Fájl #659: "szerzetesekJaszberenyben.pdf"

PDF Text

Szöveg

Fr. Varga Kamill OFM
Szerzetesek Jászberényben

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 1

2019. 03. 05. 14:03:55

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 2

2019. 03. 05. 14:03:55

FR. VARGA KAMILL OFM

SZERZETESEK
JÁSZBERÉNYBEN

Jász Helytörténeti Kör
Jászapátiak Baráti Egyesülete
Jászberény, 2019

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 3

2019. 03. 05. 14:03:55

Szerző-szerkesztő:
Fr. Varga Kamill OFM
Fordítók:
Fr. Balázs Jeromos OFM (latin), Király Diana (angol)
A könyv megjelenését támogatták:
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány –
– Fr. Dobszay Benedek dr. OFM, tartományfőnök,
Jászberény Város Önkormányzata – Dr. Szabó Tamás polgármester,
Jászok Egyesülete – Dr. Dobos László elnök, Budapest,
„A Jászságért” Alapítvány – Dr. Csányi Sándor a kuratórium elnöke, Budapest,
JNSZ Megyei Önkormányzat – Piroska Miklós elnök, JNSZ Megyei Közgyűlés elnöke,
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége – Jászberény,
Jászberényi Jézus Neve Plébánia – Dr. Novák István plébános, főigazgató,
Szatmári Antalné – alpolgármester, Jászberény
és az előﬁzetők népes tábora.
Fotók:
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány gyűjteménye
és a és a forrásjegyzékben felsoroltak.
Kiadó:
Jász Helytörténeti Kör
Jászapátiak Baráti Egyesülete
Felelős kiadó:
Dr. Farkas Kristóf Vince

©Varga Kamill OFM
©Jász Helytörténeti Kör
©Jászapátiak Baráti Egyesülete

ISBN 978-615-00-4182-7

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 4

2019. 03. 05. 14:03:56

TARTALOMJEGYZÉK

Ajánlás

7

Bevezető

9

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN
A jászberényi ferencesek (OFM – Ordo Fratrum Minorum) letelepedése
Oktatás-nevelés a gimnáziumban
Ferencesek a Nagy Háborúban
A rendi reform: fekete barátok vagy „vörös barátok”
Szent Ferenc halálának 700. évfordulója
Porciunkula
Ferencesek a II. világháború idején
A plébánia megalapítása
A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása, és a jászberényi
internálótábor
A ferences rendház későbbi története, a szeretetszolgálat
A ferences rendház lakói
Ferencesek életrajzi lexikonja
A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

11
11
18
21
24
25
26
29
31
33
36
42
76
202

Páli Szent Vince
Az irgalmas nővérek (CSCS/SZINT – Páli Szent Vincéről Nevezett
Szatmári Irgalmas Nővérek) rendjének megalapítása és elterjedése
A nővérek jászberényi tevékenysége
Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

203
203
211

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

231

A szegénygondozó nővérek (SPS/CPSP – Ferences Szegénygondozó Nővérek)
letelepedése és az Egri Norma hétköznapjai
A jászberényi rendház lakói
Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja

202

231
237
238

5

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 5

2019. 03. 05. 14:03:56

MÁS RENDEK JÁSZBERÉNYI SZÜLETÉSŰ SZERZETESEI
Piaristák (SP –régen Kegyes Tanítórend, ma Kegyes Iskolák Isten Anyjáról
nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendje)
Bencések (OSB – Ordo Sancti Benedicti)
Jezsuiták (SJ – Jézus Társasága)
FÜGGELÉK
P. Kiss László Szaléz
Kovács István P. Kristóf
Szómagyarázatok

248
248
252
253
255
255
314
334

IRODALOMJEGYZÉK

339

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

344

KÉPEK FORRÁSJEGYZÉKE

345

SUMMARY

346

HELYNÉVMUTATÓ

349

NÉVMUTATÓ

354

ELŐFIZETŐK

365

6

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 6

2019. 03. 05. 14:03:56

AJÁNLÁS
Nagy örömmel fogadtam a felkérést e szép és igényes mű ajánlására vonatkozóan. Kétségtelen tény, hogy aki nem ismeri Jászberényt, az is hallott már a híres kürtről. De az is
tény, hogy aki egy kicsit is utánanéz Jászberény történetének, az arra is rájön, hogy ferences szerzetesek és szerzetes nővérek nélkül nem lehet elmesélni a város történetét. A plébánia, ahol 2009. november 1-től plébánosként élek, egy igazi múzeum, egy élő múzeum
a templommal együtt, ami ma is ontja magából a ferences szerzetesek itt létének napjait.
Nemcsak az egykori cellákba való belépéskor kell meghajolni az embernek, hanem minden
szerzetes és szerzetes nővér emléke előtt, akik itt éltek, dolgoztak, hiszen ennek hatására
vált Jászberény egyre katolikusabbá.
Ez a könyv szépen ábrázolja azt a lelki munkát, amit az itt élők végeztek. Amikor ezt
a könyvet olvassuk, akkor tanulunk belőle. A múlt elevenedik meg, a múlt lesz élő és ebből
tanulhat az ember, alakíthatja az életét. Jászberény különlegessége, hogy ma is őrzi azok
emlékét, akik elkötelezett hívő emberként, elkötelezett szerzetesként, szerzetesnővérként
éltek és alkottak e városban. Ebben segít minden alkotás, minden mű, amit szép számmal
olvashattunk az utóbbi időben. A kezünkben tartott könyv azért különleges, mert azokról
szól, akikről egyébként sokszor nem veszünk tudomást: a hitükért egész életüket Istennek adó, szolgálatot választó emberekről. Az egyes fejezeteket olvasva mindig gondoljunk
arra, hogy a nevek mögött emberek, emberi sorsok vannak. A történelem nagyon veszélyes
századaiban élő emberek vállalták, hogy akár a törökökkel, akár a szovjetekkel, akár a hitetlenség más megnyilvánulásaival szembeszállnak, és úgy szolgálják Istent és embertársaikat, hogy megőrzik mindazt a hitet, amely életük értelmét adták.
Legyen hála és köszönet minden jó szándékú embernek, aki a könyv elkészítésében
részt vett. Minden, amivel hozzájárulunk a világ értékeinek megőrzésében, az Isten előtt
kedves. Aki munkájával, szellemi és ﬁzikai segítségével teljesebbé tette e munka megjelenését, Isten dicsőségére tette azt. Az Olvasó pedig épüljön e könyv olvasása során. A nevek
mellett két évszám, közte egy vízszintes vonal. Ez a vonal egy-egy életet jelent. Az egyszeri és megismételhetetlen földi életet, amely hitünk szerint az örök életben folytatódik.
Ezt mindannyian úgy éljük, ahogy az Isten tervében benne van, de a szabad akaratunk is
meghatározza azt.
Akik e könyvben szerepelnek, a választásnál a jobbik részre tették voksukat. Ezt a jobbik részt vállalva élték át a megpróbáltatásokat, a szenvedéseket, az élet minden terhét.
Ezt tartsuk mi is szem előtt, akik olvassuk ezt a könyvet. A mi vízszintes vonalunk is két
évszám közé van helyezve, és rajtunk múlik, hogy milyen tartalommal fog bírni a vízszintes vonalunk. Kívánom, hogy tegye teljesebbé életünket a jászberényi szerzetesek és hívő
emberek sorsának olvasása, legyen mindannyiunk életében az a hatása, amellyel egy szebb
és jobb életet élhetünk Jászberényben, Magyarországon, az egész világon és ennek következménye legyen a szentekkel együtt közös életünk boldogsága Isten országában.
Jászberény, 2018. május
Imádságos tisztelettel:
Dr. Novák István
a Jézus Neve plébánia plébánosa, főigazgató

7

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 7

2019. 03. 05. 14:03:56

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 8

2019. 03. 05. 14:03:56

BEVEZETŐ
2015-ben jelent meg a Cipruság-virágszál. Isten Országának munkásai Jászberényben
címmel dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna hiánypótló munkája. A mű kiadása kapcsán
számos levélváltás történt, nemegyszer naponta többször is a különböző sematizmusbeli
kifejezések helyes magyar leírása, fordítása, vagy akár egyéb latin szövegek értelmezése
kapcsán. A munka elkészült, de csak a világi papság életúját mutatja be, holott a ferencesek, a szatmári irgalmas és a ferences szegénygondozó nővérek tevékenysége is meghatározó volt Jászberény város hitéletének gondozásában. A szerző jelezte, hogy ő a vidéki
kutatásokat már nem tudja vállalni, ezért a könyv elkészítését sem.
Ekkor felajánlottam, hogy a második kötet, Szerzetesek Jászberényben munkáiból aktívabban kivenném a részemet. Akkortájt Budapesten laktam a Margit körúti kolostorban,
így könnyen hozzáférhettem a Magyar Ferences Könyvtárban és Levéltárban a jászberényi
rendházzal kapcsolatos anyagokhoz, sematizmusokhoz (névtárakhoz). Már ami megmaradt az évszázadok folyamán. Nem minden évben adtak ki sematizmust, néha csak tabulák
álltak rendelkezésre. Talán nem mindenki előtt világos, hogy mi a különbség a kettő között.
Amikor a rendtartomány vezetősége – a tartományfőnök, a tartományfőnök-helyettes és
a tanácsadó testület (deﬁnitórium) – összegyűlik, hogy megvitassa a tartomány helyzetét
(manapság május derekán, régen július végén vagy augusztus elején), akkor elkészítik a tabulát. A tabulából tudja meg mindenki, hogy abban az évben melyik rendházban, milyen
beosztásban fog dolgozni. A sematizmus sokkal bővebb, mint a tabula. Benne megtalálható
a rendtartomány rendházainak rövid története, a közösség tagjainak életrajzi adatai: a rendbelépés dátuma, a beöltözés dátuma. A XIX. század végén, 1890–1900 között egyáltalán
nem találtam ilyen kiadványt, de később is csak hiányosan. Végül is az egri egyházmegyei
sematizmusok kiegészítésével 1819-ig tudtam visszakövetni a rendház testvéreinek beosztását.
A tartományfőnöki irattárban megtaláltam a Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány anyakönyveit, melyek tartalmazták a rendbe belépő testvérek adatait 1900-tól
2006-ig. Az elhunytak adatait tartalmazó nekrológiumokat pedig még ennél régebbi időkből is találtam.
Könnyen hozzáférhető volt a jászberényi rendház irattári anyaga, sajnos csak két-két
doboznyi szálas anyag. Ezek esetében azonban hátráltató tényezőt jelentettek egyrészt hiányos latin nyelvi ismereteim, illetve a kézírások olvashatatlan mivolta.
A rendház historia domusai is nagy segítségemre voltak. Persze más alkalommal meg
hátráltattak. A harmincas években olyan tintát használtak a könyv írásához, amely átütött
a másik oldalra is, így több alkalommal úgy jártam, hogy bár érdekes témába kezdett bele
a házfőnök, de a szöveg olvasása lehetetlen volt. Sajnos 1937-ben befejeződik az utolsó háztörténet, a következő kötet elveszett a történelem viharaiban. Kiegészítésként elérhető volt
azonban a plébánia felállításának idejéből a Historia Parochiae, valamint a hirdetőkönyv.
Számos értékes információt nyertem a városi és egyházmegyei hírlapokból. Sajnos
nem elegendő mennyiségben álltak rendelkezésemre. A kutatás kimeríthetetlen tárháza
volt az Országos Széchényi Könyvtár folyóirattára és az Egri Egyházmegyei Levéltár is.
Kedvesen fogadtak a Szatmári Irgalmas Nővérek és a Ferences Szegénygondozó Nővérek Esztergomban, akik rendelkezésemre bocsátották névtárukat a kutatáshoz. Itt is elmondható, hogy a történelem viharai elsodortak számos iratanyagot, levelezést, könyvet,
kiadványt, sematizmust.
9

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 9

2019. 03. 05. 14:03:56

Segítséget kaptam a bencés, a piarista és a jezsuita rend könyvtárosaitól is, akik naprakészen átadták nekem a Jászberényre vonatkozó információikat.
A könyv függelékében található a két ferences vértanú, P. Kiss Szaléz és P. Kovács
Kristóf kicsit hosszabb életrajza. Ezeket már korábban megírtam, ettől a könyvtől függetlenül, de eddig még nem kerültek kiadásra. A Szaléz atya életére, műveire vonatkozó és
a róla szóló cikkekről készült három kötetes kézirat – mely 12 évig készült és több mint
400 oldalt tesz ki – megtalálható a Ferences Könyvtárban Budán.
A kiadvány öt év munkáját tartalmazza. Közben nem tűnt soknak, de így visszatekintve már elbizonytalanodom, hogy belevágnék-e még egyszer. Akik járatosak a könyvtári-levéltári munkákban, tudják, hogy az irattári anyagok átvizsgálása hosszú időt, nagy
koncentrációt igényel, és néha semmi eredménnyel sem jár. Persze ha az ember talál egy
elemet, ami rávilágít egy eddig nem értett dologra, ha felfedez egy hiányzó láncszemet,
akkor az öröm kárpótol a sok fáradtságért. Persze vannak olyan dolgok, amit nem lehet
elmagyarázni: vagy átéli valaki, vagy nem.
Ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak, akik segítettek a mű megírásában tanácsaikkal, ötleteikkel, javító munkájukkal.
Hálás vagyok a kiadást felvállaló, Jász Helytörténeti Kör, Jászapátiak Baráti Egyesülete vezetőségének a jóindulatú hozzáállásáért. A támogatók és az előﬁzetők nagylelkű, önzetlen támogatása nélkül – minden fáradozásunk ellenére – most nem örülhetnénk a könyv
megjelenésének. Isten bőséges áldása legyen a hála!
Szombathely, 2018. április 18.
fr. Varga Kamill OFM

10

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 10

2019. 03. 05. 14:03:56

A jászberényi ferencesek letelepedése

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

A jászberényi ferencesek (OFM – Ordo Fratrum Minorum) letelepedése
A történészek között mindmáig vita tárgyát képezi a ferencesek magyarországi letelepedésének időpontja, amely a feltételezések szerint 1225 után történt, a legvalószínűbb,
hogy 1229 tájékán.1 Első közösségeik Esztergomban, Győrben, Pozsonyban jöttek létre,
majd innen rajzottak ki más magyar városokba. 1232-ben a német provinciától függő úgynevezett őrséget alkottak, melynek élén az esztergomi rendház gvardiánja, az esztergomi őr
állt. A harmincas évek végén már önálló rendtartománnyá alakultak Szűz Máriáról Nevezett Magyarországi Rendtartomány néven.2 A XIII. században nagy lendülettel alapítottak
újabb és újabb kolostorokat, összesen mintegy negyvenet.
Rendünk betelepülésével egy időre tehető a jászok és kunok betelepedése Magyarországra. 1237–1238-ban a mongol sereg mozgolódásának hírére Köten (Kötöny) 1239 húsvétján
a Radnai-hágón át kunjaival és a hozzájuk csatlakozott jászokkal a Magyar Királyság területére költözött részben Moldvába, Jászvásárra és környékére, a Duna-Tisza közére, részben
pedig a Jászságba. Ekkor mintegy 40 000 család érkezett az országba IV. Béla engedélyével.
A magyarok és a jászkunok együttélése nem volt felhőtlen, bár a tatárjárást követően
a Jászság jelentős része elnéptelenedett, a királyi birtokok közé beékelődött jászok-kunok igyekeztek megőrizni régi szokásaikat, vezetésüket. „Szerettek továbbra is barangolni,
vándorolni, rabolni, pusztítani. Ezzel mind félelmetesebbé váltak a magyarokra. Törvényt,
felsőbbséget, női nemet nem tiszteltek.”3 A kunok és jászok megtérítésének feladatát –
s ezzel mintegy elindítva betagozódásukat – először a domonkos szerzetesekre bízták, akik
Magyar Pál vezetésével jelentős sikereket értek el a havasalföldi kunok között. Borics fejedelem Róbert esztergomi érsek kezéből vette fel a keresztséget, aki Milkóban püspökséget
alapított számukra, melynek első püspöke Theodorik domonkos szerzetes lett.4 A hazai
kunok és jászok között azonban a domonkosok nem tudtak ilyen sikereket elérni, ezért rövid időn belül a ferencesekre bízták az evangélium hirdetését. Hóman szerint a ferencesek
1229–1365 között jelentős eredményeket értek el: „A hithirdetésben itt is Szent Ferenc ﬁai
jártak elöl s az ő fáradhatatlan oktató munkájuknak, szociális és karitatív tevékenységüknek eredményeképpen 1365-ben teljes befejezéséhez jutott Kötöny népének katolizálása.”5
Ennek állomásai:
1. Fr. Willelmus Rubruk OFM6 – IX. Lajos (1226–1270) francia király követe7 – 1254-ben
találkozott egy kun férﬁval: „Pünkösd előestéjén bizonyos alánok keresetek fel minket,
1
2
3
4
5
6
7

Vö. SZABÓ György Piusz OFM: Ferencrendiek a magyar történelemben, Budapest 1921. 61–62. o.; KARÁCSONYI János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig I. Budapest 1922. 13–14. o.
Vö.: SZÁNTÓ Konrád: A Katolikus Egyház története I. Ecclesia, 1983. 406. o.
TAKÁCS Ince OFM: A magyar ferencesek térítették meg a kunokat-jászokat, In: TAKÁCS Ince: Assisi
küldöttei, Összegyűjtött tanulmányok, Magyar Barát kiadás, Gyöngyös, 1945. 235. o.
Vö.: FERENT, Ioan: A kunok és püspökségük, Szent István Társulat, Budapest, 1981. 93–146. o.
HÓMAN Bálint: Magyar történet II. Budapest, 1936. 244. o.
Rubruk nevű ﬂamand faluban született (Észak-Franciaország, Dunkerque-től délre), ferences rendbe lépett.
1252. április 12-én indult Szartach mongol vezérhez, illetve az ő apjához, Batu kánhoz, valamint Möngke
kánhoz. 1255. június 16-án érkezett vissza. Provinciálisa nem engedte Párizsba visszatérni, ezért hosszú írásban számol be a királynak útjáról. Az Itinerarium Willelmi de Rubruc a középkor egyik legkiválóbb útleírása.

11

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 11

2019. 03. 05. 14:03:56

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

2.
3.

4.

5.

6.
7.

8
9
10
11
12
13
14
15

kiket is itt jászoknak mondanak. Ezek görög szertartású keresztények, görög írást használnak, és görög papjaik vannak.”8 Továbbá: „Egy napon egy kun ember csatlakozott
hozzánk, latin szavakkal köszöntve, mondván: »Salve domini!« Elcsodálkozva viszonoztam köszöntését, és megkérdeztem, ki tanította erre az üdvözletre. Az mondotta,
hogy Magyarországon a mi frátereink keresztelték meg, ők tanították meg rá.”9
IV. Béla 1261-ben Ottó páduai püspökhöz írt levélében arról értesíti a főpapot, hogy
a kunok között dominikánus és másfajta szerzetesek is térítenek.10
III. Miklós pápa 1278. október 7-én kelt bullájában felszólítja Adorjánt, a magyar
ferencesek tartományfőnökét, hogy az eddig is a kunok között szolgáló hithirdetők mellé újabbakat küldjön.11 A ferencesek a Zagyva partján kis kápolnát építettek
Szent László király tiszteletére.
IV. László király 1279. június 23-án kiad – Fülöp pápai követ nyomására – egy
oklevelet, melyben kötelezi magát a keresztény hit megtartására, a kunok megtérítésére, illetve arra, hogy a kunok felhagynak a félnomád életmóddal, s beilleszkednek
az európai feudális rendszerbe. 1279. augusztus 10-én pedig az egyházi, vallási
ügyeiről is intézkedik.12 A kun főemberek kötelezték magukat, hogy megkeresztelkednek, s az evangélium szerinti életvitelt követik, felhagynak a vándorlással,
sátorozással, s letelepszenek, tartózkodnak a gyilkosságoktól. Kun László pedig azt
vállalta, hogy ezeket a határozatokat betartatja.13
1323. március 8-án kapták meg a jászok kiváltságlevelüket Károly Róberttől, akik
egy bizonyos Keverge ﬁainak hatalma alól kívántak kivonatni, tovább megkapták
jogul, hogy jászkapitányt válasszanak (akit be kellett mutatni a királynak), és a király felé katonáskodással tartoztak. A szövegben felsorolt nevekből kitűnik, hogy
a jászok vezetőinek jelentékeny része már meg volt keresztelve. Természetesen
nemcsak az illető, hanem egész házanépe, családja, szolgálói. „Zokan fia Larzan,
Furduh fia Iwachan, Keskene fia Jakab, Ambultan fia Chareth, Gubul fia Demeter,
Geegzan fia István, Mokzun fia Pál, Chakan fia András, Zakaran és fia György,
Keyan fia Demeter, Kurman fia István, Huz, Arpan, Zuagan fia András, Kalhen fia
Zaduk, Magar fia György és Chamaz fia Péter jász híveink...”14
1348-ban VI. Kelemen pápa – Nagy Lajos király kérésére – felszólítja Márton miniszter provinciálist, hogy küldjön újabb hittérítőket a kunok megszelídítésére.15
IX. Bonifác pápa 1399-ben „Dum Sancta Mater” kezdetű leiratával felruházza
a kóborló kunokat és jászokat vándorapostolként követő ferenceseket plébánosi

GYŐRFFY György: Julianus barát és a napkelet fölfedezése, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986.
228. o.
Im.: 258. o.
A bulla szövege olvasható: FEHÉR Georgius: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus et civilis, Budae,
1829. Tom. IV. Vol. III.31. o.
Ex tuis et aliorum Fratrum tui Ordinis... bulla, Hivatkozik rá: SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története, Ecclesia, 1974. 177. o.
BLÉNESSY János Jászberény iskolázásának és közművelődésének története, Jász Múzeum, Jászberény,
1967. 7. o.
Vö.: GYÖRFFY István: A Jász-Kunok története, In: A kunok 700 éves betelepedésének emlékezetére rendezett Jász-Kun Kongresszus, Budapest, 1939. 21. o.
A jász kiváltságlevél Károly Róberttől, 1223. március 8. In: Szülőföldünk a Jászság, Helytörténeti olvasókönyv, Jászberény, 2011. 67. o.
Quantum negotium ﬁdei Catholicae... kezdetű bulla Hivatkozik rá: KÓSA Eugenius: Antiqvarii S. P. N. Francisci Stictioris, 59–60. o.

12

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 12

2019. 03. 05. 14:03:56

A jászberényi ferencesek letelepedése

jogokkal. Ha más plébánia területére érkeztek, akkor a helyi plébánosnak semmilyen joghatósága nem volt felettük.
8. A XV. század közepe táján Berénybe nagyobb kun csoport költözött be, ekkor Mátyás király felszólítja Igali Fábián tartományfőnököt, hogy keressék fel a ferencesek
ezt a kun csoportot és kereszteljék meg. Fábián provinciális P. Zarnaszti Gergely
vezetésével rövid idő alatt jelentős sikereket tud elérni. Ebben az időben vetődik fel,
hogy Jászberényben templomot és állandó kolostort kellene építeni. Királyi támogatással ezt az 1460-as évek második felében sikerül is elkezdeni.
9. Mátyás király és Igali Fábián tartományfőnök 1472-ben folyamodik IV. Sixtus
pápához: „...a fentemlített filiszteusok a királyi Felséget alázattal kérték, hogy az
egri egyházmegyéhez tartozó Berem városában egy templomot rendházzal... mind
a fentnevezett testvérek, mind a rend más testvérei használatára és lakására építhessenek, és a király, amennyiben az ügyben illetékes volt, az engedélyt megadta.”16
„Magyarország királyai, főurai, főpapjai, lelkészei és szerzetesei egy századon át
mind azon fáradoztak kéréssel, buzdítással, igehirdetéssel, példával, hogy e vitéz,
de pogány szokásaihoz ragaszkodó és hibáiba gyakran visszaeső népet (kunokat),
valamint […] a Zagyva mentére betelepített jászokat (tudományos néven osszéteket)
az üdvösség útjára térítsék.”17
Az itt élő ferencesek igehirdetéssel, szentségek kiszolgáltatásával, beteglátogatással,
hitoktatással, egyesületvezetéssel és tanítással foglalkoztak.
A hit és kultúra terjesztésének fontos eszközei voltak a különböző közösségek,
pl. III. Rend18, Kordás Társulat19, Credo Társulat, Szent Vendel vagy Vendeliánus Társulat,20 kongregációk. Biztosan állíthatjuk, hogy 1546-ban működött deák céh a templomban. A céh pecsétjén Mária képe mellett következő felirat olvasható: „SIGILLUM CEHE
LITERATORUM IASZBERENIENSIS IESUS MARIA.”
Valamikor a XV. vagy XVI. században a ferencesek maguk mellé vették a beginákat,
vagyis Szent Ferenc harmadik rendjének apácáit.21 Rendházuk valószínűleg a Zagyva nagy
16
17
18

19

20

21

Hivatkozik rá: SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi templom története, 1974. 16. o.
Dr. KARÁCSONYI János: A magyar nemzet részvétele a katholikus hit terjesztésében, In: Nemzetközi Miszsziós Kongresszus Budapesten (1925. augusztus 19–22.), Budapest, 1925. 20. o.
„Szent Ferenc atyánk III. rendi regulája nyomában csodálatos franciskánus élet indult meg a világiak között,
amely ténynek fontosságot az a körülmény ad, hogy az akkor fegyvercsörtető és egymással polgárháborúban
keveredő városi lakók között ez a rend békés elemet alkotja.” TAKÁCS Ince: A magyarországi ferences
harmadik rend történeti áttekintése, In: TAKÁCS Ince: Assisi küldöttei, Gyöngyös, 1945. 256. o. Blénessy
megjegyzi róluk, hogy nemcsak a templomot és környékét gondozzák, hanem a betegeknek lelki, a szegényeknek testi szükségleteiről gondoskodnak. Buzgón gyakorolják a szeretet és az öntökéletesítés zajtalan
munkáját. BLÉNESSY János: Jászberény történelmi emlékei, Jászberény, 1933. 14. o.
V. Sixtus pápa alapította ezt a társulatot, vagy testvérületet Szent Ferenc atyánk tiszteletére. Ezért Szent
Ferenc társulatnak is, vagy egyszerűen csak testvérületnek is hívták. Kevesebb kötelezettségük volt a harmadrendiekhez viszonyítva, s e mellett mégis sok kegyelemben és búcsúban részesültek. Országunk területén
1630-ban alakították meg a főtársulatot Pozsonyban, VIII. Orbán pápa engedélyével. TAKÁCS Ince: A magyarországi ferences harmadik rend történeti áttekintése, In: TAKÁCS Ince: Assisi küldöttei, Gyöngyös,
1945. 259. o.
„...a jászberényi Szent Vendel Társulat tagjai a Ferenc-rendi templomban a Szent Vendel-oltárt kezükben
égő fáklyákkal körbe állva miséztek. A mise után a társulat zászlói alatt körmenettel kivonultak az akasztófa hídjánál lévő Vendel-szoborhoz, ahol imádkoztak, énekeltek és fohászkodtak állataik védelméért.
Ezt követően a társulat pénztárosánál egy ízletes birkapörkölt várta a tagokat.” Szülőföldünk a Jászság,
Jászberény, 2011. 244. o.
„Külföldi mintára nálunk is a világi terciárius nők, főleg hajadonok és özvegyek a franciskánus kolostorok
közelében zárdában egyesültek és a ferencesek vezetése mellett fejtik ki az önmegszentelődés, a társadalmi

13

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 13

2019. 03. 05. 14:03:56

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

kanyarulatánál, a későbbi legényegylet háza helyén állhatott. Az apácák Magyarországon
leányneveléssel foglalkoztak ebben az időben. Egy 1519-ben kelt oklevél arról tanúskodik,
hogy Barinkai Dorottya nővér végrendeletében minden vagyonrészét a jászberényi ferences nővérekre hagyta. A levélből kitűnik, hogy ekkor már virágzó női közösség élt itt.
Dr. Fodor Ferenc szerint ezek az apácák klarisszák lehettek.22 Ez azonban nem lehetséges,
mert a klarisszák rendjébe lépve minden vagyonukról le kell mondaniuk, azt a rendre tehát
nem hagyhatták!

A 15. századi jászberényi ferences templom

A ferences rendnek többféle irányzata alakult ki a századok folyamán: obszervánsok
(szigorúbb ág), konventuálisok (enyhébb ág) a két legfőbb irányzat. (A többi ferences közösség Szent Ferenc életéből más és más momentumot emelt ki, és valósított meg életéből.) A jászberényi templom és kolostor 1492 körül kerülhetett át az obszerváns közösség
birtokába. Az egyházi és világi elöljáróság szívesebben támogatta a szigorúbb irányzat
tagjait. „A pártolásnak egyik oka az volt, hogy a török ellen vívott élethalálharc közepette
a mozgékony és buzgóságtól égő obszervánsok alkalmasabbnak bizonyultak a keresztes
hadak toborzására és kiszolgálására, mint a kevésbé lelkes konventuálisok.”23
A rendtartomány jelentős kolostorai közé számított a jászberényi, hiszen 1497-ben itt
tartották a tartományi káptalant is, és úgy tervezték, hogy az 1541-es gyűlést is itt tartják
majd. A kolostornak ebben az időben kb. 70 személy befogadására alkalmasnak kellett
vonatkozású (szegények ápolása, betegek gondozása, ápolása, kórházak vezetése, kézimunka) tevékenységüket. Nálunk begináknak vagy szesztráknak nevezeték őket... Lelki igényeik kielégítésére több középkori
kódexünk szolgált (pl. Lázár Zelma-kódex, Székelyudvarhelyi-kódex;).” TAKÁCS Ince: A magyarországi
ferences harmadik rend történeti áttekintése, In: Takács Ince: Assisi küldöttei, Gyöngyös, 1945. 258. o.
22 Vö.: Dr. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza, Budapest, Szent István Társulat kiadása, 1942. 429. o.
23 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története, Ecclesia, 1974. 38. o.

14

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 14

2019. 03. 05. 14:03:56

A jászberényi ferencesek letelepedése

lennie. (Sajnos az utóbbi káptalanra nem kerülhetett sor mivel az 1541-es tragikus események ezt lehetetlenné tették.)
A kolostor területén működtettek egy iskolát is, mely város egyik szellemi központja
lett, a ferenceseknek pedig jó lehetőséget biztosított a vallásos műveltség terjesztésére.
1546-ban „deák-céh” néven alapítottak egy közösséget is. Ez az egyesület Szűz Mária tiszteletére alakult. Imádságaikat a Mária-oltárnál végezték, oktatásban és továbbképzésben
a kolostorban részesültek. A céh tagjai jól tudhattak latinul, és ha érdemes volt számukra
közösséget alapítani, akkor számos taggal kellett rendelkezniük. Működésük vidékre is
kiterjed, sőt a kecskeméti közösség is a jászberényi szerzetesek pártfogásával alakult meg.
A céh pecsétjén Mária képe látható felirata pedig: „SIGILLUM CEHE LITERATORUM
IASZBERENIENSIS IESUS MARIA”.24
Szívesen jártak a városi lakosok a ferencesekhez szentmisére, náluk végezték szentgyónásukat, szívesen hívták az atyákat betegeik meglátogatására, sokan járatták ide gyermekeiket hittanórára.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés után a várost gyakran meglátogatták portyázó török
csapatok, ekkor feldúlták a házakat, több szerzetest megöltek, a templomot és a kolostort
felgyújtották. 1531-re sikerült helyreállítani az épületet, s folytatódott a lelkipásztori szolgálat. 1541-ben Budát csellel elfoglalják a török csapatok, s így Jászberény határsávba
került, a város lakói állandó fenyegetettséget tapasztaltak. Ezen nem segített még az sem,
hogy igyekeztek menleveleket kérni a kolostor számára.
1560. október 11-én Péter diák és Mátyus Ferenc vezetésével a protestánsok felgyújtották a kolostort, ekkor a templom nem rongálódott meg. A végső csapás a kolostori életre
1566-ban következett be, amikor is török katonaság megszállta a várost. A ferences templomot, a kolostort és környéküket erődítménnyé alakították át. A templom hajóját lóistállónak használták, a szentélyben imaházat alakítottak ki, a sekrestyében fürdőt, a rendházból
pedig kaszárnyát létesítettek. A várat Dzsánfedának, azaz Lélekfeláldozónak nevezték.
A ferencesek közül csak egy-egy fő lakott a város valamelyik polgáránál, ezek a testvérek
átjártak Kecskemétre, hogy ellássák az ott lakók lelkipásztori szolgálatát is. Az 1594-es
hatvani várostrom kapcsán Jászberény városa is elpusztul, sőt 1617-ig teljesen lakatlan
lesz. A XVII. század elején a törökök igyekeztek az elmenekült jászokat visszacsalogatni,
de ők csak lassacskán szivárogtak vissza. A ferencesek is inkább csak Gyöngyösről jártak
át, de biztatták a helybeliket, hogy állítsák helyre a megrongálódott plébániatemplomot.
Ezt sikerült is megvalósítani, és 1649-ben Pozsegai Ibrissimovich Marinus – a ferencesből
lett belgrádi püspök – bérmakörútján fel is szentelte: 1649. augusztus 14-én. Ebben a hónapban 5 napon keresztül bérmált: 14-én, 15-én, 16-án, 19-én és 30-án, összesen 593-an
vették fel a szentséget. 1661-től már ismeretes P. Nagy Lukács neve, aki ez idő tájt Gyöngyösről látta el a plébánosi feladatokat. 1670-től került vissza a plébánia az egyházmegye
világi papságának kezelésébe. 1690-es esztendő döntő jelentőségű a ferencesek életében,
hiszen a város felszabadult a török rabiga alól.
A török kiűzését Habsburg önkényuralom követte: II. Lipót eladja a Jászságot.
Az 745-ös redemptióig folytatódik az áldatlan állapot, a jászok sanyargatása.
1694-ben véglegesen visszatérnek a ferencesek: P. Hetényi Albert és fr. Takács Lőrinc
rendtagok érkeznek a városba. Sajnos a romokban heverő kolostorba nem tudnak menni, így egyelőre magánházaknál húzzák meg magukat, s a kolostor romjai mellett építettek föl egy kis rezidenciát. Ideiglenesen rendbe hozták a Szent László tiszteletére emelt
24

A jászberényi deákok céhének pecsétje – Jézus – Mária.

15

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 15

2019. 03. 05. 14:03:56

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

A kolostor épülete

ősi kápolnát is. Ezután láthattak hozzá a templom és kolostor renoválásához, ami hoszszú-hosszú évtizedeket vett igénybe. Meg kell itt említeni Kovács György és Pernyész
Gábor nevét, akiknek sokat köszönhet a rendi közösség az újjáépítés munkálatai során.
A jászberényi közösség hivatalosan rezidencia volt, vagyis a gyöngyösi rendháztól függött.
Az 1700. március 7-én Gyöngyösön tartott káptalanon alapítják meg hivatalosan a rendházat, s nevezik ki házfőnöknek P. Spányik Sándor atyát. A Rákóczi-szabadságharc idején
a ferences templomban nem történnek felújítások, érdekes események. Mindenki a szabadságharc lázában ég. A rendtartomány tagjai közül többen tábori lelkészi szolgálatot
vállalnak, követik a hadmozdulatokat. A jászok is nagy számban csatlakoznak Rákóczi
csapataihoz, ettől remélve elvesztett jogaik visszaszerzését.
A harcok elültével folytatódik a templom restaurálása, felújítása, mely 1715-ig eltart.
1723. augusztus 23-án kezdik el az új rendház építését az alapkőletétellel. Az ünnepséget Bereczky György prépost, egri kanonok, Jászberény plébánosa végezte. A terveket
Carleone János egri építőmester készítette, aki korábban a templom tornyát is megtervezte.
A kolostor egyes szárnyainak építése évtizedeket vett igénybe, nem is beszélve arról, hogy
a közben természeti csapások által megrongálódott részeket mindig javítani kellett. Ez idő
tájt készülhetett el a hajó északi oldalán az ötödik és hatodik támpillér között megnyitott
kapu. Az évtizedek folyamán többször javították a templomot is, illetve adományozók jóvoltából újabb és újabb oltárokkal, szobrokkal látták el. A tetőzetet időnként cserélték,
a síkmennyezetet csehsüveg-boltozattal látták el. Gondoskodtak orgonáról, karzatról, és
harangok számát is gyarapították.
A közösségi élet is fejlődött ebben az időben, melyről a Historia Domus lapjai tájékoztatnak minket. Megemlítik, mikor, milyen szertartásokon vettek részt az 1701-ben alapított
Szent Ferenc Társulat tagjai, külön kiemeli, hogy 1753-ban hordozható Mária-szobrot készíttettek, s azt a körmeneteken mindig magukkal vitték. A közösséget egyébként kordásoknak vagy övhordóknak is nevezték, hiszen V. Sixtus pápa engedélyével kordát viseltek
ruhájuk alatt, melyet a körmenetek alkalmával a felsőruha felett hordtak.
1750-ben alakult meg a III. rendi közösség, mely gyorsan gyarapodott. Tagjainak száma a XIX. század elejére elérte a 300 főt. 1860-ban alakult meg a Szent Vendel Társulat,
mely a templomnak új oltárt adományozott, illetve az akasztófa hídjánál egy Szent Vendel-szobrot is emelt és gondozott. A társulat tagjai a környék juhászcsaládjai voltak. Szentmisét mondattak évente kétszer a templomban a társulat élő és elhunyt tagjaiért.
16

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 16

2019. 03. 05. 14:03:56

A jászberényi ferencesek letelepedése

1766-tól 1802-ig tartott a templom barokk stílusú átépítése. A belső nagy fesztávolság
csökkentése céljából új támpilléreket kapott. 1769-ben készült el a sekrestye, mely csatlakozik a szentélyzáró falhoz. Az év végére elkészültek az új, kényelmes templomi padok
is. 1780 és 90 között a templomot új oltárokkal rendezték be, összesen 13 oltárt zsúfoltak
be a templomba!

A kolostor épülete 1934-ben

A kolostorkertben 1935-ben

A kolostor épülete 1935-ben

A kolostor és a templom a 30-as években

Szobabelső 1934-ben

17

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 17

2019. 03. 05. 14:03:56

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Oktatás-nevelés a gimnáziumban
Szántó Konrád OFM kutatásai alapján a ferencesek fennállásuk óta 45 gimnáziumban
tanítottak Magyarországon.25 Jászberényben 1779 és 1856 között foglalkozott a rend az
ifjúság nevelésével, tanításával. A tankerületi felügyelő és a jászkapitány 1777-ben kezdi
meg a tárgyalásokat a Jászapátiban működő gimnázium áthelyezéséről, amely 1779. szeptember 27-én valósult meg. Fontos volt, hogy jól tudjanak a tanárok latinul, hiszen ebben
a korban a műveltség alapja a latin nyelv volt. Darvai Elek, Likler Modest és Németi
Tóbiás ferences testvérek vállalták a ﬁatalok oktatását. Az átvételkor – november 25-én
– Modest testvér így nyilatkozott: „A tudományok folytatása mindenkor nagy betsületben
tartatott. Most a hármas kerültek legfőbb helyére helyeztetett, ígérjük, hogy felvállalt kötelességünknek végben vitelére éjjeli s a nappali fáradtságunkat örökös ajándékul feláldozzuk.”26 Közel száz esztendeig oktattak a ferencesek a gimnáziumban, sőt 1822 és 1857
között teljesen rájuk hárult az oktatás-nevelés feladata. „1822-ben a pénz romlása miatt az
országos tanulmányi alap annyira összezsugorodott, hogy az állam nem tudta támogatni az
iskolákat. Ezért Berényben is teljesen a városra hárult az iskola fenntartása. Mivel a város
a világi tanerőket nem tudta volna kellő mértékben megfizetni, a ferencesek pedig a régebbi, kevesebbet érő fizetésért is hajlandók voltak folytatni az ifjúság nevelését, a város
egyezséget kötött velük, amelynek értelmében a rend biztosítja az intézet számára a tanárokat.”27 Erről tájékoztat minket a városi tanács 1822. augusztus 19-én és 1823. december
20-án kelt jegyzőkönyvei. Ez utóbbi: „A felséges reolitio a kir. gymnasium fundusát 8
tanító fizetésére elégtelennek tarja, ezért elrendeli, hogy a gymnasiumot adja át a város
a főtisztelendő... Szent Ferenc szerzeteseinek.”28

Szeráfi kollégium
1868-ban található a sematizmusban az első klerikus gimnazisták, akik a novíciátus
elvégzése után itt tanultak a jászberényi rendházban, illetve a városi gimnáziumban (5 fő,
6. osztályos). Egy évre rá már csak ketten vannak. 1870-ben 4 fő, 1871-ben 2 fő, azután
ismét 2 fő. Majd ezek elmaradnak, más rendházakba kerülnek, vagy nem tüntették fel
a sematizmusokban.
A XIII. Leó pápa-féle reformok hatására (1897. október 4: Felicitate quaam bulla)
1900-ban újjáalakult a Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány, s ezt követően
átszervezték a növendékképzést is. Ez azt jelentette, hogy a 10–12 éves ﬁatalokat felvették
a közösségbe és a rendház egyik szárnyában laktak, részt vettek bizonyos imádságokon,
étkezéseken, ugyanakkor az állami gimnáziumba jártak tanulni. A gimnázium alsóbb osztályainak elvégzése után beöltöztek és megkezdték a novíciátus évét, és közben visszatérve
a kollégiumokba befejezték a gimnázium felsőbb osztályait: belőlük lettek a „ﬁlozófusok”.
Ez volt a rendszer Radnán, Szatmárnémetiben, Baján, Pécsett, Jászberényben és Egerben.
A jászberényi kollégium 1928 és 1938 között működött, s növendékei a főiskolán ﬁlozóﬁát tanuló klerikusokkal egy közösségben éltek, ugyanazon magiszter vezetése alatt.
25
26

SZÁNTÓ Konrád: Ferences gimnáziumok Magyarországon, Vigilia, 1967. 305–308. o.
BLÉNESSY János: Jászberény iskolázásának és közművelődésének története, Jász Múzeum, Jászberény,
1967. 14. o.
27 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története, 1974. 102–103. o.
28 BLÉNESSY János: Jászberény iskolázásának és közművelődésének története, Jász Múzeum, Jászberény,
1967. 24. o.

18

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 18

2019. 03. 05. 14:03:56

Oktatás-nevelés a gimnáziumban

Tanulmányaikat a József Nádor Állami Gimnáziumban végezték. A gimnázium tanárai
örömmel fogadták a növendékeket, hiszen szorgalmas diákok voltak, emelték az iskola
színvonalát. „Évzáró a gimnáziumban. Ennyi meglepetésre még mi sem számítottunk. Reméltünk pár jutalmat, de ennyit azért nem. S némelyek jövőre még többet akarnak. Ezt
tisztelettel meg is engedjük.”29„Tíz éves a jászberényi bölcseleti Studium. 1928 nyarán határozták el P. Oslay Oswald, akkori tartományfőnök atya és P. Unghváry Antal, tanulmányi
felügyelő, a külön filozófiai Studium létesítését. Az első tanév 1928 szeptemberében nyílt
meg. Az 1935/36. tanévig bezárólag egy évfolyamos volt a Studium. Az 1936–37. tanévtől
kezdve P. Hermann Hermenegild, jelenlegi tartományfőnök atyánk, a kedvező körülményekhez mérten, a római előírások szellemében, 2 évre terjesztette ki a bölcselet tanulását.
– A bölcseleti évfolyamokkal párhuzamosan az 1937–38. tanévig bezárólag a még nem
érettségizett testvérek a helybeli József Nádor-reálgimnáziumban végezték a középiskola
felsőbb osztályait és tették le az érettségit. A jelen tanévtől kezdve nincs gimnazista testvér,
mert a Noviciátusba már érettségivel veszik fel a pályázókat. – A Studium első magisztere
P. Karácsonyi Aladár volt (1928–1934), aki ügybuzgóságával és nagy áldozatokkal a zárda klerikátusi szárnyát barátságos, kellemes otthonná varázsolta. 1934 nyarán szentelték
fel az új gyönyörű barokk oratóriumot, mely az Eucharisztia jelenlétével az ifjúság lelkiéletének erőforrásává és középpontjává lett. – A bölcselettanhallgató testvérek jelenleg 30-an
vannak (17 elsőéves, 13 másodéves), köztük egy amerikai és egy zágrábi.”30

Novíciátus
A rendi reform előtt a jászberényi rendház a szalvatoriánus rendtartományhoz tartozott.
A sematizmusok tanúsága szerint laktak itt papságra készülő novíciusok: 1845-ben P. Padubai
Ádám magiszter vezetésével hét testvér, 1847-ben P. Csoltisz Nárcisz vezetésével 6 növendék, 1851-ben 5 novícius, 1853-ban P. Jeszenszki Xavér vezetésével 5 novícius lakott ebben
a rendházban. Ebben az időben csak ezek a sematizmusok maradtak fenn, vagy csak ennyi
került nyomtatásra, elképzelhető azonban, hogy 1855-ig minden évben éltek itt novíciusok.
A jászberényi rendház rövid ideig novíciátusházként is működött. A pécsi, az egri és
a szécsényi rendház volt hosszabb ideig novíciátusház a reform utáni Kapisztrán provinciában. A II. világháború idején azonban Szécsény városa és vele a kolostor is szinte romhalmazzá vált. A front ittléte alatt a novíciusok hazamentek a szüleikhez, s csak 1945 áprilisában
térhettek vissza. Természetesen az őket fogadó körülmények katasztrofálisak voltak, s június
8-ig elhúzódott a felújítás. Azonban nem sokáig maradhattak itt, ugyanis 1950-ben újra el
kellett hagyniuk a szécsényi rendházat. A novíciusok számára az állam a berényi rendházat
jelölte ki tartózkodási helyül. Az 1949–50. év novíciusai ebben a rendházban tettek fogadalmat. A jászberényi rendház internáló táborként működött, ahová különböző szerzeteseket
szállítottak június 10-étől kezdve. „Az utolsó kitelepítés július 31-ről augusztus 1-re virradó
éjszaka zajlott le. Szécsényből ferenceseket hoztak: P. Kiefel Szilvér házfőnököt, P. Martinov Fortunát, P. Iglói Ignác hitoktatót, P. Szabó Lipót novíciusmagisztert, továbbá néhány
fogadalmas testvért, 5 novíciust: Kádasi Lőrincet, Tölgyesi Menyhértet, Kalniács Andrást,
Bicskei Aport és Posta Benjamint.”31

29
30
31

Magyar Umbria, X. évfolyam, 1936. 3–4. 36. oldal Jászberényi Krónika: 1936. június 25.
Magyar Umbria, XII. évf. 3. szám, 1938. 124. o.
BESSENYI Vendel: Egyházi internálótábor 1950-ben Jászberényben, In: Jászsági Évkönyv 2002. http://epa.
oszk.hu/02200/02295/00010/pdf/EPA-02295_Jaszsagi_Evkv_2002_Besenyi.pdf

19

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 19

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Bölcselettudományi főiskola
Az elmúlt században a főiskolai képzés négy éves volt, ebből egy év ﬁlozóﬁa és három
év teológia. A növendékek kezdetben a bajai rendházban tanultak (1900–1911), ezt követően a gyöngyösi rendházba került át a képzés. 1927-ben újabb változás történt. „A rendtartományfőnök úr bejelentette a káptalani gyűlésen, hogy határozata értelmében, Berénybe
helyezi át a filozófiát. A kolostor nyugati szárnyát át fogják alakítani és rendbe hozzák.
A munkálatok már meg is kezdődtek. A kiadásokat a provincia fedezi.”32 1928 és 1941 között 168 növendék neve szerepel a tabulákban, igaz, az 1930-as, 1935-ös és 1939-es tabulák hiányoznak. Az első évben 14 növendékkel kezdett az iskola, a legmagasabb létszám
31 fő volt, 1937-ig még ezekhez hozzá kell adni a felsőbbéves, VII–VIII. osztályos gimnazistákat is.
Fontos esemény volt a ház és a főiskola életében, amikor az 1933 nyarán itthon tartózkodó Schrotty Pál deﬁnitor generális (a római általános elöljáró tanácsadója) 3700 pengő
támogatást biztosított, és már 1934-ben elkészülhetett a kápolna, melyet július 12-én dr. Ferenc Vilmos vajdahunyadi házfőnök szentelt fel. Az oltárképen a Szeplőtelenül Fogantatott
Mária látható, mellékalakként pedig Boldog Duns Scotus János ferences teológus.
Kiváló nevelők gondoskodtak a növendékek képzéséről: Luptovits Kolos, Karácsonyi
Aladár, aki a leuveni egyetemen doktorált, dr. Galambos Imre, Szalay Szalvátor, illetve
Kiss Szaléz, aki később életét áldozta hitéért.
Az iskola életének meghatározó eseményei voltak a Boldog Duns Scotus János Önképzőkör összejövetelei, ahol a ﬁatalok kutathattak, szabadon előadhattak, megoszthatták
gondolataikat, persze ha vállalták a pozitív és negatív kritikákat. 1934-ben éppen Duns
Scotus tiszteletére tartottak ünnepélyt a rendházban. Az ünnepély forgatókönyvét és előadásait a növendékek egyeztették Kiss Szaléz magiszter atyával. Az előadók között szerepelt
fr. László, fr. Menyhért, sőt maga a tartományfőnök, P. Herman Hermenegild is.33 A Magyar
Umbria megőrizte az 1935–36-os tanév eseményeit. „Dolgoztunk mindnyájan. Legalább
háromszor szerepelt mindenki, de volt olyan is, aki 10-szer, sőt többször is szerepelt... Díszgyűlést tartottunk hármat, melyek közül egy teljesen nyilvános volt. Rendes gyűlésünk volt
15... Ezeken elhangzott Beszéd: 36, Írásmű (költemény, novella, értekezés): 56, Szavalat
19, Zenemű, ének: 7, Összesen: 118.”34 1935. november 25-én Kiss Szaléz irányításával
nagyszabású, nyitott díszünnepséget tartottak Szent Katalin tiszteletére, melyet a krónikás
így örökített meg: „Ünnepségünkön megjelentek dr. Kele István prelátus-plébánossal az
élen a város papjai, városunk polgári vezetői, a gimnázium és tanítóképző tanári testülete,
valamint a két középiskola legfelső osztályának növendékei. A Jászhírlap így emlékezett meg
az ünnepségről: A ferences szellemet, amelyet a fiatal franciskánusok elénk tártak, megszerettük és magunkévá tettük.”35A növendékek jó ﬁzikai erőnlétéről a ház körüli munkák
révén gondoskodtak: a kert gondozásába is jelentősen besegítettek, az udvar parkosításának
feladata is rájuk hárult. 1936-ban a krónikás megemlékezik arról, hogy új tornaszereket vásároltak. A sportolásra pedig világbajnokok biztatták őket: Pelle, Énekes, Kárpáti.
A diákok rendelkezésére állt a rendház nagykönyvtára, de külön tanulmányi könyvtárral
is rendelkeztek, melyet Luptovits Kolos irányításával hozták létre 1935-ben. A könyvkötők
32
33
34
35

Magyar Ferences Levéltár. Historia Domus Jászberényiensis, 1927. július.
Vö. Duns Scotus ünnepélye a ferences rendházban, In: Jász Hírlap 1934. november 17. 2. o.
Magyar Umbria, X. (1936) 1–2, 98–99. o.
Idézi: Dr. VÁNDOR P. Gottfrid OFM: A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
kispapnevelésének története, Kézirat, Budapest, 1980. 87. o.

20

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 20

2019. 03. 05. 14:03:57

Ferencesek a Nagy Háborúban

évente bekötötték az elhasználódott köteteket. (A gimnáziumban tanultak könyvkötészetet
a diákok. Kovács Istvánt, a későbbi fr. Kristófot az iskola évkönyvében mindig megdicsérték a könyvkötészeti munkáiért.) Minden esztendőben nagy gondot fordítottak az állomány
gyarapítására.

Terplán Zénó Ferences Szakiskola és Gimnázium
Az iskola 16 évvel ezelőtt, magánkezdeményezésre indult. A ferences rend csak
2014-ben vette át. A kapcsolatfelvétel a barátok temploma melletti tornacsarnok megvételével kezdődött, majd a kezdeti ismeretségből jó kapcsolat alakult ki. A nevelőmunkába bekapcsolódott Stipitz Árpád testvér, aki az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences
Gimnázium földrajz szakos tanára és a kollégium prefektusa. Havonta több alkalommal
meglátogatja az iskolát.

Ferencesek a Nagy Háborúban
1914. június 28-án Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Hohenberg
Zsóﬁa hercegnő életét merénylő oltotta ki. A közös minisztérium július 23-án, 18 órakor
jegyzéket intézett Szerbiához. A válaszadásra és a teljesítésre 48 órát határoztak meg. Mivel a feltételeket nem teljesítették, a Monarchia megszakította a diplomáciai kapcsolatot
Szerbiával, és mozgósítást rendelt el. „A Jászság két szolgabírói hivatalába – Jászberény
és Jászapáti – éjfél után érkezett meg az első hivatalos értesítés a mozgósítási parancs végrehajtására, berendelték a hivatali személyzetet, elkezdték a munkát. Reggel 7–8 óra körül
végeztek, s küldöncök útján kiküldték a községi elöljárók részére a szükséges rendelkezéseket.”36 A merénylet hírét nagy megdöbbenéssel vették tudomásul a Jászságban, a háborúra viszont lelkesen készültek. Szerbia megbüntetése sokak számára fontos volt. „Láttuk,
szemléltük azt a lelkesedést, mely a szíveket átjárja. Nincs most helye a kétségeskedésnek,
aggodalmaskodásnak!... A búcsúzó férfi pedig ne gondoljon másra, csak a kötelességére,
hogy megvédje a hazát.”37 A berényi laktanyában, ebben az időben a 29. honvéd gyalogezred III. zászlóalja tartózkodott. A békelétszámot rövid idő alatt töltötték fel hadilétszámra
(12 000 fő), augusztus 4-én pedig letették katonai esküjüket. A főtemplomban Erdős András plébános mutatott be szentmisét, nagy papi segédlettel.38 A zászlóalj frontszolgálatot
teljesített Szerbiában, Oroszországban, Bukovinában, Horvátországban és Szlavóniában
1918. október 30-ig. Az itthon maradottakra is nagy nyomást gyakorolt a háború. A családok apa vagy ﬁútestvér nélkül maradtak, nagy volt a munkaerőhiány, a városokban tábori
kórházakat állítottak fel,39 növekedtek az adók, hadikölcsön-kötvényeket is jelentős menynyiségben vásároltak, korlátozták a vasúthasználatot, nagy volt az élelmiszerhiány, több
községben fertőző betegségek nehezítették az emberek életét.
A ferences rendház nagy háborús történetéhez alapvetően hozzátartozik, hogy kik laktak a házban, s milyen szolgálatot láttak el ebben az időben. 1913-ban a rendházban lakott Magócs Imre házfőnök, Németh Kelemen helyettes, Kecskés Donát hitszónok, Csóri
Gábor hitszónok, Rigó Antal (betegállományban), Móri Fülöp sekrestyés-portás, Bakodi
36
37
38
39

Szülőföldünk a Jászság, Jászberény, 2011. 161. o.
Jász Ujság, Jászberény, 1914. augusztus 2. 1. o.
Vö. Jászárokszállás és Vidéke 1914. augusztus 5. száma, Idézi: Szülőföldünk a Jászság, 162. o.
Dr. Ördögh Oszkár önkéntes betegápolói tanfolyamot hirdetett. Jász Ujság, 1914. augusztus 23. 5. o.

21

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 21

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

András (a kolostor szolgálatában).40 Az 1916-os Schematismus szerint már Kubusz Leontin a házfőnök, s ide kerül Pálik Arzén hitszónok, Palotás Modest (a ház szolgálatában).
Nem lakik már a házban Németh Kelemen, Kecskés Donát, Bakodi András, Rigó Antal.41
Az 1917-es Tabula szerint nem történik változás.42 (Sajnos az 1914–15-ös sematismusok
vagy hiányoznak, vagy nem is kerültek kiadásra.)
Hogy hogyan vélekedtek a ferences közösség tagjai a merényletről? Erről tájékoztat
minket a háztörténet jegyzője: „A délutáni 7 órai vonattal megérkezett Kecskemétről a főtisztelendő Tartományfőnök atya, Ungváry Antal... Ugyanezen alkalommal hozta... a megdöbbentő hírt, hogy a trónörököst és feleségét Szarajevóban meggyilkolták, mely az esti
órákban a sürgönyök útján valóvá vált, beigazolódott. Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat – mondja egy régi egyházi énekünk. Aki hallotta, bizonyára nagy csapásra
gondolt, amelyekkel a kifürkészhetetlen Gondviselés Árpád nemzetét sújtotta, s talán arra
is gondolt, hogy ha még egynéhány csapás éri ezt az országot, elpusztul a magyar nép.
A szívből fakadó gyász fohásza nem talált meghallgatásra, mert Istencsapásokat azért is
mér reánk dacára annak, hogy elhárításukért mindenkor könyörögtünk és könyörgünk.
Csapást csapásra küldött apáinkra a haragvó Úr és elviseltük őket, mert még ma is él nemzet e hazán, törve bár, de megszaporodva, nyomva bár, de irtóztató erők szunnyadoznak
a megkínzott testében, lelkében egyaránt.”43 A megdöbbenés óriási volt a testvérek között.
Szomorúsággal fogadták a trónörökös meggyilkolásának hírét. A jegyző így folytatja a tudósítást, Gavrillo Principről: „Odaáll a nyílt utca során, a főhercegi pár robogó autója
elé egy gimnazista suhanc, akinek talán még tegnap labdaütő volt a kezében, és oktalan,
éretlen föllobbanásában nagyobb iszonyatot cselekszik, nagyobbat lökve a világtörténelem
kerekén, mint a pusztító hadseregek.”
Ezután a templom tornyába kitették a gyászlobogót, mely július 4-ig maradt ott, s hirdette a nemzeti gyászt. Ezen a napon szentmisét mutattak be a templomban az elhunyt pár
lelki üdvéért. Még ebben a hónapban bevonult katonának Kertész Károly kántor, s a helyére Szilárdy János nyugalmazott kántortanító került egy hónapra, majd Újházy Antal tanító
vette át a helyét a háború teljes idejére.
Augusztus első vasárnapján ünnepli a ferences közösség a Porciunkula-búcsút, mely
az Assisiben lévő Angyalos Boldogasszony kápolna ünnepe. Erre az ünnepre mindig nagy
számban érkeznek zarándokok, elsősorban a Jászság különböző városaiból, falvaiból. Mivel azonban az általános mozgósítás erre az időre esett, így a búcsúra is alig-alig jöttek.
Ráadásul a július hónap folyamán learatott gabonát is ekkor kellett csépelni, férﬁerő hiányában ez is hátrányt szenvedett.
1914. november 18-án a tartományfőnök utasítására a rendházak misealapítványainak
tőkéjét hadikölcsönre kellett váltani. Így P. Leontin is befektetett a Jászsági Hitelintézet és
Takaréktárnál kezelt 64 530 koronából és 29 ﬁllérből 64 500 koronát. Ezt még később más
értékpapírok vásárlása követte.44
40
41
42
43
44

Schematismus almae Provinciae Santi Joannis a Capistrano OFM S. P. Francisci in Hungaria ad annum
Christi MCMXIII, Pécsett, 1913. 48. o.
Schematismus almae Provinciae Santi Joannis a Capistrano OFM S. P. Francisci in Hungaria ad annum
Christi MCMXVI, Quinque-Ecclesiis, 1916. 57. o.
Tabula Congressus Deﬁnitoriális Provinciae Hungariae S. Joannis A Cap. Ord. Fr. M. Anno 1917. Szabadkae,
16. o.
Historia Domus Jászberényiensis III, 1866–1937, 1914. június 28. 341. o.
5 db. 100 Korona névértékű, 4 db. 1000 Korona névértékű, 6 db 10 000 Korona névértékű: 64 500 Korona.
Ezen felül a rendházban volt még egy 1000 Korona névértékű, mely Szakaly János ny. plébános hagyatéka,
valamint két osztrák kötvény: Staatschuldverschreibung 8500 Korona értékben. Vö. Tamás Alajos miniszter

22

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 22

2019. 03. 05. 14:03:57

Ferencesek a Nagy Háborúban

Ezt követően csendesen telnek a hétköznapok, a szabadságra hazaérkező katonák beszámolóiról beszélgetnek, az újságok haditudósításait böngészik, s imádkoznak a békéért.
A búcsúkat, ünnepeket megtartják a templomban, zarándokok, gyónók általában kevesen
vannak. 1915. augusztus 31-én azonban fölbolydul a ház. „A mai napon eddig csendes
kolostor falai, zajos, hangos beszédnek, zsivajnak lettek – hogy úgy mondjam – szem- és
fültanúi. A helybeli összes iskolában ugyanis a szünidő kezdete óta részint a lábadozó,
részint újonnan bevonuló katonák voltak elhelyezve, a szünidő végén, hogy a rendes tanítást az iskolákban megkezdhessék, ezeket ki kellett üríteni, s a katonaságot más helyen
elhelyezni. Ezen ok miatt át kellett engednünk a kolostor helyiségeit a katonáknak. Kik
pedig az alsó folyosót a belső lépcsőtől kezdve hombár felé a templom melletti résszel
együtt, a fölső folyosót pedig a sötét folyosó elejétől a kórus felé egész a torony aljáig
átadták. Elhelyezték pedig a m. kir. 11. honvéd pótzászlóalj 260 emberét. Az említett alsó
és felső folyosó telve, zsúfolva van szabadságosokkal. Megmaradott nekünk az ebédlő és
a fölső folyosó a toronytól kezdve a klozetig. Hogy meddig maradnak itt, nem tudhatni,
valószínűleg a háború végéig.”45 A házfőnök erről szeptember elején levélben tájékoztatja
a tartományfőnököt. Az elszállásolás tényét beletörődéssel nyugtázza, de megjegyzi, hogy
nagy a zaj, a jövés-menés és a bűz.46 „Hát a jászberényi háznak még ily módon is ki kell
vennie részét a háborúból. Szécsény felszabadult, Jászberényt meg lefoglalták. Elhiszem,
hogy a legkevésbé sem kellemes az ilyen kaszárnyás élet, mert láttam Szécsényben, hogy
milyen. De azért lassan beleszoknak majd a zajba, és később már mindennapossá válik
minden. Csak arra tessék vigyázni, hogy ne rongáljanak meg semmit, s ha ilyet észrevenne,
jelentse egész bizalmasan az ügyeletes tisztnek, aki majd elejét veszi a dolognak.”47 Úgy
látszik, hogy hasonló helyzetbe kerültek más rendházak is, mint a jászberényi. A levélből
még kitűnik, hogy a szécsényi kolostorban történhettek bizonyos károsodások, rongálások,
de azt az ügyeletes tisztek eligazították, elintézték a saját hatáskörükben.
1916. július 22-én ismét jelentős esemény történik a templomban, a minisztérium rendeletére – egyetértve az egyházmegyei hatósággal és a szerzetesrendek elöljáróival – átengedik a templom harangjait hadicélokra. A harangok leszerelésének idejéről és módjáról
rövid levelet őrzött meg a rendház irattára: „Czímet tisztelettel értesítem, hogy a cs. és
kir. Hadügyminisztérium 8/H.B. 3380. sz. leirata alapján az egyházukhoz tartozó és jegyzékben foglalt harangok levételét megkezdem és ezen munkálatok végzésével Bíró Pifkó
jászberényi építőmestereket bíztam meg. Kérem ezúttal, hogy a később megállapítandó
időben a harangok átvétele, illetve átadásánál a bizottsági jegyzőkönyv felvétele czéljából
megjelenni méltóztassék. Déri népf. Mrn. hgy.”48 A háztörténet jegyzője néhány gondolatban megemlékezik a harangokról, lejegyezve a fontosabb adataikat. A nagyobbik harangot
1726-ban készítette Honann Fredrich, és Szent Gergely tiszteletére volt szentelve (633 kg);
a középsőt (81 kg) Johannes Kohl öntötte 1783-ban, a legkisebbet (80 kg) pedig Johannes Noipeckher 1700-ben. „Az összes súlya kitesz éppen 800 794 kg-mot.”49 A házfőnök

45
46
47
48
49

provinciális levele P. Lombos László jászberényi házfőnöknek, Magyar Ferences Levéltár, A jászberényi
rendház vegyes iratai, 1924. február 11. 65/1924.
Historia Domus Jászberényiensis III, 1866–1937, 1915. augusztus 31, 348. o.
Kubusz Leontin házfőnök levele Ungváry Antal miniszter provinciálisnak, Magyar Ferences Levéltár, Acta
Provinciae 1915, 1915. szeptember 3. 1214/915sz.
Ungváry Antal miniszter provinciális válaszlevele Gyöngyösről, Magyar Ferences Levéltár, Acta Provinciae
1915, 1915. szeptember 6. 1215/915. sz.
A jászberényi ferences rendház vegyes iratai, Magyar Ferences Levéltár; Idézi a Historia Domus Jászberényiensis III, 1866–1937, 1914. június 28, 350. o.
Historia Domus Jászberényiensis III, 1866–1937, 348. o;

23

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 23

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

erről levélben értesíti a provinciálist50, aki erre belenyugvólag válaszol: „Szomorú szívvel
értesültem, hogy a jászberényi templomunk harangjait elvitték. De mit csináljunk? A haza
oltárára minden áldozatot meg kell hoznunk. Az átvételről szóló jegyzőkönyv másodpéldányát az Archivumban megőrzöm.”51
1916-ban már jelentkeztek az élelmiszerhiány első jelei. Az egyik rendtárs – Pálik Arzén – gyomorbetegsége miatt szomorúan jegyezte meg, hogy egy héten hét étkezésre volt
bab: szárazbabfőzelék és zöldbableves.52
1918. június 14-én ismét elfoglalták a kolostort a 11. ezredhez tartozó katonák, tábori
kórházat rendeztek be a kolostor folyosóin. Most azonban nem hoztak magukkal szalmazsákot sem, csak a puszta földön feküdtek, vagy némi szétszórt szalmán. Szeptember 30-ig
laktak a kolostorban, majd a kaszárnya melletti barakkokba kerültek át. „A jó Isten őrizzen
meg minden kolostort a katonáktól. Amennyi piszkot, rongálást, csendháborítást vittek végbe, nem lehet leírni. De hála a jó Istennek, csakhogy elmentek!!”53 – írja a háztörténet jegyzője. Még egy érdekes esemény november 1-jéről: „Az egész város rémületben volt egész
nap, mert az Ukrajnából hazatért katonáink az állomásnál egész nap gépfegyverekkel, kézigránátokkal lövöldöztek, kiraboltak egy vasúti bútorszállító kocsit, annak tartalmát: ruhaneműek, ágyneműek, befőttek, bor, lekvár stb. árulták potom áron. Sapkájukról letépték
a rózsát, s a köztársaságot kiáltották ki. Ez folytatódott még másnap is. A vidéken, a szomszéd községekben ezen forradalom-féle még nagyobb mértékben dühöngött.”54 November
közepén német katonák tértek haza a keleti és a déli frontról, teljes menetfelszerelésben.
Természetesen az átvonuló sereg nagy feltűnést és szomorúságot keltett. Ugyancsak ekkor
érkezett haza a frontról Kertész Károly kántor is, aki újra elfoglalta állását a templomban.
Minden kor ferencesei igyekeztek jelenlétükkel, munkájukkal tanúságot tenni a megélt
Szent Ferenc-i békéről, a ferences egyszerűségről s a Názáreti Jézus evangéliumi öröméről.

A rendi reform: fekete barátok vagy „vörös barátok”
Szent Ferenc atyánk a ruházatunk színéről csak annyit ír a regulában, hogy az szegényes legyen. Általában a barna vagy galambszürke színű posztót készítettek vagy készíttettek. II. József uralkodásának idején az egyházmegyés papok reverendájához hasonló fekete színű habitust viseltek a testvérek. A XIX. századra jellemző volt, hogy a rendi
szabályokhoz való ragaszkodás háttérbe szorult, ráadásul különböző irányzatok is alakultak a történelem folyamán, s így Leó pápának kellett „rendet tennie a barátok között”.
1897-ben adta ki Felicitate quadam kezdetű bulláját, mely által egyesítette a ferencesek
különböző irányzatait, illetve az eredeti szabályokhoz való visszatérést sürgette. Magyarországon a korábban megalakult ferences rendtartományokat is átrendezték. A következő

50
51
52
53
54

Kubusz Leontin házfőnök levele Ungváry Antal miniszter provinciálisnak, Magyar Ferences Levéltár, Acta
Provinciae 1916, 1916. augusztus 12. 1060/916 sz.
Ungváry Antal miniszter provinciális válaszlevele Gyöngyösről, Magyar Ferences Levéltár, Acta Provinciae
1916, 1916. augusztus 14. 1061/1916 sz.
Kubusz Leontin házfőnök levele Unghváry Antal miniszter provinciálisnak, Magyar Ferences Levéltár, Acta
Provinciae 1916, 1916. október 27. 1348/916.
Historia Domus Jászberényiensis III, 1866–1937, 356. o.
Uo.

24

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 24

2019. 03. 05. 14:03:57

Szent Ferenc halálának 700. évfordulója

rendtartományok működtek Magyarországon: a mariánus55, a kapisztránus56, a stefanita57,
a ladiszlaita58 és a szalvatoriánus59. A jászberényi rendház ekkor a szalvatoriánus rendtartománytól átkerült – több más rendházzal együtt – a kapisztránus rendtartományhoz. A rendi
szabályokhoz való szigorúbb ragaszkodás külső jele volt, hogy az egyházmegyés reverendához jobban hasonlító fekete habitust barnára cserélték. A nép a barna habitusú barátokat
vörös barátoknak nevezte. Ez a rendi reform hosszú éveket vett igénybe, s nem volt minden
feszültségtől mentes. A berényi újság így tájékoztat minket a váltásról: „Megérkeztek a szigorított barátok. A helybeli Ferencrendi házfőnök Kubusz Leontin Kecskemétre, Magócsi
Imre Simontornyára helyeztetvén át, a ház vezetését a szigorítottak, közönségesen vörös
barátok vették át. Házfőnök lett Lombos László, helyettese Keresztes Krescens és hitoktató
Mészáros Albert. Mindhárom munkabíró fiatal emberek. Szeretettel üdvözöljük új itthonukban s midőn működésükre Isten áldását kívánjuk, egyúttal kifejezzük azon reményünket,
hogy megérkezésük Jászberényben a hitélet mélyítését fogja jelenteni.”60 Működésük fontos területének tekintették a Szent Ferenc által alapított világi közösség megalapítását is,
és rajtuk keresztül előmozdítani a ferences lelkiség megújulását. Lombos László házfőnök
1923. december 8-án alapította meg a III. Rendet Jászberényben.61
Évről-évre emelkedett a közösség létszáma, időnként a Jász Hírlap is beszámol az új
tagok fogadalomtételéről. Az 1926-os esztendőben, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén pl.
nyolcvanan léptek be a közösségbe. 1927-ben már 150 tagja volt a közösségnek. 1927-ben
már 297 fogadalmas taggal és 7 jelölttel rendelkeztek. A fejlődés és a lelki elmélyülés folytatódott a későbbiekben is. 1927-ben Pesti Józsefné Katona Rozália készítette el a közösség zászlaját, melyet Ungváry Antal áldott meg december 8-án. A rendi közösség kivette
részét a ferencesek szegényeket segítő munkájából, amikor például megvendégelte és adományokkal látta el a rászoruló diákokat. „A II., ill. a VIII. ker. áll. elemi népiskola szegény
sorsú tanulói dec. 22-én műsoros, családias ünnepély keretében részesültek az irgalmas
szívek adományaiban... A VIII. ker. iskola 45 tanulója összesen 204 P. értékű, a II. és III.
ker. iskolának pedig 25 tanulója 175 P. értékű ajándékot kapott szükséges ruhaneműkben.
Az ünnepélyen megjelent P. Szencsár Péter házfőnök is, és beszédet mondott.”62

Szent Ferenc halálának 700. évfordulója
Ezen kerek évforduló illő megünneplésére az egész rend, az egész rendtartomány igen
alaposan felkészült. Különböző országos programok, konferenciák, szentmisék, szentségimádások, új könyvek kiadása, zarándoklatok által igyekeztek megemlékezni. Jászberényben
triduummal, háromnapos lelkigyakorlattal készültek. Jászberénybe nagyszámú zarándoksereg érkezett 1926. október 3-án a templomba (kb. 10 000 fő). A szónokok között hallhatták
55
56
57
58
59
60
61
62

1523-ig Provincia Hungariae: Magyar Rendtartomány, 1523 után: Provincia Sancta Mariae;
1757-ben alapították a Bosna-Artentina Provincia északi rendházaiból.
Az 1523-ban megalakuló mariánus rendtartomány custodiájaként (őrség, mely egy rendtartománytól függ)
alakult. 1640-ben VIII. Orbán pápa függetlenítette Szent István király védnöksége alatt.
Szent László király pártfogása alatt alapított tartomány, mely ma Horvátország területén található Szent Cirill
és Metód Rendtartomány néven.
A Legszentebb Üdvözítőről (Salvator) Nevezett Rendtartomány.
Megérkeztek a szigorított barátok, In: Jász Hírlap, 1923. augusztus 19. 3. o.
Vö. Szent Ferenc III. rendjének feltámadása, In: Jász Hírlap, 1923. december 15. 1. o.
Karácsonyi ünnepély Szt. Ferenc III. Rendjének otthonában, In: Jász Hírlap 1939. január 1. 3. o.

25

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 25

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Réz Marián ferencest, Müller Jenőt, Szabó István fényszarusi káplánt, Schnitzler Károly
alattyáni lelkészt. A körmenetet Magyar János jászjákóhalmi lelkész vezette, elöl a katolikus
iskolák növendékei, férﬁak, különböző társulatok zászlóikkal, majd a papság következett,
az Oltáriszentség után pedig a nők haladtak. A jászberényi hívőket dr. Friedvalszky Ferenc
polgármester vezette. Az összes jelenlévő pap egész éjszaka gyóntatott. A nagymisét Rigó
Mátyás jásztelki plébános mondta, de misét mutatott be Székely Alajos hittanár, Magyar
János, Kiss Balázs jászszentandrási plébános is, a nagymise utáni körmenetet Müller Jenő
pusztamonostori lelkész végezte. A zenei szolgálatot Kertész Károly kántor irányításával
Rusz János és Várady Dezső a gimnáziumi énekkar segítségével szervezte meg.63

Porciunkula
Szent Ferenc atyánk megtérése idején három kápolnát renovált, újított meg: a San
Damiano-kápolnát, a Szent Péter-kápolnát, és végül az Angyalos Boldogasszony-kápolnát.
Ez utóbbi kis kápolna valamikor a bencések tulajdona volt. Ferenc atyánk előbb a püspöktől kért egy kis kápolnát közössége javára, de nem tudott adni. Ezután elment a Szent
Ruﬁn-székesegyház kanonokjaihoz, de ők sem tudtak rendelkezésére bocsátani egy kápolnát, végül felkereste a bencéseket. Így olvassuk Ferenc életrajzában:
„Elment hát a Subasio-hegyi bencés monostorba, és az apát előtt ugyanazt elmondta,
amit a püspöknek és a kanonokoknak, azon felül azt is, hogyan válaszoltak neki azok. Az
apát pedig együttérzéstől indíttatva tanácskozott ez ügyben testvéreivel, és mintegy az Úr
akarata szerint Szent Ferencnek és testvéreinek átengedték a Sancta Maria de Portiuncula
templomát mint legszegényebb templomukat. Szegényebb volt, mint bármely más templom Assisi
városának környékén... Az apát így szólt hozzá:
Testvér, kérésedet teljesítjük, de azt akarjuk, hogy
ha majd az Úr megsokasítja rendeteket, ez a hely
legyen mindnyájatok feje... S jóllehet az apát és
a szerzetesek ingyen engedték át Szent Ferencnek
és testvéreinek a templomot, minden fizetség és
évi járadék nélkül, Szent Ferenc mégis, mint jó és
tapasztalt mester, aki házát biztos sziklára, vagy
is rendjét a tökéletes szegénységre akarta építeni, a nagyobb alázat és szegénység jeléül évente
küldött a szerzeteseknek egy kosár koncérnak nevezett apró halat.”64 Ez az esemény 1211-ben történt. Ezen a helyen hallotta meg Ferenc az evangéliumi szegénységre hívó evangéliumi szakaszt
(Lk 9, 3–5), itt tartották már Ferenc életében is
a pünkösdi káptalanokat, itt öltöztette be Szent
Klárát, 1216-ban III. Honoriusz pápától kérte és
kapta meg a teljes búcsú kiváltságát, végül itt halt
Porciunkula kápolna
meg Ferenc.
63
64

Vö. Povorelló 700 éves megdicsőülése, In: Jász Hírlap, 1926. október 10. 2. o.
Assisi Szent Ferenc Perugiai legendája, Helikon Kiadó, Budapest – Kern Nyomda, Békéscsaba. 1990, 37–38. o.

26

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 26

2019. 03. 05. 14:03:57

Porciunkula

Ezen kis kápolna fölé V. Piusz pápa támogatásával, Vignola tervei szerint építettek egy
nagyobb bazilikát.65

Porciunkula a Jászságban
A XIII. században letelepedő ferences testvérek először egy kápolnát építettek Szent
László király tiszteletére, és melléje kicsi kolostort. Később Igali Fábián tartományfőnök és
Mátyás király egykori levele szerint felépítik a templomot és a nagyobb rendházat. 1928-ban
kerül lebontásra a Szent László-kápolna, melynek használatát már II. József megtiltotta.
A jászok mindig is szívesen jártak a berényi barátokhoz búcsúba, sőt az elszármazott
jászok is hazatértek erre az időre. A lajosmizseiek például 30–50 sátoros szekérrel érkeztek minden évben. A 105 éves korában elhunyt Takács Józsefné, született Pető Veronika
így emlékezik vissza a zarándoklatokra 1955-ben: „Kislány koromban tanyánk előtt az
országúton jöttek a jászladányi, újszászi, alsószentgyörgyi és a szelei búcsúsok lobogók és
keresztek alatt. Mentek Porciunkulára. Mi, gyerekek eléjük szaladtunk, hogy megcsókoljuk
Jézuskát, és ivóvizet vigyünk a szomjazóknak. Édesanyám legszebb virágait tépte le, hogy
a búcsúsok keresztjére és lobogóira köthesse. A búcsúsok visszafelé jövet nekünk, gyerekeknek adtak valamit a vízért.” Barát Ferenc bácsi, aki 100. születésnapját 1958-ban a Barátok
templomában a búcsún ünnepelte, így emlékezett vissza a régi búcsúkra: „Minden nagyobb
udvarban két-három búcsúskocsit szállásoltak be. A barátpást meg tele volt néppel, akik
egész éjjel énekeltek.”66 Néha 30–50 ezer búcsús is összesereglett egy-egy ilyen alkalommal. Természetesen ilyenkor gyóntatókat kértek a szolnoki, kecskeméti, váci, szegedi, egri
és gyöngyösi rendházakból. Ebből a szempontból
legemlékezetesebb az 1950-es év lehetett, ahol az
ide internált szerzetesek: ferencesek, domonkosok,
premontreiek, kapucinusok, kármeliták, jezsuiták,
piaristák és lazaristák gyóntattak a rendház ablakain keresztül.
Minden esztendőben hívtak egy-egy misézőt,
szónokot is. A háztörténetben ezeket mindig feljegyezték. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány név: 1742-ben Aranyos Zsigmond helybeli
plébános misézett, Bognár István felsőszentgyörgyi plébános prédikált, erről a búcsúról megjegyzik, hogy a refektóriumban 70 fős vendégsereget
láttak el, közöttük a jászkapitányt. 1776-ban Sipos
Márton tartományfőnök misézett, és Matók József
jászberényi születésű kassai ferences tanár prédikált, ekkor megtisztelte az ünnepet Dósa Gergely,
a Jászság és Kunság főnótáriusa is. 1771-ben Nagy
András ferences tartományfőnöki tanácsos (deﬁnitor) misézett, aki Kecskemétről érkezett egy ﬁatal atyával együtt. Az elmúlt század első felében
megemlíthetjük még dr. Kele István prelátust,
Szántó Konrád
65
66

Az alapkőletétel 1569. március 25-én volt.
UZDÓCZI ZADRAVECZ István OFM: Porciunkula, Zsámbék, 1962. Kézirat, 117–118. o.

27

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 27

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Oslay Oszvald ferences tartományfőnököt, Réz Marián ferences
szónokot, de akár Kiss Szaléz ferences magisztert is. Ifjúkoromból
Faddy Ottmár ferences szónok képe, alakja van előttem, aki eléggé vehemensen hirdette az igét, azt gondoltam, hogy le fog dőlni
a szószék. Tőle teljesen eltérő szónokok voltak Szántó Konrád atya
vagy Hegedűs Kolos tartományfőnök. A búcsúk mindig kétnaposak
voltak. A szombat esti szentmise, prédikáció után éjjel virrasztottunk a templomban, az első óra a ﬁataloké volt, majd jöttek a búcsús zarándokok csoportjai, híres búcsúvezetői.

A berényi Porciunkula kápolna építése
Kovács Kamill67 helybeli származású ferences testvérnek az
a gondolata támadt, hogy jó lenne építeni egy kis kápolnát, PorKovács Kamill
ciunkula kápolnát. „Jászberényben a Boldogasszony éve emlékére
meg óhajtják építeni az assisibeli Angyalos Boldogasszony kápolnájának hű mását. Külön
figyelmet érdemel e nagyszerű terv, hogy édes hazánk minden búcsújáró helyéről visznek oda egy darab követ. Ezeket aztán beépítik az új, a Magyar Porciunkula falába. Az
első követ fr. Kovács Kamill, a Kapisztrán Rendtartomány búcsúszervezője hozta a 800
éves jubileumát ünneplő Máriagyűdről, amelyet alapkőül használnak fel.”68 Így emlékezik
meg erről Kamill testvér: „A követ a Tenkes-hegyen a jubileumi kereszt közelében emeltem fel a talajból. Meglehetősen nehéz volt, valóban alapba való. Lehoztam a hegyről,
és a szabadtéri oltár mellett helyeztem el... Felvittem a második emeleti szobámba, bőröndbe csomagoltam és az esti vonattal Pécsen át irány
Budapestre. Mikor a vonat befutott a Déli pályaudvarra,
a vámos emberek nyomban behajtottak a csomagvizsgáló irodába. Gondolták: zsírral, sonkával feketéző barátot
fogtak. – Csomagot tessék feltenni az asztalra – vezényelt
a fővámos, – és kinyitni. – Parancs, kérem – feleltem én.
Mikor leoldom a szíjat és felnyitom a bőröndöt, a vámosok meglátják a nagy követ. Erősen a szemembe néztek.
Talán azt figyelték, nem zavaros-e a tekintetem. – Nincs
semmi bajom, kérem – mondottam –, csak Angyalos Boldogasszonynak viszek a gyűditől egy kis emléket! Elmehet
– mondja az ellenőr.”69 Egy hűvösvölgyi zarándoklat alkalmával kihirdette a búcsúsoknak a kápolnaépítés ügyét,
s kérte a zarándokokat, hogy hozzanak egy-egy darab
követ a kápolna építéséhez. Három köves zarándoklatot
is szervezett, az első alkalommal Budapest-KrisztinaKovács Kamill édesapjával
városból indulva.70 1949. június 19-én Dr. Szabó Imre
1929-ben
67

Kovács Vendel és Ács Erzsébet jászberény-portelki tanyasi gazdálkodók gyermekeként született, és Sándor
névre keresztelték. 1925-ben jeles eredménnyel végzett cipészinasként. 1928. augusztus 28-án öltözött be
a ferences rendben, 1940. december 17-én tett örökfogadalmat.
68 Magyar Kurír, 1948. április 28.
69 Kamill testvér kalandozásai a XX. században, Szent István Társulat, Budapest, 1989. 110. o.
70 Köveket hoztak a következő zarándokhelyekről: Andocs, Budapest–Krisztinaváros, Budapest–Mátyás-templom, Óbuda, Kövi Szűz Mária, Magyar Szentföld, Celldömölk, Csobánka, Mátraverebély-Szentkút, Eger,

28

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 28

2019. 03. 05. 14:03:57

Ferencesek a II. világháború idején

krisztinavárosi plébános vezetésével indult a zarándoklat Jászberénybe. Természetesen
sokan csatlakoztak a Keleti Pályaudvarról induló vonathoz. A második köves zarándoklat
augusztus elsején történt, s nagy feltűnést keltett a városban, hiszen nagyra nőtt a zarándokcsapat, s az egész utcát elfoglalta, míg a vasútállomásról megérkezett a templomhoz.71
A harmadik köves zarándoklatot Tower Vilmos vezette.72
Természetesen 1950-ben nem épülhetett tovább a kápolna, hiszen a szerzetesrendeket feloszlatták, az új szocialista diktatúrában nem nézték ezt jó szemmel. A helyzet
kicsit javult, amikor a templom gondozását és a kápolna építését egyházmegyés papok
vették át. 1955. augusztus 6-án dr. Lékó Béla c. kanonok, kerületi esperes megáldhatta
az elkészült kápolnát. A kápolna oltárképén az angyali üdvözlet látható, melyet Kontuly
Béla festőművész készített el. 1958-ban XII. Piusz pápa73 ünnepélyes áldását küldte.

Ferencesek a II. világháború idején
Sajnos erre vonatkozó adatunk nagyon kevés van. 1939–1944 között csak a Jász Hírlap híradásaira támaszkodhatunk. A háztörténet, a Historia Domus 1937-ig van meg.
A következő kötet: 1937–1950, sajnos elveszett. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után a rendház átkerült az állam tulajdonába, szóbeli beszámolók szerint a rendház
könyvtárának jelentős részét kidobálták az udvarra, és hosszabb időn keresztül egy nejlonnal voltak letakarva a könyvek, majd elvitték őket a zúzdába, mint a klerikális reakció
értéktelen irodalmát. A plébániatörténetet 1944-től kezdik írni: Historia Parochiae. Ezek
hát a korabeli forrásaink.
Miről tudósított a Jász Hírlap?
1939-ben megemlékezik arról, hogy a szerző budapesti ismerőseinek megmutatta
Jászberény nevezetességeit, köztük a barátok templomát, de elszörnyülködve látták, hogy
valamely hozzá nem értő személy a templom ékességét, vagyis a gyóntatófolyosón elhelyezkedő ajtófaragványt lefestette: „Úgy álltam a folyosón, mint akit fejbe ütöttek. Nem
tudtam megmutatni, amit legutoljára hagytam, a város legrégibb műemlékdarabját egy
piktor bemeszelte nápolyi sárgával, érzéketlen agya ostoba lelkiismeretességével eltüntette
a város olyan műemlékdarabját, amit a Műemlék Országos Bizottsága is nyilvántart és
ahhoz az ő engedélye nélkül hozzá sem szabad nyúlni.”74

71

72

73
74

Máriapócs, Máriaremete, Solymár, Vasvár, Búcsúszentlászló, Bodajk, Szeged, Pálosszentkút, Márianosztra, Mária Könnye (Vodica-Baja), Máriabesnyő, Gyöngyös, Győr, Csatka, Péliföldszentkereszt, Szekszárd,
Vác-Hétkápolna, Pilisszentkereszt, Sümeg, Makkosmária, Máriakéménd.
A következő helyekről hoztak köveket a zarándokok: Pécs-Havihegy, Hajós, Magyaregregy, Egerszalók, Budapest–Egyetemi templom, Budapest–Bazilika, Budapest–Szent Rita-kápolna, Budapest–Újlak, Budapest–
Margit körúti ferences templom, Budapest–Rókus-kápolna, Budapest–Kármelita templom, Máriabesnyő,
Esztergom, Székesfehérvár–Kaszap István sírja, Pannonhalma és Doroszló.
A következő helyekről érkeztek a kövek: Máriavölgy, Csíksomlyó, Assisi–Porciunkula, Róma–Santa Maria
Maggiore, Fatima, Lourdes, Tre Fontane, Máriacell, Bélapátfalva, Rudnok, Lőrinczi, Máriaradna, Szárhegy.
P. Fenyves Jeromos domonkos szerzetes Svájc minden zarándokhelyéről küldött egy-egy követ.
Róma, 1876. március 2. – Castel Gandolfo, 1958. október 9.
Komáromy József: Befestették a gyóntatófolyosót, In: Jász Hírlap, 1939. december 30. 2. o.; Balogh Géza
az ipartestület nevében válaszolt a cikkre, amire Komáromy József újabb feleletet adott. In: Jász Hírlap,
1940. január 6. 2. o.

29

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 29

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1940-ben tájékoztatást kapunk arról, hogy milyen változások történtek a rendházban, különösen kiemelve az új házfőnök személyét, valamint
azt a tényt, hogy a bölcselettudományi főiskola
elköltözik Gyöngyösre, és a helyére a pécsi gimnazisták érkeznek.75
Sokkal érdekesebb az a tény, hogy a ferences
lelkiség iránt elkötelezett világi apostolok Jászberényben tartották a Porciunkula-búcsún az évi
összejövetelüket. A búcsúnak és a találkozónak
szónokai voltak: P. Réz Marián ferences hitszónok,
dr. Fallenbüchl Ferenc pápai kamarás, Tóth Balázs
rózsaszentmártoni plébános, P. Dám Ince teológiai
tanár, Borsy Engelbert szolnoki hitoktató, az ünnepi szentmisét dr. Kele István pápai prelátus mondta.
Előadások hangzottak el a rend sajtóapostolkodásáról, karitatív működéséről és a kegyelmi életről.
Több ezer ember gyűlt össze a nevezetes esemény kapcsán nemcsak a Jászságból, hanem a Tápiómentéről, Nagykátáról, Lőrinckátáról, Gyön12. kép. A ferences (barátok) temploma (2006)
gyös és Hatvan környékéről is.76
1944-ben kultúrprogramot rendeztek „A világ magyarságáért” címmel. A bevezetőben
P. Kámán Celerin köszöntötte a jelenlévőket, a leánykar elénekelte Tornyos György vezetésével az Ave Mariát, majd több bukovinai magyar dalt is, köszöntötte a jelenlévőket Németh
Kálmán plébános, a bukovinai magyarok hazatelepítője, P. Kiss Szaléz beszédében az amerikai magyarok helyzetéről beszélt, az estet P. Schrotty Pál tartományfőnök szavai zárták be.77
Beszámol még az újság egy gyöngyösi zarándoklatról a fájdalmas búcsúra78, illetve egy
évvel később szintén a gyöngyösi búcsúról esik szó, melyre nem mentek el! A távolmaradás
oka a folytonos légiveszély, de nem okozott gondot: megtartották a „zarándoklatot” itthon.79
Nézzük, mit is tartott fontosnak a háztörténet jegyzője 1944-től.
1944. november elején a temetőbe nem sok ember látogatott ki, és gyertyákat sem
gyújtottak, 3-án már megszűnt a vasúti közlekedés, 5-étől pedig folyamatosan bombázták
a várost. A rendház pincéjében 200 ember zsúfolódott össze. November 14-én vonult el
a front, akkor volt a plébánia első esketése is: Polgár Miklós és Török Ilona jegyesek lettek
összeadva. Másnapra az egész város szovjet kézbe került. Az ostrom idején az elhunytakat
a házak udvarán földelték el, így papot sem hívtak hozzájuk. November 18-án a parancsnokság elrendelte, hogy minden templomban fél óráig zúgjanak a harangok!
December hónapban már rendesen folynak a templomi szertartások, megkezdődnek a roráte szentmisék is, bár az emberek nem igen mernek az utcára kijönni. A karácsonyi éjféli
75
76

P. Kéry Xav. Ferenc lett a jászberényi kolostor új főnöke, In: Jász Hírlap, 1941. július 5. 1. o.
Terciárius nagygyűlés In: Jász Hírlap, 1941. július 26. 2. o.; A Portiunkula búcsú In: Jász Hírlap, 1941. augusztus 9. 2. o. Hasonló beszámolók még olvasható a búcsúról 1942. augusztus 8-án 2. o. és 1943. július
31-én, 1. o.
77 Ferences atyáink lélekemelő ünnepségen hódoltak a „Világ magyarságáért” akció gondolatnak, In. Jász Hírlap, 1944. augusztus 26. 1. o.
78 Zarándoklat a gyöngyösi barátok ősi kegyhelyére, In: Jász Hírlap, 1943. szeptember 4. 2. o.
79 Ferences atyáink itthon tartják meg a gyöngyösi búcsú szertartásait, In: Jász Hírlap, 1944. szeptember 9. 1. o.

30

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 30

2019. 03. 05. 14:03:57

A plébánia megalapítása

misét délután 3 órakor kellett megtartani, így az emberek zsúfolásig megtöltötték a templomot. Egy szomorú eset: „Egy 14 éves fiú a kultúrház előtt egyik fenyőfa csúcsát el akarta
lopni. Fölmászott rá, de lezuhant. Utolsó kenetet feladtuk neki – másnapra meghalt.”80
Január 5-én kezdődik meg a diákok tanítása, de az iskolák állapota, vagy talán tüzelőhiány miatt is, ez nem az iskolákban történik, hanem magánházaknál. Az emberek, a családok a diákok rendelkezésére bocsátották a lakásaik nélkülözhető részeit: ahány osztály,
annyifelé van szétszórva a városban. A hitoktatók néha azt sem tudják, hogy hová menjenek tanítani, s oda érnek-e vajon a következő órára.
Sok családban a férjek távol vannak, hollétükről nem kapnak semmiféle értesítést.
A templomban nem győzik a családtagok hazatéréséért való imádságokat, Szent Antal-kilencedeket, Fogolykiváltó Boldogasszony-imádságokat.
Az éhező Budapest megsegítésére Nemzeti Segélyakció indult. Az egyik gyűjtőállomás
a ferences rendház volt, a jegyző szerint „a hívek igen tekintélyes mennyiségben” hoztak
össze élelemet. Ugyancsak segítették a hadifogolykórházban lévő katonákat élelemmel,
illetve a ferencesek részt vettek lelkigondozásukban is. Amikor Budapestről „kórházi apácák” érkeznek, a berényi lakosság akkor is kiveszi részét az adakozásból. Amikor virágvasárnapra megnyílik a fogolytábor, akkor onnan is sokan érkeznek a szentségek vételére
a templomba. Húsvét tájékán is rendszeresen járnak be hozzájuk a ferencesek, templomi
prédikációikban mindig felhívják a ﬁgyelmet, s kérik a segítséget részükre, akikről ennyit
mindig megjegyeztek: „40 kilóra lefogyott, meglett emberek!” Április 12-én, húsvétkor
javult a helyzetük annyit, hogy egy görögkatolikus tábori lelkészt küldtek a gondozásukra. A plébániához tartozó szegényeket is igyekeztek támogatni különböző akciókkal,
pl. 1945 karácsonyán beosztották őket a jobb módú családokhoz „karácsonyi étkezésre”,
bár a nyomor miatt elharapózott a fosztogatás, ezért voltak, akik visszahúzódtak. Az ifjú
párokat „babakelengye” akcióval igyekeztek segíteni, vagyis néhány hónapra bölcsőt, ruhát kölcsönöztek ki a plébániáról az újszülötteknek.
Az egész helyzetet jól jellemzi a nagycsütörtöki lamentáció, vagyis Jeremiás siralmainak éneklése – magyarul: „Ó, de aktuális szövegek!” – írja a jegyző.
Egy érdekes megjegyzés: „A hívek nagy tömege kísérte a szentségi Jézust úrnapi körmenetünkön. Hatóságok is képviseltették magukat. A kiküldött megfigyelő hamar eltávozott
a szentbeszédről, mert ájtatosnak találta.”81
1945 novemberében már szabadon mehettek a temetőbe az emberek meglátogatni halottaik sírját, ekkor viszont sok panasz érkezik a plébániára a templomi tolvajok miatt.
Lopják a kereszteket, virágokat, és ami mozdítható. Szószéken kellett szóvá tenni.
A rendház irattárában található egy irat, mely 1941. március 13-án keletkezett, és két
darab hadikölcsön-bejelentési jegyzéket tartalmaz. Tehát a ferences közösség ebből is kivette a részét.

A plébánia megalapítása
A plébánia egy adott, jól behatárolható területen élő katolikusok közössége, akik a saját plébániatemplomunkban járulnak szentségekhez, vesznek részt ünnepeken, rendezvényeken. Egy ilyen nagyvárosban, mint Jászberény, talán többször felvetődött, hogy két
80
81

Historia Parochiae, 1944. karácsony.
Historia Parochiae, 1945. június.

31

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 31

2019. 03. 05. 14:03:57

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

plébániára is szükség lenne. A ferencesekhez amúgy is szívesen jártak búcsúra, szentmisére, sokan itt végezték rendszeres szentgyónásaikat is.
1926-ban Csordás István mozdonyvezető vetette fel újra ezt a kérdést, s igyekezett
mennél több aláírást gyűjteni az ügy érdekében. A városi képviselőtestületi ülésen is tárgyalták a kérdést, de ebben az időben még nem volt lehetséges ennek kivitelezése. Kele
István plébános is ellenezte a plébánialapítást. Később még újabb kísérletek történtek, de
ezek sem vezettek eredményre. Végül Czapik Gyula érsek 1944 októberében hivatalosan
is megalapította a Jézus Neve plébániát, a ferences templom kerületében, melynek első
plébánosa P. Jenei Jenő lett. A háborús körülmények nehezítették a szükséges eszközök beszerzését, de szépen lassan minden feltétel teljesült. Csak egyetlen számadat: a ferenceseknél évente több mint 40 000 szentáldozás történt, míg a nagytemplomban 30 000-nél csak
kicsivel több. A plébániához Jászberény I. kerülete tartozott, de rendszeresen mutattak be
szentmiséket Hajtán, Homokon, a Szelei úton, Újerdőn, Tőtevényben, s időnként Gosztony
Aladár birtokán álló kerekudvari kápolnájában is.
Néhány szokás, melyet a ferencesek honosítottak meg:
1. A betlehemi kisded szobrának és jászlának felállítása: Szent Ferenc 1223. december
25-én egy János nevű grecciói emberrel felállítja az első betlehemet. „Ha azt akarod, hogy az Úr közelgő ünnepét Greccióban üljük meg, úgy siess, és szorgalmasan
tégy meg mindent, amit mondok neked! Meg akarom ugyanis eleveníteni a betlehemi
kisded emlékezetét, és tulajdon szemeimmel akarom szemlélni gyermeki korlátoltságának kényelmetlenségeit, látni akarom, hogyan helyeztetett a jászolba és hogyan
feküdt az ökör és a szamár előtt a szénán.”82 Szent Ferenc a legnagyobb ünnepnek
tartotta a karácsonyt, melyen az Isten Fia emberré lett. Ez azután áthagyományozódott az egész rendre. P. Kiss István szentföldi zarándok 1771-ben a jászberényi
barátok templomában a Jó Pásztor oltárára helyezte a Betlehemben, a Születés templomában megáldott Kisded Jézus szobrát és jászolát. A ferencesek tevékenyen vettek
részt a pásztorjáték, és betlehemezés népszokásának terjesztésében.
2. A különböző szentföldi templomok gondnokai a történelem folyamán – és mind
a mai napig – a ferencesek. A középkorban szerkesztettek egy imádságot Jézus értünk vállalt szenvedésének átelmélkedése céljából, melyet keresztút néven ismerünk, s a világon mindenütt elterjedt imádság. Ugyancsak a P. Kiss István OFM83
ajándékozta a berényi templomnak a szenvedő Krisztusnak azt a képét, melyet Jeruzsálemben a Szent Sír és Feltámadás bazilikájában áldottak meg. Ezt a képet sokáig
a Szent Antal-oltáron őrizték.
3. Egy középkori tréfás legenda szerint amikor a katonák húsvétkor a megrémültek Jézus feltámadásának eseményén, akkor minél tovább titokban akarták tartani a hírt.
A hajnalban odaérkező asszonyokat egy szikla mögül lelocsolták vízzel. Így haza
kellett menniük átöltözködni. A legenda természetesen nem igaz, az viszont annál
inkább, hogy a ferences templomok környékén a szigorú nagyböjt „feloldására”
a barátok bevezették a locsolkodás vidám szokását.
A kultúra és hitterjesztés területén mindenképpen szeretnék részletesebben szólni Kiss
Mátyás István ferences szerzetesről, aki ikertestvérével, Jánossal együtt Jászberényben
82
83

CELANÓI Tamás: Szent Ferenc első életrajza, Agapé Kiadó, Újvidék–Csíksomlyó–Szeged, 1993. 91. o.
Született: Kiss Mátyás: 1733. november 18. Jászberény – +1798. szeptember 21. Jászberény, ferences szerzetes.

32

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 32

2019. 03. 05. 14:03:57

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása, és a jászberényi internálótábor

született 1733-ban. Az elemi iskolák elvégzése után a Pesti Piarista Gimnáziumban tanultak. 1750-ben Mátyás elzarándokolt Rómába, majd ikertestvérével együtt belépett a ferences rendbe. Ekkor kapták az István és a László nevet. László engedélyt kapott a rendi
elöljáróktól, hogy hosszabb időn keresztül a Szentföldön szolgálhasson. István 1766-ban
kapott engedélyt arra, hogy Jeruzsálembe zarándokoljon. Az úton latin nyelven írt egy
diáriumot, naplót. Idehaza 1792–93-ban ezt a diáriumot a szentföldi helyek részletes leírásával lelki olvasmánnyá szerkesztette. A „Jeruzsálemi utazás” az irodalomtudomány
számára kiváló írásmű, elsősorban mivel szerzője ízes magyarsággal, ferences egyszerűséggel, népi humorral átszőve írta meg naplóját. Kiadására először 1958-ban Pásztor Lajos
neves római irodalomtudós közreműködése révén került sor. A későbbi korok irodalmárai
előtt azonban a Kiss István által szerkesztett kézirat eredetije ismeretlen helyen volt, s csak
1997-ben került elő a gyöngyösi befalazott könyvek között. A mű alapját képező eredeti
feljegyzéseket viszont soha senki nem ismerhette meg. Csupán Páter István tájékoztat róla
Jeruzsálemi utazásában, hogy létezik. Ez az írás 2014 januárjában került ismét a rend birtokába. Történt, hogy 1950-ben megvonták a szerzetesek működési engedélyét, s az egyes
rendházak könyvtárait felszállították az Országos Széchényi Könyvtár központi raktárába,
s az 1990-es évek derekáig egy pincében porladozott. Ezt követően valamikor a Debreceni
Egyházmegyei Levéltárba került, ahonnan 2014-ben kaptuk vissza.84 P. Kiss István munkáját Magyarországon, magyar nyelven 2018-ban adták ki.

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása, és a jászberényi
internálótábor
A baloldal igyekezett a teljes hatalmat magához ragadni. 1945-től kezdődően az ő felügyeletük alatt volt a Belügyminisztérium valamint az államvédelmi szervek, melyek által
minden olyan egyént likvidálni igyekeztek, aki esetleg potenciális ellenfél lehetett. Az egyházakat is igyekeztek megfélemlíteni, tagjaikat hamis, koholt vádak alapján elítélni, vagy
csak eltenni láb alól. Minden felekezettel igyekeztek aláíratni egy úgynevezett egyezményt,
melyben látszólag szavatolták a hit gyakorlását, gyakorlatilag azonban a totális ellenőrzés
volt a céljuk. 1950-re érkezett el az idő, hogy a legnehezebb ellenféllel, a katolikus egyházzal is leszámoljanak. A Püspöki Kar azonban nem volt hajlandó
a tárgyalásokra, ezért 1950. június
9-től augusztus végéig a határszélen lakó szerzeteseket internálták,
különböző, az ország belső részeiben található kolostorokat kijelölve
számukra. A jászberényi kolostorba érkezett 35 jezsuita, 2 piarista,
továbbá nagykanizsai, kiskanizsai,
segesdi, pécsi, salgótarjáni, szécsényi és nagyatádi ferencesek, 3 soproni domonkos, 11 kőszegi verbita, Tóth Ottokár (4. számmal jelölt személy)
84

Vö.: VARGA Kamill OFM: Nem historikus, hanem peregrinus, utazó vagyok, Kézirat, Budapest, 2014. (Magyar Ferences Könyvtár).

33

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 33

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

3 annunciáta nővér, 4 péliföldszentkereszti szalézi, 2 premontrei szerzetes, 4 szalvátor
nővér, 2 békéscsabai kapucinus, 9 szobi és piliscsabai lazarista: így a rendház létszáma
100 fölé emelkedett. Ellátásukról Tóth Ottokár házfőnök csak a nagylelkű hívek élelmiszeradományai által tudott csak gondoskodni.
A szerzetesek beosztás szerint aludtak az ebédlőben, folyosón, szobákban, felhasználták a stúdiumtermet is. A helybeli atyák misézhettek a templomban, a többiek beosztás
szerint használták a kápolnát, lelkigyakorlatot, továbbképzést tartottak egymásnak. A Porciunkula-búcsú idején a szerzetesek segítettek a gyóntatásban, méghozzá úgy, hogy a rendház belső udvarában az ablakokhoz ültek, s úgy hallgatták a bűnbánókat.
A Püspöki Kar végül 1950. augusztus 30-án aláírta a megegyezést, melynek következtében felszámolták az internálótábort. Az Elnöki Tanács 34/1950. sz. 1950. szeptember
7-én kelt rendelete:
1. § „A Magyar Népköztársaság területén a szerzetesrendek működési engedélye ennek
a törvényerejű rendeletnek hatálybalépésével megszűnik. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a katolikus egyházi iskolákban a tanítás ellátására szükséges megfelelő számú férﬁ és
női tanító rend működési engedélyére.
2. § Mindazok a szerzetesrendek, amelyek működési engedélyeinek hatálya az 1. §-ban
megszűnik, kötelesek működésüket a Magyar Népköztársaság területén ennek a törvényerejű rendeletnek hatálybalépésekor megszüntetni.
3. § A belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben állapítja
meg azt, hogy az 1. § alapján mely tanító rendek folytathatják működésüket.
4. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba: végrehajtásáról a belügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik, annak
ﬁgyelembevételével, hogy a szerzetesrendek tagjai, amelyeknek a jelen rendelet értelmében
működési engedélye megszűnik, három hónapon belül a volt rendházaikat elhagyják.”85
Az egri érsek rendeletére a plébánia Jézus Neve Plébánia néven tovább működhetett.
1950 októberétől P. Zentai Károly volt gyöngyösi ferences került oda plébánosnak.
A rendház minden ingóságát lefoglalták, a könyvtári könyveket kidobálták az udvarra,
jelentős részük megsemmisült. A párt szorítása egyre fokozódott: tiltották a körmeneteket,
a hitoktatásról meggyőzéssel és erőszakos eszközökkel igyekeztek lebeszélni mindenkit.
Nem engedélyezték a temetőkápolna ünnepének megtartását, lefalazták a kórusból a rendház kápolnájába vezető átjáró ajtót. Az elsőáldozók felkészítése a templomban történik,
létszámuk erősen csökken. A Porciunkula ünnepét is igyekeztek ellehetetleníteni, a több
száz fős szentkúti zarándoklatokra sem kerülhetett sor. 1953-ban Boros János személyében
kerül először egyházmegyés plébános a templomba. Mind ő, mind későbbi utódai igyekeztek jó gazdái lenni a templomnak. A szükséges javításokat, karbantartásokat elvégezték.
1974-ben a templom 500 éves lett. Erre az eseményre a templom külső-belső renoválásával készültek. A felújítás alkalmával előkerült egy gótikus ablak: „...kincset érő ablakot fedeztek fel most Jászberényben. A volt ferences templomról, amely az idén 500 éves,
a most folyó restaurálás alkalmával leverték a vakolatot. A szentély falán egy befalazott
csúcsíves ablak formája tűnt elő. Az ablak kibontott részét nem falaztattuk vissza, mert
régen várt adatot kaptunk a templom kezdeti koráról. Okleveles adatok szerint a templom már 1472-ben készen volt... 1700 körül épült újjá barokk stílusban, akkor falazhatták
be a most megtalált ablaknyílást, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a falak
85

A Kiss Károly és Szabó Piroska által jegyzett rendeletet idézi: Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása,
működési engedélyük megvonása 1950 nyarán, In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2001/1–4, 209. o.

34

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 34

2019. 03. 05. 14:03:58

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása, és a jászberényi internálótábor

is eredetiek.”86 1925-ben a gyóntatófolyosón megtaláltak egy gótikus ajtókeretet, ennek
feltárására csak a mostani felújítási munkák alkalmával kerülhetett sor. Érdekesség, hogy
a feltárást a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat Asztalos János és Csonka János szocialista
brigádja vállalta el társadalmi munkában.87 „A feltárást és a helyreállítást az Országos
Műemléki Felügyelőség részéről Détsy Mihály és Kozák Károly segítségével végeztük...
Sajnos a munka közbejött akadályok miatt nagyon elhúzódott.”88 A már meglévő két plébánia után 1947-ben megalapították Jászberényben a Szentkúti Szűz Mária Szent Neve
Plébániát.
Még egy érdekességet előtárt a felújítás: „Az északi oldalon a hajó második és harmadik támpillére között előtűnt egy befalazott oldalbejárat. Faragott kőkerete nélkül kibontásra nem került sor. A kapu kávái jól látszottak, de záróívét, sajnos nem lehetetett megállapítani, mert a vakolatot itt csak kevéssé verték le, de a falazás is olyan összevisszaságot
mutat, hogy pontos ívre következtetni nem lehet. Az ajtónyílás először szélesebb volt, majd
keskenyebre vették, végül az egészet befalazták. Minthogy a plébániának nem volt pénze
a műemléki helyreállításra, az ajtót lefényképezés után bevakolták.”89
A diktatúra szorítása nem engedett nagy mozgásteret, mégis 1974-ben a három berényi
plébános, Dr. Tajti Lajos, Gulyás András és Bánki Vilmos lelkipásztori megbeszélésre jöttek össze a Jézus Neve Plébánián. Megegyeztek, hogy:
1. „Minden hónap elsőszombatján engesztelő istentiszteletet tartanak Fatima szellemében, felváltva a 3 plébánián. 1975. januárban a főplébánia kezdi.
2. Az évi egy napi szentségimádást, mint dr. Bánk érsek úr kijelölt mind a három plébánián megtartjuk, oda 1 órára híveinkkel elmegyünk...
3. Keresztelés előtt legalább 1 alkalomra az édesanyát, vagy apát is felhívjuk megbeszélésre.
4. Jegyesoktatást lehetőleg 4 héttel esküvő előtt kezdjük meg és lehetőleg minden héten... heti egy órában tartunk oktatást.
5. Plébániaközi bizottságot alakítunk...”90
A templom 500 éves jubileumára 1972-ben került sor. Az ünnepséget a Porciunkula-búcsú idejére időzítették: „A jászberényi Jézus Neve templom... félezeresztendős jubileumáról
emlékezett az idei Porciunkula-búcsún a Jászság katolikus népe. A kegyoltárhoz már a búcsú
vigíliáján nagy számban érkeztek a zarándokcsoportok és egész éjszaka zengett énekük, zúgott imádságuk. A hívek Földes Menyhért plébános fáradozása nyomán hatalmas áldozatkészséggel tatarozták templomukat és korszerűsítették orgonáját. Az évfordulóra megújult
templomot Mészáros Lajos főkáptalani helynök áldotta meg főpapi mise keretében. Egyúttal
háromszáz fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.”91 A jubileumi esztendő bezárásaként került sor a rózsafüzéres búcsúra október 1-jén, amelyen az előesti misét Kiss Pál recski
plébános, a vasárnapi nagymisét pedig Nagy József ny. medgyesbodzási plébános mutatta be.
A búcsút záró litániát Benke László jászárokszállási plébános vezette.92
86
87
88
89
90
91
92

SÁROS András: Kincset érő ablak, In: Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember 3. 4. o.
Brigád és gótika, In: Szolnok Megyei Néplap, 1975. május 23. 5. o.
SÁROS András: A jászberényi ferences templom története, Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Jászberényi Csoportja, 2004, 57. o.
SÁROS András: Újabb adatok a jászberényi volt ferences templom történetéhez, In: Műemlékvédelem, XVIII. évf. 1974. 2. sz. 88. o.
In: Historia Parochiae O. F. M. in Jászberény ab anno 1944. 1974. december 18.
A jászok templomának jubileumi ünnepe, Új Ember, XXVIII. évf. 34. sz., 1972. augusztus 20.
Vö.: Jubileumi búcsú Jászberényben, Új Ember, 1972. október 15.

35

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 35

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

A ferences rendház későbbi története, a szeretetszolgálat
1950-ben 64 szerzetesrend szolgált Magyarország határain belül. A katolikus egyház
fenntartott 3148 iskolát, és 436 405 tanulót tanított, ezen felül 38 árvaházat és gyermekotthont, illetve 52 idősek otthonát. A szerzetesek közül 29 foglalkozott betegápolással. Az egyházi iskolák államosításával, a szerzetesrendek működési engedélyének megvonásával
a szerzetesek jelentős része fedél nélkül, ellátás
nélkül, ﬁzetés és nyugdíj nélkül maradt. Darvas
József miniszter egy levelében a kormány nevében
vállalja ellátásukat: „A Kormány a munkaképtelen,
rokkant és öreg szerzetesek rendelkezésére bocsát
bizonyos számú eddigi rendházakat és gondoskodik ellátásukról.”93 A vitás kérdések megtárgyalására, illetve a felmerülő kérdések megvitatására
létrehoztak egy bizottságot, melynek tagjai voltak
dr. Czapik Gyula egri érsek és dr. Hamvas Endre
csanádi püspök, esztergomi apostoli kormányzó, az
állam részéről pedig Olt Károly pénzügyminiszter,
Jóború Magda államtitkár és Bognár József miniszter. Két albizottság is működött ennek keretein
belül: egy pénzügyi és egy szociális. A szociális
albizottságban helyet kapott Szabó Erna szatmári
irgalmas nővér, Nagy Vencel bencés és Hagyó-Kovács Gyula ciszterci kormányzó; az állam részéről
pedig Cséki Sándor, Simon Lajos és Veres József.
Dr. Szakos Gyula
A szociális bizottság 440 beteg szerzetes részére
5 volt rendházat jelölt ki: Bakonybél, Gyón és Jászberény a nővéreknek, illetve Jánoshida premontrei rendháza a férﬁ szerzetesek számára (akik 1952-től a magas létszám miatt
Pannonhalmára kerültek át). A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1951. június 5-én
létrehozta a Római Katolikus Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatát (később
Katolikus Szeretetszolgálat). 1952-ben Hejcén, 1959-ben pedig Piliscsabán nyílt szociális
otthon a nővérek számára, 1953-ban Pécsett, 1954-ben Püspökszentlászlón, 1954-ben Verőcemaroson nyílt szociális otthon. 1953-ban átvette
a székesfehérvári Országos Papi Otthont, 1954-ben
a bagolyirtási Stella-üdülőt, majd a hévízi Szent
József Otthont. Ezekben az otthonokban kb. 5-600
egyházi személyt gondoztak egy-egy évben.
Mindegyikben van kápolna, saját lelkész. A napirend a kolostori élethez igazodott. Rendszeresen
zsolozsmáztak, évente lelkigyakorlatot tartottak.
Az intézményekbe a szeretetszolgálat központjában történt a jelentkezés. Az otthonok állami fenntartásúak voltak, felügyeletet a Szociális Intézetek
Dr. Czapik Gyula
93

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében a vallás és közoktatásügyi miniszter 1950. szeptember
1-jén kelt kísérő levele az augusztus 31-diki megállapodáshoz, In: Gergely Jenő: Az 1950-es egyezmény és
a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon, Vigília Kiadó, Budapest, 1990, 328. o.

36

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 36

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház későbbi története, a szeretetszolgálat

Központja látta el. 1980-ban a püspöki konferencia
dr. Szakos Gyula székesfehérvári püspököt bízta
meg a felügyelettel, aki Szörényi Gábor jezsuita
nyugállományba vonulásával Virányi Ottó piaristát
nevezte ki ügyvezető igazgatónak. 1991-ben a szeretetszolgálat visszakérte és megkapta valamenynyi állami fenntartású, egyházi jellegű otthonának
felügyeletét és üzemeltetési jogát.94 Meg kell még
említeni Zalán Katalin M. Luciána szatmári irgalmas nővér áldozatos tevékenységét a szolgálat
munkájában, aki több évtizeden keresztül hozzájárult idős papok és szerzetesek gondozásához.
A rendház 1950. július 1-jén a Magyar Államkincstár birtokába került át.95 Közel száz idős nővérnek adott biztos hátteret öregkorára 1950. november 4-től, II. számú Állami Szociális Otthon
néven. A nővérek nem viselhették a rendi ruhát, azt
Virányi Ottó
csak halálukkor, a koporsóba helyezéskor adták
rájuk. Emlékszem az otthon bejáratában később
elhelyezett üveges vitrinre, melyben 27 mindenféle – számomra ismeretlen – rendi ruhába
öltöztetett baba volt kiállítva.
A jászberényi Városi Tanács nem sokat foglalkozott az intézménnyel. 1950 novemberében azonban kinevezte Gergely István gondnokot. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága „a Jászberényben megszervezett szociális otthon gondnokául kinevezi Gergely István
Jászberény Marx tér 1. alatti lakost, 1950. október 8-i hatállyal és ugyanezen időponttól
besorolja nevezettet az 59. kulcsszám fokozatába, tekintettel arra, hogy igen komoly és
politikai jelentőségű feladatkört tölt be.”96
Néhány változás történt az ingatlan tulajdonával, besorolásával kapcsolatban. 1961. január 5-től kezdve az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megkeresése alapján a tulajdoni lapra rávezették a műemlékké nyilvánítást.97 Bánki Vilmos plébános kérte, hogy
néhány terület kerüljön át a plébánia hatáskörébe: „1. Kérem, hogy a Marx tér 3. sz. alatti
plébánosi lakásnak arra a részére, amely a Magyar Állam tulajdonát képezi a használati
jogot plébániánk (Jézus Neve plébánia) javára telekkönyvezni szíveskedjenek. … 4. Kérem,
hogy a Szociális Otthon területén lévő Porciunkula kápolna tulajdonjogát plébániánk javára telekkönyvezni szíveskedjenek.”98 Továbbá kérte ezeket a jogokat a plébániai irodára,
valamint a kolostorkert egyik sarkában található kertre is.
Sisa Menyhért, a Barátok temploma korábbi ministránsa, s már hosszú ideje kántora
sokszor találkozott ezekkel a nővérekkel, többüket személyesen is ismerte. Így beszélt ró94
95

96
97
98

Forrás: www.szeretetszolgalat.hu/tortenetunk; A honlapon felhasználták Virányi Ottó: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve, Budapest, Római Kat. Egyh. Szeretetszolgálat, 2000, [S.l.] című könyvét.
A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. június 27-én, 1215–121 J–1.1950 elnevezésű véghatározata
alapján. Az ingatlan A. I.3–4 sorszáma alatt az újonnan nyitott 26 317. számon kelt bevezetésre: Magyar
Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltára (MNL-JNSzML), A rendház tulajdoni lapja.
Jászberény Városi Tanács VB 116/1950. sz. 412. o. In: MNL-JNSzML Jászberényi VB határozatok.
Az Orsz. Műemlékvédelmi Felügyelőség 12287/1960. sz. megkeresése alapján. MNL-JNSzML: a rendház
tulajdoni lapja.
Bánki Vilmos esperes-plébános 131/1975. sz. 1975. december 31-én kelt levele. MNL-JNSzML, a rendház
tulajdoni lapjával egybefűzve.

37

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 37

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

luk: „Ők a saját rendi életüket próbálták megvalósítani. Napirend szerint végezték a zsolozsmát, a reggeli laudest, napközi imaórát, este a vecsernyét. Minden nap szentmisén
vettek részt. Volt az otthonnak saját lelkésze, aki a kolostorban lakott... Napközben különböző elfoglaltságaik voltak: a konyhában segítettek az ebéd elkészítésénél, kertészkedtek,
konyhakerti növényeket termesztettek. Sokak kézimunkáztak, hímeztek, kötöttek, horgoltak,
egyházi ruhákat javítottak. Közülük volt olyan is, aki a kórházban dolgozott ápolóként.”99
Az otthonvezetőnek negyedévente jelentést kellett küldenie a lakókról. Ebben a jelentésben a létszámról kellett elsősorban számot adni, de fennmarad egy „takarmány és állatállomány” jelentőlapja is. Az iratban egy táblázat is helyet kapott, ezek szerint 53 sertése
volt az intézménynek, ebből 5 hízó, 28 süldő és 2 koca. A kiküldött táblázat szerint a malacokon kívül a következő állatok lehettek még az intézményben: ló, csikó, öszvér, szamár,
tehén, üsző, egér, patkány, hörcsög, kan, nyúl és tengerimalac! Az év folyamán kiutalás
alapján kaptak 16 q árpát, 18 q korpát, 2 q morzsolt és 13 q csöves tengerit.100
1961 novemberében dr. Zana Mátyás megyei szoc. pol. csoportvezető, Varga Mihály megyei szociális előadó és Antal Józsefné megyei gazdasági főelőadó vizsgálatot
tartottak a városi szociális otthonban. A jegyzőkönyvből a következőket tudjuk meg az
intézményről: „A szociális otthon 120 férőhelyes, betegjellegű, egyházi feladatokat ellátó intézmény. A gondozottak létszáma 120 fő, az intézet folyó évi költségvetési irányzata
1 500 000 Ft, amelyből 50 000 Ft felújítás...az egy főre eső egy havi működési költség
valamivel 1000 Ft alatt van. Az intézetnek az évi bevételi terve 550 000 Ft, amelyből november 15-ig 492 568 Ft teljesítést nyert, s így valószínűnek látszik az éves terv teljesítése.
Az intézet személyzeti létszáma 21 fő, ebből 6 gondozónő valamennyi képesített. Az otthon
épülete túlzsúfolt, de mégis lakájos, otthonias, a feladatát be tudja tölteni.”101 Munkafegyelem területén mindent rendben találtak, de megjegyzik, hogy munkaértekezleteket
igen ritkán tartanak. A gondozottak nyilvántartására, a gondozási díj beszedésére, az egészségügyi ellátás és az élelmezés területén apróbb hiányosságokat találtak. „Összefoglaló
megállapítás: A szociális otthon működése példaszerű. Az épület a zsúfoltság ellenére is
rendeltetésének megfelelő. Felszerelésük jónak mondható. A rendelkezésükre álló költségvetési összeget a legjobban használják fel s e téren a többi intézetünk elé is példaként lehet
állítani. A gondozottak ellátása, gondozása igen jó.”102 A hiányosságokról rendezéséről és
egyéb intézkedésekről a városi főorvos egy évvel később írt jelentést.103
1989. augusztus 30-án a Magyar Népköztársaság ET 1989/17. rendelete visszavonta a szerzetesrendek működési engedélyének megvonásáról szóló rendeletet (1950/34),
és számos rend újra indulhatott. Az intézmény 1991. július 1-jén visszakerült a katolikus egyházhoz. 1990-ben sokat gondolkodhatott a tanács az átadás mikéntjén, hiszen
az egyházi otthont 1977-ben összevonták a Hatvani úton álló városi szociális otthonnal,
s az infrastuktúra jelentős része az egyházi otthonban volt. Pl. a városban élő 500 főnyi
rászorulónak is az egyházi otthonban főztek. A konyha mellett itt volt a mosoda is. Az egy99 Buschman Éva: A Szent Klára Idősek Otthona, In: Jászsági Évkönyv 2013, 253. o.
100 Gergely Istvánné otthonvezető 1957. október 1-jén kelt jelentése a Városi Tanács Egészségügyi Bizottságá-

nak. MNL-JNSzML, a Városi Tanács jegyzőkönyvei.

101 Szolnokon, 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális otthonban 1961.

november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
102 Uo. 4. o.
103 Dr. Pap Mihály városi főorvos Jászberényben 1962. szeptember 29-én kelt levele Jászberény Városi Tanács
VB. Egészségügyi osztályának 12.845/1962. eü. sz. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.

38

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 38

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház későbbi története, a szeretetszolgálat

házi otthonban a nagyon szükséges állagmegóváson kívül nem végeztek karbantartást az
intézményben, a konyha, a mosókonyha siralmas állapotban volt, az alapvető higiénikus
előírásoknak sem felelt meg.104 Szatmári Antalné Veronka igazgatónő szorgalmának köszönthető, hogy az intézmény nem omlott össze sem ﬁzikai értelemben, sem gazdasági
szempontból. Az évek folyamán számtalan sikeres pályázatot beadva, Priscilla Celi szerzetesnő belga kapcsolatait felhasználva, valamint Jászberény és Vechta testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően megújult a mosoda, a konyha, azután a lakószobák is, felújították
az ebédlőt, a tetőtérben új szállásokat alakítottak ki. Felügyeleti szerve a Római Katolikus
Egyházi Szeretetszolgálat lett. Gazdálkodását, költségvetését a felügyeleti szerv hagyta
jóvá. Továbbra is kapott normatív állami támogatást, illetve a személyek is hozzájárultak
a költségekhez. Az intézményt rendszeresen támogatták még: a groningeni KBO jótékonysági szervezeten belül Vaszlovszky Károly Attila és Ria van de Weide aktivisták, Maria
Weide-Dummer asszony, a Kamilliánus Rend P. Anton Gots személyén keresztül, P. Leonhard Gregotsch, P. Alfred Pucher és dr. Angelo Brusco generális rendfőnök.
1993 nyarán francia cserkészekkel közösen pucoltuk a tököt, amit aztán télire eltettünk.
Egy nővér nagy izgalommal készült a cserkészekkel való találkozásra, heteken keresztül próbálta már régen nem használt francia nyelvtudását felfrissíteni. A ﬁatalok hoztak magukkal
rengeteg festéket, amelyet különböző bútorok felújítására, újrafestésére használtunk fel.
1993-ban lett felújítva az új 300 adagos főzőkonyha, teljesen új berendezésekkel, felszereléssel. 1994-ben készült el az új mosoda, mely a régi, elavult felszerelésűt váltotta fel.
Az újjáalakuló rendekbe nagyon sok nővér visszatért, aki még érzett magában erőt az
újraindulásra. Sok rend maga is alapított szociális otthont, a megerősödő rendekben pedig
a ﬁatalok között is eléldegéltek a még önmagukat valamelyest ellátni képes nővérek. Így
az intézménybe egyre kevesebb nővér érkezett, s talán teljesen meg is szűnt az utánpótlás.
1993. január 1-jétől kezdve civil, vallásos nők is felvételt nyerhettek plébánosi ajánlással.
A lakók létszámának alakulása 1991. január 1-től 1998. március 31-ig:105
nővér
1993

97

civil
3

1994

89

11

1995

63

37

1996

63

40

1997

59

41

1998

72

46

A tetőszerkezet annyira tönkrement, hogy szükségessé vált a fedélszék javítása, illetve
cseréje, ekkor úgy döntöttek, hogy a tetőteret is beépítik, s ezzel bővítik az otthont, illetve
az ellátási körülményeket javítják. A fejlesztéshez a Népjóléti Minisztérium pályázatából,
illetve a Renovabis segélyszervezetétől nyertek támogatást 1998 őszén. „A jászberényi
104 LUKÁCSI: Az egyház visszakéri tulajdonát: Szétválik a jászberényi szociális otthon, Új Néplap, 1990. de-

cember 15. 1 és 3. o. A Városi Szociális Otthon átalakításába 1991 év elején kezdtek, melynek keretében
kialakítottak egy 300 adagos konyhát, nagy teljesítményű mosodát, mintegy 45 millió forintból. Vö.: Új
Néplap, 1991. október 17.
105 SZATMÁRI: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi időskorúak otthonának kapacitásbővítése elsősorban az életminőség javítása, Szakdolgozat, 1998, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskola, 6. o.

39

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 39

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Római Katolikus Szeretetszolgálat Otthonában idén tovább folytatódott a tetőszerkezet felújítása. Az ötvenmillió forintos beruházást a tervek szerint ez év végére fejezik be. Az első
ütem munkálatainak befejezését követően – mikor is mintegy 24 millió forintos költséggel
100-ről 115 férőhelyesre bővítették a szeretetotthont- ebben az évben tovább folytatták
a munkákat. Az épület teljes tetőszerkezeti felújítása mellett – tudtuk meg Szatmári Antalné
igazgatónőtől – újabb nyolc szobával, vagyis tizenhat férőhellyel bővül az otthon. Minden
szobához tartozik egy-egy WC és zuhanyzó... Folyamatban van a betegszállító lift kivitelezése is, de kialakítanak egy nővérszobát, és egy nővérpultot is az elkövetkező néhány hét
alatt.”106 A későbbiekben újabb pályázatokat nyújtottak be Jászberény Önkormányzatához
(1,8 millió Ft), valamint a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz (5 millió Ft támogatás)107,
így a földszinten 47 beteget tudtak elhelyezni, egy 17 ágyas betegszobában, illetve 8, 6 és
5 ágyas szobákban. Az emeleten kaptak helyet a részben önellátó lakók, összesen 53 fő,
2, 3, 4 és 5 ágyas szobákban. A tetőtérben 15 férőhelyet alakítottak ki 1, 2 vagy 3 ágyas szobákban, közös fürdővel és nagy társalgóval. Így az intézmény befogadó képessége 135 fő
lett. „A beruházás eredeti tervét Laczkó József készítette, ezt Heinfart Márton (Tervező
Beruházó Kft.) véglegesítette. A statikai tervet és szakvéleményt a Csörgő és Társa Műszaki Bt. készítette, míg a kivitelezést a Tóth Albert vezette Berénygép Kft. és alvállalkozóik végezték. A tetőtérben kialakított szobák berendezésének egy része testvérvárosunkból,
Vechtából érkezett.”108 A munkák az év második felében felgyorsultak, hiszen sikeres pályázati elbírálás után Amerikából és Ausztriából is kaptak a felújításra pénzeket.109
Az intézményben 44 fő dolgozott: az igazgatás, az egészségügy és az élelmezés területén, a technikai és a karbantartó munkakörben. „Az egészségügyi ellátás keretében biztosítjuk a rendszeres orvosi felügyeletet, a szakorvosi ellátást, ápolást, gyógyszer, gyógyászatisegédeszköz-ellátást, prevenciót, rehabilitációt, személyi és környezeti higiénét.”110
A munkatársak folytattak pszichés gondozást, az intézményben lelkipásztor is lakott, aki naponta szentmisét celebrált a kápolnában, felkereste az ágyhoz kötött betegeket. A szabadidő hasznos eltöltéséről foglalkoztató nővér gondoskodott. Az intézmény
lelkészei mellett a Barátok temploma plébánosai, illetve a nagytemplom lelkipásztorai
is segítették az intézmény lakóinak lelkiéletét elsősorban szentmisék bemutatásával,
gyóntatással, a betegek szentségének kiszolgáltatásával. Arra is emlékszem, hogy egy
alkalommal P. Tokár János esztergomi rendtársam érkezett harmadmagával gyóntatni,
misézni az otthonba.
Ekkorra az intézménynek 69 dolgozója teljesített szolgálatot, ebből az ápolók majdnem
teljes létszámban szakirányú végzettséggel bírtak.
Szatmári Antalné 2002-es szakdolgozatának írása idején kérdőívvel térképezték fel
az intézmény lakóinak véleményét. A kiértékelés után kiderült, hogy a lakók túlnyomó
többsége elégedett volt helyzetével. „Intézményünkben a szeretetet, a nyugalmat, a lelkiismeretes ápolást, gondozást fontos tényezőnek tartják... A kiértékelés bizonyítja, hogy
a mentálhigiénés ellátás nem megfelelő az intézményben. Elég sok azoknak a száma,
akiknek soha nincs látogatója, illetve nincsenek kapcsolatai. A fizikai erő csökkenése,
106 Tovább bővül a szeretetotthon, Új Néplap, 1998. november 2. 2. o.
107 Vö.: SÁROSDY Judit: Megszentelt hajlék: Megújult a jászberényi katolikus szeretetotthon, Jászkun Króni-

ka, 1998. január 26.

108 Elkészült az I. ütem: Tizenöt új férőhely az egyházi otthonban, Jászkürt, 1998. január 31.
109 Váratlan támogatás Jászberényben: Fölgyorsulhat az újjáépítés, Jászkun Krónika, 1998. szeptember 4. 3. o.
110 SZATMÁRI Antalné: Időskori életútváltozás mentálhigiénés szempontból, Szakdolgozat, Semmelweis

Egyetem Testneveléstudományi Kar Mentálhigiéné Tanszék, 2002, 12. o.

40

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 40

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház későbbi története, a szeretetszolgálat

állandó orvosi ellátás szükségessége, egészségi állapot csökkenése, társas kapcsolat hiánya, a biztonságérzet megtartása érdekében kérték ebbe az egyházi intézménybe a felvételt, ahol hitük gyakori megélése segíti az öregség problémáival a megküzdést.”111
Az otthonvezetőket és az igazgatókat 1950–1989 között a pártbizottság egyetértésével
nevezték ki:
Otthonvezetők:
Gergely István 1950-ben három hónapig
Gergely Istvánné 1950–1969.
Fülöp Mártonné 1971–1977.
Igazgatók:
Petri András 1978–1983.
Szalóki Miklós 1984–1991.
Szatmári Antalné 1991–2005.
Kovacsics Zsuzsanna SSS (szociális testvér) 2005–2008.
Vargáné Deme Katalin 2008–
2007. augusztus 11-én az otthon felvette a Szent Klára nevet, így most már ez is emlékeztet a ferences jelenlétre. Egy 2000-es statisztika szerint a „a jászberényi temetőben 693 szerzetesnővér nyugszik, más temetőkbe 113 elhunytat szállítottak”.112
Az otthon lelkészei:
P. Szabó Lajos Brúnó OFM 1950–1959.
P. Dr. Kalmár Vince Özséb OFM. 1959–1960.
Dr. Szabadka Zoltán Medárd OPraem. 1960–1961.
Szabó István Tihamér OCist. 1961.
Ambrus Pál SJ. 1961–1978.
Csörgi István SJ. 1978–1991.
Kovács Vencel 1991–1992.
Fazekas Béla OP. 1993.
Nagy Zoltán SJ. 1993–1994.
Rácz Imre (Miskolcról) 1994. december 19-től két hónapig.
Nagy László 1995. január 16-tól március 1-ig.
Isky István 1995. március 3-tól április 17-ig.
Nagy Béla 1995. április 17-től április 26-ig.
Csizmáz István ny. ónodi plébános 1995. április 26-tól május 15-ig.
Barabás József (Csíkszereda) 1995. június 24-től 2 hónapig.
P. Fazekas Béla (Sopron) 1995. július 9-től két hónapig.
Nagy Béla (sz. 1917) 1999-ben.
Papik János György 2000. augusztus-1-től 2004.
Hidegkúti Sándor 2004–2008.
Ezután már önálló lekésze nincs az otthonnak, a plébániák lelkészei felváltva látják el
a szükséges feladatokat.

111 Uo. 23. o.
112 VIRÁNYI Ottó: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve, Budapest, Római Kat. Egyh. Sze-

retetszolgálat, 2000. [S.l.] 51. o.

41

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 41

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

A ferences rendház lakói 113
1819
P. Nigrinyi Ödön tartományfőnök
P. Szadniczky Domonkos házfőnök, gimnáziumi lelkész
P. Új Ignác a novíciusok magisztere
P. Mlinárik Ferenc a tartományfőnök titkára
P. Horváth Szeráf házfőnökhelyettes és hitszónok
P. Komáromy Leonárd hitszónok
P. Árvay Rajmund hitszónok
P. Jójárt Fidél hitszónok
P. Zsivetzky Konrád
P. Kasza Domonkos a rendház anyagi ügyeinek intézője
fr. Gombócz Mihály novícius
fr. Hoﬀbauer József novícius
fr. Magyar Ferenc
fr. Kertész Gerváz portás
fr. Boros Tamás kapus
fr. Hatser Ágoston
fr. Lábady Károly szakács
1821
P. Nigrinyi Ödön tartományfőnök
P. Takáts Elek házfőnök
P. Mlinárik Ferenc tartományi titkár
P. Demkó Máté házfőnökhelyettes
P. Laposi Leonárd a novíciusok magisztere
P. Komáromi Leonárd hitszónok
P. Nagy Pancráciusz hitszónok
P. Máté Péter hitszónok
P. Zsivetzky Konrád hitszónok
P. Kasza Domonkos a rendház anyagi ügyeinek intézője
P. Holli Paciﬁk a rendház anyagi ügyeinek intézője
P. Temesváry Alajos gimnáziumi tanár, és gimnáziumi lelkész
fr. Kertész Gerváz portás
fr. Magyar Ferenc sekrestyés
1822
P. Demkó Máté házfőnök
P. Garallya György házfőnökhelyettes
P. Plinárik Ferenc a novíciusok magisztere
P. Komáromi Leonárd hitszónok
113 Egri Főegyházmegyei Sematizmusok 1819–1933. Schematismus almae provinciae Sanctissimi Salvatoris in

Hungaria Ordinis Minorum S. P. Francisci, strictioris observantiae ad annum Jesu Christi MD.CCC.XXXIII.
Agriae, [S.d.] 1833–1890-ig megfelelő évfolyamok Forrás: http://archivum.ferencesek.hu/index.php?modul=dokumentumok&ut=I.%20Enchiridion/02%20Irodalmi%20t%E1j%E9koztat%F3&behiv=20%20Tabul%E1k,%20rendi%20sematizmusok.htm

42

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 42

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház lakói

P. Jójárt Fidél hitszónok
P. Zsivitzky Konrád tábori lelkész Itáliában
P. Kasza Domonkos a rendház anyagi ügyeinek intézője
P. Peltzman Márk gimnáziumi tanár
P. Kertész Kapisztrán gimnáziumi lelkivezető-spirituális
fr. Szamkó Mihály portás
fr. Krizsanovits Péter szakács
1823
P. Demkó Máté házfőnök
P. Hommonay Sámuel házfőnökhelyettes
P. Nagy Pancráciusz tábori főpap Galíciában
P. Mlinárik Ferenc a novíciusok magisztere
P. Komáromi Leonárd prédikátor
P. Jójárt Fidél hitszónok
P. Zsiviczky Konrád tábori lelkész Itáliában
P. Baligai Kázmér prédikátor
P. Pelczman Márk gimnáziumi tanár
P. Kasza Domonkos a rendház anyagi ügyeinek intézője
fr. Magyar Ferenc szabó
fr. Kertész Gerváz portás-kapus
fr. Krizsanovits Péter szakács
1826
P. Csikány Károly házfőnök
P. Ordinánsz Konstantin nyugalmazott tanácsos
P. Takács Elek házfőnökhelyettes, prédikátor
P. Nagy Pankráciusz tábori főpap GaliciábanP. Mlinárik Ferenc a novíciusok magisztere
P. Komáromi Leonárd prédikátor
P. Czikkely Bonaventura hitszónok
P. Radits Ambrus gimnáziumi tanár és lelkész
P. Jéczy Anzelm sekrestyés és orgonista
P. Kengyera Alajos a rendház anyagi ügyeinek intézője
Novíciusok:
fr. Dubecz József
fr. Gyurkó Imre
fr. Hernitz Rajmund
fr. Györfy Ede
fr. Fejes Joachim
fr. Barkovits Henrik
fr. Tárai Medárd
fr. Bartsay Kálmány
Laikus testvérek:
fr. Pittner Rókus kertész és portás
fr. Kaufmann Bálint asztalos

43

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 43

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Pazár Fábián szabó
fr. Kratsanovits Páter szakács
1828
P. Bartos Zakariás házfőnök
P. Dudás Jakab házfőnökhelyettes és hitszónok
P. Velkei Tóbiás nyugalmazott tanár
P. Mlinarik Ferenc a novíciusok magisztere
P. Csima Ignác hitszónok
P. Vannai Urbán gimnáziumi tanár
P. Temesvári Alajos hitszónok
P. Ferenczi Gerhárd gimnáziumi tanár és lelkész
P. Fabri Lukács a rendház anyagi ügyeinek intézője
Papnak készülő novíciusok:
fr. Michalovits Tóbiás
fr. Kalmár Baltazár
fr. Dorotich Szilveszter
fr. Pardubai Ádám
fr. Czibulka Kristóf
fr. Kiss Malakiás
fr. Marko Dénes
fr. Petroczi Elek
Laikus testvérek:
fr. Jarina Elzeárius szakács
fr. Kaufmann Bálint asztalos
fr. Trentsényi Zakariás szabó
1829
P. Bartos Zakariás házfőnök
P. Magótsy László házfőnökhelyettes
P. Mlinárik Ferenc a novíciusok magisztere, orgonista
P. Jójárt Fidél hitszónok
P. Kletsanszki Modeszt tanár
P. Vannai Urbán tanár
P. Ferentzi Gerárd tanár
P. Gyenes Vince hitszónok
P. Kajlinger Sándor a rendház anyagi ügyeinek intézője
Klerikus novíciusok:
fr. Michalovits Tóbiás
fr. Kálmán Baltazár
fr. Bórótich Szilveszter
fr. Pardubaj Ádám
fr. Czibulka Kristóf
fr. Kiss Malakiás

44

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 44

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház lakói

Laikus testvérek:
fr. Jarina Elzeáriusz szakács
fr. Kaufman Bálint asztalos
fr. Trentséni Zakariás szabó
1830
P. Bartos Zakariás házfőnök
P. Magótsy László házfőnökhelyettes
P. Mlinárik Ferenc a novíciusok magisztere
P. Jójárt Fidél hitszónok
P. Kletsanszki Modeszt gimnáziumi tanár
P. Vannai Urbán gimnáziumi tanár
P. Ferentzi Gerhárd gimnáziumi tanár és lelkész
P. Raichovits Leopold a rendház anyagi ügyeinek intézője
P. Tabani Balázs gimnáziumi tanár
P. Szamoletzi Vince
Klerikus novíciusok:
fr. Sós Elizeus
fr. Dobosi Malakiás
fr. Alberti Paciﬁk
fr. Detsi Medárd
fr. Nyúl Volfgang
fr. Molnár Mihály
fr. Pestner Nepomuk
fr. Ráza Adalbert
Laikus testvérek:
fr. Jarina Elzarius szakács
fr. Kaufman Valentin asztalos
fr. Pertze Jakab szabó és novícius
fr. Boehm Konrád szabó
fr. Tóth László szakács
1831
P. Dudáss Xavér Ferenc házfőnök, tartományfőnöki tanácsos
P. Kasza Domonkos házfőnökhelyettes és hitszónok
P. Mlinárik Ferenc a novíciusok magisztere és orgonista
P. Magótsy László nyugalmazott hitszónok
P. Jójárt Fidél nyugalmazott hitszónok
P. Vannay Urábn gimnáziumi tanár
P. Ferenczy Gerárd gimnáziumi tanár és lekész
P. Stephanovits Fidél hitszónok
P. Fabanay Balázs gimnáziumi tanár
P. Szabó Ödön gimnáziumi tanár
P. Simonfalvay Garárd gimnáziumi tanár
P. Pernetz Tádé lelkész
P. Szamolétzy Venánc

45

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 45

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Klerikus novíciusok:
fr. Tarnótzy Pál
fr. Bokor Gedeon
fr. Rada Rókus
fr. Tanos Gábriel esetleg Gábor?
fr. Klinner Appolinár
fr. Szerenka Izsák
Laikus testvérek:
fr. Kaufmann Bálint asztalos
fr. Kratsánovits Péter szakács
fr. Bálint Donulusz szakács
1833
P. Dudás Xavér Ferenc házfőnök
P. Vígh Martin, helyettes házfőnök
P. Mlinárik Szeráﬁ Ferenc hitszónok, orgonista, könyvtáros
P. Jójárt Fidél hitszónok, keresztút végzője
P. Partli Pál lektor, hitszónok, orgonista
P. Vannai Urbán hitszónok, gimnáziumi tanár, orgonista
P. Ferentzi Gerárd, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Tego Izaijás hitszónok, paróchus
P. Pernecz Tádé hitszónok, paróchus
P. Szabó Edmund lektor, gimnáziumi tanár
P. Fabanai Balázs lektor, gimnáziumi tanár
P. Blahó Izsák hitszónok, paróchus
fr. Kauﬀmann Valentin kapus
fr. Kracsanovich Péter szakács, kertész
fr. Trenchényi Zakariás sekrestyés
fr. Zaimus Gergely a novíciátus szakácsa
fr. Faber Damján a novíciátus gyógyszerésze
1835
P. Dudás Xavér házfőnök, hitszónok, teológiai lektor, a háztörténet jegyzője
P. Garallya Zeﬁrin helyettes házfőnök, rendes és nagyböjti szónok
P. Mlinárik Ferenc hitszónok
P. Pelczman Márk hitszónok, gimnáziumi lelkivezető, nyugalmazott professzor
P. Holi Paciﬁk orgonista, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Tottervaich Szeráf hitszónok, a keresztút végzője
P. Haszár Norbert hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gyurkó Imre gimnáziumi tanár
P. Bátki Vilmos hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Barkovics Henrik lelkipásztor, a kolostor gazdasági ügyeinek intézője
fr. Cseri Flórián kertész
fr. Nagy Miklós kertész, sekrestyés, kapus, vietor
fr. Deics György alamizsnagyűjtő
fr. Zaimusz György szakács
fr. Markas Medárd szabó
46

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 46

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház lakói

1838
P. Hulyák Ambrus házfőnök, teológiai tanár, a háztörténet jegyzője
P. Nagy Szolán helyettes házfőnök, gyóntató, a laikus testvérek buzdítója
P. Mlinarik Ferenc hitszónok, orgonista, a testvérek gyóntatója
P. Jóljárth Fidél hitszónok
P. Kasza Domonkos hitszónok, lelkipásztor
P. Davcsik Tamás lektor, hitszónok, lelkipásztor
P. Matusek Kajetán hitszónok, a keresztút végzője
P. Szabó Ödön lektor, hitszónok, gimnáziumi lelkivezető
P. Fabani Balázs lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Vékes Dávid hitszónok, a rendház gazdasági vezetője
P. Sztrilits Elek egészségügyi
fr. Vaisz Lőrinc kertész
fr. Kalmanczi Félix kertész
fr. Farkas Medárd sekrestyés
fr. Mohos Ábrahám szakács, orgonista
1841
P. Hulyák Ambrus házfőnök
P. Tegó Izajás rendes és nagyböjti hitszónok
P. Mlinárik Ferenc hitszónok, orgonista, magiszter
P. Kasza Domonkos hitszónok
P. Kardos Mihály lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Szabó Ödön, lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Zvatkó Dániel hitszónok, jánoshidai káplán
P. Vékes Dávid hitszónok, a keresztút végzője, lelkipásztor, a rendház gazdasági vezetője
P. Dobosi Malakiás hitszónok, lelkipásztor
P. Muharai Krizosztom hitszónok, lelkipásztor
P. László Donát
P. Strilich Elek betegellátó
fr. Nedich István
fr. Jurich János
fr. Bakovich Márk
fr. Zajmus György, szakács, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, helyettes sekrestyés
fr. Visnyovszki Márk, szabó
1843
P. Károsi Simon házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai lektor, a háztörténet jegyzője
P. Tego Izaijás, hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója
P. Mlinarik Ferenc nyugalmazott hitszónok, orgonista, a laikus testvérek gyóntatója
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Stephanovits Fidél nyugalmazott hitszónok, a keresztút végzője
P. Kardos Mihály lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Szabó Ödön, lektor, hitszónok, a gimnáziumi tanár és lelkivezető, gyóntató
P. Mórócz Zsigmond hitszónok, lelkipásztor
P. Alberti Paciﬁk hitszónok, lelkipásztor, a rendház gazdasági vezetője
P. László Donát tanár Perlaky Flóriánnál Pécskán
47

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 47

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Strilies Elek betegellátó
fr. Farkas Medárd szabó, helyettes sekrestyés
fr. Glacz Viktor szabó
1845
P. Fóris Ferdinánd házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a háztörténet jegyzője
P. Medgyes Imre helyettes házfőnök, nagyböjti és rendes szónok, a laikus testvérek
oktatója
P. Mlinárik Ferenc nyugalmazott hitszónok, helyettes novíciusmagiszter, énektanár,
orgonista
P. Pardubai Ádám hitszónok, rendkívüli novíciusmagiszter
P. Kasza Domonkos hitszónok, lelkipásztor
P. Stefanovits Fidél hitszónok, a keresztút végzője
P. Gyurkó Imre hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Pap Melkizedek gimnáziumi tanár
P. Toldi László hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Alberti Paciﬁk a jánoshidai plébánián
P. Bokor Gedeon hitszónok, lelkipásztor a rendház gazdasági vezetője
P. László Donát Pécskán Perlaky Flóriánnál
P. Strilich Elek betegellátó
Klerikus novíciusok:
fr. Szerencsés Jenő
fr. Braniczki Rókus
fr. Melicher Polikárp
fr. Vadász Róbert
fr. Sziráki Medárd
Laikus testvérek
fr. Boros Tamás szabó, kapus, sekrestyés
fr. Schramko Béla szakács
fr. Farkas Medárd szabó, borospince kezelője
fr. Gáspár Joachim szabó
1847
P. Ferenczi Gerhárd házfőnök, hitszónok, nyugalmazott gimnáziumi tanár, a háztörténet jegyzője
P. Medgyes Imre nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere
P. Mlinarik Ferenc jubiláns örökfogadalmas, helyettes novíciusmagiszter, orgonista
P. Csoltisz Nárcisz hitszónok, a klerikus novíciusok magisztere, énektanár, orgonista,
hitszónok
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, a gyóntató
P. Stephanovits Fidél nyugalmazott hitszónok, a testvérek gyóntatója
P. Gyurkó Imre nagyböjti szónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi László hitszónok gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Remess Kázmér hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bokor Gedeon lelkipásztor, hitszónok
P. László Donát tanár Pécskán Perlaky Flóriánnál
P. Sztrilits Elek betegellátó
48

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 48

2019. 03. 05. 14:03:58

A ferences rendház lakói

Klerikus novíciusok:
fr. Fridrik Izidor
fr. Béniss Dezső
fr. Erdőmegi Valentin
fr. Lávor Melkizedek
fr. Virág Rafael
fr. Nikola Bernát
Laikus testvérek:
fr. Boros Tamás szabó, kapus, sekrestyés
fr. Schramkó Béla szakács
fr. Farkas Medárd szabó, borospince kezelője
1851
P. Ferenczi Gerhárd házfőnök, hitszónok, nyugalmazott gimnáziumi tanár, a háztörténet jegyzője
P. Farkas Máté helyettes házfőnök, a laikus testvérek magisztere, orgonista, a testvérek
gyóntatója
P. Peltzmann Márk rendkívüli hitszónok, nyugalmazott gimnáziumi tanár, gyóntató
P. Medgyes Imre nyugalmazott hitszónok, a keresztút végzője, gyóntató
P. Zvaratko Dániel nyugalmazott hitszónok, jánoshidai lelkipásztor
P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sztrecsko Leonárd hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi László lektor, nagyböjti hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Muhorai Krizosztom hitszónok, lelkipásztor
P. László Donát hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bátki Vilmos
fr. Farkas Medárd szabó, a borospince kezelője, helyettes sekrestyés
fr. Vissnyovszky Márk, szabó, kertész
1853
P. Toldi László házfőnök, lektor, nagyböjti hitszónok, gimnáziumi igazgató és tanár,
a háztörténet jegyzője
P. Jeszenszki Xavér hitszónok, teológiai lektor, a klerikus novíciusok magisztere, orgonista, gyóntató, könyvtáros
P. Farkas Máté helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere, orgonista, a klerikusok énektanára, gyóntató
P. Peltzmann Márk, hitszónok, latin tanár a gimnáziumban és a novíciátusban, helyettes
magiszter, gyóntató
P. Medgyes Imre, nyugalmazott hitszónok, a keresztút végzője, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Zvaratko Dániel nyugalmazott hitszónok a jánoshidai parókián
P. Gressner Miklós lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Pardubai Ádám nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető, gyóntató
P. Muhorai Krizosztom hitszónok, lelkipásztor
P. László Donát pécskai káplán
P. Kummer Ignác hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bátki Vilmos hitszónok, lelkipásztor
P. Pázsiczki Simeon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
49

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 49

2019. 03. 05. 14:03:58

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Klerikus novíciusok:
fr. Győri Jenő
fr. Domokos Rafael
fr. Kovács Valentin
fr. Skrovankovits Elek
fr. Vavro Ambrus
Laikus testvérek:
P. Kracsonovics Péter kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Medárd szabó, a borospince kezelője, sekrestyés
1854
P. Toldi László házfőnök, lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és igazgató, a háztörténet
jegyzője
P. Jeszenszki Xavér hitszónok teológiai lektor, jubiláns fogadalmas, a klerikus novíciusok magisztere, könyvtáros, gyóntató
P. Farkas Máté helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a laikus novíciusok magisztere, a klerikus novíciusok énektanára, orgonista, gyóntató
P. Peltzmann Márk hitszónok, gimnáziumi és novíciátusi latintanár, és magiszter helyettes, gyóntató
P. Medgyes Imre nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Zvaratko Dániel hitszónok, jánoshidai lelkipásztor
P. Gressner Miklós lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sztrecsko Leonárd hitszónok, gimnáziumi tanár
P. László Donát hitszónok, pécskai káplán
P. Kummer Ignác hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Pázsiczki Simeon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Karcsú Arzén lektor, nagyböjti szónok, gimnáziumi tanár
Klerikus novíciusok:
fr. Rózsa Edvárd
fr. Németh Kelemen
fr. Nagy Ernő
fr. Vida Bernardin
fr. Magyar Gervásius
Laikus testvérek:
fr. Kracsanovics Péter kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Medárd szabó, a borospince kezelője, sekrestyés
1855
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi igazgató, a háztörténet jegyzője
P. Jeszenszky Xavér hitszónok, teológiai lektor, a provinciális tanácsadója, nyugalmazott gimnáziumi igazgató, jubiláns örökfogadalmas, könyvtáros, gyóntató
P. Medgyes Imre helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató, a laikus testvérek magisztere
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Farkas Máté hitszónok, gyóntató
P. Gressner Miklós lektor, gimnáziumi tanár
50

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 50

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sztrecskó Leonárd lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Muhorai Krisztom hitszónok, lelkipásztor
P. László Donát priszkai káplán
P. Kummer Ignác hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Pázsiczki Simeon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Medárd szabó, a borospince kezelője, kapus, sekrestyés
1856
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi igazgató, a háztörténet jegyzője
P. Jeszenszky Xavér hitszónok, teológiai lektor, a provinciális tanácsadója, nyugalmazott gimnáziumi igazgató, jubiláns örökfogadalmas, könyvtáros, gyóntató
P. Medgyes Imre helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató, a laikus testvérek magisztere
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Farkas Máté hitszónok, gyóntató
P. Gressner Miklós lektor, gimnáziumi tanár
P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sztrecskó Leonárd lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. László Donát priszkai káplán
P. Kummer Ignác hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Bóta Bernard lektor hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Medárd szabó, a borospince kezelője, kapus, sekrestyés
1857
P. Szentesi György házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai lektor, a háztörténet jegyzője
P. Jeszenszky Xavér hitszónok, teológiai lektor, a provinciális tanácsadója, nyugalmazott gimnáziumi igazgató, jubiláns fogadalmas, könyvtáros, gyóntató
P. Medgyes Imre helyettes házfőnök, hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sztrecskó Leonárd hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és igazgató
P. László Donát pécskai káplán
P. Kummer Ignác hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Vágó Ferenc hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
fr. Farkas Medárd szabó, a borospince kezelője, kapus, sekrestyés
fr. Visnyovszki Márk szabó, kertész, alamizsnagyűjtő
1858
P. Szegedi Klétusz házfőnök, hitszónok, teológiai lektor, könyvtáros, a háztörténet
jegyzője
P. Furdek Teodor helyettes házfőnök, hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
51

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 51

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. László Donát priszkai káplán
P. Vágó Ferenc hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés
fr. Visnyovszki Márk szabó, kertész, alamizsnagyűjtő
1859
P. Szegedi Klétusz házfőnök, hitszónok, teológiai lektor, könyvtáros, a háztörténet
jegyzője
P. Chilko Benjamin hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. László Donát priszkai káplán
P. Kovács Valentin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi András lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Fülöp szabó
1860
P. Szegedi Klétusz nagyböjti hitszónok, teológiai lektor, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Huszár Norbert hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Szabó Ödön lektor, hitszónok, gyóntató
P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Donát László mezőhegyesi káplán
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés
fr. Farkas Fülöp szabó

Németh Kelemen

1861
P. Szabó Ödön házfőnök, lektor, rendkívüli és nagyböjti hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Huszár Norbert hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre, hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Lukács Zakariás lektor, gimnáziumi tanár
P. Sztrecskó Leonárd hitszónok
52

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 52

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés
fr. Visnyovszki Márk szabó, kertész, alamizsnagyűjtő
1863
P. Szabó Ödön házfőnök, lektor, rendkívüli és nagyböjti hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Huszár Norbert hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre, hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos hitszónok, gyóntató
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok gimnáziumi tanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés
fr. Visnyovszki Márk szabó, kertész, alamizsnagyűjtő
1864
P. Szabó Ödön házfőnök, lektor, rendkívüli hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Huszár Norbert nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns örökfogadalmas, gyóntató
P. Toldi László lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sárgai Tamás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Gonda Ciprián
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés, alamizsnagyűjtő
fr. Visnyovszki Márk szabó, kertész, alamizsnagyűjtő
1865
P. Szabó Ödön házfőnök, lektor, rendkívüli hitszónok, nyugalmazott tanár, könyvtáros,
a háztörténet jegyzője
P. Huszár Norbert nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre hitszónok, jubiláns fogadalmas, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns fogadalmas, gyóntató
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi Péter hitszónok, jánoshidai plébános
P. Sárgai Tamás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Szőllősi Domonkos lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető
fr. Farkas Medárd szabó, kapus, sekrestyés, alamizsnagyűjtő
fr. Visnyovszky Márk szabó, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Vendel szabó
1866
P. Szabó Ödön házfőnök, lektor, rendkívüli hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Baráth Lőrinc helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
53

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 53

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Medgyes Imre nyugalmazott hitszónok, jubiláns fogadalmas, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns fogadalmas, gyóntató
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Toldi Péter hitszónok, lelkipásztor
P. Sárgai Tamás lektor, hitszónok gimnáziumi tanár
P. Medveczki Simon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Visnyovszki Márk szabó, kapus, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Vendel szabó, sekrestyés
1867
P. Szabó Ödön házfőnök, lektor, rendkívüli hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Baráth Lőrinc helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns fogadalmas, gyóntató
P. Bártfai Kálmán, lektor hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, klerikusmagiszter, gimnáziumi tanár
Klerikus gimnazisták:
fr. Pintér Kornél
fr. Kuluncsics Jessze
fr. Kovács Vendel
fr. Valeczki Fülöp
Laikus testvérek:
fr. Visnyovszki Márk szabó, kapus, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Semmer Demeter szabó
1868
P. Remess Kázmér házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Baráth Lőrinc helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató
P. Medgyes Imre nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bártfai Kálmán lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Ivanics Jusztin hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, a klerikusok magisztere, gimnáziumi tanár
Klerikus gimnazisták:
fr. Pintér Kornél
fr. Kuluncsics Jessze
fr. Kovács Vendel
fr. Valeczki Fülöp
fr. Domokos Paciﬁk
Ivanics János Jusztin

54

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 54

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

Laikus testvérek:
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas Vendel szabó, kapus
1869
P. Remess Kázmér házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Lukács Zakariás lektor, hitszónok, nyugalmazott tanár, a laikus testvérek magisztere,
gyóntató
P. Medgyes Imre nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Ivanics Jusztin hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, a klerikusok magisztere, gimnáziumi tanár
P. Maldrik Ferdinánd lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
Klerikus gimnazisták:
fr. Kuluncsics Jessze
fr. Domokos Paciﬁk
Laikus testvérek:
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Semmer Demeter szabó, kapus, sekrestyés
1870
P. Remess Kázmér házfőnök, hitszónok, teológiai tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Lukács Zakariás helyettes házfőnök, lektor, hitszónok, a laikus testvérek magisztere,
gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bóta Bernárd lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Ivanics Jusztin hitszónok gimnáziumi tanár és hittanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, a klerikus növendékek magisztere, gimnáziumi
tanár
P. Mátrai Rafael hitszónok
P. Kovács Ákos lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
Klerikus gimnazisták:
fr. Kuluncsics Jessze
fr. Domokos Paciﬁk
fr. Katics György
fr. Burics Leonárd
Laikus testvérek:
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Semmer Demeter szabó, kapus, sekrestyés
1871
P. Remess Kázmér házfőnök, hitszónok, teológiai tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Lukács Zakariás helyettes házfőnök, lektor, hitszónok, a laikus testvérek magisztere,
gyóntató
55

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 55

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bártfai Kálmán lektor, hitszónok, nyugalmazott tanár
P. Bóta Bernárd lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Ivanics Jusztin hitszónok gimnáziumi tanár és hittanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, a klerikus növendékek magisztere, gimnáziumi
tanár
P. Mátrai Rafael hitszónok, lelkipásztor
P. Kovács Ákos lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
Klerikus gimnazisták:
fr. Burics Leonárd
fr. Keresztúri Balázs
Laikus testvérek:
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Ganiczki Péter kapus, sekrestyés
1872
P. Pap Melkizedek házfőnök, hitszónok, gimnáziumi igazgató és tanár, könyvtáros,
a háztörténet jegyzője
P. Lukács Zakariás helyettes házfőnök, hitszónok, lektor, teológiai tanár, magiszter,
gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bártfai Kálmán lektor, hitszónok, nyugalmazott tanár
P. Bóta Bernard lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
P. Ivanics Jusztin hitszónok, gimnáziumi tanár és hittanár
P. Kovács Ákos lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Győry Angelusz hitszónok
Klerikus gimnazisták:
fr. Novák Iréneusz
fr. Szatmáry Gergely
Laikus testvérek:
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Takács Urbán szabó, kapus, sekrestyés
1873
P. Kummer Ignác házfőnök, hitszónok, nyugalmazott tanár, a háztörténet jegyzője
P. Sztipics Brúnó nyugalmazott hitszónok, magiszter, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bártfai Kálmán lektor, hitszónok, gimnáziumi igazgató
P. Ivanics Jusztin hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Győri Angelusz hitszónok
P. Lakonidesz Modeszt lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Tóth András kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Takács Urbán szabó, kapus, sekrestyés

56

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 56

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

1874
P. Kummer Ignác házfőnök, hitszónok, nyugalmazott tanár, a háztörténet jegyzője
P. Sztipics Brúnó nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Bártfai Kálmán lektor, hitszónok, gimnáziumi igazgató, könyvtáros
P. Ivancsics Jusztin helyettes házfőnök, hitszónok, magiszter
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Győri Angelusz hitszónok
P. Lakonidesz Modeszt lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bálint István hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Kartali Flórián kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Takács Urbán szabó, kapus, sekrestyés
1875
P. Kummer Ignác házfőnök, hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Ivancsics Jusztin helyettes házfőnök, hitszónok, magiszter
P. Hegyi András rendkívüli hitszónok, teológiai lektor, gyóntató
P. Sztipics Brúnó nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Kasza Domonkos nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Lakonidesz Modeszt lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Bálint István hitszónok, gimnáziumi tanár
fr. Farkas Pál kertész
fr. Takács Urbán szabó, kapus, sekrestyés
1878
P. Szomolányi Modeszt házfőnök, lektor, nagyböjti hitszónok, nyugalmazott tanár,
könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Ivanics Jusztin helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, magiszter, gyóntató
P. Hegyi András rendkívüli hitszónok, teológiai lektor, gyóntató
P. Stipics Brúnó nyugalmazott hitszónok
P. Bóta Bernardin lektor, hitszónok, jánoshidai lelkész
P. Németh Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sárgai Tamás lektor, hitszónok gimnáziumi tanár
fr. Majer Protáz kertész, sekrestyés
fr. Palotás Ludovik kertész, alamizsnagyűjtő
1879
P. Szomolányi József Modeszt házfőnök, lektor, hitszónok, nyugalmazott tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Ivanics János Jusztin nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, magiszter, gyóntató
P. Sztipics Vince Brúnó nyugalmazott hitszónok
P. Németh János Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sárgai János Tamás lektor, nagyböjti hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
fr. Majer Antal Protáz kertész, sekrestyés
fr. Grürner István Fidél kertész, alamizsnagyűjtő

57

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 57

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1880
P. Szomolányi József Modeszt házfőnök, lektor, nagyböjti hitszónok, nyugalmazott tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Ivanics János Jusztin helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár,
magiszter, gyóntató
P. Sztipics Vince Brúnó nyugalmazott hitszónok
P. Németh János Kelemen lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár
P. Sárgai János Tamás lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
fr. Kulka János Nabor szabó, alamizsnagyűjtő
fr. Farkas József Pál kertész, sekrestyés, alamizsnagyűjtő
1885
P. Ozorovszki Mátyás Péter házfőnök, nyugalmazott hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Csomor Sándor Antal helyettes házfőnök, nyugalmazott hitszónok, magiszter, gyóntató
P. Ivanics János Jusztin nyugalmazott hitszónok gimnáziumi tanár, hitszónok
P. Németh János Kelemen lektor, hitszónok, ipari iskolai igazgató, gimnáziumi tanár
P. Dékány Menyhért Ince hitszónok, a III. Rend igazgatója, lelkipásztor
fr. Hanuszik Alajos Timóteus kertész, kapus, sekrestyés, alamizsnagyűjtő
1886
P. Ivanics János Jusztin házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, a háztörténet jegyzője
P. Dékány Menyhért Ice helyettes házfőnök, a III. Rend igazgatója, magiszter, könyvtáros, gyóntató
P. Ozorovszki Mátyás Péter nyugalmazott hitszónok, papi jubiláns, gyóntató
P. Csomor Sándor Antal nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Németh Kelemen lektor, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
fr. Kucsa János Román szabó, alamizsnagyűjtő, sekrestyés
fr. Fehér József András alamizsnagyűjtő
1887
P. Ivanics János Jusztin házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Skultéti István Pál nyugalmazott hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban, a III. Rend
igazgatója, magiszter, gyóntató
P. Ozorovszki Mátyás Péter nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Csomor Sándor Antal nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Németh János Kelmen lektor, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
P. Boskó Sándor Fauszt hitszónok, lelkipásztor
fr. Ulrich András Neitusz szabó, kapus, alamizsnagyűjtő, sekrestyés
fr. Szuhányi Ferenc Paszkál alamizsnagyűjtő
1888
P. Ivanics János Jusztusz házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár és hittanár, a vincés nővérek lelkivezetője, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Skultéti István Pál lektor, nyugalmazott hitszónok, a III. Rend igazgatója, magiszter,
gyóntató
58

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 58

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

P. Ozorovszki Mátyás Péter nyugalmazott hitszónok, papi jubiláns gyóntató
P. Csomor Sándor Antal nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Varga Mihály Emil lektor, nagyböjti hitszónok, gimnáziumi igazgató, gyóntató
P. Németh János Kelemen lektor, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
P. Szabó Gergely Jácint hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban
P. Boskó Sándor Fauszt hitszónok, a jászdózsai plébánián
fr. Ulrich András Neitusz szabó, kapus, alamizsnagyűjtő, sekrestyés
fr. Éliássy Béla Keresztelő János kertész, alamizsnagyűjtő
1889
P. Ivanics János Jusztin házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár és hittanár, a vincés nővérek lelkivezetője, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Skultéti István Pál lektor, nyugalmazott hitszónok, a III. Rend igazgatója, magiszter,
gyóntató
P. Csomor Sándor Antal nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Németh János Kelemen lektor, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
P. Derzsi Mihály Ádám hitszónok, lelkipásztor
fr. Ulrich András Neitusz szabó, alamizsnagyűjtő, sekrestyés
fr. Éliássy Béla Keresztelő János kertész, alamizsnagyűjtő
1890
P. Ivanics János Jusztin házfőnök, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, a vincés
nővérek lelkivezetője, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Skultéti István Pál lektor, nyugalmazott hitszónok, a III. Rend igazgatója, magiszter,
gyóntató
P. Csomor Sándor Antal nyugalmazott hitszónok, jubiláns pap, gyóntató
P. Ballai Károly Demeter nyugalmazott hitszónok, gyóntató
P. Németh János Kelemen lektor, nyugalmazott hitszónok, gimnáziumi tanár, gyóntató
P. Szabó Gergely Jácint hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban
fr. Ulrich András Neitus szabó, kapus, alamizsnagyűjtő, sekrestyés
fr. Majoros Bertalan Ignác kertész, alamizsnagyűjtő
A rendi reformok következtében a rendház átkerült a Kapisztrán Szent János Rendtartományhoz114
1900
P. Kubusz Bonaventura ﬁlozóﬁai lektor, házfőnök, hitszónok, a Jézus Szíve Társulat
igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Konsch Ambrus helyettes házfőnök, a házitanács tagja, hitszónok, a laikus testvérek
buzdítója, a III. Rend igazgatója, a keresztút vezetője, penitentiárius
P. Németh Kelemen teológia tanár, hitszónok, gimnáziumi tanár, a vincés nővérek
gyóntatója, a házitanács tagja, penitentiárius
P. Zsigmond Adolf hitszónok, penitentiárius
P. Tóth Dezső teológiai lektor, hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban
114 Schematismus Almae Procinciae S. Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hun-

garia, megfelelő évfolyamok 1900–1948
Tabula secundae intermediae Congregtionis definitorialis Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis
Fratrum Minorum S. P. N. Francisci in Hungaria, megfelelő évfolyamok 1905–1947.

59

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 59

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Rigó Antal kertész
fr. Zachar Vendel sekrestyés, kapus és alamizsnagyűjtő
1902
P. Kubusz Leontin házfőnök, hitszónok, a Jézus Szíve Társulat igazgatója, a háztörténet
jegyzője, könyvtáros
P. Zsigmond Adolf, kiérdemesült hitszónok, helyettes házfőnök, a házitanács tagja,
a laikus testvérek buzdítója, III. rendi vezető, keresztút vezetője, penitentiárius
P. Németh Kelemen tanár, hitszónok, gimnáziumi tanár, a vincés nővérek gyóntatója,
a házitanács tagja
P. Tóth Dezső tanár, rendes és nagyböjti hitszónok, hittanár a tanyasi iskolákban
fr. Rigó Antal kertész
fr. Zachar Vendel sekrestyés, kertész, alamizsnagyűjtő
1904
P. Kubusz Leontin házfőnök, hitszónok, a Jézus Szíve Társulat igazgatója, a háztörténet
jegyzője, könyvtáros
P. Németh Kelemen hitszónok, gimnáziumi tanár, jubiláns ferences, a vincés nővérek
gyóntatója, a házitanács tagja
P. Tóth Dezső helyettes házfőnök, hitszónok, hittanár a tanyasi iskolákban, a laikus
testvérek szónoka, a III. Rend vezetője, keresztút végzője, penitentiárius
P. Bálint Xavér hitszónok
fr. Rigó Antal kertész
fr. Sztanics Imre sekrestyés, kertész, alamizsnagyűjtő
1905
P. Kubusz Leontin házfőnök, hitszónok, a III. Rend igazgatója, a Jézus Szíve Társulat
igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Németh Kelemen teológiai lektor, gimnáziumi tanár, a vincés nővérek gyóntatója,
a házitanács tagja, penitentiárius
P. Konsch Ambrus helyettes házfőnök, hitszónok, a házitanács tagja, a laikus testvérek
buzdítója, a keresztút végzője, penitentiárius
P. Bálint Xavér hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban
P. Végh Anasztáz hitszónok
fr. Rigó Antal kertész
fr. Bognár János sekrestyés, kapus, kertész és alamizsnagyűjtő
1906
P. Kubusz Leontin, házfőnök, hitszónok, a hittanár a tanyasi iskolákban, III. rendi igazgató, Jézus Szíve Társulat igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Németh Kelemen tanár, hitszónok, gimnáziumi tanár, a vincés nővérek gyóntatója,
a házitanács tagja, penitentiárius
P. Konsch Ambrus helyettes házfőnök, hitszónok, a házitanács tagja, a laikus testvérek
buzdítója, keresztút végzője, penitentiárius
fr. Rigó Antal kertész
Bognár János sekrestyés, kertész, alamizsnagyűjtő

60

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 60

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

1907
P. Kubusz Leontin házfőnök, hitszónok, a III. Rend igazgatója, a Jézus Szíve Társulat
igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Németh Kelemen teológiai lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár, a vincés nővérek
gyóntatója, a házitanács tagja, penitentiárius
P. Konsch Abmrus, helyettes házfőnök, hitszónok, a házitanács tagja, penitentiárius
P. Bálint Xavér hitszónok
fr. Rigó Antal kertész
fr. Bakodi András sekrestyés, kapus, alamizsnagyűjtő
1909
P. Kubusz Leontin házfőnök, hitszónok, III. rendi igazgató, Jézus Szíve Társulat igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Nagy Róbert hitszónok teológiai tanár, házfőnökhelyettes, a laikus testvérek buzdítója, pentitentiárius
P. Németh Kelemen gimnáziumi tanár, a vincés nővérek gyóntatója, a házitanács tagja,
penitentiárius
P. Bálint Xavér hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban
fr. Rigó Antal kertész
fr.Bakodi András sekrestyés, alamizsnagyűjtő
1913
P. Magócsi Imre házfőnök, hitszónok, a III. rendi igazgató, a Jézus Szíve Társulat igazgatója, a háztörténet jegyzője, könyvtáros
P. Német Kelemen, helyettes házfőnök, hitszónok, kiérdemesült gimnáziumi tanár,
a vincés nővérek gyóntatója, a házitanács tagja, penitentiárius
P. Kecskés Donát, hitszónok, a házitanács tagja, a laikus testvérek buzdítója, penitentiárius
P. Csóri Gábriel hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban, a keresztút végzője
fr. Rigó Antal betegállományban
fr. Móri Fülöp sekrestyés, alamizsnagyűjtő
fr. Bakodi András tertiárius, a ház szolgálatában
1916
P. Kubusz Leontin házfőnök, hitszónok iskolai hitoktató, III. Rend igazgatója, a Jézus
Szíve Társulat vezetője, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Németh Kelemen helyettes házfőnök, hitszónok, a vincés nővérek gyóntatója, a házitanács tagja, penitentiárius
P. Csóri Gábriel hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban, a házitanács tagja, penitentiárius
P. Pálik Arzén hitszónok, iskolai hitoktató, a keresztút végzője, a laikus testvérek buzdítója
fr. Móri Fülöp sekrestyés, alamizsnagyűjtő, behívták katonának!
fr. Palotás Modest a ház szolgálatában, alamizsnagyűjtő
1925
P. Lombos László házfőnök, hitszónok, a III. Rend igazgatója, a vincés nővérek gyóntatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője
P. Károlyi Bernát helyettes házfőnök, hitszónok, iskolai hitoktató, a laikus testvérek
buzdítója
61

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 61

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Ferencesek kínai misszióban 1930-ban. Középen ül: P. missziós főnök Károlyi Bernát

A missziós képeslap hátoldala (Dr. Dobos László magán gyűjteménye)

62

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 62

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

P. Smóling Péter hitszónok, iskolai hitoktató
P. Halápi Félix hitszónok, iskolai hitoktató
P. Mészáros Albert hitszónok, iskolai hitoktató, a keresztút végzője, a házitanács tagja
fr. Palotás Modeszt a kolostor szolgálatában
fr. Fehér Damáz tertiárius, szakács, sekrestyés
fr. Veres Ferenc tertiárius, helyettes szakács
1927
P. Riba Hugó házfőnök, hitszónok, a Missziós Szövetség vezetője, a vincés nővérek
gyóntatója, a háztörténet jegyzője
P. Mészáros Albert helyettes házfőnök, a házitanács tagja, hitszónok, hitoktató, a laikus
testvérek buzdítója, könyvtáros, a III. Rend igazgatója
P. Smóling Péter hitszónok, hitoktató
P. Herr Leó hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja
P. Réz Marián hitszónok, hitoktató
fr. Palotás Modeszt élelmezésvezető
fr. Magyar Gentilis egyszerű fogadalmas, sekrestyés, alamizsnagyűjtő
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Major Urbán jelölt a rendház szolgálatában
1928
P. Riba Hugó házfőnök, hitszónok, a Missziós Szövetség vezetője, a vincés nővérek
gyóntatója, a háztörténet jegyzője
P. Luptovits Kolos helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a ﬁlozóﬁai ház helyettes rektora, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, a ház gazdasági vezetője
P. Smóling Péter hitszónok, hitoktató
P. Karácsonyi Aladár a klerikusok magisztere, a laikus testvérek buzdítója, hitszónok,
a klerikusok gyóntatója, a házitanács tagja
P. Mészáros Keczely Albert hitszónok, hitoktató, a III. Rend igazgatója, a klerikusok
gyóntatója, a házitanács tagja
P. Réz Marián hitszónok, hitoktató, a klerikusok gyóntatója, népmisszionárius
P. Szalay Szalvator a növendékek helyettes magisztere, a klerikusok gyóntatója, hitszónok, a növendékek énektanára, orgonista
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Thun Albin, fr. Bakos Kalliszt, Csókási Katona Bertalan, fr. Sall Elek, Nyisztor Teodor, Szemmári Szergiusz, Bruck Agnellus, Dám Ince, Eller Engelbert, Kollár
Kázmér, Gergely Gaudenc, fr. Gerencsér Tarziciusz, fr. Varga Vitál, fr. Návay Roger.
Laikus testvérek:
fr. Palotás Modest élelmezésvezető
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Lukács Bonusz sekrestyés
fr. Scheibli Modeszt szakács
fr. Szabados Szeverusz cipész

63

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 63

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

A jászberényi klerikát az 1930-as évek elején

1929
P. Riba Hugó házfőnök, hitszónok, a Missziós Szövetség vezetője, a vincés nővérek
gyóntatója, a háztörténet jegyzője
P. Luptovits Kolos helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a ﬁlózóﬁai ház helyettes prefektusa, hitszónok a klerikusok gyóntatója, a házitanács tagja
P. Smóling Péter hitszónok, hittanár
P. Karácsonyi Aladár a növendékek magisztere, a laikus testvérek buzdítója, a klerikusok gyóntatója, a házitanács tagja, hitszónok
P. Mészáros Keczely Albert hitszónok, hitoktató, a III. Rend igazgatója, a klerikusok
gyóntatója, a házitanács tagja
P. Galambos Imre ﬁlozóﬁa tanár, hitszónok
P. Szalay Szalvátor a növendékek helyettes magisztere, a klerikusok gyóntatója, hitszónok, a növendékek énektanára, orgonista
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Sall Elek, fr. Nyisztor Teodor, fr. Bruck Agnellusz, fr. Dám Ince, fr. Eller Engelbert,
fr. Kollár Kázmér, fr. Gergely Gaudenc, fr. Varga Vitál, fr. Návay Roger, fr. Eicher
Efrém, fr. Séra Sulpicius, fr. Juhász Ágoston, fr. Puliusz Remig, fr. Tóth Benjámin,
fr. Nagy Konstantin, fr. Tóth Odorik, fr. Saly Damascén, fr. Várady Béla, fr. Szabados
Anzelm.
Laikus testvérek:
fr. Palotás Modeszt élelmezésvezető
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Palaczka Peregrin cipész
fr. Klekner Placid szabó
fr. Lukács Bónusz sekrestyés
fr. Major Urbán helyettes szakács
64

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 64

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

1931
P. Luptovits Kolos házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, rektorhelyettes, hitszónok, a háztörténet jegyzője, a Miszsziós Szövetség vezetője
P. Feisz Angelusz helyettes házfőnök, hitszónok, hitoktató, a növendékek gyóntatója, a házitanács tagja,
a Szent Antal Társulat vezetője
P. Smóling Péter hitszónok, hitoktató
P. Karácsonyi Aladár a klerikusok magisztere, ﬁlozóﬁa
tanár, a laikus testvérek buzdítója, hitszónok, a házitanács tagja
Leskó Baltazár (Boldizsár)
P. Galambos Imre ﬁlozóﬁa tanár, hitszónok,
P. Vella Dezső hitszónok, hitoktató, a III. Rend igazgatója
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Pulisz Remig, fr. Tóth Benjamin, fr. Nagy Konstantin, fr. Tóth Odorik orgonista,
fr. Saly Damaszkuszi János, fr. Várady Béla, fr. Buócz Kelemen.
Gimnazisták és jelöltek:
fr. Horváth Asztrik, fr. Csizmadia Keresztély, fr. Kakas Hadrián, fr. Rezsnyák Ignác,
fr. Tonigold Arnold, fr. Bíró Jusztin, fr. Farkas Jozafát, fr. Leskó Baltazár (Boldizsár), fr. Széplaki Tamás, fr. Faddy Ottmár, fr. Szádoczky Ildefonz, fr. Tóth Wolfgang,
fr. Szinger Tóbiás, fr. Bergmann Béda,?. fr. Vargits Honor, fr. Czétényi Oszkár, fr. Krupa Rókus, fr. Kazy Libor, fr. Turtsányi Sebestyén, fr. Bede Coelestin, fr. Győri Jusztin,
fr. Siposs Metód, fr. Tábori Flórián.
Laikus testvérek:
fr. Palotás Modeszt élelmezésvezető
fr. Antal Imre szabó, kapus
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Klekner Placid sekrestyés, szabó
fr. Mizsey Emil cipész
fr. Fekete Kasszián szabó
1932
P. Luptovits Kolos házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a növendékház helyettes prefektusa, hitszónok, a háztörténet jegyzője, a Missziós Szövetség vezetője
P. Feisz Angelus helyettes házfőnök, a provinciális
tanácsadója, hitszónok, hitoktató, a klerikusok
gyóntatója, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek buzdítója
P. Smólig Péter hitszónok, hitoktató
P. Karácsonyi Aladár a klerikusok magisztere, ﬁlozóﬁai lektor, hitszónok, a házitanács tagja
P. Krupa Kolumbán hitszónok, hitoktató, a Szent Antal Társulat vezetője
P. Sall Szilveszter hitoktató, doktorandusz
Bergmann Béda

65

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 65

2019. 03. 05. 14:03:59

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

A jászberényi klerikát 1935/1936. évben középen, P. Luptovits Kolos házfőnök

Filozóﬁai hallgatók:
fr. Csizmadia Keresztély, fr. Kakas Hadrián, fr. Rezsnyák Ignác, fr. Tonigold Arnold,
fr. Farkas Jozafát, fr. Leskó Boldizsár, fr. Faddy Ottmár, fr. Turtsányi Sebestyén, fr. Németh Lúciusz, fr. Németh Tertullián, fr. Szalóki Felícián, fr. Szabó Lipót, fr. Renák
Fülöp.
Gimnazisták:
fr. Széplaky Tamás, fr. Szádoczky Ildefonz, fr. Tóth Ottokár, fr. Zachár Marcell, fr. Bede
Celesztin, fr. Siposs Metód, fr. Bergmann Béda, fr. Bergits Honor, fr. Czétényi Oszkár,
fr. Tábori Flórián, fr. Schnitzinger Amand, fr. Szinger Tóbiás, fr. Kiss Makár, fr. Ivánits
Godfríd.
Laikus testvérek:
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Major Urbán helyettes szakács, alamizsnagyűjtő
fr. Fekete Kasszián cipész
fr. Szincsák Jusztusz sekrestyés, szabó, alamizsnagyűjtő
fr. Szemerédy Dezső tertiárius, helyette szakács, a rendház szolgálatában
fr. Kováts Benno tertiárius, helyettes szakács, a rendház szolgálatában
1933
P. Luptovits Kolos házfőnök, ﬁlozóﬁai tanár, a növendékek helyettes vezetője, hitszónok, a háztörténet jegyzője, a missziós szövetség vezetője
P. Karácsonyi Aladár helyettes házfőnök, teológiai tanár, a növendékek magisztere,
hitszónok, a házitanács tagja, a vincés nővérek gyóntatója
P. Smóling Petrus hitszónok, gyóntató
P. Galambos Imre, ﬁlozóﬁai tanár, hitszónok
66

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 66

2019. 03. 05. 14:03:59

A ferences rendház lakói

P. Sall Szilveszter hitszónok
P. Krupa Kolumbán hitszónok, hittanár, Szent Antal Szövetség vezetője
P. Frech Ottó hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja, a laikusok buzdítója, a III. Rend
igazgatója
Növendékek:
fr. Csizmadia Keresztély, fr. Péterfai Hadrián, fr. Rezsnyák Ignác, fr. Tonigold Arnold,
fr. Farkas Josafát, fr. Leskó Baltazár, fr. Faddy Ottmár, fr. Turtsányi Sebestyén, fr. Horváth Asztrik, fr. Németh Lúcius, fr. Szalóki Felicián, fr. Szabó Lipót, fr. Renák Fülöp.
Gimnazisták:
fr. Bede Cölesztin, fr. Szádoczky Ildefonz, fr. Tóth Ottokár, fr. Zachar Marcell, fr. Kisterenyei Béda, fr. Vértes Honor, fr. Czétényi Anscharus, fr. Krupa Rókus, fr. Sipos Metód, fr. Tábori Flórián, fr. Schnitzinger Amand, fr. Szinger Tóbiás, fr. Kis Makáriusz.
Laikus testvérek:
fr. Antal Imre a rendház szolgálatában
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Major Urbán helyettes szakács
fr. Szincsák Jusztus egyszerű fogadalmas
fr. Fekete Kasszián tertiárius, sekrestyés, cipész
1934
P. Luptovits Kolos házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a klerikusok helyettes prefektusa, hitszónok, a háztörténet jegyzője, könyvtáros, a III. Rend igazgatója, hitoktató
P. Galambos Imre helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a növendékek helyettes magisztere, boldogházi hitszónok, énektanár
P. Smóling Péter hitoktató és hitszónok
P. Kiss Szaléz ﬁlozóﬁai lektor, a klerikusok magisztere, a házitanács tagja, hitszónok,
a laikus testvérek buzdítója
P. Sall Szilveszter hitszónok, hitoktató, a Ferences Missziós Szövetség vezetője, a Szent
Antal Szövetség vezetője
P. László Ákos ﬁlozóﬁai doktor és lektor, hitszónok
P. Dám Ince hitszónok, hitoktató, a Szívgárda vezetője
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Szinger Tóbiás, fr. Vállaji Ferenc, fr. Viszlói László, fr. Waldberg Virgil, fr. Horváth
Heribert, fr. Takács Teodor, fr. Karlin Leontin, fr. Ádám Arkangyal, fr. Krempelmayer
Protáz, fr. Frey Félix, fr. Auerweck Agapit, fr. Kis Kalazanci József, fr. Nagy Máriusz,
fr. Réti Menyhért, fr. Trepák András, fr. Kovács Kristóf.
Gimnáziumi hallgatók:
fr. Kékesi Klárusz, fr. Szabó Szerén, fr. Gaál Gedeon, fr. Bánhegyi Flaviusz, fr. Wáyer
Lukács, fr. Bálind Remig, fr. Gyárfás Guido, fr. Kiss Ludovik.
Laikus testvérek:
fr. Antal Imre szabó, kapus, alamizsnagyűjtő
fr. Fűtő Gergely szakács
fr. Veress Ferenc szakács, alamizsnagyűjtő
fr. Fekete Kasszián sekrestyés, szabó, alamizsnagyűjtő
67

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 67

2019. 03. 05. 14:04:00

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1935
P. Luptovits Kolos házfőnök, a ﬁlozófusnövendékek helyettes prefektusa, hitszónok,
hitoktató, gyóntató, a háztörténet jegyzője, könyvtáros
P. Szabó Brúnó helyettes házfőnök, hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja, a klerikus
növendékek gyóntatója
P. Smóling Péter hitszónok, hitoktató
P. Kiss Szaléz ﬁlozóﬁai lektor, a klerikus növendékek magisztere, a házitanács tagja,
hitszónok, gyóntató, a laikus testvérek gyóntatója, a vincés nővérek és a növendékek gyóntatója
P. Sall Szilveszter hitszónok, hitoktató, a III. Rend igazgatója, a Missziós Szövetség
vezetője, a házitanács tagja, a növendékek gyóntatója
P. László Ákos ﬁlozóﬁai diktor és lektor, a növendékek gyóntatója
P. Eller Engelbert hitszónok, hitoktató, a Szívgárda és a Szent Antal Szövetség vezetője
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Szendei Tóbiás, fr. Bodrogi Tamás, fr. Guba Genesiusz, fr. Hangya Henrik, fr. Guth
Gilbert, fr. Villányi Kvirin, fr. Kékesi Klárusz, fr. Szabó Szerén, fr. Bálinc Remig,
fr. Bánhegyi Flaviusz, fr. Wayer Lukács, fr. Gaál Gedeon, fr. Gyárfás Guido.
Gimnazisták:
fr. Pompár Primusz, fr. Füzér Julián, fr. Adonyi Bertrand, fr. Tamás Alajos, fr. Zachar
Sergiusz, fr. Kiss Ludovik, fr. Mandl Maxim, fr. Faulhaber Fauszt, fr. Kállay Bonaventura, fr. Kiss Cecil, fr. Szita Gergely, fr. László Létusz, fr. Meresch Hugolin, fr. Horváth
Honor, fr. Kovács Jusztin, fr. Fenyvesy Flontiusz.
Laikus testvérek:
fr. Antal Imre szabó, kapus, alamizsnagyűjtő
fr. Fűtő Gergely szakács, kertész
fr. Veress Ferenc élelmezésvezető, helyettes szakács, alamizsnagyűjtő
fr. Kovács Kamill sekrestyés, alamizsnagyűjtő, cipész
fr. Nagy Petroniusz tertiárius, helyettes szakács, kertész
fr. Bugyi Leovigild tertiárius, helyettes szakács, a rendház szolgálatában, kertész
1936
P. Luptovits Kolos házfőnök, a növendékek helyettes prefektusa, hitszónok, hitoktató,
gyóntató, a háztörténet jegyzője, könyvtáros

Kovács Kamill

1929-ben

1930 körül

1990-ben

68

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 68

2019. 03. 05. 14:04:00

A ferences rendház lakói

A jászberényi ferences kollégium diákjai a rendház udvarán 1949-ben, a két szerzetes
Sztankai Szilás és Máriaföldi Lukács, az ülősor közepén Bujdosó József, a kép tulajdonosa

P. Szabó Brúnó helyettes házfőnök, hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja, a növendékek gyóntatója
P. Smóling Remig hitszónok és hitoktató
P. Kiss Szaléz ﬁlozóﬁai lektor, a növendékek magisztere, a házitanács tagja, hitszónok
a vincés nővérek és a növendékek gyóntatója
P. Sall Szilveszter hitszónok, a növendékek magisztere, hitoktató, a III. Rend igazgatója, a Missziós Szövetség vezetője, a növendékek gyóntatója
P. László Ákos ﬁlozóﬁai doktor és lektor, a klerikusok gyóntatója, a laikus testvérek
buzdítója
P. Eller Engelbert hitszónok, hitoktató, a Szívgárda és a Szent Antal Szövetség vezetője
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Pompár Primusz, fr. Füzér Julián, fr. Adonyi Bertrand, fr. Tamás Alajos, fr. Zachar
Sergiusz, fr. Kiss Ludovik, fr. Mandl Maxim, fr. Riech Efrém, fr. Nebl Alipiusz, fr. Kámán Celerin, fr. Sztankay Szilás.
Gimnazisták:
fr. Faulháber Fauszt, fr. Kállay Bonaventura, fr. Kiss Cecil, fr. Szita Gergely, fr. László
Létusz, fr. Maresch Martialis, fr. Vállaji Hugolinus, fr. Horváth Honorát, fr. Kovács
Jusztin, fr. Fenyvesy Florentiusz, fr. Kopasz Melchiadész, fe. Salló Sanctus, fr. Krizsán
Celesztin, fr. Csertő Jakab, fr. Horváth Bonﬁliusz, fr. Kilián Vendel, fr. László Generosz, fr. Susányi Simeon, fr. Verdung Nemesius, fr. Plasinka Máté, fr. Frajka Fülöp.
Laikus testvérek:
fr. Antal Imre szabó, kapus, alamizsnagyűjtő
fr. Fűtő Gergely szakács, kertész
fr. Veress Ferenc helyettes szakács, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Lukács Kálmán élelmezésvezető, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Kovács Kamill tertiárius, cipész, a rendház szolgálatában
fr. Csonka Ciyrinusz tertiárius, szabó, sekrestyés, kertész, a rendház szolgálatában
69

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 69

2019. 03. 05. 14:04:00

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Gór Geminiánusz tertiárius, kertész
fr. Lazányi Jukundusz tertiárius, helyettes szakács
fr. Androkó Bonosus tertiárius, helyettes szakács
1937
P. Szencsár Péter házfőnök, hitszónok, gyóntató, hitoktató, a háztörténet jegyzője, a III. Rend igazgatója, a Ferences Missziós Szövetség vezetője,
nagyböjti szónok
P. László Ákos helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai doktor
és lektor, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja,
Kilián Vendel
könyvtáros, a növendékek helyette prefektusa
P. Smóling Péter nyugalmazott katekéta
P. Sebestyén Sándor a növendékek magisztere, ﬁlozóﬁai lektor, énektanár, hitszónok,
gyóntató, a laikus testvérek buzdítója, rendkívüli szolnoki gyóntató, a házitanács tagja
P. Eller Engelbert hitszónok, hitoktató, gyóntató, a Szívgárda és a Szent Antal Szövetség igazgatója
P. Váradi Béla ﬁlozóﬁai lektor, a növendékek helyettes magisztere, a Szegénygondozó
Nővérek rendes gyóntatója
P. Turtsányi Sebestyén hitszónok, gyóntató, hitoktató
Filozóﬁai és teológiai növendékek:
fr. Pompár Primusz, fr. Füzér Julián, fr. Adonyi Bertrand, fr. Tamás Alajos, fr. Zachar Szergiusz, fr. Kiss Ludovik, fr. Mandl Maxim, fr. Nebl Alpiusz, fr. Kálmán Celerin, fr. Sztankay
Szilás, fr. Timkó Metód (USA-ból), fr. Faulhaber Fauszt, fr. Kállay Bonaventura, fr. Kiss
Cecil, fr. Szita Gergely, fr. László Létusz, fr. Maresch Martialis, fr. Vállaji Hugolin, fr. Horváth Honor, fr. Kovács Jusztusz, fr. Fenyvesy Florentiusz, fr. Schultcz János, fr. Egerszegi Celián, fr. Trepák Szilviusz, fr. Csontos Anszgár, fr. Végh Arisztid, fr. Lukács Pelbárt,
fr. Berki Rupert, fr. Tóth Tamás, fr. Weider Godfrid, fr. Czéna Krizogónusz.
Gimnazisták:
fr. Kopasz Melchiadész, fr. Salló Oliver, fr. Krizsán Celesztin, fr. Csertő Jakab, fr. Kilián Vendel, fr. László Generózusz, fe. Susányi Simeon, fr. Verdung Nemesiusz, fr. Plasinka Máté.
Laikus testvérek:
fr. Imre Antal szabó, kapus, alamizsnagyűjtő
fr. Fűtő Gergely szakács, kertész
fr. Lukács Kálmán élelmezésvezető, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Mócsány Magnusz cipész, kertész
fr. Tomcsa Teodolusz kertész
fr. Andorkó Bonusus tertiárius, sekrestyés, a rendház
szolgálatában
fr. Kovács Anatliusz tertiárius, kertész
1938
P. Szencsár Péter házfőnök, hitszónok, gyóntató, hitoktató, a háztörténet jegyzője, a III. Rend igazgatója, a Ferences Missziós Szövetség vezetője

Bajusz Béda

70

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 70

2019. 03. 05. 14:04:00

A ferences rendház lakói

P. László Ákos helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai doktor
és lektor, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja,
könyvtáros, a növendékek helyettes prefektusa
P. Smólig Péter nyugalmazott hitoktató
P. Sebestyén Sándor a növendékek magisztere, ﬁlozóﬁai
lektor, énektanár, hitszónok, gyóntatók, a laikus testvérek buzdítója, a házitanács tagja
P. Eller Engelbert hitszónok, hitoktató, gyóntató, a Szívgárda és a Szent Antal szövetség vezetője
P. Váradi Béla ﬁlozóﬁai lektor, a növendékek helyettes
magisztere, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
P. Turtsányi Sebestyén hitszónok, gyóntató, hitoktató,
nagyböjti szónok
P. Krupa Rókus hitszónok, gyóntatók, hitoktató
Berki Ruppert

Filozóﬁai hallgatók:
fr. Faulháber Fauszt, fr. Kállay Bonaventura, fr. Kiss Cecil, fr. Szita Gergely, fr. László Létusz, fr. Horváth Honor, fr. Kovács Jusztusz, fr. Czérna Krizogónusz, fr. Weider Godfrid, fr. Berki Rupert, fr. Lukács Pelbárt, fr. Csontos Oszkár, fr. Schulz János,
fr. Kopasz Melchiádesz, fr. Salló Oliver, fr. Krizsán Celesztin, fr. Csertő Jakab, fr. Kilián Vendel, fr. László Generosus, fr. Susányi Simeon, fr. Verdung Nemesius, fr. Plasinka
Máté, fr. Iglói Ignác, fr. Kelő Konrád, fr. Mészáros Leontin, fr. Horváth Jusztusz, fr. Bajusz Béda, fr. Oláh Oktáv, fr. Gyulai Illés, fr. Buczkó Atanáz.
Laikus testvérek:
fr. Antal Imre szabó, kapus, alamizsnagyűjtő
fr. Fűtő Gergely szakács, kertész
fr. Lukács Kálmán élelmezésvezető, kertész, alamizsnagyűjtő
fr. Mócsány Magnusz cipész, kertész
fr. Anderkó Bonesus sekrestyés, a rendház szolgálatában
fr. Kovács Anatoliusz tertiárius, kertész
fr. Zaprel Egyed tertiárius, kukta
fr. Kovács Éliás tertiárius, cipész
1940
P. Szencsár Péter házfőnök, hitszónok, a háztörténet
jegyzője, a III. Rend igazgatója, a Ferences Missziók
elöljárója, a vincés nővérek gyóntatója, a laikus testvérek magisztere
P. László Ákos helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai doktor,
a vincés nővérek rendkívüli gyóntatója, a főiskola
helyettes rektora, könyvtáros, a házitanács tagja
P. Váradi Béla ﬁlozóﬁai lektor, a növendékek magisztere, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
P. Csizmadia Keresztély hitszónok, katekéta, a Szent
Antal Társulat vezetője, a Szülők köre és a Mária
Kongregáció vezetője, a házitanács tagja
P. Tonigold Arnold hitszónok, gyóntató, hitoktató

Buczkó Atanáz

71

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 71

2019. 03. 05. 14:04:00

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Susányi Simeon

Csontos Oszkár

Dr. Gyulai Illés

P. Krupa Rókus hitszónok, gyóntató, hitoktató, a Szívgárda vezetője
P. Németh Lúciusz hitszónok, gyóntató, ﬁlozóﬁai lektor
Filozóﬁai hallgatók:
fr. Kopasz Melchiades, fr. Salló Oliver, fr. Csertő Jakab, fr. Kilián Vendel, fr. Susányi
Simeon, fr. Verdung Nemesius, fr. Iglói Ignác, fr. Mészáros Leontin, fr. Bajúsz Béda,
fr. Oláh Oktáv, fr. Horvát Jusztusz, fr. Gyulai Illés, fr. Buczkó Atanáz, fr. Ónódy Albert,
fr. Kubán Nesztor, fr. Tarcza Aurél, fr. Veres Verus, fr. Simon Platon, fr. Szentkúti Szeverin, fr. Marosszéki Márk, fr. Szívós Gerard, fr. Kiss Kornél, fr. Szántó Konrád.
Laikus testvérek:
fr. Antal Imre örökfogadalmas, sartor, kapus
fr. Fűtő Gergely szakács, sekrestyés
fr. Lukács Kelemen helyettes szakács
fr. Mócsány Magnusz sutor
fr. Rózsa Viktor helyettes szakács, katona
fr. Lukács (Telegd) Tigides tertiárius, a rendház szolgálatában

Merk Tibor

72

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 72

2019. 03. 05. 14:04:00

A ferences rendház lakói

1941
P. Kéri Xavér Ferenc házfőnök, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek buzdítója
P. Tóth Ottokár helyettes házfőnök, a növendékek magisztere, a házitanács tagja
P. Merk Tibor hitszónok, gyóntató, a növendékek correpetitora, a házitanács tagja
P. Csizmadia Keresztély hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
P. Sztankai Szilás hitszónok, gyóntató
fr. Antal Imre szabó, alamizsnagyűjtő
fr. Lukács Kálmán a rendház szolgálatában
fr. Rózsa Viktor sekrestyés
fr. Turul Teodard
fr. Zaprel Egyed tertiárius, katona
1942
P. Kéri Xavér Ferenc házfőnök, a III. Rend igazgatója
P. Tóth Ottokár hitszónok, gyóntató, magiszter, helyettes házfőnök, a házitanács tagja
P. Merk Tibor hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Csizmadia Keresztély hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, a laikus testvérek buzdítója, külső szolgálatos
P. Kis Ludovik hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
P. Lukács Pelbárt hitszónok, gyóntató, helyettes magiszter a Szeráﬁ Kollégiumban,
doktorátusra készül
fr. Antal Imre szabó, alamizsnagyűjtő
fr. Fricrich Vitusz szakács, kertész
fr. Rózsa Viktor sekrestyés
fr. Turul Teodardusz a rendház szolgálatában
fr. Varga Válens helyettes szakács, kertész
fr. Rausch Rembert szabó a Szeráﬁ Kollégiumban
fr. Sándor Surán tertiárius, cipész
Kovács Ferenc jelölt
A Szeráﬁ Kollégium 65 növendéke, I–VIII. osztály

Jenei Jenő, Kiss Szaléz, Eördögh József, Máriaföldi Lukács, Kéri Xavér Ferenc

73

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 73

2019. 03. 05. 14:04:00

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1944
P. Jenei Jenő házfőnök, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek buzdítója, hitszónok, gyóntató
P. Tóth Ottokár helyettes házfőnök, a Szeráﬁ Kollégium magisztere, hitszónok,
gyóntató, a házitanács tagja
P. Merk Tibor hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Pásztor Elemér hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Kiss Ludovik hitszónok, gyóntató, külső
szolgálatos
P. Kámán Celerin hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
Tóth Ottokár, a jászberényi rendház kertjében
fr. Antal Imre szabó, alamizsnagyűjtő
fr. Csantavéri Patriciusz a rendház szolgálatában
fr. Fekete Kasszián sekrestyés, szabó
fr. Unger Erasmusz helyettes szakács
fr. Ferkó Vitusz szakács, kertész
fr. Turul Teodardusz a Szeráﬁ Kollégium szolgálatában
fr. Sándor Suranusz tertiárius, szabó
A Szeráﬁ Kollégium 48 növendéke, I–VIII. osztály
1945
P. Jenei Jenő házfőnök, plébánoshelyettes, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek
buzdítója, hitszónok, gyóntató
P. Tóth Ottokár házfőnökhelyettes, a Szeráﬁ Kollégium magisztere, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
P. Dallos Dioméd hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
P. Merk Tibor káplán, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Szita Gergely hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos, a házitanács tagja
P. Sztankai Szilás a Szeráﬁ Kollégium helyettes magisztere, hitszónok, gyóntató, külső
szolgálatos
P. Veres Géza hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
fr. Fekete Kasszián sekrestyés, cipész
fr. Kuhajda Cyrusz a rendház szolgálatában
fr. Gubicza Tamás a rendház szolgálatában
fr. Turul Teodard szabó, a Szeráﬁ Kollégium szolgálatában
fr. Varga Válens szakács
fr. Oláh Celesztin helyettes szakács
fr. Szilvási Konstantin a rendház szolgálatában
A Szeráﬁ Kollégium 30 növendéke.
1946
P. Sztankai Szilás házfőnök, a háztörténet jegyzője, könyvtáros, gyóntató, hitszónok
P. Jenei Jenő a provinciális tanácsadója, a Szeráﬁ Kollégium igazgatója, helyettes plébános, a III. Rend igazgatója, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
74

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 74

2019. 03. 05. 14:04:00

A ferences rendház lakói

P. Dallos Dioméd hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Máriaföldi Lukács a Szeráﬁ Kollégium magisztere, hitszónok, gyóntató, a házitanács
tagja
P. Szita Gergely hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Kámán Celerin hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
P. Csertő Jakab hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
P. Veres Géza hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
fr. Kuhajda Cyrusz a rendház szolgálatában
fr. Gubica Tamás a rendház szolgálatában
fr. Turul Teodardusz a Szeráﬁ Kollégium szolgálatában
fr. Balogh Emánuel jelölt
A Szeráﬁ Kollégium 20 növendéke
1947
P. Sztankai Szilás házfőnök, a háztörténet jegyzője, könyvtáros, a laikus testvérek buzdítója, hitszónok, gyóntató
P. Jenei Jenő a provinciális tanácsadó, helyettes házfőnök, plébános, a III. Rend igazgatója, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
P. Máriaföldi Lukács a Szeráﬁ Kollégium magisztere, hitszónok, gyóntató, a házitanács
tagja
P. Szita Gergely hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, külső szolgálatos
P. Csertő Jakab hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
P. Veres Géza káplán, hitszónok, gyóntató, külső szolgálatos
fr. Kanizsai-Nagy Martin sekrestyés
fr. Kohajda Cyrusz a rendház szolgálatában
fr. Gáspár Vulmár a rendház szolgálatában
fr. Plank Protáz szakács
fr. László Benitusz szabó
fr. Borbély Bertinusz helyettes szakács
fr. Varga Válens helyettes szakács
A Szeráﬁ Kollégium 30 növendéke (Név szerint nem szerepelnek!)
1948
Sztankai Szilás házfőnök, a háztörténet írója,
könyvtáros, a Rózsafüzér Társulat igazgatója, hitoktató, hitszónok, gyóntató
P. Jenei Jenő a provinciális tanácsadója, helyettes házfőnök, helyettes plébános,
a házitanács tagja, a III. Rend igazgatója,
hitszónok, gyóntató
P. Máriaföldi Lukács a növendékek magisztere, a házitanács tagja, plébániai munkatárs,
hitszónok, gyóntató
Szita Gergely a házitanács tagja, hitszónok,
gyóntató,
P. Kámán Celerin a laikus testvérek buzdítója,
hitoktató, hitszónok, gyóntató

Sztankai Szilás

75

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 75

2019. 03. 05. 14:04:00

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Csertő Jakab hitoktató, népmissziós, hitszónok, gyóntató
P. Veres Géza hitoktató, népmissziós, hitszónok, gyóntató
fr. Kanizsai-Nagy Martin sekrestyés, janitor
fr. Gerőcs Gáspár beteg gondozó
fr. Kohajda Círusz a rendház szolgálatában
fr. Gáspár Vulmár a rendház szolgálatában
fr. Plánk Protáz szakács
fr. László Benitus sartor, janitor, alamizsnagyűjtő
fr. Borbély Bertinusz helyettes szakács
fr. Varga Válens a rendház szolgálatában

Ferencesek életrajzi lexikonja
P. Kiss Mátyás István
1733. október 18-án, Jászberényben született. Szülei: Kiss Pál és Mészáros Anna. Ikertestvére Kiss János.
„Én méltatlan por és hamu, sőt férgeknek eledele, Pater Kiss István, magyar édes hazánknak nemes városában, Jász-Berénybe, Urunk 1733-dik esztendejében Mind Szent havának 18. napján jöttem e tsalárd világra, s egy fertály óra alatt egy anya kettősöket szült
sok nyomorúságoknak megízlelésére.” Kiss István: Jeruzsálemi utazás, 1798.
1733. október 19-én keresztelték meg a Nagytemplomban.
1750-ben Rómába zarándokol.
1751-ig a pesti piaristáknál tanult, ekkor belép a ferences rendbe, Szécsényben novícius.
„Visszajövet, ismét ugyan Pesten a tisztelendő ájtatos iskolákat tanító, jó szerzetes
atyáknál folytattam tanulásomat. Elvégezvén az ékesszólásnak tanulását tizennyoltz esztendős korunkba mindaketten testvéremmel együtt, egy akarattal és szent igyekezettel lévén, a szécsényi klastromba, az alázatos szerzeteben, mellyet szerafikus nagy Szent Ferentz,
a szegényeknek igaz patriárkája szerzett, bémenvén szerzetes köntösben öltöztettünk, hogy
jövendőben a lelki nyereségnek Istennek keresztény híveknek szolgálhassunk.”115
1752-ben Gyöngyösön növendék.
1757. április 9-én Vácott szenteli pappá Migazzi Kristóf.
1759-ben a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1761-ben Jászárokszálláson hitszónok.
1762-ben Gyöngyösön hitszónok, a Szent Antal Társulat igazgatója.
1763-ban Kecskeméten hitszónok, a III. rend igazgatója, a kápolna hitszónoka.
1766-ban jeruzsálemi zarándoklat: jeruzsálemi spirituálisi szolgálatban.
Többször kéri a rendi vezetőségét, hogy a Szentföldre zarándokolhasson, végül
1766-ban engedélyezik számára. Május 10-én indul el a kecskeméti kolostorból Jászberényen, Gyöngyösön, Galgócon, Pozsonyon, Bécsen, Trieszten keresztül Velencébe. Itt száll
hajóra, s utazik Alexandriáig, Joppéig, s onnan tovább gyalog Jeruzsálemig. Felszerelést
115 KISS István: Jeruzsálemi utazás. In: KOVÁCS Sándor Iván: Magyar utazási irodalom a 15–18. században,

Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1990. 663. o. 665. sz. lábjegyzet: Pesten tisztelendő ájtatos iskolákat – pesti piarista
gimnáziumban tanult. E tanítórendet Calasantzi Szent József (1556–1648) alapította 1621-ben. Elvégezvén
ékesszólásnak tanulását – befejezte a gimnáziumot; a piarista gimnáziumok ugyanis ötosztályosak voltak;
a negyedik-ötödikben poétikát és ékesszólást tanítottak. 906. o.

76

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 76

2019. 03. 05. 14:04:00

Ferencesek életrajzi lexikonja

alig visz magával: zsolozsmáskönyv, imakönyv, 8 térkép, egy pár zsebkendő, „téntás kalamáris”, papír. Bár a papírról többször megjegyzi, hogy igen kevés. Utazása alatt naplót vezet latin nyelven. (Bár ilyen kevés holmit vitt magával, a Szentföldről nem érkezik
haza üres kézzel. A jászberényi ferences templom Jó Pásztor oltárára 1771-ben elhelyezték
a kisded Jézus viaszból készített szobrocskáját és jászolát.)
Zarándoklata végezetével ismét hajóra száll és visszautazik Velencébe, itt azonban nem
Magyarország felé veszi az útirányt, hanem rendi engedély birtokában Rómába zarándokol, s csak ezen zarándoklat után tér haza.
1770-ben Szécsényben hitszónok.
1771-ben Kecskeméten hitszónok és iskolafelügyelő.
1774-ben Léván hitszónok.
1776-ban Füleken hitszónok.
1777-ben Egerben hitszónok.
1779-ben Szegeden hitszónok.
1781-ben Gyöngyösön hitszónok és a Szent Antal Társulat igazgatója.
1784-ben Szegeden házfőnök.
1787-ben talán Nagyszőlősön.
1792-ben Szegeden hitszónok.
1795-ben Kecskeméten hitszónok.
1796-ban Jászberényben hitszónok, a laikus testvérek magisztere.
1798. szeptember 21-én Jászberényben hunyt el.
Az itteni ferences templom kriptájába temették.
Jeruzsálemi utazás
Az irodalomtudomány előtt sokáig ismeretlen volt jeruzsálemi utazásának leírása.
A gyöngyösi rendház könyvtára őrizte meg számunka magyar nyelven, melyet a rendtársak, könyvtárosok mindig gondosan őriztek. Első ismertetés róla 1913-ban jelenik meg.
Az akkori könyvtáros, P. Plischka Norbert megmutatta a kéziratot Sebes Gyulának, aki
1913-ban mint remek felfedezést ismerteti a Földrajzi Közleményekben116 Második ismertetés a Ferences Közlönyben kerül megjelentetésre 1925-ben.117 1942-ben hívják fel a munkára ﬁgyelmét a neves történésznek, Pásztor Lajosnak, aki tüzetesebb vizsgálatnak veti alá
a könyvet, először csak egy tanulmányt jelentet meg róla, majd kiadja a teljes művet egy
még részletesebb elemzéssel.118 Ez lett Kiss István könyvének első teljes kiadása, megírása
után több évszázaddal. Ezt vették alapul a későbbi elemzők, recenzorok, irodalmárok.
„Az 508 lapból álló, negyedrét alakú, bőrkötéses, szép, kódexírással, négy különböző
betűtípussal nem is annyira írt, mint inkább rajzolt kézirat már külsejével is magára vonja
a figyelmet. Az egyes lapok betűtükrét körülvevő keretek még változatosabbak, még többfélék, mint a betűtípusok.”119 Az elején még díszesebbek a keretek (háromféle díszítéssel),
majd a könyv végéig egyszerű vonalkeretbe foglalva.
116 SEBES Gyula: Szentföldi magyar utazás a XVIII. században, Földrajzi Közlemények, szerk: Bátky Zsig-

mond és Littke Aurél, Budapest, Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság, 1913. 4. füzet 120–127. o.

117 Legrégibb magyar nyelvű szentföldi útleírás, Ferences Közlöny, 1925. augusztus, 318–320. o.
118 KISS István jeruzsálemi utazás, Irodalomtörténeti Közlemények, 1948. 2. füzet, 133–143. o.: ITK_

EPA0001_1948_02_133_-143.pdf; P. KISS István Jeruzsálemi Utazás; A bevezetést és a jegyzeteket írta:
Pásztor Lajos; Anonymus, Róma, 1958.
119 PÁSZTOR Lajos: Kiss István Jeruzsálemi utazása, Irodalomtörténeti közlemények, 1948/2. füzet, 133. o.

77

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 77

2019. 03. 05. 14:04:00

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Ez a kötet azonban eltűnt, s már nem olvashatta Klaniczay Tibor neves irodalomtörténész sem, és senki sem azóta. A megoldást az 1997-es év hozta meg. Történt ugyanis, hogy
a gyöngyösi kolostorban a negyvenes évek végén, még az 1950-es, a szerzetesrendek működési engedélyét megvonó rendelet előtt elrejtették a rendház értékesebb könyveit, értékeit, s mindennap használt teológiai könyveit. Ezt az akkori házfőnök irányította. A kevésbé értékesebb tárgyakat, könyveket a ﬁatalabb növendékek hordták a kolostor egyik már
nem használt lépcsőházába, s egy másik alkalommal az értékesebbeket, már a növendékek
nélkül. A máig élő szemtanúk csak arra emlékeztek, hogy valahova, a kolostor valamelyik
pontjára hordták, s befalazták. A pontos hely már nem volt meg, illetve nem tudtak az értékesebb tárgyakról. Innen került hát elő Kiss István könyvének magyar nyelvű kézirata.
A magyar nyelvű kézirat − a benne olvasható utalások alapján − valószínű, hogy
1792−1795 tájékán keletkezhetett Szegeden.120
Tartogat még meglepetéseket számunkra Kiss István műve! Ez pedig nem más, mint
a kézirat latin eredetije. Kiss István munkáját latin nyelven írta ugyanis, s erről bizonyságot is
tesz a magyar szövegben.121 Tehát eredetileg latin nyelven írta, azt magyarra fordította vagy
átírta, továbbá a latin nyelvűt kibocsátotta. Vajon mit jelenthet a kibocsátottam szó? Megírta,
és kéziratban nyomtatásra előkészítette? A kéziratot nyomdai úton sokszorosították? De akkor
hol van? A magyar irodalomtudományi írásokban ez a kiadás azonban nem jelenik meg sehol!
Nem látta senki, nem hallott róla senki! 2014-ben került kalandos körülmények között újra
a Magyar Ferences Könyvtár birtokába. Addig ugyanis a Debreceni Egyházmegyei Levéltárban őrizték. Oda valamikor 1991 után került, méghozzá az Országos Széchényi Könyvtár
Hold utcai raktárából. Történt, hogy 1950-ben államosították a szerzetesrendek könyvtárait.
Az ott lévő anyagokat, könyveket Budapestre szállították. 1991-ben el kellett adni a raktárat,
igen ám, de előbb ki kellett üríteni őket. Felszólították a szerzetesrendeket, hogy vásárolják
vissza az OSZK-tól a könyveiket, mert a raktározás 1950-től igen sokban került! Ami viszont
megmaradt, azt igyekeztek szétosztani. Így került Kiss István utazásának latin nyelvű kézirata
a Debreceni Egyházmegyei Levéltárba, ahol egyszer csak felﬁgyeltek rá, s visszaadták.
A kézirat címe: Diarium Patris Stephani Kiss Ordinis Minori S. Patris Frencisci Seraphici,
Provincae Hungariae Sentissimi Salvatoris, Sacerdotis Con. In Sacram Palestinae Terram,
Sancta que Civitetem Jerussalem proficiscentis ANNO CHRISTI 1766. A könyvben egyetlen
pecsét található: „Az Országos Könyvtári Központ debreceni raktárából Nem adható el!”
Az utazása idején tehát latin nyelven vezetett egy útinaplót. Ez a napló előkerült, arról azonban nincs tudomásunk, hogy ezt nyomdai úton sokszorosították volna. A könyv egyébként
146 számozott oldalt tartalmaz, mindegyik oldal egyszerű keretbe foglalva. A könyvben
egy illusztráció található: a címnegyed oldalon egy kereszt, a következő felirattal: Dux viae
meae Amor meus Cruciﬁxus e. E fellelt munka még szakszerű elemzésre vár.
120 I. Ferenc koronázásának említése (1792-ben volt), Jakobinus klub említése (1792−94 között játszott fontos

szerepet a francia forradalomban; a magyar jakobinusok működése-bukása 1794−95 tájékán volt. Augusztus
15-én Alexandriában hallgatott szentmiséről így ír: „…tele volt az Úr Istennek háza, minnyájan térden állva
imádkoztak, énekeltek, nem ollyan kanászosan, mint itt, Alsó Magyarországban…” Szegeden 1795-ig tartózkodott.
121 „Ugyan ez a nyomós és hasznos ok indított arra, hogy a mit először deák nyelven írtam, utazásom felől
kibocsátottam, azokat magyar haza nyelven is írásba foglallyam, hogy legalább a csendesen balítélet nélkül
olvasónak, vagy a könyvet olvasni hallgatóknak lelki javokra s hasznokra lehessek és őket is a szent helyeknek távul való tiszteletére felébresszhessem. Mi némelykor sokat használnak ilyen kicsin és együgyűen
írott könyvek is az olvasóknak. És bár olyan heves buzgósággal olvastatnék minden jó könyv, a minémű sz.
szándékból irattattak.” (481. l.) A könyv első oldalán még pontosabban fogalmaz: „Először deákul írva, most
magyar haza nyelvre ugyan maga-által fordítva, vajha halmos hasznokra...”

78

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 78

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

Újabb meglepetés ért cikkem összeállítása után néhány hónappal. 2014 szeptemberében előkerült Szegeden Kiss István egy másik műve is, melyben miseimádságok, litániák,
zsoltárok találhatóak:
Minden napi
LELKI ELEDEL
Mely Készítetett a Krisztus Jézus piros Szent Vére öntésével nyert szelid Bárányoknak igaz
Keresztény Katolikusoknak: Hogy Ez által megerősödvén az örök Életre bé-mehessenek
Írásba adatott Nemzetes Posonyi Ignátz Úrnak, Szabad Királyi Szeged Várasa
Érdemes Fő-Polgárának.
Szeraﬁkus Szent Ferentz Szorosabb Rend-tartásban levő Isten Igéit Hirdető P. Kiss
István által Urunk 1787.122
P. Kiss László
1733. október 18-án Jászberényben született. Szülei: Kiss Pál és Mészáros Anna. Ikertestvére Kiss Mátyás István.
1733. október 19-én keresztelték meg a jászberényi Nagyboldogasszony Főtemplomban.
1751-ig a pesti piaristáknál tanult, ekkor ikertestvérével együtt belépett a ferences rendbe, Szécsényben novícius.
1787 előtt több évig jeruzsálemi szolgálatban volt.
1806. október 4-én Jászberényben hunyt el.
Szlatiniai Ignác
1762. március 31-én Jászberényben hunyt el.
Sporer Elezeár
1765. augusztus 26-án Jászberényben hunyt el.
Tabodi Máté
1766. december 23-án Jászberényben hunyt el.
Roziman Konrád
1767. március 22-én Jászberényben hunyt el.
Jász-Berényi Gáspár
1768-ban a Salvatorianus Rendtartomány 57. tartományfőnöke.
Utasi Antal
1769. szeptember 3-án Jászberényben hunyt el.
fr. Verner Nepomuk
1772. augusztus 17-én Jászberényben hunyt el, novícius volt.
Kovácsi Bálint
1773. április 6-án Jászberényben hunyt el (novíciusmagiszter volt).
Ibler Osváld
1776. február 11-én Jászberényben hunyt el.
Kerekes Athanáz
1777. január 30-án Jászberényben hunyt el.
122 P. Kiss István: Jeruzsálemi utazás, Bp. Helikon, 1990. Békéscsaba. Kner. 144. o.

79

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 79

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Miller Vencel
1778. december 23-án Jászberényben hunyt el.
Zrunek Romuáld
1780. december 1-jén Jászberényben hunyt el.
Gőcze Demeter
1782. november 20-án Jászberényben hunyt el.
Resch Mátyás
1783. augusztus 15-én Jászberényben hunyt el.
Ács Bonaventura
1784. december 22-én Jászberényben hunyt el.
Bodó Norbert
1786. május 7-én Jászberényben hunyt el.
Fentzl Rupert
1788. január 16-án Jászberényben hunyt el.
Veltpin Rókus
1790. május 7-én Jászberényben hunyt el.
Pintér Modeszt
1791. december 22-én Jászberényben hunyt el.
Országh István
1792. augusztus 20-án Jászberényben hunyt el.
Fogelsang András
1792. szeptember 25-én Jászberényben hunyt el.
Eckhard Márton
1794. március 18-án Jászberényben hunyt el.
Besze Vince
1794. október 7-én Jászberényben hunyt el.
Juhász Norbert
1795. szeptember 6-án Jászberényben hunyt el.
Kereskényi Joákim
1796. február 28-án Jászberényben hunyt el.
Nemes Simon
1799. július 11-én Jászberényben hunyt el.
Gyurkó Kornél
1797. november 1-jén Jászberényben hunyt el.
Riedl János
1800. január 9-én Jászberényben hunyt el.
Krajcsovics Ádám
1803. július 14-én Jászberényben hunyt el.
80

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 80

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

Szoporka György
1803. október 10-én Jászberényben hunyt el.
Bognár Tádé
1804. június 6-án Jászberényben hunyt el.
Noszkó Alajos
1807. január 10-én Jászberényben hunyt el.
Stajer János
1808. augusztus 11-én Jászberényben hunyt el.
Beőte Mihály
1808. március 25-én Jászberényben hunyt el.
Vavró István
1809. június 14-én Jászberényben hunyt el.
Lehoczky Lajos
1811. április 13-án Jászberényben hunyt el.
Orth Paskál
1811. október 8-án Jászberényben hunyt el.
fr. Kiss Malakiás
1829-ben Jászberényben novícius.
fr. Bórótich Szilveszter
1829-ben Jászberényben novícius.
fr. Boehm Konrád
1830-ban Jászberényben szabó.
fr. Tóth László
1830-ban Jászberényben szakács.
fr. Pertze Jakab
1830-ban Jászberényben novícius, szabó.
fr. Dietsi Medárd
1830-ban Jászberényben novícius.
P. Szamoletzi Vince
1830-ban Jászberényben van az Egri Egyházmegyei Sematizmus szerint, de a ferences
sematizmusok nem ismerik!
fr. Sós Elizeus
1830-ban Jászberényben novícius.
fr. Tarnóczy Pál
1831-ben Jászberényben novícius.
P. Czikkely vagy Czikkel Bonaventura
1776. február 11-én Szentbenedeken született.
1798. április 21-én öltözött be.
81

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 81

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1826-ban Jászberényben hitszónok.
1832-ben Szabadkán nyugalmazott hitszónok és a magyar keresztút végzője.
1849. március 30-án Vácott hunyt el.
fr. Kertész Gerváz
1777. november 30-án született.
1800. február 10-én öltözött be.
1819-ben Jászberényben portás.
1832-ben Szabadkán szabó, kertész és portás.
1833-ban Szécsényben kertész, portás és szabó.
1835-ben Kecskeméten szabó, kertész és sekrestyéshelyettes, majd pincemester is.
1848. július 2-án Kecskeméten hunyt el.
P. Mlinarik Szeráﬁ Ferenc
1780. szeptember 1-jén született.
1796. szeptember 20-án öltözött be.
1822-től Jászberényben a novíciusok magisztere, 1832-ben Jászberényben hitszónok, a növendékek énektanára, orgonista. 1833-ban a laikus testvérek magisztere és gyóntatója is.
1848. április 30-án Jászberényben hunyt el.
P. Csima Ignác
1782. október 7-én Gyöngyösön született.
1800. október 13-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben hitszónok.
1832-ben Kaplonyban hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1835-ben Gyöngyösön hitszónok, a keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója.
1838-ban Kecskeméten lektor, hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1843-ban Kaplonyban lektor, hitszónok, a magyar keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója.
1854. január 18-án Kaplonyban hunyt el.
P. Csikány Károly
1783. február 17-én született.
1801. május 8-án öltözött be.
1826-ban Jászberényben házfőnök.
1828-ban már nincs Jászberényben.
1832-ben Kecskeméten házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a háztörténet jegyzője, a ﬁlozóﬁai hallgatók igazgatója.
1835-ben Egerben nyugalmazott hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1838-ban Kaplonyban nyugalmazott hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1840. április 19-én Kaplonyban hunyt el.
P. Mlinarik Szeráﬁ Ferenc
1780. szeptember 1-jén született.
1796. szeptember 20-án öltözött be.
1819–1821-ben Jászberény a tartományfőnök titkára volt.
1832-ben Jászberényben hitszónok, a növendékek énektanára, orgonista. 1833-ban
a laikus testvérek magisztere és gyóntatója is.
1848. április 30-án Jászberényben hunyt el.
82

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 82

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Szadniczky Domonkos
1783. október 20-án Korponán született.
1800. szeptember 10-én öltözött be.
1819-ben Jászberényben házfőnök, gimnáziumi lelkész.
1832-ben Gyöngyösön a tartományfőnök titkára.
1835-ben Vácott házfőnök, a háztörténet jegyzője, a posztóüzem felügyelője.
1838-ban Egerben házfőnök, orgonista, a háztörténet jegyzője.
1843-ban Szécsényben a klerikus novíciusok magisztere, a magyar nyelv és az ének
tanára, a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Egerben házfőnök, könyvtáros, a háztörténet jegyzője.
1853. augusztus 26-án Egerben halt meg.
P. Bártfai Kálmán
Lektor, professor
68 éves korában, Jászberényben hunyt el 1875. február 16-án.
fr. Pittner vagy Pitner Rókus
1785. július 7-én született.1808. november 28-án öltözött be.
1826-ban Jászberényben kertész és portás.
1832-ben Kecskeméten portás, majd kertész is.
1838-ban Szabadkán kertész, majd alamizsnagyűjtő is, 1845-ben pincemester is.
1845. december 27-én Szabadkán hunyt el.
Horváth Szeráf
1785. október 27-én született Gyöngyösön.
1805. március 21-én öltözött be.
1819-ben Jászberényben házfőnökhelyettes és hitszónok.
1832-ben Szegeden hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1833-ban Szabadkán nyugalmazott magyar hitszónok, orgonista és a laikus testvérek
gyóntatója.
1835-ben Vácott találjuk.
1838-ban Gyöngyösön házfőnökhelyettes, kiérdemesült rendes és nagyböjti hitszónok,
a laikus testvérek gyóntatója, orgonista.
1841-ben Kaplonyban orgonista, a laikus testvérek gyóntatója.
1843-ban Nagyszőlősön lakik és Nagydobosban káplán, 1845-ben a rendház elöljárója,
a háztörténet jegyzője és orgonista.
1850. április 8-án Kaplonyban hunyt el.
P. Máté Péter
1787. február 11-én született.
1810. december 3-án öltözött be.
1821-ben Jászberényben hitszónok.
1832-ben Rozsnyón házfőnök, hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1838-ban Szolnokon házfőnök, nyugalmazott hitszónok, a háztörténet jegyzője, plébániai adminisztrátor.
1855. április 26-án Szécsényben hunyt el.

83

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 83

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Kletsánszki vagy Klecsánszky Modeszt
1788. április 14-én Rajeczen született.
1807. április 21-én öltözött be.
1829-ben Jászberényben tanár.
1832-ben Rozsnyón hitszónok.
1835-ben Szegeden hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1838-ban Kecskeméten gyóntató.
1841-ben Vácott nyugalmazott tanár és rendkívüli hitszónok.
1843. május 23-án Vácott hunyt el.
fr. Kaufmann Bálint
1788. május 3-án született.
1813. január 27-én öltözött be.
1828-tól Jászberényben asztalos és sekrestyés.
1835-ben Füleken asztalos, portás és sekrestyés.
1838-ban Kecskeméten asztalos, portás és sekrestyéshelyettes.
1843-ban Füleken asztalos, portás és sekrestyéshelyettes. 1845-től betegszobás.
1852. január 22-én Füleken hunyt el.
P. Nagy Szolán Ferenc
1788. szeptember 15-én Kókán született.
P. Bartos Zakariás
1788-ban született.
1804-ben öltözött be.
1828-ban Jászberényben házfőnök.
1832-ben Szolnokon házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek oktatója és gyóntatója.
1837. január 9-én Vácott halt meg.
P. Velkei Tóbiás
1788. október 4-én Jászberényben született.
1805. október 16-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben.
1832-ben Szegeden hitszónok, teológiai lektor, az egyházjog tanára és orgonista.
1835-ben a magyar irodalom tanára, a novíciusok magisztere és énektanára, orgonista,
könyvtáros és a laikus testvérek gyóntatója.
1838-ban Egerben rendkívüli hitszónok, teológiai lektor, a laikus testvérek gyóntatója.
1841-ben Kecskeméten hitszónok, orgonista és könyvtáros.
1843. november 20-án Kecskeméten hunyt el.
P. Dudás Jakab
1789. január 9-én Gyöngyösorosziban született.
1808. április 28-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben házfőnökhelyettes és hitszónok.
1832-ben Gyöngyösön hitszónok, Gyöngyöspüspöki lelkipásztora és a laikus testvérek
gyóntatója, 1835-ben a keresztút végzője, de lelkipásztor Gyöngyöspüspökiben.
1838-ban Egerben hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1840. december 18-án Füzesabonyban halt meg.
84

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 84

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Vannai Urbán
1793. április 26-án született.
1811. szeptember 12-én öltözött be.
1828-ban Jászberényben gimnáziumi tanár.
1832-ben Jászberényben hitszónok, orgonista és gimnáziumi tanár.
1835-ben Szolnokon gimnáziumi tanár, hitszónok és orgonista.
1839-ben Kecskeméten hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója, orgonista.
1843-ban Szabadkán hitszónok, gimnáziumi tanár és orgonista.
1849. július 29-én Szolnokon hunyt el.
P. Radics Ambrus
1793-ban született.
1815-ben öltözött be.
1826-ban Jászberényben gimnáziumi tanár és iskolalelkész.
1832-ben Jászberényben hitszónok, a tanárjelöltek professzora, a laikus testvérek
gyóntatója.
1833-ban Egerben hitszónok, noszvaji lelkész.
1835. szeptember 25-én Fegyverneken hunyt el.
fr. Boross Tamás
1794. november 8-án Nógrádmegyerben született.
1819-ben Jászberényben kapus.
1826. december 29-én öltözött be.
1832-ben Vácott szabó és sekrestyés.
1833-ban portás és alamizsnagyűjtő is.
1841-ben Egerben szabó, kertész és alamizsnagyűjtő. 1843-ban portás is.
1845-ben Jászberényben szabó, portás és sekrestyés.
1851-ben Kecskeméten szabó, portás, kertész és sekrestyéshelyettes.
1858. szeptember 21-én Kecskeméten hunyt el.
fr. Pazár Fábián
1795. április 3-án Ostoroson született.
1815. január 9-én öltözött be.
1819. november 18-án tett örökfogadalmat.
1826-ban Jászberényben szabó.
1832-ben Gyöngyösön pék (kenyér vagy ostyasütő), később szabó is.
1860. április 2-án Gyöngyösön hunyt el.
fr. Karcsonovics, vagy Krazsanovics Péter
Az egyházmegyei sematizmusban Kritsanovics Péter.
1796. március 12-én Körmenden született.
1819. március 12-én öltözött be.
1822. augusztus 19-én tett örökfogadalmat.
1822-ben Jászberényben szakács.
1826-ban Jászberényben szakács.
1833-ban Jászberényben kertész és szakács.
1835-ben Nagyszőlősön szakács és alamizsnagyűjtő.
1838-ban Egerben szakács és alamizsnagyűjtő.
1843-ban Füleken szakács és kertész.
85

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 85

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1845-ben Szécsényben szakács és kertész.
1847-ben Egerben szakács és kertész.
1854-ben Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1855-ben Kaplonyban portás és sekrestyés.
1867. május 15-én Kaplonyban hunyt el.
P. Ferenczi Gerhard
1797. március 2-án Gyöngyösön született.
1813. október 8-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben gimnáziumi tanár és iskolalelkész.
1832-ben Jászberényben hitszónok, gimnáziumi tanár és orgonista.
1835-ben Gyöngyösön gimnáziumi tanár, hitszónok és orgonista.
1838-tól már nem tanít, csak gimnáziumi hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Jászberényben házfőnök, nyugalmazott gimnáziumi tanár, a háztörténet jegyzője.
1852. augusztus 20-án Jászberényben hunyt el.
P. Új Ignác
1819-ben Jászberényben a novíciusok magisztere.
1820. január 20-án Kecskeméten hunyt el.
P. Gyenes Vince
1798. május 24-én Kecskeméten született.
1815. október 19-én öltözött be.
1819. május 27-én tett örökfogadalmat.
1822. július 20-án szentelték pappá.
1829-ben Jászberényben hitszónok.
1832-ben Szabadkán rendes és nagyböjti magyar hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1833-ban Kecskeméten házfőnökhelyettes, rendes és nagyböjti hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója, orgonista.
1835-ben Füleken házfőnökhelyettes, hitszónok, hitoktató, a laikus testvérek oktatója.
1838-ban Szabadkán rendes és nagyböjti hitszónok, a keresztút végzője és orgonista.
1845-ben Füleken hitszónok, plébániai adminisztrátor, teológiai előadásokat tart és
a háztörténet jegyzője.
1847-ben Rozsnyón rendkívüli hitszónok, teológiai előadásokat tart, az egyház megújításának előmozdítója és a háztörténet jegyzője.
1851-ben Vácott házfőnök, nagyböjti hitszónok, a háztörténet jegyzője, teológiai előadásokat tart.
1853-ban Kecskeméten hitszónok, a keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója; 1856-ban házfőnök, nagyböjti hitszónok és a háztörténet jegyzője; 1854–1858-ig
a teológiai főiskola igazgatóhelyettese; 1864–1866-ig a tartományfőnök tanácsadója,
1867-ben már csak hitszónok és jubiláns örökfogadalmas.
1869. december 1-jén Kecskeméten hunyt el.
fr. Trentsényi Zakariás
1799. november 5-én Tápiógyörgyén született.
1824. június 28-án öltözött be.
1826. október 3-án tett örökfogadalmat.
1828-ban Jászberényben szabó. 1833-ban sekrestyés.
1835-ben Szolnokon szabó, portás és sekrestyés.
86

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 86

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

1845-ben Kaplonyban szabó, portás és sekrestyés.
1851-ben Szolnokon szabó, portás és sekrestyéshelyettes.
1856-ban Szabadkán szabó.
1879. május 13-án Szabadkán hunyt el.
P. Kengyera Alajos
1799. december 5-én Fehérpatakon született.
1817. október 16-án öltözött be.
1822. január 10-én tett örökfogadalmat.
1824. október 24-én szentelték pappá.
1826-ban Jászberényben a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1832-ben Nagyszőlősön hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója-hittanára és szertartásmester, 1833-ban már házfőnökhelyettes is.
1835-ben Szécsényben hitszónok és a keresztút végzője, 1838-ben lelkész volt
„Busensis” nevű településen is.
1843-ban Vácott hitszónok, az ifjúság szónoka és lelkész, 1845-től lelkész is volt Boros-Berénke nevű településen.
1847-ben Szécsényben házfőnökhelyettes, a novíciusok segédmagisztere, a laikus testvérek gyóntatója.
1853-ban Vácott lakik és Boros-Berénkén lelkipásztor.
1861-ben Füleken a keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója, 1863-tól a laikus
novíciusok magisztere és gyóntatója is.
1864-ben Szécsényben házfőnökhelyettes, a laikus novíciusok magisztere, a klerikus
novíciusok segédmagisztere, és gyóntató.
1873. május 14-én Szécsényben hunyt el.
P. Fabri / Fábri / Fábry Lukács
1800. március 7-én Gyöngyösön született.
1819. október 18-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1832-ben Egerben rendes és nagyböjti hitszónok.
1833-ban Erdőtelken lelkész.
1835-ben Szécsényben hitszónok és a kolostor anyagi ügyeinek intézője.
1838-ban Szegeden hitszónok és Csókán lelkipásztor.
1841-ben Kecskeméten hitszónok.
1843-ban Kaplonyban ifjúsági hitszónok és lelkész.
1845-ben Gyöngyösön hitszónok és Gyöngyöspüspöki ﬁlia lelkipásztora, 1851-ben
a keresztút végzője is.
1854-ben Szolnokon hitszónok és iskolai hitoktató.
1854. április 3-án Szolnokon hunyt el.
P. Kajlinger vagy Kájlinger Sándor
1802. február 7-én Gyöngyösön született.
1820. október 30-án öltözött be.
1829-ben Jászberényben a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1832-ben Füleken ideiglenes káplán
1833-tól Pásztón hitszónok, a rendház anyagi ügyeinek intézője, 1935-ben ifjúsági lelkipásztor, plébános, doktorátust szerzett egyházi és világi jogból.
87

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 87

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1838-ban Szegeden a rendházba van beosztva, de ideiglenes kápláni feladatokat lát el
Pádé településen.
1841-ben Egerben ifjúsági hitszónok, plébános és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1845-ben Gyöngyösön hitszónok és Erken káplán; 1847-ben plébános.
1851-ben Vácott ifjúsági hitszónok és plébános.
1858. január 4-én Vácott hunyt el.
P. Magócsi László
1829-ben Jászberényben házfőnökhelyettes.
1832-ben Jászberényben gyóntató.
1832. április 1-jén Jászberényben hunyt el.
fr. Tárai Kálmán
1826-ban Jászberényben novícius.
fr. Tárai Medárd
1826-ban Jászberényben novícius.
P. Barkovics Henrik
1804. június 22-én született.
1825. október 14-én öltözött be.
1826-ban Jászberényben novícius
1832-ben Szabadkán illyr hitszónok, a rendház anyagi ügyeinek intézője, lelkipásztor.
1835-ben Jászberényben lelkipásztor, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1838-ban Szabadkán illyr szónok, lelkipásztor, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1840. március 3-án Szabadkán hunyt el.
fr. Fejes Joachim
1826-ban Jászberényben novícius.
Később nem található a sematismusban
fr. Hernitz Rajmund
1826-ban Jászberényben novícius.
P. Győrﬀy Ede
1807. augusztus 15-én Nemespátrón született.123
1825. október 14-én öltözött be.
1826-ban Jászberényben novícius.
1832-ben Gyöngyösön.
1833-ban Szegeden hitszónok, ﬁlozóﬁai és teológiai lektor és könyvtáros.
1851-ben Szegeden házfőnök, hitszónok, matematika tanár, a ﬁlozóﬁai studium igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője, előadásokat tartott a teológiai főiskolán.
1853. június 16-án Parádon hunyt el.
fr. Czibulka Kristóf
1807. március 1-jén Rajeczen született.
1827. július 7-én öltözött be.
1828-ban Jászberényben novícius.
1832. január 4-én tett örökfogadalmat.
123 A sematizmusban megadják a falu nevét, illetve azt, hogy melyik megyében van. Edénél így szerepel: Ns.

Pátró Sümegienis. Sümeg nem megye! Nemespátró település ráadásul Somogyban van.

88

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 88

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

1832-ben Szegeden III. éves teológus és szubdiakónus.
1832. november 30-án szentelték pappá.
1833-ban Egerben IV. éves teológus.
1835-ben Szegeden ifjúsági hitszónok, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1838-ban a kecskeméti kolostorhoz tartozik és Csongrádon gondnok.
1858-ban Vácott hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója, 1859-ben
házfőnökhelyettes, a keresztút végzője is.
1861-ben Kecskeméten hitszónok és félegyházi gondnok.
1867. július 26-án Félegyházán hunyt el (Kiskunfélegyháza?).
fr. Dubecz József
1826-ban Jászberényben novícius,
P. Gyurkó Pál Imre
1808. augusztus 12-én Füleken született.
1825. augusztus 12-én öltözött be.
1828-ban Jászberényben novícius.
1829. szeptember 17-én tett örökfogadalmat.
1831. november 9-én szentelték pappá.
1831-ben Egerben teológiai hallgató.
1833-ban Gyöngyösön lektor, Fehér László erdőtarcsai házában nevelő.
1835-ben Jászberényben lektor és gimnáziumi tanár.
1838-ban Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1843-ban hitszónok teológiai tanár, magiszter, könyvtáros.
1845-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1851-ben Szolnokon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és a laikus testvérek gyóntatója.
1853-ban a növendékek latintanára is.
1855-ben Füleken házfőnök, hitszónok, gimnáziumi tanár, plébániai adminisztrátor,
könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1861-ben a tartományfőnök tanácsadója is.
1870-ben Szécsényben házfőnök, lektor, plébániai adminisztrátor, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1878-tól a Jézus Szíve Társulat igazgatója, a vincés nővérek lelkivezetője is.
1890. május 22-én Szécsényben hunyt el.
fr. Jarina Elezár
1828–1930-ig Jászberényben szakács.
1832-ben Kaplonyban szakács.
1833-ban Nagyszőlősön szakács és szabó, 1835-től szabó és kertész.
1838-tól nem található a sematizmusokban.
P. Markó Dénes
1808. július 30-án Dömösön született.
1827. október 13-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben novícius.
1831. január 4-én tett örökfogadalmat.
1832-ben Gyöngyösön III. éves teológus.
1834. szeptember 17-én szentelték pappá.
1835-ben Szolnokon gimnáziumi tanár.
89

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 89

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1838-ban Szabadkán gimnáziumi tanár, 1851-ben már hitszónok és iskolalelkész is,
előadott a teológus növendékeknek.
1858-ban Vácott lektor, hitszónok, Izsákon misszióban.
1861-ben Rozsnyón házfőnök, lektor, hitszónok, a keresztút végzője, a háztörténet jegyzője.
1865-ben Szolnokon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és igazgató.
1870. április 27-én Szolnokon hunyt el.
P. Petróczi vagy Petróczy József Elek
1808. augusztus 30-án Gyöngyöshalászon született
1827. október 13-án öltözött be.
1828-ban Jászberényben novícius.
1831. január 4-én tett örökfogadalmat.
1832-ben Gyöngyösön II. éves teológus és szubdiakónus.
1832. november 30-án szentelték pappá.
1833-ban Egerben III. éves teológus és orgonista.
1835-ben Nagyszőlősön hitszónok, orgonista.
1838-ban Szécsényben hitszónok, orgonista, a novíciusok ének- és orgonatanára.
1841-ben Nagyszőlősön hitszónok, nevelő és orgonista, 1845-től a laikus testvérek
gyóntatója és tanára; 1854-ben Tiszaújlakon plébános, a ﬁatalok orgonatanára és
hitszónok, 1859-ben Nagyszőlősön hitszónok, nevelő, orgonista, a laikus testvérek
magisztere és gyóntatója, majd 1861-től ismét plébános Tiszaújlakon, 1863-tól plébános Szinyérváralján, 1871-től Nagyszőlősön házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója és orgonista.
1890-ben még Nagyszőlősön volt, 1890 után nem adtak ki sematizmust, majd pedig
1900-ban reformokat vezettek be a rendtartományokban, melyeknek határait átrendezték. További sorsa ismeretlen.
P. Pardubai vagy Pardukai Ádám
1808. november 6-án Várallyán született.
1827. július 7-én öltözött be.
1828-ban Jászberényben novícius.
1831. január 4-én tett örökfogadalmat.
1832. szeptember 17-én szentelték pappá.
1831-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1838-ban Kaplonyban hitszónok és a keresztút végzője.
1843-ban Szécsényben hitszónok és lelkipásztor.
1845-ben Jászberényben rendkívüli hitszónok, novíciusmagiszter, a laikus testvérek
gyóntatója.
1847-ben Szécsény hitszónok, novíciusmagiszter, énektanár, könyvtáros, orgonista és
a laikus testvérek gyóntatója.
1853-ban Jászberényben hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető.
1854-ben Kaplonyban házfőnök, hitszónok, lelkipásztor, könyvtáros, a keresztút végzője és a háztörténet jegyzője.
1872. március 19-én Kaplonyban hunyt el.
fr. Kalmár / Kálmár / Kálmán János Boldizsár
1809. május 10-én Szabadkán született.
1827. május 5-én öltözött be.
90

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 90

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

1828-ban Jászberényben novícius.
1829-ben Jászberény novícius.
1830. június 3-án tett örökfogadalmat.
1832-ben Egerben III. éves teológus, diakónus.
1832. szeptember 16-án szentelték pappá.
1835-ben Szabadkán hitszónok, a magyar keresztút végzője és a rendház anyagi ügyeinek felelőse.
1838-ban Szegeden hitszónok, sekrestyés és a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Gyöngyösön ifjúsági hitszónok, egyházi és világi jogból doktorált; plébános.
1851-ben Egerben hitszónok és a keresztút végzője.
1854-ben Szécsényben hitszónok, és lelkipásztor, 1855-ben Karancsságon plébános.
1856-ban Endrefalván plébános.
1860-ban Gyöngyösön hitszónok, hittanár és a laikus testvérek gyóntatója, 1861-ben
a laikus novíciusok magisztere is, 1878-ban plébániai adminisztrátor is, később
csak hitszónok és gyóntató.
1888. január 18-án Gyöngyösön hunyt el.
fr. Michalovits Tóbiás
1828-ban Jászberényben novícius.
Dorotich Szilveszter
1828-ban Jászberényben novícius.
Pestner vagy Pecsner Nepomuk
1810. március 3-án Rosenbergben született.
1829. október 21-én öltözött be.
1830-ban Jászberényben novícius.
1832-ben Kecskeméten ﬁlozóﬁai hallgató.
1833-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1833. április 13-án tett örökfogadalmat.
1833. szeptember 19-én szentelték pappá.
1838-ban Szécsényben hitszónok.
1841-ben Vácott ifjúsági hitszónok, plébános, a rendház anyagi ügyeinek intézője, egyházi és világi jogból is doktorátussal rendelkezik.
1845-ben Szegeden találjuk.
1847-ben Vácott él.
1851-ben Egerben hitszónok és plébános.
1853-ban Kaplonyban van.
1855-ben Füleken él betegállományban.
1876-tól nem szerepel a sematizmusban, de a nekrológiumban sem!
fr. Jéczy Anzelm
1826-ban Jászberényben sekrestyés.
Neve csak az Egri Egyházmegyei Sematizmusban szerepel, de minden más ferences
sematizmusból hiányzik!
P. Nigrinyi Ödön
1818–1821-ig a Szalvatoriánus Rendtartomány 105. tartományfőnöke.
Tartományfőnöksége idején Jászberényben lakott.
91

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 91

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Komáromi Lénárd
1819-ben Jászberényben hitszónok.
1826. augusztus 15-én Jászberényben hunyt el.
P. Takáts Elek
1821-ben Jászberényben házfőnök.
1827. szeptember 5-én Halászon hunyt el.
P. Hommonay Sámuel
1821-ben Jászberényben házfőnökhelyettes.
P. Baligai /Baligay Kázmér
1822-ben Jászberényben hitszónok.
1823. január 22-én Szécsényben hunyt el.
P. Nagy Pongrác
1821-ben Jászberényben hitszónok.
1827. július 29-én Leopoldiban halt meg.
P. Demkó Máté124
1822–23-ban Jászberényben házfőnök.
1824. május 1-jén Kecskeméten hunyt el.
P. Garallya György
1822-ben Jászberényben házfőnökhelyettes.
1828. június 25-én Nagyszőlősön hunyt el.
P. Kertész Kapisztrán
1822-ben gimnáziumi lelkivezető, iskolalelkész.
fr. Szamkó Mihály
1822-ben Jászberényben portás.
P. Temesváry Alajos
1821-ben Jászberényben gimnáziumi tanár és iskolalelkész.
1828. május 27-én Vácott hunyt el.
P. Árvay Rajmund
1819-ben Jászberényben hitszónok.
1825. március 22-én Derékegyházán hunyt el.
P. Zsivetczky Konrád
1819-ben Jászberényben él.
1821. május 3-án Rómában hunyt el.
fr. Gombócz Mihály
1819-ben Jászberényben novícius.
fr. Hoﬀbauer József
1819-ben Jászberényben novícius.

124 A ferences nekrológiumban Demkó Mátyás néven szerepel!

92

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 92

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Magyar Ferenc
1819-ben Jászberényben novícius.
P. Laposi Leonárd
1821-ben Jászberényben a novíciusok magisztere.
fr. Lábody Károly
1819-ben Jászberényben szakács.
1832-ben Szabadkán szakács.
1835-ben Vácott szakács és kertész.
1836. október 6-án Jászberényben hunyt el.
P. Ordinánsz Konstantin
1826-ban Jászberényben nyugalmazott tanácsos.
1832-ben Szabadkán hitszónok, teológiai lektor.
1833-ban Kecskeméten hitszónok és orgonista.
1838. szeptember 11-én Kecskeméten hunyt el.
P. Takács Elek
1826-ban Jászberényben házfőnökhelyettes.
1827. szeptember 5-én Halászon hunyt el.
Berényi Simon
1836. szeptember 15-én Jászberényben született.
1852. augusztus 18-án öltözött be.
Kórós Béla
1824. április 5-én Jászberényben hunyt el.
Koncz Pál
1825. január 30-án Jászberényben hunyt el.
Sándor Joákim
1825. április 10-én Jászberényben hunyt el.
Komáromi Lénárd
1826. augusztus 15-én Jászberényben hunyt el.
fr. Lábody Károly
1832-ben Szabadkán szakács.
1835-ben Vácott szakács és kertész.
1836. október 6-án Jászberényben hunyt el.
Gedrák Remig
1832-ben Füleken házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai lektor, plébániai adminisztrátor, a háztörténet jegyzője. 1835-ben provinciai titkár is.
Jászberényben hunyt el 1835. november 29-én.
fr. Stephanus Nedich
1841-ben Jászberényben „cserediák” a boszniai provinciából.
fr. Jonannes Jurich
1841-ben Jászberényben „cserediák” a boszniai provinciából.
93

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 93

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Marcus Bakovich
1841-ben Jászberényben „cserediák” a boszniai provinciából.
fr. Glacz Viktor
1843-ban Jászberényben szabó, új belépő.
1845-ben már nem szerepel neve a sematizmusban.
fr. Braniczki Rókus
1845-ben Jászberényben novícius.
1847-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Sziráki Medárd
1845-ben Jászberényben novícius.
1847-ben Szolnokon ﬁlozóﬁai hallgató.
1851-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Sütő Anasztáz
1845-ben Jászberényben novícius.
1847-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Melicher Polikárp
1845-ben Jászberényben novícius.
1847-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Fridrich Izidor
1847-ben Jászberényben novícius.
1851-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Béniss Dezső
1847-ben Jászberényben novícius.
1851-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Erdőmegi Valentin
1847-ben Jászberényben novícius.
1851-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Lávor Melkizedek
1847-ben Jászberényben novícius.
1851-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Virág Rafael
1847-ben Jászberényben novícius.
1851-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Nikolka Bernát
1847-ben Jászberényben novícius.
1851-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Rada Rókus
1832-ben Jászberényben tanári pályára készül.
1833-ban már neve nem található a sematizmusban.

94

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 94

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Tanos Gábriel
1832-ben Jászberényben tanári pályára készül.
1833-ban már neve nem található a sematizmusban.
fr. Faber Damján
1833-ban Jászberényben novícius és gyógyszerész.
1835-ben neve már nem található a sematizmusban.
fr. Cseri Flórián
1832-ben Kecskeméten kertész.
1833-ban Szegeden kertész és alamizsnagyűjtő.
1835-ben Jászberényben kertész.
1838-ban neve már nem található a sematizmusban.
fr. Deics, vagy Daits György
1772. október 8-án Leleden született.
1816. november 18-án öltözött be.
1835-ben Jászberényben alamizsnagyűjtő.
1838-ban Rozsnyón alamizsnagyűjtő.
1845-ben Vácott portás és kertész.
1847-ben neve már nem található a sematizmusban.
P. Csoltisz vagy Csoltész vagy Soltész Nárcisz
1788. november 11-én Horton született.
1805. április 26-án öltözött be.
1810. augusztus 16-án tett örökfogadalmat.
1812. szeptember 24-én szentelték pappá.
1832-ben Gyöngyösön hitszónok, gimnáziumi tanár és a laikus testvérek gyóntatója.
1835-ben Kaplonyban házfőnök, plébániai adminisztrátor, a háztörténet jegyzője.
1845-ben Füleken hitszónok, orgonista és a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Jászberényben hitszónok, a novíciusok magisztere és énektanára, orgonista,
a laikus testvérek gyóntatója.
1851-ben Kaplonyban hitszónok és orgonista.
1863. március 16-án Kaplonyban hunyt el.
P. Mlinárik Szeráﬁ Ferenc
1780. szeptember 1-jén született.
1796. szeptember 20-án öltözött be.
1832-ben Jászberényben hitszónok, a növendékek énektanára, orgonista. 1833-ban
a laikus testvérek magisztere és gyóntatója is.
1848. április 30-án Jászberényben hunyt el.
P. Vigh Márton
1781. március 6-án Egerben született.
1801. január 23-án öltözött be.
1802. augusztus 12-én tett örökfogadalmat.
1804. november 25-én szentelték pappá.
1833-ban Jászberényben házfőnökhelyettes, rendes és nagyböjti szónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója.
1835-ben Egerben hitszónok és noszvaji káplán.
95

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 95

2019. 03. 05. 14:04:01

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1838-ban Kecskeméten nyugalmazott hitszónok, a kalocsai püspök spirituálisa.
1847-ben Egerben hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója. 1858-ban a laikus novíciusok magisztere is.
1863. július 26-án vagy 6-án Egerben hunyt el.
P. Ivanits Zsigmond
1783. június 23-án Jászberényben született.
1803. május 20-án öltözött be.
1832-ben Nagyszőlősön házfőnök, hitszónok, magiszter, a háztörténet jegyzője.
1835-ben Egerben házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója.
1838-ban Vácott házfőnök, a háztörténet jegyzője.
1845-ben a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Szabadkán a laikus testvérek gyóntatója.
1858. január 5-én Szabadkán hunyt el.
P. Hulyák Ambrus
1784. november 24-én Rajecen született.
1803. december 9-én öltözött be.
1832-ben Egerben házfőnök, hitszónok, teológiai lektor, a növendékház igazgatója,
egyházjog tanár, a háztörténet jegyzője (emeritus tartományfőnöki tanácsadó).
1838-ban Jászberényben házfőnök, teológiai tanár, a háztörténet jegyzője. 1841-ben
ismét tartományfőnöki tanácsadó.
1843-ban Szabadkán hitszónok, teológiai lektor, könyvtáros és a tartományfőnök tanácsadója.
1851-ben Kecskeméten hitszónok, teológiai lektor, a tanulmányi ház igazgatója.
1856. július 20-án Kecskeméten hunyt el.
fr. Kálmánczi Félix
1785. április 7-én Tornalján született.
1807. december 23-án öltözött be.
1809. május 18-án tett örökfogadalmat.
1832-ben Szécsényben szabó és sekrestyés.
1833-ban Szabadkán szabó és kertész.
1835-ben Kecskeméten szabó és portás.
1838-ban Jászberényben kertész.
1841-ben Füleken szabó, portás, kertész és sekrestyéshelyettes.
1843-ban Kaplonyban szabó és kertész.
1845-ben Füleken szabó, kertész és portás.
1864. január 8-án Füleken hunyt el.
fr. Pittner Rókus
1785. július 7-én született.
1808. november 28-án öltözött be.
1826-ban Jászberényben kertész és portás.
1832-ben Kecskeméten portás, majd kertész is.
1838-ban Szabadkán kertész, majd alamizsnagyűjtő is, 1845-ben pincemester is.
1845. december 27-én Szabadkán hunyt el.

96

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 96

2019. 03. 05. 14:04:01

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Vaisz vagy Vajsz vagy Weisz Lőrinc
1787. május 18-án Bélabányán született.
1810. november 15-én öltözött be.
1812. január 23-án tett örökfogadalmat.
1832-ben Szolnokon kertész.
1838-ban Jászberényben kertész és pincemester.
1841-ben Kecskeméten kertész.
1845-ben Rozsnyón kertész és portás.
1847-ben Vácott kertész és alamizsnagyűjtő.
1851-ben Kaplonyban kertész és kenyérsütő. 1863-ban sekrestyés is.
1871. július 7-én Kaplonyban hunyt el.
P. Jeszenszky Dudás Xavér Ferenc / Jeszenszki Ferenc Xavér
1787. augusztus 24-én Vácott született.
1803. szeptember 14-én öltözött be.
1808. augusztus 30-án tett örökfogadalmat.
1810. szeptember 9-én szentelték pappá.
1832-ben Jászberényben házfőnök, teológiai lektor, a háztörténet jegyzője, a tartományfőnök tanácsadója.
1839-ben Szolnokon hitszónok, a ﬁlozóﬁai tanulmányi ház igazgatója, a gimnázium és
az iskola szervezője.
1843-ban Szolnokon teológiai lektor, a tartományfőnök tanácsadója, hitszónok, gimnáziumigazgató, orgonista, könyvtáros és censor.
1853-ban Jászberényben hitszónok, teológiai lektor, a klerikus novíciusok magisztere,
könyvtáros, a laikus testvérek gyóntatója.
1858-ban Kecskeméten hitszónok, teológiai lektor, a tartományfőnök tanácsadója, a laikus testvérek gyóntatója.
1875. október 6-án hunyt el Kecskeméten, mint a rendtartomány nesztora, vagyis legidősebb tagja.
fr. Kaufmann Bálint
1788. május 3-án született.
1813. január 27-én öltözött be.
1832-ben Jászberényben asztalos és sekrestyés.
1835-ben Füleken asztalos, portás és sekrestyés.
1838-ban Kecskeméten asztalos, portás és sekrestyéshelyettes.
1843-ban Füleken asztalos, portás és sekrestyéshelyettes. 1845-től betegszobás.
1852. január 22-én Füleken hunyt el.
P. Nagy Szolán Ferenc
1788. szeptember 15-én Kókán született.
1816. november 4-én öltözött be.
1832-ben Vácott házfőnök, nagyböjti szónok és a háztörténet jegyzője.
1835-ben Kecskeméten házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek vezetője és
gyóntatója.
1838-ban Jászberényben házfőnökhelyettes, gyóntató, a laikus testvérek lelkivezetője.
1841-ben Szegeden hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója.

97

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 97

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1847-ben Szabadkán a laikus testvérek gyóntatója.
1848. augusztus 18-án Szabadkán hunyt el.
P. Velkei Tóbiás
1788. október 4-én Jászberényben született.
1805. október 16-án öltözött be.
1832-ben Szegeden hitszónok, teológiai lektor, az egyházjog tanára és orgonista.
1835-ben a magyar irodalom tanára, a novíciusok magisztere és énektanára, orgonista, könyvtáros és a laikus testvérek gyóntatója.
1838-ban Egerben rendkívüli hitszónok, teológiai lektor, a laikus testvérek gyóntatója.
1841-ben Kecskeméten hitszónok, orgonista és könyvtáros.
1843. november 20-án Kecskeméten hunyt el.
P. Szamoléczy Venánc
1789. március 16-án Lucsnán született.
1808. október 13-án öltözött be.
1831-ben Jászberényben él.
1832-ben Szolnokon sekrestyés.
1833-ban Szolnokon: nincs beosztása.
1847. december 25-én Szolnokon hunyt el.
P. Parti Pál
1791. június 17-én Jászberényben született.
1807. november 28-án öltözött be.
1832-ben Kecskeméten házfőnökhelyettes, lektor, hitszónok, orgonista, a növendékek
énektanára, a laikus testvérek gyóntatója.
1833-ban Jászberényben lektor, hitszónok, orgonista és a laikus testvérek gyóntatója.
1835-ben Kecskeméten házfőnök, lektor, rendkívüli hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1845-ben Gyöngyösön a tartományfőnök titkára.
1847-ben Kecskeméten a növendékek énektanára és orgonista.
1857. február 14-én Kecskeméten hunyt el.
P. Peltzmann Márk
1791. július 11-én született Szakolcán.
1809. május 4-én öltözött be.
1833-ban Szabadkán hitszónok, gimnáziumi tanár.
1835-ben Jászberényben hitszónok, gimnáziumi lelkivezető.
1838-ban hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója.
1843-ban Nagyszőlősön házfőnök, hitszónok, a háztörténet jegyzője.
1845-ben Rozsnyón házfőnök, hitszónok, a háztörténet jegyzője.
1847-ben Füleken házfőnök, plébániai adminisztrátor, a háztörténet jegyzője.
1851-ben Jászberényben rendkívüli hitszónok, nyugalmazott gimnáziumi tanár, és a laikus testvérek gyóntatója.
1853-ban hitszónok, a gimnazisták és a novíciusok latintanára, helyettes magiszter,
a laikus testvérek gyóntatója.
1855-ben Szolnokon hitszónok, a klerikusok latintanára, magisztere és buzdítója, a laikus testvérek gyóntatója.
1856. szeptember 12-én Szolnokon hunyt el.
98

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 98

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Holi, vagy Holly Paciﬁk
1791. december 10-én Vágbesztercén született.
1811. szeptember 12-én öltözött be.
1812. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1816. szeptember 29-én szentelték pappá.
1832-ben Szabadkán hitszónok, gimnáziumi tanár, a laikus testvérek gyóntatója és orgonista.
1835-ben Jászberényben orgonista, hitszónok, gimnáziumi tanár és a laikus testvérek
gyóntatója.
1838-ban Zsolnán hitszónok, gimnáziumi tanár és orgonista.
1841-ben Szolnokon hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója és vezetője, orgonista.
1843-ben gimnáziumi tanár és lelkivezető is. 1847-ben a növendékek énektanára is.
1851-ben Kaplonyban hitszónok, orgonista, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1860-ban Szabadkán hitszónok a növendékek latin- és énektanára, orgonista, a laikus
testvérek gyóntatója.
1864-ben Szolnokon hitszónok, a növendékek magisztere, énektanára, orgonista és
a laikus testvérek gyóntatója.
1866-ban Kecskeméten hitszónok, orgonista, a növendékek énektanára, a laikus testvérek gyóntatója.
1866. október 11-én Kecskeméten hunyt el.
fr. Schramko Béla
1791. december 10-én Szomolnokon született.
1819. május 22-én öltözött be.
1832-ben Gyöngyösön szakács.
1845-ben Jászberényben szakács.
1850. május 9-én Jászberényben hunyt el.
P. Medgyes Imre
1792. február 5-én született Kecskeméten.
1813. december 3-án öltözött be.
1814. március 18-án tett örökfogadalmat.
1816. szeptember 29-én szentelték pappá.
1833-ban Jászárokszálláson lelkipásztor és hitszónok.
1845-ben Jászberényben rendes és nagyböjti hitszónok, a laikus testvérek vezetője és
gyóntatója.
1851-ben Jászberényben kiérdemesült hitszónok, a keresztút végzője, a laikus testvérek
gyóntatója.
1869. június 11-én Jászberényben hunyt el.
P. Kasza Domonkos
1792. augusztus 9-én Szécsényben született.
1811. október 2-án öltözött be.
1814. október 20-án tett örökfogadalmat.
1817. november 24-én szentelték pappá.
1833-ban Kecskeméten hitszónok és a csongrádi rendház anyagi ügyeinek intézője.
1838-ban Jászberényben hitszónok és ifjúsági nevelő, majd a laikus testvérek gyóntatója.
1876. július 8-án Jászberényben hunyt el.
99

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 99

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Szrilics Elek
1792. december 15-én Szabadkán született.
1811. október 2-án öltözött be. Egerben tanult.
1838-ben Jászberényben betegszobás.
1849. április 21-én Jászberényben hunyt el.
P. Radics Ambrus
1793-ban született.
1815-ben öltözött be.
1832-ben Jászberényben hitszónok, a tanárjelöltek professzora, a laikus testvérek
gyóntatója.
1833-ban Egerben hitszónok, noszvaji lelkész.
1835. szeptember 25-én Fegyverneken hunyt el.
P. Vannai Urbán
1793. április 26-án született.
1811. szeptember 12-én öltözött be.
1832-ben Jászberényben hitszónok, orgonista és gimnáziumi tanár.
1835-ben Szolnokon gimnáziumi tanár, hitszónok és orgonista.
1839-ben Kecskeméten hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója, orgonista.
1843-ban Szabadkán hitszónok, gimnáziumi tanár és orgonista.
1849. július 29-én Szolnokon hunyt el.
P. Garallya Zeferin
1794. március 18-án Trsztenában született.
1815. október 10-én öltözött be.
1835-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, rendes és nagyböjti szónok.
1838-ban Egerben hitszónok, Jászapátiban intéző.
1841-ben Szabadkán hitszónok.
1843-ban Füleken hitszónok.
1845-ben Rozsnyón hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Füleken hitszónok és lelkipásztor.
1850. szeptember 4-én Bujákon hunyt el.
P. Stefanovits vagy Stefanovics Fidél
1794. augusztus 10-én született Vácott.
1814. szeptember 22-én öltözött be.
1830-ban Jászberényben hitszónok.
1832-ben Jászberényben rendes és nagyböjti hitszónok.
1835-ben Kecskeméten hitszónok és a keresztút végzője.
1838-ban Füleken hitszónok és a keresztút végzője.
1843-ban Jászberényben hitszónok és a keresztút végzője.
1851-ben már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Boross Tamás
1794. november 8-án Nógrádmegyerben született.
1826. december 29-én öltözött be.
1832-ben Vácott szabó és sekrestyés. 1833-ban portás és alamizsnagyűjtő is.
1841-ben Egerben szabó, kertész és alamizsnagyűjtő. 1843-ban portás is.
100

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 100

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1845-ben Jászberényben szabó, portás és sekrestyés.
1851-ben Kecskeméten szabó, portás, kertész és sekrestyéshelyettes.
1858. szeptember 21-én Kecskeméten hunyt el.
P. Matusek Kajetán
1794. november 11-én Carponában született.
1813. október 15-én öltözött be.
1832-ben Szécsényben hitszónok és lelkipásztor.
1835-ben Szegeden hitszónok, hitoktató, a keresztút végzője és a laikus testvérek
gyóntatója.
1838-ban Jászberényben hitszónok és a keresztút végzője.
1841-ben Gyöngyösön hitszónok és lelkipásztor Gyöngyöspüspökiben.
1845-ben Szécsényben hitszónok, a keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója.
1849. április 2-án Szécsényben hunyt el.
fr. Nagy Miklós
1794. november 22-én született.
1824. december 6-án öltözött be.
1832-ben kertész.
1835-ben Jászberényben kertész, sekrestyés, kapus.
1838-ban Gyöngyösön kertész és pincemester.
1841-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
P. Davcsik vagy Davtsik Tamás
1795. április 12-én Oszadában született.
1823. november 12-én öltözött be.
1832-ben Rozsnyón lektor, szláv hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója. 1833-tól házfőnökhelyettes is.
1835-ben lektor, hitszónok és a szendrői körzet lelkipásztora.
1838-ban Jászberényben lektor, hitszónok és lelkipásztor Felsőszentgyörgyön.
1843-ban Nagyszőlősön lektor, hitszónok és lelkipásztor. 1845-ben nagydobosi lelkipásztor.
1847-ben Gyöngyösön lektor, hitszónok, hitoktató és a laikus testvérek gyóntatója.
1851-ben Egerben lektor, rendkívüli hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1851. március 2-án Egerben hunyt el.
P. Tottervaich Szeráf
1795. november 7-én született.
1817. október 2-án öltözött be.
1832-ben Kaplonyban német hitszónok, a német keresztút végzője.
1835-ben Jászberényben hitszónok és a keresztút végzője.
1838-ban Szegeden hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1841-ben Vácott hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója.
1841-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Karcsonovics vagy Krazsanovics vagy Kracsánovics Péter
1796. március 12-én Körmenden született.
1819. március 12-én öltözött be.
1822. augusztus 19-én tett örökfogadalmat.
101

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 101

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1833-ban Jászberényben kertész és szakács.
1835-ben Nagyszőlősön szakács és alamizsnagyűjtő.
1838-ban Egerben szakács és alamizsnagyűjtő.
1843-ban Füleken szakács és kertész.
1845-ben Szécsényben szakács és kertész.
1847-ben Egerben szakács és kertész.
1854-ben Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1855-ben Kaplonyban portás és sekrestyés.
1867. május 15-én Kaplonyban hunyt el.
P. Ferenczi Gerhard
1797. március 2-án Gyöngyösön született.
1813. október 8-án öltözött be.
1832-ben Jászberényben hitszónok, gimnáziumi tanár és orgonista.
1835-ben Gyöngyösön gimnáziumi tanár, hitszónok és orgonista. 1838-tól már nem
tanít, csak gimnáziumi hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1847-ben Jászberényben házfőnök, nyugalmazott gimnáziumi tanár, a háztörténet jegyzője.
1852. augusztus 20-án Jászberényben hunyt el.
fr. Trentsényi Zakariás
1799. november 5-én Tápiógyörgyén született.
1824. június 28-án öltözött be.
1826. október 3-án tett örökfogadalmat.
1832-ben Jászberényben szabó. 1833-ban sekrestyés.
1835-ben Szolnokon szabó, portás és sekrestyés.
1845-ben Kaplonyban szabó, portás és sekrestyés.
1851-ben Szolnokon szabó, portás és sekrestyéshelyettes.
1856-ban Szabadkán szabó.
1879. május 13-án Szabadkán hunyt el.
P. Huszár Norbert
1800. december 25-én született Vas-Alján
1822. december 21-én öltözött be.
1826. január 26-án tett örökfogadalmat.
1826. szeptember 23-án szentelték pappá. Szentelése után gimnáziumi tanár volt Gyöngyösön.
1835-ben Jászberényben gimnáziumi tanár.
1838-ban Egerben lakik.
1843-ban Szécsényben hitoktató és a keresztút végzője.
1845-ben Szegeden ifjúsági nevelő.
1853-ban Szabadkán magyar hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1855-ben Szegeden a polgári bíróság foglya.
1860-ban Jászberényben házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek magisztere
és gyóntatója.
1865. március 31-én Jászberényben hunyt el.
P. Raichovits vagy Reikovich Leopold
1801. október 30-án Révfalván született.
1821. október 10-én öltözött be.
102

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 102

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1829-ben Jászberényben a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1832-ben Kaplonyban német ifjúsági szónok, plébános, és világi és egyházjogi doktorátussal rendelkezik.
1838-ban Szécsényben hitszónok és a keresztút végzője.
1841-ben Egerben hitszónok és a keresztút végzője.
1845-ben Vácott hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1858-tól hiányzik a sematizmusokból.
P. Fóris vagy Foriss Ferdinánd
1802. január 22-én Abonyban született.
1820. október 12-én öltözött be.
1832-ben Szolnokon hitszónok, ﬁlozóﬁai lektor, könyvtáros, a növendékek magisztere
és lelkivezetője.
1845-ben Jászberényben házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a háztörténet jegyzője.
1847-ben Kecskeméten rendkívüli hitszónok, a teológiai tanulmányi ház igazgatója,
a keresztút végzője, a háztörténet jegyzője.
1853-ban Szécsényben hitszónok, a klerikus növendékek magisztere, könyvtáros és
a laikus testvérek gyóntatója. 1855-ben magiszterhelyettes.
1858. július 19-én Szécsényben hunyt el.
P. Károsi Simon
1802. április 6-án Vetulozban született.
1820. október 21-én öltözött be.
1823. október 30-án tett örökfogadalmat.
1825. május 16-án szentelték pappá.
1832-ben Gyöngyösön teológiai lektor: a bibliai nyelveket és morálist tanított, a növendékek lelkivezetője és könyvtáros.
1843-ban Jászberényben nagyböjti szónok, a háztörténet jegyzője.
1845-ben hitszónok, a növendékház és a gimnázium igazgatója, a háztörténet jegyzője.
1847-től a tartományfőnök tanácsadója és tartományi cenzor is, de nem házfőnök.
1848-ban tartományfőnök. 1853-ban Gyöngyösön házfőnök, teológiai lektor, tartományi levéltáros, a tartományfőnök tanácsadója és a háztörténet jegyzője. 1854-ben
ismét tartományfőnök. 1858-ban Gyöngyösön házfőnök és tartományfőnökhelyettes. 1860-ban újra tartományfőnök. 1864-ben tartományfőnök-helyettes. 1868-ban
Szentesi Gergely tartományfőnök halálával helyettesként átveszi a feladatkört.
1877. április 30-án Gyöngyösön hunyt el.
P. Mórócz, Morocz, Morócz vagy Mórocz Zsigmond
1802. szeptember 12-én Pápán született.
1824. szeptember 25-én öltözött be.
1826. június 8-án tett örökfogadalmat.
1826. augusztus 31-én szentelték pappá.
1832-ben Füleken hitszónok, lelkipásztor, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1833-ban Vácott hitszónok, lelkipásztor. 1835-ben a keresztút végzője is.
1838-ban Szegeden hitszónok, a keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója.
1843-ban Jászberényben hitszónok és lelkipásztor.
1845-ben Szabadkán magyar hitszónok.
1851-ben Gyöngyösön hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
103

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 103

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1853-ban Szolnokon hitszónok és lelkipásztor.
1854-ben Szabadkán magyar hitszónok és lelkipásztor.
1872. október 21-én Szabadkán hunyt el.
P. Pernecz vagy Pernész Tádé (egri sematizmusban is Pernecz)
1803. február 8-án Gyöngyösön született.
1822. október 4-én öltözött be.
1827. augusztus 2-án tett örökfogadalmat.
1829. november 11-én szentelték pappá.
1831-ben Jászberényben a rendház anyagi ügyeinek intézője, hitszónok és lelkipásztor.
1832-ben Jászberényben a rendház anyagi ügyeinek intézője, hitszónok és lelkipásztor.
1835-ben Vácott hitszónok, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1838-ban Szegeden lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1841-ben Rozsnyón hitszónok, apátfalvi lelkipásztor, a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1845-ben Füleken hitszónok és lelkipásztor.
1847-ben Gyöngyösön hitszónok és jászárokszállási lelkipásztor.
1869. április 30-án Jászárokszálláson hunyt el.
P. Dobosi vagy Dobossy Malakiás
1803. október 18-án született.
1829. április 25-én öltözött be.
1830-ban Jászberényben novícius.
1831-ben Szegeden teológiai hallgató.
1833-ben Gyöngyösön hitszónok és apci lelkipásztor. 1838-ban mohorai lelkipásztor.
1841-ben Jászberényben hitszónok és lelkipásztor és a rendház gazdasági ügyeinek
intézője.
1843-ban Nagyszőlősön hitszónok, lelkipásztor és a rendház gazdasági ügyeinek intézője. 1845-ben Munkácson káplán.
1846. március 25-én Nagyszőlősön hunyt el.
P. Farkas Máté
1803. december 31-én Kiskunfélegyházán született.
1822. szeptember 25-én öltözött be.
1933-ban Egerben hitszónok, plébániai munkatárs, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1835-ben Szécsényben orgonista, és rimóczi lelkipásztor.
1838-ban Kecskeméten él, és kijáró lelkipásztor Csányra.
1843-ban Egerben hitszónok, orgonista, a ﬁatalok lelkipásztora és lelkipásztor.
1851-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, a laikus testvérek magisztere, orgonista,
a testvérek gyóntatója. Később már csak kiérdemesült hitszónok.
1855-ben december 11-én Kiskunfélegyházán halt meg.
P. Tegó Izaijás
1804. január 9-én Gyöngyösön született.
1821. május 8-án öltözött be.
1832-ben Kecskeméten hitszónok.
1833-ban Jászberényben hitszónok, a rendház anyagi ügyeinek intézője, lelkipásztor.
1835-ben Gyöngyösön hitszónok, hitoktató, a laikus testvérek gyóntatója.
1838-ban Szolnokon nagyböjti szónok, a keresztút végzője, iskolai hitoktató, a laikus
testvérek gyóntatója.
104

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 104

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1841-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, hitszónok, orgonista, a laikus testvérek
gyóntatója.
1845-ben Egerben házfőnökhelyettes, hitszónok, hitoktató, a laikus testvérek vezetője
és gyóntatója.
1847-ben Vácott házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1851-ben Rozsnyón házfőnök, hitszónok, a háztörténet jegyzője.
1853-ban Szegeden hitszónok, hitoktató, a laikus testvérek gyóntatója.
1858-ban Vácott házfőnök, hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1883. december 3-án Szegeden hunyt el.
P. Barkovics Henrik
1804. június 22-én született.
1825. október 14-én öltözött be.
1832-ben Szabadkán illyr hitszónok, a rendház anyagi ügyeinek intézője, lelkipásztor.
1835-ben Jászberényben lelkipásztor, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1838-ban Szabadkán illyr szónok, lelkipásztor, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1840. március 3-án Szabadkán hunyt el.
P. Fabanai, Fabanay Balázs125
1804. október 6-án Rajecen született.
1822. október 29-én öltözött be.
1830-ban Jászberényben gimnáziumi tanár.
1832-ben Jászberényben lektor és gimnáziumi tanár.
1835-ben Kecskeméten lektor, Szabó Péter jósai házában lelkész.
1838-ban Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1843-ban Gyöngyösön lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1850-ben Rozsnyón házfőnök, lektor, rendkívüli hitszónok, a háztörténet jegyzője.
1854-ben Szabadkán házfőnök, lektor, a háztörténet jegyzője, hitszónok.
1856. szeptember 11-én Szabadkán hunyt el.
P. Simonfalvay Gerhárd
1805. március 8-án Szilason született.
1822. október 31-én öltözött be.
1830-ban Jászberényben gimnáziumi tanár.
1832-ben Kecskeméten hitszónok, a ﬁlozóﬁa és a teológia tanára.
1833-ban Szolnokon gimnáziumi tanár.
1835-ben Szabadkán gimnáziumi tanár, a német keresztút végzője.
1843-ban Vácott lektor, hitszónok; káplán Komáromban, esetleg a komáromi kaszárnyában.
1845-ben Trevisóban (Itália) katonalelkész.
1851-ben már nem szerepel a sematizmusban, sem az élők, sem az elhunytak között!
P. Kardos Mihály
1805. november 17-én Gyöngyösön született.
1821. november 23-án öltözött be.
1832-ben Gyöngyösön lektor és gimnáziumi tanár. 1833-ban a laikus testvérek gyóntatója is.
1841-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
125 Az Egri Egyházmegyei Sematizmus szerint Tabanai Balázs!

105

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 105

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1845-ben Egerben hitszónok teológiai tanár és könyvtáros.
1847-ben Gyöngyösön lektor, hitszónok és tanár.
1851-ben Kecskeméten hitszónok, teológiai tanár és könyvtáros. 1853-ban házfőnök,
rendkívüli hitszónok, teológiai lektor és a háztörténet jegyzője.
1856-ban Egerben házfőnök, lektor, hitszónok, teológiai tanár, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1857. november 29-én Egerben halt meg.
P. Furdek Tivadar
1806. január 27-én Trsztenában született.
1824. november 24-én öltözött be.
1829. március 12-én tett örökfogadalmat.
1829. november 11-én szentelték pappá.
1832-ben Szabadkán hitszónok, az ifjúság nevelője, a rendház anyagi ügyeinek intézője. 1835-ben házfőnök, hitszónok, gimnáziumi igazgató és a háztörténet jegyzője.
1838-ban Nagyszőlősön hitszónok, az ifjúság nevelője és a rendház anyagi ügyeinek
intézője.
1843-ban Szabadkán hitszónok, az ifjúság nevelője, a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1847-ben Rozsnyón hitszónok és tanító.
1851-ben Szolnokon hitszónok, gyóntató és tanár. 1853-ban még a forgácsfalvi plébánián is szolgált.
1854-ben Füleken lakik, és a losonci elemi iskolában tanított.
1858-ban Jászberényben házfőnökhelyettes, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1860-ban Szabadkán helyettes házfőnök, illyr hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója
és magisztere.
1864. április 11-én Szabadkán hunyt el.
P. Szabó Ödön
1806. augusztus 1-jén Gyöngyösön született.
1822. október 5-én öltözött be.
1827. augusztus 2-án tett örökfogadalmat.
1829. október 8-án szentelték pappá.
1832-ben Jászberényben lektor és gimnáziumi tanár.
1835-ben Gyöngyösön lektor, illetve prefektus Fehér László házában, Erdőtarcsán.
1838-ban Jászberényben gimnáziumi tanár.
1845-ben Szolnokon hitszónok, gimnáziumi tanár.
1847-ben Gyöngyösön gimnáziumi tanár, lektor.
1853-ban Szolnokon házfőnök, lektor, nagyböjti szónok, plébániai adminisztrátor, iskolaigazgató, a háztörténet jegyzője.
1856-ban Egerben lektor és hitszónok.
1857-ben Gyöngyösön lektor, hitszónok, ifjúsági nevelő.
1858-ban Szécsényben házfőnökhelyettes, lektor, magiszter és gyóntató.
1860-ban Jászberényben lektor, hitszónok és gyóntató. 1861-ben már házfőnök, lektor,
rendkívüli és nagyböjti hitszónok, könyvtáros, a háztörténet jegyzője.
1868-ban Vácott lektor és rendkívüli hitszónok. Majd a laikus testvérek gyóntatója.
1870-ben Füleken lektor, rendkívüli hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1872-ben Szegeden hitszónok.
1875 után neve nem szerepel a sematizmusokban.
106

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 106

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Blachó Izsák
1807. március 17-én Szakolcán született.
1825. április 8-án öltözött be.
1831-ben Szegeden teológiai hallgató.
1829. április 9-én tett örökfogadalmat.
1830. augusztus 20-án szentelték pappá.
1833-ban Jászberényben hitszónok, a rendház anyagi ügyeinek intézője és lelkipásztor.
1835-ben Szécsényben lakik, és megyesi káplán.
1838-ban Szécsényben hitszónok, hitoktató, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek
intézője.
1841-ban Rozsnyón házfőnökhelyettes, nagyböjti hitszónok, a laikus testvérek vezetője és gyóntatója. 1843-ban már nem házfőnökhelyettes. 1845-ben ismét házfőnökhelyettes és a keresztút végzője is. 1860-ban házfőnök, hitszónok, a keresztút
végzője, könyvtáros és a háztörténet jegyzője is.
1861-ben Vácott házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek és novíciusok magisztere és gyóntatója.
1863. október 20-án Vácott hunyt el.
P. Vékes Dávid
1807. április 9-én Szegeden született.
1825. szeptember 13-án öltözött be.
1828-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1829. április 9-én tett örökfogadalmat.
1830. augusztus 20-án szentelték pappá.
1833-ban Kecskeméten, félegyházi gondnok.
1835-ben Szécsényben hitszónok, lelkipásztor, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1838-ban Jászberényben hitszónok, a rendház gazdasági ügyeinek intézője, lelkipásztor és a keresztút végzője.
1843-ban Kecskeméten hitszónok és a kereszút végzője.
1845-ben Szolnokon hitszónok és tanyasi hitoktató.
1851-ben Kecskeméten hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1854-ben Szegeden hitszónok, fogoly a polgári bíróságon, a laikus testvérek magisztere és
gyóntatója. 1855-ben hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója. 1864-ben
hitszónok, bírósági lelkész a várban, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1868. május 24-én Szegeden hunyt el.
P. Bártfai Kálmán
1807. november 2-án született Érsekújváron.
1825. október 9-én öltözött be.
1829. április 29-én tett örökfogadalmat. Teológiai tanulmányait Egerben végezte.
1830. augusztus 20-án szentelték pappá.
1833-ban Gyöngyösön lektor, gimnáziumi tanár és orgonista. 1838-ban Orczy Jánosnál
házilelkész. 1843-ban Beniczky Ádámnál nevelő Cinkotán.
1853-ban Szabadkán lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1854-ben Pétervásárán Keglevich Gyulánál házilelkész. 1865-ben lektor, hitszónok,
a Magyar Tudományos Társaság tagja. 1866-tól gimnáziumigazgató is.
1867-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1869-ben Füleken hitszónok és gyóntató.
107

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 107

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1871-ben Jászberényben hitszónok és gyóntató.
1875-ben Kaplonyban lektor és hitszónok.
1875. február 16-án Jászberényben hunyt el.
P. Pardubai vagy Pardukai Ádám
1808. november 6-án Várallyán született.
1827. július 7-én öltözött be.
1829-ben Jászberényben novícius.
1831. január 4-én tett örökfogadalmat.
1832. szeptember 17-én szentelték pappá.
1831-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1838-ban Kaplonyban hitszónok és a keresztút végzője.
1843-ban Szécsényben hitszónok és lelkipásztor.
1845-ben Jászberényben rendkívüli hitszónok, novíciusmagiszter, a laikus testvérek
gyóntatója.
1847-ben Szécsényben hitszónok, novíciusmagiszter, énektanár, könyvtáros, orgonista
és a laikus testvérek gyóntatója.
1853-ban Jászberényben hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető.
1854-ben Kaplonyban házfőnök, hitszónok, lelkipásztor, könyvtáros, a keresztút végzője és a háztörténet jegyzője.
1872. március 19-én Kaplonyban hunyt el.
P. Zvaratko Dániel
1808. február 24-én Gyöngyösön született.
1823. november 3-án öltözött be.
1829. március 12-én tett örökfogadalmat.
1831. május 29-én szentelték pappá.
1833-ban Szolnokon népiskolai tanár és hitszónok.
1835-ben Gyöngyösön a ﬁatalok nevelője és lelkipásztor.
1841-ben Jászberényben hitszónok és Jánoshidán plébániai munkatárs.
1845-ben Szolnokon iskolai tanár és hitszónok.
1851-ben Jászberényben nyugalmazott hitszónok és jánoshidai lelkipásztor.
1855-ben Szolnokon hitszónok és vásárhelyi misszionárius, a laikus testvérek gyóntatója. 1858-tól kecskeméti és „Irsaensis” (talán Albertirsa?) misszionárius is.
1863-ban Szolnokon nagyböjti és rendes hitszónok, a laikus testvérek gyóntatója.
1865-től a házfőnök helyettese is.
1870-ben Szegeden hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1872. április 21-én halt meg Szegeden.
P. Chilko József Benjamin
1808. március 9-én Gyöngyösön született.
1825. szeptember 16-án öltözött be.
1829. április 29-én tett örökfogadalmat.
1832. augusztus 5-én szentelték pappá.
1835-ben a füleki rendházban lakik, de ellátja Szurdokpüspökit.
1838-ban Egerben hitszónok, az ifjúság nevelője, a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1843-ban Füleken házfőnök, hitszónok, plébániai adminisztrátor, a háztörténet jegyzője.
1845-ben Szolnokon hitszónok és hitoktató.
108

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 108

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1851-ben Egerben hitoktató, a laikusok magisztere és gyóntatója.
1853-ban Szolnokon iskolai hitoktató és tanító.
1855-ben Egerben házfőnökhelyettes, a laikusok gyóntatója.
1856-ban Kecskeméten házfőnökhelyettes, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1859-ben Jászberényben hitszónok, a laikus testvérek magisztere, gyóntató.
1861-ben Szegeden a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1863-ban Egerben helyettes házfőnök, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1870-ben Kecskeméten a keresztút végzője, laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1874-ben Egerben házfőnök, a háztörténet jegyzője és könyvtáros. 1878-ban hitszónok.
1883. szeptember 2-án Egerben halt meg.
P. Gressner, Gresner vagy Greschner Miklós
1808. május 8-án született Gyöngyösön.
1824. május 8-án öltözött be.
1833-ban Szolnokon lektor, népiskolai tanár és gyóntató.
1838-ben Szabadkán lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1853-ban Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1857-ben Szabadkán lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1857. május 15-én Szabadkán hunyt el.
fr. Farkas Medárd
1808. május 23-án született Kalyaván (Szepeskárolyfalva 1899-től).
1837. november 24-én öltözött be.
1838-ban Jászberényben sekrestyés, később szabó és alamizsnagyűjtő.
1840. december 19-én tett örökfogadalmat.
1865. július 21-én Jászberényben hunyt el.
P. Gyurkó Pál Imre
1808. augusztus 12-én Füleken született.
1825. augusztus 12-én öltözött be.
1829. szeptember 17-én tett örökfogadalmat.
1831. november 9-én szentelték pappá.
1831-ben Egerben teológiai hallgató.
1833-ban Gyöngyösön lektor, Fehér László erdőtarcsai házában nevelő.
1835-ben Jászberényben lektor és gimnáziumi tanár.
1838-ban Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár. 1843-ban hitszónok teológiai tanár, magiszter, könyvtáros.
1845-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1851-ben Szolnokon lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és a laikus testvérek gyóntatója. 1853-ban a növendékek latintanára is.
1855-ben Füleken házfőnök, hitszónok, gimnáziumi tanár, plébániai adminisztrátor,
könyvtáros és a háztörténet jegyzője. 1861-ben a tartományfőnök tanácsadója is.
1870-ben Szécsényben házfőnök, lektor, plébániai adminisztrátor, könyvtáros és a háztörténet jegyzője. 1878-tól a Jézus Szíve Társulat igazgatója, a vincés nővérek lelkivezetője is.
1890. május 22-én Szécsényben hunyt el.

109

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 109

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Lukács Zakariás
1809.március 26-án született Rovnában.
1812. október 30-án öltözött be.
1833-ban Maria-Teheresiopolitanusban volt gimnáziumi tanár.
1838-ban Gyöngyösön gimnáziumi tanár.
1843-ban Maria-Teheresiopolitanusban volt gimnáziumi tanár.
1845-ben Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár.
1851-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1853-ban Szabadkán lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1855-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1863-ban Kecskeméten házfőnökhelyettes, lektor, hitszónok, a keresztút végzője, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1869-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, lektor, hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1873. november 4-én Jászberényben hunyt el.
fr. Zajmusz vagy Zaimus György
1809. június 4-én Solnán született.
1832. április 24-én öltözött be.
1833-ban Jászberényben novícius és szakács.
1838-ban Egerben szakács.
1843-ban szakács és alamizsnagyűjtő.
1847-ben Füleken szakács, kertész, portás és sekrestyéshelyettes.
1851-ben Vácott szakács és sekrestyés. 1853-ban kertész és alamizsnagyűjtő is, de nem
sekrestyés. Majd pincemester is. 1858-ban sekrestyés is.
1866. február 26-án Vácott hunyt el.
P. Bátki Vilmos
1809. szeptember 28-án Maria-Teheresiopolitanus-ban született.
1826. október 14-én öltözött be. Tanulmányait Egerben végezte.
1831. január 4-én tett örökfogadalmat.
1832. november 30-án szentelték pappá.
1835-ben Jászberényben hitszónok, lelkipásztor, a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1838-ban Gyöngyösön hitszónok, az ifjúság nevelője, segédlelkész, a rendház anyagi
ügyeinek intézője. 1843-tól a keresztút végzője és hitoktató is.
1845-ben Füleken hitszónok.
1851-ben Jászberényben találjuk.
1854-ben Szolnokon hitszónok, a keresztút végzője, az ifjúság nevelője.
1855-ben Kaplonyban hitszónok és segédlelkész.
1863. november 8-án Kaplonyban hunyt el.
P. Sztrecskó Leonárd
1810. május 13-án született Gyöngyösön.
1826. november 29-én öltözött be. Tanulmányait Gyöngyösön végezte.
1831. március 24-én tett örökfogadalmat.
1833. augusztus 18-án szentelték pappá.
1835-ben Gyöngyösön hitszónok, segédlelkész és gyóntató. Később Gyöngyöspüspöki
lelkipásztora.
110

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 110

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1843-ban Szolnokon gimnáziumi tanár és hitszónok.
1845-ben Gyöngyösön hitszónok és gimnáziumi tanár.
1847-ben Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár.
1851-ben Jászberényben hitszónok és gimnáziumi tanár.
1853-ban Kecskeméten hitszónok és a csányi fília lelkipásztora.
1854-ben Jászberényben hitszónok és gimnáziumi tanár.
1858-ban Egerben hitszónok, a keresztút végzője és a laikus testvérek gyóntatója.
1861-ben Jászberényben hitszónok.
1863-ban Szolnokon hitszónok.
1865-ben Kaplonyban nyugállományban.
1868. március 10-én hunyt el Kaplonyban.
P. Muhorai vagy Muharai Krizosztom
1810. augusztus 14-én született Jászberényben.
1828. október 22-én öltözött be. Tanulmányait Gyöngyösön végezte.
1838-ban Egerben lakik, és a hevesi hívek lelkipásztora.
1843-ban Gyöngyösön hitszónok, az ifjúság nevelője, segédlelkész, a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1845-ben Szegeden hitszónok és kisteleki lelkipásztor.
1847-ben Egerben lelkipásztor, hitszónok.
1851-ben Jászberényben hitszónok, ifjúsági felelős, lelkipásztor.
1857-ben Vácott találjuk. Neve mellé nem írnak beosztást. 1858-ban hitszónok, segédlelkész.
1859-ben neve eltűnik a sematizmusokból.
P. Toldi (Toldy) László
1810. november 4-én Gyöngyösön született.
1828. április 2-án öltözött be. Tanulmányait Gyöngyösön végezte.
1831. december 8-án tett örökfogadalmat.
1834. szeptember 17-én szentelték pappá.
1838-ban Szabadkán gimnáziumi tanár.
1843-ban Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1845-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1853-ban házfőnök, gimnáziumi igazgató és tanár, a háztörténet jegyzője. 1857-ben
már nem házfőnök, de marad a gimnáziumban.
1865-ben Kecskeméten lektor, hitszónok, iskolai hittanár, a laikus testvérek gyóntatója.
1873. május 31-én halt meg Kecskeméten.
P. Ozoróvszky Mátyás Péter
1811. február 12-én Jászberényben született.
1828. október 20-án öltözött be.
1832. április 19-én tett örökfogadalmat.
1832-ben Gyöngyösön ﬁlozóﬁai és teológiai hallgató.
1834. szeptember 24-én szentelték pappá.
1838-ban Szécsényben hitszónok, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1840-ben Szegeden hitszónok, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1845-ben Kecskeméten hitszónok és csányi káplán.
1847-ben Szegeden hitszónok és lelkipásztor.
1851-ben Füleken hitszónok és lelkipásztor.
111

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 111

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1853-ban Egerben hitszónok és az egerbaktai plébánia lelkipásztora.
1855-ben Füleken hitszónok és a keresztút végzője.
1860-ban Kecskméten hitszónok és kiskunfélegyházi lelkipásztor, a rendház anyagi
ügyeinek intézője. 1861-től elemi és középiskolai hittanár.
1863-ban Gyöngyösön házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek magisztere és
gyóntatója.
1871-ben Füleken házfőnök, plébániai adminisztrátor, könyvtáros és a háztörténet
jegyzője.
1885-ben Jászberényben házfőnök, könyvtáros és a háztörténet jegyzője. 1886-tól már
csak gyóntató.
1888. március 8-án Jászberényben hunyt el.
P. Alberti Paciﬁk
1812-ben Tiszapüspökiben született.
1829. szeptember 26-án öltözött be.
1830-ban Jászberényben novícius.
1832-ben Kecskeméten ﬁlozóﬁai hallgató.
1833-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1841-ben Egerben hitszónok, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1838-ban Egerben szolgál és polgári lelkipásztor.
1843-ban Jászberényben hitszónok, lelkipásztor és a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1845-ben jánoshidai káplán.
1847-ben Gyöngyösön hitszónok, Fancsalban lelkipásztor.
1859. június 1-jén Gyöngyösön hunyt el.
P. László Donát
1812. április 30-án született Pesten.
1830. október 26-án öltözött be. Tanulmányait Szolnokon és Galgócon végezte.
1838-ban Sztropkón találjuk, de Bánóczon lakik Lehóczky Menyhért házában, a család
lelkésze.
1843-ban Jászberénybe van beosztva, és Pécskán Perlaky Flórián gyermekeinek nevelője, lelkésze.
1851-ben Jászberényben hitszónok, de egyben tábori lelkész is Itáliában, 1853-tól pedig „Piscariae”-ban. Valószínű, hogy a szabadságharc leverése után büntetésből besorozták tábori lelkésznek és a Habsburgok észak-olaszországi birtokaira vezényelték. 1860-tól mezőhegyesi tábori lelkész, szintén a berényi rendház tagjai között
számon tartva.
1861-től eltűnik a sematizmusokból!
fr. Tóth István András
1812. december 13-án született Petrovoszelben.
1840. július 11-én öltözött be.
1843-ban Gyöngyösön kertész, majd portás is.
1844. július 27-én tett örökfogadalmat.
1851-ben Füleken kertész, majd alamizsnagyűjtő is.
1855-ben Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1857-ben Szolnokon portás, kertész, sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
112

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 112

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1866-ban Vácott kertész és alamizsnagyűjtő.
1868-ban Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1874-ben Vácott kertész és alamizsnagyűjtő.
1878-ban Gyöngyösön kertész.
1885-ben Szabadkán kertész.
1888. március 31-én hunyt el Szabadkán.
P. Remess István Kázmér
1813. augusztus 18-án Vácott született.
1829. szeptember 30-án öltözött be.
1831-ben Kecskeméten ﬁlozóﬁai hallgató.
1833-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1834. szeptember 16-án tett örökfogadalmat.
1836. augusztus 28-án szentelték pappá.
1838-ban Szolnokon középiskolai tanár.
1845-ben Szabadkán gimnáziumi tanár.
1847-ben Jászberényben gimnáziumi tanár.
1851-ben Gyöngyösön tartományfőnöki titkár és gimnáziumi tanár.
1853-ban Szabadkán gimnáziumi tanár. 1858-tól nagyböjti magyar szónok is.
1861-ben Gyöngyösön tartományfőnöki titkár és gimnáziumi tanár. 1864-től már nem
titkár.
1868-ban Jászberényben házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai tanár, könyvtáros és
a háztörténet jegyzője.
1872-ben Szegeden házfőnök, rendkívüli hitszónok és a háztörténet jegyzője. 1873-ban
elemi iskolai tanár, és lelkivezető a gyakorlati iskolában.
1874-ben Szabadkán házfőnökhelyettes, rendes és nagyböjti hitszónok, a laikus testvérek magisztere és lelkivezetője.
1878-ban Egerben házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus és klerikus növendékek magisztere.
1882. július 9-én Egerben hunyt el.
P. Bokor András Gedeon
1813. november 20-án Kalocsán született.
1830. október 13-án öltözött be.
1831-ben Jászberényben novícius.
1832-ben Szolnokon ﬁlozóﬁai hallgató.
1835-ben Galgócon teológiai hallgató.
1835. szeptember 22-én tett örökfogadalmat.
1837. december 24-én szentelték pappá.
1838-ban Szegeden hitszónok, lelkipásztor és a rendház gazdasági ügyeinek intézője.
1841-ben Gyöngyösön, Gyöngyöshalászon káplán.
1845-ben Jászberényben hitszónok, lelkipásztor és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1851-ben Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár. 1853-ban hitszónok és lelkipásztor. 1856-ban középiskolai tanár. 1857-ben könyvtáros, a növendékek magisztere és
latintanára. 1860-ban házfőnökhelyettes is. 1867-ben már nem helyettes.
1868-ban Szabadkán magyar hitszónok, a növendékek magisztere, a laikus testvérek
gyóntatója.
1871-ben Gyöngyösön a növendékek magisztere és a laikus testvérek gyóntatója.
113

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 113

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1874-ben Szegeden helyettes házfőnök, a növendékek magisztere és gyóntatója.
1878-ban Kecskeméten hitszónok, a kecskeméti plébániákon missziós, „a Lajos gazdaságban gyógyulgat”.
1880-ban Vácott hitszónok, a növendékek magisztere és gyóntatója.
1881. november 15-én Szécsényben hunyt el.
Modorovszky Wolfgang
1814. március 27-én Jászberényben hunyt el.
P. Baráth Lőrinc
1814. május 5-én Tatán született.
1830. október 13-án öltözött be.
1835. szeptember 22-én tett örökfogadalmat.
1836. szeptember 16-án szentelték pappá.
1838-ban Gyöngyösön ifjúsági nevelő, a boconádi plébánia lelkésze.
1851-ben Gyöngyösön hitszónok és gimnáziumi tanár.
1853-ban Szegeden hitszónok, sekrestyés, a keresztút végzője és a laikus testvérek
gyóntatója.
1854-ben Kecskeméten hitszónok és középiskolai hittanár, valamint a laikus testvérek
gyóntatója.
1865-ben Vácott a laikus testvérek gyóntatója.
1866-ban Jászberényben házfőnökhelyettes, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója. 1867-től nagyböjti hitszónok is.
1869-ban Egerben házfőnökhelyettes, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója.
1871-től elemi iskolai hitoktató.
1872-ben Vácott rendkívüli hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1873. február 6-án hunyt el Vácott.
fr. Molnár Mihály
1814. november 11-én született.
1829. október 21-én öltözött be.
1830-ban Jászberényben novícius.
1832-ben Szolnokon ﬁlozóﬁai hallgató.
1833-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1835-ben Szakolcán teológiai hallgató.
1838-ban Szabadkán gimnáziumi tanár.
1841-ben Gyöngyösön gimnáziumi tanár.
1845-ben Paviában (Itália) tábori lelkész.
P. Gonda Ciprián
1815. március 30-án született Gyöngyösön.
1831. október 13-án öltözött be.
1832-ben Szécsényben novícius volt.
1833-ban Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató volt.
1835-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1837. március 23-án tett örökfogadalmat.
1838. augusztus 7-én szentelték pappá, gyöngyöshalászi segédlelkész lett, majd megbetegedett.

114

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 114

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1857-ben Jászberényben élt, neve mellett beosztás nem szerepelt.
1863. április 3-án Jászberényben hunyt el.
P. Vissnyovszki vagy Visnyovszky, esetleg Krisnyovszki János Márk
1815. április 26-án született Korompán.
1840-ben került a Jászberényi rendházba, ahol szabó, kertész és portás.
1845. december 25-én tett örökfogadalmat.
1845-ben Szolnokon szabó és kertész.
1847-ben Nagyszőlősön szabó, kertész, portás, sekrestyés.
1851-ben Jászberényben szabó és kertész.
1853-ban Kaplonyban szabó, portás, kertész és sekrestyés.
1854-ben Szolnokon szabó, kertész és portás.
1857-ben Jászberényben szabó, kertész és portás, alamizsnagyűjtő.
1860-ban Kecskeméten szabó, portás és alamizsnagyűjtő.
1861-ben Jászberényben szabó, kertész és alamizsnagyűjtő.
1868-ban Vácott szabók, kertész és alamizsnagyűjtő.
1869-ben Maria Theresiopolitanus-ban szabó, kertész és alamizsnagyűjtő.
1870-ben Kaplonyban szabó, portás és sekrestyés.
1879-ben Nagyszőlősön szabó, portás és kertész.
1880-ban Vácott kertész és alamizsnagyűjtő.
1885-ben Füleken kertész és alamizsnagyűjtő.
1888-ban Kaplonyban kertész és portás.
1888. július 22-én hunyt el Kaplonyban.
fr. Mohos Ábrahám
1815. június 6-án született.
1838. augusztus 10-én öltözött be.
1838-ban Jászberényben szakács és orgonista.
1841-ben neve már nem található a sematizmusban.
P. Csomor Sándor Antal
1815. december 5-én Gyöngyösön született.
1833. augusztus 21-én öltözött be.
1835-ben Szolnokon ﬁlozóﬁai hallgató.
1837. március 23-án tett örökfogadalmat.
1838-ban Szakolcán teológiai növendék.
1839. április 2-án szentelték pappá.
1843-ban Szegeden hitszónok, lelkipásztor és a kolostor anyagi ügyeinek intézője.
1885-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, magiszter és gyóntató.
1898. május 15-én Jászberényben hunyt el.
P. Szegedi Antal Klétusz
1816. április 13-án született Kecskeméten.
1832. október 9-én öltözött be.
1833-ban Szécsényben novícius volt.
1834-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1836-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1837. november 16-án tett örökfogadalmat.
1839. november 21-én szentelték pappá. Gyöngyösön lektor és gimnáziumi tanár.
115

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 115

2019. 03. 05. 14:04:02

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1845-ben Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1847-ben Kecskeméten nagyböjti szónok, egyházjogi és dogmatikai lektor, a növendékek lelkivezetője, könyvtáros.
1851-ben Egerben hitszónok, teológiai lektor, feldebrői segédlelkész.
1854-ben Szécsényben hitszónok, teológiai lektor, latintanár, helyettes magiszter és
a laikus testvérek gyóntatója, és később könyvtáros is. 1856-ban házfőnök és a háztörténet jegyzője is.
1857-ben Jászberényben házfőnök, nagyböjti szónok, teológiai lektor és a háztörténet
jegyzője.
1861-ben Szegeden házfőnök, hitszónok, teológiai lektor és a háztörténet jegyzője.
1864-ben Szabadkán hitszónok, magiszter, latintanár, dogmatika- és egyházjogtanár és
gyóntató.
1866-ban Kecskeméten hitszónok, teológiai tanár és gyóntató.
1868-ban Nagyszőlősön házfőnök, hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1869-ben Kecskeméten házfőnökhelyettes, hitszónok és a laikus testvérek magisztere.
1870-ben Egerben házfőnök, tartományi titkár, könyvtáros, a háztörténet jegyzője.
1873-tól a tartományfőnök tanácsadója is.
1874-ben Szolnokon házfőnök, a tartományfőnök tanácsadója, a háztörténet jegyzője,
könyvtáros.
1878-ban Kecskeméten házfőnök, hitszónok, a tanulmányi ház vezetője.
1885-ben Szolnokon hitszónok és gyóntató.
1888-ban Kecskeméten hitszónok és gyóntató.
1888. július 13-án Kecskeméten hunyt el.
Mogyoróﬀy Dániel
1816. július 7-én Jászberényben hunyt el.
P. Szentesi György
1816. augusztus 24-én született Vácott.
1835. március 19-én öltözött be.
1838-ban Galgócon volt teológiai hallgató.
1839. március 21-én tett örökfogadalmat.
1841. augusztus 15-én szentelték pappá.
1843-ban Gyöngyösön hitszónok, segédlelkész, gyóntató.
1847-ben Szegeden ﬁlozóﬁai lektor, hitszónok, a növendékek magisztere és könyvtáros.
1851-ben Gyöngyösön teológiai tanár.
1857-ben Jászberényben házfőnök, nagyböjti hitszónok, teológiai lektor, a háztörténet
jegyzője, a keresztút végzője.
1858-ban Szécsényben házfőnök, helyettes magiszter, latintanár, plébániai adminisztrátor, a háztörténet jegyzője, könyvtáros. 1864-től a tartományfőnök tanácsadója.
1867-ban tartományfőnökké választják, Gyöngyösön lakik.
1868. szeptember 24-én hunyt el Gyöngyösön.
fr. Kartali Flórián
1817. február 17-én született.
1839. április 8-án öltözött be.
116

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 116

2019. 03. 05. 14:04:02

Ferencesek életrajzi lexikonja

1843-ban Kecskeméten szabó, portás, kertész és helyettes sekrestyés.
1845. november 21-én tett örökfogadalmat.
1847-ben Szabadkán kertész és alamizsnagyűjtő.
1855-ben Kecskeméten kertész és alamizsnagyűjtő.
1861-ben Szegeden kertész és alamizsnagyűjtő.
1865-ben Szolnokon kertész és alamizsnagyűjtő. 1866-ban portás és sekrestyés is.
1872-ben Vácott portás és alamizsnagyűjtő.
1874-ben Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1875-ben Egerben kertész és alamizsnagyűjtő.
1877. június 5-én Kecskeméten hunyt el.
fr. Hák vagy Hán József
1819. november 20-án Jászberényben született.
1842. január 31-én öltözött be.
1845-ben Gyöngyösön kertész.
1847-ben Kecskeméten kertész és alamizsnagyűjtő.
1848-ban Szolnokon szakács, kertész.
1851-ben neve nem található a sematizmusban.
fr. Takács Urbán
1820. február 3-án született.
1842. március 25-én öltözött be.
1843-ban Egerben szabó.
1845-ben Gyöngyösön szabó.
1845. november 21-én tett örökfogadalmat. 1847-től sekrestyés is. 1851-től a tartományfőnök szolgálatában állt.
1868-ban Vácott sekrestyés, szabó és portás.
1870-ben Egerben szabó, portás és sekrestyés.
1872-ben Jászberényben szabó, kapus és sekrestyés.
1877. május 3-án Kaplonyban hunyt el.
Pálinkás Péter
1821. május 3-án Jászberényben hunyt el.
P. Hegyi András
1822. május 5-én született.
1840. szeptember 12-én öltözött be.
1842-ben Gyöngyösön ﬁlozóﬁai hallgató.
1844-ben Szolnokon teológiai hallgató.
1844. június 27-én tett örökfogadalmat.
1847. augusztus 6-án szentelték pappá.
1851-ben Szolnokon hitszónok és tanár.
1853-ban Szegeden hitszónok és tanár.
1856-ban Kecskeméten teológiai és egyházjogi tanár, könyvtáros.
1864-ben Nagyszőlősön házfőnök, hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1868-ban Egerben házfőnök, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1870-ben Vácott rendkívüli hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1875-ben Jászberényben rendkívüli hitszónok, teológiai lektor és gyóntató.
1877. december 31-én Jászberényben hunyt el.
117

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 117

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Gáspár Joachim
1822. október 19-én Füleken született.
1844. február 12-én öltözött be.
1845-ben Jászberényben szabó, újonc.
1847-ben Egerben Szabó.
1851-ben neve nem található a sematizmusban.
P. Ballai Károly Demeter
1825. május 23-án született F.-Hricsóban.
1854. október 30-án öltözött be.
1855-ben Gyöngyösön novícius, majd teológiai hallgató.
1856. január 9-én tett örökfogadalmat.
1856. szeptember 20-án szentelték pappá.
1858-ban Szécsényben hitszónok és lelkipásztor.
1863-ban Gyöngyösön hitszónok, mátraverebélyi lelkipásztor.
1864-ben Szécsényben hitszónok és lelkipásztor.
1865-ben Gyöngyösön hitszónok, mátraverebélyi lelkipásztor.
1869-ben Szécsényben hitszónok, a keresztút végzője és lelkipásztor. 1878-ban káplán
és a laikus novíciusok magisztere is. 1879-ben házfőnökhelyettes is.
1885-ben Füleken hitszónok, káplán és a laikus testvérek gyóntatója.
1886-ban Kaplonyban hitszónok, káplán és a laikus testvérek gyóntatója. 1889-ben
házfőnökhelyettes is.
1890-ben Jászberényben hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
Ezután neve már nem szerepel a sematizmusokban.
P. Sztipics Vince Brúnó
1825. szeptember 16-án született Szabadkán.
1843. augusztus 16-án öltözött be.
1844-ben Gyöngyösön ﬁlozóﬁai hallgató.
1849. június 26-án tett örökfogadalmat.
1849. december 7-én szentelték pappá.
1851-ben Szabadkán illyr hitszónok, a keresztút végzője és segédlelkész.
1865-ben Szolnokon találjuk.
1867-ben Füleken hitszónok és segédlelkész.
1868-ban Kecskeméten elemi iskolai és középiskolai hitoktató.
1869-ben Szegeden hitszónok.
1870-ben Kaplonyban hitszónok és segédlelkész.
1873-ban Jászberényben hitszónok, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója, a keresztút végzője.
1885-ben Szabadkán illyr hitszónok.
1886. augusztus 25-én Szabadkán halt meg.
P. Vágó Pál Ferenc
1826. január 16-án született Újszászon.
1849. október 27-én öltözött be. Tanulmányait Szegeden és Gyöngyösön végezte.
1851. december 1-jén tett örökfogadalmat.
1853. augusztus 15-én szentelték pappá.
1854-ben Szabadkán lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
118

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 118

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1857-ben Jászberényben hitszónok és gimnáziumi tanár.
1860-ban Gyöngyösön hitszónok és gimnáziumi tanár.
1863-ban Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár. 1867-től igazgató is. 1874-től már
nem tanít, csak igazgató.
1878-ban Gyöngyösön lektor, rendkívüli szónok és gimnáziumi igazgató.
1902. július 2-án hunyt el Gyöngyösön.
P. Karcsú Antal Arzén
1827. május 9-én született Vásárúton (Pozsony).
1845.szeptember 10-én öltözött be.
1847-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1849. május 28-án tett örökfogadalmat.
1850. október 17-én szentelték pappá.
1851-ben Kecskeméten teológiai hallgató. 1853-ban Gyöngyösön lektor, hitszónok és
gimnáziumi tanár.
1854-ben Jászberényben lektor, nagyböjti szónok és gimnáziumi tanár.
1855-ben Szabadkán lektor, nagyböjti magyar szónok és gimnáziumi tanár.
1858-ban Kecskeméten lektor, hitszónok, középiskolai és elemi iskolai hittanár.
1860-ban Egerben lektor, hitszónok és ifjúsági nevelő a plébánián.
1863-ban Gyöngyösön lektor, hitszónok és a csányi plébánián házitanító.
1864-ben Vácott házfőnökhelyettes, lektor, hitszónok, a laikus testvérek magisztere és
gyóntatója, könyvtáros.
1869-ben Szegeden hitszónok, dogmatikai és egyházjogi tanár, könyvtáros.
1870-ben Vácott helyettes házfőnök, lektor, hitszónok, könyvtáros, a laikus testvérek
magisztere és gyóntatója. 1875-től házfőnök, teológiai tanár, klerikusmagiszter,
az Oltáregyesület igazgatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője. 1878-tól a tartományfőnök tanácsadója. A III. Rend igazgatója.
1888-tól már nem házfőnök.
1889-től Szolnokon lektor, hitszónok, a tartományfőnök tanácsadója, gyóntató.
1893. február 7-én Szolnokon hunyt el.
P. Pazsiczki János Simeon
1827. szeptember 12-én született Rajeczben.
1844. szeptember 16-án öltözött be. Novícius Szécsényben volt. Tanulmányait Szolnokon végezte.
1849. május 28-án tett örökfogadalmat.
1850. október 17-én szentelték pappá.
1851-ben Szabadkán gimnáziumi tanár.
1853-ban Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1856-ban Szegeden hitszónok, matematikát, ﬁzikát és történelmet tanít.
1857-ben Gyöngyösön hitszónok és teológiai tanár. 1867-től házfőnök, könyvtáros és
a háztörténet jegyzője is. 1870-ben megválasztják tartományfőnök-helyettessé is.
1871-ben nem ő a házfőnök. 1872-től ismét házfőnök. 1873-tól tartományfőnökké
választják. 1878-ban helyettes tartományfőnök, teológiai lektor, a generális kinevezett vizitátora. 1879-ben másodjára is tartományfőnök lesz. 1885-ben teológiai
lektor.
1889. április 14-én hunyt el Gyöngyösön.

119

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 119

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Szerencsés Jenő
1828. január 16-án Léván született.
1844. március 8-án öltözött be.
1845-ben Jászberényben novícius.
1847-ben Gyöngyösön teológiai hallgató és orgonista.
1851-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Vadász Róbert
1829. július 1-jén Hevesen született.
1844. szeptember 16-án öltözött be.
1846-ban Szolnokon ﬁlozóﬁai hallgató.
1851-ben neve már nem szerepel a sematizmusban.
fr. Rigó János Antal
1829. október 26-án született Jászberényben.
1848. szeptember 24-én öltözött be.
1851-ben Gyöngyösön szakács.
1853-ban Egerben szakács.
1854-ben Gyöngyösön kukta.
1854. augusztus 27-én tett örökfogadalmat.
1857-ben Egerben sekrestyés, majd kertész és kukta.
1880-ban Gyöngyösön kertész.
1902-ben Jászberényben kertész.
1914. április 30-án hunyt el Jászberényben.
fr. Hegyi Emmánuel
1830-ban Jászberényben született.
1845. szeptember 6-án öltözött be.
1847-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1851-ben Kecskeméten teológiai hallgató és orgonista.
1853-ban neve nem található a sematizmusban.
fr. Nyúl Volfgang
1830. szeptember 17-én Jászberényben hunyt el, novícius volt.
fr. Bálint Donulusz
1831-ben Jászberényben szakács.
fr. Szerenka Izsák
1831-ben Jászberényben novícius.
fr. Klinner Apolinár
1831-ben Jászberényben novícius.
P. Tanos Gábriel
1831-ben Jászberényben novícius.
1832-ben Jászberényben tanári pályára készül.
1833-ban már neve nem található a sematizmusban.
fr. Rada Rókus
1831-ben Jászberényben novícius.
120

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 120

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1832-ben Jászberényben tanári pályára készül.
1833-ban már neve nem található a sematizmusban.
fr. Vass Fülöp
1831. július 20-án Jászberényben született.
1849. november 6-án öltözött be.
1853-ban Gyöngyösön alamizsnagyűjtő.
1854-ben Egerben alamizsnagyűjtő.
1855-ben neve nem található a sematizmusban.
P. Bóta Ferenc Bernardin
1831. december 7-én született Gyöngyösön.
1848. augusztus 10-én öltözött be. Filozóﬁai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön
végezte.
1854. március 19-én tett örökfogadalmat.
1855. szeptember 20-án szentelték pappá.
1856-ban Jászberényben lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár.
1858-ban Szécsényben hitszónok, rimóci lelkipásztor.
1860-ban Jászberényben lektor, hitszónok, a keresztút végzője, gimnáziumi tanár.
1873-tól házfőnökhelyettes és magiszter is.
1874-től Egerben lektor, hitszónok, magiszter és gyóntató.
1875-ben Vácott lektor és hitszónok.
1878-ban Jászberényben lektor, hitszónok és jánoshidai lelkipásztor.
1879-ben Gyöngyösön házfőnökhelyettes, lektor, hitszónok.
1880-ban Szolnokon lektor, hitszónok és gyóntató.
1888-ban Füleken lektor, hitszónok és gyóntató.
Ismeretlen időpontban Kaplonyba került.
1899. május 17-én Kaplonyban hunyt el.
P. Magócsi László
1832-ben Jászberényben gyóntató.
1832. április 1-jén Jászberényben hunyt el.
P. Ivanics János Jusztin
1832. március 3-án született Szabadkán.
1850. március 11-én öltözött be.
1851-ben Szegeden novícius, majd teológiai hallgató.
1853. március 19-én tett örökfogadalmat.
1854-ben Kecskeméten teológiai hallgató.
1855. szeptember 20-án szentelték pappá.
1856-ban Szolnokon középiskolai tanár, a keresztút végzője és középiskolai tanár, a letartóztatottak lelkigondozója.
1860-ban Füleken hitszónok, hitoktató és elemi iskolai tanár.
1864-ben Kecskeméten hitszónok, elemi és középiskolai hittantanár.
1868-ban Jászberényben hitszónok és gimnáziumi tanár. 1874-ben házfőnökhelyettes
és magiszter. 1885-ben már nem házfőnökhelyettes. 1886-ban házfőnök, gimnáziumi tanár, nagyböjti hitszónok, a háztörténet jegyzője és könyvtáros. 1888-tól
a vincés nővérek lelkivezetője.
1899. május 10-én hunyt el Szabadkán.
121

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 121

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Kovács Imre Valentin
1832. október 25-én született Kecskeméten.
1852. szeptember 1-jén öltözött be.
1853-ban Jászberényben volt novícius.
1854-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1855. szeptember 1-jén tett örökfogadalmat.
1855-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1856. szeptember 29-én szentelik pappá.
1859-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1860-ban Szécsényben hitszónok, kisegítő a rimóczi plébánián, ﬁatalok nevelője.
1863-ban Kecskeméten hitszónok, ifjúsági nevelő, és kisegítő Alpáron. 1864-től középiskolai és általános iskolai hittanár is.
1867-ben Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár.
1878-ban Szabadkán magyar hitszónok, ﬁlozóﬁai lektor, matematika- és ﬁzikatanár,
klerikusok magisztere, a laikus testvérek gyóntatója.
1880-ban Szolnokon ﬁlozóﬁai lektor, hitszónok, segédlelkész.
1885-ben Nagyszőlősön házfőnök, hitszónok, a III. Rend igazgatója, könyvtáros és
a háztörténet jegyzője, hittanár.
1886. szeptember 4-én hunyt el Nagyszőlősön.
fr. Szabó Ákos
1833. április 13-án született Jászberényben.
1850. augusztus 24-én öltözött be.
1852-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1854-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1855-ben neve nem található a sematizmusban.
P. Toldi András
1834. október 14-én Gyöngyösön született.
1851. október 4-én öltözött be.
1853-ban Szolnokon latint tanult.
1854-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1855-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1856. február 24-én tett örökfogadalmat.
1858. december 6-án szentelték pappá.
1859-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1860-ban Szolnokon hitszónok, hitoktató és a növendékek énektanára.
1863-ban Szegeden hitszónok, a földeáki plébánia lelkésze.
1864-ben Egerben hitszónok.
1855-től neve nem szerepel a sematizmusokban.
P. Toldi Donát Péter
1834. október 4-én született Gyöngyösön.
1851. október 4-én öltözött be.
1853-ban Szolnokon latint tanult.
1854-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1855-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1856. február 24-én tett örökfogadalmat.
122

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 122

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1858. október 10-én szentelték pappá.
1861-ben Szolnokon a letartóztatottak lelkigondozója. 1863-tól cibakházi lelkipásztor is.
1865-ben Jászberényben hitszónok, jánoshidai lelkipásztor.
1867-ben Gyöngyösön hitszónok, fancsali lelkipásztor. 1871-től horti lelkipásztor.
1874-ben Kecskeméten hitszónok, izsáki lelkipásztor.
1875-től házfőnökhelyettes, III. Rendi igazgató, gyóntató és magiszter is.
1902-ben Kaplonyban helyettes házfőnök, III. Rendi igazgató és gyóntató. Később
a házitanács tagja.
1910. szeptember 25-én hunyt el Kaplonyban. (Mások szerint október 25-én.)
P. Varga Mihály Emil
1834. augusztus 31-én született Jászberényben.
1888-ban Jászberényben lektor, nagyböjti szónok, gimnáziumi igazgató és könyvtáros.
1889-ben Szolnokon lektor, hitszónok, gimnáziumi igazgató és lelkivezető, a laikus
testvérek gyóntatója.
Művei:
• Egyházi beszéd, melyet a váczi szent Ferenc rendi kolostor és egyház építése bevégzésének százados ünnepén 1860-dik évi május 13-án ugyanazon egyházban
mondott Varga Emil, Pesten, Nyomatott Bucsánszky Alajosnál, 1860
• A Szent Ferenc rendiek vezetése alatt álló Szolnok-városi kath. Nagygymnasium
évi jelentése... tanévről/ közli Varga Emil, Bittermann Nyomda, 1877–1887.
• Tanügyi cikkeket jelentetett meg a Jász-Nagykun-Szolnok c. helyi lapban.
• Szolnoki értesítőben: Az ifjúság nevelése és tanítása eredményét mely fő tényezők
eszközlik legbiztosabban? 1877.
Kéziratai:
• Szabályok, melyek szerint a növendékekben az engedelmességre való készség megállapítható.
• Európa vizszintes és függőleges tagozatának tüzetes tárgyalása és példákkal megerősített befolyása a növény- és állatországra.
P. Domokos Elek Rafael
1834. november 23-án született Kecskeméten.
1852. augusztus 30-án öltözött be.
1853-ban Jászberényben novícius.
1854-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1856. február 24-én tett örökfogadalmat.
1856-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1858. október 10-én szentelték pappá.
1860-ban Szegeden matematika-, ﬁzika- és történelemtanár.
1868-ban Kecskeméten hitszónok, morális- és pasztorálistanár, a növendékek nevelője.
1869-ben Szegeden hitszónok, teológiai tanár.
1878-ban Szabadkán házfőnök, hitszónok, teológiai lektor, a ﬁlozóﬁai főiskola igazgatója, tartományi titkár, könyvtáros, a Jézus Szíve Társulat vezetője, a háztörténet
jegyzője.
1880-ban Szegeden házfőnök, plébániai adminisztrátor, könyvtáros, a háztörténet jegyzője.
1880. szeptember 8-án hunyt el Szegeden.

123

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 123

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Vavró Ambrus
1835. december 25-én született Gyöngyösön.
1852. szeptember 21-én öltözött be.
1853-ban Jászberényben novícius.
1854-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1855-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1856-tól nem található a sematizmusokban.
fr. Farkas Fülöp
1836. szeptember 14-én született Bobán.
1858. március 3-án öltözött be.
1859-ben Jászberényben szabó.
1861-ben Szolnokon szabó. 1863-ban kapus és sekrestyés is.
1865-től neve nem szerepel a sematizmusokban.
P. Skrovánkovits Elek
1836. szeptember 28-án született Gyöngyösön.
1852. augusztus 30-án öltözött be.
1853-ban Jászberényben volt novícius.
1854-ben Szolnokon tanult latint.
1855-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1856. november 20-án tett örökfogadalmat.
1857-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1861-ben Szolnokon hitszónok.
1863-ban Egerben hitszónok, a keresztút végzője.
1865-ben neve eltűnik a sematizmusokból.
fr. Győri Jenő
1838. január 11-én született Gyöngyösön.
1852. augusztus 30-án öltözött be.
1853-ban Jászberényben novícius volt.
1854-ben Szolnokon latint tanult.
1855-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1857-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1858-ban már nem található a sematizmusban.
P. Bálint Mihály Xavér
1840. február 3-án született Szabadkán.
1858. augusztus 12-én öltözött be.
1860-ban Szolnokon növendék.
1861-ben Szegeden növendék.
1863. szeptember 2-án tett örökfogadalmat.
1865-ben Kecskeméten teológus növendék.
1865. május 31-én szentelték pappá.
1867-ben Szabadkán iskolai hitoktató a tanyákon, majd illyr gyóntató is.
1904–1905 Jászberényben hitszónok.
1911. július 29-én hunyt el Jászberényben.

124

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 124

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Nagy József Róbert
1835. július 10-én született Vácott.
1854. december 7-én öltözött be, klerikus novícius volt Jászberényben.
1858. május 4-én tett örökfogadalmat.
1858. október 10-én szentelték pappá.
1912. május 24-én Jászberényben hunyt el.
fr. Magyar Gervásiusz
1837. március 3-án született Félegyházán.
1853. október 17-én öltözött be.
1854-ben Jászberényben novícius volt.
1855-ben Szabadkán latint tanult.
1856-tól hiányzik a sematizmusokból.
P. Mátrai Alajos Rafael
1838. március 12-én született Gyöngyösön.
1853. augusztus 29-én öltözött be.
1854-ben Szécsényben novícius.
1855-ben Szabadkán latint tanult.
1856-ban Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1858-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1859. augusztus 9-én tett örökfogadalmat.
1860-ban Kecskeméten teológiai hallgató.
1863. szeptember 2-án szentelték pappá.
1864-ben Füleken hitszónok, hittanár és elemi iskolai tanár.
1865-ben Szécsényben hitszónok és varbói lelkipásztor.
1868-ban Szolnokon hitszónok és lelkipásztor.
1869-ben Kecskeméten hitszónok és a csongrádi rendház anyagi ügyeinek kezelője.
1870-ben Jászberényben hitszónok.
1872-ben Gyöngyösön hitszónok és fancsali lelkipásztor.
1875-ben Egerben hitszónok, hittanár és a keresztút végzője. 1878-től nagyböjti szónok is.
1885-ben Szolnokon segédlelkész, hitszónok és hittanár.
1886-ban Szécsényben hitszók, segédlelkész és a laikus testvérek gyóntatója. 1887-től
házfőnökhelyettes is.
1890-ben Vácott hitszónok és a laikus testvérek gyóntatója.
1901. március 20-án Terecskén hunyt el.
fr. Rózsa Edvard
1838. április 12-én született Szabadkán.
1853. augusztus 19-én öltözött be.
1854-ben Jászberényben novícius.
1855-ben Szolnokon latint tanul.
1855-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1856-ban Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1860-tól nem található a sematizmusokban.
P. Németh János Kelemen
1838. április 12-én született Csantavéren.
1853. augusztus 19-én öltözött be.
125

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 125

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1859. április 28-án tett örökfogadalmat.
1861. augusztus 4-én szentelték pappá, Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi
tanár.
1867-ben klerikusmagiszter is. 1885-ben a városi ipari iskola igazgatója is egy évre.
1886-tól nyugalmazott hitszónok és gyóntató. 1900-tól a vincés nővérek gyóntatója. 1916-ban vikárius, vagyis a házfőnökhelyettes.
1924. június 8-án halt meg Jászberényben mint a rendtartomány nesztora, vagyis legidősebb tagja.
fr. Vida Bernardin
1839. február 22-én született Kecskeméten.
1853. augusztus 29-én öltözött be.
1854-ben Jászberényben novícius volt.
1855-ben Maria-Teheresiopolisban latint tanult.
1857-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1859-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1860. március 19-én tett örökfogadalmat.
1863-tól hiányzik a sematizmusokból.
fr. Nagy Ernő
1839. április 26-án született Alattyánon.
1853. augusztus 19-én öltözött be.
1854-ben Jászberényben novícius volt.
1855-ben Szolnokon latint tanult.
1856-ban Szabadkán latint tanult.
1857-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1858-tól hiányzik a sematizmusokból.
P. Medveczki Simon
1839. augusztus 8-án született Gyöngyösön.
1858. augusztus 8-án öltözött be.
1860-ban Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1861. szeptember 2-án tett örökfogadalmat.
1863-ban Kecskeméten teológiai hallgató.
1863. szeptember 2-án szentelték pappá.
1865-ben Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1866-ban Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1868-ban Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1870-ben Gyöngyösön lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár. 1873-ban a tartományfőnök titkára is egyben.
1875-ben neve eltűnik a sematizmusból.
P. Szőllősi Domonkos
1840. március 26-án született.
1856. augusztus 11-én öltözött be.
1857-ben Szécsényben volt novícius.
1858-ban Szolnokon latint tanult.
1859-ben Szegeden volt ﬁlozóﬁai hallgató.
1861-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
126

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 126

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1861. június 6-án tett örökfogadalmat.
1863. szeptember 2-án szentelték pappá.
1865-ben Jászberényben lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető.
1866-ban Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1870-ben Egerben lektor, hitszónok, segédlelkész különböző egyházmegyei plébánián.
1871-ben Kecskeméten hitoktató.
1873-ban Gyöngyösön lektor, hitszónok, gimnáziumi tanár és lelkivezető.
1873. augusztus 18-án hunyt el Gyöngyösön.
P. Szomolányi József Bertalan
1812. augusztus 13-án született Maronyoson.
1828. szeptember 13-án öltözött be.
1832-ben Gyöngyösön főiskolai hallgató.
1833. augusztus 13-án tett örökfogadalmat.
1835. szeptember 24-én szentelték pappá. 1838-ban lektor és gimnáziumi tanár.
1843-ban Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár. 1853-ban Szolnok-Abonyon lelkész.
1854-ben Gyöngyösön gimnáziumi tanár. 1873-ban házfőnök és a háztörténet jegyzője.
1878-ban Jászberényben házfőnök, lektor, nagyböjti szónok, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1885-ben Szécsényben lektor, rendkívüli hitszónok, a novíciusok latintanára és a laikus
testvérek gyóntatója.
1886-ban Szegeden lektor, hitszónok, segédlelkész, a laikus és a klerikus testvérek
gyóntatója. 1888-ban házfőnökhelyettes is.
1889. március 9-én Szegeden hunyt el.
fr. Majer Antal Protáz
1814. augusztus 24-én született.
1840. május 11-én öltözött be.
1843-ban Gyöngyösön pincemester.
1847. június 8-án tett örökfogadalmat. 1851-től a tartományfőnök szolgálatában is dolgozik. 1858-től kertész is. 1863-től kertész és pincemester.
1878-ban Jászberényben kertész és sekrestyés.
1885-ben Kaplonyban pincemester. 1888-tól sekrestyés.
1889. augusztus 14-én Kaplonyban hunyt el.
P. Szabó Gergely Jácint
1850. március 11-én született Kecskeméten.
1871. szeptember 30-án öltözött be.
1872-ben Szécsényben novícius.
1873-ban Egerben 8. osztályos gimnazista.
1874-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1876. január 18-án tett örökfogadalmat.
1877. július 2-án szentelték pappá. 1878-ban hitszónok és domoszlói lelkipásztor.
1879-ben Füleken hitszónok, elemi iskolai tanár, a keresztút végzője.
1880-ban Szolnokon hitszónok és gimnáziumi tanár.
1885-ben Kecskeméten hitszónok, hitoktató és a keresztút végzője.
1887-ben Gyöngyösön hitszónok, gimnáziumi tanár és hitoktató.
1888-ban Jászberényben hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolában.
127

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 127

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1902-ben hitszónok, házfőnök, a III. Rend igazgatója, könyvtáros és a háztörténet
jegyzője.
1920. március 8-án Nagyszőlősön hunyt el.
P. Varga Mihály Emil
1834. augusztus 31-én született Jászberényben.
1850. április 27-én öltözött be.
1851-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1853-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1855. szeptember 4-én tett örökfogadalmat.
1857. március 6-án szentelték pappá.
1858-ban Szegeden hitszónok és tanár.
1860-ban Vácott lektor, nagyböjti hitszónok, a keresztút végzője, lelkipásztor.
1863-ban Gyöngyösön lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1878-ban Szolnokon lektor, gimnáziumi igazgató és könyvtáros. 1880-ban házfőnökhelyettes, a laikus testvérek magisztere és gyóntatója is.
1879-ben Szolnokon lektor, hitszónok, gimnáziumi igazagtó és könyvtáros. 1880-tól
házfőnökhelyettes is.
1888-ban Jászberényben lektor, nagyböjti szónok, gimnáziumi igazgató és könyvtáros.
1889-ben Szolnokon lektor, hitszónok, gimnáziumi igazgató és lelkivezető, a laikus
testvérek gyóntatója.
1895. június 23-án Szolnokon hunyt el.
Művei:
• Egyházi beszéd, melyet a váczi szent ferenc rendi kolostor és egyház építése bevégzésének százados ünnepén 1860-dik évi május 13-án ugyanazon egyházban mondott Varga Emil, Pesten, Nyomatott Bucsánszky Alajosnál, 1860.
• A Szent Ferenc rendiek vezetése alatt álló Szolnok-városi kath. Nagygymnasium
évi jelentése... tanévről/ közli Varga Emil, Bittermann Nyomda, 1877–1887.
• Tanügyi cikkeket jelentetett meg a Jász-Nagykun-Szolnok c. helyi lapban
• Szolnoki értesítőben: Az ifjúság nevelése és tanítása eredményét mely fő tényezők
eszközlik legbiztosabban? 1877.
Kéziratai:
• Szabályok, melyek szerint a növendékekben az engedelmességre való készség megállapítható.
• Európa vízszintes és függőleges tagozatának tüzetes tárgyalása és példákkal megerősített befolyása a növény- és állatországra.
fr. Ulrich András Neitusz
1837. szeptember 3-án született Thurdossin.
1859. június 29-én öltözött be.
1860-ban Vácott szabó.
1861-ben Gyöngyösön novícius és szabó.
1863-ban Egerben szabó és sekrestyés.
1869-ben Kaplonyban szabó, portás és sekrestyés.
1870-ben Kecskeméten szabó, sekrestyés és kertész.
1870. január 20-án tett örökfogadalmat.
1878-ban Egerben szabó, kapus, sekrestyés.
128

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 128

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1887-ben Jászberényben szabó, kapus, alamizsnagyűjtő és sekrestyés.
1902-ben Gyöngyösön szabó, kapus, sekrestyés.
1904-ben már nem szerepel a sematizmusban.
P. Skultéti István Pál
1838-ban január 18-án Gyöngyösön született.
1853. augusztus 29-én öltözött be.
1854-ben Szécsényben novícius.
1855-ben Szabadkán latint tanult.
1857-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1859-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1859. április 28-án tett örökfogadalmat.
1861. augusztus 4-én szentelték pappá.
1863-ban Füleken lektor, hitoktató és lelkipásztor Taron.
1864-ben Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1867-ben Vácott lektor, hitszónok és lelkipásztor.
1868-ban Szécsényben lektor, hitszónok, a keresztút végzője és lelkipásztor.
1869-ben Egerben lektor, hitszónok és lelkipásztor.
1870-ben Szegeden lektor, hitszónok és lelkipásztor. Majd a keresztút végzője is.
1878-tól segédlelkész is.
1880-ban Kecskeméten lektor, hitszónok, hitoktató és a keresztút végzője. 1884-től
nagyböjti szónok is.
1887-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, hitoktató a tanyasi iskolákban, a III. Rend
igazgatója, magiszter és gyóntató.
1902-ben Vácott lektor és hitszónok. Majd a házitanács tagja is. 1906-ban házfőnökhelyettes is.
1915. november 17-én Vácott hunyt el.
fr. Kulka János Nabor
1840. szeptember 12-én Sidzinában (Galícia) született.
1866. szeptember 28-án öltözött be.
1880-ban Jászberényben szabó és alamizsnagyűjtő.
1885-től nem található a sematizmusokban.
P. Bognár János Márk
1840. december 10-én Jászberényben született.
1856. augusztus 11-én öltözött be.
1862. február 5-én tett örökfogadalmat.
1864. október 21-én szentelték pappá.
1866-ban Szegeden hitszónok és tanár. 1868-ban lektor, a növendékek magisztere és
lelkivezetője.
1870-ben Gyöngyösön teológiai tanár, orgonista és énektanár. 1875-ben könyvtáros is.
1885-ben Gyöngyösön tartományfőnök. 1888-ban tartományfőnök-helyettes.
1889-ben Szegeden lakik, továbbra is helyettes.
1901. március 25-én Szegeden hunyt el.
fr. Hanuszik Alajos Timóteus
1842. szeptember 19-án született Chrizsmén.
1876. július 16-án öltözött be.
129

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 129

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1879-ben Trestenában kertész és alamizsnagyűjtő.
1880-ban Füleken kertész és alamizsnagyűjtő.
1885-ben Jászberényben kertész, kapus, sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1886-ban Rozsnyón sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1889-től nem található a sematizmusokban.
P. Zsigmond Sándor Adolf
1844. augusztus 5-én született Kecskeméten.
1862. szeptember 21-én öltözött be.
1868. május 14-én tett örökfogadalmat.
1869. július 25-én szentelték pappá.
1903. június 20-án Jászberényben hunyt el.
P. Maldrik Ferdinád
1845. március 10-én született.
1860. augusztus 11-én öltözött be.
1866. július 10-én tett örökfogadalmat.
1868. augusztus 4-én szentelték pappá.
1869-ben Jászberényben hitszónok, lektor és gimnáziumi tanár.
1869. március 2-án hunyt el Jászberényben.
P. Magócsi János Imre
1845. március 15-én született Csécsén.
1862. augusztus 12-én öltözött be.
1869. február 23-án tett örökfogadalmat.
1869. augusztus 29-én szentelték pappá.
1913-tól Jászberényben házfőnök, hitszónok, a III. Rend és a Jézus Szíve Társulat igazgatója, a háztörténet jegyzője és könyvtáros.
1925-ben Simontorányán hitszónok, a házitanács tagja és jubiláns.
1931. március 20-án hunyt el Simontornyán.
P. Győri vagy Győry Sándor Angelusz
1845. március 16-án született Jászalsószentgyörgyön.
1862. augusztus 19-én öltözött be.
1863-ban Szécsényben novícius.
1864-ben Szabadkán latint tanult.
1865-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1867-ben Szegeden teológiai hallgató.
1868. május 14-én tett örökfogadalmat.
1869. augusztus 29-én szentelték pappá.
1871-ben Vácott hitszónok és lelkipásztor.
1872-ben Jászberényben hitszónok.
1875-ben Kecskeméten hitszónok, hittanár és a keresztút végzője.
1878-ban Gyöngyösön hitszónok és gimnáziumi tanár. 1879-től a tartományfőnök titkára is. 1880-ban házfőnök, rendkívüli hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1885-ben Kaplonyban házfőnökhelyettes, segédlelkész, a keresztút végzője, a laikus
testvérek magisztere és gyóntatója.
1890-ben neve eltűnik a sematizmusokból.

130

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 130

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Ganiczki Péter
1845. augusztus 15-én született.
1870. július 12-én öltözött be.
1871-ben Jászberényben kapus, sekrestyés.
1872-ben Szolnokon kertész és alamizsnagyűjtő.
1874-ben neve eltűnik a sematizmusokból.
P. Kovács Ákos
1845. november 10-én született.
1861. augusztus 21-én öltözött be.
1863-ban Szabadkán latint tanult.
1864-ben Szegeden ﬁlozóﬁai hallgató.
1866-ban Szakolcán teológiai hallgató.
1867. március 19-én tett örökfogadalmat.
1868. december 28-án szentelték pappá.
1869-ben Galgócon teológiai hallgató.
1870-ben Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1873-ban Füleken lektor, hitszónok és elemi iskolai tanár.
1875-ben Vácott lektor, hitszónok és újkécskei lelkipásztor.
1878-ban neve eltűnik a sematizmusokból.
fr. Kecskés Sándor Donát
1846. január 3-án született Gyöngyösön.
1863. szeptember 25-én öltözött be.
1870. július 27-én tett örökfogadalmat.
1914. október 13-án Jászberényben hunyt el.
fr. Semmer Károly Demeter
1846. január 6-án született Püspökhatvanban.
1866. október 17-én öltözött be.
1867-ben Jászberényben szabó.
1868-ban Gyöngyösön novícius és szabó.
1869-ben Jászberényben szabó, portás és sekrestyés.
1871-ben Szegeden szabó és alamizsnagyűjtő.
1873-ban Szécsényben szabó, portás és alamizsnagyűjtő.
1878-ban Szolnokon szabó és alamizsnagyűjtő.
1880. augusztus 23-án tett örökfogadalmat.
1885-ben Szabadkán szabó és sekrestyés.
1902-ben Kaplonyban szabó, kapus, sekrestyés és orgonista.
1915. augusztus 12-én Kaplonyban hunyt el.
P. Laokonidesz János Modeszt
1846. október 10-én született Gyöngyösön.
1863. szeptember 19-én öltözött be.
1869. február 4-én tett örökfogadalmat.
1870. július 27-én szentelték pappá.
1873–75-ig Jászberényben lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1890-ben Gyöngyösön dolgozik mint lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1904. október 2-án hunyt el Gyöngyösön.
131

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 131

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Farkas Vendel
1847. október 6-án született.
1864. október 1-jén öltözött be Jászberényben.
1865-ben Jászberényben szabó. 1866-ban sekrestyés is.
1867-ben Gyöngyösön szabó.
1868-ban Jászberényben szabó és kapus.
1869-ben neve eltűnik a sematizmusokból.
P. Pintér Mihály Kornél
1848. május 9-én született Hosszúfaluban.
1865. augusztus 12-én öltözött be.
1867-ben Jászberényben 5. osztályos gimnazista.
1869-ben Kecskeméten 7. osztályos gimnazista.
1870. január 20-án tett örökfogadalmat.
1871-ben Gyöngyösön ﬁlozóﬁai hallgató.
1873-ban Szegeden teológiai hallgató.
1874. július 26-án szentelték pappá.
1874-ben Gyöngyösön gimnáziumi tanár. 1885-ben nagyböjti hitszónok is. 1887-ben
a növendékek magisztere és a laikus testvérek gyóntatója is. 1902-ben Gyöngyösön házfőnök, lektor, hitszónok, gimnáziumi elöljáró és a háztörténet jegyzője.
1913-ban gimnáziumi elöljáró, a háztanács tagja és penitenciárius is.
1932. augusztus 9-én Gyöngyösön hunyt el.
fr. Kuluncsics János Jessze
1848. október 27-én született Szabadkán.
1865. augusztus 17-én öltözött be.
1866-ban Szécsényben novícius.
1867-ben Jászberényben 5. osztályos gimnazista növendék.
1870. március 30-án tett örökfogadalmat.
1871-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1873. november 27-én szentelték pappá.
1875-ben Szolnokon lektor, hitszónok és gimnáziumi tanár.
1878-ban Kecskeméten lektor, hitszónok, teológiai tanár és a laikus testvérek gyóntatója.
1879-ben Szabadkán nagyböjti magyar hitszónok és teológiai lektor. 1885-ben már
illyr szónok is. 1889-ben a Jézus Szíve Társulat igazgatója is. 1902-ben házfőnök,
a háztörténet jegyzője.
1903. április 17-én Szabadkán halt meg.
fr. Valeczki Fülöp
1849. február 11-én született.
1865. augusztus 12-én öltözött be.
1866-ban Szécsényben novícius.
1867-ben Jászberényben 5. osztályos gimnazista.
1869-től nem található a sematizmusokban.
fr. Kovács Vendel
1849. február 19-én született.
1865. augusztus 12-én öltözött be.
1866-ban Szécsényben novícius.
132

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 132

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1867-ben Jászberényben 5. osztályos gimnazista.
1868. augusztus 21-én Jászberényben hunyt el.
fr. Domokos Paciﬁk
1849. november 1-jén született.
1866. augusztus 30-án öltözött be.
1867-ben Szécsényben novícius.
1868-ban Jászberényben 6. osztályos gimnazista.
1871-ben neve eltűnik a sematizmusból.
fr. Katics György
1849. december 7-én született.
1868. augusztus 13-án öltözött be.
1869-ben Szécsényben novícius.
1870-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1871-ben már nem szerepel a sematizmusokban.
fr. Burics Lénárd
1850. április 20-án született.
1868. október 30-án öltözött be.
1869-ben Szécsényben novícius.
1870-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1871. február 10-én Jászberényben hunyt el.
fr. Keresztúri Balázs
1852. április 16-án született.
1869. augusztus 17-én öltözött be.
1870-ben Szécsényben novícius.
1871-ben Jászberényben 6. osztályos gimnazista.
1872-ben ﬁlozóﬁai hallgató volt Körmöcbányán.
1873-ban neve eltűnik a sematizmusokból.
fr. Novák Iréneusz
1852. május 25-én született.
1870. szeptember 1-jén öltözött be.
1871-ben Szécsényben novícius.
1872-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1873-ban már nem található a sematizmusban.
fr. Szatmáry Gergely
1852. augusztus 19-én született.
1871. április 1-jén öltözött be.
1872-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1873-ban már nem található a sematizmusban.
P. Végh Antal Anasztáz
1853. április 17-én Tatán született.
1875. március 15-én öltözött be.
1879. október 14-én tett örökfogadalmat.
1879. november 4-én szentelték pappá.
133

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 133

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Farkas József Pál
1854. március 12-én született Sáron.
1874. április 25-én öltözött be.
1875-ben Jászberényben kertész.
1879-ben Gyöngyösön kertész és alamizsnagyűjtő.
1880-ban Jászberényben kertész, sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1881. december 11-én tett örökfogadalmat.
1885-ben Gyöngyösön kertész.
1902-ben Kecskeméten sekrestyés, kapus és alamizsnagyűjtő.
1906. január 10-én Kecskeméten hunyt el.
fr. Grünner István Fidél
1854. október 10-én született Illésházán.
1878. május 25-én öltözött be.
1879-ben Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1880-ban Gyöngyösön alamizsnagyűjtő.
1885-ben Rozsnyón portás, sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1886-ban Füleken sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1887-től nem található a sematizmusokban.
fr. Palotás András Modeszt
1855. október 30-án született Boldván.
1888. november 15-én öltözött be.
1896. március 1-jén tett örökfogadalmat.
1902-ben Simontornyán sekrestyés, kapus és alamizsnagyűjtő.
1904-ben Szolnokon alamizsnagyűjtő.
1916-tól Jászberényben a ház szolgálatában dolgozik, illetve alamizsnagyűjtő.
1933-ban Mátraverebély-Szentkúton lakik, beosztása már nincs.
1938. március 22-én hunyt el Mátraverebély-Szentkúton.
fr. Palotás András Lajos
1855. október 30-án született.
1876. december 2-án öltözött be.
1878-ban Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1879-ben Kaplonyban sekrestyés és kertész.
1880-tól nem szerepel a sematizmusokban.
P. Dékány Menyhért Ince
1856. augusztus 10-én született Kecskeméten.
1875. augusztus 16-án öltözött be.
1876-ban Szécsényben novícius.
1878-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1880. június 13-án tett örökfogadalmat.
1880. július 4-én szentelték pappá.
1885-ben Jászberényben hitszónok, a III. Rend igazgatója, lelkipásztor és a keresztút
végzője. 1886-ban házfőnökhelyettes is.
1887-ben Vácott hitszónok és a keresztút végzője.
1888-ban Füleken hitszónok, segédlelkész és hitoktató.

134

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 134

2019. 03. 05. 14:04:03

Ferencesek életrajzi lexikonja

1889-ben Gyöngyösön hitszónok és lelkipásztor. 1902-ben házfőnökhelyettes, a házitanács tagja, hitszónok, segédlelkész, iskolai hitoktató, a III. Rend igagzatója, a Rózsafüzér Társulat vezetője és gyóntató.
1910. május 22-én Gyöngyösön hunyt el.
fr. Bognár Mihály János
1856. szeptember 29-én Szőke-Dénesen született.
1899. június 26-án öltözött be.
1902-ben Gyöngyösön terciárius, alamizsnagyűjtő.
1904-ben Baján terciárisus, szakács, a kolostor szolgálatában dolgozik.
1905-ben Jászberényben sekrestyés, kapus, kertész és alamizsnagyűjtő.
1909-ben neve nem szerepel a sematizmusban.
P. Csóri András Gábriel
1856. november 10-én született Gyöngyösön.
1873. augusztus 23-án öltözött be.
1878. január 12-én tett örökfogadalmat.
1880. július 4-én szentelték pappá.
1885-ben Kecskeméten hitszónok és hitoktató.
1886-ban Szolnokon hitszónok, segédlelkész és hitoktató.
1888-ban Gyöngyösön hitszónok, egyetemi hallgató Budapesten. 1902-ben hitszónok,
segédlelkész, lelkipásztor Gyöngyöspüspökiben és a keresztút végzője.
1909-ben Jászberényben hitszónok és a keresztút végzője. 1913-tól hitoktató a tanyasi
iskolákban, a házitanács tagja és gyóntató.
1917. november 12-én Jászberényben hunyt el.
P. Kubusz Imre Bonaventura
1858. november 10-én Vácott született.
1874. augusztus 18-án lépett be.
1880. június 13-án tett örökfogadalmat.
1882. július 13-án szentelték pappá.
1885-ben Szabadkán hitszónok, tanár, orgonista, a növendékek énektanára, a keresztút
végzője, a laikus testvérek gyóntatója. 1890-ben könyvtáros is.
Elhunyt Jászberényben 1901. április 9-én.
fr. Bakodi József András
1859. máricus 13-án született Potyondon.
1901. március 28-án öltözött be.
1907–1912 között lakott Jászberényben mint sekrestyés, kertész és alamizsnagyűjtő.
1913-ban már nem volt ennyi feladata, csak annyi szerepel a tabulában, hogy „a ház
szolgálatában”.
1916-ban neve nem szerepel a sematizmusban.
fr. Kucsa János Román
1860. szeptember 22-én Kosdon született.
1884. november 5-én öltözött be.
1886-ban Jászberényben szabó, alamizsnagyűjtő és sekrestyés.
1887-ben már nem található a sematizmusban.

135

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 135

2019. 03. 05. 14:04:03

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Konsch József Ambrus
1861. május 29-én született Pekelniken.
1877. szeptember 10-én öltözött be.
1882. december 21-én tett örökfogadalmat.
1884. július 23-án szentelték pappá.
1887-ben Füleken hitszónok és iskolai tanár.
1902-ben Vácott házfőnök, hitszónok, a III. Rend igazgatója, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1906-ban Jászberényben házfőnökhelyettes, hitszónok, a házitanács tagja, a laikus testvérek lelkivezetője, a keresztút végzője és penitenciárius.
1909-ben Gyöngyösön hitszónok, káplán, Gyöngyöspüspökiben lelkipásztor és a keresztút végzője.
1911. június 15-én halt meg Gyöngyösön.
P. Kubusz István Leontin
1861. december 18-án Vácott született.
1878. augusztus 5-én öltözött be.
1882. december 21-én tett örökfogadalmat.
1884. július 23-án szentelték pappá.
1885-ben Füleken hitszónok, elemi iskolai tanár és a keresztút végzője.
1886-ban Gyöngyösön hitszónok és lelkipásztor. 1887-ben Gyöngyöspüspökiben lelkipásztor, valamint elemi és középiskolai hittanár is.
1902-ben Jászberényben házfőnök, hitszónok, a Jézus Szíve Társulat igazgatója,
könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1913-ban Egerben helyettes házfőnök, nagyböjti és rendes hitszónok, a Rózsafüzér
Társulat igazgatója, a házitanács tagja, gyóntató.
1916-ban Jászberényben házfőnök, hitszónok, iskolai hitoktató, a III. Rend igazgatója,
a Jézus Szíve Társulat vezetője, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1925-ben Kecskeméten hitszónok, iskolai hitoktató és lelkivezető.
1931. november 6-án Kecskeméten hunyt el.
fr. Kiss Pál Borgia Ferenc
1863. június 24-én született Jászberényben.
1887. október 27-én öltözött be.
1896. szeptember 5-én tett örökfogadalmat.
1902-ben Füleken kertész, sekrestyés, kapus és alamizsnagyűjtő.
1933-ban Simontornyán betegszobás.
1940-ben Pécsen betegszobás.
1952. november 26-án hunyt el Pécsett.
P. Boskó Sándor Fausztin
1863. november 14-én Gyöngyösön született.
1878. július 16-án öltözött be.
1879-ban Szécsényben novícius.
1880-ban Szabadkán ﬁlozóﬁai hallgató.
1884-ben Kecskeméten teológiai hallgató.
1885. március 25-én tett örökfogadalmat.
1886. június 23-án szentelték pappá.
136

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 136

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1887-ben Jászberényben hitszónok és lelkipásztor. 1888-ban a jászdózsai plébánia lelkésze.
1889-ben Vácott hitszónok, hitoktató az elemi iskolában, valamint a tanyákon.
1890-ben a keresztút végzője is.
1904-ben Szolnokon hitszónok, segédlelkész és hitoktató.
1913-ban Szegeden hitszónok, segédlelkész, hitoktató és a házitanács tagja.
1916-ban Szolnokon hitszónok, segédlelkész és hitoktató.
1917. március 1-jén Szolnokon hunyt el.
fr. Szuhányi Ferenc Paszkál
1864. november 24-én született Vörösváron.
1886. október 21-én öltözött be.
1887-ben Jászberényben alamizsnagyűjtő.
1888-ban már nem található a sematizmusban.
P. Nagypál József Klétusz
1866. április 1-jén született Jászberényben.
1882. augusztus 8-án öltözött be.
1888. január 16-án tett örökfogadalmat.
1889. június 30-án szentelték pappá.
1904-ben Szegeden plébániai adminisztrátor, hitszónok, a házitanács tagja, a III. Rend
igazgatója, a Jézus Szíve Társulat és a Rózsafüzér Társulat vezetője, gyóntató.
1913. augusztus 31-én Marienbadban hunyt el, Oraviczán nyugszik.
P. Tóth Lajos Dezső
1866. szeptember 7-én Jászberényben született.
1882. augusztus 8-án lépett a rendbe és öltözött be.
1888. május 13-án tett örökfogadalmat.
1889. június 30-án szentelték pappá.
1890-ben Szolnokon lektor, hitszónok, segédlelkész és hitoktató.
1902-ben Jászberényben lektor, rendes és nagyböjti hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban. 1904-ben helyettes házfőnök, a laikust testvérek lelkivezetője, a III. Rend
igazgatója, a keresztút végzője és gyóntató is.
1906-ban Szolnokon hitszónok, segédlelkész és hitoktató. 1913-ban helyettes házfőnök, hitszónok, plébániai munkatárs, iskolai hitoktató, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek buzdítója, a házitanács tagja, gyóntató.
1919. január 16-án Szolnokon hunyt el.
fr. Móri József Fülöp
1866. október 17-én Bicskén született.
1886. augusztus 23-án lépett be a rendbe.
1892. október 13-án tett örökfogadalmat.
1904-ben Mohácson sekrestyés, kapus és alamizsnagyűjtő.
1913-ban Jászberényben sekrestyés, alamizsnagyűjtő és kapus. 1916-ban behívták katonai szolgálatra.
1924. április 17-én halt meg Szegeden.
fr. Fehér József András
1867. február 22-én született Egerben.
1885. április 23-án öltözött be.
137

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 137

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1886-ban Jászberényben alamizsnagyűjtő.
1887-ben már nem található a sematizmusban.
fr. Keller János Balázs
1868. február 2-án született Jászberényben.
1887. február 24-én öltözött be.
1888-ban Szolnokon alamizsnagyűjtő és kertész.
1890-ben Szolnokon novícius.
1902-ben nem található a sematizmusban.
P. Smóling Dezső Péter
1868. november 18-án született Gyöngyösön.
1883. augusztus 18-án öltözött be.
1891. május 10-én tett örökfogadalmat.
1892. június 23-án szentelték pappá.
1902-ben Szolnokon hitszónok, segédlelkész és hitoktató.
1906-ban Szegeden hitszónok, segédlelkész, hitoktató, a Szent Antal Szövetség igazgatója.
1909-ben Kecskeméten rendes és nagyböjti hitszónok, hittanár.
1913-ban Szolnokon hitszónok, segédlelkész, iskolai hitoktató, a házitanács tagja és
gyóntató.
1925-ben Jászberényben hitszónok és iskolai hitoktató.
1940. február 21-én hunyt el Jászberényben.
fr. Farkas István Vince
1868. december 13-án született Jászberényben.
1886. július 12-én öltözött be.
1888-ban Gyöngyösön kukta és alamizsnagyűjtő.
1890-ben Szegeden alamizsnagyűjtő.
1902-ben nem található a sematizmusban.
fr. Simon István Máté
1869. augusztus 12-én született Jászberényben.
1886. július 24-én öltözött be.
1890-ben Egerben kertész, sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1902-ben neve nem szerepel a sematizmusban.
fr. Gregor Fridrich András
1869. augusztus 30-án született Jászberényben.
1886. december 7-én öltözött be.
1888-ban Gyöngyösön kertész és alamizsnagyűjtő.
1902-ben neve nem szerepel a sematizmusban.
P. Mezei vagy Mezey Lajos Linusz
1870. január 16-án született Gyöngyösön.
1885. augusztus 6-án öltözött be.
1893. május 14-én tett örökfogadalmat.
1893. június 29-én szentelték pappá.
1904-ben Egerben házfőnök, lektor, hitszónok, tanyasi iskolai hitoktató, a keresztút
végzője, a Szent Antal Társulat vezetője, a háztörténet jegyzője és orgonista.
138

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 138

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1913-ban Egerben házfőnök, hitszónok, hitoktató a tanyasi iskolákban, a laikus testvérek gyóntatója, a keresztút végzője, a háztörténet jegyzője és orgonista.
1916-ban Szolnokon hitszónok, segédlelkész, hitoktató a „Konstantiniana” iskolában,
a Rózsafüzér Társulat és a Szent Antal Társulat vezetője, a keresztút végzője.
Az 1920-as években Jászberénybe kerül, ahol hitszónok és hitoktató.
1922. november 28-án Budapesten hunyt el.
fr. Majoros Ignác Bertalan
1872. október 7-én Egerben született.
1889. augusztus 29-én öltözött be.
1890-ben Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
Később neve nem szerepel a sematizmusban.
P. Szabó Lajos Brúnó
1877. augusztus 25-én született Karczfalván.
1901. június 27-én szentelték pappá.
1901-től szegedi börtönlelkész, majd amerikai magyar lelkész.
1919. május 15-én öltözött be.
1923. május 20-án tett örökfogadalmat.
1925-ben New Yorkban magyar lelkész.
1935-ben Jászberényben helyettes házfőnök, rendes és nagyböjti hitszónok, hitoktató,
a házitanács tagja és a növendékek gyóntatója.
1940-ben Egerben házfőnökhelyettes, a házitanács tagja, hitszónok, a laikus testvérek
magisztere.
1944-ben Rozsnyón házfőnök, a laikus testvérek lelkivezetője, a III. Rend igazgatója,
hitszónok és gyóntató.
1948-ban Mátraverebély-Szentkúton a házitanács tagja, a rendház gondnoka, a laikus
testvérek lelkivezetője, könyvtáros, hitszónok és gyóntató.
Jászberényben az idős nővérek otthonának lelkigondozója.
1966. június 26-án hunyt el Budapest-Pasaréten, Jászberényben nyugszik.
fr. Zachar András Vendel
1877. november 19-én született Nézsán.
1896. szeptember 19-én öltözött be.
Örökfogadalmat nem tett.
1896–1904-ig Jászberényben volt sekrestyés, kapus és alamizsnagyűjtő.
P. Pálik János Arzén
1876. január 9-én született Privigyén.
1890. augusztus 14-én öltözött be.
1897. január 19-én tett örökfogadalmat.
1899. január 14-én szentelték pappá.
1913-ban Szolnokon hitszónok, plébániai munkatárs, iskolai hitoktató, a keresztút végzője.
1916-tól Jászberényben hitszónok, iskolai hitoktató, a keresztút vezetője, a laikus testvérek lelkivezetője.
1925-ben neve nem található a sematizmusban.

139

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 139

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Jójárt Fidél
1886. december 24-én Szegeden született.
1803. április 18-án öltözött be.
1832-ben Jászberényben házfőnökhelyettes, hitszónok, a laikus testvérek oktatója.
1835-ben Nagyszőlősön házfőnök, hitszónok és a háztörténet jegyzője.
1838-ban Jászberényben nagyböjti hitszónok.
1843-ban Szegeden hitszónok, a polgári bíróság lelkésze, a laikus testvérek gyóntatója.
1852. augusztus 25-én Szegeden hunyt el.
fr. Sztanics István Imre
1879. szeptember 23-án született Maria-Theresipolitanus-ban.1897. október 18-án öltözött be.
1902–1904-ig Jászberényben sekrestyés, kertész, alamizsnagyűjtő.
Az 1906-os sematizmusban neve nem szerepel, további sorsa ismeretlen.
fr. Kuhajda Vince Cirusz
1882. november 6-án született Kiskunfélegyházán.
Szülei: Kuhajda Vince és Hideg Erzsébet.
1931. június 26-án lépett be a rendbe Pécsen.
1931. augusztus 29-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1932. augusztus 30-án tesz egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Kecskeméten ebédlős. 1935-től kertész is.
1935. szeptember 14-én tesz örökfogadalmat Kecskeméten.
1945-ben a jászberényi rendház szolgálatában dolgozik.
1952. július 17-én a Pannonhalmi Szociális Otthonba kerül. (A Magyar Katolikus Lexikon
itt Kohajda néven említi!)
1954. december 23-án Pannonhalmán hunyt el.
P. Feisz István Angelusz
1886. március 20-án született Csáktornyán.
1901. szeptember 4-én lépett be a rendbe.
1902-től Baján teológiai hallgató.
1907-ben Dunaföldváron ﬁlozóﬁai lektor és iskolai hitoktató.
1907. június 25-én tett örökfogadalmat.
1908. szeptember 22-én szentelték pappá.
1909-ben Dunaföldváron ﬁlozóﬁai lektor, hitoktató, a laikus testvérek lelkivezetője.
1913-ban Szécsényben hitszónok, káplán, hitoktató, a III. Rend igazgatója.
1916-ban Pécsett a klerikus novíciusok magisztere, hitszónok, Nagyárpádon hitoktató.
1925-ben Máriagyűdön házfőnök, plébános, hitszónok, a III. Rend, a Ferences Missziós
Szövetség és a Rózsafüzér Társulat vezetője, könyvtáros és a háztörténet jegyzője.
1927-ben Siklóson házfőnök, plébános, hitszónok, gyóntató, a Mária Kongregáció, az
Oltáregylet, a III. Rend vezetője, a háztörténet jegyzője.
1929-ben Simontornyán házfőnök, plébános, hitszónok, hitoktató, a III. Rend, az Oltáregyesület, a Ferences Missziós Szövetség vezetője, a háztörténet jegyzője.
1931-ben Jászberényben helyettes házfőnök, a provinciális tanácsadója, hitszónok, hitoktató, a növendékek gyóntatója, a ház anyagi ügyeinek gondnoka, a házitanács
tagja, a Szent Antal Társulat vezetője.
1933-ban Pécsett a provinciális tanácsadója, hitszónok, káplán és a házitanács tagja.
140

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 140

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1934-ben Kecskeméten házfőnök, hitszónok, hitoktató, a háztörténet jegyzője, könyvtáros, a III. Rend igazgatója, a Szent Antal Társulat vezetője.
1939. április 10-én Budapesten hunyt el.
fr. Éliássy Béla Keresztelő János
1866. március 21-én született Bágyon.
1887. július 2-án öltözött be.
1888-ban Jászberényben kertész és alamizsnagyűjtő.
1890-ben neve nem található a sematizmusban.
P. Lombos József László
1887. április 3-án született Bács-Topolyán.
1903. április 3-án öltözött be.
1908. június 18-án tett örökfogadalmat.
1910. június 24-én szentelték pappá.
1910-ben Pécsen dolgozik mint hitszónok.
1912-ben Máriaradnán hitszónok, plébániai munkatárs, iskolai hitoktató.
1915-ben Budapesten nagyböjti és rendes magyar hitszónok, plébániai munkatárs, iskolai hitoktató, a Szent József Társaság vezetője és könyvtáros.
1917-ben Jeruzsálemben a Szent Szív Konvent misszionáriusa.
1918-ban Baján tábori lelkész.
1923–25-ben Jászberényben házfőnök, hitszónok, iskolai hitoktató, a vincés nővérek
gyóntatója, könyvtáros, a háztörténet jegyzője.
1926–27-ben Szolnokon házfőnök, plébániai adminisztrátor, nagyböjti hitszónok,
a Missziós Szövetség, a Katolikus Kör és a Katolikus Nőszövetség vezetője, a Szegények Otthona rendkívüli gyóntatója, a Katholikus Élet szerkesztője.
1928–1931-ig New Brunswick plébániáján előbb káplán, majd plébános.
1931 júliusában Kínába Jangkiba költözik nyelvet tanulni.
1933-ban Sinhwában (Hunan tartomány, Jungchowfu prefektúra) misszionárius.
1938. június 3-án apostoli prefektus Paokingban, beiktatására október 4-én került sor.
1948-ban hazalátogat, hogy támogatókat gyűjtsön a misszió javára, az ottani forradalom
hatására nem engedik vissza. A budapesti rendházban lelkipásztorkodott, sokfelé tartott missziós előadásokat. A rendház helyettes házfőnöke, a háztörténet jegyzője is volt.
1963. július 19-én hunyt el.
fr. vitéz Kanizsai-Nagy Sándor Márton
1888. szeptember 13-án született Kiskunfélegyházán.
Szülei: Kanizsai József és Nemcsók Ágnes.
1920. szeptember 17-én Budapesten öltözött be.
1923. október 12-én Szécsényben novícius.
1924. október 13-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1925-ben Budapesten sekrestyés és portás.
1927. október 15-én tett örökfogadalmat Budán.
1936-ban Pécsen sekrestyés és portás.
1947-ben Jászberényben sekrestyés és kapus.
1957. november 25-én Csongrádon halt meg rokonoknál.

141

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 141

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Károlyi Ádám Bernát
1892. június 19-én született Almáskamaráson.
1907. szeptember 5-én öltözött be. A pécsi rendházban is lakott, a Szeráﬁ Kollégium
növendéke volt.
1913. június 22-én tett örökfogadalmat.
1915. január 25-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos egri érsek.
1915-ben Baján kollégiumi nevelő, hitszónok.
1917-ben Budapesten lelkipásztorkodik.
1918-ban Szécsényben tábori lelkész.
1919-ben Szatmárnémetiben szolgál.
1921-ben Dunaföldváron.
1925-ben Jászberényben helyettes házfőnök, hitszónok, iskolai hitoktató, a laikus testvérek lelkivezetője.
1926-ban Kecskeméten hitszónok, hitoktató, a Missziós Szövetség és a Rózsafüzér
Társulat vezetője, Méntelek lelkipásztora, a III. Rend igazgatója.
1929. szeptember 15-én indul kínai misszióba, szeptember 22-én a Margit körúti templomban kapják meg a missziós keresztet, Erdős Apolinárral és Tyukodi Luciánnal
Sinesibe kerül. Állomáshelyei voltak Fukiacung, Lengsuitan és Tungnan, Sinhva.
1936. február 24-én az apostoli prefektus kinevezte vikárius delegátussá, vagyis a miszszió általános helynöke lett. A misszióban Tya Lo-li-nek, azaz vígkedélyűnek hívták. Sajnos betegség miatt haza kellett térnie.
1938-ban Vácra kerül, ahol helyettes házfőnök, a Kapisztrán Nyomda igazgatója,
a III. rendnek vezetője lesz.
1939-ben a pasaréti ház helyettes vezetője, az Isten Dalosai folyóirat szerkesztője,
a rendtartományi missziós központ vezetője.
1941-ben Kecskeméten házfőnök, a III. Rend igazgatója, hitszónok és gyóntató. A nyilasok által üldözött embereket mentette: katonákat, zsidókat. A zsidó állampolgárokat hamis okmányokkal látta el, nem mondott fel a zsidó származású bérlőknek,
bejárt a kecskeméti gettóba. A nyilasok eltávozása után, de az oroszok megérkezése
előtt Bernát volt a város vezetője.
1946-ban demokráciaellenes izgatás vádjával 7 hónap börtönre ítélték, mivel szembehelyezkedett a szovjet szocialista propagandával. 1947. augusztus 31-én a Demokrata Néppárt színeiben, de lemondott.
1947-ben a pasaréti ház vezetője, missziós prokurátor, a III. Rend igazgatója, hitszónok, gyóntató.
1949. szeptember 28-án az AVH letartóztatja, 1950. december 29-én hazaárulás és
kémkedés vádjával 15 év fegyházra ítélik.
1954. március 2-án halt vértanúhalált a budapesti rabkórházban. A 301-es parcellában
volt a sírja, de mivel angolkórban szenvedett, csontjait a hetvenes években valamelyik egyetemnek adták szemléltetés céljára. Szentté avatása folyamatban van.
P. Herr József Leó
1893. január 13-án született Máslakon.
1907. szeptember 5-én öltözött be.
1914. május 21-én tett örökfogadalmat.
1915. június 14-én szentelték pappá.
Először a Szatmárnémeti rendházban, a Szent István Provincia területén dolgozik.
142

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 142

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1927-ben Jászberényben hitszónok, hitoktató és a házitanács tagja.
1928-ban Dunaföldvárra kerül, ahol helyettes házfőnök, hitszónok, a rendház gazdasági vezetője, hitoktató, plébániai munkatárs és a házitanács tagja.
1931-ben már Simontornyán találjuk, a helyettes vezető, hitszónok, a Missziós Szövetség vezetője, hitoktató, plébániai munkatárs, a házitanács tagja, a laikus testvérek
lelkivezetője, a háztörténet jegyzője és könyvtáros.
1933-ban a mohácsi rendházban lakik és hitszónok, plébániai munkatárs, hitoktató,
a Missziós Szövetség vezetője és a III. Rend igazgatója.
1935-ben Máriagyűdre kerül mint hitszónok, hitoktató, plébániai munkatárs, a Szent
Antal Társaság vezetője, a laikus testvérek lelkivezetője, a Missziós Szövegség vezetője, a házitanács tagja.
1940-ben Mohácson helyettes házfőnök, a házitanács tagja, hitszónok, káplán és
könyvtáros.
1950 után Budán volt házfőnök, könyvtáros.
1960. február 3-án Budapesten hunyt el.
P. Riba Antal Hugó
1893. augusztus 23-án született Siklóson.
1909. augusztus 29-én öltözött be.
1914. szeptember 18-án tett örökfogadalmat.
1916. január 6-án szentelték pappá.
Szentelése után a gyöngyösi rendházban hitszónok, plébániai munkatárs, a gyöngyöspüpöki templom lelkipásztora, iskolai hitoktató.
1925-ben Jászberényben házfőnök, hitszónok, a Missziós Szövetség vezetője, a vincés
nővérek gyóntatója és a háztörténet jegyzője.
1931-ben a mátraverebély-szentkúti ház elöljárója, a Missziós Szövetség és a III. Rend
igazgatója, a laikus testvérek lelkivezetője, a háztörténet jegyzője és könyvtáros.
1935-ben Vácra kerül hitszónoknak, gyóntatónak, spirituálisnak, a házitanács tagja és
cenzor. Vác-Hétkápolna első önálló lelkésze, történelmi érdeme volt a kegyhellyé
történő kiépítésében és a történelmi adatok összeállításában.
1952. április 12-én baleset következtében hunyt el.
P. Luptovits Béla Kolos
1894. április 10-én született Mezőhegyesen.
1909. augusztus 29-én öltözött be.
1915. április 11-én tett örökfogadalmat.
1916. augusztus 36-án szentelték pappá.
1925-ben a kaplonyi rendház vezetője (Szent István Provincia).
1927-ben a szegedi rendházban hitszónok, plébániai munkatárs, hitoktató, a III. Rend
igazgatója és a házitanács tagja.
1928-ban Jászberényben helyettes házfőnök, ﬁlozóﬁai lektor, a tanulmányi ház helyettes prefektusa, hitszónok, a klerikusok gyóntatója, a ház gondnoka, és a házitanács
tagja.
1931-ben kinevezik házfőnöknek, a háztörténet jegyzőjének, a Missziós Szövetség vezetőjének is.
1937-ben Gyöngyösön a tartományfőnök tanácsadója, helyettes házfőnök, plébániai
adminisztrátor, hitszónok, gyóntató, rendkívüli egri gyóntató, a növendékek prefektusa, a ház anyagi ügyeinek kezelője és rendkívüli nagyböjti szónok.
143

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 143

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1940-ben Nyíregyházán a ház helyettes vezetője, a provinciális tanácsadója, a házitanács tagja, népmissziós, a III. Rend régiós igazgatója, gyóntató, hitszónok.
1941-ben Szegeden házfőnök, hitszónok, gyóntató, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek lelkivezetője.
1944-ben Vácott lakik, megválasztják helyettes tartományfőnöknek, könyvtáros,
hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, a Kapisztrán Nyomda revizora.
1946-ban tartományfőnökké választják és a budai kolostorba költözik. Hivatalát
1958-ig tölti be.
1962. november 21-én hunyt el Esztergomban.
P. Karácsonyi Sándor Aladár
1897. február 4-én született Szabadkán.
1912. augusztus 31-én öltözött be. 1918. február 7-én tett örökfogadalmat.
1919. június 29-én szentelték pappá.
1925-ben Budán lakik mint a tartományfőnök titkára, hitszónok és iskolai hitoktató.
1927-ben Belgiumban tanul a lenovói egyetemen.
1928-ban Jászberénybe kerül, teológiából baccalaureatus végzettséggel bír, ﬁlozóﬁai
lektor, a klerikus testvérek magisztere, gyóntatója, a laikus testvérek lelkivezetője,
a házitanács tagja. 1933-tól helyettes házfőnök is, valamint a vincés nővérek gyóntatója.
1934-ben Gyöngyösön a tartományfőnök tanácsadója, helyettes házfőnök, a klerikus
testvérek magisztere, hitszónok, a Mária Kongregáció vezetője, a házitanács tagja, a vincés nővérek rendkívüli gyóntatója, a házitanács tagja, a főiskola helyettes
prefektusa.
1937-ben házfőnök, a klerikusok magisztere, a Mária Kongregáció vezetője, a háztörténet jegyzője.
1940-ben Nyíregyházán hitszónok, gyóntatók, népmissziós, a házitanács tagja, magiszter.
1941-ben Gyöngyösön házfőnök, plébániai adminisztrátor, magiszter.
1946-ban Szécsényben lakik, a tartományfőnök helyettese, novíciusmagiszter, a házitanács tagja.
1947-ben Gyöngyösön helyettes tartományfőnök, teológiai tanár, klerikusmagiszter,
a házitanács tagja, hitszónok és gyóntató.
1970. november 23-án Esztergomban hunyt el.
P. Dallos János Dioméd
1897. november 24-én született Szebényben.
Szülei: Dallos György és Papp Terézia.
1913. szeptember 1-jén öltözött be Pécsen.
1914. szeptember 2-án tett egyszerű fogadalmat Pécsen.
1915-ben Szegeden növendék.
1919. október 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1920. június 29-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos püspök Gyöngyösön.
1925-ben Siklóson hitszónok, káplán és vidéki lelkipásztor: Kistapolca, Nagyharsány.
1927-ben Szegeden hitszónok és káplán.
1928-ban Szolnokon hitszónok, káplán és hitoktató.
1929-ben Egerben hitszónok, hitoktató és gyóntató.
1931-ben Szigetváron hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja, a Szent Antal Társulat
vezetője.
144

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 144

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1932-ben Simontornyán hitszónok, káplán és hitoktató.
1933-ban Siklóson hitszónok, káplán, hitoktató és vidéki lelkipásztor: Gordisa, Matty,
Kistapolca. 1934-ben hozzá tartozik még Nagytótfalu, Kisharsány és Siklósnagyfalu, valamint a Szívgárda is. 1937-től már nem jár ki vidékre, ő a házfőnökhelyettes,
a Szent Antal Társulat vezetője, káplán, a Ferences Missziós Szövetség és a III.
Rend irányítója, valamint a könyvtáros.
1940-ben Pécsett hitszónok, magyar és illyr gyóntató, valamint a nővérek gyóntatója.
1941-től helyettes házfőnök.
1944-ben Kecskeméten hitszónok és gyóntató.
1945-ben Jászberényben hitszónok, gyóntató és vidéki lelkipásztor.
1947-ben Egerben a házitanács tagja és gyóntató. 1948-tól betegállományban.
1951. szeptember 13-án halt meg Egerben.
P. Keczeli-Mészáros András Albert
1898. október 29-én született Tornyos-pusztán.
1916. augusztus 28-án öltözött be.
1921. április 1-jén tett örökfogadalmat.
1922. október 15-én szentelték pappá.
1925-ben Jászberényben hitszónok, iskolai hitoktató, a keresztút vezetője és a házitanács tagja.
1927-ben már helyettes házfőnök, a laikus testvérek lelkivezetője, könyvtáros és a III.
Rend igazgatója. 1928-ban már rendes és nagyböjti szónok is.
1930-ban Budapesten lakik, ahol rendes és nagyböjti hitszónok, hitoktató, plébániai
munkatárs, a kollégisták.
1933-ban az újonnan épült salgótarjáni házban találjuk mint helyettes vezetőt, hitszónokot, plébániai munkatársat, hitoktatót, a háztanács tagját és népmisszióst.
1937-ben Csongrádra kerül, ahol a ház vezetője, a plébánia adminisztrátora, hitszónok,
gyóntató, a háztörténet jegyzője, könyvtáros, a III. Rend igazgatója, népmissziós,
az Ágnes Kongregáció vezetője.
1941-ben Nyíregyházán hitszónok, gyóntató, népmissziós, a házitanács tagja, később
a III. Rend régiós vezetője. 1950-ben a szerzetesrendek működési engedélyének
megvonása után kikerül a rendi keretből.
1958. november 15-én a Pannonhalmi Szociális Otthonba került, ahol 1972. december
4-én hunyt el.
P. Halápi József Félix
1900. január 24-én született Péterrévén.
1916. augusztus 28-án öltözött be.
1921. december 18-án tett örökfogadalmat.
1922. október 15-én szentelték pappá.
1925-ben Jászberényben hitszónok és iskolai hitoktató volt.
1927-ben Siklóson volt hitszónok, plébániai munkatárs, a városi iskolában hitoktató.
Később Matty és Gordisa lelkipásztora és a Credo Egyesület igazgatója.
1931-ben Szolnokon hitszónok, segédlelkész, hitoktató, a Szent Antal Szövetség igazgatója.
1933-ban neve nem található a sematizmusban.

145

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 145

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Réz József Marián
1901. január 19-én született Pécsett.
1917. augusztus 28-án öltözött be.
1922. június 29-én tett örökfogadalmat.
1923. augusztus 15-én szentelték pappá.
1927-ben Jászberényben volt hitszónok és hitoktató.
1929-ben Pécsett találjuk, ahol népmissziós és lelkigyakorlat-vezető.
1931-ben Egerben van, ahol helyettes házfőnök, népmissziós, a házitanács tagja és
a Rózsafüzér Társulat vezetője.
1932-ben Salgótarjánba helyezik – 1932-ben alapítottunk ott házat –, ahol a ház elöljárója,
plébániai adminisztrátor, népmissziós, hitoktató, a III. Rend, a Rózsafüzér Társulat,
valamint Credo Társulat igazgatója, a Ferences Missziós Szövetség vezetője, a laikus
testvérek lelkivezetője és a háztörténet jegyzője. Később ő lesz a házfőnök, a plébániai
adminisztrátor, gyóntató, népmissziós, a III. Rend igazgatója, a háztörténet jegyzője, rendkívüli szécsényi gyóntató, a Credo, a Rózsafüzér Társulat vezetője. 1940-ben
megválasztják a tartományfőnök tanácsadójává, a Mária Kongregáció vezetőjévé,
a Legényegylet igazgatójává és könyvtárossá. 1946-ban már Nyíregyházán házfőnök,
a III. Rend provinciai vizitátora, helyi vezetője, népmissziós, hitszónok és gyóntató.
A szerzetesrendek feloszlatása után Budapestre kerül, a pasaréti és a budai rendházban
tölt be különböző funkciókat.
1968. január 13-án Budapesten hunyt el.
fr. Magyar István Gentilis
1900. augusztus 28-án született Újpesten.
1922. december 28-án öltözött be.
1929. november 3-án tett örökfogadalmat.
1927-ben Jászberényben sekrestyés és alamizsnagyűjtő.
1933-ban Vácott nyomdász.
1935-ben Baján sekrestyés, és a rendház szolgálatában dolgozik.
1937. július 1-jén hunyt el Budapesten.
P. László Miklós Ákos
1900. szeptember 11-én Budapesten született.
1924. október 31-én öltözött be.
1928. november 8-án tett örökfogadalmat.
1929. április 7-én szentelték pappá.
1929-ben Egerben népmissziós és a Szent Ferenc Otthon spirituálisa.
1931-ben ﬁlozóﬁát tanul Rómában, a Szent Antal Egyetemen.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai doktor és lektor, valamint hitszónok, a növendékek
gyóntatója. 1937-től helyettes házfőnök, gyóntató, könyvtáros és a főiskola helyettes prefektusa is.
1941-től Gyöngyösön ﬁlozóﬁai és pszichológiai lektor, hitszónok és gyóntató.
1950 után Esztergomban prefektus.
1975. február 17-én hunyt el Esztergomban.
P. Galambos Mátyás Imre
1901. február 10-én született Budakeszin.
1917. augusztus 28-án öltözött be.
146

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 146

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1922. június 29-én tett örökfogadalmat.
1923. augusztus 15-én szentelték pappá.
1925-ben Belgiumban, Lowaniban tanul.
1927-ben Budán hitszónok, gyóntató és egyetemista.
1928-ban Kecskeméten van, baccalaureatussal rendelkezik, hitszónok, hitoktató,
a Szent Antal Társulat igazgatója, „felkészül a további tudományos fokozat megszerzésére”.
1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai lektor, hitszónok. 1934-től helyettes házfőnök,
a klerikusok segédmagisztere, énektanár, boldogházi hitszónok.
1935-ben Szegeden hitszónok, könyvtáros, a házitanács tagja, „felkészül a doktorátusra”.
1936-tól hitszónok, káplán, a házitanács tagja, könyvtáros, a Rózsafüzér Társulat igazgatója, a házi múzeum vezetője.
1938-ban Kecskeméten hitszónok és könyvtáros.
Az 1940-es Tabulában már nem szerepel.
fr. Fehér Péter Damáz
1902. január 27-én Nézsán született.
Szülei: Fehér Mihály és Kucsera Mária.
1922. november 11-én öltözött be Egerben.
1925. augusztus 28-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1925-ben a Jászberényi rendház terciáriusa, szakácsa és sekrestyése.
1927-ben Siklóson lakik egyszerű fogadalmasként, szakács, a kolostor szolgálatában
tevékenykedik. 1931-től sekrestyés is, és hitoktat Egyházasharasztiban és Ófaluban.
1940-től hitoktató még Kisharsányban, Gordisán, és ő lesz a rendház borásza is.
1942-ben katonai szolgálatra hívják be.
1944-ben Vácra kerül, a Magyar Barát szolgálatára.
1960. október 15-én autóbalesetet szenved az esztergomi Szent Ferenc-szobor szállítása közben. (Ercsi határában volt a baleset, a dunapentelei kórházban halt meg.)
Mindenki által szeretett testvérként élt! Esztergomban nyugszik.
fr. Kispál Vendel András
1902. február 14-én született Jászberény-Hajtán.
Szülei: Kispál László és Sas Julianna.
1926. december 8-án öltözött be Dunaföldváron.
P. Jenei János Jenő
1902. augusztus 6-án született Szegeden.
Szülei: Jenei János és Kiss Terézia.
1921. október 27-én öltözött be Egerben.
1922. október 28-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1923-ban teológiai hallgató Gyöngyösön.
1925. október 30-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1926. augusztus 15-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos érsek Egerben.
1927-ben Szécsényben hitszónok, káplán, hitoktató. 1929-től házfőnökhelyettes, a III. Rend
igazgatója, a Rózsafüzér Társulat vezetője, a rendház gondnoka. Továbbá a tartományfőnök bármikor felkérhette népmisszióra és lelkigyakorlat tartására. 1934-től házfőnök,
plébános, a karitász vezetője, a Ferences Missziós Szövetség vezetője, a háztörténet
jegyzője, a legkisebb cserkészek vezetője, hozzá tartozik a Legényegylet.
147

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 147

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1940-ben Csongrádon hitszónok, káplán, iskolai hitoktató,
a házitanács tagja, a Szívgárda vezetője, a laikus testvérek
magisztere, a keresztút vezetője. 1941-től házfőnök, plébános, a III. Rend igazgatója, hitszónok, gyóntató és a laikus
testvérek lelkivezetője.
1944-ben Jászberényben házfőnök, a III. Rend igazgatója,
a laikus testvérek lelkivezetője, hitszónok és gyóntató.
1946-tól a tartományfőnök tanácsadója, a Szeráﬁ Kollégium igazgatója, káplán, a III. Rend igazgatója, hitszónok,
gyóntató és a házitanács tagja.
1950 után Pasaréten lelkipásztor, a 60-as években házfőnök és
a háztörténet jegyzője.
1972. január 23-án halt meg Budapesten a Széher úti kórházban, február 4-én temették a Szeged-Belvárosi Temetőben.

Jenei János Jenő

fr. Lukács József Bónusz
1902. december 10-én született Újkécskén.
Szülei: Lukács Elek és Sánta Mária.
1926. augusztus 20-án öltözött be Jászberényben.
1928-ban Jászberényben sekrestyés.
1931-ben Egerben a kolostor szolgálatában van.
1932-ben Salgótarjánban sekrestyés, kapus és ebédlős.
1934. május 6-án tett örökfogadalmat.
1937-ben Szolnokon sekrestyés.
1940-ben Szolnokon kapus és sekrestyés.
1942-ben Szegeden sekrestyés.
1944–1948 között Szolnokon sekrestyés.
1949. november 1-jén Csongrádon kilépett.
P. Kéri István Xavér Ferenc
1902. december 13-án született Szegeden.
Középiskoláit a szegedi piaristáknál és a bajai cisztereknél végezte.
1918. augusztus 31-én öltözött be. Máriaradnán és Gyöngyösön folytatott ﬁlozóﬁai,
majd teológiai tanulmányokat.
1919. szeptember 1-jén tett egyszerű fogadalmat.
1923. december 31-én tett örökfogadalmat.
1925. április 19-én szentelte pappá Zadravecz István ferences püspök.
1925-ben Baján hitszónok és iskolai hitoktató.
1927-ben Pécsett hitszónok, iskolai hitoktató, káplán, a növendékek gyóntatója, a keresztút végzője. Ezt követően Baján és Salgótarjánban házfőnök volt.
1927-ben Pécsett hitszónok, iskolai hitoktató, káplán, a növendékek gyóntatója, a keresztút végzője.
1931-ben Gyöngyösön hitszónok, káplán, hitoktató, a Rózsafüzér Társulat igazgatója
és Gyöngyöspüspöki lelkipásztora.
1933-ban Pécsett hitszónok, káplán, hitoktató, a ház gondnoka, a házitanács tagja,
a Szent Ferenc Cserkészcsapat lelkivezetője.
1935-ben Hatvanban helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató, hitoktató, a ház gondnoka, a Szent Ferenc Miseszövetség és a Szent Antal Társulat, valamint a Rózsafüzér
148

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 148

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

Kéri István Xavér

Társulat vezetője, a laikus testvérek lelkivezetője. 1937-től házfőnök, hitoktató,
a III. Rend igazgatója, a háztörténet jegyzője, könyvtáros és gyóntató. 1940-től az
Eucharisztikus Nővérek vezetője is.
1941-ben Jászberényben házfőnök, a III. Rend igazgatója, a laikus testvérek lelkivezetője.
1944-ben Csongrádon házfőnök, plébános, a laikus testvérek lelkivezetője, a III. Rend
igazgatója, hitszónok és gyóntató.
1945-ben Szegeden káplán, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja.
1946-ban Kecskeméten házfőnök, a laikus testvérek lelkivezetője, könyvtáros,
a III. Rend igazgatója, hitszónok és gyóntató. 1948-tól a Jó Pásztor Nővérek és
a Szent Ferenc Leányainak gyóntatója, hitszónok.
1979. január 3-án Kecskeméten hunyt el.
fr. Sebestyén Árpád József Sándor
1903. április 12-én született Csákigorbón.
Szülei: Sebestyén Árpád és Oroszlán Gizella.
1926. február 24-én öltözött be Szécsényben.
1927-ben Gyöngyösön növendék.
1930. március 11-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1930. június 22-én szentelte pappá Egerben Szmrecsányi Lajos püspök.
1931-ben Szécsényben hitszónok, hitoktató, káplán, a novíciusok énektanára és a Rózsafüzér Társulat vezetője.
1932-ben Gyöngyösön hitszónok, káplán, hitoktató, lelkipásztor Gyöngyöspüspökiben,
és a Rózsafüzér Társulat vezetője. 1933-ban a tartományfőnök titkára is. A Rendtartományi Közlöny szerkesztője.
1934-ben Budapesten a tartományfőnök titkára, hitszónok, a Magyar Szentföld házitanácsának tagja, továbbá vezeti a Ferences Missziós Szövetséget és a Kapisztrán
Nyomdát.
149

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 149

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1937-ben Jászberényben a növendékek magisztere, ﬁlozóﬁai lektor, énektanár, hitszónok, gyóntató, a laikus testvérek lelkivezetője, Szolnokon rendkívüli gyóntató és
a házitanács tagja.
1938-ban Gyöngyösön a teológiai növendékek magisztere.
1940-ben Kecskeméten a laikus testvérek magisztere, hitoktató, hitszónok, a nővérek
gyóntatója és a Munkáskör vezetője. 1942-től helyettes házfőnök is.
1944-ben Egerben hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja. 1945-től házfőnökhelyettes, káplán, a rendház gondnoka is. 1947-től a háztörténet jegyzője is. 1948-ban
a Rózsafüzér Társulat vezetője, gyóntató a cisztereknél, az orsolyita nővéreknél és
népmissziós.
1950-ben a rendi kereten kívül kerül, és az egri Nagyboldogasszony templom lelkipásztora.
1959-ben a Nyíregyháza I. plébániára kerül, majd Pócspetribe.
1961-ben Horton szolgál.
1962-ben Kerecsendre kerül.
1969-ben Jászladányban szolgál.
1982. szeptember 23-án Pannonhalmára kerül a szociális otthonba.
1990. október 29-én hunyt el Pannonhalmán.
P. Szalay Sándor Szalvátor
1903. november 8-án született Budapesten (VI. Terézváros).
Szülei: Szalay Imre és Vigyikán Amália.
1917. augusztus 28-án öltözött be.
1924. december 11-én tett örökfogadalmat.
1925-ben a budai rendházban lakik és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai
hallgatója.
1926. március 14-én szentelték pappá.
1928-ban Jászberényben teológiai és ﬁlozóﬁai tanár, a növendékek helyettes magisztere, a klerikusok gyóntatója, hitszónok, énektanár és orgonista.
1931-ben Gyöngyösön teológiai doktor és lektor, hitszónok, a Mária Tanoda hitoktatója, a házitanács tagja, a klerikusok gyóntatója.
1942-ben Hatvanban házfőnök, hitszónok, gyóntató, a III. Rend igazgatója.
1944-ben helyettes házfőnök, káplán, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja. 1945-ben
a III. Rend igazgatója is, hittanár a gimnáziumban.
1946-ban Gyöngyösön teológiai tanár, hitszónok és gyóntató.
1950 után kántorként dolgozott.
1977. május 17-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba, 1987. május 14-én hunyt
el Pannonhalmán.
P. Frech Ferenc Ottó
1904. május 11-én Budapesten született.
1924. augusztus 22-én öltözött be.
1928. szeptember 1-jén tett örökfogadalmat.
1928. december 2-án szentelték pappá.
1929-ben Baján hitszónok, káplán, hitoktató, a Szent Antal Társulat igazgatója.
1932-ben Salgótarjánban hitszónok, káplán, hitoktató, a házitanács tagja és a Szent Antal Társulat igazgatója.
1933-ban Jászberényben hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja, a laikus testvérek lelkivezetője, a III. Rend igazgatója.
150

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 150

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

1934-ben Egerben népmissziós.
1936-ban Kecskeméten hitszónok, gyóntató, hitoktató, népmissziós és a félegyházi
apácák gyóntatója.
1940-ben Szolnokon helyettes házfőnök, a rendház gondnoka, káplán, hitszónok,
a Mária Kongregáció, az Eucharisztikus Szövetség vezetője, a laikusok magisztere,
könyvtáros és népmissziós.
1950-től egyházmegyei szolgálatban.
1967. december 15-én Csépán hunyt el.
P. Kiss László Szaléz
1904. július 27-én született Szegeden.
Szülei: Kiss Ernő és Halász Piroska.
1920. szeptember 24-én belépett a ferences rendbe, és
az egri újoncházba került.
1920. október 3-án öltözött be.
1921. október 5-én a szécsényi rendházba került.
1922 szeptemberétől az egri ciszterciek gimnáziumában folytatta tanulmányait.
1924-től a jezsuiták pécsi Pius gimnáziumában tanult.
1925 szeptemberétől Gyöngyösön folytatta a teológiai
P. Kiss Szaléz
tanulmányokat.
1927. június 23-án diakónussá, 1928. szeptember 2-án pappá szentelték.
1929-ben Pécsen a Szeráﬁ Kollégium prefektusa.
1934-ben a jászberényi ﬁlozóﬁa tanszékvezetője.
1936 végén a salgótarjáni rendházba került.
1937 szeptemberétől az Egyesült Államokban misszionárius, a New Brunswick-i Szent
László plébánia plébánosa, Detroitban a Katolikus Magyarok Vasárnapja társzerkesztője.
1942-ben hazatért, és a debreceni rendház vezetője.
1944-től Gyöngyösön magiszter.
1945. május 10-én megalapította a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget (KEDIM).
1946 április 28-án letartóztatták – Lukács Pelbárt ferencessel, valamint több gyöngyösi
és hatvani ﬁatallal együtt, majd kényszervallatás után koncepciós perben (szeptember 10–14) halálra ítélték.
Valószínű 1946.december 10-én az ítéletet Sopronkőhidán végrehajtották. Nyughelye
ismeretlen.
1993. május 25-én rehabilitálták.
Részletes életrajza a függelékben található.
fr. Erki Mihály Manszvét
1904. május 26-án született Jászberényben.
Szülei: Erki István és Csáky Terézia.
1927. december 31-én öltözött be Dunaföldváron.
1928. augusztus 25-én kezdi meg Pécsen a novíciátust.
1929. augusztus 26-án tett egyszerű fogadalmat Pécsen.
1929-ben Vácott nyomdász volt.
1932. augusztus 30-án tett örökfogadalmat Vácott.
151

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 151

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1935-ben Dunaföldváron a kolostor szolgálatában dolgozott.
1941–1950-ig Vácott nyomdász.
1977. június 10-én a Pannonhalmi Szociális Otthonba került, 1982. január 2-án halt meg.
fr. Unger János Erasmus
1904. szeptember 7-én született Bakonyjákón.
Szülei: Unger József és Baner Terézia.
1932. április 9-én öltözött be Baján.
1933. augusztus 29-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Gyöngyösön szabó, kapus és alamizsnagyűjtő.
1935-ben Szegeden szabó, sekrestyés és kapus.
1937. december 7-én tett örökfogadalmat Szegeden.
1940-ben Simontornyán szabó, kapus és sekrestyés.
1941-ben Szolnokon kukta.
1944-ben Jászberényben kukta.
1945-ben deportálják.
1946-ban nem szerepel a tabulában.
1948-ban Salgótarjánban sekrestyés.
1954. június 23-án történt vele valami a protocollum szerint, de ez a feljegyzés olvashatatlan.
fr. Fűtő János György
1904. december 29-én született Mezőkövesden.
Szülei: Fűtő János és Kaló Katalin.
1925. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1925-ben az egri rendházban lakik és helyettes szakács.
1927-ben Jászberényben szakács, később még kertész is.
1942-ben Hatvanban szakács és kertész.
1944-ben Salgótarjánban szakács.
1973. május 1-jén hunyt el Budapesten, mint a budai rendház szakácsa, Mezőkövesden
temették el.
fr. Major János Urbán
1905. április 21-én született Dejtáron.
Szülei: Major Gábor és Hegedűs Erzsébet.
1927. április 16-án öltözött be a jászberényi rendházban.
1928-ban laikus novícius a szécsényi rendházban és szakács.
1929-ban egyszerű fogadalmasként kerül a jászberényi rendházba, ahol helyettes szakács. 1931-től alamizsnagyűjtő is.
1932. augusztus 30-án tett örökfogadalmat.
1935-ben Pécsett a kolostor szolgálatában van és alamizsnagyűjtő.
1938-ban Szigetváron szakács, orgonista és kertész.
1940-ben Nyíregyházán sekrestyés és orgonista.
1941-ben Dunaföldváron szakács.
1944-ben katonai szolgálaton.
1945-ben deportálás alatt.
1946. június 17-én hivatalosan elhagyta a rendet.
152

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 152

2019. 03. 05. 14:04:04

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Palaczka Sándor Peregrin
1905. július 8-án született Baracskán.
Anyja keresztneve Petronella.
1925. július 16-án öltözött be Gyöngyösön.
1926. augusztus 28-én lett novícius Szécsényben.
1927. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat.
1928-ban Pécsett cipész.
1929-ben Jászberényben cipész.
1931. április 19-én elhagyta a rendet.
fr. Horváth Sándor Heribert
1905. augusztus 14-én született Kecskeméten.
Szülei: Horváth Sándor és Kara Terézia.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1935-ben elhagyja a rendet.
P. Németh György Lúciusz
1906. január 2-án születettt Polában (Istria, Olaszország).
Szülei: Németh Sándor és Mühlich Gizella.
1931. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyön teológiai hallgató.
1935. december 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1937. január 10-én szentelte pappá Szmercsányi Lajos érsek Egerben.
1937-ben Berlinben magyar lelkipásztor.
1938-ban Budapesten a tartományi titkár, iskolai hitoktató.
1940-ban Jászberényben hitszónok, gyóntató és ﬁlozóﬁai lektor.
1941-ben Budapesten helyettes házfőnök, a rendház gondnoka, a házitanács tagja, a laikus testvérek lelkivezetője és káplán.
1942-ben Gyöngyösön, hitszónok, gyóntató, egyházjogi doktor és lektor, a Ferences
Kiadványok szerkesztője.
1944-ben Egerben helyettes házfőnök, a rendház gondnoka, hitszónok, gyóntató és
a házitanács tagja.
1945-ben Mátraverebély-Szentkúton hitszónok, gyóntató és népmissziós.
1947-ben Gyöngyösön egyházjogi doktor és lektor, a laikus testvérek lelkivezetője,
hitszónok és gyóntató. 1948-tól III. rendi igazgató is.
1967-ben New Brunswickban (New Jersey) káplán és a házitanács tagja.
1976-ban Felmingtonban (New Jersey) a Szent Magdaléna-plébánián dolgozik.
1977-ben DeWittben (Michigan) a fíliák lelkipásztora.
1979. június 19-én hunyt el Lensingben (Michigan).
P. Vella Zsigmond Dezső
1905. július 23-án született Óbecsén.
1921. szeptember 20-án öltözött be.

153

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 153

2019. 03. 05. 14:04:04

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1923-től Gyöngyösön teológiai hallgató.
1926. augusztus 13-án tett örökfogadalmat.
1928. február 12-én szentelték pappá.
1928-ban Egerben hitszónok és hitoktató.
1929-ben Simontornyán hitszónok, káplán, hitoktató, a házitanács tagja és könyvtáros.
1931-ben Jászberényben hitszónok, hitoktató és a III. Rend igazgatója.
1933-ben Szegeden nagyböjti és rendes szónok, káplán, hitoktató, a Szent Antal Társulat és a Legényegylet vezetője.
1936-ban Egerben hitszónok, gyónató, népmissziós, a házitanács tagja.
1938-ban Budapest-Pasaréten hitszónok, hitoktató, gyóntató, a házitanács tagja, a Zita
Kör és a Ferences Missziós Szövetség vezetője.
1940-ban Paokingban (Kína) misszionárius.
1946-ban Carteretben plébános.
1947-ben Roeblingben (USA) népmissziós.
További sorsa ismeretlen.
fr. Kleckner Béla Placid
1906. február 1-jén született Sajóvárkonyban.
Szülei: Kleckner József és Koncz Anna.
1925. október 25-én lépett be a rendbe Gyöngyösön.
1927. augusztus 27-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1928-ban Gyöngyösön szabó.
1929-ben Jászberényben szabó.
1931. augusztus 2-án tett örökfogadalmat Jászberényben.
1932-ben Szolnokon sekrestyés, szabó és kapus.
1933-ben Dunaföldváron szabó, ebédlős és a kolostor szolgálatában dolgozik.
1935-ben Pécsett szabó és kapus.
1937-ben Szegeden szabó és kapus.
1938-ban elhagyta a rendet.
fr. Fekete Ferenc Kasszián
1906. április 12-én született Nagyhalászon.
1929. szeptember 12-én öltözött be Baján.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben szabó.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Jászberényben.
1935-ben Gyöngyösön cipész, alamizsnagyűjtő.
1936-ban Pécsett cipész, alamizsnagyűjtő.
1942-ben Bácson találjuk.
1944-ben Jászberényben sekrestyés és cipész.
1946-ban Nyíregyházán cipész.
1947. július 31-én elhagyja a rendet.
fr. Válik József Sebestyén
1906. július 8-án született Jászberényben.
Szülei: Válik Mihály és Pernyész Ilona.
1924. augusztus 22-én öltözött be Szécsényben.
1925. augusztus 23-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
154

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 154

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1927-ben Gyöngyösön teológus növendék.
1928. augusztus 24-én elutasították a rendből.
P. Csókási Katona Bertalan
1906. augusztus 17-én született Kiskunhalason.
1926. szeptember 20-án öltözött be.
1928-ban Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1930. október 4-én tett örökfogadalmat.
1932. június 19-én szentelték pappá.
1935-ben Szolnokon, hitszónok, káplán, hitoktató, a keresztút vezetője.
1937-ben Szigetváron hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, a laikus testvérek lelkivezetője, a Ferences Missziós Szövetség vezetője.
1941-ben Szolnokon hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja.
1944-ben Baján káplán, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1945-ben Pécsen hitszónok és gyóntató.
1946-ban Dunaföldváron hitszónok, gyóntató, könyvtáros és a házitanács tagja.
1947-ben Mohácson helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1948-ban Mohácson helyettes házfőnök, a házitanács tagja, hitoktató, a Szív Társulat
vezetője, hitszónok és gyóntató.
1967. június 22-én a dunaújvárosi kórházban hunyt el.
fr. Szabados Imre Szevér
1906. augusztus 4-én született Budapesten.
Szülei: Szabados Károly és Palacka Mária.
1925. október 4-én öltözött be Gyöngyösön.
1927. augusztus 27-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1928-ban Jászberényben cipész.
1931-ben Gyöngyösön cipész.
1933-ban Vácott nyomdász és cipész. 1937-től orgonista is.
1940-ben eltávozott a rendből.
fr. Mócsány Péter Magnusz
1906. december 25-én született Rimócon.
Szülei: Mócsány Péter és Kis Erzsébet.
1934. március 15-én öltözött be Pécsen.
1935. augusztus 29-én kezdte meg a novíciátust.
1936. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat.
1937-ben Jászberényben cipész és kertész.
1939. december 8-án tett örökfogadalmat Jászberényben.
1941-ben Gyöngyösön cipész.
1945-ben az oroszok deportálták.
1947-ben Gyöngyösön cipész.
1992. március 9-én halt meg Esztergomban.
1992. március 12-én temették az esztergomi templom kriptájába.
fr. Veres Károly Ferenc
1907. április 6-án született Nézsán.
Szülei:Veres András és Bandek Terézia.
1924-ben Jászberényben jelölt volt.
155

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 155

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1926. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1927. augusztus 27-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1927-ben Vácott szakács.
1931. április 5-én tett örökfogadalmat Vácott.
1934-ben Jászberényben szakács és alamizsnagyűjtő.
1937-ben Csongrádon szakács, kertész és alamizsnagyűjtő.
1940-ben Füleken szakács és kertész.
1941-ben Márigyüdön kertész.
1942–1948-ig Szigetváron a kolostor szolgálatában.
1967. november 15-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba.
1974. március 6-án hunyt el Győrben.
P. Gergely Gyula Gaudenc
1907. április 16-án született Bethlehemben (Amerika).
1927. szeptember 6-án öltözött be.
1928–29-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1931. november 9-én tett örökfogadalmat.
1934. június 12-én szentelik pappá.
1934-ben Washingtonban folytatja tanulmányait.
1935-ben New Brunswickban hitszónok, gyóntató, káplán, iskolai hittanár, a lányok
kongregációja és az ifjúsági líceum igazgatója.
1937-től plébános, hitszónok, hittanár, az Oltáregyesület vezetője is.
1938-ban New Yorkban hitszónok, káplán, az ifjúsági kongregáció igazgatója.
1940-ben Roeblingben káplán és hitoktató.
1941-ben New Brunswickban betegállományban.
1947-ben Milwaukeeban káplán.
1948-ban Roeblingben káplán.
fr. Krupa Sándor Kolumbán
1907. július 20-án született Egerben.
1923. szeptember 1-jén öltözött be.
1928. szeptember 1-jén tett örökfogadalmat.
1931. július 5-én szentelték pappá.
1932-ben Jászberényben hitszónok, hitoktató, a Szent Antal Társulat vezetője.
1934-ben Pécsett hitszónok, hitoktató, a Szent Antal Társulat, a Mária Kongregáció és
a Szívgárda vezetője. 1935-ben nagyböjti szónok és a házitanács tagja is.
1936-ban Pécsett hitszónok, gyóntató, hitoktató, a Szívgárda vezetője, nagyböjti szónok és a házitanács tagja.
1938-ban Szécsényben hitszónok, káplán, hitoktató és a Cserkészcsapat vezetője.
1940-ben Szolnokon hitszónok, káplán, iskolai hitoktató, a Szívgárda vezetője.
1941-ben Budapesten hitszónok, gyóntató, a provinciális titkára és a házitanács tagja.
1942-ben Debrecenben hitszónok és gyóntató. 1944-ben már a játszótér igazgatója is.
1948-ban a Debrecen I. rendházban lakik, káplán, hitszónok, gyóntató, a játszótér vezetője, és vidéken lelkipásztor.
1948–1954: koncepciós perben börtönbüntetésre ítélik. Itt nyirokér-tbc daganatot kapott. Elbocsátották: „Menjen és kinn dögöljön meg!”
1954-ben az esztergomi ferences gimnázium pedellusa, fűtő, majd a budai plébánián
kántor, irodista.
156

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 156

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1965. május 18-án érkezett Amierikába. DeWitt-ben kertész, a ház gondnoka.
1988-ban Burton-ban (Michigan).
2002. június 22-én hunyt el Youngstownban.
Írásai:
•
•
•
•
•
•
•
•
•

Cikkek az Amerikai Magyarok Vasárnapjában.
Római Katolikus Hittan, 1936, Keszthely.
Római Katolikus Katekizmus. Az elemi iskolák 5.o. számára.
A sarló-kalapács bilincseiben, Youngstown, 1976, Katolikus Magyarok Vasárnapja.
A sarló-kalapács áldozatai, DeWitt, 1979.
A sarló-kalapács börtöneiben, DeWitt, 1978.
A sarló-kalapácsos sárkány torkában, DeWitt, 1981.
A sarló-kalapács börtönrácsok titkai, DeWitt, 1983.
Isten a sarló-kalapács börtöneiben, DeWitt, 1986, Katolikus Magyarok Vasárnapja.

fr. Lazányi Imre Jukundián
1907. szeptember 3-án született Püspökladányban.
Szülei: Lazányi János és Szuromi Katalin.
1936. július 12-én öltözött be Pécsett.
1936-ban Jászberényben tertiárius és kukta.
1937-ben Szécsényben novícius és szakács.
1938. augusztus 27-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1938-ban Mohácson szakács.
1940-ben Dunaföldváron volt szakács és kertész.
1941. augusztus 27-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1941-ben Gyöngyösön szakács.
1942-ben Mátraverebély-Szentkúton szakács és kertész.
1944-ben Dunaföldvárott szakács és kertész.
1945-ben Pécsett szakács.
1946-ban Debrecen I. rendházban szakács.
1947-ben Debrecen II. rendházban sekrestyés és szakács.
1948-ban Mátraverebély-Szentkúton kukta és kertész.
1982. december 25-én Pécelen hunyt el.
Fr. Juhász István Ágoston
1907. szeptember 7-én született Budapesten.
1928. augusztus 28-án öltözött be.
1929-ben Jászberényben volt ﬁlozóﬁai hallgató.
1931-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1932. október 5-én tett örökfogadalmat.
1934-ben Máriagyűdön hitszónok, hitoktató, káplán, a Szent Antal Társulat igazgatója,
és kijárt a környékbeli településekre.
1935-ben Mohácson hitszónok, hitoktató, káplán és a Szent Antal Társulat igazgatója.
1936-ban Baján hitszónok, gyóntató, hitoktató és káplán. 1937-ben a Szent Antal Társulat és Szent Klára Egyesület igazgatója, valamint a házitanács tagja.
1940-ben Szécsényben hitszónok, káplán, hitoktató, a Szívgárda, a Mária Kongregáció
és a Rózsafüzér Társulat vezetője, valamint a házitanács tagja.
1941-ben Budapesten, a Magyar Szentföldön hitszónok és gyóntató.
157

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 157

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1942-ben Siklóson hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1944-ben Csongrádon hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1946-ban Szigetváron könyvtáros, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1947-ben Baján káplán, hitszónok és gyóntató, majd átveszi a Szívgárda vezetését.
1963-ban Roeblingben a házitanács tagja és káplán.
1985. december 23-án Lansingben (Michingan, USA) hunyt el.
fr. Koháry Sándor Henrik
1907. október 29-én született Jászberényben.
1926. augusztus 7-én belépett a Szűz Máriáról Nevezett Rendtartományba.
További sorsa ismeretlen.
P. Szabados Imre Anzelm
1907. szeptember 18-án született Budapesten.
1928. szeptember 21-én öltözött be.
1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1931-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1932. október 5-én tett örökfogadalmat.
1933. június 18-án szentelték pappá.
1934-ben Budapest-Pasaréten hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, helyettes házfőnök és a Ferences Missziós Szövetség vezetője. 1935-től a Zita Kört is vezeti.
1937-ben Budapest-Magyar Szentföldön hitszónok és gyóntató. 1940-től a szentföldi
komisszárius helyettese.
1946-tól Vácott a nyomda igazgatóhelyettese, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1948-ban Budapesten volt hitoktató, hitszónok és gyóntató.
1950–1994-ig a váci ferences templom igazgatója.
2000. október 14-én hunyt el Vácott.
fr. Varga János Válens
1907. október 5-én született Pátrohán.
Szülei: Varga Mihály és Gaal Franciska.
1941. augusztus 9-én öltözött be Szécsényben.
1942. augusztus 10-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1945. augusztus 15-én tett örökfogadalmat Jászberényben.
1948-ban Mohácson volt szakács.
1950-től Pasaréten volt szakács.
1994. január 16-án hunyt el Budapest-Pasaréten.
1994. január 21-én temették Budán.
Egész életét az egyszerűség, a szolid tartózkodás jellemezte. Munkáját odaadóan, hozzáértéssel és hűséggel végezte. Amikor ereje megfogyatkozott, akkor sem tétlenkedett, az utolsó napig talált magának tennivalót a közösség javára. Az imádságban és
a munkában való állhatatosságával, csöndes nyíltszívű jelenlétével, szerénységével
a növendékek több nemzedékének szolgált példaképül.
P. Sall László Szilveszter
1907. december 7-én született Mezőlakon.
1923. szeptember 1-jén öltözött be.
1925-ben Pécsett gimnazista.
1926-ban Gyöngyösön teológushallgató.
158

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 158

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1928. december 8-án tett örökfogadalmat.
1931. június 29-én szentelték pappá.
1932-ben Jászberényben doktorandusz.
1934-ban Pécsett hitszónok, hitoktató, a Szent Antal Társulat, a Szívgárda és a Mária
Kongregáció vezetője.
1935-ben Jászberényben hitszónok, hitoktató, a III. Rend igazgatója, a Missziós Szövetség vezetője, a klerikusok gyóntatója és a házitanács tagja.
1938-ban Budapesten hitszónok, a házitanács tagja, káplán, nagyböjti szónok és a Zita
Kör vezetője. 1940-től a III. Rend igazgatója, hitoktató, az Eucharisztikus Lányszövetség és a Szívgárda vezetője, a házitanács tagja.
1941-ben Csongrádon helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató, a ház gondnoka, a házitanács tagja.
1942-ben Hatvanban hitszónok, gyóntató, helyettes házfőnök, a házitanács tagja és
a játszótér igazgatója.
1944-ben Pécsett teológiai baccalaureatussal bír, hitszónok, gyóntató és a játszótér
igazgatója.
1950-től a Kassai Egyházmegyében plébános.
1979. november 1-jén Ónodon hunyt el.
Fr. Eicher Béla Efrém
1908. január 8-án született Pécsett.
1928. augusztus 28-án öltözött be.
1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1931–1934-ig Gyöngyösön teológiai hallgató. Nem tett örökfogadalmat, a rendet elhagyta.
Fr. Szilvási József Konstantin / Szilárd
1908. március 6-án született Bélen.
Szülei: Szilvási Antal és Volacsek Julianna.
1944. május 28-án öltözött be Budapest-Magyar Szentföldön.
1945-ben Jászberényben terciárius a rendház szolgálatában.
1947. szeptember 30-án kezdte meg a novíciátust Szécsényben.
1948. október 1-jén tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1950 után örökfogadalmat nem tehetett.
1987. szeptember 12-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba.
1995. szeptember 27-én Pannonhalmán halt meg.
fr. Séra Szulpiciusz
1929-ben ﬁlozóﬁai hallgató volt Jászberényben.
Egyéb adat nem ismert.
fr. Scheibl Ferenc Modeszt
1908. április 18-án született Vállajon.
1926. március 10-én öltözött be.
1928-ban Jászberényben volt szakács.
1929-ben Dunaföldváron szakács.
1931-ben Szécsényben szakács.
1931. szeptember 16-án tett örökfogadalmat.
1932-ben Mátraverebély-Szentkúton szakács és kertész.
159

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 159

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1934-ben Salgótarjánban szakács.
1935-ben Hatvanban sekrestyés és kertész.
1938-ban Szentkúton szakács.
1942-ben Rozsnyón szakács.
1944–1950-ig Máriagyűdön szakács.
1961. január 1-jén hunyt el Budapesten, Vállajon nyugszik.
fr. Szokola Urbán Patricius = fr. Csantavéri Urbán Patricius
1908. május 9-én született Csantavéren (Bács).
1926. május 25-én öltözött be Budapesten.
1927. szeptember 13-án kezdte meg a novíciátust Pécsett.
1928. szeptember 14-én tett egyszerű fogadalmat Pécsett.
1932. április 6-án tett örökfogadalmat Szigetváron.
1933-ban Baján szakács.
1944-ben a jászberényi rendház szolgálatában dolgozik.
1963. szeptember 22-én Salgótarjánban hunyt el.
Fr. Ivancsics László Gottfrid
1908. május 18-án született Budapesten.
Szülei: Ivancsics Imre és Bognár Erzsébet.
1931. október 3-án öltözött be Szécsényben.
1932. október 4-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1932-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1933-ban elhagyta a rendet.
fr. Tomcsa Sándor Theodolusz
1908. június 23-án született Kérsemjénben.
Szülei: Tomcsa József és Kovács Ida.
1935. június 22-én öltözött be Szegeden.
1936. augusztus 29-én Szécsényben kezdte meg a novíciátust.
1937. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben. Jászberényben kertész.
1938-ban Szegeden kertész.
1941-ben Nyíregyházán kertész.
1943-ban a házitanács nem támogatta az örökfogadalmát, elment a pálosokhoz, de ott
nem vették föl.
1944-ben Simontornyán szakács.
1945-ben Budapest-Pasaréten terciárius.
1946-ban Debrecen I. rendházban terciárius.
Távozott 1946. október 8-án.
fr. Mizsey Árpád Emil
1908. október 12-én született Jászberényben.
Szülei: Mizsey Elek és Szőrös Amália.
1928. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1929. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1930-ban Jászberényben cipész.
1931-ben Jászberényben távozott a rendből.

160

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 160

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Bakos Kalliszt
1908. október 16-án született Káptalanfán.
Szülei: Bakos Mihály és Kupovics Hermina.
1926. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1927. augusztus 29-én tett örökfogadalmat Szécsényben.
1928-ban ﬁlozóﬁai hallgató volt Jászberényben.
1929-ben teológiai hallgató volt Gyöngyösön.
1931. július 5-én Kriston Endre püspök úr szentelte diakónussá Gyöngyösön.
1931. október 10-én elhunyt Gyöngyösön.
P. Szabó József Lipót
1909. március 29-én Kispesten.
Szülei: Szabó János és Szabó Mária.
1931. szeptember 24-én öltözött be Szécsényben.
1932. szeptember 25-én tett egyszerű fogadalmat.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösi teológiai hallgató.
1935. december 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936. június 21-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos érsek Egerben.
1937-ben Szécsényben hitszónok, gyóntató, segédlelkész, helyettes novíciusmagiszter.
1940-ben Pécsen hitszónok, gyóntató, a Kollégium Szeraﬁkum magisztere, a rendház
gazdasági vezetője, az asztalosműhely igazgatója.
1941-ben Budapesten hitszónok, gyóntató, segédlelkész. 1945-ben egyházjogi doktorátussal rendelkezik, továbbá vezeti a III. Rendet.
1946-ban Gyöngyösön házfőnök, a III. Rend igazgatója, hitszónok és gyóntató.
1947-ben Szécsényben házfőnökhelyettes, a klerikus és a laikus novíciusok magisztere
és a házitanács tagja.
1950 után Esztergomban szolgált.
1965-től a Budapesten a plébánia keresett gyóntatója, lelkivezetője volt.
1990. április 16-án hunyt el Budapesten, a budai templom kriptájában helyezték örök
nyugalomra április 24-én.
P. Faddy Ágoston Othmár
1909. május 19-én született Jánoshalmán.
Szülei: Faddy Mihály és Komáromy Terézia.
„Papám, Faddy Mihály, akkor 41 éves volt, mamám: Komáromi Teréz 39. Én voltam a 9. gyermek. Két testvérem Mátéka és Tiborka kiskorában
meghalt. Utánuk négy lány született: Boriska,
Margitka, Franciska és Klárika, majd 3 fiú: Mihály, János és én. Boriska nővérem kalocsai apáca lett, Mária Asztéria nevet kapta. Születésem
körülményeit jó mamámtól tudtam meg, negyven
Faddy Ágoston Othmár
éves koromban. Könnyes szemmel mesélte el,
hogy amikor áldott állapotba került velem, megbetegedett. Ismerősök, rokonok
rá akarták beszélni, hogy orvossal vetessen el, mert mi lesz az itt maradó árvákkal, ha meghal a szülésben. Lelki gyötrelmében elzarándokolt Máriagyűdre, és
ott a Szűzanyának elmondta, hogy inkább meghal, de nem öl meg, hanem neki
161

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 161

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

ajándékoz. Mamám meggyógyult, 83 évet élt. Imádkozott, dolgozott és énekelt.
Minden nap tiszta ingünk volt! Papám kiváló gazda és a legjobb apa volt! Ha
valami rosszat tettünk, mikor elment mellettünk, nem simogatta meg a fejünket.
Ez volt tőle a legnagyobb büntetés! Tőle sokat tanultam. Azt is megtanultam, hogy
a »fél munka, nem munka«, meg azt is, hogy minden törekvésünk csak akkor lesz
eredményes, ha tervszerűen, szakszerűen, szorgalmasan dolgozunk, és ha minden
napot imádsággal kezdünk és imádsággal fejezünk be. Családunkban mindannyian
szerettük egymást. Boldogok voltunk, ha együtt lehettünk. Nagyon remélem, hogy
az égben is mindannyian együtt leszünk. A keresztségben Ágoston, Tibor nevet kaptam, otthon Gusztinak hívtak. Iskoláimat Jánoshalmán, Kispest-Wekerletelepen,
Kalocsán, Jászberényben, Gyöngyösön, a debreceni egyetemen és Budapesten,
a hittudományi főiskolán végeztem.” (P. Ottmár visszaemlékezése)
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1932-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ben Gyöngyösön teológiai hallgató. Már ekkor kiemelkedett növendéktársai közül. Aktív tagja, sőt elnöke volt az önképzőkörnek.
1933. szeptember 9-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936. június 21-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos érsek Egerben.
1937-ben Budapest-Pasaréten hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja, a Ferences Miszsziós Szövetség és a Zita Kör vezetője, gyóntató és a laikus testvérek lelkivezetője.
1938-ban Budán hitszónok, káplán, hitoktató.
1940-ben Nyíregyházán hitszónok, gyóntató, népmissziós, a III. Rend regionális igazgatója.
A népmissziók voltak életének legkedvesebb feladatai. A szobájában haláláig megtalálható volt Magyarország térképe, melybe a missziós helyekre kis zászlócskákat
tűzött. 1941-ben házfőnök lett. 1942-ben a gyerekeknek játszóteret épített, melynek
ő volt a vezetője.
1944-ben a Debrecen I. rendházba kerül a vámospércsi útra, házfőnöknek, lelkipásztornak, III. Rendi igazgatónak, hitszónok és gyóntatónak. Elődjének, P. Kiss Szaléznak
menekülnie kellett innen, hiszen a város parancsnoka (Beregfy Károly, az 1. hadsereg parancsnoka) többször beidézte, s nehezményezte zsidóbarát és Antant-ellenes beszédeit, cselekedeteit. Az ostrom idején kerékpárral járta az óvóhelyeket,
ahol misézett, gyóntatott, de vitt mindig kenyeret és gyógyszert is. Nem egyszer
előfordult, hogy az óvóhelyen rekedt emberek jószágait odahaza ellátta. 1946-ban
letartóztatták, ekkor a város népe közben járt érdekében, még a zsidók is részt vettek a tárgyalása napján tartott tüntetésen. „A per során a legsúlyosabb vádpont az
volt, hogy Faddy Othmár 1946. október 9-én a Független Ifjúság rendezvényén
beszédet mondott, amely során olyan kifejezéseket használt, amelyek alkalmasak
a demokrácia elleni lázításra. Konkrétan az történt, hogy Faddy feltette a költői
kérdést: »Van-e Magyarországon szólásszabadság?« Az FKgP ifjúsági tagozatának
tagjai rávágták: »Nincs.« Erre a ﬁatalok nyelvén jól értő, harminchét éves szerzetes
a következő fordulattal folytatta előadását: De van! Csak utána börtönbe csukják az
embert. Az esetről Gelber Miklós rendőr alhadnagy készített jelentést.”126
1949-ben Csongrádon házfőnök és lelkipásztor.
126 FÁY Zoltán: Faddy Othmár, In: Takács József: Katolikusok Debrecenben, 1715–2015. Debrecen, 2015.

162

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 162

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1950-ben a rendek feloszlatása után Szentendrén tanított 1954-ig.
1952. december 21-én (Sztálin születésnapján) prédikációját így kezdte: „Ez a legsötétebb nap”, ezért eltiltják a misézéstől.
1954. július 13-án letartóztatták és életfogytiglanra ítélték. A börtönben vigasztalta,
bátorította rabtársait.
„Életfogytiglanra ítélt rab is voltam, ebből 9 évet ültem, 1954-től 1963-ig több börtönben, köztük Budapesten a Gyűjtő Fogházban, Vácott és Márianosztrán. Budapesten
egy olyan helyre is levittek, amelynek nem volt külső bejárata, egy garázsból volt
a lejárata a föld alá, ahol beszélni sem volt szabad, még az őrök is csak intettek!”
(P. Ottmár visszaemlékezése.) „Azt mondták neki rendtársai, hogy milyen sok lelki
vigaszt nyújthatott volna híveinek, ha ebben a kilenc évben lelkipásztorként dolgozhatott volna a kinti életben, ő ezt válaszolta: – Hát mit gondoltok, odabent a börtönben
mit csináltam? Egyebet se, mint vigasztaltam és erősítettem rabtársaimat.”127 Ő volt
az egyetlen ferences, akit nem koncepciós perben ítéltek el, hanem valóságosan szervezkedett a rákosi diktatúra megdöntésére: árnyékkormányt szerveztek. Nem tudhatták, hogy csoportjukban ott volt a titkosrendőrség besúgója is.
1964-ben Pasarétre kap helyezést.
1968-ban Budára kerül.
Egy rendi legenda szerint felkereste az ÁEH-t, azzal a céllal, hogy ha nem kap prédikálási engedélyt, akkor visszamegy a börtönbe, hiszen érvényes életfogytiglani
ítélete van. 1971-től a tabulákban neve mellett a népmissziós megjelölés is szerepel.
A rendszerváltozás után szerepet vállalt Torgyán József mellett a Kisgazdapárban. Politikai tevékenységei miatt többször került nehéz helyzetbe. Megalakította
a Szent Korona Társaságot, melynek célja, hogy a Szent Korona tant érvényesítse.
„A világ jobbítására, az emberiség megmentésére vagy a magyarság felemelésére
vonatkozó, nyilvános fórumokon hangoztatott, újságcikkekben és két könyvében
kifejtett javaslatai már a kilencvenes évek elején is heves elutasítást eredményeztek a hazai baloldal publicistái részéről, s a támadások miatt rendi elöljáróinak is
magyarázkodnia kellett. Legnagyobb vihart 1995 novemberében mondott beszéde
keltett, amikor a Független Kisgazdapárt nagygyűlésén félreérthető módon szólt
a megjelentekhez. Ezt követő megnyilvánulásairól túlnyomóan már csak gúnyos lekicsinyléssel, de nagy gyakorisággal tudósítottak a hazai hírközlő eszközök, s gyakran vált főszereplőjévé a bulvársajtónak is.
E méltatlanság sohasem bántotta. Szívesen tanított, prédikált, gyóntatott, ám legjobban a rendi közösségben érezte magát. Anekdotái, elbeszélései nyomán a testvérek
körében megelevenedtek a háború előtti és alatti évek. Utolsó éveiben betegségeit,
szenvedéseit példamutatóan viselte. A nehéz mozgás, a kiszolgáltatottság mindennapjainak részévé vált.”128
2003. június 1-jén Budapesten hunyt el.
P. Dám Antal Ince
1909. július 31-én született Bosna-Brod-ban (Bosznia).
1927. augusztus 28-án öltözött be.
1928–1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁát tanult.
127 HETÉNYI VARGA Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Pro Domo, Pécs,

1999, 401.o.

128 FÁY Zoltán: Faddy Ottmár, In: Takács József: Katolikusok Debrecenben, 1715–2015. Debrecen, 2015.

163

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 163

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1931. szeptember 7-én tett örökfogadalmat.
1933. október 15-én szentelték pappá.
1934-ben Jászberényben hitszónok, hitoktató, a Szív
Társulat vezetője.
1940-ben Gyöngyösön egyházjogi és ﬁlozóﬁai doktor,
teológiai lektor, rendes és nagyböjti szónok, a klerikusok gyóntatója és a laikus testvérek magisztere, a Magyar Barát és a Ferences Kiadványok
szerkesztője, a III. Rend igazgatója.
1946-tól a Magyar Szentföldön (Budapest) titkár, s továbbra is a „Ferences Kiadványok” szerkesztője.
1947-től a budai kolostorban lakik titkárként, szerkesztőként. Tevékenykedik a Szent István Akadémián és az Aquinói Szent Tamás Társaságban.
Dám Ince
1950-ben menekülés közben a Jugoszláv rendőrség elfogta és internálta, ahonnan megszökött, és Rómába távozott.
1955-ben Amerikában telepedett le.
1963-ban New Yorkban a Szent Bonaventura Egyetemen ﬁlozóﬁát és egyházjogot
adott elő.
1967. június 20-án a trentoni (New Jersey, USA) kórházban hunyt el.
fr. Gáspár István Vulmár
1909. augusztus 20-án született Miskolcon.
Szülei: Gáspár István és Benyovszky Teréz.
1931. február 2-án öltözött be Pécsen.
1933. augusztus 29-én Szécsényben novícius.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben, fogadalomtétel után
a rendház szolgálatában dolgozik.
1938-ban Kecskeméten ebédlős és kertész.
1939. január 29-én tett örökfogadalmat Kecskeméten.
1942-ben Vácott a rendház szolgálatában dolgozik, kukta.
1945-ben Baján kukta.
1947-ben Jászberényben a rendház szolgálatában dolgozik, asztalos.
1989. április 16-án Miskolcon hunyt el.
fr. Bruck Angelusz
1909. november 27-én született Szépfülöpön (Bács).
1927. augusztus 28-án öltözött be.
1928–29-ben Jászberényben ﬁlozóﬁát tanult.
1930-ban Gyöngyösre került teológiát tanulni.
1931. szeptember 7-én tett örökfogadalmat. Szubdiakónussá szentelték.
További sorsa ismeretlen.
P. Kollár Károly Kázmér
1909. november 18-án született Pécsett.
Szülei: Kollár Károly és Burits Terézia.
1927. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1928-ban Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
164

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 164

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1930-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1931. szeptember 7-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1933. június 18-án szentelte pappá Szmrecsányi Lajos érsek Egerben.
1934-ben Szolnokon hitszónok, iskolai hittanár és káplán.
1936-ban Szigetváron helyettes házfőnök, hitszónok, hitoktató, a házitanács tagja,
a Ferences Missziós Szövetség vezetője, a rendház gondnoka.
1937-ben Szolnokon hitszónok, iskolai hitoktató, a Szent Antal Társulat vezetője és
káplán. 1940-től a szakmunkásokkal is foglalkozik, valamint a cserkészcsapattal és
a Mária Kongregáció tagjaival.
1941-ben Baján helyettes házfőnök, a rendház anyagi ügyeinek intézője, a házitanács
tagja, hitszónok, gyóntató és káplán.
1944-ben Szolnokon helyettes házfőnök, a rendház anyagi ügyeinek intézője, káplán,
hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1969. december 4-én a Pannonhalmi Szociális Otthonba került.
1976. december 27-én Pannonhalmán hunyt el.
Kázmér atya volt a lelkivezetője Sándor Istvánnak, aki később szalézi szerzetes és vértanú lett. Ifjú korában rendszeresen ministrált a templomban, részt vett lelkigyakorlatokon és egyéb plébániai programokon.
fr. Horváth József Asztrik
1909. december 9-én született Merseváton.
Szülei: Horváth József és Sulyok Terézia.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931-ben Jászberényben gimnazista.
1932-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1933-ban Rómába került a Szent Antal Egyetemre teológiai hallgatónak.
1934. november 26-án tett örökfogadalmat Rómában.
1936. július 19-én szentelte pappá Josef Palica püspök Rómában.
1940-ben Gyöngyösön teológiai licenciátussal rendelkezik, lektor, hitszónok, a növendékek gyóntatója és helyettes magisztere.
1941-ben Gyöngyösön teológiai doktor, a növendékek magisztere, a házitanács tagja,
hitszónok és gyóntató.
1944. június 9-én távozott a rendből.
P. Gerencsér István Tarzíciusz
1910. május 4-én született New Brunswickban.
1927. szeptember 6-án öltözött be.
1928-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató
1931. szeptember 7-én tett örökfogadalmat.
1934. június 12-én szentelték pappá.
1934-ben Washingtonban tanult. 1935-ben baccalaureatus fokozatot szerzett teológiából. 1936-ban licenciátussal rendelkezik.
1937-ben New Yorkban hitszónok, káplán és az ifjúsági kongregáció igazgatója.
1938-ban New Brunswickban hitszónok, hitoktató, az Oltáregyesület igazgatója, az iskola igazgatója és a leánykongregáció vezetője.
1941-ben Roeblingben plébános.
1946-ban házfőnök a tartományfőnök helyi megbízottjának tanácsadója, helyettese.
További sorsa ismeretlen.
165

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 165

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Tóth György Benjamin
1910. április 18-án született Törökszentmiklóson.
1928. augusztus 28-án öltözött be.
1929-ben Jászberényben ﬁlozófushallgató.
1931-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1932. október 5-én tett örökfogadalmat.
1935. június 23-án szentelik pappá.
1936-ban Salgótarjánban hitszónok, gyóntató, hitoktató és káplán.
1937-ben Szegeden hitszónok, káplán, hitoktató, Szent Kereszt Nővérek gyóntatója,
a Szent Antal Társulat igazgatója, a Keresztút végzője, ellátja Szentmihálytelket,
orgonista. 1940-ben vezeti még a Rózsafüzér Társulatot, a Legényegyletet, a Szívgárdát, Kecskéstelepre jár misézni, és a Ferences Múzeum igazgatója.
1942-ben Szolnokon hitszónok, gyóntató, káplán és a házitanács tagja.
1944-ben Debrecen I.-ben helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
és orgonista.
1945-ben Debrecen II.-ben helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
és orgonista.
1946-ban Szegeden helyettes házfőnök, káplán, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja
és orgonista.
1948. február 2-án a szegedi kórházban hunyt el.
P. Sall Kálmán Elek
1910. augusztus 8-án Nyúlfaluban született.
1925. augusztus 28-án öltözött be.
1928–29-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1931. szeptember 7-én tett örökfogadalmat.
1933. június 18-án szentelték pappá.
1936-ban Pécsett hitszónok, gyóntató, káplán, hitoktató és a házitanács tagja.
1940-ban Baján betegállományban.
1941-ben Egerben betegállományban. 1942-től hitszónok, gyóntató, a diákok prefektusa, és rendszeresen kijárt vidéki templomokba misézni.
1947-ben Debrecen-Csapókertben volt káplán, hitoktató, hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, és kijárt a környékbeli tanyavilágba is.
A feloszlatás után a budai kolostorban lakott, 1954-től a szentendrei gimnáziumban
tanított hittant és francia nyelvet. A kilencvenes évek elején még nagy örömmel járt
francia nyelvből fakultációkat, különórákat adni.
1999. május 12-én hunyt el Budapesten.
P. Nagy Gergely Konstantin
1910. augusztus 17-én született Kecskeméten.
1928. augusztus 28-án öltözött be.
1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1932-ben Gyöngyösön teológushallgató.
1932. október 5-én tett örökfogadalmat.
1935. június 23-án szentelték pappá.
1936-ban Pécsett hitszónok, gyóntató, a Ferences Kollégium szolgálatában van és hitoktató.
1937-ben Budapesten hitszónok, gyóntató, káplán, hitoktató és a Zita Kör vezetője.
166

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 166

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1938-ban Szolnokon hitszónok, a Constantinum Iskolában hitoktató, a Rózsafüzér Társulat vezetője.
1940-ben Pécsett hitoktató, a Szívgárda vezetője, előkészül a doktorátusra, valamint
nagyböjti és rendes hitszónok.
1941-ben Szolnokon van, egyházjogi doktor, hitoktató, iskolai hitoktató. 1942-től káplán is.
1942-ben Kecskeméten hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1945-ben Budapesten hitszónok, gyóntató, katonai szolgálaton.
1950-től Budapest-Pasaréten lakik, 1950–1955 között a szentendrei gimnázium igazgatója, majd a pasaréti lelkészségen templomigazgató.
1981. szeptember 26-án halt meg, az óbudai temetőben temették el. Később exhumálták, jelenleg a budai kriptában nyugszik.
fr. Beleznay János Bonifác
1910. szeptember 15-én született Jászberényben.
Szülei: Beleznay János és Rigó Mária.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1932-ben elhagyta a novíciátust.
P. Thun Ottó Gallus Albin
1910. október 16-án Járdánházán született.
1926. augusztus 28-án öltözött be.
1928-ban ﬁlozóﬁai hallgató volt Jászberényben.
1931. november 9-én tett örökfogadalmat.
1933. június 18-án szentelték pappá.
1948-ban Sinhwában misszionárius (Hunan Provincia, Paoking tartomány, Kína).
1950-ben kiutasították Kínából.
1951-ben Amerikába érkezett.
1958–1964-ig New Jerseyben a ferences kusztódia vezetője.
1967-ban a Szent József Egyházközség plébánosa (Flint).
1975-ben nyugdíjba vonult.
1976. június 10-én New Yorkban hunyt el.
P. Váradi Gyula Béla
1910. november 25-én született Aszódon.
1928. szeptember 5-én lépett be a rendbe.
1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1932-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1932. szeptember 8-án tett örökfogadalmat.
1935. június 20-án szentelték pappá.
1936-ban Budapesten hitszónok, gyóntató, hitoktató és készül a doktorátusára.
1937-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai lektor, helyettes magiszter, hitszónok, gyóntató,
a rendház anyagi ügyeinek gondnoka, a Szegénygondozó Nővérek gyóntatója és
a házitanács tagja.
1941-ben Egerben helyettes házfőnök, a tartományfőnök titkára, hitszónok, gyóntató és
a „doktorátusára készül”.
1942-ben Budapesten hitszónok, gyóntató, helyettes házfőnök, tartományi titkár és
a házitanács tagja.
1948-ban Budapesten tartományi titkár, a nővérek gyóntatója, hitszónok és gyóntató.
167

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 167

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1958–1970 Budapesten tartományfőnök, 1960-tól a magyarországi provinciák rendkívüli elöljárója.
1999. február 14-én Pasaréten hunyt el, a budai kriptában nyugszik.
P. Varga Pál Vitál
1911. február 3-án született Dunakömlődön.
1927. szeptember 6-án öltözött be.
1928–29-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1932. február 17-én tett örökfogadalmat.
1934. június 17-én szentelték pappá.
1935-ben Baján hitszónok, káplán és hitoktató.
1936-ban Pécsett hitszónok, gyóntató, káplán és a Rózsafüzér Társulat igazgatója, majd
ellátja Nagyárpád egyházközséget, illetve a keresztút végzője is lesz.
1940–ben Máriagyűdön hitszónok, káplán, hitoktató a ﬁliákban, vezetője a Rózsafüzér
Társulatnak és a Szent Erzsébet Leányegyesületnek, valamint a Szívgárdának.
1941-ben Szabadkára került.
1944-ben Máriagyűdön házfőnök, a III. Rend igazgatója, gyónatató és hitszónok.
1946-ban Dunaföldvár házfőnök, helyettes plébános, a laikus testvérek lelkivezetője,
a háztörténet jegyzője, hitszónok, gyóntató.
1961–1965-ig Dunakömlődön szolgál, valamint Kisvaszar plébánosa.
1975. szeptember 29-én került Pannonhalmi Szociális Otthonba.
1982. január 14-én Pannonhalmán hunyt el.
P. Návay József Roger
1911. március 23-án született Szabadkán.
1927. szeptember 15-én öltözött be.
1928–1929-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1932. április 28-án tett örökfogadalmat.
1934. június 17-én szentelik pappá.
1935-ben Gyöngyösön hitszónok, gyóntató, plébániai hitoktató a Mária-Tanodában és ellátja Gyöngyöspüspökit, később nagyböjti szónok és a Szent Antal Társulat vezetője.
1937-ben Hatvanban hitszónok, gyóntató, hitoktató, a házitanács tagja, vezeti a Szent
Antal Társulatot, a Rózsafüzér Társulatot, és a Ferences Missziós Szövetséget.
1940-ben Salgótarjánban hitszónok, gyónatató, hitoktató, kijárt Salgóbányára, vezette
a legényegyletet, a Szívgárdát, a házitanács tagja, a rendház anyagi ügyeinek kezelője és a laikus testvérek magisztere.
1941-ben Simontornyán káplán, hitszónok és gyónatató, majd 1942-ben helyettes
házfőnök is.
1948-ban Szolnokon káplán, hitoktató, a Mária Kongregáció vezetője, hitszónok és
gyóntató.
További sorsa ismeretlen.
fr. Leskó György Boldizsár
1911. szeptember 24-én született Verestoronyban.
Szülei: Leskó György és Szatmári Margit.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.

168

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 168

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben gimnazista. 1932-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1934. április 6-án elhagyta a rendet.
fr. Németh György Tertullián
1911. április 19-én született Szabadkán.
Szülei: Németh Ferenc és Pertich Adelheid.
1931. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1932. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban Budapesten növendék, de tanulmányait abbahagyja.
1934-ben Hatvanban sekrestyés és kapus.
Távozott a rendből.
fr. Rezsnyák /Lőrinc Lajos (Fülöp) Ignác
1911. április 24-én született Diósviszlón.
Szülei: Rezsnyák Kálmán és Lengyel Mária
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1930-ban Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1934-ben elhagyja a gyöngyösi rendházat.
P. Eller György Engelbert
1911. május 17-én Pécsett született.
1927. augusztus 28-án öltözött be.
1928-ban Jászberényben ﬁlozóﬁát tanult.
1930-ban Gyöngyösre került, és teológiát tanult.
1932. június 23-án tett örökfogadalmat.
1935–1938-ig Jászberényben hitszónok, hitoktató, gyóntató, a Szív Társulat és a Szent
Antal Társulat vezetője.
Az 1940-es Schematismusban már nem szerepel, az elhunytak között sem említik.
További sorsa ismeretlen.
fr. Kakas / Péterfai István Hadrián / Andrián
1911. augusztus 3-án született Péterfán.
Szülei: Kakas István és Miszlei Anna.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista,1932-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933. szeptember 9-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936 novemberében elhagyta a rendet.
fr. Szincsik István Jusztus
1911. augusztus 11-én született Adán.
1930. július 5-én öltözött be Budapesten.
1932. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.

169

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 169

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1932-ben Jászberényben sekrestyés, szabó, alamizsnagyűjtő és ebédlős. 1933-től már
nem ő a sekrestyés.
1934-ben Hatvanban sekrestyés, kapus és szabó.
1935-ben Pécsett szabó és kapus. 1936-tól katonai szolgálaton.
1938 februárjában elhagyta a kolostort.
fr. Bona Mihály Ivó
1911. szeptember 2-án született Jászberényben.
Szülei Barna István és Baráth Rozália.
1929. február 20-án öltözött be Gyöngyösön.
1929. augusztus 28-án kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Egerben sekrestyés és kapus. 1933-tól kertész is.
1934-ben a rendház házitanácsának szavazásán nem kap elég fehér babot, ezért el kell
hagynia a rendet.
fr. Szádoczky / Szentirmai Károly Ildefonz
1911. szeptember 28-án született Nézsán.
Szülei: Szádoczky József és Dudás Anna.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1933-ban ﬁlozófushallgató.
1934-ben Szentirmai néven szerepel a gyöngyösi rendházban, mint teológushallgató.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936. szeptember 10-én felmentette a Szentszék.
fr. Vass Ferenc Viktor
1911. szeptember 30-án született Budapesten.
Szülei: Vass Imre cipész és Lutissan Mária (Jászberény).
1948. december 24-én öltözött be Pécsen.
1949. augusztus 2-án kezdte meg a novíciátust Jászberényben.
1950. augusztus 3-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
1986. június 17-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba. 1989. szeptember 13-án
hunyt el.
P. Szalóki / Szalóky Gyula Felicián
1911. október 20-án született Jászberényben.
Szülei: Szalóki Gyula és Valneti Ilona.
1931. augusztus 29. öltözött be Szécsényben.
1932. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben teológiai hallgató Gyöngyösön.
1935. december 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936. június 21-én szentelte pappá Szmrecsányi Lajos érsek Egerben.
1937-ben Gyöngyösön hitszónok, káplán, a Mária-tanoda hitoktatója, Gyöngyöspüspöki lelkipásztora és a Szent Antal Társulat vezetője. 1940-ben a Cserkészcsapat és
a Falusi Leánykör vezetője is.
1941-ben Szécsényben hitszónok, gyóntató és káplán, majd a leventék vezetője.

170

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 170

2019. 03. 05. 14:04:05

Ferencesek életrajzi lexikonja

1944-ben Újvidéken hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1945-ben Máriagyűdön hitszónok, gyóntató, betegállományban.
1946-tól nem szerepel a tabulákban.
fr. Széplaki Lajos Tamás
1911. december 14-én született Szabadkán.
Szülei: Széplaki István és Ágó Mária.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1932-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban-ban a szolnoki rendházból távozott.
P. Tonigold János Arnold
1911. december 17-én született Budapesten.
Szülei: Tonigold István és Güll Katalin.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista, 1932-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1933. augusztus 30-án tett örökfogadalmat Jászberényben.
1938. június 28-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ban Jászberényben hitszónok, gyóntató és hitoktató.
1940 szeptemberében elhagyta a rendházat.
fr. Bergmann / Kisterenyei Lajos Béda
1912. március 1-jén született Kisterenyén.
Szülei: Bergmann Lajos és Kiszely Anna.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1933-ban felveszi a Kisterenyei nevet, ekkor már ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936-ban Mátraházán van a szanatóriumban.
1937. március 7-én meghalt.
fr. Sinka László Nazáriusz
1912. március 10-én született Jászberényben.
Szülei: Sinka László és Hudra Mária.
1932. augusztus 21-én öltözött be Jászberényben.
1932. augusztus 29-én kezdte meg a novíciátust Szécsényben.
1933-ban eltávozott.
P. Zachár / Zentai Károly Marcell
1912. május 10-én született Nézsán.
Szülei: Zachár József és Bugyi Terézia.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
171

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 171

2019. 03. 05. 14:04:05

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1933-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1935-ben Zentaira változtatja nevét.
1937. június 27-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1938-ban Rómában tanul a Szent Antal Egyetemen, 1940-ben licenciátussal rendelkezik.
1941-ben Gyöngyösön teológiai doktor és lektor, hitszónok és gyóntató, 1942-től
Gyöngyöspüspökiben is lelkipásztorkodik.
1945-től Budapesten hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1946-ban Hatvanban házfőnök, a laikus testvérek lelkivezetője, könyvtáros, a háztörténet jegyzője, a III. Rend igazgatója, hitszónok és gyóntató.
1988. augusztus 19-én Miskolcon hunyt el.
P. Takács József Tivadar
1912. március 26-án született Kisvárdán.
Szülei: Takács József és Sivák Julianna.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teolóigai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1938. június 6-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Szécsényben hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1941-ben Vácott hitszónok gyóntató.
1942-ben Kecskeméten hitszónok és gyóntató.
1944-ben Pécsen hitszónok és gyóntató. 1948 a szemináriumban is gyóntat.
1974. június 27-én Budapesten a Szécher úti kórházban halt meg.
P. Krupa Bernát Rókus
1912. április 3-án született Egerben.
Szülei: Krupa Antal és Szeredi Terézia.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1933-ban ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösön teológus növendék.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1937. június 27-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1938-ban Jászberényben hitszónok, hitoktató és gyóntató. 1940-től a Szívgárda vezetője is.
1941-ben Szigetváron helyettes házfőnök, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1944-ben Salgótartjánban helyettes házfőnök, a rendház gondnoka, káplán, hitszónok
és gyóntató.
1948-ban Salgótarjánban a házitanács tagja, hitoktató, hitszónok és gyóntató.
1950 után az Egri Egyházmegyében szolgált. Adminisztrátor volt Ragályban, Karancslapujtőn, Serényfalun és Cereden plébános. Káplán volt Putnokon, Abádszalókon.
1974. december 22-én a Pannonhalmi Szociális Otthonba került.
1994. január 11-én hunyt el Pannonhalmán, ugyanott temették el január 19-én.

172

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 172

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Wayer / Máriaföldi Péter Lukács
1912. május 23-án született Mokrinban.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
Szülei: Wayer Péter és Vongyel (Kácsi) Mária. A Máriaföldi nevet később vette fel!
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben 7. osztályos gimnazista, majd
ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1940. június 16-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1946-ban Jászberényben a Szeráﬁ Kollégium magisztere, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja, segédlelkész.
1967-ben Tripoly-ban (Libia, Afrika) misszionárius.

P. Máriaföldi Lukács

fr. Friedrich József Vitusz
1912. június 26-án Brassóban született.
1936. január 12-én öltözött be.
1936-ban Hatvanban terciáriusként kukta és kertész.
1937-ben Szécsényben novícius és szakács.
1937. augusztus 26-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1938-ban Hatvanban szakács.
1942-ben Jászberényben szakács és kertész.
Neve és adatai nem szerepelnek a tartományi protocullumban, 1943-tól pedig a sematizmusokban sem!
P. Turtsányi Ede Sebestyén
1912. július 25-én született Budapesten. Szülei: Turtsányi Ede és Magyarevits Terézia.
1929. szeptember 1-jén öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1932-ben ﬁlozófushallgató.
1933-ban Gyöngyösön teológushallgató.
1933. szeptember 9-én tette le örökfogadalmát Gyöngyösön.
1937. június 20-án szentelte pappá Szmrecsányi Lajos Egerben.
1937-ben Jászberényben hitszónok, gyóntató, hitoktató és nagyböjti szónok.
1940-ben Kassán hitszónok, gyóntató és hitoktató, majd a játszótér vezetője is lesz.
1942. november 6-án halt meg Budapesten, Óbudán temették.
fr. Ferkó (Friedrich) József Vitusz
1912. július 26-án született Brassóban.
Szülei: Friedrich József és Kondor Anna.
1936. január 12-én öltözött be Hatvanban.
1937. augusztus 26-án kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1938. augusztus 27-én tesz egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1938-ban Hatvanban szakács.
173

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 173

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1941. szeptember 8-án tesz örökfogadalmat Hatvanban.
1942-ben Jászberényben szakács és kertész.
1944-ben már Ferkó néven szerepel a tabulában.
1945-ben deportálják.
1946-ban Gyöngyösön szakács.
1948-ban neve nem található a sematizmusban.
P. Sípos Géza Metód
1912. augusztus 5-én született Kisbereznán.
Szülei: Sípos Ferenc és Beszterczey Margit.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1933-ban ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1935. december 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1938. június 26-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1938-ban Pécsen hitszónok, gyóntató, hitoktató, a Szívgárda vezető, nagyböjti szónok.
1948-ban Kecskeméten hitoktató, a Mária Kongregáció vezetője, hitszónok és gyóntató.
1965. július 7-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba, ahol július 26-án hunyt el,
ugyanott temették.
fr. Lukács (Telegd) Tiglides
1912. szeptember 4-én született Polgáron.
Szülei: Lukács Gábor és Szabó Erzsébet.
1939. szeptember 10-én öltözött be Jászberényben.
1940-ben Jászberényben terciárius a rendház szolgálatában.
1944-ben katonai szolgálaton.
1945-ben Dunaföldváron a rendház szolgálatában.
1946-ban elhagyta a rendet.
fr. Bede Béla Cölesztin
1912. szeptember 28-án született Budapesten.
Szülei: Bede Béla és Gyarmathy Ilona.
1931. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1932. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1931-ben 7. osztályos gimnazista Jászberényben.
1933-ban ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben teológiai hallgató Gyöngyösön.
1935-ben távozik a rendből.
Bede Béla Cölesztin
fr. Nagy Imre Petroniusz
1912. október 4-én született Kecskeméten.
Szülei: Nagy József és Kovács Mária.
1934. október 3-án lépett be a rendbe Jászberényben.
1935-ben Jászberényben kukta és kertész.
1936. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1936-ban Szécsényben kukta és kertész.

174

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 174

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

1937-ben Vácott nyomdász.
1938-ban Csongrádon a kolostor szolgálatában dolgozik. 1940-ben sekrestyés és ebédlős.
1941. július 1-jén tesz örökfogadalmat Csongrádon.
1946-ban Pécsett a kolostor szolgálatában él.
1948-ban Máriagyűdön a rendház szolgálatában él.
1986. augusztus 27-én Budapesten hunyt el, a farkasréti temetőben temették.
P. Szinger / Szendei József Tóbiás / Tamás
1912. október 23-án született Dúzson.
Szülei: Szinger Mihály és Stier Katalin.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1932-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. 1934-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben felveszi a Szendei nevet.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1936-ban Egerben teológiai hallgató és betegállományban van.
1938-ban Gyöngyösön teológushallgató.
1941-től Tamás néven szerepel, mint gyöngyösi teológushallgató.
1942. június 21-én szentelte pappá Zadravecz István ferences püspök Gyöngyösön.
1942-ben Máriagyűdön hitszónok és gyóntató. 1944-ben gyóntató és betegállományban.
1946-ban hitszónok, gyóntató, a rendház anyagi ügyeinek kezelője és könyvtáros is.
1950 után kereten kívül volt.
1958. február 4-én hunyt el Diósberényben.
fr. Kövér Sándor Ignác
1912. november 30-án született Jászberényben.
Szülei: Kövér Sándor és Szórád Mária.
1936. szeptember 22-én öltözött be Szécsényben.
1937-ben elbocsátották a rendből.
fr. Bíró Dezső Jusztin
1912. december 1-jén született Szolnokon.
Szülei: Bíró István és Tassi Ilona.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben hetedik osztályos gimnazista.
1932-ben elhagyja a rendházat.
fr. Kovács István Benno
1913. január 26-án született Jászberényben. Szülei: Kovács János és Oláh Mária.
1932. július 7-én öltözött be Jászberényben.
1934. augusztus 29-én Szécsényben tett egyszerű fogadalmat.
1935-ben Gyöngyösön találjuk a kolostor szolgálatában.
1938. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1944-ben katonai szolgálaton. További sorsa ismeretlen.
P. Sztankay István Szilás
1913. február 17-én született Jánoshalmán.
Szülei: Sztankó István és Kindla Julianna.
175

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 175

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

Sztankay István Szilás és Kovacsics Vince

1935. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1936. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1936-ban Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1938-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1940. augusztus 30-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1941. június 15-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1941-ben Jászberényben hitszónok és gyóntató.
1942-ben Füleken hitszónok, gyóntató és a játszótér igazgatója.
1945-ben Jászberényben a növendékek helyettes magisztere, a Szeráﬁ Kollégium
gyóntatója, és kijár a ﬁliákba. 1946-tól házfőnök, a háztörténet jegyzője, könyvtáros, hitszónok és gyóntató.
1949-ben Szeged-Alsóvároson lelkipásztor.
A szerzetesrendek feloszlatása után egyházmegyés lelkipásztor.
1951. november 28-án Csengelére kerül.
1991-ben Szeged-Alsóvároson plébános.
1994. november 23-án halt meg Szeged-Alsóvároson.
1994. november 28-án temették Jánoshalmán.
fr. Ádám József Arkangyal
1913. március 3-án született Újkécskén.
Szülei: Ádám Gábor és Kis Margit.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1936. október 25-én elhagyta a rendet.

Ádám József Arkangyal

176

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 176

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Vargits / Vértes Béla Honor
1913. március 28-án született Baján.
Szülei: Vargits Antal és Matkovits Mária.
A baja-alsóvárosi elemi iskola elvégzése után (ahol ferencesek is tanítottak) a III. Béla
Ciszterci Reálgimnáziumban tanult 1924−1930 között
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1930. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1932-ben jászberényi ﬁlozóﬁai hallgató. Nevét Vértesre változtatja.
1934-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1934. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1937-ben a zágrábi teológián tanul, főleg horvát nyelvet.
1937. június 27-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön. Újmiséjét Baján, a Páduai Szent Antal-templomban tartotta 1937. július 4-én. Rukavina József
bunyevác szentbeszédet, P. Karácsonyi Aladár ferences pedig magyar szentbeszédet
mondott, kézvezetője P. Unyi Bernardin mohácsi házfőnök volt.
1938-ban Siklóson hitszónok, hitoktató, segédlelkész, a házitanács tagja, a Mária
Kongregáció és a Szívgárda vezetője, Nagyharsányban, Oldon és Egyházasharasztiban lelkipásztor. 1940-től Szentmártonba is kijárt. 1940-től a polgári iskolában
történelmet is tanított.
1942-ben Csongrádon hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1944. február 1-től szeptember 25-ig Újvidéken hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja és katonai szolgálatos, a Délvidéki Közművelődési Szövetség magyar szórvány
gondozó lelkésze.
1944. szeptember 25: „Mohácsra küldtek az ottani sokac-nyelvű, akkor katonáskodó páter helyettesítésére. Így az ostromot ott éltem át s közben kisegítő hitoktató voltam.
Budapest ostroma után nyertem beosztást – helyettesítéseim tárgytalanná válása után
– Budapestre, ahol a II., Mártírok útja … 23 sz. alatti Ferences Plébániánkon, mint kinevezett fővárosi hitoktató működtem 1946. júl. 31-ig. Ekkor neveztek ki bajai házfőnök-plébánossá.”129 Plébánossága idején kórust alapított, segítette a szegényeket, sok
környékbeli pap kérte lelkivezetésre, igyekezett a templomot megújítani: villamosítást továbbfejlesztette, Kontuly Béla festőművésszel új freskókat készíttetett.
1945-ben Budapesten hitszónok és gyóntató.
1946-ban Baján házfőnök, lelkipásztor, hitszónok és gyóntató.
1950. június 10-én az államvédelmi rendőség belügyminiszteri rendeletre rendőrségi
teherautón a bajai ferenceseket Debrecenbe internálják. 1950. november 30-án az
érsek felmentette a plébánia vezetése alól, ekkor Mohácsra került segédlelkésznek.
1953-ban Szilágyon szolgált, de szervezkedés vádjával elfogták, és Csolnokra került
a bányába kényszermunkára.
1956-ban perújrafelvételt kezdeményezett, és szabadon engedték. Ismét Mohácsra került, majd innen Szajkra. Azonban a határsávban nem maradhatott, ezért 1962-ben
Hévízre került plébánosnak. A kórház bővítése miatt templomát elvették, ezért
1977-ben új templomot épített.
1979. június 24-én hunyt el Hévízen misézés közben.
129 FÁBIÁN Borbála: Az utolsó bajai házfőnök: Vértes Honor: In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2010,

1–2. 69.o. P. Honor önéletrajza megtalálható: Kalocsai Érseki Levéltár I. 1.b Baja – Szent Antal 1946–2006.

177

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 177

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Farkas Imre Jozafát
1913. május 3-án Budapesten született.
Szülei: Farkas József és Szilágyi Terézia.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1934. június 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1937. június 27-én Kriston Endre püspök szentelte pappá Gyöngyösön.
1937-ben Csongrádon segédlelkész.
1938-ban Simontornyán hitszónok, gyóntató, káplán, hitoktató, a Ferences Missziós
Szövetség vezetője, vidéki lelkpásztor, a házitanács tagja, a laikus testvérek lelkivezetője.
1940-ben Baján hitszónok, káplán, hitoktató, a Szívgárda vezetője.
1941-ben Dunaföldváron hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1942-ben Hatvanban hitszónok és gyóntató. 1944-től helyettes házfőnök is. 1945-től
házfőnök és a III. Rend igazgatója.
1946. május 9-én a Kiss Szaléz-féle koncepciós per kapcsán letartóztatják, kihallgatják.
Végül úgy döntenek, hogy elég lesz rendtársát, Lukács Pelbártot belekeverni az
ügybe, őt elengedik. 1946 őszén Budapesten, a vidéki főkapitányság börtönében
raboskodott. Egy cellában raboskodott Kudriczky altábornaggyal, Béldy Levente
főparancsnokkal, illetve Kovács József veszprémi egyházmegyés pappal.
1948-ban Kecskeméten hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja. 1948-től a Szívgárda
és Mária Kongregáció vezetője is.
1949-ben Debrecenbe kerül.
1961. március 31-én hunyt el.
1961. április 7-én Óbudán temették el.
fr. Krempelmayer György Protáz
1913. ápirilis 4-én született Vattán.
Szülei: Krempelmayer István és Lipták Julianna.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935 őszén elhagyta a rendet.
fr. Juhász János Jób
1913. május 17-én született Pátrohán.
Szülei: Juhász József és Tenki Terézia.
1939. március 12-én öltözött be Pécsen.
1939. szeptember 11-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1940. szeptember 12-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1941-ben Szegeden szakács.
1943. október 4-én tett örökfogadalmat Szegeden.
1944-ben katonai szolgálaton.
1945-ben Vácott szakács.
A feloszlatás után Jászberényben volt sekrestyés.
178

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 178

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

1990. március 5-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba, Győrben, 1990. július
21-én hunyt el.
1991. július 31-én tartották érte a gyászmisét, majd utána jászberényi ferences templom
kriptájába helyezték örök nyugalomra.
P. Frey / Lugosi Lőrinc Félix
1913. május 18-án született Kecskeméten. Szülei: Frey Lőrinc és Kelemen Mária.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1935-ben nevét Lugosira változtatja.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1939. június 18-án szenteli pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1940-ben Gyöngyösön hitszónok és gyóntató.
1944-ben Szolnokon hitszónok és gyóntató.
1944-ben átveszi a Székesfehérvári Egyházmegye.
1944-ben Csepel II. káplán.
1945-ben Kőszárhegyen adminisztrátor.
1955-ben Felcsúton adminisztrátor.
1957-ben Kőszárhegyen adminisztrátor.
1959-ben Szigetcsépen adminisztrátor.
1959-ben Pilisszentkereszten plébános.
1977-től nyugállományban.
2005. május 5-én hunyt el Pilisvörösváron, Pilisszentkereszten temették el.
P. Csizmadia József Keresztély
1913. május 31-én született Drégelypalánkon.
Szülei: Csizmadia József és Csajka Mária.
1929. augusztus 28-án öltözött be Szécsényben.
1930. augusztus 29-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben gimnazista Jászberényben, 1932-ben ﬁlozóﬁai hallgató.
1934. június 30-án tett örökfogadalmat Jászberényben.
1934-ben Budapesten a Pázmány Péter Egyetem hallCsizmaidia József Keresztély
gatója.
1935-ben teológiai hallgató Gyöngyösön.
1937. június 27-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1938-ban Baján hitoktató, nagyböjti hitszónok, káplán és a házitanács tagja.
1939-ben Jászberényben hitszónok, hitoktató, a Szent Antal Társulat vezetője, a Szülők
Köre és a Mária Kongregáció vezetője, a házitanács tagja. 1942-től kijárt ﬁliába
misézni.
1942-ben Csongrádon káplán.
1943-ban Simontornyán káplán.
1944-ben Szolnokon káplán, hitszónok és gyóntató, később a Mária Kongregáció és
a Szívgárda vezetője.
179

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 179

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1950-től Szeged-Alsóvároson segédlelkész.
1959–1960-ban Zákányszéken szolgál.
1960-tól Eleken szolgál.
1969-től Makón szolgál.
1971-től Eleken szolgál
1980-ban püspöki tanácsosi kitüntetést kap.
A rendszerváltozás után visszatért a rendbe, szolgált Mátraverebély-Szentkúton is.
2004. október 8-án halt meg Esztergomban.
P. Villi / Villányi Béla Quirin
1913. július 4-én született Nagymajtényben.
Szülei: Villi Vendel és Láng Magdolna.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1939. szeptember 10-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Szegeden hitszónok és gyóntató, majd segédlelkész. 1944-től a rendház
anyagi ügyeinek intézője is. 1945-ben deportálják.
1948-ban Budapesten a házitanács tagja, káplán, irodavezető, hitszónok és gyóntató.
1950-től nem lehetett tovább a rend tagja, az Esztergomi Egyházmegye vette át,
világi papi ruhában kellett járnia – bár szolgálati beosztása nem változott.
2004. január 22-én hunyt el Budapesten, az országúti templom kriptájába temették.
fr. Renák György Fülöp
1913. augusztus 6-án született Pusztagyendán.
Szülei: Renák Imre és Hevesi Jolán.
1931. szeptember 24-én öltözött be Szécsényben.
1932. szeptember 25-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1932-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1935 augusztusában elhagyta a rendet.
P. Auerweck / Tolnai István Agapit
1913. szeptember 1-jén született Bátaszéken.
Szülei: Auerweck Ádám és Werner Erzsébet.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató, nevét Tolnaira változtatja.
1938. június 29-én szenteli pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Budapesten hitszónok, gyóntató és irodavezető.
1941-ben Pécsen hitszónok, gyóntató és a laikus testvérek lelkivezetője. 1942-től irodavezető, segédlelkész, a rendház gazdasági ügyeinek intézője, a kollégium prefektusa.
1948-ban Szegeden segédlelkész, hitoktató, irodavezető, a Rózsafüzér Társulat vezetője, vidéki lelkipásztor, és a Cserkészcsapat vezetője.
1968. január 21-én Bátaszéken hunyt el.
180

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 180

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Goór Pál Geminiánusz
1913. október 4-én született Tarnamérán.
Szülei: Goór János és Nyitrai Eszter.
1935. október 13-án lépett be a rendbe Szegeden.
1937-ben Jászberényben terciáriusz, kertész.
1938. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
1939. augusztus 28-án tette le első fogadalmát Szécsényben.
1940-ben Máriagyűdön kukta és a kolostor szolgálatában él.
1941-ben Siklóson kukta.
1942-ben Nyíregyházán szakács és kertész.
1943-ban Budapest-Pasaréten szakács.
1943. november 7-én tett örökfogadalmat Pasaréten.
1946-ban Egerben szakács.
1987. október 7-én halt meg Heves községben.
P. Kiss István Kalazanti József
1913. október 12-én született Szegeden.
Szülei: Kiss Mihály és Juhász Ilona.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1938. április 19-én Berlauban tett örökfogadalmat.
1939. január 8-án szentelték pappá Wratislawiaeban.
1940-ben Gyöngyösön hitszónok és gyóntató.
1941-ben Csongrádon hitszónok és gyóntató.
1942-ben Simontornyán hitszónok és gyóntató, majd segédlelkész és könyvtáros is.
Később hitoktató Vámszőlőhegyen, a Leánykör és a „Szabadművelődés” vezetője.
1972. május 6-án hunyt el, Szeged-Alsóvároson temették el.
P. Czapanszky / Bánhegyi Ödön Flavius
1913. október 12-én született Újpesten.
Szülei: Czapianszky Edmund és Csigaváry Julianna.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben 7. osztályos gimnazista, majd ﬁlozóﬁai hallgató.
1933-ban nevét Bánhegyire változtatja.
1937-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1940. június 16-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1940-ben Szolnokon hitszónok és gyóntató.
1941-ben hitszónok, gyóntató és népmisszionárius, 1944-től a játszótér vezetője is.
1945-ben Szolnokon hitszónok és gyóntató.
1947-ben Csongrádon hitszónok, gyóntató, segédlelkész és népmisszionárius.
1948-ban Kecskeméten hitszónok, gyóntató és népmisszionárius.
1980. október 26-án hunyt el.

181

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 181

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

P. Guba Béla Genesiusz / Imre
1913. október 13-án született Jászárokszálláson.
Szülei: Guba Bálint és Antal Julianna.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben. 1933. augusztus 30-án tett egyszerű
fogadalmat.
1933-ban Pécsen gimnazista.
1935-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1939. április 20-án örökfogadalmat tett Gyöngyösön, nevét Imrére változtatja.
1940. június 23-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1940-ben Kassán hitszónok és gyóntató.
1941-ben Szegeden hitszónok, gyóntató és segédlelkész, majd a Szent Antal Társulat
vezetője is.
1944-ben Csongrádon hisztónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1946-ban Szegeden könyvtáros, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja, majd irodavezető és a rendház gazdasági ügyeinek intézője. 1948-ban házfőnökhelyettes és
a Szívgárda vezetője is.
1975. június 21-én hunyt el Miskolcon.
P. Nagy Zoltán Máriusz
1913. október 28-án született Nyírvasváriban.
Szülei: Nagy B. József és Léman Ottilia.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett örökfogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1938. június 29-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Szécsényben hitszónok és gyóntató.
1941-ben Budapesten hitszónok, gyóntató és segédlelkész.
1944-ben távozott a rendből.
1966 márciusában hunyt el.
Fr. Gubicza Ferenc Nereusz / Tamás
1913. október 31-én született Tatárszentgyörgyön.
Szülei: Gubicza István és Sztakó Mária.
1932. június 11-én öltözött be Siklóson.
1933. augusztus 29-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Kecskeméten a kolostor szolgálatában él. 1935-től sekrestyés is.
1936-ban Szécsényben sekrestyés.
1937. október 4-én tett örökfogadalmat Mátraverebély-Szentkúton.
1940-ben a tartományfőnök nevét Nereuszról Tamásra változtatja.
1945-ben Jászberényben a kolostor szolgálatában él.
1947-ben Szegeden sekrestyés.
1983. november 9-én hunyt el Bécsben.

182

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 182

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Tábori László Flórián
1914. január 4-én született Jászszentandráson.
Szülei: Tábori Béla és Bernát Rózsa.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista volt, 1933-ban ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1935. december 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1937. június 27-én szenteli pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1941-ben Csongrádon hitszónok, gyóntató, segédlelkész és a házitanács tagja. 1942-től
helyettes házfőnök, a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1945. november 27-én hunyt el Szegeden, Csongrádon temették.
P. Schnitzinger / Áldási József Amand
1914. március 6-án született Székesfehérváron.
Szülei: Schnitzinger László és Reinchardt Anna.
1931. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1932. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1932-ben Jászberényben 8. osztályos gimnazista, majd ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1934-ben neve már Áldási.
1935. december 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1937-ben Bécsben tanul.
1937. július 11-én szentelte pappá Theodorus Innitzer Bécsben.
1938-ban Budapesten lakik és tanul.
1940-ben Szegeden hitszónok és gyóntató.
1941-ben Szécsényben házfőnök, hitszónok és gyóntató. 1945-től III. Rendi igazgató
és segédlelkész is.
1950 után Esztergomban volt házfőnök, később kollégiumi rektor.
1983-tól Budapesten lakott, a budai plébánia keresett gyóntatója volt.
1990. április 3-án hunyt el Budapesten, április 9-én az Országúti Plébániatemplom
kriptájában temették el.
P. Krékity / Kékesi István Klárusz
1914. április 18-án született Bácsbokodon.
Szülei: Krékitky Ignác és Mozsár Julianna.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben gimnáziumi hallgató, majd ﬁlozóﬁai hallgató, nevét Kékesi-re
változtatja.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1938. szeptember 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1940. június 16-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1941-ben Hatvanban hitszónok és gyóntató.
1942-ben Csongrádon hitszónok és gyóntató.
1944-ben katonai szolgálatra hívták be.
1945. szeptember 5-én elhagyta a rendet.

183

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 183

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

fr. Suller / Bodrogi József Szabin / Tamás
1914. április 27-én született Rakamazon.
Szülei: Suller Konrád és Suller Katalin.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat.
1933-ban Pécsen 7. osztályos gimnazista.
1934-ben a Sullert Bodrogira változtatja, a Szabint pedig Tamásra.
1935-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935. november 28-án távozik a rendből.
fr. Győri István Jusztin
1914. május 11-én született Egerben.
Szülei: Győri János és Husz Mária.
1930. szeptember 2-án öltözött be Szécsényben.
1931. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista. Még ebben az évben távozott a rendből.
P. Kámán Emil Celerin
1914. június 29-én született Zalabesnyőn.
Szülei: Kámán Zsigmond és Kelemen Terézia.
1935. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1936. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1940. december 20-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1941. június 15-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1950 után szolgált Máriakéménden, Püspöklakon, Regölyön, Aparhanton, Iményen,
Dávod-Püspökpusztán.
1994-ben visszatért a rend keretei közé és Szegeden lett lelkipásztor. Nagyon szerette
a méheket. Volt is neki legalább 10 méhcsaládja, melyeket magával hozott Dávodról, s a szegedi klerikusokként szívesen dolgoztunk vele a méhészetben. Természetesen pergetni a vizsgaidőszak kellős közepén kellett mindig. Még 1996-ban történt, hogy a méhész testvérek kiszedegették a kaptárakból a kereteket, de fedelezni
és pergetni már nem volt idejük. A vizsgákban elfáradva nem tudtam aludni éjjel,
s reggelre mind kipergettem. Másnap reggel körbe-körbe rohangált a kolostorban,
s mindenkinek elújságolta.
2008. június 23-án hunyt el Esztergomban.
2008. július 1-jén temették Szeged-Alsóvároson.
Lévén ﬁatalkorában maga is ökölvívó, szerette és önmagára vonatkoztatta a szent
apostolnak ezt a hasonlatát: „Úgy öklözök, mint aki nem levegőt ütlegel.” (1Kor
9,26) (A berényi növendékeket is tanította bokszolni.) Önmagán győzedelmeskedő, megküzdött engedelmességben élt. Mindenki által szeretett és kedvelt gyóntató volt.
P. Celerin találkozása Radnóti Miklós költővel Kerekudvaron: „Úgy van előttem
ennek a magas, kissé szomorú, de nyílt tekintetű ﬁatalembernek az alakja, mintha
ma találkoztunk volna. 1944 nyarán a jászberényi ferences kolostorból a fíliára,
Kerekudvarra jártam ki misézni. A miséken feltűnt, kimagaslott a fekete kendős,
hajlott-görnyedt nénikék, s a hátul csaknem szunyókáló paraszt bácsik közül az ő
egyenes, csupa ﬁgyelem alakja. Mint a falusi templomokban általában, a férﬁak
akkoriban a miséken nem áldoztak, sajnos így volt ez Kerekudvaron is. Ezt törte
184

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 184

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

meg ez a ﬁatalember, aki senkire se tekintettel, sehová sem tekintgetve, észre
se véve, hogy mindenki őt bámulja-méregeti, állt be a fejkendős nénik sorába
a szentáldozáskor. Ekkor látták meg rajta a világító sárga karszalagot, s a munkaszolgálatosok öltözékét. Ennek a ﬁatalembernek a szentáldozása egy szent áldozása volt. A szentmise után odajött hozzám, és bemutatkozott: Radnóti Miklós
magyar költő vagyok.”
P. Guth / Nagymányoki Péter Gilbert
1914. augusztus 1-jén született Nagymányokon.
Szülei Gut Péter és Fogl Anna.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Pécsen gimnazista.
1935-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1940. június 16-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1942-ben nevét Nagymányokira változtatta.
1988. október 5-én Nagymányokon hunyt el.
fr. Kiss Lajos Makár
1914. augusztus 12-én született Péterrévén.
Szülei: Kiss Mihály József és Majsai Mária.
1931. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1932. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1932-ben Jászberényben gimnáziumi hallgató.
1934-ben távozik a rendből.
fr. Bugyi István Leovigild
1914. augusztus 27-én született Jászdózsán.
Szülei: Bugyi Emmánuel és Bendó Mária.
1934. október 3-án Jászberényben öltözött be.
1936. augusztus 29-én lett novícius.
1937. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1940-ben Salgótarjánban kertész.
1941. június 22-én tett örökfogadalmat.
1944-ben Nyíregyházán a rendház szolgálatában dolBugyi István Leovigild
gozik.
1945-ben Baján a rendház szolgálatában dolgozik.
1946-ban Szegeden a rendház szolgálatában dolgozik.
1947-ben Siklóson volt sekrestyés.
1966. október 15-én került a Pannonhalmi Szociális Otthonba.
1994. július 2-án Pannonhalmán hunyt el, július 5-én temették.
P. vitéz Szabó Antal Szerén
1914. augusztus 29-én született Madarason.
Szülei: Szabó Antal és Rasztik Terézia.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.

185

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 185

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben gimnáziumi tanuló, majd ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1939. szeptember 10-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Salgótarjánban hitszónok és gyóntató.
1941-ben Budapesten hitszónok, gyóntató és segédlelkész. 1947-től az Agrártudományi Egyetem lelkésze. Majd hadifogságban találjuk.
1950 után teológiai doktor, római, brüsszeli, barcelonai magyar lelkész, ezután az amerikai kusztódia tagja és vezetője.
1989. december 12-én Winnipegben hunyt el (Kanada), Roeblingben temették el december 18-án.
fr. Czétényi János Oszkár
1914. szeptember 6-án született Jászladányban.
Szülei: Czétényi János és Csécsei Barbara.
1930. szeptember 30-án öltözött be Szécsényben.
1930. szeptember 3-án tett egyszerű fogadalmat.
1931-ben Jászberényben 7. osztályos gimnazista.
1933-ban ﬁlozóﬁai hallgató.
1934-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1935 szeptemberében távozott a rendből.
Czétényi János Oszkár
P. Kovács István Kristóf
1914. december 16-án született Jászberényben.
Szülei: Kovács István és Bóta Marcella.
1933-ban a József Nádor Gimnáziumban érettségizett.
1933. augusztus 29-én beöltözött Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerűfogadalmat Szécsényben.
1937. szeptember 8-án tette le ünnepélyes fogadalmát Gyöngyösön.
1938. június 29-én szentelték pappá, és 1939-ben fejezte be teológiai tanulmányait.
1939-ben Rózsnyón hitszónok, káplán, discretus és a
testvérek oktatója.
1940-ben Pécsen, majd Rozsnyón hitszónok, gyóntató
és hitoktató.
1941-ben Kassán (Kovács-u. 56.) hitszónok, gyóntató
és discretus. Ugyanott 1942-ben a tabula már hittantanárnak is jelzi.
1943-ban Debrecenben (Vámospércsi u. 8.) hitszónok
és gyóntató.
1944-ben Pécsre helyezték, de megkéri a provinciálist, hogy P. Verdung Gellért helyett ő mehessen
Újvidékre hitszónoknak és gyóntatónak.
1944. november 2-án Indjijában (Bácska, Jugoszlávia) erőszakos halállal hunyt el.
Részletes életrajz a függelékben található.
Kovács István Kristóf

186

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 186

2019. 03. 05. 14:04:06

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Réti László Menyhért
1914. október 11-én született Tornán.
Szülei: Réti József és Takács Mária.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalamat.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. október 2-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1939. június 18-án szentelte pappá Kriston Endre püspök.
1940-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai lektor, hitszónok és gyóntató.
1941-ben Gyöngyösön teológiai doktor és lektor, hitszónok és gyóntató.
1942-ben Baján hitszónok, gyóntató és segédlelkész.
1943. február 27-én elhagyta a rendet.
fr. Lukács Ferdinánd Ferenc Kálmán
1914. október 15-én született Dejtáron.
1932. június 23-án öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 29-én kezdte meg a novíciátot.
1935. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat.
1935-ben Jászberényben sekrestyés és alamizsnagyűjtő. 1936-ban kertész és ebédlős is.
1939. február 2-án tett örökfogadalmat Jászberényben.
1942-ben Rozsnyón sekrestyés és kertész.
1944. december 22-én hunyt el Plotey-ben (Szlovákia), a háborúban.
Szőrös / Szendei János Teodorik
1914. november 5-én született Jászberényben.
Szülei: Szőrös János és Sárközi Julianna.
1933. augusztus 13-án öltözött be Szegeden.
1935. augusztus 29-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1936. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1936-ban Vácott a rendház szolgálatában dolgozik.
1937-ben Egerben szakács.
1938-ban Salgótarjánban betegállományban.
1939. december 8-án tett örökfogadalmat Mátraverebély-Szentkúton.
1940-ben Mátraverebély-Szentkúton a ház szolgálatában találjuk.
1941-ben nevét Szendeire változtatta.
1963-ban Roeblingben (New Jersey) találjuk.
1967-ben DeWittben (Michigan) találjuk.
1980. december 3-án DeWittben hunyt el.
P. Trepák / Tátrai József András / Gyula
1914. november 7-én született Kerekegyházán.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1935-ben nevét Tátraira változtatja. Gyöngyösön teológiai hallgató.
1936-ban az András nevet Gyulára változtatja.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
187

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 187

2019. 03. 05. 14:04:06

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1938. június 29-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Pécsen hitszónok és gyóntató, majd segédlelkész, a rendház gazdasági
ügyeinek intézője.
1942-ben Budapesten hitszónok, gyóntató, irodavezető, a rendház gazdasági ügyeinek
intézője. 1943/44-ben Az Egység Útja c. ferences tudományos folyóirat munkatársa. 1944-ben egyházjogi doktorátust szerez, és egyben a plébánia segédlelkésze is,
valamint a rendtartomány nyomtatványainak lektora.
1946-ban Gyöngyösön ﬁlozóﬁai és egyházjogi lektor, hitszónok és gyóntató.
1947-ben Salgótarjánban házfőnök, segédlelkész, a háztörténet jegyzője, könyvtáros,
a III. Rend igazgatója, hitszónok és gyóntató, később az Oltáregyesület és Mária
Kongregáció vezetője is.
1961–1975. Budapest-Rózsadombi ferences templom lelkésze.
1969-től Mindszenty József bíboros gyóntatója.
1975. szeptember 20-án halt meg Budapesten a Szent Ferenc Kórházban, Farkasréten
temette el Pálos István püspök nagy papi segédlettel október 6-án.
fr. Taska István Mátyás
1916. augusztus 9-én született Jászberényben.
1932. augusztus 26-án öltözött be a Szűz Máriáról Nevezett Rendtartományban.
1933. augusztus 27-én tett egyszerű fogadalmat.
1935-ben VI. osztályos gimnazista Pápán.
1938-ban I. éves teológiai hallgató Szombathelyen.
1940-ben neve nem található a sematizmusban.
P. Hangya Martin Henrik
1924. november 15-én született Bácsbokodon.
Szülei: Hangya István és Horváth Terézia.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1935-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1939. szeptember 10-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1941-ben Szegeden hitszónok, gyóntató és segédlelkész, majd a Pázmányon ﬁlozóﬁát
is hallgat. 1945-től ﬁlozóﬁai doktor és iskolai hitoktató is.
1948-tól Budapesten iskolai hittanár, népmissziós.
1948. december 24-én elhagyta a rendet.
fr. Kovács Vilmos Anatoliusz
1914. november 29-én született Jánoshalmán.
Szülei: Kovács Vince és Fenyvesi Adél.
1930. június 29-én öltözött be Pécsen.
1932. augusztus 29-én kezdte meg a novíciátust Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1934-ben Gyöngyösön kukta és alamizsnagyűjtő.
1935-ben Egerben szakács.
1936-ban Hatvanban szakács és kertész.

188

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 188

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

1937-ben Jászberényben terciárius és kertész.
1937-ben elhagyta a rendet.
P. Gyárfás József Guidó / Győző / Viktor
1915. február 26-án született Füleksávolyban.
Szülei: Gyuris József és Mlinárik Rozália.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben 7. osztályos gimnazista, majd ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1939. április 20-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1940. június 23-án szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1940-ben Budapest-Magyar Szentföldön hitszónok és gyóntató.
1941-ben Gyöngyösön hitszónok, gyóntató, segédlelkész, a házitanács tagja, a rendház
anyagi ügyeinek intézője.
1942-ben Salgótarjánban hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1944-ben Szolnokon hitszónok és gyóntató.
1945-ben Dunaföldváron hitszónok és gyóntató.
1946-ban Kecskeméten hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1947-ben Szegeden hitszónok és gyóntató. Majd fogságban van.
Egy 1948-as, a híres népszónok Réz Marián vezetésével megtartott ferences népmiszszió leírása a nagykátai plébánia Historia Domusában ma is élő példája annak, hogy
mit jelenthetnek Szent Ferenc evangéliumi küldetésének örökösei az embereknek:
„Január 3-án ... ólmos eső járta. Dél felé érkezett Réz Marián, Keceli Mészáros
Albert, és Gyárfás Viktor ferencrendi szerzetes. A ... tükörsima jeges úton lassan és
nehezen jutottunk a plébániára. Igen féltünk, hogy emiatt rosszul indul a misszió.
Este 6 órakor kísértük át az atyákat a templomba – hála Istennek a templom tele
volt. Átadtam nekik stólát, üdvözöltem őket, és Réz Marián örömmel kezdte meg
303. misszióját. A híveket kimondhatatlan öröm töltötte el, másnap vasárnap volt,
jöhettek a Bpestre járó munkások is. Réz Marián folytatta a missziót, és a férfiakat teljesen megnyerte. ... Öröm volt látni, amikor munkásaink a vonatról egyenesen csomagjaikkal, olajos, zsíros munkaruhájukban iparkodtak
a templomba. A templom annyira megtelt, hogy
a szentélyben, oratóriumban, sekrestyében is nem
maradt egy talpalatnyi hely sem. Az esti szt. beszédeken kb. 4.500 lélek lehetett jelen. ... Azt beszélték a faluban, hogy az egész misszió alatt csak
annyi időt töltöttek otthon, amíg hamarosan főztek
és gyorsan ettek, mert a többi időt a templomban
töltötték. És a jó Isten kegyelmével csakugyan így
is volt. Tanyákról igen sokan jöttek be naponként
kétszer is ugyanazok is ... Erekközben 100 gyónó
és 100 áldozó volt, Erdőszöllőben 610 gyónó és
900 áldozó. Végső eredménye a szent misszióknak
összesen: 7.000 gyónó (ezekből tanuló kb. 1.000)
és 11.500 áldozó. ... 830 apró gyermeket hoztak
Mészáros Albert

189

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 189

2019. 03. 05. 14:04:07

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

a templomba, hogy áldásukban részesüljenek. ... 11-én vasárnap este feledhetetlen
gyertyás körmenettel, amelyen kb. 6-7.000-en vettek részt a szomszéd falvakból is
zárultak be a kegyelem nagy napjai. Marián atya külön jelentette a missziót, amelyet 303 missziója közül az egyik legeredményesebb missziójának tartott, és jelentésére Püspök Urunkat is igen nagy öröm fogta el.”130
1950 után a váci fegyházban raboskodott. Az iskolák államosítása elleni beszédéért
ítélték el.
1977. június 14-én hunyt el hosszú szenvedés után Budapesten, június 22-én temették
a Farkasréti temetőben, 2000 után exhumálták és az országúti ferences templom
kriptájában helyezték el.
P. Gál / Gaál? László Gedeon
1915. január 9-én született Tószegen.
Szülei: Gál János és Kácsor Franciska.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben 7. osztályos gimnazista, majd ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1939. szeptember 10-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Gyöngyösön.
1940-ben Jászberényben hitszónok és gyóntató.
1941-ben Budapesten egyetemi hallgató, hitszónok és gyóntató.
1942-ben Rómában a Szent Antal Egyetem hallgatója. 1946-ban ﬁlozóﬁai doktor.
1947-ben Flintben (Michigan, USA) népmissziós.
1948-ban Firenze-Quaracchiban a ferences teológiai központban dolgozik.
1962-ben New Yorkban, a Szent Bonaventura Egyetemen tanár, majd a ﬂinti Szent
József-templom plébánosa.
1988-ban hunyt el.
Művei:
• Milánói Jakab: A szeretet zsarátnoka, ford.: Gál Gedeon, Budapest, 1941.
• Szent Bonaventura: Beszélgetések lelkemmel, ford.: Gál Gedeon, Budapest, 1941.
Kapisztrán Nyomda, Vác.
• Scriptum in librum primum sentetiarum ordinatio: dictinctiones 2–3, 1970.
• A Guillelmi de Militana, Quaestiones de sacramenti című kiadvány munkatársa.
• A Matthei ab Aquasparta Sermones című kiadvány munkatársa.
• A Franciscan Studies című kiadvány szerkesztője.
P. Pásztor Benedek Velimír (Elemér?)
1915. április 6-án született Pereden (Pozsony).
1931. augusztus 24-én öltözött be.
1938. június 29-én tett örökfogadalmat.
1940. március 12-én szentelték pappá.
1940-ben Kassán gyóntató, hitoktató, magyar és szlovák szónok.
1944-ben Jászberényben hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja és vidéki lelkipásztor.
1945-ben Füleken házfőnök, plébános, hitszónok és gyóntató.
130 Idézi a Ferences Világi Rend Szent Maximilan M. Kolbe Régiójának Hírlevele, 2012. 9. szám, december, 6. o.

190

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 190

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

1946 után a füleki rendházban maradt, további sorsa ismeretlen.
Neve és adatai nem szerepelnek a tartományi protocollumban, a sematizmusokban
1940-ben jelenik meg, 1946 után már nem szerepel.
fr. Csonka Imre Kürinusz
1915. május 18-án született Szeged-Alsóvároson.
Szülei: Csonka Ferenc és Király Ilona.
1935. november 5-én lépett be a rendbe Simontornyán.
1936-ban Jászberényben terciárius, szabó, sekrestyés és kertész.
1937-ben elhagyta a rendet.
fr. Turul József Tardos
1915. május 30-án született Gödreszentmártonban.
1939. október 16-án tett öltözött be.
1940-ben Szécsényben laikus novícius.
1940. október 17-én tett egyszerű fogadalmat.
1941-ben Jászberényben a rendház szolgálatában élt.
1944-től a Szeráﬁ Kollégium szolgálatában dolgozott.
1943. október 18-án tett örökfogadalmat.
1947-től Gyöngyösön szabó és később kapus is.
1954. december 3-án elhagyta a rendet.
P. Bálind Antal Remig
1915. szeptember 10-én született Baján. Szülei: Bálind Ferenc és Petrovác Terézia.
1932. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1933. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1933-ban Jászberényben 7. osztályos gimnazista, majd ﬁlozóﬁai hallgató.
1936-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1937. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1938-ban Zágrábban teológiai hallgató.
1938. június 25-én szentelte pappá Franciscus Salis-Ervis püspök Zágrábban.
1940-ban Mohácson hitszónok és gyóntató, majd segédlelkész is. 1944-ben katonai szolgálatra viszik. Onnan visszatérve segédlelkész és a rendház anyagi ügyeinek intézője.
1950 után a bajai Szent Antal-plébánia káplánja.
1956. március 12-től Vaskúton káplán.
1956. szeptember 1-től újra Baján káplán.
1978-től nyugállományban a kalocsai Papi Otthonban élt.
1981. január 14-én Baján hunyt el, ugyanott temették.
P. Tamás Gergely Alajos
1915. szeptember 18-án Öregcsertőn született.
1927/28. Jézus Társaság Kalocsai Érseki Gimnáziuma I. osztály.
1928–1933. Pécs: Collegium Seraphicum, gimnázium II-V. osztálya.
1933. augusztus 29. Szécsény: beöltözés a novíciátusban.
1934. augusztus 30. egyszerű fogadalom.
1934/35. Pécs: Collegium Seraphicum, a gimnázium VII. osztálya.
1935/36. Jászberény: József Nádor Gimnázium VIII. osztálya, érettségi vizsgák:
1936. június 4.
1936–38. Jászberény: főiskolán ﬁlozóﬁai hallgató.
191

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 191

2019. 03. 05. 14:04:07

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1938. július 3. Gyöngyös: teológiai hallgató.
1940. augusztus 30. Gyöngyösön örökfogadalmat tesz.
1941/42. Gyöngyös: hitszónok, gyóntató, a növendékek
énektanára.
1944. Budapest: Zeneakadémiai hallgató, Zeneakadémiai hallgató, kórusvezető, orgonista.
1967. augusztus 29-én halt meg.
Tamás Gergely 1915. szeptember 18-án született
Öregcsertőn, Bács-Kiskun megyében. Szüleinek, Tamás
Mihálynak (+1941.03.10) és Molnár Erzsébetnek, négy
gyermeke született: Ferenc, +Gergely, Mihály és Gergely.
Tamás Gergely Alajos
Miután Gergely nevű bátyja meghalt, így ő ismét a Gergely nevet kapta. Nagybátyja, Tamás Alajos (1858–1932)
a provincia híres reformátora, a XIII. Leó-féle reform bevezetője, provinciális volt.
Az ifjú Gergely elemi tanulmányait odahaza Öregcsertőn végezte. Gimnáziumba Kalocsára iratkozott be a jezsuitákhoz.131 Itt azonban csak egy évet tanult az 1927–28-as
tanévben. Talán nagybátyjának hatására beköltözött a pécsi Collegium Seraphicumba,
s ebben a városban folytatta gimnáziumi tanulmányait. Sovány, erős gyerek volt, haja
fekete, bőre olajbarna. Társaival barátságos volt, szívesen szórakoztatta őket történetekkel. Híres volt utánzóképességéről. Öltözködésében szerette az egyedit, mindig bársonynadrágban járt, mert az jobban bírja gyűrődést, kevésbé koptatják a padok. Vasalt-patkolt bakancsot hordott. Nem törődött vele, ha valaki nemtetszését fejezte ki öltözködése
miatt. 1933-ban jelentkezik a ferences rendbe, a szécsényi rendházba augusztus 25-én
érkezik meg. Novíciusként az Alajos nevet kapja. Beöltözése 1933. augusztus 29-én volt.
Egyszerű fogadalmat 1934. augusztus 30-án tett. A novíciátus elvégzése után visszakerül
Pécsre, ahol folytatja a gimnázium VII. osztályát. 1935-ben a József Nádor Reálgimnázium VIII. osztályos tanulója lesz Jászberényben, és 1936-ban tesz érettségi vizsgát. (Alajos előhírnök volt, mert 1936. július 21-én az egész pécsi gimnazista közösség átköltözik
a kibővített jászberényi klerikátba.) „Június 4. Az érettségi vizsgálatok befejeződtek.
Az eredmény nagy igyekezetet árul el. Nem csoda tehát, hogy mindjárt eldicsekedtünk
vele. Mindig tudtuk mi, hogy a jász föld tele van erővel, de igazán csak most láttuk, hogy
hogyan kell felszívni.”132 Ezután folytatja tanulmányait a jászberényi főiskolán, tagja
lesz a Boldog Duns Scotus Önképzőkörnek, a Magyar Umbria berényi krónikása lesz,
gyakorta fellépnek az énekkarral. 1936-ban 15 rendes gyűlésük volt, és három ünnepélyes-nyilvános, melyeken elhangzott 36 beszéd, 56 írásmű (költemény, novella, értekezés), 19 szavalat, 7 zenemű és ének, összesen 118. Legalább 3-szor mindenki szerepelt,
de volt, aki 10-nél többször is.133
Ezen felül a különböző rendi összejöveteleken, nyilvános előadásokon, önképzőköri
esteken egyéb énekeket, darabokat is előadott a növendékek közössége. Ezekből néhány:
1937. március 27–28–29.: Beretvás Hugó: C-dúr mise; 1937. augusztus 22. P. Bello Leonardus generális köszöntése (műsoros ünnepély, melynek zenei részét Alajos állította
össze); 1938. április 10–16 Gloriosa Passio; április 13. Mozart: Ave verum és Ave Maria;
Jó Atyánkért esdeklünk: kétszólamú kar.
131 Jézus Társaság Kalocsai Érseki Főgimnáziuma 1853–1948; Szent István Gimnázium.
132 Fr. Alajos: Jászberényi Krónika, Magyar Umbria, 1936/3–4, 34. o.
133 Magyar Umbria 1936/1–2. 97. o.

192

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 192

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

1938. július 23-ig marad itt, majd a gyöngyösi rendházba kerül a főiskola felsőbb éveire. Elbeszélést ír a Magyar Umbria számára Vince gólyája címmel. 1940. augusztus 30-án
tesz örökfogadalmat 11 társával: Róbert, Lajos, Mihály, Cecil, Gergely, Vid, Alpár, Rupert,
Szilas, Gottfrid és Szilvánusz testvérrel. 1941. március 7-én Egerben Kriston Endre püspök
feladja az exorcista és az akolitus rendeket. 1941. május 4-én az alszerpapság ordinációját
kapja meg Róbert, Lajos, Alpár, Szilás és Celerin testvérekkel. 1941. június 15-én szentelik
pappá. A gyöngyösi rendházban marad, mint a plébánia hitszónoka, gyóntatója, folytatja
zenei tanulmányait, növendéktársainak éneket tanít.
Néhány érdekesség a gyöngyösi növendékek zenei életéből: 1941. március 10.: Szegedi: Kegyelmes az Isten; Petőﬁ–Halmos: Talpra magyar, Kodály–Kerényi: Népdalfeldolgozások; április 6.: Ravanello: Responsoriumok, Palestrina–Nonini: Motetták; december 8:
Hazaﬁas Máriaének; fr. Alajos: Népballadáink lelke – értekezés és a Kis Kórus közreműködésével előadás; Brams: Keringő, Hubay: Csárdajelenet – zongorán Alajos kísért.
1941. október 31.: Palestrina: Krisztus Király köszöntője, Halmos négyszólamú Jubilate
Zsoltára, Therminon-fr. Pelbárt: Scotiae Filii – háromszólamú himnusz, Schubert: Ständchen, Beethoven: Trója, Kozáky: O Pater, Dux tuorum. A klerikátban működött egy Kis
Kórus és egy zenekar: 6 hegedű, egy-egy: furulya, fuvola, klarinét, brácsa, cselló, nagybőgő, zongora, vagy harmónium. A szentmiséken, zsolozsmákon az egész rendház énekelt.
A klerikusi évek után Budapestre kerül, ahol a budai rendház tagja lesz: hitszónok, kántor és gyóntató a plébánián, de egyben egyetemi hallgató is a Zeneakadémián. Így ír Isten
Szolgája Kriszten Rafael házfőnök-plébános: „P. Tamás Alajost Gyöngyösről idehelyezte
a P. Provinciális. A zeneművészeti főiskolára fog járni, hogy rendkívüli zenei tehetségét kifejlessze.”134 1944/45-ben részt vesz a plébániai karitászmunkában, nem egyszer élete kockáztatásával látogatja a betegeket. A front elvonulása után felkeresik a Ferences Lánykar tagjai,
hogy vállalja el a kórus vezetését. A továbbiakban Erzsébet Kórus néven működnek tovább,
majd amikor megalapítja a Kapisztrán Kórust, akkor azzal együtt lépnek fel, végül a két kórus
egyesül. Később megalapítja a Kapisztrán Szimfonikus Zenekart, majd a Kapisztrán gyermekkart, a Kapisztrán Gyermekzenekar magalapítása várat magára, mert 1951. május 24-én,
a Rajk-per kapcsán letartóztatják Csontos Oszkár ferencessel együtt. Az Andrássy út 60-ban
tartják fogva és kínozzák, majd ítélet nélkül Kistarcsára internálják. 1951. december 21-én
szabadul, mert fogva tartói attól félnek, hogy kezeik között hal bele a kínzásokba, az embertelen életbe. Szabadulása után második este együtt szorongtunk vele szobájában. Gyönge volt.
Szinte még ülésben is támogatni kellett. De beszélt. Mintha nekünk sírból kiáltaná fel Kistarcsa pokoli szenvedéseit. Mi meg hallgattuk szájig nyújtott füllel, mintha haldokló apánk
utolsó vallomását ﬁgyelnénk. Féltünk, nehogy egy hang, egy betű, egy szó elvesszék. Egyszer
kimerültségtől megállt. Maga is révülten nézte szokatlan magasra emelkedő és mélyre süllyedő nagyon beteg, csak csont mellét. Néma csendet Ferencünk törte meg:
„Mond csak, Alajos, az infernóban nem írtál zenét? Vagy a pokolban nincs zeneszerzés,
versírás?
Hirtelen felemelte fejét, mintha mély álomból ébredt volna. De szemében már jól ismert
tűz lobogott és a zeneszerző varázsa izzott.
-De igen! Nem is egyet! Ferikém, tűzzel is lehet kottákat rajzolni, meg vérrel, s nemcsak tintával! A szenvedés nagy zeneszerző… Ferikém, hozd a furulyádat! György, te meg a hegedűdet!
-Egyik éjjeli kihallgatáskor ezt dörögték a fülembe hóhéraim: Minden ellenállás hiábavaló! Maestro, győztünk! Felettetek, meg az egész világ felett is! Te ezt nem akarod
134 Buda: Historia Domus VI., 1925–1961, 1942. augusztus 30.

193

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 193

2019. 03. 05. 14:04:07

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

megérteni? Te, aki volt haza fia vagy, volt rend tagja, és hamarosan egy volt egyház elfeledett gyermeke?! … Nos, erről írj egy négytételes rekviemet. Érted, rekviemet, mely egyben
az Isten halálát is siratja Jeremiás siralmával…”135
„Nem volt papos egyházfi, gyűlölte a formaságokat, nem ismerte a rutinírozott pátosz
hangját. Csendes, de mindig meggyőző volt a hangja. Mindenki csodálta higgadt józanságát.”136 Kedvessége, humora a papi szolgálatban is jelen volt. Hallgatói rendkívül öszszeszedett beszédekre emlékeznek. Gondos készülés jellemezte. Igazi ferences pap volt.
A magát Isten tenyerén tudó ember mélységes szeretetet és nyugalma sugárzott belőle.
„Templomunk civilben működő karnagyát kinevezte a püspöki kar a Bp. Központi Szeminárium és Hittudományi Akadémia énektanárává és az Egyetemi Templom karnagyává.”137 „Alighogy megérkeztünk a Központiba, alighogy letettük a koﬀerünket, máris szóltak, hogy menni kell énekpróbára.”138
1964-ben hat hétre Amerikába utazott, hogy műveit ott rendezhesse, esetleg kiadják
nyomtatásban. Itt átdolgozta angolra a Nándorfehérvár 1456 c. darabját is. Augusztus közepén érkezik haza, melyről a háztörténet így tájékoztat: „P. Tamás Alajos zeneszerzőnk
hazaérkezett Amerikából. Motorhiba miatt majdnem repülőgép-szerencsétlenség érte, de
sikerült leszállniok, miután visszatértek kiindulási pontjukba, New Yorkba. Brüsszelbe így
3 órai késéssel érkeztek.”139
1967. augusztus 29-én halt meg, kb. két évi súlyos betegeskedés után tüdő- és gégerákban. Emlékét azóta is szeretettel őrzik tanítványai, kollégái, munkatársai. „Temetése valóban megmutatta, mennyire szerették és milyen nagy zeneművész és alkotó volt. Valóságos
diadalmenetként hatott. Művészi nagyságán kívül dr. Szabó Imre, a temetést végző püspöktől kezdve mindenki kiemelte derűs kedélyét, igazi kedvességét és szentpáli eszményekből
táplálkozó szeretetét, de kedves humorát is, amely haláláig jellemezte még súlyos szenvedésében is csillogott.”140 Szeptember 18-án az Actio Catholica Ének- és Zenekara – melynek szintén karnagya volt – megemlékező rekviemet énekelt emlékére. 1989. szeptember
26-án földi maradványait behozták a budai templom kriptájába.
fr. Szemerédy István Diogenész
1915. október 15-én született Nagykőrösön.
1932. február 2-án öltözött be Pécsett.
1932-ben Jászberényben kukta és a rendház szolgálatában lát el más szolgálatokat.
1933-ban Jászberényben elhagyja a kolostort.
P. Csertő Antal Jakab
1916. január 22-én született Kecskeméten.
Szülei: Csertő Lajos és Almási Mária.
1935. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben, amellyel a kapisztránus rendtartomány
tagja lett.
1936. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.

135 BŐSZE Ádám (szerk): P. Tamás Alajos emlékkönyv, /S.l./ /É.n./ 113–114.o. A levél teljes szövege: KRUPA
136
137
138
139
140

Sándor: Sarló – kalapács áldozatai, DeWitt, Michigan, 1979, 234–238. o. Az eredeti kotta másolatával.
KRUPA Sándor: A sarló-kalapács bilincseiben, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngston, 1976, 223. o.
Buda: Historia Domus VI., 1925–1961, 1959. március 2.
Dr. Beer Miklós váci püspök visszaemlékezése a 2015. október 25-én tartott Tamás Alajos-emlékmisén.
Buda: Historia Domus VII., 1962–1993, 1964. augusztus 22.
Buda: Historia Domus VII., 1962–1993, 1967. szeptember.

194

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 194

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

1937-ben Jászberényben a gimnázium VII. osztályában tanul, az érettségi vizsga után
a két éves ﬁlozóﬁai kurzust is itt végzi.
1941-ben Gyöngyösön teológiai hallgató
1941. május 3-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1943. június 13-án szentelte pappá Gyöngyösön Zadravecz István.
1944-ben Salgótarjánban káplán, hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1946-ban Jászberényben hitszónok, gyóntató, és vidéki lelkipásztor, 1948-től népmiszsziós is.
1950 és 1963 között az Esztergomi Ferences Gimnázium prefektusa volt. Diákjai szerint ő volt maga a megalkuvás nem tűrő határozottság és szigor. Rövid időt szolgált
Budapesten és Marcaliban.
1965-ben Kehidán plébános.
1966. december 1-jén a Veszprémi Egyházmegyéből átkerül a Szombathelyi Egyházmegyébe. 1966-ban Kemenhőgyészen plébánoshelyettes.
1977-től Szombathely-Szentkirályon plébános.
1990. december 26-án halt meg Székesfehérváron.
1991. január 7-én temették Székesfehérváron a Szentháromság temető papi kertjében.
A temetési szertartást P. Hegedűs Kolos tartományfőnök végezte.
Társszerzője volt a Portiunkula c. kiadványnak, Magyar Barát Kiadása, Budapest,
1948.
P. Lukács László Pelbárt
1916. február 18-án született Valpon.
Szülei Lukács István és Novák Erzsébet.
Szülei korán meghaltak, s a budai ferences kolostorba
került, itt ismerkedett meg a ferences lelkiséggel.
Már ebben az időben bekapcsolódott a sajtóapostolkodásban, cikkeket, verseket írt, könyveket fordított.
1936. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1937. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1937-ben Jászberényben ﬁlozóﬁai hallgató.
Lukács László Pelbárt
1940-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1941. május 3-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1942. június 21-én szentelte pappá Gyöngyösön Zadravecz István ferences püspök.
1942-ben Jászberényben hitszónok, gyóntató, a házitanács tagja, a laikus testvérek lelkivezetője, vidéken lelkipásztor.
1944-ben Egerben hitszónok és gyóntató. Ebben az esztendőben jelent meg az Ember a farkasok között: Páter Linusz, a szeretet apostola c. könyve, mely egy pármai ferences
szerzetes életét mutatja be. Az ő összeállításában jelenik meg a Keresztény Kína véres
napjai c. kiadvány is a Ferences világmissziók könyvsorozat 33. darabjaként. Olaszból
fordítja le még ebben az évben P. Leontin Modela, a rabszolgalány c. könyvét.
1945-ben Hatvanban hitszónok, gyóntató és a házitanács tagja.
1946 májusában letartóztatják, kényszervallatás alá vetik. A cellatársai maguk között
észrevesznek egy besúgót, akinek elhatározzák kivégzését. Pelbárt lebeszéli őket
erről. Később átadják a szovjeteknek. Kiss Szaléz-féle gyöngyösi szervezkedés
195

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 195

2019. 03. 05. 14:04:07

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

kapcsán elítélik 10 évre, melyet a Gulágon kell letöltenie. Itt gyomorbetegsége súlyosbodik. A táborban fakitermeléssel, farönkök kiásásával, fűrészeléssel, illetve
vagonokra pakolásukkal foglalkoznak.
1948. április 18-án embertelen kínok között gégerákban hunyt el a ﬁnn-karéliai fogolytáborban.
1993. május 25-én a szovjet hatóság rehabilitálta.
Szentté avatása folyamatban van.
P. Kiss János Lajos
1917. február 20-án született Mezőkövesden.
Szülei: Kiss János és Kovács Barbara.
1933. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben.
1934-ben Jászberényben VII. osztályos gimnazista, 1936-tól ﬁlozófushallgató.
1938-ban Gyöngyösön teológiai hallgató.
1940. augusztus 30-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1941. június 15-én szentelte pappá Kriston Endre püspök Egerben.
1941-ben Füleken káplán, hitszónok és gyóntató.
1942-ben Jászberényben hitszónok, gyóntató és vidékre kijáró lelkipásztor.
1945-ben Csongrádon káplán, hitszónok és gyóntató.
1947-ben Szolnokon hitszónok és gyóntató. 1948-tól a Mária Kongregáció és a Szívgárda vezetője.
1950 után a Váci Egyházmegyében szolgál.
1994-ben az esztergomi rendházba költözik.
2001. július 20-án halt meg Esztergomban.
fr. Plánk János Protáz
1917. február 21-én született Vállajon.
Szülei: Plánk József és Keller Mária.
1935. június 22-én öltözött be Szegeden.
1936. augusztus 29-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1937. augusztus 30-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1937-ben Szegeden kukta.
1938-ban Szécsényben kukta.
1940-ben Rozsnyón szakács.
1940. október 6-án tett örökfogadalmat Rozsnyón.
1941-ben Kassán szakács.
1945-ben Szécsényben szakács.
1947-ben Jászberényben szakács.
1965. február 23-án hunyt el Vállajon.
fr. Andorkó Albert Bonozusz
1917. május 27-én született Fiumében.
Szülei: Andorkó Albert és Friedl Izabella.
1936. július 12-én öltözött be Pécsen.
1936-ban Jászberényben terciárius és kukta.
1939-ben július 27-én Jászberényben elhagyta a rendet, novícius sem volt.

196

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 196

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

fr. Rausch Ferenc Rembert
1917. augusztus 6-án született Kácsfaluban.
Szülei: Rausch János és Hoﬀman Helma.
1940. október 4-én öltözött be Pécsen.
1941. augusztus 9-én lett novícius Szécsényben.
1942. augusztus 10-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1942-ben Jászberényben szabó volt a Szeráﬁ Kollégium szolgálatában.
1943. július 1-jén elment Jászberényből.
fr. Rózsa István Viktor
1917. augusztus 15-én született Szegeden.
Szülei: Rózsa István és Császár-Pulyi Julianna.
1935. december 29-én öltözött be Egerben.
1938. augusztus 27-én kezdte meg a novíciátust Szécsényben.
1939. augusztus 28-én tett egyszerű fogadalmat.
1940-ben Jászberényben kukta. 1941-től sekrestyés is.
Katonai szolgálatra hívták be, onnan nem tért vissza.
fr. Zaprel Kálmán Egyed
1919. május 2-án született Markazon.
Szülei: Zaprel János és Zaja Mária.
1938. január 21-én öltözött be Jászberényben, ahol kukta.
1940-ben katonai szolgálaton van, ahonnan nem tért haza.
P. Simon János Platon, később a Platont törölték és Antal lett
1919. február 21-én Cereden született.
Szülei: Simán István és Pál Rozália.
1938. augusztus 27-én lépett be a rendbe, Szécsényben volt novícius.
1939. augusztus 28-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1939-ben Jászberényben ﬁlozófushallgató.
1941-ben Gyöngyösön teológiai hallgató.
1942. október 4-én tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1944. május 7-én szentelte pappá Zadravecz István püspök Gyöngyösön.
1950-ben el kellett hagynia a rendet, további sorsa ismeretlen.
fr. László János Benitusz
1919. augusztus 16-án született Boldogon.
Szülei: László János és Gyurovics Anna.
1938. október 4-én öltözött be Gyöngyösön.
1943. augusztus 25-én kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1944. augusztus 26-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1947. szeptember 8-án tett örökfogadalmat Gyöngyösön.
1948-ban Jászberényben szabó, kapus és alamizsnagyűjtő.
1968. január 26-án a Pannonhalmi Szociális Otthonba kerül.
1971. augusztus 29-én hunyt el Pannonhalmán. Augusztus 31-én temették el.
fr. Szívós Mihály Szirén, később neve Gerárdra változott.
1920. március 9-én született Jászberényben.
Szülei: Szívós Péter János és Juhász-Nyitó Erzsébet.
197

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 197

2019. 03. 05. 14:04:07

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1938. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
1939. augusztus 28-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1939–1940-ben Jászberényben ﬁlozófushallgató, majd elhagyta a rendet.
fr. Tölgyesi Ferenc Menyhért
1921. október 21-én született Szekszárdon.
Szülei: Takler József és Tóth Anna.
1949. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
1950. július 31-én kitelepítették Szécsényből, és Jászberénybe internálták.
1950. szeptember 26-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
Nem tett örökfogadalmat.
fr. Bicskei Tibor Aport
1922. február 27-én született Budapesten.
Szülei: Bicskei Lajos és Tóth Mária.
1949. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
1950. július 31-én kitelepítették Szécsényből, és Jászberénybe internálták.
1950. szeptember 26-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
Távozott a rendből.
fr. Pásztor Ferenc András
1922. november 14-én született.
1948. december 24-én öltözött be Salgótarjánban.
1949. augusztus 2-án kezdte meg a novíciátust Jászberényben.
1950. augusztus 3-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
fr. Oláh József Celesztin
1923. április 1-jén született Szécsényben.
1943. február 28-én öltözött be Budán.
1944-ben Debrecenben szakács.
1945-ben Jászberényben terciárius, kukta.
1946. szeptember 8-án kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1947. szeptember 9-én tett egyszerű fogadalmat.
1947-ben Hatvanban szakács.
Örökfogadalmat nem tett, 1957-ben Szécsényben megházasodott.
fr. Borbély István Bertinusz
1923. július 3-án született Szegeden.
Szülei: Borbély József és Ördögh Anna.
1940. október 4-én öltözött be Pécsen.
1944. augusztus 2-án kezdi meg a novíciátust Szécsényben.
1946. szeptember 25-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényében.
1947-ben Jászberényben kukta.
1949. október 4-én tett örökfogadalmat Jászberényben.
1981. március 1-jén hunyt el Mórahalmon.
fr. Kalinács András Márk
1925. szeptember 25-én született Kassán.
Szülei: Kalinács Imre és Balázs Katalin.
1949. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
198

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 198

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

1950. július 31-én kitelepítették Szécsényből, és Jászberénybe internálták.
1950. szeptember 26-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
Nem tett örökfogadalmat.
Rigó János András
1926. június 18-án született Jászberényben.
Szülei: Rigó János és Kongorácz Mária.
1944. augusztus 2-án öltözött be Szécsényben.
1946. január 26-án tett egyszerű fogadalmat.
1950-ben el kellett hagynia rendet, nemzetközi hírű dietetikus lett.
fr. Balogh Sándor Emmánuel
1927. június 17-én született Csongrádon.
Szülei: Balogh Sándor és Bozsik Erzsébet.
1945. március 7-én öltözött be Csongrádon.
1946-ban Jászberényben jelölt volt.
1947. március 8-án Hatvanba ment, s elhagyta a rendet.
fr. Kádasi István Lőrinc
1927. augusztus 3-án született Csécsen, vagy Bodolón.
Szülei: Kolvek Gyula és Tóth Katalin.
1949. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
1950. július 31-én kitelepítették Szécsényből, és Jászberénybe internálták.
1950. szeptember 26-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
„Hajnalban megálltak a kocsik, a jászberényi barátok udvarán voltunk. Itt voltunk
addig, míg az állam az egyházzal nem egyezett meg. Közben az egyszerű fogadalmat letettük Jászberényben. Közben még Jászberényben vakbélgyulladásom lett,
kórházba vittek rendőri felügyelettel. Műtét után visszakerültem a kolostorba. Ott
éjszakánként népszámlálás történt az ebédlőben.”1411950 után váci egyházmegyés
papként szolgált.
1958. június 15-én szentelték Vácott.
1958-ban Tápiógyörgyén hitoktató.
1959-ben Albertirsán káplán.
1960-ban Jászkarajenőn hitoktató.
1963-ban Hatvan-Belvárosban hitoktató.
1964-ben a csongrádi Szent József-plébánián.
1966-ban Budapest-Újpest főplébánián káplán.
1974-ben lelkész Budapest-Rákospalota-Kertvárosban, 1979–2005 között plébános.
2005-től nyugállományban.
1979-ben helyettes esperes, 1984-ben tb. kanonok, 1986–1993-ig esperes, 1999-től pápai
káplán. 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemkereszt arany fokozatát kapta meg.
P. Posta István Benjamin
1929. szeptember 22-én született Debrecenben.
1949. augusztus 27-én öltözött be Szécsényben.
1950. július 31-én kitelepítették Szécsényből, és Jászberénybe internálták.
141 Kádasi István Budapesten, 1997. december 3-án kelt levele. GALCSIK Zsolt: Szerzetesrendek feloszlatása

Nógrád megyében. In: http://vigilia.hu/regihonlap/2000/6/gal0006.html

199

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 199

2019. 03. 05. 14:04:07

FERENCESEK JÁSZBERÉNYBEN

1950. szeptember 26-án tett egyszerű fogadalmat Jászberényben.
1953. augusztus 2-án tett örökfogadalmat Esztergomban.
1955. június 12-én szentelte pappá Hamvas Endre segédpüspök Esztergomban.
Prefektusként dolgozott a gimnáziumban.
1962-ben Budára került provinciai titkárnak.
A hetvenes években Mátraházán volt lelkész.
1990-ben Gyöngyösön házfőnök lett.
1997-ben Brüsszelben magyar lelkész volt.
Visszatérve a budai kolostorban lakott.
Minden munkaterülete mellett szívesen foglalkozott a rendházak könyvtáraival, számos könyvben összegyűjtötte, kutatta, rendszerezte a ferences lelkiség hatására létrejött műalkotásokat és írásos emlékeket.
2014. május 17-én hunyt el Esztergomban.
2014. május 27-én a Margit körúti templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
P. Dr. Frajka Félix János
Született: 1930. március 9-én Jászberény Boldogháza
nevű határszélén (ma Jászboldogháza önálló település).
Szülei: Frajka István és Nagy Anna.
1953. augusztus 23-án szentelték pappá.
1948-ban lépett a rendbe.
1949. augusztus 23-án egyszerű fogadalmat tett.
1952. december 24-én örökfogadalmat tett. 1956-ban
sikerrel védte meg doktori értekezését, így teológiai doktor lett. 1961-ben matematika-ﬁzika szakos
tanári diplomát szerzett.
1961–1976. Esztergomban a ferences gimnázium tanára. (1971-ben vikárius, tanár. 1972-ben vikárius,
tanár, rektor.)
P. Dr. Frajka Félix János
1976–1991. Budai Ferences Rendházban igazgatóhelyettes, Szentendrén tanár, Rózsadombon lelkipásztor.
1991–1994. Rózsadombon (Tövis u. 1.) templomigazgató; 1993-ben újra indította az
Orsolyarendi Szent Angéla általános iskolát, majd gimnáziummá fejlesztette.
1994–2003. Rózsadombon preases, templomigazgató, a Szent Angéla Iskola igazgatója.
2002–2010. Rózsadombon preases, templomigazgató.
2010–2014. Rózsadombon templomigazgató.
2014-től Pasaréten lelkipásztor.
fr. Nagy János Lajos
1962. augusztus 13-án született Jászberényben.
Szülei: Nagy János és Nagy Mária.
1985. szeptember 7-én öltözött be Esztergomban.
1986. szeptember 6-án tett egyszerű fogadalmat.
1991. szeptember 1-jén Esztergomból eltávozott.

200

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 200

2019. 03. 05. 14:04:07

Ferencesek életrajzi lexikonja

P. Varga József Kamill
Született: Budapesten 1974. július 24-én.
Szülei: Varga József és Bata Julianna.
1993. augusztus 05. Budán jelölt.
1994. augusztus 08. Szécsényben novícius, könyvtáros.
1995. szeptember 3-án. Szécsényben egyszerű fogadalmat tett.
1995. szeptember 04. Szegeden főiskolai hallgató,
könyvtáros.
1997. augusztus 05. Pasaréten főiskolai hallgató,
könyvtáros.
1999. szeptember 19-én. Pasaréten örökfogadalmat tett.
2000. január 22-én. Pasaréten diakónussá szentelték.
P. Varga József Kamill
2000. június 24.-én. Pasaréten szentelték pappá.
2000. augusztus 01. Gyöngyösön káplán, könyvtáros.
2003. augusztus 03. Gyöngyösön vikárius, ökonómus, káplán.
2006. augusztus 20. Zalaegerszegen ökonómus, káplán, könyvtáros.
2007. július 22. Pasaréten káplán, könyvtáros.
2007. szeptember 02. Szegeden ökonómus, káplán, könyvtáros.
2008. augusztus 25. Szegeden vikárius, plébános, könyvtáros.
2011. augusztus 07. Szécsényben plébános, könyvtáros.
2013. augusztus 04. Budán káplán, könyvtáros.
2014. augusztus 01. Budán káplán, Szent Angéla Iskola hittanára, segédlelkész.
2016. augusztus 08. Zalaegerszegen, káplán, könyvtáros.
2017. augusztus 13. Szombathelyen, káplán, könyvtáros, kollégiumi lelkész.

201

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 201

2019. 03. 05. 14:04:07

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE,
ÉLETÜK JÁSZBERÉNYBEN 1886−1948
Páli Szent Vince
Vincent de Paul 1581. április 24-én született Ranquine-ben (Franciaország), szülei
Jean de Paul és Bertrand de Moras voltak. 1596-ban a daxi ferences kollégiumba megy
tanulni, majd Toulouse-ban tanul tovább; 1600. szeptember 23-án Francois de Coudeille,
Périgueux püspöke pappá szenteli. 1604. október 12-én teológiából baccalaureatust szerez. Bár plébániára szeretett volna kerülni, de ez sokáig nem volt számára lehetséges,
ezért volt nevelőintézeti lelkész, valamint Marseille-ben is tartózkodott. Innen hazatértében azonban török kalózok fogták el, és Tuniszban eladták rabszolgának. Három gazdája
is volt, míg végül a harmadikat visszatérítette a keresztény hitre, s együtt megszöktek,
1607-ben térhetett haza. 1608-tól Párizsban találjuk, 1610-ben IV. Henrik feleségének,
Valois Margitnak lett udvari papja, s nemsokára megkapja a saintes-i egyházmegyében
a Saint-Léonárd-de-Chaumes ciszterci apátságot. Itt 1612-ig szolgált, amikor is május
hónapban Párizs közelében Clichy plébániájára került. Itt remek plébánosnak bizonyult,
apostoli buzgósággal vetette bele magát a munkába. Ebben az időben nevelősködött
Philippe-Emmanuel de Gondi grófnál is. Megalapítja első szeretettársulatát, mellyel
több szegény családot támogatnak. 1617-től kezdődően Gondi gróf birtokán kezdi látogatni a szegény jobbágyokat, nekik missziót tartva. Hamarosan csatlakoznak hozzá más
papok is, akik 1732-től a Szent Lázár-perjelségben alakítottak közösséget, ettől kezdve hívják őket „lazaristáknak” (hivatalos nevük: Congregatio Missionis). Párizs érseke
1626. április 24-én hagyta jóvá papi közösségüket. Vince életében 25 rendházat alapított,
227 misszionáriust vett fel a közösségbe. (Magyar földre a török kiűzése után jöttek
a lengyel csapatokkal, első házukat Nagyszombatban alapították.)
Velük szorosan együttműködve alakítják meg a Szeretet Leányai Társulatát (irgalmas
nővérek, vincések), melynek első vezetője Marillac Lujza, másik híres tagja Labouré Szent
Katalin.
Vince életében alapított árvaházakat, 14 szemináriumot, megreformálta a papképzést. „Nevéhez fűződnek a híressé vált keddi konferenciák, kisszemináriumok létrehozása, a janzenizmus elleni küzdelem, a prédikációk reformja... Rendkívüli energiával
harcolt a gályarabok életkörülményeinek jobbításáért, az Afrikába hurcolt keresztény
foglyok kiszabadításáért.”142
1660. szeptember 27-én halt meg, 1737. június 16-án XII. Kelemen pápa a szenté
avatta, XIII. Leó pápa 1885-ben a szeretetművek egyetemes védőszentjévé nyilvánította.

142 Vince, Páli Szent, In: Puskely Mária: Keresztény szerzetesség, Történelmi Kalauz II. L-Zs, Bencés Kiadó,

Budapest 1995. 1078. o.

202

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 202

2019. 03. 05. 14:04:07

Az irgalmas nővérek rendjének megalapítása és elterjedése

Az irgalmas nővérek (CSCS/SZINT – Páli Szent Vincéről Nevezett
Szatmári Irgalmas Nővérek) rendjének megalapítása és elterjedése
„Az Irgalmas nővérek zárdája a betegszoba, kápolnája a plébániatemplom, klauzúrája
a város utcái.” – írja Vince a nővérekről gondolkodva.143 Az életszabály sajátos célként
fogalmazza meg a következőket: „a felebarát javára az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása, missziós területen is, a mi Urunk Jézus Krisztus példáját követve, aki
minden szeretetnek forrása és példaképe.”144
1630-ban Szent Vince Marillac Lujzára bízott négy ﬁatal falusi lányt, akik a szegények szolgálatára vállalkoztak. Ebből alakult ki a későbbi társulat, melyet Jean-Francois de
Gondi párizsi érsek 1646. november 20-án hagyott jóvá. A szentszéki jóváhagyás 1668. július 8-án kelt, mely kongregációnak nyilvánította a közösséget. 1660-ban már 51, 1700-ban
pedig 300 házuk volt, melyekben 1000 nővér dolgozott. Missziót alapítottak Konstantinápolyban, Mexikóban, Kínában, majd rövid időn belül jelen voltak minden kontinensen.
Ápoltak sebesült katonákat, foglalkoztak árvákkal, szegényekkel. Magyar földre 1852-ben
érkeztek, Széchenyi Franciska grófnő Pinkafőn alapított nekik házat.
A gumpendorf-i rendházban (Bécs) közösségben kiképzett három irgalmas nővért
hozott haza Szatmárba Hám János püspök, belőlük alapított egy új vincés közösséget
Szent Vince pártfogása alatt. „Céljuk a nőnevelés, az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, a szegények és betegek szolgálata.”145 A nővérek szolgálatot vállaltak iskolákban,
árvaházakban, kórházakban, kollégiumokban, idősek napközijében, hitoktattak, részt
vállaltak az egyházközségek életében, börtönökben, leánynevelő intézetekben, aggok
házában, de akár magánházakban, háztartást vezettek ﬁúnevelő intézetekben, szemináriumokban, küldetést fogadtak el a Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány által
vezetett Kínai misszióban is. Központi házuk Szatmárnémetiben volt, majd Esztergomban is nyitottak anyaházat 1919 után. A magyar tartományban 1950-ben 600 nővér dolgozott, s 23 intézményt tartott fenn.

A nővérek jászberényi tevékenysége
A Hám János püspök által alapított szatmári anyaházból rajzottak ki a nővérek újabb
alapításokat létrehozva: Nagyvárad, Ungvár, Munkács, Bártfa, Győrsziget, Füles, Máramarossziget, Esztergom, Székesfehérvár, Rozsnyó, Magyaróvár, Kolozsvár, Sárospatak,
Sátoraljaújhely, Miskolc és Jászberény. A Leánynevelő Intézet létrehozásának gondolata
kisapponyi Bartakovics Béla egri érsek146 nevéhez fűződik, aki „igazán fejedelmi ajándékot
hagyományozott erre a nemes célra.”147 Kisapponyi Bartakovics Béla érsek végrendeletéből:
„17. Ami ezen tett alapítványokon és fizetéseken felül marad vagyonomból, azt az egri egyházi
143 Páli Szent Vince, In: Manns, Peter (szerk.): Testvéreink a szentek, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1977. 387. o.
144 A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Szerzetestársulatának, „a Keresztény Szeretet Leányainak”

szabályai, Szent László R.T. Könyvnyomdája, Oradea, 1938. 3. o.

145 Szatmári Irgalmas Nővérek, In: PUSKELY Mária: Keresztény szerzetesség, Történelmi Kalauz II. L-Zs,

Bencés Kiadó, Budapest, 1995. 956. o.

146 1792–1873; Tanulmányait a bécsi Pázmáneumban elvégezve 1815. április 15-én szentelték pappá. 1850-től

egri érsek.

147 Bellus M. Marietta (szerk.): A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Jászberényi Érseki Róm. Kat.

Leánynevelő Intézet Évkönyve az 1940–41. iskolaévről, Jászberény, 1941. Kovács-Nyomda, 6. o.

203

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 203

2019. 03. 05. 14:04:07

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

A jászberényi zárda épülete

megyében hagyom... Minthogy pedig igen kívánatos, hogy az egri egyházi megyében is, különösen népesebb városokban nőneveldék állíttassanak, melyek mint Gyöngyösön úgynevezett Paulai Vincze nénikékre bízandók volnának e czélnak lassan lassan elérésére hagyom
negyvenezenezerről szóló általános Állami adósság kötvényeket- Staatsschuld Verschreibung
– melynek csak kamatjai egyedül nénikék feltartására fordíthatók; mi iránt a Graczi Elöljárósággal értekezni kell.”148 Az iskola helyén korábban a Fehértó iskola állott, előtte pedig
a Fehértóról nevezett vendéglő. Az alapításig évek teltek el, s az események így zajlottak:
Bartakovics Béla érsek az alábbi levélben hozta tudomására a városi képviselő testületnek szándékát: „Hazánkban a nőnemnek neveltetése, különösen az alföldi magyar vidéken, eddig nem épen nagy gonddal ápoltatott. Midőn az egri érseki széket elfoglaltam, nem
utolsó gondom volt, amennyire körülményeim engedték, e hiányt kipótolni. Minthogy pedig
a Jász kerület egyházi megyém híveinek egyik kitűnőbb részét képezi, eltökéllettem Isten
engedelmével, Jászberényben, mint a Jászság fővárosában, kisdedóvodával egybekapcsolt
nőneveldét felállítani.”149 1872-ben Bartakovics érsek Törőcsik József alesperest utasította,
hogy vegye meg a „katona kapitányi lakházat”, melyre 7002 Ft-ot biztosított. Ez az épület
azonban kicsinek bizonyult, így 1872. augusztus 14-én tartott városi képviselői gyűlésre
felterjesztik, hogy ha a város elcserélné az épületet, akkor ott az érsek tanodát rendezne be.
Ezt a város köszönettel elfogadja. Az érsek elhatározza az óvodával egybekötött leánynevelő intézet felállítását, a cserét Törőcsik esperes bonyolítja le. 1873. május 21-én az Törőcsik
József szerződést köt az építésszel a kapitányház átalakítására, május 28-án az érsek is elfogadja, s aláírja a 9795 forint 83 kr-ról szóló költségvetést. Június 17-én terjeszti be a város
a csereszerződést. A szerződés három fontos pontja így hangzik:
148 Egri Érseki Levéltár: A Jászberényi Parókia iratai 1881–1886. Bartakovics Érsek végrendeletéből. A 17. pont

másolata.

149 Egri Érseki Levéltár: A Jászberényi Parókia iratai 1881–1886., 1183/1872. 1872. augusztus 17.

204

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 204

2019. 03. 05. 14:04:08

A nővérek jászberényi tevékenysége

„1. Jászberény közönsége átadja az Egri Érseki Egyházmegyének cserébe a Fehértó épületet és beltelket az érsekség
tulajdonát képező kiskapitányi lakért.
2. Az Egri Érseki Egyházmegye a kiskapitányi lakhelyen
kötelezi magát az építési terv és költségvetés alapján 9795
frt.-ért egy négyosztályos főelemi fiúiskola felépítésére folyó
év októberéig, és azt a város rendelkezésére bocsájtani.
3. Jászberény város a felkért fehértói épületet és telket
nőnevelde és kisdedóvoda helyégül adja át, így az Egri Érseki Egyházmegye kötelezi magát ezen funkciók céljára minél
előbb berendezni az épületet.”150
1874. november 9-én a csereszerződés jóváhagyásra került. 1875. november 6-án a „fehértó épületek és telek” tulajdonjoga az érsekséghez került. 1875. október 5-én Tvik-Nagy
Udvardy M. Dominika
Etel kérelmére az épület egyik helyisége át lett adva óvodai
célokra. Az intézet vezetője özv. Likh Adolfné lett. 1878. február 1-jén a fehértó telkén lévő
kert is az elemi népiskolához került kertészet és gazdaságtan oktatás céljára.151 Zsendrin Imre
prépost-kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő az érsek megbízásából tárgyalt a város vezetőivel, s az érseket levélben tájékoztatta a tárgyalások eredményéről: „A jászberényi róm.
kath. Népiskolákat f. hó 5. és 6-án meglátogatván a felállítandó nőnevelő intézet érdemében
beszéltem a város polgármesterével és a képviselő-testület több előkelő tagjával. Örömmel
vették a hírt, hogy Nagyméltóságod a nőnevelő intézet felállítását elhatározni méltóztatott,
és biztosítottak, hogy a képviselő testület készséggel hozzá fog járulni a nemes czél előmozdításához. Jelesen:
a., a vasúton szállítandó anyagokat az állomástól az építkezés helyére ingyen befuvarozzák, és az ily anyagokért követvám czímen a város által szedett díjat elengedik.
b., a központi leányiskolában jelenleg alkalmazott három tanítónő helyett azok nyugállományba lépése esetére, a központi leányiskolában működő három irgalmasnővér részére
egyenkint 300, összesen évi 900 frtot a város pénztárából megajánlani fognak.
c., megígérték, hogy kérelmezni fogják a m. kir. államvasutak igazgatóságánál miszerint az e czélra szükséges vasútszállítási díját leszállítsa.”152
Az iskola építését dr. Samassa József egri érsek rendelte el. Koncz Menyhért apátplébános 1885. május 31-én helyezte el az épület alapkövét. Pucher József budapesti építész vezette az építkezést, mely 1885. október végén fejeződött be.153 (Pucher építész rendszeresen
megjelent az építkezésen, s a Főegyházmegyei Hatósághoz jelentéseket küldött az építkezés állásáról. Ezek megmaradtak az Érseki Levéltárban.) Az év nyarán még beszereztek egy
40 kg-os és alján 42 cm átmérőjű harangot Walser Ferencz budapesti harangöntőtől. Az iskola falára felkerült a következő szöveg: Róm. Kath. Leánynevelő és Kisdedóvó Intézet.154
150 Egri Érseki Levéltár: A Jászberényi Parókia iratai, 1872-ben.
151 Egri Érseki Levéltár: A Jászberényi Parókia iratai 1881–1886. A jászberényi kisdedóvóval összekötött leány-

nevelő intézet felállítása iránt 1872 óta tett intézkedések c. szám nélküli irat adatai.

152 Zsendirin Imre prépost-kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő Egerben, 1885. március 10-én kelt levele

Dr. Samassa József érseknek. Érseki Levéltár: A Jászberényi Parókia iratai 1881–1886.

153 Pucher József 1885. október 31-én kelt és Jászberénybe címzett levele. Érseki Levéltár: A Jászberényi Parókia

iratai 1881–1886. Az átvételre egyébként december 11/12-én került sor egy Kovács nevű kir. főmérnök által.

154 Koncz Menyhért lelkész 1885. augusztus 4-én kelt levele Samassa József érseknek. Érseki Levéltár: A Jász-

berényi Parókia iratai 1881–1886. (A tintával írt levélre később ceruzával illesztették be: „és Kisdedóvó”.
Vajon Koncz Menyhért, vagy az Érsek úr bejegyzése?)

205

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 205

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

A költségvetés szerint, mely a terveket is tartalmazza, 75 ezer Ft-ba kerül az épület,
10 000 Ft kell az egyéb berendezésekre. Egyébként a Bartakovics hagyatékból 40 ezer
forintot kaptak, Samassa érsek pedig 45 ezer forintot tett hozzá.
Már korábban megérkeztek a nővérek, mégpedig augusztus 24-én, Udvardy M. Dominika nővér vezetésével. Az intézet ünnepélyes megáldására szeptember 1-jén került
sor, mely egy óvodából, kétosztályú elemi iskolából és négyosztályú felsőbb iskolából
állott. Az óvodába ﬁúk is, lányok is jártak, míg a felsőbb éveken csak leányokat tanítottak.
1901-ben a felsőbb leányiskola polgári iskolává alakult.
Az Érseki Levéltárban fennmaradt egy irat: „A jászberényi zárda és a róm. kath. Leánynevelő és kisdedóvóintézet Leltára 1887”, melyet 1887. január 25-én vett fel Koncz
Menyhért plébános és Udvary Dominica főnöknő, majd néhány tartozékkal még február
10-én kiegészítettek. Ezen irat tartalmazza az épület külső-belső leírását, a szobák, tantermek, óvoda stb. elhelyezkedését. Az intézetet alaposan átgondolták, s ami meglepő a belső
berendezésről pontos részletességgel gondoskodtak. Több irat található pl. a padok méretére vonatkozólag. Az iskola szertárai igényesen fel lettek szerelve.
1912-ben a 25 éves jubileumon van 6 osztályú polgári iskola, 4 osztályú párhuzamos
elemi iskola (externát), óvoda és internátus, melyben 14-en laktak. 1933-ban korszerűsítik
az iskolát, ekkor új épületszárny épül tornateremmel, tanteremmel és hálószobával. Az építési költségeket 2/3-ad részben a Vall. És Közoktatásügyi Minisztérium vállalta, az 1/3-ot
pedig a város (26 000–13 000).
„Teljes mértékben méltányolom az intézet vezetőségének ezt a törekvését és az építési
költségekhez hajlandó is vagyok az Országos Polgári Iskolai Építési alap terhére 1/3-ad,
az Országos Testnevelési Alap terhére szintén 1/3-ad, összesen tehát az építési költségek
2/3-ával felérő összegű, de legfeljebb 26.000 pengőnyi építési államsegély engedélyezésével hozzájárulni – de csakis abban az esetben, ha a város közönsége, szabályszerűen
jóváhagyott határozatban az építkezéshez szüksége 1943 kat. hrsz. 164 négyszögöl területű
telek megszerzését, továbbá az építési költségeknek az államsegélyen felüli részt is magára
vállalja.”155 Az új épületszárny alapkőletételére 1933. július 9-én került sor.
Az intézetben működött: népiskola, ahol a beiratkoznak csak csekély évi díjat kellett
ﬁzetniük; a felsőbb leányiskola, „melyben a társadalmi állás a nő jövendő hivatásának
szemmel tartása mellett, szükséges ismeretek és a női műveltség képeztetnek.”156
Sajnos a fejlődés nem tarthatott sokáig. Sok nehézséget jelentett mind a nővérek,
mind az iskola életében a II. világháború. Még nagyobb csapás volt 1948. június 16-án
az országgyűlés által elfogadott az iskolák államosításáról szóló törvény. Voltak nővérek,
akik levetve rendi ruhájukat tanítónőként állami iskolában folytatták munkájukat, többen
magánházaknál kaptak szállást. A rendházba még augusztus hónap folyamán átköltözött
a ﬁúiskola. Az iskola neve is többször változott: Lehel Vezér Téri Iskola, majd Sztálin Téri Általános Fiúiskola, Jászberényi Fiúiskola, Dr. Gyetvai János Általános Iskola.
1957-ben ének-zene tagozatos iskolaként működött az intézmény. 1976-tól testnevelés
tagozatos intézmény is lett az iskola. Nagy hangsúlyt fektettek a futball, a torna, röplabda és az atlétika oktatására.
1991. június 1-jétől az iskola fenntartója a Nagyboldogasszony Főplébánia lett, az ez155 Egri Érseki Levéltár 3581/1931; Idézi: Finta Judit: Zárdától a Katolikus Általános Iskoláig, Szakdolgozat,

1993. 44. o.

156 A jászberényi Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Érseki Nőnevelő Intézet Értesítője az 1887/88. iskolai

évről, Budapest, Nyomatott „Szent István” kath. Műintézet könyvnyomdájában, 1888. 8. o.

206

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 206

2019. 03. 05. 14:04:08

A nővérek jászberényi tevékenysége

zel kapcsolatos megállapodást a város önkormányzata nevében dr. Magyar Levente
polgármester, illetve Farkas Mátyás apát-plébános írt alá.
Azt mondják, „minden szentnek maga felé hajlik a keze.”. Szeretnék megemlékezni
arról, hogy a nagytemplom káplánjai mellett, akik rendszeresen hitoktattak az intézményben, a ferencesek is segítették a nővéreket − a sematizmusok tanúsága szerint −, elvállalva
lelkigondozásukat, gyóntatásukat:
1925-ben P. Lombos László házfőnök
1927-ben P. Riba Hugó házfőnök
1933-ban P. Karácsonyi Aladár házfőnökhelyettes
1934-ben P. Kiss Szaléz magiszter
1937-ben P. Szencsár Péter házfőnök
A negyvenes években P. Váradi Béla magiszter.
A Zárda főnöknői voltak:
1886–1916. Udvardy Mária Dominica
1916–1923. Ócskay Mária Fausztina
1923–1926. Sztrahovszky Mária Ignatia
1926–1928. Bedross Mária Gaudentia
1928–1934. Virág Mária Rosina
1934–1938. Erdélyi Mária Estella
1938–1941. Bellus Mária Marietta
1941–1946. Karádi Mária Doloris
1946–1947. Lakos Mária Marillac
1947–1948. Borz Mária Lerina
Az iskola egyházi igazgatói voltak:
1886–1907. Koncz Menyhért plébános, majd egri kanonokká nevezték ki, de az iskola
alapító-igazgatói tisztjét 1921-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.
1921–1926. Erdős András plébános
1926–1948. dr. Kele István plébános

Koncz Menyhért

Dr. Kele István

207

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 207

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

A növendéklétszám alakulása:
1887-ben 385 növendékkel kezdtek, melyből 50 fő volt óvodás. Az óvoda koedukált
volt, míg a felsőbb években csak lányokat tanítottak. Az iskola néhány statisztikai adata
az 1935-ös évkönyv szerint157
A későbbiekben hiányoznak az összesítések, de mindig 200 fő körül mozgott az iskola
létszáma.
Nyilvános tanulók I-IV.

Magántanulók I-IV.

1920/21

195

1921/22

204

1922/23

196

1923/24

196

2

1924/25

230

23

1925/26

211

22

1926/27

177

9

1927/28

163

14

1928/29

186

6

1929/30

175

6

1930/31

189

9

1931/32

193

11

1932/33

206

5

1933/34

231

11

1934/35

231

11

Az intézet szabályaiból:
1. A tanítási nap szentmisével kezdődött.
2. Az ünnepekre elvégezték szentgyónásukat, húsvét előtt lelkigyakorlatot tartottak,
részt vettek a plébánia nyilvános körmenetein.
3. Az év végi vizsgán a plébános elnökölt, melyen a szülők is részt vehettek.
4. Mindenki tanult hittant.
5. A kertben gondoskodtak megfelelő testmozgásról.
6. Az intézményben egyenruhát viseltek, melybe a kapott számot és a monogramot
bele kellett hímezni.
7. A diákok összes holmijáról jegyzéket készítettek.
8. Tanítottak nem kötelező tárgyakat is némi térítés ellenében: zongora, rajz, francia,
tánc, torna, szabás-varrás.
9. A nyári szünet két hónapig tartott, melyet az intézetben is el lehetett tölteni.
Az iskola tanulóinak vallási megoszlásáról elmondható, hogy a tanulók túlnyomó többségben katolikusok tanultak. Az egyes években 10 körül volt a protestáns hallgatók száma,
ugyanennyi lehetett az izraelita, a görög katolikusok száma pedig 0–3 között változott.
157 A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló jászberényi Róm. Kat. Érseki Leánynevelő Intézet Értesí-

tője az 1934–35. iskolai évről, Jászberény, 1935, Kovács Vendel Könyvnyomdája. (Az Országos Széchényi
Könyvtárban nem található 1898 és 1934 között megjelent évkönyv, a nővérek könyvtárát pedig tönkretették
a feloszlatás idején.)

208

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 208

2019. 03. 05. 14:04:08

A nővérek jászberényi tevékenysége

Származási hely tekintetében elmondható, hogy a növendékek túlnyomó többsége
helybéli volt, 1934-ben így oszlottak meg a nem helybeli tanulók: Alattyán 1, Jászdózsa
3, Jászfelsőszentgyörgy 2, Jászfényszaru 3, Jászjákóhalma 9, Martfűpuszta 1, Pórtelek 2,
Pusztamizse 1, Pusztamonostor 3, Szolnok 1, Tiszakürt 1, Tiszasüly 1, Újszász 2, Jánoshida 1. Más megyéből: 25; Békés 1, Borsod 2, Budapest 4, Heves 3, Nógrád 4, Pest 11.158
Az évkönyvek említenek 1 szlovákul, 2 oroszul és 1 románul is tudó diákot.
Egyesületi élet az intézményben:
1. Az iskolában működött a Szívgárda, háromhetenkénti gyűlésekkel. Céljuk: apostolkodás, szeretetben gyökerező, gyakorlatias vallásosság. A különböző ünnepekre
mesejátékkal készültek, karácsonyra ruhaneműket és szeretetcsomagokat osztottak
ki a rászorulóknak, terjesztették A Szív újságot, egyházi naptárakat.
2. Kis Kongreganisták: III–IV. osztályos tanulók voltak, terjesztették a Mária-tiszteletet, segítették a szegényeket, támogatták az erdélyiek megsegítését.
3. Az Árpád-házi Boldog Margitról nevezett önképzőkör bekapcsolódott az Erdélyt
támogató mozgalomba, igyekeztek Isten szeretetében elmélyülni, a hazaﬁas érzések
mélyítésén fáradoztak, rendeztek szavaló és helyesírási versenyt is.
4. A Vöröskereszt Egyesület 50 fölötti taglétszámmal működött, gyakorolták az elsősegélynyújtást, pályázatot hirdettek a tuberkulózis legyőzése címmel.
5. Gimnasztika, ritmikus és atlétikai gyakorlatra is járhattak a leányok, részt vettek az
ügyességi próbák versenyén.
6. Működött egy Jászberényi Róm. Kat. Polgári Leányiskola Sportköre csoport is,
mely tagja volt az országos hálózatnak. Foglalkozásaikon játék, torna, atlétika, korcsolya, úszás szerepelt.

Első osztályos tanulók 1925-ben, tanítónő, Keresztes Lucia
158 A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló jászberényi Róm. Kat. Érseki Leánynevelő Intézet Értesítője

az 1935–36. iskolai évről, Jászberény 1936, Pesti Nyomda, Könyvkiadóvállalat

209

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 209

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Végzős osztály 1933-ban, kedvesnővérek: 2. Golgovszky Inviolata, 3. Klesnyák M. Anzelma,
4. Krizsmanek Virgilia, 5. Kovács Paulina, 6. Weisz Kornélia

Ötéves találkozó 1930-ban, osztályfőnök, Klesnyák M. Anzelma, a hitoktató, Angyal Géza káplán

Az iskola rendelkezett tanári és diákkönyvtárakkal, melyeket évente fejlesztettek, új
könyvekkel és folyóiratokkal látták el. Segélyező könyvtár is működött azoknak, akik nem
tudták megvásárolni az egyes tankönyveket. A különböző szaktantárgyak rendelkeztek
szertárakkal, melyeket szintén évente felújítottak, fejlesztettek.
A szülők foglalkozás szerinti megoszlása 1934/35 tanévben: birtokos 27, őstermelő 11,
gazdasági tisztviselő 7, kisiparos 82, kereskedő 24, közlekedési tisztviselő 12, köztisztviselő 4, értelmiségi 22, hivatalnok 5, katona 22, nyugdíjas 19, házi cseléd 2, ismeretlen 6.
Az évkönyvekből kiderül, hogy az iskola folyamatosan fejlődött az évtizedek folyamán,
a kor igényeinek, illetve a megszülető állami előírásoknak igyekezett megfelelni. A még
élő növendékek nagy örömmel emlékeznek vissza a nővérekre, az intézeti életre, a tanulásra, az ott töltött évekre, hiszen növekedtek korban, bölcsességben Isten és az emberek előtt.
210

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 210

2019. 03. 05. 14:04:08

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja159
Czapp Erzsébet Corona
1856. november 16-án Győr-Szabadhegyen született.
Szülei: Czapp István és Kovács Éva.
1872. október 7-én Szatmáron lépett be.
1876. július 23-án Szatmáron öltözött be.
1878. július 21-én tett fogadalmat.
1893–1897. Jászberényben élt.
1946. április 2-án Sárospatakon halt meg.
Kotán Mária Lucella
1857. szeptember 11-én született Jászberényben.
Szülei: Kotán Mihály és Koválik Johanna.
1887. augusztus 30-án léptett be Szatmáron.
1888. augusztus 12-én öltözött be Szatmáron.
1890. július 20-án tett örökfogadalmat Szatmáron.
1945. március 6-án Jászberényben hunyt el végelgyengülésben.
Weinberger / Földesi Sarolta Siegfrieda
1860. augusztus 15-én Szatmáron született.
Szülei: Weinberger Emanuel és Feldmann Franciska.
1884. december 19-én keresztelték meg.
1885. január 31-én Szatmáron lépett be.
1885. szeptember 20-án Szatmáron öltözött be.
1888. augusztus 12-én Szatmáron tett fogadalmat.
1928–1930. Jászberényben szolgált.
1935. június 20-án Esztergomban hunyt el.
Czironyi Mária Tiburtia
1862. május 14-én Bakbányán született.
Szülei: Czironyi Maximilán és Muzsik Mária.
1885. október 16-án Szatmáron lépett be.
1886. július 25-én Szatmáron öltözött be.
1889. augusztus 11-én Szatmáron tett fogadalmat.
1892-ben Jászberényben élt.
1949. május 14-én Szatmáron hunyt el.
Hauer Irene Hermine
1862. május 18-án Esztergomban született.
Szülei: Hauer Mihály és Taxner Teréz.
1879. október 16-án Szatmáron lépett be.
1880. március 29-én Szatmáron öltözött be.
1882. július 23-án Szatmáron tett fogadalmat.
1901–1918. Jászberényben szolgált.
1941. február 4-én Esztergomban hunyt el.
159 Forrás: A Magyar Vicariatushoz tartozó szatmári Irgalmas nővérek anyakönyvi másolata.

211

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 211

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Kresnyák Josefa Anselma
1865. október 11-én Enyiczkén született.
Szülei: Kresnyák József és Berczik Zsuzsanna.
1882. szeptember 9-én Szatmáron lépett be.
1884. július 20-án Szatmáron öltözött be.
1886. július 25-én Szatmáron tett fogadalmat.
1915–1930. Jászberényben szolgált.
1945. január 10-én Esztergomban hunyt el.
Borsody Scholastika Elisabeth (Erzsébet)
1866. február 10-én Olsi-ban született.
Szülei: Borsody Péter és Pámer Erzsébet.
1882. augusztus 15-én Szatmáron lépett be.
1883. július 22-én Szatmáron öltözött be.
1888. július 12-én Szatmáron tett fogadalmat.
1910–1911-ben Jászberényben szolgált.
1951. január 14-én Esztergomban hunyt el.

Kresnyák M. Anzelma

Duchon Mária Antonia
1866. szeptember 3-án Pozsonyban született.
Szülei: Duchon Károly és Karácsonyi Mária.
1886. augusztus 24-én Szatmáron lépett be.
1887. július 24-én Szatmáron öltözött be.
1889. augusztus 11-én tett fogadalmat.
1896-tól Jászberényben szolgált.
1944. augusztus 23-án Jászberényben hunyt el.
Lechner Mária Anatholia
1866. november 29-én Várpalotán született.
Szülei: Lechner József és Benedek Mária.
1893. augusztus 17-én Szatmáron lépett be.
1894. július 22-én Szatmáron öltözött be.
1896. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923–1934. Jászberényben szolgált.
1945. augusztus 9-én Esztergomban hunyt el.
Olesz Mária Theresia
1867. június 6-án Szegváron született.
Szülei: Olesz Ferenc és Kopper Barbara.
1886. szeptember 18-án Szatmáron lépett be.
1888. augusztus 12-én Szatmáron öltözött be.
1890. július 20-án Szatmáron tett fogadalmat.
1893–1923. között Jászberényben szolgált.
1946. december 29-én Szatmáron hunyt el.
Besenszky Johanna Beata
1868. január 13-án Láposbányán született.
Szülei: Besenszky Dániel és Szont Johanna.
1884. december 6-án Szatmáron lépett be.
212

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 212

2019. 03. 05. 14:04:08

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1888. augusztus 12-én Szatmáron öltözött be.
1890. július 20-án Szatmáron tett fogadalmat.
1933–1934 között Jászberényben szolgált.
1946. december 14-én Esztergomban hunyt el.
Koskó Erzsébet Cherubina
1869. május 15-én Léván született.
Szülei: Koskó János és Bella Franciska.
1885. szeptember 7-én Szatmáron lépett be.
1889. augusztus 11-én Szatmáron öltözött be.
1892. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1897–1911 között Jászberényben szolgált.
1932. január 30-án Pozsonyban hunyt el.
Virág Heléna Rosina
1869. augusztus 25-én Székelyudvarhelyen született.
Szülei: Virág József és Pinton Hermenegilda.
1885. július 8-án Szatmáron lépett be.
1889. augusztus 11-én Szatmáron öltözött be.
1891. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1898–1934 között Jászberényben szolgált, 1928–1934 között előjáró.
1943. október 21-én Esztergomban hunyt el.
Téka Ilona Aquilina
1870. március 25-én Fehérgyarmaton született.
Szülei: Téka János és Korliszki Mária.
1887. augusztus 27-én Szatmáron lépett be.
1891. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1893. július 16-án Szatmáron tett fogadalmat.
1926–1933 között Jászberényben szolgált.
1938. december 2-án Esztergomban hunyt el.
Schneider Szidónia Gráta
1870. szeptember 27-én Szepes-Remetén született.
Szülei: Schneider Mátyás és Majlink Eleonora.
1896. február 25-én Szatmáron lépett be.
1896. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1898. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1930-ban Jászberényben szolgált.
1954. június 4-én Jászberényben hunyt el.
Pataki Veronika Eudoxia
1873. február 1-jén született Jászberényben.
Szülei: Pataki János és Baráth Mária.
1892. augusztus 27-én lépett be a rendben Szatmáron.
1893. július 16-án öltözött be Szatmáron.
1895. július 19-én tett örökfogadalmat Szatmáron.
1944. november 29-én Rozsnyón hunyt el.

213

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 213

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Koscs Ernestina Severina
1874. szeptember 18-án Kassán született.
Szülei: Koscs János és Netreba Mária.
1892. szeptember 5-én Szatmáron lépett be.
1893. július 16-án Szatmáron öltözött be.
1896. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1926–1930 között Jászberényben szolgált.
1948. március 8-án Győrszentmártonban hunyt el.
Plattner Viktória Tobia
1874. november 28-án Esztergomban született.
Szülei: Plattner Ferenc és Lang Karolin.
1891. augusztus 28-án Szatmáron lépett be.
1893. július 16-án Szatmáron öltözött be.
1896. július 19-én tett fogadalmat.
1923–1934 között Jászberényben szolgált.
1948. április 6-án Esztergomban hunyt el.
Zimmermann Vilma Lidvina
1875. március 2-án Dóczi-Fűrészen született.
Szülei: Zimmermann József és Zimmermann Mária.
1900. szeptember 4-én Szatmáron lépett be.
1901. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1903. július 18-án Szatmáron tett fogadalmat.
1952-ben Jászberényben halt meg.
Stupiczky (Kereszti?) Ilona Raineria
1876. január 26-án Bátorkesziben született.
Szülei: Stupiczky Gyula és Dobai Katalin.
1892. augusztus 27-én Szatmáron lépett be.
1893. december 8-án Szatmáron öltözött be.
1896. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1929–1933 között Jászberényben szolgált.
1951. május 6-án hunyt el.
Köpping (Kadosa) Margit Mercedes
1876. május 10-én Dióskálban született.
Szülei: Köpping Adolf és Stettner Viola.
1897. augusztus 29-én Szatmáron lépett be.
1898. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1900. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1926–1932 között Jászberényben szolgált.
1958. július 1-jén Jászberényben hunyt el.
Erdélyi Margit Eusztella
1877. február 9-én Szatmáron született.
Szülei: Erdélyi Imre és Novák Matild.
1901. augusztus 28-án Szatmáron lépett be.
1901. november 24-én Szatmáron öltözött be.
214

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 214

2019. 03. 05. 14:04:08

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1904. április 3-án Szatmáron tett fogadalmat.
1937-ben Jászberényben elöljáró volt.
1971. szeptember 17-én Verőcén hunyt el.
Schweighart Ida Marina
1877. április 28-án Székesfehérváron született.
Szülei: Schweighardt Mátyás és Szabó Anna.
1893. július 6-án Szatmáron lépett be.
1895. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1897. július 17-én Szatmáron tett fogadalmat.
1937-ben Jászberényben szolgált.
1947. január 12-én Rozsnyón hunyt el.
Molnár Mária Damascena
1877. szeptember 6-án Selmeczbányán született.
Szülei: Molnár Ferenc és Fegyveres Mária.
1893. szeptember 1-jén Szatmáron lépett be.
1894. július 22-én Szatmáron öltözött be.
1897. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1929–1930 között Jászberényben szolgált.
1963. október 21-én Verőcén hunyt el.
Heﬀenfelder (Hajdú) Anna Edilia
1878. július 22-én Máramarosszigeten született.
Szülei: Heﬀenfelder János és Zellinger Johanna.
1901. július 19-én Szatmáron lépett be.
1902. március 31-én Szatmáron öltözött be.
1904. július 19-én tett fogadalmat.
1938-ban Jászberényben szolgált.
1946. december 27-én Esztergomban hunyt el.
Vargha Paulina Ambrosia
1879. június 25-én Oroszlámosban született.
Szülei: Vargha Ágoston és Székessy Paulina.
1898. október 9-án Szatmáron lépett be.
1899. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1901. november 24-én Szatmáron tett fogadalmat.
1904–1914 között Jászberényben szolgál.
1985. március 10-én Hejcén hunyt el.
Stanek Erzsébet Fortunáta
1879. december 12-én Győrben született.
Szülei: Stanek István és Lukárdy Erzsi.
1897. március 19-én Szatmáron lépett be.
1898. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1900. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923–1925 között Jászberényben szolgált.
1952. november 12-én Esztergomban hunyt el.

215

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 215

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Bognár Mária Remédia
1880. március 1-jén Jászberényben született.
Szülei: Bognár Antal és Király Angyél.
1905. augusztus 17-én lépett be Szatmáron.
1906. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1908. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1946. július 18-án Esztergomban hunyt el.
Terebessy Róza Floriberta
1880. március 19-én Szerednyén született.
Szülei: Terebessy József és Tóth Erzsébet.
1896. augusztus 26-án Szatmáron lépett be.
1898. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1900. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1926-ban és 1938-ban Jászberényben szolgált.
1963. augusztus 12-én Jászberényben hunyt el.
Pászti Erzsébet Hildelitha
1880. november 5-én Jászberényben született.
Szülei: Pászti Ferenc és Lintermayer Róza.
1901. december 8-án lépett be Szatmáron.
1902. július 19-én öltözött be Szatmáron.
1904. július 19-én tett fogadalmat Szatmáron.
1934. november 6-án Jászberényben halt meg.
Gólya Róza Ernesztina
1881. május 30-án Nagy-Bányán született.
Szülei: Gólya András és Szelezsán Mária.
1898. július 30-án Szatmáron lépett be.
1901. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1903. július 18-án Szatmáron tett fogadalmat.
1930–1934 között Jászberényben szolgált.
1959. február 20-án Hejcén hunyt el.
Szlivka Vilma Agnella
1882. január 31-én Léván született.
Szülei: Szlivka József és Koszorin Mária.
1897. augusztus 24-én Szatmáron lépett be.
1900. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1902. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1902–1918 között Jászberényben szolgál.
1967. november 19-én Esztergomban hunyt el.
Máté Etel Cella
1882. augusztus 5-én Kászon-Feltízen született.
Szülei: Máté Lajos és Bálint Karolin.
1898. január 14-én Szatmáron lépett be.
1900. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1902. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
216

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 216

2019. 03. 05. 14:04:08

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1928–1933 között Jászberényben szolgál.
1960. április 3-án Jászberényben hunyt el.
Simon Margit Renilda
1882. augusztus 31-én Jászberényben született.
Szülei: Simon Mihály és Fecske Veronka.
1899. augusztus 29-én lépett be Szatmáron.
1901. július 19-én öltözött be Szatmáron.
1903. július 18-án tett Szatmáron.
1966. augusztus 28-án Jászberényben hunyt el.
Zsámba (Karádi) Etel Doloris
1883. január 13-án Tiszalucon született.
Szülei: Zsámba János és Szilvássy Teréz.
1898. július 30-án Szatmáron lépett be.
1901. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1903. július 18-án Szatmáron tett fogadalmat.
1941–1946 között Jászberényben elöljáró.
1972. december 3-án Jászberényben hunyt el.
Korány Gabriella M. Kotszka
1884-ben Jászóújfaluban született.
1907 nyarán lépett be Szatmáron.
1908. december 8-án Szatmáron öltözött be.
1910. december 8-án Szatmáron tett fogadalmat.
1951. augusztus 2-án Jászberényben hunyt el.
Zambelly Malvin Bernadette
1884. december 7-én Németszentmihályon született.
Szülei: Zambelly Antal és Nedomanszky Róza.
1903. szeptember 7-én Szatmáron lépett be.
1904. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1906. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1938-ban Jászberényben szolgált.
1951. július 11-én Esztergomban hunyt el.
Baumgartner Mária Fidélia
1886. augusztus 4-én Fényen született.
Szülei: Baumgartner János és Hochdorfer Anna.
1903. november 4-én Szatmáron lépett be.
1904. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1906. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1927-ben és 1937-ben Jászberényben szolgált.
1945-ben Szatmáron szolgált.
1978. március 28-án hunyt el.
Zsendör Kispál Mária
1887. június 4-én született Jászberényben.
Szülei: Zsendör Kispál János és Nagy Mária.
1906. január 27-én Szatmáron lépett be.
217

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 217

2019. 03. 05. 14:04:08

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

1907 júliusában Szatmáron öltözött be.
1909. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1974. március 13-án Jászberényben hunyt el.
Vass Erzsébet M. Melitia
1888. szeptember 28-án Jászberényben született.
Szülei: Vass János és Kátai Veronika.
1911. augusztus 23-án Szatmáron lépett be.
1913. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1915. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1965. június 4-én Jászberényben halt meg.
Hölisky Mária M. Angéla
1889. szeptember 6-án született Sziptón.
Szülei: Hölisky Károly és Kassai Antonin.
1908. augusztus 23-án Szatmáron lépett be.
1911. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1913. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1969. február 24-én Jászberényben hunyt el.
Radlinszki Olga Claveria
1890. november 29-én Szatmár-Németiben született.
Szülei: Ralinszky József és Werneck Josefa.
1911. december 7-én Szatmáron lépett be.
1912. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1914. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1927–1929 között Jászberényben szolgált.
1932. november 17-én Esztergomban hunyt el.
Stibló (Szentirmai) Margit Hedvigis
1891. december 30-án Hont-Németiben született.
Szülei: Stibló István és Raák Franciska.
1912. augusztus 28-án Szatmáron lépett be.
1915. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1917. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1932-ben Jászberényben szolgált.
1941. november 24-én Esztergomban hunyt el.
Magyari Heléna Amabilis
1892. február 25-én Erzsébetvárosban született.
Szülei: Magyari Dénes és Roscht Mária.
1910. január 14-én Szatmáron lépett be.
1912. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1914. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923–1925 között Jászberényben szolgált.
1986. december 8-án Hejcén hunyt el.
Hegedűs Erzsébet Maristella
1892. június 1-jén Győrszentmártonban született.
Szülei: Hegedűs István és Mészáros Erzsébet.
218

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 218

2019. 03. 05. 14:04:09

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1908. július 17-én Szatmáron lépett be.
1911. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1913. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923–1924. Jászberényben szolgált.
1958. november 22-én Győrben hunyt el.
Mellen Erzsébet Solana
1893. január 30-án Bessenyőn született.
Szülei: Mellen Márton és Simon Borbála.
1908. augusztus 24-én Szatmáron lépett be.
1911. július 11-én Szatmáron öltözött be.
1913. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1924–1925 között Jászberényben szolgált.
1933. február 11-én Esztergomban hunyt el.
Bellus Ilona Marietta
1893. május 4-én Esztergomban született.
Szülei: Bellus Gyula és Printz Anna.
1908. augusztus 24-én Szatmáron lépett be.
1911. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1913. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1940-ben Jászberényben elöljáró.
1950. február 25-én Esztergomban hunyt el.
Borz Margit Lerina
1893. május 18-án Esztergomban született.
Szülei: Borz József és Scheicher Erzsébet.
1907- szeptember 28-án Szatmáron lépett be.
1910. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1912. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1947–1948 között Jászberényben elöljáró.
1971. július 30-án Jászberényben hunyt el.
Csepela Katalin M. Loyola
1893. augusztus 13-án született Selmecbányán.
Szülei: Csepela György és Hummel Marina.
1905. autusztu 18-án Szatmáron lépett be.
1907. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1910. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1971. szeptember 6-án Jászberényben halt meg.
Golgovszky Emma Inviolata
1894. október 31-én Szakácsiban született.
Szülei: Golgovszky Román és Bámli Erzsébet.
1909. augusztus 29-én Szatmáron lépett be.
1912. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1914. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923–1933 között Jászberényben szolgált.
1933. október 4-én kínai misszióba ment.
1936. március 28-án Paokingban hunyt el.

Golgovszky Emma Inviolata

219

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 219

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Balta Lujza M. Lidoca
1895. június 4-én Szombathelyen született.
Szülei: Balta József és Liptay Gizella.
1925. november 19-én Esztergomban született.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1927. július 7-én Esztergomban tett fogadalmat.
1979. augusztus 4-én Jászberényben hunyt el.
Imre Borbála M. Franciska
1896. november 6-án született Bikalikk-bányatelepen.
Szülei: Imre Antal és Csomán Borbála.
1925. augusztus 18-án Esztergomban lépett be.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1929. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1985. december 16-án Jászberényben hunyt el.
Horváth Julianna Joachima
1897. január 4-én Esztergomban született.
Szülei: Horváth Ferenc és Gábriel Rozália.
1912. augusztus 27-én Szatmáron lépett be.
1917. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1918. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1926–1932 között Jászberényben szolgált.
1944. július 23-án Székesfehérváron hunyt el.
Kamarás Róza Emmanuela
1897. február 15-én Budapesten született.
Szülei: Kamarás Ferenc és Hegedűs Mária.
1921. április 23-án Esztergomban lépett be.
1921. augusztus 28-án Esztergomban öltözött be.
1922. november 26-án Esztergomban tett fogadalmat.
1929–1930 között Jászberényben szolgált.
1974. április 5-én Vácott hunyt el.
Dán Mária Fidentia
1897. március 3-án Fényen született.
Szülei: Dán István és Mechrli Magdolna.
1912. augusztus 28-án Szatmáron lépett be.
1917. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1918. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923–1934 között Jászberényben szolgál.
1977. február 7-én Verőcén hunyt el.
Faludy Margit Adorjána
1897. március 31-én Nagykárolyban született.
Szülei: Faludy György és Herman Mária.
1915. szeptember 15-én Szatmáron lépett be.
1919. augusztus 15-én Szatmáron öltözött be.
1920. augusztus 15-én Szatmáron tett fogadalmat.
220

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 220

2019. 03. 05. 14:04:09

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1938-ban Jászberényben szolgált.
1945. április 30-án Rozsnyón hunyt el.
Keresztes Mária Lucia
1897. augusztus 6-án Esztergomban született.
Szülei: Keresztes János és Huszár Teréz.
1912. augusztus 27-én Szatmáron lépett be.
1917. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1918. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1923-tól Jászberényben szolgál.
1959. október 31-én Jászberényben hunyt el,
Esztergomban temették.

Keresztes Mária Lucia

Krizsmanek Mária Virgilia
1897. augusztus 19-én Léván született.
Szülei: Krizsmanek Károly és Mracsnya Mária.
1912. augusztus 29-én Szatmáron lépett be.
1917. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1918. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1932–1938 között Jászberényben szolgált.
1964. augusztus 10-én Hejcén hunyt el.
Juhász Gregus Terézia Bonifácia
1898. szeptember 25-én Mélykúton született.
Szülei: Juhász Gregus János és Fülöp Terézia.
1925. szeptember 23-án Budapesten lépett be.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1928. július 14-én Esztergomban tett fogadalmat.
1982. október 19-én Jászberényben hunyt el.

Krizsamek Mária Virgilia

Szurák Mária Malvin Cecilia
1899. április 24-én Istvánhután született.
Szülei: Szurák József és Reindl Margit.
1923. január 10-én Esztergomban lépett be.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1927. július 7-én Esztergomban tett fogadalmat.
1937-től Jászberényben szolgált.
1939-ben Szlovákiába távozott.
1962. április 27-én Lipován hunyt el.
Szabó Teréz Evelin
1899. november 15-én Jászberényben született.
Szülei: Szabó János és Hulin Teréz.
1918. szeptember 5-én Szatmár-Németiben lépett be.
1921. augusztus 28-án Esztergomban öltözött be.
1922. augusztus 31-én Esztergomban tett fogadalmat.
1918. november 28-án a forradalom miatt hazament.
1920. augusztus 28-án tért vissza.
1937-től Jászberényben szolgált.
1939. augusztus 7-én Jászberényből távozott.
221

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 221

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Juhász-Nyitó Margit M. Alfonsa
1900. július 1-jén Jászberényben született.
Szülei: Juhász-Nyitó János és Selyem Margit.
1916. szeptember 1-jén Szatmár-Németiben lépett be.
1918. november 28-án a forradalom miatt hazament.
1920. augusztus 28-án Esztergomba tért vissza.
1921. augusztus 28-án Esztergomban öltözött be.
1922. augusztus 31-én tett fogadalmat.
1971. szeptember 6-án Jászberényben hunyt el.
Wágner (Vencsellői) Erzsébet Hedvig
1901. május 28-án Vencsellőn született.
Szülei: Wágner István és Iváner Erzsébet.
1918. június 15-én Jászberényben lépett be.
1920. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1922. augusztus 31-én Esztergomban tett fogadalmat.
1978. július 28-án Püspökszentlászlón hunyt el.
Szívós Rozália M. Klemensa
1902. január 2-án Jászberényben született.
Szülei: Szívós Péter és Juhász-Nyitó Erzsébet.
1924. augusztus 29-én Esztergomban lépett be.
1928. július 14-én Esztergomban öltözött be.
1930. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1954. december 28-án Jászberényben hunyt el.
Bernát Katalin Emerána
1902. március 18-án Csurgón született.
Szülei: Bernát György és Hajder Anna.
1926. november 22-én Csurgón lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1929. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1931–1935 között Jászberényben szolgált.
1935. január 8-án elhagyta a rendet.
Farkas Erzsébet M. Paula
1903. július 9-én Jászárokszálláson született.
Szülei: Farkas Sándor és Csuka Viktória.
1924. december 16-án Esztergomban lépett be.
1925. július 22-én Esztergomban öltözött be.
1928. augusztus 5-én Esztergomban tett fogadalmat.
1967. december 22-én Jászberényben hunyt el.
Mikola Margit Romula
1903. augusztus 15-én Csobádon született.
Szülő: Mikola Margit.
1922. február 3-án Esztergomban lépett be.
1923-ban Jászberényben találjuk.
1923. július 19-én Esztergomban öltözött be.
222

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 222

2019. 03. 05. 14:04:09

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1926. július 24-én Esztergomban tett fogadalmat.
1939. május 19-én Budapest-Kereskedelmi Kórházból eltávozott.
Bódis Terézia M. Tekla
1903. október 9-én Jászárokszálláson született.
Szülei: Bódis Balázs és Majos Franciska.
1924. szeptember 2-án Esztergomban lépett be.
1925. július 28-án Esztergomban öltözött be.
1928. július 14-én Esztergomban tett fogadalmat.
1989. október 24-én Jászberényben halt meg.
Filip Mária M. Villanova
1904. február 7-én Harasztiban született.
Szülei: Filip István és Cseri Veronika.
1926. november 26-án Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1929. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1988. október 13-án Jászberényben hunyt el.
Boros Erzsébet M. Ermelinda
1904. február 14-én Jászberényben született.
Szülei: Boros József és Csontos Teréz.
1926. október 11-én Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1929. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1957. november 8-án Jászberényben hunyt el.
Markó Jolán Leonilla
1904. szeptember 19-én Kisigmándon született.
Szülei: Markó Károly és Talabér Ágnes.
1922. december 25-én Győrszigeten lépett be.
1925. július 22-én Esztergomban öltözött be.
1926. július 24-én Esztergomban tett fogadalmat.
1934-től Jászberényben szolgált.
1961. december 19-én Győrben hunyt el.
Kovács Róza Paulina
1905. december 25-én Székesfehérváron született.
Szülei: Kovács János és Bajza Irén.
1925. augusztus 5-én Esztergomban lépett be.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1928. augusztus 5-én Esztergomban tett fogadalmat.
1931–1939 között Jászberényben szolgált.
1961. április 8-án Hejcén hunyt el.
Bakki Anna M. Fides
1906. február 4-én Jászberényben született.
Szülei: Bakki János és Keller Mária.
1926. november 30-án Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.

Kovács Róza Paulina

223

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 223

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

1930. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1991. november 1-jén Verőcén hunyt el.
Beleznay Julianna M. Arnolda
1906. február 15-én Jászberényben született.
Szülei: Beleznay József és Nagypál Amália.
1925. szeptember 7-én Esztergomban lépett be.
1929. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1931. július 26-án Esztergomban tett fogadalmat.
1983. július 29-én Vácott hunyt el.
Kis Erzsébet M. Anasztázia
1906. június 23-án Jászberényben született.
Szülei: Kis Ferenc és Csák Amália.
1927. augusztus 31-én Esztergomban lépett be.
1929. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1931. július 26-án Esztergomban tett fogadalmat.
1987. május 2-án Jászberényben hunyt el.
Pitner Ilona M. Aloysia
1906. október 19-én Jászárokszálláson született.
Szülei: Pitter Ignác és Csuka Anna.
1923. szeptember 8-án Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1930. december 8-án Esztergomban tett fogadalmat.
2007. április 29-én Jászberényben hunyt el.
Illés Margit M. Pulchéria
1907. szeptember 1-jén Szentmártonkátán született.
Szülei: Illés István és Bakinszki Margit.
1926. október 27-én Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1929. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1979. augusztus 27-én Jászberényben hunyt el.
Dudás Jolán Tharsitia
1907. szeptember 13-án Csobándon született.
Szülei: Dudás István és Járas Mária.
1925. január 11-én Miskolcon lépett be.
1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1932. július 30-án tett fogadalmat.
1938-ban Jászberényben szolgált.
1995. december 2-án Csobádon hunyt el.
Beleznay Gizella M. Dominika
1907. november 1-jén Jászberényben született.
Szülei: Beleznay József iparos és Nagypál Amália160
1925. szeptember 7-én Esztergomban lépett be.
160 Születési anyakönyv Jászberény, XX. kötet 150. o. 945. sz.

224

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 224

2019. 03. 05. 14:04:09

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1929. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1931. július 26-án Esztergomban tett fogadalmat.
1985. március 12-én Esztergomban hunyt el.
Pákozdy Erzsébet Juventia
1908. január 9-én Gecsehelyen született.
Szülei: Pákozdy István és Gyergyák Róza.
1925. december 2-án Esztergomban lépett be.
1929. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1931. július 26-án Esztergomban tett fogadalmat.
1931–1934. Jászberényben szolgált.
1936. november 30-án Kínába ment.
1991. július 29-én Formosán hunyt el.
Szabó Mária M. Loctona
1908. október 18-án Jászberényben született.
Szülei: Szabó András és Hudra Erzsébet.
1925. július 20-án Esztergomban lépett be.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1929. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1985-ben Verőcemaroson hunyt el.
Kiss Margit Veronika
1908. október 30-án Újszászon született.
Szülei: Kiss Gábor és Bakó Apollónia.
1925. március 21-én Jászberényben lépett be.
1926. július 6-án Esztergomban öltözött be.
1929. július 10-én Esztergomban tett fogadalmat.
1938-ban Jászberényben szolgál.
1963. május 17-én Esztergomban hunyt el.
Balog Erzsébet Assiola
1909. január 13-án Rákóczifalván született.
Szülei: Balog József és Sós Erzsébet.
1927. szeptember 10-én Esztergomban lépett be.
1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án Esztergomban tett fogadalmat.
1937-től Jászberényben szolgált.
1982. január 21-én Verőcemaroson hunyt el.
Samm Margit M. Genovéva
1909. február 28-án Farádon született.
Szülei: Samm Antal és Szabó Mária.
1933. május 8-án Esztergomban lépett be.
1934. július 22-én öltözött be.
1936. augusztus 10-én tett fogadalmat.
1998. december 14-én Jászberényben hunyt el.

225

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 225

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

Orosz Mária Gonsága
1909. július 30-án Jászdózsán született.
Szülei: Orosz János és Guba Marcella.
1923. szeptember 8-án Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1930. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1933-ban Jászberényben szolgált.
1936. június 8-án Budapesten hunyt el.
Görög Erzsébet Valentina
1909. szeptember 20-án Sátoraljaújhelyen született.
Szülei: Görög Ferenc és Kovács Etelka.
1926. szeptember 7-én Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1930. július 22-én tett fogadalmat.
1932–1939 között biztosan Jászberényben szolgált.
1954-ben kilépett.
Sándor Mária M. Imelda
1909. december 21-én Tornyosnémetiben született.
Szülei: Sándor János és Német Anna.
1925. október 1-jén Sátoraljaújhelyen lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1930. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1972. december 2-án Jászberényben hunyt el.
Baráth Mária M. Michaela
1910. július 18-én Jászberényben született.
Szülei: Baráth Kálmán és Várkonyi Terézia.
1926. szeptember 9-én Esztergomban lépett be.
1927. július 7-én Esztergomban öltözött be.
1930. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1988. március 31-én Bakonybélben hunyt el.
Gubisi Mária Jolandis
1910. szeptember 5-én Csongrádon született.
Szülei: Gubisi Imre és Paróczai Veronika.
1926. szeptember 3-án Esztergomban lépett be.
1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án Esztergomban tett fogadalmat.
1937-től Jászberényben szolgált.
1942. június 1-jén Jászberényből kilépett.
1992. augusztus 1-jén tért vissza.
2008. március 7-én Esztergomban hunyt el.
Cziráki Magdolna Felicissima
1911. január 28-án Gyomán született.
Szülei: Cziráki Sándor és Szalai Karolin.
1927. szeptember 10-én Esztergomban lépett be.
226

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 226

2019. 03. 05. 14:04:09

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án Esztergomban tett fogadalmat.
1933-ban és 1938-ban Jászberényben szolgált.
1995. február 8-án Budapesten hunyt el.
Gréty Erzsébet Scolastica
1911. január 31-én Tokajban született.
Szülei: Gréty István és Veskó-Baskó Mária.
1927. január 3-án Esztergomban lépett be.
1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án Esztergomban tett fogadalmat.
1933–1934 között Jászberényben szolgált.
1995. november 29-én Pannonhalmán hunyt el.
Lékó Ilona Hedda
1911. október 13-án Jászjákóhalmán született.
Szülei: Lékó András és Bollók Eszter.
1928. szeptember 4-én Esztergomban lépett be.
1930. július 22-én Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án tett fogadalmat.
1995. augusztus 18-án Jászberényben hunyt el.
Weisz (Vágvölgyi) Viktória Kornélia
1911. december 3-án Romuliban született.
Szülei: Weisz Jakab és Kieltyka Felícia.
1925. január 11-én Miskolcon lépett be.
1929. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1931-ben Jászberényben szolgált.
1932. július 30-án Esztergomban tett fogadalmat.
1948-ban kilépett.
Oláh Margit M. Stefánia
1912. június 9-én Jászberényben született.
Szülei: Oláh Mihály és Mizsei Erzsébet.
1926. szeptember 9-én Esztergomban lépett be.
1928. július 14-én Esztergomban öltözött be.
1932. július 30-án Esztergomban tett fogadalmat.
1994. május 6-án Jászberényben hunyt el.

Weisz Viktória Kornélia

Mathovics Ágnes M. Margit
1912. október 5-én Markotabödgén született.
Szülei: Mathovics Illés és Szigethi Ágnes.
1932. június 1-jén Esztergomban lépett be.
1934. július 22-én Esztergomban öltözött be.
1936. augusztus 10-én Esztergomban tett fogadalmat.
1998. április 10-én Jászberényben hunyt el.
Tóth Julianna M. Clarentia
1912. december 25-én Csongrádon született.
Szülei: Tóth Kálmán és Gálﬁ Mária.
227

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 227

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

1928. szeptember 6-án Esztergomban lépett be.
1933. július 8-án öltözött be.
1934. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1994. szeptember 9-én Jászberényben hunyt el.
Király Mária M. Modesta
1913. január 1-jén Szegeden született.
Szülei: Király Antal és Werner Vilma.
1932. november 26-án Esztergomban lépett be.
1934. július 22-én Esztergomban öltözött be.
1936. augusztus 10-én Esztergomban tett fogadalmat.
1994. április 28-án Jászberényben hunyt el.
Szívós Julianna Alfréda
1913. január 24-én Jászberényben született.
Szülei: Szívós Péter és Juhász-Nyitó Erzsébet.
1928. szeptember 4-én Esztergomban lépett be.
1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án Esztergomban tett fogadalmat.
1939. augusztus 29-én kilépett.
Horváth Lidvina M. Viktória
1913. április 7-én Fülesen született.
Szülei: Horváth Simon és Leopold Franciska.
1928. szeptember 4-én Esztergomban lépett be.
1933. július 8-án Esztergomban tett fogadalmat.
1934. július 22-én Esztergomban tett fogadalmat.
1963. november 21-én Jászberényben hunyt el.
Urbán Anna M. Marciána
1913. április 9-én Jászszentandráson született.
Szülei: Urbán József és Lehota Mária.
1934. szeptember 5-én Esztergomban lépett be.
1936. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1939. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1989. november 10-én Jászberényben hunyt el.
Gonda Róza M. Hildegard
1913. november 10-én Lőcsén született.
Szülei: Gonda István és Gergely Józsa.
1928. október 4-én Székesfehérváron lépett be.
1931. július 26-án Esztergomban öltözött be.
1933. augusztus 3-án Esztergomban tett fogadalmat.
1973. június 24-én Jászberényben hunyt el.
Hegedűs Gizella M. Cassia
1920. március 21-én Jászberényben született.
Szülei: Hegedűs Sándor és Schandl Anna.
1935. szeptember 5-én Esztergomban lépett be.
1940. július 10-én Esztergomban öltözött be.
228

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 228

2019. 03. 05. 14:04:09

Szatmári Irgalmas Nővérek életrajzi lexikonja

1942. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
2000. szeptember 15-én Verőcén hunyt el.
Ziska Aranka M. Rudolﬁna (M. Klára)
1920. május 23-án Jászberényben született.
Szülei: Ziska Zoltán és Ruzsinszky Etelka.
1938. augusztus 22-én Esztergomban lépett be.
1939. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1941. július 19-én Esztergomban tett fogadalmat.
1982. május 24-én Szatmáron tett örökfogadalmat.
2014. október 11-én Esztergomban hunyt el, Székesfehérváron a Barátok templomába
temették el.
Tassy Borbála M. Luciosa
1920. szeptember 14-én Szajolban született.
Szülei: Tassy Balázs MÁV-munkás és Török Borbála.
1936. szeptember 7-én Esztergomban lépett be.
1941. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1943. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1973. október 15-én Jászberényben hunyt el.
Bódics Teréz M. Clementina
1920. október 27-én Jászárokszálláson született.
Szülei: Bódis Alajos és Guba Viktória.
1939. április 1-jén Esztergomban lépett be.
1941. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1942. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1998. július 21-én Jászberényben hunyt el.
Bús Erzsébet M. Cehiana
1921. szeptember 28-án Jászberényben született.
Szülei: Bús István és Harmath Mária.
1936. szeptember 7-én Esztergomban lépett be.
1941. július 19-én Esztergomban öltözött be.
1942. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
2000. augusztus 1-jén Esztergomban hunyt el.
Csillik Erzsébet M. Hermina
1921. október 20-án Jászberényben született.
Szülei: Csillik Sándor szabó és Besenyi Erzsébet.
1937. augusztus 28-án Esztergomban lépett be.
1942. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1944. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1981. december 23-án Székesfehérváron hunyt el.
Tassi Katalin M. Flóra
1922. november 11-én Szajolban született.
Szülei: Tassi Balázs és Török Borbála (Tápiógyörgye).
1939. szeptember 16-án Esztergomban lépett be.
1944. július 19-én Szatmáron öltözött be.
229

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 229

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK LETELEPEDÉSE

1947. július 19-én Esztergomban tette le fogadalmát.
2011. december 19-án Jászberényben hunyt el.
Éhmann Erzsébet M. Eustólia
1922. november 22-én Budafokon született.
Szülei: Éhmann Ferenc asztalos és Reichard Erzsébet.
1943. szeptember 5-én Szatmáron lépett be.
1945. augusztus 15-én Szatmáron öltözött be.
1947. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1964. február 20-án Jászberényben hunyt el.
Szabó Fekete M. Rozália
1923. április 25-én Jászberényben született.
Szülei: Szabó-Fekete Dezső és Soós Mária.
1937. szeptember 2-án Esztergomban lépett be.
1943. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1945. október 28-án Szatmáron tett fogadalmat.
1998. szeptember 26-án Jászberényben hunyt el.
Szabó Margit M. Hieronyma
1923. május 10-én Jászladányon született.
Szülei: Szabó István földműves és Tóth Margit.
1939. augusztus 19-én Esztergomban lépett be.
1943. július 19-én Szatmáron öltözött be.
1945. július 19-én Szatmáron tett fogadalmat.
1951. március 29-én Jászberényben hunyt el.
Csillik Rozi M. Salviana
1924. június 15-én Jászberényben született.
Szülei: Csillik László és Tóth Rozália.
1940. május 1-jén Jászberényben lépett be.
1945. augusztus 15-én Esztergomban öltözött be.
1956-ban Jászberényben, a szociális otthonban tette le fogadalmát.
1983. szeptember 27-én Pannonhalmán tette le örökfogadalmát.
2003. augusztus 18-án a váci kórházban hunyt el.
Gulyás Mária M. Michelina
1925. április 11-én Jászberényben született.
Szülei: Gulyás Antal és Baranyi Amália.
1944. június 1-jén lépett be Szatmáron.
1946. július 21-én öltözött be Szatmáron.
1948. július 19-én tett fogadalmat Szatmáron.
2000. november 1-jén Esztergomban jelentkezett.
2002. január 2-án tett örökfogadalmat.
2007. február 15-én Jászberényben hunyt el.

230

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 230

2019. 03. 05. 14:04:09

A szegénygondozó nővérek letelepedése és az Egri Norma hétköznapjai

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK
JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

A szegénygondozó nővérek (SPS/CPSP – Ferences Szegénygondozó
Nővérek) letelepedése és az Egri Norma hétköznapjai
P. Oswald Egerben volt házfőnök a húszas években. Itt a koldusok annyira ellehetetlenítették a város mindennapi életét, hogy mindenkiben megfogalmazódott: valamit tenni
kell! A kérdés hosszas tanulmányozása és megimádkozása után P. Oslay Oswald OFM
1927. augusztus 19-én felkereste az egri érseket az Egri Norma gondolatával, aki áldását
adva rá, támogatásáról biztosította.
1927 őszén az egri ferences templomban tartott konferenciabeszéd-sorozatot
a szegényügynek szentelte. November 22-én a szegénység okait vizsgálta, s megállapítása
szerint az alamizsnálkodás jelenlegi formájában nem oldja meg a szegények kérdését, sőt
a rászorulók száma nemhogy csökkenne, még növekszik is. Ezért a város vezetőivel együtt
egy szegényügyi alapot kívánnak létrehozni, amelybe ki-ki lehetősége szerint ﬁzetne be.
A ferences világiak közül hatan életüket áldozzák ezen kérdés megoldásának, s elkötelezik
magukat a szegényügy mellett. Nevük: Szegénygondozó Ferences Testvérek.161 Ezzel egy
időben a koldulást a városban megtiltják, s ezt a hatóságok szigorúan ellenőrzik is.
A gyűjtés 1928. január 1-jén indult. Eger utcáiról egyszerre eltűnt a koldulás. 1930. szeptember 14-én a Norma jelöltjei az Egri Érsek kezéből magukra öltötték szerzetesnői ruhájukat, és elkezdték az új szerzetesi Társulatban a legelső novíciátust. 1931. szeptember
15-én húsz nővér egyszerű fogadalmat tett, s megkapta dispozícióját. A következő évben
már 22 új novícia kezdte meg szerzetesi életét, új házak alakultak Gyöngyösön, Szolnokon,
Baján, Ludányban pedig megnyílt a második novíciátus. A harmadik novíciátusra 32 jelölt
érkezett 1932-ben.”162Jászberényben az Egri Norma bevezetésének lelkes támogatója volt
P. Oswald tanítványa, P. Kiss Szaléz, aki 1934-ben került magiszternek a rendházba.
1936 augusztusában részt vett a jászberényi városi tanács ülésén, amely az Egri Norma bevezetése ügyében folytatott megbeszélést. Az ülésen a témához maga is hozzászólt,
s mindenki támogatását kérte. „Kun Lajos portelki igazgató-tanító és Pócz Benedek csíkosi köri elnök aggályait P. Kiss Szaléz oszlatta el, aki hatásos felszólalásában történelmi
percnek nevezte az értekezlet összeülését s kiemelte, hogy a redemptio óta ez a legnagyobb
dolog a város érdekében, mert mindkettőnél a jászok élni akarásukat bizonyították be.
161 Szmrecsányi Lajos egri érsek 1850/1930. sz. latin nyelvű Rómába küldött felterjesztése alapján, melyre a vá-

laszt Rómából, a Szerzetesi Kongregáció titkárságától 1930. február 27-i dátummal 8201/28.sz. érkezett meg.

162 1928.01.02 és 1931.12.31 között befolyt: 200 691,60 Pengő, gondozott 938 egyént. Baján megalakult

1929.07.21-én, befolyt összeg: 52 614, 62 Pengő, gondozott 343 egyént. Esztergomban: 1929. 09. 01-én
alakult, befolyt összeg: 16 474,82 Pengő, gondozott 357 egyént.
Kecskeméten: 1929.november 1-jén, befolyt 139 574,53 Pengő, 1256 személyt gondozott.
Hatvan: 1929.12.01-én, befolyt 40 876,72 Pengő, gondozott 946 egyént.
Szolnok: 1930.02.15, befolyt: 89 930,72 Pengő, gondozott: 1628 egyént.
Gyöngyös: 1930.03.01. befolyt: 24 678,85 Pengő, gondozott: 658 egyént.
Sátoraljaújhely: 1930.12.01-én, befolyt 61 527,83 Pengő, gondozott: 1417 egyén.
In: Petro Kálmán: Az Egri Norma, Tanulmány 1927–1932, Eger 1932; 82. o.; 30. o. sköv.

231

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 231

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

Ellenezte a szükséges összegnek adóztatás, kényszer útján való megszerzését, mert hiszi,
hogy a város közönsége önkéntes adakozás útján is össze fogja adni a szükséges összeget,
s ezáltal – ha nem is száz százalékban – eredményesen fog működni az egri norma nálunk
is megvalósulni.”163
Kele István apátplébános és Friedvalszky Ferenc polgármester közösen fogalmaznak
meg ez ügyben egy levelet az érseknek:
„A magyar királyi belügyminiszter úr 172000/1936 sz. rendeletével a szegénykérdésnek
az Egri Norma szerint való megoldását tette kötelezővé. Jászberény megyei város képviselő
testülete már előzőleg 260 kgy. 12124/1935 ki.sz. határozatával a szegényügyet az Egri
Norma szerint a Ferences Szegénygondozó Nővérek bevonásával kívánta megoldani, miért is a város képviselő-testületének 252 kgy 10025 ki 1936 sz. határozata alapján azon
kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz: kegyeskedjék Jászberény m. város szegényeinek
gondozására két Ferences Szegénygondozó nővért f. évi szeptember 5-re küldeni, kiknek ellátásáról a város gondoskodik, míg lakásuk céljára főtisztelendő P. Oslay Oswald szent ferencrendi atya által személyesen megtekintett és általa megfelelőnek talált, jelenleg „Bódi
Ilona gyermekotthon” nevet viselő I. Nádor-u 10. sz. alatti lakóházat engedi át.
Egyúttal tisztelettel jelentjük, hogy egy jószívű adakozó a lakás berendezésére
500 P-őt adományozott s így a Nővéreknek egy jó helyen lévő a nemes célnak megfelelő,
berendezett lakás áll rendelkezésükre.
Megemlíteni kívánjuk végül azt, hogy a Szegénygondozó Nővérek tevékenysége a külső
szegénygondozásra terjedne ki, míg a szegényházi szegények gondozása egyenlőre az eddigi formában maradna...” 164
P. Oslay Oswald tartományi igazgató az új letelepedés miatt a nyári helyezések módosítására kényszerült, ezért az érseknek olyan levelet küldött, hogy Salgótarjánba került két
nővér: Fazekas Mária Lukrécia (házfőnök) és Bíró Mária Andrea munkatársnak Jászberénybe kerülhessen. Ugyanebben a levélben engedélyt kért állandó kápolna felállítására,
melyben az Oltáriszentséget állandóan őriznék és hetenként szentmisét mutathatnak be
a ferences atyák.165
A Jász Hírlap így számol be a nővérek érkezéséről:
„Kisboldogasszony ünnepén ezrek várakoztak feszült figyelemmel a ferencrendiek hatalmas templomában. A ferences kispapok sorfalai között megérkezett a három szerzetesnő,
akiket P. Kiss Szaléz, a szegényügy fáradhatatlan apostola kísért. Dr. Kele István pápai
prelátus, apátplébános, dr. Friedvalszky Ferenc kormányfőtanácsos, polgármester, Mosó
Dezső h. polgármester, szociális tanácsnok és P. Luptovits Kolos ferencrendi házfőnök várták a nővéreket.”166
A letelepedés után berendezték a rendházat is. A kápolnát a Szent Kereszt tiszteletére
szentelték fel. Megkezdték a külső szegénygondozást, illetve a szegények listáját összeállítani. 1937-ben már 230 személyt gondoztak, 142 közsegélyezettnél végeztek ezen felül
környezettanulmányozást, valamint támogattak 472 ínséges családot. Fazekas Mária Lukrécia nővér lett az elöljáró, a nyílt szegénygondozás vezetője, a kápolnás, a háztörténetíró;
Bíró Mária Andrea nővér lett a helyettese, egyben külső szegénygondozó, intézte a környezettanulmányokat, valamint ő a ház gondnoka is. Itt lakott még Bujdosó Gizella kedves
163 Jász Hírlap 18. évf. 35. 1936.08.29. 2. o.
164 Jászberény, 1936. augusztus hó 7. Egri Érseki Levéltár, a Szegénygondozó Nővérek iratai.
165 P. Oslay Oswald 1062. sz. 1936. augusztus 22-én kelt levele Szmrecsányi Lajos érseknek; Egri Érseki Levél-

tár, a Szegénygondozó Nővérek iratai.

166 Megérkeztek a szegénygondozó nővérek, In: Jász Hírlap, 1936. szeptember 12. 1. o.

232

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 232

2019. 03. 05. 14:04:09

A szegénygondozó nővérek letelepedése és az Egri Norma hétköznapjai

nővér, aki külső gondozó és háztartásvezető is egyben. Rövidesen ideköltözött Magyar
Adalbertina jászberényi születésű jelölt.
Sajnos a nővéreknek átadott házban nem maradhattak sokáig, hiszen Kele István plébános már rövid idő múlva levelet küld az érseknek, hogy a Bódi-féle házat az eredeti rendeltetésnek kell visszaadni, hiszen a jótevő gyermekotthon céljaira ajánlotta fel.
„A belügyminisztérium sürgeti a várost, hogy a szóban forgó házat tulajdonképpeni rendeltetésének adja át. A Bódi-féle házból tehát ki kell költözniük a szegénygondozó nővéreknek. A város egy sokkal nagyobb, több férőhellyel és tágasabb telekkel bíró házba
költözteti át őket véglegesen.”167 Az új házat a levél biztonságos és klauzúrával ellátott
épületként írja le, amely rendelkezik konyhával és éléskamrával. Engedélyt kér Kele
István egy félig nyilvános kápolna felszerelésére és megáldására. Ebbe a kápolnába misézési engedélyt kér, illetve az oltáriszentség őrzését is lehetővé kívánja tenni. A levél
nem említi, hogy a ház a Hentes utca 11-ben található, az csak egy 1939-ben kelt kimutatásból ismeretes.168
A városban a szegényalap javára folytatott munkáról és gyűjtésekről negyedéves beszámolót közöl a helyi hírlap. Az írás szerint október 1-jén 73 önkéntes adománygyűjtő
indult el a városban, hogy házról háza járva szedjék össze a szükséges pénzösszeget.
Így a város által adott 1500 pengő mellé 9361,66 pengőt adtak össze a berényiek, ezen
felül több mint száz mázsa búzát és majdnem 50 mázsa rozsot. Összesen 3570 adakozó
támogatta a szegényügyet. A kiadások így alakultak: 6370 pengőt költöttek tüzelőre,
ruhát és élelmiszert vásároltak, valamint készpénzzel is támogattak embereket. Továbbá
lakbértámogatást is adtak. A pénzből 181 családot, illetve velük együtt 289 személyt
támogattak. A cikk így fejeződik be: „Ezek volnának az elmúlt három hónapra vonatkozó adatok. Természetes az, hogy az átmenetnek is voltak zökkenői, azonban türelmes
és megértő szeretettel sikerült azokat elhárítani. Eddigi eredménye az intézményes szegénygondozásnak az, hogy a templomkapujából egészen, az utcákról pedig legnagyobb
részben eltűntek a koldusok. Ha azonban mégis látunk koldusokat, azok csak kis százalékban kerülnek ki a közsegélyezettek közül, azoknak legnagyobb része munkaképes
cigányasszony és munkabíró ínségesek, kiknek gondozása nem tartozik a szegényügyi
hivatal hatáskörébe. A tavaszi munka bejötte után gondoskodni fogunk, hogy ezek is
eltűnjenek Jászberény utcáiról.”169
A következő negyedévben már 5700 pengőre csökkent a bevétel. A szegényügy előrehaladását hátráltatta az a tény, hogy P. Kiss Szalézt elhelyezték a városból, és igazi támogatója nem akadt az ügynek. Továbbá az emberek egy része újra kezdett adakozni a koldusoknak, visszaállítva ezzel a régi beidegződést.170
Friedvalszky Ferenc polgármester a képviselőtestülte felhatalmazása értelmében szerkeszti meg a nővérek letelepedéséről és munkakörükről szóló szerződést, melyből kitűnik,
hogy városi nyílt szegénygondozást bízzák a nővérekre. A város 80 pengő havi támogatást
is biztosít a nővérek ellátására, valamint rendelkezésükre bocsát egy Nádor utca 10. szám
alatti házat, melyet az örökül hagyó eredetileg gyermekotthon céljaira ajánlott fel.

167 Dr. Kele István plébános 1443.sz. 1938. október 4-én kelt levele a Főegyházmegyei Hatóságnak. Egri Érseki

Levéltár, a Szegénygondozó Nővérek iratai.

168 Melléklet a 366/1939. sz. levélhez. A kimutatás 34 rendházat sorol fel.
169 A jászberényi szegénygondozás első negyedévéről itt a jelentés! In: Jász Hírlap, 1937. február 20. 2. o.
170 Vö. A szegényügy állása Jászberényben, In: Jász Hírlap, 1937. június 12. 2. o.

233

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 233

2019. 03. 05. 14:04:09

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

SZERZŐDÉS
„mely egyrészről Jászberény megyei város polgármestere mint a város Szegénygondozó bizottságának elnöke, másrészről Pater Oslay Oswald mint a Ferences Mária Gondozó
Nővérek rendtartományi igazgatója között a következő feltételekkel jött létre:
1. Jászberény megyei város polgármestere 172.000/1936 B.M. számú rendeletének
eleget tévén, Jászberény m. város nyílt szegénygondozását a ferences Mária gondozó nővérekre bízza és pedig szám szerint kettő Mária nővérre, akik 1936. szeptember hó. 5.-dikétől a város nyílt szegénygondozásának vezetését átveszik.
2. A Mária Szegénygondozó nővérek kötelesek a város nyílt szegénygondozását szakszerűen vezetni: környezettanulmányozást lefolytatni, erről írásban és előszóval
a városi szegényügyi bizottságot lelkiismeretesen informálni; a városi elosztóbizottság által megállapított külső gondozottakat a megállapítás mérve alapján állandó segélyben részesíteni, a hivatalosan felvett szegényeket odaadóan gondozni,
lakásukat tisztán tartani, testi-lelki épségükről gondoskodni, betegségükben ápolni, lelki vigasztalásukról törődni és végre tisztességes eltemettetésükről gondoskodni s ahogy csak lehetséges, a temetőkben sírjaikat virágdíszben tartani.
3. Jászberény m. város a ferences szegénygondozó nővérek által nyújtott szociális
előnnyel szemben kötelezi magát, hogy két Mária nővér részére lakásul a »Bódi
Ilona gyermekotthon« nevet viselő lakóházat engedi át, amelyet jótékony adományból berendez, a szerzetesnőkhöz illő módon és személyenként és havonként
elláttatásukra 80., azaz Nyolcvan pengőt biztosít.
4. A Ferences Mária gondozó nővérek rendtartományi igazgatója pedig kötelezi magát, hogy úgy elméleti mint gyakorlati téren képzett munkaerőket küld a város nyílt
szegénygondozására. Az esetleg meg nem felelő nővért pedig a város polgármesterének óhajára disponálásra az egyházi Főhatóságnak felterjeszti, mert a disponálások Főhatósági jogon történnek.
5. E szerződés az Egyházi-joghatóság részéről jogerőre csak akkor lép, ha a ferences
Mária gondozó nővérek egyházi főhatósága, dr. Szmrecsányi Lajos egri érsekfőpásztor Őexcelenciája a szerződést a maga részéről is jóváhagyta.
6. A szerződő felek félévi időtartammal egymásnak kölcsönösen felmondhatnak,
amely felmondási idő letelte után ezen szerződés hatályát veszti. Ezt azonban
a rendtartományi igazgató csak az egyházi Főhatóság előzetes tudtával és beleegyezésével teheti.
Jelen szerződés felolvasás és megértelmezés után kölcsönösen jóváhagyva aláíratott.”171
A szerződést aláírja Mária Franciska anya a nővérek tartományfőnöke: Ludány, 1940. február 8-án; valamint jóváhagyja Szmercsányi Lajos érsek: Eger, 1940. február 10-én.
A felmerülő sok munka, illetve a nővérek állhatatos munkájának köszönhetően rövidesen a város úgy határoz, hogy újabb nővért kell szerződtetni, ezért Friedvalszky polgármester ilyen újabb levelet küld az érseknek, s kéri a harmadik nővér kijelölését.172 Mária
Franciska anya Ludányból kéri az érseket, hogy 1940 januárjában disponálja Veszprémből
Zupancsics M. Medarda nővért Jászberénybe.173
171 1939. december 2. Egri Érseki Levéltár, a Szegénygondozó Nővérek iratai.
172 Jászberény m. város képviselőtestülete 194 kgy. 1939. sz. határozatával, 1279ki.1939. sz. levél Szmrecsányi

Lajos érseknek, Egri Érseki Levéltár, a Szegénygondozó Nővérek iratai.

173 Mária Franciska 991/1939.sz. levele Szmrecsányi Lajos érseknek. Egri Érseki Levéltár, a Szegénygondozó

Nővérek iratai.

234

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 234

2019. 03. 05. 14:04:09

A szegénygondozó nővérek letelepedése és az Egri Norma hétköznapjai

Dr. Czigány Mihály szegényügyi hivatal vezetője 1940. szeptember 27-én tartott bizottsági ülésén beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban több mint 12 000 pengőt gyűjtöttek össze a bizottság 80 hölgytagjai, ehhez a hivataloktól 4000 pengőt szedtek össze,
valamint a város 12 000 pengővel támogatta a bizottság munkáját. A pénzt lakbérre, ellátási
díjra, ruházatra, tűzifára, élelmiszerre, tisztálkodási eszközökre költötték. A nővérek nyáron 250 személyt, a téli hónapokban pedig 300 szegényt gondoztak. „Végül a szegénygondozó nővérek munkásságát méltatta. Hogy az intézményes szegénygondozásnál mit jelentenek a szegénygondozó nővérek – csak az tudja, aki a szegényüggyel foglalkozik. Nélkülük
a szegénygondozás egyszerű közigazgatási aktussá válna. A hatóság előteremtené a fedezetet, a szegényeknek eljuttatná azt és többet nem tudna adni. A nővérek ezen felül elviszik
a szegényekhez azt, ami már nekik nagyon hiányzik. Elviszik egyikhez az anyagi szeretetet,
másikhoz pedig a jó gyermeki gondoskodást, de odaadják ezen felül az egész életüket. …
Mi csodálattal tekintünk a szegénygondozó nővérekre és az ő példájuk kell, hogy lelkesítse
azokat, akik a szegényüggyel foglalkoznak, egyúttal köszönöm azt a jóságos szeretetet,
amivel napról napra felemelik az elesett embertársainkat.” 174
A nővérek rendszeresen vezetett kiadási és bevételi napló szerint havonta 160 pengő bevételük volt (három Nővérre) ez évente 1920 pengőt tesz ki. Ez később emelkedett
285 pengőig. Ez körülbelül fedezte a kiadásukat.175
Viszonyítási alapnak elfogadható József Attila Születésnapomra című versének részlete: „s még havi kétszáz sose telt”. Attilának egymagára 200 pengő lett volna szükséges,
s a nővéreknél három-négy személyre volt 160 pengő: ebből látható, hogy a kor viszonyaihoz képest szerény körülmények között éltek a nővérek.
A nővérek részt vettek a városi kulturális életben is. Mint arról a Jász Hírlap beszámol:
1940. december 1-jén a Katolikus Legényegyletben a Szent Ágnes Kongregáció tagjaival
előadták Mentes Mihály Assziszi kis virága c. színművét, mely Szent Klára életét mutatta
be. Az előadásnak nagy sikere volt.176
Újabb kápolnaszentelésre került sor a háború után a nővérek házában: „Dr. Kele István
prelátus áldotta meg a Szegénygondozó nővérek kápolnáját – új oltárt, oltárképet s berendezést – amit a háború által elpusztított régi helyébe állítottak.”177
1948. december 14-én a híveknek a ferences plébánián zacskókat osztottak ki, hogy
élelemmel megtöltve hozzák vissza a szegények karácsonyi segélyezésére. December
23-án a nővérek 150 segélycsomagot osztottak szét.
A nővérek félig nyilvános kápolnájában őrizték az Oltáriszentséget, illetve a megyésfőpásztor engedélyezte a rendszeres szentmiséket is, továbbá gondoskodni kellett a nővérek
lelkivezetéséről, gyóntatásáról.
1936-ban rendkívüli gyóntatónak és misézőnek P. Luptovits Kolos jászberényi házfőnököt, állandó, vagyis rendes lelkésznek pedig P. Kiss Szaléz magisztert kérték fel.
1937-ben P. Váradi Béla ferences lektort nevezte ki az érsek rendes gyóntatónak, rendkívüli gyóntatónak pedig P. Szencsár Pétert (P. Kolos Gyöngyösre, Kiss Szaléz Salgótarjánba került, majd pedig az amerikai misszióba költözött.)
1941-ben Lékó Béla érseki tanácsos, jákóhalmi plébános lett kinevezve.
1944-ben Sivák István, Jászberény-főplébániai káplán kapott megbízást.
174 Közel 37 000 pengőt juttatott a jászberényi szegényügyi hivatal az elmúlt évben a segélyezetteknek, In: Jász

Hírlap, 1940. október 12. 1–2. o.

175 1936–1941; Egri Érseki Levéltár, a Szegénygondozó Nővérek iratai.
176 Toborzó: Kitűnően sikerült Assziszi kis virágának előadása a Kat. Legényegyletben, in Jász Hírlap, 1940. 12. 2. o.
177 Historia Parochiae OFM in Jászberény ab anno 1944; 1946. június 5.

235

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 235

2019. 03. 05. 14:04:10

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

A Ferences Szegénygondozó Nővérek rendháza Jászberényben

1945-ben Farkas István hitoktató kapott megbízást a nővérek lelkigondozására.
1948-ban újabb három évre kapott megbízást erre a szolgálatra, de sajnos már csak
rövid ideig lehetett lelkivezető a nővéreknél.
Mária Franciska anya 1949-ben szomorú levelet küld
a Főhatóságra, melyben tájékoztatást ad arról, hogy a városi hatóság a nővéreket elbocsátotta. Két nővér kiküldését kérte Jászfelsőszentgyörgy plébánosa egyházközségi
és karitatív munkára. A nővérek egyébként templomtakarítási, gondozási munkát végeztek ezután Jászberényben.
A levélből az is kitűnik, hogy ekkor már a Városi Szeretetházi Otthonban is dolgoztak.178
Erről a plébániatörténetben találtam egy igen rövid
bejegyzést, mely szerint 1948. október 17-én szeretetházat avattak a szomszédban, a város vezetői az egyháziak
meghívását nem tartották fontosnak. „Plébános eszméje
volt a ház megvétele. Ferences gondozó nővérek gondoTóth Ilona Aquinata szegénygondozónővér rendi ruhában
zására vannak bízva a szegények ez idő szerint: 23.”179
Ugyancsak a plébániatörténetben olvasható egy rövid
bejegyzés 1949 áprilisában, mely szerint a város elbocsátotta a nővéreket a szeretetházból,
és eltiltotta őket a külső gondozástól.
Mária Franciska anya utolsó levelében engedélyt kért a jász származású László Erzsébet Mária Eszter nővér örökfogadalmához, aki ez idő szerint Jákóhalmán tartózkodott.180

178 Mária Franciska anya 368 sz. 1949. május 20-án Ludányhalásziban kelt levele az Érsek atyának. Egri Érseki

Levéltár, a Szegénygondozó Nővérek Iratai.

179 Historiae Parochiae OFM in. Jászberény ab anno 1948.
180 Mária Franciska 1950. július 27-én, Budapesten kelt levele az Érsek atyának. Egri Érseki Levéltár, a Sze-

génygondozó Nővérek Iratai. Mária Franciska anyag 202. sz

236

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 236

2019. 03. 05. 14:04:10

A jászberényi rendház lakói

A jászberényi rendház lakói181
1936–1939
Fazekas Anna M. Lukrécia elöljáró, a nyílt szegénygondozás vezetője és külső szegénygondozó; ínségakció-környezettanulmányozó, kápolnás, háztörténetíró, gépíró.
Bíró Ilona M. Andrea elöljáró helyettes, külső szegénygondozó, ínségesek és közsegélyezettek környezet tanulmányozója, asszisztens, gondnok
1940–1941
Fazekas Anna M. Lukrécia elöljáró, a nyílt szegénygondozás vezetője és külső szegénygondozó; ínségakció-környezettanulmányozó, kápolnás, háztörténetíró, gépíró.
Bíró Ilona M. Andrea elöljáró-helyettes, külső szegénygondozó, ínségesek és közsegélyezettek környezettanulmányozója, asszisztens, gondnok
Vajda Ilona M. Klára
Zuppancsics Etel M. Medárda
1942–1943
Havasi Róza M. Kamilla elöljáró
Bíró Ilona M. Andrea elöljáró helyettes, külső szegénygondozó, ínségesek és közsegélyezettek környezettanulmányozója, asszisztens, gondnok
Kis Irén M. Borgia
1944
Havasi Róza M. Kamilla elöljáró
Kis Irén M. Borgia
1945
Havasi Róza M. Kamilla elöljáró
Kis Irén M. Borgia
Mülleck Franciska M. Julianna
1946
Chilkó Julianna M. Zsuzsanna elöljáró
Mülleck Franciska M. Julianna
1947–1948
Babos Rozália M. Benigna elöljáró
Bíró Ilona M. Andrea
1949
Majlik Erzsébet M. Desidéria elöljáró
Babos Rozália M. Benigna
Lőcsei Piroska M. Hugolina
1950
Hevér Julianna M. Angéla
Ritter Erzsébet M. Karola
181 A fejezet a Szegénygondozó Nővérek Anyakönyve, a Fogadalmak Könyve, az Esztergomi Anyaház irat anyaga,

Hajós M. Ágnes nővér jegyzetei, valamint az Egri Érseki Levéltár nővérekre vonatkozó iratai alapján készült.

237

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 237

2019. 03. 05. 14:04:10

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

Lőcsei Piroska M. Hugolina
Kovács Aranka M. Hedvig
Puszta Erzsébet M. Krizanta

Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja182
Havasi Róza M. Kamilla
1896. augusztus 8-án született Budapesten.
Szülei: Havasi József (hentes, mészáros) és Horváth Júlia.
Foglalkozása: hivatalnoknő.
1929. október 9-én lépett be a rendbe.
1930. szeptember 14-én öltözött be.
1931. szeptember 15-én tett egyszerű fogadalmat.
1931-ben Ludányban volt.
1932-ben Egerben elöljáró.
1938-ban Veszprémben elöljáró.
1942-ben Jászberényben elöljáró.
1943. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1946-ban Kisvárdára kerül.
1947-ben Budafokon elöljáró.
1994. január 1-jén Jászberényben hunyt el.
Mülleck Franciska M. Julianna
1898. március 3-án Eleken született.
Szülei: Mülleck Jakab (földműves) és Klemm Teréz.
Végzettsége: 4 polgári.
1933. május 21-én lépett be a rendbe.
1933. szeptember 14-én öltözött be.
1934. szeptember 15-én tett egyszerű fogadalmat.
1936-ban Újpesten szolgált.
1940-ban Makón dolgozott.
1943. október 4-én tett örökfogadalmat.
1945–1946-ban Jászberényben szolgál.
1948-ben Egerben a szeretetházban dolgozott, de átkerült Salgótarjánba.
1949–1950-ben Mohácson szolgált.
1979. március 17-én Jászberényben hunyt el.
Babos Rozália M. Benigna
1899. február 23-án született Alsóbagodon.
Szülei: Babos Mihály (földmíves) és Kozma Borbála.
Végzettsége: 4 polgári.
1933. május 21-én lépett be a rendbe.
1933. szeptember 14-én öltözött be.
1934. szeptember 15-én tett egyszerű fogadalmat.
182 A fejezet Hajós M. Ágnes nővér jegyzetei alapján készült.

238

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 238

2019. 03. 05. 14:04:10

Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja

1934-ben Kispesten dolgozott.
1937-ben Sátoraljaújhelyen elöljáró.
1939-ben Kispesten elöljáró.
1944. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1944-ben Ludányban szolgált.
1945-ben Pestszentlőrincen elöljáró.
1947-ben Jászberényben elöljáró, 1949-ben még itt maradt, de nem ő az elöljáró.
1950-ben Kiskunfélegyházán szolgált.
1979. március 17-én hunyt el.
Ritter Erzsébet M. Karola
1903. szeptember 14-én Nagybányán született.
Szülei: Ritter Mihály (cipész) és Zamuka Vilma.
Végzettsége: 4 elemi, jó eredménnyel.
1939. november 1-jén lépett be a rendbe.
1940. május 1-jén öltözött be.
1941-ben tett egyszerű fogadalmat.
1950-ben Jászberényben szolgált.
1996. október 21-én temették Szécsényben.
Vajda Ilona M. Klára
1903. október 23-án Kecskeméten született.
Szülei: Vajda István (városi altiszt) és Máté Ilona.
Foglalkozása: hivatalnoknő. Végzettsége: kereskedelmi érettségi, jó eredménnyel.
1930. január 3-án lépett be a rendbe.
1930. szeptember 14-én öltözött be.
1931. szeptember 15-én tett egyszerű fogadalmat.
1931-ben Baján szolgált.
1933-ban Kiskunfélegyházán elöljáró.
1937-ben Győrben elöljáró.
1939-ben Balassagyarmaton dolgozott.
1940-ben Jászberénybe került.
1942-ben Sátoraljaújhelyen és Diósgyőrben szolgált.
Nem tett örökfogadalmat.
1943. június 4-én kilépett, fogadalmai alól a rozsnyói püspökség 2421/1943 sz. alatt
felmentette.
Hevér Julianna M. Angéla
1906. január 24-én Topolyán született.
Szülei: Hevér Albert (vasutas Gyöngyösön) és Kislinder Adél.
Végzettsége: 4 középiskola, elégséges eredménnyel.
1931. január 10-én lépett be a rendbe.
1931. október 3-án öltözött be.
1932. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
1932-ben Szolnokon szolgált.
1934-ben Szombathelyre került.
1940-ben Győrben élt.
1943. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
239

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 239

2019. 03. 05. 14:04:10

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

1944-ben Szombathelyen szolgált.
1950-ben Jászberényben dolgozott.
1999. október 21-én Szécsényben hunyt el, Jászberényben temették el.
Fazekas Anna M. Lukrécia
1906. szeptember 23-án született Pécsen.
Szülei: Fazekas Károly (fodrász) és Szerdahelyi Mária.
Végzettsége: 4 polgári, jó eredménnyel.
1932. november 1-jén Pécsen jelölt.
1935. július 13-án beöltözött.
1936-ban Jászberényben elöljáró, nyílt szegénygondozás vezető és külső szegénygondozó; ínségakció környezettanulmányozója, kápolnás, háztörténetíró, gépíró.
1942-ben Veszprémben szolgál.
1946. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1948-ban Balassagyarmatra került.
2008. szeptember 19-én Esztergomban hunyt el, Szécsényben temették.
Bujdosó Borbála M. Bernadett
1906. december 22-én született Jászberényben.
Szülei: Bujdosó László (földműves) és Kis Piroska.
Foglalkozása háztartásbeli volt. Az ismétlő iskolát kitűnő eredménnyel végezte el.
1930. július 29-én lépett be a rendbe.
1931. október 3-án öltözött be.
1932. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
1932-ben Szombathelyre került.
1941-ben Budafokra került.
1943. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1943-ban Szombathelyen szolgált.
1944-ben rövid időt Újpesten töltött.
1949-ben Pesterzsébetre került.
1994. március 31-én Jászberényben hunyt el.
Lőcsei Piroska M. Hugolina
1908. február 1-jén született Kiskunfélegyházán.
Szülei: Lőcsei Antal (tanító) és Lőcsei Terézia.
Végzettsége: okleveles tanítónő.
1938. június 24-én lépett be a rendbe.
1938. október 3-án öltözött be.
1939. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
1939-ben Diósgyőrben dolgozott.
1944-ben Sátoraljaújhelyre került.
1945-ben Szombathelyen élt.
1948. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1949-ben Jászberényben szolgált.
1996. július 14-én Kiskunfélegyházán hunyt el.
Chilkó Julianna M. Zsuzsanna
1910. március 18-án Budapesten született.
Szülei: Chilkó Géza (gyöngyösi városi altiszt) és Behő Júlia.
240

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 240

2019. 03. 05. 14:04:10

Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja

Végzettsége: 4 polgári, jó eredménnyel.
1936. augusztus 5-én lépett be a rendbe.
1937. február 25-én öltözött be.
1938. február 28-án tett egyszerű fogadalmat.
1938-ban Szécsényben elöljáró.
1943-ban Kiskunkfélegyházán elöljáró.
1946-ban Jászberényben elöljáró.
1947. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1947-ben Pestszentlőrincen elöljáró.
1993. március 14-én Gyöngyösön hunyt el.
Kovács Aranka M. Hedvig
1911. március 12-én Sárrétudvariban született.
Szülei: Kovács Ferenc (kereskedő) és Zagyva Zsóﬁa.
Végzettsége: 6 elemi, jó eredménnyel.
1942. szeptember 24-én lépett be.
1944 júniusában elbocsátják a rendből, de újra felvételét kérte.
1946. október 3-án öltözött be.
1948-ban Győrben szolgált.
1949–1950-ben Jászberényben élt.
1995. december 14-én Nagyvenyimben hunyt el.
Magyar Anna M. Adalbertina
1911. június 4-én született Jászberényben.
Szülei: Magyar János (kisbirtokos) és Fózer Mária.
Végzettsége: 4 elemi iskola és 3 gazdasági ismétlő.
1936. október 1-jén Jászberényben jelölt.
1937. november 19-én öltözött be. A ludányi járásban dolgozott.
1938. november 20-án tett egyszerű fogadalmat.
1938-ban Ludányban belső gondozó.
1941-ben Szolnokra kerül.
1944-ben Budapesten találjuk.
1947-ben Ludányban, majd Pesterzsébeten.
A háború után nem tért vissza, elbocsátva 1948. október 4-én.
Majlik Erzsébet M. Desidéria
1912. szeptember 28-án született Salgótartjánban.
Szülei: Majlik Pál (szabó) és Milán Vilma.
Végzettsége: 4 polgári, jó eredménnyel.
1932. március 28-án lépett be a rendbe.
1932. október 15-én öltözött be.
1933. október 16-án tett egyszerű fogadalmat.
1934-ben Szombathelyen szolgált.
1937-ben Szécsényben elöljáró.
1938-ban Esztergomban dolgozott.
1940-ben a ludányi járásban szolgál és elöljáró. 1945-ben már nem elöljáró.
1944. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.

241

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 241

2019. 03. 05. 14:04:10

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

1949-ben Jászberényben szolgált.
1995. május 15-én Salgótarjánban hunyt el.
Palócz Anna M. Valéria
1914. augusztus 9-én született Jászberényben.
Szülei: Palócz József (földműves) és Kovács Mária.
3 gazdasági iskolát végzett, jeles eredménnyel.
1934. december 10-én lépett be a rendbe.
1935. július 13-án öltözött be.
1936. július 14-én tett egyszerű fogadalmat.
1936-ban Veszprémben rövid időt tölt, majd Győrbe került.
1943-ban Pesterzsébeten, Kiskunfélegyházán, majd Ludányban szolgált.
1946. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1992. március 4-én Bécsben hunyt el.
Bíró Ilona M. Andrea
1912. február 21-én Hatvanban született.
Szülei: Bíró Márton (vasutas) és Pócsai Rozália.
Végzettsége: 3 gazdasági ismétlő, jó eredménnyel.
1934. november 29-én lépett be.
1935. július 13-án beöltözött.
1936. július 14-én tett egyszerű fogadalmat.
1936-ban Jászberényben elöljáró-helyettes, külső szegénygondozó, ínségesek és a közsegélyezettek környezettanulmányozója, asszisztens, gondnok.
1944-ben Szolnokon, majd Újpesten szolgált.
1946. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1946-ban Újpesten, Kispesten, majd Budafokon szolgált.
1947-ben Jászberényben szolgált.
1949-ben Szekszárdra került.
1974. december 15-én hunyt el Budapesten.
Kis Irén M. Borgia
1913. január 4-én Csapon született.
Szülei: Kiss György (csendőrőrmester) és Bakos Irma.
Végzettsége: 4 polgári iskola, jó eredménnyel.
1934. október 20-én lépett be a rendbe.
1935. július 13-án öltözött be.
1936. július 14-én tett egyszerű fogadalmat.
1936-ben Egerben, majd Kecskeméten szolgált.
1937-ben Győrben dolgozott.
1938-ban Újpestre került.
1940-ben Jászberényben dolgozott.
1945. május 2-án tett örökfogadalmat.
1945. augusztus 29-én hunyt el.
Bujdosó Irén M. Gizella
1913. október 24-én Jászberényben született.
Szülei: Bujdosó László (földműves) és Kis Piroska Teréz.
Végzettsége: 6 elemi és 2 ismétlő.
242

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 242

2019. 03. 05. 14:04:10

Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja

1950. január 1-jén lépett be, jelölt volt.
1990. július 7-én beöltözött és tett örökfogadalmat.
1996. szeptember 5-én Pécsen hunyt el.
1996. szeptember 12-én Jászberényben temették.
Bujdosó Júlia Mária Gorgónia
1917. július 4-én Jászberényben született.
Szülei: Bujdosó László (földműves) és Kispiroska Terézia.
Végzettsége: 2 polgári iskola, jeles eredménnyel.
1936. május 6-án lépett be a rendbe.
1937. február 25-én öltözött be.
1938. február 28-án tett egyszerű fogadalmat.
1938-ban Kecskeméten szolgált.
1940-ben Diósgyőrbe került.
1943-ban Sátoraljaújhelyen szolgált.
1947. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1949–1950-ben Makón szolgált.
Fogadalmai alól püspöki felmentést kapott.
1998. szeptember 30-án Nagyvenyimben halt meg.
Pintér Margit M. Digna
1919. április 1-jén Jászberényben született.
Szülei: Pintér József (földműves) és Nagy Amália.
Végzettsége: 3 gazdasági ismétlő iskola, kitűnő eredménnyel.
1936. május 31-én lépett be a rendbe.
1937. február 25-én öltözött be.
1938. február 28-án tett egyszerű fogadalmat.
1939. máricus 1-jén küldték el a rendből.
Zuppancsics Etel M. Medárda
1919. április 9-én született Pécsen.
Szülei: Zuppancsics ???183 felvigyázó és Édenhoﬀer Mária.
Végzettsége 3 ipariskola: női szabó, jeles eredménnyel.
1937. május 1-jén Kispesten jelölt volt.
1937. november 19–én öltözött be.
1938. november 20-án tett egyszerű fogadalmat.
1938-ban Veszprémben belső gondozó, illetve új letelepedés esetén tartalék.
1940.január 1-től Jászberényben szolgált.
1940. július 14-én fogadalma lejártával kilépett a rendből.
Mátyás Izabella M. Beatrix
1919. április 11-én született Petőmihályfán.
Szülei: Mátyás József (kisbirtokos) és Dormán Mária.
1939. november 27-én lépett be.
1940. október 4-én öltözött be. Nem tett örökfogadalmat.
1991. december 28-án Jászberényben hunyt el.

183 A nővérek anyakönyvében Zuppancsics Etel szerepel, de ez biztos elírás!

243

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 243

2019. 03. 05. 14:04:10

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

Bujdosó M. Joachina
1919. október 15-én született Jászberényben.
Szülei: Bujdosó László (földműves) és Kis P. Teréz.
Végzettsége: 3 gazdasági ismétlő iskola, kitűnő eredménnyel.
1937. szeptember 29. Szombathelyen jelölt.
1838. október 3-án öltözött be.
1939. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
1939-ben Győrben belső gondozó.
1942-ben Rákospalotán dolgozott.
1946-ban Sashalomra, majd Egerbe került.
1948. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1949-ben Diósgyőrben szolgált.
1950-ben Kecskemétre kerül.
2010. január 9-én Jászberényben hunyt el.
Litkei Erzsébet M. Kassziána
1920. május 28-án Jászberényben született.
Szülei: Litkei István (gimnáziumi altiszt) és Dudás Anna.
1936. augusztus 10-én lépett be a rendbe.
1937. február 25-én öltözött be.
1938. február 28-án tett egyszerű fogadalmat.
1938-ban Szombathelyen szolgált.
1939-ben Győrben dolgozott.
1942-ben Szombathelyre került.
1945-ben Győrben szolgált.
1947-ben Kispesten dolgozott.
1947. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1948-ban Újpestre helyezték.
1994. március 25-én Jászberényben hunyt el.

Litkei család, ülő sorban balról jobbra: Anna, édesanyjuk, Dudás Anna, Mária.
Álló sorban: Sándor, József, Erzsébet Kassziána (szerzetesnővér), János, Antal
(lelkész), Ferenc (lelkész)

244

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 244

2019. 03. 05. 14:04:10

Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja

Fehér Erzsébet M. Fábiána
1920. november 25-én született Hatvanban.
Szülei: Fehér József (betonműkészítő) és Pap Mária.
Végzettsége: 3 gazdasági ismétlő iskola, jeles eredménnyel.
1936. július 26-án lépett be a rendbe.
1937. február 25-én öltözött be.
1938. február 28-án tett egyszerű fogadalmat.
1938-ban Budapesten, majd Egerben szolgált.
1947-ben Egerben az Almagyar utcába került.
1947. szeptember 12-én tett örökfogadalmat.
1989. február 21-én Jászberényben halt meg.
Kovács Amál Ignácia
1921. június 15-én Jászberényben született.
Szülei: Kovács János (napszámos) és Sápi Mária.
Végzettsége: 6 elemi, 2 gazdasági ismétlő, kitűnő eredménnyel.
1937. május 10-én Makón jelölt.
1937. november 19-én öltözött be.
1938. máricus 16-án kilépett, egyszerű fogadalmat nem tett.
Kisnémet Ilona M. Judit
1921. augusztus 26-án született Jászberényben.
Szülei: Kisnémet Demeter (földműves) és Lakatos Ágnes.
Végzettsége 6 elemi, 3 általános ismétlő iskola, kitűnő eredménnyel.
1938. november 29-én lépett be.
1939. február 2. Rákospalotán jelölt.
1939. október 3-án öltözött be.
1940. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
1940-ben Ludányban dolgozott.
1941-ben Sátoraljaújhelyen szolgált.
1943-ban Diósgyőrbe került.
1946-ban Budafokon, majd Kispesten szolgált.
1948-ban Gyulán a járási szanatóriumban dolgozott.
1949-ben Újpestre került.
1949. november 18-án tett örökfogadalmat súlyos betegségben.
1953. november 5-én hunyt el.
Dudás Erzsébet M. Kléta
1922. november 13-án Jászberényben született.
Szülei: Dudás István (gazdálkodó) és Tiszai Rozália.
Végzettsége: 3 gazdasági iskola, kitűnő eredménnyel.
1943. július 1-jén léptett be a rendbe.
1944. május 1-jén öltözött be.
1946. május 2-án tett egyszerű fogadalmat.
Ludányban, majd Budapest-Zugligeten szolgált 1950-ig.
2009. december 4-én Szécsényben hunyt el.

245

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 245

2019. 03. 05. 14:04:10

A SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK JÁSZBERÉNYBEN 1936–1950

Matics Terézia Urbána
1922. november 18-án született Magyarpolányban.
Szülei: Matics Vendel (vendéglős) és György Anna.
Végzettsége női ipariskola, jó eredménnyel.
1938. július 1-jén lépett be: Jászberényben jelölt.
1939. május 1-jén öltözött be.
1940. május 2-án tett egyszerű fogadalmat.
1940-ben Budafokon szolgált.
1943-ban Vácra került.
Innen átkerült Szombathelyre.
1945. június 1-jén kilépett.
Bujdosó Ilona M. Krisztina
1923. augusztus 1-jén Jászberényben született.
Szülei: Bujdosó László (földműves) és Kis Piroska.
Végzettsége: 3 gazdasági iskola, jó eredménnyel.
1944. október 3-án lépett be a rendbe.
1946. május 2-án tett egyszerű fogadalmat.
Élete utolsó éveiben a jászberényi Egyházi Otthonban lakott.
2018. január 4-én Szécsényben hunyt el, a szegénygondozó nővérek Betánia Otthonában.
Jászberényben, a Szent Imre-temetőben, a családi sírkertben nyugszik.
László Erzsébet M. Eszter
1924. november 16-án született Jászjákóhalmán.
Szülei: László Sándor (földesgazda) és Sas Margit.
Végzettsége: 6 elemi, 1 gazdasági iskola, kitűnő eredménnyel.
1939. március 2-án lépett be.
1940. május 1-jén öltözött be Ludányban.
1940. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
1941-ben Kispesten külső gondozó.
1942-ben Veszprémben szolgált.
1946-ban Diósgyőrbe került.
1950-ben Jászberényben a világi szociális otthon vezető főnővére.
1950. május 25-én titokban tette le örökfogadalmát.
1991-ben újra felölthette a rendi ruhát, és a szécsényi közösség alapító tagja, elöljárója lett.
2000-ben az idősek és betegek iránti odaadó szolgálatát Nógrád Megye Közgyűlése
Salkaházi Sára-díjjal jutalmazta.
2015. május 26-án hunyt el Szécsényben. Engesztelő szentmise lelki üdvéért 2015. június
3-án volt a szécsényi ferences templomban, majd a városi temetőben temették el.
Puszta Erzsébet M. Krizanta
1925. február 29-én Ludányban született.
Szülei: Puszta József (földműves) és Kurucz Margit.
Végzettsége: 6 elemi, elégséges eredménnyel.
1947. október 30-án lépett be a rendbe.
1948. május 1-jén öltözött be.
1949. október 4-én tett egyszerű fogadalmat.
246

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 246

2019. 03. 05. 14:04:10

Ferences Szegénygondozó Nővérek életrajzi lexikonja

1949-ben Ludányban szolgált.
1950-ben Jászberényben élt.
1982. július 21-én Budapest-Rákoskeresztúron hunyt el.
Palócz Erzsébet M. Fidélia
1925. november 23-án született Jászberényben.
Szülei: Palócz János (temetőcsősz) és Kovács Mária.
Végzettsége VII. elemi iskola és I. továbbképző munkaiskola.
1941. július 25-én Győrben jelölt volt.
1942. május 1-jén öltözött be.
1942. december 30-án elbocsátva a novíciátusból.
Tóth Ilona M. Aquináta
1926. augusztus 22-én született Jászberényben.
Szülei: Tóth József (földműves) és Járomi Erzsébet.
Végzettsége VI. elemi és III. gazdasági iskola, kitűnő
eredménnyel.
1941. szeptember 1-jén Gyulán jelölt volt.
1942. május 1-jén tett öltözött be.
1943-ban Szécsényben dolgozott.
1945-ben Veszprémben, majd Gyulán szolgált.
1949-ben Egerben az Almagyar utcában szolgál.
1949. szeptember 19-én tett örökfogadalmat.
2014. február 24-én Jászberényben hunyt el.
Bakos Ilona Gonzága
1927. február 27-én született Jászberényben.
Szülei: Bakos Sándor (földműves) és Muhari Viktória.
Végzettsége: V. elemi iskola, jeles eredménnyel.
1936. november 6-án lépett be, Szécsényben volt jelölt.
1938-ban Szombathelyen belső gondozó.
1942. május 1-jén öltözött be.
1942. december 1-jén elbocsátva a novíciátusból.

Tóth Ilona M. Aquinata

247

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 247

2019. 03. 05. 14:04:10

MÁS RENDEK JÁSZBERÉNYI SZÜLETÉSŰ SZERZETESEI

MÁS RENDEK JÁSZBERÉNYI SZÜLETÉSŰ SZERZETESEI

Piaristák (SP –régen Kegyes Tanítórend, ma Kegyes Iskolák Isten
Anyjáról nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendje)
P. Balla János
1794. augusztus 18-án Jászberényben született.
1813. október 31-én Kecskeméten lépett be a rendbe.
1813–1815. novícius.
1815-től grammatikai osztályban tanított.
P. Deák András Menyhért
1702. november 24-én Jászberényben született.
1721-ben lépett be a rendbe.
1723–1725. Debrecenben magiszter
1725/26-ban Kecskeméten magiszter és hittanár.
1727/28-ban Szegeden ﬁlozóﬁai tanulmányokat folytat.
1729–1731 között Nyitrán teológiát tanul, magiszter a nemesi konviktusban és hitszónok.
1732-ben Szegeden retorika és poetika tanár, a növendékek lelkivezetője.
1732. augusztus 18-án Szegeden hunyt el.
P. Franyó János Rajmund
1700. január 24-én Jászberényben született.
1720. október 3-án lépett be a rendbe.
1723-ban Vácott magiszter.
1724-ben Kecskeméten magiszter és hittanár.
1725-ben Vácott magiszter, a grammatikai osztály tanára és hittanár.
1726/27-ben Veszprémben hittanár és a grammatikai osztály tanára, ﬁlozóﬁai tanulmányokat folytat.
1729-ben Vácott teológiát tanul.
1730/31-ben Szegeden retorika- és poétikatanár, teológiát tanul.
1732/36-ban Tokajban hitszónok.
1737/38-ban Kecskeméten hitszónok.
1739-ben Veszprémben hitszónok.
1740-ben Vácott és Pesten dolgozik, hitszónok.
1742-ben Hévízen segédlelkész.
1743-ban hitszónok.
1744-ben Debrecenben hitszónok.
1745/46-ban Veszprémben hitszónok.
1747/1751-ben Szegeden hitszónok és segédlelkész.
1752–1754-ben Máramarosszigeten hitszónok.
1755-ben a magyaróvári (Mosonmagyaróvár) kolostorban él, Kilitiben (Dunakiliti) segédlelkész.
1756-ban Tokajban és Tarcalon lelkész.
1757-ben Kecskeméten hitszónok.
1758/59-ben Szent Annán hitszónok.
248

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 248

2019. 03. 05. 14:04:10

Piaristák

1760–1762. Kecskeméten hitszónok.
1763-ban Szent Annán hitszónok.
1764–1767. Szegeden rendkívüli hitszónok.
1766/1767-ben Szegeden helyettes igazgató és hitszónok
1769–1782. Kecskeméten spirituális
Jászkapitány is volt? 1782. június 24-én Kecskeméten hunyt el.
P. Hájoss István (Hájos, Hajós, Hájas) Gáspár
1724. május 1-jén született Jászberényben.
1743. október 21-én Nagykárolyban lépett be a rendbe.
1744. december 8-án tett örökfogadalmat.
1745–1947 között Nyitrán magiszter.
1748/49-ben Vácott az alsóbb iskolában tanít és hittanár.
1750-ben Kecskeméten ﬁlozóﬁai tanulmányokat folytat.
1751-ben Nagykárolyban ﬁlozóﬁát tanul.
1752/1753-ban Debrecenben teológiát tanul.
1753. május 3-án szentelték pappá.
1754–1756-ban Tokajban minden osztályban tanít és hitoktat.
1757-ben Debrecenben a grammatikai osztályban tanít.
1758-ban Szegeden hitszónok és hittanár.
1759-ben Szegeden segédlelkész.
1760/61-ben Szent Annán a grammatikai osztályban tanít.
1762/1763-ban Nagykárolyban a grammatikai osztályban tanít.
1764/1765-ben Kecskeméten az alsóbb osztályban tanít, illetve a grammatikai osztályban.
1766-ban Tokajban a grammatikai osztályban tanít.
1767-ben Szent Annán prefektus.
1768-ban Nagykárolyban a poetikai osztályban tanít.
1769-ben Szegeden a poetikai osztályban tanít.
1770–1779. Kecskeméten „a történeti munkáján dolgozik”.
1780–1782. Kecskeméten igazgatóhelyettes.
1783–1784. Kecskeméten a közösségben dolgozik
1785-ben Szegeden a közösségben dolgozik.
P. Kiss Mihály Adrián
1726. október 7-én Jászberényben született.
1745. október 7-én Nagykárolyban lépett be a rendbe.
1747. október 8-án tett örökfogadalmat Kecskeméten.
1748-ban Nyitrán tanár.
1749/1750-ben Pesten ﬁlozóﬁai hallgató.
1751–1753-ban Mosonmagyaróváron tanár és hittantanár.
1754. május 12-én tett szentelték pappá.
1754/1755-ben Debrecenben teológiai hallgató.
1757/1758-ban Medgyesen a poétikai osztály magisztere.
1759/1760-ban Nyitrán hittantanár és helyettes vezető.
1761/1762-ben Medgyesen helyettes elöljáró és magiszter.
1763/1764-ben Kecskeméten ﬁzikatanár.
1765-ben Privigyén helyettes novícius–magiszter.
1766-ban Nagykárolyban ﬁlozóﬁatanár.
249

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 249

2019. 03. 05. 14:04:10

MÁS RENDEK JÁSZBERÉNYI SZÜLETÉSŰ SZERZETESEI

1767–1769. Szencen helyettes igazgató és tanár.
1770–1772. Szencen igazgató.
1773–1775. Veszpémben igazgató.
1775. októbertől Privigyén helyettes novíciusmagiszter.
1779–1782. Vácott a Teresianumban igazgatóhelyettes.
1783–1801. Veszprémben igazgatóhelyettes.
1801. február 17-én Veszpémben hunyt el.
P. Podhradczky (Podraczki, Podragy) György Mihály
1737. június 4-én Jászberényben született.
1755. október 15-én Privigyén öltözött be.
1757. október 18-án tett örökfogadalmat.
1762. május 29-én szentelték pappá.
1758-ban Rosenbergben tanár.
1759/1760-ig Nyitrán ﬁlozóﬁai hallgató.
1761–1763. Nyitrán teológiai hallgató..
1764/1765-ig Pesten tanár
1766/1767-ig Tatán tanár.
1768-ban Pesten tanít.
1769-ben a Niczky-családnál nevelő.
1770–1776-ban Nyitrán teológiai tanár.
1777–1782-ben Vácott igazgató.
1783–1785-ben Breznóban igazgató és tanár.
1786–1787-ben Breznóban tanár.
1787–1788-ben Schemniciben helyettes igazgató.
1789-ben Breznóban igazgató.
1790–1799. Podoliniben igazgató.
1800–1802. Breznóban igazgató és templomigazgató.
1803-ban Tanán gimnáziumigazgató.
1804–1805-ben Podoliniben iskolalelkész.
1806–1807-ben Cibiniben helyettes igazgató.
1808-ban Breznóban igazgatóhelyettes.
1808. április 18-én Breznóban hunyt el.
P. Hegyi Pál Emmánuel
1830. január 25-én Jászberényben született.
1852. október 7-én Vácott öltözött be.
1854/1855-ben Nagykárolyban vallás-, görög-, magyar- és matematikatanár.
1856-ban Kecskeméten latin-görög, történelem-, gregoriántanár.
1856. szeptember 8-án Kecskeméten tett örökfogadalmat.
1858-ban Máramarosszigeten latin-, magyar-, történelem- és gregoriántanár.
1859-ben Kolozsváron görögtanár.
1860-ban Nagykanizsán görög-, magyar-, latin-, történelem- és gregoriántanár.
1861-ben Léván görög-, latin-, német-, történelem- és gregoriántanár.
1862/1863-ban Debrecenben matematika-, ﬁzika-, történelem- és latintanár.
1864-ben Sátoraljaújhelyen a 2. osztályban tanít.
1865-ben Besztercén találjuk.
1870. június 23-án elhagyta a rendet és kálvinista lett.
250

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 250

2019. 03. 05. 14:04:10

Piaristák

P. Laky (Leták) Mátyás
1844. február 21-én Léván született.
1858. szeptember 22-én lépett be Vácott.
1860–1862. Kecskeméten gimnáziumi tanulmányokat folytat.
1863/1864-ben Privigyén tanár és káplán.
1865-ben Kolozsváron latin-, magyar-, földrajz- és történelemtanár.
1866-ban Nyitrán magyar-, gregoriánének- és történelemtanár.
1867-ben Rózenbergen (Rózsahegyen) német-, történelem-, földrajz-, matematika- és
ﬁzikatanár és teológiai tanulmányokat folytat.
1868. június 29-én tett örökfogadalmat.
1868-ban Veszprémben magyar-, történelem-, földrajz- és matematikatanár.
1869–1872. Kanizsán történelem-, földrajz-, matematika-, magyar-, ﬁzika-, latin- és görögtanár.
1873–1874. Nagykárolyban igazgatóhelyettes, földrajzot és történelmet tanít.
1874-ben elhagyta a rendet, és elfogadta a jászberényi gimnázium igazgatói hivatalát.
P. Hudra János
1846. május 28-án Jászberényben született.
1864. augusztus 31-én lépett be a rendbe Vácott.
1866-ban Kecsekméten gimnáziumi tanulmányokat folytat.
1867/68-ban Nagykárolyban történelemet, gregorián éneket, matematikát és ﬁlozóﬁát tanít.
1869-ben a Szent Gergely Egyetemen teológiát tanul.
1870-ben Nyitrán teológiát tanul.
1870. április 14-én tett örökfogadalmat.
1870. augusztus 29-én szentelték pappá.
1871–1873. Léván magyar-, latin-, német-, gregoriánének-, történelem- és szépírástanár.
1874–1878. Nyitrán magyar-, latin-, német-, történelem-, gregoriánének- és szépírástanár.
1879–1888. Temesváron gimnáziumi tanár.
1889–1991. Sátoraljaújhelyen gimnáziumi tanár.
1892–1894. Kolozsváron gimnáziumi tanár.
1895–1898. Temesváron igazgatóhelyettes és gimnáziumi tanár.
1898. február 16-án (egyes források szerint február 17-én) Temesváron hunyt el .
P. Gulyás István
1914. július 16-án Jászberényben született.
1929. augusztus 27-én öltözött be Vácott.
1930. augusztus 28-án tett egyszerű fogadalmat.
1930–1933-ban Kecskeméten gimnáziumi tanuló.
1934–1939-ben Budapesten teológushallgató, magyar-latin szakos hallgató.
1936. szeptember 8-án tett örökfogadalmat.
1939. június 18-án szentelték pappá. 1939. március 24-én doktorált ﬁlozóﬁából.
1939–1942. Debrecenben gimnáziumi tanár.
1943–1947. Kecskeméten gimnáziumi tanár.
1947–1948. Budapesten gimnáziumi tanár.
1948–1949. Budapest-Vizafogón segédlelkész.
1949–1951. Egerben a kisszeminárium tanára és prefektusa.
1951–1975. Kecskeméten a diákotthonban nevelőtanár (közben volt házfőnök, diákotthoni igazgató).
251

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 251

2019. 03. 05. 14:04:10

MÁS RENDEK JÁSZBERÉNYI SZÜLETÉSŰ SZERZETESEI

1975–1976. Budapesten gimnáziumi tanár.
1976–1980. Kecskeméten gimnáziumi tanár.
1980-tól Kecskeméten nyugállományban, kisegítő
lelkész.
2002. július 16-án Kecskeméten hunyt el.
P. Tuba Iván
1944. augusztus 2-án Jászberényben született.
1962. augusztus 27-én öltözött be Budapesten.
1963. augusztus 28-án tett örökfogadalmat.
1969. május 17-én szentelték pappá.
1969-ben teológiai doktorátust szerzett, 2004-től habiGulyás István
litált egyetemi tanár.
1963/64–1965/66. Budapest teológushallgató a Kalazantinumban.
1966/67–1968/69. Budapest teológushallgató a Hittudományi Akadémián.
1969/70–1981/88. Kecskemét gimnáziumi hittanár, gimnáziumi irodai kisegítő és az
externisták felügyelője (1969/70–1979/80), a rendi hivatások felelőse (1975/76–
1987/88), házfőnök-helyettes és kollégiumi vezető (1980/81–1981/82), házfőnök
(1982/83–1987/88).
1988/89–2005/06. Budapest teológiai tanár a Kalazantinumban (1999/2000-ig), a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Erkölcsteológia Tanszékének vezetője (2000/01–2002/03), majd a Morálteológiai és Szociológiai Tanszék vezetője
(2003/04-től), az Etika Posztgraduális Szak vezetője (2003/04-től), a Veszprémi
Hittudományi Főiskola Erkölcsteológia Tanszékének vezetője (2001/02-től), gimnáziumi tanár, a novíciusok promagisztere (1988/89–1989/90), a Mikszáth Kálmán
téri kápolna igazgatója (1999/2000–2002/03).
2009. február 2-án Budapesten hunyt el.

Bencések (OSB – Ordo Sancti Benedicti)
Horváth Péter184
1747. augusztus 6-án született Jászberényben.
1774. november 27-én tett fogadalmat.
1778. május 6-án szentelték pappá.
1778–84. Komáromban gimnáziumi tanár.
A feloszlatás után Busán lelkész (Nógrád m.).
1802-ben gimnáziumi tanár
1803-ban házgondnok.
1807-ben rendházi lelkiatya.
1810-ben Győrben házfőnök és gimnáziumi igazgató.
1811. november 18-án Győrött hunyt el.
Műve: Eucharisticon, quod honoribus Josephi Vilt episcopi Jaurinensis quinquagenarii
sacerdotis urbe laetante caelo favente pie cantabat... in regio archigymnasio Jaurinensi
die 14. Julii. (1811.) Jaurini.
184 BERKÓ Pál és LEGÁNYI Norbert: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend névtára, 1802–1986.

252

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 252

2019. 03. 05. 14:04:10

Jezsuiták

Koszka Gergely Endre
1773. október 31-én Jászberényben született.
1802. október 31-én öltözött be.
1803. október 31-én tett fogadalmat.
1807. augusztus 28-án szentelték pappá.
1807-ben Nagyszombatban gimnáziumi tanár.
1808-ban Győrben házgondnok.
1809. december 25-én Pannonhalmán hunyt el.

Jezsuiták (SJ – Jézus Társasága)
P. Baranyi Pál185
1657. január 25-én Jászberényben született.
1674. október 27-én Trencsénben találjuk.
Papszentelésére 1689-ben Grazban kerül sor.
1692. február 2-án tesz örökfogadalmat Nagyszombatban.
1719. december 8-án Nagyszombatban hunyt el.
A középiskolát Gyöngyösön, az újoncidőt 1675–76-ban Trencsénben, a tanárképzőt
Leobenben végezte. A bölcseletet Grazban tanulta 1678–80 között. Utána az erdélyi
misszióba került, és Kolozsváron tanított. A teológia elvégzésére újra Grazba helyezték
(1685–88). Ott szentelték pappá 1688-ban. A harmadik probációban Judenburgban volt.
1690–92 között Gyulafehérváron volt házfőnök és hitszónok. 1703–09 között Pesten
prédikált, 1706-tól házfőnök is volt. 1710-től haláláig Nagyszombatban volt keresett
hitszónok, szemináriumi igazgató és lelkipásztor. Erdélyi működése alatt megtanult románul, hogy minél hatásosabban tudjon dolgozni az ortodoxok Rómával való egyesítésén. Ezirányú működésében követte a Firenzei Zsinat és a Hitterjesztés Kongregáció
irányelveit. Lipót császár azt tartotta, hogy az egyesüléssel nemcsak a hitbeli, hanem
a társadalmi egyenlőség is együtt jár ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel. Baranyai a kilencvenes években folytatta tárgyalásait Teoﬁlus gyulafehérvári ortodox püspökkel, majd annak halála után utódával, Atanáziosz Anghellel. A bécsi udvarnak azonban
nehézségei voltak az utóbbival, melyeket Baranyinak sikerült eloszlatnia. Az egyesülés
1698-ban jött létre. Ettől kezdve Baranyi 1702-ig az egyesült püspök teológusa volt.
Utolsó erdélyi évében kiadott egy katekizmust a román hívek számára anyanyelvükön.
Életének utolsó évtizedében sikerült megszereznie a szemedrai püspök, Jani Ferenc alapítványát az egyesült erdélyi görög egyházmegye szemináriuma létrehozására a papság
nevelésére.
Munkái: Viaticum spirituale. Kolozsvár, 1695; Compendium Biblicum. Kolozsvár,
1695; Lelki paradicsom. Székelyudvarhely, 1700; Catechismus Valachus. Gyulafehérvár, 1702; Az életnek és halálnak képe. 2 k. Nagyszombat, 1712–9; A’ szentek
laistroma. Eger, 1771. Ir: MKL I. 607; Nilles 188–92; Nom. I. 60; P. 234; Petrik
1712–1860/I; P. Magyar 768; RMK II. 1795, 2103; So I. 877–9; St 21; Szi I. 559–
60; Némethy L.: Baranyi Pál pesti plébános élete. Religio 2. (1887) 273–7; Baranyi
185 LUKÁCS László: Catalogus Generális, In: www.jezsuita.hu/nevtar

253

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 253

2019. 03. 05. 14:04:11

MÁS RENDEK JÁSZBERÉNYI SZÜLETÉSŰ SZERZETESEI

Pál (1657–1719). KJKT 62–3; Velics III. 8–11; Lupás J.: Az erdélyi görög-keleti
egyház és vallási unió a XVIII. század folyamán. Bp., 1904. 13–27; Erdő P.: Baranyi
Pál jezsuita. ProvH 111. (2009. november–december) 57.
P. Berényi János
1668. február 18-án Jászberényben született.
1688. október 17-én Pozsonyban jelentkezik a rendbe.
1689-ben Pozsonyban novícius.
1791-től grammatikai, majd ﬁlozóﬁai tanulmányokat folytat.
1694-ban Nagyszombatban találjuk, mint ﬁlozóﬁai hallgatót.
1797-ben Gyöngyösön él.
1699-ben Bécsben teológiai hallgató.
1701-ben Patakon hitszónok és gyóntató.
1703-ban Szatmáron hitszónok hitoktató.
1709-ben Kassán ﬁlozóﬁai és etikatanár.
P. Jászberényi János
1676. június 21-én Jászberényben született.
1694-ben Nagyszombatban találjuk.
1695-ban Nagyszombatban novícius.
1697-ben Bécsben tanul.
1698-ben Nagyszombatban ﬁlozóﬁai hallgató.
1701-ben Egerben tanul
1704-ben Bécsben teológiai hallgató.
1709-ben Pozsonyban él.
Legeza Mihály186
1906. augusztus 4-én Jászberényben született.
1926. szeptember 6-án Érden lépett be.
Papszentelésére 1937-ben Szegeden került sor.
1942. február 2-án Kassán tett örökfogadalmat.
1949. október 9-én Gries am Brennerben hunyt el.
A kétéves próbaidő után Kalocsán fejezte be a gimnáziumot, és érettségizett 1930-ban.
A következő évben a budapesti Manrézában retorikát végzett. 1932/33-ban Szegeden
tanult bölcseletet. A következő évben az újoncházban latint tanított. A teológiai tanulmányokat Innsbruckban kezdte, de egy év után Szegeden folytatta. 1937-ben szentelték
pappá. 1939-ben ugyanott végezte a harmadik próbaévet. 1940/41-ben bölcseletből elvégezte a kétéves doktorátust a római Gergely Egyetemen. 1942-ben kezdte tanári működését Kassán, és folytatta a háború után Szegeden. Amikor 1949-ben a tanuló rendtagok
Nyugatra szöktek, követnie kellett őket, akik akkor már az északolasz Chieriben voltak.
Magyarországról sikeresen Ausztriába szökött. Azonban nem tudta kivárni az olasz beutazási engedélyt, és a Brenner-hágónál egy jezsuita testvérrel együtt éjszaka akart átmenni a határon, de egy szakadékba esett, és meghalt.
Művei: A világmisszió hősei. (Kiadó.) Bp., 1934; A transzcendens okság elmélete.
Bp., 1944.
186 LUKÁCS László: Catalogus Generális, In: www.jezsuita.hu/nevtar

254

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 254

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

FÜGGELÉK

P. Kiss László Szaléz
Kiss László 1904. július 27-én született Szegeden egy tízgyermekes család hetedik
gyermekeként. Apja Kiss Ernő cipészmester, anyja Halász Piroska volt.187 Először Szeged-Alsóvároson laktak, majd az Őz utcában vásároltak házat. Apja cipészmesterségével
olyan nagy tekintélyt szerzett, hogy házasságkötésük után hamarosan a belvárosba költözhettek. Laci sokszor látogatta a nagyszülőket, így útja gyakran elvezetett a Havas Boldogasszony temploma mellett.
Boldog gyermekévei nem tarthattak sokáig. Mikor 1914. június 28-án a szerb Gavrilo
Princip lövése kioltotta Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége életét, hamarosan kitűnik:
nem egyéni bosszúról, hanem összeesküvésről, évtizedek óta készülő leszámolásról van
szó: kitört az I. világháború. 1914. július 26-án, Szent Anna napján kezdődött a mozgósítás: 27-én, Laci tizedik születésnapján indultak az első katonavonatok Szerbiába elfojtani
az összeesküvés tűzfészkét. Az édesapát és több testvérét is elvitték katonának. Az első
télen édesapja megsebesül a harctéren. Hazakerül, itthon megfelelő kórházi ápolásban részesül, de életét nem tudják megmenteni. December 17-én meghal. Három testvére a fronton hal hősi halált. Egy tanító és felesége vette pártfogásba Lászlót és testvéreit. Jó tanuló
volt, tandíjmentességet élvezett. Hogy családját segítse, dolgozott: tanította osztálytársait,
újságot hordott ki. Az elemi iskola elvégzése után állami polgári iskolába iratkozott be,
ahol jó tanulmányi eredménye miatt itt is tandíjmentességet élvezett. Szüksége is volt erre,
hiszen a háború elvitte a cipészműhelyt, majd az ingóságokat kellett élelemre cserélni.
A tanulás és a munka próbára tette testi és lelki
erejét, a szomszédok gyakran mondták: „Jó, hogy
a Laci hóna alatt mindig könyveket visz, így a szél
nem sodorhatja el olyan könnyen.”
Az akkori rendház vezetői és tagjai, különösen
Zadravecz István házfőnök és Unyi Atanáz lelkipásztor gondját viselte az özvegyeknek, árváknak.
Rendszeresen jártak koldulni a tanyákra: élelmet,
ruhaneműt, tüzelőt. Az így összegyűjtött adományokat az iskolások hordák ki a rászorulóknak.
László is részt vett ebben a munkában, időnként tudott haza is vinni ezekből az adományokból. Általuk
ismerkedett meg a ferences élettel. 1920. augusztus 24-én örömmel vett részt azon a szentmisén,
Kiss Szaléz lakószobája
187 KISS Ernő: 1866. 1914. 12 .07; Halász Piroska: 1879. 01. 04; Gyermekek: András: 1892. 01. 01; Ernő: 1893.

08. 26; Ferenc: 1894. 02. 12–1916. 12. 12; Irma: 1897. 04. 15–1913. 09. 21; Imre: 1900. 01. 26–1935. 04.
28; Károly: 1903. 06. 30–1926. 02. 04; László: 1904. 07. 27; Rózsa: 1905. 12.0 7; István: 1908. 09; Béla:
1912. 09. 21; In: Jegyzőkönyvecske lelkiismeretvizsgálatra, Szécsény 1921. „Ahol nincs gyermek – olvassuk
Szaléz atya feljegyzéseiben –, ott nincs igazi családi boldogság. Homály, bánat, köd üli meg a lelket: miért
éljek, miért küzdjek? Ahol egy van, rengeteg az aggódás, a félelem: jaj, ha meghal. De ahol 3–4–6–12 van:
ott van pezsgő, eleven élet. A baj, gond mellett is sok az öröm.” In: Király Kelemen: P. Kiss Szaléz OFM élete
és vértanúsága 1969. I. Kézirat, é. n. s. l. 4. o.

255

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 255

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

amelyen Csernoch János esztergomi hercegprímás püspökké szentelte István atyát, s megkapta kinevezését a tábori püspökségre. Majd a Belvárosi Plébánián tartott lelkigyakorlaton
hallott a papi hivatásról, lelkiségről. Ez annyira nagy hatással volt rá, hogy elhatározta: ő is
papi pályára lép. Édesanyja engedélyével 1920. szeptember 24-én költözött be az egri ferences rendházba.188 Ebben az időben P. Priester Ágoston volt az egri házfőnök, a novíciusok
magisztere a csendes, jó szerzetes, de régóta beteges Feisz Angelus. Szaléz gyóntatója P. Zuber Zeﬁrin lett. Szeptember 29-én kezdi meg beöltözési lelkigyakorlatát. Október 3-án öltözött be, védőszentjéül Szalézi Szent Ferencet kapta.189 Így ír a lelkigyakorlat és a beöltözés
után: „Ha ezt az életet igazán a maga valójában éljük át, a több öröm, béke, boldogság árad
szét lelkünkben. Több ez, mint amennyi örömöt a világ adhat. Óh, mily boldog velem mindaz,
aki megértette Isten hívó szavát és saját és mások lelki üdvére az igazi, szerzetesi életre adja
magát. Ha erre gondolok, éreztem, hogy szívem tüze ég, a lelkem Istent dicséri: pacsirta gyanánt száll-száll az ég felé, hogy lássa Őt, aki erre az életre hívta.” Újoncévének jelmondatát
Szent Ágostontól választotta: „Rombold le, amit Isten nélkül építettél.” Ebben az időben
a ciszterek gimnáziumában tanult. A bérmálás szentségében 1921. szeptember 21-én Szmrecsányi Lajos érsek által részesült. Az érsek nem a bazilikában a többi bérmálkozóval együtt
szolgáltatta ki neki a szentséget, hanem a házi kápolnájában. Már az arra való készület ideje
alatt írta: „A bérmálás által óriási akadály hárul el utamról, mely a vértanúság felé vezet.”
Mikor leírta az úrnapi körmenetet, hozzátette: „Kértem az én Jézusomat, hogy áldjon meg és
küldjön egy égi sugárt, amelynek világánál elérjem azt, amit szívembe vésett, vagyis, hogy
hithirdető legyek és véremmel pecsételjem meg szent hitünket.”190 Az addig átélt szenvedések
ellenére vidám lelkületű és kedves maradt, bár komolyabb volt társainál. Ugyanerről emlékezett meg bérmálkozása alkalmával. Gyóntatója, P. Zeﬁrin hatására kialakult benne a szabályok merev betartásának következetessége. Egy kicsit önteltté és különccé is vált. Másokat
kritizált, magát másoknál jobbnak tartotta, ezért társai „szentfazéknak” gúnyolták. Ájtatossági gyakorlatait megsokszorozta, mintha a mennyiségi kényszer űzte volna.191 A novíciusok
fogadalma előtt érkeznek már a következő év újoncai. Egy ilyen „új testvér” írta Szalézról
a következő vonást: „A szerzetesi élet kezdetén, mikor a rendbe lépő ifjak izgatottak, valóságos áldás volt számunkra Szaléz testvér. Ő volt hozzánk a legközvetlenebb s legkészségesebb
minden ügyünkben. Mindig bizalommal fordultunk hozzá, és ő mindig odaadó szeretettel volt
segítségünkre.” Farsangkor valamelyik novícius egy krampuszt ragasztott egy seprűnyélre,
s azzal „riogatta” társait. Kezdetben ezen Szaléz felháborodott, de később megenyhülve ő is
beállt a tréfálkozók közé.
Részt vett a Fiókbarát című lap kiadásában, amelyet a rendház és a növendékház jótevőinek juttattak el. Különösen azokat a munkákat végezte szívesen, melyeket más nem
szeretett: gépelés, csomagolás.
A szécsényi rendházba került 1921. október 5-én. A csendes, békés újoncév után Szaléz
és társai megkezdték gimnazista éveiket. A rendtartomány vezetői arra a következtetésre
jutottak, hogy a gimnazisták számára a legideálisabb kolostor a szécsényi. Itt rendi páterek
oktatták a felső gimnáziumi osztályok fontosabb tantárgyait és a bölcselet egyes részeit.
188 Ebben az időben érettségivel még nem rendelkezett. A rendtartomány gimnazistáinak a közössége Pécsett

volt, de 1918 novemberében szerb katonák vették birtokba a baranyai megyeszékhelyet.

189 Szalézi Szent Ferenc (Szalézi Ferenc Bonaventura): Sales kastélya, 1567. 08. 21. – Lyon, 1622. 12. 28.,

egyháztanító, 1602. 12. 08-tól genﬁ (Annecy) püspök.

190 Jegyzőkönyvecske lelkiismeretvizsgálatra, Eger, 1921. A Gyöngyösi Ferences Rendház kiállításán.
191 In: Király Kelemen: Akitől szebbé lesz a világ; P. Kiss Szaléz OFM élete és vértanúsága I. Kézirat, 1969. é.

n. s. l. 10. o.

256

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 256

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

(A múltban Máriaradnán és Dunaföldváron voltak a provincia stúdiumházai. A következő
káptalanon ugyan Szécsényt tették novíciusházzá, de abban is döntöttek, hogy a provincia
megszünteti a gimnazista stúdiumot, a volt novíciusok nyilvános gimnáziumokba fognak
járni és leteszik a hivatalos érettségit.) Szaléznak és társainak jutott osztályrészül a szécsényi esztendő többlete. Pótolnia kellett a latin hiányosságokat is, hiszen a polgári iskolában
nem tanították a latin nyelvet. Az október hónap azonban azzal is eltelt, hogy a kommunista forradalom és a vörös terror nyomait eltüntessék a kolostorban. Időnként nagyobb sétát
tettek Pöstyénpuszta, s az Ipoly irányába. Egy fürdés alkalmával mondta Szaléz: Ez az országhatár? Mi lett Szent István, Szent László, Nagy Lajos országából?!
Az év decemberében meghal édesanyja. A temetésre természetesen hazalátogat. Igyekszik
testvéreit vigasztalni. „Emberileg mérlegeltem a csapást és megoldási lehetőséget. Mit tudnék
tenni, ha otthon maradok? Négy polgári végzettséggel legfeljebb inas munkát vagy kézimunkát végezhetnék, de ezzel nem tudnám testvérkéimet táplálni, ruházni. Főzni sem tudok, idős
asszonyt sem tudnék fizetni, aki a főzést vállalja. Megtaláltam az egyedüli helyes és kielégítő
megoldást: a testvéreimről való gondoskodást és nevelésüket átvették rokonaink és ismerőseink. Ha otthon maradok, hamarosan összeroppanok, de testvéreimen nem tudnék segíteni.”192
Szécsényből ezután visszakerül az egri házba, s folytatja tanulmányait a ciszterek gimnáziumában. Aktívan bekapcsolódik a rendház, a közösség életébe. Részt vett a Fiókbarát
c. lap kiadásában, sokszorosításában, terjesztésében. Diáktársaival megrendezik a Betlehemi bakter című népies színdarabot. Az iskolaév végén Szaléz hittanból, magyar irodalomból első volt, ﬁlozóﬁából közepes eredménnyel végzett, számtanból, ﬁzikából – melyeket
a papi élethez nem tartott szükségesnek – az utolsók között szerepelt.
Endrefalván volt olyan különös esete, melyről maga emlékezett meg később Amerikában az arrochari nővéreknek tartott lelkigyakorlata alkalmával. Tizenhét tojással a kosarában nyitott be egy bányászcsaládhoz. Mikor Szaléz beköszöntött, s kérését alázatosan előadta, a hitét vesztett, vallástalan bányász felugrott, és Szaléz arcába köpött. Szaléz
ijedtségében elejtette a kosarat s a tojások mind összetörtek. „A bányász rám nézett – írta
le az esetet ő maga – én könnyes szemmel, de valami nagy boldogsággal töröltem le a köpést, majd mosoly ült arcomra. – Ő nézett, nézett, majd lassan szólt: Megbocsájt nekem?
Keserű ember vagyok. Sztrájkoló bányász.” Azután Szaléz vette át a szót, megemlékezhetett gondokkal küzdött szüleiről, az egyház szociális törekvéseiről, a munkások jogairól, az evangéliumi emberszeretetről. A bányász egészen megváltozott, feleségére ráparancsolt: „A házban szedj össze minden tojást, a szomszédoktól vegyél annyit, hogy a 17
helyett annak duplája, 34 kerüljön a kosárba.”193
Itt marad 1924-ig, amikor is Pécsre kerül, s a jezsuiták Pius gimnáziumában tanul. A világi tárgyakat nem nagyon szerette, mondván: úgysem lesz rájuk szüksége. Nem egyszer
előfordult, hogy intőt vagy rovót kapott. Oszvald atya, a házfőnök megérteti vele: bizonyos
tárgyakra valóban nem lesz talán szüksége sohasem, de az összeszedettség, koncentrálás,
odaﬁgyelés, fegyelmezettség, mely a tárgyak tanulásához szükséges, még jól jöhet később.
Itt is volt Szaléznak különleges esete, melyet Damján, a közkedvelt „tót bácsi” írt meg. –
„Magyar irodalmi kérdésről kellett dolgozatot írnunk, »A reneszánsz hatás« címen. Szaléz,
aki az elmúlt esztendőkben sokat olvasott a magyar ferencesekről, köztük Temesvári Pelbártról, szónoki túlzással és vakmerőséggel minden romlást, bűnt a latin és görög klasszikusok rovására írt. A tanár ebben célzást látott a görög nyelv oktatására, amit elmondott
192 KIRÁLY 11. o.
193 KIRÁLY 16. o.

257

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 257

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

a görög nyelv tanárának, aki az esetet személyes sértésnek vette. A szerzetestanár az ügyből nem csinált nagy esetet, nem adott magaviseletből intést, azonban megleckéztette Szalézt. Majdnem minden órán felszólította s valahányszor nem felelt tökéletesen, gúnyosan
meg-megcsipkedte »a kis baráturat«.”194
A VII. osztály elvégzése után érettségi nélkül ment Szaléz Damján testvérrel Gyöngyösre.
Évközben a teológiai tárgyakat tanulták, nyáron pedig letették az érettségi vizsgát. Az érettségi után 1925. július 28-án Gyöngyösön teszi le örökfogadalmát, egy nappal 21. születésnapja
után, majd folytatja teológiai tanulmányait. A kötelezőn felül is igyekszik tanulni, képezni,
művelni önmagát.195 „Mi, fiatalabbak a bölcseletet szerettük. Ő a teológiát. Bölcseleti kételyekkel és érvekkel sarokba szorítottuk, hivatalból mindent megtámadtunk, ő pedig, mint
az orthodoxia képviselője, mindent megvédett velünk, eretnekekkel szemben. Egyébként ő
maga is szívvel-lélekkel »forradalmár« volt, mert látta, hogy az élet, a modern világ túlhalad rajtunk, és ezért több újítást, új és több lendületet szeretett volna. Jó értelmű forradalmi
lelkiségében – szent reformátor volt – azt szerette volna, hogy rendje minden rendek krémje,
színe-java legyen, minden rend előtt első helyen álljon. Szent Ferenc atyánkat minden idők
népszerű szentjének tartotta. Nagyon szerette szentjeinket, rendi nagyjainkat. Scotista (Boldog Duns Scotus, a nagy középkori ferences teológus követője – szerk.) volt ízig-vérig. Ha
ő ilyen kérdést megfogott, beszélt róla, írt róla. Fanatikusan hitte, hogy rendünknek különös
hivatása, rendeltetése van ebben a zűrzavaros világban. Rendeltetése a menny, rendeltetése
a föld felé. Azért tanult éjjel-nappal, mert tudta, hogy a tudás hatalom, erő, s neki erre a hatalomra, erőre szüksége van. Hallatlan szorgalommal dolgozott. Hatalmas akarással igyekezett
legyűrni testi-lelki nehézségeit, korlátait, örökké mutatkozó fejfájását. A dolgokat egyébként
nem annyira értelemmel, mint szívvel, intuícióval fogta föl és rögtön egyénivé tette azáltal,
hogy tűzhányó lelkébe dobta és ott formálta, alakította. Ez volt gyöngéje és ez volt ereje. A vele
való vitatkozásban mi mindig ésszel dolgoztunk, ő pedig szívének tüzével perzselt vissza. Nem
értette, hogyan láthatjuk a dolgokat másként, mint ő. Született szónok volt, de nehézkesen
írt. Pedig ezt a fegyvert is szerette volna káprázatosan forgatni, hiszen nagyon előrelátott és
kiszámított céljai voltak, amelyekre előre készült, amikor másoknak még játékon járt az esze.
Sokat, nagyon sokat olvasott és jegyzetelt. Megragadott minden alkalmat, hogy írjon.”
Külsőleg, belsőleg rendszerető volt. Szobájában minden úgy volt elhelyezve, mint a kirakatban: ragyogón s tiszta rendben. Habitusa, kordája, rózsafüzére mindig a legszabályosabban állt, sohasem lomposan.196 A közös játékokban esetlen volt, csak a közösség iránti
kötelességérzetből játszott. 1927-ben indították útjára a „Magyar Umbriát”. A gépelés, előállítás, szállítás, postázás nagyobb részét ő végezte. „Ha tizenhat esztendős szerzeteséletem
útján visszafelé megyek, feltartóztat az az élménysokadalom, mely az 1927-es esztendő első
hónapjaiban az ősi gyöngyösi konvent teológus ifjúságát lázba hozta. Nap mint nap gyűléseztek a barát-fiókák. Ugyan mi volt a téma? Hát, hogy mennyire megváltozott a világ,
s hogy mennyire mást vár lelki vezéreitől. Ezért a tanulás, a tudás, a lélekszeretés stb. kevés,
valami újszerű lélekmentés kell! Eszmezavarban ég a világ, - akkor hát eszmetisztítás a fő!
194 KIRÁLY 19. o.
195 Az önképzőkör jegyzőkönyvei szerint már októberben előadást tartott a Szent Ferenc és Duns Scotus jellem-

rajzáról, 1926. október 26-án: Istenem és mindenem címmel, 1927. márciusában A művészi szakértő címmel tart előadást. Szeptember 30-án Ünnepi beszéd, novemberben A mi kincseink ugyancsak előadást tart.
A szerzetes boldogsága című előadásában a szabályokat túlságosan szigorúan értelmezte. Ezért nagy vihart
kavart. Egészségi állapota minden tanév vége felé leromlott, így a nyári szüneteket többször a jászberényi
rendházban töltötte, hogy megerősödjön.
196 Fr. Krupa Kolumbán visszaemlékezései alapján.

258

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 258

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

Az új fegyver a sajtó!... Legyen hát a múlté az édes, mosolyfakasztó, de egészen szűkkörű
Fiókbarát, és jöjjön a modern s mégis ősi szellemű, az igazságot ügyesen életre váltani képes
formakészség, jöjjön az assisi-i Patriarcha magyaros szelleme, jöjjön a Magyar Umbria.”197
A papság felé vezető úton felvette a kisebb papi rendeket: 1926. április 23-án a tonzúrát,
április 24-én akolitus, exorcista, lektor, oﬃciáns, április 25-én Dezső és Damján testvérekkel
együtt szubdiakónussá szentelte Kriston püspök. 1927. június 2-án szentelték diakónussá
Egerben, az érseki kápolnában, majd 1928. szeptember 2-án pappá a rend egri Immaculata
templomában. Újmiséjét Szegeden, szeptember 8-án mondta. Abban az időben szokásban
volt, hogy a papszentelés nem a tanulmányok befejeztével volt, hanem a tanulmányok vége
felé. Így a szentelés után még folytatta tanulmányait. Október hónapban pajzsmirigyproblémákkal küzdött, illetve addigra túl is hajtotta magát, ezért pihennie kellett. Karácsonyra megerősödött, januárban letette a vizsgákat. 1929 februárjában korábbi házfőnöke, P. Oszvald
provinciális tartotta a ház lelkigyakorlatát. A lelkigyakorlat végén Szalézt Budapestre küldte
felülvizsgálatra, ahol általános gyengeséget, ideggyengeséget, szívelégtelenséget állapítottak
meg. Szeretett volna Kínába menni, de betegsége miatt természetesen nem engedték el. Ezt
írja lelki naplójába: „Nyavalyás vagyok, hogyan mehetnék misszióba!”
Első állomáshelye Pécs lesz (1929. július 23-án foglalja el), ahol nevelőként dolgozik
a kisgimnazisták között. A tartományfőnök: P. Oslay Oszvald ezzel küldi el: „Nézze –
mondotta a csodálkozó Szaléznak –, magával nehéz kijönni: tehát törpüljön el a rekreáció
alatt. Legyen víg kedélyű, legyen kedves. Azután dolgozzon az ifjúságért és szeresse nagyon
a gyóntatószéket és szószéket.” Itteni munkájáról lelkesen meséltek volt tanítványai. Igyekezett közösséget szervezni belőlük, naponta elmélkedéseket tartott nekik. A Kultuszminisztérium segítségével mindenféle sportszert vásárolt a ﬁatalok számára. Abban az időben
még ritkaság volt, de rádiót is szerzett a ﬁatalok számára. Ezen hallgatták Bangha Béla,
Tóth Tihamér beszédeit, de nem ritkán a Fradi-meccseket is. Új egyenruhát csináltatott
a ﬁataloknak, amely a kor igényeihez jobban alkalmazkodott, modernebb szabású volt.
A világgazdasági válság idején több család nehéz helyzetbe került, volt, akinek a családja nem tudta tovább ﬁzetni a kollégiumi, taníttatási költségeket. Erről semmit nem szólt
a ﬁataloknak. A szükséges pénzt előteremtette. Galicz Töhötöm szülei házát elárverezték,
de az élet ment tovább, semmiben nem szenvedett hiányt. Karácsonyra csokoládét kapott
és egy utalványt: „Utalvány a Jézuskához egy öltözet ruhára”. Rendszeresen vitte őket
kirándulni, táborozni a Mecsekbe; sok új folyóiratot szerzett be, fejlesztette a könyvtárat.198
A ﬁatalok elhanyagolt szobáit felújíttatta, új bútorzatot vásárolt. Saját kápolnát rendezett
be a kollégisták használatára, melyben az Oltáriszentséget is őrizték. Fokozta a rózsafüzérgyártást, melynek bevételeit szintén a ﬁatalok szükségleteire fordította. Vásárolt egy
sokszorosítógépet. Beindította a Szeráﬁ újságot, melyet a kollégisták írtak. Ezt elküldte
a rendházakba, illetve azoknak, akik adományokkal támogatták a ﬁatalok tanulmányait.
Az első időkben elmélkedései tudományosak, magasröptűek voltak. Nem mindig értették
a ﬁatalok. Gyakran a kelleténél jobban bírálta a hibákat. A rendtársaknak, illetve P. Oslay
Oszvald tartományfőnöknek kellett közbe lépnie, hogy változtasson stílusán, szigorán.
Emellett aktívan bekapcsolódott a plébániai életbe. Zarándoklatokat szervezett Máriagyűdre, lelkigyakorlatokat tartott más egyházközségekben, vagy közösségeknek.199
197 In: Magyar Umbria, 1936. 1–2. szám, 10–11. o.
198 Galicz Töhötöm és Füzér Julián ferencesek szóbeli visszaemlékezése alapján.
199 Pl. Dombóvár, 1933. XII. 5–8.; Csongrád, 1933. 12. 17–19; Felsőnyék, 1934.–01. 04–07; Pécs, 1934. 02.

08–10; Felsőnyék: 1934. márc. 22–23.; Női Lelkigyakorlatos Otthon Pécs. 1934. június 4–8.; Ezen lelkigyakorlatok vázlatai megmaradtak. P. Kelemen még látta őket!

259

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 259

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

Többször hívták a bányászok is maguk közé. Őt csak így nevezték: „a mi Szaléz atyánk”.
A plébániához 14 000 lélek tartozott. A rendtagok naponta több órát gyóntattak. Magas
óraszámban tanítottak hittant. Szívesen járt a betegekhez, a kórházba, bár az egyik alkalommal, mikor a műtőben kellett ellátnia valakit, elájult. Vasárnaponként gyakorta prédikált, többször kérték fel sorozatbeszédek tartására is. Előszeretettel hívták meg a város
középiskoláiba, gimnáziumba, polgári iskolába lelkigyakorlatok tartására. Gyakran vállalt
a környékbeli plébániákon is többnapos missziót.
Jászberényben
Pécsi állomáshelyén nem maradhatott sokáig. A rendtartomány vezetése úgy döntött,
hogy a gyöngyösi teológiai főiskola mellett Jászberényben alapít egy ﬁlozóﬁai tagozatot.
P. Kiss Szalézt kérték fel, hogy magánúton készüljön föl a vizsgákra, szerezzen megfelelő
teológiai fokozatot, és vállalja el a ﬁlozóﬁa tanszék vezetését. „1934. július 2-3-án a római Athenaeum Antonium által részemre előírt anyagból, a nevezett ferences egyetem rendi
tanárai előtt, az univerzális filozófiából levizsgáztam, s a rendi jog értelmében Lector Provinciális lettem.”200 A közvetkező időben bölcselet történet, szociológiát és erkölcstörténetet
adott elő. Nem volt szobatudós, elítélte korának eszmeáramlatait: a nemzetiszocializmus rosenbergi világnézetét, de még inkább a kommunizmus keresztényellenességét. A plébániai
életben is igyekszik részt venni. Lelkigyakorlatokat tart a környékbeli plébániákon, előadásokat szervez, bekapcsolódik a jászberényi elit életébe. Az előadóesteket a templom mögött
álló kultúrházban tartották. Ide elhívott országosan ismert személyeket, köztük barátait is.201
Az 1936-os olimpia győztesei közül is többeket megnyert élménybeszámolóra. Más plébániákon is tartott lelkigyakorlatokat, illetve más közösségeket is igyekezett Jézushoz vezetni.202
II. Jászberényi Katolikus Hét az Actio Catholica203 keretében
A Katolikus Hetet dr. Kele István apát-plébános védnöksége alatt, Ivánﬁ János reálgimnáziumi tanár szervezte meg 1935. április 8–13. között. A rendezvénysorozat alkalmával
előadások hangzottak el az Actio Catholica jelen helyzetéről, természetről, katolicizmusról,
politikai kérdésekről, családvédelemről. „P. Szaléz a szülői hivatás etikájáról beszélt igen
szellemesen és mélyrehatóan. Rámutatott arra, hogy a gyermek nevelése a legnagyobb erkölcsi felelősséget jelenti a szülő számára. A válságok és rekordok korát éljük, és az erkölcsi válság éppen a családot kezdte ki a legjobban. Önző a nő, önző a férfi, és mindkettő önzésének
200 Gépelt kézirat egy el nem készült amerikai magyar lexikonnak, New Brunswick, 1941, Magyar Ferences

Könyvtár; Lector Provinciális: nem doktori fokozat, nem licenciátus, de a rendi teológián taníthatott.

201 Így 1934. december 9-én: Fekete Pál-Tobler János országgyűlési képviselő és P. Szaléz előadása a „Quadrag-

esimo Anno” pápai enciklikáról; 1935. Február 22-én gróf Széchényi György tartott előadást államtudományi
kérdésekről; február 24-én dr. Riesz Ferenc, az OTI főtisztviselője szociológia témakörben tartott előadást;
április 13. dr. Mihelics Vid szociológus: A társadalomtudomány alapvető kérdései; November 3–10. szociális
előadások…; November 25.: Díszünnepély Szent Katalin és Duns Scotus tiszteletére.
202 Jászberényi két női kongregáció lelkigyakorlat 1935. II. 26. – III. 2.; Jászberényi gimnázium 1935. IV.; Miskolci gimnázium 1935. IV. 10–18. VII–VIII. o. 139 ﬁú; Szécsény, 1935. márc. 6–13.; Debrecen 1935. július
2–7. Notre Dame-ról nevezett szegény iskolanővérek.
203 Az Actio Catholica a katolikus világiak egyházért végzett munkáját fogja egybe. Alapelveit XI. Piusz pápa
fektette le 1922-ben az Ubi arcani Deo kezdetű enciklikában. Magyarországon 1925-ben szerveződött meg,
országos elnöksége 1932. november 12-én állt fel, első országos elnöke Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás
lett. A szervezet országos igazgatója Mihalovics Zsigmond volt. A szervezet országos elnöksége 1945. augusztus 9-én Új Ember címmel katolikus hetilapot indított, amely kezdetben huszonötezer példányban jelent meg.

260

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 260

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

szomorú áldozata a magára hagyott, »neveletlen« gyermek, akinek – a szülők rekordra menő
válásai és hűtlenkedései között – bőséges alkalma van arra, hogy korán megismerkedjék
az élet szennyes oldalával. Nagyon sokszor a cselédek és pesztonkák gondjára maradt, épp
azokban az időkben, melyeknek testi-lelki válságai az egész életére döntő hatással vannak.”204
Az Katolikus Hét előadásain kívül más alkalmakat is felhasznált arra, hogy az Actio
Catholica ügyét fellendítse, előadásokat tartson az egyház, a pápák aktuális tanításáról.
Ezeket az összejöveteleket Katolikus Kultúrest néven illette. Az egyik ilyen est folyamán
beszélt XI. Piusz Quadragesimo anno pápai leveléről, szót emelt az újpogányság, a marxizmus ellen. Az összejövetelt színvonalas kultúrműsor is kísérte: a Tanítóképző énekkara
Szent Ferenc oratóriumából adott elő részleteket.
1936-ban az Emericana házavató ünnepségén vett részt, ahol őt is beválasztották a vezető testületbe.205
Tevékeny részt vállal az egész Jászságot érintő porciunkulai nagygyűlésen, s maga is
tart előadást: „A III-ik Rend mások üdvözítésének szolgálatában” címmel.
Augusztus végén részt vesz a városi tanács ülésén, amely az Egri Norma (lásd később)
bevezetése ügyében folytatott megbeszélést. Az üléshez maga is hozzászólt, s mindenki
támogatását kérte.206
Korunk Szava és „A katolikus Jászberény”
Különféle országos, katolikus és helyi lapok kérték fel cikkek, tanulmányok írására.207 Állandó kapcsolatot tartott a Korunk Szava katolikus orgánum munkatársaival.
A főiskolára járatta az újságot, növendékeivel részletesen megbeszélték, elemezték az
204 Jász Hírlap, 1935. április 13. (17. évf. 16. sz., 3. o.)
205 Foederatio Emericana: (lat. ‚Imrés Szövetség’), Emericana Nagyrendje, 1921–1946. júl.: A katolikus magyar

egyetemi és főiskolai hallgatók szövetsége. – 1921: Bitter Illés OCist alapította Schwartz Elemér OCist segítségével. Célja a magyar egyetemek egykori és jelenlegi, katolikus korporációinak egységes irányítása, a tagok gyakorlati katolicizmusra nevelése, képviselete, anyagi és erkölcsi támogatása. Az Imrés Szövetség nem
politizált, de tagjaitól megkövetelte, hogy politikai tevékenységük ne ellenkezzék az Egyház tanításával, az
alkotmány törvényeivel és szellemével. Tagjaitól bátor hitvallást és a párbaj elvetését kívánta. Vezető szerve
a protektorátus. Főprotektora a mindenkori prímás. Évente 1500 nagygyűlést tartottak. 1942: 74 korporáció
működött (Budapesten 24, Egerben 3, Pécsett 5, Kecskeméten, Keszthelyen, Miskolcon, Magyaróváron, Rákosligeten, Sopronban, Szegeden, Újpesten, Vácott 3–3, Baján, Balassagyarmaton, Beregszászon, Budafokon,
Cegléden, Csepelen, Diósgyőrött, Gyöngyösön, Győrben, Huszton, Kassán, Kiskunhalason, Kispesten. Munkácson, Nagyváradon, Pestszenterzsébeten, Pestszentlőrincen, Rákoshegyen, Rákospalotán, Székesfehérvárott,
Szentesen, Szentgotthárdon, Zalaegerszegen, Besztercén, Debrecenben, Érsekújvárt, Kolozsvárt. Komáromban, Losoncon, Rimaszobatban, Rozsnyón, Salgótarjánban, Szatmárnémetiben. 1939: 17 000 tagja volt. - Folyóirata az Emericana füzetsorozata a Bibliotheca Emerican 1946. VII: Rajk László belügymin. rendeletileg
föloszlatta. In: Magyar Katolikus Lexikon: http:/ /lexikon.katolikus.hu/F/Foederatio/F /Emericana.html
206 „Kun Lajos pórteleki igazgató-tanító és Pócz Benedek csíkosi köri elnök aggályait P. Kiss Szaléz oszlatta el, aki
hatásos felszólalásában történelmi percnek nevezte az értekezlet összeülését s kiemelte, hogy a redemptió óta
ez a legnagyobb dolog a város érdekében, mert mindkettőnél a jászok élni akarását bizonyították be. Ellenezte
a szükséges összegnek adóztatás, kényszer útján való megszerzését, mert hiszi, hogy a város közönsége önkéntes
adakozás útján is össze fogja adni a szükséges összeget, s ezáltal – ha nem is száz százalékban – eredményesen
fog az egri norma nálunk is megvalósulni.” In: Jász Hírlap, 1936. augusztus 29. (18. évf. 35. sz.), 2. o.
207 Esendő testben égi szellem, In: Katolikus Élet, Szolnok, 1936. február hó, 2. szám, 18–19. o.; Kalazantinus
Tudósítóban, Budapesten: Új Világ felé 1936. május hó, V. évf. 5. szám, 72. o.; Egy a szükséges, 1936. június, V. évf. 4. sz. 85. o.; A legnehezebb művészet, 1936. július, V. évf. 7. szám. 100–101. o.; Szeressünk,
1936. augusztus hó, V. évf. 8. szám, 116–117.o.; A szeretet bölcsessége, 1936. szeptember, V. évf. 9. szám.
135. o.; Az örök szeretet, 1936. november, V. évfolyam 11. szám, 172–173. o.; Emlékezés, Magyar Umbria,
1936. 1–2. szám, 10–11. o.; Nyilatkozat, Jász Hírlap, 1936. november 21. 18. évf. 47. sz. 4. o.;

261

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 261

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

ott megjelent cikkeket. Maga is közölt cikkeket az újságban.208 Éppen A katolikus Jászberény című cikke volt az, ami életének későbbi alakulására nagy hatással volt. A cikk
vallási, szociális, gazdasági és kulturális szempontból igyekszik vizsgálni a város, illetve a hozzátartozó külterületek embereinek életét. Nem titkolja el a nehézségeket, de
a pozitívumokat sem. Igyekszik hiteles képet adni. Jobbító szándékkal közölte a cikket.
A végén így ír: „Sokat lehetne, talán kellene is még írnunk, mégis a népszámláló biztos soraival zárjuk írásunkat, kihangsúlyozva vele a helyzetet és a jobbulás lehetőségét
adottságaink alapján: Sok a beteg, helyenként csak az erkölcsi fogyatékosság is. Nagy
és sötét a nyomor. Sok mindent meg kellene látni és sok mindent meg kellene javítani.
De még mindig több a jó ember, a tiszta család és a tiszta szoba, mint ezeknek az ellenkezője.”209
Rövid időn belül válasz érkezik a cikkre a Jász Hírlap hasábjain. A szerző „Toborzó” néven nevezi magát, a cikkből kiderül, hogy ő a Jász Múzeum igazgatója210. Így ír:
A Korunk Szava legutóbbi számában katolikus Jászberény cím alatt „P. Kiss Szaléz OFM
határozottan ügyes, a viszonyokat alaposan ismerő cikket írt, mely mindannak megvalósítását sürgeti, amelyet az ő ideális lelke a vallás és haza érdekében szükségesnek vélt. Ha
következtetéseit mindenben helyesnek ismerem is el, nem fogja tőlem rossz néven venni
a tudományos Páter, ha vele szemben egyszerűen az evangélium szavaira hivatkozom »Vigyázzatok, nehogy a konkollyal együtt a tiszta búzát is kitépjétek!«”211 Azután igyekszik
felhívni a ﬁgyelmet a meglévő pozitívumokra, különös tekintettel a világi papság áldozatos
tevékenységére. „Idéz” Szaléz cikkéből olyan mondatokat, amelyek nincsenek is benne.
Ugyanezen számban Bakkay János hasonló bírálatot fogalmaz meg.212 A pozitívumokat
nem említi, viszont kifogásolja, hogy Szaléz által leírt rossz tulajdonságokat, hibákat nem
fejti ki részletesen, a jelzőket nem magyarázza meg. Egy héttel később újabb reagálás jelenik meg az újságban. Ez pozitívnak értékeli Szaléz cikkét, védelmébe veszi azt. „...Alulírottak olvastuk ezen eredeti tanulmányt, de nemcsak azt olvastuk ki belőle, amit a nyílt levél
írója és ennek alapján megállapíthatjuk, hogy általában véve az a jászberényiekre nézve
semmiféle bántót, de legfőképp – és ezen van a hangsúly – igaztalant nem tartalmaz. Amit ő
a jászok hibájáról mond, az sem kizárólag jászberényi specialitás, hanem ezeket el lehetne
mondani sok más város és község népéről is. De nemcsak a hibákat sorolja fel, hanem ír ennek a népnek értékes tulajdonságairól is. ...Főtisztelendő Páter ezen tanulmányával javítani
akart, jó szándék vezette, márpedig a javítás első feltétele a bajok megállapítása, ami – elhisszük – lehet egyeseknek kellemetlen. Aki a Pátert ismeri, tudja, hogy csak jót akarhatott.
P. Kiss Szaléznak Jászberény város vallási, szociális és társadalmi életében kifejtett agilis,
hasznos és eredményes működéséért inkább köszönet és támogatás jár, mint támadás.”213
208 Öt szent betű: 1933. 02. 15, 53. o.; Isteni Szikra: 1933. 04. 15, 133. o.; Patrona Hungariae: 1933. 05. 01;

209
210
211
212
213

A Mária tisztelet szociális jelentősége: 1933. 05. 15, 165–166. o.; Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az
evangéliumot, 1933. április 15. 134–135. o.; Katolicizmus és nemzedékgondolat: 1935. 06. 15, 198. o.; Kihez, hová, merre? 1935. 10. 15. 350. o.; A katolikus Jászberény: 1936. 11. 01, 409–410. o.; Egy kép a magyar
élet mélységeiből, 1946 07. 01. 270. o.
Korunk Szava: VI. évf. 21. szám, 1936. november 1. 409–410. o.
Réz Kálmán (1869–1946) római katolikus lelkész (1921–1946 között Jászberényben káplán).
Egy cikk vízhangja, néhány szerény észrevétel, In: Jász Hírlap, 1936. november 14. (18. évf. 46.szám) 5. o.
Nyílt levél P. Kiss Szalézhez: Jász Hírlap, 1936.november 14. (18. évf. 46. szám) 5. o.
Az igazság érdekében: Dr. Erdős István, dr. Czigány Mihály, dr. Vágó János, dr. Csák János, dr. Zámbory Pál,
dr. Gerendásy János, Simon András, Suba Lajos, Bercsényi Bertalan, dr. Koncsek László, Fuchs Ernő, Eigen
József, Koncsek János, Csordás István, Tukora B. János, Basska Károly, Balla Pál, Kiss Sándor. In: Jász Hírlap, 1936. november 21. (18. évf. 47. sz.), 5. o.

262

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 262

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

Az eredeti cikk a Korunk Szavában jelent meg. A vihar a Jász Hírlapban zajlott, ide
érkezett a három válasz. A helyi újságot olvasók zöme nem olvasta a Korunk Szavában
megjelent cikket. Kicsit Szent Pál apostolra emlékeztet az ügymenet. Pál apostol válaszaiból ismerjük az egyes egyházközségek hibáit, örömeit.
P. Hermann Hermenegild tartományfőnök többször járt Jászberényben, beszélt Szaléz
atyával, a rendház tagjaival, dr. Kele István apát úrral. A tárgyalásokról jegyzetek nem
maradtak fenn. Az eredményt ismerjük. A cikk megjelenése után szűk egy hónappal Szaléz
a salgótarjáni rendházba kerül.
A rendház történetében ezt olvassuk: „November hónapnak – ha mégoly szomorú hónap is – voltak vigasztaló és fölemelő eseményei. Ilyen a Szent Erzsébet ünnepe előtt tartott Triduum, melyet P. Szaléz Magister rátermettséggel és megfelelő hatásos eredménnyel
is tartott meg. -– Másik, hogy elkészült az oratórium kifestése. Az újonnan kifestett oratóriumot főtisztelendő P. Provinciális ünnepélyes keretek közt áldotta meg Szent Katalin
ünnepén. – Megvolt azonban e hónapnak a vigasztalan és leverő eseménye is. P. Szaléz,
Magiszter cikket írt a »Korunk Szavá«-ban Jászberény múltjának és jelenének erkölcsi és
vallásos képéről. Ebben a cikkben elfelejtett kellőképpen megemlékezni az itteni világi papság működéséről. Ezért a prelátus-plébános Urunk, Dr. Kele István, igen méltatlankodó
és harcias levélben kereste meg a Házfőnök Atyát. Házfőnök Atya illő tapintattal elhárította a méltatlankodás jogosultságát és biztosította prelátus Urat a Rendház minden tagja részéről megnyilvánuló nagyrabecsüléséről. Őneki azonban úgy látszik nem ez kellett.
Szokása szerint rögtön rohant a főtisztelendő P. Provinciálishoz, és ott folytatta az ügyet.
Neki P. Szaléz fővétele, dispositiója kellett. Szent Katalin ünnepén a növendékek P. Szaléz
Magiszter rendezésében ünnepélyt adtak a Kultúrházban. Erre az ünnepre Prelátus Úr
nem jött el. P. Szaléz is igen vehemens beszédet tartott, az elvek melletti vértanúságig kész
kitartásról. A Főtisztelendő P. Provinciálist ez látni valóan lehangolta. Bántotta az is, hogy
P. Szaléz a cikkel kapcsolatos írását mindenáron folytatni akarta. És említette P. Provinciális azt is, hogy az egri aulában is rosszallólag nyilatkoztak. Végeredményben azonban
mégis azzal a megjegyzéssel távozott főtisztelendő P. Provinciális, hogy igyekszik mindent
eligazítani. Ennek dacára e hó 27-én P. Szaléz dispositiót kapott Salgótarjánba, ahol P. Vilmos súlyos betegen feküdt. Azt hiszem, hogy ez utóbbi jelentéktelen körülmény döntötte el
a dispositio vagy nem dispositio sorsát. Hogy az igazi ok mi volt, azt nehezebb megtalálni,
mint azt, hogy mi robbantotta ki valójában az 1914-es világháborút. Nagy zökkenőt okozott e magisteri dispositio magától értetődően a Klerikátban is, ahol igen sok rajongója és
tisztelője volt P. Szaléz Magiszternek. Nagyon nehéz volt a fölkavarodott kedélyeket megnyugtatni és az izgalmakat megfelelően lecsendesíteni. Isten segítségével mégis sikerült ez
is. Átmenetileg P. Ákos lett a magiszteri teendők végzésével megbízva. Lektori teendőkben
pedig P. Béla pótolja Szalézt.”214
Az áthelyezés megtörténte után még a városi képviselők jelentős csoportja levelet írt
a tartományfőnöknek, mely Szaléz Jászberényért végzett munkáját dicsérte, a cikkével
egyetértett, s kérte visszahelyezését a rendházba.215

214 Historia Domus Jasbereniensis, 1936. november (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár).
215 Csordás István, és más városi képviselők levele a tartományfőnökségnek, érkezett: 1937. 01. 14, MFKL:

37/1937.

263

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 263

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

A salgótarjáni rendházban
Szaléz 1936. november 30-án délelőtt érkezett meg a rendházba. A rendi életben egy
hónap telik el addig, amíg az ember elkezdi a beilleszkedést egy adott rendház életébe,
a plébániai életben egy- másfél év szükséges ehhez. Szaléz bő egy hónapot tartózkodott
ebben a rendházban. Ennyi idő talán elég volt arra, hogy bekapcsolódjon a rendház életébe,
megismerje az ottani testvéreket. Megkapta szolgálatait, miséket, gyóntatási időket, közösségek vezetését. Igyekezett megismerni P. Vilmos addigi feladatkörét. December 3-án az
Oltáregylet havi gyűlése volt, melyet Szaléz tartott meg. 7-én Ceredre ment, hogy ott 8-án
az évi szentségimádás alkalmával szentmisét és szentbeszédet tartson. Karácsony előtt
a plébániai hívek gyóntatása mellett a környékbeli falvakban is gyóntatott. Az ünnep másnapján, december 26-án kezdődött Szaléz atya háromnapos missziója a bányatelepeken:
Ötszázhután, Fiskálishután és Hasznoshután. Január 7-én megkezdődtek a házszentelések,
melyekből ő is jelentősen kivette a részét. 9-én az esti „Frontharcos” előadáson P. Szaléz
képviselte a rendházat.
„01.16. P. Kiss Szalézt körünkből eldisponálta a P. Provinciális. Felajánlotta neki az
amerikai missziót, amit elfogadott, és hamarosan megy New Yorkba. Tisztelői és barátai
szűkkörű vacsora keretében búcsúztak tőle. Itt volt Királyfalvi Kraft Aladár bányatitkár,
dr. Vilman Gyula v. tiszti főorvos, dr. Figy Béla városi jegyző, Körmöczi György iskolai
igazgató és Koltai Imre tisztviselő.”216 17-én a reggeli vonattal utazott Budapestre.
Magyar ferencesek Amerikában
A húszas években Kovács Kálmán Mckeesport-i plébános rendszeresen támogatta
a Kapisztrán Szent János Rendtartományt adományokkal, sőt biztatta Tamás Alajos tartományfőnököt, küldjön ki embereket hosszabb-rövidebb misszióra az amerikai magyarokhoz. P. Peéri Bonaventura 1922 szeptemberében érkezett New Yorkba, ahol P. Mathis
Faust, a Holy Name Provincia tartományfőnöke fogadta, akit a rend római generálisa jelölt ki támogatóul. Még ugyanebben a hónapban Hayes bíboros megbízta Peérit,
hogy vegye át – a magyar rendtartomány deﬁnitóriumának jóváhagyásával – a New York
városban lévő Szent István király plébániát. 1923-ban P. Dr. Kalmár Özséb is amerikai dispozíciót kapott, akire a trentoni püspök New Brunswick magyar plébániáját bízta (1924–1928).217 New York és New Brunswick után 1929-ben átvesszük a plébániát

216 Historia Domus Salgotarianiensis 234–242. o.
217 „Hitközségünknél a következők voltak helyettes lelkészek: Rev. Jászai Benvenut, Father Kalmár Özséb

hazatérésétől Rev. Lombos László megérkezéséig. Rev. Szabó Brúnó, Father Lombos Lászlónak Kínába
történt utazásától Rev. Raﬃnszky Romuláld ideérkezéséig. Rev. Gerfely Gaudence pedig Father Hajós
Márk cartereti kinevezésétől Rev. Kiss Szaléz hivatalának átvételéig. Segédlelkészeink nevei a következők: Father Blihár Barnabás, Rev. Lombos László mellett. Father Szabó Brúnó hazatérésétől, a rendfőnöki munka mellett, Rev. Medvedzky Medárd volt szíves Father Hajós plébános segítségére lenni. Father
Gerfely Gaudence, Rev. Hajós és Rev. Kiss mellett működött. Végül Father Gerencsér Tarzíciusz, vársunk
szülöttje, 1938 januárja óta segédlelkészkedik hitközségünknél.” In: KISS Szaléz OFM: A new brunswicki Szent László Róm. Kath. Hitközség 35 éves a Szent László Iskola 25 éves Jubileumi Emlékkönyve; Souvenir Book, 1939. New Brunswick; New Yorkban: P. Szabó Brúnó 1927-ben, Jászai Benvenut
1928-ban, 1930-tól P. Medveczky Medárd lesz a kommisszárius, Kovacsi Vince 1931-től; Balogh Benignusz szakács, Tóth Gábor növendék. Hajós Márk hitszónok, 1934-ben, P. Raﬁnszky Romuáld plébános,
Bihari Barnabás káplán 1933-ban, P. Fehér Péter káplán, fr. Veres Vazul szakács 1937-nen. Fr. Kiss Ábel
szakács, 1939-ben Körösztös Krizosztom.

264

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 264

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

Woodbridge-ben.218 Ugyancsak 1929-ben komisszariátussá alakul a testvérek közössége.
A továbbiakban nem függenek a Holy Name Provinciától, hanem a Kapisztrán Rendtartomány tartományfőnökétől, a komisszárius provinciális P. Peéri Bonaventura lesz.
Maga mellé két konzulánst is kap: P. Hugolint és P. Benvenutot, akikkel negyedévente
tanácskoznia kellett, és a tanácskozások jegyzőkönyveit Budapestre kellett küldeni.219
1931-ben alapítottuk az arrochari plébániát, 1933-ban a roeblingit (P. Peéri) és az alphait
(P. Jászai), 1939-ben a carteretit (P. Hajós). Néhány növendéket Magyarországra küldtek
a magyar nyelv teljes elsajátítására220, magyar növendékeket pedig Amerikába küldenek
az angol nyelv és kultúra megismerésére.221 Rendtartományunk tagjai mellett a Mariánus
Rendtartomány és a Szent István Király Rendtartomány tagjai is vállaltak szolgálatot
Amerikában. A stefaniták 1922-ben vették át a clevelandi plébániát, ahol az első ferences
P. Bíró Lőrinc volt, 1924-ben Barbetonban is szolgálnak, továbbá 1927-től Noll Fortban
Wayne-ben, South Bendben, 1930-től Portage-ben, 1931-től Youngstownban, 1932-től
Fireﬁld, 1935-től Farrel. A Mariánus Rendtartomány tagjai 1927-től vállalnak missziókat: Clevelandben, később Kanadában: Montrealban, Wellandben, emellett sokfelé kisegítenek más plébániákon.
Szaléz atya működése
1937 januárjában vonattal utazott Franciaországba, majd La Havre kikötőjében szállt
hajóra. A Sematizmus szerint Szaléz New Brunswickba kerül mint hitszónok, népmiszszionárius, a Jézus Legszentebb Neve egyesület és a Mothers Club vezetője. Tehát nem
plébániát kap, nem lelkigyakorlatos házat vezet, hanem szinte állandóan úton van. Lelkigyakorlatokat tart a különböző magyar nyelvű közösségeknek: plébániákon, lelkigyakorlatos házakban, nővérközösségek rendházaiban. Az elhelyezést elfogadta, de lelkében
szomorúság és fájdalom volt. Otthon szeretett volna maradni. Ezt írja:
„Megvagyok. Jól érzem magam, honvágy sem kínoz, s mégis idegennek, otthontalannak érzem magam. Kevés itt a lélek, kevés a szellem. Sodródom én is egy rohanó életáramlattal, amely nem akarom, hogy nekem kedves legyen, mert rabságba ejti az embert. Nyolc
napja, hogy hol itt, hol ott beszélek emberekkel, magyarokkal, egyházival. Mindnek csak
itt és így jó. A beszédeket a legegyszerűbb nívón kell mondanom. Tetszik nekik, s mégis
hidegen, belső változás nélkül hagyja őket. Nincsen ezeknek katolikus, krisztusi élményük,
s így vallási életük, – sok szép vonás ellenére is – szellem nélküli, még a magyar ferencesek
munkaterein is.”222
Amikor azonban lelkigyakorlatot tart, ezekből semmi sem érződik. Teszi a dolgát.
Néhány gondolatot szeretnék idézni lelkigyakorlataiból. Király Kelemen atya még olvasta lelkigyakorlatainak vázlatait.
„Én népemért, kilencszáz éves katolicizmusunkért élek. Én a Szent István-i lelkiség
felszítására jöttem Amerikába, igaz magyar szeretettel. Olyan telis-tele van a lelkem – szól
South Norwalk-i misszióján, –hogy itt messze Szent László országától 25 évvel ezelőtt
218 P. Feisz Hugolin plébános, hitszónok, tanító.
219 Rendtartományi Közlöny, 1929. január-február, 1–2. szám, 83–84. o.
220 Pl. Gerencsér Tarzícius, aki 1910. május 4-én született New Brunswickban, 1923-ban költözik Budára,

1934-ben szentelik pappá Washingtonban, és New Yorkban kezdi meg szolgálatát.

221 P. Gergely Gaudenc IV. éves teológus Washingtonba, Bódi Kapisztrán II. éves ﬁlozófus Castkillbe. 1948-ban

fr. Pompár Primus Theutopolisban, fr. Szegedy Ferenc Troyban.

222 P. Király Kelemennek Berlinbe írt levél 1936. február 18-án, In: KIRÁLY 55. o.

265

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 265

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

magyar pap, magyar hívek ilyen csodaszép Szent László-templomot építettek, huszonöt
éven át szépítették, fejlesztették. Hála érte Istennek és az élő alapítóknak, jótevőknek. Ti legyetek egyházunk hű védői, templomunk rajongói, lelketek megszentelői Istenben. Öröm,
büszkeség ebben a kőcsodában Jézust imádni: a ti örök büszkeségtek lesz ez a csodaszép
istenháza – mondotta a toledói katolikus magyaroknak. – Pár ezer magyar mire képes
Krisztussal, papjával való összefogásban.”
„Mit jelent ma magyarnak lenni? – kérdezte a New Bruswick-i beszédében, 1937-ben.
–A pánszlávizmus és pángermanizmus kettős malomköve között őrlődni. Második generáció, ismerd, szeresd a magyart.” Trentonban mondotta 1937 márciusában: „Igazi vértanúszellem a magyarságé. Borzalmas jövő előrevetett árnyéka – a nácizmus, a kommunizmus. Európát, a kereszténységet hazánknak kell ismét megsegítenie.” „Legyetek máriás
magyarok – hirdette a Carey-Ohio kegyhelyén összesereglett magyar búcsúsoknak. –Mily
öröm titeket itt látni Máriánál. Forrjatok össze az otthoni búcsús-máriás magyarokkal,
és 1938-ban jöjjetek az Ostyához (a Budapesti Eucharisztikus Kongresszusra), Máriához,
Szent Istvánhoz. Jók legyetek, értetek megkönyörül az Úr otthoni véreinken.”
„Meghitt beszédes némaság: Istenközelség. Milyen jó tisztának lenni! Hála az első
gyónástól-áldozástól nyert számtalan kegyelmekért. Elismerni, hogy Ő az erőm, igaz boldogságom és végtelenre szomjas lelkem betöltője. Fogom őt, és el nem eresztem. Szívesen
velem marad, mert gyönyörűsége az embernek fiaival lenni. Legyünk Istennek és embernek
boldog fiai.” (New York)
„Fönséges volt az őskeresztény szokás, hogy a család egy tagja hazahozhatta az Oltáriszentséget a család többi tagjainak, sőt egy hétig őrizhette, hogy családtagot elfogatása
alkalmával megáldoztathassa. Édes jó apák, anyák, lányok, fiúk, kérlek titeket, valósítsátok
meg ezt ilyenképpen: vasárnap áldozzatok és bűntelen hordozzátok Jézust és szenteljetek
meg mindent.” (South Norwalk)
„Az Eucharisztiánál nincsen nagyobb, mert Krisztus szeretetének csodás bemutatkozása.
Több Betlehemnél, mert naponta milliók számára születik. Több Názáretnél: itt jobban nevel
szegény, néma alázatos életével. Több a hároméves nyilvános életénél, mert ott körül járt, itt
szüntelen teszi: Jöjjetek! Több a kálváriánál, mert annak gyümölcsét, a szentmisét megsokszorozza. Mindennél több: maga az élő szeretet. Gyermekek, szerelmesek, szülők, politikusok,
népvezérek: ide, az Oltáriszentséghez. Itt tanuljatok szeretve élni, éltetni.” (Allentown)223
223 Roebling: 1937. 02. 22–25.; Alpha: 1937.II. 28–III. 07; New Brunswick: 1937. III. 7–III. 14; New York:

1937. III. 14–21; Bridgeport: 1937. 03. 28–04. 01, egy-egy hét férﬁaknak-nőknek; Bridgeport – Fairﬁeld:
1937. IV. 1–4.; Bridgeport: 1937. IV. 4–18.; South Norwalk: 1937. V. 16–23.; Allentown. Szentségimádás:
1937. V. 27–30.; South Norwolk: Szentségimádás: 1937. V. 31–VI. 1.; New Brunswick: Görög Katolikus
templom: 1937. 06. 10–12. Arrochar Nővéreknek: 1937. VI. 20. Arrochar Jelöltek: 1937. VI. 23.; New York
Nővérek: 1937. VI. 23.; South Norvalk: 1937. VI. 27.: Szent László templom; Arrochar: Lelkigyakorlat az
Isteni Szeretet Leányainak: 1937. VI. 27–VII. 6. Arrochar 1937. VII. 7.; 10; 14; New York-i Nővérek: 1937.
VII. 17–23.; Arrochar, 1937. 07. 24–25. New York-Szent Anna: 1937. 07. 25–26; New Yorki Nővérek: 1937.
07.30; Arrochar, 1937. 08. 01. Pünkösd utáni XI. vasárnap; Toledo, 1937. 08. 08, Pünkösd utáni XII. vasárnap. Cary, 1937. VIII. 15. Magyar búcsúsokhoz, magyar zarándoklat vezetése; Bridgeport. VIII. 21–22. Sz.
István, gyóntatás és mise; New Yorki Nővérek: 1937. 08. 27; Arrochar, nővérek: beöltözés és fogadalom VIII.
26–29. Trenton: 1937. VI. 4.; Arrochar: jelölteknek; New York-i nővérek: 1937. VI. 11.; Arochar: Kápolna:
1937. VI. 13.. Arochar: jelölteknek: 1937. VI. 16.; New York-i Nővérek: 1937. VI. 18.; New Brunswick
diákmise, majd nagymise; délután a bridgeporti Oltáregylet: lelkigyakorlat: 1937. 09. 12; New Brunswick diákmise, majd nagymise; délután: Passic: Szt. István Iskola szentelése; este Fairﬁd-ben templomi prédikáció:
1937. 09. 19.; New Brunswick: iskolásokhoz; Mothers Club: Bingo est: 1937. IX. 21.. Mária Congregatio:
1937. IX. 23.; Egyházközségi gyűlés: 1937. IX. 24.; Carteret, 1937. XI. 28-XII.05; New Bruswick: 40 órás
szentségimádás: 1937. XII. 5.; South River 8 napos misszió; South Norwalk 8 napos misszió: 1938. III. 10.

266

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 266

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

Plébános New-Brunswickban
1938 szeptemberétől plébános is, bár ezt a feladatkört sem szerette volna. A provinciális ígéretének megfelelően arra számított, hogy szeptembertől hazamehet, hiszen
csak egy missziós körutat vállalt el. A másik ok pedig az volt, hogy nem igazán szeretett
világi és jogi ügyek intézésével foglalkozni. Igazán a tanítást, a lelkigyakorlatokat, a növendékek nevelését szerette, azonban mégis elvállalta a plébánia vezetését. Azonban
még nem tudott angolul. A lelkigyakorlatok között buszon utazva folyamatosan tanult,
el is beszélgetett az emberekkel angolul, de prédikációt, lelkigyakorlatot nem tartott.
Fájlalta azt, hogy e hiányossága miatt nem tud szólni a harmadik generációs magyarokhoz, ﬁatalokhoz. Medveczky Medárdtól azt kérte, hogy kaphasson egy angolul jól tudó
pátert is.224
A világválság előtt Kalmár Özséb atya nagyobbíttatta az iskolát, felújíttatta a templomot. Jelentős adósság maradt utána.225 A városban élő magyarok is alig kaptak munkát,
így kénytelenek voltak vidékre, farmerokhoz elszegődni munkára. Az adósság és kamatai
nemhogy apadtak, de még növekedtek is.
Szeptember 24-én az egyházközség rendezvényt tartott, melyen Szaléz megtartotta
„székfoglaló” beszédét.
1. Ebben bizalmat kért az egyházközség tagjaitól mind önmaga, mind az egész közösség számára,
2. mindannyian akarjunk Jézus misztikus teste, élő teste lenni,
3. legyünk sokan a litániákon: ﬁatalok és idősek, ﬁúk és férﬁak is,
4. az egyleteken belül ne legyen széthúzás, az egyletek ne harcoljanak egymás ellen,
5. az egyházközségnek rendezett anyagi bázisra van szüksége: november 13–21. között nagybazárt kell tartani,
6. az egyletek rendszeresen tartsanak jótékonysági előadásokat, bálokat, vacsorákat,
melyeknek bevételéből lehetne csökkenteni az adósságot,
7. október hónap folyamán családlátogatások,
8. szeressük egyházközségünk minden megmozdulását,
9. komoly nevelő szellemre van szükség a Divini magistri pápai enciklika szellemében,
10. kifogások vannak az iskola ellen is: erős „Mothers Club”-ra van szükség.226

New York: magyar ünnepség: 1938. III. 18; Morthamptoni Missió: 1938. III. 20. – III. 27.; Passaic-i Missió:
1938. IV. 3–10.; New Brunswick, 40. órai Szentségimádás: 1938. V. 29–30.; New Brunswick, Szent Antal
kilenced: 1938. VI. 5–13.; Arrachi nővéreknek 8 napos lelkigyakorlat: Franciska anya élete és jelleme: 1941.
06. 25–07. 03; 1941. Június-július a passic-i plébánost helyettesítette (3 hét). A beszédvázlatokat P. Kelemen
még olvasta, ezek gépelt változata megtalálható a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltárban (MFKL).
224 „Nem hiszem – írta – hogy lenne Amerikában még egy magyar pap, aki nehezebben foglalta el a részére kijelölt helyet, mint én. Se testem, se lelkem nem kívánta, nem akarta a kitüntetést. A szerzetes azonban szerzetes,
s ha nehéz is az Úr igája, magára vette Szent Cirenei Simon duzzogásával, de viselte.” In: KIRÁLY 73. o.
Kelemen atya szerint ezt az 1939-es évkönyvben írta le, de ott nem találtam.
225 Hitközségünk adóssága:
New Bruns. savings Inst. Bank 4%-ra, Mortgage 43 000.00
Trentoni Egyházmegye 4%-ra,
20 000.00
M. Mars Rózs 2%-ra,
7 000.00
Sas Antal és neje 2,5 %-ra,
1 000.00
Egy Hitközségi Tag 2,5 %-ra,
1 000.00
$ 72 000.00
In: A New Brunswick-i Szent László Hitközség 1939. Évkönyve
226 KIRÁLY 75. o.

267

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 267

2019. 03. 05. 14:04:11

FÜGGELÉK

A következő év elején elkezdi a Szent Antal-imádságokat, melyben szentbeszédet is
mond. Ezeket a beszédeket megjelenteti az Amerikai Magyarok Vasárnapjában. Rendszeres imaélet folyik a Rózsafüzér Társulatban, a Mária Kongregációban, Jézus Legszentebb Nevének Társulatában gyűjtötte össze a vallásos férﬁakat, az ifjúság számára
megalapította a Szent Imre Klubot.
Az 1938-as esztendő nagy jelentőségű volt a magyar egyház életében, hiszen Budapesten rendezték meg az Eucharisztikus Világkongresszust. Haza nem tudott jönni, bár
buzdított mindenkit a hazalátogatásra. Májusban vacsorát rendezett káplánja, Tarzíciusz
tiszteletére, s itt búcsúztatta el a Magyarországra induló híveit, akiket Takács József
egyháztanácsos vezetett. Az otthon maradottaknak megszervezte a párhuzamos ünnepet.
Meghívót küldött minden magyar plébániára, a helybeli lapokban meghirdette az ünnepet, a templomi értesítőben így toborozta híveit: „Mindenki, akiben csak szikrája pislog
a magyar tűznek, vérnek, velünk lesz a riverside-i parkban. Kilenc órakor ünnepélyesen
indul el az autósor, meg kell mutatni az idejövő híveknek, hogy milyen nagy, élő hit hatja
át a brunswicki magyar katolikusokat.” Pápai színekkel díszítette fel az autókat. Egész
Brunswick láthatta a magyar ünneplést, ugyanis megnyerte a helyi hatóságot arra, hogy
a városban kerülő utakat tehessenek. A hídon mentek át a Raritan folyó másik partján
fekvő parkba. Itt Szaléz atya hatalmas oltárt állított föl. Az autók ezrei hozták az ünneplésre jövő nyolcezer magyart. Az óriási park kicsinek bizonyult.
Szaléz atya a jubileumi évkönyvében maga is említette: a New Jersey-i magyarságnak
ilyen eredményes és nagyszabású ünnepe még nem volt. Gondoskodott megfelelő mennyiségű
ételről, italról, s a kapott százalékból 1800 dollár tiszta jövedelme volt az egyházközségnek, ami a depresszió idején rendkívüli eredmény volt.
Megújulást hozott a Szent László Iskola életében is: „Rátaláltunk magunkra. Amit mások álmodni sem mertek, mi elértük: 3.600 dolláros költséggel megújítottuk a Szent László
iskolát, rendbe hoztuk, nagyobbítottuk a játszóteret és új hintákkal láttuk el: 8.000 dolláros
költséggel rendbe hoztuk, átalakítottuk az apácazárdát. Mindez a depresszió idején olyan
teljesítmény, amiért elég hála sohasem szállhat minden javunk Atyjához, Jézus Krisztushoz, de amiért elég elismerést alig kaphatnak híveink.”227
A sok munka azonban megerőltető volt számára. Augusztus 28–29-én lelkigyakorlatot tartott az arrochari nővéreknek, akiknek ekkor volt a fogadalomtételük is. Ekkor már
beteg volt. A fogadalmak letétele után betegszállítón vitték egy New York-i kórházba:
fogai begennyesedtek. Amikor megműtötték, rövid időre jobban lett, de rövidesen a füle
gyulladt be, és a látása is gyöngült. Majd kiújult mandulabetegsége, melyet a pécsi tartózkodása idején kellett volna kezeltetnie, de sok elfoglaltságára hivatkozva halogatott.
Egyik levelében így ír az esztendőről:
„Agyfárasztás kell azt belátni – írta –, hogy egy emberről nem lehet tíz bőrt lehúzni?
Fél év alatt 370 beszédet mondtam, ennyiről vázlatot is készítettem, 40 cikket írtam,
füloperációm és mandulaoperációm volt, három gennyes fogamat kihúzták. Éjfélkor fekszem, 5.30-kor kelek, s mindezt február óta megállás nélkül. Orvosom 8–10 napi pihenőt
parancsol, de nem lehet, »mert nincs ember«.” (Amikor Szaléz atya jelen sorait írta,
a brunswicki plébánián már 200 családot meglátogatott.)228
1939-ben volt a plébánia 35 éves jubileuma, egyben Szaléz atya 35. születésnapja.
A következő kedves szavakkal indította el e kettős jubileumot:
227 KIRÁLY 77. o.
228 KIRÁLY 71. o.

268

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 268

2019. 03. 05. 14:04:11

P. Kiss László Szaléz

„Az életfakasztó Isten 1904-ben két olyan életet állított a létébe, amelyeknek évtizedek
után találkozniuk kellett, hogy Isten akarata szerinti küldetésüknek megfeleljenek. A szőke
Tisza partján született az egyik, a Raritán partján pedig a Szent László egyházközség…
Mindketten csak azért értünk el annyi eredményt, mert mertünk és tudtunk egészen katolikusok lenni… Szemem előtt lebeg a közeli és távoli jövő. Jubileumi évünkben még jobban
el akarom mélyíteni a tiszta magyar szellemet… Megerősödünk még jobban abban az ezeréves keresztény magyarságban, amely egyedül mentheti meg édes ó és új hazánkat ezekben a súlyos időkben. Hazafiságunk nem lesz »Heje-huja«, »Üsd-vágd, nem apád«, hanem
alkotó tettekben gyümölcsöző szeretet.” Október 29-én a Riverside parkban felállított tábori oltárnál volt az ünnepi szentmise. Ugyanezen a napon 16 órakor adták át a teljesen
felújított zárdát a nővéreknek. (Bár Szaléz eredetileg egy teljesen modern, az igényeknek
megfelelő új zárdát szeretett volna építtetni, de ebben P. Medárd megakadályozta.) Az ünnepségen részt vett Linzbótz György magyar konzul is, aki egy címeres, Szent László-s
zászlót adományozott az iskolának és a nővéreknek.
Az egyházközséget programjaival, szentbeszédeivel, közösségek megszervezésével,
állandó tanításaival, tanúságtételeivel lelkileg fölemelte. Naponta 40–50-en járultak szentáldozáshoz, vasárnaponként félezren. Ez akkoriban jelentős eredmény volt!
Május 14-én ünnepelték az iskolát vezető Isteni Szeretet Leányai letelepedésének
25 éves jubileumát. Az esztendő fontos eseménye volt az iskola alapításának évfordulója: „... a hiánytalan gondosságnak volt ezüstös napja augusztus 6-ika, amikor a Riveside
Parkban felcsendült a Te Deum kőiskolánk 25 esztendős múltjának határkövénél. Ezer
és ezer ifjú s ma már szülő, állta körül ezt az amerikai-magyar határkövet és köszönte meg a gondviselésnek, hogy ő is ennek az Alma Maternek, ennek a magyar apácák
édesanyás-meleg kultúr-fészkének lehetett egyik fiókája. Csupa szív, csupa boldogság
volt ez a nap! Egykor huncut-hancúrozó gyerkőcök, mint meglett emberek, rajongták
körül Kedves Tanító Sistereiket… Mennyi csillogás szorult össze szemben és szívben!
Az ünnepi lelkület nem akadályozott bennünket nagy munkánkban, a Sisterház korszerű,
maradandó renoválásában.”229
Az 1940-es esztendő már a búcsúzás jegyében telt: október 18-án P. Medárd Schrotty
Pál megbízásából a következő levelet írja Szaléznak:
„P. Pál rehabilitálni akarja azokat, akik a nem rosszindulatú, de beteg lelkű
P. Hermenegildtől szenvedtek. Ön a brunswicki népet néhány hét vagy egy-két hónap alatt,
mondjuk újévre, elő tudná készíteni – ha ugyan akarja – a következendő változásokra. Azt ők
úgyis tudják, hogy ide Önt csak misszionáriusnak küldték ki s csak a körülmények kényszerítő
hatása folytán vállalta a plébánosságot egy időre, míg más megoldást nem lehet találni.”230
Elhárult hát minden akadály Szaléz hazatérése elől. Ő az első pillanattól azt hirdette,
hogy rövid időre jött Amerikába, nem kíván itt berendezkedni hosszú időre. Szíve hazavágyik. S nyilván látta azt is, hogy az ország nagy veszedelemben van. A németbarátságnak,
illetve a keletről támadó nézeteknek nem lesz jó vége. Tudta, hogy nem tudja egymaga
ezt a kért pusztító áradatot megállítani, de legalább itthon akart lenni, s együtt szenvedni.
P. Medárd az amerikai magyar ferencesek vezetője nem szívesen engedte el. Látta, hogy
rövid öt éves kint léte alatt mennyi jót tett. Hogyan tette rendbe a plébániát, hogyan épített
közösséget, milyen nagy vehemenciával vetette bele magát az iskolaépítésbe, felújításba.
Bár sok hibája volt Szaléznak, egészségi problémái is voltak, de sokkal több jót tett, sokkal
229 A New Brunswick-i Szent László Hitközség 1939. Évkönyve.
230 KIRÁLY 79. o.

269

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 269

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

több volt a serpenyő pozitív oldalán. Az öt év alatt folyamatosan biztatta az angol nyelv tanulására, a kint maradásra. Ezekben a napokban a hajóút veszedelmeit ecsetelte Szaléznak.
Bár Amerika nem állt még közvetlen háborúban, nem taposták idegen katonák országát, de
azért a hajóút nem volt veszélytelen.
Szaléz levélben búcsúzott el a plébániai híveitől:
Kedves Testvéreim!
Ti is, én is mélyen átérezzük a Szentírás igazát: »kifürkészhetetlenek az Isten útjai«. Utamat kedves körötökből másfelé vezérli. Fáj, hogy távozásommal szomorúságot okozok Néktek. De nem válunk el örökre. Még ezen a földön is, de az égi hazában biztosan találkozunk!
Érzem, és biztosan tudom, hogy nagyon szerettetek, ha keménykezű és nem könnyen engedő
lelkipásztorotok voltam is. De keménységem és személyválogatást nem ismerő határozottságom mellett volt meleg szívem és minden jóért és szépért lelkesülő és lelkesítő szellemem.
Bármi jött légyen elém, mindig lelkesültem és lelkesítettem. A jóban nem törtem meg soha.
Hogyan sikerült mindez nekem? Elárulom titkát: két eszménykép lebegett szüntelenül szemem előtt: a jó Szeneczey és a drágalelkű Bende Szaniszló egyénisége. Az ő mezsgyéjükre
léptem naponkint s azon haladtam előre. Velük tanácskoztam, velük imádkoztam Értetek.
Rengeteg jót köszönhetek nekik, áldom is, őrzöm is kedves emléküket. De igen hálás vagyok
a jó Istennek és Néktek is, a ti jóságotokért, példás és fogyhatatlan támogatástokért. Nélkületek adományaitok és fáradhatatlan támogatásaitok nélkül semmire sem jutottam volna.
Áldjon meg érte mind a két kezével az áldások Istene, Jézus Krisztus. Nagy hálával tartozom rendemnek és rendtársaimnak. Nagyon sokféleképpen voltak segítségemre, hogy terveim megvalósuljanak. Köszönöm egyházközségünk volt és jelenlegi tisztviselőinek, valamint
egyleteink hűséges és igaz tagjainak sok-sok munkáját. Nem hiába dolgoztunk. Az Ég és mi
magunk is örvendezünk összmunkánk ízes gyümölcsein. Legyetek jók valamennyien továbbra is! Sőt még jobbak. Isten akarja, és én is ezért imádkozom. Szeressétek új lelkipásztorotokat. Egy szívvel és egy lélekkel támogassátok őt nehéz munkájában. Ez az igazi katolikusok
legszentebb kötelessége és egyben legszebb ékessége! Vigyázzon Rátok és reám is, közös
védőszentünk Szent László király. Isten Veletek. Őszinte szeretettel Fr. Kiss Szaléz OFM.231
Még vállalt kötelezettségeit megtartotta: nyolcnapos missziót South Riverben, még
ugyanaznap este kezdődött a következő lelkigyakorlata South Norwalkban, s még néhány
más plébánián. Följegyzéseiben megemlítette, hogy az ünnepélyen jelen voltak az albán,
örmény, osztrák, kínai, dán, ﬁnn, francia, lengyel, litván, norvég, ukrajnai menekültek és
egyesületeik küldöttei, akik fel is szólaltak. Jegyzeteiben ezt olvassuk: „Borzalmas való!
Igaz lenne, hogy az élet, a történelem, harcok, kudarcok sorozata s a győzelmek csak rövid
pihenők? – Én nem hiszem ezt. Hiszen az ember az élet birtokosa, tehát rajta áll, hogy
királya is legyen. Akiben van isteni hit és isteni elszántság, annak számára nincsen lehetetlen. Lenyűgöző erő száll meg bennünket, ha az élet nyomorékainak titáni harcát s harcuk
eredményeit csak futólagosan is szemügyre vesszük.”
Beszédében megemlékezett Homéroszról, Miltonról, Kantról, Beethovenről, Zichy Gézáról, Koch Róbert tüdőorvosról, az akarat megannyi hőseiről, és az Újszövetség nagyjairól, az egyház szentjeiről. Majd áttért a magyarok helyzetére:
„Milyen a mai amerikai magyarok képe? A hatalmas és gazdag világ borzalmas betegsége sorvaszt bennünket is, amit Prohászka zsenijével eszményvésznek és akaratsorvadásnak
mondhatnék. Innen a baj, a rossz idő, alkalom. De mi ezt a borzalmas luxust nem engedhetjük meg magunknak. Nekünk újjá kell születnünk a szívünkben s aranyszívűekké,
231 KIRÁLY 81–82. o.

270

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 270

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

aranyemberekké kell nemesülnünk. Hogyan? Nem pillanatnyi felbuzdulással, hanem az
izzó élmény velőkig ható öntudatával kell vallanom: Mindent megtehetek az által, aki engem megerősít. Isten és én: az élet győzelme vagyunk. Mindent felégetek magam mögött,
az ekeszarváról nem nézek vissza.”232
Ezután Medárd atya megkérte, hogy helyettesítse Arrocharon néhány hétre, míg ő távol lesz. Azonban Romuald atya, a roeblingi plébános hirtelen elhagyta a rendet. Medárd
atya igyekezett Szaléz lelkére beszélni, hogy „ideiglenesen” vállalja el a plébániát, hiszen
ilyen nagy bajban nem hagyhatja őt magára, s most otthonról ilyen gyorsan nem is kapna
senki segítséget. Még azt is megígérte, hogy a Szent Név Provinciából angolul tudó pátert
fog kérni kisegítőnek. Szaléz nagy nehezen igent mondott, s nekilátott, hogy ebben a kényes helyzetben áthidalja a problémát, enyhítse a feszültséget, a botrányt. Közben még
tartott egy nyolcnapos lelkigyakorlatot az arrochari nővéreknek, valamint helyettesítette
a passaici plébánost is.
A sajtóapostol
Kinn tartózkodása elején P. Bíró Benedek (Medárd atyával teljes egyetértésben) felkérte, hogy segítsen be az Amerikai Magyarok Vasárnapja c. lap kiadásába, vállalja el a társszerkesztői hivatalt, illetve időnként tartson sajtónapokat, lelkigyakorlatait kapcsolja össze
a sajtóapostolkodással. (A hetilapot Böhm Károly atya alapította. Az ő munkáját folytatta
Rickert Ernő loraini [Ohio] plébános. Bár jó író volt, de nem tudott megküzdeni a hétköznapok nehézségeivel, más konkurens újságokkal. Az újság adóssága folyamatosan nőtt. Bíró
Benedek atya, az erdélyi ferencesek vezetője meg akarta menteni a lapot, és megvásárolta
adósságaival együtt. Ide nyerte hát meg Szaléz atyát.) Ezt a munkát nagy örömmel vállalta
el. Már korábban olvashattuk, hogy Egerben részt vett a Fiókbarát szerkesztésében, 1927-ben
gyöngyösi klerikusként aktív szerepet vállalt a Magyar Umbria kiadásában. Később is mindig fontos eszköznek tartotta a sajtót az örömhír hirdetésére. Rendszeres kapcsolatot tartott
fenn olyan vezető személyiségekkel, akik meghatározói voltak a magyar katolikus sajtónak.
Nagy lendülettel fogott hozzá ehhez a munkához is. Először kisebb cikkeket küldött
el a szerkesztőségbe P. Tarzíciusznak, később azonban két hét kivételével minden héten
egészen hazautazásáig ő írta a vezércikkeket.233 Ezzel egy időben más katolikus magyar
sajtóorgánumokban is jelentek meg cikkei, bár nem ilyen gyakorisággal.234 Rendszeres
232 KIRÁLY 84. o.
233 1941–09–19: Kicsoda olyan, mint az Isten? 1941-10-03: Olvasós Boldogasszony népe; 1941-10-10: Ma-

gyarok Nagyasszonya; 1941-10-17: Jézus Szíve szolgálatában; 1941–10–24: Krisztus a Mindenség Királya; 1941–11–01: Istennek Minden Szentjei; 1941–11–07: Díszes és jeltelen sírok hívogatnak; 1941–11–
14: Krisztus titokzatos teste; 1941–11-21: Sajtó és lelkiség; 1941–11–28: Kimúlást vagy életet akarunk?
1941-12-05: A cselekvő magyar Advent; 1941-12-12: Az Egyház és a papság jelentősége; 1941-12-19:
Jézust váró lelkiség; 1941-12-19: A magyar betű karácsony; 1941-12-25. Köszönjük Jézus, - búcsúzunk
Tőled; 1942-01-02: Építő magyarok; 1942-01-09: Erős családokat; 1942.01.16. ???.Legjobb közbenjárónk;
1942-02-06; Gondolatok egy sír mellől; 1942-02-13; katolikus ifjúság rögös útján; 1942-02-20: Lelket a nagyböjtbe; 1942-02-27: A nagy miért; 1942-03-06: A titkos bűn; 1942-03-13: A kincses bűnbánat; 1942-03-20:
A győzelmes élet. 1942-03-27: A nagy utak Krisztusa és én; 1942-04-03: Az én húsvétom; 1942-04-10: A hit
csodája. 1942-04-17. Krisztus a világ reménye; 1942-04-27: A hódító szeretet; 1942-05-01: Az élet asszonya;
1942-05-08: Az édesanyánk Anyja; 1942-05-15: Mária az ég királynője. 1942-05-22: Keresztények segítsége; 1942-05-29: Magyarok reménysége; 1942-06-05: A szeretet hatalma.
234 Amerikai Magyar Népszava: Gondolatok a hazáról; Hol vagy, István király?; Szent István király élete és méltatása; Katolikus Élet: Róma lelke; Mi bajunk?; Magyar est; Vissza Istenhez; Eszményképeink; Magyar Est
New Brunswickon 3 cikk. Jó Pásztor havilap: A mennyországos ember; Egyéb: Férﬁak a gátra; Anyák napja;

271

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 271

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

időközönként tartott sajtónapokat is, melyeken felhívta a magyarok ﬁgyelmét, hogy
elsősorban magyar újságokat, magyar és katolikus kiadványokat olvassanak. Ezen sajtónapok alkalmával tartott még egyéb beszédeket, szentmiséket, búcsúkat az adott egyházközségben.235
„Mi apostolai, evangélistái vagyunk az ezeréves magyar és nemzeti életünknek. A keresztény népek véres öldöklése a pogányság egyenes diadala, ez a borzalom, az iszonyat győzelme. Ki segít? Csak Isten, csak a szeretetteljes családi és napi élet. De ezt nem bírja egymaga
munkálni a templom, az iskola is kevés: kell katolikus sajtó. Ez élet, ez remény, ez erő, ez
jövő: mert szeretetet hirdet Isten és a lelkek, családok és nemzetek iránt. Újságunk evangéliumi, magyar és amerikai. Jelenünk bizonytalan: csak Isten a bizonyosság. Őreá építjük
véreink, családjaink és hazánk jövője biztonságát. A magyar sikoltás a velőkig hat. Ti nem
halljátok? Erre visszhang: lapunk a Vasárnap. A magyarságért: jöhet a gyors cselekvés ideje.
A Vasárnap biztos kalauz, bátor harcos, győzni kész erő. Jézus gyógyereje a sajtóban: eligazít
a haza állapotáról, igaz híreket tudunk meg, a Vasárnap az igazat terjeszti.”
Egy eset, melyet Szaléz közölt is az újságban:
Késő este gyóntattam – írja Szaléz atya – egy munkás két órán át várt rám. „Father
– mondotta –, áldja meg az Isten. Nemcsak én kívánom ezt magának, hanem sokan, akik
velem dolgoznak. Régóta figyeljük magukat, meg az újságjukat. Eleinte ellenségesen, később érdeklődéssel és a végén megszerettük annak minden sorát, hírét. Miért? – Father, legyen türelmes, mindjárt bevégezem. Azért, mert nem uszított népek ellen, nem tanított meg
imádni embereket és nemzeteket, hanem ránevelt bennünket arra, hogy szeressük igazán
és becsületesen a mieinket: Amerikát és Magyarországot. Harmincnyolc év után gyóntam
és áldoztam először. Boldog vagyok, hogy itt voltam a misszión. Engem a Vasárnap térített
vissza Istenhez.”236
A pennsylvaniai Allentownban kapta meg Medárd atya sürgönyét: „Ha akar, a magyar
követség hajójával hazamehet.”
Szaléz atya búcsúztatása
„Szellemi csapás nehezedett reánk, amerikai katolikus a magyarokra. Itt hagyott
bennünket Father Kiss Szaléz. Testben megtörve ült egy svéd hajóra, amely visszaviszi
Magyarországba. Csak öt rövid évet töltött közöttünk. És mégis több nyomot hagyott
a lelkek tízezrein, mint papjaink bármelyike. Úgy tűnt fel közöttünk, mint egy világító
üstökös. Utánozhatatlanul értett a magyar szó ragyogtatásához. Olyan kis termetű volt,
hogy szinte alig látszott ki a földből. Az ember azt hitte volna, hogy hálni jár belé a lélek.
De amint a missziós beszédeiben megszólalt szívbemarkoló csengő hangja, feleszmélt
reá öreg és fiatal, a jámbor lelkű, meg a csökönyös és csak akkor sajnálkoztak, amikor
már kimondotta az áment. Nem szószátyárkodott. Mindig volt valami mondanivalója.
És mindenkor a leggyönyörűbb köntösbe tudta öltöztetni a kétezer éves igazságot, akár
a szószéken prédikált, akár a fehér asztalnál szónokolt, akár gyűléseken buzdított. AmeKatolikus magyar férﬁak apostolsága; Őszintén a jobb jövőért 5 rész; Eleven élet; Több lélek, több élet; Hol
vagy István Király?; Kötelességünk a történelmi Magyarország iránt. Igazi magyar karácsonyt; A boldogság
aranyútja; Papi Egység: Az amerikai katolicizmus: tanulmány; Szent Antal naptár: A nagy csoda; Az egyházközségi élet: tanulmány 8 oldal; Egyéb cikkei jelentek meg a Bridgepod és Toledo c. újságokban.
235 08. 31 Fairﬁeld; 09. 07 Bridgeport; 09. 21 Bridgeport; 09. 21 South Norwalk; 09. 28 NY; 10. 01 Passaic;
10.21 Carteret; 10. 19 Perthaboy; 10. 26 Trenton; 11. 01 New Brunswick; 1942 Detroit.
236 KIRÁLY 89. o.

272

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 272

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

rikát mindegyre jobban csodálta és becsülte. E hatalmas ország lelki nagyságát még
bizalmas beszélgetések közt sem engedte megbántani. Nem az ő hibája volt, hogy az új
haza nyelvének teljes elsajátításához sose adott neki alkalmat a szent hivatás: a magyarok lelkeinek mentése. Megmondottam neki egyszer, hogy legalább ez esztendőn át olyan
távoli helyre parancsolnám, ha tőlem függne, ahol még álmodni se tudjon magyarul. Az
volt a vágyam, hogy Amerika nyelvén beszélő és érző ifjúságunk is élvezze a nagylelkű
missziósnak istenadta kincseit. Fájdalom még pihenés cégére alatt sem akarták jó népünket megfosztani Father Kiss Szaléz prédikálásának bűvölő varázsától az őt szerető
paptársak. Testi gyöngeséggel nem törődve, már sajtó útján is megkezdte a legnemesebb
munkát, a hitterjesztést. Amerre csak megfordult, más vallású magyar paptársai is megkedvelték aranyos emberszeretete miatt. Ne engedje Isten, hogy igazam legyen, amikor
attól félek, hogy szenvedni ment az agyonzaklatott Óhazába. De bármit is hoz a jövő,
egyet senki sem vehet elő tőlünk: a szeretettől átitatott becsülést, meg a meleg hálát
a kistermetű, de óriás lelkű Father Kiss Szaléz ferences missziós iránt.”237
„Kedves Miksh Mama és Mrs. Mary Stétz! Az élet rohan, de Isten őrködik felettünk.
Amikor már nagyon beborul felettünk, Ő teremt új fényt nekünk, így tett velem is. Vasárnap még Allentownban beszéltem, estére Bridgeportban voltam, éjjel pakoltam, hétfőn
már New Yorkban voltam, kedden nem jöhettem már ki E. I-ről (Ellis Island) és szerdán
indultunk. Utunk szép volt, mindenünkről gondoskodtak. Hiszem, hogy szépen érek haza.
Lelkem és szívem a régi. Őrizzék meg emlékemet, amint én is a magukét. Igaz szeretettel
Fr. Szaléz OFM”238
A hazatérésről így számolt be: Miért kellett hazajönnie atyának? – kérdezzük.
„Csak rövid ideig lehettem volna magyar, fel kellett volna vennem az amerikai állampolgárságot. Így inkább a hazatérésre gondoltam. A Drottinghelm nevű svéd gőzösön,
a diplomatahajón jöttem haza. Tíz magyaron kívül 800 német, 125 olasz, 6 bolgár és 5 román jött haza a hajón.”
Nem volt izgalmas a hajón?
„Minden este nyugodtan tértünk aludni. Amint szürkülni kezdett az összes lámpákat
meggyújtották és hatalmas fényszórók vakító fehérbe öltöztették a hajót. A távírászok állandóan dolgoztak, távol tartottak minden hadihajót a hajótól, amelynek állandóan jelezték irányát. Így történt aztán, hogy utunk alatt egyetlen hajót sem láttunk. Békés és nyugodt
volt az út…”
A kilencnapos hajóút után még sokáig a portugál fővárosban, Lisszabonban időztek
a diplomáciai hajó utasai s onnan érkezett haza június 24-én Szaléz atya.239
Újból Debrecenben
„Szent Ferenc fiai még e hónapban immár harmadszor telepednek le Tiszántúl fővárosában, Debrecenben. Igen jelentős eseménye ez a háborútól és a tengernyi bajtól megpróbált magyarságnak. Ünnepe a magyar katolicizmusnak. Talán nem túlozzuk a dolgot, ha jobb jövőnk
egyik hajnalcsillagának tekintjük ezt a letelepedést. Vajon miért? Egyszerűen azért, mert a történelem tanúsága szerint minden debreceni letelepedésünket egy-egy békésebb kor, építőbb
237 Cserniszky István atya beszéde 1942. 06. 12-én. In: KIRÁLY 104. o.
238 1942. július 10-én a hajóról írt nekik; In: MFKL.
239 Ebben az ősi magyar városban, nekünk, magyar barátoknak feladataink vannak In: Debreczen, 1942. VII. 28.

4. o.

273

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 273

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

szellem jellemzi. Háborús időben telepedtek le őseink, a béke munkásai és letéteményesei.”240
A trianoni békeszerződés eredményeképp Magyarországot, így a magyar egyházmegyéket is feldarabolták. Debrecen városa és vonzáskörzete a Nagyváradi Egyházmegyéhez
tartozott. A püspöki központtal nagyon nehéz volt tartani a kapcsolatot. Debreceni adminisztrátorrá Lindenberger Jánost nevezték ki 1919-ben; később dr. Bánáss László apostoli vikárius volt, aki „helyettesítette” a nagyváradi püspököt. Ebben az időben a városban
egyetlen plébánia volt. Igaz, hogy a katolikusok kisebbségben voltak, de túl kevés volt
a lelkipásztorok száma, ráadásul nagy térség, sok ember tartozott ide. Lindenberger János
elhatározta, hogy Nyilastelepen és Csapókerten templomot építtet és oda a ferenceseket
hívja, a felállítandó Szent László-plébániára pedig a domonkosokat.
A területek nagyságára és lelkipásztori ellátatlanságára illusztrációképpen álljon itt két
korabeli cikk az Új Emberből és a Kis Újságból:
„Ilyen hatalmas területű plébánia szinte alig van Magyarországon. Szinte hihetetlen,
de így igaz: területén a homokos debreceni tanyavilágon keresztül 25 percig robog a gyorsvonat. Kínai arányok! ...Had’ villantsak fel egyetlenegy képet. Az egyik ferences atya mesélte el… Megérkezésük után nem is a legtávolibb tanyáról beállított hozzá egy 19 éves
leány. Mert meghallotta, hogy idevetődtek a barátok.
– Katolikus vagyok tiszteletes úr, keresztelő miatt jöttem.
Szent Ferenc ﬁa rámosolygott a leányra és megkérdi, hol a kisbaba.
– Hát én lennék – válaszolja a jól megtermett lány. – Körösztöljön meg plébános úr,
mert nemsokára férjhez megyek.”241
Amikor a török elől menekülő falvak lakossága Debrecenbe költözött, a város egycsapásra a világ legnagyobb városává lett, területére nézve. Az övé a széles Hortobágy, határa
négy megyét érint: Bihar, Szabolcs, Borsod és Zemplén megyét.
Biztosan hatással van ez a nagy terület a város mai fejlődésére is, mert eltérően más
városoktól, itt emeletes ház alig épül, a főutcán kívül jóformán nem is épül, de annál erőteljesebben duzzadnak a kertvárosok. ...Ezek fejlődése olyan veszedelmes iramot vett nemrég,
hogy az akkori polgármester, Vásáry István tervezetet dolgozott ki a kertek elsorvasztására. Nem győzte ugyanis a város őket közművekkel ellátni: ma sincs vízvezetékük és szennycsatornájuk, sem villamosvasútjuk.
Létjogosultságukat azonban el kellett fogadni. A lakosság igényli. Ezért duzzad az
élettől a város körül ma is több ilyen kertváros. Némelyik a török világ előtt önálló falu
volt, pl. Boldogfalva. A többiek: Nyilaskert, Epreskert, Tégláskert, Homokkert, Csapókert,
Vénkert, Libakert, Kerekestelep, Wolafkatelep s a legszegényebb: a Téglavető... Közülük
a legfejlődőképesebbet, a Nyilastelepet kerestem fel. Ez a legkulturáltabb telep. Lakói nagy
része MÁV műhelytelepének munkása. Életük három pont körül folyik le: a református,
a katolikus templom és a műhely. A SOROMPÓN TÚL ez az egyetlen telep, ahová autóbusz
jár. A vámospércsi műúton gördülünk ki a városból. A vasúti sorompó után egyforma házak
mellett suhanunk el. Ez a MÁV-kolónia régebbi része. Az újabb kissé odébb, modernebb,
jobb, kaszárnyásabb. Kétezernyolcszáz férfi dolgozik a műhelyben. Nagy része családos,
legtöbben itt laknak. Nem is jut mindenkinek állami lakás, a jobb módúak saját házban,
a többiek bérletben laknak. Leginkább kertes házak sorakoznak egymás mellett, néhány
gyümölcsfával.
240 Kiss Szaléz: Újból Debrecenben: Magyar Barát: Ferences Közlöny: 1942. szeptember 15. XXII. évf. 9. sz.

135–136. o.

241 Kolozs Pál: Plébánia, amelynek területén 25 percig robog a gyorsvonat; Új Ember, 1948. április 25. 5. o.

274

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 274

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

...TEMPLOM SZÁRNYASKERÉKKEL
Alig néhány lépésnyire áll a katolikus templom. Az ország egyik legérdekesebb katolikus temploma. A MÁV adta hozzá a telket, az építési anyagok nagy részét. Homlokzatát
azért a MÁV szárnyaskereke díszíti. Tudomásom szerint az egyetlen templom az országban
ezzel a dísszel.
Plébánosa Kiss Szaléz ferencrendi szerzetes. A rendház a templommal szemben áll.
Tejcsarnoknak épült, de gazdája nem tudta befejezni, s mire kész lett, rendházzá változott. Megvette az egyház s az fejezte be. Sem kívülről, sem belülről nem lehetne megállapítani, ha nem mesélné el a mosolygó páter: Hozzám tartozik két telep – mondja
– a Nyilastelep és a Csapókert, valamint tizennégy tanyai csoport lakossága, mintegy
hat-hétezer lélek. Munkám javát a szegénygondozás köti le. Ezeknek egy része sokat
költöző, munkáját sokat változtató szegény, másik része a nagyerdei vákáncsosok (erdei
munkások) csoportja.”242
Sok nézeteltérés volt a református testvérekkel. Több alkalommal számoltak be a ferences testvérek, hogy utcán leköpködték őket. A későbbiekben történt Kovács Kristóf
testvérrel, hogy egy piacra menő asszony megszólította:
-Minek jöttek maguk ide? Vegyék tudomásul, mi nem szeretjük magukat!
-Vegyék tudomásul, hogy mi szeretjük magukat, azért jöttünk ide!
Több hozzászólása nem volt az asszonynak.
Amikor Kulunbán atya a tanyákat járta, egyszer előfordult, hogy meglátta őt egy gyerek, és mindent otthagyva hanyatt-homlok rohant:
-Jöjjenek csak ki, kísértet járja az erdőt!
Egy másik történet: „Mivel engem is beosztottak tanyai iskolákba hitoktatónak, egyszer
szakadó esőben mentem kerékpárral. Erős szembeszél fújt, teljesen átázva nagyon nehezen
tudtam a szélben előre jutni, szinte megfogta a szél a kerékpárt. Amikor már hazafelé jöttem, a hitoktatásból egy cívis paraszt (Így hívták a jómódú parasztokat, akiknek volt mikor
4 lova is volt az üres szekér elé fogva) jött befelé a városba. Mellém érve rám ordít: „»Mi
az csuhás, nehéz az út? Nem árt, ha ti is dolgoztok, naplopók«, majd a lovak közé csapott
és jól az arcomba is vágott az ostorral, úgy, hogy vagy 3 napig is látszott az ostorcsapás
helye az arcomon. Mi tagadás, rosszul esett a dolog. Úgy elgondolkoztam fázottan ebben
a komisz szélben hajtani a kerékpárt, mikor a fáradtságtól az ember majd összeesik, és ezt
kapja meg!”243
A rendalapítás és a plébánia elfoglalása
1942. július 1-jén ülésezett a Szent Anna-plébánia képviselőtestülete.244 Ezen az ülésen
elbúcsúztatták dr. Lindenberger János prépost-plébánost, aki 24 éven át volt az egyházközség vezetője. Köszöntötték az új plébánosokat: dr. Bánáss Lászlót, akire a püspök a Szent
Anna-plébániát bízta és Kiss Szalézt. Felolvasták dr. Scheﬄer János szatmári püspök,
nagyváradi egyházmegyei apostoli adminisztrátor iratát a debreceni egyházközség három

242 Bottyán János: Erőteljes fejlődésben a Debrecent övező kertes telepek, In: Kis Újság, 1944. február 10, 4. o.
243 Fr. Talpay Firmusz OFM: A Ferencesek élete és pasztorációs munkája 1942 letelepedéstől a magyar kor-

mánytól történő feloszlatásig, kézirat, Budapest, é. n.; 7. o.

244 Vö: A katolikus egyházközségi képviselő-testület elbúcsúzott dr. Lindenberger Jánostól, In: Debreczen,

1942. VII. 2–4. o.

275

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 275

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

részre osztásáról. A püspöki leirat rendelkezik a debreceni préposti uradalom három részre
osztásáról is.245
1942. október 2-án történt a domonkos és ferences plébánia elfoglalása, a plébánosok
beiktatása. A pályaudvaron Dr. Bánáss László esperes és Wolﬁnau József világi elnök köszöntötték a megérkező ferences és domonkos atyákat. Bánáss László prépost 9 órakor
ünnepélyes szentmisét celebrált a Szent Anna-templomban. Ezt követően Kopasz Árpád,
a Theresianum igazgatója felolvasta az új plébániák felállításáról szóló püspöki dekrétumot,
majd az új plébánosok letették a plébánosi esküt. A délután folyamán a nyilastelepi Szent István-plébánián Pálmay József káplán – a telepi hívek addigi vezetője – fogadta a bevonuló ferenceseket Schrotty Pál tartományfőnökkel és Szaléz plébánossal. A köszöntések után Szaléz
emelkedett szólásra: „Minden törekvésünk oda fog irányulni, hogy a Szent István-plébánia
egy nagycsaládot alkotó hívei szeretetben összeforrjanak, hogy életerős és mindent elbíró
legyen ez a plébánia. Mindezt most ősi magyar jellegünk koronázza meg. Ez az ország Isten
után a legszebb nekünk. Ma első üdvözletünket az orosz frontról egy magyar honvéd őrmestertől kaptuk. A lelkünk kinn van a magyar honvédekkel...”246 A templomi fogadtatás után
a katolikus elemi iskola udvarán gyűltek össze az emberek, ahol Schleisz Pál köszöntötte
a jelenlévőket, elbúcsúztatta Pálmai József káplánt. Az Egyetértés Dalárda mellett, vonósnégyes is játszott, valamint szavalatot hallhattak a vendégek. Az est agapéval zárult.
Hétköznapi élet a rendházakban és a plébánián
Debrecen I. Nyilastelep: Vámospércsi u. 8.247
A ház első lakói:
P. Kiss Szaléz házfőnök, hitoktató, missziós
P. Krupa Kolumbán tanyákon szervező hitoktató, játszótér felelős, hitoktató, missziós
P. Kovács Kristóf, hitoktató, missziós
fr. Vajas Vivald szakács, kertész, missziós
A csapókerti ház megalakulásával még újabbak:
P. Tóth Benjámin, vikárius, hitoktató, missziós
fr. Tisza Nétusz sekrestyés, missziós, 2 hónap múlva áthelyezve
fr. Talpay Firmusz sekrestyés, missziós, kisegítő hitoktató, ministráns szervező
Debrecen II. Csapókerti Rendház248
A ház lakói:
P. Sebestyén Szaniszló házfőnök, hitoktató, missziós,
P. Tarcza Aurél missziós, hitoktató
P. Sall Elek hitoktató, missziós
P. Csontos Oszkár házfőnök, hitoktató, missziós
P. Tóth Benjamin helyettes házfőnök, hitoktató, missziós
245 A birtok Furta község határában található, összesen 2825 katasztrális hold. Jövedelmének felét a Szent An-

na-plébánia kapja 25–25%-át pedig a ferences és domonkos plébániák. A Szent Anna-plébániához 12 ezer
hívő, a Szent István- és Szent László-plébániához pedig 6–8000 hívő kerül majd.
246 Domonkos és ferencrendi plébánosok beiktatása Debrecenben, In: Debrecen, 1942. X. 13. 4. o.
247 Az első időszakban a Szárazi Ferenc utca 10. szám alatt volt a kolostorunk, mely a templomtól messze, nehezen megközelíthető helyen állott. Az adásvételi szerződést Szaléz atya 38. születésnapján írta alá 1942. július
27-én. Itt szűk 10 hónapot élt a közösség. Erdős Imréné Lohn Franciska a rendre hagyta házát, melyet 40 ezer
pengőért sikerült értékesíteni. Ez szolgáltatta a pénzügyi alapot a házvásárláshoz.
248 1943. október 31-én, dr. Bánáss László prépost áldotta meg az új rezidenciát.

276

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 276

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

fr. Vajas Vivald szakács, kertész, missziós
A Jézus Szíve templom, a Szent István-plébánia ﬁliája.
A plébániához tartozott tizennégy tanyai csoport.249 Sokan élnek szegénysorban-nyomorban. Egy év alatt 18 000 pengő segélyt, támogatást osztottak ki, részben a főplébánia,
részben a rend, a budai rendház támogatásával, több színvonalas kultúrestet is tartottak,
melynek összbevétele 4000 pengő volt.
Az ifjúság megszólítása
Fontosnak tartották az ifjúság megszólítását. Krupa Kolumbán vezetésével játszóteret építettek a vámospércsi utcai katolikus iskola udvarán, kb. félholdnyi területen.
Később a MÁV-tól kaptak egy másfél holdas területet, – és 20 ezer pengő segélyt – s ott
alakították ki a végleges játszóteret. „Tizennyolc függőhinta, három libikóka, egy fogóhinta, hét asztalitenisz-pálya, függőkugli, kosárlabdapálya, a kicsinyek számára valami
székjáték, hangszórón felerősített muzsika, színpad várja a közönséget... futballpálya,
fürdőmedence-park várja frissülni vágyókat.”250 A gyermekek ide járhattak játszani, csak
az volt a feltétel, hogy vasárnapi misén, vagy a reformátusoknak istentiszteleten kellett
részt venni. Hétköznap délután 4-kor nyitott, vasárnap pedig 1 órakor. Rendszeresen
vitték a gyerekeket kirándulni a környékre, a Nagyerdőbe. Ilyenkor mindig a testvérek
gondoskodtak élelmezésről.
A különböző tanyaközpontokba kerékpárral kellett kijárni, 15–20 kilométereket utazni,
néha sárosan, porosan érkeztek meg egy-egy helyre. A gyerekeket össze kellett gyűjteni
a különböző tanyákról. Gyakran úgy kellett összekönyörögni a gyerekeket, hogy engedjék
már el őket hittanra. Jó eredmény volt az elején, ha már 10 hittanost össze tudtak gyűjteni.
Három tanerővel hozták létre a Nyilastelepi Római Katolikus Elemi Iskolát. Az igazgató
Sleisz Pál, Bátorﬁ és Szamor tanítókkal. Azután az iskolát többször kellett bővíteni, mert
olyan nagy sikere volt, hogy egyre többen jelentkeztek, még reformátusok is. A két tantermet térelválasztóval egybe lehetett nyitni. Hétvégén Kolunbán atya itt tartotta a mozielőadásokat. Budapestről, a ﬁlmkölcsönzőből hozattak ﬁlmeket. Sok vallásos témájú ﬁlmet
vetítettek, de nagy sikere volt a Zuru-Huru ﬁlmeknek is.
Szaléz atya szívesen foglalkozott a ﬁatalsággal, főleg a középiskolásokkal, vagy a már
érettségizettekkel, dolgozókkal. Rendszeresen szervezett nekik előadásokat, beszélgetéseket, imádságokat. Gyakran a városból is érkeztek a telepre ﬁatalok, hogy őt hallgassák.
„Ferences Ifjúságnak” nevezte őket. Szerinte ezt a korosztályt a legfontosabb nevelni, hiszen belőlük lesznek a családanyák, családapák, felnőtt keresztények, egyházközségi tagok, egyháztanácstagok.
Kolumbán atya névnapjára tangóharmonikát kapott ajándékba. Így megnyílt a lehetőség, hogy vasárnap esténként táncmulatságot tartsanak. Több alkalommal előfordult, hogy
Szaléz atya volt a tánc irányítója, vezetője, vagy betanítója.251
249 Nagycsere, Haláp, Vámospércs, Állóhegy, Diószegi út, Jancsika, Hármashatárhegy, Létai út, Lukaháza, Mé-

zeshegy, Pipohegy, Szata, Wolofka telep. Nagyobb tanyaközpontokban, az iskolákban minden vasárnap volt
szentmise. Vámospércsen volt kis kápolna is haranggal. Dombos tanya, Beton tanya, Apafa, Hajdúsámson,
de ezt később elcsatolták.
250 Gyermekmosoly országa, In: Magyar Barát: Ferences Közlöny: 1944. aug. 15. XXIV. évf. 8. szám, 116–
117. o.; hat fényképpel (Aláírásként csak ennyi áll: -i-).
251 A Szent István-plébánia híveinek szóbeli beszámolója szerint: 2010. október 5-én.

277

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 277

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

Kolumbán atya a nyár folyamán feltérképezte a tanyai iskolákat: melyik úton hova,
melyik iskolához lehet kijutni. Beosztották, hogy melyik vasárnap melyik iskolában legyen
mise, mikor ki, hova megy hittant tanítani. Természetesen a legtöbb ember református volt.
Nem egy helyen a negyvenfős tantermű iskolában négy római és két görögkatolikus volt.
Szaléz hitoktatói munkát vállalt a Svetits Leánygimnáziumban. P. Kristóf és P. Benjamin
Nyilastelepen, P. Elek Csapókertben.
Felnőttek
„Mindkét templomunkban kialakult már az istentiszteleti rend, mégpedig ferences
jelleggel. Szépen fejlődik Szent Antal tisztelete, a nagyböjtben a keresztúti ájtatosság és
a nagyböjti szentbeszédek meghonosítása. Minden ájtatosságunknál arra törekeszünk,
hogy az egész templom imádkozzék. Nagyon szépen végzik híveink minden szentmise alkalmával a megtanult közös imákat. A nagyhéten az egész templom közösen énekli a Jeremiás-siralmakat.”252 Rövid időn belül elindította az Oltáregyletet, valamint a ferences
III. Rendet. A férﬁak a Szent István Körben gyűltek össze minden csütörtökön. A katolikus
iskola egyik termét kapták meg használatra.
A katolikus-református egység szolgálatában
Ez egy igen kényes kérdés volt, abban az időben és ott különösen. Nagyon sok volt
a vegyes házasság, sok esetben rendezetlen házasságok. Az emberek rendszeresen eljártak
katolikus templomba, szentáldozáshoz járultak, majd elmentek a református templomba,
ott pedig úrvacsorát vettek, mondván, egy Istent imádunk. A Ferences Ifjúság közösségében is, valamint a kicsik között is sok volt a református. Nagyon nehéz volt az emberekkel
a helyes magatartást, a katolikus tanítást elfogadtatni. Szaléz atyának különös tehetsége
volt a kultúrestek szervezésében. Az első ilyen alkalom vízkereszt ünnepét követően volt.
Erre az alkalomra meghívta a katolikus méltóságokat, a prépost-plébánost, a református
lelkészt, a MÁV igazgatóját és az egyházközség tagjait. A Ferences Ifjúság készült színdarabbal, több kisebb játékkal, az Egyetértés szalonzenekara is fellépett operett darabokkal,
erre az estre egy vonósnégyest is sikerült meghívni. A program fénypontja Szaléz atya
ünnepi beszéde volt, majd egy háromfelvonásos színdarabbal készültek a lányok.253
A Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Tartományfőnökség új lapot adott ki:
Az Egység Útja: Havi folyóirat a katolikus és protestáns hívek közeledésének előmozdítására. Ez 1943. január 15-én történt. Szerkesztője Király Kelemen ferences atya volt.
Az újságban Szaléz is több alkalommal jelentetett meg cikket.254
Baráti beszélgetések
Debreceni plébánossága alatt is hívták lelkigyakorlatok, missziók tartására.255 Beszédeiben politikai témákat is tárgyalt. Figyelmeztette az embereket mind a szocializmus, mind

252 P. Kiss Szaléz: Provinciánk életéből: In: Rendtartományi Közlöny, 1941. 1. szám 13–14. o.
253 Debreczen, 1942.
254 A magyar lelkiegységről, 1943. május, 149. o.; A világ magyarságáért, 1944. szeptember 266. o. Vö. még:

Az egység felé: Magyar Barát, 1944. július, 104. o.

255 Szolnoki rendház tagjainak: 1943. VI. 21–26.; Gyöngyösi Fájdalmas Triduum és búcsú, 1943. 09. 16–19.

278

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 278

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

a nemzetiszocializmus embertelen voltára. Támogatta, mentette a zsidókat, ezért Beregfy256
legalább három alkalommal behívatta „baráti beszélgetésre”, és „zsidóbérencnek” nevezte.
Nem sokon múlott, hogy Dachauba kerüljön.
Búcsúzás a Nyilasteleptől és Faddy Ottmár plébános beiktatása
1944. július 9-én, vasárnap zajlott le a két esemény. 9 órakor mutatta be Szaléz atya
utolsó debreceni szentmiséjét, s mondta el búcsúzó beszédét. „Megköszönte a hívek támogatását, imáját és szeretetét. Annak az örömének adott kifejezést, hogy akármilyen nagy
is lesz a debreceni Szent István-plébánia, tudja, hogy Szent Pál szavai szerint ő szülte
Krisztusnak.”257 Dr. Bánáss László esperes 18 órakor mutatott be szentmisét, s megköszönte Szaléz atya munkáját. Egyben bemutatta Faddy Othmárt, az új plébánost, aki letette
plébánosi esküjét.
Ismét Gyöngyösön
Szaléz atya Debrecenben zsidókat mentett.258 Ezt a munkáját azonban nem nézte mindenki jó szemmel, ezért fel is jelentették Beregfy Károlynál, aki közölte vele, hogy amenynyiben tovább folytatja tevékenységét, sőt tovább folytatja a németellenes koalíció melletti
propagandát, akkor kénytelen lesz letartóztatni. Másodszori beidézése alkalmával felszólította, hogy hagyja el Debrecent.
Mivel ugyanebben az időben a gyöngyösi rendházból kilépett a magiszter, így Schrotty
Pál provinciális Gyöngyösre helyezte Szalézt, aki így átvehette a magiszteri szolgálatot.
1944. június 23-át írtunk ekkor.259 Ősszel a szokásos rendben megkezdődött a tanítás a teológián ez azonban nem tarthatott sokáig. Október 8-án a front a Tiszáig húzódott. A növendékeket más rendházakba küldték. Október 5-től november 7-ig a Nemzetközi Vöröskereszt lefoglalta a rendházat kórházi célokra. November közepén a németek feladták
a várost. A rendház pincéjében ekkor 300 ember zsúfolódott össze: férﬁak, nők, gyerekek.
18-án a város már orosz kézen volt. Az oroszok hamar felfedezték a farkasmályi pincéket,
illetve a házak pincéjében a bort. Így napról napra részeg katonák járták a várost: fosztogattak, raboltak, gyilkoltak, gyermeklányokat, asszonyokat, nagymamákat erőszakoltak meg,
majd sokakat közülük meg is öltek, hogy „tanú ne legyen”. Ezzel egy időben kirabolták
256 Beregfy Károly (szül. Berger Károly, Cservenka, 1888. február 12. – Budapest, 1946. március 12.) sváb

származású magyar vezérezredes, honvédelmi miniszter, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka.
1912-ben hadnaggyá avatták, harcolt az az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben
már százados volt a Vörös Hadseregben. 1939–1941 között a Hadiakadémia parancsnoka volt. 1941-től
a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, melynek élén 1944 áprilisában
súlyos vereséget szenvedett az előretörő oroszoktól. Kezdettől fogva szimpatizált a Nyilaskeresztes Párttal.
Miután a 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, Szálasi megkereste, és felkérte, hogy
segítsen a hatalom átvételében, amennyiben Horthy megpróbálna kiugrani a háborúból.
257 P. Kiss Szaléz búcsúztatása Nyilastelepen In: Debreczeni Újság – Hajdúföld, 1944. július 11. kedd; 5. o.
258 Király Kelemen Szaléztól tudta meg ezen zsidók neveit: Bügler, Forbát, Fürst, Kőrösi, Kovács, Unger. Arra
nézve, hogy hogyan mentette meg őket, nincsen semmilyen adat.
259 „1944. június 23-tól Gyöngyösön vagyok. Hirtelen kellett idejönnöm, a szerencsétlen P. Asztrik aposztáziája
után. Tudja, én mindig úgy vagyok: ha nincs ló, a szamár is jó. Bizonyos szempontból Debrecenből való
elhelyezésem azért volt jó, mert ott már nagyon meleg volt számomra a helyzet: tengelyellenesnek hirdettek,
s kétszer vittek a legfőbb katonai parancsnokságra „meghitt” beszélgetésre. A vége kis híjján Dachau lett,
mert akkor a debreceni parancsnok Beregfy volt, aki később Szálasi hadügyminisztere lett.” Penignus testvérnek írt levél, P. Király Kelemen hagyatékából.

279

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 279

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

a rendházat, majd a kolostorban katonai kórházat hoztak létre. Hosszú könyörgés után
a ferenceseknek átengedték a nyugati szárnyat. A front elvonulása után hetekig kellett dolgozni, hogy a kolostor újra lakható legyen. Röviddel ezután újra indult a tanítás is. Szaléz
a tanítás mellett részt vett a plébánia, a város életében is. Prédikációinak nagy híre volt.
A hívek sokszor a templomba sem fértek be. Szívesen hívták a környékbeli városokba, falvakba plébániákra szónoknak. Szuggesztív hatású szónok volt. Újjászervezte a már addig
is működő közösségeket: KALOT, Cserkészek, Leánykör, Mária Társulat.260
1945-ben hívta létre a KEDIM-et, a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amelynek alakuló ülése 1945. április 23-án 17 órakor volt a Kultúrház tanácstermében.
Ezt a szervezetet Szaléz egy ifjúsági csúcsszervnek szánta: összefogni a katolikus ifjúságot,
a cserkészeket, a leánykört, a Mária Társulatot, a Független Ifjúságot, a Polgári Demokrata
Párt Ifjúsági Szervezetét. Az alapszabály szerint a közösség az Actio Catholica szellemében működik, szorosan vett területe az Alsóvárosi Ferences Plébánia, de területét szeretné
az egész városra kiterjeszteni. Ezért szükséges a Felsővárosi Plébánia hozzájárulása is.
A munkaközösség célja:
A plébánia, illetve a város területén működő összes ifjúsági egyesületek és szervezetek
egységes irányítása legfőbb céljaink elérése végett. Ezek céljaink:
1. Egészséges test.
2. Tiszta erkölcs
3. Keresztény élet.
4. Magyar boldogság.
Négyes célunkat a következő alapelvek szerint kívánjuk elérni:
1. Keresztények vagyunk és akarunk lenni.
2. Igényünk a legteljesebb demokrácia.
3. Életet alakító ifjúsági elhivatottságunkat nyíltan megvalljuk.
4. Egységesen, munkaközösségben dolgozunk és alkotunk.261
A célok megvalósítását szolgálták a Katolikus Kultúrház, az Ifjúsági Kaszinó, a heti ismeretterjesztő előadások262, havonta díszelőadások263, melyeket az egyes tagtestületek rendeztek. A közösségben alakult egy zenekar is, mely alapot szolgáltatott egy tánctanfolyam
indítására. Időnkét szerveztek közös kirándulásokat a Mátrába, a kultúrházban volt pingpongasztal is. Más sporttevékenységgel a közösség nem foglalkozott, de tagjaik a városi
sportrendezvényekbe bekapcsolódtak. Szerveztek vándorvasárnapokat, amelyek azt a célt
szolgálták, hogy az egyes tagszervezeteket jobban megismerjék, tagjaikkal kötetlenebb
260 Gyöngyös, Kalász-vezetők lelkigyakorlata: 1945. 07. 20–22.; Fr. Kóczán Attila lelkigyakorlata: 1945. 08.

8–13.; Rev. Nagy János papi lelkigyakorlat: 1945. 08. 16–18.; Gyöngyös: 1945. 10. 3–6.; Nagyfüged, Kalász
lelkigyakorlat: 1945. 12. 4–8.; Visznek: Kalot lelkigyakorlat és tanfolyam: 1945. 12. 19–22.; Gyöngyös:
KEDIM világnézeti kurzusa: 1946. 01. 05–06. 01. 09; Adácsi Ifjúsági Napok: 1946. 01. 17–21.; Gyöngyös:
Leányok lelkigyakorlata: 1946. 03. 6–10.; Zaránk: Kismissió: 1946. III. 10–14. o.
261 Részlet a KEDIM alapszabályából, melyet július elsején jóváhagyott a Felsővárosi és az Alsóvárosi Plébánia is.
262 Kiss Szaléz: A KEDIM céljai, 1945. április 23. és május 5; P. Lukács Pelbárt: A kereszténység lényegéről,
1945. május 13.; Hontert Rezső középiskolai tanár: A kereszténység és az ifjúság, 1945.május 20. Benei
Sándorné: A szeretet lényege, 1945. május 26.; Szalai Lajos elektromérnök: A gazdasági élet.; 1945. június
3.; Bán Imre gimn. tanár: A magyar férﬁideál, 1945. június 17.; Dr. Porgesz Elemér: Az élet titka, 1945. július
20; fr. dr. László Ákos: Az emberi test és lélek.; dr. Porgesz Elemérné: Az élet elindul, 1945. július 29.
263 1945. május 20–21: Cserkészek díszelőadása a sebesült katonák javára; 1945. május 27: Leánykör előadása
Anyák és Lányok Napjával kapcsolatban, Mária Társulat színdarabjával; 1945. június 10: KALOT rendezésében Apák és Fiúk Napjának megünneplése.

280

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 280

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

viszonyt tudjanak kialakítani. Elhatározták, hogy kultúrprogram keretében megünneplik
az édesanyák és nagylányok, az édesapák és nagyﬁúk napját, valamint a magyar szabadság
és Szent István király ünnepét. 1945. május 13-án száz kötettel megalapítják a közösség
könyvtárát. A KEDIM megalakulásától kezdve útjában volt a Kommunista Párt Ifjúsági
szervezetének, a MADISZ-nak. Úgy gondolták, hogy az ifjúsági csúcszervet a MADISZ
képviselné, illetve a Kommunista Párt irányítaná. Bőhm Sándor és felesége DISZ vezetők
ki is fejezték nemtetszésüket, és hangsúlyozták, hogy a páter, illetve a KEDIM megosztja
a város ifjúságát. (Többen át is mentek a MADISZ-ból a KEDIM-be, mivel sem az ott hallott ideológia, sem a programok nem kötötték le.) Ettől kezdve a városi rendőrség politikai
osztálya ﬁgyelte Szaléz, illetve a KEDIM tevékenységét. Több alkalommal behívatták tevékenységük miatt, illetve a páter prédikációi miatt. Így a KEDIM nem mint városi csúcsszerv
jött létre, hanem mint az Alsóvárosi Plébánia négy politikamentes közösségének összefogó
szerve. A vezetők és tagság közös munkájának köszönhetően hamarosan pezsgő élet indult
meg. A létszám folyamatosan gyarapodott. Először csak néhányan voltak, a négy közösség
vezetői, majd május 6-án már 150-en, május 13-án 200-an, május 20-án 300-an, május
26-án 320-an. A ﬁatalok azért is szerettek ide járni, mert más szervezetekkel ellentétben
nem kellett belépni, tagsági igazolványt váltani, tagdíjat beﬁzetni csak az alapszabályt és
a házirendet kellett betartani. (Egy gyöngyösi gimnazista felvételét kérte, mire Szaléz csak
ennyit válaszolt: „Fiam, örülök, hogy te is eljöttél közénk. Arra kérlek, viselkedj úgy, mint
egy keresztény gimnazistának viselkednie kell.” S ezzel már belépése meg is történt.)
„Az idetartozás oázis volt. A régi iskolánkba, a Koháry István Gimnázium épületébe
akkor már nem járhattunk, a polgári leányiskolába kellett járnunk nekünk, felsősöknek
minden délután. Mindig más-más osztályban volt a tanítás, állandó helyünk nem volt. Új,
eddig még soha nem látott emberek tanítottak. Olyan dolgokat kellett tudni, ami az eddig
tanultakkal ellentétben voltak. Dicsőíteni kellett a hős szovjet katonákat, akikről a saját
örök nyomot hagyó emlékeink jutottak eszünkbe. Oroszul kellett tanulni német helyett,
a történelmet egészen másképp kellett tudni, mint ahogy addig tanultuk. Éreztem ebben
a gátlástalan hazugságot. Undorral jártam iskolába. A KEDIM jelentett nyugodtságot.
Itt egymás közt voltunk. Ismertük egymást, megvoltak a barátaink, új barátokat szereztünk.”264 Mindennap lehetett sakkozni, biliárdozni, pingpongozni, tánctanfolyamra járni,
előadásokra járni, könyvtárat használni. A háború utáni nehéz gazdasági helyzetben még
lapot is tudtak indítani Fiatal Magyarok: Ifjúsági, irodalmi és tudományos szemle címmel, mely 12 oldalon jelent meg, színvonalas cikkekkel. Az újság mottója: „Szebbet,
többet, magyarabbat!” Bár a jelmondat alatt a következő idézet olvasható: „Európa
felett ezentúl a népek szabadságának és a nemzetek közötti békének nagyszerű zászlaja
fog lengeni.” (Sztálin)265 A közösség költségeit adományokból fedezte, elsősorban New
Brunswick-i híveitől kapott összegeket, vagy gyöngyösi polgároktól kapott pénzt fordította erre.266
264 KOVÁTS Zoltán: A vörös fogaskerekek között 15 évesen, Kézirat 9. o.
265 Fiatal Magyarok, 1945. június, I. évfolyam 2. szám
266 P. Szaléz levele Benignus testvérnek New Brunswick-ba, 1946. 04. 18: „Nekem is van is itt hatalmas ifjúsági

szervezetem. KEDIM, Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösség. Főképpen középiskolás fiúk-lányok
és akik a középiskolai érettségi után tovább nem mennek. Nagy jó munká fiúk, kapás fiatalság van velünk. Természetesen a mi felszerelésünk az amerikai ifjúság dolgaihoz képest semmi. Nagyon szegények vagyunk, de
azért lassan alakul és szépül mindenünk. Minden vasárnap van közös kultúrprogramunk, amelyen 300–400,
néha 500–600 fiú és leány vesz részt. Olyan vitaestjeink vannak, hogy csak úgy porzanak bele a falak. Készül
és alakul az új magyar demokrácia. Kérek részükre imát.”

281

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 281

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

Az ország újabb választásokra készült. A pártok mindenütt kampányoltak, sorra tartották nagygyűléseiket. A Független Kisgazdapárt is többször tartott Heves megyében kampány összejövetelt. Ezeken megjelentek a párt prominens személyiségei, így Nagy Ferenc
későbbi miniszterelnök is. Ezeken a rendezvényeken Kiss Szaléz rendszeresen felszólalt.
1945. július 8-án Viszneken tartott beszéde miatt fel is jelentették demokráciaellenes kijelentései miatt Egerben a Népügyészségen. Július 21-én hallgatták ki Szalézt, de ekkor még
el tudta oszlatni a vádakat.267
Nemzetgyűlési választások 1945. november 4-én
A választásokat elsöprő többséggel nyerte a Független Kisgazdapárt. A hevesi régió
legnagyobb városaiban 56%-nál jobb eredményt ért el, míg az MKP sehol sem kapott
többet 13%-nál. Gyöngyösön még jobb lett az eredmény. Az FkgP 59,1 %-ot ért el, míg
a kommunisták csak 12,9 %-ot. Ehhez az eredményhez hozzájárult Kiss Szaléz is beszédeivel, agitációjával.
Gyöngyösi és Gyöngyös környéki események
Rendőrbiztosságok megtámadása268
1. 1945. november 2-án 21 óra körül több felfegyverzett álarcos megtámadta a nagyrédei rendőrbiztosságot, és az ott tartózkodó három rendőrt lefegyverezte. A rendőröket levetkőztették, fegyvereiket elvitték.
2. 1945. december 14-én 21 óra körül több felfegyverzett álarcos megtámadta a gyöngyössolymosi rendőrbiztosságot. A bent lévőket lefegyverezték, levetkőztették és
a fegyverekkel együtt távoztak.
3. 1945. március 25-én a gyöngyöstarjáni téglagyár közelében Ludányi József rendőrt egy álarcos és egy álarc nélküli fegyveres megtámadta, fegyverét elvették.269
4. 1945. december 25-én a gyöngyösoroszi rendőrbiztosság megtámadására került sor.
A rendőrök felkészülve várták a támadókat, akik rövid, de eredményes tűzharc után
meghátráltak.270
5. Ha két különböző esetről van szó, akkor a helyes dátum december 25. Az akcióra vonatkozóan nemcsak a rendőrség anyaga ellentmondásos, hanem az azokban
szereplő vallomások is. Ezért érdemben ﬁgyelembe vehetőnek csak az első két akció tekinthető. Ezt alátámasztják a tanúk, tehát a nagyrédei és a gyöngyösoroszi
eset a fenti időben valóban megtörtént. A főbb cselekmények szintén megegyeznek
a valóságban történtekkel. Az azonban, hogy a rendőröket összeverték, és hogy a támadók fennen hangoztatták fasiszta beállítottságukat, már a rendőrség által kiszínezett történethez tartozott.

267 BM. OI. V–71909. 7. o.
268 Az esetek leírását és a tanulságokat Patócs Róberttől vettem: Páter Kiss Szaléz élete és az 1946-os gyöngyösi

koncepciós per, Debrecen, 1997. A dolgozatban oldalszám nem található!

269 A Gyöngyösi Rendőrkapitányság 1946. április 28-i jelentése szerint.
270 A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának I. sz. sajtótájékoztatója szerint. Kelt, Budapest, 1946. 05. 02.

282

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 282

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

A Szaléz ügyében kialakult másik szál az orosz katonák halálesete.
Jelentés271
A Vörös Hadsereg katonáinak magyarok által történt meggyilkolásáról és megsebesítéséről
Gyöngyösön.
1. 1945. szeptember 26-án Gyöngyös város szélén, közel a vasútállomáshoz, egy
meggyilkolt orosz katonának, Fjedor Konsztantinovics CHORJKOV-nak a holttestét fedezték fel.
2. 1945. szeptember 30-án 22 óra 30 perckor a gyöngyösi Katolikus Legényegylet
környékén Jevgenij Boriszovics MUCHIN-t, a Vörös Hadsereg hadnagyát a vállán
megsebesítették. A nyomozás során megállapították, hogy MUCHIN a Katolikus
Legényegylet táncmulatságán volt. 22 óra 30 perckor MUCHIN a Legényegyletből kiment az utcára és a Legényegylettől 50 méternyire találkozott egy polgári
ruhás egyénnel, aki, miután MUCHIN-nal dulakodott, rálőtt és a vállán megsebesítette. A tettes elrejtőzött.
3. 1945. szeptember 30-án éjjel, Gyöngyös utcáján három ismeretlen magyar pisztollyal súlyosan megsebesítette a hasán Szegat Sakirovics SZALICHBAJEV-et,
a Vörös Hadsereg főhadnagyát.
4. 1946. január 2-án 2 órakor a gyöngyösi Deák Ferenc utcai lakásának kapujában két
pisztolylövéssel halálosan megsebesítették Sztyepan Pjotrovics GLADKOV-ot,
a Vörös Hadsereg hadnagyát. GLADKOV, midőn még eszméletén volt, elmondta, hogy a lakásához érve találkozott három magyarral, akik őt megsebesítették.
5. 1946. január 10-én 21 óra 15 perckor Gyöngyös város szélén két utca kereszteződésében a hasán megsebesítették Vaszilij Ivanovics KRASZIKOV-ot, a Vörös
Hadsereg egyik alakulatának gépkocsivezetőjét. Sebesülése után KRASZIKOV
jelentette, hogy az utcán menve találkozott három polgári ruhás magyarral, akik
háromszor utána lőttek, amelyek közül egy megsebesítette őt.
Azonban a magyar és a szovjet jelentések között több időpontbeli ellentmondás található.
1. 1945. szeptember 4-én a Bethlen Gábor utcában agyonlőttek egy szovjet tisztet.
2. 1945. szeptember 5-én a Vak Bottyán utcában agyonlőttek egy szovjet főhadnagyot.
3. 1946. január 3-án a Deák Ferenc utcában megöltek egy szovjet tisztet.
4. 1946. január 10-én újabb merényletre került sor a Jászkürt utcában.
5. 1946. április 16-án Salánk (Ukrajna, Kárpátalja) község mellett tizenhat lövéssel
meggyilkoltak egy szovjet katonát.
Az újságokban a következő eseteket rótták a gyanúsítottak terhére:
1. 1945. szeptember 4-én Gyöngyösön, a Bethlen utcában agyonlőttek egy szovjet
tisztet.
2. 1945. szeptember 5-én egy szovjet főhadnagyot lőttek agyon három lövéssel a Vak
Bottyán utcában.
3. 1945. november 2-án öt „állig felfegyverzett álarcos bandita megostromolta
a nagyrédei rendőrbiztosságot. Géppisztolyaikkal egy szobába terelték a rendőrbiztosság beosztottjait, összeszedték fegyvereiket és megfosztották őket értéktárgyuktól.
271 Szuprun szovjet alezredes 1946. május 22-én kelt jelentése. Oroszból fordította Szekeres Andor r. ny. al-

hadnagy. In: Vizsgálati dosszié Páter Kiss Szaléz ügyében. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
V–113398.

283

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 283

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

4.
5.

6.
7.
8.

Ezután a kommunista pártigazolványukat szedték el a rendőrtisztviselőktől, felfeszítették az íróasztalokat és szekrényeket és magukkal vitték a hivatalos pecséteket.
Közben a szobába lépett a MADISZ titkára, őt is kifosztották.”272
1945. december 14-én támadást hajtottak végre a gyöngyössolymosi rendőrbiztosság ellen.
1945. december 25-én a gyöngyösoroszi rendőrbiztosságot szemelték ki támadásra, „ekkor azonban már riadókészenlétben volt az egész megye rendőrsége.
A rendőrbiztosság is felkészülve várta a támadást. … A negyedórás tűzharcból
a rendőrök kerültek ki győztesen. Az éjszakai ütközet után az álarcos banda elmenekült.”273
1946. január 3-án a gyöngyösi Deák Ferenc utcában meggyilkoltak egy szovjet
tisztet.
1946. január 10-én újabb merényletre kerül sor, ezúttal a Jászkürt utcában.
1946. április 16-án Salánk község mellett 16 lövéssel meggyilkoltak egy szovjet
katonát.

„Ha szeptember 4-i és 5-i, illetve a szovjet szeptember 26-ai és 30-ai merényleteknél
csak bizonyos adminisztrációs hibaként kezelnénk a dátumok elcsúszását, akkor sem találnánk egyértelmű azonosságot az esetek lefedésére. Ugyanis, ha a szeptember 4-ét és
26-át próbáljuk azonosítani, akkor a helyszínnel van bajunk, mert a Bethlen utca relatíve
nem esett közel a vasútállomáshoz. Ha a szeptember 5-ével és szeptember 30-ával tesszük
ugyanezt, akkor azt kapjuk, hogy a Vak Bottyán utca a jelentésben írt 50 méterrel szemben
a legjobb szándékkal is minimum 250–300 méterre volt a Katolikus Legényegylet székházától. Tehát ez a két adat sem egyezik. Ha a szeptember 30-i dátumot nézzük, akkor azt
látjuk, hogy az csak a szovjet jelentésben szerepel, valamint, hogy e tett színhelye az enyhén szólva bizonytalan „egyik utcában” meghatározással van deﬁniálva. Az 1946. január
2-i szovjet és a január 3-i magyar jelentésnél már egyezik a helyszín, a Deák Ferenc utca
és a dátum is már csak egynapos eltérést mutat. A január 10-i szovjet és magyar időpont
már egyezik, bár pontos órameghatározás itt sem szerepel. A helyszín itt is problémás, mert
csak jóindulattal lehet elfogadni, hogy a Jászkürt utca a korabeli város szélén volt.
Ha a Deák Ferenc utcai gyilkosságot egy esetnek vesszük, abban az esetben nyolc merényletről, ha a január 10-it is egynek vesszük, akkor hétről beszélhetünk. Érdekes, hogy
a Kárpátalján Salánk község mellett történt gyilkosság csak a magyar jelentésben szerepelt...
A rendőrség hosszú hónapokig sötétben tapogatózott. Kézzel fogható bizonyíték vagy
használható nyom nem állt rendelkezésükre. Nem is gondolták, hogy ﬁatalok között keressék az igazi tetteseket. A Deák Ferenc utcában lelőtt katonától kaptak hozzávetőleges
személyleírást, sőt még azt is elmondta, hogy egyforma alakú és színű sapkát hordtak
a merénylők. Valószínűleg ez lehetett az az információ, amely a gyanút a ﬁatalabb, húsz év
körüli ifjúságra terelte. Ennek az lett a következménye, hogy a rendőrség a Mezőgazdasági
Szakközépiskola teljes tanuló ifjúságát 1–4. osztályig három napra bezárta a gyöngyösi
járásbíróság épületébe. Az egyik tanú szerint gimnazistákat is bezártak velük együtt.
A rendőrség személyleírás alapján szelektált, és az alacsony termetűeket már az első
nap hazaengedte.”274

272 Szabad Nép 1946. 05. 03. 3. o.
273 Szabad Nép 1946. 05. 03. 3. o.
274 PATÓCS Róbert: Páter Kiss Szaléz élete és az 1946-os gyöngyösi koncepciós per, Debrecen, 1997.

284

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 284

2019. 03. 05. 14:04:12

P. Kiss László Szaléz

Részlet a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1946. július 24-i ülésének jegyzőkönyveiből:
... Szviridov tábornok: Tájékoztatást adok a második kérdést illetően. Ismertettem a fasiszta szervezetek magyaroszági terrorista tevékenységének tényeit.
1945 szeptemberétől Gyöngyösön, Egerben és Hatvanban illegális szervezetek működtek, amelyek feladatul tűzték ki a Vörös Hadsereg katonáinak meggyilkolását. Ezek
a szervezetek meggyilkolták a Vörös Hadsereg öt katonáját. A magyar rendőrség ezektől
a szervezetektől a következő fegyvereket kobozta el: 4 golyószórót, 17 puskát, 3 géppisztolyt, 19 revolvert, 35 kézigránátot, 20 kg robbanóanyagot.275
A sajtó szerint Bánkuty276 névtelen levelet kap 1946. április 14-én.
Részlet Kiss Szaléz állítólagos vallomásából: „...A húsvéti ünnepekre szabadon bocsátott Szabó Gyula felkeresett egy új tervvel és arra kért, hogy írassak egy fenyegető levelet
Bánkuty őrnagynak a rendőrségi betörések vizsgálatának beszüntetésére. Én ezt a tervet
közöltem Antal Lajossal, aki a tervet szintén jónak találta és vállalkozott annak keresztülvitelére. Mivel azonban a fenyegető levél megfogalmazása nehezen született meg benne,
ezért magam ültem az írógéphez és készítettem erről egy fogalmazványt, amelynek lényege
»… amennyiben a nyomozást abba nem hagyja, csúnya fekete lelkét kiszorítjuk nagyra
sikerült testéből….«. Ezt a fogalmazványt Antal Lajos elvitte magával és a levelet megírva
Bánkuty őrnagy címére, feladta.”277
Ezzel ellentétben Antal József Lajos a következőket vallotta:
„Beismerem, hogy Kiss Szalézzal 1946 évi április hó 23-án, emlékezetem szerint Húsvét vasárnapjának délutánján találkoztam a lakásán, ugyanis előzőleg délelőtt utcán találkozva, kért engem arra, hogy keressem fel a lakásán, mert beszélgetni akar velem. Közölte
velem, hogy a diákokkal kihallgatás kapcsán igen rosszul bánnak a rendőrségen, a nagyrédei és gyöngyössolymosi és egyéb ügyekkel kapcsolatban. Kiss Szaléz ezután azt mondta,
hogy helyesnek tartaná, hogyha Bánkuty rendőrőrnagy megfélemlítésére névtelen levelet
írnak, ezen névtelen fenyegető levél azt eredményezné, hogy a fenti ügyekben a kihallgatott
diáksággal a rendőrség jobban bánna, mérsékletre tudnám bírni Bánkuty rendőrőrnagy
urat, ki ezekben az ügyekben a kihallgatást vezeti.
Kiss Szaléz f. évi április hó 21-én délután a levél szövegét egy negyed ív fehér papírra és átolvasás céljából azt átadta nekem. Ezután átolvastam a Bánkuty rendőrőrnagy úr részére szerkesztett névtelen levél végét, azt mondottam Kiss Szaléznak, hogy
a levél tartalmát egy kissé élesnek tartom. Erre a kijelentésemre Kiss Szaléz nem nyilatkozott, hanem átadta nekem a rendőrségen, Bánkuty Ferenc rendőrőrnagy úr által
felmutatott levélpapírt és borítékot, azzal, hogy a borítékot és levélpapírt használjam
fel az adott szövegű névtelen levél megírására. Ezek után Kiss Szaléztól elbúcsúztam és
magammal vittem az általa átadott névtelen levél szövegét, valamint a kapott papírost
és borítékot.
Kiss Szaléztól való eltávozásom után hazamentem lakásomra, ahol tintával a kapott
levélpapírra a Kiss Szaléz által írt szöveget a névtelen levélre leírtam nyomtatott nagy
betűkkel, általam Bánkuty Ferenc rendőr őrnagynak címzett névtelen levelet.
Kiss Szaléztól kapott névtelen levél fogalmazványát a levél megírása után gyufával
meggyújtottam, illetve elégettem. A levelet, emlékem szerint 1946. évi április hó 23-án
275 In: A magyarorszgái Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945–1947, Szerkesztette: Feitl István,

Napvilág Kiadó, Budapest [1991].

276 Bánkuty Ferenc rendőrőrnagy a gyöngyösi kapitányságon.
277 In: Vizsgálati dosszié Páter Kiss Szaléz ügyében. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára V-113398,

P. Kiss Szaléz tanúvallomása.

285

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 285

2019. 03. 05. 14:04:12

FÜGGELÉK

de. 8 fél 9 óra között személyesen vittem el a gyöngyösi postahivatalba, hol azt leragasztott
állapotban bélyeg nélkül adtam fel, mert a bélyegárusító fülkénél bélyeget nem kaptam.
A levelet Gyöngyösön, a gyöngyösi postahivatal Pap Melchisedek utcai, csomagfelvételi
osztályánál lévő belső levélgyűjtő szekrénybe dobtam be. Tagadom, hogy bármi részem
volna abban, hogy az általam Bánkuty rendőrőrnagy úr címére feladott névtelen levéllel
kapcsolatban a levél postázásának elmulasztására bárkivel is beszéltem, elkövetésére bárkit is rábírtam volna. Ezt azzal is igazolom, hogy a gyöngyösi postahivatalnál semmiféle
ismerősöm nincs, ki közreműködött volna a levél postázásának elmulasztásában. Hogyan
történt a levélnek helytelen kezelése, ezt nem tudom...
Beismerem, hogy a gyöngyösi rendőrkapitányságon 1946 évi április 28-án de. Bánkuty
Ferenc rendőrőrnagy úr által felmutatott névtelen levelet nyomtatott írással tintával teljes
egészében saját kézzel írtam.”278
Sajtóhadjárat
Szaléz lejáratására napról napra a következő cikkek jelentek meg a kommunisták által
kézben tartott sajtóban:
1. Fasiszta terrorszervezetet leplezett le a Vidéki Főkapitányság. Páter Kiss Szaléz
hitoktató a rabló és gyilkos terrorbanda élén.279
2. A Vidéki Főkapitányság újabb nagyméretű fasiszta terrorcsoportot tett ártalmatlanná.280
3. Gyilkosságok sorozatát elkövető fasiszta merénylőket tett ártalmatlanná a rendőrség.281
4. Beismerték gyilkosságaikat és merényletterveiket a fasiszta összeesküvők. Vallomásuk szerint a Független Ifjúság vezetője is segítséget ígért. Csatolt fényképek: Csoportkép: A fasiszta merénylők a rendőrségen: Antal József, Kizmann
Ottó ötszörös gyilkos, Páter Kiss Szaléz, Bodnár László, Kiss Sándor és Kovács
László. Kizmann Ottó ötszörös gyilkos géppisztolyával. Páter Kiss Szaléz kihallgatáson.282
5. Háborúra spekuláltak a fasiszta terrorszervezetek budapesti és vidéki vezetői. Minden
részletében fény derült a veszedelmes szervezkedés előzményeire és céljaira. A „Független Ifjúságban, a KALOT-ban és a Kisgazdapártban toboroztak az összeesküvők.283
6. Gyöngyösi Bokréta: Egy demokrata naplója. Karikatúra: Reakció 1944-ben és
1946-ban. A képen egy kétarcú ember, egy fasiszta véres késsel és a másik arc, egy
mosolygós virágot szagoló.284
7. A Kisgazdapárt deklarációja a gyöngyösi fasiszta szervezkedés ügyében.285
8. Leleplezték a váci ﬁókösszeesküvést.286

278 In: Vizsgálati dosszié Páter Kiss Szaléz ügyében. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára V-113398,

279
280
281
282
283
284
285
286

Antal József Lajos tanúvallomása. Bár ez volt a hivatalos neve, itt csak Antal József néven szerepel, a sajtóban pedig Antal Lajos néven.
Népszava, 1946. május 3. 3. o.
Új Szó, 1946. május 3. 3. o.
Szabad Nép, 1946. május 3. 3. o.
Szabad Nép 1946. május 4. 1. o.
Szabad Nép 1946. május 5. 1. o.
Szabad Nép 1946. május 5. 6. o.
Kis Újság, 1946. május 5. 3. o.
Új Szó, 1946. május 5.

286

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 286

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

9. A 18 éves Kizmann Ottó, Páter Kiss Szaléz jobbkeze, a sokszoros gyilkos rendszeresen beszámolt apjának a gyilkosságokról. Cinikus hangon magyarázta el a rendőrségen, hogyan követte el a sorozatos gyilkosságokat.287
10. Páter Kiss Szaléz szerint hangtompító fegyverrel jól lehet dolgozni.288
11. Hivatalos jelentés a leleplezett fasiszta összeesküvésről.289
12. Internált nyilasok kiszabadítására készült Kiss Szaléz páter.290
13. Ki akarták szabadítani az internálótáborokból a nyilasokat páter Kiss Szaléz fasiszta
összeesküvői. Felgöngyölítik a soproni szervezkedést is. Megtalálták a gyöngyösi
terroristák lőszerraktárát.291
14. Páter Kiss Szaléz május 15-re tervezte az „általános felkelést”. Helyszíni tudósítás
a gyöngyösi terroristák gyöngyösi fegyverraktárának feltárásáról. További letartóztatások Gyöngyösön és Hatvanban.292
15. Felfedezték a gyöngyösi összeesküvők fantasztikus fegyverraktárát.293
16. 29 láda robbanóanyag, több száz golyószóró és géppisztoly.294
17. Letartóztatták Lukács Pelbárt pátert, a hatvani fasiszta alvezért.295
18. Werfolk és veszett kutyák. Fényképek: Antal, Páter Kiss, Kizmann, és többi gyilkos
kölyök.; Páter Kiss Szalézt kihallgatják a vidéki főkapitányságon. Kizmann Ottó
ötszörös gyilkos bemutatja, hogyan tört be a rédei rendőrségre.; Antal József: Vörös
Vince kisgazdapárti képviselő titkára a fegyvertáros.296
19. Repülőterük volt Gyöngyös mellett a fasiszta összeesküvőknek. Újabb letartóztatások, a nyomozás nagy erőkkel folyik tovább. Pártközi bizottság vizsgálja a fasiszta
összeesküvők ügyét.297
20. A nyomozás újabb szenzációs megállapításai Gyulai László kisgazdapárti képviselő
és Fillér László kizárt képviselő fasiszta összeesküvése ügyében. A Kisgazdapárt
nem gördít akadályt kiadatásuk elé. Még ma kikérik Fillér Lászlót és Gyulai Lászlót
a nemzetgyűléstől.298
21. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt gyöngyösi szervezete választmányának véghatározata Páter Kiss Szaléz ügyében. A cikkben bizonytalanságukat
fogalmazzák meg: „állítólag Kiss Szaléz irányítása mellett létrejött fegyveres szervezkedésről semmit sem tudnak. A sajtóban megjelent »tényeket« elítélik”. A bírósági eljárás végéig Szalézt az alelnöki tisztségből felfüggesztik. Az ügy kivizsgálása
céljából központi bizottságot állítson fel. Ugyanebben az újságban „Bűnhődjék, aki
bűnös” címmel is közöltek írást. A cikk feltételes módban beszél az esetről.299
22. Fasiszta banditák összeesküvése Páter Kiss Szaléz kiszabadítására.300
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300

Világosság, 1946. május 5. 7. o.
Világosság, 1946.május 7.4. o.
Új Szó, 1946. május 5.
Szabad Szó, 1946. május 7.
Szabad Nép, 1946. május 7. 1. o.
Szabad Nép, 1946. május 8. 3. o.
Világosság, 1946. május 8. 4. o.
Szabad Szó, 1946. május 8.
Esti Szabad Szó, 1946. május 9.
Jövendő, 1946. május 9. 6–7. o.
Szabadság, 1946. május 10. 2. o.
Világosság, 1946. május 11. 1. o.
Gyöngyös és Vidéke (Kisgazdapárt hetilapja) 1946. május 11. 1. o.
Világosság, 1946. május 12. 1. o.; továbbá a 4–6. oldalakon egyéb karikatúrák.

287

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 287

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

23. A gyöngyösi tanulság. A kisgazdapártban szervezkedő fasiszták között csak papok,
jegyzők, tanítók, kereskedők vannak – kisgazda egy sincs.301
24. A szent páter esernyője.302
25. Így gyilkolták le a szovjet katonákat páter Kiss Szaléz ifjú banditái. Cinikusan mesélik el bűneiket a fasiszta tömeggyilkosok. A páter: megölni az oroszokat. Mellettünk van Fillér.303
26. Kiss Szalézék háza tája.304
27. A Kisgazdapárt legyen a kisgazdáké.305
28. Egy kis környezettanulmány Kiss Szaléz előéletéről.306
29. Páter Kiss Szalézt 1941-ben fasiszta összeesküvés miatt kiutasították Amerikából.307
30. Miért késik Páter Kiss Szaléz ügyében a vizsgálat befejezése?308
31. Népbíróság elé!309
Kisgazdapárt reagálása
Futó Dezső napirend előtti felszólalása a Nemzetgyűlésben 1946. 05. 03-án
Elnök: Futó Dezső képviselő úr napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt
a gyöngyösi fasiszta összeesküvés tárgyában. A képviselő úrnak az engedélyt megadtam.
A képviselő urat illeti a szó.
Futó Dezső (kg): T. Nemzetgyűlés! A magyar államrendőrség főkapitánysága tegnap,
azaz május 2-án adta ki I. számú sajtótájékoztatóját. A sajtótájékoztató szerint Gyöngyösön,
Hatvanban és környékén nagyarányú fasiszta szervezkedést leplezett le a politikai rendőrség. Alkalmam volt a délutáni és a ma reggeli lapokon kívül még a tegnapi napon magát
a hivatalos sajtótájékoztatót is elolvasni, és ha az abban foglaltak teljes mértékben fedik
a valóságot, de ha még részleteiben is, akkor is mind a magam, mind pártom nevében a legszigorúbb vizsgálatot és a bűnösök legkeményebb megbüntetését kívánom. (Helyeslés.)
„T. Nemzetgyűlés! Én, aki zavaros tüneteknek, visszaéléseknek, az igazságtalanságoknak, a korrupciónak, a jogtalanságoknak, a törvény meg nem tartásának interpellációkon
keresztül egyik legnagyobb kritikusa vagyok, (Zaj a kommunista párton.) úgy érzem, hogy
éppen nekem kell felszólalnom, és a törvény legszigorúbb megtorlását követelnem azokkal
szemben, akik ostoba összeesküvéseket szövögetnek a demokrácia ellen. (Zaj a kommunista párton. Kossa István (kp): Gonosz, nem ostoba! Mi az, hogy ostoba? Ostoba az, aki így
állítja be! Gonosz, nem pedig ostoba! Ne próbálja csökkenteni! Gonosz bitangok! – Közbekiáltás a kisgazdapárt oldaláról: Ne hagyd magad Dezső!)
Kossa képviselő úr tegnap levizsgázott, tehát az ostobaságot ne emlegesse. (Kossa
István (kp): – Biztos? – Zaj.) A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt nem
hajlandó fedezni semmiféle fasiszta és jobboldali szervezkedéseket. (Úgy van! Úgy van!
a kisgazdapárton. Andaházi Kasnya Béla (kg): Sőt üldözi!) Nekünk, akik hosszú éveken át
301
302
303
304
305
306
307
308
309

Szabad Nép, 1946. május 12. 3. o.
Ludas Matyi, 1946. május 12. 1. o.
Szabad Nép, 1946. május 14. 3. o.
Jövendő, 1946. május 16. 20–21. o.
Szabad Nép, 1946. május 19. 7. o.
Világosság, 1946. május 21.
Világosság, 1946. május 24. 6. o.
Kis Újság, 1946. június 29. és Új Ember 1946. július 7.
Magyar Nemzet, 1946. július 5.

288

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 288

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

szenvedtünk a reakció és a jobboldal terrorja alatt (Ellentmondások a kommunista párton.)
elegünk van a reakcióból és jobboldaliságból. (Közbekiáltás a kommunista párt oldaláról:
Hol szenvedtetek? – Zaj.) Inkább balra tolódunk, mint jobbra, de ez a balra tolódás olyan
értelemben történik, ami teljes egészében megfelel a magyar nép lelki beállítottságának.
(Helyeslés a kisgazdapárton.)
T. Nemzetgyűlés! Pártom nevében bejelentem, hogy pártom vezetősége külön bizottságot küld ki Heves megyébe az említett ügy kivizsgálására. De közölhetem azt is, hogy
a házi vizsgálat nemcsak azt eredményezte, hogy pártunkból kizárunk embereket, kizárjuk azokat, akik ebben a fasiszta szervezkedésben részt vettek, hanem tovább is megyünk,
mert saját magunk adjuk át az igazságszolgáltatásnak mindazokat, akik részesei, esetleg
szervezői voltak ennek a felháborító fasiszta összeesküvésnek. Ugyanakkor közölhetem
a t. Nemzetgyűléssel, hogy a budapesti pártközpontunkban, ahol Antal József kisegítő
munkaerőként dolgozott, a legszigorúbb vizsgálat indult meg. Nyugodt lélekkel jelenthetem ki, – és hiszem, hogy ebben senki sem kételkedik, – hogy pártom központjában
az adminisztrációs osztályok vezetői Antal József magánszerepléséről semmit sem tudtak, de bármilyen beosztásban ülne is a pártközpontunkban valaki, aki erről még csak
sejtett is, az illetőt a legsürgősebben eltávolítjuk és keményen eljárunk vele szemben.
T. Nemzetgyűlés! A rendőrségi sajtótájékoztató szerint további letartóztatások várhatók. Én innen kérem a rendőrséget, forduljon teljes bizalommal pártvezetőségünkhöz, mert
nekünk nem érdekünk, hogy merénylőket, gyilkosokat, fasiszta összeesküvőket mentsünk és
bújtassunk. (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárton.) Éppen ezért a legnagyobb készséggel
állunk segítségükre és mi magunk is az igazságszolgáltatás kezébe adjuk mindazokat, akik
vétenek a demokrácia ellen.
T. Nemzetgyűlés! Amikor ezt a napirend előtti felszólalásomat elmondottam, magam
és pártom nevében az igazságszolgáltatás tárgyilagos elbírálására hívom fel a figyelmet,
mint ahogyan én és pártom a múltban, a jelenben éppúgy, mint a jövőben mindig, minden
esetben erre törekszünk. (Élénk éljenzés és taps a kisgazdapárton.)”310
A Kisgazdapárt deklarációja a gyöngyösi fasiszta szervezkedés ügyében
A ház pénteki ülésén Varga Béla elnök bejelentette, hogy Károlyi Mihály levelet intézett hozzá, amelyben megköszöni az elnök értesítését az 1946. évi II. tc.-ről és az azzal kapcsolatos nemzetgyűlési tárgyalásokról. Levelét azzal fejezte be, hogy nemsokára
a nemzetgyűlés elő járul és ezért a pillanatért érdemes volt 27 évig várnia. Utána Tombor
Jenő honvédelmi miniszter a miniszterelnök helyett beterjesztette a magyar szabadság-érdemrend alapításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Futó Dezső képviselő szólalt fel napirend előtt a gyöngyösi fasiszta összeesküvők tárgyában:
„A rendőrség sajtótájékoztatója és a lapok szerint Gyöngyösön, Hatvanban és környékén nagyarányú fasiszta szervezkedést lepleztek le. Ha a tájékoztatóban foglaltak teljes
mértékben fedik a valóságot, de még csak részleteiben is úgy magam, mint a pártom nevében a legszigorúbb vizsgálatot és a bűnösök legkeményebb megbüntetését kívánom. Én, aki
interpellációmon keresztül egyik legnagyobb kritikusa és üldözője vagyok a visszaélésnek,
jogtalanságoknak és igazságtalanságoknak, úgy érzem, hogy éppen nekem kell felszólalnom, és a törvény legszigorúbb megtorlását követelem, azokkal szemben, akik ostoba öszszeesküvést szőnek a demokrácia ellen.
310 Jegyzőkönyv: A Nemzetgyűlés 27. ülése 1946. évi május hó 3-án, pénteken, 828–829. hasáb.

289

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 289

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

A Kisgazda Párt nem hajlandó fedezni semmiféle fasiszta és semmiféle jobboldali
szervezkedéseket. Nekünk, akik hosszú éveken át szenvedtünk a jobboldal terrorja alatt,
elegünk van a reakcióból és jobboldaliságból. Pártom nevében bejelentethetem, hogy pártom vezetősége különbizottságot küld ki Heves megyébe az említett ügynek kivizsgálására.
De közölhetem azt is, hogy a házi vizsgálat nemcsak azt eredményezheti, hogy pártunkból
kizárunk embereket, kizárjuk azokat, akik ebben a fasiszta-szervezkedésben részt vettek,
hanem tovább megyünk, mert saját magunk adjuk át az igazságszolgáltatásnak mindazokat, akik részesei ennek a felháborító fasiszta összeesküvésnek. Közölhetem, hogy pártközpontunkban, ahol Antal József kisegítő munkaerőként dolgozott, a legszigorúbb vizsgálat
indult meg. Nyugodt lélekkel jelenthetem ki, s azt hiszem, ebben senki sem kételkedik, hogy
pártom központjában, az adminisztrációs osztályok vezetői Antal magánszerepléséről semmit sem tudtak. De bármilyen beosztásban is ülne pártközpontunkban valaki, aki erről még
csak sejtett is, a legsürgősebben eltávolítjuk, és keményen eljárunk vele szemben.
A rendőrségi sajtótájékoztató szerint további letartóztatások is várhatók. Kérem a rendőrséget, forduljon teljes bizalommal pártvezetőségünkhöz, mert nekünk nem érdekünk,
hogy merénylőket, gyilkosokat, fasiszta-összeesküvőket mentsünk és bújtassunk. A legnagyobb készséggel állok rendelkezésükre, és magunk adjuk az igazságszolgáltatás kezébe
mindazokat, akik vétenek a demokrácia ellen.
Pártom nevében az igazságszolgáltatásnak a tárgyilagos bírálatára hívom fel a figyelmet, amikor ezt a felszólalásomat elmondom, mint ahogy én és pártom, a múltban, jelenbe,
éppen úgy, mint a jövőben, minden esetben erre törekszem.”
Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Z. Nagy Ferenc, a földművelésügyi és igazságügyi bizottság előadója hangoztatta, hogy a földbirtokreform a magyar törvényhozás legnagyobb jelentőségű alkotása és hatásában csak a jobbágyság felszabadításához hasonlítható.
A magyar nemzet életében a nagybirtokrendszer mindig döntő befolyású volt, politikailag
elnyomta, gazdaságilag pedig kihasználta a magyar parasztságot, lehetetlenné tette a gazdasági és kulturális fejlődést s emellett a nagybirtokrendszer, mint széttéphetetlen bilincs feküdt
rá a magyar életre. A földbirtokreform során természetesen történtek túlkapások, kisebb-nagyobb szabálytalanságok. Be kell fejezni a földreformot, hogy vége legyen a bizonytalanságnak és helyreálljon a termelés zavartalansága. Ezután Z. Nagy Ferenc részletesen ismertette
a javaslatot és kérte annak a bizottság módosításaival való elfogadását.
A vita első szónoka Filó Sámuel kisgazdapárti képviselő volt. Hangsúlyozta, hogy a földreformra igenis szükség volt, de biztosítanunk kell a kialakuló kisbirtokrendszer egészséges
fejlődését. Erre a javaslatra már korábban szükség lett volna, mégpedig a svábok kitelepítéséről szóló rendelettel egyidejűleg. Attól tart, hogy a népgondozó hivatal által elkövetett
hibákat a Földrendező Tanács nehezen tudja csak helyreigazítani. A magyar közgazdaság
létalapja a mezőgazdaság, amíg az nem rentábilis, addig egészséges javulási folyamat nem
képzelhető el, ennek biztosítása pedig csak akkor lesz lehetséges, ha a föld tulajdonjoga mindenkinek háborítatlanul biztosítva lesz. A javaslatot pártja nevében elfogadja.
Kovács Imre (parasztpárt) kiemelte, hogy a javaslat, jelentős lépés előre, a demokrácia
lapjainak megszilárdítása terén. A javaslatot elfogadta.
Turi István, a Szociáldemokrata Párt szónoka, leszögezte, hogy földreformnak sokkal nagyobbak a történelmi, gazdasági és társadalmi vonatkozásai, minthogy jelentőségéből a végrehajtás során előfordult hibák bármit is levonnának. A javaslatot pártja nevében elfogadja.
Kovács Imre (Parasztpárt) hangoztatta, hogy a földbirtokreformot gyorsan végre kell
hajtani. Az illetéktelenek ne kapjanak földet. A sváb birtokokkal foglalkozva, hangoztatta,
hogy számos sváb feliratkozott szlovák kitelepítésre.
290

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 290

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

A vita befejeztével Dobi István földművelésügyi miniszter szólalt fel és részletesen
válaszolt a szónokok által felhozottakra.
Ezután a Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, majd megkezdték a részletes tárgyalást, amelynek során a 24. paragrafusnál a Kisgazda Párt részéről felszólaló Filó Sámuel képviselő javasolta, hogy a paragrafust a következőkkel egészítsék ki:
a kishaszonbérlők javára eredeti kishaszonbérleti ingatanokból kell az itt meghatározott
mennyiséget visszajuttatni, mégpedig azok részére, akik tanyával is bírnak, belsőségük
környékén kell volt kishaszonbérletük területéből a visszajáró részt visszajuttatni. Javaslatát a nemzetgyűlés elfogadta, majd utána az elnök bejelentette, hogy a legközelebbi
ülést kedden délelőtt tartják meg, amelynek napirendjére kitűzték a miniszterelnök beszámolója fölötti vita folytatását.
Utána az igazságügy miniszter adott választ több interpelláló képviselőnek.311
A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt gyöngyösi szervezete
választmányának véghatározata Páter Kiss Szaléz ügyében
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt gyöngyösi szervezete helyiségében, 1946. május 5-én választmányi ülést tartott. A teljes választmány hosszan és részletesen, minden részében tárgyalta P. Kiss Szaléznek a sajtóban megjelent fegyveres
szervezkedésével kapcsolatos esetét s többek hozzászólása után egyhangúlag az alábbi
véghatározatot hozta: A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt gyöngyösi
szervezetének választmánya tényként állapítja meg, hogy az állítólag P. Kiss Szaléz irányítása mellett létrejött fegyveres szervezkedésről semmiféle tudomása nem volt és arról csupán a napi lapokból értesült. A párt helyiségeiben ez ügyben szereplő személyek
soha egyetlen gyűlést, értekezletet vagy megbeszélést nem tartottak és a legszigorúbban megtartott házi vizsgálat eredményeként is megállapítható, hogy a párt vezetősége
vagy választmányi tagjai nemhogy nem tudtak a szervezkedésről, de ily irányban még
gyanúokok sem merültek fel. Különös tekintettel arra, hogy P. Kiss Szaléz, mint egyik
alelnök a párt vezetőségében is helyet foglalt, a vezetőség és a választmány a megjelent
sajtóközlemény alapján megítélhető tényeket a leghatározottabban és a legmesszebbmenő módon elítéli és az e tárgyban meghozott országos pártvezetőségi állásfoglalással
magát mindenben azonosítja.
Bár az ügy ma még csupán nyomozati eljárás alatt áll, mégis P. Kiss Szalézt alelnöki
tisztjéből felfüggeszti, és fenntartja magának a jogot arra, hogy esetleges ezen túlmenő intézkedéseit a lefolytatandó bírósági eljárás eredményétől tegye függővé. Utasítja a választmány az elnökséget, hogy ezen jegyzőkönyv egy példányát a párt központi vezetőségéhez
mielőbb juttassa el, ahol is azt kéri, hogy az itteni pártszervezet állásfoglalásának és magatartásának legszigorúbb kivizsgálása céljából mielőbb központi bizottságot küldjön ki.
A fenti üggyel kapcsolatban a párt vezetőségének javaslatára a választmány állást foglalt
minden olyan törekvéssel szemben, amely a párt jelenlegi politikai irányvonalától csak részben is eltér, és ezzel nemcsak a párt belső egységét, hanem a demokratikus frontba tömörült
pártok békés együttműködését is veszélyezteti. Azokkal kapcsolatban, akik a párt keretén belül a fenti határozattal szembe helyezkednek vagy csupán magatartásukkal is veszélyeztetik
a magyar demokráciát a párt vezetősége a legszigorúbban eljár, és a pártból kizárja.312
311 Kis Újság, 1946. május 5.
312 Gyöngyös és Vidéke, 1946. május 11. 1. o.

291

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 291

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

Párthírek
Folyó hó 5-én a Kisgazda Párt helyi szervezetének választmánya gyűlést tartott, amelyen állást foglalt P. Kiss Szaléz ügyében és több fontos kérdésben döntött. Többek között a választmány felhívja a képviselőtestületbe küldött tagokat, hogy a képviselőtestületi
gyűléseken feltétlenül jelenjenek meg, mert aki kettő ízben elmarad elfogadható igazolás
nélkül, azt a párt visszahívja, s helyette mást fog beküldeni a párt képviseletében.313
Szalézt cserbenhagyják
Idézet Csépány Józsefnek 1946. II. 25-i Nemzeti Bizottsági ülésen megtartott beszédéből: „A földmíves és Kisgazdapárt P. Kiss Szaléz működésével nem azonosítja magát. Nem
csinálok titkot belőle, hogy a párt politikai irányával ellentétes működése miatt P. Kiss
Szalézt vezetőségi üléseinken is sok támadás éri. Amit azonban ő a párt keretein kívül, mint
pap és lelkiatya vallási érdekből megtenni kötelességének tart, abba a pártnak beleavatkozni sem jogában, sem módjában nem áll.”
Idézet P. Kiss Szaléz 1946. III. 3-i nagygyűlési beszédéből: „Én a magam útját járom,
tetteimért és kijelentéseimért magam vállalom a felelősséget...”
Idézet P. Kiss Szaléz 1946. III. 17-i cikkéből: „Kötelességem a velem egyhiten lévőket
a magunk világnézetével megegyező magatartásra nevelni. Ezért sok a kinti munkám.”
Idézet P. Kiss Szaléz 1946. IV. 14-i cikkéből: „Az ifjúsági gyűlésen megmagyaráztam
a magyarság és kereszténység szerves egységét, amely az államalkotás, a társadalomszervezés és a kultúrateremtés gazdag ezer évével áll előttünk.”
„Az ülésen a Kisgazdapárt minden egyes kiküldötte megszavazta azt a határozatot,
amely szerint a politikának templomokba és szószékre való bevitelét elítélendőnek tartja.
Nem ismerjük a P. Kiss Szaléz ellen emelt vádakat. Ennek folytán sem mellette, sem ellene
állást foglalni nem tudunk és nem kívánunk. De akkor, amikor egyesek P. Kiss Szaléz pártonkívüli munkásságát a párttal kívánják azonosítani, a fentiek emlékezetbe való idézését
szükségesnek tartjuk.”314
Illetékes egyházi hely közli
A Kis Újság szerint illetékes egyházi hely a következők közlésével bízta meg a Magyar
Kurírt: „A sajtó a gyöngyösi letartóztatásokat és vádakat oly beállításban hozza, mintha
Magyarország hercegprímásával is közölték volna terveiket az illetők. A hercegprímás sem
szóval, sem összességükkel, sem egyénekkel, közülük senkit nem ismer. A kapcsolatba hozás minden alapot nélkülöz.”315
A vádakat súlyosnak ítélik a kisgazdák, aki bűnös, annak bűnhődnie kell. Ekkor már
feszült volt a helyzet a Kisgazdapárt és a szovjet hadsereg teljes támogatását élvező kommunista párt között. Sokan nem tudták elhinni a vádakat, a kommunista párt szalámitaktikáját nem ismerték, vagy nem akartak róla tudomást venni, és nem is sejtették, hogy már
a teljes forgatókönyv létezik a kommunista párt teljes diktatúrájának kiépítésére. Nagy
Ferenc sürgette a fegyverszüneti egyezmény aláírását, mert úgy gondolta, hogy a SZEB
befolyásától sikerül ez által megszabadulnia.
313 Gyöngyös és Vidéke, 1946. május 11. 2. o.
314 Gyöngyös és Vidéke, 1946. május 11. 3. o.
315 Gyöngyös és Vidéke, 1946.május 11. 3. o.

292

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 292

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

A gyöngyösi rendőrségen
„Abban az időben, mikor a detektívek Szaléz atyát a rendőrségre vitték, három sötét lelkű egyén állt a gyöngyösi rendőrség és a kommunista párt élén: Bánkúti Ferenc
borügynök, rendőr százados, Aczél Leó rendőr százados és Szurdi István párttitkár. Bánkúti 1937–1944 között a nyilas párt intranzigens tagja volt. 1944-ben Volksbundistává
vedlett. Nem sokkal az orosz megszállás után, mint a kommunista rendőrség politikai
osztályának vezetője bukkant föl Gyöngyösön. Végre elérkezettnek látta az időt karrierjének megalapozására. Honnan vetődött Gyöngyösre, senki sem tudja. Városszerte
tudták Bánkútiról, hogy Szurdi Istvánnal, a hírhedt gyöngyösi párttitkárral a gyöngyösi
gazdák állatállományát maguknak requirálták el. A rablott vagyont azzal gyarapították,
hogy a malmokban ingyen őrölt lisztet s az állatokból készült szappant az éhező Pesten
feketézték el. Aczél Leo gyöngyösi villanyszerelő, mint a belügyminisztérium tisztviselője
intézte a népi németek kilakoltatásának az ügyét. Tucat szerencsétlen kitelepítendőt saját kezűleg ütött agyon. Széltében-hosszában dicsekedett Rákosi barátságával. Bánkúti
nemhiába nevezte magát ördögnek, épp a Szaléz atyával való kegyetlenkedésére célozva.
Ő volt hármuk között az elvetemült szörny. Kegyetlenkedéseivel igyekezett leplezni náci
múltját és akart a ranglétrán való emelkedéséhez érdemeket szerezni. A három gazembert Péter Gáborék beavatták terveikbe. Ők is figyelték Szaléz atya minden lépését. Szaléz atya letartóztatása után közöltek a lapokban egy levelet, melyről azt hirdették, hogy
Szaléz atya írta. A levélben megfenyegették a rendőrséget: »Életükkel fizetnek, ha nem
hagyják abba a fasiszta terrorszövetkezet elleni nyomozást.« Gyöngyösön mindenki tudta, hogy a levelet ők maguk írták, hiszen közismert volt Szaléz atya náciellenessége. »Itt
vagy, jó madár – fogadta Bánkúti Szaléz atyát –, te nyiszlett, gyámoltalan alak: te akarod megdönteni a világkommunizmust?!« Hirtelen teljes erejéből jobbról-balról arcul
ütötte Szaléz atyát. Ő állta az ütéseket, arcát el sem mozdította. Szemüvege leröpült és
eltört. »Most kezünkben vagy – folytatta a szadista lelkű egyén –, és majd ide kerül Péhm
gazdád is. Ti akarjátok megdönteni a rendszert, az új államformát? Majd mi megdöglesztünk benneteket. Királyság kell nektek Ottóval? Majd adok én nektek KEDIM-et,
demokratikus ifjúságot.« (Péhm József – későbbi Mindszenty hercegprímás – zalaegerszegi prépost korában magyarosította nevét.) Minden mondat után ütötte, verte áldozatát, Szaléz atyát. Egy gyöngyösi fiatalember, akit több ízben csuktak el a kommunisták,
mondta el nekem a következőket: Bánkúti hetekkel az eset után dicsekedett kommunista
társaságban azzal, hogy miképpen bánt el Szaléz atyával. »Ha hiszel Istenben – mondta
Szaléz atyának – úgy kérd, hogy szabadítson ki tőlünk, az ördögöktől«. Bánkútit Szaléz
atya megkínoztatása után – érdemeiért – hamarosan ezredesi rangra emelték. De nem
sokkal később üldözési mánia fogta el. Mindenkitől félt, állandóan két revolvert tartott
zsebeiben. Végül gazdasági visszaélés miatt kitették a rendőrségtől.”316
Készen állt a stratégia, a fasiszta szervezkedés – mely meg kívánta dönteni a ﬁatal
„demokráciát” – leleplezésére, a nemkívánatos személyek likvidálására. Páter Kiss Szaléz az egyházi ember, a gyöngyösi teológia magisztere, a KEDIM elnöke, a Független
Kisgazdapárt tagja, a Független Ifjúság helyi vezetője. Az első verzió szerint a szervezkedésről tudott Mindszenty József is, és a fő céljuk a Habsburg-ház visszaállítása Magyarországon, Habsburg Ottó legyen a magyar király. Patócs Róbert levelet írt
Habsburg Ottónak, aki válaszában leszögezte: személyesen nem ismerte Kiss Szalézt,
316 KIRÁLY Kelemen OFM: Akitől szebbé lesz a világ; P. Kiss Szaléz OFM élete és vértanúsága I–II. Kézirat,

1969, 200. o.

293

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 293

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

bár hallani hallott róla, valamint 1945-ben nem látott esélyt a monarchia visszaállítására. Csak karitatív kapcsolatban állt egyes egyházi vezetőkkel.317 Antal József Lajos
gyöngyösi ﬁatalember volt, tagja volt a KEDIM-nek, egyben Vörös Vince titkára volt.
Személyén keresztül kiterjeszthették a koncepciós vádakat az FKgP országos szintjére,
illetve Hatvan felé.
KÖZTÁRSASÁGELLENES – FEGYVERES – FASISZTA ORSZÁGOS ÖSSZEESKÜVÉS

POLITIKAI VONAL

Hatvan:
Berényi Illés az
FKgP hatvani titkára

KÖZTÖRVÉNYES VONAL

EGYHÁZI VONAL
Gyöngyös:
FKgP
KEDIM

Antal József Lajos
-KEDIM tag,
- Vörös Vince személyi titkára,
- az FKgP központjával összekötő

Rendőrbiztosságok megtámadása
- 5 szovjet katona megölése
- tettesek: KEDIM tagok

Független Ifjúság
- Katolikus Egyház
- Ferences teológiai tanár

FKgP országos központ
Kiss Szaléz OFM
- FKgP
- KEDIM
Lukács Pelbárt OFM

Hatvan felé volt még egy összeköttetés: P. Lukács Pelbárt, aki 1945. augusztus 12-én
került át Gyöngyösről Hatvanba. Ő lett volna az országos szervezkedés másik ágának egyházi vezetője.
Április 27-én – a húsvéti ünnepeket ﬁgyelmen kívül hagyva, sőt direkt akkor! – megkezdődtek a letartóztatások, kihallgatások. Elfogták Szabó Gyula repülőoktatót, Tamás
Pált, Kizmann Ottót, ifj. Kiss Sándort, Bodnár Lászlót, Plachy Tihamért, Borosi Kálmán
malomipari munkást, Pók László tanítót, Antal József Lajos joghallgatót, Mester László
kisgazda párttitkárt; április 28-án Kovács László mezőgazdász tanulót, aki előző este lakodalomban volt, ezért nem találták otthon.
Ugyanezen a napon a Szent Orbán-templomban elmondott diákmiséje után elfogták
P. Kiss Szalézt is. A mise után a templom előtti keresztjénél elbúcsúzott híveitől, s azt
kérte, hogy bármit hallanak róla, ne higgyék el! A letartóztatások Hatvanban folytatódtak.

317 PATÓCS Róbert: Páter Kiss Szaléz élete és az 1946-os gyöngyösi koncepciós per, Debrecen, 1997.

294

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 294

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

Újabb letartóztatások a gyöngyösi fasiszták ügyében
„A Páter Kiss Szaléz hitoktató által szervezett »fasiszta terrorbanda« felgöngyölítése során a vidéki főkapitányság politikai osztálya újabb letartóztatásokat végzett. Őrizetbe vettek nyolc gimnáziumi tanulót: Fekete Endrét, Dánássy Oszkárt, Bata Istvánt, Peer Olaszt,
Szendrői Gézát, Majdán Lajost, Ocsovai Sándort és Dósa Jánost, valamint Fehér Endre
bölcsészettan hallgatót, akik Hatvanban szervezkedtek a »hatalom átvételére«. Szervezkedésük központjában a már előzőleg őrizetbe vett Berényi Illés, a Független Kisgazdapárt
helyi szervezetének titkára állott. A hatvani terroristák a közeli hetekben akarták kisiklatni
a hatvani vonatot és felrobbantani a város pályaudvarát.”318
„Csírájában sikerült elfojtani azt a próbálkozást, hogy P. Kiss Szalézt fegyveres erővel kiszabadítsák a rendőrség őrizetéből. A szombatra virradó éjszaka folyamán előállították Kassay
Kázmért, Schall György, Kovács Zoltán tanulókat, akik pontos tervezetet dolgoztak ki P. Kiss
Szaléz kiszabadítására. A mozgalmat a már korábban előállított Király György tervezte ki. Úgy
határoztak, hogy egyik este Vác környékén kimennek az országútra, megállítanak egy teher,
vagy személyautót, azzal az ürüggyel, hogy hozza fel őket Budapestre. Útközben egyikük leüti
a gépkocsivezetőt, akinek helyét Schall György foglalja el, Budapesten a vidéki főkapitányság
közelében helyezkednek el. S amikor Kiss Szalézt kihallgatásra vezetik, megtámadják a kísérőket. Ha szükség van rá, agyon lövik őket. Kiss Szaléz számára világi ruháról is gondoskodtak.
A merényletre készülő bandánál egy puskát, három revolvert és két kézigránátot találtak.”319
Kováts Zoltán így emlékszik vissza a kihallgatásra:
-„Szóval ki akartad szabadítani Páter Kiss Szalézt – szólal meg –, erre szervezkedtél
társaddal?
-Igen, valóban beszélgettünk, hogy jó lenne, ha valakik kiszabadítanák – válaszoltam.
-A jegyzőkönyvben az áll, hogy K. György javasolta a kiszabadítást és te ezzel egyetértettél. Lesz, ami lesz – gondoltam –, elmondom, hogy is volt. »Igen, azzal egyetértettem,
hogy jó lenne, ha valakik kiszabadítanák, mert ő ártatlan. De ebben én nem vettem volna
részt semmi áron. Meg is mondtam akkor K. Györgynek, az egész terved egy nagy marhaság,
hiszen képzett katonák sem vállalkoznának ilyen akcióra... Tessék elhinni – mondottam –,
már akkor ellenkeztem K. Györggyel. Mondtam is neki, hogy te nagy hülye vagy. Gondolod
neked, K. Györgynek ez sikerülne? Te képzettebbnek hiszed magad, mint a hivatásos katonák,
vagy mint a rendőrök? Igazad van, jó lenne, ha Szaléz atya szabad lenne. Ezt mi semmilyen
körülmények között sem tudnánk megcsinálni. Én ezzel elmentem. Felejtsük el az egészet.
Még a kamasz fantáziámból sem futotta arra, hogy ilyet el tudjak képzelni. K. Györgyöt egy
agyalágyult hülyének tartottam. Ha tudom, hogy ilyen marhasággal rukkol elő, el sem megyek erre a beszélgetésre...«”320
Május 9-én négyüket és P. Lukács Pelbárt hatvani ferences lelkipásztort Budapestre
szállították az Andrássy út 60-ba, vele együtt Molnár Attila hetedikes gimnazistát, és
Molnár Béla harmadikos gimnazistát, Pócsy Frigyest, akiket fegyverrejtegetés vádjával
tartóztattak le. Attila, Béla és Frigyes elválaszthatatlan jó barátságot alkottak, mindig
együtt látták őket. Szintén triumvirátust alkotott Kiss Sándor, Kizmann Ottó és Bodnár
László. Ez a hármas tömörülés, mint az összeesküvés alapsejtje, jól jött a vallatóknak.
318 Népszava, 1946. május 4. Patócs Róbert a még élő tanúkkal beszélgetve tudta meg, hogy Dósa József miután

MÁV tisztviselőként egy szerelvényt kísért fel Budapestre, az ott vásárolt napilapból tudta meg, hogy őt is
letartóztatták. Így hazament bejelentkezett főnökénél, megebédelt, majd épp az ebéd befejezése után jöttek
érte és kísérték be a rendőrségre.
319 Szabadság, 1946. május 12. 2. o.
320 Kováts Zoltán: A vörös fogaskerekek között 15 évesen, Kézirat 18. o.

295

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 295

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

Kizmann Ottóval kapcsolatban a különböző szóbeli „pletykák” megjegyzik, hogy anyját
és testvérét megerőszakolták az orosz katonák. (Kizmann sváb származású katona – Kizmann
József ny. honvéd főtörzsőrmester – ﬁaként született Gyöngyösön. Apja nem Ottó szülőanyjával, hanem annak húgával élt. Így Ottó nem szülőanyját, Gyuris Máriát, hanem nevelőanyját,
Gyuris Erzsébetet tekintette édesanyjának.) „Kizmann Ottóék szomszédja, B. István ott volt
ezen az ominózus éjszakán, a Kizmann-ház pincéjében, mivel a két család jóban volt, és
az ő házukat elfoglalták a szovjetek. 1944 végén az egyik este valóban jött három szovjet katona, hogy elvigye a nőket »krumplipucolás« céljából. A két családfő, valamint Ottó azonban
a rájuk fogott fegyverek ellenére, kisebb fizikai erőszak alkalmazásával menekülésre késztették
a katonákat. Tehát, mint hiteles szemtanú, ám a dulakodásra koránál fogva be nem avatkozó
14 éves B. István állításán alapulva megcáfolom a nők megerőszakolásának tényét. Ezen kívül megcáfolom azt is, hogy Kizmann Ottó leánytestvérét is megerőszakolták volna. A tanú,
valamint az anyakönyvi adatok tanúsága szerint egyáltalán nem volt. Volt egy fiútestvére, aki
szülőanyjával, Gyuris Máriával Budapesten élt. Én ezt az okot sváb származásában, otthoni
neveltetésében, kommunistaellenességében látom, és a szovjet csapatok Gyöngyösön elkövetett erőszakos cselekményeiben vélem felfedezni. Mert az bizonyított tény már, hogy édesanyját
nem erőszakolták meg, de a város tele volt meggyalázott, megfertőzött, vagy a megerőszakolások után megölt gyereklányokkal, nőkkel, asszonyokkal.”321 Bár Patócs Róbert, illetve
B. István egyetlen éjszakát említ, csodálkoznék, ha az orosz katonák nem jöttek volna vissza
erősítéssel egy másik alkalommal, amikor a ﬁatalkorú István nem tartózkodott odahaza.
A vádlottak
1. Kassay (Kassai) Kázmér
Született: Budapest, 1930. július 20.
Foglalkozása: gimnáziumi tanuló V. o.
Lakik: Vámosgyörkön
2. Kizmann Ottó
Született: Gyöngyös, 1927. október 16.
Anyja: Gyuris Mária (jegyzőkönyvben: Gyuris Erzsébet)
Apja: Kizmann József ny. honvéd főtörzsőrmester
Lakás: Gyöngyös, Pozsonyi út
Foglalkozás: IV. mez. gazd. isk. tanuló
3. Bodnár László Pál
Született: Gyöngyös, 1927. március 9.
Anyja: Pesti Mária
Apja: Bodnár László gumijavító
Lakás: Gy. Deák F. út 51.
4. Ifj. Kiss Sándor
Született: Gyöngyös, (jegyzőkönyv szerint: Budapest!) 1926. január 30.
Anyja: Martinecz Mária
Apja: Kiss Sándor kötélgyártó
Lakás: Gy. Kozsuba Domonkos út 6.
Foglalkozása: középiskolai tanuló
321 PATÓCS Róbert: Páter Kiss Szaléz élete és az 1946-os gyöngyösi koncepciós per, Debrecen, 1997.

296

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 296

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

5. Antal József Lajos
Apja: Antal József
Anyja: Bardóczi Rozália
Született: Gyöngyös, 1924. július 15.
Lakik: Gyöngyös, Petőﬁ u. 13.
Foglalkozása: joghallgató
7. Fehér Endre
Született: Budapest, 1927.augusztus 27.
Lakik: Hatvan, Hunyadi tér 17.
Foglalkozása: bölcsészhallgató
8. Berényi Illés
Született: Hatvan, 1923. május 23.
Lakóhelye: Hatvan, Horváth Mihály u. 127.
Foglalkozása: közgazdász
9. Huszár József
Született: Tata-Tóváros, 1926.
Lakik: Apc, József u. 25.
Foglalkozása: községi segédjegyző
10. Pócsy Frigyes
Született: 1927. szept. 21. Gyöngyös
Anyja: Kösztenbauer Karolin
Apja: Pócsy Béla postatiszt
Lakás: Gyöngyös, Bethlen út 1.
11. Tamás Pál
Született: 1929. január 1. Gyöngyöspata
Anyja: Ivándy Hermina
Apja: Tamás István csendőrtiszt helyettes
Lakás: 1946. március 8-ig Salánk (Kárpátalja) majd Gy. Attila út 12.
15. Mester (Macher) László
Született: Vértesboglár, 1925.január 12.
Lakik: Gyöngyös, Hanák Kolos tér 3.
Foglalkozása: Kisgazda párttitkár
16. Pócs Ferenc
Született: 1926. február 8. Gyöngyös
Anyja: Molnár Terézia
Apja: Pócs József földműves, napszámos
Lakás: Gy. Erzsébet királyné út 16.
17. Béres György
Született: Gyöngyös, 1925. december 17.
Lakik: Gyöngyös, Gőzfürdő u. 7.
Foglalkozás: géplakatos segéd

297

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 297

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

18. Plachy Tihamér Tamás Bertalan
Született: Nagyréde, 1926. augusztus 8.
Anyja: Sípos Mária
Apja: Plachy Árpád községi segédjegyző
Lakás: Nagyréde Gyöngyösi út 25. (majd: Gy. Pozsonyi u. Borosi Kálmán lakásán)
19. Kovács László Vilmos
Született: 1928. június 9. Mátraballa
Anyja: Kiss Julianna
Apja: Kovács Károly cipész
Lakás: Gyöngyös, Hatvani út (előtte Károly Király körút 27.)
Foglalkozás: mezőgazdász tanuló
20. Borosi Kálmán
Született: Gyönyös
Lakik: Gyöngyös Érsekföld, Pozsonyi u.
Foglalkozás: malomipari munkás
22. Molnár Béla
Született: 1928. január 21. Gyöngyös
Anyja: Toldi Julianna
Apja: Molnár Béla kereskedő
Lakás: Gyöngyös, Rákóczi út 9.
25. Király György
Született: Szeged, 1930.
Lakik: Gyöngyös, Palócz u. 2.
28. Kováts Zoltán
Született: Gyöngyös, 1931.
Lakik: Gyöngyös, Toka u. 2.
Foglalkozása: gimnáziumi tanuló
Megkezdődtek tehát a kihallgatások Gyöngyösön, Hatvanban, Budapesten: az Andrássy út 60-ban, valamint a büntetőtörvényszéki fogházban (május 17-től kezdve). Később
a Markó utcába, a Népügyészségre kerültek. A vallatások ﬁzikai erőszak alkalmazásával
folytak. Idézet Kováts Zoltán emlékirataiból: „...az előszobában ott álltak a falnak fordulva a többiek. Az a bizonyos ajtó most nyitva volt, benéztem. Valamikor szép fürdőszoba
volt. Most csak egy fürdőkád állt benne. A fürdőkádban egy ember feküdt. Cipő nem volt
a lábán. Lábfeje duplájára volt dagadva. Mindenütt kék-zöld volt, itt-ott vérzett is. Arca
szintén kék-zöld volt, nagyon megdagadva. Orrán-száján vékony csíkban folyt a vér. A feje
más helyeken is vérzett. Ebben a rettenetesen összevert állapotban Szaléz atyára ismertem. A felismerésben segített a ferencesek jellegzetes hajviselete, a rajta levő reverenda és
Szaléz atyát mindenki mástól megkülönböztető kerek arca, amit a verés sem tudott megváltoztatni.”322 Szaléz atya az első képeken még állva látható, később már csak ülve fényképezték. Az első napokban még tudott bicegni, azután már vagy húzták a folyosón, vagy ún.
„gólya viszi a fiát” fogással vitték a kihallgatásra.

322 KOVÁTS Zoltán: A vörös fogaskerekek között 15 évesen, Kézirat, Idézve Patócs Róbertnél.

298

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 298

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

Hogyan hallgatták ki Szalézt? „Bauer (Miklós) a szellemi fölényét ókori kínzási módszerek
felelevenítésével is éreztette. Páter Kiss Szaléz ferences rendi szerzetest 1946-ban tartóztatták
le. Kihallgatása során – állítólag Bauer javaslatára – vizet csöpögtettek a koponyájára, majd
vödröt húztak a fejére, s azt gumibottal döngették. Farkas Vladimír visszaemlékezése szerint
a vízcsöpögtetős módszert Bauer Ries Istvánon is kipróbálta, de felettese parancsára, igen
dühödten, kénytelen volt abbahagyni. Ám igazán hírhedtté egy roppant intellektuális kínzási
módszertől, a körömtépéstől lett, innen nyerte a »körmös« Bauer elnevezést.”323
A gyerekekről a szülők nem tudtak semmit. Hiába érdeklődtek a rendőrségen, hiába írtak
leveleket, semmi választ nem kaptak. Csak a napi újságokat várták rettegve. Rendünk sem tudott semmit Szaléz atyáról. Ezért felkérték Varga Lászlót, hogy vállalja el Szaléz védelmét.324
Király Kelemen atya 1946 nyarán az Igazságügyminisztériumban beszélt egy tisztviselővel. Szaléz felől érdeklődött:
„Nem engedett nyugodni, hogy volt növendékem, Szaléz, aki hazájáért, a magyar népért, főleg a szegényekért annyit tett, igazságtalanul szenved. Utána való kutatásomban
hamarosan észrevettem, hogy a börtönöket ajánlatos messziről elkerülni, mert ebben az
időben mindenki gyanús volt, különösen aki ferences csuhát viselt. Mégis megtudtam anynyit, hogy az Igazságügy Minisztériumban van még a régi időkből visszamaradt két tisztviselő, akiket eddig nem tudtak kommunisták által felváltani.
Nagy szerencsém volt. Az igazságügy minisztérium folyosóján senkivel sem találkoztam
s a tisztviselőt hivatalában találtam. Belépésem után azonnal felkelt, megnézte, nincs-e
valaki a folyosón, azután gondosan becsukta az ajtót.
Személyazonosságom igazolása után előadtam: P. Kiss Szaléz növendékem volt, az országban és Amerikában magyarságmentő munkát végzett, rágalmaknak esett áldozatul. Kérdésem
csupán az: hol és mikor lesz a tárgyalása és milyen úton-módon lehetne azon részt venni.
A tisztviselő végighallgatott, azután halkan, de mégis határozottan felelte: »Kedves páter, adjon hálát az Istennek, hogy ebben az ügyben hozzám jött. Mert ha más tisztviselő
előtt beszélt volna erről, alighanem hamarosan szemtől-szembe találta volna magát P. Kissel a börtönben. Kérem, tartózkodjon minden további kutatástól, ha nem akarja rendjét és
önmagát bajba sodorni. Azt is kérem, hogy amit tőlem hallott, tartsa titkokban, és a nevemet sohase ejtse ki senki előtt.«
A következő nyilatkozatát szinte szótagolva mondta:
„Kiss Szaléz atya ügyében nem lesz nyilvános tárgyalás. És pedig három okból kifolyólag. 1. A gyónási eseten kívül egyetlen ellene emelt vádat nem tudtak bizonyítani. A gyónási
titok megtartása miatt nem mernek ellene eljárni, mert az idehaza és külföldön is nagy felzúdulást váltana ki, s az egész világ a gyónási titok vértanújáról írna és beszélne. 2. Szaléz
atyát embertelenül megkínozták, arcán a sebeket nem tudnák eltűntetni, mint fényképeken
teszik, azután nem tud lábra állni, mert talpait gumibotokkal szétverték: ezért mutatták be
újabb felvételein ülőhelyzetben. 3. Attól félnek, hogy Szaléz atya nyilvános tárgyaláson
a nagy nyilvánosság előtt csúﬀá tenné őket. Még élénk emlékezetükben van, hogy Zadravecz püspök miképpen tette nevetségessé a néptörvényszék ügyészét és a bírákat, az utolsó
szó jogán tartott beszédje által. Az a meggyőződésem, hogy Szaléz atyát tehetetlenségükben
323 UGRÓ Miklós: Leköpve Bauer Miklós eltitkolt élete és halála: http://www.mn.mno.hu/portal/579314; Ma-

gyar Nemzet, 2008.augusztus 16. 25. o.

324 Ebben az időben kiszabadult a börtönből egy budapesti személy, akinek tudomása volt Szaléz atya kínoztatá-

sáról és főleg szenvedésének hősi elviseléséről. Ő kiszabadulása alkalmával rajtalevő ruhájának szegélyébe
varrva hozta ki a börtönből Szaléz atya következő üzenetét: „Halálra ítéltek, ártatlan vagyok, az ítéletet
megfellebbeztem. Védelmemmel bízzák meg Katona Jenőt.” KIRÁLY 153. o.

299

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 299

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

hamarosan átadják az oroszoknak, akik nem ismerik el a gyónási titok sértetlenségét, s elítélik. Ily módon a magyar kommunisták lerázzák a számukra kellemetlen ügyet.”
A tisztviselő még megemlítette, hogy egyik alkalommal, mikor kínoztatással nem sikerült Szaléz atyát vallomástételre kényszeríteni, megpróbálták ugyanezt szép szóval elérni.
Szaléz atya ennyit felelt: »Én pap vagyok, az egyház és hívek rám néznek. Én nem hazudhatok….”325
Így emlékezik vissza Varga László:
„...A háború után Gyöngyösön fiatalokat szervezett maga köré. Több híve volt, mint
a helyi kommunista ifjúsági szövetségnek. Bajba került, 1946 tavaszán letartóztatták, több
fiatal hívével együtt. Gyöngyösről Budapestre szállították. A budapesti ferences rendfőnök
felkeresett, és arra kért, vállaljam Kiss Szaléz védelmét.
Örömmel tettem. Másnap már a Markó utcai fogházban voltam. Átadtam meghatalmazásomat. Az ügyeletes őr jól ismert, megnézte a letartóztatottak névjegyzékét, de Kiss
Szaléz nevét nem találta. Kérésemre még egyszer átnézte, sőt: még én is melléje álltam,
s együtt néztük, de nem találtuk.
Talán a Pest vidéki fogházban van – gondoltam, és máris mentem a Fő utcába. De ott
sem volt. Talán a kőbányai Gyűjtőfogházban? Ott sem találtam. Másnap tovább nyomoztam. A katonai fogházban kerestem.
-Nincs itt – válaszolták.
Közben a ferences rendfőnök telefonon érdeklődött, de közöltem vele: eddig még nem
találtam meg a pátert.
-Pedig biztos, hogy Budapestre hozták – erősködött.
Nap nap után mentem a Markó utcai fogházba. A válasz mindig ugyanaz volt: nincs náluk. Hol lehet? A szovjet hatóságok vitték volna el? A ferences rendfőnök szerint a magyar
titkosrendőrség tartóztatta le.
Egyik este tíz óra körül csengett a telefon.
-Ügyvéd úr, ne kérdezze, ki vagyok – szólt egy idegen férfihang. – Ma este fél tízkor
hozták Kiss Szalézt a Markó utcai fogházba. Kérem, azt se mondja, hogy ezt telefonon
tudta meg. Isten vele. Sok szerencsét! Nem tudtam kérdezni semmit, mert a vonal túlsó vége
elhallgatott. A letartóztatottakkal a beszélgetés délelőtt tíz órakor kezdődött. Másnap reggel már fél tízkor ott voltam, tele feszültséggel. A fogházügyeletes megint a könyvet nézte.
-Nincs – mondta.
-Nézze meg tüzetesen, és talán az újonnan jötteket még nem írták be, mert itt van –
mondtam határozottan.
-Nincs.
A fogházigazgatóhoz vezettettem magam. Komisz ember volt, röviden ki akarta adni az
utamat, mondván, hogy aki nincs a könyvben, az nincs a fogházban. Erősködtem, hogy itt
van. Faggatni kezdett, honnan tudom; amire csak azt hajtogattam:
-Tudom, hogy itt van.
A fogházigazgató nem óhajtott tovább tárgyalni, és kurtán közölte: ha panaszom van,
menjek a népügyészség vezetőjéhez, dr. Ferencz Tiborhoz. Már indultam is. Tárgyalásokról
ismertem ezt a több mint százkilós, durva, kíméletlen embert. A titkárnőjének megmondtam a nevemet. Bejelentett, aztán újra megjelent, és tudni akarta, milyen ügyet képviselek.
Megmondtam. Láthatóan meglepődött. Bement a főnöke szobájába, majd közölte, hogy
a népügyész ma nagyon elfoglalt, nem fogadhat.
325 KIRÁLY 156. o.

300

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 300

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

-Akkor várok – mondtam neki –, amíg a népügyész úrnak lesz ideje.
Ezzel leültem. Ismét bement a főnökéhez, de gyorsan kijött, és leült az íróasztala mellé.
Rám sem nézett többé. Ez volt fél tizenegykor. Tizenkettőkor még mindig ott ültem, senki
sem szólt hozzám, csak a nagy sürgés-forgás tűnt fel, s a titkárnő, aki többször suttogott
a telefonba, de olyan halkan, hogy ne halljam. Egy órakor rengett a padló, dr. Ferencz
kilépett a szobájából, és dühösen odaszólt nekem:
-Üzentem önnek, hogy ma nem érek rá.
Általában udvarias ember vagyok, de ha valaki kihívóan viselkedik, megkapja a magáét. Fel sem állva, keményen válaszoltam: – Én is üzentem, hogy beszélni akarok önnel.
Amíg ön nem fogad, addig innen nem megyek el.
Dühösen rám szólt:
-Különben ebédelni megyek. Elment. Fél háromkor tért vissza. Csodálkozott:
-Ön még mindig itt van?
-Igen, és addig leszek itt, amíg ügyfelemmel, Kiss Szalézzel nem beszélhetek.
-Honnan veszi, hogy itt van?
-Tegnap este fél tíz körül a Markó utcai fogház előtt sétáltam, és a rabszállító kocsi éppen akkor állt meg. Láttam, hogy a kiszállt rabok között ott volt Kiss Szaléz. Ferencz intett,
hogy kövessem a szobájába. Leültetett. Ő állva maradt, és ordítani kezdett:
-Engem ön nem vezet félre, hogy látta Kiss Szalézt. Valaki besúgta magának. Vizsgálatot indítok, és ellátom a spicli baját!
-De most beismerte, hogy itt van.
Azt hittem, gutaütést kap. Kivörösödött, leült, verte az asztalt:
-Ide hallgasson! Itt volt vagy nem, már nem érdekes. Egy biztos: most már nincs itt.
Akarja tudni, hogy hol van? Luciferi gúnnyal szinte sziszegte: Átadtam a szovjet hatóságoknak. Náluk van. Ott keresheti. Maga azt a papot többet nem látja az életben. Kimerülve
elterült a széken. Megsemmisülten modtam:
-Ön törvénysértést követett el.
Láthatóan megdöbbent. Egyszerre barátságos hangot ütött meg:
-Melyik törvényt sértettem meg?
-Ön úgy viselkedik, mint Pilátus, aki bár bírója volt Jézusnak, mégis tőle kérdezte: »Mi
az igazság?«” Ön pedig, mint a törvény őre, kérdezi, hogy hol követett el jogsértést. A büntetőjog 17. szakaszát szegte meg, miszerint magyar állampolgár más állam hatóságának
sohasem adható ki.
Nagy csend. Éppen kérdezni akartam, amikor Ferenc felállt, kiegyenesedett és megfenyegetett:
-Én magának mindent elmondtam. Nem kellett volna. Ha ön bármikor további lépést
tesz, lássa a következményeket!
-Felém jött. Udvariasan akart búcsúzni. Irtóztam attól, hogy kezet fogjak vele. Aktatáskámat a hónom alá csaptam, megfordultam, búcsúzás nélkül otthagytam.
Átmentem az Igazságügyminisztériumba, ahol még több, régi ismerősöm dolgozott.
Kérdésemre egyöntetű választ kaptam: semmit sem lehet tenni, a békeszerződésig a megszállók azt cselekszik, amit akarnak. Kiss Szalézről azonban megtudtam, hogy valóban
szovjet kézre került...”326

326 VARGA László: Kérem a vádlott felmentését, Püski, New York, 1981; 224–226. o.

301

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 301

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vizsgálati dossziéi
Két vizsgálati dosszié található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Az első a V– 113398/1-es számú.
Antal József Lajos, 5–64. o.,
Berényi Illés, 65–89. o.,
Borosi Kálmán, 90–106. o. „SZEB327-nek átadva” jelzés,
Béres György, 107–117. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Bodnár László, 118–139. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Borosi Kálmán, 140–144. o.
P. Farkas Jozefát, 145–164. o. „SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte”
Fehér Endre, 165–184. o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Kassai Kázmér, 185–201. o.
Huszár József, 202–206. o., az internáltat a SZEB kihallgatta, de október 28-án megszökött.
Király György, 207–2011. o.
Ifj. Kiss Sándor, 212–227. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Kizmann Ottó, 314–383. o.
A másik a V-113398/1-a számú.
A Kovács László elleni büntetőügyben keletkezett tanúvallomásokat tartalmazza.
Kovács László, 2–16. o.
Mester (Macher) László, 17–34. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Molnár Attila, 35–45. o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Molnár Béla, 46–54. o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
P. Lukács Pelbárt, 55–90. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Dr. Ocsovai Sándor, 91–109. o. A SZEB kihallgatta- internálták- Megszüntetve jelzés,
Ondrék József, 110–128.o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
Plachy Tihamér, 129–144. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Pócsy Frigyes, 150–156. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Pócs Ferenc, 157–186. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Sall György, 187–196. o.
Szabó Gyula, 197–213. o. „SZEB-nek átadva” jelzés,
Szendrői Géza, 214–236. o. „SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte jelzés,
Vágó Sándor, 237–245. o. „Internálva 1946. jún. Jelenleg nem! Jelzés,
Tamás Pál, 216–261. o., „SZEB-nek átadva” jelzés,
P. Zachar Róbert, 262–278. o. SZEB kikérte, de szabadlábra helyezte. Jelenleg internálva
A jegyzőkönyveket a következő szervek készítették:
1. Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztály (Budapest)
2. Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya
3. Magyar Rendőrség Gyöngyösi Kapitányságának Bűnügyi Osztálya
4. Magyar Államrendőrség Járási Kapitányságának Politikai Osztálya Hatvan
A gyöngyösi rendházban lakó ferencesek közül senkit sem hallgattak ki.
327 Szövetséges Ellenőrző Bizottság.

302

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 302

2019. 03. 05. 14:04:13

P. Kiss László Szaléz

Ellenben a hatvani rendház minden lakóját kihallgatták.
Több esetben a kihallgatottak neveit sem tudták leírni rendesen. Pl. Kovács János László.
A 16–17 éves diákok vallomásai hemzsegnek a jogi szakkifejezésektől, amelyeket nem
ismerhettek, és fogalmukkal nem lehettek tisztában.
A jegyzőkönyvben a ﬁatalok szájába a következő kifejezéseket adták:
• „merénylet szervezése”
• „fegyveres szervezkedés”
• „A páter Kiss Szaléz által szervezett és a demokratikus államforma ellen irányuló
cselekményekkel kapcsolatban...” (Vajon már májusban eltervezték, hogy mi lesz
a szeptemberi tárgyalás alapja?)
• „az alapjegyzőkönyvben már elmondtam”
• „fasiszta terrorcselekményeink”
P. Kiss Szaléz szájába pedig:
• „Bánkútit el kell tenni láb alól, a gyilkosság után feloldozom.”
• „rendházunk esti szórakozási termében” (rekreációs helyiség)
Akik írták, azok nem ismerték a gyöngyösi viszonyokat, helyeket, városrészeket stb.
Pl. „Farkaslyuki pincék”, ilyen nem létezik: Farkasmályi pincék igen.
Az anyag összeállítója többször összekeverte a jegyzőkönyveket, bizonyos lapokat
máshova tett be, nem az illető anyagához csatolta.
Szuprin alezredes által május 2-án keltezett levél szerint 5 orosz katonát öltek meg.
Ennek alapján kiszolgáltatták őket az orosz katonai bíróságnak.
A gyöngyös környéki rendőrbiztosság megtámadása, orosz emlékmű felrobbantásának kitervelése, a demokratikus államforma megdöntésére irányuló vádpontok szerint
itthon is bíróság elé állíthatták volna őket, de ezeket a tetteket nem vették ﬁgyelembe.
A per alkalom volt arra, hogy a felszabadító szovjet hadsereg elleni tetteket a nyilvánosság előtt megtorolják. Még akkor is, ha nem az illetők követték el, csak úgy „elrettentésképpen.”
Több vádlotthoz tartozik bűnjeljegyzék. A május 8-án megjelent újságok „29 láda robbanóanyagot, több száz golyószórót és géppisztolyt emlegetnek. Ezek közben »eltűnhettek«.” Megjegyzendő még, hogy a súlyos támadófegyverek között síléc, karóra szíjjal és
nadrág is szerepel! Viszont a sajtóban megjelent 29 láda robbanóanyag, s egyéb nagymenynyiségű fegyver sehol sem szerepel!
A források üzenete
Káhler Frigyes tanulmányt írt a vallásszabadság magyarországi gyakorlatáról 1945 után.
Ennek keretében elemezte Károlyi Bernát, Kiss Szaléz és az újhatvani ügy (Kriszten Rafael, Veres Géza, Zsiga Kerubin, Tarcza Aurél és társaik) ferences vádlottjainak peranyagát.
Az alábbi fejezet tőle való idézet:
„A feldolgozott források nem hagynak kétséget a felől, hogy a ferencesek ellen – már
1945-től elindított hajsza az egyház felszámolását megcélzó politika szerves része. Ehhez
kapcsolódik az FKgP ellen folytatott támadás és civil szervezetek megszüntetését eredményező akció is.
Mindebben fontos szerepet játszott a koncepciós perek azon típusa, amelyben egyes
tényállások teljes mértékben valótlanok. Más esetekben pedig a valóság elemeiből szőttek
olyan kapcsolatokat, amelyek sohasem léteztek, de a fiktív konstelláció alkalmasnak látszott a kitűzött politikai cél elérésére.
303

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 303

2019. 03. 05. 14:04:13

FÜGGELÉK

Antal Lajos

1946. április 28.

4 gránát

Béres György

1946. május 14.

Cseh-Szlovenszkó zbrovka v. 7542. gy. Számú használható
állapotban lévő lőfegyver és ehhez megfelelő 3. drb.
Tölténymag

Bodnár László

1946. április 29.

1 pár Ski léc
Üveg hegyű töltőtoll

Borosi Kálmán

1946. április 29.

43-as mintájú Mauser puska
Orosz eredetű 1938/95. 118. sz.puska.
35-ös mintájú Mauser puska.
Parebellum pisztoly 2. db tár-ral és 13. db tölténnyel.
Orosz és 1. drb. Magyar eredetű kézigránát. Különböző
puska töltény 1. db tárral. Orosz géppisztoly töltény
visszaütött maggal. Levente töltény.
Géppisztolytár 1. db tölténnyel
Báránybőr mellény.
Géppisztolytár, pisztoly nélkül.
Lőszeres doboz
Méosz automata puska tár.

Kassai Kázmér

1946. május 6.

1 db magyar /Vécsey/ kézigránát
1db német kézigránát

Király György

1946. május 6.

1 db 9 milliméteres német gyártmányú katonai szolgálati
pisztoly; 2 /kettő/ db orosz és
1 /egy/ db magyar gyártm. Kézigránát
56 db orosz lőfegyver-lövedék /puskagolyó/

Kiss Sándor

1946. április 29.

1 db puhaszárú csizma

Kizmann Ottó

1946. április 29.

Karóra szíjjal
Frommer gyártmányú 19-es mintájú 7.65-ös pisztoly,
351.477.sz. kaliberű 2 db tárral és 19 db töltény
Német géppisztolyba való tár
7 db Orosz géppisztoly töltény visszaütött maggal
5 db ötdolláros amerikai bankjegy,
Pisztolytáska
20 Robbanó gyutacs
Rakéta töltény
48 Mannicher töltény l db tárral
Mannicher töltény acélmaggal
Orosz géppisztoly tár
Bemérő műszer, német eredetű
Fekete pénztárca zippzárral
Fegyvercső agy nélkül

Kovács László

1946. április 29.

Aktatáska
Nadrág /tábori takaróból átalakítva/

Plachy Tihamér

1946. április 29.

Orosz eredetű 1938 mintájú 95.918.sz. puska
43-as mintájú Mannlicher katona lőfegyver
Német fegyver
Orosz fegyver
pár Ski léc

Pócs Ferenc

1946. április 29.

7.052 mintájú német fegyver
2/9270. sz. német eredetű fegyver
Gumibot
Szürke töltőtoll

Sall György

1946. május 6.

3 német aknagyutacs
1 db Mauser lőfegyver /puska/

304

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 304

2019. 03. 05. 14:04:14

P. Kiss László Szaléz

A most feltárt három ügy egy politikai vonulat mentén képez egységet:
• a szerzetesrendek – mint az egyház integráns részei – szétverése gyengíti és sebezhetőbbé teszi az egyház egészét;
• egyetlen esetben sem igazolható, hogy az eljárás alá vont személyek megsértették
volna, jogállami értelemben, az állami normákat, olyanokat, amelyek a társadalom
igazságérzetébe, vagy a keresztény erkölcs szabályaiba ütköztek; ...
• minden ügyben a fizikai és lelki kínzások, a megtévesztés, zsarolás és más – bűncselekményeket megvalósító módszerekkel készített vallomások állnak rendelkezésre.
Ezeket összevetve a politikai vezető testületek határozataival önmagában igazolják,
hogy a hatalom saját bűnös törekvéseit – amelyek súlyosan sértik az alapvető emberi és polgári jogokat – állítja úgy be, hogy a jogtalan támadás ő ellen irányul.
• Az orosz semmisségi törvény alapján a politikai üldözések okán született ítéleteket –
így Kiss Szaléz elítélését is – napjainkra semmisnek nyilvánították. ...”328
A szovjetek kezében
Részletes adatok329
Antal József (Gyöngyös, 1925. – ): Egyetemista volt, a Kisgazdapárt országos ifjúsági
elnöke (Vörös Vince titkára). Gyöngyösön 1946 áprilisában a Páter Kiss Szaléz nevéhez
fűződő koncepciós “összeesküvési” per vádlottjaként a magyar Katonapolitikai Osztály letartóztatta. Vallatások, kínzások közben mindkét veséjét leverték, az egyik szemét kiverték.
Aztán átadták a szovjet igazságszolgáltatási szerveknek, és 1946 októberében Sopronkőhidán fegyveres összeesküvés vádjával szovjet katonai törvényszék az 58. paragrafus alapján
tízévi kényszermunkára ítélte. A verésektől félőrült lett, papnak képzelte magát, és naphoszszat misézett. Ettől függetlenül szovjet börtönökbe és munkatáborokba került. A Kemerovo
kerületi Iszkityim lágerkerület Sztroj Dvor lágerének kórházában, 1947 karácsonya előtti
napokban, végelgyengülésben – ekkor már, mint csendes, depressziós elmebeteg – meghalt.
Antal Lajos (Gyöngyös – ): Gyöngyösön, 1946 április végén a Páter Kiss Szaléz nevéhez
fűződő „összeesküvési” perben azzal a váddal tartóztatták le, hogy a város politikai rendőrőrnagya elleni fegyveres összeesküvés részese volt. Amikor a Magyar Katonapolitikai Osztály
(mely letartóztatta és kivallatta) társaival együtt őt is átadta a szovjet nyomozóhatóságnak,
minden rendőri vallomását visszavonta. Míg az egy ügyben lefogott társait már 1946. szeptember 14-én elítélte a Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke, őrá csak két hónappal később
tudták kimondani a koncepciós ítéletet: 10 évi kényszermunka. – A későbbi években az egyik
novoszibirszki láger kórházában halt meg végelgyengülésben ez a jobb sorsra érdemes ﬁatalember.
Berényi Illés (Hatvan – ): A Független Kisgazdapárt hatvani titkára volt. Orosz- és rendszerellenes szervezkedés vádjával a magyar Katonapolitikai Osztály Hatvanban 1946. április 18-án letartóztatta. Ügyét belevonták a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő koncepciós
„fegyveres összeesküvési” per vádlottjainak csoportjába. Az első kihallgatások után átadták
a szovjet katonai bíróságnak. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten a Conti
328 KAHLER Frigyes: A nagy „tűzvörös sárkány” torkában, Koncepciós eljárások ferences szerzetesek ellen

1945–1946. Kairosz Kiadó, Budapest, 2009. 281. o.

329 A fejezet pontos, szó szerinti átvétele a Gulág Lexikon szócikkeinek. Rózsás János: Gulág Lexikon, Püski

Kiadó, Budapest, 2000.

305

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 305

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

utcában 1946. szeptember 14-én 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. 1950-ben a ﬁnn-karéliai Medvezsugorszk lágerkórházban TBC-ben meghalt.
Béres György (Gyöngyös, 1925. december 17., Füleki Julianna): Géplakatos volt. A Magyar Katonapolitikai Osztály a szülővárosában 1946. április 28-án letartóztatta. Visszaemlékezése: – „Mint fiatalember gyakran megfordultam a katolikus egyház által vezetett KEDIM
táncmulatságain. Abban az időben már a kommunista rendszer megfigyelése alatt állott minden egyházi tevékenység, és csak az alkalomra vártak, hogy lecsaphassanak megsemmisítésükre. A Páter Kiss Szaléz-ügy volt az alkalom, hogy Gyöngyösön tisztogatást végezzenek.
A Páterre és csoportjára hárították a lövöldözéseket, amit a szovjet katonák egymás között
követtek el, kétes hírű nőkkel kapcsolatos viták rendezésében. Mivel fegyveres csoportot lepleztek le, feltétlen kellett az ügyhöz egy fegyvermester is, mivel anélkül nem fegyveres a szervezkedés. Ez a fegyvermester én voltam, a szakmám miatt. Mivel a KEDIM diákegyesület
volt, vasas szakmunkás nem volt köztük, de én közéjük jártam. Ez kapóra jött a politikai
rendőrségnek. A kihallgatóim állítása szerint gyónás közben kaptam a Pátertől az utasításokat. Hiába hivatkoztam arra, hogy én protestáns vagyok, és a Páterrel soha életemben nem
találkoztam...” Az első kihallgatás után átadták a szovjet katonai elhárításnak. Budapesten
a Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke 1946. szeptember 14-én az összeesküvő társaival
együtt őt is elítélte. Nyolc évet kapott az 58. paragrafus (2) (11) pontjai alapján. A mordovai
lágerekben töltötte a büntetését, majd utána még hét hónapot száműzetésben élt. 1953. november 26-án jöhetett haza. A szovjet katonai bíróság által kiszabott büntetését a magyar
Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya 1968. február 2-án Klgs. 1140/1963 szám alatt
törölte a bűnügyi nyilvántartásból.
Bodnár László (Gyöngyös): Gyöngyösi ﬁatalember volt, akit a magyar Katonapolitikai
Osztály 1946. április végén letartóztatott, a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő koholt és hamis összeesküvési perben. Két rendőrőrsnek a lefegyverzésében való részvétellel, valamint
orosz katonák lelövésével vádolták. Az első kihallgatások után átadták a szovjet bírósági
szerveknek. A Szovjet Hadsereg katonai bírósága Budapesten 1946. szeptember 14-én golyó
általi halálra ítélte az 58. paragrafus (8) pontja alapján. Sopronkőhidán 1946. október 26-án
kivégezték.
Boros Pál (Gyöngyös, 1930–): Gimnáziumi tanuló volt. A Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő összeesküvési perben, 1946 áprilisában a szovjet katonai elhárítás letartóztatta.
1946 augusztusában Budapesten a Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke javító-nevelő
munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A lembergi gyűjtő- és elosztólágerben
beleőrült abba a tudatba, hogy Szibériába viszik. Szidta az oroszokat, és nekirohant az áram
alatti drótakadálynak, mely a női és férﬁ lágert elkülönítette. Lőttek is rá, de ráégett a szögesdrótkerítésre. Két napig hagyták ott hulláját a drótkerítésen lógni – a többi rab elrettentésére.
Borosi Kálmán (Gyöngyös, 1929. május 13., Kovács Anna): Molnártanuló volt. Szülővárosában 1946. április 27-én tartóztatta le a magyar Katonapolitikai Osztály fegyveres öszszeesküvés vádjával, a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő perben. Két rendőrőrs csoportosan
elkövetett lefegyverzésével, valamint szovjet katonák megölésével vádolták. Az első kihallgatások után átadták a szovjet bírósági szerveknek. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke
Budapesten a Conti utcában 1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus 2,8,11 pontjai alapján
tízévi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Moldovia lágereiben raboskodott. 1954. szeptember 23-án térhetett haza Magyarországra. A szovjet katonai
bíróság által kiszabott büntetését a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya
306

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 306

2019. 03. 05. 14:04:14

P. Kiss László Szaléz

Klgs. 1140/1963. szám alatt törölte a bűnügyi nyilvántartásból. Az Oroszországi Föderáció
Legfőbb Katonai Ügyészsége 1993. május 25-i, 13-1024-89. számú igazolásával tanúsította,
hogy Borosi Kálmánt, mint politikai megtorlás áldozatát rehabilitálta.
Borosi László (Gyöngyös 1929. – ): Gimnazista volt. Szülővárosában 1946. április 18-án
letartóztatta a magyar Katonapolitikai Osztály, fegyveres összeesküvés vádjával, a Páter Kiss
Szaléz nevéhez fűződő koncepciós perben. A nyár folyamán átadták a szovjet katonai bíróságnak. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten a Conti utcában 1946. szeptember 14-én a szovjet Btk. 58. paragrafusa alapján golyó általi halálra ítélte. 1946. október
26-án, Sopronkőhidán kivégezték.
Dr. Fillér László (Hatvan 1915. február 15., Csikány Ilona): A két világháború között országgyűlési képviselő volt. 1946 tavaszán a magyar Katonapolitikai Osztály Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvési perben közvetítő szerep vádjával letartóztatta. Rövid
kihallgatás után átadták a szovjet katonai bíróságnak. A szovjet Hadsereg katonai törvényszéke előtt a magyar rendőrségen erőszak hatása alatt tett minden vallomását visszavonta, és így
nem a „Szalézi csoporttal” együtt (1946. szeptember 14-én!), hanem egy hónappal később
ítélkezett felette a szovjet hadbíróság, mely 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő
szabadságvesztésre ítélte. A szibériai lágerekből 1953. december 3-án tért haza. Ügyét a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya Klgs. 739/1962. számon tartja nyilván.
Huszár József (Gyöngyös – ): Gimnáziumi tanuló volt. A Páter Kiss Szaléz nevéhez
fűződő fegyveres összeesküvési perben, 1946 áprilisában a szovjet katonai elhárítás letartóztatta. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten 1946 októberében javító-nevelő
munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Ismeretlen szovjet kényszermunkatáborban meghalt.
Kassay Kázmér (Budapest, 1930. július 20., Tóth Anna): 1946. május 16-án tanítási óra
alatt vitték el a rendőrök a gyöngyösi gimnáziumi tanár feljelentése alapján, pisztolyrejtegetés vádjával. Letartóztatták, és Budapestre, a Bajza utcai Katonapolitikai Osztályra vitték.
Kihallgatás közben többször megverték. Rá akarták bizonyítani, hogy ki akarta szabadítani
Páter Kiss Szalézt a börtönből, aki a gyöngyösi állítólagos fegyveres összeesküvés vezetője lett volna. Azon kívül Antal Józseﬀel (a Kisgazdapárt főtitkárának személyi titkárával)
a Vatikánba küldözgettek rádióüzeneteket. Aztán szovjet tisztekre lövöldözött. Ehhez hasonló vádakat akartak ráerőltetni, aztán átadták a budapesti szovjet államvédelmi szerveknek.
A Szovjet Csapatok Budapesti Helyőrsége katonai bírósága Conti utcában 1946. szeptember
14-én az 58. paragrafus 2,6,8,11 pontjai alapján hétévi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A sopronkőhidai és lembergi börtönben töltött hónapok után
a távol-keleti Kolimára deportálták. Megjárta Kanyion, Tretja Fabrika, Lazo munkatáborait.
1954-ben szabadult a lágerből, és száműzöttként ugyancsak Kolimán, a 72-es településen villanyszerelőként dolgozott. 1956. február 10-én térhetett haza Magyarországra. Az 52065. tábori postaszámú Szovjet Katonai Alakulat haditörvényszéke 552. szám alatt 1989. augusztus
5-én bűncselekmény hiányában rehabilitálta. Ügyét a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya Klgs 37/1989. szám alatt tartja nyilván. (Visszaemlékezéseit „A vörös pók
hálójában” Budapest, 1993. cím alatt írta meg.)
Király György (Szeged, 1929. november 19., Sajtlava Mária): Gimnáziumi tanuló volt.
A szovjet állambiztonsági szervek Gyöngyösön 1946. május 4-én hurcolták el a szülői házból, a Páter Kiss Szaléz „összeesküvő csoportjának” tagjaként. Rónai Kálmán gimnáziumi
307

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 307

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

tanár jelentette fel, pisztolyrejtegetés vádjával. Az elhúzódó vizsgálati fogságban „hivatalosan” augusztus 7-én tartóztatták le, majd szeptember 14-én, Budapesten a Szovjet Hadsereg
Budapesti Helyőrségének katonai bírósága 7 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő
szabadságvesztésre ítélte. Brjanszk, majd Resoti lágereiben raboskodott. 1953. november
26-án térhetett haza. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága 1980. június 18-án 1358. szám
alatt bűncselekmény hiányában rehabilitálta. Az erről szóló orosz nyelvű Igazolást a magyar
Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya 1980. július 24-én Klgs. 228/1966 szám alatt
küldte meg számára.
Király Zoltán (Gyöngyös 1930. – ): A Páter Kiss Szaléz és társai összeesküvési ügyében
1946 áprilisában a szovjet állambiztonsági szervek letartóztatták. A Szovjet Hadsereg katonai
törvényszéke 8 évi, javító-nevelő munkatáborban leöltendő szabadságvesztésre ítélte. További sorsa ismeretlen.
Kiss Endre (–): Gyöngyösi gimnazista volt. A szovjet állambiztonsági szervek 1945 áprilisában a szülői házból elhurcolták. A Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres öszszeesküvés ügyében tartóztatták le. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten
1945 augusztusában javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. További sorsa ismeretlen.
Kiss Sándor (Gyöngyös, 1927. – ): A Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres öszszeesküvés kirakatper egyik vádlottjaként Gyöngyösön 1946. április 26-án a magyar Katonapolitikai Osztály a szülői házban letartóztatta. Két rendőrőrs csoportosan elkövetett lefegyverzésével, valamint orosz katonák lelövésével vádolták. Az első kihallgatások után átadták
a szovjet katonai bíróságnak. Budapest, 1946. szeptember 14-én a Szovjet Hadsereg katonai
törvényszéke golyó általi halálra ítélte, majd ezt kegyelemből 15 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre változtatták át. Észak Ural valamelyik lágerében
meghalt.
Páter Kiss Szaléz László (Szeged, 1904. – ): Teológus, szerzetes paptanár volt. Gyöngyösön 1946. április 26-án – legalább 20–25 gimnazista diákjával együtt – a magyar Katonapolitikai Osztály letartóztatta. Az első kihallgatások után átadták a szovjet katonai bíróságoknak. Koncepciós kirakatperben, fegyveres összeesküvés hamis vádjával, hosszas kínvallatás
után Budapesten a Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke 1946. szeptember 14-én golyó
általi halálra ítélte. Sopronkőhidán 1946. október 26-án kivégezték. (Egyes források szerint
a kivégzés 1946. december 10-e körüli napokban történt.)
Kizmann Ottó (Veszprém, 1928. – ): Gimnazista volt. A magyar Katonapolitikai Osztály
Gyöngyösön 1946. április 26-án, mint a Páter Kiss Szaléz-féle fegyveres összeesküvés kirakatper egyik fővádlottját letartóztatta. Két rendőrőrs csoportosan elkövetett lefegyverzésével,
valamint szovjet katonák lelövésével vádolták. Az első kihallgatások után átadták a szovjet
katonai bíróságnak. Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten 1946. szeptember
14-én golyó általi halálra ítélte. Sopronkőhidán 1946. október 26-án kivégezték. (Egyes források szerint a kivégzés 1946. december 10-e körül történt.)
Kováts Zoltán (Gyöngyös, 1930. november 3., Szalmási Irén Júlia): Gimnáziumi tanuló volt. A magyar Katonapolitikai Osztály mint a Páter Kiss Szaléz fegyveres összeesküvő
csoportjának tagját szülővárosában 1946. május 9-én letartóztatta, Rónai Kálmán gimnáziumi tanár feljelentése alapján, pisztolyrejtegetés vádjával. Az első kihallgatások után átadták a szovjet katonai bíróságnak. A Szovjet Hadsereg Budapesti Helyőrségének katonai
308

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 308

2019. 03. 05. 14:04:14

P. Kiss László Szaléz

törvényszéke Budapesten a Conti utcában 1946. szeptember 14-én 7 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A lembergi börtön után Ljackeban, majd
a norilszki lágerekben raboskodott. 1953. november 26-án térhetett haza, sajnos nyomorékon: a fél lábát üzemi balesetben elvesztette. A MNK Nyíregyházi Kormánybiztosságának
138/1953. számú igazolványa szerint, mint volt hadifoglyot bocsátották szabadon. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága 1983. április 19-én 1374. szám alatt bűncselekmény hiányában rehabilitálta. Az erről szóló orosz nyelvű igazolást a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai
Főosztálya Klgs. 1140/1963. szám alatt 1983. június 15-én küldte meg számára.
Lukács Pelbárt (1916 – ): A hatvani rendházban ferences szerzetes volt. A magyar Katonapolitikai Osztály 1946. április 18-án letartóztatta a P. Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés koncepciós perében. Orosz és rendszerellenes szervezkedéssel vádolták.
Az első kihallgatások után átadták a szovjet katonai bíróságnak. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke 1946. szeptember 14-én, Budapesten a Conti utcában 10 évi, javító-nevelő
munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A karéliai Medvezsugorszk lágerei központi kórházában 1948-ban TBC-ben meghalt.
Mester László (Vértesboglár, 1925. január 12., Till Mária): Egyetemi hallgató volt,
a gyöngyösi Kisgazdapárt szervezet helyi titkára, amikor a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő
fegyveres összeesküvés készülő kirakatperében Gyöngyösön 1946. április 18-án a magyar
Katonapolitikai Osztály letartóztatta, a gyöngyösi politikai rendőr-őrnagy elleni fegyveres
összeesküvés vádjával. Az első kihallgatások után átadták a szovjet bírósági szerveknek.
A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten a Conti utcában 1946. szeptember
14-én az 58. paragrafus (2, 8, 11) pontjai alapján 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A Szverdlovszk melletti Azanka és Tyigeny, majd Vorkuta
lágereiben sínylődött. 1953.november 26-án térhetett haza. A MNK Nyíregyházi Kormánybiztosságának 171/1953. számú Igazolványa szerint mint „volt hadifoglyot” bocsátották szabadon. A szovjet katonai bíróság által kiszabott büntetését a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya 1966. december 17-én Klgs. 1623/1966. szám alatt törölte a bűnügyi
nyilvántartásból.
Molnár Attila (Gyöngyös, 1928. január 7., Suha Júlia): Gimnáziumi tanuló volt. A magyar Katonapolitikai Osztály Gyöngyösön 1946. május elsején letartóztatta, a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés koncepciós perében. Egy kútban talált géppisztoly miatt, fegyverrejtegetés vádjával. Az első kihallgatások után átadták a szovjet katonai
bíróságnak. A szovjet hadsereg katonai törvényszéke Budapesten 1946. szeptember 14-én
nyolcévi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A ﬁnn-karéliai
Petrozavodszk és Medvezsugorszk, majd Mordovia Lágereiben raboskodott. 1953. november 26-án jött haza. Az MNK Nyíregyházi Kormánybiztosságának 425/1953. számú Igazolványa szerint mint „volt hadifoglyot” bocsátották szabadon. A szovjet katonai bíróság által
kiszabott büntetését a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya 1964. január
21-én Klgs. 592/1960. szám alatt törölte a bűnügyi nyilvántartásból. Az Oroszországi Föderáció Legfőbb Katonai Ügyészsége 1993. május 25-én 13-1024-89. szám alatt, mint politikai
megtorlás áldozatát bűncselekmény hiányában rehabilitálta.
Molnár Béla (Gyöngyös, 1928. január 21., Földi Julianna): Gimnáziumi tanuló volt.
A magyar Katonapolitikai Osztály Gyöngyösön 1946. május elsején letartóztatta, a Páter
Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés koncepciós perében. Egy kútban talált
géppisztoly miatt fegyverrejtegetéssel vádolták. Az első kihallgatások után átadták a szovjet
309

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 309

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

bírósági szerveknek. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, 1946. szeptember 14-én az 58 paragrafus (2, 11) pontjai alapján nyolcévi, javító-nevelő munkatáborban
letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Mordovia és Jaroszlav lágereiben töltötte büntetését.
1953. november 26-án jött haza. A MNK Nyíregyházi Kormánybiztosságának 438/1953.
számú Igazolványa szerint, mint „volt hadifoglyot” bocsátották szabadon. A szovjet katonai
bíróság által kiszabott büntetését a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya
1966. május 5-én Klgs. 531/1966. szám alatt törölte a bűnügyi nyilvántartásból. Az Oroszországi Föderáció Legfőbb Katonai Ügyészsége 1993. május 25-én 13-1024-89. szám alatt,
mint politikai megtorlás áldozatát bűncselekmény hiányában rehabilitálta.
Ondrik József (–): Banktisztviselő volt. A szovjet katonai elhárítás Gyöngyösön
1946. április 18-án, a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés kirakatperben letartóztatta. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, a Conti utcában
javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. További sorsa ismeretlen.
Plachy Tihamér (Nagyréde, 1926. augusztus 8., Sipos Mária): Gimnáziumi tanuló volt.
A Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatperében
tartóztatta le a magyar politikai rendőrség Gyöngyösön, 1946. április 27-én. Két rendőrőrs
csoportos lefegyverzésével, valamint orosz katonák lelövésével vádolták. 1946 júniusában
átadták a szovjet katonai bíróságnak. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten
1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus (4,8,11) pontjai alapján 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A moordoviai Potyma lágereiben sínylődött.
1955. november 25-én csonttuberkulózisban szenvedve térhetett haza. A szovjet katonai
bíróság által kiszabott büntetését a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya
1967. május 19-én Klgs. 416/1967. szám alatt törölte a nyilvántartásból.
Pócs Ferenc (Gyöngyös, 1926. február 8., Molnár Terézia): A mezőgazdasági iskola
IV. osztályos tanulója volt, amikor a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatperében a magyar politikai rendőrség Gyöngyösön 1946. április
27-én letartóztatta. A gyöngyösi politikai rendőr-őrnagy elleni fegyveres összeesküvésben
való részvétellel vádolták. Az első kihallgatások után átadták a szovjet bírósági szerveknek.
A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, a Conti utcában 1946. szeptember
14-én az 58. paragrafus (2,8,11) pontjai alapján 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A lembergi börtön után megjárta Irkutszk, Kasznojarszk,
Angarsztroj lágereit, erdőirtáson és mongóliai vasútvonal építkezésein dolgozva. 1953.
december 3-án tért haza. Ügyét a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya
Klgs. 242/1968. számon tartja nyilván. Az Oroszországi Föderáció Legfőbb Katonai Ügyészsége 1993. május 25-én a 13-1024-89. szám alatt, mint politikai megtorlás áldozatát bűncselekmény hiányában rehabilitálta.
Pócsy Frigyes (Gyöngyös, 1927– ): A magyar politikai rendőrség Gyöngyösön 1946. május 3-án tartóztatta le, a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatperében. Egy kútban talált géppisztoly miatt fegyverrejtegetéssel vádolták.
Átadták a szovjet katonai elhárításnak. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, a Conti utcában 1946. szeptember 14-én 8 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő
szabadságvesztésre ítélte. A mordoviai Potyma 9-es lágerének kórházában 1949-ben meghalt.
Pók László (Atkár, 1922. november 1., Farkas Katalin Amália): Általános iskolai tanító
volt. A Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatpe310

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 310

2019. 03. 05. 14:04:14

P. Kiss László Szaléz

rében a magyar politikai rendőrség Gyöngyösön 1946. április 24-én letartóztatta. A gyöngyösi politikai rendőrőrnagy elleni fegyveres összeesküvésben való részvétellel vádolták.
Hamarosan átadták a szovjet katonai elhárításnak. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke
Budapesten, 1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus (2,8,11) pontjai alapján 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Mordovia lágereiben (Potyma, Javasz 2, 9, 10, 11) raboskodott. 1955. november 25-én térhetett haza. Ügyét a magyar
Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya Klgs. 570/1967. számon tartja nyilván.
Dr. Puskás Rezső Géza (Szeged, 1910. április 17., Csakurda Amália): A gyöngyösi
városházán pénzügyi segédtitkárként dolgozott. A magyar népi rendőrség letartóztatta és
1945. május 23-án Egerbe internálta. 1946 tavaszán Budapestre hordták a szovjet bírósági
szervek elé kihallgatásra, a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő, egyházellenes célzatú fegyveres összeesküvési perben, holott nem is ismerte a Pátert, és annak perbe fogott csoportjáról sem volt semmi fogalma. A szovjet katonai elhárítás 1946. május 6-án végleg átvette
a magyar hatóságoktól, és letartóztatta. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, 1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus (2,8,11) pontjai alapján 10 évi, javító-nevelő
munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A Szovjet Hadsereg Központi Csoportja katonai törvényszéke ezt az ítéletet az 1946. október 9-i határozatával megerősítette.
A pecsorai Uhtán erdőkitermelésen dolgoztatták 1949-ig, utána Vorkuta szénbányáiban
töltötte büntetését. 1953. december 3-án térhetett haza. Az MNK Nyíregyházi Kormánybiztosságának 1130/1953. számú Igazolványa szerint volt karp. őrmestert bocsátották
szabadon. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága 1986 márciusában 3n-031/86. szám alatt
bűncselekmény hiányában rehabilitálta. Az erről szóló orosz nyelvű igazolást a magyar
Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya Klgs. 1495/1966. szám alatt 1986. április
28-án küldte meg számára.
Schall György (Gyöngyös, 1931. július 20., Makrányi Piroska): Gimnáziumi tanuló volt. Gyöngyösön 1946. május 9-én tartóztatták le a magyar Katonapolitikai Osztály,
a Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatperében. Rónai Kálmán gimnáziumi tanár feljelentése alapján pisztoly rejtegetésével vádolták.
A nyár folyamán átadták a szovjet katonai bírósági szerveknek. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, 1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus (8) pontjai alapján
7 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Először éveket
töltött Ljacke-i és lembergi ﬁatalkorúak kolóniáján, majd Mordovia kényszermunkatáboraiba deportálták. 1953. december 3-án térhetett haza. A MNK Nyíregyházi Kormánybiztosságának 1632/1953. számú Igazolványa szerint mint „volt hadifoglyot” bocsátották el.
Az 52065. Szovjet Katonai Alakulat haditörvényszéke 1988. április 22-én 279. szám alatt
rehabilitálta. Az erről szóló orosz nyelvű Igazolást a magyar Igazságügyi Minisztérium
Katonai Főosztálya Klgs. 1429/1965. számon 1988. június 2-án küldte meg számára.
Szabó Gyula (Gyöngyös, 1920. augusztus 2., Galyás Ilona): Sportrepülő-oktató volt.
A magyar Katonapolitikai Osztály Gyöngyösön 1946. április 20-án, a Páter Kiss Szaléz
nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatperével kapcsolatban, mint
a fegyveres összeesküvés egyik feltételezett résztvevőjét, letartóztatta. A gyöngyösi politikai rendőr-őrnagy elleni fegyveres összeesküvésben való részvétellel vádolták. Az első
kihallgatások után átadták a szovjet bírósági szerveknek. A Szovjet Hadsereg katonai törvényszéke Budapesten, 1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus (2,8,11) pontjai alapján
10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A mordoviai
311

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 311

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

Potyma lágerközpont javaszi 4,7,8,11,16 és 7 sorszámú lágereiben töltötte büntetését.
1955. november 25-én térhetett haza. A rehabilitációs kérelmére a Szovjetunió Legfelsőbb
Katonai Ügyészsége 1963. augusztus 1-jén 4r-50151-46. szám alatti következő elutasító
választ küldte: „...a katonai törvényszék megalapozottan ítélte el... tevékenysége, amelyet
a bíróság ellenforradalminak nyilvánított, megalapozott döntés volt... rehabilitációra irányuló kérelme teljesítetlen maradt...” Ügyét a magyar Igazságügyi Minisztérium Katonai
Főosztálya Klgs. 1013/1964. számon tartja nyilván. Az Oroszországi Föderáció Legfőbb
Katonai Ügyészsége 1993. május 25-én a 13-1024-89. szám alatt, mint politikai megtorlás
áldozatát bűncselekmény hiányában rehabilitálta.
Tamás Pál (Gyöngyös, 1927. – ): Középiskolai tanuló volt. A Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződő fegyveres összeesküvés egyházellenes kirakatperében a többi diáktársával
együtt 1946. április 26-án letartóztatta őt is a magyar Katonapolitikai Osztály. Két rendőrőrs csoportosan elkövetett lefegyverzésében való részvétellel, valamint orosz katonák lelövésével vádolták. Az első kihallgatások után átadták a szovjet katonai bíróságnak. A szovjet hadsereg katonai törvényszéke Budapesten 1946. szeptember 14-én az 58. paragrafus
(8) (9) pontjai alapján 10 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre
ítélte. A mordoviai Potyma egyik lágeréből megkísérelt szökés közben az őr lelőtte.
P. Kiss Szaléz és társai további sorsa
Rehabilitációs igazolás
Neve: Kis Szalez
Születési év és hely: 1904. Magyarország, Szeged
A letartóztatásakori lakcím: Magyarország, Gyöngyös
A letartóztatásakori munkahelye és beosztása (foglalkozása): kolostori lelkész
Mikor és mely szervezet ítélte el (szankcionálta): 1946. július 12-én tartóztatták le,
1946. szeptember 10–14. között ítélte el a központi hadseregcsoport katonai bírósága.
Az ítélet minősítése és az (alap és kiegészítő) büntetés mértéke: Az OszSzSzk Büntető
törvénykönyv 49. §. alapján az Az OszSzSzk Büntető törvénykönyve 58-2, 58-8, 58-11 §.
szerint a legsúlyosabb büntetéssel, főbelövéssel sújtották. Az ítéletet 1946. december 10-én
végrehajtották.
Kis Szalézt rehabilitálták az Oroszországi Föderációnak „A politikai megtorlások áldozatainak rehabilitációjá” –ról szóló, 1991. október 18-án elfogadott törvény 3. és 5. paragrafusa alapján.
Az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészének munkatársa: G. F. Vesznovszkaja.
Körpecsét: Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészsége, olvashatatlan aláírás.
1993. május 25. Száma: 13-1024-89
A gyónási titok
A magyar hatóságok szerint ﬁatalok követték el a rendőrbiztosságok megtámadását,
majd a gyanút kiterjesztették a szovjet katonák elleni gyilkosságokra is. Először Szalézt
úgy gondolták bekapcsolni az ügybe, hogy a ﬁatalok elmentek hozzá gyónni. Később pedig úgy, hogy Szaléz biztatta őket ezekre a tettekre, s megígérte nekik, hogy majd feloldozza őket. A magyar jogrendben még ekkor élt a gyónási titok védelme, mely szerint a gyónási titkot a pap semmilyen körülmények között nem mondhatja el. Ez a kitétel azonban
312

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 312

2019. 03. 05. 14:04:14

P. Kiss László Szaléz

hiányzott az oroszoknál. A szovjet KGB mindenképpen világgá akarta kürtölni, hogy Szaléz megszegte a gyónási titkot, mert az neki kényelemből-félelemből szükséges volt. Hatalmas propagandafogás lett volna a számukra, ezzel együtt pedig sokakban megrendült
volna a papok gyónási titoktartásába vetett bizalom. Ez azonban nem sikerült. Persze azt
sem tudták, hogy képtelenség és abszurd az az ötlet, hogy bűn megtételére biztat egy pap,
s előre megígéri a feloldozást. Az, hogy gyóntak-e nála a ﬁatalok, már nem bizonyítható
hitelt érdemlően, hiszen mindegyiküket kivégezték. Az azonban biztos, hogy Szaléz gyónási titkot nem árult el, mert ezt az irányt elvetette a nyomozás.
A boldoggáavatás felé
A Püspöki Konferencia sajtóközleménye 2010. december 3-án
A ferences rend által kezdeményezett XX. századi ferences vértanúk boldoggáavatásának
ügyét a püspökök testülete támogatja. A hét vértanú – Károlyi Bernát, Kriszten Rafael, Lukács
Pelbárt, Kiss Szaléz, Hajnal Zénó, Kovács Kristóf és Körösztös Krizosztom – a II. világháború
végén és a kommunizmus kezdeti időszakában életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről.330Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael ferences szerzetesek 1944 és 1954 között életükkel tettek
tanúságot Isten iránti elkötelezettségükről, emberszeretetükről. Mindannyian tudták előre, hogy
a nemzetiszocializmus és a kommunizmus diktatúrái alatt kiállni az egyházért, a hívekért, az
üldözöttekért, a kisemmizettekért „nem vet jó fényt rájuk”, talán életüket is áldozatul kell adni.
1. P. Károlyi Bernát (1892–1954), aki 1940-től volt kecskeméti házfőnök: bújtatta a zsidókat, vezette a város közellátását, mentette a délvidéki menekülteket. 1949-ben, Budapest-pasaréti házfőnök korában beszédében a hit melletti kiállásra biztatott.
2. P. Lukács Pelbárt (1916–1948) hatvani hitoktató. Általa kívántak Kiss Szaléz-féle
összeesküvésnek országos jelleget adni. Finn-Karéliában halt meg.
3. P. Kriszten Rafael (1899–1952) budai házfőnök korában mentette az üldözötteket.
Később hatvani házfőnökként igyekezett az embereket csillapítani, akik a budapesti
ÁVÓ-soktól akarták védeni a ferenceseket.
4. P. Körösztös Krizosztom (1900–1944) újvidéki házfőnök. Többször elhagyhatta
volna a kolostort, de azt mondta: „Amíg hívek jönnek a templomba, a pap nem
hagyhatja el a rábízottakat!” Szerb partizánok agyonverték.
5. P. Kovács Kristóf (1914–1944), az újvidéki rendház másik mártírja 1944-ben azzal az indokkal kérte idehelyezését, hogy vértanú akar lenni Krisztusért. A szerb
partizánok őt is letartóztatták. A tanúk elmondása szerint, az elhurcoltak menetbeállítása után napközben menetelt, éjszaka pedig gyóntatott. Különös kegyetlenséggel bántalmazták november 2-án, majd a katonák teherautóra dobták, és
Indijja község határában lelőtték. Utolsó szavai: Sic debuit esse, vagyis így kell
ennek történnie.
6. P. Hajnal Zénó (1900–1945) nagyatádi házfőnökként mentette az embereket. Egy
bolgár katona Gyékényes falu határában húsvétvasárnap agyonlőtte.
7. Kiss Szaléz (1904–1944)331

330 https://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1573 (Magyar Püspöki Konferencia).
331 Vö.: KÁLMÁN Peregrin OFM: A hét ferences vértanú első emlékezete: http://www.vigilia.hu/2010/4/pereg-

rin.htm

313

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 313

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

Zárszó
Szaléz atya gondolatával kezdtem az írást, az övével is kívánom befejezni:
Szent Ferenc „először is a kegyelem fényénél tisztán felismeri, mit kell tennie: »Élni
a Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot!« Jelszava: Előre! Nála éppen ezért nincs
lehetetlen, nem ismer legyőzhetetlen akadályt, hátrálás, félrelépés, összeomlás képtelenség.
A múlttal leszámol és szakít vele, kitépi magát övéi köréből, kincset, hírnevet, dicsőséget örvendve hagy el, hogy kiálthassa: Istenem és mindenem! — Empirikus egyénisége átél, megtapasztal mindent. ... Búcsúja kacagó zokogás a hamuval beszórt földön, amikor övéihez szól:
Ó, testvéreim, kezdjünk már el jót cselekedni, mert eddig még semmit sem cselekedtünk!”
Szaléz atya ezeket a gondolatokat 1935-ben írta le, és egész életében igyekezett megvalósítani!

Kovács István P. Kristóf
Születése, neveltetése:
Kovács István 1914. december 16-án született Jászberényben. Édesapja Kovács István, iparos (ácsmester) (1887–1981), édesanyja Bóta Marcella (1897−1978) háztartásbeli.
Bakos Antal káplán december 20-án keresztelte meg a Főplébánián. Keresztanyja Bóta
Ibolya, Bóta Mihály és Hartyáni Ibolya hajadon leánya.332 Nem tudjuk sem elsőáldozása,
sem bérmálkozása, sem pappá szentelése időpontját, mivel ezeket valamiért nem tüntették
fel az anyakönyvben.
Jászberényben a Kun utca 6. szám alatt (ma Kun utca 16.) laktak. Később átköltöztek
a Rózsa utcába. István után még két ﬁú született a családba: József (1918–2005) és Károly
(1922–2008; felesége Móczár Sarolta 1929–). Nagymamája Bóta Istvánné Hartyáni Mária
(+1945.04.09) tagja volt a III. rendnek a jászberényi barátok templomában.
Elemi iskolába a Bercsényi Miklós Iskolába járhatott, hiszen ez volt a legközelebb.
Sajnos az iskola osztálynaplói nem maradtak fenn. Általános iskolában pedig nem volt
szokás évkönyvet kiadni.
A Magyar Királyi Állami József Nádor Reálgimnáziumban333
Nem tudjuk, hol végezte általános iskoláit, erre vonatkozó forrást ugyanis nem találtunk. Csupán feltételezhetjük, hogy a közeli Bercsényi Miklós Iskolába járt. Az viszont már
biztosan megállapítható, hogy középfokú tanulmányait a helyi nyolc évfolyamos gimnáziumban végezte, ahová 1925-ben iratkozott be. A nyolc év alatt tanult Schweighoﬀer Tamás,
Majtényi Károly osztályaiban. Tanárai voltak: Ágotai Ferenc történelem, földrajz, Bertalan
György torna, Braznyák János német, Bront Miklós testnevelés, Egry Gyula latin, Eördögh
József helyettes testnevelő, Fazekas Ágoston történelem. Fenyves Adolf rajz, Firiczky János rajz, óraadó, Gergely Adolf matematika, Horti József mennyiségtan, Jankovics János
magyar nyelv, Józsy Ferenc igazgató, matematika, Kemenes Antal dr. történelem, földrajz,
332 Jászberényi Főplébánia. Kereszteltek Anyakönyve XXIII. kötet, 345. o. 1042. sz.
333 „Dósa Pál jászkerületi kapitány 1767-ban alapította meg az első kisgimnáziumot Jászapátin, melyet 1779-ben

áthelyeznek Jászberénybe. Darvai Elek, Likler Modest és Németi Tóbiás ferences testvérek vállalták a fiatalok
oktatását. Közel száz esztendeig oktattak a ferencesek a gimnáziumban, sőt 1822–1857 között teljesen rájuk
hárult az oktatás-nevelés feladata.” In: fr. VARGA Kamill OFM: A ferencesek jász missziója. A későbbiekben
a királyi gimnáziumok sorába kerül, nyolcévfolyamossá alakul, 1922-ben felveszi a József nádor nevet.

314

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 314

2019. 03. 05. 14:04:14

Kovács István P. Kristóf

Korber Ernő természetrajz, ﬁlozóﬁa. Kovalik Rezső természetrajz, földrajz, Majtényi Károly magyar, latin. Nagy
Kálmán latin, Németh Miklós történelem, francia, Schweighoﬀer Tamás magyar nyelv, német nyelv, latin nyelv,
Székely Alajos hittanár, Waitsch István német.

Filozóﬁa

Művészeti rajz

Műének

Testgyakorlás

Fizika

Rajz
2

3

-

-

3

3

3

3

3

2

-

1

3

2

3

1

3

-

1

3

3

2

3

2

3

3

3

3

3

-

3

fm

3

3

3

2

3

4

1

3

3

3

3

3

2

3

4

-

3

1

3

3

3

1

-

3

-

3

3

Német

2

Latin

3

Magyar nyelv

3

Vallástan

-

Magaviselet

Földrajz

2

Mennyiségtan

2

Természetrajz

-

Történelem

-

Francia

-

-

I. B)

1

2

3

3

-

1926–1927

II. B)

2

2

3

3

3

1927–1928

III. B)

2

1

3

3

3

1928–1929

IV. B)

2

2

3

3

1929–1930

V.

2

1

3

3

1930–1931

VI.

2

1

3

1931–1932

VII.

2

2

3

1932–1933

VIII.

2

1

3

1925–1926

Karének

Tanulmányi eredményei:
Az iskola diákjainak különböző köröket, tanórán kívüli elfoglaltságokat, fakultációkat szerveztek. Ilyenek
voltak a Mária Kongregáció, mely Szűz Mária tiszteletét
igyekezett előmozdítani; az aerokör, melyben a diákok
a repülési ismereteket szerezhettek szaktanár segítsége
mellett. Az 1927/28-as tanévben megalakult a karének,
Eördögh József
a zenekar, a 861-es számú József nádor cserkészcsapat;
a sportkör, melynek diákjai az egészséges testmozgás gyakorlatát igyekeztek elsajátítani. Különböző önképzőkörök jöttek létre, mint például a szavalás művészetét fejlesztő,
amiben Kovács István is részt vett: „Szavaló-órákat – mint a múlt félévben – az idén is
tartottak, Németh Miklós tanár vezetése mellett két csoportban I., 11. és III., IV.,a), IV.b)
osztályok. Gyakorolták a tanulók a helyes, tájszólásmentes, irodalmi kiejtést, a szavalásra alkalmas költemények kiválasztásának módját, a költemény átérzését és gondolatainak
megértését, a leckeszerű felmondástól való szabadulást s a közönség előtt való biztos, bátor
fellépést. A szavaló-órákon különös szorgalmat és előmenetelt tanúsítottak: Kovács István,
Lányi Géza és Vas Béla IV. b) oszt. tanulók.”334

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

3

-

-

-

1

3

2

-

-

Ugyanezen évben feltűnik neve a könyvkötészeti munkaközösségben is. Völgyi Kálmán
VI. osztályos tanuló irányítása mellett a diákok (15 fő) bekötöttek 57 könyvet a tanári könyvtárból. A következő esztendőben ezt olvashatjuk az iskola évkönyvében: „Az ifjúsági könyvkötészet ebben az évben is szorgalmasan dolgozott Kovács István V. oszt. tanuló dicséretes és
szorgalmas irányítása mellett. A résztvevő 15 tanuló a tanári könyvtár 46 kötetét kötötte be.
334 A jászberényi Magyar Királyi Állami József Nádor Reálgimnázium értesítője az 1928–1929. iskolai évről.

Közzéteszi: Józsi Ferenc. Jászberény, 1929. 47. o.

315

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 315

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

Szorgalmasan dolgoztak: Tóth István II. oszt., Borics Sándor, Lányi Tibor, és Horti Ferenc
III. oszt. tanulók, továbbá Erdődy Sándor, Kovács István és Szabó József V. oszt. tanulók.”335
Az elkövetkező években is olvashatunk hasonló bejegyzéseket. Minden évben bekötöttek –
István irányítása mellett – 30–50 könyvet. Az utolsó évben már nem István volt a könyvkötészet vezetője – nyilván lemondott az érettségire való készület miatt –, de továbbra is aktív
tagja maradt a csapatnak. Ebben az évben ezt olvashatjuk az évkönyvben:
„Könyvkötészet.
Az ifjúsági könyvkötészet ebben az évben is szorgalmasan dolgozott Oláh János VI. oszt.
tanuló dicséretes és szorgalmas irányítása mellett. A résztvevő 24 tanuló a tanári könyvtár
26 kötetét s az ifjúsági könyvtár 170 kötetét kötötte be. A munkában különös szorgalommal
segédkezett Kovács István VIII. oszt. ... tanuló.”336
Érettségi írásbeli vizsgák: 1933. május 15–17.
A kijelölt tételek a következők voltak:
1. A magyar nyelvből: a) Kemény Zsigmond „Zord idő” c. regényének ismertetése
és méltatása. b) A hő átalakítása munkává. Az irodalmi tételt 26 tanuló, a ﬁzikait
2 tanuló dolgozta ki. Eredmény: 3 jeles, 7 jó, 18 elégséges.
2. A latin nyelvből: M. Tullius Cicero, Epistolae, ad fam. XIV. 4. Eredmény: 3 jeles,
12 jó, 13 elégséges.
3. A német nyelvből: A „Maister tanulóévei” c. regény tartalma. (Fordítás magyarról
németre.) Eredmény 5 jeles, 10 jó, 13 elégséges.
A szóbeli vizsgálatok Vucskits Jenő miskolczi kir. kat. gimnáziumi igazgató úr elnöklete alatt június hó 12, 13, 14-én voltak. A bizottság szóbeli vizsgálatra bocsátotta mind
a 28 tanulót.337 Ezek közül két tanuló szorult pótvizsgára, a többiek sikeresen leérettségiztek: 1 tanuló kitüntetéssel, 13 jól. Kovács István is a sikeresen vizsgázók között volt. A leérettségizett tanulók közül 13 papi, 3 jogi, 2 orvosi, 5 tanári, 1 mérnöki, 1 gyógyszerészi
és 2 tanítói pályát választott.
Novícius Szécsényben338
A Kapisztrán Rendtartomány novíciusháza Szécsény volt ebben az időben. A novícius az év elején a beöltözéskor megkapta első rendi ruháját, a novíciusmagiszter vezetésével megismerkedett a regulával, rendtörténettel, bevezetést kapott a rendi életbe.
A tartományi tabula szerint a rendház gvárdiánja 1933-ban Kiefer Szilvér, helyettese
Jenei Jenő, a novíciusmagiszter, aki legnagyobb hatást gyakorolta az új testvérek életére, Kőnig Anaklét339 volt. Ebben a házban látott el lelkipásztori szolgálatot Kaszab

335 A jászberényi Magyar Királyi József Nádor Reálgimnázium értesítője az 1929–1930. iskolai évről. Készítette

Józsi Ferenc. Jászberény, 1930, 43. o.

336 A jászberényi Magyar Királyi József Nádor Reálgimnázium értesítője az 1930–1933. iskolai évről. Készítette

Józsi Ferenc. Jászberény, 1933, 48. o.

337 A jászberényi Magyar Királyi József Nádor Reálgimnázium értesítője az 1929–1930. iskolai évről. Készítette

Józsi Ferenc. Jászberény, 1930, 69–70. o.

338 A szécsényi rendházat 1332-ben alapította a tartomány, többször elpusztult, majd többször visszatértek a test-

vérek. A novíciátus mellett lelkipásztori szolgálatot láttak el a város egyetlen katolikus templomában, valamint lelkigyakorlatokat tartottak a testvérek a környékbeli településeken, rendszeresen vállaltak gyóntatást.
Az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott, titulusa pedig Urunk színeváltozása (ünnepe: augusztus 6).
Korábban novíciusház volt Pécs, Eger, Szécsény 1922-től.
339 1930 júliusában bátyja, Kőnig Kelemen más beosztást kapott, így novíciusmagiszteri munkáját öccse, Anaklét vette át. A visszaemlékezések szerint erősen hajlott a misztika felé, minden nemes és szent rajongója volt.

316

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 316

2019. 03. 05. 14:04:14

Kovács István P. Kristóf

Sándor, a rendtartomány legidősebb tagja és Körösztös Krizosztom hitszónok (későbbi
újvidéki házfőnök, aki vértanútársa lett), valamint a ház szolgálatában álló laikus testvérek: Drobina Cirill, Orosz Albán, Bender Nikász, Kovács Anatol, Ádám Evariszt, Csohány Szilvánusz, Szlancsik Hubert, Zachar Szalutárisz, Vastagh Szaturniusz, Kucsera
Szekundusz, Lászlók Proklusz, Cseh Kasztus és Répássy Bonifác.340
Kovács István beöltözésére 1933. augusztus 29-én került sor Szécsényben. A szertartás alkalmával a jelöltek szentmisén vettek részt, majd a mise végén a celebráns palástot öltött, s a következő kérdéssel fordult a novíciusokhoz: Szeretett fiaim, mi a ti
kívánságotok? Mire a jelöltek együtt felelték: „Tisztelendő Atyám, kérlek téged az Isten,
a Boldogságos Szűz Mária, Szent Ferenc Atyánk és minden szentek tiszteletére, hogy
engem a szeráfi rend ruhájába öltöztetni méltóztassál, hogy bűnbánatot tartsak, életemet
megjobbítsam és Istennek halálomig hűségesen szolgáljak.”341 Ezt követően a magiszter
levette a jelöltek felső kabátját, majd sorba feladta a habitust, a capuciumot, cordát, rózsafüzért, átadta a zsolozsmáskönyvet, szabálykönyvet, gyertyát és feszületet.
A novíciusok a kolostor nyugati szárnyának első emeletén laktak, mely egy középső
folyosóból, s onnan jobbra-balra nyíló szobákból állott. Kápolnájuk a Rákóczi-teremben
volt, mely a szentélyre nyíló ablakkal rendelkezett.
Kristóf és minden novícius életének fontos iránymutatója volt a magiszter által szerkesztett és 1934-ben nyomdába került „A szécsényi novíciát szabálykönyve és imafüzete”. Ez szinte napi olvasmányos és imádkozó könyvük volt a zsolozsma mellett. Ezt
követte Anaklét atya négykötetes litografált munkája: „Előtanulmányok”, „A hűséges
szolga lelkülete a via purgativa”, „Az Isten-gyermek lelkülete a via illuminativa” és
„A lelkiélet királyi útja”. „Ezek mellett mindig nagy gondot fordítottak a latin nyelv
tanulására. Hétköznap minden délután latinórát tartottak, nagy alapossággal átvették
a nyelvtant és a mondattant, majd következett az irodalom. Itt azonban Cicero, Livius,
Tacitus és Vergilius helyett a zsoltárokat és a szentbeszédeket olvasták és fordították.”342
A novíciusok számára az újoncév elsősorban nem a tanulás időszaka, hanem a lelkiélet
kibontakozására szolgáló csendes esztendő. Kizárták a házból a világot a maga híreivel, újságjaival, politikájával és érdeklődésével együtt. Szécsény környéke természeti
értékekben igen gazdag, így lehetőség kínálkozott néha kirándulásokra, szórakozásokra.
Nyaranta az Ipolyban fürödtek, halásztak.
Az egyszerű fogadalmat 1934. augusztus 30-án tette le ugyancsak Szécsényben. A fogadalom szövege a következő: „Én N. N. Testvér, miután ezen fogadalmat a Rendünkben
teendő egyszerű fogadalmakról szóló apostoli rendeletek szerint szándékozom letenni,
fogadom és ígérem a mindenható Istennek, a boldogságos és mindenkoron Szűz Máriának, Szent Ferenc Atyánknak, minden Szentnek és neked Atyám, hogy az ünnepélyes
fogadalom törvényes idejéig megtartom a kisebb testvérek Reguláját, melyet Honorius
pápa megerősített, élvén engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban.”343

340
341
342
343

Gyakran láthatták a szentségi kápolnában imádkozni. Növendékei előtt tekintélye volt. Kétszer is betöltötte
ezt a szolgálatot: 1930–1939 között és 1944–1946 között.
Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXXXIII. Vác, 1933. 9–10. o.
A szécsényi noviciát szabálykönyve és imafüzete. Kézirat gyanánt. [Szécsény] 1934. 60. o.
VÁNDOR Gotfrid: A Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány kispapnevelésének története (1900–1968). Kézirat. Budapest, 1980, 62–63. o
U. a. 66–67. 0.

317

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 317

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

Kristóﬀal egy időben tettek fogadalmat: Takács József Tivadar344, Tolnai István Agapit , Tátrai József Gyula346, Kiss István József347, Tamás Gergely Alajos348, Zólyomi Imre
Róbert349, Kiss János Lajos350, Füzér István Julián351 és a laikus novíciusok: Unger János
Erasmus352, Gáspár István Vulmár353, Gubica Ferenc Tamás354, Talpay László Firmusz355,
Galambosi Imre Rizerrius356.
345

Filozóﬁai hallgató Jászberényben357
A rendtartományi káptalan határozatát követően 1934-től a gyöngyösi teológia mellett itt kezdték meg ﬁlozóﬁai tanulmányaikat a novíciátust elvégzett ferencesek: Szinger
Tóbiás, Vállaji Ferenc, Lendvai Vince, Viszlói László, Lombos Libor, Waldberg Virgil,
Horváth Helibert, Takács Teodor, Kariin Leontin, Ádám Arkangyal, Klempermayer Protáz, Frey Félix, Auerweck Agapit, Kiss József, Nagy Máriusz, Réti Menyhért, Trepák
András és Kovács Kristóf. A házfőnök Luptovits Kolos (aki az ifjúság nevelésével már
hosszú ideje foglalkozott), helyettese Galambos Imre (a budapesti egyetemen ekkortájt
doktorált, de Leuvenben is tanult). A házban élt még Smóling Imre katekéta, Kiss Szaléz, a növendékek magisztere (1934. július 2–3-án a római Athenaeum Antonium által
részemre előírt anyagból, a nevezett ferences egyetem rendi tanárai előtt, az univerzális

344 Született Kisvárdán (Szabolcs megye) 1912. március 26-án, örökfogadalmat tett 1937. szeptember 8-án,

pappá szentelték 1938. június 29-én, 1974. június 27-én Budapesten hunyt el, Kisvárdán nyugszik.

345 Született Bátaszéken (Tolna megye) 1913. szeptember 1-jén, örökfogadalmat tett 1937. szeptember 8-án,

pappá szentelték 1938. június 8-án, Bátaszéken hunyt el 1968. január 21-én.

346 Született Kerekegyházán (Pest megye) 1914. november 7-én, örökfogadalmat tett 1937. szeptember 8-án,

347
348

349

350

351

352
353
354
355
356
357

pappá szentelték 1938. június 8-án, lektor, jogi doktor, a rózsadombi Kapisztrán templom igazgatója, Budapesten hunyt el 1975. szeptember 20-án.
Született Szegeden (Csongrád megye) 1913. október 12-én, örökfogadalmat tett 1938. április 19-én, pappá
szentelték 1939. január 8-án, hitoktató, a feloszlatás után kályhásmester, Szegeden hunyt el 1972. május 16-án.
Született Öregcsertőn (Pest megye) 1915. szeptember 18-án, örökfogadalmat tett 1940. augusztus 30-án,
pappá szentelték 1941. június 15-én, zeneszerző, karnagy, a Kapisztrán Kórus alapítója, börtönviselt hitvalló,
1967. augusztus 29-én halt meg.
Született Nézsán (Nógrád megye) 1915. november 21-én, örökfogadalmat tett 1940. augusztus 30-án, pappá
szentelték 1941. június 15-én, börtönviselt hitvalló, Dunafóldváron hitoktató, 1970. december 20-án hunyt el
Dunaföldváron.
Született Mezőkövesden (Borsod megye) 1917. február 20-án, örökfogadalmat tett 1940. augusztus 30-án,
pappá szentelték 1941. június 15-én, a feloszlatás után váci egyházmegyei keretben, 1994-től Esztergomban
élt, 2001. július 20-án hunyt el.
Született Héhalmon (Nógrád megye) 1915. május 30-án, örökfogadalmat tett 1940. március 25-én, pappá
szentelték 1941. július 13-án, Rómában doktorált szociológiából, DeWittben lelkigyakorlatos házat alapított
és vezetett, az Amerikai Magyar Komisszariátus vezetője, intenzív irodalmi tevékenységet folytató imádságos testvér, Mindszenty József bíboros életének kutatója, Budapesten hunyt el 2005. június 14-én.
Született Putnokon (Abaújtoma megye) 1904. szeptember 7-én, örökfogadalmat tett 1937. december 7-én.
Született Miskolcon (Borsod megye) 1909. augusztus 20-án, örökfogadalmat tett 1939. január 29-én, Miskolcon hunyt el 1989. április 16-án.
Született Tatárszentgyörgyön, (Pest megye) 1913. október 31-én, örökfogadalmat tett 1937. október 4-én,
sekrestyén, portás, Bécsben hunyt el 1983. november 9-én.
Született Szegeden (Csanád megye) 1914. szeptember 15-én, örökfogadalmat tett 1938. október 4-én, a feloszlatás után a MÁV-nál dolgozott, majd a budai rendház ebédlőse volt, Budapesten hunyt el 2005. január 20-án.
Született Vókányon (Baranya megye) 1915. május 30-án, örökfogadalmat tett 1938. október 4-én.
Az 1239-ben Magyarországba érkező kunokat és jászokat a ferencesek térítették a keresztény hitre. Mivel
eleinte folytatták a vándorló életmódjukat, ezért a ferencesek szintén velük vándoroltak. 1399-től IX. Bonifác
pápa a ferences vándorapostolokat plébánosi jogokkal ruházta fel. A jászberényi rendház felállítását Hunyadi
Mátyás király és Igali Fábián tartományfőnök kezdeményezte 1472-ben IV. Sixtus pápánál. Az Egri Egyházmegyéhez tartozik, a templom titulusa: Jézus Neve (ünnepe január 3.).

318

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 318

2019. 03. 05. 14:04:14

Kovács István P. Kristóf

ﬁlozóﬁából levizsgázott s a rendi jog értelmében, Lector Provinciális lett.358), László Ákos magiszter (Római
Szent Antal Egyetemen végzett), Sall Szilveszter magiszter, Dám Ince hitszónok. A laikus testvérek a rendház
szolgálatában: Antal Imre, Fűtő Gergely, Veress Ferenc
és Fekete Kasszián.359 A pécsi rendház mellett itt volt
„kisszeminárium”, ahová azokat az értelmesebb, esetleg
szegény sorsú ﬁúkat vették fel, akikről feltételezték, hogy
a papi vagy a szerzetesi hivatást választják. Ebben az esztendőben 8 gimnazista, egy hetedikes és hét nyolcadikos
élt a házban. Bár Kristóf jászberényi volt, nem kapott helyet a kollégiumban.
Szaléz atya július 27-én Szécsénybe utazott, s a volt
novíciusokkal július 29-én érkezett meg a rendházba.
A berendezkedés után az első közös alkalom 6-án volt,
Luptovics Kolos
amikor is csónakkirándulásra indultak a Zagyván. A tartományfőnök szeptember 10-én nyitotta meg a tanévet, többek között ünnepélyesen elénekelve a Veni Sancte Spiritus himnuszt.
Szeptember 29-én tartották az utolsó őszi kirándulást, mely alkalommal „kihajóztak”
a Kántor-szigetre. Ezután a dolgos hétköznapok, a tanulás ideje következett. A növendékek a következő tantárgyakat tanulták: ontológia, általános etika, rationális és experimentális pszichológia, metodológia, teodícea (természetes teológia), logika, alapvető
dogmatika, pedagógia, történelem, patrológia (egyházatyák történetének tudománya),
általános morális.
November 8-án díszünnepélyt tartottak Boldog Duns Scotus János ferences tiszteletére,
melyen részt vett Kele István dr. pápai prelátus, Ahsbasch belügyi államtitkár, dr. Friedvalszky Ferenc, Jászberény polgármestere, többen a város elöljárói közül, valamint a ház
tagjai. Az ünnepély műsora a következő volt:
P. Szaléz köszöntője
P. Engelbert: O doctor Subtilissime... énekelte a növendékek énekkara
fr. Menyhért előadása: A ferences egyéniség érvényesülése B. Duns Scotus bölcseletében
fr. László ünnepi beszéde
fr. Protáz: Scotus diadala. Melodráma
P. H. Jabbi OFM: Si quis vestrum... énekelte a növendékek énekkara
A tartományfőnök zárszava.
November 24-én érdekes esemény tette színessé a hétköznapokat. Meglátogatta a rendházat Móricz Zsigmond író, aki megtekintette a kápolnát, klerikátot, majd beszélgetett
a ház tagjaival.
Az advent, mikulás, karácsony elteltével kezdődtek a féléves vizsgák: január 3–4-én
ﬁlozóﬁatörténet, 9–10-én logika és kritika, 15–16-án teodícea, 21–22-én pszichológia és
biológia, melyeken a tartományfőnök és P. Antal elnökölt. A vizsgák után, március 6. és
358 Gépelt kézirat egy el nem készült amerikai magyar lexikon (New Brunswick, 1941) gépelt kéziratából (Le-

lőhelye: Magyar Ferences Könyvtár). Lector Provinciális: nem doktori fokozat, nem licenciátus, de a rendi
teológián taníthatott. Idézi: fr. Varga Kamill OFM: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az Evangéliumot,
I. rész Kiss Szaléz OFM élete. Kézirat. Budapest, 2012. 10. o.
359 Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXXXIV. Vác, 1934. 8–9. o.

319

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 319

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

13. között P. Angelusz tartotta a rendház s a növendékek lelkigyakorlatát. Alig lett vége
a lelkigyakorlatnak, 14-én a délutáni séta keretében kirándultak Felsőszentgyörgyre, ahol
Főtisztelendő Kovács Mihály kanonok úr és Thuróczy falubíró fogadta őket nagy vendégszeretettel. A második félévi vizsgák május 27-én kezdődtek meg ontológiából, majd
június 3–4-én folytatódtak kozmológiából, 11–12-én történelemből, 18–19-én pedig szociológiából. Július 18-án a növendékek hozzákezdtek a kierikát kibővítéséhez, hogy Pécsről idekerülő VII. és VIII. osztályos gimnazisták is elférjenek. A munkát 30-án fejezték be,
melyet egy nagyszabású csónakkirándulással ünnepeltek meg a Zagyván. Persze a hallgatóknak ez csak egy kis felüdülést jelentett, mivel nem sokára különbözeti vizsgát kellett
tenniük néhány tárgyból.
Augusztusban Kristóféknak útra kellett kelniük. Befejezve egyéves ﬁlozóﬁai képzésüket, a gyöngyösi teológiai házba költöztek át. A krónikás így tájékoztat: „A volt filozófus
testvérek kiröppentek. Nem volt nekik nehéz, mert az ajtó mindkét szárnyát kinyitottuk.”360
A főiskola tanrendjéhez hozzátartozott a Boldog Duns Scotus János Önképzőkör, a növendékek itt bontakoztathatták ki egyéni képességeiket. Az adott évben minden növendék
legalább háromszor szerepelt, de voltak olyanok is, akik tíznél többször léptek a nyilvánosság elé. Ezzel egy időben legalább két dísz- és egy nyilvános közgyűlést is tartottak, melyen a ﬁatalok beszédeket tartottak, felolvasták írásműveiket, költeményeiket, novelláikat,
értekezéseiket, szavaltak, előadtak énekes műveket.
A ﬁlozóﬁai tanulmányok mellett igyekeztek más módon is képezni a növendékeket.
A néhány évvel korábban elkészült kultúrházban Kiss Szaléz rendszeresen szervezett előadásokat, előadói esteket, kultúresteket. Például: 1934. december 9-én: Fekete Pál-Tobler
János országgyűlési képviselő és P. Szaléz előadása a „Quadragesimo anno” pápai enciklikáról. 1935. február 22-én gróf Széchényi György tartott előadást államtudományi
kérdésekről; február 24-én Dr. Riesz Ferenc, az OTI főtisztviselője szociológia témakörben
tartott előadást; április 8–13-ig részt vettek a városi katolikus hét eseményein, ahol többek
között meghallgatták Szaléz magisztert, aki a család és nevelés problémájával foglalkozott,
valamint Dám Incét, aki a Temesvári Pelbártot méltatta 500 éves jubileuma kapcsán; április
13-án dr. Mihelics Vid szociológus: A társadalomtudomány alapvető kérdései; május 19-én
érkezett hozzájuk P. Kelemen és P. Lőrinc Berlinből, s az ottani helyzetről hallhattak előadást; November 3–10. szociális előadások...; November 25: Díszünnepély Szent Katalin
tiszteletére. Ezeken az összejöveteleken a növendékek aktívan közreműködtek szavalattal,
zenekari fellépéssel, vendégek fogadásával.
„A jászberényi kispapok liturgikus élete... részben a klerikátus kápolnájában, részben
a rendi templomban, részben pedig a város plébánia templomában szolgálta a növendéke
lelki életének kibontakozását. Jelentősebb alkalmakkor a szolnoki ferences szentegyházba
is át-átjártunk asszisztenciák megtartására.”361A kispapok rendelkezésére állt egy jó kézikönyvtár, melyet Luptovits Kolos rendezett nagy szakértelemmel. 1933 nyarán már készen
állt a könyvtár, melyet néhány kisebb földszinti helyiségből alakított ki. A teremben új,
azonos kivitelű, s az egész termet körülfogó könyvállványzatot készíttetett. A könyveket
igyekezett beköttetni. Kiss Szalézzal együtt pedig beszerezték a kor legfontosabb folyóiratait, könyveit.

360 Jászberényi krónika. Magyar Umbria, XIII. évf. (1935) 3. szám. 96. o
361 Vándor Gotfrid: A Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány kispapnevelésének története

(1900–1968). Kézirat. Budapest, 1980, 87. o.

320

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 320

2019. 03. 05. 14:04:14

Kovács István P. Kristóf

Teológiai hallgató Gyöngyösön362
A házfőnök és templomigazgató Kováts Rajmund, helyettese a Leuvenben tanult Karácsonyi Aladár teológiai tanár, Plischka Norbert tanár, Kalmár Özséb dr. teológiai tanár,
Szalay Szalvátor teológiai tanár-könyvtáros, a Jeruzsálemi Biblikus Egyetemen végzett
Horváth Zsigmond dr. teológiai tanár, Thun Albin hitszónok, Návay Rogeriusz hitszónok.
A ház szolgálatában lévő laikus testvérek: Mőzl Simon, Bedők Didák, Uhl Jób, Lakner
Celsus, Fekete Kasszián, Cseh Kasztus, Kovács Benno, Bujdosó Kalliszt, Guzsvány Memnon, Zsámboki Zénó, Fritz Florus; a klerikus növendékek: 4 negyedéves, 8 harmadéves,
11 másodéves, 17 elsőéves: köztük Kristóf: összesen 59 fő. Az következő évben a végzősök elmentek, újabb laikus testvérek és újabb elsőéves teológusok érkeztek, így a ház
létszáma 68 főre változott.363 1938-ig tanárai voltak még: Dám Ince és a bécsi egyetemen
végzett dr. Sebestyén Szaniszló.
Kováts Kristóf és növendéktársai megérkezésük és elrendezkedésük után augusztus
13-án mátrai kirándulással kezdték meg a környék felfedezését. Visszafelé kipróbálták
a kisvasutat is.
„Aug. 22–29. Nagy lelkigyakorlat. Ft. P. Varga Iréneusz dévai házfőnök lelkesített bennünket tüzes, lélekhez szóló, tömör beszédeivel. Biztos kézzel vezetett bennünket a Boldogság-hegy szerpentinjén. Hálás szívvel mondunk köszönetét az Úrnak kedves lelkigyakorlat
vezetőnkért és kérjük, hogy áldja meg őt és minden munkáját.”364
Szeptember 14-re elkészül az iskolai helyiségek, szobák felújítása, megérkeztek az új
padok és megkezdték az oratórium átépítését is. A növendékek számának növekedésével
a gyóntatófolyosó fölé, az első emeleten kellett új kápolnát tervezni.
A tanulóév beosztása hasonlóan nézett ki a jászberényi stúdiumházéhoz. A preaprációk, vagyis a vizsgák január 7–24-ig zajlottak: dogmatika, morális, egyháztörténelem,
patrológia. Február 26-án P. Ince vezette az éves nagy lelkigyakorlatot, aki a szombathelyi
mariánus teológiai házból érkezett. Lelkigyakorlatában kiemelte a szabály, a fogadalmak,
az ima, a szentek tisztelete, a szent kereszt szeretete fontosságát.
Az 1936–37-es esztendők is szokott rendben folytak. 1937. június 5–19-ig megvoltak a rendes évi preparációk dogmatikából, ószövetségi Szentírásból, egyházjogból. Ezt
követte 19–25-ig a kierikát és a ház éves lelkigyakorlata, melyet P. Horváth Domonkos
székesfehérvári ferences vezetett. Június 26-án Főtisztelendő Kriston Endre segédpüspök
érkezett Egerből, és feladta a tonzúrát365 Kristófnak és társainak: Henrik, Gilbert, Kerény,
Szerén, Rémig, Flavius, Lukács, Gedeon, Teodor, Félix, Agapit, Máriusz, Gyula, Gyárfás, Paciﬁk, Gratus és Richárd testvérnek, majd 27-én két kisebb papi rendet: ostiáriust és
a lectorátust.366
362 Az Egri Egyházmegyéhez tartozó Gyöngyösre az első ferencesek az 1300-as évek elején érkeztek, a templom

363
364
365

366

legrégebbi részei a 14. század során készültek el. Az adományozók Szécsényi Farkas és a Bánﬀy-család voltak. A templom titulusa Mária látogatása Erzsébetnél (ünnepe: július 2). A hittudományi főiskola 1911-ben
került ebbe a kolostorba.
Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria.
1935, 1936, 1937.
Életünkből. Magyar Umbria, IX. évf. (1935) 3. szám. 95. o.
„A latin tondeo, ‚lenyír, levág’ igéből; hajkorona: klerikusok és szerzetesek fején hajkivágás, az Istennek
szentelt élet jele. Régi nevén pilis, capucium fedte. A tonzúra ünnepélyes fölvétele a klérus tagjává tett,
de nem tartozott a kisebb rendek közé.” Magyar Katolikus Lexikon XIV. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2009, 160. o.
Kisebb rendek: „A II. Vatikáni Zsinat előtt úgy tekintették az egyházi rend szentségét, mely négy kisebb
rendre és négy nagyobb rendre tagozódik. A kisebb rendek közé számított az ostiarius (ajtónálló), a lector

321

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 321

2019. 03. 05. 14:04:14

FÜGGELÉK

Szeptember 8. „Szép ünnepre virradt az egész ház. A reggeli szentmise keretében tették
le ünnepélyes szerzetesi fogadalmaikat Ft P. Provinciális megbízásából a házfőnök-magiszter kezébe: Kristóf, Henrik, Gilbert, Kerény, Szerén, Rémig, Falavius, Lukács, Gedeon,
Teodor, Félix, Agapit, Máriusz, Gyula.”367
Október 31. „...Az első két kisebb rendet felvette fr. Menyhért, a másik két kisebb rendet
pedig Tivadar, Agapitet, Máriusz, Gyula és Kristóf testvérek.”368
December 19-én Kriston Endre segédpüspök úr az egri érseki szeminárium kápolnájában
szubdiakónussá szentelte Kristófot és társait: Tivadart, Félixet, Agapit, Máriuszt és Gyulát.
Január 7–8-án megkezdődtek a félévi vizsgák, először Szentírásból, 14–15-én dogmatikából, 21–22-én morálisból, 28-án pedig katechetikából, liturgikából, és ékesszólástanból.
Március 27-én Egerben Kristófot és társait Kriston Endre püspök úr diakónussá szentelte.
Az egész országot lázba hozta a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.
Május 22-én volt az Alsóvárosi Kultúrházban az egyházközség hivatalos eucharisztikus
ünnepsége, melyen a növendékek is részt vettek. Az ünnepi beszédet fr. Menyhért V. éves
teológus mondta. A többiek előadták Wilhem Penter SJ Martyres Christi című misztériumjátékát, melyet fr. Gilbert fordított. A növendékek és a magiszter 27-én utaztak Budapestre,
hogy jelen lehessenek a Hősök terén lévő szentségimádáson, 30-án tértek haza. Szintén
a kongresszushoz kapcsolódó esemény – a növendékek legnagyobb örömére –, hogy a generális felmentette őket a vizsgák alól.
A tanításhoz a világszerte közkedvelt könyveket használták.369 A diákoknak rendelkezésre állt a rendház nagykönyvtára, mely 10 000 kötetet, köztük 92 ősnyomtatványt,
89 régi magyar nyomtatványt, több ősi magyar nyelvemléket, 39 kötet kéziratot, számos
térképet és metszetet foglalt magába. Emellett volt egy saját stúdiumi könyvtáruk is, melyben a legfrissebben megjelent könyvek voltak találhatók, ezt évente kb. 150–200 kötettel
gyarapították. Ezenkívül 51 folyóiratot (bel- és külföldit egyaránt) is járattak rendszeresen. A dokumentumokat rendszeresen használták a növendékek, ezt tükrözi a Szent
Bonaventura Egyházirodalmi Iskola aktív tevékenysége, illetve az előadásokat megjelentető Magyar Umbria folyóirat. Kristóf is tartott néha előadást, két cikke meg is jelent
a folyóiratban. Az önképzőkör könyvtárosi szolgálatát is rábízták 1937. december 31-én.
A főiskolára rendszeresen meghívtak kül- és belföldi vendégelőadókat. Nagy gondot
fordítottak a kispapok zenei nevelésére, mindig hívtak szakelőadókat (például Szabó
Polikárp ferencest, aki Budapesten, Bécsben és Rómában folytatott zeneakadémiai tanulmányokat). Több kispap tanult orgonálni, s a tabulákban szerepelt a neve mellett:
„orgonista”. A kispapoknak volt alkalmi zenekara is, mely hegedűsökből, brácsásokból, gordonkásokból, bőgősökből, fuvolásokból és klarinétosokból állt, és mellyel időnként, nagyobb ünnepeken, előadásokon fel is léptek. Gyakran szerveztek vegyes karokat
a kispapokból és a város ﬁatalságából. Egyes növendékek pedig betanították az ünnepélyes zsolozsmákat, liturgikus énekeket.
(felolvasó), az exorcista (ördögűző), és az acholithus (gyertyavivő). A nagyobb rendek a szubdiakonátus,
a diakonátus, a prasbiterátus (papság) és az episcopátus (püspökség) voltak. VI. Pál pápa 1972. augusztus
15-én kelt Ministeria quaedam apostoli levelével a kisebb rendek közül csak a lektor és akolitus szolgálatát
tartotta meg, a többit megszüntette.” Verbényi István: Liturgikus lexikon. Budapest, 1988, 128. o.
367 Historia Domus Gyöngyösiensis, 1937. szeptember 8. (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)
368 Uo. 1937. október 31. (Megjegyzés: exorcista, acholitus.)
369 Szentírástudományhoz P. H. Höpﬂ Kompendiumát és Simon Prado C.SS.R. Praelactiones Biblique ad usum
Scholarum köteteit, dogmatikához Tanquerey Synposis Theologiae kötetét, erkölcstanhoz H. Noldin S.J.
Summa Theologiae Morális köteteit, jogtudományban Stephanus Sipos Enchiridon Juris Canonici könyvét.
A tanárok saját jegyzeteket is készítettek, melyeket a Kapisztrán provincia váci nyomdájában nyomtattak ki.

322

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 322

2019. 03. 05. 14:04:15

Kovács István P. Kristóf

Minden kispapnak folytatnia kellett a latin nyelv tanulását, hiszen a liturgiában, a szakkönyvek olvasásában nélkülözhetetlen volt. Ezen kívül tanultak egy-két más idegen nyelvet is, ami igen hasznosnak bizonyult elsősorban azok számára, akik tanulmányaikat külföldi egyetemeken fejezték be.
„A magiszterek a papnövendékek lelki életének irányítói, akikhez ehhez az alapot
az évtizedeken át kibontakozott életrend biztosítja... A hajnal első és az est utolsó órái
az Istené és a léleké voltak. Korán fél 5 órakor ébresztették a levitákat. A reggeli tisztálkodás után nyáron a templom kórusára, télen az oratóriumba mentünk, s a papi lelkiséget
alakító és élesztő kegyelmekért könyörögve részt vettünk az elmélkedésen, a zsolozsmán,
a szentmisén és a szentáldozáshoz járultunk. Délelőttünket a tanításnak, délutánunkat
pedig a tanulásnak szenteltük. Naponta háromszor étkeztünk. Az ebédet követő felüdülés
percei után elvégeztük a vesperást és a completoriumot, vacsora előtt pedig a matutinumot, a laudest, valamint az elmélkedés második részét. Este fél 9 órakor a rendház
valamennyi tagja, a templom szentélyében, esti imára gyülekezett, majd az elöljáró áldásával nyugovóra tértünk. A heti rend sajátos eseményei a következők voltak: a szerda
délutáni séta,... a szombat délutáni nagytakarítás, a szentgyónás, a kéthetenként tartott önképzőköri gyűlés... Rendszerint szombaton délután hallgattuk meg magisztereink
hit-exhortációit is. A vasárnapi életrendünk is igen tömörnek bizonyult. A reggeli közös
elmélkedés elmaradt, helyette a 9 órás ünnepi szentmise prédikációján vettünk részt...,
melyen asszisztáltunk. 14 órakor a vesperás és a completoruim egy-egy tetemes részét
énekeltük. Délutánra a tanulás maradt... A havi rendből az elsőpénteki rekollekciós,
lelkigyakorlatos napot említhetjük meg... az esztendő rendjét egyházunk liturgiája és
főiskolánk tanulmányai szabályozták... Január és július első napjaiban a hirdetőtáblára
függesztették ki a praeparatio, az előkészületi hetek napirendjét és a vizsgák idejét. E két
hónapban a tanítás szünetelt, csak tanultunk és vizsgáztunk.”370 A végzős hallgatók rendszeresen tartottak próbaprédikációkat a félévi vizsgák után. A déli és az esti étkezések
alatt, az asztali olvasmányokat végző klerikus helyett egy-egy növendék ment az ebédlő
szószékére és tartotta meg a prédikációját. A sorozat végén – szaktanár vezetésével – kielemezték a beszédeket, útmutatásokat, bátorításokat kaptak.
Minden esztendőnek fontos eseménye a rendház életében az éves lelkigyakorlat. Erre
országszerte ismert hittudósokat, kiemelkedő lelkiéletű papokat hívtak. A rendház tagjainak életére, így Kristóf életére is a következő személyek voltak hatással: 1935-ben Varga
Iván dévai ferences házfőnök, 1936-ban P. Takács Ince, a szombathelyi ferences teológia
magisztere, 1938-ban P. Siska Á. István jezsuita, 1939-ben Szalai János domonkos.
A munka és imádság mellett szükség volt felüdülésekre, szórakozásokra is. Ezt szolgálták a szerdai séták, mátrai kirándulások, más rendházakba való látogatások. A különböző
rendházakban tanuló növendékek mindig szívesen emlékeztek a gyöngyösi kirándulásokra, különösen a Sárhegy és a Bene felé vezetőkre. „Mátrai utainkon P. Norbert volt a vezetőnk, felszerelve a szakértő turista minden kellékével és műszerével. Kora hajnalban
elvégeztük a papi imádságokat, és bemutattuk a szentmiseáldozatot. Öt órakor már gyalogosan a mátrafüredi úton haladtunk... Utánunk jött Jancsi (szamár, kordéval, élelemmel,
szakácsfelszereléssel)... A Gyökeres-forrásnál elfogyasztottuk szafalédé-reggelit. Aztán felkapaszkodtunk a Kaparóházig, ahol letáboroztunk. A szakácsok ebédhez készülődtek, mi
pedig ebédig megjártuk a Kékestetőt, a Saskőt vagy Pisztrángost, volt, aki – ebéd nélkül
370 VÁNDOR Gottfrid: A Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány kispapnevelésének tör-

ténete (1900–1968). Kézirat. Budapest, 1980. 124–127. o.

323

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 323

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

– a Csevicét vagy a Galyatetőt. – Ebéd után mindenki fáradt volt, pihenés következett, majd
a legnehezebb rész: újból 14 kilométer hazáig.”371
„Június 27. Ordináció... papszentelés... Van-e ennél nagyobb esemény egy klerikát életében? Nem is lehetne! S ez a nap még azzal is nevezeteskedik a krónikában, hogy úgyszólván majdnem az egész klerikát kapott ordinációt és az összes rendek sorra jöttek. Előző
este már Kriston Endre püspök úr Őexellenciája feladta Fr. Klárusznak és Fr. Guidónak
a tonzúrát, Szerén, Gedeon, Flávius, Lukács, Richárd, Gyárfás, Pacifík és Grátusz testvérek
pedig a második két kisebb rendet vették fel. Colecta után Fr. Menyhért a subdiaconatust,
majd Fr. Félix a szent diakonatust kapta fel. Azután felharsant az archidiákonus várva várt
szólítása: Accedat, qui ordinandi sunt ad presbyteratum... Amuldus Tonigold, Methodus Sípos, Teodorus Takács, Agapitus Marius Nagy, Julius Tátrai, Christoforus Kovács. S jöttek
a szent pillanatok., szent olaj-áradás... boldog percek... zúgó Szentlélekjárás... ahogy elütötte a toronyóra a hetet, már hét pappal gyarapodott a megváltás szolgálatának hős csapata. Papok lettek! ... Június 29. Újmiséseink ma mutatták be első szentmiseáldozataikat
a fölséges Istennek. Még pedig P. Arndold Pasaréten, P. Metód Nyírbátorban, P. Tivadar
Kisvárdán, P. Agapit Bátaszéken, P. Máriusz Kisújszálláson, P. Gyula Kerekegyházán és
P. Kristóf Jászberényben.”372 Kristóf azonban nem 29-én misézett Jászberényben, hanem
néhány nappal később. így tájékoztat minket fr. Létusz: „Július 3. Nagy szeretettel vártuk
primíciás testvérünket, P. Kovács Kristófot, aki szülővárosában mondta első szentmiséjét.
A gyönyörű percek meghatottak bennünket, hiszen mi is oda készülünk az oltár elé. Bartók
második miséjét énekeltük a misén. Főt. Kolos definitor atya volt a szónok. Forró szívvel
kértük az Örök Főpapot, hogy primíciás testvérünket segítse és gyámolítsa nemesen vállalt
hivatásának útjain.”373
Július 5-én nagy ünnepet tartott Gyöngyös városa, melyen részt vettek a növendékek
is. Megérkezett a Szent Jobb. A rendház tagjai teljes létszámban kivonultak, a teológus
növendékek karingben álltak sorfalat, délután 3 órakor ők vezették az ünnepélyes zsolozsmát. Ennek végeztével ünnepélyes körmenetben kísérték vissza az állomásra István király
ereklyéjét, útba ejtve a rendházat is, ahol P. Karácsonyi Aladár magiszter tartott ünnepi
beszédet.
Rozsnyón374
Kovács Kristófot 1939-ben Rozsnyóra helyezték, ahol hitszónok, a laikus testvérek
gyóntatója és a házi tanács tagja lett. A ház tagjai Szűcs Szolánói Ferenc prézes, provinciai
titkár, hitszónok; Fipip Urbán; a ház szolgálatában álló laikus testvérek: Szlancsik Hubert,
Piánk Protáz; valamint a jelöltek: Tisza Mihály és Rákay Adalbert.375 Az itt tartózkodásáról
nem sokat tudunk, mivel sajnos a ház História Domusa elveszett, és az Országos Széchenyi
Könyvtárban sem található erre az időszakra vonatkozó helyi egyházi lap.

371 Uo. l38–139. o.
372 Magyar Umbria, XII. évf. 3. szám, 1938. 122. o.
373 Uo. (Megjegyzés: Bár Bartók Béla kezdetben katolikus volt, később a protestáns egyházakhoz csatlakozott,

majd unitárius lett. Nem írt egyetlen misét sem!)

374 A rozsnyói rendház a trianoni békediktátumig működött, majd 1938-tól foglalhattuk el. 1938. november 2-án

a bécsi Belvedere palotában kihirdették az első bécsi döntést. Magyarország 11 925 négyzetkilométerrel és
közel 1 millió lakossal gyarapodott, ennek 86,5%-a volt magyar nemzetiségű. Visszakerült az országhoz
Kassa, Rozsnyó, Ungvár. Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva es Losonc.
375 Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Franc.sc. in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXXXIX. Vác, 1939, 20. o.

324

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 324

2019. 03. 05. 14:04:15

Kovács István P. Kristóf

Pécsen376
A következő évben, 1940-ben Pécsre helyezték, ahol hitszónoki és gyóntatói megbízást kapott. Ez időben a házfőnök Ördögh Alfonz, helyettese Dallos Diómét, a házban
lakik meg Ungváry Antal gyóntató, Árvai Agnellus hitszónok-gyóntató, Varga Vitál hitszónok-gyóntató, Nagy Konstantin hitszónok-gyóntató, Szabó Leopold hitszónok-gyóntató,
a kollégium magisztere, Tátrai Gyula hitszónok-gyóntató. A ház szolgálatában dolgozó
laikus testvérek: Kiss Ferenc, Nagy Kanizsai Martin, Szászdy Krizológ, Fekete Kasszián, Halász Flaviánusz, Serfőző Nikánor, Golenkó Gallus, Gazsó Máté, Tóth Parméniusz,
Sztopka Geminusz, Dömötör Longinusz, Weidinger Villebaldusz, Pintér Peregrin és Tátrai
Eventiusz.377
A rendház közösségének életét nagyban nehezítette, hogy július elsején a kolostor egy
részét (kollégium) elfoglalták a katonatisztek. A katonai behívások egyre nagyobb méreteket öltöttek, a templom egyes dolgozóit is behívták, s ház dolgozói egyre kevesebben egyre
több munkát végeztek. A háztörténet jegyzője megjegyzi, hogy az „orosz rádió napok óta
ezt harsogja: magyarok rövid időn belül találkozunk Bukarestben! Hírt közli világgá. Úgy
látszik belekeveredtünk a háborúba.”378
Augusztus végén tartották meg a tartományi káptalant, melyen Ungváry Antal utóda
a Rómából hazatérő Schrotty Pál lett. Ekkor készül el az új tabula, mely szerint Kristófot Pécsre helyezte a deﬁnitórium. Érdekesség azonban, hogy a pécsi rendház Historia
Domusában egyetlen szó sem szerepel Kristófról. A Tabulát teljes egészében bemásolta
a jegyző, de ebben nem szerepel Kristóf neve. S a későbbiekben sem írnak róla semmit,
sem azt hogy megérkezett, sem azt, hogy elköltözött. Erre a kérdésre nem találtam meg
a választ.
Kassán379
Az bizonyos, hogy 1941-ben Kassára került hitszónok-gyóntatónak és tagja lett a házitanácsnak is. A ház vezetője Füredi Lőrinc, hitszónok-gyóntató, a III. Rend igazgatója,
Kőnig Anaklét a helyettese, aki szintén hitszónok-gyóntató, valamint a laikus testvérek
buzdítója, valamint Zachar Róbert hitszónok-gyóntató; a ház szolgálatában állnak a laikus
testvérek: Piánk Protáz és Szalncsik Hubert.380
A rendháznak berendezett épület nem volt ideális, erről P. Király Anaklét így tájékoztatta a provinciálist: „Új lakásunk rosszabb az elsőnél. Földszintes szobákban lakunk,
az ablakok olyan alacsonyak, hogy nem lehet őket kinyitni, mindenki belát; levegőnk
nincs. Ketten lakunk egy szobában... Nem tudom, egy új ember hogy szokná meg. Kristóf
376 Az első testvérek 1248-ban érkeznek Pécsre a Korogyi-család támogatásával. A XIV. században épült fel az

377
378
379

380

első templom. A XX. század elején kisszeminárium működött a házban, ahol másfél ezer gyermek hitoktatásával foglalkoztak. A Pécsi Egyházmegyéhez tartoztak. Több laikus testvér az oltárépítő közösségben
dolgozott.
Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXL, Typis Kapisztrán-Nyomda Vác, 1940, 8–9. o.
A Pécsi Rendház História Domusa III. 157. o. (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)
Kassa két rendházzal új alapításként jelent meg 1938-ban. Kristóf a Kovács u. 35-beli rendházba került,
aminek Patavinai Szent Antal volt a titulusa. A másik rendházunk – Kassa II. – a Fischer-Kolbe Ágoston utca
29-ben kapott helyet és Mária, a béke királynéja titulust viselte. A Szent Antal-templomot 1940. december
29-én emelte dr. Madarász Viktor megyéspüspök plébánia rangra, első plébánosa P. Návay Kapisztrán OFM.
Sajnos a kassai rendház Historia Domusa is ismeretlen helyen van. A Kassai Lapok csak a plébánia életéről
ad információt, Kristófról nem találtam semmit sem.
Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXLI. Vác, 1941. 18. o.

325

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 325

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

az ebédlőben tanyázik és alszik; ő is állandóan meg lesz zavarva. Én meg a szakáccsal...
Meghozzuk az áldozatokat abban a reményben, hogy nem tart olyan soká.”381
P. Kristóf pedig a következőket írta a helyzetükről a tartományfőnöknek: „Nehéz, nagyon nehéz itt minálunk az élet. Amint méltóztatott látni, nincsen szerzetesi állapotunkhoz
megfelelő lakásunk. Nincs egy nyugalmas percünk, és megpihenésre alkalmas helyünk. Viszont a hívek és az iskolák a végsőkig igénybe vesznek bennünket. Hárman teljesen nyakig
vagyunk a munkában, és már nem bírjuk tovább az iramot, amelyben nincs soha megállás.
Nem egy félnapi, hanem egy órányi pihenőnk is alig akad. ... Normális keretek között nagyon szívesen elvégzem a rám jutó munkát, de itt mindenkinek több van az elbírhatónál.
... Ha már a helyzetünkön nem lehet egyelőre segíteni, legalább rajtunk, az embereken
szíveskedjék könnyíteni. Méltóztassék egy atyát küldeni, akivel megoszthatjuk a munkát, és
a nyomorúságot is.”382 A tartományfőnök válaszlevelében kifejtette, hogy egyelőre – különösen a közelgő karácsonyi ünnepek miatt – nem tud segíteni, de keresi a megoldást.383
A tartományfőnök embert küldeni nem tudott, de megpróbált Kristófnak valami tanulmányi szabadságot engedélyezni. P. Lőrinc házfőnökkel való beszélgetés után, valamelyik
tanulmányi kolostort kérte kijelölni tartózkodási helyül. Kristóf levelének harmadik pontjában írta: „Kassán bizony nagyon nagy baj lenne, ha úgy elmennék, hogy senki sem jönne
helyettem. Legjobb megoldás a következő: Az egyetemen a tanulás úgyis csak októberben
kezdődik, addig, amíg odaleszek, P. Jusztin jönne le Kassára. Tökéletesen tud tótul... Az útlevél megszerzésére is törekszem. Ha megadják, nagyon örülök! Kell a belügy- és a hadügyminisztérium engedélye.”384 Schrotty Pál provinciális válaszából tudjuk, Eperjes vagy
Pozsony jött volna számításba Kristóf áthelyezése kapcsán, azonban egyik sem valósult
meg.385Kristóf 1942-ben ismét kéri a provinciálist, hogy helyezze el a kassai rendházból.
Szerinte az ott élő testvérek egy része nem szeretne a magyar provincia tagja lenni, hanem
egy önálló szlovák őrség megteremtésének lehetőségén fáradoznak.386 A tartományfőnök
válasza július 23-án: „Levelét, melyben a kassai helyzetről értesít, érdeklődéssel olvastam.
Hozzávetőlegesen eddig is ismertem a dolgokat, de az Ön aggályait is tudomásul veszem.
A szükséges lépéseket alkalmas időben megteszem. Arra azonban szeretettel kérem, maradjon nyugodtan a helyén s dolgozzék tovább is...”387
Debrecenben388
1943-ban Debrecenbe került hitszónoknak és gyóntatónak. Mivel itt egy újonnan alakult rendház és plébánia volt ekkoriban, igen érdekes és izgalmas helyzetben találta magát.
„Szent Ferenc fiai még e hónapban immár harmadszor telepednek le Tiszántúl fővárosában, Debrecenben. Igen jelentős eseménye ez a háborútól és a tengernyi bajtól megpróbált
magyarságnak. Ünnepe a magyar katolicizmusnak. Talán nem túlozzuk a dolgot, ha jobb
jövőnk egyik hajnalcsillagának tekintjük ezt a letelepedést. Vajon miért? Egyszerűen azért,
381
382
383
384
385
386
387

Király Anaklét 1942. szeptember 7-i levele Schrotty Pál provinciálishoz. (MFKL 1942/2582.)
P. Kristóf levele Schrotty Pál tartományfőnöknek, Kassa, 1940. december 6. (MFKL 1783/1940)
A tartományfőnök levele Kristófnak, Budapest, 1940. december 13. (MFKL 1783/1940).
Kristóf levele a Schrotty Pál tartományfőnöknek, Kassa, 1941. július 12. (MFKL, 1840/1941).
Vö.: Schrotty Pál tartományfőnök levele Kristófnak, Budapest, 1941. július 14. (MFKL, 1840/1941)
Kovács Kristóf levele Schrotty Pálnak, Kassa, 1942. júliujs 15. (MFKL, 2094/1942)
Vö. Schrotty Pál tartományfőnök levele Kristófnak, Budapest, 1941. július 14. (MFKL, 1840/1941); Schrotty
Pál válasza Kristófnak, Budapest, 1942. július 23. (MFKL, 2094/1942.)
388 Az első testvérek 1332-ben érkeztek Debrecenbe a Péterﬁa-család támogatásával. A századok folyamán kétszer vált lakatlanná a kolostor. Az 1942-es alapítás így a harmadik letelepedésünk. A templom titulusa Szent
István király.

326

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 326

2019. 03. 05. 14:04:15

Kovács István P. Kristóf

mert a történelem tanúsága szerint minden debreceni letelepedésünket egy-egy békésebb kor,
építőbb szellem jellemzi. Háborús időben telepedtek le őseink, a béke munkásai és letéteményesei.’’389
A trianoni szerződés Magyarországot, és vele együtt a magyar egyházmegyéket is feldarabolta. Debrecen városa és vonzáskörzete a Nagyváradi Egyházmegyéhez tartozott.
A püspöki központtal nagyon nehéz volt tartani a kapcsolatot. Debreceni adminisztrátorrá
Lindenberger Jánost nevezték ki 1919-ben, később pedig dr. Bánáss László apostoli vikárius helyettesítette a nagyváradi püspököt. Ebben az időben, a városban egyetlen plébánia
volt. Igaz, hogy a katolikusok kisebbségben voltak, de így is túl kevés volt a lelkipásztorok
száma, mivel nagy területet ölelt fel és sok ember tartozott ide. Lindenberger János elhatározta, hogy Nyilastelepen és Csapókerten templomot építtet és oda hívja a ferenceseket,
a felállítandó Szent László-plébániára pedig a domonkosokat. A területek nagyságára és
lelkipásztori ellátatlanságára illusztrációképpen álljon itt két korabeli cikk az Új Emberből
és a Kis Újságból:
„Ilyen hatalmas területű plébánia szinte alig van Magyarországon. Szinte hihetetlen,
de területén a homokos debreceni tanyavilágon keresztül 25 percig robog a gyorsvonat.
Kínai arányok! ...Had’ villantsak fel egyetlenegy képet. Az egyik ferences atya mesélte el...
(P. Faddy Ottmár OFM – a szerk.) Megérkezésük után nem is a legtávolibb tanyáról beállított hozzá egy 19 éves leány. Mert meghallotta, hogy idevetődtek a barátok.
– Katolikus vagyok tiszteletes úr, keresztelő miatt jöttem.
Szent Ferenc fia rámosolygott a leányra és megkérdi, hol a kisbaba.
Hát én lennék – válaszolja a jól megtermett lány. – Körösztöljön meg plébános úr, mert
nemsokára férjhez megyek.”390Debrecen körül a kertvárosi részek óriási iramban népesedtek be. A ferencesek kapták a Nyilastelepet: itt a MÁV-nak volt javító üzeme, melyben 2500 fő dolgozott. A MÁV a templom építéséből is kivette részét, ezért a templom
homlokzatán egy vasúti jelvény vasúti kerék volt látható. (Az 1944-ben bevonuló oroszok
leverték, mondván biztos fasiszta jelkép.)
A Szent Anna-templom új plébánosát, dr. Bánáss Lászlót 1942. július 2-án iktatták be.
Felolvasták dr. Scheﬂer János szatmári püspök, nagyváradi egyházmegyei apostoli adminisztrátor iratát a debreceni egyházközség három részre osztásáról.
A domonkos és ferences plébániát 1942. október 2-án foglalták el, ekkor iktatták be
plébánosokat. A pályaudvaron Dr. Bánáss László esperes és Wolﬁnau József világi elnök
köszöntötték a megérkező ferences és domonkos atyákat. Bánáss László prépost 9 órakor
ünnepélyes szentmisét celebrált a Szent Anna templomban. Ezt követően Kopasz Árpád,
a Theresianum igazgatója felolvasta az új plébániák felállításáról szóló püspöki dekrétumot, majd az új plébánosok letették a plébánosi esküt. A délután folyamán a nyilastelepi
Szent István-plébánián Pálmay József káplán – a telepi hívek addigi vezetője – fogadta
a bevonuló ferenceseket Schrotty Pál tartományfőnökkel és Szaléz plébánossal.
Az első időszakban a Szárazi Ferenc utca 10. szám alatt volt a kolostorunk, mely a templomtól messze, nehezen megközelíthető helyen állott. Az adásvételi szerződést Szaléz atya
38. születésnapján írta alá, 1942. július 27-én. Itt szűk 10 hónapot élt a közösség. Később
389 KISS Szaléz: Újból Debrecenben. Magyar Barát. Ferences Közlöny.1942. szeptember 15. XXII. évf. 9. sz.

135–136. o. Idézi: Fr. VARGA Kamill OFM: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az Evangéliumot. II. rész
P. Kiss Szaléz művei, Kézirat, Szeged, 2012, 140–142. o.
390 KOLOZS Pál: Plébánia, amelynek területén 25 percig robog a gyorsvonat; Új Ember, 1948. április 25. 5. o.
Idézi: Varga Kamill: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az Evangéliumot, I. rész P. Kiss Szaléz élete,
Kézirat Szeged, 2012, 26. o.

327

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 327

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

került át a rendház a templommal szemben lévő ingatlanba, a Vámospércsi utca 8. szám
alá. Az újjáalakuló rendház első vezetője Kiss Szaléz, helyettese Krupa Kolumbán hitszónok-gyóntató, a játszótér vezetője, Tóth Benjámin hitszónok-gyóntató. Később ide került
Kristóf, aki szintén hitszónok-gyóntató lett.391 A ház szolgálatában álló laikus testvérek:
Talpay Firmusz és Vajas Vivald. Másik rendházunk a „Debrecen II.”, melyet 1943. október
31-én dr. Bánáss László prépost áldott meg, a Csapókertben volt, a Mikes Kelemen utca
8. szám alatt, a titulusa Jézus Szíve. A debreceni katolikus újság így ír ezekről az eseményekről: „Debrecen katolikus élete ismét gazdagabb lett. Október 31-én, Krisztus Király ünnepén
nagy papi segédlettel megáldotta dr. Bánáss László prépost a Csapókertben kicsi rendházunkat. P. Sebestyén Szaniszló és P. Kovács Kristóf, valamint fr. Vajas Vivald kezdhették meg ott
jó híveink nagy örömére az intenzív lelkigondozást. ... Csapókertben minden nap két szentmise van: 7 és 9 órakor, vasárnap és ünnepnap pedig három: fél 8, fél 10 és fél 12. Vasárnap,
kedden és szombaton 5 órakor litánia. Az új atyák az első szent karácsonyt szeretnék lelkileg
is felejthetetlenné avatni. Ezért az ünnep előtt háromnapos előkészületet tartanak a kistemplomban, mégpedig 21, 22 és 23-án délután szentbeszéddel és 24-én közös szentáldozással.”392
November 4-én tudtak először ott aludni a testvérek: Sebestyén Szaniszló házfőnök, Kovács
Kristóf káplán, és Vajas Vivald testvér a rendház szolgálatában. A rozoga ház Ory Lajos református iskolai tanár korábbi lakása volt, négy egymásba nyíló szobából állt, valamint egy
melléképületből, melyet alsókonyhának használtak. Később ezt az épületet lebontották, és
helyére új konyhát építettek. A város 1944 nagyszombat éjszakájától kezdve volt kitéve légi
veszélynek. Június másodikán bombázták először. Kristóf atya és testvérek ezt a fél 10-kor
bekövetkező katasztrófát az udvaron lévő futóárokban vészelték át.
A plébániához tartozott tizennégy tanyai csoport.393 Sokan éltek szegénysorban, nyomorban. Egy év alatt 18 000 pengő segélyt, támogatást osztottak ki, részben a főplébánia,
részben a rend a budai rendház támogatásával, több színvonalas kultúrestet is tartottak,
melyek összbevétele 4000 pengő volt.
Kristóf fontos heti feladata volt a sámsonházi hívek ellátása: vasárnap délben szentmiséket
tartott, hétköznap pedig hittanórákat. Ez a feladata megmaradt akkor is, amikor 1943 októberében a csapókerti közösségbe került kápláni szolgálatra. Naponta miséztek a templomban,
várták a híveket szentgyónás elvégzésére, rendszeresen megtartották a rózsafüzéreket, litániákat. Megalapították a ferences III. Rendet, hetente bibliaórát tartottak. Január hónapban
házszenteléseket végeztek, mely jó alkalom volt arra, hogy elvégezzék a családlátogatásokat.
Lelkipásztori tevékenységük sikeres lehetett, mert nemcsak katolikus hívek, hanem protestánsok is látogatták összejöveteleiket. Kiss Szaléz vezetésével rendszeres időközönként kultúresteket tartottak azok a gyerekek, akik részt vettek vasárnap szentmisén, vagy istentiszteleten
járhattak a ferences játszótérre is. Hetente ﬁlmvetítéseket is tartottak, melyre a szegényebbeknek csak egy tojás volt a belépő. Vonzó lehetett az ott élők számára, hogy a testvérek ezeket
a tevékenységeket nem egyedül végezték, hanem közösségben, csapatmunkában.
„A nyári definitoriális gyűlés Kristóf atyát saját kérésére délebbi rendházba, Pécsre
helyezte, ahonnét csere folytán Újvidékre került.”394
391 Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,

Pro anno Christi MCMXLIII, Vác, 1943, 29–30. o.

392 KISS Szaléz: A Szent István Plébánia hírei, Debrecen, XIX. évf. 12. szám, 1943. december hó, 8. o.
393 Nagycsere, Haláp, Vámospércs, Állóhegy, Diószegi út, Jancsika, Hármashatárhegy, Létai út, Lukaháza, Mé-

zeshegy, Pipohegy, Szata, Wolofka telep. Nagyobb tanyaközpontokban, az iskolákban minden vasárnap volt
szentmise.
394 A Debrecen Csapókerti Rendház História Domusa I. (MFKL)

328

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 328

2019. 03. 05. 14:04:15

Kovács István P. Kristóf

Újvidéken395
P. Kovács Kristófot Debrecenből az 1943. február 2-án újonnan alapított újvidéki rendházba helyezték. Bár az 1944-es tabula tanúsága szerint ebben az évben Pécsre rendelték
hitszónoknak és gyóntatónak,396 ide soha sem költözött be. Kéri a tartományfőnököt, hogy
inkább az újvidéki rendházba kerülhessen: „ha Jézus üdvözíteni akar, vértanúvá tesz”.
Ebbe a rendházba került Körösztös Krizosztom (1909–1944) házfőnök, hitszónok-gyóntató. Hornyák Domonkos helyettes, hitszónok-gyóntató, a horvát és sokác lakosság miszsziósa, Vértes Honor hitszónok-gyóntató, katonalelkész, Szalóky Felicián, Faulháber Mihály (később Kamarás Mihályra magyarosított), a székely telepek: Hadiknépe, Hadikfalva
gondozója; Szikra Ferenc hitszónok-gyóntató, katonalelkész, iskolalelkész, Hanyecz Hugó
testvér a rendház szolgálatában, valamint Kurucz Zoltán jelölt.397
1944-ben még egyszer hazatért Jászberénybe, beteg nagymamáját meglátogatni. Édesapja írt egy kérő levelet: „Alulírott Kovács István P. Kovács Kristóf édesapja azzal a bizalommal teljes kéréssel járulok kegyes színe elé, hogy kérésemet meghallgatni és ha csak
lehet, teljesíteni szíveskedjék. Amint az itten főtisztelendő atyák jól tudják P. Kristóf nagymamája nagyon beteg. Sokszor emlegeti őt józan és lázas állapotában. Azt gondoltuk, hogy
nagyon jót tenne a szegény betegnek, ha meglátogatná Kristóf fiunk és szívére beszélne
neki. ... A számunkra egyetlen itthon töltött nap elég. Csak szeretnénk a betegnek némi
megnyugvást szerezni.”398 Ezen látogatás alkalmával elbúcsúzik mindenkitől!
Josip Broz Tito hazatért a Szovjetunióból, ahol személyes példaképe, Sztálin mellett
kitapasztalhatta a kommunista diktatúra mechanizmusát. 1937-től ő lett a Jugoszláv Kommunista Párt vezetője. Amikor megbukott az ország vezetése, 1941. március 27-én partizáncsapatokat toborzott Jugoszláv Nemzeti Felszabadító és Partizán osztagok név alatt.
Tito meghívására a Vörös Hadsereg 1944. október 1-jén átlépte a határt, s birtokba vette
először a Délvidék területét. Őket követték a partizánok, majd Ivan Rukavina tábornok vezetésével katonai közigazgatást vezettek be és megkezdték a bosszúhadjáratot a magyarok
és a németek ellen: lágerekbe hurcolták őket. „A történelem folyamán ritkán előzte meg
olyan vérfürdő egy új hatalom berendezkedését, mint Jugoszláviában (körülbelül egymillió
ember esett áldozatul ebben a tizenöt és fél milliós országban); a sokféle faji, világnézeti és
vallási jellegű polgárháború több halottal járt, mint a megszállók ellen vívott eredményes
és a szövetségesek által elismert háború...”399 „A katolikus egyház iránt táplált érzelmeiket a papokon torolták meg. A papokat válogatott kínzásokban részesítették.”400 Vladimír
395 Itt egy kápolna volt 1702-ben. A péterváradi ferencesek jártak ki misézni, gyóntatni. 1942: Léh Mátyás szép-

396
397
398
399

400

ligeti plébánosnak volt egy családi villája a Dusán császár utcában. Ide szeretett volna letelepíteni trappista
szerzeteseket, de köztük magyarul tudó nem volt. 1942. október 6-án a deﬁnitórium elfogadta az ingatlant.
A ház földszintjén kápolnát alakítottak ki (titulusa Kapisztrán Szent János lett), az emeleten pedig a rendtársak szobái voltak. 1943. február 2-án szentelte fel Zadravecz István OFM, tábori püspök. Két év alatt
sikeresen megszervezték a katolikus egyházközségi életet, hitoktatást, népmissziót.
Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXLIV, Typis Kapisztrán-Nyomda Vác, 1944, 12. o.
Tabula almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria,
Pro anno Christi MCMXLIV, Typis Kapisztrán-Nyomda Vác, 1944, 30. o.
Id. Kovács István levele P. Schrotty Pál tartományfőnöknek Jászberényből, 1944. augusztus 12-én. (MFKL
1451/1944).
HARMATH Károly: A II. világháború utáni „néphatalom” viszonya az egyházakhoz a második Jugoszláviában. In: Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban. Szerk.: Soós Viktor Attila, Szabó Csaba,
Szigeti László. Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány, Szent István Társulat, Luther Kiadó, Budapest, 2010.
45–16. o.
Délvidéki Mártírium 1944–45 Alapítvány, Feljegyzés, Budapest, 2011. (kézirat), 4. o.

329

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 329

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

Bakaric kommunista pártelnök meghirdette a „papok elleni kampány kezdetét” és a „papoknak mint usztasa fészeknek a feltárását. ”
Körösztös Krizosztom így írt Schrotty Pál provinciálisnak 6 héttel a partizánok bevonulása előtt: „Egyelőre nincs közvetlen veszély, a bombázástól eltekintve. Arra az esetre azonban,
ha a helyzet megváltozna, és akár a partizánok miatt, akár ellenséges behatolás következtében az alvókat közvetlen veszély fenyegetné, kérem Ft. Provinciális Atyám szíves intézkedését. Magam részéről úgy gondolom, hogy ebben az esetben fölösleges volna az öt pátert
és a két testvért itt tartani. Én mindenképpen maradni szeretnék, s úgy látom, P. Kristóf és
Mihály is maradnának szívesen. Illetve, nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet, amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden bizalmuk az Isten után bennünk
van. Itt maradásunk valószínű következményeivel tisztában vagyunk...”401
Az utolsó napok
Mihály atya sokáig elveszettnek hitt naplójában lejegyezte az eseményeket: „1944. [október] 24. Kapisztrán ünnepe. A városban – Újvidék – csend van. Egy nénike szerint, mikor
a katonaság utolsó csoportja, a csendőrség is elindult: most már csak szerbek és a becsületes magyarok maradtak itten. Csend. Elmélkedem. Minek is a nagy félelem? Miért bántanák azokat, akik rendesen viselkedtek? El sem tudom képzelni, amiket regélnek.
25. Kórházba még rendesen járok. Az őrök már a szerbek. Zászlók is mások már.
Csend. Kristóf-Krizosztom este az életük történetét mondják el. Mennyi félreértés kíséri
az emberek élete útját… És most? Mi vár rájuk? Komolyan előkészülnek. Mindkettő
bejön hozzám gyónni. Majd én is a főnöknél. Nem tudom olyan komolyan fölfogni a helyzetet. Végül »Kristivel« a pápai áldást tanuljuk. Kánont átvesszük, hogy könyv nélkül
is tudjuk. Különböző fakultásokat is megkaptuk. Csend.”402„Október 23-án alighanem
a híveink közül szólt valaki, hogy lezárták az utcát. Én kulcsot vittem át a szomszédba,
amikor szóltak mindannyiunknak, hogy tíz percre le kell mennünk az utcára igazoltatás
végett. Volt velünk egy 16 éves ministráns is, a Lütze fiú; mind a négyünknek le kellett
menni. Mire mi leértünk, akkorra már három-négy ember várakozott ott, s a házakból,
mellékutcákból másokat is tereltek kifelé. Valaki szólt, hogy hozd el a Lütze fiú igazolványát. Krizosztom nagyon beteges volt, mert ő megjárta a Don-kanyart. Amikor ott felbomlott a hadsereg, ő a szétszéledt embereknek az élére állt, és egy csoportot onnan hazavezetett. Ő már előbb is volt ilyen küldetésben, amikor a moldovai székelyeket vezette
erre a vidékre. A doni csatánál súlyosan megbetegedett, s amikor itt az utcán igazoltattak
bennünket, akkor a katonák azt mondták neki, hogy ő elmehet, mire ő azt válaszolta, hogy
ha minket, többieket nem engednek el, akkor ő sem mehet. És maradt velünk. Az egybeterelt embercsoportot menetbe állítva kivezették a folyamőrség laktanyába. Volt a mi csoportunkban körülbelül száz ember. Ott elszedték mindannyiunktól az igazolványainkat,
és bezártak bennünket az ott álló pavilonokba. A kinti ismerőseink hordtak ennivalót meg
egyéb szükségeseket. Emlékezetem szerint 5–6 ezer embert szedtek össze.
Úgy tudtuk, hogy kezes kellett volna, akinek a szavára majd kiengednek bennünket.
Úgy tudom, hogy a próta (pravoszláv esperes) lett a városparancsnok. Egy Matis nevű
embert kerítettek az ismerőseink, aki kezeskedett volna értünk, de ekkor már ez nem volt
elég, hanem azt mondták, hogy partizántiszt kell, meg orosz tiszt kell. A városban már
megkezdődött a felelőtlen felelősségre vonás.
401 Körösztös Krizosztom 1944. szeptember 11-i levele Schrotty Pál provinciálishoz. Magyar Ferences Levéltár.

Kapisztrán Rendtartomány. Tartományi levelezés. 1602/1944.

402 Kamarás Mihály OFM naplója, MFKL.

330

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 330

2019. 03. 05. 14:04:15

Kovács István P. Kristóf

A kaszárnyából vittek bennünket munkára. Egy este, ez talán 28-án történt, úgy
9–10 óra körül beállított hozzánk néhány katona egy tiszttel, hosszú listát hoztak magukkal. Felolvasták a listán lévő neveket, és azokat azzal az indokkal, hogy mennek haza,
átirányították a kettes számú pavilonba. A listáról felolvasták Krizosztom atya nevét is.
Onnan azonban nem engedték el őket, azt mondták nekik, hogy most már úgyis késő van,
majd reggel mehetnek haza. Ott töltötték az egész rá következő napot. Este hármasával
összekötözték, és két sorkatona között terelték őket, közben zene szólt, nekünk megtiltották, hogy az ablakon át nézzük, mi történik. Éjfél felé kamionok érkeztek. Egy a megkötözöttek közül meg akart szökni, azt lelőtték. Teteme még másnap is ott hevert. A városból
másnap különféle híreket hoztak az elhurcoltakról, hogy ide vitték, meg oda vitték őket,
Borba, a bányába, a temetőbe. Elvitték Krizosztomot is. Tudomásom szerint a hetvenes
években a kamenciai parkban az árvíz kimosta néhányuknak a csontjait.
Az őreink között volt egy hatvani származású magyar fiú, aki már korábban beállt a partizánok közé. Megismerkedett Krizosztommal, s egyre nyugtatgatott bennünket, hogy ne féljünk, a bűnösök elmenekültek, nekünk nem lesz már bajunk. November elsején, mindenszentek napján, temerinieket hoztak közénk. Náluk szerszám is volt, ásó meg lapát. Kiválasztottak
mintegy nyolcszáz embert. Ez úgy történt, hogy elébünk állt egy tiszt, és azt mondta, ti mentek
délre. Köztük volt Buda József református lelkész, s ott volt az én rendtársam meg jómagam, akinek akkor még németes nevem volt, Faulháber. A tiszt elébünk állt, és azt mondta: »Utánam, a végtelenbe«. Szerbül mondta, én akkor nem sokat értettem belőle. Átvittek
mindannyiunkat kompon Péterváradra, a vár kazamatáiba. Ahogyan a kompra szálltunk be,
éppen megszólaltak a harangok. Volt velünk még egy szerzetes is, egy Weidner nevű német
kapucinus barát. Volt rajta egy nagyon jó meleg pulóver. Az egyik őr ezt elvette tőle, és adott
neki helyette egy SS-zubbonyt. A várban zsúfolt börtönbe zártak bennünket. Azt hittük, ütött
az utolsó óránk, mi, papok egész éjjel gyóntattuk fogolytársainkat. Voltak köztünk, akik nyíltan agitáltak, hogy lám, mit tettek Horthyék a szerbekkel, a legjobb lenne, ha mi megtagadnánk magyarságunkat, akkor talán megkegyelmeznének nekünk.
Másnap a parancsnokunk felsorakoztatott bennünket. Meghallgattuk, hogy a nyolcszáz ember közül kétszáz marad, a többit elhajtják. Ahogy ennek hírét vettük, úgy intéztük, hogy a sor végére kerüljünk, akkor majd maradunk. A későbbiek során ilyen vezényszóval többször is keserítették életünket, sőt azt is megparancsolták, hogy a sor elején mi
vigyük a géppuskájukat.
Vigyázz, pap! Ha eldobod, lelőlek – fenyegettek minduntalan. Útközben hangosan
imádkoztunk, mondtuk a rózsafüzért. A tekijai templom mellett elhaladva még lökdöstek
bennünket, hogy na, mi van. A Majka Bozija (Szűzanya) nem segít a fegyvert vinni?
Karlócán kétszázat köztünk leválasztottak, őt ott maradtak, majd mehettünk tovább.
Valami vita kerekedett, amelynek során Buda tiszteletest megverték. Minket, többieket meg
egy partizánnő a puska tisztítására szolgáló vasvesszővel fejbe vágott, én is kivéreztem...
November másodikán már Indijára értünk. Itt egy katona megsebesítette Kristóf testvér bordáját. Bajonettel felhasította a ruhát – mindannyian rendi ruhában lettünk elvíve
otthonról, rajtunk volt a pallium-, és a bordájánál a bőrét is felhasította, nagy sebet ejtve
rajta, s még erősen lábon is rúgta. Jártányi ereje sem volt, közben kiadták a parancsot,
hogy aki nem bír menetelni, az le kell lőni. Támogattuk szegény Kristófot, de úgy sem tudott
már menni. Ekkor egy kazalhoz támasztottuk.
Aki nem megy, azt lelőjük! – rivallt rá egy kísérő.
Én nem megyek. Lőj le! – válaszolta Kristóf, majd felénk fordult, és ezt mondta: Sic
debuit esse! (Így kellett történnie!)
331

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 331

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

Föltették egy orosz kamionra, de nem vitték sehova, mert egy vad alak felugrott a kamionra, és Kristófot lelőtte. Indijánál a ruháját is lehúzták róla. Azt mondták rá, hogy egy
svinja (disznó), meg még annál is rosszabb: pap. Ott is lett elásva.”403
Mihály atya így tájékoztatta a tartományfőnököt: „Kristóf november 2-án halt meg
Szerémség Indija nevű helysége közelében, in odio sacerdoti.”404
Páter Kristóf vértanúságra vágyott, így ír erről P. Mór:
„1944. június 21-én Pécsre helyezik, de megkéri a P. Provinciálist, hogy P. Verdung
Gellért helyett ő mehessen Újvidékre hitszónoknak és gyóntatónak. így is történt. Azt óhajtotta elérni, hogy mint pap, hitéért vértanúságot szenvedhessen. A zavaros viszonyok között
ezt remélte is. Éppen ezért szándékosan ott maradt Újvidéken, pedig a veszély közeledtével
onnan eltávozhatott volna. A hívek nemcsak prédikációiért kedvelték, hanem azért is, mert
mindenkinek gondját-baját megértően és szeretettel igyekezett elintézni. Mikor elvitték őket
P. Kamarás Mihállyal együtt az újvidéki rendházból, akkor is kedvesen bánt mindenkivel,
és társai megszerették.”405
„Az ő sírját hiába keresték, több alkalommal is, amikor már lehetett utazni: újvidéki
hívek is, de a rokonságból is. Ebben is beteljesedett, amit Indijába vezető utunkon mondott:
látod, kispajtásom, mi annyi embert részesítettünk temetési szertartásban, minket senki
sem fog elbúcsúztatni.”406
1944 óta eltelt időben
Az újvidéki magyarok mártíromságát, több tízezer ártatlan ember kivégzését 1944 és
1990 között nem volt szabad felemlegetni. A rendszerváltozás után megszűnt ez a tilalom,
de aki így cselekszik, az jól vigyázzon magára! Itt kell megemlíteni Matuska Márton munkásságát, aki igyekezett összegyűjteni a még élő szemtanúk beszámolóit. A megtorlás napjai, ahogy az emlékezett megőrizte címmel könyvet jelentetett meg e témában és emellett
cikkekben, tanulmányokban és előadásokban igyekszik megismertetni az emberekkel az
akkori történéseket.407 Az első magyarországi beszámolók közül külön ﬁgyelmet érdemel
Hetényi Varga Károlyé, aki igyekezett összegyűjteni a nemzetiszocializmus és a szocializmus pap és szerzetes áldozatainak hiteles történetét.408
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány a hét ferences vértanú ügyét felkarolta, s elindította boldoggáavatási eljárásukat.
A boldoggá avatás felé
A Püspöki Konferencia sajtóközleménye 2010. december 3
A ferences rend által kezdeményezett XX. századi ferences vértanúk boldoggá avatásának ügyét a püspökök testülete támogatja. A hét vértanú – Károlyi Bernát, Kriszten Rafael, Lukács Pelbárt, Kiss Szaléz, Hajnal Zénó, Kovács Kristóf és Körösztös Krizosztom
– a II. világháború végén és a kommunizmus kezdeti időszakában életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf,
Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael ferences szerzetesek 1944 és
403
404
405
406

Kamarás Mihály OFM naplója. Magyar Ferences Levéltár. Kamarás Mihály hagyatéka.
Kamarás Mihály 1945. március 19-i levele Schrotty Pál provinciálishoz, Magyar Ferences Levéltár.
MAJSAI Mór: Kovács Kristóf, In: Provinciai Mozaikok, (Kézirat), 1970 (?), Budapest, MFKL 112.
KAMARÁSs Mihály: Újvidéki rendházunk alapításának és 1942–45 közötti működésének rövid története.
Magyar Umbria, Ferences füzetek 17. Budapest 1999. 14. o.
407 MATUSKA Márton: A megtorlás napjai: ahogy az emlékezet megőrizte. Fórum. Újvidék, 1991.
408 HETÉNYI VARGA Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Budapest, Márton
Áron Kiadó, 2000.

332

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 332

2019. 03. 05. 14:04:15

Kovács István P. Kristóf

1954 között életükkel tettek tanúságot Isten iránti elkötelezettségükről, emberszeretetükről. Mindannyian tudták előre, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus diktatúrái
alatt kiállni az egyházért, a hívekért, az üldözöttekért, a kisemmizettekért „nem vet jó fényt
rájuk”, talán életüket is áldozatul kell adni.
1. P. Károlyi Bernát (1892–1954), aki 1940-től volt kecskeméti házfőnök: bújtatta a zsidókat, vezette a város közellátását, mentette a délvidéki menekülteket.
1949-ben, budapest-pasaréti házfőnök korában beszédében a hit melletti kiállásra
biztatott.
2. P. Lukács Pelbárt (1916–1948) hatvani hitoktató. Általa kívántak Kiss Szaléz-féle
összeesküvésnek országos jelleget adni. Finn-Karéliában halt meg.
3. P. Kriszten Rafael (1899–1952) budai házfőnök korában mentette az üldözötteket.
Később hatvani házfőnökként igyekezett az embereket csillapítani, akik a budapesti
ÁVÓ-soktól akarták védeni a ferenceseket.
4. P. Körösztös Krizosztom (1900–1944) újvidéki házfőnök. Többször elhagyhatta
volna a kolostort, de azt mondta: „Amíg hívek jönnek a templomba, a pap nem
hagyhatja el a rábízottakat!” Szerb partizánok agyonverték.
5. P. Kovács Kristóf (1914–1944)
6. P. Hajnal Zénó (1900–1945) nagyatádi házfőnökként mentette az embereket. Egy
bolgár katona Gyékényes falu határában húsvétvasárnap agyonlőtte.
7. Kiss Szaléz (1904–1944)409 Gyöngyösön tartóztatták le 1946. április 28-án, és koncepciós perben ítélte el a Vöröshadsereg Hadbírósága közel 50 ﬁatallal együtt, valamint Lukács Pelbárt hatvani ferencessel. 5 vádlottat halálraítéltek Soporonkőhidán,
a többieket pedig különböző szovjet lágerekbe internáltak.
Megszületett a ferences vértanúk boldoggá avatásáért szóló ima hivatalos szövege:
A püspöki konferencia december elején döntött arról, hogy támogatja az 1944 és 1954
között vértanúságot szenvedett Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf,
Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael oltárra emelésének ügyét.
A szerzetesek életük feláldozásával tettek tanúságot hitükről és emberszeretetükről.
Hárman a szovjet, illetve jugoszláv csapatok, négyen pedig a magyar kommunista rendszer áldozatai lettek.
Az ima hivatalos szövege:
Erős és Igaz Istenünk!
Te Kristóf szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit
világosságát. Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük
és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és alázatos Krisztus
követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké. Ámen

409 Vö.: KÁLMÁN Peregrin OFM: A hét ferences vértanú első emlékezete: www.vigilia.hu/2014/4/peregrin.htm

333

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 333

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

Szómagyarázatok
Férfi szerzetesrendeknél
1. Alamizsnagyűjtő. Szent Ferenc atyánk írja regulájában: „Ha a szükség úgy hozza, más
szegények módjára menjenek alamizsnát gyűjteni.” Ha a testvérek a mindennapi munkából nem tudták megszerezni az szükségeset, akkor elmehettek koldulni.
2. Betegellátó: Az a testvér, akinek fő feladata volt a rendházban az idős vagy beteg testvérek ellátása.
3. Borospince kezelője. A szentmiséhez és az ebédlői asztalra minden évben beszerezték
a szükséges mennyiségű bort, melyet egy testvérre bíztak, mint pincemesterre.
4. Doktorandusz. Olyan ferences szerzetes, aki teológiából magasabb fokozat elérése törekedett.
5. Élelmezésvezető. A rendház élelmezéséről gondoskodott, a gvardiánnal egyeztetve beszerezte a szükséges dolgokat, esetleg intézte a konyhakert dolgait.
6. Énektanár. A növendékházakban mindig voltak olyan testvérek, akik az egyházzenéhez
értettek, be tudták vezetni a növendékeket az egyházi ének gyakorlatában, a zsolozsma
szövegeinek éneklésébe. Gyakran előfordult, hogy a növendékek orgonálni is tanultak.
7. Gimnáziumi lelkész, gimnáziumi lelkivezető, spirituális. A ferences rend általában
a városok vagy az állam által fenntartott gimnáziumokban tanítottak, vezették az egyes
osztályokat. Emellett azonban a növendékek lelki fejlődéséről is gondoskodtak. A rendi
tabulákban gyakran szerepel a gimnáziumi exhortátor kifejezés, akinek feladata volt
a buzdító beszédek tartása, szentmisék végzése, gyóntatások megszervezése a gimnazisták részére.
8. Gyóntató. A ferences templomokban mindig nagy volt a gyónók száma, melyhez kellő
számú gyóntatót is kellett biztosítani. A tabulákban rendszeresen szerepel a „confessarius”, vagyis gyóntató, aki gyakran lelkivezető is volt. Sőt olyanok is voltak, akik
bizonyos súlyosabb bűnök alól is feloldozást adhattak.
9. Házfőnök (latin: gvardián, őrző). Egy adott teljes jogú rendház vezetője. A magyar
nyelvben ez a házfőnök szóval honosodott meg.
10. Házfőnökhelyettes (latin: vicarius). Az a ferences, aki a házfőnök távolléte vagy betegsége esetén a ház ügyeit intézi. Bizonyos feladatokat szintén a vikárius lát el a rendházban.
11. A házitanács tagja. A nagyobb rendházakban nem hívták mindig össze az egész közösséget megbeszélésre (házikáptalan), hanem voltak discretusok, akik a gvardián tanácsadó testületét képezték.
12. Háztörténet jegyzője. Minden rendházban vezetni kell egy krónikát, vagyis háztörténetet (Historia Domus), melyben meg kell örökíteni a rendház vagy a plébánia fontos
eseményeit. A háború előtt ezt általában a házfőnök írta, az azóta eltelt időben mindig
egy erre a feladatra kijelölt testvér írja. Ezek a háztörténetek a későbbi történetírás
alapvető forrásai.
13. Helyettes novíciusmagiszter. Az a ferences testvér, aki távolléte vagy betegsége esetén
a novíciusok magiszterét helyettesítette, bizonyos tantárgyakat tanított a novíciusoknak.
14. Hitoktató a tanyasi iskolákban. A jászberényi rendház lakói is kijártak a környékbeli
tanyákra misézni, gyóntatni, hitoktatni. Erre az egri érsektől kaptak minden esztendőben kinevezést.
334

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 334

2019. 03. 05. 14:04:15

Szómagyarázatok

15. Hitszónok (latin: concionator). A II. Vatikáni Zsinat előtt, amikor a szentmiséket még
latinul végezték, nem mondtak prédikációt minden szentmisében, hanem csak a litániákon, vagy minden vasárnap egyet a szentmisék között.
16. Hitszónok a jászdózsai plébánián. A jászdózsai lelkipásztor betegsége, vagy elhunyta
esetén hosszabb-rövidebb időre az egri érsek kért kisegítőket a ferences kolostorból,
aki ott ellátta a lelkipásztori feladatokat. Ez mindig rövidtávra szólt.
17. Ifjúsági hitszónok. Már hosszú ideje jelen van az egyházban az úgynevezett diákmise
fogalma, vagyis a vasárnapi misék közül az, amelyiken az iskolás hittanosok vettek
részt. Ehhez kapcsolódóan, vagy akár ettől függetlenül is kineveztek egy hitszónokot,
aki jól tudott a diákok nyelvén prédikálni. Nem egy rendtársamról hallottam, hogy ezeket beszédeket akár bábozással is kísérték.
18. Janitor. A feladata különböző korokban és az egyes kolostorok nagyságához képest változott. Bizonyos esetekben a kapus testvér a kolostor ajtaján kopogót beengette, majd
lehívta a keresett testvért, más esetekben portásként szolgált.
19. Jeruzsálemi spirtuálisi szolgálatban. Szent Ferenc atyánk maga is járt a Szentföldön,
felkereste azokat a helyeket, ahol Jézus született, tanított, szenvedett és meghalt. Az elmúlt századokban a ferences szerzeteseket megtűrték Palesztinában. A különböző
templomokat, emlékhelyeket, kegyhelyeket a rend tagjai őriztik, illetve fogadták a különböző korok zarándokait. Ez a tartomány, a Szentföldi Kusztódia a rend mindenkori
általános vezetőjének a különleges fennhatósága alatt állt. Minden rendtartományból
jelentkezhettek ide testvérek hosszabb rövidebb szolgálatra. P. Kiss Mátyás és P. Kiss
István jászberényi származású testvérpár (egyébként ikrek) is voltak kint a Szentföldön
rövidebb szolgálaton.
20. Jubiláns örökfogadalmas. A papi jubileumok általában ismertek, hiszen minden pap
különösen megünnepli pappászentelésének 25., 50., 60. vagy 70. évfordulóját, jubileumát. A szerzetesek életében hasonlóan fontos a szerzetesi örökfogadalom kerek évfordulója. Az elmúlt századokban az 50. évforduló után mindig odaírták a tabulában, hogy
az illető az 50., 51., 52. stb. szerzetesi jubileumát ünnepli.
21. Kapus. Lásd: janitor.
22. Katekéta. Hitoktató, hittanár, akinek a fő feladata heti 20-30 órában a gyermekek, osztályok hittanra tanítása.
23. Keresztút végzője. A ferences szerzetesek hagyományából terjedt el az egyházban a keresztút imádsága, melyet már minden templomban imádkoznak nagyböjt péntekjein
közösen, illetve egyénileg bárki, bármikor. Ezen keresztutak végzőjének minden kolostorban volt egy-egy testvér kijelölve. A ferencesek joga volt a más templomokban
felállított keresztutak felszentelése is.
24. Kiérdemesült hitszónok. Az a ferences testvér, aki életében hitszónokként dolgozott, de
idős kora vagy betegsége miatt már nem tud ilyen szolgálatot ellátni, azonban a tabulában még megemlítették korábbi beosztását.
25. Klerikus novíciusok. Azok a ferences újoncok, akik már több évet jártak gimnáziumba (elvégezték már legalább a VI. gimnáziumi osztályt), ezt követően a ferences
rendben beöltöztek, a novíciátus évét töltötték, melynek végeztével ﬁlozóﬁai és teológiai tanulmányokat folytattak, azzal a szándékkal, hogy az egyházi rend szentségében részesülhessenek.
26. Klerikusok gyóntatója. A rendnek minden korban nagy gondot kellett fordítania a növendékek tanulmányi képzésére, emellett ugyanolyan fontos volt, hogy a növendékházakban legyenek idősebb testvérek, akik példájukkal elől járnak, illetve a lelkiéletben
335

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 335

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

segítik a papságra készülő ﬁatalokat. A növendékek gyóntatójának mindig kipróbált,
idősebb testvérnek kellett lennie.
27. Könyvtáros. A rendházakban mindig volt néhány könyvből álló könyvtár, elsősorban
a prédikációs és szentírásmagyarázattal foglalkozó könyvek. A tanulmányi házakban
pedig a növendékképzés életéhez igazodó könyvtárral kellett rendelkezni. Ennek vezetője volt a könyvtáros, akitől a könyveket lehetett kérni. Ő intézte a gvardiánnal egyeztetve a beszerzéseket, egyéb könyvtári ügyeket.
28. Külső szolgálatos. Az a ferences testvér, aki püspöki megbízással nemcsak a rendi
templomban misézett, hanem kijárhatott a környékbeli tanyákra is.
29. Laikus testvérek. A szerzetesi élethez az ősi időkben (egyiptomi remeték, IV. század)
nem tartozott hozzá, hogy a szerzetes egyben pap is legyen, ez csak a későbbi századokban alakult ki. A ferences rendben is voltak mindig olyan testvérek, akik nem voltak
papok. A rendház körüli munkákat látták el: kántor, sekrestyés, szakács, szabó, cipész,
mosodás, ostyasütő, kertész stb.
30. Laikus testvérek buzdítója (latin: exhortátor). A laikus testvéreknek tartott szentbeszédet, „buzdítást”, nemegyszer gyóntatójuk is volt.
31. Lektor. A rendtartományban a növendékek képzését a ﬁlozóﬁai és teológiai lektorok
látták el. Ma talán főiskolai tanárnak mondanánk.
32. Lelkipásztor. A lelkipásztori feladatokat ellátó ferences szerzetes, aki nem plébános.
33. Magiszter. A növendékek tanára.
34. Nagyböjti és rendes szónok. A rendes hitszónokok minden vasárnap prédikáltak a ferences templomban, a nagyböjti hitszónokok pedig különböző egyházmegyés plébániák
kéréseit elégítették ki, amikor más plébániákra elmentek misézni, gyóntatni, prédikálni.
35. Novícius. Az a ﬁatal növendék, aki jelentkezett a tartományfőnöknél a rendbe, fel is
vették, és megkezdhette első tanulmányi évét, a novíciátus esztendejét. Ez az idő bevezet a közösség, a rend életébe. Célja, hogy az újonc jobban megismerje a közösség,
az alapító karizmáját, erről személyes tapasztalatot szerezzen, hivatását felülvizsgálja, és abban megerősödve felkészüljön az első fogadalom letételére. Ezzel egy időben
a rendi közösség is megvizsgálja a jelentkezőt, vajon hivatása valóban isteni eredetű-e,
illetve alkalmas-e a közösségi életre.
36. Novíciusmagiszter. A novíciátus esztendejét töltő növendékek tanára.
37. Növendékek correpetetitora. A növendékek tanára, felkészítője.
38. Orgonista. Mindig voltak a rendben zeneileg képzettebb testvérek, akik a templomi
szolgálatot ellátták, a növendékeknek zenét, éneket, esetleg orgonálást tanítottak, vagy
néha zenét szereztek, kísérték a zsolozsma énekét.
39. Örökfogadalmas. A novíciátus egy éve után ideiglenes fogadalmat tesz a növendék, ezt
többször megismételheti. Egy bizonyos idő után kérheti az örökfogadalmát, amikor már
nem kell évente azt megújítania. Ez a rendben bizonyos jogokkal és kötelességekkel is jár.
40. Paróchus. Plébános.
41. Pécskán Perlaky Flóriánnál. Különböző családok kértek a rendtartománytól gyermekeik mellé nevelőket, aki megfelelő képzésben, tanításban részesítette őket. Ilyen volt
P. László Donát, aki nem a kolostorban lakott, hanem a Perlaky-család gyermekeinek
volt a házitanója, nevelője.
42. Penitentiárius. A rendháznak az a tagja, aki rendes felhatalmazással rendelkezik arra,
hogy a szentségi fórumon elengedje a cenzúrákat. A cenzúra egyházi büntetés, melynek
célja az elkövető makacsságának megváltoztatása. Háromféle cenzúrát ismerünk: kiközösítés, egyházi tilalom és felfüggesztés.
336

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 336

2019. 03. 05. 14:04:15

Szómagyarázatok

43. Portás. Lásd: janitor.
44. Prédikátor. Lásd: hitszónok.
45. Prefektus. Prefektusnak nevezték a gimnáziumi osztályok osztályfőnökeit, a szemináriumok igazgatóit, néha a jószágigazgatót, énekigazgatót, énekmestert, a tanulmányi
igazgatót is.
46. Professzor. A teológiai vagy ﬁlozóﬁai fakultáson előadó tanár.
47. Rendház anyagi ügyeinek intézője – a rendház gazdasági vezetője. A rendház anyagi
ügyeit a syndicus végezte, ez lehet világi, illetve a XX. századtól ferences is. Mai szóhasználat szerint ökonómus.
48. Rendház szolgálatában. A laikus testvérek neve mellett szerepelhetett, akire a házon belüli feladatokat bíztak. Ellentétben a sekrestyéssel, kántorral, akik a templom, plébánia
szolgálatát látták el.
49. Rendtartomány nesztora. A rendtartomány legidősebb tagja.
50. Sartor. Szabó, aki tehetségének megfelelően a ruhák javításával foglalkozott, vagy
habitust is készített, a XIX. században a budai kolostor (illetve a tartományfőnökség)
posztómanufaktúrát is fenntartott.
51. Sekrestyés. A templom szolgálatára rendelt testvér, aki nyitotta és zárta a templomot,
előkészített a liturgiákat.
52. Sutor. Cipész, aki javította a testvérek saruit vagy újakat is készített.
53. Tartományfőnök. A latin minister provincialis (a rendtartomány szolgája, vezetője) kifejezés magyar megfelelője. A jászberényi rendház először az Üdvözítőről Nevezett
Rendtartományhoz tartozott, majd a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Rendtartományhoz.
54. Tartományfőnök titkára. A tartományfőnök személyes ügyeit intézte. Munkaköri leírása
különböző korokban változott, de olyan idő is volt, amikor nem létezett ez a beosztás.
55. Tartományfőnöki tanácsos (latin: deﬁnitor). A tartományfőnök tanácsadója.
56. Tartományi cenzor. Az illető testvér a tartományfőnök megbízásából elolvasta a kiadásra szánt műveket, véleménye alapján a tartományfőnök jóváhagyta, kiadásra alkalmasnak ítélhette az írást.
57. Tartományi titkár. A rendtartomány központi hivatalában dolgozott, kezelte a beérkezett vagy kipostázott iratokat, feladatköre folyamatosan változott.
58. Teológiai lektor. A növendékek képzésével foglalkozó tanár, magiszter. Minden esetben a tartományfőnök bízza meg.
59. Teológiai tanár. Lásd: teológiai lektor.
60. Teológus. Teológiát hallgató növendék.
61. Tertiárius. Az első rendbe föl nem vett, de a kolostorban élő világi testvér. Házkörüli
munkákat végzett.
62. Testvérek gyóntatója. A laikus testvérek lelkiéletéről gondoskodó pap, akinél egyben
szentgyónásukat is elvégezhették.
63. Vincés nővérek lelkivezetője. A szerzetesnővérek gyakran kértek a ferencesektől lelkivezetőt, misézőt, gyóntatót. Minden esetben a püspöktől kaptak felhatalmazást.

337

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 337

2019. 03. 05. 14:04:15

FÜGGELÉK

Női szerzetesrendeknél
Vincéseknél
1. Belépett a rendbe. Beköltözött a kolostorba, ahol jelöltként ismerkedett a közösséggel.
2. Beöltözött. A novíciátus elején megkapta a rendi ruhát, beöltöztették a rend ruhájába.
3. Fogadalmat tett. A novíciátus végén egy évre elkötelezte magát a rendben (egyszerű
fogadalmat tett). Ezt a fogadalmát évente újítania kellett, míg örökfogadalmat nem
tehetett.
4. Örökfogadalmat tett. Hosszabb időn keresztül évente megújította fogadalmait, majd
engedélyezték számára az örökfogadalmat. Ez után már nem kellett évente azt megújítania, a közösségnek teljes jogú tagja lett.
Szegénygondozó nővéreknél
1. Belépett a rendbe. Beköltözött a kolostorba, ahol jelöltként ismerkedett a közösséggel.
2. Beöltözött. A novíciátus elején megkapta a rendi ruhát.
3. Egyszerű fogadalmat tett. A novíciátus végén egy évre elkötelezte magát a rendben. Ezt
a fogadalmát évente újítania kellett, míg örökfogadalmat nem tehetett.
4. Elöljáró. A rendi közösség vezetője. Ez lehet egy rendház elöljárója, vagy az egész
tartományé.
5. Gondnok. A rendház körüli feladatokat ellátó nővér, házgondnok.
6. Háztörténetíró. A Historia Domus jegyzője, akinek feladata a rendház életének fontosabb eseményeiről krónikát írni.
7. Ínségakció környezettanulmányozó. A városban élő szegények a nővérek meglátogatták, és készítettek a helyzetéről egy felmérést. Megállapították, hogy mire van szüksége, és eszerint kapta a gondozást, segélyt vagy természetbeni támogatást.
8. Kápolnás. A rendház kápolnájának gondozója, takarítója, virágozó.
9. Nyílt szegénygondozás vezető és külső szegénygondozó. A város vezetőivel együttműködő, a Szegénygondozó Bizottsággal együttműködő nővér, akinek feladata a városban
lévő szegények, idősek, hajléktalanok gondozása.
10. Örökfogadalmat tett. Hosszabb időn keresztül évente megújította fogadalmait, majd
engedélyezték számára az örökfogadalmat. Ezután már nem kellett évente megújítania
azt, a közösség teljes jogú tagja lett.

338

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 338

2019. 03. 05. 14:04:15

IRODALOMJEGYZÉK

IRODALOMJEGYZÉK
1. A Jászberényi magyar királyi állami József nádor reálgimnázium Értesítői, 1928–1940
2. A Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösség jegyzőkönyvei, 1945
3. A Magyar Vicáriáthoz tartozó Szatmári Irgalmas nővérek anyakönyvi másolata
4. A páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Szerzetestársulatának „a Keresztény
Szeretet Leányainak” szabályai. – Oradea: Szent László R.T. Könyvnyomdája, 1938. –
100 o.
5. Assisi Szent Ferenc Perugiai legendája. – Bp.: Helikon K., 1990. – 144 o.
6. A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Jászberényi Érseki Róm. Kat. Leánynevelő Intézet évkönyvei, 1887–1941
7. A szécsényi noviciát szabálykönyve és imafüzete. – Szécsény: Szécsényi rendház,
1934. – 140 o. 8. A Szegénygondozó Nővérek Anyakönyve
8. Az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság Büntetőtörvénykönyve –
Bp.: Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóirat Kiadó, 1952. – 150 o.
9. BESENYI Vendel: Egyházi internálótábor 1950-ben Jászberényben. In: Jászsági Évkönyv 2002. – Jb.: Jászsági Évkönyv Alapítvány, 2001. – 52–62. o.
10. BESENYI Vendel: Jászság a háborúk viharában. In: Szülőföldünk a Jászság. – Jászberény: Jász Múzeumért Alapítvány, 2011. – 160-197. o.
11. BLÉNESSY János: Jászberény iskolázásának és közművelődésének története. – Jb.:
Jász Múzeum, 1967. – 71 o.
12. BORSODI Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása
1950 nyarán. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2000. 1–4. sz. 183–210. o.
13. BOTTYÁN János: Erőteljes fejlődésben a Debrecent övező kertek, telepek. In: Kis
Újság, 1944. febr. 10.
14. P. Tamás Alajos emlékkönyv / szerk. BŐSZE Ádám – Budapest: Ferences K., 1996. –
128 o.
15. CELANÓI Tamás: Szent Ferenc első életrajza. –Szeged: Agapé K., 1993. – 413 o.
16. FÁBIÁN Borbála: Az utolsó bajai házfőnök: Vértes Honor. In: Magyar Egyháztörténeti
Vázlatok, 2010. 1–2. sz. 69–75. o.
17. FÁY Zoltán: Faddy Othmár Ágoston OFM plébános. In: Takács József (szerk.): Katolikusok Debrecenben, 1715–2015. – Debrecen, 2015. – 424–427. o.
18. FEHÉR Gregorius: Codex Diplomatius Hungariae ecclesiasticus et civilis, Budae,
1829. Tom. IV.
19. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945–1947/ szerk.
FEITL István – Bp.: Napvilág K., 2003. – 453 o.
20. FERENT, Ioan: A kunok és püspökségük – Bp.: Szent István Társ., 1981. 154 o.
339

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 339

2019. 03. 05. 14:04:15

IRODALOMJEGYZÉK

21. FINTA Judit: Az Érseki Leánynevelő Intézet Jászberényben. In: Szabóné Taczman Mária (szerk.): Zárdától a Katolikus Általános Iskoláig. – Jászberény, 2016. – 15–29. o.
22. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza – Bp. : Szent István Társ. K., 1942. – 504 o., 22 t.
23. GALCSIK Zsolt: Szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében. – In: Vigilia, 2000.
6. sz., 433–441. o.
24. GERGELY Jenő: Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon. – Bp.: Vigilia K., 1990. – 375 o.
25. Julianus barát és a napkelet fölfedezése / vál., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta
GYÖRFFY György – Bp.: Szépirodalmi K., 1986. 1-493. o.
26. GYŐRFFY István: A Jász-Kunok története. In: A kunok 700 éves betelepedésének emlékezetére rendezett Jász-Kun Kongresszus, Bp., 1939. – 84 o.
27. HARMATH Károly: A II. világháború utáni „néphatalom” viszonya a katolikus egyházakhoz a második Jugoszláviában. In: Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban. – Bp.: Luther K., 2010. 44–54. o.
28. HETÉNYI Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában:
1. köt. - Bp.: Márton Áron K., 2000. – 668 o.
29. HISTORIA DOMUS Jászberényiensis III.
30. HISTORIA DOMUS Gyöngyösiensis 1937
31. HISTORIA DOMUS Debrecen-Csapókert I.
32. HISTORIA DOMUS Buda VI.
33. HISTORIA DOMUS Salgotarjániensis
34. HISTORIA Parochiae 1944–1950
35. HÓMAN Bálint: Magyar történet, 2. köt. - Bp., Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, 1936. –
368 o. 36. Jászberényi Főplébánia Kereszteltek Anyakönyve
36. JÁSZ Hírlap, 1934.
37. JÁSZ Ujság, Jászapáti, 1914.
38. KAHLER Frigyes: A nagy „tűzvörös sárkány” torkában: Koncepciós eljárások ferences
szerzetesek ellen 1945–1956. – Bp. Kairosz K., 2009. – 282 o.
39. KALAZANTINUS TUDÓSÍTÓ – Budapest, 1936. 2–11. sz.
40. KÁLMÁN Peregrin: A hét ferences vértanú élő emlékezete. In: Vigilia, 2010. 4. sz.
270–78. o. 42. KAMARÁS Mihály: Napló
41. KAMARÁS Mihály: Újvidéki rendházunk alapításának és 1942–1945 közötti működésének rövid története. In: Magyar Umbria, ferences füzetek 17. Bp., 1999.
42. KARÁCSONYI János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1911-ig, I.
köt. – Bp.: Magyar Tudományos Akadémia, 1922. – 654 o.

340

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 340

2019. 03. 05. 14:04:15

IRODALOMJEGYZÉK

43. KARÁCSONYI János: A magyar nemzet részvétele a katholikus hit terjesztésében.
In: Nemzetközi Missziós Kongresszus Budapesten, Bp., 1925.
44. KIRÁLY Kelemen: Akitől szebbé lesz a világ: P. Kiss Szaléz OFM élete és vértanúsága
I–II. köt. Kézirat, 1969.
45. KISS István: Jeruzsálemi utazás / bev., jegyz. Pásztor Lajos. – Róma, Anonymus, 1958.
– 275 o.
46. KISS Szaléz: Jegyzőkönyvecske lelkiismeretvizsgálatra. – Eger, 1921. – Kézirat a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban
47. KISS Szaléz: Kedves híveim! – In: A New Brunswicki Szent László Hitközség 1939. évkönyve 50. KISS Szaléz: Plébániánk életéből. In: Rendtartományi Közlöny, 1941. 1. sz.
48. KISS Szaléz: Amerikai Magyarok Vasárnapja, Vezércikkek: 1941–1942
49. KISS Szaléz: Újból Debrecenben. In: Magyar Barát: Ferences Közlöny, 1942.
50. KISS Szaléz: „Ebben az ősi magyar városban, nekünk magyar barátoknak feladataink
vannak”. In: Debreczen, 1942. júl. 28.
51. KISS Szaléz: A Szent István Ferences Plébánia hírei – Debrecen, 1943.
52. KISS Szaléz: A magyar lelkiegységről. In: Az Egység Útja, 1943. máj.
53. KISS Szaléz: A világ magyarságáért. In: Az Egység útja, 1944. szept.
54. KISS Szaléz: Az egység felé. In: Magyar Barát, 1944. júl.
55. KISS Szaléz: Fiatal Magyarok. 1945, Gyöngyös
56. KISS Szaléz vizsgálati dossziéja I–II. köt. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, V–113398
57 KÓKAI Magdolna: A naptári év szokásai. In: Szülőföldünk a Jászság. – Jászberény:
Jász Múzeumért Alapítvány, 2011. –230-244. o.
58. KOLOZS Pál: Plébánia, amelynek területén 25 percig robog a gyorsvonat. In: Új Ember, IV. évf. 17. sz. 1948. ápr. 25. 5. o.
59. KOMÁROMY József: Befestették a gyóntatófolyosót. In: Jász Hírlap, 1941.
60. KORUNK Szava: Aktív katolikus orgánum. – Bp. 1933–1946
61. KÓSA Eugenius: Antiquarii S.P.N. Francisci Stictioris
62. KOVÁCS Kamill: Kamill testvér kalandozásai a XX. században. – Bp.: Szent István
Társ., 1989. – 207 o.
63. KOVÁCS Sándor Iván: Magyar utazási irodalom, 15–18. század. – Bp.: Szépirodalmi
Kiad., 1990. – 1013 o.
64. KOVÁTS Zoltán: A vörös fogaskerekek között 15 évesen: Kézirat.
65. KRUPA Sándor Kolumbán: A sarló-kalapács bilincseiben. – Youngston, 1976.
66. KRUPA Sándor Kolumbán: Sarló-kalapács áldozatai. – Michigan, DeWitt, 1979.

341

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 341

2019. 03. 05. 14:04:16

IRODALOMJEGYZÉK

67. MAGYAR UMBRIA, 1936, 10 évf. 3–4. sz.
68. MANNS, Peter: Testvéreink a szentek. – Eisenstadt: Prugg Verlag, 1980. – 488 o.
69. MATUSKA Márton: A megtorlás napjai: ahogy az emlékezet megőrizte. – Újvidék:
Forum, 1991. – 393 o.
70. PATÓCS Róbert: Páter Kiss Szaléz élete és az 1946-os gyöngyösi koncepciós per. –
Debrecen, 1997.
71. PÁSZTOR Lajos: Kiss István Jeruzsálemi utazása In: ITK, 1948. 2. sz. 133–143. o.
72. PUSKELY Mária: Keresztény szerzetesség: 2. köt. : Történelmi kalauz. – Bp.: Bencés
K., 1996. – 579–1191. o.
73. RÓZSÁS János: Gulag Lexikon. – Bp.: Püski K., 2000. – 415 o.
74. SÁROS András: Kincset érő ablak. In: Szolnok Megyei Néplap, XXIII. évf. 208. sz.,
1972. szept. 3. 4. o.
75. SÁROS András: A jászberényi volt ferences templom történetéhez. In: Műemlékvédelem, 1974.
76. SÁROS András: Újabb adatok a jászberényi volt ferences templom történetéhez. In: Műemlékvédelem, 1974. 2. sz. 86–88. o.
77. SÁROSDY Judit: Megszentelt hajlék. In: Jászkun Krónika, 1998.
78. SCHEMATISMUS alma Provinciae Santi Ioannis a Capistrano OFM S.P. Francisici in
Hungaria ad annum Christi (1900–1950)
79. SCHEMATISMUS alma Provinciae Sanctissimi Salvatoris in Hungaria Ordinis Minorum S.P. Francisci, Stictioris observantiae ad annum Jesu Christi (1833–1890)
80. SCHEMATISMUS Agriensis 1819–1933
81. SEBES Gyula: Szentföldi magyar utazás a XVIII. században. In: Földrajzi Közlemények, 1913. 4. sz., 4 füzet, 120–127. o.
82. SELMECZI László: A Jászság kialakulása. In: Szülőföldünk a Jászság. – Jászberény:
Jász Múzeumért Alapítvány, 2011. – 66-99. o.
83. STOFFÁN György: Az elfelejtett vértanú. In: Kurír, 1991. 12. sz.
84. SZABÓ György Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben: adalékok a magyar ferencrendiek történetéhez. – Bp., 1921. – 452 o.
85. SZÁNTÓ Konrád: Ferences Gimnáziumok Magyarországon. In: Vigilia, 1967. 5. sz.,
305–308. o.
86. SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története: 1472–1972. – Bp.: Ecclesia, 1974. – 215 o.
87. SZÁNTÓ Konrád: A Katolikus Egyház története I. köt. – Bp.: Ecclesia, 1983. – 710 o.
88. SZATMÁRI Antalné: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi időskorúak otthonának kapacitásbővítése elsősorban az életminőség javítása: Szakdolgozat. Bp.: BG GYTF, 1998.
342

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 342

2019. 03. 05. 14:04:16

IRODALOMJEGYZÉK

89. SZATMÁRI Antalné: Időskori életútváltozás mentálhigiénés szempontból: Szakdolgozat. – Bp.: SE TKMT, 2002.
90. SZENT BONAVENTURA önképzőkör jegyzőkönyvei. – Gyöngyös, 1926–1930.
91. TABULA Congressus Deﬁnitorialis Provinciae Hungariae S. Ioannis A Cap. Ord. Fr.
M. Anno (1917–1940)
92. TAKÁCS Ince: A magyar ferencesek térítették meg a kunokat-jászokat. In: Takács
Ince: Assisi küldöttei: Összegyűjtött tanulmányok. – Gyöngyös: Magyar Barát kiad.,
1945. – 234–238. o.
93. UGRÓ Miklós: Leköpve, Bauer Miklós eltitkolt élete és halála. In: Magyar Nemzet,
2008. aug. 16. 25. o.
94. UZDÓCZY-ZADRAVECZ István: Porciunkula: Kézirat. – Zsámbék, 1962.
95. VÁNDOR Gottfried: A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
kispapnevelésének története: Kézirat. – Bp.: Vándor G., 1980. – 165 o.
96. VARGA Kamill: Nem historikus, hanem peregrinus, utazó vagyok: Kézirat. – Bp., 2014.
97. VARGA László: Kérem a vádlott felmentését! – New York: Püski,1981. – 253 o.
98. VICZIÁN János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon. – Bp.: Szent István Társ., 1993–
2014. 100. VIRÁNYI Ottó: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve.
– Bp.: Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat, 2000. – 68 o.

343

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 343

2019. 03. 05. 14:04:16

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK
aug.
bev.
BG GYTF
Bp.
é. n.
febr.
ITK
Jb.
jegyz.
júl.
Kiad.
köt.
máj.
SE TKMT
sz.
t.
Társ.

augusztus
bevezette
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Budapest
év nélkül
február
Irodalomtudományi Közlemények
Jászberény
jegyzetelte
július
Kiadó
kötet
május
Semmelweis Egyetem Testnevelés-tudományi Kar Mentálhigiéné Tanszék
lapszám
tábla
Társulat

344

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 344

2019. 03. 05. 14:04:16

KÉPEK FORRÁSJEGYZÉKE

KÉPEK FORRÁSJEGYZÉKE
Bujdosó Gyula tulajdona
Dr. Dobos László magángyűjteménye
https://www.google.hu/search?q=frajka+f%C3%A9lix+atya&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj-8_fq_IXgAhWJJlAKHaJuCZAQ_AUIDigB&biw=1440&bih=746
Ferences Könyvtár (1024 Budapest, Margit krt. 23.)
Dr. Suba György családi fényképei
Nagyboldogasszony Főplébánia irattára
Sáros András Miklós rajza a ferences rendházról a 16. oldalon.
Nagy Tamás felvétele a Porciunkula kápolnáról
Sáros László DLA felvétele a ferences templomról 30. oldalon.
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai
Sáros András: Jászberény műemlékei
Zárdától a katolikus iskoláig
Jászberény katolikus élete
Jászberényi Ferences templom XV. sz.:
https://www.google.hu/search?q=j%C3%A1szber%C3%A9nyi+ferences+bar%C3%A1tok+temploma&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj6-MyyjpzeAhWDmbQKHfAbBQIQ_AUIDigB&biw=1428&bih=739#imgrc=FViNN-hHO79KlM:
Dr. Szakos Gyula:
https://www.google.hu/search?q=Dr.+Szakos+Gyula&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj82bnK46HeAhWQZFAKHRguCmsQ_AUIDigB&biw=1428&bih=739
Dr. Czapik Gyula:
https://www.google.hu/search?q=Czapik+Gyula+egri+%C3%A9rsek&tbm=isch&source=iu&ictx=1&ﬁr=tiJbGjiFgP5UQM%253A%252CSAKwGsDTabpQcM%252C%252Fg%252F120rs1kr&usg=AI4_-kQyFPyy1Pq2MrlqMioJl-GJDGEuaA&sa=X&ved=2ahUKEwiDl_qe6-jgAhUDi8MKHU39DgQQ_B0wEnoECAYQEA#imgrc=tiJbGjiFgP5UQM:
Virányi Ottó:
https://www.google.hu/search?q=vir%C3%A1nyi+ott%C3%B3+sp&sa=X&biw=1428&b
Faddy Ágoston Othmár:
https://www.google.hu/search?q=faddy+ágoston+othmár&source=lnms&tbm=isch&sa=

345

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 345

2019. 03. 05. 14:04:16

SUMMARY

SUMMARY
The reader holds a copy of the „Isten Országának munkásai Jászberényben” (Servants
of God’s Country in Jászberény). After 5 years of research, this work is dedicated to introducing the history of the Franciscan order in the town of Jászberény, Hungary, from the
beginning until 1950, as well as the Friars’ duties and biographies based on Tabulas and
directories between 1819 and 1950.
The Franciscan arrived in Hungary at the beginning of the 13th century and they immediately started to look for their place and tasks to do through which they could serve
both God and his followers. The order played a great role in the integration of the Jász
minority. They were wandering with these nomadic people who eventually settled down in
Hungary, while they also kept on spreading the Gospels. The order remained friends with
the Jász minority throughout history. During the Ottoman occupation, only the Franciscans
were allowed to enter the invaded territories to comfort and encourage the people living
there. They did not abandon the people in later centuries either. The Franciscans taught in
schools, took over and helped out in diﬀerent parishes, celebrated masses, listened to parishioners’ confessions as well as organized retreats and short missions.
How the Merciful Sisters of Szatmár settled in Jászberény is also part of this research, including descriptions of their daily life and duties in the 19th and 20th centuries. In the past couple of hundred years, almost every society banished the discussion about women’s education to
the periphery. By studying the schools’ yearbooks we can see what a devoted job the Sisters had
done in order to teach young girls from Jászberény and other nearby settlements. After a rather
diﬃcult beginning, their hard work proved to be fruitful even in the direst circumstances.
The reader also can learn about how the Franciscan Sisters of the Poor settled down in the
area, the members’ biographies and work. At the beginning of the last century, the number of
beggars on the streets increased, impoverishment became more and more severe by the day
to which Hungarian towns’ social network was not equipped or prepared enough to handle.
Supported by the Franciscan Friar Oswald Oslay the Sisters took this burden upon themselves and sought out those in need to explore what people were really short of. By using the
knowledge gained the Sisters tried to provide the most adequate help in their power.
This work also introduces some Pious and Benedictine Friars born in Jászberény. The
book also presents the reader with numerous photos related to the topic and indexes.
The biographies of the featured Friars are not always of the same length. This is especially true about the two martyrs Szaléz Kiss and Kristóf Kovács. The descriptions of their
lives are parts of a much larger work and were not originally written for this book.
Unfortunately, the devoted work of the order came somewhat to an end with World War
II and the dictatorship following that in Hungary, when the government tried to minimize
the Friars impact on society as much as possible. In order to do so, they used every available tool at hand: false accusations, threats, torture and even murder.
The research gives only a cursory summary of what happened to the Franciscan monastery and parish after these events. To explore that part of history would require much more
time and would also deserve its own individual study written about it.
Jászberény on January 1st, 2018
fr. Kamill Varga OFM

346

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 346

2019. 03. 05. 14:04:16

HELYNÉVMUTATÓ

HELYNÉVMUTATÓ

A
Abádszalók 172
Abony 103
Ada 129
Alattyán 26, 126, 210,
Albertirsa 108, 199
Alexandria 76
Allentown 266, 272
Almáskamarás 142
Alsóbagod 238
Alsószentgyörgy 27
Aparhant 184
Aszód 167

B
Bács 154
Bácsbokod 183, 188
Bácsbokod 188
Bács-Topolya, 169, 239
Bágy 141
Baja 18, 135, 140, 141, 142, 146,
148, 150, 152, 154, 155, 157,
158, 160, 164, 165, 166, 177,
178, 179,
185, 187, 191, 231, 329
Bakbánya 211
Bakonybél 36, 152
Balassagyarmat 239, 240
Bánóc 112
Baracska 153
Barcelona 186
Bártfa 203
Bátaszék 180
Bátorkeszi 214
Bécs 76, 182, 183, 242, 254
békéscsaba 34
Bél 159
Bélabánya 97
Berlau 181
Berlin 153
Bessenyő 219
Beszterce 250
Betlehem 156
Bicske 137
Bikalikk-Bányatelep 220
Boba 124
Boldog 197
Boldva 134
Boros-Berénke 87
Bosna-Brod 163

Brassó 173
Breznó 250
Brüsszel 200
Buda lásd Budapest
Budafok lásd Budapest
Budakeszi lásd Budapest
Buda lásd Budapest
Óbuda lásd Budapest
Budapest-Erzsébetváros lásd Budapest
Budapest-Pasarét lásd Budapest
Budapest-Rákoskeresztúr lásd Budapest
Budapest-Zugliget lásd Budapest
Budapest 11, 15, 28, 31, 33, 76, 78,
79, 112, 123, 139, 141, 142, 144,
145, 146, 147, 148, 149, 150,
152, 153, 154, 155, 156, 157,
158, 159, 160, 161, 162, 163,
164, 166, 167, 168, 169, 170,
171, 172, 173, 174, 175, 177,
178, 179, 180, 181, 182, 183,
188, 189, 190, 192, 198, 199,
200, 201, 205, 218, 220, 221,
223, 226, 227, 230, 238, 239,
240, 241, 242, 243, 244, 245,
246, 247, 248, 250, 251, 252,
253, 254, 259, 264, 266, 295,
296, 297, 298, 300, 302, 306,
307, 308, 309, 310, 312, 313, 333
Burton 157
Busa 252

C
Carey-Ohio 266
Carpona 101
Carteret 154
Cered 172, 197
Chieri 254
Chrizsme 129
Cibini 250
Cinkota 107
Cleveland 265

Cs
Csákigorbó 149
Csáktornya 140
Csantavér 125, 160
Csány 104
Csap 242

Csécse 130, 199
Csengele 176
Csépa 151
Csíkszereda 41
Csobád 222
Csobánd 224
Csongrád 141, 145, 148, 149, 156,
158, 162, 175, 177, 178, 179, 181,
182, 183, 196, 199, 226, 227,
Csurgó 222

D
Dávod-Püspökpuszta 184
Dax 202
Debrecen 33, 78, 156, 157, 160,
162, 166, 178, 186, 198, 199,
248, 249, 250, 251,
273, 274, 275, 276, 277, 279, 326,
327, 329
Dejtár 152, 187
Derékegyháza 92
DeWitt 153, 157, 187
Diósberény 175
Diósgyőr 239, 240, 243, 244, 245, 246
Diósviszló 169
Dóczi-Fűrész 214
Dömös 89
Drégelypalánk 179
Drottinghelm 273
Dunaföldvár 140, 142, 143, 147,
151, 152, 154, 155, 157, 159,
168, 174, 178, 189, 257
Dunakömlőd 168
Dunaújváros 155
Dúzs 175

E, É
Eger 18, 77, 82, 83, 84, 85, 86, 87,
88, 89, 90, 91, 95, 96, 98, 100,
101, 102, 103, 104, 105, 106, 108,
109, 110, 111, 112, 113, 114, 115,
117, 118, 119, 120, 121, 122, 124,
125, 127, 128, 129, 136, 137, 138,
139, 144, 145, 146, 147, 148, 150,
152, 153, 154, 156, 165, 166, 167,
170, 171, 172, 173, 181, 182, 183,
184, 185, 187, 188, 189, 195, 196,
197, 207, 231, 234, 238, 242, 245,
247, 251, 253, 254, 259, 271, 285,
311, 322,

347

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 347

2019. 03. 05. 14:04:16

HELYNÉVMUTATÓ

Egyházasharaszti 147
Elek 180, 238
Endrefalva 91, 257
Enyicke 212
Ercsi 147
Érd 254
Erdőtelek 87
Érsekújvár 107
Esztergom 11, 144, 146, 147, 155,
156, 161, 180, 183, 184, 195,
196, 200, 203, 211, 212, 213, 214,
215, 216, 217, 218, 219, 220,
221, 222, 223, 224, 225, 226,
227, 228, 229, 230, 240, 241,

F
F.-Hricsó 118
Farád 225
Fegyvernek 85, 100
Fegyvernek 85
Fehérgyarmat 213
Fehérpatak 87
Felcsút 179
Félegyháza lásd Kiskunfélegyháza
Felmington 153
Fény 220
Fényszaru (Jászfényszaru) 26
Firenze-Quaracchi 190
Fiume 196
Flint 190
Formosa 225
Fukiacung 142
Fülek 77, 84, 85, 86, 87, 89, 91, 93,
95, 96, 97, 98, 100, 102, 103, 104,
106, 107, 108, 109, 110, 111, 112,
115, 118, 121, 125, 127, 129, 130,
131, 134, 136, 156, 176, 190,
191, 196, 228,
Füleksávoly 189
Füles 203
Füzesabony 84

G, Gy
Galgóc 76, 112, 113, 116, 131
Gecsehely 225
Gordisa 145, 147
Gödreszentmárton 191
Grác 253
Gries am Brenner 254
Gumpendorf 203
Gy. Kozsuba 296
Gyékényes 313
Gyoma 226
Gyón 36

Gyöngyös 11, 30, 76, 77, 79, 82,
83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91,
95, 98, 99, 101, 102, 103, 104,
105, 106, 107, 108, 109, 110, 111,
112, 113, 114, 115, 116, 117, 118,
119, 120, 121, 122, 123, 124, 125,
126, 127, 128, 129, 130, 131,
132, 134, 135, 136, 138, 143,
144, 146, 147, 148, 149, 150,
151, 152, 153, 154, 155, 157,
158, 159, 162, 164, 165, 166,
167, 168, 169, 170, 171, 173,
174, 175, 176, 177, 178, 179,
180, 181, 182, 183, 184, 185,
186, 187, 188, 189, 190, 191,
192, 193, 195, 196, 197, 200,
201, 231, 235, 240, 241, 253,
254, 258, 260, 279, 282, 283,
285, 286, 287, 288, 291, 293,
285, 286, 287, 288, 291, 293,
305, 306, 307, 308, 309, 310, 333
Gyöngyöshalász 90, 113
Gyöngyösoroszi 84, 282
Gyöngyöspata 297
Gyöngyöspüspöki 84, 135, 136
Gyöngyöstarján 282
Győr 11, 156, 216, 219, 223, 239,
241, 244, 252, 253
Győr-Szabadhegy 211
Győrszentmárton 214, 218
Győrsziget 203, 223
Gyula 245, 247
Gyulafehérvár 253

H
Halász 92, 93
Haraszti 223
Hatvan 30, 148, 150, 152, 160, 168,
169, 170, 172, 173, 174, 178,
183, 188, 195, 198, 199, 242,
245, 285, 287, 294, 297, 298,
305, 307, 309, 333,
Hejce 36, 215, 216, 218, 221, 223
Heves 120, 181, 289,
Hévíz 36, 177, 248
Hort 95, 150
Hosszúfalu 132

I
Illésháza 134
Imény 184
Indija 313, 332
Istvánhuta 221

J
Jankib 141
Jánoshalma 161, 175, 176, 188
Jánoshida 36, 210
Járdánháza 167
Jászalsószentgyörgy 130
Jászapáti 18
Jászárokszállás 76, 99, 104, 182,
222, 223, 224, 229
Jászboldogháza 200
Jászdózsa 185, 226
Jászfelsőszentgyörgy 210
Jászfényszaru 210
Jászjákóhalma 26, 210, 227, 235,
236, 246
Jászkarajenő 199
Jászladány 27, 150, 230
Jászóújfalu 217
Jászszentandrás 26, 183, 228
Jásztelek 26
Jászvásár 11
Javasz 311
Jeruzsálem 33, 76, 79, 141
Joppe 76

K
Kácsfalu 197
Kalocsa 113, 162, 191, 192, 254,
Kalyaván 109
Kanizsa 251
Kaplony 82, 83, 86, 87, 89, 90, 91,
95, 96, 97, 99, 101, 102, 103, 108,
110, 111, 115, 117, 118, 121, 123,
127, 128, 130, 131, 134, 143
Káptalanfa 161
Karancslapujtő 172
Karcfalva 139
Kassa 159, 173, 182, 186, 190, 196,
198, 214, 254, 325, 326
Kászon-Feltíz 216
Kecskemét 15, 25, 27, 76, 77, 82,
83, 84, 85, 86, 87, 89, 91, 92, 93,
95, 96, 97, 98, 99, 100, 103, 104,
105, 106, 107, 109, 110, 111, 112,
113, 114, 115, 117, 118, 119, 120,
121, 122, 123, 124, 125, 126,
127, 128, 130, 132, 134, 135,
136, 138, 140, 141, 142, 145,
147, 149, 150, 153, 164, 166,
172, 1174, 178, 181, 182, 189,
194, 239, 243, 244, 248, 249,
250, 251, 252, 333
Kemenhőgyész 195
Kerecsend 150

348

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 348

2019. 03. 05. 14:04:16

HELYNÉVMUTATÓ

Kerekegyháza 187
Kérsemjén 160
Kisberza 174
Kisharsány 145
Kishartyán 147
Kisigmánd 223
Kiskanizsa 33
Kiskunfélegyháza 89, 104, 125,
140, 141, 239, 240, 241, 242
Kiskunhalas 155
Kispest, lásd Budapest
Kistapolca 144, 145
Kisterenye 171
Kisvárda 172, 238
Kóka 84, 97
Kolozsvár 204, 250, 251, 253, 252
Korompa 115
Korpona 83
Kosd 135
Kozárhegy 179
Körmend 85, 101
Kőszárhegy 179
Kőszeg 33

L
La Havre 265
Lajosmizse 27
Lansingen 158
Láposbánya 212
Leleden 95
Lengsuitan 142
Lensingen 153
Léva 77, 120, 213, 216, 221, 250,
251,
Lipova 221
Liszabon 273
Lowani 147
Lőcse 228
Lőrinckáta 30
Lucsna 98
Ludány 231, 234, 238, 239, 241,
245, 247,

M
Madaras 185
Magyaróvár 203
Magyarpolány 246
Makó 180, 238, 243, 245
Máramarossziget 203, 215, 248, 250
Marcali 195
Maria Theresiopolitanus 110, 115,
126, 140
Máriagyüd 28, 140, 143, 157, 160,
161, 168, 171, 175, 259

Máriakéménd 184
Márianosztra 163
Máriaradna 141, 148, 257
Markaz 197
Markotabögde 227
Maronyos 127
Marseille 202
Martfűpuszta 210
Máslak 142
Mátraballa 298
Mátraháza 171, 200
Mátraverebély 143
Mátraverebély-Szentkút 134, 139,
153, 157, 159, 160, 180, 182, 187
Matty 145
Matty 145
Medgyes 249
Medvezsugorszk (Medvezsegorszk) 309
Mélykút 221
Mersevát 165
Mezőhegyes 143
Mezőkövesd 152, 196
Mezőlak 158
Milkó 11
Milwaukee 156
Miskolc 41, 137, 143, 155, 157,
158, 164, 172, 177, 182, 191,
203, 224, 227, 238
Mokrin 173
Moldva 11
Montreal 265
Mórahalom 198
Mordovia 311
Mosonmagyaróvár 248, 249
Munkács 104, 203

N, Ny
Nagyárpád 168
Nagyatád 33, 333
Nagybánya 216, 239
Nagyhalász 154
Nagyharsány 144
Nagykanizsa 250
Nagykanizsa 33
Nagykároly 220, 249, 250, 251
Nagykáta 30
Nagykőrös 194
Nagymajtény 180
Nagymányok 185
Nagyréde 298
Nagyszombat 253, 243
Nagyszőlős 77, 83, 85, 87, 89, 90,
92, 96, 98, 101, 102, 104, 106,
115, 117, 128, 140
Nagytótfalu 145

Nagyvárad 203, 274, 327
Nagyvenyim 241, 243
Nemespátró 88
Németszentmihály 217
Neuw Brunswick 141, 151, 153,
156, 165, 264, 265, 266, 267, 281
New York 164, 165, 167, 190, 264,
266
Nézsa 139, 147, 155, 170, 171
Nógrádmegyer 85, 100
Noll Fort 265
Nyíregyháza 144, 145, 150, 152,
154, 160, 162, 181, 185
Nyitra 248, 249, 250, 251
Nyúlfalu 166

O, Ó, Ö
Óbecse 153
Ófalu 147
Olsi 212
Oravicza 137
Oroszlámos 215
Ostoros 85
Oszada 101
Öregcsertő 191, 192

P
Pannonhalma 140, 145, 150, 152,
156, 159, 165, 168, 170, 172,
174, 179, 185, 197, 227, 230, 253
Paoking 141, 154, 219
Pápa 103, 188
Parád 88
Párizs 202
Pasarét 181
Pásztó 87
Pátroha 158
Pavia 114
Pécel 157
Pécs 18, 33, 36, 136, 140, 141, 142,
144, 145, 146, 148, 151, 152,
153, 154, 155, 156, 157, 188,
160, 161, 164, 166, 167, 168,
169, 170, 172, 174, 175, 180,
182, 184, 185, 186, 188, 191, 192,
194, 196, 197, 198, 240, 243,
257, 259, 319, 325, 329, 332
Pécska 112
Pekelnik 136
Péliföldszentkereszt 34
Pered 190
Péterfa 169
Péterrév 145, 185
Pétervására 107

349

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 349

2019. 03. 05. 14:04:16

HELYNÉVMUTATÓ

Petőmihályfalva 243
Petrovoszel 112
Piliscsaba 34, 36
Pilisvörösvár 179
Pilisszentkereszt 179
Pinkafő 203
Plotey 187
Podolin 250
Pola 153
Polgár 174
Portage 265
Potyma 310, 311, 312
Potyond 135
Pozsony 11, 76, 212, 213, 254
Pozsony 76
Pöstyénpuszta 257
Privigye 139, 249, 250, 251
Pusztagyenda 180
Pusztamizse 210
Pusztamonostor 210
Putnok 172
Püspökhatvan 131
Püspökladány 157
Püspöklak 184
Püspökszentlászló 36, 222

R
Radna 18
Ragály 172
Rajec 105
Rajec 119
Rajec 84
Rajec 88
Rajec 96
Rakamaz 184
Rákóczifalva 225
Rákospalota lásd Budapest
Ranquine 202
Rarita 269
Regöly184
Révfalva 102
Rimóc 155
Roebling (Roeblingen, Röbling am
See) 154, 158, 186, 187
Róma 33, 76, 92, 146, 165, 172,
190, 325
Romuli 227
Rosenberg (Rózsahegy) 250, 251
Rovna 110
Rózsaszentmárton 31, 83, 84, 86,
90, 95, 98, 100, 101, 104, 105,
106, 107, 130, 134, 160, 186,
187, 196, 213, 215, 221, 324
Rozsnyó 98, 100, 101, 104, 105,
106, 107, 130, 134, 139, 160,
186, 187, 196, 203, 213, 221, 324

S
Saint-Léonard-de-Chaumes 202
Sajóvárkony 154
Salánk 283, 284, 297
Salgótarján 33, 145, 146, 148, 150,
151, 152, 160, 166, 168, 172,
185, 187, 188, 189, 195, 198,
235, 241, 242, 264
Sár 134
Sárospatak 203, 211
Sárrétudvari 241
Sashalom 244
Sátoraljaújhely 203, 226, 239, 240,
243, 245, 250, 251
Segesd 33
Selmecbánya 215, 219
Serényfalu 172
Sidzina 129
Siklós 140, 143, 144, 145, 147,
158, 177, 182, 185
Siklósnagyfalu 145
Simontornya 25, 130, 134, 136,
140, 143, 145, 152, 154, 160,
168, 178, 179, 181, 191,
Sinhwa 141, 142, 167
Solna 110
Sopron 41, 33,
Sopronkőhida 151
Sout Bend 265
South Norwalk 265, 266
South River 270

Sz
Szabadka 82, 83, 85, 86, 87, 88, 90,
91, 913, 96, 98, 99, 100, 102, 103,
104, 105, 106, 107, 109, 110, 111,
113, 114, 117, 118, 119, 121, 123,
124, 125, 126, 129, 130, 131,
132, 135, 136, 144, 168, 169
Szajol 229
Szakácsi 219
Szakolca 98, 107, 114, 115, 131,
Szarajevó 21, 22
Szatmár, Szatmár-Németi, Szatmárnémeti 18, 142, 203, 211,
212, 213, 214, 215, 216, 217,
218, 219, 220, 221, 222, 229,
230, 254,
Szebény 144
Szécsény 33, 76, 77, 82, 83, 86, 87,
89, 90, 91, 92, 96, 99, 101, 102,
103, 104, 106, 107, 108, 109, 111,
114, 115, 116, 118, 119, 121, 125,
126, 127, 129, 130, 131, 132,

133, 134, 136, 140, 141, 142,
144, 147, 151, 152, 153, 154,
155, 156, 157, 158, 159, 160,
161, 162, 164, 165, 167, 168,
169, 170, 171, 172, 173, 174,
176, 177, 178, 179, 180, 181,
182, 183, 184, 185, 186, 187,
188, 189, 190, 191, 194, 195,
196, 197, 198, 199, 201, 214,
240, 245, 246, 247, 316, 317, 319
Szeged, Szeged-Alsóváros 27, 77,
83, 84, 87, 88, 89, 91, 95, 97,
98, 101, 102, 103, 104, 105, 106,
107, 109, 111, 113, 114, 115, 116,
117, 118, 119, 120, 123, 124, 125,
126, 127, 128, 129, 130, 131,
132, 137, 138, 139, 140, 143,
144, 147, 148, 149, 152, 154,
160, 166, 176, 178, 180, 181,
182, 183, 184, 188, 189, 191,
196, 198, 201, 228, 248, 254,
255, 259, 298, 307, 308, 311, 312,
Szegvár 212
Székelyudvarhely 213, 253,
Székesfehérvár 36, 37, 179, 183,
215, 220, 223, 228, 229,
Szekszárd 198
Szekszárd 242
Szenc 250
Szentanna 249
Szentbenedek 81
Szentendre 163, 200
Szentendre 200
Szentföld 76
Szentmártonkáta 224
Szepes-Remete 213
Szépfülöp 164
Szigetcsép 179
Szigetvár 144, 152, 155, 156, 158,
160, 172
Szilágy 177
Szilas 105
Szinyérváralja (Szinérváralja) 90
Sziptó 218
Szob 34
Szolnok 27, 30, 83, 84, 85, 86, 87,
89, 90, 93, 97, 98, 99, 100, 102,
103, 104, 105, 106, 107, 108,
109, 110, 111, 112, 113, 114, 115,
117, 118, 119, 120. 121. 122. 123.
124. 125, 126, 127, 128, 129,
131, 134, 135, 137, 138, 139,
141, 144, 145, 148, 152, 154,
155, 156, 165, 166, 167, 168,
171, 175, 179, 181, 189, 196,
210, 231, 239, 241, 242
Szombathely 141, 188, 201, 220,
239, 240, 244, 246, 247

350

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 350

2019. 03. 05. 14:04:16

HELYNÉVMUTATÓ

Szomolnok 99
Szőke-Dénes (Szent Dénes) 135
Sztropkó 112

T
Tápiógyörgye 86, 102, 199, 229
Tápiószele 27
Tarcal 248
Tarnaméra 181
Tata 114, 133, 250, 297
Tatárszentgyörgy 182
Tata-Tóváros lásd. Tata
Temesvár 251
Terecske 125
Thurdossin 128
Tiszakürt 210
Tiszaluc 217
Tiszapüspöki 112
Tiszasüly 210
Tiszaújlak 90
Tokaj 227
Tokaj 248, 249
Topolya, lásd Bács-Topolya
Torna 187
Tornaalja 96
Tornyosnémeti 226
Tornyos-puszta 145
Tószeg 190
Toulouse 202
Törökszentmiklós 166
Trencsén 253
Trenton 164
Trestena 130
Trevisó 105
Trieszt 76
Tripoly 173
Trstena 106
Trsztena 100
Tungnan 142

U, Ú
Uhta 311
Újkécske 148, 176
Újpest lásd Budapest
Újszász 27, 118, 210, 225
Újvidék 171, 177, 328, 333
Ungvár 203

107, 110, 111, 113, 114, 115, 117,
119, 121, 125, 128, 129, 130, 131,
134, 135, 136, 137, 142, 143,
144, 146, 147, 151, 152, 155,
156, 158, 163, 164, 172, 175,
178, 180, 196, 199, 220, 224,
246, 248, 249, 251, 251
Vágbeszterce 99
Vállaj 159, 160, 196
Valp 195
Vámszőlőhegy 181
Várallya 90, 108
Várpalota 212
Vas-Alja 102
Vásárút 119
Vatta 178
Vechta 3
Velence 76, 77
Vencsellő 222
Verestorony 168
Verőce 215, 220, 229, 225,
Verőcemaros 36, 225
Vértesboglár 197, 309
Veszprém 195, 234, 238, 240, 243,
246, 247, 248, 250, 251, 308
Vetuloz 103
Visznek 282
Vörösvár 137

W
Washington 165, 156
Wayne 265
Welland 265
Winnipeg 186
Woodbridge 264
Wratislawiae 181

Y
Youngstown 157, 265

Z
Zágráb 191
Zákányszék 180
Zalabesnyő 184
Zalaegerszeg 201
Zsolna 99

V
Vác 27, 76, 82, 83, 84, 85, 86, 87,
88, 89, 90, 91, 92, 93, 95, 96, 97,
100, 101, 103, 104, 105, 106,

351

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 351

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

NÉVMUTATÓ
I. Kelemen pápa 12
II. József 27
II. Lipót 15
III. Honorzus (Honoriusz) 26
III. Miklós pápa 12
IV. Béla 11, 12
IV. László 12
IV. Sixtus pápa 13
V. Piusz 26
IX. Bonifác pápa 12
XI. Piusz 261
XII. Kelemen 202
XII. Piusz pápa 29
XIII. Leó 18, 202

A, Á
Aczél Leo 293
Ács Bonaventura 80
Ádám Evariszt 317
Ádám Gábor 176
Ádám József Arkangyal 67, 176, 318
Adonyi Bertrand 69
Adonyi Bertrand 70
Adorján 12
Agapitus Marius 324
Ágó Mária 171
Ágotai Ferenc 314
Ahsbasch Szaléz 319
Alberti Paciﬁk 112
Alberti Paciﬁk 45
Alberti Paciﬁk 48
Alfred Pucher 39
Almási Mária 194
Ambultan ﬁa Chareth
Amrus Pál SJ. 41
Amuldus Tonigold 324
Andaházi Kasnya Béla 288
Anderkó Bonesus 71
Andorkó Albert Bonozusz 196
Andorkó Bonusus 70
Angelo Brusco dr. 39
Angelusz 320
Angyal Géza 210
Antal Imre 65, 67, 68, 69, 71, 72,
73, 74, 319
Antal József 286, 287, 297, 305
Antal József Lajos 285, 294, 297,
302
Antal Józsefné 38
Antal Julianna 182
Antal Lajos 285, 304, 305
Anton Gots 39

Aranyos Zsigmond 27
Arpan 12
Árvái Agnellus 325
Árvay Rajmund 92
Asztalos jÁnos 35
Attila, Béla és Frigyes 295
Auerweck/Tolnai István Agapit 67,
180, 318
Auerweck Ádám 180

B
B. István 296
Babos Mihály 238
Babos Rozália M. Benigna 237, 238
Bajúsz Béda 70, 71, 72
Bajza Irén 223
Bakinszki Margit 224
Bakki Anna M. Fides 223
Bakki János 223
Bakó Apollónia 225
Bakodi András 21, 22, 61
Bakodi József András 135
Bakos Antal 314
Bakos Ilona Gonzága 247
Bakos Irma 242
Bakos Kalliszt 63, 160, 161
Bakos Mihály 161
Bakos Sándor 247
Bakovich Márk 47
Balázs Katalin 198
Baligai /Baligay Kázmér 43, 92
Bálinc Remig 68
Bálind Antal Remig 67, 191
Bálint Donulusz 46, 120
Bálint István 57
Bálint Karolin 216
Bálint Mihály Xavér 60, 61, 124
Balla János 248
Ballai Károly Demeter 58, 118
Balog Erzsébet Assiola 225
Balog József 225
Balogh Emánuel 75
Balogh Sándor 199
Balogh Sándor Emmánuel 75, 199
Balta József 220
Balta Lujza M. Lidoca 220
Bámli Erzsébet 219
Bánás László dr. 275, 276, 278, 279,
327, 328,
Bandek Terézia 155
Baner Terézia 152
Bangha Béla 259

Bánhegyi Flaviusz 67, 68
Bánki Vilmos 35, 37
Bánkúti Szaléz 293
Bánkúty Ferenc 285, 293
Barabás József 41
Baranyi Amália 230
Baranyi Pál 253
Barát Ferenc 27
Baráth Kálmán 226
Baráth Lőrinc 114
Baráth Lőrinc 53, 54,
Baráth Mária 213
Baráth Mária M. Michaela 226
Baráth Rozália 170
Bardóczi Rozália 297
Barinkai Dorottya 14
Barkovics Henrik 105
Barkovics Henrik 43, 46, 88
Barna István 170
Bartalkovics Béla 203, 204, 206
Bártfai Kálmán 54, 56, 57, 83, 107
Bartos Zakariás 44, 45, 84
Bartsay Kálmány 43
Bata István 295
Bata Julianna 201
Bátki Vilmos 46, 49, 110
Bátorﬁ 277
Bauer (Miklós) 299
Baumgartner János 217
Baumgartner Mária Fidélia 217
Bede Béla 65, 66, 67, 174
Bedők Didák 321
Bedross Mária Gaudentia 207
Behő Júlia 240
Béldy Levente 178
Beleznay Gizella M. Dominika 224
Beleznay János 167
Beleznay János Bonifác 167
Beleznay József 224
Beleznay Julianna M. Arnolda 224
Bella Franciska 213
Bello Leonardus 192
Bellus Gyula 219
Bellus Ilona Marietta 207, 219
Bender Nikász 317
Bendó Mária 185
Benedek Mária 212
Béniss Dezső 49, 94
Benke László 35
Benvenut 265
Benyovzsky Teréz 164
Beőte Mihály 80
Berczik Zsuzsanna 212
Beregfy Károly 279

352

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 352

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Berényi Illés 294, 295, 297, 302, 305
Berényi János 254
Berényi Simon 93
Béres György 297, 302, 304, 306
Bergits Honos 66
Bergmann Béda 65, 66, 171
Berki Rupert 70, 71
Bernát György 222
Bernát Katalin Emerána 222
Bernát Rózsa 183
Bertalan György 314
Besenszky Dániel 212
Besenszky Johanna Beata 212
Besenyi Erzsébet 229
Besze Vince 80
Beszterczey Margit 174
Bicskei Aport 19
Bicskei Lajos 198
Bicskei Tibor Aport 198
Bíró Benedek 271
Bíró Dezső Jusztin 175
Bíró Ilona M. Andrea 232, 237, 242
Bíró István 175
Bíró Jusztin 65
Bíró Lőrinc 265
Bíró Márton 242
Blachó Izsák 46, 107
Bódi Ilona 234
Bódics Teréz M. Clementina 229
Bódis Alajos 229
Bódis Balázs 223
Bódis Terézia M. Tekla 223
Bodnár László 286, 294, 295, 296,
302, 304, 306
Bodnár László Pál 296
Bodó Norbert 80
Bodrogi Tamás 68
Boehm Konrád 81
Bognár Antal 216
Bognár Erzsébet 160
Bognár István 27
Bognár János 60
Bognár János Márk 129
Bognár József 36
Bognár Mária Remédia 216
Bognár Mihály János 135
Bognár Tádé 81
Bokor András Gedeon 46, 48, 113
Boldog Duns Scotus János 20
Bollók Eszter 227
Bona Mihály Ivó 170
Borbély Bertinusz 76, 198
Borbély József 198
Borics fejedelem 11
Borics Sándor 316
Boros Erzsébet M. Ermelinda 223
Boros János 34, 223
Boros Pál 306

Boros Tamás 48, 49
Borosi Kálmán 294, 298, 302, 304,
306
Borosi László 307
Boross Tamás 85
Bórótich Szilveszter 44, 81
Bórótich Szilveszter 81
Borsody Péter 212
Borsody Scholastika Elisabeth (Erzsébet) 212
Borsy Engelbert 30
Borz József 219
Borz Margit Lerina 207, 219
Boskó Sándor Fauszt 58, 136
Bóta Bernard 51, 55, 56,
Bóta Ferenc Bernardin 45, 51, 52,
53, 54, 55, 57, 121
Bóta Ibolya 314
Bóta Istvánné Hortyáni Mária 314
Bóta Marcella 186, 314
Bóta Mihály 314
Bozsik Erzsébet 199
Bőhm Károly 271
Braniczki Rókus 48, 94
Braznyák János 314
Bront Miklós 314
Bruck Angelusz 64, 164
Buczkó Atanáz 71, 72
Bugyi Emmánuel 185
Bugyi István Leovigild 68, 185
Bugyi Terézia 171
Bujdosó Borbála M. Bernadett 240
Bujdosó Gizella 232
Bujdosó Ilona M. Krisztina 246
Bujdosó Irén M. Gizella 242
Bujdosó József 69
Bujdosó Júlia Mária Georgina 243
Bujdosó Kalliszt 321
Bujdosó László 240, 242, 243, 244,
246
Bujdosó M. Joachina 244
Buócz Kelemen 65
Burics Lénárd 55, 56, 133
Burits Terézia 164
Bús Erzsébet M. Cehiana 229
Bús István 229

C
Carleone János 16
Chakan ﬁa András 12
Chamaz ﬁa Péter 12
Chilko Benjamin 52
Chilkó Géza 240
Chilko József Benjamin 108
Chilkó Julianna M. Zsuzsanna 237,
240

Christoforus Kovács 324
Czapanszky/Bánhegyi Ödön Flavius 181
Czapianszky Edmund 181
Czapik Gyula dr. 32, 36
Czapp Erzsébet Corona 211
Czapp István 211
Czéna Krizogónusz 70, 71
Czétényi Anscharus 67
Czétényi János 186
Czétényi János Oszkár, 65, 66, 186
Czibulka Kristóf 44, 88
Czigány Mihály dr. 235
Czikkely Bonaventura 43
Czikkely/Czikkel Bonaventura 43,
81
Cziráki Magdolna Felicissima 226
Cziráki Sándor 226
Czironyi Mária Tiburtia 211
Czironyi Maximilán 211

Cs
Csajka Mária 179
Csák Amália 224
Csakurda Amália 311
Csáky Terézia 151
Csantavéri Patriciusz 74
Császár-Pulyi Julianna 197
Csécsei Barbara 186
Cseh Kasztus 317, 321
Cséki Sándor 36
Csépány József 292
Csepela György 219
Csepela Katalin M Loyola 219
Cseri Flórián 46, 95
Cseri Veronika 223
Csernoch János 256
Csertő Antal Jakab 69, 70, 71, 72,
75, 76, 194
Csertő Lajos 194
Csigaváry Julianna 181
Csikány Károly 43
Csikány Károly 43, 82
Csillik Erzsébet M. Hermina 229
Csillik László 230
Csillik Rozi M. Salviana 230
Csillik Sándor 229
Csima Ignác 44, 82
Csizmadia József 179
Csizmadia József Keresztély 65, 66,
67, 71, 73, 179
Csizmáz István 41
Csohány Szilvánusz 317
Csókási Katona Bertalan 63, 155
Csoltisz/Csoltész/Soltész Nárcis, 19,
48, 95

353

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 353

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Csomán Borbála 220
Csomor Sándor Antal 58, 115
Csonka Ciyrinusz 69
Csonka Ferenc 191
Csonka Imre Kürinusz 190
Csonka János 35
Csontos Anszgár 70
Csontos Oszkár 71, 72, 193, 276
Csontos Teréz 223
Csordás István 32
Csóri András Gábriel 61, 135
Csóri Gábor 21
Csörgi István 41
Csuka Anna 224
Csuka Viktória 222

Drobina Cirill 317
Dubecz József 43
Dubecz József 43, 89
Duchon Károly 212
Duchon Mária Antonia 212
Dudás Anna 170, 244
Dudás Erzsébet M. Kléta 124
Dudás István 224, 245
Dudás Jakab 44
Dudás Jakab 44, 84
Dudás Jolán Tharsitia 224
Duns Scotus János 20, 319, 320

D

Eckhard Márton 80
Édenhoﬀer Mária 243
Egerszegi Celián 70
Egry Gyula 314
Éhmann Erzsébet M. Eustólia 230
Éhmann Ferenc 230
Eicher Béla Efrém 64, 159
Éliássy Béla Keresztelő János 58,
141
Eller György Engelbert 63, 64, 68,
69, 70, 71, 169
Énekes 20
Eördögh József 73, 314
Erdélyi Imre 214
Erdélyi Margit Eusztella 207, 214
Erdélyi Mária Estella 207
Erdődy Sándor 316
Erdőmegi Valentin 49
Erdőmegi Valentin 49, 94
Erdős András 21, 207
Erdős Apolinár 142
Erki István 151
Erki Mihály Manszvét 151

Dallos János Dioméd 74, 75, 144, 325
Dám Antal Ince 30, 63, 64, 67, 163,
319, 320, 321,
Damján 258, 259
Dán István 220
Dán Mária Fidentia 220
Dánássy Oszkár 295
Darvai Elek 18
Darvas József 36
Davcsik Tamás 47
Davcsik/Davtsik Tamás 47, 101
Deák András Menyhért 248
Deics György 46
Deics/Daits György 46, 95
Dékány Menyhért Ice 58
Dékány Menyhért Ince 58
Dékány Menyhért Ince 58, 134
Demkó Máté
Demkó Máté 42
Demkó Máté 42, 43, 92
Demkó Máté 43
Déri 23
Derzsi Mihály Ádám 58
Detsi Medárd 45
Détsy Mihály 35
Dietsi Medárd 81
Dobai Katalin 214
Dobi István 291
Dobos László dr. 62
Dobosi/Dobossy Malakiás 45, 47, 104
Domokos Elek Rafael 123
Domokos Paciﬁc 55
Domokos Paciﬁk 50, 54, 55, 133
Donát László 52
Dormán Mária 243
Dorotich Szilveszter 44, 91
Dósa Gergely 27
Dósa János 295
Dömötör Longinusz 325

E, É

F
Fabanai, Fabanay Balázs 45, 46,47,
105
Faber Damján 46
Faber Damján 46, 95
Fabri/Fábri/Fábry Lukács 44, 87
Faddy Ágoston Othmár/Ottmar 28,
65, 66, 161, 162, 163, 279, 327,
339
Faddy Mihály 161
Fallenbüchl Ferenc dr. 30
Faludy György 220
Faludy Margit Adorjána 220
Farkas Erzsébet M. Paula 222
Farkas Fülöp 53, 124
Farkas Fülöp id. 52

Farkas Imre Jozafát 178
Farkas István 236
Farkas István Vince 138
Farkas Josefa 65, 66, 302
Farkas József 178
Farkas József Pál 58, 134
Farkas Katalin Amália 310
Farkas Máté 49, 50, 51, 104
Farkas Mátyás 207
Farkas Medárd 47, 48, 49, 50, 51,
52, 53, 109
Farkas Pál 57
Farkas Sándor 222
Farkas Vendel 43, 53, 55, 132
Farkas Vladimír 299
Faulháber (Kamarás) Mihály 329
Faulhaber Fauszt 68, 69, 70, 71
Fazekas Ágoston 314
Fazekas Anna M. Lukrécia 232,
237, 240
Fazekas Béla 41
Fazekas Károly 240
Fecske Veronka 217
Fegyveres Mária 215
Fehér Damáz 63
Fehér Endre 295, 297, 302
Fehér Erzsébet M. Fábiána 245
Fehér József 245
Fehér József András 58, 137
Fehér Mihály 147
Fehér Péter Damáz 147
Feisz Angeliua 256
Feisz István Angelusz 65, 140
Fejes Joachim 43, 88
Fekete Endrét 295
Fekete Ferenc Kasszián 65, 66, 67,
74, 154, 319, 321, 325
Fekete Pál 320
Feldmann Franciska 211
Fentzl Rupert 80
Fenyvesi Adél 188, 314
Fenyvesy Flontiusz 68, 69, 70
Ferenc Ferdinánd 21, 255
Ferenc Vilmos dr. 20
Ferencz Tibor dr 300, 301
Ferenczi Gerhard 44, 45, 46, 48, 49,
86, 102
Ferkó (Friedrich) József Vitusz 74,
173
Figy Béla 264
Filip István 223
Filip Mária M. Villanova 223
Fillér László dr. 287, 288, 307
Filó Sámuel 290, 291
Fipip Urbán 324
Firiczky János 314
Fjedor Konsztinovics Chorjkov 283
Fodor Ferenc dr. 14

354

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 354

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Fogelsang András 80
Fogl Anna 185
Fóris Ferdinánd 48
Fóris/Foriss Ferdinánd 48, 103
Fózer Mária 241
Földes Menyhért 35
Földi Julianna 309
Frajka Félix János 200
Frajka Fülöp 69
Frajka István 200
Franyó János Rajmund 248
Frech Ferenc Ottó 77, 150
Frey/Lugosi Lőrinc Félix 67, 179, 318
Fricrich Vitusz 73
Fridrich Izidor 49, 94
Fridrich József 173
Friedl Izabella 196
Friedrich József Vitusz 73, 173
Friedvalszky Ferenc dr. 26, 232,
233, 234, 319
Fritz Florus 321
Furdek Teodor 51
Furdek Tivadar (Teodor) 51, 106
Futó Dezső 288
Futó Dezső 289, 290
Fülöp Mártonné 41
Fülöp pápai követ 12
Fülöp Terézia 221
Fűtő Gergely
Fűtő János György/Gergely 63, 64,
65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 319
Füzér István Julián 68, 69, 70, 318

G
Gaal Franciska 158
Gaál Gedeon 67
Gaál Gedeon 68
Gábriel Rozália 220
Gál/Gaál? László Gedeon 190
Gál János 190
Galambos Imre 318
Galambos Imre dr. 20, 64, 65, 66,
67, 318
Galambos Mátyás Imre dr. 20, 64,
65, 66, 67, 146, 318
Gálﬁ Mária 227
Galicz Töhötöm 259
Galyás Ilona 311
Ganiczki Péter 56, 131
Garallya György 42
Garallya György 42, 92
Garallya Zeferin 46, 100
Gáspár István Vulmár 75, 76, 164, 318
Gáspár Joachim 48, 118
Gavrillo Princip 22, 255
Gazsó Máté 325

Gedrák Remig 93
Geegzan ﬁa István 12
Gelber Miklós 162
Gerencsér István Tarzíciusz 63, 165
Gerencsér Tarziciusz 63
Gergely Adolf 314
Gergely Gyula Gaudenc 63, 64, 156
Gergely István 37, 41
Gerőcs Gáspár 76
Glacz Viktor 48, 94
Golenkó Gallus 325
Golgovszky Emma Inviolata 210,
219
Golgovszky Román 219
Gólya András 216
Gólya Róza Ernesztina 216
Gombócz Mihály 42, 92
Gonda Ciprián 51, 52, 53, 114
Goór János 181
Goór Pál Geminiánusz 70, 181
Gőcze Demeter 80
Görög Erzsébet Valentina 226
Görög Ferenc 226
Gregor Fridrich András 138
Gressner, Gresner/Greschner Miklós 49, 50, 51, 109
Gréty Erzsébet Scolastica 227
Gréty István
Grünner István Fidél 57, 134
Guba Bálint 182
Guba Béla Genesiusz/Imre 68, 182
Guba Marcella 226
Guba Viktória 229
Gubica Ferenc Tamás 318
Gubica Tamás 75
Gubicza Ferenc Nereusz/Tamás 74,
182, 318
Gubicza István 182
Gubisi Imre 226
Gubisi Mária Jolandis 226
Gubul ﬁa Demeter 12
Gulyás András 35
Gulyás Antal 230
Gulyás István 251
Gulyás Mária M. Michelina 230
Gut Péter 185
Guth/Nagymányoki Péter Gilbert
68, 185
Guzsvány Memnon 321
Güll Katalin 171

Gy
Gy. Kozsuba 296
Gyárfás József Guidó/Győző/Viktor
67, 68, 189
Gyarmathy Ilona 174

Gyenes Vince 44, 86
Gyergyák Róza 225
Gyetvai János dr. 206
Győrﬀy Ede 43, 88
György Anna 246
Győri István Jusztin 184
Győri János 184
Győri Jenő 50, 124
Győri Jusztin 65
Győri/Győry Sándor Angelusz 56,
57, 130
Gyulai Illés dr. 71, 72
Gyulai Illés dr. 72
Gyulai László 287, 288
Gyuris Erzsébetet 296
Gyuris József 189
Gyuris Mária 296
Gyurkó Imre 43, 46, 48
Gyurkó Kornél 80
Gyurkó Pál Imre 109
Gyurovics Anna 197

H
H. Jabbi 319
Habsburg Ottó 293
Hagyó-Kovács Gyula 36
Hajder Anna 222
Hajnal Zénó 313, 332, 333
Hájoss István 249
Hák/Hán József 117
Halápi József Félix 63, 145
Halász Flaviánusz 325
Halász Piroska 151, 255
Hám János 203
Hamvas Endre dr. 36
Hangya Henrik 68
Hangya István 188
Hangya Martin Henrik 188
Hanuszik Alajos Timóteus 58, 129
Hanyecz Hugó 329
Harmath Mária 229
Hartyáni Ibolya 314
Haszár Norbert 46
Hatser Ágoston
Hauer Irene Hermine 211
Hauer Mihály211
Havasi József 238
Havasi Róza M. Kamilla 237
Havasi Róza M. Kamilla 237, 238
Hayes 264
Heﬀenfelder (Hajdú) Anna Edilia
215
Heﬀenfelder János 215
Hegedűs Erzsébet Maristella 218
Hegedűs Gizella M. Cassia 228
Hegedűs István 218

355

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 355

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Hegedűs Kolos 28, 195
Hegedűs Mária 220
Hegedűs Sándor 228
Hegyi András 57, 117
Hegyi Pál Emmánuel 250
Heinfart Márton 40
Henrik, Gilbert 321
Herman Hermenegild 19, 20
Herman Mária 220
Hernitz Rajmund 43, 88
Herr József Leó 63, 142
Hetényi Albert 15
Hetényi Varga Károly 332
Hevér Albert 239
Hevér Julianna M. Angéla 237, 239
Hevesi Jolán 180
Hideg Erzsébet 140
Hidegkúti Sándor 41
Hochdorfer Anna 217
Hoﬀbauer József 42, 92
Hoﬀman Helma 197
Hohenberg Zsóﬁa 21
Holi/Holly Paciﬁk 42, 46, 99
Hóman (Bálint) 11
Hommonay Sámuel 43, 92
Homyák Domonkos 329
Honann Fredrich 23
Horti Ferenc 316
Horti József 314
Horvát Jusztusz 72
Horváth Asztrik 65, 67
Horváth Bonﬁliusz 69
Horváth Domonkos 321
Horváth Ferenc 220
Horváth Helibert 67, 318
Horváth Honor 68
Horváth Honorát 69, 70, 71
Horváth József 165
Horváth József Asztrik 165
Horváth Júlia 238
Horváth Julianna Joachima 220
Horváth Jusztusz 71
Horváth Lidvina M. Viktória 228
Horváth Péter 252
Horváth Sándor 153
Horváth Sándor Heribert 153
Horváth Simonc 228
Horváth Szeráf 42
Horváth Szeráf 42, 83
Horváth Terézia 188
Horváth Zsigmond dr. 321
Hölisky Károly 218
Hölisky Mária M. Angéla 218
Hudra Erzsébet 225
Hudra János 251
Hudra Mária 171
Hulin Teréz 221
Hulyák Ambrus 47, 96

Hummel Marina 219
Husz Mária 184
Huszár József 297, 302, 307
Huszár Norbert 52,53, 102
Huszár Teréz 221

I
Ibler Osváld 79
Igali Fábián 13, 27
Iglói Ignác 71, 72
Illés István 224
Illés Margit M. Pulchéria 224
Imre Antal 70, 220
Imre Borbála M. Franciska 220
Isky István 41
Ivan Rukavina 329
Ivancsics János Jusztin 54, 55, 56,
57, 58, 121
Ivancsics László Gottfrid 160
Ivándy Hermina 297
Iváner Erzsébet 222
Ivánﬁ János 260
Ivánits Godfríd 66
Ivanits Zsigmond 96

J
Jankovics János 314
Járas Mária 224
Jarina Elezár 44, 45, 89
Járomi Erzsébet 247
Jász-Berényi Gáspár 79
Jászberényi János 254
Jéczy Anzelm 43, 91
Jenei János id. 147
Jenei János Jenő 32, 73, 74, 75, 147,
148, 316
Jeszenszki Xavér
Jeszenszky Dudás Xavér Ferenc/
Jeszenszki Ferenc Xavér19, 45,
46, 49, 50, 51, 97
Jevgenyij Boriszovics Muchin 283
Jóború Magda 36
Johannes Kohl 23
Johannes Noipeckher 23
Jójárt Fidél 42, 43, 44, 45, 46, 47, 140
Jonannes Jurich 93
Josif Borz Tito 329
József Attila 235
József nádor 19
Józsy Ferenc 314
Juhász Ágoston 64
Juhász Gregus János 221
Juhász Gregus Terézia Bonifácia
221

Juhász Ilona 181
Juhász István Ágoston 157
Juhász János Jób 178
Juhász József 178
Juhász Norbert 80
Juhász-Nyitó Erzsébet 197, 228
Juhász-Nyitó János 222
Juhász-Nyitó Margit M. Alfonsa 222
Jurich János 47

K
K. György 295
Kácsor Franciska 190
Kádasi István Lőrinc 19, 199
Káhler Frigyes Bernát 303
Kajlinger/Kájlinger Sándor 44, 87
Kakas/Péterfai István Hadrián/Andrián 65, 66, 169
Kakas István 169
Kalhen ﬁa Zaduk 12
Kalinács András Márk 198
Kalinács Imre 198
Kállay Bonaventura 68, 69, 70, 71
Kálmán Baltazár 44
Kálmán Celerin 70
Kalmanczi Félix 47
Kalmár/Kálmár/Kálmán János Boldizsár 90
Kalmár Baltazár 44
Kalmár Özséb dr. 264, 265, 267, 321
Kalniács András 19
Kámán Celerin
Kámán Emil Celerin 30, 69, 74, 75,
184
Kámán Zsigmond 184
Kamarás Ferenc 220
Kamarás Mihály 332
Kamarás Róza Emmanuela 220
Kanizsai József 141
Kanizsai-Nagy Sándor Márton/
Marton 75, 76, 141
Kara Terézia 153
Karácsony Sándr Aladár 19, 20, 63,
64, 65, 66, 117, 144, 207, 321, 324
Karácsonyi Mária 212
Karádi Mária Doloris 207
Karcsonovics/Krazsanovics/Kracsánovics Péter 85, 101
Karcsú Antal Arzén 50, 119
Kardos Mihály 47, 105
Kariin/Karlin Leontin 67, 318
Károly Róbert 12
Károlyi Ádám Bernát 62, 63, 142,
311, 313, 332, 333,
Károlyi Mihály 289
Károsi Simon 47, 103

356

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 356

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Kárpáti 20
Kartali Flórián 57, 116
Kassai /Kassay Kázmér 295, 296,
302, 304, 307
Kassai Antonin 218
Kasza Domonkos 42, 43, 45, 47,
48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56,
57, 99
Kaszab Sándor 317
Kátai Veronika 218
Katics György 55, 133
Kauﬀmann Bálint Valentin 43, 44,
45, 46, 97
Kazy Libor 65
Keczeli-Mészáros András Albert
145, 189
Kecskés Sándor Donát 21, 22, 61, 131
Kékesi Klárusz 67, 68,
Kele István dr. 27, 30, 32, 207, 232,
233, 235, 262, 263, 260, 319
Kelemen Terézia 184
Keller János Balázs 138
Keller Mária 196, 223
Kelő Konrád 71
Kemenes Antal dr 314
Kemény Zsigmond 316
Kengyera Alajos 47, 87
Kerekes Athanáz 79
Kereskényi Joákim 80
Keresztes János 221
Keresztes Krescens 25
Keresztes Mária Lucia 209, 221
Keresztúri Balázs 56, 133
Kéri István Xavér Ferenc 73, 148, 149
Kertész Gerváz 42, 43, 82
Kertész Kapisztrán 43, 92
Kertész Károly 22, 24
Keskene ﬁa Jakab 12
Keverge ﬁainak 12
Keyan ﬁa Demeter 12
Kiefer Szilvér 316
Kieltyka Felícia 227
Kilián Vendel 69, 70, 71, 72,
Kindla Júlia 175
Király Anaklét 325
Király Angyél 216
Király Antal 228
Király György 295, 298, 302, 304,
307
Király Ilona 191
Király Kelemen 265, 278, 299
Király Mária M. Modesta 228
Király Zoltán 308
Kis/Kiss P. (Kispiroska) Terézia
242, 243, 244
Kis Erzsébet M. Anasztázia 224
Kis Ferenc 224
Kis Irén M. Borgia 237, 242

Kis Kalazanci József 67
Kis Ludovik 73
Kis Makáriusz 67
Kis Margit 176
Kis Piroska 240, 246
Kislinder Adél 239
Kisnémet Demeter 245
Kisnémet Ilona M. Judit 245
Kispál Vendel András 147
Kiss Balázs 26
Kiss Cecil 68, 69, 70, 71
Kiss Endre 308
Kiss Ernő 151, 255
Kiss Erzsébet 155
Kiss Ferenc 325
Kiss Gábor 225
Kiss György 242
Kiss István 32, 76,
Kiss István József 318
Kiss István Kalazanti József 181
Kiss János 76, 196
Kiss János Lajos 196, 318
Kiss József 318
Kiss Julianna 298
Kiss Kornél 72
Kiss Lajos Makár 66, 185
Kiss László 33, 79
Kiss László Szaléz 6, 10, 20, 28, 30,
67, 68, 69, 73, 151, 162, 178, 195,
196, 207, 231, 232, 233, 235, 255,
156, 260, 261, 262, 264, 270, 272,
274, 275, 276, 278, 285, 286, 287,
288, 291, 292, 293, 294, 295, 296,
299, 300, 303, 305, 308, 309, 310,
311, 312, 313, 214, 318, 319, 320,
327, 328, 332, 333, 341, 342
Kiss Ludovik 67, 68, 69, 70, 74
Kiss Malakiás 44, 81
Kiss Margit Veronika 225
Kiss Mátyás István 32, 76, 78
Kiss Mihály Adroán 181, 249
Kiss Mihály József 185
Kiss Pál 35, 76, 79
Kiss Pál Borgia Ferenc 136
Kiss Sándor 286, 295, 296, 304, 308
Kiss Sándor 296
Kiss Sándor ifj. 294, 296, 302
Kisterenyei Béda 67
Kiszely Anna 171
Kizmann József 296
Kizmann Ottó 287, 294, 295, 296,
302, 304, 308
Klaniczay Tibor 76
Klaniczay Tibor 78
Kleckner Béla Placid 64, 65, 154
Kleckner József 154
Klemm Teréz 238
Klempermayer Protáz 318

Klesnyák M. Anzelma 210
Kletsánszki/Klecsánszky Modeszt
44, 45, 84
Klinner Apolinár 46, 120
Koch Róbert 270
Kohajda Círusz 75, 76
Koháry Sándor Henrik 158
Kollár Károly Kázmér 63, 64, 164
Koltai Imre 264
Kolvek Gyula 199
Komáromi Lénárd 42, 43, 92
Komáromy Terézia 161
Koncz Anna 154
Koncz Menyhért 205, 206, 207
Koncz Pál 93
Kondor Anna 173
Kongorácz Mária 199
Konsch József Ambrus 58, 60, 61,
136
Kontuly Béla 177
Kopasz Árpád 276, 327
Kopasz Melchiades 69, 70, 71, 72
Kopper Barbara 212
Korány Gabriella M. Kotszka 217
Korber Ernő 315
Korliszki Mári 213
Kórós Béla 93
Koscs Ernestina Severina 214
Koscs János 214
Koskó Erzsébet Cherubina 213
Koskó János 213
Kossa István 288
Koszka Gergely Endre 253
Koszorin Mária 216
Kotán Mária Lucella 211
Kotán Mihály 211
Kovács/Kováts Kristóf 10, 67, 186,
275, 276, 277, 313, 314, 318, 321,
326, 328, 329, 332, 333
Kovács Ákos 55, 56, 131
Kovács Amál Ignácia 245
Kovács Anatliusz/Anatóliusz 70, 71
Kovács Aranka M. Hedvig 238
Kovács Aranka M. Hedvig 238, 241
Kovács Barbara 196
Kovács Benno 321
Kovács Christoforus 324
Kovács Éliás 71
Kovács Etelka 226
Kovács Éva 211
Kovács Ferenc 73, 241
Kovács György 16
Kovács Ida 160
Kovács Imre 290
Kovács Imre Valentin 122
Kovács István 20, 186, 314, 315,
316, 317
Kovács István Benno 175

357

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 357

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Kovács János 175, 223, 245
Kovács János László 302
Kovács József 178
Kovács Jusztin 68, 69, 70
Kovács Jusztusz 71
Kovács Kálmán 264
Kovács Kamill 28, 68, 69
Kovács Károly 298
Kovács László 286, 294, 302, 304,
Kovács Mária 174, 242, 247
Kovács Mihály 320
Kovács Paulina 210
Kovács Róza Paulina 210, 223
Kovács Valentin 50, 52
Kovács Vencel 41
Kovács Vendel 54, 132
Kovács Vilmos Anatoliusz 188
Kovács Vince 188
Kovács Zoltán 295
Kovácsi Bálint 79
Kovacsics Vince 175
Kovacsics Zsuzsanna 41
Koválik Johanna 211
Kovalik Rezső 315
Kováts Benno 66
Kováts Rajmund 321
Kováts Zoltán 298, 308
Kozák Károly 35
Kozma Borbála 238
Kőnig Anaklét 316, 325
Köpping (Kadosa) Marit Mercedes
214
Köpping Adolf 214
Körmöczi György 264
Körösztös Krizosztom 313, 317,
329, 332, 333
Kösztenbauer Karolin 297
Köten (Kötöny) 11
Kövér Sándor 175
Kövér Sándor Ignác 175
Kracsanovich Péter 46, 50
Krajcsovics Ádám 80
Kraszikov 283
Kratsanovits Páter 44, 46
Krékitky Ignác 183
Krékity/Kékesi István Klárusz 183
Krempelmayer György Protáz 67,
178
Krempelmayer István 178
Kresnyák Josefa Anselma 212
Kresnyák József 212
Kriston Ednre 161, 171, 172, 173,
174, 175, 176, 177, 178, 179,
180, 181, 182, 183, 184, 185,
186, 187, 188, 189, 190, 191,
193, 196, 321, 322, 324
Kriszten Rafael 303, 313, 332, 333
Krizsamek Mária Virgilia 221

Krizsán Celesztin 69, 70, 71
Krizsanovits Péter 43
Krizsmanek Károly 221
Krizsmanek Mária Virgilia 210,
221
Krupa Antal 172
Krupa Bernát Rókus 65, 71, 72, 172
Krupa Sándor Kolumbán 65, 67,
156, 276, 277, 328
Kubán Nesztor 72
Kubusz Bonaventura 58
Kubusz Imre Bonaventura 58, 135
Kubusz István Leontin 22, 25, 60,
61, 136
Kucsa János Román 58, 135
Kucsera Mária 147
Kucsera Szekundusz 317
Kuhajda Vince Cirusz/74, 75, 140
Kulka János Nabor 58, 129
Kuluncsics János Jessze 54, 55, 132
Kummer Ignác 49, 50, 51, 56, 57
Kun Lajos 231
Kun László 12
Kupovics Hermina 161
Kurman ﬁa István 12
Kurucz Margit 246
Kurucz Zoltán 329

L
Lábody Károly 42, 93
Lakatos Ágnes 245
Lakner Celsus 321
Lakonidesz Modeszt 57
Lakos Mária Marillac 207
Laky (Leták) Mátyás 251
Lang Karolin 214
Láng Magdolna 180
Lányi Géza 315
Lányi Tibor 316
Laokonidesz János Modeszt 131
Laposi Leonárd 42, 93
László Ákos 67, 68, 69, 70, 71, 319
László Benitusz 75, 76
László Donát 47, 48, 49, 50, 51,
52, 112
László Erzsébet M. Eszter 236, 246
László Generosz 69, 70, 71
László János 197
László János Benitusz 197
László Létusz 68, 69, 70, 71
László Miklós Ákos 146
László Sándor 246
László Vilmos 298
Lászlók Proklusz 317
Lávor Melkizedek 49, 94
Lazányi Imre Jukundián 70, 157

Lazányi János 157
Lechner József 212
Lechner Mária Anatholia 212
Legeza Mihály 254
Lehoczky Lajos 81
Lehota Mária 228
Lékó András 227
Lékó Béla 29, 235
Lékó Ilona Hedda 227
Léman Ottilia 182
Lendvai Vince 318
Lengyel Mária 169
Leó pápa 24
Leonhard Gregotsch 39
Leontin 22
Leontin Modella 195
Leopold Franciska 228
Leskó Baltazár 65, 66
Leskó György Boldizsár 168
Likh Adolfné 205
Likler Modest 18
Lindenberger János dr. 275, 327,
Lintermayer Róza 216
Linzbótz György 269
Lipót császár 253
Lipták Julianna 178
Liptay Gizella 220
Litkei Antal 244
Litkei Erzsébet M. Kassziána 244
Litkei Ferenc 244
Litkei István 244
Litkei János 244
Litkei József 244
Litkei Mária 244
Litkei Sándor 244
Lombos József László 25, 61, 141,
207
Lombos Libor 318
Lőcsei Antal 240
Lőcsei Piroska M. Hugolina 237,
238, 240
Lőcsei Terézia 240
Lukács (Telegd) Tiglides 72, 174
Lukács Bonusz 63, 64
Lukács Elek 148
Lukács Ferdinánd Ferenc Kálmán
187
Lukács Gábor 174
Lukács István 195
Lukács József Bónusz 148
Lukács Kálmán 69, 70, 71, 73
Lukács Kelemen 72
Lukács László Pelbárt 70, 71, 73,
151, 178, 195, 280, 287, 294,
295, 302, 309, 313, 332, 333
Lukács Zakariás 110
Lukács Zakariás 49, 50, 51, 52, 55,
56

358

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 358

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Lukács, Gedeon 321
Lukárdy Erzsi 215
Luptovits Béla Kolos 20,63, 64, 65,
66, 67, 68, 143, 232, 318, 320
Lutissan Mária 170

M
Magar ﬁa György 12
Magócsi/Magótsy László 44, 45,
121
Magócsi János Imre 21, 25, 61, 130
Magyar Adalbertina 233
Magyar Anna M. Adalbertina 241
Magyar Ferenc 42, 43, 93
Magyar Gervásiusz 50, 125
Magyar István Gentilis 63, 146
Magyar János 26, 241
Magyar Levente dr. 207
Magyar Pál 11
Magyari Dénes 218
Magyari Heléna Amabilis 218
Majdán Lajos 295
Majer Antal Protáz 57, 127
Majlik Erzsébet M. Desidéria 241,
237
Majlik Pál 241
Majlink Eleonora 213
Major János Urbán 63, 64, 66, 152
Majoros Bertalan Ignác 58
Majoros Ignác Bertalan 58, 139
Majos Franciska 223
Majsai Mária 185
Majtényi Károly 314, 315
Makrányi Piroska 311
Maldrik Ferdinád 55, 130
Mandl Maxim 68, 69, 70
Marcus Bakovich 94
Maresch Martialis 69, 70
Mária Franciska 234, 236
Maria Weide-Dummer 39
Máriaföldi Lukács 69, 73, 75, 173
Markas Medárd 46
Markó Dénes 44, 89
Markó Jolán Leonilla 223
Markó Károly 223
Marosszéki Márk 72
Martinecz Mária 296
Máté Etel Cella 216
Máté Ilona 239
Máté Lajos 216
Máté Péter 42, 83
Mathis Faust 264
Mathovics Ágnes M. Margit 227
Matics Terézia Urbána 246
Matics Vendel 246
Matkovits Mária 176

Matók József 27
Mátrai Alajos Rafael 55, 125
Matusek Kajetán 47, 101
Mátyás Izabella M. Beatrix 243
Mátyás József 243
Mátyás király 13, 27
Mátyus Ferenc 15
Mechrli Magdolna 220
Medárd atya 41, 271, 274
Medgyes Imre 48, 49, 50, 51, 52,
53, 54, 55, 99
Medveczki Simon 54, 126
Medveczky Medárd 267, 269, 271,
272
Melicher Polikárp 48, 94
Mellen Erzsébet Solana 219
Mellen Márton 219
Mentes Mihály 235
Menyhért 20
Meresch Hugolin 68
Merk Tibor 72, 73, 74
Mester (Macher) László 294, 297,
302, 309
Mészáros Albert 25, 63
Mészáros Anna 76, 79
Mészáros Erzsébet 218
Mészáros Keczely Albert 63, 64
Mészáros Lajos 35
Mészáros Leontin 71, 72
Mezei/Mezey Lajos Linusz 138
Michalovits Tóbiás 44, 91
Migazzi Kristóf 76
Mihelics Vid dr. 320
Mikola Margit Romula 222
Miksh Mama 274
Milán Vilma 241
Miller Vencel 80
Mindszenty József 188
Mindszenty József 293
Mizsei Erzsébet 227
Mizsey Árpád Emil 65, 160
Mizsey Elek 160
Mizslei Anna 169
Mlinárik Ferenc 42, 43, 44, 45, 46,
47, 48, 95
Mlinárik Rozália 189
Móczár Sarolta 314
Mócsány Péter Magnusz 70, 71,
72, 155
Modorovszky Wolfgang 114
Mogyoróﬀy Dániel 116
Mohos Ábrahám 47, 115
Mokzun ﬁa Pál 12
Molnár Attila 302, 309
Molnár Béla 298, 302, 309
Molnár Ferenc 215
Molnár Mária Damascena 215
Molnár Mihály 45, 114

Molnár Terézia 297, 310
Móri József Fülöp 21, 61, 137
Móricz Zsigmond 319
Mórócz/Morocz/Morócz/Mórocz
Zsigmond 47, 103
Mosó Dezső 232
Mozsár Julianna 183
Mőzl Simon 321
Mracsnya Mária 221
Mrs. Mary Stétz 274
Muhari Viktória 247
Muhorai Krisztom
Muhorai/Muharai Krizosztom 47,
49, 51, 111
Muzsik Mária 211
Mülleck Franciska M. Julianna
237, 238
Mülleck Jakab 238
Müller Jenő 26

N, Ny
Nagy Amália 243
Nagy András 27
Nagy Anna 200
Nagy B. József 182
Nagy Béla 41
Nagy Ernő 50, 126
Nagy Ferenc 282
Nagy Gergely Konstantin 166
Nagy Imre Petroniusz 174
Nagy János Lajos 200
Nagy József 174
Nagy József Róbert 35, 125
Nagy Kálmán 315
Nagy Kanizsai Martin 325
Nagy Konstantin 64, 65, 325
Nagy Lajos király 12
Nagy László 41
Nagy Lukács 15
Nagy Mária 200, 217
Nagy Máriusz 67, 318
Nagy Miklós 46, 101
Nagy Pankráciusz 43
Nagy Petroniusz 68
Nagy Pongrác 92
Nagy Róbert 61
Nagy Szolán 47
Nagy Szolán Ferenc 84, 97
Nagy Vencel 36
Nagy Zoltán 41
Nagy Zoltán Máriusz 41, 182
Nagypál Amália 224
Nagypál József Klétusz 137
Návay József Roger /Rogeriusz 63,
64, 168, 321
Nebl Alipiusz 69, 70

359

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 359

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

Nedich István 47
Nedomanszky Róza 217
Nemcsók Ágnes 141
Némerth Ferenc 169
Nemes Simon 80
Német Anna 226
Német Kelemen 61
Németh György Lúciusz 153
Németh György Tertullián 169
Németh János Kelemen 21, 22, 50,
52, 53, 54, 56, 57, 58, 59, 60, 61,
125
Németh Lóczius 66, 72
Németh Miklós 315
Németi Tóbiás 18
Netreba Mária 214
Nigrinyi Ödön 42, 91
Nikola Bernát 49, 94
Noszkó Alajos 81
Novák Erzsébet 195
Novák Iréneusz 56, 133
Novák Matild 214
Nyisztor Teodor 63, 64
Nyitrai Eszter 181
Nyúl Volfgang 45, 120

O, Ó
Ócskay Mária Fausztina 207
Ocsovai Sándor dr. 295, 302
Oláh József Celesztin 74, 198
Oláh Margit M. Stefánia 227
Oláh Mária 175
Oláh Mihály 227
Oláh Oktáv 71, 72,
Olesz Ferenc 212
Olesz Mária Theresia 212
Olt Károly 36
Ondrék József 302, 310
Ónódy Albert 72
Ordinánsz Konstantin 43, 93
Orosz Albán 317
Orosz János 226
Orosz Mária Gonsága 226
Oroszlán Gizella 149
Országh István 80
Orth Paskál 81
Ory Lajos 328
Oslay Oszvald 19, 28, 231, 234, 259
Ottó páduai püspök 12
Ozoróvszky Mátyás Péter 58, 59

Ö
Ördögh Alfonz 325
Ördögh Anna 198

P
Pákozdy Erzsébet Juventia 225
Pákozdy István 225
Pál Rozália 197
Palaczka Mária 155
Palaczka Peregrin 64
Palaczka Sándor Peregrin 64, 153
Páli Szent Vince 202
Pálik Arzén
Pálik János Arzén 22, 24, 61, 139
Pálinkás Péter 117
Pálmay József 276
Palócz Anna M. Valéria 242
Palócz Erzsébet M. Fidélia 247
Palócz János 247
Palócz József 242
Palotás András Lajos 134
Palotás András Modeszt 134
Palotás Ludovik 57
Palotás Modest 22
Palotás Modest 61, 63, 64, 65
Pámer Erzsébet 212
Pap Mária 245
Pap Melchisek 286
Pap Melkizedek 48, 56,
Papik János György 41
Papp Terézia 144
Pardubai/Pardukai Ádám 19, 44,
48, 49, 108
Paróczai Veronika 226
Parti Pál 46, 98
Pászti Erzsébet Hildelitha 216
Pászti Ferenc 216
Pásztor Benedek Velimír (Elemér?)
74, 190
Pásztor Ferenc András 198
Pásztor Lajos 33, 76, 77
Pataki János 213
Pataki Veronika Eudoxia 213
Patócs Róbert 293
Patócs Róbert 296
Pazár Fábián 44, 85
Pazsiczki János Simeon 49, 50, 51,
119
Peer Olasz 295
Peéri Bonaventura 264
Pelczman Márk 43, 46, 49, 50, 98
Pelle 20
Peltzmann Márk 98
Perlaky Flórián 48
Pernecz/Pernyész Tádé 45, 46, 104
Pernyész Gábor 16
Pernyész Ilona 154
Pertze Jakab 45, 81
Pesti Józsefné Katona Rozália 25
Pesti Mária 296

Pestner Nepomuk 45
Pestner/Pecsner Nepomuk 45, 91
Péter diák 15
Péter Gábor 293
Péterfai Hadrián 67
Pető Veronika 27
Petri András 41
Petrich Adelheid 169
Petroczi Elek 44
Petróczi/Petróczy József Elek 44, 90
Piánk Protáz324, 325
Piﬀkó 23
Pintér József 243
Pintér Kornél 54
Pintér Margit M. Digna 243
Pintér Mihály Kornél 132
Pintér Modeszt 80
Pintér Peregrin 325
Pinton Hermenegilda 213
Pitter Ignác 224
Pitter Ilona M. Aloysia 224
Pittner Rókus 43, 96
Plachy Árpád 298
Plachy Tihamér 294, 302, 304, 310
Plánk János Protáz 75, 76, 196
Plánk József 196
Plasinka Máté 69, 70, 71
Plattner Ferenc 214
Plattner Viktória Tobia 214
Plinárik Ferenc 42
Plischka Norbert 77, 321
Pócz Benedek 231
Pócs Ferenc 297, 302, 304, 310,
Pócs József 297
Pócsai Rozália 242
Pócsy Béla 297
Pócsy Frigyes 295, 297, 302, 310
Podhradczky (Podraczki, Podragy)
György Mihály 250
Pók László 294, 310
Polgár Miklós 30
Pompár Primusz 68, 69, 70
Posonyi Ignát 76
Posta István Benjamin 19, 199
Pozsegai Ibrissimovich Marinus 15
Priester Ágoston 256
Printz Anna 219
Pucher József 205
Puliusz Remig 64, 65
Puskás Rezső Géza dr. 311
Puszta Erzsébet M. Krizanta 238
Puszta Erzsébet M. Krizanta 238,
246
Puszta József 246

360

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 360

2019. 03. 05. 14:04:16

NÉVMUTATÓ

R

S

Raák Franciska 218
Rácz Imre 41
Rada Rókus 46, 94, 120
Radics Ambrus 43, 85
Radlinszki Olga Claveria 218
Radnóti Miklós 184
Raichovits/Reikovich Leopold 45,
102
Rákay Adalbert 324
Ralinszky József 218
Rasztik Terézia 185
Rausch Ferenc Rembert 73, 197
Rausch János 197
Reichard Erzsébet 230
Reinchardt Anna 182
Reindl Margit 221
Remess István Kázmér 48, 54, 55,
113
Renák György Fülöp 66, 67, 180
Répássy Bonifác 317
Resch Mátyás 80
Réti József 187
Réti László Menyhért 67, 187, 318
Réz József Marián 26, 28, 30, 63,
146, 189
Rezsnyák /Lőrinc Lajos (Fülöp)
Ignác 160
Rezsnyák Kálmán 169
Ria van de Weide 39
Riba Antal Hugó 63, 64, 143, 207
Rickert Ernő 271
Riech Efrém 69
Riedl János 80
Ries István 299
Riesz Ferenc dr.320
Rigó Antal 21, 22, 60, 61
Rigó János András 199
Rigó János Antal 120
Rigó Mária 167
Ritter Erzsébet M. Karola 237, 239
Ritter Mihály 29
Robert 11
Romuald 271
Roscht Mária 218
Roziman Konrád 79
Rózsa Edvard 125
Rózsa Edvárd 50
Rózsa István Viktor 197
Rózsa Viktor 72, 73
Rukavina József 177
Rusz János 26
Ruzsinszky Etelka 229

Sajtlava Mária 307
Sall Elek 63, 64, 276
Sall György 302, 304
Sall Kálmán Elek 166
Sall László Szilveszter 158
Sall Szilveszter 65, 67, 69
Salló Oliver 70, 71, 72
Salló Sanctus 69
Saly Damaszkuszi János 65
Saly Damscén 64
Samassa József dr. 205, 206
Samm Antal 225
Samm Margit M. Genovéva 225
Sándor János 226
Sándor Joákim 93
Sándor Mária M. Imelda 226
Sándor Surán 73
Sándor Suranusz 74
Sánta Mária 148
Sápi Mária 245
Sárgai János Tamás 57, 58
Sárgai Tamás 53, 54, 57
Sárközi Julianna 187
Sas Julianna 147
Sas Margit 246
Schall György 295, 311
Schandl Anna 228
Scheﬀer János dr. 275, 327
Scheibl Ferenc Modeszt 159
Scheibli Modeszt 63
Scheicher Erzsébet 219
Schleisz Pál 276
Schneider Mátyás 213
Schneider Szidónia Gráta 213
Schnitzinger/Áldási József Amand
66, 182, 183
Schnitzler Károly 26
Schramko Béla 48
Schramko Béla 48, 49, 99
Schramkó Béla 49
Schrotty Pál 20, 30, 279, 325, 326,
327, 330
Schultcz János 70, 71
Schweighardt Mátyás 215
Schweighart Ida Marina 215
Schweighoﬀer Tamás 314, 315
Sebes Gyula 77
Sebestyén Árpád József Sándor 149
Sebestyén Sándor 70, 71
Sebestyén Szaniszló 276, 321, 328
Selyem Margit 222
Semmer Demeter 54, 55
Semmer Károly Demeter 54, 55, 131
Séra Szulpiciusz 64, 159
Serfőző Nikánor 325

Simán István 197
Simon Borbála 219
Simon István Máté 138
Simon János Platon 197
Simon Lajos 36
Simon Margit Renilda 217
Simon Mihály 217
Simon Platon 72
Simonfalvay Gerhárd 45, 105
Sinka László 171
Sinka László Nazáriusz 171
Sípos Ferenc 174
Sípos Géza Metód 174
Sípos Mária 298, 310
Sipos Márton 27
Sípos Methodus 324
Siposs Metód 65, 66
Sisa Menyhért 38
Siska Á. István 323
Sivák István 235
Sivák Julianna 172
Skrovánkovits Elek 50, 124
Skultéti István Pál 58, 129
Sleisz Pál 277
Smóling Dezső Péter 63, 64, 65, 66,
67, 68, 70, 71, 138
Smóling Imre 318
Smóling Remig 69
Soós Mária 230
Sós Elizeus 45, 81
Sós Erzsébet 225
Spányik Sándor 16
Sporer Elezeár 79
Stajer János 81
Stanek Erzsébet Fortunáta 215
Stanek István 215
Stefanovits/Stefanovics Fidél 45,
47, 48, 100
Stephanus Nedich 93
Stettner Viola 214
Stibló (Szentirmai) Margit Hedvigis 218
Stibló István 218
Stier Katalin 175
Stipics Brúnó 57
Stipitz Árpád 21
Strilich Elek 47, 48
Stupiczky (Kereszti?) Ilona Raineria 214
Stupiczky Gyula 214
Suha Júlia 309
Suller/Bodrogi József Szabin/Tamás 184
Suller Katalin 184
Suller Konrád 184
Sulyok Terézia 165
Susányi Simeon 69, 70, 71, 72
Sütő Anasztáz 94

361

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 361

2019. 03. 05. 14:04:17

NÉVMUTATÓ

Sz
Szabadka Zoltán dr. 41
Szabados Anzelm 64
Szabados Imre Anzelm 158
Szabados Imre Szevér /Szeverusz
63, 155
Szabados Károly 155
Szabó Ákos 122
Szabó András 225
Szabó Anna 215
Szabó Antal 185
Szabó Antal Szerén 185
Szabó Brúnó 68, 69
Szabó Edmund 46
Szabó Erna 36
Szabó Erzsébet 174
Szabó Fekete M. Rozália 230
Szabó Gergely Jácint 58, 127
Szabó Gyula 285, 294, 302, 311
Szabó Imre dr. 28
Szabó István 26, 230
Szabó István Tihamér 41
Szabó János 161, 221
Szabó József 316
Szabó József Lipót 161
Szabó Lajos Brúnó 41, 139
Szabó Leopold 325
Szabó Lipót 19, 66
Szabó Margit M. Hieronyma 230
Szabó Mária 161, 225
Szabó Mária M. Loctona 225
Szabó Ödön 45, 47, 52, 53, 54, 106
Szabó Szerén 67, 68
Szabó Teréz Evelin 221
Szabó-Fekete Dezső 230
Szadniczky Domonkos 83
Szádoczky/Szentirmay Károly Ildefonz 65, 66, 170
Szádoczky József 170
Szakos Gyula dr. 37
Szalai János 323
Szalai Karolin 226
Szalay Imre 150
Szalay Sándor Szalvátor 20, 63, 64,
150, 321
Szalncsik Hubert 325
Szalóki/Szalóky Gyula Felicián 66,
170
Szalóki Gyula 170
Szalóki Miklós 41
Szalóky Felicián 329
Szamkó Mihály 43, 92
Szamoléczy Venánc 98
Szamoletzi Vince 45, 81
Szamor 277
Szántó Konrád 18, 28, 72

Száraz Ferenc 327
Szászdy Krizológ 325
Szatmári Antalné 39, 40, 41
Szatmári Margit 168
Szatmáry Gergely 56, 133
Széchényi György 320
Szegát Sakirovics Szalichbajev 283
Szegedi Antal Klétusz 51, 52, 115
Székely Alajos 26, 315
Székessy Paulina 215
Szelezsán Mária 216
Szemerédy Dezső 66
Szemmári Szergiusz 63
Szemt László 27
Szencsár Péter 70, 71, 207
Szendei Tóbiás 68
Szendrői Géza 295, 302
Szent lÁszló 12, 15
Szentesi György 51, 116
Szentkúti Szeverin 72
Széplaki István 171
Széplaki Lajos Tamás 65, 66, 171
Szerdahelyi Mária 240
Szeredi Terézia 172
Szeremédy István Jakab 194
Szerencsés Jenő 48, 120
Szerenka Izsák 120
Szerenka Izsák 46
Szigethi Ágnes 227
Szikra Ferenc 329
Szilágyi Terézia 178
Szilárdy János 22
Szilvási Antal 159
Szilvási József Konstantin/Szilárd
74, 159
Szilvássy Teréz 217
Szincsik István Jusztus 66, 67, 169
Szinger/Szendei József Tóbiás/Tamás 65, 66, 67, 175
Szinger Mihály 175
Sziráki Medárd 48, 94
Szita Gergely 68, 69, 70, 71, 74, 75
Szívós Gerard 72
Szívós Julianna Alfréda 228
Szívós Mihály Szirén 197
Szívós Péter 222, 228
Szívós Péter János 197
Szívós Rozália M. Klemensa 222
Szívós-Nyitó Erzsébet 222
Szlancsik Hubert 317, 324
Szlatiniai Ignác 79
Szlivka József 216
Szlivka Vilma Agnella 216
Szmrecsányi Lajos 162, 234, 256
Szokola Urbán Patricius = Csantavéri Urbán Patricius 160
Szomolányi József Bertalan 127
Szomolányi József Modeszt 57, 58

Szomolányi József Modeszt 58
Szont Johanna 212
Szoporka György 81
Szórád Mária 175
Szőllősi Domonkos 53, 126
Szörényi Gábor 37
Szőrös/Szendei János Teodorik 187
Szőrös Amália 160
Szőrös János 187
Szrilics Elek 100
Sztakó Mária 182
Sztanics István Imre 60, 140
Sztankay (Sztankai) István Szilás
69, 70, 73, 74, 75, 175, 176
Sztankó István 175
Sztipics Vince Brúnó 56, 57, 58,
118
Sztopka Geminusz 325
Sztrahovszky Mária Ignatia 207
Sztrecskó Leonárd 49, 50, 51, 52,
110
Sztrilits Elek 47, 48
Sztyepan Pjotrovics GLADKOV
283
Szuhányi Ferenc Paszkál 58, 137
Szuprin 303
Szurák József 221
Szurák Mária Malvin Cecilia 221
Szurdi István 293
Szuromi Katalin 157
Szűcs Szolánói Ferenc 324

T, Ty
Tabani Balázs 45
Tabodi Máté 79
Tábori Béla 183
Tábori László Flórián 65, 66, 183
Tajti Lajos dr. 35
Takács Elek 43, 93
Takács Ince 323
Takács József Tivadar 172, 268,
318, 348
Takács Józsefné 27, 348
Takács Lőrinc 15
Takács Mária 187
Takács Teodor 67, 318
Takács Urbán 57, 17, 156
Takáts Elek 42, 92
Takler József 198
Talabér Ágnes 223
Talpay László Firmusz 276, 318,
328
Tamás Gergely Alajos 68, 69, 70,
191, 192, 193, 194, 264, 318
Tamás István 297
Tamás Pál 294, 302, 312,

362

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 362

2019. 03. 05. 14:04:17

NÉVMUTATÓ

Tanos Gábriel, Gábor 46, 95, 120
Tárai Kálmán 88
Tárai Medárd 43, 88
Tarcza Aurél 72, 276, 303
Tarnóczy/Tarnótczy Pál 46, 81
Tarzíciusz 271
Taska István Mátyás 188
Tassi Ilona 175
Tassi Katalin M. Flóra 229
Tassy Balázs 229
Tassy Borbála M. Luciosa 229
Tátrai Eventiusz 325
Tátrai József Gyula 318, 325
Taxner Teréz 211
Tegó Izaijás 46, 47, 104
Téka Ilona Aquilina 213
Téka János 213
Temesvári Pelbárt 21, 320
Temesváry Alajos 42, 44, 92
Tenki Terézia 178
Terebessy József 216
Terebessy Róza Floriberta 216
Terplán Zénó 21
Theodorik 11
Thun Ottó Gallus Albin 63, 167, 321
Thuróczy 320
Tihamér Tamás Bertalan 298
Timkó Metód 70
Tisza Mihály 324
Tisza Nétusz 276
Tiszai Rozália 245
Tobler János 320
Tokár János 40
Toldi (Toldy) László 111
Toldi András 122
Toldi András 52
Toldi Donát Péter 122
Toldi Julianna 298
Toldi László 48, 49, 50, 51, 52, 53,
54
Tolnai István Agapit 318
Tomcsa József 160
Tomcsa Sándor Theodolusz 70, 160
Tonigold János Arnold 65, 66, 71,
171, 171
Torgyán József 163
Tornyos György 30
Tóth Albert 40
Tóth András 51, 55, 56, 57
Tóth Anna 198, 307
Tóth Balázs 30
Tóth Benjámin 64, 65, 76, 328,
Tóth Dezső 59, 60
Tóth Erzsébet 216
Tóth György Benjamin 166
Tóth Ilona M. Aquináta 236, 247
Tóth István 316
Tóth István András 112

Tóth József 247
Tóth Julianna M. Clarentia 227
Tóth Kálmán 227
Tóth Katalin 199
Tóth Lajos Dezső 137
Tóth László 45, 81
Tóth Margit 230
Tóth Mária 198
Tóth Odorik 64, 65
Tóth Ottokár 33, 34, 66, 67, 73, 74
Tóth Parméniusz 325
Tóth Rozália 230
Tóth Tamás 70
Tóth Tihamér 259
Tóth Wolfgang 65
Tottervaich Szeráf 46, 101
Tower Vilmos 29
Tölgyesi Ferenc Menyhért 19, 198
Törőcsik József 204, 205
Török Borbála 229
Török Ilona 30
Trentsényi Zakariás 44, 45, 46, 86,
102
Trepák/Tátrai József András/Gyula
67, 70, 187, 318
Trepák Szilviusz 70
Tuba Iván 252
Turtsányi Ede Sebestyén 65, 66,
70, 71, 173
Turul József Tardos 191
Turul Teodard 73, 74
Turul Teodardusz 73, 74, 75
Tvik-Nagy Etel 205
Tyukodi Lucián 142

U,Ú
Udvardy M. Dominika 205, 206,
207
Uhl Jób 321
Új Ignác 42, 86
Újházy Antal 22
Ulrich András Neitusz 58, 128
Unger János Erasmus 74, 152, 318
Unger József 152
Ungváry Antal 19, 22, 25, 325
Unyi Atanáz 255
Unyi Bernardi 177
Urbán Anna M. Marciána 228
Urbán József 228
Utasi Antal 79

V
Vadász Róbert 48, 120
Vágó Ferenc 51, 52

Vágó Pál Ferenc 118
Vágó Sándor 302
Vaisz/Vajsz/Weisz Lőrinc 47, 97
Vajas Vivald 276, 328
Vajda Ilona M. Klára 237, 239
Vajda István 239
Valanti Ilona 170
Valeczki Fülöp 54, 132
Válik József Sebestyén 154
Válik Mihály 154
Vállaji Ferenc 67, 318
Vállaji Hugolin 70
Vállaji Hugolinus 69, 70
Vannai Urbán 44, 45, 46, 85
Váradi Béla 207, 235,
Váradi Gyula Béla 64, 65, 70, 71,
167, 207, 235
Várady Dezső 26
Varga Béla 289
Varga Iréneusz 321
Varga Iván 323
Varga János Válens 158
Varga József 201
Varga József Kamill 201
Varga László 300
Varga Mihály Emil 38, 58,158, 128
Varga Mihály158
Varga Pál Vitál 63, 64, 168, 325
Varga Válens 73, 74, 75, 76
Vargáné Deme Katalin 41
Vargha Ágoston 215
Vargha Paulina Ambrosia 215
Vargits/Vértes Béla Honor 176
Vargits Antal 176
Vargits Honor 65
Várkonyi Terézia 226
Vas Béla 315
Vásáry István 274
Vass Erzsébet M. Melitia 218
Vass Ferenc Viktor 170
Vass Fülöp 121
Vass Imre 170
Vass János 218
Vastagh Szaturniusz 317
Vaszilij Ivanovics KRASZIKOV
283
Vaszlovszky Károly Attila 39
Vavró Ambrus 50, 124
Vavró István 81
Végh Antal Anasztáz 60, 133
Végh Arisztid 70
Vékes Dávid 47, 107
Velkei Tóbiás 44, 98
Vella Zsigmond Dezső 65, 153
Veltpin Rókus 80
Verdung Gellért 186, 332
Verdung Nemesius 69, 70, 71, 72,
Veres András 155

363

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 363

2019. 03. 05. 14:04:17

NÉVMUTATÓ

Veres Ferenc 63
Veres Géza 36, 74, 75, 76, 303
Veres Károly Ferenc 155
Veres Verus 72
Veress Ferenc 67, 68, 69, 319
Verner Nepomuk 79
Vértes Honor 67, 329
Vida Bernardin 50, 126
Vígh Martin 46
Vigh Márton 46, 95
Vigyikán Amália 150
Villi/Villányi Béla Quirin/Kvirin 68,
180
Villi Vendel 180
Vilman Gyula dr. 264
Vince Özséb OFM. 41
Virág Heléna Rosina 213
Virág József 213
Virág Mária Rosina 207
Virág Rafael 37, 49, 94
Virányi Ottó 37
Vissnyovszki/Visnyovszky/Krisnyovszki János Márk 47, 49, 51,
52, 53, 54, 115
Viszlói László 67, 318
Vlagyimir Bakaric 329
Volacsek Julianna 159
Vongyel (Kácsi) Mária 173
Völgyi Kálmán 315
Vörös Vince 287, 294, 305
Vucskits Jenő 316

W
Wágner (Vencsellői) Erzsébet Hedvig 222
Wágner István 222
Waitsch István 315
Waldberg Virgil 67, 318
Walser Ferenc 205
Wayer/Máriaföldi Péter Lukács 67,
68, 173
Wayer Péter 173
Weider Godfrid 70, 71,
Weidinger Villebaldusz 325
Weinberger/Földesi Sarolta Siegfrieda 211
Weinberger Emanuel 211
Weisz (Vágvölgyi) Viktória Kornélia 227
Weisz Jakab 227
Weisz Kornélia 210
Werneck Josefa 218
Werner Erzsébet 180
Werner Vilma 228
Willelmus Rubruk 11
Wolﬁnau József 276

Z
Z. Nagy Ferenc 290
Zachár/Zentai Károly Marcell 66,
67, 171
Zachar András Vendel 60, 139
Zachár József 171
Zachar Róbert 302, 325
Zachar Sergiusz 68, 69, 70,
Zachar Szalutárisz 317
Zadravecz István 195, 255, 299
Zagyva Zsóﬁa 241
Zaimus Gergely 46
Zaja Mária 197
Zajmusz/Zaimus György 47, 110
Zakaran ﬁa György 12
Zambelly Antal 217
Zambelly Malvin Bernadette 217
Zamuka Vilma 239
Zana Mátyás dr. 38
Zaprel János 197
Zaprel Kálmán Egyed 71, 73, 197
Zarnaszti Gergely 13
Zellinger Johanna 215
Zentai Károly 34
Zichy Géza 270
Zimmermann József 214
Zimmermann Mária 214
Zimmermann Vilma Lidvina 214
Ziska Aranka M. Rudolﬁna (M.
Klára) 229
Ziska Zoltán 229
Zokan ﬁa Larzan 12
Zólyomi Imre Róbert 318
Zrunek Romuáld 80
Zuagan ﬁa András 12
Zuber Zeﬁrin 256
Zupancsics Etel M. Medarda 234,
237, 243
Zvaratko/Zvatkó Dániel 47, 49,50,
108

Zs
Zsámba (Karádi) Etel Doloris 217
Zsámba János 217
Zsámboki Zénó 321
Zsendör Kispál János 217
Zsendör Kispál Mária 217
Zsendrin Imre 205
Zsiga Kerubin 303
Zsigmond Sándor Adolf 59, 60, 130
Zsivetczky Konrád 42, 43, 92

364

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 364

2019. 03. 05. 14:04:17

ELŐFIZETŐK

ELŐFIZETŐK
Alattyán
Túróczi Béla nyugdíjas
Budapest
„A Jászságért” Alapítvány
Dr. Dobos László közgazdász-szociológus
Fehér Pálné Terjéki Piroska nyugdíjas
Dr. Földi József ny. közgazdász
Gerőcsné Horváth Erzsébet
Dr. Gulyás Richárd ügyvéd
Jászok Egyesülete
Kispál György c. esperes
Korényiné Horváth Maria
Dr. Lantos Klementina jogász
Dr. Lantos Krisztina jogi igazgató
Mizsei Gézáné nyugdíjas
Mizsei Zoltán pénzügyi tanácsadó
Molnár Tibor
Dr. Oszoli Ágnes közgazdász
Rózsa Lajosné nyugdíjas
Sáros Katalin nyugdíjas
Simek Pál nyomdaipari mérnök
Sugárné Koncsek Aranka helytörténeti kutató
Tóth Jánosné ny. tanárnő
Budakeszi
Lantos Szilárd műszaki tanár
Budaörs
Veliczky Józsefné nyugdíjas
Cegléd
Bajor Imre ny. üzemmérnök
Mészáros Piroska nyugdíjas
Csömör
Fábián Rigó Tamás építész
Debrecen
Dr. Suba László orvos
Eger
Dr. Horváth Gábor Miklós családorvos
Gyöngyös
Hammer Péterné nyugdíjas
ifj. Józsa András építőmérnök
Orbán Márk OFM
Gyöngyössolymos
Márkus Mária tanár

Jánoshida
Eszes Béla polgármester
Révész Ferencné nyugdíjas
Zámbori János em. jászkapitány
Jászágó
Tősér Edit
Jászalsószentgyörgy
Lukácsi László hagyományőrző
Simon Károly hagyományőrző
Talált József em. jászkapitány
Jászárokszállás
Kiss Csaba plébános
özv. Major Balázsné nyugdíjas
Sisa Menyhért kántor
Jászapáti
Ádám Istvánné nyugdíjas
Andrásiné Miklós Julianna
Balláné Szabó Ilona könyvtáros
Barta István honismereti szakkörvezető
Borbás Ferenc jászkunfőkapitány
Farkas Lászlóné nyugdíjas
Földes Rita tanár
Fülöp Józsefné tanár
Kisbalázs Koletta tanár
Kiss Béláné nyugdíjas
Laczó Gizella gyógypedagógus
Mihályi Ferencné kisgyermeknevelő
Mihályi József ny. honismereti
szakkörvezető
Szikszai Mária ny. könyvtárigazgató
Városi Könyvtár
Jászberény
298. sz. Lehel Vezér Cserkészcsapat
858-as Jász Cserkészcsapat Vércse örs
Antics István tanár
Bába Jánosné nyugdíjas
Bajor Jánosné nyugdíjas
Bakki N. Anikó
Balázs Dániel középiskolai tanár
Balláné Nagy Katalin tanító
Baranyi István gazdálkodó
Baranyi Józsefné nyugdíjas
Barcza-Kozma Anett hittanár
Barta László Attila ny. műszaki
tanár
Bartha László vállalatvezető

Bathóné Lakatos Csilla középiskolai tanár
Beniczki Béla kántor-karnagy
Benke Tiborné nyugdíjas
Dr. Bérczes Anna fogszakorvos
Besenyi János üzemmérnök
Dr. Besenyi Orsolya fül-orr-gégész
szakorvos
Besenyi Péter vállalkozó
Besenyi Vendel agrármérnök, helytörténeti kutató
Bohárné Bathó Rozália önkormányzati képviselő
Dr. Bolla Ilona ügyvéd
Bolla János em. jászkapitány
Boros Zoltánné
Bóta Ferenc műszaki munkatárs
Buchulszky Tünde tanárnő
Bujdosó Imréné nyugdíjas
Bujdosó József nyugdíjas
Bujdosó Sándorné nyugdíjas
Cseh János
Csík Istvánné nyugdíjas
Csirke Istvánné nyugdíjas
Csomor Józsefné tanárnő
Csörgő László építőmérnök
Csörgő Terézia tanárnő
Dancsó Bálint orvostanhallgató
Darabont Jánosné nyugdíjas
Deméné Ilonka Gabriella tanárnő
Demeter Sándor tanár
Dezmond Ferencné
Dr. Dunay Miklós állatorvos
Egressy András jogsegély szolgálati ügyintéző
Éri Gabriella gazdasági vezető
Erős Sándorné nyugdíjas
Ézsiás Sándorné nyugdíjas
Fábián Rigó Attila vállalkozó
Fábiánné Völgyi Erzsébet női szabó
Faragó Sándorné nyugdíjas
Fehér Melinda középiskolai tanár
Fehér Melitta gyógytornász
Ferencvári Csaba önkormányzati
képviselő
Forgács László tanító, gazdálkodó
Gazdák és Polgárok Köre
Gazsi Istvánné ügyvezető
Gerner Ferenc ny. mérnök
Dr. Gledura Éva orvos
Godáné Merse Mariann rekreációs
szakedző
Gulyás Csaba könyvvizsgáló
Gulyás Erzsébet könyvtáros

365

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 365

2019. 03. 05. 14:04:17

ELŐFIZETŐK

Gulyás József nyugdíjas
Gulyás Zsuzsanna
Gulyásné Túróczi Margit ny. főigazgató
Dr. Gyárfás Eszter orvos
György Lászlóné
Hájas Tamás pedagógus
ifj. Hájos Pál üzemmérnök
Halász Péter középiskolai tanár
Hasznos Rozália könyvtáros
Hering Antalné ügyvezető
Heringei Mária ápolónő
Horti Józsefné nyugdíjas
Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató
Illési Jánosné kozmetikus
Ilonka Elemér szerszámkészítő
Ilonkáné Baranyi Zsuzsanna tanár
Jancsik Árpád középiskolai tanár
Jászberényi Katolikus Óvoda és
Iskola
Jászberényi Katolikus Óvoda,
Általános Iskola, Liska József
Középiskola és Kollégium Tagintézménye
Józsa Andrásné ny. üzemmérnök
Juhász Ferencné őstermelő
Katona Katalin ny. tanárnő
Keszthelyi Zsolt elektrikus
Kisjuhász Andrea középiskolai tanár
Kisnémet Péter
Kisnémeth Antalné nyugdíjas
Kisnémeth László nyugdíjas
Kispál János nyugdíjas
Dr. Kiss Andrásné ny. népművelő
Kiss J. Rudolfné nyugdíjas
Dr. Klinkó Anna gyógyszerész
Kocsis Zsuzsanna
Kohári Gyuláné
Kollár László nyugdíjas
Konyhás Mihály főtanácsos-igazgató
Kovács Éva középiskolai tanár
Dr. Kovács Lajos vezető ügyész
Kovács Szűcs Miklós nyugdíjas
Kozma József műszaki tanár
Kozma Máté programozó
Ködöböcz Klára tanár
Körei Nagy Kristóf egyetemi hallgató
Kövér Károly
Kövér Károlyné
Ladányi Irén
Lantos István vállalkozó
Lantos Tibor ny. agrármérnök
Lantos Tibor nyugdíjas
Lantos Tiborné képviselő testület
elnöke
László Mária Leonóra és László
Miklósné

Lehel Vezér Gimnázium
Litkei Ferenc ny. mérnök, kertész
Litkei Ildikó tanár
Lótos Tiborné nyugdíjas
Magyar Gézáné igazgatóhelyettes
Magyar Zsolt középiskolai tanár
Márkus Márta tanítónő
Maró Anikó középiskolai tanár
Metykó Béla ny. gépészmérnök
Mizsei Béla nyugdíjas
Mizsei Gyuláné nyugdíjas
Móczár Béla ny. tüzér alezredes
Molnár József mérnök
Molnár Péter mérnök
Molnárné Laki Edit tanítónő
Molnárné Somogyi Margit tanár
Molnárné Telek Katalin
Muhari István közgazdász, középiskolai tanár
Muhari Károly nyugdíjas
Muhari Máté egyetemi hallgató
Muhari Tibor Ferenc ny. agrármérnök
Muhariné Mészáros Katalin tanár
Nagy András ny. gimn. igazgató
Nagy Gábor vállalkozó
Nagy Jánosné ny. tanár
Dr. Nagy Julianna fogorvos
Nagy Kálmán nyugdíjas
Nagy Sándorné nyugdíjas
Dr. Novák István főigazgató plébános
Nyitó Róbert ügyvezető
Dr. Ócsai Antal orvos
Olajos Andrásné nyugdíjas
Palócz Dorina egyetemi hallgató
Parti Csaba könyvtáros
Parti Jenő mérnök
Parti Tamás tanár
Pataki Róbertné középiskolai tanár
Pernyész Anita magyar-történelem-angol szakos tanár
Pernyész Tünde
Pesti Lászlóné nyugdíjas
Dr. Petrics István ügyvéd
Pintér Bálint diakónus
Pintér Miklósné egyéni vállalkozó
Pócz István nyugdíjas
Pólyáné Balla Julianna középiskolai tanár
Pozsonyi Lajos ny. mezőgazdasági
szerelő
Dr. Pray György állatorvos
Rácz Valéria közgazdász
Réti Sándor nyugdíjas
Rigóné Muhari Erika kereskedő
Rimóczi Jánosné nyugdíjas
Rónaszéki Balázs hittanár

Rusvai Jolán nyugdíjas
Sárközi Istvánné nyugdíjas
Sárközyné Nagy Edit középiskolai
tanár
Sebőkné Németh Katalin
Seres Rita középiskolai tanár
Simon Miklós vállalkozó
Simonné Hudra Erzsébet pedagógus
Sinka Péter harangozó
Sósné Görbe Ildikó
Streitmann Andrásné ny. tanár
Dr. Suba György ny. orvos
Suba István irodavezető
Szabó Attila tanár
Szabó Béla ny. pedagógus
Szabó Jánosné ny. könyvtáros
Szabó László ny. igazgató
Szabó-Molnár Zsóﬁa tanár
Szálkai József mérnök
Szaszkó Sándor vállalkozó
Szatmári Antalné alpolgármester
Szatmári Károlyné nyugdíjas
Dr. Szatmári Melinda jogász
Szatmári Nóra egyetemei hallgató
ifj. Szatmári Zoltán kereskedelmi
manager
Szatmári Zoltán vállalatigazgató
Szécsi Zoltánné ny. tanár
Székely Béláné nyugdíjas
Szent Klára Idősek Otthona
Szigeti Tamásné iskolatitkár
Szívós Jánosné ny. gondozási közp.
vezető
Tábi Istvánné nyugdíjas
Taczman András diakónus
Taczman Andrásné hittanár
Dr. Taczman Andrea tanár
Taczman Mária középiskolai tanár
Taczmann László nyugdíjas
Taczmann Tamás vállalkozó
Tamás Zoltán tanár, igazgató, em.
jászkapitány
Telek Béla ny. főiskolai tanár
Terplán Zénó Ferences Középiskola
Tóth Rudolf nyugdíjas
Túróczi Antal ny. üzemmérnök
Turupulyi László
Urbán István hegesztő
Vargáné Deme Katalin intézményvezető
Vass Tiborné bolti eladó, pénztáros
Vékás Kovács Bálint technikus
Versler Sándor káplán
Vidovich Anikó klinikai kutató
manager
Vidovich Kálmán mérnök

366

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 366

2019. 03. 05. 14:04:17

ELŐFIZETŐK

Vidovich László ny. vasutas
Vidovich Lászlóné ny. tanár
Vidovich-Báró Anna egyetemi
hallgató
Villars Imre nyugdíjas
Dr. Yaset Asseta kardiológus, belgyógyász szakorvos
Zentai Zoltánné nyugdíjas
Jászboldogháza
Kispálné Baranyi Aranka ny. főkönyvelő
Kocsis Imre nyugdíjas
Nagy Albert em. jászkapitány
Papp Izabella levéltáros
Jászdózsa
Vargáné Kiss Annamária ügyintéző
Jászfényszaru
Ézsiás István em. jászkapitány
Ézsiás István mg. vállalkozó
Görbéné Dobos Amálka hagyományőrző
Győriné Kiss Margit
Misinkó Imréné pénzügyi asszisztens
Nagyné Kiss Mária mentál-higiénés szakember
Pádár Sándor nyugdíjas
Pető István egyetemi oktató
Jászivány
Tajtiné Lóczi Terézia ny. könyvelő
Jászjákóhalma
Kovácsné Kis Gizella könyvelő
Szegedi Ferencné
Jászkisér
Bollók György em. jászkapitány
Boros Sándorné statikus
Csortos Lászlóné Szikszai Katalin
Gubicz András em. jászkapitány
Kovács Ferencné Jász Ilona nyugdíjas
Lukácsi György polgármester
Nemes József jászkapitány
Szüle Katalin hagyományőrző
Jászladány
Bertalan János em. jászkapitány
Jászszentandrás
Kócziánné Ballagó Mária hitoktató
Jásztelek
Koczka Ferenc középiskolai tanár

Karcag
Dr. Bartha Júlia turkológus
Györﬀy Sándor em. nagykunkapitány
Kemence
Kelemen Zoltán plébános
Kiskunfélegyháza
Dr. Szaszkó Mária orvos
Szépe Ferenc em. kiskunkapitány
Kisújszállás
Dr. Tóth Albert professzor em.
Kunhegyes
Nagy András nagykun kapitány
Vígh Márta helytörténeti kutató
Kunszentmárton
Józsa László tanár, helytörténeti
kutató
Smuta Zsolt em. jászkun főkapitány

Dr. Farkas Kristóf Vincze történész-muzeológus
Fábián-Farkas Emma boltvezető
Hunt Csilla tanár, tagintézmény
vezető
Káposzta Sándorné óvodavezető
Kocsis Róbertné dajka
Kollár János P. B. K. elnök
Lajkóné Vincze Ildikó művelődés
szervező
Percz László em. jászkapitány
Pusztamonostori Könyvtár
Sári Ferenc polgármester
Sós Zsolt családi gazdálkodó
Tőzsérné Vincze Mónika háztartásbeli
Rákóczifalva
Dr. Túróczi Imre gazdasági igazgató
Soroksár
Pádár Erzsébet

Marosszentgyörgy
Baritz Lajos esperes plébános
Dr. Bartha Jenő háziorvos

Szeged
Dr. Besenyi Zsuzsanna nukleáris
medicina szakorvos
Farkas Tibor Bence rendőr
P. Hess István SJ szerzetes
Dr. Janka Zoltán Jászberény Város
Díszpolgára
Kalna Zsolt OFM Conv., plébános
Dr. Muhari Dezső ny. állatorvos
Nagy György ny. mérnök

Mályi
Litkei Zoltán mérnök

Szentmártonkáta
Héja István nyugdíjas

Miskolc
Lóczi Tamás római katolikus pap

Szihalom
Tóthné Joó Rita pedagógus

Mosonmagyaróvár
ifj. Egressy András gépészmérnök

Szolnok
Fózer Vendel nyugdíjas
Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény

Lajosmizse
Kovácsné Terenyi Éva nyugdíjas
Miklósné Besenyi Erzsébet tanárnő
Terenyiné Besenyi Mária nyugdíjas

Nagykáta
Kármán Ágota középiskolai tanár
Pannonhalma
Kisnémeth László bencés novícius
Pécs
Dr. Veszely Károlyné kerámikus
Pusztamonostor
Ambrus Sándor könyvtáros
Bognár Zita hitoktató
Cserháti László ny. ügyvezető
Dóka Lászlóné boltvezető h.

Tiszaújváros
Suba Péter ny. tanár
USA / Cleveland
Muhoray Kornél ny. mérnök
USA / Hanston
Dr. Lantos Cecília kutatóorvos

367

jaszberenyi_ferencesek_03_04indd.indd 367

2019. 03. 05. 14:04:17