PDF Text
Szöveg
MAGYAR MEZÓGAZDASÁG 2003. december 17.
A fekete gyémánt útja
,A Burgundiai Szarvasgombás Gasztronómiai Lovagrend a
közelmúltban lovaggá ütötte dr. Berecz Bélát, a Magyar
Szarvasgombász Szövetség, és dr. Bratek Zoltánt, az El-
ső Magyar Szarvasgombász Egyesület elnökét. Az ese-
mény kapcsán a hazai szarvasgomba-kultúráról beszél-
gettünk Berecz Bélával. Mint kiderült, közel egy évtizedes
%o
együttműködést ápolnak a francia szarvasgomba termesztők-
kel. A világhírű francia szakemberek többször ellátogattak hazánkba, s megállapítot-
ták, hogy Magyarország éghajlati, ökológiai viszonyai alkalmasak a világhírű burgun-
diai szarvasgomba termesztésére. S meglepő módon, a Iga—sága nagymennyiségű
szarvasgomba található, a legaszályosabb években is. Azelmúlt szezon óriásaként egy
450 grammos nagyspórás gombát jegyeztek.
A történeti visszatekintést a
XVI. század közepétől kezd—
hetjük, a Trencsén megyei bi-
ró azon határozatával, amely—
ben egy szarvasgombatermő
bükkös őrzését rendeli el.
A XVlI-XlX. században szüle—
tett szakácskönyvekben szá-
mos szarvasgombás receptet
találhatunk, nem egy közülük
később francia könyvekben is
felbukkan. Akkoriban a szar-
vasgomba a nemesi udvarhá-
zak ismert csemegéje volt, s
az udvartartáshoz tartozó trif—
la—vadászokkal gyűjtették.
Az Osztrák-Magyar Monar—
chia gazdasága felvirágoztat-
ta a szarvasgomba tömeges
gyűjtését és kereskedelmét,
így a korabeli bécsi piacokra
tonnaszám szállították az ak—
kori Magyarország területéről
a gomba-nagykereskedők;—
A második világháborút
követő időszak nem kedvezett
a szarvasgombának. Talán
csak a rendszerváltás után
éledt újjá a triflázás, s nőtt a
gyűjtők száma. Kezdetben _
csak baráti körök szerveződ-
tek, majd 1997-ben megala-
kult az Első Magyar Szarvas-
gombász Egyesület is. Tagjaik
között nem csak megszállott
gombászokat találunk, hanem
Európa- és világbajnok mes-
terszakácsokat is. .
Franciaországban az igazi,
komoly szarvasgomba isme-
rők egy botot húznak végig a
s ezekkel az antagonisztikus
fajokkal megfertőződhetnek a
területek. Lehet hogy az öntö—
zéssel nagyobb kárt okozunk,
mint ha hagynánk a területet
szárazon.
A gomba megfelelő fejlő-
déséről öntözött ültetvények-
ben lehet gondoskodni. Ez a
technológia már kialakult
Franciaországban vagy az
olaszoknál.
Hazánkban erőteljes félsi-
vatagosodás várható a követ-
kező 50 évben. A szarvasgom-
ba esetében — mely hosszú
ideig igényli a ,,gyerekszobát"
— csak az öntözés jelentheti a
termesztés biztonságát.
A szarvasgomba termesz-
téséhez nagyon sokrétű, ma-
gas szintű tudásra van szük-
ség. Viszont a haszon is több-
szöröseta szántóföldi kultúrá-
kénak. Atszámltva, egy hektár
szarvasgomba hatszor akkora
jövedelmet biztosít,-a mintha
gabonát termesztenénk rajta.
Viszont azt is látni kell, hogy a
burgundiai ültetvények — faj-
tól, termőhelytől függően —
5—10 év alatt fordulnak termő-
re.,- Antarmés megjelenése a
lombkorona mérettől nagy-
ban függ. Mogyoróban nem
kell sokat várni, viszont. egy
gyertyán vagy egy tölgy ese-
tén 8—15 év ,is lehet. Ha vi-
szont az árbevételt nézzük,
úgy számoltak, hogy elindu-
lás után 1,2—1,5 millió forint
hasznot adnak hektáronként
és évente, és 35—40 évig ter-
melhető. Erdemes lenne hát a
szántóföldi művelésből az
EU—ban kivonandó egymillió-
hektárnyi — ráadásul erdősí—
tendő — területen ezzel a fajjal
foglalkozni. Igy olyan alterna-
tiv földhasználatot lehetne
biztosítani, ahol a szarvas-
gomba sok gondot levenne a
vállakról.
Az ültetvény a telepítés
után viszonylag kevés költsé-
get igényel, gyakorlatilag az
erdőtelepítésben ismert mű—
veleteket kell elvégezni.
A jászsági szarvasgomba pél-
dául a lakosság helybentartá-
sát is szolgálhatná a Jászság-
ban, amely nagyon jó termő-
helyként van nyilvántartva, s
földön az avar felett, és ahol
légy száll fel, ott van a gom-
ba. Ezzel a módszerrel több
gombát találtak Franciaor-
szágban, mint például kutyá—
val. A kutya csak a markáns il-
latokat keresi, az érett gombát
jelzi. A baj ott lehet, ha eről-
tetjük a kutyát a keresésre,
mert akkor kiássa az éretlent,
a túlérettet egyaránt.
Boldog, boldogtalan gyűjti
a szarvasgombát, éppen ezért
a termőhely védelmére na-
gyobb hangsúlyt kellene he-
lyezni. A közelmúltban a hor-
vátországi lsztrián, egy szar-
vasgomba vásáron, 1 kilo-
gramm első osztályú fehér
szarvasgomba ára 1 millió fo-
rint körül volt. Nagy tehát a ki-
sértés a területek lerablására,
— hangoztatta aggodalmát Be-
recz Béla. Hazánkban bizo—
nyos terül'eteket, ahol jól te-
rem ez a gomba, ki kellene je-
lölni néhány hektáros nagy-
ságban, s ott fokozottan véde—
nék a termőhelyet, bizonyos
kutatási feladatokat is ellátná-
nak, illetve [génbankként mű-
ködnének. Igy például bizto-
sítható lenne, hogy a mester-
séges ültetvényekbe őshonos
fajták kerüljenek.
A gyűjtés mellett, hosszabb
idő óta foglalkoztatja a gom-
bászokat a termesztés gondo—.
lata. A mesterséges mikorizá-
lás a franciáknál kezdődött.
Megfigyelték a francia parasz-
tok, hogy hol termett sok
Hivatalosan az elmúlt évben 4 mázsa szarvasgombát exportál-
tunk, de ennek kétszerese is elhagyhatta volna az országot
amelynek gondjai mindenki
előtt ismertek.
Másik nagy előnye, hogy a
környezetet károsító vegy-
szerhasználatra sincs szük-
ség. A szövetség fel is vette a
kapcsolatot a hazai bio-szer-
vezetekkel, hogy minősítsék.
Ezzel az amúgy is drága szar-
vasgomba biominősitést kap-
hatna, s extra ára lehetne. Az
érzékeny ökológiai területe-
ken —— például a vizgyűjtőkön —
érdemes lenne vele foglalkoz-
ni, hiszen környezetbarát gaz-
dálkodásról van szó. Ráadá-
sul hazánk erdősültségét is 18
százalékról 25-re kellene
emelni néhány év alatt.
Magyarországon már 12
ültetvénnyel dicsekedhetnek
a szarvasgomba rajongói.
Van ebben O,4 és 10 hektáros
terület egyaránt. Találunk
olyan intenzív, 2 éves ültet—
vényt a Jászságban, ahol
francia cse'írTéTe'lötVereztek
be. Az itt járt francia szakem-
ber is meglepődött, milyen
szépen fejlődnek.
Mint Berecz Béla elmondta,
most állapodtak meg, hogy a
következő évben francia segít-
séggel 6 referencia-parcellára
kapnak szaporító anyagot,
szarvasgombával mikorizált
csemetét. Tízenötéves kutatási
programot szerveznek rá, ho-
gyan termeszthető ez a gomba
hazai viszonyok között. Ehhez
viszont várják a szaktárca se-
Oriási kihívás, egyben nagyszerű lehetőség
gítségét is. A minősítésben ta—
lán a legnagyobb, az Európai
Szarvasgombász Szövetség
(GET) nyújthatná a legna-
gyobb segítséget. A franciák, a
spanyolok és az olaszok pá-
lyáztak az unióhoz, s szeretnék,
ha ebben hazánk is szerepelne.
Programjukban több közös ak-
cióprogram szerepel, olyan
ami például a triflák genetikai
változatosságairól szól, de fog-
lalkoznak a gazdafákkal csakú-
gy, mint a gombák ivaros sza- "
porodásával vagy műveléssel.
Ma nagyobb területeket te-
lepiteni nem igazán lehet,
mert még hiányoznak a biz-
tonságos termesztés hazai is-
meretei. S mivel nagyon nagy
a telepítés költsége, óriási a ri-
zikó is a vállalkozásban. Fon-
tos lenne létrehozni bemutató
parcellákat, referencia-üzeme-
ket. Altalános tapasztalat,
hogy a legjobbnak minősített
ültetvényben is csak 79 száza-
lékos volt az eredés, a beoltás
eredménye. Volt olyan telepí-
tés, amely másfél évtizedig
,,nem szólalt meg". De előfor-
dult, hogy bizonyos mennyi—
ségű érett szarvasgomba
szuszpenzióját beinjektálták a
fák tövéhez, és két év múlva
rekord termést szüreteltek.
— Miközben a termesztés
lehetőségeit finomítjuk, létre
kellene hozni szaporítóanyag-
előállító állomásokat is — ma-
gyarázta a szövetség elnöke.
Szarvasgombászok Gasztronó-
miai Lovagrendjének tagja
gomba, és arról a területről
gyűjtöttek makkot. Ezek a
makkok megfertőződtek a
szarvasgomba spórájával, de
esetenként a már kicsírázott
magvakat ültették ki más te-
rületekre. Igy alakultak ki az
első ültetvények, amelyek
25—45 százalékos hatásfokkal
váltak termőre. Később már
céltudatosan a jó szarvas—
gomba-termőhelyekre vetet-
tek makkot, majd szétültették
más területekre a csemetéket.
Ezzel már 50—60 százalékos
volt a termőrefordulás.
Ahogyan fejlődött a bioló-
gia tudománya, úgy igyekez-
tek ezta folyamatot mestersé—
gesen előidézni. Steril tápta-
lajra tettek szarvasgombát,
azt átszövették, s ebbe ültet— .
ték a makkot. A kiültetésnél
viszont nagyon fontos, hogy
a természetes ökoszisztéma
körülményeit utánozzák az új
ültetvényekben is.
Ma már ott tart a termesz-
tés tudománya például Fran—
ciaországban, hogy a fánál is
a legjobb adottságúakat vá-
lasztják ki. Mindent elkövet—
nek azért, hogy a minőség és
a mennyiség együtt jelentkez-
zék. Ugyanis egy ilyen szar—
vasgombás erdő telepítése a
járulékos költségekkel együtt
2,5—5 millió forintba kerül.
Fontos ma már az öntözhető—
ség is, de nem mindegy, hogy
kútból vagy folyóból nyerjük
a vizet. A folyóvizek magukkal
viszik más gombák spóráit is,
A termesztés már csak azért is
érdekes, mert csak ezáltal tű-
nik megóvhatónak az eredeti
termőhely. Emellett a cseme-
te—ellenőrzés rendszerét is lét-
re kellene hozni. Franciaor—
szágban minden egyes cse-
mete azonosító számmal ke-
rül forgalomba, ezzel szinte
minden adat visszakereshető.
Emellett az el nem adott fák is
kapnak egy kódszámot, hogy
hol és ki tárolja.
Nagyon fontos a gombák
minősítésére is felkészíteni a
szakembereket, mert gasztro-
nómiai szempontból csak
érett, aromatikus gombákat
szabad begyűjteni. A kutyákat
is úgy kell kiképezni, hogy az
éretlen és a túlérett gombákat
ne szedjék ki, mert azoknak
fontos szerepük van a bioló-
giai körforgásban.
A világ szarvasgomba igé-
nyének a becslések szerint
20—25 százalékát tudják csak
kielégíteni. Ebben a hagyo-
mányos fogyasztók — olaszok,
franciák — mellett szerepet ját-
szanak a spanyolok, illetve
nagyobb mértékben a japá-
nok is.
Hazánkban első helyen a
burgundiai szarvasgomba
termesztése jöhet számitás-
ba, amit tudósaink nyári szar-
vasgombaként emlegetnek.
Nagyon értékes a főként vizes
élőhelyeken termő nagyspó-
rás szarvasgomba. Emellett
van még két faj, amely szépen
illeszkedik középkori hagyo-
mányainkhoz: a fehér vagy
jász szarvas omba ,és-egy
m homoki
szarvasgomba. A hazai akáco-
sokba kiválóan telepíthető, s
ezzel komoly bevételt jelent a
* tulajdonosnak.
A szarvasgomba gyűjtés —
s ma már a termesztés — na—
gyon szép, izgalmas feladat,
ám nehéz újraéleszteni, mert
többszáz éve elfelejtett kultú-
ráról van szó. Sokszínű, az
újat mindig kereső mezőgaz-
daságunk számára viszont
óriási kihívás, a vidéken élők
számára pedig nagyszerű le—
hetőség.
Kép és szöveg:
VINICZAI SÁNDOR
A fekete gyémánt útja
,A Burgundiai Szarvasgombás Gasztronómiai Lovagrend a
közelmúltban lovaggá ütötte dr. Berecz Bélát, a Magyar
Szarvasgombász Szövetség, és dr. Bratek Zoltánt, az El-
ső Magyar Szarvasgombász Egyesület elnökét. Az ese-
mény kapcsán a hazai szarvasgomba-kultúráról beszél-
gettünk Berecz Bélával. Mint kiderült, közel egy évtizedes
%o
együttműködést ápolnak a francia szarvasgomba termesztők-
kel. A világhírű francia szakemberek többször ellátogattak hazánkba, s megállapítot-
ták, hogy Magyarország éghajlati, ökológiai viszonyai alkalmasak a világhírű burgun-
diai szarvasgomba termesztésére. S meglepő módon, a Iga—sága nagymennyiségű
szarvasgomba található, a legaszályosabb években is. Azelmúlt szezon óriásaként egy
450 grammos nagyspórás gombát jegyeztek.
A történeti visszatekintést a
XVI. század közepétől kezd—
hetjük, a Trencsén megyei bi-
ró azon határozatával, amely—
ben egy szarvasgombatermő
bükkös őrzését rendeli el.
A XVlI-XlX. században szüle—
tett szakácskönyvekben szá-
mos szarvasgombás receptet
találhatunk, nem egy közülük
később francia könyvekben is
felbukkan. Akkoriban a szar-
vasgomba a nemesi udvarhá-
zak ismert csemegéje volt, s
az udvartartáshoz tartozó trif—
la—vadászokkal gyűjtették.
Az Osztrák-Magyar Monar—
chia gazdasága felvirágoztat-
ta a szarvasgomba tömeges
gyűjtését és kereskedelmét,
így a korabeli bécsi piacokra
tonnaszám szállították az ak—
kori Magyarország területéről
a gomba-nagykereskedők;—
A második világháborút
követő időszak nem kedvezett
a szarvasgombának. Talán
csak a rendszerváltás után
éledt újjá a triflázás, s nőtt a
gyűjtők száma. Kezdetben _
csak baráti körök szerveződ-
tek, majd 1997-ben megala-
kult az Első Magyar Szarvas-
gombász Egyesület is. Tagjaik
között nem csak megszállott
gombászokat találunk, hanem
Európa- és világbajnok mes-
terszakácsokat is. .
Franciaországban az igazi,
komoly szarvasgomba isme-
rők egy botot húznak végig a
s ezekkel az antagonisztikus
fajokkal megfertőződhetnek a
területek. Lehet hogy az öntö—
zéssel nagyobb kárt okozunk,
mint ha hagynánk a területet
szárazon.
A gomba megfelelő fejlő-
déséről öntözött ültetvények-
ben lehet gondoskodni. Ez a
technológia már kialakult
Franciaországban vagy az
olaszoknál.
Hazánkban erőteljes félsi-
vatagosodás várható a követ-
kező 50 évben. A szarvasgom-
ba esetében — mely hosszú
ideig igényli a ,,gyerekszobát"
— csak az öntözés jelentheti a
termesztés biztonságát.
A szarvasgomba termesz-
téséhez nagyon sokrétű, ma-
gas szintű tudásra van szük-
ség. Viszont a haszon is több-
szöröseta szántóföldi kultúrá-
kénak. Atszámltva, egy hektár
szarvasgomba hatszor akkora
jövedelmet biztosít,-a mintha
gabonát termesztenénk rajta.
Viszont azt is látni kell, hogy a
burgundiai ültetvények — faj-
tól, termőhelytől függően —
5—10 év alatt fordulnak termő-
re.,- Antarmés megjelenése a
lombkorona mérettől nagy-
ban függ. Mogyoróban nem
kell sokat várni, viszont. egy
gyertyán vagy egy tölgy ese-
tén 8—15 év ,is lehet. Ha vi-
szont az árbevételt nézzük,
úgy számoltak, hogy elindu-
lás után 1,2—1,5 millió forint
hasznot adnak hektáronként
és évente, és 35—40 évig ter-
melhető. Erdemes lenne hát a
szántóföldi művelésből az
EU—ban kivonandó egymillió-
hektárnyi — ráadásul erdősí—
tendő — területen ezzel a fajjal
foglalkozni. Igy olyan alterna-
tiv földhasználatot lehetne
biztosítani, ahol a szarvas-
gomba sok gondot levenne a
vállakról.
Az ültetvény a telepítés
után viszonylag kevés költsé-
get igényel, gyakorlatilag az
erdőtelepítésben ismert mű—
veleteket kell elvégezni.
A jászsági szarvasgomba pél-
dául a lakosság helybentartá-
sát is szolgálhatná a Jászság-
ban, amely nagyon jó termő-
helyként van nyilvántartva, s
földön az avar felett, és ahol
légy száll fel, ott van a gom-
ba. Ezzel a módszerrel több
gombát találtak Franciaor-
szágban, mint például kutyá—
val. A kutya csak a markáns il-
latokat keresi, az érett gombát
jelzi. A baj ott lehet, ha eről-
tetjük a kutyát a keresésre,
mert akkor kiássa az éretlent,
a túlérettet egyaránt.
Boldog, boldogtalan gyűjti
a szarvasgombát, éppen ezért
a termőhely védelmére na-
gyobb hangsúlyt kellene he-
lyezni. A közelmúltban a hor-
vátországi lsztrián, egy szar-
vasgomba vásáron, 1 kilo-
gramm első osztályú fehér
szarvasgomba ára 1 millió fo-
rint körül volt. Nagy tehát a ki-
sértés a területek lerablására,
— hangoztatta aggodalmát Be-
recz Béla. Hazánkban bizo—
nyos terül'eteket, ahol jól te-
rem ez a gomba, ki kellene je-
lölni néhány hektáros nagy-
ságban, s ott fokozottan véde—
nék a termőhelyet, bizonyos
kutatási feladatokat is ellátná-
nak, illetve [génbankként mű-
ködnének. Igy például bizto-
sítható lenne, hogy a mester-
séges ültetvényekbe őshonos
fajták kerüljenek.
A gyűjtés mellett, hosszabb
idő óta foglalkoztatja a gom-
bászokat a termesztés gondo—.
lata. A mesterséges mikorizá-
lás a franciáknál kezdődött.
Megfigyelték a francia parasz-
tok, hogy hol termett sok
Hivatalosan az elmúlt évben 4 mázsa szarvasgombát exportál-
tunk, de ennek kétszerese is elhagyhatta volna az országot
amelynek gondjai mindenki
előtt ismertek.
Másik nagy előnye, hogy a
környezetet károsító vegy-
szerhasználatra sincs szük-
ség. A szövetség fel is vette a
kapcsolatot a hazai bio-szer-
vezetekkel, hogy minősítsék.
Ezzel az amúgy is drága szar-
vasgomba biominősitést kap-
hatna, s extra ára lehetne. Az
érzékeny ökológiai területe-
ken —— például a vizgyűjtőkön —
érdemes lenne vele foglalkoz-
ni, hiszen környezetbarát gaz-
dálkodásról van szó. Ráadá-
sul hazánk erdősültségét is 18
százalékról 25-re kellene
emelni néhány év alatt.
Magyarországon már 12
ültetvénnyel dicsekedhetnek
a szarvasgomba rajongói.
Van ebben O,4 és 10 hektáros
terület egyaránt. Találunk
olyan intenzív, 2 éves ültet—
vényt a Jászságban, ahol
francia cse'írTéTe'lötVereztek
be. Az itt járt francia szakem-
ber is meglepődött, milyen
szépen fejlődnek.
Mint Berecz Béla elmondta,
most állapodtak meg, hogy a
következő évben francia segít-
séggel 6 referencia-parcellára
kapnak szaporító anyagot,
szarvasgombával mikorizált
csemetét. Tízenötéves kutatási
programot szerveznek rá, ho-
gyan termeszthető ez a gomba
hazai viszonyok között. Ehhez
viszont várják a szaktárca se-
Oriási kihívás, egyben nagyszerű lehetőség
gítségét is. A minősítésben ta—
lán a legnagyobb, az Európai
Szarvasgombász Szövetség
(GET) nyújthatná a legna-
gyobb segítséget. A franciák, a
spanyolok és az olaszok pá-
lyáztak az unióhoz, s szeretnék,
ha ebben hazánk is szerepelne.
Programjukban több közös ak-
cióprogram szerepel, olyan
ami például a triflák genetikai
változatosságairól szól, de fog-
lalkoznak a gazdafákkal csakú-
gy, mint a gombák ivaros sza- "
porodásával vagy műveléssel.
Ma nagyobb területeket te-
lepiteni nem igazán lehet,
mert még hiányoznak a biz-
tonságos termesztés hazai is-
meretei. S mivel nagyon nagy
a telepítés költsége, óriási a ri-
zikó is a vállalkozásban. Fon-
tos lenne létrehozni bemutató
parcellákat, referencia-üzeme-
ket. Altalános tapasztalat,
hogy a legjobbnak minősített
ültetvényben is csak 79 száza-
lékos volt az eredés, a beoltás
eredménye. Volt olyan telepí-
tés, amely másfél évtizedig
,,nem szólalt meg". De előfor-
dult, hogy bizonyos mennyi—
ségű érett szarvasgomba
szuszpenzióját beinjektálták a
fák tövéhez, és két év múlva
rekord termést szüreteltek.
— Miközben a termesztés
lehetőségeit finomítjuk, létre
kellene hozni szaporítóanyag-
előállító állomásokat is — ma-
gyarázta a szövetség elnöke.
Szarvasgombászok Gasztronó-
miai Lovagrendjének tagja
gomba, és arról a területről
gyűjtöttek makkot. Ezek a
makkok megfertőződtek a
szarvasgomba spórájával, de
esetenként a már kicsírázott
magvakat ültették ki más te-
rületekre. Igy alakultak ki az
első ültetvények, amelyek
25—45 százalékos hatásfokkal
váltak termőre. Később már
céltudatosan a jó szarvas—
gomba-termőhelyekre vetet-
tek makkot, majd szétültették
más területekre a csemetéket.
Ezzel már 50—60 százalékos
volt a termőrefordulás.
Ahogyan fejlődött a bioló-
gia tudománya, úgy igyekez-
tek ezta folyamatot mestersé—
gesen előidézni. Steril tápta-
lajra tettek szarvasgombát,
azt átszövették, s ebbe ültet— .
ték a makkot. A kiültetésnél
viszont nagyon fontos, hogy
a természetes ökoszisztéma
körülményeit utánozzák az új
ültetvényekben is.
Ma már ott tart a termesz-
tés tudománya például Fran—
ciaországban, hogy a fánál is
a legjobb adottságúakat vá-
lasztják ki. Mindent elkövet—
nek azért, hogy a minőség és
a mennyiség együtt jelentkez-
zék. Ugyanis egy ilyen szar—
vasgombás erdő telepítése a
járulékos költségekkel együtt
2,5—5 millió forintba kerül.
Fontos ma már az öntözhető—
ség is, de nem mindegy, hogy
kútból vagy folyóból nyerjük
a vizet. A folyóvizek magukkal
viszik más gombák spóráit is,
A termesztés már csak azért is
érdekes, mert csak ezáltal tű-
nik megóvhatónak az eredeti
termőhely. Emellett a cseme-
te—ellenőrzés rendszerét is lét-
re kellene hozni. Franciaor—
szágban minden egyes cse-
mete azonosító számmal ke-
rül forgalomba, ezzel szinte
minden adat visszakereshető.
Emellett az el nem adott fák is
kapnak egy kódszámot, hogy
hol és ki tárolja.
Nagyon fontos a gombák
minősítésére is felkészíteni a
szakembereket, mert gasztro-
nómiai szempontból csak
érett, aromatikus gombákat
szabad begyűjteni. A kutyákat
is úgy kell kiképezni, hogy az
éretlen és a túlérett gombákat
ne szedjék ki, mert azoknak
fontos szerepük van a bioló-
giai körforgásban.
A világ szarvasgomba igé-
nyének a becslések szerint
20—25 százalékát tudják csak
kielégíteni. Ebben a hagyo-
mányos fogyasztók — olaszok,
franciák — mellett szerepet ját-
szanak a spanyolok, illetve
nagyobb mértékben a japá-
nok is.
Hazánkban első helyen a
burgundiai szarvasgomba
termesztése jöhet számitás-
ba, amit tudósaink nyári szar-
vasgombaként emlegetnek.
Nagyon értékes a főként vizes
élőhelyeken termő nagyspó-
rás szarvasgomba. Emellett
van még két faj, amely szépen
illeszkedik középkori hagyo-
mányainkhoz: a fehér vagy
jász szarvas omba ,és-egy
m homoki
szarvasgomba. A hazai akáco-
sokba kiválóan telepíthető, s
ezzel komoly bevételt jelent a
* tulajdonosnak.
A szarvasgomba gyűjtés —
s ma már a termesztés — na—
gyon szép, izgalmas feladat,
ám nehéz újraéleszteni, mert
többszáz éve elfelejtett kultú-
ráról van szó. Sokszínű, az
újat mindig kereső mezőgaz-
daságunk számára viszont
óriási kihívás, a vidéken élők
számára pedig nagyszerű le—
hetőség.
Kép és szöveg:
VINICZAI SÁNDOR