Fájl #33: "jaszsag04.pdf"

JÁSZSÁG
T Á R S A D A L M I , M Ű V E L Ő D É S I , GAZDASÁGI É S I R O D A L M I FOLYÓIRAT
I. ÉVFOLYAM
JÁSZBERÉNY, 1 9 2 9 N O V E M B E R
4 . SZÁM

U t b a n Berlin-felé
A r a n y o s Prága, m a g y a r katonákkal a prágai várban, a z e z e r esztendős
zsidótemető, miért m o s o l y g o t t L y - F a u u r M e i s s e n b e n , a német köztársasági ünnep, b e r l i n i erkölcsök
Zlatá Praha, aranyos Prága — hir- zések és hatalmas tempóban akarja Prága
detik mindenfelé a különféle szinű utika- behozni azt a mulasztást, melyet évszálauzok. Szép város, tagadhatatlan, erre a zadokon keresztül elkövetett. Azt mondják
odaát,
hogy
nagyszerü jelzőre azonban mégBécs nyomta el
sem szolgál rá
őket és azért
ez a Moldvanem tudtak fejparti metropolis.
lődni. Lehetséges, hogy igy
A Hradcany
volt, bár az is
pompásan csiplehet, hogy csak
kézett
tornyai
I
üres kifogás az
királyi koronaegész; az azonként ülnek ugyan
ban
bizonyos,
a város homlohogy Prága már
kán, a fénylő
virágzó
város
korona
alatt
volt akkor is,
azonban a mi
amikor a maTabánunkra emgyar
főváros
lékeztető házsocsak a budai
rok is tarkitják a
várból és körszéles és nyüzsnyékéből állott
gő körutakat.
s amikor a KosNéhány főútsuth Lajos-utca
vonalon zajlik le
és az Andrássy
az egész forgaut vidékén a
lom és az ember
mai remek palocsodálkozva
ták helyén még
kérdezné, hogy
a téglaégető kehol van az a
mencék
füstö700.000 ember,
lögtek.
amelyik a lexi*
kon adatai szeAz utcákon
rint Prágát lakja,
rengeteg az uniha nem tudná,
formis. — Nem
hogy erre a magondolnám,
gas számra csak
hogy valamenya távoli külványi katona lenrosok hozzácsane, de ha csak
tolásával tudták
a fele az, már akkor is állig fegyverben
feltornászni a főváros lakosságát.
lehet Masaryk birodalma. — A Hradcany
Óriási mértékben folynak az építkeÁra 4 0 fillér.

oszlopos teraszán találkoztam épen három
nyitramegyei fiúval, kik szintén a csehszlovák állam angyalbőrét viselték. Nehezen akartak velem szóbaállni, ugy látszik
féltek tőlem, de mikor megmutattam a
magyar utlevelemet, mingyárt könnyebben
oldódott a nyelvük.
*
Sokat hallottam már beszélni a prágai
ghettóról. Hosszú évszázadokon keresztül
Prága volt a világ minden részébe szétszórt zsidóságnak lelki és szellemi központja. Ezt a szerepét csak a legutóbbi
években veszítette el, midőn az ügyes
angol gyarmati politika a cionisták nyakába varrta Palesztina kolonizálásának
gondját, vagy mint hivatalosan mondják,
hozzá segítette a zsidókat Palesztina feltámasztásához. A prágai zsidótelepülésnek
nyomai a VIII. és IX. századig nyulnak
vissza. A X I . században már önálló zsidóközség alakul a város keretén belül és
1347-ben ez a község már külön királyi
zászlót kap. Mint később hallottam, ez a
zászló a prágai zsidók egyik legnagyobb
büszkesége azzal a másik zászlóval együtt
melyet 1648-ban kaptak abból az alkalomból, hogy a svédek támadásánál ők
is kivették hősiesen részüket a város védelméből.
Ebből a régi zsidóvárosrészből, a
mi időnkig csak a városháza, az iskola,
egyik zsinagóga és a temető maradt meg
belőle. Épen szombati nap volt. amikor
ott jártam és igy sem a városházát, sem
a temetőt, sem a zsidómuzeumot nem
nézhettem meg belülről. Löw ur azonban,
aki a Gólemmondáról hires Löw rabbi
leszármazottjának vallotta magát s akivel
a temető rácsánál ismerkedtem meg, szivesen ajánlkozott rá. hogy végig vezet a
zsidónegyed látnivalóinak során. Mikor
már végigjártunk minden látnivalót, hálálkodva szorítottam meg Löw ur kezét, aki
azonban diszkréten a fülembe sugta, hogy
10 korona (1 P 70 f.) jár neki a kalauzolásért. En kissé sokaltam ezt a honoráriumot az önként vállalt negyedórás kalauzolásért és meg is lepett a dolog, hogy a
nagy Löw rabbi leszármazottja nem restel
szent szombat napján pénzt kérni a jámbor idegentől. Löw ur azonban megnyugtatta háborgó lelkiismeretemet és határozott hangon kezdett noszogatni, hogy
nyuljak csak a pénztárcámba és a többit
bizzam csak rá, majd elintézi ő az Uristennel.
*
A „Dresda" fedélzetén láttam először
Ly-Fau urat, aki az ázsiai sárga bőrűek
tipikus fekete csontkeretű szemüvegével

2

az orrán, világosszürke esőköpenyben és
az elmaradhatatlan
fényképezőgéppel a
kezében sétálgatott a hajó orra körül és
gyönyörködött az Elbe két partján elterülő
csodásan szép vidékben. A hajó lassan
uszott a selymes kék vizen. Apró kis erdők, tisztára mosott kis faluk vonultak el
szemünk előtt. A távolból a meisseni vár
hatalmas tömbje meredt az ég felé. Néhány kanyarodó után egészen a vár alá
kerültünk, majd hajónk befutott a kikötőbe.
Alig szálltunk le néhányan, azok közül
is legtöbben helybeliek lehettek, mert minden megállás nélkül azonnal a város felé
igyekeztek. A z idegen tétovaságával csak
ketten álldogáltunk a kijárat előtt és csak
ketten olvasgattuk a figyelmeztető táblát,
hogy hogyan és milyen uton juthatunk el
a „Manufaktur"-hoz. ami alatt a porcellán
gyárat kell értenünk és csak ketten indultunk meg a gyár irányába. A másik LyFau ur volt.
A közös cél és a közös tájékozatlanság összehozott bennünket. Röviden elmondtunk egymásnak mindent, amit igy hamarjában magunkról közölni szükségesnek tartottunk. Alig tiz perces ut után a
manufakturhoz érkeztünk s közben megtudtam, hogy Ly-Fau ur Indokinában született, sokáig élt Parisban s odahaza Kinában valamelyik középiskolában a modern európai nyelvek tanára.
Meissenben aznap épen országos
asztaloskongresszus volt. A gyárban egy
olyan csoporthoz kerültünk, amelyik kettőnk kivételével tisztára németekből és
tisztára asztalosokból állott. Végignéztük
a porcellángyártás egész procedúráját, —
megbámultuk azt a fantáziát felülmuló
óriási munkát, amelynek árán ezek a hires és sokszor alig megfizethető értékű
porcellánok napvilágot látnak. Vezetőnk
nagy böbeszédűséggel némileg kioktatott
bennünket a porcellángyártás történetéből
is és igy megtudtuk azt is. hogy a meisseni gyár egyike Európa legrégibb gyárainak és már háromszázados multra tekinthet vissza. Ly-Fau barátom a vezetés
alatt már több izben is ugy tett, mintha
mosolyogni akarna, mikor azonban a gyár
háromszázados multját emlegették előtte
határozottan mosolyra szélesítette sárga
ábrázatát.
Mikor kijöttünk a gyárból, meg is
kérdeztem tőle, hogy miért mosolygott,
mire ő szelíden csak annyit felelt: Hát
nem mosolyogni való az, hogy maguk
európaiak olyan nagyra vannak a kulturájukkal pedig higyjék el. hogy amit tudnak, annak az alapját mind tőlünk tanulták. Nálunk például már ezer évvel ezelőtt

is gyártottak selyem finomságu porcellánokat, nálunk a sötét keleten és maguk itt
azzal büszkélkednek, hogy már háromszáz
esztendős a porcellángyártásuk. Hát nem
nevetni való ez?

Kilátás a prágai Hradcany-ra

Augusztus 11.-e, a német alkotmány
meghozatalának 10. évfordulója épen Berlinben talált. Nem vagyok nagy barátja a
népünnepélyeknek, de erre a napra már
őszintén kiváncsi voltam. Oly sokat hallottam már a németek tömegfelvonulásairól, tömegünnepélyeiről, hogy örömmel
kaptam az alkalmon, midőn egyik berlini
ismerősöm egy stádionjeggyel ajándékozott
meg.
A nagy köztársasági ünnepélyek
ugyanis a stádionban folytak. Ez a sportpálya, azt mondják több mint százezer
ember befogadására alkalmas.
Fél órával az ünnepségek kezdete
előtt jelentem meg a helyszinen, ekkor
már jóformán minden hely el volt foglalva.
Életveszélyes tolongás volt mindenfelé. A
tribünökön a közönség nyüzsgött, a tribünök mögött meg a tornászok, uszók, felvonulók, énekesek és rendezők tömege
zajlott.
A zene megadta a jelt és a művészek bevonultak. Bocsánat, hogy ezt a
nagyon elcsépelt cirkuszi kiszólást használom, de valahogyan az egész ünnepség
alatt nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy most a Barnum-cirkusz
díszelőadását nézem. A helyzet ugyanis
a következő volt. Egy emelvényen a német hadügyminiszter beszélt, kinek szavait
a stádion négy sarkán négy hatalmas

hangszóró orditotta tovább. Alig hogy befejezte a hadügyminiszter ur, bevonult
vagy ezer iskolásgyermek és a németszinekre festett lebernyegekben körültáncolták a stádion belső gyűrűjét, miközben
egyesek a középen klasszikus táncokat
lejtettek. Ezalatt a porondon különféle
tornagyakorlatok is voltak láthatók, sőt,
hogy a diszharmónia még teljesebb legyen,
a pálya egyik végében levő uszómedencében egyidejűleg műugróversenyt is tartottak.
Igy ünnepelték a németek alkotmányuk tizedik évfordulóját.
*
A mi kis nyárspolgári életünkben,
ha valami erkölcstelenre akarunk példát
keresni, akkor a modern Szodomát és
Gomorrhát — Párist szoktuk emlegetni. A
Párist még sosem látott idegennek rendesen igen kusza fogalmai vannak erről az
igen pompás városról és általában az
egész francia népről, melyet a jólinformáltság tudatával igen sokan hajlamosak
a dekadencia és a degeneráltság bacillushordozóinak tekinteni. A németekben ezzel
szemben még a háboruból visszamaradt
reminiszcenciák alapján állandóan a szolidság, a takarékosság, az erő mintaképeit
szerettük látni.
Berlinben azonban egy kicsit megváltozik a véleményünk. Berlinben már
ugy látjuk, — amit egyébként már Franciaországban is sejthetünk, — hogy az a
Páris nem is olyan fekete, mint amilyenre
festik. Igaz, Párisban ezrével vannak az
éjszakai mulatók, s a mulatókban és a
mulatók előtt a kokottok tömege vár a
világ minden részéből odavetődött idegenre, de azért azt mégsem lehet állitani,
hogy minden párisi urilánynak megvolna
a maga külön kis legényélete. Mielőtt
Németországba elvetődtem volna, mindig
azt hittem, hogy csak pajzán mese az,
amit arról a bizonyos kapukulcsról regélnek. Németországban ugyanis éjszaka nem
a házmester nyitja a kapukat, hanem
maguk a lakók és ha egy kislány eléri a
életének 15—16. esztendejét, ő is megkapja az éjszakai szabad ki-bejárásnak
eme attributumát.
Megkérdeztem egyik berlini ismerősömet, hogy mit szólnak a szülők ehhez
a női egyenjogusághoz, mire azt a választ
kaptam, hogy egyikük próbál küzdeni ellene, mások ugy tesznek, mintha nem
vennének tudomást róla, ismét mások azt
hiszik, hogy ezek az éjszakai kimaradások az esti táncolások határát nem lépik
tul, legtöbben azonban hősies mártiromsággal viselik sorsukat.

3

Berlin "Angol Parkjában", a LunaParkban van a Luna-hullámfürdő. Ez a
fürdő minden nap éjjel egy óráig van
nyitva. Hogy
közös a bennefürdés, azt
talán fölösleges is mondanom. A fürdőzők legnagyobb része
a
legifjabb
korosztályokból kerül ki
és ha véletlenül valaki
egyedül jött
a fürdőbe, —
talán azt is
felesleges
mondanom,
hogy legtöbbnyire nem egyedül távozik onnan.
A régi vicclapok esetlen, izléstelen
német nője, már régen a multé. V á l a s z tékosan öltöznek, csinosak, izlésesek és
az arcfestészet legujabb vivmányai sem

hiányoznak fegyvertárukból. A német nő
csaknem kivétel nélkül dolgozik, rengeteget sportol, s ugyanugy kiveszi a részét a termelő
m u n k ából,
mint a férfi.
A német nők
legnagyobb
része eltartja
önmagát, —
nincs rászorulva
arra,
hogy a férjhezmenésben keresse
egyetlen menedékét
és
nagy részük
nem is helyez
olyan
nagy
sulyt a férj hezmenetelre.
Hogy ez hová fog vezetni, az kiszámithatatlan, Franciaországnak azonban,
azt hiszem, egyelőre nem kell aggódnia
a német revánstól.
Németh Ferenc.

A jászberényi f e r e n c r e n d i k o l o s t o r története
1472-ben a berényi filiszteusok felépitik a Zagyva-parton a klastromot és a
templomot, melyet az őket megtérítő ferenceseknek ajándékoznak, kik innen müvelik az Ur szöllőjét Berényben. A hitet
erősitik, a vad erkölcsöket szeliditik, a
jászokat kezdik igaz keresztényekké átformálni.
De jön 1526, Mohács és a török!
Brodarics irja, hogy a török csordák a
Jászságot és a két Kunságot is földulták,
természetesen Berényt és a klastromot
sem kimélték. A törökveszedelem mellett
felüti fejét az uj hit. Berényben is erősen
terjed.
1560 elején, mikor a klastrom és a
templom leég, a protestánsokat
veszik
gyanuba, hogy ők a gyujtogatok. Verancsics egri püspök a protestánsok főbbjeit
maga elé idézi és ezek közül többet elfogat. Hogy valóban ők gyujtották-e fel,
erre nincs adatunk, de hogy részükről
volt valami a dologban, az Verancsics
egy 1561. évi leveléből látszik, mikor azt
irja, hogy a berényi protestánsok
nagyon
félnek az itélettől, meri már ajánlatot is
tettek a templom és a klastrom felépítésére.
Tényleg fel is építették és a barátok ujból el is foglalhatták, de már nem sokáig
maradhattak, mert jött a török Berényt
megszállni.
4

Horváth Péter Commentatio de initiis,
ac majoribus
Jazygum
el
Cumanorum
eorumqe
institutionibus
c. munkájában
1596, Fényes pedig Statisztikájá-ban 1583.
évre teszi Berény elfoglalását, de inkább
elfogadhatjuk dr. Tóth Tivadar azon állitásét, hogy ez már 1565-ben bekövetkezett.
Igazolja ezt az is, hogy a ferencrendiek
évkönyvében ez évtől kezdve berényi rendfőnök nem szerepel. Az utolsó berényi
rendfőnök Egeres László volt. A törökök
elfoglalták a zárdát, a pátereket pedig
elűzték. Innen kezdve a rend hitszónokokat küld Berénybe a gyöngyösi házukból,
de csak 1583-ig. Ettől kezdve ez is elmarad, mert nem volt elég emberük.
A török beült a klastromba és megerősitette azt. Földvárat, azidőben ugynevezett palánkot, vagy huszárvárat csinált
belőle. Adataink vannak, hogy valószinüleg az egész akkori Berény meg volt erősitve, azaz árokkal és földhányással körülvéve. A klastrom képezte a török parancsnok lakását és a spahik kaszárnyáját, a templomot raktárnak és istállónak
használták, a sekrestyét pedig fürdővé
alakították át.
Mint a berényi Jászmuzeumban őrzött török levelek Repeczky-féle magyar
fordításából látjuk, nem is volt olyan rossz
dolguk a berényieknek a török alatt. Tö-

rök kincstári birtok volt az u. n. Khász s
mint ilyen, nem volt kitéve annyira a zsarolásnak és adóemelésnek, mint a környező jász községek, melyek hűbér- (timár, ziamet) birtokok voltak, hol az adó
jórészt a birtokos spahitól függött. Robottal
a berényi palánkhoz tartoztak s csak ennek megszűnésével kellett a hatvani, sőt
egri és szolnoki várakhoz járni, robotolni.
1594-ben Teuffenbach generális Tura
és Hatvan között megveri a törököket és
Berény elfoglalására indul, de a törökök
nem várják be a támadást, hanem a palánkot és zárdát lerombolva, a Zagyva
hidján átvonulva, melyet szintén felgyujtanak, elvonulnak Berényből. — A hid a
zárda mellett vezetett át a Zagyván. Bartsik Mártonnak a Tudományos Gyüjtemény
1827. évfolyamában közzétett
„Jász-Berény
városának
ismertetése" c. tudósitásában
állitólag a hid megüszkösödött cölöpjeit
1788-ban a Zagyva medrének tisztitása
közben a kolostor mellett megtalálták. A
kivonulás után a hatvani szandsákbég és
a hatvani kádi kormányozza rendeleteivel
Berényt.
A ferencrendi szerzetesek azért nem
feledkeznek meg Berényről a megszállás
alatt sem. A pápa 1617-ben Pozsegai Marinus ferencrendi szerzetest Belgrád püspökének kinevezi és joghatóságát az egész
Bácskára, sőt Szegedre, Gyöngyösre, Pestre
és még Jászberényre is kiterjeszti. Marinus püspök 1619-ben Berényben bérmál
a Nagyboldogasszonyról elnevezett templomban 593 hivő keresztényt. Bérmálás
abban az időben bizony ritka lehetett
hódoltsági községben.
A törököt végre kiüzik. Szolnokot
1685-ben., Budát 1686-ban megveszi a

FLÓRENCI GITÁRON.
(Joseph Marion)
Az éj — most édes álom nyomta el
Angyal kezétől kapott alakot.
Alszik, de é l . . . ha tudni akarod:
Ébreszd lel, szólítsd s meglátod: felel...
Aludni s vágyból lenni jobb nekem.
Amíg csak, Édes, élhetek veled.
Az álmaimban párnás, hü helyet
Csak itt kapsz és itt halsz meg csöndesen.
És oly jó igy régi rossz gitáron
És a multak borán élni lágyan
És az énekem léssz és az á g y a m , . .
Pezsgős kehely s habfehér világom.

császári sereg, ekkor szabadulhatott fel
véglegesen a Jászság. A törökök kiüzésekor Berényben is lehetett csata, legalább
is erre enged következtetni a ferencrendi
templom előtt levő halom, hová az elesetteket temették el.
Elhagyott és dülledezett állapotban
volt a klastrom, mikor 1694-ben Lipót
király visszaadta a rendnek. Egy kis házat és Szent László király nevére egy kis
kápolnát építettek maguknak az atyák a
városban. 1698-ban csak 3 páter tartózkodott itt és a gyöngyösi konventtől függő
hely volt. 1700-ban elnyeri a residentia
cimet és önálló lesz. 1734-ben pedig conventté alakul.
A berényi klastromnak valaha menedékjoga (asylum) is volt. Ezt igazolja
az Országos Levéltár Kancelláriai osztályának iratai között őrzött egy 1751. évről
keltezett okmány. Az eset a következő
volt: 1751-ben több gyilkost végeztek ki a
berényi vesztőhelyen, ezek egyike a tömeg támogatásával, a hóhér kezéből a
ferencrendi templomba menekült. A királynénál Mária Teréziánál kegyelmet kértek hozzátartozói, amit meg is kapott. —
Ellenben a tanácsot, mivel nem őrizték
kellően a bűnöst, megdorgáltatta, azokat
pedig, akik a szökést elősegitették és a
hóhért megverték, megcsapatta.
1700-ban elkezdték az atyák a templom és a kolostor ujraépitését. A templom
1730-ra el is készült és Jézus Üdvözítőnk
nevére fel is szentelik. A klastrom véglegesen csak 1755-ben készült el. Jelenlegi
állapotában azóta áll fent.
Prückler József.
Kell-e most a szívem, felelj!
dalok
Gyönyör-forrása,
ki örökkön él,
Meg akkor is, ha rajt' a szemfödél,..
Mikor majd én utánad meghalok.
. . . J ó igy a rossz gitáron ritmusok,
Régi gyöngyös nedvét inni halkan.
Melyben, amikor utánad haltam Ezer esztendők tüze fellobog...
Az Éj, az É j ! . . a vágyam fogta fel
Csöndes kezedtől kapott alakot
S bennem él és ha szívem akarod:
Ne ébreszd, ne szólj
s meglátod: felel...
(Ford.: Komáromy József]

H i r d e s s e n a <<Jászság>>-ban
5

A jász-rög festője
Látogatás G e c s e Árpád műtermében
Most, hogy az idő őszbe fordult, jól érzem, hogy a hazai rög ad erőt Antheusesik visszaemlékezni a nyárra és a nyári ként további munkásságomhoz.
A műterembe
belépve,
mindjárt
kedves vendégeinkre, kik a komor idő
beáltával elhagytak minket egy jó időre. szembe tűnt a J á s z főkötős menyecske c.
Nyári kedves ismerőseink közé tar- genre-je, egész Renoir-szerü elgondolásátozott Gecse Árpád is, ki az ujabb magyar ban. A női alak háttal áll felénk, az arca
a tükörben tükröződik. Ez a képe is részt
piktura izmos tehetsége.
A nyáron vendége volt Jászberény- vett a stockholmi kiállitáson.
A mester barátsággal fogadott és
nek, itt élt közöttünk, festegette a zagyvakérésemre
szívesen
menti tájakat és jó
néhány portrét készikalauzol képei között.
tett. Akadémiai tanulÉrdemes
megnézni
mányainak
befejezazokat. Most látom
tével, hol Balló Ede
mekkora utat tett meg
és Rudnay Béla vollegutóbbi jászberényi
tak mesterei, már volt
kiállitása óta. Igazi
kiállitása nálunk.
oeuvre-je bontakozik
ki, hogy sorba nézAzóta nagy utat
zük képeit. Látjuk, lelfutott be. — Bécsben
kének igazi megihlevolt, Olaszországban
járt, a velencei festőtője a jász táj: a
iskolában Stefani mesnapsütötte róna, a falu
ter irányította; Róma,
vége. Zagyva partja
Velence, Nápoly —
s a zegzugos kisvámindenünnen egy-egy
rosi, vagy falusi utca.
kép — állomásai fejLelkének igazi rokona
lődő tehetségének.—
a jásznép. A jásztáj
Ujabban bőven haltanulmányozása közlunk róla, majd minben megnyilt szeméden tárlaton szerepel
nek a levegő szinesképeivel és a képzősége és fokonként
művészeti
kritikák
felfedezte a természet
kereszttüzét biztosan
szinkeverésének csoállja. A szolnoki müdálatos utjait, módvésztelepre kerül, az
jait.
igazi céhbeli mesterek
A jász-rög festője
környezete: Fényes
vagyok. — mondotta.
Gecse Árpád: Jász-menyecske tükör előtt
Adolf, Szüle Péter,
Valóban igaz. A
Pólya Tibor, Zombory és Szilágyi stb... a
finom miliő izmosították művészetét. Nagy sorra vonuló képekből látom. A jász fölmegtiszteltetés éri, a főváros vásárol ké- det talán még senkisem látta olyan széppeiből, József főherceg fogadja és a ma- nek és annyi poézist nem talált senki az
gyar stockholmi reprezentativ-kiállitáson egyszerü életnyilvánulásokban:
a Falu végé-t a késő délutáni napszerepel képeivel. Most már beérkezett
festő, eltűnt műveiből az akadémikus mo- sütésben, hosszú árnyékokkal a nap utolsó
dorosság ; mestereinek hatása nem érez- sárga sugarában ;
hető munkáin, mindenkitől független.
a Zagyvamenti
alkonyat-ot
tompazöld hangulatos tájával, a vízben tükröIgaz. hogy itt kezdődik az igazi ződő partmenti akácokkal ;
művész !
a Vihar után-i napsütötte páratelt
Még a nyáron volt. hogy felkerestem levegőjű jászberényi utcát.
zagyvaparti ateiler-jeben. ott, hol azelőtt
A Hazatérő juhnyáj cimü plein-aire
egy másik jászberényi művész, Bertalan
Albert dolgozott ki most egy kis norman- képen a nyári vihar ujra meg ujra feldolgozott motívumával találkozunk; a nagy
diai városkában festeget.
horizontu égen a felhők játékát is rajzolja
— Nagy örömmel jövök ide haza mozgalmas erővel. Elől a tempós lépésJászberénybe — mondotta. A környéken ben haladó számadóval, ki nyugodtan
születtem, itt végeztem iskoláimat és ugy ballag a nyáj után.
6

Finom érzékenységgel tudja megfigyelni a tájnak kevéssel kézzelfogható
motívumait is, a ködöt és a levegőt. Téli
tájképein nyilvánul ez jól. A jász tél: a
tanyák és a falvak lomha élete — a téli
alkonyatkor szánon Szomszédoló
atyafiak
hangulatos képén.
Mérsékelten
naturalisztikus genreképeinek tárgyát szintén szükebb pátriájának életéből meriti. Képeinek minden
alakja rajzokban és mozdulatokban kitünő,
olyan, mintha magából az életből vágták
volna k i , — igaziak és élők, bár nem fotográfusi, hanem művészi hűségűek.
Képein a szó igazi értelme szerint
való studium folyik, a természet tanulmányozása az emberi alakon át. A Pipázó
csősz tanulmánya a jász magyar klasszikus arca. Olyan művész, aki félerővel
semmit sem csinál, hanem minden feladatának egész valóját odaadja, mert minden
hatáson eredeti erővel érvényesül a fiatal
művész eredeti képzelet-járása.
Pejló c. képe méltán keltette
legmagasabb körök elismerését.

fel a

A Fiumei kikötőben, a Velencei öreg
templom c. képén s a Nápolyi
tájkép-én
olaszországi emlékeit rögzíti meg, a kék
eget, a tengert és a ragyogó napsütést.
Az aktgenre, tájkép mellett feltaláljuk
képei közt, mint önálló műfajt, az arcképet is.
Erőteljes alkotás Czettler Jenő dr., a
képviselőház alelnökének portréja, mely
a Jászok Egyesületében Budapesten lesz
decemberben ünnepélyesen leleplezve. Impozánsan megkapó Szabó József dr. bankigazgató életnagyságu képe s Kacskovics
Antal őrnagy, h. zászlóaljparancsnok gyönyörű atillában festett arcképe.
Egyszer alkalmam volt egyik portréja
befejezésekor jelen lennem. Dósa Pálné
úrhölgyet ábrázolja a portré. Kiváló a

sárga georgette-ruhás urinő alapja. Fehér
teint, fekete szem a kontrasztok izléses
megválasztása. Micsoda finomsága a rajznak, még a részletekben is, különösen a
kézfejek és ujjak kialakitásában. Komoly
portrétista tehetség.
Vannak történeti és egyházi tárgyu
kompoziciói is. Kár, hogy nem láthattam
nagysikerü kompozícióját, melynek a tatárjárás a tárgya. Csak egy tanulmányt
mutat a mester, egy lekötött, feszülő izmu
magyart.
Mig a mester képeit mutogatta, több
mindenféléről folyt a szó. Igy megjegyeztem — kár hogy nem mindenki élvezheti
és tanulmányozhatja tiszta művészetét.
Mennyivel jobb volna, ha a város közönségének nagy tömege is érdeklődne a
művészetnek ez ága iránt. Ez talán csak
ugy volna elérhető, ha művészi nevelésben részesülne igazi művészek részéről.
Amint hirlik, a szomszédos Szolnokon
a kispolgárok szobáit is diszitik igazi
műértékkel biró képek.
— Ez azért van — mondotta a mester, — mert ott a művésztelep, ahol a
mesterek állandóan dolgoznak, kiállitásokat rendeznek és állandóan érdeklődést
keltenek a képzőmüvészetek iránt. J á s z berényben is lehetne művésztelep, ha a
Mányi-féle kertet a város megvenné erre
a célra. De hét erre a rossz gazdasági
viszonyok miatt gondolni sem lehet. Pedig
annak festői szépsége predesztinálná erre
a célra.
Ezután elbúcsúztam a mestertől és
hazafelé tartva összefoglaltam a látottakat
és arra gondoltam, hogy a festés terén
még nagy feladatok várnak erre az igen
tehetséges művészre, remélhetőleg még
rájok talál és meg is birkózik majd velök.
Kun

László

SZABÓ F E K E T E JÁNOS
kőfaragó és épületfakereskedő,Jászberényben
F a t e l e p : Bercsényi-utca 7 . Siremlékraktárak: Bercsényiu t c a 7 . a l a t t a f a t e l e p e n és a Kőhid m e l l e t t (Spekonya-ház)

o
Ajánlja dusan felszerelt siremlékraktárát, hol a legolcsóbban beszerezhető: valódi és fényét megtartó fekete svéd gránit, továbbá mindenfajta és áru márványsiremlék. Mindennemű kőfaragó munkát
vállal sirbolt (kripta) készítést és az összes épitkezéshez szükséges kőfaragómunkát, vasból sirkeritést. Betonáruk. Kedvező fizetési feltételek
7

A gazdasági k i s v a s u t a k szükségessége
a Nagyalföldön
birtok igy megteremti a maga részére az
intenziv termelés — a boldogulás lehetőségét. Ezzel szemben a nagybirtok körül
elterülő kisbirtokosság és földmüves szegények nagy tömege kénytelen a nagy
távolságok és a legtöbbnyire járhatatlan
utak leküzdhetetlen kényszere alatt — ősrégi külterjes gazdálkodást folytatva —
és a mindennapi kenyérért való nehéz
küzdelemben, értékes munkaerejét óra- és
napszámra menő gyaloglás vagy kocsizással elpazarolni. Mennyi nemzeti vagyon
és temérdek munkaerő vész igy k á r b a ?
Mennyi nyomoruság és nélkülözés jut
osztályrészül a megbizható magyar tanyavilág derék munkásnépességének! Egy-egy
hetipiac vagy vásár alkalmával ezrivel
jönnek a kistermelők és földmüves szegények félnapi vagy napi járásnyira kocsin vagy gyalog, talicskán vagy kézben
hozva be áruikat a piacra! A munkásság
kis körzetre van szoritva és még igy is
távol családjától tarisznyából kénytelen
élni, hogy családjának is jusson valami
csekélyke keresetéből.
Vidéki városaink egészséges fejlődésének a legnagyobb a k a d á l y a az, hogy
még saját területén szétszórt kisbirtokosság sem képes természetes piacába bekapcsolódni. Pedig a városok nagy határaiban szétszórt tanyavilág és a környék
Amint látjuk, minden modern nagy községeinek többtermelése és fogyasztása
gazdaságnak elengedheletlen kelléke saját révén a város ipara és kereskedelme a
gazdasági vasutja. Tul a Dunán, de a város erőteljes és egészséges fejlődése
Nagy-Alföldünkön is. minden rendesen szorosan összefügg.
felszerelt nagy gazdaságban látjuk azt.
Napról-napra mindinkább beigazolást
hogy cukorrépa és más egyéb tömegter- nyer az. hogy a fentjelzett nagy közérdeket
mény elszállitása éppen ugy, mint pl. egy a leggyorsabban, a legolcsóbban és a
rendes tejgazdaság is megkivánja azt, hogy legjobban — a helyi viszonyokhoz legaz illető gazdaság központja könnyű — jobban simuló gazdasági vasutakkal lehet
a helyi viszonyokhoz simuló keskenyvá- kiszolgálni. Olyan gazdasági vasutakkal,
gányu sinpárral legyen a legközelebbi amelyek a város piacáról indulnak k i , a
vasut állomással összekapcsolva. A nagy leglakottabb utvonalakon és telepeken, a
vasutiállomásoktól távolabb fekvő nagy- községek kellős közepén, a főutvonalon

Abból az évtizedes — közvetlen tapasztalatokon nyugvó — meggyőződésből
kiindulva, hogy nagy magyar Alföldünkön
szétszórt tanyavilág boldogulásának legelső és véleményem szerint elengedhetetlen feltétele az, hogy a gazdasági és kulturális szempontoktól távolfekvő kisgazdák és földműves szegények nagy tömegei részére a mozgási és ezzel a termelési lehetőséget — a speciális helyi viszonyokhoz simuló — olyan forgalmi eszközökkel biztositsuk, amelyek nemcsak a
tömegáruk, hanem a személyforgalom terén is, a legszegényebb kistermelőnek és
munkásnak is biztosítsa a szabad mozgás
lehetőségét, illetve, hogy az olyan menetrenddel és főképen tarifával dolgozzék,
amit a legszegényebb kistermelő is megfizethet. Nehogy bárki is félreértsen, egy
szavam sincs az országos nagy utépítési
program ellen, mert a közuti gépjárművek
hatalmas lendületével szemben erre is
szükség van, de ezzel szemben minden
kétségen felül áll az is, hogy a magyar
tanyavilág kistermelőinek és a földműves
szegénység nagy tömegei érdekeit sem
most, sem a közeljövőben semmiféle közuti gépjármű-vállalat nem szolgálhatja,
mert annak fuvardija nagyon drága és a
nagy forgalmi hullámok lebonyolitására
alkalmatlan.

Pattanás, májfolt és szeplő e l l e n egyedüli és l e g b i z t o s a b b

szer a

Tomory-féle „ I D E Á L C R É M " és „ S Z A P P A N "
Hatása csodálatos.

Egyedül kapható :

I. sz. erősségű P 1 '20

T O M O R Y ELEMÉR<<Szentlélek>>gyógytárában,

II. sz. erősségű P 2'—

Jászberény, Plebániával s z e m b e n .

Utánzatoktól óvakodjunk. Csak akkor valódi, ha rajta van a TOMORY név.

8

és azok piacterein haladnak végig. Gazdasági vasutakkal, amelyek
mindenütt
könnyen hozzáférhetők és amelyek minden tekintetben alkalmazkodnak a speciális helyi viszonyokhoz, a speciális helyi
igényekhez.
A gazdasági vasut épitési tőkéje kevesebb, mint egy egészen egyszerü keskeny műuté, amelyik távolról sem felel
meg a mai gépjármüvek forgalmi követelményeinek és amelyiknek évi fentartási
költségei évenként sulyos terhet rónak a
közületre.
A közuti járművek szállitási költségei pedig messze fölülmulják a gazdasági
vasut szállitási dijait ugyannyira, hogy a
gépüzemű közuti jármüvek dijtételeit a
kistermelők és a földműves szegények —
tehát az utastömegek és azoknak piacra
kerülő — kismennyiségü árui — el nem
birják, vagyis ezek a tömegek a gépüzemü
jármüveket igénybe nem vehetik. Hogy ez
igy van, mindenki maga meggyőződhetik
arról, hogy a rendes autóbuszjáratok mentén, piacnapokon százával járnak a talicskával és gyalogos piacosok, azért, mert
piacra kerülő csekély mennyiségű árujuk
nem birja el az autóbusz viteldiját. Az
alábbi táblázat világosan mutatja a gazdasági vasutaknak nagy dijszabási előnyeit.
Viteldíj fillérekben

Közl. eszköz

10
k i

Autóbusz
Máv. vicin.
Gazd. vasút

120
48
30

15

20

25

30

l o m é t e r e n k é n t

160
68
40

240
80
60

300
120
80

360
140
80

Megjegyzendő, hogy a gazdasági
vasut olcsó dijtétele mellett még a kistermelők kézi batyuját, mint személypodgyászt dijmentesen szállitja, a munkásoknak igazolványuk alapján féljegyet ad és
az iskolába járó tanulóknak 25 km. távolságig 2'50 pengőért havi bérletjegyet is

ad ki, mivel ezek hazulról mindennap
reggel az iskolába és onnan délben haza,
külön e célra berendezett személykocsikban járhatnak iskolába. A gazdasági vasuton naponként 4 személyvonatpár közlekedik. Piac- és vasárnapok nagy forgalmát pedig külön piaci és vásári vonatok
bonyolítják le. A forgalom emelkedtével
— mindig a helyi igényeknek megfelelően —
további vonatpárok vezettetnek be.
A Cegléd—vezsenyi 32'5 km. hosszu
gazdasági kisvasuton pl. az évi átlagos
utazási távolság 15 km., amiért 1928-ban
egy utas átlagban 38'5 fillért fizetett. —
Ugyanezért a közuti autóbuszok utasonként átlag 160 fillért, tehát négyszer anynyit szednek. Nevezett gazdasági vasuton
1928-ban 255.300 utas fordult meg. A legnagyobb napi utasforgalom a jászkarajenői
őszi vásár alkalmával, mikor is egy nap
alatt kereken 3500 utast továbbitott a gazdasági vasut. Ugyanezen a gazdasági vasuton a folyó tanévben naponként már
több, mint 60 tanulót szállit a gazdasági
vasút.
Megjegyzendő, hogy nevezett gazdasági vasut mentén két év alatt végig kiépült a műut is azért, mert az épitési
anyagot a gazdasági vasut aránytalanul
olcsóbbért szállította ki a helyszinére, —
mint a közuti szekerek. Emellett az utfentartási költségek is kisebbek, mint
másutt, azért, mert a tömegáruforgalom
tulnyomó nagyrészét a gazdasági vasut
bonyolítja le.
Nevezett vasut immár 3 éve van
üzemben. Ezalatt az idő alatt Cegléd város ipara és kereskedelme a gazdasági
vasut révén hatalmas lendületet vett ugy,
hogy ma már mindenki sürgeti a Cegléd
környéki gazdasági vasut többi vonalának
kiépitését, minek révén Cegléd város egy
110 km.-t felölelő gazdasági vasuthálózat
központja lesz. Mintegy 120.000 kat. hold
területen szétszórt tanyavilág és 6 szomszédos község gazdasági és kulturális életének központja igy Cegléd lesz.

HUBER RUDOLF
VIRÁGKERTÉSZETE J Á S Z B E R É N Y B E N
a levágott virágok, cserepes növények,

alkalmi csokrok és koszoruk

legszolidabb

és

LEGELŐNYÖSEBB BESZERZÉSI H E L Y E
Virágüzlet: Apponyi-lér
18. szám. (Városház épület). Kertészeti telep:
Jászberény, III. kerület, Árvaház-utca
14. szám alatt, hol állandóan nagyobb friss növénykészlet áll a mélyen tisztelt közönség
rendelkezésére.

9

Cegléd példáját már Szeged és Kecskemét is követte, ahol már szintén megépültek az első gazdasági vonalak. Nagykőrös város egy a város piacteréről négy
irányban szétágazó gazdasági vasuti hálózat létesitését határozta el, amihez az
érdekelt szomszédos községek a kivánt
hozzájárulásaikat már megszavazták ugy,

hogy ez a gazdasági vasúti hálózat kora
tavasszal minden valószínűség szerint létesül.
Évekkel ezelőtt a jászsági gazdasági
vasutakat is megterveztük.
Erről a tervről bővebben más alkalommal fogok majd beszámolni.
Sármezey Endre.

Ajászberényih o n v é d t i s z t i k a rezidénismegrendezettnagysikerüHubertus-ünnepélyéndiszesmagánfogatokemeltékazünnepélypompájátésváltozatosságát.Amegjele
(ifj. P a p p Géza felvétele)

Uti j e g y z e t e k
Ütemesen bongó ökörkolompok, zörgő parasztszekerek, n y i k o r g ó t a l y i g á k , fehérkesztyüs
rendőr, l á g y a n suhanó fénylő autók, monstrumautóbuszok. maszatos gyerekek, tátongó s forgalmas boltok, cseléd- és urinép, lajbis p a r a s z tok, a k t a c s o m ó s ü g y v é d e k , kifutófiuk, korzózó
leány- és dandysereg, cigarettáért szaladó pikkoló
álmos, mosdatlan trógerok, kofák, f u v a r o z ó kocsisok, friss diáksereg, hivatali altisztek, népség,
katonaság m é g mindig késik a z alföldi
város igaz-filme...
A modern életbe beletört, de m é g a multnak nyügét és biztonságos élet-érzését egy groteszk bélyegként m a g á n v i s e l ö kisvárosnak nem
adatott meg m é g müvészi kinyilatkoztatása, n e m
adatott meg a regény, nem adatott meg a bruegheli festmény a nagy flamandok n y ü z s g ő mintaképeire és a kisváros, különösen a millió e l ő ítélettel sujtott alföldi város ma m é g kristályozatlanul, jegecesedetlenül bolyong az univerzumban, ha ugyan bolyong s ha ugyan ezt a bolyongást é r z i . . .
Itt nincsenek problémák s a megszokottságnak minden é v s z a k b a n egyformán-őszi ködében leng az élet ö k ö r n y á l a s a n , vegetativ-, agrárés gasztronomikus szellemben, hogy m a r a d j u n k
meg e sokat ócsárolt idegen s z a v a k n á l . A z a j , a
n a g y v á r o s o k autótülökkel és zörgő kocsikerékkel megtüzdelt z a j a szinpadi, éles konturokkal
festi be néha-néha a kisváros kulisszáit, hogy a
szinen megjelenő Csend hatásosabban tünjön elő
és meghóditsa e világot nem jelentő álmos
deszkákat...

s z o n y s á g a nem a k a d á l y a .,megiráshoz" s képess é g e v a l a m i merész és isteni e l r u g a s z k o d á s a
C z ó b e l Minkák, Noailles grófnék, R o h a n hercegnék, a különféle V e r á k , Brigitták „isteni", j ö v e d e l m e z ő kitüntetésekkel halmozott tehetségétől.
Asszony, a k i ir s asszony, a k i tud irni — k e v é s
v a n , olyan kevés, mint
hogy i d e v á g ó hasonlattal éljünk
kisváros k o r z ó j á n h a r a n g s z ó
után a z ember.
P l a i s i r s forcés á p e r p é t u i t é . . . A j ó Odette,
a j ó francia-nő ebben a k ö n y v é b e n a z e l e g á n s
garden-partyktól a mocskos lebujok s z á m t a l a n
változatán át viszi a z olvasót a n n a k a sorokban
sehol egy s z ó v a l s e m emlitett i r g a l m a t l a n nagyvárosi g y ö n y ö r v a d á s z a t n a k állomásain át, a m e lyekben egy nyomorult és ideáljátvesztett nemzedék iparkodik feledni a m á m o r o k o n át
céltvesztettségét, szomoruságát, lelki ürességét.
Fájjon a szived, sirjon a lelked - nem
bujhatsz senkihez. F e l e s é g a férjedhez, a k i robotol... férj a z asszonyodhoz, k i pletykák és a
tűzhely vagy v a l a m i unalomüző egyesület gondj a i t szövögeti maga köré... nem bujhatsz s e n k i h e z . . . Bolyong a z élet itt is, a k á r Párizsnak
garden-party lebuj-változatán át. h a ugyan ezt
a bolyongást érzi...
Céltvesztettség. szomoruság, lelki üresség
ezen v a n m a a hangsúly, metropolisokban és
kisvárosok zugaiban s ha g a r d e n - p a r t y k é s lebujok nem is, de ü v e g v a g d o s á s o k , k á r t y a c s a t á k
disznótorok és olcsó mámorok j e l z i k a nemzedék feledniakarását.

Plaisirs forcés á perpétuité...
Párizsban él egy kitünő ujságíró, Odette
Pannetier, a k i egész véletlenül
asszony. A s z -

10

S van-e, a k i ezt be meri vallani?
(Prospero)

J a z y g - és h u n l e l e t e k S z e n t e s határában
A világhírü s z e n t e s i m u z e u m igazgatójának n y i l a t k o z a t a a Jászság
olvasói számára a l e g u j a b b ásatások eredményéről
A szentesi vármegyei múzeum gazdag gyűjteményei, különösen a nagy népvándorláskorabeli (jazyg, germán, hun,
avar) nemcsak országos, de világhírűek.
Legjobban bizonyitja ezt az, hogy sok
külföldi folyóirat képekben ismerteti egyes
tárgyait, leleteit — de főképen a külföldi
tudósok idejövetele, akik között már indiaiak, japánok voltak . . .
Jelentőssé teszi a muzeumot, hogy
abban a kőkorszaktól kezdve a honfoglaláskorig minden kor és pedig tekintélyes
számban van képviselve, ami más vidéki
muzeumban nincs — a legrégibb kőkort
és a rómaiakat kivéve, ami természetes
is, mert akkor az alföld még édesvizitenger volt, a rómaiakat illetőleg pedig
mert a római hadvezetést a Duna-Tiszaközti mocsaras terület a jó utépités lehetőségének hiányában nem érdekelte.
Annál inkább ez a terület a mindenkori barbárság letelepülésének végcélja.
Itt megtalálta a létfentartást biztositó sok
vizet, bennük a halakat, lovainak dus legelöt. A mocsarak védelmet, bizonyosfoku
biztonságot nyujtottak s az azokból kiemelkedő földhátak lakóhelyül és az azokon szükségszerüségből (vizáradás ellen,
népességszaporodás miatt) emelt halmok
őrhelyekül, stratégiai pontokul szolgáltak.
Ezekről messze lehetett ellátni, jelt adni
tűz lángjával a távollevőknek. A z ide egymásután, századokon át jött népek megtelepedtek s ide temetkeztek is. Természetes, hogy ezek mindegyikétől a sirokban
különféle emlékek maradtak. Ezek a néma
emlékek sokat beszélnek, csak olvasni kell
tudni belőlük.
Nekem, mint a muzeum alapitójának,
harminckét év óta igazgatójónak volt erre
módom. Háromezerkörüli sirt ástam fel és
pedig a körülbelül ötezerévvel ezelőtt vé-

getért kőkorszaktól kezdve az ezerév előtti
honfoglalókig ittlakott népek mindegyikétől származót.
A most folyó ásatások alkalmával az
úgynevezett Kistőkén, a Tóth Gergely földjén eddig 85 sirt tártam fel. Tíz jazygot és
75 hunt, mely utóbbiakban egyet, amelyben az övdiszes vitéz lovával együtt van
eltemetve.
Bár e két nép itt tartózkodásának
ideje közel esik egymáshoz — előbbi az
I.—III., utóbbi a IV.—V. században lakott
itt —, mégis temetkezési módjuk eltérő
egymástól. A jazygok kivétel nélkül arccal
északfelé fordulva, mig a hunok és a többi
népvándorláskorabeli nép keletfelé fekszik.
Ez a szokás bizonyára az ősi hazára való
visszaemlékezésből ered.
A jazygok a Kr. e. V . században a
Volga északi részén lakott sauro-maták
egyik ága, akiket a IV. században már a
Dnyeper táján mint jazygokat ismernek s
akik Kr. e. 50 körül az Aldunánál, majd
az I . — I I I . században a Duna-Tisza közti
Alföldön voltak. Ekkor juthattak el a mai
Jásznagykunszolnok vármegye területére is
és innen datálódik a jász-rokonság is . . .
A jazygok valószínűleg szkytha-eredetü
nép. Náluk is megvan a turáni népeket
jellemző vonás: lovasok, szerettek vándorolni, — metanasta — kóbor-névvel is jelezték őket. Valóban sokfelé találni őket
az országban, de seholsem nagyszámmal
Tehát nem sok ideig lakhattak egyhelyben. Ezt igazolja az egy-egy feltárt temetőben levő sir is.
Tárgyaik, ékszereik nagyobbrészt római eredetűek vagy utánzatok. Az edények
diszitésében (rekeszes) germánhatás is található. Azt mondhatni, hogy emlékeikben
sehol sem tünik ki valami sajátos nemzeti
jelleg. Egyetlen különleges jazygszokás az

NŐI KALAPOK!
Harisnyák, kesztyűk és nyakkendő ujdonságok, gyermekcipő
különlegességek nagy választékban

VARSÁNYI JENŐNÉ CÉGNÉL,
Jászberény. Lehel épületében.
Női kalap alakításokat jutányos árban vállalok.
11

északi irányban való temetkezés és az, gyarázatot sehol sem kaptam, vagy ahol
hogy a jazyg a gyöngyök özönét viselte kaptam, nem elégitett ki a felelet. Én nem
— nemcsak a nyakon és karon, hanem tartom elfogadhatónak, hogy miután a
a derekán és mindkét lábon a boka kö- tunikán nem volt zseb, ezért kellett az
r ü l . . . A nyakon viselt torquez (keltáknál utolsó adományt a szájba tenni. Én ebben
és magyaroknál is ismert) felerészben a szokásban rituális cselekedetet vélek.
bronzsodrony,
felerészben gyöngyökből Tudott dolog, hogy a görög- és rómaiáll. Ezt most találtam s egészben kiemelve mitológia szerint a lélek a szájon keresza muzeumba hoztam. Fülönfüggőiket nagy tül távozik, nagyon valószinű: erre gon-kerek bronz — néha ezüst és arany — doltak akkor, mikor a lélek a szájon át
gránáttal díszítették. Készitették még kal- távozik, utjába esve megtalálja az obucedon, borostyán, karneol, üveg, kréta és luszt, hogy biztosítva legyen a révész
kagylóból is. Találtam fibulát (ruhakapocs) dija .. .
agyagorsót
(fonáshoz), edényeket, meSokmindent meg lehet tudni egy
lyek majdmindig a lábhoz vannak téve s régi sirból. Olyan ez, mint egy kaleidoszamelyekben ital, ételt áll, hogy a halott a kóp. — különböző változatokban mutatja
másvilági utján ne nélkülözzön. Ezeknek be a letünt korok embereinek emlékét és
alakja is római tipusu. Mint különlegessé- szolgáltat kézzelfogható, hiteles adatokat
get emlitem, hogy a jazygok nemcsak a a történelem megirásához.
római tárgyakat, ékszereket utánozták, de
A jászok a jazygok utódainak tartszokásait is. Értem a pénznek a halott ják magukat. De hogy megyéjükben mégis
szájába tételét. A görögök és rómaiak kevés számmal van jazyglelet, nem azt
szerint az alvilág révésze, Charon, a Styx- jelenti, hogy azok — nincsenek, csak
folyón csak azt vitte át, aki a viteldijat nincs, aki azokat tervszerűen
felszinre
magával vitte. Ha ez nem volt a halott- hozza és kutassa. Jöjjön el valaki onnan
nál, annak lelke ott bolyonghatott az a szentesi muzeumba, melyet egymásután
asphodelos-mezőkön. Hét bizony ez elég keresnek fel budapesti, szegedi stb. tanigazságtalanság, mertha valakinek akár- intézetek. Itt látni fogják az őket érdeklő
mily jussa lett volna megnyugodni, de az többszáz jazygleletet s bizonyára akad
obulusz nem volt a szájában, akkor nem majd a fiatal generációból valaki, aki
juthatott el oda. Gondolkozni kezdtem kedvet fog kapni azok hazai felkutatására,
ezen a furcsa szokáson. Felvetettem a ami a helyi kultura és a helyi történelem
kérdést, hogy a pénzdarabot miért adták megismerése szempontjából — nem kis
a halott szájába, mikor azt a kezébe, jelentőségű.
vagy máshová is tehették volna. Erre maCsallány
Gábor

A Városi Mozgó legközelebbi műsordarabjai:
November 26-ón Egy éjszaka emléke. Lilian Harvey és A rajnaparti
várkastély.
Henny Porten főszereplésével.
November 28-ón Molnár Ferenc nagy regénye: a Rabok.
November 30. és december 1-én Orczy
bárónő világhírű történelmi regénye: A
vörös Pimpernel.
December 3-án a Floridai
Rocque főszereplésével.

szűz

Rod la

December 5-én Scribe és Legouve világhirű szinműve: a Szerelem álma.
December 7. és 8-án Breando Cortez fő­
szereplésével : a Ghettó árvája.

December 10-én a legujabb óriási Tarzan
film.
December 12-én William Boyd: a Nagy
tűzpróba.
December 14. és 15-én Gerda Maurus és
W i l l y Fritsch óriási filmcsodája: A hold
asszonya.
December 17-én Hans Heins Ewers világhirű fantasztikus regénye: Alraune (Az
ördög kunyhóján).
Továbbiakban színre kerülnek: a
rózsák asszonya. Tolsztoj óriási
műve: az Élő holttest. Verdun.
Piel főszereplésével az Éjféli utas

Fehér
színHarry
stb.

Névjegyeit olcsón készíti
ujévre minden más nyomtatványával együtt Kovács és B a r a n y i könyvnyomdája

12

Csevegések a régi jó jászberényi időkből
A császár megérkezése Jászberénybe
A császár és nem — a király jött
Jászberénybe . . .
1857-et irtak a jász-székváros iktatóhivatalában, mikor egy akácillatu májusi
napon eljött a három óra . . .
Az alig pár esztendőt-mult szabadságharc nehéz emléke ült a sziveken, de
a nép, a kíváncsi nép már a Cserőnél is
járt, hogy legalább lássa az osztrák császárt, akit a magyarokénak is mondanak.
A megfogyatkozott és kisemmizett jászberényi nép mindazért nem volt nagy számmal odakinn. A paraszt, mintha semmi
se történt volna, tovább dolgozott házaföldje táján s tán a lézengők és hivatalos
emberek voltak izgalomban.
Jön a császár és a császárné, akit a
magyarokénak is mondanak!
A magisztrátus, élén Farkas János
főbiróval, Nagy Sándor főjegyzővel, Farkas Péter plébánossal és nemes jeszenicei
Jankovich György főkapitánnyal felöltötték
a diszruhát. Az aradi emlékekkel megterhelt császár utján gyéren és muszájból
felzúgott itt-ott az éljen s három óra volt,
mikor befordult a kőhidon a hatlovas
Herceg

Battenberg

hintó, hogy a főtemplomhoz hajtson. A
császár bement a templomba, ahol három
káplán és előkelőségek élén a plébános
pár szóval fogadta. Majd felzugott az orgona.
Az orgonát Beleznay Antal főkántor
kezelte és a pianókban és fortékban magyar lelkének különös melódiája zugott.
A császár, Erzsébet és a magyargyülölő
Albrecht kötelességszerűen hallgatták a
költő-főkántor mesteri zenéjét, majd felzúgott az ének: A h hol vagy magyarok
tündöklő csillaga! . . .
És semmi baj nem történt.
Tán az volt a szerencse, hogy a
Muhoray Sándornál megszállt Albrechtnek
már nem volt ideje számonkérni a magyar
egyháziének inszcenálójának,
Beleznay
Antalnak merészségét.
Másnap reggel egy poros, halálrafáradt lovas érkezett a megyeházára, ahol
Ferenc József és Erzsébet megszállt:
— Meghalt Zsófia főhercegnő !
A császár és kisérete még aznap
elhagyták a várost.

Ferdinánd huszárfőhadnagy...

A sár valamikor még nagyon hatalmában
tartotta Jászberényt.
Már állt a hatalmas kaszárnya, husz percnyire a főtértől, de aki megkockáztatta az utat
őszidőben, az elkészülhetett a legrosszabbra. Az
egyes huszárezred és a gyalogzászlóalj tisztikara
nem egyszer fordult a magisztrátushoz, hogy
legalább gyalogjárdát vezessen a feneketlen sárban! Az 1875-ös évek podesztái azonban kényelmes, lassú észjárású emberek lehettek. Végre
egy szép nyárutói napon megszületett a járda!
Egyetlenszál deszkát fektettek le a kaszárnyáig! Megvolt tehát a járda. De ha ne adj'lsten
valaki szembejött az emberrel, az
feláldozhatta féllábát újra.
A tisztikar tehát valami részleges eredményt elért, bár rettentő nagy ur is volt három
évig kebelében,
herceg Battenberg Ferdinánd.
A bolgárok későbbi cárja!
A gyakorlatok mégis ugy folytak, mint
más rendes időben. Minden reggel kivonult a
büszke huszárezred a cserömelletti gyakorlótérre csillogó ruhában, kényes paripákon. A herceg
akinek Dobner százados volt a szárnysegéde,
rendes, beosztott főhadnagyként lovagolt az
egyik élen. Igy vonult az ezred a főtéren át.

A Balogh Sándor-háznál Dobner százados
mindig kiugratott. A Lehel utca végén állt a
Kórlaky-cukrászda — kitűnő abszintje volt.
S Dobner sose ment el addig innen, mig
7-8 pohárral fel nem hajtott a legnagyobb melegben is.
A herceg ezt ugyanúgy megszokta, mint
a másik sarkon levő borbély- és fogmüterem
látogatói és tulajdonosa, Mogecz János.
A hires, egyetlen műterem legkülönbözőbb
rangu pácienseinek Dobner nem volt nagy ujság.
Csak egy kissé abbamaradt a szappanozás, a
vendégek felnéztek az újságból. Mogecz mester
abbahagyta a foghuzást, aztán ujra ment minden.
Ha mégis beletört a fog az operációba, nyugodt
szivvel küldte el a pácienst s alaposan meg is
nyugtathatta, mert csak ennyit mondott:
Ne búsuljon, István bácsi, eljön holnap
is. Maga lesz az első!
Mertha Mogecz mondta, a rOSSZ fog kijött, ha nem is mindjárt, de egy hét alatt biztosan. A legyek serege sem egyezett volna bele
Unta volna az éhes sétát a csipeszeken, fogókon,
beretvákon és tükrökön. Az éhes legyeknek
vendég kellett. Minél több vendég...

O k o s e m b e r t u d j a , h o g y a reklám m i célt szolgál, h i r d e s s e n

tehát.

13

TISZTÍTÓ-VÍZ
K i mindeneknél többet szenvedett,
Ú g y szeress engem U r a m - I s t e n e m ,
Miként legkedvesebbik szentedet.
öleljen Nap-szivedre karod,
É r e z z e m : nemcsak ütlegelni tudsz,
De becézni is, h a úgy a k a r o d .
Ne bánts többé. Ostorod m á r letedd
S csók-balzsammal g y ó g y í t s d ezer sebem,
Amit T e adtál, s szörnyű Életed.
Csókolj, cirógasson lágy két kezed
S ne olvasd r á m : örömre-szomjazó
Ifjú testem mily s o k s z o r vétkezett.
F é n y - l e l k e m is tengernyit bűnözött,
De mégis makulátlanul r a g y o g
A csúf világ vétkesei között.
S ugy-e, szenteid közé ülteted
L e l k e m , amelyet e g y r e á r a d ó
T e n g e r - k ö n n y e m fehérre fürdetett...
( A r a d i - S z a b ó István)

Zenekulturánk b a j a i
Meg vagyok győződve róla, hogy
sokan vállvonogató fölénnyel fognak mosolyogni, mikor ennek az irásnak a cimét
elolvassák. Hanem azért mégis beszélni
kell a kérdésről. Beszélni kell akkor is,
ha nem látszik tulságosan aktuálisnak.
Mert nem látszik annak, amikor a
jelenkor zavarosan, kisvonalu praktikusságot néző sietségben összehordott épületében mind szűkebb és inferiórusabb helyet foglal el a művészet, amely pedig
valamikor a diszteremben székelt és nem
látszik annak különösen nekünk, magyaroknak, akiknek az életében a létért való
küzdelem adja meg a vezető-, sőt talán
egyetlen hangot.
A látszólagos aktualitás
mércéje
azonban nagyon felületes szerszám, azt
csalhatatlan
műszernek elfogadni nem
lehet. Különben is hiszem, hogy még
azoknak is. akik — kényszerűségből, vagy
fanatikusan — ezzel a mértékkel osztják
be egész életüket, kell lenni az ünneplő
kabátjukban egy finomabb műszernek,
amely pontosabb eredményt mutat.
És végül is beszélni kell, mert kinos
szó nélkül nézni azt az érzéktelenséget,
amelyet nálunk ezen a téren tanusitanak.
Ugy érzem, hogy mondanivalóimat
azzal a vallomással kell kezdenem, hogy
tulajdonképen a cimet nem egészen helyesen választottam meg. Mert bajai csak
egyébként létezőnek lehetnek, zenekulturánk pedig valójában — valljuk be szé14

gyenkezve, de bátran — nincs. Mert az
még nem zenekultura, hogy fel tudtunk s
fel tudunk mutatni néhány zeneszerzőt é s
előadóművészt, akik világviszonylatban is
kimagasló egyéniségek, hanem a tömegnek a zenével való kapcsolata szabja meg.
Már pedig ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a kérdést, nagyon szomoru
eredményre jutunk.
Mert az a liter-borok és cigány homlokára ragasztott bankók társaságában
született közkeletű szólam, hogy
„dalos
nemzet vagyunk", fehér asztalon tuli objektivitásnak, valljuk be, kissé túlságosan
nemzetiszinű objektivitás.
Nálunk a tömegek — bele értve a
középosztályt is kevés kivétellel — zenei
izlését a „kuplék'' és a ..magyar
nóták"
nevelték naggyá. Azok a magyar nóták,
amelyeknek magyarságához meglehetősen
sok szó fér ugyan, de viszont imádóikat
ez nem akadályozhatja meg abban, hogy
árnyékukban "pártoljuk a honi ipart" kiáltással irtó hadjáratot ne inditsanak minden más muzsika ellen.
Meg kell azonban mondani az imádóknak, hogy a zene nem gasztronomikus
örömök fokozására való, nem is az a
célja, hogy az alkoholnak nyujtson segitséget az agyi gátlások megszüntetésében
s végül nem az a hivatása, hogy a táncnak — értve alatta azt a formáját, amely
legfeljebb csak a szekszuális indulatok
levezetésére szolgáló, meglehetősen ártatlan szurrogátumnak minősithető — a keritője legyen.
Mert körülbelül erre a három célra
prostituálták nálunk a muzsikát. Ez a kuplék és nóták nevelésének logikus következménye. A zenének ez a formája ugyanis
csak fizikai, vagy legjobb esetben is csak
egészen felületes és bizonytalan pszihikai
műélvezést nyujthat, az intellektushoz
azonban semmi köze. Nem is lehet.
A közönség azután, amelynek a zenei izlését a nóták fejlesztették ki, nagyrészt elveszett a komolyabb muzsika számára. Sokaknál megvan ugyan a jóindulat annak a befogadására is, ami annyiban áll, hogy megpróbálják azt is a nóták receptjére élvezni. Kisérletük természetesen kudarccal jár s ebből a kudarcból sulyos averzió születik minden zene
ellen, amely az ő műélvezésükkel nem
egyeztethető össze.
Csak meg kell figyelni őket, amint a
koncertteremben végig kinlódjak a műsort
s azután tapsolás közben kiül az arcukra
az a fanyar érzés, hogy no, ezt ugyan
kár volt meghallgatni: — önkéntelenül is
az az eposzi állatka jut az eszünkbe, aki
sokat hallotta dicsérgetni az emberektől a

rózsát s mikor egy az utjába akadt, nagy
passzióval látott hozzá a — lelegeléséhez.
Ha mernének őszinték lenni, körülbelül
olyan kritikát lehetne tőlük hallani, mint
amilyent a kis szürke mondott a rózsa
izéről.
Nem szeretném, ha félreértenének.
A kritika, amelyet elmondottam, távol áll
minden fölényeskedéstől, vagy rosszindulattól. Egyetlen célt kiván szolgálni, azt,
hogy minél élesebben vigye bele a köztudatba, hogy bajok vannak ezen a téren,
amelyek orvoslásra, hiányok, amelyek
pótlásra várnak.
Nyilvánvaló, hogy az iskola tehet a
legtöbbet, de az is nyilvánvaló, hogy éppen az iskolának vannak
mérhetetlen
bűnei ezen a téren. A régi tipusu iskolának, amely nem szűnt meg fennen hangoztatni azt az elvet, hogy nem a praktikus életre nevel, hanem általános műveltséget akar adni. Ennek ellenére nagyon
jól tudjuk, hogy — minden jelszó ellenére — még a lehetősége is ki volt zárva
annak, hogy valaki ebben az iskolában a
zenei műveltség ábécéjét megtanulhassa.
Különös, hogy éppen ma, amikor a
jelszavak kezdenek megváltozni az iskolában, látunk némi örvendetes javulást
ezen a téren, A fejlődés azonban csak
akkor fog érni valamit, ha nem fog megállni azon a ponton, ahol ma van.
dr. Sz. D.

JÁSZSÁG
TÖRTÉNELMI DÁTUMAI
A mult számunkban közölt sorozatban véletlen hiba folytán Jászberénynyel kapcsolatban május 6-át irtunk,
holott a dátum 3-a. Ugyanígy kimaradt
a szövegből : „a városban elterjedt hirek szerint" román lovasok tűntek fel
Boldogháza körül stb.

1919.
K a r c a g . Julius 25-én döntő ütközet.
Reggel a román hadsereg gyülekezik,
rendbeszedi magát és Kisujszállás-felé
támadásba megy át. A két város közt
egész nap folyik a harc, bár a csata sorsa
már délben eldőlt, midőn a románok
Kunhegyes-felől oldalba támadták a vörösöket. Délután 4—5 óra között a vörösök visszavonják tüzérségüket Karcag felől s az egész vonalon megkezdik a viszszavonulást. Az ut azonban Kenderes
alatt el volt zárva. Igy a vörösek Turkeve
irányában huzódnak, amely visszavonulás
mindinkább meneküléssé fajul. E napon
holtakban, sebesültekben és foglyogban
a vörösek mintegy 15000 emberüket vesztik.

S z o l n o k . A románok özönlenek a
Tiszapartra. Julius 29-én ujból megkezdik
Szolnok ágyuzását, sőt szolnoki gazdák
az innenső parton is találkoznak román
járőrökkel. A vörösek menekülése a tűzben álló Tiszahidon egyre tart. Este 7
órakor a vörösek — bár visszavonulásuk
nem fejeződött be — a közuti hidat felrobbantják.
Kisujszállás. A román királyi pár
július 28-án vonaton indeérkezik. Ferdinánd és Mária királyné azonban nem
mennek a városba, a szalonkocsikban
maradnak s onnan rándulnak ki a front
egyes szakaszaihoz.
Abádszalók. Julius 29-én a románok átkelnek a Tiszán egy pontonhidon.
Ugyanekkor Kőteleket is bombázzák, bár
számbavehető vörös-csapattestek nincsenek a faluban. Mintegy 2000 gránát zudul
Kőtelekre.
Jászladány. A 101., 32.. 34. és 19.
számu vörös ezredek kelletlenül harcolnak
az előrenyomuló románok ellen. Julius
31-én délelőtt autón megérkezik Kun Béla,
beszédet intéz a katonákhoz, a csapatok
azonban közbeszólnak, lehurrogják, sőt
lelövéssel fenyegetik. A románok délután
5-re ütegeikkel annyira megközelitik Jászladányt, hogy hatórafelé már bombázni
kezdik. Kun Béla már előbb visszament
autóján, most a vörös-hadsereg indul
vissza rendetlen tömegekben az alsószentgyörgyi, jászkiséri és ujszászi utakon. A
románok este 8-kor utcai harc után elfoglalják Jászladányt.
S z o l n o k . Ugyanezen a napon reggel 8 óra előtt itt is megkezdődik a románok ujabb á g y - z á s a . Délután fél 2
órakor a vörösek lassan szivárognak a
városból. A katonai parancsnokság vonata
Steinbrück parancsnokkal Cegléd-felé indulóban van, de mielőtt távoznának, a
munkástanács a direktóriummal tartott
értekezletén elhatározza a város feladását. A direktórium is menekül s először az
osztrák-magyar bank fiókjának pénzkészletét is magával akarja vinni. Szurgoth pénztárnok felvilágosítja őket, hogy az előálló
pénztelenség miatt elsősorban a munkásság vallna kárt a városban, erre a direktórium letesz szándékáról. Négyórára a
románok pergőtüzet kezdenek a város
ellen s ezt folytatják este nyolcig. Alcsinál román lovasjárőrök mutatkoznak. Éjjel 11 órakor Bede László direktóriumi
tag a városban nem talál egyetlen vörös­
katonát.
L a p u n k legközelebbi száma d e c e m b e r b e n , karácsonyra f o g m e g j e l e n n i

15

Szerkesztő

válaszol.
N. Z . J á s z b e r é n y .

B. Z . „ D U C E "

Perdöntő egyedül Kemechey könyve. Az
emlékezetes kitétel tavaly március 3-án hangzott
el s az osztrák lapok reagáltak is rá. Eredetiben a következő: Sul Brennero c'é, in piedi. con
i suoi vivi e con i suoi morti, tutta l'Italia!
Questa é lultima volta che io parlero su questo
tema: alia prossima volta faro parlare i fatti.

A közigazgatási bíróság már 1921-ben hozott egyik döntése szerint a haszonélvezet megszünése előtt önként befizetett illeték visszatéritésének helye nincsen.
„ K U T A T Ó " , Apáti.

Wallis kanton aniwiersi völgyének néhány
falujáról tartja a közhit, hogy azok Attila hunjaitól vagy a kalandozó magyaroktól származHasznált berendezési tárgyainak eladása
nak. E merész feltevést több külföldi iró is henem forgalmiadóköteles ügylet, mert nem foglallyesnek tartja, bár ősi nyelvüket megállapitani
kozik vele üzletszerűen.
Leszámítolás esetén
nem lehet, a mongoloid-vonások pedig, melyek
a forgalmiadónak nem a váltó névértéke, hanem
a kamattal kisebbített, tehát a váltóért kapott állitólag még a mult század elején megállapithatóak
voltak, ma már nem láthatók. - Igen,
összeg az alapja. Ha a váltót azonban más mócime: Thierry Amadé: Attila történelme. Ráthdon továbbadják, a névérték válik az adó alapkiadás.
jává.
KERESKEDŐ.

JÁSZSÁG
társadalmi, müvelődési, g a z d a s á g i és irodalmi folyóirat
Megjelenik évenként tizszer
Felelős szerkesztő: K o m á r o m y J ó z s e f
Kéziratok és levelek: - J á s z b e r é n y , Postafiók I I . — c i m r e küldendők
Előfizetések és hirdetések dija (mm-soronként 8 f) K o v á c s és B a r a n y i k ö n y v n y o m d á b a
Előfizetési á r egy é v r e P 3.8O, félévre P 1.90 — E g y e s s z á m á r a 40 fillér

küldendő

Ne sajnálja a z időt
és ha nyomtatványt készittet, mielőtt máshol megrendelné, kérjen árajánlatot a szép munkáiról és szolid árairól általánosan elismert

Kovács és B a r a n y i
könyvnyomdájától

(Megyeház-utca

2.)

mert ezáltal sok pénzt takarit meg és kiadása észrevehetően kevesebb lesz.

JÁSZSÁG
cimü folyóirat kiadóhivatala. Hirdetések, ennek dijai
valamint a lapra szóló előfizetések is ide küldendők.

Nyomatott a felelős kiadók : K o v á c s és Baranyi könyvnyomdájában. Jászberény.