ”' Nem kerestem, ki vott a tolvaj, nem tu
dom a mai népig-sem, — csak sejtem. Azt
azonban tudom, hogy szép szóval többié,
mentem, mint esetleg durvasággal, eröszak^s: kodással mentem volna.
/
Azt is tudom, hogy annak a megtevedt
kis lánynak hálás szeretető még mai napig
is kísér engem.
NTn »-»■» zi
Nemo.
Sz B Mint írja Ön, előbbi állomásán fiz.
kiég, államsegélyt és korpótlékot élvezett s most je
len állomására jővén kérdezi, hogy ezen allamsegeIvek folyósítása iránti kéréséhez mit mellékeljen.
Miután ezen állomásán, elődje ugyancsak tíz. kiég,
és korp. államsegélyben részesült, kérvényében hi
vatkoznia kell azon min. rendeletek szamaira, me
lyekkel elődjének ez . államsegelyezesek kiutaltattak
s kérje azoknak az Ön nevére átutalását. Csatolja
azért mindezideig teljesített szolgálatairól kia htott
működési bizonvitvánvt s jelezze azt is hogy előbbi
állomáshelyén élvezett államsegélyek mikor is mily
szám alajt lettek folyósítva s ?hogy mostani állomá
sán mióta működik.
.
,
__
B. J. Ha már a közig, bizottságnak az 1907.
évi XXVI. t.-c.-bcn gyökerező azon határozatát, hogy
az önök részére köteles az iskolafentartó évi 200
200 kor. lakbért és 20-20 kor. kertilletmenyt a
múltra egyszerre, jövőre pedig elöleges részletekben
végrehajtás mellett kifizetni a vallás- es kozok.
minister is megerősítette, illetve a község ezen ha
tározat elleni felebbezését is elutasította; ellátásuk
' — mivel a község fizetni nem akar — a közig, bi
zottságnál panasszal élni <s a végrehajtás foganatositására intézkedést kérni.
pályaválasztás.
i
I évfolyam.
— Apu? ó ).
— No?
— Engem mindig az Irénke néni tanít,
még csak férjhez nem megyek?
— Nem.
— Ne-em ? Hát akkor mit csinálok, ha
az Irénke néni iskoláját kijárom ?
Apunak rossz kedve van, vezércikket ir
s mivel egyszerre nem tud kétfelé hazudni,
Pankának az igazságot mondja.
— Akkor a felsőbb leányiskolába jársz.
— Hát aztán mi lesz belőlem ?
— Gimnázista. &
— Hát a giblazistáböl hova megyek ?
— Az egyetemre.
— Hát ha a zegyedemet kijárom, mi
fesz belőlem ?
— Doktor.
— Doktor Más nem léhetek?
— De ige . Tanár.
— Tanár ?\Más nem Aehetek?
— Nem.
q nyílik az ajtó s bé
Csend. Nagy
lép anyuka, P ta keserves zokogással ugrik
n nyakába:
— Anyukám, .aranyos anyukám, minek
járjam én ki azt a sok iskolát, ha mégse
lehetek varrónő!
Móra Ferenc.
Szerkesztői üzenetek.
Nemo. Köszönet. Sorra kerül. Korábbi dolgo
zatát mai számban adjuk.. V. I. Eddigi értékes mun
kásságát köszönjük s azt továbbra is kérjük. T. J.
Szelevény. Mi az oka mélységes hallgatásodnak ?
Mikor lesz a kecskeméti kirándulás ? Írjál róla e
lapokban s ne hagyjuk elaludni a dolgot! Csépai
tanitó. Szives értesítését köszönettel vettük. Legyen
szerencsénk máskor is 1 Kösz. Elöljáróság Jászárokszállás Előfizetését köszönettel itt nyugtázzuk. Szabó
I. Jásztelek. Kerényi Ferenc Gyula. Ki Ígért dolgo
zatokat tisztelettel kérjük. Szívesen vesszük munkásságtokat.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
© ajánlatot kérni. ©
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában.Szolnokon.
Szolnok, 1909. deczember 4.
13. szám.
JÁSZDA6VKUNSZ0LN0K-
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés: [ ' évre ® koro,ra• l /2 M
J
11
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik.- •
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Lakbéremelés.
És pedig tanítói lakbéremelés.^
Mert hiszen itt a tanítók újságjában!
nem is lehet másról szó. Természete
sen nem úgy gondolva a dolgot, mintha
talán az állam emelte volna fel a ta
nítóinak a lakbérilletményét, mert ez
az emelés, a csuka-szinü egyenruha,
állategészségügy, stb. stb. miatt, Ma
gyarországnak csupán csak másfél milliárdot kitevő költségvetéséből ki nem
telhet. Azt sem gondolhatjuk, hogy a
községek adhattak volna lakbórjavitást,
mert hiszen jól tudjuk, hogy azoknak
régi megszokott kiadásait is mennyire
felszaporitotta mostanában a rohamos |
haladás. Villamos világítás, keramit
stb. stb. Sőt! Egy valamire való köz
ségnek idő-nap múltával már arról is
gondoskodni kell, ho^y az úgyis nem
sokára bekövetkező levegőbeli közle
kedés lebonyolitásához a szükséges
alkalmatosságokat idejében beszerezze.
Hogy ezek mily drága rekvizitumok,
azt mindenki tudhatja abból az alka
lomból, midőn nemrégiben Bleriot is
csak igen kedvezményesen engedte át
a magáét’egy grófnak 25.000 frankon.
Ilyen drága világban — bizony
kérem — emelhetné-c’m község a ta
nítója lakbérét? A felekezetek meg
végkép nem gondolhatnak ilyesmire,
mert ők még a. tanítói fizetésrendezés i
alkalmával végérvényesen bebizonyi- .
tották, hogy nagyon szegények és si
került meggyőzniük tanitóikat arról is,
hogy ha javadalmazásukat bármely I
csekélységgel javítanák is, az túl ha- i
Előfizetések, kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
ladná a papét; — már pedig ez még
csak gondolatnak is absurdum.
- Lám! 'és ennyi balszerencse közt"
még is folyton emelkedik a tanítók
lakbére, csakhogy az emelkedési kü
lönbözeteket a tanitó nem kapja, ha
nem — fizeti. Fizeti pedig a tisztelt
háztulajdonosoknak, kik ugylátszik ál
landósították azt a szokást, hogy min
den lakbér negyedkor szorgalmasan
sopánkodva a drágaság miatt, a lak
bért egyre-másra emelgetik
Hát kérem, erről a lakbéremelés
ről van szó!
Vizsgáljuk meg ennek a lakbér
emelésnek a kevésbbé humoros olda
lát is. Nekünk az állam, a község, a
felekezet akár milyen tarthatatlan, akár
milyen gyermekes kifogást tesz, hogy
bennünket kéréseinkkel — különösen
előszeretettel gyártott memoranduma
inkkal — együtt a nyakáról lerázzon,
mi azonnal szépen vissza vonulunk és
a kérésünk teljesítését elengedjük. Nem
így azonban a háztulajdonosok. Ezek
előtt nincs méltányosság, nincs sem
miféle érzelmi momentum. Ezeknek
jelszava, hogy mindig .többet fizess,
vagy hurcolkodj! És mi hathatósabb
segítség keresése helyett egyre a fize
tésünkből pótolgatjuk elégtelen lakbé
rünket, hogy a háztulajdonosok telhe- ,
tétlenségét kielégítsük; vagy e helyett
a tekintélyünket olykép feláldozva, a
lakástulajdonosok minden lakbér emélintésére kijebb költözünk a falu vége felé olyan viskóbá, a milyent meglévő
lakbérünkből épen kaphatunk. — És
tesszük ezt akkor, midőn már min
denkinek a lakbérét az új viszpnyok-
2.
Megyei Népoktatás
13. szám.
legyen Magyarországon bíróság, kinek
nak megfelelőre emelték, csak a mi igazságérzete és főleg törvény tiszte
enket nem.
lete annyira/fogyatékos lenne, hogy e
Én nem vagyok a közhangulat;
két törvény alapján meg ne ítélné a
nak sem hivatott, sem megbízott szó- tanítóságnak
a lakbél emelésre vonat
szóllója, én csak á^magam érzelmeit
registrálhatom ; de* a mint'számos kar kozó jogos követelését.
„Si vis pacem, para belliim
társam gondolkozását és érzelmeit is- ,
Hogy ha-vezetőségünk eue az útra
merem, mégis kifejezést adhatok an- ।
tér, meggyőződésem, hogy valamenynak a véleményemnek, hogy a pöhanyiünket maga mellett fog találni egy
rat: már mindenki kicsordulni látja.
táborban; akár dolgozni, akár küz
Már mindenki sóvárog egy olyan kor
szak után, mely az üres és hazug frá deni kell.
Bozsik Béla.
zisok kultusát abba hagyva, a tanító
ságot kiérdemelt jogaiban igazán bele
Óvoda és iskola. *)
helyezné.
Mindenki örömmel nézi azért az
Mélyen tisztelt Gyűlés !
Állami Tanítók Országos Bizottságá
Örömmel teszek eleget a mélyen tisztelt
nak azt az eddigitől eltérő magatar
elnökség
ama megtisztelő felszólításának,
tását,. hogy a kizárólagos kérelmezés
hogy a kisdednevelésröl szerzett azon tapasz
útjáról letérve a lakbéremelés kivívása talataimat, melyeket szerény körömben, falu
körül is keresi az alapot, honnan — helyen megszerezni alkalmam volt, a tisztelt
ha kell — azt kikövetelhesse. És re óvóköri ülés elé adjam.
Mielőtt azonban ezt tenném, szükséges
ményt fűz ehhez a magatartáshoz
mindenki, mert tudja, hogy ennek a nek tartom néhány szóval vázolni ama vi
mely az óvoda és a nevelésben en
bizottságnak még akkor is biztos ki szonyt,
nek folytatója a népiskola között tényleg lé
látása van sikerre, ha követelésünk tezik, vagy ha nem . léteznék, meg kellene
nek a kielégítését a bíróság utján lesz teremtenünk.
■■
Ó/ónő kartársaim közül igen sokan lóg
kénytelen megkísérelni. Mert még az
elavult 1868. évi XXXVII. t. c. alap nak visszaemlékezni azon időre, mikoi az
ján is jogunk van 2 szoba, konyha, elemi iskola tanerői még gáncsoskodni sze
az óvoda intézményében. Közülök so
kamra,'megfelelő mellékhelyiségek és rettek
kan nem ismerték el benne azt a fontos előegynegyed hold kertből álló tisztessé munkást, a milyen tényleg a kisdedóvás in
ges lakáshoz. A mikor pedig ez a régi tézménye ; de inkább nézték ezt egy zűrza
törvény különbséget te3z lakás és tisz- varban játszadozó időtöltésnek, mely csak
tességes lakás között, nyilván ölyant arra való, hogy a népiskolai tanuló fegyel
megnehezítse.
ért azr utóbbi alatt, mely nem a falu mezését
De manapság, midőn látjuk, érq/zük,
végi viskók közt található, a milyent hogy minden múlandó a földön, hogy nem
tehát mostani lakbérünkből nem bé csak mi'gyarló emberek öregszünk cs pusz
relhetünk. Ha pedig ezt a tisztességes tulunk, hanem hasonló sors ér mindent, a
lakást a meglevő . lakbérilletményem r mi körülöttünk^van ; pusztulnak az eszmék,
szokások, a politikai felfogások
mellett csak ráfizetéssel bérelhetem ki; aés társadalmi
törekvések; sőt pusztul maga a tudás és
akkor ezt a ráfizetést nem nekem, ha ismeret is, hogy újaknak adjanak helyet:
nem az iskolafenntartómnak kell tel akkor e balfelfogásról beszélni egyértelmű
jesíteni, mert ezt a törvényt semmi volna a közmondásossá vált: „üres szalmaféle újabb törvény eddig hatályán kí csépléssel.“
vül nem helyezte.. És itt van a tiszt Sl Aki még ma is azt állítaná, hogy az
viselőknek legutóbbi lakbéremelése. óloda felesleges intézmény, egyet mondana
ájfzal, hogy pl. a fiatal csemetéket nem kell
Nos, az 1907. évi tanitói törvény 1-ső óvni, nyesni, nemesiteni, átültetni; úgy is fa
§-a feltétlenül involválja tanitó lakbé
*) Olvastatott a j.-nagykun-szolnok vármegyei
rének tisztviselő társaiéhoz leendő fel tanítótestületnek 1909. nov. 4-én tartott „Óvókon
emelését. Senki sem hiheti tehát, hogy gyűlésén."
13. szám.
Megyei Népoktatás
lesz belőle, ha életre való; ha gyarió: pusz
tuljon.
Igaz, ugyan, hogy a mai társadalmi fel
fogás szerint elsősorban a családnak volna
kötelessége a zsenge gyermeki szívben és
lélekben beplántálnia az illem, tisztelet és
erkölcsiség alapját; de mielőtt e felfogásba
belenyugodnánk, nyissunk csak be a családi
szentély ajtaján, hogy megfigyelhessük : mi
kéin érvényesítik a szülők nevelői befolyá
sukat gyermekeikre. Nézzük meg a minden
napi élet színpadán mozgó alakokat s ke
ressük cselekvéséinek indító okait. Mit lá
tunk? Azt, hogv csodálatos világot élünk,
minden téren, minden dologban csak egy
jélzőt hallani: haladnunk kell a korral. És
miben rejlik a haladás magva? abban, hogy
. egyesü.eleket alakítanak, nyilvános felolvasá
sokat rendeznek, melyeken mindenki a saját
igazát yédi. szidja a másét s ezzel csökkenti
az emberben a határozottságot nagyobbitja
a nyugtalanságot, fokozza az ellentéteket
hcyésbiti a gyűlölködést.
És végeredményében a népboldogítók
fennhéjázóan hirdetik, , hogy a nép jólétéért
küzdenek, voltaképen pedig nem egyebek
népámitóknál.
Szegényebb népünknél a börze-speku- i
Jációk által mondva csinált drágaság követ
keztében beállott nehéz megélhetési viszo
nyok kényszerítik az anyákat, hogy felve
gyék a kenyérkereső harcot a -tériiákkal, s
úgyszólván versenyt dolgozzanak a minden
napi kenyérért. A nehéz napi munkájából
fáradtan hazatérő anya érzésben talán sze
rető mosollyal, valóságban azonban keserű
sóhaj J űzött öleli szivéhez gyermekét, mert
az élet, fáradalmai, a megélhetés nehézségei
megkérgesitették az anyai szivet. Kivánhatjuk-e emberi belátással, várhatunk-e az ilyen
családtól vallás-erkölcsi alapon nevelt gyer
mekeket ? Szerény véleményem szerint: nem.
És sajnos a legtöbb esetben igy van
ez földmivelő népünknél is. Már pedig a mit
a gyermek a szülői háznál hall, mit példák
ban lát. a szeretet vagy durvaság, méllyel
környezik, állandó hatással bírnak a fogé
kony gyermeki lélekre s a szerint “idomul
érzülete, egész kedélyvilága.
Az ily szülők gyermekeire nézve való-J
ságos áldás az óvoda, de sőt á szellemileg
és erkölcsileg magasabb nívón álló szülők i
gyermekeinek is előnyére válik, ha a napnak
egy részét az óvodában töltik.
A fent említett családi alapnevelésre ,
építhet-e az iskola maradandóan ? VanLe az
iskolának ideje e nevelési hibákat kijavítani ? j
vagy a nevelést élűiről kezdéni? Feleljenek
reá a tanítók!
•
Ezzel korántsem akarorii azt1 mondani,
hogy az iskola bem hevei, de-mért az • is-;
kóla már a szorosabb értelemben vett t m
tással foglalkozik, nincs ideje az elhanyagolt
családi nevelést pótolni.
T /
Az elmondottakból látszik, milyen [ ür
lehetséges es -a legtöbb esetben van ib a
család, és iskola között, amelyet az óvpaa
van hivatva betölteni, a hézagokat elegyen
getni. Az óvoda az a hicL amelyen át a qsaIádból az
aa biztosabban jut a gyermek.
Facsekné Lenkei Oktávia
községi óvónő.
(Folyt, köv.)
Erzsébet királyné emlékére.
irta és a czibakhád áll. elemi népiskola 1909. év nov
ember 19-én rendezett Erzsébet ünnepélyen felolvasta
özv. WERKNERNÉ LONGHI IRMA állami tánit mi •
Van egy szép ország a Kárpátok al ián.
Ez az ország arról nevezetes, hogy7 királyát
mindig szerette, tisztelte, megbecsülte; kir lynéját imádta, ünnepelte, szóval lovag ias.
lojális hű ország volt mindig.
Mostanában ebben a szép ország;ban '
egy szép mese száll szájról-szájra. Egy szép
'mesét hallani a pásztortüzek mellett, a fonókban, az arany kalászos réteken, a adregényes hegyek táján.
■
, ’
Ezt a szép mesét suttogja a szellő,
csobogja a patak, ezt vturbékolja a vad;galamb erdők sűrűjében. így kezdődik a szép
mese: Egyszer volt egy királyné, meg an nak
egy fia.
Én is úgy hallottam, szellő suttogástól,
lombok zúgásától, elmondom nektek is, fi
gyeljetek ide.
Egyszer volt egy királyné, meg annak
egy fia. A királyné csodaszép és csoda jó
volt. Mert piczike korában, mikor még se
lyem függönyös arany bölcsőben ringatták,
tündérek állták körül a bölcsőjét és elárasz
tották tündéri ajándékaikkal. Egyik adta a
szépséget, másik adta a jóságot, a harmadik
ai gazdagságot, a negyedik családi boldog- ■
ságot, az ötödik az országok fölött való ha
talmat és .igy tovább, míg-mindenik, kimerí
tette ajándékainak kincses tárházat. Végre
előjött az utolsó tündér, liliom fehér arccal
fekete fátyolba burkolózva. „Én adom neki
á megdicsőülést", mondta csendes szellem
liangoh. „Hogy érted ezt?“ kérdezték a töb
biek megdöbbenve. „Úgy értem — mondta
a fekete fátyolos tündér, hogy mikor a leg
boldogabb, a leggazdagabb, a leghatalmasabb
lesz, ákkor érje szivét a legnagyobb fájda
lom, s ha szivjósága, lelke nemessége akkor
sem változik meg, akkor halála után egye
nesen á menyországba jut, dicső emlékű lesz."
Megyei Népoktatás
Ezek után a tündérek eltűntek, a szép
királyleány pedig növekedett szépségben, jó
ságban, testi-lelki erényekben, nemességben
egyaránt
,
p
/Azután királyné lett.
Hatalmas nagy országok ünnepelt, iri
gyelt, imádott, szépséges királynéja.
És a tündérek ajándéka mind valóra
vált. Szép volt, jó volt, gazdag volt, hatal-’
más volt és boldog volt.
Mikor bevonult országába a vadregé
nyes Kárpátok közé, a délibábos róna arany
hullámai közé, ahol az ég kékebb, a fü zöldebb^a madárdal édesebb,, a kristály patak
tisztább, mint máshol; azt látta, hogy az em
berek busábbak, bánatosabbak, mint máshol.
Megkérdezte felséges férjét, hogy van
pz, hogy ebben az országban olyan bús minÍenki! Az asszonyok sírnak .és gyászolnak,
z emberek komor arccal, szemükbe húzott
alappal járkálnak, a gyermekek elbújnak az
^degenek előLb Felséges férje mosolygott, és azt mondta,
hogy talán nem is olyan bús a nép csak a
jdrályné látja olyannak. De a jó királyné nem
tágított, hanem megkérdezte egy asszonytól,
jiogy miért olyan szomorú? Felelt is vala|nit az asszony, de azt a szép királyné a ki
idegen országból jött hozzánk, nem értette
{ieg. Ezen aztán elszomorodott. Hogy, ö ne
rtse a nép nyelvét, hogy ö ne hallgathassa
jég népe panaszát, hogy ö ne vehessen részt
pépe ötömében, ezt nem lehet elviselni.
Nosza, szaladjatok udvari emberek, ful
lajtárok, hozzátok a nyelvmestereket, a kik
megtanítsák a gyöngéd szivü királynét uj
hazája népe nyelvére. — És a szép királyné
nem hiába, hogy tündérek ajándékát bírta,
de hamar meg is tanulta a szép zengzetes
ipagyar nyelvet.
Akkor megint megkérdezte, hogy miért
sizpmoru népe és megértette a választ. „Azért
fagyunk busák bánatosak, felséges királyné,
ászért sírunk, azért gyászolunk, mert elveszett
a szabadságunké
Hogy elszomorodott ezen a jószívű ki
rályné. Elment felséges férjéhez és igy szólt:
^Királyi férjem, te nagy vagy és hatalmas,
egy intésedre országok támadnak és vesznek
< te mindent megtehetsz amit akarsz, oh
add vissza bánatos népednek a szabadságot."
I
De a hatalmas király gonosz emberek
től volt körülvéve, a kik féltették hatalmukat,
^axdagságukat. a kik reszkető félelemmel
féltek a megbántott nemzet igazságos boszszujától, ezek éiarnították a királyt, azt sug
dosták a fülébe, hogy a szabaddá tett nem
zet létOfnböíja királyi trónját.
Igy föíyi a küldetem,égy darabig, mig
végre B a nemésgíivü királyné, győzöd Mett
idoljára is á király fnégsőkaltá, hogy szép
13. szám.
királynéja arcát beárnyékolta a bánat, hogy
ragyogó szemeit elfátyolozták a könnyek. —
hogy néma kérelemmel tekintett mindig ö
reá. Gondolt egyet! Elkergette gonosz tanács
adóit és visszaadta népe szabadságát!
Hallottátok-e a diadalmas örömnek azt
a mennyei kitörését? Ugy-e hallottátok?Hi
szen elmesélték sokszor nagyapáink, nagy
anyáink, hogy hogyan vidult fel egyszerre
az egész busuló ország. Hogy váltak a bá
nat könnyei örömkönnyeké, hogy derültek ki
az arcok, ragyogtak a szemek, eltűntek a
gyászruhák és hangos kacagástól, szívből
fakadó jókedvtől visszhangzott erdő-mező.
És nem volt szélese világon több olyan
boldog királyné, mint a mi bűbájos drága jó
királynénk, kit hálás nemzete rajongó hódo
lattal, imádattal, szeretettel ÖVezett.
Oh a mi szép, a mi jó királynénkat
úgy szerette, úgy imádta a hű, a hálás ma
gyar nemzet, mint még senki emberi halan
dót e földön.
És a királyné boldog volt. Nagy volt,
gazdag volt, hatalmas volt; szép családja és
népe szeretete volt a fő büszkesége. Fia is
volt. Szép délceg levente. Magycr királyfi!
Magyarország szemefénye, büszkesége, dicső
reménysége.
Szóval nagy volt az öröm és boldog
ság egész országban, a királyi palotától a
kicsiny kunyhóig.
És ekkor, oh ekkor, — kimondani is
fájdalom, — jött az utolsó tündér varázs
lata.
Hideg, fagyos, dermesztő téli napon,
zuzmarás erdők titokzatos sűrűjében gyilkos
golyó oltotta ki a legjobb királyné egyetlen
fiának drága életét.
Egy fájdalom kiáltás nyilallott át az
egész országon. „Meghalt a királyfi, oh, meg
halt a mi királyfink!"
A királyné leroskadt a fájdalom súlya
alatt. És hű népe vele gyászolt mély fájdal
mában, vele sirt, vele zokogott, oh mert a
• nemzet vesztesége is nagy volt. A királyné
nak egyetlen fia halt meg; a nemzetnek min
den reménye romba dőlt A büszke álmok
I régi dicsőség felújításáról, a szép remények,
hogy magyar király alatt ismét olyan nagy
és hatalmas lesz Magyarország, mint hajdan,
mikor „magyar tenger vizébe hunyt le, kelet,
: észak és délnek csillaga," mind ellettek á
bécsi sírboltba temetve. Oh, mert meghalt a
í szép magyar királyfi, a ki magyar földön
nőtt fel, magyarul beszélt hű magyarjai kö
zött, magyár nótát dalolt még halála nap
ján is.
.
Ettől a naptói fogva egy kálvária járás
volt a tni királynénk élete,
. ; /
tojjüen öröméi a jótékonyságban lelte.
' Mély fájdalmában nem tudta megvigasztalni
13. szám.
Megyei Népoktatás
semmi, semmi ei világon; hű népe részvéte,
szeretete hűsége is csak alig enyhített valamit rajta, de el nem mulasztóba azt soha,
„ Köjig. bboítsági Ülés. A vármegyei köz
olt. A hol jót tehetett, azt
Jótékony volt.
sohasem mulasztotta eh Kerülte a zajt, a fé igazgatási bizottság folyó havi rendes ülését
9-én fog'ja megtartani.
nyes mulatságokat, kerülte az udvart is.
Sokat utazott. A természet szépségei
Rj iparostanoncisholai tanítók díjazása
között kereste lelke nyugáhiát. Mannheim, a f. évi 36259 sz. vall, és közokt. ministeri
Korfu, Svájcz voltak kedvenc tartózkodási rendelet értelmében a következőleg szabáiyoztatott. Azon iparostanonciskolai tanítók,
helyei.
Fia halála után keveset időzött Magyar kik elemi iskolai képesítéssel bírnak, órán
országon. Itt fájó emlékek üldözték. Gyászba- kénti 60 K., akik magasabb képzettséggel,
borult, eltűnt boldogságnak fájó emlékei. tehát polgári isk. vág/ középiskolai képesí
Csak néha kereste fel a gödöllői liget néma téssel, vagy ipari szaktanfolyam végzését ta
csendbe borult árnyékos utait Oh, e néma núsító bizonyítvánnyal rendelkeznek, órán
csend szivettépő .fájdalom voltJ. Csak el in kénti 80 * díjazásra tarthatnak igényt. Azon
nen el. idegen földre, parttalan tengerre, — esetben, h az iskolafentartó a fönnebb megvagy égig érő hegyek közé, csak el e fájt
ijazá^őn felül akarja a tanitókat díjazni,
ez ellen kifogás nem eshétik, e magasabb
emlékek közül.
Még az ezeréves kiállítás megnyitása- | díjazás többlet azonban az állami' segítés
nak ünnepélyére hazajött és .megjelenésével terhére nem eshetik.
>
emelte, hatásosabbá tette az ünnepély fé- (
Berenüelés. a vaíl. és közokt. ministér
nyét. — De akkor is látszott rajta, hogy ter Kerényi Ferenc jászberényi állami tanítót a
hére van a fény, a zaj, a pompa, a hódolat németbogsáni kir.. tanfelügyelői kirendeltség
, minden. Csak visszavágyott a természet ölébe, hez szölgálattételre berendelte.
e.idők hegyek közé, hol közelebb van az
i nóoember 19-i emléknappal hapcsoember Istenhez, hol hangtalanul elpanaszol lafban a kisújszállási polgári leányiskola nov.
hatja mérhetetlen nagy fájdalmát, hol eny hó 28-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor a vá
hítő balzsamot lel a sajgó sebekre.
rosháza dísztermében Erzsébet ünepély ren
Akkor is ott bolyongott Svájcz hóval ( dezett. Az ünnepély műsora:
fedett hegyóriásai közölt, azon a gyászos,
1. Az igazgatónő üdvözli a közönséget
azon a rémes napon, 1897. szeptember 10-én. beszél az ünnep jelentőségéről és üdvöz i
—. Gyászbetükkel van felírva ez a nap min Szávay Gyula vendéget.
den magyar szivében, mert' ezen a 'napon
2. Hymnus. Énekli a növendékek kara.
halt meg a mi legjobb, legszeretettebb ki
Pósa Lajos: „Szeresd a gyermeket:“
rálynénk.
.
„
Szavalja Konta Gizella tanárnő.
Egy nyomorult anarchista gyilkos =* tort
4. Schubert-ária. Énekli a növendékek
döfött abba a szivbe, mely csak szeretettel
kara.
és szenvedéssel volt telje,.
5. Újabb verséiből felolvas Szávay Gyula
Meghalt!
,
’
.
a Petőfi Társaság tagja.
Az ő fájdalma véget ért, de halála uj
6. Régi magyar dalok. Énekji a növenfájdalmat mért leghívebb népére, gyászba elekek kara
7. Gróf Zichy Géza: „Volt egyszer egy
borította a magyai nemzetet. — Erzsébet ki
rályné meghalt, de emléke örökké élni fog, királyasszony." Szavalja Soós Irén növendék.
8. Mendelsohn-ária. Olasz népdal. Énekli
ameddig egy magyar lesz e földön..
Legendás alakját a megdicsőülés^ arany a növendékek kara.
Hineoejés. Mint illetékes körökből ér
glóriája veszi körül a mi szemeink előtt már
most is, és tudjnk biztosan, érezzük, hogy tesülünk a rákócifalvi újonnan épült óvodá
száz év múlva a mi szentjeink között fogja nál szervezett áll. kisdedóvónői állásra Sisa
Róza jászberényi okleveles kisdedóvónő nyert
elfoglalni méltó helyét.
Addig pedig sürü erdők árnyában és kinevezést.
Tis}as}entimrei ref. fshüláhö? megvá
a róna arany kalászai között, a fonákban és
palotákban, pásztortüzek szelid fénye mellett lasztott Sípos Ferenc oki. tamtó a napokban
és az iskolák szent emléket őrző ünnepélyein tette le a hivatali esküt a kir. tanfelügyelői
hallgatjuk a bűbájos szép mesét, melynek hivatalban.
|
minpétt. szava igaz, mely á szivünkből fakad,
a séminkhöz szól, s a mely igy kezdődik^'
Volt egyszer egy királnyné, meg annak egy
fia ...
6.
Megyei Népoktatás
pegyei mogyorómáli tanítót választotta meg
- á közs. iskolaszék.
IResfers?álláSün — mint nekünk jelen-'
wtték — az üresedésben levő tanitói állásra
áthé Béla szepesmargitfalusi ambiciózus
ital tanítót, honvédhadapród őrmestert jen
Ite a rkath iskolaszék.
f! tisjaroíf! áT kisdedóvó felygyelőbiz Htsági egyik tagságra a közokt, minister
Z tás István ármentesitő társulati pénztárost
nevezte ki.
• ' Üj plébános. Törökszentmiklóson 28-án
Ísárnap volt az uj plébánosnak, — Énekes
nosnak az ünnepélyes beiktatása. A rokonenves, kedves modorú lelkipásztor egy csa-f
sra meghódította a hívek és a közönség!
pvét. Isten hozta hozzánk, s tartsa meg
jöttünk sokáig!
Í
■Ái
. 13. szám.
Márk Lajos képeivel ilíustrált pompás versét a re
pülőgépről, Elek apa meséjét: Kié a bunda?, mu
latságos képeket a trombitás mesterről és tanítvá
nyáról, járás-kelést a nagy világban. Benedek Elek
regényének folytatását, a szerkesztő üzeneteit s a
rejtvényeket. A „Jó Pajtás“-t a Franklin-Társulat
adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fil
lér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Mutat
ványszámot kívánatra ingyen küld a „Jó Pajtás"
kiadóhivatala'(Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.)
IRODALOM.
kis Jlonkcc koszorúja,
Rügy fakasztó virág bontó, veröfényes,
fi nagyhunsági eísg jiipari sjöoeí- szép májusi napon, hozták falunkba a fiatal
TurheDén, A t^kűvei gazdasági .nép- . beteg grófot. Előkelő, de elszegényedett mág
kólával, kapcsolatosan n
gyfontnsságu házii^ri aktió lett Turkevén megvalósítva. Ne-'
vízclesen dr. Tóth Jánés 'államtitkár ur az
iskola készére varró, azSurozó, hímző és ha, rijnya kötőgépeket eszközölt ki. Ezen gépek
a |nostan épült szép, tágas munkateremben
lesznek elhelyezve, a melyeken úgy a 12-15
. évlés leányok, mint önként jelentkezők megtaiulhatják a varrást, hímzést, azsurozást.
I Ugyancsak a turkevei gazdasági nép. iskolával kapcsolatosan a múlt vasárnap meg* apkult a háziipari szövetkezet is, melynek
a célja, hogy a szoigalmas, munkás nők<nek télen fehérnemű varrásból, hímzésből
* munkát és keresetet ad, Kunz Gusztáv .bécsi
és (budapesti fehérnemű nagykereskedő ez
évijén 300.000 korona értékű/ később 'pedig
601.000 korona értékű fehérneműt akar Turke\|én elkészíttetni
I A turkevei gazdasál népiskola tehát
érijén a gyakorlati élet terére lépett és azt
a liagy közönyt, a ^mellyel a mezőgazdálkodófl és munkások általában az ipar iránt viseretnek, megtörni és a munkásnépnek hasz
nát! é^boldogulását akarja elősegíteni.
I Kitartást és sikert kívánunk a cél eléréséhez az iskola derék vezetőjének. v
*
| Dörmögó Dömötörnek vidám dolga van, miV>ta felsőnek érkezett Budapestre a bertin-budapesti
. autjmobilversenyröl. Ötvenezer koronára van küá’tási, mint a dij nyertesének s a fényes pesti ven-
démőben ugyancsak jól tartják kedves bátyjával
Hqrpentövel együtt. De alighanem másra is van ki
lát isa, ami már kevésbbé kellemes lesz, legalább
ez lehet sejteni a Sebők Zsigmond és Benedek Elek
ké ies gyermeklapjának, a Jó Pajtásnak legújabb,
november 28-iki számából, amelyben ez a híres
uMzás le van írva. De lehet e számban olvasni sok
e^ebbet is: Benedek Elek szép Séli énekét. Móric
Z^jgmong elbeszélését, a Verebészést, Kozma Andor,
nás család ifjú sarja volt, ki a ránéző örök
séget elköltve, kivette részét az életből s neki
nem maradt más cserébe, csak egy halálos
betegség csirája, 'olyat mellében tartott.
,
Szülei nem eltek már s rokonai egy a
falunkban lakó — jó barátjuk tanácsára
örömmel hozták oda a fiatal grófot, kiről
tudták, hogy menthetetlen.
Ö azonban remélt! Mint minden fiatal
lélek, görcsösen ragaszkodott az élethez s kis
falunk csendjétől, akácvirágtól illatos, tiszta
levegőjétől remélte gyógyulását.
J,
Tőszoinszedságimidfan, egy idősebb jobb
napokat látott özvegyasszonynál lakott, kinél
gondosabb, szerctőbb ápolót nem talált volna
sehol. Jártunk át néha a nénihez s igy gyer
mekeink megismerkedtek az ijju grófjai, ki
naphosszat kint ült a házat körülvevő, gon
dosan ápolt kis kertben, hallgatta a madarak
csicsergését s szórta a virágok édes illatát.
Kis leányomat — ki még 4 éves sem
volt — különösen kitüntette szeretetével. Szí
vesen hallgatta a szőke fürtös baba gagyogását, ki még beszélni sem tudott jól s ma
gát, a hossza Ilonka név helyett csak Inkanák nevezte.
A fiatal ember Játszi kérdésére, hogy
szereti-e 61, a kis lány naponként megval
lotta, hogy:
„Inka szereti gróf bácsit1'!
S nem csak mondta, de igazán szerette
is, kis szivének őszinte szeretetével. Sokszor
megkérdezte, ráfüggesztve nagy kék szemét:
„Beteg még a bácsi?"
„Beteg vagyok picikém, de ha megggőgyulok veszek neked Pestről egy szép, nagv
kabát."
A kis Idny tapsolt kis kövér kezecskéi
vel: „De jó lesz akkor1“ De htába várta
nem lett abból semmi. Hiába volt a gondo^
13. szám.
,
r
Megyei 'Népoktatás
l
,
7.
ápolás, hiába az üde, tiszta levegő, hiúba a virágok édes illata — hiába!
. Kiérkezett a temetés ideje. A gyerekeket
Lopva alattomosan közeledett a legna- | nem vittem át, ők a kerítésen keresztül, néz
gyobb ur — a halál s egy szép nyárutói ték az . igazán < szomorú szertartást, melyen
napon, mikor a. fákon még csak, imitt—amott i nem volt egy szerető női szív, ki] igaz fájó\
megjelenő pirosas-sárga levelek lehullása sej- könnyet hullatott volna a korán elhunyt ko
teté velünk az ősz közeledtét — meggyógyult porsójára. Férfi testvérei voltak csak, azok is
örökre.
késve érkeztek. Megindult lassan a szomorú
Csendesen, fájdalom nélkül hunyta le menet. Kerítésünk mellett elhaladva, kis lá
szeméi a hosszú álomtalan . álomra, melyből nyom keserves sírását hallottam.
csak a más világon van felébredés.
Azt hittem éleseit s megütötte magát;
Sajnáltuk öt mindnyájan,} hiszen egy gyorsan odafutottam, hogy megtudjam sírása
okát.
] ’.
fiatal élet szemünk láttára hervadt cl.
A cseléd karján tartotta öt, ki még most
Mindcnikünk sietett leróni kegyelete adó
ját, egy—egy koszorú alakjában. Én is lázas is kezében szorongatta a kis koszorút és szésietséggel szedtem kertünk virágait, hogy ■pegett fájdalmasan.
azokat koszomba kössem.
„Mi baja a kislánynak?"
Kis lányom mindenütt mellettem tipegett
„Nincs ennek semmi buja tekintetes
s kérdezgette: „Minek az a szók világ ?" asszony, de mióta eltetszett menni, nem bi„Koszorút kötünk belőle a • gróf bácsi runk vele. El akarja vinni ezt' a kis ko
szom t a gróf urnák."
r
nak, kis lányom."
Ölembe kaptam őt, magamhoz szorítot
„Hová teszi 'a glóf bácsi?"
„Elviszi magával lelkem, mert, ő már tam, letörültem könnyeit s egy kocsiba emeltem.
. „Gyere hát, hozd cl kis lányom!"
a Jézuskához megy!"
Szemei még könnyben asztak, de ajkai
Kis lányom gondolkozni látszott azután
tovább tipegett mellettem. Neki fogtam a ko boldogan mosolyogtak, amint gagyogta:
szorú kötésnek. Kis lányom figyelmesen nézte
„ 1 nka glóf bácsinak adja a koszolut! ‘
egy darabig s akkor hirtelen eltűnt mellőlem.
A szomorú aktus véget ért, elföldelték
Alig vettem észre távozását, annyira cl -vol . a szegény ifjút. Kis lányom csodálkozva
tam foglalva.
szemlélte az előtte érthetetlen dolgokat. Vájjon
A koszorú elkészült s én kisiettem a mit gondolt? Milyen fekete felhő'húzódott át
kertbe, megnézni, hol vannak a gyerekek. A lopva hófehér kis lelkén!
fiuk a kert végében lovaztak, de a kis Ilonka
A közönség szétoszlott. Mi megvártuk
nem volt sehol.
még felhantolták a sirts rárakták a koszorúkat.
Keresésére indultam s csakhamar meg
A kis Ilonka is oda tepegett s segítsé
találtam a nagy eperfa alatt, a homok szelé gemmel ő is rátette kis koszorúját a többiek
ben. ülve. Kis kötője tele volt ügyetlenül sze tetejére.
dett,' rövidszáru virággal s apró kacsáival
Vájjon ott lenn, e mélyben pihenő megigyekezet, azokat egy nagy guriga gépcérná . érezte-e — a sok csak szokásból, tiszteletből
val agyoncsavargatva összekötni.
küldött hideg koszorún át — a kis összetá
Észre sem vette nagy buzgalmában, kolt, dib—dáb koszorú minden egyes virág
hogy mellette állok.
jából kiáradó igaz szeretet melegét?
„Mit Csinálsz kedves kis lányom ?"
Vájjon érezte-e?
. L
Nemó.
„Inka isz koszorút köt a glóf bácsinak!"
Édes kis bogaram, milyen szeretettel
igyekezett összetákolni azt a kis koszorút
apró kezecskéivel.
Szerkesztői üzenetek.
„No csak kössed lelkem, majd örül
Tóth J. Szelevény. A karácsonyi szünidő 24annak a gróf bácsi!"
vel kezdve tart január 2-ig bezárólag. Tehát 24-én
A kis koszorú elkészült. Agyoncsavar (karácsony szombatján) már nincs előadás. W.-né
gatott, összevissza tákolt kis virágcsomó. De ; L. J. Cibakháza. Szives munkásságát továbbra is
kérjük. Ismerjük Nagysád szakirodalmi tevékenyséIlonkának ez volt a legszebb, boldogan szo '! gét,
s épen azért ismételten kérjük. Cs. E. Kisúj
rongatta kis kezében s folytán hajtotta:
szállás. A beküldött tudósítást köszönettel közre ad
„Inka elviszi glóf bácsinak!"
juk. Méltóztassék alkalomadtán b. soraival máskor
„Majd holnap lelkem kivisszük mi kel is felkeresni. Blaskó B. Dévaványa. A cikket várjukten a temetőbe,u biztattam kis lányomat. | várjuk, de hiába várjuk , . .
Gondoltam majd elfelejti egészen. Nem jól
;
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
számítottam. .
I évfolyam.
Szolnok, 1909. deczember 11.
14.. szám
13. szám-.
Megyei Népoktatás
JÁSZRAGyKUNSZOLNOKEzen uj Értesítő könyvecske a f. é. 84554
Xartársaink figyelmébe.
számú körrendeletemmel az állami elemi népiskolák
részére megállapított Értesítő könyvecskétől csupán
Tudósításokat minden iskolai vonatkozása do
abban különbözik, hogy a címlapon az állami kitétel
logban szívesen veszünk.
Akik a félévig megjelent összes lapszámokat i hiányzik és a „tanuló részére" elébe „községi isko
lai" szavak jönnek. Ezen értesítő könyvecske 'árára
I puha kötésben megszerezni óhajtják, azok idejekorán
beszerzésére és kezelésére nézve a fentebb idézett^
H intézkedhetés céljából — eziránt január 15-ig jelentÍsék be igényeiket a szerkesztőségnél. A félévi (gyűjte
valamint f. é. október hó 38-án 110864. számú rendeletemben foglaltak veendők irányadóul. Erről a
mény ára 4 korona, mely a félévkor a bekötött pél
kir. Tanfelügyelő urat tudomás, iiletőleg további el
dányok átvételénél fizetendő elölegesen, vagy utánvét
járás végett értesítem. Budapest, 1909. november 13.
tel. Jelentkezések mától kezdve kéretnek.
A minister helyett Tóth János államtitkár.
HIVATALOS RÉSZ.
3522.
f '
Tek. áll. isk. gondnokságoknak, közs.
iskolaszékeknek.
;
|
j
1
A 113387. sz. közokt. min. rendelet alapján
mindazon iskolák számára, amelyeknek beiratási di
jai még fedezetet szolgáltatnak, ajánlom a Sebök,
Zsigmond és Benedek Elek szerkesztésében megjelenő s a Franklin társulatnál (Budapest, IV. kér.
Egyetem-utca 4.) egész évre 10 koronáért megrendelhetö JÓ PAJTÁS c. gyermeklapöt, amely a gyer
mekeket haza szeretetre és vallásosságra neveli s
érdeklődésüket fölkelti a magyar tudomány, a ma
gyar művészet, a magyar mese és a magyar költé
szet iránt.
Szolnok, 1909. nov. 27.
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.
I
i
3537. tfsz.-hoz.
A másolat hiteléül: "
Szolnok, 1909. december 2.
3537—1909.
A folyó tanévben még az eddigi „Értesítő
könyvecskék"
... V L;,.,
Valamennyi
tek.dec.
közs.
Szolnok,használhatók:'
1909.
2. iskolaszéknek.
K. LAJOS
A közs. elemi mindennapiEÖTVÖS
ismétlő iskolák
ré
4
CSIKÓS JÓSZEF
kir. tanfelügyelői tollnok.
Hirdetések felvétetnek.
Hirdetés árszabás:
A lap egész oldala egy évre.
(52-szeri hirdetés)
400 K.
fél évre (26-szori hirdetés)
200 „
Fél oldal egész évre
200
Fél oldhl V2 évre
100
Negyed oldal egész évre
100
Negyed oldal fél évre
50
A hirdetés terjedelméhez
képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.
kir. tanfelügyelő.
i
szére uj „Értesítő könyvecskét
adván a nag^m.
vall.- és közoktatásügyi
ministerium
ki, a másolatban
Másolat.
A m. kir. vallásé* közoktatásügyi
közölt99783.
99793.szám.
sz. Akörrendelettel
1910. évi
ministertői.
községi elemi ennek
népiskolák
kezdvekönyvecskét
közszerü használatát
rendelte
tanulói szeptembertől
részére uj Értesítő
állapítottam
í el.
Kérem tehát
előrekönyvecske
gondoskodását,
hogy az az
uj ;
’meg. Ezenjdj
Értesítő
használatát
szövegű
isk.évtől
Értesítő
könyvecske
kellőközségi
meny- '
J9J0
—41.közs.
iskolai
kezdődőleg
minden
nyiségben
megrendeltessek
és aelrendelem.
jövő 1910—11. tan ,
elemi
népiskolában
kötelezőleg
évi beiratások alkalmával minden tanuló részére
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZS
szabályszerűen kiállítassák.
(
Ő könyvnyomdájában Szolnokon.
A kir. Tanfeiügyelöség és a vármegyei tanítótestület hivatalos íapja
„...r. .
( 1 évre 6 korona.
Előfizetés:
□
I
i 2
?'
n
'Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik:
CSÍKOS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
J
A testi büntetésről.
Vármegyénk kir. Tanfelügyelőjé
nek október havában kiadott, a testi
büntetést szabályozó rendelete, mind
azon tanítóknál, akik a- testibüntetés
nek, mint nevelés eszköznek elvi ellen
ségei, nagy megdöbbenést okozott. Bi
zonyára fontos okai lehettek a kir.
Tanfelügyelő urnák, hogy indíttatva
érezte magát azon rendelet kibocsátá
sára és én nem restellem kimondani,
bizony ez nem szolgál dicsőségünkre.
Idősebb kartársaim emlékezni fognak
. még a nyolcvanas évek közepén foly
tatott erős toliharcra, amikor is az
összes pádagogiai lapokon kívül az
egész napi sajtó, valamennyi tanitóegyesülct qsaknem két éven állandóan
e kérdéssel foglalkoztak: „Szükséges-e
a testi büntetés az iskolában igen,
• vagy nem?" A tanítóság két pártra
szakadt s különösen az öregebb isko
lamesterek harcoltak erősen a bot
uralma mellett. Még az iskola küszö
bét át sem léptem, mint képesitett ta_ nitó első írott cikkem, amely nyomta
tásban megjelent a testi büntetés el
len argumentált, (Komáromm. Közlöny
1884. jul.) és azóta-véleményem csak
megerősödött. A nagy küzdelem vége
az lett, hogy a humánus felfogás győ
zött és e? természetes is, a mai kor
szellemének csakis ez felel meg, ko
runkban. amikor még a rabokat sem
szabad ütni, .sőt az állatok bántalma/ zását sem engedik meg és ezek védel
mére egyesület is létezik, immorális,
embertelen dolog ütni, verni gyenge
Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSŐ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSÍKOS JÓZSEF
kir. tanf. toünokhoz küldendők.
gyermekeket, akik fejletlen értelmük
nél fogva nem képesek felfogni cse
lekedetük Következményét, gyenge er
kölcsi alapon állva nem bírják a lwlyest, a helytelentől megkülönböztetni.
Valóságos padegogiai vétket, kövei cl
az a tanitó, aki bothoz nyúlva akarja
a zsenge gyermekbe a jó erkölcsöket
beleverni, ahelyett, hogy psichologiai
ismereteinek alapján, leikiuton, mely
az egyedüli helyes ut és mód, hatna
a gyermek fogékony lelkére. Az olyan
tanitó, aki csak ütés, veréssel bír bol
dogulni, csak azok segítségével tud
tanítani, az legjobban teszi, ha az is
kolából eltávozik, az eltévesztette pá
lyáját, nem tanítónak való. ■
Nem célom e cikkem keretében
a kérdés felatt lezajlott szellemi har
cot reprodukálni, a pro és kontra relhozott argumentumokat, kell, hogy is
merje minden tanitó, e cikk megírá
sára a fentemlitett tanfelügyelői ren-.
deleten kívül e napokban figyelmem
ráirányításával hozzám jutott lapok,
amelyekben a tanítókat támadják, in
spiráltak. Egy volt tanítványom, aki
jelenleg egy socialista irányú havilap
szerkesztője, lapjának legutóbbi szá
mában i„A tanbetyár" és „Egyikkutya,
másik cb“ címen a fővárosi tanítókat
támadja főleg, válogatlan szavakkal
támadja őket, amiért pofozzák a '
nulókat. A Népszava pedig: , Jsd
. vissza" címen hosszabb cikkbe,
lalkozik a‘z iskolákban folyó testi bün
ktitetésekről: Addig mig valaki objékti
vitással vitatkozik és lándzsád tör. egy
eszme érdekében, — ha az elleni éllel
; szemben még oly keserű dolgokat is
A____ /
14. szám.
Megyei Népoktatás
vet felszínre minden fegyelmezett szel
lemű embernek higgadtan kell, hogy
azt n^ghallgassa és az ész erejével
igyekszik a tényeket kellő megvilágí
tásba helyezni, a meggyőződés7 erejé
vel a támadást visszaverni. Amikor
azonban a szenvedély kerekedik felül,
amidőn az igazságot, a vad gyűlöletet
akarja lenyomni és az ész ereje, a
tudás, a nyers testi erővel ütközik
össze, ott és akkor megszűnik a tár
gyilagos szellemi harc. Amikor a Nép
szava ezt a kérdést dobja közibénk :
„Tán Rousseau vagy Pestalozzi a po
font és a botot ajánlotta nevelési esz
közül? És azért tanul az ember négy
esztendeig, neveléstudományt, — hogy
ilyen, nevelészi eszközökkel dolgozzék1"
— ezt megértjük és méltányolni tud
juk, mert bizony a pofozáshoz és a
botütéshez nem kell neveléstudományi
ismeret, ez nem lehet a nevelés esz
köze, ezen eszközöket nem ajánlották
a neveléstudomány kiválóságai és nem
hiszem, hogy valaki be, tudná bizo
nyítani, hogy, a tudomány, az iroda
lom, a művészet, vagy a politika, az
ipar és kereskedelem térén élt vagy
élő kiválóságok a botbüntetésnek kö
szönhették volna elért babérjaikat, ki
érdemelt általános tiszteletüket. — De
midőn azt Írják „Hiszen úri gyermeket
csak tévedésből és ritkán ér a tanitói
brutalitás, a proletár gyermek pedig
úgyis kutya, hát nem érdemes a dol
got feszegetni" — más helyen „Ember
emlékezet óta nem volt olyan általá
nos az iskolákban a pofozás, a tanulók
testi kinzása, mint a legutóbbi három
évben“—vagy „A hatóságok önérzet
nélkül való alázatos rabszolgák ne
velésére rendezték be az iskolát", —
Ilyeneket már csak a vad szenvedély
diktálta toll képes Írni, oly vakszen
vedély, amely sem nem lát, sem nem
hall, hanem az ész kritikáját meg
hazudtolva olcsó babérokhoz juttatja
azon olvasó közönségnél, amely az
igazságot nem képes, vagy nem akarja
meglátni.
A tanítók csaknem kivétel nélkül
a nép gyermekeiből rekonstruálódnak,
azoknak a proletároknak a gyermekei,
akiket oly nagyon félt a támadó cikk
írója a tanitói brutalitástól. A szegény
nép fájdalmait, óhajtásait, szükségle
teit, ügyeit, bajait a mindezekkel át
szenvedett tanitó érzi át legjobban, ez
oklpól a valódi tanító, a szeretet me
legével fordul a szegény gyermekhez,
legnagyobb örömét képezi, ha a sze
gény gyermekben felcsiliámló tehetsé
get fejlesztheti. Hogy emberemlékezet
óta nem volt oly általános az iskolák
ban a pofozás és brutalitás, mint az
utóbbi 3 évben, ezen tapasztalatot
honnan merítette cikkíró, erre igazán
kiváncsi lehet minden tanitó., talán
megfordítva’akarta Írni, úgy akceptálni
lehetne állítását. Ha már egy laikusa
tanüggyel foglalkozni akar, akkor ve
gyen legalább annyi fáradtságot ma
gának, hogy átolvassa a neveléstörté
netet, — . ez esetben nem irhának
olyanokat, amik homlokegyenest el
lenkeznek a valódi tényekkel és ma
guk fognak megütközni azon, amit
leírtak.
Cikkem végzem Cató mondásá-nak paródiájával: „Azt vélem, a testi
fenyítéket az iskolából ki kell irtani"
és ha régente dicsőség számba vették
a hosszú működés alatt kiszolgáltatott
nagyszámú ütlegeket és pofonokat,
korunk szellemének megfelelőleg ve
gyük dicsőségsz’ámba azt, hogy a testi
büntetést minél ritkábban vettük igénybe
vagy, ami a legideálisabb állapot lesz,
hogy soha jgénybe nem vettük. A ne
veléstudomány mai állása képessé tesz
bennünket ezen ideális állapot létre
hozatalára és akkor megszűnnek ma
guktól a jogtalan és jogos panaszok.
Tiszabő.
Neumann Vilmos,
izr. tanitó.
Óvoda és iskola.
(Folytatás és vége.)
Bár nem szabad szem elől téveszteni,
hogy az óvodának főcélja elsősorban a gyer
14. szám.
Megyei Népoktatás
mek testi épségének, egészségének megóvá hibát követne el, ha ezt tenné, de foglalko
sa ; de célja egyúttal az is, hogy a gyermek : zik éppen úgy, mint az isko;a, neveléssel.
lelki tehetségei is, bizonyos mértékben fej- A tanitó ép úgy megóvja a gondjaira tyzott
lesztessenek.
gyerkeket* mint az óvónő. Mi óva tanítunk,
Manapság, n -időn oly elkeseredett harc a tanító^tanitva óvnak; mindketten azojn fá
folyik az osztály ura lom* ellen, midőn vallás radozunk,-hogy testben és lélekben erős.
felekezetek és szocialisták küzdenek az em-. vallásos, hazafias, szorgalmas, derék és bebéri lelkek birhatásáért: bátran állíthatjuk, csületes honpolgárokat neveljünk. hogy az egyes osztályok, * felekezetek közötti
Az elmondottakból világosan kitűnik,
válaszfalakat, rangkülönbséget misem simítja, ‘ hogy a kisdednevelés humánus intézményé
misem enyésztetheti el jobban, mint az óvoda. : nek feladata nincs és nem lehet az által ki
A társas érintkezés illendőségeit, a szolgálat merítve, üa pusztán a gyermeknevelésre szo
készséget és előzékenységet, a jó szokáso rítkozik, de kell,'hogy az iskolai tanításnak
kat, amilyenek, a tisztaság, rendszeretet, szó előkészítője, az illemnek, tisztességiudásnak .
fogadás, észrevétlenül sajátítja el a gyermek. és-ytársadalmi szokásoknak' s végül a társa
Igaz, hogy ezek a 3—6 éves gyermekben i dalomban viaskodó áramlatoknak összeegyeznem öntudatosak, nem az elhatározás ered- Ií tetője, békéltető bírája is legyen. Hogy azok
ményei, de élő virágok, melyek idővel gyű- l a különféle rangú és rendű, azok a más-más
mölcsöt is hoznak.
-vallásu gyermekek, kik most-angyali szélidTestgyakorlat közben megismeri a gyér- ;: séggel játszadoznak az óvoda udvarán, vagy
mek a jobb és bal irányt, megtudja ^melyik l pedig jókedvűen játszadozva munkálkodnak,
a jobb, és melyik a bal kez-e. Mikor indulót i némelyek által talán hiába valóságoknak tar
énekelnek, megtanul ütemben lépni; játék tott Csekélységeken: egykor majd mint fér
közben megismeri a kört, alakimunkában a ■ fiak és nők is kölcsönös gáncsvetés helyett
kockát, hasábot, oszlopot, hengert stb. És együttes munkában, széthúzás helyett össze
mit szóljak a rajzról, az agyagmnnkáiól, mi tartásban, zűrzavar helyett összhang- és bé
dőn nemcsak értelmét fejlesztjük, de egyút kés egyeJértésbeh keressék és találják életük
tal akaratát is • szilárdítjuk s a szép irántiéi- - célját.
íme, halvány vonásokban ecseteltem az.
zekét is fejlesztjük; s ezzel, alapját i vetjük
meg egyrészt a keresztényi nevelésnek', más óvók és tanítók egymáshoz való erkölcsi és
részt pedig a szószoros értelemben vett szo szellemi viszonyát.
Ezekhez sorakozik végül fájdalom ! az
ciális nevelésnek, mely nem csupán fogyasztó,
de termelő, tehát munkás tagokat kíván ké anyagi viszonyok közötti’ óriási különbség.
Habár a tanítók anyagi helyzete sem mond
pezni az emberi társadalom számára.'
Igen sok’ ilyen s ehhez hasonló apró ható valami fényesnek, de "annyira mégis ja
dolgot lehetne még elsorolni, amit a kisded vult, hogy — bár nehezen — de megtud
az óvodában megszokik. A laikusok előtt az nak belőle .élni. De mi!? most is ott va
elsoroltak talán semmi fontossággal sem bír gyunk, ahol ezelőtt 18 évvel voltunk ; azóta
nak, de a tanítóság zöme elismeri és be pedig nagyot változott a világ. Nem akarom
látja, milyen nagy különbség van az „óvo a mi szomorú helyzetünket leírni, azt isméidába járt" és „óvodába nem járt" növendé tetní, mert sajnos, nagyon "jól ismerjük mind
annyian. De ismerik mások is, sőt legfőbb
kek között.
Hogy az óvodából az iskolába átlépő hatóságaink is elismerték, hogy helyzetünk
gyermek esetleg bátrabb, élénkebb, az nem javítását yéizó kérésünk jogos és méltányos,
á fegyelmezetlenségtői van, az az ő egyéni mindennek daczára egy nehány szépen hangzó
ségének természetes megnyilatkozása, mely Ígéreten kívül még egyebet nem kaptunk s
inkább az óvónő iránt érzett bizalmának a nem kapunk még ki tudja meddig, mert .
folyománya, seminint pajzánság. De azért halhatunk s némán tűrjük nehéz sorsunkat.nem nehéz az oly gyermeket fegyelmezni,
Bezzeg nem így tették a tanítók, mi
aki abban az egyénben, aki vele foglalkozik, kor fizetésrendezésük volt szőnyegen, hanem
hozzá szívesen leereszkedő jóakaróját látja, igenis kértek és kértek, és újból kértek. Nem
mert az ily esetben nem félve, de tisztelve hallgattak el még .akkor sem, mikor kérésü
és szeretve közeledik hozzánk. Áz pedig, aki ket „-féktelen ambíciódnak nevezték, hanem
bizalommal viseltetik irányunkban, annak ha igazukért harcoltak tovább, mig célt értek,
kell parancsolni is tudunk. Különben is a vagy legalább e célt megközelíthették. Nem
mai iskolának nem lehet célja meghunyász mondom én, hogy csapjunk mi is országos
kodó fabábakat képezni; de a maga lábán i lármát, mi azt nem is tehetjük, mert nem
járó, gondolkvzó és meggyőződésből akaró vagyunk „egy hatalmas testület", de igenis
tartozunk állásunk- és futásunknak ázzál,
szilárd jellemeket nevelni.
Jóllehet az óvoda nem foglalkozik a hogy ügyünket legalább felszínen tartsuc.
szó igazi értelmében vett tanítással, sőt nagy Mostanában azonban szó sem esik az óvo-
Megyei Népoktatás
14. szám.
különbség is. Ez mentségükre is szolgálhat.
Mások meg azt mondták: „miért men
jünk most már Kecskemétre, mikor a szol
noki polgári iskolai zászlóaljt is megnézhet
jük?" Erre meg röviden csak annyit mondok:
azért, mert mi elemi iskolában akarjuk szer
vezni a zászlóaljt. Ami pedig a polgáriban
jó, igen ritkán válik be az eiemi iskolában.
Sőt Lukács József (e lap 8. szám „Népiskolai
zászlóaljakról.") mezőtúri kollega, arra az
önmagához intézett kérdésre, hogy a nép
iskolai zászlóaljak mai szervezetükben, meg
felelnek-e a kitűzött céljuknak, határozottan
„nem“-nyel felelt. Szóval meg azok sem fe
lelnek meg.
Van is valami Lukács kollegának ebben
a Roussean-i rövid , „nem" feleletében, Külö
nösen akkor, ha a sokkal fejlettebb s rend
szeres,
okszerű törnatanitásban részesült
polgári iskolások számára szervezett zászló
aljak mintájára akarjuk szervezni az elemi
iskolai zászlóaljakat is.
nők anyagi helyzetének javításáról, sőt má*ruk az óvónők sem foglalkoznak vele, mintna
mi a legrendezeitebb anyagi viszonyok kö
zött élnénk, pedig — fájdalom — a szomorú
valósár éopen az ellenkezőt bizonyítja
A „kisdeduevelés“-ben annyi minden
ről vitatkoznak igen tiszteit kartársaink, de
szegénységünkről, amit már maholnap sehogy
sem tudunk eínalástoing szó sincs. Néma
overmeknek pedig az anyja sem érti a szavát.
&
Szerén) véleményem szerint jó* volna
igén.-be venni a sajtót s a tanítók példájára
ra%aniUrokban clpanaszolní bajunkat. Igaz,
hog ha mi száimkl vág; írunk, bennünket
leintenek azzal; hogy „reiedeges a dologról
beszélni; mert úgyszólván nyitott ajtón zör
getünk." Éppen ezért indítványozom : forduljunk az igén tisztelt tanlíb í.arhoz s kérjük,
hog; nehéz-küzdeimankb .1 legyenek segít
ségünkre, hisz a toll a férfi kezében éppoly
hatalmas eszköz, mint a kard.
. A „Kisdednevelés" ez évi 20. számá
ban ugyanis a következőket írja Cseiigeyné
Csengcy Ilona kai társunk: ‘„A tanítóknak
nincs aranybányájuk, áranyhidjuk sincs, de
volt igen nagy alázatos kérésük a kormány
hoz, amely kérésük betelt, de nem teljével,
s> amely kérésnél elfelejtkeztek testvérükről, a
I
kisdednevelőkről. Ne, ne folyamodjunk mi a
tanítókhoz. Mit vizemének ők ki részünkre,
mikor a magukéra is keveset tudtak sze
rezni ?“
Nem osztozom a t. kartárs véleményé
ben,’ mert szerintem a tanítóktól nem is le
het rossz néven venni, hogy a mi részünkre
nem kértek, mikor az 0 fizetésrendezésük
volt tárgyalás alatt, mert ők elsősorban ön
magukat biztosították. Hogy keveset kaptak,
az tény; de én azt hiszem, édes mindnyájan
megelégednénk egyelőre ilyen kevéssel. Kü
lönösen a községi és felekezeti óvónők, akik
nek korpótlékuk sincs. Akinek 15—20 évi
szolgálata van, annak éppen annyi a fizetése,
mint aki ma foglalja el állását. Ez nagy igaz
ságtalanság és méltánytalanság; ez ellen tel
jes erőnkből tiltakoznunk kell.
Fucseknc Lenkei Oktávia
községi óvónő.
Tanulmány kirándulás Kecskemétre.
É lap 5-ik számában „Néhányszó a
népiskolai zászlóaljakról" címmel felhívást
tettem közzé, melyben az érdeklődő kartárs
urakat egy Kecskemétre teendő tanulmány
kirándulásra való jelentkezésre szólítottam fel.
X
Többen érdeklődtek a dolog iránt, de
sajnos, azzal be is érték. Igaz, hogy akarni
és megtenni fogalmait közt van . egy kevés
Tudjuk azt mindannyian, ií^y az is
kolai katonás nevelésnek két színtere van:
egyik az iskolaterem, másik a gyakorlótér.
Önkéntelenül is ez a két kérdés merül fel:
milyen módon kell végrehajtani ■ a katonás
nevelést az iskolateremben és miképen a
gyakorlótéren ?
Ezekre a kéidésekre semmi szín alatt
sem szolgálhat feleletül elemi
iskolánál
magasabb fokú iskolák katonás nevelési
módja. Nem pedig azért mert a felsőbb
iskoláknak teljesen más a belszervezete, ta
nítási beosztása, növendékeinek szellemi és
testi képessége.
Felsőbb iskolában óránként váltja föl
egymást a tanitószemélyzet, j óráról—órára
változik a fegyelmezési mód, tehát ott ok
vetlen más .módot kell követni az iskola
teremben végrehajtott katonás nevelésnél—
fegyelmezésnél, mint az elemi iskolában,
ahol állandóan egy tanitó működik s fejlettlenebb növendékeinek erkölcsi érzékére nagyobbfoku nevelői hatást kell gyakorolnia,
hogy az helyes irányba terelődjék.
A gyakorlótéren is egészen más módot
kell alkalmazni, mint a magasabbfoku isko
láknál követnek.
Ugyanis polgári és középiskoláknál a
növendékek közül kiválasztott altisztek végzik
a betanitást-vezérlést. Elemi iskoláknál ez
azonban lehetetlen, sőt egy néhány közép
iskolában — ahol úgyszólván legelőbb szer
vezték a zászlóaljt — sincs meg ez a beosztás.
Hogy miért lehetetlen elemi iskolában
az altiszt rendszer „gyermekvezérlés", igen
egyszerű: képtelen az elemi iskolás növen
dék legkiválóbbja is arra..
14. szóin.
Megyei Népoktatás
Helyesen és jól vezérelni elég nehéz urakat, szíveskedjenek ezen azt hiszem eléggé
ásón,’ mmé
miné
dolog, csak hosszasabb gyakorlattal lehet tanulságosnak .ígérkező kiránduláson,
nagyobb száminál résztvenni.
alaposan elsajátítani.
, .
felszólításom
Gondolom is, hogy
Kai nai — tegyvergyakorlatokkai combinált rend és szabadgyakorlatokat vezérelni, nagyobb figyelembe fog részest ini az előb
níelyek sokkal komplikáltabbak az egyszerű binél, mert tudva azt, hogy vármegyénk sok
tornász rend és szabadgyakorlatoknál, meg közoktatásügyi tekintetben a xjézetők közf
nehezebb. Nem gyereknek való, de .ha reá imiozm, bizonyára mindannyitnk óhaja
bízzuk sem képes azt jól elvégezni. A rossz, ' Hogy ezcn a téren *se maradjo; 1 a többié
kap’ odó vezérlésnek pedig amellett, hogy
Eddig 11 jelentkező van, meg pcoi;
meglehetős kínos látvány, semmi gyakorlati
—
ezt
megjegyezni valónak tai tóm — mim
haszna — értéke nincs; annál sokkal jobb
a semmi.
’
U.
’
Jelentkezn’ szerkesztőnké
Polgári- és középiskolákban az altiszti
rendszerralkalmazzák, habár szerintem ott lás szervezőjénél lehet.
Jelentkezzünk tehát, minél J nagyobb
sem egészen helyes. Ugyan tagadhatatlan,
számmal
!_
hogv a rendszeres tornatanitással egy felsőbb
Szelevény,
MJOA deosztályban járó növendék annyiszor és anynyit hallott vezérelngVogy .akaratlanul is
áll. tan. oki. tornatanár.
megtanulja azt — úgy/ahogy s ha a gya
korlat betanítás és végeztetés — tehat a
vezérlés — csak abbóÉ állna, hogy a sor '
elé állva a vezérszavakat elszavaljuk s arra .
. a növendékek végeznék a gyakorlatot, mint ij
a karikacsapás, még maga is képes volnan’a
De nemcsak ennyiből áll. A tornatani-M
' Tudás öagy diploma ? Huszonöt éven
tás s a zászlóaljaknak a katonai gyakorlatok
át tabitott pontosan, szorgaln asan, ‘Kitünően
betanítása tulajdonképen a helyes vezérlésen Brenner Antal mezoköyacsházai tanító, Már
■
„
..„.AJ/,r
r,nrvC7nlvári
alapszik; szóval a vezérlés úgyszólván ta-' egész nemzedéket nevelt fel, már igazg;rátó ’
nitás. Ha pedig tanítás, akkor módszertani lett, amikor kiderítette valamelyik jóakarója,
ója, '
és lélektani s igen^yakran bonc- és élettani hogy nem végezte el a tanit(|>képezdét. (pktudást kíván. Értől pedig a tornatamtassal levele sincs, tehát nem szabid, hogy taní
, foglalkozó egyének vannak leginkább meg- tani tudjon. -—- Vizsgálat indult, bizottságok
gyöződve.
,
'
,,
jöttek-mentek és végül — csuda történt.
Ezért nem tartom helyesnek növendé Brenner Antalt, aki oklevél nélkül tuu tanikekkel, különösen elemi iskolásokkal vezé jani, nem csapták el. A közigazgatási bizott
reltetni.
,
,
.,.
ság úgy határozott, hogy tanítson csak to.? .
Ví
/ 1 • _i______
..AlKíi
Ebből tehát látható, hogy — legalább vább
Brenner diploma nélkü I. Ami még ha
az én véleményem szerint — egy magasabb .gyobb csuda, ezt a bölcs és jó határozatot
foku iskola katonás nevelése — úgy az is a minisztérium is jóváhagyta . Igaz, átheiyekolatermi, mint a gyakorlótér! — nem szol zik Brennert és kötelezik, hogy tegye b a
gálhat mintául elemi iskolában szervezendő vizsgát. Mert diploma neikü. végeredmény---------- j
zászlóaljnak.
ben mégsem szabad tudni’ Magyarországon.
Ezért mondom, hogy nekünk nem
,
.
.
__ 1__ All
Áthelyezés.
Klein Ferenc szelevényi
| álk
elégséges a szolnoki polgári iskola zászló
cl.
iskglaiigazgatótanitót
Zsombolyára
.he
aljat — minden mintaszerüsége mellett ás —
megtekinteni, habár az is tanulságos lenne. lyezte át a közoktatásügyi miniszter.
FI nármegyei höjig. bizottság üléséből.
ö Tanulmányozásunk tárgyául a legaU
kalmasabb a kecskeméti zászlóalj, mert az Futó József tanitó e halálozásával üresedésbe
elemi iskolai s már több éve fennáll s az jött személyi pótlék javadalommal jutalma
ottani tanítóságnak a .hosszas gyakorlat kö zásra Széky Péter turkevei r^f. igaz^atóta utót
vetkeztében igen sok helyes tapasztalata le- ajánlotta.
. .
felsőszentgyörgyi
is;|<olai államosítás
hét, amit mi 5nind a magunk hasznára fórA ieisu&z,cut
&jv*5j* dithatnánk s végül elég közel van, tehát az ügyében yéleményes főlterjesztést tett.
A jászteleki'4 tanítói állomás javadalegynapos
nem két ülne
egynapos kirándulás
luianuuia? sokba ------ - ..
j....... ......................
fő,
---- felsöjárási
fő-öi
(legtöbb 10 kor. fejenként.)
, mának összeírására
jabzsa
De amint előbb mondám az első ífel- Lszolgabirót kiküldi
_
i;íVfldaloni ö&szeszólitásomnak. az érdeklődésen kívül (ami í
-P170I k^36 fill sziMugv Kádár kőugyan erkölcsi haszonnak vehető) .gén ke^es
K; 36 f^.,
.
;szehaszna volt.
' kását 5157 K. 36 fill. összesítéssel záradékolja.
Nagyon kerem az érdeklődő kollega
------------------------------ r
II
.
-
'
'
Megyei Népoktatás
6.
I
■
;
Jánoshidai és/szaföldvár—martfűi közs.
tanitói választásoké- jóváhagyja. Járosi Fe. renc jászárokszáiiá?! tanítónak szept. 1-én
J esedékessé vált korpótlékáhak kifizetésére az
: iskolafentartót kötelezi, szintúgy a mturi rk.
; egyházat kántortanitó hátralékos illetményé: znek azonnali kifizetéseié. Az alattyáni;óvoda
j államsegély elszámolását, a dévaványai közs.
*gazd. ism. iskola, óvoda és menedékház; a
; tiszaföldvári községi iskolák és óvoda, a
kuncsorbai községi iskola költségvetését jó| váhagyja.
Kir. tanfelügyelői hioatal november
| havi ügyforgalma. Iktatóra érkezett 323 ügy. darab, ebből és az ad momerum osztott jeleütésből elintéztetett 460 ügy 441 kiadványJ nyal. Közig, bizottsági ügy 84 osztatott nov.
; hóban ki. iskola látogatás és szervező tár| gyalás céljából 2 községben járt a kir. tan
felügyelő, Szolnokon pedig a polgári leány
iskola épületének kijavításában járt el.
Rllamsegélyek. — Kohári Géza turkevei
j ref tanítónak 1. korp. államsegély, — Tóth
Margit tanitónőnek II. korp., — Drahos Fe
rencnek II. korp., — Török Ernő fegyvernek!
közs. tanítónak fiz. kiég, államsegély, —
Kecskés Miklósnak II. korp., Eszenyi Máriá
nak II. korp., — Eedőné Pakó A. tanitónő
nek korpótlék igénymegállapitása, — Fekete
| Lajosnak I. korpótlék államsegély engedéi lyeztetett.
mezőtúri ref. iskolától Patak/ Mária
tanítónő a mosnicai községi iskolához tá
vozott.
I
KÖteleh-HunyaÜíalDü tanítója Cristman
I Henrik eltávozásával üresedésJjedoíNközségi
I tanitói állásra az iskolaszél^Math\^m tanítót
1 (Szepesmargitfaluról) meghívás utján jelölte.
Iskolai kép. Egy eklatáns példával szolJ gél a ba:tai iskolai-zászlóalj vezetősége arra,
nézve, hogy a szülők milyen szíves-örömest
। jáiulnak hozzá anyagilag is a zászlóaljak
’ szervezéséhez a pusztabartai tanyákon. Igaz
j azonban, hogy értelmes, józan magyar lakói
I mihamarább megértették a zászlóaljak szerí vezésének nevelő fontosságát, köszönet illeti
I érte őket.
*’
Az iskola I. II. oszt, növendékei nin• csennek még beosztva az egyenruhás csaI p.tba de ők is minden yáron katonáskodni
szeretném k. A tanító aztán, hogy szorgal
mukat se.k.nse kijelentette/ hogy csak az
lehet kis katona,-aki jói tanul és magát is
jól viseli.
Feláll erre egy kis leány, egy béresnek
a gyermeke és szól:
— Tanitó bácsi kérem, édes apám azt
mondta, hogy Pistának akkor ’s vesz katona
ruhát, ha rosszul tanul.
— Mond meg kis leányom, hogy Pis-
14. szám.
14. szám.
iának is csak akkor szabad katonaruhába
járni, ha jól tanul. Itt az iskolában nem en
gedem meg.
Másnap feljön a Pista gyerek az isko
lába és jelenti:
Tanitó bácsi kérem, kát ha itt nem lesz
is szabad, azért vesz ám nekem édes apám
katonaruhát, oszt majd vasárnap otthon vi- ■
selem
Hét nem bizonysága-e ez annak, hogy
a szülők örömmel járulnak hozzá a zászló-.
aljak megalakításához.
ttörpeníyő bátya balesete. Dörmögő Dömötör,
a kitűnő mackó automobil-utazása során különös bal
esetről számol be a „Jó Pajtás44 legújabb száma.
Budapest egyik utcáján az automobil nekimegy egy
lámpaoszlopnak és kirepül belőle Hörpentő bátya,
Dörmögő Dömötör hűséges utitársa. Egyenest egy
arra járó Jámbor pékmesterre esik, a' kit lever
a lábáról. Mind a kettő akkorát zuhan, hogy a pék
alig tud fc tápászkodni, Hörpentő pedig úgy ott inarád mozdulatlanul, mintha meg volna halva. Na, de
nem keil lelni, mert — műit Dörmögő mondja „nem
szokott olyan könnyen betörni a Hörpentő a feje,
kivált mikor ő pottya,n valakire. Attól fél, hogy elagyabugyálják, azért tetteti magát halottnak". Igaz
is, a mint azt. mondják neki, hogy az automobil
vendéglő előtt állott meg, rögtön magához tér. Hogy
mi lesz még ebből, azt a legközelebbi szám fogja
elmondani, várja is már érdeklődve minden magyar
gyermek. A „Jó Pajtás" e számában ezenkívül van
még szép vers Endrődi Sándortól,.mese és regényfolyttatás Benedek Elektől, érdekes és tanulságos
történet Schöpflin Aladártól, cikk a Mikulásról, tréfás
képes vers; cikk a korcsolyázásról Vampetics Imre
korcsolyázó bajnoktól. A „Jó Pajtás" a FranklinTársulat kiadásában minden vasárnap jelen meg;
előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre
5 korona, egész évre 10 korona. Mutatványszámokat
ingyen küld és előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal.
(Budapest IV., Egyetem-utca 4. sz.)
IRODALOM.
jfisszonyok együtt.
Herceg • doktorné előzékeny szívességgel
siet kedves vendége, Harmath ügyvédnő, a
fiatal, fess barna asszonyka elé.
e
— Hozott Isten, édes kincsem! Igazán
kedves vagy, hogy elsőnek érkeztél.
Harmathné kibontakozott elegáns kö
penykéjéből és otthonosan foglalt helyet a
barátságos kis szalonban. A háziasszony a
legújabban tanult kottákat játszotta zongorá
ján, venŐége^szórakoztatására; de gyakran
tekintett órájára s idegesen jegyezte meg,
hogy ugyan máért késnek a többiek ilyen
soká ? — Ugyanis Kertészné a nemrégiben
idehelyezett tanár felesége is hivatalos volt a
mai délutánra nővérével együtt. Nem tudja
mire vélni késésüket.
Mig fejezte be szavait, a szobalány
jelentette, hogy megjött Kertészné önagysága
és kedves nővére.
Az ujoonnan érkezettek egyike, a karcsú,
halvány Kertészné épen ellentéte volt húgának,
a kissé előrehalddott
előrehaladott kom Etelka kisasszony
kisasszony-
nak, ki a városka elismert, legkedveltebb hír
vivője volt. Hogy honnan-honnan nem, de
igen ritkán történt meg, hogy ha valami uj
dolog adta elő magát, azt mástól hallotta
volna meg az ember, mint ö tőle. Most is,
hogy a kedélyes üdvözléseken átestek, mind
járt fölvetette a kérdést, hogy hallották-e már.
hogy milyen szégyent hozott a városra Sasváry, a fiatal számvevő? A háziasszony is,
..............
,.„ö .
az eleven Harmathné
is, .....
de . pnég ...Kertészné
is luiyitu
csodálkozva
néztek Etelka
ki
no*.
». ^kisasszonyra,
j
j
’ " el'eddig
f...................
..._
még nővérének.............
sem árulta
a legújabb
hirt, hogy mindenkit egyszerre lepjen meg vele.
— Hát bizony édeseim, olyan szégyent
hozott az ránk, hogy a szomszéd Szúnyog
községből választott magának feleséget, va
lami ezer holdas kurta ' nemesnek a lányát.
A kis társaság elhülve hallgatta Sasváry
urnák ezt a hallatlan vakmerőségét, hogy igy
megmerte csúfolni a város előkelő leányait, i
holott öt kedves, sima. modoráért’ bármelyik
család szívesen kötelékébe fogadta volna-, mig
igy bizony csak nagyon kelletlen batátságra
számíthat Mert van-e mpgbocsáthatlanabb
valami^ mintha egy hölgytársaságokban szí
vesen látott fiatal ember, kivel bármelyik
tüzes szemű menyecske s bármelyik család
eladó lánya örömmel szórakozik, gondol
egyet s minden előzetes bejelentés nélkül kö
zéjük röpít egy faragatlan falusi hajadont.
Miután legnagyobb megbotránkozásuk
nak kifejezést adtak, Etelka kisasszony foly
tató hírmondását, hogy ö még azon szeren
csés helyzetben is van, ha ugyan szerencsés
nek mondható, hogy a leendő Sasvárynét
ismeri és — elhallgatott.
Egyszerre kérdezték türelmetlenkedve. —
Honnan ismered. Mit tudsz róla. Milyen be
széld el édes, Etelka ?
Etelka kisasszony még egy ideig kérette
magát s aztán engedve a nagy rimánkodásnak ...
Elmondom, de csak köztünk maradjon ...
. . . Hát tudjátok, emlékeztek meg ta
lán arra a nagy szüreti mulatságra, a mit
most két éve a szunyogi kántoráé, a kedves
Böske adott. Ott ismertem én meg a Sasváry
menyasszonyát, ki a kántornak valami távoli
rokona, természetes, hogy akkor még meny
asszonyjelölt sem volt. Akkor is nagy bárdolatlanságával tűnt föl nekem.
— Képzeljétek csak, még a szüretelökkel, a szedőkkel is szóba állt, serkentette őket
a munkára. A tálalásnál, a terítésnél is min
denütt ott volt ... De mindez hagyján, hauz étkezését
cincii végig nézni,
né^ui, az igazán
nem az
mulatságos dolog volt. Akár hiszitek, akár
nem, a levest fújta, a pecsenyét oly ügyetl
J
Megyei Népoktatás
lenül vagdalta tányérján, hogy kinos volt nézni
közben az evőeszközzel olyan csörömpölésé
vitt véghez, hogy az-ember csakhem ideggörcsőt kapált, pedig tudjátok, hogy nem vagyok
gyönge idegzetű, bétetözésül a kését olyan
zajjal ejtette le, hogy no. De aztán jött c.
java. A gyönyörűen diszitett gyümölcsös tálról puszta kézzel vett egy almm’t s . . . de
nem is moidom tovább.
Etelka kisasszony egy kis szünetet tar
tott, mindegy várva a hatást, a mit ekkora
világra szóló neveletlenség kedves hallgatóin
gyakorolt. Majd keserűen jegyezte meg: Meg\
érdemli Sasváry, hogy egy ilyen közönsége^
” " éljen,
"’
asszony mellett
mert mpgn keresu
magának. Hiszen tudhatta volna- hagy egjj
oyyan lányból, ki úgyszólván egész idejét
munkával tölti, a háztartást gyengélkedő anyja
mellett csaknem egyedül végzi s a gazdaszy
szonyi tennivalókon kívül legföljebb, ha W
lanti kis festéshez vagy kézimunkázáshoz ér^
nem válhatik olyan asszony, ki a mi városunk
számottevő n^i között megállhassa a helyéi.
Legföljebb, ha jó anya lesz belőle, de bizony,
hogy valami nöegyleti gyűlésen elnökölni
lássa valaki, arról én jót állok, hogy nerh
történik meg soha, mert arra, / világért sem
volna képes.
.
I
— No, de megérdemli azt Sasváry!
Ebben aztán az egész kedves kis kompánia
megegyezett.
— Most pedig, monda a szives házi
asszony lássunk édeseim szaporán az uzson
nához, mert már igy is megvárakoztattalak
kenneleket, de hát a mi kedves Etelkánk
mindnyájunk figyelmét agy lekötötte, hogy
észre sem. vettük, hogy már egy kicsit késeit
is az uzsöntíank. -A kis Harmathné kelt fel
elsőnek és szökdelt át az ebédlőbe, hol már
készen várt a vendégekre a pompásan feltéritett asztal. A háziasszony pedig átkarolva
vezette át másik két vendégét és leültette őket
uzsonnához, szeretetreméltó kedvességgel klnálgatva őket, hogy Ízleljék meg otthon ké
szült süteményeit. A vendégek jó barátnőkhöz
illően engedtek is a szives kínálásnak. Hatmathnédtik a kitűnő csokoládé Ízlett, mig
Kertészné és Etelka kisasszony a különféle
süteményeket fogyasztották jó étvágygyal.
Etelka kérte is a háziasszonyt, hogy alka
lomadtán ismertesse meg, a finom tejfeles
lepénynek a készítési módjával, a mit a házi
asszony szeretettel meg is Ígért.
A gyermekszobából egyszerre hangos
\Anyuka, Anyuka, hívás hangzott be. Etelka
kisasszony, a ki igen gyermekbolondja, sietett
ajtót nyitni s a háziasszony fürtös hajú kis
lánya, a négy éves kis Janka rontott be rajta.
Nem egyedül jött, maga után húzta
nuzta kis
KIS koKOcsiját, egy kémény papírból keazult cukrásztálcát, mire azonban sütemény helyet u o
-----
—
14. szám.
Megyei Népoktatás
Szolnok, Í909. deczember 18.
I évfolyam.
15. szám.
JÁSZDAGVKUN SZOL NŐKbűző babakarok, széklábak, feneketlen kis vasási füzetének ingyén megküldését kérni és
fazetyk s egyéb megcsonkított játék darabok azok nyomán agy az ismeretterjesztő^ mint a
szövetségbe és szövetkezetbe szervező üdvös
voltak halomra rakva.
. Etelka kisasszonynak rögtön a szemebe népnevelő munkásságot a helyi társadalom
ötlött az oldalat'an kis kocsi s hol az asz nak és a helyi hatóságoknak bizonyára kész
talon levő süteményekre, hol a kocsivá avatott séges támogatása mellett kifejteni. 4 heten
sütemévyes tálcára pillantott; amin bizonyos ként kétszer megjelenő „Szövetkezés" c. szak
szavakat vélt látni. Maga mellé kérte . a kis lapot tanítók részére 10 K. előfizetési dij
Jankái s mint régi ismerősök kezdtek játszani. helyett 6 K.-ert küldi a kiadó Gazdaszövetség.
*4 háziasszony' egy darab süteményt adva
1910. junius hó utolsó hetében szíves
kislányának, visszaküldte a gyermekszobába. kedjenek az addig kifejtett munkásságuk
A kis Janka azonban hallani sem akart róla ! eredményéről értesíteni, hogy annak alapján
s Etelka mellé szegődve, adogatta le kocsijá július első hetében fölterjeszthessem a fentról a drága holmikat. Etelka kisasszonynak hivaikozott rendeletben kívánt jelentésemet a
[sem kellett csak egy szempillantás, hogy nagyin, vall.- és közktatásügyi ministeriumhoz.
; észrevegye, hogy a kis kocsi jenekere nem
Szolnok, 1909. december 6.
más van Írva, iránt a felteritett sütemények ।
egyzéke.'
* |
EÖTVÖS K. LAJOS
Egy kicsit kelletlen ment a játék, merty
kir. tanfelügyelő.
Etelka kisasszonynak már nem azon járt az
| esze, hogy mi is volt a neve annak a kis [
[ babának, a kinek már csak az egyik karja [
Szerkesztői üzenetek.
I van meg, hanem, hogy, hogy fogja ő meg\törni Herceg doktoráénak a gőgjét, ha ezt a j
Neumann V. Tiszabö. Cikkét mai számunkban
'sütemény-históriát holnap, a Sarlósék zsurján
hozzuk. Köszönettel vettük. Tóth P.. Szelevény. Kér
^tovább adja.
I
Tóthné Móra Jüliska.
HIVATALOS RÉSZ.
• 2 620—909. tfsz.
lek légy szives velünk azt is közölni, hogy kik jelent
keztek és hogy mikorra határoztátok meg a kirán
dulás idejét? H. Gy. Barta. Máskor is kérünk a
küldötthez hasonló apróságot. Czakó Gy. Jászberény
ígértél nekünk egyszer egy igen értékes és érdekes
tartalmú cikket. Mikor fogod beküldeni ? A te ismer
tehetséged csak hasznára válhatik a köznek. írj te
hát! Üdvözlet. Többeknek. Cikkeiket mielőbb közölni
f >gjuk. Jók.
Körlevél a tanitó urakhoz.
Gazdaszövetségek szervezését és vezetésé-'
J azokban egyrészt népies ismeretterjesztő eledlások tartását, másrészt termelő, értékesítő,
j gyasztási ér'hitelszövetkezet létesítését a
néptanítók iskblán kívüli oldalasának becses
iiegészitő részéül ajánlotta es jutalmakkal
,s méltatandónak jelentette ki 53201—1906.
■.z. rendeletében vallás- és közoktatásügyi
ninister ur b nagyméltósága.
Erre az értékes népvezető munkára hi;om ismételten föl a lek. tanitó urakat. 4
gyakorlati irányú gazdasági népiskolák terijedésével közvetlendbb összeköttetésbe jutunk
l a néppel: ezt a bizalmasabb viszonyt hasz* nálják Önök fel a gazdakörökkel közvetlen
| érintkezésre, alkotó tevékenységre. 4 fölmive| lés ministere mondotta, hogy „meg keli két
szerezni a kalászt a szántón, a fűszálat a
kaszálón, a gyümölcsöt az ágon!“ erre az
uj nemzedéket az iskola, az idősbeket a népítanitó társadalmi munkája tanítja meg.
|
Miként ? E kérdésben szíveskedjék a
í
Magyar Gazdaszövetséghez"
(Budapest,
Y'zentki átyi- utca 40.) fordulni és 16 felol-
Szerkesztésért felelős CSIKÓS jÓZSET.
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné: tőle
© ajánlatot kérni. ©
Ül
~
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZi j könyvnyomdájában Szolnokon.
.
MEGYEI NÉPOKTATÁS
A kir. Tanfelügyelöség és a vármegyei tanítótestület * hivatalos lapja.
_.„r. .,
í 1 évre 6 korona.
Előfizetés : J d
Megjelenik hetenként szombaton.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
TÓTH ISTVÁN
Az egységes
középiskola.
Közép fokozatú iskoláinkat, mint
a reál, polgári s különféle szakirányú
iskolákat a legrégibb gimnázium mel
lett föltétlenül a fejlődő életszükséglet
hozta létre. Kérdés azonban, hogy he
lyes módon-e?
Határozottan nem. De mert mégis
valamelyes cél sürgette azokat, nem
egy—egy uj iskola fajt kellett volna
fölállítani s ez által a középiskolai
oktatást csak szétágazóbbá tenni, ha
nem a már meglevő középiskolát a
célnak inegfelelőleg átalakítani, módo
sítani. Hogy a tagozódás ártalmára
volt a középiskolának, bizonyítja a
mostani egységesítésre való törekvés
a sokat emlegetett' egységes magyar
középiskola elnevezés alatt, melynek
magvát a polgári iskola hordja ma
gában.
Az egységes középiskola megva
lósíttathatnék'úgy, hogy meglévő kö
zépfokú iskoláink egységes tantervvel
egybeolvasztatnának, úgy azonban,
hogy a gimnáziumnak latin-, a reál
iskolának francia nyelve s mindenik
iskolának különös sajátságát kölcsönző
tárgya, mint rendkívüli tárgyak tanít
tatnának, hogy akiknek arra szükségük
lesz további, tanulmányaikban — el
sajátíthassák,
Maga után vonná ez az egységes
tanárképzést és az egységes tanulmá
nyi felügyeletet. A közönség részéről
pedig azt, hogy azon apa, kinek gyer
Előfizetések, hirdetések RÓTH pEZSQ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok' és kérdések
CSÍKOS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
meke nem birja a latint, de esze ágá
ban sincs tudományos pályára menn ,
nem kénytelen fia taníttatását egyetlei
tárgy miatt abba hagyni, .esetleg, .ha
városukban csak gimn. van, roppait
költséggel idegen helyen járatni isko
lába. Viszont, a kit ügyvédi, doktori
vagy papi pályára visznek vágyai s
tehetsége is, a mostani polg. iskolák
kal bíró városokban is megszerezhetné,
előtanulmányait.
' Avagy még inkább alkalmas p
megvalósításra azom terv, ha a közép
fokú iskoláknak a négy alsó osztályuk
szerveztetnének egységes tantervvél s
a felső, osztályokban kezdődnék meg
a tudományos pályákra irányuló, azok
szolgálatában álló oktatás. tA latin és
francia az alsó osztályokban tcljeseh
mellőztethetnek,' mert bizonyos, hogy
azt az eredményt, a mit e téren föl
mutatnak ez intézetek nyolc évi tanu
lás után, elérhető lenne négy év alatt
is, annál inkább, mert a tanulók éret
tebbek volnának a nyelvekkel való
foglalkozásra s nem lenne annyi taL
nulónak átka s az elsajátítás -most
dívó gépiességénél fogva megölője,
szellemi tehetségének gyakran rossz
irányba terelője az idegen nyelv.
Iskola még valamely nyelv töké
letes tudására nem tanított meg senki',
bármennnyit is foglalkoztassa azon a
téren tanulóit; de meg az idegen
nyelvek közül különösen a latin nyelv-,
nek nem a tökéletes tudása a cé,
annak gyakorlati értéke úgy sem volna,
hanem csak mint eszköznek használni
való tudása. Ilyen formán pedig, a rá
fordított idő és fáradság nincs arany-
L
£•
Megyei Népoktatás
■
szám.
-■
bán sem az eredménnyel, sem a be j A tanítási idő megrövidítése.
lője nyerhető haszonnal.
és elmondotta a mezőtúri paedagógus körnek
! Égvik előkelő napi lapunk ismert Irta
1909. dec 3. tartott ülésén : Tóth József áll. tanítótanügyi Írója a napokban foglalkozván
el kérdéssel azt Írja róla, hogy az ;
A múlt év február havában a mezőtúri
devséges középiskola a ‘első kimuve
paedagógus körnek második, összejövetele
fere alkalmas tízezrek mellett azon alkalmával egy tétel tűzetett ki, mely a ta
Százezrek sorsát illetőleg szükséges, nítási idő megrövidítésének a szükséges vol
' kik nem juthatnak fel az egyetemig, tát tárgyalná s bizonyítaná be elfogadható
í^agy akadémiáig s a középiskolák indokok alapján. E tételnek a kidolgozásával
(kultúrájából még sem zarándok ki a kór által én bízattam meg. Azóta tíz hónap
íteljesen. Az egységes kozepoktatasnak telt el s még mind nem került sor az én
(hivatása betölteni .azon tért, mely az tételeinek a tárgyalására, a melynek egy
elemi iskolák és a felsőbb tanintéze felől örvendettem azért, hogy ezen idő alatt
tek közt van s foglalkoztatnia kell alkalmam nyílt a kérdés fontosságáról ta
,
azon gyermek anyag t, mely az elemi pasztalatokat szereznem nem csak az én is
Í ismeretek után még rászorul, hogy kolámnál, hanem az ország különböző ré
( tovább müveltessék, dé a nyolc osz- szeiben lévő iskoláknál s alkalmam nyílt e
I tálvu középiskolai kurzus végig jara- téren több elismert szaktekintéllyel beszélge
í sához hiányzik, akár a képessege,. tést folytatnom, a kik mind oda nyilatkoztak,
akár az anyagi eszköze, vagy a lelki hogy a tétel fontos s megdönthetetlen alapul
ha'laHibaáközépiskolai oktatásunk te szolgál a jövő munka iskolájának a felépítéséic.
Ezen tapasztalatok és biztatások után
'
I
rén hogy szülőt és gyermeket azon is sokat gondolkoztam a tétel helyes megol
korban állít életpálya választás ele, dásánál, hiszen attól féltem, hogy összeütkö
mikor még tehetsége nincs kifejlődve, zésbe jövök önön magammal, mert eddig
hajlana nem vehetett határozott irányt. olyan iskolánál működtem, a hol a tanítási
S úgy fűzi tovább fejtegetései az időt nem hogy megrövidítettük volna, hanem
említett lap, hogy a "középső oktatás épen meghosszabbítottuk.
céltudatos égetésé nem erneti be
Előbb működésem a „Háromszékvárazzal ha két intézeti típust egyesit, megyei fiú- árva- és szeretetház“-nál történt,
hanem ki keli annak terjednie az ősz- hol a legfőbb törekvésünk oda irányult, hogy
szes másodfokú iskolákra s megalla
ne mi magunk vezessük rá a gyermeket a
pitja, hogy négy éves polgári kurzus cselekmények okaira; hanem saját tapaszta
ból állana az egységes középiskolának latai, kutatásai által győződjék meg azok
minden ifjúra kötelező anyaga, a ki helyes voltáról s olyan ismereteket szerezzen
az elemin már túl van s az ismétlő magának, a melyek folytonosan érdeklik.
iskola helyett ezt választja. E négy i
Jelenlegi iskolámnál is arra törekedtem
év alatt lesznek elmaradozók, kik to- ।
s törekedem, hogy a gyermekek mindig mun
vábbi' szellemű munkára nem alkalma
kájuk közben saját tapasztalataikból, megfi
sak. A többinek kifejlett hajlamai, ké
pességei annál bizonyosabban eldön- , gyeléseikből vonjanak le olyan következte
tik a négy év múltával, átl^pjenek-e j téseket, a melyekből maradandó s örökre
az egységes középiskola felső tanfo- ; megrögzitett ismereteket szerezhetnek. A dol
lyamaiba, hol a klasszikus nyelvek gok, a cselekmények okainak a kutatása az,
bfurkációja által a gymn. és reál ok a mely a foglalkoztató tanmódnak, vagyis a
tatás megférne egymással egy hajlek jövő munka iskolájának a legelső és legfőbb
alatt vagy választhatná a tanuló a alapkövét képezik.
Ha mi ennek a jövő munka iskolájának
kisebb kvalifikációt biztositó és ke
nyéradó felső polgárit vagy szaktan a helyes irányát megismertük s annak talaját
időről—idörá jól előkészítjük, akkor ezzek
folyamokat.
15. szám.
Megyei Népoktatás
meg van oldva a tanítási idő megrövidítése
is, mert én legalább a tanítási idő megrövidítését
nem’ az órák számának a csökkentésében
látom helyesen megoldhatónak, hanem abban
\ hogy az órák alatti foglalkozást, munkát,
-''oly kellemessé vonzóvá tesszük, hogy az a ki
szabott idő úgy a gyermekre, mint a tanítóra
nézve észrevétlenül tűnjön el. Ezt pedig a
tanteremben a zárt falak között, hol a kény
szer munkának rideg egyhangúsága uralko
dik, nem lehet elérni, nem, mert ennek
egyedüli helye csak az Isten.szabad termé
szete, a melynek minden egyes jelensége,
tüneménye a zsenge fogékony gyermeki szi
vet érdekl., amiért kutat s keresi az okokat
az összefüg éseket. Hiszen ő maga is nem
egyéb, mint a természetnek egy paránya,
kinek a nevelése nem egyéb, mint a termé
szet, vagy a teremtés folytonossága. Tehát
mily nagy hibát követünk el akkor, mikora
természetet magát az ősforrást mellőzzük a
nevelésben. S bá még elgondoljuk azt, Iwgy .
a mai társadalom gyermeke a legnagyobb
részben a bűnben, erkölcstelenségben nevekedik s vallástalanságot, Isten káromlást hall
az édes anyának az ajkáról, annak az édes
anyának, a kinek a kezei közé van letéve
egy egész emberiség jövendőbeli boldogsága,
akkor nézheti-e ezt tétlenül a nevelésnek
második fontos tényezője az .iskola? Nem!
S ha nem, akkor ismét csak vissza kell tér
nünk a természethez s annak csodás alko
tásaihoz, a mely felviditt, boldoggá tesz és
vallásosságra nevel. A természettudományok
alapján eszközölt képzés igazi mély vallásos
műveltséget nyújt, mondja „Spencer H.“ Az
igaz tudomány és az igaz vallás iker testvé
rek mondja „Huxlai“, a melyeknek erőszakos
szétválasztása mindkettő halálát vonja maga
után. A tudomány annál jobban gyarapszik,
minél vallásosabb — nem hogy a tudomány
volna vallástalan, mondja „Spencer H.“
Az a vallástalan, a ki az őt körülvevő
mindenségnek a tanulmányozásától vonako
dik. A nevelésnek az kell hogy,- a célja legyen,
hogy az emberekben az összes, erők és ké
pességek hármonikusan kifejlődjenek s ennek
a célnak pedig a mai iskola képtelen meg
felelni. Csakis a helyes irányban vezetett
munka fejlesztheti az embert fizikai, szellemi,
morális, sociális, eszthétikai és vallásos
irányban egyaránt összhangzatosan. A gyer
meknek lényeges a mozgás, tevékenység, a
mi csupán a munkában érvényesülhet.
A mai iskola padokba szorítja, mozdu
latlanságra kárhoztatja a fiatal szervezetet $
erőszakot követ el a gyermek természetén,
a mi nem engedi meg a inozgást, a szervezetneks az izmoknak az egészséges fejlődését.
A gyermek egyúttal értelmi lény. Váj
jon megfelel-e a mai iskola ama feladatnak),
hogy a gyermek értelmét fejlessze? Egyálta- ।
Ián nem, ' mert ismereteinek egy hatalmas,
körét, az anyag tulajdonságainak. megisme
rését sohasem érhetjük el puszta szemlélettel.
Dolgoznunk kell az anyagokkal s munka
kell a megismeréshez. Munka cselekvés fej
leszti a gyermek értelmét, nem pedig a mai
passiv magoltató rendszer.
Hát hol van itt a helyes nevelési irány
elv, a mikor a gyermeket megakadályozzuk
testi és lelki fejlődésében? Testi fejlődésében
megakadályozzunk azáltal, hogy azt a fiata
szervezetet, azt az alig 6 éve^ gyermeket
bevisszük á tanterem poros levegőjébe, hol
a kijelölt helyen Órák hosszáig kell karba
tettj- vagy .padra tett, vagy hátra tett kézzel
mereven ülni, a mely a legnagyobb ellensége
a test fejlődésének. De nemcsak a test fo
kozatos fejlődésére lehet káros hatású ez ja
tétlen, merev ülés, hanem nagyon sok eset
ben az izmok megbénulása következhetik
jbqlőle, a mint már. fordult elő eset erre a
jelen tanévben is egyik nevelő intézetnél.
Tudniillik a lányok nagy részben ^z
iskolában varrással, kötéssel voltak elfoglalva.
Egy 14 éves^ növendék egy reggel arra éb
redt fel, hogy az egyik szemével nem lát,
teljesen megbénult. Az orvosi vélemény az,
hogy a szem guíaütést kapott, mert a test?
nek nem volt meg naponként a kellő moz
gása. Ha most ez előáll egy majdnem ki
fejlett szervezetű növendéknél, mennyivel
nkább előállhat egy még teljesen kifejletlen
szervezetű növendéknél. Lehet, hogy a gyer
kek félszegségéért felelősségre nem von
senki, de ott van a lelkiismeret, a mely foly
tonosan vádol, hogy módszerünkkel egy em
ber testi épségét bénítottuk meg.
Másfelől megakadályozzuk a gyermeket
szellemi fejlődésében, mert addig, amig
iskolába nem került szabadon gondolkozott,
tettének, cselekvésének okát kutatta s anna^
í
4.
.
Ar,
Megyei' Népoktatás
___ . ------ ------------ —
15. szám.
_________ .____
__
~
~
6gy gonönohsági határodat tör
ténete A jászberényi áll. isk. gond
ió. vagy rossz következményeit viselte s a
jövőben ahhoz alkalmazkodott. De mihelyt
* az iskolába Wül, vége van a szabad akarat
nak gondolkozásnak; vége van annak, hogy
tetteinek okát kutassa, keresse s azokból ta
núságot vonjon le magának jöyór^ többe
nem az ő, hanem a tanitó akarata érvé
nyesül a ki reá erőszakol olyan dolgokat a
- melyek talán nem is érdeklik s világos do
log, hogy ezekről nem tud olyan erős kép
zeteket szerezni, a melyek aztan idővel
.
1
nokság legutóbb tartott -ülésében el
határozta, hogy az egyik állami isk.
református vallásit tanítónak elhelye
zését kéri azon okból, mert a szülök
kívánják. Eddig nem volna semmi
említésre érdemes a dologban.
Hanem az aztán mégis feltűnő,
hogy a gondnokság még csak a leg
kisebb kísérletet' sem teszi meg ez
ügyben való alaposabb bepillantásra.
ne tűnnének.
Ezért fordul elő aztán némelykor az az
Mi igen is jól ismerjük a jászeset hogy vannak olyanok, a kik nagyon berény-külterületi iskolák és tanítóinak
pontosan kitartják az órákat, sőt meg töb viszonyait. Nem a szülök, hanem
bet is tartanak a rendesnd s csodalatos, az i azoknak nagyfejü tanyai vezetői kí
' eredmény még sem kielégítő, keresi az oka
vánják a tani ó eltávolítását s ha nem
nem találja, pedig nagyon könnyű mine
református vallást!, de katholikus volna
kevesebbet tanítani s a tárgyat foglalkozassa
is a tanitó, már kérték volna az elhe
egybekötve, minél kedvesebbé, érdekfeszitőbbe lyezését s gyűjtöttek volna rá aláírást,
tenni s ha ízeket a foglalkozásokat sikerülne mert fáj nekik, hogy az ő vezető
nekünk az összes iskolákban meghonosítani, szerepük letünőben van. Ezek voltak
akkor nem hallanánk panaszt sem a szülök, a régi jó világban a zugiskoláknak a
sem a gyermekek ajkáról a tanítási idő subvencionált vezetői, sőt voltak azok,
akik mindig az állami tanítók ellen
izgattak.
Ép azért tarjuk különösnek a
gondnokság határozatát, meit egyszerű
kérvénybeli beadványra — mely holmi
kézi dolgot kerülő emberek által lett
’ benyújtva s kiket személyes azok ve
zettek — egyszerűen elhelyezése iránt
fölterjesztést tenni határozzák.
A ref. tanítóra ott szükség is van.
hírek
30_ 40 ref. gyermek vallás oktatását
látja el. Talán meg kellene mégis az
e'félét gondolni. Szenvednek azok a
szegény jászberényi kartársak úgy is.
KÍneD6}éS- A vallás- és közokta
tásügyi minister a mezőtúri állami eleget.
óvodákhoz Marosi Eszter és Korda
n szolnoki S^abaö Líceum tudományos
Julianna oki. óvónőket áll. óvónőkké s élvezetet nyújtó előadásai folyó hó 15-én
megkezdődtek s az egész idény alatt legkinevezte.
i
Leégett iskola. Szolnok—szandán alább is 10 előadás, illetve felolvasás lesz.
f. hó 12én éjjel az áll. iskola regi Az előadások helye a jelen évben is az előző
épülete ismeretlen okból kigyulladt s évekhaz hasolóan a főgimnázium emeleti
teljesen leégett. Az égés alatt a me- rajzterme, ideje pedig szintén marad a régi,
nyezet is beszakadt s igy előrelátha minden szerda délután 6 órakor. Az idei
tólag ez iskolai évben a tanítást a előadások sorát Csics Gyula főgimnáziumi
igazgaió „A nő a történelem tükrében" című
tanerők felváltva fogják ellátni.
hosszúsága miatt.
Az a kiszabott idő kellemesen telne c
u„v a növendékre, mint a tanítóra nézve s
ármunka és a folytonos mozgás által elértül,
a tanítási időnek a megrövidítését s ezáltal
eev olyan nemzedéket nevelhetünk, mely
megérti a munka hasznos voltát s megtudja
becsülni a munkát és a munkást.
.
15. szám.
Megyei ~N époktatás
szabadelőadásával nyitotta meg; míg az
ugyancsak e hó 22-én tartandó előadást
Gonda Béla m. kir. államépitészeti mérnök
1
toaia megtartani „Az élet, mint művészet
ciinen. A következő előállások megtartásában
nediw dr- R°sti Mihá|y kir “gy052;
K. Lajos vármegyei kir. tanfelügyelő, Wollek
Géza dr. Kovács Dezső és dr. Papp Dezső
főgimnáziumi tanárok fognak közreműködni.
■ Az ez-idei összes szabad líceumi előadásokra
szóló idényjegyek ára 2 korona, egyes elő
adások hallgatására feljogosító jegy 10 l Idényjegyek kaphatók dr. Papp Dezső titkár
inál, de válthatók az előadások előtt is a
rendes belépti jegyekkel együtt.
I
h nenesnagyhunsági ref. tanitöegylet
Kecskeméti László elnök összeállításban ki
adta 1908—9. évi évkönyvét. Ez évkönyvben
bennfoglaltatik a tagok névsorán kívül a
szept. 15-én Dévaványán tartott közgyűlés^
jegyzőkönyve Szabó István fölött taitott émlékbeszéd, az uj egyházkerületi tanterv ismer
tetése igen értékes, a tanítók tevékenységét
tanúsító paedagógiai értekezés.^
Dörmösö Dömötör, a hírneves auto-
i mobil utazó utiiársa, Hörpentő bátya nagy
, bajba kerül utazásuk közben, mint Sebők
Zsigmond és Benedek Elek gyermeklapjának
a „Jó Pajtásának legújabb, december 12-iki
számában olvassuk. Pecsenyánszky rendőr
kapitány lecsukatjá az öreget, mig Dörmögőt
fi hunsjenímárfoni polgáriishola* szer szabadon ereszti. De a mackó nem hagyja
vezése és létesítése 'körül nagymérvű akció
el a társát: Dörmögő- kiszabadítja Hörpentőt
indult me" Az az általános érdeklődés es I - hogy mikép, azt a „Jó Pajtás" legköze- ,
mozgalom? melyet a vezetőkörök indítottak,
lebbi száma fogja elmondani. Ezen a neve- >
bizonyosan megtenni gyümölcsét: a polgári,
zetes kalandön kívül van még a „Jó Pajtás"
iskolát. Adja Isten, hogy buzgó törekvésük
uj számiban szép vers Benedek Elektől
mielőbb sikert arasson.
! mulatságos elbeszélés Rákosi Viktortól, cikk
A? „Iparostanoncislmlai Tanítók Örs? Kossuth Lajos gyermekkoráról, egy sereg *
Fauesülete" L évi dec. 19. d. e. 8 Órakor ; tréfás kép, bohókás mese Elek apatol, érde
Budapesten, a Székesfővárosi Iparrajz.sko a ; kes és tanulságos elbeszélés Schöpflin Alánagytermében (IX., Oroszlán-u. 1. sz.) II. dártól, regény folytatás Benedek Elektől. A
szerkesztői izenetek és rejtvények fejezik be
rendes közgyűlését tartja, melyre való meg
hívókat a napokban küldtn szét az elpokseg. , a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtas“
meaielcnik minden vasárnap a Franklm-TarA tárgysorozatban szerepel: Aziparostanonctanítók képzése. Előkdó: Rózsa Karoly sulat kiadásában előfizetési ára negyedévre
ssegedi tanár. Az iparostanoncisk. tanútok 2 korona 50 fillér, félévre 5 korong egesz
erkölcsi, szellemi vezetése és "anydasa. E o- évre 10 korona; egyes szara ara 20 fillér.
adó: Kemény János fővárosi igazgató, Mutatványszámokat ingyen küld s elofizetesekat elfogad a Jó Pajtás" kiadóh.vatala
Ugyancsak tárgya lesz a közgyűlésnek
titkán állás betölti. e„ A közgyűlést megelőző (Budapest, IV. .Egyetem-utca 4)
napon a választmány tart ülést, valamint
iparostanönciskolai összes szakfelügyelők.
A kedvezményes vasúti jegyeket az
arra igényt tartóknak 15-ére megküldi az
elnökség.
A kunszentmártoni szegény iskolás
gyermekek étkezése. Schóber Alajos Igaz
ISKOLAKÖNYVEK.
Uj tankönyv.
Eev uj _ az elefni népiskolák
IV. osztálya számára irt — földrajz
gató kezdeményezesere a szege y
fekszik előttem.
,
gyermekek részére gyűjtés indult meg,
gy
Szerzője R. Fucsek László jaszf legszegényebbeket ebéddel elláthassak
alsószentgyqrgyi kartárs^- peve nem
Eredetileg 25 gyermeknek az ellátására, v
ismeretlen előttünk, tanító/ embere
szó, ma azonban már 30 szegény iskolás előtt Már korábban adott ki folarajzr
gyermek élvezi a jószivü emberek adoma- kézikönyvet vármegyénk népiskolai III.
nyait.
15. szám.
Megyei Népoktatás
osztálya számára s véleményem szerint
e kézikönyv legjobbnak bizonyult vár
megyénkben; sajnos, hogy még sok
iskolánk nélkülözi. Akik ismerik Fucseknek az első földrajzát, azok isme. rik a szerző ilynemű tankönyviró
tehetségét.
Ezen a IV. osztály részére szer
kesztett fördrajz a legnagyobb objek
tivitással-megírt kerek egészet képez
s mint a beosztásából'látható, kmy•vét a szerző inkább az alföldi magyar r
vármegyék használatára szánta, a Nagy
Álföldet választván kiindulási pontul.
.Nagy érdeme a könyvnek, hogy
minden fölösleges sallangot, cafrangot
elhagyva, rövid tárgyalásban egy köny
ven áttekinthető és felfogható képet
nyújt az egyes vidékekről, hazánkról
— s Európa ismertetésében a kül
földről. A hely ismertetést utazható I
módszerrel viszi keresztül, miáltal a
gyarmek biztos tájékozást, pontos hely
ismeretet s alapos, tartósan maradandó ■
földrajzi tudást szerez.
L
Európa után ' röviden a többi
földrész is ismertetés alá jut, ami kü
lönösen ott, hol az iskolázási viszo
nyok miatt négy osztálynál többet
szervezni nem lehet — igen célszerű.
Fucsek előbbi munkájának érté
két ismerjük; ez újabb munkája leg
alább is oly értékes, mint az előbbi
s a mi iskoláink földrajzi oktatását '
biztos eredményre juttatni van hivatva.
Kívánatos azért, hogy vármegyénk
tanítósága bevezetné a Fucsek-féle
földrajzokat iskoláiba.
A ministerileg és a kath. tanügyi i
Tanács által is engedélyezett „Föld- i
rajz az elemi népiskolák IV. oztálya :
részére irta:
Fucsek László" c. i
tankönyv a Szent-István Társulat ki
adásában jelent meg Budapesten.
■; f
(cf ) !
/
I
IRODALOM.
15. szám.
7.
Wye/ .
.
HIVATALOS RÉSZ.
gyerek iskolába jár.
X héten fölfedezték az északi sarkot és
érdekes esetek.
Az orvos. '
Egyik elemi iskola második osztályában
olvasás közben, annál a szónál, hogy „ba
rom* megállítja a tanitó a kis nebulót, hogy
beszéd étielem gyakorlatot végeztessen . vele
és megkérdezte mit értesz azon szó alatt
,,bat*om“!? De bizony a kis fia csak hallga
tott a kérdésre. Most az egész osztály gyér- *
mekeihéz tette fel ismételten a tanitó a kér
dést és végtére egy mutatóujj a levegőbe
emelkedett a pad alól, mire a tanitó remény
teljes örömmel kérdezte, no mond meg hát
Pista, mi az a barom ? Orvos! felelt hdrsény hangon a kis fin.
fíz olcsó bor.
Két jászsági sógor antialkohol ellenes
párt corifeusai lévén gondoltak merészet és
nagyot s elmentek egy szekér borért a töke
alá, hogy ne a korcsmából kelljen a drága
nedűt jó pénzért vásárolni. Nem felejtkeztek
cl azonban árról sem, hogy az útra a meg
fázás veszélye ellen egy kis léíekmelegitő
bundapálinkával lássák el magukat. Mikor ■
azután a tett mezejére értek csakhamar meg
volt az alku az isteni nedűre a soha nem láiett, de teljesen megbízható bortermelővel. Az .
alku perfect volta és a bor árának kifizeté
sére tekintettel ősi szokáshoz híven bement
a (két sógor a szives házigazda asztalához,
hogy le igyák azt a mennyiséget borban d
mivel esetleg a meghitelesitett hordó tényleg ke- '
vesebb űrtartalma a reá sütött mértékszámnál.
Nemes céljukat sikerűit is elérni, mert
úgy eláztak a kóstolgatások folyományán,
mint egy kis csacsi.
Végre a „lábamon alig alig állok* víg
nótázása mellett felcihelődtek a szekérre és.
arra való tekintettel, hogy a két óriás hordó
terhe alatt csak ügy nyöszörgőit a kenetlen
kerék, elindultak nagy csendes lépésben és igy
kivilágos kiviradt lett, mikor kevesebb gőzzel,
de annál nagyobb és uj élettapasztalattal
haza értek. A hordók ugyanis üresek voltak
és azon disputáitok, hogy elfolyt e vagy
meg sem töltötték!
He.
Pankát beírattuk az iskolába. Azt hiszem, a
világ Összes apái és anyái igazat adnak ne
kem abban, hogy az clsö^ esemény minden
jelentőségét elveszti a második mellett.
Ha vannak . tiszteletreméltó kivételek,
ezen józan, elmés felebarátaimnak és nagy
világi okosságokkal: megáldott felebaiátnőímnek nem ajánlom ézen együgyű pár sor Írá
sán elolvasását. Meri valóban nem találtafik
ezekben sem clmésség,sem nagyvilági okosság.
^ró.
Ez a szó tán a nyolcadik lapon van a
Panka ábécés könyvében. í5e persze mink
már az első délután odaértünk.
I
4 gyerek már régen ismer egy—két
nyomtatott betilt, a miket úgy szedegetett jól
az apja íróasztalán, mint a hogy én, akinek
szűcs volt az édes apja, annak idején a színes berliner-nyescdckeket szedegettem a verpánkról, a melyen a cifra subák varródtak.
Anyukát azonban ez nem elégíti ki,
mert ö tudja, hogy Panka a legokosabb gye
rek a világon s mini ályentől elvárja, hogy
ne csak ismerje, hanem összefoglalni is tudja
jásznagykunszolnok vármegye királyi
Tanfelügyelője.
1
36T6—Í909. tfsz.
r ’
Az összes tek. népoktatási ható
ságoknak.
A f. é. 109594; sz. közokt. min.
körrendelet figyelmünket a vakok kefe-,
kosár- és. harisnyaféle 'kézimunkáinak
használására, s ezzel a vakok gyámolitásának felkarolására irányítja. Ezért
felhívom a tek. népoktatási intézeti,
hatóságokat, hogy a kefe-, seprű- és
। kosár szükségleteknek (internátusokban
í a harisnya-kelléknek is) fedezése vé
gett a vakokat gyámolitó országos
; egyesülethez forduljanak (Bpest, VII.
; kér. Hungária-körut 16. sz.)
Szolnok, 1909. dec. 11.
, ,
EÖTVÖS K. LAJOS
kir. tanfelügyelő.
Tudakozó.
•
X. lf. Hogy a tanítónak szabad-e po
litizálni? Ugyan miért ne különben hivatása
; is a népet a helyes irányba vezetni. Ha ön
' foglalkozik a politikával, úgy tudni fogja s
! kell is tudnia, hogy Kossuth F. és híveinek
; teljésen igazuk van, midőn azt állítják, hogy
■ az önálló bankot és vámsorompót nem lehet
i kalendáriumra csinálni. Előbb gondoskodni
mondja:
i kell róla, hogy kivitelünk legyen necsak
—. Bi-ru-rá-ri.
I Ausztriába, ahová most utalva vagyunk;
. _ ró — segíti az anyja.
— Igen, tudom már: róka — tapsikol I előbb piacot kell teremteni s aztán megtenni
Panka diadalmasan — vagy izé, farkas! a különválásra a lépéseket, akkor esetleg
Hanem azért én is azt mondom, hogy naptári dátumra is. Kossuthban és elveiben
Panka a legokosabb gyerek a világon. S aki csak azok csalódhattak, akik többet akartak
ezt kétségbe vonja, arra én nagyon megha volna Kossuthtól, mint a mennyit kivívni lehet
ragszom, ha csak neki magának is nincsen s azok csalódtak, akik Kossuthról azt is
hitték, hogy akár forradalmat is csinál az ő
olyan kis csacsija, mint nekünk.
kedvükért. Tessék csak felvilágosítani őket a
Móra Ferenc.
körülményekről s máskép fogják a dolgot
megítélni.
a betűket.
\
■
Tehát: T-e = te; i-r = ir; Vra-j = vaj.
No, ez megy is szépen. Nézzük meg a
kéttagú szavakat.
i ,
a.pa = apa; ve-ra = vera: bi-ro ...
No, itt egy kis baj van. A hosszú hang
zokked nem igen van tisztában a gyerek. Azt
I évfolyam.
Szerkesztői üzenetek.
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
Hirdetések felvétetnek.
Hirdetés árszabás:
A lap egész oldala egy évre
(52-szeri hirdetés)
400 K.
fél évre (26-szori hirdetés)
Fél oldal egész évre
2Ó0 „
200 „
Fél oldal V2 évre
Negyed oldal egész évre
Negyed oldal fél évre
100 „
100 „
50 „
A kir. Tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület hivatalos lapja.
Előfizetés: ' ’ évrc ® koronaI /2 ”
S
,,
Megjelenik hetenként szombaton.
TÓTH ISTVÁN
Előfizetések, hirdetések RÓTH DEZSÓ
kiadóhoz küldendők. Telefon 113.
Kéziratok és kérdések
CSIKÓS JÓZSEF
kir. tanf. tollnokhoz küldendők.
Az engesztelődés, a béke, a szeretet ünnepe, költözött ma a földre,
egy perezre tán közénk is, sokat hányatott, kevésre becsült emberek közé.’
>
SZOLNOKON.
hirdetési dijak félévenként utólagosan
fizethetők.
Szerkesztik:
CSIKÓS JÓZSEF
garácsonyest.
RÓTH DEZSŐ
könyv és papirkereskedésében
16. szám.
MEGYEI NÉPOKTATÁS.
hirdetések
felvétetlek
A hirdetés terjedelméhez képest az
árszabás könnyen kiszámítható.
Szolnok, 1909. deczember 25.
JÁSZDAGVKUN SZOLNOK-
Iskolai nyomtatványok
tankönyv, tanszer és
iskolaszerek szükség
letét tessék
RÓTH
DEZSŐ
könyvkereskedőtől
Szolnokon, beszerezni
vagy mielőtt másnál
megrendelné tőle
@ ajánlatot kérni. ©
. Többeknek. Igenis, mint a címlapon
látható, az előfizetést ezután a kiadó hiva
talba tessék küldeni, szintúgy reklamációkat.
>?. £ f J.-a.-sztgy. Az ismertetést itt
közöljük.
,
15. szám.
Megyei Népoktatás . -
8.
A mi egész működésűnk a szeretet magasztos jelszava alatt folyik
s mig szivünk melegét nemzedékről nemzedékre osztjuk, nekünk oly .kevés
részünk van benne egész életünkön át.
'
7
.
Ma a karácsonyfa mellett minden szív felmelegedik. A ma születet
től mindenki kért és kapott valamit, csak mi nem, kiknek az élete rég óta
nem egyéb egy nagy könyörgésnél.
Mi az életünket adjuk másoknak s ellenértékűi alig kapunk az an
nak fenntartásához szükséges mindennapit: S most, midőn a gyermekek
Karácsonyi és újévi ajándékok
karácsonyfájáról osztjuk a segítséget árvának, szegénynek, akaratlanul is
átvonul homlokunkon az árny: lesz-e majd, a . ki a miénknek könnyét
/etörölje ?
És az árny és a gond nem oknélküli. Nem csoda, ha bizodalmunkat
legolcsóbb és legszebb kivitelben‘kaphatók
elvesztettük, hiszen a mosta haság reánk nem csak nehezedett hosszú időkig,
egyenest reánk szakadt s a mostohaiság bennünk megszemélyesült.
Minden szép, igaz és jó melleit tanítjuk hazánk alkotmányában a
könyv- és papirkereskedésében
IDI
=1^
fjyomatott afdadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
^1
jogszerűséget és kötelességísmerést, a melyből mi magunk is csak az utób
bit ismerhetjük, mert az elsőből ki vagyunk rekesztve. Mert nem jogszerütlenség-e az, hogy bár elvi döntésekben nyíltan hirdetik kvalifikációnknak
állami tisztviselőül való minősítő jogát, — valahányszor a tisztviselőknek
jogokot ad, róluk gondoskodik az állam, — a tanítóság mindig kimarad.
Ezért nincs mi velünk még me este sem a béke és ezért hallgat a
mi ajkunk s nem kiált hozsannát.
Várunk,
í
'
Várjuk, mikor eljövend az, ki szeretettel közeledik hozzánk, mert az
lesz az engesztelödés nagy napja, mikor béke költözik mi közénk is s ott
márad örökre és ez lesz a szép karácsony est.
16. szám.
Megyei Népoktatás
Küzdelem.
Míg hogy a naP feiM az égre,
.tied az élet ezer veszélye; .
fölkel az ember ezer reménnyel
S osztja életét szerte, hogy éljen.
.
mikorra a nap vesz sötét éjbe
, > borul a földre nyugalmas béke,
Ki élni akart életé árán,
Kiterítve fekszik halotti ágyán.
.
*
*
*
gondolatok az év végén.
Sebesen forog az idő rokkája.
V\ég néhány nap és ismét leperdült
■ajta az év. Néhány nap múlva a ta.litóság vezetői a Magyar álí^m tiszt
viselőihez méltóképen fekete szalonba
lelyezkedvén, megjelennek a hivatalos
. latóságok előtt s az évforduló alkal
mából üdvözölve, lerójják nevünkben
iz illendőség obligót adóját.
És megjelenvén a fő hatalom bir
tokosa, a közoktatásügyi Minister ur
Ő nagyméltóságának kegyes színe előtt
js, a megszokott hála, tisztelet ragasz
kodás és szeretet kellő kibeszélése
titán bizonyosan igy fogja folytatni
^ictióját bizalmunk letéteményese:
Nem okol téged Magyarország
tanítósága azért a mellőzésért, a mely
Őt legutóbb a tisztviselői lakbérek fel
emelése alkalmából érte, mert azt hi
szi, hogy a kül- és belpolitikának
égyéb
ennél a csekélységnél kiitiondhatatlanul fontosabb — tényezői
itiiatt, annak megakadályozására időt
nem szentelhettél. És nem is gondolja,
h0gy most, az igazán zűr-zavaros poliiikai helyzet közepette, ennek az ér
zékeny sérelemnek az orvoslására va
lamit cselekedhess. De esdekelve kér,
Megyei Népoktatás >
16. szám.
szentelj ez alkalommal néhány rövid
pillanatot azon egyéb sérelmeinek
kegyes meghallgatására, melyekről bi
zonyosan nincs is tudomásod. Mert
ha ezeknek csak némelyikről is sej
telmed lett volna, a magyar közokta
tásügy iránt eddig tanúsított lelkes
gondoskodásod, s a magyar tanítóság
mindenféle érdekei iránt eddig tanú
sított nagylelkűséged ellenére; azok
ma már fenn nem 'állhatnának.
Bizonyosan nincs tudomásod ar
ról, hogy nincs szolgálati pragmati
kánk és emiatt valósággal azok va
gyunk, a minek bennünket Kossuth
Ferencz ur ellenzéki korában mon
dott: „fehér rabszolgák. “
Kegyeskedjél elhinni, hogy ez a *
legnagyobb bajunk, mert mi is —
többi polgártársainkhoz hasonlóan —
első sorban egy szabad nemzet sza
bad fiainak szeretnők tudni magunkat
És talán némileg jogosult is volna ez
a kívánságunk most, midőn a mienk
hez hasonló igazi rabszolgaságot már
a legsötétebb Nubiából is kiküszöböl
ték.
De van inas bajunk is. Méltóztassál vissza.mlék^zni azon Ígéretekre,
hogy fizetés rendezésünk csak ideig
lenes terv, melyet az államháztartás
jobb egyensúlyának biztosítása esetén
azonnal az igazi szükségletnek meg
felelőre kell kijavítani.
És te bizonyosan nem tudod,
hogy bár az államháztartási egyensúly
már megszületett, — mert hiszen kü
lönben a tisztviselők legutóbbi rakbéremelése sem történhetett volna meg —
; nem csak hogy nem történt semmi
ezen Ígéret beváltására, de még ma
is vannak tanítók — pld. a legmagyarább és leghazafiasabb választó
kerületnek, Czeglédnek községi tani-
3.
tói — kik még most is Mária Terézia
korabeli R^fió Educationis kissé elVáltozott világ.
avult kulcsa szerint 400-500 forint évi fi
Faluhely^ jobban ráér az ember
zetéssel élik a mai drága világot.
na nincs is mindenféle kör, mégis
^zt sem tudod, hogy nyugdíj vi
van alkalma magát kibeszélni Az
szonyaink mily rettenetesek. És 'pedig
asszonynep pletyka nélkül nem élhet
nem azért ilyenek, mert nekünk talán mIS—2 embennek meg politika kell.
a szolgálatunk első évei után -nem Hétköznap munkára menet közben is
biztosítanak nagyúri kényelmet egy j lehet egy-két szót váltani község ügvéhere módon tovább folytatandó élet I rol ország dolgáról; templomba menet is kibír az.utméhány szót: szembe
egész tartamára, hanem azért, mert a se"
6 em ^rülbeJk kÍ
hi^"
legnagyobb kötelesség tudással és
se nem idgenek, se nem haragosok
szorgalommal teljesített hosszú szol Aztán a vasárnap délután az asszo
gálat után sem biztosítják— a tanító nyoké, a kik a ház elé kiülve szövik
özvegyének és árváinak azt a megél a szívügyeket, — megszólást.
A politika helye a községháza
hetést, mely egy magyar tisztviselő
volna,
össze is verődnek ott is, csak
hátramaradt legkedvesebbjeit méltán
hogy
meg
se beszélhet ott úgy az
megillithetné.
És van még ezeken kívül is na ember, ahogy akarna, meg ahogy érZI is. Ha jót mond, a nótárius még
gyon sok bajunk; de én nem merész jobban akarja tudni, - talán' tudja
lem azoknak hosszú felsorolásával is. Ha, nem jót mond, — kineveti
drága időd tovább ’ leközölni, csak meg jo, ha ki nem figurázza. De a
arra ^kérlek — most midőn neked és mit a hótárius mond, ahhoz másnak
családodnak az elkövetkezendő uj esz szólni sem lehet, mert 6 mindent tud
s a mit ő tud, azt senki más olyan
tendőre a magyar tanítóság nevében jól nem tudhatja. Már pedig az em
minden jót kívánunk — hogy orszá ber meg papot is megun mindig egyet
got igazgató gondjaid közepette egy hallgatni. Aztán a sok hallgatás után
szer egy egészen üres órádban gon ne is beszélhessen, beszédével senki
dolj vissza a magyar tanítók nevében nek az ellenvéleményét ki ne hívhassa
előadott ezen panaszaimra és ha eze hogy vitatkozhassanak aztán fél na
pig, kipirulásig, izzadásig, — az nem
ket te is válóban jogosaknak találod, lehet igazság. Ha az ember komolyan
szived jóságát tanítóiddal éreztetve meghallgatja a más beszédét, hát a
egyéniséged világszerte ismert hatal mit ő mond azon se nevessen senki
mával szerezz orvoslást az uj eszten nem komédiás ő sem nem gyerek.
A városi- ember a körbe, kaszidőben azoknak összes bajaira.
.kávéházba megy, oda ment az
Bizonyos vagyok felőle, hogy ez
előtt
is
politizálni. A falusi ember
évben a tanítóság uj évi üdvözlete
azonban nem ment a községházára,
igy fog hangzani.
ha most oda megy is már; ott csak
Józsik Béla.
csinálták a politikát, de másíitt főzték
ki napokig tartó ; torokon, szárazma
lomban s ott a hol. Hiszen ha nem
érdeklődtek volna régen is az embe
rek a haza sorsa iránt, mi lett volna
szegény hazánkból?
De hiszen azért falusi ember a
4.
Megyei Népoktatás
falusi ember, hogy ha szükség van, :
tudjon magán segíteni. Olyan község- j
)en meg, mint Sárvidék,- százszorr.
cönnyen ment a segítség, meit nagy^
_vidéknek .nem volt olyan mestere, tudott a bajon segíteni
segítem.
a dó_
intlfszabad’laXsa, az is két
ságain _ Hogy ha már két szobát
szobás.
belevalót
adtak mért nem adtak
—
, is,
ímert azt csak nem kívánhatják' 'hogy
szegény mestei kei szooat oe
tölteni minden belevalókkal,
^tudjon
luujuii lvuv».
modm-p k
még ha nagy vidéknél hí e
16. szám
luban. Egyik helyt a pinczelejáró zárja csikordult, mintha felelni akatna a
csengetyü szavára, másütt a padlas
ajtóban fordult a félig rozsdás kulcs
s került elő füstölt kolbász, vékony
szalonna s természetes, hogy mindenünnen egy-két üveg bor.
S hamar a meghívás módja különös
volt, hat a belépés sem maradt hát
rább, az elsorolt czikkek szolgáltak
belépőül, a mik aztán közös prédát
képeztek s frissítették a politizálásban
kiéhezett testet
f s heviték a lelkesültsápét amely tinikor mar eleg magas
hágott s kipirultak az arezok, a
ibában Használtak, — meginmpinnpdpft
felekről s
bőrös süveg lemelegedett a fejekről
érte. A másik, hogy haszon ne ku né a pipafüsttől nem lehetett - egymást
> álljon ijó lett a község politikailag
I érett férfiainak nézetük szabad nyil- látni, csak a hangról ismerni egymásra,
el is kalandozott a napi és országos
‘ vánitására. Szabadon iseJ e
poHtikátóL Szidták a finánezot, a kik; vidéken az emberek po tikai jelleme pon
tői maholnap pipálni. sem lehet,
lehet, nem
nem
kevésbbé, a ki az italra adót vetett s
megfizetteti az emberrel a maga bo
rát, meg aki az adót még csak ki is
\
he legtöbbnek a fejet es k
& • találta.
S milyen hangos volt ilyenkor a
Kiheverték mást választásig s poh 1különben csendes mesteri lak!
kai jellemük nem gyöngült, elven a
De, hogy minden változik.
mester hosszú időkig s léven üres
A legutolsó választáson egy sár
'orkgádsettg/^ezö tuly ugyasenvidékinek sem verték be a fejét; még *
edÍg Bútorozva csak alkalomszerüleg a kocsijuk se olyan szilaj hajtással
hozta-vitte őket a választásra, még a
lön; telt bele néhány iskolai asztal s
kalapjuk melletti bokréta is szomorúegy BeXesedX’is csak alkalomsze- fűz módjára lefelé bólogatott. Micsoda
más választás lehetett ez, mint a régi?
.
rüleg népesedett be; meghívás nelHogy az a párja nélküli mester
l kül nem ment oda ember.
í k
Hanem a meghívás az igen ér sem élhetett örökké?
jött a helyébe egy fenyővég kadekes volt. Nem mesternek
kehétt se egy
papiros,
nagy lapu fecskefark■ kabátu, reszketös han’
,e staféta. Volt a mesének egy naev gu fiatal kántor, aki hozott magával
csengetyüje, mint a milyet czimeres
ökörre szoktak tenni, majd akkora volt, egy festett arczu vékony dongáju asz£ a templom legkisebb harangja. szonykát, kinek nem a régi két szoba,
de hozzáépített harmadik is szűk. Van
■
Alkalmas időben, iskola után, ha teA
nem volt, fogta a mester ki- abban tükör akkora, hogy a ház egész
látszik benne; lámpa, amelyik a
- ment vele kertjének a felső, kenteden ben....................
mein
*
/
__
mprrra7fa
•
nlvan
Téré egy Párszor megrázta; olyan padlásról csüng;; tükrös szekrény,
Izfo tisztán csengett, csilingelt ; a falu nyújtható asztal ss a jó ég tudja, ml
végétől a másikig mindenki meg- nem ?
Más ember hálát ad az Istennek,
ha
van
egy szobája, melyben lakik,
haU° Lett erre mozgalom az egész fa-
16. szám.
Megyei Népoktatás
5. -
eszik, meg hál; ezek az egyikbe csak képzőkkel kapcsolatban, önálló állások
be-bekukkantanak, a másikban csak szerveztessenek; a tanoncziskola köz
esznek s a harmadikban csak hálnak, | ismereti órái 3-szor 2-re avagy 2 szer
Hát való-falura ilyen maskaraság? A 3-ia emeltessenek. Az előadást élénk
szegény ember nem mer hozzájuk vita követte ; a vitában résztvett Mártonmenni se, beszélni sem tudna ilyen fy Márton udv. tanácsos főigazgató
finom néppel — azok se nagyon kí és=4Ágotai Béla szakfelügyelő a szé
vánják a barátságot. Egész nap vala kesfőváros tanonczískoláinak vezetője
mi cifra muzsikán kalimpálnak, az is. Ágotái közvetítő indítványa fogad
asszony meg hol vékonyabban, ho.l tatott el, mely szerint á közgyü/és
vastagabban énekel, — a jó ég érti, Rózsa tanulmányát a felhangzott hoz
zászólások figyelembe vételével a vá
mit?
— Hejh, csak a mester vót a lasztmányhoz utalja. A megüresedett
titkári állásra Rózsa Károly választa
mester!
tott meg. Kemény János előadása az
—h.
erkölcsi és szellemi nevelésről, az
előadó betegsége miatt elmaradt. Vár
megyénk köre részéről felhangzott az
□parostanoncziskolai tanítók gyűlése. a panasz, hogy a vármegyei tanítótestület kötelező tagjai sorába vesd a
Az ipariskolai tanítók országos pojg isk. tanárokat és felekezeti taní
Egyesülete december hó 18-án vá tókat is, ha az illetők tanoncziskólában
lasztmányi gyűlést, mig 19-én vasár tanítanak. A közgyűlésen több tag
nap közgyűlést tartott. Az ország min j abszurdumnak nyilvánította e tényt,
den részéről szép számban jelentek mert nem kötelezhet egy egyesület
meg az iparos tanonciskolák tanerői, rajta kívül állókat, hogy tagjai legye
hogy iskolájuk jövőjét megalapozzák nek, ha ezt maga a törvény avagy
és hogy rendezetlen helyzetük meg- : miniszteri rendelet sem követeli. Kü
változtatása iránt lépéseket tegyenek. lönösen nem kötelezi a törvény egy
A fiatal egyesületnek immár 17 köre tanítót sem, hogy a temetkezési egy
fejt ki buzgó munkásságot s ezek kö letnek legyen tagja. Vármegyénk köré
zött is első helyen vármegyénk terü nek panaszára az egyesület felír a
letén levő kör, mely minden más kört miniszterhez.
megelőzve már eddig két tartalmas
közgyűlést tartott. Az egyesületnek több
mint 1000 tagja van, de kívánatos,
jtincs ma jóbarát! /
hogy mielőbb csatlakozzanak hozzá j
az összes érdekeltek. A titkári jelen
tés nagyobb vitára adott alkalmat. A Az életnek göröngyös utján
jelentés kapcsán ugyanis tárgyaltatott Kereszteződik ezer s ezer ut.
a választmánynak azon indítványa,\ — Egymásba botlunk, köszöntjük egymást
hogy a fizetés ügyet s több más fon S az ismeretséghez im kész az ut.
tos kárdést minden előkészítés hiánya S az ismeretség orvé alatt
miatt az augusztusi közgyűlés tárgy Kutatjuk egymás szándokát,
sorozatába tűzessék ki, addig is a S az elválásnál gáncs a búcsú;
körök készítsék elő. Hosszas vita után — Az életben nincs ma jóbarát!
a választmány halasztó indítványa fo
gadtatott el. Rózsa Károly szegedi ta Szivünkbe fészket irigység vert,
nár szép munkában tárgyalta a ta- Szemünkben annak lángja ég;
noncziskolai tanítók képzését. Főbb Ha megbánt más — a megbocsátást
kívánalmai: egyéves tanfolyam tanító Hazug ajkunk feledte rég —
6.
Megyei Népoktatás
A szitok szól, az átok hull csak,
De nem tudjuk többé az'imát.
Csak ellent látunk a kenyér harcban;
— Nincs ma testvér, rokon, jóbarát!
.- . . Az életnek göröngyös utján
Kereszteződik ezer s ezer uf,
S az ezer útnak egy a vége,
A melyhez mindnyájunknak útja fut,
Hal utolérjük, bevárjuk egymást
S együtt csókoljuk majd a föld porát
Közös a sors: — megsemmisülünk és
I Nem lesz ellenség, nem lesz jóbarát!
9
■ fi Jí.
„
V. a tanulógyermekekért.
16. szám
tanulógyermeket rendeltetési, vagy elágazási
állomásig kiséi, az utazás célját mágában
foglaló s a tanintézet áitai láttamozott kér
vényre esetről—esetrd félárujeggyel való uta
zásra jogositó igazolványt engedélyezünk.
6. Az utazó tanulógyermekek fektt a
felügyeletet, ha a tanulók kiséret nélkül utaz
nak, a személyzet kötelességévé tesszük.
Aláírva a M. Á. V. Igazgatósága által.
fi kis lányunk mindent beszél.
A feleségem örömmel mondja,
A kis lányunk, hogy mindent beszél;
Az utcán az ismerőst köszönti,
A pajtásokkal tere—ferél.
‘
És képzeljem el csak, mikor pöröl ...
A Hivatalos Közlöny f. hó 15-én meg — Hogyr ezt kitől tanulta nálunk?
jelenő, legutóbbi számában a vallás-és köz Ezt egyikünk se n örökölte,
oktatásügyi Minister az összes oktatási S nem örökli tán majd a lányunk ?
intézetek'igazgatói- és tanárainak figyelmét ।
fölhívja a keresk. ministerium rendeletére, Azután — hisz' legszebb mi is volna,
mellyel a tanulógyermekek vasúti utazását Mit ajka mondhat ily csöppségnek ?
akarja könnyíteni s mely rendeletben a kö Reggeli, esti rövid fohásza
Legszebb dicséret, lelkem, néked.
vetkezők foglaltatnak:
1. Oly nagyobb személyforgalmu állo
másokon, hol több jegykíadási pénztár van, . . Óh mondd csak, a mit tud sorba’ rendbe;
szünidők kezdetén és tanév végén, szóval a — A te örömed nekem is az.
■ tanulók tömegesebb utazásai alkalmával egyik ; S tanítsd eztán is a szépre, jóra,
pénztárt a tanulóknak kell kijelölni s azt A mi szeretetünk igy igaz.
—0—
szembetűnő felírással jelezni.
Ahal ez keresztülvihetetlen, az isk.
igazgatóság kérelmére a tanulóknak 24 órá
val előbb is kiadandók a jegyek.
2. Tanulók bérletjeggyel, vagy az inté- (
zet által kiállított egyéb, bizonyítvánnyal 111.
°- jeggyel is II. o. váróteremben tartózkod
„Békesség legyén a fölöön min
hatnak's e kedvezmény a mindennapos is őén jósjánőéhu embernek!“
kolalátogatás utazásaira is kiterjesztetik.
Kinánjuk a sjenf estén, hogy a?
3,
Ha tömegesebb utazás alkalmával
a tanufókat az állomásra iskolai közeg kíséri égi üőDöjíef illesse minőén olüasónki s magát az iskola által kiállított irattal kaf s kinőnünk kellemes ünnepeket!
gazolja, a tanulók felügyelése céljából a II.
), váróteremben jegy nélkül . tartózkodhatik
TanitÓDálfüjáS. Jászapáti község róm.
is a tanulókat a vonatba szállásnál segíthető. kath. iskolájának ig. tanítóját Fekecs Sándort
4. A tanulókat lehetőleg együttesen kü- az egri rkath. iskolaszék a „sánci" rkath.
ön szakaszban, vagy jobb utasok közt kell iskolához megválasztotta. Sajnálattal vesszük
iiheíyezni.
e hirt, mert Fekecs egyike volt vármegyénk
5.
Azon tanintézeti közeg részére,
legjobb ki
tanítóinak.
4
16. szám.
Megyei Népoktatás
fi jászberényi rkath. és áll. iskolák tan
testületei a szegény gyermekek felruházására
szépen sikerült pásztorjátékokat • rendeztek.
Dicséret illeti működésűket, melylyel a szülők
és az iskola közötti kapcsolatot intenzivebbé
tenni törekednek.
Tanítók tanulmányi kirándulása. Muhy
Sándor igazgató kezdeményezésére
több tanitó kirándulást tervezett Fi
ume, Abbázia és Velenczébe. A ki
rándulásra nem jelentkeztek kellő
számmal. Több felkérésre a szolnoki I
polg. fiúiskola igazgatója örömmel fo
gadja a csatlakozó tanítókat a május
hóban végbe menő iskolai kirándu
láshoz. A kirándulás iránya Belgrád
Zimony, Alduna, Csorna, KoronaKápolna, Adakaléh, Turnszervin, Herkulesfürdő. Felvilágosításokat készség
gel ad az igazgatóság. Jelentkezéseket
legkésőbb január végéig fogad el.
Részvételi dij 36 koronában van előH
irányozva.
fi jászberényi áll. iskolák növendékei
nyomásáról értekezett. Az előadásokat mint
egy 50 kis gazda a legnagyobb figyelemmel
hallgatta, azok végén az, előadókat lelkesen
megéljenezték.
í mesterszállás! róm. kath. elemi
iskolához Vass Andor tanitó helyére
Csergő Mihály oki. tanító választatott
meg.
Magánvizsgálatok. A szolnoki polg.
fiúiskolában a magánvizsgálatok decz.
23 24-én tartattak meg. A követke
ző magánvizsgálati határidő a tanév
vége, mikorraengedélyért már most
lehet folyamodni. •államsegély utalás. A szolnoki polg.
fiuisk. részére az 1909—10. tanévre
négyezer kori államsegélyt utalványozóti a vall, és közokt. Minister ur.
Hogy mennyire me érdemli ez iskola
az állami támogatást, mi sem mutatja
jobban, mint hogy 220 tanulója van.
Karácsonyfa ünnepély. Folyó hó 19én
a
kúriai állami népiskolában
a karácsonyi ünnepek alkalmából a „Gyerszivet
lelket gyönyörködtető szép ka
meksegitő Egyesület" javára, mely már ez
évben 300 kor. értékű lábbelit osztott ki a rácsonyfa ünnepélyt rendezett Schrőder
szegény tanulók között — karácsonyi pász Miklós az iskola ámbiciós tanítója.
D. u. 3 órakor kezdődött a finom
torjátékot rendeznek s a Vili. kér. és III.
ízléssel
rendezett pásztorjáték utána
kef. iskolákban 25. és 26-án gyermekdara
pedig
szép
nagy gazdagon megrakott
bokat adnak elő és pedig a „Megkerült gyerkarácsonyfát
kaptak a gyermekek s az
mek“ és „Betlehemi éj“ címmel.
iskola egy laterna-mag cát. Az ünnep
fi Karcag Dárosi II. SJ. ODÓda karácso ség után Csefalvay Rezső, urad, szám
nyi ünnepélyét általános érdeklődés és tet tartó mondott köszönetét a szülők ne
szés mellett karácsonyfa ünnepet rendezett vében a derék tanítónak./
f. hó 23-án. Isten jutalmazza érte a jószive
ket, kik a szegény gyermekeknek is gondos
kodnak karácsonyfáról.
JáS}la0ánuon Tuboly Jenő gazdasági
Hivatalos
rész>
szaktanító. Kelemen Ferenc és Erdélyi Ágos 3826.
ton elemi iskolai tanítók vasárnap délutánonkint ismeretterjesztő népies előadások A szolnoki, jászberényi, mezőtúri
rendezését határozták el. Első ily. előadás az és mindazon többi tek. tantestei-'
iskola egyik tantermében e hó 19-én tartatott leteknek, amelyek a szegény ta
meg, amikor is Tuboly Jenő gazd. .szaktanító nulók segítésére társadalmi akciót
vezetnek.
■a búza okszerű termeléséről, ellenségeiről és I
A
szegény
tanulók segítése mind több
azok ellen való védekezésről tartott érdekes
helyeyi
már
sikerrel
vállalt munkásságát ké
előadást, melyet a kis gazdák egymás közötti j
pezi
a
társadalomnak
és e munkából első
vitája rekesztett be. Utánna Kelemen Ferenc
sorban a tantestületek, az egyes tanitó urak
az Óceánokról, azok fenekéről s a viz óriási és tanítónők veszik részüket ki.
Megyei Népoktatás
ti 8.
16. szám.
f
Óhajtandó volna a várni, tantestület lalkoznak, főikéiem, hogy eljárásukról és an
nak megállapítható eredményéről engem husnovemberi gyűlései alkalmával Magyar. Gyu" j
vét hetiben értesíteni szíveskedjenek.
ané- sz. Nigrinyi-Jolán szolnoki áll. tanítónő
Szolnok, 1909. deczemb. 20.
iltal kifejtett egyöntetű és szoros eljárása az ;
iskoláknak és társadalomnak a gyermekveEÖTVÖS K. LAJOS
Jelem nemes munkájában. Az erre törekvés
kir. tanfelügyelő.
nek figyelembe ajánlása mellett most csak
tét gyakorlatban levő segitésmódnak nevelő
Szerkesztésért felelős CSIKÓS JÓZSEF.
látását kérem fokozni. Szokásos a „ruhaoszlás“ és a „levesosztás" utóbbihoz csatlakorott kötelesképen a reggeli „tejosztás" nép- skoláink szegény növendékei részére.
A ruhaosztás célszerűbb és szeretettel■ esebb gyakorlásának mindjárt ajánlom a
uhayarrást tanuló nagyobb leánynpvendeHirdetés árszabás :
cekkel a szegény gyermekekre ruhászabast
ís vonást Ott, hol polgári leányiskola van,
bizonyára szívesen vállalkoznak aiinak^ w- A lap egész oldala egy évre
zetői és növendékeik a szegény iskolásgyer
400
mekek ingyen ruháinak kiszabására és meg- (52-szeri hirdetés)
varrására. A segitők^és a segélyezettek igy fél évre (26-szorl hirdetés)
200 n
közvetlenül érzeti szeretet nevelő hatása alatt
200
< nemeseditek, a mellett jót olcsón (ingyen is) Fél oldal egész évre
; kapnak a szegény gyermekek. Még ha ócska
100
ruhát ad is a midőn nagyobb növendék a Fél oldal V2 évre
i szegény kisebbnek, kedvesebbé és megbe Negyed oldal egész évre
100 v
csültebbé teszi adományát, ha, felruházás
50
után maga alakítja azt (esetleg társai, vagy Negyed oldal fél évre
J tanítónője segítségével) át,
•
‘ A hirdetés terjedelméhez képest az
•
A „levesosztó“ jótékonyság a napközi
'osztás keretében szintén a nagyobb növen- árszabás könnyen kiszámítható.
H dékek közreműködésével válik kedvesebbe
i és gyakorlatiasabbá. Leletőleg magok a mó
dosabb növendékek hordják össze (a Szol hirdetési dijak félévenként utólagosan
nokon jól bevált „krumplinap, babnap, hsztfizethetők.
I nap stb. mintájára) a főznivalókat, lehetőleg
i maguk a nagyobb leánynövendékek főzze
nek,' vagy legalább segédkezzenek a főzés! HC1,
néi, ----— VO
és minden napra maguk
szolgálják
------- o
j
j fel az ebédet. Ily eljárásnak ügyesito es ne| mesitö hatását örömmel tapasztaltam. A regIskolai nyomtatványok
í geli, a „tejosztás“ csak ott gyakorolható
t teljes sikerrel, ahol vagy ingyen tej-adománytankönyv, tanszer és ?
| hoz jut az iskola, vagy ahol lefölözött „soI ványtej kapható (pl. tejszövetkezetnél) olcsó
iskolaszerek szükség
pénzen, de lehet tej helyett, vagy- azt fel
letét tessék
váltva rántottleves reggelit is adni, ami fő
leg a tanyai iskolák rosszul táplált nővéndékeinél hasznos.
.
Szóval: a gyermekvédelem e munkája- ;
bán aktív közreműködőkké keli tennünk a
könyvkereskedőtől
társadalom jó emberei és az iskolák jó ve- I
. zetöi mellett magukat a jó. gyermekeket is. i
Szolnokon, beszerezni
Ezzel ügyességi oktatásuk teljesebbé és tar
talmasabbá lesz, egyszersmind a testvéries ;
vagy mielőtt másnál
szeretet, a társadalmi szolgálatkészség, a szó- i
ciali& .kötelességek gyakorlása nagyobb gya- ;
megrendelné tőle
körlati eredményre és nagyobb erkölcsi ertékre emeli a népiskola nevelő hatását.
© ajánlatot kérni. ©
Mindazon testületeket és iskolavdzetö- .
két, akik a gyermekvédelem e módjával fog- I l®
Hirdetések felvétetnek
iiiiuuvm
Nyomatott a kiadó RÓTH DEZSŐ könyvnyomdájában Szolnokon.
*