PDF Text
Szöveg
277
VI. évfolyam
1-263.
Szolnok, 1882. Januáj 1-én.
Előfizetési ár:
Megjelenik heteakint
hilyaen hiahoz hordva,
vagy:
vidékre postán küldve.
Egész évre .
Fél
, . •
•••
Egyes szám
5 frt
2 , 50 kr.
1 , «0 ,
ára 10 kr.
KÖZLÖNY
MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
—
T
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek Szolnokon: a szerkesztőségnél, búzapiaci 1896.
ex. alatt a ugyanitt Pénztár Ferenci ka*- ée váitó-agyvéd
Indájában ; Makray László ur üzletében; minden fővárosi
hirdetési irodában és bármely kir. postahivatalnál
.
“
$
j
Wy ctiméter magasságti három hasábos sxeletnyi térért:
1-szer hirdetve-— _ _ ___ 20 kr.
5
i
3-ssor
E lapok közönségéhez.
A szövőinek, melyet lapunk megindításakor fel
gyújtottunk, hogy fényével levilágítsuk a haladás út
jait, öt éve múlt, hogy lobogni kezdett
Ez átélt öt teljes év biztos záloga annak, hogy
lapunk é letre van hivatva, de egyszersmind záloga
jövő munkálkodásunknak is, mert ez öt év alatt rak
tuk le annak alapköveit Szolnok városa és e megye
értelmes és müveit közönségének önzetlen anyagi és
szellemi támogatása mellett.
És noha több jóakarattal, mint tehetséggel küz
döttünk ez öt év alatt, mégis fölemelt fejjel mutat
hatunk vissza, mert .lapunknak ez idő alatt követett
iránya s működési köre önzetlen és szennytelen vala.
Ma kezdijapnnk a hatodik évet. És e napon
jövőbe itTföíemelt fejjel tekintünk, mert van ö nbizalmunk, van reményünk és van meggyő
ződésünk. Az önbizalom erőt ad a küzdelemben, a
remény fölemeli küzdő lelkünket, melyet átverhetle1*01 vértez a meggyőződés, — melyek mint fáklyák
fénye világit nekünk küzdelmeink minden utain; e
JTény világítja be a társadalmi fekélyek sötét üregeit;
y fény világánál harczolnnk a haldokló közerkölcsig ujéletre támasztásáért és városunk s megyénk
közérdekeinek halálos ágyábóli föl támasztásáért. De
é harcz mindanyiszor nemes leend.
i
Ám másrészről jól tudjuk, hogy munkásságunk
a
előre nem sejthető ezerfele nehézségekbe ütközik;
de e nehézségeknél küzdelmeinkhez új erőt nyerünk
mindannyiszor önbizalmunkból s azon tudatból, hogy
• nagy közönség törekvésünk józanságát belátja. °
öt év nemzetek életében is sokat számit s oly
kor korszakot alkot; egy lap öt évi fönállása tehát
kétségtelen bizonyság arra, hogy az hézagot pótol
■tr.
Hirdetések
Hirdeti*! dijak:
Kéziratok csak
ismert keséktől fogadtatnak el a azok viasza nem adatnak. <3
16 »
13 .
Csak vissza.
— Beszély. —
Irta: Vöröt Kálmán.
Gróf Taleoni Albert erdeje két köxség^hatórából
mintegy három négyszög mértföldet foglalt el.
_ ,. Trbovára csak kétezer hold esett, s igy azt csak
Reliczai erdőnek nevezték.
A gróf maga szintén Reliczán lakott Huszonhét
éve daczára még nem gondolt a nősülésre. Igaz, hogy
kalandjairól sokat beszélt a világ.
W
Magas és szabályosan nőtt termete feltűnő volt
*
.^1™®^ erdei levegő b a tevékenység ed
zetté tették izmait
Fekete szemei oly ábrándosán, majd ismét szen
vedélyesen csillogtak, hogy a nők igen nagy része félt
hosszan beletekinteni, mert ha elég bátor volt, biztos
rabságnak nézhetett eléje.
’/ ‘ ÖT au8u8*u« első napjainak egyikén
vállára veté fegyverét s az erdőbe mélyedt, hol a múlt
télen levágott szálfákat az erdész most szállíttató a
négy mértföldnyire fekvő vasúti állomáshoz.
Az erdőn keresztül több út vezetett, s ezek egyi
kénél megtalálta a kocsikat
~
.. v “
“Kr ne® érnek oda! — szólít az er
dészhez.
— Most négy óra — felelt az tiszteletteljesen —
• így csak hajnalban indulhatunk.
-a -a
Wybenliagyta as erdész véleményét s
rövid ott időzés után az erdőbe ment, hogy útjában
87
előleget dijától mellett euköxöltetaek.
n’“deQ centimetirnyi magú■agu, három hasábos szeletoyi tere 75 krjiral
*
hirdetmények, mint» nyílttéri közlemények hekttl
dóit . kifizetésért feltétlen7 kötelezeU^Zhel^
]
í
(
?
|
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
s létezése a társadalmi s közéleti szükségek egyikét
Az ember mindenütt, tehát a szobában, utczán
képezi.
a mezőn, öntudatlanul bátor, még akkor is, ha veNem tettünk soha kiczifrázott Ígéreteket, és sím .u? mÁutat,koz?k’
iz
van rejtve a
kecsegietések helyett egyszerű szavakban ígértünk
m elől s váratlanúl és gyorsan szokott fellépni,
vizen árazik, ön’udatcsak mindent tenni e lap s a közönség érdekében mi lanúlK* vasUt°n’ *a^
emberi csekély erőnktől kitelik s ugyanilykép kértük Iánál bátor; de bátorsága már nagyobb, habár azt
elővigyázat mellett a szerencsétlenség bekövetkezé
anyagi és szellemi támogatósunkat, mely amennyiben se nem oly könnyű, nem oly valószínű s remény is
viszhangra talált, köszönetét mondunk érette. Köszöne van a menekülésre.
}
tét mondunk munkatársainknak is,kik a jó ügy nevében
^Serre, léghajóba száll, lőpor és egyéb
robbanó anyagok készítésével, gőzkazán mellett vagy
e lap hasábjait keresték föl az eszmék tisztázására
köszönet t. előfizetőinknek, kik a lapot anyagilag o^nya üregben foglalkozik: öntudatlanál bátor s
bátorsága már sokkal nagyobb, sőt mondhatni: a
pártolták.
vakmerőségig nagy; mert minden elővigyázat melMost sem kecsegtetünk, most sem lépünk fel lett is a szerencsétlenség bekövetkezése könnyebb,
üres ígéretekkel, hanem igenis Ígérjük a lankadatlan azt veszélyesebb tényezők teszik lehetségessé, s ha beal‘g Van Vagy éP®n nincs remény a
munkásságot s kitartást e lap érdekében,
meneküléshez.
mert csak ez biztosítja jövőre is közönségünk szives
A csatába induló hős bátorsága öntudatos;
pártfogását, kikkel ezután is vajmi gyakran találko azonban, hogy ő és az előbb említett közül ki a
zunk még e lapók terén. Részünkről iparkodni fogunk bátrabb: bajos meghatározni
hogy lapunk a pártatlan és független közvélemény
Itt a veszély már létezik; de van remény belőle
•zabádul!. Amott van remény a veszély be nem
hű kinyomata legyen.
Az év véget ért, — mindenki lerázza lelke terhét* álltára; de ha beállott: abból nincs menekülés. A
menekülés lehetőségének megfontolása nélkül ve
e napon, az uj év legelső napján. Mi is igy teszünk szélybe rohani: vakmerőség.
egy pillanatra, hogy a jövőben ujult erővel fogjunk a
. A
bejeövetkezte előtt is, tehát minden
nagy munkához, mely o^tólyrészünkül jutott, hogy «mber on tudatlanál bátor, minden ember egy-egy
küzdjűnk városunk és megyénk közérdeke, közhaladása
. Azonban az öntudatlan bátor csak addig hős.
mellett, fűgetlenül és igazságosan.
ha k^őrt: ’ rendszerént
élő
’ 1*5* V^Ztl így az an?a a felese
Szerkesztőség.
égő házból kiszalad, a bölcsőjében alvó gyermekét
pedig az égő házban felejti, s csat később jut eszébe annak megmentése, mikor talán már késő. Kinek
ruhaja meggyulad, futásnak indul s ekként a tüzet
éleszt,:a helyett, hogy ellenkezőleg cseeszét a bécsi színházban köA bátorság vagy . öntudatlan vagy öntudatos. zeiebb kiütött vesztette
vérfagyasztó szerencsétlenségben a
Mindenik annál nagyobb, minél könnyebben tűzbiztonságra felügyelő személyzet.
bekövetkezhető és illetve valószínűbb a veszély, s i v öntudatlanál bátor Szolnok városának minden
nunnel kevesebb a remény az abból! menekülhelakosa, szinte a vakmerőségig.
tesre.
Miért ?
Tűzbiztonsági állapotaink.
Háromnegyed órai hasztalan járkálás után maga
előtt látta a csinos erdész lakot.
Tudta, hogy ott csak az erdész, annak leánva s
legénye lakik, s azt is tudta, hogy csak a leány* van
otthon.
'
* Habozás nélkül nyitott be a csinos konyhába és
onnan a szobába.
Czilike — az erdész leánya — az ablak mellett
ült, s egy vadász táska elejét hímezte.
Tömött szőke haja lazán befonva fejére volt csavargatva 8 a gyönyörű fő görnyedni látszott súlya
TARCZA
néhány vadat ejtsen el.
i * vidéki példányok is
ugyanakkor postára adat
nak. Sxerkeextueég: Manj.
nők, búzapiaca, 1396 aa. a.
hová a lap axelietjü résx^
illető közleményeken kivftl
as előfizetési pénzek a min
den egyéb dijakiskOldeadők.
Ide küldendők a postai fel
szólamlások ia (reclaasatio
grófra^2 Uem
me$’ csak cs°dálk°zva nézett a
— Czilike! — kezdő Albert kissé szenvedélyesén.
Nem érzi itt magát nagyon egyedül ?
~ , felelt a Jeán/ka határozottan, de
most érzé hogy többé nem a gróffal, de a férfival beszet. — Nekem minden fa s virág játszótársam volt, s
társaságom ma is; ép oly kedvesek ők nekem, mintáz
kwiheS’ IU
“y‘m i8’
, . ♦“ S
kérdé a
halka» — ha én e vad/
Árnyas sötét szemét az ajtóra szegezte, s midőn rakat szelíd pálmával, s a szerény virágokat illatos és
pompás virágokkal cserélném fel, 8 komor, — kegyea gróf belépett, felállt s köszöntő őt.
helyett egy vidor Uíü társat *
— Jó estét Czilike! — fogadá a gróf az üdvöz inai?'?1
k« szive vágyait, ki viszonozni
lést, 8 szemeit kedvtelve legeltető az erdő vad virágán. tudná érzelmeit, s lesné szavát, hogy óhajait teljesít
— Vadászni voltam — folytató aztán, s betér hesse, — mit szállana hozzá ?
J
tem, hogy jjtt kipihenjem magam.
ö
™
d
I
írá
S
a
büszkén
emelő
fel
fejét,
me^
Parancsol méltóságod valami frissítőt ? — kérdő
részen nézett a férfi szemébe, s felelt:
a leányka a legcsekélyebb zavar nélkül.
|
a . “ Azt gróf ur, hogy a cserét nem óhajtom! —
— Ha lesz szives bort adni? — felelt a gróf.
s kezét ki akará rántani a gróféból.
Czilike szó nélkül ki ment, s a grófot egyedül
. -EZ
sorosan tartó, s a vad ellenállása
hagyta. ,
csak izgató a vadászt s a következő pillanatban karja
Ez ismert itt minden zugot, mivel majdnem min- már a leányka karcsú dereka körül fonódott
J
i^®» 8 ba komoly Czélja nem volt is,
— szólt égő szemekkel Czilike szép szeme elég ok volUeséta megtételére.
Mifel azonban Czili maga ment borért a pinezébe, rön. tómétól? — a
főlek «
öh nem! — ■ a kaakodó lein,ka
a grófnak várnia kellett, s ezalatt a szoba északi fa
arczára hévvel illentett egy csókot.
lán levő fegyvereket vizsgálgatta.
Czili megfeszítő öszszes erejét, i szabadulni akart,
. ...EpT ^d*88^ különösen megtetszett neki, s ezt de a gróf izmos karja rabbá tevő. *
tokjából ki véve az asztalhoz vivő. Ott leült s figyel
A gróf őrző azonban, hogy Czili a végsőig ellenmesen nézegette.
\
a*8 ekkoz gyorsan zsebébe nyúlva, onnan egy üvegi
Czilike végre meg jött, s az asztalra egy poharat
hS tartotta0* DU8&SZát küökT®> gyorsan a leány arczá*
W;bort helyezve ismét az ahlak mellé akart
ülni.
[
i, 4 í lödnyka egyszerre őrző a hatást, s feje szédülni
..
a
né8ett Szeme fényleni
Kezdett, midőn a kipirult üde arezot látta, s most mi i*
Helyzetét egy pillanat alatt átértő, s mint, a vil
dőn a leányka mellette volt, midőn a közeliét varázsát
lám, kapott az asztalén fekvő tőr utón, s a következő
érző, meg fogta kezét s felállt
peresben az már a férfi mellében volt.
“ ?’ “ A“
Könnyű reá a. felelet.
Mondhatni, talán alig van már az országban |
vAros az egy Jász Berényt kivéve melyben a gyul*
1 «ny anyagokkal fedett házak és mellekepuletek
egymás mellett és egymáshoz oly 8ÜJÜen epuve vol
nának, mint itt nálunk Szolnokon. Legtöbb háznak
az udvara aZig nehány O méter s még is az egym
hoz ragasztott tűz fészkekkel úgy körülvéve van az
hogy a szerencsétlenség fellépése esetén az olt s
csak alig vagy épen nem lehetséges. Ezekhez járul
nak még a hazában lévő roskadozó s alig 3 ayasz
magassága, lyukas nádkémények. melyekből mint
mennyi tűzokádó hegy 'ölcsérekből egésztöleg
néz ki a pusztulással fenyegető nagy szerencsét
lenség.
,
Városunk úgy szólván egy óriást robbanó
anyaghoz hasonlít
Valóban az igv épített városban lakni, vagyon
nal bírni: negybátorság a vakmerőségig. Csak egy
nagy szél s véletnül egy tűz kiütés: e város porrá
égett.
A reményt abba helyezzük, hogy wvigyázunk" Ámde ez nagyon üres vigasztalás.
Más városok is vigyázatok de lakosai közül
egy nem vigyázott s elhamvadtak.
Ott van példa rá a többek között Baja és
Kecskemét városok. Mindenik vigyázott, de az előb
bihez 4 kilómeter távolságra fekvő Szent-ístván
nevű községben egy ember nem vigyázott, és a tűz
átröpült Bajára is az egyetlenegy ház és egy kápolna kivételevei porrá lett.
Kecskeméten sem vigyáztak -egy háznál, 8 a
város felénél több -leégett.
Ezékböl dkálva. nem találjuk városunkban sem
a bekövetkezhető szerencsétlenség megelőzéséhez
elegendőnek a vigyázatot; mert rendszerént mindig
ta’álkozik gondatlan ember, *őt minden vigyázat
•mell tt is bekövetkezhetík az; nem a városházánál
-iro^t is repedő vagy talán már örökre m(>g és épitézeti rendszabályokat sem, mett ha azok véletlenül
lé'ezendenek is csak az ujabbi épii keszegekre vonat.kozn.ik.
Városunkban körülbelől i5oo ház áll fent olyan
melyek a melléképületekkel egybessöve, oly sürü_ s
gyúlékony tömkelegeket képeznek, hogv közülök
akármelyik gyúladjon meg s véletlenül fújj >n a kö• zönségesnél erősebb szél: bizony nem menti meg ezt
a várcst ‘semmi a végenyészettől nem még akkor
sem, ha fejét nem vesztené is el.
Emlékezzünk csak vissza az 187!. év Május ha
vára a midőn a kispipáhoe czimzett hoicsma kémé
nye kigyulladt. Óriási orkán dühöngő t ekkor, a
port torony magasságig kavarta fel, az ember csak
szembekunyva mehetett. Ha ekkor egy derék ka
ron n tiszt a tüzet röktön el nem fojtja vala, habár
csak kémény tűz volt is az — kitudja hogy a vá
ros egyrésze -nem heverne e még ma is romokban
Nem hirdetnék-e a kormos falak még ma is az
emberek vakmerő gondatlanságát? Intő jelenet vólt
ez. Az intést fogadjuk eL Ne legyünk továbbra is
öntudatlánúl bátrak 1
Fődolog ugyan * vigyázat, de a legnagyobb
vigyázat mellett is megtörténik -a szerencsétlenség.
Megtörténik ez még akkor is ha nem találkozik
könnyelmű ember és gondatlan gvermek, kik okozói
szoktak lenni rendesen a tűzvész kiütésnek.
Szükséges tehát a vigyázaton kívül:
I
i-ör. Hogy a kihágást büntető törvény t4t
|
értelmében a tözkiütésnek vagy tovább terjedésének
meggátlása czéljából, a városi hatóság által hozás
s^k szabály, mely szerint a meglevő tűzfészkek u. m
ólak, istálók, félszerek s egyébb könnyen tűzet fogó
épületek, egymásról s a szomszédok épületeitől s
kerítései'öl választassanak el, s melyek még így is
veszélyesének mutatkoznak, hányattassanak szét
miként ez n ás városokban megtörtént.
2-or. A mely házon nád vagy roskadozó ké
mény van. a tulajdonosnak tétessék közele^ségébe
hogy a helyet .Záros határidő alatt kőkéményt épít
tessen. Ki a rendeletnek nem engedelmeskedik ké
ménye huzassék le. Jgy rendeli.
3-or. A kutak száma s/ap mitassék, különösen
oly helyeken, hol a házak süren épitnék és igy a
közbiztonságra, nézve szenbetünőleg veszélyesek
4-er. Tétessék szigorú kötelességébe mindé,
ház lakójának a kapitánnyviz tartása és pedig leg
kevesebb egy akó mennyiségben.
5-ör. Hagyassék meg a rendőrségnek, hogy
ezen szakályok megtatrása felett, szigorú felügyelő
ség terhe alatt Őrködjék.
Ha más városok kasonló intézkedések által a
tűzvész kiütése lehetőségének tudtak gátat vetni,
tudni kell azt itt is.
; A szegénység érve itt figyelembe nem vehető
az áldozat hozatal nem kímélendő.
A fenyegető közveszély elkápitására ezélzö
intézkedés kíméletet, mellék érdekek dédelgntése
nem ösmerhet; a kegy es népszerűség hadászatnak
elnézésnek, saját érdekeink megóvásának már itt
vége van, melyen túl azokat folytatni, iszonyú fe
lelősséget vonna maga után.
Inkább nehány száz ember haragudjék most
mint a közös szerencsétlenség bekövetkezésévéi ve
lők együtt egy egész város keseregjen a hamu és
romok között, átkot szórva a mulasztók fejére.
Igaz, hogy mindezen intézkedések megtétele
után sem lesz a város tűzmentessé téve; de hiszen
hol van az oly város, mely ezzel dicsekedhet nék
midőn a tűz előtt még a 3—4 emeletes házak cserép
teteje sincsen biztonságban; de legdáb a tűz ki
ütésének valószínűsége csökkenni fog, s kisebb szél
ben a veszély megfogása, helyre szorifása az égő
épülethez! hozzáférhetés, lehetővé leend véve.
Né legyünk tehát bátrak, a kiüthető vészéivel
szemben. Hozzá kell látni a közbiztonság munkájá
hoz, még nem késő.
Ha meg van téve minden lehe'ő, a lelkiösmeret
senkit sem vádolhat.
Tudjuk, hogy ezen szavaink is csak kiál ó sza
vak lesznek a pusztában. De mindegy.
Egy város i8,oop lakosának élete és vagyona
érdekében megtettük szent kötelességünket. Többet
nem tehetünk. Am viseljék a felelősség súlyát azok,
kik figyelmezésünkrg nem hallgatva, a bekövetkez
hető megmérhetlen szerencse lenség
elhárítására
ezéizó intézkedések megtételének könynyelmű elmu
lasztása által a város létezését koczkáztatni engedik,
s nem követnek el mindent, hogy egy netalán bekövetkezhe:ő tüztenger hullámai alá ne temessék a
várost.
Látta az asztalon az érintetlen üveget s poharat,
A gróf felkiáltott s elerészté a leányt, melléhez
kapva, a székre rogyott, s az asztal szélet megmarkolá. aztán kezdett viszsza emlékezni.
Ekkor tekintete keblére esett s ruháján egy vérA leány, midőn a gróf eleresztő, eszméletlenül
cseppet pillantott meg.
terült el a földön, s magáról mit sem tudott.
Fejéhez kkpott s öszsze szorult hangon rebegé:
A tőr azonban nem ment be mélyen, mert erejét
— Megöltem őt!
a vadásztáska szijján elvesztő, s alig 3 —4 ujjnyira
hatolt rézsűt a testbe — úgy, hogy a gróf nem veszté
Nem merte szemét még egyszer körül vinni a szo
el eszméletét.
bában. félt meg látni őt valahol (vérében fekve.
Az üvegbese leeset a földre, s tartalma ki ömlött
Szive erősen dobogni kezdett és remegés fogta el.
A szoba levegőjében azonban annyira elöntött hatása,
Pár pillanatig mozdulatban maradt, de aztán ma
logy a gróf alig érző s csak a földön fekvő Czilli bó- gához tőrt, s most már szét nézett.
•dultságát tette mélyebbé.
A grófot nem látta sehol.
A gróf nem nyúlt a tőrhöz, benne hagyta a seb
Pillanatra megnyugodott, de aztán újra erőt vett
ben — 0 felállt. Fájdalma nagy volt, de az erős férfi rajta a félelem.
jn ggyőzte azt, s fegyverét vállára ki ment
— Talán kivánszorgott a konyhába!
Ekkor azonban eszébe jutott az üvegcse, s vissza
Lassan megindult, de ott künn sem látott semmit.
tért, Vigyázva Lehajoltaiéi vette ’azt; aztán az ajtót
Ekkor remélni kezdett, viszsza ment a szobába
nyitva hagyta s lassú léptben távozott.
— ott sehol nem látott vér nyomot.
Egy óra múlva a faluhoz nem messze volt —
— Elment! — susogá — talán haza ért! — De
Ekkor elő vette kendőjét, ki gombolá vigyázva ruháját ... — s itt ismét kétségbe esett, — engem üldöztetni
a a kendőt jobb kezebe fogva készen tartá. Azon pil fog!
lanatban, midőn a tőrt a zsebből kiráutá, kendőjét bele
És ezen gondolattól megkapatva eszét veszté a
nyomta.
különben
lélek erős leány, s ki futott a szobából, futott
A roppant fájdalomra elsápadt — de nem ingott
meg, mert most öntudatosan okozni azt. míg előbb in az erdőbe, azt nem tudta merre!
A sebes futás azonban kifáraszta őt s alig egy
kább a váratlan támadás tette eiuüeuué.
A tőrt táskájába tevő, s megindult az ezt homá óra múlva egy fa .alá rogyott.
Szeme előtt í gróf véres alakja táuczolt s resz
lyában.
Alig őrt Azonban a kertekhez, midőn őrző gyen ketni kezdett.
A lenyugvó nap már csak a fák tetejére vetette
geségét.
Ugyanekkor ment arra egy földmives, és a gróí fényét, midőn Czili újólag felugrott 8 űzetve lelkiis
merete s a félelemtől, bokrokoe s gályákon keresztül
intett neki.
Az oda ment 1 ijedve látta, a gróf véres ruháit futott tova.
Alig haladt egy óráig, midőn egyszerre zajt hall,
— Vezess haza! — szólt
A paraszt derékon fogta a grófot az reá támasz aztán kutya morgást ős ugatást
Ijedve állt meg, de a következő pillanatban bo
kodott s fél óra múlva már otthon feküdt
Az orvosnak azt mondá, hogy egy vadorzó támadta kor csörtetést hall a erős ugatás mellett rohant hozzá
a két eb.
.meg s az megnyugtatá, hogy a seb uem veszélyes.
Ajkáról egy sikoly röppent el, de a két nagy ál
lat előtte meg állt r- még vakkantott nehányat s az
tán morogva nézték őt
E pillanatban mintegy 25 lépésnyiről egy erős
A- erdész lak nyitott ajtaján a tiszta lég egész hang hallatszott:
erővei. louulc be s egy negyed óra múlva Czilike feL
— Brúnó! Rárő! Retourner!
jjyitá szemét
A két kutya hallva a parancs szót, viszsza kullo
Felugrott a földről s körülnézett
gott, de gazdájok már jött egy tolvajlámpával.
Korunk babonái.
Talán megütközöl e czímen nyájas olvasó ? hogy
oly udvariatlan vagyok becses személyed iránt, az
által miszerint nem áltatok babonát szelőztetni előt
ted, ki a felvilágosult 19. század gyermeke vagy, ki
talán tettedből telkedből gyűlölöd az elfogultságot,
kinek a kor szelleme szerint telkiismereted szabad
függetlan ? Előtted ki jól tudod, hogy a találmányok
nagy mestere — az. emberi ész — ilyet többé nem
hisz, sőt kárhoztat? Megengedj kértek, ha ezeket
magam is jól tudva, mégis fárasztam lelkedet; ha,
szólani óhajtok a jelen korban is fellelhető babo
nákról.
Teszem ezt azért, hogy visszavezethessek min
den ilyféle babonát magára a szülő okra.
Egy tekintet a természetbe: megmutatja min
denkinek, mily badar vélemények azok és meggyőz
arról, hogy azok egy oly beteges elme képzelődésé
ben születhetnek, mely a józan ítélet hiányában aze
sem tudja: mi történik vagy történhetik körülötte.
Kemény egy kissé ez ítélet vagy legalább
annak tűnik fel, de csak add.g míg tévelyeinkhez
makacsul ragaszkodunk; míg azonnal egész igaz
ságban tűnik az fel. ha látjuk, n.ily könnyen oszol
nak szét a sötét babonák tarkábbnál tarkább rémalakjai a tudomány világitó szövétneke előtt
I.
Tagadni nem tehet, hogy nem egy család tag
jai félelem és rettegésbe estek, midőn nyájas beszél
getés közepeit egyik vagy másik szögletből rop
panást halottak. Meghal valaki a rokonság közül
szoktak'mondani; és ha egy ily természetszerű jelen
séggel esetlegesen betegség vagy talán épen halál
is összejátszik, nincs hatalom, mely képes tegyen a
családtagok képzelődéséből többé kinézni azon bal
hiedelmet, miszerint a roppanás egy ily szerencsét
lenségnek elvitázhatlan előhírnöke.
E bal hiedelem tagokról tagokra marad és
mindenik szent ereklye gyanánt őrzi a hagyományt,
melytől eltérni azért nem fog. rr.ert ez itt és itt
ez/el vagy amazzal a dód — vagy ükapával tör
tént, tehát igaz.
x Azonban ha tudnánk, bogv ez a történt ese
ménynyel semmi összeköttetésben sincsen hanem a
természet rendje és megmásithatlan törvénye szerint
történik, azt hiszem, letennek e bal hiedelmet és
helyette a józan ítéletnek tenne helye
A roppanás nagyon természMtszerű valami,
valódi okát felfogni igen egyszerű és könnyű. Min
den te<t likacsos, a hó a testeket kitágítja a hülés
összehúzza, mondja a természettudomány.
:T Ezeken kívül kiki tapasztalatból tudhatja,hogy
este és éjjel (: mert legtöbb esetben ily időtávban
Magas testes alak állt meg Czili előtt s idegen
kiejtéssel kérdő:
- Ki az? — Mit keres? —
Czili anynyira megrémült, hogy lábai megtagadták
a szolgálatot, s ha az erős férfi fel nem tartja, ismét
öszszc esik.
Ezt látva, a férfi karjára vette őt s vitte nőhány
lépésre s ott letette egy kiterített bundára.
Czili felocsúdva, a lámpa ^alvány fényinél hárem
férfit látott maga előtt:
— Ne féljen, mi nem bántjuk ! F.n egy lovarda
tulajdonos vagyok s a többiek hozzám tartoznak I
Czili ekkor jobban körül tekintett, s a háttérben
egy nagy kocsit s több lovat pillantott meg.
Bátorsága némileg viszszatért, s ekkor egy gon
dolat czikázott át agyán!
— Velük megyek én is! — szólít rögtön.
A lovarda tulajdonos, — mint ahogy ő magát
nevező — meglepetve nézett a leánya, 8 csak most
vette észre, hogy az mily szép.
,
— De ki ön? — kérdő.
— Ne kérdezze! — Majd meg tudja később, most
csak arra feleljen magával visz-e ?
' A három férfi egymásra nézett s elkezdtek francziánl beszélgetni, de szavaik közül a beau, joli, jeuue
nagjon ki hallatszott- Végre az előbbi férfi hozzá, s
uimtdá:
— Ha ön tud valamit?
— Semmit! — felelt a leány.
— Vagy tanúi ni Akar?
— Mindent! — volt a válasz.
— S nem fog ellenszegülni az általam adott readeleteknek ?
— ígérem! — felelt mohón Czili.
— Így tehát velünk jöhet!
E pillanatban a távolból kutyaugatás hallatszott.
Czili újólag megrémült
— Engem keresnek!
szólt kétségbe esve. —
S felugrott a bundáról.
A három férfi . ismét öszsze nézett s a legfiata
labb gyorsan a kocsihoz vezeti a leányt, melyről le
dobott nehány ruha darabot.
— Feküdjék bele! — parancsold.
(FolyU-köv.)
• allatszik roppanás:) a szoba kissé kihűl s itry a
bútorok anyagának likacsai őszszehúzodnak és kész
a roppanás.
Ezen természeti törvény többször figyelmeztette
már a gondatlan háziaszonyt, a midőn a forró kály
hára tett pohár vagy edény kevés durranás kisérete
mellett elrepedt, s a falánk gy 'rmek^t. midőn regge
lijét. a forró kávé beöntésénél, csészéje elhasadván,
elvesztette stb.
Ipar, kereskedelem s közgazdászat
— A magyar-ált.-földhitel-részvénytársulat Bittó
István elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a
napokban, melyben a határozatképesség megállapítása
után, álon több részvényes benyújtott indítvány, hogy
a társulat likvidáljon egyhangúlag határozattá emelte
tett s annak keresztülvitelére egy öt tagú felszámoló
bizottság választatott. A közgyűlés elhatározta továbbá,
hogy az ez időszerűit működő felügyelő-bizottság mű
ködését a felszámolás egész tartama alatt folytassa.
A közgyűlés felhatalmazta a felszámoló-bizottságot,
hogy a társaság ingatlanait, a nyilvános árverés mel
lőzésével, szabadkézből is eladhassa, s hogy a társaság
jelzálogos követeléseit más intézetekre átruházhassa.
— Hangverseny. A „Szolnoki Ipanárs“ javára
rendezendő hangverseny amily elvethetnek
Ígérkezik, ép oly sokáig várakoztat is magára
amennyiben jan. hó 8-ról — mikorra tervezve v<>lt —
közbejött akadályok miatt azt a farsang utoljára
kellett halasztani hogy az élvezetes estély iránt
máris nagyon érdeklődő közönséges némileg megny untattuk, megemlíthetjük, hogy a program Össz<*áliiiását Sípos Antal úr szeti fene akadémia tulajd< nos a czéi iránti jóindulatból volt szives magára
vállalni azonkívül alapos reményünk van Horánczky
Milka k. a. Ígéretét bízni a közreműködés illetőleg
■úgyszintén Szolnok négy viruló szépségű hölgye
ny olczszerü zongora játékra.
Helyi hírek.
— Boldog uj esztendőt kívánunk
lapunk
tisztelt előfizetőinek, és munkatársainknak!
— Rejtélyei eget. Karácson másnapján egy fiatal
idegen ember időzvén varosunkban, — azért, merta dél
utáni órákban a piaczon egy lövést tett fegyverrel, a
főkapitányság által letartóztattatott. s megvizsgáltat
ván, nála igen nagy menynyiségü készpénz találtatott,
azonban kiléttét hiteles okmányokkal igazolta, hogy ő
N a g y Ferencz. Pozsonyn egye felsőszelimi illetőségű,
ki marhák vétele végett jött a Tiszavidékre. S valóban
vett is Szolnokon öt darabot s azokat kedden reggel
Oegléd felé inditá útnak, maga hajtván őket, mert
mint mondá. majd a tanyák közt is vásárol még. Azon
ban a Szolnokon vett ökrök az abony-szolnoki utón fel
ügyelet nélkül bolyongtak szerdán s a tanyai emberek
által felismertetvén, mind az öt darabot a szolnoki ka) itái ysághoz hajtották be hol az előbbi tulajdonosok fel
ismerték őket Miután senki sem látta, hogy Nagy Fejemz hová lett, — igen valószínű, hogy a tanyák
között, mivel egy maga ment, vagy veszély érte vélet
lenül, vagy eltették láb alól. Hegedűs Béla főkapitány
niult csütörtökön maga indulván el nyomozásra, van
remény hozzá, hogy a rejtélyes esetet felderíti.
— A jászberényi postarablásról tévesen Írták a
lapok, hogy a rablót Szarvason fogták el, mert azt a
szolnoki in dó háznál fogták meg1 rend őreink.
•
- - Karczagon egy zug lap jelenik meg „NagyKunság" czim alatt, melyet valami banda szerkeszt,
miután Bánáthy Emil nevű ember, aki szerkesztőnek a
lapra van pingálva, nem létezik. No tehát ez a banda
a múlt számban azt mondja, hogy hát mi munkatár
sainkat fizetjük, — „de miből ?“ Hát a zsebből,
banda uraimék, és ha zsebünk történetesen nem lenne
elegendő, hát majd akkor Karczagra megyünk és ké
rünk kölcsön — Pap Elektől.
— örvendetes újdonságul. Szentes és Szolnok közt
rendes gőzhajó közlekedésünk lesz. Szentesen a.Nagy
testvérek ugyanis, egy igen alkalmas csavar-gőzöst ké.
szí ttettek, mely február 1-én fog átadatni, s mihelyt *
jég engedi, a közlekedést is azonnal meg fogja kez
deni. A főállomás, valamint a hajó neve is Szentes lesz.
.Szentes* igen szilárd készítésű hajó s 24 személyt
képes felvenni, teher szállításra pedig, kellő számú von
tató hajóval lesz ellátva. Valódi szükséget fog ez pó
tolni, kivált midőn az utak miatt, a vasúti állomások
megközelithetetlenek tavaszszal. Nagy elismerést érde
melnek tehát a derék Nagy testvérek, mert vállalatuk
kal a közönségnek, különösen pedig e megyének 8 vidéké
nek megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek.
— Tájékozásul. Midőn e lapok szerkesztését át
vettük. akkor is. és azután is kijelentettük, hogy akik
lapunkban bármit is közzétenni óhajtunk, a közleményt
csütörtök délig küldjék be helyből, vidékről
ódig pénteken délig. —
Ezen kháu: ln.aí
melyhez jogunk van, Havlicsek József, Wondra Antal,
és Szűcs Izsó urak nem tartották be, mert czikkeiket
helyből csak pénteken küldötték be hozzánk, miért
is azokat — a munkatorlódásnál fogva is — jövő szá
munkra vagyunk kénytelenek elhalasztani.
fejezték ki az eddigi elnök Sí amis Józsefné úrnő le
mondása felett Ezután megválasztó elnökül. Hege
dűs Zsigmondnét 39 szavazattal 4 ellen.
* Ugyancsak Jászberényben, Sípos Imre ur egy
gőzfürdő és egy uszoda felállithatásáőrt kérvényezett*
városnál, s a tanács engedélyezte is azt
* Újévi üdvözlet 1^46-ik évben. Ez időben a jász
kunok főkapitánya gr. Pálffy vala, kihez az 1747-ik év
első napjára ily üdvözletét küldött a kerületek egyik
* TörökszentiHiklósi levelezőnk írja nekünk, hogy nádori kapitánya, kinek neve olvashatón ma. „Nagyott karácson eb»« napján, délután mikor a szél legjob méltóságú Gróff Palatínus Jó Kegyelmes uram! Aján
ban dühöngött, tűz ütött ki, melyet azonban sikerült a lom Exádnak alázatos engedelmességvei való szivszoltűzoltóknak gyorsan lokalizálni s igy csakis a kigyu- gálatomat, és hogy ezen be lépett uj esztendőnek min
ladt istálló épület lön a lángok martaléka.
den részeit, számosak megérésével, friss jó Egésségben
* Rablóéi kísérlet. Szajoli levelezőnk arról tudósit F. asszonyunk szolgálattyára Hazánk vigasztalására a
bennünket 1881. évi decz. 27-ikéről kelt levelében, — nekünk mindnyájunknak örömére eltörhesse Exád,
hogy ott
d e c z e ni b e r
hó 22-én, a késő
tiszta szivemből nemcsak óhajtóm, de érette Istenemet
esti órákban a Sclmssberger-féle uradalmi lakban rab is kérem.11 Olyan eredeti magyarsággal írott köszöntő
lás! kísérlet fordult elő. Ugyanis Schossberger nagy bir ez, milyent Írni 1881-ben sem tudnak sokan.
tokos, ki a külföld részére dohány termelő, Szolnokból ‘
* Simonfy Kálmán, nagyhírű zeneköltőnk, teg
Kohn Móriezczal és Steinberger megbízottjaival a mon nap Jászberénjbe érkezett, ottani zenész baráta s a
dott napon Szajolha ment dohány átadás végett, mely dalegylet elnöke S i s m i s József ur látogatására, kinek
nek átvételére azonban a fioanezok nem érkeztek meg vendégszerető uriházához szállt. Este a dalegylet seaz napra s igy ők is visszatértek Szolnokba, hogy majd renáddal tisztelte meg, s az ünnepélyes aktus után
másnap mennek ki újból. S talán e viszszatérés menté Sismis József urnái barátságos öszszejövetel volt, hol
meg életűket és pénzükét, — mert ők a délutáni vo az ő évet kedélyes pohárköszöntések között temették
naton térvén vissza, este a majorban megjeleli két ál- el. Ergo : boldog újévet!
arezos egyén, kik a számtartúnál tudakozódtak Schoss*
berger után. Midőn azt a választ nyerték, hogy Szol
nokba ment, a számtartótól tudakozták, hogy nem ha
gyott-e itt pénzt. A számtartő megmutatta saját pénzA múlt vasárnapi „Nyilttér® rovatában, Szat
tárczáját. melyben 11 frt. volt, de azt neki viszsza ad mári Ferencz rágalmazónak nevez, mig viszsza nem
ták, megnézték a számtartó óráján az idő állását, ki vonom az ellene szórt rágalmat; de hogy az miben
húzták a lámpa belét és sötétben eltávoztak. A szám rejlik, azt nem Írja; — hogy az olvasó közönség is
tartő előadása szerint —
irjá levelezőnk tudja, mivel rágalmaztam, az következőkep áll:
— az intelligens
osztályhoz tartozóknak látszot Szatmári Ferencz több Ízben felkért, hogy mutas
tak a rablók, legalább minden körülményből ezt lehete sam meg a katlanomat, miért 3 forintot ígért; én
a számtartónak következtetnie. A nyomozás megindit- azért 5 fi tót kertem, és a katlant megmutattam
neki; részemről éz rágalmat nem tartalmaz, totatott.
* A jászberényi vadásztársaság tagjai múlt kedden vábbá rósz szájúnak mond, öcsém, nincs benőve a
Megyei hírek.
a gyöngyösi hegyek közé ráudultak ki, hol három őzet
ejtettek és igen sok nyulat. Egy őzet Wagner Vilin; s,
egyet Eördög János, egyet pedig Ahnásy N. ur lőtt.
Az őzeket, mint igen szép példányokat, sokan megte
kintek.
* A jászberényi nöegylet decz. 18-án tartá rend
kívüli közgyűlését, melyen a tágok mély sajnálatukat
fejed lágya!
STEFANOViTS ALAJOS,
ezukrász.
•) E rovatban közlőitekért a szerkesztőség nem vállal fel*,
lósséget.
Felelős szerkesztő Pásztor Ferencz.
OXXXXXXXXXXXXXXX«*»»«9O*«XXXXXXXXXXXXXXXO
Csodálatra méltó a természet ereje,
- X
ha az a kellő módon alkalmaztat! k.
X
a természet ereje!
t
így kiáltok én is fel, és önnek ezennel legbensőbb köszöneté
■uet fejezhetem ki, miután hála 1 egyon érte az istennek, az ön Wiukelma\er-fele bojtorján gyökér szesz-és hajkenőcse segélyt hozott
számomra hajam kihullása ellen s annak újra növésénél s csak az t JL
óhajtanám, miszerint az igazság a világnak tudomására jusson.
Kaufmán P. Dukl n. •
JC
X
X
T
Hét évig kopasz és szakáltalan, — mint amilyen 24 éves fiatál ember létemre voltam, csaknem kétségbeejtő. Az ön csakugyan
csodálatraméltó és gyógyhatásos Winkelmayer-féle bojtorján gyökér szesz és hajkenőcsének használata után alig két hónap alatt is- *
inét tömött hajat nyertem, sőt még a szakálam is. melynek kinövésébe pedig még magam is kételkedem, igen szép sűrűn mutatkozik.
ilála érte az Istennek s a természet gyógyerejének; önnek köszöne- a
temet, miután legközelebb Bécsbe fel fogok rándulni, élő szóval foKandier J. gépész Budapesten.
gom kifejezni.
Y
J
Az ön Winkelmayer-féle bojtorján gyökérszeszének néhány
üveggeli elhasználása után, parókámat, melyet már csaknem egy éve
viseltem, ismét félietehettem, s most ismét meg van a hajam, sőt
több mint ezelőtt. Ezen eredményről nálam bárki is meggyőződhetik
Wendt . jószágtulajdonos B Lag. a Thaja mellett Alsó-Ausztria.
Én az ön valódi Winkelmeyer-féle bojtorján gyökér szeszéből
2 palaczkkal hozattam magamnak, s annak használata mellett mind
a mellett is, hogy alig vagyok még 20 éves rövid pár nap alatt nagy
és szép szakait kapum. Ezennel hálás köszönetemet fejezem ki, maadt am tisztelettel ifjú Mágusét Lőrincz, Krappon (Kraina.)
LegUensőbb hálás köszönetemet a-. ön, Winkelmay er-féle boj
torján gyökér-sxeszeért, melynek három heti használata után, pom
pás tömött szakái birtokában vagyok. Én az ön csodálatraméltó kérzitményeit mindenkinek a legmelegebben ajánlhatom.
Berger József Elg. lovag. Bécs.
Ezen, valamint sok más száz elismerő és köszönőirat melyek nálam eredetiben mindenki által bármikor is betekinthetés végett ki vannak téve, a Winkelmayer-féle bojtorján gyökér-szesz és hajkenőcs minden dicséretet feleslegessé teszik,
mivel jó önmagát dicséri meg.
Árai:
1 palaczk Winkelmayer-féle bojtorjángyökér-szesz
hajkenőcs
1 tégely
olaj
1 palaczk
Postai megküldésnél (a péuzheküldése vagy utánvétel mellett) csomagolásért
90 kr.
50 „
40 „
10 krral több.
Központi raktár: WINKELMAYER I. Becs VL Gumpendorferstrasse 159.
Fiókraktár : Budapesten, Török ózsef-nél gyógyszerész király-utcza 7. sz. Zágráb, Mittelbach 8. gyógysz. Pozsony,
Karer J. illatszerész Fischerthartgasse 6. Temesváron, laroraiss E. gyógysz. Tarczay István gyógysz. Kolozsvárott: Szé
kely Miklós gyógysz. Gyöngyösön, Mersiu Nándor gyógysz. Debreczen, Rotbschuek Emil gyógyszerész, valamint minden
X
hírneves gyógyszertár-és illatszer kereskedésben.
—-- a tömérdek hamisítás kikerülése végett csat arra kéretik mindenkor Winkelmayer-féle valódi bojtorjau.gvökér készitpényt kérni, s arra ügyelni, hogy minden palaczkon J. Winkelmayer, Béce VL Gumpendorferstrasse 159
■ legyen
’*
í alkalmazva.
•
‘
’
1882. Jan. —3-12
c*ég
KINTZLER SOMA, műórás Szolnokon.
Ezenkívül:
Ajánlja gazdagon felszerelt
inga-, kép-, játszó-, irodai-,
ébresztő-, kakuk-, és közön
séges fali-órák,
óra raktárát ^T.
A Nagykörűi határban lévő
Petrovay féle mintegy 1000 fhold
nagyobb részben felső legelő föld
3-6 évre haszonbérbe adandó azon
nal
' Bővebb felvilágosítással szol
gál Szolnokon Bagossi Károly ügy
véd, Török Szent Miklóson Polgár
Mihály.
3—1
*
úgyszintén
arany és ezüst lánczok,
gyűrök, óraboritékok
és
Férfi órák:
üvegek
Egy Mdat henger óra 4 kővel 6—10 ftig
B rugóval 10—11
dupla fM4l is
— i&
Bemontoir 14-10
a
a horgon* Óra
IS—20
18-34
aa
» Romontoir
Egy arany henger óra
26-40 ,
30-50
a
, horgony óra .
•
, Reéjoatófr
52-86
200—400
a
a ChronometUr
nagy választékba stb, stb.
készít és javít
két évi jótállás mellett.
Cserét minden irányban elfo
gad. Toronyórák kijavítására
és újak készítésére több évi
jótállás mellett vállalkozik.
Úfi érák:
Vidéki megrendelések
pontosan és lelkiismeretesen
eszközölte tnek.
Efy arany heng. 4—8 kivel 20—80 fti<
. ,
„ Xftemontoir 30—40 ,
•
, horgófcy
45—80 ,
10—10
fi 1
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX tXXXXXXXXXXXXXXS
ooooooocxxo
[
melyben mindennemű jól sza
bályozott órák kaphatók a kö
vetkező árjegyzék szerint:
IX Évfolyam.
Hirdetmény.
Van szerencsém a nagyérdemű közön?ég becses tudomására hozni, miszerint f. é. decz
2^ án. Szolnokon a vasúti főutczán, nővérem
V<»zlay Jánotné házában, tzemben a pottahívaMnllnl.
Mindenféle czukfász-sütemények, -cse
megék és befőttek,
friss és kitűnő minőségben naponta kap.
hatók, valamint helybeli és vidéki megren
delések is gyorsan, pontosan és a legjutányosabb árak mellett kiszolgáltatnak.
Ugyszinte reggeli és délutáni kávék és
theák, reggelik, likörek és szilvoriumok a leg
finomabb minőségben állank rendelkezésére a
t. fogyasztó közönségnek.
^Szolnok, 1881. decz. 22.
CZINÓBER ANNA,
• 6—2
12. Évfolyam.
Authentikus kisorsolási jelentés.
Osztrák-magyar és külföldi sorsolási értékek, kisorsolható állami és magán-kötvények, vasutigőzhajózási- és iparvállalati részvények és elsőbbségi kötvények, záloglevelekről. stb. Bank
pénzügyi és vasúti ügyek folyóirata.
1882; január i*én nyitunk uj egész éves előfizetést a
tizenkette
A „MERCUR* magyar-német szövegben 3—4-szer jelenik meg havonkint, megkivántató esetben többször is, és pedig minden jelentékeny húzás után: authentikus huzási lajs
tromokat czélszerű tabellát s átnézetben könnyen érthető rövidséggel közöl, valamint közli, a
vissz amaradottakat, vagyis a kihúzott és m ég fel nem vett nye
reményeket, ennélfogva az értékekkel biró közönség részére nélkülözhetlen közeg.
Előfizetési ár bérmentve házhoz hordva vagy postaküldéssel egész évre csak 2 frt.
A .MERCUR* kiadŐhiVhtala Budapest, Dorottya-utcza 12. szám. BUDAPEST.
Ezennel meghívásunkat tesszük előfizetésre ésa czimnek és
utolsó pósta pontos és világos megjelölését. Az előfizetési pénz beküldése legjobb és leg
olcsóbban eszközölhető postautalványny ah
crakráu.
4—5
Hirdetmény.
112. SZ.
kgy. 881.
a
* ,kr’ VAi^<?'
SZix^ír^
i
g e ’r
,ren^tíZett
városban a Kőrös fólyon egy 131 méter hosszú 7.25 méter széles közúti fahíd építése 37334 frt
elhatároztatván, az ehhez szükséges anyagok szállítására és munkák teljesítésére — első sorban azösszes válla
lat r *a, «zuuánkülOn-kfllőn
*) faanyagokra,
^b) vasanyagokra,
Jc) festésre,
, 4) ácsmunka, és
( «) földmunkára
e
V <
nyilvános szóbeli és zárt ajánlati árlejtés fog tartatni. Kun-Szt-Márton város közháza nagytermében
1882-ik évi január hó 10-ik napján délelőtt 10 qrakor,
znire az árlej tezni kívánók ezennel meghivatnak.
4 r 1 e j t é . h ej a kikiáltási ár 10 1-kátaz írlejtés megkezdése eldtt zz
drlejtezd kmdöt*^^
aií2tÍ££
A
ismerik, , t « k „ . k
ges
? f 5 l?’ d é ' * ‘
m , g
M
“«»“•*« és menta teljesítésére írásbeli z á r t a j á n 1 a t o k
kéaíbb
-filmbe ne,, vétetnek.
J
kinyilatkoztatni,
b e^ é'VTT’se'^m'en^ó
V»•
.
t
... ..
1
követkézé irta^ril^^^^^^
óráig
nyujtsá kH
1 *
is
hidtervét, a kivetést, az áltagos és résdetes feltételeket
■ megtekinthetik, tót kívánatra a 2 frt i r á . d i j e 1 él e-
a
vállalkozni
kivánóka
zonnal
meg is
küldetnek
ajánlataikat, polgármesteri
hutaihoz
ezimezv.
fiMopftéséra- 8 s szükséges bánompéznek készpénzben! melléklésével a fentirt nap délelőtti 10
* *
Kelt Kua-Szt-Márton város képrirelő testületének 1881. éri deeMmber hó 18-ik napién tartott közgyűlésében.
rí . •
Ledniczki István,
8—2
Kormos Károly,
ítaeboréay, 1881. Nyomatott Saalaf Irtanál
löj^yző, mint' polgármester helyettes.
1
2
JÍS» WZOM. S
Döüzetési ár:
hrt.nkint
pőldáayök h
Negyvd érre
••;
1 írt 30 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
_
«9
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Hirdetési díjak:
ak nerireantdadgnél,
■áMŐ-agyréd Íróiéiban; Vakra, LáeslA «r életében;
e*ak előlege* dtfazia mellett kSxSRetaek.
Egy centiméter magaa*dgn három baaáboe mudeteyi térért:
20 kr.
f-Mer hirdetve
2-saer
hirdtttményck, mint * nyílttéri köalBménynk
•
12 •
TAbhazAri hlrdetáraál árle*ar*d*«.
A mi nyomdánk.
(—r.) „Minden Demoszthenesznél szebben
beszél a tett!8 — így zengte ezt a lantos köl
tészet nagy mestere, Petőfi, ki viliarzó lelkének
nagy elszánóaával, mikor dicsőségének napja fél
világra elsugárzott, a sajtóra tette fölkent kezeit
s azt a nemzet nevében lefoglalván — szabad
nak nyilvánította.
És a szabadsajtó, habár időleges nyugvásra
lön is kárhoztatva a nemzet-bénitó hatalom
j által, visszanyerte király-urunk megkoronáztatása alkalmával világmozgató hatalmát, s mind
inkább vívja nagyszerű harczait úgy a politikai,
mint a társadalmi és közéleti téren. És a nagy
hírű angol 'journalista szavai nem puszta mondás
ma már, hogy „vegyetek el e nemzettől min
dent, alkotmányt és szabadságot; verjétek kezeitlábait bilincsekbe: csak a szabad sajtót hagy
játok meg nekem, és én visszaazerzem alkotmá
nyát, dicsőbb szabadságot teremtek neki s a bi
lincsekből kardokat kovácsoltatok Angolhon népének!“
Igenis, a sajtó uralja ma a világot; ez az a
hatalom, mely előtt meg kell hajolnia mindenki
nek egyaránt.
Ha csak azon parányi kört veszszük is szem
ügyre, melyben lapunk él és mozog, láthatjuk
és tapasztalhat] nk a vívmányok egész lánczolatát, melyek közhaladásunkat jelzik, de melyek
nek életre pezsdítését egyedül lapunk tényezte.
Azonban föbajunk volt az, hogy nem ren
delkezhettünk föltétlenül oly nyomdával, mely
-— egyéb vállalatok mellett — kizárólag lapunk
felvirágoztatását tűzte volna ki működése felada
tául; és ez valóban nagy baj volt, mert a lap
nak, a mellett, hogy igén gyakran titkai is elárultattak, az idő tömegéből, hogy úgy mondjuk
TÁROZA.
MMI«ÍÍV>
Caende* éjjel elmerengek
A telő hold képé*.
8 a csillagok fényén,—
Mintha volnék Endymion
Boldog áhnoddsbaa.
Mit rém ceókol a eaerelem.
Hogy eeak képed láeeam,
8 as éber-lét nagy kínjait
Leikeauől lerdssam.
.
.
Bélyegdij minden beígtatáraál 30 kr.
magyar szójárás szerint: csak egy kis körömaradék jutott, mi által legönzetlenebb törek
vésünk, ha nem hiúsult is meg, de mindannyi
szor visszahanyatlott, s a hatás önsúlyát ismét
csak mi éreztük.
Ma azonban ezen a bajon túl vagyunk, mert
miként más helyütt is jelezzük, oly nyomda áll
apunk rendelkezésére, mely a miüzléB kifogás
talan volta mellett kellő idővel és erővel rendelcezik lapunk kiállítására s igy minden kellemeten^g és nehézség, mikkel eddig eredménytele
nül küzdöttünk, végkép kikerülve és legyőzve van.
8 hogy visszatérjünk csikkünk első sorára:
minden Demoszthenesznél szebben beszél a tett.
Üres szóval nem dicsérünk, hanem utalunk ma
gára a tényre, hogy aki meggyőződést akar sze
rezni lapunk csinos, izléstcljes kiállításáról, az
vegye kezébe e jelen számot és mi a dicsérettől
fölmentve érezzük magunkat
De van még e dolognak elvi jelentősége is.
A verseny hatalmas tényével találja magát
szemben az olvasó, hogy Szolnok városában, a
meglevő kettő mellett, egy dísztvt, teljesen uj
nyomda rendeztetett be, mi eddig még itt nem
történt. Mi ez, ha nem haladás!
Mikor tíz évvel ezelőtt, a törvényszékek
rendezésekor, még az országgyűlésen is hangoz
tatták, hogy Szolnokon nyomda sincs, mig Jász
berényben van — tehát ezé lejjyen az előny:
Gullner Gyula kivágta a becsi.'letet az által,
hogy a primitív szerkezetű Szoretics -féle szolnoki
nyomda produktumát a törvényhozói-*nak felmu
tatta, s bebizonyító, hogy Szolnokon csakugyan
vala. És ime ma még csak nem is kaczagunk,
igenis fennen hirdetjük, hogy a korszel
lem rohanó kerekeit megállítani nem lehet, ha
bár az ég s föld sarkai inogjonak is JJelé!
Munkára föl! éljen a verseny, éljen a ha
ladás fenséges eszméje!
hanem
Tűzbiztonsági állapotaink.
A bátorság vagy öntudatlan vagy öntudatos.
Mindenik annál nagyobb, minél könnyebben be
következhető és illetve valószínűbb" a veszély, s mi
nél kevesebb a remény az abbóli menekülhetésre.
Ar. ember mindenütt, tehat a szobában, utczan,
a mezőn, öntudatlanul bátor, még akkor is, ha veszély
nem mutatkozik, mivel az el van rejtve a szem elöl
8 váretlanúl és gyorsan szokott fellépni.
_
Ki vasúton, vagy folyó vizen átázik, öntudatlanúl bátor; de bátorsága már nagyobb, habár az
elővígyázat mellett a szerencsétlenség bekövetkezése
nem oly könnyű, nem oly valószínű 8 remény is van
a menekülésre.
.
Ki tengerre, léghajóba száll, lőpor és egyéb
robbanó anyagok készítésével, gőzkazán mellett
vagy bánya üregben foglalkozik: öntudatlanul bátor
s bátorsága már sokkal nagyobb, sőt mondhatni: a
vakmerőségig nagv; mert minden elövigyázat mellett
is a szerencsétlenség bekövetkezése könnyebb, azt
veszélyesebb tényezők teszik lehetségessé, s ha be
következett, alig van vagy épen nincs remény a
meneküléshez.
A csatába induló hős bátorsága öntudatos;
azonban^ hogy ö és az előbb említett közül ki a
bátrabb: bajos meghatározni.
Itt a veszély már létezik; de van remény
belőle szabadulni. Amott van remény a veszély be
nem álltára; de ha beállott: abból nincs menekülés.
A menekülés lehetőségének megfontolása nélkül
van nyomda.
veszélybe rohanni: vakmerőség.
De aki tíz évvel ezelőtt jósolta volnsy hogy
Á veszély bekövetkezte előtt is tehát minden
akkor, midőn az 1882-ik év első órája nx'gkon- ember öntudatlanul bátor , minden ember egy-egy
dul, Szolnokon versenyre kelnek a ny» »mdák, azt, h<>8 Azonban az öntudatlan bátor csak addig hős,
ha meg nem kövezik, legalább is kikaczagják
így merengek, — • lelkem röpül,—
Nem a fénye* égbe:
A végtelenségbe t
Mit ér nekem aa ég a fénye,
C.illag-miriadok, —
Én nem fényre, nem aa égbe —
A magasba vágyok,
Ahol nem vakít el a fény,
Hanem tiutáa Utók.
A nép Istenével,
8 aa latén a néppel...
A szeretet éltet;
Ea ül királyi trónusán
8 áraaat fényeaaéget,
8 melyért milliók küakSdének:
Áldott békeaégetl ...
1
Ok! jdl érik at álmoddá
E ti# kebelnek—
Kínjaim pihennek.
Melyek gyilko* mérgeikkel
A telkemig vájtak. . . .
Bé, csalódd*, tépett remény,
8 keaerve a vágynak,
— Keblem riió lakoeai —
Mind ehiyngovának.
Nagysaerd esend énéért kamQa
A csillagos ^el.
Itt len* * sőtéttd;
Aa égi ftny •
aMőt
Egygyé asBvődéoa:
Aa őoerő merőimének
.ÖrSkenyelgéM, —
Aa Irtanak nagy eaékja ea,
*• O nOmTv QtWWW •
•) Mutatvány*! meraőaek sqjtó alá gyájtótt qjabb költemé
nyeiből.
Sxol-
Hirdetések
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek 830LNOKON:
:
búzapiaca, 1396. tx. a.
r *xdlemi réaaét
leményekea krral
■ mini u riófizrtóri i
d«a egyéb dijak i* küldendők
Ide küldendők * po«Ui felaaólamláaok i» (redamMio.')
UJ világot alkot lelkem,
Ahol világ aiaesca,
8 ő leve benne írtén!
Nem hogy paraacárt osztana—
így álmodom merengéaben
Aa életnek képét:
Saeretetet a békét. —
Oh, de lelkemet fölráaxa
Bilincsek caörgéae:
Hány némáét rab,—ok hánynak van
Háláló* nyBgéae...
।
Szeretettel éltet;
A szeretet taraja 8s«ze
Aa emberiséget;
Hol ea megexünt: írtén sincsen,
Minden puszta képzet...
8 a szeretet ott nem tényé**,
Ahol- eaolgaaág van:
Él a it a b a d a á g b a nt
Szabadság fénye* világát
Álmodja e lélek, — '
Vesznének, kik jármot tesznek
Nyakára a népnek!
Meg kell már égymer hallani
Jajunkat aa égnek I
Jőni fog a nagy nahadség,
Miliők kívánsága:
Világ aaahadaág al
Ea teremt egy qj világot,
összedől a régi,—
Megdiesődl a vén idő,
S^keeaoráava nézi,
Amint a nép milliója
Szabadságát érái...
Csak visssza.
— Benéfy. —
Irta: VArA* Xálmáa. ‘
(FolytaU*.)
Cxili remegve engedelmeskedett, mert a ^utyanvat is mind közelebb ^tt, 8 a lovar két kutyája is
hervt
fölót.
,
, ,, . , ...
Ekkor az előbb lehányt ruhadarabokkal befedte
őt a g Mda 8 • lámpát eloltva, lefekvésre küldé a
másik 4
és kiabálás mind közelebb hal
latszott" 8 mintegy tíz perez múlva a bokor megmozdnlt r
’on néhány kutya rontott elő.
Ekk or Brúnó és Ráró iá vadul n^tm
8 a követ.
perezben kutya marakodás volt hall
ható. '
wig a veszély ki nem tört; ha kitört; rendszerén!
rémületbe esik s eszét veszti így az anya a felette
^gö házból kiszalad, a bölcsőjében alvó
pedig az égő házban felejti, s csak később wt eszébe
Innak megmetftése, mikor talán
bája meggyulad, futásnak indd *.ekkéntn tünet még
jobban éEzti, a helyett, hogy dlenkezfleg
nék. így vesztette eszét a bécsi színházban keidebb
kiütött vérfagyasztó szerencsétlenségben ^a tűzbizton
ságra felügyelő személyzet.
■
Öntudatlanul bátor Szolnok városának minden
'lakosa, szinte & vakmerőségig.
.Miért?
Könnyű roá a felelet.
Mondhatni, "tahin alig van már az országban
város, az egy J»«-Serényt kivéve, - melyW a gyú
lékony anyagokkal fedett házak és melleképjdetek
♦egymás mellett és egymáshoz oly sűrűén építve vol
nának, mint itt nálunk Szolnokon. Legtöbb haznak
•.az udvara alig néhány négyszogméáer s mégis az
egymáshoz ragasztott tűzfészkekkel úgy körülvéve
van az, hogy a szerencsétlenség fellépte esetén az eltás<esak alig, vagy épen nem lehetséges. Ezekhez
járulnak még a -házakon lévő roskadozó s alig 3 arasz
magasságú lyukas nádkémények, melyekből mint meg.aunyí ffizokádó hegy tölcsérekből ijesztöleg néz ki a
pusztulással fenyegető nagy szerencsétlenség.
Városunk úgysaókván egy óriási robbanó anyag
hoz hasonlít.
Valóban az igy épített városban lakni, vagyon
inál báni: nagy bátorság, a vakmerőségig. Csak egy
nagy szél a véletlenül egy tűz kiütés: e város porrá
♦égett.
A reményt abba helyezzük, hogy „vigyázunk."
Ámde ez nagyon üres vigasztalás!
Más városok is vigyáztak, de lakosai közül egy
nem vigyázott s elhamvadtak.
Ott van példa rá a többek kozott Baja és Kecs
kemét városok. Mindenik vigyázott, de az előbbihez
4 kilométer távolságra fekvő Szent-István nevű köz
ségben egy ember nem vigyázott és a tűz átrepült
‘Bajára, és az, egyetlen egy ház és egy kápolna kivé
telével porrá lett Kecskeméten sem vigyáztak egy
?háznál, s a város felénél több leégett
'Ezekből okulva, nem találjuk városunkban sem
a bekövetkezhető szerencsétlenség megelőzéséhez ele
gendőnek a vigyázatot; — mert rendszerént mindig
találkozik gondatlan ember, sőt minden vigyázat mel
let is .bekövetkezhetik az; — nem, a városházánál
most is vajúdó, vagy talán már örökre meg is halt,
.építészeti rendszabályokat sem, mert ha azok véletle
nül létezendenek is, csak az ujabbi építkezésekre vo
natkozhatnak.
Városunkban körülbelül 1500 ház áll fent olyan,
melyek a melléképületekkel egybeszőve, oly sűrű a
.gyúlékony tömkelegeket képeznek, hogy közülük akár
melyik gyuladjon meg « véletlenül fújjon a közönsé
gesnél erősebb szél: bizony nem menti meg ezt a vá
rost semmi a végenyészettöl, nem még akkor sem,
ha fejét nem vesztené is eL
Emlékezzünk csak vissza az 1874. év május ha
vára, a midőn a kispipához czimzett korcsma kémé
nye idgyuladt. Óriási orkán dühöngött ekkor, a port
toronymagasságig kavarta fel, az ember csak szem
behunyva mehetett Ha ekkor egy derék katonatiszt
a tüzet rögtön el nem fojtja vala, — habár csak ké
ménytűz volt is az — ki tudja, hogy a város egy-
tetősünkre nem hallgatva, a bekövetkezhető megmérHue nem heverne-e míg ma ie romokban. Nem hírhetlen szerencsétlenség elhárítására czélzó intézkedé
detnék-e a kormosfalak még ma is az emberek. vak- sek megtételének könnyelmű elmulasztása által a
merő gondatlanságát? Intő jelenet volt ez. Az intést város létezését koczkáztatni engedik, s nem követnek
fogadjnk el: Ne legyünk továbbra is öntudatlanul el mindent, hogy egy netalán bekövetkezhető tüztenbátrak!
. , . \
i
kr
ger hullámai alá ne temettessék a váaros.
Fő dolog ugyan a vigyázat, de a legnagyobb
vigyázat mellett is megtörténik a szerencsétlenség.
Megt&ténik ez még akkor is, ha nem találkozik könvnyelmü ember és gondatlan gyermek, kik okozói IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
szoktak lenni rendesen a.tűzvész kiütésnek.
* • Vávárovéa A ezibakházi vásári helypénzszedési
Szükséges tehát a vigyázaton kívül:
v
1-ör, hogy a kíhágási büntető törvény 141. §-a jog bérlője Szabó Ambrus és Czakó Ignácz a megye
értelmében a tűz kiütésének vagy tovább terjedésé tiszai aljárás szolgabirája által 15 fit pénzbírságban
nek meggátlása czéljábó|, a városi hatóság által ho- marasztaltattak a kapupénz jogtalan sze
dése miatt és igy vásározó
zakzassék szabály, mely szerint a meglevő tűzfészkek, u. ucov
--------------iparosaink
r-------- — hasonló
-m.: ólak, istállók, félszerek s egyébb könnyen tüzet I látásoktól ezután mentek lesznek, bzolgáljon ez tufogó épületek, egymástól s a szomszédok épületeitől’ • domásuk
*
s kerítéseitől válróztassanak el, s melyek még igy is.
• A „Szolnoki Ipartársuiat" 10 frtos kölcson-kötveszélyeseknek mutatkoznak, hányattassanak szét, J vényei 4-ik sorsolásánál 1881. decz. 26-án a követ
miként ez más városokban megtörtént;
I kezö 50 drb kötvény lett kisorsolva: 19. szám Illgen
2-or, a mely házon nád vagy roskadozó kémény kpü tulajdona, 22., 23. és 26. sz. Adler Ignácz t„
van, a tulajdonosnak tétessék kötelességévé, hogy a *30. ró 31. sz. Barahyő András t., 37/sz. Ratics Mihelyett záros határidő alatt kőkéményt építtessen. Ki I hály t., 47. sz. Steigenbérger 8. t., 51. sz. Szendi
a rendeletnek nem engedelmeskedik: kéményé húzás- I Antal t, 59. sz. Deutsch Lipót t., 64. sz. Kreutzer
sók le. így rendeli ezt á fenállott „Jászkunkerületek" I István t., 68. és 69. sz. Ipartársulat t., 76. sz. Szép
által 1873. évben hozott építkezési szabályrendelet is. I Mihály t, 78. sz. Kremmer Leopold t., 86. sz. Krausz
3-or, a kútak száma szaporittassék, különösen Ignácz t., 89. sz. Hay József örökösei az Ipartársuoly helyeken, hol a házak sűrűén épitvék és igy a I latnak ajándékozták. 96. sz. Neugebauer Antal t.,
közbiztonságra nézve •szembétünőleg veszélyesek,
97.-sz. Lechner József, az Ipartársulatnak ajándé4-er, tétessék szigorú kötelességébe minden ház kozta, 104. sz. l&hwartz Ignácz t.? 108. sz. Marék
lakójának a kapitányvíz tartása és pedig legkevesebb I József
109. sz. Tóth Sándor i.,#114;, 115. sz. és
egy akó mennyiségben.
I 116. sz.rJyitrai Emil t., 118., sz. Hay Jakab t., 130.
5-ör. Hagyassák meg a rendőrségnek, hogy ezen gz. Külsö-Özolnokmegyei takarékpénztár t., 148., 149.,
szabályok megtartása felett, szigorú felelősség terhe I 156., 165. és 167. sz. Tiszavidéki hitelmtezet t., 178.
alatt őrködjék.
és 180. sz. Magyar-német erdő ipar egylet t., 184.
Ha más városok hasonló intézkedések által a gK. Bakos Antalt, 187. sz. Ipartárs, t, 190. sz. Szüsz
tűzvész kiütése lehetőségének tudtak gátat vetni, l. t, 193. sz. Kreutzberger I., 195. sz, Gál Ferencz
tudni kell azt itt is.
t, 201. és 202. sz BarhóF.t.,.211. sz. Kinczler S. t.,
A szegénység érve itt figyelembe nem vehető, 213. és 214. sz. Szendi Antal t., 218. sz. Kreutzer
az áldozathozatal nem kímélendő.
e I Balázs t, 237., 239., 242., 245. és 247. sz Ipart, t.
A fenyegető közveszély elhárítására czélzó inExen kötvények a törlesztési tervezet értelmében
tézkedés kíméletet, mell&érdekek dédelgetését nem | 1882. év febr. hó 1-től kezdve a szolnoki ipartersulat
Bemerhet; a kegy és népszerűség hajhászatnak, élné- elnöki utalványozása mellett a társulat pénztáránál
zésnek, saját érdekeink megóvásának már itt vége 10 htjával ki lesznek fizetve,
van, melyen túl azokat folytatni, iszonyú felelősséget
vonna maga után.
0
.
■ - '
- - - .................. Inkább nehány száz ember haragudjék most, I
mint a közös szerencsétlenség bekövetkeztével velők
EGYHÁZI ÉS ISKOLA ÜGYEK
együtt egy egész város keseregjen a hamu és romok I
között, átkot szórva a mulasztók fejére.
.
|
• A rákÓCzlfftlvai uj kézségben levő népiskola
Igaz, hogy mindezen intézkedések megtétele után I
a vallás- ró közoktatásügyi miniszter Bér
sem lesz a város tűzméntesse tévé; de hiszen hol van 1 jjosy Gyula kir. tanfelügyeld ajánlatára egy igen éraz -oly város, mely ezzel dicsekedhetnék, midőn a tűz I ^ókes tanszer és tankönyv gyűjteményt engedélyezett,
előtt még a 3—4 ■emeletes házak cserép teteje sm- I
« Tekintetes szerkesztő url Engedje meg becses
csen biztonságban; de legalább a tűz kiütésének va- I lapjának hasábjain a következő sorokat nyilvánoslösxinüaége csökkenni fog,, s. kisebb szélben a veszély g^gra - hozni Do na Döme és Társa budapesti keresmegfogása, egy helyreszoritása az égő épülethez! hozzá- kedő urak, mint a Jász-Nagykun-Szolnokmegye référhetés, lehetővé léend téve.
gibb idő óta papirszállitói, e tankerületbeli szegéNe legyünk tehát bátrak, a kiüthető veszéhdyel I nyebb sorsú iskolás gyermekek részére különféle írószemben. Hozzá kell látni a közbiztonság műnk áj á- I szereket küldöttek ajándékba, melyekből a nagykörűi
hoz, mig nem késő. Ha meg van téve minden lehető, I közs. iskola is/nagyRágós Sípos Orbán kir. tanácsos
a lelkiösmeret senkit sem vádolhat. ,
_
alispán és Bárdosy Gyula, kir. tanfelügyelő urak inTndjuk, hogy ezen szavaink is csak kiáltó sza- tézkedései folytán nagy mennyiségű mindennemű. íróvak lesznek a pusztában. De mindegy. Egy város I szert, nevezetesen; fél rizsa iropapirt, 3 tuczat irÓnt,
18,000 lakosának élete és vagyona érdekében még- 3 tuczat tolltartót, fél doboz aczéltollat, 400 magyar
tettük szent kötelességünket. Többet nem tehetünk, irkát és 1B0 drb díktandót szerencsés volt kapni. —
Ám viróljék a felelősség súlyát azok, kik figyelmez- Midőn a kegyes adakozóknak nemes tettükért isko-
Ismét hangzott a hívás, s a kutyák a többitől
követve visszatértek.
A magas férfi újólag lámpát gyújtott — a má
sik kettő is talpra ugrott s revolverrel, bottal kezük
ben várták a következendöket.
Nem soká kelle várniok.
z
A Bokor szétvált s onnan két szolga fáklyával
« több paraszt vasvillákkal lépett elő.
Midőn meglátták emezeket, megálltak.
Az egyik szolga oda ment s kérdé:
— Nem láttak egy nőt? vagy nem hallottak
erre zajt?
— Nemi — felelt a magas. A kutyák sem vet
tek .észre semmit!
Egy vadász kutya, mely a cselédekkel jött,
megáttt a kocsi <előtt s ott szimatolva, egyet vakkantott 8 faikát csóválta, de nem ügyelt senki reá.
A cseléd jó éji kívánt s ment az egész c^ípat'
tova.
/
Ekkor oda mentek a kocsihoz.
/
— Elmentek I — szólít a legidősb.
Czili felült a kocsiban.
_
A magas férfi szólít hozzá:
— Most már nyugodtan alkatunk, s holnap r.tazunk tovább.
Czili lehajtá fejét ismét a kocában, azok pedig
beszélgetni kezdtek francziául.
\
— Hogy visszük át a határon? kérdé az egyik.
— Bolond! — felelte a másik, hiszen utle velünk
ötre szól! {
— Igaz az! — felelt amaz, — mi hánn/m, a kis
leány és Duvalsnak a leánya!
Duvala, ki nem volt más, mint a magas férfi,
komoran nérótt maga elé.
— Szegény Jenni! — szólít halkan s lefeküdt
0 is, mint a többi.
Czili szemeire azonban nem jött álf m.
. t
Lelki szemei előtt még mindig a f-róf tűnt elő,
s midőn vigasztalta magát, hogy hiszen talán él, ak
kor atyja jutott eszébe, ki kétségbeesetten keresi öt,
s. szive majd megszakadt fajdalmában.
'Végre akíáuött órii^ izgatottság/elnyomta a tes
tet s a leányka elszenderült.
/
TT.
I után jöttek a csoportok, mindenik szomorú arczczal
[ ismerte fel, hogy fáradtsága tökéletesen hasztalan
Az inasokat s parasztokat a gróf küldte ki fel- volt.
kutatni az erdőt
Az öreg erdész maga átkutatta az ismert bar4 az erdésztől tudta meg Czili eltűntét
lángokat és faodúkat Sehol semmi!
Áx erdész ugyanis este 9 órakor tért haza a
Kétségbeesett, s az elfásult érzékű ember szemnnkmbdí, s meglehetőssé étvágya volt
* I méhen könyek jelentkeztek.
'
Már a'konyha ajtóból kiáltott be:
Midőn ő is visszament a faluba, s megtudta,
— Czilikém, lelkem, mit adsz enni apádnak?
hogy senki sem hozta vissza gyermekét, az erős emMeglepte, hogy viaszt nem kap, s midőn á bér megtört aggnak érezte magát, s képtelen volt
hi^eg konyhát meglátta, rostát sejtve rontott a erőt venni fájdalmán.
szobába.
'
Végre a gróf megígérte neki,' hogy mindent elLeánya nem volt ott.
követ érdekében.
Kiáltott. — Ki ment a ház elé, Czili nevét hanAz orvos, ki a gróf mellett volt, csupán ezen
jgosan ismétlé, de senkj sem felelt.
eseménynek tulajdonitá, hogy az néha álmában CziSzorongva várt egy fél óráig, de hiába.
. like nevét emlegeté.
: *
Ekkor már ném türheté tovább a bizonytalan?
De a tudós férfiú tévedett.
ságot, és a házat magára hagyva, a faluba sietett.
Teleoni Albert gróf minden kalandos élete daMekkora volt meglepetése, midőn értesült a gróf | daczára érző szívvel bírt, s ha Czilike iránt csak egyállapotáról. .
I szerű érdeklődéssel viseltetett is, azon körülmény,
— Vad orzó? •— kérdé .^hallva az elbeszélést, 1 hogy a leány miatta ment világgá, az ö erőszakosmely , azóta köznyelvem forgó tv Tehát' vadorzók kezébe kodása által lett kidobva az élet összes esélyeinek’
került volna leányom m ? Es irtózva gondolt az es- martalékéul — elég volt arra, hogy többször vele
hetőségekre.
foglalkozzék s igy a kedves arezot ne feledje el.
— Beszélnem kell a gróf úrral! — mormogá s
Egy beteg magányában pedig veszedelmes haa beteg szobához sietett, hol rövid kérés után bebo- tása van egy szép női arcz emlékének.
csáttatást nyert.
'
Szórakozást nyújt eleinte, megszokottá lesz kéKétségbeesve mesélte el, hogy leányát nem ta- sőbb, utóbb pedig elválhatlanná, s nem hihetetlen az,
lálja sehol.
I hogy egy rút ápolónőt, vagy egy unalmassá vált feA gróf egy pillanattá öszszevonta szemöldökét, leséget beteg ágyunknál megszeressünk! Mennyivel
Sebe nem isit anynyira, hogy ez el nyomta I könnyebb ez akkor, midŐn'á leányka — kinek arcza
volna ott benn, a lelkiismeretében érzett furdalást.
a beteg előtt lebeg. — szép is, fiatál is és még nem
Az igazat bevallani? — Ezt nem tehette s igy I volt mienk, midőn még^a^kielégítetlen vágy is járul
csak arra szorítkozott, hogy minden kezénél levő esz- hozzá.
közt az erdész rendelkezése alá bocsátott, hogy leá- I
így történt, hogy mire a gróf — két hónap
nyát meglátogatja.
múlva — tökéletesen meggyógyít, a szúrást szivéA cselédség a raktárból fáklyát kapott; útköz- I ben érezte, s azon láz, melyét e seb előidézett, sokkal
ben be szólltak a falusiakhoz, s azok csoportosan kö- | hatalmasabb volt az előbbinél.
vették őket, mert a szép erdész leány eltűntét min- I
Az atya elveszté reményét, ö pedig bizalommal
denki őszinte szívből sajnálta.
_
nézett a jövő elé, s feltette magában a leányt bármi
Elindultak a szélrózsa minden irányában, felku- 1 áron feltalálni.
tatták az egész erdőt, ;fettdeaőeködtek fűtői-fától, de 1
' Ezen reménynek volt is némi alapja, mert való
eredményre senki sem jutott, s hajnal felé egymás- r szinűtlennek találta, hogy ha a leány meghalt, testét
Iánk szegény sorsú gyermekei nevében köszönetét
— Téli ruha-kiosztás. A helybeli izr. nöegylet
mondunk; szivünkből óhajtjuk, hogy adjon az ég több deczember 30-án délelőtt a helybeli izr. iskolát láto
hasonló figybuzgó tanügybarátot a nevelés szent ügyé-1
nek.
Nagykörűn, 1882. január hó 2-án. V i r á g h gató azon szegénysorsú. iskoláé gyermekeket, kik a
János iskolaszéki elnök plébános, R o m z a a János téli ruha hiányában a dermesztő hidegnek kitéve voltik és emiatt gyakran az iskolát sem látogathatták
tanitó'.
kellőleg, saját költségén teljesen felruházta. A ruha=======S==================«^M==r=;==i=a!a^^
kiosztás az iskola helyiségében - történt meg és jelen,
[ voltak annal az izr. tantestület összes tagjai; az izr.
HELYI HÍREK. *
iskolaszék képviselői és a nőegylet részéről a* legbuz
•
— Kérjük azon tisztelt előfizetőinket, góbb és legkiválóbb tagok közül: Dr.J Szusz Dávidné,
kiknek előfizetősök a" múlt év végével le elnök, Laczkó Jánosné, alelnök-és Szősz Lipótnévál..
tart, hogy netán még fenlevő hátralékai tag. Megható jelenet volt, midőn a szegény gyerme
kat beküldeni méltóztassanak; és aki ta kek a régóta nélkülözött ruhát gyermekded -örömmel,
lán az ez évi első számot nem kapta volna, vették át és háláteíten fejerték ki kösiönetüket a
szíveskedjék velünk levelezési lapon tu nyert jótéteményért., A nőegylet a szegény tanulók
ilyetén -gyámolitása által kétségtelenül jótékonyságá
datni, hogy a hiányt, pótolhassuk.
nak legszebbjeiét adta.
k <
>t
। .
KIADÓHIVATAL.
— A felolvasások a-'helybeli ipartármilat helyi
— „HafMr Sándor M tártai41 czég alatt Szol
ségében még e hó folyafta alatt > yeendik kezdetüket.
nokon egy t e 1 j e s e n* n j kö ny v ny o m d a állít Mezei Ernő országgyűlési képviselő'megígérte, hogy
tatott fel, melynek felszerelése a legszigorúbb'nyom még e hóban, vagy később a jöv“r hóban leráudul
dai müizlésnek minden tekintetben megfelel. A betűk hozzánk, hogy itt az ipartárBulat megkeresése folytán
a legnagyobb különféleségben, valamint egyéb szerel
felolvasását megtartsa. 'Azonkívül még Dr. Erődi
vények is a bécsi nagyhírű „Rust & Comp.“-féle be Béla tanár ígérkezett felolvasásra. Városunkból edtűöntődéből rendelvék, mely czég a világkiállítások digelé ketten jelentkeztek, éa pedig 'Gruber József
mindegyikén kitűntettetett s g^rtmányaival nemcsak és Szontágh Jenő urak, utóbbi lapunk munka
azeurophi sajtókat látja el jó rézben, hanem Amerika társa. Szontágh Jenő űr még‘é hó tartama alatt
is nagy‘megrendeléseket eszközöl nála. Lapunk tehát tartandja felolvasását, melynek estimé: „Modern há
ezentúl á fönnebb jelzett helybeli nyomdában fog nyo zasságokról." — Elváljak az ipartársulat buzgó el
matni, még pedig egyebek között oly kiváló előny nökségétől, hogy nem fog tovább késni, hogy az ed
mellett, hogy a nyomda is a szerkesztőség épületé dig bejelentett felolvasások valamelyike minél hama
ben van elhelyezve, mely közvetlen, ég lapunknak ki- rább megtartassák.
számithatlan előnyére van. Egyebekről beszéljen a
—‘‘Színészet Nehány nap óta Zoltán Gyula szinlap kiállítása s más rovat alatt adott közleményünk. igazgató ttársasága tart előadásokat a Scheftsik-kert
-r-: Lapunk ez évi eM számát, miután a szolnoki téli termében, mely azonban igen szűk nagyobb számú
nyomdával szakítottunk, Jászberényben voltunk kény közönség befogadására. Egyébként is Szolnoknak
telenek nyomatni, hová a kéziratokat kellő időben nincs oly terme, mnly télen át ikellő kényelmet biz
postára adtuk ugyan, azonban azok a postán elté- tosítana a közönségnek s igy igen roszul választ azon
v e d t e k, 8 csakis péntek reggelre értek Jászberénybe, társaság, mely a téli idényre Szolnokba költözik.
amikor azután a nyomdában támadt nagy zűrzavar,
— Ritka tanulékonyság. Haffner Sándor „és társai
melyből lapunknak legjobban kijutott, miután, da nyomdájában egy. betűszedő tanuló nyeri alkalmazást,
czára annak, hogy a nyomda lett volna köteles a la ki oly erős hajlammal van mégáldva e pályához, hogy
pot kijavítani, az csak részben eszközöltetett s igy belépés^ után, noha nyomdát azelőtt soha nem látott,"
lapunk jelzett számába igen sok sajtóhiba csúszott mlásna p már 50 sort kiszedett. A fiú neve Pápai
be. így a „Tűzbiztonsági állapotaink" Béla, néhai Pápai gépész fia. —
czimű kitűnő és reánk nézve, igen fontos közlemény
— Aki kétszer született. Ilyen is van a világon.
ben is nemcsak sok a sajtóhiba, de még kihagyások Ugyanis a napokban a szolnoki kir. ^járásbíróságnál
is történtek belőle, miért is « mély szakértelemmel tanú hallgátjU lévén bi^őnyos ^erét ügybeft, a bíró
Írott czikket, kárpótlásul, mai számunkban úgy a kö ság azon kérdésére, hogy hol született tanú.? ez azt
zönség, mint a czikkiró iránti tiszteletből, valamint a felelte, hogy „kis gyerek koromban Tokaj
közérdek szempontjából helyre igazítva közöljük.
ban születtem." Ázt, hogy nagykorában, hol
— Hymen. Cseresnyés Etelkát, Cseresnyés József született másodszor, a bíró már nem kérdezte.
úrnak, a kebelbeli kir. telekkönyvi hivatal egyik Ügy—- A rejtélyes esethez, melyről lapunk múlt szá
buzgó tisztviselőjének szép és kedves leányát, január mában emlékeztünk, hogy t. i. városunkban valami
hó 4-én jegyezte el Tikos Imre úr, Deb-cczen vá Nagy. Ferenci fievÜ pozsonyinegyei illetőségű egyén
rosa főmérnöké. Szerencse és áldás kísérje á boldog ökröket vásárolván, azokat Czegléd felé hajtá s az
jegyeseket!
utón szétszéllodtek ökrei, az & eltűnése pedig titok
zatossá, vált, — érdekes felderítésül szolgál az, hogy
1
1 J *
! - '
eddig fel ne találták volna akár az erdőben, hol most amint csütörtökön Hegedűs Béla főkapitány ur nyo
mozására indult ez esetnek, 'az abonyi határbeli kocsannyi munkás foglalkozott, akár máshol.
Az eédés? lassaan bár, de nyugodtabb lett, azon mék egyikében mulatva találta az ökör hajcsárt, kit
ban nem volt többé az a vidor mozgékony ember, azonnal magával hozott s itt elővizsgáim kezdé öt, 8
hanem egy az életet nehezen czipelő 'agg.
Dnvals a lovarda tulajdonos a hajnal derengé
sével már talpon volt.
— Fel-fel! — kiáltott s emberei egy pillanat
alatt munkájok után láttak.
A hangra Czilike is fel ijedt.
Körül nézett, s most ismerte fel a tájat, hol teg
nap a vándorokhoz csatlakozott/
Mint tegnap azok emliték, csakugyan hárman
voltak k
Ihf^ale az öreg, ennek fia Luis és a bohócz
szerepéi vivő Tóm.
.
Dhvals 56—57 éves lehetett, fia 28 körül, míg
Tóm e kettő között a 35-ödik évet taposta.
i- ■ < Végre Tóm leánykája az alig ÍO éves Éva, ki
most bújt ki a szekér alatt vetett ágyából, s csodál
kozva vétó álmos szemeit Czikkére.
i
-— Ki ez? — kérdé apját.
— Még nem tudom! — felelt Tóm s munkája
után látott.
Pár perez múlva a kocsi rendbe volt hozva,
mindén feltolva a,egy ülés készítve váakosokbúl
Czilike és Éva számára
>
A kocsiba három ló volt be fógva s a »raglyához egy po»ny kötve — mig két más lovon ócska
nyereg volt, melybe Duvals és Tóm ugrottak, mig
Luis a leányokat fel segítve a gyeplőt kezébe vévé,
tf a csapát megindult.
•
. j
A hely, melyet elhagytak, ery út melletti tisz
tás volt, s az „út, melyre tértek Grubicza határszéli
faluhez vezetett.
r * .
í
(Tárt
'
távirt illetőségi helyére, honnan azt a választ nyerte,
hogy Nagy Ferencz rovott életű egyéniség, több rend
beli tolvajlás terheli -s további intézkedésig szigorú
őrizet alatt tartsa. így igen valószínű, hogy az ökrök
is lopott pénzen vásároltattak általa. A vizsgálat to
vább folytatása majd Jddhíjti ezt ik.‘
—r A járdák tisztántartása a sáros időben a köz
lekedés' előnyéül szolgálván, figyelmeztetjük arra utczai rendőrségünket,4 valamint arra, hogy te lámpákat
az est sötétéiben gyújtássá fel és “ne akkor, mikor, a
holdvilág .süt.
- ‘
— Haladunk. Üdvözöljük városunk hatóságát 8
Unnak polgármesterét a haladás térén, m^t felállí
tották városunkban, a rendőrszolgákat .(constabler).
Igen helyes intézkedés ez. így keltett volna már ré
gen. A mai országossá vált erkölcstelenség korszaká
ban a bűnök megfékezése és á rend fentartása csak
ily üdvös intézkedés által érhető ok üdvözöljük polgármesterünket^ minta ki a társadalmi rend alapját, a
közerkülcs és törvényes, rend feletti őrködést; tűzvén
ki nemes czéljául, ily üdvös ‘ Juditv'ánynyal lépett fd
nem csak, .hanem annak elfogadását is erélyesen ke
resztül vitte.
— Wondra Antal és Havliosek József urak >v«1h
küldöttek honunk, tudatván, hogy* a ^urioztim"'tartalmát ők wni
írták alá ■ a kir. adófelfigyelő<«ég nyilatkozatához járulnak ők i«.
Van-e még valaki, nyilatkozzék, mert hátha meghal a igy elma
rad ez pluió dtCMŐKégtől.
*•
- * -„
. « .
— Lapunk múlt évi
14. száinaiból nehányat viazezavált kiadóhivatalunk.
MEGYEI HÍREK.
— Uj főispán. Jász-Nagykun-Szolnok megye üre
sedésben levő főispáni székébe Beurtzky Ferehez
kineveztetése bevégzett tény. Pár nap múlva, mint
bennünket Budapestről értesítenek, a kineveztetést á
hivatalos lap is hozamúja.
'
* Kunszentmártonban a kaszinó testület a farsangi
idény alatt társas estélyeket rend?z könyvtára javára,
mely estélyek rendezésével Veress - János tanitó, ka
szinói köayvtárnokot bízta meg. Az első estély, jan.
1-én tartatott meg, mely 27 frt 60 krt jövedelmezett.
— Jászfényszare községben.a tanuló gyermekek
közt a roncsolórtoroklob járványosán föllépvén, a nép
iskolai előa’dásök’- beszüntetése iránt a szükséges in-,
tézkedések megtétettek.
!
NYILTTÉR.*)
E lapuk múlt vasárnapi száma nyílt terében Stefanovits mézes kalácsos állítja, hogy & forintért nekem
katlant mutatott; micsoda kifejezés az: katlan? holott
mosóintézetek, vagy hentesek használnak ilyesmit; ne
kem egy átalában tnem volt rá szükségem,-s állítása
hazugság, ennél fogva, újólag szemtelen pletyka beszédű
embernek nyilvánítom, egyszersmind minden tisztes poK
gár óvakodjék ez embertől.
Szolnok, 1882. évi január 7-én.
Szatliuiáry Ferencz.
’) E rovatbah közlöttekéH' nem felelős a
Felelő* szerkesztő: Pásztor Fojenos.
Uj könyvnyomda Szolnokon.
„HAFFNER SÁNDOR és TÁRSAI"
I
czég alatt Szolnokon egy
' (Uj öntvények és szerelvényekkel)
szereltetett fel,, mely működését már megkezdette.
Elvállal a czég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos*
Sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos ' áron
teljesíti.
Tisztelettel
fiCaffncv Sánchoz ás tázsc^k
V
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
szefh.
*
Hirdetés
mindig készletben levő mindenféle (mar a leg
újabbak is)
A nagykörűi határban lévő
P E T B O V A Y-féle mintegy
ÍOOO hold nagyobb rész
ben felső tegeló föld, 3-6
évre hnre innbérbe adandó
azonnal
Bővebb felvilágosítással szol
gál
BAGOSSY
KAROLY ügyvéd, TörökSitt* - r
POLGÁR
MIHÁLY.
ezukrűszdát nyitottam.
Mint let.: féle ezokrász sOtemónyok, csemegék
és befőtte k, j Visa és kitűnő minőségben naponta
kaphatók, va lamint helybeli és vidéki megrende
lések is |;yor tan, pontosan és a legju^nyosabb
árak mellett , kiszolgáltatnak.
Ugj szint e rogyok ét délutáni kávék ét teák,
állnak rei idelki zésére a t. fogyasztó közönségnek.
Szolnok, 1881. decs. 22.
CZINÓBER ANNA,
ezukrász.
12. Évfoly
M M v w w
Authentikus kisorsolási jelentés,
külföldi sorsolási értékek, kisorsolható állami és m agán-kotvények, vasn^
gőz aj z i- és iparvaHalati részvények és elsőbbségi kötvények, zál<. »glevelekröl stb. Bank
pénzügyi és vusnti ügyek folyóirata.
1882. január 1-én nyitunk uj egész éves előfizetést a
tizenkettedik *63
évfolyamára.
^magyar-német szövegben 3—4 ezfir jelenik meg ha vonkint, megkivántató
minden [elentékeny hozás után: authentikus
huzási lajstromokat
rSvid-íggel kMH, v.|.,
közli.íc vhm..
ennélfog'. 'a az értéke kkel biró ■
Előfizetési ár bérmentve házhoz hordva vagy postaküldéssel egész é
VTO csak 2 frt
A „MERCUR* kiadóhivatala, Dorottya-utcza 12. szám, B UDAPEST.
ros
újév
a. czimnek és utolsó po «ta ponton éa viláelofi“téw P*“ beküldése logjebb és legotesóbtadi e mköyölhe^ioste-
(Sp&cialit&ten)
az illatszerészet körébe tartozó
ostttkeket.
Jelen idény rövid kivonata.
KóhóQés és meMbetegeégek ellen a kütöwfáie
azönrÜK, ouuoz
* iegtíMUbb.e«iikamáJ-al«ii,*’*<**k*k^
enaetaeB,
rigyiaHOFÍ-féle maláta,
E 6 6 E fi növényi ■*- sík • legkltüftöbbteák.
Fagyíis ellen egyedüli ksnőCSÖM, tynkttMI
ét szömíjlc^ Hón, fogcseppek, fogszivarzák, fogpaszták- fi ácporok é® sárvizek mnidcuxelcségbftH-
*őrok ét szilt óriumok a legfinomabb minöségbea
12. Évfolyam.
SSvámiyí
bel- és külföldi különlegességeket
Van tize rencsém a nagyérdemű közönség’
bepses tudom i s ára hozni, miszerint f. é. decz.
28-án, Szóim'kon, a vasúti főutezán, nővérem
Viszlay Jánosn i házában, szemben a postahivatallal,
8— 3
MífVn
czélszerű
A t közönség szives figyelmébe ajánlom a
H Irdetmeny.
MBBTZr-flHo gyerm*hUpHszt,
XOU>fUo aóoberezoM
,
stb. s ip,y a különféle betegségeknek legbizto
sabb kül hnlegességei, nem zárva ki a nélkülözhetlen g.azdasági szereket sem.
-r-ji .
1 a legdúsabb választékban mind
xll&XF IZCfCK a legfinomabbbak s eredeti üve
gekben tetszés szerinti illatokkal
Q^ar Tiannlr
Essbouauet, viola, toilett,
OZup ipanUJL, Jogéra mondola, glycerin szappan n undenfélesége stb.
Aw
• k5st® a Poudr® Serail, Blahané
ATI JZporOK • kedvencz arezpora, Poudre de
Riz ] pufferlel, Párisi hölgypor stb.
.
Hajolaiok, bajkenöcsök, viaszkpomádék mind
a le- rfinomaob tetszés szerinti illatokkal, Glyceria
Créi se, toilett Glyceria, mosdó vizek, arezksnöcsök,
szép lő és bőrfoltok sNen stb.
•
Orvos
és szülésznői
eszközök:
Am faméh fecskendők zinüveg és gumiból, anya-,
mel i koszorúk, csecsboriték,' ecsetek, szemecset,
tói okecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen
dis zes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fecs
ke' idők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok
ka 1, sebfecskendök különféle nagyságúak üveg
és zinbül, szembecseppentö üveg, szoptató üvegek
ep yszerű s angol, suspensorium, tejszxvatók
.
g; immi balonnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
T
Mjedeimes űjegyxékem kívánatra ingyen és bénnentve
egküldétik. Vidéki megrendelések, e*oiuagoUs MasámiU.
nélkül postai utón aaonnal teljeaittetaek.
CZIBULKA GYULA,
gyógyssetéas, • as ,Őrangyalhox“
czimzett ryórytár tulaidonoM.
Sv. 1881.
Hirdeti^ éíiy
Kun-Szt.-Mávton rendezett tanácsú városba- a a Kór ás folyón egy 131 méter
p h<»8S«n,7.Va méter széles közúti fahíd ép itése 3933 A f> *t 43 kr. költség előirányzattal
11 elhataroT^y^ü^ az ehhez BZÖkséges anyagok száll jfására és n iunl iák teljesítésére — első sorban
"
az összes vállalatra, azután külön-külön
g
-
faanyagok
b)< vasanyag okra,
ej festésre,
d) ácsmunk
e) földműn
kára
a)
tni, Kun-Szt-.M árlton város közháza nagytermében
nyilvános szóbeli és zárt ajánlati árlejtés fog tarts
mire az árlejtezni kívánók ezennel meghívatnal
Vállalkozni kívánók tartoznak úgy az összes, mint a részi1
etes árlejtéshez a kik dáltási ár 10%-kát az árlejtés megkezdése előtt
az árlejtés# küldöttség kezéhez készpénzben letenni.
' ” Úgy az ösnea vállalatra, mint a részletesen külön-külön.., ,. az anyagok szállítására & * munka teljesítésére írásbeli zárt Ajánlatok is
elfogadtatnak 1882-ik év január 10-én, délelőtt 10 óráig, ’
részletes feltételeket ismerik, s azoknak magukat aláve'
A hídterve, a költségvetés, a feltételek a polgármestf
dü előleges beküldése mellett a vállalkozni kívánóknál
Felhivatnak vállalkozni kívánók, hogy
kai a polgármesteri hivatalhoz czimezve kö
Mártont hídépítésére44 s a szükséges
nap délelőtti 1O óráig nyújtsák h
Kelt Kun-Szt-Márton város képviselő testüle
Ledniczky István,
később érkezettek ügy elembe nem vétetnek.
kinyilatkoztatni, hogy a 1 Időtervét, a költségvetést, az általános és
A zárt ajánlatot tevők írásbeli ajánlataikban tartoznak
dk.
megtekinthetők, sőt kívánatra a 2 frt irási azonnal meg is küldet nek.
r)ri hivatalban bármikor
kellő bélyeggel ellátott Írásbeli zárt ajánlatai*
vetkező írással ellátó a : „Ajánlat a Kun-Sat*bánompénznek kész pénzben! melléklésével a fentirt
e.
j
।
tének
1881. évi deczember hó 18-ik napján tartott közgyűlésében.
Kormos Károly,
fBjegyz6, mint polgármester helyettes.
Szolnok, 1882. Nyomatott Hafiher Sándor és
társai könyvnyomdájában. (Búzapiaca, a szerkesztőségi épületben.)
3.
265.
Szolnok, 1882. január 15-én
H' JlSMfmMLIOl
közlöny
Egyes szám ára 10 kr. •'
!_____ _ 2.... j"....... „
>
községi- és társadalmi élet köbéből
A
Megjelenik beteakint
í
egyMer:
vasárnap
• * vidéki példányok h •
ugyanakkor postára adat-í
;|nak. 8xerke«st<wég: Saul.;
nők, boaapiacs, 1896. « a. i
hori a l*P ■aellemi réasét1
n illető kösleményeken kívül
< « elő&tetéai }>éusek ■ min*
u den egyéb dijak i. küldendők
l; Ide küldendők a poétái fid-,
Klóflzetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: *
1396. ». alatt . nryanott ráutor r«m«s kön- éa
vdkd-Qgyvéd irudÁJÁJnui; Makra, L&mM ur üaJ.-tőben;
■indán Cűváwoi e* a béeai IdrdeCvoi irodákban
Inínnnly
kin poHtahivatahuil.
Kéziratok
csak ianiert kn«ktől fi^adtxtuak el ■ axok vimza nem
adatnak.
Hirdetési d^ak:
e«tlmA«
1-Mcr Mrdrtve
__ __ __
— — — a
su, , '
«-«er
.
----------------------------16 .
3-«*nr
,
_ __ __ __ __ 1$
WbWsőri hlróetéaaél órl««ar*4é*.’
Kérjük azon tisztelt elölzetömket, kiknek előfize
tésük a múlt év végével lejárt s felhívási jegyük a mai
számba bemefiékeltetett, miszerint még fenlevö hátralé
kaikat beküldeni méltóztassanak, hogy igy a szerkesztői
és kiadói hivatal közötti számoskodás megtörténhessék,
valamint az
uj előfizetéseket
vagy
megrendeléseket te
méltóztassanak hovaeiöbb megtenni, hogy a nyomatandó
példányok száma iránt magunkat tájékozhassuk.
A telki apátság.
(•—r-) A telki apátsághoz tartozó birtokok,
hosszú alkudozások után, visszaadattak jogos tulajdonosukuak: Magyarországnak. Itt az ideje,
hogy mi czélra való fordításuk iránt a kormány
intézkedjék.
A* „Egyetértés* f. évi 5. számában ezek a
bevezető sorai egy gyakorlati csikknek, melyre
lapunkban időszerűnek, sőt szükségesnek tartjuk
reflektálni azért, mert ama czikk tüzetesen meg
jelöli Jász-Nagykun-Szolnok megyét is, mint olyant,
hol égető szükség van egy á 1 la níg y m n a s i u m r a,
s mely, hogy felállittathasaék: czélba veuű nlapul
a telki apátság jövedelmét
Hazánkban közoktatási czélokra alig
fordittatik évente oly összeg, mint például Né
metországnak vágj* Belgiumnak ugyanannyi idő
alatt csak egyrészében, s ami fordittatik is,
sok esetben az is czél ttévesztett.
A magas kormány ez irányban! eljárását
bírálni e helyütt nem érezzük magunkat feljogo
sítva, azért legyen elég általánosságban azt csak
megérinteni. De ami ama fontos czikknek azon
részét illeti, melyet megyénkre vonatkoztat, ahoz,
habár röviden, hozzászólunk. Mert indokoltnak
látnék, ha a magas kormány Jász-Nagykun-Szol-
Csak vissza.
— Ilewóly. _
(Folytatás.)
Czilike el volt merülve gondolataiba, de félelme
megszűnt.
így haladtak egy darabig, midőn Duvals meg
törte a csendet.
®
— Kisasszony! — kezdé. — Én nem kérdem
kicsoda kegyed, de szükséges, látom, megmondani,
hogy ki lesz ezután.
Czili nem érté.
— Kegyed menekül — folytató Duvals közöm
bösen — s így nem volna czélszerü saját neve alatt
folytatni velünk útját. Nemde úgy van?
Czili igenlöleg bólintott fejével.
— No lássa! — szólt Duvals. — Ezt én tud
tam, s azért kegyed ezután mint leányom fog sze
repelni
Czili végig nézett rajta, s aztán sóhajtott egyet
— Nos, nem úgy nézek ki ugyebár, mint a ke
gyed valódi atyja? — Ez mit sem tesz! — Majd
hozzá szokik! Leányom — folytató kissé merengve
— ezelőtt pár hónappal meghalt!
Czili szánakozva nézett reá, mit a marezona
ember jó néven látszott venni
— Leesett a lóról, lábát törte, s meghalt.
Czili összeborzadt a gondolatra, ha neki is ez
lenne sorsa!
— Szőke volt ő is mint 5n! — Szép mint ön!
~ 8 i<y» ha a lapok önt említik, mindenki leányomra
ismer önben.
„
— De — folytató s kérdőleg nézett Czilire —
önnek utol kell érnie öt művészetében!
|
I
*
Hirdetések__ j
wak el.íhpu. düuáa Melktt kZsühetadt
Nyiltt,^ köxJeménj t kndl mindea rrartlmlltutL '______ terv 75 kijival
iu{<*mfe,yek, mint . uyiltVti kademények beküldőt * kitúlírt feltétlen kStelexHte^ terheli.
Bélyegdij minden beigtettateU 30 kr.
nők mesében létesítene egy óllamgvmnasiumot,
I miért is e férfiút méltó elismerés illeti. De épen
e megveben, mely amellett, hogy legnagyobb,
Tnrt t fö^mna8inm ^n nagylelkű adaleggazdagabb és legmagyarabb megyéje e b
hazának, még területi fekvésénél fogva is légkik azt a megsemVerén 18 “^S^ltják: nincs okunk
ín j]? ,van h^atva egy államgynmasiumnak bekétségbe esni jövője fölött.
fögadásáni s ép e hivatotteágáieil fogva joggal
követelheti annak kebelében leendő fölállítását is
miu^n Kölnök városa, nehéz viszo
Amennyiben hivatott földrajzi fekvésénél fogva’ nyainál fogva, alig képes annyira növelni gymtiszta magyarságánál fogva annyiban jogosult. ’ nasiumának biztos, de kevés alapját, hogy kebe
Magyarom^ kormányának föltétlenül arra lében fogymnasiumot teremtessen a mmra erejeliol: intéző köreinknek oda kellene a felszínen
kell törekedme, hogy magyarok legyünk, s
ez elv elfogadásával önként következik *a szoros úszó alkalomból törekedniük, hogy a telki apát,
kötelesség w, hogy onnan, hol a magyarság ság birtokai részben egy Szolnokon felállítandó
államgvnuiaaium alapjára és föntartására fordítzöme eszszencziája lakik, annak fiatalsága' — a
Invatolt czikk szerint is — ne legyen kénytelen tassanak.
Szolnok mellett mól * jóxan ó«x is. Itt »
idegen ajkú, távol vidékekre vándorolni, sőt me^fonhtva: ama vidékek német és szláv ajkú fia- vamíh csömör 24 óm alatt kóIcs e háziból mintalsaga vonassák be e körbe, hol a magyarság delik! Szolnokba jöhet — mindenfelől Ti™
Dum,n mnen-Dunántúlról
sziwére folydogal; mert igy biztosabb, sőt'csakis
így biztos a czél elérése és nem megfordítva; alyidekrok felvidékről egyaránt. — Ily kúzámítmert utóbbi esetben ha nem vetkőzi is le fiatal hatlan előny mellett, tekintve még egéazaéirea
ságunk eredeti magyar jellegét, de azt nem is éghaj atat M a a már említett előnyöket: ez
gyarapítja, előbbi esetben pedig az idegen ajkú irányban! törekvéaönk teljezen j’ogoault.
iQak elsajátítják nyelvünket, szokásainkat s nem
. Tegye meg tehát a ezúkaégea lépéseket
csak szivükben, de nyelvükben és szokásaikban első sorban a varos, másodsorban a megye kőis magyarrá lesznek.
sönsége, harmadsorban — de mindannyin! vállHa valahol, itt áll az az elv, hogy inkább
—megyénk személyileg is befolyásos nagy,
az idegen ajkúak mi közénk, mint mi ö kö birtokosai, köztük gr. Szapáry Gyula pénzllgvzéjük.
mnnszter nr őnagymélsga is, kik iga. érveiket
tálán közvetlenül is diadalra juttathatják.
Más kérdés, hogy a törekvést e czél eléré
. ,A
nem szabad önmagunknak
sében, mely város javára kellene érvényesíteni
Közéig felénk a nap, midőn a megye
megyénkben ?
székhelyére: Szolnok városába bevonul az úi
Jászberénynek van fögymnasiuma, melyet
főispán kinek irántunk! vonzalmáról előre is meg
egyesek nagj’lelkü adakozása létesített, Sípos
Orbán alispán egykori kezdeményezése alapján, lehetünk győződve. Tömörüljünk e kérelmünkké
uj főispánunk elé is.
— Iparkodni fogok! — felelt Czili, de magában
azon gondolkozott, ne térjen-e még most vissza, midon meg nem késő. De ekkor eszébe jutott a vármegye tomlocze a hideg borzongatóé futott végig testén.
Duvals elhallgatott, s Czili ismét gondolataival
maradt.
Emlékébe idézte újra a történteket, s midőn
V<ia ért, hol felkapta a tőrt a sújtott, ideges rángást
érzett kezén. Hnh! Mily borzasztó érzés az, midőn az
éles fegyver a testbe hatol! — Hallani vélte, hogy
hasit s recseg, pedig az csak csalódás!
Látta most is, mint fénylettek a gróf szemei s
elkejoelte, mint homályosodtak el aztán, és szivében
egy kevés fájdalmat érzett.
E pillanatban a kis Éva csengő hangja szófiait
meg mellette:
—- Ezután maga lesz a Jenni néni?
*
Á ®®grezzent, de nem érté a leánykát.
Duvals Jenni volt neve a meghalt leánynak*
— magj-arázá Tóm.
'
J
— Igen kedves! — felelt most Czili s kezét
nyqjta a leánykának, ki szívélyesen szorító meg azt.
i* hirom féHi társalgása
töltötte be, miből Czili nem értett egy szót sem.
i Négy
MulvB B határhoz értek, hol a Dunán
átkelve, gondos vizsgálat után a vámőrök szabadon
hagytak menni őket.
t • ~ ^.rbiÁban J“Kyonk! — szólt most először
Luis, s Czih ekkor látta, mily vad kifejezési aroza
van a fiatal embernek.
Utazásnkat folytatók, s délelőtt 11 órakor egy
városba értek, hol Duvals néhány napot akart időzni.
।
korcsma előtt álltak meg, s Duvals azon“** * v
B k“té««gnál engedélyt nyerjen.
Ezalatt Éva kíváncsian kérdé:
— Tud Jenni néni szerbül?
Tudok! — Hiszen bánáti vagyok!
— Ez nagv nyereség most! — szólt Luis, s
elismerését egy bókkal fejezte ki.
Wi-
T°m
titt L^lí^X*
. i
megadatott, s a társaság eay téren
foglalt állast, s a férfiak azonnal bódé készítéséhez
fogtak egy pár ács segélyével.
Az előadás hirdetve lett
.
~ 9n
kezdé most Duvals — egy ideig a
pénztárnál marad, míg valamit tanuk
g
Czih szívesen teljesité a parancsot
Az est elérkezett
A 7*™”^
nagy része sietett
“lkaimat, s úgy a tisztek, mint a fiatal
ság özönlött a pénztárhoz.
Az előadás megkezdődött, midőn egy 30—32 éves
SLifÍT TV Jegyí Vált0tt’
feltűnően
vizsgálta Czilike arczát.
leányka érezte ezt s Összevonta szeműidét, de
ez a tisztet nem hozta zavarba s azon kérdést koczMig az előadás tart, elfogadja-e társaságát.
8 “^".geó’-e-.hogy a pénztár helyiségbe menjen*^
Czih megijedt s hebegve feleié:
J
— A pénztárhoz senkinek sem szabad jönni!
A tiszt mosolygott.
grthetünk®' ““t
“«4ok, , itt bwél-
von^Ü SBM:u“gÍh“
miiül- A,“K'
‘“bt
d' U
A tiszt megígéri a fecsegni kezdett, de Csilitől '
3
í8®1110 fojmowiulaton kívül nem nyert fe
leletet semmire.
J
~
^g”* •
— kegyed
reá iJLfS**
- j8“ D“’*1* *
reá lovagló fényes eziezomás öltözékébe .
Nos? — Cgye sokan vannak?
»“«
sze az egylet közművelődési czéljának előmozdítása
iránt viseltetik. Ennek illustrúlására fölemlítjük azon
tényt, hogy az újonnan megejtett tisztujitásnál a 300
főnyi tag közül ipindössze 56 tag vett részt. A pénz
tárnok jelentéséből kivehettük, hogy az egye sülét
majdnem 400 irt készpénzbeli vagyonnal és ugyan
annyi, a múlt évről fenmaradt tagsági dijbani hátra
lékkal bir. — Különösnek tartjuk, hogy a pénz hovúforditásáról nem a közgyűlés gondoskodik, sőt erre
magát illetékesnek sem tartja, hanem ezt — mint
i
minden egyebet -x a választmányra bízza, holott hall
Korunk babonát
hatta mindenki az egyesület elnöke panaszának jogo
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
ül
sultságát, hogy a 10 tisztviselő és a 24 vál. tag kö
zül a választmányi üléseken alig jelenik meg 5_ 6
A többi között betegnél voltam mint pap, mely
• Kőtelken karácson estéjén ez évben is igen jól
'szomorú alkalom adtával nyertem az alábbi tapasz sikerült pásztorjátékkal és az ünnepélyhez alkalma tag. Hogy mennyire iparkodnak a megválasztott tiszt
talatot. .Ugyanis, műdön elvégeztem az elvégzendőket, zott szavalatokkal lepték meg és muláttáták a ha viselők — tisztelet a kivételnek — hivatalukban el
távozni óhajtottam; hátam mögött, a beteg környezői
járni, mily érdeklődéssel viseltetnek az egyesület ügyei
közül e szavakat hallottam: „A gyertya pislog, a be ladó osztály növendékei a zsúfolásig megtelt kezdő iránt, arról azon körülmény is tanúskodik, hogy a
osztály
tágas
tantermében
összesereglett
szülőket,
s
az
teg, meglásd, meghal.-"
K»»é megillefödtem a hallott szavak fölött, an érdeliletteket. Az iskolaszék által ki állított s gyö mondott közgyűlés megnyitásakor az egyesület két
nál is irtkább, mivel betegem s knrnvezői az előbb nyörűen feldíszített és kivilágított karácsonfa alatt jegyzője közül egyik sem volt jelen és az elnök
kelő osztályba tartoztak Abban a pillanatban elha díszlett Dona Döme és társa budapesti könyvkeres kénytelen volt más tisztviselőt a jegyzői teendők ve
tároztam magam, hogy, ha körülményeim engedik,
zetésére felkérni. — Dr. Szusz Dávid koraielnök
kedő ezég által a megye hatóságához, s onnét Sipos
szóim fqgdk a .tárgyhoz.
elnöklete alatt a tisztujitás megejtetett s megválaszta
Íme egy második babona, mintha bizony a gyer Orbán megyei alispán úrtól a szegényebb sorsú tatya -.pislogása csak mákszemnyi összeköttetésben is nonezok részére küldött 400 drb irka, egy doboz réz tott: elnökül újra: id. S c h e f t s i k István; alelnÖkül:
volna a bekövetkezhető halállal. Babona és semmi más. toll, 36 drb írón, a ugyanannyi tollszárból álló kará Lippich Gusztáv; ügyészül: Kerekes Sándor;
De lássuk mégis miben áll a dolog?
jegyzőkül: Dr. M e z e i Lajos és V e z é r y Ödön ;
csonyi ajándékuk is; s midőn az ünnepély végeztével
Minden gondosabb háztartásnál napi parancs a
pénztárnokul: Monszpart László ; könyvtárnokul:
hálószobák gondos szellőztetése, mi egészség szem az iskolaszék jegyzője tudatú az egybegyűltekkel a L u d v i g h Sándor és P ó 1 y i k Imnk és háznagyul:
pontjából szükséges, mert éjjel a test kigőzölgése és nemesleikü ajándékozók nevét és czélját, az összese
a lehellöt .által a szoba levegője megromlik; sőt nap reglett nép szűnni nem akaró éljenzésben tört ki, s 11 gen Pál és Bossányi Löringz:
— A szolnoki államgymnasiumra vonatkozó mai
pal is, ha abban sokan a huzamosb ideig tartózko még hazatértében az utczán is éltette a kegyes jó
dunk.
czikkünk szolgáljon az érdekelteknek eszmecserére.
tevőket
és
dicsőítette
nemes
tetteiket.
Ezt a -tudományon kívül a köznapi tapasztalás
Eltérő nézeteknek is szívesen helyt adunk lapunkban.
A kőtelki rom. kath. iskola a karácsonyi ünne
is igazolja, innét a szóllúsmód: „Menjen innét, ne
Uj városháza Szolnokon. Azon nagy bizott
rontsa itt hiába a levegői."
pélyre még egy másik jótéteményben is részesült.
Nem óhajtok részletesen bebocsájtkozni etárgyba, Horánszky NáJR^r oi sz. képviselő úr, rövid ideig volt ság, melyet a városi képviselő testület kebeléből a
csak azt mondom, hogy a szoba levegőjének élenye kötelki közbirtokos, ugyanis 20 filot méltóztatott tervbe vett uj városháza fölépítése módozatainak meg
a belégzés folytán fogy, amennyiben a tüdőből a
állapítására kiküldött, f. hó 11-én tartá ülését, a p 4testbe vezettetik s innét élegült szénsav név iskolai czélok előmozdítására ajándékul küldeni. Mi gármester ur elnöklete alatt. A bizottság elhatározta
alatt tér oda vissza, s honnan a mellkas összehúzódás dőn a nemeskeblü jótévőknek a tanügy előmozdítá
által a szabadba szurittatík. Így természetesen a szoba sára irányzott adományaikért az iskolaszék nevében az uj városháza felépítését, s az építkezés e tavaszlevegőjében a mily arányban fogy az éleny, ép olv hálás köszönetét nyilvánítanék, egyszersmind kérem szal már meg is kezdetik. Költségelőirányzatul 77
arányban szaporodik a szénsav, mely a levegő másik
ezer forint vétetett föl, 13 bolthelyiséggel, a most
jelentékeny alkatrészével, a légenynyel egyesülve, a a gondviselést, hogy a nemesszivü jótévőket a leg meglevőket is ideszámítva, s az építkezési kölcsön
jobb
egészségben,
boldogságban
és
megelégedésben
Jég romlását eredményezik, E két légnem mindegyike
32 évi törlesztéssel lenne fedezendő, ami a bolt
mérges, az életet kiöli, mint ezt a „Kutya-barlang" az emberi kor legvégső határáig éltesse. Az iskola
jövedelemből
könnyen fedezhető. Ezenkívül a
szék
jegyzője.
Nápoly mellett és a „Halálvölgyé" Jáva szigetén
rékpénztár is nyerne 700 frt bérfizetés mellett az
igazolja.
Hasonló ölő légnem fejlődik ki a parázsló szén
emeleten egy díszes helyiséget. Örömmel jelezzük e
felett is. Mennyi szerencsétlenség történt a vigyázat
haladást is.
lanság és tudatlanság miatt ily mérges légnemben,
Apróságok.
— Romeo és Júlia. Egy örömleányt ismert föl fö.
a napi tapasztalat igazolja.
kapitányunk a napokban Szolnokon, amint sétált nap
Hasonlóképen történik a dolog a beteg szobájá
Tehát a „NagykanM^,1* melynek nem akutjuk ixemáre vetni,
ban is, hol a szellőztetés több okból nem eszközöl
közben, s megismervén a nőt, föltűnt annak csinos
ho<y boiiiucri múlt uáma .köhagé.ébon,* hogy ő zuglap, én hogy
hető vagy csak igen ritkán.
öltözete,
s kérdés alá vette. És csakhamar kiderült,
A beteg kellemetlen kigőzölgése folytán kárté Uauda által (xerkeiztódik, azt nevezi igaza ágnak, ha f ü 1h
°gy
e
gy
miskolezi tehetős polgár fiával „szökött" (!)
lent, (ex a kggyöngédebb kifejezéi vele mentben) él lm kritikán
kony, mérges légnemek töltik be a szoba levegőjét,
melyet toboz a környezők által felhasznált élenyvesz- alóli irályluui gorombázkodik tiixtemégez lapokkal é« nxemélyekkel. meg, kivel az itteni „Magyar király" szállóban bérelt
tTgyan kérem! biüjoimk ölő i«<it<5t odújukból a huhogjanak már egyteség is.
lakást. A főkapitány távirt Miskolczra, honnan azt a
izcr a világomon ii éa lámák: mi az 4 birlapirodalmi tiiztexaég.
választ nyerte, hogy szigorú felügyelet mellett kísér
•
tesse haza a bánkódó szülők elveszettnek hitt fiát.
— Már jó összeg pénz van együtt! — .felelt
Mi megtörténvén — a hölgy is eltolonczoztatott.
Czili.
diczekazik e lap, hogy Pty> Eleknek van még 4 kraj
— Színészet Zoltán Gyula színigazgató ur, ki a
Duvals tetszését fejezte ki, miután Czili elmondó naija. Ez ugyan nemink, deltát ki vonta ezt kétségbe ? Mi ugyan
neki az elébb történtet.
lehető legroszabb idényt választó ki arra nézve, hógy
azt hittük, hogy több ír van, miül amit zsinegre azáui máznak.
— Kedvesem! — felelt Duvals — kegved még Ha ninca több, hát cink t.inék megtartani: jó kezekben van. Az itt néhány válogatott előadást tartson, ennek daczára
tanulatlan s hibázott?
tÜdoudáix untak elióbbadgi átengedőit adunk... több ér
nem kiméi semmi áldozatot, hogy szinmükedvelő kö
— Hogyan? — kérdé Czili meglepetve.
demei lehetnek, mint nekünk. l>e hát mi köze vau annak a lap
zönségünknek
élvezetes estéket szerezzen. így például
— A közönség iránt előzékenynek kell lennie — nak ahoz. hogy mi miből űzetjük munkatánainkat ? Vastag bőrrel
felelt Duvals — s szívélyesen, jó kedvvel társalogni bár, de miért mer ő gyanniitaai mást? É« mégis ő jajdul fel, ha a mai napon körünkbe érkezik Tamássy ur, e
meg akkor is, ha sírhatna kegyed, vagy az éhség lábára hágunk?! Különben: ki miben gyanús, abban bűnös... hírneves színművészünk, hogy nehány előadást jelen
gyötrené.
A* kiabál, akinek a háza Cg... Okos ember ezt ii megérti.
létiével emeljen. Tekintve úgy az áldozathozatalt,
— Igen! — szólt Czili. — Ha más -tárgyról
mint a műélvet, melynek T a m á s s y ur felléptével
beszélne, de mit dicséri ő az én szemeimet? Mi jogo
közönségünk eléje néz, a legmelegebben ajánljuk e
sítja fel öt erre?
Azután mi .van azon fólförtyaani való, hogy „ba nem lesz
Duvals mosolygott.
színtársulat pártolását közönségünk figyelmébe.
—
— kezűé — a nyilvánosság elé lép, an pénzünk, hát majd kérünk Pap Elektől.* Örüljön ő is, más is, ha
- — Betörési kísérlet E hó Z-én este három egyén
nak a bírálatot el kell szenvednie,s ha e bírálat ked- a mai világban pénzes embernek hirvsztelik, ha esetleg niuei is
tző, akkor annál inkább hálásaknak kell lennünk, s péaxe; mert ma a pénz-ariáztok raezia uralkodik ■ máámTh a sűrű köd okozta setétséget felhasználván, Waehs
Márton szállító házába hatolt és ott az utcza felőli
is köszönné, ha a jH-nzarisztakraták közé sorolnák. Merkhát
én biztosítom róla, hogy ha ön bókjait egy mosoly
lyal jutalmazta volna, a tisztet nemes ik boldoggá tenné
ésa-arisxtokracziá t ne kereMÜnk mindenütt, főleg ott, ahol- szobában levő ágy- és fehérnemű között oly ügyesen
de benne itt lettünk alatt egy hü fizetőre találnak. ’ ninca, mert Írva van: ahol nincs, ott ne keresi.
garázdálkodott, hogy a konyha által elválasztott ud
Czili kezdé éiteni Duvakt és kelletlen érzése
•
vari szobában tartózkodók — noha még ébren vol
arczára élesen volt festve.
Hanem az az újdondász úrfi is mély belátása ember lehet,
tak
a hívatlan vendégek látogatását észre sem
Duvals látta ezt.
ha kútba néz, és nem üres ember ügy ebéd után, mert hát ilve— Azt hiszekegyed — folytató — hogy midőn tén voltában úgy kivágj* abecaületet, hogy lapjuknak égy vették. A garázdálkodók épen készültek ágyneművel
én beleegyeztem jövetelébe, nem számítottam csinos caep se marad. Nézze.kérem; majd elmondjuk: miért? Az ellen az rakodtan az utczára nyíló ablakon keresztül tovább
arczára, mely a közönség férti részére csalétek leend ? if. 8. I. ur elírni, akivel ágyán iái inba nem beszéltünk, de állani, midőn a megkárosítandó, kocsisa — ki törté
— Hogyan, csak nem tekint ön árú s eszköz akit hallomás után is igen tisztelünk, ön nagyot vétett. Föl
netesen valami okból az udvarra ment — észrevette
nek? — kérdé Czili borzadva.
emelni akarta, ás léptette. Az az úriember, mert .előkelő** és a
,
Az kegyedtől függi — feleié Duvals hidegen. műveltséget nem a nNagykuuság*-ból tanulta, soha nem pofoz őket, lármát csapott, mire a tolvajok kereket oldot
— hn ezégérnek használom a kegyed külsejét, de kodott Kóla teliát specialftur olyan ti4myt állítanak önök, mely tak 8 csupán egy vánkost vittek magukkal sietségük
többet nem kívánok. A többi kegyedé megad!
ben. A ház népe a futó tolvajok után iramodott s
valódisága esetén az ellen, akiről állíttatott, a büntető eljárás
Czili megköiOiyebült
“
’
állítólag ?gyet közülök el is fogott.
megindításának okát képezné és ót a kSzj^gvetésuek /miné ki._
— De — folytató Duvals — hogy vendégeim Tudják mi ez? A rágalmazás vétiégeymHy~bünte11etik.
Az utolsó hölgyestély, mely múlt vasárnap
iránt nyájas legyen, azt megkívánom!
~ Ö* — szólt Czilike ekkor — ha nyájasságo It ft- L ur az önök bókját aligha köszöni meg, mert őt rágal tartatott meg a szokott helyiségben, igen sikerült és
mazták. Most hát ]úruljuaak, ha tudnak, vagy ujjongjonak _
mat bátorításnak veszik?
szép vala. A kedélyes m latók reggel felé oszlottak
amint tetszik.
— Kegyed leányomként szerepel —- felelt a férfi
szét. A rendezők, mint halljuk, elhatározták, hogy
— * így fogom védeni!
jövőre is tartanak ily estélyeket
CziUcaak annyit mondott:
Késedelemre, hogy „majd ráérünk arra még,“
nincs idő, nxvt jnár kitelik a hqxik, hogy a telki
apátságot a kösuktat&n miniszter wr a benczéseknek rauhrta, kik ennek fejében altvennck az
/újvidéki gj-nuja^iniiMit, melyet most világiak ke:zelnek. Minden mulasztcitt nap qgy-egy önvád
Jöhet lelkűnknek.
— Köszönöm! — S Duvals távozott, hogy fel
váltsa baim fiát
7
(Fdjx
Ily módon megfertőzött légben természetes do
log, siettetik a beteg halála és létre jöhet a gyertya
pislogása is, mert vond el az élenyt a tüztől, el
alszik.
így a gyertya a beteg .szobájában pislog, de
nem azért, hogy- jelezze a beteg konu halálát, hanem,
mert már romlott a levegő s nincs az égéshez ele
gendő élenye.
Szellőztessék ki a szoba, a gyertya élénkebben
ég és meglehet: az egészségesebb légben a beteg is
könnyebben fogja magát érezni.
HELYI HÍREK.
— A helybe! polgári kaszinó e hó 6-án délután
tartó rendes évi közgyűlését, mely alkalommal sajno
sán volt tapasztalható az általános közöny és részvétlenség, melylyel az egylet tagjainak nagyobb ré
— Balázs János órás, városunkban üzletet nyi
tott, miről körlevelek szétküldésével értesité a közön
séget
MEGYEI HÍREK.
Irodalmi szemle.
főispánjává király
Őfelsége Benitxky Ferencet nevezte ki, aki bevonulá
sát a megyébe február 19-éu fogja megtartani
* Gróf Batthyány József nr őmlga, e megye kegyeletes emlékű volt főispánja, Síjmjs alispán úrhoz
következő búcsú levelet intézte: „Nagyságos kir. Ta
nácsos alispán úr! Ő császári és a]>ostoli kir. Felsé
gének f. é« szeptember hó 19-én kelt és a ni. kir.
belügyminiszter nr fi nagyméltósága által ugyancsak
f. hó 21 -én 4517. sz. alatt velem közlött legfelsőbb
határozványával Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispáni
állásától, saját kérelmemre felmentetvén, ez alkalom
ból, midőn a megye kormányzatától megválók, ked
ves kötelességem, hogy nagyságúdnak, és a megyei
jeles tiszti karnak, ezen ioispáni f dadatambani eré
lyes támogatásaiért odaadó tevékeny működéséért, és
irányomban! őszinte jő indulatáért forró köszönetét
nyilvánítsak. E czélból felkérem nagyságodat, hogy
e köszönet nyilvánítást, úgy a megyei központi tisz
tikar minden egyes kitűnő tagjának, valamint a kül-;
tisztviselőknek, nevezetesen az 5 járás szolgabiráinak
tudomására juttatni szíveskedjék. Fogadja nagyságod
kitűnő tiszteletem nyilvánitását. Élesd, 1881. szep
tember 24. Gróf Batthyány József s. k.“
* Tóth Lajos, kunszentmártoni fiatal földbirtokos,
a budapesti ügyvéd vizsgáló bizottság előtt decz. 27.
fényes sikerrel tette le ügyvédi vizsgáját. Gratulá
lunk fiatal barátunknak.
• Játt-Nagylum-SzoliioluMgye
* Uj távírda állomás. Kisújszálláson postával
egyesitett uj m. kir. államtávirda állomás nyittatott
meg korlátolt napi szolgálattal.
Azt hiszem, nem fogok egészen kárba veszett
munkát cselekedni, midőn u „Jász-Nagykun-Szolnok“
tisztelt olvasói figyelmét a köznapi reális dolgoktól
kévés időre, elvonom legújabb irodalmi mozgalmaink
ról nyújtok vázlatos képet.
, . Mmden nemzet nagysága annak anvngi s szel
lemi jólététől függ, de inig amaz múlandó, ingatag,
addig a nemzet szellemi vagyona elévűlhetlen s eltörulhetlen. „Nyelvében él s nyel vében'hal a
n e m z e t“, mondá egyik felesünk s ezzel nem csupán
a hazai iivelv puszta, köznapi használatát értette
hanem mindazon szellemi termékeket, melyeknek közegé
a nvelv s mesterei a tudós és költő. Ezeknek a nagy
szabású alkotásai teszik a nemzet szellemi kincsét,
mely a nemzeti nagyság legbiztosabb talpköve, mely
a legeredetibb, öuszerezte vágyód, s melvet az utókor
nak örökségképen átvenni 8 tovább gyarapítani a lecnemesebb feladat.
r
b
••1
anyagi jólét mulandé, a nemzet hatalma alásulvedhet, de szellemi hagyatékai oly érczoszlopot
emelnek neki, melyet az idő vas foga sem kéiies meg
emésztem, sőt érdekét még neveli a távolság, mely a
nemzet örök dicsőségét hirdeti. Az egvkor hatalmas
Athéné, a virágzó Róma rabigába sül védték, mert az
erkölcs megromlott, de fenmaradt szellemi termékei
ket az örök dics 8 az egykori nagyság babérkoszo
rúi üvedzik.
Hogy nekünk is van és volt becses irodalmunk,
mely jóizlésünk és műveltségünk tanújele, említenem
sem kell, csupán sajnálni lehet, hogy egész a leg
újabb időkig érzéketlen, közönyös volt a nagy közön
ség iránta. Voltak már a régebbi időben is buzgó
napszámosai a nemzeti irodalomnak, hanem a több
ség pártolása nem állott arányban érdemeikkel. __
Lassan, nesztelenül buzgólkodtak egyes nagv szelle
mek a nemzeti művelődés előbbre vitelén s csak a
csökönyös érzéketlenség hibája, hogy munkásságaikat
méltatni nem tudta.
• Gyászhir. Szentkirályi Mór, a fenállott Jászkunkerűletek egykori nádori főkapitánya, január 7-én
Budapesten elhunyt. Holttestét január 10-én helyezték
el örök nyugalomra a családi sírboltban : Tápió-SzjntMondom, csak a legújabb időben kezd nemze
Mártonban. Magas életkort ért s már mint őszbe ve tünk szellemi aléltságából magához térni s belátva
gyült férfin, midőn a politikai pályáról visszalépett, mulasztásait, azt helyre pótolni lohamusan igyekszik.
E dicséretes tevékenység egyik mozzanata gyanánt
végezté el az orvosi pályát s orvosiadon oklevelet is
kell tekintenünk, hogy egyik buzgó könyvkiadónk,
nyert. — Ugyancsak megyénkbe^ Karczagon a na kinek neve az irodalom terén sem ismeretlen — a már
pokban hunyt el Kátai Gábor derék polgár, édes csaknem feledésbe merült nagy szellemek kincseit újra
atyja a pár éve elhalt jeles féi-fiu dr. Kátai Gábor sajtó alá rendezve, a közönségnek hasznos olvasmá
nak. — Ozv. Szilárdfy Mária, úgy a maga, mint nyokat nyújt.— Ez pedig Aigner-Abafi Lajos
nak „Nemzeti könyvtárt ez. vállalata, melynél az a
Szilárdfy Magdolna, özv. Bozóky Lászlóné s ennek
kettős elv vezérelte, hogy a régebbi, kevésbé ismert
gyermekei; özv. Fazekas Józsefné, szül. Szilárdfy írók müveinek kiadását a legjutányusabban s legelő
Francziska s gyermekei; Nagy! Józsefné, szül. Szi nyösebben eszközölje. Abafi mindkét feltételt sikere
lárdfy Anna s gyermekei, Szarka Mátyásné, szni. sen oldotta meg. Alig két éve, hogy megindította a
Szilárdfy Katalin s gyermekei, mint testvérek s a vállalatot, és e rövid pályafutásra máris önelégülten
tekinthet vissza.
többi rokonok nevében, fájó szívvel jelenti felejthetEddigelé , nyomtatásban megjelentek a nagyér
len férjei a jó testvér s rokon SZILÁRDFY IMRÉ
NEK hosszas szenvedés után £ hó 4-én történt gyá demű, de sokáig félreismert Kazinczy-nak összes
költeményei teljesen és jegyzetekkel kísérve, ugyan
szos kimultát A megboldogultnak hült tetemei a csak tőle: Pályám emlékezete, Erdélyi levelek s'leg
róm. kath. vallás szertartása szerint f. hó 5-én fog- I érdekesebb, bár még a jövfi feladata^ hogy Naplói s
nak a kunszentmártoni sirkertben örök nyugalomra kora irodalmi viszonyaira s művelődésünkre nagv
tétetni, s az engesztelő azt. mise áldozat ezt megelő fényt vető „Levelei", melyek még teljesen sohsem
zőleg f. hó 5-én reggel fog a mindenhatónak bemu- voltak kiadva — szintén napvilágot fognak látni.
Megjelentek tovább a szelíd lelkű Davka métattatni. Kelt Kunszentmártonbau 1882. jan. 4-én.
labus költeményei, levelei; K á r m á n J ó z s e f „Fanny
Béke poraikra!
hagyományai4*, drámai s a jórészt „ürániá“báu ^meg
jelent beszélyei, tanulmányai Díszes kötete^ képez
nek még Katona művei, kit eddig csupán „Bank
Uj könyvnyomda Szolnokon.
bánija után ismert a közönség, holott számos drámai
kísérletei is maradtak fent, melyek bár hires tragé
diáját meg sem közelítik, de érdekes adatok egy nagy
szellem fokozatos fejlődésének a vizsgálatánál Ilyen
drámai kísérletet 3 kötetben nyolezat adott ki Abafi
s a többi is nem sokáig fog késni.
,
Megjelentek továbbá a rácz eredetű egri pap:
Vitkoyics Mihály levelei, prózai művei s híressé
™"“‘aro. epigrammái, melyek közel 300-ra mennek.
Gróf Zríny i Miklós híres fönr s fenkölt szellemű
író, a „Znnyiász" epopea szerzőjének kisebb költe
ményeit szintén bíija az irodalmi világ, melyekben
annyi megkapó fenség s költői ihlettség található,
mint kevés költő társában. Végül Beöthy László
joizu magyaros zamatu, humoros genrein tkiVül emlitést kell még tennem irodalmunk egyik kiváló herosaról a tiszta jeliemu, önzetlen hazafi s a száműzött
Rakóczy hu bujdosó társáról, ki távol imádott hazául °egen .íu^ön’ jeltelen sírban piheni regényes
múltban gazdag élte után örök álmart. Ez Mikes
Ke le m e n, ki nem csak az ntánozhatlan, irodalmi
büszkeségünket képező, nénjéhez irt „Levelei" által
alkotott magúnak örök hírnevet, nemzetének dicsősé- r
get hanem sivár irodalmunkat idegen termékek átül-í
tetézve! is iparkodott termékenyíteni. S ez a müve
a „Mulatságos napok", mely felöl irodalom történet
íróink sokáig kétségben voltak, mígnem Pulszky Ferencz és Szilágyi István kimutatták, hogy valóban a
Mikes müve, melyet a franczia írónő: Gomezné: Poisson Magdolna „Les Jonrnées amusantes" után ültette
at magyarba. Ez igen érdekes beszély cyclusról kü
lönben alkalmilag bővebben fogok szólni most csupan azt említem még meg, hogy ezt a munkát is leg
először nyomtatásban a „Nemzeti könyvtártban kanja
az olvasó közöns ;g.
w
S most e rövid vázlat is meggyőzhette a figyel
mes olvasót Aban vállalatának irányáról s helyessé
géről, hogy az ed lig elért eredmény a legkielégitőbb,
Éjien ezert a kiadó buzgalma, nemes törekvése bizto
sítékul szolgálhat jövőre is, hogy kitűzött feladatá
nak ezután is meg fog felelni, az irodalomnak hasz
not, a pártoló közönségnek pedig örömet fog szerezni
midőn jövőben is igyekszik a kevésbé ismert írek mü
ve t, melyek jó részt napvilágot sem láttak — for
galomba hozni.
i
^j®8 mértékben megérdemli, hogy a
nagz közönség minél tömegesebben támogassa. _
Óhajtandó, vajha minden irodalom-barát könyvtárát
e díszes vállalat, főleg, pedig, társulatok,
körök igyekezzenek ez élvezetes olvasmányokat meg
szerezni. Ezt unnál is könnyebben tehetik, mert a
vállalat öt íves füzetekben kapható s minden fűzet
ára 30 kr. Aki pedig egy évre, Összesen tehát 24
füzetre fizet elő 7 frt 20 krral, az a füzeteket s bekotési táblát ingyen illetve porto mentesen kapja. —
Melegen ajánlhatjuk tehát az eddig díszes kötésben
megjelent müveket alkalmi ajándékul és hasznos
meglepetésül is.
niósy Jáa>a.
* Kis-Kun-Félegyhisa monographiája. Szerelemhegyi Tivadar féhgyházi tanár vállalkozott ez érdeke* rúd meg.
imxara, mely ind egy rohamon fejlődénd, gazdag éa jóllétnek ör
vendő város minden iránybavi fejlődését foglalja magában. Két hetenkint egy füzet fog megjelenni 30 krért * 10 füzetre teljed az
öxnze* md. 20 ivén. A megrendelések jan. 15-ig a azerzóhöz Félegy-\
házára küldendők. Ajánljuk a jelen kénzültnégü fiatal tudón tanár /
e művét az érdekeltek figyelmébe éa pártolásába.
I
Felei&i «zerk<a4ő: Pásztor Fersaos.
Hirdetések
és
„HAFFNER SÁNDOR és TÁRSAI"
előfizetések
ezég alatt Szolnokon egy
e lap részére
_
V
B
.
____
felvétetnek
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
szereltetett fel, mely működését már megkezdette.
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
teljesíti.
Tisztelettel
icz Sánchoz és tázsai.
Üzlethelyiség: a búzapiacion, 1396. sz. a.
nyomdájában
Szolnokon, búzapiacz, szerkesztőségi
épület
s ugyanott PÁSZTOR FERENCZ köz- és váltóügyvéd
irodájában.
।
Hirdetmény*
Hirdetés.
Ay. közönség szives figyelmébe ajánlom a
. JW* gyógyszertáramban "VM
mindig készletben levő mindenféle (már a leirnjabbak is)
A nagykörűi határban lévő
PETRO V A Y-féle mintegy
1OOO hold nagyobb rész
ben felső legelő föld, 3 6
évre haszonbérbe adandó
azonnal.
Bővebb felvilágosítással szol
gál Szolnokon BAGOSSY
KAROLY ügyvéd, Török*
Szí. 7 Miklóson POLGÁR
bel- és külföldi különlegességeket
Van szerencsém a nagyérdemű közönség
becses tudomására hozni, miszerint £ é. decz.
28-án, Szolnokon, a vasúti fiutezán, nővérem
(Spacialitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó
Viszlay Jánosáé házábaa, szemben a postahivatallal,
ezukrászdát nyitottam.
Mindenféle ezukrász sütemények, csemegék
es befőttek, friss és kitűnő minőségben naponta
kaphatók, valamint helybeli és vidéki megrendelések is, gyorsan, pontosan és a legjutányosabb
árak mellett kiszolgáltatnak.
Ugyszínte reggeli és délutáni kávék és teák,
ngy a HOFF-féle maláta,
E G G E R növényi mell- stb. a legkitűnőbb
állnak rendelkezésére a t. fogyasztó közönségnek.
Szólítok, 1881. decz. 22.
,
CZINÓBER ANNA
®—4
8
ezukrász.
924. sz.
1882.kL
Árlejtési hirdetmény.
A megyei közigazgatási bizottság a szandai gáton lévő
tollldnk teljes méretekbe való helyrehozását elrendelvén.
m»n munkaiatok biztosítása iránt f. évi Január hó «O.
"•..‘V *®, arakor a kir. építészeti hivatalban
nyilvános arleJteM fog tartatni, meddig zárt ajánlatok is
a megyei
hivatalban elfogadtatnak. A zárt ajánlatok
“u*3*0? \,tó“ nyiltánoaau fognak felbontatni
ajánlatokhoz
bánatpénz kiÍTon
v”sy “ nem viláS°8 8 “>í«deu
teák
J! agyas ellen egyedüli kenőcsöm,? tyúkszem
Ó8 8ZÖmőlC8 irtom, fogcseppek, fogszivarKák, fog
paszták, fogporok és szájvizek mindenféleségben.
likőrök és szilvóriumok a legfinomabb minőségben
w
Pipere eslkkeket. *99
T .
Jelen idény rövid kivonata.
Köhögés és mellbetegségek ellen a különféle
SZOBJPÖK, OULJOK
S legtisztább OBUkam^J-Ol^, tokocsluíkban is, s.Vo.Hh
1
FOKTHY-fále hírneves sebtapasz,
LZESZG-féle htzklvonat
TC8^1»n«rm.kU^
MOLL-fili aóaborazeaz
■f
ti
,a külöldéle betegségeknek legbizto
sabb különlegességei, nem zárva ki a néikiilözhetlen gazdasági szereket sem.
Illatszerek a }e^Ú8abb választékban mind
,
a legnnomabbbak s eredeti üve
gekben tetszés szerinti illatokkal
Szappanok,
^bouquet, viola, toilett,
. . ... ’ keserű mondola, glycerin szap
pan mindenfelesege stb.
r
Arcznorok *
a P°udre Serail, Blaháné
n£ , , *.*edvencz arezpora, Poudre de
Kiz pufFerlel, Párisi hölgypor stb.
Hajolajok, hajkenőcsők, viaszkpomádék mind
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin
Oromé, toüett Glycerin, mosdó vizek, arczkenőcsők.
szeplő es bőrfoltok ellen stb.
Orvos
és szülésznői
eszközök:
Anyeméh fecskendők zinüveg és gumiból, anya
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset,
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klvstier fecs
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis" tartó tokkal, sebfecskendök különféle nagyságúak üveg
es zinbol, szembecseppentö üveg, szoptató üvegek
egyszerű s angol, suspensorium, tejszivatők
gumim bal ónnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok,
megkflldetik. tjdeki megrendeltnek, eoomagolá. felszámiti,
....
a wn^ részletes
feltételek — e hó SS-tól kezdve >
a megyeikir..építészeti hivatalban a hivatalos órák alatt
cgtekinthetok s a feltételek másolatban is megkaphatok.
bzolnok, 1882. január 12.
•
CZIBULKA GYULA
_____________
gy^^n^ » M „Őrangyalhoz
c-nmzett
tHiaídouovx.
Blrtokeladás 2
•Já.sz-Nagykuxi-Szolnokmrgye
alMpáiya helyett:
Török-Szt-Miklós város határában a
háromnegyed órányira egy tagoaitott UOÜ négyszög ölével számított 1177,
holdból álló földbirtok; — melyen lakház,
Kerek József,
gazdasági épületek és 2 gyümölcsös
kert van — szabadkézből eladó. Értekez-
megyei főjegyző.
2—1
A W A A Íj
A L.
* tulajdonosnál SZ E N DI
।
526, 627. sz.
vh. 881.
t ez. részvényesei
18811. Január hó £O-én délelőtt 9 órakor
Szolnokon, az intézet helyiségében tartandó
IX-ik évi rendes közgyűlésére
4huíí elettel meghivatnak.
,
T á r g v a i:
1. Az igazgatóság jelentése.
alapján a tiszta jövedelem feloszH^feteff1 Utárojítt hXtal.’*’’
felügyelő bizottsági tagok dijainak
leendő megállapítása felettí ha\á^^^
18 s legfeljebb ^ váíjwztnxáuin
5. ^efaláni indítványok tárgyalása.
1,0
megtekiutliető.
Szolnok, 1882. jaunár hó 10
.
vonat>»«» jelentése
1882. évre
né87 felügyelő bizottsági ée legalább
megvizsgált mérleg
áltál az intézet helytsegében a hivatalos órák alatt
° a^aMlyok IG. § ából:
c
évi IX t-cz. 102..
§-a értelmében alulirt kir. bir. vhjtó
ezennel közhírré teszi, miszerint a
^ohíokí kir. jbgnak 1881. évi 5542..
4137^ 5675^ 5945. és 6065. számú
kiküldő végzései alapján: Goldberger.Sám. F. és fiai, Stein sz. Menezer
Júlia, kaczáu Frigyes, Hecksch A..
Adler es Berger, Adler és Schlichter
felperesek részére 457 frt 91 krM 2525
írt, 1602 frt 10 kr^ 221 frt 22 kr„ 136
tóke 8 JÁI- erejéiö i ।
felül foglalt s összesen 5867 frt 55
rőfös boltbeli árűczik- ■
i ^^wl^nyek, aktív kö- I
vetélések, házi bútorok és egy vásári
^kL^bÓíébí1. 4110 Jóságok
1882. évi január hú 17-ik napján d.
wvi .ürakor, megkezdve Török-SztMikloson alperes píacztéri bolthe.lyisegeben tartandó nyilvános árve-
AZ IGAZGATÓSÁG.
fizetés mellett, a
bec81ir“"
« ‘1 fogKelt Swhókon 1882. évi január hó 2-án.
1—1
us2. X)onMtott
Tóth
Mihály,
Mr. Wr. vhhÁ.
a szerkesztőségi épületben.)
266.
Szolnok, 1882. január 22-én.
® ffiMMOLNOK
KÖZLÖNY
Egyes szám ára 10 kr. |
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
—=X
Megjelenik hetenkiui
|
egyszer: f
vasárnap
s a vidéki példányok is |
ugyanakkor postára adat
nak, Szerkesztőség: Szol
nok, búzapiaca, 1396. **. a.
hová a lap szellemi részét 3
illető ^közleményeken kívüli]
az előfizetési pénzek s min
den egyéb dijak in küldendők
Ide küldendők a postai fel.
szélarnlások is (reelamatio.) I
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: * •zerkeeztoségnél, búzapiac*
1396. •*. alatt • ugyanott Pásztor Poroaos kö«vdlU-lgyvéd irodádban; Sakrag X4ÜI*lé ur Onletében;
minden főváráéi de * béeei hirdetési irodákban éa bármely
hir. poetahivatalnál.
Kéziratok
csak ismert keséktől fogadtatnak el a aaok viaasa nem
adatnak.
Hirdetési dijak:
centiméter magasságú három hasábos szeh-tnyi térért:
l-az«r hirdetve i20 kr,
2-aser
,
16 .
3-«or
„
12 .
Többszöri hirdetésnél árleengedés.
Kárjűk azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésök a amit év végével leiárt e fWNváel jegyük a mit
dűl a város önerejétől tétetik függővé, azt ava
tott tollak, annak idejében, ecsetelték s meg
Ilimbe bemelékeltetott, miezerfat még fenlevő hátralégyőzték az érdekelt közönséget arról, miszerint
kakat bekflMeni ■éHóztessanak, hogy igy a azerkeeztöL
lehetetlent sbnki nem követelhet.
ée kledéi hivatal közötti uámoakodáa megtörtéaheeeék,
valamM az ej előfizetéseket vagy
megrendeléeeket ie
méttóztaasaaak hovaeiöbb megtenni, hogy a nyomatandó
példányok azáma iránt magunkat tájékozhassuk.
Az államgymnasiuni kérdéséhez.
(K. A.) Az ifjú nemzedék czéfráiyos 8 a
jelenkor társadalmi igényeihez mért neve éae, kell,
hogy komolyan foglalkoztasson minden oly egyént,
aki tudja és tapasztalja: mily’ mértékben függ
valamely nemzet, vagy szükebb körben szólva,
valamely város anyagi vagy szellemi jövője a
serdülő ifjúság nevelésétől. Szintén e magasztos
gondolat szolgálhatott irányeszméül e becses lap
3-dik számában olvasható „Telki apátság44 czimű
czikk Írójának is, midőn a négy évvel előbb már
pengetett, de egy ideig elalélt ügyet, ujonan
felveszi s igen helyesen: ismét vita tárgyává
teszi.
A fellépés indokolt s arról tesz bizonyságot^
mennyire képtelen a nemzete jövőjét 'szivén
viselő, jellemes ember, elnémitni saját lelkiismeretét akkor, midőn az hangosan követeli egy
vágj’ más ügy rendezését. Mert tagadhatlan, hogv
égető szükséggé vált egy: Szolnokon létesítendő
fögymnasium, jobban mondva a jelen nagygymnasium betetőzésének kérdése, s valaliára annak
végleges befejezése.
E fontos kérdés megoldása, hogy mily áthidalhatlan akadályokat gördít elő, ha az egye-
TÁROZA
Nem pedig azért sem, mert ismerve Szolnok
város anyagi helyzetét s azon igényeket, melyek
hozzá, mint Jász-Nagykun-Szolnokmegye székvá
rosához kötvék, kitűnik, hogy itt sok a szükség,
sok a kívánni való s igy’ e szükségnél, bármily
égető legyen is az, égetőbb szükségek „síné qua
non44 forognak fen s liangosan követelik a ja
vítást.
Arról tehát, hogy’ Szolnok város, saját ere
jéből fögymnasiumot állítson, ez időszerint szó
lam vérmes gondolat volna.
Azt liiszem, miszerint a t. czikkirő e tekin
tetben velem azonos nézetet táplál, s talán ez az
oka, hogy’ ő maga sem tartotta érdemesnek ez
oldalról fogni fel a dolgot, amennyiben nem
községi, hanem államgymnasium létrejöttét
óhajtja.
Az államgymnasium lévén a fömottó, mi
sem természetesebb, mint ha felvetem a kérdést:
miképen volna lehetséges egy államgymnasium
létesítése Szolnokon?
A feltett kérdésre a felelet igen egyszerű.
Úgy ugyanis, ha az állam jelenlegi felsőbb' tan
intézetünket kegyeibe fogadná, annak alaptőkéjét
kezeibe venné, állami jelleget kölcsönözne annak
s 3 látná el tanárokkal, legyenek azok bár szer
zetesek vagy világiak, nem tartozik a dolog lé
nyegéhez.
Szép gondolat s valóban kívánatos. volna,
hogy véjpre valaliára' igy’ történnének a dolgok!!
De - aki az állam anyagi helyzetét ismeri,
— Most — kezdé — van egy félórai szabad
időm.
Czili idegenkedve nézett festett arczára és tarka
öltözékére.
— Most beszélhetek önnel zavartalanul! —
Csak vissza.
folytató Tóm, nem ügyelve Czili tekintetére. — Ke
gyed szép és fiatal, s ez sok tekintetben nem előnyös,
— Beuély. —
mert sok támadásnak lesz kitéve. Én meg vallom,
hogy’ kegyedet nem hiszem romlottnak, s benne leá
(Folytaié*.)
nyomnak egy barátnőjét, vagy ha úgy tetszik gondEkkor egy fogat érkezett, s abból egy előkelő
viselőnőjét keresem. Kegyednek sem lesz sokszor ter
hére, ha a kis leány vele van, s tanácslom, hogy soha
kinézésű fiatal ember ugrott ki.
Jegyet kért, s szúró tekintetét Czilire szegesé. sem eresztené magától egy lépést sem, s ekkor védve
van!
Fizetésül egy aranyat dobott oda.
A festék nem engedé látni Tóm jóságos arcz
Czili visszaadott, de a férfi nem nyúlt a. pénz
kifejezését, s igy Czili csak azt hitte, hogy* önérdek
után, hanem bizalinas mosolylyal kérdé:
ből beszél, s leánykája terhét akaija az ö vállaira
— Meddig lesz kegyed a pénztárnál?
rakni.
— Előadás végéig.
Tóm látta, hogy a leány bizalmatlan.
A — 8 azután szabad?
— Igen! — felelt Czili mit sem gyanítva.
— Majd később — folytató komolyan — bará
A fiatal ember arcza megelégedést fejezett ki.
tot fog kegyed bennem találni, s én hálás leszek, ha
— Kocsim várai fog kegyedre! szólt s távozni leányomhoz jó leend, s tanácsot adok, vezetem, mi
akart.
dőn helyzete válságos lesz!
Czili utána kiáltott.
Czili nem hitt volna neki, de az őszinte hang
— Uram! Vigye pénzét!
végre meggyőzte őt, s elhatározó az ígéret beváltá
A fiatal ember visszanézett.
sát rögtön kérni.
— Addig is —- szólt —- tekintse sajátjának, míg
— Én mindent megteszek — felelt — s én is
kocsimban a többit megbeszéljük.
jobban fogom érezni magam, ha a kis Éva szeretni
Czili most érté őt, és sietve felelt:
fog. De most mondja meg, mit tegyek a pénzzel?
— 'Gyalog megyek! —
inat összeszedve,
Tóm felvett egy darab papirt; s begöngyölte.
kitette a külső deszkára a a
ablakát betette. abba.
A fiatal férfinak megfoghatlan volt e — nála
— Kimegyek — szólt — s átadom a kocsisnak
rögtöni változásnak vélt — viselet, s a pénzt ott kézbesítés végett.
Czili helyesnek találta a gondolatot; s Tóm tá
hagyva, bement
vozott.
E pillanatban jött Tóm.
— Miecoda páni es? — kérdé.
Czilinek önkénytelenül eszébe jutott elhagyott
Csili elmondta neki.
erdei magánya, hol nem bántották, nem zavarták
I
Tóm egy ideig gondolkozott, aztán a pénzt bes- enynyien.
— Ennyien nem — gondoló azután — csak egy! |
jzesoperve. bement Czilihez a az asztalra tévé.
Hirdetések
csak előlepw dü**M mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden centimétemyi mAgsMéfW,
három hasábon nzeletnyi tere 75 kaival aaámittatik a wr *
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit * kifizetéaért feltétlen kötelezettnél' terheli,
Bélyegdij minden belgtatásnál 30 kr.
akj a közoktatással foglalkozó nmélt. ministeríum
gondolkozásmódjával közelebbről ismerős, tudja,
hogy az állam soha sem hajlandó, de nem is le
het, oly tanintézeteket átvenni, melyeknek fenn
tartásánál deficit van; példa ezen állításom iga
zolására a jászberényi fögymnasium helyzete,
mely szintén át volt a minisztériumnak egykor
aj áldva.
Hogy’ pedig a szolnoki gymnasium átvételé
nél az államnak nagy’ deficitje volna, ahoz kom
mentár nem igen kell. Beszélnek a tények.
Jelen tanintézetünknél a most működő
tanárok nyomorult fizetése mellett a kegyunucg,
a város, a gymnasiumi csekély alapot >aját há
zipénztárából majdnem 2 ezer forinttal kénytelen
pótolni évenkint. Mily összeggel kellene az ál
lamnak subveniálni tanintézetünket azon esetben
is, ha a tanárokat fejenként 800 frttal kellene
díjaznia, Hol találna ily fizetés mellett egyéneket?
De ha ezek megtörténnének, hol volna a
lakpénz, az ötödéves pótlék, nyugdíj egy államgymnasiumi tanár részére??!
Meg azután mily mesés; összeg igényelted
nék a leendő államgymnasium beruházásához?
értem a tanszertárakat. Mert nem szabad számí
tásainkból kihagyni a leendő fögymnasium tan
szertárait. Miír pedig ezek manapság sok kívánni
valót hagynak fen, ugyannyíra, hogy annak ki
mutatásánál, más intézetekhez viszonyítva, ön
kénytelenül a satyra terére siklanék á leltározó
«tolla, jóllehet örvendetes tudomásul adni szent
kötelesség a városi kegyűr abbeli buzgalmát,
melylyel manapság a tanszertárakat gyarapitni siet.
S ekkor gondolkozni "kezdett azon egy felöl.
Összehasonlító ezekkel, s végre felsóhajtott:
— Inkább tűrném azt, mint ez aljas támadá
sokat!
Pedig az is csak olyan volt! Csakhogy az ott
hon kedves emléke elvette élét most, midőn a hon
vágy* kezdett szivében jelentkezni, s ezzel minden,
mi ott volt, kedvesebbnek tűnt fel az itteninél,
Másnap délelőtt Duvals felszóllitá Czilit, hogy
jöjjön velük a bódéba.
Czili engedelmeskedett s Duvals elövezette az
egyik nyerges lovat s arra egy női nyerget tett.
— Üljön fel! — parancsoló.
Czili csodálkozva nézett reá.
— Ah? — kérdé az — hát még lovagolni sem
tud? — Es boszankodva mutató meg Czilinek. mint
kell a nyeregben ülni.
Czili utánzó őt, s a ló megindult, de a leányka
kellemetlenül érzé magát az ingó ülésben.
Duvals kíméletlenül fogta meg s igazító testé
nek azon részét, mely szabálytalan helyzetben volt
s a félórai gyakorlat után Czili tökéletesen fáradt
nak érzé magát.
A gyakorlat délután ismétlődött, ■ ez igy tar
tott néhány nap, midőn egyszer tudatá vele Duvals,
hogy innen tova utaznak.
Czili örvendett ezen, mert megszabad nini vélt
azon alkalmatlankodóktól, kik udvarlásukkal untat-"
ták, s kiknek Ő még mindig nem tudott nyájas arczot, mutatni.
Midőn útra készen álltak, Czili csodálkozva
látta, hogy az egyik lovon női nyereg van.
Duvals ekkor felült a kocsira s^Czilihaz fordulva
szólt:
’
— Csendesen fogunk haladni,
lóháton teendi
meg az utat!
Czili nem mert ellenszegülni, bár még nem érzé
magát egészen otthon a nyeregben.
A kis csapat haHdt.
Útközben a kis Éva egyszer leszállt a kocsiról
Mindezen nehézségeket a fennevezett cnkkirója az által véli elhárithatóknak, hogy czélba
veszi a telid apátság jövedelmét s azt mondja,
hogy a felmerülhet*? deficit fedezésére a jogos
tulajdonosának: Magyarországnak visszaadott
telki apátsághoz tartozó birtokok évi jövedelme
szolgálna, — s arra hívja fel a megyét, várost
s minden érdekelt egyént, hogy tömörülve, váll
vetve ragadják meg az alkalmat s megtéve a
kellő lépést, bírják rá a kormányt azon határo
zatra, mely szerint ezen telki apátsághoz tartozó
birtokok részbeli jövedelmét egy Jász-Nagykun.•fizolnokmegyébt® létesítendő államgymnasiumra
fordítaná, e hely — mint kinek-kinek józan esze
sugalja — Szolnok.
E fenséges gondolatra csakugyan elmond
ható a czikk végszavával: „Minden elmulasztott
nap egy-egy önvád lelkűnknek.®
A csikkíró ezen ajánlatával újabb tanúbi
zonyságot adott amaz érdeklődésről, melylyel
közoktatásunk szorongatott helyzete inint visel
tetik, melyért méltán meg is érdemli részünkről
az elismerést; — azonban becses engedőiméből
azokra csak azt válaszolhatom: sajnos2 elhang
zanak azok 12
Igen, mert azok, kik szólhatnának, nem te
szik; de feltéve, meg nem engedve, ha falszólal
nának is, azok, kiknek hatalmukban állana a
- dolgon segitni, segituí nem foghatnak, nem pedig
. azért, mert az állam pénzügyi viszonya chinai
falként emelkedik minden törekvéseik előtt s ép
•ezen tudatot látom műkőim azolmái is, kik az
.ügyet meginditm még mindig késnek.
Memayiben jogosult ez állításom, igazolják
a bajai és az ujonan in petto átadandó újvidéki
gymnasiusaok. Mert nem szabad felednünk azt,
hogy az állam összes tendentiái oda látszanak
kimenni, miszerint előnyös feltételek mellett sa
ját vezetése alatt álló tanintézeteitől is szabadulni
óhajt s törekszik azokat, ha lehet, tanító szerze
tesek vezetése alá bocsájtani.
Ennek kimondásával a pengetett eszmét
épen nem kívánom feladni, csak annyit kívánok
értetni, hogy még mindig nem érett meg az ügy.
Hassunk add^g. mig az idő beköszönt, oda, hogy
gyarapodjék jelen tanintézetünk alaptőkéje s tö
rekedjünk összes erőnkből gazdagitrii Canszertárainhat « így folyton kevesbítjük az akadályokat
s közelibbre viszszük -az egykor feláfiitandó szol
noki állaangymnasium kérdését, mert * telki
apátság a bűnözéseké lesz. Adja Isten, hogy
csalódjam.
s a ponny kötelét, melylyel a kocsihoz volt kötve,
megoldotta s könnyedén a lovacska hátán termett.
Duvals nem tett ellenvetést, s a leányka Czili
mellé lovagolt.
— Nézze néni, én nyereg nélkül megülöm a
lovat!
Czili kissé szégyenlé bátortalanad*, s bizto
sabb magatartást vön fel.
A leányka látva ezt, lovacskája nyakára csa
pott a kötél végével -s az gyengén koezogni kezdett.
Éva mosalyagva nézett Czilire a intett neki,
hogy kövesse.
€ zűrben felébredt a büszkeség s a lóra ráütött
Tóm e pillanatban mellette termett, a midőn a
ló koezogni kezdett átnyújtó Czilinek kezét
A segítség idejében érkezett, mert Czili csak
ugyan inogni kezdett nyergében, a lovát meglassító.
A kísérlet azonban ismételtetek, a végre sike
rült annyira, hogy a megérkezéskor az utczákon elég
gyorsan mentek végig.
E városban ismétlődtek az első jelenetek. A fér
fiak mindenhol egyformák, s Czili már nem felt a nem
haragudott többé, hanem közönynyei vette a már sok
szor nailett szavakat
A tanulásban folyttal haladt annyira, hogy az
utolsó napokban már egyszer az előadóéban is résxt
vett egy sebes körlovaglásnál.
Tóm nem csalódott Cziliben, az felfogta helyze
tét s eleinte kényszerűségből, de később szeretettel
gondozta Evét s a gyermek mind jobban ragaszko
dott hozzá.
Czili, mennél több idő telt el, annál inkább érzé
a honvágyat a mi* távolléfenek oka, a gróf szemé
lye természetesen folyton emlékében volt
Már régen megbánta távozását de vissza lépni
most nem akart.
Pedig egyetlen óhaja csak az vett, még egyszer
látni atyját s a kedves erdőt hol felnevelkedett. De
midőn erről gondolkozott, önkénytelenül felmérőt
gondolataiban, hogy akkor a gróffal találkozni fog.
k»v.)
VEló'terjesztés.
1
(Két k&tlemény.)
I.
A heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvíz-sza
bályozási egyletek a kiskörei kanyarbeli töltés-sza
kasz belebbhelyezése tárgyában 1881. évi julius. hó
12-én, 21710. szám alattkibocsájtott magas minisz
ter rendeletre vonatkozólag, a ront czimzett egylet
a következő előterjesztést tette a közmunka és közt
miniszterhez:
A heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvíz-sza
bályozási egylet felett hatósági felügyeletet gyakorló
Hevesmegye törvényhatósága által közöltetvén tiszte
lettel alulírott egylettel nagyméltóságodnak 1881. évi
julins hó 12-én 21710. szám alatt kelt azon magas
rendelete, melyben a 17. számú burai átmetszés fe
letti szakasznál az árvíz lefolyását gátló és ennél
fogva veszélyesnek jelezhető szorulat megszüntetését,
illetőleg a kiskörei kanyar mellett elvonuló töltések
megfelelő belebbezését elrendelvén, utasítani méltóztatne alólirott társulatot, hogy a szóban lévő töltés
szakasz belebbezésére vonatkozó tervezetet és költ
ségvetést haladéktalanul elkészítesse és azt a megye
közönsége útján jóváhagyás végett nagyméltóságod
hoz mielőbb terjeszsze fel.
Mely magas rendelete folytán, midőn a kiskörei
kanyar töltés-szakasz belebbezésére vonatkozó terve
zetet és pedig a helyzeti rajzot A) alá, köbfogat szá
mítást B) alá, a hossz-szelvények rajzát C) alá, a
költségszámítást D) alt és a tervezet műszaki leírá
sát E) alá idemellékelve tiszteletteljesen felterjesztjük — elodázhatlan kötelességünknek ismerjük nagy
méltóságod előtt egész komolysággal feltárni abbeli
a mai napon tartott közgyűlésünkben e nagyfontosságu tárgy mindén oldalról lett megvitatása folytán
merített meggyőződésünket, miként mig egyrészt ma
gas rendelete az 1881. LIL t. ez. 9- §-ában foglalt
törvény-intézkedéssel is ellentétben áll, másrészt az
abban követelt töHés-belebbezés műszaki és vizszabályezási szempontból is káros, pénzügyi, egyleti, ál
lami, nemzetgazdászati és közegészségügyi szempont
ból pedig a lehető leghátrányosabb mivelet lenne, és
minuiogy azon erős hitben elünk, hogy nagyméltó
ságodnak eme rendeletében foglalt intézkedése, talán
épen azért, mert az érdekelt felek meghallgatva sem
lettek, a helyi viszonyok ismeretével nem bíró és igy
a leggondosabb tanuhnányozás mellett is gyakran té
vedésbe ejthető előterjesztés következménye lehetett
csak, — ismét kötelességet vélünk teljesítem, midőn
nagyméltóságod előtt amaz indokokat re, melyek tár
sulatunkat a fent kifejtett meggyőződésre juttatók,
egész tisztelettel előterjeszteni bátorkodunk.
Az 1881. LIL t. ez. 9. §-a világosan rendeli
ugyanis, hogy amennyiben a Tisza mentén a felépitett védtoltések egyes szakaszainak az árvíz lefolyása
szempontjából hátrábbhelyezése válnék szükségessé,
az e czélra vonatkozó intézkedések az érdekeltek
meghallgatásával teendők meg, és amennyiben szük
ségesnek látszanék, e tárgyban törvényjavaslat ter
jesztessék a legközelebbi országgyűlés elé; — a tör
vény ilyetén világos rendelkezése alapján tehát hatá
rozott meggyőződésünk az, hogy bármely részbeni
töltés-szakaszok belebbhelyezése csakis az érdekelt
felek meghallgatása után és a törvényhozás által
rendelhető meg;
minthogy pedig a jelen esetnél sem társulatunk,
sem a belebbheiyeani megrendelt töltés-szakasz által
közvetlen érdekelt mindkét parti községek, társulatok
és birtokosok meghallgatva nem lettek és nagymél
tóságod az érdekeltek minden meghallgatása nélkül
rendeleti úton intézkedett egy oly nagyfontosságú
töltés-szakasz belebbhelyezése iránt, mint a kiskörei
k a n y a r b e 1 i, kénytelenek vagyunk egész tisztelettel
nyilvánítani, miként nagyméltóságodnak erre vonat
kozólag kibocsátott rendeletét az idézett törvényen
alapulónak nem tekinthetjük, sőt azzal ellentétben
állónak tartjuk és eként már ez indokból m sérelmes
nek vallják.
De komoly meggyőződésünk továbbá az, hogy
talán épen azért, mert az érdekelt felek meghallgatva
nem lettek, és igy azon vízi viszonyok és körülmé
nyek, a melyek csak a helyi különleges viszonyokat
évtizeden át észlelő és tanulmányozó előtt ismerete
sek, felderítve sem lehettek, a kérdéses töltés-szakasz
belébbhelyezésének megrendelése vízmütani és folyam
szabályozási országos szempontból sem indokolt;
mert,— eltekintve attól, hogy az A) alatti hely
zeti rajz méretei szerint a két töltés közötti legki
sebb táv nem mint a magas rendeletben érintetik
570 £ métert, hanem a legnagyobb szorulásnál t. i.
a burai átvágás torkolatánál u 614 f. métert tesz ki,
mig egyéb pontjainál a megállapított 760 méter ármeder-szélesség mindenütt tfilbőven meg van, — a
kiskörei kanyarban a burai átvágás torkolatának irá
nyában lévén leginkább az összeszoruláa, ezt a csak
nem teljesen kiképzett burai átvágás teljesen ellen
súlyozza és ezen töltés által a folyam iránya egye
nesen az átmetszésbe tereltetvén, .ott a meder mélyí
tése és szélesbedése idéztetik elő, holott a kérdésben!
kanyartöltés belebbhelyezése esetében igen valószínű
leg a kiskörei Czingehát alatt az úgynevezett Sebes
fokon és Asszonytón — kiáradás ajkaiméval — se
bes folyás származván, az a kiskörei kanyarón ke
resztül a falu alatt az úgynevezett Nagyfoknak irá
nyulva, ismét az anyamederbe futván be, a burai
átvágás továbbképződénél nem csak teljesen megszün
tetné, de sőt az átmetszés teljes beiszapolását idézné
efe, és igy a burai átmetszés képződése és fentarthatása csakis ezen kanyarbeli töltés-szakasz fenmaradása álfái lévén biztosítva, annak belebbhelyezése
országos íblyam-és meder-rendezési, úgy vízműtani
szempontból egyátalában nem követeltetik.
Igaz ugyan, hogy pénzügyi tekintetek nagyobbszabású és országos vagy csak egyes vidékekre kiható
műveletek' keresztülvitelénél is — ha azt magasbbb
szempontok követelik — csak másodsorban jöhetné
nek figyelembe, — minthogy azonban a tapasztalás
azt igazolja, hogy hazánk Korlátolt anyagi viszonyai
között bármely országos műveleteknél is a pénzügyi
tekintetek voltak mindig ‘döntők, úgy vélekedünk,
hogy a jelen esetben, hol a műszaki tekintet is a mi
félét ellén szól, a pénzügyi tekintet kétszeres meg
gondolást követel, már pedig pénzügyi szempontból a
nagyméltóságod által czélbavett művelet a lehető
legnátrányosabbnak tűnik elő, mert ha a kiskörei ka
nyarbeli töltés-szakasz belebbhelyeztetnék, nemcsak
azon 124,515 frt 72 kr. befektetési tőke veszne oda,
a melyet a társulat az E) alatti műszaki leírás iga
zolása szerint e töltés-szakasz kiépítésére már fordí
tott, hanem az újabban emelendő töltések kiépítése
által még tetemes ujabbi tőkebefektetés válnék szük
ségessé, még pedig á D) alatti költségszámítás szerint
az esetben, ha az A) alatti helyzeti rajzon 1. szám
mal jelölt vonalban építtetnének ki az uj töltések,
150,923 frt 2 kr., ha a 2. számú vonalon emeltetné
nek azok fel 86,537 firt 77 kr. és ha a 3. vonal irá
nya állapíttatnék meg 69,378 frt 21 kr., mely tőke
befektetésekhez, ha még hozzávesszük azon fentartási
kiadásokat is, a melyek az újabb töltésekre, hogy
teljesen megizmosodjanak, évek hosszú során át for
dítandók, valóban méltán tehetjük fel azon kérdést,
hogy hát hazánk oly gazdag pénzforrásokkal rendel
kezik-e, miként százezreket adhat ki egyes kísérleti
műveletekre minden czél és indokolt szükség nélkül?
— azt hisszük nem; — már pedig szerény nézetünk
szerint ezen inproductiv kiadásra és a már befektetett
tőke mintegy eldobására annál kevésbé lehet ok és
alap, mert na valóban követelnék is műszaki tekin
tetek a burai átvágás torkolatánál mutatkozó szoru
lat megsemmisítését, még az esetben is — egy tekin
tet az A^alatti helyzeti rajzra — és mindenki belátandja, hogy a szorulat megszüntetése az átellenes
balparti szalók-tiszabeői társulat töltésrészletének be
lebbhelyezése által mind technicai szempontból indokoltabb, mind pénzügyi és nemzetgazdaszati tekintet
ből előnyösebben volna eszközölhető, miután ott épen
a szorulat átellenében kiszökellő alig egy pár száz
méter hossztöltés belebbtolása által igen-igen csekély
költséggel és alig számbavehető mentesített terület
feláldozásával a szorulat megszüntethető lenne a nél
kül, hogy a burai átmetszés feláldőztatik, anélkül,
hogy százezrek gyümölcsözetienül kiadatnának s a
nélkül, hogy a kanyartöltés "által mentesített 1890
hold termőföld terület a termelés és adó-alap alól
elvonatnék.
Városi közgyűlésünk.
(Két közlemény.^
(I.) E hó 16-án és 17-én igen zajos és akaijuk
hinni, hogy következményeiben igen nagy fontosságú
tanácskozást tartottak városunk képviselői.
A tárgysorozat kétségkívül két leglényegesebb
pontja volt:
,
A kincstári uradalmi jogok u. m. a h?lypénz
éé czövekbér-szedési-, valamint a halászati-jogoknak,
továbbá a még el nem adott Tisza-part részeknek és
3 kincstári épületnek a város részére leendő megvé
tele összesen 80,000 frt vételárban. — E tárgyban
a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangú
lag elhatározta az illető bizottság javaslatainak el
fogadását és igy a fentnevezett jogok és fekvőségek
örökároni megvételét.
A tárgysorozat második nem kevésbé fontos
pontja volt: a városházának felépítése. Ezen tárgy,
mint előre várható volt, nagy és hosszú vitára adott
alkalmat.
Az építkezés mellett felszólaltak Bagossy Ká
roly, Kiss Ferencz, Kerekes Géza, Dr. Schreiber Lörincz, Hajdú Sándor, Lippich Gusztáv, Gyömörey
Félix és Lengyel Antal. — Felhozván érvül a város
díszének emelését, £ városi hivatal helyiségek jelen
legi czélszerütlen w elégtelen voltát, továbbá azon
körülményt is, hogy városunkban czélszerü bolti he
lyiségekben nagy hiányt szenvedünk és az építkezés
utal nemcsak 10 bora helyiséget, de még nehány
lakást is nyerünk, a mire városunkban, mint tudjuk,
szinte égető szükség vtn. — Mind ezen előnyöket
megszerzendő — így érveltek továbbá az illető fel
szólalók — szükséges, hogy a város egy 30—40 évre
terjedő annuitás mellett törlesztendő 300,000 frtos
kölcsönt vegyen fel és építtessen egy a fentebb jel
zett czéloknak megfelelő városházát, kiemelvén az
illető felszólalók még azon körülményt is, miszerint
az építkezés által az ipart, aUtereskedelmet és álta
lában városunk forgalmát, nem kis mérvben emeljük,
a mennyiben az építkezésbe felveendő pénz jó nagy
része csak a városi forgalomnak fog jutni és mind
ezen előnyök megszerzése a lakosságra alig fog a
legroszabb esetben is két, égész három százalék pót
adó emelést hozni a törlesztés ideje alatt, mert az
építendő ház kiadható részei fogják a törlesztéshez
szükségelt összeget meghozni, a törlesztés letelté
vel pedig jegészen élvezendi a városi közönség a dí
szes ház jövedelmét, mint megszerzett sajátját.
Az építkezés ellen felszólaltak Ssendi Antal,
Elek Dávid és Okolicsányi István, kik ellenkező né
zeteiket szép bessédekben fejtegették. Ezen képviselő
urrk érvei a következőkben kuhnináttak:
A város és lakossága szegény, az állami adók
rohamos és minden könvöriilot nélkül -végbement és
előreláthatólag még végbemeneudö emelése oly hely
zetbe hozott mindnyájunkat, hogy’ ha városi pótadón
kat csak egy százalékkal is fehebb emeljük, valószí
nűleg összeroskadnnk a teher alatt Ennélfogva kije
lentették ezen urak, hogy ők jelenleg olyan terv ke
resztülvitelét szavazataikkal elő nem mosdithAtják,
melynél a városi pótadó bár mily csekély mérvben
is emeltetnék.
Az illető képviselő urak azonban hozzá tették
azt is, hogy igen is óhajtanák, ha városunkban járdák és járhatlan utczáink köveztetnének és a város
csatornákkal elláttatnék. Ezt már mi is készséggel
aláírjuk, de kérdjük az igen tisztelt képviselő urakat,
miként lehet Szolnok ntczáit kövezni és csatornázni,
ha, mint ők állítják, a pótadót emelni nem szabad és
nem lehet? Nevezett urak indítványba hozták —
▼agv melegen pártolták azon indítványt, — miszerint
a „Magyar király" épület vétessék meg, ha lehet
100,000 írtért és tétessenek oda át a városi hivatal
helyiségek, a mo.rtani városháza pedig alakíttassák át
bolti helyiségeknek.
Nézetünk szerint ez az eszme ily alakban nem
praktikus, mert a „Magyar király" épület alig felelne
megegy városház czéljainak, igen jelentékeny adoptá
lási költségek nélküL Ezenfelül tekintetbe kell venni
azon körülményt, hogy most is lakáshiányban szen
vedünk, nem volna tehát czélszerü, ha ezen már is
nagy hátrányunkra szolgáló hiányt még ez által is
növelnénk, ellenkezőleg a város, mint testület hivatva
van arra, hogy ez irányban még áldozatok árán is
a helyzeten javítson, ha igazán és őszintén óhajtják,
hogy városunk gyarapodjon. E terv kivitelének még
az a hátránya is volna, hogy elfoglalva városi hiva
tal helyiségeknek a „Magyar király" épület l-ső és
2-ik emeletének nagyobb részét, igen-igen megfogyna
az illető ház jövedelme, mert már a vendégfogadó
elvitele által igen megcsökkenne a jövedelem, a mire
pedig az Indítványozó ur is súlyt fektetett. De még
mindezek után fenmaradna egy további kölcsönfelv£
telének szüksége, ha a mostani városi épületet bol
tokká akarnánk átalakítani, mert úgy, ahogy az most
áll, tíz vagy bár mennyi értékes bolt nyitására bi
zony nem alkalmas. Már pedig az volna nézetünk
szerint a leghelytelenebb eljárás, ha a régi házat
újjá alakítanánk. de nem emeletesre, hanem csak
földszintire. Ez már azután egészen impraktikus eljá
rás lenne.
A képviselőtestület fontolóra véve a hallottakat,
megejtette a névszerinti szavazást, melynek eredmé
nye, örömmel jelezzük — az volt, hogy a képviselő
testület túlnyomó többsége elhatározta az építkezést
és 100,000 frtnyi kölcsönnek e czélra leendő felvételét.
Megvalljuk, komolyan aggódtunk ez ügy kime
netele felett, de nem is tehettünk mást, tekintve az
illető bizottság eljárását. Majdnem egy éve, hogy *gy
bizottság ki lett küldve a tervezett és elvileg már
rég elhatározott építkezés ügyében. És mit tett esen
bizottság? Mintegy háromnegyed év kellett ahoz,
hogy életjelt adjon magáról és ekkor is hevenyében
-összeüt három nap alatt egy kis számítást, és tesz
egy kis jelentést, melyben kér egy nagy elhatározást.
Fel lettek izgatva a kedélyek és miért?-------Csak azért bizony, hogy háromnegyed évi szünet
után ismét megkérdezzék a képviselőtestületet: váj
jon szabad-e a bizottságnak végre teljesíteni a régen
reá rótt kötelességeket?
Mind erre a képviselőtestület, — nem kis meg
lepetésünkre, türelmét el nem veszítve — „igen"-nel
felelt, mert valljuk meg őszintén, vajmi kevéssel több
a létrejött határozat az*épitkezést illetőleg, mint egy
nyomós memento a bizottságnak oly értelemben,
mintha azt akarta volna a képviselőtestület mondani,
hogy: ha akarjátok, hogy az építkezést ez évben
megkezdjük, akkor legalább a 12-ík órában tegyetek
már ez ügyben valahára valamit.
Érdemesnek tartjuk még különösen megemlíteni,
hogy a közgyűlés egyhangú határozata folytán az
építkezési bizottság utasittatott az építkezésnél, ha
sonló feltételek mellett, a szolnoki iparosokat előny
ben részesíteni.
Akarjuk hinni, hogy iparosaink szinte megteendik kötelességeiket!
az egyleti szellem és azon közóhaj vezeti nőegyle
tünk minden egyes tagját, hogy azt és kisdedovodáját felvirágzóvá 5s a messze jövőre maradandóvá te
gye, -i- és ezen őzéi kiküzdésében buzgó és magasz
tos hivatását egész bensejében útérező elnöknője F r ay
J ó z b e f n é úrnővel élükön még az áldozatokban sem
fukarok. ~ Ott pedig a hol egy szivvel lélekkel a
közczél művelése lebeg szem előtt: ott bármely vihar
és támadás megszégyenülve fog lecsillapodni Érde
kes látvány volt decz. 4-én, midőn a nőegylet tagjai
Kiss Antalné úrnő alelnöknővel élükön, a piacztéren keresztül testületileg vonultak föl az elnöznő la
kására, őt névünnepe alkalmából üdvözlendők, — ép
oly megható volt azon jelenet, midőn az elnöknőt
Szilák János titkár ur meleg szavakkal üdvözölvén
s az alelnöknő Kiss Antalné úrnő a nőegylet nevé
ben egy Budapestről megrendelt csinos élő kamélia
és rózsa csokorról ajándékozta meg, ekként akarván
kifejezést adni azon elismerésnek, mely a nőegylet
ünnepelt elnökét szép hivatásának buzgó betöltése
körül méltán megilleti. Másik nyilvános föllépése volt
nöegyletünknek a karácsonyi ünnepély rendezése. —
Meglepő volt a díszesen és ügyesen fölállított karácsonfa nemcsak a kisdedekre, hanem a nagyszámban
megjelent egyleti tagokra és szülőkre nézve is, anynyival inkább, mivel ily ünnepély városunkban ez
előtt ismeretlen volt Az imént jelzett két ünnepélyes
jelenettel tehát nőegyletünk életképességét bemutatta
és igazolta, hogy tagjait az egyleti közszellem ve
zérli. És ezért csodálatra méltó azon indolentia, me
lyet városunk hatósága a nőegylet irányában korábbi
határozatai daczára, még mindig tanúsít; — mert ha
maga a jótékonyéról iránt nem bírna is kellő fogé
konysággal, tekintettel kellene lenni azon vagyoni
előnyre, hogy ha a nőegylet a működés teréről viszszalép — összes vagyona a városi közönség tulajdo
nába fog bocsájtatm. De a mi még feltűnőbb, nem
csak legkisebb támogatásban nem részesül a városi
hatóság részéről egyletünk, hanem visszatartja attól
a korábban társadalmi utón beszerzett ovodai fölsze
relvényeket is, ami egy hatóságtól nem várható. —
(Tárgyhalmaz miatt rövid kivonatban adhattuk a vett
tudósítást. Szerk.)
HELYI HÍREK.
— MtgHvá. A szolnoki nőegylet 1882. jan. 29-éa
d. u. 3 órakor az ovoda helyiségeiben évi rendes köz
gyűlést tart, melyre annak tagjait tisztelettel meg
hívom. — A közgyűlés tárgyai: 1. Elnök évi jelen
tése, kapcsolatban a számvizsgáló- és felügyelő-bizott
ságok jelentéseivel — 2. Elnök, pénztárnok és titkár
lemondása folytán ezen tiszti állások választás utján
leendő betöltése. — 3. Az alapszabályok értelmében
választmány, számvizsgáló és felügyelő bizottság vá
lasztása. — Az alapszabályok értelmében a pártoló
tagok tanácskozási joggal búrnak; — választási- és
váíaszthatási jog csak a rendes tagokat illeti meg.
Szolnok, 1882. január 1& -— Nagy Gyuláné elnök.
— Aszolaokl baakár. A napokban Francsek János nevt
csinos úri ember érkezett városunkba, s magát a Lővi-féle bankés váltó-üzlete utazójának adván ki, kölcsönügyletek kötésébe fo
gott, 5-ös kamat mellett, kevés jelzálogra, úgy azonban, hogy
őt minden 100 M kblcaöwtől 80 kr, íy fogj* illetni. Mi természete
sebb tehát, hogy agy tódult hozzá eladósodott népűnk, mint a bú
csúnk Főkapitányunk neszét vovén aa olcs-é pénznek, két
rendőijével elmegy a bankár úrhoz, s midőn kitadja tőle a feltéte
leket, behívja rendőreit, hogy .úse, ezeknek is pénz kell." — A
bankár urba véghetetlen belesaaladváa a madzag, bevallotta azédelgését s most letartóztatva vájja könnyelmű lépésének jutalmát.
— Myilatkezat. H^jdú Sándor, megyei jegyző úr, a aLehel-Kűrt* tegnapi Márnában az általam szeikecztett „Ján-Nagykun-Szolnok” lap £ hó 15. Mámában közlött a a helybeli polgári
kaszinó tisZUyitáaára vonatkozó hírűnkkel szemben s különösen
annak azon részére, mely azt mondja, hogy ,a két jegyző közül a
közgyűlés megnyitásakor egyik sem volt jelen*: nyilatkozik
s tudta! adja, hogy ő a kaszinónak tagja és jegyzője! jen. 1-én megszűnt
lenni, s igy a mondott gyűlésen meg sem jelenhetett. Eczel azon
ban távolról sem caáfalta meg ama közlemény vonatkozó tartal
mát, mert csak a maga személyét menti, de hogy a két jegyző ur
jelen lett volna a közgyűlés megnyitásakor, arra nézve mi bizo
nyítékot sem hoz jfel. Állítja továbbá, hogy én, alólirott, a kazei
nénak nem vagyok tagja. Ügyvéd embertől e tekintetben komolyabb
tudomás-saerzéet vártam volna, mert ca ugyanannak a kaszinónak,
melynek Hajdú Sándor ur megszűnt tagja és jegyzője lenni, még
a múlt év közepe óta tagja vagyok, amit, mint még akkor ka
szinói jegyzőnek, H^jdú 8. urnák tadnia kellene. Ha még ezentúl
is főntartja kétségét a nevezett ar, biztos tudomás-szerzés végett
forduljon a kaszinó választmányához és Monsxpart Utaló
kaszinói pénztárnok úrhoz, kinek a tagsági dijat rendesen fize
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT. tem. Szolnok, 1881. január 21. Pásztor Ferenci, ügyvéd és lap
szerkesztő, mint a szolnoki polgári kaszinó rendes tagja.
* A szotaaki Ipartársalat MolrariMi L hú 22-ú*, ás
— KoBStábieroMl derekasan viselik magokat. E
ás vasárnap, d. n. 5 órakor vesaik koriatokét, axúy alkalommal
hó 17-én a délutáni órákban is az történt, hogy egy.
Gruber Júmef «r tagja felolvasni »A repülő cxizmriia- csimá elbessélást. Menny Ernő onz. képviselő ^edig jövő hó S-án jSa K- csapat lakadalmas nép vonult el a foutezán s ép a
rOnkbe, hogy felolvasását a aépaer/eUarol megtarts*. Ámbár ismer városháza előtt éktelen „kuijongatással" haladtak,
hetők * képviselő ur erőteljes, snakarSlott tollát, kedvelt pesti fel
mire a rendőr figyelmezteté őket a csendes haladásra,
olvasásaiból • kimagasló parlamenti bessédeiból, mindamellett kétde a felöntött legények nem akartak engedni, s igy
saeres élvesetnek nénink eleibe ágáltál, hogy őt saemélyesea lehet
egyet közülök rögtön bekísért. Erre aztán a többi
sserencséak hallani. Meoey úrral, miaS hallják, Polonyi Gésa kép
viselőnk is lerándal * fővárosból.
szép csendesen haladt tovább. Az élet amaz ünnepé
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
Írják nekünk: „Ismeretes
már, hogy a kunszentmártoni nőegylet 1881-ik évi
augusztus 14-én végleg megalakulván, üdvös tevé
kenységét a kisded nevelés körül már ektóber 1-én
meg is kezdette, s azóta szakavatott óvónője által
kedvező sikerrel folytatja. Az egyletnek alakulása
kezdetén maradt 60 tagja, azonban ma már a lét.szám százra emelkedett s az óvodában havonkint
30—35 kisded gondoztatik. Igazolják tehát eme kö
rülmények azon reményünket, hogy nőegyletünk nem
lesz kénytelen pártolás és tagok hiányából a tett
mezejéről visszavonulni. — Jól esik tapasztalnunk,
hegy egyletünkben a legszebb egyetértés uralkodik;
* KaMZMMrMból
lyes mozzanatát, az esküvőt, as éktelen lárma nem
emeli,
- Asőt
Mmesralázza.
kotyJuF^lyó hó 16-án a helybeli kir.
is
járásbírósághoz egy tiszavessenyi illetőségű vádlottat
bekísértek, vele lévén hű kutyája is. Midőn az ottani
börtönőrnek vádlott átadatott letartóztatás végett, a
kutya gazdáját minden nyomon követte, minden arra
a czélra használt eszköz, a mi által a kutya gazdá
jától elválasztanék, haszontalan volt. Követte gazdáját a börtön ajtajáig, itt azonban nem kapván bebocsájtatást, elszomorodva a börtönajtóhoz feküdt, mint
egy osztozni akarván gazdája sorsában. Egy nap és
«gy éjen át őrizte éhen-szonyan gazdája börtönét a
szegény pára.
— Ilrgykalaas mtat több fontoo hiritak jövőre maradt
F*M& saerkvMlá: MastOZ ftmn.
4
Éh
KttlsŐ-Szolnokmegyei takarékpénztár
IMS. február 88-ik nagjáa, délelőtt 0 órakor,
Szolnokon saját helyiségében
XIII. rendes közgyűlését
tartandja, Helyitek tárgyai következők:
1- Az igazgatóság, felügyelő- • a választmány által
kiküldött Mámvtagáló ét leltározó bizottságok jelentőse.
2) Az eloteijeaztendő ,1881. évi mérleg alapján az osstalék meghatározáza.
8.
Az alapszabályok 71. ét 88. §-ainak módosítása.
é. Az igazgató-, igazgató helyettes, ügyész1 s nyolca
válm. tag választása.
A felügyelő bizottság által megvizsgált Í881. évi mór
iig folyo évi február 12-étol a közgyűlés napjáig az intézet
helyiségében hivatalos órák alatt az érdekeltek által meg
tekinthető.
Felhivatnak mindazon t. részvényesek, kik a közgyű
lése* szavazataikat érvényesíteni óhajtják, miszerint résévéayeiket alapszabályaink 64. §-a értelmében a közgyűlés előtt
legalább 3 nappal az intézet pénztáránál — téritvény mel
lett — annálinkább szíveskedjenek letenni, mivel ellenkező
esetben * közgyűlés tanácskozásai- és határozat hozatalaiban
részt nem vehetnek.
Szolnok, 1882. j«Már 20.
KISS FERENCZ,
•
Tervezési pályázat.
Szolnok város hatósága pályá
zatot hirdet egy emeletes
városháznak tervezésére.
A kivitelre alkalmas jeligés ter
vek, részletes költségszámítás, és
jeligés levél kíséretében 188^-ik
évi február
a polgár
mesteri hivatalba küldendők be,
hol a feltételek és helyszíni rajz is
megszerezhető.
Építési költségösszeg OO-1OO
ezer forint*
Az elfogadott pályamű dija
300 frt.
Szolnok, 1882. január 20.
Scheftsik István,
polgármester.
1326. szám.
Í88L
Jász -Nagy - Szolnokmegy e
közbiztonsági s szol
gaszemélyzete 1881-ík
ruha szükségleteinek
beszerzése czéljából ezennel
árlejtés hirdettetik.
Melyre a 10^ bánatpénz
zel ellátott zárt ajánlatok a
szövetmintákkal együtt
folyó évi február hó
16-ik napjáig
a megyei alispánhoz beadandók.
Az árlejtési feltételek a
megyei közigazgatási iktató
hivatalban megtekinthetők.
Szolnok, 1882. január hó 20.
J ász-Nagykun-Szolnokmegye
alispánja helyett:
KEREK JÓZSEF,
3—1
megyei főjegyző.
„HAFFNER SÁNDOR és TARSAI“
Hirdetések
ezég alatt Szolnokon egy
és
előfizetések
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
•szereltetett fel, mely működését már megkezdette.
e lap részére
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
tejesíti
felvétetnek
Tisztelettel
nyomdájában
SCaffncx, Sánchoz és tázsai.
Szolnokon, búzapiacz, szerkesztőségi
épület s ugyanott
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
PÁSZTOR FERENCZ
köz- és váltóiigyvéd irodá
8Z.
1882.kí
jában.
Árlejtési hirdetmény. 1
:l
'
!
।
1
j
।
)
A megyei közigazgatási bizottság a szandai gáton lévő
tóhídak teljes méretekbe való helyrehozását elrendelvén,
ezen munkálatok biztosítása iránt f. éli Január hó 98.
de e. ÍO órakor a kir. építészeti hivatalban
nyilvános áriejtés fog tartatni, meddig zárt ajánlatok is
a megyei iktató hivatalban elfogadtatnak. A zárt ajánlatok
a szóbeli árlejtés után nyilvánosan fognak felbontatni
Mind a nyílt, mind a zárt ajánlatokhoz
bánatpénz kivántatik. A későn érkező vagy a nem világos s minden
kétséget ki nem záró ajánlatok egyszerűen mellőztetni fognak.
A tervek, részletes feltételek — e hó IS-tÓl kezdve
a megyei kir. építészeti hivatalban a hivatalos órák alatt
megtekinthetők s a feltételek másolatban is megkaphatok.
Szolnok, 1882. január 12.
j
।
1
!
।
l
!
।
i
gazdasági épületek és 2 gyümölcsös
kert van — szabadkézből eladó, fertekezhetni Szolnokon a tulajdonosnál SZ E N DI
ANTALNÁL.
3_2
Aj. közönség szives figyelmébe ajánlom a
IMF* gyógyszertáramban
mindig készletben levő mindenféle (már a leg
újabbak is)
bel- és külföldi különlegességeket
(Spacialitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó
9^ plp.r. csikkeket. “VI
Jelen idény rövid kivonata.
Jásx-Nagykun-Szolnokmegye
alispánja helyett:
2—2
Blrtokeladás!
Török-Szt-Miklós város határában a
várostól háromnegyed órányira egy tagositott 1200 négyszög ölével számított 1177,
holdból álló földbirtok; — melyen lakház,
Köhögés és meUbetegségek ellen a különféle
SZÖSPÖK, OXJWOK
a legtisztább O«ukamáJ-ClaJ, tokocskákban is, cukorkák,
Kerek József,
______ , _megyei főjegyző.
úgy a HOFF-féle maláta,
E G G E R növényi mell- stb. a legkitűnőbb teák.
Fagy ás ellen egyedüli kenőcsöm, tyúkszem
es SZÖmÖlcs któm, fogcseppek, fogszivarzák, fog
paszták, fogporok és szájvizek mindenféleségben.
FOBTHY-féle hírneves sobtapasz,
ULEBIG-fél. húskivonat,
SESTIa-félo gyermektápliszt,
HOUL-félo sósborszosz
^b. 8 így » különféle betegségeknek legbizto
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülözhetlen gazdasági szereket sem.
Illatszerek * ^S^sabb választékban mind
a legfinomabbbak s eredeti üve
gekben tetszés szerinti illatokkal.
.11
t ez. részvényesei
1889. Január hó 99-én déleiéit 9 órakor
Szappanok,
Szolnokon, az intézet helyiségében tartandó
IX-ik évi rendes közgyűlésére
<
tisztelettel meghivatnak.
r
, <
Tárgyai:
.
I
1. As igazgatóság jelentése.
^7*87^ bizottságnak az 1881-ik évi számadás és mérlegre vonatkozó jelentése
alapján a tiszta jövedelem felosztása felett határozat hozatal.
• J
leendő
fcl6gye*5
‘*g’k
188*
18 .
(
'
* k'ga“bb
'
1882 *
«»?yel« bízottéig Utal megvizegilt mérleg
aegü±tatC«.fa kÓ W-Aától “ érdekeltek Utal u intézet helyiségében » hivatalai órák alatt
I
*
I
V Netaláni indítványok tárgyalása.
Szolnok, 1882. január hó 10.
m___ _
AZ IGAZGATÓSÁG.
,
!
uJ0*®”1 “ ábfBzabálytei K. §4MI:
,
,__ megjelenhetnek. ás szavazattal bírnak azok, kik saiát neveikre irt
!
^^^“^énymve1 együtt, legaUbb 3 nappal a közgyülé.
a taXg pSií
a
■
■
....
.3—2
.
tgy E.ssbou^ viola, toilett,
‘ keserű mondola, glycenn szap
pan mindenfélesége stb.
Arcznorok ’ ^Ő^te a Poudre Serail, Blaháné.
‘
*
* kedvenc? arczpora, Poudre de
Biz pufferlel, Párisi hölgypor stb.
Hajolajok, hajkenőcsök, viaszkpomádék mind
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin
Créme, toilett Glycerin, mosdó vizek, arczkenőcsök.
szeplő és bőrfoltok ellen stb.
Orvos
és szülésznői
eszközök:
Anyaméh fecskendők zin üveg és gumiból, anya
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset,
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen
díszes a szükséges mellékcsövekkel, klyátier fecs
kendők, nadály felrakó üvegek,, Lapis tartó tok
kal, sebfecskendök különféle nagysá gn a-V üveg¥és zinből, szembecseppentő üveg, szoptató üvegek
egyszerű s angol, suspensorium, tejszivatók
gummi balonnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
Teqedehnei árjegyzékem kívánatra ingyen éa bérmentve
megküldetik. Vidéki megrendelések, csomagolás fehxámitá.
Pelkal postai nton azonnal teljesittetnek.
Januárig
IMI
CZIBULKA GYULA,
gyógyszerész, * a* .örangyzlhoz*;
czimzett gyógytár toUidoBMjL
Swhok, 1882. Nyomatott Haffiier Sándor é, tanai könyvnyomdájában. (Búzapiaca, a szerke^ép épületben.)
-Tfr
5.
267
Szolnok, 1882. január 29-én.
1
ji
b
Előfizetőéi ár:
helyben Itáxhos hordva, ||
I
j
vidékre|M»tM küldve. >
évre . 5 ftt.
:
h Fél évre . .
l Negyed évre
I1 Egyes
ij
í írt ŐO kr. j
1 írt 30 kr. jl
JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK
szóm ára 10 kr. |
s
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET. KÖRÉBŐL
Előfizetések óh hirdetések
felvétetnek SZOl.Nt IKON: a azerke>zt<Hiégnél , búzapiaca
«. alatt ■ ugyanott Váastar P«r«MI koz- éa
váltó-ügyvéd irodájában; Xakrajr I»áasl4 ur üzletében;
minden fóráron éa a beéri hirdetéxi irodákban éa bármely
kir. postahivatalnál.
Hirdetőid dijak:
csak ismert kezektől fogadtatnak el • ások riaasa nem
adatnak.
Kérjük azau tisztelt előfizetőinket,
Megjelenik hetenkint
h
egyezer: y
vasárnap
|
í • a vidéki példányok i« 3
ugyanakkor |M<«tára adat-|
nak. Szerkeszti még: Szol-|
i nők, bnzapiacz, 1%H>. xz. a, ]
' hová a lap szellemi rrézét ■
!, illető közleményeken kiviil Ij
ji az előfizctém jiénzck • min- 1
j den egyéb dijak ia küldendők j
Ji Ide küldendők a poétái fel- I
i •zólamláaok ia (reelamatioJ J;
Hirdetések
E<y eentbuéter niggNup *<row haadhna mtelrtnyi térért
1-aacr hirdetve
» kr.
1-azer
,
16 .
Mák előlegre dijazáa mellett közFdtetnek.
Nyílttéri közleményeknek minden centiméternyi g—ég-,
három liaaáboa azeletnyi tere
kíjával aaámittatik • úgy a
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények békáidéit a kifizetézért feltétlen kötelezetUég terheli.
3-«<»r
„
IS .
TAbbnM hlrtatóaaói árl«**f«dAs.
Bélyegdij minden beigtatásnál 30 kr.
kiknek előfize- i
Mert különbséget kell tenni főzött és a I
Legközelebb intézkedtek, hogv adatok i»igyártott pahnka között. Előbbit őseink élvez- I jenek kezeink közé ily egyletek működéséről,__
számba bemefiékeltettek, miszsrint még fentevö hátralé
ték, a mértékletesség határai között, i._
utóbbit । addig is vegyék fontolóra nemzetünk sorsát szikaikat beküldeni méltóztaesaiiak, hogy igy a szerkesztői
pedig a ma élő unokák imzák mértékletlenül, ! vén viselő, jó akaró polgártársaink e dolgot, s
ás kiadói hivatal közötti száamskodás megtörténhessék, '
míg csak az oktalan állathoz hasonlóvá nem gondolják meg, hogy ily egyletek fölállításával
valamint az uj siófizetéseket vagy megrendeléseket is
válik — h lélek ez ölő ménnt élvező,
! hány család mentetnék meg városunkban is a
méltóztassanak e bét végéig megtenni, hogy a nyoma
Tizenkét krajemírért adunk cgv liter palin s végnyomortól, mi által a társadalom, a közertandó példányok száma iránt magunkat tájékozhassuk.
kat. Mily csóImtő van e gondolatban. Emivit ; kölcsiség és maga az állam nyerne gyarapodást.
40 kr. napszámból is ki bír szorítani az a mun Mentsük meg minden téren, ami megmenthető,
kás, ki erejét ép ez itallal vesztegeti el s niég s az önmagukról megfeledkezőket adjuk vissza
Pusztulunk.
javaladi korában munkaképtelenné válik. És a 1 önmaguknak.
(—r.) „Pusztulunk, veszünk . . . Mint nz munkaképtelen cmlarből koldus lesz.
Ilyen koldusok bolyongnak százával minden
oldott kéve: széthull nemzetünk.u
Nem az adót értjük, sem a háborút, mint varosban, s kikoldult filléreiket is az utszéli csárElőterjesztés.
oly két tényezőt, mely a pusztulás lejtőjén alá dabn viszik, míg a kenyér kereső nélküli család
(Két közlemény'.)
buktatja e nemzetet, mert nem szokásunk azzal siránkozó tagjai vagy otthon dideregnek, ha ugyan
II.
biztatni, hogy adót ne fizessünk. Ahol állam léte van otthonjuk, vagy’ utczasarkokoii kéregéinek
reszkető kis kezeikkel, pálinkától mindig részeg
zik, ott adót is kell fizetni.
Van azonban még egy kiválólag fontos állami
Adófizetés alatt, ha különlien a nemzet apjuk számára. Mit szenved ez által a közva- tekintet is, melyre nagy-méltóságod figyelmét kikér
józan gondolkodású, munkás és szorgalmas, le ••yonosodás, a társadalom és az állam? hánv nünk kell; — ugyanis: az A) alatti tervezet három
nem roskad egy polgár se; habár más oldalról hasznavehctlen tagja lesz azokból, kik üdvös irányt is jelöl ki az újabban építendő töltések mene
tére nézve, a tervezet komolyabb tanulmányozása és
szintén kimoudliatjuk, hogy az adók mérséklése intézkedés mellett hasznos tagok volnának.
a józan pénzügyi politika elveinek szemelött tartása
felettébb kívánatos volna.
E mellett mily sülyedésnek van kitéve a után azonban alig férhet kétség ahhoz, hogy az újabb
A háború sem pusztítja el a nemzetet. Min kőzerknlesiseg? Láthatjuk, tapasztalhatjuk napon töltések csakis a helyzeti rajzon 3. számit vonalként
feltüntetett irányban emelhetők, mintán az a legma
den háború eszéiyes kimenetelét várhatjuk inkább, kint, síit óránkínt.
gasabb területen elnyúló s legrövidebb vonal és igy
mint megfordítva, s habár véreink közül töbljen
Más államokban. <őt már a mi államunkban
azonfelül, hogy a legcsekélyebb Wektetési költségbe
esnek is áldozatul, és habár szerencsétlenül üssön is. némely városi»kban. egyletek alakultak, „mér- kerül, még a legcsekélyebb fentartási költségeket is
is ki valamely liadviselés reánk: az megfogyasztja, tekletessegi egylet44 ezég alatt, melyek feladatul igényli; — úgy de ha e vonalban irányittatnak a
de el nem pusztítja a nemzetet.
tűzték ki: gátat vetni e rákfenének, inelv a nem töltések, az esetben, mint azt a helyzeti rajz feltün
teti, Kis-Köre községének belső telkein és házhelyein
A nemzet elpusztítja önmagát a pálinka zet testén mindinkább mélyebbre ássa magát.
át keltvén az njabban emelendő töltéseknek átvonul
ív ássál. Ha a nemzetek élete felett Üstén ítél
Ily egyletek minél számosabl^ felállítása és niuk, e művelet által nemcsak a község egy negyed
valaha, jaj lesz annak, aki legelőször megengedte kitartó működése mentheti csak meg a nemzet része romboltatnék le, hanem azonfelül, hogy a köz
hazánkban a pálinka-gyártást és a gyártott )mí- alsóbb rétegét a végpusztulástól, megsemmisü ség temploma is az alámosatás veszélyének tétetnék
ki, a község többi részei is — töltés melletti alantabb
linka kimérését.
léstől.
fekvésüknél fogva az átszivárgások folytán — valótósők a ni<jlt év végével lejárt s feMvási jegyeiket a múlt
TARCIA
Csak
vímnza.
— Beazély. —
(Folytató..)
Azt nem hitte, hogy' meghalt, mert — mint
önmagát meggyőzé — akkor vérnyomokat talált volna.
Tudta majdnem, hogy ö él s elképzelte a találkozást.
A gróf majd gyűlölettel néz reá s azonnal elvi
teli őt Es ő? — Már nem találta oly elvetendönek
a gondolatot, hogy a gróf bocsánatát kérje. Ot jobb
nak tartó, mint a többi férfit. Nem hiheté, hugy sze
relem nélkül közelített hozzá, s ha szereti, lehetetlen,
hogy kegyetlen legyen. 8 ha megbocsát, akkor . . .
akkor szenvedéseinek jutalmát fogja kérni és ... és
erre Czili nem tudott feleletet adui, megtagadná-e a
jutalmat most, vagy nem?
S e bizonytalanság onnan eredt, mert a gróf
alakja nagyon kimagaslott az itt látott férfiaké közül,
s a leányka nem lehetett közönyös azon férfi iránt,
ki ily előnyei daczára öt — hiedelme szerint —
szereti.
Az idő telt, s már közel két hónapja volt a
szökésnek, midőn végre a csapat a szerb fővárosban
ütötte fel tanyáját. '
Itt Duvals kissé több fényt fejtett ki, s a már
eléggé gyakorlott Czili az előadásra külön uj ruhát
capott.
Midőn a próba alkalmával ezen öltözetet viselte,
.cly a lovarnők kurta ruhája és kivágott derékból
Ldis egy nemével a vágynak legeltető szemét
Czili feltűnővé tett idomain.
Próba után ő vezeté be Czili lovát az istállóba,
s itt fénylő szemekkel szólt.
— Kegyed igy bájoló!
Czili bizalmatlanul nézett reá!
— Fél tőlem! — folytató a fiatal ember — ,
pedig higyje el, nincs oly szív, mely nagyobb áldo
zatokra volna kész, mint az enyém! — S ha kegyed
engem megértene, ha ... — és Czili keze után nyalt,
de e pillanatban Tóm lépett az istállóba, s Luis keze
tett
miközben egy gyülöletteljes pillantást
Az látott mindent, 8 ajkán egy megvető vonás
jelentkezett.
Luis visszament atyjához a porondra, s Czili
Tómmal egyedül maradt.
*
~ Amitől mindig féltem — kezdé Tóm — az
úgy látom, bekövetkezett s a gazember üldözni fogja
önt buja vágyaival.
Czili ijedt arezczal adott igazát neki.
— Ne féljen s legyen erős! — biztató őt Tóm.
— En mellette leszek! ‘
Czili hálásan szorító meg kis barátnője atyjá
nak kezét.
— Csakis ön az, — szólt — kiben hizom, s
éppen most nagyon reá leszek utalva segítségére,
midőn hasonló körülmények közé jutok, mint melyet
elhagytam s mely miatt otthonomból futni kénysze
rültem.
Czili most emlité először távozása okát, s Tóm
jószívűségében nem kétkedve, elmondta történetét szóról-szóra.
Felindulásában nem ügyelt arra, hogy csak 1
vékony deszka fal választja el őket a porondtól, s
hogy.‘egy idő óta ott csend volt.
Duvals ugyanis egyedül hagyó ott fiát, hogy
Czili lovát tanítsa, de annak feltűnt, hogy Tómmal
hosszan beszélnek, s közelebb osont a deszkához.
A panaszokat nem hallotta már, de Czili elbcazélését elejétőf végig megleste s ajkán egy kaján
mosoly jelent meg.
— Enyém vagy! — gondoló s örömében jó
nagyokat húzott a szegény lóra', melyet ismét taní
tani kezdett. Egyelőre azonban türtőztetnie kelle magát, mert
Tóm mindig Czili mellett volt
Egyik nap azonban Czili csak Évával ment a
városba sétálni, s Luis utánuk ment.
Czili kellemetlenül érzé magát s önkénytelenül
közelebb húzódott a kis Évához.
_ — Kisasszony! — kezdé Luis — Hiába eről
ködöm, nem sikerül elnyomni vonzalmamat kegyed
iránt, 8 azt hiszem, nem lesz oly kegyetlen, hogy
visszautasítson.
Czili félni kezdett, — nem a férfitól, de ha Luis
ellensége leend, akkor Duvalstól sokat kellend szen
vednie !
— Nem értem önt — felelt csendesen.
— Mert nem akar érteni! — szólt Luis izga
tottan s Évához fordulva azt elakará küldeni.
Ekkt r Czili fellépett.
— Éva velem marad! — szólt határozottan —
A gyermeket nem lehet egyedül hagynom. Különben
is egyszer s mindenkorra kérem, tekintsen engem
mint nővérét s ennél tovább ne menjen, mert nálam
a végletekig menő ellenállást fog találni.
Lnis szemé felvillant.
— Ez utolsó szava? kérdé.
— Igen! — felelt Czili s szemeit a fiatal
emberre szegzé.
— Jól van! — sziszegé az — akkor majd én
mondok még valamit! — Nem most! —Majdha egyedűl leszünk s akkor minden szentekre fogadom: meg
töröm makacsságát!
A dühöngő Luis megfordult, s köszöntés nélkül
távozott.
— Aljas! — mormogó Czili, míg a kis Éva
szeretetteljesen nézett reá s szólt:
— Ne félj néni! Apa megvéd, ö mondta!
Lnis egy darabig nem is tett semmi kísérletet
Az előre kitűzött számú előadások megtartatván,
Duvals elhatározta újólag Magyarországra térni viszsza, z a kellő lépéseket megteve, nem sokára útra
keltek.
Pancsovánál a hajóról, melyen a Dunán átkel
tek, leszól Iva s lovaikat kocsijukat lehozatva, újólag
megkezdők müködésöket^
b napok egyikén Évát Duvals elvitté magával
czípőt venni az előadásra míg Tóni* már előbb távo
zott, hogy* kissé szórakozzék.
M teleti év vsával 74.10*.’$* frasAvt Htt U «**• adatokba r
ságos ehaocsároib’^p-k lesznek kitér®, ée ébbil foly**1lag a betegesedések góczpoutjává is válván, az egész
2000 telket számláló virágzó község a végmegsemmisűlésnek nézne elébe, mely körülmény magasabb állaim
szempontból valóban nagyon komoly megfontolást
átellene® töltésszakasz saakéitőileg megállapítandó
tárcsának vételár czimén beállított érték többlete ninca beszámítva,
helyen és hosszban! belebbhelyezése által elrendelni,
miután emez értékek nem realizáltattak éa igyazonnali jövedelem
illetőleg az irányban a szükséges törvényes intézke
forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban nagy jelentősége
déseket megtenni méltóztassék.
van: biztosítja a jótállásokat, melyek a társaság részéről adatnak.
önmagunk iránt kötelességünknek tartjuk azon
ban már most egész tisztelettel kijelenteni nagymél A jelentét mellé a társaság activáiról egy kimeri*) jegyzék van
csatolva, melyekből a következő tőkealapok tűnnek ki: 3.712,489.80
tóságod előtt, miként* még azon nem reméllet esetben
a britt kormány biztosításaiban, 121,066'75 frank az indiai
is, ha hogy a kiskörei kanyarbeli töltésszakasz betebbhelyezés ártörvény által követelt módozatok között éa gyannatkormányek biztosításában, 12,852,382 frank idegen államrendeltetnék is el, a belebbhelyezése folytán emelendő biztosításokban 1,274,341*16 frank vasúti részvényekben, értékpa
újabb töltések kiápitésére megkíván tató költségek és pírokban és törzsrészvényekben, 22,099,399*50 frank vasúti és más
a belebbhelyezés egyébb terheinek viselésére társula kötelezvényekben. 11.452,240'20 frank háztubjd<nban, 9.712,630*55
frank jelzálogban, 12.898,312-05 frank kftb méle biztosításokban.
। tunkat azon indokokból, mert a kiskörei kanyarbeli
* Xagt«ia«lii *■ kert*szoU-t*J*» és magkereske
töltésszakasz
is
kormánvilag
megállapított
és
jóvá
|
dés Frommer A. Hermáim Budapesten. Szolgálatot vélünk t olva
. hagyott tervek alapján tett kiépítve, sőt annak kiépí sóinknak tenni, — midőn a 35 év óta ftuállű s legjobb bírnék
j tésére az egylet biróilag tett kötelezve, mert az ily örvendő — reég most megjelent mag- éa növiny fő-áijegyzékére
módon kiépített töltésszakasz belebbhelyezését nem
egyleti, hanem tisztán és egyedül országos folyam- figyelmretc^űk. Ez magvainak legn.-gyobb részét saját nagyieijerendezési szempontok követelhetik csak, mert az átel delmü telepein kö’önös gonddal llteti, de ezáltal a vevőnek legna
lenes! balpart mentében elnyúló töltések később épít gyobb biztosítékot nyújt a magvak jó, cairaképes és valódi minőtetvén ki, a kérdéses szorulat előidézésében a társulat ségükröl. Említett 129 oldalra terjedő, képekkel gazdagon ellátott
tényező sem tehetett, — ketetezhetőnek semmi körül áljegyzék kitűnő tartalmáért minden íöldmivelő és kertéuetkedvelő
figyelmét megérdemli, és a reég által kívánatra ingyen és bér
mények között sein tekinthetjük;
ugyanazért egyidejűleg az iránt is megkérjük mentve mindenkinek mígküldetik.
* A. „XagyArerszági hírlapírók nyugdíjintézete"
nagyméltóságodht, miként azon esetben, hahogy a
az 1881-ik társadalmi alkotásai közt a legkiválóbb helyek egyikét
kiskörei
kanyarbeli
töltések
belebbhelyezése
az
imént
|
felhozott alapos indokaink figyelmen kívül hagyásával foglalja el. Jnlius. elejével alakult meg ez intézet s már is negy
törvényes utón mégis elrendeltetnék; méltóztatnék venezer forintnál nagyobb as alaptőke, melyre szert tett. Ez öszakként intézkedéseit megtenni, hogy úgy a belebb- szcgből körülbelül tizenháromezer forintot a tagok saját befizetései,
helyezéjael járó tarhek, mint ez újabban emelendő törzsbetétei és kötelezvényei képviselnek, huszonhétezer forintot,
töltések kiépítésére megkívántaié költségek, valamint részint készpénzben, részint kötelezvény ekben a jótékonyság áldozik
az ebből , folyólag esetleg társulatunk ellenében ez intézetnek. E tőkével azonban a kitűzött csel még nincs elérve, sőt
támasztható igények kártalanítására megkívántaié még alig van megközelítve. A bécsi sajtó nyugdíjintézetének a
Coneordiának, nyugdíjalapja (alig hét évi fennállása után) több
összegek országos alapból fedeztessenek.
‘
Minthogy pétiig nagyméltóságódnak elöl hivat mint nyolcsszáaezer forint a ha a magyar sajtó igazán gondoskodni
kozott magas rendetete folytán a kis-körei kanyarban kíván jövőjéről, neki is el kell jutnia óda, hogy ez alap tőkéjét
■ elnyúló töltéseknek a helybenhagyott tervek szerint száseserek szerint számíthassa. Van is kilátás reá, hogy ez intézet
| megállapított mértékben kiépítése és magasítása iránti ügye nagy lendületet vess. Remélni lehet, hogy az országgyűlés
| munkálatok abban hagyaudók voltak, és így - azok állandó országos segélyben fogja részesíteni, s hogy a’ főváros is
' folytatásától vállalkozónkat eltiltani keltett, nehogy fölveszi azon intézetek sorába, melyeket évenkint hathatós anyagi
| bekövetkezhető magas árvíz esetiben az egyleti árte s erkölcsi támogatásában részesít Ka azonban még mindig nem
I rek a kiskörei kanyarbeli töltéseknek régi állapotban! elég. A hírlapirodalom, mely Magyaronaág minden közügyét, a
; hagyása miatt a legnagyobb veszélynek legyenek legtávolabb vidékét ép úgy, mint a legjelentőab központok érdekét,
■ kitéve, ebből folyó felelősségünk érzetében az iránt mindig önzetlenül fölkarolta éa támogatta; mely nemzeti reálokra
i is esedezünk nagy méltóságod . előtt, hogy a kérdéses humanistíkut intézményekre és a szükségben szenvedők megsegélésére csak m utóbbi huszonöt óv alatt több milliót (elég a magyar
l töltésszakaszon vállalat utján már kiadott munkála tudományos akadémiára 1860-ban, az alföldi károsultaknak 1863-ban,
| tok folytatbatász, avagy abban hagyása, és az utóbbi az 184S49-ki honvédeknek 1867-ben, a honvéd menedékházra
esetben az ártereknek*; mikénti biztosítása iránt sür
|
1869-ben, a miskolcai, budapesti, szegedi, alföldi stb. árvízkárosul
gősen intézkedni méltóztassék.
j
taknak a hetvenes évek folyamán eszközölt gyűjtésekre utalni), a
;
hírlapirodalom megérdemli, hogy ez alapjáról, melynek érdekében
:
kérőleg fordul a közönséghez, az ország minden pontján megemlé
Az imént elősorolt és a közérdek szempontjából
felhozott indokaink mellett van azonban még egy
körülmény, mely egyletünket kiválólag érinti, és
melvet kiválólag egyleti szempontból kötelességünk
felemlíteni, mint oly indokot, mely kellemetlen zava
rokat idézhetvén elő, ' már magában kellő alapot
nvujt arra, hogy a nagyméltóságod által megjelölt
töltésszakasz belebbhelyezése ellen felszólaljunk; a
belebbhelvezés következtében ugyanis az ezen töltésszakasz 'által közvetlen érdekelt birtokosok és felek
magánjogi tekintetek alá eső érdekei is nagyban érin
tetvén, előttünk áll azon eshetőség is, hogy a köz
vetlen érdekeltek oly igényekkel léphetnek föl elle
nünk, a mely következményeiben beláthatlan bonyo
dalmakat idézhet elő; — de ettől eltekintve, miután
ezen töltésszakaszra a töltés magasítás! és kiegészí
tési munkálatok foganatosítása a nagyméltóságod
által e töltésszakaszra nézve is helyben hagvott ter
vek alapján már vállalkozónak kiadatott, a vállalkozó
— mintán a belebbhelyezés által a kérdésben forgó töltésszakaszon felvállalt munkától elesnék —e miatt már is
kártérítési igényeket támasztott, melv bejelentett igé
nyét mi úgy an alaposnak el nem ismerhetjük, de mintán
minden eshetőséggel számolnunk kell, nem tartozik a
lehetetlenségek közé, hogy még a vállalkozó által is
oh4 kellemetlen helyzetbe -sodortatunk, mely már is
túlterhelt érdekeltjeink anyagi viszonyait mélyen meg
zavarhatná és egész egyletünk működését inegzsibbanthatná, s oly körülményeket idézhetne elő, melyek
már eleve a legkomolyabb megfontolást követelik.
Ezek azon indokok és körülmények nagyméltóságú miniszter ur, melyek bennünket a már előbb is
kifejtett azon komoly meggyőződésre vezettek, hogy
az érintett töltésszakasz belebbhelyezése nemcsak köz•és magántekinteteknél fogva czéltévesztett és elbibázott művelet lenne, hanem hogy ez a belebbhelyezés
által elérni óhajtott eredménynyel arányban egyáltaIában nem álló nagymérvű költekezéseknél fogva sem
mutatkozik kivihetőnek.
Miért is egész tisztelettel esedezünk nagyméltóságod előtt.
i
miként kifejtett indokainkat tekintetbe véve a
kiskörei kanyartöltés belebbhelyezését elrendelő magas
rendeletét hatályon kívül helyezni, e nagyfontosságu
ügy beható ujabbi tanulmányozását és tárgvalását
elrendelni, és amennyiben az érdekeltek meghallga
Városi közgyűlésünk.
tása mellett és közbejöttével megtartandó helyszíni
(Két közlemény.)
vizsgálatból mégis az tűnnék ki. hogy a szemközt
fekvő töltések távola a műszaki vélemények szerint
n.
a burai átvágás torkolatánál mutatkozó szorulat meg
A közgyűlés többi pontjai lényegtelenek lévén,
szüntetését minden körülmények között követeli,
azokkal ez alkalommal nem is foglalkozhatunk. Igaz,
miután a kérdéses szorulat megszüntetését az hogy az első pont vonatkozott a polgármester úr évi
átellenes balparti szalók-tiazabeői ármentesitö társa- i jelentésére és ez kétségkívül elég fontos is volna
lat töltésrészletének alig egy pár száz méter hosszú arra, hogy róla megemlékezzünk; azonban mi e jelen
ságban! belebbhelyezése sokkal kevesebb műszaki tést csak hiréből ismerjük, miután szerkesztőségünk
nehézséggel és alig számbavehető pénz és fold áldo höz ez mag sem küldetett, habár feltételezhetjük a
zattal lenne elérhető,
hatóságiéi azt, hogy lapunk létezéséről méltóztatott
a szorulat megszüntetését az úgy is későbben már régebben tudomást venni, ennélfogva nem is
felépült és igy a szomlatot tényleg előidéző balparti tehetünk egyebet, mint pusztán felemlítjük, hogy pol
gármesteri évi jelentés létezik bár, de tartalmáról
tudomásunk nincsen. — Múlt lapunkban bővebben
Czíli a bódéban volt, mig Luis a lovak körül foglalkoztunk a kincstárral kötendő adásvevési szer
tette meg a szükségeseket.
ződés tárgyainak és az építendő városházának ügyei
Azután ő is a bódéba jött.
vel és konstatáltuk a szavazások örvendetes eredmé
— Hol van atyám? — kérdé.
nyeit Ez alkalommal nem állhatjuk meg, hogy éppen
— Évával ment! — felelt szorongva Czíli.
ezen szép és kellemesen meglepő eredmény felett
— Ah? — kérdé örömmel Luis — tehát^egye- elmélkedve, ne adjunk kifejezést abbeli meggyőződé
dül vagyunk?
sünknek, miszerint mégis nem oly rósz tehet a városi
Czíli nem felelt.
polgárság azon része, mely a magistratus múlt megvá
— Nos? szép kisasszony — kezdé gúnyosan, — lasztása alkalmával bizonyos egyéniségekkel és bizo
meggondolta-e a dolgot?
nyos okok miatt magát oppoziczióba helyezte, mert
— Meg! — felelt Czíli határozott hangon.
íme éppen az említett két fontos kérdés helyes eldön
— És ? —
tését még is csak az a régi gárda segítette elő;
— Most is csak annyit felelek, mint akkor!
amiből látjuk, hogy van egy erős és jóindulatú etem
— Igen? — Mily kedves! — felelt Lnis s egy városunk polgárságánál, mely minden körülmények
.épést tett Czili felé. — S még akkor is megtagadná között és minden önérdek háttérbe szorításával csak
tőlem azt a csekélységet, ha ezzel önmagát men egyedül a város javát akarja előmozdítani és ök minden
tené meg?
alkalommal teljesítik is kötelességeiket.
Czili kérdőleg nézett reá.
— Mit szóllaua ahhoz édes szép kisasszonyom,
• ha én egy szép napon jelentést tennék a rendőrség
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
nél, hogy egy gyilkosnő van velünk?
Czili halott halvány lett.
* „Tka Grezhaas" XaOBdonbaa. Esen AuMtria-Magyar— Tóm — susogá — elárult
orssáfon i« letelepedett óletbistoütó-táraaaág 33-ik múlt iv juniua
Luis kárörvendve mosolygott.
8-ón réptődött ifxlet^véről exóló átuósete* évi jelentébe, mely a
— Tévedni méltóztatik — folytató — mert én réesvényeeek múlt év dere. 8-ia tartott reodee nagygyűlésén ada
bátor voltam elbeszélését kihallgatni! — S ekkor tott elő, a na}»okb«n jelent meg. Belőle a követkreő fő moasaaatooda lépett a leányhoz, s meg akará fogni kezét.
kat kösöljük, melyek a társáéig virágsó állapotáról elég bisonyíté— Soha! — kiáltott Czili s eltaszítá Luist kot nyújtanak. A lefolyt év eredménye felette kedveső volt. Es év
maga elől, aztán kifutott a bódéból, s ment sebes lefolyáea Blatt ugyanié 6521 tnstoeitáei ajánlat 59.712,065 frank ér
léptekkel egyenesen haza.
tékben nyujtatott be, melyek kerti 5865 ajánlat 48.375,790 frankLjjis utána akart menni, de e pillanatban érke- nyi öeaseggel fogadtatott el, mely utóbbira a megfelelő asámú köt
. zett meg atyja.
vény adatott ki. A nyereménybevétel, a viasontbistoaitásért kiadott
. — Luis! — szólt neki — hozd elő a ponnyt. költaégektől eltekintve, 12.001,724 frankra rúgott, mely öaasegbe as
A fiatal ember engedelmeskedett, mert atyja első bistoaitáei év 1.649,048*75 franknyi nyereményei bele vannak
azigorp volt irányában mindig.
értve. A kamat-rsámla mérlege 2.879,270*86 fiánkra rúgott éa a
Lva ekkor leveti felső utczai ruháját, s könnyű ayereménybevételheaisámitva a táraaaágévi bevételeit 14.886,494*80
kis kurta szoknyával cserélte fel, melyben gyakorolni frankra emelte. As es év alatt a társaságnak átnyújtott éa tőle kifi
szokta megát.
zetésre elfogadott követelések életbistoaitáai kötvényekből 0.744,153.80
Luis nem távozhatott, mert Duvals megkívánta,
frankra rúgtak. A feleserelési éa vegyes •Benődének követelései,
hogy a lovak mellett mindig legyen valaki.
melyek fizetési napja lejárt, 2.967.691*65 frankra ragnak. Kötvények
Czili futott haza, s ott felvette régi ruháját, visazaváaárláaáért 845,180*50 frank adatott ki. A biztosítási alap,
melyben hazulról eljött, s kevés pénzét magához véve,
melynek létezése a szerződésekre nézve biztosítékot nyújt, 3.696,911
a hajó állomáshoz sietett.
frankkal gyarapodott. A társaság a múlt évben Budapesten és Becs
Útközben azonban Tóm jött elébe.
ben 8,057,000 frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben
(Vége kör.)
kezzenek. Vidéki pénzintézeteink, közkereseti társaságaink, melyek
létesítés* sok helyt egyenesen a sajtó közreműködésének köszön
hető, egyesületeink, melyek a sajtó önsetlen támogatását oly sok
év hossza során keresztül tapasztalhatták, nemesen hálálhatják meg
ezt, ha adományaikkal, aa év végén felosztásra ‘kerülő nyeremé
nyükből ez ifja intézetet, melynek pénzeit a budapesti Első pesti
hazai takarékpénztár kezeli (az adományok is ide küldendők), föl
keresik s jótékonyságot gyakorolván, egyúttal a hazai sajtó jövőjét
is biztositni segíti.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
* Szolnok város összes iskoláiban — az izr. iskola
kivételével — szintén dívik még a szokásos félévi
vizsga, vagyis minden ívben a félévi vizsga megtarthatása érdekében időt vesztegetni és meg nem
elégedni a vizsgából háramló haszonnal, minden évben
csak egyszer és pedig mérvadólag. A vizsgának álta
lánosságban van haszna, de az elemi iskolákban tar
tatni szokott félévi vizsga több kárt, mint
hasznot nyuj't és azért kívánatos volna, ha Szolnok
város iskolaszéke beszüntetné a félévi vizsgák intéz
ményét, mely intézkedése által nagyobb szolgálatot
tenne a tanügynek, mint aminő vesztesége van azok
ból a tanuló iQuságnak.
Statisztika.
Birtokváltozás a szolnoki kir. járásbíróság területén
1881. decz 23-tól. 1882. jan. 7-ig.
Szolnok*. Csordás Sebestyén János és gyer
mekei háza Hajdú János és nejére 250 írtért. Kovács
József és neje háza ifjú Rigó Ferencznére 100 írtért.
Váczi Ferencz és neje háza Vacsi Mihálynéra 260
írtért. Ábel Józsefnének ház is kis fold illetősége
Ábel Tálra, a szandai szőlő illetősége pedig Baksa
Mihályné és Nagy J ánosnéra átruházás czimén. ,0zv.
Ragó Józsefné földje Csohány ^Farkas Imrénére 100
írtért. Úri István és neje háza Kecskés János és
nejére 550 fitért., Özv. Mátyás Mihályué és Pap Er
zsébet házjutaléka Úri István és nejére 500 írtért.,
Deák Mihály földjei ifjú Ondók Józsefre 1300 írtért.,
Nyókó Jánosáé háza Csapó Jánosnéra 210 írtért. —
T.-F ö 1 d v ár: Pap Lajos háza és szőlőjének felerésze nejére átruházás folytán. Varga András és neje
háza P. Varga Gáborra 400 írtért. Bán Gábor és
neje háza Gy. Szőke Míhályra 325 írtért. Varga Dá
niel szérnskertjéböl 230 négy szögöl Cser Jánosnak
300 írtért. Hegedűs István és neje háza Fábián And
rás és nejére 100 írtért. — P u s z t a-J • n ö: Szilá
gyi István szőlője Vigh Sándor és nejére 100 írtért
— J ászkarajenö: Bathó Istv. Ferencz összes birtokai
Bathó Ignácz és István fiaira ajándék czimén. .—
Bessenyszög • Nyeső Károly és neje részes birtokai
í*agy Péter és nejere Nyeső Erzsébetre átruházás foly
tán. — Török-Szt.-Miklós: Almássy Pálnak belső bir
tokai Török-Szt.-Miklós város közönségére 10750 fo
rintért. Bódi Eszter nagykerti birtoka Bódi Imre
kiskorúra 100 forintért — Nagykörű: Bunder József
n»ár mezt hivatala isi elhelyeznék. A valőaitoM aktívának ÖWMyz
negyed telkének Merésze Juházz Mihályra 520 írtért.
Országot vásárok.
Szolnokon: február 24. — Hatvanban: febr.
2.---- Tászapátiban: felír. 19—29. — Karczagon: Má
tyáskor. — Jászkiséren: február 7. — Kunhegyesen:
Gyertyaszenlő b. asszonykor (mindig vasárnap és
hétfőn.) — Kunszentmártonban: febr 14—15. — TiszaNánán febr. 24. — Tiszaszalókon febr. 16. — Túrkeviben febr. 9. (A hétköznapra eső vásárok min
dig az előző vasárnap tartatnak.)
Apróságok.
Élt Kecskeméten ötvenöt évvel ezelőtt egy asszony,
aki az erkölcsiség utolsó érzetéből is kivetkőzve, a
társadalomból kitaszítva: a katona kaszárnya mel
letti szemétdombba ásta magát, s ott tanyázott. Ék
telen rósz nyelvétől még a „kapitulált bakák" is ret
tegtek. Rósz nyelve még halála után is három napig
élt, úgy verték agyon bottal a piaczon. Úgy hivták
ezt az asszonyt, hogy : V i ■ k i Panna, aki undok
czimmel illette a becsületes járókelőket — személy
éé rangkülönbség nélkül, kik végső oltalmul a bíró
hoz mentek panaszra, hogy Viski Panna nyelve miatt
már az utczára sem mernek menni. De igy volt maga
a biró is. A bíró már megunta a nép panaszát hall
gatni, de nem volt hatalom, mely Viski Panna nyel
vét elnémíthatta volna. Egy okos ötlete támadt tehát a
bírónak, nevezetesen az, miszerint kidoboltatta
városszerte, hogy mindenki bátran járkelhet, mert
Viski Panna nem sérthet.
«
Most, ötvenöt év után, Viski Panna föltá
madt a „Nagykunság" czimű lapban s rósz nyelvé
vel onnan kiabál a becsületes emberekre. Azonban
Viski Panna itt sem sérthet.
•
Mert a nevezett lap modora semmivel sem kü
lönb, mint Viski Pannáé. Uka annak sem volt,
ennek sincs. Viski Panna volt az is, Viski Panna a
„Nagykunság" is. Ezért nem sértheta „Nagykunság."
•
Ez az önfeledt lap maga mondja múlt számá
ban, hogy minket megezáfolni nem akar. Dehogy nem
akar! nagyon is akar, hanem nem bír; és aki
érvelni nem bir, az személyeskedik és gorombáskodík.
Ezt bizonyítja a tapasztalás. Mi azonban csak elvi
harezot szeretünk folytatni, s aki erre velünk szem
ben nem képes, az gyenge elméjű. Gyengébbeken
pedig győzelmet aratni nem akarunk, mert ez
nem dicsőség. Fegyvereink nem egyenlők; harczunk
sem lehet egyenlő. Ott, a „Nagykunságban", Viski
Panna nyelvel, nálunk az érvek beszélnek.
•
Azon lap, mely oly szellemszegény, hogy a leg
kisebb „connexio" nélkül, csupa hízelgésből, harmadik
személy tisztes nevét vonja be a jobb érzést megsértő
személyeskedésébe, nem méltó arra, hogy vele komo
lyan foglalkozni lehessen.
•
A „Nagykunság" kezdeményező volt: rósz aka
ratú gyanúsítással kérdé, hogy „miből fizetjük mun
katársainkat ?“ Mi megfeleltünk, hogy a „zsebből" és
ha nem lesz pénzünk, megmondottuk, kitől kérünk.
De ez okos ember előtt sem nem ok, sem jogot nem
ad arra, hogy ama lap nyílt hazugságokat
dobjon ki s harmadik személyek tisztes neveit meghurczolja azon közvélemény előtt, mely Ítél elevenek
és holtak felett. Most hát tessék tovább folytatni,
akár in eternum — a talpnyalást. Passirt Panna
néni.
HELYI HÍREK.
— A szolnoki Mr. Járásbíróság 1881. évi ügyfor
galma. Polgári ügyeké 1880. évről hátralékban
maradt 40, 1881, évben'érkezett 6256, lett összesen
6296. Ebből elintéztetett 6111, folyamatban marad
185. — Telekkkönyvi ügy: 1881 évről hátra
lékban maradt semmi. 1881. évben beérkezett 4181
ügydarab, ebből elint. 4179, hátralékban maradt 2. —
Fenyitö ügy: 1880. évben hátralékban maradt
semmi. 1881. évben érkezett 3616, elintéztetett 3616,
hátralékban maradt semmi. — Elnökségi ügy:
”1880. évben hátralékban maradt 5, 1881. évben érke
zett 676, lett összesen 681, hátralékban maradt semmi.
Kisebb polgári ügy: 1880. évben hátralékban
maradt 85, 1881. évben érkezett 424, lett összesen
509, elintéztetett 432, folyamatban maradt 77. —
Más hatóságoktól érkezett ügyek: 5607 ügy
ben kikézbesittetett bírói kiadvány: 19.918. — Te
lekkönyvi birtoktestek változásai és érték
forgalma. I. Birtokban. 1. adásvételi szerződések
által 587 esetben, értéka 626,321 frt 85 kr. 2. Bírái
Örökösö
dés következtében 119 esetben 339,602 frt 5 kr.,
összesen 1.060,433 frt 90 kr. II. T e r h e k n é 1. Uj
terhek keletkezése következtében. 1. kötvények és
más okiratok bekcblezése következtében 199 esetben
197,903 frt 84 kr. 2. igazolt előjegyzések által 9
esetben 6723 frt 55 kr. 3. Végrehajtás utján bekeblezés által 92 esetben 66,879 frt 48 kr. 4. Hagyaték
átszolgáltatás által 1 esetben 200 frt, készpénzben
összesen 271,706 frt 87 kr. Értékpapírokban 535,206
frt 90 kr. —^Teherfölszabaditásoknál. A zálog
jog megszüntetése által: a) 159 esetben a törlés foly
tán 310,287 frt 7*/j kr., b) a törlés előjegyzése által
11,380 frt 52 kr., összesen 321,667 frt 59*/, kr. —
Értékforgalom: a) birtokban 1.060,434 frt 90
végrehajtás utján 23 esotbpn^Bll frt. 8.
kr., b) terhek keletkezésénél 271,706 frt 87kr., c)
terhek törlésénél 321,667 frt • 59*/t kr., Összesen:
1.653,809 frt 367, kr.
— Farsangi hirek. A^„szolnoki korcsolya egylet"
fele részben saját pénztára, fele részben a helyben
létesítendő nőnövelde javára, febr. 4-én tartandja
tánczvigalmát a megyeszékház nagy termében, melyre
a bálbízottsági elnökség a meghívókat már szétkiíldeté. "Belépti-díj: családjegy 2 frt, személyjegy 2 frt,
karzati személyjegy 1 frt 50 kr. E diszesnek ígérkező
tánczvigalomra bálanyául Hajdú Sándorné Kállay
Irma úrnő lön felkérve, ki e tisztet elfogadván, ez
által még inkább remélhetjük a tánczvigalom sike
rültét. — A szolnoki vasúti tisztviselők
pedig, az állomási étteremben, febr. 1-én tartják házias
jellegű, zártkörű tánczvigalmukat, melyre a hölgyek
kéretnek házias öltözékekben megjelenni.
— A „szolnoki iparos ifjúsági egylet" az ipartársulat helyiségében felolvasást tart, vasárnap d. u. 5
órakor. A felolvasás tárgya: „A dohányzás története
és annak hatása az emberre." — Úgyszintén Mezey
Ernő orsz. képviselő ur felolvasása feb. hó 2-án d. u.
5 órakor tartatik meg.
— Varga Flórián ur, szolnoki kir. járáshíró,
már régebben betegeskedvén, gyógykezeltetése végett
e hó elején a fővárosba utazott s a míníszteríuinnál
egy évi szabadságidőt kért orvosoltatására, s ez neki
meg is adatott. Helyette a járásbíróság vezetésével
Cselfalv ay Rezső albiró ur lön megbízva, ki azt
szintén példás buzgalommal és renddel vezeti.
— A szolnoki nőctelédek ügye. Olyan kényes kér
dés ez, melyhez míg egyrészről igen sok oldalról kel
lene és lehetne hozzászólni, ad^ig másrészről bizo
nyos szempontból tartózkodnunk kell még ez idő sze
rint. Most csak annyit jelzünk, hogy főkapitányunk
úgy iparkodik a bajt részben orvosolni, miszerint
még e hét folytán ellenőrzési szemlét indít meg a
szolgálók ellen; s akinek könyve nincs, azt is, meg a
gazdáját is példás szigorral fenyiti meg kivétel
nélkül, — s amely cseléd könyv nélkül találtatik,
kérlelhetlenül illetőségi helyére tolonezoztatík, mint
festet^ életű csavargó. Ez is egy lépés a közrend
terén, s ez intézkedésért elismerést kell szavaznunk
a fökapitányi hivatalnak.
— Zoltán Gyula színtársulata, mely Szolnokon
oly gyér pártolásban részesült, f. hó 25-ikén tartá itt
utolsó előadását s másnap tovább utazott — jobb
szerencsét próbálni. A pártolás hiányt leginkább a
szinterem alkalmatlan és czélszerütlen volta okozta.
Nem jó volna-e, ha az építendő uj városháza tervrajza
bírálatánál az is figyelembe vétetnék, hogy a bérhe
lyiségekben lesz-e oly terem, mely addig is, mig
állandó szinházról beszélhetünk, szintermül alkal
mazható lenne?
— A nagy-trafik üzlet helyisége a Stefanovics
ezukrászdája mellől Deutsch E. M. ur üzletébe téte
tett át, hol egyéb fűszer áruktól elkülönitve, nagy
pontossággal kezeltetik a nevezett ezég jó hírű üzlet
vezetője által.
7
— Égi tünemény. Folyó hó 20-án este 7,7 óda
kor, éjszakkeleten gyönyörű égi tünemény volt látháíó.
Úgy egy pereznyi ideig tündökölt vakító fényesség
gel s aztán letűnt.
— Pál fordulása volt • hó 22-ikén. Sokan jósol
nak e nap derült vagy borult voltából. Így olvashatni
a régi kalendáriumban is: „Ha Pál fordul köddel,
ember meghalsz döggel." Bizony pedig egész napon
át borult volt az ég alja, habár nem szállott is le
ködképében földre a borulat.
— A napokban egy kis vadásztársaság rándult
ki Szolnokról Szandára, hol 8 nyulat ejtettek. Egyút
tal jelezzük e helyütt, hogy a vadászati tilalom ideje
a foglyokra s nyulakra febr. 1-én bekövetkezik.
MEGYEI HÍREK.
— A megyei alispán, a honvédelmi miniszter
meghagyásából el rendelte a lovak és fogatok össze
írását, hogy netáni mozgósítás esetén az is készen
— A karczagi kir. járásbíróságnál Gyenes József
kir. elbírónak törvényszéki bíróvá történt kinevezíetéss folytán a megürült albirói állásra pályázat nyit
tatott, mely e hu 31-én jár le.
— Hymen. Kovács Pál, a „Szentes és vidéke"
czimü hetilap szerkesztője és nyomdatulajdonos, Csungrád megyében előnyösen ismert fiatal journalista, £
hó 25-én jegyezte*el Kunszentmárton egyik legszel
lemesebb és legszebb hölgyét, Balga Róza kisasszonyt.
t Gyászhir. Özvegy fejérgyarmati Tóth Károlyné
született Vince Jozefa maga, úgy gyermekei: Károly,
ennek neje Szilágyi Zsuzsanna és gyermekük Károly,
— Mária, ennek félje Szilárdty Jakab, — Dezső, —
Mátyás, — Béla, — Csorba Boldizsár, ennek leánya
Róza, — valamint számos rokonok nevében is szomo
rodott szívvel tudatja szeretett férje, atyja, nagyatya,
illetve ipa és rokonuk fejérgyarmati Tóth Kávolynak
folyó hó 19-én, élete 67-ik évében bekövetkezett gyá
szos kimultát. A boldogulnak hideg tetemei folyó hó
21-én, d. u. 3 órakor fognak örök nyugalomra tétetni.
Az engesztelő szent mise áldozat az elhunytért folyó
hó 21-én, d. e. 9 órakor fog a mindenhatónak bemutattat ni. Kelt Kún-szt-Mártonban 1882. év január hó
19. Béke poraira.
— A megyei közigazgatási bizottságnak f. hó 12-én
tartott ülésében az 1876-ik évi VI. t. ez. 53. értel
mében a megyei fegyelmi választmány tagjaiul az
1882-ik évre Horty István, Lovassy István, Ploschek
Ferencz, Bárdosy Gyula rendes tagokul, —Okolicsányi István és Baczó Frigyes pedig póttagokul lettek
megválasztva.
— Tisza-sülyi r. levelezőnk írja nekünk: Steiner
Soma ur, tisza-burai fiatal kereskedő, T.-Sülyön e hó
17-Ón váltott jegyet a szép és kedves Czigler
Betti kisasszony nyal. Áldás kövesse e szép frigyet.
* Kunszentmártoni r. levelezőnk írja nekünk: A
kunszentmártoni posta és távírda ház felépitési költ
ségei fedezésére 1882 évi jan. hó 7. és 8-ikán meg
tartott tanczvigalmak szép közönség részvéte mellett
a ezéluak megfelelő sikerrel folytak le, amennyiben
tiszta jövedelemképen 125 frtnyi összeg volt felmu
tatható. — Felülfizettek: Miliksits György 1 frt 50
kr., Bozóky Károly 1 frt 50 kr., özv. Talányi Jánosné
5 frt, dr. bzekely Albert 2 frt. Balga József 50 kr.
Petráss Andor 1 frt, Szabó József 50 ki., Bogyó
, aJos 1 frt, Nyarady Lajos 1 frt, Mészáros Mikíós
1 frt, Gróf Lajos 4 frt, Nagy Géza 2 frt, Dósa József
4 frt, Balga Lajos 1 frt, Kiss Antal ügyvéd 1 frt
Nagy Sándor 1 frt,_Purjesz Zsigmond 1 frt, Tóth
Lajos 1 ^frt, Frey Üdöu 1 frt, Kohn János 1 frt,
Mátrai Lajos 1 frt, Némedy Gyula 2 frt, Fazekas
András 1 frt, Klein Samu 50 kr., Dóka Elek 1 frt
Kenysresiné 1 frt, Kovács Pál 2 frt, Neiman Sándor
3 irt, a szolnoki fougynökség Visontai Márk titkár
ur részéről 5 frt. Ádám József 1 frt, Kreisz József
Lm.£ání|or ügyvéd 2 frt, Ácsai Ferencz 1
frt, ifj. loth Karoly ügyvéd 2 frt, özv. Bozóky Sándorné 2 frt, Kuuay Imre 1 frt, Beleznai 1 frt; Szoko!y Sándor 2 frt, Hegyfoky Kabos 1 frt, Fazekas
László 50 kr, Bállá Frigyes 15 kr., Bállá Juli 10
kr., Kovács Pál 5Ö kr., Kovács István 10 kr Far
kas József 10 kr., Sári Pál 50 kr., Józsa István 10
kr.. Ksss István 1 frt, Hegedűs György 10 kr Dósa
György 50 kr., Fazekas László 50 kr., Héja Ignácz
1 frt 50 kr., Dósa József 50 kr., Józsa Imre 50 kr.
Krupánszki István 10 kr., Józsa György 50 kr^
Bíró Elek 50 kr. Fogadják a nevezettek szives pár
tolásukért őszinte köszönetünket!
— Haffner és társai nyomdájában egy jő házból
való fiú — előnyös fettételek mellett — tanulóul azon
nal felvétetik,
Nyilatkozat
•
Stefanovics Alajosnak.
A „Lehel-Kürt" tegnapi számában ön nyilatkozatában azt Íratja valakivel, hogy az ön és Szatmári
Ferencz közötti polémiába beavatkoztam s utóbbi
egyén czikkeit én írtam volna jó pénzért. Ön nagyot
füllentett, mert ez állítása nem igaz. Én nem
írtam azon ur nyilatkozatát, sem önnek azt, hogy
írtam volna, nem mondottam, hanem igenis mondot
tam azt, hogy Szatmári czikkén simítottam, hogy
közölni lehessen, mert abban ön oly czimekkel
illettetett, amiket müveit közönség elé táráéi kép
telenség lett volna. És ez nagy különbség az ön állí
tásával szemben; siezen tettemért, ha ön becsületes
érzésű ember, nekem nem rút hálátlansággal, hanem
köszönettel tartozik. Ön tehát engem hamisan vádol
a közönség előtt, s a közvéleményt ez úton épen ön
kívánja ellenem felizgatni, ámde megnyugtat a tudat,
hogy a közönség jól tudja: mit kelljen a hamis vádas
kodó jelleméről tartani. Ön a nyílttéri közleményért
felszámított 6 frtot sokallta, s oktalan fellépésének
indoka ebben rejlik és nem másban. Végül jegyezze
meg, hogy az ön esze kevés ahhoz, hogy az én lapom
működésének irányát alaposan megítélhesse. Máskor
ha újságba irat, keressen magának okosabb embert.
Pásztor Peronos.
legyen.
5
/
Irodalom én müvésaet
* A „Gazdasági Mérnök41 ez évi második száma
is igen érdekes tartalommal jelent meg. E kitűnő lap
megjelenik minden héten, gazdag és változatos tar*
tnlommal, képekkel illusztrálva. Szerkeszti és kiadja
Gonda Béla mérnök, műegyetemi m. tanár. —
Előfizetési ára : egész évre 8 frt, félévre 4 fi-t, negyed*
évié 2 frt. Előfizetéseket ez év elejétől még folyvást I
elfogad a „Gazdasági Mérnök" kiadóhivatala (Buda- ।
pest, Kecskeméti-ntcza 17.)
/
* Az uj Csődtörvény, nz azt jan. 1-vel hatályba
léptető három miniszteri rendelettel bővítve, második
jegyzetszélii kiadásban jelent meg Tetteynél. E kiadás :
gyakorlati használhatóságát mindenekelőtt a két tárgy* ,
mutató emeli, mely ngy a törvényhez, mint a rendeletekliez csatoltatott. Ára zsebkiadásban csinosan
kötve 1 frt, nyolczadrétben fiizve 80 kr. Az uj csőd- *
rendeletek, melyeket az igazságiigyminiszter a csődtörvény hatályba léptetése tárgyában kiadott, külön |
is meglelitek a Tettey-féle jegyzetszélii kiadás- I
bán úgy nyolczadrétben, mint zsebkiadásban. Aruk
2<> kr. — A bírói ügyviteli szabályzat 1874 óta jelen
tékeny módosításokon ment keresztül, melyeket rajta !
későbbi rendeletek, de különösen a két legutolsó idei,
ejtettek. E módositások a régi szöveg negyed részét •
helyezik hatályon kívül s így jó szolgálatot fog tenni j
az előttünk fekvő Tettey-féle jegyzetszélii kiadás, '
mely a bírói ügyviteli szabályzatot mai érvényében .
adja, kihagyván a hatálytvefHett $-okat s helyükbe j
illesztve azokat módosító későbbi rendeletek illető $-ait. I
A gyakorló jogász e kiadás által sok ntánlapozga- j
fástól van megkímélve, melyet különben elfnem kerül- >
hét he. Eltekintve a széles oldalszélektől, melyek
jegyzetekre bőségesen nyújtanak helyet, ára nyol- |
ezadrétben vagy zselkiadásban 60 kr.
Felelő* szerkesztő: Pásztor Poronoz.
HIRDETIUimiK
Hirdetmény
Van szerencsém a nagyérdemű közönség '
becses tudomására hozni, miszerint f. é decz 1
:>tánT Szolnokon, a vasúti iöutezán, nővérem !
viszlay Jánosai házában, szemben a postahivatallal, ]
czukrászdát nyitottam.
.
C2ukrás2 •ötemények, csemegék !>
es NTOttek, friss es kitűnő minőségben naponta ■
kaphatok, valamint helybeli és vidéki megrendelesek is gyorsan, pontosan és a legjutányosabb
arak mellett kiszolgáltatnak.
<
Egvszinte reggeli és délutáni kávék és teák !
Iikorek es szüvoríumok a legfinomabb minőségben I"
állnak rendelkezésere a t. fogyasztó közönségnek ]!
Szolnok, 18R1. decz. 22.
>
o.
Török-Szt-Miklós város határában a
várostól háromnegyed órányira egy tagositott 1200 négyszög ölével számított 1177,
holdból álló földbirtok; — melyen lakház,
gazdasági épületek és 2 gyümölcsös
kert vall — szabadkézből eladó. Értekez
hetni Szolnokon a tulajdonosnál SZ E N D l
ANTALNÁL.
3—3
A
t. közönség szives figyelmébe ajánlom a |
.
gyógyszertáramban
mindig készletben levő mindenféle (már a leg
újabbak is)
bel- és külföldi különlegessgek et
(Spacialitíiteu)
Agy az illatszerészet körébe tartozó
pipere ezlkkeket "HM
Jelen idény rövid kivonata.
Köhögés és mellbetegségek ellen a különféle |
BZÖRPÖX, OLAJOK
a legtisztább ozukamáj-olaj, tokocskákbau is, OUkorkák,
úgy a HOFE-féle maláta,
E G G E R növényi mell- stb.
a legkitűnőbb
ÁriejlÉsi MMj. *
J ász-Nagy-Szóinok megye
közbiztonsági $ ^oigaiGzeBnélyzete t v >i-ik
ruha szttkMégletcinek
beszerzése czéljából ezennel
árlejtés hirdettetik.
Melyre
10°0 bánatpénz
zel ellátott zárt ajánlatok a
Nzöietmintákkal együtt
folyó évi február hó
16-ik napjáig
a megyei alispánhoz beadandók.
Az árlejtési feltételek a
megyei közigazgatási iktató
hivatalban megtekinthetők.
teák.
Szolnok, 1882. janur hó 20.
' Fagyás ellen egyedüli kenccsőm, tyúkszem]
és SZÖmölCS irtom, fogcseppek, fogszivarKák, fog-1
paszták, fogporuk és szájvizek mindenféleségben. I
FOBTHT-file hirneTea sabtapazz,
UE2IG»féla húskivonat,
MtSTL-fÓln gyormoktápllszt,
SCOUt-féla zósborszozz
Créme, toilett Glycerin, mosdó vizek, arczkenőcsök,
szeplő és bőrfoltok ellen stb.
Orvos
és szülésznői
J ász-Nagy kun-Szolnokmegye
alispánja helyett:
KEREK JÓZSEF,
I
I
]
stb. s így a különféle betegségeknek legbizto-1
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülöz-1
hetlen gazdasági szereket sem.
I
Illatszerek a legdósabb választékban mind I
*
a legfinomabbbak s eredeti üve-I
geklien tetszés szerinti illatokkal.
I
Szappanok,
viola, toilett, j
’ keserű mondola, glycerin száp-1
pan mindenfélesége stb.
'
I
Arczporok • kr,zte a ^o,l^re ^rail, Blaháné I
* • kedvencz arczpora, Poudre de I
Riz pufferlel, Párisi hölgypor stb.
I
Hajolajok, hajkenőcsök, viaszkpomádék mind I
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin I
I
I
eszközök :|
Anyaméh fecskendők zín üveg és gumiliól, anya-I
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset, |
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igeni
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fees-I
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok-1
kai,. seb fecske adók különféle nagyságnak üvega
és zinből, szembecseppentő üveg, szoptató üvegek I
egyszerű s angol, suspensoriiim, tejszivatók I
gummi balonnal, stb.
I
Mindenféle kötszerek és gyajiotok.
I
Terjedelmes áijegyxékeni kivnnatnt ingyen én bérmentve I
megkQldetik. \ ideki megrendelések, csoiuagolás fvlazáiiiitáa I
.“''lkai po«Ui utón az»iuuil teljesittetnekj I
JamUr
IMS. I
CZINÓBER ANNA. L
ezukrász.
1326. szám.
1881. "
Blrtokeladás!
3
Tervezési pályázat.
Szolnok város hatósága pályá
zatot hirdet e a? y
városháznak tervezésére.
A kivitelre alkalmas jeligés ter
vek, részletes knltségszámitás, és
jeligés levél kíséretében 1889-lk
évi február VO-lg a polgár
mesteri hivatalba küldendők be,
hol a feltételek és helyszíni rajz is
megszerezhető.
Építési költségösszeg 90-100
ezer forint.
Az elfogadott pályamű d^ja
300 frt.
Szolnok, 1882. január 20.
Scheftsik István,
(Z1BULKA GYULA.I
fi
6
gy«p’«en'ax, • az .Őrangyalhoz- I
exinixett gyógytár tnlaMomwa. I
*
I
megyei főjegyző.
*
jjolgármestcr.
I ] KüLsŐ-Szolnokmegyei taknrékpéuztár
„HAFFNER SÁNDOR és TARSAI“
“Hí4*
• órakor,
Bzolaokoz saját batyiségébaa
ezég alatt Szolnokon egy
XIII. rendes közgyűlését
tartandja, metynek tárgyal kövatkezők:
• (UJ öntvények- és szerelvényekkel)
szereltetett fel, mely működését már megkezdette.
»»■*>« - •
b Az igaxgxt.«ág, felfigyelő- ■ a választmány álul
kiküldött számvizsgáló én lehámzó bizottságok jelentése.
8) Az ehkejji-szteadő 1881. évi mórl.g alapján az őszUlck meghatározása.
8. Az alapszabályok 71. é, 88. fainak mMműtáim.
4. Az igazgató-, igazgató helyettes, flgvésx s nyolca
válni, tag választása.
A felügyelő bizottság álul megvizsgált 1881. őri mér.
lég foly.. évi február 12-étől . köjálé, napjáig az intézet
aU‘'* °rak
M érdekeltek áHal meg•
tekinthető.
Tlzztilcttel
egalabb 8 uapiml az intézet ^-Határánál — tSS^
Sáncot és tátsai.
Szolnok, 1882. január 90.
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
KISS FERENCZ.
3—2
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffher Sándor éa táram
-oaiaior éa tárni könyvnyomdájában. (Búsizapiacz, a szerkesztőségi épületben.)
igazgató.
.
- évfolyam.
6.
268
w mmrnaiM.
közlöny
Egyes szám Ara 10 kr, j
A MEGYEK KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
MegjelfuikW.wkiat
i
iaá rn aü
•
ókj HMiiybít A 1
VoéMre tiittk. Sseriteextőnég: Sxolk, búzapiac*, 1396. m. a.
HÍ. .a J*P Melleim, rfazét
tÖsAsriajrettcA kivfll
•Wteetéri pfouMkv áta.
#dea egyéb dü*kU kUdoudóé,
|! Ide küldendők M poétái fol"'Tnlamlfaok íb (recUmMjó?
Előfizetések és hirdetések
HXOÍáNOKON t * *xwk<wst4WM^piu^L, btuuipiMs
Hirdetések
Hirdetési *dyak:
iádén tová*MÍ fa a bfami HnMfai irodákban iá bármely
kir. postahivatalnál.
Kiziratok
esak tanért kezektől fogadtatnak el a ások viaeaa nem
K 4
Többszöri Ur««téaaél árleeagedé*.
esak előleget dijaxás mellett keltetnek.
NyiJttérikWeWnyéknek; minden centímdterayi magaMfaí?
tódttatA .
hirdetaányek, mint a ayütt&tt: kariaménak békaidőit 7 kifiaetéaért feltétlen köteleaettadg
Bélyegéi] iBtoíten^tatázaál 3^ kr.
A tanügyi bfaottaág?
’lf ^"*Í ‘^y°IT?,hM,k keave feKk I ?*"•
a
fától teralmft. 6. A
Szolnok város polgármesterének évi jelen benne, hogy a szabályrendeletet meg ne tartsa. I fedezendő város házéban következő helyiségek elheEzért
'
tehát
' felkeljük
............... * a polgármester
‘
urat, lyezése kívántatik; (NB.) Az egy és ugyanazon be
tése, azon tárgiak sokaságánál fogva, melyeket
magában foglal, nem tárgyalható e rövidke fel h°gy jövö évi jelentésében a tariflgyí bizottság tűkkel jelölt helyiségek lehetőleg'egymás mellé csoszólalás keretében, ugyanazért részletes tár évi működésének eredményét is szíveskedjék portositandók.
I. Az emeleten.
gyalását más alkalomra hagyjuk; most csak feltüntetni.
a) A közgyűlési terem, karzattal 200 képviselő
egyetlen egy részecskéjéhez 'kötjük észrevéte
Végre megjegyezzük m<g az igazgató ur részére, tekintettel arra, hogy ezen helyiség tánczjelentésének bevezető soraira, hogy ez a mi termül is használható legyen, b.) A polgármester iroleinket.
A gpnnasiunií igazgató úr jelentésében utal gvmhasiurnunk első sorban városi gyninasium, dája, terület 36—40 négyszméter., (a nagyterembe
nyíljon é» előszobája legyen.) b,) A számvevő irodája
a tanügyi bizottságra, hogy az leend hívatva a értés mindnyájunké s csak azntán kath. gymnat. 15—20 nszmtr., b,) Két egymásba nyíló tüzmentes
sium,
ha
már
felekezeti
jellegét
megtartják
is,
gj'mnaKium tovább fejlesztésére, s majd alkal
pénztár helyiség t. 20—30 nszmtr., c() az adóhiva
mas időben nyolczosztályuvá emelésére működni. * s nem is csupán a kath., vallása jóltévők áldo tali főnök irodája t. 15—20 nszmtr., c.) az adóhiva
Teljesen osztozunk e nézetben. De hát hol van? zat filléreiből áll fenn, hanem járultak biz ahoz tali írnokok irodája t. 36—40 nszmtr., c.) az adóhi
mit csinál az a tanügyi bizottság? Annyit meg mások is; aztán meg a vároM által a gymnasium vatali végrehajtók irodája t. 20—25 nszmtr., d.) A
főjegyző irodája (külön bejárattal) t. 15—20 nszmtr.,
tudhatunk a polgármesteri jelentősből, hogy fentartásara fordított ősszeg is a mindnyájunk
emellett egy tüzmentes okmánytár 4—5 nszm. területű,
abba a városi közgyűlés húsz városi képviselőt által fizetett, jjót^dóből fedeztetik.
dt) az aljegyző irodája t. 15—20 nszm., d.) az irhoDe a város közönsége sem tekintette e kok irodája t 30—35 nszm., e,) az igtató t. 20—25
beválasztott, de hogy valaha e bizottság öszsze lett volna híva,, hogy az a gymnasium ügyé gimnáziumot kath. jellegűnek, mit legjobban nszm., e,) és ebből a benyíló tüzmentes levéltár t.
ben a reá ruházott jogokat gyakorolni megkí bizonyít az, hogy a tanügyi bizottság tagjai 40—45 nszm., f^) az első tanácsos irodája előszobá35 nszm^
HL tanácsa irodája
sértette volna, sót hogy a tagok valamelyike közé is két ref., két zsidót és egy evangélikust
t. 25—30 nszm., g,) arvaszéki ülnök irodája t. 15—20
beválasztott,
a
mi
azonban
korántsem
fogja
aka
valaha csak gondolkodott volna is azon feladat
nszm., g^járvaszéki gyám irodája (tüzmentes) t 20
felől, melyet e választás reá ruházott, árról dályozni e tagokat abban, hogv a gymnasium —25 nszm^ g,)? árvaázétó írnotok irodája ! 20—25
nszm.^ h) a tanácsterem, területe 40—45 nszm., L) a
nincs tudomásunk, s mérjük állítani, hogy tud javát, tehetségükhöz képest, előmozdítsák.
főkapitány irodája előszobával 1.10—25ukzm„ L) az
tunk nélkül'sem történt ebből semmi.
I. álkapitAny irodáia t. 15—20 nazm.. í 1 « TT ölv.
Hogy ki az oka e hanyagságnak, bajos meg
mondani. Első sorban maga a közgyűlés, mely
Programra,
a szabályrendeletben megállapított hat Ügybuzgó
irodája előszobával t 20—25 nszm., 1) a várnagy
a Szolnokon építendő városháza tervezéséhez.
irodája, emellett egy 4—5 nszm. területű szertárhe
tan Ügybarát helyett a bizottságba beválasztott
1. A műszaki és művészi jogos igényeknek meg
húsz tagot, a kik aztán e nem esekély fontos- felelő városháza jollemzetes homlokzattal ’biró egy lyiség t. 15—20 nszm., m) a föutczárá eső épületrész
egyik (jobb) szárnyában tágas takarékpénztári, vagy
' ságu feladat betöltését másoktól várják. Bizo emeletes épület legyen, és a meglévő városháza tel kaszinó helyiség tervezendő és ez utóbbi esetben ma
kére
terveztessék.
2.
A
meglévő
épületek
—
melyek
nyára nem ék nélkül lett a bizottság tagjainak
gában foglaljon eegy olvasó, egy társalgó, egy bilszáma, oly kevésre korlátolva, hiszen, tudni való nek utczai. része alatt egy emeletet megbiró faiakkal líard (két. billiard) részére, egy kártya, egy\elö-, és
övedzett pincze van, — részben vagy teljésen lebont
dolog, hogy hat Ügybuzgó ember több ered hatók. 3. Az uj városháza jövedelmezőségére nagy egy szolga szobát, valamint egy tágas konyhát 6.
ményt ér el, mipt húsz olyan, kik közül mín- súly fektettetek, miért is a telek utczai részei telje A helyiségek legjobban világítottak legyenek,
denik már vagy három bizottságban van elfog sen beépítendők és a földszint összes utczai részeiben
II. Földszint
/ ») Mint már említve volt, a földszint összes ut
lalva, tehát épen az eredmény biztosítása czm- tüzmentes boltok tervezendök, megfelelő raktár és
jából lett a tagok száma ily szűkre szabva. De pinczehelyiségekkel. 4. Kívánatos, hogy a gyalog czai helyiségeiben boltok és mögöttük raktárak ter
vagyis a tőközlekedés a fönteza felől, & kocsiközle- vezendök. Ezenkívül itt helyezendők él a következő
TÁROZA
Csak vissza.
(V4^)
— Hova megy ? — kérdé meglepetve, mert ez
öltözéket csak most látta rajta hossza idő ótp.
— Jöjjön, Tóm, sebesen velem! — felelt a leány
s mindketten, megindultak.
Czili elmonaá a történteket s czélját.
Megye^ haza kis szobámba! — felelt végre,
— jöjjön az, minek jönnie kell 1 Inkább hazulról czipeljenek el, mint itt idegen kezek rakják reám a rabhjlnwseket.
Tóm végig várta az elbeszélést, s aztán elérzékenyöíve felelt:
-r- Igaza. v>n, menekülnie kell, mert a gaz többé
nem nyugodnék. Fáj ugyan, hogy nem lesz többé
barátnője, w azért nem mondok ellent. Most még
’ csak azt kérdem, van-e elegendő pénze?
— Nehány forintom, melylyel Titelig megyek
hajón,
.gyalog haza. .
— AjZ. messze van !.— szólt Tóm, és zsebéből
tárcsáját véve ki, tartalmát Czilinek nynjtá. — Vegye
ezt hozzá !.
.i
Czili vonakodott.
'
^^akaraftmka^jék! Legyem eszel — szólt
szigtruan. Tóm, g Czili kezibe nyomta á pénzt
.Ekkor Jó -értek az államáéhoz.
A távozni készülő hajó már füstölgött, s Czili
nek Toqg azonnal jegyet váltott.
Megmondd neki, hogy a jövő héten Becskerekre
s onnan Temesvárra mennek.
— Akkorra én ki tudja mily bözhödt léget szí lami mozdult, azt hívé, onnan emberek törnek reá, s
vok ! — sohajtá Czili 8 bucsnt vetteh egymástól.
most rögtön ■elczipelik a törvény elé.
Tóm visszament g bódéhoz.
E képzelődés annyira nőtt, hogy rövid időn
— A leány beteg! — szólt ott, — láttam;
megálhtá
a kocsit, mert nem mert többé a nyílt utón
hogy sáppádiaUjhent haza.
báladni. .
— Mindegy! — felelt Duvals — ma nincs szük
Kifizette a kocsist, leszállt a járműről s az útról
ség reá, s folyt a gyakorlat tovább, melyben később
rletórve^ az erdőbe sietett.
Luis és Tóm is részt vették.
A három hónap, mit távoltöltött, eltűnt emlé
kéből a mart ismét úgy érezte magát, mint akkor,
A nő lelkében a jelen benyomásai elnyomják a midőn innen elfutott.
múltét Bármily erős legyen is egy emlék
ba
Óvatosan, figyelve haladt előre, midőn ejrvszer
esekély körülmény közbe jön, a nő szive már kutya ugatást haHott.
másként érez.
Megállt
figyelt 8 azivecskáje roppant sebesen
- így volt ez Csilinél is.
kezdett dobogni.
Az akkor érzett rettegés ' már nagyon kaivá-'
/ Az ugatás közeledett, s Czili rémülve futott
nyan élt •emlékében, s az pj üldöztetések, megpróbál-'
tatások sokkal élénkebb benyomást tettek reá, hogy egy közeli bokorba s ott elrejtőzött.
Alig nehány perez múlva két alakot látott a
sem az előbbi el ne enyészett volna.
tisztásom
í
S most, midőn egy durva neveletlen, s ravasz
—
Erre
jött
!
—
szólt
az
egyik
—
de
már
nem
ember akará őt hatalmába keríteni,1 megborzadt —
sehol.
’
r ‘
Elijedt a lehetőségtől, hogy Luis teljesíti fenyegeté látom
} ' A reszkető CziH felismerte á gróf hangját.
sét 8 itt az idegeitek kímélet nélkül bánnak el vele,
— Valahol meghúzta magát! — felelt a másik,
mig otthon talán bocsánatra talál.
ki nem volt más, mint az orvos.
v
Mindenáron menekülnie kellett s így lépett a
t i. ~Jutassunk! -r szólt a gróf 8. egyenesen a
hajóra, mely őt csak Titelnél tétté partra.
'’
bokornak tartott, melyben Czfli voli el rejtve.
Lelkében örült, hogy viszont látja kedves ott
Még mintegy
Up^myűe- Irtattak, de Czili
honát, ,8 alig várta az éi elmúltát, melyet ételben
.MpMen volt tovább fenntartani magát, lábai megvolt kénytelen tölteni.
tagadták a szolgálatot s térdre omlettkocsit fogadott, a az czammogó lovak
A bokor e mozdulatra etám megzördült s megkal vitte mind közelebb-közelebb az elhagyott erdőhöz.
. j;
Midőn azonban a fik közé értek, Czili újólag mgrtt.
A gróf kutyája azonnal odafigyelt, . 8 rohanni
visszaemlékezett mindenre.
,
Most itt volttá zlftfolyt eseanények helyszínén, akart, de a gróf wniImti őt •
— Ott van a farkas! susogd az orvosnak.
s mórt ismét aukkan* benyomások kezdtek erót
— Nem látom ! — felelt a*^ r
;
venni rajta.,
,,
láttám, hol mozdult a bokor! — s
Ismét félni Vezdett, s sridőn beljebb haladtak .
fegyverét arczához emelve cxálba vetta & bokrot.
az erdőbe, nyugtalan lett, a rémülve hallotta, ha vaCzili szemei elhomályosodtak, fel akart Állni,
hehdségek is: b) egy tolonez szoba 10—15 emberre,
<) két egymástól elkülönített egyes börtön, dl egy
elkülönített nagyobb börtön, e).a börtön felvigyázó
«xobája t 12—16 nszm., f) egy hajdú szoba 10—12
emberre és e mellett egy kis 8—10 nszm. területű
helyiség a nyomdász részére, >) légy mértékhitelesítő
helyiség 25—90 nszm. tér.. h}a főbejárataid őrszoba
16—20 nsxm. tér. 7. Az emeleten és a földszinten
H résén maradó helyiségek — 2 szoba. éléskamra és
konyhából álló lakásokul rendteond/Hr be.
HL Pinoza
£í
egész őpilet alatt piheze tervezendő és úgy
rendezendő be, hogy minden bolthelyiséghen és lakás*
lton megfelelő pineze jusson, továbbá, hogy a hiva
talos helyiségek és lakások fűtéséhez szükséges tűzifa
is itt legyen elhelyezhető. 8. A részletes kultségszáanitással felszerelt és a kivitelre alkalmas méretezett
terv 1 cmtr. — l méter méretben készítendő és kö
vetkező részekből álljon: a) a pineze, földszint, eme
let, alap és a född idom rajzából, b) a fö- és németutczai homlokzatból, c) annyi metszet rajzból, hogy
mz épület minden lényeges szerkezeti réssé látható
legyen. & A meg nem haladható költségösszeg ma■ximuma 100 ezer forint 10. A jeligés pályaművek
1882. évi február hó 20-ig Szolnok város polgármes
teri hivatalához küldendők. 1L Az elfogadott pályamű
300 írttal dyaztatik. 12. A jutalomnyertes mű a vá
rosi hatóság tulajdonába megy át 1A A pályázat
kizárilag a tervezésre vonatkozik és sem a jutalma
zott, sem a többi pályaművek szerzői a foganatosítás
vezetésére, vagy a vállalatra jogot nem formálhat
nak. 1A A beérkezett pályaművek a megbirálás előtt
és után 8 napig a városháza helyiségeiben közszem
lére ki fognax tétetni 15. A pályázati határidőtől
számított 14 nap alatt a pályaművek megbiráltatnak
és a legjobbnak talált mű jeligés levele felbontatván
a jutalomdii, valamint a többi pályamű 14 nap alatt
kiadatik. 16. A program* pontjait be nem tartó, vagy
a kitűzött napig he nem érkező tervek a pályázatból
kizáratnak. Oly pályamű azonban, a mely művészi
vagy czélszerűségi szempontból a programm pontjait
kibővítette vagy módosította — pályázó képes. 17.
Versenyképes mű beérkezte esetén a pályadij feltét
lenül kiadatik. Értelem, vagy érték ; nélküli művek
nem jutalmaztatnak. 18. A pályabírók többsége szakférfiakból áll — A jurynak feltétlen joga van a pályadijat oda ítélni. 19- Pályabírók a pályázatban
részt nem vehetnek. Kelt Szolnokon, 1882. évi január
hó 22-én. — Scheftsik István, polgármester,
mint az épitö-bisottság elnöke.
dslkezéséhez képest, az 1882. évi február hó 18-án,
d. e. 8 órakor, a városház tanácstermébeiunegtartandó
képviselő testületi közgyűlésben fog határozni. Kelt
Szolnokon, 1882. január h£16-án, Scheftsik latván, polgármester.
~
s
„
'
•
*
-.. —
IPAR, KKRESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
• Az ország több vidékén már a múlt év
ben is és ez évben ismét merülnek t fel utazók,
kik a gazdaközönségnelc és kereskedőknek vetőmagvakat kínálnak, és hogy minél több ve
vőt hódítsanak, egy ismert jó hírnevű czég
Mauthner Ödön budapesti magkereskedését hasz
nálják fel mint e magvak szállítóját. E vissza
élésekkel szemben kötelességünknek tartjuk a
gazdaközönségnek és kereskedőknek tudtára adni,
hogy említett czég kifelejtette, miszerint senki
sincs fel hatul nmva, nevében utazni 5 mert az
utazási költségek egyrétet Szerfölött eldrágítják
a magvakat másrészt* e czég azt óhajtja, ho^y
a legnagyobb valamint a legkisebb rendelés is
egyenest hozzá intéztessék, hogy személyesen
felügyelhessen a gyors és lelkiismeretes kiszol
gáltatásra. Ez alkalommal azt is kijelentette fen
tebbi czég, hogy kimerítő kertészkedési útmuta
tókkal es egy kerti teendők naptárával is ellá
tott főárjegyzékét mindenkinek, a ki csak óhajtja
ingyen és bérmentve megküldi csak levelező la
pon kell érette fordulni Mauthner Ödön magke
reskedéséhez Budapesten, koronaherczeg-utcza. E
magkereskedés 1881. okt 15-én tartatott országos
gyümölcsészeti és konyhakertészeti kiállításon magvaiért valamennyi fővárosi, vidéki sőt külföldi
kiállítókkal szemben az első díjjal a nagy állami
arany éremmel tüntettetett ki.
ki ne vándoroljon, mert itt a legnagyobb azttkségnA
lenne kitéve. Ha valakinek ép^n kedve van ”7^
földön szerencsét próbálni, úgy
jöjjön tavamkor,
midőn a mezei munkálatok kezdődnek. Továbbá ne
hogy az ügynökök rábeszélésére hallgassanak, hanem
MHerulllőt a hadlaurgi v. a brémai föügynökségnél
vwrvémbÓl a/Ág ifem csalatnak,; de meg pénzeiket ae
vüteák U útközben, mert az is veszteséggel járna.
* t /HtfSiui üdvözlettel vagyok a t. azerk. urnák
7
Nyitrai Emil,
elégülten mutathat a
felolvasásai által elért szép eredményekre, a csütör
töki — Mazey Ernő ur felolvasására pedig méltán
büszke lehet Nőm szólva a gyönyörű irályban tar
tott, magasztos eszmékkel telt, kerekded értekezésről,,
— melyet szerencsések lehetünk lapunk jövő számá
ban egész terjedelmében közölni, — csak arról
teszünk említést, hogy e valóban szórakoztató déL.
útónokon ma már vetélkedve jelennek meg a. társa
dalom legkülönbözőbb elemet Konstatálhatjuk, ’hogy
a legműveltebb osztály sem vonja ki magát, és hogy
m^g is van egy kis töredék, mely távollétével diszol«g> ennek okát csak ők tudhatják. A felolvasást —
a szives felolvasó és a vele egyidejűleg körünkbe ér
kezette országgy. képviselőnk tiszteletére polgárok
által rendezett — kedélyes bankette zárta be, melyen
mintegy 70—80 szeinély vett részt És kedélyessé
Amerikai levél.
L
IQ-Tsrk, Jaa. 3. 1883.
öt, e annak forró csókjait- éné, Ajkára egy halvány
moeoly jött. Elfeledte fájdalmát, csak azt a nemes
ereset látta, melylyel a gróf ébredését üdvözölte.
— Czilikém azőlt a fiatal férfi. — Élsz, e enyém
lessess.
A
; .
HELYI HÍREK.
Igen tisztelt szerkesztő ár!
Nem tudom: van-e tudomása arról, hogy egyle
tünk létezik s működik; ha nincs, úgy vegye ezennel
szives tudomásul, hogy az „Osxtr.-Magyar védegylet"
7 hónapja megkezdte működését a máig 750 ügyszá
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
mot intézett el melyek helyszerzés, jogi és pénzse
gélyből állottak. Nem szándékom most önnek idejét
— Szabok város kip«M£tBoStete az 1882. évi
az egyletről szóló jelentéssel elvenni, hanem egyene
január hó 16-án tartott közgyűlésében 75—5./1882. sen áttérni arra, miről szólni akarok.
sz. a. elhatározta, kitűzte és kihirdette, miszerint a
Mi, itteni magyarok, bár távol hazánktól, mégis
felett, hogy a kincstári uradalomnak tulajdonát ké magyarok maradunk, s mint ilyenek, élénk ér
pező, Szolnok város határában bút és gyakorolt pia- deklődéssel viseltetünk a hazai ügyek iránt, s hogy
czi és vásári helypénzszedési jogot, a czövekbérsze- kellőleg értesülve legyünk, több vidéki lap szerkesz
dési jogot, a malomtartási és halászati jogot, az ezsn tőségéhez folyamodtunk ingyen példányért, S mond
Jogok gyakorlásával járó üres térségekkel, kikötök- hatom, hogy azt mindannyian készeégeeen megígér
zel és kirakodó helyékkel, a Zagyva- és Tisza-folyó ték 8 küldik is. *)
illető részeivel; továbbá a várban lévő sóstiszti la
Moet t. szerkesztő úrhoz hasonló kéréssel bátor
kot, ugyancsak * várban, a várhid mellett lévő ka kodom folyamodni, kárpótlásul ígérvén itteni, önt s
tonai km laktanyát és a Tisza hídjának vámháza a hazai közönséget érdeklő közleményeket küldeni, de
mellett lévő katonai kis laktanyát, a hozzájuk tar meg ha bármi felöl felvilágosítást kívánna, azt min
tom telkekkel együtt, a magas kincstártól 80,000 frt dig a legszívesebben teendem.
azaz nyolezvan ezer a. A írtért (örök áron megveszi,
Mellesleg felkérem a t. szerkesztő urat b. lap
és hogy a vételár fedezésére szükségelt 80,000 azaz jában óva inteni a népet, hogy télire és télben
nyolczvaa ezer o. é. forintot egy lehető olcsó és hoszszabb idő alatt törlesztendő kölcsön utján fogja be
•) Mi is útnak indUottnk, úa Mástól msómm kfilújak.
8aask.
szerezni, — az 1871: XVIII- t ez. 10A f-ánaz ren-
mert látta, hogy a cső feléje van irányozva, ds non
birt, a azon pillanatbaz a gróf ebüté fegyverét
CriK éles fájdalmat érzett vállán — s egy bor
zasztót sikoltva összerogyott.
A gróf és az orvos megmeredt lábakkal álltak
meg ott, honnaa a gróf a lövést tövé.
Az orvos azonban rögtön felocsúdott, s rohant
a bokorhoz.
Ott találta a felismerte Czilit, kinek a váltéból
Smlött a vér.
Ekkorra a gróf is magához tért ö is odarohant
de midőn a leány arczát megpillantotta, mint az
. ürült, kapta ki az aléH nőt az arvoo karjából
—• Czili! — szólt roppant fájdalommal — Czili!
■— '8 ajkát annak ajkára illesztő, miközben ruhája
vér lett tőle.
Az orvai elcaodáSmzott, de aztán kendőiét elő
rántva, eltolta a grófot a a leány ruháit fel bontva,
j orősen bekötő a sebet
A gróf még mindig tartá Czilit
— Megöltem! — szóit iszonyú érzések közt.
— Ej 1 felelt az orvos, — Dehogy ölte meg!
A gróf mohón kapott esen a szavakon.
— Megmenti őt orvos? Lehetségesei? — kérdé.
— Természetesen! — felelt az, — Mason váll.-sebbel zség nem halt meg senki!
’
leány boldogan susogó:
— Tied! — 8 aztán behunyta szemét s elalélt
a sok vér veszteségtől.
Ekkor a gróf felkérte az orvost: maradjon itt,
ö pedig emberekért ment az erdőbe, s agy óra múlva
négy favágóval tért viseza, kik egy horuágyat rög
tönöztek s az orvos azon elhelyezve a sebesültet,
a menet megindult. ' '
Czili már ismét magához tért, érzé az érte fáj
dalmat, s kínosan nyögött, t'
A gróf úgy érezte, hogy minden hangnál az
ő szive szenved nagyon s álig várta a megérkezést,
mely azonban csak két óra múlva történt mag.
Ab orvos rögtön haza futott szükséges eszkö
zeiért a rövid időn Czili sebe rendszeresen bekötve,
kevé^bbé volt fájdalmas.
A gróf azonnal az erdészért küldött.
Az öreg ember lélekszakadva jött elő nemso
kára, de az orvos nem engedd bemenni, csak nehány
óra múlva láthat* leányát, midőn az csendesen aludt.
Az orvos már másnap kivette a golyót, s a gróf
A grót végre magához tárt kfesé.
azt agy véresen eltette.
— Hanem most a* a kérdés, —- kérdő az orvos
Egy hét múlva a seb gyógyulni kezdett s ekkor
— hova visszük?
az öreg erdész beszélhetett leányával.
— A kastélyba 1 — felalt rögtön a gróf
Midőn belépett, Czili felkiáltott: .
— Melyik vsa közelebb, a falu, vagy as er— Atyám! — s fel akart ugrani, de az orvos
<dóss lak?
.
i ;
tudva ezt, mellette volt a az első mozdulatnál vissza
E pillanatban Czili lélegzőm kezdett, a a gróf nyomta öt
újólag csókjaival .halmozó.
Az öreg ember könnyek között csókolta össze
Végre Csili felnyitó szemét
leányát, s ott dédelgető soká.
— Istenem élek! — susogó.
A gróf nehány nap múlva felkérésé az öreget
Midőn a grófot meglátta, ki.karjai közt tartá a elmondta neki első kísérletét, a elmesélt mindent
— A szolnoki ipartársuiat
tette ez estét azon körülmény, hogy’teljesen barát
ságos színezetű és a pártkülönbségeket v kizáró yolt
Ott láttuk a legvérmesebb 48-asok mellett a közönsé
ges rendszer bajnokait, akik itt mindnyájan testvé
rek voltak. Ez az est^ ölelkezését személyesítette
továbbá a tudománynak {és az ipari munkásságnak.
A felköszöntések hosszú sorát lapunk terjedelme, nq*
képes felölelni, egyedül csak fölemlítjük, hogy a fel- .
olvasón és képviselőnkön kívül a polgármesterre, a
megyei- és városi főjegyzőre, Lengyel Antal, Kreutzer
Balázs, az ipartársulat jövőjére, továbbá Perényi és sok másra igen lelkes és sikerült toasztok mondattak.
Dehogy a magyar nem tagadj a meg magát semmiféle
körülmények között, mutatja az, hogy a pártazinezet
nélküli bankette a legnagyobb magyar: Kossuth Lajos
éltetésével végződött.
:
"— A szMmH< vaszti tisztviselők folyó hő 1-én
igen sikerült tánca estélyt rendeztek. A jó kedv a
legmagasabb fokra hágott. A tisztviselők ez alka
lommal is megmutatták, hogy összetartás áltál kévé*
áldozattal is lehet kellemes szórakozást szerezni.
Ezen valóban kedélyes mulatságban részt vettek : Ridl
nővérek, Tóth Ilonka, Sípos Irma, Beihammer Emma,
Szüsz Tinka, Nagy Mariska ésPiroska, Sípos Orbánná,
Ridl Edéné, Tóth Mátyássá, Mezei Lajosné, Cza£ó
Péterné, Ebenhardtué, Ottohál Antalné, Knhiesek
Jánosné, Makrai Lászlóné, Paray Jánosné ia sok
mások, kik sseretetré méltóságukkal élénkiték e kedves estét A" négyest több mint 40 pár tánczolta, s
a jókedv virradtig tartott
— Beküldetett A vasúti tisztviselők által 'folyó
hó 1-én rendezett tánczestély egy kis intermezzo által
— 'Most, midőn feltaláltuk, bevallom azt is,
hogy szeretett őt, s magamévá teendem!
As erdész melegen megszorító a felé nyújtott
kezet, aztán mindketten a kastélyba mentek.
Két hónap múlva a gróf és Csali egymás mel
lett ültek egy pamlagon.
j
Előttük az asztalon kőt vörös bársonynyal bél
iéit tok hevert}
/
A gróf felnyitó a nagyobbat
— Né®d 1 — szólt Cziuhsz, s a tokból a vadász
tőrt vette ki — ez az én véremtől barna !
Czili pedig felvevő a másikat s abban a golyóra
tekintve felelt:
— Ez pedig az enyémtől! — s. fejét a gróf
keblére hajtó.
Aztán újra elmesélt mindent, mi vele történt, s
a gróf csendesen hallgató, csak néha szakító őt félbe
egy édes csókkal.
Ekkor belépett az öreg erdész, s a fiatalokat
üdvözölve, melléjük ült, s hárman mondták el egy
másnak, hogy most mily boldogok.
A gróf inár CzíH javulása közepén elküldötte
egyik ispánját Temesvárra, ki ott Tom-ot felkérésé
« Czili kívánságára magával hozta leányával együtt.
A gróf fovászmesterévé tette öt, s leánya a Idb
Éva Cziu társnője lön ezntánra is.
Négy év múlva Czili a kastély erkélyén ült
egy két eves fiacskával ölében, midőn egy falábú kol
dus kért tőle alamizun At.:
Ledobott neki nehány pénz .darabot, g az még
egyszer feltekintve távozott. •
Tóm azonban este elmesélte, begy itt járt a
nyomorék Luis, ki a mutatványoknál lábét törő, s
Duvals elcsapta — mert hiszen az sem volt neki fia 1
megzavattatott. Nem akarunk annak vitatásába bocsájtkozm, hogy vájjon a m. kir. tisztviselőség által
rendezett esrtélyon a közönség mulattatására idegen
nyélven előadott büvészetí mutatvány kifogás alá
jöhet-s vagy nem? De minden esetre nem tartjuk
tapintatosnak a rendezőség eljárását, mert a külön
ben is germanizatio hírében álló vasúti tisztviselők
nek még távolról is kerülniük kellene azt, mi az ilyféle
hírnek csak vékony alapjául is szolgálhatna; hisszük
azonban, hogy ezen jóhiszemű, de nem tapintatos
eljárás miatt az eddigi békés egyetértés nem fog felbomolni.
— A helybeli altiszti kar által folyó hó 11-én
megtartandó zártkörű tánczvigalomhoz a meghívók
már szétküldettek. A meghívásból netalán tévesen
kihagyottak, kik a meghívásra igényt tartanak, fel
kéretnek, miszerint ebbeliigényük érvényesítése végett,
a 68. tartalék parancsnokság segédtiszti irodájába
szíveskedjenek irtoHag vágy pedig személyesen fordultíí,
— Hároa vírmegyára szálé vadászat volt t é.
január hó 7. és 8-án, Felső-Szászberken, Kohner
Zsigmond és Károly nagybirtokosok uradalmán. Azért
mondjnk, hogy három vármegyére szóllott, mivel a
meghívott vadászok Jász-Nagykun-Szol nők, Pest-PilisSolt-Kiskun és Bihar megyékből vettek részt benne.
Jelenvoltak Beöthy Andor alispán, Berkovics ügyész,
Szász Gusztáv, Szinnyey Bertalan stb. Biharból, to
vábbá Toperczer János ügyvéd, dr. Krajcsík Ferencz
orsxággy. képviselő, Györgyey és Steiu stb. Pest
▼ rmegyéböl, mint szintén Scheftsik István polgár
mester, Hegedűs Béla főkapitány, Kerekes Géza m.
jegyző, Nagy Gyula ügyvéd, Kiss László m. árvaszéki elnök stb. Szolnokról. A két napig tartott kör
és hajtó vadászat eredménye, daczára a vadászatra
nem eléggé alkalmas időnek, 124 nyúl és 2 fáczán
volt Ezen eredménynél azonban jóval többet ért Koh
wr uraknak valódi magyar barátsággal fűszerezett
vendégszeretete, kik ez alkalommal is bebizonyították,
hogy nem érdemedben urai azon nemesi birtoknak,
melyet oly mintaszerű gazdáaxattal rendeztek be. A<
estebédek alatt Rudi czigány húzta, és a zene hang
jai közé elvegyültek a bárom vármegyebeliek kedv
telései és a múltak — jobb emlékei Toasztokban sem
volt hiány, mely a pezsgő palaezkok durrogásai alatt
még intensivebb erőben fejlett ki. Csak a harmadik
nap reggelén vehettek a vendégek búcsút a kedves
házigazdáktól azzal, hogy jövőre, ha csak a muszka
megengedi, ismét ott 4alálkazandnak.
__ VMNÜ
A január 3L és február 1.
közötti éjjalen közlekedett személy vonattal Karczagról hat utazónak Kisújszálláson kellett volna kiszáll
nia. A vonat megállt ugyan, de a kalauz uraknak
nem tetszett a koupz ajtókat felnyitni, hiába zörget
tek az utazók. — A vonat mintegy tíz percsnyi idő
múlva elindult Kisújszállásról, az utazók jajveszéklése mellett, mintán Kisújszálláson akartak Iriszállani,
de kibocsáttatást nem kaptak, kényszerből tehát
tovább utaztak s a Kisújszállástól Fegyverünkig ter
jedő ut fele részét majdnem elérték már, mikor a
kalauz vizsgálni ment a jegyeket, ki most vette észre
hibáját. — Jelt adott tehát és a vonat szépen meg
állt. Itt szálltak tó azon utazók, a kiknek még Kisujszilláson kellett volna kiszállniok, kik felszedték a
sátorfát és visszasétáltak Kisújszállásra. — Óhajtandó
lenne, hogy az ily botrány kikerülése végett a vasúti
igazgatóság intézkedjék, mert különösen hideg időben
nem valami kellemes órákig sétálni azért, hogy a vasúti
személyzetnek aludni tetszik.
__ Tjjl lHltTT Bajlós Bertalan tánezmester
ur, ki Kecskeméten, Kőrösön, Abonyban s egyéb szomsséd városokban igen előnyösen ismertetik, mint táncztanitó, Szolnokba jött, hogy itt is taníthassa a táncz• művészetet. Hölgyeink és ; inaink ragadják meg az
alkalmat s ez igen Ügyes tínczmeatertöl tanuljanak
tánezolni. Bajlós ur falragadáokos is hirdeti ide jöttét
— A hMMétaaber tasritóee beadta a kulcsot:
kitúrták a disznók s csak nehány szál korhadt lécz
hirdeti még hazafiságunkat A bizottság, mely e
szobor kijavítására alakult, igen jól tenné, ha az Ügy
miben állását hirlapilag közzé tenné. Addig is ajánl
juk figyelmébe e kérdést: nem jó volna-e, ha a szobor
dombja kiegyengettetve, bekerittetlenttl maradna s
csakis maga a szobor töve Öveztetnék körül vasráoscsál? így inkább szoborszsrÜbb lenne s láttunk — s
i, láthattak— szobrokat, melyek igy alakítva,
igen teíazetőopn néznek ki.
— ShmrfeMl Mrtijfik föl a hatóság abbeli b-
X tézkedését, misaermt a Zagyva hídhoz vezető utakat
jó karba hozatta s hogy az állatok a megcsuszamlástól megkiméltosaenek, homokkal szóratvák be az
utak. A haladást e térem jól esik említenünk.
— Byészfik- Özvegy Rosztóczky Edéné született
S^taniszlov
Czeczilia
maga
és
gyermekei
Gizella,
Antal, Dezső éa Tibor valamint nagybátyja Roeztóozky csupán a belépti dijak feleslegének eredménye, hanem
János és testvérei Zappa Rosztóczky Mária, özvegy az egylet élén álló, és az iránt meleg érdeklődéssel
Képes Rosztóczky Augueta saját, és gyermekei nevé viseltető úrnők által jó akaratból felajánlott, és egé
szen szerény díjért elárusított étkek eladási ára is.
ben megtört szívvel jelentik, felejthetlen féq, apa és
Az elárusítás körül különös ügybuzgalommal voltak
testvér Rosztóczky Ede magy. kir. h. sótárnoknak £ Szűcs Antalné, Knncze Imréné, Pilczer. Sándorné és
hó 28-án délután 2 órakor életének 63-ik évében szél- Tóth Antalné úrnők, kik a gazdaasszonyi teendőket
hüdés következtében váratlanul történt gyászos kimnl- kiváló tapintattál teljesítették. A hölgykoszoru ékei
tát. A megboldogultnak hült tetemei folyó 29-én dél voltak: SternVilma k. a.Dévaványáról,továbbáBőhm
Júlia, Szőke Irma, Taubinger Luiza, Falcaik Borbála,
után 7t4 órakor fognak öröknyugalomra tétetni. Polgár Lanra, Prém Gizella, Schlésinger Etelka urEngesztelő sz. miseáldozat pedig január 30-án reggeli hölgyek, az általában kedélyes bélnak & kivilágos
9 órakor fog az Urnák bemuttatni. Szolnok, 1882. kiviradt vetett véget.
* GyászMr.Lojkó Mihály, voltbessenszögi plébános,
január hó 29. Béke lengje át porait! — A boldogult
temetése a mondott. napon nagy közönség részvéte kit e vidék kőutisztelete és szeretető környezett, és
aki alig pár hóval ezelőtt gyöngyösi plébánossá nemellett ment végbe.
í.veztetett ki, utóbb említett helyen £ hó 1-én elhunyt
— Az iparos ifjúsági egytet ma délután 5 órakor 8 temetése 3-án ment végbe nagy részvét mellett. A
az ípartársnlat helyiségében értekezést tart, melynek hír mindenkit megdöbbentett, mert az elhunytban egy
minden tekintetben derék magyar papot vesztettük.
tárgya a találmányokig .lasz merítve.
Nyugodjék békében!
— Az ipartársuiat hóbdségébea tartatni szokott
— Haffher is társai nyomdájában agy jó házból
felolvasások kpzül a legközelebbit Szontagh Jenő ur való fiú — előnyös firitátslek meöett — tanulóul azon
fogja tartani, melynek ezime^Modernházasságokról." nal felvétetik.
— Farsangi hírünk közé a. múlt számban téve
désből szedetett, hogy a tegnap tartott korcsolya bál
családjegye két forint, mert biz az B frt volt. Jóvá
VEGYS HÍREK
teszszük e hibát utólag.
— Btofhaovies Alajos * ,Lehel-Kflrt« tegnapi ndménak nyílttéri.rovatában lapunk »aerke««tŐjének fold • lapok leg
utóbbi .sémában megjelent nyilatkozatára. Minthogy Páastor Ferenca
ur elutazni kényteleuittetvén, lapunk zártakor távol van, a Stefanovic.-féle nyilatkozatra való feleletet legközelebb fogja lapunk
ezerkeMtöje közzétenni, ha Stefonoviea nyilatkozatát egyáltalában
foldetre érdemesnek tartanúja.,
MEGYEI HÍREK.
* KsrczagOR a veres kereszt egylet ottani fiókja,
egyl. javára febr. 15-én fényes bált tart, melyre
a meghívók kibocsájtattak. A tánczmnlatság „far
sangi vásárral" (bazár) lesz egybekapcsolva. Ugyanez
alkalomra egy emléklap is fog szerkesztetni elárusítás végett.
t
*
• Farsangi Mrsk. A szelevényi szegény iskolás
gyermekek felesgélyezésére folyó évi jan. hő 31-én
tánczczal egybekötött társasestély tartatott. Beléptidij személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt volt.
• A törökszentmiklósi takarékpénztár részvénytár
sulata 1882. febr. 12-én, délelőtti 9 órakor, saját helyi
ségében rendes közgyűlést tart, melynek előterjesz
tendő tárgyai. 1. Igazgatói jelentés. .2. A felügyelő
bizottságnak a zárszámla és mérleg megvizsgálásáról
teendő jelentése azok feletti intézkedés és esetleg a
felmentvény megadása. A Az alapszabályok némely
pontjainak módosítása. A Az igazgató tanács szabály
szerű választása. 5. A választmányi tagok egy harmagának kilépése és azok helyett uj tagok válasz
tása. 6, Netalán egyéb felmerülendő tárgyak elinté
zése. Azon részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni
éa szavazati jogokat gyakorolni kívánják, az alapszabá
lyok 56. §-aa értelmében tartoznak részvényeiket 24
órával a közgyűlés előtt téritvény mellett as intézetnél
letenni.
• A kisújszállási iparoskör, levelezőnk tudósítása
szerint, Kováts Ágoston ez időszerinti elnök elnök
lete alatt £ évi január 19-én tartotta azon közgyű
lést, melyben a nevezett kör minden vagyonával, a
felveendő leltárban kitüntetendő becsár mellett, a már
miniszterileg jóváhagyott alapszabályba! ellátott áltatalános ipartársúl&ttal egyesült. — Es az idő óta a
kisújszállási iparoskor megszűnvén, a kisújszállási
általános ipartársulat esi* alatt-uj egyletté alakult
át. Huzamosb idő óta folytak már a tárgyalások ezen
körnek az általános ipartársulattali egyesülése iránt,
de az mindig sikertelen maradt, mig J ász-NagykunSzolnok megye alispánja kegye* volt a ezéhek vagyo
nából befolyt összeget — ipán oaélokra fordítás végett
— ezen társulat rémére kiutalványozni, s egyhangú
lag elhatároztatott,, » featemji|ett közgyűlés által,
egy ipar műcsarnoknak olyasé egylettel Kapcsolatos
felállítása; melynek létesítésével Kováts Ágoston
elnöklete alatt, ör. Bftlla •J^índor, Kováts Alajos, S.
Nagy István, Sárossy J^ue^,Varga Lajos, Szabó
Albert urakból álló bizottság neveztetett ki, kik is a
közgyűléstől nyert felhataln^azásnk alapján e hó 25-én
délután 5 órakor tartott Összejövetelük alkalmával
Vig B. Jánosnak a m.-turi utón levő házát a hitel
kének északi részét örök áron meg is vették. Mivel
pedig a vételáráak öresege^ sokkal többet tesz ki,
mint a ezéhek vagyona . a megszűnt iparoskör vagyo
nával együttesen képes, a hiányzó összeg egy frtos
részvények kibocsátása által határoztatptt fedeztetni,
mely tttazvények 5*/(-tóli kamatnak utólagos fiseté-,
aére kötelezte makút a nevezett társulat. Természete^
hogy ^minden dologiak4 legnehezebb a kekdete, —
hanem reméljük, hogy az eredmény lassanként eléri
majd fejlettségi fokát, mit, adjon ia az ég, hogy
mielőbb siker Koronázza szerény törekvéseinket.
* Török-UMh-MMóai r. levelezőnk, tudósit ben
nünket; kegy
Ottani jótékQnyczélt %nőe^yjet
fenn tartottkisdedovoda javára rendezett tánczvigalom
ián. 25-én fényes siker mellett ment végbe. Annak
anvagi részét illetőleg •im»gjegytó levele»Ő,' hogy a
az
tuhm jlwisi— 60~»
képviselt, mely nem
— Albertf-Irsán, mint ottani levelexűnh hja, aa íparocok
jan. hó S9. fénye* bált rendeltek, a^át könyvtáruk javára, Pauer-fála
káváháa helyiségben. Tiacta jövedelem 810 frt, mely biaonyára a
buagó rendeaöaég éa annak elnökének köaaönhetö. A bál oly láto
gatott volt, éa oly aaépen ment végbe, hogy bármely nagy váróéba
beillett volna; 40—50 pár táncsolta a négyeteket. A aaépek koaaorujában ott láttok a.aaellemdtu »a«p Lacsy Mariaka, Viliinger nővé
rek, Sipoa k. a. "fakác* nővérek, Kántor Ida k. a. Molitoriaa k. a.,
éa még aaámoa nép hölgyet; a bál világoe reggelig tartott.
— Hym*n Mr. Saabokon. Kováé* Ferenes, m. állam
vaauti hivatalnok eljegyeate a környéken köwaeretetben levő id.
Líeukovaaky Antal a.-inai köabirtokoa unokáját, a asép LieaskovRzky Ilonkát. Aldáa frigyükre!
* Garibaldi, a axabadaágaaerető világhírt hóa vesér, római
távirat «erint, halálán van. Jelei a távirat aat ia, hogy aa olaas
király látogatást tett aa agg bősnél.
* Sopronban .Magyar kereskedelmi kör* alakéit, mely
nek eaélja: aa idegen ajkú kereskedők megmagyároaitáBa.
Szerkesztői üzenek
— Dóvavdnjra. Tárgyhalmaa miatt jövő számunkra ma
radt a köalemény.
TAbb kéziratra jövő számunkban válaszolunk.
Felelő* szerkesztő: Master FOTOBOB.
Hirdetések.
Kerestetik egy lakás, 4 szoba,
1 konyha s kamrával Szt.
György napra. Értekezhetni e lap
szerkesztőjével.
Orvosi tudományos ételetek;
a Hoff MMZ-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-SZOr van királyok I
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít, köhögést, valamint gyomor-, meBKon JAnoS urnák.®in* ca,k.asáUttÓDak,a koro- '
náa arany árdemkereszt tulajdonosának, maga* rendjelek |
lovagjának.
.
Feltalálója
j
és egyedSli kéeaitóje Hotf Jáaoe4ifo malátakivoMtaak
udvari szállitója a legtöbb európai ftjedelemaek, Béé*
Grabenhof Briinerstrasee Nro. Í. Iroda 4a gyári rkktár
___
Grabea Brünentraeee Nro. &
(
'
(
.
Hivatalos gyógyjelentés.
।
Melyet dr. Graniehstátter e*. k. váróéi orvoa Báesbea
adott ki; *A Hóff János-féle maláta készítmények nevezeteeen a maláta kivonati egésSeé^ löru egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta eaőkorkák meguisagáltattak Kletainsaky tanár ur vegyelemzéee alatt. Vaunak
benne rácsok, melyek aa emésztési eaervek gyengeségénél, aa altest rendetlen czirkulátiójáról, agy mint mellnekésségeknél lesoványodás íb a hidegieléei hajlam megnyugtató ás erősítő től^donaágánál fogva eredméuynyel
,
’
|
.
'
|
.
'
(
BizmarSk herezeg aat mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó iafl es erőritő, Vrangel gróf táborszernagy
Jó ind és erdeit* gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés ás rekedtségnél is
sütőnél alkaimsztatík, Lucca, Nilson aseaonyok ás Né
ma? Vachtei urak (világ nagyságok) által.
■1''f
<
0 v á s.
Minden maláta készítményéé védjegynek (mellképe Holf
János feltaláló és egyedflli gyámoknak álló gSmtólyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a valódiság enen jelvénye hiányaik, mint hamiSitoU visazautasitaudó. — Az első valódi Hoff Jánoe-féle
nyOthpldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
■^‘ V’őrzktér Bzolaokn XoamqMtrt László
ftisserüzlstébsa. Jészbsréaybsa: tan-
< 455. szám.
2 'whn88ÍT
Hirdetmény.
s Árverési hirdetmény.
4*
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881.
4 ’ évi LX. t. ez. 102. §-a élteimében ezennel
/ közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. járás< bíróság 2381|p. 881. számú végzése által
J Tóth István t-sz.-miklósi lakos végre41 hajtató javára Weisz Ignácz jelenleg
।1 Sarayewoi (Bosnia) lakos ellen 1600 frt
J tőke, ennek 1880. évjannár hó 3-ik nap< játcü számítandó 8% kamatai és eddig ösz✓ szesen perköltség követelés erejeig elrendelt
Z biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag
7 lefoglalt és 1228 frt becsült egy Foster
।
► Ádám Andrásnak a várban
levó nagyobb háza kedvező
feltételek mellett örökáron eladó, esetleg 1889a éri Szentnapjától bérbekladó. —A feltételek Somogyi
József ügyvédnél megtudhatók.
Jász-Nagy-Szolnokmegye ' I
kAzbiztomM^l 8 szol- n
gaszemélyzete 1881-dk K
ruha szükségleteinek 11
beszerzése czéljáből ezennel X
árlejtés hirdettetík.
fi
Melyre a lO^ bánatpénz-1
zel ellátott zárt ajánlatok a X
szövetmintákkal együtt
/ féle 8 lóerejtt gőzgépnek1/, része 409
7 frt 33 kr. becsárban nyilvános árverés
.? utján eladatik.
többet ígérőnek becsáron alul is eladatni
’ fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára
az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában meg* állapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon 1882-ik évi január hó '
7 26. napján.
1
TÓTH MIHÁLY,
1—1
kir. bírósági végrehajtó.
BV* gyógyszertáramban
mindig készletben levő mindenféle (már a leg
újabbak is)
bel- és külföldi különlegessg eket
(Spaciaiitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó*
W- pipere csikkeket **■
Jelen idény rövid kivonata.
úgy & HOFF-féle maláta,
9
E 6 6 E R növényi mell- stb. a legkitűnőbb teát
Fagy ás ellen egyedüli kenőcsöm, tyúkszem
és tzömölcs irtóin, fogcseppek, fogszivarKúk, fog
stb. s így a különféle betegségeknek legbizto-l
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülöz-1
hetlen gazdasági szereket sem, •
x
I
Illatszerek Ia
szembe* a postahivatallal,
. . Mindenféle czukrász áfitemények, csemegék
। és befőttek, friasés kitűnő minőségben naponta
i kaphatok, valamint helybeli és vidéki megrende■
P™!08*0 08 • legjutányoeabb
arák -mellett kiszolgáltatnak.
mx Ugyszi^e reggefi *•
tevék és teák,
! n>öní * “Wv^rmmok a legfinomabb mtoöségbea
állnak rendelkezésére a t. fogyasztó küzünaéiruek.
Szolnok, 1881. decz. 22.
Créme, tellett Glycerin, mosdó vizák, arczkenöcsök. I
szeplő és bőrfoltok eUen stb.
.
Orvos
és szülésznői
Teqedelme. árjegyzőm kívánatra ingyen éa bérmentvel
Vidéki megnssd^lésok, coouiAgolá* folMámitá* I
nélkül portai utas aaonnai teljeaittetnek. I
A? ,A“-,rs<yk®»-»«olaokzse»jr»t 1*83. |
CZINÓBER ANNA
6—6
czukrász.
eszközök: I
Anyaméh fecskendők zin üveg és gumiból, anya-1
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset, I
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen!
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fecs-1
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok-1
kai, sebfecskendők különféle nagyságnak üveg]
és zinbői, azembecseppentő üveg, szoptató üvegek!
egyszerű s angol, suspenaorium, tejszivatók|
gummi balonnal, stb.
I
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
|
'?
Jász-Nagykun-Szolnokmegye I I
alispánja helyett: 1J
FORTHY-féle hírneves sobtapass,
UEBXG-félo húsktvonat,
’
nSTL-fiklo gyermektéplisst,
XOLL-ftlo sósborezess
Hajolaiok, hajkenöcsök, viaszkpomádék mind!
Mámé Mzttam,
czukrászdát nyitottam.
j Szolnok, 1882. janur hó 20.
paszták, fogporok és szájvizek mindenféleségben.
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin I
Van szerencsém * nagyérdemű közönség
, becses tudomására hozni, miszerint £ é. decz.
28-án, Szolnokon, a vasúti foutczán, nővérem
Az árlejtési feltételek a X
megyei közigazgatási iktató ]
hivatalban megtekinthetők. U
Köhögés és mellbetegségek ellen a különféle
SZÖRPÖK, OLAJOK
a legtisztább osukem^-olaj, tokocakákbania, astaTfráfc !
legtinomabbbak s eredeti üve-1
gekben tetszés szerinti illatokkal
I
Szappanok, lgy
viola, toiiett,
’ keserű mondola, glycerin szap-I
pan mindenfélesége stb.
» I
Arcznorok • kGxte a Poudr® 8erafl,Blaháné I
* • kedvencz arczpora, Poudredel
Riz pufferlel, Párisi hölgypor stb.
I
Viszlay
X
folyó évi február hó u
6-ik napjáig
0
a megyei alispánhoz beadan- í ]
dók.
y
A t közönség szives figyelmébe ajánlom a
z
Mely árverésnek a 3878|1881. sz. kiz küldést rendelő végzés folytán a helyszínén
? vaagyís T ö r ö k-S zent- Miklóson
z Tóth István házánál leendő esxZ közlésére 1882-ik év febr. hó 11-ik napz jának délelőtt %11 órája batáridőül kitüz zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel
7 oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az
,z érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881.
z évi LX. t. ez. 107. §-s értelmében a lég-
1326. szám.
1881.
KEREK JÓZSEF,
(3—3
megyei főjegyző.
£
Tervezési pályázat.
Szolnok város hatósága pályá
zatot hirdet egy emeletes
wárosbáznak tervezésére.
A kivitelre alkalmas jeligés ter
vek, részleted költségszámítás, és
jeligés levél kíséretében 1889-ik
e> * ^bruár 94M< a polgármesteri hivatalba küldendők be,
hol a feltételek és helyszíni rajz is
megszerezhető.
Építési költségösszeg9O-lOO
ezer forint.
pályamű dUa
Szolnok, 1882. január 20.
CZIBULKA GYULA,I
grttfwrin, a ax .őrangyalhoz" I
nimxett gyÁgytár talaidonoaa. I
»—ö
polgármester.
íKttlső-Szolnokw^ei takarékpénztár ]
„HAFFNER SÁNDOR és TARSAI“
czég alatt Szolnokon egy
tartamVa, mélyítők tárgyai kővetkezők:
,
váismáiny Álul
kiknldött wámviwgáló é. lelUrow biaottaá^uk jelentéi.
r
VM.ai.i21 ^j*8*"***0^
1881. évi mérier xhaia „
bdék meghatározása.
«. Ax alapntóályok 71.
88. f-alnak módoritámu
(Uj Öntvények, és szerelvényekkel)
állíttatott fel, mely működését már megkezdette.
1
íj
e szakba vágó mindenféle munkát s a
iUgy
mint vidékre szigorú pontosWogáatalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
,
*
**-“*-*
helviaéeéboi
M intézet
óu
fi
■>vyvSHL
Ttoztolettei
M» - mmáliJXább «ZSkeáSrS^~ öntvény wel.
^M2£ttÍÍ
!^^ethéMséé: a b
fi?
“
Nv._u
1888.jmmárS0.
piaezon, 1396. sz. a.
*•8^
269
___ 7.-2
69.
Szolnok, 1882. február 12-én
IJÁ8ZNAGYKUN-SZ0LH0K.
Élői;
helyben I
vidékre
Fél évre
Negyed évM
1 frt3Gkr.
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Megjelenik hetenkint
egyszer:
vasárnap
• a vidéki példányuk is
ugyanakkor portára adat*
nak. Szerkesztőség: Szol
nok, buzapiacz, 13116. sz. a.
ii hová a lap szellemi részét
illető közleményeken kívül
az előfizetési pénzek s min
den egyéb diiak is küldendők
Ide küldendők a postai fel
szólamlások is (reclamatio.)
EÜó'fizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a' szerkesztőségnél, bazapiacz
1396. sz. aku s ugyanott Pásztor Feronez köz- ás
Váhó-ügyyé4 irodájában; Makray Lászlé ur üzletében;
minden fővárosi és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
M
eeak ivmert keséktől fogadtatnak el • aaok vieeaa
'
adatnak.
> A tanügyi bizottság.
(—e—) Kinek elve van, annak kell, hogy
legfőbb elve legyen: becsülni embertársa néze
tet, meg azon esetben is, ha ellenkező nézettel
találkoznék^
A nézet azonosításának kierőszakolása sze
rintünk nem emberi hiba, hanem ember hi
bája, ki olyan alacsony fokán áll az emberi
cselekedeteknek, miszerint a morálban számításba
sem vehető.
.
Méltányoljuk tehát kínek-kinek egyéni vé
lekedését, s azt hisszük, miszerint e becses lap
hasábjain megjelent „A tanügyi bizottság ?u
czimü vezérczikk t. iníja is osztja ebbeli nyi
latkozatunkat, h reméljük, hogy rósz néven nem
veszi, ha hozzászólunk a tárgyhoz, távol min
den személyi vagy felekezeti érdek bevonásától.
A nevezett czikk első felében abbeli óhaj
nak adatik kifejezés: vajha a helybeli gymnasium tanügyi bizottsága helyesebben fogná fel
rendeltetését! S kéri a tek. polgármester urat,
hogy jövő évi jelentésében a tanügyi bizottság
évi működésének eredményét is szíveskedjék fel
tüntetni, mert eddig semmi nesz, semmi hang.
Igen szép! ki nem osztja a t. czíkkiró ur ebbeli
nézetét ?
i
Mert, hogy helybeli kath. gymnasiumunk
tanügyi bizottsága sokkal több életjelt ad
hatna magáról e téren, azt mi is elismerjük s
szintén fel nem foghatjuk azt, hogy a szabály
rendeletek hányadik paragraphusa értelmében
érezhette magát a közgyűlés feljogosítva arra,
hogy ugyanazon szabályrendeleteket arezul ütve:
hat ügybuzgó tanügy barát helyett beválaszt
húszat a városi képviselők közül, kiknek mindeníke már vágy három bizottságba van bevá
lasztva? s azt kihagyja, talán stúdió, aki a 81-ik
. ... H------------------TÁRCSA.
A közönség ítélete.
(Eamóje Ph*edru«ból_)
Egyszer egy városba híre szárnyalt annak,
— Ahol nótabéne műkedvelők vannak, —
Hogy hát messze földről egy művész jön oda,
A ki — én istenem hihetetlen csoda —
Böfög, mint a malacz, s aki még nem hallá:
Azt hinné1: malaczot rejt gubája alá.
csak előleges díjazás mellett közöltetnek.
Nyílttéri közleményeknek minden centiméternyi magasságú,
három hasábos szeletnyi tere 75 kijával számittatik s úgy a
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
Egy centiméter magasságú három hasábos szeletnyi térért:
l-uer hirdetve
l-uer
“ a — ad •
Hirdetések
Hirdetési dijak:
.
— 20 kr._
__ — _ _ 16 w
J-Mor
,
— — — —
12 w
Többszöri hirdetésnél árleengedés.
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
§. értelmében hivatalból tagja volna; értjük i
az intézet igazgatóját.
I
A tek. polgármester ur, ki szintén hivatal
ból tagja, ott djszeleg, mig a másik mellőztetik. Nem csoda, ha az ilyetén tanügyi bizottság
nem működik, hisz nincs, ki élőszóval elmon
daná az intézetben eszközlendo javításokat;
nincs ki megadná a themát. mely a tanügyi
bizottság által volna megoldandó. A nevezett
egyének egyike sem érdekel közelebbről ben
nünket s igy nem irántuki személyes rokonszenv
vagy ellenszenv facsarta ki belőlünk e nyilat
kozatot, hanem igenis a méltányosság, mely hango
san követeli, hogy az, a kiről vagy a miről szó
van, vagy maga legyen jelen, vágj’’ képviseltessék
valamely erre illetékes egyén által. De nem foghat
juk fel a t. közgyűlés ilyetén eljárását már csak
azért sem, mert mindenki beláthatja, hogy ott
sikeresen működni nem lehet, hol az erők szét
vannak forgácsolva.
Ezen nyilatkozatunkkal azonban nem akar
juk kétségbe vonni a tanügyi bizottság képes
ségét, nem is óhajtunk pálczát törni ama j óra
való törekvés felett sem, mely tanügyi bizottság
minden egyes tagjának kebelét dagasztja. Távol
legyen tőlünk még gondolatban is ez, annál inkább,
mivel feltételezzük, sőt tudjuk, hogy azok, kik
a gymnasiumi tanügyi bizottságba beválasztattak,
tudnak is, képesek is eleget tenni a várakozás
nak, talán akarnának is, de ők arról nem tehet
nek, ha hivatalos kötelmeik teljesítése vagy talán
anyagi gondjaiktól fennmaradt csekély ídejök is
sokoldalú elfoglaltsággal vétetik igénybe.
Tanácsos volna, ha egyszer valahára töre
kednék felszabadulni a t. közgyűlés a lidércz
nyomás alól; ha egyszer felocsúdnék már álmai
ból s mellőzve minden személyes érdekeket,
S a közönség, mert a művész kedvencze lett,
Egykedvűn pálczát tört a kis paraszt felett,
Ki kell dobni mindjárt, le vele, ki vele!
S a nagy díszes terem, csak úgy zúgott bele.
?
Egyet fordít szűrén most a paraszt gyerek,
S igy kiált: „Nézzétek asszonyok, emberek!“
S ekkor szűre alól malaczot vont elő.
— Nagyot nézett erre minden műkedvelő.
S guny-mosolygó arczczal távozott a placzról
S > közönség: — hallgat művészről, malaczról.
Dr. Somogyi Ignáoz.
A népnevelés nemzeti fontossága.
S im megjött a művész, s alig állt a placzra,
Már is úgy röfögött, hogy ucscse malaczra
Gondolt a közönség, melyet tán rejteget
Köpönyege alatt s igy a köpönyeget
Le kellett vetnie, ott helyben, a végett,
Nehogy rászedje a müveit közönséget.
Sikerült müvéért megtapsolák szörnyen :
„Ezt már le nem veri senki sem egy könnyen";
Gondola a* művész: jól megyen a kezdet
S ennek tudatában hetvenkedni kezdett,
S azt hirdeti fennen, — hallak ifjak s vének —
Száz forintot fizet a legyőzőjének.
Jelentkezett mindjárt egy kis paraszt gyerek,
8 aszonta, hogy: „hát én versenyezni merek,
Mindjárt visszatérek s elhozom a szűröm, ‘
8 fogadok: e művészt azonnal legyűröm." —
A közönség bámult e vakmerő tetten;
ó pedig ymszatért s felálltak mindketten.
Kezdődött ja próba, röfögének nagyon,
Mint malacz, a melynek szörnyű kínja vagyon.
(Felolvastatott a szolnoki ipartársulatban, febr. 5.)
A legnagyobb készséggel engedtem a szolnoki
ipartársulat megtisztelő felhívásának, hogy korunknak
és társadalmunknak valamely kérdése fölöl felolva
sást tartsak. Sőt élénk örömmel ragadtam meg az
alkalmat, hogy eszméimet a nemzeti élet egyik-másik
fontosabb teendője felöl, hivatott közönség előtt elő
adhassam. Nem épen csak a tanítás és felvilágosítás
czéljából. Ha nagyon óhajtom is, hogy önök lelkületére közvetlenül hassak és az igazságnak, melyet
hiszek, teljes szolgálatot tegyek, viszont közpályán
működő férfiúra nézve mi sem lehet üdvösebb,
mintha eszméit a közvélemény próbájára bocsátja.
Ez irányban felolvasásom tárgyának megválasztása
nem lehetett nehéz. Ha a politikai kérdéseket, melyek
vitatása e helyen ki van zárva, számba nem vesszük,
vagy ha akár a politikát, magasabb, a pillanatnyi
küzdelmeken túlterjedő szempontból tekintjük, vajon
van-e még nagyobb korkérdés, mely mélyebben ve
hetné igénybe mindnyájunknak érdekét, jobban hatna
ki úgy az egész államnak, mint az egyeseknek tevé
kenységére, mint a köznevelés kérdése. Azzal a bizo-
reális lenne s magához vonná azokat is e téren,
kik hivatásuknál fogva a tanügy emberei; kik
abban s azért élnek; kik talán a nevezett bizott
ságban hasznot hajthatnának, az által is, hogy
sokkal világosabban tudnák megmutatni a szük
ségeseket, mint olyanok, kik egyedül érzik egy
vagy más dolog aggasztó voltát.
Nem lenne fölösleges, ha más városok pél
dája szerint a t. közgyűlés a gymnasiumi tan
ügyi bizottságba egy pár gymnasiumi tanárt is
beválasztana. Mert tény az, hogy az elmélet
gyakorlat nélkül mit sem ér. Kinek van pedig
praxisa e téren, ha nem annak, ki a gyakor
lat embere ?
A szolnok-városi tanügyi bizottság tétlen
sége ellen emelt vád nézetünk szerint teljesen a
t. közgyűlés vállaira nehezül, mely szüntelen
feledi, hogy csak a concentrált erő fejthet ki
figyelemre méltóbb munkát. S ha még ezután is
marad az ügy minden fontossága mellett in
statu quo, arra csak annyit mondhatunk: „videant
consules! “
A kereskedelem magyarosításához.
Hézagpótló vállalat hazánkban a „Magyar keres
kedők lapja", mely Kende Zsigmond kitűnő" szerkesz
tése mellett második évfolyamát éli. E lap után
közöljük a fönebbi czimü czikket, mely Szolnok városa
kereskedőit is közelebbről fogja érdekelni.
„Daczára annak, hogy kereskedelmünk már évti
zedek óta tulnyomólag (?) magyar kezekben van, és
kereskedőink egész büszkeséggel vallják magukat
magyar polgároknak, a germanizmus kereskedelmi
életünkben mindezek daczára, még ma is éppen úgy,
mint ezelőtt húsz évvel, döntő szerepet játszik.
Igaz, miszerint kereskedelmünk kezdeményezői
és megalapítói tulnyomólag idegen, illetőleg német
elemből állottak, a szomszédból vándoroltak be hoznyossággal választottam ezt a tárgyat, hogy ez a
leghálásabb is. Önök közül sincsen senki, ki a köz
nevelésnek közelebbi vagy távolabbi hatásait már
meg ne figyelte volna, és mindnyájuknak vannak
ezen a téren közös kívánságaik és közös meggyőző
déseik, melyekre csak hivatkoznom kell, hogy önök
ben meleg érzetet keltsek és előadásomnak a rokon
szenves megértést biztosítsam.
Kell-e arról beszélnem, mi a köznevelésnek,
mint általános korkérdésnek, jelentősége? Valósággal
ez a mi századunknak legáltalánosabb és legmélyebb
kérdése, melyre örökké rábukkanunk, mint minden
egyéb kérdés alapjára és megoldására. A tizenkilenczedík századot sok joggal lehetne összefoglalóan a
nevelés századának nevezni, úgy mint a tizenhatodik
század a reformatio százada, a tizennyolczadik szá
zad pedig a felvilágosodás százada nevek alatt nyer
ték legteljesebb jellemzésüket a történelemben.
Soha egy időben sem volt a felserdiilö nemze
dékek nevelése oly általános, mindenüvé kiterjedő
gond tárgya, mint mostanában Európa és Amerika
minden előhaladó népe között. Még a régi görögök is
mindazok a nagyszerű eredmények daczára, melyeket
az emberi művelődés terén fölmutattak, nem állják
ki az Összehasonlítást sem korunk népeivel. Az ő
nevelési rendszerük teremtett nagy költőket, nagy
művészeket és nagy tudósokat, a szellemi műveltséget
hasonlithatlan sokoldalúsággal fejlesztette, de nagyon
korlátolt hatást gyakorolt a néptömegekre és azért
a politikai viszonyok változtával minden termő ere
jét elvesztette. Ellenben, ha látjuk mindazt, a mi ma
a nevelés érdekéből az állam, az egyház, a község,
a család, sőt az egyes szakmák és foglalkozások
részéről történik; ha látjuk az óriás szervezetet, mely
minden európai államban a köznevelés ezerszeresen
elágazó föladatait teljesíti, a külön közoktatási minisz
tériumoktól a néptanítókig, az egyetemektől a sok
féle szakiskolákig, hozzá a tanításnak megannyi
közönségünket a jelenleg létaző yalamint az ezután
. .«i *1 A
*1
f
•
—.
4Alíal álnn/lA raAnnK Aa G1A—
tökéletesítendő
és
újonnan
feltalálandó gépek és se
gédeszközök valódi munkaképességére és minőségére
nézve lehetőleg tájékoztathassam. Nehogy pedig né
mely gyárosok értesítésének nyomán a gazdaközönséget
i esetleg magam is tévedésbe ejtsem, szándékozom ma
■
, gamnak a rendelkezésünkre álló gépek .tárgyában,
kizárólag gazdasági szempontokból, a mi viszonyaink
! hoz mérten, folytatott összehasonlító kísérletek alap
ján személyes" meggyőződést szerezni oly czélból,
,
। hogy az illeti gépeknek valódi munkaképességéért
jót is állhassak.
|
Hogy ezen feladatomnak lelkiismeretesen meg is
felelhessek, elhatároztam Tarnóczy Gusztáv ezég alatt
egy gépárucsarnokot létesíteni, mely a helyben és a
különböző jdlégű vidékeken létesítendő kísérleti tele
pekkel leend ö&z^köttetégbgn, a hol is a gépek pon
tos összehasonlító kísérleteknek alávettetni, az elért
Felhívás Magyarország gazdaközönségéhez. eredmények pedig gazdatarsaimmal a csarnok árjegyvpfpvpi
i
» »» •
Kereskedelmünk az utóbbi évtizedekben onasi
A gazdasági gépek és segédeszközök gyártásá zekében és a szaklapokban közöltetni fognak.
Ezen csarnokomban a gépek nem az iparosoknak
léptekkel : halad előre, de a magyar szellem
nál oly rohamosan váltják fel egymást a javítások
séveL Teljes eredményt pedig csak úgy érhetünk e , , és újabb találmánvok, hogy a gazdakozbnseg a'/Ky1,’ kalmár szempontjából ■ nem is kizárólag a csarnok
ha e téren is nemzeti nyelvünket emeljük érvényre. rá ezen mozgalmat figyelemmel kisérni, annal kevesbbe nak üzleti érdekei szerint fognak elárusittatni, mert
Mi jelentékeny, szabad nemzet vagyunk, nyel azt tanulmányozni; pedig azoknak minősege nagy érzékkel bírván gazdatársaim érdekei iránt, a gépek
vünk is fejlettebb és önállóbb sok más országokéinál, ( befolyással Van a termények minőségére es mennyi csakis gazdasági hasznavehetősegük arányában lóg
,
s azoknak még is van kereskedelmi és üzleti vilagu , ségére, nemkülönben ezeknek olcsóbb előállítása áltál nak felbecsültetni és árusittatni.
Kizárom csarnokomból mindazon gepeket, melj ek
a német nyelv nélkül is, hazájukban.
, i a gazdaságok jövedelmezőségére is. Éhez járul meg
Ideje tehát, hogy a magyar kereskedők ne csak i azon körülmény is, hogy a gazdák közül nemelyek a czélszeriitlen szerkezet, selejtes anyag, vagy bál mely
czégtábláikon, hanem azon belől ű honosítsák meg a l gépek olcsóságára — ami különben a mi szomorú más.okból nem felelnek meg rendeltetésüknek.
Figyelemmel akarok lenni különösen arra, hogy
magyar szeli met, s ezen esetben nagyban hozzáfog- j viszonyaink között nem csoda — fektetik a fösulyt; :
nak megoldásához. Nem tagadható ugyan, miszerint ■ némely gépgyáros a mai nagy verseny mellett, hogy a vevők kellően tájékozva legyenek arra nézve, a mi
erre nézke már évek óta élénk agitáczió van iolya- j a gazdák fentebbi kívánalmának lehetőleg megfelel különleges helyi és személyes viszonyaiknak megtelel,
matban, 'de csak is papíron és üres hangokban.
. hessen, a gépek előállításánál nem annyira a szilárd mert létezik sok oly gép, melynek nasznavehetuséga
Ez azonban nem elég, itt tennünk kell 1 A ságra, mint inkább azoknak tetszetős kiállítására van bizonyos sajátságos hazai vagy egyes vidéki és sze
haladás korát éljük és a korral haladnunk kell. Te tekintettel és minthogy a vevők a jó es a selejtes mélyes viszonyainknak meg nem felel: a mi aztán a
kintsük a nyugoti államokat. Ott a kereskedik osz anvagból készült nj gépek közötti különbségét rend honi vevőre nézve végeredményben egy jelentőségű.
En fösulyt nem az általánosan alacsony urakra,
tály már régi idők óta befolyásos osztályt képez, szerint fel nem ismerhetik, nem ritkán olcso pénzen
és a gépeknek lehető tökéletes voltai a fogom fek
mig nálank egyszerűen csak a társadalom mostoha
de rósz gépnek jutnak birtokába.
tetni, mert saját tapasztalásomból tudom, hogy a
^vermesének tekintetik, s ebből kifolyólag mint té ugyan,
Az e miatt gyakran felmerült panaszok eredgazda keservesen siratja meg azt a pár iormtot,
nyező, csekély jelentőséggel bír. Mindezek aaczara ménvtelenül hangzanak el a türelmes pusztákon.
melyet a kereskedő versenyképességének előmozdítása
el kell ismernünk, hogy már eddig is sok oly czél‘ Tudom, hogy az illető gyárosok a vilagtarlatoszerü intézkedések történtek, melyek a magyarosodas kon és más versenyeken gépeikkel részt szoktak venni, czéljából, az anyag rovásai a a gyárosnál leszorított,
kérdésének megoldását szintén elömozditják.
hol azok érmekkel és dicsérő oklevelekkel tüntettet- mert a selejtes anyagból nem elég gonddal előállított
Értjük többek közt az oly egyletek országszerte
gép nem ritkán a legsürgősebb munka közepette
^Távol legyen tőlem ezen tekintélyes biróságok- elromlik, illetőleg hasznavehetlenné válik.
alakulását, mint pl. a budapesti kereskedő ifjak tár I
Ugyanis minden gép feláron is elkészíthető j ter
sulata, p örömmel konstatáljuk, miszerint ezen társu 1 nak akár jóhiszeműségében, akár szakértelmében kétellatok, főleg a fővárosi kereskedő ifjak társulata,
mészetesen selejtes anyagból; és ha a kereskedő a
i kedni, de tapasztalásból tudom, hogy néha dicsereteljes tudatával bírván hatása fontosságának, min
gazdaközönség nevében úgy kívánja, a gyáros azt
den erejüket a magyar szellem terjesztésére és ■ tekkel elhalmozott és érmekkel feldíszített gepek sem végre úgyis elő tudja állítani: és ha nem különösen
'
feleltek
meg
hozzájuk
kötött
várakozásaink,
külonomeghonosítására használják fel, s noha ezen társula
szolid gondolkozása, azzal sem gondol, ha a gép csu
tok szii|tén feladatukul tűzték ki, kereskedelmi nyel : sen különböző helyi és egyéni viszonyainknak.
Egymagában minden középszerű gép is kielégítő pán egy évig tart, mert hiszen akkor ui meg uj
vünk magyarosítását is, a legfőbb eredményt úgy
megrendeléseket kap, úgy mint az üveges, ki az üteg
eredménynyel látszik működni és a gazda éveken át
hisszük,} még is csak egy kereskedelmi szótár meg
törékenységénél fogva gazdagszik. Ezen indokoknál
lehet azon hiedelemben, hogy jó gépe van, ha annak
fogva én a gépgyárosoktol csak viszonylagos olcsó
teremtése által érhetjük eL
munkaeredményét
nem
hasonlítja
össze
más
jobb
Ezen óhajnak a „magyar kereskedelmi csarnok"
ságot fogok kívánni a le^öleg legjobb anyag és a
'
gépek
munkaképességével,
de
minthogy
ez
az
egyes
már több Ízben adott kifejezést, most pedig egyene
legtökéletesebb -szerkezet arányához kepest.
sen a fn. tud. akadémiához fordult, ecsetelvén • ily gazdára nézve igen sok költséggel és gyakran az
Mert ha csak a legkezdetlegesebb gépet, az ekét,
| adott körülmények és viszonyoknál fogva sok nehezműnek égető szükségességét
tartjuk is szemünk előtt, /tapasztaljuk, hogy ugyan
i
Béggel
is
jér,
más
országokban
állami
erők
és
tárÉs valóban csak is egy ily mü adhatja meg az
azon talajon, ugyanazon munkaerővel egy nap alatt
üzletinyelvnek a magyar kifejezéseket és ebievezése i saságok által kísérleti állomások létesítettek, hogy 100_ 300 négyszögöllel többet és jobban is szánthatni
I a gazdaközönség a gépeknek munkaképessége és tarket, s kísérletek helyett egy rendszeres munka fog
jobb ekével, mint egy kevésbbé jóval, a mi
éven
lalná össze az üzleti nyelv magyarosodásainak igényeit. j tóssága, tehát valódi értéke iránt magát tájékozhassa át igen nagy különbséget tesz a gazdaság összes
s
és
nálunk
ezen
kiválóan
agricol
országban,
a
hol
A kereskedelem, mint nemzetgazdasági tudo
tiszta eredményére nézve. — Igaz ugyan, hogy gaz
mány, fontos figyelmet érdemel és éppen ezért volna j gazdaközönségünk az átmeneti viszonyok nehézségével datársaim általában erre eddig nem nagy stlyt tekkívánatos,
ha
ezen
mü
létrehozását
az
akadémia
vai.
küzd,
ilyen
kísérleti
állomás
csak
nevleglétezik,
pe............. >, ha ezen mü létrehozását az akadémia vál- .
lalná 1 s alkotna egy a kereskedelmi körökből kiegé- dig mi annak hiányában csak mintegy sötétben tapo- tettek, — reményiem azonban, hogy csak azért, mivel
ezen eredmény-különbözet csupán oly pontos össze
szitettXülön bizottságot; kik netaláni vélemény adá- gatódzunk — kiszamithatatlan kárunkra,
hasonlító kísérletekből tűnik ki, a milyet tenni egyes
sziléit UÍ.UWI1
aj, ,
i___
íT~..
lakót
hno-v
nem
fostok
ügy
hiszem
tehát,
hogy
nem
fogok
haszontalan
sokat, pa erre a mü elkészítésénél szükség lenne,
munkát végezni, ha oda törekszem, hogy hazai gazda gazdára nézve sok nehézséggel jár. .természetes, hagy,
szintén; a mérlegbe vetnék.
ezen gazdasági különbözőt a gépek komplikácziójának
arányában fokozódik. A rósz gép olyan, mint a házi
tolvaj, a ki észrevétlenül lopja meg gazdáját.
teljesen
el
ne
merüljenek
a
civilisált
népek
minden
aegédsiereit a könyvtárakat, tudományos gyűjtemé
Tudom, hogy a feladat, melyre vállalkoztam, t
nap
fokozott
versenyében.
Azt
még
vitathatjuk,
hogy
nyeket! az oly óriásivá nőtt tanügyi irodalmat, akkor ,
nem csekély, tudom azt is, hogy a kitűzött czélt csak
mégis bkunk van némi büszkeséggel korunk fölényére i magasabb rendű iskolákra van-e nálunk több szükség.
hivatkozni. Bizonyos, hogy semmi más időben nem ! Kétségtelen, hogy tulnagy számban tódulnak nálunk fokozatosan közelíthetem meg, és azt csakis kitartó
világost oly széles rétegek fölött a műveltség napja, I। a tudományos pályákra, tudósokat ugyan keveset következetes törekvéssel érhetem el; de én a nehéz
ségek által nem szoktam magamat visszariasztatni.
nem völt oly általános a törekvés, hogy az utolsó kapunk, szaktekintélyeknek nagy • híjával vagyunk,
Ezen vállalatomat t. gazdatársaim szives párt
kunyhóig is elhasson a szellemi fejlődés minden jóté- de mindenütt találjuk az értelmi proletariátust, azokat
fogásába
ajánlom és reményiem, hogy a kezdet nehéz
a
szerencsétlen
existentiákat,
kik
ügyvédi
vagy
híva---------------teménye.
Mert épen a tömegeknek művelése, az egész talon pályákon iszonyú versenyt teremtenek, a legna- ségei való küzdelmemben szives tanácsaikkal és meg’ ”
-1 fognak támogatni.
népne^ magasabb szellemi színvonala az, a mi korunk gyobb kárára vannak önmaguknak és foglalkozó- rendeléseikkel
Irodám február 1-én nyitottam meg a váczi
culturli feladatát képezi Népnevelés, ez a mi igazi sóknak! Aligha van közvetlen szükségünk, hogy az
evangéliumunk. Tudósok képzéséről gondoskodott per egyetemeket és középiskolákat szaporítsuk, tálán epen ; körúton 40. sz. alatt. Csarnokom csak május 10-én
sze a kellő egyházi gyámkodással még a legsötétebb egy kis megszorítás nem ártana. Több népiskolát, lesz ugyanott megnyitható, addig raktáram ideiglenes
középkor is, a legtöbb akadémia és egyetem abból több népiskolát, több polgári és ipariskolát! Müveit hélyiségben leene.
Bármely, a gazdasági gépek körébe vágó meg
az ülőkből veszi származását. De mellettők nem léte nép, műveltebb polgári és parasztosztályok, ez az, a
zett sehol egyetlen népiskola sem. Épen a középkor mire minden erőfeszítéseinket összpontosítanunk kell. rendelést szívesen és pontosan teljesíted
tapasztalása megmutatta, hogy csak olyan műveltség Minden egyéb tudományos nevelés, ma még idegen
Tamóczy CkustáT.
bír valódi élettel és lehet egy nemzetnek igazi java, ■ járulék, merő czafrang és díszítés, mit a népnevelés
mely pz embereket különbség nélkül felöleli Erről ma ; erős alapja nélkül jó lelkiismerettel nem is vehetünk
csakugyan nem kell beszélnünk. Mindenki elismeri í magunkra.
_
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
Mert kiválóan épen közöttünk, magyarok között.
azt ajfölényt, melylyel jobban müveit nép bír kevésbé i
között,
müveit fölött. Most már sehol sem hallani azt az ostoba ; mily rendkívül fontos érdek a népnevelés ! Széchenyi
* Hirdetmény. Szolnokon, a sorozás, 1882.
nézetét, mely azelőtt még a törvényhozásokban is j gróf azt hirdette, hogy az apagyilkosnak is meg kelhangot nyert, sőt a magasabb társadalmi körök kedvencz lene kegyelmezni, olyan kevesen vagyunk. Bizony évi márezius hó 1, 2 és 3 napjain a város
szóiajna volt, hogy nem tanácsos a népet semmiféle I hozzátehetjük, hogy nemcsak minden emberélet, de közházánál következő sorrendben fog megejoktatásban részesíteni, mert a tudatlanság parasztnak í minden szellemi tehetség vagy erkölcsi , erő, melyet tetni: márezius 1-én elintéztetnek a felszólam
és mesterembernek, megfelelő* állapota, mely öt műn- í magyar emberben elölünk vagy felhasználatlanul hakájáiiak pontos végzésere képesíti. Boldogult Ferencz | gyünk, az egész hazának nagy vesztesége. Nemzeti lások, továbbá elővezettetnek az első korosztácsászár — különben magyar király is volt — nagyon ! létünk olyan örök élet-halálharcz, melyben túlnyomó Ivuak közül az 1—100 sors számuak; márezius
vallói a azt a patriarchalis felfogást és Prágában a I ellenségek ellen kell védenünk minden talpalatnyi 2-án elővezettetnek az első korosztályból hátra
tanul i egy küldöttségének azt felelte, hogy nem sza- ] földünket, egy termopylai szorosban vagyunk, hol maradottak, továbbá a második korosztálynak
réti i sok tanult embert, neki csak szabók és csíz- j mindnyájunknak a hősies erömegfeszités példáját kell mind, végül a harmadik korosztályúak közül
k. parasztok vannak
Ínyére, U1C11
mert CZ.C&
ezek hasznos
madiük,
sauua* myerv,
UM4UVB nyújtanunk. Óh ha az apák csak egyetlen nemzedéke
\ értette
fontosságát,
és jó* polgárok. Szegény császár maga, ugyancsak
_____ volna
____ meg
„ a népnevelés nemzeti
.
... . az 1—50 sorsszámuak. Márezius 3-án elővezet
keveset értett a műveltséghez és fejébe vette, hogy mennyivel szilárdabb volna nemzeti lételünk, mily tetnek a hátramaradt harmadik korosztályúak.
a taiuit emberek nélkül sohasem tört volna ki a ■ kevéssé aggasztanának azok a kérdések, melyek ma Minélfogva felhívom az 1862., 1861. és 1860.
frumjzia forradalom! Ma épen megfordítva hirdetjük I Európában a nemzeteket szétbontják és az államok évben született védköteleseket, hogy a sorozá
as igazságot és a jó császár meg is fordulhatna sir- összetartozását aláássák. Mi kegyetlenül lakóiunk az
Rábául hadovánál unokájának meg kellett győződnie az | apák mulasztásáért. Ez okozta, hogy nem állunk, mint son megjelenni kötelességüknek ismerjék. A
igazságról. A mire maalegnagyobb súlyt fektetjük az í nemzet, melynek minden tagját egységes nemzeti védkötelesek ]névsora a városháza falán ki lé
vén függesztve, mindenki által megtekinthető.
állami életben, az, hogy a polgár és paraszt kellően ki- j öntudat hatja által,
fejfeitérteiemmeyönállóságra szoktatott gondolkozással ;
(Vízkör.)
Bővebb felvilágosítást nyújt ez ügyben a városi
bírjanak, mert csak igy felelhetnek meg foglalkozásuk .
jegyzői hivatal. Szolnok, 1882. febr. 9.
emelkedett követelmény einek is, csak így teljesíthetik kö- |
Scheftzik István, polgármester.
tele»égeiket a közjó iránt, igy kerülhetik ki, hogy |
/
(i munkát igényel,
A kereskedelmi szótár óriási
-° .* 1 «
zánk, ők közvetítették, magukkal hozták, a adták annál inkább is, mivel megteremtésénei a legnagyobb
tovább az üzleti nyelvet és műszavakat s
gonddal kell eljárni, hogy a czéhiak megfelelő legj en
Anyag találtatik elég, ha összegyűjtésére a kellő
mindez annyira meghonosít, hogv
oraz to leumagvarabb részeiben üzleti
’
fordittatik.
.
n* -i
a németi! használják, ezenkívül legtekintélyesebb gond Ezen
mü elkészítésével az akadémia rendkívül
kereskedőink könyvvitele és levelezése is német, és nagy szolgálatot tesz a hazának, de legfokép a keresmegváltjuk nem is 'volna csekély feladat műszavak
delemnek.
.
, .
,
n
hiánvábad tökéletes magyar levelezést folytatni.
Kereskedelmünk igen regen érzi mar eg\ ily
' Nemzetünk ezelőtt nem foglalkozott a kereske becses műnek hiányát és szükségességét, s érzelmeidelemmel.’minek következtében a t jrt masok foglal nek vélünk kifejezést adni, midőn így óhajtunk minél
ták el. A magyar nyelv a
!
felkiálthatni:
.
használtatott, amire ugyan nem is törekedtünk, annal előbb Éljenek
a magyar kereskedelmi szótár megszükségesebb tehát, hogy mulasztásainkat e téren
Labanc* J4no*.
sürgősen Utaljuk. A magyarosodon tele
raa teremtoi!“
már mindL téren általános minek következtében va
lóban kirívó jelenségévé válik a „Magyai T< zede i ,
meggyöki-edzett németségével es sajátságos nyelve-
néha s a rendezők, meg a hölgyek olykor nem tud- , tatai föispáni székébe leendő beiktatása végett.
jak, hogy mire *4ánczoljauak. így jön létre azután az । Ugyan ezen közgyűlésben fog ő Felségének életnagy
Ab 1882. febr- 4-én a megyeház nagy termében a dilemma, hogy egy-egy nagy szerencsétlenség va- ■ ságú arczképe lelepleztetni, a megyei javadalmazás
megtartott korcsolyázó egylet bálja a legsikerülteb lódi szerencse lesz a rendezőkre. Megmenti őket a • iránti javaslat tárgyaltatni, és az 1881. évi üö. t.bek közé számítható.
. .
fejtöréstől. Hiába, ma már a jótékonyságnak is di- . cz. 1. szakasza alapján Békésmegyéből megyénkbe
A közönség fél 9 órakor kezdett gyülekezni. A
bekebelezett Bánréve pusztának közigazgatási tekin
bálanyai Hajdú Sándorné úrnő, igen gazdag piros vatnak kell lenni. így pl. a szegedi vagy a bécsi
katasztrófa
egész
özönét
hozta
létre
a
mulatságok!
tetben- és országgyűlési választó kerületbem beosztás
atlasz nszályos ruhában jelent meg, háromnegve
9 órakor, a kit a rendezőség .a terem ajtajában nak. Városunk nincs híjában a czéloknak és a mi • végetti intézkedés hozatni.
várván, egy gyönyörű virágcsokorral lepett meg s a most készülőben van, nem is mindennapi. A farsan- j
terembe lépte alkalmából a zene indulót játszott, got mint tudjuk a főispán tiszteletére rendezett mu
miközben a közkedvességfi bálanyát a számára elokészitett divánhoz vezették s a rendezőség nala tisz latság zárja be. Másnap pedig az iparos ifjúság egy
A közönség köréből.
batyubálat rendez az alakulandó „iparos ifjúsági
telgett.
’
,...
Tisxtelt izerkesxtő úr!
Po it 9 órakor megpendült ismét a czegledi czi- egylet* javára, melyre a meghívók e héten kül
gánvbarda vonója alatt a húr, mikor is a rendező detnek szét.
Mióta Sxolnok várói karóját leverték, nem hiiaem, sőt as
ségen aj eddig észlelhető lehangoltság eltűnt s helye
utóbbi 10 évi tapasztalat nyomán bizton állíthatóin, hogy nem volt
— A szolnoki kath. jnagygymn. ifjúság által f. hó
a fiatal [tüzes jókedv foglalta el; járták a csárdást
i e városnak adókezelési ügye oly rendben, mint most. E körülmény
szivvel-^élekkel. A nyitány-csárdás után jött az első 16-ára tervezett s már-már hír szárnyára kapott ।| pedig senkinek másnak nem érdeme, mint Szévald Mihály
négyes, $ Kerekes G*éza űr, vezény taps ütésé sora- „Jótékonyczélu hangverseny* a közeledő föispáni be- ] adóhivatali főnök urnák, ki ez óriási s bonyadalmas ügyet ritka
kozá-st parancsolt s az első négyest 26 pár tauozolta. igtatás s azzal egybekötött megyei ünnepélyek kö szakértelemmel és emberi erőt felülmúló szorgalommal rendezte ez
Igen sikerült volt a füzértáncz is, melynek 5 órakor vetkeztében, f. év april 16-án fog megtartatni. Miről vezeti. Ezt el kell ismerni minden polgárnak, ki a sisifusi munkát
lett vég^í, utána a csárdás világos virradtig tartott a nagyérdemű közönséget tiszteletteljesen tudósítja a mérlegelni biija.
s ugv siólváu a reggel hajtotta ágyba a fiatalságot,
Ezeknél fogva rendkívüli megütközéssel értesültem a na
kik magukat már a jégen edzve, sóhajtva mondtak rendező bizottság.
pokban arról, hogy megyénk kir. adófelügyelöje, városunk polgár
— Meghívó. „A szolnoki járás tanító köre* f. évi
mesterével egyetértőleg, a fentisztelt adóhivatali főnök urat — a
„bár csuk ez az éjszaka, három napig tartana.*
A .(szépítem közül nem ismertünk mindenkit, s február hó -16-án, csütörtökön, délelőtt 9 orakor, a czélbavett azonnali felfüggesztés helyett — fegyelmi vizsgálatba
igv mogbocsájtják, ha nevükkel nem . szolgálunk,
belvárosi fiu-iskola helyiségében rendes gyűlését tartja, fogta azért, hogy bizonyos munkát eddig — munkaerő hiányában
nehogy neheztelést vonjunk magunkra az ismeretlenek
— be nem végzett.
melyre a kör t. tagjait valamint a tanügybarátokat
Nem vonhatom kétségbe az adófelügyelő és polgármester
mellőzésével.
.
A szép öltözékek igen sokat vesztettek az áltál, tisztelettel meghívjuk. — Tárgysorozat: 1. „A kis- urak idevonatkozó eljárási jogait, nem vitatom most eljárásuk inhogy a terembe alkalmazott lámpák nem eléggé vi- dedóvó-intézetek viszonya az elemi népiskolához* czi I ditó okait, csupán azon egyetlen körülményből hozom ezt t. szerlhgított|k meg a termet s igy jövőre ily fényes bal mü értekezés. Mihálka Krisztina kisasszonytól. 2. Ne j kesztő úr engedőimével nyilvánosságra, hogy ez által felhívjam
alkalmával ezt a t. rendezőség orvosolni törekedjek, talán beadandó indítványok tárgyalása. — Kelt SzoL ! ez ügyre az igen tisztelt városi képviselő testület figyelmét, melynem különben pár nappal a termet hamarabb fűtéssé
। ről szabadjon feltennem, miszerint alapos ok nélkül nem foga a
be és a női öltözdét közvetlen a teremmel hozza ösz- nokon, 1882. évi február hó 8-án. Vasa Alajos, s..k. j város egyik legbuzgóbb hivatalnokát senki privát passiójának áldosze. mivel igen sok betegség kutforrasa származhat kör-elnök, Szontágh Jenő, s. k. kör-jegyző. •
i zatul esni,
ama hideg folyosótól, mely az öltözdét a teremtől
Szolnok, 1882. febr. 10.
— Egy szerelmes pár története. Egy akrobata
elválasztja; végre kérjük a tánczolo i^usagot, szok
Egy adásó polgár.
társaság utazott a napokban Szolnokon keresztül, s
jék el attól, hogy csárdás alatt — daczára annak,
hogy aj terem túlsó oldalán is igen jól hallani a útközben az igazgató szép fiatal leánya, aki egy tár
zenét — egymást latiporva, fúródnak a czigányhoz; sulati tagba volt szerelmes — szive választottjával,
Irodalmi és művészeti szemle.
ezt csak is Szolnokon lehet tapasztalni, innen lár a társulat kapufélfájától búcsút vett, s vígan turbémázott az, hogy a hölgy-közönség ruhája az első í koltak világgá mentükben. A bús atya azonban Szol
II.
csárdás alatt is már igen sokat szenvedett. A kik nokra érve, jelentést tett főkapitány! hivatalunknál,
Makart „Öt érzéke."
magukat a jégre nem akarták csalni, igen sajnálni
fogják, hogy legalább eme kedélyes estén nem igye s csakugyan a nyomozásra kiküldött pandúr Karajenőn
Bár egy kissé késve, mégis nem tartom egész
keztek a jégpártoló közönséget megismerni, mivel, ez meglepte a szerelmes párt s a leány visszaadatvah
ugv is •; rövid farsangon ily kedvesen aligha fogják atyjának, most a vándorkocsiban elmélkedik kalandja haszontalan dolognak, hogy a szenzácziós német fes
az est4t tölthetni. Ne csüggedjen az ifjúság, a fölött.
tőnek képző művészeti csarnokunkban legutóbb kiál
mielőbbi viszontlátásig
lított képéről, mely az „Öt érzék* czimet viseli, habár
— Szerencsétlenség. E hó 5-ikén az újváros alatt
„Egy idogon.1
több gyermek csuszkáit a Tisza jegén. Négyen be rövidke tudósítással ne szolgáljak.
E nagy termékenységü festőművésztől, mióta
szakadtak, kettőt sikerült a szemtanúknak kimenteni, t
képzőművészeti csarnokunk nemes hivatásának mind
kettő azonban menthetlenül alámerült.
— Balesetek. Könnyelműségből történt két bal inkább kezd megfelelni, csaknem minden évben van
HELYI HÍREK.
esetről
értesítenek bennünket, melyek könnyen vég alkalmunk megláthatni egy-egy műterméket.
— Mezey Ernő, országgy. képviselő úr szives
zetesekké válhattak volaa az illetőkre. F. hó 7-én
Tavaly nagy feltűnést okozott „Diána vadászavolt az e hó 2-án, a szolnoki ípartársulat helyiségé
I ugyanis egy, a helybeli gymnasiumot látogató ta- tá“-val, az idén pedig „Öt érzék* ez. kép cyclusa
ben tartott, nagy tetszéssel fogadott és minden te
í nuió a Tisza jegére ment csúszkálni 8 nem ügyelve csalogatja az érdeklődő, nagyszámú közönséget. Kép
kintetben kitűnőnek mondható felolvasását rendelke
j arra, hogy a Tisza jege még nem oly vastag, hogy sorozat, a mennyiben az emberi érzékeket igyekszik
zésünkre bocsátani Sietünk tehat azt t. olvasóink
| egy embert elbírna, mindaddig csuszkáit, míg a külön egy-egy képen feltüntetni s igy, mint czime is
nak m^i számunk tárczarovatában bemutatni.
। vékony jég alatta betört és ő a vízbe zuhant. Ele- utal, összesen öt kép van, melyek mindegyike, magá
_l Felolvasás. Szontágh Jenő úr, lapunk mun
। lének megmentését lélekjeleulétenek köszönheti, hogy ban véve is befejezett egész, de a teljes osztatlan
katársa, e hó 12-én, vagyis ma délután 5 és fél óra
t. i. a neki segítségül nyújtott deszkadarabot meg összhang csak az öt «kép szemlélete után támad
kor az ipartársulat helyiségében felolvasást tart: „A
ragadhatta és egy, a halállal küzdő ember erömeg- bennünk.
modern házasságokról.*
feszitésével fölkapaszkodott a deszka darabra, mely
A tudományos világ a psichologia nyomán hat
__ Beküidetett. Nyilatkozat. A „Lehelnek segítségével nagy nehezen sikerült is a kony- emberi, illetve állati érzést különböztet meg a höérKürt* f. hó 4-iki számában „Hol vagytok konstablenvelmü fiatal embert a partra huzni. Azonban ez zékkel együtt, de a közéletben s mindennapi hasz
rek* czimü újdonságot tett közzé, melyet valóban j
eset — mint a következmény bizonyítja — a többi nálatban rendesen öt érzékről szoktunk szólani. Ma
„megbotránkozással* olvastam nem csak én, de min
denki, a ki — a nevezett lap kivételével — a Cs. R. j csúszkálni vágyó fiatal embereknek nem intő, hanem kart e köznapi elv mellett maradt.
utánzásra buzdító például szolgált, mert már másnap
Az első kép egy felénk hátat fordító, teljesen
ur megtámadtatásáról jól értesült. Ez a lap
ismét csúszkáltak többen a Tisza jegén mindaddig, meztelen, szőke nőt tüntet fel, bal vállán karjával
minden lében kanál akar lenni, de még erre sem al
mig a csuszkálók közül egy a VI. osztálybeli gymn. egy szintén szöszke gyermeket tartva. Hátterül vadon
kalmas. Bizonyítja ezt hivatalt újdonsága is; mert
tanuló alatt a jég be nem szakadt. Ez is csak nehe hely, sürü lombozata, fák szolgálnak. Ez a tapintás.
eg}' helyi közlönytől, ha többet nem, annyit minden
Jobbra foglal helyet mellette a hallás. Susogó
zen vergödhetetett a partra, melyet az elemekkel
esetre elvár mindenki, hogy a helybeli híreket biztos
való hosszas és fáradságos küzdelem után teljesen nádasban figyel egy rőt hajú félmeztelen nő, jobb ,
tudomás után, alaposan tegye közzé s ne hasból
átázva és a hidegtől dideregve szerencsésen el is ért. kezét füléhez illesztve.
szerkesztőd) é% Mert nem igaz, hogy azon
Utánna sorrendben jön a látás. A legszebb szőke
Igen kívánatos volna, hs a gymnásiumi igazgatóság
köztiszteletben álló úr a Horánszky-gyógytár előtt
saját tanulói előtt újból, a rendőrség pedig az egész nő, ki tudatával bájainak kaczéran nézegeti magát a
lön megtámadva, hanem a Kis-pék és Kreutzer-féle
városban.- kihirdetné, miszerint a Tisza jegén való kezében levő tükörben. A nő arczának üdesége mel
ház közén. Az pedig, hogy koustablereink korcsmák
lett különösen a haj gondos fonása, csinos díszítése
csúszkálás vagy járás-kelés szigorúan tiltatik.
ban és pálinka házakban töltenék el idejűket köte
vall műgondra. Általán véve a legtetszetősebb s leg— Adler Adolf úrnak, a „Gólyához* czimzett
lességük teljesítése helyett, szintén valótlan, ök kö
korcsma tulajdonosának kedves leányát, Jankát e szabályosabh képe Makartnak az „Öt érzék* közül
telességüket eddig pontosan és kifogástalanul teljesiték,
hó 7-én vezette óltárhoz Breuer József, kenderesi épen a látás.
és velők az az eredmény, a mit három emberrel
kereskedő. A zsúfolásig megtelt izr. templomban tar
A látás szomszédja a szaglás* A forró délöv
ilyen kiterjedt és rendkívül nagy forgalmú városban
elérni lehet, el is éretett. Én azt hiszem, hogy min tott esketési ünnepélyt kedélyes vacsora és táncz növénydus vidékét varázsolja elénk a művész; a szé
váltotta fel, moly a legfesztelenebb jókedvben kivi- les levelű pálmák, acalea s más délövi növények sűrű
den elfogulatlan ember elismeri azt, hogy utczai meg
radtik tartott. Áldás és szerencse kisérje az uj párt! ág-bogaitól alig látjuk a sötét kék eget. Dusán virág
támadásoknak bárhol és bárki ki van téve anélkül,
— Bajlós Bertalan, táneztanító, az e hó 21-én
zik a rózsa is, melynek kellemes, hódító illatját , alig
hogy ezért a rendőrséget okolni lehetne; jelen esetben
tartandó
bálra az ifjúságot a 6 lépéses keringőre győzi magába szívni egy Éva costumfi szőke nő.
pedig annál kevésbé lehet okolni, mert Fridvalszky
megtanítani ajánlkozik, mivégböl nevezett ur hajlandó
A sorozatot, mint legvégső, az ízlés képe zárja
Kálmán alkápitány a rakonezátlankodókat még a
be. Ugyanaz a vidék, mint az előbbi képen, csak
tett színhelyén elfogta. — Ideje volna, hogy külön órákat adni.
— Hibaigazítás. Mai fixálnunk tárcsa csikké cxime alá
hogy őszies jelleggel, érett pírosló gyümölcsökkel ter
a „Lehel-Kürt* szerkesztője arról a régi rósz szoká febr. ő. tévesen wursott be nehány azámba, febr. 2-ika helyett.
helt fák sárguló levelekkel. Egy szőke nő tartja a
sáról, hogy csák súgó után tud valamit,
— Haffner és társai nyomdájában egy jó házból
azt’is roszul — leszokjék és vagy jobb súgót való fiú — előnyös feltételek mellett — tanulóul azon gyümölcs szüretet, közbe-közbe megizlelve a csábító
almákat, körtéket. — E kép már festésénél fogva is
szerződtessen, vagy jobban tanulja meg szerepét, nal felvétetik.
megfelelőleg helyezendő el a többivel szemben. A
mert ellenkező esetben ki lesz téve annak, hogy a
hallás, látás és szaglás képein levő nők felénk mind
lámpa láz* az élet színpadán is erőt vesz rajta,
MEGYEI HÍR.
arczczal állanak, mig a tapintás és ízlés képeinél azt
la borostyán helyett — szalma koszorút arat.
a változatosságot tette a művész, hogy felénk háttal
— Bamczky Ferenci főispán úr ö méltósága folyó
Hegedűs Béla, főkapitány.
fordulva
festette őket s igy ha a tapintás nyitja meg
hó
19-én
délelőtt
11
órakor
Szolnokra,
a
megye
szék
j— Fareanf. A jótékonyság kiapadthatlan, s igy
a
sorozatot,
a symetria kellékeinél fogva az ízlésnek
helyére
vonulván,
másnap,
azaz
február
20«án,
dél
minden farsang meghozza a maga különnemű jóté
konyczélu mulatságait. Az egy főváros akad fönn/ előtt 10 órakor rendkívüli megyei közgyűlés fog tar- kell berekeszteni, minthogy amannak pendantja.
Báli tudósítás.
igazmondáshoz, az az újságba is hazugságokat ir,
vagy irat, pénzen fogadott vagy fogadatlan próká
torral, akinek különben szintén meg van a maga
fizetése.
És mit kotyog? Azt, hogy én ajánlkoztam arra,
miszerint indítson sajtópert Szathmáry ellen. Micsoda
zagyva beszéd ez újságban? Van ennek értelme?
„Ne rondítor ultra tortám." Ha azonban on azt akarja
motdani. hogy én ajánlottam volna önnek azt, misze
rint Szathmáry ellen indítson sajtópert, vagy ajánl
koztam volna önt perben képviselni : úgy ez nyílt
hazugság. Én |enkii;ek nem ajánlkoztam 8 nem
ajánlkozom soha, hogy ügyvéde leszek/ Neki sem
ajánlkoztam, sőt ő monda: „miért törölt Szath
máry czikkében, hadd lett volna belőle sajtóper."
(Ipsissima verba.) Akinek tetszik, ügyvédéül vall,
akinek nem tetszik, máshoz fordul. Mint ügyvédnek
óz
Ha már mos»t az ő«zhati«t nézzük, melyet a
képek együtt gyakoroltak, félreismerhet lenni jut
eszünkbe Makart roppant előszeretete a festészetben
a meztelen és — szőke nő alakok iránt. A mi azon
ban a hatást illeti, az koránt sínes oly nagy, mint a
minőt akár ^Diána vadászatával-, akár „Rómeó és
Júliával" vagy a „Fürdőben" éa más képeivel ara
tott- — De nem is csoda. Makart oly abstract dol
gokat érzékiteni, melyeket szorosan véve csak hatá
sukból ismerünk, sőt még igy is sok akadálylyal kellett
a művésznek megküzdeni, hogy czélját érhesse. Mert
hiszen minden előzetes felvilágosítás nélkül ki fogja
az első -pillanatra megmondani, hogy pl. a vállán
gyereket tartó nő a tapintást jelképezi, nem fogja-e
inkább azt hinni, hogy Makart egy csinos szőke nőt
akar előttünk feltüntetni, talán egy boldog anyát, ki
gyermekével mulat. Egy szóval maga a föczél nem
tud határozottan előtérbe lépni, nem képezi a fest
mény központját, hanem nagyon ja másodlagossá
válik.
Hanem azért ismeretes fegyverét — a hatalmas
színezés! képességét s az olykor bizarr eredeti inventióját — itt is sikerrel villogtatja s épen ez az, a
mi annyi nézőt vonz és hódit. Másik hatalmas vonzó
erő még az a realisztikus irány, melynek Makart a
festészetben csaknem oly kiváló mestere, mint Zola a
költészetben: vagyis, hogy a mai nagyon is anyagias
világ szája ize szerint való festmény ciclns az „Öt
érzék!"
;
j
;
•
I
•
í
és becsületes embernek elvem csakis ez lehet. Tehát
velem szemben is hazudik.
És rebacholást emleget és kabátlehuzást tételez
fel rólam, mert bizonyosan magából indul ki. Aki
engem ismer, pedig igen sok ember ismer, az szánólag mosolyog a fa-fejből eredeti ama gyanúsításon.
Mert hát ki miben bűnös, abban gyanús.
Tehát ez az ember köztudomású ténynyel szem-
; ben is hazudik.
Ennélfogva az ellenem szőrt ocsmány hazugsá
gokat komolyan visszautasítom, s kijeleltem Stefai novicsnak azt, hogy mondja meg annak ^az úri emi bérnek, akit ö a katlanjába bujtatott s onnan
i öltögeti nyelvét a „Lehel-Kürt “-be, miszerint a bteI fanovics név alatti közleményeket nem tartom érds■ meseknek továbbra is a — tintafogyasztásra.
Pászter Ftrtm.
|
HIRDET
Kerestetik egy lakás, -1 szoba, j
1 konyha s kamrával Szt.:
György napra. Értekezhetni e lap =
szerkesztőjével.
M
É
X
Y
H.
E
A t. közönség szives figyelmébe ajánlom a
mindig készletben levő mindenféle (már a ieg-;
újabbak is)
I
bel- és külföldi különleges* geket
(Spacialitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó
■R- *!*•?• asDckakat.
Jelen idény rövid kivonata.
Köhögés és mellbetegségek elten a különféléi
SXÖBPÖK, OLAJOK
* legtisztább 08Ukam^-Olal> tokoeskákban is, cukorkák, I
Irodalom és művészet
kiadásában legújabban meg
jelentek: „A fold és népei" nagy mű 53—56 füzetei.
Ára egy füzetnek 3T> kr. Feleslegesnek tartjuk e
müvet egyébbel ajánlani, mint azzal, hogy a nemben
‘egyedül áll a nagyér könyvpiaczon, s hogy György
Aladár jeles írónk buzgalommal szerkeszti azt s ál
lítja össze. A tősgyökeres magyarossággal, élvezetteljes irálylyal Írott, száz meg száz képpel illustrált
népismertető füzeteket nélkülözhetlenné teszi az, hogy
különös tekintettel van a monarchiára s leginkább
Magyarországra. Az egész mű több mint 600 képpel
van díszítve. A jelen füzetek Kelet-Európával, továbbá
Portugália, Spanyolország, Francziaország, Olaszorország, Nagy-Brittania, Irland, Svéd- éa Norvégor
szág viszonyainak beható ismertetésével foglalkoznak.
Szerző tárgyilagosan méltatta mindenütt a legújabb
•eseményeket, politikai változásokat is.
úgy a HOFF-féle maláta,
— Mehner Vilmos
— Ugyanannál a lelkes kiadónál jelent meg a
„Képes Világtörténet" 63, 64. 65 füzete (IV. köt.) E
mü nagy keresletnek örvendett eddig s remélhető,
hogy a magyar közönség részvéte ezután sem apad
iránta, mert páratlanul áll nemcsak bősége, s a fel
dolgozott anyaghalmaznál fogva, hanem azért is, mert
számtalan a szövegbe nyomott képpel, aztán mümel1 ék letekkel van ellátva. Nemcsak világtörténelem ez,
de culturhístoria is, felölelvén nagy vonásokban a
művészet történelmét is. A most megjelent füzetek
az angol történelem felette érdekes korát (angolszáz
foglalás, a normannok) tartalmazzák; ezen kívül az
utolsó Karolíngiak (Németország) történetét. A 64.
füzetben veszi kezdetét a „Honfoglalás és .a magyar
királyság megalapítása" czímű fejezet. A szerző (dr.
Molnár Antal egyetemi tanár) nagy buzgalommal
hordott Jesze mindent, amivel nemzetünk e szép kor•szákát megvilágíthatta. Ára égy füzetnek csak 30 kr.
Mindkét mü megrendelhető Mehner Vilmos kiadónál
(Budapesten, papnövelde-utcza 8. sz. a.)
J
Felelős azerkesztő: Pásztor Farsaez.
E 6 6 E R növényi mell-
Orvosi tudományos észleletek
;
!
í
|
a HotT János-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatásuak vannak elismerve és 58-SZOT van királyok
és császárok által kitüntetve. .
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mól
ét túdöbait
Ksff Jintl nmak.mint ca. k. •aállitónak, a koro
nás arany érdemkereszt tulajdonsának, magas rendjelek
lovagjának.
Feltalálója
és egyedüli kéeaitóje Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, B é e a
Grabenhof Branerstrasee Bro. 2. Iroda és gyári raktár
Graben Braunarstrasse Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
Melyet dr. Granidhatatter ca. k. városi orvos Bécsben
adott ki: „A Hoff János-féle maláta készítmények neve
zetesen a maláta kivonati egészségi sor az egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta czukorkák megvizsgál
tattak Kletainssky tanár ur regyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél. aa altest rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mellnekézaégeknél Lesoványodáa és a bideglelési hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva erodménynyel
basznáitatik.
Dr. Gr*nioh*tá4t8a, ca. k. városi orvos Béesben.
Binanrok herezeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó izü «e erősítő, Vraagél gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatik. Lueca, Kilaon asszonyok és Né
mán Vachtei urak i világ nagyságok) által.
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképo Hoff
János .feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a valódiság ezen jelvénye hiányaik, mint hami
sított viaazautaaitandó. — As első valódi Hoff János-féle
nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
>r FfcukUr Zselaekra Koanpart Zászló
fkzsarftzlstébea. Júsxberéaybea: Szil.
vúal Gyula X^sslóaúL
12—2
a legkitűnőbb
teák.
Fagy ás ellen egyedüli kenőcsöm, tyúkszem
és szömötes irtom, fogcseppek. fogszivarsúk, fog
paszták. fogporok és szájvizek mindenféleségben.
FORTHY-félo hírneves zobtapasx,
LXEBIG-félo háaktvonat,
KBSTXr-fHo syemoktápllast,
lOUrfU* lóibonxtis
;
|
stb. s igy a különféle betegségeknek legbizto-1
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülöz- >
hetlen gazdasági szereket sem.
TH-ttc'rorol- a legdúsabb választékban mind!
llldLvcrtK a legfinomabbbak s eredeti üve- j
gekben tetszés szerinti illatokkal.
!
S'/annannk *87 Essbouquet, viola, toilett,!
OZappdUUK, keserű monaola, glycerin szap-1
pan mindenfélesége stb.
A rnvnArnh • közte a Poudre Serail, Blaháné I
Un • jj^veilcx arczpora, Poudre de I
Hiz pufferlel, Párisi hölgypor stb? •
1
Hajolajok, hajkenöcsöik, viaszkpomádék mind
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin I
Créme, toilett Glycerin, mosdó vizek, arczkenöcsök,
szeplő és bőrfoltok eben stb.
’
Orvos
és szülésznél
eszközök:
Anyaméh fecskendők zinüveg és gumiból, anya-J
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset!
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igéül
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fécs-i
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok
kal, sebfecskendők különféle nagyságnak üveg
és zinből, szembecseppentő üveg, szoptató üvegek
egyszerű s angol, suspensorium, tejszivatók
gummi balonnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
Te^edelmea árjegyzékem kívánatra ingyen
bérmentre
megküldetik. Vidéki taogrendeléaek, caomagoláa fehzámitáa
T nélkfll postai utón azonnal teljesittetnek.
d
CBETA, Jáas-Vagyinuk-SzalnokBiafy*, 1S82.
CZIBULKA GYULA,'
(yó^yaxeréaz, • < az „ŐrangyalhozezimMtt gyógytár tnlaidosoML .
€—6
„HAFFNERSÁNDOR és Társai"
czég alatt Szolnokon egy
NIYLTTÉR.
Stefanovics Alajos
vegye tudtál a következőket A „Lehel-Kürt"
jan. 28. számában adott nyilatkozata végén kijelenté,
hogy többé nem válaszol. Ember tesz fogadást, eb,
aki megtartja — mondja a magyar példaszó. És
ime: a. mondott lap febr. 4. számában-csakugyan elő
állt ez ember nevével, és ahelyett, hogy befogná
a szecskarágót, ismét kotyog. Tehát maga magát is
meghazudtolja.
No de ha mondaná is neki valaki, hogy akofanyelxelésekdt ő Írja saját neve alatt, bizony ezt maga
sem hinné el, mert ő is úgy van az njságba való
írással, mint az oláh, akit kérdeztek: tud-e hegedülni?
a azt feleié: „Meglehet, de még nem próbáltam";
vagy mint a palócz, ki váltig nézte a kulacsot, hog^
aajt, pedig hát kenyér. Akinek tehát nincs szerencséje
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
d
állíttatott fel, mely működését már megkezdette.
j
Elvállal a czég e szakba vágó mindenféle munkát s a d
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
teljesíti.
Thztalettei
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffner Sándor és társai könyvnyomdájában. (Butópiaca, * szerkesztőségi épületben.)
£
8.
Előfizetési ár:
yben háshot hordva,
vidékre po«Un kOWve.
Fél évre . . 3 frt 50 kr.
Negyed évre 1 frt 80 kr.
270
Szolnok, 1882. február 19-én.
I JASZ-NAGyKilNSZOLNOK
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-. KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Magjelenik bétánkig
•gyaMr:
vasárnap
• * vidéki példányok ia
hová a lap ueUatai rácsét
Illető közleményeken kívül
se alófizetéai pénzek ■ min.
len egyéb diiakickftldeodok
Ide küldendők a poétái fel- J
| nsóiamláook ja (reelaniatto?"
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a eserkecstócégnél, búzapiac*
1396. m. alatt a ugyanott Pásstar FtrtaOI köz- és
váihí-dgyvéd irodájábanj Kakray XaÓSSlá ur üzletében;
Hirdetési dijak:.
l-«Mr hirdetve
J^aer
,--------- ------------ — M .
8-vsor
.
- - - _ _ jj ,
Többszöri hirdetésnél árloongodés.
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit akiflnetéaért feltétlen köieleaettoég terheli.
Bélyegdíj minden beigtatásaál 30 kr.
"
Gymnasiumunk kath. jellege.
(—e—) Valamely nyilvános intézet jellegét
kétségbe vonni annyi, mint azt alapjában meg
ingatni.
Ezt látszik tenni e becses lap 6-ik számában^megjelent vezérczikk igen tisztelt írója is,
midőn sorai második részében többek között
igy nyilatkozik: „De a város közönsége sem
tekintette e gymnasiumot kath. jellegűnek. “
Bocsánatot kérünk, de ezt szülővárosunk
érdemes közönségéről feltételezni nincs elég lelki
erőnk, mivel tudjuk, hogy város atyáink közül
jelen gymnasiumunk kath. jellegét, keletkezése
első pillanatától fogva, a jelenkorig nem vonta
kétségbe soha senki; de nem is lehetett, mert
— mint alább lesz elég alkalmunk erről köze
lebbről is meggyőződhetni, intézetünk kath. jel
lege mellett oly fölséges tények tanúskodnak,
miszerint azok előtt minden honpolgárnak meg
kell hajolnia.
Hogy a gymnasium tanügyi bizottságába
a t. közgyűlés a szabályrendelet által meghatározott' minimum helyett húsz városi képvise
lőt beválasztott, az iránti roszalásunknak már
adtunk kifejezést; de hogy abba a kath. vallá
sán kívül reform., evang. és izraelita is bevár
lasztato0, ez idő szerint semmi kifogásunk sem
lehet, n|ert tudjuk, hogy a vallás-felekezeti kü
lönbségi nem zárhatja ki a képességet, melyet
egy bizottmány! tagban feltételezünk, sőt meg
kívánunk.
Ennyiben osztjuk a t. czikkiró ur vélemé
nyét; dp abban nem oszthatjuk, mintha ezzel
a t. közgy űlés kétségbe vonni óhajtotta volna
a pártfogása alatt áUó kath. tanintézet jellegét
TÁBOZA.
A népnevelés nemzeti fontossága.
(Felolvastatott a szolnoki ipartársulatban, febr. 2.)
(Vége.)
De ha van nemzedék, melynek mnlasztásfelkövetnie netn szabad, úgy mi vagyunk az. Mi előttünk a
Sybillák ^utolsó könyve? Mi a nemzeti politikának
első részej ? A népnevelés. Mi a második része ? Ismét
a népnevelés. Mi a harmadik része? Mindig csak a
népneveiéi. A mi jelenlegi alkotmányos viszonyaink
között alig is van a törvényhozó és politikai munkás
ságnak még egy mozzanata, mely azt a megnyugvást
adhatná, hogy nemzeti érdek szolgálatában történik.
A mai magyar államnak nincs is más semmi hatás
köre, hol mintegy valódi állam, függetlenül működhetnék
' egyedül önczélját tarthatná szeme előtt. Alkotmá
ny tnk a legfontosabb nemzeti érdekek rendelkezését
megvonja1 tőlünk, a hadsereg, melyet legnagyobb áldo
zatainkkal kell fentartanunk, szellemre es nyelvre
idegen, nemzeti létünkkel ellenséges eszméknek megtesteaitése, gazdasági szerződéseink országunkat gyar
mati viszonyra kárhoztatják, még a törvénykezésben
és a közigazgatásban is idegen befolyásnak teremtünk
eszközöket Mi maradt hát egyéb nekünk, hogy a
magyar államot eiösitsük, és a magyar nemzet jövő
jét biztosítsuk, mint a nemzeti köznevelés. A jelen
legi nemzedéknek már ásás létjo^ot sem tulajdonítha
tunk, csakhogy egy következő olyan nemzedéknek
váljék vetőmagjává, mely képes less az állami életnek
minden négy feladatát teljesíteni. Ezt a közoktatás
és a nápobvelés által lehet csak teljesítenünk. Nem
teásai feltétlenül elfogadni, a mit egy angol szónok
állított, hogy egyedül a sajtószabadságul minden I
*ás elvesztett szabadságot visszalehet hódítani, de I
s pedig azért nem, mert ezáltal a t. közgyűlés
csak méltányolni óhajtotta amaz áldozatkészsé
get, melyből kifolyólag városunk érdemes pol
gárai, vallás felekezeti különbség nélkül, a köz
érdekű ügyeket elintézni törekednek s nem
gördítenek akadályokat ama subventiót illetőleg
sem, melylyel a tisztán kath. alap után bejött
összegen felül intézetünk évenkint kisegittetík.
Ez lehetett, nézetünk szerint, a t. közgyű
lés eljárásának mozgató ereje.
De talán ezen évi subventíó alapján mond
hatta czikkiró ur a fennebbi nyilatkozatot? Ezt
। nem hihetjük, s ha igen úgy tévednie méltóztatik, mert nem szabadna felednie azt, miszerint
mindig az alap után • neveztetik bár
mely intézet kath. vagy re£ vagy iz
raelita jellegűnek.
De meg aztán nem szabad felednie azt sem,
hogy a subventiót is nagyobb részt kath. hon
polgárok által fizetett pótadóból fedeztetik.
Mennyiben jogosult ez állításunk, szolgál
jon bizonyítékul szülő városunkban fellelhető
összes vallás-felekezetek 1881-ki statistikája.
Ebben azt. olvassuk, hogy itt a legköze
lebb elmúlt évben 14060 róm? kath., ágost. 40,
helv. 290, görög nemegyesült 12, izraelita 830
volt Tehát mig róm. kath. 14060, addig a
más felekezetűek száma összesen csak 1172, és
így csaknem 14-szer több városunkban a róm.
kath., mint a más vallásfelekezetnek összesen.
E statistikában tárgyunkhoz újabb érvet
találunk s pedig azért, mert — feltéve, de meg
nem engedve — ha gymnasiumunk egyedül a
város kegyéből állana is fen, ha egyedül a mind
nyájunk által fizetett pótadóból fedeztetnék is
inkább fogadom el azt, hogy el lehet nyomni a nem
zeti érdeket minden téren, egyedül a köznevelés terén
maradjon épen a nemzeti érdek uralma, és akkor, ha
csak egy- nemzedék idejét tudtak szabadon fel
használni, a nemzeti érdekeik felsőbbségét, minden
téren vissza tudjuk hódítani. Vajha mindazok, kik a
nemzet ügyeit intézik, legalább ez egy ügyben átérez
nék a reájuk háramló felelősség egész súlyát, az or
szág helyzetének komoly tanulmányozásából mindnyá
jan felfognák, hogy további mulasztás a magyar
államéletet ezzel a nemzedékkel kettémetszheti, viszont
élénken leikök elé idéznék az uj Magyarország ra
gyogó képét, melyet még a nemzeti közneveléssel
megteremtenünk lehet. Ez a tér a hazafias akaratnak
utolsó próbája, mert itt sem törvényhozás korlátolt
sága, sem az opportunitás tekintetei nem állhatnak
utunkba! Itt mentaég i^em létezhetik.
Azért nagyon helyén van, hogy mérlegre ves
sük mindazt, amit közülünk mindenki a nemzeti neve
lés munkájában teljesíthet. Az első éa legnagyobb
feladatot kétségtelenül az államnak kell magára vál
lalnia. Senki sem tagadja ma már az államnak tel
ise jogát arra, hogy az ország minden fiának isko
láztatásáról kényszerítőén is gondoskodjék és a
köznevelés minden ágazatában a legfőbb felügyeletet
gyakorolja. Ma a nevelésnek legtöbb czélját nem
abban keressük, hogy az emberek lelkiüdvét biztositeuk, mint az a középkori egyház nevelésének alap
elve volt, ma a neveléssel első sorban azt kívánjuk
biztosítási, hogy az ország lakosai fai és vallás kü
lönbség nélkül/ de minden nyelvi eltérésen túl is hü
hazafiakká és jó polgárokká váljanak, magukat egy
formán a nagy nemzeti közösség tagjainak érezzék.
As államnak jogában van minden gyermeket az iskola
látogatására kényszeríteni, csak úgy mint jogában
van minden polgárát as ország megvédésére köte
lezni. Az államnak jogában van felfigyelni arra is,
hogy bárki kesében tegyen a nevelés, megfelel-e azok
nak a ozéloknak, melyeket az állam rendeltetése kitűz.
A mi törvényhozásunk megvalósította az általános
tankötelezettség elvét, gondoskodott as állam kellő
1
.
kizárólagosan az intézet összes költsége: még
akkor is tulnyomóbb számú rém. kath. adófi
zető lévén, mint más vallásu: sokkal több jog
gal kívánhatná nézetünk szerint a róm. kath.
felekezet, hogy az általa fizetett, sokkal több
pótadóból fedezett intézet róla neveztessék el
róm. kath. jellegűnek.
Ezen jogát a róm. kath. felekezet még eddig
azért nem vetette latba, mert ennek szükségét
nem látta, tudva azt, hogy a kath. jelleg > mel
lett a tények beszélnek.
|
Jelen kath. tanintézetünk alapittatott Í835ben. A nevezett évben nt Dubecz Tamás hely
beli szerzetes fönök indítványára a város és a
szerzet közt megállapodás jö^t létre; ennek ér
telmében a nevezett szerzetes házfönök a rend
főnökével megbeszelve a~ dolgot, a szerzet nevé
ben megígérte, hogy jelen gymnasiumunkat min
den beruházásával együtt a kolostor költségén
fogja eszközölni, a város által felajánlott köz
munka segítsége mellett. Úgy is történt
E végből a szerzet 4500 frtos kölcsönt
vett fel, a melyet a szerzet úgy fizetett ki,
hogy a tanárok tiszteletdijján kívül járó összeg
mindaddig le lett tartóztatva, míg a nevezett
összeg tisztázva nem lett. Ezen kölesönhöz a
kolostor házi pénztárából 550 frtot ajánlott fel,
azokivül fundust adott.
így épült a máig fenálló gymnasium, vagyis
a szerzetesek áldozatkészsége folytán!
Ezeken kívül az intézet alaptőkéjének meg
alkotására adományaikkal járultak még az akkori
kalocsai érsek; váczi, nagy-váradi és.Dereik Já
nos püspök és főt. káptalanok. A nagy-abonyi
uradalom száz forintnyi termesztményen kívül 100
felügyeletének módjáról is, és én őszinte hittel aka
rom kyelenteni, semmi okot nem találok rá, mintha
fogásolni kellene. Azt is megköveteljük, hogy a nem
zeti nevelésről lehetőleg az állam közvetlenül
mdoskodjék, maga állítson iskolákat és képezze
teheti az állam, legyen bármily szomorú államház
tartási viszonyok között, hogy az iskolák állítására
pénze nincsen. A közoktatás terén megtakarítás még
pillanatra sem létezik. A mit elvonunk az iskoláktól,
azt börtönökre és fegyházakra kell kiadni, azt busá
san megfizettük abban is, hogy akiket védszolgálatra
behívnak, sokkal több időt kívánnak katonai kiképzé
sökre, sőt határozottan ezt a számlát befolyásolja az
is, hogy nevelés hiányában a munkás osztályok keresetképessége sokkal kisebb. De a világért sem akarom
azt mondám, hogy a nevelést egészen az állam ke
zébe kell adnunk. Már azt sem szabad megengednünk
hogy as állami hatalom a tanítókban csupa tőle függő
eszközöket nyerjen. Sehol sem tanácsos ez, ami vímonyamk között legkevésbé. Mi volna ez egyéb, minthogy
a tanítókban egy kész kortes hadsereget boMátaLnd»k
‘
Mly • nagy nmueti
czélokat Önző pártérdekeknek rendelné áu egyéni
baconért leghatásosabban működnék közre a nemzet
szellemének állandó megmérgezésében. De máskülön
ben is a nemzeti nevelés sebei sem vehet élénk lensehol sem virágozhatik és nem érlelhet üdvös
, _ uXr’L®1***. ?
nem érdeklö*
“ *Uami monopolium okvetlenül azt eredményezné. Nagyon kell
vigyáznunk, hogy az állam túlságos gyámkodása
köröabössé ne. tegye a Svelés ügye
iránt. Még a pénzsegélyezésben is azt kell kívánnunk,
3
egyedül ott léi ‘
közbe, hol az feltétlenül aükséges. Ta
nzonyitja, hogy az
la
A 8 -»
ar ^^ritja a magánjótékonyság forrásait Nemzetünkben úgy is nagyon elha-
f
•írttal, Ürménfi, magtár Yévpaft&l kormányzója.
Sztankovícs esztergomi kanonok, Szolnok város
környékén lévő kath. pleba^iüj, JfiUíéfZ-atiS tp-_,
gédlclkészei: BajsatVojnics 3^113^ GattáSí Sorodé'
I^zlá táblabink Rakazi és Któl# akkjtó jegY*ő
urak. Békás helvség buzgó któj.
egyébb
kath. jóltevők: összesen JW.Vfet $()Okrral.
? .
Ezen összeget is ejn'Fsibrinj! aerzetésnévszerint Dubecz Tárnáim™ ^köwBiilíetjük, ki
nem kiméivé a fáradságot, minden kínálkozó
alkalmat megragadott s nem egyszer kellemetIdnségeknek vala kitéve, mig a nevezett őszsí eget összekoídulhatta.
Nem kevéssé- érdemli, figyelműnk, hogy
ezeken kívül a szerzet fi válságos időben több
évig a szó- szoros értelmében ingyen adott igaz4
gatót és tanárokat; de nem feledhetjük ki szá
mításainkból azt sem, hogy a nevezett intézet
keletkezése első pillanatáéi! fogva a jelenkorig
szerzetesek vezetése alatt állott, sőt mainapság
pedig azok is tanítanak s áldozattal, mért szeret’
jük remélni,- miszerint az igen tisztelt cztkkrró
úr is kénytelen bevallani, hogy évi tiszteletdijjokkal fáradságuk méltányolva nem lehet.
A mely összeg a szolnoki hívők közös ado
mányából folyt be, arra is rá lehet mondani,
hpgy katholikus hívők íillérei s ezt annál biztosabban merjük állítani, mivel hisszük, hogy
a t. ezikkirő ur tudja, miszerint 1835-ben alig
vala még szülő városunkban más vallásfelekezetü,
mint róm. kath.
Abban a meggyőződésben élünk, hogy az
évi pótlék 1650 frt, nem nyújthat elég szolid
alapot arra, hogy intézetünk katholicitását fel
adhatnék, tudva, hogy nem évi pótlék, hanem
a 20,862 frt káth. alap útán ne ve ellet
hetjük csak intézetünket katholi
kus n a k.
A város érdemes közönségének, beértve min
den felekezetűt, igaz elismeréssel tartozunk s
azért méltányoljuk azt azzal, hogy sietünk min
dig a kath. jellegeié kitenni a„ városi* elnevezést.
Hogy' ez ellen az intézet igazgatója a jelen
alkalommal vétett volna, abban az igentisztelt
czikkirónak engednie kell, mert a polgármester
nt évi jelentése kezeink közt van s abban a
tudósításnál a bevezetést ily képen olvassuk: „A
H8f* Ferencz rendiek vezetése alatt álló városi
kath. nagygymnasium állásau stb.
•
Mindezek alapján bármint álljon is a dolog,
jelen felsőbb tanintézetünk kath. jellegéhez, il
letve elnevezéséhez teljes jogunk van.
A magyarság terjedése,
A magyarság terjedése érdekébtn folyamatban
levő országos mozgalom iránt a magyar njkuaktól lakott
alföld népének nem szabad közönyösnek maradnia.
Sohase engedjük, hogy ez arány a közoktatás
terén is uralkodóvá váljék. Az államtól épen annyi
beavatkozást kívánunk, hogy serkentőleg és ébreeatőleg hasson a társadalom tevékenységére. • Törvé
nyeink intézkedéseivel e tekintetben is egészben meg
lehetünk elégedve. Taaitási szabadság van adva ná
lunk egyeseknek, testületeknek, hitfelekezeteknek, ha
cíak megtelelnek a. népoktatás törvényszerű kellékei
nek. A fiieulyt törvényünk nagyon helyesen a közsé
gékre fekteti és bennük a népnek közvetlen befolyást
enged az iskola vezetésére. Fájdalom, állami viszo
nyainknak éa az idők súlyának kell tulajdonítanunk,
liogy a társadalmi érdeklődésnek nincsen elég általá
nos jellege. Imítt-amott megjelenik a íúvatalos lap
ban egy köszönő irat, ha valamelyik birtokos jószá
gain iskolát állít. Mhrt a nemzeti élet legtöbb terén,
itt is aristokratiánk, mely utóvégre is a legtehető
sebb osztály és ma is légjobban áll ellen az idők
rombolásainak, melynek példája leginkább gyakorol
hatna is ösztönző hatást más osztályokra, bűnösen
elmulasztja minden köteles tallózását a nemzet iránt
Angliában minden gazdag főMesUr első kötelességériek, legszebb dicsőségének tartja, hogy birtokain a
népnevetés szükségleteiről gondoskodjék. Hogy Ame
rikában a magánjótékonyeág mily roppant eredmé
nyeket hez létre a közoktatás terén, azt mi csak te
hetetlen bámulással emlegethetjük. As iskola, mely
közpénzekből'épül, kétségtelenül sokszor nagy áldo
zatokat is ró a szegényebb polgárokra. De egy iskola,
mely magánbőkeztségnek köszöni virágzását, lehet-e
ennél jutalmazóbb jótékonyság nemcsak arra nézve, ।
kit megajándékoznak, de magára az adományozóra
nézve is. Valósággal ez a legolcsóbb jótékonyság;
A közönséges jótékonyság: a szegények segélyezése
nem szokta apasztani a nyomort, sokszor é^knÖvÜi
a szegénység kútfejét, a munkátianságot Dé egy
iskolának alapítása, ez az a jótékonyság,' melynek a
szegénység, keveshitdsévelmagát n jótékonyságot keli’
fölöslegessé fennie, és ez mégié megmarad mint a
jótékonyság örök emléke, melyből követ Wzélnek a
késő utódoknak a jóiíévőnH. Vágjon a mi 'hristokratiánknak. a gazdag és befolyásos társadalmi" osztás
Ivóknak időinkben, mikor a nemzet politikai vezeté
A hölgykoszoru Igen' nagy” számban- volt kép
viselve, kik megfognak nekünk bocsájtani, ha névsort
ne^kész^nk."
h Egys^rsniid ^tudomására juttatom tekintetes
szentesz|ő Mrnalf —nőegylet újra történt megalakjjlftát. Mégváitszfiattak tisztviselőkul: Szabó Gá
áldozatkészségére számítottak ; é' kimondhat-. boriig elnöknönek,
Lajosné alelnöknőnek, Fóliák
lanul^nagy horderejű némzeti ügylmn.
✓ . . Igná|zné péaztdri^löáonek, Bogy a Józsefné gazdanőnek,
Szűk^Kjwoíy titkárnak — Választmányi tagokul:
Nálunk egyelőre a
Fekete Ewén^ GeeMmk Vilmosáé, Szolimán. Ákosné,
ZzelteM' terjesztené ái, aníire toreke^nuffk^kell.
Makay Zádorné, Csatáry Lajosné, H. Nagy Lajosné,
Szólván ’a'méyi^agyarositiis érdekében a múlt Fischer Mátyásáé, Kohn Zsigmondné, Szarka Zsigévben dicséretes mozgalom mutatkozott. Hittük, hogy mondné, Kánya Boldizsárné, Lénárt Bálintné, MoUtorisz Antalné.
r. l
a „Taezkának" csúfolt Szolnokmeg fogja szégyeniteni a „tősgyökeres" Jászberényt, "hol száz meg száz
tót és német nevű család van, a a közszellemet fel
rázni lehetetlennek látszik, s csak szórványosan akad
HELYI HÍREK.
nak, akik nevöket változtassák, sőt eddig csak ketten
változtatták!
— Benitzky Ferencz főispán ur a mai napón d.
Hanem — úgy látszik — a mozgalom Szolno
fe. 11 órakór tartja ünnepélyes bevonulását Szolnokba*
kon is szalmatüz volt.
~
Városunkban nagy ^az élénkség # miatt. Az ünnepé
Pedig szükség volna rá.
lyes beigtatás holnap, azaz febr. 20-án megy végbe*
íme előttem van a „Jász-Nagykun-Szólnok" egy
Az ümiepély_pxügiammját feliag^ífik^jdótik. .Jö
száma. S ez egy számban fi következő magyar
vőre az ünnepélyről és annalr. .minden mozzanatáról
családnevekkel találkozunk:
bővebben tudósítjuk közönségünket.
Gullner, Szoretics, Hígén, Adler, Ratics, Stei— Szolnok város polgármestere a következő fel
genberger, Deutsch, Kreutzer, Kremmer, Krausz, Hay,
Neugebáuer, Lechner, Schwartz, Marék, Szusz, Kreutz- hívást tette közzé város szerte. „Felhívás! Miután
berger, Kinczler,- Haffner, Gruber, Szontágh, Wondra, Jász-Nagykun-Szolnok megye részére az ujonan kine
Havlicsek, Benitzky, Stefanovics, Scheftsik, Czinóber, vezett főispán ő méltósága Beniczky Ferencz ur, beígtatása czéljából, február hó 19-én,. a délelőtti ren
Czibulka, Ledniczky.*)
Ha ez a legmagyarabb vidéken igy van, mit des vasúti vonattal érkezend Szolnokba, vagy a
kivágjunk a’ felföldi tóttól? — S mit mondjon rólunk vasúti iudóház előtt, Vagy pedig a vásártéren, 'tehát
az időjárás és körülményekhez képest, egyik vagy
a külföld?
B.
másik alkalmas helyen üdvözöltetek Szolnok város
közönsége részéről. .Ennek megtörténte után pedig a
főispán ur ünnepélyes bevonulását tartandja a megye
Vidéki levelezés.
.
székházéhoz. Továbbá ugyan az nap a városház ud
Dévaványa, 1882. febr. 15.
varában rendezendő és innen a megyeszékház eleibe
A dévaványai „daláregyesület" folyó év febr. vonulandó fáklyásmenettel tiszteltetík meg a főispán
12-én hangversenynyel egybekötött tánczvigalmat ren ur, ugyancsak Szolnok város pplgársága által. Hogy .
dezett, mely szemben a megbnkást hirdetők fenhanga tehát ezen itt elősorolt cselekmények városunkhoz | .
kiáltozásaival, várakozáson felül szépen sikerült. Lát méltó ünnepélyes és tekintélyes alakot ölthessenek, . ”
tuk itt, hogy D.-Vány a jó magyar népéből nem halt
ki a szép érzék, hogy tud lelkesülni a nemesérts a jóért; Szolnok város lakosságát felhívom,. miszerint úgy a
nyilván hirdeté ezt a zsúfolásig megtelt terem, s ez a fogadtatásnál, mint a fi kly átmenetnél, minél töme
kedves közönség, mely a dalárdát ily hozzá méltó gesebb számban részt venni szíveskedjék, Kelt Szol
pártfogásban részesité. A müsorozat a következő vala: nokon, febr. hó 17-én 1882. Scheftsik István, polgár
„Dalár induló" Beckertöl. Szavalat: „A király esküje" mester."
Petőfitől, szavalta Makay Zádor; „Egyveleg" Vu— Hymen. Csefalvay Rezső ur, a szolnoki kir,
schingtól; szavalat „Teremre hívás" Aranytól, sza
valta Roaenberg József. „Béka Cantate" Hennigtől, járásbíróság egyik kitűnő szorgalmú albírájs s ez
„Olyan a te dalod" czimü népdal és a „Bordal" az idő szerint a bíróság vezetője, f. hó 13-án tárté es
Ernani czimü dalműből, melyek a legjobban sikerül
küvőjét a müveit lelkű Glanz Karolin kisasszony
tek; különös köszönetét Kremán Sámuel ur a ref,
egyház kántora érdemel, ki annyit küzdött és fára nyal, néhai Glanz János pesti polgár és nagykeres
dott, s ki oly tapintatos vezetője a dalárdának. A kedő leányával. A násznagyi tisztet a vőlegény részé
siker jó kedely hangulatot idézett fel a jelen voltak ről lapunk szerkesztője, a menyasszony részéről Pekeblében.
rényi János takarékpénztári főkönyvelő, az etetési
A dalárda pénztára, melynek javára a tánezviszertartást pedig ft. Kudelka Gellért pleb. helyettes
galom rendeztetett, 30 oszt. ért. forinttal gyarapodott.
teljesité. Az esküvő a legnagyobb csendben folyt le
és csak a legszűkebb családi körre szorítkozott. Áldás
•) Pedig exek kSxül több az úgynevezett magyar em
frigyükre!
j
ber, mint a z^idó.
Szerk.
- ■
Minden egyesnek Itbtbléssége azt- erkölcsileg és
értelmi befolyása által, a hol lehet, támogatni; a gazdagabbakna^ pedig anyagilag
g *■"*«•
<
Mápi vidékeket^egyletek készülnek, alakulni, me^í'lyek nagyban és? terv^eiÜlsg fognák dolgozni, a a
sében már nem foglalhatják el azt a helyet, melylyel
előbb bírtak, nem úgy kellene betölteniük egy igazi
aristokratiénak hivatását, hogy gondoskodnának a
nemzeti érőnek és nemzeti gazdagságnak legdusabb
forrásáról, a neihzetí közneveléséről. A magyar nem
zetnek, mely oly kevéssé nélkülözheti minden fiának
teljes odaadását, nem lehet-e ezt tőlük erősen köve
telnie nem-e az egyedüli mód is reájuk nézve, hogy
megőrizzék vezérlő befolyásukat, társadalmi felsőbbségüket a nemzeti életben. A magyar földnek ethnogranai alakulása, a nemzetiségi egyenjogúság teljesen
méltányos törvénye szüli azt, hogy a magyar
fajnak erősítésére és a magyar nyelv terjesztésére
az államnak hatalmát eaak nagy óvatossággal le
het felhasználnunk s a törvényhozásnak kezei sok
tekintetben meg vannak kötve. A feladatnak java
része itt a társadalmi tevékenységnek marad fenn.
Magyar iskolákat alapítani és magyar szellemet
terjeszteni az országnak idegen nyelvű vidékein, ez
lehetne minden gazdag fontnak, minden nagy jöve
delmű főpapnak legszebb becsvágya, melyet a haza
ssolgálatában kielégittet. Persze a magyar kor
mány is olyan gazdag, zsidóknak, kiknek hiúságuk
a nemesi czHnerre áhítozik, inkább iskolák alapítá
sáért adományozhatná ezt a jutalmat, mint gyaláza
tos vesztegetési összegekért, miket választások idején
a nemzet erkölcseinek megrontására a kormánypárt
rendelkezésére bocsátanak.
' Sokat kellene mondanom, a mi még tárgyamnak
lényeges oldalát képezi. Szeretném még a népneve
lésnek azt a részét is érinteni, mely a felnőttek ok
tatására vonatkozik^ De nem akarom önök türelmét
hoAzasaii igénybe venni. Magában is a gyermekek
nevelésének nagy áldása, hogy visszahat az öregekre
ie, jótétemény reájuk nézve, nemcsak közvetve gyerme&Mdr jövő boldogulása- által, de közvetlenül már a
jelenben. Melyik szült nem érez erkölcsi elégtételt
gyermekének űzellémi u fejlődésén, nem ad-e őz neki
oly' Alvtzetet, teehmt snwynyal meg nem vásárolhat
Még1
emberek legnuezaobja is azt akarja, hogy fia
a jobbak közé aártoxnék,: Hányszor nyilvánul a távok
hreb^ állónak figyelme előtt, mennyire emeli egy.egéttE
családnak szellemi rzíiivonalát a gyermekek iskolai
nevelése. Néni' is ~szólok “árról, hogy""á~ gyermekek
minden oktatása az irás és olvasás képessége a mun
kásnak ; a kisiparosnak családjában sokszor a legköz
vetlenebb gyakorlati haszonnal is jár. De bizonyos •
az, hogy az az asztal, az a lámpa, melynél a kis
tanuló feladatait készíti, az erkölcs világát, a rend
és ismeret szellemét árasztja .széjjel mindazokra, kik
a gyermekkel egy szobában', egy lakájban élnek.
Valóban ha a nevelés szónak értelmét jól felfogjuk, az
nemcsak a gyermeknek nevelése atyja által, hanem
az atyának nevelése gyermeke áltat Sokszor az öre
gek többet nyernek a gyermekektől, mint a mennyit
nekik adunk. Es ha ez igaz, a család életére nézve,
mennyívd több igazság van még benne az államéletére nézve. Kivált a mi magyar államunkban!
Ezekben a küzdelmes, zavaros átmeneti, időkben, me
lyeken most áthaladunk, milyen szüksége van a ma
gyar nemzetnek arra, hogy a jövő nemzedéket nagy
feladatok teljesítésére képesítse. A jelen nemzedék
oly sok változást látott, annyi fájdalmas tapasztalá
son ment át, hogy leikébe gyógyithatlanul beférküt
zött a esüggedés és kétely mérge akaratlanul is erőt
lenné vált arta, hogy a haza és az emberiség nagy
érdekeit meleg odaadással szolgálja. De ki nem kí
vánja közülünk azt, hogy, akik utánuuk következ
nek, ismét teljes; lángjával lobogtassak a nemzet törnelmi, szellemét Ezek a gyermekek, kik .a nemzeti
nevelés emlőin nőnek fel, ők élesztik fel egyszerre a
régi Magyarországot és ők képezik^ ugyanakkor a fia*
tál uj Magyarországot. Mi a, kik hibáinkban annyira
belerögzöttünk, kikben a nemzeti összetartozás érzete
is annyira meggyengült, köpessünk ,$1 legalább min,
dent, hogy a gyermekek szivében újra felépiteiik a
haza fénylő templomát, állítsuk . helyre az iskolák
által a nemzeti testvériesség, eleven szellemét Mar
gunk is újra jobban fogjuk szeretni a hazát, ha életteíies, tMulékany vésilelkes/it^
felemeljük
•'
’^űáágát. Legyen} legalább sorsunk wut
a pfófetué, hogy ha a .pusztaságban kell fe meghalatankp Horeb hegyérőLmi j^'Uas^k az ígéret földét
— Jász-Nagykün-Szolnaíuegye föispáiűa mlt.Bsniczky Ferencz ur hivatalba lépése alkalmából a szol
noki iparos ifjúság által a „szolnoki ipartársulat"
helyiségében február 21-én batyubált rendez. '
‘
* A kun-szént-márfoni nőegylet úttal a f. évi fobhogy a legnagyobb igyekezettel sem lehrt a havat
2-án rendezett bálban, a belépti díjon félülfizettek á eltakarítani. Az Utczáü' Járókelők úgy vannak, akár
következők: dr. Fray Jówjfué úrnő 6 ftt 54 kr,’: az országúton haladnának, térdig merülnek el a hóba.
Neuman Nándor ur 4 frf, Dóka Elek ur 1 ,frt lö lcr. !
"-Három kezű gyermek. Salzburgban, mi it ír
hibáid Tamás ur 1 frt, Beírás Andor 'ur 1frtoti Kő- ják, .napokban egy. gyermek született három kéz
zel. Jobb karja rendes fejiésü, mig a bal a váltói a
vesdy Károly ur 1 frtot, dr. Székelj' Albert nr 1 könyökig egy hosszú ujjat képez. Az elökar egészen
irtot, Puijesz Zsigmond ur 1 frtot, Ambrus Fér hiányzik s e helyett a vállperczből hajlik ki egy kar
renezné asszonyság 50 kr., Klein Adolf ur pedig 40 formájú testrész. ’E karon a kéz egészen el van nyo
krt. — A kik pedig a bálban m^g nem jelentek, de morodra, de azért mégis mozgatható. Orvosok veszik
belépti díj fejében küldöttek, következők: Kiss Antal közelébb pontos vizsgálat alá e természeti ritkaságot.
(„E—s.“)
ügyvéd ur 3 frtot, Gróf Lajos postamester ur 3 frtot,
—■ Roppant vihar volt Galántán a múlt éjjel.
Siffer Jakab ur 2 frtot, Tóth Sándor ur í frtot és Mint az „Egyertés“-nek Írják, e vihar versenyzett az
Vágássy Gyula ur 1 frtot. Ezen, s már több ízben augusztusival, mély iszonyú pusztítást tett. Ablako
tapasztalt kegyes pártfogásukért a fentebb megneve kat tört össze, fákat kitépett töveiből, az iddóház
zett urak s úrnőknek a nőegylet nevében ezennel épületét megrongálta s ’ a távirdaoszlopokat felfor
gatta. A vasúti lakóház tetejét -egészen elsodorta. A
hálás köszönetemet nyilvánítom. Borhy Gyuláné, notávírda közlekedés ideiglenesen megszűnt. Az orkán
egyletí pénztárnok.
‘ ’
egy óráig tartott. A kár nagy. Ugyanekkor Bécsben
is dúlt a vihar. Febr, 17-én egész nap a fővárosban
* Szelevényir. levelezőnk írja nekünk : A.szeíeis
erős szél volt, de csak egy-két czégtáblát sodort le.
vényi szegény iskolás gyermekek . felsegélyezésére £
— Véres rabló támadás. Mezötelegdröl írják
évi jan. hó 31-én tánczczal egybekötött tánsasestély,
Mezőtelegden és vidékén az „Egyeiértés" híre sze
fényes siker mellett ment végbe. Az estély rendezője rint, mintegy 12—2ü ■ ezigányból álló rablócsapat
nem a közbirtokosság — mint a „Szentes és Vidéke" m.ár j&ídő ÓtarJiáboritlanál űzi garázdálkodását. Hol
tévesem Írja, — hanem egyes egyedül Petrás Andor eKyíh, hol másik helységben, egyik másik -utszélen
mérnök ur volt, ki az összes költségeket sajátjából lépnek fel és vakmerőn, majd egészen biztos tájéko
viselte és a bevételt 83 frt 90 krt egészen a szele*- zással fosztogatják a. házakat, élés, tárakat, mészár
széket, vásáros ntfisé^iít.' Legutóbb’ fek hó 14-én este
véuyi szegénysorsu iskolás gyermekek felruházására 10.órakor a "n.-yáradi heti- vasárról három szekérrel
fordjtotta. A tanügy nevében méltán megérdemli a hazafelé térő hat izsopalagi lakost támadtak és fosz
hálás elismerést;. Az étkekről a szelevépyi nők tőlük tottak meg csekély pénzüktől s szegényes paraszt
telhetöleg gondoskodtak. Nem állhatják meg, hogy öltözetüktől, véresre ‘ verve* össze vagdaltak, köztük
itt a „Szentes és vidékét" — kinek szerkesztője pedig egyet lovával együtt életveszélyesen is megsebesí
tettek. Ez. történt a legnagyobb forgalmú országutak
e mulatságon jelen volt — meg. ne rójuk azon illet egyikénN.-Várad és M.-Telegd közt, ez utóbbitól
len s tapintatlan eljárásáért, hogy lapjában ezen mu félórányira., A szerencsétleneket mintegy 20 utánuk
latságról majdnem egészen téves 'és elferditétt köz jövő folúbelijök szabadította meg nehéz “helyzetükből.
A rablókat még nem kerítették kézre.
leményt adott.
— Az ipartársulati felolvasás, melyet múlt va
sárnap lapunk munkatársa Szontágh Jenő ur tar
tott a „Modern házasságokéról, minden tekintetben
jól sikerült. A terem zsúfolásig megtelt díszes kö
zönséggel és az élvezetes olvasmányt feszült figye
lemmel hallgatta, a felolvasót pedig viharosan meg
éljenezte. • »
.
— Sáli tudósítás. A Szolnokon állomásozó 68.
tői buzdítva, e hó. 11-én szombaton bált rendezett,
mely nagy részvét mellett ét fényes sikerrel zajlott
le a megyeszékház nagytermében; 't- A lady patroness-i tisztet ea alkalommá! a példás <end és a szak
szerű rendezés pótolta, mely/’a tendeaöeég dicséretére
válik és sokkal, vr.éisaerübbuak ^i^o^ul^; a/bál sike
rének előmozdításához, mint akármely bálanya ismert
előzékenysége és üvájaasága. Már 8 óra tájban kez
dett a báli közönség .gyülekezni 8 kevés idő alatt a
báli teremmé csinosan átalakított s különféle katonai
jelvényekkel ellátott megyeszékházi nagy terem auynvira megtelt, hogy már az első négyest mintegy 9
óra tájban 112 pár tánczoita. — A karzat is meg
telt a mindkét nemhez tartozó tíézö közönséggel. —
A katonai tisztikar teljes számban jelent meg s a
czivil részről sem maradt el a kellőd pártolás. — A
legjobb akarat mellett lem adhatjuk e helyen a je
len volt hölgyek névsorát, mert ebben lapunk szűk tere
akadályoz meg; de megemlíthetjük, Kogy ott volt
mindenki, aki mulatni akart és tánczolt meg mulatott
mindenki, aki ott volt. Fesztelen jókedv jellemezte a
minden tekintetben fényesen sikerült, bált, melynek
csak a reggeli 6 óra vetett véget. Daczára annak,
hogy beléptidij nem volt s a bál költségeinek fede
zéséhez minden altiszt járult bizonyos összeggel s a
tiszti kaszinó adományozott e czélra 50 frtot, mégis
mintegy 90 frtot képez a jótékony czélra Torditándó
maradék;
— ZsebmetBZŐnölL Febr. 6-án a heti vásárban
két czeglédi asszonyt-és egyzeutai .czigány asszonyt
fogott el a rendőrség, kik mint zsebtolvajok űzték
mesterségüket. Ugyanaz nap is három assádny ZB»
béből lopttak ki mintegy 20—22 frtot, mit az egyiknek
kabátja prémébe bevarrva meg is találtak. Most mind
a háaom nő'löcdrtóztatva Van *s «llmíik a; viz^gáWt
megindit|atott.
■
r
— 'Kimutatás a szolnoki* róm. ‘kafh.' egyházbáh
1882. évi január harábdií történt szilétési{ hálálofeáM
és házassági esetekről. s Született összesen fiú 37, nő
49, törvényes fi 35, né 45, halva fi 2, nő 2. Meghalt
fi 33, nő 26. Általánosan született 86, meghalt 59.
Házasság köttetett, róm- kath. U5, veg^ef 1, ossz. 36.
Kiadatott Szolnokon 18^2., febr. F.) Ku^efka Gellért,
r. k. lelkész.
— A szolnoki kölcsönös Segélyt tzflvstksket for
galmi kimutatóba .bekfiltháett ju^zájik, melyből ki
emeljük, hogy anníik'd lefolyj 'iüitetí évheih 22.8R4
frt 35 kr péűzforgulms volt, a^ny^ság; foetfett, btf
iratási Áyból 164 frt, késedelmi díjból 199 frt ^0 kr,
átíratásokból 9 frt 28 kr, kamatból-4113* írt
far
és elveszett tör^sbetétekből ipj-frtknca-törzsbee
tétek ez évi nyereményé ToÁ frt Tl^kr. ^fktékjhjetbe
vessük ama körülményt, bdgy elei* közhasznát)
• A szetevényi közönséget, mint szintén levele
zőnk tudatja,' a múlt hó végén Nagy Albert bűvész
mulattatta, jelenleg pedig Sütkey Jenő Viktor daltársulata szerzett négy estén át már kellemes szóra
kozást. fSütkey társulata ide Csápéról jött s innen
pedig Kun-szt.-Múrtonba megy.
Serák Mihály e hó 14-éú hunyt él
Török-Szent-Miklóson, 74 éves korában. -Az alföld
egyik ismert és kiváló gazdája, a becsületesség min
taképe veszett "el a derék öregben, kit mindenki tisz
telj szelheti, r’.,
f
\
e* Halálozás.
— Hymen. Csipkay Károly, Zólyommegye föiegyzoje, e hő 14-én tarts esküvőjét lurkeviben Kenéz
megye alispánja, ki betegsége miatt meg nem jelenhetetU bt ÍUdwnskky Aj4»L ,föispáht| balyJtfejtette
és Gyárla&llJttfrál* kir; táblái bíró/ byísfcily? leá
nyok: Kenéz Ilma, továbbá Gyárfás Ilonka és Etelka,
Mamka^s yWúr'Mawmk< vőfé
lyek a *menvasszony két fivéréi Mihályi István és
Kefé®
! Vflágj Gni^ Kpbjnyi iSám^r.yCsipkay István s Rombauer Emi!
i * ’ • -*-< TtrkÓVÓH
ö|\Miií£^a«ÍirÁy
most elő
ször került sor alá, a katonaélettől $gy, n^pj^d|,
hogy a kútba ölte
J
‘ "1 , » • - • -
/ j-r {M^ödlironr mint'japuntóiaki írják,
lich nevű’' 17 /vés' ifjú lórroságanalc csillapilfása" vé
gett|}>r»yPunból á
feküdt, senáek^v^é^ében
fél óra múlva meghalt.
.
,,.
nak, mely díj nélkül viszi a nagy fáradsággal egybe
kötött teendőket, — a közönség elismeréssé! tartozik.
A jövő Bó 5-íkén tart^ő
tendő le-K'Fogyja
— ha tinzsbetetüket -ki. veszik i,^5abhhf|évr^BéEl-^.
lanak, betéti díjjá kát d»«A«nsk-e?l ava^QMjogédlwhk ■
lesznek ujabbi betéteikért és behatási dijakat nem
fizetni; ez nagyon fontos kérdés, mpiyijekie|r >
döntésétől függ az intézet jövője iá virágzása. Azért
kérjük aj: inUzoú-tagokat, hmrjL a jelzett napon mi-»
női számosabban jeleljenek
• । » J W il
F
M£GVKI 4llRBK. í f . < 1
-
f „ - ’
_ y^ESEJ^
— Egy köszéhakná*robbanásai
?
’X^Éancí^ster
ás-ki'wülbelül 3000 tonna szépéi
szombat déluMzí
epenlei akartak" jimiu az bt fi Mól. Hét órakor
ipunkás rMarlow és Thomas fölment, hanem paraflE
lámpát! vtttel-dienAö lámpa helyett. Az utón a
áramló gázok áltqj
gyertya valószínűleg tüzet Bfká8
a^kalmazya
Ml
i később több munkáé fel akart jönni, a kÓT ember
már,hamuvá égett., Marlow feje a leszálló kocsi
'rék« Wfiíé1 wn fezbrítva és miután az is részben égKu
I
ua.bmáratáJál'jkeHett a vizétjln az aknába
"téní es caak így Tehetett ‘ a testet eltávolítani. A 1 pí
mnuKaftrai segítségükre le ukart sztniani. Epén »*■
(dp^< le/ ^aft^-jmppnij gpppaut. /fogy .pobbwrht hal
lottak : .ekkor 4 munkás . volt még lent; ezek kiírni
belyiségét fqbr. IB-ére virradó éjjel t* kapu bejárás
nál Tótli lat.4 Lajos ^tr 'há^a felöl? *ótaál(Xi kiartlÁ!.
A zsivábynák msaéMéááeky'fellettJlenjhLfrW
gél, mert a két pénztár közötti helyet választó ki,
melyet előre fekete ironnal megfogyze|tp A lyuk, me
lyet vájt, elég kényelmes volt égy embernek, hogy
láSujhaésék; .de^^Alvaj úydzmadjá^
W
vil el liéhaá/ Üaidsdál ' ég$’eb^ A'M'tM. Hr hfeH
küí volt. A nagy pénztárt azonban
elmozMbtta, valószínűleg a hátAljábóizsí^tttr ineg|
égy'
lésbe
röpült és mint formátlan anyag huUptttyi&za. Ki?
— A görögországi tél Nálunk és égfez T?én^pországban, Francziaországban a legenyhébb tél
awry
régóta nem emlékeznek hasonló msleKá
(
Ellenben a görögországi tudósítások
ell^kezorŐl értesitnek. Görögországban embeieiíÖr
kezet óta nem yol| oly yigoru.-éél, mint az ic
íftthiíbbl &jákph)og^/á'híjMhM»kjegyre-má*ra kői
I
Q kr
SB.lt It VT 1
rl/V
A—
—■
A tett efkovetese,
mert e tájban u;
Tóth Lajos ur kutyája. (Polgármester.)
napon 18* velsrast mntatett' a nevmérö a napon. —
Athén utczái úgy el vannak borítva hótÖmegekkel,
.
Fővárosi levél.
Tisztelt szerkesztő Art
Szíveskedjék alábbi soraimnak becses lapjában
helyt engedni
Mint Jász-Nagykun-Szolnókmegye szülöttje, érdekkel viseltetem megyénk hírlapirodalmának viszonyai iróniában. Sajnálattal kell azonban kijelentenéhi, hdjgy egynémely erre vonatkozó megjegyzései
met már továbbra nem fojthatom el, hanem nyíltan
kimondom azt, a .mi engem már régen megbotránMKüpínüí?
őr,;.;;
Karczag városában két heti-lap élet-halál harézét Vfoé Egymás ‘éllen. Egyiknfek úgy, ■ mint másiknak,
csak dyva^jp, vagyok, mindkettőí/^e jfotöm, pe füs
töm" — mint a magyar íejnber/mp«diia. E.^arqTma^
gában véve nem Uykulönös jelenség^ gfoly ^^yelmet
érdemjd^0ngrt s^no^ hozZF vagjFuk^. szókva, hogy
a vidéki hírlapok nem ritkán a polemizálás hálátlan
és meddő mesterségéhez folyamodnak és azt nagyobb
ügyhöz méltójerélyességgel és kitartással folytatják;
foglalkÓznLbanejpi} rán^uta^i azpn irányra és .fegyverekre,
Amelyekkel a közügynek szolgálatot vélnek tenni.
A „Közérdek" úgy látóm „oppositiót csinál"
;Kforczag város polgármesteré ellen, mig a „NagyDnság" egész^oíbciosus apparátussal mellette búz»lkodik. Ez magában a száraz tény, melyhez serami
Mzöm, mert a helyi viszonyokba ’ és körülményekbe
>tm lévén beavatva — az érdekelt felek ítéletére
xell bíznom, ho^gjf a^^rkesztő‘urak aközül melyik áll
M igazség terén. 'Kétségtelen áz, hogy mindkettőitek
JŰÍáspontja jogos; a K-nek szabad elégedetlennek
Wini és opponálm^ ellenben a ,NK-nak joga van a
Mlgárm^tert;. A^étjélpiatíii,, a megtámadott intézmé^ekért síkra szállaní, úgyszintén az esetleg felmeSjtlt vádaknak igazságtalanságát bebizonyítani. Azon
sa a közönség is megkövetelheti aztán, hogy az ügy,
fivért ezen urak mérkőznek, ne szenvedjen — és az
(Kdalmi tisztesség elvárja, miszerint említett joguk' fal oly módon éljenek, hogy avval a hírlapirodalom 4
tekintélyét ne csorbítsák. Azonban mit látunk?
Á „K." opponál, de irályában ítHeg tudja tar
tisztességes irányt, Is ha gyakran szenvedélyes
korántsem igazolja azon eljárást, melyet vele
szemben a NK. követ, midőn úgy támadásaiban, mint
tóinden más polémiájában á 'személyeskedéssel vezetá^ti tollát, é» ellenéből! bly hangot fasznál, milyent
2 tisztesség legkíméletesebb jelzővel illetlennek bégbz. ■ Az ilyen hang nem használ -az ügynek,
lyért síkra széliünk, és nem volna várható ezen
jlyről, a honnan cs^k a painap^ olvastam, égj’ megVfoí vidéki /ívUp^dalpm
tami a
éljenek megóvása érdekébe*£x'Ne‘m arándéksapm
Nyitására,- a NK.
ig, ha rámutatok
számában követett
el, midőn ellenfelének azt írja, hogy: „ne ugasson."
Tisztelt szerkesztő ár! az ilyen sty Ionhoz nem
kell commentár, mert nem hiszem, hogy egy ügy
iránt való buzgólkodáa az, mely ily szavakat diktál
ez ember pennájába; azt sem hiszem, hogy a megtá
madott fél, ha rászorulna is a védelemre, ily szavakkel kívánta azt végeztetni; de igenis hiszem, és
beláthatja azt minden józan gondolkozása ember,
hogy egy ily irányban szerkesztett lap korántsem
felel meg czéljának és azon hivatásnak, melyet be
tölteni kötelessége. Már pedig, hogy egy megyénkbeli
lapnak van czélja és hivatása — azt mindnyájan jól
tndjuk. Ép azért a kinek szivén fekszik megyénknek
fejlődése, érdekeinek fontossága, az csak lelkesedés
sel üdvözölheti mindazokat, kik előmozdisása végett
fáradoznak, de másrészt kötelesaége felszólalni azok
ellen, kik kicsinyes érdekekből compromittálják szón
ügyet, melyet épen czélnak Írtak zászlójukra — a
megye érdekeinek képviseletét.
Ennyit kívántam elmondani. Magamért mond
tam, a mit mondtam.
Fogadja tek. szerkesztő ur hazafias üdvözletemet
Budapest, 1882. febr. 9-én.
Szegő A. Antal.
Irodalom és művészet
— A világirodalom története czimü Tettey-féle
derék vállalatból a 8. 9, és 10. füzetet vettük, mely
három füzet ép oly alaposan, mint érdekesen adja a
franczia irodalom ismertetését A magyar ^kiadás
átdolgozója ezt jóval bővebben tárgyalja, mint a német
Scherr s nagyon helyesen nem ezután, hanem Nisard
páratlan munkája után halad. A német mester elfo
gultsága a latin népekkel szemben, a kicsinylés, melylyel irdahnunkról beszél, nem elégítheti ki a részrehajlatlan olvasót. N^ard eszmegazdagsága és gyönyörű
nyelvezete ellenben oly élvezetes olvasmányt képeznek,
mely szabatos visszaadás mellett jóval felül emelke
dik Scherr német eredetijén. E füzetekhez két mű
melléklet van adva. Franczia írók arczképeí a XVI.
azázad első feléből és Ani írástudó fenmaradt aegyptí
papyrusa hű szinrajzban. Egy-egy füzet ára 30 kr.
dina —. — Búzadara 100 kiló 24.— .— Árpa
kása 100 kiló 14.—. — Bor uj 1 hectoliter 24 fit.
ó bor 30? — Sör 1 kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.-------- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött,
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr-----Szap
pan 38 kr. — Marhahas 52 kr. — Szalonna 70 kr.
Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsir 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
— Az I88L évi törvények az oly hamar közked
veltségre vergődött jegyzetszélü kiadásban ép most
jelentek meg teljesen. A testes kötetet Tettey Nán
dor és társa budapesti könyvkereskedése, a jegyzet
szélü kiadások létesítője, adta ki, szép nyomtatásban,
sima fehér és jó papiroson. Hogy e kiadók mennyire
iparkodnak ’a törvénykiadásoknál az ügyvédek és
bírákra nézve hasznos reformokat létrehozni, arról a
jelen kötet is élénken tanúskodik, a mennyiben az
ismét tartalmaz egy oly fölötte hasznos újítást, mely
csakhamar új barátokat fog szerezni e kiadásnak a
jogtudó közönségnél. Értjük a betűrendes tárgymu
tatót, mely az egész évfolyam tartalmában rögtön
etigazitja a tájékozódót s a milyent eddig nem talál
tunk a törvények egyes évfolyamaihoz adva. — A
Knorr-féle nagy tárgymutató 1880-ig terjed, a Tet
tey-féle kiadás folytatja azt, adván tárgymutatót
az 1881. évfolyamhoz úgy,' hogy e kiadás által meg
lesz adva a lehetőség a törvényeknél mindig a lég- J
újabb évfolyam a gyorsan és megbízhatóan eliga
zodni. A kiadók úgy látszik, keresve keresik ama
módokat, melyek által a törvény kiadásokat a practikus hasznavehetőség legmagasabb színvonalára emel
jék, s e törekvésükben kétségtelenül megérdemlik jo
gászközönségünk pártfogását. Az évfolyam az álta
lánosan divó vörhenyes vászonkötésben is kapható,
miáltal külsőleg semmiben sem üt el más kiadások
előbbi évfolyamaitól s ezek folytatásakép is tekint
hető. Ára fűzve 4 frt 40 kr., kötve 6 frt.
Vasa ti menetren'i
Malis Szolnokból:
Budapestre Czegléd fáié:
4
4
3
7
óra 54
óra .23
óra 27
óra 09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat,
d. u. személyvonat.
hajn. Tegyesvonat.
este tehervonat.
Bátrán M4:
5 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 perei d. n.
Arad-Temessvár fUé:
10 óra 57 p. d.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11—. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.80, silány
9.50. — Rozs legjobb 9.50, közép 8.50, silány 8.—
— Árpa legjobb 6.50, közép 6.—, silány 5.—. —
Zab legjobb 7.Í-, közép 6.50, silány 6.—. — Köles
7-—• Kukoricza 7.20. — Burgonya kilója 4.—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21._____
Kenyér 100 kiló 10.—. — Derese 100 kiló 4.80. —
Széna 4.50. — Borsó 100 kiló 16.------- Lencse 100
kiló 14. . — Bab 12.--------Kőles kása 10.— Haj
10 óra 49 p. éjjel.
Bdspdkladány-Debreozan fáié:
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 21 p. éjjel, s 12 óra 18 p. éjjel (gyv.)
Érkezét Szolnokba:
Budapest-Czegléd felől:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjj^ (gyorsv.)
Hatvan fielöl: 10 óra 38 p. d. •., 11 óra 48 p. ^jel.
Arad.Temesv4r felől: 4 ó. 45 p. d. u., 3 ó. 47 p. hajn.
roapdkladáay-Debreozen felöl: 4 óra 23 p. d. u., 4 óra
54 peres hajnal.
Felelős azerkesatő: Pásztor
FmSU.Z.
Primadonna sörárpát,
Kerestetik egy lakás, 4 szobiig
1 konyha s kamrával Szt.
— hectoliteije 66—67 kilogram
György napra. Értekezhetni e lap
— árusít 200 métermázsát 9 fo
rintjával Fegyverneken
( szerkesztőjével.
Bagossy Károly ügyvéd
nek a vasút melletti, jól berende
Eladó szőlő-kert.
Kudelka József,
1—1
postamester.
zett azóló-ker4|e, épületestől
együtt, jutányos áron
Orvosi tudományos észleletek
a Hof Jinos-félé maláta gyógy-gyárim ánynk
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá■uak vannak elismerve és 58-szor van királyok
és császárok által kitüntetve.
. -jy
■*
Be* Jáaas untak, mint ea,k.asálUtónak, * koro
nás arany érdemkaraaat tahydoaoaának, magas leadjalak
lovagjának.
szabad kézből eladó.
Értekezhetni a tulajdonossal
Szolnokon
1—1
Hirdetmény.
Adám Andrásnak a várban
levő nagyobb háza kedvező
feltételek mellett örökáron eladá, esetleg 188$. évi Szent<yöi^y napjától bérhekiadö. — A feltételek Somogyi
József ügyvédnél megtudhatók
Feltalálója
és egyedüli kémdtőju Ho* Jánoa-féle nuűátakivonztaak
Bé es
GraSenhef Branentraaae Nro. 2. Iroda és gyári raktár
Grabea Briímientraase Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
Melyet dr. Graaichatitter es. k. városi orvos Bérekre
sd<<t ki: ,A Ho* János-féle maláta kémdtmények naveHtem a maláta kivonat! egésaségi sör aa egyesített
makta csokoládé, a mell maláta czukoikák mcgrtareál
tattak Kletainaaky tanár ur vcgyelemséae alatt. Vannak
j benne réssek. melyek aa eméaztéai szervek gyimrméiré
- u.4, as altest rendedé, csirfcalátiójáról, úgy mint m«llurkésségelnél leaováayodás és a hádreletóai
-»»w
nyugtáé ás erásiM talajdoawígáaál fam mdményZy*
haasnáltatik.
Ihr. Gr«aiehstl4t«B, ca. k. városi arvoa Béreben.
ZUBtrck herezeg azt mondja a Ho*»le maláta
kivonat jó ízű «a erisitó, TraagSl gróf tábornernagy
gyógyhatású tápláló italnak nyilvTniWta és reggelire taván. A kühügés és rekedtségül is
sikerrel alkalmait.tik, Imcea, BUsoa nsszoarok és Jiémsa Vachiel urak (világ uagyságsk) áltat
Óvás.
készítménye, védjegynek (ukellképs Ho*
*• "gyedtU gyámoknak áltó gómWlydW
Salakban, alatta He* JH— aév^áiráaával) kell lenni. A
hsnnan a valódiság műm jelvénye Hdavzik, mint hami— Aa el.« valódi H«* Já^w-fél.
„HAFFNER SÁNDOR és Társai44
$
ezég alatt Szolnokon egy
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
állíttatott fel, mely működését már megkezdette*.
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
teljesíti.
TtezteletH
*Mtss>«rt LáuU
▼isi 07*1* XámdéaáL
12-4
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
Szolnok, 188Í. Nyomjon H^er 8á»dor te terei könyvnyomdáiban. (Bu»p^
I
Gymnasium unk jellege.
A Jász-Nagykun-Szolnok 8—270. számá
ban (—e—) lándzsát tör a Szolnok városi gym
nasium catholicus jellege mellett, de nézetünk
szerintj túl lő a czélon s képzelt ellenség ellen
harczol.
Ugyanis a 6—268 számban megjelent czikkecskében az mondatik, hogy gymnasiumunk
első sorban városi és csak azután catholicus.
Azt hisszük, e mondat nem fosztja meg a gymnasiuniot a catholicus jellegétől, csakhogy a
catholtkus jelleget nem tekinti absolut czélnak,
hanem, feltüntetni igyekszik azt, hogy agymnasium kötelessége első sorban a városnak s csak
aztán á catholicismusnak érdekeit szolgálni. Miat
tunk tehát lehet a Szolnokvárosi gymnasium
catholicus jellegű is, csak a most említett elvet
tártsa mindenkor szem előtt, s azt hisszük, hogy
ebben; velünk az egész város közönsége egyet ért.
AÍ másik pont, melyet czikkiró a catholicismusjra nézve sérelmesnek tart, a következő:
„de a'város közönsége sein tekintette e gymnasiumot cath. jellegűnek. “ Pedig e mondat szóról-szőira igaz. Mi ugyan azt is akként értelmez
zük mint fentebb mondottuk, hogy t. i. a város
közönsége is a gymnasium városi jellegét annak
cath. jellege felett pradominamnak tekinti, de
hogy a város mily kevéssé respectálja e cath.
jelleget, azt nem csak a tanügyi bizottság öszszeállitása, hanem azon körülmény is igazolja,
hogy a félévi vizsgákra (melyek kizárólag a cath.
vallástánból tartattak) a kiküldöttek közzé egy
protestánst és egy zsidót is nevezett ki.
És végre mit jelent a fentebb már idézett
mondat a jövőre nézve?! Nerii mást mint azt,
hogy mihelyt a város közönsége azon helyzet
TÁBOZA.
Modern házasságok.
Hútóriik vad aépek éleUML
A házasság szent frigy, melyet egy férfi és nő az egy
ház színe előtt kötnek, hogy egymást jóllétük és bal
sorsukban mind a halálig gyámolítják. Valahogy
igy határozza meg a kathekizmus a házasság fogal
mát; nem tudom, egészen igy-e? mert hát körülbelül
elmúlt már egy tuczat esztendeje, hogy kathekizmust
nem láttának szemeim. — Ez azonban csak mi reánk,
jámbor keresztényekre szól, kik megelégszünk egy
feleséggel s a feleség viszont egy férjjel, s ha már
valamelyik házastárs egy helyett kettőt tart magá
nak, azonnal kriminálisba fogják, vagy nem tudom
én, mit csinálnak a szegénynyel, s a világ csak úgy
lövöldözi gunyjaival. Közönségesen azonban a félj
megelégszik feleségével, s az viszont az ö férjével,
míg a halál, vagy még előbb a válópör el nem válazztja őket egymástóL
Vannak azonban népek a földön, melyekre nem
teljed ki az egyház boldogitó befolyása, s ezeknél a
népeknél természetesen másként kellene meghatároz
nunk a házasságot, s annak definitiója sok esetben
bajos és igen furcsa volna. így hát ne is szólljunk
erről; hanem nézzük magokat e házasságokat. —
Előre is megjegyzem, a mint ezt gondolhatni is, hogy
a vad népek korántsem kötik le eskü alatt életüket
házastársuknak; — óh nem, ők e tekintetben nagyon
óvakodók; de náluk sok helyütt fölösleges is az
eskü, mert hisz akkor néhol minden héten esküt kel
lene tenniük, lévén feleségek dolgában olykor-olykor
igen válogatósak, ök a feleséget korábban megköve
telik maguknak, mint mi, s nem is érik be egygyel,
ben lesz (fájdalom ez nagyon messze van) hogy
a gymnasiumot kiegészítheti, s azt képzett vizs
gázott világi tanárokkal elláthatja s nem lesz reá
szorulva a szt. Ferencz rend nem minden kifo
gáson felüli tanerőire, bizony akkora gymnasium
nem lesz többé kath. jellegű, hanem tisztán vá
rosi minden felekezeti jelleg nélkül.
No de nyugodjék meg czikkiró, ez nagyon
soká vagy talán soha sem fog bekövetkezni,
addig pedig igyekezzünk a gymnasinm városi
és cath. jellegét összeegyeztetni, s igyekezzenek
a gymnasium vezetői akkéntvintézni a gymnasium
dolgait, hogy mint városiaknak ne legyen ter
hűnkre a gymnasium catholicismusa, s a catholicismus is megférhessen a városi jelleg mellett.
És itt nem hallgathatunk el egy ismételten
felmerült esetet. A gymnasiumba jár ha jól tud
juk 5—6 protestáns tanuló. Ezeknek vallások
tatását a helybeli ref. lelkész teljesíti, azonban
a midőn az a vallás tanításra a gymnasinmban
egy tantermet kért kijelöltetni, az tőle határo
zottan megtagadtatott. Ugyan hogy fér ez össze
a gymnasium városi jellegével?! De egyáltalán
mi ártalmára van a gymnasium vallási jellegére
az, ha ott saját lelkészük által az a catholicusok is vallásukban is oktatást nyernek?! Vagy
talán a falak fognának meg szentségtelenittetni
ez által?! Bizonyára ez a középkorba való val
lási türelmetlenség, melyet a gymnasium városi
jellege tekintetéből megtenni nem lehet, annál
kevésbé, mert az ilyen dolog a gymnasium kath.
jellegét nem alterálja.
A mi már a czikkiró statistikáját illeti nem
vonjuk kétségbe, hogy ez iskola első alapját
1835-ben a cath. hívek tették le, de arra kér
jük szíveskedjék csak az ötvenes években folyt
adakozásoknak is utánna nézni, majd megfogja
látni, hogy az adakozók és pedig jelentékeny
adakozók között számosán vannak az a catholi
cusok képviselve.
Hogy a gymnasium miként épült, azt czikk
iró is hihetőleg csak a szerzetjegyzőkönyveiből
tudhatja, de annyit meg a hitel telekkönyvek
ből megtudhatunk, hogy afundus a szerzeté, az
épület azonban a város tulajdona.
Végre a statikát is ajánljuk czikkiró figyel
mébe. Nem tudjuk honnan vette adatait, de azt
tudjuk, hogy azok hibásak. Ez adatok szerint
Szolnok város lakossága 15232 lelket számlálna
holott a legutóbbi összeírás szerint a lakosság
száma meghaladja a 18000-t, a két protestáns
hitfelekezet száma meghaladja a 700-at, és a
zsidók száma meghaladja az 1200-at, a mint
erről bárki meg fog győződhetni, ha a központi
statistikai hivatal az összeállításokkal elkészül.
E számarányok azonban álláspontunkon mit
se változtatnak, mi nem kívánjuk, hogy a gymnasiumnak protestáns vagy zsidó jellege legyen,
sőt nem kívánjuk ez idő szerint annak felekezet
nélküliségét sem, csak azt kívánjuk és várjuk
el, éppen a gymnasium, és az azt vezető szer
zet érdekében, hogy a gymnasiumnál a vallási
érdekek ne helyeztessenek a városi és közér
dekek felé, hogy a vallási türelmetlenség és
vakbuzgóság ne találjon menhelyet a tudomány
nak és nevelésnek szentelt falak között.
Mikor épült a szolnoki városháza.*)
Talán nem lesz érdektelen, és e lapok t. olvasói
is szívesen veendik, ha azon épületnek eredetét, mely
71 év óta úgy a város jó és balsorsának tanuhelye,
mint e város polgárai köz- és magán ügyei iránti
*) Megjeleni a „Ktllaő-Szolnok* 1873. I. éri. 3. (sámában.
hanem több is kell nekik, noha néha-néha, mint ezt vének- és finneknél, mely utóbbi népfaj némely törzse
látjuk, majd másként is áll a dolog.
eskü alatt kötelezi ifjait, hogy más törzsből hoznak
Nálunk európaiaknál, s a többi világrészek mü maguknak feleséget. Tudjuk, hogy a régi rómaiak is
veit nemzeteinél is, meg van állapítva a házasság szabin nőket raboltak maguknak feleségül. Egy Camp
ideje mindkét nembeliekre, melytől eltérni, ha nem bell nevű utazó látott Persia khondisztán nevű tarmondom is, hogy nem szabad, de legalább is nem tományáb n egy gyerkőezöt, a mint inaszakadtából
illik; a férfinak túl kell mennie a huszonötön, s a futott, hátán egy nagy, vörös posztóba göngyölt pak
leánynak a 15-ön, mert különben mindjárt megszólják kal; mig utána egy egész sereg nő és férfi futott,
őket a hat hét X-es nagynénik.
szidva és kövekkel dobálva a fiatal gyereket, ki pedig
A vad népeknél az érettség sokkal hamarább igen jámbor szándékban járt, vagy pedig jobban
bekövetkezik. így Egyptombán nem ritka eset, hogy mondva futott; — jövendőbeli aráját rabolta el a
10—18 éves fiú vesz el egy 12—14 éves leányt, Per- szülei háztól. siában 10—12 éves korukban érettek a lányok; a
A nő rablás különösen azon népeknél divatos
hátsó indiai szigeteken a Philippinákon Jágor egy 9 melyek kerülik a rokonok közti házasságot. Tudjuk
éves 10 hónapos lány lakodalmán volt jelen; a hot a bibliából, hogy a régi izraelitáknál sem volt sza
tentottáknál is láttak már 12—13 éves mamákat; az bad a vérronoknak összeházasodniok. Ennek meg van
eszkimók és aleutáknál s más sarki népeknél szintén. a maga oka; — statisztikai adatokkal van igazolva,
A mi a házassági cerimóniákat illeti, a legtöbb hogy az ily házasság hátrányos a leendő ivadékra,*
vad népnél a házasság megkötésének semmi vallásos mert a közeli rokonok családi bajai, betegségei, mint
színezete nincs. A vőlegény a menyasszonyba vagy a vakság, süketség, némaság, tüdő és mellbajok, hü
beleszeret, vagy megszökteti azt, vagy megvásárolja lyeség, őrültség, stb. sokkal hatalmasabb mérvben
szüleitől. Szerelmi házasságok, ha vannak is a vad lépnek föl átöröklés folytán az utódokban. A vad
népeknél, ritkák; sok népnek szava sincs a szerelem népek, valószínűleg keserves tapasztalatok után, szin
kifejezésére; meg aztán a legtöbb vadnép alacsony tén rájöttek erre, s azért irtóznak úgy a vérrokonok
állásunknak tekinti a nőket, csak a szenvedély tár- közti házasságtól. Ha akadunk is ellenkező példákra
Sfának s megfosztja őket a társadalom minden jogá- mint a hajdan oly hatalmasadé most már lehanyat
1. így a csendes óceán szigetein a nők még nem is lott és elsatnyult persák- és egyiptomiaknál, mely
ehetnek együtt főijeikkel; az ünnepélyeket, melyeket utóbbiaknál a király, vagy is a Fáraó mindig csak
azok ülnek, csak távolról nézhetik, s rájok nehezül a saját nővérével, lépett házasságra; ez nagyon kivé
háztartás egész terhe. Jellemző egy Fidsi szigeti teles. Az uj hollandiai népek annyira pedánsok vol
fejedelemre, hogy nem tudott hova lenni bámulatában, tak e tekintetben, hogy még a hasonló nevüek sem
midőn egy angoltól meghallotta, hogy az angol köl lehettek egymáséi. Ep igy a szamojédok és osztjátők szerelmi dalokat is írtak a leányokhoz. Ideális koknál, a huronok és arowaroknál. A hottentották és
házasságok tehát a vadnépeknél nem igen fordul a szumátrai batták halállal büntetik a rokonokat
nak elő.
ha egymással házasságra lépnek; a zulu kaffereknél
Sok helyütt divatozik a földön a nőrablás; a pedig elszedik azoknak mindenét, s megfosztják őket
vőlegény menyasszonyát elrabolja szüleitől; igy a jogaiktól. A fannégerek, déli Afrika hites emberevői
pápuáknál, az ausztráliai népek-, kuriliák-, tüzföl- annyira irtóznak a vérrokonságtól, hogy mindig más
diek- és tatároknál. — Európában az oláhok-, szlo törzsekből kenteitek maguknak feleséget.
ntézkedé^rknek is színtere volt s melynek falai nem
sokára részben vagy teljesen lebontva lesznek,, a vá
rosi eredeti jegyzőkönyv alapján megismertetj&k.
' Ezeu épületnek eredetére vonatkozólag a városi
'jegyzőkönyv így szól:
„Minthogy a Régi varas Háza már igen elrongyollott, e felül kicsinsége végett a váras közdolgai*
nnk folytatására alkalmatlan volt, a melyhöz már
: ég időtől fogvást hozzá kezdeni készültek. Nemzetes
Kováts András Feő Biró Ur Anno 1811 kikeletkor
egész gyorsasággal. hozzá kezdvén ezen épiilletnek
helyén állott Nagy Boltot elbontotta, a fundamentomit megásatván 8-a Apr. 811. az első Fundamentum
kő több érdemes Tiszt uraknak és asszonyságoknak
jelenlétiekben, úgy * népnek nagy sokasága közt a
helybéli T. Conventbeli P. (Páter') Quardian Tiszte-^
lendö P. (páter) Zsigmondovich János ur benedictiója
után szép pompával letetetett, mely alkalmatossággal
ezen alantt következő írás Pergament™ Íratva, a
mely azután a Tanácsháznak a napkelet felöl való
szögietjébe egy kivágatott négyszögletű köbe több
rendbeli régi és njabb pénzekkel együtt, mellyek
között y4 könnöczi arany, mindenféle esiist pén
zek réz pénzekkel és Bankó czédulákkal együtt volt
betsinálva az épület nagyobb emlékezetére letétetett."
„A fundamentomba letétetett írás:"
„Ezen város házának az első Fundamentoma le
tétetett 1811 esztendőben 8-ik Aprílisben 7 óra tájbán Reggel, a midőn Felséges kormányozó királyunk
vala Első Ferentz, — Magyarország nádor ispánnya
József eö Hertzegsége, Ország birája: .Ürményi Jó
zsef, Feö Cancellarius: Erdődy József Feö Camerae
Praeses: Semsey András, Al-Praeses: Báró Eötvös
Ignácz, Király személy viselő (Personalis)’ Majláth
György, Oo Budai Cameralis Praefectus: Nyéki Né
meth Sándor, Főispánjaink: Nagyszalatnai Báró Fischer látvány Egri érsek. Alispány: Péchujfalusi
Péchy Gábor. Ns. Vármegyénk Feö Jegyzője: Halasy
Károly. Feö szolga Biránk: Elek látvány. Alszolga
Biránk: Dévaványai Halasy József ur, a kihoz ezen
solemnitásra szerencsénk vala; 2-dik Szolga Biránk:
Retsky László. Rendszerént való Esküttünk: Fülöp
Imre, Váczi Dioecesanus Püspök, Kármánházy László,
Parochiae Administrator és a helybéli T. PP. Franciscanusok Conventjának Quardiánja, Zsigmondovich
János, Vicarius: Demko Mátyás, Helybeli Tettes Soo
Tisztség Perceptora : Szeefrancz János, Contrallórja:
Maltzer Péter, Szál Tisztségnél Szálmester: Udvarnoky Mihály, Contrallór: Kummer Ignátz, Soo mázsa
mesterek: Demjen (?) Pál, Stróbl Márton, Innocent
József, író Deák: Batta Mihály, Szolnoki királyi Magazinum Tisztje: Brauner József, jelenlévénKindt(?)
Pál ur Tokajból, a ki 5 frtos Bankó ezédulát tett a
fundamentomba, Város Feö Birája: Kováts András,
a ki serénységének köszönheti ezen épület felállítta
tását. Második Bíró: Nagy Tamás, Tanácsosok: Rhedl
Ferentz Perczeptor, Lendvay Mátyás, Baranyi János,
Séra József, Akiad András, Kindlovits Ferencz, BorBiró: Gombkötő Mihály, Hid luspector: Farkas János
Másutt a leendő félj, mint emlitém, jövendőbeli
jét megvásárolja a szülőktől. A régi magyaroknál
kétségkívül szintén így volt ez; világosan erre utal
nak az „eladó lány" és „vőlegény" (eredetileg „vevő
legény") kifejezések. A menyasszony ára különböző
lehet, egy pár sertés, juh, tehén, vagy az északi né
peknél* egy két iramszarvas, prémes állatok bőrei,
Afrika némely törzseinél egy puska, egy pár rőf
finom szövet, stb. Így aztán a nő a férfi tulajdonává
lesz, ez rendelkezik vele teljesen, s át is hagyh*tja ^ódáira. így a közép amerikai kariboknál az
elhalt atya valamennyi felesége a legidősebb fiára
“áradj ®véve saját édes anyját. Sőt az arany parton
Afrikában a fejedelem halála után azon fiáé lesz a
trón, amelyik birtokába kerítette atyja háremét
Egyébiránt az asszonyoknak ilynemű fontos befolyá
sára sok nép történetében ráakadhatni, igy a török
és persa történetben, s némely helyütt e befolyás
annyira megy, hogy a fiuk anyjuk nevét öröklik; ez
azonban ritkán van igy, mert a nők dolga legtöbb
esetben rosznl megyen. Hogyne, mikor a leányt meg
sem kerdézik, szereti-e azt a férfit, a ki kit, vagy
három, tinóval akarja megszerezni öt, ragyogó csilla
gát, jövendőbeli boldogságát, A mohamedánoknál a
- a nök tudva levöleg futyulozottsn járnak, s a vőle
gény más által kéreti meg menyasszonyát, maga nem
is ösmerí, nem is lát .atja azt, csak a lakodalom
után; mit várni most az ilyen házasságtól? — két
ségkívül semmi jót, mert bizony néha-néha megesik,
hogy a menyecske pisze, hályogos szemű, vagy talán
kissé nagyot is hall, s a kiábrándult vőlegény rövid
időn másik után néz.
Mert bizony a vad népek nem igen elégszenek
meg egy feleséggel, nekik van kettő is, három is,
vagy :,z előkelőknek annyi, a mennyit kitaitani tudnak,
így. van ez a mohamedánoknál, Ázsia és Afrika., valainmt Ausztrália népeinél is mindenütt ágy, hogy
az asszonyok száma tömérdek; igy hiteles angol uta
zók emutik, hogy Felső Guineában az asantii király
feleségeinek száma felül van 3000-en. Közép-Afriké
ban Mtéza, Uganda fejedelme 500 nőt tart háremé
ben. E fejedelemnél éppen akkor, midőn Stanley
építő mester Pintér János, Fodor Mihály; Tutor.
Kutzora János. Külső Tanácsosok : Lami András.
Bíró látvány. Vidra József. Vidra Ferentz. Csényi
György. Dósa Sebestin. Bozsó látvány. Nagy látvány.
Horváth József. If. Farkas János. Morvay János. Lévay János. Szöllösy Pál. Papp Mihály. Csősz Ferentz.
Kis Pál Ferentz. Hegedűs János. Bozsó János.
Szűts Balázs József. Fantsalyi József. Fekete János.
Bozóki András. Bede József."
„Áts mestere ezen épületnek: Tunkl Ferentz.
Kőmives mester: Kotzka Jakab. Kőmives Pallér:
Hartinger János."
„Íratott akkori'Város Hites Jegyzői: Sepessy
Mihály és Bozsó Antal által."
„E mód szerint letétetvén a fundamentom, az
építés munkájá olly gyorsasággal folytatott, hogy
már akkor észtben September hóban a Piartz felől
lévő tractus egészen elkészülvén 21-a sept. 811. ebbe
szerencsésen lakni által is költöztünk. Hogy pedig
az Egek ezen uj épületben városunknak tsendes és
békességes lakást engednének ugyanazon esztendöbéli
november holnapnak 24-dikén estvéli 6 óra tájba a
helybéli Conventnek Quardiánja T. Páter. Üj Ignácz
által benedícáltattak, melly solemnitásra behívatván
az helybéli Tiszt nrak mind, úgy a Honoratiores, nem
különben szomszéd nraságok közül is némellyek, a
szomszéd Tiszt Urakkal együtt, a Benedicálás után
I a vendég uraknak itt a város házánál illendő votsora
। adatott, mely után megszólván a muzsika az Érdemes
vendég urak, kiknek száma mintegy 150 (személyre
(ment majd csak nem viradtig a Tanács Házban a
legnagyobb vigassággal mulatták."
Közli:
.
E. B.
Főispáni beigtatás.
I. Előkészületek.
Az ünnepélyes bevonulás előkészületei Szolno
kon élénk mozgalmat idéztek elő. A febr. 18-ki városi
közgyűlés alkalmával városunk polgármestere elöterjesztest tett az ünnepélyek részleteiről s a képvise
lők minden erre vonatkozó intézkedést helyeselt s a
szükséges költáágek folyóvá tételére a polgármestert
felhatalmazta^Jieg az nap felállították a diadalka
put a város vasút felöli köutczája elején, mely impo
záns nagyságával nemzeti szinü oszlopai, dús zöld
lombjai és lengő zászlóival nagyban emelte az ünne
pélyt. Messziről olvasható volt a bizalom gerjesztő
„Isten hozott" felirat, a megye, város és főispáni czimerek közt. Innét befelé a megyeházig magas fehérre
meszelt póznákról nagy nemzeti szinü zászlók leng
tek, valamint az útba eső házak legnagyobb részéről.
II. Fogadtatás Czegléden.
Febr. 19-én reggel a gyorsvonattal Bárczay
Gyula szolgabiró és Kerekes Géza megyei jegyző
Czeglédre utaztak, hogy a reggeli 91/, órakor oda
érkező Beniczky Ferencz főispán urat a megye nevé
ben fogadják. — Ott volt az állam vasutak szolnoki
üzletvezetője Riedl Ede ur is. hogy az érkező főis
pán urat üdvözölje 8 ez alkalommal Szolnokról átho-
1877-ben itt járt, keresztény és mohamedán hittérítők
voltak, miudenik fél, kapaczítálni igyekezvén öt a
maga vallásának. A főnök nem tudott határozni, igy
szólott Stanleyhoz: „a mohamedán vallás igen szép,
mert megengedi a több nejüséget, de nem tartom
czélszerünek azért, mert tiltja a borivást; mig a ke
reszténység éppen az ellenkező hibábeu szenzed, nem
tudom elhatározni, melyiknek hive legyek, adj nekem
e dologban tanácsot; s Stanley csakugyan nyélbe
ütötte a dolgot, azt mondván ueki, hogy legyen ke
resztény, hisz azért úgy is tarthat magának felesé
get, a mennyit akar. S a főnök hallgatott a jó szóra,
s most keresztény, és nincsen neki, csak valamivel
több, mint 500 felesége. — Az amerikai indusoknál
még legkevésbé volt elterjedve a soknejüség.
A férj halála után nejei néhol annak fivérére
szállanak át örökség gyanánt. Némely arab törzsek
nél divatoznak a feles házasságok is; a nö három
nap lakik együtt egy folytában férjével s a negye
dik nap, hogy úgy mondjuk, kimenője van, s aztán
3 napig megint a férjéé* és igy tovább. Bizonyára
furcsa fogalom a családi boldogságról.
,
Akadunk azonban még ennél is fonákabb do
logra,* 8 ez az Utó Indiában s a malanéziai szigete
ken divatos több férjüség; különösen divatos az üj
Hebridákon, hol két három embernek csak egy fele
sége van. Hasonló szokásra akadank néhol az uj
zeelandiaknál, eskimóknál és^más sarki népeknél, a
mire különben a szükség, a nőkben való hiány kény
szeríti az embereket. De hát nekik igy is jó, s a
legöregebb fivér felesége közös felesége valamennyi
fivérnek, vagy a hol a többnejüség divatos, a meny
asszony húgai is mind a férj nejei lesznek. Az ilyen
sajátságos szokások Tübetben is divatosak.
„Az ilyen házasságok viszonyait illetőleg tehát
az ember lényegileg miben sem különbözik az állatéktóL A férfi egy nejü, vagy több nejű, s a nö egy
férjü, vagy több férjü, épen úgy, mint az állatok. A
gorilla és csimpansz egynejüségben élnek, a nősté
nyek hűséget fölötte féltik, de másrészről ezek is
nem kis mértékben figyelmesek féijeik hűségére. Az
anyai szeretet, a magé vak odaadásának minden je
zott kényelmes I. osztályú sálon kocsit Szolnokra
leendő utazás czéljából felajánlja. — Megérkezvén a
Budapestről jövő vonat, fos pán urat Kerekes Géza
üdvözölte, a kíséretet felajánlotta, s kikérte a sze
rencsét, hogy ö mltgát a megye székhelye Szolnokra
kalauzolhassák, hol a megye és Szolnok város kö
zönsége bizalom teljes örömmel várja. Főispán ur
hasonló rövidséggel megköszönte a meghívást s átszállott a részére fenntartott kocsiba, hova az épp
akkor Budapestről utazó Horthy Istvánná ő nsgát,
kedves Paula leányával és kíséretét meghívta. —
Midőn Szolnokra, a 2-ik Nagyvárad felé közlekedő
vonattal megérkeztek, szemök beláthatlan néptömeg,
díszes közönség és számtalan négyes és kettős úri
fogaton akadt meg.
A megyei és városi notabilitások a vasúti indóház előtt voltak összegyűlve körülvéve a néptömeg
ezreitől, itt Scheftsik István városi polgármester hatá
sos beszéddel üdvözölte a főispánt s a várost, mely
fejlődésének stádiumában áll, melegen ajánlotta párt
fogásába. Erre a főispán megköszönte a szives fogad
tatást s a város részére pártfogását ígérte, mit meg
is óhajt tartani annyival is inkább, mert lakását ide
szándékozik tenni.
A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után főispán
ur Horthy Istvánnal együtt díszes négy fogatú kocsi
jára ült s megindult a menet a vasúttól befelé.
Elöl mentek a csendbiztosok, míndmegannyi ló
háton, legtöbbnyire magyar díszben, ezután Szolnok
város polgármestere és főkapitánya kocsin, mit Horthy
István fogata követett. E fogat után beláthatlan sora
következett négyes és kettős úri fogatoknak díszes
és díszesebb úri közönséggel. Midőn a fogatok meg
indultak, megdördültek a mozsarak, felriadt az éljen
az út jobb és baloldalán, a szorongó népség sorai
között. A vasúttól egész a megyeházáig sorfalat ké
peztek egyes testületek zászlóikkal, nők, férfiak és
gyermekek vegyest, a rendet a felállított lovas pan
dúrok tartották fenn, különben is ez legkisebb rész
ben sem lön megzavarva. A megyeház elébe érkez
vén a menet, itt Sípos Orbán megyei alispán várta
a tisztikar élén az érkező főispánt és üdvözölte meleg
szavakkal, mire a főispán hasonlóan válaszolt.
Felhaladván a főlépcsőn, a főispán lakosztályába
vonult, mig a megyei képviselők, papság, katonaság
és a többi testületek a nagyteremben foglaltak helyt.
12 óra felé megjelent e teremben a diszmagyarba
öltözött főispán s fogadta a megye közönsége nevé
ben Horthy István bizottsági tag által remek sza
vakba fűzött hódolatát.
Ennek megtörténte után saját lakosztályába vo
nulván, bevezettettek hozzá a tisztelgők és pedig pap
ság, katonaság, közigazgatási bizottság, megyei tiszt
viselők, szolga bírói járások, rendezett tanácsú váro
sok, szolnoki ipartársulat, iskolaszék stb. E testületek
szónokainak előadására a főispán behatón és érzetesen válaszolt. Két óra felé véget értek a küldöttsé
gek tisztelgései.
Este 7 órakor Szolnok város közönsége a vá
rosház udvarából megindított fáklyásmenettel tisz
telte meg a főispán urat, ki e kitüntetéstől elérzékenyülve, lekötelezöleg válaszolt Somogyi József ur
nák a város közönsége nevében hozzá intézett be
szédére?
III. Az ünnepélyes beigtatás.
Az ünnepélyes beigtatás végett egybehívott rend
kívüli megyei közgyűlést Sípos megyei alispán febr. 20.
másnap kevéssel 10 óra után megnyitotta és miután
a beigtatást megelőzőleg Bánréve pusztának Mezőtúr
leivel az állatoknál épugy ki van fejlődve, mint az
embernél. Hány apa, vagy anya van, a ki képes meg
tagadni gyermekét, s a vad népeknél az apa, vagy
anya kénye kedve szerint megölheti gyermekeit, anélkül,
hogy eltitkolná vagy valaki felelősségre vonná őkét;
s a gyermekek viszont szüleiket teszik el láb alól,
ha már terhűkre kezdenek válni. Így ölik meg az
ausztráliai népek különösen leánygyermekeiket, mint
fölös számban szükségteleneket, éppen úgy, mint megöldosik egy-egy kivételével a bivalyokat is, minthogy
ezek nem adnak tejet." (Topinard „Anthropológiá“-ja.)
Mily boldogok vagyunk mi, hogy nálunk más
kép történnek a házasságok, más a házastársak közti
viszony, stb. Nálunk az u. n. ideális házasságok vol
nának divatban: kivéve, azon házasságokat, melyek
nél a vőlegény menyasszonyának örök szerelmet esküdözve veszi el annak egy pár ezer forintját, vagy
nehány hold földjét, hogy majdan azoknak elfbgytával megkezdje* a „Váljunk el“-t játszani. Van azon
ban az európai házasságoknak még más hibája is. A
példás családi életet élő khinaiak méltán vetik sze
mére az európai társadalomnak, hogy mig az apa
egyik gyermeke a táisadalomban bárminő állást el
foglalhat, addig a másik gyermeke talán mert nem
a törvényes anyától származott, mostoha sorsra jut,
az apa nem akarja őt elismerni, mindenki leveszi róla
kezét, s a társadalom külön gúnynevet adva
kirekeszti kebeléből. E tekintetben meg kell valla
nunk, hogy a vad népek felettünk állanak, s nem
minden alap nélkül gúnyolódnak a khinaiak az euró
paiakkal, midőn azt kérdezik tőlük, hogy hát „Euró
pában is van családi élet?" De hát vigasztaljuk magunkat, hogy van; nyájasabb boldogitóbb jólétet árasztobb, mint a khinaikat kivéve bárhol másutt a kerek
ÍTa háza88Úg iga® tisztaságában, mint
boldogító frigy csakis nálunk a müveit nemzeteknél
van meg, hol a két házastárs feláldozza együtt és
egymásnak egész • életét gyermekeik boldogitására.
városához való csatoltatása határozatilag kimonda
tott éb a megyei javadalmazás iránti javaslat elfo
gadtatott, egy küldöttség menesztetett Beniczky Fe
rencz íföisgán ur ő méltóságához, őt felkérendő, hogy
a gyujesteremben megjelenjék. Kevés szünet után a
főispán ur diszmagyar öltözetben a jelenlevők har
sány éljenzése között a terembe lépett és elnöki szé
két elfoglalta. Kerek József főjegyző erre törvé
nyesen felesküdtette ő méltóságát.
. Á hivatalos eskü után Kerek József megyei
főjegyző a következő beszéddel üdvözölte a főis
pán urat:
szem előtt, maga a tisztikar összege sem tűrne ön sának öröm ünnepét üli királyával, azt
hiszszük elmagában oly eljárásokat, melyek az egésznek hirnemondhatjuk, és adja az Isten, hogy el is mondhasvet koczkáztatnák. — Viszonyaink s az átmeneti kor
suk, miszerint: Magyarország nem volt, hanem van,
szak követelményei, az állam fentartására nagv áldo és lesz!
zatokat követelnek a polgártól, ö ellenben fel van
Éljen a király, éljen a haza!
jogosítva, hogy a hazának hozott áldozatai fejében,
megkövetelje a szabadsággal párosult rend fentartáKözvetlenül az ünnepélyes beigtatás után dél
sat, hogy nyugton és békében (védve jog és törvény
áltál) végezhesse napi teendőit, — követelheti, hogy után 2 órakor a megyeszékház termében diszebéd
az árvák vagyona szent letétnek tekintessék, közle volt, melyen 120-an vettek részt. A jó ehampagne-i
kedési eszközei, a legjobb karban tartassanak. — i 2r ^v®z®s® utón csakhamar megeredt á lelkes felKözségi s megyei kiadásaik legszűkebb keretekbe szo- köszöntések özöne. A diszebéd végeztével kiki sietett
!
Méltóaágoa Főiapán L’r!
|
nttassanak,
a közpénztárak kezelői és felügyelői, ne az előkészületien levő bálra szükséges intézkedéseket
Hivatolonoral járó kadve. köteleimet teljesítem mo.t,
I
csak
felügyelők,
de -azoknak hű őrei is legyenek. A megtenni és már esti 9 órakor a Farkas Sándor
midőn Mehoeayodxt, 6 ctiwm, és apostoli királyi Feleinek legkegyeln|ei>b kinevezése folytán, Jásx-Nagykun-Sxolnok megye fóia- j tisztviselők eljárásai gyorsak, pontosak és igazságo- I ezeglédi zenekara áltál játszott tánezdarabok vissz
hangzottak az egész épületben és tánezra indították
pani székében való beiktatása alkalmával, a megye közönsége ne | sak legyenek.
vűben, tiszteletteljesen üdvözlöm.
a pezsgő vérü fiatalságot, amely kiviradtig aprózta
A
közigazgatás
feladatához
tartozik,
a
csapáBegyénk az 1S7«. 33-ik t.-czikk értelmében alakulván át,
s2,
ia “^“yiben emberileg lehet elhárítani, elke- a nemzeti tánezot. Díszes közönség vett részt e bá
*aen MÓí,‘d ido’
nem "késien 6 év alatt, Méltóságod magas
lon, mely kétségtelenül a legfényesebb volt az eddig
rulhetlen következményeit pedig enyhíteni.
személyében, mar harmadik főispánunkat van szerencsénk üd
vözölni.
... . Mindezek feletti ellenőrzési jog a közönséget is Szolnokon tartott bálák között. A karzatot teljesen
Az elsőt Kiss Miklóst, ki a megye alakulását vezette, vá
11leti, s ennélfogva kérem méltóztassanak, saját s a megtöltötte a néző közönség, és hogy maga a terem
ratlanul ragadta el tőlünk a halál, a második gróf Batthyányi Jókoz jó érdekében, ezen jogukat szigorúan gyakorolni, is zsúfolásig telt meg tánczolóközönséggel, az kétsé
zsef, telve jo akarattal alig, hogy feltűnt megyénk láthatárán, már
ismét tniozott tőlünk. Méltóságodat tehát, a hosszabb egvfittlét
mert csak a közérdeklődés, s a közügyek alapds is get sem szenved.
remenyeben üdvözöljük, mert csak az egyének és viszonyok teljes
merete óvhatja meg magát a jognak gyakorlatát,
felismerésen alapuló, hosszabb ideig tartó működés tarthatja meg
egyfelől s megnyugtatókig hathat a tiszti kaira a
a kornak, és helyzetnek, melyben a cselekvény történik, kimaragabnak ellenében.
Nyilatkozat*)
failv
Aj főispáni állás egykorú a megyék eredetével, s habár elA törvény, ezen ellenőrzési kötelességet a főis
Alólírott
lovagias
kötelességemül ismerem
multak & azon idők, mikor hajdanában, a lovagias korban, a hon
pánra, is reá ruházza.
kijelenteni, miként e hó 20-án Szolnokon, a köz
védelem ügye még nem lévén szervezve, a főispánok vezették a I
En
e
feladatomnak
teljes
ön
tudatában
azt
telmegyék bandériumait a csatákban, s habár, az arisztokratikus kor- I
ebed alkalmával, úgy később egy magános mu
many formának, a nép képviseleti alkotmány által történt felvál- i! jesitem fogom, s reményiem, hogy a jeles tisztikartaea folytan, a megyék a kor kívánalmaihoz képest; nénielv addig
bán, s t. közönségben, ez irányban is támaszt nye- lató társaságban Okolicsányi István tisztelt ba
gyakorolj jogaiknak használatától elestek, mind az által’maradt
rendek. b szabadjon azon reményemnek kifejezést adni, rátomra vonatkozólag mondott szavaimmal Őt
még fenn számukra elegendő tér, melyen tevékenységüket, az ál
nogy soha nem fogok oly cselekményekkel találkozni, sérteni, avagy csak kellemetlenül érinteni sem
lam javára hasznosíthatják, mert ottan van még az állami közmelyek a törvény szigorú alkalmazását tennék szük
igaxgataa közvetítése ezer szálaival, ottan van az önkormányzati
volt szándékomban.
ségessé.
tér, es társadalmi teendőknek kimerithetleu forrása, melyek mind
Kenderes, febr. 22. 1882.
annyian | a föispáni alias jelentősege, és a megvék fenállásáuak
,
T- Közgyűlés, a magyar nemzetnek századokon
szükségesség* mellett bixonyitanak.
at fölényét a többi testvér nemzetiségekkel izemben,
Horthy István.
,
Méltóságod ősi nemzetsége, melynek szálai felnyúlnak az
nem csak a harezba* kifejtett vitézsége adta m«g,’
Árpádok korában hazaíiságba kitűnve, Magyarország közéletében,
hanem erkölcsi túl sulylyal is bírt felettük.
mindég jelentékeny szerepre volt hivatva, és Méltóságodnak úgy a
törvényhozásban, mint a megyei életben szerzett gazdag tapaszta
...
erk’’lcsi túlsúlynak legtöbb támpontja, azon
HELYI HÍR.
latai, biztos kezességet nyújtanak nekünk arra nézve, hogy mea közéletben nyilvánuló morál, mely eljárásaiban ve
Sr^kunnányzata, Méltóságodnál, a legjobb kezekben van íetéve,
zérelte,
az erkölcsi sülyedés, nagv nemzeteket is
— Lapunk szerkesztője több napig távol lévén s
üdvözöljük tehát, és a megye közönségének örömét fejezzük ki a
romlásra vezetett.
fölött, hogy Méltóságodat volt szerencsénk megyénk főispánjául
csak a lap lezárása után érkezvén haza: több fontos
megnyerhetni.
Mennyire lenne annak elburiánozása veszedelmes
8 több érdekes helyi hir e miatt visszamaradt.
Minthogy azonban súlyos időket élünk, mert határaink déli I oly nemzetben, mely számban nem nagy s csak erköl
Kérjük az illetőket jövő számig türelemmel lenni.
részén, vészt jósló fellegek kezdenek gyülekezni, a megpróbáltatá- i
csi tőlény által képes azon hivatásának megfelelni,
soknak csak úgy felelhetünk meg, ha szeretett királyunkhoz tántoríthatlau hűseggel, és kedves hazánkhoz lángoló szeretettel ra- ' melvet keletidé az európai társadalom polgárositási
gaszkodufik, úgy felelhetünk meg, ha mindenkor ugyan, de az ilven I küldetésével- reá bízott. Ez útról letérve, saját lét
válságos időkben leginkább az állam élet, minden tényezői, egv- I alapját ingatná meg.
MEGYEI HÍREK.
mással szívélyes egyetértésben működnek, és egymás iránt kölesöE vidéknek jellege kiválólag magyar.
* Gyászhir. Özv. Makay Gáborné Illési Sára
nős bizalommal viseltetnek, mi szeretettel és bizalommal fordulunk '
Nemzetünk jellege lovagias, bátor és hű. A tör- mint édes anyja, Makay Imréné Hegedűs Mária és
Méltóságodhoz, a kérjük, hogy ezen érzelmeket, kegvesen elfő- I
gadni, s bennünket szinte becses bizalmával megajándékozni mél'ény tisztelete a jogok kölcsönösen tiszteletben tar gyermekei Osváth Albertné Makay Júlia, Makay
tóztassék.
tása a társadalmi rendnek alapja.
Endre, Báthor Gáborné Makay Gizella és Makay
Kívánjuk, hopy axon «ép remények, melvck Méltóságod, é.
Hiszem, hogy ezen érzülettől velem együtt át István; vejei Dr. Osváth Albert fővárosi rendőrorvosa megyénk ré.xéről, a köxtünk, ma kedvexö előjelek közt megin
vannak hatva.
dult hiT.talo. riuouyokboz fűződnek, mielőbb valósuljanak.
Báthor Gábor köz- és váltó ügyvéd; menye Kállay
Kívánjuk, hogy Méltóságodat, a mindenható Isten, hazánk,
,
Ya£>y°k győződve, hogy a király és alkot Iréné; unokái Itj. Osváth Albert, Júlia, Paula és
é. megyénk javára, azámoa évekig eltörne!! ’
mány iránti hűség szivükbe van vésve.
Ilona, Báthor Miklós és Mártha mélyen megszomo
Kerek József főjegyző után főispán ur ő mél
.
kiáltják velem együtt: éljen a haza élien a rodott szívvel jelentik forrón szeretett fiának, férjé
tósága következő beszédet mondotta el:
király.
nek, apjuknak, apósuknak, illetve nagyapjuknak Né
Tisztelt megyei közgyűlés!
A nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott be hai geleji Makay Imre úrnak, Jász-Nagy-KunŐ cs. apostoli kir. .felsége a m. kir. belügymi- széd után, főispán ur a régi joggal élve, egy tisztelet
bzolnok vármegye közigazgatási bizottsági tagjának
niszterő nagyméltósága felterjesztése folytán e megye beli főorvost egy t. szolgabirót és több t. jegyzőt nevezett a Szolnok-Csongrád jobbparti ármentesitő társulat
főispánjává méltóztatott kinevezni.
ki. Ennek megtörténte után következett a gyűlés negye elnökének, köz- és váltó ügyvédnek életének 59-dik
Nem minden habozás nélkül fogadtam el ez állást, dik tárgya: Ö felsége I. Ferencz József apostoli ki- évében f. hó 21-én történt gyászos elhunytét. A bol
mert ismerem azon nehéz kötelességeket, melyeket a irályunk életnagysága képének leleplezése. Sípos dogult hült tetemei a kerepesi temető halottas házá
törvény a főispán elé szab, s melyek teljesítését tőle ! ”rbá», megyei alispán ez alkalomból a következő ból f. hó 23-án délután 3 órakor fognak a sírba le
a haza, s annak kormánya el vár.
beszédet mondotta el:
tétetni. Budapest, 1882. február hó 22-én. Béke
A megye összes admínístrátiójáért nagy részt ő
hamvaira!
Méltóságos Főispán úr!
is felelős, ö maga pedig nem lévén adminístráló kö* Farsangi vásár. Karczagról vesszük a hirt,
Tekintetes megyei bizottság!
z®g, jogköre sokféle félre magyarázatokra adhat al
Megyénk közönségeid Felsége születésének 50-ik hogy a f. hó 16-án megtartott jótékonyczélu farsangi
kalmat.
évfordulója alkalmából tartott közgyűlésében közlel- | vásár fényesen sikerült. A tiszta jövedelem’ 470 írton
Hogy e nehézségek daczára, hódolva uram kirá ; kesedéssel elhatározta, hogy ő Felségének életnagy- felül van.
lyom parancsának, a kegyes kinevezést elfogadtam, I ságu arczképe, hazai művész által elkészíttetvén, itoka az, mert bízva egy felől abban, hogy nyílt, be । ten a teremben feltüggesztessék, mintegy intő például
csületes, és a közjóra irányult törekvéseimben, mint ’ szolgálván arra nézve, hogy köztanácskozásunkban,
A közönség köréből.
a megye közönsége, úgy annak tisztikara az élén mindég, a király és haza iránti szeretet vezéreljen
álló alispánnal támogatni fognak.
bennünket.
Másrészt, mivel azt hiszem, hogy minden magyar
Köszönet nyilvánítás.
Az arczkép elkészült, s a művész ecsete, megember, kinek az alkotmány jelenlegi fenállása szivén । felelt a" várakozásnak, és méltó díszére válik hazai
Mindazok, kik boldogult nőmnek e hó 19-én
fekszik, tartozik azon terheket elvállalni, melyekkel 1 művészetünknek.
történt eltemettetésekor akár a temetésen való
annak fentartása, biztosítása, s állam rendszerünk
íme tehát az arczkép, melyről most a lepel le szives megjelenés, akár pedig fogatuknak ez al
szilárdítása jár.
hullott, ö Felsége I. Ferencz József, Magyarország
A katonának nem szabad tekintettel lenni arra, koronás királyát életnagyságban tünteti elénk, mely kalomra való rendelkezésemre bocsátása által
hogy veszély fenyegeti azon helyen, melynek védelme előtt hódoló tisztelettel hajlik meg minden magyar részvétüket nyilvánítani szívesek voltak, fogad
reá bízatott, neki ott megállania, neki ott küzde ember, és egy történelmi jelentőségű életet ábrázol, jak ez utón legmélyebb köszönetemet szívessé
nie kell. |
mely sok tanúságot rejt magában.
gükért és részvétükért.
Az államot fegyver nélkül szolgáló polgárnak
Ugyanis mindjárt uralkodásának kezdetén, a há
Reta Simon,
sem szabad magát a közszolgálat terhe alól kivonni, ború förgetege zúgott végig, Európa téréin, hazánk
vendéglőn.
akarván ' a közjót, a nehézségekkel is meg kell küz sem maradván abban érintetlenül, és oly zivataros
denie.
korszak állott be, mely, nemcsak más államok és fe
, Ezek bátorítottak fel engem e díszes állás elfo jedelmek, hanem fájdalom, hazánk sorsa felett is
Szerkesztői üzenet.
gadására.
döntött.
,
—
B. főkapitány urnák. Távollétem miatt *
Tudom, hogy a megye tényezőinek öszhangzatos
Később azonban tisztulván a helyzet, és a nem lap vezető nem vállalkozott a köaléare. Ea iá jövőre jön. Szive,
működése szükséges arra, hogy a czél eléressék.
elnézést
kérünk.
4
zet, királyával egyetértésre jutván, a magyar szent
En bizalommal jöttem ide, kérem támogatásokat. korona, mint a nap a felhők közül, győzelmesen, és
Megvagyok győződve arról, hogy bizalmam bi teljes fényében emelkedett ki a zivatarból, mely is,
zalommal, őszinteségem őszinteséggel, barátságom ba a nemzet akaratából ő Felségének fejére tétetvén,
NYILTTÉR.
rátsággal fog találkozni, úgy a megye tiszti kara; felkenetett Magyarország alkotmányos királyává.
mint a megye közönsége' részéről
Eltűnt tehat a rút viszály, és ez idő óta szebb A felső-szászbereki uradalomban
Ezek alapján reményiem, elérjük a czélt, t. i. a napok viradtak a hazára és a királyi házra, mert
m®gye érdekeinek előmozdítását.
soha még fejedelem, alkotmányosb módon nem ural van még egynéhány métermázsa
Én ja megyei tisztikart nem tudom más polgár kodott, mint ő Felsége, első Ferencz József, és soha
tól megkülönböztetni egyébben, mint abban, hogy, a nemzet, még nagyobb lelkesedéssel, és oda adással, répamag eladó. Bővebb tudó
közérdeknek tágasabb hatáskörű szolgálatában áll, s nem környezte a trónt, mint a milyennel környezi, a
sítást ad a tisztartósáír.
©
azon bizalmat, mely irányában úgy a közönség, mint magyar nemzet, ö Felsége trónját.
a kormány részéről nyilvánul, csak kötelességének
Es ez, nem egy rabszolga nép öröm ujongása,
buzgó teljesítése által hálálhatja meg.
hanem egy szabad nemzet szívből fakadó hő érzel
Irodalmi és művészeti szemle.
Néni képez ő bureaukratikus osztályt, mely ér meinek kifejezése.
dekeit a közönségtől elválaszthatja — ö maga hazafi
Krisztus Pilátus előtt.
Biztosítva yan hát a trón a nemzet szeretető
polgár lévén, kell, hogy a törvény és alkotmány által, és az ősi jogaiba visszahelyzett nemzet, a jó
Napok óta szemlélhetjük a művet, melyről nvutiszteletben tartása, legyen cselekedeteinek rugója.
és igazságos király uralkodása alatt, úgy a szellemi, gat kritikája azt mondá, hogy olyat néni *lko4tt
Megvagyok győződve, hogy e megye hazafias és mint az anyagi téren fokozatosan bár, de folyvást ' már századok óta művészi ecset s a jelen kor leg
díszes tisztikara, igazságos és részrehajíatlan eljárá előre haladj
majd a nemzet, néhánv
néhány év | nagyobb
ni
halad, ügy hogyha maid
festőművészének nyilvánította annak alkotój át
saiban, ■ hogy cselekedeteiben mindig a morált tartja múlva, Alpár téréin, Magyarország ezeréves fennállá- । lagyobb
') E Borokért nem felelő* *
uork.
A képzőművészeti csarnok egyik termében van
a nagy műremek, melybe csak aránylag keskeny nyí
láson át jő b? világosság, közvetlenül a képre, míg
a terem többi része sötét.
Szemünk egy pillanatra elvakul, a mint a te
rembe lépünk, a sötétségtől: de a mint balra fordít
juk tekintetünket, azonnal látunk ismét, látjuk a mes
ter remek alkotását.
Mintha nem is kép volna az, a mit látunk, ha
nem igy tartozik, hogy az egész gyülekezet ott ül
a jelenét impozáns voltának megfelelő csendben, a
terem oldalán. Csendben és némán, mint azok, a kik
nézik; mert a mint a képre téved tekintetünk ott
maradunk állva, egy hang sem jön ajkunkra, csak
nézünk, bámulunk a gyülekezetre. Majd megindulunk
önkénytelenül a kép felé; mint a delej a vasát, égy
von az bennünket s észre sem vesszük, mikor a kor
látba ütődünk. Szent áhitat fog el bennünket, szeret
nénk leborúlni a fÖlséges megváltó lábai elé, ki megkö
tözött kezekkel fehér ruhában, vállaira omló haja törtei
vel, isteni fönséggel áll a féktelen tömeg előtt, ideális
tiszteletet geijesztö tekintetét a magasba szegezve.
Vele szemben, a kép jobb oldalán, egy remekül
festett, négy lépcsős emelvényben ül a szintén fehérbe
öltözött Pilátus, njjain számolgatva Krisztus bűnös
ségét, vagy ártatlanságátElőtte két alak ül, baloldalán; az egyik kék
ruhában, kérkedő tekintetet merően Krisztusra sze
gezve, a másik barna ruhában, s arczárói a fölhábo. rodás olvasható le. Pilátus jobbján egy másik alak
ül, bámulva a helytartó arczára, mintha csak kér
dené, hogy vájjon lehet-e itt más határozat, mint
hogy a lázitót meg kell ölni. E fölött egy magas
farizeus támaszkodik a falnak, ostoba pöffeszkedéssel
méregeti a megváltó fenséges alakját.
Krisztus ée Pilátus közt van a közvádló, nagy,
ősz szakálla hatalmas álló férfin, sárgásbarna talár
ban, sötét kékesfekete köpenyben, fején fehér lepellel.
Nyitott szájából mintha csak hallanók a vádat. Egyik
kezével.magyarázza Pilátusnak azokat, a miket mond.
Mögötteegy sarokban három megszólalásig hű alak
tanácskozik a dologról, az ember azt hiszi, hogy
mozog a szájuk és hosszú szakáink.
Krisztus előtt, a közvádló jobb oldalán ül egy
vörös ruhás, sárga öves és sárga föveges alak, a vén
farizeus, kaján szemeivel kárörvendően hunyorít az
isten fiának; ez is oly híven van ábrázolva, hogy az
eiqber szeretné megfogni a nyakát és kirántani a
sokaságból. Krisztus másik oldala mögött egy . vörös
föveges farizeus hunyorgató szemekkel fiimigálja, kicsinyli két más társának Krisztust, kik közül az egyik
vigyázva hallgat eme szavaira, a másik a római ka
tona jobb válla mellett előre dugja kopasz, megszó
lalásig híven alakított fejét, figyelmesen szemlélgetve
a vádlottat.
Kevéssel odább balfelé, egészen az előtérben
egy izmos római katona igyekszik visszatartani a zajongó tömeget, meggyszinű, hanyagul magára vetett
köpenyben, fején sisakkal. Dárdája, melyet vízszintes
helyzetben tart a tömeg előtt, mintha csak egy pár
arasznyira volna a tömegtől, s a megváltó testétől.
Lábszárai közt mintha valósággal üresség volna, oly
remekül van ábrázolva a kép, a saru szíjjá mintha
Orvosi tudományos észleletek
a Hoff Jáno«-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatásuak vannak elismerve és 58-tZOf van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mellHoff János nrnzk, mint c*,k. szállítónak, a koro
nás. arany érdemkereszt tulajdonosának, maga* rendjelek
lovagjának.
valósággal lógna és nem festve volna, azt hiszi az
Előtte balra egy izmos suhancz ordít tátott
szájjal és fölfelé emelt karokkal. Ez előtt egy kék
ruhás mulya alak bámészkodik bamba tekintetével* a
megváltóra, s a kép bal szélén a legvégső alak labujjhegyre állva igyekszik kielégíteni kíváncsiságát.
Pompásan ábrázolt, valóságos élő alak.
Hátul padok vannak, s azokon áll á tömeg,
melyből különösen két alak emelkedik ki, az egyik,
mintegy átellenére a jobb oldali pöffeszkedö alaknak,
egy fehér fejleples vádló, ki Krisztusra mutat, a má
sik a kettő között áll a falnál,- egy egyszerű női. alak,
kaiján kis gyermekével, az egyedüli az egész tömeg
ben, ki szánalmasan tekint az isten fiára.
Ezek a kép fő alakjai, melyek egyenként is mind
valódi mesterművek, s bizonyára hosszas tanulmányo
zás után készültek. Mindenik más alakban, más hely
zetben van, és másként fejezi ki arczával féktelen
szenvedélyét és engesztelhetetlen gyűlöletét.
A többi alak a háttérben van, homályban, s
mégis mindeniknek az arczán élesen nyilvánul a lelki
állapot.
.*
Színezés dolgában is remek,a kép. Középen áll
Krisztus, fehér ruhában, jobbra Pilátus szintén fehér
ben, balra az orditó suhancz, jobbára fehér ruhada
rabokban. Ezekkel ellentétben a kép többi színe majd
nem mind sötét, jobbára meggyszm, sötét kék és
rozsdabarna. Azonban, noha képviselve van itt min
den szin árnyalat, keresve sem tudna az ember semmi
kirívót találni. Krisztust is fönséges alakja és méltóságos arcza tünteti ki, nem fehér ruhája, meg az,
hogy a művész igen jeles fogással jó háttért adott
neki az által, hogy mögüle az alakok két oldalt
elébe hajlanak. Háta mögött nincs, a ki fölemelje rá
kezét, s nem is ezzel akart a művész remekelni, ha
nem az arezokban tüntette föl a haragot és féktelen
gyűlöletet.
Kitünően van alkotva a képen az előtér és hát
tér, a lépcsőzet, melyen Pilátus ül, olyan, hogy az
ember azt hiszi, hogy arra fölhághatna; Pilátus háta
mögé, azt hisszük, oda állhatnánk, a közvádló keze
a faltól oly annyira különváltnak látszik, hogy ked
vünk kerekednék megfogni és lerántani. A közvádló
mögötti három beszélgető alak is megszólalásig hü,
az ember mintegy hallja beszédüket, az ordítását, stb.
Igen jellemző a képre az, hogy midőn Parisban
volt kiállítva, 8 egy anya karján gyermekével szin
tén megnézte azt, a gyermek az anya kérdésére, hogy:
„látod fiam? — azt feleié, hogy: „látom, de nem hal
lok semmit" mert valóban az ember szinte megdöb
ben, hogy mi lesz itt a következő pillanatban.
Szóval életet áraszt a kép minden része, meg
szólalásig hű annak minden alakja. Uhajtjuk, hogy a
műremeket, mely egyetlen a maga nemében, minél
előbb megszerezze a nemzet, a művész pedig minél
előbb kész legyen Ígért 15-ik nagy remek művével,
mely Krisztust a Golgotán fogja ábrázolni, s a melyet
nekünk, magyaroknak fest majd. Nyújtsa az éghoszszura életét, a drága életet, mely oly nagy dicsőséget
szerzett a szegény, kis magyar hazának.
Dr. Somogyi Xguáoz.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.------- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukoricza 6.80. — Burgonya kilója 4.—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.------Kenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 5.50. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.—----- Kőles kása 11.50 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kiló 24.— — Árpa
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectolitef 24 frt.
ó bor 30. — Sör 1 kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna. 70 kr.
_ Disznó-zsir 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
Vasúti menetrend.
Indulás Szolnokból:
Budapestre Czegléd tálé:
4
4
3
7
óra
óra
óra
óra
54
23
27
09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat.
d. u. személyvonat.
hajn. vegyesvonat.
este tehervonat.
Hatvan feli:
5 óra 8 perez reggel, 5 óra 7 perez d. ú.
Arad-Temessvár isié:
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
Fftspőkladány-Debreozen felé:
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 21 p. éjjel, ■ 12 óra 18 p. éjjel (gyv.)
Érkezés Szolnokba:
Búdapest-Czegléd felől:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyorsv.)
Hatvan felöl: 10 óra 38 p. d. *., 11 óra 48 p. éjjel.
Arad.Temesvár felől: 4 ó. 45 p. d. n., 3 ó. 47 p. hajn.
Fdspökladány-Debreozen felől: 4 óra 23 p. d. u., 4 óra
54 perez hajnal.
Felelő* szerkesztő: Pásztor FerenOZ.
Hirdetések és előfizetések
e lap részére felvétetnek
Haffner Sándor és társai nyomdájában
Szolnokon, búzapiacz, szerkesztőségi épületben.
Feltalálója
és egyedüli készítője Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Béé*
Grabenbof Branentrasse Nro. 2. Iroda és gyári raktár
Graben Braunentrasse Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
Melyet dr. Granichrtatter ca. k. városi orvos Bécsben
adott ki: „A Hoff János-féle maláta készítmények neve
zetesen a maláta kivonati egészségi sör az egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta ezukorkák megvizsgál
tattak Kletzinszky tanár ur vegyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél, az altest rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mellnekézaégeknél lesoványodáa és a hideglelést hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
használtatik.
Dr. Grsniohstádtsn, es. k. városi orvos Becsben.
Kismarok herczeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó izü es erősítő, Vrangol gróf táborszernagy
jó izd és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelin issza. A köhögés é* rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatok, Lucca, Nilson asszonyok és Né
mán Vachtel urak (világ nagyságok) által.
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a valódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami
sított visszautasítandó. —. Az első valódi Hoff János-féle
uyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
■B" Főraktár Szolnokon Monszpart Lászlé
fkszortelotábon. Jászberényben: Szil
vás! Uynla I^ászlónáL
12—4
„HAFFNER SÁNDOR és Társai"
ezég alatt Szolnokon egy
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
állíttatott fel, mely működését már megkezdette.
1
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
tejesíti.
r
]
Tisztelettel
SKaffne/c Sánchoz és tázsai.
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
Szolnok, 1382. Nyomatott Haffner Sándor és társai könyvnyomdájában. (Búzapiaca, a szerkesztőségi épületben.)
10.-272.
EléfizttM ár:
helyben háshos hordva,
v««y:
vidékre postán kUdvo,
Egész évre . 6 frt.
j Fél évre . . 3 frt 50 kr.
S Negyed int 1 frt 90 kr.
Szolnok, 1882. márczius 5-én
[ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
Egyes szám in 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
—
Előfizetések és hirdetések
SZOLNOKON:
a aserkeestőségnél, búzapiaca
"“■h" »<•••<<» három dmaáboo
1-anr hirdetve
— — — _
^mu Bm
tesor
,
__
__
-----__ __
e
__
jw
Többesért hirdetésnél árloeagoéés.
Benitxky Ferenci.
( r*) Tapintat kellett hozzá, hogy olyan
népszerű föispán utódjául, milyen gróf Bat
thyány József volt, oly egyént teijeszazen a
kormány a korona elé, akivel Jász-NagyhunSxolnok megye közönsége meg legyen elégedve.
Mert gr. Batthyányit e megye közönsége és tiszt
viselői részéről oly tisztelet és szeretet fogta
körül, melynek tiszta lángja\még akkor is lobo
gott a szivekben, midőn már a nemes gráf szé
kéből végkép távozott.
A kormánynak tehát helyes választásra kel
lett első sorban törekednie, miszerint oly férfin
lépjen a távozott föispán helyébe, kiről elmond
hassuk, hogy elődjének, elvben és jellemben,
méltó utóda.
8 Benitzky Ferencz ur személyében, vall
juk meg most már őszintén, van reményünk hozzá,
a kormány jól választott
Talán, hogy neve nem volt országos hírű
zajos név, vagy taláa hogy egy történelmi nagy
név után hallottuk és olvastuk az 8 nevét avagy
kr tud^k miféle noették okokból: nem hittük, nem
gondoltuk és nem gondolta tán senki, hogy Be
nitzky Ferencz első megjelenése amegyeszékház termében, oly kedvező benyomást teend ál
talánosan s oly rokonszenves egyéniséget lesz
szerencsénk benne tisztelhetni.,
Dc( a váltakozó gondolatok, hiedelmek és
föltevésé^ után jól esett csalódni e merve kö
zönségének.
Benitzky Ferencz, mint megyei föispán,
TAROZA
A késesük társadalmi jelentősége.
,
Hirdetések
Hirdetési dijak:
kir. postahivatalnál.
Kézirat* k
«"k illírt kosoktól fogadtatnak *1 • ások
Megjelenik hetenkint
egyezer:
vasárnap
• a vidéki példányok ia
ugyanakkor poétára adat
nak. Saerkeeztőeég: Szol
nok, búzapiaca, 1896. ez. a.
hová a lap szellemi részét
illető ^közleményeken kívül
as előüsetézi pénzek ■ min
den egyéb dijak ie küldendők
Ide kflldendők a poétái M-
I keresetlen a mégis tiszteletet és bizalmat gerI jesztő modora által az első föllépés alkalmával
biztosító a megye közönségének osztatlan szeretetét a maga részére.
Székfoglalója nyílt, bizalmas és szabatos,
mely nem affektálja a kapadozó és habozó, se
hús, se hal-féle nagy úri modort; hanem elárulja
az irányt, melyet elvei s jól felfogott köteles
ségérzete sugaltak szivének. Ez pedig csak ön
magával tisztába jött kebelnek adatik.
Maga mondá, hogy ismeri a nehéz kötelessé
geket, melyeket a törvény eléje szab, amelyeket
tőle a haza és a kormány vár; maga mondá,
hogy jogköre sokféle félremagyarázatokra adhat
alkalmat; maga mondá, hogy Őnyílt,becsületes
és törekvései a közjóra irányitvák. Ez egyszerű
nyilatkozatokban mi biztos zálogát látjuk jövő
működésének és jogosult indokait találjuk a fönebb
mondottaknak; mert aki ismeri hazája s megyéje
iránti kötelességeit, a ki nyílt, becsületes s törek
vései a közjóra vannak irányulva, az nem lesz
^^szanyag, kit hol így, hol úgy lehessen ido
mítani^ kormánynak, vagy egyeseknek, amint
talán éppen a szükség vagy érdek kívánja, sem
tettei nem szolgálhatnak okul félremagyarázatokra, — hanem mint becsületes, igaz magyar
emberhez illik, a hazája és megyéje közérdekét
tartja mindig szem előtt. És Benitzky Ferencz
ilyen főispánnak vallotta be magát.
De az itt elmondottak az ő székfoglalójá
nak csak egyik oldalát képezik, s csak reá s
ir^iyelveire vonatkoznak Székfoglalója másik
oldalát, a mi szempontunkból, az kepezi, mely
Pfcotitott taglejtéssel s az ajkak
itt korül sem írható helyes redözésével kiejteni, horv
sem a engány „kait csőm- — sem a phlegmaticwS
t „ke-zét-csó-ko-lom* abból ki ne kerüljön, mert
különben ön szeleverdi ügyvédbojtár, vagy ön higvérü
gentelman, nők körében (mert hiszen a képcsők egyetaláltatott fel, s joggal csakfo
őket illeti,) elveszti minden hitelét s faragatlan tüs
kének fog Irikiáltatni.
1 a
csókolom* kifejezés igen sokféle indu
lat nyilvánulásánál kerül az emberek ajakára.
A hölgyekhez belépő, vagy tőlük távozó férfi^®*J^*t^** 4 fi®®®* elkezdve a jobb nevelésben
részesülő gyermektől az elaggottak csapatáig) üdvöaöl, a jótéteményt jóltevőjének „kezét csókolom-mai uokta megfizetni , vagy viszonozni a nem
neveletlen ember, másik az asszonyom, vagy narvsád megszólítás helyett is csak örökösen „keSt
csókolo““-°t hammál; magunkat excusalván a hölgyvilág előtt, önkénytelenül is o pár szó téved mak*
okot 4 •®n*«getödz2re
nem taláUiatunk, vagy zavarban vagyunk.
teUU.SJííradÍlmJiat 1Í®1®,|1®P riszonyai közt nem
találhatunk müveit hölgyet, ki zokon venné az üdvösitalok eme kifejezését, de igen is sokat találhatunk,
kik soha meg nem fogják bocsájtani, ha őket erek
az egyszmrü „alá^lgájá“-val köszöntjük, hiszen mai
„alásMolg^ja- szót az utczai
gyermekektől sem vesszük szívesen.
ke<ét
®>órt
tul®“u» ▼W miért fogja túlélni az „alá4 körülménynek a hölgy®®JtehB®ib«n’ termtezetében fogjuk
ónk előlege* donnán mellett kSsSItetaek.
NyUttdri kKxl«m«’nyeknek mindea ceatündttrert —r—ir-.
,r,etori
75 Mérel reteittatikVoS
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a kifiaeténért feltétlen köteleaetUéy terheli.
BélyogdiJ minden beígtatásaáJ 30 kr.
a megyei tisztikarra vonatkozik s melyről lep
lezetlenül kimondá, hogy az nem képez bureaukratikus osztályt; de kimondá ennek kapcsán azt
is, miszerint ő a megye tisztikarában föltételezia
m óráit is.
Vájjon mit értsünk ezalatt? Bizonyáranem
mást, mint azon erkölcsi szolidaritást, mely mint
a lánczszem, egy tömör erkölcsi testületté fűzze
a megyei tisztikart úgy működési belkörében,
mint kifelé, hogy reá, mint ilyenre, mégagyanunak árnya se vessen foltot Ezt vária a föis
pán a megye tisztikarától.
A föispáni székfoglaló tehát, habár egyéb
r í®1^® ,Politikai “empontokból tüzetesen nem
foglalkozhatunk is, minden irányban kiállja a
tűzpróbát s Benitzky Ferencz nevének és
személyének, e beszéd méltán szerzé meg a tisz
teletet és elismerést megyéje részéről.
hogy “4vdnk»t «oh*, semmi
körülmények között, ne legyünk kénytelenek
visszavonni; mert lesz alkalmunk elégszer reá •
midőn oly dolgokat pengetünk e helyütt, meJyeknek orvoslását éppen azért várjuk áa köve
teljük a föispán úrtól, mert arra az őszinte masxékfoglalóban
találjuk meg
Világosságot!
, (~€ ) Ez korunknak jelszava, azon fcom»V
8?n,verauFiak
az észt és szabad gon
dolkozást; mely ez alapon többek közt irtó háborút
üzen minden vallási türelmetlenségnek fennen, hiídet-
wllemöriáKk,.
azeuemtörpék, ha ez állapotot méltánvolni. wímko
venm Mn tudv^ köröny&k
mindennek ven története, kétségtelenül legérdekesebb volna a csók történetét ind
Mai napéig rendkívül divatos és nem rósz szo
n-nA, kenem mert . „ékek Mriek^^:
kássá nőtte ki magát, hogy a minden vagy legalább
®KJ^rnuf
sulylyal
igen sok tekintetben unatkozó nagy közönség egy
titkokkal, a csókX
történelmiül,
hangú unalmának elűzése, épülésének és mulattatáírására bajosan fogna distingualt ember vállalkozó
sának emelése czéljából némi tehetséggel és előadási
, . "37®* azonban constatálhattink, azt t. i. hnm
vagy inkább felolvasói ügyességgel bíró inaink a
ha jelenleg a kézcaók társadalmi jelentőaéráral
elöhaladottabb kora és értelmű férfiúink úgy a fővá
-aLttnk, még Wbbrt
rosban, mint az ,e tekintetben még egyhangúbb vidé
lovagkorban, hol minden felserdült hölev
ken felolvasásokat rendeznek a ennek folytán többékevésbbé megérdemelt tapsokat aratnak/
, . A kézcsók társadalmi jelentősége czimü jelen
aísj £
értekezés nem akar ama nagy szabásuaknak kiáltott
felolvasmányok sorába állam, egy és ezer okból, nem
* kézszoritást, a
érezvén magunkban semmi hajlamot arra, hogy társadalmi tanítói szerepre vállalkozzunk a önérzetünk
v®t?®k
U nézetülS^
egyhangúságát tapsviharokban élénkítsük a tán némi
vakaYö’> J^étükben egy^mte
hírre tegyünk azért, mert tapasztalásból tadjuk, hogy
hölgykezét, csupa udvariasságból
a felolvasások legtöbbnyire csak egy pillanatnyi ha
** általam hivatkozott Ssuazonyok lűzei
tásúak a felolvasó éa felolvasmánya csakhamar a te
eaók-tüzmenteaek valának/ mfotwt
ledén örvényébe merülnek.
máz különben sem bírtak férfiban valami soJtomS
Ne menjünk mi ezikünkkel a felolvasó asztal a
mát kelteni.
wt vonzoiaz azt kiváncsi vágyódással körülálló nagy közönség
_ _ A történelem fonalán felmehetünk a
elé, maradjunk esek a régi ismeretlenek, mikor oly
Atörténetéig íT/Th.
jó ismerősünkkel is közölhettük szivünk titkát, minő
tárgyát képezi a kézcsók, s hogy akkor tájban___
a jóhirü „Jász-Nagykun-Szolnok- czimü helyi lapMwb
Mi az a kézcaók? megfelel rá az alamizsnát
„kezét csókolom“-mal fogadó koldus, megfelel rá a - „
4 1®K*“®PÍ®®®N> a hölgyek életében? gonnagyvilág legelső gavallérja, kit szive ünnepeltiének
“ dtalálhatink/LegttnniBpittsb MMS I
megjelenése ékesét csókolom* kifejezésre ragad, a e WlnttAV Mlbne „«á
iUKi a női kézre első lopott csókot.
1____• ••
két szélsőség közt mozgó minden egyéb társadalmi
___ volt, ^rni ie élt,
csoportosat, boldog, boldogtalan egyaránt ismeri,
túrna a hol szóval, hol tettleg, hol egyszerre mindkét
módon is gyakorolja a késeoókolás klasszifikált em
lejtem? awlvik uo mondaná mag^^ldogtohiamkk, fcnnálhon, a benne undorítót no találjuni;
berhez ülő művészetét.
művészet ha a késesókolásbau *ir elfáradt fog küsöimmb
hit, ai« valaki vagy szóval, vagy tettleg kátcsóko•) Ddgot: dolgot helyett, * rím Mtnífi kedvéért.
ban tartassák, ne legyenek a tanuló
I
^i^n^ fogja**a azeméljSk^és
klknsmei-et
legyen
szabad,
a
lelkíisiueret
le
ven
nek kitéve s első sorban a tanárok az
moa< arat rét üznf hanem tárgyilagosan óhajt szó llani;
gven független.
,
.
- kevéssé szelesebb időben—fütyülvén az ajtó ésabla- l
«<Xét tisZtázhi s nem uiabb üsiköt eldobni
Mit ért korunk a lelkiismeret szabadsaga alatt i kokon
át a szél — ne kén^elenittessékatanarcatM^
Ily ^vénnel szemben, baráti jobbunkat
vitatni jelenben nem lehűt szándékunk, mivel inkább ráját elhagyni v^y, magat csúzos bantalmaknakkl J
sem riadunk ^vissza a
azon -csodálkozásunknak óhajtunk adni hű kifejezést,
melvet keblünkben azon tudat keltett, hogy a felvia” A városnak •kötelessége a nevelés-oktatás^ m^g- szellemi .ha^ztókh '•
J
lágosult tizenkiíenczedik században még mindig ta
könnyitni dg által,; hogy U nevezett intézet .tápszer- 4
lálkoznak egyének, kik a vallási tütelmetlenseg nyo
, ,
' __
*
mása alól kiszabadulni nem tudjak vagy nem akarnak. tárai a nmjt. Mihisteriujp* által előirányzott taneszMEGYEI ES KOZSEGL ELET, , ;
Annál nagyobb csodálkozás ingott el bennünket, közökkel rendelkezzél^ hogy ne kényttienittessék még
.
mert szeretjük magunkat a kor embereinek nevezni s manapság is az egyé* , természetrajzi, természettam
vagy egyéb rokon tárgyak előádásánál a tanár akkor,
. ? Szolnok varos képviselő testületé,
mint'ilyenek: elvből gyűlölünk minden vallási türel
midőn a magyarázat^ jérzékitni kellene,' a levegőbe
1582. évi február hó 18-án,. ,8Q2—-26J1882.
metlenséget.
.
beszélni,
8
azzál
megnyugtatni
tanítványait:
szegények
határozatával elhatározta, hogy Szol
Ezen, korunkat lealacsonyító vallási türelmet*
közónfcége a kincstári Uradalom Utlajfenségről, sőt több: vakbuzgóságról látszik vádolni vagyunk, taneszközökkel nem rendelkezvén, meg nem
felsőbb tanintézetünket s igy első sorban annak vezé II1Uta^Ne8ze1 semmi fogd meg jól, bizony, nagyon so- donát képezd' Szolnok város határábanrbiH ás
reit a ^Jásr-Nagvkun-Szoliiok" H—271-dik számában
megjelent vezérczikk igen tisztelt Írója, midőn a czikk vány megnyugtatás ezai inaknak. Hasson ada a czikk- gyakorolt piaczi és vásári helypénz szeaesijogot,
tartási és halászati jogot, az ezen jogok
végszavaiban igy szól: „A vallási türelmetlenseg es iró ur magas befolyásúval,, hogy mindezek valahára a
evakorlásával iáró üres térségekkel, kikötő és
vakbuzgóság ne találjon menhelyet a tudomány és az oktatás-nevelés rovására ne történjenek.
A városnak a pártfogasa alatt álló gymnasium. * , ,.
7orrwa
Tűim, folvók
ban az enüitteteken felül több joga nincsen s ami kirakodó helyekkel, a Zaoyv
é
za^ y
nevelés falai között."
... ~
n . •
Ha őz így volna, kalapot emel nenk a felszólalás jo- mégis van, az inkább talán csak tisztelet és elisme- illető részeivel, továbbá-a várban Jé vo sóstiszti,
snltsága előtt, de milygo ingó talajon leli támpontját a
nevezett megjegyzés, igazolja az, hogy az indok a rés? Mert hiszen Szolnok városának a gymnasiumra mázsatiszti lakot, ugyanott a hid mellett lévő
vonatkozólag autonómiája nincsen tudtunkkal ^0^ kis laktanyát,végül a Tiszahidvámháza
zsebben maradt.
.
. .
Tudomásunk szerint, a nevezett intézet falai a igy a szellemiekbe, a tanmódszerbe beavatkozasi és mellett Jévö kis laktanyát, az ezen épületek
között a nevelés és tanitás soh’sem esett a vallási
térségekkel egyfltt, a magas
éi elekeknek, annál kevesbbé a vakbuzgóságnak, áldo
nisterium s közvetve a főigazgatóság fenhatósága kincstártól 80,000 azaz • nyolezvan ezer o. é.
zatául, hacsak a czikk Írója a vallás-erkölcsös neve
lést nem tartja vakbuzgóságnak. Ha igen, akkor be alatt állván, a városnak a szellemiekben semmi, s igy forintért örök áron megveszi, és a vételár fede- '
zésére szükségelt nyolezvanezer o. é. forintot, a
vonjuk vitorlánkat, mert azonnal tudjuk: hányat ütött csak az anyagi, patronatusi joga maradt fenn.
Árral ellenünk hogy miként van öeMoalhtva a
h < rakarékpé1átírtól, 32 évre
az óra.
,
tanüzvi bizottság s hogy a jelen évi televes vizsgar
.
A vallás-erkölcsös neveles, mily aldas-dus a ha lato/alkalmával
(kizárólag a kath. vallástanból) az 7%-os évi törlesztés ^mellett kölcsön veszi. Ez
,
zára, azt — feltételezzük — a t* czikkiró ur is tudja,
intézetnek
egy
ref.
és
egy
zsidóhoz
is
volt
szerenhatározat
ellen,
1882.
évi
február
ho
2b-től
szasőt tudnia kell, ha nemzete jövőjét lelkén viseli. Mert
kérdjük: mivé lenne az emberi társadalom vallás nél cséje, a czikkiró ur mitsem bizonvit, mert az intézet- mitott 30 nap alatt, a város minden adófizető
a törvényhatósághoz felfolvamodhatik.
kül ? Ki feledheti ki számításaiból azon nemzetek szo ben, mint tudjuk, hivatalos tisztelgés alkalmával minKelt Szolnokon, í882; febr. 18-án.'Scheftsik
morú sorsát, melyeket a vallási közöny vitt a meg denkit szívesen láttak és 1“^ a Jövöbe^^^
a nevezett urak, hogy mily fogalmat alkothattak I
, ’
semmisülés tátongó örvénye felé?
akatholikus léttökre és mily referádát nyújthattak be István, polgármester.
.
.
De talán ismét túllőttem a czélon ? hisz azt
a kath. vallástanból megejtett vizsgákra vonatkozó• Szolnok város képviselő testületé,
mondották, hogy a kor emberei vagyunk, hogy fel
az 1882. évi február- hó 18-án 812—28jl882.
tett szándékunk a korral lépést tartani s mégis a lag: fel nem foghatjuk.
Midőn
a
harmadik
pontban
a
nevezett
czikk
iróia
8Z a kelt határozatával elhatározta és kitűzte,
valláserkölcsös nevelés szükségességét látjuk? Mily
miszerint a város házának emeletre váló felépielleümondás!! ? Legkevésbé sem, előbbi nyilatkoza kétségbe vonja az intézetben működő tanárok
tunk most is hangsúlyozzuk: mi a kor emberei va
tése, az épi« r és köWg^és elfo^a,
gyunk, de nem azon koré, mely szakitni óhajt a múlt
tétlenül
hagyjuk
s
most
is
csaknem
abban
a
nézetI
az építő vállalkozóval megkötendő szerződés .
csaknem minden hagyományaival; mely uj erkölcsi
világrendet akar szabni a léleknek, mely ki akarja ben vagyunk s igy csak azon kérdést vagyunk bát- jóváhagyása, az építkezésűéi szükséges egyszázfrtnak kölcsön Való felvétele és ennek
űzni a vallásosságot a társadalomból, a családból, az rak koczkáztatni: vájjon, ha valaki a czikkiró ur ezer o
évi április hó 5-én,
iskolából; mely egy felsőbb tekintély nélkül óhajtja szakképzettségét kétségbe vónná, ugyan mit vála- módozatai feiett. az
felépitni áz emberiség szabadságának templomát ; melv
eszedhez való az; nem tudod, hogy a varga csak a d- e* 9 órakor, a városház tanácstermébenmega közösügyes dolgoknál is saját egyéni érdekeit szol
tartandó közgyűlésben fog határozni. Ezen hagálja: hanem igenis azon kor, mely szivet-lelket egy kaptáig terjedhet?
Nos!? mit mondhatnak mindazokra az enditett tározat ellen, 1882. évi- febr. hó :,25‘-tőT számi
arántnemesitni van hivatya; mely a tudomány szöj tott 30 nap alatt.,• a város niindcn'adófizető lavétnekét fennen lobogtatja; mely a tudományos kép rend tanárai??!
zettséget a vallások érdekeivel kiegyeztetni siet;
A csikkben még egy
kosa a törvényhatósághoz: felfolyamodhatik. Kelt
eseményt olvasunk, mely dióhéjban ez volna. Az intey
íÁir.jk látván
mely az. igazságot, jogot méltányost szolgálja. Ily. zet
igazgatósága nem engedte volna meg a helybeli Szolnokon, 1882. febr. 18. Seb.érteik István
kornak emberei vagyunk -.8 szeretjük hinni, hogy a
tiszteletes
úrnak,
hogy
az
intézet
valamelyik
tantérI
polgármester.
1
■ L
vakbuzgóságról vádolt tanférfiak is ily elveket val
.
meiben
adhatná
elő
a
ref.
hittant.
I
,
j
'
'
lanak. Ily elveket valló tanférfiak, mily mértékben
Jói van!
.
~------------ ----------------------- -------- --------- -------------------lehetnének vakbnzgök, mily mértékben dagaszthatná
Tegyük fel, hogy a vallásszabadság ellen, a valunwif '
keblüket a vallási türelmetlenség, nem értjük.
tHhlíXl nirvihiK.
Hanem ép akkor, midőn vallási türelmetlenség lási türelem rovására történt. Nézzük : úgy ván-e ez I
_ Bá|j
iparos ^ágm. keddi batyu
ről vádoltatnak, kielégítést lelhetnek a nevezett tan más tanintézeteknél is ? vagy csak kivételesen merő
. ., . .
;
férfiak abban, miszerint a vád a kútfőre esik vissza, vallási türelmetlensegből dívik nálunk e szokás? Biz
ugy van az uram mindenütt csaknem, sőt az iskolai h*1!* zarta be az ldei &rsangöt. Ha a kedelyesseget
mert engedelemmel legyen mondva: az a czikkiró ur
rendtartás is azt mondja: minden tanuló saját leiké- vesszük a tánczvigalmak sikerének mérvadójául, akvállaira' nehezül.
Kifeledte' — szerencsénkre '— számításaiból a szénél nyerjen a vallásiakban oktatást, melyből észsze- kor bátran kimondhatjuk, hogy sikerültebb mulatsát. czikkiró ur, hogy éppen akkor, midőn a tárgyila rüleg ily következtetést vonhatunk: ha rom. kath. az g0^ még csak kívánni se lehet...—* A vigalmatpáratjókedv
családiasság jellemezte, melyhez
gosság teréről letérve, minden indokolás nélkül oda intézet, a kath. tanulók legtöbb esetben túlnyomók s
azok az intézet tantermeiben, a többiek sajat
J
....
...
idobja a türelmetlenség és vakbuzgóság jellegét, egy így
leiipásztoruk lakásán vagy a felekezet tantermeiben, nagyban járult azon körülmény, hogy a nők altalatükröt adott ellenfele kezébe, melyben a türelmetlen
Ugyanezen okoskodás állana, ha ref. vagy zsidó ban egyszerű ízléses öltözékekben jelentek meg. PoL.
ség fenséges példányát mutathatjuk be az olvasó kö
volna
intézetünk jellege. Vagy talán, ha ref. vagy’ gánnesterünk is látható jókedvvel szemlélte a vigazönségnek.
Ha ugyanis a nevezett , czikket egy röpke gon zsidó volna intézetünk jellege, megengedtetnék, hogy dókat. Éjfélkor a tánezot a batyuk és -kosarak lelepdolattal átöleljük, az a következő kevés szavakba a kath. lelkész,, mint hitoktató, az intézet tantermei- lezése-váltotta tol. Á kedves gazdaaszonyok vetélkedve
mutatták be az elfogyasztandó gazdag éléstárakat.
vonható össze: igazatok van, intézetetek kath. jellege ben adhatná elő a róm kath. hittant??
mellett tett lépésiek eléggé jogos, félig-meddig elis- .
M
blrt»k*b.“
ta8adJuk’
Mintha csak agy Boszniába induló regimentet akar,
“
?
,
,, ; , .,
. merem, mért kénytelen vagyok, de fáj szivemnek, tudjuk, hogy ref. gymnasiumainkban sem engedtetik
meg
az
intézet
tantermeiben
a
róm.
kath.
hittan
™lna megvendégelni, oly ^dusan el volt mmdenik
hogy ez^gy van s nem másként; rajta leszek min
den erőniböl, hogy e kath. jelleg minél kevésbé res- tanítása, pedig ott nem, alternáltatuék a ref vallás látva. Kaptak is fejmosást a derék, rendezők, hogy
pectáltassék' Szolnok város érdemes polgárai ré az által.
,
nem bírtak minden családhoz elég fiatal embert venPélda ez állításunk igazolásira Kecskemét és Jégnek fogni. De helyre hozták némileg azáltal, hogv
széről.
- • /
Az'intézet vezérére vonatkozólag meg ki nem
Uúndanik tizfalé és így & helyett ió evett, öróm voit
látja a személyes antipathiát működni, midőn a czikk
a
kath.
ifjak,
nevezetesen
Kecskeméten,
a
segéd
lelnézni az ilyen régi jo időkre emlékeztető magyar venszavai ezt Játszanak mondani: szeretném a nyakato
kat szegig de .még korán van, még benneteket, mint kész lakására vándorolnak s ott kapják meg a lel- j dégszereteter. Hát 'még, midőn az asztalok mintegy
szükséges.^rosz^t,. tűrni vagyok kénytelen. De várja kiekben szükséges oktatást.; De meg aztán at. czikk- I varázsütésre eltűntek, a kedves rendezőnők (mert
odaadó buzgalommal működtek,
tok csak, £Üő az idő s győzni fogok s akkor ki lesz író ur elismeri talán, hogy valamely intézet működési &zok ig voltik)
ö t a tan v v g
csajto „ esi.
j . I ko
csokrokat s egyébb apróságokat minél nagyobb
elégítve vágyam s győzelmem tudatában . . . Alig,
.
*
,6
•
hogy e szávák'elhangzottak, egyet gondol, s feladja Tárgyunk megvilágításához sok ily „Értesítőt" em- I
a várat, melyét oly lelkesen véd a talán elégtelen üthetnénk fel, de ezt, szüktérrel rendelkezvén, nem te- | mennyiségben árusítsanak el a jótékony czélra. bzisége tudatában azt mondja: „Ez nagyon soká vagy hetjük, csak egyet, a debreczeni 1880/1-ki „Értesítőt" vesen is vette azokat a szép kezekből, aki hozzájutemlitjük meg. Ebből a utat istikai adatok vizsgálásá- I hatott, annál is inkább, mert az üy alkalomkor bevett
talán soha sein &g bekövetkezni."
Nem bizony t, czikkiró ur! mig ily álláspontról
’í frgymnasiu.mban^™™; szokástól eltéröleg a tárgyakat meglehetős olcsón
kath. éa 80 zsidó nyert oktatást s mégis a nevezett I
.
,
szemléÍtéljükközérdekű dolgok.
•
•
valUsbelieket
ki
vizelte,
hol vezettettek avullóeiuk- vowtegettek.. - Meg meg kellene emlékeznünk a
De né-eropbetisá Íjunk, lépjünk vissza a tárgyi
I hölgyksozorú legszebb virágairól, de sok volt a kerlagosság tejáré, ha azt esetlegesen elhagytuk volna ban? semmi szó. Ez vallási türelem?! 1
8 vegyük peyexett czikket tüzetesb tárgyalás alá.
Ne legyünk tehát annyira türelmetlenek ; tőre- I
*
7
Abbéli .az is van mondva, hogy á 6—268-dik ( kedjünk kiegyeztetni a személyes érdekeket a közér- I
..
Nezetank «*erint, ámbár a czíkkek a tulajdonkepi tárgyi
j
Pl.
iii.?"'
•
j
iJ
a
»
u
I
tói
lény
ege
»n
elteltek: ha joga- van az államnak althoz, hogy
számban .megjelent első czikkecske, nem óhajtotta dekuekkelí hiszen mindnyáján ugyanazon hazanak l„ áluüafómanott
tanintézeteket.magyar kir.állam gymnasium/
megfosztani a-; gymnamumot kath. jellegétől, csakhogy gyermekei vagyunk, ugyanazon ügyet kell tehat szol- majd .magyar kir. állami főreáltanoda*' Mt. elnevezéssel illethesse,
a kath. jellegét, nem tekinti absolut czélnak, hanem gálnunk. A vallásfelekezeti különbség ne szakit- | azoknak állami jelleg ét tönU-tendö fel, ugyanily jog megilleti
feltüntetni igyekszik azt, hogy a gymnasium köte^ 'són el bennünket, hisz* minden művelt embernek tud- I * ^^ol.iku8í* reő*®atu» hitfeiekezetek által fentartott tanintéa™ «.AK»
1 eteket u; a ha ily tanintézetek katholikua vagy református jel
lessége első , sorban a városnak s csak aztán acatho- ma kell, BU az ember „
vég czélja. Hassunk inkább léginknek tüntetik fel magukat, azt teljes joggal teámk, mert
lícisnmsnak érdekeit szolgálni.
vállvetve oda, hogy minden felekesetnek jogai sért- I az intését an bvék lévén, - a feiekezettség. jeliegzéa.ét&i meg
Szép dologi
hetetlenek legyenek. Ne vezéreljen bennünket sem a I nem fosathaték. Ex, szerzett jogukból, önként, következik. MintDe nem értjük, és nem is érthetjük, miként szol* személyes antipathia, eem a vallás felekezeti különb- 1 üogy pedigjelen hírlapi viták egyik részében ki van mutatv^
.gálhatuá másként, mint ahogy szolgálja a város érde ség a közérdekű dolgok eüntézéeénél, - hanem igenis I
°
, .o
,
*v
i
• > •
• I •»>>•*
t®gjs* áldoaar nllermbev alapittatott es tartatok fenn,
keit vioosi.katk gymnasiiununk ?
a méltányosság.-és jogosság. Ne akarjunk imponálni 4 „i^k részrdipZiig wentény még^k
Talált megfordíthatnék 'a dolga s azt mondhat a világnak, mert actió reactiót szülhet, Míg ezt tesz-: I gymnashnn kfthelikus- jellegűnek tekintendő a attól e jelleget
nék: a városnak' kötelessége a nevelés-oktatás szűk, a közérdekű dolgok minden méltányos követelés 1 “indaddig nem lehet elvitatni, mig arról vagy önként le nem
|
W
“'V
éi d. keit saját fiai érdekében szolgálni* annyiban, ameny- számba vételével fognak megoldást nyerni.
*
. >
°
. l
11
• . • i
I -meeaze jövő titka. Egyszersmind, ki lévén mentve a tárgy, a tonyiben kötelessége -odáhatni; hogy az intézet jó karAzon tudatban z arjuk be ellennezeteink sorosa- | vábbi vitának véget vetünk.
Saerk.
tész s igy eltérők a vélemények'. Azért átengedjük a inkább, mivel e közgyűlésen fo^anépkör a „lenni és ’veszekedésről kell Írnom, : eszembe int a #rVelenczei
nem lenni" kérdés*' folőtthaÜiroxni *
I 1kálmár^/liuAzerélmi -drámáról hallok és hívások, gon
választást j a jeleuvoltaknak.
A négyesekben
dolom „Romeo és Júlíát^s. meg vagyok* győződve':
mintegy 80 pár vett részt. A hamvazó már régen I
— Szerenopa azerencáétlMaég. A hét közepén
ha féltékeny lennék, vnléeágbs „Othelló" támadna be
beköszöntött,
midőn a kedélyes mulatság vé S. J ur kocsisa yéletlfn$l egy ovodabeli kis polgár lőlem. Mindenütt Shakespeare-! a halhatatlan m. is
get ért. |
társnak hajtott,-kit a kocsi rúd oly szerencsésen ta teni, rokona, barátja, felemása az én nagy lelkemnek I!
szított meg, hogy talpra esett, minden nagyobb baj (Elragadtatáiuib«ii * pohártartó vei egy legyet agynucnap.) Kérem,
— Wyttvándt számadás és köszönet Az iparoe
méltóztatnak az én szinipályámat ismerni? Nem?!
*
ifjúság áltid február hó 21-éu. rendezett batyubál nélkül.
— Lehetetlen!!! Ismerik Taímát, Rossit. Sir Aldrid— Necrolog. Varga Flórián, ki mint szolnoki
bevétele 279 frt 74 kr, kiadása 169 frt 41 kr. A
get, Salvinit — s engem nem ismernek! Hahaha!
tiszta jövedelem 110 frt 33 kr a részletes kimutatás kir. járásbiró itt négy éven át működött, m. hó 24-én Hát ez a művész jutaltaa?! De nem úgy, az égre
Budapesten gyomorrák folytán 66, éves korában el
sal az ipafos ifjúsági egylet elnökségének adatott át. hunyt. Közismert és. becsült egyéniség vala, kit fő nem! — En akarom, hogy megismerjenek! (Dühében
kirohnn, * vízvezetékből nagyot iszik, aztán igy lecsillapodva, viazA jótékonyfí-zélhoí adományáikkal járúltak: id. Scheft- leg igazságszeretete jellemzett. Mint biró és ember, xaatér.j Megesett rajtam, hol? már nem emlékszem,
sik István!és ifj. Scheftsik István urak 9—9 írttal; egyaránt spártai jellem volt. Nyersen mpndá ki az hogy nem írták alá az indexemet. Indexem sorsa fli
Bemczky Ferencz ur 5 írttal; Morvay Ignácz ur 2 igazságot bárkivel ’fezemben, ‘ s ennek kimondásától lébe jutott öregemnek, ez meg dühében nem fizette ’
frt 25 krral; Adler Jgnáez, Fábián József, Kreutzer földi hatalom vissza nem rettenté. Nemzetiségére ki a kosztpénzemet. Egyszerű, de szellemes elözmé- ’
román, de azért jobb hazafi volt, mint sok álszentesBalázs, Burányi Gedeon, Szabó József, Szathmári kedö, ki saját testvérét is képes volna eladni, s hogy nyék. Mondjam tovább? Nos, hát igy lettem tháljáé;
igy adtába sors legnagyobb művészét a világnak! —
István urak 2—2 írttal; Balogh Flórián, Boár György, román volt, erre önérzettel hivatkozott. Fáradbatlan Természetesen, mint minden’ művész, először én is
dr. Csépay Lajőa, Füleky János, Gánya János, Jan- szorgalmú, igazságszolgáltató bírót vesztett benne a szinlapot hordtam s ez eszményi j
tás
014
csó István, Illgen Pál, ifj, Kenyeres Lajos, Kreizler magyar bírói kar, melynek tagjai közé saját szorgal mellé esténként kortina húzással foglal!
mából
küzdé
fői
magát.
Egy
ízben
nemzetiségi
or
de
hogy
hordtam
én
a
színi
apót!
Minden
lépésem
István, Lukottkay Béla, Medgyesy Gézp, Nerfeld Fe
szággyűlési képviselő is volt, hová ritka. becsületes
rencz.- Osgyán Albert, Szilber Gusztáv, Sommer Já ségénél fogva jutott. Az .élet küzdelmeit mint szegény bájos szőkkenet,* vilii lejtése,’ csábitó ballet, .minden
szavam szerelmi vallomás, csak úgy. szakadt ránk a
nos, Szuts Izsó, Törley Antal, Vider Győző é» Vigh fiatal ember, irnoki pályán kezdette, s mint gazdag nagy pártőlás. S hogyan húztam hozzá a korfinát!
András urak 1—1 írttal; Fajka Kálmán, Óhegyi ember és biró végezte azt be példás becsületességgel.
Ha vigat adtunk: könnyű lebbehéasel,
Ha szomorút: nehéz erőlködéssel;
_
Ferencz, Szathmári Károly, Szép Mihály urak 50— Temetése e hó 24-én ment végbe nagy- részvét mel
Fütyülve, hogyha operett járta,
let.
A
helybeli
járásbíróságot..C
s
e
fa
1
v
a
y
Beeső
50 krral, Lengyel János ur 20 krral. Mely adomá
Majd megszakadtam, mikor jött a dráma ...
albiró nr képviselte a temetésen. Legyenek e sorok
nyokért, midőn a jótékony czél nevében köszönetünk- emlékének szentelve t
i
Mecenás-közönség nem a primadonnát, nem az
nek adnánk kifejezést el nem mulaszthatjuk Szép
élőadást nézte, hanem engem tapsolt a ooulissák mö— Makacs Öngyilkos. Sághy Jánosné e hó 2,-ikán
Mihályné és özv. Usgyán Istvánná úrnőknek, továbbá gyufaol&it&4 piegmérgezte magát. Még jókor észre gött. (Mellénye zsebéből egy darab alupáni cigaro-bagót húz. elő
Balogh Mariska, Keller Teréz, Lukotkay Karolin, vették a tettet, s orvosi segélyben részesítek, de fiz s egy fidibuszai a kályhánál, nagyokat nyelve, réágyujt.) Hanem
Orcsó Josefa, Serfőző Marosa és Róza, Sípos Ida és orvos által rendelt ellenszert még márczius 3-ikán éz még semmi, de mikor súgtam! Nézte a hőst, á céúiiknst az ördög, a publikum csak az én szavalláZelezník Viki kisasszonyoknak a mulatság szervezé sem'bírták bele diktálni.
somra hallgatott. Utoljára még verset is írtak hoz
— Nerfeld Sándor, szolnoki ismert asztalos, a
sében kifejtett buzgó fáradságukért, végre Haffner mnlt héten szintén gyufaoldattal végezte ki magát. zám; itt hordom művészi tűzzel dobogó szivem fölött.
Sándor és társai nyumdatulajdonosoknak az izjéses Nagy elhatározás bírhatta ’a szererfcsétl^nte lépésig. Ez üdv költemény késztetett arra, hogy nyíltan a
tánezrend díjmentes kiállításáért e helyen is köszö- Halála előtti napon lapunk szerkesztőjének-. Ügyyé^i deszkákra lépjek. — Még ma is emlékszem, Shakes
irodájába^ aj legnyugodtabb ^arczczal‘jeleit 'meg az peare „Szent Iván éji álmát* adtuk. Én „Gyalut*
netünket nyilvánítani. A rendezőség.
iránt tudakozódni, hogy miután ö nejére akarja létezi) játszottam. Első szerepem, „Gyalu" sohasem foglak
— Felhívás Szolnok város müveit közönségéhez.
ingatlanságát átruházni, mi tevő legyen? s midőn e feledni! — Mikor lassú, méltóság teljes b> négykéz
Azt hiszszük, mindenki egyetért velünk abban, hogy végből a kir. közjegyzőhöz utasittátott, szintén a leg- láb, az oroszlány bőrben a lámpák elé vonultam
vái-osnnkat csak úgy emelhetjük azon színvonalra, nyugodtabban s azon kijelentéssel távozott, hogy az 8 elkezdtem, mint a szöveg írja, „szendén ordítani^:
melyet neki földrajzi’ fekvése, kereskedelmi viszonyai átíratást még kell tennie neje megnyugtatása ‘végett. — ordításom megrázta a közönséget,' 8 az egész sze- ’
és a törvényhozás gondoskodása szánt, ha a cultura— Az ujszász-rákosi vasút vonalon, mely vonulat a mélyzet sem volt elég babér-koszorúimat nyakamba
lis intézmények fejlesztésére társadalmi utón is törek jászberényiek nagybölcsen eldobtak maguktól s csak aggatni. Azóta, mikor csak tehetem, babéros bable
vest főzetek . . . így indúlt művészi pályám, mely
szünk. Fájdalmasan kell beváltanunk, hogy e téren
még nem sok történt. A társadalmi élet, egyik fű ámításnak vélték az eszmét, a próbamenet e hó 6-án nek zenithjéig csakhamar eljutottam.
Virtuositásom mindjárt a gazemberek személye
szere, de ezenkívül a város müyeltáégének egyik — lesz. Az indulás Szolnokból történik s a megyén kí
ha nem is nagy jelentőségű -+- •eriteriuma is a vül a város is képviselve lesz Hegedűs Béla rendőr sít ésében nyilatkozott. Ha Sobrit, Biberáfchot, vagy
jó zene, melyet hazánkban a született tehetség privi- főkapitány úr pltal. A forgalomnak e hó 16-án adú- Jágot kelle játszanom: egészen • elemembe jutottam.
Utoljára a közönség csalódása annyira .fokozódott,
legiumávol czigányaink k,épyii^|iiek-. Nem kell hossza tik át a vonal.
hogy előadás közben a színpadról ki akartak dobatni...
sabban fejtegetnünk, Hogy mi lehel oka. gépzenészeink
— Lepke hír. A szeghalmi csendbiztos február Ha még egy félévig e szakma kört játszóm, művé- >
éi hanyagolt állapotának,^ agy ’sZóvír 'meg’lehet azt
mondani: a pártol ás hiányba, t^nélkül, hogy vi 24-én, a tótszigeti pusztán, egy teljesen kifejlett röp- szetem annyira elragad, hogy valamelyik bankó-hami
tába bocsátkoznánk á‘felelt, vájjon az elhanyagolt kedö fehér lepkét fogott. Mi szemeinkkel láttuk, ke sító, vagy sikkasztó pénztáritok vagy rablógyilkos
ság a pártolás hiányának olá^vagy Ökozata-e? bá zeinkkel érintettük e lepkét 8 e hírünk nem kacsa. szerepem miatt formahter elcsukatnak.
Restálnom kellett, különben fucs leszek. Szerep
torkodunk kifejezést adni azon mrö mQggyözödésünkwky* Egyébiránt jó lélekkel mondhatjuk, hogy a csendkört cseréltem. Bíberáchból Bánk-Bánt, Poloniusból
hogy zénászéinket* előbb pártfogásba' kell részesíteni,
azután, várpi haladásukat. Mert a város müveit kÖ- biztos ur a lepkén kívül a betyárt is meg tudja Hamletet, Jágóból Othellót teremtett alakitó művészzönségénekriá'érdeke az, hogy, jó zenészek magalap a fogni s ez alkalommal sem lepke-hajszára indult. szellemem ! — Különben erről jobb, ha hallgatok. Be
— A szolnoki sorozó járásban inárczius 1-én meg
széljen helyettem a sajtó, a közvélemény rivalló harvárosban legyenek, «,ne kelljen azokat' minden alka
lommal sok* Utánjárással, drága pénzért importálni. kezdett sorozás márcz. 3-ikán véget ’ ért. A rendes soriája ! A „Pécsi fülelő", a „Gombászati lápok", a
Elhatároztuk tehát, egy oly szövetkezés eszméjét hadj utalókon és póttartalékosokon kívül még a h$i- német „Federvich" egyenlő extasissal írtak rólam.
Persze még ez is.csak halvány viszhangja a szörnyű
megpendíteni/ melynek czélja lenne,; a. népzenészek -védségi állományba is 24 egyén jutott.
valónak. Hamletem monológjainál, a kukutyini közönügyeinek'képzeljük, Éögy a szö
— A Külsö-Szolnokmegyei takarékpénztár 14-ik
vetkezés erejéből tartanánk zenészeinknek egy kép • évi. közgyűlését folyó évi február 26-án tartotta, mi ség. gyöngéd fele felváltva ájuldozott, — felkiáltá
zett s tőlük független karmestert s haladásukról idő nek folyamáról .— adatok hiánya miatt — csak a somnál a poói rabbiné ijedtébén idétlent szült, —
szaki társas összejövetelek alkalmával szereznénk -jövő számban hozunk részletes tudósítást^ Addig is Othellóm éji jelenésénél egy cseh trombitás csupa
meggyőSidést, A hozzájárulási összeg minden egyes mé^jegS'ez^ük^Jmgy^a gyűlés zájöá é^ majdnem sze- sympathiából megfojtotta a feleségét, — Iskariotesem
előadásánál a kókai pap s^akácsu^a gyomorgörcsöt
müpártoló részéről nem lenne töBb havonként 1 fo -mélyeskedö volt itt-amott.
.
,
kapott ... A részvét, csodálkozás és iszonyat ez
rintnál. Felkéijük tehát mindazokat, kik az eszmét
j — „Modern házasságok" czimü tanít számunk
Íiártolják,: szíveskedjenek az 'eszme bővebb mogbeszé- tárcsájára vonatkozva utólag fölemlítjük, hogy azt elrettentő példái bírták a hazai rendőrséged arra,
éxe czéljából f. hó 5-én (vasárnap) d. u. 5^ órakor a Dr.-. Somogyi Ignácz nr, lapunk . szép tollú munkai hogy a színpadról körözvényileg letiltsop. Oh de „rut
világ, gyomos kert, melyben dudva s gaz terem!" —
Réthy kávéház termében tartandó értekezletre meg
. társa volt szives rendelkezésünkre boceájtaui.
mőst ütött boszúm órája, mely sújtó kongással nehe
jelenni. Hajdú Sándor, Kerekes Géza, ifj. Schefftsik
— Érdekes lesz tisztelt olvasóinknak tudni, mily zül reájuk! Először is azzal tettem pket harczképteIstván, Somogyi József. . a r tv ।» 4
mérvben halad hatat gépmüiparoak fejlődése. Ugyanis lenekké, hogy vendégjátékra a Barnum múzeumba
— A középkor .a Xlk. században. Tőrök János
mint értesülünk az eddigi Brogle és Müller-féle ezég I rándultam — Amerikába. Ha Sir Aldridge átjöhetett
urnák ily ezim alatt f. évi február hó 26-án Szolno főnöke Brogle József ttr, Budapesten, yáczi-körut aZ hozzánk, miért ne vitorlázhattam volna én hozzájuk?
kon felolvasott munkája kitűnő, sőt mondhatni remék. osztr. állam vaspálya közelében egy nagyobb styl Oh mennyi dicsőség, mennyi dollár szakadt ottreám!
A dicsőség emléke még ma is velem ... a dollá
Különösed a nőknek■ szerfelett tetszik s már is‘nagy szerinti gyárat építtet, mely trieuryk , (konkoly vá rok . . . ? — De hát miért is nem fizettek bankó
lasztó) szele lök, rostalemezek továbbá ’ mindennemű
ban tanulmányozzák a férfi-kéz csókolást. Hanem a mezőgazdasági gépek, mint: járgányok,, cséplőgépek, pénzben ! — Visszajövet, .úgy megterheltek nehéz
felöl vasú nr kifelejtett egy példát, a melylyel-a leg szelélörosták, kukoticza morzsolok ,stb. gyártásával érozdollárrál, hogy a Kap-foknál elmerültünk.
meggyőzőbben bebizonyíthatta- volna a középkor foglalkozik, . íjoha a - gyár építése ‘csak’ most kezdő » •• Legénységem, koszorúim, gyémántjaim, egy cseh
nak a lÚX-ix században! létezését és ez az, hogy dött, mégis képes lesz az idény hpáütá^al a J9ÖZÖ9-, . ^kkoyet kivéve^ mihd elvesztek; — nekem is csak
•Bégminden kívánalmainak megfelelni? ‘v
' 1 ío napi úszás által sikerült egy szál deszkán ámeszSzolnokon* még ma is az utczára á járda mellé'hord<— Haffner és társai fiyomdájábaa egy jó házból •sze partokat elérnem. Oh de ott. meg a vad-szerecseják ki a "szappanlevet, kalapos festéket, moslékot, ■ való flu — előnyös fettételek MeQett — .tanulóul, azon- nek amerikai Othellomért akartak elevenen megenni
nal ^felvétetik.
’
szalmát, penészes káposztát, elnyűtt csizmaobszeszt,
Egyedüli szerencsém ideális véznaságom volt, melylyél, mint művészetben,'Sarah-val már akkor is. ver
elnyűtt stfimflit, tollat, rongydarabokat, eltört fanfár
senyeztem.
és eczetes' üveget. Cserép tálat,- szóval mindenféle
Így értem újra e hálátlan hazába!.. De bal-rondaságolfat és a járókelőket veszélyeztető kemény
sorsom el nem csüggesztetri —- én nem adtam meg
Csarnok.
tárgyakat^— épen úgy, mint ez a középkorban szo
magamat! Magammal hozott Yankee szellememre haU. gátvtt, színtársulatot toborzottam. Régi név, jó név, .
kás volt. Tehát ezen egy példával is bebizonyíthatta
dicső névl 1 . . Csakúgy tódultak hozzám Európa
volna a felolvasó ur azt is, hogy Szolnok város a
„Múltam és jelenemé
legjobb művészei. JS oh kegyetlen bálvégzet!-— én
köztisztaság tekintetében egy lépést sem haladt előre,
(ffonotof. fclőaéj* * mdtaolog hűen, j&ntéregy dőzzoba.) , ■ mégis elbuktam. . . . Pedig szavamra, becsületemre
hanem ott ‘áll ma is, hol állott ez előtt 600 esetenmondom, hogy jól. fizettem őket. Soha egyetlen kraj’.
'
. Mottó:
dővel. Jóllehet, hogy ezen ázsiai állapot ellen.már
; ez árjukat se^alabriászoztam el, még a s u• **
JÖrüdbeV nincs (enieuy."'
többször komoly felszólalás történt,; mégis mindezgóét sé!
No, de.kérem, ha én mondom, hogy
/.
' '
• ■
'
■
• í >•:..•••.. soha... Nem no, — igazán —- soha !... (á azivarbagót
J|A Mtt (Végei*oványpdásb*n léseafő blazirt alak, kopasz,
' ideig'annak me^szüntetése végett mi intézkedé^rént
a »*ögletb« vágja dahöaön.) De azért, hogy elbuktam, a
rdacsne kies; piáin, gálics kék
- tétetett. Áx intézkedés alapjául a kihágási szabály iMtóhbtn aaáMkWaJ faMr«*m
karikákkal gydrúaött esetnek, baasnaaal váltakozó kappanhang, mely
művész mégis örökre művész marad. Ha a deszkákon
rendelet ’feziolgálna. De* hát ilyen Szolnőlron-nem léte- a mély C-ból koronként sajátságos phistnIákba, téved. Jobbjában^ hangom,- -arexjátékom hatott^ taglejtésem szivet fa
Uossaú
ayelá
amutá
^.váUán.'
nehártSri*aseMbW
ery
esómae
oBinó‘ ■zik, * mi lévésrvalt is,, az, az TSSÍ. évi,.febroár S^.
csart, fülem-lebbenése, (•serényen) nem! & fülemről
térszüke miatt most ballgatok.. . mon
tBMMŰ h4MÍ<KMÍ4U}
'. hatályát vesztette.*’
Tyhü,rut világ,— gyemoskért, melyben dudva dom, ha mindez halhatlanitott (* .portviit* a piafondra
és gas terem! (A »epröt me^forya^*.) Sajátságos, hogy emelve) — én c jelben is „nagy" vagyok. S e jel
tart, a^rrr nuiér «á- mikor nagyot akarok anszágolni, mindig Shakespeare | 1mellett, fülem melléit még boszum fegyveré:- toliam
Saabban kéretnek aa érdekeltek megjelenni, annál | jut eszejnbe-H,
.
fű, pU a ^Vihar", H k^fa 3?r* L Rend^’rk1
. 'm esküdt ellenei, rettentő
>•
■
•
1
•
l
.V
‘ í ■:
haragomtól reszkessetek l Büsskén mondhatóak hogy
vanaak még lövegeím, s nincs kilödösve egész arze
nálom. —
tűrheti azt egy rendezett tanácsú
viree rendőrsége, hogy a piaca kofái szende nőink
kel és Ártatlan gyermekeinkkel való érintkezésükben
a „pesti műveit teomalgót** még ma is teljesen ignorálják? — Nem intézkedhetett volna-e a rendőrség,
hogy méltóságos főispánunk bevonulására a főút fái
az Ünnep.örömére meglambomidva, fehér virágdíszt
hajtsanak-? — Szabad veszteg elhallgatnia a rendőr
ségnek, -hogy a <esorda .nemletlen fehérnépe közcsendháboritva este, seggel legnyíltabb utczálnkon végig
bőgjön? — Nem ónáai 'hanyagsága-e rendőrségünk
nek tőle telhető minden eszközzel oda nem ütni,
hogy <értékes tűzfecskendőiiik <és vizes lajtjeink a köz*
forgalomból.ki.ne menjenek? — Gyalázat, százszor
gyalázat! Ezek-oly bűnök, melyek méltán megérdem
lik, hogy általunk legközelebb .világgá kürteltessenek.
)▲ wpaiWirt*<tóle telbrti dobva! ábrgMja ■»•<.) Nem, — nem
egy reatőthapitánynak, -de egy csecsemőnek sem kegyelmezék! > tehda« apsrtvirt* eldobva, hanyatthoBdok rabsaa
folyósán) .,[*j, — bisonyosan az alispánom 1 — te *»lyotes) Jézaá! hogy - megyedtem,aped)g csak valamelyik
vad jász bolondozik!
Hirdetmény.
A felső-szászbereki uradalomnak
van még egynéhány métermázsa
répamagja eladó. Bővebb tudó
sítást ad a tiszttartóság.
W|||»^| Ozcgléű Mát
2—2
4 in KI
Ma. vegyesvonat.
46
' Mátrán tálé:
Árverési hirdetmény.
Alólirt kik. bír. végrehajtó as 1881-ik évi
LX. t ez. 102. és 120. §-a értelmében ezennel
11 óra 10 p. a a, 10 *ntl p. éjjel, • IS óra 18 p. ^jel
tar*.
ÉHmis Sislsskta:
W
in 06 p. A K, 10 óra 16 p. ^ei, IS in 11 p. éjjel (fjnr.)
■*t*M fUölt 10 óra 18 p. A a., 11 óra 48 p. tfef.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.80, mláj^
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.---- Rozs legjobb 9.50, közép 9J0, silány
•j Árpa legjobb &—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukoricza A8Q. — Burgonya kilója A—% —
Szinliszt 106 kiló 22.—. — Zsemle liszt 2L-— -—
. Kenyér 100 kiló 17.-- — Derese 100 káló 5.50. ’—
Széna A—. — Borsó 100 kilő 1A---- Lencse 100
kilő la—. — Bab 11.---- Köles kása 1L50 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kilő 2A— — Árpa
kása 108 kilő 1A5Q. — Bor xy 1 hectoliter 24 frt
ó bor 80. — Sör 1 kecáoliter 22. — Pálinka 1 liter
86 kr. — Bükkfe öle 1A—. Ceerfe 12.----- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter &— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Könönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
ellátással 50 kr., ellátás aé&ül 20 kr.
— Nő ellá
64 peres hajnak
Felette aserkentó: Hastor TSTSBCZ.
lakos együttes le- és
felül
javára
foglaltatók
szolnoki lakos kereskedő
ellen 180 frt, 1500 frt és 1200 frt tőke s jár.
erejéig le- illetve felül foglalt s összesen
1912
frt 81 krra becsült fűszer-, festék-, rövid áruk,
bolti felszerelvények
Hirdetmények
és
házi
bútorokból álló
ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.
Mely árverésnek az 538|882. számú kikül
detést rendelő végzés folytán a helyszínén Szol
Gittek Vilmostól bérelt
eszközlésére 1882-ik
évi márezius hó 6-ik napjának d. e. 9 órája
nokon, alperes által
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
Ciayton *Shuttleworth
budapesti
gazdasági gépgyárosoktól
a képviseletet Szolnok és vidékére meg.
üzlet helyiségben
n«y, tömör, keeska, és gyénsénre
•“ eredeti érőn Salgitaijtabaa feladva.
Amidőn még jól berendezett vasbecses figyelmébe ajánlom,
a venni szándé
kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg,
hogy az érintett ingóságé ezen árverésen az
1881-ik évi LX. A ez. 107. §-a értelmében a
legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is eladatni
fognak.
i
. Kelt Szolnokon, 1882. évi február hó 21-ik
napján.
Tóth Mihály,
1-1
kir. bü. Mtó.
Hirdetmény.
vízió) nélkül, szintúgy
t salgótarjáni Útyi rMytMg Mi
leendő
határidőül kitüzetik, és . ahhoz
nyertem; elfogadok e szakba vágó renuelményt minden irányban, illetmény (Pro
Ádám Andrásnak a várban
levő nagyobb béna kedvező
feltételek mellett ölHIláAimk el
adó, esetleg 1881. évi fitsentCTtavynaitfótólbériien^
adÓ« — A feltételek fikttMsayyf
Jóaseff.Ügyvédnél megtudhatók
Szolnok 1883. márezius S.
tisztelettel
Orvosi tudományos észleletek
MAKRAY LÁSZLÓ.
• HeV JáMt-félé maláta gyógy-gyártmányek
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és M*smr van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köHsést rslsmlst svaamr.. emS.
Pályázat
A „Nagykunsági takarékpénz
tár" Kisújszálláson egy 13° hosz■Szu, TI,0 széle, kész terv szerinti
pénztári helyibég építésére árlej
tést hirdet
Az áriejteni kívánó építészek
zárt ajánlatukat, 1000 forint bá
natpénzzel ellátva, folyó évimáresius hó ló-i* alólirt igazga
tósághoz, - hói a terv éa költ
ségvetés is । megtekinthető, — be
adhatják I
'
.
' Az ajánlatok folyó évi márczíub ' 15-én,, d. e.
10 órakor fog
nak felbontatni s ennek megtör
téntével fog a szóbeli áriejtés meg
tartatná.
s
Kisszállás 1882. márezius 2.
tással 80 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kt, elátás nélkül 10 kr.
róságnak 489* 496 és 514. számú végzései által
Adler Simon — Lichtenstein Vilmosáé sk.
Stark Jenni szolnoki lakosok, úgy ösv. BrülI
Mártonné jelenleg Gottfried Adolfrié Bicskei ‘
Lichtenstein Vilmos
Irodalom és nttvésiet.
„Pssti Hírlap** által -múlt .év dsezember 17-én tiz
darab körmöczi nraaynyal jutalmazandó tár*
ezs-dolgozztrs hirdetett pályázat folytán « beérke
zett 226 pályamű közül „Aü zedik gyerek* czimű lett nyertes. A szerző nevét rejtő jeligés levél
felbontatván, kitűnt,'hogy --szerzője 'Csáktornyái Lajós. Az időközben még a Légrády testvérek által ki*
■tűzött 2—2 aranyos jutalmat a „Sába nem fog
lak elfeledni,** „AGőzsi Vicza eaete" és „Az
Isten haragja** ezimü művák nyerték eh
~ A „Haayar Dal-AIbsm4* m-fk kötetének 4-ík
füzete megjelent a következő tartalommal: L Ez a
kis lány csapodén. 2. Ez ^-szsmstn, ez as egyik. A
®z a szoba, hol én most. A Édes anyám rózsafa. A
Én nekem agy szép gondolat 6. Én vagyok a fala,
roezsxa. 7. Én vagyok a potri folyás. 8. Én vágyók
as íródeák. 2. Érik már, érik már a fekete szőlő. 10.1
Fáj amzivms elhagyott kábelben. 11. F^j a szivem,
fáj a lelkem. 12. Fáj, i^ji fáh táj- a Fekete szem
éjszakája; 1A Felmentem a hegyre. 15. Fink mi Is( ten áldjon meg. 16. Fölfelé megy borban a -gyöngy. ■,
| 17. Fösvény as én uram szörnyen. 18. Gyere kasa
' édes anyám. 19. Gyere p£tá* katonának. 20. Gyötör
engem a szerelem. — Ezen egyetemes 'magyar nép
dal gyűjtemény eddigelé 480 daUanwt közölt zongorára
alkalmazva, tehát máris többért, mint az eddigi hason। nemű vállalatok együttvéve. Ennél nagyobb dalgyűj
teményt jelenleg több művelt nemzet bír ugyan:
| felmutatni, de ennyi szép és kedves dallal tán as
összes nemzetek sem bírnak. Dalainknak aaépoégét
legjobban bizonyítja az, hogy a „Dalalbum** nemcsak
hazánkban örvend rendkívüli elterjedésnek, hanem a
|'•világ majd minden részében is. Újólag felkérjük as
, összes művelt magyar közönséget o nemzeti vállalat
1 tömeges pártolására, mert e gyűjteménynek nem volna
szabad hiányozni egy magyarnak zongorájáig sémi
Előfizetési ár bérmeartes szétküldéssel: egy évre, vagyis
10 füzetre 1 írt 80 kn, félévre vagyis 5 füzetre 90
kr. Egyes füzetre zongorára alkalmazott 20 dőltem.
j mai csak 25 kr. Előfizetések Hennicke Bezső kiadó
hoz Győrbe intézendők. Egyes füzetek minden reades
hazai könyvárusnál is kaphatók.
közhírré teszi, hogy a szolnoki királyi járásbí
1—1
* hutatíp btetyKír igazgatórigL
.
■•■János nrnak, mint es.k.saállitónak, a kon>,
árdamkarasat tahtfdonoaának, amana nadiaM
wvagjóaak.
FeMaUUáfa
Ho4T
maUukirtmrtBak
wóprt fcjaddaauMk, B4e«
Omteekof BrinentrMw Kre. ». Iro4« 4s gyári —Mór
Grakea BrlanantoMM Nro. 8.
« «Cya4<Qi
Hivatalos gyógyjelentés.
Mdyrt dr. Oranichrtattar ea. k. városi orvoa n*—
•óott H:
Hot Jáaoa-fái. maláta ké^^yak^T
Snamsukm
m
nall*.
a-r--------- ________ v____ • •
-
*
*41, asáttért rcsóetlaa cairknlátiójánM, ngy^miSb
»«h4»ég*kj»41 lesoványodáa és a lü«l«*ielóai ^—'i—
■/■«*•* 4a arMM Újdonságánál Zeva entoóayml
ii í-m T.
ZLlZk? ~•
ow-mm mim
—^4soT4£r^
0 r i a
’
’
l
,ÍT
h*"1*^?'*^'**** f""0**?* BaK
4a sgyadlli gyámoknak álló ggmbUvdad
<M—• nÓvalátatoíval) keUkwü. A
évfolyam.
Előfizetési ár:
Fél évre .
.
S frt 50 fa.
11.
273.
Szolnok, 1882. márczius 12-ájo
JASZ-HlfiM-SZOLm
szám ára 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL
Megjelenik ketenkint
e<y«er:
vasárnap
• a vidéki példányok is
ugyanakkor poétára adátbová a lap »xellenii ráncét
illető kösletnéayekea kivfll
as előfizetőid pénzek • m»nden egyéb dijak ia kaldendók
Ide küldendők a portai felí rtóianiláaok ia (reclaaiatio.)
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKOK: a aserkeeat&égnél, búzapiac
1398. as. alatt a sgyanott Fásntor Fereaoz k»a- és
Hirdetések
Hirdetési dijak:
c»ak előleget díjasát Kellett kSzdltetaek.
Nyílttéri kösieméayekuek mindea centiméterari maraMÍcu.
hátuw hantot neletnyi tere 75 fajárai
»
liirdvUuény.k, mint a nyílttéri kSxlemőnyek tokaidőit 7ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
n;
8-»xor
,
— __ __ __ _
Többszöri Mréetésnél árleengedés'
.eaak ismert kévéktől fogadtatnak el s azok viasza nem
adatnak.
A kilencs szótöbbség.
(—r.)
Szolnok város képviselőtestülete
1880. évi november 3-ikán tartott közgyűlésén,
a községi iskolaszéknek 3842./80. szám alatt
kelt jelentése alapján, a szolnoki községi taní
tók fizetésének fölemelését elhatározta. A hatá
rozat szerint 1881. január 1-től van a fölemelt
fizetés megállapítva, rendelvén a határozat azt
is, hogy az összeg az 1880—1. évi iskolai költ
ségvetésbe vétessék föl.
Folyósítani azonban csak akkor fog a fize
tés, ha fedezetről gondoskodva leend s az e
végből kiküldött bizottság jelentését be fogja
mutatni.
Az ékesszólások egész légiója is kevés volna
e tény dicsőítésére, mert ez által a képviselő
testület bizonyságot tőn arról, hogy akik a nem
zetet sarjában nevelik, azokról nagylelküleg
gondoskodni kész. — A mely város képviselő
testületé tehát ily fennen lobogtatja a fölvilágosodás fáklyáját, azon testület előtt le kell a
kalapot emelni minden józan gondolkodású em
bernek.
Az ily emelkedett gondolkodás tényezi az
után, hogy a közelismerés megköszönizza. ama
testületet.
।
De nincs rútabb dolog szemben ez elismert
ténynyel, mintha a közelismerés által fel
tűzött koszorút ugyanazon képviselő testület
önmaga tépi le vadkezekkel halantékiról. Az
önmagáról s méltóságáról való megfeledkezés
ez, mely lealacsonyítja az egyént s az erköl
csi testületet egyaránt, ki önmagát arczul
veri, midőn nemes ténykedéséről tanúskodó ha
tározatát egy másik határozatával hatályon
kívül helyezi, önmagával jővén meghasonlásba.
Szóljunk nyíltabban. A képviselő testület
TÁROZA.
A görögök családi élete s köznevelése
Lykurgus és Solon idejében.
L
Ázsia, mint ax emberiség bölcsőié s gyermek
ségének sxintere, folytonos kiskorúságban tartván a
szellemet, a calocagathia (jó és szép) eszméjének
megvalósításában az emberiség nemtője nem lehetett
Erre Göröghon látszott hivatva lenni, mely a RalkAn
félsziget azon részét képesé, melynek határai éjsza
kon Macedónia és Hlyna, keleten as Aegaei tenger,
délen és nyugaton a jóniai tenger valánA
kritikafáklyáját meggyujtva, keressük
csillámait, csillámait ama mindenható tündérnek, mely
a görögöt a calocagathia ezen dicső égi ragyogvány
örök sugarával körülövexé as elébb mondottak fölött
kétkednünk nem lehet, annál kevésbé, mivel tudjuk,
hogy Göröghon boldog ege alatt egy szép ifiukor
lebegett örökké vidám, derült lélekkel szellemi tápot
a szépség örök forrásából merítvén.
Egyptom félhomályából kibontakozva, az érzé
kiség fölé, emelkedve, geniális glóriával tudta ő har
móniába hozni a szellemet az érni és ízléssel nem feled
vén el soha, hogy e három csak egy cxélirányban mű
ködve eredményezheti legkönnyebben, hogy vaU™*]?
tárgy tökéletes aesthetikai művé legyen. Azért mondja
Kramer: „Göröghonban az emberiség nemtője kedves,
vidám i§u alakjában jelenik meg, ki zavartalan
vidámsággal Örül a létnek, ártatlan énénél öleli át
a világot s mindenkivel, az istenekkel is bizalmas
viszonyban éL“ Valóban Bellas szellemi napjának
sugarai azok, melyek nyugaton a szellemi élet tala- i
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
I a fizetés fölemelésről szóló határozatot, melyet
I azószerint térszüke miatt nem közölhetünk, da
czára az érdeklettek gyakori sürgető kérelme
zésének, foganatosítani elmulasztotta, széndékosan-e vagy feledékenységböl? nem tartozik a
dologra, mert mindkét esetben menthetlen a
mulasztás;
és igy a határozat szépséges írott
malaszt maradt, — mig végre az ügy a vallás
és közoktatási miniszter elé került.
A szakminiszter azután, figyelemmel az in
dokolt és méltányos kérelemre, a megye kö
zönségéhez 38332. X./81. szám alatti leiratával
elrendelte a felemelt fizetések kiszolgáltatását,
íme a rendelet: „Szolnok város képviselő tes
tületé 1880. évi november 3-dn tartott közgyű
lésén 5405—210./880. sz. alatt kelt határoza
tával, tekintettel a súlyos anyagi viszonyokra, a
szolnoki községi elemi iskolai tanítók fizetését
felemelte, minthogy azonban e határozat foga
natosítására, illetőleg a magasabb fizetés kiszol
gáltatása iránt nevezett város mindeddig mit
sem tett, felhívom czimet, hogy nevezett várost
határozatának végrehajtására utasítsa,
és intézkedésének eredményéről engem is érte
sítsen. “
i
A miniszteri leirat tehát félremagya
ráz hatlanul meghagyja a fönt érintett
határozat végrehajtását.
Mi úgy tudjuk, hogy a miniszteri rendele
tek kötelezők Szolnok város képviselő testüle
tére is s azoktól eltérni, ha csak világos tör
vénybe nem ütközők, nem szabad.
Ámde mi történt az idézett miniszteri ren
delettel? mint respektáltatott az a képviselő
testület részéről? Elmondjuk ezt is.
A miniszteri rendelet az 1882. febr. 18-án
tartott gyűlésben tárgyalásra tűzetett ki; és
ámbár Monszpart László és B a-
ját termékenynyé tevék. Szerencsés fekvése még azt
is eredményezte, hogy a tengeri föhatalom kezei közé
jutott, mely őt méltán meg is illető.
Ettől fogva Göröghon két világrész közvetítője
lett, mire Európa lön a világhírű események szín
helye 8 mellette Ázsia eseményei oly gyéren tűn
nek fel, mint a sűrű ködön átpislogó veröfény.
Ezek után arra lön hivatva, hogy a keleti művészet
s tudomány csak az ö észjárásán átszűrődve juthas
son át nyugatra; sőt, mivel egyedül ö fogta fel he
lyesen az emberiség magasztos czélját s rendelteté
sét, csakhamar az emberiség életének lelke és köz
pontja lett Azért mondja Lubrich: „A görög szépség
öszhangzás lehelletét mindenki megérzé, ki vele
érintkezésbe jő, azért nem csoda, ha a lelki táplálék
után epedező tisztultabb férfiak Bella* mosolygó ege
aIá zarándokolnak: ha oly nagyra becsülik azon mű
veltséget, mely elpusztulásával sem halt eh hanem
örök ifiu életet él 8 az elaggottakat is uj, friss életre
ébreszti.* Ily szerencsés körülmények között Görögműveltség fejlettségének legmagasabb
fokát érte el.
Mivel azonban feladatunk szerint nem szándéM általánosan vett görög szellemi életet s an
nak fénykorát ecsetelni; mivel nem az egészet, ha
nem annak alkotó részeit s azok kezdetleges állami
életét, amennyiben e családi élet és köznevelésre bei
bírtak, óhajtjuk tárgyalni: szabadjon az
olvasó figyelmét Göröghon két, mind tekintélye, mind
törvénykezése szempontjából, legnevezetesebb tarto
mányára Sparta és Attikára kikérnünk.
Sparta déli Göröghonhoz tartozott a Peloponesu8 azon részét kepezé, mely éjszakról Arkadia és
Argolis, nyugaton: Messenia, keleten argolisi, délen
^srem és laconi tenger öböl által határoltatott. Ös
története a monda és mythologia homályáb mélyed.
gossy Károly urak lelkűk egész me
legével és erejével emelték föl szózatukat az
1880. növi. 3-iki gyűlés határozatának érvénye
mellett, daczára a miniszteri rendeletnek, k ilencz Szótöbbséggel kimondatott, hogy a
tanítók fizetése föl nem emeltetik!
k8
fajdalom— a tanács tagjai is, egy
nek kivételével, az obskúrus nézetüekkel sza
vaztak, hogy bebizonyítsák, miszerint a város
házánál is nagy szükség van a felnőttek
oktatására.
Maga azon körülmény, miszerint a hozott
határozat az azt hozó hatóság által ípso jure
meg nem változtatható és az mégis megváltoz
tatott, kizáija a képviselő testület irányában
azon föltevést is, hogy magasztos feladatának
legelemibb részével tisztában volna; az meg
egészen absurdum, hogy a miniszteri rendelet a
városi képviselő testület által tárgyalás alá vé
tessék illetve szavazatra bocsájtassék. Ilyen még
Tatárországban sem történik f
A miniszteri rendeletén ejtett eme jogsére
lem méltó megtorlást kell, hogy vonjon maga
után s meg vagyunk győződve afelől, hogy a
rendeletnek ekként történt megtiprásáért a me
gye közigazgatási bizottsága, hatáskörének egész
súlyával fog érvényt szerezni.
Itt más eljárás lett volna helyén.
Ugyanis: nem férfias a november 3-iki ha
tározat meghozatala, mert akkor is tudta a kép
viselő testület, vagy legalább tudnia kellett
volna, hogy más alap nincs e czélra, mint a
községi pótadó, s vagy jelölte volna ki alapul
ezt, vagy férfias komolysággal hozott volna el
utasító határozatot. Ama határozat eszünkbe jut
tatja a czigány asszonyt, ki azzal biztatta éhező
férjét, hogy „ne búsuljon kend apjuk, mingyárt
A történészek bizonyságai szerint első keletkezése
[^jb^kszerint, makkfalók) vihető vissza; első
királyuk Leleges vala. Idő folytán, nevezetesen a tró
jai hadiárat után, Hercules utódai a Heraelidák elfog
lalván Peloponesust, az uralom Aristodemus két fia
Ennsthenes és Procles között oszlott meg, a harvomány szerint az Agidák és Euripusoknak adván életet. Ezen időtől fogva parallel uralkodások nyomaira
akadunk, hol az uralkodók folytonosan viszálykodtak
egymásközt, mi az államot a végenyészet örvényébe
sodorni látszott és ezért segélyért sohajtozott, mely őt a
végenvészettöl megmentené. A segély nem soká késett,
szelleme, melyet a hazafiul szeretet lelke lengett át.
csakhamar mintegy varázsütésre eloszlató a vésztaljes felhőt Sparta állami életének egéről
Lykurgus az Agidák királyi véréből származottatyjaEunomosspartaikirály volt, ki két fint nem!
zett Polydectest és Lykurgust. Polydectes, ki atviát
váltá fel az uralkodásban, csakhamar elhalván* Svkurgmua hagyá skirályságot Midőn azonban nyllvános Ion, hogy testvérének hátrahagyott özvegye
lykurgus, hogy ha az korowörököst szúlend, ő lesz az első, ki azt királyának
ismén. Hogy a Lakedaemoniakat őszinte szándékáról
meggyőzze, létévé a királyi czimet és az országot
mint a leendő korona örökös gyámja, igazgató. De
csakhamar azon embertelen ajánlatot tévé neki a tilos
szenvedélyektől elragadott anyakirályné, hogy, ha öt
S1 7“**
Ezen&vánság teljesí
tésével kecsegtetvén Lykurgus az özvegyet, hatal
mába kente a szerencsésen született csecsemőt, ki
a népnek ez esemény fölötti öröméről „Charilaus*
azaz „nép' öröme" nevet nyert. Lykurgus már bölcs
kormányzása által megnyerő a köztiszteletet; a dicsőség legfőbb polczára történt emelkedése azonban sok
előkelő spártainak, kikkel a reményében csalatkozott
olyan hírős rétest sütök kendnek,
mint a ka
rom — ha lisztünk lesz.**
A hiba megtörtént s e hibát jóvá kell
tenni. Mi hisszük, hogy a megye és a minisz
térium kibontakoztatja a képviselő testületet a
hínárból, melybe maga-magát keverte, hogy
amit egvszer már megadott elvben, annak tény
leges megadására is ssorittatni fog. Ezt követeli
a tanítóknak immár fölkeltett jogos igénye s
ezt követeli a képviselő testület erkölcsi repu.tácziója, hogy az önkezével magára terített szé
gyen leple alól tisztán, állhasson a közvélemény
löny 6-ik számában olvasható Bárdosy Gyula kir.
tanfelügyelőnek ezen hiányokon segíteni akaró törek
vése, mely szerint a városi és községi elöljáróságo
kat felhívta, hogy a hatósági területeiken levő fennebbi kategóriához sorozható gyermekeket a végett
írják össze, hogy azok gyámjaik, a szükségeltek be
szerzésére hatóságilag kényszerittessenek. — Ezen
intézkedés folytán reményijük, igen sok gyermek fog
meg mentetni az ntezai ácsorgástól.
itélőszéke elé. .
Ez az eredményen kilencz szótöbbségnek.
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
• Városunk területén, nagyszámban for
dulnak elő toroklob és torokgyík (diphteritis)
esetek, nem ritkán halálos kimenettel. Ennél
fogva, hogy ezen veszélyes betegség tova ter
jedése meggátoltassak, a következő óvintézke
dések foganatosítására kivont fel polgártársai
mat, m. m.: óvják gyermekeiket, a halottas
házak látogatásától és meghűléstől, s
ha a gyermek torzul lett, nyelési nehézsé
gekről panaszkodik, hívjanak orvost. Beteg
gyermekeiket különítsék el a többi gyerme
keiktől, nehogy a ragadós természetű betegség
ezekre is átterjedjen. Végül a beteg szobát cár
ból savas vizzel locsolgassák. naponkint. Szol
nok, 1882. február -28. Scheftsjk István,
polgármester.
* Szolnok város képviselő testületé 1882.
évi február hó 18-án 1004—31./82. sz. a. keit
határozatával, az 1872. VIII. i. ez. ó. §?a. alap
ján, a korcsmák elhelyezéséről és azokra gyakorlandó felügyeletről szabályrendeletet alkotott,
a mely szabályrendelet, 1882. évi márczius hó
11-től* számított 30 napig a városi jegyzői hi
vatalban megtekinthető és ellene, ugyan azon
idő alatt a megye hatóságához folyamodás nyújt
ható be. Kelt Szolnokon, 1882. február hó 18.
tartott közgyűlésből. Scheftsik István, pol
gármester.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
nagyban akadályozza
azon sajnos körülmény, hogy sok szegény során gyer
mek lábbeli, ruházat és — a szükséges taneszközök
hiánya miatt, a népoktatási törvény által elöwsbott
oktatásban nem részesülhet, ez illeti különösen az
árva és elhagyatott gyermekeket, kiknek nem lévén
szülői, azok legnagyobb részénék nincsen, kinek .gon
dossága által a fennebbiek beszereztessenek. — Nagy
megnyugvásunkra szolgált a megyei hivatalos köz
* Az iskolába való Járást
királyné összeszövetkezett, gyülölségét ébresaté föl.
Azt hirlelé ugyanis a királyné a nép előtt, hogy
veszedelmes dolog a koronsr-örököe életéÁoly férfiúra
bízni, kit annak halála leginkább érdekelhet. Lykur
gus, hogy az ellene támasztott gyanút elkerülje,
nemcsak az ifjú gyámságáról önként lemondott,
hanem honát is elhagyó. Es épen ez önkéntes számkiveíése lön az újjászervezés alapja.
Átlátta ugyanis Lykurgus, mennyire zilált már
is hazájának állami élete s hazafini szferetetre gyul
ladt. Távol honától, egyedül arra szentelte idejét,
hogy magának gazdag tapasztalatokat szerezhessen,
erősen remélvén, miszerint ö lesz egykor hivatva
hazája állami szervezetének romjain egy újat al
kotni s reménye nem hiúsult meg, mert távolléte
alatt Charilaus sem a néptől, sem az előbbkelőktöl nem teszteltetvén, mindenütt a legnagyobb
zavar uralkodott. Eme válságos viszonyok között
tehát egyedül Lykurgus volt azon férfin, kitől sege
delmet is szabadulást vártak. Egyrészről a nép oltal
mat keresett benne a nagyok ellen, másrészt pedig a
király azt vélé, hogy a nép engedetlenségét meg fogja
zabolázni Azért honfitársai érezvén hiányát, többszö
rösen fölkeresték Lykurgust e számkivetésében, hogy
haza térésre birjákde Lykurgus, míg nem látá az
időt elérkezettnek, mindannyiszor visszautasitá kéré
süket s csak akkor engedett, midőn látta, mily vészteljes zivatar kitörésétől lehet honában tartani. Haza
érkezvén, Sparta akkori helyzetét figyelembe véve,
különböző törvényt alkotott, melyek mindegyikén egy
jellemvonás észlelhető, az t. i. hogy Spartát erőssé
és hatalmassá tegye, mitsem törődvén a tulajdonképeni szellemi élettel. Erről tanúskodik a következő
törvénye: „Spartát körülkeríteni nem kell, legyen e
hon védbástyája a polgárok jól edzett mellei.- Ezen
czél elénéae végett összes intézményeit istenijellegűvé
tett% hogy annál nagyabb legyen a félelen annak
megcsonkításánál. Munkássága jutalmán! azt kívánta,
hogy senki törvényén visszatértéig ne javítson, mit a
a Spártaiaknak esküvel kellett megígérniük. Ezután
mintha Apolló nézetét óhajtaná kikérni, elhagyta
honát - - . örökre.! Mielőtt többlétre szenderült volna,
meghagyta környezőinek, hogy testét elégessék s
hamvait a tengerbe dobják, nehogy a Spártaiak haza-
HELYI HÍREK.
—
A máreztaa
15-ikét
ez
évben is kegyelet- I
tel fogják városunkban megünnepelni, mely alkalom
mal a Hajdú Sándor megyei jegyző ur buzgósága
folytán újólag szervezett dalegyesület a Kölcseyhymnust* és a „Szózatot* fogja az elesett honvédek
emlékére emelt és újabb időben uj fakerítéssel körül
vett emlékszobor mellett elénekelni. Mint értesülünk,
a dalegyesület működő tagjainak száma mintegy hu
szonnégy. Tehát elég tekintélyes szám arra nézve,
hogy egy kis buzgalom és szorgalom mellett vetélkedhessék hazánk más dalárdáival. Csak azt óhajtjuk,
hogy mindannyian meg is tartsák mindenkor Ígére
tüket és ne engedjék ismét az egyletet pangásnak
indulni.
— Uj vaspálya. F. A márczius hó 11-én a rákosujszászi vonal az alább nevezett állomásokká! a köz
forgalomnak megnyittatott, miáltal Szolnok, • illetőleg
az azon túl fekvő vonalak Budapest állomással köz
vetlen összeköttetésbe hozattak. A nevezett naptól
kezdve f. év májns hó 15-éig a vonatok ideiglenes
menetrenddel közlekednek. Állomások: Budapest-Kő
bánya 3 kilométer, Rákos 6 kim., Maglód 21 kim.,
Gyömrő 24 kim., Mende 29 kim., Süly-Sáp 36 kilm.,
Szecső 43 kilm., Nagy-Káta 53 kim., Tápió-SzeleFanmos 66 kim., Györgye 72 kilau, Ujszász 82 kim.,
Szolnok 99 kim.
— Hajóközlekedés. A Keresztes-Nagy 'testvérek
Szentesről e hó 4-ikén utaztak föl Budapestre, az ott
készíttetett gőzhajó átvétele végett, és igy a jövő
héten, körülbelül márcz. 15-ikén, tehát a nemzet e
nagy emlékű napján, megkezdik a Tiszán a hajókázási közlekedést Szeged-Szentes-Szolnok között. A
derék, ügybuzgó vállalkozókat méltó elismerés illeti,
hogy Szentest, az alföld e dúsgazdag városát, vidé
kével együtt; összeköttetésbe hozzák a vasúti csomók
kal, t. i. Szolnokkal és Szegeddel.
frt 11 kr. A mérleg 26,143 frt 60 kr. nyereményt
tüntet fel.
— A közönség köréből egy czikk küldetett be
szerkesztőségünkhöz, mely a „Külsőszolnokmegyei ta
karékpénztár- múlt hó 26-án tartott közgyűlésével
foglalkozik, s melynek érdemi részét az képezi, hogy
e közgyűlésen 800 részvény közüf 601 részvény, 150
betevő által szerepeltetett, és hogy minden részvényre
20 frt osztalék jut. Kitünteti továbbá a czikk, hogy
1878-ik évben egy részvény után 12 frt 50 kr. osz
talék volt, 1879-ben 13 frt, 1880-ban 14 frt. E sze
rint a legmagasabb osztalék a múlt évi volna. A
czikk foglalkozik még személyes ügygyei is, a Kiss
Ferencz és Szendy Antal urak éles színezetű-eszme
cseréivel, és azon megjegyzéssel, melyet — állítólag
_ Szendy ur a publikumra tett volna, — de mint
hogy a czikk irálya pongyola, a közönség köréből fel
veendő közlemények pedig szabatos irályt kívánnak,
és azon javítást, mert nem vagyunk az ily csikkek
ért felelősek, külön beleegyezés nélkül nem tehetünk,
megengedi a beküldő ur, ha azt igy nem közöljük.
Ujabbi beküldéstől azonban, amennyiben e körülmény
után is szükségét látná annak, az illető urat el nem
tiltjuk.
__ Mig ® városnak piacz bérlője volt, tisztábban
tartattak piaczaink. Most? térdig járunk a szemétben,
s főleg a bnzapiacz az, hová az őrködő szemek tekin
tetéből egy árva sugár sem hat el. Minthogy pedig
ez iránybani felszólalásaink — magán nton —
nem vezettek keltő eredményre, e helyütt figyelmez
tetünk, hogy akié a haszon, azé a teher is. Tehát a
város tartson rendes piaczh legyeket piacz söprésre,
mert ez igy nem járja Minden adófizető megkövetel
heti, hogy ha beronditják háza elejét — a város ér
dekében, söpörtesse azt föl a város a köztisztaság
érdekében.
— Statistlkal kimutatás a szolnoki róm. kath.
egyházban 1882-ik évi február havában történt szü
letési, halálozási és házassági esetekről. Született
összesen fi 42, nő 47, törvényes fi 35, nő 41, törvény
telen fi 7, nő 6, halva fi 2, nő 1, kettes 4. Meghalt
fi 28, nő 24. Általánosan született 89, meghalt 52.
Házasság köttetett róm. kath. 28. Kiadatott Szolno
kon 1882. márczius 1. Kudelka Gellert, plébános he
lyettes.
MEGYEI HÍREK.
egylet részéről az „Ipartársulat* helyiségében Timon
Ferencz ur f. hó 12-én d. u. .51/, órakor felolvasást
tart „Az ipar és kereskedelem őstörténetéről.*
— A HM-szoluokmegysi takarékpénztár igazga
tóságának évi jelentése és XIH-ik évi zárszámadása
1881. január 1-től deczember 31-éig, beküldetett szer
kesztőségünkhöz. E szerint pénztár forgalom: 5.500,081
* A SzajoLszentesí vasút Sípos Orbán alispán
következő táviratot küldé a „Szentesi Lap*-hoz:
„Ökrös Bálint budapesti közjegyző utján vett érte
sítés szerint Stein és társa a szajol-hód-mezö-vásárhelyi vasút tárgyában kívánt előzetes 5000 frt óva
dékot letették. A végrehajtó bizottságot 15 nap alatt
összehívom.* Ezen táviratban említett Stein és társa
a szajoli vasút kiépítésére akarnak vállalkozni, smi-
vigyék s az eskü alól magokat fölmentettnek képzel
jék. Ez vala vázlatilag életrajza a spártai Mózesnek.
De lássuk, miként intézkedett a -családra s magza
taira nézve.
Sparta katonai állam lévén, sok ellentől körül
véve, érdekében állott, hogy a család őt csak erő
teljes, harezra termett magzatokkal ajándékozza meg.
Jól tudta ezt Lykurgus, azért a családot az állam
fönhatósága alá helyezte, s odahatott intézményeivel,
hogy a spártai életének minden legkisebb mozzanata
fölött az állam intézkedhessék. E végből nehogy
idétlen házasságok köttessenek, törvényt hozott, mely
szerint csak 80 éves fin és 20 éves leány között kö
tött házasságok ismertetnek el törvényesekül. Aki
házasodni nem akart, arra gyalázat várt. Annak nem
volt szabad a szüzek gyakorlatain jelen lenni; sőt
télen durva gyapjú szövetből készült alsó öltönyben
(chiton) kellett a nyilvánosság előtt megjelenni s ott
bizonyos gunyoros dallokat hallatni; ezeken kívül
meg vala fosztva azon tisztelettől is, melylyel az
ifjak az öregek iránt tartoztak. Erről tannü&odik
Dercillidas példája, ki különben bátor hadvezér a
kitűnő allam férfin volt, de mivel nősülni nem akart,
az ifjak nem tisztelték. Haáonlé sorsra jutott, ki
későn nősült, vagy nem magához való egészséges nőt
vett feleségűt Archidámus király pénzbírságra ítél
tetett, mivel kis termetű nőt vett feleségűt Csak
egyedül a gyáva képezett kivételt, kit a törvény,
hogy még magja is vesszen ki, nőtlenségre kárhoz
tatott. A spártaiaknál egynejüség látszik lenni, de
azért a köfesönösködés példái sem hiányzottak, ha az
állam java ezt úgy kívánta. Ezt különösen azoknál
látjuk, kik nem érezték magokat elég erőseknek arra,
hogy az állam követelményeinek eleget tegyenek.
Ezek után a házasság romlottságára kellene Követ
keztetnünk, de ez mennyire menthető s mily szilárd
lábon állott az erkölcsi érzület, bizonyítja a követ
kező esemény. Egykor egy idegen kérdezett egy
spártait. „Ugyan mond meg kérlek, micsoda törvény
van nálatok a házasság-törökre?* Ezt feleié: „Váj
jon Spartában találkozhatik-e házasság-törő nő?*
।
A törvény értelmében tiltva volt a házasság a
I szülők és gyermekei s ugyanazon atyától nemzett
I magzatok között, még azon esetben is, ha más-más
anyától származtak. Tiltva volt még az idegen nők
kel kötött házasság is. Kik között ily házassági aka
dályok nem forogtak fenn s házasságra lépni óhaj
tottak, ahhoz az atya vagy ennek hiányában a gyám
beleegyezése vált szükségessé, mely után a férfinak
kötelessége volt a nőt barátnői köréből elrabolni. Ribári az ilyféle házasságoknál némi szertartásokat is
említ, melyeket ő spártaiak vallásosságából követ
keztet. Valószínű, hogy ily alkalommal a jelenlevők
táncz között énekeltek is, melyben különösen az
eljegyzett erényeit emelték ki, ezen kívül áldozatok
is mulattattak be Vénus és Janónak. Kelengye nem
igen lehetett szokásban, hogy az ifjak feleséget s ne
pénzt keressenek. Mennyire szivén viselte Lykurgus
a gyermekekkel megáldott házasságot, bizonyítja azon
törvénye, melynek értelmében fölment minden oly atyát
a hadi szolgálat alól, kinek három figyermeke vala,
akinek pedig több volt, még adómentessé is tévé. De
keressük fel őket a nevelészet terén és ismerkedjünk
meg közelebbről intézményeikkel.
A spártaiak állami intézménye a gyermeket még
születése előtt oltalmába venni látszik, amennyiben
az anyák szobáiban Apolló, Narcissus, Hyaeinthus
szép képeit látjuk fuggeni. Az újszülöttet borban
fürösztötték meg; ezután a véneknek mutatták be,
kik megvizsgálták és ha gyengének vagy hibásnak
találták Taygetns hegyre ; vitetett, hogy onnét a
mélységbe dobassák. Ez alól csak a királyi ifjak
yalának kivéve, mint ezt aj sánta Agesilaus példája
igazolja. Mennyire jellemzi e tény a barbárságot,
mely Spartában minden erkölcsi érzületet kiölni lát
szik 1! Az újszülöttet a családban paizsokra emelték
s e szavakat hallatták „vagy ezen vagy ezzel*, t. i.
téq vissza a csatából s mellé az atyja lándzsáját
helyezték, hogy a legelső benyomást is a fegyverek
től nyerje. Az anyák nagyobbrészt magok szoptatták
kisdedeiket, de a szoptatós dajkák sem hiányzottak,
sőt a hagyományok szerint a spártai dajkák híresek
voltak s nagy tiszteletben tartattak. Hogy az újszü
lött egykoron a viszontagságok elviselésében elég
erős és jól edzett s minden tekintetben* bátor legyen
s jó korán engedelmeskedni tanuljon; pólyát nem
használtak, éheztették, ha sírt s elhallgattatni nem
bírták, magára hagyták, sötét helyeken járni azok
— A ttttaoki Iparos ifjúsági inképzá és ssgélyzö
dőn erre nézve szóbeli ajánlatot tettek Sípos Orbán
nak, mint a végrehajtó bizottság elnökének: ö az
ajánlat komolyságának biztosítása érdekéből egyelőre
6000 frtot kívánt letétetni, oly feltétel mellett, hogy
ha vállalkozó később a szerződés megkötése előtt a
vállalattól visszalépne, az esetben Stein és társa az
5000 frtot elveszti és ez a végrehajtó bizottság, il
letve az érdekeltség tulajdona leend. Hogy Stein
- bebizonyítsa a vállalat iránti komoly szándékát: az
5000 frtot letette.
* Tlsza-Sülyőu f. é. márczíns 5-én, a Tisza sza
bályozási egyl. uj épületében, mint levelezőnk velünk
tudatja, egy alakulandó nőegylet javára rendezett
„Batyubál" oly fényesen sikerült, hogy az ottani kö
zönség sem ezelőtt, és talán ezután sem lesz itt, ily
„bálnak* szemtanúja. — A 3 terem és egyelőszobá
ból álló épület, a lehető legszebben volt dekorálva.
A kivilágítás oly fényes volt, hogy messziről görög
tűznek képzelte az ember. A táncz 8 órakor vette
kezdetét, és reggeli 6 órakor is, még javában járták
a csárdást. A négyest 24 pár tánczolta. Eleinte csak
igen gyéren gyűlt össze a közönség és már tartani
lehetett attól, hogy a bekövetkezett rósz utak miatt
a helybeli közönségen kívül, még idegen vendég nem
jön, és így a „bál* tetemes deficzittel fog végbe
menni, de csakhamar meggyőződtünk arról, hogy e
feltevésben csalatkoztunk, mert az idegen vendégek
számításunkon túl érkeztek. Ebből kitűnik, hogy a
lelkesedés és jókedv nemes hölgyeinkben még nem
halt ki, mert őket a rósz ut sem tartotta vissza az
eljöveteltől. Érkeztek vendégek: Fegyvernek-, T.-Beö,
Kőtelek-, Nagykörű-, J.-Ladány-, Tisza-Roffról, Heves
ről és pusztáiról. A mulatság a legnagyobb rendben
folyt le, mi is a buzgó rendezőségnek tulajdonítandó.
A bálanyai tisztet Gyémánt Jánosáé asszony volt
szives elfogadni. A házi asszonyi tisztet pedig Sonnenfeld Illésné asszony. Bevétel volt: 109 frt, tiszta
jövedelem 28 frt. Felüliizettek a következők: Szénásy
Lajos ur 4 frt, Szénásy Mihály ur 4 frt, Cséri Ede
ur 4 frt, Ackerman V. ur 6 frt, Hay Miksa ur 4 frt,
Békésy Márton 3 frt, Holtság Antal, Magyar Zsigmond, Marsó Gábor, Schönvald Mór, Hirsch Jeuő,
Vittmann Adolf, Hirsch Mór és Schvarcz Soma urak
2—2 frtot, Ehrlích Autal, Patak Ignácz és Hollósy
Jenő urak 1 frtot.
* A
kunszentmártoni népláxadás
kóvetkenránye.
Emlékeznek még olvasóink, midőn a pár év előtti
árvízveszély alkalmával a kunszentmártoni nép fel
lázadt s a hatóságnak ellenszegült, sőt egy hatósági
közeget, Kis Péter pandúrt, félboltra vert. Akkor a
lázongók ellen a vizsgálat megindittatott s ennek
alapján a vád alá helyezettek bűnügyében a végtár
gyalás f. é. febr. 28-án vette kezdetét a karczagi kir.
törvényszék előtt, melyre mintegy 37 vádlott és számos
tanú volt beidézve. A végtárgyalás febr. 28-án kez
detvén, márczins 2-ikán ért véget. Az ítélet márcz.
2 ikán hirdettetett ki. E szerint vádlottak a közha
tatták. Hét éves korában a gyermek a fiuk korába
lépett s a nyilvános nevelésnek vala alávetve, mely
csaknem kizárólagosan a test és hadgyakorlatra szo
rítkozott, jóllehet Ribárí világtörténelmében azt is
említi, hogy a spártaiak fuvoláztak • lanton játszot
tak, szent hymnusokat « harczáas szellemű dalokat
énekeltek Összes szellemi képzettségük mégis abban
látszik összpontosulni, hogy Homér és Tyrtaeus köl
teményeit tudták. írni, olvasni kevesen tanultak. Az
aggkor iránt különös tisztelettel viseltettek, mit egy
idegen látván, ily szavakra fakadt: „Csak Spartában
kedves dolog megöregednie
Az ifjak élelmezése igen egyszerű volt, azt ettek,
mit magok készítettek. Fekhelyük sás vala, melyetEurotasból kellett szedniük. Ruházatuk és szolid vise
letűkre nézve Lubrich igy szól. „A spártai ifjaknak
*20 éves korukig tövig nyírott bajjal, igen vékony
ruhában mesitláb kelle. járniok, 12 éves korukig csak
igen vékony ujjatlan felöltőt vitelének, melyet akkor
köpönyeggel cseréltek föl. Az ifjúnak a kezét a kö
pönyegbe burkolva és szemét
szűzies
szeméremmel
lesütve kelle járnia; ahonnan Xenophon azt a meg
jegyzést teszi, hogy a spártai ifjak szemérmesebb
viseletét tanúsítnak, mint magok a szüzek."
Neveltetésük őrei az ephorok*) vadának, kik több
ször meglepték közös tartózkódási helyűket s ilyen
kor a felelősség súlyos terhe a főfelügyelő válíaira
nehezült, 18 éves korukban ifjaknak és 20 éves ko
rukban felnőtteknek ismertettek, de azért mégis egész
30 éves korukig az állam fegyelme alatt látjuk őket.
A felnőttek étkezése közös helyiségben történt,
kenuét bárkinek távollete csak akkor igazolható, ha
vagy áldozott az isteneknek vagy vadászaton volt,
különben soha. „Agis király diadallal térvén meg az
Atheneiek ellen vívott harcából, minthogy e napon
nejével óhajtott volna ebédelni, a maga részére haza
küldetésért könyörgött; de a polemarchos megtagadta
kérelmét.^ A felnőttek itt talpraesett élezekkel fűsze
rezett kedélyes társalgás között költötték el az anynyira kedveit fekete levest, mely só, ecset és disznó-
•) Hatásági aiMnélysk,
tóság elleni erőszakoskodás és ellenszegülés s részben
súlyos testi sértés bűntényében és a becsület sértés,
vétségében mondatván ki bűnösöknek illetve vétke
seknek, a büntetés következőkép szabatott ki: a föl
hajtó Ipacs János 3*/t évi, Gulyás Szilveszter 3 évi,
Barna József 3 évi, Magyar József 3 évi, B. Tóth
József 2 /4 évi, Baranyí György 2 évi, Bodócs Mi
hály 2 évi, Szekeres Gáspár 1 évi börtönre és a súlyo
san sérelmezett s munkaképtelenné tett Kis Péter
pandúr részére évi 100 frt eltartási díj megfizetésére
is egyetemleg köteleztettek Továbbá elítéltettek;
Szaszkó János 3 évi, Grajfel Mátyás l1/, évi, Szűcs,
Kovács István, D. Kovács István, Bán János, Haran
gozó Mátyás, Jónás Illés, Gulyás István, Ernődi Fe
rencz, Birgés N., Rózenbers’ky N. és Dóczy N. fejeiikint 1 évi, Kovács M. János és Kovács Joáchím
fejenkint •/< évi, Dernovits N. */» évi, B. Tóth István
15 napi börtönre és 10 frt bírságra, Zsidó Flórián 2
havi börtönre és 20 frt birságra, Bozsik N. hét tár
sával 8—8 napi börtönre, id. Titel Sándor 8 napi
börtönre s 10 frt bírságra, valamint egyetemlegesen
a több mint 200 frt tanúzási díj és 272 frt karhata
lom szállítási díj megfizetésére. A katonaság élel
mezési díjaira nézve a város a polgári per útjára
utasittatott. Vádlottak szabadlábról idéztettek a vég
tárgyalásra s az Ítélet kihirdetése után úgy ők, mint
a kir. ügyész felebbezést jelentettek be, s továbbra
is szabadlábon hagyattak. íme szolgáljon a törvény
szigora intő például polgártársainknak úgy Kunszentmártonban, mint egyébből is. E nagy bünperben
a tanács következőkép alakult meg: elnök Popovits
Zsigmond kir. törvszéki elnök, előadó bitó: Gyenes
József törvszéki bíró, szavazó: Fráter Imre, törv.széki bíró. Ügyész: Szacsvay. A védő ügyvédi tisz
tet Pap Sándor karczagi ügyvéd teljesité.
— Besztercebányán márczius 4-én a városházi
őrségnek fegyvereit, csákóit ismeretlen tettesek ellop
ták, s a. városházától alig 30 lépésnyire levő Mária
szoborra aggatták föl. Ezek is éber őrök.
— Ferencz király és Horváth Ádám. Pozsonyból
írják e hó 9-kéről az „Egyetértésinek: Thaly Kál
mán inmert Írónk az itteni tanító-egyesületben felol
vasást tartott, melyben Metternich idejéből a követ
kező adomát derítette fel. Első Ferencz uralkodása
alatt Horváth Ádám magyar író Nagy-Bajomban la
kott, Somogymegyében. Horváth a divatos német vi
seletét szivéből gyűlölte s ép úgy haragudott, mikor
egy magyar szövegű német dal is utat talált a ma
gyar fülekhez. Horváth szidta az adta németjét.
Egyszer csak az udvari kanczelláriától idézést kap
ad audíendum verbum regium; Horváth nem jelent
meg a kitűzött napon. Kérdőre vonták elmaradásáért.
„Hisz voltam a felségnél, de nem találtam !* —
monda. Kerestem Budán, nem volt, Visegrádon is ke
restem, ott sem volt, majd Tatára mentem, hol Má
tyás király is lakott, ott sem találtam. Haza tértem
tehát, mert azt hittem: a király nincs honn." Erre
egyenesen Bécsbe idézték. Mikor megjelent Ferencz
király előtt, a király jó akaró hangon, de németül
igy szólt: „ön Horváth tehetséges ember, de rebel
lis!" — Ezután hosszú beszédet tartott a forradal
márnak, ki feszült figyelemmel hallgatta. Mikor végül
a király igy szólt: „Értette a mit mondtam?" s várta
a választ, Horváth azt felelte: „Nix dájcb!“ A ki
rály erre haragra lobbant és mérgesen kiáltott: „A
gaz ügy óráig prédikáltál magának s aztán mondja,
hogy nem érti!" Ferencz király ezután latin nyelven
adta a dofgatoriumot. Horváth végül megjegyezte,
hogy jó volna éz a német nóta, ha erre a szövegre
menne s ezzel a kísérettel s kidolgozta a maga szö
vegét és sarkantyú pengéssel kísérte, A király azzal
végzett vele, hogy: „Ez az ember bolond! . Pedig
VEGYES HÍREK.
maga a király sem hitte el, hogy bolond, hanem ez
* Munkácsy, a világhírű festőművész
és az úttal nem akarta éreztetni hatalmát az eredeti ember
ünnepelt alak, ki előtt tiszteletteljesen hajolnak meg fölött. Horváth pár óra múlva indult vissza Nagyaz ország főpapjai és miniszterei, mig a nagy közön Bajomba.
ség zajongva említi a ma már tündöklő nagy nevet.
Van tehát a nagy művészről és ünnepeltetésérül föl
• A fő speculationalis és sorsjegy-papírokban való
jegyezni való elég. A hírneves műről, melyet egy világ vételekről. Előttünk fekszik a legközelebbi „Leitha"
tapsol, mi is adtunk közleményt egyik számunkban, bankház, Bécs, Schottenring 15. részéről, ingyen (6.
most pedig följegyezzük a napi lapok után a követ i kiad.) kiadott röpírat, melynek áttekintése azon meg
kező történetkét, mely tanúsítja, hogy egyik föur a győződést kelti fel bennünk, hogy általa a közönség
másikat, ha több esze van, mint tudja lepipálni. íme részére valóban sikeres és hasznos dolog nyujtatik.
a történet „Érdekes párbeszéd folyt le egy büszke
E művecske tartalmaz könnyen felfogható felvilá
förangu és egy igen tannlt főrangú nrközt, egyik gosításokat a fö és Speculationalis nemek és értékek
közelebbi estélyen. A büszke föur odalép a tanult ről, praeminmról, hitelek, európai sorsjáték-tervek,
főárhoz és igy szól: Ugy-e barátom csak szép dolog, sorsjegy biztosításról stb., mely adatoknak az érté
hogy Gyula, a volt külügyminiszter, egy Munkácsit kek megszerzése előtt kívánatosaknak kell lenniök,
meghív az estélyére, sőt még mulatságot is ad a hogy azoknak kamatozása, amortizátiója, játéktervei,
tiszteletére ? — „Hát barátom: tudod-e ki volt Rafael risieója, eszközei, speculationalis módjáról stb. eliga
idejében a külügyminiszter?" — „Nem tudom, biz zodást nyeljünk, ugyanaz, számtalan előkelő lapok
én, már hogy tudnám ?“ — „Rafaelről sem hallottál?" ban kedvező ígérettel találkozott, melyek ezen a
— „Az egy nagy piktor volt, kit mindenki ismer!" ezég által szorgalmazott s behozott újítások s refor
— „Látod, hogy te is inkább a nagy művésznek moknak elvitázhatlan érdemet tulajdonítottak,
a nevét jegyzed meg, mert miniszterek mindig vol
tak és lesznek, de nagy művészek nem mindig!"
vérből készült, a husrészét inkább a fiatalabbaknak
hagyták. Ezen közös étkezést közösen tartották fél,
15 tagból álló clubbokat alkottak, kik között a leg
bensőbb barátság létezett. Ha a társaságba uj tag
óhajtott lépni, bizalmi szavazatra volt szükség.
E közös étkezésnél fiatalok is jelen lehettek,
azért az öregebbek nagyon vigyáztak szavaikra, ne
hogy az ifjúnak rósz példát nyújtsanak. Mily megra
gadó figyelmeztetés ez a mai korra nézve!! Bort
ihatott mindenki, amennyi tetszett, de lerészegedni
undok dolognak tartatott, aőt az ilyen büntetés alá
is vonatott. Ezeket tudva, méltán nevezte Stipsics
ezen helyet a józanság és életbőlcseség iskolájának.
A spártaiak nevelésében egy sajátságos jellem
vonást látunk még a mai erkölcsi önérzet hátrányára,
azt t. i. hogy az ifjaknak meg vala engedve a lopás,
hogy igy háború idejében szükségeiket ily ravaszság
gal fedezhessék, de ha valaki rajtakapatott, szigo
rúan bűnhődött. E büntetés nem a vétségért vala
reá róva, hanem az ügyetlenségéért. Egy fiúról tesz
a. történelem említést, ki rókát lopott s feladatván, a
törvény elé került. A fin a tényt tagadta, jóllehet a
róka kabátja alá volt rejtve, s már a vizsgálat alatt
oldalát is Kirágta, inkább halva rogyott össze.
Tiltva volt minden' fényűzés, azért a spártai
ruházatát és házi bútorzatát egyszerűség jellemzi.
Házi bútorait Lykurgus parancsa folytán maga késxité fejszével és fűrészszel. Ruházatukat illetőleg azt
olvassuk Cantu Caesárban, hogy a spártaiak térdig
sem érő durva gyapjú köntöst s e felett durva kö
penyt viseltek. Lábukat vastag saru, fejőket henger
alakú süveg takarta; hosszú hajzatuk mindkét vál
lukra lelógott: kezökben görbe botot tartottak, kivéve
midőn a tanácsba mentek. Hajókat olajjal kenni tilos
volt; ez csak háborúban vala megengedve, amidőn a
spártai illatos olajjal kente ki magát, fényes sisakot
tett fejére, vörösbársony öltönyt és lábához erősített
sarat használt. Hogy mily bátorság jellemzi a spár
tait háború idejében, azt kiki nevelészetökből követ
keztetheti; a haláltól mitsem féltek, hiszen anyjok
emlőiből szopták az eszmét „édes és kellemes a ha
záért meghalni." De mennyire valának a harczias
szellemtől áthatva maguk a nők is, bizonyítja egy
anya példája, ki a csatáról megszabadult gyermekét
sajátkezüleg leszúrta mondván: „Eurotas vize nem
szarvasok számára folyik."
Ha Lykurgus állami intézményeit egy röpke
gondolattal átöleljük, azt találjuk, hogy azokban az
egyed az állam akaratának vaskövetkezetességgel
hódolni köteles, vele szemben semmi jogot sem for
málhat. Az egyed az állam kezében csak eszköz, sa
ját létének biztosítására, egyéb semmi. E czél felé
irányultak Lykurgus összes nevelészeti intézményei,
melyekben, mivel az érzék-szellemi nevelés magasla
tára nem emelkedett feláldozta az emberiség legszen
tebb eszméjét: a haládást. A tulajdonképeni szellemi
képzettséggel mitseta törődvén, elfojtott polgártársai
ban minden nemesebb érzést s egy nyers oarbár népei
törzset teremtett, mely lehetett ugyan erős, bátor,
férfias; — dagaszthatta kebelét a hazafiul szeretet;
áldozatul hozhatta legdrágább kincsét, életét hazájá
nak: de boldog sohasem lehetett. De ha tekintjük a
körülményeket, melyek között Lykurgus törvényei
napvilágot láttak; ha nem feledjük azt, hogy ő kül
földön szerzett gazdag tapasztalatait bennt csak a
már fennlevő, de elkorcsosodott törvények és szoká- .
sok tisztogatására használhatta fel; — ha nem akar- ’
juk számításon kívül hagyni azt sem, hogy Sparta
négy századon át minden polgárháborútól ment volt:
Lykurgust menteni kötelességünk. S habár Aristoteles szerint összes intézményei, mint a használatban
levő vas, békében elvesztik is élőket; s ha vannak is
némely törvényei, melyeket a műveltség jelen állás
pontjáról tekintve, kárhoztatnunk kell: még is be kell
vallanunk, miszerint Lykurgus nevelészete sokban
hasznos, sőt szükséges volt. Azonban amit Lykurgus
egyoldalú nevelése el nem érhetett, elérte azt a feunkölt szellemű Soloné, kinek életbölcsesége Athén fölvírágozásának utat nyitott Lássuk evégból Athéné
intézményeit közelebbről.
(Vé^e kör.)
Irodalom és művészet.
erim alatt Borosa Vilmos ur,
a „Nagy-Kunság" lapvezére, egy füzetet adott ki. A
béltartalom változatos alakjában érdekes olvasmányt
nyújt. Ára 1 frt 50 kr. Ajánljuk e művet, mely kel
lemes szórakoztatódul szolgál, a közönség pártfo
gásába.
* „Tárca-levelek"
nyit tartalmaz már a „Magyar Bal-Album" erimű
vállalat, melynek Ill-ik folyamából most jelent meg
az 5-ik füzet 20 népdallal — E mű kiadója arra
l kéri hazai közönségünket, hogy azt előfizetőikkel és
népdalok beküldésével legalább is addig támogassák,
mig benae 1000 magyar népdal lesz közzé téve. Ha
zánk ezredéves fennállásának ünnepére e gyűjtemény
egyik legszebb nemzeti emlék lenne, melyben népéle
tünk a legrégibb időktől fogva a mai napig a saját
költészetében volna zenében és szavakban bemutatva.
Előfizetési ár egy évre, vagyis 10 füzetre, bérmentes
szétküldéssel, 1 frt 80 kr. Előfizetések Győrbe, a
„Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához intézendök.
Egyes fűzetek minden rendes hazai könyvkereskedés
ben is kaphatók.
* „Hatzzáz magyar nemzeti daT czime azon díszes
kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos buda
pesti (IV. kar papnövelde-utcza 8. ez.) hírlap- és
könyvkiadó világgá bocsájtott. A költemények száma
647-et tesz ki. ügy látszik tehát, hogy a „600"
csak kwekszám akar lenni. A mi a müvet illeti, az
úgy kiállításra, mint béltartalomra nézve, páratlan a
magyar könyvpiaczon. Van összetákolt, elavult anto
lógia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagysza
bású, tapintattal, helyes érzékkel összeválogatott egy
sincs. A lyrai, szavaló, hazafias, tréfás, leiró költé
szet gyöngyein kívül magába foglalja a könyv a
régi jó, s a legújabb népdalokat, melyek a budapesti
népszínház deszkáiról gyújtanak, vagy a nép ajkán
termettek. Ezenkívül a repertoiron levő valamennyi
operette azon dalait is felöleli a mű, melyek népsze
rűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s
a különféle nemzetek indulói. Ezzel még nem merí
tettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is
eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy —
mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre szánnÜ — ára a szép barna vászonba kötött példánynak
egy forint; díszpéldányé, aranyos arabeszkekkel 1 frt
50 kr; egész aranyvágással 2 frt. A ki nem szerez
heti meg as egyes költők müveit külön-külön, továbbá
a ki szereti a jóízű dalokat, arra nézve a „Hatszáz
magyar nemzeti dal" kincset ér. Ajánljuk olvasóink
figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-,
könyvkötő- és könyvügynöknél.
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
ó bor 30. — Sör í kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.^. Cserfa 12.-------- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
— Disznó-zsir 80 kr. — Marha-zsir 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat.
d. u. személyvonat.
h^jn. vegyesvonat.
este tehervonat.
Hatvau felé:
5 óra 8 perc* reggel. 5 óra 7 perez d. *.
Arad-TeaMSSvér felé:
10 őr* 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
Fdspékladáay-Debroesen felé:
11 óra 10 p. d. *., 10 óra 21 p. éjjel, ■ 12 óra 18 p. éjjel (tyr.
Érkezéé Szolnokba:
Budapest-Osegléd felől:
10 őr* 06 p. d. e., 10 őr* 15 p. éjjel, 12 éra IS p. éjjel (gyorsv.)
Hatva*
10 ór* 38 p. d. e., 11 óra 48 p. éjjel.
AraéLTezaesvár felöl: 4 ó. 45 p. d. m, 3 ó. 47 p. h^n.
>4 peres luynal.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.------- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Kőles
5.50. Kukoricás 6.80. — Burgonya kilója A—. —
Szinliszt 100 kiló 22.
Zsemle liszt 21.
Kenyér 100 kiló 17.Derese 100 kiló 5.50. —
Széna 4—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lenese 100
kiló ÍR—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 H^j-
Feltalálója
। és egyedüli készítője Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, B é e»
I Grabenhof Brinerstrasse Nro. 2. Iroda és gyári raktár
i
Graben B.raunerstrasse Nro. 8.
r
Pályázati hirdetmény,
mely szerint a Szolnok városi adóhiva
talnál üresedésbe jött és 600 frtnyi évi
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
töltetni határoztatott.
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
szakértelemmel bíró pályázók tehát felhi
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
kat f. é. april hó 1-éig alólírotthoz küld
jék be. /
s ।
i!
Scheftsik István,
polgármester.
Tudósítás
kézműveseknek és munkásoknak, kik
Amerikába akarnak kivándorolni
Az éjszak-nyugati munka-utasító iroda Chicagóban,
képes a jövő évadban 6000 embert, az iparnak min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni.
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, hMépitóshez, henger- és vasMunkához, gyalú és fűrészmalmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, kő
töréshez, majorsághoz, földmiveléshez. Ezen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre szabad-szállltást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek.
'Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegyzett fő-ügynökünkhöz Faulhaber A. W. úrhoz, Hamburg,
Alté Groninger-Strasse Nro 4., fordulni.
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
Clayton ^Shuttleworth
budapesti
Hivatalos gyógyjelentés.
|
'
|
|
'
|
|
J
|
|
J
|
|
'
|
h
J
Melyet dr. Granichatiitter ea. k. várom orvot Béesben
adott ki: .A Hoff János-féle maláta készítmények nevezetesen a maláta kivonat! egészségi sör *z egyesített
maláta csokoládé, * mell maláta ezukorkák megvizsgáltattak Kletzinszky tanár ur vegyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek - gyengeségénél, az alteet rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mellnehézségeknél lesoványodás és a hideglelés! hajlam megnyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
használtatik.
Dr. Graniohstádton, cs. k. városi orvos Béesben.
Bisautrok herczeg azt mondja * Hoff-féle maláta
kivonat jó izü es erósitő, Vrangol gróf táborszernagy
jó izó és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvánitóttá és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatik, Lucca, Nilson asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) áltat
!
Óvás.
* Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
| János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
। alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
* honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami| - sitott visszautasítandó. — Az első valódi Hoff János-féle
। nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
’ HF* Főraktár Szolnokon Monszpart LássM
I
ftuzorftzlotíbon. Jászbartajliau Szil।
vtol Gyula Lászlónál.
12—8
Kelt Szolnokon, márezius hó 7. 1882.
Budapestre Csegléd feléi
54
23
27
09
। és tödőbajt
Hoff JánoS urnák, mint cs, k. szállítónak, * koroI náa arany érdemkereszt tulajdonosának, magas reo^riek
। lovagjának.
Hirdetmények.
Indulás Szolnokból:
őr*
óra
őr*
őr*
' a Hoff JánOS-félé maláta gyógy-gyártmányok
1 felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá1 suak vannak elismerve és 58-0Z0T van királyok
I
és császárok által kitüntetve.
i
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, msK-
Felelős szerkesztő: Pásztor Foronoz.
Vasúti menetrend.
4
4
3
7
1 Orvosi tudományos észleletek
'
406
vh. 882.
Árverési hirdetmény.
Alólirt kik. bir. végrehajtó az 1881-ik évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a czeglédi királyi járásbíróságnak,
73. számú végzése által Kertész Amália, Törőcsik Istvánná végrehajtató javára, Czétényi '
Mihály és neje ujszászi lakosok ellen 200 frt
tőke, ennek 1881. év deczember hó 1. napjától
számítandó 6% kamatai követelés erejéig elren- "
delt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag
lefoglalt és 342 írtra becsült négy hordó bor,
különféle nagyságú edényekkel együtt, — egy
300 literes hordó pálinka, és szobabeli bútor
ból álló ingóságok nyilvános árverés utján el
adatnak.
Mely árverésnek a 406. számú kiküldést
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Ujszászon, alperesek házánál leendő eszközlésére
1882-ik évi márezius hó 17-ik napjának d.
e. 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a
venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg* hogy az érintett ingóságok ezen
árverésen, az 1881-ik évi LX. t. ez. 108. §-a
értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól
is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az
1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított
feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Czegléden, 1882. évi márezius. hó 3-ik
napján.
gazdasági gépgyárosoktól
a képviseletet Szolnok és vidékére meg
nyertem; elfogadok e szakba vágó rendelményt minden irányban, illetmény (Provisio) nélkül, szintúgy
i salgútarjáHi kMányi itaéoyttaág
ugy, tömör, koczka, és gyárszénre
az eredeti áron Salgótarjánban fel
adva.
Amidőn még jól -berendezett vasüzletemet becses figyelmébe ajánlom,
vagyok
Szolnok 1882. márezius 3.
tisztelettel
3—. 2
MAKRAY LÁSZLÓ.
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffher Sándor é« tá»» könyvnyomdájában. (Buzapi^cz,
।
Fekete István,
1—1
kik. bír. vlytó.
Fő-’ és speculationális
vételeket, a szabad
epeedatió,
cMtorflMK
enkóiu reális ás űtoaárettol eHnaorve, mfett í
árfolyamok szerint. 1
19* Osztrák-magyar birodalomra !
nézve egyedül névadó.
]
Bécsi börzén
!
(Halmai) bankház, Bécs, Schotten- f
Kmg 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fsivüáas- 1
sites,^ távirati avisók, a Leitha pénzügyi áa Irinny. 1
solám próba számai, valamint tartalomdús folyó- ]
iratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a i
föspeculationális nemek és papírok magyarázata- *
stb?) bérmentve és ingyen.
g
a szerkesztőségi épületben.)
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
Ó bor 30. — Sör 1 kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
• „TArcza-tevetek" czim alatt Borosa Vilmos ur,
36 kr. — Bükkfa öle 14.*-. Cserfa 12.-------- Tölgy
a „Nagy-Kunság" lapvezére, egy füzetet adott ki. A 10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
bejtartalom változatos alakjában érdekes olvasmányt kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
nyújt. Ára 1 frt 50 kr. Ajánljuk e müvet, mely kel pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
lemes szórakoztatájul szolgál, a közönség pártfo — Disznó-zsir 80 kr. — Marha-zsir 40 kr. — Repcze
gásába. '
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
* 500 magyar népdal zongorára alkalmazva! Enyellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
nyit tartalmaz már a „Magyar Dal-Album" czimü tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
vállalat, melynek Ill-ik folyamából most jelent meg
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
az 5-ik füzet 20 népdallal — E mű kiadója arra
kéri hazai közönségünket, hogy azt előfizetőikkel és
Felelő* aaerkeastő: Pásztor FereaOZ. ‘
népdalok beküldésével legalább is addig támogassák,
mig benae 1000 magyar népdal lesz közzé téve. Ha
zánk ezredéves fennállásának Ünnepére e gyűjtemény
egyik legszebb nemzeti emlék lenne, melyben népéle
tünk a legrégibb időktől fogva a mai napig a saját
költészetében volna zenében és szavakban bemutatva.
Előfizetési ár egy évre, vagyis 10 füzetre, bérmentes
szétküldéssel, 1 frt 80 kr. Előfizetések Győrbe, a
„Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához intézendök.
Egyes füzetek minden rendes hazai könyvkereskedés
mely szerint á Szolnok városi adóhiva
ben is kaphatók.
talnál üresedésbe jött és 600 frtnyi évi
* „Hatszáz magyar nemzeti dal“ czime azon díszes
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos buda
töltetni határoztatott.
pesti (IV. 'kér papnövelde-utcza 8. ez.) hírlap- és
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
könyvkiadó világgá bocsájtott. A költemények száma
szakértelemmel biró pályázók tehát felhi
647-et tesz ki. ügy látszik tehát, hogy a „600"
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
csak kerekszám akar lenni. A mi a művet illeti, az
kat f. é. april hó 1-éig alólirotthoz küld
úgy- kiállításra, mint béltartalomra nézve, páratlan a
jék be.
magyar könyvpiaczon. Van összetákolt, elavult anto
lógia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagysza
Kelt Szolnokon, márczius hó 7. 1882.
bású, tapintattal, helyes érzékkel összeválogatott egy
Scheftsik István,
sincs. A lyrai, szavaló, hazafias, tréfás, leiró költé
polgármester.
szet gyöngyein kívül magába foglalja a könyv a
régi jó, s a legújabb népdalokat, melyek a budapesti
népszínház deszkáiról gyújtanak, vagy a nép ajkán
temették. Ezenkívül a repertoiron levő valamennyi
operette azon dalait is felöleli a mű, melyek népsze
rűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s
a különféle nemzetek indulói. Ezzel még nem merí
kézműveseknek és munkásoknak, kik
tettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is
Amerikába akarnak kivándorolni.
eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy —
Az éjszak-nyugati munka-utasító iroda Chicagóban,
mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre szá
llt — ára a szép barna vászonba kötött példánynak képes a jövő évadban 6000 embert, az iparnak min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni.
egy forint; díszpéldányé, aranyos arabeszkekkel 1 frt
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, hid150 kr; egész aranyvágással 2 frt. A ki nem szerez épitéshez, henger- és vasmunkához, gyahi ós fűrészheti meg az egyes költők müveit külön-külön, továbbá malmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, köa ki szereti a jóízű dalokat, arra nézve a „Hatszáz töréshez, majorsághoz, földmiveléshez. Ezen munkála
magyar nemzeti dal" kincset ér. Ajánljuk olvasóink tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
1 figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-, — Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre szabad-szállitást eszközlünk, továbbá minden helyért a
könyvkötő- és könyvügynöknél.
legmagasabb bérek fizettetnek.
Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy
zett fö-ügynökünkhöz Faulhaber A. W. úrhoz, Hamburg,
Alté Gröninger-Strasse Nro 4., fordulni.
i
Irodalom és művészet.
Orvosi tudományos észleleték
a Hoff János-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-SZOT van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, moBés tOdőbajt.
Hoff János urnák, mint ea, k. »aí liitónak, a koro
nás arany érdemkereaxt tulajdonosinak, magsa rángjalak
lovagjának.
Feltalálója
éa egyedüli készítője Hoff János-féle m*litakivonata*k
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Bránerwtrasse Nro. 2. Iroda és gyári raktár
।
Graben BraunentnMae Nro. 8.
i
Hirdetmények
Pályázati hirdetmény,
Indulás Szolnokból:
Budapestre Ozegléd tálé:
4
4
3
7
-
*
őrá
óra
óra
óra
54
23
27
09
p.
p.
p.
p.
íjjel gvoravonai.
d. u. MemélyTonat.
hajn. vegye«von*i.
eate tehervonat.
Hatosa felé:
5 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. *.
Arad-Teasossvár fiié:
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. djjeL
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
Clayton * Shüttleworth
budapesti^/
PtspöMadány-Dehrooson felé:
11 óra 10 p. d.
10 óra 21 p. éjjel, ■ 12 óra 18 p. éjjel (gjrr.
Budapost-Ozerléd felél:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyorsv.)
Hatosa felél: 10 óra 38 p. d. e., 11 óra 48 p. éjjel.
Arad.Tessesvár felél: 4 ó. 45 p. d.
3 ó. 47 p. h^*-
>4 porca hajnal.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
1Ő.----- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.-4O, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukorieza 6.80. — Burgonya kilója A—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.----Kenyér 100 kiló 17.—. — Derese 100 kiló 5.50. —
Széna 4—. — Borsó 100 kiló 14.----- Lesem 100
. kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kiló 24.— — Árna
।
1 Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
| János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
। alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami| sitott visszautasítandó. — Az első valódi Hoff Jánoe-féle
. nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
Főraktár Szolnokon Monszpart László
I
ftuzerOzlotében. Jászberéayben: Szil,
vázi Gyula Lászlónál.
12—6
'
|
.
I
।
I
।
I
।
I
।
'
|
,
1
I
Alólirt kik. bir. végrehajtó az 1881-ik évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a czeglédi , királyi járásbíróságnak
73. számú végzése által Kertész Amália* Törőcsik István né végrehajtató javára, Czétényi >
Mihály és neje ujszászi lakosok ellen 200 frt ’
tőke, ennek 1881. év deczember hó 1. napjától I
számítandó 6% kamatai követelés erejéig elren
delt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag
lefoglalt és 342 frtra becsült négy hordó bor,
különféle nagyságú edényekkel együtt, — egy
300 literes hordó pálinka, és szobabeli bútor
ból álló ingóságok nyilvános árverés utján el
adatnak.
Mely árverésnek a 406. számú kiküldést
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis UjszászQn, alperesek házánál leendő eszközlésére
1882-ik évi márczius hó 17-ik napjának d.
e. 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a
venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen
árverésen, az 1881-ik évi LX. t. ez. 108. §-a
értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól
is eladatni fognak.
।
Az elárverezendő ingóságok vételára az
1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított
feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Czegléden, 1882. évi márczius hó 3-ik
napján.
/
a képviseletet Szolnok és vidékére meg
nyertem; elfogadok e szakba vágó rendelményt minden irányban, illetmény (Provisio) nélkül, szintúgy
t
I
।
Árverési hirdetmény.
gazdasági gépgyárosoktól
Érkezés Szolnokba:
।
। Melyet dr. Granichítatter ca. k. Tárcái onroa Bácaben
adott ki: „A Hoff Jánon-féle maláta kéaxitmények neveI setesen a maláta kivonat! egéasaégi aör az egyesített
। maláta csokoládé, a mell maláta ezukorkák megvizsgáltattak Kletzinszky tanár ur vegyelemsése alatt. Vannak
I benne részek, melyek az emésztési .szervek gyengeségé। nél, az altest rendetlen czirknlátiójáról, úgy mint mellnehézségeknél lesoványodás és a hideglelés! hajlam megI nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
।
használtatik.
Dt. Graniohstddton, es. k. városi orvos Bécsben.
I
Bismarck herczeg azt mondja a Hoff-féle maláta
i kivonat jó izü es erősítő, Vrangol gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvániI tóttá és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
। sikerrel alkalmaztatik, Lucca, Nilson asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
,
।
Óvás.
v
406
vh. 882.
Tudósítás
Vasnti menetrend.
Hivatalos gyógyjelentés.
।
salgótarjáni köszttya részvénytársaság
úgy, tömör, koczka, és gyárszénre
az eredeti áron Salgótarjánban fel
adva.
Amidőn még jól berendezett vasttzletemet becses figyelmébe ajánlom,
vagyok
?
• Szolnok 1882. márczius 3.
tisztelettel
MAKRAY LÁSZLÓ.
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffner Sándor és társai könyvnyomdájában. (Búzapiaca,
Fekete István,
1— 1
kik. bír. vlytó.
Fő- és speculationális
vételeket, a szabad specutatió, consortiumek, éa
praemiumok minden combinatioiban
eezközii reális ás dicsérettel elismerve, erelett
árfolyamok szerint.
Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Bécsi börzén
‘A*1™** (Halmai) bankház, Bécs. SchottenBing 15. Szakszer^ gyors és kipróbált feMMflasitás, távirati avisók, a Leitha pénzügyi és hiány,
eolám próba számai, valamint tartalomdús fblyókátoki (valamennyi európai sorsjátékterv *
fospeculationális nemek és papírok magyarázata
stb?) bérmentve és ingyen.
a szerkesztőségi épületben.)
évfolyam,
t Negyed évre
1 frt 30 kr. |
__
••
---- 4-
^ s Megjelenik
heteukint is j
a vidéki példányok
egyszer
:
r<ugyanakkor
portára
adat
nak. vasárnap
SzerkeszbU^: Szol
nok, buzapiacz, 1396. sz. a.j
hová a lap szellemi részét!
। illető közleményeken kívül 1
| ax előfizetési pénzek a min!| dón egyébdijak is küldendők
j; Ide küldendők a postai fel
lj szólamlások is (reclamatio.)
••
KÖZLÖNY
j Egye, számára 10 kr.I
4—----------
Szolnok, 1882. márczius 19-én
274
12
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: * nxerkeMZttuu’-gnél, bnxapixcx
1396. az. alatt a «<yanott Pásztor Fsrsnoz köx- és
vdlt>l-agyvéd irodádban; Kakray László nr Oaletébeu;
minden füvároai és a héeai hirdetési irodákban éa bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
e*ak ismert kezektől fogadtatnak el s azok vissza nem
adatnak.
Hirdetési dijak:
j
Egy centiméter magasságú három basáim* szeletnyi térért:
1-axer hirdetve
2-uer
20 kr.
w
16 .
S-mtor
.
12 w
Többszöri hirdetésnél árloongedés.
1
Hirdetések
csak eldlvges díjazás mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden centiméternyi magassága,
három haxálx>H szeletuyi tere 75 kijárat számittatik s úgy a
hirdetmények, mint a nyílttéri köalMnények békáidéit a ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
Bélyegdij minden beigtatásnál 30 kr.
e város önmagát és a szabadság nagy eszméjét zaűui működésűnk ne csak dicsteljes, de siker
tisztelte meg.
teljes is legyen.
ö
\
Éljen a nemzet egyetértése és éljen Kos
Újuljon meg ily ünnepély minden évben,
suth
Lajos, a szabadság és nagy eszmék
miként megújul a nap emléke.
apostola
s a honvédség megteremtője!
Nem lehet czélunk ezúttal a szabadságharcz
lefolyását s a hőstettek ezreit itt felsorolni.
Ezek a történelem lapjain fényes betűkkel úgy
is be vannak Írva; csak a na<^ nap emlékének
hatása alatt keletkezett érzelmek és gondolatok
elmondása lehet csupán feladatunk. Ezek pedig
szűk
keretbe szoríthatók.
(—r.) Az égi nap nem fényesebb, az anya
Minden nemzet dicséretes szokása az, hogy
tej nem édesebb, a dajka-dal nem andalítóbb,
| a nagy napok emlékét kegyelettel üli meg; s a
mint e nap emléke.
Hogy is ne! Harmincznégy év előtt e na magyar nemzetnek nincs nagyobb nemzeti ün
pon törte szét a nemzet a lánczokat, melyeket nepe márczius 15-ikénél, mely a dicsőséggel és
háromszázad konok következetességgel rászo szabadsággal egy anyaméhből született, mikor
a nemzetek 1848-at írtak.
rított.
1848. márczius 15-ike ama nap, melyen a
Akkor a gyermek is hős lett; a tehetetlen
szabadság dicső dalnoka a lant idegébe kapott vének mankó helyett zászlót ragadtak kezeikbe;
s izzó lélekkel zengé:
szerető leányok mátkagyűrűiket a haza oltárára
tették le, hogy a honvédeknek kenyeret vegye
„Mint a folyó víz a gátot:
nek rajta. így kívánta ezt a haza szent érdeke.
Eltépte a nép a lánczot;
8 bé tójának töredéke
És a nemzet győzelemről győzelemre, dia
Fegyver mostan a kezébe’!“
dalról diadalra ébredett.
Igenis! fegyver lett a békó-töredékből, fegy
A többit mondja el a történelem. — Meg
ver, mely félvilágra elvíllant s a győzelmeket,
történt. A nemzet újra ébredett s józan okos
melyeket dicső honvédeink e fegyverrel kivív
sággal, szorgalom- és kitartással e földön örök
tak, egy világ tapsolta meg akkoron!
élete leend, de csak egyetlenegy esetben, tudni
Maga Szolnok is, vérrel szentelt föld, hol
illik, ha egyetért.
a halál ádáz angyala pusztított a hősök között;
Ha az egyetértés áldást hozó napja nem
de a halál nyomában a dicsőség örök forrása
dereng
e nemzetre, úgy küzdelmünk nem egyéb
buzgott itt fel, mely el nem apad az idők végéig.
És az ünnepélylyel, mely márczius 15-ikén a az eredménytelen erőlködésnél.
honvédszobomál a nagyjelentőségű nap és az
elesett.dicső honvédek emlékének szenteltetett,
TÁROZA.
A görögök családi élete s köznevelése
1 Lykurgus és Solon idejében.
II.
Athéné (Attika).
Attika, melynek örökké mosolygó derült ege
alatt a szellemi élet oly bőven meghozta áldásos
gyümölcsét, közép Göröghonhoz tartozott, mely a
tuiajdonképení Hellast képezé. Göröghon ezen körül
belül 220U n. kimre terjedő félszigete éjszakról Beotia, keletről az Aegaei tenger és Eunpus, délről a
Saroni tengeröböl s nyugatról Megaris által hatáxoltatott. Őstörténetét, mint minden népét, a képzelet
mesés világában kell keresnünk. Lakosai a hagyomá
nyuk szerint az-ióni törzshöz tartoztak s első kirá
lyok Kekrops volt. Ennek uralma után 666 év lefo
lyása alatt 17 király uralkodott, kik között a tizedik
a mesés hős király Thesens volt. Neki tulajdonítja a
hagyomány azon Kisebb, szám szerint 12, önálló vá
ros egyesítését is, melyekből a régi Attika alakult.
Utolsó királya Kodrus (1068. Kr. e.) Kinek hős el
szántsága utat nyitott a főbbeknek saját rég táplált
vágyaik kielégítésére.
Meg ia ragadták ők a kínálkozó alkalmat, fen
nen hirdetvén, miszerint ily dicső király utódai csak
az istenek lehetnek. Ennek következtében az országot
Jupiter oltalmába ajánlván, a királyságot megszün
tették a helyette Archont (Kormányzó) neveztek ki,
eleintén s életfbgytiglou Codrua nemzetségéből, kik
közt első Medon Codrus fia. (Az archonok jogai lényegi
leg csak annyiban különböztek a királyétól, hogy a ne
mességnek felelősséggel tartoztak.)
De az aristokratia itt nem állapodott meg, ha
nem határt nem ismerő nagyravágyással folyton
A rongyos egylet.
A márczius 15-ikének emléke tehát ser
kentsen bennünket a közegyetértésre, hogy ha
A lapokban többször volt említve a „rongyos
egyletről**,- mely dr. Jenei Victor kezdeményezésére
Kolozsvárit alakult. Újabban Kassán, Ungvárit és
Barsmegyében karolták föl ez eszmét, melynek tendencziáját a kezdeményező igen szépen a következők
ben vázolta:
„A szegény napszámos, a nyomorult asszony
örül, ha rongyokba burkolt éhező gyermekének egy
falat kenyeret adhat, és ha télen egy kis hulladék
forgácsot gyűjthet, hogy viskóját kimelegithesse. De
már arra nem jut, hogy gyermekét még iskolába is
járathassa. Mert mielőtt iskolába küldené, tetőtől
talpig fel kellene öltöztetni azt a rongyos gyerme
ket. De nagy sor ám ez. Kivált télen . . . Annyira
nagy, hogy még a rendes foglalkozásban levő gyári
munkás, vagy szolgálatban levő cselédféle se bírja
meg. Pedig ezek a legszegényebb néposztálynak már
az arisztokratái. Ámde 'hány ezereu vannak váro
sainkban és községeinkben szétszórva azok a bizony
talan existentiáju nyomorultak, akik nem tudják ma,
hogy lesz-e holnap egy darab száraz kenyerük; mert
nem tudhatják, hogy találnak-e holnap munkát . . .
vagy résztvevő szivet . . . vagy bűntársat?!
Ezeknek is vannak gyermekeik. Néha nagyobb
számmal, mint a gazdagoknak. A törvényben ezekre
is ki van mondva a tankötelezettség. Ki van mondva,
de nincs végrehajtva. Nem is lehet.
Erélyes közoktatási kormány, tevékeny tanfel
ügyelő, jó iskola és jó tanító mind hiában fáradoz
nak azon, hogy minden tanköteles gyermek oktatás
ban részesüljön; meri a melyik gyermeknek nincs
ruhája: nem mehet az iskolába. És nincs olyan
kényszer-eszköz, melylyel e -bájön^ segíteni lehetne.
nyirbálta az Archon jogait, sőt Alcmeont, Aeschilus
fiát, két évi uralnia után már ezen örökös jogától is
megfosztotta s egyszersmind törvényt hozott, mely
nek értelmében utódai ezután csak 10 évre és sza
badon választhatók. Végre — mint Cautu Caesarban
olvassuk — nem ismert változások következtében az
Archonok száma 9-re emeltetett csupán egy évig
tartó hatalommal. Ezek közül az első „Archon eponymos“-nak neveztetett, s tőle vette az év nevét; a
második „basileus" mondatott s a vallási és jogi
ügyeket intézte el; a harmadik „polemarchos nevet
viselt 8 a hadiigyekkel foglalkozott. A többi „thesmotheta" törvényhozó volt, 8 feladatuk volt az, hogy
a törvény pontosan betöltessék. A három első ar
chonnak jogában állott két tanácsost (paredroi) vá
lasztani maga mellé. Solon idejében ezek elvesztették
előbbi jelentőségűket, mivel Solon alkotmánya foly
tán összes intézkedésükhöz a négyszázados tanács és
népgyülés beleegyezését kellett kikérniök.
Az uralkodók választásánál észlelt eme hullám
zás, nemkülönben á saját javokat hajhászó aristokra
tia zsarnoki önkénye kétségkívül nemcsak a társa
dalmi életben általában, hanem, ha szabad, egyes ese
ményekből következtetnünk, a családi életben is sok
rosznak lett szűlöanyjává. Mély sebben vérzett ezek
miatt sok athenei polgár szive, 8 ezt még jobban
elmérgesité a drákói szigor, mint ezt Cylon és párthiveinek szomorú története is eléggé igazolja. E mély
seb Epimenides üdvös intézményeire kissé hegedni
kezdett, de csak azért, hogy a legkisebb érintésre
annál jobbján sajogjon.
De hagyjuk Athén történe- s csak annyit emlí
teni elég legyen még, hogy ily aggasztó körül
mények között jelent meg a hellén nemzet kebelé
ben a nemesen szabadelvű Solon, a bölcsész és
híres törvényhozó, (Krisztus előtt 600 körül) kinek
jellemzésében Lubrich így szól: „ó természeti tevé
kenységénél fogva igen korán kezdett öszhangzó ki
művelésén dolgozni. Tiszta, világos, éles értelemmel,
mély kedélylyel ■ nemes szívvel, szelíd, nyájas, sze
retetreméltó, de határozott és szilárd jellemmel volt
megáldva. Ezekhez uta^sábaif szerzett tapasztala
tai, megvesztegethetlen igazságszeretete, őszinte val
lásossága, ember és hazaszeretete, megnyerő modora
járulván, osztatlan tiszteletet - és bizalmat vívott ki
magának polgártársai részéről."
Ha tudni óhajtjuk, mily áldásos hatású volt egy
ily jellemdus férfiú megjelenése Attika társad almi
jólétére, követnünk kell Solont magasztos emelkedett
ségében s közelebbről kell megismerkednünk törvé
nyeivel, melyek általában köz és magán jogiakra
oszthatók. Az elsők az állam iránti kötelmekkel a
többi a magán ügyek elintézésével foglalkozik, me
lyekhez mindkettő őre: a büntető jog járul. Minthogy
azonban a családi életet és nevelést szándékunk tár
gyalni minden egyebek mellőzésével, lebbentsük fel a
családiasság leplét s ismerkedjünk meg azon viszony
nyal, mely az állam és család, a szülők, gyermekek
és rokonok közt fennállott.
Ha az emberiség művelődés történetére futólag
visszapillantunk, azt találjuk, hogy az gyermekko
rában csekély életerővel rendelkezvén, egy színvona
lon állott azon lényekkel, melyek tenyésznek 8 vala
mint sok egyébben, úgy a családi életben 'is az érzé
kiség által vezéreltetett. Kekrops volt Attikában
az első, ki megszüntetni óhajtván az állatiasan sza
bad élet módot; szabályozni kezdé a családi életet.
Ezen intézkedés szükséges voltát átlátta Attika mm.
den egyes törvényhozója ugyannyira, hogy Solon
idejében már a házasság általában az isteni jóság
kifolyásaként tekintetett.
Solon előtt jogérvényes házasság csak polgá
rok között/jöhetett létreidegenek között tilos volt
és ha mégis megköttetett, az ily házasság magzatai
megfosztottak polgári jogaiktól. Solon ezen törvényt
némileg módosító, megengedte ugyanis az idegenek
kel kötött házasságot á meghagyta a gyermeket pol
gári jogaiban, de kizárta atyja phratnájából s az
örökségre igényt nem tarthatott, hacsak erre tör
vényszerű eljárás folytán külön jogot nem nyert. A
vérrokonság nem volt házassági' akadály, csak a
szülő és gyermekei és ugyanazon atyától származott
Mert a „nincs" nagyobb ur, mint a tanfelügyelő vagy
közigazgatási bizottság.
És e baj sokkal súlyosabb, mint á milyennek
első tekintetétre látszik. Mert következménye nemcsak
a tudatlanság, ba nem a bűn is. A bűntények sta
tisztikájából régen kidomborodott már az az igazság,
hogy a nyomor, tudatlanság és bűn hű szövetsége
sei egvinásr.ak, a társadalmi rend békéje ellen na
ponként megújuló és folyvást tartó.háborúban.
A törvényhozástól várni a.baj orvoslását? Hon
nan vehetne a törvényhozás annyi pénzt, hqgy min
den gyermeket felruházzon, a ki a ruhahiány miatt
vem járhat iskolába?: Képtelen gondolat. Ha pedig
az ország nem adhat a szegény tanköteles gyermek
ruházatára j énzt: a miniszter sem adhat. Szabály
rendeletekkel sem lehet téli ruhába öltöztetni a me
zítelent.
Végre is be kell látnunk, hogy a baj a társa
dalom baja; mert minél többen maradnak yégkép
iskolázás nélkül, annál bujábban fog tenyészni a bűn,
annál több lesz a tolva;, reeló, gyilkos stb. a kik
ellen folyvást hadi lábon, folytonos védelmi állapot
ban kell tartania magát a becsületes emberek társa
dalmának.
Kezdjük a védelmet, ott, ahol könnyebb.
Fogjuk a bűn candidátusait, a nyomor gyerme
keit, mielőtt gonosztevőkké lennének, vigyük iskolába
s csinálj uuk belőlük becsületes emliereket.
Adjunk ruhát a ruha nélkül szűkölködő szegény
gyermeknek oly feltétel alatt, hogy járjon iskolába.
Es ezzel egy sereg ember lényt a bűn posványából
a becsületes munka mezejére terelünk. Még olyanok
is iskolába fogják küldeni gyermekeiket, a kiken
minden kényszereszköz megtörik, mihelyt látni fog
ják, hogy legkönnyebb módja a gyermekruházásnak
az! iskolába jártatás.
.
1 De honnan vegyük a pénzt a töméntelen gyer
mekruhára? Ha az ország nem bir ej/ ilyen költsé
get: bizony nem lesz erre pénze sem megyének, sem
községnek 1 A közönség, a jó szivü emberek erszénye
is annyi felöl van már igénybe véve ezerféle kérege
téssel, hogy aláírási ivek kibocsátásától is igen ke
veset remélhetünk. A probléma az, hogy ne legyen
oly tanköteles gyermek sem, a ki ruházat hiánya
miatt nem járhat iskolába.
Nos hát e probléma megoldása egyátalában nem
lehetetlen társadalmi utón. Sőt nem is nagyon nehéz.
Elannyira, hogy jóformán minden érezhető áldozat
néjkül is megtörténhetik.
Kolozsvárit alakítottunk a szegény tanköteles
gyermekek segélyezésére egy sajátszerü egyesületet,
melynek tagjait tagsági dij fizetése egyáltalában nem
terheik Szervezete és működése a következő:
Az egyik kőszegi iskola tágan, szellőn én azáraz padlását
raktárrá alakítottuk egy lomtár számára. Koronként gyűjtést ren
dezünk. Minden taghoz elküldünk egy kis iitographált ezédulát,
melyben jelentjük, hogy 2 nap múlva az egylet megbízottja meg
testvérek között. A családfa épugy, mint nálunk, le
és felmenő ágilag határoztatott meg, az oldalágiak
vérrokonoknak, a sógorok családbelieknek mondattak.
Közelebbi vérrokonságnak tartatott a szülő és gyer
mekei, mint a szülő és testvérei közt: ismét köze
lebbiek a fiú s gyermekei, mint az édes testvérek
közt stb.
A házasságot az eljegyzés előzte meg, melyhez
az atya, vagy ennek hiányában a gyám beleegye
zése volt szükséges. Az eljegyzés tanuk jelenlété
ben történt, mely alkalommal eleintén — mint Homér
költeményéből világos — a férfi hűsége és szeretete
zálogául ajándékkal kedveskedett s igy .mintegy
megvette, ezt a nő nászajándékkal, hozománnyal vi
szonozta. A hozomány fölött a férj szabadon nem
rendelkezhetett, mert a törvény csak haszon élvezőül
ismerte eh A hozományt elpazarolni tilos volt, azért
biztosítékai ingatlan vagyon köttetett le reá, hogy
igy az elválás esetében sérthetlenül visszaszólhasson
á nő birtokába. A hozományra vonatkozólag Solon
azt rendelte, hogy a leány ne vigyen magával töb
bet három ruhánál s csekély értékű házi eszközüknél,
mert a házasság nem adás-vevési tárgy, hanem a
férjnek és nőnek együtt lakása, hogy gyermeket
nemzzenek és egymást szeressék. A nő hozományából
a serpenyőnek nem volt szabad hiányozni, hogy a
családanya házigondjait jelképezze. Plutarch szerint
a hozomány csupán e tárgyból állott.
Az egybekelést megelőző napon az isteneknek
áldoztak, névszerint Dianának, kiről azon meggyőző
désben voltak, hogy minden házasság által megsér
tetik ; de ezenkívül áldoztak még Jupiter, Juno, Vé
nás és Minervának is, kik a házasság őreinek tartat
tak. Ezen alkalommal hódolatuk jeleül az uj házasfelek
hajoknak egy részét levágták s az isteneknek fel
áldozták. Az egybekelés az úgynevezett „Ga mellűn"
hónapban holdtöltekor történt a következő ünnepélylyel. A vőlegény és menyasszony csinosan feiöltözkodve koszorúkkal és virágokkal ékesítettek fel, a
vőlegény menyasszonyát lölcziüázott szekéren vitte
" lakásába. A szekéren a menyasszony a vőlegény és
egyik rokona között foglalt helyet, elől fáklyás fér
fiak és zenészek mentek, hátul következtek a férfi
phratriájából meghívott vendégek, mint a házasság
tanúi. Bárki találkozott az ily menettel, szerencsét
kívánt. A vőlegény hajléka szintén fül volt díszítve,
hűl a jövőket ujjongással fogadták s különféle nya
lánkságot szórtak elébök. Ezután következett a nász
lakoma, hol Solon törvénye szerint hannincznál töb
ben nem lehettek. Ezen nászlakomán az uj házaspár
foglalta el az első helyet. A nászlakoma után a há
zasfelek távoztak. De Solon parancsa folytán, mielőtt
a házasságot befejezték volua, birsalmát kellett a
nőnek enni, talán azért, hogy minden szava oly kel
tein legyen, mint a birsalma.
Az elválás, ha a házasfelek együtt élni nem
fog nála jelenni • M addig SwzMaedett „lomtárta való dolgokat"
át fogj* venni. Ilyen dolgok mindeu hásnál vannak. Hogy mik ezek
a dolgok? aat leírni lehetetlen; de a ki valaha zaibárus piaczon
járt: képzelheti.
. ..
A kitdzött napon megindul az egylet embere. Valamelyia
tag még gyűjtő azokeret ia ad Xeteuíizsaaéce. Emberünknek kezében
a liazta » ebbe bejegyzi mindenütt, hogy mit adtak. Elfogadunk
mindent, a mi zsibAruzi utón értékezithetd; megiiecaüljttk az ntolzo
rvngydarabot i» ; tuázeaazámra. gyűjtve, jó pénzt ád érette a rougy■zedó.
Kaptunk nagy mennyiségű vizelt ruhát, ezilinder kalapot,
félrenyomott sarkú ez izmát, nyakkendőket, rongyos abroszt, kitáneaolt báli ruhát, köntim derekat, használaton kívül helyezett kávé
őrlőt, aranyozott képrámákat, bölcsöt, gyertyatartót, orvowágoo
üregeket, vazzzerzzámot éz a Mindentudó tudja még, mi mindent.
Többen még adtak pénzt is; néhol sokkal bővebben, mint ha tagzági dijt fizettek volna; volt ki 10 forintot, máaik, a ki 15 forintot
adott jó kedvéből, de mi nem kértünk zenkitől egy fillért zom.
A közzégi iakola buzgó, ifjú tanítóját megtettük gazdának;
az izkola szolgája «zerény rennmeratioért egyzzenmiind az egyezület zzolgája. — Őz kettőn olyan rendijén tartják lomtárunkat,
hogy gyönyörüzég nézni. Ők végzik a gyűjtést iz. Nem lealázó
munka, mert csak olyan helyre mennek, a hol örömmel fogadják
őket.
Gazda, gazdazzzonyok örülnek, hogy kamarából, padlásról, pinczélx’l kitakaríthatják azt a zok limlomot, a mi évek óta felgyűlt.
Eldobni még kár lett volna, de használatból már kikopott, caak
helyet foglal, láb alatt van . .. Milyen jó tréfa az, hogy ezzel a
sok haaznavehetetlen dologgal egy aereg emberéletet lehet meg
menteni 1
Lomtárunkban mindennek meg van a maga helye. Külön
csoportokban, rendben állanak az egynemű dolgok. Mikor tele van
a raktárunk: meghívjuk a zaibáruaokat, nyilvános árverézt tartunk
és pénzzé teazszük vagyonúnkat.
Eladunk mindent, kivéve az olyan ruhaneműt, a mi még
átalakítva használható. Az ilyent feldolgoztatjuk, • csinálunk a
régi ruhából újat.
Jelenleg négy szabómester, két nő-szabó, és három csizma
dia dolgozik a mi „rongyos egyletünk" számára. Pedig gyűjteni
még egy tized részénél sem valónk azoknak, a kik várják és szí
vesen fogadják a mi „adóintö" czéduláukat. Majd tavaszig, vagy
a nyár-középig sorban eljáijuk mind. A nyáron folyvást dolgozta
tunk. Aztán a jövő őszszel teljesen fölszerelve várjuk a telet.
Eddig még csak mintegy 70 gyermeket tudtunk ellátni a
szükséges téli ruhával; mert egyesületünk mindössze két hónap
óta működik. De az eddigi tapasztalat már biztos kilátást nyújt
arra, hogy a jövő télen nem lesz Kolozsvárit tanköteles gyermek,
a ki ruházat hiánya miatt nem járhatna iskolába.
A jövedelmi forrás, melyre egyletünk támaszkodik, dús és
kiapadhatatlan, mert rongy és elkoptatott dolgok mindig lesznek.
Ezek azok a bibliai kenyérdarabocskák, melyeket Jézus tanítvá
nyai, miután öt kenyérből ötezer ember jóllakott volna, felszedének és „megtöltenek tizenkét kosarat."
Meghatározott tagságdii nem lévén, tagja lehet a mi egyle
tünknek az is, a ki csak egy gombot ad. Éhez képest nem is uta
sítja vissza a mi felszólításunkat senki. Nagyon sok gomb össze
gyűl. És gyűl ruha is, amire a gombot felvarijuk; akad pénz is,
a mivel felvarrassuk ... -
E kezdeményezés egy nagy gazdasági elvet is
felölel; az értéktelennek értékesítését. Az értéktelen
tárgyaknak hasznos értékesítése a nemzeti vagyon
szaporítását is jelenti. A rongyos egylet* eszméje oly
szép és nemes, hogy méltó volna az általános fölka
rolásra. Minden nagyobb városban kellene ilyent lé
tesíteni. Kellene Szolnokon is. A tanító urak legye
nek kezdeményezők
tudtak, meg volt engedve. Ha a férfi hűtlenségen
kapta a nejét, az elválhatott tőle, sőt kellett, külön
ben öt is becstelenség érte. Az ily nőnek nem volt
szabad a templomban s más nyilvános helyeken meg
jelenni, a női ékszereket hordani tilos volt, s ha
mégis megmerte tenni, bárkinek jogában állott öt
megszégyeníteni s az ékszereket róla letépni. így
Sophocles Elektrájában Klytaemestra házasságtörését
és férjének meggyilkoltatását saját fia boszulta meg.
Ugyanazon tragoedia 837. k. vv. olvassuk, hogy Alcmeon Eryphilént megfenyíti Amphiaros férje iránti
árulása miatt. A férfi ezenkívül egyszerű nem tet
szésből is elbocsájthatta nejét, de a hozományt viszszaadni köteleztetett s eltartásáról gondoskodott. Ha
a nö óhajtott válni, mi csak házasságtörés esetében
volt lehetséges — már meg volt nehezítve. A nö tar
tozott válópert índítni hűtlen férje ellen s az úgyne
vezett „libellám iniurarium“-ot az archonnak benyúj
tani, kitől az egész ügy függött. A házasság czélja
törvényes ivadékok nemzése volt, kik Euripides sze
rint a család oszlopai valának. Ha figyermek szüle
tett, olajfaágakból; ha leány, lenből készült koszorú
val ékesiték házaik ajtaját. Az olajfa koszorú a
férfiasság, bölcsesség és Olympiai győzelem; a len a
szorgalom, kitartás s háziasság jelképe volt. Az uj
honpolgárt, miután meleg vízben megfürösztötték,
atyja lábaihoz tették, ki ha felemelte, annyit jelentett,
hogy fiául fogadja, ha nem, kitétetett. A születés
után ötödik napon néhányszor megkerülték vele a
házi tűzhelyt, s ezzel a házi istenek oltalmába aján
lották, ezt a család tagjai megünnepelték. Ekén alka
lommal ajándékok is szokásban voltak, melyek görö
gül „genetlioi doseis" mondattak. Hasonló ünnep
volt a tizedik nap — görögül „Amphridromai" _
ekkor már a gyermek nevet is kapott, melynek kije
lölésében a szülők joga korlátlan. A barminczadik
napon hálaadó áldozatok mutattattak be Dianának,
Később aztán az atya phrátríájába Íratott be az uj
honpolgár, hol a szülők esküvel tartoztak bebizouyitni, hogy a gyermek törvényesen eljegyzett házasságból s polgárnőtől származott, mint ezt Isaeus
de Ciron her. §. 19. következtetnünk szabad. „Atyánk
amint születtünk, a phrátorokhoz vitt s törvényes
^•1 bizonyította, hogy mi törvényesen eljegyzett
attikai polgárnőtől születtünk: ott a phrátorok közül
egy sem szólt ellene s nem vonta kétségbe a dolog
voltát, ómb“r “agy számmal voltak a phrátorok és szigorúan szokták az ily dolgot megvizsgálni “
De nézzük nevelészetöket.
6
6
Solon Attikát a szellemi képzettség magasla
tára emelni óhajtván, különösen szivén viselte az ui
honpolgár neveltetését, melyet minden spártai és kisazsiai szélsőségektől menten, a zene- és testgyakorUgy-’ }*Ogy
írtéban a testgyaí8 kis-Ázsiában a zenét; addig Attikában
a kettőt együttesen látjuk művelni. Solon rendelete
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
* Szolnok város polgármestere az alábbi
közleményt küldé szerkesztőségünkhöz: Van
szerencsém, habár röviden is a szolnoki város
ház építéséhez pályázati utón hirdetett, a teg
napi napon letelt és a mai napon az összes
bizottság előtt felbontott, terveknek számáról
és a pályaművek egyébb mozzanatairól követ
kezőkben tisztelettel értesíteni. Összesen tiz terv
küldetett és érkezett be, u. m.: 1. „Czélszerű44
jelige alatt, 12 drb. mellékrajzzal, melyek között
egy alternatíva terv is foglaltatik. 2. „Clementia regna“ jelige alatt 9 drb. rajzzal. 3. „Al
föld44 jelige alatt 7 drb. r. 4. „Haladjunk44 jel.
alatt 9 drb r.
5. „Emeli a józan szorgalom44
jel. alatt 9 drb r. 6. „Szt. István44 5 drb r. 7.
„A. S.“ jel. alatt 5 drb r. 8. „Három veres
karika44 (kör) jel. alatt 4 drb r. 9* „Szolnok44
jel. alatt 6 drb r. 10. „Szolnok 1000 szám44
jel. alatt 7 drb r. (NB. a sok jó tervnek kicso
magolása alkalmával ugy a műszaki kiállítás,
mint pedig közigazgatási szempontból a város
házi hivatalok beosztására nézve, szakértőknek
nyilatkozatából fülhegygyel kivehettem, k hogy a
„Czélszerű44 jelige alatti terv igen elismerésre méltó
mű, tehát aligha az nem nyeri el a pálmát.)
Különben, mint laicus is, a tervek első látása
után már őszintén kijelenthetem, hogy a beküldő
urak közül többen igazán dicséretre méltó mun
kát teljesítettek, a miért is első sorban Szolnok
város közönsége mély hálával tartozik, mert
azon kedvező helyzetbe jutott, hogy a sok jó
mű közül egyet magának választani képes
leend. A sok elfoglaltság mellett csak röviden
kívántam becses tudomására hozni, miként a
bíráló bizottságot is, azonban csak idevaló szak
értőkkel kiegészítve ma megválasztottuk, ugy
szintén határozatba ment, hogy a vállalati pá
lyázat rögtön közliirré tétessék, és az árlejtési
határidő april hó 3-ra kitűzessék, mit már egy
két nap múlva végrehajtani fogok. Sokféle
okoknál fogva ugyan is rohamosan sietnünk
kell, ezeket tehát, ami bár kívánatos lett volna,
későbbre el nem halaszthattuk.
szerint a gyermekek első neveltetésüket a szülői ház
ban nyerték, egyedül azt óhajtván a szülőktől, hogy
gyermekeiket jókorán a jó és szépért lelkesülni taintsák, Plutarchus (in liberis educandis) azt ajánlja
az atheneí anyáknak, hogy gyermekeiket magok
szoptassák, de azért dajkákkal itt is találkozunk.
Solon törvénye szerint a dajkákban már bizonyos
tulajdonságok föltételeztetnek. A roszalkodó kis pol
gárt különböző dolgokkal iparkodtak kiengesztelni:
mézbe mártott szivacsot adtak a szájába vagy dalok
kal foglalkodtatták kisded lelkűket, ha ezek mitsem
használtak s már csekély ítélettel bírtak, különböző
torzalakokkal — görögül Mo^molykion — rémitették.
A dajkák sokszor babonás és rémes mesékkel is ijeszt
gették a kisebb fiukat, melyet Plató már elitéit. S
ezen két utóbbi minden tekintetben kárhoztató eljá
rás, sajnos! még napjainkban is észlelhető sok csa
ládban ! I
Hét év?8 korában a gyermek a nyilvános inté
zetbe adatott, hol eleintén csak illedelmes magaviselétre szoktatták s csak azután tanították' írni és
helyesen olvasni; a számolásban — mint Luhrich
megjegyzi — még a jobb nevelésnek sem voltak elég
jártasak. Midőn a fiú értelme fejlődött, megkezdettek
vele a zenetanitások a testgyakorlattal együttesen.
Később a zene mellett egyes beemlézett költeménye
ket is énekeltek. Különös szeretettel forgatták Homér
költeményeit, sőt — mint Lubrichnál található
inkább lehetett bárki Solon törvényeiben járatlan
mint Homér költeményeiben. Kedvelt hangszerük &
cithara és lant volt, a fúvó hangszereket egyátalá
ban nem szerették, sőt á görög szép érzékkel össze
nem férhetönek tartották, azért mondja Aristoteles:
„A fuvola épen nem alkalmas arra, hogy erkölcsi
hangulatot keltsen a lélekben, hanem orgiái lelkesültségre ráz fel; tanításba pedig épen nem való,
minthogy nem kisérheti éhek; azért joggal Ítélték
el az öregek, bár ezelőtt használták volt is “ Mily
hatással volt a zene a görögöknél általában az induiátok gerjesztése és csillapítására szabadjon egy-két
példával megvilágítanunk.
_.
Pythagorás a zenével részeg ifjút józ^nitatt
ul
& gynjtogatástól tartóztatott fel; zene
által bátonttattak a görögök a vitézségre s győzelemre
vezettettek; Kluuás haragját és szomjúságát azzal
enyhítette; — Terpander a Lakedemoniaiak között
támadt lázadást zenével csillapította le; Timotheus
•?' Sániiort oly dühösségre geijeszté, hogy
«x“é^rol felugorván, fegyvert ragadt; — Solon
sióját Elegiajanak eléneklésével az Athéneteket Salanus visszafoglalására tüzelte; több egyebek elmellőzésével, csak azt említem meg, hogymaga Plató a
lene elhanyagolását államvétségnek vélte. Azért So
lon parancsa szerint minden atyának kötelessége volt
I ?
é? ^gyakorlatban oktatni, mit Plató Cri| tonjaba is igazolva látunk, hol Socrates igy szól:
HELYI HÍREK.
nyok közük Fülöp Jolán, Nagy Ilonka, Tóth Ilonka,
Szolnok város közönsége is Scoberda Vilma, s az asszonyok közül: Hegedűs Békegyeiéitől ülte meg. A szépen kijavított honvédszu- láné, HegedűsFerenozné, Magyar Kálmánná; úrnők és
buinúl esti 5 óra után megjelent a dalárda, élén az a kedves háziasszony kisasszozykái: Éva és Irma.
— Egy veloczipedes nyargal úszott e hó 16-án a
elnök- és alelnökkel s a „Hymiinsu elzengése után a
nagy és díszes közönséghez Száváid Mihály ur főút kövezetén le s föl; néző publikuma is volt, 8
mondott egy csinos, lelkes beszédet, mely szépen át már-már megéljenzik, midőn a Lechner-féle ház irávolt gondolva, és szónoki hévvel elmondva. A meg- nyúban az árokba fordul. Szerencse, hogy az árok a
éljenz^tt szónoklat után a dalárda a „Szózat^-ut szokásos piszoktól ez egyszer ment volt, mert más
zengő el, mire a szobor megkoszorúztatok, s a kö- kép még jobban p<>ral járt volna.
— Csak máskor is. Brüli Sándor ur kocsisa se
zönség, eltelve hazafiui érzelmekkel, szétoszlott.
bes hajtás miatt a rendőrkapitányság által 5 frt
Az újvárosháza tervei a tanács-teremben köz
szemlére már ki vannak téve s azok a nap hivatalos pénzbírságra büntetett. A jég meg van törve, kövesse
órái alatt mindenki által megtekinthetők, annál in a rendőrség máskor is e tettét. Alkalom van rá elég.
— Múlt vasárnap egy fiatal ember, névszerin!
kább, í mert a polgármester ur a legnagyobb előzé
kenységgel mutatja és magyarázza azokat Volt al Hamza Mihály, a píaczon részeg fejjel a közszemé
kalmunk nekünk is megtekinteni a terveket s mond rem elleni kihágást követte el, kit azonban kapitány
letartóztatott s megfenyitéséröl godoskodott.
hatjuk : élvet 8 érdeklődést nynjt azok szemlélete. A ságunk
— Öngyilkossági kísérlet. Víg Apolló napszámoHnő,
tervek alig kifogásolhatók ni a értok által is, főleg a
„Haladj u n k“ jeligéjű megkapó műizléseért — és több gyermek anyja és Hoksúri László korhely férj
mert a czélt leginkább szem előtt tartó a készítő — nek a felesége e hó 16-án d. e. 11 órakor másfél cso
ezért érdemel komoly figyelmet és beható bírálatot. mag gyufának az oldatával megmérgezte magát.
Míg ugyanis a többi tervrajz klasszifikált bérházak Azonban jókor észrevétetvén, a gyógvkezelés talán
és magún paloták alakjait tárják föl, addig tervező megmenti életét. A kapitányság által fölvett jegyző
a főezélt tartá szem előtt, azt t, i., hogy köz'épii- könyv szerint nyomora és férje korhelysége miatt tette
1 e t-te|'vröl van szó és nem m a g á n- vagy b é r- e szomorú lépést, kétségbeesve önsorsa s gyermekei
h á z-tervröl, a jelzett mü tehát eltéröleg, a középület eltartása fölött.
tervét tolja előtérbe s a bér helyiségeket csak mint
VEGYES HÍR.
__
másodrendű dolgokat tünteti föl; s igen helyesen,
* A piskii ütközet. A közel múlt nagy nap em
mert a pályázat is ily értelemben hirdettetett, s mi
dőn a város közházáról vau szó, népi .lehet a toczél léke alkalmából álljon itt e rövidke hir/ Múlt hó
bérház vagy magán palota épitése. í És a mondott 9-én volt 32-ik évfordulója a piskii hídnál vívott
terv ezenkívül művészi kivitelű is és'czélszerü beren emlékezetes harcznak. Ez alkalomból a („Hunyad*
dezésekkel ékeskedik. Egyébiránt az itt elmondottak felemlíti, hogyan vezényelt akkor Bem apó. Minde
csak a mi általános nézetünk kifejezései, melyek — nek előtt Kemény Farkashoz lovagolt s azt kérdezte
meglehet — figyelembe sem vétetnek; mindamellett tőle, hogy: „Was ist, Kemény Farh*s?u „Sclecht“,
óhajtjuk, hogy e tervet, melynek egyedüli hibája — feleié Kemény — „200 Mami imíPlatz gelassen.44
csakis barna színezetében keresendő, a bíráló bizott Bem tűzbe jött és igy folytatta: „Jó fráter, késő,
ság komoly figyelembe vegye, nehogy késő bánat aber nur gleich schwind, hamar, rendállj, nem kell
félsz, csak kicsi kurázsi meg kell kapni, csak frisen
legyen a vége.
frisen elé felé, elé felé, frisen Feuer!" (Azalatt a
— Az újvárosházára az árlejtés april hó 3-án fog
a városháza tanácstermében megtartatni, melyre az jobbszárnyra vágtatott.) Nem kell félsz, szép magyar,
érdekelteket ez úton is figyelmeztetjük. Bővebb tájé nem szabad retirál, úgy nem kapsz haza, csak elé,
kozást olvashatni mai szamunk hirdetési rovatában. elé, frisen Fener!44 (A huszárokhoz.) „Cavallerie!
Zwei Skadron nur schwind über das Wasser! Wart
— Hymen. Reisz Dávid ur, helybeli gabonake
reskedő s fiatalságunk egyik derék tagja, eljegyezte du Puchner kriegst du gleich! Nur csak hamar ka
Budapesten a szép és szellemdűs Szabolcsi Róza réba, mit pisztoly, fogd meg, vágd meg! Tambur
duplir Marsch ! Frisen über Wasser mit Burg! Ke
kisasszonyt. Boldogság kísérje a szép frigvet!
mény Farkas jól cummandir! Vierte Batalion, Infan— Névnapi estély. Hajdú Sándor megyei jegyző
terie- auch mit Burg! Canonen elé, elé, schwind,
névnapját, az 6 vendégszerető házánál fényesen ülték
meg barátai és ismerősei. Érdekes, de hosszú tudósí schwind, duplir, hamai, hamar! Csak gránát! Erste
Batalion, — zweite, — dritte, — nur schwind, fórt
tást vettünk lapunk zártakor erre vonatkozva, melyet
und fúrt, — Feuer! Bethlen Olivér vissza! Cavalerie
ép ezért nem közölhetünk. Fölemlítjük csak, hogy a
jobb szárnya fogd meg; — vágd meg! —fogd meg!
névnap tánczczal végződött. A tánczoló hölgyek vol
— nem félsz Horváth kapitány, — nem szabad, nem
tak: Hajdú Sándorné, Hajdú Erzsiké, Hajdú Mariska,
kell félsz, — ha félsz meghalsz, — csak frisen, ku
Vladát Mariska Tarkövéből, — a szolnoki kisasszo- rázsi kap!"
— Márczius (5-ikét
„Vajjoh nem jól rendelkeztek-e közülünk az erre ho
zott törvények; megparancsolván az atyáknak, hogv
zenében és testgyakorlatban oktassanak A zene alatt
— mint Ribárí világtörténelmében olvassuk — nem
csak a lantolást éltették, hanem hazafias és harczi
énekek szavalását és dalolását, melyeket alkalmasok
nak tartottak arra, hogy az ifjúkban a hazaszeretet,
bátorságot és egyéb polgári erényeket ébresszenek.
A zene tanítás után a paedotribáknak (torná
szoké adatott át a fia, meglevőn győződve, hogy
csak egészséges testben lakhatík egészséges lélek. A
testgyakorlatra szánt lielyiség általábah gymnasiumnak mondatott, az itjaké palestrának neveztetett. Az
attikaiaknál a testgyakorlat csaknem kizárólag a hadi
szolgálatra készité a fiút. A görögök mennyire szi
vükön viselték a zene és testgyakorlatot, bizonyítja
azon szokásuk, mely szerint műveletlen embernek tar
tották azt, kiről elmondhatták: „Nec fides didiéit,
nec nafare“ (nem tanulta a zenét és úszást.)
Tizennyulcz éves korukban az ifjak a férfiak
sorába íléptek s ezzel az oktatás s vele a szülői gon
doskodás és fegyelem véget ért ugyannyira hogy —
mint Lhbrieh írja — méltatlanságnak tartották, ha
ezután az apa fia állapota felöl tudakozódott. Húsz
éves korában megvizsgáltatott, s ha alkalmasnak
találtatott, besoroztatott. Ekkor teljes katonai dísz
ben Athéné istennő templomába vitték, neki fölajánlandók s egyszersmind megesküdtették, hogy hazá
jához hű, minden tekintetben engedelmes leend, fegy
verét soha meg nem gyalázza, társait segitni fogja stb.
A nö-gyermek neveltetése kizárólagosan a csa
lád körében az anya vagy ápolónő felügyelete alatt
történt, szellemi képzettségűk igen kevés, mivel az
egész nevelés a háziasságra szorítkozott. Meg kell
Azonban engednünk, miszerint találkoztak azért szellemdus nők is, milyenek a thebai Korinna, miletosi
Aspasia s mások, de ezek száma az előbbiekhez ké
pest elenyészőig csekély s ha később nagyobb szám
mal találkoztak, azok az erkölcsi sülyedésben élő
haetera társak voltak. A nők általában egy lakosz
tályban tartózkodtak egyedül gyermekeiknek élve;,
környezőikkel szabadon rendelkezhettek ugyan, de
Íolgári joggal nem bírtak. Nyilvános helyeken ritán jelentek meg, akkor is lefátyolozva, szolga kísé
retében. Mily fegyelem alatt voltak a nők eleintén
,az atheneiknéí, kitűnik azon szokásból, mely szériát
egy férjezett nőnek idegen férfival még ablakon ke
resztül pem illett találkoznia.
Mily viszony létezett Athénben a házasfelek
K között, plénk színnel ecseteli Sophokles tragoediájában, melyeket terünk szűk volta miatt részletesebben
>em tárgyalhatunk. Itt csak azon jogokat, s kötel
meket óhajtjuk még körvonalazni, melyek a szülők a (
gyermekei és rokonuk között észlelhetők. Az atya a ।
^^amlitatt köfelesaégeu kívül tartozott még figyel
mekéit kiházasitni’s a nőt férjhez adni, ki elemtén I
sok esetben nem szive választottjához, hanem ahhoz
kényszerült menni, kit a szülők óhajtottak. Ennek
káros voltát Solon átlátta s igy megengedte a leá
nyoknak azt, hogy szivük sugallatait követve, szerel
mük tárgyához mehessenek. Ha az atvának figyermeke
nem volt, bárkit fiává fogadhatott, ki törvényes örö
köse is lehetetett s addig az előbbi családhoz vissza
nem mehetett, mig azon -családnál, melynél örökbe
volt fogadva, gyermeket nem nemzett. A férj halála
után a legidősb bátya lett a vagyon kezelője, gyámja,
de csak a, gyermekek nagykorúságáig, ekkor ezek a
vagyont átvették s anyjukat eltartani köteleztettek.
A gyermeknek azon joga.- is meg volt, hogy a gyá
mot, ha tetszett — megszámoltathatta. Ha valamely
családban figyermek nem vőlt, a nőgyermekek voltak
az örökösök, kik azért „örökös leányokénak mondat
tak. Ily esetben az atya halála után az örökös leányt
a legközelebbi rokona tartozott nőül venni, még azon
esetben is, ha még atyja életében máshoz ment fele
ségül, de törvényes gyermekek még nem volt.
Az árva leányt a legközelebbi rokon vagy nőül
venni, vagy kiházasitni köteleztetett, ha a férfi roko
nok többen voltak, erre közösen köteleztettek. Az
államszolgálatában vagy háborúban elhunytak árváit
az állam tartozott kiházasitani. Az atyának joga
volt végrendelkezni, mely Solon ideiében jött szo
kásba. Az atya fiát, ha az erkölcstelen, kicsapongó
volt, örökségéből ki is zárhatta s ha leányát paráznaságon kapta, szabadon el is adhatta. Az atyának
joga oly nagynak látszik az Atheneieknél, hogy —
mint egyes események igazolják, — gyermekét meg
is ölhette, habár ez ellen á tudósok tiltakoznak is.
A végrendelkezésnél érett megfontolás vált szüksé- .
gessé, lázas vagy ehhez hasonló állapotban tett vég
rendelet érvénytelen ''volt. A végrendelet az archonnál
tétetett le s bármikor megmásítható vala.
A gyermekek viszont tartoztak szüleiket, agg,
tehetlen korukban eltartani s róluk minden tekintet
ben gondoskodni, mely tiszteletadást a gyermekek
még szüleik halála után is gyakorolnak Attikában,
ők fürosztik megholt szüleiket, ők ékesítik fel sirjaikait s áldoznak sirhalmukon, melvet a gyermekek
időnkint meglátogatnak s azzal róják le szüleik iránti
köteles hálájukat, hogy ajándékokkal, sőt saját hajfürteikkel áldoznak sírjuknál. Ezen kötelem alul csak
akkor valának fölmentve, ha a szülők neveltetésüket
elhanyagolták vagy haeterákkal nemzették, ekkor
bátran megtagadhatták szüleiket, sőt a gyermekek
eszelős atyjokat még a vagyon haszon élvezeti jogá
tól is megfoszthatták.
Az életrendre vonatkozólag annyit említünk
hogy Solon itt is meghagyta az egyedek szahódságát, kiki saját családja körében étkezhetett, hol j
i táplálékok megválasztásában az atheneit a spártai .
kiskorúsággal szemben jelentékeny haladás jellemzi, j
élénk bizunyitékául azon alap igazságnak: „minél J
Irodalom és művészet
* „Kis-Kun-Félegyháza város monographiája" czim
alatti fözet küldetett be szerkesztőségünkhöz, mely .
műről egy Ízben már emlékeztünk volt/ A müvet.
Szerelemhegyi Tivadar gymn. nyilvános tanár szer- .
keszté s elárulja az a fiatal tanár mély tudományos
ságát. kire szülőföldje nemcsak azért tekinthet re
ményteljesen, mert még fiatal és a tudományt még
sok éven át ápolhatja, hanem azért föleg, mert mű
vével Félegyházát immár azon városok sorába emalé,
melyek a tudomány emberei és az általános művelt
ség körében mindig tisztelettel emlittetnek. Városo
kat sorolhatnánk fel itt, melyeknek buzgó elöljárói
és hű fiai a város monographiájának megírására az
aranyakat százával és ezrével tűzik ki pályadijakul,
hogv csak számításba jöjjenek a tudományos világ
előtt, — és íme Félegyházának e derék fiatal tanára
a czél elérésére egy krajezár nélkül vállalkozott__és
czélt ért. — Müve egy correct mű, mert nem a száraz
adat-halmazt tárja föl, imint legtpbbnyire hasonművekben találjuk, hanem benyúl az ősidők sötét üregeibe s
oknyomozva vezeti az olvasót a kun .nemzet törté
netén keresztül, — legalább ezt hagyja következtetni
az első fűzet, mely Ottinger Ede nagykőrösi nyomdájából csinos kiállításban került ki. Ára egy füzet
nek 30 kr. Ha mind a tiz füzet megjelenik, külön
bírálat tárgyává tesszük.
í
* Magyar könyvtár. Szerkesztik dr. Székely Fe
rencz, dr. Staub Móricz, és Bakos János. Minden füzet
külön kapható, tehat minden füzet önálló egész mn.
Egy tüzet ára 15 kr. Ha e mü pártoltatik, pedig
nagyon megérdemli, a ponyva irodalom megsemmisül;
Oly népies magyarsággal, mint e füzetben, nem min
denkor találkozik az olvasó. „A boldogság alapköve44
czimü, a testi egészség föltételére vonatkozó közle
ménye is ide sorolható. íme mutatványul álljon itta
közlemény kezdete: „Annyi elégedetlenséget s bol
dogtalanságot bűnt és nyomort látunk minden nap,
hogy utóvégre be kell látnunk, hogy a jó
magában csak szó, mely az embert még nem bold<> ]
gitja. De hát hol keressük a boldogságot? hol talál
juk fel azt? Sokan azt vitatják, hogy a földön egy
általában nincs. Ez nem áll; mert van. Igen sokan
erősen hiszik, hogy csak a gazdag lehet boldog. í
Ezek is tévednek. „Volt egyszer egy király — úgy
mesélik — kinek a leánya igen veszélyes betegség
ben sínlett. Összehívta a leghíresebb orvosokat, egetföldet. ígért nekik, ha a bajt meggyógyítják; de
mindhiában, nem tudtak rajta segíteni; a szegény
hajadon már — majd halálra vált. Ekkorra király
egy jóshoz fordult, ki nagy bölcs hitében állt Ejós
mondá: „-kerestessen a király egy boldog embert,
hozassa el annak az ingét, s mihelyt a beteg király,
leány 'azt magára ölti, ki fog épülni halálos bajából.44
A király, ki nagyon szerette egyetlen leányát, tüstént
négy futárt küldött a jvilág mind a négy tájára, hogy
előbbre halad valamely nemzet a műveltségben, annál
nagyobb gondot fordit tápláléka megválasztására/'
A társas összejövetelek (convivia) gyakoriak voltak
Itt, valamint sok egyébben, mértékletesség és jót^^.
: sú g vala a jelszó. Mily szigorúan ellenőriztetett e dolog\
tanúskodik erről Solon. egy törvénye, melynek értei- \
mében a részeg archon halállal bűnhődött. Az athenei ruházatában — mint Lubrich megjegyzi —elpuhitó csin uralkodott; a gyermekek korán czipőt és me
leg ruhát viselőnek. Nagy gondot fordított hajokra,’
melyet művészi fürtökbe tekertek és a homlok fölött
drága fésűvel tűztek össze.
j
Ha ezen elsorolt hiteles adatokat, melyekkel
tárgyunkat megyilágitni óhajtottuk, távol minden elő
ítélettől, kritikai bonczkés alá vesszük, Solon bölcses
sége előtt meg kell hajolnunk. Mert vaijon ki nem
tudja, hogy Solon üdvös intézményei Athént a világ
szellemi iskolájába, s igy az igazi műveltség geniussává tevék? Vájjon ki érdemli a bölcs nevet, hanem
ő, ki a keményet a gyöngéddel ritka tapintattal egye
sítve törekedett levarázsolni polgártársaira ama boldog
ságot, mely után az emberiség legkisebb tagja is
epedve sóhajt, de amely napjainkban — sajnos! ~
mindig távolabb és távolabb költözik az emberek koréböl? O — bár tehette volna — uralkodni nam
akart, hogy nemzetét uralkodni lássa: feláldozta sa
ját személyi és egyéni érdekeit, hogy polgártársai
nak biztosítsa azokat. Nem csuda tehát, ha büszke
séggel tekintett Athénre mindenki, mint személyi és
egyéni érdekeinek központjára.
Athénben Solon üdvös intézményei folytán, a
családbeliek közötti viszonyt minden zsarnoki önkény
től menten természetes és egészségesnek találjuk
mert mig egyrészről Solon az atyának jogait a humunismus követelményeihez mérten korlátozni óhajtja
s magzataik iránt kötelmeket ró reájuk; addig arról
is gondoskodik, hogy a gyermektől távol tartson
minden elkényeztetett fegyelmetlenséget s kerülve
minden szélsőséget, odahat intézményeivel, hogy a
lélek a testtel párhuzamosan müveltessék s Ágy szellenidus polgárokat neveljen a hazának, kik érte no
csak halni, mint Spartaban,-hanem élni is tanuljanak*
Solon az egvedet az állam által az állam részére
óhajtja neveltetni, amennyiben megki vánjat hogy az
uj honpolgár a szülői nevelésen kívül, még az állam
ellenőrzése alatt álló nyilvános intézetékbe is jáijon.
Záradékul szabadjon még megemlítenünk, hogy
Athént egyedül Solon törvényei emelték' ugyan a
műveltség ismert magaslatára, de tagadni nem lehet,
hogy itt csak addig lehetett, mig törvényei érvény,
ben voltak ; de mihelyt elveszték Soloni szellemeket,
azonnal alábbszáll! a műveltség, a nevelés elvesztette
hegyes irányát, a családi viszony megszűnt természe
tes lenni.
Karkbox Alajos.
/
kéressenek egy boldog embert, s hozzák el annak az
ingét. Be is járták azok Tolnát-Barányát; de egy
siem hozta el a kívánt inget. „Hát egyetlen boldog
embert sem találtatok- Kérdé a király? Hárman
„nem“-mel válaszoltak; a negyedik pedig azt feleié,
hogy „igen!- Egyetlen egy emberrel beszéltem, ki
magát buldog embernek mondta. „Hol van tehát az
inge?- kérdé a király örvendve. „Bocsánat felséges
nram! de annak az egy boldognak nem is volt inge."
E mese csak mese; de mégis azt matatja, hogy a
boldogság nincs épen vagyonhoz kötve.""
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30közép, 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10._____ Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7. .
Z^b legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
Burgonya
kilója 4.—. —
5.50. Kukoricza 6.80.
_ _
Szintiért 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 2L------Kenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 5.50. —
Széna 4.—. — Borsé 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 Haj
dina
_ Búzadara 100 kiló 24.-------- Árpa
kása 180 kiló 14.50. — Bor vy 1 hectoliter 24 frt.
ó bor 30. — Sör 1 kecteliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.-------- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
_ Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
■ellátással 50 krn ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással » kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
Hirdetmények
Szolnok város hatósága áltaj
építendő egy emeletes hAzánah összes munkálataira az
Írásbeli Ajánlati árlejtés,
ISS^e évi april hó 3-án,
d. e. 10 órakor a községházban
fog megejtetni.
Terv, költségszámítás és felté
telek a polgármesteri hivatalban
folyó hó Sl-tól kezdve megte
kinthetők, hová a zárt ajánlatok is,
april hó 3-lkának d. e. 9 órá
jáig betelj esztendők lesznek.
Előirányzott építési költség-öszszeg maximuma százezer forint.
Pályázati hirdetmény,
mely szerint a Szolnok városi adóhiva
talnál [üresedésbe jött és 6Ó0 frtnyi évi
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
töltetni határoztatott.
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
szakértelemmel biró pályázók tehát felhi
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
kat f. é. april hó 1-éig alólirotthoz küld
jék be.
Kelt Szolnokon, márczius hó 7. 1882.
<
.
Scheftirik István,
polgármester.
A városi közpénztárnál elölegesen le*
teendő 5000 frt bánatpénzről szóló pénz*
tári elismervény az ajánlathoz csatolandó.
Szolnok, 1882. márczius 17.
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
SCHEFTSIK ISTVÁN,
Clayton ^Shuttleworth
I
génymaUéklottal
külön „DIVATLAP" és külön „GAZDASÁGI
és HÁZTARTÁSI" top!
budapesti
gazdasági gépgyárosoktól
Gyönyörű jutalomképek. Megjelenik tízezer
példányban.
a képviseletet Szolnok és vidékére meg
nyertem; elfogadok e szakba vágó rendelményt minden irányban, illetmény (Provisio) nélkül, szintúgy
Vasúti
menetrend.
Indulás Szolnokból:
Budapestre Csegléá feli:
4
4
3
7
óra
óra
óra
óra
54
28
27
09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat.
d. u. azesnélyvonat.
haja, vegyesvonat.
este tehervonat.
6 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres 3. u.
Ar&a-Tumussvtr felé: A
Előfizetési felhívás
a
,Képes Családi Lapok
szépirodalmi és ismeretterjesztő képes heti
lapra.
úgy, tömör, koczka, és gyárszénre
az eredeti áron Salgótarjánban fel*
adva.
Megjelen minden vasárnap.
A „Képes Családi, Lapok" 1882. április
1-én a neoyedBc évfolyamnak uj negyedébe
lép. Ez alkalommal felhívjuk az olvasó kö- '
zönség figyelmét közkedveltségben álló szép
irodalmi képes lapra. — A „Képes Családi
Lapok hetenkint három ivsyi tartalommal, leg
díszesebb kiállításban, színes borítékban jelen
meg. — Minden száma sok művészi kivitelű
képet hoz. — A főlapban közöl elbeszélése
ket, költeményeket, rajzokat, egy kitűnő erő*
deti regényt, életképeket, stb. Műiden számhoz
Amidőn még jól berendezett vas*
Üzletemet becses figyelmébe ajánlom;
vagyok
Szolnok 1882. márczius 3.
tisztelettel
10 őrs 57 p. d. *., 10 óra 49 p. éjjel.
Pfts>4klaaáay>Dubroozun felé:
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 11 p. éjj^, ■ 12 óra 18 p. éjjel (gyv.
i
MAKRAY LÁSZLÓ.
egy ívnyi külön
Érkezés Szabókba:
64 peres hajnal.
Felelő* szerkesztő: Finztur Főműn*.
Orvosi tudományos észleletek
a Hof JáüOS-félé maláta gyógy-gyártmányok J
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá- ’
suak vannak elismerve es 58-szor van királyok I
és császárok által kitüntetve. |
köhögést, valamint gyomor-, msfi- j
Pályázati hirdetmény.
Mely szerint a Szolnok városi
hatóságnál üresedésbe jött és 360
frtnyi évi fizetéssel ellátott szállásmesteri állomás betöl
tetni óhajtatván, az ehhez képes
séggel biró pályázók tehát felhivatnak, miszerint felszerelt folya
modványaikat B6F* f. évi april
hó 1-éig
alólirotthoz. küldjjék be.
Kelt Szolnokon 1882. márczius 17.
Scheftsik István,
1—1
polgármester.
Eladó eeódör.
4
Jegyleten aranypej, 17 marok, hibátlan, szárlása as W EOszálási ménesből <08 apja Zolanyja. Della epnzurtuuu ka
Ft IrtáfBtbM (utolsó posta Dé
vasnti állóGyoma vagy Kisújszállás.)
1—1
Kav Jáaos urnák, mint es, k. saállitónak, a koronás arany érdemkerosat tulajdonosának, magas rendjelek I
lovagjának.
g
Feltalálója
regény-melléklet könyvalakban.
— Havonkint a „Nőviágw ez. divatlapot és
„Gazdasági és háztartási lapot" te hoz ingyenes
mellékletképen. — A borítékon sok érdekes
mindenfaju talányt közöl. Kérdések, Foteletek,
Ajánlatok stb. ez. rovatok állnak a közönség
rendelkezésére. — Minden negyedévben gyö
nyörű színes műmelléklet egészen tegyen.
Budapest-Ozegléd felöl:
IQ óra 06 p. d. e„ 10 óra lő p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyornv.)
j Satvaa felél: 10 óra 38 p. d. e., 11 óra 48 p. éjjel.
AraCTeasouvár felél: 4 ó. 45 p. d. u., 3 ó. 47 p. haja.
polgármester.
1—1
]
éa egyedüli kéaxitője HoS Jánoa-féle malátakivonataak g
udvari ■aállitója a legtöbb enrópai fejedelemnek, B é e a
Grabenhof Brdneratraaae Nro. 2. Iroda é« gyári raktár I
___
Graben BriianentraMe Nro. 8.
g
Hivatalos gyógyjelentés.
।
Melyet dr. Granichctitter ca. k. váróéi orvot Béeaben
adeSt ki: „A Hoff Jánoa-fóle maláta kéaxitmdnyek neveaeteaen a maláta kivonati egéaaaégt sör aa egyeaitett
aeaidta csokoládé, a mell maláta ezukorkák megvixagáltattak Kletainasky tanár ur vegyelemaéee alatt. Vannak
benne réeaek. melyek aa eméeatéei Mervek gyengeeégénél, aa alteet rendetlen cairkulátiójáról, agy mint mellaehéseégekndl leeoványvdáa éa a hidegleléai hajlam mee.
nyugtató de eróeitó tulqjdoneágánál fogva eredménynyel
haaanáltatik. ।
»r. GraaiohsUAten, ea. k. váróéi orvos Bécsbeu.
Bisauurok herezeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó izfi es erésitö, VruagOl gróf táborszernagy
jó iád de erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvánitóttá és reggelire issza. A köhögéa de rekedtségnél ia
sikerrel alkalmaatatik, Lueea, Nilson asszonyok éa Néau VachUl urak (világ nagyságok) által.
|
■ér es évfolyam 0-4Lik számától
Sz. PrieUe Kornélia
Felekyné-Munkácsy Flóra
jele* mflvéaxnők szinnyomatu arczképeit adtuk eldfe*tóinknek
fegJTUa.
Mutatványszámot kívánatra bárkinek bérmentve küld a
kiadóhivatal.
Előfizetési ár: Egész évre 6 frt. — Félévre
3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr.
31 S KM B S ‘VI !■ K O I kiadóhivatala, Buda
pest, papnövelde-utcza 8-dik szám.
3—1
I
g
I
।
Fő- és speeulationális
I
vételeket, a szabad tpecuiatié, comortiM
1
I
<
'
1
ewköuli reália ésSiesérnttel türnam, mért
árfolyamuk szerint.
■6* Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Óvás.
Béesl börzén
Minden maláta kéazitményea védjegynek (mellképe HoS
János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami
sított visszautasítandó----- Az első valódi Hoff János-féle
nyálkaoldó maláta mellezukorkák kék papírban
—v
IP FiraktAr BznlMkmi K«aszMrt Utealé
5S*****5te**bo»« JézzbnrÚBjrkeu: Szil-
& „Leitha" (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fbtrilégs
•Hát, távirati svteék, a Leitha pénzügyi és kisorsoláM próba számi, valamint tartalomdús 1WyÓfratek, (valamennyi enrópai sorsjátékterv a
föspecnlationáhs nemek és papírok magyaré—*—
stb.) bérmentve és ingyen.
bélnek, 1M». Nyomatott HafFher Sándor éa tárad könyvnyomdájába. (Burapiac, i „erkeaxt&égi épületben.)
évfolyam.
13—275;
Szolnok, 1882. márezius 26-án.
ifiJlSINimil-SMOK.tr
egyaew:
' Negyed ívre 1 frt 30 kzJ
h
3
<« Egyes szám ára
_ 10
m kr.
i— 5í
■ ■■
Tg ■
*nr
■ I
I .
fk
■
XX”.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL
tsár nap
vidéki példányuk la
ugyanakkor postára adat
iSzerkeRxtóeég: Szolbuzspiacz, 1896. sz. a.
| hová a I lap szellemi részét J .
*^**0 kő; közleményeken kívül j| *
úas előfizetési pénzek • min-1
|f den egyéb dijak ia küldendők 8
| Ide küldendők a postai fel- J
!j Hzólamhinok i» (redamotio.) 8
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a szerkesztőségnél, búzapiaca
1396, sz. alatt s ugyanott Pásztor Ferenoz köz- és
vihórOgyvéd irodájában; Kakray luászlé wr fizieteken;
minden fővárosi és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
,
es^k ismert kezektől fogadtatnak el s azok vissza nem
! ____________
adatnak.
1
Előfizetési felhívás.
Tisztelettel kéijük a közönséget, miszerint
a folyni év első évnegyede a jelen számmal be-
fejeztetyén, méltóztassanak lapunk megrendelése
iránt intézkedni, hogy a nyomatandó példá
nyok pzáma iránt magunkat tájékozhassuk. Azon
t. előfizetők pedig, kik az 1881. évről még hát
ralékban vannak s kik a fizetésre levéllap utján
is felkfrettek, újból kéretnek hátralékaik szives
beküldésére. .
Hirdetések
Hirdetési dijak:
t eák elólcgeg dijazú mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden cantimétcrnyi wy—
hnroni hasábon >zcletuyi tere 75 kijával azáikittatik ■ úgy *
hirdetmények, mint * nyílttéri közlemények beküldőit a ki
fizetésért feltétlen, kötelezettség terheli.
Egy centiméter toagaMagu Jiárom hasábos szeletnyi térért:
l-wer hirdetve
Í-ner
„
16
3-»zor
_
12
Többszöri hirdetésnél árleengedés.
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
úgy érzik, mint az ember érezné, ha ütnék. A
megkötözött borjú és juh, csak úgy érzi a fáj
dalmat, mint az ember érezné, ha vele hasonló
kép bánnának.
Egy szóval: ezer és ezer apró dolgot le
hetne felsorolni az állatok szenvedéseiről, me
lyeket az emberek okoznak nekik. És nem áll
módjukban a szegény állatoknak a kegyetlen
bánásmód miatt sem eriminalis pert indítani,
sem tiltakozó szót emelni szemben a kegyetlen
emberrel, hanem el kell türniök az emberek
dun a kény ét es otromba szeszélyót, mig a szen
vedés által megrövidített életet le nem élik.
Pedig a gondviselés nem azért volt bölcs,
állatot alkotni, hogy azt az ember kínozza s
> ele embertelenül bánjék, hanem azért, hogy
munkájában segítségére legyen s neki táplálé
kul szolgáljon. Es nincs oly állat, mely az em
bernek valami hasznot ne ’ nyújtana akár élet
működésével, akár önmagával, mint táplálék.
Még a légynek, a hangyának, a legkisebb paránynak is meg van a maga haszna, ha rendeltetésök végczéljait kutatjuk; annál inkább
azon állatoknak, melyeket közönségesen házi
állatoknak nevezünk.
.
.
■
1
b
Az általa ez irányban indított mozgalom a
fővárosban élénk viszhangra talált az e hó 19-én
tartott népes értekezleten, melyen a főváros elő
kelősége is részt vett.
Erre vonatkozva^álljon itt Hermán Ottónak
a mondott értekezleten tett e tárgyú előadása,
mely szó szerint ez:
„Az állatok legtöbbjének — úgymond —nincs megadva a természettől, hogy hangfal
vagy testmozdulatokkal fájdalmuknak kifejezést
adhassanak. Csak az, a ki isméri őket, ismer
heti fel szemök bizonyos kifejezésében azt az
A kiadóhivatal.
iszonyú szenvedést, melyet az emberektől néha
Előfizetési díj: helyben házhoz hordva vagy vidékre
türniök kell.41
postán küldve:
I ölemlitette a lovak mai patkózási módját,
'Egy évre
5 frt
Félévre
azt
a
mindennapi látványt, mikor a borinkat
2 frt 50 kr.
Évnegyedre
derékkal a kocsi oldalára fektetve szállítják a
I frt 25 kr.
fészek rablást s a szájkosarat. . Ez utóbbinak
szükségét bizonyos időben, ha a veszettség
Állatvédő egyesület
kutyák közt járványosán lép fel, elismeri, de a
szájkosarak alakján kíván változtatást, mert a
(—r.) Az állatok csakúgy’, mint az embe
mostaniak a kutya száját egészen összeszoritiák.
rek, öt) érzékkel bírnak. De mig mi, emberek,
0 az alakítandó állatvédő egyesületet a munka
annyi és annyi öröm és kellemes Őrzés mellett
felosztás elvére szeretné alapitani s ily irányban
futjuk pieg életünk pályáját, — mert a kol
a következő szervezetet tartja helyesnek: 1 oszdusnak; is meg van a maga öröme, — addig a
Sem nem jogos, sem nem emberies dolog
szegény állatoknak az örömből vajmi kevés tehát az állatok oktalan kínzása; azért csak tály: a piacz felügyelete; 21 osztály: a lovak
által vontatott nyilvános jármüvek ellenőrzése.
jutott. ■
üdvözölni lehet haladó századunk kiválóbb férA kutyatartás ellenőrzése. 4. A madárkeresAz erdők madarai, vagy a légben úszók fiait, kik az állatok védelméről is áHatyédegylet
kedok
ellenőrzése. ő.Télviz idején a fázó éhező
ezrei tán meg örülhetnek inkább, mint azon létrehozása áltál kívánnak gondoskodni.
madarak gondozása, etetése. (Ez utóbbi felada
állatok 'ezrei, melyek rendeltetésüknél fogva az
Hernian Ottó országgyűlési képviselő volt
emberejc körében élnek. Ezek az emberek durva az első hazainkban, ki az „állatvédő egye- tot főképen az értekezleten szép számmal meg
kényéti nem kerülhetik ki, szegények. Pedig a sületu eszméjét megpendítő s nem eredmény jelent nők figyelmébe ajánlá.) 6. A madárfész
kek megóvása. E tennivalók sikeres elvégezheló és jármos ökör, ha bőszülve üttetnek, csak telenül.
J
téséhez okvetlenül szükségesnek tartja, hooy az
Rég elhalványult emlékek merültek föl emlé
kezetemben, a mint a holdvilágos éjszakán előttem
ködlö vidéken végig néztem . . . Mintha már jár
tam volna ezen az utón. Mintha csak a,Török-Becse
|Ai északi tenger mellékén.
s Beodra közti „Klinker" utón járnék, még a szél
Aki az északnémet síkon végig halad — ter malmot, ott a Tisza partján is, mintha fölismerném ...
mészeti szépségekből vajmi keveset lát. A vidék he
De nem soka tartott e varazs. A kocsis vig
ly enkintj elhagyatottabb,* mint bárhol Alföldünkön; a trombita szava s ostorpattogása, a nagyobbodó döczörozsdásbárna színű hangateriiletek pedig éppen nyogés emlékeztetett, hogy Wittmundra értünk, hol fá
1 masztó benyomást tesznek a szemlélőre. Itt nem téíen, radt tagjaimat egy éjszakára kipihentetém. Másnap
hanem öbzszel igazán puszta — a pusztaság. Ha a J^gg®‘ első szavam az volt: „Tengerre magyar!"
vonat kibebb állomásokon megáll, a kitekintő utas Mindjárt Wittmundon túl a „Marsch" veszi kezdetét.
bízvást a magyar síkon képzelheti magát. A lüne- Marsch néven azon termékeny rétiföldeket, lapályokat
burgi hángayidéken még hórihorgas kutágasok is inte értik, melyeket századokon át folytatott harczczal
getnek, * „Bismark" táján, a honnan a vaskanczellár küzdöttek ki maguknak az itteni lakosok a tengertől.
családja-eredt, olyan a vidék, mint akár Puszta-Pó Látni való, hogy a marschnak „láp“-pal való fordí
tájékán. Meglehet, hogy azért is olyan mokány gye tása hibás. A merre tekintünk, mindenfelé tarka
rek az a Bismark, hogy ily síkságon ringott bölcsője.
marhát látunk, árkokkal kerített legelőkön, melyek
De nekem nem volt szabad vesztegelnem, mind szélén sas, nád és káka mellett egyes fűzbokrok is
tovább röpített a „lógomatyi" s még Brémában is zöldéinek. Elő fának azonban messze határban nem
csak anpyi érkezésem volt, . hogy meggyőződt«m & látjuk nyomát Az északi tenger mellékének lakója
német kqltő nagyot mondásáról, kinek verse szerint épp oly kevéssé barátja a fának, mint az alföldi
„Roland|— dér Kies’ am Rathaus zu Bremen" hosszú ember. Mondják, hogy egyhangú határozat után az
lándzsára támaszkodva neveti a világot. Már pedig egyetlen terebélyfát, mely Krummhorras határában
ennek a kő Bolondnak még csak fogpiszkálója sincs
találtatott, kivágatta a község tanács azon indokból,
nem hogy lándzsája s oly bambán tekint a vásár mert a vidéket — diszteleniti.
térre, mintha valami stayer hülye volna.
A téglával kövezett útról jobbra-balra piros
Tovább haladtunk Oldenburgon át, hol már meg
cserépzsindelylyel fedett, tekintélyes külsejű házak
látszott, hogy kezdünk letérni az országúiról, melyen
a világítások járnak . . . Minduntalan egy kereszt- láthatók, melyeket nálunk aligha nem kastélyoknak
uthoz jutottunk, hol „tőled", hol óhozzád" térvén ki I mondanának, pedig hát egyszerűen parasztházak, mert
itt messze környéken az u. n. urnák nyoma nincsen,
egy-egy bzárnyvonal De én csaVaz egyenes utat hanem ur a paraszt, ki akár üveges hintóbán jár a
folytatta^. Nedves, hideg légvonat, a kitárt coupé misére.
ajtó s a kiáltás „Jever", rögtön eszembe juttatták,
Az első telepítvények magasabban fekvő homok
hogy „nincs tovább" — a vasútvonal végpontját érte; buezkákon keletkeztek. Az elszórt lakok közt össze
nekem, akarva, nem akarva, ki kell szállanom. Köny- köttetést eszkózlendő, töltéseket hánytak, melyek idő-'
nyebbült ázivvel, de megmerevedett tagokkal kiszáll vei emeltetvén, kiszélesbittetvén, a tengeráradat ellen
tain, hiszen úgy szólván egy hajtásban kerültem ide védték a lapályos földeket. A mint a tenger termé
hazámból . . .De azért itt sem volt még maradásom. keny iszapot rak le a töltés lábához, újból kezdődik
Rengeteg bárka — a „dilizsánsz" fogadott öblös bel a foglalás, melynek lépéskinti előhaladásáról az útról
sejébe, dSczögvén jó. magammal a Jeverland főváro SilLv**0’!?
m4r k*8811*131 kiviil 4110 |
sából „Hariingiá"-ba.
“'“•ek tanúskodnak.
j
A Wittmondig ért tengeröböl ilyetén módon
termékeny lapalylya alakult át — Másfelől azon
bán a tenger nem csak ád, hanem vesz is, minek szómoru bizonyságai a Dollárt és Jadeöböl, melyek oly
helyeken nyúlnak a száraz utakba, hol e/vkoron
népes községek állottak.
g? Koron
A belvizeket hatalmas zsilipekkel elzárt csator
nákon bocsátják apálykor a tengerbe. Ha télen át a
haborgo tenger miatt a zsilipeknek: zárva kell ma* “PKlyok egy beltengerré válnak, mely tükör
simává fagyvan, oly jégpályává lesz, minél különbet
képzeini sem lehet Van is olyankor víg élet a jégen;
férfi s no osszefogodzkodva, egyik tanyáról a másikba
inngal, s miután majdnem mindenek parRaytház
korcsma is egyszersmind, van bő alkalom a Fricz
legnagyobb szenvedélye: a pálinka ivás kielégítésére.
A r mez nagyon hallgatag természetű, a költészeti
ihlet sem igen hantja, de ha nagyot fohászkodik s
ngmust mond — akkor bizonyára olyasforma, hogy
„Janever, janever, je langer, ie leever." (Pálinka úálinka, minél több, annál jobb.)
\
Hanem aztán meg is keÚ vallani, hogy a Fricz
sokat bír, s az ő ködös pátriájában, hol a bor méreg
drága, szüksége van ily sziverősitőre, melyet a ven
dégnek sem szabad soha visszautasítani, bármint vőzologjbn is már a feje, ha a háziurat halálosan sér
tem nem kívánja.
*
Egy kupicza „dornkaat" után gazdám kikisért ’
a tengerpartra . . .
Előttem feküdt csendes méltóságában a szuny- *
nyadó tenger, melynek ünnepies csendjét csak a vívakító meg. A láthatáron
iol-foltunedezett, hol egy halászbárka, hol egy Európafaradtakat Amerikába szállító postahaió.
Mondják: a tenger látványa mindig borongó vá
gyakat kelt az ismeretlen távolság felé ... Lettemet
is elfogta volt :láttára a fájó borongás érzete; de
azért csak visszaszállingózott a távol magyal al-’
a láthatár, mint itten, de me
_legebben
_____ _ süt avégtelen
nap _s a délibáb szemünk elé oly csoda
világot
varázsol,
mely
VllHímt
o örök teüger
k
kirjSohú tud . . .
Dr. Beáiozky J«a&
vény által megszabott büntetés azon szegény tanko• , kik igazolásukra bizonyos I v^y által m®i
egyesület tagjai, a 1— ~o
.
telM gyermekek szülőin, akik gyermekeik szamára
Ivénynyel láttatnának el, s hogy joguk Jegyen
falat kenveret
kenyeret sem képesek megszerezni,
jelvénynyel
legyen ]|még ™ falut
főleg
a rendőrség kHr.ACrmt
közegeit segítségül
oly
és annyi ruházatról
Ja ihatóság,
M
__
mai
zevesuo
viy
--------hatóság, főleg a renuowg
tenné, hnirv
hogy *
a írvermek
gyermek az iskolát
®
» egyesület
_____ ______________________
i— lehetővé t.nní
venni“s**®!
egyes esetekben.
Az
intencziói- a mely
nak szélesebb körben való terjesztésére a dijak minden időjárásban látogathatná!
kal v^ő kitüntetés módját ajánlja.
Ez előteijesztést az értekezlet éljenzéssel
fogadta- Többen hozzászólottak a dologhoz.
Végül az értekezlet egy bizottságot küldött
ki, mely Hermán Ottó előterjesztései nyomán,
az alakulandó egyesület alapszabály javaslatot
Nem!
Máritásnak tette ki s azt tapasztalta, hogy a búza,
“za árpa, tengeri, bükköny, lencse
kender magvai még 35° C-nál, sőt a búza, rozs és bükköny 70
C-nál szárítás után sem vesztették el csírázás: ^P®8’
séröket; mig a mák, bab 35° C-nál, mar megszűntek
ttS A nXLtt természetbúvár állítása folytán légtovább kibírja a szárítást a búza, rozs és árpa, kevésbé
j
K .
Ezen általános nagy bajon csakis a társadalom ron kívül e téren még egy másik is tett heható ki
van hivatva segíteni. Es a bájon «társadalom csakis Bérletet, névszerint Novoczek. ö
azon módon segíthetne, amely mód az. e lapok lég
lataiban azt óhajtotta kimutatni, miként viselkednek
utóbbi számában megjelent hasomrányú csikkben a magvak a többször váltakozó csírázás és szántás
ajánltátik.
.
,
...
Létesítsünk városunkban rongyos sal szemben.
ö a búza, árpa, zab, tengeri, repeze, len, réti
lóhere
és
a
borsó
magvaiból
100-100
szemet
vett
s
egyletet!!
/
. ...
Őszinte örömmel értesültem arról, hogy talál ezeket nedves flaneldarabok között kicsiraztatta, az
fogja kidolgozni.
Ha a bizottság elkészül munkájával, újabb kozott városunkban nehány buzgó, lelkes hazafi es után, midőn már a ' ; gyök öcske 1 cím, vo|t, Í5—20
taniigvbarát, akik, áthatva a városunkban észlelhető mellett szárította, ismét csíráztatta stb- többször, _isértekezletet fog összehívni
nagy mérvű iskolázatlanság hátrányos és a nemzetünk
Mi azt hisszük, hogy Hermán Ottó lélek kulturális létét veszélyeztető, tehat fölötte karos lété mételve a műtétet.
..
Kísérletei alapján 'arra jutott, hogy a lisztes
ben járó indítványa nem csupán a fővárosban nek megszűntetését ezélzó hámétól, feladatukul tűz
tartalmúak s ezek között a zab legtovább megtar
kelthet érdekeltséget, hanem a vidéken is.
ték ki á hazánk több nagy városaiban létező és a tották csírázás! képességüket. Az olajos tartalmúak
tanügy
érdekében
áldás
dú^
működő
úgynevezett
Ki nem látta volna Szolnokon is az állat
milyenek: repeze és len, nem annyira szívósak, de
kínzás ezerféle nemét? s mindenkinek nem töl- „rongyos egylet- mintája szerint varosunkban mégis szivósabbak, mint a hüvelyes vetemények maghasonló
czélu
és
haaoniólag.
szervezendő
egyletet
léte
vaiT Legkevesebb ellentálló képességet vett észre a^
tötte-e be lelkét szánalom a szegény állatok
síteni — Örülök, mert tudomásomra jutott, hogy ez
iránt, melyek az emberek lelketlenségeit némán eszme megpenditöi a közjóért nemesen buzgó Ikodó, borsónál.
, . , . , ., „
,
I Soussure és Novoczek kísérleteit összegezvén,
városunkban jól ismert és népszerű egyéniségek, akik ázom következtetésre jutunk, hogy igenis a csírázás \
tűrni vannak kárhoztatva?
A mit a főváros megtehet a mAga körében nek a köztéren való eddigi sikerdus működésében és idejében beköszönt szárazság a fejlődést késleltetheti, /•
ez irányban, mindazt a maga körében megteheti mindenkor tanúsított ügybuzgalmábanideg garancziat sőt az első időszakbaii arra káros hatással is leháM
minden jóra való vidéki város, melyek között látok arra nézve, hogy az eszme mihamarabbi meg- ’ mindazonáltal az a vetést jeléntékenyen meg nem
testesitését biztosnak tekinthessem. Oly férfiaktól,
Szolnok nem az utolsó helyet foglalja el.
mint aminők Adler Ignácz és Lengyel An ronthatja, ha csak a szárazság akkor nem jő a ve
Mi megpendítettük az eszmét, s tán a fő tal arak — kik már elévülhetlen érdemeket szerez tésre, mikor a c s ír á z á s m á r el oh a 1 a d t, ek
kor is csak késlelteti á fejlődést. Ha a nedvesség
város után első sorban, — szóljanak hozzá tek maguknak a városunk lakosainak javát ezélzó megjön, a szárazság által elaltatott élet újra műkö
nemeden érző embertársaink — lapunk tere intézmények létesítése áltál — bizton dvárható, hogy dik, habár ismét előröl kezdi működését ; ebben van
egy a közjót illető eszmét fölünk kitelhető.buzgaloma késedelem. Ezek alapján nincs eléggé indokolva az
nyitvi áll.
mal és szakértelemmel fognak megtestesíteni.
,
aggály, melyet a szárazság a mezőgazda lelkében
Mondjuk ki elvül: az állatokat kínozni
En üdvözlöm e lelkes hazafiakat és tanügybaranem szabad Szolnokon se, mi végből lel tokat, akik a tudatlanság és a bűn posványában ne megteremt.
...
v
A nevezett értekezésből még egy nevezetes kö
kes kezdeményezők szövetkezzenek az állatvédő velkedő gyermekek megváltói akarnak lenni és akik
vetkeztetést, jobban mondva tanúságot is vonhatunk.
egyesület eszméje körül, hogy ha már az emberi a legnemesebb czél elérhetése érdekében sorompóba
Aratás alkalmával, ha az idő nedves, tudjuk:
lépnek
a
mostiha
körülményekkel,
melyeknek
legyő
zsarnok szellem évezredek óta föltétien ura az
mennyi
kárt szenved a mezőgazda azáltal, hogy aszzése harczedzett férfias bátorságuk és jellemszilardállatiknak: ám maradjon ura, de a kínzástól
taga megázik s a kalászba a mag kicsirazik. Ezt
ságuknál fogva bizonyára sikerülend.
hasznavehetetlennek tartják sok helyen, pedig ez pa
mentse fel őket. Ezzel is mutassa meg az ember,
A tanítóság, mely az ügy fontosságától és szük
zarlás; a kicsirázott magvakat szellős helyre kell
ségességétől
át
van
hatva
—
bizonyára
nem
fog
hogy5 fölötte áll az állatoknak.
tenni, hogy a dohosodástól megóvassanak s őszi ve
4
késni, a megpendített eszme megtestesiteséhez tőle
téshez teljes biztonsággal lehet használni; mert azért,
kitelhetőleg segédkezet nyújtani. A mozgalmat meg
indított tanügybarátok ismert erélyéről és ügybuz hogy kiszárad, csirázási képességét el nem veszti
A rongyos egyletről.
galmáról Ítélve, az egylet szervezéséhez szükséges 3_ 5 hóig, mint ezt a tett kísérletekből következtet
hetjük.
.
rA nemzeti nevelés sehol sem vehet élénk len árfehedo* már a legközelebbi napokban várható.
“Mennyiben adhatunk a mondottaknak hitelt,
Sorakozzunk
tehát
e
lelkes
férfiak
által
kibon
dületét, sehol aem virágozhatik és nem érlelhet üdvös
fejtse meg a gyakorlat, a tapasztalás.
gyümölcsöket, hol maga a társadalom nem érdeklő tott zászló alá és küzdjünk és harczoljunk vállvetett
buzgalommal
és
vaskitartással
a
legszebb
és
legszen
dik a közoktatás ügye iránt"
E sarkalatos igazságot hallottuk Mezey Ernő tebb ügyért! A kivívott siker esetleges küzdel
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
szájából, midőn nemzeti létünk legfontosabb kelléké meinkért bő kárpótlás és édes jutalom leend.
Erős meggyőződésem, hogy csakis az ezen ügy*
ről: k népnevelésről kitűnő felolvasását váro
• Néhai Molnár Aladár emlékszobrára Nagykunsunk lakosainak szine-java előtt' megtartotta. —^A beni kitartó és önzetlen működés fogja a legnagyobb
gyakorlati életben szerezhető tapasztalatok mindenütt; magyar ama, jövendölésének beteteljesedését előidézni, Madaras községből 2 frt 60 kr. adomány gyűlt be, és mindenkor azt bizonyítják, hogy mi sem kívánja. mely szerint „M a g y a ró r s z á g n e m v o 1t, h a- mely összegért fogadják a t. ez. adakozók hazafias
köszönetemet. Szolnok, 1882. márcz. 18. Bárdosy
annyira a társadalom szakadatlan, erős támogatását,
Szontágh Jenő.
Gyula, kir. tanfelügyelő.
mint| a népnevelés ügye, melytől a nemzet és
* Tlsza-Burárol iiják nekünk, hogy az ottani
egyesek jövő boldogsága függ.
néptanítók vezetése alatt az iskolai takarékpénztár
.Ha áll az. hogy első sorban a kormányt és a
törvényhatóságbkat illeti meg a népnevelés ügyének A szárazság befolyása a csírázó magvakra. felállittatott és már idáig is 30 forintot meghaladó
összeg gyűlt be.
a korszellem magaslatára való emelése: úgy kétség
(. . e—.) Ily czimü gázdaságtani értekezés olvas
telenül áll az is, hogy a társadalom a törvényhatóságok után leginkább köteles minden tőle kitelhető ható a legközelebb megielent „Természettudományi
eszközzel a népnevelés ügyét anyagilag, szellemileg közlöny" márcziusi füzetében.
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
Ezen értekezés feladata, mint a rovatvezető elő
és erkölcsileg hathatós pártfogásában és támogatásá
szavaiból
kivehető,
vigasztalólag
hatni
ama
pana
ban részesíteni. És ha igaz az, hogy e közegek kifo
* Juhtenyésztőknek figyelmébe ajánl
gástalanul működnek a közoktatás terén felmerülő szokkal szemben, melyekkel itt-ott a gazdaközönség juk „A gyapjuismeret44 czimü művet. Tar
bajok és hátrányok gyökeres megszüntetése érdeké nél találkozhatni a kedvezőtlen időjárás miatt.
Szükségesnek látjuk ezen értekezést a közön- talma: I. r. A gyapjú szövettani fejlődése és tu
ben^ úgy igaz az is, hogy a társadalom pártfogása és
támogatása vajmi kevés nelyen és vajmi ritkán ész- séggel megismertetni azért, mert éppen most legtöbb lajdonságai. A fürt- és bundaalakulás. Gyapjúa panasz a száraz időjárás ellen.
bírálat. II. r. Természetes és mesterséges háti
lelhető.
Telünk száraz volt; a tavasz, nehány napi eső
Pedig, ha elfogulatlanul akaijuk a népnevelés
mosás. Mosószerek. Bunda- és gyári mosáé. A
ügyének jelen helyzetét megvizsgálni, nem nagy fá zést ]es«á"»itva, szintén száraznak mondható.
juhok
ápolásáról a mosás előtt és után.; JH. r.
Helyén
levő
tehát
a
kérdés
:
vájjon
okozott-e
az
radságunkba fog kerülni annak kiderítése is, hogy
rajta mindenütt a társadalom pártfogásának hiánya őszi vetésekben tetemesb kárt a száraz tél ? Erre a fe Adatok a juhtenyésztés történetéhez és statisz
tikájához. Juhászati irodalom. E számos ábrával
okozza azon csorbát, melynek helyrepótolása nem leletet már egészben megadhatja a gazdaközönség.
Kran kérdés még egy másik kérdést is involvál
áll á leghatalmasabb és a legdespotikusabb kormány
fölvilágosított műnek ára 1 frt 20 kr. Kapható
és leglelkiismeretesebb és legszigorúbb törvényható s ez a következő: vájjon árthat-e a tavaszi vagy őszi szerzőnél dr. Rodiczky Jenő kir. gazd. akad. r.
ság hatalmában. — A kormány intézkedései és a vetéseknek a szárazság, ha esetleg az épen a csírá
mindenkire egyaránt kötelező törvények, a kormány zás idejében köszönt be, akkor t. i., midőn az elve tanárnál. A harmadik rész külön t füzetben is
rendeletéinek és a törvényeknek legpontosabb s leg tett magnak legnagyobb szüksége van a nedvességre? megjelent, mely ugyancsak a szerzetnél M.-OváErre a feleletet megadja a nevezett értekezés, rott 50 kr. beküldése mellett kapható. A nagyerélyesebb végrehajtása igen sok fontos esetben nem
eredményezhet oly áldásdús sikert, a milyet a társa hogyan ?! lássuk.
tudományű- tanárnak e kitűnő .műveit annak
dalom egy kis jóakarattal és vajmi kevés áldozatidején bővebben fölemlítettük e rovatban; azért
az
elvetett
magvak
a
szárazság
idejében
vagy
készséggel arathatna.
ez úttal csak röviden ajánljuk az érdekeltek^
Ezen problematikusnak tetsző állításom igazo kicsiráztak már, vagy nem. Ha nem, önként követ
lását a szolnoki közoktatásügyi viszonyukban is meg kezik, hogy addig, mig a szárazság tart, a csírázás figyelmébe e nélkülözhetlen műveket.
találjuk. A múlt év elején megejtett népszámlálásnál létre nem jöhet; de^vajjefö ily körülmények között
műit számláló ügynök működvén, sajnosán tapasztal nem vesztik-e el csiik-képjtési ejrejöket? Soussure ter
tam, hogy az ügynökségembe beosztott, uagjubbúra mészetbúvár tapasztalata:szerint a czikk azt mondja:
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
munkások által lakott száz házban — mintegy 8—900 „Kultur növényeink magyai nem vesztik el csírázó
ember között — alig találkozott nehány család, mely I képességűket még oly nagy kiszárítás által sem, mely
* A városház építés ügyében felmerült
nek a törvény értelmében tanköteles} tagjai oktatás meszese fölülmúlja azt, mely a természetben, különö
ban részesittetuének. Innen van az, hogy azon 8—900 sen vetés idején, tavaszszal és őszszel, midőn a nap ujabbi mozzanatról, a polgármester ur kővetke
ember között alig volt 30—40, aki irm, olvasni tudott nem száríthatja ki annyira a talajt, lehetséges.
zőkben értesít bennünket. Az* építő bizottság
Ha esetleg ezen állítással szemben a tapaszta
volna.
; En tudom és teljes, mértékben méltánylom is, lat mást látszik igazolni, azt t. i., hogy szárazság által megválasztott terv bíráló bizottság, mely
hogy a hatóság minden lehetőt megtesz az általános után ritka vagy silány vetést kapunk, annak oka más a következő tagokból, u. m.: Riedl Ede főfel
tankötelezettséget kimondó törvény érvénybentartha- mellék körülményekben és nem abban keresendő, ügyelő, Novák Gusztáv felügyelő, Ottohal An
tása és pontos végrehajtása érdekében, de meggyő- mintha a száraz idő alatt az elvetett magvak elvesz tal, Rákóczy Zoltán, Klenkh'ardt István, Káráss
zódtem arról is, hugy ezen nagymérvű iskolázatlan tették volna csirázási k^ességöket.
Emil mérnökök, Szvitek Károly, Kapussy MiMásodik esetben, midőn a növény-magvakat a
ságnak a kormány és a hatóság nem, hanem igen is
a társadalem elejét veheti.
csírázás idejében lepte meg a szárazság, természete hály építészek, úgy mint szakértők, Kiss Ferencz,
Mert vájjon rendelkezik-e a hatóság oly hata sen a csírázás felakad, sőt több: az elveszés esete Bagossy Károly építő bizottsági tagokból állott,
a polgármester elnöklete mellett, a beérkezett
lommal éa eszközzel, hogy a legszükségesebb áll elő.
ruhában és a tanszerekben szűkölködő
Soussure erre vonatkozólag is tett kísérletet tíz darab pályamű fölött mai napon határozott.
tanköteles gyermekeket az iskola rendes •gyenlő korú gazdasági növény-magvakkal, melyeket Több elismerésre méltó művek között ugyanis .
látogatására kötelezze? Reudelkezik-e a kormány lö* melegben tartott, szárított, aztán nedves szivacs
két mű, és pedig a „Czélszerű^ és „Szolnok*
mii, és pedig a nvzél8zerUT és „özoihoK
vagy a hatóság annyi pénzzel, hogy minden mezíte között kicsiráztatott. Az ekként kicsiráztatott növénylen gyermeket felöltöztessen? Végrehajtható-e a tör- | magvakat fejlődésük különböző stádiumában ujabb jelige alatti müvek küzdöttek egymással, és na-
bár „Szomok“ gyönyörű homlokzattal dicseked
hetett, mindazonáltal „ Czélszerű “ré, mint csak
ugyan mindenben czélszerűbbé,Tett a győzelem,
11 szavazatból ugyanis 7 „Czélszerű“-re, 3 pe
dig „ Szolnok “-ra adatott, elnök nem szavazott
Ennek alakján a jeligés levél felbontatván, an
nak tartalmából kitűnt, hogy a munka M a k a y
Endre budapesti építész szerzeménye, a kinek
tervei után Szentesen a megyeház, Ó-Becsén pe
dig egy városház, ép most építkezés alatt áll,
és a hol ő nevezett építkezéseknek a műveze
tője. — Sikerült tehát a szolnoki városház épí
téséhez a legelső fontos feladaton, szerencsésen
áthaladnunk, amennyiben egy jeles építésztől
szerkesztett terv alapján készíthetjük .el város
házunkat. Fontos napnak tekinthető még az
apríl' 3-ka, vájjon jut-e megbizható kezekbe az
építkezési vállalat, és egyátalában sikertilend-e
oly árengedményt nyerhetni, hogy a megálla
pított százezer forintból a mii létesíthessék; ad
jon Isten sok szerencsét Szolnok város közön
ségének,. miszerint a maga eleibe tűzött felada
tában lépésről-lépésre ily sikeres megoldást ér
hessen el.
HELYI HÍREK
Beniczky Ferencz ur, Szol
nok város közintézetei iránti érdeklődésből, a közel
múltban Scheftsik István polgármester ur kalau
zolása mellett meglátogatá az ipartársulati helyisé
get, Bossányí Gabriella nöneveldéjét, a belvárosi
községi fiiskola minden osztályát, a kisdedovodát, a
gymnasiumot s a városi köz-kórházat.. Szeretjük hinni,
hogy a köztiszteletben álló főispán ur ezután sem fogja
érdeklődésének utolsó tárgyaiul tekinteni a megláto
gatott közintézeteket.
— Városunk derék polgármestere a megye ujonan
kinevezett főispánjának tiszteletére, e hó 19. J óz séf
napján, ) fényes ebédet rendezett fia házánál, mivel
az ő szőkébb lakosztálya a vendégek sokaságát nem
lett volna képes befogadni. A diszebéd vig mulatsággá
változott a pezsgők áljában, mely csak másnap reg
gel felé Ion a fiatalság által befejezve.
— A szolnoki ipar-társulat Viliik rendes köz
gyűlését tegnap d. e. 9 órakor tárté meg. Tárgya
volt e közgyűlésnek: az évi rendszeres jelentés és
a tisztujitás, melyről lapunk bezárta után most bő
vebben nem emlékezhetünk meg.
— Ugyanezen társulat ifjúsági önképző és segélyző egyletében Bölcskey Pál ur a mai napon dél
után öt és fél órakor, a selyem tenyésztésről fog ér
tekezni, melyre az érdekeltek figyelmét ez úton is
felhívjuk.
—' Csőd. A helybeli Engel Mihály-féle porczellán
és üveg kereskedés csőd alá jutott. — Csödbiztosul
Csefalvay Rezső kir. aljárásbiró, mint ez idő sze
rint a szolnoki kir. jbiróság vezetője, lett kinevezve.
— A szondái gát hídjainak építését a vállalko
zók ma-holnap már teljesen befejezik. A kitűnő jó
hidakról nehezen fogunk többé panaszt zengeni s azok
felépítése a vállalkozóknak dicséretére válik. Az
építés előnyére szolgált a tartós jógidé is.
— HyMOH. Kapusi Línka kisasszonyt, az ez út
tal betegeskedő Kapusi Mihály jeles építészünk és
tevékeny polgártársunk szép és kedves leányát —
mint utólag tudatják velünk — e hó 13-án vezette
oltárhoz Heverte kir. állammérnök ur. Boldogság
kisérje a szép frigyet!
— Dicséret, dicsőség neked útbiztos, ki a Zagyva
hidra vezető utat, innen és túlról is, oly jó karba ho
zod, hogy csak ugy örvendünk rajta. Most már égett
szénporral hordatik meg ez út jó vastagon, hogy
megfeleljen rendeltetésének. Elismerés illeti ez in
tézkedésért nemcsak az útbiztost, de az intéző kezet is.
— Betöréses tohrajMto. A régi patika utczában
e hó 21-re virradóra Tímár István ur házát ismeret
len tettesek kiásták s a kamrából elvittek minden
füstölt húst, 60 itcze disznó zsírt s 12 itcze lúdzsirt,
fehérneműt, csizmát s minden értékesebb ingót. A kár
mintegy 150 frtra rúg. Tettesek erélyesen nyomoz
tatnak s hisszük, hogy rövid idő alatt kézre keríttetaek. „Keresd az asszonyt s megtalálod
a bűnös t" — mondá a híres franczia rendőrfőnök.
— tat* példa. Egy hét éves kis leány a napok
ban egyedül hagyatott szülei házánál s tűzzel játszván,
egy darab parázs ruhája hátulsó részéit esett vala
hogy, mit a leányka nem vevén észre, az utczára
ment játszani, hol a légmozgás folytán gyorsan éledt
a tfiz s őt összevissza égetvén, halálát lelte. A gon
datlan szülök vegyenek példát ez esetből is.
— Átat-gyfijtemény és termésreti-tár. Strassburger A.-féle világhírű természeti-tára, egybekötve érdekoe áil^t-gyüjteménynyeL legközelebb városunkba ér
kezik. Bővebben a falragaszok.
— Megyénk főispánja,
— Tessék nsbrs dugni. Valóban nem tudja az
ember, ha vájjon boszankodjék-e vagy inkább sajnál
kozzék, Szolnok városában divatozó azon bárgyusúgot tanúsító rósz szokáson, melyszerint a szemét ,és
rondaságok — a közönség méltó megbotránkozására
— az utcz'ára hordatnak jjci. És valóban csodálatos,
hogy az elöljáróság, ki hivatva volna ezen nyomo
rult és a városra szégyent hozó állapoton segíteni —
nem tesz semmit, még az 1882-ik évben sem; hanem
közönyösen elnézi, hogy a leglátogatottabb helyek is
berondittatnak. Tekintsünk be csak például a kis híd
utczába. A Scheftsik ur házakapujának átellenében ।
van ogy rakás tollal vegyített szemét, ettől 10 lé
pésnyire egy másik, ettől isaiét távolabb a zöldség
piaczon egy harmadik rakás szemét kiöntve. Es
mindez mit bizonyít? azt, hogy Szolnok város stag
nál, nem tud vagy ném akar haladni, elmaradt, és
hogy még mindig nem találkozik ember, a ki a várost
jellemző ezen rósz szokás eltörlését megkísérteni s
azáltal a várost a köztískteság tekintetében oda
emelni törekednék, hol ma már egy kis község is
áll. Ilyent még Isaszegen sem láthatni. (Beküldetett.)
— Beküldetett A „Lehel-Kürt" f. évi 9-ik szá
múban „szegény Jánosról egy igénytelen, jó palóczról van szó," kinek szerencsétlen lépése — öngyil
kossága — nem tudjuk: rokz akaratból-e vagy tu
datlanságból , akként terjesztetik a közönség elé,
mintha a szánandó embert, dr. Bécsi János me
gyei főorvos urnák körünkből történt távozása, il
letve ennek gondatlansága vitte volna az öngyil
kosságba. Ezen pletyka hinnél szemben ki kell je
lentenünk, hogy „szegény János" éveken keresztül
igen is Bécsi urnák volt kertésze, de ennek elköltö
zése előtt négy évvel felmondta a szolgálatot és
azóta folyton másnál volt szdlgai alkalmazásban. Ez
a valódi tényállás. Jól tenné,a „L. K.", ha más al
kalommal őrizkednék az ily pemü pletykázástól, s ne
lenne annyira szívtelen, hogy ily hírek világgá bo
csátása által egy különben is beteg embert még job
ban megkeserítsen. (Több „jól értesült.")
,
— Kérelem. Tisztelettel*kérem Lederer Áb
ra h á m, budapesti tanitóképző-intézeti tanár úrnak
tanítványait, tisztelőit és barátait, miszerint nevezett
tanár úrnak a hazánk közoktatásügye, valamint a
paedagogíai szakirodalom terén történt 25. évi fáradhatlan és sikeres működés által szerzett bokros érde
mei elismeréséül legközelebb Budapesten rendezendő
országos ünnepélyt tőlük kitplhetőleg anyagilag és
erkölcsileg támogatni és az ünnepélynek Lederer A.
tanár bokros érdemeihez mért illő megtarthatásához
szükséges és később hírlapüag nyugtázandó tetszésszerinti pénzbeli adományaikat, valamint teljes cziműket legkésőbb f. é. április hó 10-ig hoz
zám, mint az ünnepélyt rendezendő százas bizottság
e megyében működő tagjához, beküldeni szíveskedje
nek. Szolnok, 1882. márczius hó 21-én. Szontágh
Jenő.
reményteljes fiát az alig 20 éves, Halmai Kázmért,
ki mint II, éves bölcsész, tehetségeinek s ugy a zene,
mint a szépirodalom terén kétségtelen jeleit adta, s
ha a halál le nem szakasztja életének nyíló virágát,
ki tudja: a törekvő és szorgalmas ifjúban később
nem nyertünk volna-e egy nagy tehetséget. A szo
morú szülök leljenek vigaszt a gondolatban, hogy
veszteségöket mély részvéttel hallá a nagyközönség.
Béke a korán elhunyt hamvaira! — Ménes Imre,
nagykunmadarasi ügyvéd és a közélet egjik tisztelt
bajnoka, szintén elhunyt e hó 17-én életének 58-ik
évében. Nyugodjék hétében!
IRODALMI SZEMLE.
„Szépirodalmi könyvtári
Szerkeszti és kiafija Algaor Lajos.
Nem régiben volt alkalmunk Aigner-Abafi egyik
életre való irodalmi vállalatáról a „Nemzeti könyvtár“-ról megemlékezni s most ismét egy, másik füze
tes vállalatával akarjuk a közönséget megismertetni.
Éz a „Szépirodalmi könyvtár, melynek, mint a czíme
is elárulja, czélja a közönségnek szépirodalmi müvek
kel kedveskedni. Kiteijeszti pedig figyelmét a szép
irodalom mindkét nagy fajára, tudniillik a prózai
művekre épugy, mint a költeményekre. Sőt, hogy ál
talánosabb jellegű. legyen, nem zárja el sorompóit a
nyelvünkre átültetett becsesb külföldi termékek elöl sem.
A rendszeres áttekinthetés végett jónak véljük
előbb a prózában irt müvek felett szemlét tartani s
aztán a költeményekre áttérni.
Első helyen állnak a sorozatban: MiIkó Izi
dor „Mindenütt és sehol" ez. társadalmi raj
zai 5 füzetben. Miikő egyike azon szerencsés íróknak,
kiknek müveit a közönség kedvteléssel, gyönyörrel
olvassa. Neve, különösen a tárcza irodalomban, elsők
közt foglal helyet. Nem igen ir nagyobb szabású
müveket s tárczái, melyek elszórtan megjelennek, ha
sonlók azon kiskeretű, de szabályos composiczióju s
művészi kivitelű festményekhez, melyek a tárlatokon
szerényen húzódnak meg nagyobb szabású képtár
saik mellett, s igénytelenségük első futólagos tekin
tetre nem sokat látszik ígérni, — azonban köze
lebbről tekintve, az életből merített genrek meghódít
ják rokonszenvünket. Ilyen kiskeretű genrek Milkó
említett tárczái is, melyekben a bő olvasottság, szé
les ismeretkör, alapos vizsgálódás, szikrázó szellem
mel a játszi humorral barátságosan párosulnak. S ha
hozzá vesszük azt a könnyed előadási modort, mely
a figyelmet lankadni ritkán hagyja, s a melyet, ugy
látszik, fraöczia Íróktól, kik e tekintetben első rangú
mesterek, sajátított el — nem csodálkozhatunk, ha e
csevegések, karczolatok kedves olvasmányul szol
gálnak.
A „Mindenütt és sehol" tárgyai az életből van
nak merítve s eredményei a rendkívül változatos,
tarka-barka társadalom szorgos megfigyelésének. —
MEGYEI HÍREK.
írónk legelőbb is a művészek körébe vezet bennünket,
I
itt kevesebbe^ vagyunk otthonosak s annál nagyobb
—- Kunszentmártoni tudósitónk írja nekünk: Nőingerrel
várjuk a szellemes leleplezéseket. Az írói és
egyletünk leleményes alelnökpője, Kiss Antalné úrnő
indítványa és kezdeményezésé folytán — felhasználva művészi világ sem ment az apró bajoktól, kellemet
azon kedvező alkalmat, hogy a hadsorozó bizottság lenségektől, mert hiszen a fénynyel együtt jár az
épen városunkban időzött, — f. évi márczius 12-én árny; s Milkó e bajokat érdekkel tudja elénk tárni.
az egylet pénztára javára társas vacsorát és tánczMajd visszavezet otthonunkba, ott időz nálunk
estélyt rendezett. Részt vettek mulatságunkban az
épen városunkban időzött hadsorozó bizottság tagjai egy darabig, mulattatóan fecseg az otthoniasság ké
és más vidékiek, azonkívül városunk szine-java. Az nyelmeiről, a családi élet boldogságáról, de nem fe
előkészületi idő rövidsége daczára is elmondhatjuk, ledi itt sem az elkerülhetlen dőreségeket s fonáksá
hogy jókedv uralkodott mindenütt már a vacsora kez gokat. S mikor a házi körről megszakad a beszéd
detétől, melyen Valastyán Jánosné ügyes és kedves
fonala, kivisz bennünket a társadalomba s annak hó
vendéglősnőnk által különben is ízletesen elkészített
étkeket fűszerezte azon szives készség és fürgeség, bortjait, túlcsapongásait, még jó cselekedeteiben is,
melyet fiatal hölgyeink az ételék felszolgálása és az önzést, mely a legszentebb czélok mögött is több
kedves kinálgatásában tanúsítottak. Látogatott esté nyire ott lappang, a nagyzás hóbortját, álszemérmet
lyünknek a jótékony czélhot méltó és a fáradozásnak s más társadalmi ferdeségeket, melyeknek száma
megfelelő jövedelme is volt, a mennyiben a kiadások
millió jó ízű humorával igyekszik nevetségessé tenni,
levonása után fennmaradt tiszta jövedelem 105 frt
79 krral szaporította a nőejylet vagyonát. Fogadják sőt olykor a gúny sebző ostorát is megsuhogtatja
ugy a buzgó rendezők, mint a nagyérdemű közönség felettük. Különösen erélyesen kikel a párbaj ellen s
a jó ügy nevében a nyilvánosság színe előtt az Őket itt föleg a „Nők s a párbaj" czimü czikke érdekes
méltán megillető közelismerést.
és tanulságos.
— Olcsó ember, Az Ezsank, ugy látszik, még
Kevéssel ezután a színházban találjuk magun
nem haltak ki egészen. Ugyanis Déva-Vényén Spiczer Hermán izr. hitközségi tag, f. hó 12-én az évi kat, hol, valamint a bálokban, sok érdezes titkot árul
költségvetés tárgyábaíx tafwtt mtk. közgyűlésen meg eh Nem győzi eléggé ostorozni a nők fényűzését á
jelenvén, egy úriember — meg akarván a közgyűlést a nyilvános összejövetelekkor.
a rendetlenségtől menteni
50 krért, azaz: ötven
Egyátalán Milkónak e társadalmi rajzai igen
o. é. krért megvette nevezett bitk. tag szavazati jo
gát; mit is pengő pénzben lefizetvén, a hitk. ügyét sikerültek s a mellett, hogy sok tanulságot nyújta
immár nem szivén, hanem ^sebében hordozó Spiczer nak, élvezetes, olvasmányok is, mert szerzőjük szeren
Hermán eltávozott. Megjégyzendő^ hogy ez egyén csésen érvényesítette Horatius ismeretes elvét: Riportékáján jelen alkalommal ariteylag tetemes re- dendo dicere verum.
bachchal tett túl, a mennyiben néhány évvel ezelőtt/
Milkó Izidor művét a sorozatban egy, már kevésbé
7 írtért, azaz: hét forintért 2 évre adta el szavazati
érdekes,
szórakoztató bár nem mondhatni, hogy nem
jogát a hitközségnek. Ajánlandó a kortesvezére*
élvezetes hasonnemü tárczagyüjtemény váltja fél 6
figyelmébe, (r. 1.)
*
Hyiaea. Graefl JettíT hí, poroszlai nagybir- | füzetben. Ez K. Papp Miklós „Itt is, ott
tokos, eljegyezte Horthy Paula kisasszonyt, Horthy i s" czimü könyve.—Papp Miklós tudvalevőleg kolozs
István urnák, megyénk nagybirtokosa és kitűnő,ve- vári lapszerkesztő volt, ki tudományossága, tiszta
zérférfia szép és szellemdús leányát! Boldogság kö politikai nézetei s szép alkalmi czikkei által vonta
magára még a Királyhágón inneni irótársai figyelmét
vesse a szép frigyet!
fGyáazhirek. Halmay József urat, a jász-járás szal- is. — Petőfinek a forradalom idejéből személyes is
gabíráját és családját súlyos csapás érte, elvesztvén merője lévén s a Petőfi-kultuszt ő is gyarapítván,. a
nagy költ/S nevét viselő ifjú irodalmi társaság nem
késett őt is kebelébe fogadni s halála után hálából s'
tiszteletből jobb tárczaczikkeit Összegyűjtve, kiadni,
így született meg az „Itt is, ott is.*
K. Papp Miklós egész más természetű ember s
iró, mint a fentebb említett Milkó. — Csendes, magába
zárkózott kedély, a pessimismus bizonyos nemével,
de e mellett melegen érző szív, mely föleg a „haza"
szent nevére hangosan feldobog, de a mely nem tud
czifra, üres szavakban nyilatkozni. Sokra nem vá
gyott, hírnév, dicsőség nem kínozták, jól érzé magát
meghitt barátja! körében, családja képezte legfőbb
boldogságát, ide menekült a szenvedések idején. —
Természetének megfelelő az irálya is. Csendes kedé
lyével szépen megfér a mély gondolkozás, a mélázó
vizsgálódás s megfontolás a világ visszássága s a
társadalmi ferdeségek felett, hanem mindezen érzel
mek a szív húrjait nem képesek hevesebb rezgésre
indítani, nem képesek hévvel elönteni s a fantáziát
merészebb röpülésre bírni. — Pedig észrevesszük oly
kor magunk is, hogy Papp többet érez, mint a meny
nyire szavakat ad.
Hozzájárul még czikkeihez, hogy tetemes részük
nagyon is alkalomszerű, melyek a maguk idejében
hézagot pótolhattak, de ma már érdeküket vesztették.
Kiválóan érdekesek a Petőfire vonatkozó reliqniák,
azután a humoros színezetű czikkek, melyekben az
iró mkább felmelegszik s az olvasót is melegséggel
tölti el.
Az eddig megjelent füzetekben a prózai művek
sorát Bús Vitéz „Senki Pál történetei
ből" zárja be. Bús Vitéz neve eléggé ismeretes az
olvasó közönség előtt; már számos beszély látott tőle
napvilágot, melyek a magyaros irály, vidám világnézlet s talpraesett humor által kedves olvasmányai
a szórakozást kereső olvasóknak. Bús Vitéz alapos
ismerője a magyar népéletnek, a magyar nép gondol
kozás módjának s abba úgy bele van élve, hogy az
■olvasó szinte oda képzeli magát.
Bővebb commentár nem kell e beszély sorozatá
hoz sem, a hagyományos ismert jelleget ez is magán
viseli s üres óráinkban oly örömmel olvassuk, hogy
a könyv végére érve, sajnálkozva sóhajtunk fel: „mért
nincs még több is!"
Van ez öt füzetben mintegy 23 kisebb-nagyobb
elbeszélés, melyek érdekességre nézve egymással ve
tekednek. Ezek után áttérhetünk a kötött beszédben
irt müvekre, melyek, legalább az eddigiek után ítélve,
szinte tetemes részét képezik a „Szépirodalmi könyvtár“-nak, legalább amazokkal arányban állanak.
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
"— Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 60 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
Felelő* szerkesztő: Pásztor Ferencz.
Hirdetmények
Pályázati hirdetmény,
mely szerint a Szolnok városi adóhiva
talnál üresedésbe jött és 600 frtnyi évi
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
töltetni határoztatott.
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
szakértelemmel biró pályázók tehát felhi
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
kat f. é. april hó 1-éig alulírotthoz küld
jék be.
Scheftsik István,
polgármester.
Tudósítás 1
kézműveseknek és munkásoknak, kik
Amerikába akarnak kivándorolni.
Az éjszak-nyugati munka-utasitó iroda Chicagóban,
képes u jövő évadban 6000 embert, az iparnak min
den áfában, valamint napszámos munkával is ellátni.
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, hidépitéibez, henger- és vasmunkához, ’ gyalú ét fűrészmalmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, kötöréshez, majorsághoz, föidmiveléshez. Ezen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre szabad-szálfitást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek.
Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy
zett fö-ügynökünkhöz Fauttiaber A. W. úrhoz, Hamburg,
Alté Gröninger-Strasse Nro 4., fordulni.
Vasúti menetrend.
Matt* Szolnokból:
SnAayostra Czeglét félé:
,
óra
óra
óra
óra
54
23
27
09
p.
p.
p.
p.
Kelt Szolnokon, 1882. márczius 20.
Scheftsik István,
1—1
polgármester.
Kelt Szolnokon, márczius jió 7. 1882.
K* Jó és megbízható ágensek .alkalmaztatnak.
4
4
3
7
Melyszerint közhírré tétetik,
hogy a Szolnok város tulajdonát^
képező vásári és piaczi helypénzszedési jog gyakorlata f. éwl ap
ril hó S-tóI kezdve? három
egymás után következő évre terjedőleg, nyilvános! árverésen ha
szonbérbe fog adatni. I
Az árverés szóbeli és zárt aján
lat utján april hó 9-án d. e»
1O órakor a polgármester hiva
talos helyiségében ejtetik meg, a
hol is az árverési feltételek meg-'
tekinthetők, és fenti nap délelőtti
9 óráig a zárt ajánlatok
10®|o
bánatpénzzel
ellátva nyúj
tandók be.
Utóajánlat el nem fogadtatik.
éjjel fyoravonat.
d. u. személyvonat.
h^jn. vegyesvonat.
este tehervonat.
5 óra 8 perez regjei, 5 óra 7 perez d. «.
Araá-Tumessváx félé:
10 éra 57 p. d. e., 10 óra O p. éjjeL
Pts>őUa4ány-X>ebreezon félé:
11 óra 10 p. d. a, 10 óra 31 p. éjjel, a 12 óra 18 p. éjjel (gF'Érkezét Szolnokba:
Bndayust-Cxeffléá felől:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel
Xatvaa felől: 10 óra 88 p. d. e„ 11 óra 48 p. éjjé!.
Ax*4LTsmusvár felől: 4 ó. 4ő p. d.
3 4. 47 p. h^jn.
PáayAklaAáay-Dabraasaa felől: 4 óra 28 p. d.
4 óm
54 peres luúaaL
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb MM) kiló 12.30 közép, 11.30, silány
11-7U Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.------ Rozs legjobb 9.60, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Kőles
5.50. Kukoritza 6.80. — Burgonya kilója 4.__ . __
Bzínlíszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.— __
Kenyér 100 kiló 1?.—. — Dercxe 100 kiló 5.60. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása *11.60 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kiló 24.— __ Árpa
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt
ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pálinka 1 liter
fc** VM. Nyomott H.ffne,
Orvosi tudományos észleletek
a Hoff JánOS-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatásuak vannak elismerve és 58-SZOr van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mell-
|T A legolcsóbb, legterjedelmesebb, legdlszesebb magyar hetilap. Egészen ingyenes re17
génymclléklettel
f külön „DIVATLAP" és külön „GAZDASÁGI
W
és HÁZTARTÁSI" lap!
’A
(Y
12
.™-
é. ** tonyv^j,^
A „Képes Családi Lapok"
a negyedik évfolyamnak
n „Gazdasági és háztartási lapot" is hoz iogyMes
í f •"©•lékletkepen.
A borítékon sok érdekes
mindeufaju talányt közök Kérdések, Feleletek,
Ajánlatok stb. ez. rovatok állnak a közönség
rendelkezésére. — Minden negyedévben gyö
nyörű színes múmeiiéklet egészen ingyen.
■ár es évfolyam O-dik ■sámáhos
Sz. Vrlelle Kornélia
és 24-dik számához
Felekyné - Munkácsy Flóra
jelra művéBznók nziunyoinatu urczképeit adtuk előfize
tőinknek egészen ingyen.
Mutatványszámot kívánatra bárkinek bérmentve kőid a
kiadóhivatal.
Előfizetési ár: Egész évre 6 frt. — Félévre
3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr.
■ E H M B ■ VI L K O S kiadóhivatala, Buda
pest, papnövolde-utcza 8-dik szám.
3_ 2
Hivatalos gyógyjelentés.
vári Oyria X^azlónál.
Megjelen minden vasárnap.
1882. április
1-én
uj negyedébe
I f lép. Ez alkalommal felhívjuk az olvasó köWs zönség figyelmét közkedveltségben állő szép- ।
irodalmi képes lapra. — A „Képes Családi
Lapok hetenkint három Ívnyi tartalommal, legÍ díszesebb kiállításban, színes borítékban jelen
meg. — Minden száma sok művészi kivitelű
képet hoz. — A főlapban közöl elbeszélése
ket, költeményeket, rajzokat, egy kitűnő ere
deti regényt, életképeket, stb. Minden számhoz
ff egy Ívnyi külön regény-melléklet könyvalakban.
U — Havonkint a „Mövílág" ez. divatlapot és
n
Feltalálója
™**£**M1h». Játaberényban; Szil,
a
I
L szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetiIT
lapra.
é* egyedüli készítője Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Brinerstraase Nro. 2. Iroda és gyári raktár
__
Graben Braunerstrasse Nro. 8.
Tófljegyaek (mellképe Hoff
Jám<i feltaláló
egyedaii gyártóknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaj£iráaával) kell lenni. A
* alódhág raeB jelvényt hiányaik, mint hami- Aa etek valódi Hoff János-féle
kék P*pirhM ™Mk'
Előfizetési felhívás
S ,Képes Családi Lapok'
és tüdőbait
Hoff János urnák, mint ca, k. szállítónak, a koro
nás arany érdemkeresxt tulajdonosának, magas rendjelek
lovagjának.
Melyet dr. Granichstattmr ca. k. városi orvos Becsben
adott hl: aA Hoff Ja&os-fele maláta kéaxitinéuyek nevoxeteaeo a maliita kivonati egészségi sör az egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta cxukorkák megvizsgál
tattak Kletainaaky tanár ur vegyeleinzcse alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé•él, aa altest rendetlen exirknlátíójáról, úgy mint mellnehézségeknél lesoványodó* és a hidegleléai hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredményuyel
h aszú áltat ik.
»r. GranlehstáStsa, es. k. városi orvos Becsben.
Blmaaruk herczeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó isii es erősitő, ▼rangéi gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilváni*•”*• A köhögés és rekedtségnél is
aikalmastatik, Lncca, Niteon asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
juíal°mképek. Megjelenik tlzazer I
példányban.
fU
X
Fő- és speculationalis
0 vételeket, a szabad speculatió,
0
consorthimolc, és
praemiumok minden combinatioiban
erodstl
9
n
árfolyamuk szerint.
X
Bécsi börzén
’ Osztrák-magyar birodalomra
2v nézveBdF
egyedül névadó.
2
pálmái)1 bankház, Bécs, Schotten^or8 és kipróbált fetviláoea Leitha pénzügyi és Hanr.
valamint tartalomdús fitty*.
X
i
európai sorsjátékterv a
X *^?\laüon“118
és papitok magyarázata
D stb.) bérmentve és ingyen.
—
V
S
X SÍUS, távkatÍ avisók,
X
számai,
évfolyam.
~'
Döflzeteai ár:
helyben hixboc 'hordva,
. ™«r:
vidékre poétán küldve.
. 6 frt
Fél évre . . 2 frt 50 kr.
Kegyed évre 1 frt 80 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
14—276
Szolnok, 1882. április 2-án
FJASZNAfiYIUN-SZOLNOK
Megjelenik hetenkint
L
egymer:
vasárnap
• * vidéki példányok ia
agyasakkor postára adat
nak. Szerkesztőség: Szol
nok, búzapiaca, 1896. az. a.
hová a lap szellemi részét
illető ^közleményeken kívüli
az előfizetési pénzek a min
den egyéb díjak is küldendők
Ide küldendők a portai fel-I
szólam látok is (reclaípatio.),
K0ZLÖNY
I
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL
Előfizetések és hirdetések
felvétenek SZOLNOKOK: a szerkesztőségnél, búzapiaca
***** ■ “gy*“ott Jásstor Peronos köz- és
indádbani KakMy X4OS14 ur Bzletébenr
minden fővárért és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
esak ismert kezektől fogadtatnak el s azok viasza nem
adatnak.
Hirdetések*
Hirdetési dijak:
Egy e«nti»éter aMgauága ihanai hMÍbnn Kxeletayi térírt:
l-uer hirdetve
| $
20 kr.
,
16 .
8-ttor
,
12 „
TAbbasAri Mrúetésnél árlaaagsúés.
2-uer
Előfizetési felhívás.
I fedezne, nálunk le nem tétetett s igy tartózI
Tisztelettel kéijük a közönséget, miszerint kodnunk kell mindaddig, mig a kívánt adat
nálunk vagy letetik, vagy mig azt magunk
a folyó év első évnegyede a mai számmal meg
közvetlen tudomásból beszerezzük.
kezdetvén, méltóztassanak lapunk megrendelése
Sokan, akik közhivatalt viselnek, azt gon
ir^nt intézkedni, hogy a nyomatandó példá dolják, hogy ők csinálják a rimaszombati csu
nyok száma iránt magunkat tájékozhassuk. Azon torát s telt önhittségükben a melléjük rendelt
t. előfizetők pedig, kik az 1881. évről és az ez év hivatalnoktársat, vagy az úgynevezett alattas
első negyedéről még hátralékban vannak, újból hivatalnokot nyomorult páriának tekintik csupán,
kiben nem tisztelik az embert és nem a hiva
kéretnek hátralékaik szives beküldésére.
talnokot, nem gondolván meg, hogy az állam
A kiadóhivatal.
gépezetnek azok az alárendelt személyek is,
Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy vidékre
mint hivatalnokok, csakúgy kiegészítő részét
postán küldve:
képezik, mint ők, kik az uralkodásra olyan na
Egy évre
5 frt
gyon rászülettek.
Félévre
2 frt 50 kr.
Ez képezi azután alapokát minden oly el
Évnegyedre
J frt 25 kr.
járásnak, mely a közhivatalokra árnyat vet, a
hivatal falai közé belopja az ármányt, a korrupeziót, mely elsorvasztja azon éltető szellemet,
A megyei morál.
melynek a hivatalokat át kellene lengenie.
(—r.) Verdes a hir, egyik-másik meg bizo
így’ megy ez belülit Hát kívül mi tör
nyosnak mondja, miszerint a közelebbi napok ténik? A közönség, melynek érdekében a hi
ban ennél a mi megyénk árvaszékénél vaJfuni vatalok szerveztetnek, tudomást szerez a belső
olyan dolog történt, mely a megyei tisztikar állapotokról s meginog a keblekben a tisztelet
moráljával jő összeütközésbe.
és bizalom, a hivatalnokok és a hivatal iránt.
Panasz emeltetett nálunk ez irányban, több
Ennek véget kell vetni először azért, mert
oldalról. Az esetnek ezúttal neve| nem adunk, a hivatal méltósága ezt elutasithatlanul köve
sem személyeket meg nem nevezünk, csak álta teli ; másodszor azért, mert a hivatalokban elő
lánosságban mondjuk ki, miszerint az állítóla forduló ármánykodás és apró zsarnokoskodás
gos dolognak nem egy megye székhelyén, de magára a hivatalra hat bénitólag. Egyéb okot
az utolsó falu festetlen asztalánál sem szabadna nem is hozunk fel.
megtörténni.
Egyelőre szükségesnek tartottuk e rövid
Fölkérettünk arra is, hégy vigyük az előzményt. Meglehet azonban, ha a kívánt ada
ügyet a nyilvánosság elé. Azonban biztos adat, tok előttünk feküsznek, ez a mostani nehány
mely a támadással szemben bennünket kellőkép sor olyan villámlás lesz, melyet egy hosszabb
A kinek még a más világon sincs nyugta.
— Via beszélj. —
Elzengették a circumdederunt melancholikns
hangjait tekintetes Csáváé Márton uram ravatala fö
lött; nem használt a patikárus orvossága, nem a dok
tor minden tudománya, sőt még a pap imádsága sem,
letették ő kigyeimét a sir fenekére, hová sem beteg
ségek és máj bajok, sem a felesége nyelve nem kö
vethetik többé.
,
Mert szó, a mi szó,, az ő kedves élete párjának
különös egy nyelve volt; nem a mi az alakját, hoszszát vagy terjedelmét illeti, hanem a pergése dol
gában különbözött az más halandók nyelvétől;
szüntelen zörgott, kerepelt, mint a gőzmalom moz
gásban lévő kerekei.
Itt hagyta biz Eszter asszonyságot az ő ura,
pedig hogy mennyire szerették egymást, bizonysága
az, hogy szüntelenül czivakodlak egymással.
Egyetlen egy óra volt az egész héten, (még az
álom óráit sem véve ki), mikor Márton úr mentve
volt a perlekedéstől; azon óra, melyet vasárnap dél
előtt az úr házában töltöttek.
Örült is Csáváé Márton uram, mikor a vasár
nap eljött, a mikor is kettecskén a templomba sétál
tak, perlekedve természetesen egészen annak az ajta
jáig, s azután egész békességben egymás mellé ültek,
a együtt zengették a zsoltárokat, mint egy szerelmes
galambpár; csak olykor pihent meg a jó Márton úr,
hogy gyönyörködjék neje szép énekében.
Csak hallgatta szent áhítattal, úgy hogy kicaibija volt sokszor, hogy el nem aludt belé; csak mi•dön egyszer azt a zsoltárt éneklé n^je, hogy „kár
osak ezer nyelvem volna", (természetesen az úr di
csőítésére), már erre önkívületbe jött Márton uram és
megfeledkezve magáról, gyorsan vissza felelt neki,
hogy; „mentsen Isten, egy is sok."
A mellettük ájtatoskodó igazhivök minden val
lásosságuk mellett is elmosolyodtak e rövid párbe
széd hallatára, s Márton gazda lelkét balsejtelmek
lepték meg nem kicsiny mértékben.
Mint avatott tengerész a végtelen tengeren a
redőkbe csoportosuló felhőkből s a messze látási ha
táron fölezikázó villámokból felösmeri a zivatar kö
zeledését, úgy felösmerte ő is a fejére háramló fergeteget a neje homlokán mutatkozott redőkből s a
vészteljes pillantásokból, melyekkel neje öt megtisztelé.
Látott és sejtett, s jól sejtett, sajnos; mert a
zivatar megkezdődött mindjárt, a mint az úr házá
ból kiléptek, kisérte őt az egész úton hazáig, s ott
hon teljes erővel kitört.
De ha csak egyszer tört volna ki, azt még el
tűrte volna Márton uram; hanem igy ment ez naprólnapra, sőt többször is napjában, s Isten ucscse Már
ton gazda nem is tehetett volna okosabbat, minthogy
itt hagyta az árnyék világot, és elment a más vi
lágba, jobb hazát keresni.
* Milyen boldog is az, én Istenem, a ki képes ezt
hinni, képes elhitetni magával azt, hogy a földi élet
végével nem szakad meg minden, hanem van még egy
más. világ is, melyben dúsan kárpótolva lesznek a
földi élet szenvedései.
■
így gondolkozott Márton gazda' is, mikor itt
hagyta a hitvány világot, s elindult a paradicsomot
keresni.
j |
A rósz világ azt suttogta, hogy az öreg nrat
a lelki bánat, a gyötrelem vitte a sírba; szóval hogy
neje szekirozta ki a világból.
Ette a méreg Estter asszonyt; — nem azért,
mert ilyen beszédeket jhallott mert hisz kezét szivére
téve, nyugodt lelkiösniérettel bevallhatta, hogy csak
ugyan van valami a dologban; hanem azért, mert
nem volt kivel pörölnie többé.
8 lön, hogy még az nap megiité mérgében a
guta, a melyen Márton úr leszámolt a földi élettel.
A szegény, kiszenvedett férj lelke ezalatt ván
dorolt az ég felé. Megkönnyebülten távozott a földről,
mint a kinek nagy teher esett le szivéről. Túlemel
íí
evek előleget dyaxáe mellett kőz<eCnek.
Nyílttéri közleményeknek minden centimíternyi m*ra«ién,
három hawilxM eeeletnyi tere 7ö ktjéval amanttatik ■ úgy a |
hirdetmények, mint a nyílttéri köxlemények beküldőit a ki- I
fizetésért feltétlen kötelexettség terheli.
Bélyegdij minden beigtatásnál 30 kr.
dörgedelem fog követni. Mert mi belenyúlunk
a darázsfészekbe is, ha a közigazság úgy hozza
/
1
W
O
Ov
magával.
Jászkunok története.
. .
,i
, Előfizetési felhívás & „Jászkunok története"
eximii munka 3-ik kötetére. Munkám harmadik köte
tének kézirata 1875-ik évben már készen volt, midőn
életviszonyaim a Pesten való állandó megtelepedést
tévén szükségessé, itten folytatott kutatásaim annyi,
eddig nyilvánosan nem ösmert történelmi adatokhoz
juttattak, hogy ezeket munkámban felhasználni el
nem mulaszthattam, ez azonban az egész kész szö
vegnek csaknem teljesen uj átdolgozását tette szük
ségessé. — E közben megtörtént azon politikai, nagy
változás, mely szerint a Jászkun kerület, mintfinállő
törvényhatóságnak létele megszűnvén, a kerületek
Szolnok és Pest megyével egyesittettek; s ebből kö
vetkezett az isf hogy azon házi pénztárak, melyek
munkám kiadásának biztosításául valónak rendelve,
hosszú ideig tárgyalt felosztás alá kerülvén, e kö-1
rülmény munkám további megjelenhetését mind ez.
ideig késleltette; mindezen akadály azonban közelebb
elhárittatván, bizton reményiem, hogy a -3-ik kötetet
csakhamar a 4-ik is fogja Követni. — Ezen harma
dik kötethez fog mellékeltetni a 24k kötetből még
hiányzó oklevéltár 1212—1301-ik évig és a névmutató.
Ezután következik a 3-ik kötet 1301—1542-ig Buda
várának törökhatalom alá jutásáig terjedő időről, az
e korszakra vonatkozó oklevéltárral, mely igen szá
mos, legnagyobb részben eddig meg nem jelent ok
levelet fog tartalmazni, s végül a névmutató. — Rgen
3-ik kötet legalább 35 nyomott ívből fog állani,
melyre ezennel a legjutányosabb kiállítási áron 3
forinttal előfizetést nyitok, s tisztelettel felkérem ha
zámfiáit, a történelem kedvellőket, hogy e mű meg
jelenhetését tömeges előfizetésekkel előmozdítani mél
tóztassanak. — Minden tíz előfizetőt gyűjtőnek egy
tiszteletpéldánynyal fogok kedveskedni. —• Az előfi
zetési iveket a pénzzel együtt 1882-ik évi május 8-ig
kedett a felhők régióin; megpihent a szivárványnak
tarka szőnyegekkel bevont ivesdépcsőzetén, s azután
ismét szárnyra kelt és szállott az aéther hullámai
ban. Forpón melegítő napok, karcsú üstökösök, go
molygó ködfoltok csalogatóan hívogatták: de ő nem
hajtott szavukra, csak haladt szüntelenül, vissza Be
nézve a földre, szenvedései kínos tanyájára.
Soká, soká haladt még a végtelen tér csillagminádjai közt, mig elérkezett a menyország kapujáig.
Hát a mint odaér, alig van ideje köriunézni,
alig volt ideje egy „Jézus, Mária, szent József“-et
kiejteni, ki tűnik szemeibe más, mint az ő kedves
élete párja, ki hamarább eljutott/ a menyországhoz,
mint ö, noha később fejezte be a földi pályát
— Azt hitted úgy-e? — kezdi neje nyájasan,
hogy majd itt megmenekülsz tőlem; de lám, nem
megy az oly könnyen, a hogy gondoljuk; mert az én
eszem túl jár a magáén J nem használ a menekülés,
nem az ügyvédi furfang, majd megmutatom én, hogy
én tőlem meg nem szökik, erre! meg I amarra! meg
emerre! stb.
S erre csapott olyan lármát hogy Szent Péter,
noha éjszaka volt, kinyitotta a menyország ajtaját, s
rögtön az úr színe elé vezette őket
— Ki vagy? — kérdé az úr Mártont
— Egy jámbor ember lelke, — felel ez, —kit
nejének a nyelve zaklatott ki a földi életből.
— Nem igaz, — kiált bőle Eszter asszony.
De az úr csendet parancsolt 8 |igy szólt:
— Márton fiam, fiQ ide jobbomra, élj csendes,
boldog életet; bűneid, ha voltak is, meg vannak bo
csátva, — megszenvedtél értök még a földön; mert
az ég pokla sem borzasztóbb, mint annak a helyzete,
kinek felesége nyelves asszony.
<
— Te pedig. — szólt az úr ax asszonyhoz for
dulva, — élvezd az én irgalmasságomat; föl lész ru
házva minden javakkal, csakhogy büntetéskép vesze
kedned többé nem szabad soha.
kéj-Hii egyenesen hozzám (Budapesten muzeumkörut verseny minden mozzanatából. Úgy a kardaluk, mint
1*. szám) beküldeni, s én a munka -teijedelméhez á szavalatok és zongora játékok meglepték a szép
m^rt legrövidebb idő alatt igyekezni fogok t. előfizefűimnek a példányokat, mint eddig, pontosan kezűk* számmal egybegyült közönséget. A szavaló leánykák,
büs juttatni. — Több oldalról nyert tudakozódás ■évszerint Fülöp Sarolta és Erdei lanka talpra
folytán jelentem, munkám első kötete teljesen eifo- esett előadásaikkal sok tapsot arattak a különösen
gyutt, a 2-dik kötetből néhány példány még nálam Fülöp Sarolta k. a. művészileg szavalta Tóth Kál
megrendelhető 4 frt bolti áron; kit azonban egy mán „Állat irodalom" czimű humoros költeményét, a
szerre a 2-ik és 3-ik kötetre készpénzben 5 frt 50
krral előfizetnek, azoknak a 2-ik kátéiét is ennek ha a kisasszony a színi képezdébe menne, a művészi
csak az eredeti 2 frt 50 kr. előfizetési árát számítva pályán szép jövö várná. A föérdem azonban Milltugom, mig a példányokból telik, a 3-ik kötettel ner Anna kisasszonyé, ki az intézet növendékeit
együttesen elküldeni. Kelt Budapesten, 1882. mart, oly fáradságos kitartással tanította be a hangver
lő. Gyárfás István. — Az előfizetési pénzek ily
senyre 8 aki maga is bebizonyító ez estén, miszerint
ezim alatt küldendők: Gyárfás latrán kir. táhlabiró
az intézet, mely szerencsés őt tanerői közé számitani,
urnák Budapest
személyében pótolhatlan kincset bír, ki sokoldalú
ismerete, szerény modora és zeneművész! tehetsége
által annyira Kitüntető magát. Fogadja az ügybűzgó
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT. kisasszony ezen közelismerést, melynél szebb koszo
* Juhtenyésztöknek figyelmébe ajánl rút neki nem nyújthatnak, — valamint az intézet
juk „A gyapjaismeret** czimű művet. Tar tulajdonosod s Bajlós Bertalan tánczmester ur is
talma: I. r. A gyapjú szövettani fejlődése és tu őszinte köszönetét érdemelnek a jótékony czél nevé
lajdonságai. A fiirt- és bundaalakulás. Gyapju- ben. Ily estélyek közül Szolnokon ez volt az első, s
birálat. II. r. Természetes és mesterséges háti hisszük: nem volt az utolsó.
mosás. Mosószerek. Bunda- és gyári mosás. A
juhok ápoliísáról a mosás előtt és után. III. r.
Adatok a juljtenyésztés történetéhez és statisz
tikájához. Juhászati irodalom. E számos ábrával
fölvilágosított műnek ára 1 frt 20 kr. Kapható
szerzőnél dr. Rodiczky Jenő kir. gazd. akad. r.
tanárnál. A harmadik rész külön füzetben is
megjelent, mely ugyancsak a szerzőnél M.-Óváj-ott 50 kr. beküldése aimllett kapható. A nagytudományu tanárnak jb kitűnő műveit annak
idején bővebben fölemlítettük e rovatban; azért
ez líttal csak röviden ajánljuk az érdekeltek
figyelmébe e nélkülözhetlen műveket, melyek
akar^ szerkesztőségünknél is megrendelhetők a
fent jelzett fiiban.
HELYI HÍREK
Ernő, Debreczen város országgy.
képe., ki a függetlenségi-párt legjobb szónokai közé
tartozott, m. hó 28-án Abbáziában elhunyt. A bol
dogult hült tetemei ma tétetnek* le örök nyuga
lomra. Áldás és béke lengjen porai fölött.
— A gyermek-hangverseny és az ezzel egybekö
tött gyermek-tánezpróba, mely a Bossányi-féle nőne\elö intézet által múlt ho 25-ikén rendeztetett, min,
den tekintetben fényesen sikerült 8 a várakozást tel
jesen fölülmúlta. Láttunk máshol több ily gyermek
hangversenyeket, de ezzel korántsem mérkőzhetnek
meg azok, mert ott, amit láttunk, az csak külfény
voit, mig itt az alapos oktatás sugárzott ki a hang-
—
Simonyi
Az ármányos.
— Lélektani csevegés. —
„ Sokszor tűnődtem már afelett, mi űzheti a cselszovot s ármányost kárhuzatos munkájához, de csak
nem buba faradtam, mert correct fogalmat alig tud
tam magamnak alkotni, olyat t. i., mely minden mell^kés
kiznrt vol na..
Nem csoda, hiszen valamely dolog fogalmát adni
csak akkor lehetne, ha teljes fényben bírjuk azon lé
nyeges atnbutumokat, melyek a kérdéses undok szen
vedélyt azza teszik, ami valósággal. De vaiion ti
^merheti ki a cselszövöt 8 ármányost, kinek léiké
örökké zajongo feneketlen tengerhez hasonló? kinek
agyaban fondorlat, agyarkodás és ármány setétlik.
Nem kevés fáradsággal juthat itt a való felis
merésére az ember következtető tehetsége, mert hol a
bzem nem tükre a leieknek, a nyelv nem őszinte tol
mácsa a gondolatnak 8 a cselekedetek nem biztos
jelei az egyed erkölcsi valójának, ha valahol, ú^
ott bizonyara nehéz dolog az érzéki tüneményeké
a szellemi világba következtetni; nehéz dolog felíbbentem a tagolt, mely a valót elfödi a vizsgáló lélek elől
Az armanyos mosolyogj kezet szőrit; barátsáS°LcZineL’
hazudj nagylelkűen segélyét,
partfogasat igen s éppen akkor, midőn legközelebb
hiszed magadhoz, a legkiengesztelhettenebb boszúvágy dagasztja lelkét
Nyíltan síkra szállni nincs elég bátorsága, hanem, mint a fenevad, lesből támadja meg ellenét- a
azt hiszed, tálán a vett sérelmek vísszatorlása ve
zérli tetteit? Oh nem! Az önzés, mely szerit o
a.mányis kezeiben minden eszközt 8 azt hiteti el e
werenoíétkn
hogy 6 a világ közepe .
a körülötte lévő anyagi és szellemi hatalmaeságok
pedig csak azárt vannak, hogy neki hódoljanak. 0
minden s kívüle nincs semmi.
A tettetett előzékenység köpenye alatt bebizelgi
rnagat az embereknél, de csak azért, hogy abból w
Szűnni nem akaró fondorlataihoze végből embertársai gyöngéit óhajtja legelőbb meg
ismerni, s ha egyik-másikat kiismerte, az veszve vám
az mar zsákmánya, annak jobb volna bármely vZ
rengzo vad körmei között lehelni ki ártatlan lelkét
mint így megfosztatm legdrágább kincsétől, becsü
letétől, mert ezután az ármányos a legcynikusabb
ravaszsággal használ fel mindent, melyben zsákmá-
I megválasztattak közfelkiáltással : L e n gy e 1. Antal
elnökül; Kreutzer Balázsalelnökül; íd. Kenyeres Lajos péuztárnokul; Adler Ignácz, Juhász
Ignácz és id. Kiss Ferencz számvizsgálókul és
11 g e n Pál gondnokul. Az ülés 10 perezre felfűggesztetvén, a kiküldött jelölő bizottság által összeállittatott a 30 választmányi és 5 póttag névjegy
zéke, mely az ülésnek újólag történt megnyitásakor
felolvastatván, változatlanul elfogadtatott. Erié P e^
rény i János korelnök átadja az elnöki széket a tár
sulat ujonan megválasztott, érdemekben gazdag elnökének. Lengyel Antal úrnak, aki tiszttársai névé
ben is megköszönte az irányukban ismételve nyilat
kozott bizalmat, mely köszönetnyilvánítás kapcsán
azon ünnepélyes ígéretet teszi, hogy az egylet ügyeit
ezután is szivén fogja viselni és az egylet további
felvirágzásának eszközölhetésébez az egylet tagjai
nak lankadatlan és vállvetett támogatását kéri ki;
A folyó házi ügyek elintézése után az ülés véget ért.
— A levelező közönség érdekében tudatjuk, mi
szerint a helybeli kir. postahivatal a kézbesítést april
1-től kezdve napjában háromszor eszköz]endi, úgy
mint: reggel 8 órakor, délután 1 órakor és esti 5 óra
kor, t. i. a mint a vonatok éjjel, délben és délután 4
órakor megérkeznek.
— Nagy Jakab, hírneves tilínkó-művész hazánkfia
tegnapelőtt Szolnokba érkezett, hogy, itt nehány föl
lépéssel bemutassa művészetét. A művész nemcsak e
hazában vívta ki a tiszteletet, hanem ismeri öt mű
vészetéről az egész művelt világ. Azért fölöslegesnek
— Hymen. Lapunk tehetséges és szorgalmas
tartjuk bővebben felhívni a közönség figyelmét a
munkatársa
Szontúgh Jenő ur a ‘napokban je
művész pártfogásara, csak annyit jegyzőnk még meg,
miszerint Nagy Jakab ur hazai jótékony czélokra a i gyezte el szive választottját, a szép és művelt lelkű
hatvanas években igen bőkezűleg százakat tilinkózott Berger Sarolta’kisasszonyt, Be rget Salamon
össze, s tekintve ezt, és a müélvet, melyben tilinkó- albert-irsai földhaszonbérlő ni- kedves leányát. Bol
játékaival a művész a közönséget részeltetni fogja,
’
méltán megérdemli a tömeges pártolást. Mai napon dogság legyen a szép irigyen! /
délután 5 órakor játszani fog a művész a kaszinóban
f Gyászhir. E gyászjel ala.tt hozzuk mindig a
ugyanez nap este 8 órakor a Réthy kávéház termé szomorú tudósításokat, mikor egyesekre, vagy csalá
ben, hol a tekeasztaloknál a játék szünetelni fog,
dokra fájdalmas csapást mér a gondviselés. Most e
míg a művész játszik, kit melegen: ajánlunk a közön
gyászjelt — fájdalom — írni is igénybe vesszük,
ség figyelmébe.
i
hogy egy példás nő és anya halálát tudassuk. Lapunk
— A szolnoki ipartársuiat múlt hó 25-én, szom
szerkesztőjének anyai 'fivére„Pintér Antal ur kedves
baton délelőtt tartó ez évi rendes közgyűlését, me
'és hű neje, a távol Erdély bérczei között múlt hó
lyen a tagok igen szép számmal jelentek meg. Az
26-án hunyt el, kiben egy'szerető keblet veszitének
elnöki megnyitó beszéd után, a társulat titkára fel
a bánatos félj és kesergő gyermekek, szerető rokont
olvassa a választmány évi jelentését, mely a tagok
a rokonok. A beküldött gyászjelentésigy szól: „Pin
között is kiosztatott. E jelentés szerint az egylet vá
tér Antal a maga és gyermekei: Adolf, El iz es
gj;0’”1 9225 frt 80 kr., melyben már a lefolyt évbeni
nevelt gyermeke Csák Ilona, az elhunytnek édes
585 frt 77 krnyi vagyonszaporodás is bennfoglaltatik.
anyja özv. Wagner Ferenczné s leányai Mariid és
Az egész jelentés oly egyleti vezetést árul el, mely
Jozefa, több közeli és távoli rokonok nevében fájda
a szolnoki ipartársulartot nem csak városunk legvi
lomtól megtört szívvel jelenti, hogy a hű nő, az ön
rágzóbb egyletéül, hanem óz ország összes ipartár
feláldozó gondos anya, a kitűnő testvér és jó rokon “
sulatainak mintatársulatátfl tünteti fel, melyre méltó
Pintér Antalné szül. Wagner Terézia élete
büszkeséggel tekinthetnek megalapítói és vezetői. _
49-ik 8 boldog házassága 30-ik évében,, márezius hó
Az évi jelentés egyhangú elfogadása után Lengyel
26-án reggeli 3 órakor, négy havi folytonos betog9ég
Antal az egész tisztikar nevében megköszöni a ben
után kiszenvedett. — Hűlt tetemei f. hó 28-ánJdélnük helyezett bizalmat és a gyűlést a tisztujitásra
után 4 órakor a róm. kath. Szertartás szerint a Ró
hiyja fel. Perényi János korelnök elnöklete alatt
zsahegyi sirkertben fognak örök nyugalomra letétetni.
nyát énntgeti, hogy végképen lépre csalja s ekkor
mncs az a gnfkeselyti, mely dühösebben rontana ményezi. Egyik a másiknak oka és okozata egy
özsákmányára, hogy azzal éhét csillapítsa, mint az szersmind.
De kísértsük meg ecsetelni, mi mégis kivált
ármányos.
,
képen alapja az ármánynak? Talán a kevélység?
8 ha egy áldozattal megelégednék, még hagy- Van vahunia dologban. A lélektanból tudjuk, hogy
ián, de, műit a tigris, minél többet tett szerencsét némi tekintetben kell, hogy mindentemberJ önző lelenné, annál több áldozatot kíván, s nincs, mi kUM.
“ert nZ ?lg „^r^zt gradus ad. pawassum,
gitee vérszomját.
™
maga* fokát, másrészt a
Nyiltezivűséget, azonos nézetet színlel, hogy leghathatosabb yedeszkoz
az elvetemedés ellen De
nyilatkozatot facsaijon ki belőled, hogy azokat ké
ha egyszer az önbecsülés a határon túl hajt többéi
söbb saját valójának szépitgetésére, de a te becsüle masok tekintélyét el nem ismeri, sőt azokat^ minden
ted és jó humeved rovására ádáz ajkaira vehesse s
dKo-ny-itai, el-!
ellened fegyverül használhassa fel. De ne higvi a
rókának, midőn őszinteségről beszél, mert napnál vi
Ki nem ismeri itt fel az ármányost? Nem ke- ,
lágosabb, hogy az ármánj-os szavait csak eszközül n»t
JUt aZ ármánynál a nagyra vágyás- í
használja fel arra, hogy azokkal saját gondolotait “*k. M,g a nagyra vágy ásnak, jobban mondva: iSsüelpalastolja.
letvagynak czelja ]o, eszköze helves, addig ész- és
Mély vallásosságot hirdet s mindent, mi nem jogszerű; de ha egyszer túl hajt a gáton, ha czélia
szája íze szerint történik, az erkölcsi romlottság s a ax egoismus, ha nem ismer körülményt és határt
J^^j^teégének ró fel; pedig ha saját erkölcsi
cljia8 melynek förúgója csak
SJ
a Petroleur nihilista és tündökölni, feltűnő hnni.
gynl51Sé » helyzetet, méltá^U^U^ be,csii,etyágy « minden tekintetben"
melyben
mozo? és van. Az említett egyének még méltánylandó dicsvagy „ily jellemű férfiak nélkül
bizonyos fokban jobban megérdemlik, hogy tűréssé S'T
u /ln^k“ (Rónay 162. 1.). Míg más 7
neK mert egy bizonyos czél felé törekszenek, a meny- réazt a túlhajtott becsületvágy’ jobban mondva benyjben fidszabaditnii óhajtják, az emberiséget a zaar- csiiletvadaszat „jogot, törvényt nem ismer, elvérzett
g
híűncsei alól, míg az ármáXs
népek,-feldúlt trónok romjai övedzik átokkal terhelt
folyton sajut egoismuaa által vezettetve, lábbal tinor homlokát a diadal, de vértől ázott koszorúval Ezek
mindent, mi Ment, elfojtani törekszik az embereken a valódi zsarnokok, átkai és ostorai az emberiX
minden szabadabb gondolkozást 8 a szabadság, testS' i iÍL”*™ I8meM fel ift ismét az ármányost In
meVvnflr ?
lmjain óhajt oltárt emelni, nek lelkét, nunt fennebb emlitém, hataíomkór hevíti ?V»
melynek bálványa saját személyisége.
*
Egy bölcs igen élethűen ecseteli a gőX unlom
Bizony, bizony, ha e társadalmi poklon nem volna, va^at, midőn így szól: „A gőgös m^^nak kel£
volna annyi poUtikai kamuéin, .UlTJXíí
szájhos 8 rne$ volna mentve a társadalom, mert bi
zony mindenki beláthatja, hogy az ármányos. íobtáraJ^Tmwírói áTány
legjobban termő* telíj a
lül Sk a^mA^‘1^5 a «ynok tulajdonai?
«8arnok tulajdonai. De nem szabad fekóíiáíó|h^g? ‘ Mjrnokság és erabergyülölet az ön-
—
•*
“B™1* még e társadalmi noklosról?
^löan
nuzik . « a a^ok^t
'
S>
Legyen áldott emlékezete, s könnyű a föld óráira
lapok m. hó 21-iki számában, mely igy szól: „fo I ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
porai fölött! Deés, 1882. márcz. hó 26."
lyó évi április í-töl kezdve érvénytelennek mondja
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
__ .. ~
**®teoki ipartársaiat esti ipariskolájába Í3
®
rajzjskolájába 92, kereskedelmi iskolá- azon bélyegjegyeket, melyek kincstári, tehát olyan tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
T
"T*™1 324 tanuló van jelenleg be űrlapokra vannak felragasztva, melyekbe a bélyeg már
in a. A tanulok létszama m. év óta 50-el szaporodott, bele van nyomtatva, még azon esetben is, ha ezen
Felelős szerkesztő: Pásztor Ferenox.
“•
iparosoknak az ügy pótlólag felragasztott bélyegek- az ^adóhivatal által
Á~ A mindink^h
felülbélyegezve lettek, — sőt azokat, kik e rendelet
nagyobb tért foglaló nyersanyagkezelésnél az árufor^Tx^^y* í^hen 7373 frtra rúgott, mig az ellenére cselekesznek, fegyelmi büntetéssel fogja snjetezö évben csak 2342 frt volt Tiszte jövedelem az tam-“ — A Lajtan toliaknál hasonló intézkedés nincs.
elmúlt évben 2(r2 frt 78 kr. Tartatott 11 választmá . “épbank és takarékpénztár" m.
nyi és 1 közgyűlés. A társulat vagyoni helyzetét a évi betét-üzlet forgalma volt. 619.176 frt 44 kr.
részletes kimutatás tünteti fel, mely szerint a pénz
ÁS2; év január 1-én maradt takarék-betéttári bevétel 3338 frt 66 kr, a kiadás pedig 3127 frt
Vasúti menetrend.
A váltó-üzlet forgalom volt
vöt
kr., melyből beváltatott
84 krajezár.
r ®
। Indulás Szolnokból:
34 kr'» és veszteségre leíratott 487 frt
— A városi hivataiok, melyekre lapunkban pá
í4 kr-’ Maradt tehát a váltó-állomány
lyázatok voltak hirdetve, nem sokára be fognak töl
Budapestre Czegléd felé:
225.453 frt 90 kr. Kötvény-kölcsön forgalma 68.631
tetni. A ezámtiszti állásra legtöbb kilátása van S alfrt 96 kr., melyből törlesztetett 16.227 frt 74 kr..
4 óra 54 p. éjjel gyorevohat.
End™ urnák, ki jelenleg mint helyettes veszteségre leíratott 1049 frt 19 kr. --=>• 17.277 frt
4 óra 23 p. <1. ti. «einé!y vonat.
működik s aki példás buzgalommal, szakértelemmel 8 43 kr., maradt kötvény-állomány 51.355 frt 53 kr.
3 óra 27 p. hajú, vegyenvonat.
óra 09 p. este tehervonat.
ügyszeretettel tölti be állását. A szallásmesteri ál- Előleg s zálog-kölcsön forgalom tett 18.010 frt 32
lásra pedig Ludvigh József volt szállásmester urnák, krt, ®»eb’hől visszafizettetett, az 1881-ik évben 13.358
Batvaa falé*
6 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. n.
a tollnoki állásra végre Vidra Ferencz urnák. így frt 33 kr., veszteségre leíratott 75 frt 49 kr., maradt
az előleg s zálog-kölcsön-állomány 4.576 frt 50 kn
Arad-Temessvár felé:
értesítenek bennünket illetékes helyről
Váltó viszleszámitolás forgalma tett 276.285 frtot,
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
melyből
beváltatott
1881-ik
év
folyamán
222.546
frt
— A városi közgyűlés, mely e hó 5-ikén tartaPüspökladány-Debreczen felé:
IÍ8zJe“- váltó, — maradt tartozási állapot
tik, érdekesnek Ígérkezik, amennyiben többen fegyver
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 21 p. éjjel, .12 óra 18 p. éjjel (grr.
53,739
frt.
A
tartalék-alap
állomány
9195
frt
59
krt
keznek, hogy az uj városháza fölépítése meghiúsul
Érkezés Szolnokba:
jon, mivel — úgymond a fáma — már a tervrajz ’ tesz* Az 1881-ik évi nyeremény 5020 frt 22 kr, moly,
"öl az igazgatóság által veszteségeire bejegyzett
elfoiradHiaÁnAl is
ía pakliztak. xr:
__i__
__
•
elfogadásánál
Mi azonban
nem .hisszük
Budapeit-Czegléd
felöl:
x
4665 frt 64 krnyi összeg jóváhagyatott és a fenmasem egyiket, sem másikat, de az elsőnek nincs is radt 354 frt 58 kr a tartalék-alaphoz csatoltatott. E 10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyorsv.)
értelme; a paklizás jíedig ha megtörtént volna is, szerint határozatba ment, hogy a részvényeseknek
Bátrán telöl: 10 óra 38 p. d. e„ 11 Óra 48
éileJ
ha különben a terv a czélnak megfelel, arra semmi osztalék nem adatik. AraATemesvár telöl: 4 ó. 45 P. d.
3 ó. 47 P. hajn.
Adakozás. A mezőtúri és törökszentmiklósi Wspőkladáay-Dobreczon felől: 4 óra 23 P. d, u, 4 óra
káros kihatással nincs.
ref. tanítók körében néhai Jíolnár Aladár emlékszob~ K3*00*1 W®»ényeseéfl. A múlt hét egyik nap
54 perez hajnal.
L
rára 5, illetőleg 1 frt, összesen 6 frt gyűlt be, mely
ján több katona a vasútnál foglalatoskodván, egyik összegért fogadják a t. ez. adakozók hazafias köszö
nek ujját oly szerencsétlenül csípte be egy coupé-ajtó, netemet. Szolnok, 1882. márcz. 30. Bárdosv Gyula
’
hogy az ujjról egy jó darab hús leszakadt. Az kir. tanfelügyelő.
imigy megsebesített katona a leszakított darab húst
régi helyéhez tapasztó és megsebesített rjját kendő
jével bekötvén, maródinak jelentkezett. De az illető —
Irodalom és művészet.
kinél a katona betegségét bejelentő — nem akarta
Van szerencsém a tisztelt fogyasztó JL
* A budapesti közraktárak nagyérdekű részletes
elhinni, hogy a katonának csakugyan megsebesített
közönségnek tudomására hozni, hogy kü- *
ujja van. A katona tehat ahelyett, hogy ujját meg leírását s igen sikerült fénynyomata részlet terveit
lönféle idei töltésű
*
mutatná, felszólítja egyik társát, hogy nyomja meg közli a „Gazdasági Mérnök" legutóbbi száma. Ez
országos
érdekű
s
fölötte
tanulságos
ismertetésre
jól
megsebesített ujját, mi megtörténvén, a katona
hangosan jajgatott a fájdalomtól. E jajgatás által jónak látjuk kölön is felhívni úgy a művelt gazda
közönség, valamint a szakkörök figyelmét Ezenkívül
vélte ö bebizonyíthatni, hogy csakugyan maródi.
l«gJuUnyo»*bb árak mellett kaphatók
említésre méltónak tartjuk még e valóban közhasznú
— Az iparos Hiúsági daleör a nagytemplomban
Medgyesi testvérek *
ma, a 9 órai mise alatt, » húsvéti pássiókat fogja 8 igy bizonyára tömeges pártolásra méltó mezőgaz
fűszer kereskedésében, ]*
énekelni.
y
64
dasági és műszaki hetilap érdekes és tanulságos csik
. . ~ K^;"®***1** M,a
^g a Scheftsik. kéit Végül fölemlitendőnek tartjuk, hogy adap ren
1 úgyszintén
*
kertet Fabi Lajos, vendéglős, a jelenlegi bérlő. Ajánldesen közli az építési és egyéb vállalati és pályázati
* .wtet, látogató közönség bacsó, figyelmébe.
gazdasági- vetemény£
hirdetményeket s azok eredményét. — A „Gazdasági
és
Mérnök" megjelenik minden héten, díszesen kiállítva,
MEGYEI HÍREK.
virág-magvak
gazdag és változatos tartalommal, képekkel és rész
és
let] ajzokkal. — Előfizetési ára negyedévre csak 2 frt,
— Sípos Orbán ur, mint Jász-Nagykun-Szolnok
félévre
4
frt,
egész
évre
8
frt.
Előfizetéseket
még
ez
íuegye alispánja, miután a belügyminiszter 1412L
számú leirattal helyben hagyta a volt Jászkun kerü év elejétől kezdve is elfogad a kiadóhivatal (Buda
letek vagyonának felosztása tárgyában múlt évi no pest, Kecskeméti utcza 17.)
különféle színekben.
2
vember 12-én s folytatva tartott megyé bizottsági
*
A
„Magyar
Kereskedők
közgyűlésben 18484. sz. alatt hozott és KarczS
- - Lapja" legutóbbi szá
városa által felebbezet| határozatot, ennek alapján maiból meggyőződtünk arról, hogyne lap a magyar
minthogy a 38484/881. száma törvényhatósági vég nemzeti kereskedelem ügyét a leghelyesebb irányban
zés jogerőre emelkedett, mint a közös ingatlan el- karolja fel. Hogy e lap továbbra is helyes irányban
adása illetve értékesítése iránt megbízott küldöttség fog vezettetni, arra nézve elég garancziát nyújt
^^t községek képviselői?
illetve küldöttség! tagokat, u. m. Pap Elek karcxagh Kende Zsigmond a „Magyáf Kereskedők Lapja" szer ~1882. ' vh- 8ZamKaliffay Károly knnbegyesi, Nánásy János turkevei, kesztőjének eddigi irodalmi tevékenysége, és meg
Lóvásár István kis-ujszállási, Nagy Géza kunsztmár- vagyunk győződve, miszerint az anyagi fejlődéshez
toni, farkas Sándor madarasi, id. Muhoray János, képest, törekvése oda fog irányulni, hogy e lap a
Elefanty Sándor, Tarnay Károly jászberényi, Móczár magyar kereskedelmi osztály minden igényeit kielé
Alulirt kiküldött kir. bírósági végrehajtó
Abjes, Márkus József jászárokszállási lakosokat, Hej,
may József szolgahirót és Kovács József h. szolga- gíthesse. Ennélfogva a „Magyar Kereskedők Lapját" az 1^81. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében
bírót, ®gy Jászalsósztgyörgyről meghatalmazottul az illető körök szives pártfogásába legmelegebben ezennel közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. jbiajánljuk. Előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 rÓ8ágnakl°39 és 1072/1882. sz. a. kelt végzései
bejelentett Bajzáth János, Jászfénszarúról Tóth Péter
J ászladányról Réz Gyula ottani lakosokat, hogy folyó
negyedévre 2 frt. — Mutatványpéldányokat megévi april hó 16-án d. e. 8 órakor, Jászberényben, a kereaéere szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest, által Waldsteiner R ,pesti kér. czég és a
Szegedmer Dampfmühle & Wasserléitung
volt szeképület nagygyülési termében tartandó érte
kezleten megjelenni szíveskedjenek. Jászkisér, Apáti, nagydiófa-utoza 3.)
von Berahardt Beck Sóimé kér.' czég végreDósa, Jáhóbalma, Feleőaztgyörgy és Míhálytelek
hajtatók javára Engel Mihály szolnoki lakos
kézségek pedig utasittatnak, hogy a hivatkozott tör
kereskedő ellen 433 és 500 frt töke követelés
vényhatósági végzésben is megrendelt ama megha
Szolnoki piacai Arak.
és járulékai erejéig elrendelt kielégítési vé<rregyásnak, hogy községükben 1—1 megbízottjuknak
hajtás
alkalmával biróilag lefoglalt és 755° frt
nevét az alispánnál bejelentsék, folyó évi april 15-ig
Búza legjobb 100 kiló fe.30 közép, 11.30, silány
tegyenek eleget
•
54
fara
becrtllt tükrök, üveg; porczellán
11-7Ö. Kétszeres legjobb 10,80, közép 10.50, silány
* Országot vásárok tartatnak: Csépán: april
áruk
ás
bolti felseerelvényekból álló ingó12-én; Dévaványán april 15-én; Jászladányon april 10.— — Rozs legjobb .9.60, közép 9.20, silány 9.— Ságok nyilvános árverés utján ’ eladatnak.
Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
ö-ikén; Jászkiséren april 25-ikén; Török-Szent-MikMely árverésnek a 1068./1882. sz. kiküldést
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—.
Köles
Jósen april 17-én.
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagvis
5.50. Kukoricza 6.80. — burgonya kilója 4.—» —
* A kir. adófstügyalő ír — mint jászberényi le
végrehajtást szenvedettnek a piaczon Szomjas-féle
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.------velezőnk tudatja — Pifkó Antal jászberényi adósze
házban
lévő bolthelyiségében leendő eszközléKenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 5.50. —
dőnek lO frtot, Donánszky József ellenőrnek 5 frtot,
8
r ’k éI a?Ií
napjának délSzéna 4.—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
Vimmer Gusztáv éa Baska János végrehajtóknak
elott 9 omja határidőül kituzetik és ahhoz a
kiló 18.—. — Bab 11.------- Kőles kása 1-1.50 Hajpedig fejenkint 5 frt jutalmat adott a múlt évi adó
venni wápdékozók ezennel oly megjegyzéssel
—-—. — Búzadara 100 kiló 24.—; — 'Árpa,
behajtás körül szerzett érdemeik elismerésed! és jö
hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen
kápa 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
vőre! buzdításul. — 1781-ben mi máskép állt a világ: ó bot 80. — Sör 1 bectólíter 22. — Pálinka 1 liter átverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. S-a ér
akkor a kanczelista ur a város fogatán Pestre ment 36 kr. — Bükkfa öle
Cserfa 12.— — Tölgy telmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is
a maga ügyében s a második bírót utasította a főbíró, 10 10.— Fenyő. köbméter 6.— —. Gyertya, öntött ' emdatni fognak.
hogy 25 forintot adjon a kanczelista urnák, hogy na
.Kelt Szolnokon, 1882-ik évi márczius 26
j
kilója 70 kr. — Köaöiwégee gyertya 60 kr. — Szap
költse a magáét az utón.
napján.
’
|
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
* A kincstári vátté-Mapek felülbélyegzését ille
— Disznó zsír 80 kr. — Marha-psir 40 kr. — Repeze
tőleg, egy miniszteri rendelet jelent meg a hivatalos <
Tőtty Mihály,
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi, 1-1
kir. bírósági végrehajtó.
Hirdétmény
húsvéti tojás - festék •
Árverési hirdetmény.
B
-ISSE- tK “ím/Y A lorblozóbb, lortoxjodolmosobb, log4iazo(1 wbb ma<yar hot&ap.
v)
génymoUéklettol
ff külön „DIVATLAP- és kWöa „GAZDASÁGI
U
és háztartási-lap!
Árverési hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a karczagi kir. törvényszék^ 6599.
|1 Gyönyörű jutalomképek. Megjelenik ttzezsr
A
példányban.
számú végzése által Schreibey Pál mezőtúri
lakos végrehajtató javára Lukáts János és
1 neje Valner Terézia ellen 500 frt tőke, ennek
1881. év szept. hó 26. napjától számítandó 6#/o
kamatai és eddig összesen 33 frt 12 kr. per
költség követelés erejéig elrendelt kielégítési
végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 637
frtra becsült házi-bútorok, konyhai eszkö
Előfizetési felhívás
(I
g,Képes Családi Lapok'
H saépirodahm és ismeretterjesztő képes heti(T
lapra.
n
ff
W
ír
LL
lü
LL
H
|Y
V)
/V
LL
Megjelen minden vasárnap.
n
ÍT
2
Sz- Prielle Kornélia
LL
LL
(t
zök, sztirszabói kész munkák éssztírposztó-
A „Képes Családi Lapok- 18H2. április
1-én a negyedik évfolyamnak nj negyedéi*
lép. Ez alkalommal felhívjuk az olvasó közönség figyelmét közkedveltségben álló szépirodalmi képes lapra. — A „Képes Családi
Lapok hetenkint három Ívnyi tartalommal, legdíszesebb kiállításban, színes borítékban jelen
meg. — Minden száma sok művészi kivitelű
képet hoz. — A főlapban közöl elbeszélésekét, költeményeket, rajzokat, egy kitűnő eredeti regényt, életképeket, stb..Minden számhoz
egy Ívnyi külön regény-melléldet könyvalakban.
— Havonkint a „Növilág- b<. divatlapot és
„Gazdasági és háztartási lapot- is hoz ingyenes
meilékletképen. — A borítékon sok érdekes
mindenfaju talányt közöL Kérdések, Feleletek,
Ajánlatok stb. ez. rovatok állnak a közönség
rendelkezésére. — Minden negyedévben gyönyörfi színes műmellékiet egészen ingyen.
Kár es évfolyam t-dik zzámákoz
>1
Ií
H
ff
w
/Y
Orvosi tudományos
ból álló ingóságok nyilvános árverés utján el-
Mely árverésnek a 1104./1882. sz. kiküldést
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis
Lukáts János és neje Valner Terézia szolnoki
lakásán leendő eszközlésére 1882-ik évaprilhó
14-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitíizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel
oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érin
tett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX.
t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek
becsáron alul is eladatni fognak.
Az elárverezendő? ingóságok vételára az
1881. évi LX—tez. 108. §-ában megállapított
feltételek szerint tesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon, 1882-ik évi márczius 28.
Felekyné-Munkácsy Flóra
Bérbe adandó magtár.
Terebély András urnák a
Molnár-utczában levő háza alatti
Egész évre 6 frt. — Félévre
3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr.
Előfizetési ár:
JEILH I Z 1 VI L M O I kiadóhivatala, Buda
pest, papnövelde-utcza 8-dik szám.
3— 8
magtár,
részére
höz- és váltóügyvéd irodájában Szolnokon.
1
Feltalálója
és egyedüli készítője fioff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Briinerstrasse Nrin 2. Iroda és gyári raktár
Grabén Brauuerstrasse Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
,
Melyet dr. Granichatatter cs. k. városi orvos Bécsben
adott ki: „A Hoff János-féle maláta készítményeksuevesetesen a maláta kivonati egészségi sör az egyesített
maláta csokoládé^ a mell maláta ezukorkák uiegyizsgábtattak Kletzinazky tanár ur vegyelemzése alatt,rVannut
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél, az altost rendetlen czirkulátiőjáról, ugy mint melínehézaégeknél lesoványodás és a hideglelés! hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogya eredménynyel
haaználtatik.
Dr. Gr&nichMt&dt*n, c*..k. városi orvos Bécsben.
Blamftrok herezeg azt mondja a Üoff-féle maláta
kivonat jé) izil es erősítő, Vr*nfffl gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés, és rekedtségnél is
sikerre] alknhuaztatik. Lueca, Nilsoni asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
iá
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
János feltaláló, és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lennie A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint ^hami
sított visszautasítandó. — Az első valódi Hoff János-féle
nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
■V** Főraktár Szolnokon Monizpart László
fúszeruzletébsn. JAszborányban: Szil
vás! Gyula Lászlónál.
“
Szoó Béla,
T) jele. mdvészuők szinnyomatu arcképeit adtuk elöfizem
tőinknek ogénzon ingyoa.
11 Mutatványszámot kívánatra bárkinek bérmentve küld a
V)
kiadóhivatal.
211. .
tkv.W'JT
és tüdőbajt
Hoff János urnak,níint ca, k. szállítónak, a koro
nás arauy érdemkereszt tulajdonosának, magas rendjelek
lovagjának.
kir. bírósági végrehajtó.
1—1
és 94-dlk számához
elfogadtatnak e lap
szíéletek
a Hoff János-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súak vannak elismerje és 58-SZOT van királyok
és császároki által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mefi-
1--- 1
kedvező feltételek mellett, azonnal
bérbe adandó.
Értekezhetni lehet PÁSZTOR
FERENCZ ügyvéddel. Lakása:
búzapiaczon.
Fő- és speculationális
vételeket, a szabad
speculatió,
consorthimok, és ö
praemiumok minden combinatiotban
Q
eszközli reális és dicsérettel elismerve, eredeti ft
árfolyamok szerint. X
Osztrák-magyar birodalomra A
nézve egyedül névadó.
X
Récsi börzén
x
a „Leitha- (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált felvilágoSÍtáS, távirati avisók, a Lei tha pénzügyi és ki sorsolási próba számai, valamint tartalomdús folyóíratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
föspeculationális nemek és papírok magyarázata
stb.) bérmentve és ingyen.
-
X
X
X
y
0
Ó
A
3—1
Tóth Máriának, Kiss Bá
lint elleni 28 frt 33 kr. ed
digi költség, 8 frt 95 krban
megállapított árverés kérési
és még felmerülendő költ
ségek iránti végrehajtási
ügyben, a karczagi kir. tör
vényszék területéhez tartozó
T.-Sas község 177. sz. tjk.beri felvett 1.1—6. zsellér ál
lomány, 354 frt kikiáltási ár
mellett és
U17hrsz.szőllő
312 frt kikiáltási ár mellett,
' fi
május 13. napján,
délelőtt 10 órakor, T.-Sas
község közházúnál a kikiál
tási áron alul is, birói árve
résen el fog adatni.
A venni szándékozók tar
toznak 36 frt illetve 32 frt
bánatpénzt letenni, a vevő
pedig a vételárt következő
leg fizetni, felét 15 nap alatt,
felét pedig 45 nap, az utób
biba abánatpénz isbetudatik.
ISSOik évben 80000pnlack/ÍSSlikévben 295.000palackiéit elugállitv^f
AmohaiAGNESforrás
hazánk egyik lejszénsavdúsabb
I
'
savanyúvize
1
<3
zavaroknál s a gyomornak az ideg- 3
g
kitűnő* szolgálatot tesz főleg az emészt óm
rendszer bántahnain alapuló bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál
£ kiváló figyelmet érdemel, melyek ben a szervi élet támogatása és az idegrend
szer működésének fölfokozása kívánatos.
1
&
f
Borral használva már is kiterjedt kedvességnek örvend.
i
3
3
£
&
Fris töltésben mindenkor kapható
; EDESKUTT L.
1
<i
m* k- udvari szállítónál Budapesten, Erszébeltéren. -
a
i Úgyszintén minden gyógyszertárban, faszerkereskedésben és vendéglőkben.
|
Szolnokon: ^fonszpart Lés Medgyesi testvérek üzletében.
k
Költ Kunzzontmártonbaa IMI. fábr.
M. * Mr. Jblréaá* mint tkoayvi katésá*.
Szolnok, 1882. Nyomatott Hifin* Sándor í,
1
kBnyvííSájáW^^
12—1
Szolnok, 1882. április 9-én.
Elétzatóei ír:
Fél 4tt« . . 1 frt 50 kr.
Negyed évre 1 frt 30 kr.
J1WIMLH
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-. KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Előfizetések és hirdetések
felvfastosk SZOLNOKON: a Bxerkeaxtő^g^l, baaapiacs
1396. az. alátt • ugyanon Pásztor Forenoz kta- fa
váltó-Ogyvéd irodéjábaa; Kakray Z»á8Slé ur Salrtébeu;
miadsa fővárosi fa a bécsi hirdetési irodákbaa fa bármely
kir. peetahirataiaál.
kóvá a lap azellemi részét
illető közleményeken kívül
az előfizetéai pénzek * mind«Myéb dyak is küldendők
i
Hirdetések
Hirdetési dijak:
1-uer Hrdetr*
Megjelenik heteukint
egyezer:
vasárnap
a a vidéki példányok le
ugyanekkor poétára adatn*k. Szerki
: Szol*
ezelrtnyi térért:
— 10 kr.
-
eaak előleget díjazás mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden eentiméternyi mágusára,
három huábos awletnyi tere 75 fajával azámittatíkTugy a
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a fa
16 .
- IS .
TMbbMlrl hMctésaél űrluM^uűós.
Szolnok, 1882. april 7.
(—r.) Múlt számunk élén egy csikket kö
zöltünk, melyben az mondatik, hogy* a megye
árvaszékénél oly dolog történt, mely a me
gyei tisztikar moráljával jő összeütközésbe.
A föntartással közölt hírhez sem neve
ket nem kötöttünk, sem magát az állítólagos
nak mondott dolgot speczialiter nem érintet
tük; nincs tehát oka senkinek az érdeklettek
közül sem neheztelni, sem ama közleményt fél
remagyarázni, oly következtetéseket pedig le
vonni ama czikk első pontjából, melyek, mint
tények, a csikkben még csak alkatelemeikben
sem
foglaltatnak
ak gyanusithatlan
árva
székre visszahatólag: a következtetés törvényei
nél fogva egyátalán nem lehet, s ha mégis vo
natott, a következtetés nem helyes.
Az, amit adatok birtokában elmondani Ígér
tünk, önmagában véve csekélynek látszó, dolog,
de kihatásai erkölcsi horderővel
bionak; ezért ;irtuk azt, amit irtunk. És ami
történt, nem az árvaszék kebelében
történt, hanem az árvaszéknél. A fogal
makat tehát sem összezavarni, sem Összetévesz
teni nem szabad; mert hiszen történhetik az
árvaszéknél, ennek hivatalos helyiségében, olyan
dolog is, ami az árvaszékre, mint erkölcsi tes
tületre, nemcsak hogy visszaható súlylyal nem
bir, de arról, mint ol^an, tudomást szereChi sem
köteles.
Mi minden hivatalt egy szerves egésznek
tekintünk, hol a különböző személyek összmüködése domborítja ki a hivatal fogalmát, legyen
az megyei, állami vagy városi hivatal.
Ősszműködési köre > meg van a szerves
egésznek, külön munkaköre pedig meg van az
TÁBOZA
Bem tábornok életrajza.
Minthogy e lap hasábjain közöltetett egy-pár
jellemző adat szabadságharczunk e jeles hőséről; de
részletesb ismertetést nem nyert a t olvasó róla,
megkísérlem én bemutatni a nagy katonát, a kitűnő
hadvezért s a ritka becsületes ember példányképét,
ki valóba méltó, hogy e nemzet ifjú sarjadéka ne
csak névleg ismerje, hanem fökép tetteiben becsülni
tanulja a hőst, kinél szabtfdságharczunk történelme
nagyobb alakot nem mutathat föl egyet sem. íme az
ember 1
Bem József 17&-ben, Lengyelországban szüle
tett. Csak rövid ideig részesült a szülői ház gondos
és áldásos nevelésében, s az alig 15 éves gyermek
1810-ben a varsói hadapródi növeldébe küldetett, hol
lángelméje, éles Ítélete és leleményes esze által társai
között csakhamar kitűnt, 1812-ben a 17 éves, de fér
fias ifjú kilépett a növeldéből s az oroszok ellen
csatasikra szállott, a lengyel tüzérséghez ment szol
gálni 1815-beU Constantán orosz nagyherezeg sere2éhe ismét visszakerült; s itt a rang és czim minenféle fokozata mosolygott feléje a hatalmas ur
pártfogása mellett; de ő nem tartozott azok közé,
kik a fölemeltetést és rangot — akármily eszközzel
szerezzék is meg — többre becsüljék a haza jóléte
előmozdítása a nemzete boldogítóéinál; s bármiét
kedveskedett is neki as orosz föherczeg és közege: ő
nem tudta megtagadni lelkének szent ösztönét, mely
Lengyelország felszabadításáért só
várgott Minél tovább volt orosz szolgálatban:
annál jobban átlátta a kancsuka-hatalom hajmeresztő
egyesnek, mit a munka felosztás elvével igy is ki
fejezhetünk:
Te, megye, fizetsz nekem éven kint vagy
napon! tint bizonyos dijat, és én azért kötelezem
maganiat naponkint bizonyos óra mennyiség
alatt neked dolgozni.
Tehát itt kétoldalú szerződéssel állunk szem
ben, melyet a feleknek pontosan be kell tölte
niük, és azt megszegni vagy korlátain túllépni,
egyik félnek sem szabad, sem jogilag, sem
tényleg.
Azonban, ha, a munka oly igen megtorló
dik, hogy a szerződtetett felek azt minden erőmegfeszítés mellett sem képesek a kiszabott
munkaidő alatt elvégezni, a\ m u n k á 8 o k
száma szaporitan d. o, nem pedig a
munkások túlterhel tét élének té
vesztett éa káros elve alkalmazandó, mert em
bererőt meghaladó munkát végezni ember nem
képes.
Megyénknél, úgy a közigazgatásnál, mint
az árvaszéknél, nemcsak munkatorlódás van,
hanem folytonos egymásutánban annyi újabb
munka-szaporulat keletkezik, hogy azt sem itt,
sem ott, a működő irodai személyzetnek kellő
időre feldolgozni, sem parancscsal, sem túlfeszí
tett erővel nem lehet.
így következik be azután az az eredmény
telen erőködés, miszerint a közigazgatási iroda
személyzete részben kölcsön adatik az árvaszék
hez, hol egy hagyatéki ügy leírása egy erőnek
egy s talán két napi szakadatlan munkáját is
igényli s még sem jő a munka rendes kerék
vágásba, mig amott, az erő elvonása folytán,
marad a munka, 8 ha visszakerül az erő, ak
korra már az irodai hátralék rohamosan felsza-
legnagyobb ellenségeit ismeré föl, kiket ő most szin
tén szive mélyéből kezde gyűlölni — Ily érzések
közt elkeseredett hangulatban találta őt az 1830-iki
novemberben kiütött lengyel forradalom, melynek
feltámadt szele a keblében rejtezve éledező parázs
szikrákat most felrobbantá. A szabadságért lángoló
s az igaz ügy és nemzete jólétéért élöháló férfiú rög
tön a lengyel fölkeléshez csatlakozott s mint az
egész lengyel tüzérség vezére, osztozott annak dicső
ségében és szenvedéseiben.
A lengyelek leveretése után Francziaországba
menekült, s egy ideig Párizsban tartózkodók ; de
később ezt is odahagyva, a hazátlan bujdosó beka
landozta egész Európát: mi^rota alkalmat megra£dva, mindenütt felajánlva életét és lángelméjét,
nnan hazája számára viszontszolgálatot remélhetett.
-Az 1848-ik év vérmes reményekkel kecsegtető
a szabadság fáradhatlan hősét, s őt ismét katonai
tevékenységre hívta fel. — Október 14-én ugyanis
Bécsbe ment s közreműködött annak védelmezésében
Windischgr&tz ellen. — Midőn a főváros a bécsiek
gyávasága miatt elveszett : Magyarországba jött s a
honvédelmi bizottmánynak ajánló fel szolgálatát. Vi
tézsége , ritka hadvezér! ügyessége és találékony
esze által a magyar hadseregnél is csakhamar kitűnt,
bár a dicsőségre féltékeny magyar hadvezérek, kik
öt kalandornak nevezgeték, nem egyszer akadályt
itarekezének gördíteni eléje, hogy a dicsőséget előle
elragadozzák.
Kossuth Lajos, ki szabadabb nézetekkel, mé
lyebb és tisztább emberismerettel s behatóbb ítélet
ül bírt as idegen nemzetiség iránti gyűlölet és meg
vetésnél: mig honfiainak nagy része azt kebléből
kiirtani nem tudá: fölismerte benne a becsületességet,
a tiszta szándékot és nagy hadvezéri talentumot, s
az ősz lengyel tábornokotErdélybe küldé, ráruház
ván az erdélyi hadparancsnokságot.
Kossuth teljesen bízott e lengyel születésű tá
bornokban s azon véleményben vala, hogy a magyar
-f
porodik a ott less, ahol volt, s igy az egész
intéskedés hasonlit az Eduardo - Kunigunda és
Kunigunda-Eduardo - féle dalhoz.
így van ez most is, igy volt márczius 25-én
is, midőn az árvaszéki hátralékok menynyiben
lett elintézését, az árvaszékhez nemit tartozó, te- _
hát illetéktelen két kezelő hivatalnok kutatni s ott
jogkörébe nem tartozó munkakövetelésekkel föl
lépni jónak látta, és miután az irodában nem volt
jelen mindenig írnok, ellenük jogtalan följe
lentést tettek, minek azután eredménye az
lett, hogy az árvaszéknél is a rengeteg munka
hovaelőbbi rendezése ohajtatván, elrendeltetett,
hogy ott is minden vasárnap és ünnep délután
tartassanak hivatalos órák.
Es történt tehát az árvaszéknél, mely ma
gában véve ugyan csekélységnek látszik, vala
mint az is, hogy az irodaszemélyzet úgy az
árvaszéknél, mint a közigazgatásnál ünnep és
vasárnap délután is munkára van kényszerítve.
Ez az tehát, a mit mi a megyei tisztikar mo
ráljával összeütközőnek tartunk és pedig azért,
mert as alattas és felettes hivatalnokok egymást
kölcsönösen tisztelni s nem egymás ellen áaV4.
lódni tartoznak s a felsőbb hivatalnokoknak az
alsóbbak ellen jogfosztást és tulhajtást gyako
rolni nem szabad. Ezt sem a jogosság, bem a
méltányosság szempontjából nem osztjuk! El
lenkezik ez az isteni törvényekkel, a vallásos
közérzülettel, ellenkezik a humanizmussal, a köz
szabadsággal és a közegészséggel is.
Tagadjuk, hogy bárkinek' is joga volna
egy jogállamban törvényadta és természetköve
telte pihenő idejétől bárkit is megfosztani; hi
szen még az elitéit gonosztevők sem fosztatnak
meg ettől, ők is pihennek egy fél napot. Mi
jogon fosztjuk meg tehát a szabad embert ugyan-
és lengyel nagyon jól megfér együtt; mert czéljok
egy és ugyanaz: a függetlenség és szabadság kiví
vása. 0 bizton hívé, hogy két oly nemzet, melynek
történelmi máltja és szenvedései oly közel rokonsága
bán állanak: egy és ugyanazon czél valósítására
kezet nyuitand.
.
És Kossuth nem is csalatkozott a lengyel tábornokban helyezett bizalmában. Megfelelt ez a magyar
kormány reményének úgy, mint egy torzsökös magyar
vezér sem; s elmerem mondani, hogy ha mindén ma
volt Magyarország szent ügyét: bizonyára nem gör
béd vala e nemzet 18 éven át absolut hatalom szo
ros lánczai alatt, lábbal tiportan jogában, kignnyolva
alkotmányában!
Bem a legtisztább szándékkal, a legönzetlenebb
ezélból fogott fegyvert, azon szándékkal, hogy Ma
gyarországot s ennek viszont támogatása által saját
hazáját szabaddá tegye, öt ki e dicső eszméért UL
b nemtelen rágalmazása, és nem csábíthatta el a
hiúság és önhaszon minden ingere sem. „Becsületes
jellemhez — Úgymond — nem férifözhetik aljas ön
zés vagy hiú becsvágy, én becsületes maradok, emel
jen bár fel sorsom a legmarasb méltóságig, vagy
juttasson a rágalom és mgykedés az utolsó közka
tona sorsára; ismétlem: én becsületes maradok." —
Mily csodával határos az Ő erdélyi hadjárata.
•
V ®“h8*sket tekintve, mily hihetetlenek és
példátlanok eredményei: látni fo * a türelmes olhadmfiveleteiből.
pha után neki is
1
í
,
■I
’
attól? Hol van ez megírva? Álljon elő, aki tud, ségnek tartjuk, ki amint szigorúan megkívánja
HELYI HÍREK.
ily törvénynyel, vagy szabályrendrtettell .
ji'kötelességek fontos és lelkiismeretes teljesíté
— A föltámadás nagy ünnepét üli ma a keresz
A megyei tisztikar moráljával • összeütkö sét, ép jugy elvárható tőle, hogy ezen ügyet az
zésbe jövő dolognak tehát méltán mondható az, igazság és méltányosság szerint fogja^iegoldan‘1 tény világ. A Megváltó, ki aa eget a földdel össze
kötő, az emberiséget kivezető a vaknomályból tanai- *
as ^l^éktelfm «beavatkozásokat,? miként ak
ha kebelében ily jogtalan eljárások, és, méltány
val s magasztos hitének elveit szenvedésével és ha
talan tulhajtások kapnak lábra, márt ezzel el márcziuű 25-én'is történt, továl^b nem türendf lálával pecsételte meg. Széttépte a lánczokat, melyek
lenkezőleg a munkaerő szaporításának ki- * munkaszünetet pedig — az illetők egészségi az; emberiséget fogva tárták s a lelkiismeret szabad
f eszközlése volna a tisztikarnak jogszerű állapotának hzemelőtt tartása mellett, kifogásta- ságának templomát fölépítő, mely állni fog, mig em
berek élnek. A hit és . lelkiismeret szabadságának
kötelessége, mivel a jelen viszonyok kö- lanul szabályozándjá. ' .
>
ünnepe ez, melyen bezengik a népek milliói az ég. és
’ zött a rendszeres munka felosztás kivihetiensé- >
, föld közét, boldog hitben, a magasztos allelujavai,
généi fogva, a kapkodás rendszere nyomul
mert az istenség nagy eszméje a népek keblében is
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT. f ö 11 á m adott az isteni Megváltó halálával. Min
előtérbe-- az ügymenet kimondhatlan kárára.
denki kegyelettel üli meg e nap emlékét s boldog
Társadalmi és közéleti szempontból jegünk
— A külső szolnokmegyei takarékpénztár üzleti
van e dologhoz hozzászólani, hiszen a jó gazda j forgalma 1882. márczius hórót Bevétel: Pémrtári ünnepet kíván mindenki egymásnak. Boldog ünnepet
kívánunk mi is olyasóinknak 1
még igavonó barmainak is enged pihenőt ünr ep maradvány február hóról 34.575 frt 45 kr, betét elek
•— A megyei árvaszék tudomására hozzuk, mi
36,830
frt
93
kr,
jelzálog
kölcsönökből
2<|
frt,
ből
és vasárnapon; miért volna tehát az a szegény
előleg kölcsönökből 18, leszámítolt váltókból 15 É , 985 szerint lapunk műit számában közlött csikkünkben,
írnok oly szerencsétlen pária, hogy télen, nyá
frt 38 kr, jelzálog kölcsön kamatokból 112 frt j kr, melyre a mai szám élén reflektálunk, az árvaszéket,
ron, hétköznap és vasárnap, délelőtt és délután előleg kölcsön kamatokból 32 frt 21 kr, váltó ! í imá mint erkölcsi testületet, mi szeplőtlen becsületessé güszakadatlan munkára legyen kárhoztatva, hogy tokból 5073 frt 80 kr, késedelmi kamatok 12 B frt nek tanultuk ismerni, melyhez a gyanúnak árnya
•családja és a társadalmi élet körében -soha, 39 kr, részvény átíratásokból 4 frt, viszleszá ni tolt sem fér, s igy a .közlött czikk nem az árva-.,
székre, sem annak egyes tagjára nem vonat- *
egész életében, egyetlenegy délutánt se tölt váltókból 71,099 frt 63 kr, ingatlanokból 5 frt 35 kr, kozik, hanem az árvaszéknél, a hivatalos helyiség
hessen.
I összesen 306,916 frt 33 kr. Kiadás: vissza fzetett ben megtörtént azon dologra, melyről lapunk mai
betétekre 62,056 frt 72 kr, kifizetett betéti fo’iyó ka
A társadalom tagjai ők ‘is, család apák matokra 484 frt 85 kr, előleg kölcsönökre «j 15 frt, czíkke is emlékezik. Tartozunk e kijelentéssel az
legtöbbnyire ők is, mint a fölöttes hivatalnokok, leszámítolt váltókra 159.375 frt 39 kr, igazgatói és árvas^ék irányában, a félreértések kikerülése végett,
kik magukról tudhatják legjobban, hogy a munka tisztviselők fizetésére 500 frt 99 kr, folyóköli télikre mely azt hisszük, kellő megnyugtatásul szolgál nem
csak az árvaszéknek, hanem mindazoknak, kik ama
után milyen édes a nyugalom, — a inig az 30o /xtSl kr, jutalékok az igazgatóknak 4677 frt czikk első pontjában foglaltakat vagy félreértették
49 kr, jutalékokra a napibiztosokhak 1611 fit 50 kr,
iparos, a gyári munkás, a napszámos és más
’
jutalékokra a tisztviselőknek 503 frt 25 kr, kifizetett vagy alaptalan következtetéseket vontak belőle.
^hivatalnok mind élvezi az egy vasárnap és ün részvény osztalékokra 15,676 frt 50 kr, ingat lans ígra
— Eördögh Gaza urat, a megye egyik értelmes
nepnap délutánt, sőt még a rabszolga néger is 9703 frt 17 kr, viszleszámitolt váltókra 5O,21£ írt és buzgó hivatalnokát, a főispán ur árvaszéki ikta
részesül ünnepén e kedvezményben: addig Jász- 98 kr, visz leszámítás! kamatokra 787 frt 211 kr bé tónak nevezte ki. Szerencse, minden hivatalra nézve,
Nagykun-Szolnokmegye irodai személyzete alatta lyegekig 20 frt, pénztári maradvány márr.z. 31-én ha oly jéllemes és felsőbbi állásokra is jogosító szép
képzettségű egyénnel szaporodik személyzete, mint a
áll mindezeknek, alatta áll a rabszolgának is. 3555 frt 47 kr, összesen 306,916 frt 33 kr.
kinevezett igtató ur, kinek őszintén kívánunk sok
* Magyar szakférfiú Becsben. Ily czimmcl iria. a
__
Ez eljárás mélyen sérti az egyéni jogokat, „Föv. Lapok" f. é. 78. számában a következőket. j)r. szerencsét.
*
»
—. MegW*ó hangversenyre. A szo^Mi kath. nagyde sérti magát a társadalmat is; s habár tudo Rodiczky Jenő, a m.-óvári gazdasági akadeniia
másunk szerint az alispán ut egész erejével jeles tanára, e napokban Bécsnek két tekintő] vés gymnasiumi ifjúság többek közremüBjdése mellett £
rajta volt a munkaerők szaporítása kieszközlé szakegyktében tartott előadásokat. Az osztrák gaz évi april 16-án, a megyeszékház nagytermében. tánczczal egybekötött jótékonyczélu haugrtasenyt rendez.
sének és az meghiúsult: el nem fogadható ok dák és erdészek klubjának évi közgyűlésén a íc'riz A bizottság tagjai: Lassú Pius, Ladányi BélapKarjuh behozataláról tartott, mint egy bécsi lap jelenti
ez arra, hogy e dolog továbbra is igy ma
kitűnő humorral és szellemmel fűszerezett nagyéri Unni kecz Alajos tanárok, Heifler Ferencz,^ ovanovics De
radjon.
.*
előadást, melyet a hallgatóság élénken megtapsolt. meter és Kindloyits István VI. oszt, tanulók, Falcsik
t
Itt az összes megyei tisztikarnak kell fellépni A bécsi gasdasági társulat állattenyésztési szakosz Dezső és Nemes István V. oszt, tanulók. Kezdete 7
a a munkaerő szaporításának keresztülvitelére és tályának ülésén pedig a juhászairól s a gyapjúról órakor. Belépti jegyek: számozott körszék 1 frt.
az áskálódások megszüntetésére erkölcsi hatalmát tartott felolvasást s egy a szilárdság és nyulékony- Állóhely 60 kr. Karzat 40 kr. Karzatra váltott jegyek
a táncznál nem érvényesek^ Felülfizetéseí köszönettel
egész teljében éreztetni, sőt már eddig is ten ság mérésére szolgáló készülékét is bemutatta, mily fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tiszta jöve
általános tetszéssel találkozott. Az egylet, Dávid
nie kellett volna ezt, hiszen az a mindig mun udvari tanácsos indítványára, elhatározta, hogy dr_ delem az itj. dalkör részébe megszerzett lliarmonium*
kában görnyedő szegény irodai személyzet á' Rodiczky k itünő értekezését egész terjedelmében ki költségeinek fedezésére fog fordittatni. M meghívó a
belépésnél felmutatandó. — Felhívjuk' W közönséget e
megyei tisztikarnak aíattasa bár, de azért meg adja az egylet közleményei közt.
jotekonyczelu hangverseny tömeges pártolására.
Az „Első magyar általános biztosító társasát!"'
nem tagadható hivatalnok társa minden egvesXI ~ A fenn®bb jokert hangverseny misorozata kö
nek, kiegészítő' része a szerves egésznek s csak igazgatósadénak évi jelentését az 1881-ik évi üzlet vetkező: I. „A vándor", , Abt FerenJtöl. Vegyes
eredményről lapunk is közié, valamint t olvasóink a
mint ő, polgára az államnak, s benne tar hirdetési rovatban feltalálják e hazai társaságiunk karra atirta: Zsasskóvszky Endre. EloaÖja: a nagytozik tisztelni nem csak az embert, ki vele ha zárszamláj át, mérlegeit és vagyonkimutatását A t.
gymnasiumi dalkör. II „Grande Valse Brillant?",
sonló törvény keretében él s vele hasonló emberi olvasóknak és különösen az életbiztosító feleknek
~ Zongorán 4 kézre
jogokká^ bir, hanem tisztelnie kell benne a hi módjukban, van összehasonlításokat tenni, a mint ; előadjak: Riedl \ ilma es Hubay Etelka kisasszonyok.
Ili. „Az ember eredeti testgyakorláti élete." Felólvatalnokot is, kinek nemcsak terhes kötelességei, hogy hisszük, hogy ennek s a mérleg és vagyonki
“xA"8 nagygymn, taná'r. IV, „5-me Air
mutatásának
tanulmányozása
folytonos
teljes
meg
<ie jogai is vannak.
nyugvást fognak nyerni nemcsak a tartalékok foly
&.hegedűn előad
jak: Hubay Etelka k. a. és Chiovani > Lajos ur a
Az alispán urat mi erélyes ésfhnunka ked- tonos éf. tetemes emelkedése, hanem a miatt is, hogy
magyar zeneakademia növendéke. V. „A merengőhöz "
velő, e mellett igazságos és méltányos egyéni- az első magyar e nagy tőkei, miután Lajtántuli üz
Vorosmarty-tól. Szavalja: Tímár Elek VI o t. VI
letét a szárnyai alatt keletkezett bécsi biztositó tár
adiák1 Ri^l8W
.^ngorán 4 kézre elöl
saságra ruházta, kizárólag a magyarországi üzlet
»vok v^i
A ÍT 1
Emília kisadómenekednie kellett. Először Oláhországba menekült, biztosíték alapjaiul szolgálnak. E sorainknak czélja
"A bete$ lea”y> Egresi B.-tól. Vegyes
honnan aztán Törökországba vitetett; s itt Amurat azonban nem az, hogy' midőn „facta loguuntur", az
pasa név alatt a török szultán szolgálatába állott. első magyar mellett emeljünk szót. Czélunk az, hogy i karra atirta: Zsasskóvszky Endre. Előadja hamokíséret mellett: nagygymnasiumi dalkör.
J
— E tisztében Törökországnak több bel- és külhá- követésre méltó példát mutassunk fel az első magy ar I műm
boruiban fényes győzelmet vívott; miért is a török bwtosito társaság legközelebbi közgyűlésének hazafias
kormány hálaelismezéseül emléket állíttatott neki és jótékonysági újabb adományaiban. Az adományok
IRODALMI SZEMLE.
Aleppoban, hol a nagyhadvezér becsületes életének teljes összege 11690 frt. Emlékezni fognak t olva- I
sóink, hogy az első magyar általános biztosító tár- |
fáradalmait aluszsza/
Szépirodalmi könyvtár."
Bem amínő kérlelhetlen, szigorú a csatában, oly saaag tavah közgyűlése a gazdasági pályára lépett
8z.rke.zU á> kiadja: Algner tájol.
szelíd volt a esatan kívül. A kivívott győzelem után
xi-kZi * Saztlasági tanintézeteken kiképeztetése
^rkesztö s kiadó a költemények soro
hhh kondiját alapított. Ezen 400 frtos
azonnal bűnbocsánatot hirdetett, megszüntető a kor
zatát nem keznhette volna alkalmasabb munkával
mány által felállított rögtönitélő bíróságokat, féken ösztöndíjakban az 1881/, iskolai évben 5 növendék
mint epen Heine költeményeivel “melitv
tartá a kormánybiztosokat, s úgy tudta magát vi részesült, kik az ösztöndíjat a betűrendben felhívott
Endrodi Sándor ültetett által nyelvünkre?
selni, hogy daczára annak, hogy mint ellenség jött azon megyei gazdasági egyesületek felterjesztései
hw nem egészen, hanem a jobbak közül egy tetemes
az országba, csakhamar bálványa lön az összes né folytan nyertek meg, melyek az első magyan-al mái
részt.
Heine Hennk (1800—1856) egyike a XIV
szerzmlési
visonyban
állnak.
Habár
ez
ösztöndíjak
peknek, és csak az országba küldött kormányközegek
isméti balfogásai folytán zavartatott meg itt-ott több évre szólanak, mintán a tanfolyam is többévié k“lÖI!eg,Tgyob1b b’rikusainak, mint író s mint ember
* abbéké.
®
teljed, az idei Közgyűlés újabban mégis 4, megy ei kulonczségeirol nevezetes. Elmondhatjuk róla ho^v
Életmódja igen egyszerű s mértékletes volt; gazdasági egyesület (u. m. a Csanádi, fehér! gö^i ,r
mindig egyszerű honvédruhában járt, barna attilában és k.s-hont, és győri) által felterjesztendő ifjak szá
Sí HÍ. ÍR-ÜS "£ ■
vöröszsinórzattal; fején viaszvászonnal Iforitott fehér múra szavazott meg 1600 frtot. Az országod ga;/tatollas csákót viselt. De ezen egyszerű ruházatban la
egyesület István telki iskolájában kiképezemK 2 nagyon prózainak, sivárnak találta 7&SL ♦ J i
a yálasztékosság, csinos és tiszta volt; szakálla és
tik
ez évben is megszavazta a társaság
bajusza bozontos; fejbőrén szőke álhajat viselt, me •
“ö
a
országos iparkiál’utás MkMedXtmUÍibiL^“k^gi
lyet még éjjel is ritkán tett le.
költségeihez 1000 frttal, a Munkácsy Mihály remek
Társalgási modora keresetlen, de szerfelett nd
müvének „Krisztus Pilátus előtt" az országos kén- hol . Mp8ngár
híS
7T"
él““
voi-'
rai pazarabbul ömlenek el, az illatot kőit, hni^80^^*
tén
100
írttal
járul;
s
bar
a
magyar
írók
segély1
““ítókiel szemközt
got lehelő vidéken. — Örömmd mnlíi
kissé tartózkodó volt.
7^®^ t8 ?
hírlapírók nyugdíjalapjára
vagi
várakban, részt vesz szellemileg azok
A franczia nyelvet szerfö’.Ött kedvelte, és aki e Intézetek keletkezésekor tetemes összegeket adomá
ban s csudás kalandjaikban nagy hoXí^
nyelvet érté, az nagy ajánló levéllel bírt előtte
nyozott, ezek részére ez évben is 200—200 frtot adott
elmélazik
A maga személyére nézve semmi igénynyel nem Adományában részesült több tudományos intézet sok a dicső múlt porladozó romiainál _
tér ez a költői kedélyre, alkalmas azt fid?’ cs.“bltó
bírt, sem ^tüntetésre, sem jutalomra, sem méltóságra
e«ylet, több oly egyházközség.melv
ÍS8!?1 * ne«“etl*ég érdekét ií elömo/.ditja. A ban tulságba is ragaW s nem “ o“h£^
neű
A Pénzt ne« becsülte. Pénze soha
sok bámulóU
ba a
vott; illetékét is csak akkor vette ki, ha mulasztPetőfi és a bzent-Istyan szobor alapját 200—200 frt romanticismusnak
megvet^ taWtSíl^^
hatlan kiadasax voltak. — De katonái részére a vi ^ománynyjd gyarapító. Megemlékezett a szeiXh*
lág minden pénzét felhasználta volna. Minden egyes »król, az ínségesekről és az országos vörösként
győzelem után fényea jutalmakban ős pénzsegélyben
10,000 frt ez évre eső g^ S»meTí«^
második részletét 2000 frtot kifizettető. A ÍL i !
részesítő katonáit.
e
Egészen pénztelenül ment kí Törökországba; ö kimutatás mellőzésével ismételjük a» adományok tel”
11590 frtot. Felteszi hoev
csupán a szabadságért harczolt.
..
®rtg, nemesebbet nem tud felmutatni kőn*a biztosító felek , előtt ismeretes
kéntaz »Elso magyar általános biztositó társasán" tikusoknak szent volt, a miért halálból
a világtörténelem, mint Bem volt.
I
___
logika azon határozatot, hofy
kö&ffi
őv£
? szempontból te érdekes Heine egyénisége
de másrészt olykor visszataszító sajátságát*feledteti
gyönyörű, páratlanul tömör nyelvezet. Lk, •
g£Ug, találó kifejezésekben
foképen dalai, melyekben a népiest, a magasb müvé-
»eveLa j közönség
ért?
Van szerencsééi a tisztfelt fogyasztó €
Közönségnek tudomására hozni, hogy kü
lönféle idei töltésű
nebezen fordíthatók ide® kl3eretek
szépségéből ép
-J* *
tarka Pülaugó elveszti
8 a tl8zta 8zerelem dalnokát Ez
dS^dö
S annyiul inkább XkW'teT^^
folytatásai az előbbieknek,
r^árí.^^
kÍ már k5'töi- 8zellemi 1 aZÜl 1
független haza, a mély tiszta
rokonságánál fogva nagy előszeretettel foglalkozott
Heineval s szellemébe meglehetősen is beleélte magát.
~ A? ,y* eleJére 1Ue8ztett alapos, magvas s lelke
sült tanulmányában, melyet költőjéről irt 1 maga
sok^rU^A^
&u&8y német ^*0^1
sokkal, fontosabb a belalak, a költői hangulat, melyet
vrtteTebb Al
egyéniségének legközfoSVi ^gtisztabb tukre, mint a kül alak, a
jovore biztatást mintsen. A jelen türhetlen látsz' ta
azonban sokszor erősebb hangot ad ajkúra olvkm’
í
a zsa™k
i
foie« * dalokra fordította figyelmét a Z g^^
l
I
r
k
g
V?°.J
e
,
hazaja
boldogságát
a független önál
>
alkotásai » munkásságá
nak 200-nal több dal átültetését köszönjük. Heine | lóságban hiszi] megtestesülhetönek. Humoros versiben
Z'ó
legújabban, hogy a „mély- | a humor minden árnyalatával találkozunk eg7sz a
8
a
ag és kunnyelmoseg- mennyire váltakoznak, egyszer gúnyig, a fanyar sarcasmusig.
daemon kerekedik benne felül. — zunk. Ez^MÍr^’s^f^ í/01,30 .mű'eI ^gez-.
Aevtsegesse teszi a szereimet, melynek boldogító ere1T- HrteSül Ot“t° S 2
1
“ ““fejtett
Mt’ ki eszményképek után
kl
ÍO d rÖgeÍt talPa alatt feledve, a szelyet e könyv .
En zrt3yan magasb ágiéban röpkéd. Hogy mifeízi s
találóan jelfX
WLWhttL
Kérdezd mi a szerelem ? Megmondom:
v j
^csakhogy — szemétdombon,
^udródi az „Északi tenger" <czimü
’
cyklusból is
ültetett át nehány darabot, valamint
nini az
a w ^Elbeszélé
TH1
t« 9
sek s roma nézők"-ból is. E románczok csupa groteskkomikus, olykor fnvol tárgynak, melyekbe a^öltő a
meresz ellentetek jránti előszeretetét egész fénvében
fckeffi
NT k^8^
a tortéSm
elénk MrS íh?’ —&
lapjait kitépve,
“karorom . vérig boszantó guny élé
g 1 rámutatva a dőre emberiségre i hogy féltőn
tien az erkölcs labbal tiportatik, a gazság ül kevélv
- -Vaö
.
. E költemények, mint excentrikus lángész alko
tásai, bizonyara érdekes olvasmányul szolgálnak nem-’
lom
történészeknek, Lem a szépiwda!om iránt fogekóny nagy közönségnek is.
P
könyvtárul évfnT8
8 ”SzéP™dalmi
r o ?v q z é né\f?lya“aban megjelent: S z é c h y K áKo y
0”ka“ cz- verses regénye 4 füzet
ben, a kolto fenynyomatu arczképével.g y
ténefferrhji
tanár neve az irodalom törménXb lestS
»«" iraeretlen,
mert mbb aesthetikai értekezésen kívül níég Be««,
ddr»‘k,Ö“Ö’atMfPir»d“l«'"
most
hfnA
■ * ’i d “^gyakorlatlan, kezdő poéta
í -h ' ’ .Tnt £lya”’ klnek b*vatása s érzéke v^n á
d
E muvével a tavalyi 200 aranyos Ná’ía8S dljért P81?820^ h&nem ezt nem nyerhette el
minthogy müve a bírálók véleménye szennt az ér’
íábhaFf^Tk k,szluezése’ a táíadalmi erkölcsök
labbal tapodasa." Most aztán a közönség fóruma dé
feXal S 8
? könyvböfesa™"
.
lesjvUnyoMbb Arak maUatt kaphatók
gazdásági-, vett?meny-
g
S
és
&
virág-magvak
©
úgyszintén
H
húsvéti tojás - festék ®
különféle színekben.
2
5928.1
1882. k
közigazgatási
bizottsága f évi apri! 5-én 633. sz: alatt kelt
KTv
•
-T von Ie a költemények becsé-
8 z a n d a i gát földmunkálatának e készíttetését kimondván, az ajánla
tok megtételére f. évi april hó 20-át tűzte ki.
U
leg
ak. Fantasiaja rendkiriu meresz, csapongó, a térKlnLjl,erUri bclvilágból mentett hasonlatok
közt duskalkodo, e mellett az érzéki gyönyörök • a
Kaba^ti
8ZÓ1Í Védöje- ^úsfészt^edig a
cselkedőve^
örahosszat Jül böl-
10973
frt
“onkálatok költségvetési60 krban irányoztatok élő.
a törvé"yhatóság a halaszthatlan foldmunkalatokat 1000 frt érték ereiéig
már elkészíttette, az előirányzat 14973 frt 60
krban vétetett fel.
Felhivatnak tehát vállalkozni kivánók, hon
ezen
munkálatokra zárt ajánlataikat folyó évi
fi,*
j”a ^bafiy a legnagyobb keleti lyrikust HaaAsrn sw ss- & april 20-ának déli 10 órájáig Jász-Nagykunbzolnokmegye Igtató hivatalában szabálysze
=K Xi
rűen lepecsételve nyújtsák be. Az ajánlattevő a
megye
pénztárában 800 frt óvadékot köteles
mmden kozrenda testieég nélkül akár elmerübü kész
etenni s az erről szóló elismervényt az aján
mert ó valósággal hívó ember, ki az istennel vió
öntudatos egységben véges korlátok felül magát sza- lathoz csatolni.
J
fenktkelnTsz^
P“I>,'sko,i4s. “““mokság el- v;
fe—fefe« feltételek s tervek a szolnoki
len kikelni szive verehez tartozik, és minden enéskek.r. építészeti hivatal helyiségében hivatalos
kö1^ VQlt’ végetleniil
szeretetre méltó tudott lenni !“■
öj
órak alatt megtekinthetők.
« a
.P^P íáziklay fordítását illeti, álljon itt
™gy nem szabályszerűen be
—feveJ^n®ki mely válaszul szolgál nyújtott, továbbá, a nem világos, óvadékkal el
ke«>’ed
italában nem látott ajánlatok egyszerűen mellőztetni
1
a ba,,S hekes visszaadása s csín jellemzi A tognak.
'
-bírálatával szemben
'élik, ott k^yed
az éraéki íö„kó" -r”’ _.h°F
'Ueokezöleg
1
a
-Í?
n
!
atok
•
határidS letelte után azon
sem bírta elkerulm a veszélyt Ily helyeken egyetérk£at
a társadalnu Xeséiuírűrt118'"
d“ “Jetben véve vítódi nal és nyilvánosan fognak felbontatni.
erk^ok hatalmúnak feltüntetése" végett irta
tartom irodalmunkra nézve, hogy e dal
! különben a munka czéljáról halljuk magának a J
Szolnok, 1882. april 7.
,
szerzőnek a szayait: „A Szép Ilonka tendentiáfa hotv gyűjteményt teljesen bírhassa."- - Ily illetékes féX
le^obb aJá^
megmutassa a nőnek, mikép a családi köteléken kívül
fordítóra, mind a kiadóra nézve.
í
nincs maradandó üdve, mikép tisztának kell maradni
E muuka még külön, fényes gyémáht kiadásban
Sípos /Orbán,
mert a véroroklés törvényénél fogva átmegy bűnre
a niik - 2—1
való hajlandósága gyermekére is; hogy kérőbb az könyv?;1SafLgVlkalma8
ali ispán.
“ereítéval kárpótolhassa ^gát; ho^
’ 93
megmutassa a vénnek, nukép érzéki önzése a bünnei
S most befejezve szemlénket, vessünk egy futó . 882.
dón^rZet?'el^°ZJlt<5ja’ hogy meg®otassa az imá87
donak, mikep tiltott utón igaz boldogságot nem re lagos pillantást magára a vállalatra.
Árverési hirdetmény.
mélhet, hogy megmutassa, mikép a nöereje gyenge
tékos
Pí^afutás után a válasz
ha egyszer esett, csak lejebb és lejebb súlyáét ± ték e
lal lta8 eléggé hebizonyitot- s r- A™**0** kikQIdött végrehajtó az 1881. < vi LX t. <., 109
tohb V H?n’ a
azonban Önérzetesebb s határozót- hez ®Jn 1 • i !tre7lü8ágát HüZZa jánú még ezek- f- értelmében ezennel közhírré teszi km.,. . . । >5 , . cx
rÓMg 1011 ée.1012 az. végese áHaí MoXX J v tirJar*g'bi'
a,IeheM feg»Wbbt eze- losnal
‘ 1‘“a“eretete méS felemelheti . meg.
Jakab végrehajtok tavára
T°‘
hatók an V
^Ujete^
egyenkint is kap- Tolvaj Eszter eliten J37 frtJteke ennek^w/t?08^*?-.®^
hatók
3°
krért,
minden
2
hétben
jelennek
meg
egész
6-oe kamatai, egy harmad .Z^ék váltódlt ö? Ím
Csakugyan egy rósz jellemű nő — Ilonka körül
■M
csoportosul minden, a kinek anyja is bukott nö s a
kprayez^ 8 ferde nevelés is hasonló irányba des mellett ingyen kátyúk a bekötési táblákat is.
T1
kiadási módszerére csupán az a kifovanoa árverés utján eladatnak
°“barb<>1 *öf ingóságok nyíleg>eakölteményeinek
müveket nem egv
egy
folytában hozzák. így pl. Heine
- 1
foíXSf "lí í ÍTtben
"apvilagX mi^a szili. Tolvaj E.rt« t^koXló?^
’ B.UCzkó
...ti? t“ri“lom általában igán alkalmaa a feldolgozásra, ^é^ÍHk* f IJ' éA /amban Mfta a közönig. He- háznál teendő eszközlésére 1888 anrfl
t malome. 10 órája határidő
4»Jának
csakhogy óvatosságot igények Kütóoösen a iSsXen és
6 baJon, Jövöre segítve lesz, a lelkes d.
ezennel oly megjggy,éa,el hivatok meg h^y* M^ntÍ^^
'
no rajza tui, mélynél a művésznek vigyázni kell ne- és páratlan Agyeeségn kiadó által.
p>k
ezen
árverésen
az
1881
LX
t
“
érintett
ingosahogy a keiló korlátokon tnllénjen. 8 épen itt van
Felelne szerkesztő: Pásztor Peronos.
U8Z1 a keleti embert.
wX2
Xfirtj SSlrf'l' ■ k-“^
szett, hogy ö e nő jellemét nagyon reaüstikusan
fo?ta JA mert «®erinte a ^költői légvárakat megunta
® közönség, a költészetben valóságot, igazságot ke-
NYILTTÉIL*)
*
melv
r^alom ^lenében,
mely ellenünk a „Lehel-Kürt* f. évi 12-ik szá
mában emeltetett, az illető „levelezőt* egy jellemtelen gazembernek nyilvánítjuk, ha állító
puszta képzelgés.
«—»
—
Hosszadalmas volna itt e thema fejtegetése szerra
ellenében; tagadhatatlan, hogy reális világban élünk
“említett lap
' teiSéXtü
A
melyet önző
. felbvjuk
nfróterf neve
természetünk minduntalan keres, de ebbői nem követ- nyilvánosságra hozatalára.
*
ve^kh°Srta J°lté8zet aUPjáal “ • mwőrealismust
Kelt Csépán, 1882. april 5-én.
T ,
vegyük, mert hiszen akkor megszűnik a költészet
Botka Vincze Endre,
azzá lenni, de meg az eszményi világ nem ellenkezik I
bíró,
~
tgazsaggal, sőt mindig alapját képezi.
।
vzibulka Gyula,
w
Máskülönben a magvas tartalom, helyes költői
igazsagszolgaltatás, továbbá a gyakorlott verselés, a I
j , ty<>r7"coré«.
Abrahámfalvi Bnbla Kálmán,
szemlélődő bár nem magas röptű lantosig, általába
a tetazös külalak feledtetik a mű egyws hiányait
|
Z"
városi orvos.
“ í kWMbM foglaltakért
a s«^
10&
1“ I
i—i
Sz0o Béla,
...
kir. biA végrehajtó.
Alóhrottnak abonyi birtokán M* 70
Esetleg vevőhöz szállítható is. Bővebb értesítést tulajdonosnál A B 0 N Y B A N
“erezhetm levél utján vagy súlyéin A*
*~l
Hunyady Arthur,
1■
'
Az ,Elsö magyar általános biztosító társaság'
mérieg-számlája
Mely szerint közhírré téteJ > tik, hogy a Szolnok város tulaj
donát képező vósórfl és plnczi hely péM^zedési Jog
gyakorlata, £ évi m^|U8 hó
1-tól kezdve három egymásután következő évre teije5 dőleg,Nyilvános árverésen ha*
szonhérbe fog adatni.
Az árverés szóbeli és zárt
ajánlat útján april hó 11-én
délelőtti 10 órakor, a polgár
mesteri hivatalban ejtetik meg,
} ahol is az árverési feltételek
megtekinthetők, és fenti nap
$ déléló01 9 óráig a zárt
ajánlatok 1O%> bánatpénzzel
ellátva benyújtandók.
Utóajánlat el nem fogadtatik.
Szolnok, april hó 6-án, 1882.
1
1 m I kr.
2.
3.
5.
6.
7.
lOrvo^^tű (Tóm án y o s észleletek i
!
Feltalálója
I éa egyedöli kéwitője Hoff JAnoa-féla aaalátakivonatnak
| udvari mállitőja a legtöbb európai fejedelemnek, Béé*
[ Grabenhof Bröaerrtraaae Nro. 2. Iroda é* gyári raktár
|
Graben Brinner*tra*ae Nro. 8.
>
Hivatalos gyógyjelentés.
I
b
L
I
|
[
I
|
Melyet dr. Granich.tatter ca. k. váróéi orvoa Bdeaben
adott ki: „A Hoff Jánoe-féle maláta kéemtmények nevaaeteaen a maláta kivonati egéeaaági eör as egyesített
maláu csokoládé, a mell maláta csukorkák megvisagáltatták Kletxin»sky tanár nr vegyelemséae alatt. Vannak
benne résnek, melyek as eméestéei ezervek gyengeeégéaél, as slteet rendetlen esirknlátiójáról, úgy mint mellnehéwégeknél leeoványodás éo a hideglelés hajlam meg
nyugtató és erősitö tulajdonságánál fogva bredménynyel
hassnáhatik.
Dr. QraniolMrtUtOa, ca. k. városi orvos Bécsben.
BismZTOk bereseg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó ízű4 es erősítő, TrungSl gróf táborszernagy
jó izd é. erőeitö gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatik, Lueca, Nileon aeszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
I
I
।
|
1
|
i
Ó v á s.
। Minő., maláta készitménysn védjegynek (mellképe Hoff
Aáiio. feltaláló éa egyedOli gyámoknak álló gömbölyded
I -alakban, alatta Hoff Jánoe névaláírásával) kell lenni. A
। honnan a alódiaág ezen jelvénye hiányaik, mint hami
sított visszautasítandó. — Az első valódi Hoff Já nos- féls
I nyálkaoldó maláta mellcznkurkák kék papírban vaunak.
। Mir FíraJrtAr Szolnokon Konzzpajrt LAszlé
ffazzcrtzletébcn. Jizzbertaybea: ■zilI
vAzi Gyula LAazlónAl.__________ J2"1!
Fő- és speculationális
vételeket,« szabad zpeculatié, cousortiumok, éa
praamiujBok mindez combinatiotan
•saktaH reális és dicsérettel elismerve, eredeti
árfolyamok szériát. <
Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Bécsi börzén
1
a „Leitha" (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fblvilágo*
attáa, távirati aviaók, a Leitha pénzügyi és kisorsolási próba számai, valamint tartalomd&s folyó
iratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
fbspeculationális nemek és papírok magyarázata,
stb.) bérmentve és ingyen.
\-
960,000 —
tári pénztáijegyekben
Értékpapírok
:
^^000 tán. földhitelintézeti 4*/•/. záloglevelek k 9gM/t 11^.^
- kr.
t
b) 688,400 „’ tn. feldhitelintézeti 5% záloglevelek
k lOO*/
688,400 „ - kr.
- kr.
c) 324,000 „ m. fóldhitelintézeti 51/,®/. záloglevelek
k 1007. 324,000 „
dY 1.344,300 „ m. északkeleti vasút ezüst ele. kötvények k 927» l-JBVgj ” - kr.
- kr.
}
” Sassa-oderbérgi
T?____ J—1___ • vasút,
... ezüst els. tntv
k ^J,%.
93®/- 186,256
kötv.
uk e) 199,200
- kr.
Magy.
nyugoti
vasút
IE
kib.
ezüst
els.
kotv.
k
/•
f) 398,000
J6. . vasút. II.
tt lil
ik 090/
322,000
- kr.
m.
gácsországi
kib.
ezüst
els.
kötv.
g) 350,000
Duna-drávai vasút ezüst elsőbbe, kötv.
k 92®/# 193,016
3
" 209,800
h)
— kr.
13,800
15,000 „ Első erdélyi vasút ezüst els. kötvények k 92®/e
25
kr.
86,795
Pesti Lloyd társasági és olasz alapítványi kötv. • • • •
j
72 kr. 4.609,183 97
64,388
a fenti értékpapírok után az év végéig esedékes kamatok .
299,026 04
Leszámítolt és egyéb váltók
.................................................
1.210,000 ;_
A társaság házai Budapesten........................... • • •
Különféle adósok:
ii
| 633,276 58
a) Pénzkészlet és maradványok a képviselőségeknél
204,856 78
b) Maradványok idegen intézeteknél . . . . .
1 194,702 57
Jégbiztositási osztály folyó számlán
.......
1 10,106,46
Központi pénzkészlet
. ............................................................
A következő években lejáró díj váltók és dijkötelezvények:
. 1.390,744 frt 52 kr.
8.121,15240
az 1882. évben esedékesek
30 „
1.232,666
„
1883. *
n
•
•>
57
„
1.049,170 „
„
1884. „
„
...
874,997 „ 86 „
„
1885. „
„
• • •
97 „
348,334
1886.
• • •
188,673 „ 01 „
„ 1887. évben és később esedékesek
5.084,587 frt 23 kr.
összes díjváltók és dijkötelezvények:
1—1
I is tüdöbajt
|
Koff János urnák, mint ea.k.uálUtónak, a karó। ni* arany érdamkerasst tnlajdono.ának, maga* rendjelek
I lovagjának.
r
Elhelyezett tökepénzek az első (hazai takarékpénztárnál, az egyesült budapesti ftváro«
7
takarKpénzUrnál, a m. orsz. központi tLarékpénztárnál és m. k. államkincs-
1.
SCHEFTSIK ISTVÁN,
) a Hoff JáüOS-félé maláta gyógy-gyártmányok I
j felett, melyék egész Európában mint gyógyhatá- ।
suak vannak elismerve és 58-SZOr van királyok ,
’
és császárok által kitüntetve.
I
gyógyít köhögést, valamint gyomor-, meK-
dcczemhcr 31-én<
Teher
1.
Részvényalaptőke: teljesen befizetett 2000 egész részvény i 1000 forint 2.000,000.—
! 7 p
j.
j|QpO fél
„
A 500
„
1.000,000.3.000,000
L166.952 26
2. *Társasági tartaléktöke ......................................................................................................................
3. Tüzbiztositási díjtartalék készpénzben, a viszontbiztosított rész levonásá
val éa minden megterhelés nélkül .
.......... 1.800,740.31
♦•Szállitmány-biztositási díjtartalék készpénzben, a viszontbiztosított rész
levonásával és minden megterhelés* nélkül . . . .. . . . ‘ 21,772.85 1.822,513] 16
131,649185
5. Tüzbiztositázi függő károk tartaléka ....
>30,058] 57
6. Szállítmány-biztosítási függő károk tartaléka •
358,606] 97
7. Árkülpnbözeti számla, ^ ....... .
\ .
.
28,413,57
8. Dunaparti ház adó-tartaléka .......
161,450101
..........
9. Különféle hitelezők
3.965 —
10. Az előbbi évekről eddig fel nem vett osztalékok
373,793] 59
1L Tisztviselők nyugdíjalapja .................................
330,782] 04
12. Életbiztosítási osztály folyó számlán ....
712,967; 38
13. 1881. évi nyeremény
AÍ2l,t52^
............... T-1
•) A társasági tartaléktöke az 1881. évi nyereményből emelkedett 1.278,533 frt 51 krra.
••) A díjtartalék az 1881. nyereményből emelkedett . !. . . . 1.^8,303 írt 78 krra.
Budapest, 1881. évi deczember hó 31-én.
i>
i g I I g it ó 8 á g:
A I
Fnchs Rudolf.
Hajós Jjzsaf.
Harkányi Frigyes.
Lkvay Henrik.
Igazgató helyettesek:
Orniody VBmm,
igazgató.
URruumi Károly Pál,
aligazgató.
A jelen mérleget megvizsgálván,' azt a törvényben s az alapszabályokban
meghatározott elvek szerint készültnek és annak egyes tételeit a fö- és
segédkönyvekkel teljesen megegyezőknek találtuk.
Radnyánszky Ferenci.
1—1
Tornyai Schezsbei
Jeney Lajos,
központi könyvesé* főnök*.
Szitányi Izidor.
Budapest, 1881. évi február hó 27-én.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Tudósítás
Bérbe adandó magtár.
kézműveseknek és munkásoknak r kik
Amerikába akarnak kivándorolni.
Terebély András urnák a
Molnár-utczában levő háza alatti
magtár, "JJ
kedvező feltételek mellett, azonnal
bérbe adandó.
Értekezhetni lehet PÁSZTOR
FERENCZ ügyvéddel Lakása:
búzapiaczon.
Az éjszak-nyugati munka-utasitó iroda Chicagóban,
jövő évadban 8000 embert, az iparnak min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni.
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, Md-
képes a
épitézhez, henger- és vasmiMkához, gyalu ie fürószMthMkhez, géfxnühelyekhez. szén- is vasbányákhoz, kőtóriahaz, Majorsághoz, fOhmriveléshez. Ezen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyek** szabtd ClilHtált eszközifink, továbbá Minden helyért a
legasagasabb bérek fizettetnek.
Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
V
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy- •
Mtt fö-figynökünkhö* Fadhaber A W. úrhoz, Hamburg,
Alté Gröninger-Strasse ’Nro 4., fordulni
Szolnok, 1882. Nyomatott Haftner Sándor és tárna könyvnyomdájában. (BosapuMa/TaMr^^
T. évfolyam.
16—278.
Szolnok, 1882. április 16-ám
a JMÍIÖKÍIOI
KÖZLÖNY
Egyes szám ára 10 kr. |
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
i J
Megjelenik heteakint
vasárnap
• « ridéki példányuk ia
agyasakkor portára adat- .
nak. Saericeextoaég: Szol
nok, búzapiaca, 1396. «. a.
hová a lap aielíemi répáét
illető közleményeken kívül
az előfizetési pénzek ■ min
den egyéb dijak is küldendők
Ide kUdendők a postai feí-S
■zólamláaok i» (reclamatío.)|
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: * enerkeastMégnél, buzapiaes
1396. sz. alatt • unrenott FáSZtOr Fereaez kö^ és
T«R«^ügyré<l irodájáéra; Vakra? László *r falatéban;
béért kifúrtért irodákban éa bármely
Hirdetési dijak: )
.
E<y centiméter ma^aaeápi károm hMÍboe weletnyi térért:
1-uer hirdrtvu
'l
90 kr.
16 „
12 ,
Többszöri Jdrdstésnél árloeagodés.
tekinteni jól esik nemes Szivüknek, melyet az
önérzet feldobogtat: megadjuk a nyilvánosság
nevében megérdemlett koszorúikat.
Varga Emil igazgató ur is kivívta magá
nak e koszorút. Mert ime, a mai napon tiszte
lettel sereglik a város ' szine-java az érdeműit
köré s őszintén, bensőleg üdvözlik őt, hogy a
gondviselés megengedte neki hpszonötéves áldozárságát ünnepelhetni.
9
(—-r.) Varga Emil ur, a szolnoki városi
kath. nagygymnasiuin igazgatója, ma ünnepli
áldozárságának huszonöt éves jubileumát.
Megszoktuk adni kinek-kinek a magáét és
senki valódi érdemét megkisebbiteni nem szo
kásunk a nyilvánosság . előtt, sőt azt mindig
elisineréssel emeljük ki.
Miért mellőznöd tehát az érdemes férfiút,
érdemei elismeréséin ma, midőn nagyfontoss ágú, de tövises pályáján egy fordulóhoz ért,
mely háta mögé ejt huszonöt hosszú évet.
Az & pályája szép és dicső pálya, de gö
röngyös nagyon, s göröngyös pályát dicsőn
Az ifjúság virága a nemzetnek, az ifjúság
szive veteményes kertje a nemzet reményeinek,
s azok, akik csendes elvonultságban, elzárva a
világ zajától, e veteményes kertben lelkiismere
tes gondossággal, fáradhatlak- szorgalommal, ezer
gáncs és nehézség között eredménydúsan küz
denek a nen^t jövője érdekében: méítók arra,
Az ünnepély jelentősége azonban nem a hu
szonöt évben leli tiszteletre méltóságát, mert
hiszen ez emberöltőt más is megéri Isten jóvol
tából, — hanem abban, hogy az ünnepelt ez
idő alatt az ifjúság kiképeztetése, tanítása köfül
szerzett magának el nem múló érdemeket, me
lyeknek erkölcsi értéke a nemzetre száll vissza,
mert a fáradság és munka a nemzet érdekében
hozatott meg általa.
Elismerés illeti tehát * férfiút, ki valódi
önfeláldozással, közmegelégedésre szolgálja a nem
zet legszentebb érdekeit, — és tisztelői, kik őt
üdvözölni egybe seregiének, csak hazafiul köte
lességet teljesítenek, midőn meghajolnak az
érdemes férfiú és xendtag előtt.
Elismerést nyújtunk neki mi is a nyilvá
nosság nevében, mint a rend érdemes tagjának
és mint tudományos tanférfiunak, kinek további
működéséhez szerencsét és kitartást kívánunk.
Adja isten, hogy az ifjúságot a derék igaz
gató még számos évekig vezethesse a tudomány
és fölvilágosodás felé!
hogy nevüket tisztelettel emlitsük amidőn elérik
küzdelmeikben, azon időpontot, melyről vissza-
TÁRCZA.
Virág Imre.
.
i
. ■
*
'
■
in.
Vigan mulat Virág Imre egyedül,
De lelkére sötét bánat nehezül;
Nehéz bánat a szerelem bánata —
Kiért búsul, miért búsul?
ő tudja azt egymaga ...
■ *
•
i.
„Éőea anyáin ne zaonorita engemet.
Ne búsitod el még jobban a telkemet;
Soká folyt már ügyit a köny szememből —
Mégátkozva vagyok én szerelmemtől.
Édes anyáit ne átkozd meg leányod,
Mit sxenvedek éjjel-nappal: te látod!
Maholnap már őszbe borít a bánat------Virág Imrét szeretem én,
Az én kedves babámat. -
.Lányom, lányom, nagyon roszat beszélnek:
Virág Imre beállt szegény legénynek 1' —
, „J4 Istenem, mit tehetek fa rőla:
Virág Imrét szeretem én,
Isten bdnül ne fújja.*
n.
Virág Imre be-betér a csárdába,
Szerelmes lett a csárdásáé lányába . . .
Ott mulatós napestétől reggelig, —
Akkor aztán bársony lovát
Pajtásai nyerhetik.
Poraik as át Virág Imre nyomában,
Amint vágtat a bogácsi határban . . .
Vágtass Imre, vágtam gyorsan előre,
Ká ne kertü a vármegye kesére.
Vágtat, vágtat Virág Imre szaporán,
A asailő is sMvedns a nyomán . . ,
Mikor aztán tg csárdát ár, betéved,
S. hássák neki a csigányok:
„Ilyen élet nem élet- . . .
eeak előlege* ágasáé mellett köxöltetaek.
\
Nyílttéri közleményeknek minden centiméterayi maraesán. ’
vX'
75 kqávsl aaámittaS^ÍY
lurdotmények^nrt a nyílttéri kökények békáidéit 7 k£
Azt beszélik, akik Imrét ismerik,
Akik titkon sóhajtását ellesik,
(Azt beszélik, és hej igaz a beszéd:)
Virág Imre husvét napján
*
Megölte a kedvesén.
Viastor Famaaz.
A2 alvajáró.
— Történeti beezély. —
Irta:, K. K
Jáaz-Nagykun-Szolnokmegye közép táján, a Tisza
mentében volt évszázadok .előtt két falu, vagyis in
kább két kis telep. A Tisza balpartján emelkedett
Paraszt-Süly, kicsinyke denká templommal és toronynyal, oly közel a vízhez, hogy csaknem belebukott.
A Tisza jobb partján emelkedett Nemes-Süly, egy
szerű kis, ujdon épült templomával. A falubeuek, ha
valami végezni valójuk volt, csónakon közlekedtek
egymással, mi ugyan nem sűrűn történt: lenézvén a
■emessülyiek a paraaztsülyieket, mint parasztokat;
ezek pedig irigyelvén amazoknak — mint nemesek
nek, boldog állapotát
így volt az akkor . . . most nem igy van.
A Tisza ugyan most is méltóságosan hömpö
lyög medrében a Nemes-Söly máig is fennáll, csinos
kis takaros falu, népe munkás, józan és szorgalmas.
De Paraszt-Sülynek hült helye. Ez eltűnt, s
pusztulásáról azivreható történetet tartott fenn a ha
gyomány.
•
Szép nyári éi volt A teljes hold majdnem oly
fényessé tévé as égszakát, mintha nappal lett volna.
Mély psend ült Paraszt-Süly felett, alakosok a hoss-
Bélyegdíj minden beiktatásnál 30
ír.
A korszellem kulturális szerepe.
_
^ektannak egyik legszebb elmélete,
a tapasztalati lélektannak épugy, mint az emberiséé
történelmének pedig egyik legfönségesebb
adata azon örvendetes igazság konstatálása horv
születetté em^
benség ó-kora, annak naiv- és ifjúkora is egyszer
smind; a későbbi idők folyása meghozta a kulturális
nagykorasagpt, s nincs kétség benne, hogy a Telvia nemil,,k korával
Az emberiség éveinek szakadatlan folyása azonVem jelez egyidejűleg szakadatlan tökélye“ eg^ Pohtikai történelmi korok fej-|
áüSr^*
ne-m ®indenkor és mindenben
"WW-emBlkedést is. Hanem igen is látunk
orokos ingadozást; mely ingadozásokból, hasonlólag
J 1^°“^ k*mbálódzásaihoz, egy bizonyos idő le*
ÍT^i C8^
vonhatjuk él a kedvező vagy
Kedvezőtlen jelenségek tulnyomóságának tapasztalatát.
Egyet azonban e tüneményszerű hullámzásban
az alap-okot, egészen tisztán felösmerünk wriint’
kel, s ez — a korszellem.
, Anu a levegő sűrűsége a barométernek, ugyanaz
“ ““^riség kultúrájának — termé-
Ta
Mert hát az a korszellem, amire, mint egy látkariM
vagy
tüneményei
^töakn®* önmegadással hivatkozunk, vol
taképpen azon irány, melyben a különböző idők
idők és
és
he?u
sűrögtek-forogtak érzék-szeUe ni tevé
seikkor. Azt az irányt mindig és mindenütt ogy-egy
kedvencz eszme, vagy szellem szabta meg. íz tűzte
k1 aczélt, mely után törekednie kellett. Ez fvolt
az
volt az
mely a klmtö f®ghatályosabl an köl
tötte fel s mozgatta az úgynevezett köz szel
lemet.
x
A korszellem mindig tökélyt terjeszt elő sejtel-1
meiben. A korszellem e sejtelmeit, vagyis az esz-:
menyeket, az ész czélul tűzi az akarat elé; s ha
szu munkában elfáradva, az álom balzsamos karjain
nngatództak.
Már jól előre haladott az éj, midőn a nagv
csendben egyszerre valami fuvola hanghoz hasodó
lágy ének tenedt eh A hangok magas helyről jövének, s oly tulvilagian, oly el-elhalólag rezgének szét
falucska telett, mintha a mennyből pállaná.
A szivemelő dal megszűnt; s im a deszkatornyocska legfelsőbb ablakából egy fehérbe öltözött
alak bocsátkozék alá a templom tetejére. Hosszú
haja szétbomolva, fekete fátyolként lengett hajlé
kony tagjai körül s hófehér kis lábaival biztosán
járdáit alá s fel a meredek tetőn. Olykor-olykor
karjait a hold felé teijeszté, s oly mozdulatokat tön.
mintha repülni akarna. Vért fegylaló látvány volt
főleg midőn a templom gerinczén végig menve, viszsza-viazatért; mígnem végre a torony ablakához ia
“lemdkedve, ott eltűnt Ez volt a szegény Farkas
Etel, Farkas István uramnak, a paszt-sulyi kántor
nak szegény, alvajáró leánya.
Még akkor ugyan nem ismerték as alvaj áráét
as idegbajnak ezen veszélyes.nemét; s a köznép sze
gény Farkas Etelt valami elbűvölt lénynek tekintettemindasálta1 nem fél tőle, sőt némi ájtatos tisztelet1 t
^y egyesdmekpnöt
egész háznépeknek is sokszor mondott olyan jöven
dőket, melyek szóról-szóra beteljMedÓHak
Maga a nemes-sülyi tiszteletes, kinác eklézsiá
jához tartozott a paraszt-sülyi egyház, maga ezen
nem^ férfiu, Mogyoróssy Benjámin ö kegyelme is
gondolkozóba esett a szegény leány állapota fölött,
mikor azt Farkas István uram nagy lelki szomorú
sággal el-elpanaszlá neki
«W **!«•<» bibKAjAt
a tiszteletes férfiú és abból vigasztalta kántor barát
ját: „Az ur könyörül a megnyomorodott lelkeken és
megadja üdvösségöket" . . . Nyugtassa meg tehát
magát kegyelmed édes tiszttársam! majd eljön a
segedelem onnan felöl, azon szegény leányra is. —
Hanem Farkas István uramnak mindezen épületes
vigasztalás daczára megmaradt szomorúsága. Nem-
módját is tüzetesen megjelöljük, — felszólalásainkNem az ellentétes politikai küzdelmek végletei
a foganatosításra, realizálásra megindult emberiség j
nak
vagy épen semmi, vagy igen kevés, eredménye
ez élj át megközelíthette (mert eszményképeit soha tel- । felé való konok törekvést akarom én most érteni,
jesen meg nem valósíthatja) megelégedettnek, bol- ' hanem azon küzdelmeket inkább,., miket a tudomány, lett, sőt a legtöbb esetben a legéletbeyágóbb törvé
nyek előkészítésénél még alkalom sem adatott nekünk
- dognak érzi magát a megfáradt ember : mert tudja, ! művészet, erkölcsíség, jog, egyéni élet, család, köz
arra, hogy véleméhyünket nyilváníthassuk és javas
ség,
társadalom
stb.
stb.
eszményeinek
megvalósítása
látja, hogy fáradozása nem volt meadö sysiphusi
latainkat
megtekerniük!
\ ।
munkaf tudja, látja, hogy szellemileg tökélyesült körül való lázas igyekvések közepett tapasztalhatni.
E tapasztalat folytán, de, meg azért is, mert
S éppen ezek az ellentétes igyekvések azok, mikben
V — haladt
Csakhogy a korszellemnek ilyen czélhoz jutása, az emberiség kal'u"ájúnak kiszámithatlau nagy ereje ismétlésekbe bocsátkozni nem kívánunk, tartózkodunk
az életnek az eszménynyel való lehetőleges össze rejlik. Mert ezeknek az ártatlan jellegű csatározá az ügyvédség terén különösen érzett hiányok tüzetes
egyeztetése, á legritkább esetek szaporitója. A hala soknak éppen az a hivatásuk a szellemi életben, ami | felsorolásától s azok orvoslási módjára vonatkozó ja
;
dás nem mindig győzelem, hanem a legtöbbször meg a szeleké a fizikai világban; a lélek egészségének vaslataink előteijesztésétöl.
Tartózkodunk ettől annál is inkább, mivel az
érdemelt bukás. Az elbukás t i. oly értelemben légkörét felfrissítik, tisztán tartják és a pornadás
ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874. évi 34.
• haladás, amennyiben a hia törekvés veszedelmes csi epidémiájától megmentik.
Mi pedig szerény és bátortalan halandók, kik a t. ez. módosítása iránti törvényjavaslatnak egyik ki
ráit agyonnyomja, a károsnak bizonyult irányt megkorszellem ellentétes irányú rohanásainak által utján tűzött czélja épen az, hogy az e téren érzett hiányok
‘ érdem lett? csúfos vallásban részelteti.
Az egyik korszellem divatszerűleg ragadja az állunk, s úgy irtózunk és fázunk a szélsőségektől az orvosoltassanak, s e törvényjavaslatra nézve is több
i-emberiség egyik részét a végletekig, a szélsőségig; eszmények után való bizonytalan rohanásokban: a alkalmakkor nyilvánítottuk nézeteinket, és azon re
ménységben vagyunk, hogy megjegyzéseink ezen* tör^azután meg az ellentétes korszellem az emberiség középutat kövessük s boldogok leszünk.
Dongó Qy. Géza.
ivénvjavaslat törvényerőre emelése alkalmival figye
egy másik részét szintén a végletekig s azután, pL
lembe fognak vétetni.
—
ezer esztendő malva, as egyik végletet megbuktatja
Addig is azonban, mig ezen törvényjavaslat
a másik véglet: — s ha ez a diadalra jutott véglet
folytán az újabb ügyvédrendtartási törvény megalkót' eszményeinek diadalra juttatásával az emberi anyagi
Kamarai felirat
i és szeUemerkŐlcsá ózdijainak tömjénéz >— haladáskép
tatnék, kényszerítve, érezzük magúnkat-ez Alkalomból
A debrecseai Ogyvédi khná&tól aá
újból felhívni Nagyméltóságod figyelmét - ózon körül
pen üdvözli a veritékes sikert a ránezosképü ta
[Két közlemény.)
ményre, hogy a kamarai tagsági díj tartozások, da
pasztalat
így buktatta meg az egyeduraság végletét a
Az ügyvédek lajstromába az 1880. év végén be czára annak, hogy a választmány e tekintetben
köztársaság véglete. A pogányvilág anyagi élvhaj- volt jegyezve 231 ügyvéd, az 1881. év folyamán be minden rendelkezésére álló törvényes eszközt a lég-'
! • száinak végletét megbuktatta a keresztény felfogás jegyeztetett felvétel által 8, más kamara területéről erélyesebben felhasználni igyekezett, évről évre foly
| *
tulvilágias mámorának véglete; a gazdagság végle- átköltözés folytán 4, összesen 12, kitöröltetett önkén vást szaporodnak, úgy hogy már a múlt év végén
\
tét áz elszegényedés véglete, a realisztikus irányokat tes lemondás folytán 3, elhalálozás következtében 5, ezen hátralékok összege a pénztárnoki kimutatás sze
■az idealisztikus irányok véglete és így tovább a más kamara területére átköltözés folytán 2; lett tehát rint 5715 frt 30 krra nőtt.
", végtelenségig a végletek mind egymást. És ezen, a az 1881. év végén bejegyzett ügyvédek száma 233,
E tekintetben múlt évi közgyűlésünkből 264/881
végletek összemérkőzésében rejlő s a korszellem által kik közül az ügyvédség gyakorlatától fel volt füg sz. alatt, továbbá az 1881. augusztus 25-én tartott
sugalmazott kulturális erő szakadatlanul működik gesztve 4.
választmányi ülésből 774/881. és deczember 11-én
ma is és fog működni az idők végeiglen, mert erköl
Az ügyvédjelöltek jegyzékébe az 1880. év végén tartott választmányi ülésből 1080/881. sz. alatt kelt
csi világtörvény, s mint ilyen, örökké való és meg be volt jegyezve 88, az 1881. év folyamán bejegyez felterjesztéseinket bátorkodunk Nagy méltóvá godnak
változhatatlan. |
tetett felvétel által 20, más kamara területéről átköl emlékezetébe hozni azon tiszteletteljes kérelemmé!,
Korszellem, s az ez által tanácsolt közszellem, tözés folytán 5, együtt 25, kítöröltetett más kamara ‘ hogy a törvényhozás intézkedéséig is, a megfelelő
kulturális divat, volt, van és lesz. Volt, van és lesz, területére átköltözés folytán 6, az ügyvédi vizsga lépéseket, rendeleti utón foganatba . venni méltózmint látható isten, s aki nem hisz benne elkárhozik. letétele, és az ügyvédi lajstromba felvétel folytán 1, tassék.
Diadal és bukás, bukás meg diadal jelölik hódító egyéb oknál fogva 2, összesen 9; lett tehát az 1881.
hatalmának véres, meg rózsás nyomait a múltban; év végén bejegyzett ügyvédjelöltek száiúa 104, kik ! IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
bűz és illat tanúskodnak arról, hogy ma is a leve közül bíróságnál 16, kir. közjegyzőnél 2, és ügyvéd
— Fölhívás. Főispánur ő méltósága szi
gőben van s minden le he letvétel lel öntudatlanul nél 86 van gyakorlaton, iroda-változtatási eset 14, ves volt alulirt ipartársülattal az ipar s keresk.
is magunkba szívjuk; remény és kétség, bizalom és ügyvédjelöltnél 15 fordult elő, ügyvédi vizsgáért! fo
minisztérium egy átiratát gőzölni a trieszti
önérzethiány, lelkesedés és csügretegség szemmel lyamodás 9 terjesztetett fel.
látható bizonyságok az ellentétes korszellem által I
A midőn a fentebbiekben a kamarai választ ipar- s terménykiállitás ügyében.’ — A
felvert antagonizmus jövendőbeli valószínű kifejtéséhez. mány illetőleg fegyelmi bíróság működésének főbb kiállításban való résztvétel megbeszélése czéljáA kóreszme által szaturált közszellem (a hamis mozzanatait az ügy. rts. 32. §. rendeletéhez képest ból f. hó 19-én, azaz szerdán d. u. 4 órakor az
isten) fog-e majd győzni, vagy a gyógyító eszme előterjesztettük; itt volna még helye, hogy az idézett ipartársulat helyiségében értekedet fog tartatni;
. (az igaz isten) által lelkesített korszellem----- — kér 32. §. értelmében az ügyvédség és jogszolgáltatás’
dés, melyre a jövő titka emberi számítás szerint csak terén szerzett tapasztalatainkat előadjuk, valamint a ezt megelőzőleg azonban — az i idő rövidségét
az lehet, hogy győzni fog az erősebb ? Ahol a job 19. §. értelmében az ügyvédség és jogszolgáltatás tekintetbe véve — van szerencsénk iparosainkat
bak többsége van.
terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű refor értesíteni, hogy a kiállítás ez év augusztus ha
Századunkban a közszellem, vagyha úgy tetszik: mok életbe léptetése iránt vélemény iínkst nyilvánít- vában nyittatík még, a bejelentések pedig e
közvélemény gyártói és teijesztöi a sajtó, az iroda sok és javaslatokat tegyünk.
hó 25dg az ipartársulat. elnökségénél eszközöL
lom munkásai. Tapasztalásból tudjuk, hogy azok so
Azonban fájdalommal tapasztaltuk eddig, hogy
raiban is meg van az eszmék ellentétes irányának bár évi jelentéseinkben soha nem mulasztottuk el az tetnek. Ugyancsak ez ügyben a hozzánk inté
képviselete; működéseikben a közszellemnek jobbra, alkalmat felhasználni arra, hogy az ügyvédség és zendő tudakozódás esetén; bővebb felvilágosítás
meg balra való hiányzásakor a törekvés a vérie jogszolgáltatás terén tapasztalt ibbb hiányokra sok sal szolgálunk. A szolnoki^ ipartársulat nevében:
tek felé.
szor ismételve is reájok mutassunk, s azok orvoslási Lengyel Antal elnök, Szüts Izsó, jegyző.
csak azért, mert leánya állapota oly leverőleg hatott
reá, hanem azért is, mert ő rajta magán is hatal
mas elöhaladással mutatkottak a tüdösorvadásnak
aggasztó jelei; s ha ágyba talál esni, mi lesz akkor
a két betegből . /.. vagyha elhal, mi lesz szánandó
leányából? ...
/
A nyár is elmúlt s az ősznek előjeléit mindenütt
hirdeté a természet. Vasárnap reggel volt. Derült és
tiszta volt az égbolt, mintha ő is ünnepelné a termé
szet pihenésre hajoltát. Csak itt-ott lebegett — elszakadozott fehér fátyolként, a magas levegőben az
őszi ökörnyál.
Megcsendült á harang ANemes-Sülyön^ s alig
terjedt szét ünnepélyes hangja, midőn visszaválaszolt
neki nagy szomorúan a parasztaülyi harangocska is.
A paraszt-sülyi nép elcsodálkozott. Hiszen a
Í’ámbor kántor már rég az ágyat nyomé, tiszteletes
logyoróssy ő kegyelme pedig Nemes-Sülyön prédi
kál: vájjon miért szólalt meg egyszerre a két falu
harangja? No de — gondolák, talán valami legátust
küldött át a tiszteletes úr, hogy végezné el az isteni
H'VÜ&alátot. Es e gondolatok közt mindnyájan a
tmnplomba siettek.;
Az ének megzendült és lelket ragadó hangjai
az eget verdesték.
..
köaben a diák vagy pap helyett egy feketébe
öltözött leány közelgett a szószékhez; s onnan egye
nesen a templom, közepére, az oltár előtt megállóit.
Farkas Etel volt Csaknem átlátszó fehérségű,
hideg alabástrom arczán alig mutatkozott valami
- életjel, oly merev, oly jegesült volt az, mint egy
halotté.
. ,
Az ének megszűnt s a gyülekezet megfélemlett
bámulásban hallgatott.
' _ -—
húzattam meg a harangot, szólt a leány
csöndes, bánatos hangon — hogy tudjátok meg, miszenwt jámbor kántorotok, Farkas István, az én jó
atyám elköltözött közülünk. A megsárgult falevelek
kel együtt ö is lehullt az élet fájáról.
.
E szavakra a gyülekezet férfiai között mély'
megindulás, az asszonyok között pedig csendes zoko
gás támadt
A
ne
öt, folytató a bús leány.
O mar boldog, boldogabb mint e földön bárki is. 8
ne sirassatok engemet, mert én is boldog leszek,
hozzája költözöm ama dús vidékre. .....
Ekkor arcza egészen átszellemült:
— Sirassátok inkább magatokét!.. mert itt jő
reátok fekete szárnyakon a, veszedelem; az iszonyú
végpusatulás. Es ha valaki kösületek saját házára
lő; tudjátok.meg, hogy közel van Isten i-té-le-ta.. .
Lerogyott s oly erős görcsrohamok fogták kö -üdvözölte meleg szavakkal a'vendégeket, s azután
rül szivét, hogy néhány kínos sóhajtás után kiadta
szólt Sárközy, nyugodtan, tuláradozás nélkül s midőn
lelkét
a képviselöházban tett fellépéséről, annak hatásáról
. Harmadnapra két halottat kisért örök nyuga sfólt, telto azt szerény emberhez illő rövidséggel
lomra Paraszt-Süly szomorú népsége; s a tiszteletes mondhatni fntóíag, mintha as öndicsekvés legparáúr olyan szivreható prédikácziót tartott, hogy a nagy
nyibb látszatát is kerülni akarta volna. Szólt, azaz
sírásnak nem volt határa.
saját szavaival élve „nyilatkozott* volna a függet
A két halott már csendesen nyugodott a nyir lenségi párt fáradhatatlan s kitartó embere cjanády
kos hantok, alatt, de a nép nem feledé jámbor Far
is, ha Beregmegyében tett számos „nyilatkozatai*
kas Istvánját; s még inkább nem felejtheté leányát
hangját rekedtté,nem teszik val^ de ily hangulatiam
és annak rettenetes jövendölését.
hangulatban . beérte azzal, hogy a községházábaiyÖrö
f
(Vége k«v.)
mét fejezteki a felett,' hogy az elöljáróság tagjai
majdnem kivétel nélkül' függetlenségiek s remén vét
fejezte k i az iránt, hogy az égész megye legalsó
tisztviselőjétől kezdve az alispánig mindenki szivével
Husvéti vigalmak Madarason.
s teljes leikével az Ő pártjának oltárára teendi’le
Képzeljenek Önök egy gyönyörű virágos kertet, mar a rövid jövőben politikai meggyőződését. En
melyben fakadó s teljes pompájukban ragyogó rózsák sokszor hallottam ott a képviselőházban őt, a függőtmosolyognak a szemlélő elé, képzeljék e rózsákat lenségi párt mennydörgőé Jupiterét: felszólalni, a el
barna fürtű, piros nevető ajkú magyar leányoknak s kezdett beszédét a sok „eláll* — „eláll* miatt < soha
■u több knnmagyar leányoknak, kiknek már dédany- be nem végezni, de az a fergetegszerű villámlás s
Ja[^’ haJ^am v>r«lé korukban, annyira megrészegiték, dörgés, mit a község tanácstermében rövid idő alatt
elbüvolek a kissé könnyű elméjű magyar király szi véghezvitt, szinte megreszkettetett ,8 bizonyos nyovét, hogy utóbb szivével fejét is áldozatul kelle adnia, i^^rezémktk* 80^0r1’ bar ludasnak magamat épen
5
108aImak
a madarasi függetlenségi kör
j hó 10-én tartott báljáról s e bálon résztvett vi
Rövid időzés útán a nagy előkészületek közt
déki ember páratlanul kellemes kedély hangulatáról. rendezett társas ebédre mentek ,a vendégek, s folyt
Mert hát az a nagyvilágtól majdnem tökélete huzamosan a vigadozás, mely az esteli órákban Cáasen elzárt boldog otthon, melynek öléről engem is tárr Imre pártelnök házánál találta mintegy éjfélelötti
hosszú-hosszú — talán örökidöre elszakított az ok H óráig teqedö folytatását, s innen jelzett időben a
nélkül soha nem mníAáW véletlen, az a kis fészek
párt olvasókörének helyiségeibe vonultak, permetező
mely hazánk térképén Madaras névvel jelöltetik, tát W™1** k&es becsű zajától tud ám boldog,
megkezdődött tanczmulatságon résztvegyemí. Aliff
tud kedélyes és szeretetreméltó lenni saját körében, hiszem, hogy az ezen helyiségekben eddigelé tartott
e.naP®^» melyen országgyűlési kép- ilynemű tánczvigalmaknak vakba több, a. különösen
viselöje Sárkozy Aurél meglátogatta, hogy elmondja^ «ebi
lett volna, kik „tánczlgydi 68611 tehetségéhez s politikai fireg* toldaléknavet ki nem érdemelték? s a boroxgapártállásához képest megfelelni azon bizalomnak, tásban sem kivágtak,részt venni, egyideig ott huŰámelylyel választói öt s magukat megtisztelők. S pe- mfZtS *
előre-hátra tolatva, alig lédig nem hangoztatta beszámoló beszédében azt, mit A ree^
kové8hbéa leülésre.
a pártján levők közül anynyian egészen az émelygőA reggeli órák vetettek csak véget a táncznak, mely
* dicsőíteni oly nagyon szeretnek, nem ben, képviselőnk is jelentékenyen részt vett.
h<>8y 0881118 a függetlenségi’
.. 7„naP A vendéglátó rendezőség a karcra^
párt képes boldogítani az országot, zászlajára az „in
a képviselőket, kikalega léghoc signo vinces* merevsége nem volt felírva, s mégis iobb emlékekkel vettek búcsút kísérőiktől, ígérve
a
htíUi 'lvek
b"«ón Vfk^ebbi találkozást,. Csanády Mezö-Kei^tesre.
bárkozy pedig egyenesen Budapestre utazott.
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
* SzolMk város képvisel# testületé,
az *1882. évi április 5-én 2231—39/1882. sz. a.
elhatározta, hogy a városházát a „Czélszerü"
jeligéjű terv alapján emeletre felépitteti és az
épités költségére a budapesti első hazai taka
rékpénztártól 32 évre 7*/«'OS évi törlesztés mel
lett egyszázezer o. é. forintot kölcsön felvesz.
Ezen határozat ellen 1882. évi april hó 6-tól
május hó 6-ig vagyis 30 nap alatt a város
minden adófizető lakosa a megye közönségéhez
felfolyamodhatik. Szolnok, 1882. april hó 6-án.
S.cheftsik István, polgármester.
HELYI HÍREK.
— Statistika a szolnoki róm. kath. egyházban.
1882-ik évi márczius havában történt születési, halá
lozási és házassági esetekről Született fi 45, nő 29,
törvényes fi 43. nö 27, törvénytelen fi 2, nö 2, halva
3, kettős 3. Meghalt fi 33, nő 32. Általánosan szüle
tett 74, meghalt 65. Házasság köttetett róm. kath. 2.
Január, február, márczius hónapokban összesen szü
letett 249, meghalt 176. Kiadatott Szolnokon, 1882.
april. 1. Kudelka Gallért, । plébános helyettes.
— Szerencsétlenség. A szondái gát egyik hjdjáról egy szorgalmas derék ácsmunkás, Dobos Pál
a pár hét előtt az állásról önhibáján kívül oly
szerencsétlenül zuhant a mélybe, hogy egyik lába
térden alól eltörött. A szerencsétlent lakására szállí
tották. A vállalkozó Pápay Antal ur szép jellemzé
sére legyen itt megemlítve, miszerint önmaga föl
ajánld a szerencsétlenül járt ácsnak, hogy orvosgyógyszerészi költségeit ö viselendi, valamint7 azon,
ideig, míg a hidak építtetnek, munkaképtelensége dá
csára is, napi dijait utolsó krajezárig ki fogja utal
ványozni.. Oly szép és nemes tett ez Pápai úrtól,
mely minden dicséretnél többet ér.
— Véres CZtvödás. Osztrovecz József és Kálmán
Mátyás, még a követválasztás alkalmával ellenpártoskodásból összevesztek, s azóta gyűlöltek egymást.
Folyó hó 2-án Fekete József korcsmájában találkoz
tak, s Osztrovecz Kálmánt „pecsovicsnak" nevezte, a
miért ez neki ugrott, s fojtogatni kezdte Osztroveezot, azonban ez Kálmánt a földhöz vágta, mit lát
ván ennek társa Tisza Mátyás, segélyére sietett, s
mielőtt védhette volna Kálmánt, Osztrovecz kést rán
tott, utóbbit életveszélyesen, előbbit súlyosan megse
besítette, s megugrott. Kálmán Mátyás életveszélye
sen sérültet Tisza Mátyás és Balázs Gábor vezette
haza, ennek megtörténtével Osztrovecz Józsefet ku
tatták, kit a téglaházi alsó korcsma közelében meg
találtak, s ki egyik ismerőséhez ment volna aludni, —
leütötték, 8 a földön fekve addig verték, míg nem
eszméletét vesztette s agyon is verik, ha a szomszé
dok a lármára ki nem mennek, s kezükből ki nem
veszik. Osztrovecz sérelmei szinté súlyosak.
— öngyilkosság. Simon János 18 éves szolgalegény gazdájától elszökött, hova semmi szín alatt
sem akarván vissza menni — magát gyufa oldattal
megmérgezte. F. hó 4-én bonczoltatta fel rendőrségünk.
f. hő 5-én tartott
közgyűlése alkalmával nemes gondolkodásának szép
jelét adta az által, miszerint egyik tag indítványára
egyhangúlag és nagy lelkesedéssel azt határozta,
hogy a királyi kinevezés utján betöltendő szolnoki
kir. járásbirói állásra vonatkozva a képviseleti gyű
lés felterjesztést tegyen a nmlgú m. kir. Igazságügyuiiniszter úrhoz a végből, miszerint vegye tekin
tetbe őnmlga a város abbeli kérelmét, hogy a betöl
tendő jbirói állásra oly egyént terjeszszen föl ö felsége
elé, kiben a város osztatlan tisztelete és bizalma
központojul. Ily egyénnek tekinti a város az itt mű
ködő egyik albiró Csefalvay Rezső urat, ki e
bíróságot már különben iá hónapok óta példás rend
del vezeti és aki kitűnő szorgalma és ügybuzgó, részrehajlatlan hivataloskodása által a város osztatlan
tiszteletére s közbizalmára magát méltóvá tette már
évek óta. A kérvény, 'melyben a vonatkozó határo
zat kérelihileg előadatik, egy küldöttség által fog az
igazságügyminiszter urnák a napokban átnynjtatni.
Jelezzük e tényt egyszerűen, az eredményről pedig
annak idején szintén értesítjük a t. közönséget.
— Főispán ő méltósága £ hó 12-én Budapestről
városunkba érkezett, hogy több rendbeli közigazga
MEGYEI HÍREK
tási bizottsági határozatot az érvényesithetés stá■ diumába tehessen, azonban már 13-án éjjel távozott
■* Tiszaföldvári levelezőnk iija nekünk: Folyó hó
körünkből.
2-án a „Tiszaföldvári polgárikör" is mély gyászszal
— Az alispán ur pedig f. hó 15-én Jászberénybe
ünnepelte meg SimonyiErnő hazánk nagy fia em
utazott, hol a volt jászkefül éti székház eladása tár lékét s halálát. A kör udvarán, szabad ég alatt, a két
gyában tartandó értekezleten elnökölt; ma pedig helybeli prot. egyh. harangjainak zúgása mellett nagy
közönség gyűlt egybe S áhítattal hallgatta a felkent 8
a szalók-abád-t-beöi vizrendező társulat gyűlésében
emelkedett szellemű beszédet tartó ref. s lelkész urat.
vesz részt.
A beszéd előtt a „Szózatot," utána a „Hymust" zengte
Aszavaztatás uj módja. A jászságban tör
a tömeg. Valóban ily ünnepélyek kiemelkedve a hétköztént, hogy a városi képviselő választási előmunkála napiság egyszerű köréből, maradandó nyomot hagynak
tokra nem akart* minden képviselő menni a városhá magok után s ápolják, élesztik a hazafias érzést népünk
szivében.
।
zához, — kapta magát egy városi tanácsos, négy
— Sárközy Aurél csokra. Megyénk e derék kép
fegyveres városi pandúrral hajtatott fel több képvi
viselőjét Madarason időzése alkalmával a madarasi
selőt, hogy az ő malmukra hajtassák a víz a szava
zat-többség folytán. Oh de! kaján sors, a felhajtott szépek egyike —.nevét nem sikerült kitudnunk — szép
képviselők fele jobbra, fele meg balra „szavalt"; és virágcsokorral lepte meg; e csokorral lépett Sárközy
igy a tanácsos ur tekintélye p a c s b a n maradt. Hol a község tanácstermébe, s feledékenységből a zöld
történt ez? Majd megmondjuk alkalmilag a többit is. posztós asztalon hagyta azt távozásakor. Egy fiatal
ember megtalálván a remek csokrot, egész lelke
— Kiállitáa. Mint értesülünk Triesztben f. év
augusztus havában ipar s terménykiállitás lesz. Óhaj sedéssel nézegette s forgatta kezei között mig végre e
tandó volna., ha megyénk és városunk is kivitelre szavakra fakadt: „Fogadja Nagyságod \ tőlem . . j."
képes termékei által képviselve lenne. Ha azonban — de a következő szavakat hirtelen meg nem talál
másnemű iparczikkek előállítása az idő rövidsége hatván egy másik jelenlevő következő szókkal fejezte
már lehetetlen: üdvös lenne, ha legalább a ki«uj— be a megtört mondatot: „feledékenységének
zálogát!"
szállási gyékény fonás már eddig mindenütt
1 • Kunhegyes városába! M olnár A la d ár sír
általános tetszésben részesült termékei szerepelnének',
'emlékére begy ült 5 frt 10 kr.— Ehhez járultak:
a trieszti kiállításon. Ez ügyre vonatkozólag a mai Nagy Péter igazgató tanár 1 frt, Balog Dániel tan.
iparrovatunkban megjelent fölhívást ajánljukaz érde 50 kr. Császi Ferencz tan. 50 kr. Juhász Pál tan. 50
kr? Herbály István tan. 50 kr. Séllei Péter tan. 30 kr.
keltek figyelmébe. /
— A városi közpénztárnak 1881. évi számadása Cserhát Gerzson tan. 10 kr Feuerman Manó tani 20
1882. évi april bó 6-tól számított 15 napra, a város kr. GyÜre László s. lelkész 40 kr. Csfriák Gyula,
ház tanácstermében közszemlére ki van téve. Ezen kántor 60 kr. összesen ; Sfrt, 10 kr., továbbá Tiszaszámadásra nézve, kitétel ideje alatt, minden adófizető Sas községből Posta Sándor ref. néptanító 50 krt,
Szabó Imre ref. néptanító 30 krt, összesen 80 krt
lakos észrevételeit megteheti.
adtak, mely psszegert fogadják a t. ez. adakozó urak
— A honvédelmi minisztérium a rokkant kato
nák és honvédek részére járandó pótlék kiszabása hazafias köszönetemet. Szolnok, 1882. april 11-én.
körüli eljárásra nézve szabályrendeletet alkotott, a Bárdosy Gyula kir. tanfelügyelő.
mely szabályrendeletet a városi adóhivatalban az
érdekeltek megtekinthetik.
A város képviselő testületé 1882. évi április
.
NYILTTÉR.*)
hó 5-én tartott gyűlésében kelt határozatával a piaczi
' és vásári helypénzszedés tariffát, valamint a czövekKöszönet nyilvánitás.
bér tariflát is módositá, mely ellen april hó 6-tól
májuk 6-ig minden adófizető lakos, a megye közönBoldogult nőm a „FONCIERE" budapesti biztosító
ségéhez felfolyamodhatik.
társaságnál volt életbiztositva, melynek foügynöke
— A fbfiapitáiiy irat felkérjük, miszerint intézSzolnokon L a c zkó János ur,ki amint a halálese
. kedjélc/hogy a bérkocsikba az árjegyzék függesztes- tet előtte igazoltam, a biztosított egy ezer forintot
f
eék ki Es utón a visszaéléseknek, melyek igen gya- azon peresben kifizette.
Midőn ezt nyilvánosságra hozom, s Laczkó
koriak eleje vétetik.
/
— Egy temetési meoettel találkoztunk nagy csü János úrnak is köszönetét mondanék, egyszersmind
e társulatot a nagy közönség általános pártolásába
törtökön délután, midőn az már a temető felé haladt. ajánlani szoros kötelességemnek tartom.
1 Egy kis koporsó dúsgazdagon fel volt koszoruzva a
Szolnok, 1882. apr. 11-én.
gyászkocsin, utána pedig a 68. gy.-ezred tisztikara s
Kr&mer Lipót,
nehány altiszt haladt, díszben, végre több fogat, meI
bálán.
. lyek egyikén két gyászba borult urhölgyet láttunk.
•) E rovatban foglaltakért mm folalőa
* asark. ■,
Megható volt é • komoly gyászmenet, mely hihetőleg
------------- í
' valamelyik főbb tiszt ur elvesztett kedves gyermekét
illette.
— A városi képviselő testület
' ’
Szolnoki piaczi árak,
;
Búza legjobb 100 kiló 12.30 közép, 11.30, silány .
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány'
10.------- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 8.4: *
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukoricza 6.80. —— Burgonya kilója 4.-—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.— ,—
Kenyér 100 kiló 17.—. —• Derese 100 kiló 5.50. —
Széna 4.—; — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 Haj
dina—.—. —’ Búzadara 100 kiló 24.— — Árpa
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter* 24 frt.
ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pál inka
liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.------- A Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya-bntött' kilója 70 kr. — Közönséges gyertya, 60 kr. — Szappan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna :7Ó kr.
— Disznó-zsír 80 kr. — Marhá-zsir 40 kr. — Repess
olaj 40 kr. — Len-olaj 46Íkr. — Napszám: férfi,
ellátással 5Ö kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyarmak ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
'
Vasúti
menetrend.
Indulás Szolnokból:
Buűapsstro Ozogféű felé:
4
4
3
- 7
óra
óra
óra
óra
54
23,
27
09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorevonat.
d. ni uemélyvonat.
hajn. vegyeavonat.
este tehervonat.
!-
Hatvan felé:
5 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. u.
Axad-Tomessvár felé:
.10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
Püspökladány-Debroozon felé:
11 óra 10 p. d. o., 10 óra 21 p. éjjel, a 12 óra 18 p. éjjel (fyv.
Érkezét Szolnokba:
Budapest-Czegléd felöl:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 18 p. éjjel (gyoraV.)
Bátrán felöl: 10 óra 88 p. d. e., 11 óra 48 p. ^jel.
AraéLTomezvár felöl: 4 ó. 45 p. d.
3 ó. 47 p/h^n.
Fűspöldadány-Dobroozon felöl: 4 óra SS p. d. u., 4 óra
í
H pere* hajnal.
Felelő* Bzeíkeutő: Pásztor Porosom
Bérbe adandó magtár.
Terebély András urnák a
' Molnár-utcziban levő háza alatti
•Jf magtár, ÍJJ
I
kedvező feltételek mellett, azonnal
f
bérbe adandó,
.
Értekezni lehet PÁSZTOR f
FERENCZ ügyvéddel Lakása: h
búzapiaczon. *
|
■
3— 3
Tudósítás
kézműveseknek és munkásoknak, kik ...
Amerikába akarnak kivándorolni.
Az éjszak-nyugati Monka-ntaaitt iroda rWMgébon,
képes & jövő évadban 6000 embert, az iparnak min,
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátnL
Keresünk embereket, vasúti társasáookhOZ. hidépttáshez, henger*
vaMMod^^
malmokhoz, oépmüMIyekhez, szén- éo vaahányákhoz, ki
töréshez, majorsághoz, fSidndvelésbez. Esen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre SZSbad-számtást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek. ■
Az irodában a szolgálati személyzet által Hű
den nyelv beszéltetik.
,
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy
zett fö-ügynökünkhöz FaaHtaber A. V. úrhoz, Haabni,
Alté Gröninger-Strassa Nro 4.,. fordulni
lé ée megbizhaté ágensek aHadMaztatnak.
XXMXXXXMMXMXXXXXXXXX
5928.
Jász-Nagykun-Szolnokmegye
bizottsága f. évi april 5-én
a
határozatával
alatt kelt
gát
földmun
kálatának elkészíttetését
Ezen földtöltési
15973 frt 60
úgyszintén
kimondván, az ajánla
Orvosi tudományos
munkálatok költségvetérikrban irányoztattak elő.
a Ho< JánM-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-SZOT van királyok
és császárok VÜtal kitüntetve,
rűen lepecsételve nyújtsák be. Az ajánlattevő a
erről
köteles
lathoz csatolni.
A részletes feltételek s tervek a szolnoki
építészeti hivatal helyiségében hivatalos
órák alatt megtekinthetők.
Az elkésetten vagy nem szabályszerűen be
nyújtott, továbbá a nem
nem
látott
ajánlatok
világos, óvadékkal el
egyszerűen
mellőztetni
Az ajánlatok a határidő letelte után azon*
nal és nyilvánosan fognák felbontatni.
könyvnyomdája
és egyedüli készítője Hoff Jánóe-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Branentrasse Nro. S. Iroda és gyári raktár
Graben Briiunentrasse Nro. 8.
Szolnokon, a búzapiacion,
Hivatalos gyógyjelentés.
elvállal minden e szakmába vágó munkákat, melyeket a
budapesti árak szerint a legdíszesebben kiámt
Fő- és speculationális
vételeket^ a szabad speculatió, cons^rtiomok, és
praemhmok Minden conbinatipftan
eszközli reália és dicsérettel sUsasarve, aradetl
,
Sípos Orbán,
Bécsi börzén
a „Leltha“ (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált feMáeositás, ttmrati avisók, a Leitha pénzügyi és kisor
solási próba számai, valamint tartalomdúsrfolyéiratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
fospeculationáljs nemek és papirok magyarázata
stb.) bérmentva és ingyen.
'
Főraktár Zzalaakoa Kaasspart X^Lazló
fkazertxlatébaa. Jászberénybe*: SzU▼ási--------UszlóaáL
12—11
2—2
882
tkv. 888...
I lsso ik ®vl»cn 80000 p»laek, ISSUk évben *05.000palack lett clsaAlHtvmY
hazánk, egyik legscénsavdűsabb
A szolnoki kir. járásbíróság mint
telekkönyvi
E
részéről
hatóság
köz
Bagossy KAw
roly végrehajtatónak iözv. Fülöp f
Péterné szül. Sehv4rez Gizella /
hírre tétetik,
v
hogy
végrehajtást szenvedett
savanyuvize
09
3
।
(
Árverési ímhUnyí /
AmohaiAGNES-torrás
•
árfolyamok szerint..
MT Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképo Hoff
János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János ^névaláírásával) kell lenni. A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami
sított visszautasítandó. — Az első valódi Hoff Jánoe-féle
nyálkaoldó maláta mellcsukorkák kék papírban vannak.
Szolnok, 1882. april 7.
r
Haffner1 Sándor és társai
Melyet dr., Granichstitter es. k. városi orvos Becsben
adott ki: „A Hoff Jánoe-féle maláta készítmények neve
zetesen a maláta kivonati egészségi sör az egyesitett
maláta csokoládé, a mell maláta cznkoikák megvizsgál
tattak Kletzinszky tanár ur vegyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél, as altest rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mell
nehézségeknél leaoványodás és a hideglelési hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
hasznáitatik.
Dr. GraaiehztMtOZt es. k. városi orvos Becsben.
Btftrfk herczeg azt mondja: a Hoff-féle maláta
kivonat jó izfi es erősítő, ▼rULgál gróf táborszernagy ■
jó izd és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaxtatik, Lucca, Nilson asszonyok és Né• mau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
elismervényt az aján
szóló
. yirág-magvak
Feltalálója
ajánlataikat folyó évi
óvadékot
és
JáaOS urnák, mint es, k. szállítónak, a koro
nás arany árdemkereszt tulajdonosának, magas rendjelek
lovagjának.
april 20-ának déli 10 órájáig Jász-NagykunSzolnokmegye igtató hivatalában szabálysze
800 frt
gazdasági-, vetenfény
ít köhögési, valamint gyemer-, mel-
Felhivatnak tehát vállalkozni kívánók, hogy
zárt
s zleletek
és töd
krban vétetett fel.
letenni s az
fűszer kereskedéséhez,
april hő 20-át tűzte ki.
hatlan földmunkálatokat 1000 frt érték erejéig
már elkészíttette, az előirányzat 14973 frt .60
megye pénztárában
legjatáayosabb árak sseUett kaphatók -
Medgyesitestvérek
3—1
Minthogy azonban a törvényhatóság a halaszt-
ezen munkálatokra
idei töltésű
nto- is h-ásvínnÉÉ £
lönféle
Lévay András. í
közigazgatási
633. sz.
szandai
tok megtételére f. évi
kir.
Van szerencsém- a tisztelt fogyasztó
közönségnek tudomására hozni, hogy kü
A Rőzsa-utczában 1S8&
alatt lévő házam szabad kéz
ből eladó.
1882.
leg
Eladó ház
elleni
100
tási ügyében a . karczagi
s.
s
IQ
I ifőnő szollatot tesz főleg az emésztési zavaroknál a a gyomornak az idegrends/er bánUlmain alapító hajaiban. Általában a víz mind azon kóroknál
kiváló figyelmet érdemel, melyek hen a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivonatos.
£
vényszék területén lévő,
noki 167.
sz.
tjkvben
kir.
tör
a szol-
s
2938
sz. alatt felvett 766 Q öl szántó
föld s a szolnoki 2963. sz. tjkvben
255 h. r. sz. alatt 2090 régi számú
ház, és beltelke 1882. évi jnnina , *
hó 10. napján d.
Borral használva már is kiterjedt kedvességnek örvend.
Fris töltésben mindenkor kapható
következő feltételek mellett:
1. Kikiáltási ára a szolnoki 167?
EDESKVTT L.
59 kr, a "szolnoki 2963. sz. . tjkvben
sz. tjkvbeli szántó földnek
132 frt
frt, melyen alul is
az
bocsájtott birtok
kitűzött határ
a
árverés alá
időben el fog adatni.
2. Venni szándékozó tartozik bá
natpénz fejében az elől_ említett fogatlan árverésekor
Msolnnkon » Monszpart L. és Medgyesi testvérek üzletében.
o | I88O-ik évben 80.000palack? 1881-lk évben aog.ooo palack lett cIsmUÍh^ŰJ
13
fit
az utóbb ehditett árverésekor pedig Azl
25 fit 10 krt * készpénzben vagyai
Óvadékképes papírokban letenni.
f ’
Az árverési feltételek
iklfiUO lAKÁS 1
AlAUU V lUlkUU I
?
raktárból áll,
ko°yh*, pince, fágkamra ég 1
május elsejére
bérbe kiadandó. Tudakozódhatni: as ott lakó fűszerüzlet tulajdonosnál.
,
.
““j®™" íp®1* HrnoWd-fíle tóiban egy hktt,
. .r
&oln<*, 1»8>. Nyomott
•
1—1
f
25 krtJ /
ezen bíró-
ság telekkönyvi hivatalában a hiva
A
.
f
foglalt ház és belteleknek pedig 251
. yn.lt. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren.
Ugyani- téu minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőkben.
VJaaJx
‘
h. r.
e. 10 órakor aszolnoki kir. járásbíróság árverező
helyiségében el fog árvereztetni a
1
í
frt tőke és járulékai iránti végrehaj-'
talos órák alatt megtekinthetők. *
A
kir.
könyvi
mint
telek
Szolnokon,
1882.
járásbíróság
hatóság
Csefalvay,
kir. aljárásbiró.
-
. évfolyam
Előfizeted fa*:
vidékre postán küld™.
.
Szolnok, 1882. április 23-án.
Megjelenik hetankint
i,
egywer: M
JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK.
helyben házhoz hordva,
Egész évre
279
17
5 frt.
• a vidéki példányok is
ugyanakkor postára alatnak. Szerkesztőség: Szol
nok, bozapiacz, 13:H>. sz. a.
hová alap izeik mii ré>zét
illető közleményeken ki vili
aa előfizetési pénzek s min
den egyéb dijak is küldendők
Ide küldendők a postai fetszólamlások is (recIainstiQ.)
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL. '
Előfizetések és hirdetések
a szerkesztőségiéi,
felvétetnek SZOLNOKON:
.váHd-Rgyvéd irodájában; Vakra, JLAzzlö ur Ozletébeu;
'minden fővárosi és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
kit. postahivatalnál.
Kéziratok
esak ismert kezektől fogadtatnak el s azok vissz* nem
adatnak.
esak előlege* díjazás mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden eentiméternyi magassága,
három hasábos szeletnyi taré 75 fajával számittatik . ugya
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
■wiwuj 1 ••Tel*;
l-«xer hirdet™
Az 1877.
évi
XXI.
úgynevezett kisebb polgári
IL
‘ 7
Bélyefldij minden beigtatásnál 3Ú kr.
Többszöri MrdsUuél
Kamarai felirat
t. czikkre, mely
az
peres ügyekben az
Mert
nem
kell
ám azt gondolni, mintha
a
ügyvédi képviseletet majdnem teljesen kizárja,
és
más alkalommal elmondottuk nézeteinket ; most
ezen „képviselők* fáradságaik diját az őket
megbízó ügyfelekkel épen úgy, vagy tálán még
jobban meg ne fizettetnék, mint az ügyvédek/
törvények,
valamint az ezekkel kapcsolatos miniszteri ren
az 1881. évi LIX. t. ez. 11. §-ra kívánunk hi
vatkozni, mely megengedi, hogy a felek mago
ügyfelek tehát ez úton
költségektől megkímélve.
a legújabb
kat sommás perekben megbízott által is képvi
Ellenben ki vannak téve a felek .több olyan
károsodásnak, melyektől ügyvédi képvisélet mel
^A
<
H i r deté s e k
Hirdetési dijak:
törvénykezés
törvénykezési
a
terén a
eljárás
végrehajtási
csődtörvény,
módosítását
eljárásra
tárgyszó
vonatkozó
deletek életbeléptetése által épen
időben lényeges ujitások történtek.
seltethetik, kik ha ügyvédi jogosultsággal nem
Mennyiben felelnek meg ezen újabb törvé
Bionak is, a feleket a kir. járásbíróságoknál nem
nyek a gyakorlati élet szükségleteinek, azt majd
a tapasztalás fogja megmutatni; ugyanazért még
csak a tárgyaláson képviselhetik, hanem a fe
lek nevében mindennemű írásbeli beadványokat
most nem látjuk helyén
is korlátlanul készíthetnek.
natkozólag
részletes
valónak, hogy ide vo
bírálatba
bocsátkozzunk,
egyet azonban nem hallgathatunk el, azt neve
Tekintve már most, hogy a sommás eljá
rás köre ugyanazon törvényczikk 13.'§-a által
zetesen, hogy’ az újabb törvényhozásnak abbeli
tetemesen kitcijesztetett,
törekvése, miszerint az
ügyvédi kar
könnyű belátni,
hogy
lett meg ? lennének óva.
.
Ügyvédi jogosultsággal
lők, a törvényekben
épen
nincsenek a
-
H
nem biró képvise
és törvénykezési
eljárás
ban kellő jártassággal többnyire nem bírván,
képviseltjeik érdekeit nagyon könnyen veszélyez
tetésnek tehetik ki és oly bonyodalmakat idéz-?
hetnek azokban elő, melyekből a felek csak
működési
a 11. §. által a zugirászatnak oly tág tér nyit
nehezen, és sok
összeszorittatni czéloztatik, az
újabban életbe léptetett törvényekben is nyilat
tatott, minőnek az eddig soliasem örvendett, és
ez által mind azon törvények és rendeletek,
mely veszélynek a felek, ha ügyvédek
képviseltetik magokat, kitéve nincsenek,
kozik; a minek aztan az
hogy
melyek az eddig is nagyon elterjedt és sok pa
mellett, ha az ügyvéd
ügyvédek száma még mai na
naszra okot szolgáltatott zugirászat meggátlására
alkottattak, ügy szólván hatályon kívül helyez
elhanyagolja, vagy hibát követ el, van törvény,
köré mindinkább
mig egyfelől -az
a következése,
pig is folyvást szaporodik, addig másfelől tőlök
a megélhetés tisztességes eszközei egymás után
vétetnek el, a ekként az ügyvédi kar vagyoni
elszegényedése s ezzel együtt a köztisztelet és
bizalom
tekintetébeni hanyatlása
idéztetik elő.
tette^, mert a jogositatlap zugirászt, ki a felek
nek sommás perekben bíróságok előtti képvise
letét s azok nevében mindennemű peres bead
költséggel
bontakozhatnak ki,
ügyfelének
által
és e
képviseletét
melynek alapján őt felelősségre lehet vonni; de
ha a „megbízott* hanyagolta vágy rontotta el,
e tekintetben az ügyfelek vagy épen nmn1 vagy
csak igen kevés
meik orvoslását.
esetben
nyerhetik
meg sérel
1
Nem lehet semmi szavunk az ellen, ha az
ványok készítését, ha szinte üzletszerűleg fogja
is ezentúl folytatni, — a megérdendett bünte
ügyvédi működés kör azon indokból szorittatik szőkébbre, hogy ez által a törvénykezés
téstől mentesíti maga a törvény, melyre támasz
kodva, visszaéléseit büntetlenül, sőt a törvény
Tehát nem pusztán az ügyvédi kar, hanem
még sokkal inkább az ügyfelek érdeke kívánná,
hogy a törvénykezési eljárás idézett szakasza
egyszerűbbé, gyorsabbá, és az ügyfelekre nézve
óltalma alatt gyakorolhatja.
minél előbb oda módosíttassák, miszerint a felek
kevésbe költségessé tétessék; de méltán kifogá
solhatjuk azt, hogy e megszorítás által az ügy
Könnyű
belátni,
hogy ez
(
egyetlen szakai-
mind azon esetekben, melyekben ügyöket
sze
szócska, mily nagy mértékben sújtja az ügyvédi
kart, és-mennyije megbénítja annak életerejét^
mélyesen előmozdítani nem akarják, vagy nem
képesek, ügyvédi képviselet igénybe vételére
tígy lehet, azok még nagyobb károsodásnak té
a nélkül,
utasittassanak.
tetnek ki.
segítve lenne.
feleken épen semmi könnyítés nem történik, sőt
hogy ez által
az ügyfelek
érdekein
'
.
hidegvérű és egykedvű öreg legény volt; s mióta az. időt, mig Isten Ítélete elvonuland szerencsétlen faParaszt-Sűlyre visszakerült, nem emlékezett rá senki, Injok fölött. <
hogy valakire valamiért csak megneheztelt volna is.
Egyszersmind felkérték elöljáróik közül a két
Azonban a jó embert ez időben még is kivette legértelmesebbet, Borbély Ignáczot és Bokor Pétert,
komolyságából egy különös eset.
hogy előadván az egész szomorú esetet, értesítsék és
Az alvajáró.
kérjék meg eziránt a nemes-sülyi hadnagy Patak
Rozzant
házát
tudniillik
már
vagy
két
hét
óta
— Történeti beuély. —
. ,
hűségesen meglátogató — egy kuvik madár s éles Simon áram ő kegyelmét. ,. /
Irta: K. K.
és szűnni nem akaró, csivajgasával mintegy boszantani látszott a vén katonát. Eléget zavarta és hajioktóber 28-ika s a nemes-sülyi hadnagy
n.
gálta onnan, de mind hasztalan; a madárnak nágyon .Patak Simon uramnak díszes nevenapja vala.
megtetszett a tanya.
Nagy volt a készület az ö nemes kúriájánál
,
Paraszt-Sülyön, nem messze a templomtól, kiszá
A mi sok, csak sok... ! hiszen épen ha vesztét megtisztelt vendégek szives fogadtatására. Már jó
/
radt vén akáczfák között állott egy rozzant kis ház.
Nagyön gyönge épület volt, falait czölöpök óvták a akarja a szemtelen kuvik madara, ám legyen/ —* hajnal óta lobogott a tűz a kemenezékben, a kalács
kidülőstől; bogárhátu, korhadt a csaknem földdé vált gondoló Gönczöl Mátyás — és megtölté a nagy pus meg már régen kisült. A sok apró marha pedig, még
tetején pedig egész növényzet indult zöld mohából kát oly szándékkal, hogy jövő éjen az alkalmatlan a Mnkát w ide értve — csak úgy omlott rakásra;
látogatót agyonlövi.
,
és két hordó jóféle egn bort is csapra vertek.
és szapora kövi rózsából.
. yendégeket azonban nem volt szokás hívni még#
Lesbe is ült még jókor a sötét akáczfák tö
Elszánt ember lehetett, ki ez omlatag viskóban
vénél s fölhúzván kulcsával a vén fegyvert, várt akkori időben a névnapra.
mert lakni.
'
De nem is kellett arókat hívni: a reggeli
egész nyugalommal és türelemmel. A madár ponto
Es ilyen elszánt ember volt Gönczöl Mátyás, a san megjelent és elkezdé szokott nótáját. Es a puska templom után azonnal önmaguk jószántából is kez
rozzant kis háznak lakója s tulajdonosa. Kivénűlt, elsült. Nagyot durrant . . olyan nagyot, mint mos dőnek gyülekezni
>
1
kimustrált katonaviselt ember volt ő, s egyszer-más- tanában akár egy ágyú.
Elsőben eljött Mogyoróssy Benjámin, — a derék
szor annak idején farkasazemet nérótt a törökkel
De, oh Istennek csodája! A durranástól-e vagy tiszteletes az ő becsületes káplánjával Tisztes Ferencz
Mikor sok hányás-vetés után Paraszt-Sülyre vissza
urammal. A tudós tiszteletró ékes beszédet mondott
tért, nem hozott egyebet haza, mint erőteljes vénsé- mertmár megunták a szú ette szarufák az életnek mely után a gazda szives kérésére a vendégek leteleget, bő tópasztaltságát és egy idomtalan nagy pus terheit: elég az hozzá, hogy e pillanatban a ház pedtek.
kát. Paraszt-Sülyön akkortájban még ilyen ingókkal teteje lerogyott s beütve terhével a padlást is, az
. ^ttek a többi jómódú atyafiak és elöljárók.
g
is meg lehetett élni, mert a vén katonát mindenki egész romhalom a négy faTTioXé^zuhant.
Kaki
elmondván
a
mit
tudott,
helyet
foglalónak
egy
Abba a házba nem mehetett többé senki.
szerette. Hiszen aki egész életét a haza védelmének
más mellett szép sorjában a megtérített asztal körül
Gönczöl Mátyás felocsúdván első meglepetéséből,
szenteké, hogy ne lett volna az kedves és tiszteletre
és beszélgettek egyetmásról, az őszi termésről és az
méltó még a gyermek előtt is. Ezenkivüt a füvek nagyon, de nagyon megrettent. Hiszen ő saját házára időjárásnak mivoltáról.
' ‘
lőtt
;
erre
pedigoaljóslatú
jövendölés
van
kimondva
!...
gyógyerejét isismervén, az öreg emb*r bő tapasztaltE közben pedig eljött az ebéd ideje is, és nagy
Alig
várta
azért
a
hajnal
hasadtát,
tüstént
össze
Ságénál fogva sok gyógyithatlannak tartott sebet és
örömmel, vigalommal ültek az asztalhoz. Jó volt az
nyavalyát kiorvosolt; a miért még inkább tisztelték vissza járta az egész falut, elbeszélvén nagy lelki étel, de az ital sem volt alábbvaíó, elannyira, hogy
í
és szerették. Ami pedig a nagy puskát illeti, . ez a szomorúsággal, hogy ő saját házára lőtt.
némelyeknek fülei már melegedni kezdőnek A hám l 1
A népségnek azonnal eszébe jutott Farkas Etel gazda, Patak Simon uram pedig a nagy örömnek *
vén Gönczöl Mátyást híres emberré tette. Mert szen
vedélyes vadász lévén, sok nyulat, túzokot és vad boldogtalan jövendölése, az ö jövendölése pedig szó- miatta mar szinte boglyos is kezdett lemm
Indát hordott olykor-olykor a vidéki tisztelendő és ról-szora be szokott teljesedni.
E pillanatban jött be a két paraszt-sülyi kül
vitézlő nemes uraiméknak, melyekért aztán szép ajánEgytől-egyig senki sem kételkedett ebben; miért dött: Borbély Ignácz és Bokor Péter.
* dókban részesült. Egyébbiránt Gönczöl Mátyás, mint is egy szivyel-lélekkel elhatározták, hogy összeszedvén
Patak Simon, mint aféle nyers, nyakas ember?
aiéle mindennemű viszontagságon keresztül-kasúl ment I becsesebbjeiket, költözzenek át a szomszédos nemes- nem várt alsóbbrendű vendégeket 8 egész megvétésés kenyere javát megevett ember, nagyon csended | sülyi jó Sárátokhoz, jóakaróikhoz, bevárandók ottan sel fogadta őket
0
;
.
TÁRCZA.
— A szolnoki városház építése a Makay Endre
plebánosi javadalmazással terhelt telki birtokát más
|
fővárosi
építész pályanyertes terve és Koczka Nán
vallás-felekezethez tartozó egyének .egészben vagy
A tapintattal szerkesztett „Zala* egy csikket részben megvásárolják. Kérdés, mi fog történni a papi dor éa Kerek József ajánlata alapján, mely szerint a
hős legközelebb, melyet fontosságinál fogva mi is járandóság kiszolgáltatására nézve, miután ezen teher városháza építését 98,600 forintért elvállalják, elfo
a telekkönyvben kitüntetve nincs?
sietünk közölni.
gadtatott s ennek alapján a közgyűlés az elfogadásra
Timon Ákos győri jogtanár tollából jelént meg
Ha a birtok egészben száll át valamely más
ily cziin alatti jogtudományi irat, —- úgy mond a felekezetű tulajdonosra, ily esetről egy 1880. évi ajánlott tervek és módozatok szerint a városház, ki
csikk, — melynek dús tartalma, szakértelembeni elő április 4-én 9259. szám alatt kelt miniszteri leirat építését elhatározta.
adása a kath. clerusnak e tárgybani helyzetét és intézkedik, melyben kimondatott az, hogy a papi jé*
' -^izgalmas jeteMt a vasúton. Az „E—b“ után
jogosultságát világlatba helyezi.
randóságok nem az egyés kath. híveket, hanem a közöljük e sorokat: Szolnokról -a lövetkezö rémületei
Mintán azonban a kath. hivek nem mindenütt a volt úrbéri telkeket bíró összes lakosokat terheli,
nárbér czimen róják le kötelmüket illetékes lelkészük miért is az illetmény kiszolgáltatása alul még a esetet táviiják lapunknak: A magyar államvasutak
iránt, igen sok helyen a megye látogatási jegyző zsidó birtokos sem szabadulhat; azonban mily zava tiszavidéki vonalán, Kis-Ujszállás és Fegyvernek közt
könyvek alapján létesült szerződések folytán, az akkor rok támadnak és mily bizonytalanság áll be akkor, az utasok izgalmas jelenetnek voltak tanúi é hó 17.
létezett úrbéri telkek aránya szerint állapíttatott ha az úrbéri teikek többeknek és több részletben adat d. n. 4—5 óra közt. A'LIl-dik osztály egyikr kupéjá
meg a lelkészek jövedelmét Kiszolgáltató kötelezett nak el; míkép és ki által határoztalak meg a papi
nak ajtaja felnyílt és rajta egy tíz éves kis leány
ség, ném lesz tehát felesleges, bá ezúttal a plebánosi adózás aránya.
járazdóság e neméről fogunk szólani.
Rendezni kell tehát a katholikus autonómiát s kibukott a sínek mellé. „Jaj Ilonkám!“ kiáltással pe
A kath. plébánosok javadalmazását tárgyszó evvel kapcsolatban a canonica visitán alapuló plebá dig rögtön egy asszony^ ugrott a kis. leány után. —
canonica visíts az 1802. évi generális conscriptio ki nosi járandóság kérdését is a változott viszonyokhoz Minderről a többi utasók jó darabig mit sem tudtak.
folyása, mint ilyen alapon nyugvó, a volt úri hatóság képest szabályozni; mert eteen teher a telekkönyvben Abból a kupéból, honnan a gyermek kizuhant, azon
és az úrbéres birtokálloínányt kezelő kath. volt úr feljegyezve nem lévén, a hátralékra nézve a bírói
béres lakosság nevében a clerussal köttetett, s ezen árveréseknél sem jön figyelembe, holott ha e tartozás, nal egy megrémült férfi szállt ki és kétségbeesetten
chnonica visita jelenleg is érvényben van.
hasonlóul a szőlőváltsághoz, a telekkönyvekben felje kiabált, azután végig ment az utas kupék mellett ott;
Eszerint vannak helyek, hol a plebánosi járan gyeztetnék, a birtok megoszlása vagy bármikénti hol tilos a járás és csak a konduktornak' van meg
dóság párbér czimén szolgáltatott ki, vannak ismét eladása esetén az uj tulajdonos által valláskülönbség engedve. A szintén e vonaton utazó Péchy Jenő or
oly plébániák, hol az úrbéri birtok képezvén az adó nélkül viseltetnék, mint hátralék, biztosítva lenne és
szággyűlési képviselő kitekintvén a kocsi ablakán,
zás alapját, ezen bírtok arány szerint határoztatott a kiszolgáltatás aránya is meghatároztathatnék.
meg a természetben kiszolgáltatandó plebánosi illet
Ezen kérdés elől kitérni most már nem lehet, megállította az idegent s kérdőre vonta, hogy nem
mény ;' ekkor határoztatott meg a plébánia földek mert lehetetlen ezen bizonytalan és kétes állapotnak tudja-e a szabályt ? A rémült férfi. kétségbeesetten
átívelése is, mely szerint a plébániához tartozó koz- további fentartása, annálkevésbbé, mivel egyrészt a rebegte, hogy egy kis leány és egy asszony ott ha
< ségek, mily arányban tartoznak szántani, aratni és birtokeladás teljesen korlátlan, másrészről az általá vernek a vasúton s talán eddig végok is van. A kép
kaszálni, hány öl fát kötelesek felvágni és a plebá- nos elszegényedés folytán tűrni nem lehet, hogy az
viselő rögtön zörgetett a kocsin ülő konduktornak,
nps udvarára szállítani.
alsóbbrendű papság*, mely eddig állásához mért ja
Ezen szerzödvények a püspöki látogatások al vadalmazásban részesült, jövőre a nélkülözéseknek röviden előadta a balesetet, mire megkezdődött a vész
kalmával szükség szerint módosíttattak, de soha el tétessék ki.
jelzés. Csakhamar megállott a vonat, majd pedig
nem töröltettek, sőt mindig megerősítve gyarapitKaváaz János.
vissza indult a szerencsétlenség színhelyére. Már négy
tattak.
őrházon túl haladt a vonat. Az utasok először a ko
Mintáp azonban ezen egyezmények oly időben
csikat nézték; hogy nem láthatók-e vérfoltok? Min
létesültek, midőn a jobbágyok az úrbéri telkeknek
denki attól tartott, hogy a legborzasztóbb elgázolást
tulajdonosai nem voltak és igy ’• a birtok eladására
HELYI HÍREK.
‘í
sím valónak jogosítottak, a plebánosi járandóságra
fogják látni. A kocsikon a vérnek nyoma sem volt.
vonatkozó szerződések sem az úri hatóság alatt álló
— Szoktok város kápviseiőtestöletéiiek f. évi febr.
A szerencsétlen leányt és asszonyt egymásra borulva
jobbágyok, hanem az illető földesurak vagy ezek hó 18-án tartott ülésén a közs. iskolák tanítóinak
találták a sínek mellett, a töltésen. A gyermek is
meghatalmazottjai és az egyházi főhatóság küldött
fizetés-felemelése
tárgyában
hozott
határozatát
—
erősen,
bár nem halálosan, meg volt sérülve, az anyá
jei között létesültek; 1848 után pedig, midőn t.i. az
úrbéresek a telkek tulajdonosaivá lettek, az 60-es melyet annak idejében tüzetes bírálatunk tárgyává nak haja összekuszálva, kaija felhorzsolva, arczán
években tett fopásztori látogatások alkalmával a szer tettünk — a megyei közigazgatási bizottság — te nagy ütés nyomai. Föltették őket a kocsira és Szol
ződések újból felvétettek és a községek akkori elöl kintettel a képviselőtestületnek 1880. nov. 3-án tar nokig szállították. A konduktor sorba járta a kun
járóinak befolyásával megerősittettek; ekkor azonban tott e tárgybani határozatára és a vallás- és a köz
kat s ugyancsak tudakozódott orvos után/de az uta
ai birtokállomány még eldarabolható nem lévén, eladás
vagy örökösödés esetén egészben szállott át az uj oktatásügyi miniszter azon rendeletére, mely szerint sok közt a hosszú kocsisorban egyetlen doktort sem
tulajdonosra a rajta fekvő plebánosi járandóság ki- a képviselőtestület 1880. nov. 3-iki határozata értel lehetett találni. A szerencsétleneket Szolnokon vették
s|olgáltatásának terhével.
'
mében a fizetésfelemelés haladéktalanul foganatba ápolás alá. Az anya a kiállott ijedtség miatt úgy
i
Most azonban, tekintettel az 1871. évi LXIIL veendő — nem hagyta helyben és azon utasítással
halálra volt rémülve, hogy még Szolnokon is ájnlt^ ez. IX. fejezetében foglalt azon rendelkezésre, mely küldte vissza h városi hatóságnak, hogy a fizetésfel
dozott. A sérülés azonban nem*halálos, a sérültek
szerint az úrbéri telkek eldarabolását tiltó törvények
hatályon kívül helyeztetnek, a volt úrbéri telkek bár emelés okvetlenül eszközlendő és a többlet ezután egészsége pár nap alatt helyre lesz állítva. — Mint
mely részletekje eldarabolhatók és elidegenithetök, rendesen a város költségvetésébe veendő fel. így is azóta megtudtuk, az illetőknek már semmi bajuk
gyakran áll be az eset, hogy a kath. híveknek a van ez helyén.
— Köbakterek. Á külső píacztereken egy-egy
A párbér a kath. egyhá^jogban.
Hanem azok a hideg fogadtatás miatt nem jöt
tek zavarba, sőt inkább nagy szelíden elkezdék: hogy
ők egy szomorú jövendölésnél fogva végpusztulással
fenyegetett Paraszt-Süly, küldöttei lévén, községük
nevében ama kéréssel járulnak nemes hadnagy uram
eleibe, hogy mig falujok fölött az Isten ítélete elvo
nul,'engedné meg nekiek, nemes-sülyi ismerőseiknél
njeghúzniok magokat!
Patak Simon uramat e b&zéd nagyon roszkedvüvé tette.
1
„így akarnak tehát kendtek — rivalkodott a
jámbor emberekre .— megszabadulni rongyos falujoktél? . . . így akarják hát kendtek belopni magukat
nemes helységünkbe? Egy nagy hazugságot kigon
dolnak . . . és azt jövendölésnek keresztelik?!"
„Isten a bizonyságunk, — szólt a két férfiú —
hogy ezt Farkas Etel. így jövendölte; s ha nem saj
nálja meghallgatni, el is mondjuk kegyelmednek!“
„Mit bánom én akárkT jövendölte — pattant föl
aj hadnagy — én nem hiszek semmiféle jövendölésnek. “
„Engedelmet kérek, kedves.Patak Simon uram!
—r vága közbe mintegy csendesítve a tiszteletes ur —
olykor lehet hinni a jövendölésnek is.*
„Nekem tiszteletes ur se’ parancsoljon . . . nem
vagyok én most a templomban, hanem saját nemes
házamnál" — .szólt a gazda kikelve és indulatosan.
Ezen goromba feleletre tiszteletes Mogyoróssy
Benjámin uram ö kigyelme ülőhelyéből csendes lelki
nyugalommal felkerekedett és Isten oltalmába ajánlva
a házat és gazdáját, a káplánnal együtt ott hagyta
a névnapi lakomát.
Erre még dühösebb lett Patak Simon, s a sze
gény küldötteknek volt mit hallaniok:
„Tüstént kitakarodjanak kendtek házamból s a
faluból s mondják meg a többinek is, hogyha ma
estére egy lelket is találok itt Paraszt-Sülvről, le
gyen bárki Isten teremtése, senki sem veszi le róla
a. huszonöt botot"
Borbély Ignácz és Bokor Péter erre nagy bá
natba merült szívvel elsietének.
i
A paraszt-sőlyi nép e ^kegyetlen hír hallatára
nagy siráa-rivás közt kihúzódék a faluból s a mezön
virrasztó keresztül az éjét
A hajnal tiszta bíbor színben felderülvén, oly
felséges őszi reggelt hozott, hogy legtávolabbról sem
létszák hirdetni, vagy gyanittatni azon romlást és
pusztulást, mely néhány óra múlva rémítöleg bekö
vetkezett A reggeli templomba hivó harang megszó
lalt Nemes-Sülyön s hangjai édes énekként zengtek
szélylyel a hervadt őszi mezőn.
Csak úgy fájt a szívók a szabad ég alatt lete
lepült paraszt-sülyieknek, hogy nem mehetnek az
Isten házába. De hiszen a kék égbolt is az Isten
lábnyi kőjelzőbe bótlik a járó-kelő. Régebben észlel
tük
már e köbaktereket, de azt hittük, föléri valaki
háza . . . Elkezdőnek azért egy szivemelö éneket
ifjak és vének, gyermekek és férfiak együtt Még a észszel az illetékesek közül, hogy azok ott nem ren
letarolt vidék is örvendeni látszott a szent dal rezgő dén lévő jelzők sem &jjél, sem nappal. A kocsik
hullámiban s egyes elszakadozott hangok búsan üték nappal is neki hajtanai^ éjjel pedig, vagy a késő
megfáz épen bent a templomban imádkozó Mogyo órákban (nem értvén egyet jászberényi Pintér Mi
róssy Benjámin tisztelete füleit mintegy esengve __
hogy künn maradt szomorú híveiért is imádkozzék. hály úrral, hogy becsületes ember nem jár éjszaka)
Es az érzékenylelkű tiszteletes imádkozott is— életveszélyesek is • lehetnek, főleg nálunk, hol nem
nemcsak, hanem templom után egyenesen kiment hoz csak lámpák nincsenek a kőbakterek mellett, de az
zájuk, részint hogy vigasztalja Őket részint hogy az egy-két lámpa is, ami van, csak holdvilágos éje
rábeszélje Őket — visszatérni elhagyott falnjokba.
ken gyűjtsük föl, azt tartván hatóságunk: minek a
Es midőn ebben a legnagyobb hévvel foglalkoz
van világosodva a 19-ik század
nék, megindult alattuk a föld ... s oly szörnyű ren lámpa, úgy is
géssel hullámzott mintha az egész világ össze akarna Szolnd
— Hymen.
omlani Es messze lenn, leirhatlan tompa moraj hal
ay Sándor mizsei földbirtokos,
latszék . . . s még egy rengés . . . qjra egy iszonyú e hó 17-én a déli ó
bán kelt egybe szive válasz
rengés.
tottja: Kis Gizell
nynyal, Kis László
Nem maradt lábán senki . ?. ki térdre — ki
árvaszéki elnök úr báj
. szellemes leányával, fényes
arezra rogyott . . . érezve megsemmisülését az isteni
násznép jelenlétében Szolnokon a vártemplomban.
hatalom előtt
Midőn felkelhetének, először is falujok felé néz Násznagyok voltak: Sípos Orbán alispán és a vőle
tek. Paraszt-Süly faluja nem volt többé egyéb, mint gény testvére Tarnay Károly jászberényi ügyvéd.
egy sötétlö romhalom. A tornyos kis templomnak Vőfélyek: Kerekes Géza, Koller Andor, i^. Scheftsik
Sa sem látszott, beomolván az mindenestől a
István és Berki József. Nyoszolyó leányok: Sípos
vizébe.
Hát Nemes-Süly? .
Az is sokat szenvedett* Irma, Kis Ilonka, Nagy Mariska és Prusovszky Ma
sok ház összerogyott, azok között a hadnagyé is be riska kisasszonyok. Tartós és hosszú boldogságot
omlott, romjai alá temetvén a még akkor is mély kívánunk az ifjú párnak.
mámorban aluvó Patái Simont Hanem a templom
— A Fehértó czimü szálló kiépítése iránt Fisch— meghasadva bár, de mégis állva maradt
.. . Á nap oly derülten ragyogott, mint az örök bein D. ur egy tervei nyújt be, vagy tán már be is
élet; a vidéken epedig oly sin csend lebegett, mint nyújtotta a képviselőtestülethez, melyszeriat ö mos
a végenyéazet. A nemes-sülyiek kiszaladtak a faluból, tani állapotából kiépítené a szállót 16 évi használat
s ott künn ösmset&lálkoztak, összeölelkeztek a paraszti meUett, sőt még bizonyos összeget is fizetne. Fölteszsülyiekkel. A kiáltott félelem a az Isten ítélete e szűk képviselőtestületünkről, hogy egyhangúlag ma
pillanattól fogva rokonokká fűzte őket
melyre még visszatérünk.
„Jöjjetek be hozzánk! — mondák, építsük föl gáévá
.. *
,
Gyula, ismert jó névű színi
egyesült erővel rembadölt házainkat, és Ideiünk ott
megkezdi szinielöad^itj
JW?* * közönség becses figyelmét elölegesen u
felhívjuk. A társulat jelesebb tagjai: Miklósy Gyula,
Temesváry Ujos, Hevesy LajosTUtabár DÍ^BáNa«y Ferencz, Győré Alajos, Kertész
GyuU, Temesváryné Farkas Irma, H. Csillag AmáSzászné L. Luiza, fürediné
is lett hallgatva.
*
V í01 B0*08* etb. A repertoir a legújabb
Több száz év folyt le azóta. És as egybeolvadt színmüvek és operettekből fog állani.
—* KfitZÖMt-nyKváaitás. Mindazon tisztelt bará
falu máig is fennáll.
taim és jóakaróim, kik a legközelebb történi eljegy
zésem alkalmából szerencaekivánatai|kal felkeresni
és egyéb szívesek voltak, fogdák ez utón hálás köszönetemet
«vés megfékezésükért, jó kívánságaikért. Kelt
Szolnokon, 1882. april hó 19. Szontágh Jenő*
— Meghívás. Mind azon tisztelt polgártársunk,
kik a rongyos egylet jótékonvczélu intézményt
létesíteni óhajtják, felkéretnek, miszerint folyó hó
23-án délelőtt 10‘órakor az ipartársulat nagytermé
ben megtartandó értekezletre megjelenni szíveskedje
nek. Szolnok 1882. april hó 18-áih — Az előkészítő
bizottság.
f Gyászhir. Szolnok város tisztikara fájdalomtelt
szívvel jelenti szeretett tiszttársa P i n t h é r Ferencz
városi aljegyzőnek élte 53-ik évében f. hó 16-án reg
geli 7 órakor hosszas szenvedés után történt elhuny
tét Az engesztelő szent mise áldozat £ hó 17-én d.
e. 10 orakor mulattatott be a föegyházban az elhunyt
lelki üdvéért. Temetése d. u. 5 órakor volt — Béke
lengjen hamvai felett!
visszalépését fejtegette. — Ezt azonbatt nem merjük I eljárás segélyével is el lehet távolítani: Huzznk le a
komoly elhatározásnak venni.
] bort egy egészséges hórdóbá, két akóra vegyünk 2
* A tavaszi kfizgyfiliat előzőleg az állandó vá
font czukrot s oldják fel 15 pint hordőizű borban
lasztmány e hó 26. s következő napjaira hivatott z ,fe , 8 a ^Orró folyadékot öntsük a hydraulikus
össze.
ix > ellátott hordóba. A bor gyengébb vagy erő
t Gyászhir. Varró Mária, férje Illésy Sándor s sebb forrásnak indul a szerint, a mint több vagy
gyermekeik: János, Mária félj. Púm Józsefné és kevesebb seprőt tartalmaz. A forrás befejezése után
a bor lehuzatik és tojásfehérrel vagy vizahóivaeRóza, — Varró Piroska, félje Rácz András s gyer oldattal megtisztittatik.
mekeik : Endre és Piroska, — Daróczy Elek s néhai
neje Varró Berta gyermekei: Elek és Berta mélyen
megszomorodott szívvel tudatják feledhetlen édes atyjok, illetve apósuk és nagy-atyjoknak Varró László,
Irodalom és művészét! ,
karczagi birtokos és h. ügyvédnek € hő 18-ik napján
* A "Magyar Pénzügy" közgazdasági, pénz- te
reggeli 5 órakor, életének 63-ik évében, egy heti be
iparügyi
hetilapban (II. évfolyam) már ez [idáig js
— A szolnoki járás tanitókftrének elnöksége fel
tegség után Turkevében történt gyászos elhunytál
hívást intézett valamennyi Szolnokon működő tanitó- A boldogultunk hült tetemei £ april hó 20-án d. e. minden fontosb gazdasági kérdésről szakszerű és ér
hoz, hogy a szervezendő „rongyos egylet" érdekében 10 órakor Karszagon a halottas háznál tartandó dekes közleményt találhatni, mig a magyar érdekű
tartandó értekezleten való teljes* számbani megjele
pénzügyi te közgazdasági mozzanatok folyton kiváló
nése által kifejezést adjon az egylet iránti érdeklő gyászszertartás után, a karczagi déli temetőben fog
alapossággal beszéltetnek meg. Korszerű te tárgyi
désének és azon elhatározásának, hogy az egylet jó nak örök nyugalomra tétetni Karczagon, 1882. évi
lagos csikkéi által első rendű szakírók tollából, me
tékony czélját tőle kitelhetőleg előmozdítani óhajtja
apr. 18. Áldás hamvaira!
'
lyek állandó értékkel bírnak, a Magyar Pénzügy bel
Hiszsz^k, hogy ezen felhívásnak sikere leend, s hogy
• Jázz-Berény városában aZBalaton felvidéki nép
a helybeli tanítóság az egylet jótékony száljának
tanító egylet által néhai Molnár Aladárnak emelendő becse egyenlő mérvben növekszik korával. Előfizetési
előmozdítását feladatául tűzendi ki.
emlékszoborra 9 frt 80 kr adomány gyűlt be, mely árak : egész évre 6 frt,/élévre 3 frt „Magyar Keres
— Köszönetnyüvánitás. 1 A Szolnok várisi kath.
kedők Lapjával" (szerkeszti: KendeZsigmond)együtt
nagygymn- ifjúság által £ hó 16-án tartott jófeko ny összegért fogadják a 1 ez. adakozók hazafias köszöegész
évre 8 frt, félévre 4 frt. — Előfizethetni Budaékéin „Hangverseny" alkalmával a megállapított be netemet. Szolnok, 1882. april 18. Báj-dosy Gyula,
pesten nagy diófauteza 3. és minden könyvámtmáL
lépti dijakból beérkezett: 293 frt 20 kr, mely összeg kir., tanfelügyelő.
• A „Magyar Bal-Album" IH-ik kötetének 6-ik
ben a felülfizetések is benfoglaltatnak. — Kiadás:
* A Jáaz-nagykon-szolnokmegyei közs. tanítótes
108 frt 70 kr, e szerint tiszta jövedelem; 184 tület tisza-alsó járási köre f. é. május hó 4-én Czi- füzete is megjelent*igen érdekes tartalommal. Ezen
frt 50 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Benitzky Fe6-ik füzettel a „Magyar Dal-Album" Ill-ik folyamá
rencz főispán ur 4 frt, Sípos Orbán alispán ur 2 frt, bakházán a fiiskolában d. e. 9 órakor tartja meg nak második féléve veszi kezdetét, kéretnek tehát
tavaszi
körgyűlését,
melyre
a
járáskor
rendes
és
pár
id. Scheftsik István polgármester ur 8 frt, Varga
Emil ur 5 frt, Lassú. Pius ür 4 frt, i^. Scheftsik toló tagjai, valamint a járásban működő minden ta általunk isa t első-félévi előfizetők, hogy a 2-ik
István úr 5 frt, Hubay Ferencz ur 4 frt, Monszpart nító, habár nem is tagja a körnek, ugyszinte a tan félévért járó'előfizetési pénzt 90 krt, illető helyre
László ur 2 frt 40 kr, Czinóber Anna úrnő 5 frt,
mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a további
ügy barátok tisztelettel meghivatnak,
Bóta Bernáth, Szabó Jáczint és Reinheimer Károly
füzetek rendes beküldése fenakadást szenvedjen. —
urak 2—2 frt, Karkecz Alajos, Chrobacsinszky Dániel,
Számos felhívás folytán a „Dal-Álbum" Ill-ik folya
Stupek Kasszián, Knbusz Bonaventura, Remess Kázmának szövegkönyvét a „Magyár Daltárt" két fél
mér, Czinege Ábel, Perényi János, Szécsey N., Medkötetben bocsájtják közre a vállalkozók, melyre
gyesi Géza, Nerfeld Ferencz, dr Váczi József, Pápay
A közönség köréből *)
Antal, Burány Ferencz urak és Ehrlich Illésné úrnő
ezennel előfizetést nyitnak. Előfizetési ára a két fél
11— frt, Kuaelka Bertalan ur 2 frt, N. N. tanár nr 1
Tekintetes Szerkesztő ur!
kötetnek bérmentes szétküldéssel 80 te, mely előfize
frt 30 kt, lllgen Pál ur 1 frt 40 kr, Réti N. ur 50
Nagyon megkérem, ha soraimnak lapjában egy tte legczélszerfibben posta-utalvány által eszközöl
kr, Bossányi, Nagy József; N. N., Fául György, Ratics Gyula, dr. Csépay, ifj. Neugebaur, Eypeltaner kis tért engedne. — Házam előtt a valóságos kolerát hető. Miután a „Daltár" a „Dal-Album“-nak kiegészítő
cs. kir. hdgy. és N. N. urak 40—40 kr, N. N. 5 kr. vaKy illetőleg Pestis-bűzt kell Szolnok városa előtt részét képezi, azt tartjuk, hogy a szövegkönyv meg
— A nagylelkű adakozók fogadják a bizottság forró nyilvánosságra hozni, mert hasztalan jelentem a ka szerzése a „Dal-Album" minden tulajdonosára nézve
köszönetét — II. A Szolnok városi kath. pitányságnál,' azért csak Bubla Samu vendéglős ur elkerülhetetlen szükséges, ha a magyar népdalokat a
nagygymn. ifjúsága által rendezett jótékonyczélu minden ronda vizeket Udvarából kiereget és az árokba
maguk valódiságában akaiják fel fogni te megér
hangversenyen nagylelkűen közreműködő Hubay
A Ill-ik évfolyamnak első félkötéte, mely a
Etelka k. a., R i e d 1 Vilma k. a., Wawrinetz folyik és előttem megáll; itt aztán mig a természet teni.
Emília k. a., S c h r e i n e r K. k. a., ugy a nevezett forró hevétől ki nem párolog, ugy marad, vagy ismét „Dal-Album" első öt füzetében lévő 100 dallamnak
, közreműködők tanítónőié te Chíovini Lajos felfrissítődik. Ájulási szag ez, s még egy utolsó teljes szövegét tartalmazza, e hó 10-én került ki
ur iránti kötelességnek eleget teendő, ezen lelkes pusztán sincs ilyen; de az Elöljáróság ezt nem akarja a sajtó alul Előfizetési úr a „Dal-Albumára egy
közreműködőknek, a jó ügy és nemes czél nevében,
ugy azoknak is, kik a czél előmozdítására bármiként érezni, pedig a tanácsos urak gyakran megfordulnak évre, vagyis 10 füzetre bérmentes szétküldéssel 1 frt
is hozzájárulni kegyesek voltak, a tanárkar s ifjúság erre. Legyen szives ?zt közölni, hát ha orvosság 80 te Előfizetések Győrbe, a „Magyar Dal-Album"
kiadóhivatalához intézendök. Egyes füzetek minden
nevében tisztelete mellett, a nyilvánosság terén, forró lenne kedves Előtáró urainkra.
köszönetét mond a bizottság.
rendes hazai könyvkereskedésben is kaphatók.
Tisztelettel
— Megkerült méz. Mátray Ignácztól 3 hó előtt
Özv. Hegedte Antalné.
• Kosntll I>aJos uttlet&e 80-ik, írói é« politikai mSkSdéM 50. évfordulója alkalmiból Haliaa István előn^áaen
több mennyiségű méz lopatott eL Most a főkapitány
ismert fővárosi könyv- és mdkép kiadó által tervezett ,Emlékur a nagy városon ráakadt a lopott jószágra, melyet
Albnm* táblái készítésével Morzsányi József kiváló diszvalami Lévai nevű fiatal ember áhított meg, s az
mdvész bízatván meg, annak leírását a következőkben adhatjuk:
udvarán tartogatta azt elásva. Tettes letartóztatott.
VEGYES HÍREK.
Az .Album* 60|45 centiméter nagyságban fehér bock ehagrinból
— Krámmer Lipót három lova a napokban a
kéazttl, dús tűzi aranyozással, zománezozott sarkokkal, cserfa- és
* Hymen. Bódogh János szegedi, kir. távirdaZagyva híd mellett a* folyóba tévedt s a befuladás- tiszt £ ho 18-an tárté esküvőjét Félegyházán, özv. babér-koszom, szintén tűzi aranyozás, esOstözés és zománez-munka
középen felül Magyarország czímere, alatta az ajánló felirat, végül
tól csak a gyors segély menté meg őket.
Bicskey Györgyné úrnővel. Áldás frigyükre!
allegorikus embleme; mind ezek a munkák, mint már a fővárosi
* A „Budapesti köriöny" folyó évi egyik szá lapok
is jelentettek, a vert, vésett és eizelirozott munkák remekei
mában következő árverési *hirdetmény olvasható.
„569/882. a kincstárnak K^z. elleni frt 70 te lesznek. Az Album első lapját pompás vízfestmény képezendi Rá
iránti ügyében bírói árverés rendeltetvén, II határ kos y Nándor akadémiai festőművészünktől. A következő la
napjául stb. mikor is marasztaltalak k . . 7 tjkvbeli pok a feliratot és Kossuth tisztelőinek névsorát tartalmazzák. A
következő javai: 14/asz. hász telek tartozékodtól90 könyvkötő munkát Geller Jó sse f előnyösen ismert fővá
MEGYEI HÍREK.
■
ÍJ*
* MÍntó 35 frt 976. sz. a. szántó 51 rosi könyvkötő készíti. Tehát az Album ai valódi magyar ipar és
* A fenállott Jász-Kun kerületek közösvagyonuk
frt, 1273/6 sz. a. szántó 125 frt becsár kikiáltása mel művészet remekét fogja képezni. Aláírásokat még folyvást elfogad
Halász István (Budapest VII. kerepesi ut 38. ez,) Az Album költ
felosztása iránt m. alispán elnöklete alatt kiküldött lett részletenként biróilag eladatni fognak« Csak
ségeire minden aláíró 30 kr^ezárt fizet; melyért annak idejében
.
bizottság, mely a volt Jász- és Kun községek képvi rajta!
megkapja a festmény kicsinyített másolatát és az Album feliratá
• A borok hordóize Klen. Ezen gonosz hiba, mely
selőiből te Kerekes Géza m. jegyző, mint előadóból főleg tavaszszal a borok lehúzásakor szokott nyilvá nak szövegét nyomtatásban. Az aláírások megyék és községek
állott, f. bó 16-án tartatta ülését Jászberényben. — nulni, csakis tisztátlannl, roazul kezelt boroknál for szerint jegyeztetnek be.
, A testvériség nemes hevétől áthatott községi meg dulhat elő. A hordóíz csak oly hordókban fejlődik ki,
* A JUllatei- pályanyertes népezinmf összes dalai (IL
bízottak, a tapintatos elnöki vezetés mellett, rövid idő melyek roszul tisztogattatnak, vagy a melyeknek fája füzet), mely a következő dalokat tartalmazza: 1. Hogyha szeretsz
alatt kiegyeztek és elfogadták Jászberény város, mint maga is alá van vetve a változásnak. Hibás dongák eoókoU meg* S. Hogyha piros orezád nézem. 8. Messze kéklik a ‘
* g*©.
könnyen szétbomlanak, s a/bornak egy sajátságos ízt Duna. 4. Üzentem én a szülő anyámnak. & Ide, ide
a kerületi székház vevőjének ajánlatait, melyek előző
adnak, mely azt igen kellemetlenné, sőt undoritóvá mambó. 6. Icza, csicsa, kukoricza, palacsinta. 7. Zöld berekben
napsa a jász községekkel 5 óra hosszan át tartott teszi. A fa bomlása ugyanis ammóniákét juttat a szépen szót 8. Itt van az ősz. 9. Tót daL 10. A Milímári (Coup-.
értekezleten alaposan meg lettek vitatva. — Addig borba. Az. ilyen formán [ártalmassá vált hollóból let), megjelent a .Harmónia* társulat kiadásában. 2A eximlapon
csaknem mindig kénsavval veszik ki a hordőizt — Blaháaé mint miliínári kocsin ül s a háttérben a népezinház Ut
is, mig a nagyfontosságn egyezségi ^okmányt egész
terjedelmében közölni; alkalmunk lesz, röviden megje Ezen czélra 1*85 fajsúlyú tömény kénsavat vesznek azik. A füzet ára 1 frt 50 kr, kapható Audapeaten, a társulat nemz,
zenemdkereskedéaében (váczi utcza 8.) Vidéken minden könyv- és
gyezzük, hogy a 45,000 frt vételári összegből minden s a száraz hordóba 16—24 latnyit öntenek be. Ez zsneműkereskedésében.
1
után a hordó bedugaszoltadén, gyorsan körülhengeregyes várost és községet azon összeg illetendi, mint tettetik. A sav az egészséges dongákat, melyek a
* „Méhéueti Káté," czim alatt, Kühne Ferencz
melyet a Szolnokon épült megye székházra kötelezett seprő üledékével be vannak vonva, nem igen támadja
sserkeaztteében megjelent, pályakpgzoruzott mű kül
30,000 írtból kifizetett. — Délutáni 1 órakor Jász ®®g» de annál inkább a korhadásnak indultakat, s ezek detett be szerkesztőségünkhöz, mélyet béltartalmáért
berény városa ismert vendégszereteténél fogva ezen korhadó részeit teljesen elpusztítja. Ezután előbb viz- a méhtelek különös figyelmébe ajánlunk.
zel mossák ki a hordót a sav eltávolítása végett,
te más ügyben megjelent vendégei tiszteletére Streitvízzel és tisztító lánczczal, végül pedig mész* Felhivte előjegyzésre Nyizsnyay Gusztávnak
man-féle helyiségben fényes ebédet adott, melyen mély tqhpL A mésztei után addig kell a hordót vízzel ki
alulírottak kiadásiban‘megjelenő összes^ zeneszerze
énelem telt beszédek mondattak a nagykun s uj öblíteni, míg a kifolyó viz tiszta nem 'marad. Magán
ményeire. Nyizsnyai Gusztáv zenemüvei sokkal isme
megyei testvérekre, az egyetértésre, Jászberény vá a hordóizű boron a faolai is képes segíteni, ^végből
retesebbek te jobban el vannak teijedvé — nevénél.
1
font
faolajt
öntenek
a
borba
folytonos
kavarás
közt
rosára, és a bizottság elnöke Sípos Orbán alispánra,
és végül a hordót jól meghengergetik. Az olaj fel A szerény költő," viszontagságos élete delén £ é. jan.
kinek ügyessége és jóakarata leginkább előmozdította oldja a kellemetlen ízt adó anyagokat s a bor ismét hó 7-én halt el H.-M.-Vásárhelyen, zajtalanul, csen
a sikert Az . alispán válasza mély megindulást idé visszanyeri természetes izét. Az olajat hosszabb ideig desen, amint visszavonulvav élt mindig. Vagy nem
zett elő, néni csak azért, mert a 'történelmi neveze lehet a boron hagyni, mert a levegőnek hozzájutását tudott élni az újkor reclame-eszközeivel, melyek se
tességre szerf tett Jász- és Kun részek múltja, jelene tökéletesen megakadályozza. A hordóiét következő gítségével nálánál sokkal gyengébb tehetségek nevei ■
és jövőjéről Emlékezett, hanem mert saját személyi
""r* ****
díjtalanul körtl- hangzanak országszerte, — vagy, ami valószínűbb,
ségének nem sokára a közügyek vezetésétől leendő , jttk bár, de ércttU
Wá-Wpt nos váUalmik'
Szmíl
öntudatosan megvetette^azokat, beérvén valódi müvé-
t
■
5Í
szelének néúies önérzetével. Pedig Nyizsnyai Gusztáv
a magyar Áem^tegyik leggenialisabb és legtermé
kenyebb zeneszerzője volt. Költészetének kiapadhatlan
forrása kincset ^ott a nemzetnek életében és kin
cseket hagyott fiatra eddig még ki nem adott kézirataibjan. Nemcsak ínépdallamai, hanem műdarabjai is
valódi gyöngyei a magyar zeneköltészetnek. Élnek
azok a nép ajkán, ismerik> azokat a szegények
'‘kunyhóiban és a gazdagok palotáiban, de összegyűjtve
és kiadva eddig nem voltak. Nyizsnyai Gusztáv, ba
rátai sürgetéseinek engedve, még életében készült
összes müveinek kiadására. A sors azonban nem engedé szándéka végrehajtását A magyar zene-iroda
lom és nepzeneköltészet iránti kötelességet vélünk
tehát teljesíteni, midőn az elhalálozott zene-szerző
örököseivel megállapodván, átadjuk a nemzetnek
Nyizsnyai Gusztáv összes zenemüveit és ezekre
talál előjegyzésre hívjuk föl a zenekedvelő közönsé
get! Tájékozásul, hogy miket foglal magában Nyizsnyay Gusztáv összes müveinek gyűjteménye, fölsorol
juk'a következőket: Egy magyar mise énekhangra
orgona- vagy zongora-kísérettel. 60-nál több dal egy
énekhangra zongora-kísérettel. (Műdalok, románezok
és népdalok.) 10 férfi négyes (ezek közt^van a magyat mise is.) 33 zongora darab (csárdások) magába
foglalva 58 lassút, 76 frisset 5 palotás zongorára.
*
2 palotás hegedűre. 3 zongora ábrámé. 1 hegedű áb
ránd. 1 gyász-induló. 5 hallgató magyar zongorára.
E gazdag gyűjtemény nemcsak az egyes zenekedve- lök, hanem kivált a magyar színpad népszínmű éne
kesnői és énekesei, valamint a „Dalárdák" előtt is
becsesek leendnek, amennyiben előbbieknek alkalmuk
lesz szebbnél-szebb népdallal gazdagítani a népszín
műveket utóbbiak pedig eredeti férfikarokon kívül a
.most oly kedvelt népdal-egyvelegekre is bő anyagot
nyernek. Kik Nyizsnyai műveit megrendelik, nemcsak
hazafias, de egyúttal kegyeletes dolgot is cselekesznek, amennyiben a kiadók az örökösökkel egyetértőleg,a tiszta jövedelem egy részét e kiváló tehetségű
zeneszerző fölállítandó síremlékére határozták fordí
tani Az összes müveket Langer Viktor (Tisza Ala
dár) a Szeged városi zenede igazgatója rendezi sajtó
alá. A teljes gyűjtemény díszes kiállításban, a szerző
areáképéveL 6 füzetben (zeneivrétben) fog megjelenni.
Minden füzet 8 iv terjedelmű lesz. Előjegyzési ár
egy füzetre 1 frt 20 kr. Zenemüvek kiadásánál eddig
példátlan olcsó árt szabtuk meg ezzel, oly őzéiből,
hogy e kiadást annál ^népszerűbbé és elterjedtebbé
tegyük. De egyúttal azt se zártuk, ki, hogy azért a
kiállítás oly díszes legyen, miszerint bármely könyv
tárnak díszére váljék. — A mü bolti ára sokkal ma
gasabb leend. Az első füzet £ évi junius hó közepén
v
fog szétküldetni és ezt követendi havonként egy-egy
további füzet úgy, hogy a teljes mü ez év végén a
közönség kezében lesz. Előfizetés helyett csakis elő
jegyzésre kérjük fel a t. közönséget, mely előjegyzés
mind a hat füzetnek átvételére lesz ugyan kötelező,
a fizetés azonban a füzet tényleges átvételekor egyes
füzetenkint (1.20 krjával), tehát utólagosan lesz tel\ jesiltendö. Szives 'gyűjtőknek 10 előjegyzett teljes
példány után egy iiszteletpéldánynyal kedveskedünk.
— Az előjegyzési bárczákat £ évi májas hó 5-ig
kérjük visszaküldeni. Midőn Nyízsnyay Gusztáv öszszes zeneszerzeményeinek ezen kiadására még egyszer
fölhívnánk a t. közönség figyelmét, minél számosabb
előjegyzések beküldése reményében, maradunk hazafiúi tisztelettel Endrényi Lajos és társa, könyvnyom
dája és kiadóhivatala Szegeden.
Szolnoki piaczi árak. ' *
Búza legjobb 100 kiló 12.-— közép, 1L80, silány
1|L -. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.50, silány
9|— — Rozs legjobb 9.—, közép 8.50, silány 9.—
-r (Árpa legjobb 8.—, közép 7.50, silány 7.20. —
Zizt legjobb 8.60, közép 7.60, silány 7.—. — Kőles
6—. Kukorieza 7.—. — Burgonya kilója 4.—. _
Szinlíszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 20._____
Ke|yér 100 kiló 17.—. — Derese 100 kiló 6.—. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 16.------- Lencse 100
kiló 17.—. — Bab 11.50 — Köles kása 11.50 Hajdpia. —. — Búzadara 100 kiló 25.— — Árpa
kása 100 kiló 14.—. — Bor uj 1 heetoliter 24 frt
ó bor 30. — Sör 1 heetoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
10 jo<— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szappan 40 kr. —■ Marhahús '48-~kr. — Szalonna 70 kr.
— Disznó zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repeze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyérnek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
!! Kereskedők figyelmébe!!
Vasúti menetrend.
Haffner Sándor és társai
könyvnyomdája
Indulás Szolnokból:
Szolnokon, a b u z a pi a c z o n,
Á
elfogad bármily mennyiségű
Budapestre Ozsgléd felé:
4 óra 54 p. éjjel gyorsvonat.
4 óra 23 p. d. u. személyvonat.
3 óra 27 p. h^'n. vegyesvonat.
7 óra 09 p. este tebcrvouat.
,
1
*
í
papír - zacskóra
czím-nyomást,
Hatvan felé:
■
5 óra 8 perez reggel, 5 óra 7 perez d. u.|
Arad-Tamsssvár felé: i
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
■’
budapesti áron.
AV
. BffspOkladéuy-Dubrenzsa felé:
11 óra 10 p. d. a, 10 óra 21 p. éjjel, a 12 óra 18 p. éjjel (gyv.
Ugyszinte 0^* számlák, árjegyzékbe, levélfkjek
és borítékok jutányos áron készíttetnek.
Érkezés Szolnokba:
;
Budapart-Oaa<léd felől:
)
Azonkívül elfogad
10 éra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. <üel (gyorsv.)
gyógyszertárakban szükséglendő
Hatvan felél: 10 óra 38 p. d. a., 11 óra 48 p. éjjel.
AraATamesvér felől: 4 4. 45 p. d. u., 8 ó. 47 p. hajn.
FftspŐkladáay-Daltreezan felől: 4 óra 23 p. d. u., 4 óra
üveg-, tégely-, doboz- és zacskó-vignetták
elkészítését,
bármily színű nyomattak
54 perez hajúak
Továbbá:
Felelős szerkesztő: Héaztar Furanaz.
.....
*
'
I"
.
......
Hirietmónyek.
ügyiért!, végrehajtói, közjegyzői, községi, plébániai, raH
fakereskedői és egyéb
ayoxn^aWáayok
•zlnta jutányos ár.számltés mallatt fogadtatnak aL
99*
Az itt felsorolt, nyomtatványokból a
megrendelésnél a vidékről csak egy minta bekül
dését kérgük.
• '
Eladó ház.
A Rózsa-utczában 1S8& sz.
alatt lévő házam szabad kéz
ből eladó.
\
Vendéglősök részére
a layoslnosabb
étlapok ,és bor-vignetták
Olcsó áron megrendelhetők ízléses kiállítás mellett
114
883.
3—2
vh.
. :
■ /
Árverési hirdetmény.
Fő- és speculationális
vételeket, a szabad speculatió, consorttumok, éa
praemiumok mindea combinatíoöian
eszközli reália ét dicsérettel oHsmervo, eredeti
árfelyaasok szerint.
Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Bécsi börzén
a „Leitha* (Halmai) bankház, Becs, Sehotten-
Ring 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fetvHágositás, távirati avisók, a Leitha pénzügyi és kisor
solási próba számai, valamint tartalomdús folyó
iratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
föspeculationális nemek és papírok magyarázata
stb.) bérmentve és ingyen.
» Alolirott kiküldött végrehajtó ax 1881. évi LX. t. ex. 103.
értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. járásin.
róság 413 zz. végzése által Bragyova Iffttácz szolnoki lakó,
végrehajtató javára Popovits DleueS SS nej*, agy Kiad- ‘
lOVÍtS Peronos ellen hiú* frt tóke, ennek 1881. év márexiu.
20. napjától számítandó 6-os kamatai, és eddig összesen 53 frt 31
kr. perköltség követelés erejéig elrendelt végrehajtás alkalmával
biróilag lefoglalt és 813 frt 60 krra becsült különféle házi bútorok,
ruhanemdek s egy drb tdzmentes pénz és iromány szekrényből
álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak
Mely árverésnek az U72|1182.az. kiküldetést rendelő vég
zés folytán a helyszínén, vagyis első Ízben Popovit* Dienes és neje,’
folytatólag Kindlovics Ferencz szolnoki lakásán leendő eszközlé
sére IMS. april hó 36-ik napjának d. e. 10 órája határidőül
kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel cly megjegyzéssel
hiva-mak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1^81.
LX. t. ez. 107. J. értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul
is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. t. ez.
108. |-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon, 1882. april hó 12-én.
Szoó Béla, X
kir. bír. végrehajtó.
1—1
urvosi tudományos észleletek
maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-azor van királyok
és császárok által kitüntetve.
a Hoff Jánot-félé
köbölért, valamint gyomor-, meg
.
ás tűdöbajt
Bo« Jáuos «rn*k, mint c«,k.»tólUtónak, * koroua arany érdemkereast tubydonoeának, maga* rendjelek
lovagjának.
Feltalálója
4a egyedüli kéwdtóje Hoff Jánoa-féle malátakivonataak
•ivari aaállitója a legtöbb európai fejedelemnek, Béc.
Grabenhof Brüneratraaee Nro. 2. Iroda ét gyári raktár
__
Graben Briunentraaae Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés. •
Melyet dr. Graniekstatter ea. k. várnai orvoa Báeabeo
tót WA Hoff JáMMh/jle BlBlÁtA kdMÚtSfe&ITok WBT0vofMon a nalita kiToaati
BSr ** egnrasitett
malátó eaokoládá, a mell maláta esukorkák mervizaráltóttók Kletxinaxky tanár nr vegyelemaóse alatt. Vannak
benne tóaaek. melyek aa eatóeatósi aaervek gyenbeeégd“ÍLíVÍÜrí. readetlm exirkulátiójáról, úgy mint Aellaeháseégeknál lesoványodáa áe a hideglelés! hajlam meg
nyugtató 4e erösitó tulajdonságánál fogva wedménynyel
Hátik.
l>r. OrnalolmtMtML, ce. k. városi orvos Béeaben.
\,
hercaeg axt mondja a Hoff-féle maláta
Traa<el
táborsaernagy
gyógyhatású tápláló italnak nyüváni”
«kedu4nél i.
sikerrel alkalmaxtóhk, Lueea, Nilson aseaonyok áe Néaw Vachtel urak (világ nagyságok} által.
óvás,
kóoitményen védjegynek (mellképe Hoff
János feltaláló tó qtyedüli gyámoknak állá römbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni A
* alódieág eaen jelvénye hiányzik, mint hami^“"fa^taaltandó, — Az elsé valódi Hoff Jénoe-féle
m^lcsukorkák kék papírban vannak.
Szolnok, 1882. Nyomatott HafW S4ndor
■Mnpart LámM
110
1882.
vh* “•
j
Árverési hirdetmény
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a szolnoki kir. járásbíróság 559|8B 2.
a Külsó-Szolnokme&y®l takarékpénztár végrehajtató javára Ko.
váts András ellen 257 frt töke, ennek 1881.
p. számú végzése által
évi deczeml er hó
21.
napjától számítandó 6«/
kamatai és eddig összesen
47 frt 23
kr.
per
költség követelés erejéig elrendelt kielégítési vég
rehajtás
alkalmával
biróilag
lefoglalt
és 684
több rendbeli lábas jószágok s
gazdasági felszerelvényekból álló ingóságok
frtra becsült
nyilvános árverés utján eladatqak.
Mely árverésnek az 112Í|1882. p. sz. kiküldést rendelő végzés- folytán a helyszínén
Kováts András
Szolnok ugari ta
nyáján leendő eszközlésére 1882-ik év april \
ho ^4-ik napjának^, e. 9 órája határidőül
vagyis
kitüzetik^ és ahhoz a venni szándékozók ezennel
oly megjegyzéssel hívatnak meg: hogy az érin
tett ingóságok ezen árverésén, az 1881. évi LX.
t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet" ígérőnek
becsárpn alul/is eladatni, fognak.
.elárverezendő
ingóságok
vételára
az
LX.’ L cz/ 108, §"ában megállapított
feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon, 1882-ik évi
1
april hó 4.
napján.
1—1
’iacx, a szerkesztőségi épületben.)
Szoó Béla,
\
kir. bír. végrehajtó.
i
'
J-
I
I. évfolyam.
18—280
JA8Z-NA8YKÜH-8ZOLH0K
▼időkre poatáa küldve,
Égésiem
6 fitt.
Fii ívre . . 2 ÍH "
Megjelenik heteukint
I
egyszer:
vasárnap
■ a vidéki példányok is
ugyanakkor poétára . adat
nak. Szerkesztőség: Szol
nok, bozapiacz, 139G. sz. a,
hová a lap szellemi részét
illető közleményeken kívül
az előfizetési pénzek ■ mini den egyéb dijak is küldendőd
Ide küldendők a postai fel-'
l| szólamláaok is (reclamatio.) I
IT~
'
KÖZLÖNY
Egye* szán Aní 10
~T - p
4
Szolnok, 1882. április 30-án
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
i Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a szerkesztőségnél, búzapiac*
131)6. sz. alatt • ugyanott VáSztöT FerSBOS köz- és
váltó-ügyvéd irodájában; Makray Lössld nr üzletében;
minden fvráiwM éa a bécsi hirdetési* irodákban és bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
esak ismert kezektől fogadtatnak el s azok viasza nem
adatnak.
A legnagyobb jótékonyság.
A létérti heves küzdelmek, melyek korunkbanx az (emberek összes
erejét, , idejét és buzgal-
nagyon ritkán és
► mát igénylik,
embernek engedik meg, hogy
len
is
embertársai jólétéről
nagyon kevés
azon szerencsét-
gondoskodhassék,
akikkel
kérlelhetlen sors nagyon is mostohán
bánik. Ííegdöbbentőleg nagy azon szerencsétlen
teremtések száma,
akiknek sanyarú
állapota a
legmélyebb szánalom érzését gerjeszti a romlat
lan és fogékony kedélyííekbén. De mint lelán-
czolt Pijometheust, tartja megkötve az -emberek
nagyobb részét az élet sok Ugye-baja, úgy, hogy
sók
esetben fájdalomtelt
szívvel
látja a meg-
mérhetfen nyomort, a fogyatkozó lelkek és öszszemarczangolt
testek, vértfagylaló
vonaglását,
anélkül,, hogy hatalmában állna, a sajgó sebekre
balzsamot hinteni és a kínos nyomort enyhíteni.
<
Apjily
kétségbeejtő 'e
tehetetlenség
kínos
tudata,' iépoly dicső,, époly magasztos és a fél
istenként csudáit Herakles tetteihez hasonló az,
ha találkoznak olyanók, akik. minden erejük
megfeszítésével az élet ügye-baja által lelánczolt
. karók I közül legalább egyet#.képesek időnként
kiszabadtam, melylyel a mély szánalom érzete
által ^cgalt
jótékonyságot
.azon embertársaikra, akik
mások jótékonyságára.
malasztként hintik
annyira rászorultak
Fájdalom, az ily heraklesi
tettekre mindig
van szükség, mert mindig vannak szerencsétlen
Hirdetések
Hirdetési dijak:
három lunábo* ^eletnyi Űrért:
Ecy centiméter
l-ner hirdetve
2-Mer
e««k előlege* dijaxá* mellett köxöltetnek.
Nyílttéri köxleményekuek minden centiméteniyl ”-g—ér",
htrom hMiho* .xeletnyi tere 75 Híjával exámittatik
*
hirdetn.éayvk, mint a nyílttéri l«al«nények bekWMt a!kifizetésért feltétlen kötelezettség teriieli.
V
-
16
12
Többszöri hirdetésnél drloengodés.
Bélyegdij minden behatásnál 30 kn 7
szerzési módjának kiokoskodására nógatja a le
leményes észt.
r
A jótékonyságnak, mai napság — a szük
séghez mérten — igen tágassá vált terén egész
halmazával találkozunk az oly dicső emberek
a
legnagyobb
jótékonyságot
követik el, mert ezáltal a később netán eredendő
bajokat, nyomort és szerencsétlenséget már csi
rájukban elnyomják és végkép kiirtják.
Amidőn az e hó 23-án délelőtt Szolnok .vá
neveivel, akik embertársaik nyomorán envhitendök, pénzükből és idejükből áldoznak és a leg
ros lakosságának egy része által tartott értekez
nagyobb elismerésre méltó
buzgalmat fejtik ki,
zése határoztatott el, amelynek feladata legyen,
megszüntetése
a szegénysorán tankötelesek részére a legszük
ségesebb ruhát közadakozás utján megszerezni
a szerencsétlenek jajkiáltásainak
érdekében.
A segélyeknek eddig divó módom nyújtása
azonban
nem
orvosolja
és
nem
orvosolhatja
leten általános lelkesedéssel
oly egylet szerve
és ezáltal a tömeges iskolázatlanságot megszün
tetni: ugyanekkor irtó háború izentetétt a nyo
akiknek
mornak és szerencsétlenségeknek, melyek ném-
száma évenként szaporodik, hanem ellenkezőleg
kiapadhatlan segélyforrást igényel, sőt mi több,
zeti lételünk mételyei. An^dőn ez értekezlet el
határozta, a jótékonyság ilyetén gyakorlása ál
nem nyújt garancziát arra nézve, hogy a se
gélyben folytonosan részesítettek megteendőnek
tal serkentőleg hatni azon szülőkre és’gyerme
kekre, akik az iskolától irtóznak és a tudatlan
gyökeresen
oly
sok
ember bajait,
mindent gyermekeiknek oly állapotba való jut
ság sötétségében bolyongnak: ugyanekkor ineg-
a kinzó
gyujtatott a szelleipi világosságot teijesztő lámpa
nyomortól mentek lehessenek. Azért égető szük
ségként merül fel az,, hogy a későbbi nemzedék
ként fogja környezni az eddig elhagyatott, sze-
tatása
érdekében,
hogy
esetleges nyomorának
eleje vétessék.
azok majdan
egyszer
s
■
mindenkorra
,
Bebizonyult tény lévén, hogy a legtöbb
baj kutforrása aziskolázatlans ágból
eredő tudatlanság, igen természetes,
hogy a sok baj gyökereOnegszÜntetése csak a
tömeges iskolázatlanság megszüntetésével érhető
el. Kétségbevonhatlan tény lévén, hogy az isko
lázatlanság oka azon szomorú körülményben
teremtések és mindig vannak még emberek,
akikben a felköltött szánalom hatalmas érzése
rejlik,
nem akar a nyomor és szerencsétlenség okai
után kihatni, hanem a szükséges segély meg
zattal ; azáltal tehát, hogya szegénysorán tanköte
leseknek ruhával való ellátásáról gondoskodna!^
hogy a tankötelesek nem
az iskola rendes
látogatásához
rendelkeznek
szükséges ruhá
r
folytonosan élesztendő világa,^ mely dicssugár
^ny, tudatlan nép
szellemi életét;
és amidőn
a nevezett ^értekezleten jelenvoltak ezen határo
zatukkal a jótékonyság legszebb s legfényesebb
zászlaját bontották ki':
ugyanakkor kitörttlhet-
len betűkkel írták a kibontott zászlóra a
nagy .
költőnek eme szavait:
„Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt.vehet;
'
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet;
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház t&lakáh:
1
Akkor mondjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kanaán!"
,
Szontófli Jenő.
TAHOZA.
.
j
'I
Darwin.
s
SxSlHett 1809. meghalt 1882.
„Élvezhetien mint a gyaluforgács"; ilyenformán
hangzott az Ítélet, melyet Carlyle, korának ez a pa
radoxonokban leggazdagabb kritikusa, Darwin fölött
ejtett A maga szempontjából, akkor, midőn ezt
mondta, nem is mondhatott volna egyebet Ö egy
szer a történelem héroszaiért rajongott Mózes vagy
Ma hőmet Nagy Sándor vagy Julius-Caesar az ö
rendeltetésszerű férfiai, kik váratlanul jelennek meg
az emberiség sorsintéző firmamentjén,--mint az üstö
kösök s kimérik a történelem ttját a messze jövő
századokra. Az ő szellemük fönyeskedik az utókorvtaV
—A .— —
—
*
9*2
"
k
tézményeik teszik azt boldoggá vagy szerencsét
lenné.
Ily ideákkal eltelve, mit mondjon Carlyle, az ő
honfia, Darwin felől, midőn^ annak könyve megjelen,
s a közönség azt lelkesülten kapkodja szét? Az ő
szemében Darwin csak iró, már pedig Carlyle meg
veti a sejk beszédet a sok szót Az „Origin of spe
cies" előtte merő szőrszálhasogatóé, renyhe munka,
mely a fajok meg nem irható történetfelek tárgyalja
egyes fejezeteit
Neia gondolhatta még akkor a carlyleizmus meg
alkotója, íhogy ott a Farnborough melletti falusi jószagán é|ö szerény tudós szintén egyike az ő csodált
heroszainhk, kinek nincsenek ugyan rendelkezésére
százezrekből álló qsapatok, évezredekre kiható religiót sem alapit hirdetvén országszerte az igét ha
nem a kinek hatalmas szemlélődő tehetsége uj szem
pontokat Imntat ki az emberiségnek, s a kinek esz
méi átjálfák a társadalom minden rétegeit, ha még
oly távoli állanának is máskülönben attól a szférá
tól, a melyben ő mozog. Az újkor hérosza, ki tollal I
küzd s a$ emberi nem haladásának útját nagyobb 1
biztossággal méri ki, mint az országverő nagy hadve
zérek. A kinek nem jut eszébe sem, hogy reform nkqf
teremtsen a társadalomban, hanem elszórja eszméit
az emberek között, egészen más tárgyakra vonatko-.
zón, és ezeknek világánál az események egyszerre
másként mutatkoznak, az emberek észreveszik, hogy
ök helytelenül láttak eddig, s ellenállhatatlan hata
lommal terjed a valónak ismerete.
Voltaire, Roussasu és a franczia enczyklopedisták
elsők az újkor eme héroszai között; az ö idejük óta
tudjuk, hogy a toll hatalmasabb fegyver, mint a kard.
Az ö kalamusuk kiveri a franczia zsarnokok zsoldo
sainak kezeiből a szuronyt. De Darwin náluknál is
nagyobb. Azok a társadalom reorganizácziója mel
lett küzdenek, s az csodálatos félreértések után is
jégbe megy. Darwin az állatok és növények országa
felé fordítja elméje élét, behatol az ellentétekbe,
melyeket talál,' átkapcsolja azokat, melyek csak lát
szólagosak, felkeresi az igazi okokat, midőn úgy tet■”*» ho«y «»ak a véletlen űzi a játékát a tünemé
nyekben — és az eredmény az, hogy az emberiség
egészen más világnézletnek hódol, beismeri a
dós tévedést, s a fejlődésnek egyedül igaz, mert
egyedül természetes útjára tér.
„Struggle fór the life," küzdelem a létért; ebben
* Dagy elvben lett kimondva a természetet mozgató
ös igazság. Ki lett mondva akkor, mikor legnagyobb
volt reá a szükség, „s az idők telje" elkövetkezett.
Az emberiség megunta a túlhajtott idealizmus évszá
zados tévedéseit. Az élet kinevette az elméletet. A
küzdelem folyt, mialatt a szeretet apostolai legmeghatóbban szónokoltak a béke érdekébén. A tisztán
szeretette alapított társadalom, mely annyi nemeset
teremtett, tultengésben senyvédett, a goethei langy„leben und leben lassen" rég meg volt ha
ladva, mielőtt kimondatott volna. Elvet kerestek
megindokolni a küzdelem jogosultságát; a mely küz
delem elkerülhetetlennek bizonyult. A faji érvényesü
lés nagy problémája a „vagy én vagy te" kérdése a
társadalomban fel volt vetve.
Es mialatt ’ a társadalmi tudományok bölcsei
hiába keresték a feleletet onnan sugárzott szét a
világosság, a honnan legkevésbé reményiették: a
természet nagy országából. Midőn megtagadtak volt
már majdnem minden közösséget, mely társadalom és
természet között létezik, midőn a felhőkben szárnyaló
képzelmök az egekbe vonzotta az ^mbert, akkor hang
zott el e figyelmeztető szó, akkor lett kimondva a
nagy elv, mely társadalmat és természetet egyaránt
vezérel, egyaránt dominál, mely egyedül érvényesül
^az élet megannyi küzdelmeiben: stuggle fór
Az igazság maga tesz bizonyosságot maga felöl:
ez az aristotelesi elv sohasem bizonyult talán .oly
félreismerhetetlenül valónak, mint ezen esetben. A küzdelem jogosultsága csak a növény és állatvilágra
lett kimondva, s érezte, tudta minden, hogy egy
szersmind a társadalom nagy küzdelmei is szóban
forognak. A vézna lelkek sopánkodásai helyett fér
fihoz illő küzdelem. Harcz, beteges fantazmágórák
helyett. S a harcz és a küzdelem méltó bére: azérvényesülés. Ezek a Darwin elméletének egészséges
az életnek és a valónak megfelelő eredményei.
’
Az érvényesülés, a küzdelem jutalma is ki van
mondva Darwin—müveiben. A természetes VMlfor a ■
legjelesebb számára biztosított győzelem még a mo- j
rális momentumot sem nélkülözi. A természet váló- 1
gatós. A legjelesebb fajokat kedveli, a küzdelem gyö- '
zöjének adja a babért Nagyobb következetességgel
mint maga az ember. Törvényei alkalmazásában nem
ismén a kivételt Npm tudja, mi az esetlegesség a
legnagyobbakban és a legkisebbekben ugyanaz a vál- *
tozatlan örök törvény működik. Az a faj ás az a pél
dány, a mély legerősebb, a viszonyokhoz alkalmazkodm legjobban tud, a fáradalmakat legjobban ki
állja, a khmát megszokni leginkább képes, a táplálék
megszerzésében legügyesebb, a fajbeliekkel fplytatott
küzdelmekben’ legtöbb erőt fejt ki, a létért való köz.
delemben legderekabb: az a példány érvényesül, a
nemi életben is övé a győzelem. A nő a legerősebb
hím akaratának hódul, az oroszlán csak a megvívott
küzdelem után alapit családot, a czinke a legszebben
éneklő nöcpkét választja el páija gyanánt. A legde
rekabbnak van legtöbb kilátása, hogy faja elszapo
rodik, a magzat átörökli a jefes tulajdonokat és to-
4
“ a folyadék annál lassabb á minél ritkább, annál se az árát sok halandó, amennyiben hasgörcs, fejbántalmak, tüdőgyuladás stb. mind megannyi okozatai a
besebb ezen átömlés.
Ha egészség vau, minden van; mig ellenben, ha
ügy látszik, e törvény a fennebbi kísérletnél felakadt párolgásnak.
a phisikai élet, bármily betegeskedés által megza- éppen semmi értékkel sem 1>ir, amennyiben a sós ol
Mily mértékben kelljen ügyelnünk a fenntnevevarteitott, ott lehet a világ minden élve, boldogsága,, dat, daczára hogy sűrűbb, épp oly arányban tolul a zett két testszervre, vagyis miben áll a bőr tisztakincse — mitsem ér. — Érzik ezt a rozzant viskók csőbe, a mily arányban történik a hártyán a pá-' sága és a tüdő épentartása, jelenben nem képezheti
lakói ép úgy, mint a fényes paloták urai.
rolgás.
tárgyunkat s igy záradéiul csak annyit: ki bőrének
Az egészség fenntartása tehát kell, hogy érdeLiebig kísérleténél még egy igen nevezetes dol ápolását elhanyagolja, gátolja a párolgási működést,
>
keljen, minden rendű és rangú egyént, ha kevesebb got szükség felemlíteni, s ez az, hogy, ha a csövet a megrontja vérét s a csúzos bántalmaknak készít ter
bajjal és küzdelemmel óhajt élni. Hogy azonban ez folyadékból kivesszük s igy mindkét végén párologni mékeny talajt.
'
megtörténhessék, kerülni kell minden oly alkalmat, engedjük, a légnyomás tisztán szeműnk elé tűnik az
- Karkeoz Alajos.
által, hogv a hártyák behorpadnak. Ha most ily hely
melylyel a legdrágább kincs veszélyeztetik.
Ha az orvostant röviden átfutjuk, ha egyes kór- zetben a hártyára vizet cseppentünk, természetesen
jelenietek végokai után tudakozódunk: igen kevés ki azon a helyen a párolgás megszűnik r a levegő a
vételei azt találjuk, hogy' számtalan bajnak oka a cseppet a hártyán keresztül a csőbe szorítja.
A Jászkun testvérek osztály-egyezsége.
meghűlés.
*
Ennek ugyan valami fontos szerepe a testszer
Mint múlt számunkban említők, f. hó 16-án
A meghűlés sokféleképen jelentkezik az emberi vezetre nincs, de azért elegendő rész jutott neki is a
tests^ervezrtben s nagyban függ a nedvkeringéstől s nedvkeringésnél, mint később lesz elég alkalmunk ezt összejöttek a Jász és Nagykun kézségek megbízott
innét az állítás: valamely testrész meghűlése nem megtudhatni.
jai, hogy a megyei törvényhatóság határozatához
egyépb, mint a nedvkeringés megzavarása azon test
Ezekből áll Liebig kísérlete. Lássuk mily tanú képest, kiküldött megyei alispán elnöklete alatt a
rész felé.
A
ságot vonhatunk abból az állat és növény orgánu
végleges egyezséget létesíthessék.
'
í
:ü ex nemcsak fájunk van így; így van ez az mainál, és pedig mindenekelőtt nálunk embereknél.
állatlés növényvilág minden egyes tagjánál, úgyanyA kiégyezés, mely igen nagy, részben.álispán ur
Az emberiség gyermekkorától fogva tapasztalta,
' nyira, hogy az élet fentartás egyik nélkülözhetlen hogy a párolgás a leglényegesebb befolyással van tapintatos közbenjárásának tulajdonítható, békés és
kelléke a rendes ncdvkeringéa.
az egészségre, de megfejteni nem tudta. Most azon
*Enúek mikéntjére nagy fontosságú a párol- ban Liebig kísérlete után, melylyel a test szervezet barátságos utón sikerült is. A jegyzőkönyvet, niint
g is, mely míg nálunk a az állatoknál a bőr lika- ben keringő nedvek mozgása kellő világot nyert, reánk érdekes és fontos okmányt, egész terjedelmé
\ ;
1
csaini'Qjölus) és a tüdő által történik; addig e mun tudjuk, hogy a párolgás az állati szervezetben két ben közöljük:
kát a növényeknél a levelek végzik.
féle módon történik: először a kfilbőr pólusain; má
Jegyzőkönyv. Felvétetett Jászberényben 1882-ik
Nem érdektelen esek alapján felvetni a kérdést: sodszor a tüdő által s igy a nedv-keringés útja is év april hó 16-án a Jász-Nagykun-Szolnok megyéi
törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, múlt évi
mily jbefolyást gyakorol. a párolgás a nedv-kerin- kettős, tudniillik a bőr pólusai x és a tüdöfelé.
Itt üli diadalát Liebig kísérlete. Ami a kísér 1ö484. az. végzéséhez képest, a volt jászkun kerüle
gésre? Hogy e kérdésre szabatos feleletet adhassunk,
előbb; Liebig természettudós -számos idevonatkozó kí letnél kicsinyben & hártya, az az állati szerve tek közös tulajdonát képező vagyonok felosztása tár
sérletei közül a következő egyszerű, de nagy hord zetben a bőr és á tüdő, melyek mindegyike, mint, a gyában kiküldött küldöttség által, Sípos Orbán alis
erejű kísérletére szabadjon a.t olvasó becses figyel hártya, a levegővel van érintkezésben. Ha erősebb a pán elnöklete alatt tartott közös tanácskozmányban,
bőr vagy a tüdő párolgása, erősebb azon testrész mely alkalommal jelenvoltak: Karczagról: Páp Elek
mét kiérnem.
polgármester és H. Kiss József, — Kunhegyesről:
fá ogy o alakban meggörbített üvegcsövet vett; felé a nedvkeringés is.
egyenlő arányban kell lenni, különben Kulifay Károly főjegyző, — Turkeviböl: Nánásy Já
ezt njqgtöltötte vízzel s aztán mindkét végét a sza- . i_~
- bad levegőn hagyta. A cső szabad végén a folyadék beköszönt az egész testszervezet abnormis állapota, nos polgármester, —- Kunszentmártonból; Nagy Géza,
polgármester, —Madarasról: Farkas Sándor főjegyző,
a hólyagon keresztül párolgott s ezalatt a csőben sőt nem egyszer enyészet.
Példa világosítja a dolgot.
*
— Apátiról: Horváth Bertalan főbíró, — Ladányfagyott. Eközben belül légüres tér támadt, melyet a
Gyula főjegyző, — Fényszaruról: Tóth
levegő nyomása a sóoldatba mártott részen sóoldat v
Wbbi kSlött ®K7
emeljük azt.
tal tqltött be, mit az oldatba, kevert indigó kék ézine ki félig a vízből, a hal nemsokára elhal. Oka igen ‘ Péter főjegyző, — Felsöszentgyörgyröl: Nagy Ist
azonnjal elárult. Ezen kísérlet alapján a nevezett ter egyszerű. A felrész a szabad levegőn lévén, a pá- ván főbíró, —— Árokszállasról: Márkus József városi
mészettudós joggal állíthatta, hogy mindazon nedvek, rolgás nagyobb, rohamosabb, mint az alrészen, minők ügyész, — Alsószentgyörgyröl: Bajzáik János fő
melyek valamely párolgó hártyával érintkeznek, ezen “
következménye, hogy az élet fennmaradásához jegyző, — Jákóhalmáról: Teriéky Eerencz főjegyző,
Jászszükséges nedvkenngés megzavartatik s halált okoz. — Mihálytelekröl: Gumbert János főjegyző,
rolgás.
Hasonló bajok származhatnak a nedv-keringés Kisérről • Küry Albert, — Jász-Dósa község részéA szabadon levő csövön keresztül a párolgás megzavarása vagy megakasztása által az embernél- Jv: ., ,ay ^®dor főjegyző, -— Halmay József jászjárási szolgabiró, —Jászberény városa részéről:
Ifi? tavaszszal és őszszel, midőn a levegő páraannál erősebb, minél szárazabb a levegő, mely vele “•,
érintkezik s ellen esetben annál lanyhább, minél több telt, az emberben a nedvkeringés pang, nem lévén Elefánty Sándor polgármester.
A tanácskózmány mindének előtt megállapittatni
vizpáiíat tartalmaz a levegő. Ezen tüneménynél még
létreJ'ön “ úgynevezett
az átömlési elméletet semj lehetteIjesen érintetlenül
ne“ Wébb»
® nedvek pan- kívánja azon közös vagyonokat és érdekeket, melyek
hagynak, mely szerint a hártyával’ elkülönített fo gasA. Ebből még az is világos/miszerint nem mindegy j a volt jászkun kerületek kebeléből Pest-Pilis-Soltlyadékok egymással érintkeznek jobban mondva: a száraz, vagy nedves levegő; nem egy a hegyen Kiskun, illetve Csongrád megyéhez csatolt részekkel
•legyednek.;— Itt átömlés történik és pedig a folya
^®kni; szárazon vagy a vizen élni. a közös vagyonok felosztására nézve 1878-ik évi
dék sűrűségével fordított arányban,: azaz minél sűrűbb
Itt különös figyelmet érdemel azon szerencsétlen deczember 9-én kelts úgy a törvényhatóság, mint a
embertársak szomorú állapota, kik a természettől nagyméltóságú belügyminiszter ur által helybenha
nosványos 8 így bűzhödt levegöű földrészre vannak gyott egyezség folytán Jász-Nagykun-Szolnok meEzek kedélye lehangolt, egész szellemi gyyéhez tartozó Jász és Nagykun részek között ez
vabb viszi a nemet, mig a satnya példányok elvesz
i*ök nyomott, testszervezetök gyenge, kiaszott, szó alkalommal felosztás tárgyát képezik, agyban crnl.™.
nek, nyomát sem hagyva maguk, titán a természetben.
i
oul*g
Áz
több évek előtti jelesek utódai máig élnek, val szánalomra méltók, ők csak vegetálnak s ezért ilyenekül ismertetnek él:
~
a) Jászbérényben a jászkerületi ház mellett ki
a hitvány elveszett, s semmi sem tartotta fel emlé nem igen hosszú életűek.
7
kezetét..
a
P^dáui Dél-Anmrikának a Foktarto- zos egy emeletes székház épületet.
4*
elv, mely a természetben és társadalom mánytól éjsza^nyugatra terjedd partvidéke; Éjszak
aj 1086 firt 74 kr; töke értékbeli,
ban egyenlő mértékben érvényesül,, képezi a kibéki- Amerikában az úgynevezett Orosz-Amerika, lefelé ■nnt
c) felkelési alap 376 frt 19 kr. töke értékben,
tést. Az eddirierköfeji világnézlet megdöntésével délnek a Musisippi folyam torkolatának vidéke, hol
szükség van a^fbéktfésre. Az ember kénytelen oda- mesés számban hordja a sárgaláz áldozatait Mind e
? értékek
néz™
hagyn^ a nagyzó álláspontot, melyre helyezte volt
pdékeken a megromlott gőz és párával telt az érdekeltségi tanacskozmány egyhangúlag a. következő egyezséget létesítette/
g
maga magát, s a melyen oly kényelmes volt „eset- levegő gátoha a párolgás rendes menetét s vele a nedvlegesséjgek" vagy „sors" által magyarázni az eseméÁOgbató példa még állításunk iga v
^vö lakház jelen jegy25konyv feitetelei. mellett örökösen és Ulajdohjfggal
nyeket, A magyarázat oly sokszor szenvedett hajó zolására a Cayenébe száműzettek szomorú sorsa,
Jászberény városának engedtetik' át.
J
J
törést Csak apró roncsokban létezett, és mindenekA
a ^égos páratelt levegő gátolja a
fölött nélkülözte az igazságot A másvilágon kereste
Anedve< pangását eredményezi, úgy a 9 én léi~
1878- év d"«mber
a folytatást, a jövő életben a kárpótlást azokért a fölötte száraz levygö gyorsítván a bőr és tüdő párol- y én létre jött s fent hivatkozott egyezség értalmi. .
át’* nedvke™g<^t oly mértékben fokozza, hogy ben a székház épületből ezeknek fizetendő 15 000
mik itten érték. Es a Darwin elvének kimondása
^fcni törkjére a fenn, érinfett pékST
után az inczidensek világa vége| ért. Nincs semmi
“®ad8í« jelentkezik, sőt a fokozott
esetleges, mindennek megvannak a maga természe párolgás folytán gyorsult nedv-keringés a bőrt fel is kelési alapok együtt 1821 frt 93 kr. tőke értékben J
tes indiókai. Az élet magában is bevégzett valami
“gueztja —megrepeszti. Ösztönszerűen érzik e ter
fordítandók, a ütendő 15,000 frtból
mely indokaira, czéljaira és eszközeire nézve befeje mészeti törvényt Afrika keleti pártjain, hol a har- ekként még fenmaradó összeget, valamint az összes
zett egész.
mattan hatása miatt a benazülöttek bőre felpattan, kötelezett kamatokat Jászberény város saiátiúhAl
Darwin ennyit és nem kevesebbet tett a társada
x meggátlására a benszűlöttek neki átengedett tulajdon fejében fizetendődéi pedig
lom érdekében, üj, a valónak megfelelő világnézetet
ik k“í h®. ^^et, hogy ez által a párol k^’lr"H ^^“y®11
B többi Jász
fejtett elő, melynek szükségét mindenki érezte de gást lassíthassák, nu aztán a lassúbb nedv-kenngést kun községekre az e tartozás fizetésére átengedőit'
papokon kívül semmiben
melyet nem formulázott előtte senki. A régi előítéle vonja maga után. Innét a tudományban e szélnek ní1^
teket, helyekhez oly édes volt a raga«kSáa X neve
„fagygyúszéLJ
nevezendő teher vagy fizetés ne háruljon.
döntötte, s helyűkbe az igaz fölfogást helyezé?
.^.^“^ény városa köteles a Jász ét Nagy
vasó
“‘M’011 kérnem « olÉpben áll az ő érdeme.
türelmét, s ezt az, hogy ~mmt fennébb emli- kun. községeknek egyenként, ezeknek az itt érintett
4 vAlmit
magokért a természettudomá- lr •
a P^rol^ö Hártyára helyezett vízcsepp a lég közös vagyonból való végkielégítésük fejében moh
nyokérttett, azok csak részletek. Egy mélyreható kön nyomás miatt^a hártyán átszorittatik a csőU. összegeket megfizetni, melyeket ezek Jász-Nagykun
észlelő tehetségnek a tényei. Titoknak fölfejt&e, me
S
Szolnokon épített megyei ^ék!
lyeknek nymához még távolra éreztük magunkat Az
ház építési költségeibe fizettek, ezen fizetések a.
1883' évi janu^lSkteh
a «»vlrok szerepe a
fold flótájának előfejtésében, az állatok kedélyhangujroitendök, ha e határidőt Jászberény vá^sa elmu.
latánakpzseniális megfigyelése, az állatok színeinek
™taná, minden egyes községnek a reájuk eső ös^eg
összefüggése azok életkörülményeivel, vagy a földi
után köteles 6°/ kamatot fizetni.
’
összeg
férgek terepe a termékeny talaj képzésénél: mind leien, rn.lvfelé.Mdrtermgí. kmé teSd J
-z x
A* ®JÖZÖ P°nt értelmében, a Jász közséimir
oly részletek, melyekről nélküle még soká nem tudott
t ^k
“ondottek után, kiki láthatja, milv részére kötelezett összegek esni- akkor
volna a* emberiség semmit. Azonban ezek az ő szeL f°utos szerep jut az egészségre vonatkozólag a dZ
nAÚVí S^S^uél s ^t hist
leméiie^ nem monumentumai,. csak mért földmutató
kövei. Az ö értelmének, észlelő tehetségének, és az íu
kötelességnek tartja mindenki ama mm.
* 'gaí mÓ<lí,Zer bataJmanak kétsé^bevonhatlan taPárolgás két főszerre a bör\s
a tüdő iránt tartozik m wm?
*i j •
g
^ert fel«^uie
Az ő érdeme abban a hatásban áll, melyet a nem szabad, hoirv «
taisadaltomm gyakorolt, midőn kimutatta, hogy itt
n’nes semmi, a mi okszerűtlen, megmagyarázhatat
lan vagy esetleges. Es evvel kimutatta a józan haladas ntj#. Az ö helye ott von az emberiség héroszai ^Akb/r tisítán tartása tehát a ielszó
között, a kiknek szellemi fényénél a jövő száradok
Ha e dikak szerinti többség a törvén™,al- '
sutkén^dí, a-kiknek élén egy Mózes vagy Mahomegszűnte után a közös czélra váló
met, egy Nagy-bá .dur vagy” Jglius-Caeser állanak. nedv kiszivárci «
J
meV«" keresztül a fólos szüntetését kimondani, Jászberény város kötelezve
a.ro^ 8 h®1®1 anyagcserét enged.
lemondásától száXtt fe éy
onnét
* Pitolgi.
ÍE u£.^tek“
^jtainnk
. Jatt,
. k?gyeuenségének nem egyszer keserűen megadta
A párolgás befolyása a nedvkeringésre.
sgg.'wt i sas, fet
a többség határozatában megnyugodni tartozik. *
°rl
értetődik, hogy a kiskun és nagyrészére Jászberény által vállalt kötelezettségekert az érintett 'közös vagyonoknak előbb
m
íj6 értett községeket a közös vagyonból
illetett r^z tulajdon s használati joga Jászberény
városánál^ engedtetik át, minek folytán Jászberény
jogokat gyakorolandja, melyek a
kielégiteti|. részeket megillették.
J
,
*
,
,
t
kSwégek kielégítése, illetve * közös husnáht mer.zűrének kimondd után, . Jiw községek re,dXX Jo£h.
városra, mely \aa Jóxberény
Wln‘
^Xk^iik
^kerületi, óéval területén levő
területekért .oha .emmi követeiért
• kielégítés
tulridonoe. teljesen feltétlenül
• z ®*°r- Minthogy a volt Jászkan kerületek vala
mint a Jáázkerület székháza, Jászkun kerületre van
i
, Jo0dag telekkönyvezve, ezen kerületek helyébe lépett Jász»N.-K.-Szolnok, Pest-PilW-Solt-Kiskan és Csöngrád megyék törvényhatóságai felkéret
nek, jelen' megállapodások folytán,' hogy a tulajdon\ jognak Jászberény városára való átkebelezését igedélyezzék.
‘
ö
_ 7-er. Jelen tanácskozmány vezéreltetve azon test
véries érzelemtől, mely a Jász és Nagykun részeket
évszázadodon keresztül összefűzte, á. jászberényi fo
gy mnasiuipüak még Jankovics György volt főkapi
tány általj a rabdolgoztató alapból elajándékozott
összeghez /való minden követeléséről vagy jogáról leV mbnd, s csak azt köti ki, hogy ez összeg a fögymnayagy°na között az együvé tartozóság em
lékére, mint Jászkun kerületi alapítvány kezeltessék.
8-or.i Addig, mig a Jász községek közös haszná
lata fenntartatik az érdekelt Jász Községek tanácskozmányart' Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánja
vezeti, valaftnint ö gondoskodik a tanácskozmány
megállapodásának végrehajtásairól is.
'
úgy nevezett magán házi pénztárak
valamint az itt nem érintett egyébb alapok haszná
latára és kezelésére nézve az eddigi gyakorlat s az
eg/es részek jogai érintetlenül fentartatnak.
t* A magállapodások Jász-Nagykun-Szolnok me
gye törvépyhatóságának jóváhagyása után lépnek
érvénybe. ■ ,j
'
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
I
írón. l LTUl“
kcd^es
T",?” 4 mCgye 1'yél‘*">ok«nl neveatótett
ki legközelebb a egyszersiíiind a Nagybecskereken
megjelenő „Torontói" czimS lap szerkesztését is át
veszi, tegnapelőtt utazott át Szolnokon, mely alka
lommal szerkesztőségünket is szerencséltető becses
látogatásával. A szellemes magyar iró tovább folyta
tandó útja iránti intézkedések sürgős megtétele * vé
gett hamarosan távozni lévén kénytelen, lapunk szer
kesztőjétől búcsút vett. Sok szerencsét és erős kitar
tást kívánunk a derék Írónak úgy közhivatali, mint
szerkesztői pályájához, mely utóbbin — ismerve azö
jeles tulajdonait, szemben a működési körében felmemerülhetö nemzetiségi viszonyokkal — nehéz ugyan,
de annál hazafiasabb feladat várja munkás lelkét.
Gergely urat, a szolnoki kir. postahiva
tal egyik derék tisztjét, nagy családi gyász érte.
Édes atyja, Festő Gergely, f. hó 14-én 65 éves ko
rában Kecskeméten meghalt Temetése számos ismerői
és tisztelői részvétele mellett 16-án ment végbe. Mé
lyen lesújtott barátunkat vigasztalja az a tudat, hogy
gyászában velünk együtt minden igaz jóakarója szív
ből osztozik Szolnokon is.
Tűzi játék.* Bucsák János, akadémiai pyrotechnikus, ki e téreni ügyességének az országban
már többször jelét adta, sőt a királyt koronázás^ al
kalmával a legmagasabb királyi mégelégedést kiér
demelte, a napokban Szolnokba érkezett t mai napon
esti 708 órakor a „Kis Ligetiben tüzjátékát a
közönségnek bemutatja. Felhívjuk a'közönség figyel
mét a látványosságra, mely kétségtelenül megelége
désre fogja hangolni a kebleket. Műsorozata a mai
előadásnak következő: 1. Tfizörvény, vagy a szépség
non plus ultrája. PastilientöL 2. Galvanikus nap,
teljes fényben. 3. A virágajándék, Döblertől. 4. A
virágcsoport, meglepő képlet Stuwert£l. 5. Az arabiai
szélmalom. 6. a rendkívüli tüz-eső a légben. 7. Szö
kőkút a keletázsiai hareztéren. 8. A plevnai kitörés
nél szomorú fűz. Jegyek előre válthatók Medgyesy
testvér urak'kereskedésében és az előadás színhelyén.
* Hirdetmény.
a
Bosznia-
és
Közhírré tétetik, miszerint
Herczegovinában megüresedett
népiskolai tanítói állomások elnyerése végett
. beadandó^pályázati kérvények az «843/82.°sz.
alispárji
körrendelet
értelmében
közvetlenül a
polgármesteri hivatalnál nyújtandók be, honnan
a helyhatóság véleményével ellátva, a megyd
alispánjához teijesztetnek fel. Szolnok, 1882?
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
* -M nAzienda Assicuratrice^
biztosító
társulat legközelebb ujjászerveztetni fog; az in
tézet párisi pénzerőkkel kötelező szerződéseket
kötött, melyek által biztosítva
van
alaptőkéjé
nek fölemelése, miáltal az intézet egészen uj
alapra fektetik s egyenrangúvá lei a legelőke
lőbb biztosító
intézetekkel.
Az illető
kőtelező
szerződések már az osztrák kormány elé terjesztvék s jóváhagyásuk biztosnak tekinthető.—
A formaszerű engedély a napokban várható.
HELYI HÍREK.
—MiklÓMy Gyula'színtársulata már körünkbe érke
zett s tegnap meg is kezdé előadását a Fétíy árnyai
ezimfi eredeti színmüvei. A jónevü ig^Jgató, ki min,
denhol nagy tetszést vívott ki.jó7 erőkből szervezett
társulatával, hozzánk Zentárói költözött. Elváljak
városunk ^pártoló közönségétől, hogy Miklóssy
tarsulatava| szemben nem fog oly megrovandó maga,tartást tanúsítani, mint a legközelebbi alkalommal
Jakab Lajos társulata iránt tanúsított. A művészetpártolás egyik mérvadója minden város , műveltségé
nek Vigyázzunk: ki ne adjuk magunkról a szegény
ségi bizonyítványt!
— A szolnoki kath. nagygymnasiuM által e hó
16-án tartott jótékonyczélu hangversenyről a kn^.
»Közérdek“-ben valami szolnoki bús magyar
megemlékezvén, „tiltakozik" az ellen, hogy „az ily
segedelem kérés és adás jótékonyczélu‘-nak minősít
tessék." Sajnáljuk, hogy sokszor — szándékosan-e,
▼agy tudatlanságból — a fogalmakat elferdítik né
mely emberek. Ha az ifjúság szükségletét képezi az
a harmóniám,. amint hogy azt képezi, és az másként,
mint a jótékony emberek segedelem adásából meg
nem szerezhető: vájjon neín jótékony őzéit
mozditanak-i elő azok, akik filléreikkel eme czél el
érését eszközük. Vagy csak az fáj a „leveledzönek"
(a fűzfák'is most leveledzehek), hogy a megyeház
nagytermét kérik jel ily czélokra és az oda adatik?
Legjobbak'tenné levelező,’ ha a közérdek ja
vára — hall íratna.
I
• * Jtall^yl kawinő
minisztírium vÍMíaküldötte, több rendbeli módost-
sokkal, pótlás végett.
NYILTTÉR.*)
/
Haszonbért hirdetmény.
A
néhai
Makay Imre-féle Tisza-Inokai
földbirtok
1200 h. szántó, 300 hold legelő, 9 szobás
kastély 15 hold parkkal — a szükséges
gazdasági épületekkel Szí Mihály .naptól
MLczuve
.j
>
hasxpnbérbe kiadandó.
Esetleg 9^* 300 hóid örök áron
18 eladandó. A kiadandó földbirtok, a tiszainokai gőzhajó állomás mellett fekszik?
Értekezhetni Makay Imrénévet Szolnokon.
3—1
i
f
161.
vh. 882.
Árverési hirdetmény.
p
Közhírré tétetik, hogy; a szolnoki kir, já-:
rásbiróságnak 1829. p./1882. sz. végzése foly
tán, vagyonbukott Engl Sámuel csődtömegéhez
tartozó, s a csídleltár 6. 7, 8, 9, 10,. 29, 30.
és 31. tételei alatti 327t frt 95' krra becsült
44
mm. liszt, korpa és dferczéből
álló ingóságok
Szolnokon avfehérló-utczában a 378. számú háznál 1882. évi-május hó'8-án d. u. Bórakor
tartandó (nyilvános árverében készpénz fizetés.
mellett —\ elfognak árvereltetni.
, ?
Kelt Szolnokon 1882. april 28.
MEGYEI HÍREK.
* A karczagi redemptusok ügye. Az oly régen
húzódó redemptusrügy végre befejeztetett, s az il
lető beltelkek után járó legelő-járulékok, legköze
lebb szét is osztatnak. rAz ezen ügyben keletkezett
legfőbb itélöszéki ítélet igy hangzik: A királyi
Ítélő táblának ítélete oly kiegészítéssel, hogy a
közös területek felosztására szolgáló aranykulcséi
kinek-kinek mostani bel- és kul birtoka váltságának
mennyisége állapittatik meg, — felhozott s felhívott
indokaiból helybenhagyatik. Indokoké Tekintve,
hogy a Jász-Kun kerületekben a válts^g tárgyát
nem egyedül a külső birtok, hanem a beldő telkek éi
szöllő terület is.képezte, — tekintve, hegy a felek
által elismertetett, mikép a belső telkek és szőllö
területekért is fizettetett váltság összeg, _ az 1836.
12. t. ez. pedig az arány kulcsául az összes bel és
külső birtokot felvétetni rendeli, az arány kulcsául
a belsőségeket is felvenni, és a kir. Ítélő tábla ítéle
tét ennek kimondásával Fiegésziteni kellett. Mely
ítéletre a karc: ági törv>zík a peibén keletkezett ité-.
letek alapján az illető, tjkvben Karczag- város egyes
közbirtokosai tulajdonául felvett közös külsőségek u.
m. közlegelő, rétek, erdő és kaszálónak összehasonlító
beeső mellett osztályoztatása és felméretése, s az
aránykulcsául megállapított, kinek-kinek jelenlegi
bel- és kül birtoka váltságának mennyisége
számlálása s általában az 1836. XII. ,t. ez. illetőleg
az 1840. 30. t. ez. által szabályozott eljárás foga
natba vételét elrendelte s annak teljesítésével Fráter
I^are kir. tszéki bírót az összes iratok kiadása mel
lett kiküldötte.
Jubileum. A jászberényi kath. főgymn'asium ta
nán kara, fényes zártkörű s családias színezetű őn.
nepélyt tartott a múlt hét szerdáján. Ivanics Jusztin
szt. Ferenczrendi áldozár s |^gymnasiumi hitszónok x
és tanárnak ünnepié meg ötven évi születési napját
s tanárságának negyedszázados jubileumát. Nem volt
zajos az-ünnepély, de egyszerűségében is oly meg
ható, oly szívhez szóló, mely a résztvevőket bensőleg
megindító. Gratulálunk mi is a derék, szabadelvű
férfiúnak.
*
Népünnepély Kunszentmártoniján. Az uj posta és
tóvirda épület
költségeinek
fedezésére, május 28-án:
*
OAUajUO &OaCMl e
í pünkösd első napján, Kun-Sz.-Márton és nagy kitér*
I jedésü vidékének értelmisége nagy szabása népfinna.
I pélyt rendez, mely iránt már is rendkivöli érdeklődés
mutatkozik. A husvét első napján tartott alakuló gyű
lésen helyből és vidékről. — közöltök Szentesről is
— 60—70-en vettek részt s azóta a kibocsátott alá
írási ivén 100-nál több rendező iratkozott be, kik a
netaláni hiány fedezését is magukra vállalták.
* Tetchfer Emi ur, jberényi gyógyszerész gyógytárát eladta Vogronits Kálmán urnák, ki azt már
tényleg át is vette.
Ssoó Béla,
j
•
•
kir. Mr. végr.
Hirdetmény.
A szolnoki hatóiban félóra járásra a -várostül • a Kőváts Máté dűlőben a Magyar Pál*
félé — legjobb, gazdasági épületekkel
2 lakó szoba, konyha, égy hold
gyümölcsös és szőllővel ellátott .
továbbá , 7
:
S Magyar király" tőszomszéd
ságában a Hegedűs-féle lakház, udvartérrel,,
nemkülönben teljes jó karban lévő
90 rúd szandai
Venni kívánók értekezhetnek
nzőIIó
MAKAY
IMRÉKÉVEL Szolnokon.
3—t
*) E rovatban foglaltakért nem felelő*
Ax „EIbö magyar amerikai gyarmatosító
társasági tervezete.
V
?
(Az amerikai közönség elé teijesztett vázlat átfordít
a* “agyar közönség számára értesítésül.)
L A társulat czélja és feladata: a Magyarországbó! ^ kapcsoltrészeiből kivándorlókon Sriteni
az Egyesült-Államok elfoglalatlan rbXnt terültein
“4n^, ^geíő, ásványtartalmú, vagy Etésre alkak
B legelőnyösebb feltételék-alatt való
vétele által, magától értve, hogy a föty kiválasztás
nál mindig szem előtt tartva azon körülményt, hogy
egy telepitvény kifejlődése, állandósítása és wázzása
B
és éghajlata
minőségétől függ.
.
t társaság óhajtása, a vállalatot oly alapra^
fektetni, hogy az bizonyos sikert biztosítson ukA
telepitvényt, mintS
landó otthonját tekintse, a hol családot alkothat X
gyermekeit jó egészségben nevelheti, a hol őés vverJ2ktLTn0?t,Uufo®ák étdekei£t azon táSt
^ekével, melynek részét képezik a nélkül, hogy az
öket^gi hazunkhoz fűző kötelékekét vérkép
3. Nem feladata ezen társaságnak itt az okokat
kutatni, melyek az utolsó években ezreket és ezreket
hoztak ide Magyarországból. A kormányzati rend
szer elősegiti-e vagy akadályozza a kivándorlást/i?kre Jutott embereknek sorsukon javítani
való kisérlése; vagy talán a köz. és nyilvános téren
Török-Szt.-Miklós, 1882. april hó.
Hefíher Leopold.
iödőknek polgári vagy vallási kellemetlenségektől
m^áekülni' való óhajtása növeszti-e oly nagyra a
kivándorolni óhajtók számát: bizonyos az, hogy a
sűrűn egymás mellett lévő városoknak túlnépesedése
a Kivándorlást szükségessé teszi és a már létező te- lemtvényeknek gyarapítására szolgát
*4. A társaságnak terve, a legrövidebb idő alatt
foííipégy 500 nagyobb részt foldmivelö magyar csaozathi, melyet valószínűleg mások is fognak
Űzetni. Akaratát, az érkezőknekgondját viselni és
jayjíjöket a mennyire lehet biztosítani ezen társaság
ax. .egyesült államokban léyö magyar egyletekkel kö
zölte, terveit bemutatta, melyeket azon egyletek egy
hangúlag helyeseltek és jóváhagytak.
* 5, Azon tőkepénzeseknek, a kik tervünket talán
•elősegíteni akarják az által, hogy velünk egyesülnek,
adjak a következő részleteket, — ugv szintén egy rövid. vázlatot azon nép jelleméről, mély népet mi rövid
iaö'múlva ide' elfogadni szándékozunk.
i
iá) Magyarország és kapcsolt részei lakosainak
száína az utolsó népszámlálás alapjan 15,000.000.
. I b) Aj? éghajlat a terméseti különbségekhez ké
pes «ly változékony, mint az az egyesült államok
7
; *
। cpRAAAAAAAAAAAAAAF
VEGYES HÍREK.
■ •
• A világ legrégibb dohánya. Szegeden a várnak
lebontás alatt levő északi bástyájánál a falazat rend
kívüli tömörsége miatt, töbh^robbanást eszközöltek
dynamittal. Egy erős robba^ás^után, mely a bástya
Megrendelések vidékről Utasításhoz
gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
A mustra elküldhető és kívánható.
képest,
kellő közepén ütött rést, a munkások a falban egy
kis négyszögű üregre .akadtak, a melyben, midőn a
faltörmeléket eltisztitották róla, nagy meglepetésükre
két csomó leveles dohányt találtaké A dohánylevelek <!
Heffner Leopold törökszentmiklósi lakos
rozsdaszinűek s olyanok, mint a selyemhernyó által
X -L... kicsinyben és nagyban ■■■■■■—
kirágott eperfalevél. A két csomó dohány talán a
búza-ocsút elád és vesz,
világ legrégibb dohánya, mert a több öles bástyafal
Úgyszintén repcze-aljat is vásárol, továbbá
kellő közepébe csak a vár építésekor kerülhetett. —
gyékény-kötél nála kisebb-nagyobb mennyi
Csakhogy az a kérdés: a szegedi vár régibb-e, vagy
ségben vásárolható és’ megrendelhető.
a dohánynak magyafországoni elterjedése?
* Csongrádon az idén a sorozást az egész or
szágban legkésőbben vagyis e hó 21-én kezdették
meg. 1849-ljen meg arról volt e derék város neveze
tes, hogy a németeket seho^ sem akarta beereszteni.
• Penészes hordók javítása. Vegyünk tíz hekto
liternyi hordóra tiz deka mustárt, tegyük a hordóba;
töltsünk rá forró vizet, s fojtsuk be a hordót. Nem. sokára a dongák megizzadnak, mintha likacsaikon
■ nedv szivárgott volna ki, 3—4 nap múlva a inustár' vizet kieresztjük, s a . hordót tiszta vizzel jól kimo^
4- református egyház tulajdo
suk. Végre egy kevés szeszszel öblítjük ki. A penész szag 'többé nem lesz érezhető.
nát képező telken egy száraz
* Uj szövőszéket találtak fel Liverpoolban. Ez
uj szerkezetű szövőszék, „Salisbury Loom“ elnevezés és Jó pincze van haszon bérbe
sel, a szövő iparral foglalkozóknak már is élénk ér kiadandó.
deklődését vívta ki magának. Mindenekelőtt megem
Értekezhetni t.Swrányi Ge
lítendő, hogy ez a szövőszék hasonló munkaképesség
mellett, tetemeden olcsóbb, mint az eddigiek. Továbbá
deon és Gyenizse Antal
azt állítják, hogy a régi gépeknél a vetélő mozgása
folytán előálló rázkódás, mely az épületeknek any- lelkész urakkal.
nyira ártott, ez uj szövőszéknél nem fordul elő. Ezen
2—1
uj gép mintegy öt láb magas és hengeralaku: hason
lít egy nagyobb kötőgéphez, azonban egészen más
féle munkát állít elő. így például a kötőgép csak
egy fonállal dolgozik s végnélkül nyújtható szövetet
A debreczeni kiállításon dicsérő
készít. A Salisbury szövőszék ellenben felváltva négy
okmánynyal kitüntetve!
8—1
fonállal dolgozik s kitűnő, erős és tartós anyagot
Alólirott Jézennel tudoniulRra hozom a nagyérdemű
állít elő; a kész szövet bármily irányban vágható 8/ közönségnek, hogy elvállalok mindennemű férfi éa női
lábbelieket legjobb és a legpontosabb kiíxolgnltatáa mei-«
egy oldalán sem fejük föl. . Általán véve, a szakkö
lek B^*- mérsékelt áron,
\
rök ez uj találmányt igen dicsérik.
\
c) A lakosságunk legnagyobb részét a földmivei ’osztály képezi.
d) Hogy á magyarokat mint néposztúlyt, ezen
őrs ágnak megnyerhetni milyen előnyös volna, egy
töri Inét Írónak e következő, a magyarokat jellemző
l^íz rsa mutatja, ő azt mondja:
„A magyarnak erkölcsi érzelme a legmagasabb;
<öné zete nem engedi, hogy becstelen, alacsony vagy
T08J gondolkozása legyen, igazságérzete mindig vezérl . Mint gazda, mindig gondos, kegyes, szíves és
nénibs, mint alattvaló, határozott, bátor, nem hajlik a
rosaboz; ha gazdag, bőkezű kiadásaiban, finom izlésóbab és igen jótékony; — hat szegény, büszkesége
engedi, hogy panaszkodjék, magaviseleté a -gaz
i
dag mágnáséhoz hasonló. A családi életben mint
*4 apa, testvér, gyermek, viseletében kifogástalan
ép Ma tévedt, méltóságos sajnálattal beismeri, vendíég szeretete határtalan. Vallási, tekintetben őszinte
aláiatos, de sohasem czívakodó vagy vakbuzgó.
■ „Azon, szabadságot, melyet ő saját számára
minden körülmények között igényel, készen elösmeri
mínuenkí másnál
. r
i I „Szabadság — az a sző, mely magában foglalja
a ^agyarnak egész életét és létét.
'' „Alkotása, fellépése, beszéde és gondolkodási
lúodbra, életmódja, minden tette és szokása oly em'
beinek jellemzi, kinek lelke lebilincselve nem lehet."
6. Ezen társulat most és jövőben is független
Szolnoki piaczi árak.
marad minden másnemű föld vagy bevándorló tár*
snlattól.
'
।
Búza legjobb 100 kiló 12.— közép, 11.80, silány
7. A társulat birtokait engedményezés vagy pe■dig vétel utján szerzi, de a lehető legjutányosabb 11.—. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.50, silány
■feltételek mellett és csak miután magának annak 9.— — Rozs legjobb 9.—, közép 8.5(k^ilány 9.—
kedvező voltáról saját tisztviselője által meggy őzö- — Árpa legjobb 8.—, közép 7.50, "'fiuány 7.20. —
dést- szerez. '
Zab legjobb 8.60, közép.^7.60, silány 7.—. —■ Kőles
8. A társulat birtokait oly államokban veszi meg,
6.—. Kukoriczá 7.—. — Burgonya kilója 4.—. —
a 1x^1 valamint saját, ugy a telepitők érdekét egy* Szinliszt/ioO kiló 22.—. — Zsemle liszt 20.------formán támogatva látja.
1
.1 J 9. A társulat azonnal biztosit .magának 100,000 Kenyér 100 kiló 17.—. *— Dercze 100 kiló 6.—. —
*
Apid foldmivelésre alkalmas földet, körülbelül 20,000 Széna 4.—. —Borsó 100 kiló 16.------ Lencse 100
holqnyi részletekben. '
kiló 17<—. — Bab 11.50 — Köles kása 11.50 Haj
i 10. A társulat szándéka ezen birtok részleteket
dina —.—. — Búzadara 100 kilói 25.— — Árpa
saját mérnöke által felosztatni, és ezekből bizonyos kása 1100 kiló 14.—. —• Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
részieket faluhelyeknek kimérni; közvetlen közelében
pedig a szántótelepeket 60-től 150 holdnyi nagysá ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pálinka 1 liter
gokba. Az összes kimérendő részek mintegy 500 csa- ■ 63 kr. —' Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
Iádnak feleljenek meg.
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
v
* 11. Minden faluban 50 család nyeljen elhelye- kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
z^st, külbirtokát pedig a község közvetlen szomszéd
pan 40 kr. — Marhahu^ 48 kr. — Szalonna 70 kr.
ságában kapja.
< »
12. A társulat fentartja magának a birtok vagy — Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
tulajdon jogot minden második házhelyhez, kijelölvén olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,'
azokat a kiosztásnál, és minden a falu és a kiosz ellátással 50 kit, ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tott szántóföldek közt fekvő ki nem osztott földhöz. tással 30 kr., ejlátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
• • j
13. Az igy fel és kiosztott birtokrészletek a tártással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
. sálat saját vételárán adatnák át az első települők
nek tulajdonul; az azoknak átadott birtokért semmi
féle körülmények közt sem szabad magasabb vételárt
követelni.
14. A települőknek átadott birtoktest árának
mikénti lefizetését az alapszabály egyik szakasza
fogja körvonolozni, hihető azonban, högy a lefizetés
v
előnyös évi részletekben lesz teljesítendő. A letelepü
lik anyagi jóléte és virágzása kétségkívül sokaknak
serkentésére szolgál, a telepitvények felvirágoztatásai
Vasúti menetrend.
tehát á társaság anyagi érdekét és értékét emelni •
Indulás Szolnokból:
fygj*15. A társulat anyagi hasznát és befektetett
Budapestre OxegMd Mi: \\
pénzének gyűmölcsözését a telepítés által értékben és
4 ór* 54 p.ójjel jyor»To»>t.
arban folyvást növekedő, tulajdonául fentartott föld
4 óra 23 p. <1. u. ueiuélyvonat.
birtokából váqa.
3 óra 27 p. b*ju. TegyesTonat.
16. Azon esetben ha a bevándorló telepitvénye7 óra 09 p. e«te tehervooat.
sek átszállítására lenne szükség, ezen társaság egy
Hatvan folt:
gőzhajózási társulattal előnyös feltételek mellett szer
B éra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. a.
|
ződést köt arta nézvar-hogy Fiúméban a magyar ten
gerparti városban egy hajót rendelkezésére bocsásson.
Arad-Temossvár felé:
10 óra 57 p. d.
10 óra 49 p. éjjel.
I
. 17., Szükség lesz a vasút mentében vagy annak
szomszédságában s a kimért földek közelében 50 csa- ;
BfispOklafiény-Dsbroezen felé:
Iád elhelyezésére alkalmas elszállásolási házakat fel
10 óra 21 p. éjjel, s 13
18 p
állítani, valamint arról gondoskodni, hogy a telepit- 11 éra 10 p. d.
Érkezés Szolnokba:
vényesek kellő mennyiségű és minőségű élelmi csik
keket mérsékelt ár mellett kapjanak.
Budapest-Ozegléd felöl:
8. A társulat annak idejében a vasúti társula- 10 óra 06 p. d. a, 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyonr.)
ibg összeköttetésbe lépni aziránt, hogy a téle10 óra 88 p. d. e., 11 óra 48 D. éne!
pitvényeseket rendeltetési helyeikre ingyen elszállít Bátra felől:MM:
4 t'a
i
lík
sák, valamint kereskedőkkel is, kik a 17. pontban
említett czélt elősegíteni fogják.
MU: <
»3 p. a.
4
á
54 peres hajnal.
j
<
Felelő. Kwkwtí: FúiUr FtmeL
I
Kéri a nagyérdemű közönségnek becses pártfogását
I
Prilpfzkv István «>pé«, a Bteinor-féle ház- l
rruetZKy István,
somokon, [plaoztér.] ‘
Eladó ház.
A Bq^sa-utezában 158$. sz.
alatt lévő házam szabad kéz
ből eladó.
Lévay András.
3—2
Fo-és1 specuiationális
vételeket, a; szabad
speculatió,
consortiumok, és §
praemiumok minden combinatioiban
X
eszközli reális és dicsérettől elismerve, eredeti a
árfolyamok szerint.'a
Osztrák-magyar birodalomra a
nézve egyedül névadó.
i
X
Bécsi börzén
0
a
e 11 ha“ (Halmai) bankház, Bécs, Schotten-P
Ring 15. Szakszerű, gyors és kipróbált felvilágo-y
sitás, távirati avisók, a Leítha pénzügyi és kisor- Q
solási próba számai, valamint tartalomdús folyó- Ó
iratok, (vajamennyi európai sorsjátékterv
föspecnlationáUs nemek és papírok magyaré r-Ma
stb.) bérmehtve és ingyen. ,
Tudósítás
kézműveseknek és munkásoknak, kik
Amerikába akarnak kivándorolni.
Az éjszak-nyugati munka-utasító iroda Chicagóban,
képes a jövő évadban 6Ö00 embert, az iparnak? min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni
.
embereket, vasúti társaságokhoz, hidépitéshez, henger- és vasmunkához,• gyalú és fűrészmalmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, kőmajorsághoz, földmiveléshez. Ezen munkád
tok többnyire független társulatok által vezettetnek. .
~
» Wlönböáö rendeltetési helyekre Szabad-szálütást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek.
\
Az irodában a szolgálati személyzet által min-A
den nyelv beszéltetik. <
Azutazók szállítására nézve, minden utasítás
vegett, tessék a császári német konzul által beieorzett fö-ügynökünkhöz Fadhaber A W. urhdz,Hamburg,
Alté Gromnger-Strasse Nro 4., fordulni. •
BW* Jó és megbízható ágensek alkalmaztatnak. Í00
<
:4
.
• Y
281.
19
L
E!Öfl>3sl
JÍSZ-NAGYKUNSZOLNOK
ár:
‘■"zhoa hordva,
fóbián kflldv*.
F41 ím . . 1 frt 60 k|.
Negyed 4vre 1 frt 80 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
Megjelenik hetenkint
"
egyaaar: y '• vasárnap
a a vidéki példányok ie
ugyanakkor poétára adataak. BaerkMztőaég; Siói-
Előfizetések és hirdetések
a aaerkeratSaác^l,
11 •
Tíbkníri klrüotésaél árloon*o<és.
* erőt alkalmazzon;
(—r.) Tervben, elvben már meg van, de ha
,
oly nagy lesz a munkaerő, mint az eddig mutatko
soká
zik,
mondjuk
épület! |
Az I idő
neki,
hogy
kedvező,
szép és
be
jaj
áll
nem
szép
tehát
semmi .útjában a gyors építkezésnek.
aki a regi
Azonban, az az egy-két ember,
városháza udvarán a téglát feszegeti föl, egyál
talán nem nyújt reményt arra, hogy gyors épit-
kezésben\gyönyörködjünk.
Nem akarunk pálczát
ur fölött, a kit ügyes
tudunk, de azt az
oly
hogy
erőt
ügy
és
törni
vállalkozó
építésznek
megvárjuk,
érdekében
a lebontáshoz és
alkalmazzon
a toyábbi munkálatokhoz,
. közönség ez iránybani
a
értelmes
mely képes leend a
várakozását
kielégíteni.
Mert ha már egyszer meghozta e város a
szükséges áldozatot, nem volna helyén, ha az
építkezés csígaJhódra haladna.
Az újabb korban nem ott
vagyunk
már,
hogy egy olyan épület, milyenül az uj város
háza terveztetett, évekig építtessék. A kitűzött
időre fid lehet azt emelni egészen, csak kellő
munkaerő legyen;
de ha ez nincs:
lesz az legész s vagy évekig
kínlódás
kellend várakozni
az épületre, vagy a leejtett építési költséget
kell megtoldani, hogy csak kész legyen.
Általános a panasz az iránt is, hogy a ba
rakk helyiségek sem építtetnék még. Ebből is
mét az építkezés lassúságára lehet/ következ
tetni.''
__
k
'"v
A polgármester ur erélylyel vitte keresztül
v,
a számba sem vehető kisebbséggel
szemben az
uj városháza építését s mi több: méglepő rövid
idő alatt.
Erélyessége keretébe esik az is, ha a vál
lalkozó urat arra bírja, hogy a lebontáshoz kellő
,
TÁRCZA.
I
Honnét 4 mi földünk.?
*
Semmikor sem következetesb az ember önmaga
iránt, mintha folyton szem előtt tartja az emberiség
legszentebb eszméjét a . ; . haladást; ha tanulttá,
felvilágosulttá, szabaddá és nagygyá óhajt lenni s
• igy az értelmiség tisztes magaslatára törekszik. Csak
az ily ember felelt meg -y szerintem — lelkiismere
tesen fenséges hivatásának. — Hiszem ezt annál is
inkább, isivel tudom, hogy anélkül as ember soha
sem emelkedhetnék w elmebeli érettség kívánt ma
gaslatára. De nem próbálgatom türelmed. Isten ments,
ezzel visszaélni nem szándékom. Tehát a dologra térek.
.Ha a hitregetant és bölesémmtet átgondoljuk,
láthat^, mily sokfélék azon elméletek, melyekkel az
emberek az ész világánál a természeti létezést kimagyárásni törekedtek s minden fáradozásaik daczára
butosltudásra niég sem juthattak. — Ez nem is lő
hetett máisként, mert az emberi ész jóllehet még ját
szi és sok tekintetben termékeny, de azért még is igen
hamar téted.
De azt mondod talán: hiszen a bölcsészek közül
sokan a természet megdönthetien törvényére állottak
s ez alapon indultak meg a természeti létezés mauyarádatában. Igazad van, de az is igaz ám, hogy
ők csakhamar leléptek e szilárd talajról s a maga
sabb régióba repültek, hol ipso focto elvesztvén lá
baik alól a szilárd talajt, csodálni nem lehet, ha a
vadabbnál vadabb elméletek egész tömkelegébe ju
tottak.! De hagyjuk a bölcseket, keressünk ennél
valószínűbb irányt, biztosabb alapot s ha feltaláltuk I
azt, maradjunk azons ha lehetséges a létezőkből tö- j
mert
az
a
-A-
eaak alőleffea dtyasáa mellett k8a6Kataak.
Bafaaaáfn három haaáboa asaletayi I4r4rt:
hirdatra
— — — — — SO kr.
16 .
Az uj városháza.
ia (reclamatio.)
{Hirdetések
Hirdetési dijak:
▼áltt-flgyvM irod^áhaa; Kakray László u Osl«t4baa;
mindmFfőrártxi 4a a b4eai Mrda«4ai irodákban 4a bdrmaly
1
hová a lap Melleim rdesét
illető kSalemdnyek^n kivfll
aa alőflietőei pénaek a'mindn
i.kflldendók
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
felvétetnek SZOLNOKON:
t-
Szolnok, május 7-én.
Hrdetaidnyek, mint a nyílttéri költemények beküldőit a ki6aet4a4rt feltétlen köteleaettedg terheli.
t
Béylegdij minden beigtatásuál 30 kr.
nehány ember,
keresztülesünk, azonnal barátaivá válunkaz előbb
közömbösséggel tekintetett, fél válról nézett ügy
vagy dolognak.
tással az építkezésre legalkalmasabb időn ke
. Nem elég általában azt mondani takarni ány
resztül, és akkor a rövidet csak a város húzza.
EjrélyessÓge keretébe esik az is, ha—ameny- képezi a mezőgazdaság alapiát, lelkétj; mert igy oda
állítva e tétel, csak azok, által ismertetik el valónak,
nyiben ideje engedi — személyesen sarkalja az
kik már a mezőgazdasági előállításról tisztult fogal
építkezést. Az ő tapintata, ügyessége és fáradmakkal bírnak; paradoxonnak tekintetik pedig minő,
hatlan tevékenysége nem ártalmára, hanem csak azoktól, kik a dolgokról nem igen szoktak gondol
hasznára lehet az építkezésiek is, az épület
kodni; kik Ítélnek, kombinálnak, mint épen szeszé
lyük, kedvük. tartja, mint épen a hallomás, a diva
nek is.
tod gondolkozás őket elfoglalja. Pedig ez utóbbiak
Mi szintén figyelemmel kisérendjük az épít
száma teszi a nagy számot; tegzen százból bizonyára
kezést, s koronként hangot adunk annak hala
kilenczvenet. Fentebbi tételünk igazságát tehát, ha
dásáról és állapotáról, mire nézve a polgármes
apostolkodásunknak némi csekély hasznát akaijuk '
tudni, elemeznünk kell, és pedig olyfbrmán, hogy
ter ur jó akaratú támogatására számítunk és
annak valóságát ki se vonhassa kétkedésbe.
azt a közönség részére ezennel kérjük is tőle.
Elemezzük tehát egy kissé szerepét a takarmánynak.
Mi á gyári előállitás-, gőzhajó-, vasútnál a
'i
A takarmány termesztés.
kőszén, a tüzelő-szer, ugyanaz mezőgazdasági elő
állításnál a takarmány; egyik is, másik is azon alap,
melyből az egészet életben tartó, mozgató érő kike
Vettem „A takarmány-tenyésztés"' czimü mun rülni szokott. S valamint egyenlő értelmi erő mellett,
kájának mutatvány iveit * üdvözlöm önt munkássá- a gyáripar világában azon nemzet játszandja a
Zával e téren s óhajtom, h<%y nagy szorgalommal főszerepet, melynek a legtöbb, legjobb s igy leg
i tanulsággal egvbeállitott korszerű müve minél olcsóbb tüzelő-szere leszen, úgy a mezőgazdasági
inkább magára vonja gazdáink figyelmét és hogy előállitás terén is az eredményezend leksikeresebas gpnél szélesebb körben találjon elteijedést. Hogy ben, légolcsóbban s igy legtöbb haszonnal, ki arány
a takarmány-termelés kérdése hazánk mezőgazdasági lag a legolcsóbb és legtöbb takarmányt birandja.
prosperitásának döntő és fö alapja, arról én már Ez azon legbiztosabb, legvilágosabb vezérgpndolat
nagyon régen meg Vagyok győződve és ez érdemben melyet követve s melyen okoskodásunkkal alapulva,
már 1845-ben megjelent „Rétöntözési leveleimben" a elemzésünket sikeresen, elvéthetlenfií teendjük meg.
Es hogy a dolog ekkép van, azt be fogjuk látni,
V
közetkezőleg nyilatkoztam:
„ Ha sikerül kiemelnünk/ fontosságát a szerep mihelyt magunknak részletesb számot adunk a ta
nek, melyet a takarmány a mezőgazdasági előállítás karmánynak hivatásáról mezőgazdasági előállításnál.
nál viszen, ha szerencsések leszünk kitüntetni azon
A tiszta haszon’ nagysága mindig azon kühatást, melyet az olcsó takarmány-előállítás összes lömbségtől tételestétik fel, mejy az előállításra for
gazdálkodásunk gépezet íré és termésünk végczéljára, dított összes kiadások s az ezekből fölmerült összes
a lehető legnagyobb tiszta jövedelemnek előállítá bevételek között van. Tehát minél inkább fölülmúlja
sára gyakorol: úgy alaposan ápolhatunk reményt az az összes kiadások számát az. összes bevételeké, a
iránt, hogy ügyünknek n^n kevés pártolókat szerez tiszta haszon is annál nagyobb; és ha lehető volna!
tünk ; — mert hiszen csak\ addig lehetünk valamely minden kiadás nélkül elöáUittai, úgy az előállított |
hasznos dolog iránt igazán közömbösek, vkgy épen tárgy egészen mint tiszta haszon jelenne még. Ez ‘
hidegek, mig annak malasztjait, áldásait fel nem azonban nem lehető s a legkedvezőbb esetben is/
fogjuk, el nem hisszük; de mihelyt e stádiumon hol t. i. az emb«r semmi egyebet nem teszen, mint
akik eddig
dolgoznak, i elszuszoghat
a
lebon
rekedjünk eljutni szók eredetéhez. De melyik azon
irány, mely felé bizton indulhatunk? Megmutatja
maga a természet vizsgálata. Tekintsük tehát téte
lünket ezen álláspontról. De mielőtt ezt/tehetnők,
meg kell előbb, ismerkednünk saját föluünk életével.
Alig hihető, hogy ez a föld, melynek rögéhez
fonottunk, melyen számtalan esélyek közt zajuk le
egész életünk, egyike azon égi testeknek, melyeket
fölöttünk az azúrban látunk tündökölni. Pedig ez
igaz, számtalan megdönthetien érvek tanúskodnak e
mellett s fennen hirdetik, hogy a föld más égi test
ről szemlélve nem egyébb, mint Csillagok által kör
nyezett csillag.
Ki gondolná, hogy a léghajó magas röpte a
légtengerben hasonló az ember í lakhelyének mozgá
sához ? Ki hinné azt, mit egy tudósunk állít, hogy
a mi földünket a legtitokteljesebb természeti erők ép
oly könnyűséggel lebegtetik a védtelen űrben, a mily
könnyen kapja el s viszi tova játszi szárnyain az
utazta pajzánkodó gyermek által felfútt tarkaszinü
szappanbuborékot? Ki merte volna gyanitni Homér,
Herodot és kortársai idejében, hogy földünk gömbölyded, mikor az még manapság is úgy tűnik fel a
gyakorlatlan szemlélő előtt, mint egy esztergályos
vassal kikerekitett tányér alakú test, melyre as ég
azúria nehezedik, melyet a nagy világ ocseán foly
körű. Hogy sok egyebeket elhallgathassak, Herodot
idejében azt hitték, hogy a földnek vége van.
Mily badar gondolat! mily nevetséges fölfogás!
Ezt azonban csodálnunk nem lehet, hisz a legrégibb
időkben, .minden természeti jelenséget külön istenek
nek tulajdonítottak ugyannyira, miszerint elmondható,
hogy e korban az emberek .fülistenekké s az istenek
félembarekké varázsoltattak.
Kik ilyesféle badar gondolatokat hisznek, vagy
í
ezeknél észszerűbb fogalomhoz jutni nem képesek,
azok talán elhimfék azon mesét is, melyet a kiszólgált huszár káplár mondana fölökbe, hogy ő a világ
végén lelógatta lábait s szivarjára gyújtott a hold
világnál. De bocsánat! talán elszóltam magam? mi
ezt nem hisszük, mondja talán az olvasó. Elhiszem,
hogy igaz, mit mondasz, mert mi sokkal szerencsé
sebb korban élünk ennél, mi már jól tudjuk, hogy
földünk gömbölyded számos érvek bizonyítása mellett.
De ha a mindennapi tapasztalathoz — a látszathoz
— fordulunk ; ha ugyanis egy szép tavasai napon
kora reggel a- szabadba megyünk a ott, hol a sza
bad kilátást misem akadályozza, széttekintünk, azt
látjuk, hogy földünk tányér alakú, melynek végeire
az ég ereszkedik le, tehát igaza volt a régieknek ?
tehát jogtalanul gúnyoltuk a kiszolgált katona nyá
jas beszédét ? Oh nem, ez csak látszat, ez csak ér
zéki csalódás és semmi más. De menjünk tovább.
Vájjon soha sem láttad derengni keleten Zz
esthomályt, midőn a nap alkonyaira szállt s nem
szorult el kebeled annak képzelt tudatában, hogy e
jótékony égi test eltávozik tőled? Nem repesett-e
szived örömében, midőn láttad az eltűnt napot újra
megjelenni egész pompájában ? Ugyan eszedbe jutott-e egyszer is, miért e jelenség? Aligha!
Inkább bámulattal töltött el S csodálkozásra
ragadta egész lényedet, annál is inkább, mivel te őt
onnét vártad, hol eltűnt s csalódtál, ellenkező irány
ban jelenvén az meg. De talán téged akar kijátszani,
talán kevés gondolkozás után egy titokteljes nehez
telés fogta el lelkedet e miatt? Oh nem, ő ezt nem
tette, a legkisebb neheztelés méltánytalanság volna
ellene, ő ezt mindennap megteszi egy bizonyos ter
mészeti erőnek engedve s tette több évezredekkel
előbb is.
/
í
r
a késiét Összegyűjteni, van némi kiadás s felyett nára egy eddig teljesen nélkülözött müvet bo szokva vannak ahhdz,lhőgy a várost, meglátogató
pé|dúban a kiadások összegét az összegyűjtés fárad- csátott világgá, melyről tüzetesebb bírálatot és színészek megszöknek nagylelkű pártfogásuk hiányán,
sá^a, költségbe képezi. Ez ókból nincs jövedelem
így legközelebb „Zoltánf futása" fejezte be a téli
eliunerőbb nyilatkozatot alig tehet bárki is,
kiadáé nélkül; van ellenben tér, roppant tér az
színi idényt, ki is a rettentő barátságos marasztalás
értelmesnek tehetsége előtt, melyen ez belátása szerint, mint Korizmics László nemzetgazdászunk, kinek következtében podgyászait is hátra hagyva, szaba
. kisebb, nagyobb haszonnal működhetik. Mennél na a tüdős szerzőhöz intézett e tárgyú levelét mai dult tőlünk.
।
gyobb . tehát a bevételek -száma a kiadások száma lapunk második czikkében föllelheti az olvasd.
Nézetünk szerint a színészet pártolása, a szín
felett, a tiszta haszon is annál nagwbb; s amint e Ajánljuk a kitűnő müvet gazdaközönségünk fi házak fenntartása és látogatása a czivilizatíó mért
/ > két szám egymáshoz közeledik, agy száll & haszon gyelmébe.
föld jelzője. Sajnos, hogy hálui k oly fukarul áldoz
folytonosan alább, és azon pqnton vegkép elenyészik,
nak Thalia papjai* oltárára. Jelen sorunkkal azt
hol a két szám nagysága egyenletre lép, és e pon
akarnék eléírni és arra ikérni a közönséget e pártolják
ton túl folytonos veszteség-növekvés áll be, ha teszem
a pártolásra érdemes színtársulatot, hogy legalább
a kiadások összege növekvésbén marad.
Vidé^ levelezés.
a nemzet eme működő napszámosai a nélkülözésektől
Azon tételünket, mely szerint a takarmányt a
legyének mentek akkor, midőn eme hírneves és gaz
i
^Zföelek, május 2-án 1882.
mezőgazdaság alapelemévé jelöltük ki, bebizonyíta
dag Jász-Nagykun-Szolnok megye fővárosában időznunk szükség lévén, figyelmeztetjük a szives olvasót
nek, mert hisz oly sok, szép, gazdag és müveit kö
Majális. Midőn a tavasz, a tél fagyasztó
megemlékezni arról, hogy takarmányból kerülnek ki
zönség van Szolnok városában, a milyennel nem sok
legjelentékenyebb Szikkel hazánk mezőgazdasági elő lepléből kibontja a tájt; mint egy varázs ütésre, város dicsekedhetik.
állításának a. a. s gyapjú, vonóerő, gabna, repcze; fii, fa, lomb, virág, mozgalomba jő, zöld lesz
Áttérve a színpadra: april 30. adatott először
tej, vaj, szóval minden, mi jelentékenyebb jövedelmét pázsit, virító a rózsa, a fülemile, andalító éneke a „Fény árnyai" czimü, Szigligeti pályanyertes szín
alapítja mezőgazdasági előállításunknak. Ez okból viszhangoztatja az erdőt: szívünkben bűvös ér müve.
annál nagyobb lészen az ezen ágak után veéndő zés támad, s egy titkos vágy unszol ki a sza-<
Daczára a „Ligetben" rendezett látványosság
tiszta haszon, mennél olcsóbbak, kevesebbe kerülők
nak még <dég szép számú közönség gyűlt ősszé a
vajának az előállításukhoz használt anyagok, erők badba, friss léget színi, tavasz szépségeit szem színházban, S a jelen voltak minden esetre elmondhatják
S miután említett tárgyak,. m\nt gazdasági termé lélni. E titkos vágynak engedett, a kőteleki is hogy egy élvezetes estében részesültek s gyönyörködtek
sünk főczikkeit képesük,.mind olyanok, melyek egye kola — fiú | és leány serege is.
Temesváry ur és kedves nője szép és ügyes előadásaiban.
nesen vagy közvetve a takarmányból kerülnek ki fő
Május első reggelén, a tavasz első friss vi
Temcsyáry ^szerepét igen jól játszta s szépen elénk
részben, magából kifejlik az általunk felhozott tétel rágaival, zöld lombokkal disziték fel az iskolát,
tunteté a gyengéd férjet, ki a szerelem által elvakitnek igazsága; hogy a takarmány a mezőgazdaság
taty$ örvénybe szorjttatik, mig Charlotte taarquis
lelkét, életelvét képezik. Ez okból mennél olcsóbb a mint gyülhelyet, s kis pacsirtákhoz hasonlón, nő (Temesyáryné) ügyes játéka által elénk varázsló
majd
kedves
dalokban
zengék,
majd
költemé
takarmánynak azon mennyisége, mely az előállított
ragyogni vágyás ^dögét, mely* előtt -U ha hatal
czikkek létrehozásához megkivántatott, annál kisebb nyekben szavalták el a jelen tartóz feletti örö- a
múba kerül — nincs semmi szent.
\
leszen a bruttó jövedelemből — a többi dolgok müket Kikérték szüleik és nevelőik engedelmét
Nyári
Péter
(Latabár)
egy
régi
jó
magyar
egyenlősége'mellett — levonandó összlet, s ekkép 'a vigasságra; miközben főt. Berzeviczy Antal
arczot mutatott be, mig Máthild húga (Hevesyné)
annál nagyobb a megmarad tiszta jövedelem, vagy
haszon. Ezek szerint minden gazdának, /ki üzletéből plébános és iskolaszéki elnök ur lelkesítő be kedves csengésű hangja és meleg játéka által nyerte
lehető- legnagyobb tiszta jövedelemmel akarja fárad széde mellett, a tavasz jelképéül friss virág fü meg a közönség tetszését. Azonban Szemcei Jenő
ságát megjutalmazni,'első és legfőbb teendője, min zért tett a legjobb tanuló leányka fejére. Arra (Hevesy) ki az udéarló és csábitó szerepét Ölté ma
den körülményei engedte* lehetőségeket elkövetni, felharsant a zene, s dalolva, nemzeti zászlókkal gára, kitűnt, hogy ő mindenre, csak ömlengő szere
lem előadására nem alkalmas, mivel sem hangjában
annak érdemében, hogy.gazdaságának alapéltető ereje,*
mentek a zöldbe mulatni. 1
-sem modorában nincs az a lágyság^ az a kellem, ami
*,rtakarmánya, mennél kevesebbe kerüljön. Ennélfogva
A
többire
nézve,
mikép
:
volt
táncz,
lepke
egy szerelmesnek, hogy szerelme tárgyát meg tudia
A az leend — a többi körülmények egyenlősége mellett
legelőbb a legvagyonosabb gazda, ki e feladatot üzés, koszorú fűzés, futkározás. Örömtelt szívvel nyerni, fö tulajdonának kell lennie. De ez is a ter
• legelőbb megfejtendí s. legtaitósabban használandja. szemlélte a falusi sokaság a virgoncz í gyerme mészet hibája, s nem az övé. György komorna (Némedy)
Es azon gazda,, ki például, oly drága takarmányt keket este nyolcz órakor pedig véget ért ártat a ritka hő cselédek példányképe, ki gazdája sorsat
fordítana, számítás mulasztás miatt előállított orik. lan mulatságok, melyet nagyszerűvé az árfatla-< sokkal inkább szíven hordja, mint magáét, sikeresen
kére, mely az egész czik értékét felemésztené, minjátszott. Az öreg tanító (Miklósy) ta« kétségbeesett
।
dt-n ipái kodása, nélkülözése mellétt é sem juthatna nők kristály ozott öröme tett.
öreg apát, ki elte hosszú évein áAősszetakaritott
Fogadják a rendező tanító urak, a szülék
semmire, s az ilyennek csakhamar tönkre kellene
filléreit elveszti s azon tudattal bír, hogy kapzsisága
menni; mij»edig annál könnyebben megtörténhetik, nagyra becsülését érette.
által egész csaladját tönkre tette, lelki furdalásai
L t
mennél kevésbé hajlandók gazdáink számítani.*4
alól menekülendő: szíven lövi magát; azokat kik ema
tönkrejutást előidézték élátkozva, igen jól .adta. Sri,
így gondolkoztam a takarmány-termelés fontossagáról már 1845-ben és igy gondolkozom arról ma
“áljuk, hogy dy rövid ideig élt a fény árnyaiban.
S
t
i
n
k
ö
r.
is.
Minded. észközlés tehát, mely e téren érvéVégül Osvath Borcsa, a pergő nyelvű tánczmiterné,
nye^l,' előttem nagy fontosságú és igy kegyed iii
' Kedves kötelességet teljesítünk akkor, midőn e Panni szolgáló (Lipcsey J.) tűntek ki. —A zene te
muitkaja is, mely gazdáink figyelmét a takarmány, ezimi alatt lapunk hasábján egy rovatot nyitunk, hető legroszabbul játszván, a szünidők alátt csak
tern^sztés fontos kérdésére vezeti, csak melegen melyben Miklósy Gyula színigazgató ur táreula- bántotta a közönséget.
üdvözölhető.
6
tanak városunkban! működéséről t. közönségünket tuMájus 1-én hétfőn került színre Ézigligetv „Czi- t
aősitjuk.
Fogadja legszivesb üdvözletemet K
gány“ cajaü énekes népszínműve, meglehetős csekély
Miklósy
Gyula,
általánosságban
kedvelt
szinKorizmics László.
pSS?' kof°“8.^ elöt5 & czim szerepben Nagy
igazgó ur társulatával előadásait m. hó 29. — illetve 30. Ferkó úrral, kit az est hősének méltán nevezhetünk
megkezdte. Miután a „Fény árnyai" oly sok Nagy ur Zsiga vén czigánvt oly hűen ? természeteIPAp, KEREKED. S KÖZGAZDÁSZAT. szor és oly nagy mértékben szokták kedves színé- sen adta elő, hogy mindenki kétkedett bennne, vallszerek homlokát boritni, mely árnytól Szolnok város
ion nem-e a faluvégi, pótárezigány űzi -játékát. —
* „A takÁrminy termesztés kézikönyve"
meg öket’ a mennyiben első
JAnya CTemesváryné asz.) kitünően játszta sze
czim iaratt Dr.. Sippi Rodiczky Jenő ur, a ma- előadásuk pártolás hiányából meg nem tartathatott. repét; hathatós előadás által többek szemébe könyErié
részvétlenség
őket
leverte;
azonban
e
vá
arővari gazdasági akadémia tudományos tanyetcsalt,melyeket azonban a jó dádé természethü
ros közönségének; az fel sem tűnt, mivel már ők
— - ‘
~
■
czigányos humorával- csakhamar eloszlatott.
Peti fia
szead fényévéi megvilágtott est nyújthat sok egye
bek e|mellozésevel egy megtört kebelnek ? Ej, ne ta^dd,< hisz szemeidből olvasom, hogy te euyelegsa
’idem. Tudud te jól, mennyi élvet nyújtott s hányszór hatott jótékony ír gyanánt sebzett lelkedre a
táj, melyre a nap eltávozása után az alkony lopva
a meVet csakhamar megvilágított
a hold szelíd fénye és a csillagok milliárdja.
Xa.edVM* természeti jelenségre, mint
kod, áenyeszik minden fájdalom s a komolyság által
lenyűgözött lélek felszabadul s vidotrá lesz. De vaiS
C8ak e^’8zer
ho«y e jótékony
égi test földünknek nem csak hű kísérője, baráti/
hanem magzata ? Vájjon nem abban a tudatban
élsz-e azonkívül a szemlélet, után Ítélve, hogy ez a
W Maa a legnagyobb égi W? Ha igen ... csa
lódtál, mert ez csak a közelség miatt látszik ilyenIgazság, hogy ennnél nagyobb
csillagok kivannak sőt több . . . földünknél iV —
lalan jnem hiszed, ha megmondom, hogy az annyira
kedves est-hajnali csillag 50-szer nagycjb a holdnál
s csak kevéssel kisebb földünknél De azonnal hiszed,
csiUag k8röl«te 39 ezer km.
míg földünké 40 ezer km., a holdé- csak 10 ezer km’
He mi az oka, hogy még is nagyobb a hold az
égen, mi|t az est-hajnali estiig? Azonnal megmondem» WK egy kévés , türelemmel. Az egész világegyetem központja a nap, e körül forög minden éri
test hogy miért s hogyan, majd adandó alkalommal
megtudhatjuk, most ezzel egyelőre elégedjünk meg.
HV “?ii? pL^ egyetem központja s e körül forognafc a többi égi testek, mi sem következetesb, mintha
Uhde tornáztatjuk az égi-testek és azok távolát
föld 4 TmVa° A
mértföldre, a
m 2 A lí Tío 81gy afí?dtöl van 6 miH.mrtfd.,
míg a hold esek 52 ezer mrtfdre Ezek után a távol’
többé nem kételkedhetel a föÍz
n“^°bb a boK* földről szemlélve, mbt
tor
,De még feltűnőbb volna a
különbség ha a bolygók óriását Jupitert tekintenök.
melynek kerülete 456 ezer km.
xeaintenök,
■.De bérdlekfkzemlélve ezen éri-testek■>* z.
^et?reezedbe jutott ^ hoX I
A
?\n.d meSannyi testvéreid te
lakhelyednek ? Ha ezek láttára
kedm lélekben hozzájok, ha megelégedtél azok puszta
í*’* elvitfcUtkn ténynyé tessi
szemléletével láthatod, mily tévedésekbe juthattál s
ez állítást a mindennapi tapasztalás és a számos
be kall vallanod, miszerint igen könnyen badarabbnál
tan^í^teKT?
tárSyata8a a kőzet és föld
’ a^y^ban felelhettél esetlegesen feltett kérdéseidre
érzékeid rabja lettél, kényszerítve voltál elhinni,’ Jriföífe
?em
ezbetik kutatásunk
a ké
“Pételünk
fhoXÍ
hogy mindezeket a Teremtő csak azért teremtette
hogy naponkint megkerüljék a földet s az embereket
Tudjuk, hogy földünk gömbölyded, a sarkoknál
gyönyörködtessék s így túlönzötté váltál; azt vallot
“xi e®[enlitóna kidomborodot-t
tad, hogy te yagy a teremtés központja s te érted ^hdink^h01^301*
“
^bben hatolunk a föld gyom
sekkel lealacsonyítottad
*
saját emberi méltóságodat s egy színvonalra jutottál rába, annál inkább növekszik a föld természetemé
azon lényekkel, melyek tenyésznek.
rólad feltételeznem nem ülő, nem sza
bad, mert tudom, hogy te is birtokosa vagy egy tit
kos szellemi erőnek, mely manapság már békóba veri
az elemek* hatalmát; óriási bérczeket tör keresztül
a°: T y
készti a felhők
tamogatása mellett
viUámtüzét. Hiszem és tudom, is, hogy te ezta birto- hoeJ^^ ldd?k.i^0n^
föjd kezdetben gáz állományú gömb lehetett
kot megválthatlan kincsként őrződ; illő dolog is. ■
mert ez emel az állatok fölé. Azt is hiszem, hogy te
alakJÁt vette feL
nem engeded, kaSztatod^felhasználod saját ismereteid gyűjtésére; de még is
megengedsz, ha minden élelmességed daczára ism^
azelső pillanatában
reteid, ha nem szélesbitni, legalább meguiitni tömV
«em. De talán sokat fecsegtem iL s^mé^
WtevóAí•
edt azon általunk eddig ismert
nincs megfeítve a kérdés: Cnét e mindenség?
b°lygÓlg’
Nevezzük éren nagy t
B
^vö büdfoltnak ' Ez^ >
dentó^s
T?
elha^üm » Wy minSkk°r képzelt tégelye körül 152 év alatt
hogyLgf.Mhe^
egy“er’ mel7 utat^nanapság a Nentau
bolygó teszi meg a nap körül Azonban f
* középre tartó Uöz^ntfdtó
Fanunk keletkezésére vonatkozóin? inn
'
Uk^fé-U?né*?^dó,wlt é* ■“* ’ aXgi^k Sí kelt. „ .bö * kSd&ít rtrtaödé.ét’SX
eredményezte, hogy a ködföld
a
80
teMonhtént, táján domborodáfc jött létre Midőn a^két ^^6 z
erő közül a küzénretartó
&1; rénziot a
^bizonyé,
éteket, miamiit a tóbtótótaSS
bkdarte yoha ki . nagy mSS- “é^STSt
ÍSS 1ÍF
fönt vaknak
alakú rész vált elf mely
^“Utó^bb i.
m
k egy gyiirö
“tt^ T^rré^lo^r “í® W
kistó efindt S/n .
E gyi^förvton^lS^
lassúbb lévén _
mozgassa! bírni látszik.
“Jét tengelye körtl kéSett ^gni^ ná.vlí
tetenkL
any?’ nem
m«tóá?a^éS
telenben,101111nemJÓengedte
czéltdobta
alanulelbSyS^
a na^
V: •
(Hevesy^mmt már tegnapi. előadása alkalmából me ajegyeztük, legjobb akarata mellett sem tud szerelmes
lenni, o nem-oka, más szerepre kell öt fordítni, lehet,
hogy ott kitűnő lesz. — Gyúrj (Kertész Gyula) erőlclje8
h“®<val • csinosan énekelte a darab’
dalokat s úgy látszott, Rózsit mele
i
gebben ölelgette, mint Petyi Évit
-- —
Márton KBZUa
gazda
a^k volt, kitűnő
kitűnő alakítása
alakítása
folytan..Nem kevésbé pompásan játszta szerepét Ré• bek asszony (Lipcsey. Judit) a néző közönség férfi
tagjai elmondhatták reá: „ments meg uram a gonosztol," mert öj ugyan Istenostora volt Márton gazdán.
Az utolsó felvonásban feltűnt Várszegi (Temesváry)
dúsgazdag ^s szenvedélyes zenész. — Évi Márton
gazda leánya (Györéné), Ferke hajdú (Győré), nász™gy_ (Latap^r), Sári, Paáni, Orzsi szerepeiket jól
1
wmész. Hevesy
Heveny urnák
amik (Mády
(Mády Sírni)
Srai) többször
Megszerették egymást s » !
színész.
többször sikerük
sikerült I ' gJ5 1
"
• kedvre
a‘ közönséget
őszinte jő
deríteni és Heve- napokban erők hSség0 is 'esküvének egymásnak. A
syné igen kedves, naiv kia lány volt, csak az kár, keresztapa Tichy ur [ és keresztanya Tihyné úrnő
hogy közte és Temesváryné között oly kirívó volt az szerepüket most sem i kerülhették ld: ők /voltak a
alaki
contrast, hogy — ölelkezésük
alkalmával
minj
uiaucezesug
alkalmával
násznagy és násznagy asszony. Adja isten, hogy
-dérinek
inkább tarthattuk
őket, mint
oly Tét minba
rátnnnat
.
mii
°.V
*«»
bakereszt
gyermekeik gyermekéi is kereszteítethessék. '
rátnönek, . kik egyött élték ét a gyermekkor vidám
napjait a.— nevelőintézetben.
J ..
w^ngyós egylet*' megsUUMa* tárgyában ö'g«- ।
TÍVe “onh,an “ ®l«adás sikerültnek íxebivott értekedet n . hí 23-án, vaMÜMp déklútt 10 órator tar- I
X U
a^u,t.*é1^ megérdemli a közönség
Mintegy 40-50 aaemély
pártolását. Szerdán színre került „Váljunk el.“
*
ox
nő ú
jelent meg ax egybehívott értekezleten,
♦Tz í
valamint aa öwxgöretel Móljának fejtege
tésére Adler Ignáoi úr kéretett fel, ki .ex eexmét városunkban
i
megpendítette. Adler ígnácx úr ax egyhangúlag hoxxá intézett ké1
relémnek eleget teendő, ax értekezletet, megnyitottunk nyilváuiíá
7“ értekezlet
közfelkiáltáa utján S z o n- \ =
tágh Jenő ur választatott meg, elnöklő.Adler Ign. ur a Kolozs- J
v
m g a múlt évben alakult haaonexélu egylet alapszabályai í
valamurf az ottani egylet megteremtője dr. J e n n e y Viktor
HELYT HÍREK.
— "egyel közgyMisfink május hó 15. és követ'
alatt igen jól mulatott a közönség, k^zö napjain fog megtartatni, — a megye közigaz
sajnáljuk, hogy oly kevesen élvezték azt.
gatási bizottsága pedig e hő 10-én tartja ülését föis’
E hó 2tá« adatott először a helybeli színkör ?á“
alatt, ki már teljesen felüdült be
felolvasása után fejtegető a szervezendő egylet
ben Csiky Gergely legújabb darabja: „Czifra nyo- tegségéből.
• ctoljat é. a«n kérdést veti fel, vájjon óhajtja-e az értekezlet, r i
möruság.^A fővárosi sajtónak elismerő bírálata
.
T
okszerű vagy ingatható épit- hogy Szolnokon az úgynevezett .rongyos egylet- mcgalakittassék.
okozta, hogy Szolnok város közönsége is nagy ér ményü méhészetnek, — a, régi vagy ingathatlan épitW^déssel egyhangúlag jeleudeklődést mutatott a nevezett darab iránt, Műinek ményu méhészet fölötti előnye kétségkívül a tavaszi tTtZÍV J?lenT01tSk *
ZZ 1 ’ h°gy a ’r0nOr0’ ^letaek“ Szolnokon leendő létesítését
bizonysága W hogy a színkör teljesen megtelt, am-, mézszürésnél nyilvánul legszembeötlöhbben. Méhé
valljuk beőrtifttén Szolnokon nagy ritkaság. A darab szetemben — Molnár uteza .1148. sz. — a mézs?edést szükségesnek tarják és szivükből óhajtják, dr. Vádzi József
í
az allanu tisztviselők sanyarú helyzetét mutatja be holnap, f. hó 8-án kezdendem meg és folvtatom min ur indítványára egy előkészítő bizottság választatott, melynek
* élénk színeknek. Igaz, hogy a thema nem uj, mert dennap délután 2 órakor, melyre a,
^HMbály tervezetet kétóteni és azt
h«.rá.
regeny és a drámaírók már számtalan változásokban tait az okszerű méhészet terjesztése éhlekében, ezennel . ké^bb ö^ehivaadó atakuló kitagyülé. elé. megvitatás végett .
dolgoztak fel, de azért el nem vitatható, hogy e meghívom. Szolnok, 1882. május 7. Pásztor
bizottság tagjaiul megválaaztattak :
í V
Sz°ntá*h
Ű^é), Boár György,
darabban sok eredeti és uj vonás fedezhető fel Az László.
Csillag Adolf, Öombkötő János, 11 g e n P á 1, 8 u r á n y i
h <
előadásról kívánunk még nehány szót mondani.
— A szolnoki izr. hitközségnek e hó 2-án három
‘ i
E180
T/ ™.e 8 v á r y arról kell elismerő évi időtartamra ujonan választott képviselete kebe Gedeon, dr. Vá űzi József és Víg Jenő urak. Ezután még Csíkleg megemlékeznünk, ki a darab hősét igen vonzón léből e hó 9-én választották a hitközségi elöljáróságot. lag Adolf ur indítványára utasittatott az előkészítő bizottság, ' H
hogy munkálataival legfeljebb két hét alatt elkészülve, ezév
és rokonszedvésen ábrázolta; főkép awn jelenat
M
mondható valóban sikerültnek és hatásosnak, midőn Megválasztatott elnöknek a már több év ótá mint májú, hó elején egy alakuló közgyűlést egybe hívjon. Az előkészítő
bizottság
már
in.
hó
27-én
cnfitörtökön
délután
értekezletet
elnöke
ezen
hazafias
községnek
áldásdnsan
működő
mint férj kedvesével együtt talájja- nejét s ekkor a
szeretem és fhdgbantott becsület harezra kelnek ke- Adler Ignácz ur, továbbá megválasztattak elöl tartott, melyen a kolozsvári egylet alapszabályait átalánosságban
beleben, de iáék akkor w a szeretett, hűtlen nő boldo- járónak: Stein Jakab ur, pénztárnokhak; Sterű a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes tárgyalásnál
gitasa által JoJajtja nemes boszuját tölteni; e jele be rg Bertalan ur, temlomi gondnoknak: Steiner azonban városunk viszonyainak tekintetbevételével az egyes
§§-okuál több módosítást tett. Az elakuló közgyűlés alkalmasint
netben a valódi érzelem hangjait hallottuk. Egyet
azonban kifogásolnunk kell Tsmesváry ur játékán s Jakab és Reiner Lipót urak és isgolaszéki elnök május hó 7-én fog megtartani, mely idöig az előkészítő bizottság
ez az, hogy ö a számtanácsos szerepét világfi mód nek újólag Cukor Ferenc* ügyvéd ur. Az űkola- munkálataival alkalmasint elkészül. Addig is’ melegen ajánljuk
jára játszottál Egy szegény bureaukratát kellett volna szék tagjai april 30-án tartott képviseleti gyűlésen «« ügyet t. polgártársaink figyelmébe és támogatásiba
~ Kifogott hulla. Azon, szegény öreg ember hűl- ‘ /
feitunetnie, fa, ifjúságának legnagyobb s legszebb választattak meg. Üdvözöljük az ujonan megválasz
Iája, fa évekkel ezelőtt dr. Bécsi- János ur kertésze, H
idejét a rideg ^szamokkal való bibelödéssel töltvén
tottakat és kívánjuk, hogy a szolnoki izr. hitközség
nem szerezhetett társalgási modort sem; ki — midőn
volt, és a ki pár hó előtt a Tisza hullámaiba ölte J' A
szerelmet ak^r vallani — azt maga w meri é* nem javára, mint eddig, úgy ezután is áldásdnsan működ ma^át, niájus 4> fogatott ki. A hulla már végfelhessenek.
tudja tenni 4 közvetítőre szorul. így érthető és logi- '
osz|ásban' volt.
kai dolog left volna, hogy neje a külsőségekre te
— Meghívó. „A szegény tanulókat sekintve, a lovhgias Tarczalihoz vonzódik, kinek finom gély zö egylet" (rongyos egylet) e hó 7-én vasár
~
hó' 4-én, este 9—10 óra között
modora meghódítja a szíveket. Az említett elöadás- nap délután 5 órakor az ipartársulat, helyi
ben ^^olnár-utczán egy neki vadult bika száguldozott, ,
^ban megfordítva állott a dolog, mert mig Temesváry tartja első alakuló közgyűlését,
_ a járo-kelök rettegtetésére. Többektől hallottuk közreur (Bálnái számtanácsos), világfit tüntetett ki játéká ügy iránt érdeklődő t közönség tisztelettel meghjvával, addig az prszlán Tarezaly személyesitöje (Győré) tik. Tárgysorozat: 1. Alapsznbálytervezet bemutatása bocsájtandó panaszként előadva, hogy a bika majd- ।
ur/ a kiben hagyobb aa frő* akarat jó eziMáuazé és Tárgyalása; 2. Az ideiglenes-tisztikar megválása* nem életveszélyes jeleneteket (idézett élő; úgy ró- .
lenni, mint a ^hivatottság — előadásában meg^Itő- tála és tárgyalása; és 3. Netáni indítványok. Szol hantok árkokon keresztül, nők, férfiak egyaránt 1
sen szögletes ember volt s ez a nő helyzetét nevet nokon, 1882. május hó 5-én. A kiküldött előkészítő csoda, hogy nagyobb bajt nem idézett elő arémiiiet1
ségesnek tüntette z fél,
kitűnően s valódi Humorral
bizottság nevében: Adler Ignácz, biz elnök, Szón- nél.^ A bikát kötélnélkül, szarvánál fogva vezették s
* adta Miklósi i igazgató ur a szegény 1 frt 20 kr. tágh Jenő biz. jegyző.
~
"
úgy szabadult eL Reudörségüúk figyelmét felhívjuk
napdijas dmriilstát, 5 hajadon leánynak atyját, ki
— Érd ekes esküvő. Tiohy Henrikné úrnő
meg nyomorát is azon egészséges, tréfás komorral vi- 22 évvel ezelőtt keresztanyja volt egy ki* csecsemő a tulajdonop kinyomozására.
seh, mely a rfiagyar népnek annyira sajátja. Csiky
'
magyarkfody szállodából a trágyát tegnap
nnnthacsak Mjklósynak irta volna e Szerepet. Megje nek — Hamar Henriknek és igy (másik kis cse délelőtt két szekéren, hordották' kifelé. Ez épületben ■
lenése úgy hajlott mmdte, míat ikhr szétlő nyíri me csemőnek S z o 11 á r Annának. A két csecsemőből
vana takarékpénziúr, a kaszinó és többek magául akásai
leg napon., Bányai urnák (Poprádi) kissé több pi-' gyermek, a gyermekből ifjú let!, s mintha csak egy
s
igy méltó mégbott-ánykozásf keltett ez eljái^s. Art:,
kantért át s Ijenezeg^t kívántunk volna, különben másnak kereszteltetett volna; midőn az ifjúi szív
'mondanék: legyen meg mindenkinek az ö izlésze sze
rint; ha nem tudnók azt, hogy a rendőrség ép ez
mindenség sötiét éjjelében, azért öt folyton védazár- keletkezett, mely felé az egész ködanyag közeledni - épület éteHenében hivalaloskodik s még sem látja meg
nyai alatt tartú, a mennyiben a származott gömb kezdett s a fokonkénti sűrűsödést eredményezte.
és tiltja be ez undort" gerjeszt anyagnak | nappali
bizonyos petelförben (elypsit) keringett körülötte.. De
Igen, de az anyától elszakadván, folyton hűlt *
kérded talán, miért? Vigyázz reám azonnal eteatel*. igy a gázgömb cseppfolyóvá * a ‘oseppfolyó szilárddá hordatását, mely a leget megfertőzted, és'a járóke
tóm kételyed. :
j kezdett,válni. — A gázrész, a föld magja körül sű- lőkben undort gerjeszt. Ezt a trágyát éjjel i$ le
<
, s
i
A kisebbYömeg mindig várva a nagyobbal és' rtisödni* kezdett, rétegre cseppfolyók alakjában alá- hetne hordáink
i^y az anyatömeg, mint óriási mennyiséggel nagyobb
hullott,! de csakhamar, az alanti óriási* hömérsék
folyton t vonva la kisebbet, eredményezi, hogy a* -kByrtkéztóben, ismét légnemHvé vált s felszállt. így
elvált gömböcbe, jóllehet saját tengelye körül is hafczoltaf egymással, mig végre a föld kérget kapott
$ »
forog a benne.felébredt középretartó erőnek engedni, s fokonként
-------------------------------hülni kezdett.---E vékony rétegen azonban
NYILTTÉR.*
1 de aaért nem l^zünik meg keringeni az aqyatömeg a
belső melege által folyó állapotban lévő fonó
körül sem. Aa ékképt kivált első bolygó a crillagá- i ^“ek s a vú és egyébb gőzök át-áttörtek s majd
1882.
' .
szat manapi áiSispohtján Neptun.
*
.
hegyié, m«já völgyekké
alakítók a különben
sima
^Árverési hirdetmény?
Ehhez há|on!é módon származhattak a tibbi síkút kéjpső Vékony földkérget Ekként képződtök a
hegyek
völgyek;
így
alakultak
a
száramdatok
s
ten
bolygók is: Urenus, Sáturnus, Jupiter, Marrenus és
188L
IX t ex. 102.
köztük a mi ^Idifnk is. Földünk imént említett gerek, melyek bizonyos korszakok szerint ^fogadták •
kUrtirré texxi, hogy * xzolnoki kir. jánixbi• gyüröje akkor p tepködhetatt, midőn a nap ködanyagá- vagy inkább teremték az élőlényeket. Né^^korszaWalss Jakab albertirsai
*ehwaros Kátyás é. ueje töröknak központtól! távola 31 millió mtfd lehetett, midőn kdt említ fel a tudomány, melyek közül a negyedik bto.
azentndklÓM lakosok ellen 160 frt tőke, ennek 1881. év október hó 1-eó
saját képzelt' te pgelye körül 365 nap, 6 óra, 48 és szülte az embert, a teremtés koronáját.
*o, k*m*tai, .ó eddig ÖMxeaeu 64 frt 29 kr.
Még manapság is hűl a föld * ait állítja a tu perk^taég tovetdóe 6erejéig
49“ alatt fordul meg egyszer.
'
elrendelt biztosítási végrehajtás alkalAz analóg a elméletéből kiindulva, hasonló mó- domány, miszerint bekövetkezhetik azon idő, midőn
írt 46 far* becsült házi bátorok, ruhadón
a föld teljesen kihűl, midőn a* utolsó ember, család uemüe^rovxd fauk, flre. hordók két drb ló, egy fatengelyd ló
—szakadhat*
------------- it ki föföünk hű kísérője a hold is •
taJgenbol álló ingóságok nyilvános árverés
pedig azon időién körűlbelől, midőn földünk anyigi- tagjait, a hideg dermeszt! meg. Él elekor a világnak utján eladatnak.
i
’
---- taxii távola 52 ezer mtd. terjedhetett s vége les*!!
nak központtól
r
** 17ó5|1182zx.: kiküldetést rendelő vég-Eakyit
a
tudomány.
Azonban
ezen
eszméket
saját képzelt
ngelye körül 28 nap alatt fordult
zta fojytán
*h»«ee tŐrökazentmiklosi lakásán
szellőztetvén, nem óhajtlak téged t. olv. természet lewdö eszközlésére 1IU. május hó 171k nanjAnak d. e lü
meg egyszer. I zen származás sajátszerünek tűnik
fel talán'előtte^ ? Megengedem, mert azt mondhatod, imádóvá tenni; azt sem óhajtom elhitetni veled,
i
szándékozók ezennel
ol^ megjegyxéMfel hivatnak foeg; hogy ax érintett ingóságok ezen
nem volt ott sf>iki. De bármint álljon is kételyed, hogy, a természetben észlelt titkos erők hozták létre árverésen
az 1881. LX t, ez. 107. J. értelmében a legtobtot igéromég is azt k|l állítanom,. Jiogy ezen elméletnél a.
Távol legyen tőlem, annál is inkább, n»k becsáron alul i* eladattaü fognak.
*
f ^A*. elárverezendő ihgiságok vételár* az 1881. évi LX. t.
valószínűbb s sdományosabb -színezetű mainapság mivel saját egyéni véleménye szerint ezeket átélve.
Fá^^égáilyitott foltételek szerint lesz hifizeteadő.
bnincsen, mit igi Solt- tó is, hogy ezen elmélet van 14 megfontolva, lehetetlen'hzárt M nem tételezned es. 108Kelt
Szolnokon' 1882-ik 'évi,; május hó 5-ik napjám
* -1-1.
most a tudómig os világ által elfogadva. Kzt üap- egy fölényt, ki az anyagtól függetlenül munkálkodott ‘
lace kísérletiigis igazblta, do ezt őzük terünk * öröktől fogva létmett. Hkbáveegész. értekezletem
Tóth fiihály, /
fonalán iz látszik, mintha a tfláe önnön ereiéből'
miatt nem adhj^ íuk- ' .
,
■
é
T
bírósági végrehajtó/
Ezen elmé
W«ri*t r • kér
dés telje* megöl ás;
J.K
foglaltakéit nem
a
I
teához jutott. Igen, de r
í
kövess még egyjjpssé gondolákban..
>
: , ,
Az* ekkte-fc ifi erezett föld, miiént említés*.
állománytb vidtw mátelíajái
tengel
é^ itt ktegáll Ja fcartáfttí ambdri feondÓfiÜMl útiadon
ószlahat-Ezen aggodalmak.! “ '
......................
jtá kissé magától a végmegszülte magsáét s elbocsáj'
téten űrben.
—
— áe^eroaabbi értelemben
tsük magfl
vett világ ki
i^agát Elmek központjánál egy mag
hisszük, hogy a világot egy
getleu, öröktöifogva létesö, föléig
-éteremtette . . . semmiből. *
Xarkeaz
1
1
Ribáry Ferencz. ♦ ;
A. fa>zÓBto..
Antal 66—68 fűzet. E
három füzet u mint előzői különös gonddal szerkesztvék^ A forrongó középkor korszakalkotó episodjai, a
hadjáratok, a szász dyanista véguralma, a
Kilét beható történelme (amí. különös fontossággal
Kilet
biti ma. midőn a keleti kérdés megoldása felé közel
gőt) stb. képezik e füzetek tartalmát. Minden füzet
• számos gyönyörű képpel van mustrálva, és pedig
neteyréext olyanokkal, melyek a megfelelő történe
lemmel egykorúnk/ Miután ilyen munka a magyar
kdnyvpiaczoa sohasem volt/a azért is. szert minden
művelt ember előtt nagy hézagot pótol: ajánljuk azt
a közönség jóakaró figyelmébe. Egy füzet ára 30 kr.,
m^y a kiadó nevére (papnövelde utcza 8. sz.) utalvá&yozandó. A mü ktuönbea minden könyvkereskedés
utján megrendelhető. A
í * A fBM ás sápéi (Xurópá) különös tekintettel
M
arországrar; a legújabb foirázok után dolgozta
Gvfírgy Aladár. E mü — mely több mint 600 sikeképet tartalmaz — a fcÖzaíüvelődésnak valódi
Ityüje. a szerzó eendkiyfiií lelkiemerettal * azoradja elő a népek CSaténetét stb. Az előttünk
füzetek (47—40) aehaiÓaa foglalkoznak a mesés
H landiával, a sajátságos Belgiumsaal, a szabad
Sv ’czczal sMagyaőországgaL Sazárfera nézve különö n -érddzee képek (SszlenA a füzetben egy a jelen,
le
Me
dé
Szolnoki piaczi árak.
toMít SaataokMI*.
Baóapoatra 0MgU4 felót
4 óra 54 p. ^«1 gyonacoa*.
7 4ra 09 p. Mt« t«h«caan*i.
Katvaa Mis
4 fa* 8 peres r^g.1, 5 óra 7 p-*M 4. a.
AraS^TomoMrvár Mi:
10 éra 57 p. 4 <, 10 óra 49 p. ^sl ,
It fa» 10 p. 4. •., 10 óra JTp. ójj.l, • IS óra 18 p. 4ö«I
tar*.
Érkezés Sxohiokba:
)
i olvasó közönségek a könyvtárak, olvasó egy, kaszinók figyelmébe. Egy füzet árú esgk 30 kr.
ndeihetö a kiadónál, s minden könyvkereske-
óm 48
p. 4.
10 óza t5 jpu 41i*b 18 ór* 18 p. 4ü«i (gy*"*-)
Xatvaa felöl: 10 ára 88 p. 4. *., 11 4r* 48 p. ójjat. ,
AraáLZomosvár felöl: 4 ó. 45 p. d.
3 ó. 47 p. h^n. /
Búza legjobb 100 kiló 12.—, közép 11.80, /silány ‘
11.—. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.50, silány
9,— — Rozs'legjobb 9.—, közép 8.50, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.50, silány 7.20. —
Zab legjobb 8.60 közép 7.60, silány 7.—. — Kőles/
6.—. Kukoricza 7.—. — Burgonya kilója 4.—. —
Szinliazt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 20.— —
Kenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 6.—. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 16.------- Lencse 100
kiló 17.
- Bab 11.50 — Kőles kása 11.50 Haj— Búzadara 100 kiló 25.— — ■ Árpa
dina —kása 100 kiló 14.—. — Bor m 1 hectoliter 24. frt.
ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pálinka 1 liter
63 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — t Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertyaöntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr.. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
— Disznó-zsir 80 kr. •— Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr.
Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50kr„ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr^ ellátás nélkül 40 Ifr/—. Gyermek all átássaí 20 kr., ellátás nélkül 30 kr. <
Fdaiő* aaerkMstő: Pásztor Fereaok
54 porca h^aaL
Árverési hirdetmény.
i
A debreczeni kiállításon dicsérő
A m«4 ▼ílautmáay noddet* folytán, aáhfa KMa Adolf I
öm^ábes udo*4 *■•¥* hatorakaak, koayha oaskóZöl| l*k ■jiiváao. áwerw *^áa kénpáa* imtfa mdlatt 1mb44
eladj .ara t éri
U^Mk dáhtáni 8 őráfa
KkteAagMt*
l*ka m fövtea OMUrrúUttJárM liaÓSaa tSsfaik ki.
Mire * venni Maadékosők esmural moghintaak.
Kel* Saolnokmi 1882. évi april '24-áo.
•kHáJiyiiyM Idtüatatve!
8—2
'áléiból* i»m»l tadmaáaár* kosom * aagyérdcaai
mö4
Kiss Ferencz,
M*
mérsékelt árva. *pa
Kárt * Mgyárdsmí ki*B*Mg*ok boew pártfogását
Priletaky Istvta,
Hirdetmény.
A szolnoki határbán félóra járásra a vá-.
rostól a Kováts Máté dűlőben a Magyar Pálféle — legjobb gazdasági épületekkel
2 lakó szoba, konyha, egy hold
gyümölcsös fa szőllövel ellátott
tőmeggoadaok.
Haszonbéri hirdetmény.
A néhai Makay Imre-féle Tisza-Inokai
1 ’I
1
földbirtok
kicsinyben óz nagyban —. .
búza-ocsút élád és vesz,
1
1
1
1
1
,
""""
1200 h. szántó, 800 hold legeld, • szobás
kastély 15 hold parkkal — a szükséges
gazdasági épaietekkbl Szí. Mihály naptól
kezdve '
,
g_9
• úgyszintén rtpCZe-Sljat is vásárol, további
* gyékény-kötél nála kisebb-nagyobb mennyi. ségben vásárolható és megrendelhető.
|
Megrendeléaek vidékről stssltáshox
; képest, gyorsan ét pontosan eszközöltetnek.
; A mustra elküldhető és kívánható.
I
Török-Szt -Miklós, 1882. april hó.
i4_2
hassonbérbe kiadandó.
Heflher Leopold.
A^VVW^ARAAAARRAAAf
12-5
“
■
Esetleg
300 hold örök áron
is eladandó. A kiadandó földbirtok, a tisza*
inokai gőzhajó állomás mellett fekszik.
Érttkezfatni Makay Imrénél! Szolnokon.
továbbá
Szolnokon a Magyar király? tőszomszéd
ságában a Hegedüs-féle lakház, udvartérrel,
nemkülönben teljee jó karban lévő
SO rúd szandál azólló
örökáron eladandók.
Venni kívánók értekezhetnek MAKAY
IMRÉKÉVEL Szolnokon.
8—2
~
lss° ik évben 80.000 palack, ISSíik évben MOökOOO palack lett eiZSnitvar
181.
vb. 881.
Ümohai AGNES-forrásI
kezeink egyik IcgaaéMavdABabb
6
cn
•cB
y-»
"S
12
«>
•ce
M
s a v a n y n vi z e
1
k itöné szolgálatét tesz főleg az emésztési zavaroknál a a gyomornak
idegrendszer Imirtalmain alap idő bajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál
kiváló figyelmet erdeinél, mélyekben a szervi élet támogatása és az idegrend«i
iiiOködésének főifokozása kívánatos.z
Borral használva m<ír is kiterjedt kedveiteknek örvend.
L Közimié tétetik,hogy a szol— noki kir. járásbíróságnak 1829. p.
1882. ez, végzése fóiytán, vagyon
bukott Engf Mihály csödtömegéheí tartozó, • a caődleltár 6. 7, 8,x
9, 10, 29, 30. és 31. tételei alatti
327 frt 95 krra becsült 44 mm.
liszt, korpa és dereséből álló
ingóságok Szolnokon a fehérló-utczában a 378. számú háznál 1882.
évi indíts hó 8-án d. u. 3 óra
kor tartandó nyilvános árverésen
készpénz fizetés mellett^— elfog
nak árvereltetni.
Kelt Szolnokonl882. april 28.
Szoő Bélaj***
Fos töltésben mindenkor kapható
eo
99
»
&PESKUTTL<
I UgV«zw
$ ।I ügyeién mindenfa vendéglőkben, j
I
Smhwlissi Monszpart L. fa Medgyesi testvérek üzletében.
'• |
r rrii
a
Jj88«MkAfSM8<555jS3ZEfa55^^
*
*
’
•
I
'
•
Hirdetések
felvétetnek e lap részére
nyomdájában 4 PÁSZTOR
ügyvéd irodájában. *
Ssolsokos a bWsspiacsoa.
JÁS Z-NAGYKUN-SZOLNOK
1882. /6.évf./.
jan.
Rendk. mell.:
Nyomáshiba:
1-dec. 31.
1 db:
1-53.szám.
37.számhoz.
2.sz. 1—2.1apj
.
15*sz. 1—2.lap.
Teljes
VI. évfolyam
1-263.
Szolnok, 1882. Januáj 1-én.
Előfizetési ár:
Megjelenik heteakint
hilyaen hiahoz hordva,
vagy:
vidékre postán küldve.
Egész évre .
Fél
, . •
•••
Egyes szám
5 frt
2 , 50 kr.
1 , «0 ,
ára 10 kr.
KÖZLÖNY
MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
—
T
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek Szolnokon: a szerkesztőségnél, búzapiaci 1896.
ex. alatt a ugyanitt Pénztár Ferenci ka*- ée váitó-agyvéd
Indájában ; Makray László ur üzletében; minden fővárosi
hirdetési irodában és bármely kir. postahivatalnál
.
“
$
j
Wy ctiméter magasságti három hasábos sxeletnyi térért:
1-szer hirdetve-— _ _ ___ 20 kr.
5
i
3-ssor
E lapok közönségéhez.
A szövőinek, melyet lapunk megindításakor fel
gyújtottunk, hogy fényével levilágítsuk a haladás út
jait, öt éve múlt, hogy lobogni kezdett
Ez átélt öt teljes év biztos záloga annak, hogy
lapunk é letre van hivatva, de egyszersmind záloga
jövő munkálkodásunknak is, mert ez öt év alatt rak
tuk le annak alapköveit Szolnok városa és e megye
értelmes és müveit közönségének önzetlen anyagi és
szellemi támogatása mellett.
És noha több jóakarattal, mint tehetséggel küz
döttünk ez öt év alatt, mégis fölemelt fejjel mutat
hatunk vissza, mert .lapunknak ez idő alatt követett
iránya s működési köre önzetlen és szennytelen vala.
Ma kezdijapnnk a hatodik évet. És e napon
jövőbe itTföíemelt fejjel tekintünk, mert van ö nbizalmunk, van reményünk és van meggyő
ződésünk. Az önbizalom erőt ad a küzdelemben, a
remény fölemeli küzdő lelkünket, melyet átverhetle1*01 vértez a meggyőződés, — melyek mint fáklyák
fénye világit nekünk küzdelmeink minden utain; e
JTény világítja be a társadalmi fekélyek sötét üregeit;
y fény világánál harczolnnk a haldokló közerkölcsig ujéletre támasztásáért és városunk s megyénk
közérdekeinek halálos ágyábóli föl támasztásáért. De
é harcz mindanyiszor nemes leend.
i
Ám másrészről jól tudjuk, hogy munkásságunk
a
előre nem sejthető ezerfele nehézségekbe ütközik;
de e nehézségeknél küzdelmeinkhez új erőt nyerünk
mindannyiszor önbizalmunkból s azon tudatból, hogy
• nagy közönség törekvésünk józanságát belátja. °
öt év nemzetek életében is sokat számit s oly
kor korszakot alkot; egy lap öt évi fönállása tehát
kétségtelen bizonyság arra, hogy az hézagot pótol
■tr.
Hirdetések
Hirdeti*! dijak:
Kéziratok csak
ismert keséktől fogadtatnak el a azok viasza nem adatnak. <3
16 »
13 .
Csak vissza.
— Beszély. —
Irta: Vöröt Kálmán.
Gróf Taleoni Albert erdeje két köxség^hatórából
mintegy három négyszög mértföldet foglalt el.
_ ,. Trbovára csak kétezer hold esett, s igy azt csak
Reliczai erdőnek nevezték.
A gróf maga szintén Reliczán lakott Huszonhét
éve daczára még nem gondolt a nősülésre. Igaz, hogy
kalandjairól sokat beszélt a világ.
W
Magas és szabályosan nőtt termete feltűnő volt
*
.^1™®^ erdei levegő b a tevékenység ed
zetté tették izmait
Fekete szemei oly ábrándosán, majd ismét szen
vedélyesen csillogtak, hogy a nők igen nagy része félt
hosszan beletekinteni, mert ha elég bátor volt, biztos
rabságnak nézhetett eléje.
’/ ‘ ÖT au8u8*u« első napjainak egyikén
vállára veté fegyverét s az erdőbe mélyedt, hol a múlt
télen levágott szálfákat az erdész most szállíttató a
négy mértföldnyire fekvő vasúti állomáshoz.
Az erdőn keresztül több út vezetett, s ezek egyi
kénél megtalálta a kocsikat
~
.. v “
“Kr ne® érnek oda! — szólít az er
dészhez.
— Most négy óra — felelt az tiszteletteljesen —
• így csak hajnalban indulhatunk.
-a -a
Wybenliagyta as erdész véleményét s
rövid ott időzés után az erdőbe ment, hogy útjában
87
előleget dijától mellett euköxöltetaek.
n’“deQ centimetirnyi magú■agu, három hasábos szeletoyi tere 75 krjiral
*
hirdetmények, mint» nyílttéri közlemények hekttl
dóit . kifizetésért feltétlen7 kötelezeU^Zhel^
]
í
(
?
|
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
s létezése a társadalmi s közéleti szükségek egyikét
Az ember mindenütt, tehát a szobában, utczán
képezi.
a mezőn, öntudatlanul bátor, még akkor is, ha veNem tettünk soha kiczifrázott Ígéreteket, és sím .u? mÁutat,koz?k’
iz
van rejtve a
kecsegietések helyett egyszerű szavakban ígértünk
m elől s váratlanúl és gyorsan szokott fellépni,
vizen árazik, ön’udatcsak mindent tenni e lap s a közönség érdekében mi lanúlK* vasUt°n’ *a^
emberi csekély erőnktől kitelik s ugyanilykép kértük Iánál bátor; de bátorsága már nagyobb, habár azt
elővigyázat mellett a szerencsétlenség bekövetkezé
anyagi és szellemi támogatósunkat, mely amennyiben se nem oly könnyű, nem oly valószínű s remény is
viszhangra talált, köszönetét mondunk érette. Köszöne van a menekülésre.
}
tét mondunk munkatársainknak is,kik a jó ügy nevében
^Serre, léghajóba száll, lőpor és egyéb
robbanó anyagok készítésével, gőzkazán mellett vagy
e lap hasábjait keresték föl az eszmék tisztázására
köszönet t. előfizetőinknek, kik a lapot anyagilag o^nya üregben foglalkozik: öntudatlanál bátor s
bátorsága már sokkal nagyobb, sőt mondhatni: a
pártolták.
vakmerőségig nagy; mert minden elővigyázat melMost sem kecsegtetünk, most sem lépünk fel lett is a szerencsétlenség bekövetkezése könnyebb,
üres ígéretekkel, hanem igenis Ígérjük a lankadatlan azt veszélyesebb tényezők teszik lehetségessé, s ha beal‘g Van Vagy éP®n nincs remény a
munkásságot s kitartást e lap érdekében,
meneküléshez.
mert csak ez biztosítja jövőre is közönségünk szives
A csatába induló hős bátorsága öntudatos;
pártfogását, kikkel ezután is vajmi gyakran találko azonban, hogy ő és az előbb említett közül ki a
zunk még e lapók terén. Részünkről iparkodni fogunk bátrabb: bajos meghatározni
hogy lapunk a pártatlan és független közvélemény
Itt a veszély már létezik; de van remény belőle
•zabádul!. Amott van remény a veszély be nem
hű kinyomata legyen.
Az év véget ért, — mindenki lerázza lelke terhét* álltára; de ha beállott: abból nincs menekülés. A
menekülés lehetőségének megfontolása nélkül ve
e napon, az uj év legelső napján. Mi is igy teszünk szélybe rohani: vakmerőség.
egy pillanatra, hogy a jövőben ujult erővel fogjunk a
. A
bejeövetkezte előtt is, tehát minden
nagy munkához, mely o^tólyrészünkül jutott, hogy «mber on tudatlanál bátor, minden ember egy-egy
küzdjűnk városunk és megyénk közérdeke, közhaladása
. Azonban az öntudatlan bátor csak addig hős.
mellett, fűgetlenül és igazságosan.
ha k^őrt: ’ rendszerént
élő
’ 1*5* V^Ztl így az an?a a felese
Szerkesztőség.
égő házból kiszalad, a bölcsőjében alvó gyermekét
pedig az égő házban felejti, s csat később jut eszébe annak megmentése, mikor talán már késő. Kinek
ruhaja meggyulad, futásnak indul s ekként a tüzet
éleszt,:a helyett, hogy ellenkezőleg cseeszét a bécsi színházban köA bátorság vagy . öntudatlan vagy öntudatos. zeiebb kiütött vesztette
vérfagyasztó szerencsétlenségben a
Mindenik annál nagyobb, minél könnyebben tűzbiztonságra felügyelő személyzet.
bekövetkezhető és illetve valószínűbb a veszély, s i v öntudatlanál bátor Szolnok városának minden
nunnel kevesebb a remény az abból! menekülhelakosa, szinte a vakmerőségig.
tesre.
Miért ?
Tűzbiztonsági állapotaink.
Háromnegyed órai hasztalan járkálás után maga
előtt látta a csinos erdész lakot.
Tudta, hogy ott csak az erdész, annak leánva s
legénye lakik, s azt is tudta, hogy csak a leány* van
otthon.
'
* Habozás nélkül nyitott be a csinos konyhába és
onnan a szobába.
Czilike — az erdész leánya — az ablak mellett
ült, s egy vadász táska elejét hímezte.
Tömött szőke haja lazán befonva fejére volt csavargatva 8 a gyönyörű fő görnyedni látszott súlya
TARCZA
néhány vadat ejtsen el.
i * vidéki példányok is
ugyanakkor postára adat
nak. Sxerkeextueég: Manj.
nők, búzapiaca, 1396 aa. a.
hová a lap axelietjü résx^
illető közleményeken kivftl
as előfizetési pénzek a min
den egyéb dijakiskOldeadők.
Ide küldendők a postai fel
szólamlások ia (reclaasatio
grófra^2 Uem
me$’ csak cs°dálk°zva nézett a
— Czilike! — kezdő Albert kissé szenvedélyesén.
Nem érzi itt magát nagyon egyedül ?
~ , felelt a Jeán/ka határozottan, de
most érzé hogy többé nem a gróffal, de a férfival beszet. — Nekem minden fa s virág játszótársam volt, s
társaságom ma is; ép oly kedvesek ők nekem, mintáz
kwiheS’ IU
“y‘m i8’
, . ♦“ S
kérdé a
halka» — ha én e vad/
Árnyas sötét szemét az ajtóra szegezte, s midőn rakat szelíd pálmával, s a szerény virágokat illatos és
pompás virágokkal cserélném fel, 8 komor, — kegyea gróf belépett, felállt s köszöntő őt.
helyett egy vidor Uíü társat *
— Jó estét Czilike! — fogadá a gróf az üdvöz inai?'?1
k« szive vágyait, ki viszonozni
lést, 8 szemeit kedvtelve legeltető az erdő vad virágán. tudná érzelmeit, s lesné szavát, hogy óhajait teljesít
— Vadászni voltam — folytató aztán, s betér hesse, — mit szállana hozzá ?
J
tem, hogy jjtt kipihenjem magam.
ö
™
d
I
írá
S
a
büszkén
emelő
fel
fejét,
me^
Parancsol méltóságod valami frissítőt ? — kérdő
részen nézett a férfi szemébe, s felelt:
a leányka a legcsekélyebb zavar nélkül.
|
a . “ Azt gróf ur, hogy a cserét nem óhajtom! —
— Ha lesz szives bort adni? — felelt a gróf.
s kezét ki akará rántani a gróféból.
Czilike szó nélkül ki ment, s a grófot egyedül
. -EZ
sorosan tartó, s a vad ellenállása
hagyta. ,
csak izgató a vadászt s a következő pillanatban karja
Ez ismert itt minden zugot, mivel majdnem min- már a leányka karcsú dereka körül fonódott
J
i^®» 8 ba komoly Czélja nem volt is,
— szólt égő szemekkel Czilike szép szeme elég ok volUeséta megtételére.
Mifel azonban Czili maga ment borért a pinezébe, rön. tómétól? — a
főlek «
öh nem! — ■ a kaakodó lein,ka
a grófnak várnia kellett, s ezalatt a szoba északi fa
arczára hévvel illentett egy csókot.
lán levő fegyvereket vizsgálgatta.
Czili megfeszítő öszszes erejét, i szabadulni akart,
. ...EpT ^d*88^ különösen megtetszett neki, s ezt de a gróf izmos karja rabbá tevő. *
tokjából ki véve az asztalhoz vivő. Ott leült s figyel
A gróf őrző azonban, hogy Czili a végsőig ellenmesen nézegette.
\
a*8 ekkoz gyorsan zsebébe nyúlva, onnan egy üvegi
Czilike végre meg jött, s az asztalra egy poharat
hS tartotta0* DU8&SZát küökT®> gyorsan a leány arczá*
W;bort helyezve ismét az ahlak mellé akart
ülni.
[
i, 4 í lödnyka egyszerre őrző a hatást, s feje szédülni
..
a
né8ett Szeme fényleni
Kezdett, midőn a kipirult üde arezot látta, s most mi i*
Helyzetét egy pillanat alatt átértő, s mint, a vil
dőn a leányka mellette volt, midőn a közeliét varázsát
lám, kapott az asztalén fekvő tőr utón, s a következő
érző, meg fogta kezét s felállt
peresben az már a férfi mellében volt.
“ ?’ “ A“
Könnyű reá a. felelet.
Mondhatni, talán alig van már az országban |
vAros az egy Jász Berényt kivéve melyben a gyul*
1 «ny anyagokkal fedett házak és mellekepuletek
egymás mellett és egymáshoz oly 8ÜJÜen epuve vol
nának, mint itt nálunk Szolnokon. Legtöbb háznak
az udvara aZig nehány O méter s még is az egym
hoz ragasztott tűz fészkekkel úgy körülvéve van az
hogy a szerencsétlenség fellépése esetén az olt s
csak alig vagy épen nem lehetséges. Ezekhez járul
nak még a hazában lévő roskadozó s alig 3 ayasz
magassága, lyukas nádkémények. melyekből mint
mennyi tűzokádó hegy 'ölcsérekből egésztöleg
néz ki a pusztulással fenyegető nagy szerencsét
lenség.
,
Városunk úgy szólván egy óriást robbanó
anyaghoz hasonlít
Valóban az igv épített városban lakni, vagyon
nal bírni: negybátorság a vakmerőségig. Csak egy
nagy szél s véletnül egy tűz kiütés: e város porrá
égett.
A reményt abba helyezzük, hogy wvigyázunk" Ámde ez nagyon üres vigasztalás.
Más városok is vigyázatok de lakosai közül
egy nem vigyázott s elhamvadtak.
Ott van példa rá a többek között Baja és
Kecskemét városok. Mindenik vigyázott, de az előb
bihez 4 kilómeter távolságra fekvő Szent-ístván
nevű községben egy ember nem vigyázott, és a tűz
átröpült Bajára is az egyetlenegy ház és egy kápolna kivételevei porrá lett.
Kecskeméten sem vigyáztak -egy háznál, 8 a
város felénél több -leégett.
Ezékböl dkálva. nem találjuk városunkban sem
a bekövetkezhető szerencsétlenség megelőzéséhez
elegendőnek a vigyázatot; mert rendszerént mindig
ta’álkozik gondatlan ember, *őt minden vigyázat
•mell tt is bekövetkezhetík az; nem a városházánál
-iro^t is repedő vagy talán már örökre m(>g és épitézeti rendszabályokat sem, mett ha azok véletlenül
lé'ezendenek is csak az ujabbi épii keszegekre vonat.kozn.ik.
Városunkban körülbelől i5oo ház áll fent olyan
melyek a melléképületekkel egybessöve, oly sürü_ s
gyúlékony tömkelegeket képeznek, hogv közülök
akármelyik gyúladjon meg s véletlenül fújj >n a kö• zönségesnél erősebb szél: bizony nem menti meg ezt
a várcst ‘semmi a végenyészettől nem még akkor
sem, ha fejét nem vesztené is el.
Emlékezzünk csak vissza az 187!. év Május ha
vára a midőn a kispipáhoe czimzett hoicsma kémé
nye kigyulladt. Óriási orkán dühöngő t ekkor, a
port torony magasságig kavarta fel, az ember csak
szembekunyva mehetett. Ha ekkor egy derék ka
ron n tiszt a tüzet röktön el nem fojtja vala, habár
csak kémény tűz volt is az — kitudja hogy a vá
ros egyrésze -nem heverne e még ma is romokban
Nem hirdetnék-e a kormos falak még ma is az
emberek vakmerő gondatlanságát? Intő jelenet vólt
ez. Az intést fogadjuk eL Ne legyünk továbbra is
öntudatlánúl bátrak 1
Fődolog ugyan * vigyázat, de a legnagyobb
vigyázat mellett is megtörténik -a szerencsétlenség.
Megtörténik ez még akkor is ha nem találkozik
könnyelmű ember és gondatlan gvermek, kik okozói
szoktak lenni rendesen a tűzvész kiütésnek.
Szükséges tehát a vigyázaton kívül:
I
i-ör. Hogy a kihágást büntető törvény t4t
|
értelmében a tözkiütésnek vagy tovább terjedésének
meggátlása czéljából, a városi hatóság által hozás
s^k szabály, mely szerint a meglevő tűzfészkek u. m
ólak, istálók, félszerek s egyébb könnyen tűzet fogó
épületek, egymásról s a szomszédok épületeitől s
kerítései'öl választassanak el, s melyek még így is
veszélyesének mutatkoznak, hányattassanak szét
miként ez n ás városokban megtörtént.
2-or. A mely házon nád vagy roskadozó ké
mény van. a tulajdonosnak tétessék közele^ségébe
hogy a helyet .Záros határidő alatt kőkéményt épít
tessen. Ki a rendeletnek nem engedelmeskedik ké
ménye huzassék le. Jgy rendeli.
3-or. A kutak száma s/ap mitassék, különösen
oly helyeken, hol a házak süren épitnék és igy a
közbiztonságra, nézve szenbetünőleg veszélyesek
4-er. Tétessék szigorú kötelességébe mindé,
ház lakójának a kapitánnyviz tartása és pedig leg
kevesebb egy akó mennyiségben.
5-ör. Hagyassék meg a rendőrségnek, hogy
ezen szakályok megtatrása felett, szigorú felügyelő
ség terhe alatt Őrködjék.
Ha más városok kasonló intézkedések által a
tűzvész kiütése lehetőségének tudtak gátat vetni,
tudni kell azt itt is.
; A szegénység érve itt figyelembe nem vehető
az áldozat hozatal nem kímélendő.
A fenyegető közveszély elkápitására ezélzö
intézkedés kíméletet, mellék érdekek dédelgntése
nem ösmerhet; a kegy es népszerűség hadászatnak
elnézésnek, saját érdekeink megóvásának már itt
vége van, melyen túl azokat folytatni, iszonyú fe
lelősséget vonna maga után.
Inkább nehány száz ember haragudjék most
mint a közös szerencsétlenség bekövetkezésévéi ve
lők együtt egy egész város keseregjen a hamu és
romok között, átkot szórva a mulasztók fejére.
Igaz, hogy mindezen intézkedések megtétele
után sem lesz a város tűzmentessé téve; de hiszen
hol van az oly város, mely ezzel dicsekedhet nék
midőn a tűz előtt még a 3—4 emeletes házak cserép
teteje sincsen biztonságban; de legdáb a tűz ki
ütésének valószínűsége csökkenni fog, s kisebb szél
ben a veszély megfogása, helyre szorifása az égő
épülethez! hozzáférhetés, lehetővé leend véve.
Né legyünk tehát bátrak, a kiüthető vészéivel
szemben. Hozzá kell látni a közbiztonság munkájá
hoz, még nem késő.
Ha meg van téve minden lehe'ő, a lelkiösmeret
senkit sem vádolhat.
Tudjuk, hogy ezen szavaink is csak kiál ó sza
vak lesznek a pusztában. De mindegy.
Egy város i8,oop lakosának élete és vagyona
érdekében megtettük szent kötelességünket. Többet
nem tehetünk. Am viseljék a felelősség súlyát azok,
kik figyelmezésünkrg nem hallgatva, a bekövetkez
hető megmérhetlen szerencse lenség
elhárítására
ezéizó intézkedések megtételének könynyelmű elmu
lasztása által a város létezését koczkáztatni engedik,
s nem követnek el mindent, hogy egy netalán bekövetkezhe:ő tüztenger hullámai alá ne temessék a
várost.
Látta az asztalon az érintetlen üveget s poharat,
A gróf felkiáltott s elerészté a leányt, melléhez
kapva, a székre rogyott, s az asztal szélet megmarkolá. aztán kezdett viszsza emlékezni.
Ekkor tekintete keblére esett s ruháján egy vérA leány, midőn a gróf eleresztő, eszméletlenül
cseppet pillantott meg.
terült el a földön, s magáról mit sem tudott.
Fejéhez kkpott s öszsze szorult hangon rebegé:
A tőr azonban nem ment be mélyen, mert erejét
— Megöltem őt!
a vadásztáska szijján elvesztő, s alig 3 —4 ujjnyira
hatolt rézsűt a testbe — úgy, hogy a gróf nem veszté
Nem merte szemét még egyszer körül vinni a szo
el eszméletét.
bában. félt meg látni őt valahol (vérében fekve.
Az üvegbese leeset a földre, s tartalma ki ömlött
Szive erősen dobogni kezdett és remegés fogta el.
A szoba levegőjében azonban annyira elöntött hatása,
Pár pillanatig mozdulatban maradt, de aztán ma
logy a gróf alig érző s csak a földön fekvő Czilli bó- gához tőrt, s most már szét nézett.
•dultságát tette mélyebbé.
A grófot nem látta sehol.
A gróf nem nyúlt a tőrhöz, benne hagyta a seb
Pillanatra megnyugodott, de aztán újra erőt vett
ben — 0 felállt. Fájdalma nagy volt, de az erős férfi rajta a félelem.
jn ggyőzte azt, s fegyverét vállára ki ment
— Talán kivánszorgott a konyhába!
Ekkor azonban eszébe jutott az üvegcse, s vissza
Lassan megindult, de ott künn sem látott semmit.
tért, Vigyázva Lehajoltaiéi vette ’azt; aztán az ajtót
Ekkor remélni kezdett, viszsza ment a szobába
nyitva hagyta s lassú léptben távozott.
— ott sehol nem látott vér nyomot.
Egy óra múlva a faluhoz nem messze volt —
— Elment! — susogá — talán haza ért! — De
Ekkor elő vette kendőjét, ki gombolá vigyázva ruháját ... — s itt ismét kétségbe esett, — engem üldöztetni
a a kendőt jobb kezebe fogva készen tartá. Azon pil fog!
lanatban, midőn a tőrt a zsebből kiráutá, kendőjét bele
És ezen gondolattól megkapatva eszét veszté a
nyomta.
különben
lélek erős leány, s ki futott a szobából, futott
A roppant fájdalomra elsápadt — de nem ingott
meg, mert most öntudatosan okozni azt. míg előbb in az erdőbe, azt nem tudta merre!
A sebes futás azonban kifáraszta őt s alig egy
kább a váratlan támadás tette eiuüeuué.
A tőrt táskájába tevő, s megindult az ezt homá óra múlva egy fa .alá rogyott.
Szeme előtt í gróf véres alakja táuczolt s resz
lyában.
Alig őrt Azonban a kertekhez, midőn őrző gyen ketni kezdett.
A lenyugvó nap már csak a fák tetejére vetette
geségét.
Ugyanekkor ment arra egy földmives, és a gróí fényét, midőn Czili újólag felugrott 8 űzetve lelkiis
merete s a félelemtől, bokrokoe s gályákon keresztül
intett neki.
Az oda ment 1 ijedve látta, a gróf véres ruháit futott tova.
Alig haladt egy óráig, midőn egyszerre zajt hall,
— Vezess haza! — szólt
A paraszt derékon fogta a grófot az reá támasz aztán kutya morgást ős ugatást
Ijedve állt meg, de a következő pillanatban bo
kodott s fél óra múlva már otthon feküdt
Az orvosnak azt mondá, hogy egy vadorzó támadta kor csörtetést hall a erős ugatás mellett rohant hozzá
a két eb.
.meg s az megnyugtatá, hogy a seb uem veszélyes.
Ajkáról egy sikoly röppent el, de a két nagy ál
lat előtte meg állt r- még vakkantott nehányat s az
tán morogva nézték őt
E pillanatban mintegy 25 lépésnyiről egy erős
A- erdész lak nyitott ajtaján a tiszta lég egész hang hallatszott:
erővei. louulc be s egy negyed óra múlva Czilike feL
— Brúnó! Rárő! Retourner!
jjyitá szemét
A két kutya hallva a parancs szót, viszsza kullo
Felugrott a földről s körülnézett
gott, de gazdájok már jött egy tolvajlámpával.
Korunk babonái.
Talán megütközöl e czímen nyájas olvasó ? hogy
oly udvariatlan vagyok becses személyed iránt, az
által miszerint nem áltatok babonát szelőztetni előt
ted, ki a felvilágosult 19. század gyermeke vagy, ki
talán tettedből telkedből gyűlölöd az elfogultságot,
kinek a kor szelleme szerint telkiismereted szabad
függetlan ? Előtted ki jól tudod, hogy a találmányok
nagy mestere — az. emberi ész — ilyet többé nem
hisz, sőt kárhoztat? Megengedj kértek, ha ezeket
magam is jól tudva, mégis fárasztam lelkedet; ha,
szólani óhajtok a jelen korban is fellelhető babo
nákról.
Teszem ezt azért, hogy visszavezethessek min
den ilyféle babonát magára a szülő okra.
Egy tekintet a természetbe: megmutatja min
denkinek, mily badar vélemények azok és meggyőz
arról, hogy azok egy oly beteges elme képzelődésé
ben születhetnek, mely a józan ítélet hiányában aze
sem tudja: mi történik vagy történhetik körülötte.
Kemény egy kissé ez ítélet vagy legalább
annak tűnik fel, de csak add.g míg tévelyeinkhez
makacsul ragaszkodunk; míg azonnal egész igaz
ságban tűnik az fel. ha látjuk, n.ily könnyen oszol
nak szét a sötét babonák tarkábbnál tarkább rémalakjai a tudomány világitó szövétneke előtt
I.
Tagadni nem tehet, hogy nem egy család tag
jai félelem és rettegésbe estek, midőn nyájas beszél
getés közepeit egyik vagy másik szögletből rop
panást halottak. Meghal valaki a rokonság közül
szoktak'mondani; és ha egy ily természetszerű jelen
séggel esetlegesen betegség vagy talán épen halál
is összejátszik, nincs hatalom, mely képes tegyen a
családtagok képzelődéséből többé kinézni azon bal
hiedelmet, miszerint a roppanás egy ily szerencsét
lenségnek elvitázhatlan előhírnöke.
E bal hiedelem tagokról tagokra marad és
mindenik szent ereklye gyanánt őrzi a hagyományt,
melytől eltérni azért nem fog. rr.ert ez itt és itt
ez/el vagy amazzal a dód — vagy ükapával tör
tént, tehát igaz.
x Azonban ha tudnánk, bogv ez a történt ese
ménynyel semmi összeköttetésben sincsen hanem a
természet rendje és megmásithatlan törvénye szerint
történik, azt hiszem, letennek e bal hiedelmet és
helyette a józan ítéletnek tenne helye
A roppanás nagyon természMtszerű valami,
valódi okát felfogni igen egyszerű és könnyű. Min
den te<t likacsos, a hó a testeket kitágítja a hülés
összehúzza, mondja a természettudomány.
:T Ezeken kívül kiki tapasztalatból tudhatja,hogy
este és éjjel (: mert legtöbb esetben ily időtávban
Magas testes alak állt meg Czili előtt s idegen
kiejtéssel kérdő:
- Ki az? — Mit keres? —
Czili anynyira megrémült, hogy lábai megtagadták
a szolgálatot, s ha az erős férfi fel nem tartja, ismét
öszszc esik.
Ezt látva, a férfi karjára vette őt s vitte nőhány
lépésre s ott letette egy kiterített bundára.
Czili felocsúdva, a lámpa ^alvány fényinél hárem
férfit látott maga előtt:
— Ne féljen, mi nem bántjuk ! F.n egy lovarda
tulajdonos vagyok s a többiek hozzám tartoznak I
Czili ekkor jobban körül tekintett, s a háttérben
egy nagy kocsit s több lovat pillantott meg.
Bátorsága némileg viszszatért, s ekkor egy gon
dolat czikázott át agyán!
— Velük megyek én is! — szólít rögtön.
A lovarda tulajdonos, — mint ahogy ő magát
nevező — meglepetve nézett a leánya, 8 csak most
vette észre, hogy az mily szép.
,
— De ki ön? — kérdő.
— Ne kérdezze! — Majd meg tudja később, most
csak arra feleljen magával visz-e ?
' A három férfi egymásra nézett s elkezdtek francziánl beszélgetni, de szavaik közül a beau, joli, jeuue
nagjon ki hallatszott- Végre az előbbi férfi hozzá, s
uimtdá:
— Ha ön tud valamit?
— Semmit! — felelt a leány.
— Vagy tanúi ni Akar?
— Mindent! — volt a válasz.
— S nem fog ellenszegülni az általam adott readeleteknek ?
— ígérem! — felelt mohón Czili.
— Így tehát velünk jöhet!
E pillanatban a távolból kutyaugatás hallatszott.
Czili újólag megrémült
— Engem keresnek!
szólt kétségbe esve. —
S felugrott a bundáról.
A három férfi . ismét öszsze nézett s a legfiata
labb gyorsan a kocsihoz vezeti a leányt, melyről le
dobott nehány ruha darabot.
— Feküdjék bele! — parancsold.
(FolyU-köv.)
• allatszik roppanás:) a szoba kissé kihűl s itry a
bútorok anyagának likacsai őszszehúzodnak és kész
a roppanás.
Ezen természeti törvény többször figyelmeztette
már a gondatlan háziaszonyt, a midőn a forró kály
hára tett pohár vagy edény kevés durranás kisérete
mellett elrepedt, s a falánk gy 'rmek^t. midőn regge
lijét. a forró kávé beöntésénél, csészéje elhasadván,
elvesztette stb.
Ipar, kereskedelem s közgazdászat
— A magyar-ált.-földhitel-részvénytársulat Bittó
István elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a
napokban, melyben a határozatképesség megállapítása
után, álon több részvényes benyújtott indítvány, hogy
a társulat likvidáljon egyhangúlag határozattá emelte
tett s annak keresztülvitelére egy öt tagú felszámoló
bizottság választatott. A közgyűlés elhatározta továbbá,
hogy az ez időszerűit működő felügyelő-bizottság mű
ködését a felszámolás egész tartama alatt folytassa.
A közgyűlés felhatalmazta a felszámoló-bizottságot,
hogy a társaság ingatlanait, a nyilvános árverés mel
lőzésével, szabadkézből is eladhassa, s hogy a társaság
jelzálogos követeléseit más intézetekre átruházhassa.
— Hangverseny. A „Szolnoki Ipanárs“ javára
rendezendő hangverseny amily elvethetnek
Ígérkezik, ép oly sokáig várakoztat is magára
amennyiben jan. hó 8-ról — mikorra tervezve v<>lt —
közbejött akadályok miatt azt a farsang utoljára
kellett halasztani hogy az élvezetes estély iránt
máris nagyon érdeklődő közönséges némileg megny untattuk, megemlíthetjük, hogy a program Össz<*áliiiását Sípos Antal úr szeti fene akadémia tulajd< nos a czéi iránti jóindulatból volt szives magára
vállalni azonkívül alapos reményünk van Horánczky
Milka k. a. Ígéretét bízni a közreműködés illetőleg
■úgyszintén Szolnok négy viruló szépségű hölgye
ny olczszerü zongora játékra.
Helyi hírek.
— Boldog uj esztendőt kívánunk
lapunk
tisztelt előfizetőinek, és munkatársainknak!
— Rejtélyei eget. Karácson másnapján egy fiatal
idegen ember időzvén varosunkban, — azért, merta dél
utáni órákban a piaczon egy lövést tett fegyverrel, a
főkapitányság által letartóztattatott. s megvizsgáltat
ván, nála igen nagy menynyiségü készpénz találtatott,
azonban kiléttét hiteles okmányokkal igazolta, hogy ő
N a g y Ferencz. Pozsonyn egye felsőszelimi illetőségű,
ki marhák vétele végett jött a Tiszavidékre. S valóban
vett is Szolnokon öt darabot s azokat kedden reggel
Oegléd felé inditá útnak, maga hajtván őket, mert
mint mondá. majd a tanyák közt is vásárol még. Azon
ban a Szolnokon vett ökrök az abony-szolnoki utón fel
ügyelet nélkül bolyongtak szerdán s a tanyai emberek
által felismertetvén, mind az öt darabot a szolnoki ka) itái ysághoz hajtották be hol az előbbi tulajdonosok fel
ismerték őket Miután senki sem látta, hogy Nagy Fejemz hová lett, — igen valószínű, hogy a tanyák
között, mivel egy maga ment, vagy veszély érte vélet
lenül, vagy eltették láb alól. Hegedűs Béla főkapitány
niult csütörtökön maga indulván el nyomozásra, van
remény hozzá, hogy a rejtélyes esetet felderíti.
— A jászberényi postarablásról tévesen Írták a
lapok, hogy a rablót Szarvason fogták el, mert azt a
szolnoki in dó háznál fogták meg1 rend őreink.
•
- - Karczagon egy zug lap jelenik meg „NagyKunság" czim alatt, melyet valami banda szerkeszt,
miután Bánáthy Emil nevű ember, aki szerkesztőnek a
lapra van pingálva, nem létezik. No tehát ez a banda
a múlt számban azt mondja, hogy hát mi munkatár
sainkat fizetjük, — „de miből ?“ Hát a zsebből,
banda uraimék, és ha zsebünk történetesen nem lenne
elegendő, hát majd akkor Karczagra megyünk és ké
rünk kölcsön — Pap Elektől.
— örvendetes újdonságul. Szentes és Szolnok közt
rendes gőzhajó közlekedésünk lesz. Szentesen a.Nagy
testvérek ugyanis, egy igen alkalmas csavar-gőzöst ké.
szí ttettek, mely február 1-én fog átadatni, s mihelyt *
jég engedi, a közlekedést is azonnal meg fogja kez
deni. A főállomás, valamint a hajó neve is Szentes lesz.
.Szentes* igen szilárd készítésű hajó s 24 személyt
képes felvenni, teher szállításra pedig, kellő számú von
tató hajóval lesz ellátva. Valódi szükséget fog ez pó
tolni, kivált midőn az utak miatt, a vasúti állomások
megközelithetetlenek tavaszszal. Nagy elismerést érde
melnek tehát a derék Nagy testvérek, mert vállalatuk
kal a közönségnek, különösen pedig e megyének 8 vidéké
nek megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek.
— Tájékozásul. Midőn e lapok szerkesztését át
vettük. akkor is. és azután is kijelentettük, hogy akik
lapunkban bármit is közzétenni óhajtunk, a közleményt
csütörtök délig küldjék be helyből, vidékről
ódig pénteken délig. —
Ezen kháu: ln.aí
melyhez jogunk van, Havlicsek József, Wondra Antal,
és Szűcs Izsó urak nem tartották be, mert czikkeiket
helyből csak pénteken küldötték be hozzánk, miért
is azokat — a munkatorlódásnál fogva is — jövő szá
munkra vagyunk kénytelenek elhalasztani.
fejezték ki az eddigi elnök Sí amis Józsefné úrnő le
mondása felett Ezután megválasztó elnökül. Hege
dűs Zsigmondnét 39 szavazattal 4 ellen.
* Ugyancsak Jászberényben, Sípos Imre ur egy
gőzfürdő és egy uszoda felállithatásáőrt kérvényezett*
városnál, s a tanács engedélyezte is azt
* Újévi üdvözlet 1^46-ik évben. Ez időben a jász
kunok főkapitánya gr. Pálffy vala, kihez az 1747-ik év
első napjára ily üdvözletét küldött a kerületek egyik
* TörökszentiHiklósi levelezőnk írja nekünk, hogy nádori kapitánya, kinek neve olvashatón ma. „Nagyott karácson eb»« napján, délután mikor a szél legjob méltóságú Gróff Palatínus Jó Kegyelmes uram! Aján
ban dühöngött, tűz ütött ki, melyet azonban sikerült a lom Exádnak alázatos engedelmességvei való szivszoltűzoltóknak gyorsan lokalizálni s igy csakis a kigyu- gálatomat, és hogy ezen be lépett uj esztendőnek min
ladt istálló épület lön a lángok martaléka.
den részeit, számosak megérésével, friss jó Egésségben
* Rablóéi kísérlet. Szajoli levelezőnk arról tudósit F. asszonyunk szolgálattyára Hazánk vigasztalására a
bennünket 1881. évi decz. 27-ikéről kelt levelében, — nekünk mindnyájunknak örömére eltörhesse Exád,
hogy ott
d e c z e ni b e r
hó 22-én, a késő
tiszta szivemből nemcsak óhajtóm, de érette Istenemet
esti órákban a Sclmssberger-féle uradalmi lakban rab is kérem.11 Olyan eredeti magyarsággal írott köszöntő
lás! kísérlet fordult elő. Ugyanis Schossberger nagy bir ez, milyent Írni 1881-ben sem tudnak sokan.
tokos, ki a külföld részére dohány termelő, Szolnokból ‘
* Simonfy Kálmán, nagyhírű zeneköltőnk, teg
Kohn Móriezczal és Steinberger megbízottjaival a mon nap Jászberénjbe érkezett, ottani zenész baráta s a
dott napon Szajolha ment dohány átadás végett, mely dalegylet elnöke S i s m i s József ur látogatására, kinek
nek átvételére azonban a fioanezok nem érkeztek meg vendégszerető uriházához szállt. Este a dalegylet seaz napra s igy ők is visszatértek Szolnokba, hogy majd renáddal tisztelte meg, s az ünnepélyes aktus után
másnap mennek ki újból. S talán e viszszatérés menté Sismis József urnái barátságos öszszejövetel volt, hol
meg életűket és pénzükét, — mert ők a délutáni vo az ő évet kedélyes pohárköszöntések között temették
naton térvén vissza, este a majorban megjeleli két ál- el. Ergo : boldog újévet!
arezos egyén, kik a számtartúnál tudakozódtak Schoss*
berger után. Midőn azt a választ nyerték, hogy Szol
nokba ment, a számtartótól tudakozták, hogy nem ha
gyott-e itt pénzt. A számtartő megmutatta saját pénzA múlt vasárnapi „Nyilttér® rovatában, Szat
tárczáját. melyben 11 frt. volt, de azt neki viszsza ad mári Ferencz rágalmazónak nevez, mig viszsza nem
ták, megnézték a számtartó óráján az idő állását, ki vonom az ellene szórt rágalmat; de hogy az miben
húzták a lámpa belét és sötétben eltávoztak. A szám rejlik, azt nem Írja; — hogy az olvasó közönség is
tartő előadása szerint —
irjá levelezőnk tudja, mivel rágalmaztam, az következőkep áll:
— az intelligens
osztályhoz tartozóknak látszot Szatmári Ferencz több Ízben felkért, hogy mutas
tak a rablók, legalább minden körülményből ezt lehete sam meg a katlanomat, miért 3 forintot ígért; én
a számtartónak következtetnie. A nyomozás megindit- azért 5 fi tót kertem, és a katlant megmutattam
neki; részemről éz rágalmat nem tartalmaz, totatott.
* A jászberényi vadásztársaság tagjai múlt kedden vábbá rósz szájúnak mond, öcsém, nincs benőve a
Megyei hírek.
a gyöngyösi hegyek közé ráudultak ki, hol három őzet
ejtettek és igen sok nyulat. Egy őzet Wagner Vilin; s,
egyet Eördög János, egyet pedig Ahnásy N. ur lőtt.
Az őzeket, mint igen szép példányokat, sokan megte
kintek.
* A jászberényi nöegylet decz. 18-án tartá rend
kívüli közgyűlését, melyen a tágok mély sajnálatukat
fejed lágya!
STEFANOViTS ALAJOS,
ezukrász.
•) E rovatban közlőitekért a szerkesztőség nem vállal fel*,
lósséget.
Felelős szerkesztő Pásztor Ferencz.
OXXXXXXXXXXXXXXX«*»»«9O*«XXXXXXXXXXXXXXXO
Csodálatra méltó a természet ereje,
- X
ha az a kellő módon alkalmaztat! k.
X
a természet ereje!
t
így kiáltok én is fel, és önnek ezennel legbensőbb köszöneté
■uet fejezhetem ki, miután hála 1 egyon érte az istennek, az ön Wiukelma\er-fele bojtorján gyökér szesz-és hajkenőcse segélyt hozott
számomra hajam kihullása ellen s annak újra növésénél s csak az t JL
óhajtanám, miszerint az igazság a világnak tudomására jusson.
Kaufmán P. Dukl n. •
JC
X
X
T
Hét évig kopasz és szakáltalan, — mint amilyen 24 éves fiatál ember létemre voltam, csaknem kétségbeejtő. Az ön csakugyan
csodálatraméltó és gyógyhatásos Winkelmayer-féle bojtorján gyökér szesz és hajkenőcsének használata után alig két hónap alatt is- *
inét tömött hajat nyertem, sőt még a szakálam is. melynek kinövésébe pedig még magam is kételkedem, igen szép sűrűn mutatkozik.
ilála érte az Istennek s a természet gyógyerejének; önnek köszöne- a
temet, miután legközelebb Bécsbe fel fogok rándulni, élő szóval foKandier J. gépész Budapesten.
gom kifejezni.
Y
J
Az ön Winkelmayer-féle bojtorján gyökérszeszének néhány
üveggeli elhasználása után, parókámat, melyet már csaknem egy éve
viseltem, ismét félietehettem, s most ismét meg van a hajam, sőt
több mint ezelőtt. Ezen eredményről nálam bárki is meggyőződhetik
Wendt . jószágtulajdonos B Lag. a Thaja mellett Alsó-Ausztria.
Én az ön valódi Winkelmeyer-féle bojtorján gyökér szeszéből
2 palaczkkal hozattam magamnak, s annak használata mellett mind
a mellett is, hogy alig vagyok még 20 éves rövid pár nap alatt nagy
és szép szakait kapum. Ezennel hálás köszönetemet fejezem ki, maadt am tisztelettel ifjú Mágusét Lőrincz, Krappon (Kraina.)
LegUensőbb hálás köszönetemet a-. ön, Winkelmay er-féle boj
torján gyökér-sxeszeért, melynek három heti használata után, pom
pás tömött szakái birtokában vagyok. Én az ön csodálatraméltó kérzitményeit mindenkinek a legmelegebben ajánlhatom.
Berger József Elg. lovag. Bécs.
Ezen, valamint sok más száz elismerő és köszönőirat melyek nálam eredetiben mindenki által bármikor is betekinthetés végett ki vannak téve, a Winkelmayer-féle bojtorján gyökér-szesz és hajkenőcs minden dicséretet feleslegessé teszik,
mivel jó önmagát dicséri meg.
Árai:
1 palaczk Winkelmayer-féle bojtorjángyökér-szesz
hajkenőcs
1 tégely
olaj
1 palaczk
Postai megküldésnél (a péuzheküldése vagy utánvétel mellett) csomagolásért
90 kr.
50 „
40 „
10 krral több.
Központi raktár: WINKELMAYER I. Becs VL Gumpendorferstrasse 159.
Fiókraktár : Budapesten, Török ózsef-nél gyógyszerész király-utcza 7. sz. Zágráb, Mittelbach 8. gyógysz. Pozsony,
Karer J. illatszerész Fischerthartgasse 6. Temesváron, laroraiss E. gyógysz. Tarczay István gyógysz. Kolozsvárott: Szé
kely Miklós gyógysz. Gyöngyösön, Mersiu Nándor gyógysz. Debreczen, Rotbschuek Emil gyógyszerész, valamint minden
X
hírneves gyógyszertár-és illatszer kereskedésben.
—-- a tömérdek hamisítás kikerülése végett csat arra kéretik mindenkor Winkelmayer-féle valódi bojtorjau.gvökér készitpényt kérni, s arra ügyelni, hogy minden palaczkon J. Winkelmayer, Béce VL Gumpendorferstrasse 159
■ legyen
’*
í alkalmazva.
•
‘
’
1882. Jan. —3-12
c*ég
KINTZLER SOMA, műórás Szolnokon.
Ezenkívül:
Ajánlja gazdagon felszerelt
inga-, kép-, játszó-, irodai-,
ébresztő-, kakuk-, és közön
séges fali-órák,
óra raktárát ^T.
A Nagykörűi határban lévő
Petrovay féle mintegy 1000 fhold
nagyobb részben felső legelő föld
3-6 évre haszonbérbe adandó azon
nal
' Bővebb felvilágosítással szol
gál Szolnokon Bagossi Károly ügy
véd, Török Szent Miklóson Polgár
Mihály.
3—1
*
úgyszintén
arany és ezüst lánczok,
gyűrök, óraboritékok
és
Férfi órák:
üvegek
Egy Mdat henger óra 4 kővel 6—10 ftig
B rugóval 10—11
dupla fM4l is
— i&
Bemontoir 14-10
a
a horgon* Óra
IS—20
18-34
aa
» Romontoir
Egy arany henger óra
26-40 ,
30-50
a
, horgony óra .
•
, Reéjoatófr
52-86
200—400
a
a ChronometUr
nagy választékba stb, stb.
készít és javít
két évi jótállás mellett.
Cserét minden irányban elfo
gad. Toronyórák kijavítására
és újak készítésére több évi
jótállás mellett vállalkozik.
Úfi érák:
Vidéki megrendelések
pontosan és lelkiismeretesen
eszközölte tnek.
Efy arany heng. 4—8 kivel 20—80 fti<
. ,
„ Xftemontoir 30—40 ,
•
, horgófcy
45—80 ,
10—10
fi 1
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX tXXXXXXXXXXXXXXS
ooooooocxxo
[
melyben mindennemű jól sza
bályozott órák kaphatók a kö
vetkező árjegyzék szerint:
IX Évfolyam.
Hirdetmény.
Van szerencsém a nagyérdemű közön?ég becses tudomására hozni, miszerint f. é. decz
2^ án. Szolnokon a vasúti főutczán, nővérem
V<»zlay Jánotné házában, tzemben a pottahívaMnllnl.
Mindenféle czukfász-sütemények, -cse
megék és befőttek,
friss és kitűnő minőségben naponta kap.
hatók, valamint helybeli és vidéki megren
delések is gyorsan, pontosan és a legjutányosabb árak mellett kiszolgáltatnak.
Ugyszinte reggeli és délutáni kávék és
theák, reggelik, likörek és szilvoriumok a leg
finomabb minőségben állank rendelkezésére a
t. fogyasztó közönségnek.
^Szolnok, 1881. decz. 22.
CZINÓBER ANNA,
• 6—2
12. Évfolyam.
Authentikus kisorsolási jelentés.
Osztrák-magyar és külföldi sorsolási értékek, kisorsolható állami és magán-kötvények, vasutigőzhajózási- és iparvállalati részvények és elsőbbségi kötvények, záloglevelekről. stb. Bank
pénzügyi és vasúti ügyek folyóirata.
1882; január i*én nyitunk uj egész éves előfizetést a
tizenkette
A „MERCUR* magyar-német szövegben 3—4-szer jelenik meg havonkint, megkivántató esetben többször is, és pedig minden jelentékeny húzás után: authentikus huzási lajs
tromokat czélszerű tabellát s átnézetben könnyen érthető rövidséggel közöl, valamint közli, a
vissz amaradottakat, vagyis a kihúzott és m ég fel nem vett nye
reményeket, ennélfogva az értékekkel biró közönség részére nélkülözhetlen közeg.
Előfizetési ár bérmentve házhoz hordva vagy postaküldéssel egész évre csak 2 frt.
A .MERCUR* kiadŐhiVhtala Budapest, Dorottya-utcza 12. szám. BUDAPEST.
Ezennel meghívásunkat tesszük előfizetésre ésa czimnek és
utolsó pósta pontos és világos megjelölését. Az előfizetési pénz beküldése legjobb és leg
olcsóbban eszközölhető postautalványny ah
crakráu.
4—5
Hirdetmény.
112. SZ.
kgy. 881.
a
* ,kr’ VAi^<?'
SZix^ír^
i
g e ’r
,ren^tíZett
városban a Kőrös fólyon egy 131 méter hosszú 7.25 méter széles közúti fahíd építése 37334 frt
elhatároztatván, az ehhez szükséges anyagok szállítására és munkák teljesítésére — első sorban azösszes válla
lat r *a, «zuuánkülOn-kfllőn
*) faanyagokra,
^b) vasanyagokra,
Jc) festésre,
, 4) ácsmunka, és
( «) földmunkára
e
V <
nyilvános szóbeli és zárt ajánlati árlejtés fog tartatni. Kun-Szt-Márton város közháza nagytermében
1882-ik évi január hó 10-ik napján délelőtt 10 qrakor,
znire az árlej tezni kívánók ezennel meghivatnak.
4 r 1 e j t é . h ej a kikiáltási ár 10 1-kátaz írlejtés megkezdése eldtt zz
drlejtezd kmdöt*^^
aií2tÍ££
A
ismerik, , t « k „ . k
ges
? f 5 l?’ d é ' * ‘
m , g
M
“«»“•*« és menta teljesítésére írásbeli z á r t a j á n 1 a t o k
kéaíbb
-filmbe ne,, vétetnek.
J
kinyilatkoztatni,
b e^ é'VTT’se'^m'en^ó
V»•
.
t
... ..
1
követkézé irta^ril^^^^^^
óráig
nyujtsá kH
1 *
is
hidtervét, a kivetést, az áltagos és résdetes feltételeket
■ megtekinthetik, tót kívánatra a 2 frt i r á . d i j e 1 él e-
a
vállalkozni
kivánóka
zonnal
meg is
küldetnek
ajánlataikat, polgármesteri
hutaihoz
ezimezv.
fiMopftéséra- 8 s szükséges bánompéznek készpénzben! melléklésével a fentirt nap délelőtti 10
* *
Kelt Kua-Szt-Márton város képrirelő testületének 1881. éri deeMmber hó 18-ik napién tartott közgyűlésében.
rí . •
Ledniczki István,
8—2
Kormos Károly,
ítaeboréay, 1881. Nyomatott Saalaf Irtanál
löj^yző, mint' polgármester helyettes.
1
2
JÍS» WZOM. S
Döüzetési ár:
hrt.nkint
pőldáayök h
Negyvd érre
••;
1 írt 30 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
_
«9
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Hirdetési díjak:
ak nerireantdadgnél,
■áMŐ-agyréd Íróiéiban; Vakra, LáeslA «r életében;
e*ak előlege* dtfazia mellett kSxSRetaek.
Egy centiméter magaa*dgn három baaáboe mudeteyi térért:
20 kr.
f-Mer hirdetve
2-saer
hirdtttményck, mint * nyílttéri köalBménynk
•
12 •
TAbhazAri hlrdetáraál árle*ar*d*«.
A mi nyomdánk.
(—r.) „Minden Demoszthenesznél szebben
beszél a tett!8 — így zengte ezt a lantos köl
tészet nagy mestere, Petőfi, ki viliarzó lelkének
nagy elszánóaával, mikor dicsőségének napja fél
világra elsugárzott, a sajtóra tette fölkent kezeit
s azt a nemzet nevében lefoglalván — szabad
nak nyilvánította.
És a szabadsajtó, habár időleges nyugvásra
lön is kárhoztatva a nemzet-bénitó hatalom
j által, visszanyerte király-urunk megkoronáztatása alkalmával világmozgató hatalmát, s mind
inkább vívja nagyszerű harczait úgy a politikai,
mint a társadalmi és közéleti téren. És a nagy
hírű angol 'journalista szavai nem puszta mondás
ma már, hogy „vegyetek el e nemzettől min
dent, alkotmányt és szabadságot; verjétek kezeitlábait bilincsekbe: csak a szabad sajtót hagy
játok meg nekem, és én visszaazerzem alkotmá
nyát, dicsőbb szabadságot teremtek neki s a bi
lincsekből kardokat kovácsoltatok Angolhon népének!“
Igenis, a sajtó uralja ma a világot; ez az a
hatalom, mely előtt meg kell hajolnia mindenki
nek egyaránt.
Ha csak azon parányi kört veszszük is szem
ügyre, melyben lapunk él és mozog, láthatjuk
és tapasztalhat] nk a vívmányok egész lánczolatát, melyek közhaladásunkat jelzik, de melyek
nek életre pezsdítését egyedül lapunk tényezte.
Azonban föbajunk volt az, hogy nem ren
delkezhettünk föltétlenül oly nyomdával, mely
-— egyéb vállalatok mellett — kizárólag lapunk
felvirágoztatását tűzte volna ki működése felada
tául; és ez valóban nagy baj volt, mert a lap
nak, a mellett, hogy igén gyakran titkai is elárultattak, az idő tömegéből, hogy úgy mondjuk
TÁROZA.
MMI«ÍÍV>
Caende* éjjel elmerengek
A telő hold képé*.
8 a csillagok fényén,—
Mintha volnék Endymion
Boldog áhnoddsbaa.
Mit rém ceókol a eaerelem.
Hogy eeak képed láeeam,
8 as éber-lét nagy kínjait
Leikeauől lerdssam.
.
.
Bélyegdij minden beígtatáraál 30 kr.
magyar szójárás szerint: csak egy kis körömaradék jutott, mi által legönzetlenebb törek
vésünk, ha nem hiúsult is meg, de mindannyi
szor visszahanyatlott, s a hatás önsúlyát ismét
csak mi éreztük.
Ma azonban ezen a bajon túl vagyunk, mert
miként más helyütt is jelezzük, oly nyomda áll
apunk rendelkezésére, mely a miüzléB kifogás
talan volta mellett kellő idővel és erővel rendelcezik lapunk kiállítására s igy minden kellemeten^g és nehézség, mikkel eddig eredménytele
nül küzdöttünk, végkép kikerülve és legyőzve van.
8 hogy visszatérjünk csikkünk első sorára:
minden Demoszthenesznél szebben beszél a tett.
Üres szóval nem dicsérünk, hanem utalunk ma
gára a tényre, hogy aki meggyőződést akar sze
rezni lapunk csinos, izléstcljes kiállításáról, az
vegye kezébe e jelen számot és mi a dicsérettől
fölmentve érezzük magunkat
De van még e dolognak elvi jelentősége is.
A verseny hatalmas tényével találja magát
szemben az olvasó, hogy Szolnok városában, a
meglevő kettő mellett, egy dísztvt, teljesen uj
nyomda rendeztetett be, mi eddig még itt nem
történt. Mi ez, ha nem haladás!
Mikor tíz évvel ezelőtt, a törvényszékek
rendezésekor, még az országgyűlésen is hangoz
tatták, hogy Szolnokon nyomda sincs, mig Jász
berényben van — tehát ezé lejjyen az előny:
Gullner Gyula kivágta a becsi.'letet az által,
hogy a primitív szerkezetű Szoretics -féle szolnoki
nyomda produktumát a törvényhozói-*nak felmu
tatta, s bebizonyító, hogy Szolnokon csakugyan
vala. És ime ma még csak nem is kaczagunk,
igenis fennen hirdetjük, hogy a korszel
lem rohanó kerekeit megállítani nem lehet, ha
bár az ég s föld sarkai inogjonak is JJelé!
Munkára föl! éljen a verseny, éljen a ha
ladás fenséges eszméje!
hanem
Tűzbiztonsági állapotaink.
A bátorság vagy öntudatlan vagy öntudatos.
Mindenik annál nagyobb, minél könnyebben be
következhető és illetve valószínűbb" a veszély, s mi
nél kevesebb a remény az abbóli menekülhetésre.
Ar. ember mindenütt, tehat a szobában, utczan,
a mezőn, öntudatlanul bátor, még akkor is, ha veszély
nem mutatkozik, mivel az el van rejtve a szem elöl
8 váretlanúl és gyorsan szokott fellépni.
_
Ki vasúton, vagy folyó vizen átázik, öntudatlanúl bátor; de bátorsága már nagyobb, habár az
elővígyázat mellett a szerencsétlenség bekövetkezése
nem oly könnyű, nem oly valószínű 8 remény is van
a menekülésre.
.
Ki tengerre, léghajóba száll, lőpor és egyéb
robbanó anyagok készítésével, gőzkazán mellett
vagy bánya üregben foglalkozik: öntudatlanul bátor
s bátorsága már sokkal nagyobb, sőt mondhatni: a
vakmerőségig nagv; mert minden elövigyázat mellett
is a szerencsétlenség bekövetkezése könnyebb, azt
veszélyesebb tényezők teszik lehetségessé, s ha be
következett, alig van vagy épen nincs remény a
meneküléshez.
A csatába induló hős bátorsága öntudatos;
azonban^ hogy ö és az előbb említett közül ki a
bátrabb: bajos meghatározni.
Itt a veszély már létezik; de van remény
belőle szabadulni. Amott van remény a veszély be
nem álltára; de ha beállott: abból nincs menekülés.
A menekülés lehetőségének megfontolása nélkül
van nyomda.
veszélybe rohanni: vakmerőség.
De aki tíz évvel ezelőtt jósolta volnsy hogy
Á veszély bekövetkezte előtt is tehát minden
akkor, midőn az 1882-ik év első órája nx'gkon- ember öntudatlanul bátor , minden ember egy-egy
dul, Szolnokon versenyre kelnek a ny» »mdák, azt, h<>8 Azonban az öntudatlan bátor csak addig hős,
ha meg nem kövezik, legalább is kikaczagják
így merengek, — • lelkem röpül,—
Nem a fénye* égbe:
A végtelenségbe t
Mit ér nekem aa ég a fénye,
C.illag-miriadok, —
Én nem fényre, nem aa égbe —
A magasba vágyok,
Ahol nem vakít el a fény,
Hanem tiutáa Utók.
A nép Istenével,
8 aa latén a néppel...
A szeretet éltet;
Ea ül királyi trónusán
8 áraaat fényeaaéget,
8 melyért milliók küakSdének:
Áldott békeaégetl ...
1
Ok! jdl érik at álmoddá
E ti# kebelnek—
Kínjaim pihennek.
Melyek gyilko* mérgeikkel
A telkemig vájtak. . . .
Bé, csalódd*, tépett remény,
8 keaerve a vágynak,
— Keblem riió lakoeai —
Mind ehiyngovának.
Nagysaerd esend énéért kamQa
A csillagos ^el.
Itt len* * sőtéttd;
Aa égi ftny •
aMőt
Egygyé asBvődéoa:
Aa őoerő merőimének
.ÖrSkenyelgéM, —
Aa Irtanak nagy eaékja ea,
*• O nOmTv QtWWW •
•) Mutatvány*! meraőaek sqjtó alá gyájtótt qjabb költemé
nyeiből.
Sxol-
Hirdetések
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek 830LNOKON:
:
búzapiaca, 1396. tx. a.
r *xdlemi réaaét
leményekea krral
■ mini u riófizrtóri i
d«a egyéb dijak i* küldendők
Ide küldendők * po«Ui felaaólamláaok i» (redamMio.')
UJ világot alkot lelkem,
Ahol világ aiaesca,
8 ő leve benne írtén!
Nem hogy paraacárt osztana—
így álmodom merengéaben
Aa életnek képét:
Saeretetet a békét. —
Oh, de lelkemet fölráaxa
Bilincsek caörgéae:
Hány némáét rab,—ok hánynak van
Háláló* nyBgéae...
।
Szeretettel éltet;
A szeretet taraja 8s«ze
Aa emberiséget;
Hol ea megexünt: írtén sincsen,
Minden puszta képzet...
8 a szeretet ott nem tényé**,
Ahol- eaolgaaág van:
Él a it a b a d a á g b a nt
Szabadság fénye* világát
Álmodja e lélek, — '
Vesznének, kik jármot tesznek
Nyakára a népnek!
Meg kell már égymer hallani
Jajunkat aa égnek I
Jőni fog a nagy nahadség,
Miliők kívánsága:
Világ aaahadaág al
Ea teremt egy qj világot,
összedől a régi,—
Megdiesődl a vén idő,
S^keeaoráava nézi,
Amint a nép milliója
Szabadságát érái...
Csak visssza.
— Benéfy. —
Irta: VArA* Xálmáa. ‘
(FolytaU*.)
Cxili remegve engedelmeskedett, mert a ^utyanvat is mind közelebb ^tt, 8 a lovar két kutyája is
hervt
fölót.
,
, ,, . , ...
Ekkor az előbb lehányt ruhadarabokkal befedte
őt a g Mda 8 • lámpát eloltva, lefekvésre küldé a
másik 4
és kiabálás mind közelebb hal
latszott" 8 mintegy tíz perez múlva a bokor megmozdnlt r
’on néhány kutya rontott elő.
Ekk or Brúnó és Ráró iá vadul n^tm
8 a követ.
perezben kutya marakodás volt hall
ható. '
wig a veszély ki nem tört; ha kitört; rendszerén!
rémületbe esik s eszét veszti így az anya a felette
^gö házból kiszalad, a bölcsőjében alvó
pedig az égő házban felejti, s csak később wt eszébe
Innak megmetftése, mikor talán
bája meggyulad, futásnak indd *.ekkéntn tünet még
jobban éEzti, a helyett, hogy dlenkezfleg
nék. így vesztette eszét a bécsi színházban keidebb
kiütött vérfagyasztó szerencsétlenségben ^a tűzbizton
ságra felügyelő személyzet.
■
Öntudatlanul bátor Szolnok városának minden
'lakosa, szinte & vakmerőségig.
.Miért?
Könnyű roá a felelet.
Mondhatni, "tahin alig van már az országban
város, az egy J»«-Serényt kivéve, - melyW a gyú
lékony anyagokkal fedett házak és melleképjdetek
♦egymás mellett és egymáshoz oly sűrűén építve vol
nának, mint itt nálunk Szolnokon. Legtöbb haznak
•.az udvara alig néhány négyszogméáer s mégis az
egymáshoz ragasztott tűzfészkekkel úgy körülvéve
van az, hogy a szerencsétlenség fellépte esetén az eltás<esak alig, vagy épen nem lehetséges. Ezekhez
járulnak még a -házakon lévő roskadozó s alig 3 arasz
magasságú lyukas nádkémények, melyekből mint meg.aunyí ffizokádó hegy tölcsérekből ijesztöleg néz ki a
pusztulással fenyegető nagy szerencsétlenség.
Városunk úgysaókván egy óriási robbanó anyag
hoz hasonlít.
Valóban az igy épített városban lakni, vagyon
inál báni: nagy bátorság, a vakmerőségig. Csak egy
nagy szél a véletlenül egy tűz kiütés: e város porrá
♦égett.
A reményt abba helyezzük, hogy „vigyázunk."
Ámde ez nagyon üres vigasztalás!
Más városok is vigyáztak, de lakosai közül egy
nem vigyázott s elhamvadtak.
Ott van példa rá a többek kozott Baja és Kecs
kemét városok. Mindenik vigyázott, de az előbbihez
4 kilométer távolságra fekvő Szent-István nevű köz
ségben egy ember nem vigyázott és a tűz átrepült
‘Bajára, és az, egyetlen egy ház és egy kápolna kivé
telével porrá lett Kecskeméten sem vigyáztak egy
?háznál, s a város felénél több leégett
'Ezekből okulva, nem találjuk városunkban sem
a bekövetkezhető szerencsétlenség megelőzéséhez ele
gendőnek a vigyázatot; — mert rendszerént mindig
találkozik gondatlan ember, sőt minden vigyázat mel
let is .bekövetkezhetik az; — nem, a városházánál
most is vajúdó, vagy talán már örökre meg is halt,
.építészeti rendszabályokat sem, mert ha azok véletle
nül létezendenek is, csak az ujabbi építkezésekre vo
natkozhatnak.
Városunkban körülbelül 1500 ház áll fent olyan,
melyek a melléképületekkel egybeszőve, oly sűrű a
.gyúlékony tömkelegeket képeznek, hogy közülük akár
melyik gyuladjon meg « véletlenül fújjon a közönsé
gesnél erősebb szél: bizony nem menti meg ezt a vá
rost semmi a végenyészettöl, nem még akkor sem,
ha fejét nem vesztené is eL
Emlékezzünk csak vissza az 1874. év május ha
vára, a midőn a kispipához czimzett korcsma kémé
nye idgyuladt. Óriási orkán dühöngött ekkor, a port
toronymagasságig kavarta fel, az ember csak szem
behunyva mehetett Ha ekkor egy derék katonatiszt
a tüzet rögtön el nem fojtja vala, — habár csak ké
ménytűz volt is az — ki tudja, hogy a város egy-
tetősünkre nem hallgatva, a bekövetkezhető megmérHue nem heverne-e míg ma ie romokban. Nem hírhetlen szerencsétlenség elhárítására czélzó intézkedé
detnék-e a kormosfalak még ma is az emberek. vak- sek megtételének könnyelmű elmulasztása által a
merő gondatlanságát? Intő jelenet volt ez. Az intést város létezését koczkáztatni engedik, s nem követnek
fogadjnk el: Ne legyünk továbbra is öntudatlanul el mindent, hogy egy netalán bekövetkezhető tüztenbátrak!
. , . \
i
kr
ger hullámai alá ne temettessék a váaros.
Fő dolog ugyan a vigyázat, de a legnagyobb
vigyázat mellett is megtörténik a szerencsétlenség.
Megt&ténik ez még akkor is, ha nem találkozik könvnyelmü ember és gondatlan gyermek, kik okozói IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
szoktak lenni rendesen a.tűzvész kiütésnek.
* • Vávárovéa A ezibakházi vásári helypénzszedési
Szükséges tehát a vigyázaton kívül:
v
1-ör, hogy a kíhágási büntető törvény 141. §-a jog bérlője Szabó Ambrus és Czakó Ignácz a megye
értelmében a tűz kiütésének vagy tovább terjedésé tiszai aljárás szolgabirája által 15 fit pénzbírságban
nek meggátlása czéljábó|, a városi hatóság által ho- marasztaltattak a kapupénz jogtalan sze
dése miatt és igy vásározó
zakzassék szabály, mely szerint a meglevő tűzfészkek, u. ucov
--------------iparosaink
r-------- — hasonló
-m.: ólak, istállók, félszerek s egyébb könnyen tüzet I látásoktól ezután mentek lesznek, bzolgáljon ez tufogó épületek, egymástól s a szomszédok épületeitől’ • domásuk
*
s kerítéseitől válróztassanak el, s melyek még igy is.
• A „Szolnoki Ipartársuiat" 10 frtos kölcson-kötveszélyeseknek mutatkoznak, hányattassanak szét, J vényei 4-ik sorsolásánál 1881. decz. 26-án a követ
miként ez más városokban megtörtént;
I kezö 50 drb kötvény lett kisorsolva: 19. szám Illgen
2-or, a mely házon nád vagy roskadozó kémény kpü tulajdona, 22., 23. és 26. sz. Adler Ignácz t„
van, a tulajdonosnak tétessék kötelességévé, hogy a *30. ró 31. sz. Barahyő András t., 37/sz. Ratics Mihelyett záros határidő alatt kőkéményt építtessen. Ki I hály t., 47. sz. Steigenbérger 8. t., 51. sz. Szendi
a rendeletnek nem engedelmeskedik: kéményé húzás- I Antal t, 59. sz. Deutsch Lipót t., 64. sz. Kreutzer
sók le. így rendeli ezt á fenállott „Jászkunkerületek" I István t., 68. és 69. sz. Ipartársulat t., 76. sz. Szép
által 1873. évben hozott építkezési szabályrendelet is. I Mihály t, 78. sz. Kremmer Leopold t., 86. sz. Krausz
3-or, a kútak száma szaporittassék, különösen Ignácz t., 89. sz. Hay József örökösei az Ipartársuoly helyeken, hol a házak sűrűén épitvék és igy a I latnak ajándékozták. 96. sz. Neugebauer Antal t.,
közbiztonságra nézve •szembétünőleg veszélyesek,
97.-sz. Lechner József, az Ipartársulatnak ajándé4-er, tétessék szigorú kötelességébe minden ház kozta, 104. sz. l&hwartz Ignácz t.? 108. sz. Marék
lakójának a kapitányvíz tartása és pedig legkevesebb I József
109. sz. Tóth Sándor i.,#114;, 115. sz. és
egy akó mennyiségben.
I 116. sz.rJyitrai Emil t., 118., sz. Hay Jakab t., 130.
5-ör. Hagyassák meg a rendőrségnek, hogy ezen gz. Külsö-Özolnokmegyei takarékpénztár t., 148., 149.,
szabályok megtartása felett, szigorú felelősség terhe I 156., 165. és 167. sz. Tiszavidéki hitelmtezet t., 178.
alatt őrködjék.
és 180. sz. Magyar-német erdő ipar egylet t., 184.
Ha más városok hasonló intézkedések által a gK. Bakos Antalt, 187. sz. Ipartárs, t, 190. sz. Szüsz
tűzvész kiütése lehetőségének tudtak gátat vetni, l. t, 193. sz. Kreutzberger I., 195. sz, Gál Ferencz
tudni kell azt itt is.
t, 201. és 202. sz BarhóF.t.,.211. sz. Kinczler S. t.,
A szegénység érve itt figyelembe nem vehető, 213. és 214. sz. Szendi Antal t., 218. sz. Kreutzer
az áldozathozatal nem kímélendő.
e I Balázs t, 237., 239., 242., 245. és 247. sz Ipart, t.
A fenyegető közveszély elhárítására czélzó inExen kötvények a törlesztési tervezet értelmében
tézkedés kíméletet, mell&érdekek dédelgetését nem | 1882. év febr. hó 1-től kezdve a szolnoki ipartersulat
Bemerhet; a kegy és népszerűség hajhászatnak, élné- elnöki utalványozása mellett a társulat pénztáránál
zésnek, saját érdekeink megóvásának már itt vége 10 htjával ki lesznek fizetve,
van, melyen túl azokat folytatni, iszonyú felelősséget
vonna maga után.
0
.
■ - '
- - - .................. Inkább nehány száz ember haragudjék most, I
mint a közös szerencsétlenség bekövetkeztével velők
EGYHÁZI ÉS ISKOLA ÜGYEK
együtt egy egész város keseregjen a hamu és romok I
között, átkot szórva a mulasztók fejére.
.
|
• A rákÓCzlfftlvai uj kézségben levő népiskola
Igaz, hogy mindezen intézkedések megtétele után I
a vallás- ró közoktatásügyi miniszter Bér
sem lesz a város tűzméntesse tévé; de hiszen hol van 1 jjosy Gyula kir. tanfelügyeld ajánlatára egy igen éraz -oly város, mely ezzel dicsekedhetnék, midőn a tűz I ^ókes tanszer és tankönyv gyűjteményt engedélyezett,
előtt még a 3—4 ■emeletes házak cserép teteje sm- I
« Tekintetes szerkesztő url Engedje meg becses
csen biztonságban; de legalább a tűz kiütésének va- I lapjának hasábjain a következő sorokat nyilvánoslösxinüaége csökkenni fog,, s. kisebb szélben a veszély g^gra - hozni Do na Döme és Társa budapesti keresmegfogása, egy helyreszoritása az égő épülethez! hozzá- kedő urak, mint a Jász-Nagykun-Szolnokmegye référhetés, lehetővé léend téve.
gibb idő óta papirszállitói, e tankerületbeli szegéNe legyünk tehát bátrak, a kiüthető veszéhdyel I nyebb sorsú iskolás gyermekek részére különféle írószemben. Hozzá kell látni a közbiztonság műnk áj á- I szereket küldöttek ajándékba, melyekből a nagykörűi
hoz, mig nem késő. Ha meg van téve minden lehető, I közs. iskola is/nagyRágós Sípos Orbán kir. tanácsos
a lelkiösmeret senkit sem vádolhat. ,
_
alispán és Bárdosy Gyula, kir. tanfelügyelő urak inTndjuk, hogy ezen szavaink is csak kiáltó sza- tézkedései folytán nagy mennyiségű mindennemű. íróvak lesznek a pusztában. De mindegy. Egy város I szert, nevezetesen; fél rizsa iropapirt, 3 tuczat irÓnt,
18,000 lakosának élete és vagyona érdekében még- 3 tuczat tolltartót, fél doboz aczéltollat, 400 magyar
tettük szent kötelességünket. Többet nem tehetünk, irkát és 1B0 drb díktandót szerencsés volt kapni. —
Ám viróljék a felelősség súlyát azok, kik figyelmez- Midőn a kegyes adakozóknak nemes tettükért isko-
Ismét hangzott a hívás, s a kutyák a többitől
követve visszatértek.
A magas férfi újólag lámpát gyújtott — a má
sik kettő is talpra ugrott s revolverrel, bottal kezük
ben várták a következendöket.
Nem soká kelle várniok.
z
A Bokor szétvált s onnan két szolga fáklyával
« több paraszt vasvillákkal lépett elő.
Midőn meglátták emezeket, megálltak.
Az egyik szolga oda ment s kérdé:
— Nem láttak egy nőt? vagy nem hallottak
erre zajt?
— Nemi — felelt a magas. A kutyák sem vet
tek .észre semmit!
Egy vadász kutya, mely a cselédekkel jött,
megáttt a kocsi <előtt s ott szimatolva, egyet vakkantott 8 faikát csóválta, de nem ügyelt senki reá.
A cseléd jó éji kívánt s ment az egész c^ípat'
tova.
/
Ekkor oda mentek a kocsihoz.
/
— Elmentek I — szólít a legidősb.
Czili felült a kocsiban.
_
A magas férfi szólít hozzá:
— Most már nyugodtan alkatunk, s holnap r.tazunk tovább.
Czili lehajtá fejét ismét a kocában, azok pedig
beszélgetni kezdtek francziául.
\
— Hogy visszük át a határon? kérdé az egyik.
— Bolond! — felelte a másik, hiszen utle velünk
ötre szól! {
— Igaz az! — felelt amaz, — mi hánn/m, a kis
leány és Duvalsnak a leánya!
Duvala, ki nem volt más, mint a magas férfi,
komoran nérótt maga elé.
— Szegény Jenni! — szólít halkan s lefeküdt
0 is, mint a többi.
Czili szemeire azonban nem jött álf m.
. t
Lelki szemei előtt még mindig a f-róf tűnt elő,
s midőn vigasztalta magát, hogy hiszen talán él, ak
kor atyja jutott eszébe, ki kétségbeesetten keresi öt,
s. szive majd megszakadt fajdalmában.
'Végre akíáuött órii^ izgatottság/elnyomta a tes
tet s a leányka elszenderült.
/
TT.
I után jöttek a csoportok, mindenik szomorú arczczal
[ ismerte fel, hogy fáradtsága tökéletesen hasztalan
Az inasokat s parasztokat a gróf küldte ki fel- volt.
kutatni az erdőt
Az öreg erdész maga átkutatta az ismert bar4 az erdésztől tudta meg Czili eltűntét
lángokat és faodúkat Sehol semmi!
Áx erdész ugyanis este 9 órakor tért haza a
Kétségbeesett, s az elfásult érzékű ember szemnnkmbdí, s meglehetőssé étvágya volt
* I méhen könyek jelentkeztek.
'
Már a'konyha ajtóból kiáltott be:
Midőn ő is visszament a faluba, s megtudta,
— Czilikém, lelkem, mit adsz enni apádnak?
hogy senki sem hozta vissza gyermekét, az erős emMeglepte, hogy viaszt nem kap, s midőn á bér megtört aggnak érezte magát, s képtelen volt
hi^eg konyhát meglátta, rostát sejtve rontott a erőt venni fájdalmán.
szobába.
'
Végre a gróf megígérte neki,' hogy mindent elLeánya nem volt ott.
követ érdekében.
Kiáltott. — Ki ment a ház elé, Czili nevét hanAz orvos, ki a gróf mellett volt, csupán ezen
jgosan ismétlé, de senkj sem felelt.
eseménynek tulajdonitá, hogy az néha álmában CziSzorongva várt egy fél óráig, de hiába.
. like nevét emlegeté.
: *
Ekkor már ném türheté tovább a bizonytalan?
De a tudós férfiú tévedett.
ságot, és a házat magára hagyva, a faluba sietett.
Teleoni Albert gróf minden kalandos élete daMekkora volt meglepetése, midőn értesült a gróf | daczára érző szívvel bírt, s ha Czilike iránt csak egyállapotáról. .
I szerű érdeklődéssel viseltetett is, azon körülmény,
— Vad orzó? •— kérdé .^hallva az elbeszélést, 1 hogy a leány miatta ment világgá, az ö erőszakosmely , azóta köznyelvem forgó tv Tehát' vadorzók kezébe kodása által lett kidobva az élet összes esélyeinek’
került volna leányom m ? Es irtózva gondolt az es- martalékéul — elég volt arra, hogy többször vele
hetőségekre.
foglalkozzék s igy a kedves arezot ne feledje el.
— Beszélnem kell a gróf úrral! — mormogá s
Egy beteg magányában pedig veszedelmes haa beteg szobához sietett, hol rövid kérés után bebo- tása van egy szép női arcz emlékének.
csáttatást nyert.
'
Szórakozást nyújt eleinte, megszokottá lesz kéKétségbeesve mesélte el, hogy leányát nem ta- sőbb, utóbb pedig elválhatlanná, s nem hihetetlen az,
lálja sehol.
I hogy egy rút ápolónőt, vagy egy unalmassá vált feA gróf egy pillanattá öszszevonta szemöldökét, leséget beteg ágyunknál megszeressünk! Mennyivel
Sebe nem isit anynyira, hogy ez el nyomta I könnyebb ez akkor, midŐn'á leányka — kinek arcza
volna ott benn, a lelkiismeretében érzett furdalást.
a beteg előtt lebeg. — szép is, fiatál is és még nem
Az igazat bevallani? — Ezt nem tehette s igy I volt mienk, midőn még^a^kielégítetlen vágy is járul
csak arra szorítkozott, hogy minden kezénél levő esz- hozzá.
közt az erdész rendelkezése alá bocsátott, hogy leá- I
így történt, hogy mire a gróf — két hónap
nyát meglátogatja.
múlva — tökéletesen meggyógyít, a szúrást szivéA cselédség a raktárból fáklyát kapott; útköz- I ben érezte, s azon láz, melyét e seb előidézett, sokkal
ben be szólltak a falusiakhoz, s azok csoportosan kö- | hatalmasabb volt az előbbinél.
vették őket, mert a szép erdész leány eltűntét min- I
Az atya elveszté reményét, ö pedig bizalommal
denki őszinte szívből sajnálta.
_
nézett a jövő elé, s feltette magában a leányt bármi
Elindultak a szélrózsa minden irányában, felku- 1 áron feltalálni.
tatták az egész erdőt, ;fettdeaőeködtek fűtői-fától, de 1
' Ezen reménynek volt is némi alapja, mert való
eredményre senki sem jutott, s hajnal felé egymás- r szinűtlennek találta, hogy ha a leány meghalt, testét
Iánk szegény sorsú gyermekei nevében köszönetét
— Téli ruha-kiosztás. A helybeli izr. nöegylet
mondunk; szivünkből óhajtjuk, hogy adjon az ég több deczember 30-án délelőtt a helybeli izr. iskolát láto
hasonló figybuzgó tanügybarátot a nevelés szent ügyé-1
nek.
Nagykörűn, 1882. január hó 2-án. V i r á g h gató azon szegénysorsú. iskoláé gyermekeket, kik a
János iskolaszéki elnök plébános, R o m z a a János téli ruha hiányában a dermesztő hidegnek kitéve voltik és emiatt gyakran az iskolát sem látogathatták
tanitó'.
kellőleg, saját költségén teljesen felruházta. A ruha=======S==================«^M==r=;==i=a!a^^
kiosztás az iskola helyiségében - történt meg és jelen,
[ voltak annal az izr. tantestület összes tagjai; az izr.
HELYI HÍREK. *
iskolaszék képviselői és a nőegylet részéről a* legbuz
•
— Kérjük azon tisztelt előfizetőinket, góbb és legkiválóbb tagok közül: Dr.J Szusz Dávidné,
kiknek előfizetősök a" múlt év végével le elnök, Laczkó Jánosné, alelnök-és Szősz Lipótnévál..
tart, hogy netán még fenlevő hátralékai tag. Megható jelenet volt, midőn a szegény gyerme
kat beküldeni méltóztassanak; és aki ta kek a régóta nélkülözött ruhát gyermekded -örömmel,
lán az ez évi első számot nem kapta volna, vették át és háláteíten fejerték ki kösiönetüket a
szíveskedjék velünk levelezési lapon tu nyert jótéteményért., A nőegylet a szegény tanulók
ilyetén -gyámolitása által kétségtelenül jótékonyságá
datni, hogy a hiányt, pótolhassuk.
nak legszebbjeiét adta.
k <
>t
। .
KIADÓHIVATAL.
— A felolvasások a-'helybeli ipartármilat helyi
— „HafMr Sándor M tártai41 czég alatt Szol
ségében még e hó folyafta alatt > yeendik kezdetüket.
nokon egy t e 1 j e s e n* n j kö ny v ny o m d a állít Mezei Ernő országgyűlési képviselő'megígérte, hogy
tatott fel, melynek felszerelése a legszigorúbb'nyom még e hóban, vagy később a jöv“r hóban leráudul
dai müizlésnek minden tekintetben megfelel. A betűk hozzánk, hogy itt az ipartárBulat megkeresése folytán
a legnagyobb különféleségben, valamint egyéb szerel
felolvasását megtartsa. 'Azonkívül még Dr. Erődi
vények is a bécsi nagyhírű „Rust & Comp.“-féle be Béla tanár ígérkezett felolvasásra. Városunkból edtűöntődéből rendelvék, mely czég a világkiállítások digelé ketten jelentkeztek, éa pedig 'Gruber József
mindegyikén kitűntettetett s g^rtmányaival nemcsak és Szontágh Jenő urak, utóbbi lapunk munka
azeurophi sajtókat látja el jó rézben, hanem Amerika társa. Szontágh Jenő űr még‘é hó tartama alatt
is nagy‘megrendeléseket eszközöl nála. Lapunk tehát tartandja felolvasását, melynek estimé: „Modern há
ezentúl á fönnebb jelzett helybeli nyomdában fog nyo zasságokról." — Elváljak az ipartársulat buzgó el
matni, még pedig egyebek között oly kiváló előny nökségétől, hogy nem fog tovább késni, hogy az ed
mellett, hogy a nyomda is a szerkesztőség épületé dig bejelentett felolvasások valamelyike minél hama
ben van elhelyezve, mely közvetlen, ég lapunknak ki- rább megtartassák.
számithatlan előnyére van. Egyebekről beszéljen a
—‘‘Színészet Nehány nap óta Zoltán Gyula szinlap kiállítása s más rovat alatt adott közleményünk. igazgató ttársasága tart előadásokat a Scheftsik-kert
-r-: Lapunk ez évi eM számát, miután a szolnoki téli termében, mely azonban igen szűk nagyobb számú
nyomdával szakítottunk, Jászberényben voltunk kény közönség befogadására. Egyébként is Szolnoknak
telenek nyomatni, hová a kéziratokat kellő időben nincs oly terme, mnly télen át ikellő kényelmet biz
postára adtuk ugyan, azonban azok a postán elté- tosítana a közönségnek s igy igen roszul választ azon
v e d t e k, 8 csakis péntek reggelre értek Jászberénybe, társaság, mely a téli idényre Szolnokba költözik.
amikor azután a nyomdában támadt nagy zűrzavar,
— Ritka tanulékonyság. Haffner Sándor „és társai
melyből lapunknak legjobban kijutott, miután, da nyomdájában egy. betűszedő tanuló nyeri alkalmazást,
czára annak, hogy a nyomda lett volna köteles a la ki oly erős hajlammal van mégáldva e pályához, hogy
pot kijavítani, az csak részben eszközöltetett s igy belépés^ után, noha nyomdát azelőtt soha nem látott,"
lapunk jelzett számába igen sok sajtóhiba csúszott mlásna p már 50 sort kiszedett. A fiú neve Pápai
be. így a „Tűzbiztonsági állapotaink" Béla, néhai Pápai gépész fia. —
czimű kitűnő és reánk nézve, igen fontos közlemény
— Aki kétszer született. Ilyen is van a világon.
ben is nemcsak sok a sajtóhiba, de még kihagyások Ugyanis a napokban a szolnoki kir. ^járásbíróságnál
is történtek belőle, miért is « mély szakértelemmel tanú hallgátjU lévén bi^őnyos ^erét ügybeft, a bíró
Írott czikket, kárpótlásul, mai számunkban úgy a kö ság azon kérdésére, hogy hol született tanú.? ez azt
zönség, mint a czikkiró iránti tiszteletből, valamint a felelte, hogy „kis gyerek koromban Tokaj
közérdek szempontjából helyre igazítva közöljük.
ban születtem." Ázt, hogy nagykorában, hol
— Hymen. Cseresnyés Etelkát, Cseresnyés József született másodszor, a bíró már nem kérdezte.
úrnak, a kebelbeli kir. telekkönyvi hivatal egyik Ügy—- A rejtélyes esethez, melyről lapunk múlt szá
buzgó tisztviselőjének szép és kedves leányát, január mában emlékeztünk, hogy t. i. városunkban valami
hó 4-én jegyezte el Tikos Imre úr, Deb-cczen vá Nagy. Ferenci fievÜ pozsonyinegyei illetőségű egyén
rosa főmérnöké. Szerencse és áldás kísérje á boldog ökröket vásárolván, azokat Czegléd felé hajtá s az
jegyeseket!
utón szétszéllodtek ökrei, az & eltűnése pedig titok
zatossá, vált, — érdekes felderítésül szolgál az, hogy
1
1 J *
! - '
eddig fel ne találták volna akár az erdőben, hol most amint csütörtökön Hegedűs Béla főkapitány ur nyo
mozására indult ez esetnek, 'az abonyi határbeli kocsannyi munkás foglalkozott, akár máshol.
Az eédés? lassaan bár, de nyugodtabb lett, azon mék egyikében mulatva találta az ökör hajcsárt, kit
ban nem volt többé az a vidor mozgékony ember, azonnal magával hozott s itt elővizsgáim kezdé öt, 8
hanem egy az életet nehezen czipelő 'agg.
Dnvals a lovarda tulajdonos a hajnal derengé
sével már talpon volt.
— Fel-fel! — kiáltott s emberei egy pillanat
alatt munkájok után láttak.
A hangra Czilike is fel ijedt.
Körül nézett, s most ismerte fel a tájat, hol teg
nap a vándorokhoz csatlakozott/
Mint tegnap azok emliték, csakugyan hárman
voltak k
Ihf^ale az öreg, ennek fia Luis és a bohócz
szerepéi vivő Tóm.
.
Dhvals 56—57 éves lehetett, fia 28 körül, míg
Tóm e kettő között a 35-ödik évet taposta.
i- ■ < Végre Tóm leánykája az alig ÍO éves Éva, ki
most bújt ki a szekér alatt vetett ágyából, s csodál
kozva vétó álmos szemeit Czikkére.
i
-— Ki ez? — kérdé apját.
— Még nem tudom! — felelt Tóm s munkája
után látott.
Pár perez múlva a kocsi rendbe volt hozva,
mindén feltolva a,egy ülés készítve váakosokbúl
Czilike és Éva számára
>
A kocsiba három ló volt be fógva s a »raglyához egy po»ny kötve — mig két más lovon ócska
nyereg volt, melybe Duvals és Tóm ugrottak, mig
Luis a leányokat fel segítve a gyeplőt kezébe vévé,
tf a csapát megindult.
•
. j
A hely, melyet elhagytak, ery út melletti tisz
tás volt, s az „út, melyre tértek Grubicza határszéli
faluhez vezetett.
r * .
í
(Tárt
'
távirt illetőségi helyére, honnan azt a választ nyerte,
hogy Nagy Ferencz rovott életű egyéniség, több rend
beli tolvajlás terheli -s további intézkedésig szigorú
őrizet alatt tartsa. így igen valószínű, hogy az ökrök
is lopott pénzen vásároltattak általa. A vizsgálat to
vább folytatása majd Jddhíjti ezt ik.‘
—r A járdák tisztántartása a sáros időben a köz
lekedés' előnyéül szolgálván, figyelmeztetjük arra utczai rendőrségünket,4 valamint arra, hogy te lámpákat
az est sötétéiben gyújtássá fel és “ne akkor, mikor, a
holdvilág .süt.
- ‘
— Haladunk. Üdvözöljük városunk hatóságát 8
Unnak polgármesterét a haladás térén, m^t felállí
tották városunkban, a rendőrszolgákat .(constabler).
Igen helyes intézkedés ez. így keltett volna már ré
gen. A mai országossá vált erkölcstelenség korszaká
ban a bűnök megfékezése és á rend fentartása csak
ily üdvös intézkedés által érhető ok üdvözöljük polgármesterünket^ minta ki a társadalmi rend alapját, a
közerkülcs és törvényes, rend feletti őrködést; tűzvén
ki nemes czéljául, ily üdvös ‘ Juditv'ánynyal lépett fd
nem csak, .hanem annak elfogadását is erélyesen ke
resztül vitte.
— Wondra Antal és Havliosek József urak >v«1h
küldöttek honunk, tudatván, hogy* a ^urioztim"'tartalmát ők wni
írták alá ■ a kir. adófelfigyelő<«ég nyilatkozatához járulnak ők i«.
Van-e még valaki, nyilatkozzék, mert hátha meghal a igy elma
rad ez pluió dtCMŐKégtől.
*•
- * -„
. « .
— Lapunk múlt évi
14. száinaiból nehányat viazezavált kiadóhivatalunk.
MEGYEI HÍREK.
— Uj főispán. Jász-Nagykun-Szolnok megye üre
sedésben levő főispáni székébe Beurtzky Ferehez
kineveztetése bevégzett tény. Pár nap múlva, mint
bennünket Budapestről értesítenek, a kineveztetést á
hivatalos lap is hozamúja.
'
* Kunszentmártonban a kaszinó testület a farsangi
idény alatt társas estélyeket rend?z könyvtára javára,
mely estélyek rendezésével Veress - János tanitó, ka
szinói köayvtárnokot bízta meg. Az első estély, jan.
1-én tartatott meg, mely 27 frt 60 krt jövedelmezett.
— Jászfényszare községben.a tanuló gyermekek
közt a roncsolórtoroklob járványosán föllépvén, a nép
iskolai előa’dásök’- beszüntetése iránt a szükséges in-,
tézkedések megtétettek.
!
NYILTTÉR.*)
E lapuk múlt vasárnapi száma nyílt terében Stefanovits mézes kalácsos állítja, hogy & forintért nekem
katlant mutatott; micsoda kifejezés az: katlan? holott
mosóintézetek, vagy hentesek használnak ilyesmit; ne
kem egy átalában tnem volt rá szükségem,-s állítása
hazugság, ennél fogva, újólag szemtelen pletyka beszédű
embernek nyilvánítom, egyszersmind minden tisztes poK
gár óvakodjék ez embertől.
Szolnok, 1882. évi január 7-én.
Szatliuiáry Ferencz.
’) E rovatbah közlöttekéH' nem felelős a
Felelő* szerkesztő: Pásztor Fojenos.
Uj könyvnyomda Szolnokon.
„HAFFNER SÁNDOR és TÁRSAI"
I
czég alatt Szolnokon egy
' (Uj öntvények és szerelvényekkel)
szereltetett fel,, mely működését már megkezdette.
Elvállal a czég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos*
Sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos ' áron
teljesíti.
Tisztelettel
fiCaffncv Sánchoz ás tázsc^k
V
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
szefh.
*
Hirdetés
mindig készletben levő mindenféle (mar a leg
újabbak is)
A nagykörűi határban lévő
P E T B O V A Y-féle mintegy
ÍOOO hold nagyobb rész
ben felső tegeló föld, 3-6
évre hnre innbérbe adandó
azonnal
Bővebb felvilágosítással szol
gál
BAGOSSY
KAROLY ügyvéd, TörökSitt* - r
POLGÁR
MIHÁLY.
ezukrűszdát nyitottam.
Mint let.: féle ezokrász sOtemónyok, csemegék
és befőtte k, j Visa és kitűnő minőségben naponta
kaphatók, va lamint helybeli és vidéki megrende
lések is |;yor tan, pontosan és a legju^nyosabb
árak mellett , kiszolgáltatnak.
Ugj szint e rogyok ét délutáni kávék ét teák,
állnak rei idelki zésére a t. fogyasztó közönségnek.
Szolnok, 1881. decs. 22.
CZINÓBER ANNA,
ezukrász.
12. Évfoly
M M v w w
Authentikus kisorsolási jelentés,
külföldi sorsolási értékek, kisorsolható állami és m agán-kotvények, vasn^
gőz aj z i- és iparvaHalati részvények és elsőbbségi kötvények, zál<. »glevelekröl stb. Bank
pénzügyi és vusnti ügyek folyóirata.
1882. január 1-én nyitunk uj egész éves előfizetést a
tizenkettedik *63
évfolyamára.
^magyar-német szövegben 3—4 ezfir jelenik meg ha vonkint, megkivántató
minden [elentékeny hozás után: authentikus
huzási lajstromokat
rSvid-íggel kMH, v.|.,
közli.íc vhm..
ennélfog'. 'a az értéke kkel biró ■
Előfizetési ár bérmentve házhoz hordva vagy postaküldéssel egész é
VTO csak 2 frt
A „MERCUR* kiadóhivatala, Dorottya-utcza 12. szám, B UDAPEST.
ros
újév
a. czimnek és utolsó po «ta ponton éa viláelofi“téw P*“ beküldése logjebb és legotesóbtadi e mköyölhe^ioste-
(Sp&cialit&ten)
az illatszerészet körébe tartozó
ostttkeket.
Jelen idény rövid kivonata.
KóhóQés és meMbetegeégek ellen a kütöwfáie
azönrÜK, ouuoz
* iegtíMUbb.e«iikamáJ-al«ii,*’*<**k*k^
enaetaeB,
rigyiaHOFÍ-féle maláta,
E 6 6 E fi növényi ■*- sík • legkltüftöbbteák.
Fagyíis ellen egyedüli ksnőCSÖM, tynkttMI
ét szömíjlc^ Hón, fogcseppek, fogszivarzák, fogpaszták- fi ácporok é® sárvizek mnidcuxelcségbftH-
*őrok ét szilt óriumok a legfinomabb minöségbea
12. Évfolyam.
SSvámiyí
bel- és külföldi különlegességeket
Van tize rencsém a nagyérdemű közönség’
bepses tudom i s ára hozni, miszerint f. é. decz.
28-án, Szóim'kon, a vasúti főutezán, nővérem
Viszlay Jánosn i házában, szemben a postahivatallal,
8— 3
MífVn
czélszerű
A t közönség szives figyelmébe ajánlom a
H Irdetmeny.
MBBTZr-flHo gyerm*hUpHszt,
XOU>fUo aóoberezoM
,
stb. s ip,y a különféle betegségeknek legbizto
sabb kül hnlegességei, nem zárva ki a nélkülözhetlen g.azdasági szereket sem.
-r-ji .
1 a legdúsabb választékban mind
xll&XF IZCfCK a legfinomabbbak s eredeti üve
gekben tetszés szerinti illatokkal
Q^ar Tiannlr
Essbouauet, viola, toilett,
OZup ipanUJL, Jogéra mondola, glycerin szappan n undenfélesége stb.
Aw
• k5st® a Poudr® Serail, Blahané
ATI JZporOK • kedvencz arezpora, Poudre de
Riz ] pufferlel, Párisi hölgypor stb.
.
Hajolaiok, bajkenöcsök, viaszkpomádék mind
a le- rfinomaob tetszés szerinti illatokkal, Glyceria
Créi se, toilett Glyceria, mosdó vizek, arezksnöcsök,
szép lő és bőrfoltok sNen stb.
•
Orvos
és szülésznői
eszközök:
Am faméh fecskendők zinüveg és gumiból, anya-,
mel i koszorúk, csecsboriték,' ecsetek, szemecset,
tói okecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen
dis zes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fecs
ke' idők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok
ka 1, sebfecskendök különféle nagyságúak üveg
és zinbül, szembecseppentö üveg, szoptató üvegek
ep yszerű s angol, suspensorium, tejszxvatók
.
g; immi balonnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
T
Mjedeimes űjegyxékem kívánatra ingyen és bénnentve
egküldétik. Vidéki megrendelések, e*oiuagoUs MasámiU.
nélkül postai utón aaonnal teljeaittetaek.
CZIBULKA GYULA,
gyógyssetéas, • as ,Őrangyalhox“
czimzett ryórytár tulaidonoM.
Sv. 1881.
Hirdeti^ éíiy
Kun-Szt.-Mávton rendezett tanácsú városba- a a Kór ás folyón egy 131 méter
p h<»8S«n,7.Va méter széles közúti fahíd ép itése 3933 A f> *t 43 kr. költség előirányzattal
11 elhataroT^y^ü^ az ehhez BZÖkséges anyagok száll jfására és n iunl iák teljesítésére — első sorban
"
az összes vállalatra, azután külön-külön
g
-
faanyagok
b)< vasanyag okra,
ej festésre,
d) ácsmunk
e) földműn
kára
a)
tni, Kun-Szt-.M árlton város közháza nagytermében
nyilvános szóbeli és zárt ajánlati árlejtés fog tarts
mire az árlejtezni kívánók ezennel meghívatnal
Vállalkozni kívánók tartoznak úgy az összes, mint a részi1
etes árlejtéshez a kik dáltási ár 10%-kát az árlejtés megkezdése előtt
az árlejtés# küldöttség kezéhez készpénzben letenni.
' ” Úgy az ösnea vállalatra, mint a részletesen külön-külön.., ,. az anyagok szállítására & * munka teljesítésére írásbeli zárt Ajánlatok is
elfogadtatnak 1882-ik év január 10-én, délelőtt 10 óráig, ’
részletes feltételeket ismerik, s azoknak magukat aláve'
A hídterve, a költségvetés, a feltételek a polgármestf
dü előleges beküldése mellett a vállalkozni kívánóknál
Felhivatnak vállalkozni kívánók, hogy
kai a polgármesteri hivatalhoz czimezve kö
Mártont hídépítésére44 s a szükséges
nap délelőtti 1O óráig nyújtsák h
Kelt Kun-Szt-Márton város képviselő testüle
Ledniczky István,
később érkezettek ügy elembe nem vétetnek.
kinyilatkoztatni, hogy a 1 Időtervét, a költségvetést, az általános és
A zárt ajánlatot tevők írásbeli ajánlataikban tartoznak
dk.
megtekinthetők, sőt kívánatra a 2 frt irási azonnal meg is küldet nek.
r)ri hivatalban bármikor
kellő bélyeggel ellátott Írásbeli zárt ajánlatai*
vetkező írással ellátó a : „Ajánlat a Kun-Sat*bánompénznek kész pénzben! melléklésével a fentirt
e.
j
।
tének
1881. évi deczember hó 18-ik napján tartott közgyűlésében.
Kormos Károly,
fBjegyz6, mint polgármester helyettes.
Szolnok, 1882. Nyomatott Hafiher Sándor és
társai könyvnyomdájában. (Búzapiaca, a szerkesztőségi épületben.)
3.
265.
Szolnok, 1882. január 15-én
H' JlSMfmMLIOl
közlöny
Egyes szám ára 10 kr. •'
!_____ _ 2.... j"....... „
>
községi- és társadalmi élet köbéből
A
Megjelenik beteakint
í
egyMer:
vasárnap
• * vidéki példányok h •
ugyanakkor postára adat-í
;|nak. 8xerke«st<wég: Saul.;
nők, boaapiacs, 1896. « a. i
hori a l*P ■aellemi réasét1
n illető kösleményeken kívül
< « elő&tetéai }>éusek ■ min*
u den egyéb dijak i. küldendők
l; Ide küldendők a poétái fid-,
Klóflzetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: *
1396. ». alatt . nryanott ráutor r«m«s kön- éa
vdkd-Qgyvéd irudÁJÁJnui; Makra, L&mM ur üaJ.-tőben;
■indán Cűváwoi e* a béeai IdrdeCvoi irodákban
Inínnnly
kin poHtahivatahuil.
Kéziratok
csak ianiert kn«ktől fi^adtxtuak el ■ axok vimza nem
adatnak.
Hirdetési d^ak:
e«tlmA«
1-Mcr Mrdrtve
__ __ __
— — — a
su, , '
«-«er
.
----------------------------16 .
3-«*nr
,
_ __ __ __ __ 1$
WbWsőri hlróetéaaél órl««ar*4é*.’
Kérjük azon tisztelt elölzetömket, kiknek előfize
tésük a múlt év végével lejárt s felhívási jegyük a mai
számba bemefiékeltetett, miszerint még fenlevö hátralé
kaikat beküldeni méltóztassanak, hogy igy a szerkesztői
és kiadói hivatal közötti számoskodás megtörténhessék,
valamint az
uj előfizetéseket
vagy
megrendeléseket te
méltóztassanak hovaeiöbb megtenni, hogy a nyomatandó
példányok száma iránt magunkat tájékozhassuk.
A telki apátság.
(•—r-) A telki apátsághoz tartozó birtokok,
hosszú alkudozások után, visszaadattak jogos tulajdonosukuak: Magyarországnak. Itt az ideje,
hogy mi czélra való fordításuk iránt a kormány
intézkedjék.
A* „Egyetértés* f. évi 5. számában ezek a
bevezető sorai egy gyakorlati csikknek, melyre
lapunkban időszerűnek, sőt szükségesnek tartjuk
reflektálni azért, mert ama czikk tüzetesen meg
jelöli Jász-Nagykun-Szolnok megyét is, mint olyant,
hol égető szükség van egy á 1 la níg y m n a s i u m r a,
s mely, hogy felállittathasaék: czélba veuű nlapul
a telki apátság jövedelmét
Hazánkban közoktatási czélokra alig
fordittatik évente oly összeg, mint például Né
metországnak vágj* Belgiumnak ugyanannyi idő
alatt csak egyrészében, s ami fordittatik is,
sok esetben az is czél ttévesztett.
A magas kormány ez irányban! eljárását
bírálni e helyütt nem érezzük magunkat feljogo
sítva, azért legyen elég általánosságban azt csak
megérinteni. De ami ama fontos czikknek azon
részét illeti, melyet megyénkre vonatkoztat, ahoz,
habár röviden, hozzászólunk. Mert indokoltnak
látnék, ha a magas kormány Jász-Nagykun-Szol-
Csak vissza.
— Ilewóly. _
(Folytatás.)
Czilike el volt merülve gondolataiba, de félelme
megszűnt.
így haladtak egy darabig, midőn Duvals meg
törte a csendet.
®
— Kisasszony! — kezdé. — Én nem kérdem
kicsoda kegyed, de szükséges, látom, megmondani,
hogy ki lesz ezután.
Czili nem érté.
— Kegyed menekül — folytató Duvals közöm
bösen — s így nem volna czélszerü saját neve alatt
folytatni velünk útját. Nemde úgy van?
Czili igenlöleg bólintott fejével.
— No lássa! — szólt Duvals. — Ezt én tud
tam, s azért kegyed ezután mint leányom fog sze
repelni
Czili végig nézett rajta, s aztán sóhajtott egyet
— Nos, nem úgy nézek ki ugyebár, mint a ke
gyed valódi atyja? — Ez mit sem tesz! — Majd
hozzá szokik! Leányom — folytató kissé merengve
— ezelőtt pár hónappal meghalt!
Czili szánakozva nézett reá, mit a marezona
ember jó néven látszott venni
— Leesett a lóról, lábát törte, s meghalt.
Czili összeborzadt a gondolatra, ha neki is ez
lenne sorsa!
— Szőke volt ő is mint 5n! — Szép mint ön!
~ 8 i<y» ha a lapok önt említik, mindenki leányomra
ismer önben.
„
— De — folytató s kérdőleg nézett Czilire —
önnek utol kell érnie öt művészetében!
|
I
*
Hirdetések__ j
wak el.íhpu. düuáa Melktt kZsühetadt
Nyiltt,^ köxJeménj t kndl mindea rrartlmlltutL '______ terv 75 kijival
iu{<*mfe,yek, mint . uyiltVti kademények beküldőt * kitúlírt feltétlen kStelexHte^ terheli.
Bélyegdij minden beigtettateU 30 kr.
nők mesében létesítene egy óllamgvmnasiumot,
I miért is e férfiút méltó elismerés illeti. De épen
e megveben, mely amellett, hogy legnagyobb,
Tnrt t fö^mna8inm ^n nagylelkű adaleggazdagabb és legmagyarabb megyéje e b
hazának, még területi fekvésénél fogva is légkik azt a megsemVerén 18 “^S^ltják: nincs okunk
ín j]? ,van h^atva egy államgynmasiumnak bekétségbe esni jövője fölött.
fögadásáni s ép e hivatotteágáieil fogva joggal
követelheti annak kebelében leendő fölállítását is
miu^n Kölnök városa, nehéz viszo
Amennyiben hivatott földrajzi fekvésénél fogva’ nyainál fogva, alig képes annyira növelni gymtiszta magyarságánál fogva annyiban jogosult. ’ nasiumának biztos, de kevés alapját, hogy kebe
Magyarom^ kormányának föltétlenül arra lében fogymnasiumot teremtessen a mmra erejeliol: intéző köreinknek oda kellene a felszínen
kell törekedme, hogy magyarok legyünk, s
ez elv elfogadásával önként következik *a szoros úszó alkalomból törekedniük, hogy a telki apát,
kötelesség w, hogy onnan, hol a magyarság ság birtokai részben egy Szolnokon felállítandó
államgvnuiaaium alapjára és föntartására fordítzöme eszszencziája lakik, annak fiatalsága' — a
Invatolt czikk szerint is — ne legyen kénytelen tassanak.
Szolnok mellett mól * jóxan ó«x is. Itt »
idegen ajkú, távol vidékekre vándorolni, sőt me^fonhtva: ama vidékek német és szláv ajkú fia- vamíh csömör 24 óm alatt kóIcs e háziból mintalsaga vonassák be e körbe, hol a magyarság delik! Szolnokba jöhet — mindenfelől Ti™
Dum,n mnen-Dunántúlról
sziwére folydogal; mert igy biztosabb, sőt'csakis
így biztos a czél elérése és nem megfordítva; alyidekrok felvidékről egyaránt. — Ily kúzámítmert utóbbi esetben ha nem vetkőzi is le fiatal hatlan előny mellett, tekintve még egéazaéirea
ságunk eredeti magyar jellegét, de azt nem is éghaj atat M a a már említett előnyöket: ez
gyarapítja, előbbi esetben pedig az idegen ajkú irányban! törekvéaönk teljezen j’ogoault.
iQak elsajátítják nyelvünket, szokásainkat s nem
. Tegye meg tehát a ezúkaégea lépéseket
csak szivükben, de nyelvükben és szokásaikban első sorban a varos, másodsorban a megye kőis magyarrá lesznek.
sönsége, harmadsorban — de mindannyin! vállHa valahol, itt áll az az elv, hogy inkább
—megyénk személyileg is befolyásos nagy,
az idegen ajkúak mi közénk, mint mi ö kö birtokosai, köztük gr. Szapáry Gyula pénzllgvzéjük.
mnnszter nr őnagymélsga is, kik iga. érveiket
tálán közvetlenül is diadalra juttathatják.
Más kérdés, hogy a törekvést e czél eléré
. ,A
nem szabad önmagunknak
sében, mely város javára kellene érvényesíteni
Közéig felénk a nap, midőn a megye
megyénkben ?
székhelyére: Szolnok városába bevonul az úi
Jászberénynek van fögymnasiuma, melyet
főispán kinek irántunk! vonzalmáról előre is meg
egyesek nagj’lelkü adakozása létesített, Sípos
Orbán alispán egykori kezdeményezése alapján, lehetünk győződve. Tömörüljünk e kérelmünkké
uj főispánunk elé is.
— Iparkodni fogok! — felelt Czili, de magában
azon gondolkozott, ne térjen-e még most vissza, midon meg nem késő. De ekkor eszébe jutott a vármegye tomlocze a hideg borzongatóé futott végig testén.
Duvals elhallgatott, s Czili ismét gondolataival
maradt.
Emlékébe idézte újra a történteket, s midőn
V<ia ért, hol felkapta a tőrt a sújtott, ideges rángást
érzett kezén. Hnh! Mily borzasztó érzés az, midőn az
éles fegyver a testbe hatol! — Hallani vélte, hogy
hasit s recseg, pedig az csak csalódás!
Látta most is, mint fénylettek a gróf szemei s
elkejoelte, mint homályosodtak el aztán, és szivében
egy kevés fájdalmat érzett.
E pillanatban a kis Éva csengő hangja szófiait
meg mellette:
—- Ezután maga lesz a Jenni néni?
*
Á ®®grezzent, de nem érté a leánykát.
Duvals Jenni volt neve a meghalt leánynak*
— magj-arázá Tóm.
'
J
— Igen kedves! — felelt most Czili s kezét
nyqjta a leánykának, ki szívélyesen szorító meg azt.
i* hirom féHi társalgása
töltötte be, miből Czili nem értett egy szót sem.
i Négy
MulvB B határhoz értek, hol a Dunán
átkelve, gondos vizsgálat után a vámőrök szabadon
hagytak menni őket.
t • ~ ^.rbiÁban J“Kyonk! — szólt most először
Luis, s Czih ekkor látta, mily vad kifejezési aroza
van a fiatal embernek.
Utazásnkat folytatók, s délelőtt 11 órakor egy
városba értek, hol Duvals néhány napot akart időzni.
।
korcsma előtt álltak meg, s Duvals azon“** * v
B k“té««gnál engedélyt nyerjen.
Ezalatt Éva kíváncsian kérdé:
— Tud Jenni néni szerbül?
Tudok! — Hiszen bánáti vagyok!
— Ez nagv nyereség most! — szólt Luis, s
elismerését egy bókkal fejezte ki.
Wi-
T°m
titt L^lí^X*
. i
megadatott, s a társaság eay téren
foglalt állast, s a férfiak azonnal bódé készítéséhez
fogtak egy pár ács segélyével.
Az előadás hirdetve lett
.
~ 9n
kezdé most Duvals — egy ideig a
pénztárnál marad, míg valamit tanuk
g
Czih szívesen teljesité a parancsot
Az est elérkezett
A 7*™”^
nagy része sietett
“lkaimat, s úgy a tisztek, mint a fiatal
ság özönlött a pénztárhoz.
Az előadás megkezdődött, midőn egy 30—32 éves
SLifÍT TV Jegyí Vált0tt’
feltűnően
vizsgálta Czilike arczát.
leányka érezte ezt s Összevonta szeműidét, de
ez a tisztet nem hozta zavarba s azon kérdést koczMig az előadás tart, elfogadja-e társaságát.
8 “^".geó’-e-.hogy a pénztár helyiségbe menjen*^
Czih megijedt s hebegve feleié:
J
— A pénztárhoz senkinek sem szabad jönni!
A tiszt mosolygott.
grthetünk®' ““t
“«4ok, , itt bwél-
von^Ü SBM:u“gÍh“
miiül- A,“K'
‘“bt
d' U
A tiszt megígéri a fecsegni kezdett, de Csilitől '
3
í8®1110 fojmowiulaton kívül nem nyert fe
leletet semmire.
J
~
^g”* •
— kegyed
reá iJLfS**
- j8“ D“’*1* *
reá lovagló fényes eziezomás öltözékébe .
Nos? — Cgye sokan vannak?
»“«
sze az egylet közművelődési czéljának előmozdítása
iránt viseltetik. Ennek illustrúlására fölemlítjük azon
tényt, hogy az újonnan megejtett tisztujitásnál a 300
főnyi tag közül ipindössze 56 tag vett részt. A pénz
tárnok jelentéséből kivehettük, hogy az egye sülét
majdnem 400 irt készpénzbeli vagyonnal és ugyan
annyi, a múlt évről fenmaradt tagsági dijbani hátra
lékkal bir. — Különösnek tartjuk, hogy a pénz hovúforditásáról nem a közgyűlés gondoskodik, sőt erre
magát illetékesnek sem tartja, hanem ezt — mint
i
minden egyebet -x a választmányra bízza, holott hall
Korunk babonát
hatta mindenki az egyesület elnöke panaszának jogo
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
ül
sultságát, hogy a 10 tisztviselő és a 24 vál. tag kö
zül a választmányi üléseken alig jelenik meg 5_ 6
A többi között betegnél voltam mint pap, mely
• Kőtelken karácson estéjén ez évben is igen jól
'szomorú alkalom adtával nyertem az alábbi tapasz sikerült pásztorjátékkal és az ünnepélyhez alkalma tag. Hogy mennyire iparkodnak a megválasztott tiszt
talatot. .Ugyanis, műdön elvégeztem az elvégzendőket, zott szavalatokkal lepték meg és muláttáták a ha viselők — tisztelet a kivételnek — hivatalukban el
távozni óhajtottam; hátam mögött, a beteg környezői
járni, mily érdeklődéssel viseltetnek az egyesület ügyei
közül e szavakat hallottam: „A gyertya pislog, a be ladó osztály növendékei a zsúfolásig megtelt kezdő iránt, arról azon körülmény is tanúskodik, hogy a
osztály
tágas
tantermében
összesereglett
szülőket,
s
az
teg, meglásd, meghal.-"
K»»é megillefödtem a hallott szavak fölött, an érdeliletteket. Az iskolaszék által ki állított s gyö mondott közgyűlés megnyitásakor az egyesület két
nál is irtkább, mivel betegem s knrnvezői az előbb nyörűen feldíszített és kivilágított karácsonfa alatt jegyzője közül egyik sem volt jelen és az elnök
kelő osztályba tartoztak Abban a pillanatban elha díszlett Dona Döme és társa budapesti könyvkeres kénytelen volt más tisztviselőt a jegyzői teendők ve
tároztam magam, hogy, ha körülményeim engedik,
zetésére felkérni. — Dr. Szusz Dávid koraielnök
kedő ezég által a megye hatóságához, s onnét Sipos
szóim fqgdk a .tárgyhoz.
elnöklete alatt a tisztujitás megejtetett s megválaszta
Íme egy második babona, mintha bizony a gyer Orbán megyei alispán úrtól a szegényebb sorsú tatya -.pislogása csak mákszemnyi összeköttetésben is nonezok részére küldött 400 drb irka, egy doboz réz tott: elnökül újra: id. S c h e f t s i k István; alelnÖkül:
volna a bekövetkezhető halállal. Babona és semmi más. toll, 36 drb írón, a ugyanannyi tollszárból álló kará Lippich Gusztáv; ügyészül: Kerekes Sándor;
De lássuk mégis miben áll a dolog?
jegyzőkül: Dr. M e z e i Lajos és V e z é r y Ödön ;
csonyi ajándékuk is; s midőn az ünnepély végeztével
Minden gondosabb háztartásnál napi parancs a
pénztárnokul: Monszpart László ; könyvtárnokul:
hálószobák gondos szellőztetése, mi egészség szem az iskolaszék jegyzője tudatú az egybegyűltekkel a L u d v i g h Sándor és P ó 1 y i k Imnk és háznagyul:
pontjából szükséges, mert éjjel a test kigőzölgése és nemesleikü ajándékozók nevét és czélját, az összese
a lehellöt .által a szoba levegője megromlik; sőt nap reglett nép szűnni nem akaró éljenzésben tört ki, s 11 gen Pál és Bossányi Löringz:
— A szolnoki államgymnasiumra vonatkozó mai
pal is, ha abban sokan a huzamosb ideig tartózko még hazatértében az utczán is éltette a kegyes jó
dunk.
czikkünk szolgáljon az érdekelteknek eszmecserére.
tevőket
és
dicsőítette
nemes
tetteiket.
Ezt a -tudományon kívül a köznapi tapasztalás
Eltérő nézeteknek is szívesen helyt adunk lapunkban.
A kőtelki rom. kath. iskola a karácsonyi ünne
is igazolja, innét a szóllúsmód: „Menjen innét, ne
Uj városháza Szolnokon. Azon nagy bizott
rontsa itt hiába a levegői."
pélyre még egy másik jótéteményben is részesült.
Nem óhajtok részletesen bebocsájtkozni etárgyba, Horánszky NáJR^r oi sz. képviselő úr, rövid ideig volt ság, melyet a városi képviselő testület kebeléből a
csak azt mondom, hogy a szoba levegőjének élenye kötelki közbirtokos, ugyanis 20 filot méltóztatott tervbe vett uj városháza fölépítése módozatainak meg
a belégzés folytán fogy, amennyiben a tüdőből a
állapítására kiküldött, f. hó 11-én tartá ülését, a p 4testbe vezettetik s innét élegült szénsav név iskolai czélok előmozdítására ajándékul küldeni. Mi gármester ur elnöklete alatt. A bizottság elhatározta
alatt tér oda vissza, s honnan a mellkas összehúzódás dőn a nemeskeblü jótévőknek a tanügy előmozdítá
által a szabadba szurittatík. Így természetesen a szoba sára irányzott adományaikért az iskolaszék nevében az uj városháza felépítését, s az építkezés e tavaszlevegőjében a mily arányban fogy az éleny, ép olv hálás köszönetét nyilvánítanék, egyszersmind kérem szal már meg is kezdetik. Költségelőirányzatul 77
arányban szaporodik a szénsav, mely a levegő másik
ezer forint vétetett föl, 13 bolthelyiséggel, a most
jelentékeny alkatrészével, a légenynyel egyesülve, a a gondviselést, hogy a nemesszivü jótévőket a leg meglevőket is ideszámítva, s az építkezési kölcsön
jobb
egészségben,
boldogságban
és
megelégedésben
Jég romlását eredményezik, E két légnem mindegyike
32 évi törlesztéssel lenne fedezendő, ami a bolt
mérges, az életet kiöli, mint ezt a „Kutya-barlang" az emberi kor legvégső határáig éltesse. Az iskola
jövedelemből
könnyen fedezhető. Ezenkívül a
szék
jegyzője.
Nápoly mellett és a „Halálvölgyé" Jáva szigetén
rékpénztár is nyerne 700 frt bérfizetés mellett az
igazolja.
Hasonló ölő légnem fejlődik ki a parázsló szén
emeleten egy díszes helyiséget. Örömmel jelezzük e
felett is. Mennyi szerencsétlenség történt a vigyázat
haladást is.
lanság és tudatlanság miatt ily mérges légnemben,
Apróságok.
— Romeo és Júlia. Egy örömleányt ismert föl fö.
a napi tapasztalat igazolja.
kapitányunk a napokban Szolnokon, amint sétált nap
Hasonlóképen történik a dolog a beteg szobájá
Tehát a „NagykanM^,1* melynek nem akutjuk ixemáre vetni,
ban is, hol a szellőztetés több okból nem eszközöl
közben, s megismervén a nőt, föltűnt annak csinos
ho<y boiiiucri múlt uáma .köhagé.ébon,* hogy ő zuglap, én hogy
hető vagy csak igen ritkán.
öltözete,
s kérdés alá vette. És csakhamar kiderült,
A beteg kellemetlen kigőzölgése folytán kárté Uauda által (xerkeiztódik, azt nevezi igaza ágnak, ha f ü 1h
°gy
e
gy
miskolezi tehetős polgár fiával „szökött" (!)
lent, (ex a kggyöngédebb kifejezéi vele mentben) él lm kritikán
kony, mérges légnemek töltik be a szoba levegőjét,
melyet toboz a környezők által felhasznált élenyvesz- alóli irályluui gorombázkodik tiixtemégez lapokkal é« nxemélyekkel. meg, kivel az itteni „Magyar király" szállóban bérelt
tTgyan kérem! biüjoimk ölő i«<it<5t odújukból a huhogjanak már egyteség is.
lakást. A főkapitány távirt Miskolczra, honnan azt a
izcr a világomon ii éa lámák: mi az 4 birlapirodalmi tiiztexaég.
választ nyerte, hogy szigorú felügyelet mellett kísér
•
tesse haza a bánkódó szülők elveszettnek hitt fiát.
— Már jó összeg pénz van együtt! — .felelt
Mi megtörténvén — a hölgy is eltolonczoztatott.
Czili.
diczekazik e lap, hogy Pty> Eleknek van még 4 kraj
— Színészet Zoltán Gyula színigazgató ur, ki a
Duvals tetszését fejezte ki, miután Czili elmondó naija. Ez ugyan nemink, deltát ki vonta ezt kétségbe ? Mi ugyan
neki az elébb történtet.
lehető legroszabb idényt választó ki arra nézve, hógy
azt hittük, hogy több ír van, miül amit zsinegre azáui máznak.
— Kedvesem! — felelt Duvals — kegved még Ha ninca több, hát cink t.inék megtartani: jó kezekben van. Az itt néhány válogatott előadást tartson, ennek daczára
tanulatlan s hibázott?
tÜdoudáix untak elióbbadgi átengedőit adunk... több ér
nem kiméi semmi áldozatot, hogy szinmükedvelő kö
— Hogyan? — kérdé Czili meglepetve.
demei lehetnek, mint nekünk. l>e hát mi köze vau annak a lap
zönségünknek
élvezetes estéket szerezzen. így például
— A közönség iránt előzékenynek kell lennie — nak ahoz. hogy mi miből űzetjük munkatánainkat ? Vastag bőrrel
felelt Duvals — s szívélyesen, jó kedvvel társalogni bár, de miért mer ő gyanniitaai mást? É« mégis ő jajdul fel, ha a mai napon körünkbe érkezik Tamássy ur, e
meg akkor is, ha sírhatna kegyed, vagy az éhség lábára hágunk?! Különben: ki miben gyanús, abban bűnös... hírneves színművészünk, hogy nehány előadást jelen
gyötrené.
A* kiabál, akinek a háza Cg... Okos ember ezt ii megérti.
létiével emeljen. Tekintve úgy az áldozathozatalt,
— Igen! — szólt Czili. — Ha más -tárgyról
mint a műélvet, melynek T a m á s s y ur felléptével
beszélne, de mit dicséri ő az én szemeimet? Mi jogo
közönségünk eléje néz, a legmelegebben ajánljuk e
sítja fel öt erre?
Azután mi .van azon fólförtyaani való, hogy „ba nem lesz
Duvals mosolygott.
színtársulat pártolását közönségünk figyelmébe.
—
— kezűé — a nyilvánosság elé lép, an pénzünk, hát majd kérünk Pap Elektől.* Örüljön ő is, más is, ha
- — Betörési kísérlet E hó Z-én este három egyén
nak a bírálatot el kell szenvednie,s ha e bírálat ked- a mai világban pénzes embernek hirvsztelik, ha esetleg niuei is
tző, akkor annál inkább hálásaknak kell lennünk, s péaxe; mert ma a pénz-ariáztok raezia uralkodik ■ máámTh a sűrű köd okozta setétséget felhasználván, Waehs
Márton szállító házába hatolt és ott az utcza felőli
is köszönné, ha a jH-nzarisztakraták közé sorolnák. Merkhát
én biztosítom róla, hogy ha ön bókjait egy mosoly
lyal jutalmazta volna, a tisztet nemes ik boldoggá tenné
ésa-arisxtokracziá t ne kereMÜnk mindenütt, főleg ott, ahol- szobában levő ágy- és fehérnemű között oly ügyesen
de benne itt lettünk alatt egy hü fizetőre találnak. ’ ninca, mert Írva van: ahol nincs, ott ne keresi.
garázdálkodott, hogy a konyha által elválasztott ud
Czili kezdé éiteni Duvakt és kelletlen érzése
•
vari szobában tartózkodók — noha még ébren vol
arczára élesen volt festve.
Hanem az az újdondász úrfi is mély belátása ember lehet,
tak
a hívatlan vendégek látogatását észre sem
Duvals látta ezt.
ha kútba néz, és nem üres ember ügy ebéd után, mert hát ilve— Azt hiszekegyed — folytató — hogy midőn tén voltában úgy kivágj* abecaületet, hogy lapjuknak égy vették. A garázdálkodók épen készültek ágyneművel
én beleegyeztem jövetelébe, nem számítottam csinos caep se marad. Nézze.kérem; majd elmondjuk: miért? Az ellen az rakodtan az utczára nyíló ablakon keresztül tovább
arczára, mely a közönség férti részére csalétek leend ? if. 8. I. ur elírni, akivel ágyán iái inba nem beszéltünk, de állani, midőn a megkárosítandó, kocsisa — ki törté
— Hogyan, csak nem tekint ön árú s eszköz akit hallomás után is igen tisztelünk, ön nagyot vétett. Föl
netesen valami okból az udvarra ment — észrevette
nek? — kérdé Czili borzadva.
emelni akarta, ás léptette. Az az úriember, mert .előkelő** és a
,
Az kegyedtől függi — feleié Duvals hidegen. műveltséget nem a nNagykuuság*-ból tanulta, soha nem pofoz őket, lármát csapott, mire a tolvajok kereket oldot
— hn ezégérnek használom a kegyed külsejét, de kodott Kóla teliát specialftur olyan ti4myt állítanak önök, mely tak 8 csupán egy vánkost vittek magukkal sietségük
többet nem kívánok. A többi kegyedé megad!
ben. A ház népe a futó tolvajok után iramodott s
valódisága esetén az ellen, akiről állíttatott, a büntető eljárás
Czili megköiOiyebült
“
’
állítólag ?gyet közülök el is fogott.
megindításának okát képezné és ót a kSzj^gvetésuek /miné ki._
— De — folytató Duvals — hogy vendégeim Tudják mi ez? A rágalmazás vétiégeymHy~bünte11etik.
Az utolsó hölgyestély, mely múlt vasárnap
iránt nyájas legyen, azt megkívánom!
~ Ö* — szólt Czilike ekkor — ha nyájasságo It ft- L ur az önök bókját aligha köszöni meg, mert őt rágal tartatott meg a szokott helyiségben, igen sikerült és
mazták. Most hát ]úruljuaak, ha tudnak, vagy ujjongjonak _
mat bátorításnak veszik?
szép vala. A kedélyes m latók reggel felé oszlottak
amint tetszik.
— Kegyed leányomként szerepel —- felelt a férfi
szét. A rendezők, mint halljuk, elhatározták, hogy
— * így fogom védeni!
jövőre is tartanak ily estélyeket
CziUcaak annyit mondott:
Késedelemre, hogy „majd ráérünk arra még,“
nincs idő, nxvt jnár kitelik a hqxik, hogy a telki
apátságot a kösuktat&n miniszter wr a benczéseknek rauhrta, kik ennek fejében altvennck az
/újvidéki gj-nuja^iniiMit, melyet most világiak ke:zelnek. Minden mulasztcitt nap qgy-egy önvád
Jöhet lelkűnknek.
— Köszönöm! — S Duvals távozott, hogy fel
váltsa baim fiát
7
(Fdjx
Ily módon megfertőzött légben természetes do
log, siettetik a beteg halála és létre jöhet a gyertya
pislogása is, mert vond el az élenyt a tüztől, el
alszik.
így a gyertya a beteg .szobájában pislog, de
nem azért, hogy- jelezze a beteg konu halálát, hanem,
mert már romlott a levegő s nincs az égéshez ele
gendő élenye.
Szellőztessék ki a szoba, a gyertya élénkebben
ég és meglehet: az egészségesebb légben a beteg is
könnyebben fogja magát érezni.
HELYI HÍREK.
— A helybe! polgári kaszinó e hó 6-án délután
tartó rendes évi közgyűlését, mely alkalommal sajno
sán volt tapasztalható az általános közöny és részvétlenség, melylyel az egylet tagjainak nagyobb ré
— Balázs János órás, városunkban üzletet nyi
tott, miről körlevelek szétküldésével értesité a közön
séget
MEGYEI HÍREK.
Irodalmi szemle.
főispánjává király
Őfelsége Benitxky Ferencet nevezte ki, aki bevonulá
sát a megyébe február 19-éu fogja megtartani
* Gróf Batthyány József nr őmlga, e megye kegyeletes emlékű volt főispánja, Síjmjs alispán úrhoz
következő búcsú levelet intézte: „Nagyságos kir. Ta
nácsos alispán úr! Ő császári és a]>ostoli kir. Felsé
gének f. é« szeptember hó 19-én kelt és a ni. kir.
belügyminiszter nr fi nagyméltósága által ugyancsak
f. hó 21 -én 4517. sz. alatt velem közlött legfelsőbb
határozványával Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispáni
állásától, saját kérelmemre felmentetvén, ez alkalom
ból, midőn a megye kormányzatától megválók, ked
ves kötelességem, hogy nagyságúdnak, és a megyei
jeles tiszti karnak, ezen ioispáni f dadatambani eré
lyes támogatásaiért odaadó tevékeny működéséért, és
irányomban! őszinte jő indulatáért forró köszönetét
nyilvánítsak. E czélból felkérem nagyságodat, hogy
e köszönet nyilvánítást, úgy a megyei központi tisz
tikar minden egyes kitűnő tagjának, valamint a kül-;
tisztviselőknek, nevezetesen az 5 járás szolgabiráinak
tudomására juttatni szíveskedjék. Fogadja nagyságod
kitűnő tiszteletem nyilvánitását. Élesd, 1881. szep
tember 24. Gróf Batthyány József s. k.“
* Tóth Lajos, kunszentmártoni fiatal földbirtokos,
a budapesti ügyvéd vizsgáló bizottság előtt decz. 27.
fényes sikerrel tette le ügyvédi vizsgáját. Gratulá
lunk fiatal barátunknak.
• Játt-Nagylum-SzoliioluMgye
* Uj távírda állomás. Kisújszálláson postával
egyesitett uj m. kir. államtávirda állomás nyittatott
meg korlátolt napi szolgálattal.
Azt hiszem, nem fogok egészen kárba veszett
munkát cselekedni, midőn u „Jász-Nagykun-Szolnok“
tisztelt olvasói figyelmét a köznapi reális dolgoktól
kévés időre, elvonom legújabb irodalmi mozgalmaink
ról nyújtok vázlatos képet.
, . Mmden nemzet nagysága annak anvngi s szel
lemi jólététől függ, de inig amaz múlandó, ingatag,
addig a nemzet szellemi vagyona elévűlhetlen s eltörulhetlen. „Nyelvében él s nyel vében'hal a
n e m z e t“, mondá egyik felesünk s ezzel nem csupán
a hazai iivelv puszta, köznapi használatát értette
hanem mindazon szellemi termékeket, melyeknek közegé
a nvelv s mesterei a tudós és költő. Ezeknek a nagy
szabású alkotásai teszik a nemzet szellemi kincsét,
mely a nemzeti nagyság legbiztosabb talpköve, mely
a legeredetibb, öuszerezte vágyód, s melvet az utókor
nak örökségképen átvenni 8 tovább gyarapítani a lecnemesebb feladat.
r
b
••1
anyagi jólét mulandé, a nemzet hatalma alásulvedhet, de szellemi hagyatékai oly érczoszlopot
emelnek neki, melyet az idő vas foga sem kéiies meg
emésztem, sőt érdekét még neveli a távolság, mely a
nemzet örök dicsőségét hirdeti. Az egvkor hatalmas
Athéné, a virágzó Róma rabigába sül védték, mert az
erkölcs megromlott, de fenmaradt szellemi termékei
ket az örök dics 8 az egykori nagyság babérkoszo
rúi üvedzik.
Hogy nekünk is van és volt becses irodalmunk,
mely jóizlésünk és műveltségünk tanújele, említenem
sem kell, csupán sajnálni lehet, hogy egész a leg
újabb időkig érzéketlen, közönyös volt a nagy közön
ség iránta. Voltak már a régebbi időben is buzgó
napszámosai a nemzeti irodalomnak, hanem a több
ség pártolása nem állott arányban érdemeikkel. __
Lassan, nesztelenül buzgólkodtak egyes nagv szelle
mek a nemzeti művelődés előbbre vitelén s csak a
csökönyös érzéketlenség hibája, hogy munkásságaikat
méltatni nem tudta.
• Gyászhir. Szentkirályi Mór, a fenállott Jászkunkerűletek egykori nádori főkapitánya, január 7-én
Budapesten elhunyt. Holttestét január 10-én helyezték
el örök nyugalomra a családi sírboltban : Tápió-SzjntMondom, csak a legújabb időben kezd nemze
Mártonban. Magas életkort ért s már mint őszbe ve tünk szellemi aléltságából magához térni s belátva
gyült férfin, midőn a politikai pályáról visszalépett, mulasztásait, azt helyre pótolni lohamusan igyekszik.
E dicséretes tevékenység egyik mozzanata gyanánt
végezté el az orvosi pályát s orvosiadon oklevelet is
kell tekintenünk, hogy egyik buzgó könyvkiadónk,
nyert. — Ugyancsak megyénkbe^ Karczagon a na kinek neve az irodalom terén sem ismeretlen — a már
pokban hunyt el Kátai Gábor derék polgár, édes csaknem feledésbe merült nagy szellemek kincseit újra
atyja a pár éve elhalt jeles féi-fiu dr. Kátai Gábor sajtó alá rendezve, a közönségnek hasznos olvasmá
nak. — Ozv. Szilárdfy Mária, úgy a maga, mint nyokat nyújt.— Ez pedig Aigner-Abafi Lajos
nak „Nemzeti könyvtárt ez. vállalata, melynél az a
Szilárdfy Magdolna, özv. Bozóky Lászlóné s ennek
kettős elv vezérelte, hogy a régebbi, kevésbé ismert
gyermekei; özv. Fazekas Józsefné, szül. Szilárdfy írók müveinek kiadását a legjutányusabban s legelő
Francziska s gyermekei; Nagy! Józsefné, szül. Szi nyösebben eszközölje. Abafi mindkét feltételt sikere
lárdfy Anna s gyermekei, Szarka Mátyásné, szni. sen oldotta meg. Alig két éve, hogy megindította a
Szilárdfy Katalin s gyermekei, mint testvérek s a vállalatot, és e rövid pályafutásra máris önelégülten
tekinthet vissza.
többi rokonok nevében, fájó szívvel jelenti felejthetEddigelé , nyomtatásban megjelentek a nagyér
len férjei a jó testvér s rokon SZILÁRDFY IMRÉ
NEK hosszas szenvedés után £ hó 4-én történt gyá demű, de sokáig félreismert Kazinczy-nak összes
költeményei teljesen és jegyzetekkel kísérve, ugyan
szos kimultát A megboldogultnak hült tetemei a csak tőle: Pályám emlékezete, Erdélyi levelek s'leg
róm. kath. vallás szertartása szerint f. hó 5-én fog- I érdekesebb, bár még a jövfi feladata^ hogy Naplói s
nak a kunszentmártoni sirkertben örök nyugalomra kora irodalmi viszonyaira s művelődésünkre nagv
tétetni, s az engesztelő azt. mise áldozat ezt megelő fényt vető „Levelei", melyek még teljesen sohsem
zőleg f. hó 5-én reggel fog a mindenhatónak bemu- voltak kiadva — szintén napvilágot fognak látni.
Megjelentek tovább a szelíd lelkű Davka métattatni. Kelt Kunszentmártonbau 1882. jan. 4-én.
labus költeményei, levelei; K á r m á n J ó z s e f „Fanny
Béke poraikra!
hagyományai4*, drámai s a jórészt „ürániá“báu ^meg
jelent beszélyei, tanulmányai Díszes kötete^ képez
nek még Katona művei, kit eddig csupán „Bank
Uj könyvnyomda Szolnokon.
bánija után ismert a közönség, holott számos drámai
kísérletei is maradtak fent, melyek bár hires tragé
diáját meg sem közelítik, de érdekes adatok egy nagy
szellem fokozatos fejlődésének a vizsgálatánál Ilyen
drámai kísérletet 3 kötetben nyolezat adott ki Abafi
s a többi is nem sokáig fog késni.
,
Megjelentek továbbá a rácz eredetű egri pap:
Vitkoyics Mihály levelei, prózai művei s híressé
™"“‘aro. epigrammái, melyek közel 300-ra mennek.
Gróf Zríny i Miklós híres fönr s fenkölt szellemű
író, a „Znnyiász" epopea szerzőjének kisebb költe
ményeit szintén bíija az irodalmi világ, melyekben
annyi megkapó fenség s költői ihlettség található,
mint kevés költő társában. Végül Beöthy László
joizu magyaros zamatu, humoros genrein tkiVül emlitést kell még tennem irodalmunk egyik kiváló herosaról a tiszta jeliemu, önzetlen hazafi s a száműzött
Rakóczy hu bujdosó társáról, ki távol imádott hazául °egen .íu^ön’ jeltelen sírban piheni regényes
múltban gazdag élte után örök álmart. Ez Mikes
Ke le m e n, ki nem csak az ntánozhatlan, irodalmi
büszkeségünket képező, nénjéhez irt „Levelei" által
alkotott magúnak örök hírnevet, nemzetének dicsősé- r
get hanem sivár irodalmunkat idegen termékek átül-í
tetézve! is iparkodott termékenyíteni. S ez a müve
a „Mulatságos napok", mely felöl irodalom történet
íróink sokáig kétségben voltak, mígnem Pulszky Ferencz és Szilágyi István kimutatták, hogy valóban a
Mikes müve, melyet a franczia írónő: Gomezné: Poisson Magdolna „Les Jonrnées amusantes" után ültette
at magyarba. Ez igen érdekes beszély cyclusról kü
lönben alkalmilag bővebben fogok szólni most csupan azt említem még meg, hogy ezt a munkát is leg
először nyomtatásban a „Nemzeti könyvtártban kanja
az olvasó közöns ;g.
w
S most e rövid vázlat is meggyőzhette a figyel
mes olvasót Aban vállalatának irányáról s helyessé
géről, hogy az ed lig elért eredmény a legkielégitőbb,
Éjien ezert a kiadó buzgalma, nemes törekvése bizto
sítékul szolgálhat jövőre is, hogy kitűzött feladatá
nak ezután is meg fog felelni, az irodalomnak hasz
not, a pártoló közönségnek pedig örömet fog szerezni
midőn jövőben is igyekszik a kevésbé ismert írek mü
ve t, melyek jó részt napvilágot sem láttak — for
galomba hozni.
i
^j®8 mértékben megérdemli, hogy a
nagz közönség minél tömegesebben támogassa. _
Óhajtandó, vajha minden irodalom-barát könyvtárát
e díszes vállalat, főleg, pedig, társulatok,
körök igyekezzenek ez élvezetes olvasmányokat meg
szerezni. Ezt unnál is könnyebben tehetik, mert a
vállalat öt íves füzetekben kapható s minden fűzet
ára 30 kr. Aki pedig egy évre, Összesen tehát 24
füzetre fizet elő 7 frt 20 krral, az a füzeteket s bekotési táblát ingyen illetve porto mentesen kapja. —
Melegen ajánlhatjuk tehát az eddig díszes kötésben
megjelent müveket alkalmi ajándékul és hasznos
meglepetésül is.
niósy Jáa>a.
* Kis-Kun-Félegyhisa monographiája. Szerelemhegyi Tivadar féhgyházi tanár vállalkozott ez érdeke* rúd meg.
imxara, mely ind egy rohamon fejlődénd, gazdag éa jóllétnek ör
vendő város minden iránybavi fejlődését foglalja magában. Két hetenkint egy füzet fog megjelenni 30 krért * 10 füzetre teljed az
öxnze* md. 20 ivén. A megrendelések jan. 15-ig a azerzóhöz Félegy-\
házára küldendők. Ajánljuk a jelen kénzültnégü fiatal tudón tanár /
e művét az érdekeltek figyelmébe éa pártolásába.
I
Felei&i «zerk<a4ő: Pásztor Fersaos.
Hirdetések
és
„HAFFNER SÁNDOR és TÁRSAI"
előfizetések
ezég alatt Szolnokon egy
e lap részére
_
V
B
.
____
felvétetnek
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
szereltetett fel, mely működését már megkezdette.
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
teljesíti.
Tisztelettel
icz Sánchoz és tázsai.
Üzlethelyiség: a búzapiacion, 1396. sz. a.
nyomdájában
Szolnokon, búzapiacz, szerkesztőségi
épület
s ugyanott PÁSZTOR FERENCZ köz- és váltóügyvéd
irodájában.
।
Hirdetmény*
Hirdetés.
Ay. közönség szives figyelmébe ajánlom a
. JW* gyógyszertáramban "VM
mindig készletben levő mindenféle (már a leirnjabbak is)
A nagykörűi határban lévő
PETRO V A Y-féle mintegy
1OOO hold nagyobb rész
ben felső legelő föld, 3 6
évre haszonbérbe adandó
azonnal.
Bővebb felvilágosítással szol
gál Szolnokon BAGOSSY
KAROLY ügyvéd, Török*
Szí. 7 Miklóson POLGÁR
bel- és külföldi különlegességeket
Van szerencsém a nagyérdemű közönség
becses tudomására hozni, miszerint £ é. decz.
28-án, Szolnokon, a vasúti fiutezán, nővérem
(Spacialitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó
Viszlay Jánosáé házábaa, szemben a postahivatallal,
ezukrászdát nyitottam.
Mindenféle ezukrász sütemények, csemegék
es befőttek, friss és kitűnő minőségben naponta
kaphatók, valamint helybeli és vidéki megrendelések is, gyorsan, pontosan és a legjutányosabb
árak mellett kiszolgáltatnak.
Ugyszínte reggeli és délutáni kávék és teák,
ngy a HOFF-féle maláta,
E G G E R növényi mell- stb. a legkitűnőbb
állnak rendelkezésére a t. fogyasztó közönségnek.
Szólítok, 1881. decz. 22.
,
CZINÓBER ANNA
®—4
8
ezukrász.
924. sz.
1882.kL
Árlejtési hirdetmény.
A megyei közigazgatási bizottság a szandai gáton lévő
tollldnk teljes méretekbe való helyrehozását elrendelvén.
m»n munkaiatok biztosítása iránt f. évi Január hó «O.
"•..‘V *®, arakor a kir. építészeti hivatalban
nyilvános arleJteM fog tartatni, meddig zárt ajánlatok is
a megyei
hivatalban elfogadtatnak. A zárt ajánlatok
“u*3*0? \,tó“ nyiltánoaau fognak felbontatni
ajánlatokhoz
bánatpénz kiÍTon
v”sy “ nem viláS°8 8 “>í«deu
teák
J! agyas ellen egyedüli kenőcsöm,? tyúkszem
Ó8 8ZÖmőlC8 irtom, fogcseppek, fogszivarKák, fog
paszták, fogporok és szájvizek mindenféleségben.
likőrök és szilvóriumok a legfinomabb minőségben
w
Pipere eslkkeket. *99
T .
Jelen idény rövid kivonata.
Köhögés és mellbetegségek ellen a különféle
SZOBJPÖK, OULJOK
S legtisztább OBUkam^J-Ol^, tokocsluíkban is, s.Vo.Hh
1
FOKTHY-fále hírneves sebtapasz,
LZESZG-féle htzklvonat
TC8^1»n«rm.kU^
MOLL-fili aóaborazeaz
■f
ti
,a külöldéle betegségeknek legbizto
sabb különlegességei, nem zárva ki a néikiilözhetlen gazdasági szereket sem.
Illatszerek a }e^Ú8abb választékban mind
,
a legnnomabbbak s eredeti üve
gekben tetszés szerinti illatokkal
Szappanok,
^bouquet, viola, toilett,
. . ... ’ keserű mondola, glycerin szap
pan mindenfelesege stb.
r
Arcznorok *
a P°udre Serail, Blaháné
n£ , , *.*edvencz arezpora, Poudre de
Kiz pufFerlel, Párisi hölgypor stb.
Hajolajok, hajkenőcsők, viaszkpomádék mind
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin
Oromé, toüett Glycerin, mosdó vizek, arczkenőcsők.
szeplő es bőrfoltok ellen stb.
Orvos
és szülésznői
eszközök:
Anyeméh fecskendők zinüveg és gumiból, anya
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset,
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klvstier fecs
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis" tartó tokkal, sebfecskendök különféle nagyságúak üveg
es zinbol, szembecseppentö üveg, szoptató üvegek
egyszerű s angol, suspensorium, tejszivatők
gumim bal ónnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok,
megkflldetik. tjdeki megrendeltnek, eoomagolá. felszámiti,
....
a wn^ részletes
feltételek — e hó SS-tól kezdve >
a megyeikir..építészeti hivatalban a hivatalos órák alatt
cgtekinthetok s a feltételek másolatban is megkaphatok.
bzolnok, 1882. január 12.
•
CZIBULKA GYULA
_____________
gy^^n^ » M „Őrangyalhoz
c-nmzett
tHiaídouovx.
Blrtokeladás 2
•Já.sz-Nagykuxi-Szolnokmrgye
alMpáiya helyett:
Török-Szt-Miklós város határában a
háromnegyed órányira egy tagoaitott UOÜ négyszög ölével számított 1177,
holdból álló földbirtok; — melyen lakház,
Kerek József,
gazdasági épületek és 2 gyümölcsös
kert van — szabadkézből eladó. Értekez-
megyei főjegyző.
2—1
A W A A Íj
A L.
* tulajdonosnál SZ E N DI
।
526, 627. sz.
vh. 881.
t ez. részvényesei
18811. Január hó £O-én délelőtt 9 órakor
Szolnokon, az intézet helyiségében tartandó
IX-ik évi rendes közgyűlésére
4huíí elettel meghivatnak.
,
T á r g v a i:
1. Az igazgatóság jelentése.
alapján a tiszta jövedelem feloszH^feteff1 Utárojítt hXtal.’*’’
felügyelő bizottsági tagok dijainak
leendő megállapítása felettí ha\á^^^
18 s legfeljebb ^ váíjwztnxáuin
5. ^efaláni indítványok tárgyalása.
1,0
megtekiutliető.
Szolnok, 1882. jaunár hó 10
.
vonat>»«» jelentése
1882. évre
né87 felügyelő bizottsági ée legalább
megvizsgált mérleg
áltál az intézet helytsegében a hivatalos órák alatt
° a^aMlyok IG. § ából:
c
évi IX t-cz. 102..
§-a értelmében alulirt kir. bir. vhjtó
ezennel közhírré teszi, miszerint a
^ohíokí kir. jbgnak 1881. évi 5542..
4137^ 5675^ 5945. és 6065. számú
kiküldő végzései alapján: Goldberger.Sám. F. és fiai, Stein sz. Menezer
Júlia, kaczáu Frigyes, Hecksch A..
Adler es Berger, Adler és Schlichter
felperesek részére 457 frt 91 krM 2525
írt, 1602 frt 10 kr^ 221 frt 22 kr„ 136
tóke 8 JÁI- erejéiö i ।
felül foglalt s összesen 5867 frt 55
rőfös boltbeli árűczik- ■
i ^^wl^nyek, aktív kö- I
vetélések, házi bútorok és egy vásári
^kL^bÓíébí1. 4110 Jóságok
1882. évi január hú 17-ik napján d.
wvi .ürakor, megkezdve Török-SztMikloson alperes píacztéri bolthe.lyisegeben tartandó nyilvános árve-
AZ IGAZGATÓSÁG.
fizetés mellett, a
bec81ir“"
« ‘1 fogKelt Swhókon 1882. évi január hó 2-án.
1—1
us2. X)onMtott
Tóth
Mihály,
Mr. Wr. vhhÁ.
a szerkesztőségi épületben.)
266.
Szolnok, 1882. január 22-én.
® ffiMMOLNOK
KÖZLÖNY
Egyes szám ára 10 kr. |
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
—=X
Megjelenik hetenkiui
|
egyszer: f
vasárnap
s a vidéki példányok is |
ugyanakkor postára adat
nak, Szerkesztőség: Szol
nok, búzapiaca, 1396. **. a.
hová a lap szellemi részét 3
illető ^közleményeken kívüli]
az előfizetési pénzek s min
den egyéb dijak in küldendők
Ide küldendők a postai fel.
szélarnlások is (reelamatio.) I
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: * •zerkeeztoségnél, búzapiac*
1396. •*. alatt • ugyanott Pásztor Poroaos kö«vdlU-lgyvéd irodádban; Sakrag X4ÜI*lé ur Onletében;
minden főváráéi de * béeei hirdetési irodákban éa bármely
hir. poetahivatalnál.
Kéziratok
csak ismert keséktől fogadtatnak el a aaok viaasa nem
adatnak.
Hirdetési dijak:
centiméter magasságú három hasábos szeh-tnyi térért:
l-az«r hirdetve i20 kr,
2-aser
,
16 .
3-«or
„
12 .
Többszöri hirdetésnél árleengedés.
Kárjűk azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésök a amit év végével leiárt e fWNváel jegyük a mit
dűl a város önerejétől tétetik függővé, azt ava
tott tollak, annak idejében, ecsetelték s meg
Ilimbe bemelékeltetott, miezerfat még fenlevő hátralégyőzték az érdekelt közönséget arról, miszerint
kakat bekflMeni ■éHóztessanak, hogy igy a azerkeeztöL
lehetetlent sbnki nem követelhet.
ée kledéi hivatal közötti uámoakodáa megtörtéaheeeék,
valamM az ej előfizetéseket vagy
megrendeléeeket ie
méttóztaasaaak hovaeiöbb megtenni, hogy a nyomatandó
példányok azáma iránt magunkat tájékozhassuk.
Az államgymnasiuni kérdéséhez.
(K. A.) Az ifjú nemzedék czéfráiyos 8 a
jelenkor társadalmi igényeihez mért neve éae, kell,
hogy komolyan foglalkoztasson minden oly egyént,
aki tudja és tapasztalja: mily’ mértékben függ
valamely nemzet, vagy szükebb körben szólva,
valamely város anyagi vagy szellemi jövője a
serdülő ifjúság nevelésétől. Szintén e magasztos
gondolat szolgálhatott irányeszméül e becses lap
3-dik számában olvasható „Telki apátság44 czimű
czikk Írójának is, midőn a négy évvel előbb már
pengetett, de egy ideig elalélt ügyet, ujonan
felveszi s igen helyesen: ismét vita tárgyává
teszi.
A fellépés indokolt s arról tesz bizonyságot^
mennyire képtelen a nemzete jövőjét 'szivén
viselő, jellemes ember, elnémitni saját lelkiismeretét akkor, midőn az hangosan követeli egy
vágj’ más ügy rendezését. Mert tagadhatlan, hogv
égető szükséggé vált egy: Szolnokon létesítendő
fögymnasium, jobban mondva a jelen nagygymnasium betetőzésének kérdése, s valaliára annak
végleges befejezése.
E fontos kérdés megoldása, hogy mily áthidalhatlan akadályokat gördít elő, ha az egye-
TÁROZA
Nem pedig azért sem, mert ismerve Szolnok
város anyagi helyzetét s azon igényeket, melyek
hozzá, mint Jász-Nagykun-Szolnokmegye székvá
rosához kötvék, kitűnik, hogy itt sok a szükség,
sok a kívánni való s igy’ e szükségnél, bármily
égető legyen is az, égetőbb szükségek „síné qua
non44 forognak fen s liangosan követelik a ja
vítást.
Arról tehát, hogy’ Szolnok város, saját ere
jéből fögymnasiumot állítson, ez időszerint szó
lam vérmes gondolat volna.
Azt liiszem, miszerint a t. czikkirő e tekin
tetben velem azonos nézetet táplál, s talán ez az
oka, hogy’ ő maga sem tartotta érdemesnek ez
oldalról fogni fel a dolgot, amennyiben nem
községi, hanem államgymnasium létrejöttét
óhajtja.
Az államgymnasium lévén a fömottó, mi
sem természetesebb, mint ha felvetem a kérdést:
miképen volna lehetséges egy államgymnasium
létesítése Szolnokon?
A feltett kérdésre a felelet igen egyszerű.
Úgy ugyanis, ha az állam jelenlegi felsőbb' tan
intézetünket kegyeibe fogadná, annak alaptőkéjét
kezeibe venné, állami jelleget kölcsönözne annak
s 3 látná el tanárokkal, legyenek azok bár szer
zetesek vagy világiak, nem tartozik a dolog lé
nyegéhez.
Szép gondolat s valóban kívánatos. volna,
hogy véjpre valaliára' igy’ történnének a dolgok!!
De - aki az állam anyagi helyzetét ismeri,
— Most — kezdé — van egy félórai szabad
időm.
Czili idegenkedve nézett festett arczára és tarka
öltözékére.
— Most beszélhetek önnel zavartalanul! —
Csak vissza.
folytató Tóm, nem ügyelve Czili tekintetére. — Ke
gyed szép és fiatal, s ez sok tekintetben nem előnyös,
— Beuély. —
mert sok támadásnak lesz kitéve. Én meg vallom,
hogy’ kegyedet nem hiszem romlottnak, s benne leá
(Folytaié*.)
nyomnak egy barátnőjét, vagy ha úgy tetszik gondEkkor egy fogat érkezett, s abból egy előkelő
viselőnőjét keresem. Kegyednek sem lesz sokszor ter
hére, ha a kis leány vele van, s tanácslom, hogy soha
kinézésű fiatal ember ugrott ki.
Jegyet kért, s szúró tekintetét Czilire szegesé. sem eresztené magától egy lépést sem, s ekkor védve
van!
Fizetésül egy aranyat dobott oda.
A festék nem engedé látni Tóm jóságos arcz
Czili visszaadott, de a férfi nem nyúlt a. pénz
kifejezését, s igy Czili csak azt hitte, hogy* önérdek
után, hanem bizalinas mosolylyal kérdé:
ből beszél, s leánykája terhét akaija az ö vállaira
— Meddig lesz kegyed a pénztárnál?
rakni.
— Előadás végéig.
Tóm látta, hogy a leány bizalmatlan.
A — 8 azután szabad?
— Igen! — felelt Czili mit sem gyanítva.
— Majd később — folytató komolyan — bará
A fiatal ember arcza megelégedést fejezett ki.
tot fog kegyed bennem találni, s én hálás leszek, ha
— Kocsim várai fog kegyedre! szólt s távozni leányomhoz jó leend, s tanácsot adok, vezetem, mi
akart.
dőn helyzete válságos lesz!
Czili utána kiáltott.
Czili nem hitt volna neki, de az őszinte hang
— Uram! Vigye pénzét!
végre meggyőzte őt, s elhatározó az ígéret beváltá
A fiatal ember visszanézett.
sát rögtön kérni.
— Addig is —- szólt —- tekintse sajátjának, míg
— Én mindent megteszek — felelt — s én is
kocsimban a többit megbeszéljük.
jobban fogom érezni magam, ha a kis Éva szeretni
Czili most érté őt, és sietve felelt:
fog. De most mondja meg, mit tegyek a pénzzel?
— 'Gyalog megyek! —
inat összeszedve,
Tóm felvett egy darab papirt; s begöngyölte.
kitette a külső deszkára a a
ablakát betette. abba.
A fiatal férfinak megfoghatlan volt e — nála
— Kimegyek — szólt — s átadom a kocsisnak
rögtöni változásnak vélt — viselet, s a pénzt ott kézbesítés végett.
Czili helyesnek találta a gondolatot; s Tóm tá
hagyva, bement
vozott.
E pillanatban jött Tóm.
— Miecoda páni es? — kérdé.
Czilinek önkénytelenül eszébe jutott elhagyott
Csili elmondta neki.
erdei magánya, hol nem bántották, nem zavarták
I
Tóm egy ideig gondolkozott, aztán a pénzt bes- enynyien.
— Ennyien nem — gondoló azután — csak egy! |
jzesoperve. bement Czilihez a az asztalra tévé.
Hirdetések
csak előlepw dü**M mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden centimétemyi mAgsMéfW,
három hasábon nzeletnyi tere 75 kaival aaámittatik a wr *
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit * kifizetéaért feltétlen kötelezettnél' terheli,
Bélyegdij minden belgtatásnál 30 kr.
akj a közoktatással foglalkozó nmélt. ministeríum
gondolkozásmódjával közelebbről ismerős, tudja,
hogy az állam soha sem hajlandó, de nem is le
het, oly tanintézeteket átvenni, melyeknek fenn
tartásánál deficit van; példa ezen állításom iga
zolására a jászberényi fögymnasium helyzete,
mely szintén át volt a minisztériumnak egykor
aj áldva.
Hogy’ pedig a szolnoki gymnasium átvételé
nél az államnak nagy’ deficitje volna, ahoz kom
mentár nem igen kell. Beszélnek a tények.
Jelen tanintézetünknél a most működő
tanárok nyomorult fizetése mellett a kegyunucg,
a város, a gymnasiumi csekély alapot >aját há
zipénztárából majdnem 2 ezer forinttal kénytelen
pótolni évenkint. Mily összeggel kellene az ál
lamnak subveniálni tanintézetünket azon esetben
is, ha a tanárokat fejenként 800 frttal kellene
díjaznia, Hol találna ily fizetés mellett egyéneket?
De ha ezek megtörténnének, hol volna a
lakpénz, az ötödéves pótlék, nyugdíj egy államgymnasiumi tanár részére??!
Meg azután mily mesés; összeg igényelted
nék a leendő államgymnasium beruházásához?
értem a tanszertárakat. Mert nem szabad számí
tásainkból kihagyni a leendő fögymnasium tan
szertárait. Miír pedig ezek manapság sok kívánni
valót hagynak fen, ugyannyíra, hogy annak ki
mutatásánál, más intézetekhez viszonyítva, ön
kénytelenül a satyra terére siklanék á leltározó
«tolla, jóllehet örvendetes tudomásul adni szent
kötelesség a városi kegyűr abbeli buzgalmát,
melylyel manapság a tanszertárakat gyarapitni siet.
S ekkor gondolkozni "kezdett azon egy felöl.
Összehasonlító ezekkel, s végre felsóhajtott:
— Inkább tűrném azt, mint ez aljas támadá
sokat!
Pedig az is csak olyan volt! Csakhogy az ott
hon kedves emléke elvette élét most, midőn a hon
vágy* kezdett szivében jelentkezni, s ezzel minden,
mi ott volt, kedvesebbnek tűnt fel az itteninél,
Másnap délelőtt Duvals felszóllitá Czilit, hogy
jöjjön velük a bódéba.
Czili engedelmeskedett s Duvals elövezette az
egyik nyerges lovat s arra egy női nyerget tett.
— Üljön fel! — parancsoló.
Czili csodálkozva nézett reá.
— Ah? — kérdé az — hát még lovagolni sem
tud? — Es boszankodva mutató meg Czilinek. mint
kell a nyeregben ülni.
Czili utánzó őt, s a ló megindult, de a leányka
kellemetlenül érzé magát az ingó ülésben.
Duvals kíméletlenül fogta meg s igazító testé
nek azon részét, mely szabálytalan helyzetben volt
s a félórai gyakorlat után Czili tökéletesen fáradt
nak érzé magát.
A gyakorlat délután ismétlődött, ■ ez igy tar
tott néhány nap, midőn egyszer tudatá vele Duvals,
hogy innen tova utaznak.
Czili örvendett ezen, mert megszabad nini vélt
azon alkalmatlankodóktól, kik udvarlásukkal untat-"
ták, s kiknek Ő még mindig nem tudott nyájas arczot, mutatni.
Midőn útra készen álltak, Czili csodálkozva
látta, hogy az egyik lovon női nyereg van.
Duvals ekkor felült a kocsira s^Czilihaz fordulva
szólt:
’
— Csendesen fogunk haladni,
lóháton teendi
meg az utat!
Czili nem mert ellenszegülni, bár még nem érzé
magát egészen otthon a nyeregben.
A kis csapat haHdt.
Útközben a kis Éva egyszer leszállt a kocsiról
Mindezen nehézségeket a fennevezett cnkkirója az által véli elhárithatóknak, hogy czélba
veszi a telid apátság jövedelmét s azt mondja,
hogy a felmerülhet*? deficit fedezésére a jogos
tulajdonosának: Magyarországnak visszaadott
telki apátsághoz tartozó birtokok évi jövedelme
szolgálna, — s arra hívja fel a megyét, várost
s minden érdekelt egyént, hogy tömörülve, váll
vetve ragadják meg az alkalmat s megtéve a
kellő lépést, bírják rá a kormányt azon határo
zatra, mely szerint ezen telki apátsághoz tartozó
birtokok részbeli jövedelmét egy Jász-Nagykun.•fizolnokmegyébt® létesítendő államgymnasiumra
fordítaná, e hely — mint kinek-kinek józan esze
sugalja — Szolnok.
E fenséges gondolatra csakugyan elmond
ható a czikk végszavával: „Minden elmulasztott
nap egy-egy önvád lelkűnknek.®
A csikkíró ezen ajánlatával újabb tanúbi
zonyságot adott amaz érdeklődésről, melylyel
közoktatásunk szorongatott helyzete inint visel
tetik, melyért méltán meg is érdemli részünkről
az elismerést; — azonban becses engedőiméből
azokra csak azt válaszolhatom: sajnos2 elhang
zanak azok 12
Igen, mert azok, kik szólhatnának, nem te
szik; de feltéve, meg nem engedve, ha falszólal
nának is, azok, kiknek hatalmukban állana a
- dolgon segitni, segituí nem foghatnak, nem pedig
. azért, mert az állam pénzügyi viszonya chinai
falként emelkedik minden törekvéseik előtt s ép
•ezen tudatot látom műkőim azolmái is, kik az
.ügyet meginditm még mindig késnek.
Memayiben jogosult ez állításom, igazolják
a bajai és az ujonan in petto átadandó újvidéki
gymnasiusaok. Mert nem szabad felednünk azt,
hogy az állam összes tendentiái oda látszanak
kimenni, miszerint előnyös feltételek mellett sa
ját vezetése alatt álló tanintézeteitől is szabadulni
óhajt s törekszik azokat, ha lehet, tanító szerze
tesek vezetése alá bocsájtani.
Ennek kimondásával a pengetett eszmét
épen nem kívánom feladni, csak annyit kívánok
értetni, hogy még mindig nem érett meg az ügy.
Hassunk add^g. mig az idő beköszönt, oda, hogy
gyarapodjék jelen tanintézetünk alaptőkéje s tö
rekedjünk összes erőnkből gazdagitrii Canszertárainhat « így folyton kevesbítjük az akadályokat
s közelibbre viszszük -az egykor feláfiitandó szol
noki állaangymnasium kérdését, mert * telki
apátság a bűnözéseké lesz. Adja Isten, hogy
csalódjam.
s a ponny kötelét, melylyel a kocsihoz volt kötve,
megoldotta s könnyedén a lovacska hátán termett.
Duvals nem tett ellenvetést, s a leányka Czili
mellé lovagolt.
— Nézze néni, én nyereg nélkül megülöm a
lovat!
Czili kissé szégyenlé bátortalanad*, s bizto
sabb magatartást vön fel.
A leányka látva ezt, lovacskája nyakára csa
pott a kötél végével -s az gyengén koezogni kezdett.
Éva mosalyagva nézett Czilire a intett neki,
hogy kövesse.
€ zűrben felébredt a büszkeség s a lóra ráütött
Tóm e pillanatban mellette termett, a midőn a
ló koezogni kezdett átnyújtó Czilinek kezét
A segítség idejében érkezett, mert Czili csak
ugyan inogni kezdett nyergében, a lovát meglassító.
A kísérlet azonban ismételtetek, a végre sike
rült annyira, hogy a megérkezéskor az utczákon elég
gyorsan mentek végig.
E városban ismétlődtek az első jelenetek. A fér
fiak mindenhol egyformák, s Czili már nem felt a nem
haragudott többé, hanem közönynyei vette a már sok
szor nailett szavakat
A tanulásban folyttal haladt annyira, hogy az
utolsó napokban már egyszer az előadóéban is résxt
vett egy sebes körlovaglásnál.
Tóm nem csalódott Cziliben, az felfogta helyze
tét s eleinte kényszerűségből, de később szeretettel
gondozta Evét s a gyermek mind jobban ragaszko
dott hozzá.
Czili, mennél több idő telt el, annál inkább érzé
a honvágyat a mi* távolléfenek oka, a gróf szemé
lye természetesen folyton emlékében volt
Már régen megbánta távozását de vissza lépni
most nem akart.
Pedig egyetlen óhaja csak az vett, még egyszer
látni atyját s a kedves erdőt hol felnevelkedett. De
midőn erről gondolkozott, önkénytelenül felmérőt
gondolataiban, hogy akkor a gróffal találkozni fog.
k»v.)
VEló'terjesztés.
1
(Két k&tlemény.)
I.
A heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvíz-sza
bályozási egyletek a kiskörei kanyarbeli töltés-sza
kasz belebbhelyezése tárgyában 1881. évi julius. hó
12-én, 21710. szám alattkibocsájtott magas minisz
ter rendeletre vonatkozólag, a ront czimzett egylet
a következő előterjesztést tette a közmunka és közt
miniszterhez:
A heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvíz-sza
bályozási egylet felett hatósági felügyeletet gyakorló
Hevesmegye törvényhatósága által közöltetvén tiszte
lettel alulírott egylettel nagyméltóságodnak 1881. évi
julins hó 12-én 21710. szám alatt kelt azon magas
rendelete, melyben a 17. számú burai átmetszés fe
letti szakasznál az árvíz lefolyását gátló és ennél
fogva veszélyesnek jelezhető szorulat megszüntetését,
illetőleg a kiskörei kanyar mellett elvonuló töltések
megfelelő belebbezését elrendelvén, utasítani méltóztatne alólirott társulatot, hogy a szóban lévő töltés
szakasz belebbezésére vonatkozó tervezetet és költ
ségvetést haladéktalanul elkészítesse és azt a megye
közönsége útján jóváhagyás végett nagyméltóságod
hoz mielőbb terjeszsze fel.
Mely magas rendelete folytán, midőn a kiskörei
kanyar töltés-szakasz belebbezésére vonatkozó terve
zetet és pedig a helyzeti rajzot A) alá, köbfogat szá
mítást B) alá, a hossz-szelvények rajzát C) alá, a
költségszámítást D) alt és a tervezet műszaki leírá
sát E) alá idemellékelve tiszteletteljesen felterjesztjük — elodázhatlan kötelességünknek ismerjük nagy
méltóságod előtt egész komolysággal feltárni abbeli
a mai napon tartott közgyűlésünkben e nagyfontosságu tárgy mindén oldalról lett megvitatása folytán
merített meggyőződésünket, miként mig egyrészt ma
gas rendelete az 1881. LIL t. ez. 9- §-ában foglalt
törvény-intézkedéssel is ellentétben áll, másrészt az
abban követelt töHés-belebbezés műszaki és vizszabályezási szempontból is káros, pénzügyi, egyleti, ál
lami, nemzetgazdászati és közegészségügyi szempont
ból pedig a lehető leghátrányosabb mivelet lenne, és
minuiogy azon erős hitben elünk, hogy nagyméltó
ságodnak eme rendeletében foglalt intézkedése, talán
épen azért, mert az érdekelt felek meghallgatva sem
lettek, a helyi viszonyok ismeretével nem bíró és igy
a leggondosabb tanuhnányozás mellett is gyakran té
vedésbe ejthető előterjesztés következménye lehetett
csak, — ismét kötelességet vélünk teljesítem, midőn
nagyméltóságod előtt amaz indokokat re, melyek tár
sulatunkat a fent kifejtett meggyőződésre juttatók,
egész tisztelettel előterjeszteni bátorkodunk.
Az 1881. LIL t. ez. 9. §-a világosan rendeli
ugyanis, hogy amennyiben a Tisza mentén a felépitett védtoltések egyes szakaszainak az árvíz lefolyása
szempontjából hátrábbhelyezése válnék szükségessé,
az e czélra vonatkozó intézkedések az érdekeltek
meghallgatásával teendők meg, és amennyiben szük
ségesnek látszanék, e tárgyban törvényjavaslat ter
jesztessék a legközelebbi országgyűlés elé; — a tör
vény ilyetén világos rendelkezése alapján tehát hatá
rozott meggyőződésünk az, hogy bármely részbeni
töltés-szakaszok belebbhelyezése csakis az érdekelt
felek meghallgatása után és a törvényhozás által
rendelhető meg;
minthogy pedig a jelen esetnél sem társulatunk,
sem a belebbheiyeani megrendelt töltés-szakasz által
közvetlen érdekelt mindkét parti községek, társulatok
és birtokosok meghallgatva nem lettek és nagymél
tóságod az érdekeltek minden meghallgatása nélkül
rendeleti úton intézkedett egy oly nagyfontosságú
töltés-szakasz belebbhelyezése iránt, mint a kiskörei
k a n y a r b e 1 i, kénytelenek vagyunk egész tisztelettel
nyilvánítani, miként nagyméltóságodnak erre vonat
kozólag kibocsátott rendeletét az idézett törvényen
alapulónak nem tekinthetjük, sőt azzal ellentétben
állónak tartjuk és eként már ez indokból m sérelmes
nek vallják.
De komoly meggyőződésünk továbbá az, hogy
talán épen azért, mert az érdekelt felek meghallgatva
nem lettek, és igy azon vízi viszonyok és körülmé
nyek, a melyek csak a helyi különleges viszonyokat
évtizeden át észlelő és tanulmányozó előtt ismerete
sek, felderítve sem lehettek, a kérdéses töltés-szakasz
belébbhelyezésének megrendelése vízmütani és folyam
szabályozási országos szempontból sem indokolt;
mert,— eltekintve attól, hogy az A) alatti hely
zeti rajz méretei szerint a két töltés közötti legki
sebb táv nem mint a magas rendeletben érintetik
570 £ métert, hanem a legnagyobb szorulásnál t. i.
a burai átvágás torkolatánál u 614 f. métert tesz ki,
mig egyéb pontjainál a megállapított 760 méter ármeder-szélesség mindenütt tfilbőven meg van, — a
kiskörei kanyarban a burai átvágás torkolatának irá
nyában lévén leginkább az összeszoruláa, ezt a csak
nem teljesen kiképzett burai átvágás teljesen ellen
súlyozza és ezen töltés által a folyam iránya egye
nesen az átmetszésbe tereltetvén, .ott a meder mélyí
tése és szélesbedése idéztetik elő, holott a kérdésben!
kanyartöltés belebbhelyezése esetében igen valószínű
leg a kiskörei Czingehát alatt az úgynevezett Sebes
fokon és Asszonytón — kiáradás ajkaiméval — se
bes folyás származván, az a kiskörei kanyarón ke
resztül a falu alatt az úgynevezett Nagyfoknak irá
nyulva, ismét az anyamederbe futván be, a burai
átvágás továbbképződénél nem csak teljesen megszün
tetné, de sőt az átmetszés teljes beiszapolását idézné
efe, és igy a burai átmetszés képződése és fentarthatása csakis ezen kanyarbeli töltés-szakasz fenmaradása álfái lévén biztosítva, annak belebbhelyezése
országos íblyam-és meder-rendezési, úgy vízműtani
szempontból egyátalában nem követeltetik.
Igaz ugyan, hogy pénzügyi tekintetek nagyobbszabású és országos vagy csak egyes vidékekre kiható
műveletek' keresztülvitelénél is — ha azt magasbbb
szempontok követelik — csak másodsorban jöhetné
nek figyelembe, — minthogy azonban a tapasztalás
azt igazolja, hogy hazánk Korlátolt anyagi viszonyai
között bármely országos műveleteknél is a pénzügyi
tekintetek voltak mindig ‘döntők, úgy vélekedünk,
hogy a jelen esetben, hol a műszaki tekintet is a mi
félét ellén szól, a pénzügyi tekintet kétszeres meg
gondolást követel, már pedig pénzügyi szempontból a
nagyméltóságod által czélbavett művelet a lehető
legnátrányosabbnak tűnik elő, mert ha a kiskörei ka
nyarbeli töltés-szakasz belebbhelyeztetnék, nemcsak
azon 124,515 frt 72 kr. befektetési tőke veszne oda,
a melyet a társulat az E) alatti műszaki leírás iga
zolása szerint e töltés-szakasz kiépítésére már fordí
tott, hanem az újabban emelendő töltések kiépítése
által még tetemes ujabbi tőkebefektetés válnék szük
ségessé, még pedig á D) alatti költségszámítás szerint
az esetben, ha az A) alatti helyzeti rajzon 1. szám
mal jelölt vonalban építtetnének ki az uj töltések,
150,923 frt 2 kr., ha a 2. számú vonalon emeltetné
nek azok fel 86,537 firt 77 kr. és ha a 3. vonal irá
nya állapíttatnék meg 69,378 frt 21 kr., mely tőke
befektetésekhez, ha még hozzávesszük azon fentartási
kiadásokat is, a melyek az újabb töltésekre, hogy
teljesen megizmosodjanak, évek hosszú során át for
dítandók, valóban méltán tehetjük fel azon kérdést,
hogy hát hazánk oly gazdag pénzforrásokkal rendel
kezik-e, miként százezreket adhat ki egyes kísérleti
műveletekre minden czél és indokolt szükség nélkül?
— azt hisszük nem; — már pedig szerény nézetünk
szerint ezen inproductiv kiadásra és a már befektetett
tőke mintegy eldobására annál kevésbé lehet ok és
alap, mert na valóban követelnék is műszaki tekin
tetek a burai átvágás torkolatánál mutatkozó szoru
lat megsemmisítését, még az esetben is — egy tekin
tet az A^alatti helyzeti rajzra — és mindenki belátandja, hogy a szorulat megszüntetése az átellenes
balparti szalók-tiszabeői társulat töltésrészletének be
lebbhelyezése által mind technicai szempontból indokoltabb, mind pénzügyi és nemzetgazdaszati tekintet
ből előnyösebben volna eszközölhető, miután ott épen
a szorulat átellenében kiszökellő alig egy pár száz
méter hossztöltés belebbtolása által igen-igen csekély
költséggel és alig számbavehető mentesített terület
feláldozásával a szorulat megszüntethető lenne a nél
kül, hogy a burai átmetszés feláldőztatik, anélkül,
hogy százezrek gyümölcsözetienül kiadatnának s a
nélkül, hogy a kanyartöltés "által mentesített 1890
hold termőföld terület a termelés és adó-alap alól
elvonatnék.
Városi közgyűlésünk.
(Két közlemény.^
(I.) E hó 16-án és 17-én igen zajos és akaijuk
hinni, hogy következményeiben igen nagy fontosságú
tanácskozást tartottak városunk képviselői.
A tárgysorozat kétségkívül két leglényegesebb
pontja volt:
,
A kincstári uradalmi jogok u. m. a h?lypénz
éé czövekbér-szedési-, valamint a halászati-jogoknak,
továbbá a még el nem adott Tisza-part részeknek és
3 kincstári épületnek a város részére leendő megvé
tele összesen 80,000 frt vételárban. — E tárgyban
a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangú
lag elhatározta az illető bizottság javaslatainak el
fogadását és igy a fentnevezett jogok és fekvőségek
örökároni megvételét.
A tárgysorozat második nem kevésbé fontos
pontja volt: a városházának felépítése. Ezen tárgy,
mint előre várható volt, nagy és hosszú vitára adott
alkalmat.
Az építkezés mellett felszólaltak Bagossy Ká
roly, Kiss Ferencz, Kerekes Géza, Dr. Schreiber Lörincz, Hajdú Sándor, Lippich Gusztáv, Gyömörey
Félix és Lengyel Antal. — Felhozván érvül a város
díszének emelését, £ városi hivatal helyiségek jelen
legi czélszerütlen w elégtelen voltát, továbbá azon
körülményt is, hogy városunkban czélszerü bolti he
lyiségekben nagy hiányt szenvedünk és az építkezés
utal nemcsak 10 bora helyiséget, de még nehány
lakást is nyerünk, a mire városunkban, mint tudjuk,
szinte égető szükség vtn. — Mind ezen előnyöket
megszerzendő — így érveltek továbbá az illető fel
szólalók — szükséges, hogy a város egy 30—40 évre
terjedő annuitás mellett törlesztendő 300,000 frtos
kölcsönt vegyen fel és építtessen egy a fentebb jel
zett czéloknak megfelelő városházát, kiemelvén az
illető felszólalók még azon körülményt is, miszerint
az építkezés által az ipart, aUtereskedelmet és álta
lában városunk forgalmát, nem kis mérvben emeljük,
a mennyiben az építkezésbe felveendő pénz jó nagy
része csak a városi forgalomnak fog jutni és mind
ezen előnyök megszerzése a lakosságra alig fog a
legroszabb esetben is két, égész három százalék pót
adó emelést hozni a törlesztés ideje alatt, mert az
építendő ház kiadható részei fogják a törlesztéshez
szükségelt összeget meghozni, a törlesztés letelté
vel pedig jegészen élvezendi a városi közönség a dí
szes ház jövedelmét, mint megszerzett sajátját.
Az építkezés ellen felszólaltak Ssendi Antal,
Elek Dávid és Okolicsányi István, kik ellenkező né
zeteiket szép bessédekben fejtegették. Ezen képviselő
urrk érvei a következőkben kuhnináttak:
A város és lakossága szegény, az állami adók
rohamos és minden könvöriilot nélkül -végbement és
előreláthatólag még végbemeneudö emelése oly hely
zetbe hozott mindnyájunkat, hogy’ ha városi pótadón
kat csak egy százalékkal is fehebb emeljük, valószí
nűleg összeroskadnnk a teher alatt Ennélfogva kije
lentették ezen urak, hogy ők jelenleg olyan terv ke
resztülvitelét szavazataikkal elő nem mosdithAtják,
melynél a városi pótadó bár mily csekély mérvben
is emeltetnék.
Az illető képviselő urak azonban hozzá tették
azt is, hogy igen is óhajtanák, ha városunkban járdák és járhatlan utczáink köveztetnének és a város
csatornákkal elláttatnék. Ezt már mi is készséggel
aláírjuk, de kérdjük az igen tisztelt képviselő urakat,
miként lehet Szolnok ntczáit kövezni és csatornázni,
ha, mint ők állítják, a pótadót emelni nem szabad és
nem lehet? Nevezett urak indítványba hozták —
▼agv melegen pártolták azon indítványt, — miszerint
a „Magyar király" épület vétessék meg, ha lehet
100,000 írtért és tétessenek oda át a városi hivatal
helyiségek, a mo.rtani városháza pedig alakíttassák át
bolti helyiségeknek.
Nézetünk szerint ez az eszme ily alakban nem
praktikus, mert a „Magyar király" épület alig felelne
megegy városház czéljainak, igen jelentékeny adoptá
lási költségek nélküL Ezenfelül tekintetbe kell venni
azon körülményt, hogy most is lakáshiányban szen
vedünk, nem volna tehát czélszerü, ha ezen már is
nagy hátrányunkra szolgáló hiányt még ez által is
növelnénk, ellenkezőleg a város, mint testület hivatva
van arra, hogy ez irányban még áldozatok árán is
a helyzeten javítson, ha igazán és őszintén óhajtják,
hogy városunk gyarapodjon. E terv kivitelének még
az a hátránya is volna, hogy elfoglalva városi hiva
tal helyiségeknek a „Magyar király" épület l-ső és
2-ik emeletének nagyobb részét, igen-igen megfogyna
az illető ház jövedelme, mert már a vendégfogadó
elvitele által igen megcsökkenne a jövedelem, a mire
pedig az Indítványozó ur is súlyt fektetett. De még
mindezek után fenmaradna egy további kölcsönfelv£
telének szüksége, ha a mostani városi épületet bol
tokká akarnánk átalakítani, mert úgy, ahogy az most
áll, tíz vagy bár mennyi értékes bolt nyitására bi
zony nem alkalmas. Már pedig az volna nézetünk
szerint a leghelytelenebb eljárás, ha a régi házat
újjá alakítanánk. de nem emeletesre, hanem csak
földszintire. Ez már azután egészen impraktikus eljá
rás lenne.
A képviselőtestület fontolóra véve a hallottakat,
megejtette a névszerinti szavazást, melynek eredmé
nye, örömmel jelezzük — az volt, hogy a képviselő
testület túlnyomó többsége elhatározta az építkezést
és 100,000 frtnyi kölcsönnek e czélra leendő felvételét.
Megvalljuk, komolyan aggódtunk ez ügy kime
netele felett, de nem is tehettünk mást, tekintve az
illető bizottság eljárását. Majdnem egy éve, hogy *gy
bizottság ki lett küldve a tervezett és elvileg már
rég elhatározott építkezés ügyében. És mit tett esen
bizottság? Mintegy háromnegyed év kellett ahoz,
hogy életjelt adjon magáról és ekkor is hevenyében
-összeüt három nap alatt egy kis számítást, és tesz
egy kis jelentést, melyben kér egy nagy elhatározást.
Fel lettek izgatva a kedélyek és miért?-------Csak azért bizony, hogy háromnegyed évi szünet
után ismét megkérdezzék a képviselőtestületet: váj
jon szabad-e a bizottságnak végre teljesíteni a régen
reá rótt kötelességeket?
Mind erre a képviselőtestület, — nem kis meg
lepetésünkre, türelmét el nem veszítve — „igen"-nel
felelt, mert valljuk meg őszintén, vajmi kevéssel több
a létrejött határozat az*épitkezést illetőleg, mint egy
nyomós memento a bizottságnak oly értelemben,
mintha azt akarta volna a képviselőtestület mondani,
hogy: ha akarjátok, hogy az építkezést ez évben
megkezdjük, akkor legalább a 12-ík órában tegyetek
már ez ügyben valahára valamit.
Érdemesnek tartjuk még különösen megemlíteni,
hogy a közgyűlés egyhangú határozata folytán az
építkezési bizottság utasittatott az építkezésnél, ha
sonló feltételek mellett, a szolnoki iparosokat előny
ben részesíteni.
Akarjuk hinni, hogy iparosaink szinte megteendik kötelességeiket!
az egyleti szellem és azon közóhaj vezeti nőegyle
tünk minden egyes tagját, hogy azt és kisdedovodáját felvirágzóvá 5s a messze jövőre maradandóvá te
gye, -i- és ezen őzéi kiküzdésében buzgó és magasz
tos hivatását egész bensejében útérező elnöknője F r ay
J ó z b e f n é úrnővel élükön még az áldozatokban sem
fukarok. ~ Ott pedig a hol egy szivvel lélekkel a
közczél művelése lebeg szem előtt: ott bármely vihar
és támadás megszégyenülve fog lecsillapodni Érde
kes látvány volt decz. 4-én, midőn a nőegylet tagjai
Kiss Antalné úrnő alelnöknővel élükön, a piacztéren keresztül testületileg vonultak föl az elnöznő la
kására, őt névünnepe alkalmából üdvözlendők, — ép
oly megható volt azon jelenet, midőn az elnöknőt
Szilák János titkár ur meleg szavakkal üdvözölvén
s az alelnöknő Kiss Antalné úrnő a nőegylet nevé
ben egy Budapestről megrendelt csinos élő kamélia
és rózsa csokorról ajándékozta meg, ekként akarván
kifejezést adni azon elismerésnek, mely a nőegylet
ünnepelt elnökét szép hivatásának buzgó betöltése
körül méltán megilleti. Másik nyilvános föllépése volt
nöegyletünknek a karácsonyi ünnepély rendezése. —
Meglepő volt a díszesen és ügyesen fölállított karácsonfa nemcsak a kisdedekre, hanem a nagyszámban
megjelent egyleti tagokra és szülőkre nézve is, anynyival inkább, mivel ily ünnepély városunkban ez
előtt ismeretlen volt Az imént jelzett két ünnepélyes
jelenettel tehát nőegyletünk életképességét bemutatta
és igazolta, hogy tagjait az egyleti közszellem ve
zérli. És ezért csodálatra méltó azon indolentia, me
lyet városunk hatósága a nőegylet irányában korábbi
határozatai daczára, még mindig tanúsít; — mert ha
maga a jótékonyéról iránt nem bírna is kellő fogé
konysággal, tekintettel kellene lenni azon vagyoni
előnyre, hogy ha a nőegylet a működés teréről viszszalép — összes vagyona a városi közönség tulajdo
nába fog bocsájtatm. De a mi még feltűnőbb, nem
csak legkisebb támogatásban nem részesül a városi
hatóság részéről egyletünk, hanem visszatartja attól
a korábban társadalmi utón beszerzett ovodai fölsze
relvényeket is, ami egy hatóságtól nem várható. —
(Tárgyhalmaz miatt rövid kivonatban adhattuk a vett
tudósítást. Szerk.)
HELYI HÍREK.
— MtgHvá. A szolnoki nőegylet 1882. jan. 29-éa
d. u. 3 órakor az ovoda helyiségeiben évi rendes köz
gyűlést tart, melyre annak tagjait tisztelettel meg
hívom. — A közgyűlés tárgyai: 1. Elnök évi jelen
tése, kapcsolatban a számvizsgáló- és felügyelő-bizott
ságok jelentéseivel — 2. Elnök, pénztárnok és titkár
lemondása folytán ezen tiszti állások választás utján
leendő betöltése. — 3. Az alapszabályok értelmében
választmány, számvizsgáló és felügyelő bizottság vá
lasztása. — Az alapszabályok értelmében a pártoló
tagok tanácskozási joggal búrnak; — választási- és
váíaszthatási jog csak a rendes tagokat illeti meg.
Szolnok, 1882. január 1& -— Nagy Gyuláné elnök.
— Aszolaokl baakár. A napokban Francsek János nevt
csinos úri ember érkezett városunkba, s magát a Lővi-féle bankés váltó-üzlete utazójának adván ki, kölcsönügyletek kötésébe fo
gott, 5-ös kamat mellett, kevés jelzálogra, úgy azonban, hogy
őt minden 100 M kblcaöwtől 80 kr, íy fogj* illetni. Mi természete
sebb tehát, hogy agy tódult hozzá eladósodott népűnk, mint a bú
csúnk Főkapitányunk neszét vovén aa olcs-é pénznek, két
rendőijével elmegy a bankár úrhoz, s midőn kitadja tőle a feltéte
leket, behívja rendőreit, hogy .úse, ezeknek is pénz kell." — A
bankár urba véghetetlen belesaaladváa a madzag, bevallotta azédelgését s most letartóztatva vájja könnyelmű lépésének jutalmát.
— Myilatkezat. H^jdú Sándor, megyei jegyző úr, a aLehel-Kűrt* tegnapi Márnában az általam szeikecztett „Ján-Nagykun-Szolnok” lap £ hó 15. Mámában közlött a a helybeli polgári
kaszinó tisZUyitáaára vonatkozó hírűnkkel szemben s különösen
annak azon részére, mely azt mondja, hogy ,a két jegyző közül a
közgyűlés megnyitásakor egyik sem volt jelen*: nyilatkozik
s tudta! adja, hogy ő a kaszinónak tagja és jegyzője! jen. 1-én megszűnt
lenni, s igy a mondott gyűlésen meg sem jelenhetett. Eczel azon
ban távolról sem caáfalta meg ama közlemény vonatkozó tartal
mát, mert csak a maga személyét menti, de hogy a két jegyző ur
jelen lett volna a közgyűlés megnyitásakor, arra nézve mi bizo
nyítékot sem hoz jfel. Állítja továbbá, hogy én, alólirott, a kazei
nénak nem vagyok tagja. Ügyvéd embertől e tekintetben komolyabb
tudomás-saerzéet vártam volna, mert ca ugyanannak a kaszinónak,
melynek Hajdú Sándor ur megszűnt tagja és jegyzője lenni, még
a múlt év közepe óta tagja vagyok, amit, mint még akkor ka
szinói jegyzőnek, H^jdú 8. urnák tadnia kellene. Ha még ezentúl
is főntartja kétségét a nevezett ar, biztos tudomás-szerzés végett
forduljon a kaszinó választmányához és Monsxpart Utaló
kaszinói pénztárnok úrhoz, kinek a tagsági dijat rendesen fize
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT. tem. Szolnok, 1881. január 21. Pásztor Ferenci, ügyvéd és lap
szerkesztő, mint a szolnoki polgári kaszinó rendes tagja.
* A szotaaki Ipartársalat MolrariMi L hú 22-ú*, ás
— KoBStábieroMl derekasan viselik magokat. E
ás vasárnap, d. n. 5 órakor vesaik koriatokét, axúy alkalommal
hó 17-én a délutáni órákban is az történt, hogy egy.
Gruber Júmef «r tagja felolvasni »A repülő cxizmriia- csimá elbessélást. Menny Ernő onz. képviselő ^edig jövő hó S-án jSa K- csapat lakadalmas nép vonult el a foutezán s ép a
rOnkbe, hogy felolvasását a aépaer/eUarol megtarts*. Ámbár ismer városháza előtt éktelen „kuijongatással" haladtak,
hetők * képviselő ur erőteljes, snakarSlott tollát, kedvelt pesti fel
mire a rendőr figyelmezteté őket a csendes haladásra,
olvasásaiból • kimagasló parlamenti bessédeiból, mindamellett kétde a felöntött legények nem akartak engedni, s igy
saeres élvesetnek nénink eleibe ágáltál, hogy őt saemélyesea lehet
egyet közülök rögtön bekísért. Erre aztán a többi
sserencséak hallani. Meoey úrral, miaS hallják, Polonyi Gésa kép
viselőnk is lerándal * fővárosból.
szép csendesen haladt tovább. Az élet amaz ünnepé
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
Írják nekünk: „Ismeretes
már, hogy a kunszentmártoni nőegylet 1881-ik évi
augusztus 14-én végleg megalakulván, üdvös tevé
kenységét a kisded nevelés körül már ektóber 1-én
meg is kezdette, s azóta szakavatott óvónője által
kedvező sikerrel folytatja. Az egyletnek alakulása
kezdetén maradt 60 tagja, azonban ma már a lét.szám százra emelkedett s az óvodában havonkint
30—35 kisded gondoztatik. Igazolják tehát eme kö
rülmények azon reményünket, hogy nőegyletünk nem
lesz kénytelen pártolás és tagok hiányából a tett
mezejéről visszavonulni. — Jól esik tapasztalnunk,
hegy egyletünkben a legszebb egyetértés uralkodik;
* KaMZMMrMból
lyes mozzanatát, az esküvőt, as éktelen lárma nem
emeli,
- Asőt
Mmesralázza.
kotyJuF^lyó hó 16-án a helybeli kir.
is
járásbírósághoz egy tiszavessenyi illetőségű vádlottat
bekísértek, vele lévén hű kutyája is. Midőn az ottani
börtönőrnek vádlott átadatott letartóztatás végett, a
kutya gazdáját minden nyomon követte, minden arra
a czélra használt eszköz, a mi által a kutya gazdá
jától elválasztanék, haszontalan volt. Követte gazdáját a börtön ajtajáig, itt azonban nem kapván bebocsájtatást, elszomorodva a börtönajtóhoz feküdt, mint
egy osztozni akarván gazdája sorsában. Egy nap és
«gy éjen át őrizte éhen-szonyan gazdája börtönét a
szegény pára.
— Ilrgykalaas mtat több fontoo hiritak jövőre maradt
F*M& saerkvMlá: MastOZ ftmn.
4
Éh
KttlsŐ-Szolnokmegyei takarékpénztár
IMS. február 88-ik nagjáa, délelőtt 0 órakor,
Szolnokon saját helyiségében
XIII. rendes közgyűlését
tartandja, Helyitek tárgyai következők:
1- Az igazgatóság, felügyelő- • a választmány által
kiküldött Mámvtagáló ét leltározó bizottságok jelentőse.
2) Az eloteijeaztendő ,1881. évi mérleg alapján az osstalék meghatározáza.
8.
Az alapszabályok 71. ét 88. §-ainak módosítása.
é. Az igazgató-, igazgató helyettes, ügyész1 s nyolca
válm. tag választása.
A felügyelő bizottság által megvizsgált Í881. évi mór
iig folyo évi február 12-étol a közgyűlés napjáig az intézet
helyiségében hivatalos órák alatt az érdekeltek által meg
tekinthető.
Felhivatnak mindazon t. részvényesek, kik a közgyű
lése* szavazataikat érvényesíteni óhajtják, miszerint résévéayeiket alapszabályaink 64. §-a értelmében a közgyűlés előtt
legalább 3 nappal az intézet pénztáránál — téritvény mel
lett — annálinkább szíveskedjenek letenni, mivel ellenkező
esetben * közgyűlés tanácskozásai- és határozat hozatalaiban
részt nem vehetnek.
Szolnok, 1882. j«Már 20.
KISS FERENCZ,
•
Tervezési pályázat.
Szolnok város hatósága pályá
zatot hirdet egy emeletes
városháznak tervezésére.
A kivitelre alkalmas jeligés ter
vek, részletes költségszámítás, és
jeligés levél kíséretében 188^-ik
évi február
a polgár
mesteri hivatalba küldendők be,
hol a feltételek és helyszíni rajz is
megszerezhető.
Építési költségösszeg OO-1OO
ezer forint*
Az elfogadott pályamű dija
300 frt.
Szolnok, 1882. január 20.
Scheftsik István,
polgármester.
1326. szám.
Í88L
Jász -Nagy - Szolnokmegy e
közbiztonsági s szol
gaszemélyzete 1881-ík
ruha szükségleteinek
beszerzése czéljából ezennel
árlejtés hirdettetik.
Melyre a 10^ bánatpénz
zel ellátott zárt ajánlatok a
szövetmintákkal együtt
folyó évi február hó
16-ik napjáig
a megyei alispánhoz beadandók.
Az árlejtési feltételek a
megyei közigazgatási iktató
hivatalban megtekinthetők.
Szolnok, 1882. január hó 20.
J ász-Nagykun-Szolnokmegye
alispánja helyett:
KEREK JÓZSEF,
3—1
megyei főjegyző.
„HAFFNER SÁNDOR és TARSAI“
Hirdetések
ezég alatt Szolnokon egy
és
előfizetések
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
•szereltetett fel, mely működését már megkezdette.
e lap részére
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
tejesíti
felvétetnek
Tisztelettel
nyomdájában
SCaffncx, Sánchoz és tázsai.
Szolnokon, búzapiacz, szerkesztőségi
épület s ugyanott
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
PÁSZTOR FERENCZ
köz- és váltóiigyvéd irodá
8Z.
1882.kí
jában.
Árlejtési hirdetmény. 1
:l
'
!
।
1
j
।
)
A megyei közigazgatási bizottság a szandai gáton lévő
tóhídak teljes méretekbe való helyrehozását elrendelvén,
ezen munkálatok biztosítása iránt f. éli Január hó 98.
de e. ÍO órakor a kir. építészeti hivatalban
nyilvános áriejtés fog tartatni, meddig zárt ajánlatok is
a megyei iktató hivatalban elfogadtatnak. A zárt ajánlatok
a szóbeli árlejtés után nyilvánosan fognak felbontatni
Mind a nyílt, mind a zárt ajánlatokhoz
bánatpénz kivántatik. A későn érkező vagy a nem világos s minden
kétséget ki nem záró ajánlatok egyszerűen mellőztetni fognak.
A tervek, részletes feltételek — e hó IS-tÓl kezdve
a megyei kir. építészeti hivatalban a hivatalos órák alatt
megtekinthetők s a feltételek másolatban is megkaphatok.
Szolnok, 1882. január 12.
j
।
1
!
।
l
!
।
i
gazdasági épületek és 2 gyümölcsös
kert van — szabadkézből eladó, fertekezhetni Szolnokon a tulajdonosnál SZ E N DI
ANTALNÁL.
3_2
Aj. közönség szives figyelmébe ajánlom a
IMF* gyógyszertáramban
mindig készletben levő mindenféle (már a leg
újabbak is)
bel- és külföldi különlegességeket
(Spacialitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó
9^ plp.r. csikkeket. “VI
Jelen idény rövid kivonata.
Jásx-Nagykun-Szolnokmegye
alispánja helyett:
2—2
Blrtokeladás!
Török-Szt-Miklós város határában a
várostól háromnegyed órányira egy tagositott 1200 négyszög ölével számított 1177,
holdból álló földbirtok; — melyen lakház,
Köhögés és meUbetegségek ellen a különféle
SZÖSPÖK, OXJWOK
a legtisztább O«ukamáJ-ClaJ, tokocskákban is, cukorkák,
Kerek József,
______ , _megyei főjegyző.
úgy a HOFF-féle maláta,
E G G E R növényi mell- stb. a legkitűnőbb teák.
Fagy ás ellen egyedüli kenőcsöm, tyúkszem
es SZÖmÖlcs któm, fogcseppek, fogszivarzák, fog
paszták, fogporok és szájvizek mindenféleségben.
FOBTHY-féle hírneves sobtapasz,
ULEBIG-fél. húskivonat,
SESTIa-félo gyermektápliszt,
HOUL-félo sósborszosz
^b. 8 így » különféle betegségeknek legbizto
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülözhetlen gazdasági szereket sem.
Illatszerek * ^S^sabb választékban mind
a legfinomabbbak s eredeti üve
gekben tetszés szerinti illatokkal.
.11
t ez. részvényesei
1889. Január hó 99-én déleiéit 9 órakor
Szappanok,
Szolnokon, az intézet helyiségében tartandó
IX-ik évi rendes közgyűlésére
<
tisztelettel meghivatnak.
r
, <
Tárgyai:
.
I
1. As igazgatóság jelentése.
^7*87^ bizottságnak az 1881-ik évi számadás és mérlegre vonatkozó jelentése
alapján a tiszta jövedelem felosztása felett határozat hozatal.
• J
leendő
fcl6gye*5
‘*g’k
188*
18 .
(
'
* k'ga“bb
'
1882 *
«»?yel« bízottéig Utal megvizegilt mérleg
aegü±tatC«.fa kÓ W-Aától “ érdekeltek Utal u intézet helyiségében » hivatalai órák alatt
I
*
I
V Netaláni indítványok tárgyalása.
Szolnok, 1882. január hó 10.
m___ _
AZ IGAZGATÓSÁG.
,
!
uJ0*®”1 “ ábfBzabálytei K. §4MI:
,
,__ megjelenhetnek. ás szavazattal bírnak azok, kik saiát neveikre irt
!
^^^“^énymve1 együtt, legaUbb 3 nappal a közgyülé.
a taXg pSií
a
■
■
....
.3—2
.
tgy E.ssbou^ viola, toilett,
‘ keserű mondola, glycenn szap
pan mindenfélesége stb.
Arcznorok ’ ^Ő^te a Poudre Serail, Blaháné.
‘
*
* kedvenc? arczpora, Poudre de
Biz pufferlel, Párisi hölgypor stb.
Hajolajok, hajkenőcsök, viaszkpomádék mind
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin
Créme, toilett Glycerin, mosdó vizek, arczkenőcsök.
szeplő és bőrfoltok ellen stb.
Orvos
és szülésznői
eszközök:
Anyaméh fecskendők zin üveg és gumiból, anya
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset,
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen
díszes a szükséges mellékcsövekkel, klyátier fecs
kendők, nadály felrakó üvegek,, Lapis tartó tok
kal, sebfecskendök különféle nagysá gn a-V üveg¥és zinből, szembecseppentő üveg, szoptató üvegek
egyszerű s angol, suspensorium, tejszivatók
gummi balonnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
Teqedehnei árjegyzékem kívánatra ingyen éa bérmentve
megküldetik. Vidéki megrendelések, csomagolás fehxámitá.
Pelkal postai nton azonnal teljesittetnek.
Januárig
IMI
CZIBULKA GYULA,
gyógyszerész, * a* .örangyzlhoz*;
czimzett gyógytár toUidoBMjL
Swhok, 1882. Nyomatott Haffiier Sándor é, tanai könyvnyomdájában. (Búzapiaca, a szerke^ép épületben.)
-Tfr
5.
267
Szolnok, 1882. január 29-én.
1
ji
b
Előfizetőéi ár:
helyben Itáxhos hordva, ||
I
j
vidékre|M»tM küldve. >
évre . 5 ftt.
:
h Fél évre . .
l Negyed évre
I1 Egyes
ij
í írt ŐO kr. j
1 írt 30 kr. jl
JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK
szóm ára 10 kr. |
s
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET. KÖRÉBŐL
Előfizetések óh hirdetések
felvétetnek SZOl.Nt IKON: a azerke>zt<Hiégnél , búzapiaca
«. alatt ■ ugyanott Váastar P«r«MI koz- éa
váltó-ügyvéd irodájában; Xakrajr I»áasl4 ur üzletében;
minden fóráron éa a beéri hirdetéxi irodákban éa bármely
kir. postahivatalnál.
Hirdetőid dijak:
csak ismert kezektől fogadtatnak el • ások riaasa nem
adatnak.
Kérjük azau tisztelt előfizetőinket,
Megjelenik hetenkint
h
egyezer: y
vasárnap
|
í • a vidéki példányok i« 3
ugyanakkor |M<«tára adat-|
nak. Szerkeszti még: Szol-|
i nők, bnzapiacz, 1%H>. xz. a, ]
' hová a lap szellemi rrézét ■
!, illető közleményeken kiviil Ij
ji az előfizctém jiénzck • min- 1
j den egyéb dijak ia küldendők j
Ji Ide küldendők a poétái fel- I
i •zólamláaok ia (reelamatioJ J;
Hirdetések
E<y eentbuéter niggNup *<row haadhna mtelrtnyi térért
1-aacr hirdetve
» kr.
1-azer
,
16 .
Mák előlegre dijazáa mellett közFdtetnek.
Nyílttéri közleményeknek minden centiméternyi g—ég-,
három liaaáboa azeletnyi tere
kíjával aaámittatik • úgy a
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények békáidéit a kifizetézért feltétlen kötelezetUég terheli.
3-«<»r
„
IS .
TAbbnM hlrtatóaaói árl«**f«dAs.
Bélyegdij minden beigtatásnál 30 kr.
kiknek előfize- i
Mert különbséget kell tenni főzött és a I
Legközelebb intézkedtek, hogv adatok i»igyártott pahnka között. Előbbit őseink élvez- I jenek kezeink közé ily egyletek működéséről,__
számba bemefiékeltettek, miszsrint még fentevö hátralé
ték, a mértékletesség határai között, i._
utóbbit । addig is vegyék fontolóra nemzetünk sorsát szikaikat beküldeni méltóztaesaiiak, hogy igy a szerkesztői
pedig a ma élő unokák imzák mértékletlenül, ! vén viselő, jó akaró polgártársaink e dolgot, s
ás kiadói hivatal közötti száamskodás megtörténhessék, '
míg csak az oktalan állathoz hasonlóvá nem gondolják meg, hogy ily egyletek fölállításával
valamint az uj siófizetéseket vagy megrendeléseket is
válik — h lélek ez ölő ménnt élvező,
! hány család mentetnék meg városunkban is a
méltóztassanak e bét végéig megtenni, hogy a nyoma
Tizenkét krajemírért adunk cgv liter palin s végnyomortól, mi által a társadalom, a közertandó példányok száma iránt magunkat tájékozhassuk.
kat. Mily csóImtő van e gondolatban. Emivit ; kölcsiség és maga az állam nyerne gyarapodást.
40 kr. napszámból is ki bír szorítani az a mun Mentsük meg minden téren, ami megmenthető,
kás, ki erejét ép ez itallal vesztegeti el s niég s az önmagukról megfeledkezőket adjuk vissza
Pusztulunk.
javaladi korában munkaképtelenné válik. És a 1 önmaguknak.
(—r.) „Pusztulunk, veszünk . . . Mint nz munkaképtelen cmlarből koldus lesz.
Ilyen koldusok bolyongnak százával minden
oldott kéve: széthull nemzetünk.u
Nem az adót értjük, sem a háborút, mint varosban, s kikoldult filléreiket is az utszéli csárElőterjesztés.
oly két tényezőt, mely a pusztulás lejtőjén alá dabn viszik, míg a kenyér kereső nélküli család
(Két közlemény'.)
buktatja e nemzetet, mert nem szokásunk azzal siránkozó tagjai vagy otthon dideregnek, ha ugyan
II.
biztatni, hogy adót ne fizessünk. Ahol állam léte van otthonjuk, vagy’ utczasarkokoii kéregéinek
reszkető kis kezeikkel, pálinkától mindig részeg
zik, ott adót is kell fizetni.
Van azonban még egy kiválólag fontos állami
Adófizetés alatt, ha különlien a nemzet apjuk számára. Mit szenved ez által a közva- tekintet is, melyre nagy-méltóságod figyelmét kikér
józan gondolkodású, munkás és szorgalmas, le ••yonosodás, a társadalom és az állam? hánv nünk kell; — ugyanis: az A) alatti tervezet három
nem roskad egy polgár se; habár más oldalról hasznavehctlen tagja lesz azokból, kik üdvös irányt is jelöl ki az újabban építendő töltések mene
tére nézve, a tervezet komolyabb tanulmányozása és
szintén kimoudliatjuk, hogy az adók mérséklése intézkedés mellett hasznos tagok volnának.
a józan pénzügyi politika elveinek szemelött tartása
felettébb kívánatos volna.
E mellett mily sülyedésnek van kitéve a után azonban alig férhet kétség ahhoz, hogy az újabb
A háború sem pusztítja el a nemzetet. Min kőzerknlesiseg? Láthatjuk, tapasztalhatjuk napon töltések csakis a helyzeti rajzon 3. számit vonalként
feltüntetett irányban emelhetők, mintán az a legma
den háború eszéiyes kimenetelét várhatjuk inkább, kint, síit óránkínt.
gasabb területen elnyúló s legrövidebb vonal és igy
mint megfordítva, s habár véreink közül töbljen
Más államokban. <őt már a mi államunkban
azonfelül, hogy a legcsekélyebb Wektetési költségbe
esnek is áldozatul, és habár szerencsétlenül üssön is. némely városi»kban. egyletek alakultak, „mér- kerül, még a legcsekélyebb fentartási költségeket is
is ki valamely liadviselés reánk: az megfogyasztja, tekletessegi egylet44 ezég alatt, melyek feladatul igényli; — úgy de ha e vonalban irányittatnak a
de el nem pusztítja a nemzetet.
tűzték ki: gátat vetni e rákfenének, inelv a nem töltések, az esetben, mint azt a helyzeti rajz feltün
teti, Kis-Köre községének belső telkein és házhelyein
A nemzet elpusztítja önmagát a pálinka zet testén mindinkább mélyebbre ássa magát.
át keltvén az njabban emelendő töltéseknek átvonul
ív ássál. Ha a nemzetek élete felett Üstén ítél
Ily egyletek minél számosabl^ felállítása és niuk, e művelet által nemcsak a község egy negyed
valaha, jaj lesz annak, aki legelőször megengedte kitartó működése mentheti csak meg a nemzet része romboltatnék le, hanem azonfelül, hogy a köz
hazánkban a pálinka-gyártást és a gyártott )mí- alsóbb rétegét a végpusztulástól, megsemmisü ség temploma is az alámosatás veszélyének tétetnék
ki, a község többi részei is — töltés melletti alantabb
linka kimérését.
léstől.
fekvésüknél fogva az átszivárgások folytán — valótósők a ni<jlt év végével lejárt s feMvási jegyeiket a múlt
TARCIA
Csak
vímnza.
— Beazély. —
(Folytató..)
Azt nem hitte, hogy' meghalt, mert — mint
önmagát meggyőzé — akkor vérnyomokat talált volna.
Tudta majdnem, hogy ö él s elképzelte a találkozást.
A gróf majd gyűlölettel néz reá s azonnal elvi
teli őt Es ő? — Már nem találta oly elvetendönek
a gondolatot, hogy a gróf bocsánatát kérje. Ot jobb
nak tartó, mint a többi férfit. Nem hiheté, hugy sze
relem nélkül közelített hozzá, s ha szereti, lehetetlen,
hogy kegyetlen legyen. 8 ha megbocsát, akkor . . .
akkor szenvedéseinek jutalmát fogja kérni és ... és
erre Czili nem tudott feleletet adui, megtagadná-e a
jutalmat most, vagy nem?
S e bizonytalanság onnan eredt, mert a gróf
alakja nagyon kimagaslott az itt látott férfiaké közül,
s a leányka nem lehetett közönyös azon férfi iránt,
ki ily előnyei daczára öt — hiedelme szerint —
szereti.
Az idő telt, s már közel két hónapja volt a
szökésnek, midőn végre a csapat a szerb fővárosban
ütötte fel tanyáját. '
Itt Duvals kissé több fényt fejtett ki, s a már
eléggé gyakorlott Czili az előadásra külön uj ruhát
capott.
Midőn a próba alkalmával ezen öltözetet viselte,
.cly a lovarnők kurta ruhája és kivágott derékból
Ldis egy nemével a vágynak legeltető szemét
Czili feltűnővé tett idomain.
Próba után ő vezeté be Czili lovát az istállóba,
s itt fénylő szemekkel szólt.
— Kegyed igy bájoló!
Czili bizalmatlanul nézett reá!
— Fél tőlem! — folytató a fiatal ember — ,
pedig higyje el, nincs oly szív, mely nagyobb áldo
zatokra volna kész, mint az enyém! — S ha kegyed
engem megértene, ha ... — és Czili keze után nyalt,
de e pillanatban Tóm lépett az istállóba, s Luis keze
tett
miközben egy gyülöletteljes pillantást
Az látott mindent, 8 ajkán egy megvető vonás
jelentkezett.
Luis visszament atyjához a porondra, s Czili
Tómmal egyedül maradt.
*
~ Amitől mindig féltem — kezdé Tóm — az
úgy látom, bekövetkezett s a gazember üldözni fogja
önt buja vágyaival.
Czili ijedt arezczal adott igazát neki.
— Ne féljen s legyen erős! — biztató őt Tóm.
— En mellette leszek! ‘
Czili hálásan szorító meg kis barátnője atyjá
nak kezét.
— Csakis ön az, — szólt — kiben hizom, s
éppen most nagyon reá leszek utalva segítségére,
midőn hasonló körülmények közé jutok, mint melyet
elhagytam s mely miatt otthonomból futni kénysze
rültem.
Czili most emlité először távozása okát, s Tóm
jószívűségében nem kétkedve, elmondta történetét szóról-szóra.
Felindulásában nem ügyelt arra, hogy csak 1
vékony deszka fal választja el őket a porondtól, s
hogy.‘egy idő óta ott csend volt.
Duvals ugyanis egyedül hagyó ott fiát, hogy
Czili lovát tanítsa, de annak feltűnt, hogy Tómmal
hosszan beszélnek, s közelebb osont a deszkához.
A panaszokat nem hallotta már, de Czili elbcazélését elejétőf végig megleste s ajkán egy kaján
mosoly jelent meg.
— Enyém vagy! — gondoló s örömében jó
nagyokat húzott a szegény lóra', melyet ismét taní
tani kezdett. Egyelőre azonban türtőztetnie kelle magát, mert
Tóm mindig Czili mellett volt
Egyik nap azonban Czili csak Évával ment a
városba sétálni, s Luis utánuk ment.
Czili kellemetlenül érzé magát s önkénytelenül
közelebb húzódott a kis Évához.
_ — Kisasszony! — kezdé Luis — Hiába eről
ködöm, nem sikerül elnyomni vonzalmamat kegyed
iránt, 8 azt hiszem, nem lesz oly kegyetlen, hogy
visszautasítson.
Czili félni kezdett, — nem a férfitól, de ha Luis
ellensége leend, akkor Duvalstól sokat kellend szen
vednie !
— Nem értem önt — felelt csendesen.
— Mert nem akar érteni! — szólt Luis izga
tottan s Évához fordulva azt elakará küldeni.
Ekkt r Czili fellépett.
— Éva velem marad! — szólt határozottan —
A gyermeket nem lehet egyedül hagynom. Különben
is egyszer s mindenkorra kérem, tekintsen engem
mint nővérét s ennél tovább ne menjen, mert nálam
a végletekig menő ellenállást fog találni.
Lnis szemé felvillant.
— Ez utolsó szava? kérdé.
— Igen! — felelt Czili s szemeit a fiatal
emberre szegzé.
— Jól van! — sziszegé az — akkor majd én
mondok még valamit! — Nem most! —Majdha egyedűl leszünk s akkor minden szentekre fogadom: meg
töröm makacsságát!
A dühöngő Luis megfordult, s köszöntés nélkül
távozott.
— Aljas! — mormogó Czili, míg a kis Éva
szeretetteljesen nézett reá s szólt:
— Ne félj néni! Apa megvéd, ö mondta!
Lnis egy darabig nem is tett semmi kísérletet
Az előre kitűzött számú előadások megtartatván,
Duvals elhatározta újólag Magyarországra térni viszsza, z a kellő lépéseket megteve, nem sokára útra
keltek.
Pancsovánál a hajóról, melyen a Dunán átkel
tek, leszól Iva s lovaikat kocsijukat lehozatva, újólag
megkezdők müködésöket^
b napok egyikén Évát Duvals elvitté magával
czípőt venni az előadásra míg Tóni* már előbb távo
zott, hogy* kissé szórakozzék.
M teleti év vsával 74.10*.’$* frasAvt Htt U «**• adatokba r
ságos ehaocsároib’^p-k lesznek kitér®, ée ébbil foly**1lag a betegesedések góczpoutjává is válván, az egész
2000 telket számláló virágzó község a végmegsemmisűlésnek nézne elébe, mely körülmény magasabb állaim
szempontból valóban nagyon komoly megfontolást
átellene® töltésszakasz saakéitőileg megállapítandó
tárcsának vételár czimén beállított érték többlete ninca beszámítva,
helyen és hosszban! belebbhelyezése által elrendelni,
miután emez értékek nem realizáltattak éa igyazonnali jövedelem
illetőleg az irányban a szükséges törvényes intézke
forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban nagy jelentősége
déseket megtenni méltóztassék.
van: biztosítja a jótállásokat, melyek a társaság részéről adatnak.
önmagunk iránt kötelességünknek tartjuk azon
ban már most egész tisztelettel kijelenteni nagymél A jelentét mellé a társaság activáiról egy kimeri*) jegyzék van
csatolva, melyekből a következő tőkealapok tűnnek ki: 3.712,489.80
tóságod előtt, miként* még azon nem reméllet esetben
a britt kormány biztosításaiban, 121,066'75 frank az indiai
is, ha hogy a kiskörei kanyarbeli töltésszakasz betebbhelyezés ártörvény által követelt módozatok között éa gyannatkormányek biztosításában, 12,852,382 frank idegen államrendeltetnék is el, a belebbhelyezése folytán emelendő biztosításokban 1,274,341*16 frank vasúti részvényekben, értékpa
újabb töltések kiápitésére megkíván tató költségek és pírokban és törzsrészvényekben, 22,099,399*50 frank vasúti és más
a belebbhelyezés egyébb terheinek viselésére társula kötelezvényekben. 11.452,240'20 frank háztubjd<nban, 9.712,630*55
frank jelzálogban, 12.898,312-05 frank kftb méle biztosításokban.
। tunkat azon indokokból, mert a kiskörei kanyarbeli
* Xagt«ia«lii *■ kert*szoU-t*J*» és magkereske
töltésszakasz
is
kormánvilag
megállapított
és
jóvá
|
dés Frommer A. Hermáim Budapesten. Szolgálatot vélünk t olva
. hagyott tervek alapján tett kiépítve, sőt annak kiépí sóinknak tenni, — midőn a 35 év óta ftuállű s legjobb bírnék
j tésére az egylet biróilag tett kötelezve, mert az ily örvendő — reég most megjelent mag- éa növiny fő-áijegyzékére
módon kiépített töltésszakasz belebbhelyezését nem
egyleti, hanem tisztán és egyedül országos folyam- figyelmretc^űk. Ez magvainak legn.-gyobb részét saját nagyieijerendezési szempontok követelhetik csak, mert az átel delmü telepein kö’önös gonddal llteti, de ezáltal a vevőnek legna
lenes! balpart mentében elnyúló töltések később épít gyobb biztosítékot nyújt a magvak jó, cairaképes és valódi minőtetvén ki, a kérdéses szorulat előidézésében a társulat ségükröl. Említett 129 oldalra terjedő, képekkel gazdagon ellátott
tényező sem tehetett, — ketetezhetőnek semmi körül áljegyzék kitűnő tartalmáért minden íöldmivelő és kertéuetkedvelő
figyelmét megérdemli, és a reég által kívánatra ingyen és bér
mények között sein tekinthetjük;
ugyanazért egyidejűleg az iránt is megkérjük mentve mindenkinek mígküldetik.
* A. „XagyArerszági hírlapírók nyugdíjintézete"
nagyméltóságodht, miként azon esetben, hahogy a
az 1881-ik társadalmi alkotásai közt a legkiválóbb helyek egyikét
kiskörei
kanyarbeli
töltések
belebbhelyezése
az
imént
|
felhozott alapos indokaink figyelmen kívül hagyásával foglalja el. Jnlius. elejével alakult meg ez intézet s már is negy
törvényes utón mégis elrendeltetnék; méltóztatnék venezer forintnál nagyobb as alaptőke, melyre szert tett. Ez öszakként intézkedéseit megtenni, hogy úgy a belebb- szcgből körülbelül tizenháromezer forintot a tagok saját befizetései,
helyezéjael járó tarhek, mint ez újabban emelendő törzsbetétei és kötelezvényei képviselnek, huszonhétezer forintot,
töltések kiépítésére megkívántaié költségek, valamint részint készpénzben, részint kötelezvény ekben a jótékonyság áldozik
az ebből , folyólag esetleg társulatunk ellenében ez intézetnek. E tőkével azonban a kitűzött csel még nincs elérve, sőt
támasztható igények kártalanítására megkívántaié még alig van megközelítve. A bécsi sajtó nyugdíjintézetének a
Coneordiának, nyugdíjalapja (alig hét évi fennállása után) több
összegek országos alapból fedeztessenek.
‘
Minthogy pétiig nagyméltóságódnak elöl hivat mint nyolcsszáaezer forint a ha a magyar sajtó igazán gondoskodni
kozott magas rendetete folytán a kis-körei kanyarban kíván jövőjéről, neki is el kell jutnia óda, hogy ez alap tőkéjét
■ elnyúló töltéseknek a helybenhagyott tervek szerint száseserek szerint számíthassa. Van is kilátás reá, hogy ez intézet
| megállapított mértékben kiépítése és magasítása iránti ügye nagy lendületet vess. Remélni lehet, hogy az országgyűlés
| munkálatok abban hagyaudók voltak, és így - azok állandó országos segélyben fogja részesíteni, s hogy a’ főváros is
' folytatásától vállalkozónkat eltiltani keltett, nehogy fölveszi azon intézetek sorába, melyeket évenkint hathatós anyagi
| bekövetkezhető magas árvíz esetiben az egyleti árte s erkölcsi támogatásában részesít Ka azonban még mindig nem
I rek a kiskörei kanyarbeli töltéseknek régi állapotban! elég. A hírlapirodalom, mely Magyaronaág minden közügyét, a
; hagyása miatt a legnagyobb veszélynek legyenek legtávolabb vidékét ép úgy, mint a legjelentőab központok érdekét,
■ kitéve, ebből folyó felelősségünk érzetében az iránt mindig önzetlenül fölkarolta éa támogatta; mely nemzeti reálokra
i is esedezünk nagy méltóságod . előtt, hogy a kérdéses humanistíkut intézményekre és a szükségben szenvedők megsegélésére csak m utóbbi huszonöt óv alatt több milliót (elég a magyar
l töltésszakaszon vállalat utján már kiadott munkála tudományos akadémiára 1860-ban, az alföldi károsultaknak 1863-ban,
| tok folytatbatász, avagy abban hagyása, és az utóbbi az 184S49-ki honvédeknek 1867-ben, a honvéd menedékházra
esetben az ártereknek*; mikénti biztosítása iránt sür
|
1869-ben, a miskolcai, budapesti, szegedi, alföldi stb. árvízkárosul
gősen intézkedni méltóztassék.
j
taknak a hetvenes évek folyamán eszközölt gyűjtésekre utalni), a
;
hírlapirodalom megérdemli, hogy ez alapjáról, melynek érdekében
:
kérőleg fordul a közönséghez, az ország minden pontján megemlé
Az imént elősorolt és a közérdek szempontjából
felhozott indokaink mellett van azonban még egy
körülmény, mely egyletünket kiválólag érinti, és
melvet kiválólag egyleti szempontból kötelességünk
felemlíteni, mint oly indokot, mely kellemetlen zava
rokat idézhetvén elő, ' már magában kellő alapot
nvujt arra, hogy a nagyméltóságod által megjelölt
töltésszakasz belebbhelyezése ellen felszólaljunk; a
belebbhelvezés következtében ugyanis az ezen töltésszakasz 'által közvetlen érdekelt birtokosok és felek
magánjogi tekintetek alá eső érdekei is nagyban érin
tetvén, előttünk áll azon eshetőség is, hogy a köz
vetlen érdekeltek oly igényekkel léphetnek föl elle
nünk, a mely következményeiben beláthatlan bonyo
dalmakat idézhet elő; — de ettől eltekintve, miután
ezen töltésszakaszra a töltés magasítás! és kiegészí
tési munkálatok foganatosítása a nagyméltóságod
által e töltésszakaszra nézve is helyben hagvott ter
vek alapján már vállalkozónak kiadatott, a vállalkozó
— mintán a belebbhelyezés által a kérdésben forgó töltésszakaszon felvállalt munkától elesnék —e miatt már is
kártérítési igényeket támasztott, melv bejelentett igé
nyét mi úgy an alaposnak el nem ismerhetjük, de mintán
minden eshetőséggel számolnunk kell, nem tartozik a
lehetetlenségek közé, hogy még a vállalkozó által is
oh4 kellemetlen helyzetbe -sodortatunk, mely már is
túlterhelt érdekeltjeink anyagi viszonyait mélyen meg
zavarhatná és egész egyletünk működését inegzsibbanthatná, s oly körülményeket idézhetne elő, melyek
már eleve a legkomolyabb megfontolást követelik.
Ezek azon indokok és körülmények nagyméltóságú miniszter ur, melyek bennünket a már előbb is
kifejtett azon komoly meggyőződésre vezettek, hogy
az érintett töltésszakasz belebbhelyezése nemcsak köz•és magántekinteteknél fogva czéltévesztett és elbibázott művelet lenne, hanem hogy ez a belebbhelyezés
által elérni óhajtott eredménynyel arányban egyáltaIában nem álló nagymérvű költekezéseknél fogva sem
mutatkozik kivihetőnek.
Miért is egész tisztelettel esedezünk nagyméltóságod előtt.
i
miként kifejtett indokainkat tekintetbe véve a
kiskörei kanyartöltés belebbhelyezését elrendelő magas
rendeletét hatályon kívül helyezni, e nagyfontosságu
ügy beható ujabbi tanulmányozását és tárgvalását
elrendelni, és amennyiben az érdekeltek meghallga
Városi közgyűlésünk.
tása mellett és közbejöttével megtartandó helyszíni
(Két közlemény.)
vizsgálatból mégis az tűnnék ki. hogy a szemközt
fekvő töltések távola a műszaki vélemények szerint
n.
a burai átvágás torkolatánál mutatkozó szorulat meg
A közgyűlés többi pontjai lényegtelenek lévén,
szüntetését minden körülmények között követeli,
azokkal ez alkalommal nem is foglalkozhatunk. Igaz,
miután a kérdéses szorulat megszüntetését az hogy az első pont vonatkozott a polgármester úr évi
átellenes balparti szalók-tiazabeői ármentesitö társa- i jelentésére és ez kétségkívül elég fontos is volna
lat töltésrészletének alig egy pár száz méter hosszú arra, hogy róla megemlékezzünk; azonban mi e jelen
ságban! belebbhelyezése sokkal kevesebb műszaki tést csak hiréből ismerjük, miután szerkesztőségünk
nehézséggel és alig számbavehető pénz és fold áldo höz ez mag sem küldetett, habár feltételezhetjük a
zattal lenne elérhető,
hatóságiéi azt, hogy lapunk létezéséről méltóztatott
a szorulat megszüntetését az úgy is későbben már régebben tudomást venni, ennélfogva nem is
felépült és igy a szomlatot tényleg előidéző balparti tehetünk egyebet, mint pusztán felemlítjük, hogy pol
gármesteri évi jelentés létezik bár, de tartalmáról
tudomásunk nincsen. — Múlt lapunkban bővebben
Czíli a bódéban volt, mig Luis a lovak körül foglalkoztunk a kincstárral kötendő adásvevési szer
tette meg a szükségeseket.
ződés tárgyainak és az építendő városházának ügyei
Azután ő is a bódéba jött.
vel és konstatáltuk a szavazások örvendetes eredmé
— Hol van atyám? — kérdé.
nyeit Ez alkalommal nem állhatjuk meg, hogy éppen
— Évával ment! — felelt szorongva Czíli.
ezen szép és kellemesen meglepő eredmény felett
— Ah? — kérdé örömmel Luis — tehát^egye- elmélkedve, ne adjunk kifejezést abbeli meggyőződé
dül vagyunk?
sünknek, miszerint mégis nem oly rósz tehet a városi
Czíli nem felelt.
polgárság azon része, mely a magistratus múlt megvá
— Nos? szép kisasszony — kezdé gúnyosan, — lasztása alkalmával bizonyos egyéniségekkel és bizo
meggondolta-e a dolgot?
nyos okok miatt magát oppoziczióba helyezte, mert
— Meg! — felelt Czíli határozott hangon.
íme éppen az említett két fontos kérdés helyes eldön
— És ? —
tését még is csak az a régi gárda segítette elő;
— Most is csak annyit felelek, mint akkor!
amiből látjuk, hogy van egy erős és jóindulatú etem
— Igen? — Mily kedves! — felelt Lnis s egy városunk polgárságánál, mely minden körülmények
.épést tett Czili felé. — S még akkor is megtagadná között és minden önérdek háttérbe szorításával csak
tőlem azt a csekélységet, ha ezzel önmagát men egyedül a város javát akarja előmozdítani és ök minden
tené meg?
alkalommal teljesítik is kötelességeiket.
Czili kérdőleg nézett reá.
— Mit szóllaua ahhoz édes szép kisasszonyom,
• ha én egy szép napon jelentést tennék a rendőrség
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
nél, hogy egy gyilkosnő van velünk?
Czili halott halvány lett.
* „Tka Grezhaas" XaOBdonbaa. Esen AuMtria-Magyar— Tóm — susogá — elárult
orssáfon i« letelepedett óletbistoütó-táraaaág 33-ik múlt iv juniua
Luis kárörvendve mosolygott.
8-ón réptődött ifxlet^véről exóló átuósete* évi jelentébe, mely a
— Tévedni méltóztatik — folytató — mert én réesvényeeek múlt év dere. 8-ia tartott reodee nagygyűlésén ada
bátor voltam elbeszélését kihallgatni! — S ekkor tott elő, a na}»okb«n jelent meg. Belőle a követkreő fő moasaaatooda lépett a leányhoz, s meg akará fogni kezét.
kat kösöljük, melyek a társáéig virágsó állapotáról elég bisonyíté— Soha! — kiáltott Czili s eltaszítá Luist kot nyújtanak. A lefolyt év eredménye felette kedveső volt. Es év
maga elől, aztán kifutott a bódéból, s ment sebes lefolyáea Blatt ugyanié 6521 tnstoeitáei ajánlat 59.712,065 frank ér
léptekkel egyenesen haza.
tékben nyujtatott be, melyek kerti 5865 ajánlat 48.375,790 frankLjjis utána akart menni, de e pillanatban érke- nyi öeaseggel fogadtatott el, mely utóbbira a megfelelő asámú köt
. zett meg atyja.
vény adatott ki. A nyereménybevétel, a viasontbistoaitásért kiadott
. — Luis! — szólt neki — hozd elő a ponnyt. költaégektől eltekintve, 12.001,724 frankra rúgott, mely öaasegbe as
A fiatal ember engedelmeskedett, mert atyja első bistoaitáei év 1.649,048*75 franknyi nyereményei bele vannak
azigorp volt irányában mindig.
értve. A kamat-rsámla mérlege 2.879,270*86 fiánkra rúgott éa a
Lva ekkor leveti felső utczai ruháját, s könnyű ayereménybevételheaisámitva a táraaaágévi bevételeit 14.886,494*80
kis kurta szoknyával cserélte fel, melyben gyakorolni frankra emelte. As es év alatt a társaságnak átnyújtott éa tőle kifi
szokta megát.
zetésre elfogadott követelések életbistoaitáai kötvényekből 0.744,153.80
Luis nem távozhatott, mert Duvals megkívánta,
frankra rúgtak. A feleserelési éa vegyes •Benődének követelései,
hogy a lovak mellett mindig legyen valaki.
melyek fizetési napja lejárt, 2.967.691*65 frankra ragnak. Kötvények
Czili futott haza, s ott felvette régi ruháját, visazaváaárláaáért 845,180*50 frank adatott ki. A biztosítási alap,
melyben hazulról eljött, s kevés pénzét magához véve,
melynek létezése a szerződésekre nézve biztosítékot nyújt, 3.696,911
a hajó állomáshoz sietett.
frankkal gyarapodott. A társaság a múlt évben Budapesten és Becs
Útközben azonban Tóm jött elébe.
ben 8,057,000 frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben
(Vége kör.)
kezzenek. Vidéki pénzintézeteink, közkereseti társaságaink, melyek
létesítés* sok helyt egyenesen a sajtó közreműködésének köszön
hető, egyesületeink, melyek a sajtó önsetlen támogatását oly sok
év hossza során keresztül tapasztalhatták, nemesen hálálhatják meg
ezt, ha adományaikkal, aa év végén felosztásra ‘kerülő nyeremé
nyükből ez ifja intézetet, melynek pénzeit a budapesti Első pesti
hazai takarékpénztár kezeli (az adományok is ide küldendők), föl
keresik s jótékonyságot gyakorolván, egyúttal a hazai sajtó jövőjét
is biztositni segíti.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
* Szolnok város összes iskoláiban — az izr. iskola
kivételével — szintén dívik még a szokásos félévi
vizsga, vagyis minden ívben a félévi vizsga megtarthatása érdekében időt vesztegetni és meg nem
elégedni a vizsgából háramló haszonnal, minden évben
csak egyszer és pedig mérvadólag. A vizsgának álta
lánosságban van haszna, de az elemi iskolákban tar
tatni szokott félévi vizsga több kárt, mint
hasznot nyuj't és azért kívánatos volna, ha Szolnok
város iskolaszéke beszüntetné a félévi vizsgák intéz
ményét, mely intézkedése által nagyobb szolgálatot
tenne a tanügynek, mint aminő vesztesége van azok
ból a tanuló iQuságnak.
Statisztika.
Birtokváltozás a szolnoki kir. járásbíróság területén
1881. decz 23-tól. 1882. jan. 7-ig.
Szolnok*. Csordás Sebestyén János és gyer
mekei háza Hajdú János és nejére 250 írtért. Kovács
József és neje háza ifjú Rigó Ferencznére 100 írtért.
Váczi Ferencz és neje háza Vacsi Mihálynéra 260
írtért. Ábel Józsefnének ház is kis fold illetősége
Ábel Tálra, a szandai szőlő illetősége pedig Baksa
Mihályné és Nagy J ánosnéra átruházás czimén. ,0zv.
Ragó Józsefné földje Csohány ^Farkas Imrénére 100
írtért. Úri István és neje háza Kecskés János és
nejére 550 fitért., Özv. Mátyás Mihályué és Pap Er
zsébet házjutaléka Úri István és nejére 500 írtért.,
Deák Mihály földjei ifjú Ondók Józsefre 1300 írtért.,
Nyókó Jánosáé háza Csapó Jánosnéra 210 írtért. —
T.-F ö 1 d v ár: Pap Lajos háza és szőlőjének felerésze nejére átruházás folytán. Varga András és neje
háza P. Varga Gáborra 400 írtért. Bán Gábor és
neje háza Gy. Szőke Míhályra 325 írtért. Varga Dá
niel szérnskertjéböl 230 négy szögöl Cser Jánosnak
300 írtért. Hegedűs István és neje háza Fábián And
rás és nejére 100 írtért. — P u s z t a-J • n ö: Szilá
gyi István szőlője Vigh Sándor és nejére 100 írtért
— J ászkarajenö: Bathó Istv. Ferencz összes birtokai
Bathó Ignácz és István fiaira ajándék czimén. .—
Bessenyszög • Nyeső Károly és neje részes birtokai
í*agy Péter és nejere Nyeső Erzsébetre átruházás foly
tán. — Török-Szt.-Miklós: Almássy Pálnak belső bir
tokai Török-Szt.-Miklós város közönségére 10750 fo
rintért. Bódi Eszter nagykerti birtoka Bódi Imre
kiskorúra 100 forintért — Nagykörű: Bunder József
n»ár mezt hivatala isi elhelyeznék. A valőaitoM aktívának ÖWMyz
negyed telkének Merésze Juházz Mihályra 520 írtért.
Országot vásárok.
Szolnokon: február 24. — Hatvanban: febr.
2.---- Tászapátiban: felír. 19—29. — Karczagon: Má
tyáskor. — Jászkiséren: február 7. — Kunhegyesen:
Gyertyaszenlő b. asszonykor (mindig vasárnap és
hétfőn.) — Kunszentmártonban: febr 14—15. — TiszaNánán febr. 24. — Tiszaszalókon febr. 16. — Túrkeviben febr. 9. (A hétköznapra eső vásárok min
dig az előző vasárnap tartatnak.)
Apróságok.
Élt Kecskeméten ötvenöt évvel ezelőtt egy asszony,
aki az erkölcsiség utolsó érzetéből is kivetkőzve, a
társadalomból kitaszítva: a katona kaszárnya mel
letti szemétdombba ásta magát, s ott tanyázott. Ék
telen rósz nyelvétől még a „kapitulált bakák" is ret
tegtek. Rósz nyelve még halála után is három napig
élt, úgy verték agyon bottal a piaczon. Úgy hivták
ezt az asszonyt, hogy : V i ■ k i Panna, aki undok
czimmel illette a becsületes járókelőket — személy
éé rangkülönbség nélkül, kik végső oltalmul a bíró
hoz mentek panaszra, hogy Viski Panna nyelve miatt
már az utczára sem mernek menni. De igy volt maga
a biró is. A bíró már megunta a nép panaszát hall
gatni, de nem volt hatalom, mely Viski Panna nyel
vét elnémíthatta volna. Egy okos ötlete támadt tehát a
bírónak, nevezetesen az, miszerint kidoboltatta
városszerte, hogy mindenki bátran járkelhet, mert
Viski Panna nem sérthet.
«
Most, ötvenöt év után, Viski Panna föltá
madt a „Nagykunság" czimű lapban s rósz nyelvé
vel onnan kiabál a becsületes emberekre. Azonban
Viski Panna itt sem sérthet.
•
Mert a nevezett lap modora semmivel sem kü
lönb, mint Viski Pannáé. Uka annak sem volt,
ennek sincs. Viski Panna volt az is, Viski Panna a
„Nagykunság" is. Ezért nem sértheta „Nagykunság."
•
Ez az önfeledt lap maga mondja múlt számá
ban, hogy minket megezáfolni nem akar. Dehogy nem
akar! nagyon is akar, hanem nem bír; és aki
érvelni nem bir, az személyeskedik és gorombáskodík.
Ezt bizonyítja a tapasztalás. Mi azonban csak elvi
harezot szeretünk folytatni, s aki erre velünk szem
ben nem képes, az gyenge elméjű. Gyengébbeken
pedig győzelmet aratni nem akarunk, mert ez
nem dicsőség. Fegyvereink nem egyenlők; harczunk
sem lehet egyenlő. Ott, a „Nagykunságban", Viski
Panna nyelvel, nálunk az érvek beszélnek.
•
Azon lap, mely oly szellemszegény, hogy a leg
kisebb „connexio" nélkül, csupa hízelgésből, harmadik
személy tisztes nevét vonja be a jobb érzést megsértő
személyeskedésébe, nem méltó arra, hogy vele komo
lyan foglalkozni lehessen.
•
A „Nagykunság" kezdeményező volt: rósz aka
ratú gyanúsítással kérdé, hogy „miből fizetjük mun
katársainkat ?“ Mi megfeleltünk, hogy a „zsebből" és
ha nem lesz pénzünk, megmondottuk, kitől kérünk.
De ez okos ember előtt sem nem ok, sem jogot nem
ad arra, hogy ama lap nyílt hazugságokat
dobjon ki s harmadik személyek tisztes neveit meghurczolja azon közvélemény előtt, mely Ítél elevenek
és holtak felett. Most hát tessék tovább folytatni,
akár in eternum — a talpnyalást. Passirt Panna
néni.
HELYI HÍREK.
— A szolnoki Mr. Járásbíróság 1881. évi ügyfor
galma. Polgári ügyeké 1880. évről hátralékban
maradt 40, 1881, évben'érkezett 6256, lett összesen
6296. Ebből elintéztetett 6111, folyamatban marad
185. — Telekkkönyvi ügy: 1881 évről hátra
lékban maradt semmi. 1881. évben beérkezett 4181
ügydarab, ebből elint. 4179, hátralékban maradt 2. —
Fenyitö ügy: 1880. évben hátralékban maradt
semmi. 1881. évben érkezett 3616, elintéztetett 3616,
hátralékban maradt semmi. — Elnökségi ügy:
”1880. évben hátralékban maradt 5, 1881. évben érke
zett 676, lett összesen 681, hátralékban maradt semmi.
Kisebb polgári ügy: 1880. évben hátralékban
maradt 85, 1881. évben érkezett 424, lett összesen
509, elintéztetett 432, folyamatban maradt 77. —
Más hatóságoktól érkezett ügyek: 5607 ügy
ben kikézbesittetett bírói kiadvány: 19.918. — Te
lekkönyvi birtoktestek változásai és érték
forgalma. I. Birtokban. 1. adásvételi szerződések
által 587 esetben, értéka 626,321 frt 85 kr. 2. Bírái
Örökösö
dés következtében 119 esetben 339,602 frt 5 kr.,
összesen 1.060,433 frt 90 kr. II. T e r h e k n é 1. Uj
terhek keletkezése következtében. 1. kötvények és
más okiratok bekcblezése következtében 199 esetben
197,903 frt 84 kr. 2. igazolt előjegyzések által 9
esetben 6723 frt 55 kr. 3. Végrehajtás utján bekeblezés által 92 esetben 66,879 frt 48 kr. 4. Hagyaték
átszolgáltatás által 1 esetben 200 frt, készpénzben
összesen 271,706 frt 87 kr. Értékpapírokban 535,206
frt 90 kr. —^Teherfölszabaditásoknál. A zálog
jog megszüntetése által: a) 159 esetben a törlés foly
tán 310,287 frt 7*/j kr., b) a törlés előjegyzése által
11,380 frt 52 kr., összesen 321,667 frt 59*/, kr. —
Értékforgalom: a) birtokban 1.060,434 frt 90
végrehajtás utján 23 esotbpn^Bll frt. 8.
kr., b) terhek keletkezésénél 271,706 frt 87kr., c)
terhek törlésénél 321,667 frt • 59*/t kr., Összesen:
1.653,809 frt 367, kr.
— Farsangi hirek. A^„szolnoki korcsolya egylet"
fele részben saját pénztára, fele részben a helyben
létesítendő nőnövelde javára, febr. 4-én tartandja
tánczvigalmát a megyeszékház nagy termében, melyre
a bálbízottsági elnökség a meghívókat már szétkiíldeté. "Belépti-díj: családjegy 2 frt, személyjegy 2 frt,
karzati személyjegy 1 frt 50 kr. E diszesnek ígérkező
tánczvigalomra bálanyául Hajdú Sándorné Kállay
Irma úrnő lön felkérve, ki e tisztet elfogadván, ez
által még inkább remélhetjük a tánczvigalom sike
rültét. — A szolnoki vasúti tisztviselők
pedig, az állomási étteremben, febr. 1-én tartják házias
jellegű, zártkörű tánczvigalmukat, melyre a hölgyek
kéretnek házias öltözékekben megjelenni.
— A „szolnoki iparos ifjúsági egylet" az ipartársulat helyiségében felolvasást tart, vasárnap d. u. 5
órakor. A felolvasás tárgya: „A dohányzás története
és annak hatása az emberre." — Úgyszintén Mezey
Ernő orsz. képviselő ur felolvasása feb. hó 2-án d. u.
5 órakor tartatik meg.
— Varga Flórián ur, szolnoki kir. járáshíró,
már régebben betegeskedvén, gyógykezeltetése végett
e hó elején a fővárosba utazott s a míníszteríuinnál
egy évi szabadságidőt kért orvosoltatására, s ez neki
meg is adatott. Helyette a járásbíróság vezetésével
Cselfalv ay Rezső albiró ur lön megbízva, ki azt
szintén példás buzgalommal és renddel vezeti.
— A szolnoki nőctelédek ügye. Olyan kényes kér
dés ez, melyhez míg egyrészről igen sok oldalról kel
lene és lehetne hozzászólni, ad^ig másrészről bizo
nyos szempontból tartózkodnunk kell még ez idő sze
rint. Most csak annyit jelzünk, hogy főkapitányunk
úgy iparkodik a bajt részben orvosolni, miszerint
még e hét folytán ellenőrzési szemlét indít meg a
szolgálók ellen; s akinek könyve nincs, azt is, meg a
gazdáját is példás szigorral fenyiti meg kivétel
nélkül, — s amely cseléd könyv nélkül találtatik,
kérlelhetlenül illetőségi helyére tolonezoztatík, mint
festet^ életű csavargó. Ez is egy lépés a közrend
terén, s ez intézkedésért elismerést kell szavaznunk
a fökapitányi hivatalnak.
— Zoltán Gyula színtársulata, mely Szolnokon
oly gyér pártolásban részesült, f. hó 25-ikén tartá itt
utolsó előadását s másnap tovább utazott — jobb
szerencsét próbálni. A pártolás hiányt leginkább a
szinterem alkalmatlan és czélszerütlen volta okozta.
Nem jó volna-e, ha az építendő uj városháza tervrajza
bírálatánál az is figyelembe vétetnék, hogy a bérhe
lyiségekben lesz-e oly terem, mely addig is, mig
állandó szinházról beszélhetünk, szintermül alkal
mazható lenne?
— A nagy-trafik üzlet helyisége a Stefanovics
ezukrászdája mellől Deutsch E. M. ur üzletébe téte
tett át, hol egyéb fűszer áruktól elkülönitve, nagy
pontossággal kezeltetik a nevezett ezég jó hírű üzlet
vezetője által.
7
— Égi tünemény. Folyó hó 20-án este 7,7 óda
kor, éjszakkeleten gyönyörű égi tünemény volt látháíó.
Úgy egy pereznyi ideig tündökölt vakító fényesség
gel s aztán letűnt.
— Pál fordulása volt • hó 22-ikén. Sokan jósol
nak e nap derült vagy borult voltából. Így olvashatni
a régi kalendáriumban is: „Ha Pál fordul köddel,
ember meghalsz döggel." Bizony pedig egész napon
át borult volt az ég alja, habár nem szállott is le
ködképében földre a borulat.
— A napokban egy kis vadásztársaság rándult
ki Szolnokról Szandára, hol 8 nyulat ejtettek. Egyút
tal jelezzük e helyütt, hogy a vadászati tilalom ideje
a foglyokra s nyulakra febr. 1-én bekövetkezik.
MEGYEI HÍREK.
— A megyei alispán, a honvédelmi miniszter
meghagyásából el rendelte a lovak és fogatok össze
írását, hogy netáni mozgósítás esetén az is készen
— A karczagi kir. járásbíróságnál Gyenes József
kir. elbírónak törvényszéki bíróvá történt kinevezíetéss folytán a megürült albirói állásra pályázat nyit
tatott, mely e hu 31-én jár le.
— Hymen. Kovács Pál, a „Szentes és vidéke"
czimü hetilap szerkesztője és nyomdatulajdonos, Csungrád megyében előnyösen ismert fiatal journalista, £
hó 25-én jegyezte*el Kunszentmárton egyik legszel
lemesebb és legszebb hölgyét, Balga Róza kisasszonyt.
t Gyászhir. Özvegy fejérgyarmati Tóth Károlyné
született Vince Jozefa maga, úgy gyermekei: Károly,
ennek neje Szilágyi Zsuzsanna és gyermekük Károly,
— Mária, ennek félje Szilárdty Jakab, — Dezső, —
Mátyás, — Béla, — Csorba Boldizsár, ennek leánya
Róza, — valamint számos rokonok nevében is szomo
rodott szívvel tudatja szeretett férje, atyja, nagyatya,
illetve ipa és rokonuk fejérgyarmati Tóth Kávolynak
folyó hó 19-én, élete 67-ik évében bekövetkezett gyá
szos kimultát. A boldogulnak hideg tetemei folyó hó
21-én, d. u. 3 órakor fognak örök nyugalomra tétetni.
Az engesztelő szent mise áldozat az elhunytért folyó
hó 21-én, d. e. 9 órakor fog a mindenhatónak bemutattat ni. Kelt Kún-szt-Mártonban 1882. év január hó
19. Béke poraira.
— A megyei közigazgatási bizottságnak f. hó 12-én
tartott ülésében az 1876-ik évi VI. t. ez. 53. értel
mében a megyei fegyelmi választmány tagjaiul az
1882-ik évre Horty István, Lovassy István, Ploschek
Ferencz, Bárdosy Gyula rendes tagokul, —Okolicsányi István és Baczó Frigyes pedig póttagokul lettek
megválasztva.
— Tisza-sülyi r. levelezőnk írja nekünk: Steiner
Soma ur, tisza-burai fiatal kereskedő, T.-Sülyön e hó
17-Ón váltott jegyet a szép és kedves Czigler
Betti kisasszony nyal. Áldás kövesse e szép frigyet.
* Kunszentmártoni r. levelezőnk írja nekünk: A
kunszentmártoni posta és távírda ház felépitési költ
ségei fedezésére 1882 évi jan. hó 7. és 8-ikán meg
tartott tanczvigalmak szép közönség részvéte mellett
a ezéluak megfelelő sikerrel folytak le, amennyiben
tiszta jövedelemképen 125 frtnyi összeg volt felmu
tatható. — Felülfizettek: Miliksits György 1 frt 50
kr., Bozóky Károly 1 frt 50 kr., özv. Talányi Jánosné
5 frt, dr. bzekely Albert 2 frt. Balga József 50 kr.
Petráss Andor 1 frt, Szabó József 50 ki., Bogyó
, aJos 1 frt, Nyarady Lajos 1 frt, Mészáros Mikíós
1 frt, Gróf Lajos 4 frt, Nagy Géza 2 frt, Dósa József
4 frt, Balga Lajos 1 frt, Kiss Antal ügyvéd 1 frt
Nagy Sándor 1 frt,_Purjesz Zsigmond 1 frt, Tóth
Lajos 1 ^frt, Frey Üdöu 1 frt, Kohn János 1 frt,
Mátrai Lajos 1 frt, Némedy Gyula 2 frt, Fazekas
András 1 frt, Klein Samu 50 kr., Dóka Elek 1 frt
Kenysresiné 1 frt, Kovács Pál 2 frt, Neiman Sándor
3 irt, a szolnoki fougynökség Visontai Márk titkár
ur részéről 5 frt. Ádám József 1 frt, Kreisz József
Lm.£ání|or ügyvéd 2 frt, Ácsai Ferencz 1
frt, ifj. loth Karoly ügyvéd 2 frt, özv. Bozóky Sándorné 2 frt, Kuuay Imre 1 frt, Beleznai 1 frt; Szoko!y Sándor 2 frt, Hegyfoky Kabos 1 frt, Fazekas
László 50 kr, Bállá Frigyes 15 kr., Bállá Juli 10
kr., Kovács Pál 5Ö kr., Kovács István 10 kr Far
kas József 10 kr., Sári Pál 50 kr., Józsa István 10
kr.. Ksss István 1 frt, Hegedűs György 10 kr Dósa
György 50 kr., Fazekas László 50 kr., Héja Ignácz
1 frt 50 kr., Dósa József 50 kr., Józsa Imre 50 kr.
Krupánszki István 10 kr., Józsa György 50 kr^
Bíró Elek 50 kr. Fogadják a nevezettek szives pár
tolásukért őszinte köszönetünket!
— Haffner és társai nyomdájában egy jő házból
való fiú — előnyös fettételek mellett — tanulóul azon
nal felvétetik,
Nyilatkozat
•
Stefanovics Alajosnak.
A „Lehel-Kürt" tegnapi számában ön nyilatkozatában azt Íratja valakivel, hogy az ön és Szatmári
Ferencz közötti polémiába beavatkoztam s utóbbi
egyén czikkeit én írtam volna jó pénzért. Ön nagyot
füllentett, mert ez állítása nem igaz. Én nem
írtam azon ur nyilatkozatát, sem önnek azt, hogy
írtam volna, nem mondottam, hanem igenis mondot
tam azt, hogy Szatmári czikkén simítottam, hogy
közölni lehessen, mert abban ön oly czimekkel
illettetett, amiket müveit közönség elé táráéi kép
telenség lett volna. És ez nagy különbség az ön állí
tásával szemben; siezen tettemért, ha ön becsületes
érzésű ember, nekem nem rút hálátlansággal, hanem
köszönettel tartozik. Ön tehát engem hamisan vádol
a közönség előtt, s a közvéleményt ez úton épen ön
kívánja ellenem felizgatni, ámde megnyugtat a tudat,
hogy a közönség jól tudja: mit kelljen a hamis vádas
kodó jelleméről tartani. Ön a nyílttéri közleményért
felszámított 6 frtot sokallta, s oktalan fellépésének
indoka ebben rejlik és nem másban. Végül jegyezze
meg, hogy az ön esze kevés ahhoz, hogy az én lapom
működésének irányát alaposan megítélhesse. Máskor
ha újságba irat, keressen magának okosabb embert.
Pásztor Peronos.
legyen.
5
/
Irodalom én müvésaet
* A „Gazdasági Mérnök41 ez évi második száma
is igen érdekes tartalommal jelent meg. E kitűnő lap
megjelenik minden héten, gazdag és változatos tar*
tnlommal, képekkel illusztrálva. Szerkeszti és kiadja
Gonda Béla mérnök, műegyetemi m. tanár. —
Előfizetési ára : egész évre 8 frt, félévre 4 fi-t, negyed*
évié 2 frt. Előfizetéseket ez év elejétől még folyvást I
elfogad a „Gazdasági Mérnök" kiadóhivatala (Buda- ।
pest, Kecskeméti-ntcza 17.)
/
* Az uj Csődtörvény, nz azt jan. 1-vel hatályba
léptető három miniszteri rendelettel bővítve, második
jegyzetszélii kiadásban jelent meg Tetteynél. E kiadás :
gyakorlati használhatóságát mindenekelőtt a két tárgy* ,
mutató emeli, mely ngy a törvényhez, mint a rendeletekliez csatoltatott. Ára zsebkiadásban csinosan
kötve 1 frt, nyolczadrétben fiizve 80 kr. Az uj csőd- *
rendeletek, melyeket az igazságiigyminiszter a csődtörvény hatályba léptetése tárgyában kiadott, külön |
is meglelitek a Tettey-féle jegyzetszélii kiadás- I
bán úgy nyolczadrétben, mint zsebkiadásban. Aruk
2<> kr. — A bírói ügyviteli szabályzat 1874 óta jelen
tékeny módosításokon ment keresztül, melyeket rajta !
későbbi rendeletek, de különösen a két legutolsó idei,
ejtettek. E módositások a régi szöveg negyed részét •
helyezik hatályon kívül s így jó szolgálatot fog tenni j
az előttünk fekvő Tettey-féle jegyzetszélii kiadás, '
mely a bírói ügyviteli szabályzatot mai érvényében .
adja, kihagyván a hatálytvefHett $-okat s helyükbe j
illesztve azokat módosító későbbi rendeletek illető $-ait. I
A gyakorló jogász e kiadás által sok ntánlapozga- j
fástól van megkímélve, melyet különben elfnem kerül- >
hét he. Eltekintve a széles oldalszélektől, melyek
jegyzetekre bőségesen nyújtanak helyet, ára nyol- |
ezadrétben vagy zselkiadásban 60 kr.
Felelő* szerkesztő: Pásztor Poronoz.
HIRDETIUimiK
Hirdetmény
Van szerencsém a nagyérdemű közönség '
becses tudomására hozni, miszerint f. é decz 1
:>tánT Szolnokon, a vasúti iöutezán, nővérem !
viszlay Jánosai házában, szemben a postahivatallal, ]
czukrászdát nyitottam.
.
C2ukrás2 •ötemények, csemegék !>
es NTOttek, friss es kitűnő minőségben naponta ■
kaphatok, valamint helybeli és vidéki megrendelesek is gyorsan, pontosan és a legjutányosabb
arak mellett kiszolgáltatnak.
<
Egvszinte reggeli és délutáni kávék és teák !
Iikorek es szüvoríumok a legfinomabb minőségben I"
állnak rendelkezésere a t. fogyasztó közönségnek ]!
Szolnok, 18R1. decz. 22.
>
o.
Török-Szt-Miklós város határában a
várostól háromnegyed órányira egy tagositott 1200 négyszög ölével számított 1177,
holdból álló földbirtok; — melyen lakház,
gazdasági épületek és 2 gyümölcsös
kert vall — szabadkézből eladó. Értekez
hetni Szolnokon a tulajdonosnál SZ E N D l
ANTALNÁL.
3—3
A
t. közönség szives figyelmébe ajánlom a |
.
gyógyszertáramban
mindig készletben levő mindenféle (már a leg
újabbak is)
bel- és külföldi különlegessgek et
(Spacialitíiteu)
Agy az illatszerészet körébe tartozó
pipere ezlkkeket "HM
Jelen idény rövid kivonata.
Köhögés és mellbetegségek ellen a különféle |
BZÖRPÖX, OLAJOK
a legtisztább ozukamáj-olaj, tokocskákbau is, OUkorkák,
úgy a HOFE-féle maláta,
E G G E R növényi mell- stb.
a legkitűnőbb
ÁriejlÉsi MMj. *
J ász-Nagy-Szóinok megye
közbiztonsági $ ^oigaiGzeBnélyzete t v >i-ik
ruha szttkMégletcinek
beszerzése czéljából ezennel
árlejtés hirdettetik.
Melyre
10°0 bánatpénz
zel ellátott zárt ajánlatok a
Nzöietmintákkal együtt
folyó évi február hó
16-ik napjáig
a megyei alispánhoz beadandók.
Az árlejtési feltételek a
megyei közigazgatási iktató
hivatalban megtekinthetők.
teák.
Szolnok, 1882. janur hó 20.
' Fagyás ellen egyedüli kenccsőm, tyúkszem]
és SZÖmölCS irtom, fogcseppek, fogszivarKák, fog-1
paszták, fogporuk és szájvizek mindenféleségben. I
FOBTHT-file hirneTea sabtapazz,
UE2IG»féla húskivonat,
MtSTL-fÓln gyormoktápllszt,
SCOUt-féla zósborszozz
Créme, toilett Glycerin, mosdó vizek, arczkenőcsök,
szeplő és bőrfoltok ellen stb.
Orvos
és szülésznői
J ász-Nagy kun-Szolnokmegye
alispánja helyett:
KEREK JÓZSEF,
I
I
]
stb. s így a különféle betegségeknek legbizto-1
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülöz-1
hetlen gazdasági szereket sem.
I
Illatszerek a legdósabb választékban mind I
*
a legfinomabbbak s eredeti üve-I
geklien tetszés szerinti illatokkal.
I
Szappanok,
viola, toilett, j
’ keserű mondola, glycerin száp-1
pan mindenfélesége stb.
'
I
Arczporok • kr,zte a ^o,l^re ^rail, Blaháné I
* • kedvencz arczpora, Poudre de I
Riz pufferlel, Párisi hölgypor stb.
I
Hajolajok, hajkenőcsök, viaszkpomádék mind I
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin I
I
I
eszközök :|
Anyaméh fecskendők zín üveg és gumiliól, anya-I
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset, |
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igeni
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fees-I
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok-1
kai,. seb fecske adók különféle nagyságnak üvega
és zinből, szembecseppentő üveg, szoptató üvegek I
egyszerű s angol, suspensoriiim, tejszivatók I
gummi balonnal, stb.
I
Mindenféle kötszerek és gyajiotok.
I
Terjedelmes áijegyxékeni kivnnatnt ingyen én bérmentve I
megkQldetik. \ ideki megrendelések, csoiuagolás fvlazáiiiitáa I
.“''lkai po«Ui utón az»iuuil teljesittetnekj I
JamUr
IMS. I
CZINÓBER ANNA. L
ezukrász.
1326. szám.
1881. "
Blrtokeladás!
3
Tervezési pályázat.
Szolnok város hatósága pályá
zatot hirdet e a? y
városháznak tervezésére.
A kivitelre alkalmas jeligés ter
vek, részletes knltségszámitás, és
jeligés levél kíséretében 1889-lk
évi február VO-lg a polgár
mesteri hivatalba küldendők be,
hol a feltételek és helyszíni rajz is
megszerezhető.
Építési költségösszeg 90-100
ezer forint.
Az elfogadott pályamű d^ja
300 frt.
Szolnok, 1882. január 20.
Scheftsik István,
(Z1BULKA GYULA.I
fi
6
gy«p’«en'ax, • az .Őrangyalhoz- I
exinixett gyógytár tnlaMomwa. I
*
I
megyei főjegyző.
*
jjolgármestcr.
I ] KüLsŐ-Szolnokmegyei taknrékpéuztár
„HAFFNER SÁNDOR és TARSAI“
“Hí4*
• órakor,
Bzolaokoz saját batyiségébaa
ezég alatt Szolnokon egy
XIII. rendes közgyűlését
tartandja, metynek tárgyal kövatkezők:
• (UJ öntvények- és szerelvényekkel)
szereltetett fel, mely működését már megkezdette.
»»■*>« - •
b Az igaxgxt.«ág, felfigyelő- ■ a választmány álul
kiküldött számvizsgáló én lehámzó bizottságok jelentése.
8) Az ehkejji-szteadő 1881. évi mórl.g alapján az őszUlck meghatározása.
8. Az alapszabályok 71. é, 88. fainak mMműtáim.
4. Az igazgató-, igazgató helyettes, flgvésx s nyolca
válni, tag választása.
A felügyelő bizottság álul megvizsgált 1881. őri mér.
lég foly.. évi február 12-étől . köjálé, napjáig az intézet
aU‘'* °rak
M érdekeltek áHal meg•
tekinthető.
Tlzztilcttel
egalabb 8 uapiml az intézet ^-Határánál — tSS^
Sáncot és tátsai.
Szolnok, 1882. január 90.
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
KISS FERENCZ.
3—2
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffher Sándor éa táram
-oaiaior éa tárni könyvnyomdájában. (Búsizapiacz, a szerkesztőségi épületben.)
igazgató.
.
- évfolyam.
6.
268
w mmrnaiM.
közlöny
Egyes szám Ara 10 kr, j
A MEGYEK KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
MegjelfuikW.wkiat
i
iaá rn aü
•
ókj HMiiybít A 1
VoéMre tiittk. Sseriteextőnég: Sxolk, búzapiac*, 1396. m. a.
HÍ. .a J*P Melleim, rfazét
tÖsAsriajrettcA kivfll
•Wteetéri pfouMkv áta.
#dea egyéb dü*kU kUdoudóé,
|! Ide küldendők M poétái fol"'Tnlamlfaok íb (recUmMjó?
Előfizetések és hirdetések
HXOÍáNOKON t * *xwk<wst4WM^piu^L, btuuipiMs
Hirdetések
Hirdetési *dyak:
iádén tová*MÍ fa a bfami HnMfai irodákban iá bármely
kir. postahivatalnál.
Kiziratok
esak tanért kezektől fogadtatnak el a ások viaeaa nem
K 4
Többszöri Ur««téaaél árleeagedé*.
esak előleget dijaxás mellett keltetnek.
NyiJttérikWeWnyéknek; minden centímdterayi magaMfaí?
tódttatA .
hirdetaányek, mint a ayütt&tt: kariaménak békaidőit 7 kifiaetéaért feltétlen köteleaettadg
Bélyegéi] iBtoíten^tatázaál 3^ kr.
A tanügyi bfaottaág?
’lf ^"*Í ‘^y°IT?,hM,k keave feKk I ?*"•
a
fától teralmft. 6. A
Szolnok város polgármesterének évi jelen benne, hogy a szabályrendeletet meg ne tartsa. I fedezendő város házéban következő helyiségek elheEzért
'
tehát
' felkeljük
............... * a polgármester
‘
urat, lyezése kívántatik; (NB.) Az egy és ugyanazon be
tése, azon tárgiak sokaságánál fogva, melyeket
magában foglal, nem tárgyalható e rövidke fel h°gy jövö évi jelentésében a tariflgyí bizottság tűkkel jelölt helyiségek lehetőleg'egymás mellé csoszólalás keretében, ugyanazért részletes tár évi működésének eredményét is szíveskedjék portositandók.
I. Az emeleten.
gyalását más alkalomra hagyjuk; most csak feltüntetni.
a) A közgyűlési terem, karzattal 200 képviselő
egyetlen egy részecskéjéhez 'kötjük észrevéte
Végre megjegyezzük m<g az igazgató ur részére, tekintettel arra, hogy ezen helyiség tánczjelentésének bevezető soraira, hogy ez a mi termül is használható legyen, b.) A polgármester iroleinket.
A gpnnasiunií igazgató úr jelentésében utal gvmhasiurnunk első sorban városi gyninasium, dája, terület 36—40 négyszméter., (a nagyterembe
nyíljon é» előszobája legyen.) b,) A számvevő irodája
a tanügyi bizottságra, hogy az leend hívatva a értés mindnyájunké s csak azntán kath. gymnat. 15—20 nszmtr., b,) Két egymásba nyíló tüzmentes
sium,
ha
már
felekezeti
jellegét
megtartják
is,
gj'mnaKium tovább fejlesztésére, s majd alkal
pénztár helyiség t. 20—30 nszmtr., c() az adóhiva
mas időben nyolczosztályuvá emelésére működni. * s nem is csupán a kath., vallása jóltévők áldo tali főnök irodája t. 15—20 nszmtr., c.) az adóhiva
Teljesen osztozunk e nézetben. De hát hol van? zat filléreiből áll fenn, hanem járultak biz ahoz tali írnokok irodája t. 36—40 nszmtr., c.) az adóhi
mit csinál az a tanügyi bizottság? Annyit meg mások is; aztán meg a vároM által a gymnasium vatali végrehajtók irodája t. 20—25 nszmtr., d.) A
főjegyző irodája (külön bejárattal) t. 15—20 nszmtr.,
tudhatunk a polgármesteri jelentősből, hogy fentartásara fordított ősszeg is a mindnyájunk
emellett egy tüzmentes okmánytár 4—5 nszm. területű,
abba a városi közgyűlés húsz városi képviselőt által fizetett, jjót^dóből fedeztetik.
dt) az aljegyző irodája t. 15—20 nszm., d.) az irhoDe a város közönsége sem tekintette e kok irodája t 30—35 nszm., e,) az igtató t. 20—25
beválasztott, de hogy valaha e bizottság öszsze lett volna híva,, hogy az a gymnasium ügyé gimnáziumot kath. jellegűnek, mit legjobban nszm., e,) és ebből a benyíló tüzmentes levéltár t.
ben a reá ruházott jogokat gyakorolni megkí bizonyít az, hogy a tanügyi bizottság tagjai 40—45 nszm., f^) az első tanácsos irodája előszobá35 nszm^
HL tanácsa irodája
sértette volna, sót hogy a tagok valamelyike közé is két ref., két zsidót és egy evangélikust
t. 25—30 nszm., g,) arvaszéki ülnök irodája t. 15—20
beválasztott,
a
mi
azonban
korántsem
fogja
aka
valaha csak gondolkodott volna is azon feladat
nszm., g^járvaszéki gyám irodája (tüzmentes) t 20
felől, melyet e választás reá ruházott, árról dályozni e tagokat abban, hogv a gymnasium —25 nszm^ g,)? árvaázétó írnotok irodája ! 20—25
nszm.^ h) a tanácsterem, területe 40—45 nszm., L) a
nincs tudomásunk, s mérjük állítani, hogy tud javát, tehetségükhöz képest, előmozdítsák.
főkapitány irodája előszobával 1.10—25ukzm„ L) az
tunk nélkül'sem történt ebből semmi.
I. álkapitAny irodáia t. 15—20 nazm.. í 1 « TT ölv.
Hogy ki az oka e hanyagságnak, bajos meg
mondani. Első sorban maga a közgyűlés, mely
Programra,
a szabályrendeletben megállapított hat Ügybuzgó
irodája előszobával t 20—25 nszm., 1) a várnagy
a Szolnokon építendő városháza tervezéséhez.
irodája, emellett egy 4—5 nszm. területű szertárhe
tan Ügybarát helyett a bizottságba beválasztott
1. A műszaki és művészi jogos igényeknek meg
húsz tagot, a kik aztán e nem esekély fontos- felelő városháza jollemzetes homlokzattal ’biró egy lyiség t. 15—20 nszm., m) a föutczárá eső épületrész
egyik (jobb) szárnyában tágas takarékpénztári, vagy
' ságu feladat betöltését másoktól várják. Bizo emeletes épület legyen, és a meglévő városháza tel kaszinó helyiség tervezendő és ez utóbbi esetben ma
kére
terveztessék.
2.
A
meglévő
épületek
—
melyek
nyára nem ék nélkül lett a bizottság tagjainak
gában foglaljon eegy olvasó, egy társalgó, egy bilszáma, oly kevésre korlátolva, hiszen, tudni való nek utczai. része alatt egy emeletet megbiró faiakkal líard (két. billiard) részére, egy kártya, egy\elö-, és
övedzett pincze van, — részben vagy teljésen lebont
dolog, hogy hat Ügybuzgó ember több ered hatók. 3. Az uj városháza jövedelmezőségére nagy egy szolga szobát, valamint egy tágas konyhát 6.
ményt ér el, mipt húsz olyan, kik közül mín- súly fektettetek, miért is a telek utczai részei telje A helyiségek legjobban világítottak legyenek,
denik már vagy három bizottságban van elfog sen beépítendők és a földszint összes utczai részeiben
II. Földszint
/ ») Mint már említve volt, a földszint összes ut
lalva, tehát épen az eredmény biztosítása czm- tüzmentes boltok tervezendök, megfelelő raktár és
jából lett a tagok száma ily szűkre szabva. De pinczehelyiségekkel. 4. Kívánatos, hogy a gyalog czai helyiségeiben boltok és mögöttük raktárak ter
vagyis a tőközlekedés a fönteza felől, & kocsiközle- vezendök. Ezenkívül itt helyezendők él a következő
TÁROZA
Csak vissza.
(V4^)
— Hova megy ? — kérdé meglepetve, mert ez
öltözéket csak most látta rajta hossza idő ótp.
— Jöjjön, Tóm, sebesen velem! — felelt a leány
s mindketten, megindultak.
Czili elmonaá a történteket s czélját.
Megye^ haza kis szobámba! — felelt végre,
— jöjjön az, minek jönnie kell 1 Inkább hazulról czipeljenek el, mint itt idegen kezek rakják reám a rabhjlnwseket.
Tóm végig várta az elbeszélést, s aztán elérzékenyöíve felelt:
-r- Igaza. v>n, menekülnie kell, mert a gaz többé
nem nyugodnék. Fáj ugyan, hogy nem lesz többé
barátnője, w azért nem mondok ellent. Most még
’ csak azt kérdem, van-e elegendő pénze?
— Nehány forintom, melylyel Titelig megyek
hajón,
.gyalog haza. .
— AjZ. messze van !.— szólt Tóm, és zsebéből
tárcsáját véve ki, tartalmát Czilinek nynjtá. — Vegye
ezt hozzá !.
.i
Czili vonakodott.
'
^^akaraftmka^jék! Legyem eszel — szólt
szigtruan. Tóm, g Czili kezibe nyomta á pénzt
.Ekkor Jó -értek az államáéhoz.
A távozni készülő hajó már füstölgött, s Czili
nek Toqg azonnal jegyet váltott.
Megmondd neki, hogy a jövő héten Becskerekre
s onnan Temesvárra mennek.
— Akkorra én ki tudja mily bözhödt léget szí lami mozdult, azt hívé, onnan emberek törnek reá, s
vok ! — sohajtá Czili 8 bucsnt vetteh egymástól.
most rögtön ■elczipelik a törvény elé.
Tóm visszament g bódéhoz.
E képzelődés annyira nőtt, hogy rövid időn
— A leány beteg! — szólt ott, — láttam;
megálhtá
a kocsit, mert nem mert többé a nyílt utón
hogy sáppádiaUjhent haza.
báladni. .
— Mindegy! — felelt Duvals — ma nincs szük
Kifizette a kocsist, leszállt a járműről s az útról
ség reá, s folyt a gyakorlat tovább, melyben később
rletórve^ az erdőbe sietett.
Luis és Tóm is részt vették.
A három hónap, mit távoltöltött, eltűnt emlé
kéből a mart ismét úgy érezte magát, mint akkor,
A nő lelkében a jelen benyomásai elnyomják a midőn innen elfutott.
múltét Bármily erős legyen is egy emlék
ba
Óvatosan, figyelve haladt előre, midőn ejrvszer
esekély körülmény közbe jön, a nő szive már kutya ugatást haHott.
másként érez.
Megállt
figyelt 8 azivecskáje roppant sebesen
- így volt ez Csilinél is.
kezdett dobogni.
Az akkor érzett rettegés ' már nagyon kaivá-'
/ Az ugatás közeledett, s Czili rémülve futott
nyan élt •emlékében, s az pj üldöztetések, megpróbál-'
tatások sokkal élénkebb benyomást tettek reá, hogy egy közeli bokorba s ott elrejtőzött.
Alig nehány perez múlva két alakot látott a
sem az előbbi el ne enyészett volna.
tisztásom
í
S most, midőn egy durva neveletlen, s ravasz
—
Erre
jött
!
—
szólt
az
egyik
—
de
már
nem
ember akará őt hatalmába keríteni,1 megborzadt —
sehol.
’
r ‘
Elijedt a lehetőségtől, hogy Luis teljesíti fenyegeté látom
} ' A reszkető CziH felismerte á gróf hangját.
sét 8 itt az idegeitek kímélet nélkül bánnak el vele,
— Valahol meghúzta magát! — felelt a másik,
mig otthon talán bocsánatra talál.
ki nem volt más, mint az orvos.
v
Mindenáron menekülnie kellett s így lépett a
t i. ~Jutassunk! -r szólt a gróf 8. egyenesen a
hajóra, mely őt csak Titelnél tétté partra.
'’
bokornak tartott, melyben Czfli voli el rejtve.
Lelkében örült, hogy viszont látja kedves ott
Még mintegy
Up^myűe- Irtattak, de Czili
honát, ,8 alig várta az éi elmúltát, melyet ételben
.MpMen volt tovább fenntartani magát, lábai megvolt kénytelen tölteni.
tagadták a szolgálatot s térdre omlettkocsit fogadott, a az czammogó lovak
A bokor e mozdulatra etám megzördült s megkal vitte mind közelebb-közelebb az elhagyott erdőhöz.
. j;
Midőn azonban a fik közé értek, Czili újólag mgrtt.
A gróf kutyája azonnal odafigyelt, . 8 rohanni
visszaemlékezett mindenre.
,
Most itt volttá zlftfolyt eseanények helyszínén, akart, de a gróf wniImti őt •
— Ott van a farkas! susogd az orvosnak.
s mórt ismét aukkan* benyomások kezdtek erót
— Nem látom ! — felelt a*^ r
;
venni rajta.,
,,
láttám, hol mozdult a bokor! — s
Ismét félni Vezdett, s sridőn beljebb haladtak .
fegyverét arczához emelve cxálba vetta & bokrot.
az erdőbe, nyugtalan lett, a rémülve hallotta, ha vaCzili szemei elhomályosodtak, fel akart Állni,
hehdségek is: b) egy tolonez szoba 10—15 emberre,
<) két egymástól elkülönített egyes börtön, dl egy
elkülönített nagyobb börtön, e).a börtön felvigyázó
«xobája t 12—16 nszm., f) egy hajdú szoba 10—12
emberre és e mellett egy kis 8—10 nszm. területű
helyiség a nyomdász részére, >) légy mértékhitelesítő
helyiség 25—90 nszm. tér.. h}a főbejárataid őrszoba
16—20 nsxm. tér. 7. Az emeleten és a földszinten
H résén maradó helyiségek — 2 szoba. éléskamra és
konyhából álló lakásokul rendteond/Hr be.
HL Pinoza
£í
egész őpilet alatt piheze tervezendő és úgy
rendezendő be, hogy minden bolthelyiséghen és lakás*
lton megfelelő pineze jusson, továbbá, hogy a hiva
talos helyiségek és lakások fűtéséhez szükséges tűzifa
is itt legyen elhelyezhető. 8. A részletes kultségszáanitással felszerelt és a kivitelre alkalmas méretezett
terv 1 cmtr. — l méter méretben készítendő és kö
vetkező részekből álljon: a) a pineze, földszint, eme
let, alap és a född idom rajzából, b) a fö- és németutczai homlokzatból, c) annyi metszet rajzból, hogy
mz épület minden lényeges szerkezeti réssé látható
legyen. & A meg nem haladható költségösszeg ma■ximuma 100 ezer forint 10. A jeligés pályaművek
1882. évi február hó 20-ig Szolnok város polgármes
teri hivatalához küldendők. 1L Az elfogadott pályamű
300 írttal dyaztatik. 12. A jutalomnyertes mű a vá
rosi hatóság tulajdonába megy át 1A A pályázat
kizárilag a tervezésre vonatkozik és sem a jutalma
zott, sem a többi pályaművek szerzői a foganatosítás
vezetésére, vagy a vállalatra jogot nem formálhat
nak. 1A A beérkezett pályaművek a megbirálás előtt
és után 8 napig a városháza helyiségeiben közszem
lére ki fognax tétetni 15. A pályázati határidőtől
számított 14 nap alatt a pályaművek megbiráltatnak
és a legjobbnak talált mű jeligés levele felbontatván
a jutalomdii, valamint a többi pályamű 14 nap alatt
kiadatik. 16. A program* pontjait be nem tartó, vagy
a kitűzött napig he nem érkező tervek a pályázatból
kizáratnak. Oly pályamű azonban, a mely művészi
vagy czélszerűségi szempontból a programm pontjait
kibővítette vagy módosította — pályázó képes. 17.
Versenyképes mű beérkezte esetén a pályadij feltét
lenül kiadatik. Értelem, vagy érték ; nélküli művek
nem jutalmaztatnak. 18. A pályabírók többsége szakférfiakból áll — A jurynak feltétlen joga van a pályadijat oda ítélni. 19- Pályabírók a pályázatban
részt nem vehetnek. Kelt Szolnokon, 1882. évi január
hó 22-én. — Scheftsik István, polgármester,
mint az épitö-bisottság elnöke.
dslkezéséhez képest, az 1882. évi február hó 18-án,
d. e. 8 órakor, a városház tanácstermébeiunegtartandó
képviselő testületi közgyűlésben fog határozni. Kelt
Szolnokon, 1882. január h£16-án, Scheftsik latván, polgármester.
~
s
„
'
•
*
-.. —
IPAR, KKRESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
• Az ország több vidékén már a múlt év
ben is és ez évben ismét merülnek t fel utazók,
kik a gazdaközönségnelc és kereskedőknek vetőmagvakat kínálnak, és hogy minél több ve
vőt hódítsanak, egy ismert jó hírnevű czég
Mauthner Ödön budapesti magkereskedését hasz
nálják fel mint e magvak szállítóját. E vissza
élésekkel szemben kötelességünknek tartjuk a
gazdaközönségnek és kereskedőknek tudtára adni,
hogy említett czég kifelejtette, miszerint senki
sincs fel hatul nmva, nevében utazni 5 mert az
utazási költségek egyrétet Szerfölött eldrágítják
a magvakat másrészt* e czég azt óhajtja, ho^y
a legnagyobb valamint a legkisebb rendelés is
egyenest hozzá intéztessék, hogy személyesen
felügyelhessen a gyors és lelkiismeretes kiszol
gáltatásra. Ez alkalommal azt is kijelentette fen
tebbi czég, hogy kimerítő kertészkedési útmuta
tókkal es egy kerti teendők naptárával is ellá
tott főárjegyzékét mindenkinek, a ki csak óhajtja
ingyen és bérmentve megküldi csak levelező la
pon kell érette fordulni Mauthner Ödön magke
reskedéséhez Budapesten, koronaherczeg-utcza. E
magkereskedés 1881. okt 15-én tartatott országos
gyümölcsészeti és konyhakertészeti kiállításon magvaiért valamennyi fővárosi, vidéki sőt külföldi
kiállítókkal szemben az első díjjal a nagy állami
arany éremmel tüntettetett ki.
ki ne vándoroljon, mert itt a legnagyobb azttkségnA
lenne kitéve. Ha valakinek ép^n kedve van ”7^
földön szerencsét próbálni, úgy
jöjjön tavamkor,
midőn a mezei munkálatok kezdődnek. Továbbá ne
hogy az ügynökök rábeszélésére hallgassanak, hanem
MHerulllőt a hadlaurgi v. a brémai föügynökségnél
vwrvémbÓl a/Ág ifem csalatnak,; de meg pénzeiket ae
vüteák U útközben, mert az is veszteséggel járna.
* t /HtfSiui üdvözlettel vagyok a t. azerk. urnák
7
Nyitrai Emil,
elégülten mutathat a
felolvasásai által elért szép eredményekre, a csütör
töki — Mazey Ernő ur felolvasására pedig méltán
büszke lehet Nőm szólva a gyönyörű irályban tar
tott, magasztos eszmékkel telt, kerekded értekezésről,,
— melyet szerencsések lehetünk lapunk jövő számá
ban egész terjedelmében közölni, — csak arról
teszünk említést, hogy e valóban szórakoztató déL.
útónokon ma már vetélkedve jelennek meg a. társa
dalom legkülönbözőbb elemet Konstatálhatjuk, ’hogy
a legműveltebb osztály sem vonja ki magát, és hogy
m^g is van egy kis töredék, mely távollétével diszol«g> ennek okát csak ők tudhatják. A felolvasást —
a szives felolvasó és a vele egyidejűleg körünkbe ér
kezette országgy. képviselőnk tiszteletére polgárok
által rendezett — kedélyes bankette zárta be, melyen
mintegy 70—80 szeinély vett részt És kedélyessé
Amerikai levél.
L
IQ-Tsrk, Jaa. 3. 1883.
öt, e annak forró csókjait- éné, Ajkára egy halvány
moeoly jött. Elfeledte fájdalmát, csak azt a nemes
ereset látta, melylyel a gróf ébredését üdvözölte.
— Czilikém azőlt a fiatal férfi. — Élsz, e enyém
lessess.
A
; .
HELYI HÍREK.
Igen tisztelt szerkesztő ár!
Nem tudom: van-e tudomása arról, hogy egyle
tünk létezik s működik; ha nincs, úgy vegye ezennel
szives tudomásul, hogy az „Osxtr.-Magyar védegylet"
7 hónapja megkezdte működését a máig 750 ügyszá
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
mot intézett el melyek helyszerzés, jogi és pénzse
gélyből állottak. Nem szándékom most önnek idejét
— Szabok város kip«M£tBoStete az 1882. évi
az egyletről szóló jelentéssel elvenni, hanem egyene
január hó 16-án tartott közgyűlésében 75—5./1882. sen áttérni arra, miről szólni akarok.
sz. a. elhatározta, kitűzte és kihirdette, miszerint a
Mi, itteni magyarok, bár távol hazánktól, mégis
felett, hogy a kincstári uradalomnak tulajdonát ké magyarok maradunk, s mint ilyenek, élénk ér
pező, Szolnok város határában bút és gyakorolt pia- deklődéssel viseltetünk a hazai ügyek iránt, s hogy
czi és vásári helypénzszedési jogot, a czövekbérsze- kellőleg értesülve legyünk, több vidéki lap szerkesz
dési jogot, a malomtartási és halászati jogot, az ezsn tőségéhez folyamodtunk ingyen példányért, S mond
Jogok gyakorlásával járó üres térségekkel, kikötök- hatom, hogy azt mindannyian készeégeeen megígér
zel és kirakodó helyékkel, a Zagyva- és Tisza-folyó ték 8 küldik is. *)
illető részeivel; továbbá a várban lévő sóstiszti la
Moet t. szerkesztő úrhoz hasonló kéréssel bátor
kot, ugyancsak * várban, a várhid mellett lévő ka kodom folyamodni, kárpótlásul ígérvén itteni, önt s
tonai km laktanyát és a Tisza hídjának vámháza a hazai közönséget érdeklő közleményeket küldeni, de
mellett lévő katonai kis laktanyát, a hozzájuk tar meg ha bármi felöl felvilágosítást kívánna, azt min
tom telkekkel együtt, a magas kincstártól 80,000 frt dig a legszívesebben teendem.
azaz nyolezvan ezer a. A írtért (örök áron megveszi,
Mellesleg felkérem a t. szerkesztő urat b. lap
és hogy a vételár fedezésére szükségelt 80,000 azaz jában óva inteni a népet, hogy télire és télben
nyolczvaa ezer o. é. forintot egy lehető olcsó és hoszszabb idő alatt törlesztendő kölcsön utján fogja be
•) Mi is útnak indUottnk, úa Mástól msómm kfilújak.
8aask.
szerezni, — az 1871: XVIII- t ez. 10A f-ánaz ren-
mert látta, hogy a cső feléje van irányozva, ds non
birt, a azon pillanatbaz a gróf ebüté fegyverét
CriK éles fájdalmat érzett vállán — s egy bor
zasztót sikoltva összerogyott.
A gróf és az orvos megmeredt lábakkal álltak
meg ott, honnaa a gróf a lövést tövé.
Az orvos azonban rögtön felocsúdott, s rohant
a bokorhoz.
Ott találta a felismerte Czilit, kinek a váltéból
Smlött a vér.
Ekkorra a gróf is magához tért ö is odarohant
de midőn a leány arczát megpillantotta, mint az
. ürült, kapta ki az aléH nőt az arvoo karjából
—• Czili! — szólt roppant fájdalommal — Czili!
■— '8 ajkát annak ajkára illesztő, miközben ruhája
vér lett tőle.
Az orvai elcaodáSmzott, de aztán kendőiét elő
rántva, eltolta a grófot a a leány ruháit fel bontva,
j orősen bekötő a sebet
A gróf még mindig tartá Czilit
— Megöltem! — szóit iszonyú érzések közt.
— Ej 1 felelt az orvos, — Dehogy ölte meg!
A gróf mohón kapott esen a szavakon.
— Megmenti őt orvos? Lehetségesei? — kérdé.
— Természetesen! — felelt az, — Mason váll.-sebbel zség nem halt meg senki!
’
leány boldogan susogó:
— Tied! — 8 aztán behunyta szemét s elalélt
a sok vér veszteségtől.
Ekkor a gróf felkérte az orvost: maradjon itt,
ö pedig emberekért ment az erdőbe, s agy óra múlva
négy favágóval tért viseza, kik egy horuágyat rög
tönöztek s az orvos azon elhelyezve a sebesültet,
a menet megindult. ' '
Czili már ismét magához tért, érzé az érte fáj
dalmat, s kínosan nyögött, t'
A gróf úgy érezte, hogy minden hangnál az
ő szive szenved nagyon s álig várta a megérkezést,
mely azonban csak két óra múlva történt mag.
Ab orvos rögtön haza futott szükséges eszkö
zeiért a rövid időn Czili sebe rendszeresen bekötve,
kevé^bbé volt fájdalmas.
A gróf azonnal az erdészért küldött.
Az öreg ember lélekszakadva jött elő nemso
kára, de az orvos nem engedd bemenni, csak nehány
óra múlva láthat* leányát, midőn az csendesen aludt.
Az orvos már másnap kivette a golyót, s a gróf
A grót végre magához tárt kfesé.
azt agy véresen eltette.
— Hanem most a* a kérdés, —- kérdő az orvos
Egy hét múlva a seb gyógyulni kezdett s ekkor
— hova visszük?
az öreg erdész beszélhetett leányával.
— A kastélyba 1 — felalt rögtön a gróf
Midőn belépett, Czili felkiáltott: .
— Melyik vsa közelebb, a falu, vagy as er— Atyám! — s fel akart ugrani, de az orvos
<dóss lak?
.
i ;
tudva ezt, mellette volt a az első mozdulatnál vissza
E pillanatban Czili lélegzőm kezdett, a a gróf nyomta öt
újólag csókjaival .halmozó.
Az öreg ember könnyek között csókolta össze
Végre Csili felnyitó szemét
leányát, s ott dédelgető soká.
— Istenem élek! — susogó.
A gróf nehány nap múlva felkérésé az öreget
Midőn a grófot meglátta, ki.karjai közt tartá a elmondta neki első kísérletét, a elmesélt mindent
— A szolnoki ipartársuiat
tette ez estét azon körülmény, hogy’teljesen barát
ságos színezetű és a pártkülönbségeket v kizáró yolt
Ott láttuk a legvérmesebb 48-asok mellett a közönsé
ges rendszer bajnokait, akik itt mindnyájan testvé
rek voltak. Ez az est^ ölelkezését személyesítette
továbbá a tudománynak {és az ipari munkásságnak.
A felköszöntések hosszú sorát lapunk terjedelme, nq*
képes felölelni, egyedül csak fölemlítjük, hogy a fel- .
olvasón és képviselőnkön kívül a polgármesterre, a
megyei- és városi főjegyzőre, Lengyel Antal, Kreutzer
Balázs, az ipartársulat jövőjére, továbbá Perényi és sok másra igen lelkes és sikerült toasztok mondattak.
Dehogy a magyar nem tagadj a meg magát semmiféle
körülmények között, mutatja az, hogy a pártazinezet
nélküli bankette a legnagyobb magyar: Kossuth Lajos
éltetésével végződött.
:
"— A szMmH< vaszti tisztviselők folyó hő 1-én
igen sikerült tánca estélyt rendeztek. A jó kedv a
legmagasabb fokra hágott. A tisztviselők ez alka
lommal is megmutatták, hogy összetartás áltál kévé*
áldozattal is lehet kellemes szórakozást szerezni.
Ezen valóban kedélyes mulatságban részt vettek : Ridl
nővérek, Tóth Ilonka, Sípos Irma, Beihammer Emma,
Szüsz Tinka, Nagy Mariska ésPiroska, Sípos Orbánná,
Ridl Edéné, Tóth Mátyássá, Mezei Lajosné, Cza£ó
Péterné, Ebenhardtué, Ottohál Antalné, Knhiesek
Jánosné, Makrai Lászlóné, Paray Jánosné ia sok
mások, kik sseretetré méltóságukkal élénkiték e kedves estét A" négyest több mint 40 pár tánczolta, s
a jókedv virradtig tartott
— Beküldetett A vasúti tisztviselők által 'folyó
hó 1-én rendezett tánczestély egy kis intermezzo által
— 'Most, midőn feltaláltuk, bevallom azt is,
hogy szeretett őt, s magamévá teendem!
As erdész melegen megszorító a felé nyújtott
kezet, aztán mindketten a kastélyba mentek.
Két hónap múlva a gróf és Csali egymás mel
lett ültek egy pamlagon.
j
Előttük az asztalon kőt vörös bársonynyal bél
iéit tok hevert}
/
A gróf felnyitó a nagyobbat
— Né®d 1 — szólt Cziuhsz, s a tokból a vadász
tőrt vette ki — ez az én véremtől barna !
Czili pedig felvevő a másikat s abban a golyóra
tekintve felelt:
— Ez pedig az enyémtől! — s. fejét a gróf
keblére hajtó.
Aztán újra elmesélt mindent, mi vele történt, s
a gróf csendesen hallgató, csak néha szakító őt félbe
egy édes csókkal.
Ekkor belépett az öreg erdész, s a fiatalokat
üdvözölve, melléjük ült, s hárman mondták el egy
másnak, hogy most mily boldogok.
A gróf inár CzíH javulása közepén elküldötte
egyik ispánját Temesvárra, ki ott Tom-ot felkérésé
« Czili kívánságára magával hozta leányával együtt.
A gróf fovászmesterévé tette öt, s leánya a Idb
Éva Cziu társnője lön ezntánra is.
Négy év múlva Czili a kastély erkélyén ült
egy két eves fiacskával ölében, midőn egy falábú kol
dus kért tőle alamizun At.:
Ledobott neki nehány pénz .darabot, g az még
egyszer feltekintve távozott. •
Tóm azonban este elmesélte, begy itt járt a
nyomorék Luis, ki a mutatványoknál lábét törő, s
Duvals elcsapta — mert hiszen az sem volt neki fia 1
megzavattatott. Nem akarunk annak vitatásába bocsájtkozm, hogy vájjon a m. kir. tisztviselőség által
rendezett esrtélyon a közönség mulattatására idegen
nyélven előadott büvészetí mutatvány kifogás alá
jöhet-s vagy nem? De minden esetre nem tartjuk
tapintatosnak a rendezőség eljárását, mert a külön
ben is germanizatio hírében álló vasúti tisztviselők
nek még távolról is kerülniük kellene azt, mi az ilyféle
hírnek csak vékony alapjául is szolgálhatna; hisszük
azonban, hogy ezen jóhiszemű, de nem tapintatos
eljárás miatt az eddigi békés egyetértés nem fog felbomolni.
— A helybeli altiszti kar által folyó hó 11-én
megtartandó zártkörű tánczvigalomhoz a meghívók
már szétküldettek. A meghívásból netalán tévesen
kihagyottak, kik a meghívásra igényt tartanak, fel
kéretnek, miszerint ebbeliigényük érvényesítése végett,
a 68. tartalék parancsnokság segédtiszti irodájába
szíveskedjenek irtoHag vágy pedig személyesen fordultíí,
— Hároa vírmegyára szálé vadászat volt t é.
január hó 7. és 8-án, Felső-Szászberken, Kohner
Zsigmond és Károly nagybirtokosok uradalmán. Azért
mondjnk, hogy három vármegyére szóllott, mivel a
meghívott vadászok Jász-Nagykun-Szol nők, Pest-PilisSolt-Kiskun és Bihar megyékből vettek részt benne.
Jelenvoltak Beöthy Andor alispán, Berkovics ügyész,
Szász Gusztáv, Szinnyey Bertalan stb. Biharból, to
vábbá Toperczer János ügyvéd, dr. Krajcsík Ferencz
orsxággy. képviselő, Györgyey és Steiu stb. Pest
▼ rmegyéböl, mint szintén Scheftsik István polgár
mester, Hegedűs Béla főkapitány, Kerekes Géza m.
jegyző, Nagy Gyula ügyvéd, Kiss László m. árvaszéki elnök stb. Szolnokról. A két napig tartott kör
és hajtó vadászat eredménye, daczára a vadászatra
nem eléggé alkalmas időnek, 124 nyúl és 2 fáczán
volt Ezen eredménynél azonban jóval többet ért Koh
wr uraknak valódi magyar barátsággal fűszerezett
vendégszeretete, kik ez alkalommal is bebizonyították,
hogy nem érdemedben urai azon nemesi birtoknak,
melyet oly mintaszerű gazdáaxattal rendeztek be. A<
estebédek alatt Rudi czigány húzta, és a zene hang
jai közé elvegyültek a bárom vármegyebeliek kedv
telései és a múltak — jobb emlékei Toasztokban sem
volt hiány, mely a pezsgő palaezkok durrogásai alatt
még intensivebb erőben fejlett ki. Csak a harmadik
nap reggelén vehettek a vendégek búcsút a kedves
házigazdáktól azzal, hogy jövőre, ha csak a muszka
megengedi, ismét ott 4alálkazandnak.
__ VMNÜ
A január 3L és február 1.
közötti éjjalen közlekedett személy vonattal Karczagról hat utazónak Kisújszálláson kellett volna kiszáll
nia. A vonat megállt ugyan, de a kalauz uraknak
nem tetszett a koupz ajtókat felnyitni, hiába zörget
tek az utazók. — A vonat mintegy tíz percsnyi idő
múlva elindult Kisújszállásról, az utazók jajveszéklése mellett, mintán Kisújszálláson akartak Iriszállani,
de kibocsáttatást nem kaptak, kényszerből tehát
tovább utaztak s a Kisújszállástól Fegyverünkig ter
jedő ut fele részét majdnem elérték már, mikor a
kalauz vizsgálni ment a jegyeket, ki most vette észre
hibáját. — Jelt adott tehát és a vonat szépen meg
állt. Itt szálltak tó azon utazók, a kiknek még Kisujszilláson kellett volna kiszállniok, kik felszedték a
sátorfát és visszasétáltak Kisújszállásra. — Óhajtandó
lenne, hogy az ily botrány kikerülése végett a vasúti
igazgatóság intézkedjék, mert különösen hideg időben
nem valami kellemes órákig sétálni azért, hogy a vasúti
személyzetnek aludni tetszik.
__ Tjjl lHltTT Bajlós Bertalan tánezmester
ur, ki Kecskeméten, Kőrösön, Abonyban s egyéb szomsséd városokban igen előnyösen ismertetik, mint táncztanitó, Szolnokba jött, hogy itt is taníthassa a táncz• művészetet. Hölgyeink és ; inaink ragadják meg az
alkalmat s ez igen Ügyes tínczmeatertöl tanuljanak
tánezolni. Bajlós ur falragadáokos is hirdeti ide jöttét
— A hMMétaaber tasritóee beadta a kulcsot:
kitúrták a disznók s csak nehány szál korhadt lécz
hirdeti még hazafiságunkat A bizottság, mely e
szobor kijavítására alakult, igen jól tenné, ha az Ügy
miben állását hirlapilag közzé tenné. Addig is ajánl
juk figyelmébe e kérdést: nem jó volna-e, ha a szobor
dombja kiegyengettetve, bekerittetlenttl maradna s
csakis maga a szobor töve Öveztetnék körül vasráoscsál? így inkább szoborszsrÜbb lenne s láttunk — s
i, láthattak— szobrokat, melyek igy alakítva,
igen teíazetőopn néznek ki.
— ShmrfeMl Mrtijfik föl a hatóság abbeli b-
X tézkedését, misaermt a Zagyva hídhoz vezető utakat
jó karba hozatta s hogy az állatok a megcsuszamlástól megkiméltosaenek, homokkal szóratvák be az
utak. A haladást e térem jól esik említenünk.
— Byészfik- Özvegy Rosztóczky Edéné született
S^taniszlov
Czeczilia
maga
és
gyermekei
Gizella,
Antal, Dezső éa Tibor valamint nagybátyja Roeztóozky csupán a belépti dijak feleslegének eredménye, hanem
János és testvérei Zappa Rosztóczky Mária, özvegy az egylet élén álló, és az iránt meleg érdeklődéssel
Képes Rosztóczky Augueta saját, és gyermekei nevé viseltető úrnők által jó akaratból felajánlott, és egé
szen szerény díjért elárusított étkek eladási ára is.
ben megtört szívvel jelentik, felejthetlen féq, apa és
Az elárusítás körül különös ügybuzgalommal voltak
testvér Rosztóczky Ede magy. kir. h. sótárnoknak £ Szűcs Antalné, Knncze Imréné, Pilczer. Sándorné és
hó 28-án délután 2 órakor életének 63-ik évében szél- Tóth Antalné úrnők, kik a gazdaasszonyi teendőket
hüdés következtében váratlanul történt gyászos kimnl- kiváló tapintattál teljesítették. A hölgykoszoru ékei
tát. A megboldogultnak hült tetemei folyó 29-én dél voltak: SternVilma k. a.Dévaványáról,továbbáBőhm
Júlia, Szőke Irma, Taubinger Luiza, Falcaik Borbála,
után 7t4 órakor fognak öröknyugalomra tétetni. Polgár Lanra, Prém Gizella, Schlésinger Etelka urEngesztelő sz. miseáldozat pedig január 30-án reggeli hölgyek, az általában kedélyes bélnak & kivilágos
9 órakor fog az Urnák bemuttatni. Szolnok, 1882. kiviradt vetett véget.
* GyászMr.Lojkó Mihály, voltbessenszögi plébános,
január hó 29. Béke lengje át porait! — A boldogult
temetése a mondott. napon nagy közönség részvéte kit e vidék kőutisztelete és szeretető környezett, és
aki alig pár hóval ezelőtt gyöngyösi plébánossá nemellett ment végbe.
í.veztetett ki, utóbb említett helyen £ hó 1-én elhunyt
— Az iparos ifjúsági egytet ma délután 5 órakor 8 temetése 3-án ment végbe nagy részvét mellett. A
az ípartársnlat helyiségében értekezést tart, melynek hír mindenkit megdöbbentett, mert az elhunytban egy
minden tekintetben derék magyar papot vesztettük.
tárgya a találmányokig .lasz merítve.
Nyugodjék békében!
— Az ipartársuiat hóbdségébea tartatni szokott
— Haffher is társai nyomdájában agy jó házból
felolvasások kpzül a legközelebbit Szontagh Jenő ur való fiú — előnyös firitátslek meöett — tanulóul azon
fogja tartani, melynek ezime^Modernházasságokról." nal felvétetik.
— Farsangi hírünk közé a. múlt számban téve
désből szedetett, hogy a tegnap tartott korcsolya bál
családjegye két forint, mert biz az B frt volt. Jóvá
VEGYS HÍREK
teszszük e hibát utólag.
— Btofhaovies Alajos * ,Lehel-Kflrt« tegnapi ndménak nyílttéri.rovatában lapunk »aerke««tŐjének fold • lapok leg
utóbbi .sémában megjelent nyilatkozatára. Minthogy Páastor Ferenca
ur elutazni kényteleuittetvén, lapunk zártakor távol van, a Stefanovic.-féle nyilatkozatra való feleletet legközelebb fogja lapunk
ezerkeMtöje közzétenni, ha Stefonoviea nyilatkozatát egyáltalában
foldetre érdemesnek tartanúja.,
MEGYEI HÍREK.
* KsrczagOR a veres kereszt egylet ottani fiókja,
egyl. javára febr. 15-én fényes bált tart, melyre
a meghívók kibocsájtattak. A tánczmnlatság „far
sangi vásárral" (bazár) lesz egybekapcsolva. Ugyanez
alkalomra egy emléklap is fog szerkesztetni elárusítás végett.
t
*
• Farsangi Mrsk. A szelevényi szegény iskolás
gyermekek felesgélyezésére folyó évi jan. hő 31-én
tánczczal egybekötött társasestély tartatott. Beléptidij személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt volt.
• A törökszentmiklósi takarékpénztár részvénytár
sulata 1882. febr. 12-én, délelőtti 9 órakor, saját helyi
ségében rendes közgyűlést tart, melynek előterjesz
tendő tárgyai. 1. Igazgatói jelentés. .2. A felügyelő
bizottságnak a zárszámla és mérleg megvizsgálásáról
teendő jelentése azok feletti intézkedés és esetleg a
felmentvény megadása. A Az alapszabályok némely
pontjainak módosítása. A Az igazgató tanács szabály
szerű választása. 5. A választmányi tagok egy harmagának kilépése és azok helyett uj tagok válasz
tása. 6, Netalán egyéb felmerülendő tárgyak elinté
zése. Azon részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni
éa szavazati jogokat gyakorolni kívánják, az alapszabá
lyok 56. §-aa értelmében tartoznak részvényeiket 24
órával a közgyűlés előtt téritvény mellett as intézetnél
letenni.
• A kisújszállási iparoskör, levelezőnk tudósítása
szerint, Kováts Ágoston ez időszerinti elnök elnök
lete alatt £ évi január 19-én tartotta azon közgyű
lést, melyben a nevezett kör minden vagyonával, a
felveendő leltárban kitüntetendő becsár mellett, a már
miniszterileg jóváhagyott alapszabályba! ellátott áltatalános ipartársúl&ttal egyesült. — Es az idő óta a
kisújszállási iparoskor megszűnvén, a kisújszállási
általános ipartársulat esi* alatt-uj egyletté alakult
át. Huzamosb idő óta folytak már a tárgyalások ezen
körnek az általános ipartársulattali egyesülése iránt,
de az mindig sikertelen maradt, mig J ász-NagykunSzolnok megye alispánja kegye* volt a ezéhek vagyo
nából befolyt összeget — ipán oaélokra fordítás végett
— ezen társulat rémére kiutalványozni, s egyhangú
lag elhatároztatott,, » featemji|ett közgyűlés által,
egy ipar műcsarnoknak olyasé egylettel Kapcsolatos
felállítása; melynek létesítésével Kováts Ágoston
elnöklete alatt, ör. Bftlla •J^índor, Kováts Alajos, S.
Nagy István, Sárossy J^ue^,Varga Lajos, Szabó
Albert urakból álló bizottság neveztetett ki, kik is a
közgyűléstől nyert felhataln^azásnk alapján e hó 25-én
délután 5 órakor tartott Összejövetelük alkalmával
Vig B. Jánosnak a m.-turi utón levő házát a hitel
kének északi részét örök áron meg is vették. Mivel
pedig a vételáráak öresege^ sokkal többet tesz ki,
mint a ezéhek vagyona . a megszűnt iparoskör vagyo
nával együttesen képes, a hiányzó összeg egy frtos
részvények kibocsátása által határoztatptt fedeztetni,
mely tttazvények 5*/(-tóli kamatnak utólagos fiseté-,
aére kötelezte makút a nevezett társulat. Természete^
hogy ^minden dologiak4 legnehezebb a kekdete, —
hanem reméljük, hogy az eredmény lassanként eléri
majd fejlettségi fokát, mit, adjon ia az ég, hogy
mielőbb siker Koronázza szerény törekvéseinket.
* Török-UMh-MMóai r. levelezőnk, tudósit ben
nünket; kegy
Ottani jótékQnyczélt %nőe^yjet
fenn tartottkisdedovoda javára rendezett tánczvigalom
ián. 25-én fényes siker mellett ment végbe. Annak
anvagi részét illetőleg •im»gjegytó levele»Ő,' hogy a
az
tuhm jlwisi— 60~»
képviselt, mely nem
— Albertf-Irsán, mint ottani levelexűnh hja, aa íparocok
jan. hó S9. fénye* bált rendeltek, a^át könyvtáruk javára, Pauer-fála
káváháa helyiségben. Tiacta jövedelem 810 frt, mely biaonyára a
buagó rendeaöaég éa annak elnökének köaaönhetö. A bál oly láto
gatott volt, éa oly aaépen ment végbe, hogy bármely nagy váróéba
beillett volna; 40—50 pár táncsolta a négyeteket. A aaépek koaaorujában ott láttok a.aaellemdtu »a«p Lacsy Mariaka, Viliinger nővé
rek, Sipoa k. a. "fakác* nővérek, Kántor Ida k. a. Molitoriaa k. a.,
éa még aaámoa nép hölgyet; a bál világoe reggelig tartott.
— Hym*n Mr. Saabokon. Kováé* Ferenes, m. állam
vaauti hivatalnok eljegyeate a környéken köwaeretetben levő id.
Líeukovaaky Antal a.-inai köabirtokoa unokáját, a asép LieaskovRzky Ilonkát. Aldáa frigyükre!
* Garibaldi, a axabadaágaaerető világhírt hóa vesér, római
távirat «erint, halálán van. Jelei a távirat aat ia, hogy aa olaas
király látogatást tett aa agg bősnél.
* Sopronban .Magyar kereskedelmi kör* alakéit, mely
nek eaélja: aa idegen ajkú kereskedők megmagyároaitáBa.
Szerkesztői üzenek
— Dóvavdnjra. Tárgyhalmaa miatt jövő számunkra ma
radt a köalemény.
TAbb kéziratra jövő számunkban válaszolunk.
Felelő* szerkesztő: Master FOTOBOB.
Hirdetések.
Kerestetik egy lakás, 4 szoba,
1 konyha s kamrával Szt.
György napra. Értekezhetni e lap
szerkesztőjével.
Orvosi tudományos ételetek;
a Hoff MMZ-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-SZOr van királyok I
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít, köhögést, valamint gyomor-, meBKon JAnoS urnák.®in* ca,k.asáUttÓDak,a koro- '
náa arany árdemkereszt tulajdonosának, maga* rendjelek |
lovagjának.
.
Feltalálója
j
és egyedSli kéeaitóje Hotf Jáaoe4ifo malátakivoMtaak
udvari szállitója a legtöbb európai ftjedelemaek, Béé*
Grabenhof Briinerstrasee Nro. Í. Iroda 4a gyári rkktár
___
Grabea Brünentraeee Nro. &
(
'
(
.
Hivatalos gyógyjelentés.
।
Melyet dr. Graniehstátter e*. k. váróéi orvoa Báesbea
adott ki; *A Hóff János-féle maláta készítmények nevezeteeen a maláta kivonati egésSeé^ löru egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta eaőkorkák meguisagáltattak Kletainsaky tanár ur vegyelemzéee alatt. Vaunak
benne rácsok, melyek aa emésztési eaervek gyengeségénél, aa altest rendetlen czirkulátiójáról, agy mint mellnekésségeknél lesoványodás íb a hidegieléei hajlam megnyugtató ás erősítő től^donaágánál fogva eredméuynyel
,
’
|
.
'
|
.
'
(
BizmarSk herezeg aat mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó iafl es erőritő, Vrangel gróf táborszernagy
Jó ind és erdeit* gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés ás rekedtségnél is
sütőnél alkaimsztatík, Lucca, Nilson aseaonyok ás Né
ma? Vachtei urak (világ nagyságok) által.
■1''f
<
0 v á s.
Minden maláta készítményéé védjegynek (mellképe Holf
János feltaláló és egyedflli gyámoknak álló gSmtólyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a valódiság enen jelvénye hiányaik, mint hamiSitoU visazautasitaudó. — Az első valódi Hoff Jánoe-féle
nyOthpldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
■^‘ V’őrzktér Bzolaokn XoamqMtrt László
ftisserüzlstébsa. Jészbsréaybsa: tan-
< 455. szám.
2 'whn88ÍT
Hirdetmény.
s Árverési hirdetmény.
4*
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881.
4 ’ évi LX. t. ez. 102. §-a élteimében ezennel
/ közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. járás< bíróság 2381|p. 881. számú végzése által
J Tóth István t-sz.-miklósi lakos végre41 hajtató javára Weisz Ignácz jelenleg
।1 Sarayewoi (Bosnia) lakos ellen 1600 frt
J tőke, ennek 1880. évjannár hó 3-ik nap< játcü számítandó 8% kamatai és eddig ösz✓ szesen perköltség követelés erejeig elrendelt
Z biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag
7 lefoglalt és 1228 frt becsült egy Foster
।
► Ádám Andrásnak a várban
levó nagyobb háza kedvező
feltételek mellett örökáron eladó, esetleg 1889a éri Szentnapjától bérbekladó. —A feltételek Somogyi
József ügyvédnél megtudhatók.
Jász-Nagy-Szolnokmegye ' I
kAzbiztomM^l 8 szol- n
gaszemélyzete 1881-dk K
ruha szükségleteinek 11
beszerzése czéljáből ezennel X
árlejtés hirdettetík.
fi
Melyre a lO^ bánatpénz-1
zel ellátott zárt ajánlatok a X
szövetmintákkal együtt
/ féle 8 lóerejtt gőzgépnek1/, része 409
7 frt 33 kr. becsárban nyilvános árverés
.? utján eladatik.
többet ígérőnek becsáron alul is eladatni
’ fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára
az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában meg* állapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon 1882-ik évi január hó '
7 26. napján.
1
TÓTH MIHÁLY,
1—1
kir. bírósági végrehajtó.
BV* gyógyszertáramban
mindig készletben levő mindenféle (már a leg
újabbak is)
bel- és külföldi különlegessg eket
(Spaciaiitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó*
W- pipere csikkeket **■
Jelen idény rövid kivonata.
úgy & HOFF-féle maláta,
9
E 6 6 E R növényi mell- stb. a legkitűnőbb teát
Fagy ás ellen egyedüli kenőcsöm, tyúkszem
és tzömölcs irtóin, fogcseppek, fogszivarKúk, fog
stb. s így a különféle betegségeknek legbizto-l
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülöz-1
hetlen gazdasági szereket sem, •
x
I
Illatszerek Ia
szembe* a postahivatallal,
. . Mindenféle czukrász áfitemények, csemegék
। és befőttek, friasés kitűnő minőségben naponta
i kaphatok, valamint helybeli és vidéki megrende■
P™!08*0 08 • legjutányoeabb
arák -mellett kiszolgáltatnak.
mx Ugyszi^e reggefi *•
tevék és teák,
! n>öní * “Wv^rmmok a legfinomabb mtoöségbea
állnak rendelkezésére a t. fogyasztó küzünaéiruek.
Szolnok, 1881. decz. 22.
Créme, tellett Glycerin, mosdó vizák, arczkenöcsök. I
szeplő és bőrfoltok eUen stb.
.
Orvos
és szülésznői
Teqedelme. árjegyzőm kívánatra ingyen éa bérmentvel
Vidéki megnssd^lésok, coouiAgolá* folMámitá* I
nélkül portai utas aaonnai teljeaittetnek. I
A? ,A“-,rs<yk®»-»«olaokzse»jr»t 1*83. |
CZINÓBER ANNA
6—6
czukrász.
eszközök: I
Anyaméh fecskendők zin üveg és gumiból, anya-1
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset, I
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igen!
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fecs-1
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok-1
kai, sebfecskendők különféle nagyságnak üveg]
és zinbői, azembecseppentő üveg, szoptató üvegek!
egyszerű s angol, suspenaorium, tejszivatók|
gummi balonnal, stb.
I
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
|
'?
Jász-Nagykun-Szolnokmegye I I
alispánja helyett: 1J
FORTHY-féle hírneves sobtapass,
UEBXG-félo húsktvonat,
’
nSTL-fiklo gyermektéplisst,
XOLL-ftlo sósborezess
Hajolaiok, hajkenöcsök, viaszkpomádék mind!
Mámé Mzttam,
czukrászdát nyitottam.
j Szolnok, 1882. janur hó 20.
paszták, fogporok és szájvizek mindenféleségben.
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin I
Van szerencsém * nagyérdemű közönség
, becses tudomására hozni, miszerint £ é. decz.
28-án, Szolnokon, a vasúti foutczán, nővérem
Az árlejtési feltételek a X
megyei közigazgatási iktató ]
hivatalban megtekinthetők. U
Köhögés és mellbetegségek ellen a különféle
SZÖRPÖK, OLAJOK
a legtisztább osukem^-olaj, tokocakákbania, astaTfráfc !
legtinomabbbak s eredeti üve-1
gekben tetszés szerinti illatokkal
I
Szappanok, lgy
viola, toiiett,
’ keserű mondola, glycerin szap-I
pan mindenfélesége stb.
» I
Arcznorok • kGxte a Poudr® 8erafl,Blaháné I
* • kedvencz arczpora, Poudredel
Riz pufferlel, Párisi hölgypor stb.
I
Viszlay
X
folyó évi február hó u
6-ik napjáig
0
a megyei alispánhoz beadan- í ]
dók.
y
A t közönség szives figyelmébe ajánlom a
z
Mely árverésnek a 3878|1881. sz. kiz küldést rendelő végzés folytán a helyszínén
? vaagyís T ö r ö k-S zent- Miklóson
z Tóth István házánál leendő esxZ közlésére 1882-ik év febr. hó 11-ik napz jának délelőtt %11 órája batáridőül kitüz zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel
7 oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az
,z érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881.
z évi LX. t. ez. 107. §-s értelmében a lég-
1326. szám.
1881.
KEREK JÓZSEF,
(3—3
megyei főjegyző.
£
Tervezési pályázat.
Szolnok város hatósága pályá
zatot hirdet egy emeletes
wárosbáznak tervezésére.
A kivitelre alkalmas jeligés ter
vek, részleted költségszámítás, és
jeligés levél kíséretében 1889-ik
e> * ^bruár 94M< a polgármesteri hivatalba küldendők be,
hol a feltételek és helyszíni rajz is
megszerezhető.
Építési költségösszeg9O-lOO
ezer forint.
pályamű dUa
Szolnok, 1882. január 20.
CZIBULKA GYULA,I
grttfwrin, a ax .őrangyalhoz" I
nimxett gyÁgytár talaidonoaa. I
»—ö
polgármester.
íKttlső-Szolnokw^ei takarékpénztár ]
„HAFFNER SÁNDOR és TARSAI“
czég alatt Szolnokon egy
tartamVa, mélyítők tárgyai kővetkezők:
,
váismáiny Álul
kiknldött wámviwgáló é. lelUrow biaottaá^uk jelentéi.
r
VM.ai.i21 ^j*8*"***0^
1881. évi mérier xhaia „
bdék meghatározása.
«. Ax alapntóályok 71.
88. f-alnak módoritámu
(Uj Öntvények, és szerelvényekkel)
állíttatott fel, mely működését már megkezdette.
1
íj
e szakba vágó mindenféle munkát s a
iUgy
mint vidékre szigorú pontosWogáatalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
,
*
**-“*-*
helviaéeéboi
M intézet
óu
fi
■>vyvSHL
Ttoztolettei
M» - mmáliJXább «ZSkeáSrS^~ öntvény wel.
^M2£ttÍÍ
!^^ethéMséé: a b
fi?
“
Nv._u
1888.jmmárS0.
piaezon, 1396. sz. a.
*•8^
269
___ 7.-2
69.
Szolnok, 1882. február 12-én
IJÁ8ZNAGYKUN-SZ0LH0K.
Élői;
helyben I
vidékre
Fél évre
Negyed évM
1 frt3Gkr.
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Megjelenik hetenkint
egyszer:
vasárnap
• a vidéki példányuk is
ugyanakkor portára adat*
nak. Szerkesztőség: Szol
nok, buzapiacz, 13116. sz. a.
ii hová a lap szellemi részét
illető közleményeken kívül
az előfizetési pénzek s min
den egyéb diiak is küldendők
Ide küldendők a postai fel
szólamlások is (reclamatio.)
EÜó'fizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a' szerkesztőségnél, bazapiacz
1396. sz. aku s ugyanott Pásztor Feronez köz- ás
Váhó-ügyyé4 irodájában; Makray Lászlé ur üzletében;
minden fővárosi és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
M
eeak ivmert keséktől fogadtatnak el • aaok vieeaa
'
adatnak.
> A tanügyi bizottság.
(—e—) Kinek elve van, annak kell, hogy
legfőbb elve legyen: becsülni embertársa néze
tet, meg azon esetben is, ha ellenkező nézettel
találkoznék^
A nézet azonosításának kierőszakolása sze
rintünk nem emberi hiba, hanem ember hi
bája, ki olyan alacsony fokán áll az emberi
cselekedeteknek, miszerint a morálban számításba
sem vehető.
.
Méltányoljuk tehát kínek-kinek egyéni vé
lekedését, s azt hisszük, miszerint e becses lap
hasábjain megjelent „A tanügyi bizottság ?u
czimü vezérczikk t. iníja is osztja ebbeli nyi
latkozatunkat, h reméljük, hogy rósz néven nem
veszi, ha hozzászólunk a tárgyhoz, távol min
den személyi vagy felekezeti érdek bevonásától.
A nevezett czikk első felében abbeli óhaj
nak adatik kifejezés: vajha a helybeli gymnasium tanügyi bizottsága helyesebben fogná fel
rendeltetését! S kéri a tek. polgármester urat,
hogy jövő évi jelentésében a tanügyi bizottság
évi működésének eredményét is szíveskedjék fel
tüntetni, mert eddig semmi nesz, semmi hang.
Igen szép! ki nem osztja a t. czíkkiró ur ebbeli
nézetét ?
i
Mert, hogy helybeli kath. gymnasiumunk
tanügyi bizottsága sokkal több életjelt ad
hatna magáról e téren, azt mi is elismerjük s
szintén fel nem foghatjuk azt, hogy a szabály
rendeletek hányadik paragraphusa értelmében
érezhette magát a közgyűlés feljogosítva arra,
hogy ugyanazon szabályrendeleteket arezul ütve:
hat ügybuzgó tanügy barát helyett beválaszt
húszat a városi képviselők közül, kiknek mindeníke már vágy három bizottságba van bevá
lasztva? s azt kihagyja, talán stúdió, aki a 81-ik
. ... H------------------TÁRCSA.
A közönség ítélete.
(Eamóje Ph*edru«ból_)
Egyszer egy városba híre szárnyalt annak,
— Ahol nótabéne műkedvelők vannak, —
Hogy hát messze földről egy művész jön oda,
A ki — én istenem hihetetlen csoda —
Böfög, mint a malacz, s aki még nem hallá:
Azt hinné1: malaczot rejt gubája alá.
csak előleges díjazás mellett közöltetnek.
Nyílttéri közleményeknek minden centiméternyi magasságú,
három hasábos szeletnyi tere 75 kijával számittatik s úgy a
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
Egy centiméter magasságú három hasábos szeletnyi térért:
l-uer hirdetve
l-uer
“ a — ad •
Hirdetések
Hirdetési dijak:
.
— 20 kr._
__ — _ _ 16 w
J-Mor
,
— — — —
12 w
Többszöri hirdetésnél árleengedés.
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
§. értelmében hivatalból tagja volna; értjük i
az intézet igazgatóját.
I
A tek. polgármester ur, ki szintén hivatal
ból tagja, ott djszeleg, mig a másik mellőztetik. Nem csoda, ha az ilyetén tanügyi bizottság
nem működik, hisz nincs, ki élőszóval elmon
daná az intézetben eszközlendo javításokat;
nincs ki megadná a themát. mely a tanügyi
bizottság által volna megoldandó. A nevezett
egyének egyike sem érdekel közelebbről ben
nünket s igy nem irántuki személyes rokonszenv
vagy ellenszenv facsarta ki belőlünk e nyilat
kozatot, hanem igenis a méltányosság, mely hango
san követeli, hogy az, a kiről vagy a miről szó
van, vagy maga legyen jelen, vágj’’ képviseltessék
valamely erre illetékes egyén által. De nem foghat
juk fel a t. közgyűlés ilyetén eljárását már csak
azért sem, mert mindenki beláthatja, hogy ott
sikeresen működni nem lehet, hol az erők szét
vannak forgácsolva.
Ezen nyilatkozatunkkal azonban nem akar
juk kétségbe vonni a tanügyi bizottság képes
ségét, nem is óhajtunk pálczát törni ama j óra
való törekvés felett sem, mely tanügyi bizottság
minden egyes tagjának kebelét dagasztja. Távol
legyen tőlünk még gondolatban is ez, annál inkább,
mivel feltételezzük, sőt tudjuk, hogy azok, kik
a gymnasiumi tanügyi bizottságba beválasztattak,
tudnak is, képesek is eleget tenni a várakozás
nak, talán akarnának is, de ők arról nem tehet
nek, ha hivatalos kötelmeik teljesítése vagy talán
anyagi gondjaiktól fennmaradt csekély ídejök is
sokoldalú elfoglaltsággal vétetik igénybe.
Tanácsos volna, ha egyszer valahára töre
kednék felszabadulni a t. közgyűlés a lidércz
nyomás alól; ha egyszer felocsúdnék már álmai
ból s mellőzve minden személyes érdekeket,
S a közönség, mert a művész kedvencze lett,
Egykedvűn pálczát tört a kis paraszt felett,
Ki kell dobni mindjárt, le vele, ki vele!
S a nagy díszes terem, csak úgy zúgott bele.
?
Egyet fordít szűrén most a paraszt gyerek,
S igy kiált: „Nézzétek asszonyok, emberek!“
S ekkor szűre alól malaczot vont elő.
— Nagyot nézett erre minden műkedvelő.
S guny-mosolygó arczczal távozott a placzról
S > közönség: — hallgat művészről, malaczról.
Dr. Somogyi Ignáoz.
A népnevelés nemzeti fontossága.
S im megjött a művész, s alig állt a placzra,
Már is úgy röfögött, hogy ucscse malaczra
Gondolt a közönség, melyet tán rejteget
Köpönyege alatt s igy a köpönyeget
Le kellett vetnie, ott helyben, a végett,
Nehogy rászedje a müveit közönséget.
Sikerült müvéért megtapsolák szörnyen :
„Ezt már le nem veri senki sem egy könnyen";
Gondola a* művész: jól megyen a kezdet
S ennek tudatában hetvenkedni kezdett,
S azt hirdeti fennen, — hallak ifjak s vének —
Száz forintot fizet a legyőzőjének.
Jelentkezett mindjárt egy kis paraszt gyerek,
8 aszonta, hogy: „hát én versenyezni merek,
Mindjárt visszatérek s elhozom a szűröm, ‘
8 fogadok: e művészt azonnal legyűröm." —
A közönség bámult e vakmerő tetten;
ó pedig ymszatért s felálltak mindketten.
Kezdődött ja próba, röfögének nagyon,
Mint malacz, a melynek szörnyű kínja vagyon.
(Felolvastatott a szolnoki ipartársulatban, febr. 5.)
A legnagyobb készséggel engedtem a szolnoki
ipartársulat megtisztelő felhívásának, hogy korunknak
és társadalmunknak valamely kérdése fölöl felolva
sást tartsak. Sőt élénk örömmel ragadtam meg az
alkalmat, hogy eszméimet a nemzeti élet egyik-másik
fontosabb teendője felöl, hivatott közönség előtt elő
adhassam. Nem épen csak a tanítás és felvilágosítás
czéljából. Ha nagyon óhajtom is, hogy önök lelkületére közvetlenül hassak és az igazságnak, melyet
hiszek, teljes szolgálatot tegyek, viszont közpályán
működő férfiúra nézve mi sem lehet üdvösebb,
mintha eszméit a közvélemény próbájára bocsátja.
Ez irányban felolvasásom tárgyának megválasztása
nem lehetett nehéz. Ha a politikai kérdéseket, melyek
vitatása e helyen ki van zárva, számba nem vesszük,
vagy ha akár a politikát, magasabb, a pillanatnyi
küzdelmeken túlterjedő szempontból tekintjük, vajon
van-e még nagyobb korkérdés, mely mélyebben ve
hetné igénybe mindnyájunknak érdekét, jobban hatna
ki úgy az egész államnak, mint az egyeseknek tevé
kenységére, mint a köznevelés kérdése. Azzal a bizo-
reális lenne s magához vonná azokat is e téren,
kik hivatásuknál fogva a tanügy emberei; kik
abban s azért élnek; kik talán a nevezett bizott
ságban hasznot hajthatnának, az által is, hogy
sokkal világosabban tudnák megmutatni a szük
ségeseket, mint olyanok, kik egyedül érzik egy
vagy más dolog aggasztó voltát.
Nem lenne fölösleges, ha más városok pél
dája szerint a t. közgyűlés a gymnasiumi tan
ügyi bizottságba egy pár gymnasiumi tanárt is
beválasztana. Mert tény az, hogy az elmélet
gyakorlat nélkül mit sem ér. Kinek van pedig
praxisa e téren, ha nem annak, ki a gyakor
lat embere ?
A szolnok-városi tanügyi bizottság tétlen
sége ellen emelt vád nézetünk szerint teljesen a
t. közgyűlés vállaira nehezül, mely szüntelen
feledi, hogy csak a concentrált erő fejthet ki
figyelemre méltóbb munkát. S ha még ezután is
marad az ügy minden fontossága mellett in
statu quo, arra csak annyit mondhatunk: „videant
consules! “
A kereskedelem magyarosításához.
Hézagpótló vállalat hazánkban a „Magyar keres
kedők lapja", mely Kende Zsigmond kitűnő" szerkesz
tése mellett második évfolyamát éli. E lap után
közöljük a fönebbi czimü czikket, mely Szolnok városa
kereskedőit is közelebbről fogja érdekelni.
„Daczára annak, hogy kereskedelmünk már évti
zedek óta tulnyomólag (?) magyar kezekben van, és
kereskedőink egész büszkeséggel vallják magukat
magyar polgároknak, a germanizmus kereskedelmi
életünkben mindezek daczára, még ma is éppen úgy,
mint ezelőtt húsz évvel, döntő szerepet játszik.
Igaz, miszerint kereskedelmünk kezdeményezői
és megalapítói tulnyomólag idegen, illetőleg német
elemből állottak, a szomszédból vándoroltak be hoznyossággal választottam ezt a tárgyat, hogy ez a
leghálásabb is. Önök közül sincsen senki, ki a köz
nevelésnek közelebbi vagy távolabbi hatásait már
meg ne figyelte volna, és mindnyájuknak vannak
ezen a téren közös kívánságaik és közös meggyőző
déseik, melyekre csak hivatkoznom kell, hogy önök
ben meleg érzetet keltsek és előadásomnak a rokon
szenves megértést biztosítsam.
Kell-e arról beszélnem, mi a köznevelésnek,
mint általános korkérdésnek, jelentősége? Valósággal
ez a mi századunknak legáltalánosabb és legmélyebb
kérdése, melyre örökké rábukkanunk, mint minden
egyéb kérdés alapjára és megoldására. A tizenkilenczedík századot sok joggal lehetne összefoglalóan a
nevelés századának nevezni, úgy mint a tizenhatodik
század a reformatio százada, a tizennyolczadik szá
zad pedig a felvilágosodás százada nevek alatt nyer
ték legteljesebb jellemzésüket a történelemben.
Soha egy időben sem volt a felserdiilö nemze
dékek nevelése oly általános, mindenüvé kiterjedő
gond tárgya, mint mostanában Európa és Amerika
minden előhaladó népe között. Még a régi görögök is
mindazok a nagyszerű eredmények daczára, melyeket
az emberi művelődés terén fölmutattak, nem állják
ki az Összehasonlítást sem korunk népeivel. Az ő
nevelési rendszerük teremtett nagy költőket, nagy
művészeket és nagy tudósokat, a szellemi műveltséget
hasonlithatlan sokoldalúsággal fejlesztette, de nagyon
korlátolt hatást gyakorolt a néptömegekre és azért
a politikai viszonyok változtával minden termő ere
jét elvesztette. Ellenben, ha látjuk mindazt, a mi ma
a nevelés érdekéből az állam, az egyház, a község,
a család, sőt az egyes szakmák és foglalkozások
részéről történik; ha látjuk az óriás szervezetet, mely
minden európai államban a köznevelés ezerszeresen
elágazó föladatait teljesíti, a külön közoktatási minisz
tériumoktól a néptanítókig, az egyetemektől a sok
féle szakiskolákig, hozzá a tanításnak megannyi
közönségünket a jelenleg létaző yalamint az ezután
. .«i *1 A
*1
f
•
—.
4Alíal álnn/lA raAnnK Aa G1A—
tökéletesítendő
és
újonnan
feltalálandó gépek és se
gédeszközök valódi munkaképességére és minőségére
nézve lehetőleg tájékoztathassam. Nehogy pedig né
mely gyárosok értesítésének nyomán a gazdaközönséget
i esetleg magam is tévedésbe ejtsem, szándékozom ma
■
, gamnak a rendelkezésünkre álló gépek .tárgyában,
kizárólag gazdasági szempontokból, a mi viszonyaink
! hoz mérten, folytatott összehasonlító kísérletek alap
ján személyes" meggyőződést szerezni oly czélból,
,
। hogy az illeti gépeknek valódi munkaképességéért
jót is állhassak.
|
Hogy ezen feladatomnak lelkiismeretesen meg is
felelhessek, elhatároztam Tarnóczy Gusztáv ezég alatt
egy gépárucsarnokot létesíteni, mely a helyben és a
különböző jdlégű vidékeken létesítendő kísérleti tele
pekkel leend ö&z^köttetégbgn, a hol is a gépek pon
tos összehasonlító kísérleteknek alávettetni, az elért
Felhívás Magyarország gazdaközönségéhez. eredmények pedig gazdatarsaimmal a csarnok árjegyvpfpvpi
i
» »» •
Kereskedelmünk az utóbbi évtizedekben onasi
A gazdasági gépek és segédeszközök gyártásá zekében és a szaklapokban közöltetni fognak.
Ezen csarnokomban a gépek nem az iparosoknak
léptekkel : halad előre, de a magyar szellem
nál oly rohamosan váltják fel egymást a javítások
séveL Teljes eredményt pedig csak úgy érhetünk e , , és újabb találmánvok, hogy a gazdakozbnseg a'/Ky1,’ kalmár szempontjából ■ nem is kizárólag a csarnok
ha e téren is nemzeti nyelvünket emeljük érvényre. rá ezen mozgalmat figyelemmel kisérni, annal kevesbbe nak üzleti érdekei szerint fognak elárusittatni, mert
Mi jelentékeny, szabad nemzet vagyunk, nyel azt tanulmányozni; pedig azoknak minősege nagy érzékkel bírván gazdatársaim érdekei iránt, a gépek
vünk is fejlettebb és önállóbb sok más országokéinál, ( befolyással Van a termények minőségére es mennyi csakis gazdasági hasznavehetősegük arányában lóg
,
s azoknak még is van kereskedelmi és üzleti vilagu , ségére, nemkülönben ezeknek olcsóbb előállítása áltál nak felbecsültetni és árusittatni.
Kizárom csarnokomból mindazon gepeket, melj ek
a német nyelv nélkül is, hazájukban.
, i a gazdaságok jövedelmezőségére is. Éhez járul meg
Ideje tehát, hogy a magyar kereskedők ne csak i azon körülmény is, hogy a gazdák közül nemelyek a czélszeriitlen szerkezet, selejtes anyag, vagy bál mely
czégtábláikon, hanem azon belől ű honosítsák meg a l gépek olcsóságára — ami különben a mi szomorú más.okból nem felelnek meg rendeltetésüknek.
Figyelemmel akarok lenni különösen arra, hogy
magyar szeli met, s ezen esetben nagyban hozzáfog- j viszonyaink között nem csoda — fektetik a fösulyt; :
nak megoldásához. Nem tagadható ugyan, miszerint ■ némely gépgyáros a mai nagy verseny mellett, hogy a vevők kellően tájékozva legyenek arra nézve, a mi
erre nézke már évek óta élénk agitáczió van iolya- j a gazdák fentebbi kívánalmának lehetőleg megfelel különleges helyi és személyes viszonyaiknak megtelel,
matban, 'de csak is papíron és üres hangokban.
. hessen, a gépek előállításánál nem annyira a szilárd mert létezik sok oly gép, melynek nasznavehetuséga
Ez azonban nem elég, itt tennünk kell 1 A ságra, mint inkább azoknak tetszetős kiállítására van bizonyos sajátságos hazai vagy egyes vidéki és sze
haladás korát éljük és a korral haladnunk kell. Te tekintettel és minthogy a vevők a jó es a selejtes mélyes viszonyainknak meg nem felel: a mi aztán a
kintsük a nyugoti államokat. Ott a kereskedik osz anvagból készült nj gépek közötti különbségét rend honi vevőre nézve végeredményben egy jelentőségű.
En fösulyt nem az általánosan alacsony urakra,
tály már régi idők óta befolyásos osztályt képez, szerint fel nem ismerhetik, nem ritkán olcso pénzen
és a gépeknek lehető tökéletes voltai a fogom fek
mig nálank egyszerűen csak a társadalom mostoha
de rósz gépnek jutnak birtokába.
tetni, mert saját tapasztalásomból tudom, hogy a
^vermesének tekintetik, s ebből kifolyólag mint té ugyan,
Az e miatt gyakran felmerült panaszok eredgazda keservesen siratja meg azt a pár iormtot,
nyező, csekély jelentőséggel bír. Mindezek aaczara ménvtelenül hangzanak el a türelmes pusztákon.
melyet a kereskedő versenyképességének előmozdítása
el kell ismernünk, hogy már eddig is sok oly czél‘ Tudom, hogy az illető gyárosok a vilagtarlatoszerü intézkedések történtek, melyek a magyarosodas kon és más versenyeken gépeikkel részt szoktak venni, czéljából, az anyag rovásai a a gyárosnál leszorított,
kérdésének megoldását szintén elömozditják.
hol azok érmekkel és dicsérő oklevelekkel tüntettet- mert a selejtes anyagból nem elég gonddal előállított
Értjük többek közt az oly egyletek országszerte
gép nem ritkán a legsürgősebb munka közepette
^Távol legyen tőlem ezen tekintélyes biróságok- elromlik, illetőleg hasznavehetlenné válik.
alakulását, mint pl. a budapesti kereskedő ifjak tár I
Ugyanis minden gép feláron is elkészíthető j ter
sulata, p örömmel konstatáljuk, miszerint ezen társu 1 nak akár jóhiszeműségében, akár szakértelmében kétellatok, főleg a fővárosi kereskedő ifjak társulata,
mészetesen selejtes anyagból; és ha a kereskedő a
i kedni, de tapasztalásból tudom, hogy néha dicsereteljes tudatával bírván hatása fontosságának, min
gazdaközönség nevében úgy kívánja, a gyáros azt
den erejüket a magyar szellem terjesztésére és ■ tekkel elhalmozott és érmekkel feldíszített gepek sem végre úgyis elő tudja állítani: és ha nem különösen
'
feleltek
meg
hozzájuk
kötött
várakozásaink,
külonomeghonosítására használják fel, s noha ezen társula
szolid gondolkozása, azzal sem gondol, ha a gép csu
tok szii|tén feladatukul tűzték ki, kereskedelmi nyel : sen különböző helyi és egyéni viszonyainknak.
Egymagában minden középszerű gép is kielégítő pán egy évig tart, mert hiszen akkor ui meg uj
vünk magyarosítását is, a legfőbb eredményt úgy
megrendeléseket kap, úgy mint az üveges, ki az üteg
eredménynyel látszik működni és a gazda éveken át
hisszük,} még is csak egy kereskedelmi szótár meg
törékenységénél fogva gazdagszik. Ezen indokoknál
lehet azon hiedelemben, hogy jó gépe van, ha annak
fogva én a gépgyárosoktol csak viszonylagos olcsó
teremtése által érhetjük eL
munkaeredményét
nem
hasonlítja
össze
más
jobb
Ezen óhajnak a „magyar kereskedelmi csarnok"
ságot fogok kívánni a le^öleg legjobb anyag és a
'
gépek
munkaképességével,
de
minthogy
ez
az
egyes
már több Ízben adott kifejezést, most pedig egyene
legtökéletesebb -szerkezet arányához kepest.
sen a fn. tud. akadémiához fordult, ecsetelvén • ily gazdára nézve igen sok költséggel és gyakran az
Mert ha csak a legkezdetlegesebb gépet, az ekét,
| adott körülmények és viszonyoknál fogva sok nehezműnek égető szükségességét
tartjuk is szemünk előtt, /tapasztaljuk, hogy ugyan
i
Béggel
is
jér,
más
országokban
állami
erők
és
tárÉs valóban csak is egy ily mü adhatja meg az
azon talajon, ugyanazon munkaerővel egy nap alatt
üzletinyelvnek a magyar kifejezéseket és ebievezése i saságok által kísérleti állomások létesítettek, hogy 100_ 300 négyszögöllel többet és jobban is szánthatni
I a gazdaközönség a gépeknek munkaképessége és tarket, s kísérletek helyett egy rendszeres munka fog
jobb ekével, mint egy kevésbbé jóval, a mi
éven
lalná össze az üzleti nyelv magyarosodásainak igényeit. j tóssága, tehát valódi értéke iránt magát tájékozhassa át igen nagy különbséget tesz a gazdaság összes
s
és
nálunk
ezen
kiválóan
agricol
országban,
a
hol
A kereskedelem, mint nemzetgazdasági tudo
tiszta eredményére nézve. — Igaz ugyan, hogy gaz
mány, fontos figyelmet érdemel és éppen ezért volna j gazdaközönségünk az átmeneti viszonyok nehézségével datársaim általában erre eddig nem nagy stlyt tekkívánatos,
ha
ezen
mü
létrehozását
az
akadémia
vai.
küzd,
ilyen
kísérleti
állomás
csak
nevleglétezik,
pe............. >, ha ezen mü létrehozását az akadémia vál- .
lalná 1 s alkotna egy a kereskedelmi körökből kiegé- dig mi annak hiányában csak mintegy sötétben tapo- tettek, — reményiem azonban, hogy csak azért, mivel
ezen eredmény-különbözet csupán oly pontos össze
szitettXülön bizottságot; kik netaláni vélemény adá- gatódzunk — kiszamithatatlan kárunkra,
hasonlító kísérletekből tűnik ki, a milyet tenni egyes
sziléit UÍ.UWI1
aj, ,
i___
íT~..
lakót
hno-v
nem
fostok
ügy
hiszem
tehát,
hogy
nem
fogok
haszontalan
sokat, pa erre a mü elkészítésénél szükség lenne,
munkát végezni, ha oda törekszem, hogy hazai gazda gazdára nézve sok nehézséggel jár. .természetes, hagy,
szintén; a mérlegbe vetnék.
ezen gazdasági különbözőt a gépek komplikácziójának
arányában fokozódik. A rósz gép olyan, mint a házi
tolvaj, a ki észrevétlenül lopja meg gazdáját.
teljesen
el
ne
merüljenek
a
civilisált
népek
minden
aegédsiereit a könyvtárakat, tudományos gyűjtemé
Tudom, hogy a feladat, melyre vállalkoztam, t
nap
fokozott
versenyében.
Azt
még
vitathatjuk,
hogy
nyeket! az oly óriásivá nőtt tanügyi irodalmat, akkor ,
nem csekély, tudom azt is, hogy a kitűzött czélt csak
mégis bkunk van némi büszkeséggel korunk fölényére i magasabb rendű iskolákra van-e nálunk több szükség.
hivatkozni. Bizonyos, hogy semmi más időben nem ! Kétségtelen, hogy tulnagy számban tódulnak nálunk fokozatosan közelíthetem meg, és azt csakis kitartó
világost oly széles rétegek fölött a műveltség napja, I। a tudományos pályákra, tudósokat ugyan keveset következetes törekvéssel érhetem el; de én a nehéz
ségek által nem szoktam magamat visszariasztatni.
nem völt oly általános a törekvés, hogy az utolsó kapunk, szaktekintélyeknek nagy • híjával vagyunk,
Ezen vállalatomat t. gazdatársaim szives párt
kunyhóig is elhasson a szellemi fejlődés minden jóté- de mindenütt találjuk az értelmi proletariátust, azokat
fogásába
ajánlom és reményiem, hogy a kezdet nehéz
a
szerencsétlen
existentiákat,
kik
ügyvédi
vagy
híva---------------teménye.
Mert épen a tömegeknek művelése, az egész talon pályákon iszonyú versenyt teremtenek, a legna- ségei való küzdelmemben szives tanácsaikkal és meg’ ”
-1 fognak támogatni.
népne^ magasabb szellemi színvonala az, a mi korunk gyobb kárára vannak önmaguknak és foglalkozó- rendeléseikkel
Irodám február 1-én nyitottam meg a váczi
culturli feladatát képezi Népnevelés, ez a mi igazi sóknak! Aligha van közvetlen szükségünk, hogy az
evangéliumunk. Tudósok képzéséről gondoskodott per egyetemeket és középiskolákat szaporítsuk, tálán epen ; körúton 40. sz. alatt. Csarnokom csak május 10-én
sze a kellő egyházi gyámkodással még a legsötétebb egy kis megszorítás nem ártana. Több népiskolát, lesz ugyanott megnyitható, addig raktáram ideiglenes
középkor is, a legtöbb akadémia és egyetem abból több népiskolát, több polgári és ipariskolát! Müveit hélyiségben leene.
Bármely, a gazdasági gépek körébe vágó meg
az ülőkből veszi származását. De mellettők nem léte nép, műveltebb polgári és parasztosztályok, ez az, a
zett sehol egyetlen népiskola sem. Épen a középkor mire minden erőfeszítéseinket összpontosítanunk kell. rendelést szívesen és pontosan teljesíted
tapasztalása megmutatta, hogy csak olyan műveltség Minden egyéb tudományos nevelés, ma még idegen
Tamóczy CkustáT.
bír valódi élettel és lehet egy nemzetnek igazi java, ■ járulék, merő czafrang és díszítés, mit a népnevelés
mely pz embereket különbség nélkül felöleli Erről ma ; erős alapja nélkül jó lelkiismerettel nem is vehetünk
csakugyan nem kell beszélnünk. Mindenki elismeri í magunkra.
_
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
Mert kiválóan épen közöttünk, magyarok között.
azt ajfölényt, melylyel jobban müveit nép bír kevésbé i
között,
müveit fölött. Most már sehol sem hallani azt az ostoba ; mily rendkívül fontos érdek a népnevelés ! Széchenyi
* Hirdetmény. Szolnokon, a sorozás, 1882.
nézetét, mely azelőtt még a törvényhozásokban is j gróf azt hirdette, hogy az apagyilkosnak is meg kelhangot nyert, sőt a magasabb társadalmi körök kedvencz lene kegyelmezni, olyan kevesen vagyunk. Bizony évi márezius hó 1, 2 és 3 napjain a város
szóiajna volt, hogy nem tanácsos a népet semmiféle I hozzátehetjük, hogy nemcsak minden emberélet, de közházánál következő sorrendben fog megejoktatásban részesíteni, mert a tudatlanság parasztnak í minden szellemi tehetség vagy erkölcsi , erő, melyet tetni: márezius 1-én elintéztetnek a felszólam
és mesterembernek, megfelelő* állapota, mely öt műn- í magyar emberben elölünk vagy felhasználatlanul hakájáiiak pontos végzésere képesíti. Boldogult Ferencz | gyünk, az egész hazának nagy vesztesége. Nemzeti lások, továbbá elővezettetnek az első korosztácsászár — különben magyar király is volt — nagyon ! létünk olyan örök élet-halálharcz, melyben túlnyomó Ivuak közül az 1—100 sors számuak; márezius
vallói a azt a patriarchalis felfogást és Prágában a I ellenségek ellen kell védenünk minden talpalatnyi 2-án elővezettetnek az első korosztályból hátra
tanul i egy küldöttségének azt felelte, hogy nem sza- ] földünket, egy termopylai szorosban vagyunk, hol maradottak, továbbá a második korosztálynak
réti i sok tanult embert, neki csak szabók és csíz- j mindnyájunknak a hősies erömegfeszités példáját kell mind, végül a harmadik korosztályúak közül
k. parasztok vannak
Ínyére, U1C11
mert CZ.C&
ezek hasznos
madiük,
sauua* myerv,
UM4UVB nyújtanunk. Óh ha az apák csak egyetlen nemzedéke
\ értette
fontosságát,
és jó* polgárok. Szegény császár maga, ugyancsak
_____ volna
____ meg
„ a népnevelés nemzeti
.
... . az 1—50 sorsszámuak. Márezius 3-án elővezet
keveset értett a műveltséghez és fejébe vette, hogy mennyivel szilárdabb volna nemzeti lételünk, mily tetnek a hátramaradt harmadik korosztályúak.
a taiuit emberek nélkül sohasem tört volna ki a ■ kevéssé aggasztanának azok a kérdések, melyek ma Minélfogva felhívom az 1862., 1861. és 1860.
frumjzia forradalom! Ma épen megfordítva hirdetjük I Európában a nemzeteket szétbontják és az államok évben született védköteleseket, hogy a sorozá
as igazságot és a jó császár meg is fordulhatna sir- összetartozását aláássák. Mi kegyetlenül lakóiunk az
Rábául hadovánál unokájának meg kellett győződnie az | apák mulasztásáért. Ez okozta, hogy nem állunk, mint son megjelenni kötelességüknek ismerjék. A
igazságról. A mire maalegnagyobb súlyt fektetjük az í nemzet, melynek minden tagját egységes nemzeti védkötelesek ]névsora a városháza falán ki lé
vén függesztve, mindenki által megtekinthető.
állami életben, az, hogy a polgár és paraszt kellően ki- j öntudat hatja által,
fejfeitérteiemmeyönállóságra szoktatott gondolkozással ;
(Vízkör.)
Bővebb felvilágosítást nyújt ez ügyben a városi
bírjanak, mert csak igy felelhetnek meg foglalkozásuk .
jegyzői hivatal. Szolnok, 1882. febr. 9.
emelkedett követelmény einek is, csak így teljesíthetik kö- |
Scheftzik István, polgármester.
tele»égeiket a közjó iránt, igy kerülhetik ki, hogy |
/
(i munkát igényel,
A kereskedelmi szótár óriási
-° .* 1 «
zánk, ők közvetítették, magukkal hozták, a adták annál inkább is, mivel megteremtésénei a legnagyobb
tovább az üzleti nyelvet és műszavakat s
gonddal kell eljárni, hogy a czéhiak megfelelő legj en
Anyag találtatik elég, ha összegyűjtésére a kellő
mindez annyira meghonosít, hogv
oraz to leumagvarabb részeiben üzleti
’
fordittatik.
.
n* -i
a németi! használják, ezenkívül legtekintélyesebb gond Ezen
mü elkészítésével az akadémia rendkívül
kereskedőink könyvvitele és levelezése is német, és nagy szolgálatot tesz a hazának, de legfokép a keresmegváltjuk nem is 'volna csekély feladat műszavak
delemnek.
.
, .
,
n
hiánvábad tökéletes magyar levelezést folytatni.
Kereskedelmünk igen regen érzi mar eg\ ily
' Nemzetünk ezelőtt nem foglalkozott a kereske becses műnek hiányát és szükségességét, s érzelmeidelemmel.’minek következtében a t jrt masok foglal nek vélünk kifejezést adni, midőn így óhajtunk minél
ták el. A magyar nyelv a
!
felkiálthatni:
.
használtatott, amire ugyan nem is törekedtünk, annal előbb Éljenek
a magyar kereskedelmi szótár megszükségesebb tehát, hogy mulasztásainkat e téren
Labanc* J4no*.
sürgősen Utaljuk. A magyarosodon tele
raa teremtoi!“
már mindL téren általános minek következtében va
lóban kirívó jelenségévé válik a „Magyai T< zede i ,
meggyöki-edzett németségével es sajátságos nyelve-
néha s a rendezők, meg a hölgyek olykor nem tud- , tatai föispáni székébe leendő beiktatása végett.
jak, hogy mire *4ánczoljauak. így jön létre azután az । Ugyan ezen közgyűlésben fog ő Felségének életnagy
Ab 1882. febr- 4-én a megyeház nagy termében a dilemma, hogy egy-egy nagy szerencsétlenség va- ■ ságú arczképe lelepleztetni, a megyei javadalmazás
megtartott korcsolyázó egylet bálja a legsikerülteb lódi szerencse lesz a rendezőkre. Megmenti őket a • iránti javaslat tárgyaltatni, és az 1881. évi üö. t.bek közé számítható.
. .
fejtöréstől. Hiába, ma már a jótékonyságnak is di- . cz. 1. szakasza alapján Békésmegyéből megyénkbe
A közönség fél 9 órakor kezdett gyülekezni. A
bekebelezett Bánréve pusztának közigazgatási tekin
bálanyai Hajdú Sándorné úrnő, igen gazdag piros vatnak kell lenni. így pl. a szegedi vagy a bécsi
katasztrófa
egész
özönét
hozta
létre
a
mulatságok!
tetben- és országgyűlési választó kerületbem beosztás
atlasz nszályos ruhában jelent meg, háromnegve
9 órakor, a kit a rendezőség .a terem ajtajában nak. Városunk nincs híjában a czéloknak és a mi • végetti intézkedés hozatni.
várván, egy gyönyörű virágcsokorral lepett meg s a most készülőben van, nem is mindennapi. A farsan- j
terembe lépte alkalmából a zene indulót játszott, got mint tudjuk a főispán tiszteletére rendezett mu
miközben a közkedvességfi bálanyát a számára elokészitett divánhoz vezették s a rendezőség nala tisz latság zárja be. Másnap pedig az iparos ifjúság egy
A közönség köréből.
batyubálat rendez az alakulandó „iparos ifjúsági
telgett.
’
,...
Tisxtelt izerkesxtő úr!
Po it 9 órakor megpendült ismét a czegledi czi- egylet* javára, melyre a meghívók e héten kül
gánvbarda vonója alatt a húr, mikor is a rendező detnek szét.
Mióta Sxolnok várói karóját leverték, nem hiiaem, sőt as
ségen aj eddig észlelhető lehangoltság eltűnt s helye
utóbbi 10 évi tapasztalat nyomán bizton állíthatóin, hogy nem volt
— A szolnoki kath. jnagygymn. ifjúság által f. hó
a fiatal [tüzes jókedv foglalta el; járták a csárdást
i e városnak adókezelési ügye oly rendben, mint most. E körülmény
szivvel-^élekkel. A nyitány-csárdás után jött az első 16-ára tervezett s már-már hír szárnyára kapott ।| pedig senkinek másnak nem érdeme, mint Szévald Mihály
négyes, $ Kerekes G*éza űr, vezény taps ütésé sora- „Jótékonyczélu hangverseny* a közeledő föispáni be- ] adóhivatali főnök urnák, ki ez óriási s bonyadalmas ügyet ritka
kozá-st parancsolt s az első négyest 26 pár tauozolta. igtatás s azzal egybekötött megyei ünnepélyek kö szakértelemmel és emberi erőt felülmúló szorgalommal rendezte ez
Igen sikerült volt a füzértáncz is, melynek 5 órakor vetkeztében, f. év april 16-án fog megtartatni. Miről vezeti. Ezt el kell ismerni minden polgárnak, ki a sisifusi munkát
lett vég^í, utána a csárdás világos virradtig tartott a nagyérdemű közönséget tiszteletteljesen tudósítja a mérlegelni biija.
s ugv siólváu a reggel hajtotta ágyba a fiatalságot,
Ezeknél fogva rendkívüli megütközéssel értesültem a na
kik magukat már a jégen edzve, sóhajtva mondtak rendező bizottság.
pokban arról, hogy megyénk kir. adófelügyelöje, városunk polgár
— Meghívó. „A szolnoki járás tanító köre* f. évi
mesterével egyetértőleg, a fentisztelt adóhivatali főnök urat — a
„bár csuk ez az éjszaka, három napig tartana.*
A .(szépítem közül nem ismertünk mindenkit, s február hó -16-án, csütörtökön, délelőtt 9 orakor, a czélbavett azonnali felfüggesztés helyett — fegyelmi vizsgálatba
igv mogbocsájtják, ha nevükkel nem . szolgálunk,
belvárosi fiu-iskola helyiségében rendes gyűlését tartja, fogta azért, hogy bizonyos munkát eddig — munkaerő hiányában
nehogy neheztelést vonjunk magunkra az ismeretlenek
— be nem végzett.
melyre a kör t. tagjait valamint a tanügybarátokat
Nem vonhatom kétségbe az adófelügyelő és polgármester
mellőzésével.
.
A szép öltözékek igen sokat vesztettek az áltál, tisztelettel meghívjuk. — Tárgysorozat: 1. „A kis- urak idevonatkozó eljárási jogait, nem vitatom most eljárásuk inhogy a terembe alkalmazott lámpák nem eléggé vi- dedóvó-intézetek viszonya az elemi népiskolához* czi I ditó okait, csupán azon egyetlen körülményből hozom ezt t. szerlhgított|k meg a termet s igy jövőre ily fényes bal mü értekezés. Mihálka Krisztina kisasszonytól. 2. Ne j kesztő úr engedőimével nyilvánosságra, hogy ez által felhívjam
alkalmával ezt a t. rendezőség orvosolni törekedjek, talán beadandó indítványok tárgyalása. — Kelt SzoL ! ez ügyre az igen tisztelt városi képviselő testület figyelmét, melynem különben pár nappal a termet hamarabb fűtéssé
। ről szabadjon feltennem, miszerint alapos ok nélkül nem foga a
be és a női öltözdét közvetlen a teremmel hozza ösz- nokon, 1882. évi február hó 8-án. Vasa Alajos, s..k. j város egyik legbuzgóbb hivatalnokát senki privát passiójának áldosze. mivel igen sok betegség kutforrasa származhat kör-elnök, Szontágh Jenő, s. k. kör-jegyző. •
i zatul esni,
ama hideg folyosótól, mely az öltözdét a teremtől
Szolnok, 1882. febr. 10.
— Egy szerelmes pár története. Egy akrobata
elválasztja; végre kérjük a tánczolo i^usagot, szok
Egy adásó polgár.
társaság utazott a napokban Szolnokon keresztül, s
jék el attól, hogy csárdás alatt — daczára annak,
hogy aj terem túlsó oldalán is igen jól hallani a útközben az igazgató szép fiatal leánya, aki egy tár
zenét — egymást latiporva, fúródnak a czigányhoz; sulati tagba volt szerelmes — szive választottjával,
Irodalmi és művészeti szemle.
ezt csak is Szolnokon lehet tapasztalni, innen lár a társulat kapufélfájától búcsút vett, s vígan turbémázott az, hogy a hölgy-közönség ruhája az első í koltak világgá mentükben. A bús atya azonban Szol
II.
csárdás alatt is már igen sokat szenvedett. A kik nokra érve, jelentést tett főkapitány! hivatalunknál,
Makart „Öt érzéke."
magukat a jégre nem akarták csalni, igen sajnálni
fogják, hogy legalább eme kedélyes estén nem igye s csakugyan a nyomozásra kiküldött pandúr Karajenőn
Bár egy kissé késve, mégis nem tartom egész
keztek a jégpártoló közönséget megismerni, mivel, ez meglepte a szerelmes párt s a leány visszaadatvah
ugv is •; rövid farsangon ily kedvesen aligha fogják atyjának, most a vándorkocsiban elmélkedik kalandja haszontalan dolognak, hogy a szenzácziós német fes
az est4t tölthetni. Ne csüggedjen az ifjúság, a fölött.
tőnek képző művészeti csarnokunkban legutóbb kiál
mielőbbi viszontlátásig
lított képéről, mely az „Öt érzék* czimet viseli, habár
— Szerencsétlenség. E hó 5-ikén az újváros alatt
„Egy idogon.1
több gyermek csuszkáit a Tisza jegén. Négyen be rövidke tudósítással ne szolgáljak.
E nagy termékenységü festőművésztől, mióta
szakadtak, kettőt sikerült a szemtanúknak kimenteni, t
képzőművészeti csarnokunk nemes hivatásának mind
kettő azonban menthetlenül alámerült.
— Balesetek. Könnyelműségből történt két bal inkább kezd megfelelni, csaknem minden évben van
HELYI HÍREK.
esetről
értesítenek bennünket, melyek könnyen vég alkalmunk megláthatni egy-egy műterméket.
— Mezey Ernő, országgy. képviselő úr szives
zetesekké válhattak volaa az illetőkre. F. hó 7-én
Tavaly nagy feltűnést okozott „Diána vadászavolt az e hó 2-án, a szolnoki ípartársulat helyiségé
I ugyanis egy, a helybeli gymnasiumot látogató ta- tá“-val, az idén pedig „Öt érzék* ez. kép cyclusa
ben tartott, nagy tetszéssel fogadott és minden te
í nuió a Tisza jegére ment csúszkálni 8 nem ügyelve csalogatja az érdeklődő, nagyszámú közönséget. Kép
kintetben kitűnőnek mondható felolvasását rendelke
j arra, hogy a Tisza jege még nem oly vastag, hogy sorozat, a mennyiben az emberi érzékeket igyekszik
zésünkre bocsátani Sietünk tehat azt t. olvasóink
| egy embert elbírna, mindaddig csuszkáit, míg a külön egy-egy képen feltüntetni s igy, mint czime is
nak m^i számunk tárczarovatában bemutatni.
। vékony jég alatta betört és ő a vízbe zuhant. Ele- utal, összesen öt kép van, melyek mindegyike, magá
_l Felolvasás. Szontágh Jenő úr, lapunk mun
। lének megmentését lélekjeleulétenek köszönheti, hogy ban véve is befejezett egész, de a teljes osztatlan
katársa, e hó 12-én, vagyis ma délután 5 és fél óra
t. i. a neki segítségül nyújtott deszkadarabot meg összhang csak az öt «kép szemlélete után támad
kor az ipartársulat helyiségében felolvasást tart: „A
ragadhatta és egy, a halállal küzdő ember erömeg- bennünk.
modern házasságokról.*
feszitésével fölkapaszkodott a deszka darabra, mely
A tudományos világ a psichologia nyomán hat
__ Beküidetett. Nyilatkozat. A „Lehelnek segítségével nagy nehezen sikerült is a kony- emberi, illetve állati érzést különböztet meg a höérKürt* f. hó 4-iki számában „Hol vagytok konstablenvelmü fiatal embert a partra huzni. Azonban ez zékkel együtt, de a közéletben s mindennapi hasz
rek* czimü újdonságot tett közzé, melyet valóban j
eset — mint a következmény bizonyítja — a többi nálatban rendesen öt érzékről szoktunk szólani. Ma
„megbotránkozással* olvastam nem csak én, de min
denki, a ki — a nevezett lap kivételével — a Cs. R. j csúszkálni vágyó fiatal embereknek nem intő, hanem kart e köznapi elv mellett maradt.
utánzásra buzdító például szolgált, mert már másnap
Az első kép egy felénk hátat fordító, teljesen
ur megtámadtatásáról jól értesült. Ez a lap
ismét csúszkáltak többen a Tisza jegén mindaddig, meztelen, szőke nőt tüntet fel, bal vállán karjával
minden lében kanál akar lenni, de még erre sem al
mig a csuszkálók közül egy a VI. osztálybeli gymn. egy szintén szöszke gyermeket tartva. Hátterül vadon
kalmas. Bizonyítja ezt hivatalt újdonsága is; mert
tanuló alatt a jég be nem szakadt. Ez is csak nehe hely, sürü lombozata, fák szolgálnak. Ez a tapintás.
eg}' helyi közlönytől, ha többet nem, annyit minden
Jobbra foglal helyet mellette a hallás. Susogó
zen vergödhetetett a partra, melyet az elemekkel
esetre elvár mindenki, hogy a helybeli híreket biztos
való hosszas és fáradságos küzdelem után teljesen nádasban figyel egy rőt hajú félmeztelen nő, jobb ,
tudomás után, alaposan tegye közzé s ne hasból
átázva és a hidegtől dideregve szerencsésen el is ért. kezét füléhez illesztve.
szerkesztőd) é% Mert nem igaz, hogy azon
Utánna sorrendben jön a látás. A legszebb szőke
Igen kívánatos volna, hs a gymnásiumi igazgatóság
köztiszteletben álló úr a Horánszky-gyógytár előtt
saját tanulói előtt újból, a rendőrség pedig az egész nő, ki tudatával bájainak kaczéran nézegeti magát a
lön megtámadva, hanem a Kis-pék és Kreutzer-féle
városban.- kihirdetné, miszerint a Tisza jegén való kezében levő tükörben. A nő arczának üdesége mel
ház közén. Az pedig, hogy koustablereink korcsmák
lett különösen a haj gondos fonása, csinos díszítése
csúszkálás vagy járás-kelés szigorúan tiltatik.
ban és pálinka házakban töltenék el idejűket köte
vall műgondra. Általán véve a legtetszetősebb s leg— Adler Adolf úrnak, a „Gólyához* czimzett
lességük teljesítése helyett, szintén valótlan, ök kö
korcsma tulajdonosának kedves leányát, Jankát e szabályosabh képe Makartnak az „Öt érzék* közül
telességüket eddig pontosan és kifogástalanul teljesiték,
hó 7-én vezette óltárhoz Breuer József, kenderesi épen a látás.
és velők az az eredmény, a mit három emberrel
kereskedő. A zsúfolásig megtelt izr. templomban tar
A látás szomszédja a szaglás* A forró délöv
ilyen kiterjedt és rendkívül nagy forgalmú városban
elérni lehet, el is éretett. Én azt hiszem, hogy min tott esketési ünnepélyt kedélyes vacsora és táncz növénydus vidékét varázsolja elénk a művész; a szé
váltotta fel, moly a legfesztelenebb jókedvben kivi- les levelű pálmák, acalea s más délövi növények sűrű
den elfogulatlan ember elismeri azt, hogy utczai meg
radtik tartott. Áldás és szerencse kisérje az uj párt! ág-bogaitól alig látjuk a sötét kék eget. Dusán virág
támadásoknak bárhol és bárki ki van téve anélkül,
— Bajlós Bertalan, táneztanító, az e hó 21-én
zik a rózsa is, melynek kellemes, hódító illatját , alig
hogy ezért a rendőrséget okolni lehetne; jelen esetben
tartandó
bálra az ifjúságot a 6 lépéses keringőre győzi magába szívni egy Éva costumfi szőke nő.
pedig annál kevésbé lehet okolni, mert Fridvalszky
megtanítani ajánlkozik, mivégböl nevezett ur hajlandó
A sorozatot, mint legvégső, az ízlés képe zárja
Kálmán alkápitány a rakonezátlankodókat még a
be. Ugyanaz a vidék, mint az előbbi képen, csak
tett színhelyén elfogta. — Ideje volna, hogy külön órákat adni.
— Hibaigazítás. Mai fixálnunk tárcsa csikké cxime alá
hogy őszies jelleggel, érett pírosló gyümölcsökkel ter
a „Lehel-Kürt* szerkesztője arról a régi rósz szoká febr. ő. tévesen wursott be nehány azámba, febr. 2-ika helyett.
helt fák sárguló levelekkel. Egy szőke nő tartja a
sáról, hogy csák súgó után tud valamit,
— Haffner és társai nyomdájában egy jó házból
azt’is roszul — leszokjék és vagy jobb súgót való fiú — előnyös feltételek mellett — tanulóul azon gyümölcs szüretet, közbe-közbe megizlelve a csábító
almákat, körtéket. — E kép már festésénél fogva is
szerződtessen, vagy jobban tanulja meg szerepét, nal felvétetik.
megfelelőleg helyezendő el a többivel szemben. A
mert ellenkező esetben ki lesz téve annak, hogy a
hallás, látás és szaglás képein levő nők felénk mind
lámpa láz* az élet színpadán is erőt vesz rajta,
MEGYEI HÍR.
arczczal állanak, mig a tapintás és ízlés képeinél azt
la borostyán helyett — szalma koszorút arat.
a változatosságot tette a művész, hogy felénk háttal
— Bamczky Ferenci főispán úr ö méltósága folyó
Hegedűs Béla, főkapitány.
fordulva
festette őket s igy ha a tapintás nyitja meg
hó
19-én
délelőtt
11
órakor
Szolnokra,
a
megye
szék
j— Fareanf. A jótékonyság kiapadthatlan, s igy
a
sorozatot,
a symetria kellékeinél fogva az ízlésnek
helyére
vonulván,
másnap,
azaz
február
20«án,
dél
minden farsang meghozza a maga különnemű jóté
konyczélu mulatságait. Az egy főváros akad fönn/ előtt 10 órakor rendkívüli megyei közgyűlés fog tar- kell berekeszteni, minthogy amannak pendantja.
Báli tudósítás.
igazmondáshoz, az az újságba is hazugságokat ir,
vagy irat, pénzen fogadott vagy fogadatlan próká
torral, akinek különben szintén meg van a maga
fizetése.
És mit kotyog? Azt, hogy én ajánlkoztam arra,
miszerint indítson sajtópert Szathmáry ellen. Micsoda
zagyva beszéd ez újságban? Van ennek értelme?
„Ne rondítor ultra tortám." Ha azonban on azt akarja
motdani. hogy én ajánlottam volna önnek azt, misze
rint Szathmáry ellen indítson sajtópert, vagy ajánl
koztam volna önt perben képviselni : úgy ez nyílt
hazugság. Én |enkii;ek nem ajánlkoztam 8 nem
ajánlkozom soha, hogy ügyvéde leszek/ Neki sem
ajánlkoztam, sőt ő monda: „miért törölt Szath
máry czikkében, hadd lett volna belőle sajtóper."
(Ipsissima verba.) Akinek tetszik, ügyvédéül vall,
akinek nem tetszik, máshoz fordul. Mint ügyvédnek
óz
Ha már mos»t az ő«zhati«t nézzük, melyet a
képek együtt gyakoroltak, félreismerhet lenni jut
eszünkbe Makart roppant előszeretete a festészetben
a meztelen és — szőke nő alakok iránt. A mi azon
ban a hatást illeti, az koránt sínes oly nagy, mint a
minőt akár ^Diána vadászatával-, akár „Rómeó és
Júliával" vagy a „Fürdőben" éa más képeivel ara
tott- — De nem is csoda. Makart oly abstract dol
gokat érzékiteni, melyeket szorosan véve csak hatá
sukból ismerünk, sőt még igy is sok akadálylyal kellett
a művésznek megküzdeni, hogy czélját érhesse. Mert
hiszen minden előzetes felvilágosítás nélkül ki fogja
az első -pillanatra megmondani, hogy pl. a vállán
gyereket tartó nő a tapintást jelképezi, nem fogja-e
inkább azt hinni, hogy Makart egy csinos szőke nőt
akar előttünk feltüntetni, talán egy boldog anyát, ki
gyermekével mulat. Egy szóval maga a föczél nem
tud határozottan előtérbe lépni, nem képezi a fest
mény központját, hanem nagyon ja másodlagossá
válik.
Hanem azért ismeretes fegyverét — a hatalmas
színezés! képességét s az olykor bizarr eredeti inventióját — itt is sikerrel villogtatja s épen ez az, a
mi annyi nézőt vonz és hódit. Másik hatalmas vonzó
erő még az a realisztikus irány, melynek Makart a
festészetben csaknem oly kiváló mestere, mint Zola a
költészetben: vagyis, hogy a mai nagyon is anyagias
világ szája ize szerint való festmény ciclns az „Öt
érzék!"
;
j
;
•
I
•
í
és becsületes embernek elvem csakis ez lehet. Tehát
velem szemben is hazudik.
És rebacholást emleget és kabátlehuzást tételez
fel rólam, mert bizonyosan magából indul ki. Aki
engem ismer, pedig igen sok ember ismer, az szánólag mosolyog a fa-fejből eredeti ama gyanúsításon.
Mert hát ki miben bűnös, abban gyanús.
Tehát ez az ember köztudomású ténynyel szem-
; ben is hazudik.
Ennélfogva az ellenem szőrt ocsmány hazugsá
gokat komolyan visszautasítom, s kijeleltem Stefai novicsnak azt, hogy mondja meg annak ^az úri emi bérnek, akit ö a katlanjába bujtatott s onnan
i öltögeti nyelvét a „Lehel-Kürt “-be, miszerint a bteI fanovics név alatti közleményeket nem tartom érds■ meseknek továbbra is a — tintafogyasztásra.
Pászter Ftrtm.
|
HIRDET
Kerestetik egy lakás, -1 szoba, j
1 konyha s kamrával Szt.:
György napra. Értekezhetni e lap =
szerkesztőjével.
M
É
X
Y
H.
E
A t. közönség szives figyelmébe ajánlom a
mindig készletben levő mindenféle (már a ieg-;
újabbak is)
I
bel- és külföldi különleges* geket
(Spacialitaten)
úgy az illatszerészet körébe tartozó
■R- *!*•?• asDckakat.
Jelen idény rövid kivonata.
Köhögés és mellbetegségek elten a különféléi
SXÖBPÖK, OLAJOK
* legtisztább 08Ukam^-Olal> tokoeskákban is, cukorkák, I
Irodalom és művészet
kiadásában legújabban meg
jelentek: „A fold és népei" nagy mű 53—56 füzetei.
Ára egy füzetnek 3T> kr. Feleslegesnek tartjuk e
müvet egyébbel ajánlani, mint azzal, hogy a nemben
‘egyedül áll a nagyér könyvpiaczon, s hogy György
Aladár jeles írónk buzgalommal szerkeszti azt s ál
lítja össze. A tősgyökeres magyarossággal, élvezetteljes irálylyal Írott, száz meg száz képpel illustrált
népismertető füzeteket nélkülözhetlenné teszi az, hogy
különös tekintettel van a monarchiára s leginkább
Magyarországra. Az egész mű több mint 600 képpel
van díszítve. A jelen füzetek Kelet-Európával, továbbá
Portugália, Spanyolország, Francziaország, Olaszorország, Nagy-Brittania, Irland, Svéd- éa Norvégor
szág viszonyainak beható ismertetésével foglalkoznak.
Szerző tárgyilagosan méltatta mindenütt a legújabb
•eseményeket, politikai változásokat is.
úgy a HOFF-féle maláta,
— Mehner Vilmos
— Ugyanannál a lelkes kiadónál jelent meg a
„Képes Világtörténet" 63, 64. 65 füzete (IV. köt.) E
mü nagy keresletnek örvendett eddig s remélhető,
hogy a magyar közönség részvéte ezután sem apad
iránta, mert páratlanul áll nemcsak bősége, s a fel
dolgozott anyaghalmaznál fogva, hanem azért is, mert
számtalan a szövegbe nyomott képpel, aztán mümel1 ék letekkel van ellátva. Nemcsak világtörténelem ez,
de culturhístoria is, felölelvén nagy vonásokban a
művészet történelmét is. A most megjelent füzetek
az angol történelem felette érdekes korát (angolszáz
foglalás, a normannok) tartalmazzák; ezen kívül az
utolsó Karolíngiak (Németország) történetét. A 64.
füzetben veszi kezdetét a „Honfoglalás és .a magyar
királyság megalapítása" czímű fejezet. A szerző (dr.
Molnár Antal egyetemi tanár) nagy buzgalommal
hordott Jesze mindent, amivel nemzetünk e szép kor•szákát megvilágíthatta. Ára égy füzetnek csak 30 kr.
Mindkét mü megrendelhető Mehner Vilmos kiadónál
(Budapesten, papnövelde-utcza 8. sz. a.)
J
Felelős azerkesztő: Pásztor Farsaez.
E 6 6 E R növényi mell-
Orvosi tudományos észleletek
;
!
í
|
a HotT János-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatásuak vannak elismerve és 58-SZOT van királyok
és császárok által kitüntetve. .
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mól
ét túdöbait
Ksff Jintl nmak.mint ca. k. •aállitónak, a koro
nás arany érdemkereszt tulajdonsának, magas rendjelek
lovagjának.
Feltalálója
és egyedüli kéeaitóje Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, B é e a
Grabenhof Branerstrasee Bro. 2. Iroda és gyári raktár
Graben Braunarstrasse Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
Melyet dr. Granidhatatter ca. k. városi orvos Bécsben
adott ki: „A Hoff János-féle maláta készítmények neve
zetesen a maláta kivonati egészségi sor az egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta czukorkák megvizsgál
tattak Kletainssky tanár ur regyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél. aa altest rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mellnekézaégeknél Lesoványodáa és a bideglelési hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva erodménynyel
basznáitatik.
Dr. Gr*nioh*tá4t8a, ca. k. városi orvos Béesben.
Binanrok herezeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó izü «e erősítő, Vraagél gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatik. Lueca, Kilaon asszonyok és Né
mán Vachtei urak i világ nagyságok) által.
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképo Hoff
János .feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a valódiság ezen jelvénye hiányaik, mint hami
sított viaazautaaitandó. — As első valódi Hoff János-féle
nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
>r FfcukUr Zselaekra Koanpart Zászló
fkzsarftzlstébea. Júsxberéaybea: Szil.
vúal Gyula X^sslóaúL
12—2
a legkitűnőbb
teák.
Fagy ás ellen egyedüli kenőcsöm, tyúkszem
és szömötes irtom, fogcseppek. fogszivarsúk, fog
paszták. fogporok és szájvizek mindenféleségben.
FORTHY-félo hírneves zobtapasx,
LXEBIG-félo háaktvonat,
KBSTXr-fHo syemoktápllast,
lOUrfU* lóibonxtis
;
|
stb. s igy a különféle betegségeknek legbizto-1
sabb különlegességei, nem zárva ki a nélkülöz- >
hetlen gazdasági szereket sem.
TH-ttc'rorol- a legdúsabb választékban mind!
llldLvcrtK a legfinomabbbak s eredeti üve- j
gekben tetszés szerinti illatokkal.
!
S'/annannk *87 Essbouquet, viola, toilett,!
OZappdUUK, keserű monaola, glycerin szap-1
pan mindenfélesége stb.
A rnvnArnh • közte a Poudre Serail, Blaháné I
Un • jj^veilcx arczpora, Poudre de I
Hiz pufferlel, Párisi hölgypor stb? •
1
Hajolajok, hajkenöcsöik, viaszkpomádék mind
a legfinomabb tetszés szerinti illatokkal, Glycerin I
Créme, toilett Glycerin, mosdó vizek, arczkenöcsök,
szeplő és bőrfoltok eben stb.
’
Orvos
és szülésznél
eszközök:
Anyaméh fecskendők zinüveg és gumiból, anya-J
méh koszorúk, csecsboriték, ecsetek, szemecset!
torokecset, Inhalatio apparat, Irrigateur igéül
díszes a szükséges mellékcsővekkel, klystier fécs-i
kendők, nadály felrakó üvegek, Lapis tartó tok
kal, sebfecskendők különféle nagyságnak üveg
és zinből, szembecseppentő üveg, szoptató üvegek
egyszerű s angol, suspensorium, tejszivatók
gummi balonnal, stb.
Mindenféle kötszerek és gyapotok.
Te^edelmea árjegyzékem kívánatra ingyen
bérmentre
megküldetik. Vidéki taogrendeléaek, caomagoláa fehzámitáa
T nélkfll postai utón azonnal teljesittetnek.
d
CBETA, Jáas-Vagyinuk-SzalnokBiafy*, 1S82.
CZIBULKA GYULA,'
(yó^yaxeréaz, • < az „ŐrangyalhozezimMtt gyógytár tnlaidosoML .
€—6
„HAFFNERSÁNDOR és Társai"
czég alatt Szolnokon egy
NIYLTTÉR.
Stefanovics Alajos
vegye tudtál a következőket A „Lehel-Kürt"
jan. 28. számában adott nyilatkozata végén kijelenté,
hogy többé nem válaszol. Ember tesz fogadást, eb,
aki megtartja — mondja a magyar példaszó. És
ime: a. mondott lap febr. 4. számában-csakugyan elő
állt ez ember nevével, és ahelyett, hogy befogná
a szecskarágót, ismét kotyog. Tehát maga magát is
meghazudtolja.
No de ha mondaná is neki valaki, hogy akofanyelxelésekdt ő Írja saját neve alatt, bizony ezt maga
sem hinné el, mert ő is úgy van az njságba való
írással, mint az oláh, akit kérdeztek: tud-e hegedülni?
a azt feleié: „Meglehet, de még nem próbáltam";
vagy mint a palócz, ki váltig nézte a kulacsot, hog^
aajt, pedig hát kenyér. Akinek tehát nincs szerencséje
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
d
állíttatott fel, mely működését már megkezdette.
j
Elvállal a czég e szakba vágó mindenféle munkát s a d
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
teljesíti.
Thztalettei
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffner Sándor és társai könyvnyomdájában. (Butópiaca, * szerkesztőségi épületben.)
£
8.
Előfizetési ár:
yben háshot hordva,
vidékre po«Un kOWve.
Fél évre . . 3 frt 50 kr.
Negyed évre 1 frt 80 kr.
270
Szolnok, 1882. február 19-én.
I JASZ-NAGyKilNSZOLNOK
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-. KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Magjelenik bétánkig
•gyaMr:
vasárnap
• * vidéki példányok ia
hová a lap ueUatai rácsét
Illető közleményeken kívül
se alófizetéai pénzek ■ min.
len egyéb diiakickftldeodok
Ide küldendők a poétái fel- J
| nsóiamláook ja (reelaniatto?"
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a eserkecstócégnél, búzapiac*
1396. m. alatt a ugyanott Pásstar FtrtaOI köz- és
váihí-dgyvéd irodájábanj Kakray XaÓSSlá ur üzletében;
Hirdetési dijak:.
l-«Mr hirdetve
J^aer
,--------- ------------ — M .
8-vsor
.
- - - _ _ jj ,
Többszöri hirdetésnél árloongodés.
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit akiflnetéaért feltétlen köieleaettoég terheli.
Bélyegdíj minden beigtatásaál 30 kr.
"
Gymnasiumunk kath. jellege.
(—e—) Valamely nyilvános intézet jellegét
kétségbe vonni annyi, mint azt alapjában meg
ingatni.
Ezt látszik tenni e becses lap 6-ik számában^megjelent vezérczikk igen tisztelt írója is,
midőn sorai második részében többek között
igy nyilatkozik: „De a város közönsége sem
tekintette e gymnasiumot kath. jellegűnek. “
Bocsánatot kérünk, de ezt szülővárosunk
érdemes közönségéről feltételezni nincs elég lelki
erőnk, mivel tudjuk, hogy város atyáink közül
jelen gymnasiumunk kath. jellegét, keletkezése
első pillanatától fogva, a jelenkorig nem vonta
kétségbe soha senki; de nem is lehetett, mert
— mint alább lesz elég alkalmunk erről köze
lebbről is meggyőződhetni, intézetünk kath. jel
lege mellett oly fölséges tények tanúskodnak,
miszerint azok előtt minden honpolgárnak meg
kell hajolnia.
Hogy a gymnasium tanügyi bizottságába
a t. közgyűlés a szabályrendelet által meghatározott' minimum helyett húsz városi képvise
lőt beválasztott, az iránti roszalásunknak már
adtunk kifejezést; de hogy abba a kath. vallá
sán kívül reform., evang. és izraelita is bevár
lasztato0, ez idő szerint semmi kifogásunk sem
lehet, n|ert tudjuk, hogy a vallás-felekezeti kü
lönbségi nem zárhatja ki a képességet, melyet
egy bizottmány! tagban feltételezünk, sőt meg
kívánunk.
Ennyiben osztjuk a t. czikkiró ur vélemé
nyét; dp abban nem oszthatjuk, mintha ezzel
a t. közgy űlés kétségbe vonni óhajtotta volna
a pártfogása alatt áUó kath. tanintézet jellegét
TÁBOZA.
A népnevelés nemzeti fontossága.
(Felolvastatott a szolnoki ipartársulatban, febr. 2.)
(Vége.)
De ha van nemzedék, melynek mnlasztásfelkövetnie netn szabad, úgy mi vagyunk az. Mi előttünk a
Sybillák ^utolsó könyve? Mi a nemzeti politikának
első részej ? A népnevelés. Mi a második része ? Ismét
a népnevelés. Mi a harmadik része? Mindig csak a
népneveiéi. A mi jelenlegi alkotmányos viszonyaink
között alig is van a törvényhozó és politikai munkás
ságnak még egy mozzanata, mely azt a megnyugvást
adhatná, hogy nemzeti érdek szolgálatában történik.
A mai magyar államnak nincs is más semmi hatás
köre, hol mintegy valódi állam, függetlenül működhetnék
' egyedül önczélját tarthatná szeme előtt. Alkotmá
ny tnk a legfontosabb nemzeti érdekek rendelkezését
megvonja1 tőlünk, a hadsereg, melyet legnagyobb áldo
zatainkkal kell fentartanunk, szellemre es nyelvre
idegen, nemzeti létünkkel ellenséges eszméknek megtesteaitése, gazdasági szerződéseink országunkat gyar
mati viszonyra kárhoztatják, még a törvénykezésben
és a közigazgatásban is idegen befolyásnak teremtünk
eszközöket Mi maradt hát egyéb nekünk, hogy a
magyar államot eiösitsük, és a magyar nemzet jövő
jét biztosítsuk, mint a nemzeti köznevelés. A jelen
legi nemzedéknek már ásás létjo^ot sem tulajdonítha
tunk, csakhogy egy következő olyan nemzedéknek
váljék vetőmagjává, mely képes less az állami életnek
minden négy feladatát teljesíteni. Ezt a közoktatás
és a nápobvelés által lehet csak teljesítenünk. Nem
teásai feltétlenül elfogadni, a mit egy angol szónok
állított, hogy egyedül a sajtószabadságul minden I
*ás elvesztett szabadságot visszalehet hódítani, de I
s pedig azért nem, mert ezáltal a t. közgyűlés
csak méltányolni óhajtotta amaz áldozatkészsé
get, melyből kifolyólag városunk érdemes pol
gárai, vallás felekezeti különbség nélkül, a köz
érdekű ügyeket elintézni törekednek s nem
gördítenek akadályokat ama subventiót illetőleg
sem, melylyel a tisztán kath. alap után bejött
összegen felül intézetünk évenkint kisegittetík.
Ez lehetett, nézetünk szerint, a t. közgyű
lés eljárásának mozgató ereje.
De talán ezen évi subventíó alapján mond
hatta czikkiró ur a fennebbi nyilatkozatot? Ezt
। nem hihetjük, s ha igen úgy tévednie méltóztatik, mert nem szabadna felednie azt, miszerint
mindig az alap után • neveztetik bár
mely intézet kath. vagy re£ vagy iz
raelita jellegűnek.
De meg aztán nem szabad felednie azt sem,
hogy a subventiót is nagyobb részt kath. hon
polgárok által fizetett pótadóból fedeztetik.
Mennyiben jogosult ez állításunk, szolgál
jon bizonyítékul szülő városunkban fellelhető
összes vallás-felekezetek 1881-ki statistikája.
Ebben azt. olvassuk, hogy itt a legköze
lebb elmúlt évben 14060 róm? kath., ágost. 40,
helv. 290, görög nemegyesült 12, izraelita 830
volt Tehát mig róm. kath. 14060, addig a
más felekezetűek száma összesen csak 1172, és
így csaknem 14-szer több városunkban a róm.
kath., mint a más vallásfelekezetnek összesen.
E statistikában tárgyunkhoz újabb érvet
találunk s pedig azért, mert — feltéve, de meg
nem engedve — ha gymnasiumunk egyedül a
város kegyéből állana is fen, ha egyedül a mind
nyájunk által fizetett pótadóból fedeztetnék is
inkább fogadom el azt, hogy el lehet nyomni a nem
zeti érdeket minden téren, egyedül a köznevelés terén
maradjon épen a nemzeti érdek uralma, és akkor, ha
csak egy- nemzedék idejét tudtak szabadon fel
használni, a nemzeti érdekeik felsőbbségét, minden
téren vissza tudjuk hódítani. Vajha mindazok, kik a
nemzet ügyeit intézik, legalább ez egy ügyben átérez
nék a reájuk háramló felelősség egész súlyát, az or
szág helyzetének komoly tanulmányozásából mindnyá
jan felfognák, hogy további mulasztás a magyar
államéletet ezzel a nemzedékkel kettémetszheti, viszont
élénken leikök elé idéznék az uj Magyarország ra
gyogó képét, melyet még a nemzeti közneveléssel
megteremtenünk lehet. Ez a tér a hazafias akaratnak
utolsó próbája, mert itt sem törvényhozás korlátolt
sága, sem az opportunitás tekintetei nem állhatnak
utunkba! Itt mentaég i^em létezhetik.
Azért nagyon helyén van, hogy mérlegre ves
sük mindazt, amit közülünk mindenki a nemzeti neve
lés munkájában teljesíthet. Az első éa legnagyobb
feladatot kétségtelenül az államnak kell magára vál
lalnia. Senki sem tagadja ma már az államnak tel
ise jogát arra, hogy az ország minden fiának isko
láztatásáról kényszerítőén is gondoskodjék és a
köznevelés minden ágazatában a legfőbb felügyeletet
gyakorolja. Ma a nevelésnek legtöbb czélját nem
abban keressük, hogy az emberek lelkiüdvét biztositeuk, mint az a középkori egyház nevelésének alap
elve volt, ma a neveléssel első sorban azt kívánjuk
biztosítási, hogy az ország lakosai fai és vallás kü
lönbség nélkül/ de minden nyelvi eltérésen túl is hü
hazafiakká és jó polgárokká váljanak, magukat egy
formán a nagy nemzeti közösség tagjainak érezzék.
As államnak jogában van minden gyermeket az iskola
látogatására kényszeríteni, csak úgy mint jogában
van minden polgárát as ország megvédésére köte
lezni. Az államnak jogában van felfigyelni arra is,
hogy bárki kesében tegyen a nevelés, megfelel-e azok
nak a ozéloknak, melyeket az állam rendeltetése kitűz.
A mi törvényhozásunk megvalósította az általános
tankötelezettség elvét, gondoskodott as állam kellő
1
.
kizárólagosan az intézet összes költsége: még
akkor is tulnyomóbb számú rém. kath. adófi
zető lévén, mint más vallásu: sokkal több jog
gal kívánhatná nézetünk szerint a róm. kath.
felekezet, hogy az általa fizetett, sokkal több
pótadóból fedezett intézet róla neveztessék el
róm. kath. jellegűnek.
Ezen jogát a róm. kath. felekezet még eddig
azért nem vetette latba, mert ennek szükségét
nem látta, tudva azt, hogy a kath. jelleg > mel
lett a tények beszélnek.
|
Jelen kath. tanintézetünk alapittatott Í835ben. A nevezett évben nt Dubecz Tamás hely
beli szerzetes fönök indítványára a város és a
szerzet közt megállapodás jö^t létre; ennek ér
telmében a nevezett szerzetes házfönök a rend
főnökével megbeszelve a~ dolgot, a szerzet nevé
ben megígérte, hogy jelen gymnasiumunkat min
den beruházásával együtt a kolostor költségén
fogja eszközölni, a város által felajánlott köz
munka segítsége mellett. Úgy is történt
E végből a szerzet 4500 frtos kölcsönt
vett fel, a melyet a szerzet úgy fizetett ki,
hogy a tanárok tiszteletdijján kívül járó összeg
mindaddig le lett tartóztatva, míg a nevezett
összeg tisztázva nem lett. Ezen kölesönhöz a
kolostor házi pénztárából 550 frtot ajánlott fel,
azokivül fundust adott.
így épült a máig fenálló gymnasium, vagyis
a szerzetesek áldozatkészsége folytán!
Ezeken kívül az intézet alaptőkéjének meg
alkotására adományaikkal járultak még az akkori
kalocsai érsek; váczi, nagy-váradi és.Dereik Já
nos püspök és főt. káptalanok. A nagy-abonyi
uradalom száz forintnyi termesztményen kívül 100
felügyeletének módjáról is, és én őszinte hittel aka
rom kyelenteni, semmi okot nem találok rá, mintha
fogásolni kellene. Azt is megköveteljük, hogy a nem
zeti nevelésről lehetőleg az állam közvetlenül
mdoskodjék, maga állítson iskolákat és képezze
teheti az állam, legyen bármily szomorú államház
tartási viszonyok között, hogy az iskolák állítására
pénze nincsen. A közoktatás terén megtakarítás még
pillanatra sem létezik. A mit elvonunk az iskoláktól,
azt börtönökre és fegyházakra kell kiadni, azt busá
san megfizettük abban is, hogy akiket védszolgálatra
behívnak, sokkal több időt kívánnak katonai kiképzé
sökre, sőt határozottan ezt a számlát befolyásolja az
is, hogy nevelés hiányában a munkás osztályok keresetképessége sokkal kisebb. De a világért sem akarom
azt mondám, hogy a nevelést egészen az állam ke
zébe kell adnunk. Már azt sem szabad megengednünk
hogy as állami hatalom a tanítókban csupa tőle függő
eszközöket nyerjen. Sehol sem tanácsos ez, ami vímonyamk között legkevésbé. Mi volna ez egyéb, minthogy
a tanítókban egy kész kortes hadsereget boMátaLnd»k
‘
Mly • nagy nmueti
czélokat Önző pártérdekeknek rendelné áu egyéni
baconért leghatásosabban működnék közre a nemzet
szellemének állandó megmérgezésében. De máskülön
ben is a nemzeti nevelés sebei sem vehet élénk lensehol sem virágozhatik és nem érlelhet üdvös
, _ uXr’L®1***. ?
nem érdeklö*
“ *Uami monopolium okvetlenül azt eredményezné. Nagyon kell
vigyáznunk, hogy az állam túlságos gyámkodása
köröabössé ne. tegye a Svelés ügye
iránt. Még a pénzsegélyezésben is azt kell kívánnunk,
3
egyedül ott léi ‘
közbe, hol az feltétlenül aükséges. Ta
nzonyitja, hogy az
la
A 8 -»
ar ^^ritja a magánjótékonyság forrásait Nemzetünkben úgy is nagyon elha-
f
•írttal, Ürménfi, magtár Yévpaft&l kormányzója.
Sztankovícs esztergomi kanonok, Szolnok város
környékén lévő kath. pleba^iüj, JfiUíéfZ-atiS tp-_,
gédlclkészei: BajsatVojnics 3^113^ GattáSí Sorodé'
I^zlá táblabink Rakazi és Któl# akkjtó jegY*ő
urak. Békás helvség buzgó któj.
egyébb
kath. jóltevők: összesen JW.Vfet $()Okrral.
? .
Ezen összeget is ejn'Fsibrinj! aerzetésnévszerint Dubecz Tárnáim™ ^köwBiilíetjük, ki
nem kiméivé a fáradságot, minden kínálkozó
alkalmat megragadott s nem egyszer kellemetIdnségeknek vala kitéve, mig a nevezett őszsí eget összekoídulhatta.
Nem kevéssé- érdemli, figyelműnk, hogy
ezeken kívül a szerzet fi válságos időben több
évig a szó- szoros értelmében ingyen adott igaz4
gatót és tanárokat; de nem feledhetjük ki szá
mításainkból azt sem, hogy a nevezett intézet
keletkezése első pillanatáéi! fogva a jelenkorig
szerzetesek vezetése alatt állott, sőt mainapság
pedig azok is tanítanak s áldozattal, mért szeret’
jük remélni,- miszerint az igen tisztelt cztkkrró
úr is kénytelen bevallani, hogy évi tiszteletdijjokkal fáradságuk méltányolva nem lehet.
A mely összeg a szolnoki hívők közös ado
mányából folyt be, arra is rá lehet mondani,
hpgy katholikus hívők íillérei s ezt annál biztosabban merjük állítani, mivel hisszük, hogy
a t. ezikkirő ur tudja, miszerint 1835-ben alig
vala még szülő városunkban más vallásfelekezetü,
mint róm. kath.
Abban a meggyőződésben élünk, hogy az
évi pótlék 1650 frt, nem nyújthat elég szolid
alapot arra, hogy intézetünk katholicitását fel
adhatnék, tudva, hogy nem évi pótlék, hanem
a 20,862 frt káth. alap útán ne ve ellet
hetjük csak intézetünket katholi
kus n a k.
A város érdemes közönségének, beértve min
den felekezetűt, igaz elismeréssel tartozunk s
azért méltányoljuk azt azzal, hogy sietünk min
dig a kath. jellegeié kitenni a„ városi* elnevezést.
Hogy' ez ellen az intézet igazgatója a jelen
alkalommal vétett volna, abban az igentisztelt
czikkirónak engednie kell, mert a polgármester
nt évi jelentése kezeink közt van s abban a
tudósításnál a bevezetést ily képen olvassuk: „A
H8f* Ferencz rendiek vezetése alatt álló városi
kath. nagygymnasium állásau stb.
•
Mindezek alapján bármint álljon is a dolog,
jelen felsőbb tanintézetünk kath. jellegéhez, il
letve elnevezéséhez teljes jogunk van.
A magyarság terjedése,
A magyarság terjedése érdekébtn folyamatban
levő országos mozgalom iránt a magyar njkuaktól lakott
alföld népének nem szabad közönyösnek maradnia.
Sohase engedjük, hogy ez arány a közoktatás
terén is uralkodóvá váljék. Az államtól épen annyi
beavatkozást kívánunk, hogy serkentőleg és ébreeatőleg hasson a társadalom tevékenységére. • Törvé
nyeink intézkedéseivel e tekintetben is egészben meg
lehetünk elégedve. Taaitási szabadság van adva ná
lunk egyeseknek, testületeknek, hitfelekezeteknek, ha
cíak megtelelnek a. népoktatás törvényszerű kellékei
nek. A fiieulyt törvényünk nagyon helyesen a közsé
gékre fekteti és bennük a népnek közvetlen befolyást
enged az iskola vezetésére. Fájdalom, állami viszo
nyainknak éa az idők súlyának kell tulajdonítanunk,
liogy a társadalmi érdeklődésnek nincsen elég általá
nos jellege. Imítt-amott megjelenik a íúvatalos lap
ban egy köszönő irat, ha valamelyik birtokos jószá
gain iskolát állít. Mhrt a nemzeti élet legtöbb terén,
itt is aristokratiánk, mely utóvégre is a legtehető
sebb osztály és ma is légjobban áll ellen az idők
rombolásainak, melynek példája leginkább gyakorol
hatna is ösztönző hatást más osztályokra, bűnösen
elmulasztja minden köteles tallózását a nemzet iránt
Angliában minden gazdag főMesUr első kötelességériek, legszebb dicsőségének tartja, hogy birtokain a
népnevetés szükségleteiről gondoskodjék. Hogy Ame
rikában a magánjótékonyeág mily roppant eredmé
nyeket hez létre a közoktatás terén, azt mi csak te
hetetlen bámulással emlegethetjük. As iskola, mely
közpénzekből'épül, kétségtelenül sokszor nagy áldo
zatokat is ró a szegényebb polgárokra. De egy iskola,
mely magánbőkeztségnek köszöni virágzását, lehet-e
ennél jutalmazóbb jótékonyság nemcsak arra nézve, ।
kit megajándékoznak, de magára az adományozóra
nézve is. Valósággal ez a legolcsóbb jótékonyság;
A közönséges jótékonyság: a szegények segélyezése
nem szokta apasztani a nyomort, sokszor é^knÖvÜi
a szegénység kútfejét, a munkátianságot Dé egy
iskolának alapítása, ez az a jótékonyság,' melynek a
szegénység, keveshitdsévelmagát n jótékonyságot keli’
fölöslegessé fennie, és ez mégié megmarad mint a
jótékonyság örök emléke, melyből követ Wzélnek a
késő utódoknak a jóiíévőnH. Vágjon a mi 'hristokratiánknak. a gazdag és befolyásos társadalmi" osztás
Ivóknak időinkben, mikor a nemzet politikai vezeté
A hölgykoszoru Igen' nagy” számban- volt kép
viselve, kik megfognak nekünk bocsájtani, ha névsort
ne^kész^nk."
h Egys^rsniid ^tudomására juttatom tekintetes
szentesz|ő Mrnalf —nőegylet újra történt megalakjjlftát. Mégváitszfiattak tisztviselőkul: Szabó Gá
áldozatkészségére számítottak ; é' kimondhat-. boriig elnöknönek,
Lajosné alelnöknőnek, Fóliák
lanul^nagy horderejű némzeti ügylmn.
✓ . . Igná|zné péaztdri^löáonek, Bogy a Józsefné gazdanőnek,
Szűk^Kjwoíy titkárnak — Választmányi tagokul:
Nálunk egyelőre a
Fekete Ewén^ GeeMmk Vilmosáé, Szolimán. Ákosné,
ZzelteM' terjesztené ái, aníire toreke^nuffk^kell.
Makay Zádorné, Csatáry Lajosné, H. Nagy Lajosné,
Szólván ’a'méyi^agyarositiis érdekében a múlt Fischer Mátyásáé, Kohn Zsigmondné, Szarka Zsigévben dicséretes mozgalom mutatkozott. Hittük, hogy mondné, Kánya Boldizsárné, Lénárt Bálintné, MoUtorisz Antalné.
r. l
a „Taezkának" csúfolt Szolnokmeg fogja szégyeniteni a „tősgyökeres" Jászberényt, "hol száz meg száz
tót és német nevű család van, a a közszellemet fel
rázni lehetetlennek látszik, s csak szórványosan akad
HELYI HÍREK.
nak, akik nevöket változtassák, sőt eddig csak ketten
változtatták!
— Benitzky Ferencz főispán ur a mai napón d.
Hanem — úgy látszik — a mozgalom Szolno
fe. 11 órakór tartja ünnepélyes bevonulását Szolnokba*
kon is szalmatüz volt.
~
Városunkban nagy ^az élénkség # miatt. Az ünnepé
Pedig szükség volna rá.
lyes beigtatás holnap, azaz febr. 20-án megy végbe*
íme előttem van a „Jász-Nagykun-Szólnok" egy
Az ümiepély_pxügiammját feliag^ífik^jdótik. .Jö
száma. S ez egy számban fi következő magyar
vőre az ünnepélyről és annalr. .minden mozzanatáról
családnevekkel találkozunk:
bővebben tudósítjuk közönségünket.
Gullner, Szoretics, Hígén, Adler, Ratics, Stei— Szolnok város polgármestere a következő fel
genberger, Deutsch, Kreutzer, Kremmer, Krausz, Hay,
Neugebáuer, Lechner, Schwartz, Marék, Szusz, Kreutz- hívást tette közzé város szerte. „Felhívás! Miután
berger, Kinczler,- Haffner, Gruber, Szontágh, Wondra, Jász-Nagykun-Szolnok megye részére az ujonan kine
Havlicsek, Benitzky, Stefanovics, Scheftsik, Czinóber, vezett főispán ő méltósága Beniczky Ferencz ur, beígtatása czéljából, február hó 19-én,. a délelőtti ren
Czibulka, Ledniczky.*)
Ha ez a legmagyarabb vidéken igy van, mit des vasúti vonattal érkezend Szolnokba, vagy a
kivágjunk a’ felföldi tóttól? — S mit mondjon rólunk vasúti iudóház előtt, Vagy pedig a vásártéren, 'tehát
az időjárás és körülményekhez képest, egyik vagy
a külföld?
B.
másik alkalmas helyen üdvözöltetek Szolnok város
közönsége részéről. .Ennek megtörténte után pedig a
főispán ur ünnepélyes bevonulását tartandja a megye
Vidéki levelezés.
.
székházéhoz. Továbbá ugyan az nap a városház ud
Dévaványa, 1882. febr. 15.
varában rendezendő és innen a megyeszékház eleibe
A dévaványai „daláregyesület" folyó év febr. vonulandó fáklyásmenettel tiszteltetík meg a főispán
12-én hangversenynyel egybekötött tánczvigalmat ren ur, ugyancsak Szolnok város pplgársága által. Hogy .
dezett, mely szemben a megbnkást hirdetők fenhanga tehát ezen itt elősorolt cselekmények városunkhoz | .
kiáltozásaival, várakozáson felül szépen sikerült. Lát méltó ünnepélyes és tekintélyes alakot ölthessenek, . ”
tuk itt, hogy D.-Vány a jó magyar népéből nem halt
ki a szép érzék, hogy tud lelkesülni a nemesérts a jóért; Szolnok város lakosságát felhívom,. miszerint úgy a
nyilván hirdeté ezt a zsúfolásig megtelt terem, s ez a fogadtatásnál, mint a fi kly átmenetnél, minél töme
kedves közönség, mely a dalárdát ily hozzá méltó gesebb számban részt venni szíveskedjék, Kelt Szol
pártfogásban részesité. A müsorozat a következő vala: nokon, febr. hó 17-én 1882. Scheftsik István, polgár
„Dalár induló" Beckertöl. Szavalat: „A király esküje" mester."
Petőfitől, szavalta Makay Zádor; „Egyveleg" Vu— Hymen. Csefalvay Rezső ur, a szolnoki kir,
schingtól; szavalat „Teremre hívás" Aranytól, sza
valta Roaenberg József. „Béka Cantate" Hennigtől, járásbíróság egyik kitűnő szorgalmú albírájs s ez
„Olyan a te dalod" czimü népdal és a „Bordal" az idő szerint a bíróság vezetője, f. hó 13-án tárté es
Ernani czimü dalműből, melyek a legjobban sikerül
küvőjét a müveit lelkű Glanz Karolin kisasszony
tek; különös köszönetét Kremán Sámuel ur a ref,
egyház kántora érdemel, ki annyit küzdött és fára nyal, néhai Glanz János pesti polgár és nagykeres
dott, s ki oly tapintatos vezetője a dalárdának. A kedő leányával. A násznagyi tisztet a vőlegény részé
siker jó kedely hangulatot idézett fel a jelen voltak ről lapunk szerkesztője, a menyasszony részéről Pekeblében.
rényi János takarékpénztári főkönyvelő, az etetési
A dalárda pénztára, melynek javára a tánezviszertartást pedig ft. Kudelka Gellért pleb. helyettes
galom rendeztetett, 30 oszt. ért. forinttal gyarapodott.
teljesité. Az esküvő a legnagyobb csendben folyt le
és csak a legszűkebb családi körre szorítkozott. Áldás
•) Pedig exek kSxül több az úgynevezett magyar em
frigyükre!
j
ber, mint a z^idó.
Szerk.
- ■
Minden egyesnek Itbtbléssége azt- erkölcsileg és
értelmi befolyása által, a hol lehet, támogatni; a gazdagabbakna^ pedig anyagilag
g *■"*«•
<
Mápi vidékeket^egyletek készülnek, alakulni, me^í'lyek nagyban és? terv^eiÜlsg fognák dolgozni, a a
sében már nem foglalhatják el azt a helyet, melylyel
előbb bírtak, nem úgy kellene betölteniük egy igazi
aristokratiénak hivatását, hogy gondoskodnának a
nemzeti érőnek és nemzeti gazdagságnak legdusabb
forrásáról, a neihzetí közneveléséről. A magyar nem
zetnek, mely oly kevéssé nélkülözheti minden fiának
teljes odaadását, nem lehet-e ezt tőlük erősen köve
telnie nem-e az egyedüli mód is reájuk nézve, hogy
megőrizzék vezérlő befolyásukat, társadalmi felsőbbségüket a nemzeti életben. A magyar földnek ethnogranai alakulása, a nemzetiségi egyenjogúság teljesen
méltányos törvénye szüli azt, hogy a magyar
fajnak erősítésére és a magyar nyelv terjesztésére
az államnak hatalmát eaak nagy óvatossággal le
het felhasználnunk s a törvényhozásnak kezei sok
tekintetben meg vannak kötve. A feladatnak java
része itt a társadalmi tevékenységnek marad fenn.
Magyar iskolákat alapítani és magyar szellemet
terjeszteni az országnak idegen nyelvű vidékein, ez
lehetne minden gazdag fontnak, minden nagy jöve
delmű főpapnak legszebb becsvágya, melyet a haza
ssolgálatában kielégittet. Persze a magyar kor
mány is olyan gazdag, zsidóknak, kiknek hiúságuk
a nemesi czHnerre áhítozik, inkább iskolák alapítá
sáért adományozhatná ezt a jutalmat, mint gyaláza
tos vesztegetési összegekért, miket választások idején
a nemzet erkölcseinek megrontására a kormánypárt
rendelkezésére bocsátanak.
' Sokat kellene mondanom, a mi még tárgyamnak
lényeges oldalát képezi. Szeretném még a népneve
lésnek azt a részét is érinteni, mely a felnőttek ok
tatására vonatkozik^ De nem akarom önök türelmét
hoAzasaii igénybe venni. Magában is a gyermekek
nevelésének nagy áldása, hogy visszahat az öregekre
ie, jótétemény reájuk nézve, nemcsak közvetve gyerme&Mdr jövő boldogulása- által, de közvetlenül már a
jelenben. Melyik szült nem érez erkölcsi elégtételt
gyermekének űzellémi u fejlődésén, nem ad-e őz neki
oly' Alvtzetet, teehmt snwynyal meg nem vásárolhat
Még1
emberek legnuezaobja is azt akarja, hogy fia
a jobbak közé aártoxnék,: Hányszor nyilvánul a távok
hreb^ állónak figyelme előtt, mennyire emeli egy.egéttE
családnak szellemi rzíiivonalát a gyermekek iskolai
nevelése. Néni' is ~szólok “árról, hogy""á~ gyermekek
minden oktatása az irás és olvasás képessége a mun
kásnak ; a kisiparosnak családjában sokszor a legköz
vetlenebb gyakorlati haszonnal is jár. De bizonyos •
az, hogy az az asztal, az a lámpa, melynél a kis
tanuló feladatait készíti, az erkölcs világát, a rend
és ismeret szellemét árasztja .széjjel mindazokra, kik
a gyermekkel egy szobában', egy lakájban élnek.
Valóban ha a nevelés szónak értelmét jól felfogjuk, az
nemcsak a gyermeknek nevelése atyja által, hanem
az atyának nevelése gyermeke áltat Sokszor az öre
gek többet nyernek a gyermekektől, mint a mennyit
nekik adunk. Es ha ez igaz, a család életére nézve,
mennyívd több igazság van még benne az államéletére nézve. Kivált a mi magyar államunkban!
Ezekben a küzdelmes, zavaros átmeneti, időkben, me
lyeken most áthaladunk, milyen szüksége van a ma
gyar nemzetnek arra, hogy a jövő nemzedéket nagy
feladatok teljesítésére képesítse. A jelen nemzedék
oly sok változást látott, annyi fájdalmas tapasztalá
son ment át, hogy leikébe gyógyithatlanul beférküt
zött a esüggedés és kétely mérge akaratlanul is erőt
lenné vált arta, hogy a haza és az emberiség nagy
érdekeit meleg odaadással szolgálja. De ki nem kí
vánja közülünk azt, hogy, akik utánuuk következ
nek, ismét teljes; lángjával lobogtassak a nemzet törnelmi, szellemét Ezek a gyermekek, kik .a nemzeti
nevelés emlőin nőnek fel, ők élesztik fel egyszerre a
régi Magyarországot és ők képezik^ ugyanakkor a fia*
tál uj Magyarországot. Mi a, kik hibáinkban annyira
belerögzöttünk, kikben a nemzeti összetartozás érzete
is annyira meggyengült, köpessünk ,$1 legalább min,
dent, hogy a gyermekek szivében újra felépiteiik a
haza fénylő templomát, állítsuk . helyre az iskolák
által a nemzeti testvériesség, eleven szellemét Mar
gunk is újra jobban fogjuk szeretni a hazát, ha életteíies, tMulékany vésilelkes/it^
felemeljük
•'
’^űáágát. Legyen} legalább sorsunk wut
a pfófetué, hogy ha a .pusztaságban kell fe meghalatankp Horeb hegyérőLmi j^'Uas^k az ígéret földét
— Jász-Nagykün-Szolnaíuegye föispáiűa mlt.Bsniczky Ferencz ur hivatalba lépése alkalmából a szol
noki iparos ifjúság által a „szolnoki ipartársulat"
helyiségében február 21-én batyubált rendez. '
‘
* A kun-szént-márfoni nőegylet úttal a f. évi fobhogy a legnagyobb igyekezettel sem lehrt a havat
2-án rendezett bálban, a belépti díjon félülfizettek á eltakarítani. Az Utczáü' Járókelők úgy vannak, akár
következők: dr. Fray Jówjfué úrnő 6 ftt 54 kr,’: az országúton haladnának, térdig merülnek el a hóba.
Neuman Nándor ur 4 frf, Dóka Elek ur 1 ,frt lö lcr. !
"-Három kezű gyermek. Salzburgban, mi it ír
hibáid Tamás ur 1 frt, Beírás Andor 'ur 1frtoti Kő- ják, .napokban egy. gyermek született három kéz
zel. Jobb karja rendes fejiésü, mig a bal a váltói a
vesdy Károly ur 1 frtot, dr. Székelj' Albert nr 1 könyökig egy hosszú ujjat képez. Az elökar egészen
irtot, Puijesz Zsigmond ur 1 frtot, Ambrus Fér hiányzik s e helyett a vállperczből hajlik ki egy kar
renezné asszonyság 50 kr., Klein Adolf ur pedig 40 formájú testrész. ’E karon a kéz egészen el van nyo
krt. — A kik pedig a bálban m^g nem jelentek, de morodra, de azért mégis mozgatható. Orvosok veszik
belépti díj fejében küldöttek, következők: Kiss Antal közelébb pontos vizsgálat alá e természeti ritkaságot.
(„E—s.“)
ügyvéd ur 3 frtot, Gróf Lajos postamester ur 3 frtot,
—■ Roppant vihar volt Galántán a múlt éjjel.
Siffer Jakab ur 2 frtot, Tóth Sándor ur í frtot és Mint az „Egyertés“-nek Írják, e vihar versenyzett az
Vágássy Gyula ur 1 frtot. Ezen, s már több ízben augusztusival, mély iszonyú pusztítást tett. Ablako
tapasztalt kegyes pártfogásukért a fentebb megneve kat tört össze, fákat kitépett töveiből, az iddóház
zett urak s úrnőknek a nőegylet nevében ezennel épületét megrongálta s ’ a távirdaoszlopokat felfor
gatta. A vasúti lakóház tetejét -egészen elsodorta. A
hálás köszönetemet nyilvánítom. Borhy Gyuláné, notávírda közlekedés ideiglenesen megszűnt. Az orkán
egyletí pénztárnok.
‘ ’
egy óráig tartott. A kár nagy. Ugyanekkor Bécsben
is dúlt a vihar. Febr, 17-én egész nap a fővárosban
* Szelevényir. levelezőnk írja nekünk : A.szeíeis
erős szél volt, de csak egy-két czégtáblát sodort le.
vényi szegény iskolás gyermekek . felsegélyezésére £
— Véres rabló támadás. Mezötelegdröl írják
évi jan. hó 31-én tánczczal egybekötött tánsasestély,
Mezőtelegden és vidékén az „Egyeiértés" híre sze
fényes siker mellett ment végbe. Az estély rendezője rint, mintegy 12—2ü ■ ezigányból álló rablócsapat
nem a közbirtokosság — mint a „Szentes és Vidéke" m.ár j&ídő ÓtarJiáboritlanál űzi garázdálkodását. Hol
tévesem Írja, — hanem egyes egyedül Petrás Andor eKyíh, hol másik helységben, egyik másik -utszélen
mérnök ur volt, ki az összes költségeket sajátjából lépnek fel és vakmerőn, majd egészen biztos tájéko
viselte és a bevételt 83 frt 90 krt egészen a szele*- zással fosztogatják a. házakat, élés, tárakat, mészár
széket, vásáros ntfisé^iít.' Legutóbb’ fek hó 14-én este
véuyi szegénysorsu iskolás gyermekek felruházására 10.órakor a "n.-yáradi heti- vasárról három szekérrel
fordjtotta. A tanügy nevében méltán megérdemli a hazafelé térő hat izsopalagi lakost támadtak és fosz
hálás elismerést;. Az étkekről a szelevépyi nők tőlük tottak meg csekély pénzüktől s szegényes paraszt
telhetöleg gondoskodtak. Nem állhatják meg, hogy öltözetüktől, véresre ‘ verve* össze vagdaltak, köztük
itt a „Szentes és vidékét" — kinek szerkesztője pedig egyet lovával együtt életveszélyesen is megsebesí
tettek. Ez. történt a legnagyobb forgalmú országutak
e mulatságon jelen volt — meg. ne rójuk azon illet egyikénN.-Várad és M.-Telegd közt, ez utóbbitól
len s tapintatlan eljárásáért, hogy lapjában ezen mu félórányira., A szerencsétleneket mintegy 20 utánuk
latságról majdnem egészen téves 'és elferditétt köz jövő folúbelijök szabadította meg nehéz “helyzetükből.
A rablókat még nem kerítették kézre.
leményt adott.
— Az ipartársulati felolvasás, melyet múlt va
sárnap lapunk munkatársa Szontágh Jenő ur tar
tott a „Modern házasságokéról, minden tekintetben
jól sikerült. A terem zsúfolásig megtelt díszes kö
zönséggel és az élvezetes olvasmányt feszült figye
lemmel hallgatta, a felolvasót pedig viharosan meg
éljenezte. • »
.
— Sáli tudósítás. A Szolnokon állomásozó 68.
tői buzdítva, e hó. 11-én szombaton bált rendezett,
mely nagy részvét mellett ét fényes sikerrel zajlott
le a megyeszékház nagytermében; 't- A lady patroness-i tisztet ea alkalommá! a példás <end és a szak
szerű rendezés pótolta, mely/’a tendeaöeég dicséretére
válik és sokkal, vr.éisaerübbuak ^i^o^ul^; a/bál sike
rének előmozdításához, mint akármely bálanya ismert
előzékenysége és üvájaasága. Már 8 óra tájban kez
dett a báli közönség .gyülekezni 8 kevés idő alatt a
báli teremmé csinosan átalakított s különféle katonai
jelvényekkel ellátott megyeszékházi nagy terem auynvira megtelt, hogy már az első négyest mintegy 9
óra tájban 112 pár tánczoita. — A karzat is meg
telt a mindkét nemhez tartozó tíézö közönséggel. —
A katonai tisztikar teljes számban jelent meg s a
czivil részről sem maradt el a kellőd pártolás. — A
legjobb akarat mellett lem adhatjuk e helyen a je
len volt hölgyek névsorát, mert ebben lapunk szűk tere
akadályoz meg; de megemlíthetjük, Kogy ott volt
mindenki, aki mulatni akart és tánczolt meg mulatott
mindenki, aki ott volt. Fesztelen jókedv jellemezte a
minden tekintetben fényesen sikerült, bált, melynek
csak a reggeli 6 óra vetett véget. Daczára annak,
hogy beléptidij nem volt s a bál költségeinek fede
zéséhez minden altiszt járult bizonyos összeggel s a
tiszti kaszinó adományozott e czélra 50 frtot, mégis
mintegy 90 frtot képez a jótékony czélra Torditándó
maradék;
— ZsebmetBZŐnölL Febr. 6-án a heti vásárban
két czeglédi asszonyt-és egyzeutai .czigány asszonyt
fogott el a rendőrség, kik mint zsebtolvajok űzték
mesterségüket. Ugyanaz nap is három assádny ZB»
béből lopttak ki mintegy 20—22 frtot, mit az egyiknek
kabátja prémébe bevarrva meg is találtak. Most mind
a háaom nő'löcdrtóztatva Van *s «llmíik a; viz^gáWt
megindit|atott.
■
r
— 'Kimutatás a szolnoki* róm. ‘kafh.' egyházbáh
1882. évi január harábdií történt szilétési{ hálálofeáM
és házassági esetekről. s Született összesen fiú 37, nő
49, törvényes fi 35, né 45, halva fi 2, nő 2. Meghalt
fi 33, nő 26. Általánosan született 86, meghalt 59.
Házasság köttetett, róm- kath. U5, veg^ef 1, ossz. 36.
Kiadatott Szolnokon 18^2., febr. F.) Ku^efka Gellért,
r. k. lelkész.
— A szolnoki kölcsönös Segélyt tzflvstksket for
galmi kimutatóba .bekfiltháett ju^zájik, melyből ki
emeljük, hogy anníik'd lefolyj 'iüitetí évheih 22.8R4
frt 35 kr péűzforgulms volt, a^ny^ság; foetfett, btf
iratási Áyból 164 frt, késedelmi díjból 199 frt ^0 kr,
átíratásokból 9 frt 28 kr, kamatból-4113* írt
far
és elveszett tör^sbetétekből ipj-frtknca-törzsbee
tétek ez évi nyereményé ToÁ frt Tl^kr. ^fktékjhjetbe
vessük ama körülményt, bdgy elei* közhasznát)
• A szetevényi közönséget, mint szintén levele
zőnk tudatja,' a múlt hó végén Nagy Albert bűvész
mulattatta, jelenleg pedig Sütkey Jenő Viktor daltársulata szerzett négy estén át már kellemes szóra
kozást. fSütkey társulata ide Csápéról jött s innen
pedig Kun-szt.-Múrtonba megy.
Serák Mihály e hó 14-éú hunyt él
Török-Szent-Miklóson, 74 éves korában. -Az alföld
egyik ismert és kiváló gazdája, a becsületesség min
taképe veszett "el a derék öregben, kit mindenki tisz
telj szelheti, r’.,
f
\
e* Halálozás.
— Hymen. Csipkay Károly, Zólyommegye föiegyzoje, e hő 14-én tarts esküvőjét lurkeviben Kenéz
megye alispánja, ki betegsége miatt meg nem jelenhetetU bt ÍUdwnskky Aj4»L ,föispáht| balyJtfejtette
és Gyárla&llJttfrál* kir; táblái bíró/ byísfcily? leá
nyok: Kenéz Ilma, továbbá Gyárfás Ilonka és Etelka,
Mamka^s yWúr'Mawmk< vőfé
lyek a *menvasszony két fivéréi Mihályi István és
Kefé®
! Vflágj Gni^ Kpbjnyi iSám^r.yCsipkay István s Rombauer Emi!
i * ’ • -*-< TtrkÓVÓH
ö|\Miií£^a«ÍirÁy
most elő
ször került sor alá, a katonaélettől $gy, n^pj^d|,
hogy a kútba ölte
J
‘ "1 , » • - • -
/ j-r {M^ödlironr mint'japuntóiaki írják,
lich nevű’' 17 /vés' ifjú lórroságanalc csillapilfása" vé
gett|}>r»yPunból á
feküdt, senáek^v^é^ében
fél óra múlva meghalt.
.
,,.
nak, mely díj nélkül viszi a nagy fáradsággal egybe
kötött teendőket, — a közönség elismeréssé! tartozik.
A jövő Bó 5-íkén tart^ő
tendő le-K'Fogyja
— ha tinzsbetetüket -ki. veszik i,^5abhhf|évr^BéEl-^.
lanak, betéti díjjá kát d»«A«nsk-e?l ava^QMjogédlwhk ■
lesznek ujabbi betéteikért és behatási dijakat nem
fizetni; ez nagyon fontos kérdés, mpiyijekie|r >
döntésétől függ az intézet jövője iá virágzása. Azért
kérjük aj: inUzoú-tagokat, hmrjL a jelzett napon mi-»
női számosabban jeleljenek
• । » J W il
F
M£GVKI 4llRBK. í f . < 1
-
f „ - ’
_ y^ESEJ^
— Egy köszéhakná*robbanásai
?
’X^Éancí^ster
ás-ki'wülbelül 3000 tonna szépéi
szombat déluMzí
epenlei akartak" jimiu az bt fi Mól. Hét órakor
ipunkás rMarlow és Thomas fölment, hanem paraflE
lámpát! vtttel-dienAö lámpa helyett. Az utón a
áramló gázok áltqj
gyertya valószínűleg tüzet Bfká8
a^kalmazya
Ml
i később több munkáé fel akart jönni, a kÓT ember
már,hamuvá égett., Marlow feje a leszálló kocsi
'rék« Wfiíé1 wn fezbrítva és miután az is részben égKu
I
ua.bmáratáJál'jkeHett a vizétjln az aknába
"téní es caak így Tehetett ‘ a testet eltávolítani. A 1 pí
mnuKaftrai segítségükre le ukart sztniani. Epén »*■
(dp^< le/ ^aft^-jmppnij gpppaut. /fogy .pobbwrht hal
lottak : .ekkor 4 munkás . volt még lent; ezek kiírni
belyiségét fqbr. IB-ére virradó éjjel t* kapu bejárás
nál Tótli lat.4 Lajos ^tr 'há^a felöl? *ótaál(Xi kiartlÁ!.
A zsivábynák msaéMéááeky'fellettJlenjhLfrW
gél, mert a két pénztár közötti helyet választó ki,
melyet előre fekete ironnal megfogyze|tp A lyuk, me
lyet vájt, elég kényelmes volt égy embernek, hogy
láSujhaésék; .de^^Alvaj úydzmadjá^
W
vil el liéhaá/ Üaidsdál ' ég$’eb^ A'M'tM. Hr hfeH
küí volt. A nagy pénztárt azonban
elmozMbtta, valószínűleg a hátAljábóizsí^tttr ineg|
égy'
lésbe
röpült és mint formátlan anyag huUptttyi&za. Ki?
— A görögországi tél Nálunk és égfez T?én^pországban, Francziaországban a legenyhébb tél
awry
régóta nem emlékeznek hasonló msleKá
(
Ellenben a görögországi tudósítások
ell^kezorŐl értesitnek. Görögországban embeieiíÖr
kezet óta nem yol| oly yigoru.-éél, mint az ic
íftthiíbbl &jákph)og^/á'híjMhM»kjegyre-má*ra kői
I
Q kr
SB.lt It VT 1
rl/V
A—
—■
A tett efkovetese,
mert e tájban u;
Tóth Lajos ur kutyája. (Polgármester.)
napon 18* velsrast mntatett' a nevmérö a napon. —
Athén utczái úgy el vannak borítva hótÖmegekkel,
.
Fővárosi levél.
Tisztelt szerkesztő Art
Szíveskedjék alábbi soraimnak becses lapjában
helyt engedni
Mint Jász-Nagykun-Szolnókmegye szülöttje, érdekkel viseltetem megyénk hírlapirodalmának viszonyai iróniában. Sajnálattal kell azonban kijelentenéhi, hdjgy egynémely erre vonatkozó megjegyzései
met már továbbra nem fojthatom el, hanem nyíltan
kimondom azt, a .mi engem már régen megbotránMKüpínüí?
őr,;.;;
Karczag városában két heti-lap élet-halál harézét Vfoé Egymás ‘éllen. Egyiknfek úgy, ■ mint másiknak,
csak dyva^jp, vagyok, mindkettőí/^e jfotöm, pe füs
töm" — mint a magyar íejnber/mp«diia. E.^arqTma^
gában véve nem Uykulönös jelenség^ gfoly ^^yelmet
érdemjd^0ngrt s^no^ hozZF vagjFuk^. szókva, hogy
a vidéki hírlapok nem ritkán a polemizálás hálátlan
és meddő mesterségéhez folyamodnak és azt nagyobb
ügyhöz méltójerélyességgel és kitartással folytatják;
foglalkÓznLbanejpi} rán^uta^i azpn irányra és .fegyverekre,
Amelyekkel a közügynek szolgálatot vélnek tenni.
A „Közérdek" úgy látóm „oppositiót csinál"
;Kforczag város polgármesteré ellen, mig a „NagyDnság" egész^oíbciosus apparátussal mellette búz»lkodik. Ez magában a száraz tény, melyhez serami
Mzöm, mert a helyi viszonyokba ’ és körülményekbe
>tm lévén beavatva — az érdekelt felek ítéletére
xell bíznom, ho^gjf a^^rkesztő‘urak aközül melyik áll
M igazség terén. 'Kétségtelen áz, hogy mindkettőitek
JŰÍáspontja jogos; a K-nek szabad elégedetlennek
Wini és opponálm^ ellenben a ,NK-nak joga van a
Mlgárm^tert;. A^étjélpiatíii,, a megtámadott intézmé^ekért síkra szállaní, úgyszintén az esetleg felmeSjtlt vádaknak igazságtalanságát bebizonyítani. Azon
sa a közönség is megkövetelheti aztán, hogy az ügy,
fivért ezen urak mérkőznek, ne szenvedjen — és az
(Kdalmi tisztesség elvárja, miszerint említett joguk' fal oly módon éljenek, hogy avval a hírlapirodalom 4
tekintélyét ne csorbítsák. Azonban mit látunk?
Á „K." opponál, de irályában ítHeg tudja tar
tisztességes irányt, Is ha gyakran szenvedélyes
korántsem igazolja azon eljárást, melyet vele
szemben a NK. követ, midőn úgy támadásaiban, mint
tóinden más polémiájában á 'személyeskedéssel vezetá^ti tollát, é» ellenéből! bly hangot fasznál, milyent
2 tisztesség legkíméletesebb jelzővel illetlennek bégbz. ■ Az ilyen hang nem használ -az ügynek,
lyért síkra széliünk, és nem volna várható ezen
jlyről, a honnan cs^k a painap^ olvastam, égj’ megVfoí vidéki /ívUp^dalpm
tami a
éljenek megóvása érdekébe*£x'Ne‘m arándéksapm
Nyitására,- a NK.
ig, ha rámutatok
számában követett
el, midőn ellenfelének azt írja, hogy: „ne ugasson."
Tisztelt szerkesztő ár! az ilyen sty Ionhoz nem
kell commentár, mert nem hiszem, hogy egy ügy
iránt való buzgólkodáa az, mely ily szavakat diktál
ez ember pennájába; azt sem hiszem, hogy a megtá
madott fél, ha rászorulna is a védelemre, ily szavakkel kívánta azt végeztetni; de igenis hiszem, és
beláthatja azt minden józan gondolkozása ember,
hogy egy ily irányban szerkesztett lap korántsem
felel meg czéljának és azon hivatásnak, melyet be
tölteni kötelessége. Már pedig, hogy egy megyénkbeli
lapnak van czélja és hivatása — azt mindnyájan jól
tndjuk. Ép azért a kinek szivén fekszik megyénknek
fejlődése, érdekeinek fontossága, az csak lelkesedés
sel üdvözölheti mindazokat, kik előmozdisása végett
fáradoznak, de másrészt kötelesaége felszólalni azok
ellen, kik kicsinyes érdekekből compromittálják szón
ügyet, melyet épen czélnak Írtak zászlójukra — a
megye érdekeinek képviseletét.
Ennyit kívántam elmondani. Magamért mond
tam, a mit mondtam.
Fogadja tek. szerkesztő ur hazafias üdvözletemet
Budapest, 1882. febr. 9-én.
Szegő A. Antal.
Irodalom és művészet
— A világirodalom története czimü Tettey-féle
derék vállalatból a 8. 9, és 10. füzetet vettük, mely
három füzet ép oly alaposan, mint érdekesen adja a
franczia irodalom ismertetését A magyar ^kiadás
átdolgozója ezt jóval bővebben tárgyalja, mint a német
Scherr s nagyon helyesen nem ezután, hanem Nisard
páratlan munkája után halad. A német mester elfo
gultsága a latin népekkel szemben, a kicsinylés, melylyel irdahnunkról beszél, nem elégítheti ki a részrehajlatlan olvasót. N^ard eszmegazdagsága és gyönyörű
nyelvezete ellenben oly élvezetes olvasmányt képeznek,
mely szabatos visszaadás mellett jóval felül emelke
dik Scherr német eredetijén. E füzetekhez két mű
melléklet van adva. Franczia írók arczképeí a XVI.
azázad első feléből és Ani írástudó fenmaradt aegyptí
papyrusa hű szinrajzban. Egy-egy füzet ára 30 kr.
dina —. — Búzadara 100 kiló 24.— .— Árpa
kása 100 kiló 14.—. — Bor uj 1 hectoliter 24 fit.
ó bor 30? — Sör 1 kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.-------- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött,
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr-----Szap
pan 38 kr. — Marhahas 52 kr. — Szalonna 70 kr.
Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsir 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
— Az I88L évi törvények az oly hamar közked
veltségre vergődött jegyzetszélü kiadásban ép most
jelentek meg teljesen. A testes kötetet Tettey Nán
dor és társa budapesti könyvkereskedése, a jegyzet
szélü kiadások létesítője, adta ki, szép nyomtatásban,
sima fehér és jó papiroson. Hogy e kiadók mennyire
iparkodnak ’a törvénykiadásoknál az ügyvédek és
bírákra nézve hasznos reformokat létrehozni, arról a
jelen kötet is élénken tanúskodik, a mennyiben az
ismét tartalmaz egy oly fölötte hasznos újítást, mely
csakhamar új barátokat fog szerezni e kiadásnak a
jogtudó közönségnél. Értjük a betűrendes tárgymu
tatót, mely az egész évfolyam tartalmában rögtön
etigazitja a tájékozódót s a milyent eddig nem talál
tunk a törvények egyes évfolyamaihoz adva. — A
Knorr-féle nagy tárgymutató 1880-ig terjed, a Tet
tey-féle kiadás folytatja azt, adván tárgymutatót
az 1881. évfolyamhoz úgy,' hogy e kiadás által meg
lesz adva a lehetőség a törvényeknél mindig a lég- J
újabb évfolyam a gyorsan és megbízhatóan eliga
zodni. A kiadók úgy látszik, keresve keresik ama
módokat, melyek által a törvény kiadásokat a practikus hasznavehetőség legmagasabb színvonalára emel
jék, s e törekvésükben kétségtelenül megérdemlik jo
gászközönségünk pártfogását. Az évfolyam az álta
lánosan divó vörhenyes vászonkötésben is kapható,
miáltal külsőleg semmiben sem üt el más kiadások
előbbi évfolyamaitól s ezek folytatásakép is tekint
hető. Ára fűzve 4 frt 40 kr., kötve 6 frt.
Vasa ti menetren'i
Malis Szolnokból:
Budapestre Czegléd fáié:
4
4
3
7
óra 54
óra .23
óra 27
óra 09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat,
d. u. személyvonat.
hajn. Tegyesvonat.
este tehervonat.
Bátrán M4:
5 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 perei d. n.
Arad-Temessvár fUé:
10 óra 57 p. d.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11—. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.80, silány
9.50. — Rozs legjobb 9.50, közép 8.50, silány 8.—
— Árpa legjobb 6.50, közép 6.—, silány 5.—. —
Zab legjobb 7.Í-, közép 6.50, silány 6.—. — Köles
7-—• Kukoricza 7.20. — Burgonya kilója 4.—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21._____
Kenyér 100 kiló 10.—. — Derese 100 kiló 4.80. —
Széna 4.50. — Borsó 100 kiló 16.------- Lencse 100
kiló 14. . — Bab 12.--------Kőles kása 10.— Haj
10 óra 49 p. éjjel.
Bdspdkladány-Debreozan fáié:
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 21 p. éjjel, s 12 óra 18 p. éjjel (gyv.)
Érkezét Szolnokba:
Budapest-Czegléd felől:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjj^ (gyorsv.)
Hatvan fielöl: 10 óra 38 p. d. •., 11 óra 48 p. ^jel.
Arad.Temesv4r felől: 4 ó. 45 p. d. u., 3 ó. 47 p. hajn.
roapdkladáay-Debreozen felöl: 4 óra 23 p. d. u., 4 óra
54 peres hajnal.
Felelős azerkesatő: Pásztor
FmSU.Z.
Primadonna sörárpát,
Kerestetik egy lakás, 4 szobiig
1 konyha s kamrával Szt.
— hectoliteije 66—67 kilogram
György napra. Értekezhetni e lap
— árusít 200 métermázsát 9 fo
rintjával Fegyverneken
( szerkesztőjével.
Bagossy Károly ügyvéd
nek a vasút melletti, jól berende
Eladó szőlő-kert.
Kudelka József,
1—1
postamester.
zett azóló-ker4|e, épületestől
együtt, jutányos áron
Orvosi tudományos észleletek
a Hof Jinos-félé maláta gyógy-gyárim ánynk
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá■uak vannak elismerve és 58-szor van királyok
és császárok által kitüntetve.
. -jy
■*
Be* Jáaas untak, mint ea,k.asálUtónak, * koro
nás arany érdemkaraaat tahydoaoaának, magas leadjalak
lovagjának.
szabad kézből eladó.
Értekezhetni a tulajdonossal
Szolnokon
1—1
Hirdetmény.
Adám Andrásnak a várban
levő nagyobb háza kedvező
feltételek mellett örökáron eladá, esetleg 188$. évi Szent<yöi^y napjától bérhekiadö. — A feltételek Somogyi
József ügyvédnél megtudhatók
Feltalálója
és egyedüli kémdtőju Ho* Jánoa-féle nuűátakivonztaak
Bé es
GraSenhef Branentraaae Nro. 2. Iroda és gyári raktár
Grabea Briímientraase Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
Melyet dr. Graaichatitter es. k. városi orvos Bérekre
sd<<t ki: ,A Ho* János-féle maláta kémdtmények naveHtem a maláta kivonat! egésaségi sör aa egyesített
makta csokoládé, a mell maláta czukoikák mcgrtareál
tattak Kletainaaky tanár ur vcgyelemséae alatt. Vannak
j benne réssek. melyek aa eméaztéai szervek gyimrméiré
- u.4, as altest rendedé, csirfcalátiójáról, úgy mint m«llurkésségelnél leaováayodás és a hádreletóai
-»»w
nyugtáé ás erásiM talajdoawígáaál fam mdményZy*
haasnáltatik.
Ihr. Gr«aiehstl4t«B, ca. k. városi arvoa Béreben.
ZUBtrck herezeg azt mondja a Ho*»le maláta
kivonat jó ízű «a erisitó, TraagSl gróf tábornernagy
gyógyhatású tápláló italnak nyilvTniWta és reggelire taván. A kühügés és rekedtségül is
sikerrel alkalmait.tik, Imcea, BUsoa nsszoarok és Jiémsa Vachiel urak (világ uagyságsk) áltat
Óvás.
készítménye, védjegynek (ukellképs Ho*
*• "gyedtU gyámoknak áltó gómWlydW
Salakban, alatta He* JH— aév^áiráaával) kell lenni. A
hsnnan a valódiság műm jelvénye Hdavzik, mint hami— Aa el.« valódi H«* Já^w-fél.
„HAFFNER SÁNDOR és Társai44
$
ezég alatt Szolnokon egy
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
állíttatott fel, mely működését már megkezdette*.
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
teljesíti.
TtezteletH
*Mtss>«rt LáuU
▼isi 07*1* XámdéaáL
12-4
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
Szolnok, 188Í. Nyomjon H^er 8á»dor te terei könyvnyomdáiban. (Bu»p^
I
Gymnasium unk jellege.
A Jász-Nagykun-Szolnok 8—270. számá
ban (—e—) lándzsát tör a Szolnok városi gym
nasium catholicus jellege mellett, de nézetünk
szerintj túl lő a czélon s képzelt ellenség ellen
harczol.
Ugyanis a 6—268 számban megjelent czikkecskében az mondatik, hogy gymnasiumunk
első sorban városi és csak azután catholicus.
Azt hisszük, e mondat nem fosztja meg a gymnasiuniot a catholicus jellegétől, csakhogy a
catholtkus jelleget nem tekinti absolut czélnak,
hanem, feltüntetni igyekszik azt, hogy agymnasium kötelessége első sorban a városnak s csak
aztán á catholicismusnak érdekeit szolgálni. Miat
tunk tehát lehet a Szolnokvárosi gymnasium
catholicus jellegű is, csak a most említett elvet
tártsa mindenkor szem előtt, s azt hisszük, hogy
ebben; velünk az egész város közönsége egyet ért.
AÍ másik pont, melyet czikkiró a catholicismusjra nézve sérelmesnek tart, a következő:
„de a'város közönsége sein tekintette e gymnasiumot cath. jellegűnek. “ Pedig e mondat szóról-szőira igaz. Mi ugyan azt is akként értelmez
zük mint fentebb mondottuk, hogy t. i. a város
közönsége is a gymnasium városi jellegét annak
cath. jellege felett pradominamnak tekinti, de
hogy a város mily kevéssé respectálja e cath.
jelleget, azt nem csak a tanügyi bizottság öszszeállitása, hanem azon körülmény is igazolja,
hogy a félévi vizsgákra (melyek kizárólag a cath.
vallástánból tartattak) a kiküldöttek közzé egy
protestánst és egy zsidót is nevezett ki.
És végre mit jelent a fentebb már idézett
mondat a jövőre nézve?! Nerii mást mint azt,
hogy mihelyt a város közönsége azon helyzet
TÁBOZA.
Modern házasságok.
Hútóriik vad aépek éleUML
A házasság szent frigy, melyet egy férfi és nő az egy
ház színe előtt kötnek, hogy egymást jóllétük és bal
sorsukban mind a halálig gyámolítják. Valahogy
igy határozza meg a kathekizmus a házasság fogal
mát; nem tudom, egészen igy-e? mert hát körülbelül
elmúlt már egy tuczat esztendeje, hogy kathekizmust
nem láttának szemeim. — Ez azonban csak mi reánk,
jámbor keresztényekre szól, kik megelégszünk egy
feleséggel s a feleség viszont egy férjjel, s ha már
valamelyik házastárs egy helyett kettőt tart magá
nak, azonnal kriminálisba fogják, vagy nem tudom
én, mit csinálnak a szegénynyel, s a világ csak úgy
lövöldözi gunyjaival. Közönségesen azonban a félj
megelégszik feleségével, s az viszont az ö férjével,
míg a halál, vagy még előbb a válópör el nem válazztja őket egymástóL
Vannak azonban népek a földön, melyekre nem
teljed ki az egyház boldogitó befolyása, s ezeknél a
népeknél természetesen másként kellene meghatároz
nunk a házasságot, s annak definitiója sok esetben
bajos és igen furcsa volna. így hát ne is szólljunk
erről; hanem nézzük magokat e házasságokat. —
Előre is megjegyzem, a mint ezt gondolhatni is, hogy
a vad népek korántsem kötik le eskü alatt életüket
házastársuknak; — óh nem, ők e tekintetben nagyon
óvakodók; de náluk sok helyütt fölösleges is az
eskü, mert hisz akkor néhol minden héten esküt kel
lene tenniük, lévén feleségek dolgában olykor-olykor
igen válogatósak, ök a feleséget korábban megköve
telik maguknak, mint mi, s nem is érik be egygyel,
ben lesz (fájdalom ez nagyon messze van) hogy
a gymnasiumot kiegészítheti, s azt képzett vizs
gázott világi tanárokkal elláthatja s nem lesz reá
szorulva a szt. Ferencz rend nem minden kifo
gáson felüli tanerőire, bizony akkora gymnasium
nem lesz többé kath. jellegű, hanem tisztán vá
rosi minden felekezeti jelleg nélkül.
No de nyugodjék meg czikkiró, ez nagyon
soká vagy talán soha sem fog bekövetkezni,
addig pedig igyekezzünk a gymnasinm városi
és cath. jellegét összeegyeztetni, s igyekezzenek
a gymnasium vezetői akkéntvintézni a gymnasium
dolgait, hogy mint városiaknak ne legyen ter
hűnkre a gymnasium catholicismusa, s a catholicismus is megférhessen a városi jelleg mellett.
És itt nem hallgathatunk el egy ismételten
felmerült esetet. A gymnasiumba jár ha jól tud
juk 5—6 protestáns tanuló. Ezeknek vallások
tatását a helybeli ref. lelkész teljesíti, azonban
a midőn az a vallás tanításra a gymnasinmban
egy tantermet kért kijelöltetni, az tőle határo
zottan megtagadtatott. Ugyan hogy fér ez össze
a gymnasium városi jellegével?! De egyáltalán
mi ártalmára van a gymnasium vallási jellegére
az, ha ott saját lelkészük által az a catholicusok is vallásukban is oktatást nyernek?! Vagy
talán a falak fognának meg szentségtelenittetni
ez által?! Bizonyára ez a középkorba való val
lási türelmetlenség, melyet a gymnasium városi
jellege tekintetéből megtenni nem lehet, annál
kevésbé, mert az ilyen dolog a gymnasium kath.
jellegét nem alterálja.
A mi már a czikkiró statistikáját illeti nem
vonjuk kétségbe, hogy ez iskola első alapját
1835-ben a cath. hívek tették le, de arra kér
jük szíveskedjék csak az ötvenes években folyt
adakozásoknak is utánna nézni, majd megfogja
látni, hogy az adakozók és pedig jelentékeny
adakozók között számosán vannak az a catholi
cusok képviselve.
Hogy a gymnasium miként épült, azt czikk
iró is hihetőleg csak a szerzetjegyzőkönyveiből
tudhatja, de annyit meg a hitel telekkönyvek
ből megtudhatunk, hogy afundus a szerzeté, az
épület azonban a város tulajdona.
Végre a statikát is ajánljuk czikkiró figyel
mébe. Nem tudjuk honnan vette adatait, de azt
tudjuk, hogy azok hibásak. Ez adatok szerint
Szolnok város lakossága 15232 lelket számlálna
holott a legutóbbi összeírás szerint a lakosság
száma meghaladja a 18000-t, a két protestáns
hitfelekezet száma meghaladja a 700-at, és a
zsidók száma meghaladja az 1200-at, a mint
erről bárki meg fog győződhetni, ha a központi
statistikai hivatal az összeállításokkal elkészül.
E számarányok azonban álláspontunkon mit
se változtatnak, mi nem kívánjuk, hogy a gymnasiumnak protestáns vagy zsidó jellege legyen,
sőt nem kívánjuk ez idő szerint annak felekezet
nélküliségét sem, csak azt kívánjuk és várjuk
el, éppen a gymnasium, és az azt vezető szer
zet érdekében, hogy a gymnasiumnál a vallási
érdekek ne helyeztessenek a városi és közér
dekek felé, hogy a vallási türelmetlenség és
vakbuzgóság ne találjon menhelyet a tudomány
nak és nevelésnek szentelt falak között.
Mikor épült a szolnoki városháza.*)
Talán nem lesz érdektelen, és e lapok t. olvasói
is szívesen veendik, ha azon épületnek eredetét, mely
71 év óta úgy a város jó és balsorsának tanuhelye,
mint e város polgárai köz- és magán ügyei iránti
*) Megjeleni a „Ktllaő-Szolnok* 1873. I. éri. 3. (sámában.
hanem több is kell nekik, noha néha-néha, mint ezt vének- és finneknél, mely utóbbi népfaj némely törzse
látjuk, majd másként is áll a dolog.
eskü alatt kötelezi ifjait, hogy más törzsből hoznak
Nálunk európaiaknál, s a többi világrészek mü maguknak feleséget. Tudjuk, hogy a régi rómaiak is
veit nemzeteinél is, meg van állapítva a házasság szabin nőket raboltak maguknak feleségül. Egy Camp
ideje mindkét nembeliekre, melytől eltérni, ha nem bell nevű utazó látott Persia khondisztán nevű tarmondom is, hogy nem szabad, de legalább is nem tományáb n egy gyerkőezöt, a mint inaszakadtából
illik; a férfinak túl kell mennie a huszonötön, s a futott, hátán egy nagy, vörös posztóba göngyölt pak
leánynak a 15-ön, mert különben mindjárt megszólják kal; mig utána egy egész sereg nő és férfi futott,
őket a hat hét X-es nagynénik.
szidva és kövekkel dobálva a fiatal gyereket, ki pedig
A vad népeknél az érettség sokkal hamarább igen jámbor szándékban járt, vagy pedig jobban
bekövetkezik. így Egyptombán nem ritka eset, hogy mondva futott; — jövendőbeli aráját rabolta el a
10—18 éves fiú vesz el egy 12—14 éves leányt, Per- szülei háztól. siában 10—12 éves korukban érettek a lányok; a
A nő rablás különösen azon népeknél divatos
hátsó indiai szigeteken a Philippinákon Jágor egy 9 melyek kerülik a rokonok közti házasságot. Tudjuk
éves 10 hónapos lány lakodalmán volt jelen; a hot a bibliából, hogy a régi izraelitáknál sem volt sza
tentottáknál is láttak már 12—13 éves mamákat; az bad a vérronoknak összeházasodniok. Ennek meg van
eszkimók és aleutáknál s más sarki népeknél szintén. a maga oka; — statisztikai adatokkal van igazolva,
A mi a házassági cerimóniákat illeti, a legtöbb hogy az ily házasság hátrányos a leendő ivadékra,*
vad népnél a házasság megkötésének semmi vallásos mert a közeli rokonok családi bajai, betegségei, mint
színezete nincs. A vőlegény a menyasszonyba vagy a vakság, süketség, némaság, tüdő és mellbajok, hü
beleszeret, vagy megszökteti azt, vagy megvásárolja lyeség, őrültség, stb. sokkal hatalmasabb mérvben
szüleitől. Szerelmi házasságok, ha vannak is a vad lépnek föl átöröklés folytán az utódokban. A vad
népeknél, ritkák; sok népnek szava sincs a szerelem népek, valószínűleg keserves tapasztalatok után, szin
kifejezésére; meg aztán a legtöbb vadnép alacsony tén rájöttek erre, s azért irtóznak úgy a vérrokonok
állásunknak tekinti a nőket, csak a szenvedély tár- közti házasságtól. Ha akadunk is ellenkező példákra
Sfának s megfosztja őket a társadalom minden jogá- mint a hajdan oly hatalmasadé most már lehanyat
1. így a csendes óceán szigetein a nők még nem is lott és elsatnyult persák- és egyiptomiaknál, mely
ehetnek együtt főijeikkel; az ünnepélyeket, melyeket utóbbiaknál a király, vagy is a Fáraó mindig csak
azok ülnek, csak távolról nézhetik, s rájok nehezül a saját nővérével, lépett házasságra; ez nagyon kivé
háztartás egész terhe. Jellemző egy Fidsi szigeti teles. Az uj hollandiai népek annyira pedánsok vol
fejedelemre, hogy nem tudott hova lenni bámulatában, tak e tekintetben, hogy még a hasonló nevüek sem
midőn egy angoltól meghallotta, hogy az angol köl lehettek egymáséi. Ep igy a szamojédok és osztjátők szerelmi dalokat is írtak a leányokhoz. Ideális koknál, a huronok és arowaroknál. A hottentották és
házasságok tehát a vadnépeknél nem igen fordul a szumátrai batták halállal büntetik a rokonokat
nak elő.
ha egymással házasságra lépnek; a zulu kaffereknél
Sok helyütt divatozik a földön a nőrablás; a pedig elszedik azoknak mindenét, s megfosztják őket
vőlegény menyasszonyát elrabolja szüleitől; igy a jogaiktól. A fannégerek, déli Afrika hites emberevői
pápuáknál, az ausztráliai népek-, kuriliák-, tüzföl- annyira irtóznak a vérrokonságtól, hogy mindig más
diek- és tatároknál. — Európában az oláhok-, szlo törzsekből kenteitek maguknak feleséget.
ntézkedé^rknek is színtere volt s melynek falai nem
sokára részben vagy teljesen lebontva lesznek,, a vá
rosi eredeti jegyzőkönyv alapján megismertetj&k.
' Ezeu épületnek eredetére vonatkozólag a városi
'jegyzőkönyv így szól:
„Minthogy a Régi varas Háza már igen elrongyollott, e felül kicsinsége végett a váras közdolgai*
nnk folytatására alkalmatlan volt, a melyhöz már
: ég időtől fogvást hozzá kezdeni készültek. Nemzetes
Kováts András Feő Biró Ur Anno 1811 kikeletkor
egész gyorsasággal. hozzá kezdvén ezen épiilletnek
helyén állott Nagy Boltot elbontotta, a fundamentomit megásatván 8-a Apr. 811. az első Fundamentum
kő több érdemes Tiszt uraknak és asszonyságoknak
jelenlétiekben, úgy * népnek nagy sokasága közt a
helybéli T. Conventbeli P. (Páter') Quardian Tiszte-^
lendö P. (páter) Zsigmondovich János ur benedictiója
után szép pompával letetetett, mely alkalmatossággal
ezen alantt következő írás Pergament™ Íratva, a
mely azután a Tanácsháznak a napkelet felöl való
szögietjébe egy kivágatott négyszögletű köbe több
rendbeli régi és njabb pénzekkel együtt, mellyek
között y4 könnöczi arany, mindenféle esiist pén
zek réz pénzekkel és Bankó czédulákkal együtt volt
betsinálva az épület nagyobb emlékezetére letétetett."
„A fundamentomba letétetett írás:"
„Ezen város házának az első Fundamentoma le
tétetett 1811 esztendőben 8-ik Aprílisben 7 óra tájbán Reggel, a midőn Felséges kormányozó királyunk
vala Első Ferentz, — Magyarország nádor ispánnya
József eö Hertzegsége, Ország birája: .Ürményi Jó
zsef, Feö Cancellarius: Erdődy József Feö Camerae
Praeses: Semsey András, Al-Praeses: Báró Eötvös
Ignácz, Király személy viselő (Personalis)’ Majláth
György, Oo Budai Cameralis Praefectus: Nyéki Né
meth Sándor, Főispánjaink: Nagyszalatnai Báró Fischer látvány Egri érsek. Alispány: Péchujfalusi
Péchy Gábor. Ns. Vármegyénk Feö Jegyzője: Halasy
Károly. Feö szolga Biránk: Elek látvány. Alszolga
Biránk: Dévaványai Halasy József ur, a kihoz ezen
solemnitásra szerencsénk vala; 2-dik Szolga Biránk:
Retsky László. Rendszerént való Esküttünk: Fülöp
Imre, Váczi Dioecesanus Püspök, Kármánházy László,
Parochiae Administrator és a helybéli T. PP. Franciscanusok Conventjának Quardiánja, Zsigmondovich
János, Vicarius: Demko Mátyás, Helybeli Tettes Soo
Tisztség Perceptora : Szeefrancz János, Contrallórja:
Maltzer Péter, Szál Tisztségnél Szálmester: Udvarnoky Mihály, Contrallór: Kummer Ignátz, Soo mázsa
mesterek: Demjen (?) Pál, Stróbl Márton, Innocent
József, író Deák: Batta Mihály, Szolnoki királyi Magazinum Tisztje: Brauner József, jelenlévénKindt(?)
Pál ur Tokajból, a ki 5 frtos Bankó ezédulát tett a
fundamentomba, Város Feö Birája: Kováts András,
a ki serénységének köszönheti ezen épület felállítta
tását. Második Bíró: Nagy Tamás, Tanácsosok: Rhedl
Ferentz Perczeptor, Lendvay Mátyás, Baranyi János,
Séra József, Akiad András, Kindlovits Ferencz, BorBiró: Gombkötő Mihály, Hid luspector: Farkas János
Másutt a leendő félj, mint emlitém, jövendőbeli
jét megvásárolja a szülőktől. A régi magyaroknál
kétségkívül szintén így volt ez; világosan erre utal
nak az „eladó lány" és „vőlegény" (eredetileg „vevő
legény") kifejezések. A menyasszony ára különböző
lehet, egy pár sertés, juh, tehén, vagy az északi né
peknél* egy két iramszarvas, prémes állatok bőrei,
Afrika némely törzseinél egy puska, egy pár rőf
finom szövet, stb. Így aztán a nő a férfi tulajdonává
lesz, ez rendelkezik vele teljesen, s át is hagyh*tja ^ódáira. így a közép amerikai kariboknál az
elhalt atya valamennyi felesége a legidősebb fiára
“áradj ®véve saját édes anyját. Sőt az arany parton
Afrikában a fejedelem halála után azon fiáé lesz a
trón, amelyik birtokába kerítette atyja háremét
Egyébiránt az asszonyoknak ilynemű fontos befolyá
sára sok nép történetében ráakadhatni, igy a török
és persa történetben, s némely helyütt e befolyás
annyira megy, hogy a fiuk anyjuk nevét öröklik; ez
azonban ritkán van igy, mert a nők dolga legtöbb
esetben rosznl megyen. Hogyne, mikor a leányt meg
sem kerdézik, szereti-e azt a férfit, a ki kit, vagy
három, tinóval akarja megszerezni öt, ragyogó csilla
gát, jövendőbeli boldogságát, A mohamedánoknál a
- a nök tudva levöleg futyulozottsn járnak, s a vőle
gény más által kéreti meg menyasszonyát, maga nem
is ösmerí, nem is lát .atja azt, csak a lakodalom
után; mit várni most az ilyen házasságtól? — két
ségkívül semmi jót, mert bizony néha-néha megesik,
hogy a menyecske pisze, hályogos szemű, vagy talán
kissé nagyot is hall, s a kiábrándult vőlegény rövid
időn másik után néz.
Mert bizony a vad népek nem igen elégszenek
meg egy feleséggel, nekik van kettő is, három is,
vagy :,z előkelőknek annyi, a mennyit kitaitani tudnak,
így. van ez a mohamedánoknál, Ázsia és Afrika., valainmt Ausztrália népeinél is mindenütt ágy, hogy
az asszonyok száma tömérdek; igy hiteles angol uta
zók emutik, hogy Felső Guineában az asantii király
feleségeinek száma felül van 3000-en. Közép-Afriké
ban Mtéza, Uganda fejedelme 500 nőt tart háremé
ben. E fejedelemnél éppen akkor, midőn Stanley
építő mester Pintér János, Fodor Mihály; Tutor.
Kutzora János. Külső Tanácsosok : Lami András.
Bíró látvány. Vidra József. Vidra Ferentz. Csényi
György. Dósa Sebestin. Bozsó látvány. Nagy látvány.
Horváth József. If. Farkas János. Morvay János. Lévay János. Szöllösy Pál. Papp Mihály. Csősz Ferentz.
Kis Pál Ferentz. Hegedűs János. Bozsó János.
Szűts Balázs József. Fantsalyi József. Fekete János.
Bozóki András. Bede József."
„Áts mestere ezen épületnek: Tunkl Ferentz.
Kőmives mester: Kotzka Jakab. Kőmives Pallér:
Hartinger János."
„Íratott akkori'Város Hites Jegyzői: Sepessy
Mihály és Bozsó Antal által."
„E mód szerint letétetvén a fundamentom, az
építés munkájá olly gyorsasággal folytatott, hogy
már akkor észtben September hóban a Piartz felől
lévő tractus egészen elkészülvén 21-a sept. 811. ebbe
szerencsésen lakni által is költöztünk. Hogy pedig
az Egek ezen uj épületben városunknak tsendes és
békességes lakást engednének ugyanazon esztendöbéli
november holnapnak 24-dikén estvéli 6 óra tájba a
helybéli Conventnek Quardiánja T. Páter. Üj Ignácz
által benedícáltattak, melly solemnitásra behívatván
az helybéli Tiszt nrak mind, úgy a Honoratiores, nem
különben szomszéd nraságok közül is némellyek, a
szomszéd Tiszt Urakkal együtt, a Benedicálás után
I a vendég uraknak itt a város házánál illendő votsora
। adatott, mely után megszólván a muzsika az Érdemes
vendég urak, kiknek száma mintegy 150 (személyre
(ment majd csak nem viradtig a Tanács Házban a
legnagyobb vigassággal mulatták."
Közli:
.
E. B.
Főispáni beigtatás.
I. Előkészületek.
Az ünnepélyes bevonulás előkészületei Szolno
kon élénk mozgalmat idéztek elő. A febr. 18-ki városi
közgyűlés alkalmával városunk polgármestere elöterjesztest tett az ünnepélyek részleteiről s a képvise
lők minden erre vonatkozó intézkedést helyeselt s a
szükséges költáágek folyóvá tételére a polgármestert
felhatalmazta^Jieg az nap felállították a diadalka
put a város vasút felöli köutczája elején, mely impo
záns nagyságával nemzeti szinü oszlopai, dús zöld
lombjai és lengő zászlóival nagyban emelte az ünne
pélyt. Messziről olvasható volt a bizalom gerjesztő
„Isten hozott" felirat, a megye, város és főispáni czimerek közt. Innét befelé a megyeházig magas fehérre
meszelt póznákról nagy nemzeti szinü zászlók leng
tek, valamint az útba eső házak legnagyobb részéről.
II. Fogadtatás Czegléden.
Febr. 19-én reggel a gyorsvonattal Bárczay
Gyula szolgabiró és Kerekes Géza megyei jegyző
Czeglédre utaztak, hogy a reggeli 91/, órakor oda
érkező Beniczky Ferencz főispán urat a megye nevé
ben fogadják. — Ott volt az állam vasutak szolnoki
üzletvezetője Riedl Ede ur is. hogy az érkező főis
pán urat üdvözölje 8 ez alkalommal Szolnokról átho-
1877-ben itt járt, keresztény és mohamedán hittérítők
voltak, miudenik fél, kapaczítálni igyekezvén öt a
maga vallásának. A főnök nem tudott határozni, igy
szólott Stanleyhoz: „a mohamedán vallás igen szép,
mert megengedi a több nejüséget, de nem tartom
czélszerünek azért, mert tiltja a borivást; mig a ke
reszténység éppen az ellenkező hibábeu szenzed, nem
tudom elhatározni, melyiknek hive legyek, adj nekem
e dologban tanácsot; s Stanley csakugyan nyélbe
ütötte a dolgot, azt mondván ueki, hogy legyen ke
resztény, hisz azért úgy is tarthat magának felesé
get, a mennyit akar. S a főnök hallgatott a jó szóra,
s most keresztény, és nincsen neki, csak valamivel
több, mint 500 felesége. — Az amerikai indusoknál
még legkevésbé volt elterjedve a soknejüség.
A férj halála után nejei néhol annak fivérére
szállanak át örökség gyanánt. Némely arab törzsek
nél divatoznak a feles házasságok is; a nö három
nap lakik együtt egy folytában férjével s a negye
dik nap, hogy úgy mondjuk, kimenője van, s aztán
3 napig megint a férjéé* és igy tovább. Bizonyára
furcsa fogalom a családi boldogságról.
,
Akadunk azonban még ennél is fonákabb do
logra,* 8 ez az Utó Indiában s a malanéziai szigete
ken divatos több férjüség; különösen divatos az üj
Hebridákon, hol két három embernek csak egy fele
sége van. Hasonló szokásra akadank néhol az uj
zeelandiaknál, eskimóknál és^más sarki népeknél, a
mire különben a szükség, a nőkben való hiány kény
szeríti az embereket. De hát nekik igy is jó, s a
legöregebb fivér felesége közös felesége valamennyi
fivérnek, vagy a hol a többnejüség divatos, a meny
asszony húgai is mind a férj nejei lesznek. Az ilyen
sajátságos szokások Tübetben is divatosak.
„Az ilyen házasságok viszonyait illetőleg tehát
az ember lényegileg miben sem különbözik az állatéktóL A férfi egy nejü, vagy több nejű, s a nö egy
férjü, vagy több férjü, épen úgy, mint az állatok. A
gorilla és csimpansz egynejüségben élnek, a nősté
nyek hűséget fölötte féltik, de másrészről ezek is
nem kis mértékben figyelmesek féijeik hűségére. Az
anyai szeretet, a magé vak odaadásának minden je
zott kényelmes I. osztályú sálon kocsit Szolnokra
leendő utazás czéljából felajánlja. — Megérkezvén a
Budapestről jövő vonat, fos pán urat Kerekes Géza
üdvözölte, a kíséretet felajánlotta, s kikérte a sze
rencsét, hogy ö mltgát a megye székhelye Szolnokra
kalauzolhassák, hol a megye és Szolnok város kö
zönsége bizalom teljes örömmel várja. Főispán ur
hasonló rövidséggel megköszönte a meghívást s átszállott a részére fenntartott kocsiba, hova az épp
akkor Budapestről utazó Horthy Istvánná ő nsgát,
kedves Paula leányával és kíséretét meghívta. —
Midőn Szolnokra, a 2-ik Nagyvárad felé közlekedő
vonattal megérkeztek, szemök beláthatlan néptömeg,
díszes közönség és számtalan négyes és kettős úri
fogaton akadt meg.
A megyei és városi notabilitások a vasúti indóház előtt voltak összegyűlve körülvéve a néptömeg
ezreitől, itt Scheftsik István városi polgármester hatá
sos beszéddel üdvözölte a főispánt s a várost, mely
fejlődésének stádiumában áll, melegen ajánlotta párt
fogásába. Erre a főispán megköszönte a szives fogad
tatást s a város részére pártfogását ígérte, mit meg
is óhajt tartani annyival is inkább, mert lakását ide
szándékozik tenni.
A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után főispán
ur Horthy Istvánnal együtt díszes négy fogatú kocsi
jára ült s megindult a menet a vasúttól befelé.
Elöl mentek a csendbiztosok, míndmegannyi ló
háton, legtöbbnyire magyar díszben, ezután Szolnok
város polgármestere és főkapitánya kocsin, mit Horthy
István fogata követett. E fogat után beláthatlan sora
következett négyes és kettős úri fogatoknak díszes
és díszesebb úri közönséggel. Midőn a fogatok meg
indultak, megdördültek a mozsarak, felriadt az éljen
az út jobb és baloldalán, a szorongó népség sorai
között. A vasúttól egész a megyeházáig sorfalat ké
peztek egyes testületek zászlóikkal, nők, férfiak és
gyermekek vegyest, a rendet a felállított lovas pan
dúrok tartották fenn, különben is ez legkisebb rész
ben sem lön megzavarva. A megyeház elébe érkez
vén a menet, itt Sípos Orbán megyei alispán várta
a tisztikar élén az érkező főispánt és üdvözölte meleg
szavakkal, mire a főispán hasonlóan válaszolt.
Felhaladván a főlépcsőn, a főispán lakosztályába
vonult, mig a megyei képviselők, papság, katonaság
és a többi testületek a nagyteremben foglaltak helyt.
12 óra felé megjelent e teremben a diszmagyarba
öltözött főispán s fogadta a megye közönsége nevé
ben Horthy István bizottsági tag által remek sza
vakba fűzött hódolatát.
Ennek megtörténte után saját lakosztályába vo
nulván, bevezettettek hozzá a tisztelgők és pedig pap
ság, katonaság, közigazgatási bizottság, megyei tiszt
viselők, szolga bírói járások, rendezett tanácsú váro
sok, szolnoki ipartársulat, iskolaszék stb. E testületek
szónokainak előadására a főispán behatón és érzetesen válaszolt. Két óra felé véget értek a küldöttsé
gek tisztelgései.
Este 7 órakor Szolnok város közönsége a vá
rosház udvarából megindított fáklyásmenettel tisz
telte meg a főispán urat, ki e kitüntetéstől elérzékenyülve, lekötelezöleg válaszolt Somogyi József ur
nák a város közönsége nevében hozzá intézett be
szédére?
III. Az ünnepélyes beigtatás.
Az ünnepélyes beigtatás végett egybehívott rend
kívüli megyei közgyűlést Sípos megyei alispán febr. 20.
másnap kevéssel 10 óra után megnyitotta és miután
a beigtatást megelőzőleg Bánréve pusztának Mezőtúr
leivel az állatoknál épugy ki van fejlődve, mint az
embernél. Hány apa, vagy anya van, a ki képes meg
tagadni gyermekét, s a vad népeknél az apa, vagy
anya kénye kedve szerint megölheti gyermekeit, anélkül,
hogy eltitkolná vagy valaki felelősségre vonná őkét;
s a gyermekek viszont szüleiket teszik el láb alól,
ha már terhűkre kezdenek válni. Így ölik meg az
ausztráliai népek különösen leánygyermekeiket, mint
fölös számban szükségteleneket, éppen úgy, mint megöldosik egy-egy kivételével a bivalyokat is, minthogy
ezek nem adnak tejet." (Topinard „Anthropológiá“-ja.)
Mily boldogok vagyunk mi, hogy nálunk más
kép történnek a házasságok, más a házastársak közti
viszony, stb. Nálunk az u. n. ideális házasságok vol
nának divatban: kivéve, azon házasságokat, melyek
nél a vőlegény menyasszonyának örök szerelmet esküdözve veszi el annak egy pár ezer forintját, vagy
nehány hold földjét, hogy majdan azoknak elfbgytával megkezdje* a „Váljunk el“-t játszani. Van azon
ban az európai házasságoknak még más hibája is. A
példás családi életet élő khinaiak méltán vetik sze
mére az európai társadalomnak, hogy mig az apa
egyik gyermeke a táisadalomban bárminő állást el
foglalhat, addig a másik gyermeke talán mert nem
a törvényes anyától származott, mostoha sorsra jut,
az apa nem akarja őt elismerni, mindenki leveszi róla
kezét, s a társadalom külön gúnynevet adva
kirekeszti kebeléből. E tekintetben meg kell valla
nunk, hogy a vad népek felettünk állanak, s nem
minden alap nélkül gúnyolódnak a khinaiak az euró
paiakkal, midőn azt kérdezik tőlük, hogy hát „Euró
pában is van családi élet?" De hát vigasztaljuk magunkat, hogy van; nyájasabb boldogitóbb jólétet árasztobb, mint a khinaikat kivéve bárhol másutt a kerek
ÍTa háza88Úg iga® tisztaságában, mint
boldogító frigy csakis nálunk a müveit nemzeteknél
van meg, hol a két házastárs feláldozza együtt és
egymásnak egész • életét gyermekeik boldogitására.
városához való csatoltatása határozatilag kimonda
tott éb a megyei javadalmazás iránti javaslat elfo
gadtatott, egy küldöttség menesztetett Beniczky Fe
rencz íföisgán ur ő méltóságához, őt felkérendő, hogy
a gyujesteremben megjelenjék. Kevés szünet után a
főispán ur diszmagyar öltözetben a jelenlevők har
sány éljenzése között a terembe lépett és elnöki szé
két elfoglalta. Kerek József főjegyző erre törvé
nyesen felesküdtette ő méltóságát.
. Á hivatalos eskü után Kerek József megyei
főjegyző a következő beszéddel üdvözölte a főis
pán urat:
szem előtt, maga a tisztikar összege sem tűrne ön sának öröm ünnepét üli királyával, azt
hiszszük elmagában oly eljárásokat, melyek az egésznek hirnemondhatjuk, és adja az Isten, hogy el is mondhasvet koczkáztatnák. — Viszonyaink s az átmeneti kor
suk, miszerint: Magyarország nem volt, hanem van,
szak követelményei, az állam fentartására nagv áldo és lesz!
zatokat követelnek a polgártól, ö ellenben fel van
Éljen a király, éljen a haza!
jogosítva, hogy a hazának hozott áldozatai fejében,
megkövetelje a szabadsággal párosult rend fentartáKözvetlenül az ünnepélyes beigtatás után dél
sat, hogy nyugton és békében (védve jog és törvény
áltál) végezhesse napi teendőit, — követelheti, hogy után 2 órakor a megyeszékház termében diszebéd
az árvák vagyona szent letétnek tekintessék, közle volt, melyen 120-an vettek részt. A jó ehampagne-i
kedési eszközei, a legjobb karban tartassanak. — i 2r ^v®z®s® utón csakhamar megeredt á lelkes felKözségi s megyei kiadásaik legszűkebb keretekbe szo- köszöntések özöne. A diszebéd végeztével kiki sietett
!
Méltóaágoa Főiapán L’r!
|
nttassanak,
a közpénztárak kezelői és felügyelői, ne az előkészületien levő bálra szükséges intézkedéseket
Hivatolonoral járó kadve. köteleimet teljesítem mo.t,
I
csak
felügyelők,
de -azoknak hű őrei is legyenek. A megtenni és már esti 9 órakor a Farkas Sándor
midőn Mehoeayodxt, 6 ctiwm, és apostoli királyi Feleinek legkegyeln|ei>b kinevezése folytán, Jásx-Nagykun-Sxolnok megye fóia- j tisztviselők eljárásai gyorsak, pontosak és igazságo- I ezeglédi zenekara áltál játszott tánezdarabok vissz
hangzottak az egész épületben és tánezra indították
pani székében való beiktatása alkalmával, a megye közönsége ne | sak legyenek.
vűben, tiszteletteljesen üdvözlöm.
a pezsgő vérü fiatalságot, amely kiviradtig aprózta
A
közigazgatás
feladatához
tartozik,
a
csapáBegyénk az 1S7«. 33-ik t.-czikk értelmében alakulván át,
s2,
ia “^“yiben emberileg lehet elhárítani, elke- a nemzeti tánezot. Díszes közönség vett részt e bá
*aen MÓí,‘d ido’
nem "késien 6 év alatt, Méltóságod magas
lon, mely kétségtelenül a legfényesebb volt az eddig
rulhetlen következményeit pedig enyhíteni.
személyében, mar harmadik főispánunkat van szerencsénk üd
vözölni.
... . Mindezek feletti ellenőrzési jog a közönséget is Szolnokon tartott bálák között. A karzatot teljesen
Az elsőt Kiss Miklóst, ki a megye alakulását vezette, vá
11leti, s ennélfogva kérem méltóztassanak, saját s a megtöltötte a néző közönség, és hogy maga a terem
ratlanul ragadta el tőlünk a halál, a második gróf Batthyányi Jókoz jó érdekében, ezen jogukat szigorúan gyakorolni, is zsúfolásig telt meg tánczolóközönséggel, az kétsé
zsef, telve jo akarattal alig, hogy feltűnt megyénk láthatárán, már
ismét tniozott tőlünk. Méltóságodat tehát, a hosszabb egvfittlét
mert csak a közérdeklődés, s a közügyek alapds is get sem szenved.
remenyeben üdvözöljük, mert csak az egyének és viszonyok teljes
merete óvhatja meg magát a jognak gyakorlatát,
felismerésen alapuló, hosszabb ideig tartó működés tarthatja meg
egyfelől s megnyugtatókig hathat a tiszti kaira a
a kornak, és helyzetnek, melyben a cselekvény történik, kimaragabnak ellenében.
Nyilatkozat*)
failv
Aj főispáni állás egykorú a megyék eredetével, s habár elA törvény, ezen ellenőrzési kötelességet a főis
Alólírott
lovagias
kötelességemül ismerem
multak & azon idők, mikor hajdanában, a lovagias korban, a hon
pánra, is reá ruházza.
kijelenteni, miként e hó 20-án Szolnokon, a köz
védelem ügye még nem lévén szervezve, a főispánok vezették a I
En
e
feladatomnak
teljes
ön
tudatában
azt
telmegyék bandériumait a csatákban, s habár, az arisztokratikus kor- I
ebed alkalmával, úgy később egy magános mu
many formának, a nép képviseleti alkotmány által történt felvál- i! jesitem fogom, s reményiem, hogy a jeles tisztikartaea folytan, a megyék a kor kívánalmaihoz képest; nénielv addig
bán, s t. közönségben, ez irányban is támaszt nye- lató társaságban Okolicsányi István tisztelt ba
gyakorolj jogaiknak használatától elestek, mind az által’maradt
rendek. b szabadjon azon reményemnek kifejezést adni, rátomra vonatkozólag mondott szavaimmal Őt
még fenn számukra elegendő tér, melyen tevékenységüket, az ál
nogy soha nem fogok oly cselekményekkel találkozni, sérteni, avagy csak kellemetlenül érinteni sem
lam javára hasznosíthatják, mert ottan van még az állami közmelyek a törvény szigorú alkalmazását tennék szük
igaxgataa közvetítése ezer szálaival, ottan van az önkormányzati
volt szándékomban.
ségessé.
tér, es társadalmi teendőknek kimerithetleu forrása, melyek mind
Kenderes, febr. 22. 1882.
annyian | a föispáni alias jelentősege, és a megvék fenállásáuak
,
T- Közgyűlés, a magyar nemzetnek századokon
szükségesség* mellett bixonyitanak.
at fölényét a többi testvér nemzetiségekkel izemben,
Horthy István.
,
Méltóságod ősi nemzetsége, melynek szálai felnyúlnak az
nem csak a harezba* kifejtett vitézsége adta m«g,’
Árpádok korában hazaíiságba kitűnve, Magyarország közéletében,
hanem erkölcsi túl sulylyal is bírt felettük.
mindég jelentékeny szerepre volt hivatva, és Méltóságodnak úgy a
törvényhozásban, mint a megyei életben szerzett gazdag tapaszta
...
erk’’lcsi túlsúlynak legtöbb támpontja, azon
HELYI HÍR.
latai, biztos kezességet nyújtanak nekünk arra nézve, hogy mea közéletben nyilvánuló morál, mely eljárásaiban ve
Sr^kunnányzata, Méltóságodnál, a legjobb kezekben van íetéve,
zérelte,
az erkölcsi sülyedés, nagv nemzeteket is
— Lapunk szerkesztője több napig távol lévén s
üdvözöljük tehát, és a megye közönségének örömét fejezzük ki a
romlásra vezetett.
fölött, hogy Méltóságodat volt szerencsénk megyénk főispánjául
csak a lap lezárása után érkezvén haza: több fontos
megnyerhetni.
Mennyire lenne annak elburiánozása veszedelmes
8 több érdekes helyi hir e miatt visszamaradt.
Minthogy azonban súlyos időket élünk, mert határaink déli I oly nemzetben, mely számban nem nagy s csak erköl
Kérjük az illetőket jövő számig türelemmel lenni.
részén, vészt jósló fellegek kezdenek gyülekezni, a megpróbáltatá- i
csi tőlény által képes azon hivatásának megfelelni,
soknak csak úgy felelhetünk meg, ha szeretett királyunkhoz tántoríthatlau hűseggel, és kedves hazánkhoz lángoló szeretettel ra- ' melvet keletidé az európai társadalom polgárositási
gaszkodufik, úgy felelhetünk meg, ha mindenkor ugyan, de az ilven I küldetésével- reá bízott. Ez útról letérve, saját lét
válságos időkben leginkább az állam élet, minden tényezői, egv- I alapját ingatná meg.
MEGYEI HÍREK.
mással szívélyes egyetértésben működnek, és egymás iránt kölesöE vidéknek jellege kiválólag magyar.
* Gyászhir. Özv. Makay Gáborné Illési Sára
nős bizalommal viseltetnek, mi szeretettel és bizalommal fordulunk '
Nemzetünk jellege lovagias, bátor és hű. A tör- mint édes anyja, Makay Imréné Hegedűs Mária és
Méltóságodhoz, a kérjük, hogy ezen érzelmeket, kegvesen elfő- I
gadni, s bennünket szinte becses bizalmával megajándékozni mél'ény tisztelete a jogok kölcsönösen tiszteletben tar gyermekei Osváth Albertné Makay Júlia, Makay
tóztassék.
tása a társadalmi rendnek alapja.
Endre, Báthor Gáborné Makay Gizella és Makay
Kívánjuk, hopy axon «ép remények, melvck Méltóságod, é.
Hiszem, hogy ezen érzülettől velem együtt át István; vejei Dr. Osváth Albert fővárosi rendőrorvosa megyénk ré.xéről, a köxtünk, ma kedvexö előjelek közt megin
vannak hatva.
dult hiT.talo. riuouyokboz fűződnek, mielőbb valósuljanak.
Báthor Gábor köz- és váltó ügyvéd; menye Kállay
Kívánjuk, hogy Méltóságodat, a mindenható Isten, hazánk,
,
Ya£>y°k győződve, hogy a király és alkot Iréné; unokái Itj. Osváth Albert, Júlia, Paula és
é. megyénk javára, azámoa évekig eltörne!! ’
mány iránti hűség szivükbe van vésve.
Ilona, Báthor Miklós és Mártha mélyen megszomo
Kerek József főjegyző után főispán ur ő mél
.
kiáltják velem együtt: éljen a haza élien a rodott szívvel jelentik forrón szeretett fiának, férjé
tósága következő beszédet mondotta el:
király.
nek, apjuknak, apósuknak, illetve nagyapjuknak Né
Tisztelt megyei közgyűlés!
A nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott be hai geleji Makay Imre úrnak, Jász-Nagy-KunŐ cs. apostoli kir. .felsége a m. kir. belügymi- széd után, főispán ur a régi joggal élve, egy tisztelet
bzolnok vármegye közigazgatási bizottsági tagjának
niszterő nagyméltósága felterjesztése folytán e megye beli főorvost egy t. szolgabirót és több t. jegyzőt nevezett a Szolnok-Csongrád jobbparti ármentesitő társulat
főispánjává méltóztatott kinevezni.
ki. Ennek megtörténte után következett a gyűlés negye elnökének, köz- és váltó ügyvédnek életének 59-dik
Nem minden habozás nélkül fogadtam el ez állást, dik tárgya: Ö felsége I. Ferencz József apostoli ki- évében f. hó 21-én történt gyászos elhunytét. A bol
mert ismerem azon nehéz kötelességeket, melyeket a irályunk életnagysága képének leleplezése. Sípos dogult hült tetemei a kerepesi temető halottas házá
törvény a főispán elé szab, s melyek teljesítését tőle ! ”rbá», megyei alispán ez alkalomból a következő ból f. hó 23-án délután 3 órakor fognak a sírba le
a haza, s annak kormánya el vár.
beszédet mondotta el:
tétetni. Budapest, 1882. február hó 22-én. Béke
A megye összes admínístrátiójáért nagy részt ő
hamvaira!
Méltóságos Főispán úr!
is felelős, ö maga pedig nem lévén adminístráló kö* Farsangi vásár. Karczagról vesszük a hirt,
Tekintetes megyei bizottság!
z®g, jogköre sokféle félre magyarázatokra adhat al
Megyénk közönségeid Felsége születésének 50-ik hogy a f. hó 16-án megtartott jótékonyczélu farsangi
kalmat.
évfordulója alkalmából tartott közgyűlésében közlel- | vásár fényesen sikerült. A tiszta jövedelem’ 470 írton
Hogy e nehézségek daczára, hódolva uram kirá ; kesedéssel elhatározta, hogy ő Felségének életnagy- felül van.
lyom parancsának, a kegyes kinevezést elfogadtam, I ságu arczképe, hazai művész által elkészíttetvén, itoka az, mert bízva egy felől abban, hogy nyílt, be । ten a teremben feltüggesztessék, mintegy intő például
csületes, és a közjóra irányult törekvéseimben, mint ’ szolgálván arra nézve, hogy köztanácskozásunkban,
A közönség köréből.
a megye közönsége, úgy annak tisztikara az élén mindég, a király és haza iránti szeretet vezéreljen
álló alispánnal támogatni fognak.
bennünket.
Másrészt, mivel azt hiszem, hogy minden magyar
Köszönet nyilvánítás.
Az arczkép elkészült, s a művész ecsete, megember, kinek az alkotmány jelenlegi fenállása szivén । felelt a" várakozásnak, és méltó díszére válik hazai
Mindazok, kik boldogult nőmnek e hó 19-én
fekszik, tartozik azon terheket elvállalni, melyekkel 1 művészetünknek.
történt eltemettetésekor akár a temetésen való
annak fentartása, biztosítása, s állam rendszerünk
íme tehát az arczkép, melyről most a lepel le szives megjelenés, akár pedig fogatuknak ez al
szilárdítása jár.
hullott, ö Felsége I. Ferencz József, Magyarország
A katonának nem szabad tekintettel lenni arra, koronás királyát életnagyságban tünteti elénk, mely kalomra való rendelkezésemre bocsátása által
hogy veszély fenyegeti azon helyen, melynek védelme előtt hódoló tisztelettel hajlik meg minden magyar részvétüket nyilvánítani szívesek voltak, fogad
reá bízatott, neki ott megállania, neki ott küzde ember, és egy történelmi jelentőségű életet ábrázol, jak ez utón legmélyebb köszönetemet szívessé
nie kell. |
mely sok tanúságot rejt magában.
gükért és részvétükért.
Az államot fegyver nélkül szolgáló polgárnak
Ugyanis mindjárt uralkodásának kezdetén, a há
Reta Simon,
sem szabad magát a közszolgálat terhe alól kivonni, ború förgetege zúgott végig, Európa téréin, hazánk
vendéglőn.
akarván ' a közjót, a nehézségekkel is meg kell küz sem maradván abban érintetlenül, és oly zivataros
denie.
korszak állott be, mely, nemcsak más államok és fe
, Ezek bátorítottak fel engem e díszes állás elfo jedelmek, hanem fájdalom, hazánk sorsa felett is
Szerkesztői üzenet.
gadására.
döntött.
,
—
B. főkapitány urnák. Távollétem miatt *
Tudom, hogy a megye tényezőinek öszhangzatos
Később azonban tisztulván a helyzet, és a nem lap vezető nem vállalkozott a köaléare. Ea iá jövőre jön. Szive,
működése szükséges arra, hogy a czél eléressék.
elnézést
kérünk.
4
zet, királyával egyetértésre jutván, a magyar szent
En bizalommal jöttem ide, kérem támogatásokat. korona, mint a nap a felhők közül, győzelmesen, és
Megvagyok győződve arról, hogy bizalmam bi teljes fényében emelkedett ki a zivatarból, mely is,
zalommal, őszinteségem őszinteséggel, barátságom ba a nemzet akaratából ő Felségének fejére tétetvén,
NYILTTÉR.
rátsággal fog találkozni, úgy a megye tiszti kara; felkenetett Magyarország alkotmányos királyává.
mint a megye közönsége' részéről
Eltűnt tehat a rút viszály, és ez idő óta szebb A felső-szászbereki uradalomban
Ezek alapján reményiem, elérjük a czélt, t. i. a napok viradtak a hazára és a királyi házra, mert
m®gye érdekeinek előmozdítását.
soha még fejedelem, alkotmányosb módon nem ural van még egynéhány métermázsa
Én ja megyei tisztikart nem tudom más polgár kodott, mint ő Felsége, első Ferencz József, és soha
tól megkülönböztetni egyébben, mint abban, hogy, a nemzet, még nagyobb lelkesedéssel, és oda adással, répamag eladó. Bővebb tudó
közérdeknek tágasabb hatáskörű szolgálatában áll, s nem környezte a trónt, mint a milyennel környezi, a
sítást ad a tisztartósáír.
©
azon bizalmat, mely irányában úgy a közönség, mint magyar nemzet, ö Felsége trónját.
a kormány részéről nyilvánul, csak kötelességének
Es ez, nem egy rabszolga nép öröm ujongása,
buzgó teljesítése által hálálhatja meg.
hanem egy szabad nemzet szívből fakadó hő érzel
Irodalmi és művészeti szemle.
Néni képez ő bureaukratikus osztályt, mely ér meinek kifejezése.
dekeit a közönségtől elválaszthatja — ö maga hazafi
Krisztus Pilátus előtt.
Biztosítva yan hát a trón a nemzet szeretető
polgár lévén, kell, hogy a törvény és alkotmány által, és az ősi jogaiba visszahelyzett nemzet, a jó
Napok óta szemlélhetjük a művet, melyről nvutiszteletben tartása, legyen cselekedeteinek rugója.
és igazságos király uralkodása alatt, úgy a szellemi, gat kritikája azt mondá, hogy olyat néni *lko4tt
Megvagyok győződve, hogy e megye hazafias és mint az anyagi téren fokozatosan bár, de folyvást ' már századok óta művészi ecset s a jelen kor leg
díszes tisztikara, igazságos és részrehajíatlan eljárá előre haladj
majd a nemzet, néhánv
néhány év | nagyobb
ni
halad, ügy hogyha maid
festőművészének nyilvánította annak alkotój át
saiban, ■ hogy cselekedeteiben mindig a morált tartja múlva, Alpár téréin, Magyarország ezeréves fennállá- । lagyobb
') E Borokért nem felelő* *
uork.
A képzőművészeti csarnok egyik termében van
a nagy műremek, melybe csak aránylag keskeny nyí
láson át jő b? világosság, közvetlenül a képre, míg
a terem többi része sötét.
Szemünk egy pillanatra elvakul, a mint a te
rembe lépünk, a sötétségtől: de a mint balra fordít
juk tekintetünket, azonnal látunk ismét, látjuk a mes
ter remek alkotását.
Mintha nem is kép volna az, a mit látunk, ha
nem igy tartozik, hogy az egész gyülekezet ott ül
a jelenét impozáns voltának megfelelő csendben, a
terem oldalán. Csendben és némán, mint azok, a kik
nézik; mert a mint a képre téved tekintetünk ott
maradunk állva, egy hang sem jön ajkunkra, csak
nézünk, bámulunk a gyülekezetre. Majd megindulunk
önkénytelenül a kép felé; mint a delej a vasát, égy
von az bennünket s észre sem vesszük, mikor a kor
látba ütődünk. Szent áhitat fog el bennünket, szeret
nénk leborúlni a fÖlséges megváltó lábai elé, ki megkö
tözött kezekkel fehér ruhában, vállaira omló haja törtei
vel, isteni fönséggel áll a féktelen tömeg előtt, ideális
tiszteletet geijesztö tekintetét a magasba szegezve.
Vele szemben, a kép jobb oldalán, egy remekül
festett, négy lépcsős emelvényben ül a szintén fehérbe
öltözött Pilátus, njjain számolgatva Krisztus bűnös
ségét, vagy ártatlanságátElőtte két alak ül, baloldalán; az egyik kék
ruhában, kérkedő tekintetet merően Krisztusra sze
gezve, a másik barna ruhában, s arczárói a fölhábo. rodás olvasható le. Pilátus jobbján egy másik alak
ül, bámulva a helytartó arczára, mintha csak kér
dené, hogy vájjon lehet-e itt más határozat, mint
hogy a lázitót meg kell ölni. E fölött egy magas
farizeus támaszkodik a falnak, ostoba pöffeszkedéssel
méregeti a megváltó fenséges alakját.
Krisztus ée Pilátus közt van a közvádló, nagy,
ősz szakálla hatalmas álló férfin, sárgásbarna talár
ban, sötét kékesfekete köpenyben, fején fehér lepellel.
Nyitott szájából mintha csak hallanók a vádat. Egyik
kezével.magyarázza Pilátusnak azokat, a miket mond.
Mögötteegy sarokban három megszólalásig hű alak
tanácskozik a dologról, az ember azt hiszi, hogy
mozog a szájuk és hosszú szakáink.
Krisztus előtt, a közvádló jobb oldalán ül egy
vörös ruhás, sárga öves és sárga föveges alak, a vén
farizeus, kaján szemeivel kárörvendően hunyorít az
isten fiának; ez is oly híven van ábrázolva, hogy az
eiqber szeretné megfogni a nyakát és kirántani a
sokaságból. Krisztus másik oldala mögött egy . vörös
föveges farizeus hunyorgató szemekkel fiimigálja, kicsinyli két más társának Krisztust, kik közül az egyik
vigyázva hallgat eme szavaira, a másik a római ka
tona jobb válla mellett előre dugja kopasz, megszó
lalásig híven alakított fejét, figyelmesen szemlélgetve
a vádlottat.
Kevéssel odább balfelé, egészen az előtérben
egy izmos római katona igyekszik visszatartani a zajongó tömeget, meggyszinű, hanyagul magára vetett
köpenyben, fején sisakkal. Dárdája, melyet vízszintes
helyzetben tart a tömeg előtt, mintha csak egy pár
arasznyira volna a tömegtől, s a megváltó testétől.
Lábszárai közt mintha valósággal üresség volna, oly
remekül van ábrázolva a kép, a saru szíjjá mintha
Orvosi tudományos észleletek
a Hoff Jáno«-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatásuak vannak elismerve és 58-tZOf van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mellHoff János nrnzk, mint c*,k. szállítónak, a koro
nás. arany érdemkereszt tulajdonosának, maga* rendjelek
lovagjának.
valósággal lógna és nem festve volna, azt hiszi az
Előtte balra egy izmos suhancz ordít tátott
szájjal és fölfelé emelt karokkal. Ez előtt egy kék
ruhás mulya alak bámészkodik bamba tekintetével* a
megváltóra, s a kép bal szélén a legvégső alak labujjhegyre állva igyekszik kielégíteni kíváncsiságát.
Pompásan ábrázolt, valóságos élő alak.
Hátul padok vannak, s azokon áll á tömeg,
melyből különösen két alak emelkedik ki, az egyik,
mintegy átellenére a jobb oldali pöffeszkedö alaknak,
egy fehér fejleples vádló, ki Krisztusra mutat, a má
sik a kettő között áll a falnál,- egy egyszerű női. alak,
kaiján kis gyermekével, az egyedüli az egész tömeg
ben, ki szánalmasan tekint az isten fiára.
Ezek a kép fő alakjai, melyek egyenként is mind
valódi mesterművek, s bizonyára hosszas tanulmányo
zás után készültek. Mindenik más alakban, más hely
zetben van, és másként fejezi ki arczával féktelen
szenvedélyét és engesztelhetetlen gyűlöletét.
A többi alak a háttérben van, homályban, s
mégis mindeniknek az arczán élesen nyilvánul a lelki
állapot.
.*
Színezés dolgában is remek,a kép. Középen áll
Krisztus, fehér ruhában, jobbra Pilátus szintén fehér
ben, balra az orditó suhancz, jobbára fehér ruhada
rabokban. Ezekkel ellentétben a kép többi színe majd
nem mind sötét, jobbára meggyszm, sötét kék és
rozsdabarna. Azonban, noha képviselve van itt min
den szin árnyalat, keresve sem tudna az ember semmi
kirívót találni. Krisztust is fönséges alakja és méltóságos arcza tünteti ki, nem fehér ruhája, meg az,
hogy a művész igen jeles fogással jó háttért adott
neki az által, hogy mögüle az alakok két oldalt
elébe hajlanak. Háta mögött nincs, a ki fölemelje rá
kezét, s nem is ezzel akart a művész remekelni, ha
nem az arezokban tüntette föl a haragot és féktelen
gyűlöletet.
Kitünően van alkotva a képen az előtér és hát
tér, a lépcsőzet, melyen Pilátus ül, olyan, hogy az
ember azt hiszi, hogy arra fölhághatna; Pilátus háta
mögé, azt hisszük, oda állhatnánk, a közvádló keze
a faltól oly annyira különváltnak látszik, hogy ked
vünk kerekednék megfogni és lerántani. A közvádló
mögötti három beszélgető alak is megszólalásig hü,
az ember mintegy hallja beszédüket, az ordítását, stb.
Igen jellemző a képre az, hogy midőn Parisban
volt kiállítva, 8 egy anya karján gyermekével szin
tén megnézte azt, a gyermek az anya kérdésére, hogy:
„látod fiam? — azt feleié, hogy: „látom, de nem hal
lok semmit" mert valóban az ember szinte megdöb
ben, hogy mi lesz itt a következő pillanatban.
Szóval életet áraszt a kép minden része, meg
szólalásig hű annak minden alakja. Uhajtjuk, hogy a
műremeket, mely egyetlen a maga nemében, minél
előbb megszerezze a nemzet, a művész pedig minél
előbb kész legyen Ígért 15-ik nagy remek művével,
mely Krisztust a Golgotán fogja ábrázolni, s a melyet
nekünk, magyaroknak fest majd. Nyújtsa az éghoszszura életét, a drága életet, mely oly nagy dicsőséget
szerzett a szegény, kis magyar hazának.
Dr. Somogyi Xguáoz.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.------- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukoricza 6.80. — Burgonya kilója 4.—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.------Kenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 5.50. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.—----- Kőles kása 11.50 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kiló 24.— — Árpa
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectolitef 24 frt.
ó bor 30. — Sör 1 kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna. 70 kr.
_ Disznó-zsir 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
Vasúti menetrend.
Indulás Szolnokból:
Budapestre Czegléd tálé:
4
4
3
7
óra
óra
óra
óra
54
23
27
09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat.
d. u. személyvonat.
hajn. vegyesvonat.
este tehervonat.
Hatvan feli:
5 óra 8 perez reggel, 5 óra 7 perez d. ú.
Arad-Temessvár isié:
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
Fftspőkladány-Debreozen felé:
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 21 p. éjjel, ■ 12 óra 18 p. éjjel (gyv.)
Érkezés Szolnokba:
Búdapest-Czegléd felől:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyorsv.)
Hatvan felöl: 10 óra 38 p. d. *., 11 óra 48 p. éjjel.
Arad.Temesvár felől: 4 ó. 45 p. d. n., 3 ó. 47 p. hajn.
Fdspökladány-Debreozen felől: 4 óra 23 p. d. u., 4 óra
54 perez hajnal.
Felelő* szerkesztő: Pásztor FerenOZ.
Hirdetések és előfizetések
e lap részére felvétetnek
Haffner Sándor és társai nyomdájában
Szolnokon, búzapiacz, szerkesztőségi épületben.
Feltalálója
és egyedüli készítője Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Béé*
Grabenbof Branentrasse Nro. 2. Iroda és gyári raktár
Graben Braunentrasse Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
Melyet dr. Granichrtatter ca. k. városi orvos Bécsben
adott ki: „A Hoff János-féle maláta készítmények neve
zetesen a maláta kivonati egészségi sör az egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta ezukorkák megvizsgál
tattak Kletzinszky tanár ur vegyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél, az altest rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mellnekézaégeknél lesoványodáa és a hideglelést hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
használtatik.
Dr. Grsniohstádtsn, es. k. városi orvos Becsben.
Kismarok herczeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó izü es erősítő, Vrangol gróf táborszernagy
jó izd és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelin issza. A köhögés é* rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatok, Lucca, Nilson asszonyok és Né
mán Vachtel urak (világ nagyságok) által.
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a valódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami
sított visszautasítandó. —. Az első valódi Hoff János-féle
uyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
■B" Főraktár Szolnokon Monszpart Lászlé
fkszortelotábon. Jászberényben: Szil
vás! Uynla I^ászlónáL
12—4
„HAFFNER SÁNDOR és Társai"
ezég alatt Szolnokon egy
(Uj öntvények- és szerelvényekkel)
állíttatott fel, mely működését már megkezdette.
1
Elvállal a ezég e szakba vágó mindenféle munkát s a
megrendeléseket úgy helyben, mint vidékre szigorú pontos
sággal, kifogástalan műizléssel, gyorsan és jutányos áron
tejesíti.
r
]
Tisztelettel
SKaffne/c Sánchoz és tázsai.
Üzlethelyiség: a buzapiaczon, 1396. sz. a.
Szolnok, 1382. Nyomatott Haffner Sándor és társai könyvnyomdájában. (Búzapiaca, a szerkesztőségi épületben.)
10.-272.
EléfizttM ár:
helyben háshos hordva,
v««y:
vidékre postán kUdvo,
Egész évre . 6 frt.
j Fél évre . . 3 frt 50 kr.
S Negyed int 1 frt 90 kr.
Szolnok, 1882. márczius 5-én
[ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
Egyes szám in 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
—
Előfizetések és hirdetések
SZOLNOKON:
a aserkeestőségnél, búzapiaca
"“■h" »<•••<<» három dmaáboo
1-anr hirdetve
— — — _
^mu Bm
tesor
,
__
__
-----__ __
e
__
jw
Többesért hirdetésnél árloeagoéés.
Benitxky Ferenci.
( r*) Tapintat kellett hozzá, hogy olyan
népszerű föispán utódjául, milyen gróf Bat
thyány József volt, oly egyént teijeszazen a
kormány a korona elé, akivel Jász-NagyhunSxolnok megye közönsége meg legyen elégedve.
Mert gr. Batthyányit e megye közönsége és tiszt
viselői részéről oly tisztelet és szeretet fogta
körül, melynek tiszta lángja\még akkor is lobo
gott a szivekben, midőn már a nemes gráf szé
kéből végkép távozott.
A kormánynak tehát helyes választásra kel
lett első sorban törekednie, miszerint oly férfin
lépjen a távozott föispán helyébe, kiről elmond
hassuk, hogy elődjének, elvben és jellemben,
méltó utóda.
8 Benitzky Ferencz ur személyében, vall
juk meg most már őszintén, van reményünk hozzá,
a kormány jól választott
Talán, hogy neve nem volt országos hírű
zajos név, vagy taláa hogy egy történelmi nagy
név után hallottuk és olvastuk az 8 nevét avagy
kr tud^k miféle noették okokból: nem hittük, nem
gondoltuk és nem gondolta tán senki, hogy Be
nitzky Ferencz első megjelenése amegyeszékház termében, oly kedvező benyomást teend ál
talánosan s oly rokonszenves egyéniséget lesz
szerencsénk benne tisztelhetni.,
Dc( a váltakozó gondolatok, hiedelmek és
föltevésé^ után jól esett csalódni e merve kö
zönségének.
Benitzky Ferencz, mint megyei föispán,
TAROZA
A késesük társadalmi jelentősége.
,
Hirdetések
Hirdetési dijak:
kir. postahivatalnál.
Kézirat* k
«"k illírt kosoktól fogadtatnak *1 • ások
Megjelenik hetenkint
egyezer:
vasárnap
• a vidéki példányok ia
ugyanakkor poétára adat
nak. Saerkeeztőeég: Szol
nok, búzapiaca, 1896. ez. a.
hová a lap szellemi részét
illető ^közleményeken kívül
as előüsetézi pénzek ■ min
den egyéb dijak ie küldendők
Ide kflldendők a poétái M-
I keresetlen a mégis tiszteletet és bizalmat gerI jesztő modora által az első föllépés alkalmával
biztosító a megye közönségének osztatlan szeretetét a maga részére.
Székfoglalója nyílt, bizalmas és szabatos,
mely nem affektálja a kapadozó és habozó, se
hús, se hal-féle nagy úri modort; hanem elárulja
az irányt, melyet elvei s jól felfogott köteles
ségérzete sugaltak szivének. Ez pedig csak ön
magával tisztába jött kebelnek adatik.
Maga mondá, hogy ismeri a nehéz kötelessé
geket, melyeket a törvény eléje szab, amelyeket
tőle a haza és a kormány vár; maga mondá,
hogy jogköre sokféle félremagyarázatokra adhat
alkalmat; maga mondá, hogy Őnyílt,becsületes
és törekvései a közjóra irányitvák. Ez egyszerű
nyilatkozatokban mi biztos zálogát látjuk jövő
működésének és jogosult indokait találjuk a fönebb
mondottaknak; mert aki ismeri hazája s megyéje
iránti kötelességeit, a ki nyílt, becsületes s törek
vései a közjóra vannak irányulva, az nem lesz
^^szanyag, kit hol így, hol úgy lehessen ido
mítani^ kormánynak, vagy egyeseknek, amint
talán éppen a szükség vagy érdek kívánja, sem
tettei nem szolgálhatnak okul félremagyarázatokra, — hanem mint becsületes, igaz magyar
emberhez illik, a hazája és megyéje közérdekét
tartja mindig szem előtt. És Benitzky Ferencz
ilyen főispánnak vallotta be magát.
De az itt elmondottak az ő székfoglalójá
nak csak egyik oldalát képezik, s csak reá s
ir^iyelveire vonatkoznak Székfoglalója másik
oldalát, a mi szempontunkból, az kepezi, mely
Pfcotitott taglejtéssel s az ajkak
itt korül sem írható helyes redözésével kiejteni, horv
sem a engány „kait csőm- — sem a phlegmaticwS
t „ke-zét-csó-ko-lom* abból ki ne kerüljön, mert
különben ön szeleverdi ügyvédbojtár, vagy ön higvérü
gentelman, nők körében (mert hiszen a képcsők egyetaláltatott fel, s joggal csakfo
őket illeti,) elveszti minden hitelét s faragatlan tüs
kének fog Irikiáltatni.
1 a
csókolom* kifejezés igen sokféle indu
lat nyilvánulásánál kerül az emberek ajakára.
A hölgyekhez belépő, vagy tőlük távozó férfi^®*J^*t^** 4 fi®®®* elkezdve a jobb nevelésben
részesülő gyermektől az elaggottak csapatáig) üdvöaöl, a jótéteményt jóltevőjének „kezét csókolom-mai uokta megfizetni , vagy viszonozni a nem
neveletlen ember, másik az asszonyom, vagy narvsád megszólítás helyett is csak örökösen „keSt
csókolo““-°t hammál; magunkat excusalván a hölgyvilág előtt, önkénytelenül is o pár szó téved mak*
okot 4 •®n*«getödz2re
nem taláUiatunk, vagy zavarban vagyunk.
teUU.SJííradÍlmJiat 1Í®1®,|1®P riszonyai közt nem
találhatunk müveit hölgyet, ki zokon venné az üdvösitalok eme kifejezését, de igen is sokat találhatunk,
kik soha meg nem fogják bocsájtani, ha őket erek
az egyszmrü „alá^lgájá“-val köszöntjük, hiszen mai
„alásMolg^ja- szót az utczai
gyermekektől sem vesszük szívesen.
ke<ét
®>órt
tul®“u» ▼W miért fogja túlélni az „alá4 körülménynek a hölgy®®JtehB®ib«n’ termtezetében fogjuk
ónk előlege* donnán mellett kSsSItetaek.
NyUttdri kKxl«m«’nyeknek mindea ceatündttrert —r—ir-.
,r,etori
75 Mérel reteittatikVoS
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a kifiaeténért feltétlen köteleaetUéy terheli.
BélyogdiJ minden beígtatásaáJ 30 kr.
a megyei tisztikarra vonatkozik s melyről lep
lezetlenül kimondá, hogy az nem képez bureaukratikus osztályt; de kimondá ennek kapcsán azt
is, miszerint ő a megye tisztikarában föltételezia
m óráit is.
Vájjon mit értsünk ezalatt? Bizonyáranem
mást, mint azon erkölcsi szolidaritást, mely mint
a lánczszem, egy tömör erkölcsi testületté fűzze
a megyei tisztikart úgy működési belkörében,
mint kifelé, hogy reá, mint ilyenre, mégagyanunak árnya se vessen foltot Ezt vária a föis
pán a megye tisztikarától.
A föispáni székfoglaló tehát, habár egyéb
r í®1^® ,Politikai “empontokból tüzetesen nem
foglalkozhatunk is, minden irányban kiállja a
tűzpróbát s Benitzky Ferencz nevének és
személyének, e beszéd méltán szerzé meg a tisz
teletet és elismerést megyéje részéről.
hogy “4vdnk»t «oh*, semmi
körülmények között, ne legyünk kénytelenek
visszavonni; mert lesz alkalmunk elégszer reá •
midőn oly dolgokat pengetünk e helyütt, meJyeknek orvoslását éppen azért várjuk áa köve
teljük a föispán úrtól, mert arra az őszinte masxékfoglalóban
találjuk meg
Világosságot!
, (~€ ) Ez korunknak jelszava, azon fcom»V
8?n,verauFiak
az észt és szabad gon
dolkozást; mely ez alapon többek közt irtó háborút
üzen minden vallási türelmetlenségnek fennen, hiídet-
wllemöriáKk,.
azeuemtörpék, ha ez állapotot méltánvolni. wímko
venm Mn tudv^ köröny&k
mindennek ven története, kétségtelenül legérdekesebb volna a csók történetét ind
Mai napéig rendkívül divatos és nem rósz szo
n-nA, kenem mert . „ékek Mriek^^:
kássá nőtte ki magát, hogy a minden vagy legalább
®KJ^rnuf
sulylyal
igen sok tekintetben unatkozó nagy közönség egy
titkokkal, a csókX
történelmiül,
hangú unalmának elűzése, épülésének és mulattatáírására bajosan fogna distingualt ember vállalkozó
sának emelése czéljából némi tehetséggel és előadási
, . "37®* azonban constatálhattink, azt t. i. hnm
vagy inkább felolvasói ügyességgel bíró inaink a
ha jelenleg a kézcaók társadalmi jelentőaéráral
elöhaladottabb kora és értelmű férfiúink úgy a fővá
-aLttnk, még Wbbrt
rosban, mint az ,e tekintetben még egyhangúbb vidé
lovagkorban, hol minden felserdült hölev
ken felolvasásokat rendeznek a ennek folytán többékevésbbé megérdemelt tapsokat aratnak/
, . A kézcsók társadalmi jelentősége czimü jelen
aísj £
értekezés nem akar ama nagy szabásuaknak kiáltott
felolvasmányok sorába állam, egy és ezer okból, nem
* kézszoritást, a
érezvén magunkban semmi hajlamot arra, hogy társadalmi tanítói szerepre vállalkozzunk a önérzetünk
v®t?®k
U nézetülS^
egyhangúságát tapsviharokban élénkítsük a tán némi
vakaYö’> J^étükben egy^mte
hírre tegyünk azért, mert tapasztalásból tadjuk, hogy
hölgykezét, csupa udvariasságból
a felolvasások legtöbbnyire csak egy pillanatnyi ha
** általam hivatkozott Ssuazonyok lűzei
tásúak a felolvasó éa felolvasmánya csakhamar a te
eaók-tüzmenteaek valának/ mfotwt
ledén örvényébe merülnek.
máz különben sem bírtak férfiban valami soJtomS
Ne menjünk mi ezikünkkel a felolvasó asztal a
mát kelteni.
wt vonzoiaz azt kiváncsi vágyódással körülálló nagy közönség
_ _ A történelem fonalán felmehetünk a
elé, maradjunk esek a régi ismeretlenek, mikor oly
Atörténetéig íT/Th.
jó ismerősünkkel is közölhettük szivünk titkát, minő
tárgyát képezi a kézcsók, s hogy akkor tájban___
a jóhirü „Jász-Nagykun-Szolnok- czimü helyi lapMwb
Mi az a kézcaók? megfelel rá az alamizsnát
„kezét csókolom“-mal fogadó koldus, megfelel rá a - „
4 1®K*“®PÍ®®®N> a hölgyek életében? gonnagyvilág legelső gavallérja, kit szive ünnepeltiének
“ dtalálhatink/LegttnniBpittsb MMS I
megjelenése ékesét csókolom* kifejezésre ragad, a e WlnttAV Mlbne „«á
iUKi a női kézre első lopott csókot.
1____• ••
két szélsőség közt mozgó minden egyéb társadalmi
___ volt, ^rni ie élt,
csoportosat, boldog, boldogtalan egyaránt ismeri,
túrna a hol szóval, hol tettleg, hol egyszerre mindkét
módon is gyakorolja a késeoókolás klasszifikált em
lejtem? awlvik uo mondaná mag^^ldogtohiamkk, fcnnálhon, a benne undorítót no találjuni;
berhez ülő művészetét.
művészet ha a késesókolásbau *ir elfáradt fog küsöimmb
hit, ai« valaki vagy szóval, vagy tettleg kátcsóko•) Ddgot: dolgot helyett, * rím Mtnífi kedvéért.
ban tartassák, ne legyenek a tanuló
I
^i^n^ fogja**a azeméljSk^és
klknsmei-et
legyen
szabad,
a
lelkíisiueret
le
ven
nek kitéve s első sorban a tanárok az
moa< arat rét üznf hanem tárgyilagosan óhajt szó llani;
gven független.
,
.
- kevéssé szelesebb időben—fütyülvén az ajtó ésabla- l
«<Xét tisZtázhi s nem uiabb üsiköt eldobni
Mit ért korunk a lelkiismeret szabadsaga alatt i kokon
át a szél — ne kén^elenittessékatanarcatM^
Ily ^vénnel szemben, baráti jobbunkat
vitatni jelenben nem lehűt szándékunk, mivel inkább ráját elhagyni v^y, magat csúzos bantalmaknakkl J
sem riadunk ^vissza a
azon -csodálkozásunknak óhajtunk adni hű kifejezést,
melvet keblünkben azon tudat keltett, hogy a felvia” A városnak •kötelessége a nevelés-oktatás^ m^g- szellemi .ha^ztókh '•
J
lágosult tizenkiíenczedik században még mindig ta
könnyitni dg által,; hogy U nevezett intézet .tápszer- 4
lálkoznak egyének, kik a vallási tütelmetlenseg nyo
, ,
' __
*
mása alól kiszabadulni nem tudjak vagy nem akarnak. tárai a nmjt. Mihisteriujp* által előirányzott taneszMEGYEI ES KOZSEGL ELET, , ;
Annál nagyobb csodálkozás ingott el bennünket, közökkel rendelkezzél^ hogy ne kényttienittessék még
.
mert szeretjük magunkat a kor embereinek nevezni s manapság is az egyé* , természetrajzi, természettam
vagy egyéb rokon tárgyak előádásánál a tanár akkor,
. ? Szolnok varos képviselő testületé,
mint'ilyenek: elvből gyűlölünk minden vallási türel
midőn a magyarázat^ jérzékitni kellene,' a levegőbe
1582. évi február hó 18-án,. ,8Q2—-26J1882.
metlenséget.
.
beszélni,
8
azzál
megnyugtatni
tanítványait:
szegények
határozatával elhatározta, hogy Szol
Ezen, korunkat lealacsonyító vallási türelmet*
közónfcége a kincstári Uradalom Utlajfenségről, sőt több: vakbuzgóságról látszik vádolni vagyunk, taneszközökkel nem rendelkezvén, meg nem
felsőbb tanintézetünket s igy első sorban annak vezé II1Uta^Ne8ze1 semmi fogd meg jól, bizony, nagyon so- donát képezd' Szolnok város határábanrbiH ás
reit a ^Jásr-Nagvkun-Szoliiok" H—271-dik számában
megjelent vezérczikk igen tisztelt Írója, midőn a czikk vány megnyugtatás ezai inaknak. Hasson ada a czikk- gyakorolt piaczi és vásári helypénz szeaesijogot,
tartási és halászati jogot, az ezen jogok
végszavaiban igy szól: „A vallási türelmetlenseg es iró ur magas befolyásúval,, hogy mindezek valahára a
evakorlásával iáró üres térségekkel, kikötő és
vakbuzgóság ne találjon menhelyet a tudomány és az oktatás-nevelés rovására ne történjenek.
A városnak a pártfogasa alatt álló gymnasium. * , ,.
7orrwa
Tűim, folvók
ban az enüitteteken felül több joga nincsen s ami kirakodó helyekkel, a Zaoyv
é
za^ y
nevelés falai között."
... ~
n . •
Ha őz így volna, kalapot emel nenk a felszólalás jo- mégis van, az inkább talán csak tisztelet és elisme- illető részeivel, továbbá-a várban Jé vo sóstiszti,
snltsága előtt, de milygo ingó talajon leli támpontját a
nevezett megjegyzés, igazolja az, hogy az indok a rés? Mert hiszen Szolnok városának a gymnasiumra mázsatiszti lakot, ugyanott a hid mellett lévő
vonatkozólag autonómiája nincsen tudtunkkal ^0^ kis laktanyát,végül a Tiszahidvámháza
zsebben maradt.
.
. .
Tudomásunk szerint, a nevezett intézet falai a igy a szellemiekbe, a tanmódszerbe beavatkozasi és mellett Jévö kis laktanyát, az ezen épületek
között a nevelés és tanitás soh’sem esett a vallási
térségekkel egyfltt, a magas
éi elekeknek, annál kevesbbé a vakbuzgóságnak, áldo
nisterium s közvetve a főigazgatóság fenhatósága kincstártól 80,000 azaz • nyolezvan ezer o. é.
zatául, hacsak a czikk Írója a vallás-erkölcsös neve
lést nem tartja vakbuzgóságnak. Ha igen, akkor be alatt állván, a városnak a szellemiekben semmi, s igy forintért örök áron megveszi, és a vételár fede- '
zésére szükségelt nyolezvanezer o. é. forintot, a
vonjuk vitorlánkat, mert azonnal tudjuk: hányat ütött csak az anyagi, patronatusi joga maradt fenn.
Árral ellenünk hogy miként van öeMoalhtva a
h < rakarékpé1átírtól, 32 évre
az óra.
,
tanüzvi bizottság s hogy a jelen évi televes vizsgar
.
A vallás-erkölcsös neveles, mily aldas-dus a ha lato/alkalmával
(kizárólag a kath. vallástanból) az 7%-os évi törlesztés ^mellett kölcsön veszi. Ez
,
zára, azt — feltételezzük — a t* czikkiró ur is tudja,
intézetnek
egy
ref.
és
egy
zsidóhoz
is
volt
szerenhatározat
ellen,
1882.
évi
február
ho
2b-től
szasőt tudnia kell, ha nemzete jövőjét lelkén viseli. Mert
kérdjük: mivé lenne az emberi társadalom vallás nél cséje, a czikkiró ur mitsem bizonvit, mert az intézet- mitott 30 nap alatt, a város minden adófizető
a törvényhatósághoz felfolvamodhatik.
kül ? Ki feledheti ki számításaiból azon nemzetek szo ben, mint tudjuk, hivatalos tisztelgés alkalmával minKelt Szolnokon, í882; febr. 18-án.'Scheftsik
morú sorsát, melyeket a vallási közöny vitt a meg denkit szívesen láttak és 1“^ a Jövöbe^^^
a nevezett urak, hogy mily fogalmat alkothattak I
, ’
semmisülés tátongó örvénye felé?
akatholikus léttökre és mily referádát nyújthattak be István, polgármester.
.
.
De talán ismét túllőttem a czélon ? hisz azt
a kath. vallástanból megejtett vizsgákra vonatkozó• Szolnok város képviselő testületé,
mondották, hogy a kor emberei vagyunk, hogy fel
az 1882. évi február- hó 18-án 812—28jl882.
tett szándékunk a korral lépést tartani s mégis a lag: fel nem foghatjuk.
Midőn
a
harmadik
pontban
a
nevezett
czikk
iróia
8Z a kelt határozatával elhatározta és kitűzte,
valláserkölcsös nevelés szükségességét látjuk? Mily
miszerint a város házának emeletre váló felépielleümondás!! ? Legkevésbé sem, előbbi nyilatkoza kétségbe vonja az intézetben működő tanárok
tunk most is hangsúlyozzuk: mi a kor emberei va
tése, az épi« r és köWg^és elfo^a,
gyunk, de nem azon koré, mely szakitni óhajt a múlt
tétlenül
hagyjuk
s
most
is
csaknem
abban
a
nézetI
az építő vállalkozóval megkötendő szerződés .
csaknem minden hagyományaival; mely uj erkölcsi
világrendet akar szabni a léleknek, mely ki akarja ben vagyunk s igy csak azon kérdést vagyunk bát- jóváhagyása, az építkezésűéi szükséges egyszázfrtnak kölcsön Való felvétele és ennek
űzni a vallásosságot a társadalomból, a családból, az rak koczkáztatni: vájjon, ha valaki a czikkiró ur ezer o
évi április hó 5-én,
iskolából; mely egy felsőbb tekintély nélkül óhajtja szakképzettségét kétségbe vónná, ugyan mit vála- módozatai feiett. az
felépitni áz emberiség szabadságának templomát ; melv
eszedhez való az; nem tudod, hogy a varga csak a d- e* 9 órakor, a városház tanácstermébenmega közösügyes dolgoknál is saját egyéni érdekeit szol
tartandó közgyűlésben fog határozni. Ezen hagálja: hanem igenis azon kor, mely szivet-lelket egy kaptáig terjedhet?
Nos!? mit mondhatnak mindazokra az enditett tározat ellen, 1882. évi- febr. hó :,25‘-tőT számi
arántnemesitni van hivatya; mely a tudomány szöj tott 30 nap alatt.,• a város niindcn'adófizető lavétnekét fennen lobogtatja; mely a tudományos kép rend tanárai??!
zettséget a vallások érdekeivel kiegyeztetni siet;
A csikkben még egy
kosa a törvényhatósághoz: felfolyamodhatik. Kelt
eseményt olvasunk, mely dióhéjban ez volna. Az intey
íÁir.jk látván
mely az. igazságot, jogot méltányost szolgálja. Ily. zet
igazgatósága nem engedte volna meg a helybeli Szolnokon, 1882. febr. 18. Seb.érteik István
kornak emberei vagyunk -.8 szeretjük hinni, hogy a
tiszteletes
úrnak,
hogy
az
intézet
valamelyik
tantérI
polgármester.
1
■ L
vakbuzgóságról vádolt tanférfiak is ily elveket val
.
meiben
adhatná
elő
a
ref.
hittant.
I
,
j
'
'
lanak. Ily elveket valló tanférfiak, mily mértékben
Jói van!
.
~------------ ----------------------- -------- --------- -------------------lehetnének vakbnzgök, mily mértékben dagaszthatná
Tegyük fel, hogy a vallásszabadság ellen, a valunwif '
keblüket a vallási türelmetlenség, nem értjük.
tHhlíXl nirvihiK.
Hanem ép akkor, midőn vallási türelmetlenség lási türelem rovására történt. Nézzük : úgy ván-e ez I
_ Bá|j
iparos ^ágm. keddi batyu
ről vádoltatnak, kielégítést lelhetnek a nevezett tan más tanintézeteknél is ? vagy csak kivételesen merő
. ., . .
;
férfiak abban, miszerint a vád a kútfőre esik vissza, vallási türelmetlensegből dívik nálunk e szokás? Biz
ugy van az uram mindenütt csaknem, sőt az iskolai h*1!* zarta be az ldei &rsangöt. Ha a kedelyesseget
mert engedelemmel legyen mondva: az a czikkiró ur
rendtartás is azt mondja: minden tanuló saját leiké- vesszük a tánczvigalmak sikerének mérvadójául, akvállaira' nehezül.
Kifeledte' — szerencsénkre '— számításaiból a szénél nyerjen a vallásiakban oktatást, melyből észsze- kor bátran kimondhatjuk, hogy sikerültebb mulatsát. czikkiró ur, hogy éppen akkor, midőn a tárgyila rüleg ily következtetést vonhatunk: ha rom. kath. az g0^ még csak kívánni se lehet...—* A vigalmatpáratjókedv
családiasság jellemezte, melyhez
gosság teréről letérve, minden indokolás nélkül oda intézet, a kath. tanulók legtöbb esetben túlnyomók s
azok az intézet tantermeiben, a többiek sajat
J
....
...
idobja a türelmetlenség és vakbuzgóság jellegét, egy így
leiipásztoruk lakásán vagy a felekezet tantermeiben, nagyban járult azon körülmény, hogy a nők altalatükröt adott ellenfele kezébe, melyben a türelmetlen
Ugyanezen okoskodás állana, ha ref. vagy zsidó ban egyszerű ízléses öltözékekben jelentek meg. PoL.
ség fenséges példányát mutathatjuk be az olvasó kö
volna
intézetünk jellege. Vagy talán, ha ref. vagy’ gánnesterünk is látható jókedvvel szemlélte a vigazönségnek.
Ha ugyanis a nevezett , czikket egy röpke gon zsidó volna intézetünk jellege, megengedtetnék, hogy dókat. Éjfélkor a tánezot a batyuk és -kosarak lelepdolattal átöleljük, az a következő kevés szavakba a kath. lelkész,, mint hitoktató, az intézet tantermei- lezése-váltotta tol. Á kedves gazdaaszonyok vetélkedve
mutatták be az elfogyasztandó gazdag éléstárakat.
vonható össze: igazatok van, intézetetek kath. jellege ben adhatná elő a róm kath. hittant??
mellett tett lépésiek eléggé jogos, félig-meddig elis- .
M
blrt»k*b.“
ta8adJuk’
Mintha csak agy Boszniába induló regimentet akar,
“
?
,
,, ; , .,
. merem, mért kénytelen vagyok, de fáj szivemnek, tudjuk, hogy ref. gymnasiumainkban sem engedtetik
meg
az
intézet
tantermeiben
a
róm.
kath.
hittan
™lna megvendégelni, oly ^dusan el volt mmdenik
hogy ez^gy van s nem másként; rajta leszek min
den erőniböl, hogy e kath. jelleg minél kevésbé res- tanítása, pedig ott nem, alternáltatuék a ref vallás látva. Kaptak is fejmosást a derék, rendezők, hogy
pectáltassék' Szolnok város érdemes polgárai ré az által.
,
nem bírtak minden családhoz elég fiatal embert venPélda ez állításunk igazolásira Kecskemét és Jégnek fogni. De helyre hozták némileg azáltal, hogv
széről.
- • /
Az'intézet vezérére vonatkozólag meg ki nem
Uúndanik tizfalé és így & helyett ió evett, öróm voit
látja a személyes antipathiát működni, midőn a czikk
a
kath.
ifjak,
nevezetesen
Kecskeméten,
a
segéd
lelnézni az ilyen régi jo időkre emlékeztető magyar venszavai ezt Játszanak mondani: szeretném a nyakato
kat szegig de .még korán van, még benneteket, mint kész lakására vándorolnak s ott kapják meg a lel- j dégszereteter. Hát 'még, midőn az asztalok mintegy
szükséges.^rosz^t,. tűrni vagyok kénytelen. De várja kiekben szükséges oktatást.; De meg aztán at. czikk- I varázsütésre eltűntek, a kedves rendezőnők (mert
odaadó buzgalommal működtek,
tok csak, £Üő az idő s győzni fogok s akkor ki lesz író ur elismeri talán, hogy valamely intézet működési &zok ig voltik)
ö t a tan v v g
csajto „ esi.
j . I ko
csokrokat s egyébb apróságokat minél nagyobb
elégítve vágyam s győzelmem tudatában . . . Alig,
.
*
,6
•
hogy e szávák'elhangzottak, egyet gondol, s feladja Tárgyunk megvilágításához sok ily „Értesítőt" em- I
a várat, melyét oly lelkesen véd a talán elégtelen üthetnénk fel, de ezt, szüktérrel rendelkezvén, nem te- | mennyiségben árusítsanak el a jótékony czélra. bzisége tudatában azt mondja: „Ez nagyon soká vagy hetjük, csak egyet, a debreczeni 1880/1-ki „Értesítőt" vesen is vette azokat a szép kezekből, aki hozzájutemlitjük meg. Ebből a utat istikai adatok vizsgálásá- I hatott, annál is inkább, mert az üy alkalomkor bevett
talán soha sein &g bekövetkezni."
Nem bizony t, czikkiró ur! mig ily álláspontról
’í frgymnasiu.mban^™™; szokástól eltéröleg a tárgyakat meglehetős olcsón
kath. éa 80 zsidó nyert oktatást s mégis a nevezett I
.
,
szemléÍtéljükközérdekű dolgok.
•
•
valUsbelieket
ki
vizelte,
hol vezettettek avullóeiuk- vowtegettek.. - Meg meg kellene emlékeznünk a
De né-eropbetisá Íjunk, lépjünk vissza a tárgyi
I hölgyksozorú legszebb virágairól, de sok volt a kerlagosság tejáré, ha azt esetlegesen elhagytuk volna ban? semmi szó. Ez vallási türelem?! 1
8 vegyük peyexett czikket tüzetesb tárgyalás alá.
Ne legyünk tehát annyira türelmetlenek ; tőre- I
*
7
Abbéli .az is van mondva, hogy á 6—268-dik ( kedjünk kiegyeztetni a személyes érdekeket a közér- I
..
Nezetank «*erint, ámbár a czíkkek a tulajdonkepi tárgyi
j
Pl.
iii.?"'
•
j
iJ
a
»
u
I
tói
lény
ege
»n
elteltek: ha joga- van az államnak althoz, hogy
számban .megjelent első czikkecske, nem óhajtotta dekuekkelí hiszen mindnyáján ugyanazon hazanak l„ áluüafómanott
tanintézeteket.magyar kir.állam gymnasium/
megfosztani a-; gymnamumot kath. jellegétől, csakhogy gyermekei vagyunk, ugyanazon ügyet kell tehat szol- majd .magyar kir. állami főreáltanoda*' Mt. elnevezéssel illethesse,
a kath. jellegét, nem tekinti absolut czélnak, hanem gálnunk. A vallásfelekezeti különbség ne szakit- | azoknak állami jelleg ét tönU-tendö fel, ugyanily jog megilleti
feltüntetni igyekszik azt, hogy a gymnasium köte^ 'són el bennünket, hisz* minden művelt embernek tud- I * ^^ol.iku8í* reő*®atu» hitfeiekezetek által fentartott tanintéa™ «.AK»
1 eteket u; a ha ily tanintézetek katholikua vagy református jel
lessége első , sorban a városnak s csak aztán acatho- ma kell, BU az ember „
vég czélja. Hassunk inkább léginknek tüntetik fel magukat, azt teljes joggal teámk, mert
lícisnmsnak érdekeit szolgálni.
vállvetve oda, hogy minden felekesetnek jogai sért- I az intését an bvék lévén, - a feiekezettség. jeliegzéa.ét&i meg
Szép dologi
hetetlenek legyenek. Ne vezéreljen bennünket sem a I nem fosathaték. Ex, szerzett jogukból, önként, következik. MintDe nem értjük, és nem is érthetjük, miként szol* személyes antipathia, eem a vallás felekezeti különb- 1 üogy pedigjelen hírlapi viták egyik részében ki van mutatv^
.gálhatuá másként, mint ahogy szolgálja a város érde ség a közérdekű dolgok eüntézéeénél, - hanem igenis I
°
, .o
,
*v
i
• > •
• I •»>>•*
t®gjs* áldoaar nllermbev alapittatott es tartatok fenn,
keit vioosi.katk gymnasiiununk ?
a méltányosság.-és jogosság. Ne akarjunk imponálni 4 „i^k részrdipZiig wentény még^k
Talált megfordíthatnék 'a dolga s azt mondhat a világnak, mert actió reactiót szülhet, Míg ezt tesz-: I gymnashnn kfthelikus- jellegűnek tekintendő a attól e jelleget
nék: a városnak' kötelessége a nevelés-oktatás szűk, a közérdekű dolgok minden méltányos követelés 1 “indaddig nem lehet elvitatni, mig arról vagy önként le nem
|
W
“'V
éi d. keit saját fiai érdekében szolgálni* annyiban, ameny- számba vételével fognak megoldást nyerni.
*
. >
°
. l
11
• . • i
I -meeaze jövő titka. Egyszersmind, ki lévén mentve a tárgy, a tonyiben kötelessége -odáhatni; hogy az intézet jó karAzon tudatban z arjuk be ellennezeteink sorosa- | vábbi vitának véget vetünk.
Saerk.
tész s igy eltérők a vélemények'. Azért átengedjük a inkább, mivel e közgyűlésen fo^anépkör a „lenni és ’veszekedésről kell Írnom, : eszembe int a #rVelenczei
nem lenni" kérdés*' folőtthaÜiroxni *
I 1kálmár^/liuAzerélmi -drámáról hallok és hívások, gon
választást j a jeleuvoltaknak.
A négyesekben
dolom „Romeo és Júlíát^s. meg vagyok* győződve':
mintegy 80 pár vett részt. A hamvazó már régen I
— Szerenopa azerencáétlMaég. A hét közepén
ha féltékeny lennék, vnléeágbs „Othelló" támadna be
beköszöntött,
midőn a kedélyes mulatság vé S. J ur kocsisa yéletlfn$l egy ovodabeli kis polgár lőlem. Mindenütt Shakespeare-! a halhatatlan m. is
get ért. |
társnak hajtott,-kit a kocsi rúd oly szerencsésen ta teni, rokona, barátja, felemása az én nagy lelkemnek I!
szított meg, hogy talpra esett, minden nagyobb baj (Elragadtatáiuib«ii * pohártartó vei egy legyet agynucnap.) Kérem,
— Wyttvándt számadás és köszönet Az iparoe
méltóztatnak az én szinipályámat ismerni? Nem?!
*
ifjúság áltid február hó 21-éu. rendezett batyubál nélkül.
— Lehetetlen!!! Ismerik Taímát, Rossit. Sir Aldrid— Necrolog. Varga Flórián, ki mint szolnoki
bevétele 279 frt 74 kr, kiadása 169 frt 41 kr. A
get, Salvinit — s engem nem ismernek! Hahaha!
tiszta jövedelem 110 frt 33 kr a részletes kimutatás kir. járásbiró itt négy éven át működött, m. hó 24-én Hát ez a művész jutaltaa?! De nem úgy, az égre
Budapesten gyomorrák folytán 66, éves korában el
sal az ipafos ifjúsági egylet elnökségének adatott át. hunyt. Közismert és. becsült egyéniség vala, kit fő nem! — En akarom, hogy megismerjenek! (Dühében
kirohnn, * vízvezetékből nagyot iszik, aztán igy lecsillapodva, viazA jótékonyfí-zélhoí adományáikkal járúltak: id. Scheft- leg igazságszeretete jellemzett. Mint biró és ember, xaatér.j Megesett rajtam, hol? már nem emlékszem,
sik István!és ifj. Scheftsik István urak 9—9 írttal; egyaránt spártai jellem volt. Nyersen mpndá ki az hogy nem írták alá az indexemet. Indexem sorsa fli
Bemczky Ferencz ur 5 írttal; Morvay Ignácz ur 2 igazságot bárkivel ’fezemben, ‘ s ennek kimondásától lébe jutott öregemnek, ez meg dühében nem fizette ’
frt 25 krral; Adler Jgnáez, Fábián József, Kreutzer földi hatalom vissza nem rettenté. Nemzetiségére ki a kosztpénzemet. Egyszerű, de szellemes elözmé- ’
román, de azért jobb hazafi volt, mint sok álszentesBalázs, Burányi Gedeon, Szabó József, Szathmári kedö, ki saját testvérét is képes volna eladni, s hogy nyék. Mondjam tovább? Nos, hát igy lettem tháljáé;
igy adtába sors legnagyobb művészét a világnak! —
István urak 2—2 írttal; Balogh Flórián, Boár György, román volt, erre önérzettel hivatkozott. Fáradbatlan Természetesen, mint minden’ művész, először én is
dr. Csépay Lajőa, Füleky János, Gánya János, Jan- szorgalmú, igazságszolgáltató bírót vesztett benne a szinlapot hordtam s ez eszményi j
tás
014
csó István, Illgen Pál, ifj, Kenyeres Lajos, Kreizler magyar bírói kar, melynek tagjai közé saját szorgal mellé esténként kortina húzással foglal!
mából
küzdé
fői
magát.
Egy
ízben
nemzetiségi
or
de
hogy
hordtam
én
a
színi
apót!
Minden
lépésem
István, Lukottkay Béla, Medgyesy Gézp, Nerfeld Fe
szággyűlési képviselő is volt, hová ritka. becsületes
rencz.- Osgyán Albert, Szilber Gusztáv, Sommer Já ségénél fogva jutott. Az .élet küzdelmeit mint szegény bájos szőkkenet,* vilii lejtése,’ csábitó ballet, .minden
szavam szerelmi vallomás, csak úgy. szakadt ránk a
nos, Szuts Izsó, Törley Antal, Vider Győző é» Vigh fiatal ember, irnoki pályán kezdette, s mint gazdag nagy pártőlás. S hogyan húztam hozzá a korfinát!
András urak 1—1 írttal; Fajka Kálmán, Óhegyi ember és biró végezte azt be példás becsületességgel.
Ha vigat adtunk: könnyű lebbehéasel,
Ha szomorút: nehéz erőlködéssel;
_
Ferencz, Szathmári Károly, Szép Mihály urak 50— Temetése e hó 24-én ment végbe nagy- részvét mel
Fütyülve, hogyha operett járta,
let.
A
helybeli
járásbíróságot..C
s
e
fa
1
v
a
y
Beeső
50 krral, Lengyel János ur 20 krral. Mely adomá
Majd megszakadtam, mikor jött a dráma ...
albiró nr képviselte a temetésen. Legyenek e sorok
nyokért, midőn a jótékony czél nevében köszönetünk- emlékének szentelve t
i
Mecenás-közönség nem a primadonnát, nem az
nek adnánk kifejezést el nem mulaszthatjuk Szép
élőadást nézte, hanem engem tapsolt a ooulissák mö— Makacs Öngyilkos. Sághy Jánosné e hó 2,-ikán
Mihályné és özv. Usgyán Istvánná úrnőknek, továbbá gyufaol&it&4 piegmérgezte magát. Még jókor észre gött. (Mellénye zsebéből egy darab alupáni cigaro-bagót húz. elő
Balogh Mariska, Keller Teréz, Lukotkay Karolin, vették a tettet, s orvosi segélyben részesítek, de fiz s egy fidibuszai a kályhánál, nagyokat nyelve, réágyujt.) Hanem
Orcsó Josefa, Serfőző Marosa és Róza, Sípos Ida és orvos által rendelt ellenszert még márczius 3-ikán éz még semmi, de mikor súgtam! Nézte a hőst, á céúiiknst az ördög, a publikum csak az én szavalláZelezník Viki kisasszonyoknak a mulatság szervezé sem'bírták bele diktálni.
somra hallgatott. Utoljára még verset is írtak hoz
— Nerfeld Sándor, szolnoki ismert asztalos, a
sében kifejtett buzgó fáradságukért, végre Haffner mnlt héten szintén gyufaoldattal végezte ki magát. zám; itt hordom művészi tűzzel dobogó szivem fölött.
Sándor és társai nyumdatulajdonosoknak az izjéses Nagy elhatározás bírhatta ’a szererfcsétl^nte lépésig. Ez üdv költemény késztetett arra, hogy nyíltan a
tánezrend díjmentes kiállításáért e helyen is köszö- Halála előtti napon lapunk szerkesztőjének-. Ügyyé^i deszkákra lépjek. — Még ma is emlékszem, Shakes
irodájába^ aj legnyugodtabb ^arczczal‘jeleit 'meg az peare „Szent Iván éji álmát* adtuk. Én „Gyalut*
netünket nyilvánítani. A rendezőség.
iránt tudakozódni, hogy miután ö nejére akarja létezi) játszottam. Első szerepem, „Gyalu" sohasem foglak
— Felhívás Szolnok város müveit közönségéhez.
ingatlanságát átruházni, mi tevő legyen? s midőn e feledni! — Mikor lassú, méltóság teljes b> négykéz
Azt hiszszük, mindenki egyetért velünk abban, hogy végből a kir. közjegyzőhöz utasittátott, szintén a leg- láb, az oroszlány bőrben a lámpák elé vonultam
vái-osnnkat csak úgy emelhetjük azon színvonalra, nyugodtabban s azon kijelentéssel távozott, hogy az 8 elkezdtem, mint a szöveg írja, „szendén ordítani^:
melyet neki földrajzi’ fekvése, kereskedelmi viszonyai átíratást még kell tennie neje megnyugtatása ‘végett. — ordításom megrázta a közönséget,' 8 az egész sze- ’
és a törvényhozás gondoskodása szánt, ha a cultura— Az ujszász-rákosi vasút vonalon, mely vonulat a mélyzet sem volt elég babér-koszorúimat nyakamba
lis intézmények fejlesztésére társadalmi utón is törek jászberényiek nagybölcsen eldobtak maguktól s csak aggatni. Azóta, mikor csak tehetem, babéros bable
vest főzetek . . . így indúlt művészi pályám, mely
szünk. Fájdalmasan kell beváltanunk, hogy e téren
még nem sok történt. A társadalmi élet, egyik fű ámításnak vélték az eszmét, a próbamenet e hó 6-án nek zenithjéig csakhamar eljutottam.
Virtuositásom mindjárt a gazemberek személye
szere, de ezenkívül a város müyeltáégének egyik — lesz. Az indulás Szolnokból történik s a megyén kí
ha nem is nagy jelentőségű -+- •eriteriuma is a vül a város is képviselve lesz Hegedűs Béla rendőr sít ésében nyilatkozott. Ha Sobrit, Biberáfchot, vagy
jó zene, melyet hazánkban a született tehetség privi- főkapitány úr pltal. A forgalomnak e hó 16-án adú- Jágot kelle játszanom: egészen • elemembe jutottam.
Utoljára a közönség csalódása annyira .fokozódott,
legiumávol czigányaink k,épyii^|iiek-. Nem kell hossza tik át a vonal.
hogy előadás közben a színpadról ki akartak dobatni...
sabban fejtegetnünk, Hogy mi lehel oka. gépzenészeink
— Lepke hír. A szeghalmi csendbiztos február Ha még egy félévig e szakma kört játszóm, művé- >
éi hanyagolt állapotának,^ agy ’sZóvír 'meg’lehet azt
mondani: a pártol ás hiányba, t^nélkül, hogy vi 24-én, a tótszigeti pusztán, egy teljesen kifejlett röp- szetem annyira elragad, hogy valamelyik bankó-hami
tába bocsátkoznánk á‘felelt, vájjon az elhanyagolt kedö fehér lepkét fogott. Mi szemeinkkel láttuk, ke sító, vagy sikkasztó pénztáritok vagy rablógyilkos
ság a pártolás hiányának olá^vagy Ökozata-e? bá zeinkkel érintettük e lepkét 8 e hírünk nem kacsa. szerepem miatt formahter elcsukatnak.
Restálnom kellett, különben fucs leszek. Szerep
torkodunk kifejezést adni azon mrö mQggyözödésünkwky* Egyébiránt jó lélekkel mondhatjuk, hogy a csendkört cseréltem. Bíberáchból Bánk-Bánt, Poloniusból
hogy zénászéinket* előbb pártfogásba' kell részesíteni,
azután, várpi haladásukat. Mert a város müveit kÖ- biztos ur a lepkén kívül a betyárt is meg tudja Hamletet, Jágóból Othellót teremtett alakitó művészzönségénekriá'érdeke az, hogy, jó zenészek magalap a fogni s ez alkalommal sem lepke-hajszára indult. szellemem ! — Különben erről jobb, ha hallgatok. Be
— A szolnoki sorozó járásban inárczius 1-én meg
széljen helyettem a sajtó, a közvélemény rivalló harvárosban legyenek, «,ne kelljen azokat' minden alka
lommal sok* Utánjárással, drága pénzért importálni. kezdett sorozás márcz. 3-ikán véget ’ ért. A rendes soriája ! A „Pécsi fülelő", a „Gombászati lápok", a
Elhatároztuk tehát, egy oly szövetkezés eszméjét hadj utalókon és póttartalékosokon kívül még a h$i- német „Federvich" egyenlő extasissal írtak rólam.
Persze még ez is.csak halvány viszhangja a szörnyű
megpendíteni/ melynek czélja lenne,; a. népzenészek -védségi állományba is 24 egyén jutott.
valónak. Hamletem monológjainál, a kukutyini közönügyeinek'képzeljük, Éögy a szö
— A Külsö-Szolnokmegyei takarékpénztár 14-ik
vetkezés erejéből tartanánk zenészeinknek egy kép • évi. közgyűlését folyó évi február 26-án tartotta, mi ség. gyöngéd fele felváltva ájuldozott, — felkiáltá
zett s tőlük független karmestert s haladásukról idő nek folyamáról .— adatok hiánya miatt — csak a somnál a poói rabbiné ijedtébén idétlent szült, —
szaki társas összejövetelek alkalmával szereznénk -jövő számban hozunk részletes tudósítást^ Addig is Othellóm éji jelenésénél egy cseh trombitás csupa
meggyőSidést, A hozzájárulási összeg minden egyes mé^jegS'ez^ük^Jmgy^a gyűlés zájöá é^ majdnem sze- sympathiából megfojtotta a feleségét, — Iskariotesem
előadásánál a kókai pap s^akácsu^a gyomorgörcsöt
müpártoló részéről nem lenne töBb havonként 1 fo -mélyeskedö volt itt-amott.
.
,
kapott ... A részvét, csodálkozás és iszonyat ez
rintnál. Felkéijük tehát mindazokat, kik az eszmét
j — „Modern házasságok" czimü tanít számunk
Íiártolják,: szíveskedjenek az 'eszme bővebb mogbeszé- tárcsájára vonatkozva utólag fölemlítjük, hogy azt elrettentő példái bírták a hazai rendőrséged arra,
éxe czéljából f. hó 5-én (vasárnap) d. u. 5^ órakor a Dr.-. Somogyi Ignácz nr, lapunk . szép tollú munkai hogy a színpadról körözvényileg letiltsop. Oh de „rut
világ, gyomos kert, melyben dudva s gaz terem!" —
Réthy kávéház termében tartandó értekezletre meg
. társa volt szives rendelkezésünkre boceájtaui.
mőst ütött boszúm órája, mely sújtó kongással nehe
jelenni. Hajdú Sándor, Kerekes Géza, ifj. Schefftsik
— Érdekes lesz tisztelt olvasóinknak tudni, mily zül reájuk! Először is azzal tettem pket harczképteIstván, Somogyi József. . a r tv ।» 4
mérvben halad hatat gépmüiparoak fejlődése. Ugyanis lenekké, hogy vendégjátékra a Barnum múzeumba
— A középkor .a Xlk. században. Tőrök János
mint értesülünk az eddigi Brogle és Müller-féle ezég I rándultam — Amerikába. Ha Sir Aldridge átjöhetett
urnák ily ezim alatt f. évi február hó 26-án Szolno főnöke Brogle József ttr, Budapesten, yáczi-körut aZ hozzánk, miért ne vitorlázhattam volna én hozzájuk?
kon felolvasott munkája kitűnő, sőt mondhatni remék. osztr. állam vaspálya közelében egy nagyobb styl Oh mennyi dicsőség, mennyi dollár szakadt ottreám!
A dicsőség emléke még ma is velem ... a dollá
Különösed a nőknek■ szerfelett tetszik s már is‘nagy szerinti gyárat építtet, mely trieuryk , (konkoly vá rok . . . ? — De hát miért is nem fizettek bankó
lasztó) szele lök, rostalemezek továbbá ’ mindennemű
ban tanulmányozzák a férfi-kéz csókolást. Hanem a mezőgazdasági gépek, mint: járgányok,, cséplőgépek, pénzben ! — Visszajövet, .úgy megterheltek nehéz
felöl vasú nr kifelejtett egy példát, a melylyel-a leg szelélörosták, kukoticza morzsolok ,stb. gyártásával érozdollárrál, hogy a Kap-foknál elmerültünk.
meggyőzőbben bebizonyíthatta- volna a középkor foglalkozik, . íjoha a - gyár építése ‘csak’ most kezdő » •• Legénységem, koszorúim, gyémántjaim, egy cseh
nak a lÚX-ix században! létezését és ez az, hogy dött, mégis képes lesz az idény hpáütá^al a J9ÖZÖ9-, . ^kkoyet kivéve^ mihd elvesztek; — nekem is csak
•Bégminden kívánalmainak megfelelni? ‘v
' 1 ío napi úszás által sikerült egy szál deszkán ámeszSzolnokon* még ma is az utczára á járda mellé'hord<— Haffner és társai fiyomdájábaa egy jó házból •sze partokat elérnem. Oh de ott. meg a vad-szerecseják ki a "szappanlevet, kalapos festéket, moslékot, ■ való flu — előnyös fettételek MeQett — .tanulóul, azon- nek amerikai Othellomért akartak elevenen megenni
nal ^felvétetik.
’
szalmát, penészes káposztát, elnyűtt csizmaobszeszt,
Egyedüli szerencsém ideális véznaságom volt, melylyél, mint művészetben,'Sarah-val már akkor is. ver
elnyűtt stfimflit, tollat, rongydarabokat, eltört fanfár
senyeztem.
és eczetes' üveget. Cserép tálat,- szóval mindenféle
Így értem újra e hálátlan hazába!.. De bal-rondaságolfat és a járókelőket veszélyeztető kemény
sorsom el nem csüggesztetri —- én nem adtam meg
Csarnok.
tárgyakat^— épen úgy, mint ez a középkorban szo
magamat! Magammal hozott Yankee szellememre haU. gátvtt, színtársulatot toborzottam. Régi név, jó név, .
kás volt. Tehát ezen egy példával is bebizonyíthatta
dicső névl 1 . . Csakúgy tódultak hozzám Európa
volna a felolvasó ur azt is, hogy Szolnok város a
„Múltam és jelenemé
legjobb művészei. JS oh kegyetlen bálvégzet!-— én
köztisztaság tekintetében egy lépést sem haladt előre,
(ffonotof. fclőaéj* * mdtaolog hűen, j&ntéregy dőzzoba.) , ■ mégis elbuktam. . . . Pedig szavamra, becsületemre
hanem ott ‘áll ma is, hol állott ez előtt 600 esetenmondom, hogy jól. fizettem őket. Soha egyetlen kraj’.
'
. Mottó:
dővel. Jóllehet, hogy ezen ázsiai állapot ellen.már
; ez árjukat se^alabriászoztam el, még a s u• **
JÖrüdbeV nincs (enieuy."'
többször komoly felszólalás történt,; mégis mindezgóét sé!
No, de.kérem, ha én mondom, hogy
/.
' '
• ■
'
■
• í >•:..•••.. soha... Nem no, — igazán —- soha !... (á azivarbagót
J|A Mtt (Végei*oványpdásb*n léseafő blazirt alak, kopasz,
' ideig'annak me^szüntetése végett mi intézkedé^rént
a »*ögletb« vágja dahöaön.) De azért, hogy elbuktam, a
rdacsne kies; piáin, gálics kék
- tétetett. Áx intézkedés alapjául a kihágási szabály iMtóhbtn aaáMkWaJ faMr«*m
karikákkal gydrúaött esetnek, baasnaaal váltakozó kappanhang, mely
művész mégis örökre művész marad. Ha a deszkákon
rendelet ’feziolgálna. De* hát ilyen Szolnőlron-nem léte- a mély C-ból koronként sajátságos phistnIákba, téved. Jobbjában^ hangom,- -arexjátékom hatott^ taglejtésem szivet fa
Uossaú
ayelá
amutá
^.váUán.'
nehártSri*aseMbW
ery
esómae
oBinó‘ ■zik, * mi lévésrvalt is,, az, az TSSÍ. évi,.febroár S^.
csart, fülem-lebbenése, (•serényen) nem! & fülemről
térszüke miatt most ballgatok.. . mon
tBMMŰ h4MÍ<KMÍ4U}
'. hatályát vesztette.*’
Tyhü,rut világ,— gyemoskért, melyben dudva dom, ha mindez halhatlanitott (* .portviit* a piafondra
és gas terem! (A »epröt me^forya^*.) Sajátságos, hogy emelve) — én c jelben is „nagy" vagyok. S e jel
tart, a^rrr nuiér «á- mikor nagyot akarok anszágolni, mindig Shakespeare | 1mellett, fülem melléit még boszum fegyveré:- toliam
Saabban kéretnek aa érdekeltek megjelenni, annál | jut eszejnbe-H,
.
fű, pU a ^Vihar", H k^fa 3?r* L Rend^’rk1
. 'm esküdt ellenei, rettentő
>•
■
•
1
•
l
.V
‘ í ■:
haragomtól reszkessetek l Büsskén mondhatóak hogy
vanaak még lövegeím, s nincs kilödösve egész arze
nálom. —
tűrheti azt egy rendezett tanácsú
viree rendőrsége, hogy a piaca kofái szende nőink
kel és Ártatlan gyermekeinkkel való érintkezésükben
a „pesti műveit teomalgót** még ma is teljesen ignorálják? — Nem intézkedhetett volna-e a rendőrség,
hogy méltóságos főispánunk bevonulására a főút fái
az Ünnep.örömére meglambomidva, fehér virágdíszt
hajtsanak-? — Szabad veszteg elhallgatnia a rendőr
ségnek, -hogy a <esorda .nemletlen fehérnépe közcsendháboritva este, seggel legnyíltabb utczálnkon végig
bőgjön? — Nem ónáai 'hanyagsága-e rendőrségünk
nek tőle telhető minden eszközzel oda nem ütni,
hogy <értékes tűzfecskendőiiik <és vizes lajtjeink a köz*
forgalomból.ki.ne menjenek? — Gyalázat, százszor
gyalázat! Ezek-oly bűnök, melyek méltán megérdem
lik, hogy általunk legközelebb .világgá kürteltessenek.
)▲ wpaiWirt*<tóle telbrti dobva! ábrgMja ■»•<.) Nem, — nem
egy reatőthapitánynak, -de egy csecsemőnek sem kegyelmezék! > tehda« apsrtvirt* eldobva, hanyatthoBdok rabsaa
folyósán) .,[*j, — bisonyosan az alispánom 1 — te *»lyotes) Jézaá! hogy - megyedtem,aped)g csak valamelyik
vad jász bolondozik!
Hirdetmény.
A felső-szászbereki uradalomnak
van még egynéhány métermázsa
répamagja eladó. Bővebb tudó
sítást ad a tiszttartóság.
W|||»^| Ozcgléű Mát
2—2
4 in KI
Ma. vegyesvonat.
46
' Mátrán tálé:
Árverési hirdetmény.
Alólirt kik. bír. végrehajtó as 1881-ik évi
LX. t ez. 102. és 120. §-a értelmében ezennel
11 óra 10 p. a a, 10 *ntl p. éjjel, • IS óra 18 p. ^jel
tar*.
ÉHmis Sislsskta:
W
in 06 p. A K, 10 óra 16 p. ^ei, IS in 11 p. éjjel (fjnr.)
■*t*M fUölt 10 óra 18 p. A a., 11 óra 48 p. tfef.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.80, mláj^
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.---- Rozs legjobb 9.50, közép 9J0, silány
•j Árpa legjobb &—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukoricza A8Q. — Burgonya kilója A—% —
Szinliszt 106 kiló 22.—. — Zsemle liszt 2L-— -—
. Kenyér 100 kiló 17.-- — Derese 100 káló 5.50. ’—
Széna A—. — Borsó 100 kilő 1A---- Lencse 100
kilő la—. — Bab 11.---- Köles kása 1L50 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kilő 2A— — Árpa
kása 108 kilő 1A5Q. — Bor xy 1 hectoliter 24 frt
ó bor 80. — Sör 1 kecáoliter 22. — Pálinka 1 liter
86 kr. — Bükkfe öle 1A—. Ceerfe 12.----- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter &— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Könönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
ellátással 50 kr., ellátás aé&ül 20 kr.
— Nő ellá
64 peres hajnak
Felette aserkentó: Hastor TSTSBCZ.
lakos együttes le- és
felül
javára
foglaltatók
szolnoki lakos kereskedő
ellen 180 frt, 1500 frt és 1200 frt tőke s jár.
erejéig le- illetve felül foglalt s összesen
1912
frt 81 krra becsült fűszer-, festék-, rövid áruk,
bolti felszerelvények
Hirdetmények
és
házi
bútorokból álló
ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.
Mely árverésnek az 538|882. számú kikül
detést rendelő végzés folytán a helyszínén Szol
Gittek Vilmostól bérelt
eszközlésére 1882-ik
évi márezius hó 6-ik napjának d. e. 9 órája
nokon, alperes által
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
Ciayton *Shuttleworth
budapesti
gazdasági gépgyárosoktól
a képviseletet Szolnok és vidékére meg.
üzlet helyiségben
n«y, tömör, keeska, és gyénsénre
•“ eredeti érőn Salgitaijtabaa feladva.
Amidőn még jól berendezett vasbecses figyelmébe ajánlom,
a venni szándé
kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg,
hogy az érintett ingóságé ezen árverésen az
1881-ik évi LX. A ez. 107. §-a értelmében a
legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is eladatni
fognak.
i
. Kelt Szolnokon, 1882. évi február hó 21-ik
napján.
Tóth Mihály,
1-1
kir. bü. Mtó.
Hirdetmény.
vízió) nélkül, szintúgy
t salgótarjáni Útyi rMytMg Mi
leendő
határidőül kitüzetik, és . ahhoz
nyertem; elfogadok e szakba vágó renuelményt minden irányban, illetmény (Pro
Ádám Andrásnak a várban
levő nagyobb béna kedvező
feltételek mellett ölHIláAimk el
adó, esetleg 1881. évi fitsentCTtavynaitfótólbériien^
adÓ« — A feltételek fikttMsayyf
Jóaseff.Ügyvédnél megtudhatók
Szolnok 1883. márezius S.
tisztelettel
Orvosi tudományos észleletek
MAKRAY LÁSZLÓ.
• HeV JáMt-félé maláta gyógy-gyártmányek
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és M*smr van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köHsést rslsmlst svaamr.. emS.
Pályázat
A „Nagykunsági takarékpénz
tár" Kisújszálláson egy 13° hosz■Szu, TI,0 széle, kész terv szerinti
pénztári helyibég építésére árlej
tést hirdet
Az áriejteni kívánó építészek
zárt ajánlatukat, 1000 forint bá
natpénzzel ellátva, folyó évimáresius hó ló-i* alólirt igazga
tósághoz, - hói a terv éa költ
ségvetés is । megtekinthető, — be
adhatják I
'
.
' Az ajánlatok folyó évi márczíub ' 15-én,, d. e.
10 órakor fog
nak felbontatni s ennek megtör
téntével fog a szóbeli áriejtés meg
tartatná.
s
Kisszállás 1882. márezius 2.
tással 80 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kt, elátás nélkül 10 kr.
róságnak 489* 496 és 514. számú végzései által
Adler Simon — Lichtenstein Vilmosáé sk.
Stark Jenni szolnoki lakosok, úgy ösv. BrülI
Mártonné jelenleg Gottfried Adolfrié Bicskei ‘
Lichtenstein Vilmos
Irodalom és nttvésiet.
„Pssti Hírlap** által -múlt .év dsezember 17-én tiz
darab körmöczi nraaynyal jutalmazandó tár*
ezs-dolgozztrs hirdetett pályázat folytán « beérke
zett 226 pályamű közül „Aü zedik gyerek* czimű lett nyertes. A szerző nevét rejtő jeligés levél
felbontatván, kitűnt,'hogy --szerzője 'Csáktornyái Lajós. Az időközben még a Légrády testvérek által ki*
■tűzött 2—2 aranyos jutalmat a „Sába nem fog
lak elfeledni,** „AGőzsi Vicza eaete" és „Az
Isten haragja** ezimü művák nyerték eh
~ A „Haayar Dal-AIbsm4* m-fk kötetének 4-ík
füzete megjelent a következő tartalommal: L Ez a
kis lány csapodén. 2. Ez ^-szsmstn, ez as egyik. A
®z a szoba, hol én most. A Édes anyám rózsafa. A
Én nekem agy szép gondolat 6. Én vagyok a fala,
roezsxa. 7. Én vagyok a potri folyás. 8. Én vágyók
as íródeák. 2. Érik már, érik már a fekete szőlő. 10.1
Fáj amzivms elhagyott kábelben. 11. F^j a szivem,
fáj a lelkem. 12. Fáj, i^ji fáh táj- a Fekete szem
éjszakája; 1A Felmentem a hegyre. 15. Fink mi Is( ten áldjon meg. 16. Fölfelé megy borban a -gyöngy. ■,
| 17. Fösvény as én uram szörnyen. 18. Gyere kasa
' édes anyám. 19. Gyere p£tá* katonának. 20. Gyötör
engem a szerelem. — Ezen egyetemes 'magyar nép
dal gyűjtemény eddigelé 480 daUanwt közölt zongorára
alkalmazva, tehát máris többért, mint az eddigi hason। nemű vállalatok együttvéve. Ennél nagyobb dalgyűj
teményt jelenleg több művelt nemzet bír ugyan:
| felmutatni, de ennyi szép és kedves dallal tán as
összes nemzetek sem bírnak. Dalainknak aaépoégét
legjobban bizonyítja az, hogy a „Dalalbum** nemcsak
hazánkban örvend rendkívüli elterjedésnek, hanem a
|'•világ majd minden részében is. Újólag felkérjük as
, összes művelt magyar közönséget o nemzeti vállalat
1 tömeges pártolására, mert e gyűjteménynek nem volna
szabad hiányozni egy magyarnak zongorájáig sémi
Előfizetési ár bérmeartes szétküldéssel: egy évre, vagyis
10 füzetre 1 írt 80 kn, félévre vagyis 5 füzetre 90
kr. Egyes füzetre zongorára alkalmazott 20 dőltem.
j mai csak 25 kr. Előfizetések Hennicke Bezső kiadó
hoz Győrbe intézendők. Egyes füzetek minden reades
hazai könyvárusnál is kaphatók.
közhírré teszi, hogy a szolnoki királyi járásbí
1—1
* hutatíp btetyKír igazgatórigL
.
■•■János nrnak, mint es.k.saállitónak, a kon>,
árdamkarasat tahtfdonoaának, amana nadiaM
wvagjóaak.
FeMaUUáfa
Ho4T
maUukirtmrtBak
wóprt fcjaddaauMk, B4e«
Omteekof BrinentrMw Kre. ». Iro4« 4s gyári —Mór
Grakea BrlanantoMM Nro. 8.
« «Cya4<Qi
Hivatalos gyógyjelentés.
Mdyrt dr. Oranichrtattar ea. k. városi orvoa n*—
•óott H:
Hot Jáaoa-fái. maláta ké^^yak^T
Snamsukm
m
nall*.
a-r--------- ________ v____ • •
-
*
*41, asáttért rcsóetlaa cairknlátiójánM, ngy^miSb
»«h4»ég*kj»41 lesoványodáa és a lü«l«*ielóai ^—'i—
■/■«*•* 4a arMM Újdonságánál Zeva entoóayml
ii í-m T.
ZLlZk? ~•
ow-mm mim
—^4soT4£r^
0 r i a
’
’
l
,ÍT
h*"1*^?'*^'**** f""0**?* BaK
4a sgyadlli gyámoknak álló ggmbUvdad
<M—• nÓvalátatoíval) keUkwü. A
évfolyam.
Előfizetési ár:
Fél évre .
.
S frt 50 fa.
11.
273.
Szolnok, 1882. márczius 12-ájo
JASZ-HlfiM-SZOLm
szám ára 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL
Megjelenik ketenkint
e<y«er:
vasárnap
• a vidéki példányok is
ugyanakkor poétára adátbová a lap »xellenii ráncét
illető kösletnéayekea kivfll
as előfizetőid pénzek • m»nden egyéb dijak ia kaldendók
Ide küldendők a portai felí rtóianiláaok ia (reclaaiatio.)
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKOK: a aserkeeat&égnél, búzapiac
1398. as. alatt a sgyanott Fásntor Fereaoz k»a- és
Hirdetések
Hirdetési dijak:
c»ak előleget díjasát Kellett kSzdltetaek.
Nyílttéri kösieméayekuek mindea centiméterari maraMÍcu.
hátuw hantot neletnyi tere 75 fajárai
»
liirdvUuény.k, mint a nyílttéri kSxlemőnyek tokaidőit 7ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
n;
8-»xor
,
— __ __ __ _
Többszöri Mréetésnél árleengedés'
.eaak ismert kévéktől fogadtatnak el s azok viasza nem
adatnak.
A kilencs szótöbbség.
(—r.)
Szolnok város képviselőtestülete
1880. évi november 3-ikán tartott közgyűlésén,
a községi iskolaszéknek 3842./80. szám alatt
kelt jelentése alapján, a szolnoki községi taní
tók fizetésének fölemelését elhatározta. A hatá
rozat szerint 1881. január 1-től van a fölemelt
fizetés megállapítva, rendelvén a határozat azt
is, hogy az összeg az 1880—1. évi iskolai költ
ségvetésbe vétessék föl.
Folyósítani azonban csak akkor fog a fize
tés, ha fedezetről gondoskodva leend s az e
végből kiküldött bizottság jelentését be fogja
mutatni.
Az ékesszólások egész légiója is kevés volna
e tény dicsőítésére, mert ez által a képviselő
testület bizonyságot tőn arról, hogy akik a nem
zetet sarjában nevelik, azokról nagylelküleg
gondoskodni kész. — A mely város képviselő
testületé tehát ily fennen lobogtatja a fölvilágosodás fáklyáját, azon testület előtt le kell a
kalapot emelni minden józan gondolkodású em
bernek.
Az ily emelkedett gondolkodás tényezi az
után, hogy a közelismerés megköszönizza. ama
testületet.
।
De nincs rútabb dolog szemben ez elismert
ténynyel, mintha a közelismerés által fel
tűzött koszorút ugyanazon képviselő testület
önmaga tépi le vadkezekkel halantékiról. Az
önmagáról s méltóságáról való megfeledkezés
ez, mely lealacsonyítja az egyént s az erköl
csi testületet egyaránt, ki önmagát arczul
veri, midőn nemes ténykedéséről tanúskodó ha
tározatát egy másik határozatával hatályon
kívül helyezi, önmagával jővén meghasonlásba.
Szóljunk nyíltabban. A képviselő testület
TÁROZA.
A görögök családi élete s köznevelése
Lykurgus és Solon idejében.
L
Ázsia, mint ax emberiség bölcsőié s gyermek
ségének sxintere, folytonos kiskorúságban tartván a
szellemet, a calocagathia (jó és szép) eszméjének
megvalósításában az emberiség nemtője nem lehetett
Erre Göröghon látszott hivatva lenni, mely a RalkAn
félsziget azon részét képesé, melynek határai éjsza
kon Macedónia és Hlyna, keleten as Aegaei tenger,
délen és nyugaton a jóniai tenger valánA
kritikafáklyáját meggyujtva, keressük
csillámait, csillámait ama mindenható tündérnek, mely
a görögöt a calocagathia ezen dicső égi ragyogvány
örök sugarával körülövexé as elébb mondottak fölött
kétkednünk nem lehet, annál kevésbé, mivel tudjuk,
hogy Göröghon boldog ege alatt egy szép ifiukor
lebegett örökké vidám, derült lélekkel szellemi tápot
a szépség örök forrásából merítvén.
Egyptom félhomályából kibontakozva, az érzé
kiség fölé, emelkedve, geniális glóriával tudta ő har
móniába hozni a szellemet az érni és ízléssel nem feled
vén el soha, hogy e három csak egy cxélirányban mű
ködve eredményezheti legkönnyebben, hogy vaU™*]?
tárgy tökéletes aesthetikai művé legyen. Azért mondja
Kramer: „Göröghonban az emberiség nemtője kedves,
vidám i§u alakjában jelenik meg, ki zavartalan
vidámsággal Örül a létnek, ártatlan énénél öleli át
a világot s mindenkivel, az istenekkel is bizalmas
viszonyban éL“ Valóban Bellas szellemi napjának
sugarai azok, melyek nyugaton a szellemi élet tala- i
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
I a fizetés fölemelésről szóló határozatot, melyet
I azószerint térszüke miatt nem közölhetünk, da
czára az érdeklettek gyakori sürgető kérelme
zésének, foganatosítani elmulasztotta, széndékosan-e vagy feledékenységböl? nem tartozik a
dologra, mert mindkét esetben menthetlen a
mulasztás;
és igy a határozat szépséges írott
malaszt maradt, — mig végre az ügy a vallás
és közoktatási miniszter elé került.
A szakminiszter azután, figyelemmel az in
dokolt és méltányos kérelemre, a megye kö
zönségéhez 38332. X./81. szám alatti leiratával
elrendelte a felemelt fizetések kiszolgáltatását,
íme a rendelet: „Szolnok város képviselő tes
tületé 1880. évi november 3-dn tartott közgyű
lésén 5405—210./880. sz. alatt kelt határoza
tával, tekintettel a súlyos anyagi viszonyokra, a
szolnoki községi elemi iskolai tanítók fizetését
felemelte, minthogy azonban e határozat foga
natosítására, illetőleg a magasabb fizetés kiszol
gáltatása iránt nevezett város mindeddig mit
sem tett, felhívom czimet, hogy nevezett várost
határozatának végrehajtására utasítsa,
és intézkedésének eredményéről engem is érte
sítsen. “
i
A miniszteri leirat tehát félremagya
ráz hatlanul meghagyja a fönt érintett
határozat végrehajtását.
Mi úgy tudjuk, hogy a miniszteri rendele
tek kötelezők Szolnok város képviselő testüle
tére is s azoktól eltérni, ha csak világos tör
vénybe nem ütközők, nem szabad.
Ámde mi történt az idézett miniszteri ren
delettel? mint respektáltatott az a képviselő
testület részéről? Elmondjuk ezt is.
A miniszteri rendelet az 1882. febr. 18-án
tartott gyűlésben tárgyalásra tűzetett ki; és
ámbár Monszpart László és B a-
ját termékenynyé tevék. Szerencsés fekvése még azt
is eredményezte, hogy a tengeri föhatalom kezei közé
jutott, mely őt méltán meg is illető.
Ettől fogva Göröghon két világrész közvetítője
lett, mire Európa lön a világhírű események szín
helye 8 mellette Ázsia eseményei oly gyéren tűn
nek fel, mint a sűrű ködön átpislogó veröfény.
Ezek után arra lön hivatva, hogy a keleti művészet
s tudomány csak az ö észjárásán átszűrődve juthas
son át nyugatra; sőt, mivel egyedül ö fogta fel he
lyesen az emberiség magasztos czélját s rendelteté
sét, csakhamar az emberiség életének lelke és köz
pontja lett Azért mondja Lubrich: „A görög szépség
öszhangzás lehelletét mindenki megérzé, ki vele
érintkezésbe jő, azért nem csoda, ha a lelki táplálék
után epedező tisztultabb férfiak Bella* mosolygó ege
aIá zarándokolnak: ha oly nagyra becsülik azon mű
veltséget, mely elpusztulásával sem halt eh hanem
örök ifiu életet él 8 az elaggottakat is uj, friss életre
ébreszti.* Ily szerencsés körülmények között Görögműveltség fejlettségének legmagasabb
fokát érte el.
Mivel azonban feladatunk szerint nem szándéM általánosan vett görög szellemi életet s an
nak fénykorát ecsetelni; mivel nem az egészet, ha
nem annak alkotó részeit s azok kezdetleges állami
életét, amennyiben e családi élet és köznevelésre bei
bírtak, óhajtjuk tárgyalni: szabadjon az
olvasó figyelmét Göröghon két, mind tekintélye, mind
törvénykezése szempontjából, legnevezetesebb tarto
mányára Sparta és Attikára kikérnünk.
Sparta déli Göröghonhoz tartozott a Peloponesu8 azon részét kepezé, mely éjszakról Arkadia és
Argolis, nyugaton: Messenia, keleten argolisi, délen
^srem és laconi tenger öböl által határoltatott. Ös
története a monda és mythologia homályáb mélyed.
gossy Károly urak lelkűk egész me
legével és erejével emelték föl szózatukat az
1880. növi. 3-iki gyűlés határozatának érvénye
mellett, daczára a miniszteri rendeletnek, k ilencz Szótöbbséggel kimondatott, hogy a
tanítók fizetése föl nem emeltetik!
k8
fajdalom— a tanács tagjai is, egy
nek kivételével, az obskúrus nézetüekkel sza
vaztak, hogy bebizonyítsák, miszerint a város
házánál is nagy szükség van a felnőttek
oktatására.
Maga azon körülmény, miszerint a hozott
határozat az azt hozó hatóság által ípso jure
meg nem változtatható és az mégis megváltoz
tatott, kizáija a képviselő testület irányában
azon föltevést is, hogy magasztos feladatának
legelemibb részével tisztában volna; az meg
egészen absurdum, hogy a miniszteri rendelet a
városi képviselő testület által tárgyalás alá vé
tessék illetve szavazatra bocsájtassék. Ilyen még
Tatárországban sem történik f
A miniszteri rendeletén ejtett eme jogsére
lem méltó megtorlást kell, hogy vonjon maga
után s meg vagyunk győződve afelől, hogy a
rendeletnek ekként történt megtiprásáért a me
gye közigazgatási bizottsága, hatáskörének egész
súlyával fog érvényt szerezni.
Itt más eljárás lett volna helyén.
Ugyanis: nem férfias a november 3-iki ha
tározat meghozatala, mert akkor is tudta a kép
viselő testület, vagy legalább tudnia kellett
volna, hogy más alap nincs e czélra, mint a
községi pótadó, s vagy jelölte volna ki alapul
ezt, vagy férfias komolysággal hozott volna el
utasító határozatot. Ama határozat eszünkbe jut
tatja a czigány asszonyt, ki azzal biztatta éhező
férjét, hogy „ne búsuljon kend apjuk, mingyárt
A történészek bizonyságai szerint első keletkezése
[^jb^kszerint, makkfalók) vihető vissza; első
királyuk Leleges vala. Idő folytán, nevezetesen a tró
jai hadiárat után, Hercules utódai a Heraelidák elfog
lalván Peloponesust, az uralom Aristodemus két fia
Ennsthenes és Procles között oszlott meg, a harvomány szerint az Agidák és Euripusoknak adván életet. Ezen időtől fogva parallel uralkodások nyomaira
akadunk, hol az uralkodók folytonosan viszálykodtak
egymásközt, mi az államot a végenyészet örvényébe
sodorni látszott és ezért segélyért sohajtozott, mely őt a
végenvészettöl megmentené. A segély nem soká késett,
szelleme, melyet a hazafiul szeretet lelke lengett át.
csakhamar mintegy varázsütésre eloszlató a vésztaljes felhőt Sparta állami életének egéről
Lykurgus az Agidák királyi véréből származottatyjaEunomosspartaikirály volt, ki két fint nem!
zett Polydectest és Lykurgust. Polydectes, ki atviát
váltá fel az uralkodásban, csakhamar elhalván* Svkurgmua hagyá skirályságot Midőn azonban nyllvános Ion, hogy testvérének hátrahagyott özvegye
lykurgus, hogy ha az korowörököst szúlend, ő lesz az első, ki azt királyának
ismén. Hogy a Lakedaemoniakat őszinte szándékáról
meggyőzze, létévé a királyi czimet és az országot
mint a leendő korona örökös gyámja, igazgató. De
csakhamar azon embertelen ajánlatot tévé neki a tilos
szenvedélyektől elragadott anyakirályné, hogy, ha öt
S1 7“**
Ezen&vánság teljesí
tésével kecsegtetvén Lykurgus az özvegyet, hatal
mába kente a szerencsésen született csecsemőt, ki
a népnek ez esemény fölötti öröméről „Charilaus*
azaz „nép' öröme" nevet nyert. Lykurgus már bölcs
kormányzása által megnyerő a köztiszteletet; a dicsőség legfőbb polczára történt emelkedése azonban sok
előkelő spártainak, kikkel a reményében csalatkozott
olyan hírős rétest sütök kendnek,
mint a ka
rom — ha lisztünk lesz.**
A hiba megtörtént s e hibát jóvá kell
tenni. Mi hisszük, hogy a megye és a minisz
térium kibontakoztatja a képviselő testületet a
hínárból, melybe maga-magát keverte, hogy
amit egvszer már megadott elvben, annak tény
leges megadására is ssorittatni fog. Ezt követeli
a tanítóknak immár fölkeltett jogos igénye s
ezt követeli a képviselő testület erkölcsi repu.tácziója, hogy az önkezével magára terített szé
gyen leple alól tisztán, állhasson a közvélemény
löny 6-ik számában olvasható Bárdosy Gyula kir.
tanfelügyelőnek ezen hiányokon segíteni akaró törek
vése, mely szerint a városi és községi elöljáróságo
kat felhívta, hogy a hatósági területeiken levő fennebbi kategóriához sorozható gyermekeket a végett
írják össze, hogy azok gyámjaik, a szükségeltek be
szerzésére hatóságilag kényszerittessenek. — Ezen
intézkedés folytán reményijük, igen sok gyermek fog
meg mentetni az ntezai ácsorgástól.
itélőszéke elé. .
Ez az eredményen kilencz szótöbbségnek.
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
• Városunk területén, nagyszámban for
dulnak elő toroklob és torokgyík (diphteritis)
esetek, nem ritkán halálos kimenettel. Ennél
fogva, hogy ezen veszélyes betegség tova ter
jedése meggátoltassak, a következő óvintézke
dések foganatosítására kivont fel polgártársai
mat, m. m.: óvják gyermekeiket, a halottas
házak látogatásától és meghűléstől, s
ha a gyermek torzul lett, nyelési nehézsé
gekről panaszkodik, hívjanak orvost. Beteg
gyermekeiket különítsék el a többi gyerme
keiktől, nehogy a ragadós természetű betegség
ezekre is átterjedjen. Végül a beteg szobát cár
ból savas vizzel locsolgassák. naponkint. Szol
nok, 1882. február -28. Scheftsjk István,
polgármester.
* Szolnok város képviselő testületé 1882.
évi február hó 18-án 1004—31./82. sz. a. keit
határozatával, az 1872. VIII. i. ez. ó. §?a. alap
ján, a korcsmák elhelyezéséről és azokra gyakorlandó felügyeletről szabályrendeletet alkotott,
a mely szabályrendelet, 1882. évi márczius hó
11-től* számított 30 napig a városi jegyzői hi
vatalban megtekinthető és ellene, ugyan azon
idő alatt a megye hatóságához folyamodás nyújt
ható be. Kelt Szolnokon, 1882. február hó 18.
tartott közgyűlésből. Scheftsik István, pol
gármester.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
nagyban akadályozza
azon sajnos körülmény, hogy sok szegény során gyer
mek lábbeli, ruházat és — a szükséges taneszközök
hiánya miatt, a népoktatási törvény által elöwsbott
oktatásban nem részesülhet, ez illeti különösen az
árva és elhagyatott gyermekeket, kiknek nem lévén
szülői, azok legnagyobb részénék nincsen, kinek .gon
dossága által a fennebbiek beszereztessenek. — Nagy
megnyugvásunkra szolgált a megyei hivatalos köz
* Az iskolába való Járást
királyné összeszövetkezett, gyülölségét ébresaté föl.
Azt hirlelé ugyanis a királyné a nép előtt, hogy
veszedelmes dolog a koronsr-örököe életéÁoly férfiúra
bízni, kit annak halála leginkább érdekelhet. Lykur
gus, hogy az ellene támasztott gyanút elkerülje,
nemcsak az ifjú gyámságáról önként lemondott,
hanem honát is elhagyó. Es épen ez önkéntes számkiveíése lön az újjászervezés alapja.
Átlátta ugyanis Lykurgus, mennyire zilált már
is hazájának állami élete s hazafini szferetetre gyul
ladt. Távol honától, egyedül arra szentelte idejét,
hogy magának gazdag tapasztalatokat szerezhessen,
erősen remélvén, miszerint ö lesz egykor hivatva
hazája állami szervezetének romjain egy újat al
kotni s reménye nem hiúsult meg, mert távolléte
alatt Charilaus sem a néptől, sem az előbbkelőktöl nem teszteltetvén, mindenütt a legnagyobb
zavar uralkodott. Eme válságos viszonyok között
tehát egyedül Lykurgus volt azon férfin, kitől sege
delmet is szabadulást vártak. Egyrészről a nép oltal
mat keresett benne a nagyok ellen, másrészt pedig a
király azt vélé, hogy a nép engedetlenségét meg fogja
zabolázni Azért honfitársai érezvén hiányát, többszö
rösen fölkeresték Lykurgust e számkivetésében, hogy
haza térésre birjákde Lykurgus, míg nem látá az
időt elérkezettnek, mindannyiszor visszautasitá kéré
süket s csak akkor engedett, midőn látta, mily vészteljes zivatar kitörésétől lehet honában tartani. Haza
érkezvén, Sparta akkori helyzetét figyelembe véve,
különböző törvényt alkotott, melyek mindegyikén egy
jellemvonás észlelhető, az t. i. hogy Spartát erőssé
és hatalmassá tegye, mitsem törődvén a tulajdonképeni szellemi élettel. Erről tanúskodik a következő
törvénye: „Spartát körülkeríteni nem kell, legyen e
hon védbástyája a polgárok jól edzett mellei.- Ezen
czél elénéae végett összes intézményeit istenijellegűvé
tett% hogy annál nagyabb legyen a félelen annak
megcsonkításánál. Munkássága jutalmán! azt kívánta,
hogy senki törvényén visszatértéig ne javítson, mit a
a Spártaiaknak esküvel kellett megígérniük. Ezután
mintha Apolló nézetét óhajtaná kikérni, elhagyta
honát - - . örökre.! Mielőtt többlétre szenderült volna,
meghagyta környezőinek, hogy testét elégessék s
hamvait a tengerbe dobják, nehogy a Spártaiak haza-
HELYI HÍREK.
—
A máreztaa
15-ikét
ez
évben is kegyelet- I
tel fogják városunkban megünnepelni, mely alkalom
mal a Hajdú Sándor megyei jegyző ur buzgósága
folytán újólag szervezett dalegyesület a Kölcseyhymnust* és a „Szózatot* fogja az elesett honvédek
emlékére emelt és újabb időben uj fakerítéssel körül
vett emlékszobor mellett elénekelni. Mint értesülünk,
a dalegyesület működő tagjainak száma mintegy hu
szonnégy. Tehát elég tekintélyes szám arra nézve,
hogy egy kis buzgalom és szorgalom mellett vetélkedhessék hazánk más dalárdáival. Csak azt óhajtjuk,
hogy mindannyian meg is tartsák mindenkor Ígére
tüket és ne engedjék ismét az egyletet pangásnak
indulni.
— Uj vaspálya. F. A márczius hó 11-én a rákosujszászi vonal az alább nevezett állomásokká! a köz
forgalomnak megnyittatott, miáltal Szolnok, • illetőleg
az azon túl fekvő vonalak Budapest állomással köz
vetlen összeköttetésbe hozattak. A nevezett naptól
kezdve f. év májns hó 15-éig a vonatok ideiglenes
menetrenddel közlekednek. Állomások: Budapest-Kő
bánya 3 kilométer, Rákos 6 kim., Maglód 21 kim.,
Gyömrő 24 kim., Mende 29 kim., Süly-Sáp 36 kilm.,
Szecső 43 kilm., Nagy-Káta 53 kim., Tápió-SzeleFanmos 66 kim., Györgye 72 kilau, Ujszász 82 kim.,
Szolnok 99 kim.
— Hajóközlekedés. A Keresztes-Nagy 'testvérek
Szentesről e hó 4-ikén utaztak föl Budapestre, az ott
készíttetett gőzhajó átvétele végett, és igy a jövő
héten, körülbelül márcz. 15-ikén, tehát a nemzet e
nagy emlékű napján, megkezdik a Tiszán a hajókázási közlekedést Szeged-Szentes-Szolnok között. A
derék, ügybuzgó vállalkozókat méltó elismerés illeti,
hogy Szentest, az alföld e dúsgazdag városát, vidé
kével együtt; összeköttetésbe hozzák a vasúti csomók
kal, t. i. Szolnokkal és Szegeddel.
frt 11 kr. A mérleg 26,143 frt 60 kr. nyereményt
tüntet fel.
— A közönség köréből egy czikk küldetett be
szerkesztőségünkhöz, mely a „Külsőszolnokmegyei ta
karékpénztár- múlt hó 26-án tartott közgyűlésével
foglalkozik, s melynek érdemi részét az képezi, hogy
e közgyűlésen 800 részvény közüf 601 részvény, 150
betevő által szerepeltetett, és hogy minden részvényre
20 frt osztalék jut. Kitünteti továbbá a czikk, hogy
1878-ik évben egy részvény után 12 frt 50 kr. osz
talék volt, 1879-ben 13 frt, 1880-ban 14 frt. E sze
rint a legmagasabb osztalék a múlt évi volna. A
czikk foglalkozik még személyes ügygyei is, a Kiss
Ferencz és Szendy Antal urak éles színezetű-eszme
cseréivel, és azon megjegyzéssel, melyet — állítólag
_ Szendy ur a publikumra tett volna, — de mint
hogy a czikk irálya pongyola, a közönség köréből fel
veendő közlemények pedig szabatos irályt kívánnak,
és azon javítást, mert nem vagyunk az ily csikkek
ért felelősek, külön beleegyezés nélkül nem tehetünk,
megengedi a beküldő ur, ha azt igy nem közöljük.
Ujabbi beküldéstől azonban, amennyiben e körülmény
után is szükségét látná annak, az illető urat el nem
tiltjuk.
__ Mig ® városnak piacz bérlője volt, tisztábban
tartattak piaczaink. Most? térdig járunk a szemétben,
s főleg a bnzapiacz az, hová az őrködő szemek tekin
tetéből egy árva sugár sem hat el. Minthogy pedig
ez iránybani felszólalásaink — magán nton —
nem vezettek keltő eredményre, e helyütt figyelmez
tetünk, hogy akié a haszon, azé a teher is. Tehát a
város tartson rendes piaczh legyeket piacz söprésre,
mert ez igy nem járja Minden adófizető megkövetel
heti, hogy ha beronditják háza elejét — a város ér
dekében, söpörtesse azt föl a város a köztisztaság
érdekében.
— Statistlkal kimutatás a szolnoki róm. kath.
egyházban 1882-ik évi február havában történt szü
letési, halálozási és házassági esetekről. Született
összesen fi 42, nő 47, törvényes fi 35, nő 41, törvény
telen fi 7, nő 6, halva fi 2, nő 1, kettes 4. Meghalt
fi 28, nő 24. Általánosan született 89, meghalt 52.
Házasság köttetett róm. kath. 28. Kiadatott Szolno
kon 1882. márczius 1. Kudelka Gellert, plébános he
lyettes.
MEGYEI HÍREK.
egylet részéről az „Ipartársulat* helyiségében Timon
Ferencz ur f. hó 12-én d. u. .51/, órakor felolvasást
tart „Az ipar és kereskedelem őstörténetéről.*
— A HM-szoluokmegysi takarékpénztár igazga
tóságának évi jelentése és XIH-ik évi zárszámadása
1881. január 1-től deczember 31-éig, beküldetett szer
kesztőségünkhöz. E szerint pénztár forgalom: 5.500,081
* A SzajoLszentesí vasút Sípos Orbán alispán
következő táviratot küldé a „Szentesi Lap*-hoz:
„Ökrös Bálint budapesti közjegyző utján vett érte
sítés szerint Stein és társa a szajol-hód-mezö-vásárhelyi vasút tárgyában kívánt előzetes 5000 frt óva
dékot letették. A végrehajtó bizottságot 15 nap alatt
összehívom.* Ezen táviratban említett Stein és társa
a szajoli vasút kiépítésére akarnak vállalkozni, smi-
vigyék s az eskü alól magokat fölmentettnek képzel
jék. Ez vala vázlatilag életrajza a spártai Mózesnek.
De lássuk, miként intézkedett a -családra s magza
taira nézve.
Sparta katonai állam lévén, sok ellentől körül
véve, érdekében állott, hogy a család őt csak erő
teljes, harezra termett magzatokkal ajándékozza meg.
Jól tudta ezt Lykurgus, azért a családot az állam
fönhatósága alá helyezte, s odahatott intézményeivel,
hogy a spártai életének minden legkisebb mozzanata
fölött az állam intézkedhessék. E végből nehogy
idétlen házasságok köttessenek, törvényt hozott, mely
szerint csak 80 éves fin és 20 éves leány között kö
tött házasságok ismertetnek el törvényesekül. Aki
házasodni nem akart, arra gyalázat várt. Annak nem
volt szabad a szüzek gyakorlatain jelen lenni; sőt
télen durva gyapjú szövetből készült alsó öltönyben
(chiton) kellett a nyilvánosság előtt megjelenni s ott
bizonyos gunyoros dallokat hallatni; ezeken kívül
meg vala fosztva azon tisztelettől is, melylyel az
ifjak az öregek iránt tartoztak. Erről tannü&odik
Dercillidas példája, ki különben bátor hadvezér a
kitűnő allam férfin volt, de mivel nősülni nem akart,
az ifjak nem tisztelték. Haáonlé sorsra jutott, ki
későn nősült, vagy nem magához való egészséges nőt
vett feleségűt Archidámus király pénzbírságra ítél
tetett, mivel kis termetű nőt vett feleségűt Csak
egyedül a gyáva képezett kivételt, kit a törvény,
hogy még magja is vesszen ki, nőtlenségre kárhoz
tatott. A spártaiaknál egynejüség látszik lenni, de
azért a köfesönösködés példái sem hiányzottak, ha az
állam java ezt úgy kívánta. Ezt különösen azoknál
látjuk, kik nem érezték magokat elég erőseknek arra,
hogy az állam követelményeinek eleget tegyenek.
Ezek után a házasság romlottságára kellene Követ
keztetnünk, de ez mennyire menthető s mily szilárd
lábon állott az erkölcsi érzület, bizonyítja a követ
kező esemény. Egykor egy idegen kérdezett egy
spártait. „Ugyan mond meg kérlek, micsoda törvény
van nálatok a házasság-törökre?* Ezt feleié: „Váj
jon Spartában találkozhatik-e házasság-törő nő?*
।
A törvény értelmében tiltva volt a házasság a
I szülők és gyermekei s ugyanazon atyától nemzett
I magzatok között, még azon esetben is, ha más-más
anyától származtak. Tiltva volt még az idegen nők
kel kötött házasság is. Kik között ily házassági aka
dályok nem forogtak fenn s házasságra lépni óhaj
tottak, ahhoz az atya vagy ennek hiányában a gyám
beleegyezése vált szükségessé, mely után a férfinak
kötelessége volt a nőt barátnői köréből elrabolni. Ribári az ilyféle házasságoknál némi szertartásokat is
említ, melyeket ő spártaiak vallásosságából követ
keztet. Valószínű, hogy ily alkalommal a jelenlevők
táncz között énekeltek is, melyben különösen az
eljegyzett erényeit emelték ki, ezen kívül áldozatok
is mulattattak be Vénus és Janónak. Kelengye nem
igen lehetett szokásban, hogy az ifjak feleséget s ne
pénzt keressenek. Mennyire szivén viselte Lykurgus
a gyermekekkel megáldott házasságot, bizonyítja azon
törvénye, melynek értelmében fölment minden oly atyát
a hadi szolgálat alól, kinek három figyermeke vala,
akinek pedig több volt, még adómentessé is tévé. De
keressük fel őket a nevelészet terén és ismerkedjünk
meg közelebbről intézményeikkel.
A spártaiak állami intézménye a gyermeket még
születése előtt oltalmába venni látszik, amennyiben
az anyák szobáiban Apolló, Narcissus, Hyaeinthus
szép képeit látjuk fuggeni. Az újszülöttet borban
fürösztötték meg; ezután a véneknek mutatták be,
kik megvizsgálták és ha gyengének vagy hibásnak
találták Taygetns hegyre ; vitetett, hogy onnét a
mélységbe dobassák. Ez alól csak a királyi ifjak
yalának kivéve, mint ezt aj sánta Agesilaus példája
igazolja. Mennyire jellemzi e tény a barbárságot,
mely Spartában minden erkölcsi érzületet kiölni lát
szik 1! Az újszülöttet a családban paizsokra emelték
s e szavakat hallatták „vagy ezen vagy ezzel*, t. i.
téq vissza a csatából s mellé az atyja lándzsáját
helyezték, hogy a legelső benyomást is a fegyverek
től nyerje. Az anyák nagyobbrészt magok szoptatták
kisdedeiket, de a szoptatós dajkák sem hiányzottak,
sőt a hagyományok szerint a spártai dajkák híresek
voltak s nagy tiszteletben tartattak. Hogy az újszü
lött egykoron a viszontagságok elviselésében elég
erős és jól edzett s minden tekintetben* bátor legyen
s jó korán engedelmeskedni tanuljon; pólyát nem
használtak, éheztették, ha sírt s elhallgattatni nem
bírták, magára hagyták, sötét helyeken járni azok
— A ttttaoki Iparos ifjúsági inképzá és ssgélyzö
dőn erre nézve szóbeli ajánlatot tettek Sípos Orbán
nak, mint a végrehajtó bizottság elnökének: ö az
ajánlat komolyságának biztosítása érdekéből egyelőre
6000 frtot kívánt letétetni, oly feltétel mellett, hogy
ha vállalkozó később a szerződés megkötése előtt a
vállalattól visszalépne, az esetben Stein és társa az
5000 frtot elveszti és ez a végrehajtó bizottság, il
letve az érdekeltség tulajdona leend. Hogy Stein
- bebizonyítsa a vállalat iránti komoly szándékát: az
5000 frtot letette.
* Tlsza-Sülyőu f. é. márczíns 5-én, a Tisza sza
bályozási egyl. uj épületében, mint levelezőnk velünk
tudatja, egy alakulandó nőegylet javára rendezett
„Batyubál" oly fényesen sikerült, hogy az ottani kö
zönség sem ezelőtt, és talán ezután sem lesz itt, ily
„bálnak* szemtanúja. — A 3 terem és egyelőszobá
ból álló épület, a lehető legszebben volt dekorálva.
A kivilágítás oly fényes volt, hogy messziről görög
tűznek képzelte az ember. A táncz 8 órakor vette
kezdetét, és reggeli 6 órakor is, még javában járták
a csárdást. A négyest 24 pár tánczolta. Eleinte csak
igen gyéren gyűlt össze a közönség és már tartani
lehetett attól, hogy a bekövetkezett rósz utak miatt
a helybeli közönségen kívül, még idegen vendég nem
jön, és így a „bál* tetemes deficzittel fog végbe
menni, de csakhamar meggyőződtünk arról, hogy e
feltevésben csalatkoztunk, mert az idegen vendégek
számításunkon túl érkeztek. Ebből kitűnik, hogy a
lelkesedés és jókedv nemes hölgyeinkben még nem
halt ki, mert őket a rósz ut sem tartotta vissza az
eljöveteltől. Érkeztek vendégek: Fegyvernek-, T.-Beö,
Kőtelek-, Nagykörű-, J.-Ladány-, Tisza-Roffról, Heves
ről és pusztáiról. A mulatság a legnagyobb rendben
folyt le, mi is a buzgó rendezőségnek tulajdonítandó.
A bálanyai tisztet Gyémánt Jánosáé asszony volt
szives elfogadni. A házi asszonyi tisztet pedig Sonnenfeld Illésné asszony. Bevétel volt: 109 frt, tiszta
jövedelem 28 frt. Felüliizettek a következők: Szénásy
Lajos ur 4 frt, Szénásy Mihály ur 4 frt, Cséri Ede
ur 4 frt, Ackerman V. ur 6 frt, Hay Miksa ur 4 frt,
Békésy Márton 3 frt, Holtság Antal, Magyar Zsigmond, Marsó Gábor, Schönvald Mór, Hirsch Jeuő,
Vittmann Adolf, Hirsch Mór és Schvarcz Soma urak
2—2 frtot, Ehrlích Autal, Patak Ignácz és Hollósy
Jenő urak 1 frtot.
* A
kunszentmártoni népláxadás
kóvetkenránye.
Emlékeznek még olvasóink, midőn a pár év előtti
árvízveszély alkalmával a kunszentmártoni nép fel
lázadt s a hatóságnak ellenszegült, sőt egy hatósági
közeget, Kis Péter pandúrt, félboltra vert. Akkor a
lázongók ellen a vizsgálat megindittatott s ennek
alapján a vád alá helyezettek bűnügyében a végtár
gyalás f. é. febr. 28-án vette kezdetét a karczagi kir.
törvényszék előtt, melyre mintegy 37 vádlott és számos
tanú volt beidézve. A végtárgyalás febr. 28-án kez
detvén, márczins 2-ikán ért véget. Az ítélet márcz.
2 ikán hirdettetett ki. E szerint vádlottak a közha
tatták. Hét éves korában a gyermek a fiuk korába
lépett s a nyilvános nevelésnek vala alávetve, mely
csaknem kizárólagosan a test és hadgyakorlatra szo
rítkozott, jóllehet Ribárí világtörténelmében azt is
említi, hogy a spártaiak fuvoláztak • lanton játszot
tak, szent hymnusokat « harczáas szellemű dalokat
énekeltek Összes szellemi képzettségük mégis abban
látszik összpontosulni, hogy Homér és Tyrtaeus köl
teményeit tudták. írni, olvasni kevesen tanultak. Az
aggkor iránt különös tisztelettel viseltettek, mit egy
idegen látván, ily szavakra fakadt: „Csak Spartában
kedves dolog megöregednie
Az ifjak élelmezése igen egyszerű volt, azt ettek,
mit magok készítettek. Fekhelyük sás vala, melyetEurotasból kellett szedniük. Ruházatuk és szolid vise
letűkre nézve Lubrich igy szól. „A spártai ifjaknak
*20 éves korukig tövig nyírott bajjal, igen vékony
ruhában mesitláb kelle. járniok, 12 éves korukig csak
igen vékony ujjatlan felöltőt vitelének, melyet akkor
köpönyeggel cseréltek föl. Az ifjúnak a kezét a kö
pönyegbe burkolva és szemét
szűzies
szeméremmel
lesütve kelle járnia; ahonnan Xenophon azt a meg
jegyzést teszi, hogy a spártai ifjak szemérmesebb
viseletét tanúsítnak, mint magok a szüzek."
Neveltetésük őrei az ephorok*) vadának, kik több
ször meglepték közös tartózkódási helyűket s ilyen
kor a felelősség súlyos terhe a főfelügyelő válíaira
nehezült, 18 éves korukban ifjaknak és 20 éves ko
rukban felnőtteknek ismertettek, de azért mégis egész
30 éves korukig az állam fegyelme alatt látjuk őket.
A felnőttek étkezése közös helyiségben történt,
kenuét bárkinek távollete csak akkor igazolható, ha
vagy áldozott az isteneknek vagy vadászaton volt,
különben soha. „Agis király diadallal térvén meg az
Atheneiek ellen vívott harcából, minthogy e napon
nejével óhajtott volna ebédelni, a maga részére haza
küldetésért könyörgött; de a polemarchos megtagadta
kérelmét.^ A felnőttek itt talpraesett élezekkel fűsze
rezett kedélyes társalgás között költötték el az anynyira kedveit fekete levest, mely só, ecset és disznó-
•) Hatásági aiMnélysk,
tóság elleni erőszakoskodás és ellenszegülés s részben
súlyos testi sértés bűntényében és a becsület sértés,
vétségében mondatván ki bűnösöknek illetve vétke
seknek, a büntetés következőkép szabatott ki: a föl
hajtó Ipacs János 3*/t évi, Gulyás Szilveszter 3 évi,
Barna József 3 évi, Magyar József 3 évi, B. Tóth
József 2 /4 évi, Baranyí György 2 évi, Bodócs Mi
hály 2 évi, Szekeres Gáspár 1 évi börtönre és a súlyo
san sérelmezett s munkaképtelenné tett Kis Péter
pandúr részére évi 100 frt eltartási díj megfizetésére
is egyetemleg köteleztettek Továbbá elítéltettek;
Szaszkó János 3 évi, Grajfel Mátyás l1/, évi, Szűcs,
Kovács István, D. Kovács István, Bán János, Haran
gozó Mátyás, Jónás Illés, Gulyás István, Ernődi Fe
rencz, Birgés N., Rózenbers’ky N. és Dóczy N. fejeiikint 1 évi, Kovács M. János és Kovács Joáchím
fejenkint •/< évi, Dernovits N. */» évi, B. Tóth István
15 napi börtönre és 10 frt bírságra, Zsidó Flórián 2
havi börtönre és 20 frt birságra, Bozsik N. hét tár
sával 8—8 napi börtönre, id. Titel Sándor 8 napi
börtönre s 10 frt bírságra, valamint egyetemlegesen
a több mint 200 frt tanúzási díj és 272 frt karhata
lom szállítási díj megfizetésére. A katonaság élel
mezési díjaira nézve a város a polgári per útjára
utasittatott. Vádlottak szabadlábról idéztettek a vég
tárgyalásra s az Ítélet kihirdetése után úgy ők, mint
a kir. ügyész felebbezést jelentettek be, s továbbra
is szabadlábon hagyattak. íme szolgáljon a törvény
szigora intő például polgártársainknak úgy Kunszentmártonban, mint egyébből is. E nagy bünperben
a tanács következőkép alakult meg: elnök Popovits
Zsigmond kir. törvszéki elnök, előadó bitó: Gyenes
József törvszéki bíró, szavazó: Fráter Imre, törv.széki bíró. Ügyész: Szacsvay. A védő ügyvédi tisz
tet Pap Sándor karczagi ügyvéd teljesité.
— Besztercebányán márczius 4-én a városházi
őrségnek fegyvereit, csákóit ismeretlen tettesek ellop
ták, s a. városházától alig 30 lépésnyire levő Mária
szoborra aggatták föl. Ezek is éber őrök.
— Ferencz király és Horváth Ádám. Pozsonyból
írják e hó 9-kéről az „Egyetértésinek: Thaly Kál
mán inmert Írónk az itteni tanító-egyesületben felol
vasást tartott, melyben Metternich idejéből a követ
kező adomát derítette fel. Első Ferencz uralkodása
alatt Horváth Ádám magyar író Nagy-Bajomban la
kott, Somogymegyében. Horváth a divatos német vi
seletét szivéből gyűlölte s ép úgy haragudott, mikor
egy magyar szövegű német dal is utat talált a ma
gyar fülekhez. Horváth szidta az adta németjét.
Egyszer csak az udvari kanczelláriától idézést kap
ad audíendum verbum regium; Horváth nem jelent
meg a kitűzött napon. Kérdőre vonták elmaradásáért.
„Hisz voltam a felségnél, de nem találtam !* —
monda. Kerestem Budán, nem volt, Visegrádon is ke
restem, ott sem volt, majd Tatára mentem, hol Má
tyás király is lakott, ott sem találtam. Haza tértem
tehát, mert azt hittem: a király nincs honn." Erre
egyenesen Bécsbe idézték. Mikor megjelent Ferencz
király előtt, a király jó akaró hangon, de németül
igy szólt: „ön Horváth tehetséges ember, de rebel
lis!" — Ezután hosszú beszédet tartott a forradal
márnak, ki feszült figyelemmel hallgatta. Mikor végül
a király igy szólt: „Értette a mit mondtam?" s várta
a választ, Horváth azt felelte: „Nix dájcb!“ A ki
rály erre haragra lobbant és mérgesen kiáltott: „A
gaz ügy óráig prédikáltál magának s aztán mondja,
hogy nem érti!" Ferencz király ezután latin nyelven
adta a dofgatoriumot. Horváth végül megjegyezte,
hogy jó volna éz a német nóta, ha erre a szövegre
menne s ezzel a kísérettel s kidolgozta a maga szö
vegét és sarkantyú pengéssel kísérte, A király azzal
végzett vele, hogy: „Ez az ember bolond! . Pedig
VEGYES HÍREK.
maga a király sem hitte el, hogy bolond, hanem ez
* Munkácsy, a világhírű festőművész
és az úttal nem akarta éreztetni hatalmát az eredeti ember
ünnepelt alak, ki előtt tiszteletteljesen hajolnak meg fölött. Horváth pár óra múlva indult vissza Nagyaz ország főpapjai és miniszterei, mig a nagy közön Bajomba.
ség zajongva említi a ma már tündöklő nagy nevet.
Van tehát a nagy művészről és ünnepeltetésérül föl
• A fő speculationalis és sorsjegy-papírokban való
jegyezni való elég. A hírneves műről, melyet egy világ vételekről. Előttünk fekszik a legközelebbi „Leitha"
tapsol, mi is adtunk közleményt egyik számunkban, bankház, Bécs, Schottenring 15. részéről, ingyen (6.
most pedig följegyezzük a napi lapok után a követ i kiad.) kiadott röpírat, melynek áttekintése azon meg
kező történetkét, mely tanúsítja, hogy egyik föur a győződést kelti fel bennünk, hogy általa a közönség
másikat, ha több esze van, mint tudja lepipálni. íme részére valóban sikeres és hasznos dolog nyujtatik.
a történet „Érdekes párbeszéd folyt le egy büszke
E művecske tartalmaz könnyen felfogható felvilá
förangu és egy igen tannlt főrangú nrközt, egyik gosításokat a fö és Speculationalis nemek és értékek
közelebbi estélyen. A büszke föur odalép a tanult ről, praeminmról, hitelek, európai sorsjáték-tervek,
főárhoz és igy szól: Ugy-e barátom csak szép dolog, sorsjegy biztosításról stb., mely adatoknak az érté
hogy Gyula, a volt külügyminiszter, egy Munkácsit kek megszerzése előtt kívánatosaknak kell lenniök,
meghív az estélyére, sőt még mulatságot is ad a hogy azoknak kamatozása, amortizátiója, játéktervei,
tiszteletére ? — „Hát barátom: tudod-e ki volt Rafael risieója, eszközei, speculationalis módjáról stb. eliga
idejében a külügyminiszter?" — „Nem tudom, biz zodást nyeljünk, ugyanaz, számtalan előkelő lapok
én, már hogy tudnám ?“ — „Rafaelről sem hallottál?" ban kedvező ígérettel találkozott, melyek ezen a
— „Az egy nagy piktor volt, kit mindenki ismer!" ezég által szorgalmazott s behozott újítások s refor
— „Látod, hogy te is inkább a nagy művésznek moknak elvitázhatlan érdemet tulajdonítottak,
a nevét jegyzed meg, mert miniszterek mindig vol
tak és lesznek, de nagy művészek nem mindig!"
vérből készült, a husrészét inkább a fiatalabbaknak
hagyták. Ezen közös étkezést közösen tartották fél,
15 tagból álló clubbokat alkottak, kik között a leg
bensőbb barátság létezett. Ha a társaságba uj tag
óhajtott lépni, bizalmi szavazatra volt szükség.
E közös étkezésnél fiatalok is jelen lehettek,
azért az öregebbek nagyon vigyáztak szavaikra, ne
hogy az ifjúnak rósz példát nyújtsanak. Mily megra
gadó figyelmeztetés ez a mai korra nézve!! Bort
ihatott mindenki, amennyi tetszett, de lerészegedni
undok dolognak tartatott, aőt az ilyen büntetés alá
is vonatott. Ezeket tudva, méltán nevezte Stipsics
ezen helyet a józanság és életbőlcseség iskolájának.
A spártaiak nevelésében egy sajátságos jellem
vonást látunk még a mai erkölcsi önérzet hátrányára,
azt t. i. hogy az ifjaknak meg vala engedve a lopás,
hogy igy háború idejében szükségeiket ily ravaszság
gal fedezhessék, de ha valaki rajtakapatott, szigo
rúan bűnhődött. E büntetés nem a vétségért vala
reá róva, hanem az ügyetlenségéért. Egy fiúról tesz
a. történelem említést, ki rókát lopott s feladatván, a
törvény elé került. A fin a tényt tagadta, jóllehet a
róka kabátja alá volt rejtve, s már a vizsgálat alatt
oldalát is Kirágta, inkább halva rogyott össze.
Tiltva volt minden' fényűzés, azért a spártai
ruházatát és házi bútorzatát egyszerűség jellemzi.
Házi bútorait Lykurgus parancsa folytán maga késxité fejszével és fűrészszel. Ruházatukat illetőleg azt
olvassuk Cantu Caesárban, hogy a spártaiak térdig
sem érő durva gyapjú köntöst s e felett durva kö
penyt viseltek. Lábukat vastag saru, fejőket henger
alakú süveg takarta; hosszú hajzatuk mindkét vál
lukra lelógott: kezökben görbe botot tartottak, kivéve
midőn a tanácsba mentek. Hajókat olajjal kenni tilos
volt; ez csak háborúban vala megengedve, amidőn a
spártai illatos olajjal kente ki magát, fényes sisakot
tett fejére, vörösbársony öltönyt és lábához erősített
sarat használt. Hogy mily bátorság jellemzi a spár
tait háború idejében, azt kiki nevelészetökből követ
keztetheti; a haláltól mitsem féltek, hiszen anyjok
emlőiből szopták az eszmét „édes és kellemes a ha
záért meghalni." De mennyire valának a harczias
szellemtől áthatva maguk a nők is, bizonyítja egy
anya példája, ki a csatáról megszabadult gyermekét
sajátkezüleg leszúrta mondván: „Eurotas vize nem
szarvasok számára folyik."
Ha Lykurgus állami intézményeit egy röpke
gondolattal átöleljük, azt találjuk, hogy azokban az
egyed az állam akaratának vaskövetkezetességgel
hódolni köteles, vele szemben semmi jogot sem for
málhat. Az egyed az állam kezében csak eszköz, sa
ját létének biztosítására, egyéb semmi. E czél felé
irányultak Lykurgus összes nevelészeti intézményei,
melyekben, mivel az érzék-szellemi nevelés magasla
tára nem emelkedett feláldozta az emberiség legszen
tebb eszméjét: a haládást. A tulajdonképeni szellemi
képzettséggel mitseta törődvén, elfojtott polgártársai
ban minden nemesebb érzést s egy nyers oarbár népei
törzset teremtett, mely lehetett ugyan erős, bátor,
férfias; — dagaszthatta kebelét a hazafiul szeretet;
áldozatul hozhatta legdrágább kincsét, életét hazájá
nak: de boldog sohasem lehetett. De ha tekintjük a
körülményeket, melyek között Lykurgus törvényei
napvilágot láttak; ha nem feledjük azt, hogy ő kül
földön szerzett gazdag tapasztalatait bennt csak a
már fennlevő, de elkorcsosodott törvények és szoká- .
sok tisztogatására használhatta fel; — ha nem akar- ’
juk számításon kívül hagyni azt sem, hogy Sparta
négy századon át minden polgárháborútól ment volt:
Lykurgust menteni kötelességünk. S habár Aristoteles szerint összes intézményei, mint a használatban
levő vas, békében elvesztik is élőket; s ha vannak is
némely törvényei, melyeket a műveltség jelen állás
pontjáról tekintve, kárhoztatnunk kell: még is be kell
vallanunk, miszerint Lykurgus nevelészete sokban
hasznos, sőt szükséges volt. Azonban amit Lykurgus
egyoldalú nevelése el nem érhetett, elérte azt a feunkölt szellemű Soloné, kinek életbölcsesége Athén fölvírágozásának utat nyitott Lássuk evégból Athéné
intézményeit közelebbről.
(Vé^e kör.)
Irodalom és művészet.
erim alatt Borosa Vilmos ur,
a „Nagy-Kunság" lapvezére, egy füzetet adott ki. A
béltartalom változatos alakjában érdekes olvasmányt
nyújt. Ára 1 frt 50 kr. Ajánljuk e művet, mely kel
lemes szórakoztatódul szolgál, a közönség pártfo
gásába.
* „Tárca-levelek"
nyit tartalmaz már a „Magyar Bal-Album" erimű
vállalat, melynek Ill-ik folyamából most jelent meg
az 5-ik füzet 20 népdallal — E mű kiadója arra
l kéri hazai közönségünket, hogy azt előfizetőikkel és
népdalok beküldésével legalább is addig támogassák,
mig benae 1000 magyar népdal lesz közzé téve. Ha
zánk ezredéves fennállásának ünnepére e gyűjtemény
egyik legszebb nemzeti emlék lenne, melyben népéle
tünk a legrégibb időktől fogva a mai napig a saját
költészetében volna zenében és szavakban bemutatva.
Előfizetési ár egy évre, vagyis 10 füzetre, bérmentes
szétküldéssel, 1 frt 80 kr. Előfizetések Győrbe, a
„Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához intézendök.
Egyes fűzetek minden rendes hazai könyvkereskedés
ben is kaphatók.
* „Hatzzáz magyar nemzeti daT czime azon díszes
kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos buda
pesti (IV. kar papnövelde-utcza 8. ez.) hírlap- és
könyvkiadó világgá bocsájtott. A költemények száma
647-et tesz ki. ügy látszik tehát, hogy a „600"
csak kwekszám akar lenni. A mi a müvet illeti, az
úgy kiállításra, mint béltartalomra nézve, páratlan a
magyar könyvpiaczon. Van összetákolt, elavult anto
lógia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagysza
bású, tapintattal, helyes érzékkel összeválogatott egy
sincs. A lyrai, szavaló, hazafias, tréfás, leiró költé
szet gyöngyein kívül magába foglalja a könyv a
régi jó, s a legújabb népdalokat, melyek a budapesti
népszínház deszkáiról gyújtanak, vagy a nép ajkán
termettek. Ezenkívül a repertoiron levő valamennyi
operette azon dalait is felöleli a mű, melyek népsze
rűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s
a különféle nemzetek indulói. Ezzel még nem merí
tettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is
eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy —
mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre szánnÜ — ára a szép barna vászonba kötött példánynak
egy forint; díszpéldányé, aranyos arabeszkekkel 1 frt
50 kr; egész aranyvágással 2 frt. A ki nem szerez
heti meg as egyes költők müveit külön-külön, továbbá
a ki szereti a jóízű dalokat, arra nézve a „Hatszáz
magyar nemzeti dal" kincset ér. Ajánljuk olvasóink
figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-,
könyvkötő- és könyvügynöknél.
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
ó bor 30. — Sör í kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.^. Cserfa 12.-------- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
— Disznó-zsir 80 kr. — Marha-zsir 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat.
d. u. személyvonat.
h^jn. vegyesvonat.
este tehervonat.
Hatvau felé:
5 óra 8 perc* reggel. 5 óra 7 perez d. *.
Arad-TeaMSSvér felé:
10 őr* 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
Fdspékladáay-Debroesen felé:
11 óra 10 p. d. *., 10 óra 21 p. éjjel, ■ 12 óra 18 p. éjjel (tyr.
Érkezéé Szolnokba:
Budapest-Osegléd felől:
10 őr* 06 p. d. e., 10 őr* 15 p. éjjel, 12 éra IS p. éjjel (gyorsv.)
Hatva*
10 ór* 38 p. d. e., 11 óra 48 p. éjjel.
AraéLTezaesvár felöl: 4 ó. 45 p. d. m, 3 ó. 47 p. h^n.
>4 peres luynal.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.------- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Kőles
5.50. Kukoricás 6.80. — Burgonya kilója A—. —
Szinliszt 100 kiló 22.
Zsemle liszt 21.
Kenyér 100 kiló 17.Derese 100 kiló 5.50. —
Széna 4—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lenese 100
kiló ÍR—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 H^j-
Feltalálója
। és egyedüli készítője Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, B é e»
I Grabenhof Brinerstrasse Nro. 2. Iroda és gyári raktár
i
Graben B.raunerstrasse Nro. 8.
r
Pályázati hirdetmény,
mely szerint a Szolnok városi adóhiva
talnál üresedésbe jött és 600 frtnyi évi
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
töltetni határoztatott.
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
szakértelemmel bíró pályázók tehát felhi
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
kat f. é. april hó 1-éig alólírotthoz küld
jék be. /
s ।
i!
Scheftsik István,
polgármester.
Tudósítás
kézműveseknek és munkásoknak, kik
Amerikába akarnak kivándorolni
Az éjszak-nyugati munka-utasító iroda Chicagóban,
képes a jövő évadban 6000 embert, az iparnak min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni.
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, hMépitóshez, henger- és vasMunkához, gyalú és fűrészmalmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, kő
töréshez, majorsághoz, földmiveléshez. Ezen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre szabad-szállltást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek.
'Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegyzett fő-ügynökünkhöz Faulhaber A. W. úrhoz, Hamburg,
Alté Groninger-Strasse Nro 4., fordulni.
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
Clayton ^Shuttleworth
budapesti
Hivatalos gyógyjelentés.
|
'
|
|
'
|
|
J
|
|
J
|
|
'
|
h
J
Melyet dr. Granichatiitter ea. k. várom orvot Béesben
adott ki: .A Hoff János-féle maláta készítmények nevezetesen a maláta kivonat! egészségi sör *z egyesített
maláta csokoládé, * mell maláta ezukorkák megvizsgáltattak Kletzinszky tanár ur vegyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek - gyengeségénél, az alteet rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mellnehézségeknél lesoványodás és a hideglelés! hajlam megnyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
használtatik.
Dr. Graniohstádton, cs. k. városi orvos Béesben.
Bisautrok herczeg azt mondja * Hoff-féle maláta
kivonat jó izü es erósitő, Vrangol gróf táborszernagy
jó izó és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvánitóttá és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatik, Lucca, Nilson asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) áltat
!
Óvás.
* Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
| János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
। alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
* honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami| - sitott visszautasítandó. — Az első valódi Hoff János-féle
। nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
’ HF* Főraktár Szolnokon Monszpart LássM
I
ftuzorftzlotíbon. Jászbartajliau Szil।
vtol Gyula Lászlónál.
12—8
Kelt Szolnokon, márezius hó 7. 1882.
Budapestre Csegléd feléi
54
23
27
09
। és tödőbajt
Hoff JánoS urnák, mint cs, k. szállítónak, * koroI náa arany érdemkereszt tulajdonosának, magas reo^riek
। lovagjának.
Hirdetmények.
Indulás Szolnokból:
őr*
óra
őr*
őr*
' a Hoff JánOS-félé maláta gyógy-gyártmányok
1 felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá1 suak vannak elismerve és 58-0Z0T van királyok
I
és császárok által kitüntetve.
i
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, msK-
Felelős szerkesztő: Pásztor Foronoz.
Vasúti menetrend.
4
4
3
7
1 Orvosi tudományos észleletek
'
406
vh. 882.
Árverési hirdetmény.
Alólirt kik. bir. végrehajtó az 1881-ik évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a czeglédi királyi járásbíróságnak,
73. számú végzése által Kertész Amália, Törőcsik Istvánná végrehajtató javára, Czétényi '
Mihály és neje ujszászi lakosok ellen 200 frt
tőke, ennek 1881. év deczember hó 1. napjától
számítandó 6% kamatai követelés erejéig elren- "
delt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag
lefoglalt és 342 írtra becsült négy hordó bor,
különféle nagyságú edényekkel együtt, — egy
300 literes hordó pálinka, és szobabeli bútor
ból álló ingóságok nyilvános árverés utján el
adatnak.
Mely árverésnek a 406. számú kiküldést
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Ujszászon, alperesek házánál leendő eszközlésére
1882-ik évi márezius hó 17-ik napjának d.
e. 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a
venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg* hogy az érintett ingóságok ezen
árverésen, az 1881-ik évi LX. t. ez. 108. §-a
értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól
is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az
1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított
feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Czegléden, 1882. évi márezius. hó 3-ik
napján.
gazdasági gépgyárosoktól
a képviseletet Szolnok és vidékére meg
nyertem; elfogadok e szakba vágó rendelményt minden irányban, illetmény (Provisio) nélkül, szintúgy
i salgútarjáHi kMányi itaéoyttaág
ugy, tömör, koczka, és gyárszénre
az eredeti áron Salgótarjánban fel
adva.
Amidőn még jól -berendezett vasüzletemet becses figyelmébe ajánlom,
vagyok
Szolnok 1882. márezius 3.
tisztelettel
3—. 2
MAKRAY LÁSZLÓ.
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffher Sándor é« tá»» könyvnyomdájában. (Buzapi^cz,
।
Fekete István,
1—1
kik. bír. vlytó.
Fő-’ és speculationális
vételeket, a szabad
epeedatió,
cMtorflMK
enkóiu reális ás űtoaárettol eHnaorve, mfett í
árfolyamok szerint. 1
19* Osztrák-magyar birodalomra !
nézve egyedül névadó.
]
Bécsi börzén
!
(Halmai) bankház, Bécs, Schotten- f
Kmg 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fsivüáas- 1
sites,^ távirati avisók, a Leitha pénzügyi áa Irinny. 1
solám próba számai, valamint tartalomdús folyó- ]
iratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a i
föspeculationális nemek és papírok magyarázata- *
stb?) bérmentve és ingyen.
g
a szerkesztőségi épületben.)
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
Ó bor 30. — Sör 1 kectoliter 22. — Pálinka 1 liter
• „TArcza-tevetek" czim alatt Borosa Vilmos ur,
36 kr. — Bükkfa öle 14.*-. Cserfa 12.-------- Tölgy
a „Nagy-Kunság" lapvezére, egy füzetet adott ki. A 10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
bejtartalom változatos alakjában érdekes olvasmányt kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
nyújt. Ára 1 frt 50 kr. Ajánljuk e müvet, mely kel pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
lemes szórakoztatájul szolgál, a közönség pártfo — Disznó-zsir 80 kr. — Marha-zsir 40 kr. — Repcze
gásába. '
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
* 500 magyar népdal zongorára alkalmazva! Enyellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
nyit tartalmaz már a „Magyar Dal-Album" czimü tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
vállalat, melynek Ill-ik folyamából most jelent meg
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
az 5-ik füzet 20 népdallal — E mű kiadója arra
kéri hazai közönségünket, hogy azt előfizetőikkel és
Felelő* aaerkeastő: Pásztor FereaOZ. ‘
népdalok beküldésével legalább is addig támogassák,
mig benae 1000 magyar népdal lesz közzé téve. Ha
zánk ezredéves fennállásának Ünnepére e gyűjtemény
egyik legszebb nemzeti emlék lenne, melyben népéle
tünk a legrégibb időktől fogva a mai napig a saját
költészetében volna zenében és szavakban bemutatva.
Előfizetési ár egy évre, vagyis 10 füzetre, bérmentes
szétküldéssel, 1 frt 80 kr. Előfizetések Győrbe, a
„Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához intézendök.
Egyes füzetek minden rendes hazai könyvkereskedés
mely szerint á Szolnok városi adóhiva
ben is kaphatók.
talnál üresedésbe jött és 600 frtnyi évi
* „Hatszáz magyar nemzeti dal“ czime azon díszes
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos buda
töltetni határoztatott.
pesti (IV. 'kér papnövelde-utcza 8. ez.) hírlap- és
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
könyvkiadó világgá bocsájtott. A költemények száma
szakértelemmel biró pályázók tehát felhi
647-et tesz ki. ügy látszik tehát, hogy a „600"
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
csak kerekszám akar lenni. A mi a művet illeti, az
kat f. é. april hó 1-éig alólirotthoz küld
úgy- kiállításra, mint béltartalomra nézve, páratlan a
jék be.
magyar könyvpiaczon. Van összetákolt, elavult anto
lógia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagysza
Kelt Szolnokon, márczius hó 7. 1882.
bású, tapintattal, helyes érzékkel összeválogatott egy
Scheftsik István,
sincs. A lyrai, szavaló, hazafias, tréfás, leiró költé
polgármester.
szet gyöngyein kívül magába foglalja a könyv a
régi jó, s a legújabb népdalokat, melyek a budapesti
népszínház deszkáiról gyújtanak, vagy a nép ajkán
temették. Ezenkívül a repertoiron levő valamennyi
operette azon dalait is felöleli a mű, melyek népsze
rűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s
a különféle nemzetek indulói. Ezzel még nem merí
kézműveseknek és munkásoknak, kik
tettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is
Amerikába akarnak kivándorolni.
eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy —
Az éjszak-nyugati munka-utasító iroda Chicagóban,
mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre szá
llt — ára a szép barna vászonba kötött példánynak képes a jövő évadban 6000 embert, az iparnak min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni.
egy forint; díszpéldányé, aranyos arabeszkekkel 1 frt
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, hid150 kr; egész aranyvágással 2 frt. A ki nem szerez épitéshez, henger- és vasmunkához, gyahi ós fűrészheti meg az egyes költők müveit külön-külön, továbbá malmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, köa ki szereti a jóízű dalokat, arra nézve a „Hatszáz töréshez, majorsághoz, földmiveléshez. Ezen munkála
magyar nemzeti dal" kincset ér. Ajánljuk olvasóink tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
1 figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-, — Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre szabad-szállitást eszközlünk, továbbá minden helyért a
könyvkötő- és könyvügynöknél.
legmagasabb bérek fizettetnek.
Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy
zett fö-ügynökünkhöz Faulhaber A. W. úrhoz, Hamburg,
Alté Gröninger-Strasse Nro 4., fordulni.
i
Irodalom és művészet.
Orvosi tudományos észleleték
a Hoff János-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-SZOT van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, moBés tOdőbajt.
Hoff János urnák, mint ea, k. »aí liitónak, a koro
nás arany érdemkereaxt tulajdonosinak, magsa rángjalak
lovagjának.
Feltalálója
éa egyedüli készítője Hoff János-féle m*litakivonata*k
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Bránerwtrasse Nro. 2. Iroda és gyári raktár
।
Graben BraunentnMae Nro. 8.
i
Hirdetmények
Pályázati hirdetmény,
Indulás Szolnokból:
Budapestre Ozegléd tálé:
4
4
3
7
-
*
őrá
óra
óra
óra
54
23
27
09
p.
p.
p.
p.
íjjel gvoravonai.
d. u. MemélyTonat.
hajn. vegye«von*i.
eate tehervonat.
Hatosa felé:
5 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. *.
Arad-Teasossvár fiié:
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. djjeL
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
Clayton * Shüttleworth
budapesti^/
PtspöMadány-Dehrooson felé:
11 óra 10 p. d.
10 óra 21 p. éjjel, ■ 12 óra 18 p. éjjel (gjrr.
Budapost-Ozerléd felél:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyorsv.)
Hatosa felél: 10 óra 38 p. d. e., 11 óra 48 p. éjjel.
Arad.Tessesvár felél: 4 ó. 45 p. d.
3 ó. 47 p. h^*-
>4 porca hajnal.
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30, közép 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
1Ő.----- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.-4O, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukorieza 6.80. — Burgonya kilója A—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.----Kenyér 100 kiló 17.—. — Derese 100 kiló 5.50. —
Széna 4—. — Borsó 100 kiló 14.----- Lesem 100
. kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kiló 24.— — Árna
।
1 Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
| János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
। alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami| sitott visszautasítandó. — Az első valódi Hoff Jánoe-féle
. nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
Főraktár Szolnokon Monszpart László
I
ftuzerOzlotében. Jászberéayben: Szil,
vázi Gyula Lászlónál.
12—6
'
|
.
I
।
I
।
I
।
I
।
'
|
,
1
I
Alólirt kik. bir. végrehajtó az 1881-ik évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a czeglédi , királyi járásbíróságnak
73. számú végzése által Kertész Amália* Törőcsik István né végrehajtató javára, Czétényi >
Mihály és neje ujszászi lakosok ellen 200 frt ’
tőke, ennek 1881. év deczember hó 1. napjától I
számítandó 6% kamatai követelés erejéig elren
delt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag
lefoglalt és 342 frtra becsült négy hordó bor,
különféle nagyságú edényekkel együtt, — egy
300 literes hordó pálinka, és szobabeli bútor
ból álló ingóságok nyilvános árverés utján el
adatnak.
Mely árverésnek a 406. számú kiküldést
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis UjszászQn, alperesek házánál leendő eszközlésére
1882-ik évi márczius hó 17-ik napjának d.
e. 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a
venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen
árverésen, az 1881-ik évi LX. t. ez. 108. §-a
értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól
is eladatni fognak.
।
Az elárverezendő ingóságok vételára az
1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított
feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Czegléden, 1882. évi márczius hó 3-ik
napján.
/
a képviseletet Szolnok és vidékére meg
nyertem; elfogadok e szakba vágó rendelményt minden irányban, illetmény (Provisio) nélkül, szintúgy
t
I
।
Árverési hirdetmény.
gazdasági gépgyárosoktól
Érkezés Szolnokba:
।
। Melyet dr. Granichítatter ca. k. Tárcái onroa Bácaben
adott ki: „A Hoff Jánon-féle maláta kéaxitmények neveI setesen a maláta kivonat! egéasaégi aör az egyesített
। maláta csokoládé, a mell maláta ezukorkák megvizsgáltattak Kletzinszky tanár ur vegyelemsése alatt. Vannak
I benne részek, melyek az emésztési .szervek gyengeségé। nél, az altest rendetlen czirknlátiójáról, úgy mint mellnehézségeknél lesoványodás és a hideglelés! hajlam megI nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
।
használtatik.
Dt. Graniohstddton, es. k. városi orvos Bécsben.
I
Bismarck herczeg azt mondja a Hoff-féle maláta
i kivonat jó izü es erősítő, Vrangol gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvániI tóttá és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
। sikerrel alkalmaztatik, Lucca, Nilson asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
,
।
Óvás.
v
406
vh. 882.
Tudósítás
Vasnti menetrend.
Hivatalos gyógyjelentés.
।
salgótarjáni köszttya részvénytársaság
úgy, tömör, koczka, és gyárszénre
az eredeti áron Salgótarjánban fel
adva.
Amidőn még jól berendezett vasttzletemet becses figyelmébe ajánlom,
vagyok
?
• Szolnok 1882. márczius 3.
tisztelettel
MAKRAY LÁSZLÓ.
Szolnok, 1882. Nyomatott Haffner Sándor és társai könyvnyomdájában. (Búzapiaca,
Fekete István,
1— 1
kik. bír. vlytó.
Fő- és speculationális
vételeket, a szabad specutatió, consortiumek, éa
praemiumok minden combinatioiban
eezközii reális ás dicsérettel elismerve, erelett
árfolyamok szerint.
Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Bécsi börzén
‘A*1™** (Halmai) bankház, Bécs. SchottenBing 15. Szakszer^ gyors és kipróbált feMMflasitás, távirati avisók, a Leitha pénzügyi és hiány,
eolám próba számai, valamint tartalomdús fblyókátoki (valamennyi európai sorsjátékterv *
fospeculationális nemek és papírok magyarázata
stb?) bérmentve és ingyen.
a szerkesztőségi épületben.)
évfolyam,
t Negyed évre
1 frt 30 kr. |
__
••
---- 4-
^ s Megjelenik
heteukint is j
a vidéki példányok
egyszer
:
r<ugyanakkor
portára
adat
nak. vasárnap
SzerkeszbU^: Szol
nok, buzapiacz, 1396. sz. a.j
hová a lap szellemi részét!
। illető közleményeken kívül 1
| ax előfizetési pénzek a min!| dón egyébdijak is küldendők
j; Ide küldendők a postai fel
lj szólamlások is (reclamatio.)
••
KÖZLÖNY
j Egye, számára 10 kr.I
4—----------
Szolnok, 1882. márczius 19-én
274
12
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: * nxerkeMZttuu’-gnél, bnxapixcx
1396. az. alatt a «<yanott Pásztor Fsrsnoz köx- és
vdlt>l-agyvéd irodádban; Kakray László nr Oaletébeu;
minden füvároai és a héeai hirdetési irodákban éa bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
e*ak ismert kezektől fogadtatnak el s azok vissza nem
adatnak.
Hirdetési dijak:
j
Egy centiméter magasságú három basáim* szeletnyi térért:
1-axer hirdetve
2-uer
20 kr.
w
16 .
S-mtor
.
12 w
Többszöri hirdetésnél árloongedés.
1
Hirdetések
csak eldlvges díjazás mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden centiméternyi magassága,
három haxálx>H szeletuyi tere 75 kijárat számittatik s úgy a
hirdetmények, mint a nyílttéri köalMnények békáidéit a ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
Bélyegdij minden beigtatásnál 30 kr.
e város önmagát és a szabadság nagy eszméjét zaűui működésűnk ne csak dicsteljes, de siker
tisztelte meg.
teljes is legyen.
ö
\
Éljen a nemzet egyetértése és éljen Kos
Újuljon meg ily ünnepély minden évben,
suth
Lajos, a szabadság és nagy eszmék
miként megújul a nap emléke.
apostola
s a honvédség megteremtője!
Nem lehet czélunk ezúttal a szabadságharcz
lefolyását s a hőstettek ezreit itt felsorolni.
Ezek a történelem lapjain fényes betűkkel úgy
is be vannak Írva; csak a na<^ nap emlékének
hatása alatt keletkezett érzelmek és gondolatok
elmondása lehet csupán feladatunk. Ezek pedig
szűk
keretbe szoríthatók.
(—r.) Az égi nap nem fényesebb, az anya
Minden nemzet dicséretes szokása az, hogy
tej nem édesebb, a dajka-dal nem andalítóbb,
| a nagy napok emlékét kegyelettel üli meg; s a
mint e nap emléke.
Hogy is ne! Harmincznégy év előtt e na magyar nemzetnek nincs nagyobb nemzeti ün
pon törte szét a nemzet a lánczokat, melyeket nepe márczius 15-ikénél, mely a dicsőséggel és
háromszázad konok következetességgel rászo szabadsággal egy anyaméhből született, mikor
a nemzetek 1848-at írtak.
rított.
1848. márczius 15-ike ama nap, melyen a
Akkor a gyermek is hős lett; a tehetetlen
szabadság dicső dalnoka a lant idegébe kapott vének mankó helyett zászlót ragadtak kezeikbe;
s izzó lélekkel zengé:
szerető leányok mátkagyűrűiket a haza oltárára
tették le, hogy a honvédeknek kenyeret vegye
„Mint a folyó víz a gátot:
nek rajta. így kívánta ezt a haza szent érdeke.
Eltépte a nép a lánczot;
8 bé tójának töredéke
És a nemzet győzelemről győzelemre, dia
Fegyver mostan a kezébe’!“
dalról diadalra ébredett.
Igenis! fegyver lett a békó-töredékből, fegy
A többit mondja el a történelem. — Meg
ver, mely félvilágra elvíllant s a győzelmeket,
történt. A nemzet újra ébredett s józan okos
melyeket dicső honvédeink e fegyverrel kivív
sággal, szorgalom- és kitartással e földön örök
tak, egy világ tapsolta meg akkoron!
élete leend, de csak egyetlenegy esetben, tudni
Maga Szolnok is, vérrel szentelt föld, hol
illik, ha egyetért.
a halál ádáz angyala pusztított a hősök között;
Ha az egyetértés áldást hozó napja nem
de a halál nyomában a dicsőség örök forrása
dereng
e nemzetre, úgy küzdelmünk nem egyéb
buzgott itt fel, mely el nem apad az idők végéig.
És az ünnepélylyel, mely márczius 15-ikén a az eredménytelen erőlködésnél.
honvédszobomál a nagyjelentőségű nap és az
elesett.dicső honvédek emlékének szenteltetett,
TÁROZA.
A görögök családi élete s köznevelése
1 Lykurgus és Solon idejében.
II.
Athéné (Attika).
Attika, melynek örökké mosolygó derült ege
alatt a szellemi élet oly bőven meghozta áldásos
gyümölcsét, közép Göröghonhoz tartozott, mely a
tuiajdonképení Hellast képezé. Göröghon ezen körül
belül 220U n. kimre terjedő félszigete éjszakról Beotia, keletről az Aegaei tenger és Eunpus, délről a
Saroni tengeröböl s nyugatról Megaris által hatáxoltatott. Őstörténetét, mint minden népét, a képzelet
mesés világában kell keresnünk. Lakosai a hagyomá
nyuk szerint az-ióni törzshöz tartoztak s első kirá
lyok Kekrops volt. Ennek uralma után 666 év lefo
lyása alatt 17 király uralkodott, kik között a tizedik
a mesés hős király Thesens volt. Neki tulajdonítja a
hagyomány azon Kisebb, szám szerint 12, önálló vá
ros egyesítését is, melyekből a régi Attika alakult.
Utolsó királya Kodrus (1068. Kr. e.) Kinek hős el
szántsága utat nyitott a főbbeknek saját rég táplált
vágyaik kielégítésére.
Meg ia ragadták ők a kínálkozó alkalmat, fen
nen hirdetvén, miszerint ily dicső király utódai csak
az istenek lehetnek. Ennek következtében az országot
Jupiter oltalmába ajánlván, a királyságot megszün
tették a helyette Archont (Kormányzó) neveztek ki,
eleintén s életfbgytiglou Codrua nemzetségéből, kik
közt első Medon Codrus fia. (Az archonok jogai lényegi
leg csak annyiban különböztek a királyétól, hogy a ne
mességnek felelősséggel tartoztak.)
De az aristokratia itt nem állapodott meg, ha
nem határt nem ismerő nagyravágyással folyton
A rongyos egylet.
A márczius 15-ikének emléke tehát ser
kentsen bennünket a közegyetértésre, hogy ha
A lapokban többször volt említve a „rongyos
egyletről**,- mely dr. Jenei Victor kezdeményezésére
Kolozsvárit alakult. Újabban Kassán, Ungvárit és
Barsmegyében karolták föl ez eszmét, melynek tendencziáját a kezdeményező igen szépen a következők
ben vázolta:
„A szegény napszámos, a nyomorult asszony
örül, ha rongyokba burkolt éhező gyermekének egy
falat kenyeret adhat, és ha télen egy kis hulladék
forgácsot gyűjthet, hogy viskóját kimelegithesse. De
már arra nem jut, hogy gyermekét még iskolába is
járathassa. Mert mielőtt iskolába küldené, tetőtől
talpig fel kellene öltöztetni azt a rongyos gyerme
ket. De nagy sor ám ez. Kivált télen . . . Annyira
nagy, hogy még a rendes foglalkozásban levő gyári
munkás, vagy szolgálatban levő cselédféle se bírja
meg. Pedig ezek a legszegényebb néposztálynak már
az arisztokratái. Ámde 'hány ezereu vannak váro
sainkban és községeinkben szétszórva azok a bizony
talan existentiáju nyomorultak, akik nem tudják ma,
hogy lesz-e holnap egy darab száraz kenyerük; mert
nem tudhatják, hogy találnak-e holnap munkát . . .
vagy résztvevő szivet . . . vagy bűntársat?!
Ezeknek is vannak gyermekeik. Néha nagyobb
számmal, mint a gazdagoknak. A törvényben ezekre
is ki van mondva a tankötelezettség. Ki van mondva,
de nincs végrehajtva. Nem is lehet.
Erélyes közoktatási kormány, tevékeny tanfel
ügyelő, jó iskola és jó tanító mind hiában fáradoz
nak azon, hogy minden tanköteles gyermek oktatás
ban részesüljön; meri a melyik gyermeknek nincs
ruhája: nem mehet az iskolába. És nincs olyan
kényszer-eszköz, melylyel e -bájön^ segíteni lehetne.
nyirbálta az Archon jogait, sőt Alcmeont, Aeschilus
fiát, két évi uralnia után már ezen örökös jogától is
megfosztotta s egyszersmind törvényt hozott, mely
nek értelmében utódai ezután csak 10 évre és sza
badon választhatók. Végre — mint Cautu Caesarban
olvassuk — nem ismert változások következtében az
Archonok száma 9-re emeltetett csupán egy évig
tartó hatalommal. Ezek közül az első „Archon eponymos“-nak neveztetett, s tőle vette az év nevét; a
második „basileus" mondatott s a vallási és jogi
ügyeket intézte el; a harmadik „polemarchos nevet
viselt 8 a hadiigyekkel foglalkozott. A többi „thesmotheta" törvényhozó volt, 8 feladatuk volt az, hogy
a törvény pontosan betöltessék. A három első ar
chonnak jogában állott két tanácsost (paredroi) vá
lasztani maga mellé. Solon idejében ezek elvesztették
előbbi jelentőségűket, mivel Solon alkotmánya foly
tán összes intézkedésükhöz a négyszázados tanács és
népgyülés beleegyezését kellett kikérniök.
Az uralkodók választásánál észlelt eme hullám
zás, nemkülönben á saját javokat hajhászó aristokra
tia zsarnoki önkénye kétségkívül nemcsak a társa
dalmi életben általában, hanem, ha szabad, egyes ese
ményekből következtetnünk, a családi életben is sok
rosznak lett szűlöanyjává. Mély sebben vérzett ezek
miatt sok athenei polgár szive, 8 ezt még jobban
elmérgesité a drákói szigor, mint ezt Cylon és párthiveinek szomorú története is eléggé igazolja. E mély
seb Epimenides üdvös intézményeire kissé hegedni
kezdett, de csak azért, hogy a legkisebb érintésre
annál jobbján sajogjon.
De hagyjuk Athén történe- s csak annyit emlí
teni elég legyen még, hogy ily aggasztó körül
mények között jelent meg a hellén nemzet kebelé
ben a nemesen szabadelvű Solon, a bölcsész és
híres törvényhozó, (Krisztus előtt 600 körül) kinek
jellemzésében Lubrich így szól: „ó természeti tevé
kenységénél fogva igen korán kezdett öszhangzó ki
művelésén dolgozni. Tiszta, világos, éles értelemmel,
mély kedélylyel ■ nemes szívvel, szelíd, nyájas, sze
retetreméltó, de határozott és szilárd jellemmel volt
megáldva. Ezekhez uta^sábaif szerzett tapasztala
tai, megvesztegethetlen igazságszeretete, őszinte val
lásossága, ember és hazaszeretete, megnyerő modora
járulván, osztatlan tiszteletet - és bizalmat vívott ki
magának polgártársai részéről."
Ha tudni óhajtjuk, mily áldásos hatású volt egy
ily jellemdus férfiú megjelenése Attika társad almi
jólétére, követnünk kell Solont magasztos emelkedett
ségében s közelebbről kell megismerkednünk törvé
nyeivel, melyek általában köz és magán jogiakra
oszthatók. Az elsők az állam iránti kötelmekkel a
többi a magán ügyek elintézésével foglalkozik, me
lyekhez mindkettő őre: a büntető jog járul. Minthogy
azonban a családi életet és nevelést szándékunk tár
gyalni minden egyebek mellőzésével, lebbentsük fel a
családiasság leplét s ismerkedjünk meg azon viszony
nyal, mely az állam és család, a szülők, gyermekek
és rokonok közt fennállott.
Ha az emberiség művelődés történetére futólag
visszapillantunk, azt találjuk, hogy az gyermekko
rában csekély életerővel rendelkezvén, egy színvona
lon állott azon lényekkel, melyek tenyésznek 8 vala
mint sok egyébben, úgy a családi életben 'is az érzé
kiség által vezéreltetett. Kekrops volt Attikában
az első, ki megszüntetni óhajtván az állatiasan sza
bad élet módot; szabályozni kezdé a családi életet.
Ezen intézkedés szükséges voltát átlátta Attika mm.
den egyes törvényhozója ugyannyira, hogy Solon
idejében már a házasság általában az isteni jóság
kifolyásaként tekintetett.
Solon előtt jogérvényes házasság csak polgá
rok között/jöhetett létreidegenek között tilos volt
és ha mégis megköttetett, az ily házasság magzatai
megfosztottak polgári jogaiktól. Solon ezen törvényt
némileg módosító, megengedte ugyanis az idegenek
kel kötött házasságot á meghagyta a gyermeket pol
gári jogaiban, de kizárta atyja phratnájából s az
örökségre igényt nem tarthatott, hacsak erre tör
vényszerű eljárás folytán külön jogot nem nyert. A
vérrokonság nem volt házassági' akadály, csak a
szülő és gyermekei és ugyanazon atyától származott
Mert a „nincs" nagyobb ur, mint a tanfelügyelő vagy
közigazgatási bizottság.
És e baj sokkal súlyosabb, mint á milyennek
első tekintetétre látszik. Mert következménye nemcsak
a tudatlanság, ba nem a bűn is. A bűntények sta
tisztikájából régen kidomborodott már az az igazság,
hogy a nyomor, tudatlanság és bűn hű szövetsége
sei egvinásr.ak, a társadalmi rend békéje ellen na
ponként megújuló és folyvást tartó.háborúban.
A törvényhozástól várni a.baj orvoslását? Hon
nan vehetne a törvényhozás annyi pénzt, hqgy min
den gyermeket felruházzon, a ki a ruhahiány miatt
vem járhat iskolába?: Képtelen gondolat. Ha pedig
az ország nem adhat a szegény tanköteles gyermek
ruházatára j énzt: a miniszter sem adhat. Szabály
rendeletekkel sem lehet téli ruhába öltöztetni a me
zítelent.
Végre is be kell látnunk, hogy a baj a társa
dalom baja; mert minél többen maradnak yégkép
iskolázás nélkül, annál bujábban fog tenyészni a bűn,
annál több lesz a tolva;, reeló, gyilkos stb. a kik
ellen folyvást hadi lábon, folytonos védelmi állapot
ban kell tartania magát a becsületes emberek társa
dalmának.
Kezdjük a védelmet, ott, ahol könnyebb.
Fogjuk a bűn candidátusait, a nyomor gyerme
keit, mielőtt gonosztevőkké lennének, vigyük iskolába
s csinálj uuk belőlük becsületes emliereket.
Adjunk ruhát a ruha nélkül szűkölködő szegény
gyermeknek oly feltétel alatt, hogy járjon iskolába.
Es ezzel egy sereg ember lényt a bűn posványából
a becsületes munka mezejére terelünk. Még olyanok
is iskolába fogják küldeni gyermekeiket, a kiken
minden kényszereszköz megtörik, mihelyt látni fog
ják, hogy legkönnyebb módja a gyermekruházásnak
az! iskolába jártatás.
.
1 De honnan vegyük a pénzt a töméntelen gyer
mekruhára? Ha az ország nem bir ej/ ilyen költsé
get: bizony nem lesz erre pénze sem megyének, sem
községnek 1 A közönség, a jó szivü emberek erszénye
is annyi felöl van már igénybe véve ezerféle kérege
téssel, hogy aláírási ivek kibocsátásától is igen ke
veset remélhetünk. A probléma az, hogy ne legyen
oly tanköteles gyermek sem, a ki ruházat hiánya
miatt nem járhat iskolába.
Nos hát e probléma megoldása egyátalában nem
lehetetlen társadalmi utón. Sőt nem is nagyon nehéz.
Elannyira, hogy jóformán minden érezhető áldozat
néjkül is megtörténhetik.
Kolozsvárit alakítottunk a szegény tanköteles
gyermekek segélyezésére egy sajátszerü egyesületet,
melynek tagjait tagsági dij fizetése egyáltalában nem
terheik Szervezete és működése a következő:
Az egyik kőszegi iskola tágan, szellőn én azáraz padlását
raktárrá alakítottuk egy lomtár számára. Koronként gyűjtést ren
dezünk. Minden taghoz elküldünk egy kis iitographált ezédulát,
melyben jelentjük, hogy 2 nap múlva az egylet megbízottja meg
testvérek között. A családfa épugy, mint nálunk, le
és felmenő ágilag határoztatott meg, az oldalágiak
vérrokonoknak, a sógorok családbelieknek mondattak.
Közelebbi vérrokonságnak tartatott a szülő és gyer
mekei, mint a szülő és testvérei közt: ismét köze
lebbiek a fiú s gyermekei, mint az édes testvérek
közt stb.
A házasságot az eljegyzés előzte meg, melyhez
az atya, vagy ennek hiányában a gyám beleegye
zése volt szükséges. Az eljegyzés tanuk jelenlété
ben történt, mely alkalommal eleintén — mint Homér
költeményéből világos — a férfi hűsége és szeretete
zálogául ajándékkal kedveskedett s igy .mintegy
megvette, ezt a nő nászajándékkal, hozománnyal vi
szonozta. A hozomány fölött a férj szabadon nem
rendelkezhetett, mert a törvény csak haszon élvezőül
ismerte eh A hozományt elpazarolni tilos volt, azért
biztosítékai ingatlan vagyon köttetett le reá, hogy
igy az elválás esetében sérthetlenül visszaszólhasson
á nő birtokába. A hozományra vonatkozólag Solon
azt rendelte, hogy a leány ne vigyen magával töb
bet három ruhánál s csekély értékű házi eszközüknél,
mert a házasság nem adás-vevési tárgy, hanem a
férjnek és nőnek együtt lakása, hogy gyermeket
nemzzenek és egymást szeressék. A nő hozományából
a serpenyőnek nem volt szabad hiányozni, hogy a
családanya házigondjait jelképezze. Plutarch szerint
a hozomány csupán e tárgyból állott.
Az egybekelést megelőző napon az isteneknek
áldoztak, névszerint Dianának, kiről azon meggyőző
désben voltak, hogy minden házasság által megsér
tetik ; de ezenkívül áldoztak még Jupiter, Juno, Vé
nás és Minervának is, kik a házasság őreinek tartat
tak. Ezen alkalommal hódolatuk jeleül az uj házasfelek
hajoknak egy részét levágták s az isteneknek fel
áldozták. Az egybekelés az úgynevezett „Ga mellűn"
hónapban holdtöltekor történt a következő ünnepélylyel. A vőlegény és menyasszony csinosan feiöltözkodve koszorúkkal és virágokkal ékesítettek fel, a
vőlegény menyasszonyát lölcziüázott szekéren vitte
" lakásába. A szekéren a menyasszony a vőlegény és
egyik rokona között foglalt helyet, elől fáklyás fér
fiak és zenészek mentek, hátul következtek a férfi
phratriájából meghívott vendégek, mint a házasság
tanúi. Bárki találkozott az ily menettel, szerencsét
kívánt. A vőlegény hajléka szintén fül volt díszítve,
hűl a jövőket ujjongással fogadták s különféle nya
lánkságot szórtak elébök. Ezután következett a nász
lakoma, hol Solon törvénye szerint hannincznál töb
ben nem lehettek. Ezen nászlakomán az uj házaspár
foglalta el az első helyet. A nászlakoma után a há
zasfelek távoztak. De Solon parancsa folytán, mielőtt
a házasságot befejezték volua, birsalmát kellett a
nőnek enni, talán azért, hogy minden szava oly kel
tein legyen, mint a birsalma.
Az elválás, ha a házasfelek együtt élni nem
fog nála jelenni • M addig SwzMaedett „lomtárta való dolgokat"
át fogj* venni. Ilyen dolgok mindeu hásnál vannak. Hogy mik ezek
a dolgok? aat leírni lehetetlen; de a ki valaha zaibárus piaczon
járt: képzelheti.
. ..
A kitdzött napon megindul az egylet embere. Valamelyia
tag még gyűjtő azokeret ia ad Xeteuíizsaaéce. Emberünknek kezében
a liazta » ebbe bejegyzi mindenütt, hogy mit adtak. Elfogadunk
mindent, a mi zsibAruzi utón értékezithetd; megiiecaüljttk az ntolzo
rvngydarabot i» ; tuázeaazámra. gyűjtve, jó pénzt ád érette a rougy■zedó.
Kaptunk nagy mennyiségű vizelt ruhát, ezilinder kalapot,
félrenyomott sarkú ez izmát, nyakkendőket, rongyos abroszt, kitáneaolt báli ruhát, köntim derekat, használaton kívül helyezett kávé
őrlőt, aranyozott képrámákat, bölcsöt, gyertyatartót, orvowágoo
üregeket, vazzzerzzámot éz a Mindentudó tudja még, mi mindent.
Többen még adtak pénzt is; néhol sokkal bővebben, mint ha tagzági dijt fizettek volna; volt ki 10 forintot, máaik, a ki 15 forintot
adott jó kedvéből, de mi nem kértünk zenkitől egy fillért zom.
A közzégi iakola buzgó, ifjú tanítóját megtettük gazdának;
az izkola szolgája «zerény rennmeratioért egyzzenmiind az egyezület zzolgája. — Őz kettőn olyan rendijén tartják lomtárunkat,
hogy gyönyörüzég nézni. Ők végzik a gyűjtést iz. Nem lealázó
munka, mert csak olyan helyre mennek, a hol örömmel fogadják
őket.
Gazda, gazdazzzonyok örülnek, hogy kamarából, padlásról, pinczélx’l kitakaríthatják azt a zok limlomot, a mi évek óta felgyűlt.
Eldobni még kár lett volna, de használatból már kikopott, caak
helyet foglal, láb alatt van . .. Milyen jó tréfa az, hogy ezzel a
sok haaznavehetetlen dologgal egy aereg emberéletet lehet meg
menteni 1
Lomtárunkban mindennek meg van a maga helye. Külön
csoportokban, rendben állanak az egynemű dolgok. Mikor tele van
a raktárunk: meghívjuk a zaibáruaokat, nyilvános árverézt tartunk
és pénzzé teazszük vagyonúnkat.
Eladunk mindent, kivéve az olyan ruhaneműt, a mi még
átalakítva használható. Az ilyent feldolgoztatjuk, • csinálunk a
régi ruhából újat.
Jelenleg négy szabómester, két nő-szabó, és három csizma
dia dolgozik a mi „rongyos egyletünk" számára. Pedig gyűjteni
még egy tized részénél sem valónk azoknak, a kik várják és szí
vesen fogadják a mi „adóintö" czéduláukat. Majd tavaszig, vagy
a nyár-középig sorban eljáijuk mind. A nyáron folyvást dolgozta
tunk. Aztán a jövő őszszel teljesen fölszerelve várjuk a telet.
Eddig még csak mintegy 70 gyermeket tudtunk ellátni a
szükséges téli ruhával; mert egyesületünk mindössze két hónap
óta működik. De az eddigi tapasztalat már biztos kilátást nyújt
arra, hogy a jövő télen nem lesz Kolozsvárit tanköteles gyermek,
a ki ruházat hiánya miatt nem járhatna iskolába.
A jövedelmi forrás, melyre egyletünk támaszkodik, dús és
kiapadhatatlan, mert rongy és elkoptatott dolgok mindig lesznek.
Ezek azok a bibliai kenyérdarabocskák, melyeket Jézus tanítvá
nyai, miután öt kenyérből ötezer ember jóllakott volna, felszedének és „megtöltenek tizenkét kosarat."
Meghatározott tagságdii nem lévén, tagja lehet a mi egyle
tünknek az is, a ki csak egy gombot ad. Éhez képest nem is uta
sítja vissza a mi felszólításunkat senki. Nagyon sok gomb össze
gyűl. És gyűl ruha is, amire a gombot felvarijuk; akad pénz is,
a mivel felvarrassuk ... -
E kezdeményezés egy nagy gazdasági elvet is
felölel; az értéktelennek értékesítését. Az értéktelen
tárgyaknak hasznos értékesítése a nemzeti vagyon
szaporítását is jelenti. A rongyos egylet* eszméje oly
szép és nemes, hogy méltó volna az általános fölka
rolásra. Minden nagyobb városban kellene ilyent lé
tesíteni. Kellene Szolnokon is. A tanító urak legye
nek kezdeményezők
tudtak, meg volt engedve. Ha a férfi hűtlenségen
kapta a nejét, az elválhatott tőle, sőt kellett, külön
ben öt is becstelenség érte. Az ily nőnek nem volt
szabad a templomban s más nyilvános helyeken meg
jelenni, a női ékszereket hordani tilos volt, s ha
mégis megmerte tenni, bárkinek jogában állott öt
megszégyeníteni s az ékszereket róla letépni. így
Sophocles Elektrájában Klytaemestra házasságtörését
és férjének meggyilkoltatását saját fia boszulta meg.
Ugyanazon tragoedia 837. k. vv. olvassuk, hogy Alcmeon Eryphilént megfenyíti Amphiaros férje iránti
árulása miatt. A férfi ezenkívül egyszerű nem tet
szésből is elbocsájthatta nejét, de a hozományt viszszaadni köteleztetett s eltartásáról gondoskodott. Ha
a nö óhajtott válni, mi csak házasságtörés esetében
volt lehetséges — már meg volt nehezítve. A nö tar
tozott válópert índítni hűtlen férje ellen s az úgyne
vezett „libellám iniurarium“-ot az archonnak benyúj
tani, kitől az egész ügy függött. A házasság czélja
törvényes ivadékok nemzése volt, kik Euripides sze
rint a család oszlopai valának. Ha figyermek szüle
tett, olajfaágakból; ha leány, lenből készült koszorú
val ékesiték házaik ajtaját. Az olajfa koszorú a
férfiasság, bölcsesség és Olympiai győzelem; a len a
szorgalom, kitartás s háziasság jelképe volt. Az uj
honpolgárt, miután meleg vízben megfürösztötték,
atyja lábaihoz tették, ki ha felemelte, annyit jelentett,
hogy fiául fogadja, ha nem, kitétetett. A születés
után ötödik napon néhányszor megkerülték vele a
házi tűzhelyt, s ezzel a házi istenek oltalmába aján
lották, ezt a család tagjai megünnepelték. Ekén alka
lommal ajándékok is szokásban voltak, melyek görö
gül „genetlioi doseis" mondattak. Hasonló ünnep
volt a tizedik nap — görögül „Amphridromai" _
ekkor már a gyermek nevet is kapott, melynek kije
lölésében a szülők joga korlátlan. A barminczadik
napon hálaadó áldozatok mutattattak be Dianának,
Később aztán az atya phrátríájába Íratott be az uj
honpolgár, hol a szülők esküvel tartoztak bebizouyitni, hogy a gyermek törvényesen eljegyzett házasságból s polgárnőtől származott, mint ezt Isaeus
de Ciron her. §. 19. következtetnünk szabad. „Atyánk
amint születtünk, a phrátorokhoz vitt s törvényes
^•1 bizonyította, hogy mi törvényesen eljegyzett
attikai polgárnőtől születtünk: ott a phrátorok közül
egy sem szólt ellene s nem vonta kétségbe a dolog
voltát, ómb“r “agy számmal voltak a phrátorok és szigorúan szokták az ily dolgot megvizsgálni “
De nézzük nevelészetöket.
6
6
Solon Attikát a szellemi képzettség magasla
tára emelni óhajtván, különösen szivén viselte az ui
honpolgár neveltetését, melyet minden spártai és kisazsiai szélsőségektől menten, a zene- és testgyakorUgy-’ }*Ogy
írtéban a testgyaí8 kis-Ázsiában a zenét; addig Attikában
a kettőt együttesen látjuk művelni. Solon rendelete
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
* Szolnok város polgármestere az alábbi
közleményt küldé szerkesztőségünkhöz: Van
szerencsém, habár röviden is a szolnoki város
ház építéséhez pályázati utón hirdetett, a teg
napi napon letelt és a mai napon az összes
bizottság előtt felbontott, terveknek számáról
és a pályaművek egyébb mozzanatairól követ
kezőkben tisztelettel értesíteni. Összesen tiz terv
küldetett és érkezett be, u. m.: 1. „Czélszerű44
jelige alatt, 12 drb. mellékrajzzal, melyek között
egy alternatíva terv is foglaltatik. 2. „Clementia regna“ jelige alatt 9 drb. rajzzal. 3. „Al
föld44 jelige alatt 7 drb. r. 4. „Haladjunk44 jel.
alatt 9 drb r.
5. „Emeli a józan szorgalom44
jel. alatt 9 drb r. 6. „Szt. István44 5 drb r. 7.
„A. S.“ jel. alatt 5 drb r. 8. „Három veres
karika44 (kör) jel. alatt 4 drb r. 9* „Szolnok44
jel. alatt 6 drb r. 10. „Szolnok 1000 szám44
jel. alatt 7 drb r. (NB. a sok jó tervnek kicso
magolása alkalmával ugy a műszaki kiállítás,
mint pedig közigazgatási szempontból a város
házi hivatalok beosztására nézve, szakértőknek
nyilatkozatából fülhegygyel kivehettem, k hogy a
„Czélszerű44 jelige alatti terv igen elismerésre méltó
mű, tehát aligha az nem nyeri el a pálmát.)
Különben, mint laicus is, a tervek első látása
után már őszintén kijelenthetem, hogy a beküldő
urak közül többen igazán dicséretre méltó mun
kát teljesítettek, a miért is első sorban Szolnok
város közönsége mély hálával tartozik, mert
azon kedvező helyzetbe jutott, hogy a sok jó
mű közül egyet magának választani képes
leend. A sok elfoglaltság mellett csak röviden
kívántam becses tudomására hozni, miként a
bíráló bizottságot is, azonban csak idevaló szak
értőkkel kiegészítve ma megválasztottuk, ugy
szintén határozatba ment, hogy a vállalati pá
lyázat rögtön közliirré tétessék, és az árlejtési
határidő april hó 3-ra kitűzessék, mit már egy
két nap múlva végrehajtani fogok. Sokféle
okoknál fogva ugyan is rohamosan sietnünk
kell, ezeket tehát, ami bár kívánatos lett volna,
későbbre el nem halaszthattuk.
szerint a gyermekek első neveltetésüket a szülői ház
ban nyerték, egyedül azt óhajtván a szülőktől, hogy
gyermekeiket jókorán a jó és szépért lelkesülni taintsák, Plutarchus (in liberis educandis) azt ajánlja
az atheneí anyáknak, hogy gyermekeiket magok
szoptassák, de azért dajkákkal itt is találkozunk.
Solon törvénye szerint a dajkákban már bizonyos
tulajdonságok föltételeztetnek. A roszalkodó kis pol
gárt különböző dolgokkal iparkodtak kiengesztelni:
mézbe mártott szivacsot adtak a szájába vagy dalok
kal foglalkodtatták kisded lelkűket, ha ezek mitsem
használtak s már csekély ítélettel bírtak, különböző
torzalakokkal — görögül Mo^molykion — rémitették.
A dajkák sokszor babonás és rémes mesékkel is ijeszt
gették a kisebb fiukat, melyet Plató már elitéit. S
ezen két utóbbi minden tekintetben kárhoztató eljá
rás, sajnos! még napjainkban is észlelhető sok csa
ládban ! I
Hét év?8 korában a gyermek a nyilvános inté
zetbe adatott, hol eleintén csak illedelmes magaviselétre szoktatták s csak azután tanították' írni és
helyesen olvasni; a számolásban — mint Luhrich
megjegyzi — még a jobb nevelésnek sem voltak elég
jártasak. Midőn a fiú értelme fejlődött, megkezdettek
vele a zenetanitások a testgyakorlattal együttesen.
Később a zene mellett egyes beemlézett költeménye
ket is énekeltek. Különös szeretettel forgatták Homér
költeményeit, sőt — mint Lubrichnál található
inkább lehetett bárki Solon törvényeiben járatlan
mint Homér költeményeiben. Kedvelt hangszerük &
cithara és lant volt, a fúvó hangszereket egyátalá
ban nem szerették, sőt á görög szép érzékkel össze
nem férhetönek tartották, azért mondja Aristoteles:
„A fuvola épen nem alkalmas arra, hogy erkölcsi
hangulatot keltsen a lélekben, hanem orgiái lelkesültségre ráz fel; tanításba pedig épen nem való,
minthogy nem kisérheti éhek; azért joggal Ítélték
el az öregek, bár ezelőtt használták volt is “ Mily
hatással volt a zene a görögöknél általában az induiátok gerjesztése és csillapítására szabadjon egy-két
példával megvilágítanunk.
_.
Pythagorás a zenével részeg ifjút józ^nitatt
ul
& gynjtogatástól tartóztatott fel; zene
által bátonttattak a görögök a vitézségre s győzelemre
vezettettek; Kluuás haragját és szomjúságát azzal
enyhítette; — Terpander a Lakedemoniaiak között
támadt lázadást zenével csillapította le; Timotheus
•?' Sániiort oly dühösségre geijeszté, hogy
«x“é^rol felugorván, fegyvert ragadt; — Solon
sióját Elegiajanak eléneklésével az Athéneteket Salanus visszafoglalására tüzelte; több egyebek elmellőzésével, csak azt említem meg, hogymaga Plató a
lene elhanyagolását államvétségnek vélte. Azért So
lon parancsa szerint minden atyának kötelessége volt
I ?
é? ^gyakorlatban oktatni, mit Plató Cri| tonjaba is igazolva látunk, hol Socrates igy szól:
HELYI HÍREK.
nyok közük Fülöp Jolán, Nagy Ilonka, Tóth Ilonka,
Szolnok város közönsége is Scoberda Vilma, s az asszonyok közül: Hegedűs Békegyeiéitől ülte meg. A szépen kijavított honvédszu- láné, HegedűsFerenozné, Magyar Kálmánná; úrnők és
buinúl esti 5 óra után megjelent a dalárda, élén az a kedves háziasszony kisasszozykái: Éva és Irma.
— Egy veloczipedes nyargal úszott e hó 16-án a
elnök- és alelnökkel s a „Hymiinsu elzengése után a
nagy és díszes közönséghez Száváid Mihály ur főút kövezetén le s föl; néző publikuma is volt, 8
mondott egy csinos, lelkes beszédet, mely szépen át már-már megéljenzik, midőn a Lechner-féle ház irávolt gondolva, és szónoki hévvel elmondva. A meg- nyúban az árokba fordul. Szerencse, hogy az árok a
éljenz^tt szónoklat után a dalárda a „Szózat^-ut szokásos piszoktól ez egyszer ment volt, mert más
zengő el, mire a szobor megkoszorúztatok, s a kö- kép még jobban p<>ral járt volna.
— Csak máskor is. Brüli Sándor ur kocsisa se
zönség, eltelve hazafiui érzelmekkel, szétoszlott.
bes hajtás miatt a rendőrkapitányság által 5 frt
Az újvárosháza tervei a tanács-teremben köz
szemlére már ki vannak téve s azok a nap hivatalos pénzbírságra büntetett. A jég meg van törve, kövesse
órái alatt mindenki által megtekinthetők, annál in a rendőrség máskor is e tettét. Alkalom van rá elég.
— Múlt vasárnap egy fiatal ember, névszerin!
kább, í mert a polgármester ur a legnagyobb előzé
kenységgel mutatja és magyarázza azokat Volt al Hamza Mihály, a píaczon részeg fejjel a közszemé
kalmunk nekünk is megtekinteni a terveket s mond rem elleni kihágást követte el, kit azonban kapitány
letartóztatott s megfenyitéséröl godoskodott.
hatjuk : élvet 8 érdeklődést nynjt azok szemlélete. A ságunk
— Öngyilkossági kísérlet. Víg Apolló napszámoHnő,
tervek alig kifogásolhatók ni a értok által is, főleg a
„Haladj u n k“ jeligéjű megkapó műizléseért — és több gyermek anyja és Hoksúri László korhely férj
mert a czélt leginkább szem előtt tartó a készítő — nek a felesége e hó 16-án d. e. 11 órakor másfél cso
ezért érdemel komoly figyelmet és beható bírálatot. mag gyufának az oldatával megmérgezte magát.
Míg ugyanis a többi tervrajz klasszifikált bérházak Azonban jókor észrevétetvén, a gyógvkezelés talán
és magún paloták alakjait tárják föl, addig tervező megmenti életét. A kapitányság által fölvett jegyző
a főezélt tartá szem előtt, azt t, i., hogy köz'épii- könyv szerint nyomora és férje korhelysége miatt tette
1 e t-te|'vröl van szó és nem m a g á n- vagy b é r- e szomorú lépést, kétségbeesve önsorsa s gyermekei
h á z-tervröl, a jelzett mü tehát eltéröleg, a középület eltartása fölött.
tervét tolja előtérbe s a bér helyiségeket csak mint
VEGYES HÍR.
__
másodrendű dolgokat tünteti föl; s igen helyesen,
* A piskii ütközet. A közel múlt nagy nap em
mert a pályázat is ily értelemben hirdettetett, s mi
dőn a város közházáról vau szó, népi .lehet a toczél léke alkalmából álljon itt e rövidke hir/ Múlt hó
bérház vagy magán palota épitése. í És a mondott 9-én volt 32-ik évfordulója a piskii hídnál vívott
terv ezenkívül művészi kivitelű is és'czélszerü beren emlékezetes harcznak. Ez alkalomból a („Hunyad*
dezésekkel ékeskedik. Egyébiránt az itt elmondottak felemlíti, hogyan vezényelt akkor Bem apó. Minde
csak a mi általános nézetünk kifejezései, melyek — nek előtt Kemény Farkashoz lovagolt s azt kérdezte
meglehet — figyelembe sem vétetnek; mindamellett tőle, hogy: „Was ist, Kemény Farh*s?u „Sclecht“,
óhajtjuk, hogy e tervet, melynek egyedüli hibája — feleié Kemény — „200 Mami imíPlatz gelassen.44
csakis barna színezetében keresendő, a bíráló bizott Bem tűzbe jött és igy folytatta: „Jó fráter, késő,
ság komoly figyelembe vegye, nehogy késő bánat aber nur gleich schwind, hamar, rendállj, nem kell
félsz, csak kicsi kurázsi meg kell kapni, csak frisen
legyen a vége.
frisen elé felé, elé felé, frisen Feuer!" (Azalatt a
— Az újvárosházára az árlejtés april hó 3-án fog
a városháza tanácstermében megtartatni, melyre az jobbszárnyra vágtatott.) Nem kell félsz, szép magyar,
érdekelteket ez úton is figyelmeztetjük. Bővebb tájé nem szabad retirál, úgy nem kapsz haza, csak elé,
kozást olvashatni mai szamunk hirdetési rovatában. elé, frisen Fener!44 (A huszárokhoz.) „Cavallerie!
Zwei Skadron nur schwind über das Wasser! Wart
— Hymen. Reisz Dávid ur, helybeli gabonake
reskedő s fiatalságunk egyik derék tagja, eljegyezte du Puchner kriegst du gleich! Nur csak hamar ka
Budapesten a szép és szellemdűs Szabolcsi Róza réba, mit pisztoly, fogd meg, vágd meg! Tambur
duplir Marsch ! Frisen über Wasser mit Burg! Ke
kisasszonyt. Boldogság kísérje a szép frigvet!
mény Farkas jól cummandir! Vierte Batalion, Infan— Névnapi estély. Hajdú Sándor megyei jegyző
terie- auch mit Burg! Canonen elé, elé, schwind,
névnapját, az 6 vendégszerető házánál fényesen ülték
meg barátai és ismerősei. Érdekes, de hosszú tudósí schwind, duplir, hamai, hamar! Csak gránát! Erste
Batalion, — zweite, — dritte, — nur schwind, fórt
tást vettünk lapunk zártakor erre vonatkozva, melyet
und fúrt, — Feuer! Bethlen Olivér vissza! Cavalerie
ép ezért nem közölhetünk. Fölemlítjük csak, hogy a
jobb szárnya fogd meg; — vágd meg! —fogd meg!
névnap tánczczal végződött. A tánczoló hölgyek vol
— nem félsz Horváth kapitány, — nem szabad, nem
tak: Hajdú Sándorné, Hajdú Erzsiké, Hajdú Mariska,
kell félsz, — ha félsz meghalsz, — csak frisen, ku
Vladát Mariska Tarkövéből, — a szolnoki kisasszo- rázsi kap!"
— Márczius (5-ikét
„Vajjoh nem jól rendelkeztek-e közülünk az erre ho
zott törvények; megparancsolván az atyáknak, hogv
zenében és testgyakorlatban oktassanak A zene alatt
— mint Ribárí világtörténelmében olvassuk — nem
csak a lantolást éltették, hanem hazafias és harczi
énekek szavalását és dalolását, melyeket alkalmasok
nak tartottak arra, hogy az ifjúkban a hazaszeretet,
bátorságot és egyéb polgári erényeket ébresszenek.
A zene tanítás után a paedotribáknak (torná
szoké adatott át a fia, meglevőn győződve, hogy
csak egészséges testben lakhatík egészséges lélek. A
testgyakorlatra szánt lielyiség általábah gymnasiumnak mondatott, az itjaké palestrának neveztetett. Az
attikaiaknál a testgyakorlat csaknem kizárólag a hadi
szolgálatra készité a fiút. A görögök mennyire szi
vükön viselték a zene és testgyakorlatot, bizonyítja
azon szokásuk, mely szerint műveletlen embernek tar
tották azt, kiről elmondhatták: „Nec fides didiéit,
nec nafare“ (nem tanulta a zenét és úszást.)
Tizennyulcz éves korukban az ifjak a férfiak
sorába íléptek s ezzel az oktatás s vele a szülői gon
doskodás és fegyelem véget ért ugyannyira hogy —
mint Lhbrieh írja — méltatlanságnak tartották, ha
ezután az apa fia állapota felöl tudakozódott. Húsz
éves korában megvizsgáltatott, s ha alkalmasnak
találtatott, besoroztatott. Ekkor teljes katonai dísz
ben Athéné istennő templomába vitték, neki fölajánlandók s egyszersmind megesküdtették, hogy hazá
jához hű, minden tekintetben engedelmes leend, fegy
verét soha meg nem gyalázza, társait segitni fogja stb.
A nö-gyermek neveltetése kizárólagosan a csa
lád körében az anya vagy ápolónő felügyelete alatt
történt, szellemi képzettségűk igen kevés, mivel az
egész nevelés a háziasságra szorítkozott. Meg kell
Azonban engednünk, miszerint találkoztak azért szellemdus nők is, milyenek a thebai Korinna, miletosi
Aspasia s mások, de ezek száma az előbbiekhez ké
pest elenyészőig csekély s ha később nagyobb szám
mal találkoztak, azok az erkölcsi sülyedésben élő
haetera társak voltak. A nők általában egy lakosz
tályban tartózkodtak egyedül gyermekeiknek élve;,
környezőikkel szabadon rendelkezhettek ugyan, de
Íolgári joggal nem bírtak. Nyilvános helyeken ritán jelentek meg, akkor is lefátyolozva, szolga kísé
retében. Mily fegyelem alatt voltak a nők eleintén
,az atheneiknéí, kitűnik azon szokásból, mely szériát
egy férjezett nőnek idegen férfival még ablakon ke
resztül pem illett találkoznia.
Mily viszony létezett Athénben a házasfelek
K között, plénk színnel ecseteli Sophokles tragoediájában, melyeket terünk szűk volta miatt részletesebben
>em tárgyalhatunk. Itt csak azon jogokat, s kötel
meket óhajtjuk még körvonalazni, melyek a szülők a (
gyermekei és rokonuk között észlelhetők. Az atya a ।
^^amlitatt köfelesaégeu kívül tartozott még figyel
mekéit kiházasitni’s a nőt férjhez adni, ki elemtén I
sok esetben nem szive választottjához, hanem ahhoz
kényszerült menni, kit a szülők óhajtottak. Ennek
káros voltát Solon átlátta s igy megengedte a leá
nyoknak azt, hogy szivük sugallatait követve, szerel
mük tárgyához mehessenek. Ha az atvának figyermeke
nem volt, bárkit fiává fogadhatott, ki törvényes örö
köse is lehetetett s addig az előbbi családhoz vissza
nem mehetett, mig azon -családnál, melynél örökbe
volt fogadva, gyermeket nem nemzett. A férj halála
után a legidősb bátya lett a vagyon kezelője, gyámja,
de csak a, gyermekek nagykorúságáig, ekkor ezek a
vagyont átvették s anyjukat eltartani köteleztettek.
A gyermeknek azon joga.- is meg volt, hogy a gyá
mot, ha tetszett — megszámoltathatta. Ha valamely
családban figyermek nem vőlt, a nőgyermekek voltak
az örökösök, kik azért „örökös leányokénak mondat
tak. Ily esetben az atya halála után az örökös leányt
a legközelebbi rokona tartozott nőül venni, még azon
esetben is, ha még atyja életében máshoz ment fele
ségül, de törvényes gyermekek még nem volt.
Az árva leányt a legközelebbi rokon vagy nőül
venni, vagy kiházasitni köteleztetett, ha a férfi roko
nok többen voltak, erre közösen köteleztettek. Az
államszolgálatában vagy háborúban elhunytak árváit
az állam tartozott kiházasitani. Az atyának joga
volt végrendelkezni, mely Solon ideiében jött szo
kásba. Az atya fiát, ha az erkölcstelen, kicsapongó
volt, örökségéből ki is zárhatta s ha leányát paráznaságon kapta, szabadon el is adhatta. Az atyának
joga oly nagynak látszik az Atheneieknél, hogy —
mint egyes események igazolják, — gyermekét meg
is ölhette, habár ez ellen á tudósok tiltakoznak is.
A végrendelkezésnél érett megfontolás vált szüksé- .
gessé, lázas vagy ehhez hasonló állapotban tett vég
rendelet érvénytelen ''volt. A végrendelet az archonnál
tétetett le s bármikor megmásítható vala.
A gyermekek viszont tartoztak szüleiket, agg,
tehetlen korukban eltartani s róluk minden tekintet
ben gondoskodni, mely tiszteletadást a gyermekek
még szüleik halála után is gyakorolnak Attikában,
ők fürosztik megholt szüleiket, ők ékesítik fel sirjaikait s áldoznak sirhalmukon, melvet a gyermekek
időnkint meglátogatnak s azzal róják le szüleik iránti
köteles hálájukat, hogy ajándékokkal, sőt saját hajfürteikkel áldoznak sírjuknál. Ezen kötelem alul csak
akkor valának fölmentve, ha a szülők neveltetésüket
elhanyagolták vagy haeterákkal nemzették, ekkor
bátran megtagadhatták szüleiket, sőt a gyermekek
eszelős atyjokat még a vagyon haszon élvezeti jogá
tól is megfoszthatták.
Az életrendre vonatkozólag annyit említünk
hogy Solon itt is meghagyta az egyedek szahódságát, kiki saját családja körében étkezhetett, hol j
i táplálékok megválasztásában az atheneit a spártai .
kiskorúsággal szemben jelentékeny haladás jellemzi, j
élénk bizunyitékául azon alap igazságnak: „minél J
Irodalom és művészet
* „Kis-Kun-Félegyháza város monographiája" czim
alatti fözet küldetett be szerkesztőségünkhöz, mely .
műről egy Ízben már emlékeztünk volt/ A müvet.
Szerelemhegyi Tivadar gymn. nyilvános tanár szer- .
keszté s elárulja az a fiatal tanár mély tudományos
ságát. kire szülőföldje nemcsak azért tekinthet re
ményteljesen, mert még fiatal és a tudományt még
sok éven át ápolhatja, hanem azért föleg, mert mű
vével Félegyházát immár azon városok sorába emalé,
melyek a tudomány emberei és az általános művelt
ség körében mindig tisztelettel emlittetnek. Városo
kat sorolhatnánk fel itt, melyeknek buzgó elöljárói
és hű fiai a város monographiájának megírására az
aranyakat százával és ezrével tűzik ki pályadijakul,
hogv csak számításba jöjjenek a tudományos világ
előtt, — és íme Félegyházának e derék fiatal tanára
a czél elérésére egy krajezár nélkül vállalkozott__és
czélt ért. — Müve egy correct mű, mert nem a száraz
adat-halmazt tárja föl, imint legtpbbnyire hasonművekben találjuk, hanem benyúl az ősidők sötét üregeibe s
oknyomozva vezeti az olvasót a kun .nemzet törté
netén keresztül, — legalább ezt hagyja következtetni
az első fűzet, mely Ottinger Ede nagykőrösi nyomdájából csinos kiállításban került ki. Ára egy füzet
nek 30 kr. Ha mind a tiz füzet megjelenik, külön
bírálat tárgyává tesszük.
í
* Magyar könyvtár. Szerkesztik dr. Székely Fe
rencz, dr. Staub Móricz, és Bakos János. Minden füzet
külön kapható, tehat minden füzet önálló egész mn.
Egy tüzet ára 15 kr. Ha e mü pártoltatik, pedig
nagyon megérdemli, a ponyva irodalom megsemmisül;
Oly népies magyarsággal, mint e füzetben, nem min
denkor találkozik az olvasó. „A boldogság alapköve44
czimü, a testi egészség föltételére vonatkozó közle
ménye is ide sorolható. íme mutatványul álljon itta
közlemény kezdete: „Annyi elégedetlenséget s bol
dogtalanságot bűnt és nyomort látunk minden nap,
hogy utóvégre be kell látnunk, hogy a jó
magában csak szó, mely az embert még nem bold<> ]
gitja. De hát hol keressük a boldogságot? hol talál
juk fel azt? Sokan azt vitatják, hogy a földön egy
általában nincs. Ez nem áll; mert van. Igen sokan
erősen hiszik, hogy csak a gazdag lehet boldog. í
Ezek is tévednek. „Volt egyszer egy király — úgy
mesélik — kinek a leánya igen veszélyes betegség
ben sínlett. Összehívta a leghíresebb orvosokat, egetföldet. ígért nekik, ha a bajt meggyógyítják; de
mindhiában, nem tudtak rajta segíteni; a szegény
hajadon már — majd halálra vált. Ekkorra király
egy jóshoz fordult, ki nagy bölcs hitében állt Ejós
mondá: „-kerestessen a király egy boldog embert,
hozassa el annak az ingét, s mihelyt a beteg király,
leány 'azt magára ölti, ki fog épülni halálos bajából.44
A király, ki nagyon szerette egyetlen leányát, tüstént
négy futárt küldött a jvilág mind a négy tájára, hogy
előbbre halad valamely nemzet a műveltségben, annál
nagyobb gondot fordit tápláléka megválasztására/'
A társas összejövetelek (convivia) gyakoriak voltak
Itt, valamint sok egyébben, mértékletesség és jót^^.
: sú g vala a jelszó. Mily szigorúan ellenőriztetett e dolog\
tanúskodik erről Solon. egy törvénye, melynek értei- \
mében a részeg archon halállal bűnhődött. Az athenei ruházatában — mint Lubrich megjegyzi —elpuhitó csin uralkodott; a gyermekek korán czipőt és me
leg ruhát viselőnek. Nagy gondot fordított hajokra,’
melyet művészi fürtökbe tekertek és a homlok fölött
drága fésűvel tűztek össze.
j
Ha ezen elsorolt hiteles adatokat, melyekkel
tárgyunkat megyilágitni óhajtottuk, távol minden elő
ítélettől, kritikai bonczkés alá vesszük, Solon bölcses
sége előtt meg kell hajolnunk. Mert vaijon ki nem
tudja, hogy Solon üdvös intézményei Athént a világ
szellemi iskolájába, s igy az igazi műveltség geniussává tevék? Vájjon ki érdemli a bölcs nevet, hanem
ő, ki a keményet a gyöngéddel ritka tapintattal egye
sítve törekedett levarázsolni polgártársaira ama boldog
ságot, mely után az emberiség legkisebb tagja is
epedve sóhajt, de amely napjainkban — sajnos! ~
mindig távolabb és távolabb költözik az emberek koréböl? O — bár tehette volna — uralkodni nam
akart, hogy nemzetét uralkodni lássa: feláldozta sa
ját személyi és egyéni érdekeit, hogy polgártársai
nak biztosítsa azokat. Nem csuda tehát, ha büszke
séggel tekintett Athénre mindenki, mint személyi és
egyéni érdekeinek központjára.
Athénben Solon üdvös intézményei folytán, a
családbeliek közötti viszonyt minden zsarnoki önkény
től menten természetes és egészségesnek találjuk
mert mig egyrészről Solon az atyának jogait a humunismus követelményeihez mérten korlátozni óhajtja
s magzataik iránt kötelmeket ró reájuk; addig arról
is gondoskodik, hogy a gyermektől távol tartson
minden elkényeztetett fegyelmetlenséget s kerülve
minden szélsőséget, odahat intézményeivel, hogy a
lélek a testtel párhuzamosan müveltessék s Ágy szellenidus polgárokat neveljen a hazának, kik érte no
csak halni, mint Spartaban,-hanem élni is tanuljanak*
Solon az egvedet az állam által az állam részére
óhajtja neveltetni, amennyiben megki vánjat hogy az
uj honpolgár a szülői nevelésen kívül, még az állam
ellenőrzése alatt álló nyilvános intézetékbe is jáijon.
Záradékul szabadjon még megemlítenünk, hogy
Athént egyedül Solon törvényei emelték' ugyan a
műveltség ismert magaslatára, de tagadni nem lehet,
hogy itt csak addig lehetett, mig törvényei érvény,
ben voltak ; de mihelyt elveszték Soloni szellemeket,
azonnal alábbszáll! a műveltség, a nevelés elvesztette
hegyes irányát, a családi viszony megszűnt természe
tes lenni.
Karkbox Alajos.
/
kéressenek egy boldog embert, s hozzák el annak az
ingét. Be is járták azok Tolnát-Barányát; de egy
siem hozta el a kívánt inget. „Hát egyetlen boldog
embert sem találtatok- Kérdé a király? Hárman
„nem“-mel válaszoltak; a negyedik pedig azt feleié,
hogy „igen!- Egyetlen egy emberrel beszéltem, ki
magát buldog embernek mondta. „Hol van tehát az
inge?- kérdé a király örvendve. „Bocsánat felséges
nram! de annak az egy boldognak nem is volt inge."
E mese csak mese; de mégis azt matatja, hogy a
boldogság nincs épen vagyonhoz kötve.""
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb 100 kiló 12.30közép, 11.30, silány
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10._____ Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 9.—
Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7. .
Z^b legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
Burgonya
kilója 4.—. —
5.50. Kukoricza 6.80.
_ _
Szintiért 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 2L------Kenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 5.50. —
Széna 4.—. — Borsé 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 Haj
dina
_ Búzadara 100 kiló 24.-------- Árpa
kása 180 kiló 14.50. — Bor vy 1 hectoliter 24 frt.
ó bor 30. — Sör 1 kecteliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.-------- Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
_ Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
■ellátással 50 krn ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással » kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
Hirdetmények
Szolnok város hatósága áltaj
építendő egy emeletes hAzánah összes munkálataira az
Írásbeli Ajánlati árlejtés,
ISS^e évi april hó 3-án,
d. e. 10 órakor a községházban
fog megejtetni.
Terv, költségszámítás és felté
telek a polgármesteri hivatalban
folyó hó Sl-tól kezdve megte
kinthetők, hová a zárt ajánlatok is,
april hó 3-lkának d. e. 9 órá
jáig betelj esztendők lesznek.
Előirányzott építési költség-öszszeg maximuma százezer forint.
Pályázati hirdetmény,
mely szerint a Szolnok városi adóhiva
talnál [üresedésbe jött és 6Ó0 frtnyi évi
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
töltetni határoztatott.
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
szakértelemmel biró pályázók tehát felhi
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
kat f. é. april hó 1-éig alólirotthoz küld
jék be.
Kelt Szolnokon, márczius hó 7. 1882.
<
.
Scheftirik István,
polgármester.
A városi közpénztárnál elölegesen le*
teendő 5000 frt bánatpénzről szóló pénz*
tári elismervény az ajánlathoz csatolandó.
Szolnok, 1882. márczius 17.
A mélyen tisztelt gazda kö
zönség figyelmébe!
SCHEFTSIK ISTVÁN,
Clayton ^Shuttleworth
I
génymaUéklottal
külön „DIVATLAP" és külön „GAZDASÁGI
és HÁZTARTÁSI" top!
budapesti
gazdasági gépgyárosoktól
Gyönyörű jutalomképek. Megjelenik tízezer
példányban.
a képviseletet Szolnok és vidékére meg
nyertem; elfogadok e szakba vágó rendelményt minden irányban, illetmény (Provisio) nélkül, szintúgy
Vasúti
menetrend.
Indulás Szolnokból:
Budapestre Csegléá feli:
4
4
3
7
óra
óra
óra
óra
54
28
27
09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorsvonat.
d. u. azesnélyvonat.
haja, vegyesvonat.
este tehervonat.
6 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres 3. u.
Ar&a-Tumussvtr felé: A
Előfizetési felhívás
a
,Képes Családi Lapok
szépirodalmi és ismeretterjesztő képes heti
lapra.
úgy, tömör, koczka, és gyárszénre
az eredeti áron Salgótarjánban fel*
adva.
Megjelen minden vasárnap.
A „Képes Családi, Lapok" 1882. április
1-én a neoyedBc évfolyamnak uj negyedébe
lép. Ez alkalommal felhívjuk az olvasó kö- '
zönség figyelmét közkedveltségben álló szép
irodalmi képes lapra. — A „Képes Családi
Lapok hetenkint három ivsyi tartalommal, leg
díszesebb kiállításban, színes borítékban jelen
meg. — Minden száma sok művészi kivitelű
képet hoz. — A főlapban közöl elbeszélése
ket, költeményeket, rajzokat, egy kitűnő erő*
deti regényt, életképeket, stb. Műiden számhoz
Amidőn még jól berendezett vas*
Üzletemet becses figyelmébe ajánlom;
vagyok
Szolnok 1882. márczius 3.
tisztelettel
10 őrs 57 p. d. *., 10 óra 49 p. éjjel.
Pfts>4klaaáay>Dubroozun felé:
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 11 p. éjj^, ■ 12 óra 18 p. éjjel (gyv.
i
MAKRAY LÁSZLÓ.
egy ívnyi külön
Érkezés Szabókba:
64 peres hajnal.
Felelő* szerkesztő: Finztur Főműn*.
Orvosi tudományos észleletek
a Hof JáüOS-félé maláta gyógy-gyártmányok J
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá- ’
suak vannak elismerve es 58-szor van királyok I
és császárok által kitüntetve. |
köhögést, valamint gyomor-, msfi- j
Pályázati hirdetmény.
Mely szerint a Szolnok városi
hatóságnál üresedésbe jött és 360
frtnyi évi fizetéssel ellátott szállásmesteri állomás betöl
tetni óhajtatván, az ehhez képes
séggel biró pályázók tehát felhivatnak, miszerint felszerelt folya
modványaikat B6F* f. évi april
hó 1-éig
alólirotthoz. küldjjék be.
Kelt Szolnokon 1882. márczius 17.
Scheftsik István,
1—1
polgármester.
Eladó eeódör.
4
Jegyleten aranypej, 17 marok, hibátlan, szárlása as W EOszálási ménesből <08 apja Zolanyja. Della epnzurtuuu ka
Ft IrtáfBtbM (utolsó posta Dé
vasnti állóGyoma vagy Kisújszállás.)
1—1
Kav Jáaos urnák, mint es, k. saállitónak, a koronás arany érdemkerosat tulajdonosának, magas rendjelek I
lovagjának.
g
Feltalálója
regény-melléklet könyvalakban.
— Havonkint a „Nőviágw ez. divatlapot és
„Gazdasági és háztartási lapot" te hoz ingyenes
mellékletképen. — A borítékon sok érdekes
mindenfaju talányt közöl. Kérdések, Foteletek,
Ajánlatok stb. ez. rovatok állnak a közönség
rendelkezésére. — Minden negyedévben gyö
nyörű színes műmelléklet egészen tegyen.
Budapest-Ozegléd felöl:
IQ óra 06 p. d. e„ 10 óra lő p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyornv.)
j Satvaa felél: 10 óra 38 p. d. e., 11 óra 48 p. éjjel.
AraCTeasouvár felél: 4 ó. 45 p. d. u., 3 ó. 47 p. haja.
polgármester.
1—1
]
éa egyedüli kéaxitője HoS Jánoa-féle malátakivonataak g
udvari ■aállitója a legtöbb enrópai fejedelemnek, B é e a
Grabenhof Brdneratraaae Nro. 2. Iroda é« gyári raktár I
___
Graben BriianentraMe Nro. 8.
g
Hivatalos gyógyjelentés.
।
Melyet dr. Granichctitter ca. k. váróéi orvot Béeaben
adeSt ki: „A Hoff Jánoa-fóle maláta kéaxitmdnyek neveaeteaen a maláta kivonati egéaaaégt sör aa egyeaitett
aeaidta csokoládé, a mell maláta ezukorkák megvixagáltattak Kletainasky tanár ur vegyelemaéee alatt. Vannak
benne réeaek. melyek aa eméeatéei Mervek gyengeeégénél, aa alteet rendetlen cairkulátiójáról, agy mint mellaehéseégekndl leeoványvdáa éa a hidegleléai hajlam mee.
nyugtató de eróeitó tulqjdoneágánál fogva eredménynyel
haaanáltatik. ।
»r. GraaiohsUAten, ea. k. váróéi orvos Bécsbeu.
Bisauurok herezeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó izfi es erésitö, VruagOl gróf táborszernagy
jó iád de erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvánitóttá és reggelire issza. A köhögéa de rekedtségnél ia
sikerrel alkalmaatatik, Lueea, Nilson asszonyok éa Néau VachUl urak (világ nagyságok) által.
|
■ér es évfolyam 0-4Lik számától
Sz. PrieUe Kornélia
Felekyné-Munkácsy Flóra
jele* mflvéaxnők szinnyomatu arczképeit adtuk eldfe*tóinknek
fegJTUa.
Mutatványszámot kívánatra bárkinek bérmentve küld a
kiadóhivatal.
Előfizetési ár: Egész évre 6 frt. — Félévre
3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr.
31 S KM B S ‘VI !■ K O I kiadóhivatala, Buda
pest, papnövelde-utcza 8-dik szám.
3—1
I
g
I
।
Fő- és speeulationális
I
vételeket, a szabad tpecuiatié, comortiM
1
I
<
'
1
ewköuli reália ésSiesérnttel türnam, mért
árfolyamuk szerint.
■6* Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Óvás.
Béesl börzén
Minden maláta kéazitményea védjegynek (mellképe HoS
János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni. A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami
sított visszautasítandó----- Az első valódi Hoff János-féle
nyálkaoldó maláta mellezukorkák kék papírban
—v
IP FiraktAr BznlMkmi K«aszMrt Utealé
5S*****5te**bo»« JézzbnrÚBjrkeu: Szil-
& „Leitha" (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fbtrilégs
•Hát, távirati svteék, a Leitha pénzügyi és kisorsoláM próba számi, valamint tartalomdús 1WyÓfratek, (valamennyi enrópai sorsjátékterv a
föspecnlationáhs nemek és papírok magyaré—*—
stb.) bérmentve és ingyen.
bélnek, 1M». Nyomatott HafFher Sándor éa tárad könyvnyomdájába. (Burapiac, i „erkeaxt&égi épületben.)
évfolyam.
13—275;
Szolnok, 1882. márezius 26-án.
ifiJlSINimil-SMOK.tr
egyaew:
' Negyed ívre 1 frt 30 kzJ
h
3
<« Egyes szám ára
_ 10
m kr.
i— 5í
■ ■■
Tg ■
*nr
■ I
I .
fk
■
XX”.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL
tsár nap
vidéki példányuk la
ugyanakkor postára adat
iSzerkeRxtóeég: Szolbuzspiacz, 1896. sz. a.
| hová a I lap szellemi részét J .
*^**0 kő; közleményeken kívül j| *
úas előfizetési pénzek • min-1
|f den egyéb dijak ia küldendők 8
| Ide küldendők a postai fel- J
!j Hzólamhinok i» (redamotio.) 8
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a szerkesztőségnél, búzapiaca
1396, sz. alatt s ugyanott Pásztor Ferenoz köz- és
vihórOgyvéd irodájában; Kakray luászlé wr fizieteken;
minden fővárosi és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
,
es^k ismert kezektől fogadtatnak el s azok vissza nem
! ____________
adatnak.
1
Előfizetési felhívás.
Tisztelettel kéijük a közönséget, miszerint
a folyni év első évnegyede a jelen számmal be-
fejeztetyén, méltóztassanak lapunk megrendelése
iránt intézkedni, hogy a nyomatandó példá
nyok pzáma iránt magunkat tájékozhassuk. Azon
t. előfizetők pedig, kik az 1881. évről még hát
ralékban vannak s kik a fizetésre levéllap utján
is felkfrettek, újból kéretnek hátralékaik szives
beküldésére. .
Hirdetések
Hirdetési dijak:
t eák elólcgeg dijazú mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden cantimétcrnyi wy—
hnroni hasábon >zcletuyi tere 75 kijával azáikittatik ■ úgy *
hirdetmények, mint * nyílttéri közlemények beküldőit a ki
fizetésért feltétlen, kötelezettség terheli.
Egy centiméter toagaMagu Jiárom hasábos szeletnyi térért:
l-wer hirdetve
Í-ner
„
16
3-»zor
_
12
Többszöri hirdetésnél árleengedés.
Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr.
úgy érzik, mint az ember érezné, ha ütnék. A
megkötözött borjú és juh, csak úgy érzi a fáj
dalmat, mint az ember érezné, ha vele hasonló
kép bánnának.
Egy szóval: ezer és ezer apró dolgot le
hetne felsorolni az állatok szenvedéseiről, me
lyeket az emberek okoznak nekik. És nem áll
módjukban a szegény állatoknak a kegyetlen
bánásmód miatt sem eriminalis pert indítani,
sem tiltakozó szót emelni szemben a kegyetlen
emberrel, hanem el kell türniök az emberek
dun a kény ét es otromba szeszélyót, mig a szen
vedés által megrövidített életet le nem élik.
Pedig a gondviselés nem azért volt bölcs,
állatot alkotni, hogy azt az ember kínozza s
> ele embertelenül bánjék, hanem azért, hogy
munkájában segítségére legyen s neki táplálé
kul szolgáljon. Es nincs oly állat, mely az em
bernek valami hasznot ne ’ nyújtana akár élet
működésével, akár önmagával, mint táplálék.
Még a légynek, a hangyának, a legkisebb paránynak is meg van a maga haszna, ha rendeltetésök végczéljait kutatjuk; annál inkább
azon állatoknak, melyeket közönségesen házi
állatoknak nevezünk.
.
.
■
1
b
Az általa ez irányban indított mozgalom a
fővárosban élénk viszhangra talált az e hó 19-én
tartott népes értekezleten, melyen a főváros elő
kelősége is részt vett.
Erre vonatkozva^álljon itt Hermán Ottónak
a mondott értekezleten tett e tárgyú előadása,
mely szó szerint ez:
„Az állatok legtöbbjének — úgymond —nincs megadva a természettől, hogy hangfal
vagy testmozdulatokkal fájdalmuknak kifejezést
adhassanak. Csak az, a ki isméri őket, ismer
heti fel szemök bizonyos kifejezésében azt az
A kiadóhivatal.
iszonyú szenvedést, melyet az emberektől néha
Előfizetési díj: helyben házhoz hordva vagy vidékre
türniök kell.41
postán küldve:
I ölemlitette a lovak mai patkózási módját,
'Egy évre
5 frt
Félévre
azt
a
mindennapi látványt, mikor a borinkat
2 frt 50 kr.
Évnegyedre
derékkal a kocsi oldalára fektetve szállítják a
I frt 25 kr.
fészek rablást s a szájkosarat. . Ez utóbbinak
szükségét bizonyos időben, ha a veszettség
Állatvédő egyesület
kutyák közt járványosán lép fel, elismeri, de a
szájkosarak alakján kíván változtatást, mert a
(—r.) Az állatok csakúgy’, mint az embe
mostaniak a kutya száját egészen összeszoritiák.
rek, öt) érzékkel bírnak. De mig mi, emberek,
0 az alakítandó állatvédő egyesületet a munka
annyi és annyi öröm és kellemes Őrzés mellett
felosztás elvére szeretné alapitani s ily irányban
futjuk pieg életünk pályáját, — mert a kol
a következő szervezetet tartja helyesnek: 1 oszdusnak; is meg van a maga öröme, — addig a
Sem nem jogos, sem nem emberies dolog
szegény állatoknak az örömből vajmi kevés tehát az állatok oktalan kínzása; azért csak tály: a piacz felügyelete; 21 osztály: a lovak
által vontatott nyilvános jármüvek ellenőrzése.
jutott. ■
üdvözölni lehet haladó századunk kiválóbb férA kutyatartás ellenőrzése. 4. A madárkeresAz erdők madarai, vagy a légben úszók fiait, kik az állatok védelméről is áHatyédegylet
kedok
ellenőrzése. ő.Télviz idején a fázó éhező
ezrei tán meg örülhetnek inkább, mint azon létrehozása áltál kívánnak gondoskodni.
madarak gondozása, etetése. (Ez utóbbi felada
állatok 'ezrei, melyek rendeltetésüknél fogva az
Hernian Ottó országgyűlési képviselő volt
emberejc körében élnek. Ezek az emberek durva az első hazainkban, ki az „állatvédő egye- tot főképen az értekezleten szép számmal meg
kényéti nem kerülhetik ki, szegények. Pedig a sületu eszméjét megpendítő s nem eredmény jelent nők figyelmébe ajánlá.) 6. A madárfész
kek megóvása. E tennivalók sikeres elvégezheló és jármos ökör, ha bőszülve üttetnek, csak telenül.
J
téséhez okvetlenül szükségesnek tartja, hooy az
Rég elhalványult emlékek merültek föl emlé
kezetemben, a mint a holdvilágos éjszakán előttem
ködlö vidéken végig néztem . . . Mintha már jár
tam volna ezen az utón. Mintha csak a,Török-Becse
|Ai északi tenger mellékén.
s Beodra közti „Klinker" utón járnék, még a szél
Aki az északnémet síkon végig halad — ter malmot, ott a Tisza partján is, mintha fölismerném ...
mészeti szépségekből vajmi keveset lát. A vidék he
De nem soka tartott e varazs. A kocsis vig
ly enkintj elhagyatottabb,* mint bárhol Alföldünkön; a trombita szava s ostorpattogása, a nagyobbodó döczörozsdásbárna színű hangateriiletek pedig éppen nyogés emlékeztetett, hogy Wittmundra értünk, hol fá
1 masztó benyomást tesznek a szemlélőre. Itt nem téíen, radt tagjaimat egy éjszakára kipihentetém. Másnap
hanem öbzszel igazán puszta — a pusztaság. Ha a J^gg®‘ első szavam az volt: „Tengerre magyar!"
vonat kibebb állomásokon megáll, a kitekintő utas Mindjárt Wittmundon túl a „Marsch" veszi kezdetét.
bízvást a magyar síkon képzelheti magát. A lüne- Marsch néven azon termékeny rétiföldeket, lapályokat
burgi hángayidéken még hórihorgas kutágasok is inte értik, melyeket századokon át folytatott harczczal
getnek, * „Bismark" táján, a honnan a vaskanczellár küzdöttek ki maguknak az itteni lakosok a tengertől.
családja-eredt, olyan a vidék, mint akár Puszta-Pó Látni való, hogy a marschnak „láp“-pal való fordí
tájékán. Meglehet, hogy azért is olyan mokány gye tása hibás. A merre tekintünk, mindenfelé tarka
rek az a Bismark, hogy ily síkságon ringott bölcsője.
marhát látunk, árkokkal kerített legelőkön, melyek
De nekem nem volt szabad vesztegelnem, mind szélén sas, nád és káka mellett egyes fűzbokrok is
tovább röpített a „lógomatyi" s még Brémában is zöldéinek. Elő fának azonban messze határban nem
csak anpyi érkezésem volt, . hogy meggyőződt«m & látjuk nyomát Az északi tenger mellékének lakója
német kqltő nagyot mondásáról, kinek verse szerint épp oly kevéssé barátja a fának, mint az alföldi
„Roland|— dér Kies’ am Rathaus zu Bremen" hosszú ember. Mondják, hogy egyhangú határozat után az
lándzsára támaszkodva neveti a világot. Már pedig egyetlen terebélyfát, mely Krummhorras határában
ennek a kő Bolondnak még csak fogpiszkálója sincs
találtatott, kivágatta a község tanács azon indokból,
nem hogy lándzsája s oly bambán tekint a vásár mert a vidéket — diszteleniti.
térre, mintha valami stayer hülye volna.
A téglával kövezett útról jobbra-balra piros
Tovább haladtunk Oldenburgon át, hol már meg
cserépzsindelylyel fedett, tekintélyes külsejű házak
látszott, hogy kezdünk letérni az országúiról, melyen
a világítások járnak . . . Minduntalan egy kereszt- láthatók, melyeket nálunk aligha nem kastélyoknak
uthoz jutottunk, hol „tőled", hol óhozzád" térvén ki I mondanának, pedig hát egyszerűen parasztházak, mert
itt messze környéken az u. n. urnák nyoma nincsen,
egy-egy bzárnyvonal De én csaVaz egyenes utat hanem ur a paraszt, ki akár üveges hintóbán jár a
folytatta^. Nedves, hideg légvonat, a kitárt coupé misére.
ajtó s a kiáltás „Jever", rögtön eszembe juttatták,
Az első telepítvények magasabban fekvő homok
hogy „nincs tovább" — a vasútvonal végpontját érte; buezkákon keletkeztek. Az elszórt lakok közt össze
nekem, akarva, nem akarva, ki kell szállanom. Köny- köttetést eszkózlendő, töltéseket hánytak, melyek idő-'
nyebbült ázivvel, de megmerevedett tagokkal kiszáll vei emeltetvén, kiszélesbittetvén, a tengeráradat ellen
tain, hiszen úgy szólván egy hajtásban kerültem ide védték a lapályos földeket. A mint a tenger termé
hazámból . . .De azért itt sem volt még maradásom. keny iszapot rak le a töltés lábához, újból kezdődik
Rengeteg bárka — a „dilizsánsz" fogadott öblös bel a foglalás, melynek lépéskinti előhaladásáról az útról
sejébe, dSczögvén jó. magammal a Jeverland főváro SilLv**0’!?
m4r k*8811*131 kiviil 4110 |
sából „Hariingiá"-ba.
“'“•ek tanúskodnak.
j
A Wittmondig ért tengeröböl ilyetén módon
termékeny lapalylya alakult át — Másfelől azon
bán a tenger nem csak ád, hanem vesz is, minek szómoru bizonyságai a Dollárt és Jadeöböl, melyek oly
helyeken nyúlnak a száraz utakba, hol e/vkoron
népes községek állottak.
g? Koron
A belvizeket hatalmas zsilipekkel elzárt csator
nákon bocsátják apálykor a tengerbe. Ha télen át a
haborgo tenger miatt a zsilipeknek: zárva kell ma* “PKlyok egy beltengerré válnak, mely tükör
simává fagyvan, oly jégpályává lesz, minél különbet
képzeini sem lehet Van is olyankor víg élet a jégen;
férfi s no osszefogodzkodva, egyik tanyáról a másikba
inngal, s miután majdnem mindenek parRaytház
korcsma is egyszersmind, van bő alkalom a Fricz
legnagyobb szenvedélye: a pálinka ivás kielégítésére.
A r mez nagyon hallgatag természetű, a költészeti
ihlet sem igen hantja, de ha nagyot fohászkodik s
ngmust mond — akkor bizonyára olyasforma, hogy
„Janever, janever, je langer, ie leever." (Pálinka úálinka, minél több, annál jobb.)
\
Hanem aztán meg is keÚ vallani, hogy a Fricz
sokat bír, s az ő ködös pátriájában, hol a bor méreg
drága, szüksége van ily sziverősitőre, melyet a ven
dégnek sem szabad soha visszautasítani, bármint vőzologjbn is már a feje, ha a háziurat halálosan sér
tem nem kívánja.
*
Egy kupicza „dornkaat" után gazdám kikisért ’
a tengerpartra . . .
Előttem feküdt csendes méltóságában a szuny- *
nyadó tenger, melynek ünnepies csendjét csak a vívakító meg. A láthatáron
iol-foltunedezett, hol egy halászbárka, hol egy Európafaradtakat Amerikába szállító postahaió.
Mondják: a tenger látványa mindig borongó vá
gyakat kelt az ismeretlen távolság felé ... Lettemet
is elfogta volt :láttára a fájó borongás érzete; de
azért csak visszaszállingózott a távol magyal al-’
a láthatár, mint itten, de me
_legebben
_____ _ süt avégtelen
nap _s a délibáb szemünk elé oly csoda
világot
varázsol,
mely
VllHímt
o örök teüger
k
kirjSohú tud . . .
Dr. Beáiozky J«a&
vény által megszabott büntetés azon szegény tanko• , kik igazolásukra bizonyos I v^y által m®i
egyesület tagjai, a 1— ~o
.
telM gyermekek szülőin, akik gyermekeik szamára
Ivénynyel láttatnának el, s hogy joguk Jegyen
falat kenveret
kenyeret sem képesek megszerezni,
jelvénynyel
legyen ]|még ™ falut
főleg
a rendőrség kHr.ACrmt
közegeit segítségül
oly
és annyi ruházatról
Ja ihatóság,
M
__
mai
zevesuo
viy
--------hatóság, főleg a renuowg
tenné, hnirv
hogy *
a írvermek
gyermek az iskolát
®
» egyesület
_____ ______________________
i— lehetővé t.nní
venni“s**®!
egyes esetekben.
Az
intencziói- a mely
nak szélesebb körben való terjesztésére a dijak minden időjárásban látogathatná!
kal v^ő kitüntetés módját ajánlja.
Ez előteijesztést az értekezlet éljenzéssel
fogadta- Többen hozzászólottak a dologhoz.
Végül az értekezlet egy bizottságot küldött
ki, mely Hermán Ottó előterjesztései nyomán,
az alakulandó egyesület alapszabály javaslatot
Nem!
Máritásnak tette ki s azt tapasztalta, hogy a búza,
“za árpa, tengeri, bükköny, lencse
kender magvai még 35° C-nál, sőt a búza, rozs és bükköny 70
C-nál szárítás után sem vesztették el csírázás: ^P®8’
séröket; mig a mák, bab 35° C-nál, mar megszűntek
ttS A nXLtt természetbúvár állítása folytán légtovább kibírja a szárítást a búza, rozs és árpa, kevésbé
j
K .
Ezen általános nagy bajon csakis a társadalom ron kívül e téren még egy másik is tett heható ki
van hivatva segíteni. Es a bájon «társadalom csakis Bérletet, névszerint Novoczek. ö
azon módon segíthetne, amely mód az. e lapok lég
lataiban azt óhajtotta kimutatni, miként viselkednek
utóbbi számában megjelent hasomrányú csikkben a magvak a többször váltakozó csírázás és szántás
ajánltátik.
.
,
...
Létesítsünk városunkban rongyos sal szemben.
ö a búza, árpa, zab, tengeri, repeze, len, réti
lóhere
és
a
borsó
magvaiból
100-100
szemet
vett
s
egyletet!!
/
. ...
Őszinte örömmel értesültem arról, hogy talál ezeket nedves flaneldarabok között kicsiraztatta, az
fogja kidolgozni.
Ha a bizottság elkészül munkájával, újabb kozott városunkban nehány buzgó, lelkes hazafi es után, midőn már a ' ; gyök öcske 1 cím, vo|t, Í5—20
taniigvbarát, akik, áthatva a városunkban észlelhető mellett szárította, ismét csíráztatta stb- többször, _isértekezletet fog összehívni
nagy mérvű iskolázatlanság hátrányos és a nemzetünk
Mi azt hisszük, hogy Hermán Ottó lélek kulturális létét veszélyeztető, tehat fölötte karos lété mételve a műtétet.
..
Kísérletei alapján 'arra jutott, hogy a lisztes
ben járó indítványa nem csupán a fővárosban nek megszűntetését ezélzó hámétól, feladatukul tűz
tartalmúak s ezek között a zab legtovább megtar
kelthet érdekeltséget, hanem a vidéken is.
ték ki á hazánk több nagy városaiban létező és a tották csírázás! képességüket. Az olajos tartalmúak
tanügy
érdekében
áldás
dú^
működő
úgynevezett
Ki nem látta volna Szolnokon is az állat
milyenek: repeze és len, nem annyira szívósak, de
kínzás ezerféle nemét? s mindenkinek nem töl- „rongyos egylet- mintája szerint varosunkban mégis szivósabbak, mint a hüvelyes vetemények maghasonló
czélu
és
haaoniólag.
szervezendő
egyletet
léte
vaiT Legkevesebb ellentálló képességet vett észre a^
tötte-e be lelkét szánalom a szegény állatok
síteni — Örülök, mert tudomásomra jutott, hogy ez
iránt, melyek az emberek lelketlenségeit némán eszme megpenditöi a közjóért nemesen buzgó Ikodó, borsónál.
, . , . , ., „
,
I Soussure és Novoczek kísérleteit összegezvén,
városunkban jól ismert és népszerű egyéniségek, akik ázom következtetésre jutunk, hogy igenis a csírázás \
tűrni vannak kárhoztatva?
A mit a főváros megtehet a mAga körében nek a köztéren való eddigi sikerdus működésében és idejében beköszönt szárazság a fejlődést késleltetheti, /•
ez irányban, mindazt a maga körében megteheti mindenkor tanúsított ügybuzgalmábanideg garancziat sőt az első időszakbaii arra káros hatással is leháM
minden jóra való vidéki város, melyek között látok arra nézve, hogy az eszme mihamarabbi meg- ’ mindazonáltal az a vetést jeléntékenyen meg nem
testesitését biztosnak tekinthessem. Oly férfiaktól,
Szolnok nem az utolsó helyet foglalja el.
mint aminők Adler Ignácz és Lengyel An ronthatja, ha csak a szárazság akkor nem jő a ve
Mi megpendítettük az eszmét, s tán a fő tal arak — kik már elévülhetlen érdemeket szerez tésre, mikor a c s ír á z á s m á r el oh a 1 a d t, ek
kor is csak késlelteti á fejlődést. Ha a nedvesség
város után első sorban, — szóljanak hozzá tek maguknak a városunk lakosainak javát ezélzó megjön, a szárazság által elaltatott élet újra műkö
nemeden érző embertársaink — lapunk tere intézmények létesítése áltál — bizton dvárható, hogy dik, habár ismét előröl kezdi működését ; ebben van
egy a közjót illető eszmét fölünk kitelhető.buzgaloma késedelem. Ezek alapján nincs eléggé indokolva az
nyitvi áll.
mal és szakértelemmel fognak megtestesíteni.
,
aggály, melyet a szárazság a mezőgazda lelkében
Mondjuk ki elvül: az állatokat kínozni
En üdvözlöm e lelkes hazafiakat és tanügybaranem szabad Szolnokon se, mi végből lel tokat, akik a tudatlanság és a bűn posványában ne megteremt.
...
v
A nevezett értekezésből még egy nevezetes kö
kes kezdeményezők szövetkezzenek az állatvédő velkedő gyermekek megváltói akarnak lenni és akik
vetkeztetést, jobban mondva tanúságot is vonhatunk.
egyesület eszméje körül, hogy ha már az emberi a legnemesebb czél elérhetése érdekében sorompóba
Aratás alkalmával, ha az idő nedves, tudjuk:
lépnek
a
mostiha
körülményekkel,
melyeknek
legyő
zsarnok szellem évezredek óta föltétien ura az
mennyi
kárt szenved a mezőgazda azáltal, hogy aszzése harczedzett férfias bátorságuk és jellemszilardállatiknak: ám maradjon ura, de a kínzástól
taga megázik s a kalászba a mag kicsirazik. Ezt
ságuknál fogva bizonyára sikerülend.
hasznavehetetlennek tartják sok helyen, pedig ez pa
mentse fel őket. Ezzel is mutassa meg az ember,
A tanítóság, mely az ügy fontosságától és szük
zarlás; a kicsirázott magvakat szellős helyre kell
ségességétől
át
van
hatva
—
bizonyára
nem
fog
hogy5 fölötte áll az állatoknak.
tenni, hogy a dohosodástól megóvassanak s őszi ve
4
késni, a megpendített eszme megtestesiteséhez tőle
téshez teljes biztonsággal lehet használni; mert azért,
kitelhetőleg segédkezet nyújtani. A mozgalmat meg
indított tanügybarátok ismert erélyéről és ügybuz hogy kiszárad, csirázási képességét el nem veszti
A rongyos egyletről.
galmáról Ítélve, az egylet szervezéséhez szükséges 3_ 5 hóig, mint ezt a tett kísérletekből következtet
hetjük.
.
rA nemzeti nevelés sehol sem vehet élénk len árfehedo* már a legközelebbi napokban várható.
“Mennyiben adhatunk a mondottaknak hitelt,
Sorakozzunk
tehát
e
lelkes
férfiak
által
kibon
dületét, sehol aem virágozhatik és nem érlelhet üdvös
fejtse meg a gyakorlat, a tapasztalás.
gyümölcsöket, hol maga a társadalom nem érdeklő tott zászló alá és küzdjünk és harczoljunk vállvetett
buzgalommal
és
vaskitartással
a
legszebb
és
legszen
dik a közoktatás ügye iránt"
E sarkalatos igazságot hallottuk Mezey Ernő tebb ügyért! A kivívott siker esetleges küzdel
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEK.
szájából, midőn nemzeti létünk legfontosabb kelléké meinkért bő kárpótlás és édes jutalom leend.
Erős meggyőződésem, hogy csakis az ezen ügy*
ről: k népnevelésről kitűnő felolvasását váro
• Néhai Molnár Aladár emlékszobrára Nagykunsunk lakosainak szine-java előtt' megtartotta. —^A beni kitartó és önzetlen működés fogja a legnagyobb
gyakorlati életben szerezhető tapasztalatok mindenütt; magyar ama, jövendölésének beteteljesedését előidézni, Madaras községből 2 frt 60 kr. adomány gyűlt be, és mindenkor azt bizonyítják, hogy mi sem kívánja. mely szerint „M a g y a ró r s z á g n e m v o 1t, h a- mely összegért fogadják a t. ez. adakozók hazafias
köszönetemet. Szolnok, 1882. márcz. 18. Bárdosy
annyira a társadalom szakadatlan, erős támogatását,
Szontágh Jenő.
Gyula, kir. tanfelügyelő.
mint| a népnevelés ügye, melytől a nemzet és
* Tlsza-Burárol iiják nekünk, hogy az ottani
egyesek jövő boldogsága függ.
néptanítók vezetése alatt az iskolai takarékpénztár
.Ha áll az. hogy első sorban a kormányt és a
törvényhatóságbkat illeti meg a népnevelés ügyének A szárazság befolyása a csírázó magvakra. felállittatott és már idáig is 30 forintot meghaladó
összeg gyűlt be.
a korszellem magaslatára való emelése: úgy kétség
(. . e—.) Ily czimü gázdaságtani értekezés olvas
telenül áll az is, hogy a társadalom a törvényhatóságok után leginkább köteles minden tőle kitelhető ható a legközelebb megielent „Természettudományi
eszközzel a népnevelés ügyét anyagilag, szellemileg közlöny" márcziusi füzetében.
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
Ezen értekezés feladata, mint a rovatvezető elő
és erkölcsileg hathatós pártfogásában és támogatásá
szavaiból
kivehető,
vigasztalólag
hatni
ama
pana
ban részesíteni. És ha igaz az, hogy e közegek kifo
* Juhtenyésztőknek figyelmébe ajánl
gástalanul működnek a közoktatás terén felmerülő szokkal szemben, melyekkel itt-ott a gazdaközönség juk „A gyapjuismeret44 czimü művet. Tar
bajok és hátrányok gyökeres megszüntetése érdeké nél találkozhatni a kedvezőtlen időjárás miatt.
Szükségesnek látjuk ezen értekezést a közön- talma: I. r. A gyapjú szövettani fejlődése és tu
ben^ úgy igaz az is, hogy a társadalom pártfogása és
támogatása vajmi kevés nelyen és vajmi ritkán ész- séggel megismertetni azért, mert éppen most legtöbb lajdonságai. A fürt- és bundaalakulás. Gyapjúa panasz a száraz időjárás ellen.
bírálat. II. r. Természetes és mesterséges háti
lelhető.
Telünk száraz volt; a tavasz, nehány napi eső
Pedig, ha elfogulatlanul akaijuk a népnevelés
mosás. Mosószerek. Bunda- és gyári mosáé. A
ügyének jelen helyzetét megvizsgálni, nem nagy fá zést ]es«á"»itva, szintén száraznak mondható.
juhok
ápolásáról a mosás előtt és után.; JH. r.
Helyén
levő
tehát
a
kérdés
:
vájjon
okozott-e
az
radságunkba fog kerülni annak kiderítése is, hogy
rajta mindenütt a társadalom pártfogásának hiánya őszi vetésekben tetemesb kárt a száraz tél ? Erre a fe Adatok a juhtenyésztés történetéhez és statisz
tikájához. Juhászati irodalom. E számos ábrával
okozza azon csorbát, melynek helyrepótolása nem leletet már egészben megadhatja a gazdaközönség.
Kran kérdés még egy másik kérdést is involvál
áll á leghatalmasabb és a legdespotikusabb kormány
fölvilágosított műnek ára 1 frt 20 kr. Kapható
és leglelkiismeretesebb és legszigorúbb törvényható s ez a következő: vájjon árthat-e a tavaszi vagy őszi szerzőnél dr. Rodiczky Jenő kir. gazd. akad. r.
ság hatalmában. — A kormány intézkedései és a vetéseknek a szárazság, ha esetleg az épen a csírá
mindenkire egyaránt kötelező törvények, a kormány zás idejében köszönt be, akkor t. i., midőn az elve tanárnál. A harmadik rész külön t füzetben is
rendeletéinek és a törvényeknek legpontosabb s leg tett magnak legnagyobb szüksége van a nedvességre? megjelent, mely ugyancsak a szerzetnél M.-OváErre a feleletet megadja a nevezett értekezés, rott 50 kr. beküldése mellett kapható. A nagyerélyesebb végrehajtása igen sok fontos esetben nem
eredményezhet oly áldásdús sikert, a milyet a társa hogyan ?! lássuk.
tudományű- tanárnak e kitűnő .műveit annak
dalom egy kis jóakarattal és vajmi kevés áldozatidején bővebben fölemlítettük e rovatban; azért
az
elvetett
magvak
a
szárazság
idejében
vagy
készséggel arathatna.
ez úttal csak röviden ajánljuk az érdekeltek^
Ezen problematikusnak tetsző állításom igazo kicsiráztak már, vagy nem. Ha nem, önként követ
lását a szolnoki közoktatásügyi viszonyukban is meg kezik, hogy addig, mig a szárazság tart, a csírázás figyelmébe e nélkülözhetlen műveket.
találjuk. A múlt év elején megejtett népszámlálásnál létre nem jöhet; de^vajjefö ily körülmények között
műit számláló ügynök működvén, sajnosán tapasztal nem vesztik-e el csiik-képjtési ejrejöket? Soussure ter
tam, hogy az ügynökségembe beosztott, uagjubbúra mészetbúvár tapasztalata:szerint a czikk azt mondja:
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
munkások által lakott száz házban — mintegy 8—900 „Kultur növényeink magyai nem vesztik el csírázó
ember között — alig találkozott nehány család, mely I képességűket még oly nagy kiszárítás által sem, mely
* A városház építés ügyében felmerült
nek a törvény értelmében tanköteles} tagjai oktatás meszese fölülmúlja azt, mely a természetben, különö
ban részesittetuének. Innen van az, hogy azon 8—900 sen vetés idején, tavaszszal és őszszel, midőn a nap ujabbi mozzanatról, a polgármester ur kővetke
ember között alig volt 30—40, aki irm, olvasni tudott nem száríthatja ki annyira a talajt, lehetséges.
zőkben értesít bennünket. Az* építő bizottság
Ha esetleg ezen állítással szemben a tapaszta
volna.
; En tudom és teljes, mértékben méltánylom is, lat mást látszik igazolni, azt t. i., hogy szárazság által megválasztott terv bíráló bizottság, mely
hogy a hatóság minden lehetőt megtesz az általános után ritka vagy silány vetést kapunk, annak oka más a következő tagokból, u. m.: Riedl Ede főfel
tankötelezettséget kimondó törvény érvénybentartha- mellék körülményekben és nem abban keresendő, ügyelő, Novák Gusztáv felügyelő, Ottohal An
tása és pontos végrehajtása érdekében, de meggyő- mintha a száraz idő alatt az elvetett magvak elvesz tal, Rákóczy Zoltán, Klenkh'ardt István, Káráss
zódtem arról is, hugy ezen nagymérvű iskolázatlan tették volna csirázási k^ességöket.
Emil mérnökök, Szvitek Károly, Kapussy MiMásodik esetben, midőn a növény-magvakat a
ságnak a kormány és a hatóság nem, hanem igen is
a társadalem elejét veheti.
csírázás idejében lepte meg a szárazság, természete hály építészek, úgy mint szakértők, Kiss Ferencz,
Mert vájjon rendelkezik-e a hatóság oly hata sen a csírázás felakad, sőt több: az elveszés esete Bagossy Károly építő bizottsági tagokból állott,
a polgármester elnöklete mellett, a beérkezett
lommal éa eszközzel, hogy a legszükségesebb áll elő.
ruhában és a tanszerekben szűkölködő
Soussure erre vonatkozólag is tett kísérletet tíz darab pályamű fölött mai napon határozott.
tanköteles gyermekeket az iskola rendes •gyenlő korú gazdasági növény-magvakkal, melyeket Több elismerésre méltó művek között ugyanis .
látogatására kötelezze? Reudelkezik-e a kormány lö* melegben tartott, szárított, aztán nedves szivacs
két mű, és pedig a „Czélszerű^ és „Szolnok*
mii, és pedig a nvzél8zerUT és „özoihoK
vagy a hatóság annyi pénzzel, hogy minden mezíte között kicsiráztatott. Az ekként kicsiráztatott növénylen gyermeket felöltöztessen? Végrehajtható-e a tör- | magvakat fejlődésük különböző stádiumában ujabb jelige alatti müvek küzdöttek egymással, és na-
bár „Szomok“ gyönyörű homlokzattal dicseked
hetett, mindazonáltal „ Czélszerű “ré, mint csak
ugyan mindenben czélszerűbbé,Tett a győzelem,
11 szavazatból ugyanis 7 „Czélszerű“-re, 3 pe
dig „ Szolnok “-ra adatott, elnök nem szavazott
Ennek alakján a jeligés levél felbontatván, an
nak tartalmából kitűnt, hogy a munka M a k a y
Endre budapesti építész szerzeménye, a kinek
tervei után Szentesen a megyeház, Ó-Becsén pe
dig egy városház, ép most építkezés alatt áll,
és a hol ő nevezett építkezéseknek a műveze
tője. — Sikerült tehát a szolnoki városház épí
téséhez a legelső fontos feladaton, szerencsésen
áthaladnunk, amennyiben egy jeles építésztől
szerkesztett terv alapján készíthetjük .el város
házunkat. Fontos napnak tekinthető még az
apríl' 3-ka, vájjon jut-e megbizható kezekbe az
építkezési vállalat, és egyátalában sikertilend-e
oly árengedményt nyerhetni, hogy a megálla
pított százezer forintból a mii létesíthessék; ad
jon Isten sok szerencsét Szolnok város közön
ségének,. miszerint a maga eleibe tűzött felada
tában lépésről-lépésre ily sikeres megoldást ér
hessen el.
HELYI HÍREK
Beniczky Ferencz ur, Szol
nok város közintézetei iránti érdeklődésből, a közel
múltban Scheftsik István polgármester ur kalau
zolása mellett meglátogatá az ipartársulati helyisé
get, Bossányí Gabriella nöneveldéjét, a belvárosi
községi fiiskola minden osztályát, a kisdedovodát, a
gymnasiumot s a városi köz-kórházat.. Szeretjük hinni,
hogy a köztiszteletben álló főispán ur ezután sem fogja
érdeklődésének utolsó tárgyaiul tekinteni a megláto
gatott közintézeteket.
— Városunk derék polgármestere a megye ujonan
kinevezett főispánjának tiszteletére, e hó 19. J óz séf
napján, ) fényes ebédet rendezett fia házánál, mivel
az ő szőkébb lakosztálya a vendégek sokaságát nem
lett volna képes befogadni. A diszebéd vig mulatsággá
változott a pezsgők áljában, mely csak másnap reg
gel felé Ion a fiatalság által befejezve.
— A szolnoki ipar-társulat Viliik rendes köz
gyűlését tegnap d. e. 9 órakor tárté meg. Tárgya
volt e közgyűlésnek: az évi rendszeres jelentés és
a tisztujitás, melyről lapunk bezárta után most bő
vebben nem emlékezhetünk meg.
— Ugyanezen társulat ifjúsági önképző és segélyző egyletében Bölcskey Pál ur a mai napon dél
után öt és fél órakor, a selyem tenyésztésről fog ér
tekezni, melyre az érdekeltek figyelmét ez úton is
felhívjuk.
—' Csőd. A helybeli Engel Mihály-féle porczellán
és üveg kereskedés csőd alá jutott. — Csödbiztosul
Csefalvay Rezső kir. aljárásbiró, mint ez idő sze
rint a szolnoki kir. jbiróság vezetője, lett kinevezve.
— A szondái gát hídjainak építését a vállalko
zók ma-holnap már teljesen befejezik. A kitűnő jó
hidakról nehezen fogunk többé panaszt zengeni s azok
felépítése a vállalkozóknak dicséretére válik. Az
építés előnyére szolgált a tartós jógidé is.
— HyMOH. Kapusi Línka kisasszonyt, az ez út
tal betegeskedő Kapusi Mihály jeles építészünk és
tevékeny polgártársunk szép és kedves leányát —
mint utólag tudatják velünk — e hó 13-án vezette
oltárhoz Heverte kir. állammérnök ur. Boldogság
kisérje a szép frigyet!
— Dicséret, dicsőség neked útbiztos, ki a Zagyva
hidra vezető utat, innen és túlról is, oly jó karba ho
zod, hogy csak ugy örvendünk rajta. Most már égett
szénporral hordatik meg ez út jó vastagon, hogy
megfeleljen rendeltetésének. Elismerés illeti ez in
tézkedésért nemcsak az útbiztost, de az intéző kezet is.
— Betöréses tohrajMto. A régi patika utczában
e hó 21-re virradóra Tímár István ur házát ismeret
len tettesek kiásták s a kamrából elvittek minden
füstölt húst, 60 itcze disznó zsírt s 12 itcze lúdzsirt,
fehérneműt, csizmát s minden értékesebb ingót. A kár
mintegy 150 frtra rúg. Tettesek erélyesen nyomoz
tatnak s hisszük, hogy rövid idő alatt kézre keríttetaek. „Keresd az asszonyt s megtalálod
a bűnös t" — mondá a híres franczia rendőrfőnök.
— tat* példa. Egy hét éves kis leány a napok
ban egyedül hagyatott szülei házánál s tűzzel játszván,
egy darab parázs ruhája hátulsó részéit esett vala
hogy, mit a leányka nem vevén észre, az utczára
ment játszani, hol a légmozgás folytán gyorsan éledt
a tfiz s őt összevissza égetvén, halálát lelte. A gon
datlan szülök vegyenek példát ez esetből is.
— Átat-gyfijtemény és termésreti-tár. Strassburger A.-féle világhírű természeti-tára, egybekötve érdekoe áil^t-gyüjteménynyeL legközelebb városunkba ér
kezik. Bővebben a falragaszok.
— Megyénk főispánja,
— Tessék nsbrs dugni. Valóban nem tudja az
ember, ha vájjon boszankodjék-e vagy inkább sajnál
kozzék, Szolnok városában divatozó azon bárgyusúgot tanúsító rósz szokáson, melyszerint a szemét ,és
rondaságok — a közönség méltó megbotránkozására
— az utcz'ára hordatnak jjci. És valóban csodálatos,
hogy az elöljáróság, ki hivatva volna ezen nyomo
rult és a városra szégyent hozó állapoton segíteni —
nem tesz semmit, még az 1882-ik évben sem; hanem
közönyösen elnézi, hogy a leglátogatottabb helyek is
berondittatnak. Tekintsünk be csak például a kis híd
utczába. A Scheftsik ur házakapujának átellenében ।
van ogy rakás tollal vegyített szemét, ettől 10 lé
pésnyire egy másik, ettől isaiét távolabb a zöldség
piaczon egy harmadik rakás szemét kiöntve. Es
mindez mit bizonyít? azt, hogy Szolnok város stag
nál, nem tud vagy ném akar haladni, elmaradt, és
hogy még mindig nem találkozik ember, a ki a várost
jellemző ezen rósz szokás eltörlését megkísérteni s
azáltal a várost a köztískteság tekintetében oda
emelni törekednék, hol ma már egy kis község is
áll. Ilyent még Isaszegen sem láthatni. (Beküldetett.)
— Beküldetett A „Lehel-Kürt" f. évi 9-ik szá
múban „szegény Jánosról egy igénytelen, jó palóczról van szó," kinek szerencsétlen lépése — öngyil
kossága — nem tudjuk: rokz akaratból-e vagy tu
datlanságból , akként terjesztetik a közönség elé,
mintha a szánandó embert, dr. Bécsi János me
gyei főorvos urnák körünkből történt távozása, il
letve ennek gondatlansága vitte volna az öngyil
kosságba. Ezen pletyka hinnél szemben ki kell je
lentenünk, hogy „szegény János" éveken keresztül
igen is Bécsi urnák volt kertésze, de ennek elköltö
zése előtt négy évvel felmondta a szolgálatot és
azóta folyton másnál volt szdlgai alkalmazásban. Ez
a valódi tényállás. Jól tenné,a „L. K.", ha más al
kalommal őrizkednék az ily pemü pletykázástól, s ne
lenne annyira szívtelen, hogy ily hírek világgá bo
csátása által egy különben is beteg embert még job
ban megkeserítsen. (Több „jól értesült.")
,
— Kérelem. Tisztelettel*kérem Lederer Áb
ra h á m, budapesti tanitóképző-intézeti tanár úrnak
tanítványait, tisztelőit és barátait, miszerint nevezett
tanár úrnak a hazánk közoktatásügye, valamint a
paedagogíai szakirodalom terén történt 25. évi fáradhatlan és sikeres működés által szerzett bokros érde
mei elismeréséül legközelebb Budapesten rendezendő
országos ünnepélyt tőlük kitplhetőleg anyagilag és
erkölcsileg támogatni és az ünnepélynek Lederer A.
tanár bokros érdemeihez mért illő megtarthatásához
szükséges és később hírlapüag nyugtázandó tetszésszerinti pénzbeli adományaikat, valamint teljes cziműket legkésőbb f. é. április hó 10-ig hoz
zám, mint az ünnepélyt rendezendő százas bizottság
e megyében működő tagjához, beküldeni szíveskedje
nek. Szolnok, 1882. márczius hó 21-én. Szontágh
Jenő.
reményteljes fiát az alig 20 éves, Halmai Kázmért,
ki mint II, éves bölcsész, tehetségeinek s ugy a zene,
mint a szépirodalom terén kétségtelen jeleit adta, s
ha a halál le nem szakasztja életének nyíló virágát,
ki tudja: a törekvő és szorgalmas ifjúban később
nem nyertünk volna-e egy nagy tehetséget. A szo
morú szülök leljenek vigaszt a gondolatban, hogy
veszteségöket mély részvéttel hallá a nagyközönség.
Béke a korán elhunyt hamvaira! — Ménes Imre,
nagykunmadarasi ügyvéd és a közélet egjik tisztelt
bajnoka, szintén elhunyt e hó 17-én életének 58-ik
évében. Nyugodjék hétében!
IRODALMI SZEMLE.
„Szépirodalmi könyvtári
Szerkeszti és kiafija Algaor Lajos.
Nem régiben volt alkalmunk Aigner-Abafi egyik
életre való irodalmi vállalatáról a „Nemzeti könyvtár“-ról megemlékezni s most ismét egy, másik füze
tes vállalatával akarjuk a közönséget megismertetni.
Éz a „Szépirodalmi könyvtár, melynek, mint a czíme
is elárulja, czélja a közönségnek szépirodalmi müvek
kel kedveskedni. Kiteijeszti pedig figyelmét a szép
irodalom mindkét nagy fajára, tudniillik a prózai
művekre épugy, mint a költeményekre. Sőt, hogy ál
talánosabb jellegű. legyen, nem zárja el sorompóit a
nyelvünkre átültetett becsesb külföldi termékek elöl sem.
A rendszeres áttekinthetés végett jónak véljük
előbb a prózában irt müvek felett szemlét tartani s
aztán a költeményekre áttérni.
Első helyen állnak a sorozatban: MiIkó Izi
dor „Mindenütt és sehol" ez. társadalmi raj
zai 5 füzetben. Miikő egyike azon szerencsés íróknak,
kiknek müveit a közönség kedvteléssel, gyönyörrel
olvassa. Neve, különösen a tárcza irodalomban, elsők
közt foglal helyet. Nem igen ir nagyobb szabású
müveket s tárczái, melyek elszórtan megjelennek, ha
sonlók azon kiskeretű, de szabályos composiczióju s
művészi kivitelű festményekhez, melyek a tárlatokon
szerényen húzódnak meg nagyobb szabású képtár
saik mellett, s igénytelenségük első futólagos tekin
tetre nem sokat látszik ígérni, — azonban köze
lebbről tekintve, az életből merített genrek meghódít
ják rokonszenvünket. Ilyen kiskeretű genrek Milkó
említett tárczái is, melyekben a bő olvasottság, szé
les ismeretkör, alapos vizsgálódás, szikrázó szellem
mel a játszi humorral barátságosan párosulnak. S ha
hozzá vesszük azt a könnyed előadási modort, mely
a figyelmet lankadni ritkán hagyja, s a melyet, ugy
látszik, fraöczia Íróktól, kik e tekintetben első rangú
mesterek, sajátított el — nem csodálkozhatunk, ha e
csevegések, karczolatok kedves olvasmányul szol
gálnak.
A „Mindenütt és sehol" tárgyai az életből van
nak merítve s eredményei a rendkívül változatos,
tarka-barka társadalom szorgos megfigyelésének. —
MEGYEI HÍREK.
írónk legelőbb is a művészek körébe vezet bennünket,
I
itt kevesebbe^ vagyunk otthonosak s annál nagyobb
—- Kunszentmártoni tudósitónk írja nekünk: Nőingerrel
várjuk a szellemes leleplezéseket. Az írói és
egyletünk leleményes alelnökpője, Kiss Antalné úrnő
indítványa és kezdeményezésé folytán — felhasználva művészi világ sem ment az apró bajoktól, kellemet
azon kedvező alkalmat, hogy a hadsorozó bizottság lenségektől, mert hiszen a fénynyel együtt jár az
épen városunkban időzött, — f. évi márczius 12-én árny; s Milkó e bajokat érdekkel tudja elénk tárni.
az egylet pénztára javára társas vacsorát és tánczMajd visszavezet otthonunkba, ott időz nálunk
estélyt rendezett. Részt vettek mulatságunkban az
épen városunkban időzött hadsorozó bizottság tagjai egy darabig, mulattatóan fecseg az otthoniasság ké
és más vidékiek, azonkívül városunk szine-java. Az nyelmeiről, a családi élet boldogságáról, de nem fe
előkészületi idő rövidsége daczára is elmondhatjuk, ledi itt sem az elkerülhetlen dőreségeket s fonáksá
hogy jókedv uralkodott mindenütt már a vacsora kez gokat. S mikor a házi körről megszakad a beszéd
detétől, melyen Valastyán Jánosné ügyes és kedves
fonala, kivisz bennünket a társadalomba s annak hó
vendéglősnőnk által különben is ízletesen elkészített
étkeket fűszerezte azon szives készség és fürgeség, bortjait, túlcsapongásait, még jó cselekedeteiben is,
melyet fiatal hölgyeink az ételék felszolgálása és az önzést, mely a legszentebb czélok mögött is több
kedves kinálgatásában tanúsítottak. Látogatott esté nyire ott lappang, a nagyzás hóbortját, álszemérmet
lyünknek a jótékony czélhot méltó és a fáradozásnak s más társadalmi ferdeségeket, melyeknek száma
megfelelő jövedelme is volt, a mennyiben a kiadások
millió jó ízű humorával igyekszik nevetségessé tenni,
levonása után fennmaradt tiszta jövedelem 105 frt
79 krral szaporította a nőejylet vagyonát. Fogadják sőt olykor a gúny sebző ostorát is megsuhogtatja
ugy a buzgó rendezők, mint a nagyérdemű közönség felettük. Különösen erélyesen kikel a párbaj ellen s
a jó ügy nevében a nyilvánosság színe előtt az Őket itt föleg a „Nők s a párbaj" czimü czikke érdekes
méltán megillető közelismerést.
és tanulságos.
— Olcsó ember, Az Ezsank, ugy látszik, még
Kevéssel ezután a színházban találjuk magun
nem haltak ki egészen. Ugyanis Déva-Vényén Spiczer Hermán izr. hitközségi tag, f. hó 12-én az évi kat, hol, valamint a bálokban, sok érdezes titkot árul
költségvetés tárgyábaíx tafwtt mtk. közgyűlésen meg eh Nem győzi eléggé ostorozni a nők fényűzését á
jelenvén, egy úriember — meg akarván a közgyűlést a nyilvános összejövetelekkor.
a rendetlenségtől menteni
50 krért, azaz: ötven
Egyátalán Milkónak e társadalmi rajzai igen
o. é. krért megvette nevezett bitk. tag szavazati jo
gát; mit is pengő pénzben lefizetvén, a hitk. ügyét sikerültek s a mellett, hogy sok tanulságot nyújta
immár nem szivén, hanem ^sebében hordozó Spiczer nak, élvezetes, olvasmányok is, mert szerzőjük szeren
Hermán eltávozott. Megjégyzendő^ hogy ez egyén csésen érvényesítette Horatius ismeretes elvét: Riportékáján jelen alkalommal ariteylag tetemes re- dendo dicere verum.
bachchal tett túl, a mennyiben néhány évvel ezelőtt/
Milkó Izidor művét a sorozatban egy, már kevésbé
7 írtért, azaz: hét forintért 2 évre adta el szavazati
érdekes,
szórakoztató bár nem mondhatni, hogy nem
jogát a hitközségnek. Ajánlandó a kortesvezére*
élvezetes hasonnemü tárczagyüjtemény váltja fél 6
figyelmébe, (r. 1.)
*
Hyiaea. Graefl JettíT hí, poroszlai nagybir- | füzetben. Ez K. Papp Miklós „Itt is, ott
tokos, eljegyezte Horthy Paula kisasszonyt, Horthy i s" czimü könyve.—Papp Miklós tudvalevőleg kolozs
István urnák, megyénk nagybirtokosa és kitűnő,ve- vári lapszerkesztő volt, ki tudományossága, tiszta
zérférfia szép és szellemdús leányát! Boldogság kö politikai nézetei s szép alkalmi czikkei által vonta
magára még a Királyhágón inneni irótársai figyelmét
vesse a szép frigyet!
fGyáazhirek. Halmay József urat, a jász-járás szal- is. — Petőfinek a forradalom idejéből személyes is
gabíráját és családját súlyos csapás érte, elvesztvén merője lévén s a Petőfi-kultuszt ő is gyarapítván,. a
nagy költ/S nevét viselő ifjú irodalmi társaság nem
késett őt is kebelébe fogadni s halála után hálából s'
tiszteletből jobb tárczaczikkeit Összegyűjtve, kiadni,
így született meg az „Itt is, ott is.*
K. Papp Miklós egész más természetű ember s
iró, mint a fentebb említett Milkó. — Csendes, magába
zárkózott kedély, a pessimismus bizonyos nemével,
de e mellett melegen érző szív, mely föleg a „haza"
szent nevére hangosan feldobog, de a mely nem tud
czifra, üres szavakban nyilatkozni. Sokra nem vá
gyott, hírnév, dicsőség nem kínozták, jól érzé magát
meghitt barátja! körében, családja képezte legfőbb
boldogságát, ide menekült a szenvedések idején. —
Természetének megfelelő az irálya is. Csendes kedé
lyével szépen megfér a mély gondolkozás, a mélázó
vizsgálódás s megfontolás a világ visszássága s a
társadalmi ferdeségek felett, hanem mindezen érzel
mek a szív húrjait nem képesek hevesebb rezgésre
indítani, nem képesek hévvel elönteni s a fantáziát
merészebb röpülésre bírni. — Pedig észrevesszük oly
kor magunk is, hogy Papp többet érez, mint a meny
nyire szavakat ad.
Hozzájárul még czikkeihez, hogy tetemes részük
nagyon is alkalomszerű, melyek a maguk idejében
hézagot pótolhattak, de ma már érdeküket vesztették.
Kiválóan érdekesek a Petőfire vonatkozó reliqniák,
azután a humoros színezetű czikkek, melyekben az
iró mkább felmelegszik s az olvasót is melegséggel
tölti el.
Az eddig megjelent füzetekben a prózai művek
sorát Bús Vitéz „Senki Pál történetei
ből" zárja be. Bús Vitéz neve eléggé ismeretes az
olvasó közönség előtt; már számos beszély látott tőle
napvilágot, melyek a magyaros irály, vidám világnézlet s talpraesett humor által kedves olvasmányai
a szórakozást kereső olvasóknak. Bús Vitéz alapos
ismerője a magyar népéletnek, a magyar nép gondol
kozás módjának s abba úgy bele van élve, hogy az
■olvasó szinte oda képzeli magát.
Bővebb commentár nem kell e beszély sorozatá
hoz sem, a hagyományos ismert jelleget ez is magán
viseli s üres óráinkban oly örömmel olvassuk, hogy
a könyv végére érve, sajnálkozva sóhajtunk fel: „mért
nincs még több is!"
Van ez öt füzetben mintegy 23 kisebb-nagyobb
elbeszélés, melyek érdekességre nézve egymással ve
tekednek. Ezek után áttérhetünk a kötött beszédben
irt müvekre, melyek, legalább az eddigiek után ítélve,
szinte tetemes részét képezik a „Szépirodalmi könyvtár“-nak, legalább amazokkal arányban állanak.
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
"— Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 60 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
Felelő* szerkesztő: Pásztor Ferencz.
Hirdetmények
Pályázati hirdetmény,
mely szerint a Szolnok városi adóhiva
talnál üresedésbe jött és 600 frtnyi évi
fizetéssel ellátott számtiszti állomás be
töltetni határoztatott.
Ezen tiszti állomás betöltéséhez kellő
szakértelemmel biró pályázók tehát felhi
vatnak, hogy felszerelt folyamodványai
kat f. é. april hó 1-éig alulírotthoz küld
jék be.
Scheftsik István,
polgármester.
Tudósítás 1
kézműveseknek és munkásoknak, kik
Amerikába akarnak kivándorolni.
Az éjszak-nyugati munka-utasitó iroda Chicagóban,
képes u jövő évadban 6000 embert, az iparnak min
den áfában, valamint napszámos munkával is ellátni.
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, hidépitéibez, henger- és vasmunkához, ’ gyalú ét fűrészmalmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, kötöréshez, majorsághoz, föidmiveléshez. Ezen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre szabad-szálfitást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek.
Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy
zett fö-ügynökünkhöz Fauttiaber A. W. úrhoz, Hamburg,
Alté Gröninger-Strasse Nro 4., fordulni.
Vasúti menetrend.
Matt* Szolnokból:
SnAayostra Czeglét félé:
,
óra
óra
óra
óra
54
23
27
09
p.
p.
p.
p.
Kelt Szolnokon, 1882. márczius 20.
Scheftsik István,
1—1
polgármester.
Kelt Szolnokon, márczius jió 7. 1882.
K* Jó és megbízható ágensek .alkalmaztatnak.
4
4
3
7
Melyszerint közhírré tétetik,
hogy a Szolnok város tulajdonát^
képező vásári és piaczi helypénzszedési jog gyakorlata f. éwl ap
ril hó S-tóI kezdve? három
egymás után következő évre terjedőleg, nyilvános! árverésen ha
szonbérbe fog adatni. I
Az árverés szóbeli és zárt aján
lat utján april hó 9-án d. e»
1O órakor a polgármester hiva
talos helyiségében ejtetik meg, a
hol is az árverési feltételek meg-'
tekinthetők, és fenti nap délelőtti
9 óráig a zárt ajánlatok
10®|o
bánatpénzzel
ellátva nyúj
tandók be.
Utóajánlat el nem fogadtatik.
éjjel fyoravonat.
d. u. személyvonat.
h^jn. vegyesvonat.
este tehervonat.
5 óra 8 perez regjei, 5 óra 7 perez d. «.
Araá-Tumessváx félé:
10 éra 57 p. d. e., 10 óra O p. éjjeL
Pts>őUa4ány-X>ebreezon félé:
11 óra 10 p. d. a, 10 óra 31 p. éjjel, a 12 óra 18 p. éjjel (gF'Érkezét Szolnokba:
Bndayust-Cxeffléá felől:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel
Xatvaa felől: 10 óra 88 p. d. e„ 11 óra 48 p. éjjé!.
Ax*4LTsmusvár felől: 4 ó. 4ő p. d.
3 4. 47 p. h^jn.
PáayAklaAáay-Dabraasaa felől: 4 óra 28 p. d.
4 óm
54 peres luúaaL
Szolnoki piaczi árak.
Búza legjobb MM) kiló 12.30 közép, 11.30, silány
11-7U Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány
10.------ Rozs legjobb 9.60, közép 9.20, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Kőles
5.50. Kukoritza 6.80. — Burgonya kilója 4.__ . __
Bzínlíszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.— __
Kenyér 100 kiló 1?.—. — Dercxe 100 kiló 5.60. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása *11.60 Haj
dina —.—. — Búzadara 100 kiló 24.— __ Árpa
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt
ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pálinka 1 liter
fc** VM. Nyomott H.ffne,
Orvosi tudományos észleletek
a Hoff JánOS-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatásuak vannak elismerve és 58-SZOr van királyok
és császárok által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mell-
|T A legolcsóbb, legterjedelmesebb, legdlszesebb magyar hetilap. Egészen ingyenes re17
génymclléklettel
f külön „DIVATLAP" és külön „GAZDASÁGI
W
és HÁZTARTÁSI" lap!
’A
(Y
12
.™-
é. ** tonyv^j,^
A „Képes Családi Lapok"
a negyedik évfolyamnak
n „Gazdasági és háztartási lapot" is hoz iogyMes
í f •"©•lékletkepen.
A borítékon sok érdekes
mindeufaju talányt közök Kérdések, Feleletek,
Ajánlatok stb. ez. rovatok állnak a közönség
rendelkezésére. — Minden negyedévben gyö
nyörű színes múmeiiéklet egészen ingyen.
■ár es évfolyam O-dik ■sámáhos
Sz. Vrlelle Kornélia
és 24-dik számához
Felekyné - Munkácsy Flóra
jelra művéBznók nziunyoinatu urczképeit adtuk előfize
tőinknek egészen ingyen.
Mutatványszámot kívánatra bárkinek bérmentve kőid a
kiadóhivatal.
Előfizetési ár: Egész évre 6 frt. — Félévre
3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr.
■ E H M B ■ VI L K O S kiadóhivatala, Buda
pest, papnövolde-utcza 8-dik szám.
3_ 2
Hivatalos gyógyjelentés.
vári Oyria X^azlónál.
Megjelen minden vasárnap.
1882. április
1-én
uj negyedébe
I f lép. Ez alkalommal felhívjuk az olvasó köWs zönség figyelmét közkedveltségben állő szép- ।
irodalmi képes lapra. — A „Képes Családi
Lapok hetenkint három Ívnyi tartalommal, legÍ díszesebb kiállításban, színes borítékban jelen
meg. — Minden száma sok művészi kivitelű
képet hoz. — A főlapban közöl elbeszélése
ket, költeményeket, rajzokat, egy kitűnő ere
deti regényt, életképeket, stb. Minden számhoz
ff egy Ívnyi külön regény-melléklet könyvalakban.
U — Havonkint a „Mövílág" ez. divatlapot és
n
Feltalálója
™**£**M1h». Játaberényban; Szil,
a
I
L szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetiIT
lapra.
é* egyedüli készítője Hoff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Brinerstraase Nro. 2. Iroda és gyári raktár
__
Graben Braunerstrasse Nro. 8.
Tófljegyaek (mellképe Hoff
Jám<i feltaláló
egyedaii gyártóknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaj£iráaával) kell lenni. A
* alódhág raeB jelvényt hiányaik, mint hami- Aa etek valódi Hoff János-féle
kék P*pirhM ™Mk'
Előfizetési felhívás
S ,Képes Családi Lapok'
és tüdőbait
Hoff János urnák, mint ca, k. szállítónak, a koro
nás arany érdemkeresxt tulajdonosának, magas rendjelek
lovagjának.
Melyet dr. Granichstattmr ca. k. városi orvos Becsben
adott hl: aA Hoff Ja&os-fele maláta kéaxitinéuyek nevoxeteaeo a maliita kivonati egészségi sör az egyesített
maláta csokoládé, a mell maláta cxukorkák megvizsgál
tattak Kletainaaky tanár ur vegyeleinzcse alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé•él, aa altest rendetlen exirknlátíójáról, úgy mint mellnehézségeknél lesoványodó* és a hidegleléai hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredményuyel
h aszú áltat ik.
»r. GranlehstáStsa, es. k. városi orvos Becsben.
Blmaaruk herczeg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó isii es erősitő, ▼rangéi gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilváni*•”*• A köhögés és rekedtségnél is
aikalmastatik, Lncca, Niteon asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
juíal°mképek. Megjelenik tlzazer I
példányban.
fU
X
Fő- és speculationalis
0 vételeket, a szabad speculatió,
0
consorthimolc, és
praemiumok minden combinatioiban
erodstl
9
n
árfolyamuk szerint.
X
Bécsi börzén
’ Osztrák-magyar birodalomra
2v nézveBdF
egyedül névadó.
2
pálmái)1 bankház, Bécs, Schotten^or8 és kipróbált fetviláoea Leitha pénzügyi és Hanr.
valamint tartalomdús fitty*.
X
i
európai sorsjátékterv a
X *^?\laüon“118
és papitok magyarázata
D stb.) bérmentve és ingyen.
—
V
S
X SÍUS, távkatÍ avisók,
X
számai,
évfolyam.
~'
Döflzeteai ár:
helyben hixboc 'hordva,
. ™«r:
vidékre poétán küldve.
. 6 frt
Fél évre . . 2 frt 50 kr.
Kegyed évre 1 frt 80 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
14—276
Szolnok, 1882. április 2-án
FJASZNAfiYIUN-SZOLNOK
Megjelenik hetenkint
L
egymer:
vasárnap
• * vidéki példányok ia
agyasakkor postára adat
nak. Szerkesztőség: Szol
nok, búzapiaca, 1896. az. a.
hová a lap szellemi részét
illető ^közleményeken kívüli
az előfizetési pénzek a min
den egyéb díjak is küldendők
Ide küldendők a portai fel-I
szólam látok is (reclaípatio.),
K0ZLÖNY
I
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL
Előfizetések és hirdetések
felvétenek SZOLNOKOK: a szerkesztőségnél, búzapiaca
***** ■ “gy*“ott Jásstor Peronos köz- és
indádbani KakMy X4OS14 ur Bzletébenr
minden fővárért és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
esak ismert kezektől fogadtatnak el s azok viasza nem
adatnak.
Hirdetések*
Hirdetési dijak:
Egy e«nti»éter aMgauága ihanai hMÍbnn Kxeletayi térírt:
l-uer hirdetve
| $
20 kr.
,
16 .
8-ttor
,
12 „
TAbbasAri Mrúetésnél árlaaagsúés.
2-uer
Előfizetési felhívás.
I fedezne, nálunk le nem tétetett s igy tartózI
Tisztelettel kéijük a közönséget, miszerint kodnunk kell mindaddig, mig a kívánt adat
nálunk vagy letetik, vagy mig azt magunk
a folyó év első évnegyede a mai számmal meg
közvetlen tudomásból beszerezzük.
kezdetvén, méltóztassanak lapunk megrendelése
Sokan, akik közhivatalt viselnek, azt gon
ir^nt intézkedni, hogy a nyomatandó példá dolják, hogy ők csinálják a rimaszombati csu
nyok száma iránt magunkat tájékozhassuk. Azon torát s telt önhittségükben a melléjük rendelt
t. előfizetők pedig, kik az 1881. évről és az ez év hivatalnoktársat, vagy az úgynevezett alattas
első negyedéről még hátralékban vannak, újból hivatalnokot nyomorult páriának tekintik csupán,
kiben nem tisztelik az embert és nem a hiva
kéretnek hátralékaik szives beküldésére.
talnokot, nem gondolván meg, hogy az állam
A kiadóhivatal.
gépezetnek azok az alárendelt személyek is,
Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy vidékre
mint hivatalnokok, csakúgy kiegészítő részét
postán küldve:
képezik, mint ők, kik az uralkodásra olyan na
Egy évre
5 frt
gyon rászülettek.
Félévre
2 frt 50 kr.
Ez képezi azután alapokát minden oly el
Évnegyedre
J frt 25 kr.
járásnak, mely a közhivatalokra árnyat vet, a
hivatal falai közé belopja az ármányt, a korrupeziót, mely elsorvasztja azon éltető szellemet,
A megyei morál.
melynek a hivatalokat át kellene lengenie.
(—r.) Verdes a hir, egyik-másik meg bizo
így’ megy ez belülit Hát kívül mi tör
nyosnak mondja, miszerint a közelebbi napok ténik? A közönség, melynek érdekében a hi
ban ennél a mi megyénk árvaszékénél vaJfuni vatalok szerveztetnek, tudomást szerez a belső
olyan dolog történt, mely a megyei tisztikar állapotokról s meginog a keblekben a tisztelet
moráljával jő összeütközésbe.
és bizalom, a hivatalnokok és a hivatal iránt.
Panasz emeltetett nálunk ez irányban, több
Ennek véget kell vetni először azért, mert
oldalról. Az esetnek ezúttal neve| nem adunk, a hivatal méltósága ezt elutasithatlanul köve
sem személyeket meg nem nevezünk, csak álta teli ; másodszor azért, mert a hivatalokban elő
lánosságban mondjuk ki, miszerint az állítóla forduló ármánykodás és apró zsarnokoskodás
gos dolognak nem egy megye székhelyén, de magára a hivatalra hat bénitólag. Egyéb okot
az utolsó falu festetlen asztalánál sem szabadna nem is hozunk fel.
megtörténni.
Egyelőre szükségesnek tartottuk e rövid
Fölkérettünk arra is, hégy vigyük az előzményt. Meglehet azonban, ha a kívánt ada
ügyet a nyilvánosság elé. Azonban biztos adat, tok előttünk feküsznek, ez a mostani nehány
mely a támadással szemben bennünket kellőkép sor olyan villámlás lesz, melyet egy hosszabb
A kinek még a más világon sincs nyugta.
— Via beszélj. —
Elzengették a circumdederunt melancholikns
hangjait tekintetes Csáváé Márton uram ravatala fö
lött; nem használt a patikárus orvossága, nem a dok
tor minden tudománya, sőt még a pap imádsága sem,
letették ő kigyeimét a sir fenekére, hová sem beteg
ségek és máj bajok, sem a felesége nyelve nem kö
vethetik többé.
,
Mert szó, a mi szó,, az ő kedves élete párjának
különös egy nyelve volt; nem a mi az alakját, hoszszát vagy terjedelmét illeti, hanem a pergése dol
gában különbözött az más halandók nyelvétől;
szüntelen zörgott, kerepelt, mint a gőzmalom moz
gásban lévő kerekei.
Itt hagyta biz Eszter asszonyságot az ő ura,
pedig hogy mennyire szerették egymást, bizonysága
az, hogy szüntelenül czivakodlak egymással.
Egyetlen egy óra volt az egész héten, (még az
álom óráit sem véve ki), mikor Márton úr mentve
volt a perlekedéstől; azon óra, melyet vasárnap dél
előtt az úr házában töltöttek.
Örült is Csáváé Márton uram, mikor a vasár
nap eljött, a mikor is kettecskén a templomba sétál
tak, perlekedve természetesen egészen annak az ajta
jáig, s azután egész békességben egymás mellé ültek,
a együtt zengették a zsoltárokat, mint egy szerelmes
galambpár; csak olykor pihent meg a jó Márton úr,
hogy gyönyörködjék neje szép énekében.
Csak hallgatta szent áhítattal, úgy hogy kicaibija volt sokszor, hogy el nem aludt belé; csak mi•dön egyszer azt a zsoltárt éneklé n^je, hogy „kár
osak ezer nyelvem volna", (természetesen az úr di
csőítésére), már erre önkívületbe jött Márton uram és
megfeledkezve magáról, gyorsan vissza felelt neki,
hogy; „mentsen Isten, egy is sok."
A mellettük ájtatoskodó igazhivök minden val
lásosságuk mellett is elmosolyodtak e rövid párbe
széd hallatára, s Márton gazda lelkét balsejtelmek
lepték meg nem kicsiny mértékben.
Mint avatott tengerész a végtelen tengeren a
redőkbe csoportosuló felhőkből s a messze látási ha
táron fölezikázó villámokból felösmeri a zivatar kö
zeledését, úgy felösmerte ő is a fejére háramló fergeteget a neje homlokán mutatkozott redőkből s a
vészteljes pillantásokból, melyekkel neje öt megtisztelé.
Látott és sejtett, s jól sejtett, sajnos; mert a
zivatar megkezdődött mindjárt, a mint az úr házá
ból kiléptek, kisérte őt az egész úton hazáig, s ott
hon teljes erővel kitört.
De ha csak egyszer tört volna ki, azt még el
tűrte volna Márton uram; hanem igy ment ez naprólnapra, sőt többször is napjában, s Isten ucscse Már
ton gazda nem is tehetett volna okosabbat, minthogy
itt hagyta az árnyék világot, és elment a más vi
lágba, jobb hazát keresni.
* Milyen boldog is az, én Istenem, a ki képes ezt
hinni, képes elhitetni magával azt, hogy a földi élet
végével nem szakad meg minden, hanem van még egy
más. világ is, melyben dúsan kárpótolva lesznek a
földi élet szenvedései.
■
így gondolkozott Márton gazda' is, mikor itt
hagyta a hitvány világot, s elindult a paradicsomot
keresni.
j |
A rósz világ azt suttogta, hogy az öreg nrat
a lelki bánat, a gyötrelem vitte a sírba; szóval hogy
neje szekirozta ki a világból.
Ette a méreg Estter asszonyt; — nem azért,
mert ilyen beszédeket jhallott mert hisz kezét szivére
téve, nyugodt lelkiösniérettel bevallhatta, hogy csak
ugyan van valami a dologban; hanem azért, mert
nem volt kivel pörölnie többé.
8 lön, hogy még az nap megiité mérgében a
guta, a melyen Márton úr leszámolt a földi élettel.
A szegény, kiszenvedett férj lelke ezalatt ván
dorolt az ég felé. Megkönnyebülten távozott a földről,
mint a kinek nagy teher esett le szivéről. Túlemel
íí
evek előleget dyaxáe mellett kőz<eCnek.
Nyílttéri közleményeknek minden centimíternyi m*ra«ién,
három hawilxM eeeletnyi tere 7ö ktjéval amanttatik ■ úgy a |
hirdetmények, mint a nyílttéri köxlemények beküldőit a ki- I
fizetésért feltétlen kötelexettség terheli.
Bélyegdij minden beigtatásnál 30 kr.
dörgedelem fog követni. Mert mi belenyúlunk
a darázsfészekbe is, ha a közigazság úgy hozza
/
1
W
O
Ov
magával.
Jászkunok története.
. .
,i
, Előfizetési felhívás & „Jászkunok története"
eximii munka 3-ik kötetére. Munkám harmadik köte
tének kézirata 1875-ik évben már készen volt, midőn
életviszonyaim a Pesten való állandó megtelepedést
tévén szükségessé, itten folytatott kutatásaim annyi,
eddig nyilvánosan nem ösmert történelmi adatokhoz
juttattak, hogy ezeket munkámban felhasználni el
nem mulaszthattam, ez azonban az egész kész szö
vegnek csaknem teljesen uj átdolgozását tette szük
ségessé. — E közben megtörtént azon politikai, nagy
változás, mely szerint a Jászkun kerület, mintfinállő
törvényhatóságnak létele megszűnvén, a kerületek
Szolnok és Pest megyével egyesittettek; s ebből kö
vetkezett az isf hogy azon házi pénztárak, melyek
munkám kiadásának biztosításául valónak rendelve,
hosszú ideig tárgyalt felosztás alá kerülvén, e kö-1
rülmény munkám további megjelenhetését mind ez.
ideig késleltette; mindezen akadály azonban közelebb
elhárittatván, bizton reményiem, hogy a -3-ik kötetet
csakhamar a 4-ik is fogja Követni. — Ezen harma
dik kötethez fog mellékeltetni a 24k kötetből még
hiányzó oklevéltár 1212—1301-ik évig és a névmutató.
Ezután következik a 3-ik kötet 1301—1542-ig Buda
várának törökhatalom alá jutásáig terjedő időről, az
e korszakra vonatkozó oklevéltárral, mely igen szá
mos, legnagyobb részben eddig meg nem jelent ok
levelet fog tartalmazni, s végül a névmutató. — Rgen
3-ik kötet legalább 35 nyomott ívből fog állani,
melyre ezennel a legjutányosabb kiállítási áron 3
forinttal előfizetést nyitok, s tisztelettel felkérem ha
zámfiáit, a történelem kedvellőket, hogy e mű meg
jelenhetését tömeges előfizetésekkel előmozdítani mél
tóztassanak. — Minden tíz előfizetőt gyűjtőnek egy
tiszteletpéldánynyal fogok kedveskedni. —• Az előfi
zetési iveket a pénzzel együtt 1882-ik évi május 8-ig
kedett a felhők régióin; megpihent a szivárványnak
tarka szőnyegekkel bevont ivesdépcsőzetén, s azután
ismét szárnyra kelt és szállott az aéther hullámai
ban. Forpón melegítő napok, karcsú üstökösök, go
molygó ködfoltok csalogatóan hívogatták: de ő nem
hajtott szavukra, csak haladt szüntelenül, vissza Be
nézve a földre, szenvedései kínos tanyájára.
Soká, soká haladt még a végtelen tér csillagminádjai közt, mig elérkezett a menyország kapujáig.
Hát a mint odaér, alig van ideje köriunézni,
alig volt ideje egy „Jézus, Mária, szent József“-et
kiejteni, ki tűnik szemeibe más, mint az ő kedves
élete párja, ki hamarább eljutott/ a menyországhoz,
mint ö, noha később fejezte be a földi pályát
— Azt hitted úgy-e? — kezdi neje nyájasan,
hogy majd itt megmenekülsz tőlem; de lám, nem
megy az oly könnyen, a hogy gondoljuk; mert az én
eszem túl jár a magáén J nem használ a menekülés,
nem az ügyvédi furfang, majd megmutatom én, hogy
én tőlem meg nem szökik, erre! meg I amarra! meg
emerre! stb.
S erre csapott olyan lármát hogy Szent Péter,
noha éjszaka volt, kinyitotta a menyország ajtaját, s
rögtön az úr színe elé vezette őket
— Ki vagy? — kérdé az úr Mártont
— Egy jámbor ember lelke, — felel ez, —kit
nejének a nyelve zaklatott ki a földi életből.
— Nem igaz, — kiált bőle Eszter asszony.
De az úr csendet parancsolt 8 |igy szólt:
— Márton fiam, fiQ ide jobbomra, élj csendes,
boldog életet; bűneid, ha voltak is, meg vannak bo
csátva, — megszenvedtél értök még a földön; mert
az ég pokla sem borzasztóbb, mint annak a helyzete,
kinek felesége nyelves asszony.
<
— Te pedig. — szólt az úr ax asszonyhoz for
dulva, — élvezd az én irgalmasságomat; föl lész ru
házva minden javakkal, csakhogy büntetéskép vesze
kedned többé nem szabad soha.
kéj-Hii egyenesen hozzám (Budapesten muzeumkörut verseny minden mozzanatából. Úgy a kardaluk, mint
1*. szám) beküldeni, s én a munka -teijedelméhez á szavalatok és zongora játékok meglepték a szép
m^rt legrövidebb idő alatt igyekezni fogok t. előfizefűimnek a példányokat, mint eddig, pontosan kezűk* számmal egybegyült közönséget. A szavaló leánykák,
büs juttatni. — Több oldalról nyert tudakozódás ■évszerint Fülöp Sarolta és Erdei lanka talpra
folytán jelentem, munkám első kötete teljesen eifo- esett előadásaikkal sok tapsot arattak a különösen
gyutt, a 2-dik kötetből néhány példány még nálam Fülöp Sarolta k. a. művészileg szavalta Tóth Kál
megrendelhető 4 frt bolti áron; kit azonban egy mán „Állat irodalom" czimű humoros költeményét, a
szerre a 2-ik és 3-ik kötetre készpénzben 5 frt 50
krral előfizetnek, azoknak a 2-ik kátéiét is ennek ha a kisasszony a színi képezdébe menne, a művészi
csak az eredeti 2 frt 50 kr. előfizetési árát számítva pályán szép jövö várná. A föérdem azonban Milltugom, mig a példányokból telik, a 3-ik kötettel ner Anna kisasszonyé, ki az intézet növendékeit
együttesen elküldeni. Kelt Budapesten, 1882. mart, oly fáradságos kitartással tanította be a hangver
lő. Gyárfás István. — Az előfizetési pénzek ily
senyre 8 aki maga is bebizonyító ez estén, miszerint
ezim alatt küldendők: Gyárfás latrán kir. táhlabiró
az intézet, mely szerencsés őt tanerői közé számitani,
urnák Budapest
személyében pótolhatlan kincset bír, ki sokoldalú
ismerete, szerény modora és zeneművész! tehetsége
által annyira Kitüntető magát. Fogadja az ügybűzgó
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT. kisasszony ezen közelismerést, melynél szebb koszo
* Juhtenyésztöknek figyelmébe ajánl rút neki nem nyújthatnak, — valamint az intézet
juk „A gyapjaismeret** czimű művet. Tar tulajdonosod s Bajlós Bertalan tánczmester ur is
talma: I. r. A gyapjú szövettani fejlődése és tu őszinte köszönetét érdemelnek a jótékony czél nevé
lajdonságai. A fiirt- és bundaalakulás. Gyapju- ben. Ily estélyek közül Szolnokon ez volt az első, s
birálat. II. r. Természetes és mesterséges háti hisszük: nem volt az utolsó.
mosás. Mosószerek. Bunda- és gyári mosás. A
juhok ápoliísáról a mosás előtt és után. III. r.
Adatok a juljtenyésztés történetéhez és statisz
tikájához. Juhászati irodalom. E számos ábrával
fölvilágosított műnek ára 1 frt 20 kr. Kapható
szerzőnél dr. Rodiczky Jenő kir. gazd. akad. r.
tanárnál. A harmadik rész külön füzetben is
megjelent, mely ugyancsak a szerzőnél M.-Óváj-ott 50 kr. beküldése aimllett kapható. A nagytudományu tanárnak jb kitűnő műveit annak
idején bővebben fölemlítettük e rovatban; azért
ez líttal csak röviden ajánljuk az érdekeltek
figyelmébe e nélkülözhetlen műveket, melyek
akar^ szerkesztőségünknél is megrendelhetők a
fent jelzett fiiban.
HELYI HÍREK
Ernő, Debreczen város országgy.
képe., ki a függetlenségi-párt legjobb szónokai közé
tartozott, m. hó 28-án Abbáziában elhunyt. A bol
dogult hült tetemei ma tétetnek* le örök nyuga
lomra. Áldás és béke lengjen porai fölött.
— A gyermek-hangverseny és az ezzel egybekö
tött gyermek-tánezpróba, mely a Bossányi-féle nőne\elö intézet által múlt ho 25-ikén rendeztetett, min,
den tekintetben fényesen sikerült 8 a várakozást tel
jesen fölülmúlta. Láttunk máshol több ily gyermek
hangversenyeket, de ezzel korántsem mérkőzhetnek
meg azok, mert ott, amit láttunk, az csak külfény
voit, mig itt az alapos oktatás sugárzott ki a hang-
—
Simonyi
Az ármányos.
— Lélektani csevegés. —
„ Sokszor tűnődtem már afelett, mi űzheti a cselszovot s ármányost kárhuzatos munkájához, de csak
nem buba faradtam, mert correct fogalmat alig tud
tam magamnak alkotni, olyat t. i., mely minden mell^kés
kiznrt vol na..
Nem csoda, hiszen valamely dolog fogalmát adni
csak akkor lehetne, ha teljes fényben bírjuk azon lé
nyeges atnbutumokat, melyek a kérdéses undok szen
vedélyt azza teszik, ami valósággal. De vaiion ti
^merheti ki a cselszövöt 8 ármányost, kinek léiké
örökké zajongo feneketlen tengerhez hasonló? kinek
agyaban fondorlat, agyarkodás és ármány setétlik.
Nem kevés fáradsággal juthat itt a való felis
merésére az ember következtető tehetsége, mert hol a
bzem nem tükre a leieknek, a nyelv nem őszinte tol
mácsa a gondolatnak 8 a cselekedetek nem biztos
jelei az egyed erkölcsi valójának, ha valahol, ú^
ott bizonyara nehéz dolog az érzéki tüneményeké
a szellemi világba következtetni; nehéz dolog felíbbentem a tagolt, mely a valót elfödi a vizsgáló lélek elől
Az armanyos mosolyogj kezet szőrit; barátsáS°LcZineL’
hazudj nagylelkűen segélyét,
partfogasat igen s éppen akkor, midőn legközelebb
hiszed magadhoz, a legkiengesztelhettenebb boszúvágy dagasztja lelkét
Nyíltan síkra szállni nincs elég bátorsága, hanem, mint a fenevad, lesből támadja meg ellenét- a
azt hiszed, tálán a vett sérelmek vísszatorlása ve
zérli tetteit? Oh nem! Az önzés, mely szerit o
a.mányis kezeiben minden eszközt 8 azt hiteti el e
werenoíétkn
hogy 6 a világ közepe .
a körülötte lévő anyagi és szellemi hatalmaeságok
pedig csak azárt vannak, hogy neki hódoljanak. 0
minden s kívüle nincs semmi.
A tettetett előzékenység köpenye alatt bebizelgi
rnagat az embereknél, de csak azért, hogy abból w
Szűnni nem akaró fondorlataihoze végből embertársai gyöngéit óhajtja legelőbb meg
ismerni, s ha egyik-másikat kiismerte, az veszve vám
az mar zsákmánya, annak jobb volna bármely vZ
rengzo vad körmei között lehelni ki ártatlan lelkét
mint így megfosztatm legdrágább kincsétől, becsü
letétől, mert ezután az ármányos a legcynikusabb
ravaszsággal használ fel mindent, melyben zsákmá-
I megválasztattak közfelkiáltással : L e n gy e 1. Antal
elnökül; Kreutzer Balázsalelnökül; íd. Kenyeres Lajos péuztárnokul; Adler Ignácz, Juhász
Ignácz és id. Kiss Ferencz számvizsgálókul és
11 g e n Pál gondnokul. Az ülés 10 perezre felfűggesztetvén, a kiküldött jelölő bizottság által összeállittatott a 30 választmányi és 5 póttag névjegy
zéke, mely az ülésnek újólag történt megnyitásakor
felolvastatván, változatlanul elfogadtatott. Erié P e^
rény i János korelnök átadja az elnöki széket a tár
sulat ujonan megválasztott, érdemekben gazdag elnökének. Lengyel Antal úrnak, aki tiszttársai névé
ben is megköszönte az irányukban ismételve nyilat
kozott bizalmat, mely köszönetnyilvánítás kapcsán
azon ünnepélyes ígéretet teszi, hogy az egylet ügyeit
ezután is szivén fogja viselni és az egylet további
felvirágzásának eszközölhetésébez az egylet tagjai
nak lankadatlan és vállvetett támogatását kéri ki;
A folyó házi ügyek elintézése után az ülés véget ért.
— A levelező közönség érdekében tudatjuk, mi
szerint a helybeli kir. postahivatal a kézbesítést april
1-től kezdve napjában háromszor eszköz]endi, úgy
mint: reggel 8 órakor, délután 1 órakor és esti 5 óra
kor, t. i. a mint a vonatok éjjel, délben és délután 4
órakor megérkeznek.
— Nagy Jakab, hírneves tilínkó-művész hazánkfia
tegnapelőtt Szolnokba érkezett, hogy, itt nehány föl
lépéssel bemutassa művészetét. A művész nemcsak e
hazában vívta ki a tiszteletet, hanem ismeri öt mű
vészetéről az egész művelt világ. Azért fölöslegesnek
— Hymen. Lapunk tehetséges és szorgalmas
tartjuk bővebben felhívni a közönség figyelmét a
munkatársa
Szontúgh Jenő ur a ‘napokban je
művész pártfogásara, csak annyit jegyzőnk még meg,
miszerint Nagy Jakab ur hazai jótékony czélokra a i gyezte el szive választottját, a szép és művelt lelkű
hatvanas években igen bőkezűleg százakat tilinkózott Berger Sarolta’kisasszonyt, Be rget Salamon
össze, s tekintve ezt, és a müélvet, melyben tilinkó- albert-irsai földhaszonbérlő ni- kedves leányát. Bol
játékaival a művész a közönséget részeltetni fogja,
’
méltán megérdemli a tömeges pártolást. Mai napon dogság legyen a szép irigyen! /
délután 5 órakor játszani fog a művész a kaszinóban
f Gyászhir. E gyászjel ala.tt hozzuk mindig a
ugyanez nap este 8 órakor a Réthy kávéház termé szomorú tudósításokat, mikor egyesekre, vagy csalá
ben, hol a tekeasztaloknál a játék szünetelni fog,
dokra fájdalmas csapást mér a gondviselés. Most e
míg a művész játszik, kit melegen: ajánlunk a közön
gyászjelt — fájdalom — írni is igénybe vesszük,
ség figyelmébe.
i
hogy egy példás nő és anya halálát tudassuk. Lapunk
— A szolnoki ipartársuiat múlt hó 25-én, szom
szerkesztőjének anyai 'fivére„Pintér Antal ur kedves
baton délelőtt tartó ez évi rendes közgyűlését, me
'és hű neje, a távol Erdély bérczei között múlt hó
lyen a tagok igen szép számmal jelentek meg. Az
26-án hunyt el, kiben egy'szerető keblet veszitének
elnöki megnyitó beszéd után, a társulat titkára fel
a bánatos félj és kesergő gyermekek, szerető rokont
olvassa a választmány évi jelentését, mely a tagok
a rokonok. A beküldött gyászjelentésigy szól: „Pin
között is kiosztatott. E jelentés szerint az egylet vá
tér Antal a maga és gyermekei: Adolf, El iz es
gj;0’”1 9225 frt 80 kr., melyben már a lefolyt évbeni
nevelt gyermeke Csák Ilona, az elhunytnek édes
585 frt 77 krnyi vagyonszaporodás is bennfoglaltatik.
anyja özv. Wagner Ferenczné s leányai Mariid és
Az egész jelentés oly egyleti vezetést árul el, mely
Jozefa, több közeli és távoli rokonok nevében fájda
a szolnoki ipartársulartot nem csak városunk legvi
lomtól megtört szívvel jelenti, hogy a hű nő, az ön
rágzóbb egyletéül, hanem óz ország összes ipartár
feláldozó gondos anya, a kitűnő testvér és jó rokon “
sulatainak mintatársulatátfl tünteti fel, melyre méltó
Pintér Antalné szül. Wagner Terézia élete
büszkeséggel tekinthetnek megalapítói és vezetői. _
49-ik 8 boldog házassága 30-ik évében,, márezius hó
Az évi jelentés egyhangú elfogadása után Lengyel
26-án reggeli 3 órakor, négy havi folytonos betog9ég
Antal az egész tisztikar nevében megköszöni a ben
után kiszenvedett. — Hűlt tetemei f. hó 28-ánJdélnük helyezett bizalmat és a gyűlést a tisztujitásra
után 4 órakor a róm. kath. Szertartás szerint a Ró
hiyja fel. Perényi János korelnök elnöklete alatt
zsahegyi sirkertben fognak örök nyugalomra letétetni.
nyát énntgeti, hogy végképen lépre csalja s ekkor
mncs az a gnfkeselyti, mely dühösebben rontana ményezi. Egyik a másiknak oka és okozata egy
özsákmányára, hogy azzal éhét csillapítsa, mint az szersmind.
De kísértsük meg ecsetelni, mi mégis kivált
ármányos.
,
képen alapja az ármánynak? Talán a kevélység?
8 ha egy áldozattal megelégednék, még hagy- Van vahunia dologban. A lélektanból tudjuk, hogy
ián, de, műit a tigris, minél többet tett szerencsét némi tekintetben kell, hogy mindentemberJ önző lelenné, annál több áldozatot kíván, s nincs, mi kUM.
“ert nZ ?lg „^r^zt gradus ad. pawassum,
gitee vérszomját.
™
maga* fokát, másrészt a
Nyiltezivűséget, azonos nézetet színlel, hogy leghathatosabb yedeszkoz
az elvetemedés ellen De
nyilatkozatot facsaijon ki belőled, hogy azokat ké
ha egyszer az önbecsülés a határon túl hajt többéi
söbb saját valójának szépitgetésére, de a te becsüle masok tekintélyét el nem ismeri, sőt azokat^ minden
ted és jó humeved rovására ádáz ajkaira vehesse s
dKo-ny-itai, el-!
ellened fegyverül használhassa fel. De ne higvi a
rókának, midőn őszinteségről beszél, mert napnál vi
Ki nem ismeri itt fel az ármányost? Nem ke- ,
lágosabb, hogy az ármánj-os szavait csak eszközül n»t
JUt aZ ármánynál a nagyra vágyás- í
használja fel arra, hogy azokkal saját gondolotait “*k. M,g a nagyra vágy ásnak, jobban mondva: iSsüelpalastolja.
letvagynak czelja ]o, eszköze helves, addig ész- és
Mély vallásosságot hirdet s mindent, mi nem jogszerű; de ha egyszer túl hajt a gáton, ha czélia
szája íze szerint történik, az erkölcsi romlottság s a ax egoismus, ha nem ismer körülményt és határt
J^^j^teégének ró fel; pedig ha saját erkölcsi
cljia8 melynek förúgója csak
SJ
a Petroleur nihilista és tündökölni, feltűnő hnni.
gynl51Sé » helyzetet, méltá^U^U^ be,csii,etyágy « minden tekintetben"
melyben
mozo? és van. Az említett egyének még méltánylandó dicsvagy „ily jellemű férfiak nélkül
bizonyos fokban jobban megérdemlik, hogy tűréssé S'T
u /ln^k“ (Rónay 162. 1.). Míg más 7
neK mert egy bizonyos czél felé törekszenek, a meny- réazt a túlhajtott becsületvágy’ jobban mondva benyjben fidszabaditnii óhajtják, az emberiséget a zaar- csiiletvadaszat „jogot, törvényt nem ismer, elvérzett
g
híűncsei alól, míg az ármáXs
népek,-feldúlt trónok romjai övedzik átokkal terhelt
folyton sajut egoismuaa által vezettetve, lábbal tinor homlokát a diadal, de vértől ázott koszorúval Ezek
mindent, mi Ment, elfojtani törekszik az embereken a valódi zsarnokok, átkai és ostorai az emberiX
minden szabadabb gondolkozást 8 a szabadság, testS' i iÍL”*™ I8meM fel ift ismét az ármányost In
meVvnflr ?
lmjain óhajt oltárt emelni, nek lelkét, nunt fennebb emlitém, hataíomkór hevíti ?V»
melynek bálványa saját személyisége.
*
Egy bölcs igen élethűen ecseteli a gőX unlom
Bizony, bizony, ha e társadalmi poklon nem volna, va^at, midőn így szól: „A gőgös m^^nak kel£
volna annyi poUtikai kamuéin, .UlTJXíí
szájhos 8 rne$ volna mentve a társadalom, mert bi
zony mindenki beláthatja, hogy az ármányos. íobtáraJ^Tmwírói áTány
legjobban termő* telíj a
lül Sk a^mA^‘1^5 a «ynok tulajdonai?
«8arnok tulajdonai. De nem szabad fekóíiáíó|h^g? ‘ Mjrnokság és erabergyülölet az ön-
—
•*
“B™1* még e társadalmi noklosról?
^löan
nuzik . « a a^ok^t
'
S>
Legyen áldott emlékezete, s könnyű a föld óráira
lapok m. hó 21-iki számában, mely igy szól: „fo I ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
porai fölött! Deés, 1882. márcz. hó 26."
lyó évi április í-töl kezdve érvénytelennek mondja
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
__ .. ~
**®teoki ipartársaiat esti ipariskolájába Í3
®
rajzjskolájába 92, kereskedelmi iskolá- azon bélyegjegyeket, melyek kincstári, tehát olyan tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
T
"T*™1 324 tanuló van jelenleg be űrlapokra vannak felragasztva, melyekbe a bélyeg már
in a. A tanulok létszama m. év óta 50-el szaporodott, bele van nyomtatva, még azon esetben is, ha ezen
Felelős szerkesztő: Pásztor Ferenox.
“•
iparosoknak az ügy pótlólag felragasztott bélyegek- az ^adóhivatal által
Á~ A mindink^h
felülbélyegezve lettek, — sőt azokat, kik e rendelet
nagyobb tért foglaló nyersanyagkezelésnél az árufor^Tx^^y* í^hen 7373 frtra rúgott, mig az ellenére cselekesznek, fegyelmi büntetéssel fogja snjetezö évben csak 2342 frt volt Tiszte jövedelem az tam-“ — A Lajtan toliaknál hasonló intézkedés nincs.
elmúlt évben 2(r2 frt 78 kr. Tartatott 11 választmá . “épbank és takarékpénztár" m.
nyi és 1 közgyűlés. A társulat vagyoni helyzetét a évi betét-üzlet forgalma volt. 619.176 frt 44 kr.
részletes kimutatás tünteti fel, mely szerint a pénz
ÁS2; év január 1-én maradt takarék-betéttári bevétel 3338 frt 66 kr, a kiadás pedig 3127 frt
Vasúti menetrend.
A váltó-üzlet forgalom volt
vöt
kr., melyből beváltatott
84 krajezár.
r ®
। Indulás Szolnokból:
34 kr'» és veszteségre leíratott 487 frt
— A városi hivataiok, melyekre lapunkban pá
í4 kr-’ Maradt tehát a váltó-állomány
lyázatok voltak hirdetve, nem sokára be fognak töl
Budapestre Czegléd felé:
225.453 frt 90 kr. Kötvény-kölcsön forgalma 68.631
tetni. A ezámtiszti állásra legtöbb kilátása van S alfrt 96 kr., melyből törlesztetett 16.227 frt 74 kr..
4 óra 54 p. éjjel gyorevohat.
End™ urnák, ki jelenleg mint helyettes veszteségre leíratott 1049 frt 19 kr. --=>• 17.277 frt
4 óra 23 p. <1. ti. «einé!y vonat.
működik s aki példás buzgalommal, szakértelemmel 8 43 kr., maradt kötvény-állomány 51.355 frt 53 kr.
3 óra 27 p. hajú, vegyenvonat.
óra 09 p. este tehervonat.
ügyszeretettel tölti be állását. A szallásmesteri ál- Előleg s zálog-kölcsön forgalom tett 18.010 frt 32
lásra pedig Ludvigh József volt szállásmester urnák, krt, ®»eb’hől visszafizettetett, az 1881-ik évben 13.358
Batvaa falé*
6 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. n.
a tollnoki állásra végre Vidra Ferencz urnák. így frt 33 kr., veszteségre leíratott 75 frt 49 kr., maradt
az előleg s zálog-kölcsön-állomány 4.576 frt 50 kn
Arad-Temessvár felé:
értesítenek bennünket illetékes helyről
Váltó viszleszámitolás forgalma tett 276.285 frtot,
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
melyből
beváltatott
1881-ik
év
folyamán
222.546
frt
— A városi közgyűlés, mely e hó 5-ikén tartaPüspökladány-Debreczen felé:
IÍ8zJe“- váltó, — maradt tartozási állapot
tik, érdekesnek Ígérkezik, amennyiben többen fegyver
11 óra 10 p. d. e., 10 óra 21 p. éjjel, .12 óra 18 p. éjjel (grr.
53,739
frt.
A
tartalék-alap
állomány
9195
frt
59
krt
keznek, hogy az uj városháza fölépítése meghiúsul
Érkezés Szolnokba:
jon, mivel — úgymond a fáma — már a tervrajz ’ tesz* Az 1881-ik évi nyeremény 5020 frt 22 kr, moly,
"öl az igazgatóság által veszteségeire bejegyzett
elfoiradHiaÁnAl is
ía pakliztak. xr:
__i__
__
•
elfogadásánál
Mi azonban
nem .hisszük
Budapeit-Czegléd
felöl:
x
4665 frt 64 krnyi összeg jóváhagyatott és a fenmasem egyiket, sem másikat, de az elsőnek nincs is radt 354 frt 58 kr a tartalék-alaphoz csatoltatott. E 10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyorsv.)
értelme; a paklizás jíedig ha megtörtént volna is, szerint határozatba ment, hogy a részvényeseknek
Bátrán telöl: 10 óra 38 p. d. e„ 11 Óra 48
éileJ
ha különben a terv a czélnak megfelel, arra semmi osztalék nem adatik. AraATemesvár telöl: 4 ó. 45 P. d.
3 ó. 47 P. hajn.
Adakozás. A mezőtúri és törökszentmiklósi Wspőkladáay-Dobreczon felől: 4 óra 23 P. d, u, 4 óra
káros kihatással nincs.
ref. tanítók körében néhai Jíolnár Aladár emlékszob~ K3*00*1 W®»ényeseéfl. A múlt hét egyik nap
54 perez hajnal.
L
rára 5, illetőleg 1 frt, összesen 6 frt gyűlt be, mely
ján több katona a vasútnál foglalatoskodván, egyik összegért fogadják a t. ez. adakozók hazafias köszö
nek ujját oly szerencsétlenül csípte be egy coupé-ajtó, netemet. Szolnok, 1882. márcz. 30. Bárdosv Gyula
’
hogy az ujjról egy jó darab hús leszakadt. Az kir. tanfelügyelő.
imigy megsebesített katona a leszakított darab húst
régi helyéhez tapasztó és megsebesített rjját kendő
jével bekötvén, maródinak jelentkezett. De az illető —
Irodalom és művészet.
kinél a katona betegségét bejelentő — nem akarta
Van szerencsém a tisztelt fogyasztó JL
* A budapesti közraktárak nagyérdekű részletes
elhinni, hogy a katonának csakugyan megsebesített
közönségnek tudomására hozni, hogy kü- *
ujja van. A katona tehat ahelyett, hogy ujját meg leírását s igen sikerült fénynyomata részlet terveit
lönféle idei töltésű
*
mutatná, felszólítja egyik társát, hogy nyomja meg közli a „Gazdasági Mérnök" legutóbbi száma. Ez
országos
érdekű
s
fölötte
tanulságos
ismertetésre
jól
megsebesített ujját, mi megtörténvén, a katona
hangosan jajgatott a fájdalomtól. E jajgatás által jónak látjuk kölön is felhívni úgy a művelt gazda
közönség, valamint a szakkörök figyelmét Ezenkívül
vélte ö bebizonyíthatni, hogy csakugyan maródi.
l«gJuUnyo»*bb árak mellett kaphatók
említésre méltónak tartjuk még e valóban közhasznú
— Az iparos Hiúsági daleör a nagytemplomban
Medgyesi testvérek *
ma, a 9 órai mise alatt, » húsvéti pássiókat fogja 8 igy bizonyára tömeges pártolásra méltó mezőgaz
fűszer kereskedésében, ]*
énekelni.
y
64
dasági és műszaki hetilap érdekes és tanulságos csik
. . ~ K^;"®***1** M,a
^g a Scheftsik. kéit Végül fölemlitendőnek tartjuk, hogy adap ren
1 úgyszintén
*
kertet Fabi Lajos, vendéglős, a jelenlegi bérlő. Ajánldesen közli az építési és egyéb vállalati és pályázati
* .wtet, látogató közönség bacsó, figyelmébe.
gazdasági- vetemény£
hirdetményeket s azok eredményét. — A „Gazdasági
és
Mérnök" megjelenik minden héten, díszesen kiállítva,
MEGYEI HÍREK.
virág-magvak
gazdag és változatos tartalommal, képekkel és rész
és
let] ajzokkal. — Előfizetési ára negyedévre csak 2 frt,
— Sípos Orbán ur, mint Jász-Nagykun-Szolnok
félévre
4
frt,
egész
évre
8
frt.
Előfizetéseket
még
ez
íuegye alispánja, miután a belügyminiszter 1412L
számú leirattal helyben hagyta a volt Jászkun kerü év elejétől kezdve is elfogad a kiadóhivatal (Buda
letek vagyonának felosztása tárgyában múlt évi no pest, Kecskeméti utcza 17.)
különféle színekben.
2
vember 12-én s folytatva tartott megyé bizottsági
*
A
„Magyar
Kereskedők
közgyűlésben 18484. sz. alatt hozott és KarczS
- - Lapja" legutóbbi szá
városa által felebbezet| határozatot, ennek alapján maiból meggyőződtünk arról, hogyne lap a magyar
minthogy a 38484/881. száma törvényhatósági vég nemzeti kereskedelem ügyét a leghelyesebb irányban
zés jogerőre emelkedett, mint a közös ingatlan el- karolja fel. Hogy e lap továbbra is helyes irányban
adása illetve értékesítése iránt megbízott küldöttség fog vezettetni, arra nézve elég garancziát nyújt
^^t községek képviselői?
illetve küldöttség! tagokat, u. m. Pap Elek karcxagh Kende Zsigmond a „Magyáf Kereskedők Lapja" szer ~1882. ' vh- 8ZamKaliffay Károly knnbegyesi, Nánásy János turkevei, kesztőjének eddigi irodalmi tevékenysége, és meg
Lóvásár István kis-ujszállási, Nagy Géza kunsztmár- vagyunk győződve, miszerint az anyagi fejlődéshez
toni, farkas Sándor madarasi, id. Muhoray János, képest, törekvése oda fog irányulni, hogy e lap a
Elefanty Sándor, Tarnay Károly jászberényi, Móczár magyar kereskedelmi osztály minden igényeit kielé
Alulirt kiküldött kir. bírósági végrehajtó
Abjes, Márkus József jászárokszállási lakosokat, Hej,
may József szolgahirót és Kovács József h. szolga- gíthesse. Ennélfogva a „Magyar Kereskedők Lapját" az 1^81. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében
bírót, ®gy Jászalsósztgyörgyről meghatalmazottul az illető körök szives pártfogásába legmelegebben ezennel közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. jbiajánljuk. Előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 rÓ8ágnakl°39 és 1072/1882. sz. a. kelt végzései
bejelentett Bajzáth János, Jászfénszarúról Tóth Péter
J ászladányról Réz Gyula ottani lakosokat, hogy folyó
negyedévre 2 frt. — Mutatványpéldányokat megévi april hó 16-án d. e. 8 órakor, Jászberényben, a kereaéere szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest, által Waldsteiner R ,pesti kér. czég és a
Szegedmer Dampfmühle & Wasserléitung
volt szeképület nagygyülési termében tartandó érte
kezleten megjelenni szíveskedjenek. Jászkisér, Apáti, nagydiófa-utoza 3.)
von Berahardt Beck Sóimé kér.' czég végreDósa, Jáhóbalma, Feleőaztgyörgy és Míhálytelek
hajtatók javára Engel Mihály szolnoki lakos
kézségek pedig utasittatnak, hogy a hivatkozott tör
kereskedő ellen 433 és 500 frt töke követelés
vényhatósági végzésben is megrendelt ama megha
Szolnoki piacai Arak.
és járulékai erejéig elrendelt kielégítési vé<rregyásnak, hogy községükben 1—1 megbízottjuknak
hajtás
alkalmával biróilag lefoglalt és 755° frt
nevét az alispánnál bejelentsék, folyó évi april 15-ig
Búza legjobb 100 kiló fe.30 közép, 11.30, silány
tegyenek eleget
•
54
fara
becrtllt tükrök, üveg; porczellán
11-7Ö. Kétszeres legjobb 10,80, közép 10.50, silány
* Országot vásárok tartatnak: Csépán: april
áruk
ás
bolti felseerelvényekból álló ingó12-én; Dévaványán april 15-én; Jászladányon april 10.— — Rozs legjobb .9.60, közép 9.20, silány 9.— Ságok nyilvános árverés utján ’ eladatnak.
Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
ö-ikén; Jászkiséren april 25-ikén; Török-Szent-MikMely árverésnek a 1068./1882. sz. kiküldést
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—.
Köles
Jósen april 17-én.
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagvis
5.50. Kukoricza 6.80. — burgonya kilója 4.—» —
* A kir. adófstügyalő ír — mint jászberényi le
végrehajtást szenvedettnek a piaczon Szomjas-féle
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.------velezőnk tudatja — Pifkó Antal jászberényi adósze
házban
lévő bolthelyiségében leendő eszközléKenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 5.50. —
dőnek lO frtot, Donánszky József ellenőrnek 5 frtot,
8
r ’k éI a?Ií
napjának délSzéna 4.—. — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
Vimmer Gusztáv éa Baska János végrehajtóknak
elott 9 omja határidőül kituzetik és ahhoz a
kiló 18.—. — Bab 11.------- Kőles kása 1-1.50 Hajpedig fejenkint 5 frt jutalmat adott a múlt évi adó
venni wápdékozók ezennel oly megjegyzéssel
—-—. — Búzadara 100 kiló 24.—; — 'Árpa,
behajtás körül szerzett érdemeik elismerésed! és jö
hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen
kápa 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
vőre! buzdításul. — 1781-ben mi máskép állt a világ: ó bot 80. — Sör 1 bectólíter 22. — Pálinka 1 liter átverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. S-a ér
akkor a kanczelista ur a város fogatán Pestre ment 36 kr. — Bükkfa öle
Cserfa 12.— — Tölgy telmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is
a maga ügyében s a második bírót utasította a főbíró, 10 10.— Fenyő. köbméter 6.— —. Gyertya, öntött ' emdatni fognak.
hogy 25 forintot adjon a kanczelista urnák, hogy na
.Kelt Szolnokon, 1882-ik évi márczius 26
j
kilója 70 kr. — Köaöiwégee gyertya 60 kr. — Szap
költse a magáét az utón.
napján.
’
|
pan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
* A kincstári vátté-Mapek felülbélyegzését ille
— Disznó zsír 80 kr. — Marha-psir 40 kr. — Repeze
tőleg, egy miniszteri rendelet jelent meg a hivatalos <
Tőtty Mihály,
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi, 1-1
kir. bírósági végrehajtó.
Hirdétmény
húsvéti tojás - festék •
Árverési hirdetmény.
B
-ISSE- tK “ím/Y A lorblozóbb, lortoxjodolmosobb, log4iazo(1 wbb ma<yar hot&ap.
v)
génymoUéklettol
ff külön „DIVATLAP- és kWöa „GAZDASÁGI
U
és háztartási-lap!
Árverési hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a karczagi kir. törvényszék^ 6599.
|1 Gyönyörű jutalomképek. Megjelenik ttzezsr
A
példányban.
számú végzése által Schreibey Pál mezőtúri
lakos végrehajtató javára Lukáts János és
1 neje Valner Terézia ellen 500 frt tőke, ennek
1881. év szept. hó 26. napjától számítandó 6#/o
kamatai és eddig összesen 33 frt 12 kr. per
költség követelés erejéig elrendelt kielégítési
végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 637
frtra becsült házi-bútorok, konyhai eszkö
Előfizetési felhívás
(I
g,Képes Családi Lapok'
H saépirodahm és ismeretterjesztő képes heti(T
lapra.
n
ff
W
ír
LL
lü
LL
H
|Y
V)
/V
LL
Megjelen minden vasárnap.
n
ÍT
2
Sz- Prielle Kornélia
LL
LL
(t
zök, sztirszabói kész munkák éssztírposztó-
A „Képes Családi Lapok- 18H2. április
1-én a negyedik évfolyamnak nj negyedéi*
lép. Ez alkalommal felhívjuk az olvasó közönség figyelmét közkedveltségben álló szépirodalmi képes lapra. — A „Képes Családi
Lapok hetenkint három Ívnyi tartalommal, legdíszesebb kiállításban, színes borítékban jelen
meg. — Minden száma sok művészi kivitelű
képet hoz. — A főlapban közöl elbeszélésekét, költeményeket, rajzokat, egy kitűnő eredeti regényt, életképeket, stb..Minden számhoz
egy Ívnyi külön regény-melléldet könyvalakban.
— Havonkint a „Növilág- b<. divatlapot és
„Gazdasági és háztartási lapot- is hoz ingyenes
meilékletképen. — A borítékon sok érdekes
mindenfaju talányt közöL Kérdések, Feleletek,
Ajánlatok stb. ez. rovatok állnak a közönség
rendelkezésére. — Minden negyedévben gyönyörfi színes műmellékiet egészen ingyen.
Kár es évfolyam t-dik zzámákoz
>1
Ií
H
ff
w
/Y
Orvosi tudományos
ból álló ingóságok nyilvános árverés utján el-
Mely árverésnek a 1104./1882. sz. kiküldést
rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis
Lukáts János és neje Valner Terézia szolnoki
lakásán leendő eszközlésére 1882-ik évaprilhó
14-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitíizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel
oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érin
tett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX.
t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek
becsáron alul is eladatni fognak.
Az elárverezendő? ingóságok vételára az
1881. évi LX—tez. 108. §-ában megállapított
feltételek szerint tesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon, 1882-ik évi márczius 28.
Felekyné-Munkácsy Flóra
Bérbe adandó magtár.
Terebély András urnák a
Molnár-utczában levő háza alatti
Egész évre 6 frt. — Félévre
3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr.
Előfizetési ár:
JEILH I Z 1 VI L M O I kiadóhivatala, Buda
pest, papnövelde-utcza 8-dik szám.
3— 8
magtár,
részére
höz- és váltóügyvéd irodájában Szolnokon.
1
Feltalálója
és egyedüli készítője fioff János-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Briinerstrasse Nrin 2. Iroda és gyári raktár
Grabén Brauuerstrasse Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés.
,
Melyet dr. Granichatatter cs. k. városi orvos Bécsben
adott ki: „A Hoff János-féle maláta készítményeksuevesetesen a maláta kivonati egészségi sör az egyesített
maláta csokoládé^ a mell maláta ezukorkák uiegyizsgábtattak Kletzinazky tanár ur vegyelemzése alatt,rVannut
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél, az altost rendetlen czirkulátiőjáról, ugy mint melínehézaégeknél lesoványodás és a hideglelés! hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogya eredménynyel
haaználtatik.
Dr. Gr&nichMt&dt*n, c*..k. városi orvos Bécsben.
Blamftrok herezeg azt mondja a Üoff-féle maláta
kivonat jé) izil es erősítő, Vr*nfffl gróf táborszernagy
jó ízű és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés, és rekedtségnél is
sikerre] alknhuaztatik. Lueca, Nilsoni asszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
iá
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképe Hoff
János feltaláló, és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lennie A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint ^hami
sított visszautasítandó. — Az első valódi Hoff János-féle
nyálkaoldó maláta mellczukorkák kék papírban vannak.
■V** Főraktár Szolnokon Monizpart László
fúszeruzletébsn. JAszborányban: Szil
vás! Gyula Lászlónál.
“
Szoó Béla,
T) jele. mdvészuők szinnyomatu arcképeit adtuk elöfizem
tőinknek ogénzon ingyoa.
11 Mutatványszámot kívánatra bárkinek bérmentve küld a
V)
kiadóhivatal.
211. .
tkv.W'JT
és tüdőbajt
Hoff János urnak,níint ca, k. szállítónak, a koro
nás arauy érdemkereszt tulajdonosának, magas rendjelek
lovagjának.
kir. bírósági végrehajtó.
1—1
és 94-dlk számához
elfogadtatnak e lap
szíéletek
a Hoff János-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súak vannak elismerje és 58-SZOT van királyok
és császároki által kitüntetve.
Gyógyít köhögést, valamint gyomor-, mefi-
1--- 1
kedvező feltételek mellett, azonnal
bérbe adandó.
Értekezhetni lehet PÁSZTOR
FERENCZ ügyvéddel. Lakása:
búzapiaczon.
Fő- és speculationális
vételeket, a szabad
speculatió,
consorthimok, és ö
praemiumok minden combinatiotban
Q
eszközli reális és dicsérettel elismerve, eredeti ft
árfolyamok szerint. X
Osztrák-magyar birodalomra A
nézve egyedül névadó.
X
Récsi börzén
x
a „Leitha- (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált felvilágoSÍtáS, távirati avisók, a Lei tha pénzügyi és ki sorsolási próba számai, valamint tartalomdús folyóíratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
föspeculationális nemek és papírok magyarázata
stb.) bérmentve és ingyen.
-
X
X
X
y
0
Ó
A
3—1
Tóth Máriának, Kiss Bá
lint elleni 28 frt 33 kr. ed
digi költség, 8 frt 95 krban
megállapított árverés kérési
és még felmerülendő költ
ségek iránti végrehajtási
ügyben, a karczagi kir. tör
vényszék területéhez tartozó
T.-Sas község 177. sz. tjk.beri felvett 1.1—6. zsellér ál
lomány, 354 frt kikiáltási ár
mellett és
U17hrsz.szőllő
312 frt kikiáltási ár mellett,
' fi
május 13. napján,
délelőtt 10 órakor, T.-Sas
község közházúnál a kikiál
tási áron alul is, birói árve
résen el fog adatni.
A venni szándékozók tar
toznak 36 frt illetve 32 frt
bánatpénzt letenni, a vevő
pedig a vételárt következő
leg fizetni, felét 15 nap alatt,
felét pedig 45 nap, az utób
biba abánatpénz isbetudatik.
ISSOik évben 80000pnlack/ÍSSlikévben 295.000palackiéit elugállitv^f
AmohaiAGNESforrás
hazánk egyik lejszénsavdúsabb
I
'
savanyúvize
1
<3
zavaroknál s a gyomornak az ideg- 3
g
kitűnő* szolgálatot tesz főleg az emészt óm
rendszer bántahnain alapuló bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál
£ kiváló figyelmet érdemel, melyek ben a szervi élet támogatása és az idegrend
szer működésének fölfokozása kívánatos.
1
&
f
Borral használva már is kiterjedt kedvességnek örvend.
i
3
3
£
&
Fris töltésben mindenkor kapható
; EDESKUTT L.
1
<i
m* k- udvari szállítónál Budapesten, Erszébeltéren. -
a
i Úgyszintén minden gyógyszertárban, faszerkereskedésben és vendéglőkben.
|
Szolnokon: ^fonszpart Lés Medgyesi testvérek üzletében.
k
Költ Kunzzontmártonbaa IMI. fábr.
M. * Mr. Jblréaá* mint tkoayvi katésá*.
Szolnok, 1882. Nyomatott Hifin* Sándor í,
1
kBnyvííSájáW^^
12—1
Szolnok, 1882. április 9-én.
Elétzatóei ír:
Fél 4tt« . . 1 frt 50 kr.
Negyed évre 1 frt 30 kr.
J1WIMLH
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-. KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
Előfizetések és hirdetések
felvfastosk SZOLNOKON: a Bxerkeaxtő^g^l, baaapiacs
1396. az. alátt • ugyanon Pásztor Forenoz kta- fa
váltó-Ogyvéd irodéjábaa; Kakray Z»á8Slé ur Salrtébeu;
miadsa fővárosi fa a bécsi hirdetési irodákbaa fa bármely
kir. peetahirataiaál.
kóvá a lap azellemi részét
illető közleményeken kívül
az előfizetéai pénzek * mind«Myéb dyak is küldendők
i
Hirdetések
Hirdetési dijak:
1-uer Hrdetr*
Megjelenik heteukint
egyezer:
vasárnap
a a vidéki példányok le
ugyanekkor poétára adatn*k. Szerki
: Szol*
ezelrtnyi térért:
— 10 kr.
-
eaak előleget díjazás mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden eentiméternyi mágusára,
három huábos awletnyi tere 75 fajával azámittatíkTugy a
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a fa
16 .
- IS .
TMbbMlrl hMctésaél űrluM^uűós.
Szolnok, 1882. april 7.
(—r.) Múlt számunk élén egy csikket kö
zöltünk, melyben az mondatik, hogy* a megye
árvaszékénél oly dolog történt, mely a me
gyei tisztikar moráljával jő összeütközésbe.
A föntartással közölt hírhez sem neve
ket nem kötöttünk, sem magát az állítólagos
nak mondott dolgot speczialiter nem érintet
tük; nincs tehát oka senkinek az érdeklettek
közül sem neheztelni, sem ama közleményt fél
remagyarázni, oly következtetéseket pedig le
vonni ama czikk első pontjából, melyek, mint
tények, a csikkben még csak alkatelemeikben
sem
foglaltatnak
ak gyanusithatlan
árva
székre visszahatólag: a következtetés törvényei
nél fogva egyátalán nem lehet, s ha mégis vo
natott, a következtetés nem helyes.
Az, amit adatok birtokában elmondani Ígér
tünk, önmagában véve csekélynek látszó, dolog,
de kihatásai erkölcsi horderővel
bionak; ezért ;irtuk azt, amit irtunk. És ami
történt, nem az árvaszék kebelében
történt, hanem az árvaszéknél. A fogal
makat tehát sem összezavarni, sem Összetévesz
teni nem szabad; mert hiszen történhetik az
árvaszéknél, ennek hivatalos helyiségében, olyan
dolog is, ami az árvaszékre, mint erkölcsi tes
tületre, nemcsak hogy visszaható súlylyal nem
bir, de arról, mint ol^an, tudomást szereChi sem
köteles.
Mi minden hivatalt egy szerves egésznek
tekintünk, hol a különböző személyek összmüködése domborítja ki a hivatal fogalmát, legyen
az megyei, állami vagy városi hivatal.
Ősszműködési köre > meg van a szerves
egésznek, külön munkaköre pedig meg van az
TÁBOZA
Bem tábornok életrajza.
Minthogy e lap hasábjain közöltetett egy-pár
jellemző adat szabadságharczunk e jeles hőséről; de
részletesb ismertetést nem nyert a t olvasó róla,
megkísérlem én bemutatni a nagy katonát, a kitűnő
hadvezért s a ritka becsületes ember példányképét,
ki valóba méltó, hogy e nemzet ifjú sarjadéka ne
csak névleg ismerje, hanem fökép tetteiben becsülni
tanulja a hőst, kinél szabtfdságharczunk történelme
nagyobb alakot nem mutathat föl egyet sem. íme az
ember 1
Bem József 17&-ben, Lengyelországban szüle
tett. Csak rövid ideig részesült a szülői ház gondos
és áldásos nevelésében, s az alig 15 éves gyermek
1810-ben a varsói hadapródi növeldébe küldetett, hol
lángelméje, éles Ítélete és leleményes esze által társai
között csakhamar kitűnt, 1812-ben a 17 éves, de fér
fias ifjú kilépett a növeldéből s az oroszok ellen
csatasikra szállott, a lengyel tüzérséghez ment szol
gálni 1815-beU Constantán orosz nagyherezeg sere2éhe ismét visszakerült; s itt a rang és czim minenféle fokozata mosolygott feléje a hatalmas ur
pártfogása mellett; de ő nem tartozott azok közé,
kik a fölemeltetést és rangot — akármily eszközzel
szerezzék is meg — többre becsüljék a haza jóléte
előmozdítása a nemzete boldogítóéinál; s bármiét
kedveskedett is neki as orosz föherczeg és közege: ő
nem tudta megtagadni lelkének szent ösztönét, mely
Lengyelország felszabadításáért só
várgott Minél tovább volt orosz szolgálatban:
annál jobban átlátta a kancsuka-hatalom hajmeresztő
egyesnek, mit a munka felosztás elvével igy is ki
fejezhetünk:
Te, megye, fizetsz nekem éven kint vagy
napon! tint bizonyos dijat, és én azért kötelezem
maganiat naponkint bizonyos óra mennyiség
alatt neked dolgozni.
Tehát itt kétoldalú szerződéssel állunk szem
ben, melyet a feleknek pontosan be kell tölte
niük, és azt megszegni vagy korlátain túllépni,
egyik félnek sem szabad, sem jogilag, sem
tényleg.
Azonban, ha, a munka oly igen megtorló
dik, hogy a szerződtetett felek azt minden erőmegfeszítés mellett sem képesek a kiszabott
munkaidő alatt elvégezni, a\ m u n k á 8 o k
száma szaporitan d. o, nem pedig a
munkások túlterhel tét élének té
vesztett éa káros elve alkalmazandó, mert em
bererőt meghaladó munkát végezni ember nem
képes.
Megyénknél, úgy a közigazgatásnál, mint
az árvaszéknél, nemcsak munkatorlódás van,
hanem folytonos egymásutánban annyi újabb
munka-szaporulat keletkezik, hogy azt sem itt,
sem ott, a működő irodai személyzetnek kellő
időre feldolgozni, sem parancscsal, sem túlfeszí
tett erővel nem lehet.
így következik be azután az az eredmény
telen erőködés, miszerint a közigazgatási iroda
személyzete részben kölcsön adatik az árvaszék
hez, hol egy hagyatéki ügy leírása egy erőnek
egy s talán két napi szakadatlan munkáját is
igényli s még sem jő a munka rendes kerék
vágásba, mig amott, az erő elvonása folytán,
marad a munka, 8 ha visszakerül az erő, ak
korra már az irodai hátralék rohamosan felsza-
legnagyobb ellenségeit ismeré föl, kiket ő most szin
tén szive mélyéből kezde gyűlölni — Ily érzések
közt elkeseredett hangulatban találta őt az 1830-iki
novemberben kiütött lengyel forradalom, melynek
feltámadt szele a keblében rejtezve éledező parázs
szikrákat most felrobbantá. A szabadságért lángoló
s az igaz ügy és nemzete jólétéért élöháló férfiú rög
tön a lengyel fölkeléshez csatlakozott s mint az
egész lengyel tüzérség vezére, osztozott annak dicső
ségében és szenvedéseiben.
A lengyelek leveretése után Francziaországba
menekült, s egy ideig Párizsban tartózkodók ; de
később ezt is odahagyva, a hazátlan bujdosó beka
landozta egész Európát: mi^rota alkalmat megra£dva, mindenütt felajánlva életét és lángelméjét,
nnan hazája számára viszontszolgálatot remélhetett.
-Az 1848-ik év vérmes reményekkel kecsegtető
a szabadság fáradhatlan hősét, s őt ismét katonai
tevékenységre hívta fel. — Október 14-én ugyanis
Bécsbe ment s közreműködött annak védelmezésében
Windischgr&tz ellen. — Midőn a főváros a bécsiek
gyávasága miatt elveszett : Magyarországba jött s a
honvédelmi bizottmánynak ajánló fel szolgálatát. Vi
tézsége , ritka hadvezér! ügyessége és találékony
esze által a magyar hadseregnél is csakhamar kitűnt,
bár a dicsőségre féltékeny magyar hadvezérek, kik
öt kalandornak nevezgeték, nem egyszer akadályt
itarekezének gördíteni eléje, hogy a dicsőséget előle
elragadozzák.
Kossuth Lajos, ki szabadabb nézetekkel, mé
lyebb és tisztább emberismerettel s behatóbb ítélet
ül bírt as idegen nemzetiség iránti gyűlölet és meg
vetésnél: mig honfiainak nagy része azt kebléből
kiirtani nem tudá: fölismerte benne a becsületességet,
a tiszta szándékot és nagy hadvezéri talentumot, s
az ősz lengyel tábornokotErdélybe küldé, ráruház
ván az erdélyi hadparancsnokságot.
Kossuth teljesen bízott e lengyel születésű tá
bornokban s azon véleményben vala, hogy a magyar
-f
porodik a ott less, ahol volt, s igy az egész
intéskedés hasonlit az Eduardo - Kunigunda és
Kunigunda-Eduardo - féle dalhoz.
így van ez most is, igy volt márczius 25-én
is, midőn az árvaszéki hátralékok menynyiben
lett elintézését, az árvaszékhez nemit tartozó, te- _
hát illetéktelen két kezelő hivatalnok kutatni s ott
jogkörébe nem tartozó munkakövetelésekkel föl
lépni jónak látta, és miután az irodában nem volt
jelen mindenig írnok, ellenük jogtalan följe
lentést tettek, minek azután eredménye az
lett, hogy az árvaszéknél is a rengeteg munka
hovaelőbbi rendezése ohajtatván, elrendeltetett,
hogy ott is minden vasárnap és ünnep délután
tartassanak hivatalos órák.
Es történt tehát az árvaszéknél, mely ma
gában véve ugyan csekélységnek látszik, vala
mint az is, hogy az irodaszemélyzet úgy az
árvaszéknél, mint a közigazgatásnál ünnep és
vasárnap délután is munkára van kényszerítve.
Ez az tehát, a mit mi a megyei tisztikar mo
ráljával összeütközőnek tartunk és pedig azért,
mert as alattas és felettes hivatalnokok egymást
kölcsönösen tisztelni s nem egymás ellen áaV4.
lódni tartoznak s a felsőbb hivatalnokoknak az
alsóbbak ellen jogfosztást és tulhajtást gyako
rolni nem szabad. Ezt sem a jogosság, bem a
méltányosság szempontjából nem osztjuk! El
lenkezik ez az isteni törvényekkel, a vallásos
közérzülettel, ellenkezik a humanizmussal, a köz
szabadsággal és a közegészséggel is.
Tagadjuk, hogy bárkinek' is joga volna
egy jogállamban törvényadta és természetköve
telte pihenő idejétől bárkit is megfosztani; hi
szen még az elitéit gonosztevők sem fosztatnak
meg ettől, ők is pihennek egy fél napot. Mi
jogon fosztjuk meg tehát a szabad embert ugyan-
és lengyel nagyon jól megfér együtt; mert czéljok
egy és ugyanaz: a függetlenség és szabadság kiví
vása. 0 bizton hívé, hogy két oly nemzet, melynek
történelmi máltja és szenvedései oly közel rokonsága
bán állanak: egy és ugyanazon czél valósítására
kezet nyuitand.
.
És Kossuth nem is csalatkozott a lengyel tábornokban helyezett bizalmában. Megfelelt ez a magyar
kormány reményének úgy, mint egy torzsökös magyar
vezér sem; s elmerem mondani, hogy ha mindén ma
volt Magyarország szent ügyét: bizonyára nem gör
béd vala e nemzet 18 éven át absolut hatalom szo
ros lánczai alatt, lábbal tiportan jogában, kignnyolva
alkotmányában!
Bem a legtisztább szándékkal, a legönzetlenebb
ezélból fogott fegyvert, azon szándékkal, hogy Ma
gyarországot s ennek viszont támogatása által saját
hazáját szabaddá tegye, öt ki e dicső eszméért UL
b nemtelen rágalmazása, és nem csábíthatta el a
hiúság és önhaszon minden ingere sem. „Becsületes
jellemhez — Úgymond — nem férifözhetik aljas ön
zés vagy hiú becsvágy, én becsületes maradok, emel
jen bár fel sorsom a legmarasb méltóságig, vagy
juttasson a rágalom és mgykedés az utolsó közka
tona sorsára; ismétlem: én becsületes maradok." —
Mily csodával határos az Ő erdélyi hadjárata.
•
V ®“h8*sket tekintve, mily hihetetlenek és
példátlanok eredményei: látni fo * a türelmes olhadmfiveleteiből.
pha után neki is
1
í
,
■I
’
attól? Hol van ez megírva? Álljon elő, aki tud, ségnek tartjuk, ki amint szigorúan megkívánja
HELYI HÍREK.
ily törvénynyel, vagy szabályrendrtettell .
ji'kötelességek fontos és lelkiismeretes teljesíté
— A föltámadás nagy ünnepét üli ma a keresz
A megyei tisztikar moráljával • összeütkö sét, ép jugy elvárható tőle, hogy ezen ügyet az
zésbe jövő dolognak tehát méltán mondható az, igazság és méltányosság szerint fogja^iegoldan‘1 tény világ. A Megváltó, ki aa eget a földdel össze
kötő, az emberiséget kivezető a vaknomályból tanai- *
as ^l^éktelfm «beavatkozásokat,? miként ak
ha kebelében ily jogtalan eljárások, és, méltány
val s magasztos hitének elveit szenvedésével és ha
talan tulhajtások kapnak lábra, márt ezzel el márcziuű 25-én'is történt, továl^b nem türendf lálával pecsételte meg. Széttépte a lánczokat, melyek
lenkezőleg a munkaerő szaporításának ki- * munkaszünetet pedig — az illetők egészségi az; emberiséget fogva tárták s a lelkiismeret szabad
f eszközlése volna a tisztikarnak jogszerű állapotának hzemelőtt tartása mellett, kifogásta- ságának templomát fölépítő, mely állni fog, mig em
berek élnek. A hit és . lelkiismeret szabadságának
kötelessége, mivel a jelen viszonyok kö- lanul szabályozándjá. ' .
>
ünnepe ez, melyen bezengik a népek milliói az ég. és
’ zött a rendszeres munka felosztás kivihetiensé- >
, föld közét, boldog hitben, a magasztos allelujavai,
généi fogva, a kapkodás rendszere nyomul
mert az istenség nagy eszméje a népek keblében is
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT. f ö 11 á m adott az isteni Megváltó halálával. Min
előtérbe-- az ügymenet kimondhatlan kárára.
denki kegyelettel üli meg e nap emlékét s boldog
Társadalmi és közéleti szempontból jegünk
— A külső szolnokmegyei takarékpénztár üzleti
van e dologhoz hozzászólani, hiszen a jó gazda j forgalma 1882. márczius hórót Bevétel: Pémrtári ünnepet kíván mindenki egymásnak. Boldog ünnepet
kívánunk mi is olyasóinknak 1
még igavonó barmainak is enged pihenőt ünr ep maradvány február hóról 34.575 frt 45 kr, betét elek
•— A megyei árvaszék tudomására hozzuk, mi
36,830
frt
93
kr,
jelzálog
kölcsönökből
2<|
frt,
ből
és vasárnapon; miért volna tehát az a szegény
előleg kölcsönökből 18, leszámítolt váltókból 15 É , 985 szerint lapunk műit számában közlött csikkünkben,
írnok oly szerencsétlen pária, hogy télen, nyá
frt 38 kr, jelzálog kölcsön kamatokból 112 frt j kr, melyre a mai szám élén reflektálunk, az árvaszéket,
ron, hétköznap és vasárnap, délelőtt és délután előleg kölcsön kamatokból 32 frt 21 kr, váltó ! í imá mint erkölcsi testületet, mi szeplőtlen becsületessé güszakadatlan munkára legyen kárhoztatva, hogy tokból 5073 frt 80 kr, késedelmi kamatok 12 B frt nek tanultuk ismerni, melyhez a gyanúnak árnya
•családja és a társadalmi élet körében -soha, 39 kr, részvény átíratásokból 4 frt, viszleszá ni tolt sem fér, s igy a .közlött czikk nem az árva-.,
székre, sem annak egyes tagjára nem vonat- *
egész életében, egyetlenegy délutánt se tölt váltókból 71,099 frt 63 kr, ingatlanokból 5 frt 35 kr, kozik, hanem az árvaszéknél, a hivatalos helyiség
hessen.
I összesen 306,916 frt 33 kr. Kiadás: vissza fzetett ben megtörtént azon dologra, melyről lapunk mai
betétekre 62,056 frt 72 kr, kifizetett betéti fo’iyó ka
A társadalom tagjai ők ‘is, család apák matokra 484 frt 85 kr, előleg kölcsönökre «j 15 frt, czíkke is emlékezik. Tartozunk e kijelentéssel az
legtöbbnyire ők is, mint a fölöttes hivatalnokok, leszámítolt váltókra 159.375 frt 39 kr, igazgatói és árvas^ék irányában, a félreértések kikerülése végett,
kik magukról tudhatják legjobban, hogy a munka tisztviselők fizetésére 500 frt 99 kr, folyóköli télikre mely azt hisszük, kellő megnyugtatásul szolgál nem
csak az árvaszéknek, hanem mindazoknak, kik ama
után milyen édes a nyugalom, — a inig az 30o /xtSl kr, jutalékok az igazgatóknak 4677 frt czikk első pontjában foglaltakat vagy félreértették
49 kr, jutalékokra a napibiztosokhak 1611 fit 50 kr,
iparos, a gyári munkás, a napszámos és más
’
jutalékokra a tisztviselőknek 503 frt 25 kr, kifizetett vagy alaptalan következtetéseket vontak belőle.
^hivatalnok mind élvezi az egy vasárnap és ün részvény osztalékokra 15,676 frt 50 kr, ingat lans ígra
— Eördögh Gaza urat, a megye egyik értelmes
nepnap délutánt, sőt még a rabszolga néger is 9703 frt 17 kr, viszleszámitolt váltókra 5O,21£ írt és buzgó hivatalnokát, a főispán ur árvaszéki ikta
részesül ünnepén e kedvezményben: addig Jász- 98 kr, visz leszámítás! kamatokra 787 frt 211 kr bé tónak nevezte ki. Szerencse, minden hivatalra nézve,
Nagykun-Szolnokmegye irodai személyzete alatta lyegekig 20 frt, pénztári maradvány márr.z. 31-én ha oly jéllemes és felsőbbi állásokra is jogosító szép
képzettségű egyénnel szaporodik személyzete, mint a
áll mindezeknek, alatta áll a rabszolgának is. 3555 frt 47 kr, összesen 306,916 frt 33 kr.
kinevezett igtató ur, kinek őszintén kívánunk sok
* Magyar szakférfiú Becsben. Ily czimmcl iria. a
__
Ez eljárás mélyen sérti az egyéni jogokat, „Föv. Lapok" f. é. 78. számában a következőket. j)r. szerencsét.
*
»
—. MegW*ó hangversenyre. A szo^Mi kath. nagyde sérti magát a társadalmat is; s habár tudo Rodiczky Jenő, a m.-óvári gazdasági akadeniia
másunk szerint az alispán ut egész erejével jeles tanára, e napokban Bécsnek két tekintő] vés gymnasiumi ifjúság többek közremüBjdése mellett £
rajta volt a munkaerők szaporítása kieszközlé szakegyktében tartott előadásokat. Az osztrák gaz évi april 16-án, a megyeszékház nagytermében. tánczczal egybekötött jótékonyczélu haugrtasenyt rendez.
sének és az meghiúsult: el nem fogadható ok dák és erdészek klubjának évi közgyűlésén a íc'riz A bizottság tagjai: Lassú Pius, Ladányi BélapKarjuh behozataláról tartott, mint egy bécsi lap jelenti
ez arra, hogy e dolog továbbra is igy ma
kitűnő humorral és szellemmel fűszerezett nagyéri Unni kecz Alajos tanárok, Heifler Ferencz,^ ovanovics De
radjon.
.*
előadást, melyet a hallgatóság élénken megtapsolt. meter és Kindloyits István VI. oszt, tanulók, Falcsik
t
Itt az összes megyei tisztikarnak kell fellépni A bécsi gasdasági társulat állattenyésztési szakosz Dezső és Nemes István V. oszt, tanulók. Kezdete 7
a a munkaerő szaporításának keresztülvitelére és tályának ülésén pedig a juhászairól s a gyapjúról órakor. Belépti jegyek: számozott körszék 1 frt.
az áskálódások megszüntetésére erkölcsi hatalmát tartott felolvasást s egy a szilárdság és nyulékony- Állóhely 60 kr. Karzat 40 kr. Karzatra váltott jegyek
a táncznál nem érvényesek^ Felülfizetéseí köszönettel
egész teljében éreztetni, sőt már eddig is ten ság mérésére szolgáló készülékét is bemutatta, mily fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tiszta jöve
általános tetszéssel találkozott. Az egylet, Dávid
nie kellett volna ezt, hiszen az a mindig mun udvari tanácsos indítványára, elhatározta, hogy dr_ delem az itj. dalkör részébe megszerzett lliarmonium*
kában görnyedő szegény irodai személyzet á' Rodiczky k itünő értekezését egész terjedelmében ki költségeinek fedezésére fog fordittatni. M meghívó a
belépésnél felmutatandó. — Felhívjuk' W közönséget e
megyei tisztikarnak aíattasa bár, de azért meg adja az egylet közleményei közt.
jotekonyczelu hangverseny tömeges pártolására.
Az „Első magyar általános biztosító társasát!"'
nem tagadható hivatalnok társa minden egvesXI ~ A fenn®bb jokert hangverseny misorozata kö
nek, kiegészítő' része a szerves egésznek s csak igazgatósadénak évi jelentését az 1881-ik évi üzlet vetkező: I. „A vándor", , Abt FerenJtöl. Vegyes
eredményről lapunk is közié, valamint t olvasóink a
mint ő, polgára az államnak, s benne tar hirdetési rovatban feltalálják e hazai társaságiunk karra atirta: Zsasskóvszky Endre. EloaÖja: a nagytozik tisztelni nem csak az embert, ki vele ha zárszamláj át, mérlegeit és vagyonkimutatását A t.
gymnasiumi dalkör. II „Grande Valse Brillant?",
sonló törvény keretében él s vele hasonló emberi olvasóknak és különösen az életbiztosító feleknek
~ Zongorán 4 kézre
jogokká^ bir, hanem tisztelnie kell benne a hi módjukban, van összehasonlításokat tenni, a mint ; előadjak: Riedl \ ilma es Hubay Etelka kisasszonyok.
Ili. „Az ember eredeti testgyakorláti élete." Felólvatalnokot is, kinek nemcsak terhes kötelességei, hogy hisszük, hogy ennek s a mérleg és vagyonki
“xA"8 nagygymn, taná'r. IV, „5-me Air
mutatásának
tanulmányozása
folytonos
teljes
meg
<ie jogai is vannak.
nyugvást fognak nyerni nemcsak a tartalékok foly
&.hegedűn előad
jak: Hubay Etelka k. a. és Chiovani > Lajos ur a
Az alispán urat mi erélyes ésfhnunka ked- tonos éf. tetemes emelkedése, hanem a miatt is, hogy
magyar zeneakademia növendéke. V. „A merengőhöz "
velő, e mellett igazságos és méltányos egyéni- az első magyar e nagy tőkei, miután Lajtántuli üz
Vorosmarty-tól. Szavalja: Tímár Elek VI o t. VI
letét a szárnyai alatt keletkezett bécsi biztositó tár
adiák1 Ri^l8W
.^ngorán 4 kézre elöl
saságra ruházta, kizárólag a magyarországi üzlet
»vok v^i
A ÍT 1
Emília kisadómenekednie kellett. Először Oláhországba menekült, biztosíték alapjaiul szolgálnak. E sorainknak czélja
"A bete$ lea”y> Egresi B.-tól. Vegyes
honnan aztán Törökországba vitetett; s itt Amurat azonban nem az, hogy' midőn „facta loguuntur", az
pasa név alatt a török szultán szolgálatába állott. első magyar mellett emeljünk szót. Czélunk az, hogy i karra atirta: Zsasskóvszky Endre. Előadja hamokíséret mellett: nagygymnasiumi dalkör.
J
— E tisztében Törökországnak több bel- és külhá- követésre méltó példát mutassunk fel az első magy ar I műm
boruiban fényes győzelmet vívott; miért is a török bwtosito társaság legközelebbi közgyűlésének hazafias
kormány hálaelismezéseül emléket állíttatott neki és jótékonysági újabb adományaiban. Az adományok
IRODALMI SZEMLE.
Aleppoban, hol a nagyhadvezér becsületes életének teljes összege 11690 frt. Emlékezni fognak t olva- I
sóink, hogy az első magyar általános biztosító tár- |
fáradalmait aluszsza/
Szépirodalmi könyvtár."
Bem amínő kérlelhetlen, szigorú a csatában, oly saaag tavah közgyűlése a gazdasági pályára lépett
8z.rke.zU á> kiadja: Algner tájol.
szelíd volt a esatan kívül. A kivívott győzelem után
xi-kZi * Saztlasági tanintézeteken kiképeztetése
^rkesztö s kiadó a költemények soro
hhh kondiját alapított. Ezen 400 frtos
azonnal bűnbocsánatot hirdetett, megszüntető a kor
zatát nem keznhette volna alkalmasabb munkával
mány által felállított rögtönitélő bíróságokat, féken ösztöndíjakban az 1881/, iskolai évben 5 növendék
mint epen Heine költeményeivel “melitv
tartá a kormánybiztosokat, s úgy tudta magát vi részesült, kik az ösztöndíjat a betűrendben felhívott
Endrodi Sándor ültetett által nyelvünkre?
selni, hogy daczára annak, hogy mint ellenség jött azon megyei gazdasági egyesületek felterjesztései
hw nem egészen, hanem a jobbak közül egy tetemes
az országba, csakhamar bálványa lön az összes né folytan nyertek meg, melyek az első magyan-al mái
részt.
Heine Hennk (1800—1856) egyike a XIV
szerzmlési
visonyban
állnak.
Habár
ez
ösztöndíjak
peknek, és csak az országba küldött kormányközegek
isméti balfogásai folytán zavartatott meg itt-ott több évre szólanak, mintán a tanfolyam is többévié k“lÖI!eg,Tgyob1b b’rikusainak, mint író s mint ember
* abbéké.
®
teljed, az idei Közgyűlés újabban mégis 4, megy ei kulonczségeirol nevezetes. Elmondhatjuk róla ho^v
Életmódja igen egyszerű s mértékletes volt; gazdasági egyesület (u. m. a Csanádi, fehér! gö^i ,r
mindig egyszerű honvédruhában járt, barna attilában és k.s-hont, és győri) által felterjesztendő ifjak szá
Sí HÍ. ÍR-ÜS "£ ■
vöröszsinórzattal; fején viaszvászonnal Iforitott fehér múra szavazott meg 1600 frtot. Az országod ga;/tatollas csákót viselt. De ezen egyszerű ruházatban la
egyesület István telki iskolájában kiképezemK 2 nagyon prózainak, sivárnak találta 7&SL ♦ J i
a yálasztékosság, csinos és tiszta volt; szakálla és
tik
ez évben is megszavazta a társaság
bajusza bozontos; fejbőrén szőke álhajat viselt, me •
“ö
a
országos iparkiál’utás MkMedXtmUÍibiL^“k^gi
lyet még éjjel is ritkán tett le.
költségeihez 1000 frttal, a Munkácsy Mihály remek
Társalgási modora keresetlen, de szerfelett nd
müvének „Krisztus Pilátus előtt" az országos kén- hol . Mp8ngár
híS
7T"
él““
voi-'
rai pazarabbul ömlenek el, az illatot kőit, hni^80^^*
tén
100
írttal
járul;
s
bar
a
magyar
írók
segély1
““ítókiel szemközt
got lehelő vidéken. — Örömmd mnlíi
kissé tartózkodó volt.
7^®^ t8 ?
hírlapírók nyugdíjalapjára
vagi
várakban, részt vesz szellemileg azok
A franczia nyelvet szerfö’.Ött kedvelte, és aki e Intézetek keletkezésekor tetemes összegeket adomá
ban s csudás kalandjaikban nagy hoXí^
nyelvet érté, az nagy ajánló levéllel bírt előtte
nyozott, ezek részére ez évben is 200—200 frtot adott
elmélazik
A maga személyére nézve semmi igénynyel nem Adományában részesült több tudományos intézet sok a dicső múlt porladozó romiainál _
tér ez a költői kedélyre, alkalmas azt fid?’ cs.“bltó
bírt, sem ^tüntetésre, sem jutalomra, sem méltóságra
e«ylet, több oly egyházközség.melv
ÍS8!?1 * ne«“etl*ég érdekét ií elömo/.ditja. A ban tulságba is ragaW s nem “ o“h£^
neű
A Pénzt ne« becsülte. Pénze soha
sok bámulóU
ba a
vott; illetékét is csak akkor vette ki, ha mulasztPetőfi és a bzent-Istyan szobor alapját 200—200 frt romanticismusnak
megvet^ taWtSíl^^
hatlan kiadasax voltak. — De katonái részére a vi ^ománynyjd gyarapító. Megemlékezett a szeiXh*
lág minden pénzét felhasználta volna. Minden egyes »król, az ínségesekről és az országos vörösként
győzelem után fényea jutalmakban ős pénzsegélyben
10,000 frt ez évre eső g^ S»meTí«^
második részletét 2000 frtot kifizettető. A ÍL i !
részesítő katonáit.
e
Egészen pénztelenül ment kí Törökországba; ö kimutatás mellőzésével ismételjük a» adományok tel”
11590 frtot. Felteszi hoev
csupán a szabadságért harczolt.
..
®rtg, nemesebbet nem tud felmutatni kőn*a biztosító felek , előtt ismeretes
kéntaz »Elso magyar általános biztositó társasán" tikusoknak szent volt, a miért halálból
a világtörténelem, mint Bem volt.
I
___
logika azon határozatot, hofy
kö&ffi
őv£
? szempontból te érdekes Heine egyénisége
de másrészt olykor visszataszító sajátságát*feledteti
gyönyörű, páratlanul tömör nyelvezet. Lk, •
g£Ug, találó kifejezésekben
foképen dalai, melyekben a népiest, a magasb müvé-
»eveLa j közönség
ért?
Van szerencsééi a tisztfelt fogyasztó €
Közönségnek tudomására hozni, hogy kü
lönféle idei töltésű
nebezen fordíthatók ide® kl3eretek
szépségéből ép
-J* *
tarka Pülaugó elveszti
8 a tl8zta 8zerelem dalnokát Ez
dS^dö
S annyiul inkább XkW'teT^^
folytatásai az előbbieknek,
r^árí.^^
kÍ már k5'töi- 8zellemi 1 aZÜl 1
független haza, a mély tiszta
rokonságánál fogva nagy előszeretettel foglalkozott
Heineval s szellemébe meglehetősen is beleélte magát.
~ A? ,y* eleJére 1Ue8ztett alapos, magvas s lelke
sült tanulmányában, melyet költőjéről irt 1 maga
sok^rU^A^
&u&8y német ^*0^1
sokkal, fontosabb a belalak, a költői hangulat, melyet
vrtteTebb Al
egyéniségének legközfoSVi ^gtisztabb tukre, mint a kül alak, a
jovore biztatást mintsen. A jelen türhetlen látsz' ta
azonban sokszor erősebb hangot ad ajkúra olvkm’
í
a zsa™k
i
foie« * dalokra fordította figyelmét a Z g^^
l
I
r
k
g
V?°.J
e
,
hazaja
boldogságát
a független önál
>
alkotásai » munkásságá
nak 200-nal több dal átültetését köszönjük. Heine | lóságban hiszi] megtestesülhetönek. Humoros versiben
Z'ó
legújabban, hogy a „mély- | a humor minden árnyalatával találkozunk eg7sz a
8
a
ag és kunnyelmoseg- mennyire váltakoznak, egyszer gúnyig, a fanyar sarcasmusig.
daemon kerekedik benne felül. — zunk. Ez^MÍr^’s^f^ í/01,30 .mű'eI ^gez-.
Aevtsegesse teszi a szereimet, melynek boldogító ere1T- HrteSül Ot“t° S 2
1
“ ““fejtett
Mt’ ki eszményképek után
kl
ÍO d rÖgeÍt talPa alatt feledve, a szelyet e könyv .
En zrt3yan magasb ágiéban röpkéd. Hogy mifeízi s
találóan jelfX
WLWhttL
Kérdezd mi a szerelem ? Megmondom:
v j
^csakhogy — szemétdombon,
^udródi az „Északi tenger" <czimü
’
cyklusból is
ültetett át nehány darabot, valamint
nini az
a w ^Elbeszélé
TH1
t« 9
sek s roma nézők"-ból is. E románczok csupa groteskkomikus, olykor fnvol tárgynak, melyekbe a^öltő a
meresz ellentetek jránti előszeretetét egész fénvében
fckeffi
NT k^8^
a tortéSm
elénk MrS íh?’ —&
lapjait kitépve,
“karorom . vérig boszantó guny élé
g 1 rámutatva a dőre emberiségre i hogy féltőn
tien az erkölcs labbal tiportatik, a gazság ül kevélv
- -Vaö
.
. E költemények, mint excentrikus lángész alko
tásai, bizonyara érdekes olvasmányul szolgálnak nem-’
lom
történészeknek, Lem a szépiwda!om iránt fogekóny nagy közönségnek is.
P
könyvtárul évfnT8
8 ”SzéP™dalmi
r o ?v q z é né\f?lya“aban megjelent: S z é c h y K áKo y
0”ka“ cz- verses regénye 4 füzet
ben, a kolto fenynyomatu arczképével.g y
ténefferrhji
tanár neve az irodalom törménXb lestS
»«" iraeretlen,
mert mbb aesthetikai értekezésen kívül níég Be««,
ddr»‘k,Ö“Ö’atMfPir»d“l«'"
most
hfnA
■ * ’i d “^gyakorlatlan, kezdő poéta
í -h ' ’ .Tnt £lya”’ klnek b*vatása s érzéke v^n á
d
E muvével a tavalyi 200 aranyos Ná’ía8S dljért P81?820^ h&nem ezt nem nyerhette el
minthogy müve a bírálók véleménye szennt az ér’
íábhaFf^Tk k,szluezése’ a táíadalmi erkölcsök
labbal tapodasa." Most aztán a közönség fóruma dé
feXal S 8
? könyvböfesa™"
.
lesjvUnyoMbb Arak maUatt kaphatók
gazdásági-, vett?meny-
g
S
és
&
virág-magvak
©
úgyszintén
H
húsvéti tojás - festék ®
különféle színekben.
2
5928.1
1882. k
közigazgatási
bizottsága f évi apri! 5-én 633. sz: alatt kelt
KTv
•
-T von Ie a költemények becsé-
8 z a n d a i gát földmunkálatának e készíttetését kimondván, az ajánla
tok megtételére f. évi april hó 20-át tűzte ki.
U
leg
ak. Fantasiaja rendkiriu meresz, csapongó, a térKlnLjl,erUri bclvilágból mentett hasonlatok
közt duskalkodo, e mellett az érzéki gyönyörök • a
Kaba^ti
8ZÓ1Í Védöje- ^úsfészt^edig a
cselkedőve^
örahosszat Jül böl-
10973
frt
“onkálatok költségvetési60 krban irányoztatok élő.
a törvé"yhatóság a halaszthatlan foldmunkalatokat 1000 frt érték ereiéig
már elkészíttette, az előirányzat 14973 frt 60
krban vétetett fel.
Felhivatnak tehát vállalkozni kivánók, hon
ezen
munkálatokra zárt ajánlataikat folyó évi
fi,*
j”a ^bafiy a legnagyobb keleti lyrikust HaaAsrn sw ss- & april 20-ának déli 10 órájáig Jász-Nagykunbzolnokmegye Igtató hivatalában szabálysze
=K Xi
rűen lepecsételve nyújtsák be. Az ajánlattevő a
megye
pénztárában 800 frt óvadékot köteles
mmden kozrenda testieég nélkül akár elmerübü kész
etenni s az erről szóló elismervényt az aján
mert ó valósággal hívó ember, ki az istennel vió
öntudatos egységben véges korlátok felül magát sza- lathoz csatolni.
J
fenktkelnTsz^
P“I>,'sko,i4s. “““mokság el- v;
fe—fefe« feltételek s tervek a szolnoki
len kikelni szive verehez tartozik, és minden enéskek.r. építészeti hivatal helyiségében hivatalos
kö1^ VQlt’ végetleniil
szeretetre méltó tudott lenni !“■
öj
órak alatt megtekinthetők.
« a
.P^P íáziklay fordítását illeti, álljon itt
™gy nem szabályszerűen be
—feveJ^n®ki mely válaszul szolgál nyújtott, továbbá, a nem világos, óvadékkal el
ke«>’ed
italában nem látott ajánlatok egyszerűen mellőztetni
1
a ba,,S hekes visszaadása s csín jellemzi A tognak.
'
-bírálatával szemben
'élik, ott k^yed
az éraéki íö„kó" -r”’ _.h°F
'Ueokezöleg
1
a
-Í?
n
!
atok
•
határidS letelte után azon
sem bírta elkerulm a veszélyt Ily helyeken egyetérk£at
a társadalnu Xeséiuírűrt118'"
d“ “Jetben véve vítódi nal és nyilvánosan fognak felbontatni.
erk^ok hatalmúnak feltüntetése" végett irta
tartom irodalmunkra nézve, hogy e dal
! különben a munka czéljáról halljuk magának a J
Szolnok, 1882. april 7.
,
szerzőnek a szayait: „A Szép Ilonka tendentiáfa hotv gyűjteményt teljesen bírhassa."- - Ily illetékes féX
le^obb aJá^
megmutassa a nőnek, mikép a családi köteléken kívül
fordítóra, mind a kiadóra nézve.
í
nincs maradandó üdve, mikép tisztának kell maradni
E muuka még külön, fényes gyémáht kiadásban
Sípos /Orbán,
mert a véroroklés törvényénél fogva átmegy bűnre
a niik - 2—1
való hajlandósága gyermekére is; hogy kérőbb az könyv?;1SafLgVlkalma8
ali ispán.
“ereítéval kárpótolhassa ^gát; ho^
’ 93
megmutassa a vénnek, nukép érzéki önzése a bünnei
S most befejezve szemlénket, vessünk egy futó . 882.
dón^rZet?'el^°ZJlt<5ja’ hogy meg®otassa az imá87
donak, mikep tiltott utón igaz boldogságot nem re lagos pillantást magára a vállalatra.
Árverési hirdetmény.
mélhet, hogy megmutassa, mikép a nöereje gyenge
tékos
Pí^afutás után a válasz
ha egyszer esett, csak lejebb és lejebb súlyáét ± ték e
lal lta8 eléggé hebizonyitot- s r- A™**0** kikQIdött végrehajtó az 1881. < vi LX t. <., 109
tohb V H?n’ a
azonban Önérzetesebb s határozót- hez ®Jn 1 • i !tre7lü8ágát HüZZa jánú még ezek- f- értelmében ezennel közhírré teszi km.,. . . । >5 , . cx
rÓMg 1011 ée.1012 az. végese áHaí MoXX J v tirJar*g'bi'
a,IeheM feg»Wbbt eze- losnal
‘ 1‘“a“eretete méS felemelheti . meg.
Jakab végrehajtok tavára
T°‘
hatók an V
^Ujete^
egyenkint is kap- Tolvaj Eszter eliten J37 frtJteke ennek^w/t?08^*?-.®^
hatók
3°
krért,
minden
2
hétben
jelennek
meg
egész
6-oe kamatai, egy harmad .Z^ék váltódlt ö? Ím
Csakugyan egy rósz jellemű nő — Ilonka körül
■M
csoportosul minden, a kinek anyja is bukott nö s a
kprayez^ 8 ferde nevelés is hasonló irányba des mellett ingyen kátyúk a bekötési táblákat is.
T1
kiadási módszerére csupán az a kifovanoa árverés utján eladatnak
°“barb<>1 *öf ingóságok nyíleg>eakölteményeinek
müveket nem egv
egy
folytában hozzák. így pl. Heine
- 1
foíXSf "lí í ÍTtben
"apvilagX mi^a szili. Tolvaj E.rt« t^koXló?^
’ B.UCzkó
...ti? t“ri“lom általában igán alkalmaa a feldolgozásra, ^é^ÍHk* f IJ' éA /amban Mfta a közönig. He- háznál teendő eszközlésére 1888 anrfl
t malome. 10 órája határidő
4»Jának
csakhogy óvatosságot igények Kütóoösen a iSsXen és
6 baJon, Jövöre segítve lesz, a lelkes d.
ezennel oly megjggy,éa,el hivatok meg h^y* M^ntÍ^^
'
no rajza tui, mélynél a művésznek vigyázni kell ne- és páratlan Agyeeségn kiadó által.
p>k
ezen
árverésen
az
1881
LX
t
“
érintett
ingosahogy a keiló korlátokon tnllénjen. 8 épen itt van
Felelne szerkesztő: Pásztor Peronos.
U8Z1 a keleti embert.
wX2
Xfirtj SSlrf'l' ■ k-“^
szett, hogy ö e nő jellemét nagyon reaüstikusan
fo?ta JA mert «®erinte a ^költői légvárakat megunta
® közönség, a költészetben valóságot, igazságot ke-
NYILTTÉIL*)
*
melv
r^alom ^lenében,
mely ellenünk a „Lehel-Kürt* f. évi 12-ik szá
mában emeltetett, az illető „levelezőt* egy jellemtelen gazembernek nyilvánítjuk, ha állító
puszta képzelgés.
«—»
—
Hosszadalmas volna itt e thema fejtegetése szerra
ellenében; tagadhatatlan, hogy reális világban élünk
“említett lap
' teiSéXtü
A
melyet önző
. felbvjuk
nfróterf neve
természetünk minduntalan keres, de ebbői nem követ- nyilvánosságra hozatalára.
*
ve^kh°Srta J°lté8zet aUPjáal “ • mwőrealismust
Kelt Csépán, 1882. april 5-én.
T ,
vegyük, mert hiszen akkor megszűnik a költészet
Botka Vincze Endre,
azzá lenni, de meg az eszményi világ nem ellenkezik I
bíró,
~
tgazsaggal, sőt mindig alapját képezi.
।
vzibulka Gyula,
w
Máskülönben a magvas tartalom, helyes költői
igazsagszolgaltatás, továbbá a gyakorlott verselés, a I
j , ty<>r7"coré«.
Abrahámfalvi Bnbla Kálmán,
szemlélődő bár nem magas röptű lantosig, általába
a tetazös külalak feledtetik a mű egyws hiányait
|
Z"
városi orvos.
“ í kWMbM foglaltakért
a s«^
10&
1“ I
i—i
Sz0o Béla,
...
kir. biA végrehajtó.
Alóhrottnak abonyi birtokán M* 70
Esetleg vevőhöz szállítható is. Bővebb értesítést tulajdonosnál A B 0 N Y B A N
“erezhetm levél utján vagy súlyéin A*
*~l
Hunyady Arthur,
1■
'
Az ,Elsö magyar általános biztosító társaság'
mérieg-számlája
Mely szerint közhírré téteJ > tik, hogy a Szolnok város tulaj
donát képező vósórfl és plnczi hely péM^zedési Jog
gyakorlata, £ évi m^|U8 hó
1-tól kezdve három egymásután következő évre teije5 dőleg,Nyilvános árverésen ha*
szonhérbe fog adatni.
Az árverés szóbeli és zárt
ajánlat útján april hó 11-én
délelőtti 10 órakor, a polgár
mesteri hivatalban ejtetik meg,
} ahol is az árverési feltételek
megtekinthetők, és fenti nap
$ déléló01 9 óráig a zárt
ajánlatok 1O%> bánatpénzzel
ellátva benyújtandók.
Utóajánlat el nem fogadtatik.
Szolnok, april hó 6-án, 1882.
1
1 m I kr.
2.
3.
5.
6.
7.
lOrvo^^tű (Tóm án y o s észleletek i
!
Feltalálója
I éa egyedöli kéwitője Hoff JAnoa-féla aaalátakivonatnak
| udvari mállitőja a legtöbb európai fejedelemnek, Béé*
[ Grabenhof Bröaerrtraaae Nro. 2. Iroda é* gyári raktár
|
Graben Brinner*tra*ae Nro. 8.
>
Hivatalos gyógyjelentés.
I
b
L
I
|
[
I
|
Melyet dr. Granich.tatter ca. k. váróéi orvoa Bdeaben
adott ki: „A Hoff Jánoe-féle maláta kéemtmények nevaaeteaen a maláta kivonati egéeaaági eör as egyesített
maláu csokoládé, a mell maláta csukorkák megvisagáltatták Kletxin»sky tanár nr vegyelemséae alatt. Vannak
benne résnek, melyek as eméestéei ezervek gyengeeégéaél, as slteet rendetlen esirknlátiójáról, úgy mint mellnehéwégeknél leeoványodás éo a hideglelés hajlam meg
nyugtató és erősitö tulajdonságánál fogva bredménynyel
hassnáhatik.
Dr. QraniolMrtUtOa, ca. k. városi orvos Bécsben.
BismZTOk bereseg azt mondja a Hoff-féle maláta
kivonat jó ízű4 es erősítő, TrungSl gróf táborszernagy
jó izd é. erőeitö gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaztatik, Lueca, Nileon aeszonyok és Némau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
I
I
।
|
1
|
i
Ó v á s.
। Minő., maláta készitménysn védjegynek (mellképe Hoff
Aáiio. feltaláló éa egyedOli gyámoknak álló gömbölyded
I -alakban, alatta Hoff Jánoe névaláírásával) kell lenni. A
। honnan a alódiaág ezen jelvénye hiányaik, mint hami
sított visszautasítandó. — Az első valódi Hoff Já nos- féls
I nyálkaoldó maláta mellcznkurkák kék papírban vaunak.
। Mir FíraJrtAr Szolnokon Konzzpajrt LAszlé
ffazzcrtzletébcn. Jizzbertaybea: ■zilI
vAzi Gyula LAazlónAl.__________ J2"1!
Fő- és speculationális
vételeket,« szabad zpeculatié, cousortiumok, éa
praamiujBok mindez combinatiotan
•saktaH reális és dicsérettel elismerve, eredeti
árfolyamok szériát. <
Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Bécsi börzén
1
a „Leitha" (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fblvilágo*
attáa, távirati aviaók, a Leitha pénzügyi és kisorsolási próba számai, valamint tartalomd&s folyó
iratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
fbspeculationális nemek és papírok magyarázata,
stb.) bérmentve és ingyen.
\-
960,000 —
tári pénztáijegyekben
Értékpapírok
:
^^000 tán. földhitelintézeti 4*/•/. záloglevelek k 9gM/t 11^.^
- kr.
t
b) 688,400 „’ tn. feldhitelintézeti 5% záloglevelek
k lOO*/
688,400 „ - kr.
- kr.
c) 324,000 „ m. fóldhitelintézeti 51/,®/. záloglevelek
k 1007. 324,000 „
dY 1.344,300 „ m. északkeleti vasút ezüst ele. kötvények k 927» l-JBVgj ” - kr.
- kr.
}
” Sassa-oderbérgi
T?____ J—1___ • vasút,
... ezüst els. tntv
k ^J,%.
93®/- 186,256
kötv.
uk e) 199,200
- kr.
Magy.
nyugoti
vasút
IE
kib.
ezüst
els.
kotv.
k
/•
f) 398,000
J6. . vasút. II.
tt lil
ik 090/
322,000
- kr.
m.
gácsországi
kib.
ezüst
els.
kötv.
g) 350,000
Duna-drávai vasút ezüst elsőbbe, kötv.
k 92®/# 193,016
3
" 209,800
h)
— kr.
13,800
15,000 „ Első erdélyi vasút ezüst els. kötvények k 92®/e
25
kr.
86,795
Pesti Lloyd társasági és olasz alapítványi kötv. • • • •
j
72 kr. 4.609,183 97
64,388
a fenti értékpapírok után az év végéig esedékes kamatok .
299,026 04
Leszámítolt és egyéb váltók
.................................................
1.210,000 ;_
A társaság házai Budapesten........................... • • •
Különféle adósok:
ii
| 633,276 58
a) Pénzkészlet és maradványok a képviselőségeknél
204,856 78
b) Maradványok idegen intézeteknél . . . . .
1 194,702 57
Jégbiztositási osztály folyó számlán
.......
1 10,106,46
Központi pénzkészlet
. ............................................................
A következő években lejáró díj váltók és dijkötelezvények:
. 1.390,744 frt 52 kr.
8.121,15240
az 1882. évben esedékesek
30 „
1.232,666
„
1883. *
n
•
•>
57
„
1.049,170 „
„
1884. „
„
...
874,997 „ 86 „
„
1885. „
„
• • •
97 „
348,334
1886.
• • •
188,673 „ 01 „
„ 1887. évben és később esedékesek
5.084,587 frt 23 kr.
összes díjváltók és dijkötelezvények:
1—1
I is tüdöbajt
|
Koff János urnák, mint ea.k.uálUtónak, a karó। ni* arany érdamkerasst tnlajdono.ának, maga* rendjelek
I lovagjának.
r
Elhelyezett tökepénzek az első (hazai takarékpénztárnál, az egyesült budapesti ftváro«
7
takarKpénzUrnál, a m. orsz. központi tLarékpénztárnál és m. k. államkincs-
1.
SCHEFTSIK ISTVÁN,
) a Hoff JáüOS-félé maláta gyógy-gyártmányok I
j felett, melyék egész Európában mint gyógyhatá- ।
suak vannak elismerve és 58-SZOr van királyok ,
’
és császárok által kitüntetve.
I
gyógyít köhögést, valamint gyomor-, meK-
dcczemhcr 31-én<
Teher
1.
Részvényalaptőke: teljesen befizetett 2000 egész részvény i 1000 forint 2.000,000.—
! 7 p
j.
j|QpO fél
„
A 500
„
1.000,000.3.000,000
L166.952 26
2. *Társasági tartaléktöke ......................................................................................................................
3. Tüzbiztositási díjtartalék készpénzben, a viszontbiztosított rész levonásá
val éa minden megterhelés nélkül .
.......... 1.800,740.31
♦•Szállitmány-biztositási díjtartalék készpénzben, a viszontbiztosított rész
levonásával és minden megterhelés* nélkül . . . .. . . . ‘ 21,772.85 1.822,513] 16
131,649185
5. Tüzbiztositázi függő károk tartaléka ....
>30,058] 57
6. Szállítmány-biztosítási függő károk tartaléka •
358,606] 97
7. Árkülpnbözeti számla, ^ ....... .
\ .
.
28,413,57
8. Dunaparti ház adó-tartaléka .......
161,450101
..........
9. Különféle hitelezők
3.965 —
10. Az előbbi évekről eddig fel nem vett osztalékok
373,793] 59
1L Tisztviselők nyugdíjalapja .................................
330,782] 04
12. Életbiztosítási osztály folyó számlán ....
712,967; 38
13. 1881. évi nyeremény
AÍ2l,t52^
............... T-1
•) A társasági tartaléktöke az 1881. évi nyereményből emelkedett 1.278,533 frt 51 krra.
••) A díjtartalék az 1881. nyereményből emelkedett . !. . . . 1.^8,303 írt 78 krra.
Budapest, 1881. évi deczember hó 31-én.
i>
i g I I g it ó 8 á g:
A I
Fnchs Rudolf.
Hajós Jjzsaf.
Harkányi Frigyes.
Lkvay Henrik.
Igazgató helyettesek:
Orniody VBmm,
igazgató.
URruumi Károly Pál,
aligazgató.
A jelen mérleget megvizsgálván,' azt a törvényben s az alapszabályokban
meghatározott elvek szerint készültnek és annak egyes tételeit a fö- és
segédkönyvekkel teljesen megegyezőknek találtuk.
Radnyánszky Ferenci.
1—1
Tornyai Schezsbei
Jeney Lajos,
központi könyvesé* főnök*.
Szitányi Izidor.
Budapest, 1881. évi február hó 27-én.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Tudósítás
Bérbe adandó magtár.
kézműveseknek és munkásoknak r kik
Amerikába akarnak kivándorolni.
Terebély András urnák a
Molnár-utczában levő háza alatti
magtár, "JJ
kedvező feltételek mellett, azonnal
bérbe adandó.
Értekezhetni lehet PÁSZTOR
FERENCZ ügyvéddel Lakása:
búzapiaczon.
Az éjszak-nyugati munka-utasitó iroda Chicagóban,
jövő évadban 8000 embert, az iparnak min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni.
Keresünk embereket, vasúti társaságokhoz, Md-
képes a
épitézhez, henger- és vasmiMkához, gyalu ie fürószMthMkhez, géfxnühelyekhez. szén- is vasbányákhoz, kőtóriahaz, Majorsághoz, fOhmriveléshez. Ezen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyek** szabtd ClilHtált eszközifink, továbbá Minden helyért a
legasagasabb bérek fizettetnek.
Az irodában a szolgálati személyzet által min
den nyelv beszéltetik.
V
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy- •
Mtt fö-figynökünkhö* Fadhaber A W. úrhoz, Hamburg,
Alté Gröninger-Strasse ’Nro 4., fordulni
Szolnok, 1882. Nyomatott Haftner Sándor és tárna könyvnyomdájában. (BosapuMa/TaMr^^
T. évfolyam.
16—278.
Szolnok, 1882. április 16-ám
a JMÍIÖKÍIOI
KÖZLÖNY
Egyes szám ára 10 kr. |
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
i J
Megjelenik heteakint
vasárnap
• « ridéki példányuk ia
agyasakkor portára adat- .
nak. Saericeextoaég: Szol
nok, búzapiaca, 1396. «. a.
hová a lap aielíemi répáét
illető közleményeken kívül
az előfizetési pénzek ■ min
den egyéb dijak is küldendők
Ide kUdendők a postai feí-S
■zólamláaok i» (reclamatío.)|
Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: * enerkeastMégnél, buzapiaes
1396. sz. alatt • unrenott FáSZtOr Fereaez kö^ és
T«R«^ügyré<l irodájáéra; Vakra? László *r falatéban;
béért kifúrtért irodákban éa bármely
Hirdetési dijak: )
.
E<y centiméter ma^aaeápi károm hMÍboe weletnyi térért:
1-uer hirdrtvu
'l
90 kr.
16 „
12 ,
Többszöri Jdrdstésnél árloeagodés.
tekinteni jól esik nemes Szivüknek, melyet az
önérzet feldobogtat: megadjuk a nyilvánosság
nevében megérdemlett koszorúikat.
Varga Emil igazgató ur is kivívta magá
nak e koszorút. Mert ime, a mai napon tiszte
lettel sereglik a város ' szine-java az érdeműit
köré s őszintén, bensőleg üdvözlik őt, hogy a
gondviselés megengedte neki hpszonötéves áldozárságát ünnepelhetni.
9
(—-r.) Varga Emil ur, a szolnoki városi
kath. nagygymnasiuin igazgatója, ma ünnepli
áldozárságának huszonöt éves jubileumát.
Megszoktuk adni kinek-kinek a magáét és
senki valódi érdemét megkisebbiteni nem szo
kásunk a nyilvánosság . előtt, sőt azt mindig
elisineréssel emeljük ki.
Miért mellőznöd tehát az érdemes férfiút,
érdemei elismeréséin ma, midőn nagyfontoss ágú, de tövises pályáján egy fordulóhoz ért,
mely háta mögé ejt huszonöt hosszú évet.
Az & pályája szép és dicső pálya, de gö
röngyös nagyon, s göröngyös pályát dicsőn
Az ifjúság virága a nemzetnek, az ifjúság
szive veteményes kertje a nemzet reményeinek,
s azok, akik csendes elvonultságban, elzárva a
világ zajától, e veteményes kertben lelkiismere
tes gondossággal, fáradhatlak- szorgalommal, ezer
gáncs és nehézség között eredménydúsan küz
denek a nen^t jövője érdekében: méítók arra,
Az ünnepély jelentősége azonban nem a hu
szonöt évben leli tiszteletre méltóságát, mert
hiszen ez emberöltőt más is megéri Isten jóvol
tából, — hanem abban, hogy az ünnepelt ez
idő alatt az ifjúság kiképeztetése, tanítása köfül
szerzett magának el nem múló érdemeket, me
lyeknek erkölcsi értéke a nemzetre száll vissza,
mert a fáradság és munka a nemzet érdekében
hozatott meg általa.
Elismerés illeti tehát * férfiút, ki valódi
önfeláldozással, közmegelégedésre szolgálja a nem
zet legszentebb érdekeit, — és tisztelői, kik őt
üdvözölni egybe seregiének, csak hazafiul köte
lességet teljesítenek, midőn meghajolnak az
érdemes férfiú és xendtag előtt.
Elismerést nyújtunk neki mi is a nyilvá
nosság nevében, mint a rend érdemes tagjának
és mint tudományos tanférfiunak, kinek további
működéséhez szerencsét és kitartást kívánunk.
Adja isten, hogy az ifjúságot a derék igaz
gató még számos évekig vezethesse a tudomány
és fölvilágosodás felé!
hogy nevüket tisztelettel emlitsük amidőn elérik
küzdelmeikben, azon időpontot, melyről vissza-
TÁRCZA.
Virág Imre.
.
i
. ■
*
'
■
in.
Vigan mulat Virág Imre egyedül,
De lelkére sötét bánat nehezül;
Nehéz bánat a szerelem bánata —
Kiért búsul, miért búsul?
ő tudja azt egymaga ...
■ *
•
i.
„Éőea anyáin ne zaonorita engemet.
Ne búsitod el még jobban a telkemet;
Soká folyt már ügyit a köny szememből —
Mégátkozva vagyok én szerelmemtől.
Édes anyáit ne átkozd meg leányod,
Mit sxenvedek éjjel-nappal: te látod!
Maholnap már őszbe borít a bánat------Virág Imrét szeretem én,
Az én kedves babámat. -
.Lányom, lányom, nagyon roszat beszélnek:
Virág Imre beállt szegény legénynek 1' —
, „J4 Istenem, mit tehetek fa rőla:
Virág Imrét szeretem én,
Isten bdnül ne fújja.*
n.
Virág Imre be-betér a csárdába,
Szerelmes lett a csárdásáé lányába . . .
Ott mulatós napestétől reggelig, —
Akkor aztán bársony lovát
Pajtásai nyerhetik.
Poraik as át Virág Imre nyomában,
Amint vágtat a bogácsi határban . . .
Vágtass Imre, vágtam gyorsan előre,
Ká ne kertü a vármegye kesére.
Vágtat, vágtat Virág Imre szaporán,
A asailő is sMvedns a nyomán . . ,
Mikor aztán tg csárdát ár, betéved,
S. hássák neki a csigányok:
„Ilyen élet nem élet- . . .
eeak előlege* ágasáé mellett köxöltetaek.
\
Nyílttéri közleményeknek minden centiméterayi maraesán. ’
vX'
75 kqávsl aaámittaS^ÍY
lurdotmények^nrt a nyílttéri kökények békáidéit 7 k£
Azt beszélik, akik Imrét ismerik,
Akik titkon sóhajtását ellesik,
(Azt beszélik, és hej igaz a beszéd:)
Virág Imre husvét napján
*
Megölte a kedvesén.
Viastor Famaaz.
A2 alvajáró.
— Történeti beezély. —
Irta:, K. K
Jáaz-Nagykun-Szolnokmegye közép táján, a Tisza
mentében volt évszázadok .előtt két falu, vagyis in
kább két kis telep. A Tisza balpartján emelkedett
Paraszt-Süly, kicsinyke denká templommal és toronynyal, oly közel a vízhez, hogy csaknem belebukott.
A Tisza jobb partján emelkedett Nemes-Süly, egy
szerű kis, ujdon épült templomával. A falubeuek, ha
valami végezni valójuk volt, csónakon közlekedtek
egymással, mi ugyan nem sűrűn történt: lenézvén a
■emessülyiek a paraaztsülyieket, mint parasztokat;
ezek pedig irigyelvén amazoknak — mint nemesek
nek, boldog állapotát
így volt az akkor . . . most nem igy van.
A Tisza ugyan most is méltóságosan hömpö
lyög medrében a Nemes-Söly máig is fennáll, csinos
kis takaros falu, népe munkás, józan és szorgalmas.
De Paraszt-Sülynek hült helye. Ez eltűnt, s
pusztulásáról azivreható történetet tartott fenn a ha
gyomány.
•
Szép nyári éi volt A teljes hold majdnem oly
fényessé tévé as égszakát, mintha nappal lett volna.
Mély psend ült Paraszt-Süly felett, alakosok a hoss-
Bélyegdíj minden beiktatásnál 30
ír.
A korszellem kulturális szerepe.
_
^ektannak egyik legszebb elmélete,
a tapasztalati lélektannak épugy, mint az emberiséé
történelmének pedig egyik legfönségesebb
adata azon örvendetes igazság konstatálása horv
születetté em^
benség ó-kora, annak naiv- és ifjúkora is egyszer
smind; a későbbi idők folyása meghozta a kulturális
nagykorasagpt, s nincs kétség benne, hogy a Telvia nemil,,k korával
Az emberiség éveinek szakadatlan folyása azonVem jelez egyidejűleg szakadatlan tökélye“ eg^ Pohtikai történelmi korok fej-|
áüSr^*
ne-m ®indenkor és mindenben
"WW-emBlkedést is. Hanem igen is látunk
orokos ingadozást; mely ingadozásokból, hasonlólag
J 1^°“^ k*mbálódzásaihoz, egy bizonyos idő le*
ÍT^i C8^
vonhatjuk él a kedvező vagy
Kedvezőtlen jelenségek tulnyomóságának tapasztalatát.
Egyet azonban e tüneményszerű hullámzásban
az alap-okot, egészen tisztán felösmerünk wriint’
kel, s ez — a korszellem.
, Anu a levegő sűrűsége a barométernek, ugyanaz
“ ““^riség kultúrájának — termé-
Ta
Mert hát az a korszellem, amire, mint egy látkariM
vagy
tüneményei
^töakn®* önmegadással hivatkozunk, vol
taképpen azon irány, melyben a különböző idők
idők és
és
he?u
sűrögtek-forogtak érzék-szeUe ni tevé
seikkor. Azt az irányt mindig és mindenütt ogy-egy
kedvencz eszme, vagy szellem szabta meg. íz tűzte
k1 aczélt, mely után törekednie kellett. Ez fvolt
az
volt az
mely a klmtö f®ghatályosabl an köl
tötte fel s mozgatta az úgynevezett köz szel
lemet.
x
A korszellem mindig tökélyt terjeszt elő sejtel-1
meiben. A korszellem e sejtelmeit, vagyis az esz-:
menyeket, az ész czélul tűzi az akarat elé; s ha
szu munkában elfáradva, az álom balzsamos karjain
nngatództak.
Már jól előre haladott az éj, midőn a nagv
csendben egyszerre valami fuvola hanghoz hasodó
lágy ének tenedt eh A hangok magas helyről jövének, s oly tulvilagian, oly el-elhalólag rezgének szét
falucska telett, mintha a mennyből pállaná.
A szivemelő dal megszűnt; s im a deszkatornyocska legfelsőbb ablakából egy fehérbe öltözött
alak bocsátkozék alá a templom tetejére. Hosszú
haja szétbomolva, fekete fátyolként lengett hajlé
kony tagjai körül s hófehér kis lábaival biztosán
járdáit alá s fel a meredek tetőn. Olykor-olykor
karjait a hold felé teijeszté, s oly mozdulatokat tön.
mintha repülni akarna. Vért fegylaló látvány volt
főleg midőn a templom gerinczén végig menve, viszsza-viazatért; mígnem végre a torony ablakához ia
“lemdkedve, ott eltűnt Ez volt a szegény Farkas
Etel, Farkas István uramnak, a paszt-sulyi kántor
nak szegény, alvajáró leánya.
Még akkor ugyan nem ismerték as alvaj áráét
as idegbajnak ezen veszélyes.nemét; s a köznép sze
gény Farkas Etelt valami elbűvölt lénynek tekintettemindasálta1 nem fél tőle, sőt némi ájtatos tisztelet1 t
^y egyesdmekpnöt
egész háznépeknek is sokszor mondott olyan jöven
dőket, melyek szóról-szóra beteljMedÓHak
Maga a nemes-sülyi tiszteletes, kinác eklézsiá
jához tartozott a paraszt-sülyi egyház, maga ezen
nem^ férfiu, Mogyoróssy Benjámin ö kegyelme is
gondolkozóba esett a szegény leány állapota fölött,
mikor azt Farkas István uram nagy lelki szomorú
sággal el-elpanaszlá neki
«W **!«•<» bibKAjAt
a tiszteletes férfiú és abból vigasztalta kántor barát
ját: „Az ur könyörül a megnyomorodott lelkeken és
megadja üdvösségöket" . . . Nyugtassa meg tehát
magát kegyelmed édes tiszttársam! majd eljön a
segedelem onnan felöl, azon szegény leányra is. —
Hanem Farkas István uramnak mindezen épületes
vigasztalás daczára megmaradt szomorúsága. Nem-
módját is tüzetesen megjelöljük, — felszólalásainkNem az ellentétes politikai küzdelmek végletei
a foganatosításra, realizálásra megindult emberiség j
nak
vagy épen semmi, vagy igen kevés, eredménye
ez élj át megközelíthette (mert eszményképeit soha tel- । felé való konok törekvést akarom én most érteni,
jesen meg nem valósíthatja) megelégedettnek, bol- ' hanem azon küzdelmeket inkább,., miket a tudomány, lett, sőt a legtöbb esetben a legéletbeyágóbb törvé
nyek előkészítésénél még alkalom sem adatott nekünk
- dognak érzi magát a megfáradt ember : mert tudja, ! művészet, erkölcsíség, jog, egyéni élet, család, köz
arra, hogy véleméhyünket nyilváníthassuk és javas
ség,
társadalom
stb.
stb.
eszményeinek
megvalósítása
látja, hogy fáradozása nem volt meadö sysiphusi
latainkat
megtekerniük!
\ ।
munkaf tudja, látja, hogy szellemileg tökélyesült körül való lázas igyekvések közepett tapasztalhatni.
E tapasztalat folytán, de, meg azért is, mert
S éppen ezek az ellentétes igyekvések azok, mikben
V — haladt
Csakhogy a korszellemnek ilyen czélhoz jutása, az emberiség kal'u"ájúnak kiszámithatlau nagy ereje ismétlésekbe bocsátkozni nem kívánunk, tartózkodunk
az életnek az eszménynyel való lehetőleges össze rejlik. Mert ezeknek az ártatlan jellegű csatározá az ügyvédség terén különösen érzett hiányok tüzetes
egyeztetése, á legritkább esetek szaporitója. A hala soknak éppen az a hivatásuk a szellemi életben, ami | felsorolásától s azok orvoslási módjára vonatkozó ja
;
dás nem mindig győzelem, hanem a legtöbbször meg a szeleké a fizikai világban; a lélek egészségének vaslataink előteijesztésétöl.
Tartózkodunk ettől annál is inkább, mivel az
érdemelt bukás. Az elbukás t i. oly értelemben légkörét felfrissítik, tisztán tartják és a pornadás
ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874. évi 34.
• haladás, amennyiben a hia törekvés veszedelmes csi epidémiájától megmentik.
Mi pedig szerény és bátortalan halandók, kik a t. ez. módosítása iránti törvényjavaslatnak egyik ki
ráit agyonnyomja, a károsnak bizonyult irányt megkorszellem ellentétes irányú rohanásainak által utján tűzött czélja épen az, hogy az e téren érzett hiányok
‘ érdem lett? csúfos vallásban részelteti.
Az egyik korszellem divatszerűleg ragadja az állunk, s úgy irtózunk és fázunk a szélsőségektől az orvosoltassanak, s e törvényjavaslatra nézve is több
i-emberiség egyik részét a végletekig, a szélsőségig; eszmények után való bizonytalan rohanásokban: a alkalmakkor nyilvánítottuk nézeteinket, és azon re
ménységben vagyunk, hogy megjegyzéseink ezen* tör^azután meg az ellentétes korszellem az emberiség középutat kövessük s boldogok leszünk.
Dongó Qy. Géza.
ivénvjavaslat törvényerőre emelése alkalmival figye
egy másik részét szintén a végletekig s azután, pL
lembe fognak vétetni.
—
ezer esztendő malva, as egyik végletet megbuktatja
Addig is azonban, mig ezen törvényjavaslat
a másik véglet: — s ha ez a diadalra jutott véglet
folytán az újabb ügyvédrendtartási törvény megalkót' eszményeinek diadalra juttatásával az emberi anyagi
Kamarai felirat
i és szeUemerkŐlcsá ózdijainak tömjénéz >— haladáskép
tatnék, kényszerítve, érezzük magúnkat-ez Alkalomból
A debrecseai Ogyvédi khná&tól aá
újból felhívni Nagyméltóságod figyelmét - ózon körül
pen üdvözli a veritékes sikert a ránezosképü ta
[Két közlemény.)
ményre, hogy a kamarai tagsági díj tartozások, da
pasztalat
így buktatta meg az egyeduraság végletét a
Az ügyvédek lajstromába az 1880. év végén be czára annak, hogy a választmány e tekintetben
köztársaság véglete. A pogányvilág anyagi élvhaj- volt jegyezve 231 ügyvéd, az 1881. év folyamán be minden rendelkezésére álló törvényes eszközt a lég-'
! • száinak végletét megbuktatta a keresztény felfogás jegyeztetett felvétel által 8, más kamara területéről erélyesebben felhasználni igyekezett, évről évre foly
| *
tulvilágias mámorának véglete; a gazdagság végle- átköltözés folytán 4, összesen 12, kitöröltetett önkén vást szaporodnak, úgy hogy már a múlt év végén
\
tét áz elszegényedés véglete, a realisztikus irányokat tes lemondás folytán 3, elhalálozás következtében 5, ezen hátralékok összege a pénztárnoki kimutatás sze
■az idealisztikus irányok véglete és így tovább a más kamara területére átköltözés folytán 2; lett tehát rint 5715 frt 30 krra nőtt.
", végtelenségig a végletek mind egymást. És ezen, a az 1881. év végén bejegyzett ügyvédek száma 233,
E tekintetben múlt évi közgyűlésünkből 264/881
végletek összemérkőzésében rejlő s a korszellem által kik közül az ügyvédség gyakorlatától fel volt füg sz. alatt, továbbá az 1881. augusztus 25-én tartott
sugalmazott kulturális erő szakadatlanul működik gesztve 4.
választmányi ülésből 774/881. és deczember 11-én
ma is és fog működni az idők végeiglen, mert erköl
Az ügyvédjelöltek jegyzékébe az 1880. év végén tartott választmányi ülésből 1080/881. sz. alatt kelt
csi világtörvény, s mint ilyen, örökké való és meg be volt jegyezve 88, az 1881. év folyamán bejegyez felterjesztéseinket bátorkodunk Nagy méltóvá godnak
változhatatlan. |
tetett felvétel által 20, más kamara területéről átköl emlékezetébe hozni azon tiszteletteljes kérelemmé!,
Korszellem, s az ez által tanácsolt közszellem, tözés folytán 5, együtt 25, kítöröltetett más kamara ‘ hogy a törvényhozás intézkedéséig is, a megfelelő
kulturális divat, volt, van és lesz. Volt, van és lesz, területére átköltözés folytán 6, az ügyvédi vizsga lépéseket, rendeleti utón foganatba . venni méltózmint látható isten, s aki nem hisz benne elkárhozik. letétele, és az ügyvédi lajstromba felvétel folytán 1, tassék.
Diadal és bukás, bukás meg diadal jelölik hódító egyéb oknál fogva 2, összesen 9; lett tehát az 1881.
hatalmának véres, meg rózsás nyomait a múltban; év végén bejegyzett ügyvédjelöltek száiúa 104, kik ! IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
bűz és illat tanúskodnak arról, hogy ma is a leve közül bíróságnál 16, kir. közjegyzőnél 2, és ügyvéd
— Fölhívás. Főispánur ő méltósága szi
gőben van s minden le he letvétel lel öntudatlanul nél 86 van gyakorlaton, iroda-változtatási eset 14, ves volt alulirt ipartársülattal az ipar s keresk.
is magunkba szívjuk; remény és kétség, bizalom és ügyvédjelöltnél 15 fordult elő, ügyvédi vizsgáért! fo
minisztérium egy átiratát gőzölni a trieszti
önérzethiány, lelkesedés és csügretegség szemmel lyamodás 9 terjesztetett fel.
látható bizonyságok az ellentétes korszellem által I
A midőn a fentebbiekben a kamarai választ ipar- s terménykiállitás ügyében.’ — A
felvert antagonizmus jövendőbeli valószínű kifejtéséhez. mány illetőleg fegyelmi bíróság működésének főbb kiállításban való résztvétel megbeszélése czéljáA kóreszme által szaturált közszellem (a hamis mozzanatait az ügy. rts. 32. §. rendeletéhez képest ból f. hó 19-én, azaz szerdán d. u. 4 órakor az
isten) fog-e majd győzni, vagy a gyógyító eszme előterjesztettük; itt volna még helye, hogy az idézett ipartársulat helyiségében értekedet fog tartatni;
. (az igaz isten) által lelkesített korszellem----- — kér 32. §. értelmében az ügyvédség és jogszolgáltatás’
dés, melyre a jövő titka emberi számítás szerint csak terén szerzett tapasztalatainkat előadjuk, valamint a ezt megelőzőleg azonban — az i idő rövidségét
az lehet, hogy győzni fog az erősebb ? Ahol a job 19. §. értelmében az ügyvédség és jogszolgáltatás tekintetbe véve — van szerencsénk iparosainkat
bak többsége van.
terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű refor értesíteni, hogy a kiállítás ez év augusztus ha
Századunkban a közszellem, vagyha úgy tetszik: mok életbe léptetése iránt vélemény iínkst nyilvánít- vában nyittatík még, a bejelentések pedig e
közvélemény gyártói és teijesztöi a sajtó, az iroda sok és javaslatokat tegyünk.
hó 25dg az ipartársulat. elnökségénél eszközöL
lom munkásai. Tapasztalásból tudjuk, hogy azok so
Azonban fájdalommal tapasztaltuk eddig, hogy
raiban is meg van az eszmék ellentétes irányának bár évi jelentéseinkben soha nem mulasztottuk el az tetnek. Ugyancsak ez ügyben a hozzánk inté
képviselete; működéseikben a közszellemnek jobbra, alkalmat felhasználni arra, hogy az ügyvédség és zendő tudakozódás esetén; bővebb felvilágosítás
meg balra való hiányzásakor a törekvés a vérie jogszolgáltatás terén tapasztalt ibbb hiányokra sok sal szolgálunk. A szolnoki^ ipartársulat nevében:
tek felé.
szor ismételve is reájok mutassunk, s azok orvoslási Lengyel Antal elnök, Szüts Izsó, jegyző.
csak azért, mert leánya állapota oly leverőleg hatott
reá, hanem azért is, mert ő rajta magán is hatal
mas elöhaladással mutatkottak a tüdösorvadásnak
aggasztó jelei; s ha ágyba talál esni, mi lesz akkor
a két betegből . /.. vagyha elhal, mi lesz szánandó
leányából? ...
/
A nyár is elmúlt s az ősznek előjeléit mindenütt
hirdeté a természet. Vasárnap reggel volt. Derült és
tiszta volt az égbolt, mintha ő is ünnepelné a termé
szet pihenésre hajoltát. Csak itt-ott lebegett — elszakadozott fehér fátyolként, a magas levegőben az
őszi ökörnyál.
Megcsendült á harang ANemes-Sülyön^ s alig
terjedt szét ünnepélyes hangja, midőn visszaválaszolt
neki nagy szomorúan a parasztaülyi harangocska is.
A paraszt-sülyi nép elcsodálkozott. Hiszen a
Í’ámbor kántor már rég az ágyat nyomé, tiszteletes
logyoróssy ő kegyelme pedig Nemes-Sülyön prédi
kál: vájjon miért szólalt meg egyszerre a két falu
harangja? No de — gondolák, talán valami legátust
küldött át a tiszteletes úr, hogy végezné el az isteni
H'VÜ&alátot. Es e gondolatok közt mindnyájan a
tmnplomba siettek.;
Az ének megzendült és lelket ragadó hangjai
az eget verdesték.
..
köaben a diák vagy pap helyett egy feketébe
öltözött leány közelgett a szószékhez; s onnan egye
nesen a templom, közepére, az oltár előtt megállóit.
Farkas Etel volt Csaknem átlátszó fehérségű,
hideg alabástrom arczán alig mutatkozott valami
- életjel, oly merev, oly jegesült volt az, mint egy
halotté.
. ,
Az ének megszűnt s a gyülekezet megfélemlett
bámulásban hallgatott.
' _ -—
húzattam meg a harangot, szólt a leány
csöndes, bánatos hangon — hogy tudjátok meg, miszenwt jámbor kántorotok, Farkas István, az én jó
atyám elköltözött közülünk. A megsárgult falevelek
kel együtt ö is lehullt az élet fájáról.
.
E szavakra a gyülekezet férfiai között mély'
megindulás, az asszonyok között pedig csendes zoko
gás támadt
A
ne
öt, folytató a bús leány.
O mar boldog, boldogabb mint e földön bárki is. 8
ne sirassatok engemet, mert én is boldog leszek,
hozzája költözöm ama dús vidékre. .....
Ekkor arcza egészen átszellemült:
— Sirassátok inkább magatokét!.. mert itt jő
reátok fekete szárnyakon a, veszedelem; az iszonyú
végpusatulás. Es ha valaki kösületek saját házára
lő; tudjátok.meg, hogy közel van Isten i-té-le-ta.. .
Lerogyott s oly erős görcsrohamok fogták kö -üdvözölte meleg szavakkal a'vendégeket, s azután
rül szivét, hogy néhány kínos sóhajtás után kiadta
szólt Sárközy, nyugodtan, tuláradozás nélkül s midőn
lelkét
a képviselöházban tett fellépéséről, annak hatásáról
. Harmadnapra két halottat kisért örök nyuga sfólt, telto azt szerény emberhez illő rövidséggel
lomra Paraszt-Süly szomorú népsége; s a tiszteletes mondhatni fntóíag, mintha as öndicsekvés legparáúr olyan szivreható prédikácziót tartott, hogy a nagy
nyibb látszatát is kerülni akarta volna. Szólt, azaz
sírásnak nem volt határa.
saját szavaival élve „nyilatkozott* volna a függet
A két halott már csendesen nyugodott a nyir lenségi párt fáradhatatlan s kitartó embere cjanády
kos hantok, alatt, de a nép nem feledé jámbor Far
is, ha Beregmegyében tett számos „nyilatkozatai*
kas Istvánját; s még inkább nem felejtheté leányát
hangját rekedtté,nem teszik val^ de ily hangulatiam
és annak rettenetes jövendölését.
hangulatban . beérte azzal, hogy a községházábaiyÖrö
f
(Vége k«v.)
mét fejezteki a felett,' hogy az elöljáróság tagjai
majdnem kivétel nélkül' függetlenségiek s remén vét
fejezte k i az iránt, hogy az égész megye legalsó
tisztviselőjétől kezdve az alispánig mindenki szivével
Husvéti vigalmak Madarason.
s teljes leikével az Ő pártjának oltárára teendi’le
Képzeljenek Önök egy gyönyörű virágos kertet, mar a rövid jövőben politikai meggyőződését. En
melyben fakadó s teljes pompájukban ragyogó rózsák sokszor hallottam ott a képviselőházban őt, a függőtmosolyognak a szemlélő elé, képzeljék e rózsákat lenségi párt mennydörgőé Jupiterét: felszólalni, a el
barna fürtű, piros nevető ajkú magyar leányoknak s kezdett beszédét a sok „eláll* — „eláll* miatt < soha
■u több knnmagyar leányoknak, kiknek már dédany- be nem végezni, de az a fergetegszerű villámlás s
Ja[^’ haJ^am v>r«lé korukban, annyira megrészegiték, dörgés, mit a község tanácstermében rövid idő alatt
elbüvolek a kissé könnyű elméjű magyar király szi véghezvitt, szinte megreszkettetett ,8 bizonyos nyovét, hogy utóbb szivével fejét is áldozatul kelle adnia, i^^rezémktk* 80^0r1’ bar ludasnak magamat épen
5
108aImak
a madarasi függetlenségi kör
j hó 10-én tartott báljáról s e bálon résztvett vi
Rövid időzés útán a nagy előkészületek közt
déki ember páratlanul kellemes kedély hangulatáról. rendezett társas ebédre mentek ,a vendégek, s folyt
Mert hát az a nagyvilágtól majdnem tökélete huzamosan a vigadozás, mely az esteli órákban Cáasen elzárt boldog otthon, melynek öléről engem is tárr Imre pártelnök házánál találta mintegy éjfélelötti
hosszú-hosszú — talán örökidöre elszakított az ok H óráig teqedö folytatását, s innen jelzett időben a
nélkül soha nem mníAáW véletlen, az a kis fészek
párt olvasókörének helyiségeibe vonultak, permetező
mely hazánk térképén Madaras névvel jelöltetik, tát W™1** k&es becsű zajától tud ám boldog,
megkezdődött tanczmulatságon résztvegyemí. Aliff
tud kedélyes és szeretetreméltó lenni saját körében, hiszem, hogy az ezen helyiségekben eddigelé tartott
e.naP®^» melyen országgyűlési kép- ilynemű tánczvigalmaknak vakba több, a. különösen
viselöje Sárkozy Aurél meglátogatta, hogy elmondja^ «ebi
lett volna, kik „tánczlgydi 68611 tehetségéhez s politikai fireg* toldaléknavet ki nem érdemelték? s a boroxgapártállásához képest megfelelni azon bizalomnak, tásban sem kivágtak,részt venni, egyideig ott huŰámelylyel választói öt s magukat megtisztelők. S pe- mfZtS *
előre-hátra tolatva, alig lédig nem hangoztatta beszámoló beszédében azt, mit A ree^
kové8hbéa leülésre.
a pártján levők közül anynyian egészen az émelygőA reggeli órák vetettek csak véget a táncznak, mely
* dicsőíteni oly nagyon szeretnek, nem ben, képviselőnk is jelentékenyen részt vett.
h<>8y 0881118 a függetlenségi’
.. 7„naP A vendéglátó rendezőség a karcra^
párt képes boldogítani az országot, zászlajára az „in
a képviselőket, kikalega léghoc signo vinces* merevsége nem volt felírva, s mégis iobb emlékekkel vettek búcsút kísérőiktől, ígérve
a
htíUi 'lvek
b"«ón Vfk^ebbi találkozást,. Csanády Mezö-Kei^tesre.
bárkozy pedig egyenesen Budapestre utazott.
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
* SzolMk város képvisel# testületé,
az *1882. évi április 5-én 2231—39/1882. sz. a.
elhatározta, hogy a városházát a „Czélszerü"
jeligéjű terv alapján emeletre felépitteti és az
épités költségére a budapesti első hazai taka
rékpénztártól 32 évre 7*/«'OS évi törlesztés mel
lett egyszázezer o. é. forintot kölcsön felvesz.
Ezen határozat ellen 1882. évi april hó 6-tól
május hó 6-ig vagyis 30 nap alatt a város
minden adófizető lakosa a megye közönségéhez
felfolyamodhatik. Szolnok, 1882. april hó 6-án.
S.cheftsik István, polgármester.
HELYI HÍREK.
— Statistika a szolnoki róm. kath. egyházban.
1882-ik évi márczius havában történt születési, halá
lozási és házassági esetekről Született fi 45, nő 29,
törvényes fi 43. nö 27, törvénytelen fi 2, nö 2, halva
3, kettős 3. Meghalt fi 33, nő 32. Általánosan szüle
tett 74, meghalt 65. Házasság köttetett róm. kath. 2.
Január, február, márczius hónapokban összesen szü
letett 249, meghalt 176. Kiadatott Szolnokon, 1882.
april. 1. Kudelka Gallért, । plébános helyettes.
— Szerencsétlenség. A szondái gát egyik hjdjáról egy szorgalmas derék ácsmunkás, Dobos Pál
a pár hét előtt az állásról önhibáján kívül oly
szerencsétlenül zuhant a mélybe, hogy egyik lába
térden alól eltörött. A szerencsétlent lakására szállí
tották. A vállalkozó Pápay Antal ur szép jellemzé
sére legyen itt megemlítve, miszerint önmaga föl
ajánld a szerencsétlenül járt ácsnak, hogy orvosgyógyszerészi költségeit ö viselendi, valamint7 azon,
ideig, míg a hidak építtetnek, munkaképtelensége dá
csára is, napi dijait utolsó krajezárig ki fogja utal
ványozni.. Oly szép és nemes tett ez Pápai úrtól,
mely minden dicséretnél többet ér.
— Véres CZtvödás. Osztrovecz József és Kálmán
Mátyás, még a követválasztás alkalmával ellenpártoskodásból összevesztek, s azóta gyűlöltek egymást.
Folyó hó 2-án Fekete József korcsmájában találkoz
tak, s Osztrovecz Kálmánt „pecsovicsnak" nevezte, a
miért ez neki ugrott, s fojtogatni kezdte Osztroveezot, azonban ez Kálmánt a földhöz vágta, mit lát
ván ennek társa Tisza Mátyás, segélyére sietett, s
mielőtt védhette volna Kálmánt, Osztrovecz kést rán
tott, utóbbit életveszélyesen, előbbit súlyosan megse
besítette, s megugrott. Kálmán Mátyás életveszélye
sen sérültet Tisza Mátyás és Balázs Gábor vezette
haza, ennek megtörténtével Osztrovecz Józsefet ku
tatták, kit a téglaházi alsó korcsma közelében meg
találtak, s ki egyik ismerőséhez ment volna aludni, —
leütötték, 8 a földön fekve addig verték, míg nem
eszméletét vesztette s agyon is verik, ha a szomszé
dok a lármára ki nem mennek, s kezükből ki nem
veszik. Osztrovecz sérelmei szinté súlyosak.
— öngyilkosság. Simon János 18 éves szolgalegény gazdájától elszökött, hova semmi szín alatt
sem akarván vissza menni — magát gyufa oldattal
megmérgezte. F. hó 4-én bonczoltatta fel rendőrségünk.
f. hő 5-én tartott
közgyűlése alkalmával nemes gondolkodásának szép
jelét adta az által, miszerint egyik tag indítványára
egyhangúlag és nagy lelkesedéssel azt határozta,
hogy a királyi kinevezés utján betöltendő szolnoki
kir. járásbirói állásra vonatkozva a képviseleti gyű
lés felterjesztést tegyen a nmlgú m. kir. Igazságügyuiiniszter úrhoz a végből, miszerint vegye tekin
tetbe őnmlga a város abbeli kérelmét, hogy a betöl
tendő jbirói állásra oly egyént terjeszszen föl ö felsége
elé, kiben a város osztatlan tisztelete és bizalma
központojul. Ily egyénnek tekinti a város az itt mű
ködő egyik albiró Csefalvay Rezső urat, ki e
bíróságot már különben iá hónapok óta példás rend
del vezeti és aki kitűnő szorgalma és ügybuzgó, részrehajlatlan hivataloskodása által a város osztatlan
tiszteletére s közbizalmára magát méltóvá tette már
évek óta. A kérvény, 'melyben a vonatkozó határo
zat kérelihileg előadatik, egy küldöttség által fog az
igazságügyminiszter urnák a napokban átnynjtatni.
Jelezzük e tényt egyszerűen, az eredményről pedig
annak idején szintén értesítjük a t. közönséget.
— Főispán ő méltósága £ hó 12-én Budapestről
városunkba érkezett, hogy több rendbeli közigazga
MEGYEI HÍREK
tási bizottsági határozatot az érvényesithetés stá■ diumába tehessen, azonban már 13-án éjjel távozott
■* Tiszaföldvári levelezőnk iija nekünk: Folyó hó
körünkből.
2-án a „Tiszaföldvári polgárikör" is mély gyászszal
— Az alispán ur pedig f. hó 15-én Jászberénybe
ünnepelte meg SimonyiErnő hazánk nagy fia em
utazott, hol a volt jászkefül éti székház eladása tár lékét s halálát. A kör udvarán, szabad ég alatt, a két
gyában tartandó értekezleten elnökölt; ma pedig helybeli prot. egyh. harangjainak zúgása mellett nagy
közönség gyűlt egybe S áhítattal hallgatta a felkent 8
a szalók-abád-t-beöi vizrendező társulat gyűlésében
emelkedett szellemű beszédet tartó ref. s lelkész urat.
vesz részt.
A beszéd előtt a „Szózatot," utána a „Hymust" zengte
Aszavaztatás uj módja. A jászságban tör
a tömeg. Valóban ily ünnepélyek kiemelkedve a hétköztént, hogy a városi képviselő választási előmunkála napiság egyszerű köréből, maradandó nyomot hagynak
tokra nem akart* minden képviselő menni a városhá magok után s ápolják, élesztik a hazafias érzést népünk
szivében.
।
zához, — kapta magát egy városi tanácsos, négy
— Sárközy Aurél csokra. Megyénk e derék kép
fegyveres városi pandúrral hajtatott fel több képvi
viselőjét Madarason időzése alkalmával a madarasi
selőt, hogy az ő malmukra hajtassák a víz a szava
zat-többség folytán. Oh de! kaján sors, a felhajtott szépek egyike —.nevét nem sikerült kitudnunk — szép
képviselők fele jobbra, fele meg balra „szavalt"; és virágcsokorral lepte meg; e csokorral lépett Sárközy
igy a tanácsos ur tekintélye p a c s b a n maradt. Hol a község tanácstermébe, s feledékenységből a zöld
történt ez? Majd megmondjuk alkalmilag a többit is. posztós asztalon hagyta azt távozásakor. Egy fiatal
ember megtalálván a remek csokrot, egész lelke
— Kiállitáa. Mint értesülünk Triesztben f. év
augusztus havában ipar s terménykiállitás lesz. Óhaj sedéssel nézegette s forgatta kezei között mig végre e
tandó volna., ha megyénk és városunk is kivitelre szavakra fakadt: „Fogadja Nagyságod \ tőlem . . j."
képes termékei által képviselve lenne. Ha azonban — de a következő szavakat hirtelen meg nem talál
másnemű iparczikkek előállítása az idő rövidsége hatván egy másik jelenlevő következő szókkal fejezte
már lehetetlen: üdvös lenne, ha legalább a ki«uj— be a megtört mondatot: „feledékenységének
zálogát!"
szállási gyékény fonás már eddig mindenütt
1 • Kunhegyes városába! M olnár A la d ár sír
általános tetszésben részesült termékei szerepelnének',
'emlékére begy ült 5 frt 10 kr.— Ehhez járultak:
a trieszti kiállításon. Ez ügyre vonatkozólag a mai Nagy Péter igazgató tanár 1 frt, Balog Dániel tan.
iparrovatunkban megjelent fölhívást ajánljukaz érde 50 kr. Császi Ferencz tan. 50 kr. Juhász Pál tan. 50
kr? Herbály István tan. 50 kr. Séllei Péter tan. 30 kr.
keltek figyelmébe. /
— A városi közpénztárnak 1881. évi számadása Cserhát Gerzson tan. 10 kr Feuerman Manó tani 20
1882. évi april bó 6-tól számított 15 napra, a város kr. GyÜre László s. lelkész 40 kr. Csfriák Gyula,
ház tanácstermében közszemlére ki van téve. Ezen kántor 60 kr. összesen ; Sfrt, 10 kr., továbbá Tiszaszámadásra nézve, kitétel ideje alatt, minden adófizető Sas községből Posta Sándor ref. néptanító 50 krt,
Szabó Imre ref. néptanító 30 krt, összesen 80 krt
lakos észrevételeit megteheti.
adtak, mely psszegert fogadják a t. ez. adakozó urak
— A honvédelmi minisztérium a rokkant kato
nák és honvédek részére járandó pótlék kiszabása hazafias köszönetemet. Szolnok, 1882. april 11-én.
körüli eljárásra nézve szabályrendeletet alkotott, a Bárdosy Gyula kir. tanfelügyelő.
mely szabályrendeletet a városi adóhivatalban az
érdekeltek megtekinthetik.
A város képviselő testületé 1882. évi április
.
NYILTTÉR.*)
hó 5-én tartott gyűlésében kelt határozatával a piaczi
' és vásári helypénzszedés tariffát, valamint a czövekKöszönet nyilvánitás.
bér tariflát is módositá, mely ellen april hó 6-tól
májuk 6-ig minden adófizető lakos, a megye közönBoldogult nőm a „FONCIERE" budapesti biztosító
ségéhez felfolyamodhatik.
társaságnál volt életbiztositva, melynek foügynöke
— A fbfiapitáiiy irat felkérjük, miszerint intézSzolnokon L a c zkó János ur,ki amint a halálese
. kedjélc/hogy a bérkocsikba az árjegyzék függesztes- tet előtte igazoltam, a biztosított egy ezer forintot
f
eék ki Es utón a visszaéléseknek, melyek igen gya- azon peresben kifizette.
Midőn ezt nyilvánosságra hozom, s Laczkó
koriak eleje vétetik.
/
— Egy temetési meoettel találkoztunk nagy csü János úrnak is köszönetét mondanék, egyszersmind
e társulatot a nagy közönség általános pártolásába
törtökön délután, midőn az már a temető felé haladt. ajánlani szoros kötelességemnek tartom.
1 Egy kis koporsó dúsgazdagon fel volt koszoruzva a
Szolnok, 1882. apr. 11-én.
gyászkocsin, utána pedig a 68. gy.-ezred tisztikara s
Kr&mer Lipót,
nehány altiszt haladt, díszben, végre több fogat, meI
bálán.
. lyek egyikén két gyászba borult urhölgyet láttunk.
•) E rovatban foglaltakért mm folalőa
* asark. ■,
Megható volt é • komoly gyászmenet, mely hihetőleg
------------- í
' valamelyik főbb tiszt ur elvesztett kedves gyermekét
illette.
— A városi képviselő testület
' ’
Szolnoki piaczi árak,
;
Búza legjobb 100 kiló 12.30 közép, 11.30, silány .
11-70. Kétszeres legjobb 10.80, közép 10.50, silány'
10.------- Rozs legjobb 9.50, közép 9.20, silány 8.4: *
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.40, silány 7.—. —
Zab legjobb 7.60, közép 7.40, silány 7.—. — Köles
5.50. Kukoricza 6.80. —— Burgonya kilója 4.-—. —
Szinliszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 21.— ,—
Kenyér 100 kiló 17.—. —• Derese 100 kiló 5.50. —
Széna 4.—; — Borsó 100 kiló 14.------- Lencse 100
kiló 18.—. — Bab 11.------- Köles kása 11.50 Haj
dina—.—. —’ Búzadara 100 kiló 24.— — Árpa
kása 100 kiló 14.50. — Bor uj 1 hectoliter* 24 frt.
ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pál inka
liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.------- A Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya-bntött' kilója 70 kr. — Közönséges gyertya, 60 kr. — Szappan 40 kr. — Marhahús 48 kr. — Szalonna :7Ó kr.
— Disznó-zsír 80 kr. — Marhá-zsir 40 kr. — Repess
olaj 40 kr. — Len-olaj 46Íkr. — Napszám: férfi,
ellátással 5Ö kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyarmak ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
'
Vasúti
menetrend.
Indulás Szolnokból:
Buűapsstro Ozogféű felé:
4
4
3
- 7
óra
óra
óra
óra
54
23,
27
09
p.
p.
p.
p.
éjjel gyorevonat.
d. ni uemélyvonat.
hajn. vegyeavonat.
este tehervonat.
!-
Hatvan felé:
5 óra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. u.
Axad-Tomessvár felé:
.10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
Püspökladány-Debroozon felé:
11 óra 10 p. d. o., 10 óra 21 p. éjjel, a 12 óra 18 p. éjjel (fyv.
Érkezét Szolnokba:
Budapest-Czegléd felöl:
10 óra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 18 p. éjjel (gyoraV.)
Bátrán felöl: 10 óra 88 p. d. e., 11 óra 48 p. ^jel.
AraéLTomezvár felöl: 4 ó. 45 p. d.
3 ó. 47 p/h^n.
Fűspöldadány-Dobroozon felöl: 4 óra SS p. d. u., 4 óra
í
H pere* hajnal.
Felelő* Bzeíkeutő: Pásztor Porosom
Bérbe adandó magtár.
Terebély András urnák a
' Molnár-utcziban levő háza alatti
•Jf magtár, ÍJJ
I
kedvező feltételek mellett, azonnal
f
bérbe adandó,
.
Értekezni lehet PÁSZTOR f
FERENCZ ügyvéddel Lakása: h
búzapiaczon. *
|
■
3— 3
Tudósítás
kézműveseknek és munkásoknak, kik ...
Amerikába akarnak kivándorolni.
Az éjszak-nyugati Monka-ntaaitt iroda rWMgébon,
képes & jövő évadban 6000 embert, az iparnak min,
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátnL
Keresünk embereket, vasúti társasáookhOZ. hidépttáshez, henger*
vaMMod^^
malmokhoz, oépmüMIyekhez, szén- éo vaahányákhoz, ki
töréshez, majorsághoz, fSidndvelésbez. Esen munkála
tok többnyire független társulatok által vezettetnek.
— Chicagóból, a különböző rendeltetési helyekre SZSbad-számtást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek. ■
Az irodában a szolgálati személyzet által Hű
den nyelv beszéltetik.
,
Az utazók szállítására nézve, minden utasítás
végett, tessék a császári német konzul által bejegy
zett fö-ügynökünkhöz FaaHtaber A. V. úrhoz, Haabni,
Alté Gröninger-Strassa Nro 4.,. fordulni
lé ée megbizhaté ágensek aHadMaztatnak.
XXMXXXXMMXMXXXXXXXXX
5928.
Jász-Nagykun-Szolnokmegye
bizottsága f. évi april 5-én
a
határozatával
alatt kelt
gát
földmun
kálatának elkészíttetését
Ezen földtöltési
15973 frt 60
úgyszintén
kimondván, az ajánla
Orvosi tudományos
munkálatok költségvetérikrban irányoztattak elő.
a Ho< JánM-félé maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-SZOT van királyok
és császárok VÜtal kitüntetve,
rűen lepecsételve nyújtsák be. Az ajánlattevő a
erről
köteles
lathoz csatolni.
A részletes feltételek s tervek a szolnoki
építészeti hivatal helyiségében hivatalos
órák alatt megtekinthetők.
Az elkésetten vagy nem szabályszerűen be
nyújtott, továbbá a nem
nem
látott
ajánlatok
világos, óvadékkal el
egyszerűen
mellőztetni
Az ajánlatok a határidő letelte után azon*
nal és nyilvánosan fognák felbontatni.
könyvnyomdája
és egyedüli készítője Hoff Jánóe-féle malátakivonatnak
udvari szállítója a legtöbb európai fejedelemnek, Bécs
Grabenhof Branentrasse Nro. S. Iroda és gyári raktár
Graben Briiunentrasse Nro. 8.
Szolnokon, a búzapiacion,
Hivatalos gyógyjelentés.
elvállal minden e szakmába vágó munkákat, melyeket a
budapesti árak szerint a legdíszesebben kiámt
Fő- és speculationális
vételeket^ a szabad speculatió, cons^rtiomok, és
praemhmok Minden conbinatipftan
eszközli reália és dicsérettel sUsasarve, aradetl
,
Sípos Orbán,
Bécsi börzén
a „Leltha“ (Halmai) bankház, Bécs, SchottenRing 15. Szakszerű, gyors és kipróbált feMáeositás, ttmrati avisók, a Leitha pénzügyi és kisor
solási próba számai, valamint tartalomdúsrfolyéiratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
fospeculationáljs nemek és papirok magyarázata
stb.) bérmentva és ingyen.
'
Főraktár Zzalaakoa Kaasspart X^Lazló
fkazertxlatébaa. Jászberénybe*: SzU▼ási--------UszlóaáL
12—11
2—2
882
tkv. 888...
I lsso ik ®vl»cn 80000 p»laek, ISSUk évben *05.000palack lett clsaAlHtvmY
hazánk, egyik legscénsavdűsabb
A szolnoki kir. járásbíróság mint
telekkönyvi
E
részéről
hatóság
köz
Bagossy KAw
roly végrehajtatónak iözv. Fülöp f
Péterné szül. Sehv4rez Gizella /
hírre tétetik,
v
hogy
végrehajtást szenvedett
savanyuvize
09
3
।
(
Árverési ímhUnyí /
AmohaiAGNES-torrás
•
árfolyamok szerint..
MT Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Óvás.
Minden maláta készítményen védjegynek (mellképo Hoff
János feltaláló és egyedüli gyámoknak álló gömbölyded
alakban, alatta Hoff János ^névaláírásával) kell lenni. A
honnan a alódiság ezen jelvénye hiányzik, mint hami
sított visszautasítandó. — Az első valódi Hoff Jánoe-féle
nyálkaoldó maláta mellcsukorkák kék papírban vannak.
Szolnok, 1882. april 7.
r
Haffner1 Sándor és társai
Melyet dr., Granichstitter es. k. városi orvos Becsben
adott ki: „A Hoff Jánoe-féle maláta készítmények neve
zetesen a maláta kivonati egészségi sör az egyesitett
maláta csokoládé, a mell maláta cznkoikák megvizsgál
tattak Kletzinszky tanár ur vegyelemzése alatt. Vannak
benne részek, melyek az emésztési szervek gyengeségé
nél, as altest rendetlen czirkulátiójáról, úgy mint mell
nehézségeknél leaoványodás és a hideglelési hajlam meg
nyugtató és erősítő tulajdonságánál fogva eredménynyel
hasznáitatik.
Dr. GraaiehztMtOZt es. k. városi orvos Becsben.
Btftrfk herczeg azt mondja: a Hoff-féle maláta
kivonat jó izfi es erősítő, ▼rULgál gróf táborszernagy ■
jó izd és erősítő gyógyhatású tápláló italnak nyilvání
totta és reggelire issza. A köhögés és rekedtségnél is
sikerrel alkalmaxtatik, Lucca, Nilson asszonyok és Né• mau Vachtel urak (világ nagyságok) által.
elismervényt az aján
szóló
. yirág-magvak
Feltalálója
ajánlataikat folyó évi
óvadékot
és
JáaOS urnák, mint es, k. szállítónak, a koro
nás arany árdemkereszt tulajdonosának, magas rendjelek
lovagjának.
april 20-ának déli 10 órájáig Jász-NagykunSzolnokmegye igtató hivatalában szabálysze
800 frt
gazdasági-, vetenfény
ít köhögési, valamint gyemer-, mel-
Felhivatnak tehát vállalkozni kívánók, hogy
zárt
s zleletek
és töd
krban vétetett fel.
letenni s az
fűszer kereskedéséhez,
april hő 20-át tűzte ki.
hatlan földmunkálatokat 1000 frt érték erejéig
már elkészíttette, az előirányzat 14973 frt .60
megye pénztárában
legjatáayosabb árak sseUett kaphatók -
Medgyesitestvérek
3—1
Minthogy azonban a törvényhatóság a halaszt-
ezen munkálatokra
idei töltésű
nto- is h-ásvínnÉÉ £
lönféle
Lévay András. í
közigazgatási
633. sz.
szandai
tok megtételére f. évi
kir.
Van szerencsém- a tisztelt fogyasztó
közönségnek tudomására hozni, hogy kü
A Rőzsa-utczában 1S8&
alatt lévő házam szabad kéz
ből eladó.
1882.
leg
Eladó ház
elleni
100
tási ügyében a . karczagi
s.
s
IQ
I ifőnő szollatot tesz főleg az emésztési zavaroknál a a gyomornak az idegrends/er bánUlmain alapító hajaiban. Általában a víz mind azon kóroknál
kiváló figyelmet érdemel, melyek hen a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivonatos.
£
vényszék területén lévő,
noki 167.
sz.
tjkvben
kir.
tör
a szol-
s
2938
sz. alatt felvett 766 Q öl szántó
föld s a szolnoki 2963. sz. tjkvben
255 h. r. sz. alatt 2090 régi számú
ház, és beltelke 1882. évi jnnina , *
hó 10. napján d.
Borral használva már is kiterjedt kedvességnek örvend.
Fris töltésben mindenkor kapható
következő feltételek mellett:
1. Kikiáltási ára a szolnoki 167?
EDESKVTT L.
59 kr, a "szolnoki 2963. sz. . tjkvben
sz. tjkvbeli szántó földnek
132 frt
frt, melyen alul is
az
bocsájtott birtok
kitűzött határ
a
árverés alá
időben el fog adatni.
2. Venni szándékozó tartozik bá
natpénz fejében az elől_ említett fogatlan árverésekor
Msolnnkon » Monszpart L. és Medgyesi testvérek üzletében.
o | I88O-ik évben 80.000palack? 1881-lk évben aog.ooo palack lett cIsmUÍh^ŰJ
13
fit
az utóbb ehditett árverésekor pedig Azl
25 fit 10 krt * készpénzben vagyai
Óvadékképes papírokban letenni.
f ’
Az árverési feltételek
iklfiUO lAKÁS 1
AlAUU V lUlkUU I
?
raktárból áll,
ko°yh*, pince, fágkamra ég 1
május elsejére
bérbe kiadandó. Tudakozódhatni: as ott lakó fűszerüzlet tulajdonosnál.
,
.
““j®™" íp®1* HrnoWd-fíle tóiban egy hktt,
. .r
&oln<*, 1»8>. Nyomott
•
1—1
f
25 krtJ /
ezen bíró-
ság telekkönyvi hivatalában a hiva
A
.
f
foglalt ház és belteleknek pedig 251
. yn.lt. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren.
Ugyani- téu minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőkben.
VJaaJx
‘
h. r.
e. 10 órakor aszolnoki kir. járásbíróság árverező
helyiségében el fog árvereztetni a
1
í
frt tőke és járulékai iránti végrehaj-'
talos órák alatt megtekinthetők. *
A
kir.
könyvi
mint
telek
Szolnokon,
1882.
járásbíróság
hatóság
Csefalvay,
kir. aljárásbiró.
-
. évfolyam
Előfizeted fa*:
vidékre postán küld™.
.
Szolnok, 1882. április 23-án.
Megjelenik hetankint
i,
egywer: M
JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK.
helyben házhoz hordva,
Egész évre
279
17
5 frt.
• a vidéki példányok is
ugyanakkor postára alatnak. Szerkesztőség: Szol
nok, bozapiacz, 13:H>. sz. a.
hová alap izeik mii ré>zét
illető közleményeken ki vili
aa előfizetési pénzek s min
den egyéb dijak is küldendők
Ide küldendők a postai fetszólamlások is (recIainstiQ.)
Egyes szám ára 10 kr.
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL. '
Előfizetések és hirdetések
a szerkesztőségiéi,
felvétetnek SZOLNOKON:
.váHd-Rgyvéd irodájában; Vakra, JLAzzlö ur Ozletébeu;
'minden fővárosi és a bécsi hirdetési irodákban és bármely
kit. postahivatalnál.
Kéziratok
esak ismert kezektől fogadtatnak el s azok vissz* nem
adatnak.
esak előlege* díjazás mellett közöltéinek.
Nyílttéri közleményeknek minden eentiméternyi magassága,
három hasábos szeletnyi taré 75 fajával számittatik . ugya
hirdetmények, mint a nyílttéri közlemények beküldőit a ki
fizetésért feltétlen kötelezettség terheli.
■wiwuj 1 ••Tel*;
l-«xer hirdet™
Az 1877.
évi
XXI.
úgynevezett kisebb polgári
IL
‘ 7
Bélyefldij minden beigtatásnál 3Ú kr.
Többszöri MrdsUuél
Kamarai felirat
t. czikkre, mely
az
peres ügyekben az
Mert
nem
kell
ám azt gondolni, mintha
a
ügyvédi képviseletet majdnem teljesen kizárja,
és
más alkalommal elmondottuk nézeteinket ; most
ezen „képviselők* fáradságaik diját az őket
megbízó ügyfelekkel épen úgy, vagy tálán még
jobban meg ne fizettetnék, mint az ügyvédek/
törvények,
valamint az ezekkel kapcsolatos miniszteri ren
az 1881. évi LIX. t. ez. 11. §-ra kívánunk hi
vatkozni, mely megengedi, hogy a felek mago
ügyfelek tehát ez úton
költségektől megkímélve.
a legújabb
kat sommás perekben megbízott által is képvi
Ellenben ki vannak téve a felek .több olyan
károsodásnak, melyektől ügyvédi képvisélet mel
^A
<
H i r deté s e k
Hirdetési dijak:
törvénykezés
törvénykezési
a
terén a
eljárás
végrehajtási
csődtörvény,
módosítását
eljárásra
tárgyszó
vonatkozó
deletek életbeléptetése által épen
időben lényeges ujitások történtek.
seltethetik, kik ha ügyvédi jogosultsággal nem
Mennyiben felelnek meg ezen újabb törvé
Bionak is, a feleket a kir. járásbíróságoknál nem
nyek a gyakorlati élet szükségleteinek, azt majd
a tapasztalás fogja megmutatni; ugyanazért még
csak a tárgyaláson képviselhetik, hanem a fe
lek nevében mindennemű írásbeli beadványokat
most nem látjuk helyén
is korlátlanul készíthetnek.
natkozólag
részletes
valónak, hogy ide vo
bírálatba
bocsátkozzunk,
egyet azonban nem hallgathatunk el, azt neve
Tekintve már most, hogy a sommás eljá
rás köre ugyanazon törvényczikk 13.'§-a által
zetesen, hogy’ az újabb törvényhozásnak abbeli
tetemesen kitcijesztetett,
törekvése, miszerint az
ügyvédi kar
könnyű belátni,
hogy
lett meg ? lennének óva.
.
Ügyvédi jogosultsággal
lők, a törvényekben
épen
nincsenek a
-
H
nem biró képvise
és törvénykezési
eljárás
ban kellő jártassággal többnyire nem bírván,
képviseltjeik érdekeit nagyon könnyen veszélyez
tetésnek tehetik ki és oly bonyodalmakat idéz-?
hetnek azokban elő, melyekből a felek csak
működési
a 11. §. által a zugirászatnak oly tág tér nyit
nehezen, és sok
összeszorittatni czéloztatik, az
újabban életbe léptetett törvényekben is nyilat
tatott, minőnek az eddig soliasem örvendett, és
ez által mind azon törvények és rendeletek,
mely veszélynek a felek, ha ügyvédek
képviseltetik magokat, kitéve nincsenek,
kozik; a minek aztan az
hogy
melyek az eddig is nagyon elterjedt és sok pa
mellett, ha az ügyvéd
ügyvédek száma még mai na
naszra okot szolgáltatott zugirászat meggátlására
alkottattak, ügy szólván hatályon kívül helyez
elhanyagolja, vagy hibát követ el, van törvény,
köré mindinkább
mig egyfelől -az
a következése,
pig is folyvást szaporodik, addig másfelől tőlök
a megélhetés tisztességes eszközei egymás után
vétetnek el, a ekként az ügyvédi kar vagyoni
elszegényedése s ezzel együtt a köztisztelet és
bizalom
tekintetébeni hanyatlása
idéztetik elő.
tette^, mert a jogositatlap zugirászt, ki a felek
nek sommás perekben bíróságok előtti képvise
letét s azok nevében mindennemű peres bead
költséggel
bontakozhatnak ki,
ügyfelének
által
és e
képviseletét
melynek alapján őt felelősségre lehet vonni; de
ha a „megbízott* hanyagolta vágy rontotta el,
e tekintetben az ügyfelek vagy épen nmn1 vagy
csak igen kevés
meik orvoslását.
esetben
nyerhetik
meg sérel
1
Nem lehet semmi szavunk az ellen, ha az
ványok készítését, ha szinte üzletszerűleg fogja
is ezentúl folytatni, — a megérdendett bünte
ügyvédi működés kör azon indokból szorittatik szőkébbre, hogy ez által a törvénykezés
téstől mentesíti maga a törvény, melyre támasz
kodva, visszaéléseit büntetlenül, sőt a törvény
Tehát nem pusztán az ügyvédi kar, hanem
még sokkal inkább az ügyfelek érdeke kívánná,
hogy a törvénykezési eljárás idézett szakasza
egyszerűbbé, gyorsabbá, és az ügyfelekre nézve
óltalma alatt gyakorolhatja.
minél előbb oda módosíttassák, miszerint a felek
kevésbe költségessé tétessék; de méltán kifogá
solhatjuk azt, hogy e megszorítás által az ügy
Könnyű
belátni,
hogy ez
(
egyetlen szakai-
mind azon esetekben, melyekben ügyöket
sze
szócska, mily nagy mértékben sújtja az ügyvédi
kart, és-mennyije megbénítja annak életerejét^
mélyesen előmozdítani nem akarják, vagy nem
képesek, ügyvédi képviselet igénybe vételére
tígy lehet, azok még nagyobb károsodásnak té
a nélkül,
utasittassanak.
tetnek ki.
segítve lenne.
feleken épen semmi könnyítés nem történik, sőt
hogy ez által
az ügyfelek
érdekein
'
.
hidegvérű és egykedvű öreg legény volt; s mióta az. időt, mig Isten Ítélete elvonuland szerencsétlen faParaszt-Sűlyre visszakerült, nem emlékezett rá senki, Injok fölött. <
hogy valakire valamiért csak megneheztelt volna is.
Egyszersmind felkérték elöljáróik közül a két
Azonban a jó embert ez időben még is kivette legértelmesebbet, Borbély Ignáczot és Bokor Pétert,
komolyságából egy különös eset.
hogy előadván az egész szomorú esetet, értesítsék és
Az alvajáró.
kérjék meg eziránt a nemes-sülyi hadnagy Patak
Rozzant
házát
tudniillik
már
vagy
két
hét
óta
— Történeti beuély. —
. ,
hűségesen meglátogató — egy kuvik madár s éles Simon áram ő kegyelmét. ,. /
Irta: K. K.
és szűnni nem akaró, csivajgasával mintegy boszantani látszott a vén katonát. Eléget zavarta és hajioktóber 28-ika s a nemes-sülyi hadnagy
n.
gálta onnan, de mind hasztalan; a madárnak nágyon .Patak Simon uramnak díszes nevenapja vala.
megtetszett a tanya.
Nagy volt a készület az ö nemes kúriájánál
,
Paraszt-Sülyön, nem messze a templomtól, kiszá
A mi sok, csak sok... ! hiszen épen ha vesztét megtisztelt vendégek szives fogadtatására. Már jó
/
radt vén akáczfák között állott egy rozzant kis ház.
Nagyön gyönge épület volt, falait czölöpök óvták a akarja a szemtelen kuvik madara, ám legyen/ —* hajnal óta lobogott a tűz a kemenezékben, a kalács
kidülőstől; bogárhátu, korhadt a csaknem földdé vált gondoló Gönczöl Mátyás — és megtölté a nagy pus meg már régen kisült. A sok apró marha pedig, még
tetején pedig egész növényzet indult zöld mohából kát oly szándékkal, hogy jövő éjen az alkalmatlan a Mnkát w ide értve — csak úgy omlott rakásra;
látogatót agyonlövi.
,
és két hordó jóféle egn bort is csapra vertek.
és szapora kövi rózsából.
. yendégeket azonban nem volt szokás hívni még#
Lesbe is ült még jókor a sötét akáczfák tö
Elszánt ember lehetett, ki ez omlatag viskóban
vénél s fölhúzván kulcsával a vén fegyvert, várt akkori időben a névnapra.
mert lakni.
'
De nem is kellett arókat hívni: a reggeli
egész nyugalommal és türelemmel. A madár ponto
Es ilyen elszánt ember volt Gönczöl Mátyás, a san megjelent és elkezdé szokott nótáját. Es a puska templom után azonnal önmaguk jószántából is kez
rozzant kis háznak lakója s tulajdonosa. Kivénűlt, elsült. Nagyot durrant . . olyan nagyot, mint mos dőnek gyülekezni
>
1
kimustrált katonaviselt ember volt ő, s egyszer-más- tanában akár egy ágyú.
Elsőben eljött Mogyoróssy Benjámin, — a derék
szor annak idején farkasazemet nérótt a törökkel
De, oh Istennek csodája! A durranástól-e vagy tiszteletes az ő becsületes káplánjával Tisztes Ferencz
Mikor sok hányás-vetés után Paraszt-Sülyre vissza
urammal. A tudós tiszteletró ékes beszédet mondott
tért, nem hozott egyebet haza, mint erőteljes vénsé- mertmár megunták a szú ette szarufák az életnek mely után a gazda szives kérésére a vendégek leteleget, bő tópasztaltságát és egy idomtalan nagy pus terheit: elég az hozzá, hogy e pillanatban a ház pedtek.
kát. Paraszt-Sülyön akkortájban még ilyen ingókkal teteje lerogyott s beütve terhével a padlást is, az
. ^ttek a többi jómódú atyafiak és elöljárók.
g
is meg lehetett élni, mert a vén katonát mindenki egész romhalom a négy faTTioXé^zuhant.
Kaki
elmondván
a
mit
tudott,
helyet
foglalónak
egy
Abba a házba nem mehetett többé senki.
szerette. Hiszen aki egész életét a haza védelmének
más mellett szép sorjában a megtérített asztal körül
Gönczöl Mátyás felocsúdván első meglepetéséből,
szenteké, hogy ne lett volna az kedves és tiszteletre
és beszélgettek egyetmásról, az őszi termésről és az
méltó még a gyermek előtt is. Ezenkivüt a füvek nagyon, de nagyon megrettent. Hiszen ő saját házára időjárásnak mivoltáról.
' ‘
lőtt
;
erre
pedigoaljóslatú
jövendölés
van
kimondva
!...
gyógyerejét isismervén, az öreg emb*r bő tapasztaltE közben pedig eljött az ebéd ideje is, és nagy
Alig
várta
azért
a
hajnal
hasadtát,
tüstént
össze
Ságénál fogva sok gyógyithatlannak tartott sebet és
örömmel, vigalommal ültek az asztalhoz. Jó volt az
nyavalyát kiorvosolt; a miért még inkább tisztelték vissza járta az egész falut, elbeszélvén nagy lelki étel, de az ital sem volt alábbvaíó, elannyira, hogy
í
és szerették. Ami pedig a nagy puskát illeti, . ez a szomorúsággal, hogy ő saját házára lőtt.
némelyeknek fülei már melegedni kezdőnek A hám l 1
A népségnek azonnal eszébe jutott Farkas Etel gazda, Patak Simon uram pedig a nagy örömnek *
vén Gönczöl Mátyást híres emberré tette. Mert szen
vedélyes vadász lévén, sok nyulat, túzokot és vad boldogtalan jövendölése, az ö jövendölése pedig szó- miatta mar szinte boglyos is kezdett lemm
Indát hordott olykor-olykor a vidéki tisztelendő és ról-szora be szokott teljesedni.
E pillanatban jött be a két paraszt-sülyi kül
vitézlő nemes uraiméknak, melyekért aztán szép ajánEgytől-egyig senki sem kételkedett ebben; miért dött: Borbély Ignácz és Bokor Péter.
* dókban részesült. Egyébbiránt Gönczöl Mátyás, mint is egy szivyel-lélekkel elhatározták, hogy összeszedvén
Patak Simon, mint aféle nyers, nyakas ember?
aiéle mindennemű viszontagságon keresztül-kasúl ment I becsesebbjeiket, költözzenek át a szomszédos nemes- nem várt alsóbbrendű vendégeket 8 egész megvétésés kenyere javát megevett ember, nagyon csended | sülyi jó Sárátokhoz, jóakaróikhoz, bevárandók ottan sel fogadta őket
0
;
.
TÁRCZA.
— A szolnoki városház építése a Makay Endre
plebánosi javadalmazással terhelt telki birtokát más
|
fővárosi
építész pályanyertes terve és Koczka Nán
vallás-felekezethez tartozó egyének .egészben vagy
A tapintattal szerkesztett „Zala* egy csikket részben megvásárolják. Kérdés, mi fog történni a papi dor éa Kerek József ajánlata alapján, mely szerint a
hős legközelebb, melyet fontosságinál fogva mi is járandóság kiszolgáltatására nézve, miután ezen teher városháza építését 98,600 forintért elvállalják, elfo
a telekkönyvben kitüntetve nincs?
sietünk közölni.
gadtatott s ennek alapján a közgyűlés az elfogadásra
Timon Ákos győri jogtanár tollából jelént meg
Ha a birtok egészben száll át valamely más
ily cziin alatti jogtudományi irat, —- úgy mond a felekezetű tulajdonosra, ily esetről egy 1880. évi ajánlott tervek és módozatok szerint a városház, ki
csikk, — melynek dús tartalma, szakértelembeni elő április 4-én 9259. szám alatt kelt miniszteri leirat építését elhatározta.
adása a kath. clerusnak e tárgybani helyzetét és intézkedik, melyben kimondatott az, hogy a papi jé*
' -^izgalmas jeteMt a vasúton. Az „E—b“ után
jogosultságát világlatba helyezi.
randóságok nem az egyés kath. híveket, hanem a közöljük e sorokat: Szolnokról -a lövetkezö rémületei
Mintán azonban a kath. hivek nem mindenütt a volt úrbéri telkeket bíró összes lakosokat terheli,
nárbér czimen róják le kötelmüket illetékes lelkészük miért is az illetmény kiszolgáltatása alul még a esetet táviiják lapunknak: A magyar államvasutak
iránt, igen sok helyen a megye látogatási jegyző zsidó birtokos sem szabadulhat; azonban mily zava tiszavidéki vonalán, Kis-Ujszállás és Fegyvernek közt
könyvek alapján létesült szerződések folytán, az akkor rok támadnak és mily bizonytalanság áll be akkor, az utasok izgalmas jelenetnek voltak tanúi é hó 17.
létezett úrbéri telkek aránya szerint állapíttatott ha az úrbéri teikek többeknek és több részletben adat d. n. 4—5 óra közt. A'LIl-dik osztály egyikr kupéjá
meg a lelkészek jövedelmét Kiszolgáltató kötelezett nak el; míkép és ki által határoztalak meg a papi
nak ajtaja felnyílt és rajta egy tíz éves kis leány
ség, ném lesz tehát felesleges, bá ezúttal a plebánosi adózás aránya.
járazdóság e neméről fogunk szólani.
Rendezni kell tehát a katholikus autonómiát s kibukott a sínek mellé. „Jaj Ilonkám!“ kiáltással pe
A kath. plébánosok javadalmazását tárgyszó evvel kapcsolatban a canonica visitán alapuló plebá dig rögtön egy asszony^ ugrott a kis. leány után. —
canonica visíts az 1802. évi generális conscriptio ki nosi járandóság kérdését is a változott viszonyokhoz Minderről a többi utasók jó darabig mit sem tudtak.
folyása, mint ilyen alapon nyugvó, a volt úri hatóság képest szabályozni; mert eteen teher a telekkönyvben Abból a kupéból, honnan a gyermek kizuhant, azon
és az úrbéres birtokálloínányt kezelő kath. volt úr feljegyezve nem lévén, a hátralékra nézve a bírói
béres lakosság nevében a clerussal köttetett, s ezen árveréseknél sem jön figyelembe, holott ha e tartozás, nal egy megrémült férfi szállt ki és kétségbeesetten
chnonica visita jelenleg is érvényben van.
hasonlóul a szőlőváltsághoz, a telekkönyvekben felje kiabált, azután végig ment az utas kupék mellett ott;
Eszerint vannak helyek, hol a plebánosi járan gyeztetnék, a birtok megoszlása vagy bármikénti hol tilos a járás és csak a konduktornak' van meg
dóság párbér czimén szolgáltatott ki, vannak ismét eladása esetén az uj tulajdonos által valláskülönbség engedve. A szintén e vonaton utazó Péchy Jenő or
oly plébániák, hol az úrbéri birtok képezvén az adó nélkül viseltetnék, mint hátralék, biztosítva lenne és
szággyűlési képviselő kitekintvén a kocsi ablakán,
zás alapját, ezen bírtok arány szerint határoztatott a kiszolgáltatás aránya is meghatároztathatnék.
meg a természetben kiszolgáltatandó plebánosi illet
Ezen kérdés elől kitérni most már nem lehet, megállította az idegent s kérdőre vonta, hogy nem
mény ;' ekkor határoztatott meg a plébánia földek mert lehetetlen ezen bizonytalan és kétes állapotnak tudja-e a szabályt ? A rémült férfi. kétségbeesetten
átívelése is, mely szerint a plébániához tartozó koz- további fentartása, annálkevésbbé, mivel egyrészt a rebegte, hogy egy kis leány és egy asszony ott ha
< ségek, mily arányban tartoznak szántani, aratni és birtokeladás teljesen korlátlan, másrészről az általá vernek a vasúton s talán eddig végok is van. A kép
kaszálni, hány öl fát kötelesek felvágni és a plebá- nos elszegényedés folytán tűrni nem lehet, hogy az
viselő rögtön zörgetett a kocsin ülő konduktornak,
nps udvarára szállítani.
alsóbbrendű papság*, mely eddig állásához mért ja
Ezen szerzödvények a püspöki látogatások al vadalmazásban részesült, jövőre a nélkülözéseknek röviden előadta a balesetet, mire megkezdődött a vész
kalmával szükség szerint módosíttattak, de soha el tétessék ki.
jelzés. Csakhamar megállott a vonat, majd pedig
nem töröltettek, sőt mindig megerősítve gyarapitKaváaz János.
vissza indult a szerencsétlenség színhelyére. Már négy
tattak.
őrházon túl haladt a vonat. Az utasok először a ko
Mintáp azonban ezen egyezmények oly időben
csikat nézték; hogy nem láthatók-e vérfoltok? Min
létesültek, midőn a jobbágyok az úrbéri telkeknek
denki attól tartott, hogy a legborzasztóbb elgázolást
tulajdonosai nem voltak és igy ’• a birtok eladására
HELYI HÍREK.
‘í
sím valónak jogosítottak, a plebánosi járandóságra
fogják látni. A kocsikon a vérnek nyoma sem volt.
vonatkozó szerződések sem az úri hatóság alatt álló
— Szoktok város kápviseiőtestöletéiiek f. évi febr.
A szerencsétlen leányt és asszonyt egymásra borulva
jobbágyok, hanem az illető földesurak vagy ezek hó 18-án tartott ülésén a közs. iskolák tanítóinak
találták a sínek mellett, a töltésen. A gyermek is
meghatalmazottjai és az egyházi főhatóság küldött
fizetés-felemelése
tárgyában
hozott
határozatát
—
erősen,
bár nem halálosan, meg volt sérülve, az anyá
jei között létesültek; 1848 után pedig, midőn t.i. az
úrbéresek a telkek tulajdonosaivá lettek, az 60-es melyet annak idejében tüzetes bírálatunk tárgyává nak haja összekuszálva, kaija felhorzsolva, arczán
években tett fopásztori látogatások alkalmával a szer tettünk — a megyei közigazgatási bizottság — te nagy ütés nyomai. Föltették őket a kocsira és Szol
ződések újból felvétettek és a községek akkori elöl kintettel a képviselőtestületnek 1880. nov. 3-án tar nokig szállították. A konduktor sorba járta a kun
járóinak befolyásával megerősittettek; ekkor azonban tott e tárgybani határozatára és a vallás- és a köz
kat s ugyancsak tudakozódott orvos után/de az uta
ai birtokállomány még eldarabolható nem lévén, eladás
vagy örökösödés esetén egészben szállott át az uj oktatásügyi miniszter azon rendeletére, mely szerint sok közt a hosszú kocsisorban egyetlen doktort sem
tulajdonosra a rajta fekvő plebánosi járandóság ki- a képviselőtestület 1880. nov. 3-iki határozata értel lehetett találni. A szerencsétleneket Szolnokon vették
s|olgáltatásának terhével.
'
mében a fizetésfelemelés haladéktalanul foganatba ápolás alá. Az anya a kiállott ijedtség miatt úgy
i
Most azonban, tekintettel az 1871. évi LXIIL veendő — nem hagyta helyben és azon utasítással
halálra volt rémülve, hogy még Szolnokon is ájnlt^ ez. IX. fejezetében foglalt azon rendelkezésre, mely küldte vissza h városi hatóságnak, hogy a fizetésfel
dozott. A sérülés azonban nem*halálos, a sérültek
szerint az úrbéri telkek eldarabolását tiltó törvények
hatályon kívül helyeztetnek, a volt úrbéri telkek bár emelés okvetlenül eszközlendő és a többlet ezután egészsége pár nap alatt helyre lesz állítva. — Mint
mely részletekje eldarabolhatók és elidegenithetök, rendesen a város költségvetésébe veendő fel. így is azóta megtudtuk, az illetőknek már semmi bajuk
gyakran áll be az eset, hogy a kath. híveknek a van ez helyén.
— Köbakterek. Á külső píacztereken egy-egy
A párbér a kath. egyhá^jogban.
Hanem azok a hideg fogadtatás miatt nem jöt
tek zavarba, sőt inkább nagy szelíden elkezdék: hogy
ők egy szomorú jövendölésnél fogva végpusztulással
fenyegetett Paraszt-Süly, küldöttei lévén, községük
nevében ama kéréssel járulnak nemes hadnagy uram
eleibe, hogy mig falujok fölött az Isten ítélete elvo
nul,'engedné meg nekiek, nemes-sülyi ismerőseiknél
njeghúzniok magokat!
Patak Simon uramat e b&zéd nagyon roszkedvüvé tette.
1
„így akarnak tehát kendtek — rivalkodott a
jámbor emberekre .— megszabadulni rongyos falujoktél? . . . így akarják hát kendtek belopni magukat
nemes helységünkbe? Egy nagy hazugságot kigon
dolnak . . . és azt jövendölésnek keresztelik?!"
„Isten a bizonyságunk, — szólt a két férfiú —
hogy ezt Farkas Etel. így jövendölte; s ha nem saj
nálja meghallgatni, el is mondjuk kegyelmednek!“
„Mit bánom én akárkT jövendölte — pattant föl
aj hadnagy — én nem hiszek semmiféle jövendölésnek. “
„Engedelmet kérek, kedves.Patak Simon uram!
—r vága közbe mintegy csendesítve a tiszteletes ur —
olykor lehet hinni a jövendölésnek is.*
„Nekem tiszteletes ur se’ parancsoljon . . . nem
vagyok én most a templomban, hanem saját nemes
házamnál" — .szólt a gazda kikelve és indulatosan.
Ezen goromba feleletre tiszteletes Mogyoróssy
Benjámin uram ö kigyelme ülőhelyéből csendes lelki
nyugalommal felkerekedett és Isten oltalmába ajánlva
a házat és gazdáját, a káplánnal együtt ott hagyta
a névnapi lakomát.
Erre még dühösebb lett Patak Simon, s a sze
gény küldötteknek volt mit hallaniok:
„Tüstént kitakarodjanak kendtek házamból s a
faluból s mondják meg a többinek is, hogyha ma
estére egy lelket is találok itt Paraszt-Sülvről, le
gyen bárki Isten teremtése, senki sem veszi le róla
a. huszonöt botot"
Borbély Ignácz és Bokor Péter erre nagy bá
natba merült szívvel elsietének.
i
A paraszt-sőlyi nép e ^kegyetlen hír hallatára
nagy siráa-rivás közt kihúzódék a faluból s a mezön
virrasztó keresztül az éjét
A hajnal tiszta bíbor színben felderülvén, oly
felséges őszi reggelt hozott, hogy legtávolabbról sem
létszák hirdetni, vagy gyanittatni azon romlást és
pusztulást, mely néhány óra múlva rémítöleg bekö
vetkezett A reggeli templomba hivó harang megszó
lalt Nemes-Sülyön s hangjai édes énekként zengtek
szélylyel a hervadt őszi mezőn.
Csak úgy fájt a szívók a szabad ég alatt lete
lepült paraszt-sülyieknek, hogy nem mehetnek az
Isten házába. De hiszen a kék égbolt is az Isten
lábnyi kőjelzőbe bótlik a járó-kelő. Régebben észlel
tük
már e köbaktereket, de azt hittük, föléri valaki
háza . . . Elkezdőnek azért egy szivemelö éneket
ifjak és vének, gyermekek és férfiak együtt Még a észszel az illetékesek közül, hogy azok ott nem ren
letarolt vidék is örvendeni látszott a szent dal rezgő dén lévő jelzők sem &jjél, sem nappal. A kocsik
hullámiban s egyes elszakadozott hangok búsan üték nappal is neki hajtanai^ éjjel pedig, vagy a késő
megfáz épen bent a templomban imádkozó Mogyo órákban (nem értvén egyet jászberényi Pintér Mi
róssy Benjámin tisztelete füleit mintegy esengve __
hogy künn maradt szomorú híveiért is imádkozzék. hály úrral, hogy becsületes ember nem jár éjszaka)
Es az érzékenylelkű tiszteletes imádkozott is— életveszélyesek is • lehetnek, főleg nálunk, hol nem
nemcsak, hanem templom után egyenesen kiment hoz csak lámpák nincsenek a kőbakterek mellett, de az
zájuk, részint hogy vigasztalja Őket részint hogy az egy-két lámpa is, ami van, csak holdvilágos éje
rábeszélje Őket — visszatérni elhagyott falnjokba.
ken gyűjtsük föl, azt tartván hatóságunk: minek a
Es midőn ebben a legnagyobb hévvel foglalkoz
van világosodva a 19-ik század
nék, megindult alattuk a föld ... s oly szörnyű ren lámpa, úgy is
géssel hullámzott mintha az egész világ össze akarna Szolnd
— Hymen.
omlani Es messze lenn, leirhatlan tompa moraj hal
ay Sándor mizsei földbirtokos,
latszék . . . s még egy rengés . . . qjra egy iszonyú e hó 17-én a déli ó
bán kelt egybe szive válasz
rengés.
tottja: Kis Gizell
nynyal, Kis László
Nem maradt lábán senki . ?. ki térdre — ki
árvaszéki elnök úr báj
. szellemes leányával, fényes
arezra rogyott . . . érezve megsemmisülését az isteni
násznép jelenlétében Szolnokon a vártemplomban.
hatalom előtt
Midőn felkelhetének, először is falujok felé néz Násznagyok voltak: Sípos Orbán alispán és a vőle
tek. Paraszt-Süly faluja nem volt többé egyéb, mint gény testvére Tarnay Károly jászberényi ügyvéd.
egy sötétlö romhalom. A tornyos kis templomnak Vőfélyek: Kerekes Géza, Koller Andor, i^. Scheftsik
Sa sem látszott, beomolván az mindenestől a
István és Berki József. Nyoszolyó leányok: Sípos
vizébe.
Hát Nemes-Süly? .
Az is sokat szenvedett* Irma, Kis Ilonka, Nagy Mariska és Prusovszky Ma
sok ház összerogyott, azok között a hadnagyé is be riska kisasszonyok. Tartós és hosszú boldogságot
omlott, romjai alá temetvén a még akkor is mély kívánunk az ifjú párnak.
mámorban aluvó Patái Simont Hanem a templom
— A Fehértó czimü szálló kiépítése iránt Fisch— meghasadva bár, de mégis állva maradt
.. . Á nap oly derülten ragyogott, mint az örök bein D. ur egy tervei nyújt be, vagy tán már be is
élet; a vidéken epedig oly sin csend lebegett, mint nyújtotta a képviselőtestülethez, melyszeriat ö mos
a végenyéazet. A nemes-sülyiek kiszaladtak a faluból, tani állapotából kiépítené a szállót 16 évi használat
s ott künn ösmset&lálkoztak, összeölelkeztek a paraszti meUett, sőt még bizonyos összeget is fizetne. Fölteszsülyiekkel. A kiáltott félelem a az Isten ítélete e szűk képviselőtestületünkről, hogy egyhangúlag ma
pillanattól fogva rokonokká fűzte őket
melyre még visszatérünk.
„Jöjjetek be hozzánk! — mondák, építsük föl gáévá
.. *
,
Gyula, ismert jó névű színi
egyesült erővel rembadölt házainkat, és Ideiünk ott
megkezdi szinielöad^itj
JW?* * közönség becses figyelmét elölegesen u
felhívjuk. A társulat jelesebb tagjai: Miklósy Gyula,
Temesváry Ujos, Hevesy LajosTUtabár DÍ^BáNa«y Ferencz, Győré Alajos, Kertész
GyuU, Temesváryné Farkas Irma, H. Csillag AmáSzászné L. Luiza, fürediné
is lett hallgatva.
*
V í01 B0*08* etb. A repertoir a legújabb
Több száz év folyt le azóta. És as egybeolvadt színmüvek és operettekből fog állani.
—* KfitZÖMt-nyKváaitás. Mindazon tisztelt bará
falu máig is fennáll.
taim és jóakaróim, kik a legközelebb történi eljegy
zésem alkalmából szerencaekivánatai|kal felkeresni
és egyéb szívesek voltak, fogdák ez utón hálás köszönetemet
«vés megfékezésükért, jó kívánságaikért. Kelt
Szolnokon, 1882. april hó 19. Szontágh Jenő*
— Meghívás. Mind azon tisztelt polgártársunk,
kik a rongyos egylet jótékonvczélu intézményt
létesíteni óhajtják, felkéretnek, miszerint folyó hó
23-án délelőtt 10‘órakor az ipartársulat nagytermé
ben megtartandó értekezletre megjelenni szíveskedje
nek. Szolnok 1882. april hó 18-áih — Az előkészítő
bizottság.
f Gyászhir. Szolnok város tisztikara fájdalomtelt
szívvel jelenti szeretett tiszttársa P i n t h é r Ferencz
városi aljegyzőnek élte 53-ik évében f. hó 16-án reg
geli 7 órakor hosszas szenvedés után történt elhuny
tét Az engesztelő szent mise áldozat £ hó 17-én d.
e. 10 orakor mulattatott be a föegyházban az elhunyt
lelki üdvéért. Temetése d. u. 5 órakor volt — Béke
lengjen hamvai felett!
visszalépését fejtegette. — Ezt azonbatt nem merjük I eljárás segélyével is el lehet távolítani: Huzznk le a
komoly elhatározásnak venni.
] bort egy egészséges hórdóbá, két akóra vegyünk 2
* A tavaszi kfizgyfiliat előzőleg az állandó vá
font czukrot s oldják fel 15 pint hordőizű borban
lasztmány e hó 26. s következő napjaira hivatott z ,fe , 8 a ^Orró folyadékot öntsük a hydraulikus
össze.
ix > ellátott hordóba. A bor gyengébb vagy erő
t Gyászhir. Varró Mária, férje Illésy Sándor s sebb forrásnak indul a szerint, a mint több vagy
gyermekeik: János, Mária félj. Púm Józsefné és kevesebb seprőt tartalmaz. A forrás befejezése után
a bor lehuzatik és tojásfehérrel vagy vizahóivaeRóza, — Varró Piroska, félje Rácz András s gyer oldattal megtisztittatik.
mekeik : Endre és Piroska, — Daróczy Elek s néhai
neje Varró Berta gyermekei: Elek és Berta mélyen
megszomorodott szívvel tudatják feledhetlen édes atyjok, illetve apósuk és nagy-atyjoknak Varró László,
Irodalom és művészét! ,
karczagi birtokos és h. ügyvédnek € hő 18-ik napján
* A "Magyar Pénzügy" közgazdasági, pénz- te
reggeli 5 órakor, életének 63-ik évében, egy heti be
iparügyi
hetilapban (II. évfolyam) már ez [idáig js
— A szolnoki járás tanitókftrének elnöksége fel
tegség után Turkevében történt gyászos elhunytál
hívást intézett valamennyi Szolnokon működő tanitó- A boldogultunk hült tetemei £ april hó 20-án d. e. minden fontosb gazdasági kérdésről szakszerű és ér
hoz, hogy a szervezendő „rongyos egylet" érdekében 10 órakor Karszagon a halottas háznál tartandó dekes közleményt találhatni, mig a magyar érdekű
tartandó értekezleten való teljes* számbani megjele
pénzügyi te közgazdasági mozzanatok folyton kiváló
nése által kifejezést adjon az egylet iránti érdeklő gyászszertartás után, a karczagi déli temetőben fog
alapossággal beszéltetnek meg. Korszerű te tárgyi
désének és azon elhatározásának, hogy az egylet jó nak örök nyugalomra tétetni Karczagon, 1882. évi
lagos csikkéi által első rendű szakírók tollából, me
tékony czélját tőle kitelhetőleg előmozdítani óhajtja
apr. 18. Áldás hamvaira!
'
lyek állandó értékkel bírnak, a Magyar Pénzügy bel
Hiszsz^k, hogy ezen felhívásnak sikere leend, s hogy
• Jázz-Berény városában aZBalaton felvidéki nép
a helybeli tanítóság az egylet jótékony száljának
tanító egylet által néhai Molnár Aladárnak emelendő becse egyenlő mérvben növekszik korával. Előfizetési
előmozdítását feladatául tűzendi ki.
emlékszoborra 9 frt 80 kr adomány gyűlt be, mely árak : egész évre 6 frt,/élévre 3 frt „Magyar Keres
— Köszönetnyüvánitás. 1 A Szolnok várisi kath.
kedők Lapjával" (szerkeszti: KendeZsigmond)együtt
nagygymn- ifjúság által £ hó 16-án tartott jófeko ny összegért fogadják a 1 ez. adakozók hazafias köszöegész
évre 8 frt, félévre 4 frt. — Előfizethetni Budaékéin „Hangverseny" alkalmával a megállapított be netemet. Szolnok, 1882. april 18. Báj-dosy Gyula,
pesten nagy diófauteza 3. és minden könyvámtmáL
lépti dijakból beérkezett: 293 frt 20 kr, mely összeg kir., tanfelügyelő.
• A „Magyar Bal-Album" IH-ik kötetének 6-ik
ben a felülfizetések is benfoglaltatnak. — Kiadás:
* A Jáaz-nagykon-szolnokmegyei közs. tanítótes
108 frt 70 kr, e szerint tiszta jövedelem; 184 tület tisza-alsó járási köre f. é. május hó 4-én Czi- füzete is megjelent*igen érdekes tartalommal. Ezen
frt 50 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Benitzky Fe6-ik füzettel a „Magyar Dal-Album" Ill-ik folyamá
rencz főispán ur 4 frt, Sípos Orbán alispán ur 2 frt, bakházán a fiiskolában d. e. 9 órakor tartja meg nak második féléve veszi kezdetét, kéretnek tehát
tavaszi
körgyűlését,
melyre
a
járáskor
rendes
és
pár
id. Scheftsik István polgármester ur 8 frt, Varga
Emil ur 5 frt, Lassú. Pius ür 4 frt, i^. Scheftsik toló tagjai, valamint a járásban működő minden ta általunk isa t első-félévi előfizetők, hogy a 2-ik
István úr 5 frt, Hubay Ferencz ur 4 frt, Monszpart nító, habár nem is tagja a körnek, ugyszinte a tan félévért járó'előfizetési pénzt 90 krt, illető helyre
László ur 2 frt 40 kr, Czinóber Anna úrnő 5 frt,
mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a további
ügy barátok tisztelettel meghivatnak,
Bóta Bernáth, Szabó Jáczint és Reinheimer Károly
füzetek rendes beküldése fenakadást szenvedjen. —
urak 2—2 frt, Karkecz Alajos, Chrobacsinszky Dániel,
Számos felhívás folytán a „Dal-Álbum" Ill-ik folya
Stupek Kasszián, Knbusz Bonaventura, Remess Kázmának szövegkönyvét a „Magyár Daltárt" két fél
mér, Czinege Ábel, Perényi János, Szécsey N., Medkötetben bocsájtják közre a vállalkozók, melyre
gyesi Géza, Nerfeld Ferencz, dr Váczi József, Pápay
A közönség köréből *)
Antal, Burány Ferencz urak és Ehrlich Illésné úrnő
ezennel előfizetést nyitnak. Előfizetési ára a két fél
11— frt, Kuaelka Bertalan ur 2 frt, N. N. tanár nr 1
Tekintetes Szerkesztő ur!
kötetnek bérmentes szétküldéssel 80 te, mely előfize
frt 30 kt, lllgen Pál ur 1 frt 40 kr, Réti N. ur 50
Nagyon megkérem, ha soraimnak lapjában egy tte legczélszerfibben posta-utalvány által eszközöl
kr, Bossányi, Nagy József; N. N., Fául György, Ratics Gyula, dr. Csépay, ifj. Neugebaur, Eypeltaner kis tért engedne. — Házam előtt a valóságos kolerát hető. Miután a „Daltár" a „Dal-Album“-nak kiegészítő
cs. kir. hdgy. és N. N. urak 40—40 kr, N. N. 5 kr. vaKy illetőleg Pestis-bűzt kell Szolnok városa előtt részét képezi, azt tartjuk, hogy a szövegkönyv meg
— A nagylelkű adakozók fogadják a bizottság forró nyilvánosságra hozni, mert hasztalan jelentem a ka szerzése a „Dal-Album" minden tulajdonosára nézve
köszönetét — II. A Szolnok városi kath. pitányságnál,' azért csak Bubla Samu vendéglős ur elkerülhetetlen szükséges, ha a magyar népdalokat a
nagygymn. ifjúsága által rendezett jótékonyczélu minden ronda vizeket Udvarából kiereget és az árokba
maguk valódiságában akaiják fel fogni te megér
hangversenyen nagylelkűen közreműködő Hubay
A Ill-ik évfolyamnak első félkötéte, mely a
Etelka k. a., R i e d 1 Vilma k. a., Wawrinetz folyik és előttem megáll; itt aztán mig a természet teni.
Emília k. a., S c h r e i n e r K. k. a., ugy a nevezett forró hevétől ki nem párolog, ugy marad, vagy ismét „Dal-Album" első öt füzetében lévő 100 dallamnak
, közreműködők tanítónőié te Chíovini Lajos felfrissítődik. Ájulási szag ez, s még egy utolsó teljes szövegét tartalmazza, e hó 10-én került ki
ur iránti kötelességnek eleget teendő, ezen lelkes pusztán sincs ilyen; de az Elöljáróság ezt nem akarja a sajtó alul Előfizetési úr a „Dal-Albumára egy
közreműködőknek, a jó ügy és nemes czél nevében,
ugy azoknak is, kik a czél előmozdítására bármiként érezni, pedig a tanácsos urak gyakran megfordulnak évre, vagyis 10 füzetre bérmentes szétküldéssel 1 frt
is hozzájárulni kegyesek voltak, a tanárkar s ifjúság erre. Legyen szives ?zt közölni, hát ha orvosság 80 te Előfizetések Győrbe, a „Magyar Dal-Album"
kiadóhivatalához intézendök. Egyes füzetek minden
nevében tisztelete mellett, a nyilvánosság terén, forró lenne kedves Előtáró urainkra.
köszönetét mond a bizottság.
rendes hazai könyvkereskedésben is kaphatók.
Tisztelettel
— Megkerült méz. Mátray Ignácztól 3 hó előtt
Özv. Hegedte Antalné.
• Kosntll I>aJos uttlet&e 80-ik, írói é« politikai mSkSdéM 50. évfordulója alkalmiból Haliaa István előn^áaen
több mennyiségű méz lopatott eL Most a főkapitány
ismert fővárosi könyv- és mdkép kiadó által tervezett ,Emlékur a nagy városon ráakadt a lopott jószágra, melyet
Albnm* táblái készítésével Morzsányi József kiváló diszvalami Lévai nevű fiatal ember áhított meg, s az
mdvész bízatván meg, annak leírását a következőkben adhatjuk:
udvarán tartogatta azt elásva. Tettes letartóztatott.
VEGYES HÍREK.
Az .Album* 60|45 centiméter nagyságban fehér bock ehagrinból
— Krámmer Lipót három lova a napokban a
kéazttl, dús tűzi aranyozással, zománezozott sarkokkal, cserfa- és
* Hymen. Bódogh János szegedi, kir. távirdaZagyva híd mellett a* folyóba tévedt s a befuladás- tiszt £ ho 18-an tárté esküvőjét Félegyházán, özv. babér-koszom, szintén tűzi aranyozás, esOstözés és zománez-munka
középen felül Magyarország czímere, alatta az ajánló felirat, végül
tól csak a gyors segély menté meg őket.
Bicskey Györgyné úrnővel. Áldás frigyükre!
allegorikus embleme; mind ezek a munkák, mint már a fővárosi
* A „Budapesti köriöny" folyó évi egyik szá lapok
is jelentettek, a vert, vésett és eizelirozott munkák remekei
mában következő árverési *hirdetmény olvasható.
„569/882. a kincstárnak K^z. elleni frt 70 te lesznek. Az Album első lapját pompás vízfestmény képezendi Rá
iránti ügyében bírói árverés rendeltetvén, II határ kos y Nándor akadémiai festőművészünktől. A következő la
napjául stb. mikor is marasztaltalak k . . 7 tjkvbeli pok a feliratot és Kossuth tisztelőinek névsorát tartalmazzák. A
következő javai: 14/asz. hász telek tartozékodtól90 könyvkötő munkát Geller Jó sse f előnyösen ismert fővá
MEGYEI HÍREK.
■
ÍJ*
* MÍntó 35 frt 976. sz. a. szántó 51 rosi könyvkötő készíti. Tehát az Album ai valódi magyar ipar és
* A fenállott Jász-Kun kerületek közösvagyonuk
frt, 1273/6 sz. a. szántó 125 frt becsár kikiáltása mel művészet remekét fogja képezni. Aláírásokat még folyvást elfogad
Halász István (Budapest VII. kerepesi ut 38. ez,) Az Album költ
felosztása iránt m. alispán elnöklete alatt kiküldött lett részletenként biróilag eladatni fognak« Csak
ségeire minden aláíró 30 kr^ezárt fizet; melyért annak idejében
.
bizottság, mely a volt Jász- és Kun községek képvi rajta!
megkapja a festmény kicsinyített másolatát és az Album feliratá
• A borok hordóize Klen. Ezen gonosz hiba, mely
selőiből te Kerekes Géza m. jegyző, mint előadóból főleg tavaszszal a borok lehúzásakor szokott nyilvá nak szövegét nyomtatásban. Az aláírások megyék és községek
állott, f. bó 16-án tartatta ülését Jászberényben. — nulni, csakis tisztátlannl, roazul kezelt boroknál for szerint jegyeztetnek be.
, A testvériség nemes hevétől áthatott községi meg dulhat elő. A hordóíz csak oly hordókban fejlődik ki,
* A JUllatei- pályanyertes népezinmf összes dalai (IL
bízottak, a tapintatos elnöki vezetés mellett, rövid idő melyek roszul tisztogattatnak, vagy a melyeknek fája füzet), mely a következő dalokat tartalmazza: 1. Hogyha szeretsz
alatt kiegyeztek és elfogadták Jászberény város, mint maga is alá van vetve a változásnak. Hibás dongák eoókoU meg* S. Hogyha piros orezád nézem. 8. Messze kéklik a ‘
* g*©.
könnyen szétbomlanak, s a/bornak egy sajátságos ízt Duna. 4. Üzentem én a szülő anyámnak. & Ide, ide
a kerületi székház vevőjének ajánlatait, melyek előző
adnak, mely azt igen kellemetlenné, sőt undoritóvá mambó. 6. Icza, csicsa, kukoricza, palacsinta. 7. Zöld berekben
napsa a jász községekkel 5 óra hosszan át tartott teszi. A fa bomlása ugyanis ammóniákét juttat a szépen szót 8. Itt van az ősz. 9. Tót daL 10. A Milímári (Coup-.
értekezleten alaposan meg lettek vitatva. — Addig borba. Az. ilyen formán [ártalmassá vált hollóból let), megjelent a .Harmónia* társulat kiadásában. 2A eximlapon
csaknem mindig kénsavval veszik ki a hordőizt — Blaháaé mint miliínári kocsin ül s a háttérben a népezinház Ut
is, mig a nagyfontosságn egyezségi ^okmányt egész
terjedelmében közölni; alkalmunk lesz, röviden megje Ezen czélra 1*85 fajsúlyú tömény kénsavat vesznek azik. A füzet ára 1 frt 50 kr, kapható Audapeaten, a társulat nemz,
zenemdkereskedéaében (váczi utcza 8.) Vidéken minden könyv- és
gyezzük, hogy a 45,000 frt vételári összegből minden s a száraz hordóba 16—24 latnyit öntenek be. Ez zsneműkereskedésében.
1
után a hordó bedugaszoltadén, gyorsan körülhengeregyes várost és községet azon összeg illetendi, mint tettetik. A sav az egészséges dongákat, melyek a
* „Méhéueti Káté," czim alatt, Kühne Ferencz
melyet a Szolnokon épült megye székházra kötelezett seprő üledékével be vannak vonva, nem igen támadja
sserkeaztteében megjelent, pályakpgzoruzott mű kül
30,000 írtból kifizetett. — Délutáni 1 órakor Jász ®®g» de annál inkább a korhadásnak indultakat, s ezek detett be szerkesztőségünkhöz, mélyet béltartalmáért
berény városa ismert vendégszereteténél fogva ezen korhadó részeit teljesen elpusztítja. Ezután előbb viz- a méhtelek különös figyelmébe ajánlunk.
zel mossák ki a hordót a sav eltávolítása végett,
te más ügyben megjelent vendégei tiszteletére Streitvízzel és tisztító lánczczal, végül pedig mész* Felhivte előjegyzésre Nyizsnyay Gusztávnak
man-féle helyiségben fényes ebédet adott, melyen mély tqhpL A mésztei után addig kell a hordót vízzel ki
alulírottak kiadásiban‘megjelenő összes^ zeneszerze
énelem telt beszédek mondattak a nagykun s uj öblíteni, míg a kifolyó viz tiszta nem 'marad. Magán
ményeire. Nyizsnyai Gusztáv zenemüvei sokkal isme
megyei testvérekre, az egyetértésre, Jászberény vá a hordóizű boron a faolai is képes segíteni, ^végből
retesebbek te jobban el vannak teijedvé — nevénél.
1
font
faolajt
öntenek
a
borba
folytonos
kavarás
közt
rosára, és a bizottság elnöke Sípos Orbán alispánra,
és végül a hordót jól meghengergetik. Az olaj fel A szerény költő," viszontagságos élete delén £ é. jan.
kinek ügyessége és jóakarata leginkább előmozdította oldja a kellemetlen ízt adó anyagokat s a bor ismét hó 7-én halt el H.-M.-Vásárhelyen, zajtalanul, csen
a sikert Az . alispán válasza mély megindulást idé visszanyeri természetes izét. Az olajat hosszabb ideig desen, amint visszavonulvav élt mindig. Vagy nem
zett elő, néni csak azért, mert a 'történelmi neveze lehet a boron hagyni, mert a levegőnek hozzájutását tudott élni az újkor reclame-eszközeivel, melyek se
tességre szerf tett Jász- és Kun részek múltja, jelene tökéletesen megakadályozza. A hordóiét következő gítségével nálánál sokkal gyengébb tehetségek nevei ■
és jövőjéről Emlékezett, hanem mert saját személyi
""r* ****
díjtalanul körtl- hangzanak országszerte, — vagy, ami valószínűbb,
ségének nem sokára a közügyek vezetésétől leendő , jttk bár, de ércttU
Wá-Wpt nos váUalmik'
Szmíl
öntudatosan megvetette^azokat, beérvén valódi müvé-
t
■
5Í
szelének néúies önérzetével. Pedig Nyizsnyai Gusztáv
a magyar Áem^tegyik leggenialisabb és legtermé
kenyebb zeneszerzője volt. Költészetének kiapadhatlan
forrása kincset ^ott a nemzetnek életében és kin
cseket hagyott fiatra eddig még ki nem adott kézirataibjan. Nemcsak ínépdallamai, hanem műdarabjai is
valódi gyöngyei a magyar zeneköltészetnek. Élnek
azok a nép ajkán, ismerik> azokat a szegények
'‘kunyhóiban és a gazdagok palotáiban, de összegyűjtve
és kiadva eddig nem voltak. Nyizsnyai Gusztáv, ba
rátai sürgetéseinek engedve, még életében készült
összes müveinek kiadására. A sors azonban nem engedé szándéka végrehajtását A magyar zene-iroda
lom és nepzeneköltészet iránti kötelességet vélünk
tehát teljesíteni, midőn az elhalálozott zene-szerző
örököseivel megállapodván, átadjuk a nemzetnek
Nyizsnyai Gusztáv összes zenemüveit és ezekre
talál előjegyzésre hívjuk föl a zenekedvelő közönsé
get! Tájékozásul, hogy miket foglal magában Nyizsnyay Gusztáv összes müveinek gyűjteménye, fölsorol
juk'a következőket: Egy magyar mise énekhangra
orgona- vagy zongora-kísérettel. 60-nál több dal egy
énekhangra zongora-kísérettel. (Műdalok, románezok
és népdalok.) 10 férfi négyes (ezek közt^van a magyat mise is.) 33 zongora darab (csárdások) magába
foglalva 58 lassút, 76 frisset 5 palotás zongorára.
*
2 palotás hegedűre. 3 zongora ábrámé. 1 hegedű áb
ránd. 1 gyász-induló. 5 hallgató magyar zongorára.
E gazdag gyűjtemény nemcsak az egyes zenekedve- lök, hanem kivált a magyar színpad népszínmű éne
kesnői és énekesei, valamint a „Dalárdák" előtt is
becsesek leendnek, amennyiben előbbieknek alkalmuk
lesz szebbnél-szebb népdallal gazdagítani a népszín
műveket utóbbiak pedig eredeti férfikarokon kívül a
.most oly kedvelt népdal-egyvelegekre is bő anyagot
nyernek. Kik Nyizsnyai műveit megrendelik, nemcsak
hazafias, de egyúttal kegyeletes dolgot is cselekesznek, amennyiben a kiadók az örökösökkel egyetértőleg,a tiszta jövedelem egy részét e kiváló tehetségű
zeneszerző fölállítandó síremlékére határozták fordí
tani Az összes müveket Langer Viktor (Tisza Ala
dár) a Szeged városi zenede igazgatója rendezi sajtó
alá. A teljes gyűjtemény díszes kiállításban, a szerző
areáképéveL 6 füzetben (zeneivrétben) fog megjelenni.
Minden füzet 8 iv terjedelmű lesz. Előjegyzési ár
egy füzetre 1 frt 20 kr. Zenemüvek kiadásánál eddig
példátlan olcsó árt szabtuk meg ezzel, oly őzéiből,
hogy e kiadást annál ^népszerűbbé és elterjedtebbé
tegyük. De egyúttal azt se zártuk, ki, hogy azért a
kiállítás oly díszes legyen, miszerint bármely könyv
tárnak díszére váljék. — A mü bolti ára sokkal ma
gasabb leend. Az első füzet £ évi junius hó közepén
v
fog szétküldetni és ezt követendi havonként egy-egy
további füzet úgy, hogy a teljes mü ez év végén a
közönség kezében lesz. Előfizetés helyett csakis elő
jegyzésre kérjük fel a t. közönséget, mely előjegyzés
mind a hat füzetnek átvételére lesz ugyan kötelező,
a fizetés azonban a füzet tényleges átvételekor egyes
füzetenkint (1.20 krjával), tehát utólagosan lesz tel\ jesiltendö. Szives 'gyűjtőknek 10 előjegyzett teljes
példány után egy iiszteletpéldánynyal kedveskedünk.
— Az előjegyzési bárczákat £ évi májas hó 5-ig
kérjük visszaküldeni. Midőn Nyízsnyay Gusztáv öszszes zeneszerzeményeinek ezen kiadására még egyszer
fölhívnánk a t. közönség figyelmét, minél számosabb
előjegyzések beküldése reményében, maradunk hazafiúi tisztelettel Endrényi Lajos és társa, könyvnyom
dája és kiadóhivatala Szegeden.
Szolnoki piaczi árak. ' *
Búza legjobb 100 kiló 12.-— közép, 1L80, silány
1|L -. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.50, silány
9|— — Rozs legjobb 9.—, közép 8.50, silány 9.—
-r (Árpa legjobb 8.—, közép 7.50, silány 7.20. —
Zizt legjobb 8.60, közép 7.60, silány 7.—. — Kőles
6—. Kukorieza 7.—. — Burgonya kilója 4.—. _
Szinlíszt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 20._____
Ke|yér 100 kiló 17.—. — Derese 100 kiló 6.—. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 16.------- Lencse 100
kiló 17.—. — Bab 11.50 — Köles kása 11.50 Hajdpia. —. — Búzadara 100 kiló 25.— — Árpa
kása 100 kiló 14.—. — Bor uj 1 heetoliter 24 frt
ó bor 30. — Sör 1 heetoliter 22. — Pálinka 1 liter
36 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
10 jo<— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szappan 40 kr. —■ Marhahús '48-~kr. — Szalonna 70 kr.
— Disznó zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repeze
olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50 kr., ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr., ellátás nélkül 40 kr. — Gyérnek ellá
tással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
!! Kereskedők figyelmébe!!
Vasúti menetrend.
Haffner Sándor és társai
könyvnyomdája
Indulás Szolnokból:
Szolnokon, a b u z a pi a c z o n,
Á
elfogad bármily mennyiségű
Budapestre Ozsgléd felé:
4 óra 54 p. éjjel gyorsvonat.
4 óra 23 p. d. u. személyvonat.
3 óra 27 p. h^'n. vegyesvonat.
7 óra 09 p. este tebcrvouat.
,
1
*
í
papír - zacskóra
czím-nyomást,
Hatvan felé:
■
5 óra 8 perez reggel, 5 óra 7 perez d. u.|
Arad-Tamsssvár felé: i
10 óra 57 p. d. e., 10 óra 49 p. éjjel.
■’
budapesti áron.
AV
. BffspOkladéuy-Dubrenzsa felé:
11 óra 10 p. d. a, 10 óra 21 p. éjjel, a 12 óra 18 p. éjjel (gyv.
Ugyszinte 0^* számlák, árjegyzékbe, levélfkjek
és borítékok jutányos áron készíttetnek.
Érkezés Szolnokba:
;
Budapart-Oaa<léd felől:
)
Azonkívül elfogad
10 éra 05 p. d. e., 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. <üel (gyorsv.)
gyógyszertárakban szükséglendő
Hatvan felél: 10 óra 38 p. d. a., 11 óra 48 p. éjjel.
AraATamesvér felől: 4 4. 45 p. d. u., 8 ó. 47 p. hajn.
FftspŐkladáay-Daltreezan felől: 4 óra 23 p. d. u., 4 óra
üveg-, tégely-, doboz- és zacskó-vignetták
elkészítését,
bármily színű nyomattak
54 perez hajúak
Továbbá:
Felelős szerkesztő: Héaztar Furanaz.
.....
*
'
I"
.
......
Hirietmónyek.
ügyiért!, végrehajtói, közjegyzői, községi, plébániai, raH
fakereskedői és egyéb
ayoxn^aWáayok
•zlnta jutányos ár.számltés mallatt fogadtatnak aL
99*
Az itt felsorolt, nyomtatványokból a
megrendelésnél a vidékről csak egy minta bekül
dését kérgük.
• '
Eladó ház.
A Rózsa-utczában 1S8& sz.
alatt lévő házam szabad kéz
ből eladó.
\
Vendéglősök részére
a layoslnosabb
étlapok ,és bor-vignetták
Olcsó áron megrendelhetők ízléses kiállítás mellett
114
883.
3—2
vh.
. :
■ /
Árverési hirdetmény.
Fő- és speculationális
vételeket, a szabad speculatió, consorttumok, éa
praemiumok mindea combinatíoöian
eszközli reália ét dicsérettel oHsmervo, eredeti
árfelyaasok szerint.
Osztrák-magyar birodalomra
nézve egyedül névadó.
Bécsi börzén
a „Leitha* (Halmai) bankház, Becs, Sehotten-
Ring 15. Szakszerű, gyors és kipróbált fetvHágositás, távirati avisók, a Leitha pénzügyi és kisor
solási próba számai, valamint tartalomdús folyó
iratok, (valamennyi európai sorsjátékterv a
föspeculationális nemek és papírok magyarázata
stb.) bérmentve és ingyen.
» Alolirott kiküldött végrehajtó ax 1881. évi LX. t. ex. 103.
értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. járásin.
róság 413 zz. végzése által Bragyova Iffttácz szolnoki lakó,
végrehajtató javára Popovits DleueS SS nej*, agy Kiad- ‘
lOVÍtS Peronos ellen hiú* frt tóke, ennek 1881. év márexiu.
20. napjától számítandó 6-os kamatai, és eddig összesen 53 frt 31
kr. perköltség követelés erejéig elrendelt végrehajtás alkalmával
biróilag lefoglalt és 813 frt 60 krra becsült különféle házi bútorok,
ruhanemdek s egy drb tdzmentes pénz és iromány szekrényből
álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak
Mely árverésnek az U72|1182.az. kiküldetést rendelő vég
zés folytán a helyszínén, vagyis első Ízben Popovit* Dienes és neje,’
folytatólag Kindlovics Ferencz szolnoki lakásán leendő eszközlé
sére IMS. april hó 36-ik napjának d. e. 10 órája határidőül
kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel cly megjegyzéssel
hiva-mak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1^81.
LX. t. ez. 107. J. értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul
is eladatni fognak.
Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. t. ez.
108. |-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon, 1882. april hó 12-én.
Szoó Béla, X
kir. bír. végrehajtó.
1—1
urvosi tudományos észleletek
maláta gyógy-gyártmányok
felett, melyek egész Európában mint gyógyhatá
súnk vannak elismerve és 58-azor van királyok
és császárok által kitüntetve.
a Hoff Jánot-félé
köbölért, valamint gyomor-, meg
.
ás tűdöbajt
Bo« Jáuos «rn*k, mint c«,k.»tólUtónak, * koroua arany érdemkereast tubydonoeának, maga* rendjelek
lovagjának.
Feltalálója
4a egyedüli kéwdtóje Hoff Jánoa-féle malátakivonataak
•ivari aaállitója a legtöbb európai fejedelemnek, Béc.
Grabenhof Brüneratraaee Nro. 2. Iroda ét gyári raktár
__
Graben Briunentraaae Nro. 8.
Hivatalos gyógyjelentés. •
Melyet dr. Graniekstatter ea. k. várnai orvoa Báeabeo
tót WA Hoff JáMMh/jle BlBlÁtA kdMÚtSfe&ITok WBT0vofMon a nalita kiToaati
BSr ** egnrasitett
malátó eaokoládá, a mell maláta esukorkák mervizaráltóttók Kletxinaxky tanár nr vegyelemaóse alatt. Vannak
benne tóaaek. melyek aa eatóeatósi aaervek gyenbeeégd“ÍLíVÍÜrí. readetlm exirkulátiójáról, úgy mint Aellaeháseégeknál lesoványodáa áe a hideglelés! hajlam meg
nyugtató 4e erösitó tulajdonságánál fogva wedménynyel
Hátik.
l>r. OrnalolmtMtML, ce. k. városi orvos Béeaben.
\,
hercaeg axt mondja a Hoff-féle maláta
Traa<el
táborsaernagy
gyógyhatású tápláló italnak nyüváni”
«kedu4nél i.
sikerrel alkalmaxtóhk, Lueea, Nilson aseaonyok áe Néaw Vachtel urak (világ nagyságok} által.
óvás,
kóoitményen védjegynek (mellképe Hoff
János feltaláló tó qtyedüli gyámoknak állá römbölyded
alakban, alatta Hoff János névaláírásával) kell lenni A
* alódieág eaen jelvénye hiányzik, mint hami^“"fa^taaltandó, — Az elsé valódi Hoff Jénoe-féle
m^lcsukorkák kék papírban vannak.
Szolnok, 1882. Nyomatott HafW S4ndor
■Mnpart LámM
110
1882.
vh* “•
j
Árverési hirdetmény
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi
LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré
teszi, hogy a szolnoki kir. járásbíróság 559|8B 2.
a Külsó-Szolnokme&y®l takarékpénztár végrehajtató javára Ko.
váts András ellen 257 frt töke, ennek 1881.
p. számú végzése által
évi deczeml er hó
21.
napjától számítandó 6«/
kamatai és eddig összesen
47 frt 23
kr.
per
költség követelés erejéig elrendelt kielégítési vég
rehajtás
alkalmával
biróilag
lefoglalt
és 684
több rendbeli lábas jószágok s
gazdasági felszerelvényekból álló ingóságok
frtra becsült
nyilvános árverés utján eladatqak.
Mely árverésnek az 112Í|1882. p. sz. kiküldést rendelő végzés- folytán a helyszínén
Kováts András
Szolnok ugari ta
nyáján leendő eszközlésére 1882-ik év april \
ho ^4-ik napjának^, e. 9 órája határidőül
vagyis
kitüzetik^ és ahhoz a venni szándékozók ezennel
oly megjegyzéssel hívatnak meg: hogy az érin
tett ingóságok ezen árverésén, az 1881. évi LX.
t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet" ígérőnek
becsárpn alul/is eladatni, fognak.
.elárverezendő
ingóságok
vételára
az
LX.’ L cz/ 108, §"ában megállapított
feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Szolnokon, 1882-ik évi
1
april hó 4.
napján.
1—1
’iacx, a szerkesztőségi épületben.)
Szoó Béla,
\
kir. bír. végrehajtó.
i
'
J-
I
I. évfolyam.
18—280
JA8Z-NA8YKÜH-8ZOLH0K
▼időkre poatáa küldve,
Égésiem
6 fitt.
Fii ívre . . 2 ÍH "
Megjelenik heteukint
I
egyszer:
vasárnap
■ a vidéki példányok is
ugyanakkor poétára . adat
nak. Szerkesztőség: Szol
nok, bozapiacz, 139G. sz. a,
hová a lap szellemi részét
illető közleményeken kívül
az előfizetési pénzek ■ mini den egyéb dijak is küldendőd
Ide küldendők a postai fel-'
l| szólamláaok is (reclamatio.) I
IT~
'
KÖZLÖNY
Egye* szán Aní 10
~T - p
4
Szolnok, 1882. április 30-án
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
i Előfizetések és hirdetések
felvétetnek SZOLNOKON: a szerkesztőségnél, búzapiac*
131)6. sz. alatt • ugyanott VáSztöT FerSBOS köz- és
váltó-ügyvéd irodájában; Makray Lössld nr üzletében;
minden fvráiwM éa a bécsi hirdetési* irodákban és bármely
kir. postahivatalnál.
Kéziratok
esak ismert kezektől fogadtatnak el s azok viasza nem
adatnak.
A legnagyobb jótékonyság.
A létérti heves küzdelmek, melyek korunkbanx az (emberek összes
erejét, , idejét és buzgal-
nagyon ritkán és
► mát igénylik,
embernek engedik meg, hogy
len
is
embertársai jólétéről
nagyon kevés
azon szerencsét-
gondoskodhassék,
akikkel
kérlelhetlen sors nagyon is mostohán
bánik. Ííegdöbbentőleg nagy azon szerencsétlen
teremtések száma,
akiknek sanyarú
állapota a
legmélyebb szánalom érzését gerjeszti a romlat
lan és fogékony kedélyííekbén. De mint lelán-
czolt Pijometheust, tartja megkötve az -emberek
nagyobb részét az élet sok Ugye-baja, úgy, hogy
sók
esetben fájdalomtelt
szívvel
látja a meg-
mérhetfen nyomort, a fogyatkozó lelkek és öszszemarczangolt
testek, vértfagylaló
vonaglását,
anélkül,, hogy hatalmában állna, a sajgó sebekre
balzsamot hinteni és a kínos nyomort enyhíteni.
<
Apjily
kétségbeejtő 'e
tehetetlenség
kínos
tudata,' iépoly dicső,, époly magasztos és a fél
istenként csudáit Herakles tetteihez hasonló az,
ha találkoznak olyanók, akik. minden erejük
megfeszítésével az élet ügye-baja által lelánczolt
. karók I közül legalább egyet#.képesek időnként
kiszabadtam, melylyel a mély szánalom érzete
által ^cgalt
jótékonyságot
.azon embertársaikra, akik
mások jótékonyságára.
malasztként hintik
annyira rászorultak
Fájdalom, az ily heraklesi
tettekre mindig
van szükség, mert mindig vannak szerencsétlen
Hirdetések
Hirdetési dijak:
három lunábo* ^eletnyi Űrért:
Ecy centiméter
l-ner hirdetve
2-Mer
e««k előlege* dijaxá* mellett köxöltetnek.
Nyílttéri köxleményekuek minden centiméteniyl ”-g—ér",
htrom hMiho* .xeletnyi tere 75 Híjával exámittatik
*
hirdetn.éayvk, mint a nyílttéri l«al«nények bekWMt a!kifizetésért feltétlen kötelezettség teriieli.
V
-
16
12
Többszöri hirdetésnél drloengodés.
Bélyegdij minden behatásnál 30 kn 7
szerzési módjának kiokoskodására nógatja a le
leményes észt.
r
A jótékonyságnak, mai napság — a szük
séghez mérten — igen tágassá vált terén egész
halmazával találkozunk az oly dicső emberek
a
legnagyobb
jótékonyságot
követik el, mert ezáltal a később netán eredendő
bajokat, nyomort és szerencsétlenséget már csi
rájukban elnyomják és végkép kiirtják.
Amidőn az e hó 23-án délelőtt Szolnok .vá
neveivel, akik embertársaik nyomorán envhitendök, pénzükből és idejükből áldoznak és a leg
ros lakosságának egy része által tartott értekez
nagyobb elismerésre méltó
buzgalmat fejtik ki,
zése határoztatott el, amelynek feladata legyen,
megszüntetése
a szegénysorán tankötelesek részére a legszük
ségesebb ruhát közadakozás utján megszerezni
a szerencsétlenek jajkiáltásainak
érdekében.
A segélyeknek eddig divó módom nyújtása
azonban
nem
orvosolja
és
nem
orvosolhatja
leten általános lelkesedéssel
oly egylet szerve
és ezáltal a tömeges iskolázatlanságot megszün
tetni: ugyanekkor irtó háború izentetétt a nyo
akiknek
mornak és szerencsétlenségeknek, melyek ném-
száma évenként szaporodik, hanem ellenkezőleg
kiapadhatlan segélyforrást igényel, sőt mi több,
zeti lételünk mételyei. An^dőn ez értekezlet el
határozta, a jótékonyság ilyetén gyakorlása ál
nem nyújt garancziát arra nézve, hogy a se
gélyben folytonosan részesítettek megteendőnek
tal serkentőleg hatni azon szülőkre és’gyerme
kekre, akik az iskolától irtóznak és a tudatlan
gyökeresen
oly
sok
ember bajait,
mindent gyermekeiknek oly állapotba való jut
ság sötétségében bolyongnak: ugyanekkor ineg-
a kinzó
gyujtatott a szelleipi világosságot teijesztő lámpa
nyomortól mentek lehessenek. Azért égető szük
ségként merül fel az,, hogy a későbbi nemzedék
ként fogja környezni az eddig elhagyatott, sze-
tatása
érdekében,
hogy
esetleges nyomorának
eleje vétessék.
azok majdan
egyszer
s
■
mindenkorra
,
Bebizonyult tény lévén, hogy a legtöbb
baj kutforrása aziskolázatlans ágból
eredő tudatlanság, igen természetes,
hogy a sok baj gyökereOnegszÜntetése csak a
tömeges iskolázatlanság megszüntetésével érhető
el. Kétségbevonhatlan tény lévén, hogy az isko
lázatlanság oka azon szomorú körülményben
teremtések és mindig vannak még emberek,
akikben a felköltött szánalom hatalmas érzése
rejlik,
nem akar a nyomor és szerencsétlenség okai
után kihatni, hanem a szükséges segély meg
zattal ; azáltal tehát, hogya szegénysorán tanköte
leseknek ruhával való ellátásáról gondoskodna!^
hogy a tankötelesek nem
az iskola rendes
látogatásához
rendelkeznek
szükséges ruhá
r
folytonosan élesztendő világa,^ mely dicssugár
^ny, tudatlan nép
szellemi életét;
és amidőn
a nevezett ^értekezleten jelenvoltak ezen határo
zatukkal a jótékonyság legszebb s legfényesebb
zászlaját bontották ki':
ugyanakkor kitörttlhet-
len betűkkel írták a kibontott zászlóra a
nagy .
költőnek eme szavait:
„Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt.vehet;
'
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet;
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház t&lakáh:
1
Akkor mondjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kanaán!"
,
Szontófli Jenő.
TAHOZA.
.
j
'I
Darwin.
s
SxSlHett 1809. meghalt 1882.
„Élvezhetien mint a gyaluforgács"; ilyenformán
hangzott az Ítélet, melyet Carlyle, korának ez a pa
radoxonokban leggazdagabb kritikusa, Darwin fölött
ejtett A maga szempontjából, akkor, midőn ezt
mondta, nem is mondhatott volna egyebet Ö egy
szer a történelem héroszaiért rajongott Mózes vagy
Ma hőmet Nagy Sándor vagy Julius-Caesar az ö
rendeltetésszerű férfiai, kik váratlanul jelennek meg
az emberiség sorsintéző firmamentjén,--mint az üstö
kösök s kimérik a történelem ttját a messze jövő
századokra. Az ő szellemük fönyeskedik az utókorvtaV
—A .— —
—
*
9*2
"
k
tézményeik teszik azt boldoggá vagy szerencsét
lenné.
Ily ideákkal eltelve, mit mondjon Carlyle, az ő
honfia, Darwin felől, midőn^ annak könyve megjelen,
s a közönség azt lelkesülten kapkodja szét? Az ő
szemében Darwin csak iró, már pedig Carlyle meg
veti a sejk beszédet a sok szót Az „Origin of spe
cies" előtte merő szőrszálhasogatóé, renyhe munka,
mely a fajok meg nem irható történetfelek tárgyalja
egyes fejezeteit
Neia gondolhatta még akkor a carlyleizmus meg
alkotója, íhogy ott a Farnborough melletti falusi jószagán é|ö szerény tudós szintén egyike az ő csodált
heroszainhk, kinek nincsenek ugyan rendelkezésére
százezrekből álló qsapatok, évezredekre kiható religiót sem alapit hirdetvén országszerte az igét ha
nem a kinek hatalmas szemlélődő tehetsége uj szem
pontokat Imntat ki az emberiségnek, s a kinek esz
méi átjálfák a társadalom minden rétegeit, ha még
oly távoli állanának is máskülönben attól a szférá
tól, a melyben ő mozog. Az újkor hérosza, ki tollal I
küzd s a$ emberi nem haladásának útját nagyobb 1
biztossággal méri ki, mint az országverő nagy hadve
zérek. A kinek nem jut eszébe sem, hogy reform nkqf
teremtsen a társadalomban, hanem elszórja eszméit
az emberek között, egészen más tárgyakra vonatko-.
zón, és ezeknek világánál az események egyszerre
másként mutatkoznak, az emberek észreveszik, hogy
ök helytelenül láttak eddig, s ellenállhatatlan hata
lommal terjed a valónak ismerete.
Voltaire, Roussasu és a franczia enczyklopedisták
elsők az újkor eme héroszai között; az ö idejük óta
tudjuk, hogy a toll hatalmasabb fegyver, mint a kard.
Az ö kalamusuk kiveri a franczia zsarnokok zsoldo
sainak kezeiből a szuronyt. De Darwin náluknál is
nagyobb. Azok a társadalom reorganizácziója mel
lett küzdenek, s az csodálatos félreértések után is
jégbe megy. Darwin az állatok és növények országa
felé fordítja elméje élét, behatol az ellentétekbe,
melyeket talál,' átkapcsolja azokat, melyek csak lát
szólagosak, felkeresi az igazi okokat, midőn úgy tet■”*» ho«y «»ak a véletlen űzi a játékát a tünemé
nyekben — és az eredmény az, hogy az emberiség
egészen más világnézletnek hódol, beismeri a
dós tévedést, s a fejlődésnek egyedül igaz, mert
egyedül természetes útjára tér.
„Struggle fór the life," küzdelem a létért; ebben
* Dagy elvben lett kimondva a természetet mozgató
ös igazság. Ki lett mondva akkor, mikor legnagyobb
volt reá a szükség, „s az idők telje" elkövetkezett.
Az emberiség megunta a túlhajtott idealizmus évszá
zados tévedéseit. Az élet kinevette az elméletet. A
küzdelem folyt, mialatt a szeretet apostolai legmeghatóbban szónokoltak a béke érdekébén. A tisztán
szeretette alapított társadalom, mely annyi nemeset
teremtett, tultengésben senyvédett, a goethei langy„leben und leben lassen" rég meg volt ha
ladva, mielőtt kimondatott volna. Elvet kerestek
megindokolni a küzdelem jogosultságát; a mely küz
delem elkerülhetetlennek bizonyult. A faji érvényesü
lés nagy problémája a „vagy én vagy te" kérdése a
társadalomban fel volt vetve.
Es mialatt ’ a társadalmi tudományok bölcsei
hiába keresték a feleletet onnan sugárzott szét a
világosság, a honnan legkevésbé reményiették: a
természet nagy országából. Midőn megtagadtak volt
már majdnem minden közösséget, mely társadalom és
természet között létezik, midőn a felhőkben szárnyaló
képzelmök az egekbe vonzotta az ^mbert, akkor hang
zott el e figyelmeztető szó, akkor lett kimondva a
nagy elv, mely társadalmat és természetet egyaránt
vezérel, egyaránt dominál, mely egyedül érvényesül
^az élet megannyi küzdelmeiben: stuggle fór
Az igazság maga tesz bizonyosságot maga felöl:
ez az aristotelesi elv sohasem bizonyult talán .oly
félreismerhetetlenül valónak, mint ezen esetben. A küzdelem jogosultsága csak a növény és állatvilágra
lett kimondva, s érezte, tudta minden, hogy egy
szersmind a társadalom nagy küzdelmei is szóban
forognak. A vézna lelkek sopánkodásai helyett fér
fihoz illő küzdelem. Harcz, beteges fantazmágórák
helyett. S a harcz és a küzdelem méltó bére: azérvényesülés. Ezek a Darwin elméletének egészséges
az életnek és a valónak megfelelő eredményei.
’
Az érvényesülés, a küzdelem jutalma is ki van
mondva Darwin—müveiben. A természetes VMlfor a ■
legjelesebb számára biztosított győzelem még a mo- j
rális momentumot sem nélkülözi. A természet váló- 1
gatós. A legjelesebb fajokat kedveli, a küzdelem gyö- '
zöjének adja a babért Nagyobb következetességgel
mint maga az ember. Törvényei alkalmazásában nem
ismén a kivételt Npm tudja, mi az esetlegesség a
legnagyobbakban és a legkisebbekben ugyanaz a vál- *
tozatlan örök törvény működik. Az a faj ás az a pél
dány, a mély legerősebb, a viszonyokhoz alkalmazkodm legjobban tud, a fáradalmakat legjobban ki
állja, a khmát megszokni leginkább képes, a táplálék
megszerzésében legügyesebb, a fajbeliekkel fplytatott
küzdelmekben’ legtöbb erőt fejt ki, a létért való köz.
delemben legderekabb: az a példány érvényesül, a
nemi életben is övé a győzelem. A nő a legerősebb
hím akaratának hódul, az oroszlán csak a megvívott
küzdelem után alapit családot, a czinke a legszebben
éneklő nöcpkét választja el páija gyanánt. A legde
rekabbnak van legtöbb kilátása, hogy faja elszapo
rodik, a magzat átörökli a jefes tulajdonokat és to-
4
“ a folyadék annál lassabb á minél ritkább, annál se az árát sok halandó, amennyiben hasgörcs, fejbántalmak, tüdőgyuladás stb. mind megannyi okozatai a
besebb ezen átömlés.
Ha egészség vau, minden van; mig ellenben, ha
ügy látszik, e törvény a fennebbi kísérletnél felakadt párolgásnak.
a phisikai élet, bármily betegeskedés által megza- éppen semmi értékkel sem 1>ir, amennyiben a sós ol
Mily mértékben kelljen ügyelnünk a fenntnevevarteitott, ott lehet a világ minden élve, boldogsága,, dat, daczára hogy sűrűbb, épp oly arányban tolul a zett két testszervre, vagyis miben áll a bőr tisztakincse — mitsem ér. — Érzik ezt a rozzant viskók csőbe, a mily arányban történik a hártyán a pá-' sága és a tüdő épentartása, jelenben nem képezheti
lakói ép úgy, mint a fényes paloták urai.
rolgás.
tárgyunkat s igy záradéiul csak annyit: ki bőrének
Az egészség fenntartása tehát kell, hogy érdeLiebig kísérleténél még egy igen nevezetes dol ápolását elhanyagolja, gátolja a párolgási működést,
>
keljen, minden rendű és rangú egyént, ha kevesebb got szükség felemlíteni, s ez az, hogy, ha a csövet a megrontja vérét s a csúzos bántalmaknak készít ter
bajjal és küzdelemmel óhajt élni. Hogy azonban ez folyadékból kivesszük s igy mindkét végén párologni mékeny talajt.
'
megtörténhessék, kerülni kell minden oly alkalmat, engedjük, a légnyomás tisztán szeműnk elé tűnik az
- Karkeoz Alajos.
által, hogv a hártyák behorpadnak. Ha most ily hely
melylyel a legdrágább kincs veszélyeztetik.
Ha az orvostant röviden átfutjuk, ha egyes kór- zetben a hártyára vizet cseppentünk, természetesen
jelenietek végokai után tudakozódunk: igen kevés ki azon a helyen a párolgás megszűnik r a levegő a
vételei azt találjuk, hogy' számtalan bajnak oka a cseppet a hártyán keresztül a csőbe szorítja.
A Jászkun testvérek osztály-egyezsége.
meghűlés.
*
Ennek ugyan valami fontos szerepe a testszer
Mint múlt számunkban említők, f. hó 16-án
A meghűlés sokféleképen jelentkezik az emberi vezetre nincs, de azért elegendő rész jutott neki is a
tests^ervezrtben s nagyban függ a nedvkeringéstől s nedvkeringésnél, mint később lesz elég alkalmunk ezt összejöttek a Jász és Nagykun kézségek megbízott
innét az állítás: valamely testrész meghűlése nem megtudhatni.
jai, hogy a megyei törvényhatóság határozatához
egyépb, mint a nedvkeringés megzavarása azon test
Ezekből áll Liebig kísérlete. Lássuk mily tanú képest, kiküldött megyei alispán elnöklete alatt a
rész felé.
A
ságot vonhatunk abból az állat és növény orgánu
végleges egyezséget létesíthessék.
'
í
:ü ex nemcsak fájunk van így; így van ez az mainál, és pedig mindenekelőtt nálunk embereknél.
állatlés növényvilág minden egyes tagjánál, úgyanyA kiégyezés, mely igen nagy, részben.álispán ur
Az emberiség gyermekkorától fogva tapasztalta,
' nyira, hogy az élet fentartás egyik nélkülözhetlen hogy a párolgás a leglényegesebb befolyással van tapintatos közbenjárásának tulajdonítható, békés és
kelléke a rendes ncdvkeringéa.
az egészségre, de megfejteni nem tudta. Most azon
*Enúek mikéntjére nagy fontosságú a párol- ban Liebig kísérlete után, melylyel a test szervezet barátságos utón sikerült is. A jegyzőkönyvet, niint
g is, mely míg nálunk a az állatoknál a bőr lika- ben keringő nedvek mozgása kellő világot nyert, reánk érdekes és fontos okmányt, egész terjedelmé
\ ;
1
csaini'Qjölus) és a tüdő által történik; addig e mun tudjuk, hogy a párolgás az állati szervezetben két ben közöljük:
kát a növényeknél a levelek végzik.
féle módon történik: először a kfilbőr pólusain; má
Jegyzőkönyv. Felvétetett Jászberényben 1882-ik
Nem érdektelen esek alapján felvetni a kérdést: sodszor a tüdő által s igy a nedv-keringés útja is év april hó 16-án a Jász-Nagykun-Szolnok megyéi
törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, múlt évi
mily jbefolyást gyakorol. a párolgás a nedv-kerin- kettős, tudniillik a bőr pólusai x és a tüdöfelé.
Itt üli diadalát Liebig kísérlete. Ami a kísér 1ö484. az. végzéséhez képest, a volt jászkun kerüle
gésre? Hogy e kérdésre szabatos feleletet adhassunk,
előbb; Liebig természettudós -számos idevonatkozó kí letnél kicsinyben & hártya, az az állati szerve tek közös tulajdonát képező vagyonok felosztása tár
sérletei közül a következő egyszerű, de nagy hord zetben a bőr és á tüdő, melyek mindegyike, mint, a gyában kiküldött küldöttség által, Sípos Orbán alis
erejű kísérletére szabadjon a.t olvasó becses figyel hártya, a levegővel van érintkezésben. Ha erősebb a pán elnöklete alatt tartott közös tanácskozmányban,
bőr vagy a tüdő párolgása, erősebb azon testrész mely alkalommal jelenvoltak: Karczagról: Páp Elek
mét kiérnem.
polgármester és H. Kiss József, — Kunhegyesről:
fá ogy o alakban meggörbített üvegcsövet vett; felé a nedvkeringés is.
egyenlő arányban kell lenni, különben Kulifay Károly főjegyző, — Turkeviböl: Nánásy Já
ezt njqgtöltötte vízzel s aztán mindkét végét a sza- . i_~
- bad levegőn hagyta. A cső szabad végén a folyadék beköszönt az egész testszervezet abnormis állapota, nos polgármester, —- Kunszentmártonból; Nagy Géza,
polgármester, —Madarasról: Farkas Sándor főjegyző,
a hólyagon keresztül párolgott s ezalatt a csőben sőt nem egyszer enyészet.
Példa világosítja a dolgot.
*
— Apátiról: Horváth Bertalan főbíró, — Ladányfagyott. Eközben belül légüres tér támadt, melyet a
Gyula főjegyző, — Fényszaruról: Tóth
levegő nyomása a sóoldatba mártott részen sóoldat v
Wbbi kSlött ®K7
emeljük azt.
tal tqltött be, mit az oldatba, kevert indigó kék ézine ki félig a vízből, a hal nemsokára elhal. Oka igen ‘ Péter főjegyző, — Felsöszentgyörgyröl: Nagy Ist
azonnjal elárult. Ezen kísérlet alapján a nevezett ter egyszerű. A felrész a szabad levegőn lévén, a pá- ván főbíró, —— Árokszállasról: Márkus József városi
mészettudós joggal állíthatta, hogy mindazon nedvek, rolgás nagyobb, rohamosabb, mint az alrészen, minők ügyész, — Alsószentgyörgyröl: Bajzáik János fő
melyek valamely párolgó hártyával érintkeznek, ezen “
következménye, hogy az élet fennmaradásához jegyző, — Jákóhalmáról: Teriéky Eerencz főjegyző,
Jászszükséges nedvkenngés megzavartatik s halált okoz. — Mihálytelekröl: Gumbert János főjegyző,
rolgás.
Hasonló bajok származhatnak a nedv-keringés Kisérről • Küry Albert, — Jász-Dósa község részéA szabadon levő csövön keresztül a párolgás megzavarása vagy megakasztása által az embernél- Jv: ., ,ay ^®dor főjegyző, -— Halmay József jászjárási szolgabiró, —Jászberény városa részéről:
Ifi? tavaszszal és őszszel, midőn a levegő páraannál erősebb, minél szárazabb a levegő, mely vele “•,
érintkezik s ellen esetben annál lanyhább, minél több telt, az emberben a nedvkeringés pang, nem lévén Elefánty Sándor polgármester.
A tanácskózmány mindének előtt megállapittatni
vizpáiíat tartalmaz a levegő. Ezen tüneménynél még
létreJ'ön “ úgynevezett
az átömlési elméletet semj lehetteIjesen érintetlenül
ne“ Wébb»
® nedvek pan- kívánja azon közös vagyonokat és érdekeket, melyek
hagynak, mely szerint a hártyával’ elkülönített fo gasA. Ebből még az is világos/miszerint nem mindegy j a volt jászkun kerületek kebeléből Pest-Pilis-Soltlyadékok egymással érintkeznek jobban mondva: a száraz, vagy nedves levegő; nem egy a hegyen Kiskun, illetve Csongrád megyéhez csatolt részekkel
•legyednek.;— Itt átömlés történik és pedig a folya
^®kni; szárazon vagy a vizen élni. a közös vagyonok felosztására nézve 1878-ik évi
dék sűrűségével fordított arányban,: azaz minél sűrűbb
Itt különös figyelmet érdemel azon szerencsétlen deczember 9-én kelts úgy a törvényhatóság, mint a
embertársak szomorú állapota, kik a természettől nagyméltóságú belügyminiszter ur által helybenha
nosványos 8 így bűzhödt levegöű földrészre vannak gyott egyezség folytán Jász-Nagykun-Szolnok meEzek kedélye lehangolt, egész szellemi gyyéhez tartozó Jász és Nagykun részek között ez
vabb viszi a nemet, mig a satnya példányok elvesz
i*ök nyomott, testszervezetök gyenge, kiaszott, szó alkalommal felosztás tárgyát képezik, agyban crnl.™.
nek, nyomát sem hagyva maguk, titán a természetben.
i
oul*g
Áz
több évek előtti jelesek utódai máig élnek, val szánalomra méltók, ők csak vegetálnak s ezért ilyenekül ismertetnek él:
~
a) Jászbérényben a jászkerületi ház mellett ki
a hitvány elveszett, s semmi sem tartotta fel emlé nem igen hosszú életűek.
7
kezetét..
a
P^dáui Dél-Anmrikának a Foktarto- zos egy emeletes székház épületet.
4*
elv, mely a természetben és társadalom mánytól éjsza^nyugatra terjedd partvidéke; Éjszak
aj 1086 firt 74 kr; töke értékbeli,
ban egyenlő mértékben érvényesül,, képezi a kibéki- Amerikában az úgynevezett Orosz-Amerika, lefelé ■nnt
c) felkelési alap 376 frt 19 kr. töke értékben,
tést. Az eddirierköfeji világnézlet megdöntésével délnek a Musisippi folyam torkolatának vidéke, hol
szükség van a^fbéktfésre. Az ember kénytelen oda- mesés számban hordja a sárgaláz áldozatait Mind e
? értékek
néz™
hagyn^ a nagyzó álláspontot, melyre helyezte volt
pdékeken a megromlott gőz és párával telt az érdekeltségi tanacskozmány egyhangúlag a. következő egyezséget létesítette/
g
maga magát, s a melyen oly kényelmes volt „eset- levegő gátoha a párolgás rendes menetét s vele a nedvlegesséjgek" vagy „sors" által magyarázni az eseméÁOgbató példa még állításunk iga v
^vö lakház jelen jegy25konyv feitetelei. mellett örökösen és Ulajdohjfggal
nyeket, A magyarázat oly sokszor szenvedett hajó zolására a Cayenébe száműzettek szomorú sorsa,
Jászberény városának engedtetik' át.
J
J
törést Csak apró roncsokban létezett, és mindenekA
a ^égos páratelt levegő gátolja a
fölött nélkülözte az igazságot A másvilágon kereste
Anedve< pangását eredményezi, úgy a 9 én léi~
1878- év d"«mber
a folytatást, a jövő életben a kárpótlást azokért a fölötte száraz levygö gyorsítván a bőr és tüdő párol- y én létre jött s fent hivatkozott egyezség értalmi. .
át’* nedvke™g<^t oly mértékben fokozza, hogy ben a székház épületből ezeknek fizetendő 15 000
mik itten érték. Es a Darwin elvének kimondása
^fcni törkjére a fenn, érinfett pékST
után az inczidensek világa vége| ért. Nincs semmi
“®ad8í« jelentkezik, sőt a fokozott
esetleges, mindennek megvannak a maga természe párolgás folytán gyorsult nedv-keringés a bőrt fel is kelési alapok együtt 1821 frt 93 kr. tőke értékben J
tes indiókai. Az élet magában is bevégzett valami
“gueztja —megrepeszti. Ösztönszerűen érzik e ter
fordítandók, a ütendő 15,000 frtból
mely indokaira, czéljaira és eszközeire nézve befeje mészeti törvényt Afrika keleti pártjain, hol a har- ekként még fenmaradó összeget, valamint az összes
zett egész.
mattan hatása miatt a benazülöttek bőre felpattan, kötelezett kamatokat Jászberény város saiátiúhAl
Darwin ennyit és nem kevesebbet tett a társada
x meggátlására a benszűlöttek neki átengedett tulajdon fejében fizetendődéi pedig
lom érdekében, üj, a valónak megfelelő világnézetet
ik k“í h®. ^^et, hogy ez által a párol k^’lr"H ^^“y®11
B többi Jász
fejtett elő, melynek szükségét mindenki érezte de gást lassíthassák, nu aztán a lassúbb nedv-kenngést kun községekre az e tartozás fizetésére átengedőit'
papokon kívül semmiben
melyet nem formulázott előtte senki. A régi előítéle vonja maga után. Innét a tudományban e szélnek ní1^
teket, helyekhez oly édes volt a raga«kSáa X neve
„fagygyúszéLJ
nevezendő teher vagy fizetés ne háruljon.
döntötte, s helyűkbe az igaz fölfogást helyezé?
.^.^“^ény városa köteles a Jász ét Nagy
vasó
“‘M’011 kérnem « olÉpben áll az ő érdeme.
türelmét, s ezt az, hogy ~mmt fennébb emli- kun. községeknek egyenként, ezeknek az itt érintett
4 vAlmit
magokért a természettudomá- lr •
a P^rol^ö Hártyára helyezett vízcsepp a lég közös vagyonból való végkielégítésük fejében moh
nyokérttett, azok csak részletek. Egy mélyreható kön nyomás miatt^a hártyán átszorittatik a csőU. összegeket megfizetni, melyeket ezek Jász-Nagykun
észlelő tehetségnek a tényei. Titoknak fölfejt&e, me
S
Szolnokon épített megyei ^ék!
lyeknek nymához még távolra éreztük magunkat Az
ház építési költségeibe fizettek, ezen fizetések a.
1883' évi janu^lSkteh
a «»vlrok szerepe a
fold flótájának előfejtésében, az állatok kedélyhangujroitendök, ha e határidőt Jászberény vá^sa elmu.
latánakpzseniális megfigyelése, az állatok színeinek
™taná, minden egyes községnek a reájuk eső ös^eg
összefüggése azok életkörülményeivel, vagy a földi
után köteles 6°/ kamatot fizetni.
’
összeg
férgek terepe a termékeny talaj képzésénél: mind leien, rn.lvfelé.Mdrtermgí. kmé teSd J
-z x
A* ®JÖZÖ P°nt értelmében, a Jász közséimir
oly részletek, melyekről nélküle még soká nem tudott
t ^k
“ondottek után, kiki láthatja, milv részére kötelezett összegek esni- akkor
volna a* emberiség semmit. Azonban ezek az ő szeL f°utos szerep jut az egészségre vonatkozólag a dZ
nAÚVí S^S^uél s ^t hist
leméiie^ nem monumentumai,. csak mért földmutató
kövei. Az ö értelmének, észlelő tehetségének, és az íu
kötelességnek tartja mindenki ama mm.
* 'gaí mÓ<lí,Zer bataJmanak kétsé^bevonhatlan taPárolgás két főszerre a bör\s
a tüdő iránt tartozik m wm?
*i j •
g
^ert fel«^uie
Az ő érdeme abban a hatásban áll, melyet a nem szabad, hoirv «
taisadaltomm gyakorolt, midőn kimutatta, hogy itt
n’nes semmi, a mi okszerűtlen, megmagyarázhatat
lan vagy esetleges. Es evvel kimutatta a józan haladas ntj#. Az ö helye ott von az emberiség héroszai ^Akb/r tisítán tartása tehát a ielszó
között, a kiknek szellemi fényénél a jövő száradok
Ha e dikak szerinti többség a törvén™,al- '
sutkén^dí, a-kiknek élén egy Mózes vagy Mahomegszűnte után a közös czélra váló
met, egy Nagy-bá .dur vagy” Jglius-Caeser állanak. nedv kiszivárci «
J
meV«" keresztül a fólos szüntetését kimondani, Jászberény város kötelezve
a.ro^ 8 h®1®1 anyagcserét enged.
lemondásától száXtt fe éy
onnét
* Pitolgi.
ÍE u£.^tek“
^jtainnk
. Jatt,
. k?gyeuenségének nem egyszer keserűen megadta
A párolgás befolyása a nedvkeringésre.
sgg.'wt i sas, fet
a többség határozatában megnyugodni tartozik. *
°rl
értetődik, hogy a kiskun és nagyrészére Jászberény által vállalt kötelezettségekert az érintett 'közös vagyonoknak előbb
m
íj6 értett községeket a közös vagyonból
illetett r^z tulajdon s használati joga Jászberény
városánál^ engedtetik át, minek folytán Jászberény
jogokat gyakorolandja, melyek a
kielégiteti|. részeket megillették.
J
,
*
,
,
t
kSwégek kielégítése, illetve * közös husnáht mer.zűrének kimondd után, . Jiw községek re,dXX Jo£h.
városra, mely \aa Jóxberény
Wln‘
^Xk^iik
^kerületi, óéval területén levő
területekért .oha .emmi követeiért
• kielégítés
tulridonoe. teljesen feltétlenül
• z ®*°r- Minthogy a volt Jászkan kerületek vala
mint a Jáázkerület székháza, Jászkun kerületre van
i
, Jo0dag telekkönyvezve, ezen kerületek helyébe lépett Jász»N.-K.-Szolnok, Pest-PilW-Solt-Kiskan és Csöngrád megyék törvényhatóságai felkéret
nek, jelen' megállapodások folytán,' hogy a tulajdon\ jognak Jászberény városára való átkebelezését igedélyezzék.
‘
ö
_ 7-er. Jelen tanácskozmány vezéreltetve azon test
véries érzelemtől, mely a Jász és Nagykun részeket
évszázadodon keresztül összefűzte, á. jászberényi fo
gy mnasiuipüak még Jankovics György volt főkapi
tány általj a rabdolgoztató alapból elajándékozott
összeghez /való minden követeléséről vagy jogáról leV mbnd, s csak azt köti ki, hogy ez összeg a fögymnayagy°na között az együvé tartozóság em
lékére, mint Jászkun kerületi alapítvány kezeltessék.
8-or.i Addig, mig a Jász községek közös haszná
lata fenntartatik az érdekelt Jász Községek tanácskozmányart' Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánja
vezeti, valaftnint ö gondoskodik a tanácskozmány
megállapodásának végrehajtásairól is.
'
úgy nevezett magán házi pénztárak
valamint az itt nem érintett egyébb alapok haszná
latára és kezelésére nézve az eddigi gyakorlat s az
eg/es részek jogai érintetlenül fentartatnak.
t* A magállapodások Jász-Nagykun-Szolnok me
gye törvépyhatóságának jóváhagyása után lépnek
érvénybe. ■ ,j
'
MEGYEI ÉS KÖZSÉGI ÉLET.
I
írón. l LTUl“
kcd^es
T",?” 4 mCgye 1'yél‘*">ok«nl neveatótett
ki legközelebb a egyszersiíiind a Nagybecskereken
megjelenő „Torontói" czimS lap szerkesztését is át
veszi, tegnapelőtt utazott át Szolnokon, mely alka
lommal szerkesztőségünket is szerencséltető becses
látogatásával. A szellemes magyar iró tovább folyta
tandó útja iránti intézkedések sürgős megtétele * vé
gett hamarosan távozni lévén kénytelen, lapunk szer
kesztőjétől búcsút vett. Sok szerencsét és erős kitar
tást kívánunk a derék Írónak úgy közhivatali, mint
szerkesztői pályájához, mely utóbbin — ismerve azö
jeles tulajdonait, szemben a működési körében felmemerülhetö nemzetiségi viszonyokkal — nehéz ugyan,
de annál hazafiasabb feladat várja munkás lelkét.
Gergely urat, a szolnoki kir. postahiva
tal egyik derék tisztjét, nagy családi gyász érte.
Édes atyja, Festő Gergely, f. hó 14-én 65 éves ko
rában Kecskeméten meghalt Temetése számos ismerői
és tisztelői részvétele mellett 16-án ment végbe. Mé
lyen lesújtott barátunkat vigasztalja az a tudat, hogy
gyászában velünk együtt minden igaz jóakarója szív
ből osztozik Szolnokon is.
Tűzi játék.* Bucsák János, akadémiai pyrotechnikus, ki e téreni ügyességének az országban
már többször jelét adta, sőt a királyt koronázás^ al
kalmával a legmagasabb királyi mégelégedést kiér
demelte, a napokban Szolnokba érkezett t mai napon
esti 708 órakor a „Kis Ligetiben tüzjátékát a
közönségnek bemutatja. Felhívjuk a'közönség figyel
mét a látványosságra, mely kétségtelenül megelége
désre fogja hangolni a kebleket. Műsorozata a mai
előadásnak következő: 1. Tfizörvény, vagy a szépség
non plus ultrája. PastilientöL 2. Galvanikus nap,
teljes fényben. 3. A virágajándék, Döblertől. 4. A
virágcsoport, meglepő képlet Stuwert£l. 5. Az arabiai
szélmalom. 6. a rendkívüli tüz-eső a légben. 7. Szö
kőkút a keletázsiai hareztéren. 8. A plevnai kitörés
nél szomorú fűz. Jegyek előre válthatók Medgyesy
testvér urak'kereskedésében és az előadás színhelyén.
* Hirdetmény.
a
Bosznia-
és
Közhírré tétetik, miszerint
Herczegovinában megüresedett
népiskolai tanítói állomások elnyerése végett
. beadandó^pályázati kérvények az «843/82.°sz.
alispárji
körrendelet
értelmében
közvetlenül a
polgármesteri hivatalnál nyújtandók be, honnan
a helyhatóság véleményével ellátva, a megyd
alispánjához teijesztetnek fel. Szolnok, 1882?
IPAR, KERESKED. S KÖZGAZDÁSZAT.
* -M nAzienda Assicuratrice^
biztosító
társulat legközelebb ujjászerveztetni fog; az in
tézet párisi pénzerőkkel kötelező szerződéseket
kötött, melyek által biztosítva
van
alaptőkéjé
nek fölemelése, miáltal az intézet egészen uj
alapra fektetik s egyenrangúvá lei a legelőke
lőbb biztosító
intézetekkel.
Az illető
kőtelező
szerződések már az osztrák kormány elé terjesztvék s jóváhagyásuk biztosnak tekinthető.—
A formaszerű engedély a napokban várható.
HELYI HÍREK.
—MiklÓMy Gyula'színtársulata már körünkbe érke
zett s tegnap meg is kezdé előadását a Fétíy árnyai
ezimfi eredeti színmüvei. A jónevü ig^Jgató, ki min,
denhol nagy tetszést vívott ki.jó7 erőkből szervezett
társulatával, hozzánk Zentárói költözött. Elváljak
városunk ^pártoló közönségétől, hogy Miklóssy
tarsulatava| szemben nem fog oly megrovandó maga,tartást tanúsítani, mint a legközelebbi alkalommal
Jakab Lajos társulata iránt tanúsított. A művészetpártolás egyik mérvadója minden város , műveltségé
nek Vigyázzunk: ki ne adjuk magunkról a szegény
ségi bizonyítványt!
— A szolnoki kath. nagygymnasiuM által e hó
16-án tartott jótékonyczélu hangversenyről a kn^.
»Közérdek“-ben valami szolnoki bús magyar
megemlékezvén, „tiltakozik" az ellen, hogy „az ily
segedelem kérés és adás jótékonyczélu‘-nak minősít
tessék." Sajnáljuk, hogy sokszor — szándékosan-e,
▼agy tudatlanságból — a fogalmakat elferdítik né
mely emberek. Ha az ifjúság szükségletét képezi az
a harmóniám,. amint hogy azt képezi, és az másként,
mint a jótékony emberek segedelem adásából meg
nem szerezhető: vájjon neín jótékony őzéit
mozditanak-i elő azok, akik filléreikkel eme czél el
érését eszközük. Vagy csak az fáj a „leveledzönek"
(a fűzfák'is most leveledzehek), hogy a megyeház
nagytermét kérik jel ily czélokra és az oda adatik?
Legjobbak'tenné levelező,’ ha a közérdek ja
vára — hall íratna.
I
• * Jtall^yl kawinő
minisztírium vÍMíaküldötte, több rendbeli módost-
sokkal, pótlás végett.
NYILTTÉR.*)
/
Haszonbért hirdetmény.
A
néhai
Makay Imre-féle Tisza-Inokai
földbirtok
1200 h. szántó, 300 hold legelő, 9 szobás
kastély 15 hold parkkal — a szükséges
gazdasági épületekkel Szí Mihály .naptól
MLczuve
.j
>
hasxpnbérbe kiadandó.
Esetleg 9^* 300 hóid örök áron
18 eladandó. A kiadandó földbirtok, a tiszainokai gőzhajó állomás mellett fekszik?
Értekezhetni Makay Imrénévet Szolnokon.
3—1
i
f
161.
vh. 882.
Árverési hirdetmény.
p
Közhírré tétetik, hogy; a szolnoki kir, já-:
rásbiróságnak 1829. p./1882. sz. végzése foly
tán, vagyonbukott Engl Sámuel csődtömegéhez
tartozó, s a csídleltár 6. 7, 8, 9, 10,. 29, 30.
és 31. tételei alatti 327t frt 95' krra becsült
44
mm. liszt, korpa és dferczéből
álló ingóságok
Szolnokon avfehérló-utczában a 378. számú háznál 1882. évi-május hó'8-án d. u. Bórakor
tartandó (nyilvános árverében készpénz fizetés.
mellett —\ elfognak árvereltetni.
, ?
Kelt Szolnokon 1882. april 28.
MEGYEI HÍREK.
* A karczagi redemptusok ügye. Az oly régen
húzódó redemptusrügy végre befejeztetett, s az il
lető beltelkek után járó legelő-járulékok, legköze
lebb szét is osztatnak. rAz ezen ügyben keletkezett
legfőbb itélöszéki ítélet igy hangzik: A királyi
Ítélő táblának ítélete oly kiegészítéssel, hogy a
közös területek felosztására szolgáló aranykulcséi
kinek-kinek mostani bel- és kul birtoka váltságának
mennyisége állapittatik meg, — felhozott s felhívott
indokaiból helybenhagyatik. Indokoké Tekintve,
hogy a Jász-Kun kerületekben a válts^g tárgyát
nem egyedül a külső birtok, hanem a beldő telkek éi
szöllő terület is.képezte, — tekintve, hegy a felek
által elismertetett, mikép a belső telkek és szőllö
területekért is fizettetett váltság összeg, _ az 1836.
12. t. ez. pedig az arány kulcsául az összes bel és
külső birtokot felvétetni rendeli, az arány kulcsául
a belsőségeket is felvenni, és a kir. Ítélő tábla ítéle
tét ennek kimondásával Fiegésziteni kellett. Mely
ítéletre a karc: ági törv>zík a peibén keletkezett ité-.
letek alapján az illető, tjkvben Karczag- város egyes
közbirtokosai tulajdonául felvett közös külsőségek u.
m. közlegelő, rétek, erdő és kaszálónak összehasonlító
beeső mellett osztályoztatása és felméretése, s az
aránykulcsául megállapított, kinek-kinek jelenlegi
bel- és kül birtoka váltságának mennyisége
számlálása s általában az 1836. XII. ,t. ez. illetőleg
az 1840. 30. t. ez. által szabályozott eljárás foga
natba vételét elrendelte s annak teljesítésével Fráter
I^are kir. tszéki bírót az összes iratok kiadása mel
lett kiküldötte.
Jubileum. A jászberényi kath. főgymn'asium ta
nán kara, fényes zártkörű s családias színezetű őn.
nepélyt tartott a múlt hét szerdáján. Ivanics Jusztin
szt. Ferenczrendi áldozár s |^gymnasiumi hitszónok x
és tanárnak ünnepié meg ötven évi születési napját
s tanárságának negyedszázados jubileumát. Nem volt
zajos az-ünnepély, de egyszerűségében is oly meg
ható, oly szívhez szóló, mely a résztvevőket bensőleg
megindító. Gratulálunk mi is a derék, szabadelvű
férfiúnak.
*
Népünnepély Kunszentmártoniján. Az uj posta és
tóvirda épület
költségeinek
fedezésére, május 28-án:
*
OAUajUO &OaCMl e
í pünkösd első napján, Kun-Sz.-Márton és nagy kitér*
I jedésü vidékének értelmisége nagy szabása népfinna.
I pélyt rendez, mely iránt már is rendkivöli érdeklődés
mutatkozik. A husvét első napján tartott alakuló gyű
lésen helyből és vidékről. — közöltök Szentesről is
— 60—70-en vettek részt s azóta a kibocsátott alá
írási ivén 100-nál több rendező iratkozott be, kik a
netaláni hiány fedezését is magukra vállalták.
* Tetchfer Emi ur, jberényi gyógyszerész gyógytárát eladta Vogronits Kálmán urnák, ki azt már
tényleg át is vette.
Ssoó Béla,
j
•
•
kir. Mr. végr.
Hirdetmény.
A szolnoki hatóiban félóra járásra a -várostül • a Kőváts Máté dűlőben a Magyar Pál*
félé — legjobb, gazdasági épületekkel
2 lakó szoba, konyha, égy hold
gyümölcsös és szőllővel ellátott .
továbbá , 7
:
S Magyar király" tőszomszéd
ságában a Hegedűs-féle lakház, udvartérrel,,
nemkülönben teljes jó karban lévő
90 rúd szandai
Venni kívánók értekezhetnek
nzőIIó
MAKAY
IMRÉKÉVEL Szolnokon.
3—t
*) E rovatban foglaltakért nem felelő*
Ax „EIbö magyar amerikai gyarmatosító
társasági tervezete.
V
?
(Az amerikai közönség elé teijesztett vázlat átfordít
a* “agyar közönség számára értesítésül.)
L A társulat czélja és feladata: a Magyarországbó! ^ kapcsoltrészeiből kivándorlókon Sriteni
az Egyesült-Államok elfoglalatlan rbXnt terültein
“4n^, ^geíő, ásványtartalmú, vagy Etésre alkak
B legelőnyösebb feltételék-alatt való
vétele által, magától értve, hogy a föty kiválasztás
nál mindig szem előtt tartva azon körülményt, hogy
egy telepitvény kifejlődése, állandósítása és wázzása
B
és éghajlata
minőségétől függ.
.
t társaság óhajtása, a vállalatot oly alapra^
fektetni, hogy az bizonyos sikert biztosítson ukA
telepitvényt, mintS
landó otthonját tekintse, a hol családot alkothat X
gyermekeit jó egészségben nevelheti, a hol őés vverJ2ktLTn0?t,Uufo®ák étdekei£t azon táSt
^ekével, melynek részét képezik a nélkül, hogy az
öket^gi hazunkhoz fűző kötelékekét vérkép
3. Nem feladata ezen társaságnak itt az okokat
kutatni, melyek az utolsó években ezreket és ezreket
hoztak ide Magyarországból. A kormányzati rend
szer elősegiti-e vagy akadályozza a kivándorlást/i?kre Jutott embereknek sorsukon javítani
való kisérlése; vagy talán a köz. és nyilvános téren
Török-Szt.-Miklós, 1882. april hó.
Hefíher Leopold.
iödőknek polgári vagy vallási kellemetlenségektől
m^áekülni' való óhajtása növeszti-e oly nagyra a
kivándorolni óhajtók számát: bizonyos az, hogy a
sűrűn egymás mellett lévő városoknak túlnépesedése
a Kivándorlást szükségessé teszi és a már létező te- lemtvényeknek gyarapítására szolgát
*4. A társaságnak terve, a legrövidebb idő alatt
foííipégy 500 nagyobb részt foldmivelö magyar csaozathi, melyet valószínűleg mások is fognak
Űzetni. Akaratát, az érkezőknekgondját viselni és
jayjíjöket a mennyire lehet biztosítani ezen társaság
ax. .egyesült államokban léyö magyar egyletekkel kö
zölte, terveit bemutatta, melyeket azon egyletek egy
hangúlag helyeseltek és jóváhagytak.
* 5, Azon tőkepénzeseknek, a kik tervünket talán
•elősegíteni akarják az által, hogy velünk egyesülnek,
adjak a következő részleteket, — ugv szintén egy rövid. vázlatot azon nép jelleméről, mély népet mi rövid
iaö'múlva ide' elfogadni szándékozunk.
i
iá) Magyarország és kapcsolt részei lakosainak
száína az utolsó népszámlálás alapjan 15,000.000.
. I b) Aj? éghajlat a terméseti különbségekhez ké
pes «ly változékony, mint az az egyesült államok
7
; *
। cpRAAAAAAAAAAAAAAF
VEGYES HÍREK.
■ •
• A világ legrégibb dohánya. Szegeden a várnak
lebontás alatt levő északi bástyájánál a falazat rend
kívüli tömörsége miatt, töbh^robbanást eszközöltek
dynamittal. Egy erős robba^ás^után, mely a bástya
Megrendelések vidékről Utasításhoz
gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
A mustra elküldhető és kívánható.
képest,
kellő közepén ütött rést, a munkások a falban egy
kis négyszögű üregre .akadtak, a melyben, midőn a
faltörmeléket eltisztitották róla, nagy meglepetésükre
két csomó leveles dohányt találtaké A dohánylevelek <!
Heffner Leopold törökszentmiklósi lakos
rozsdaszinűek s olyanok, mint a selyemhernyó által
X -L... kicsinyben és nagyban ■■■■■■—
kirágott eperfalevél. A két csomó dohány talán a
búza-ocsút elád és vesz,
világ legrégibb dohánya, mert a több öles bástyafal
Úgyszintén repcze-aljat is vásárol, továbbá
kellő közepébe csak a vár építésekor kerülhetett. —
gyékény-kötél nála kisebb-nagyobb mennyi
Csakhogy az a kérdés: a szegedi vár régibb-e, vagy
ségben vásárolható és’ megrendelhető.
a dohánynak magyafországoni elterjedése?
* Csongrádon az idén a sorozást az egész or
szágban legkésőbben vagyis e hó 21-én kezdették
meg. 1849-ljen meg arról volt e derék város neveze
tes, hogy a németeket seho^ sem akarta beereszteni.
• Penészes hordók javítása. Vegyünk tíz hekto
liternyi hordóra tiz deka mustárt, tegyük a hordóba;
töltsünk rá forró vizet, s fojtsuk be a hordót. Nem. sokára a dongák megizzadnak, mintha likacsaikon
■ nedv szivárgott volna ki, 3—4 nap múlva a inustár' vizet kieresztjük, s a . hordót tiszta vizzel jól kimo^
4- református egyház tulajdo
suk. Végre egy kevés szeszszel öblítjük ki. A penész szag 'többé nem lesz érezhető.
nát képező telken egy száraz
* Uj szövőszéket találtak fel Liverpoolban. Ez
uj szerkezetű szövőszék, „Salisbury Loom“ elnevezés és Jó pincze van haszon bérbe
sel, a szövő iparral foglalkozóknak már is élénk ér kiadandó.
deklődését vívta ki magának. Mindenekelőtt megem
Értekezhetni t.Swrányi Ge
lítendő, hogy ez a szövőszék hasonló munkaképesség
mellett, tetemeden olcsóbb, mint az eddigiek. Továbbá
deon és Gyenizse Antal
azt állítják, hogy a régi gépeknél a vetélő mozgása
folytán előálló rázkódás, mely az épületeknek any- lelkész urakkal.
nyira ártott, ez uj szövőszéknél nem fordul elő. Ezen
2—1
uj gép mintegy öt láb magas és hengeralaku: hason
lít egy nagyobb kötőgéphez, azonban egészen más
féle munkát állít elő. így például a kötőgép csak
egy fonállal dolgozik s végnélkül nyújtható szövetet
A debreczeni kiállításon dicsérő
készít. A Salisbury szövőszék ellenben felváltva négy
okmánynyal kitüntetve!
8—1
fonállal dolgozik s kitűnő, erős és tartós anyagot
Alólirott Jézennel tudoniulRra hozom a nagyérdemű
állít elő; a kész szövet bármily irányban vágható 8/ közönségnek, hogy elvállalok mindennemű férfi éa női
lábbelieket legjobb és a legpontosabb kiíxolgnltatáa mei-«
egy oldalán sem fejük föl. . Általán véve, a szakkö
lek B^*- mérsékelt áron,
\
rök ez uj találmányt igen dicsérik.
\
c) A lakosságunk legnagyobb részét a földmivei ’osztály képezi.
d) Hogy á magyarokat mint néposztúlyt, ezen
őrs ágnak megnyerhetni milyen előnyös volna, egy
töri Inét Írónak e következő, a magyarokat jellemző
l^íz rsa mutatja, ő azt mondja:
„A magyarnak erkölcsi érzelme a legmagasabb;
<öné zete nem engedi, hogy becstelen, alacsony vagy
T08J gondolkozása legyen, igazságérzete mindig vezérl . Mint gazda, mindig gondos, kegyes, szíves és
nénibs, mint alattvaló, határozott, bátor, nem hajlik a
rosaboz; ha gazdag, bőkezű kiadásaiban, finom izlésóbab és igen jótékony; — hat szegény, büszkesége
engedi, hogy panaszkodjék, magaviseleté a -gaz
i
dag mágnáséhoz hasonló. A családi életben mint
*4 apa, testvér, gyermek, viseletében kifogástalan
ép Ma tévedt, méltóságos sajnálattal beismeri, vendíég szeretete határtalan. Vallási, tekintetben őszinte
aláiatos, de sohasem czívakodó vagy vakbuzgó.
■ „Azon, szabadságot, melyet ő saját számára
minden körülmények között igényel, készen elösmeri
mínuenkí másnál
. r
i I „Szabadság — az a sző, mely magában foglalja
a ^agyarnak egész életét és létét.
'' „Alkotása, fellépése, beszéde és gondolkodási
lúodbra, életmódja, minden tette és szokása oly em'
beinek jellemzi, kinek lelke lebilincselve nem lehet."
6. Ezen társulat most és jövőben is független
Szolnoki piaczi árak.
marad minden másnemű föld vagy bevándorló tár*
snlattól.
'
।
Búza legjobb 100 kiló 12.— közép, 11.80, silány
7. A társulat birtokait engedményezés vagy pe■dig vétel utján szerzi, de a lehető legjutányosabb 11.—. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.50, silány
■feltételek mellett és csak miután magának annak 9.— — Rozs legjobb 9.—, közép 8.5(k^ilány 9.—
kedvező voltáról saját tisztviselője által meggy őzö- — Árpa legjobb 8.—, közép 7.50, "'fiuány 7.20. —
dést- szerez. '
Zab legjobb 8.60, közép.^7.60, silány 7.—. —■ Kőles
8. A társulat birtokait oly államokban veszi meg,
6.—. Kukoriczá 7.—. — Burgonya kilója 4.—. —
a 1x^1 valamint saját, ugy a telepitők érdekét egy* Szinliszt/ioO kiló 22.—. — Zsemle liszt 20.------formán támogatva látja.
1
.1 J 9. A társulat azonnal biztosit .magának 100,000 Kenyér 100 kiló 17.—. *— Dercze 100 kiló 6.—. —
*
Apid foldmivelésre alkalmas földet, körülbelül 20,000 Széna 4.—. —Borsó 100 kiló 16.------ Lencse 100
holqnyi részletekben. '
kiló 17<—. — Bab 11.50 — Köles kása 11.50 Haj
i 10. A társulat szándéka ezen birtok részleteket
dina —.—. — Búzadara 100 kilói 25.— — Árpa
saját mérnöke által felosztatni, és ezekből bizonyos kása 1100 kiló 14.—. —• Bor uj 1 hectoliter 24 frt.
részieket faluhelyeknek kimérni; közvetlen közelében
pedig a szántótelepeket 60-től 150 holdnyi nagysá ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pálinka 1 liter
gokba. Az összes kimérendő részek mintegy 500 csa- ■ 63 kr. —' Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — Tölgy
Iádnak feleljenek meg.
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertya öntött
v
* 11. Minden faluban 50 család nyeljen elhelye- kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
z^st, külbirtokát pedig a község közvetlen szomszéd
pan 40 kr. — Marhahu^ 48 kr. — Szalonna 70 kr.
ságában kapja.
< »
12. A társulat fentartja magának a birtok vagy — Disznó-zsír 80 kr. — Marha-zsír 40 kr. — Repcze
tulajdon jogot minden második házhelyhez, kijelölvén olaj 40 kr. — Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,'
azokat a kiosztásnál, és minden a falu és a kiosz ellátással 50 kit, ellátás nélkül 70 kr. — Nö ellá
tott szántóföldek közt fekvő ki nem osztott földhöz. tással 30 kr., ejlátás nélkül 40 kr. — Gyermek ellá
• • j
13. Az igy fel és kiosztott birtokrészletek a tártással 20 kr., ellátás nélkül 30 kr.
. sálat saját vételárán adatnák át az első települők
nek tulajdonul; az azoknak átadott birtokért semmi
féle körülmények közt sem szabad magasabb vételárt
követelni.
14. A települőknek átadott birtoktest árának
mikénti lefizetését az alapszabály egyik szakasza
fogja körvonolozni, hihető azonban, högy a lefizetés
v
előnyös évi részletekben lesz teljesítendő. A letelepü
lik anyagi jóléte és virágzása kétségkívül sokaknak
serkentésére szolgál, a telepitvények felvirágoztatásai
Vasúti menetrend.
tehát á társaság anyagi érdekét és értékét emelni •
Indulás Szolnokból:
fygj*15. A társulat anyagi hasznát és befektetett
Budapestre OxegMd Mi: \\
pénzének gyűmölcsözését a telepítés által értékben és
4 ór* 54 p.ójjel jyor»To»>t.
arban folyvást növekedő, tulajdonául fentartott föld
4 óra 23 p. <1. u. ueiuélyvonat.
birtokából váqa.
3 óra 27 p. b*ju. TegyesTonat.
16. Azon esetben ha a bevándorló telepitvénye7 óra 09 p. e«te tehervooat.
sek átszállítására lenne szükség, ezen társaság egy
Hatvan folt:
gőzhajózási társulattal előnyös feltételek mellett szer
B éra 8 peres reggel, 5 óra 7 peres d. a.
|
ződést köt arta nézvar-hogy Fiúméban a magyar ten
gerparti városban egy hajót rendelkezésére bocsásson.
Arad-Temossvár felé:
10 óra 57 p. d.
10 óra 49 p. éjjel.
I
. 17., Szükség lesz a vasút mentében vagy annak
szomszédságában s a kimért földek közelében 50 csa- ;
BfispOklafiény-Dsbroezen felé:
Iád elhelyezésére alkalmas elszállásolási házakat fel
10 óra 21 p. éjjel, s 13
18 p
állítani, valamint arról gondoskodni, hogy a telepit- 11 éra 10 p. d.
Érkezés Szolnokba:
vényesek kellő mennyiségű és minőségű élelmi csik
keket mérsékelt ár mellett kapjanak.
Budapest-Ozegléd felöl:
8. A társulat annak idejében a vasúti társula- 10 óra 06 p. d. a, 10 óra 15 p. éjjel, 12 óra 13 p. éjjel (gyonr.)
ibg összeköttetésbe lépni aziránt, hogy a téle10 óra 88 p. d. e., 11 óra 48 D. éne!
pitvényeseket rendeltetési helyeikre ingyen elszállít Bátra felől:MM:
4 t'a
i
lík
sák, valamint kereskedőkkel is, kik a 17. pontban
említett czélt elősegíteni fogják.
MU: <
»3 p. a.
4
á
54 peres hajnal.
j
<
Felelő. Kwkwtí: FúiUr FtmeL
I
Kéri a nagyérdemű közönségnek becses pártfogását
I
Prilpfzkv István «>pé«, a Bteinor-féle ház- l
rruetZKy István,
somokon, [plaoztér.] ‘
Eladó ház.
A Bq^sa-utezában 158$. sz.
alatt lévő házam szabad kéz
ből eladó.
Lévay András.
3—2
Fo-és1 specuiationális
vételeket, a; szabad
speculatió,
consortiumok, és §
praemiumok minden combinatioiban
X
eszközli reális és dicsérettől elismerve, eredeti a
árfolyamok szerint.'a
Osztrák-magyar birodalomra a
nézve egyedül névadó.
i
X
Bécsi börzén
0
a
e 11 ha“ (Halmai) bankház, Bécs, Schotten-P
Ring 15. Szakszerű, gyors és kipróbált felvilágo-y
sitás, távirati avisók, a Leítha pénzügyi és kisor- Q
solási próba számai, valamint tartalomdús folyó- Ó
iratok, (vajamennyi európai sorsjátékterv
föspecnlationáUs nemek és papírok magyaré r-Ma
stb.) bérmehtve és ingyen. ,
Tudósítás
kézműveseknek és munkásoknak, kik
Amerikába akarnak kivándorolni.
Az éjszak-nyugati munka-utasító iroda Chicagóban,
képes a jövő évadban 6Ö00 embert, az iparnak? min
den ágában, valamint napszámos munkával is ellátni
.
embereket, vasúti társaságokhoz, hidépitéshez, henger- és vasmunkához,• gyalú és fűrészmalmokhoz, gépműhelyekhez, szén- és vasbányákhoz, kőmajorsághoz, földmiveléshez. Ezen munkád
tok többnyire független társulatok által vezettetnek. .
~
» Wlönböáö rendeltetési helyekre Szabad-szálütást eszközlünk, továbbá minden helyért a
legmagasabb bérek fizettetnek.
\
Az irodában a szolgálati személyzet által min-A
den nyelv beszéltetik. <
Azutazók szállítására nézve, minden utasítás
vegett, tessék a császári német konzul által beieorzett fö-ügynökünkhöz Fadhaber A W. urhdz,Hamburg,
Alté Gromnger-Strasse Nro 4., fordulni. •
BW* Jó és megbízható ágensek alkalmaztatnak. Í00
<
:4
.
• Y
281.
19
L
E!Öfl>3sl
JÍSZ-NAGYKUNSZOLNOK
ár:
‘■"zhoa hordva,
fóbián kflldv*.
F41 ím . . 1 frt 60 k|.
Negyed 4vre 1 frt 80 kr.
Egyes szám ára 10 kr.
Megjelenik hetenkint
"
egyaaar: y '• vasárnap
a a vidéki példányok ie
ugyanakkor poétára adataak. BaerkMztőaég; Siói-
Előfizetések és hirdetések
a aaerkeratSaác^l,
11 •
Tíbkníri klrüotésaél árloon*o<és.
* erőt alkalmazzon;
(—r.) Tervben, elvben már meg van, de ha
,
oly nagy lesz a munkaerő, mint az eddig mutatko
soká
zik,
mondjuk
épület! |
Az I idő
neki,
hogy
kedvező,
szép és
be
jaj
áll
nem
szép
tehát
semmi .útjában a gyors építkezésnek.
aki a regi
Azonban, az az egy-két ember,
városháza udvarán a téglát feszegeti föl, egyál
talán nem nyújt reményt arra, hogy gyors épit-
kezésben\gyönyörködjünk.
Nem akarunk pálczát
ur fölött, a kit ügyes
tudunk, de azt az
oly
hogy
erőt
ügy
és
törni
vállalkozó
építésznek
megvárjuk,
érdekében
a lebontáshoz és
alkalmazzon
a toyábbi munkálatokhoz,
. közönség ez iránybani
a
értelmes
mely képes leend a
várakozását
kielégíteni.
Mert ha már egyszer meghozta e város a
szükséges áldozatot, nem volna helyén, ha az
építkezés csígaJhódra haladna.
Az újabb korban nem ott
vagyunk
már,
hogy egy olyan épület, milyenül az uj város
háza terveztetett, évekig építtessék. A kitűzött
időre fid lehet azt emelni egészen, csak kellő
munkaerő legyen;
de ha ez nincs:
lesz az legész s vagy évekig
kínlódás
kellend várakozni
az épületre, vagy a leejtett építési költséget
kell megtoldani, hogy csak kész legyen.
Általános a panasz az iránt is, hogy a ba
rakk helyiségek sem építtetnék még. Ebből is
mét az építkezés lassúságára lehet/ következ
tetni.''
__
k
'"v
A polgármester ur erélylyel vitte keresztül
v,
a számba sem vehető kisebbséggel
szemben az
uj városháza építését s mi több: méglepő rövid
idő alatt.
Erélyessége keretébe esik az is, ha a vál
lalkozó urat arra bírja, hogy a lebontáshoz kellő
,
TÁRCZA.
I
Honnét 4 mi földünk.?
*
Semmikor sem következetesb az ember önmaga
iránt, mintha folyton szem előtt tartja az emberiség
legszentebb eszméjét a . ; . haladást; ha tanulttá,
felvilágosulttá, szabaddá és nagygyá óhajt lenni s
• igy az értelmiség tisztes magaslatára törekszik. Csak
az ily ember felelt meg -y szerintem — lelkiismere
tesen fenséges hivatásának. — Hiszem ezt annál is
inkább, isivel tudom, hogy anélkül as ember soha
sem emelkedhetnék w elmebeli érettség kívánt ma
gaslatára. De nem próbálgatom türelmed. Isten ments,
ezzel visszaélni nem szándékom. Tehát a dologra térek.
.Ha a hitregetant és bölesémmtet átgondoljuk,
láthat^, mily sokfélék azon elméletek, melyekkel az
emberek az ész világánál a természeti létezést kimagyárásni törekedtek s minden fáradozásaik daczára
butosltudásra niég sem juthattak. — Ez nem is lő
hetett máisként, mert az emberi ész jóllehet még ját
szi és sok tekintetben termékeny, de azért még is igen
hamar téted.
De azt mondod talán: hiszen a bölcsészek közül
sokan a természet megdönthetien törvényére állottak
s ez alapon indultak meg a természeti létezés mauyarádatában. Igazad van, de az is igaz ám, hogy
ők csakhamar leléptek e szilárd talajról s a maga
sabb régióba repültek, hol ipso focto elvesztvén lá
baik alól a szilárd talajt, csodálni nem lehet, ha a
vadabbnál vadabb elméletek egész tömkelegébe ju
tottak.! De hagyjuk a bölcseket, keressünk ennél
valószínűbb irányt, biztosabb alapot s ha feltaláltuk I
azt, maradjunk azons ha lehetséges a létezőkből tö- j
mert
az
a
-A-
eaak alőleffea dtyasáa mellett k8a6Kataak.
Bafaaaáfn három haaáboa asaletayi I4r4rt:
hirdatra
— — — — — SO kr.
16 .
Az uj városháza.
ia (reclamatio.)
{Hirdetések
Hirdetési dijak:
▼áltt-flgyvM irod^áhaa; Kakray László u Osl«t4baa;
mindmFfőrártxi 4a a b4eai Mrda«4ai irodákban 4a bdrmaly
1
hová a lap Melleim rdesét
illető kSalemdnyek^n kivfll
aa alőflietőei pénaek a'mindn
i.kflldendók
A MEGYEI-, KÖZSÉGI- ÉS TÁRSADALMI ÉLET KÖRÉBŐL.
felvétetnek SZOLNOKON:
t-
Szolnok, május 7-én.
Hrdetaidnyek, mint a nyílttéri költemények beküldőit a ki6aet4a4rt feltétlen köteleaettedg terheli.
t
Béylegdij minden beigtatásuál 30 kr.
nehány ember,
keresztülesünk, azonnal barátaivá válunkaz előbb
közömbösséggel tekintetett, fél válról nézett ügy
vagy dolognak.
tással az építkezésre legalkalmasabb időn ke
. Nem elég általában azt mondani takarni ány
resztül, és akkor a rövidet csak a város húzza.
EjrélyessÓge keretébe esik az is, ha—ameny- képezi a mezőgazdaság alapiát, lelkétj; mert igy oda
állítva e tétel, csak azok, által ismertetik el valónak,
nyiben ideje engedi — személyesen sarkalja az
kik már a mezőgazdasági előállításról tisztult fogal
építkezést. Az ő tapintata, ügyessége és fáradmakkal bírnak; paradoxonnak tekintetik pedig minő,
hatlan tevékenysége nem ártalmára, hanem csak azoktól, kik a dolgokról nem igen szoktak gondol
hasznára lehet az építkezésiek is, az épület
kodni; kik Ítélnek, kombinálnak, mint épen szeszé
lyük, kedvük. tartja, mint épen a hallomás, a diva
nek is.
tod gondolkozás őket elfoglalja. Pedig ez utóbbiak
Mi szintén figyelemmel kisérendjük az épít
száma teszi a nagy számot; tegzen százból bizonyára
kezést, s koronként hangot adunk annak hala
kilenczvenet. Fentebbi tételünk igazságát tehát, ha
dásáról és állapotáról, mire nézve a polgármes
apostolkodásunknak némi csekély hasznát akaijuk '
tudni, elemeznünk kell, és pedig olyfbrmán, hogy
ter ur jó akaratú támogatására számítunk és
annak valóságát ki se vonhassa kétkedésbe.
azt a közönség részére ezennel kérjük is tőle.
Elemezzük tehát egy kissé szerepét a takarmánynak.
Mi á gyári előállitás-, gőzhajó-, vasútnál a
'i
A takarmány termesztés.
kőszén, a tüzelő-szer, ugyanaz mezőgazdasági elő
állításnál a takarmány; egyik is, másik is azon alap,
melyből az egészet életben tartó, mozgató érő kike
Vettem „A takarmány-tenyésztés"' czimü mun rülni szokott. S valamint egyenlő értelmi erő mellett,
kájának mutatvány iveit * üdvözlöm önt munkássá- a gyáripar világában azon nemzet játszandja a
Zával e téren s óhajtom, h<%y nagy szorgalommal főszerepet, melynek a legtöbb, legjobb s igy leg
i tanulsággal egvbeállitott korszerű müve minél olcsóbb tüzelő-szere leszen, úgy a mezőgazdasági
inkább magára vonja gazdáink figyelmét és hogy előállitás terén is az eredményezend leksikeresebas gpnél szélesebb körben találjon elteijedést. Hogy ben, légolcsóbban s igy legtöbb haszonnal, ki arány
a takarmány-termelés kérdése hazánk mezőgazdasági lag a legolcsóbb és legtöbb takarmányt birandja.
prosperitásának döntő és fö alapja, arról én már Ez azon legbiztosabb, legvilágosabb vezérgpndolat
nagyon régen meg Vagyok győződve és ez érdemben melyet követve s melyen okoskodásunkkal alapulva,
már 1845-ben megjelent „Rétöntözési leveleimben" a elemzésünket sikeresen, elvéthetlenfií teendjük meg.
Es hogy a dolog ekkép van, azt be fogjuk látni,
V
közetkezőleg nyilatkoztam:
„ Ha sikerül kiemelnünk/ fontosságát a szerep mihelyt magunknak részletesb számot adunk a ta
nek, melyet a takarmány a mezőgazdasági előállítás karmánynak hivatásáról mezőgazdasági előállításnál.
nál viszen, ha szerencsések leszünk kitüntetni azon
A tiszta haszon’ nagysága mindig azon kühatást, melyet az olcsó takarmány-előállítás összes lömbségtől tételestétik fel, mejy az előállításra for
gazdálkodásunk gépezet íré és termésünk végczéljára, dított összes kiadások s az ezekből fölmerült összes
a lehető legnagyobb tiszta jövedelemnek előállítá bevételek között van. Tehát minél inkább fölülmúlja
sára gyakorol: úgy alaposan ápolhatunk reményt az az összes kiadások számát az. összes bevételeké, a
iránt, hogy ügyünknek n^n kevés pártolókat szerez tiszta haszon is annál nagyobb; és ha lehető volna!
tünk ; — mert hiszen csak\ addig lehetünk valamely minden kiadás nélkül elöáUittai, úgy az előállított |
hasznos dolog iránt igazán közömbösek, vkgy épen tárgy egészen mint tiszta haszon jelenne még. Ez ‘
hidegek, mig annak malasztjait, áldásait fel nem azonban nem lehető s a legkedvezőbb esetben is/
fogjuk, el nem hisszük; de mihelyt e stádiumon hol t. i. az emb«r semmi egyebet nem teszen, mint
akik eddig
dolgoznak, i elszuszoghat
a
lebon
rekedjünk eljutni szók eredetéhez. De melyik azon
irány, mely felé bizton indulhatunk? Megmutatja
maga a természet vizsgálata. Tekintsük tehát téte
lünket ezen álláspontról. De mielőtt ezt/tehetnők,
meg kell előbb, ismerkednünk saját föluünk életével.
Alig hihető, hogy ez a föld, melynek rögéhez
fonottunk, melyen számtalan esélyek közt zajuk le
egész életünk, egyike azon égi testeknek, melyeket
fölöttünk az azúrban látunk tündökölni. Pedig ez
igaz, számtalan megdönthetien érvek tanúskodnak e
mellett s fennen hirdetik, hogy a föld más égi test
ről szemlélve nem egyébb, mint Csillagok által kör
nyezett csillag.
Ki gondolná, hogy a léghajó magas röpte a
légtengerben hasonló az ember í lakhelyének mozgá
sához ? Ki hinné azt, mit egy tudósunk állít, hogy
a mi földünket a legtitokteljesebb természeti erők ép
oly könnyűséggel lebegtetik a védtelen űrben, a mily
könnyen kapja el s viszi tova játszi szárnyain az
utazta pajzánkodó gyermek által felfútt tarkaszinü
szappanbuborékot? Ki merte volna gyanitni Homér,
Herodot és kortársai idejében, hogy földünk gömbölyded, mikor az még manapság is úgy tűnik fel a
gyakorlatlan szemlélő előtt, mint egy esztergályos
vassal kikerekitett tányér alakú test, melyre as ég
azúria nehezedik, melyet a nagy világ ocseán foly
körű. Hogy sok egyebeket elhallgathassak, Herodot
idejében azt hitték, hogy a földnek vége van.
Mily badar gondolat! mily nevetséges fölfogás!
Ezt azonban csodálnunk nem lehet, hisz a legrégibb
időkben, .minden természeti jelenséget külön istenek
nek tulajdonítottak ugyannyira, miszerint elmondható,
hogy e korban az emberek .fülistenekké s az istenek
félembarekké varázsoltattak.
Kik ilyesféle badar gondolatokat hisznek, vagy
í
ezeknél észszerűbb fogalomhoz jutni nem képesek,
azok talán elhimfék azon mesét is, melyet a kiszólgált huszár káplár mondana fölökbe, hogy ő a világ
végén lelógatta lábait s szivarjára gyújtott a hold
világnál. De bocsánat! talán elszóltam magam? mi
ezt nem hisszük, mondja talán az olvasó. Elhiszem,
hogy igaz, mit mondasz, mert mi sokkal szerencsé
sebb korban élünk ennél, mi már jól tudjuk, hogy
földünk gömbölyded számos érvek bizonyítása mellett.
De ha a mindennapi tapasztalathoz — a látszathoz
— fordulunk ; ha ugyanis egy szép tavasai napon
kora reggel a- szabadba megyünk a ott, hol a sza
bad kilátást misem akadályozza, széttekintünk, azt
látjuk, hogy földünk tányér alakú, melynek végeire
az ég ereszkedik le, tehát igaza volt a régieknek ?
tehát jogtalanul gúnyoltuk a kiszolgált katona nyá
jas beszédét ? Oh nem, ez csak látszat, ez csak ér
zéki csalódás és semmi más. De menjünk tovább.
Vájjon soha sem láttad derengni keleten Zz
esthomályt, midőn a nap alkonyaira szállt s nem
szorult el kebeled annak képzelt tudatában, hogy e
jótékony égi test eltávozik tőled? Nem repesett-e
szived örömében, midőn láttad az eltűnt napot újra
megjelenni egész pompájában ? Ugyan eszedbe jutott-e egyszer is, miért e jelenség? Aligha!
Inkább bámulattal töltött el S csodálkozásra
ragadta egész lényedet, annál is inkább, mivel te őt
onnét vártad, hol eltűnt s csalódtál, ellenkező irány
ban jelenvén az meg. De talán téged akar kijátszani,
talán kevés gondolkozás után egy titokteljes nehez
telés fogta el lelkedet e miatt? Oh nem, ő ezt nem
tette, a legkisebb neheztelés méltánytalanság volna
ellene, ő ezt mindennap megteszi egy bizonyos ter
mészeti erőnek engedve s tette több évezredekkel
előbb is.
/
í
r
a késiét Összegyűjteni, van némi kiadás s felyett nára egy eddig teljesen nélkülözött müvet bo szokva vannak ahhdz,lhőgy a várost, meglátogató
pé|dúban a kiadások összegét az összegyűjtés fárad- csátott világgá, melyről tüzetesebb bírálatot és színészek megszöknek nagylelkű pártfogásuk hiányán,
sá^a, költségbe képezi. Ez ókból nincs jövedelem
így legközelebb „Zoltánf futása" fejezte be a téli
eliunerőbb nyilatkozatot alig tehet bárki is,
kiadáé nélkül; van ellenben tér, roppant tér az
színi idényt, ki is a rettentő barátságos marasztalás
értelmesnek tehetsége előtt, melyen ez belátása szerint, mint Korizmics László nemzetgazdászunk, kinek következtében podgyászait is hátra hagyva, szaba
. kisebb, nagyobb haszonnal működhetik. Mennél na a tüdős szerzőhöz intézett e tárgyú levelét mai dult tőlünk.
।
gyobb . tehát a bevételek -száma a kiadások száma lapunk második czikkében föllelheti az olvasd.
Nézetünk szerint a színészet pártolása, a szín
felett, a tiszta haszon is annál nagwbb; s amint e Ajánljuk a kitűnő müvet gazdaközönségünk fi házak fenntartása és látogatása a czivilizatíó mért
/ > két szám egymáshoz közeledik, agy száll & haszon gyelmébe.
föld jelzője. Sajnos, hogy hálui k oly fukarul áldoz
folytonosan alább, és azon pqnton vegkép elenyészik,
nak Thalia papjai* oltárára. Jelen sorunkkal azt
hol a két szám nagysága egyenletre lép, és e pon
akarnék eléírni és arra ikérni a közönséget e pártolják
ton túl folytonos veszteség-növekvés áll be, ha teszem
a pártolásra érdemes színtársulatot, hogy legalább
a kiadások összege növekvésbén marad.
Vidé^ levelezés.
a nemzet eme működő napszámosai a nélkülözésektől
Azon tételünket, mely szerint a takarmányt a
legyének mentek akkor, midőn eme hírneves és gaz
i
^Zföelek, május 2-án 1882.
mezőgazdaság alapelemévé jelöltük ki, bebizonyíta
dag Jász-Nagykun-Szolnok megye fővárosában időznunk szükség lévén, figyelmeztetjük a szives olvasót
nek, mert hisz oly sok, szép, gazdag és müveit kö
Majális. Midőn a tavasz, a tél fagyasztó
megemlékezni arról, hogy takarmányból kerülnek ki
zönség van Szolnok városában, a milyennel nem sok
legjelentékenyebb Szikkel hazánk mezőgazdasági elő lepléből kibontja a tájt; mint egy varázs ütésre, város dicsekedhetik.
állításának a. a. s gyapjú, vonóerő, gabna, repcze; fii, fa, lomb, virág, mozgalomba jő, zöld lesz
Áttérve a színpadra: april 30. adatott először
tej, vaj, szóval minden, mi jelentékenyebb jövedelmét pázsit, virító a rózsa, a fülemile, andalító éneke a „Fény árnyai" czimü, Szigligeti pályanyertes szín
alapítja mezőgazdasági előállításunknak. Ez okból viszhangoztatja az erdőt: szívünkben bűvös ér müve.
annál nagyobb lészen az ezen ágak után veéndő zés támad, s egy titkos vágy unszol ki a sza-<
Daczára a „Ligetben" rendezett látványosság
tiszta haszon, mennél olcsóbbak, kevesebbe kerülők
nak még <dég szép számú közönség gyűlt ősszé a
vajának az előállításukhoz használt anyagok, erők badba, friss léget színi, tavasz szépségeit szem színházban, S a jelen voltak minden esetre elmondhatják
S miután említett tárgyak,. m\nt gazdasági termé lélni. E titkos vágynak engedett, a kőteleki is hogy egy élvezetes estében részesültek s gyönyörködtek
sünk főczikkeit képesük,.mind olyanok, melyek egye kola — fiú | és leány serege is.
Temesváry ur és kedves nője szép és ügyes előadásaiban.
nesen vagy közvetve a takarmányból kerülnek ki fő
Május első reggelén, a tavasz első friss vi
Temcsyáry ^szerepét igen jól játszta s szépen elénk
részben, magából kifejlik az általunk felhozott tétel rágaival, zöld lombokkal disziték fel az iskolát,
tunteté a gyengéd férjet, ki a szerelem által elvakitnek igazsága; hogy a takarmány a mezőgazdaság
taty$ örvénybe szorjttatik, mig Charlotte taarquis
lelkét, életelvét képezik. Ez okból mennél olcsóbb a mint gyülhelyet, s kis pacsirtákhoz hasonlón, nő (Temesyáryné) ügyes játéka által elénk varázsló
majd
kedves
dalokban
zengék,
majd
költemé
takarmánynak azon mennyisége, mely az előállított
ragyogni vágyás ^dögét, mely* előtt -U ha hatal
czikkek létrehozásához megkivántatott, annál kisebb nyekben szavalták el a jelen tartóz feletti örö- a
múba kerül — nincs semmi szent.
\
leszen a bruttó jövedelemből — a többi dolgok müket Kikérték szüleik és nevelőik engedelmét
Nyári
Péter
(Latabár)
egy
régi
jó
magyar
egyenlősége'mellett — levonandó összlet, s ekkép 'a vigasságra; miközben főt. Berzeviczy Antal
arczot mutatott be, mig Máthild húga (Hevesyné)
annál nagyobb a megmarad tiszta jövedelem, vagy
haszon. Ezek szerint minden gazdának, /ki üzletéből plébános és iskolaszéki elnök ur lelkesítő be kedves csengésű hangja és meleg játéka által nyerte
lehető- legnagyobb tiszta jövedelemmel akarja fárad széde mellett, a tavasz jelképéül friss virág fü meg a közönség tetszését. Azonban Szemcei Jenő
ságát megjutalmazni,'első és legfőbb teendője, min zért tett a legjobb tanuló leányka fejére. Arra (Hevesy) ki az udéarló és csábitó szerepét Ölté ma
den körülményei engedte* lehetőségeket elkövetni, felharsant a zene, s dalolva, nemzeti zászlókkal gára, kitűnt, hogy ő mindenre, csak ömlengő szere
lem előadására nem alkalmas, mivel sem hangjában
annak érdemében, hogy.gazdaságának alapéltető ereje,*
mentek a zöldbe mulatni. 1
-sem modorában nincs az a lágyság^ az a kellem, ami
*,rtakarmánya, mennél kevesebbe kerüljön. Ennélfogva
A
többire
nézve,
mikép
:
volt
táncz,
lepke
egy szerelmesnek, hogy szerelme tárgyát meg tudia
A az leend — a többi körülmények egyenlősége mellett
legelőbb a legvagyonosabb gazda, ki e feladatot üzés, koszorú fűzés, futkározás. Örömtelt szívvel nyerni, fö tulajdonának kell lennie. De ez is a ter
• legelőbb megfejtendí s. legtaitósabban használandja. szemlélte a falusi sokaság a virgoncz í gyerme mészet hibája, s nem az övé. György komorna (Némedy)
Es azon gazda,, ki például, oly drága takarmányt keket este nyolcz órakor pedig véget ért ártat a ritka hő cselédek példányképe, ki gazdája sorsat
fordítana, számítás mulasztás miatt előállított orik. lan mulatságok, melyet nagyszerűvé az árfatla-< sokkal inkább szíven hordja, mint magáét, sikeresen
kére, mely az egész czik értékét felemésztené, minjátszott. Az öreg tanító (Miklósy) ta« kétségbeesett
।
dt-n ipái kodása, nélkülözése mellétt é sem juthatna nők kristály ozott öröme tett.
öreg apát, ki elte hosszú évein áAősszetakaritott
Fogadják a rendező tanító urak, a szülék
semmire, s az ilyennek csakhamar tönkre kellene
filléreit elveszti s azon tudattal bír, hogy kapzsisága
menni; mij»edig annál könnyebben megtörténhetik, nagyra becsülését érette.
által egész csaladját tönkre tette, lelki furdalásai
L t
mennél kevésbé hajlandók gazdáink számítani.*4
alól menekülendő: szíven lövi magát; azokat kik ema
tönkrejutást előidézték élátkozva, igen jól .adta. Sri,
így gondolkoztam a takarmány-termelés fontossagáról már 1845-ben és igy gondolkozom arról ma
“áljuk, hogy dy rövid ideig élt a fény árnyaiban.
S
t
i
n
k
ö
r.
is.
Minded. észközlés tehát, mely e téren érvéVégül Osvath Borcsa, a pergő nyelvű tánczmiterné,
nye^l,' előttem nagy fontosságú és igy kegyed iii
' Kedves kötelességet teljesítünk akkor, midőn e Panni szolgáló (Lipcsey J.) tűntek ki. —A zene te
muitkaja is, mely gazdáink figyelmét a takarmány, ezimi alatt lapunk hasábján egy rovatot nyitunk, hető legroszabbul játszván, a szünidők alátt csak
tern^sztés fontos kérdésére vezeti, csak melegen melyben Miklósy Gyula színigazgató ur táreula- bántotta a közönséget.
üdvözölhető.
6
tanak városunkban! működéséről t. közönségünket tuMájus 1-én hétfőn került színre Ézigligetv „Czi- t
aősitjuk.
Fogadja legszivesb üdvözletemet K
gány“ cajaü énekes népszínműve, meglehetős csekély
Miklósy
Gyula,
általánosságban
kedvelt
szinKorizmics László.
pSS?' kof°“8.^ elöt5 & czim szerepben Nagy
igazgó ur társulatával előadásait m. hó 29. — illetve 30. Ferkó úrral, kit az est hősének méltán nevezhetünk
megkezdte. Miután a „Fény árnyai" oly sok Nagy ur Zsiga vén czigánvt oly hűen ? természeteIPAp, KEREKED. S KÖZGAZDÁSZAT. szor és oly nagy mértékben szokták kedves színé- sen adta elő, hogy mindenki kétkedett bennne, vallszerek homlokát boritni, mely árnytól Szolnok város
ion nem-e a faluvégi, pótárezigány űzi -játékát. —
* „A takÁrminy termesztés kézikönyve"
meg öket’ a mennyiben első
JAnya CTemesváryné asz.) kitünően játszta sze
czim iaratt Dr.. Sippi Rodiczky Jenő ur, a ma- előadásuk pártolás hiányából meg nem tartathatott. repét; hathatós előadás által többek szemébe könyErié
részvétlenség
őket
leverte;
azonban
e
vá
arővari gazdasági akadémia tudományos tanyetcsalt,melyeket azonban a jó dádé természethü
ros közönségének; az fel sem tűnt, mivel már ők
— - ‘
~
■
czigányos humorával- csakhamar eloszlatott.
Peti fia
szead fényévéi megvilágtott est nyújthat sok egye
bek e|mellozésevel egy megtört kebelnek ? Ej, ne ta^dd,< hisz szemeidből olvasom, hogy te euyelegsa
’idem. Tudud te jól, mennyi élvet nyújtott s hányszór hatott jótékony ír gyanánt sebzett lelkedre a
táj, melyre a nap eltávozása után az alkony lopva
a meVet csakhamar megvilágított
a hold szelíd fénye és a csillagok milliárdja.
Xa.edVM* természeti jelenségre, mint
kod, áenyeszik minden fájdalom s a komolyság által
lenyűgözött lélek felszabadul s vidotrá lesz. De vaiS
C8ak e^’8zer
ho«y e jótékony
égi test földünknek nem csak hű kísérője, baráti/
hanem magzata ? Vájjon nem abban a tudatban
élsz-e azonkívül a szemlélet, után Ítélve, hogy ez a
W Maa a legnagyobb égi W? Ha igen ... csa
lódtál, mert ez csak a közelség miatt látszik ilyenIgazság, hogy ennnél nagyobb
csillagok kivannak sőt több . . . földünknél iV —
lalan jnem hiszed, ha megmondom, hogy az annyira
kedves est-hajnali csillag 50-szer nagycjb a holdnál
s csak kevéssel kisebb földünknél De azonnal hiszed,
csiUag k8röl«te 39 ezer km.
míg földünké 40 ezer km., a holdé- csak 10 ezer km’
He mi az oka, hogy még is nagyobb a hold az
égen, mi|t az est-hajnali estiig? Azonnal megmondem» WK egy kévés , türelemmel. Az egész világegyetem központja a nap, e körül forög minden éri
test hogy miért s hogyan, majd adandó alkalommal
megtudhatjuk, most ezzel egyelőre elégedjünk meg.
HV “?ii? pL^ egyetem központja s e körül forognafc a többi égi testek, mi sem következetesb, mintha
Uhde tornáztatjuk az égi-testek és azok távolát
föld 4 TmVa° A
mértföldre, a
m 2 A lí Tío 81gy afí?dtöl van 6 miH.mrtfd.,
míg a hold esek 52 ezer mrtfdre Ezek után a távol’
többé nem kételkedhetel a föÍz
n“^°bb a boK* földről szemlélve, mbt
tor
,De még feltűnőbb volna a
különbség ha a bolygók óriását Jupitert tekintenök.
melynek kerülete 456 ezer km.
xeaintenök,
■.De bérdlekfkzemlélve ezen éri-testek■>* z.
^et?reezedbe jutott ^ hoX I
A
?\n.d meSannyi testvéreid te
lakhelyednek ? Ha ezek láttára
kedm lélekben hozzájok, ha megelégedtél azok puszta
í*’* elvitfcUtkn ténynyé tessi
szemléletével láthatod, mily tévedésekbe juthattál s
ez állítást a mindennapi tapasztalás és a számos
be kall vallanod, miszerint igen könnyen badarabbnál
tan^í^teKT?
tárSyata8a a kőzet és föld
’ a^y^ban felelhettél esetlegesen feltett kérdéseidre
érzékeid rabja lettél, kényszerítve voltál elhinni,’ Jriföífe
?em
ezbetik kutatásunk
a ké
“Pételünk
fhoXÍ
hogy mindezeket a Teremtő csak azért teremtette
hogy naponkint megkerüljék a földet s az embereket
Tudjuk, hogy földünk gömbölyded, a sarkoknál
gyönyörködtessék s így túlönzötté váltál; azt vallot
“xi e®[enlitóna kidomborodot-t
tad, hogy te yagy a teremtés központja s te érted ^hdink^h01^301*
“
^bben hatolunk a föld gyom
sekkel lealacsonyítottad
*
saját emberi méltóságodat s egy színvonalra jutottál rába, annál inkább növekszik a föld természetemé
azon lényekkel, melyek tenyésznek.
rólad feltételeznem nem ülő, nem sza
bad, mert tudom, hogy te is birtokosa vagy egy tit
kos szellemi erőnek, mely manapság már békóba veri
az elemek* hatalmát; óriási bérczeket tör keresztül
a°: T y
készti a felhők
tamogatása mellett
viUámtüzét. Hiszem és tudom, is, hogy te ezta birto- hoeJ^^ ldd?k.i^0n^
föjd kezdetben gáz állományú gömb lehetett
kot megválthatlan kincsként őrződ; illő dolog is. ■
mert ez emel az állatok fölé. Azt is hiszem, hogy te
alakJÁt vette feL
nem engeded, kaSztatod^felhasználod saját ismereteid gyűjtésére; de még is
megengedsz, ha minden élelmességed daczára ism^
azelső pillanatában
reteid, ha nem szélesbitni, legalább meguiitni tömV
«em. De talán sokat fecsegtem iL s^mé^
WtevóAí•
edt azon általunk eddig ismert
nincs megfeítve a kérdés: Cnét e mindenség?
b°lygÓlg’
Nevezzük éren nagy t
B
^vö büdfoltnak ' Ez^ >
dentó^s
T?
elha^üm » Wy minSkk°r képzelt tégelye körül 152 év alatt
hogyLgf.Mhe^
egy“er’ mel7 utat^nanapság a Nentau
bolygó teszi meg a nap körül Azonban f
* középre tartó Uöz^ntfdtó
Fanunk keletkezésére vonatkozóin? inn
'
Uk^fé-U?né*?^dó,wlt é* ■“* ’ aXgi^k Sí kelt. „ .bö * kSd&ít rtrtaödé.ét’SX
eredményezte, hogy a ködföld
a
80
teMonhtént, táján domborodáfc jött létre Midőn a^két ^^6 z
erő közül a küzénretartó
&1; rénziot a
^bizonyé,
éteket, miamiit a tóbtótótaSS
bkdarte yoha ki . nagy mSS- “é^STSt
ÍSS 1ÍF
fönt vaknak
alakú rész vált elf mely
^“Utó^bb i.
m
k egy gyiirö
“tt^ T^rré^lo^r “í® W
kistó efindt S/n .
E gyi^förvton^lS^
lassúbb lévén _
mozgassa! bírni látszik.
“Jét tengelye körtl kéSett ^gni^ ná.vlí
tetenkL
any?’ nem
m«tóá?a^éS
telenben,101111nemJÓengedte
czéltdobta
alanulelbSyS^
a na^
V: •
(Hevesy^mmt már tegnapi. előadása alkalmából me ajegyeztük, legjobb akarata mellett sem tud szerelmes
lenni, o nem-oka, más szerepre kell öt fordítni, lehet,
hogy ott kitűnő lesz. — Gyúrj (Kertész Gyula) erőlclje8
h“®<val • csinosan énekelte a darab’
dalokat s úgy látszott, Rózsit mele
i
gebben ölelgette, mint Petyi Évit
-- —
Márton KBZUa
gazda
a^k volt, kitűnő
kitűnő alakítása
alakítása
folytan..Nem kevésbé pompásan játszta szerepét Ré• bek asszony (Lipcsey. Judit) a néző közönség férfi
tagjai elmondhatták reá: „ments meg uram a gonosztol," mert öj ugyan Istenostora volt Márton gazdán.
Az utolsó felvonásban feltűnt Várszegi (Temesváry)
dúsgazdag ^s szenvedélyes zenész. — Évi Márton
gazda leánya (Györéné), Ferke hajdú (Győré), nász™gy_ (Latap^r), Sári, Paáni, Orzsi szerepeiket jól
1
wmész. Hevesy
Heveny urnák
amik (Mády
(Mády Sírni)
Srai) többször
Megszerették egymást s » !
színész.
többször sikerük
sikerült I ' gJ5 1
"
• kedvre
a‘ közönséget
őszinte jő
deríteni és Heve- napokban erők hSség0 is 'esküvének egymásnak. A
syné igen kedves, naiv kia lány volt, csak az kár, keresztapa Tichy ur [ és keresztanya Tihyné úrnő
hogy közte és Temesváryné között oly kirívó volt az szerepüket most sem i kerülhették ld: ők /voltak a
alaki
contrast, hogy — ölelkezésük
alkalmával
minj
uiaucezesug
alkalmával
násznagy és násznagy asszony. Adja isten, hogy
-dérinek
inkább tarthattuk
őket, mint
oly Tét minba
rátnnnat
.
mii
°.V
*«»
bakereszt
gyermekeik gyermekéi is kereszteítethessék. '
rátnönek, . kik egyött élték ét a gyermekkor vidám
napjait a.— nevelőintézetben.
J ..
w^ngyós egylet*' megsUUMa* tárgyában ö'g«- ।
TÍVe “onh,an “ ®l«adás sikerültnek íxebivott értekedet n . hí 23-án, vaMÜMp déklútt 10 órator tar- I
X U
a^u,t.*é1^ megérdemli a közönség
Mintegy 40-50 aaemély
pártolását. Szerdán színre került „Váljunk el.“
*
ox
nő ú
jelent meg ax egybehívott értekezleten,
♦Tz í
valamint aa öwxgöretel Móljának fejtege
tésére Adler Ignáoi úr kéretett fel, ki .ex eexmét városunkban
i
megpendítette. Adler ígnácx úr ax egyhangúlag hoxxá intézett ké1
relémnek eleget teendő, ax értekezletet, megnyitottunk nyilváuiíá
7“ értekezlet
közfelkiáltáa utján S z o n- \ =
tágh Jenő ur választatott meg, elnöklő.Adler Ign. ur a Kolozs- J
v
m g a múlt évben alakult haaonexélu egylet alapszabályai í
valamurf az ottani egylet megteremtője dr. J e n n e y Viktor
HELYT HÍREK.
— "egyel közgyMisfink május hó 15. és követ'
alatt igen jól mulatott a közönség, k^zö napjain fog megtartatni, — a megye közigaz
sajnáljuk, hogy oly kevesen élvezték azt.
gatási bizottsága pedig e hő 10-én tartja ülését föis’
E hó 2tá« adatott először a helybeli színkör ?á“
alatt, ki már teljesen felüdült be
felolvasása után fejtegető a szervezendő egylet
ben Csiky Gergely legújabb darabja: „Czifra nyo- tegségéből.
• ctoljat é. a«n kérdést veti fel, vájjon óhajtja-e az értekezlet, r i
möruság.^A fővárosi sajtónak elismerő bírálata
.
T
okszerű vagy ingatható épit- hogy Szolnokon az úgynevezett .rongyos egylet- mcgalakittassék.
okozta, hogy Szolnok város közönsége is nagy ér ményü méhészetnek, — a, régi vagy ingathatlan épitW^déssel egyhangúlag jeleudeklődést mutatott a nevezett darab iránt, Műinek ményu méhészet fölötti előnye kétségkívül a tavaszi tTtZÍV J?lenT01tSk *
ZZ 1 ’ h°gy a ’r0nOr0’ ^letaek“ Szolnokon leendő létesítését
bizonysága W hogy a színkör teljesen megtelt, am-, mézszürésnél nyilvánul legszembeötlöhbben. Méhé
valljuk beőrtifttén Szolnokon nagy ritkaság. A darab szetemben — Molnár uteza .1148. sz. — a mézs?edést szükségesnek tarják és szivükből óhajtják, dr. Vádzi József
í
az allanu tisztviselők sanyarú helyzetét mutatja be holnap, f. hó 8-án kezdendem meg és folvtatom min ur indítványára egy előkészítő bizottság választatott, melynek
* élénk színeknek. Igaz, hogy a thema nem uj, mert dennap délután 2 órakor, melyre a,
^HMbály tervezetet kétóteni és azt
h«.rá.
regeny és a drámaírók már számtalan változásokban tait az okszerű méhészet terjesztése éhlekében, ezennel . ké^bb ö^ehivaadó atakuló kitagyülé. elé. megvitatás végett .
dolgoztak fel, de azért el nem vitatható, hogy e meghívom. Szolnok, 1882. május 7. Pásztor
bizottság tagjaiul megválaaztattak :
í V
Sz°ntá*h
Ű^é), Boár György,
darabban sok eredeti és uj vonás fedezhető fel Az László.
Csillag Adolf, Öombkötő János, 11 g e n P á 1, 8 u r á n y i
h <
előadásról kívánunk még nehány szót mondani.
— A szolnoki izr. hitközségnek e hó 2-án három
‘ i
E180
T/ ™.e 8 v á r y arról kell elismerő évi időtartamra ujonan választott képviselete kebe Gedeon, dr. Vá űzi József és Víg Jenő urak. Ezután még Csíkleg megemlékeznünk, ki a darab hősét igen vonzón léből e hó 9-én választották a hitközségi elöljáróságot. lag Adolf ur indítványára utasittatott az előkészítő bizottság, ' H
hogy munkálataival legfeljebb két hét alatt elkészülve, ezév
és rokonszedvésen ábrázolta; főkép awn jelenat
M
mondható valóban sikerültnek és hatásosnak, midőn Megválasztatott elnöknek a már több év ótá mint májú, hó elején egy alakuló közgyűlést egybe hívjon. Az előkészítő
bizottság
már
in.
hó
27-én
cnfitörtökön
délután
értekezletet
elnöke
ezen
hazafias
községnek
áldásdnsan
működő
mint férj kedvesével együtt talájja- nejét s ekkor a
szeretem és fhdgbantott becsület harezra kelnek ke- Adler Ignácz ur, továbbá megválasztattak elöl tartott, melyen a kolozsvári egylet alapszabályait átalánosságban
beleben, de iáék akkor w a szeretett, hűtlen nő boldo- járónak: Stein Jakab ur, pénztárnokhak; Sterű a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes tárgyalásnál
gitasa által JoJajtja nemes boszuját tölteni; e jele be rg Bertalan ur, temlomi gondnoknak: Steiner azonban városunk viszonyainak tekintetbevételével az egyes
§§-okuál több módosítást tett. Az elakuló közgyűlés alkalmasint
netben a valódi érzelem hangjait hallottuk. Egyet
azonban kifogásolnunk kell Tsmesváry ur játékán s Jakab és Reiner Lipót urak és isgolaszéki elnök május hó 7-én fog megtartani, mely idöig az előkészítő bizottság
ez az, hogy ö a számtanácsos szerepét világfi mód nek újólag Cukor Ferenc* ügyvéd ur. Az űkola- munkálataival alkalmasint elkészül. Addig is’ melegen ajánljuk
jára játszottál Egy szegény bureaukratát kellett volna szék tagjai april 30-án tartott képviseleti gyűlésen «« ügyet t. polgártársaink figyelmébe és támogatásiba
~ Kifogott hulla. Azon, szegény öreg ember hűl- ‘ /
feitunetnie, fa, ifjúságának legnagyobb s legszebb választattak meg. Üdvözöljük az ujonan megválasz
Iája, fa évekkel ezelőtt dr. Bécsi- János ur kertésze, H
idejét a rideg ^szamokkal való bibelödéssel töltvén
tottakat és kívánjuk, hogy a szolnoki izr. hitközség
nem szerezhetett társalgási modort sem; ki — midőn
volt, és a ki pár hó előtt a Tisza hullámaiba ölte J' A
szerelmet ak^r vallani — azt maga w meri é* nem javára, mint eddig, úgy ezután is áldásdnsan működ ma^át, niájus 4> fogatott ki. A hulla már végfelhessenek.
tudja tenni 4 közvetítőre szorul. így érthető és logi- '
osz|ásban' volt.
kai dolog left volna, hogy neje a külsőségekre te
— Meghívó. „A szegény tanulókat sekintve, a lovhgias Tarczalihoz vonzódik, kinek finom gély zö egylet" (rongyos egylet) e hó 7-én vasár
~
hó' 4-én, este 9—10 óra között
modora meghódítja a szíveket. Az említett elöadás- nap délután 5 órakor az ipartársulat, helyi
ben ^^olnár-utczán egy neki vadult bika száguldozott, ,
^ban megfordítva állott a dolog, mert mig Temesváry tartja első alakuló közgyűlését,
_ a járo-kelök rettegtetésére. Többektől hallottuk közreur (Bálnái számtanácsos), világfit tüntetett ki játéká ügy iránt érdeklődő t közönség tisztelettel meghjvával, addig az prszlán Tarezaly személyesitöje (Győré) tik. Tárgysorozat: 1. Alapsznbálytervezet bemutatása bocsájtandó panaszként előadva, hogy a bika majd- ।
ur/ a kiben hagyobb aa frő* akarat jó eziMáuazé és Tárgyalása; 2. Az ideiglenes-tisztikar megválása* nem életveszélyes jeleneteket (idézett élő; úgy ró- .
lenni, mint a ^hivatottság — előadásában meg^Itő- tála és tárgyalása; és 3. Netáni indítványok. Szol hantok árkokon keresztül, nők, férfiak egyaránt 1
sen szögletes ember volt s ez a nő helyzetét nevet nokon, 1882. május hó 5-én. A kiküldött előkészítő csoda, hogy nagyobb bajt nem idézett elő arémiiiet1
ségesnek tüntette z fél,
kitűnően s valódi Humorral
bizottság nevében: Adler Ignácz, biz elnök, Szón- nél.^ A bikát kötélnélkül, szarvánál fogva vezették s
* adta Miklósi i igazgató ur a szegény 1 frt 20 kr. tágh Jenő biz. jegyző.
~
"
úgy szabadult eL Reudörségüúk figyelmét felhívjuk
napdijas dmriilstát, 5 hajadon leánynak atyját, ki
— Érd ekes esküvő. Tiohy Henrikné úrnő
meg nyomorát is azon egészséges, tréfás komorral vi- 22 évvel ezelőtt keresztanyja volt egy ki* csecsemő a tulajdonop kinyomozására.
seh, mely a rfiagyar népnek annyira sajátja. Csiky
'
magyarkfody szállodából a trágyát tegnap
nnnthacsak Mjklósynak irta volna e Szerepet. Megje nek — Hamar Henriknek és igy (másik kis cse délelőtt két szekéren, hordották' kifelé. Ez épületben ■
lenése úgy hajlott mmdte, míat ikhr szétlő nyíri me csemőnek S z o 11 á r Annának. A két csecsemőből
vana takarékpénziúr, a kaszinó és többek magául akásai
leg napon., Bányai urnák (Poprádi) kissé több pi-' gyermek, a gyermekből ifjú let!, s mintha csak egy
s
igy méltó mégbott-ánykozásf keltett ez eljái^s. Art:,
kantért át s Ijenezeg^t kívántunk volna, különben másnak kereszteltetett volna; midőn az ifjúi szív
'mondanék: legyen meg mindenkinek az ö izlésze sze
rint; ha nem tudnók azt, hogy a rendőrség ép ez
mindenség sötiét éjjelében, azért öt folyton védazár- keletkezett, mely felé az egész ködanyag közeledni - épület éteHenében hivalaloskodik s még sem látja meg
nyai alatt tartú, a mennyiben a származott gömb kezdett s a fokonkénti sűrűsödést eredményezte.
és tiltja be ez undort" gerjeszt anyagnak | nappali
bizonyos petelförben (elypsit) keringett körülötte.. De
Igen, de az anyától elszakadván, folyton hűlt *
kérded talán, miért? Vigyázz reám azonnal eteatel*. igy a gázgömb cseppfolyóvá * a ‘oseppfolyó szilárddá hordatását, mely a leget megfertőzted, és'a járóke
tóm kételyed. :
j kezdett,válni. — A gázrész, a föld magja körül sű- lőkben undort gerjeszt. Ezt a trágyát éjjel i$ le
<
, s
i
A kisebbYömeg mindig várva a nagyobbal és' rtisödni* kezdett, rétegre cseppfolyók alakjában alá- hetne hordáink
i^y az anyatömeg, mint óriási mennyiséggel nagyobb
hullott,! de csakhamar, az alanti óriási* hömérsék
folyton t vonva la kisebbet, eredményezi, hogy a* -kByrtkéztóben, ismét légnemHvé vált s felszállt. így
elvált gömböcbe, jóllehet saját tengelye körül is hafczoltaf egymással, mig végre a föld kérget kapott
$ »
forog a benne.felébredt középretartó erőnek engedni, s fokonként
-------------------------------hülni kezdett.---E vékony rétegen azonban
NYILTTÉR.*
1 de aaért nem l^zünik meg keringeni az aqyatömeg a
belső melege által folyó állapotban lévő fonó
körül sem. Aa ékképt kivált első bolygó a crillagá- i ^“ek s a vú és egyébb gőzök át-áttörtek s majd
1882.
' .
szat manapi áiSispohtján Neptun.
*
.
hegyié, m«já völgyekké
alakítók a különben
sima
^Árverési hirdetmény?
Ehhez há|on!é módon származhattak a tibbi síkút kéjpső Vékony földkérget Ekként képződtök a
hegyek
völgyek;
így
alakultak
a
száramdatok
s
ten
bolygók is: Urenus, Sáturnus, Jupiter, Marrenus és
188L
IX t ex. 102.
köztük a mi ^Idifnk is. Földünk imént említett gerek, melyek bizonyos korszakok szerint ^fogadták •
kUrtirré texxi, hogy * xzolnoki kir. jánixbi• gyüröje akkor p tepködhetatt, midőn a nap ködanyagá- vagy inkább teremték az élőlényeket. Né^^korszaWalss Jakab albertirsai
*ehwaros Kátyás é. ueje töröknak központtól! távola 31 millió mtfd lehetett, midőn kdt említ fel a tudomány, melyek közül a negyedik bto.
azentndklÓM lakosok ellen 160 frt tőke, ennek 1881. év október hó 1-eó
saját képzelt' te pgelye körül 365 nap, 6 óra, 48 és szülte az embert, a teremtés koronáját.
*o, k*m*tai, .ó eddig ÖMxeaeu 64 frt 29 kr.
Még manapság is hűl a föld * ait állítja a tu perk^taég tovetdóe 6erejéig
49“ alatt fordul meg egyszer.
'
elrendelt biztosítási végrehajtás alkalAz analóg a elméletéből kiindulva, hasonló mó- domány, miszerint bekövetkezhetik azon idő, midőn
írt 46 far* becsült házi bátorok, ruhadón
a föld teljesen kihűl, midőn a* utolsó ember, család uemüe^rovxd fauk, flre. hordók két drb ló, egy fatengelyd ló
—szakadhat*
------------- it ki föföünk hű kísérője a hold is •
taJgenbol álló ingóságok nyilvános árverés
pedig azon időién körűlbelől, midőn földünk anyigi- tagjait, a hideg dermeszt! meg. Él elekor a világnak utján eladatnak.
i
’
---- taxii távola 52 ezer mtd. terjedhetett s vége les*!!
nak központtól
r
** 17ó5|1182zx.: kiküldetést rendelő vég-Eakyit
a
tudomány.
Azonban
ezen
eszméket
saját képzelt
ngelye körül 28 nap alatt fordult
zta fojytán
*h»«ee tŐrökazentmiklosi lakásán
szellőztetvén, nem óhajtlak téged t. olv. természet lewdö eszközlésére 1IU. május hó 171k nanjAnak d. e lü
meg egyszer. I zen származás sajátszerünek tűnik
fel talán'előtte^ ? Megengedem, mert azt mondhatod, imádóvá tenni; azt sem óhajtom elhitetni veled,
i
szándékozók ezennel
ol^ megjegyxéMfel hivatnak foeg; hogy ax érintett ingóságok ezen
nem volt ott sf>iki. De bármint álljon is kételyed, hogy, a természetben észlelt titkos erők hozták létre árverésen
az 1881. LX t, ez. 107. J. értelmében a legtobtot igéromég is azt k|l állítanom,. Jiogy ezen elméletnél a.
Távol legyen tőlem, annál is inkább, n»k becsáron alul i* eladattaü fognak.
*
f ^A*. elárverezendő ihgiságok vételár* az 1881. évi LX. t.
valószínűbb s sdományosabb -színezetű mainapság mivel saját egyéni véleménye szerint ezeket átélve.
Fá^^égáilyitott foltételek szerint lesz hifizeteadő.
bnincsen, mit igi Solt- tó is, hogy ezen elmélet van 14 megfontolva, lehetetlen'hzárt M nem tételezned es. 108Kelt
Szolnokon' 1882-ik 'évi,; május hó 5-ik napjám
* -1-1.
most a tudómig os világ által elfogadva. Kzt üap- egy fölényt, ki az anyagtól függetlenül munkálkodott ‘
lace kísérletiigis igazblta, do ezt őzük terünk * öröktől fogva létmett. Hkbáveegész. értekezletem
Tóth fiihály, /
fonalán iz látszik, mintha a tfláe önnön ereiéből'
miatt nem adhj^ íuk- ' .
,
■
é
T
bírósági végrehajtó/
Ezen elmé
W«ri*t r • kér
dés telje* megöl ás;
J.K
foglaltakéit nem
a
I
teához jutott. Igen, de r
í
kövess még egyjjpssé gondolákban..
>
: , ,
Az* ekkte-fc ifi erezett föld, miiént említés*.
állománytb vidtw mátelíajái
tengel
é^ itt ktegáll Ja fcartáfttí ambdri feondÓfiÜMl útiadon
ószlahat-Ezen aggodalmak.! “ '
......................
jtá kissé magától a végmegszülte magsáét s elbocsáj'
téten űrben.
—
— áe^eroaabbi értelemben
tsük magfl
vett világ ki
i^agát Elmek központjánál egy mag
hisszük, hogy a világot egy
getleu, öröktöifogva létesö, föléig
-éteremtette . . . semmiből. *
Xarkeaz
1
1
Ribáry Ferencz. ♦ ;
A. fa>zÓBto..
Antal 66—68 fűzet. E
három füzet u mint előzői különös gonddal szerkesztvék^ A forrongó középkor korszakalkotó episodjai, a
hadjáratok, a szász dyanista véguralma, a
Kilét beható történelme (amí. különös fontossággal
Kilet
biti ma. midőn a keleti kérdés megoldása felé közel
gőt) stb. képezik e füzetek tartalmát. Minden füzet
• számos gyönyörű képpel van mustrálva, és pedig
neteyréext olyanokkal, melyek a megfelelő történe
lemmel egykorúnk/ Miután ilyen munka a magyar
kdnyvpiaczoa sohasem volt/a azért is. szert minden
művelt ember előtt nagy hézagot pótol: ajánljuk azt
a közönség jóakaró figyelmébe. Egy füzet ára 30 kr.,
m^y a kiadó nevére (papnövelde utcza 8. sz.) utalvá&yozandó. A mü ktuönbea minden könyvkereskedés
utján megrendelhető. A
í * A fBM ás sápéi (Xurópá) különös tekintettel
M
arországrar; a legújabb foirázok után dolgozta
Gvfírgy Aladár. E mü — mely több mint 600 sikeképet tartalmaz — a fcÖzaíüvelődésnak valódi
Ityüje. a szerzó eendkiyfiií lelkiemerettal * azoradja elő a népek CSaténetét stb. Az előttünk
füzetek (47—40) aehaiÓaa foglalkoznak a mesés
H landiával, a sajátságos Belgiumsaal, a szabad
Sv ’czczal sMagyaőországgaL Sazárfera nézve különö n -érddzee képek (SszlenA a füzetben egy a jelen,
le
Me
dé
Szolnoki piaczi árak.
toMít SaataokMI*.
Baóapoatra 0MgU4 felót
4 óra 54 p. ^«1 gyonacoa*.
7 4ra 09 p. Mt« t«h«caan*i.
Katvaa Mis
4 fa* 8 peres r^g.1, 5 óra 7 p-*M 4. a.
AraS^TomoMrvár Mi:
10 éra 57 p. 4 <, 10 óra 49 p. ^sl ,
It fa» 10 p. 4. •., 10 óra JTp. ójj.l, • IS óra 18 p. 4ö«I
tar*.
Érkezés Sxohiokba:
)
i olvasó közönségek a könyvtárak, olvasó egy, kaszinók figyelmébe. Egy füzet árú esgk 30 kr.
ndeihetö a kiadónál, s minden könyvkereske-
óm 48
p. 4.
10 óza t5 jpu 41i*b 18 ór* 18 p. 4ü«i (gy*"*-)
Xatvaa felöl: 10 ára 88 p. 4. *., 11 4r* 48 p. ójjat. ,
AraáLZomosvár felöl: 4 ó. 45 p. d.
3 ó. 47 p. h^n. /
Búza legjobb 100 kiló 12.—, közép 11.80, /silány ‘
11.—. Kétszeres legjobb 10.—, közép 9.50, silány
9,— — Rozs'legjobb 9.—, közép 8.50, silány 9.—
— Árpa legjobb 8.—, közép 7.50, silány 7.20. —
Zab legjobb 8.60 közép 7.60, silány 7.—. — Kőles/
6.—. Kukoricza 7.—. — Burgonya kilója 4.—. —
Szinliazt 100 kiló 22.—. — Zsemle liszt 20.— —
Kenyér 100 kiló 17.—. — Dercze 100 kiló 6.—. —
Széna 4.—. — Borsó 100 kiló 16.------- Lencse 100
kiló 17.
- Bab 11.50 — Kőles kása 11.50 Haj— Búzadara 100 kiló 25.— — ■ Árpa
dina —kása 100 kiló 14.—. — Bor m 1 hectoliter 24. frt.
ó bor 30. — Sör 1 hectoliter 22. — Pálinka 1 liter
63 kr. — Bükkfa öle 14.—. Cserfa 12.— — t Tölgy
10 10.— Fenyő köbméter 6.— — Gyertyaöntött
kilója 70 kr. — Közönséges gyertya 60 kr. — Szap
pan 40 kr.. — Marhahús 48 kr. — Szalonna 70 kr.
— Disznó-zsir 80 kr. •— Marha-zsír 40 kr. — Repcze
olaj 40 kr.
Len-olaj 46 kr. — Napszám: férfi,
ellátással 50kr„ellátás nélkül 70 kr. — Nő ellá
tással 30 kr^ ellátás nélkül 40 Ifr/—. Gyermek all átássaí 20 kr., ellátás nélkül 30 kr. <
Fdaiő* aaerkMstő: Pásztor Fereaok
54 porca h^aaL
Árverési hirdetmény.
i
A debreczeni kiállításon dicsérő
A m«4 ▼ílautmáay noddet* folytán, aáhfa KMa Adolf I
öm^ábes udo*4 *■•¥* hatorakaak, koayha oaskóZöl| l*k ■jiiváao. áwerw *^áa kénpáa* imtfa mdlatt 1mb44
eladj .ara t éri
U^Mk dáhtáni 8 őráfa
KkteAagMt*
l*ka m fövtea OMUrrúUttJárM liaÓSaa tSsfaik ki.
Mire * venni Maadékosők esmural moghintaak.
Kel* Saolnokmi 1882. évi april '24-áo.
•kHáJiyiiyM Idtüatatve!
8—2
'áléiból* i»m»l tadmaáaár* kosom * aagyérdcaai
mö4
Kiss Ferencz,
M*
mérsékelt árva. *pa
Kárt * Mgyárdsmí ki*B*Mg*ok boew pártfogását
Priletaky Istvta,
Hirdetmény.
A szolnoki határbán félóra járásra a vá-.
rostól a Kováts Máté dűlőben a Magyar Pálféle — legjobb gazdasági épületekkel
2 lakó szoba, konyha, egy hold
gyümölcsös fa szőllövel ellátott
tőmeggoadaok.
Haszonbéri hirdetmény.
A néhai Makay Imre-féle Tisza-Inokai
1 ’I
1
földbirtok
kicsinyben óz nagyban —. .
búza-ocsút élád és vesz,
1
1
1
1
1
,
""""
1200 h. szántó, 800 hold legeld, • szobás
kastély 15 hold parkkal — a szükséges
gazdasági épaietekkbl Szí. Mihály naptól
kezdve '
,
g_9
• úgyszintén rtpCZe-Sljat is vásárol, további
* gyékény-kötél nála kisebb-nagyobb mennyi. ségben vásárolható és megrendelhető.
|
Megrendeléaek vidékről stssltáshox
; képest, gyorsan ét pontosan eszközöltetnek.
; A mustra elküldhető és kívánható.
I
Török-Szt -Miklós, 1882. april hó.
i4_2
hassonbérbe kiadandó.
Heflher Leopold.
A^VVW^ARAAAARRAAAf
12-5
“
■
Esetleg
300 hold örök áron
is eladandó. A kiadandó földbirtok, a tisza*
inokai gőzhajó állomás mellett fekszik.
Érttkezfatni Makay Imrénél! Szolnokon.
továbbá
Szolnokon a Magyar király? tőszomszéd
ságában a Hegedüs-féle lakház, udvartérrel,
nemkülönben teljee jó karban lévő
SO rúd szandál azólló
örökáron eladandók.
Venni kívánók értekezhetnek MAKAY
IMRÉKÉVEL Szolnokon.
8—2
~
lss° ik évben 80.000 palack, ISSíik évben MOökOOO palack lett eiZSnitvar
181.
vb. 881.
Ümohai AGNES-forrásI
kezeink egyik IcgaaéMavdABabb
6
cn
•cB
y-»
"S
12
«>
•ce
M
s a v a n y n vi z e
1
k itöné szolgálatét tesz főleg az emésztési zavaroknál a a gyomornak
idegrendszer Imirtalmain alap idő bajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál
kiváló figyelmet erdeinél, mélyekben a szervi élet támogatása és az idegrend«i
iiiOködésének főifokozása kívánatos.z
Borral használva m<ír is kiterjedt kedveiteknek örvend.
L Közimié tétetik,hogy a szol— noki kir. járásbíróságnak 1829. p.
1882. ez, végzése fóiytán, vagyon
bukott Engf Mihály csödtömegéheí tartozó, • a caődleltár 6. 7, 8,x
9, 10, 29, 30. és 31. tételei alatti
327 frt 95 krra becsült 44 mm.
liszt, korpa és dereséből álló
ingóságok Szolnokon a fehérló-utczában a 378. számú háznál 1882.
évi indíts hó 8-án d. u. 3 óra
kor tartandó nyilvános árverésen
készpénz fizetés mellett^— elfog
nak árvereltetni.
Kelt Szolnokonl882. april 28.
Szoő Bélaj***
Fos töltésben mindenkor kapható
eo
99
»
&PESKUTTL<
I UgV«zw
$ ।I ügyeién mindenfa vendéglőkben, j
I
Smhwlissi Monszpart L. fa Medgyesi testvérek üzletében.
'• |
r rrii
a
Jj88«MkAfSM8<555jS3ZEfa55^^
*
*
’
•
I
'
•
Hirdetések
felvétetnek e lap részére
nyomdájában 4 PÁSZTOR
ügyvéd irodájában. *
Ssolsokos a bWsspiacsoa.
JÁS Z-NAGYKUN-SZOLNOK
1882. /6.évf./.
jan.
Rendk. mell.:
Nyomáshiba:
1-dec. 31.
1 db:
1-53.szám.
37.számhoz.
2.sz. 1—2.1apj
.
15*sz. 1—2.lap.
Teljes