Fájl #32: "jaszsag03.pdf"

JÁSZSÁG
T Á R S A D A L M I , M Ü V E L Ő D É S I , GAZDASÁGI É S I R O D A L M I FOLYÓIRAT
I. ÉVFOLYAM
JÁSZBERÉNY, 1 9 2 9 OKTÓBER
3 . SZÁM

A jászberényi sportpálya t e r v e
A városi főmérnök t e r v e a kertvárosrész kérdésében
Folyóiratunk mult számában — a
Rákóczi-ut uj tervezetét közölve — emlitettük, hogy a mezőgazdasági városok a
nagyobb háztartási hasznot hozó kereskedelem és ipar nélkül a lassu és fokozatos elsatnyulásra vannak itélve az esetben, ha idejekorán nem
gondoskodnak

nem használhatók. Ezt figyelembevéve önkéntelenül is szemünkbe ötlik a Rákóczi-ut
és a Csoma-kerttöl húzódó belsőszöllők
közötti rész, melyben fel kell ismernünk
egy messzebbmenő terv lehetőségének
adottságát: milyen könnyűszerrel építhető
itt fel a Zagyvamenti
gyümölcsöskertek

A korcsolyapálya és dohánybeváltóhivatal közötti közterület rendezési terve a sportpályával. A vékony vonalak a jelenlegi állapotot tüntetik fel, a vastag
vonalak a rendezés tervét ábrázoljak. A csendörlaktanya előtti korcsolyapálya a terv szeimt az ut mentén parkká lesz kiképezve, mögöttehuzódnakela
házhelyek. A *gal jelzett utca a Kulturházhoz, a **gal jelzett a Bathó-kert kapuján vezet az eddig elzárt felsö Jászberényhez.

olyan várospolitikai
alapelvről, mely a
város idegenforgalmának emelését elősegíti.
Az idegenforgalom emelésének kérdését önkéntelenül is előtérbe hozza a
tanitóképző monumentális épületének felemelése, a Rákóczi-ut rövidesen befejezett
kiépítése után a dohánybeváltóépület és
a jelenlegi korcsolyapálya közötti résznek
rendezése.
Jászberény többi részei építkezés
tekintetében rendszertelennek és tulzsufoltnak mondhatók s így magánépitkezésre

egészséges és pormentes levegőjében eg,y
kertvárosrész, mely az ottlakóknak üdülést
és nyugalmat jelent.
Köröskényi Jenő városi főmérnökünknek e beépítetlen részre vonatkozó komoly
céltudatos és mindenben
évtizedekkel
előrelátó terve, mely rövidesen a közgyűlés elé kerül, e városrészben a jelen idők
elmultával lassan felszabaduló épitkezési
kedvnek szabad teret enged. Remélhetőleg
a város vezetősége — miután felismerte
ennek a városrésznek a jövő fejlődése

Ára 4 0 f i l l e r ,

szempontjából való fontosságát — az uj
képviselőtestületben olyan erők birtokába
jut, mely megteremti ennek az egészséges
gondolatnak lehetőségét.
Mutogatnivalónk sajnos nincs annyi,
hogy ezzel egy valamelyes idegenforgalom
alapját megvessük. A rendkivüli és dicséretes energiával átjavitott törökidőkbeli
ferencrendi zárda pénz hiányában kényszermegoldással intézte el ezt a nagyfontosságu történelmi objektumot: az évszázados kövek újonnan bevakolva és a
belső enteriőrök nem nyujtanak abszolutbecsű és müvészethistóriailag
értékes hatást,
egyedül a Jászmuzeum és a főtemplom Mária Terézia-korabeli gyönyörü
barokk-tornyával hatna m é g . . . Jászberény
tehát egyesegyedül csak nyaralóknak vetheti meg alapját, piacának aránylagos
olcsóságával, folyómenti fekvésével.

vedelemre tenne szert, amit a felmerülő
kiadások fedezésére fordithat.
A terület rendezésénél figyelembe
vette Köröskényi főmérnök azt is, hogy
széles, 16 méteres utvonalat vezessen a
vasuti hidhoz s az ebből elágazó mellékutak is 12 méter szélességben fussanak.
A tervezetnek másik eléggé nem méltányolható részlete az, mely a Ferencrendiekterével közvetlen összeköttetést biztosit
egy 16 méter szélességü ut mentén, mely
a Kulturház és a kolostor között torkollana be. A csendőrlaktanya körüli rész
beépítése a husz méter szélességü Rákóczi-ut egyhanguságát venné el, melyet
feltartanak köz- vagy diszesebb magánépület részére.

A Köröskényi-terv legnagyobb meglepetése azonban a városnak régóta kötelességévé tett sportpálya elhelyezése és
felépitése. A sportpálya a dohánybeváltóEnnek a célnak elérésében ma minhivatal és a tanítóképző közötti három
denkinek össze kell fogni és örömmel
hold 700 négyszögölnyi területen fekszik.
üdvözölni minden tervet, mely ennek elAz elhelyezés szerencsés, miután ebben
érésére szolgál.
a Város vezető sportférfiai, élükön a szerKöröskényi főmérnök terve egyelőre vezőképességéről ismert Pazár Zoltán és
nem kevesebb, mint 54 — átlag kétszáz Dr. Csiky Gusztáv klubelnökökkel mindnégyszögöles — házhely kiosztását teszi annyian megegyeznek. E tervvel J á s z b e lehetővé, tehát 54 családot hozna abba a rény egy elsőrangu, nagy, tribünnel ellátott,
helyzetbe, hogy családi házat kapjon egy futópályával biró — 110 méter széles, 186
ideális terepen, melynek közmüvekkel méter hosszú sportpályát kap, melynek
való ellátása a vele párhuzamosan futó mélyített terepe a Rákóczi-uti főcsatorna
Rákoczi-uti főcsatornát tekintve, a lehető révén vizteleníthető és a földmunkák költlegkönnyebb lesz. A háztelkek értékesité- ségét is jelentékenyen leszállítja a jelen(*)
sével a város legalább 50.000 pengő jö- legi mély-nivó.

A Jászkun A u t o m o b i l K l u b megalakulása
A bizarrnak ható ötlet és kezdeményezés, mely Szolnokon legujabban komoly valósággá kezd válni, a jászberényi
autótulajdonosok szemében is szimpatikussá vált.
Arról van szó, hogy
Szolnok egy automobilklubot létesit, hogy
az utasok kellő védelme, az utak javitásának ügyében hathatósabb társadalmi
közbenjárás és végül a város é s környéke részére az urvezető-neveléshez
olyannyira szükséges vizsgabizottság felállítása könnyebben keresztülvihető legyen.
A klub mint "Tiszavidéki", vagy mint
„Jászkun Automobilklub" működhetne és
feltétlenül megkapná a legnagyobb, a hivatalos fórumnak elismert KMAC részéről is a támogatást.
Első pillanatra nem is lehet tisztán
látni, hogy éppugy Szolnok, mint Jászberény és környéke mennyire érett meg
erre a gondolatra, de elég tudnunk azt,
hogy egy-egy forgalmas napon végignézve
vezetőinket — egy folyton magasbodó

2

fejlődési fokot figyelhetünk meg. A klubkötelék másrészt a közönség részére is
sokkalta, nagyobb biztonságot nyujt, mert
a klubban tömörült vezetőket a klubfegyelem szoritja. A klubalakitás technikai
keresztülviteléről Szolnokon már azon
gondolkoznak, hogy egy szolnoki csillagturaverseny keretében történhetne az meg,
amikor is a megyebeli összes vezetőket
össze lehetne hozni é s megbeszélni a teendőket.
A klubalapitási eszme megfelelő helyeken megértésre talált s így a Jászkun
Automobilklub megalakítása
a vármegyei vezetők örömére
a közeljövő kérdése. Ha pedig nem lenne meg — nem
gondolkozott még a jászberényi Lehel
Torna Klub egy motorososztályon?
Ez, miután a Lehel a futballszakosztályon kívül nem igen bír élénk szakosztállyal, a klub életében élénkitöleg
hatna és megvethetné alapját a jász autósok későbbi szervezetének is . . .

A b i c s k e i c s a t a és a Jász-nőegylet
A n e g y v e n n y o l c a s szabadságharc jászberényi emléke
Most, midőn a jászberényi nőegylet
félszázados jubileumi ünnepségei ez intézmény iránt méltó érdeklődést keltettek
fel, a jászberényi multra vonatkozó kutatásainkban — melyet folyóiratunk egy
percre sem hanyagol el — érdekes adatokra bukkantunk. Nem kevesebbről van
szó, mint arról, hogy a negyvennyolcas
nagy önvédelmi harcok közepette először
támadt a gondolat, jótékony egyesületbe
tömöriteni Jászberény asszonyait és leányait, akik munkájukat segítségüket adták
egy nemzeti mozgalom önfeláldozó pillanataiban. Nem kevesebbről van szó, mint
mindannyiunk történelmi tudásában jelentős emlékeket elfoglaló 1849 áprilisi bicskei
véres csatáról, a határainkon folyó irtózatos véráldozatról, mikor az ezres csapatokban özönlő sebesülteket, honvédeket,
huszárokat, felkelőket Jászberény asszonyai és leányai is nyugtató, ápoló és gyógyitó kézzel fogadták.

egy kétöl széles fahid mellett — csőszház
állt. Az erős előcsapat a csőszháznál, a
Tápió-patak baloldalán maradt, én pedig
parancsot kaptam szakaszommal Tápióbicskére vonulni s azon tul a magaslatokra
előőrsöket
helyezni.
Az ut a pataktól Bicske felé mintegy
ezer lépésre szélfuvott homoktalaju sik
legelőn, majd egy buckás nyárfaerdőségen
vezetett keresztül. E helyeken osztrák nem
volt, igy szakaszommal bevettem magamat
az erdőségbe, amelyből Bicskének egy kis
részlete látható volt. midőn az ut baloldaláról, pár száz lépésre az erdőből erős
puskatüzelés
üdvözölt.
Huszárjaim jelentették, hogy az erdőben két zászlóalj osztrák huzódik s Tápióbicskéről az osztrák lovasság és ütegek
most fejlődnek fel minden irányban. Erről
mögötteimnek jelentést küldtem, mi pedig
vonalba fejlődve vártuk a parancsot.

De kezdjük a dolgokat sorjában.
A szabadságharc egyik legnehezebb
periódusában — melyik nem volt nehéz! —
a Középtiszánál egyesült magyar seregek
döntő csapásra készültek az osztrák sereg ellen. A hadjárat megnyitásául Szolnok elfoglalása szolgált.
Április elejéig az osztrák sereg a
Galga völgyén, Mácsától Fényszaruig kiépitett, erős állásban várta a magyar sereget, melynek egyik része a Gyöngyös—
Hatvani uton ment az osztrák front felé,
mig a többi osztályok Jászberénynek kerülve, itt egyesültek s a Zagyva és a Tarnán
átkelve az osztrákok oldalába jutottak,
szemközt Hatvannal. Április 2-án Gáspár
hadosztálya Schlick osztrák generálist
kiverte Hatvanból. A magyar seregek egy
része Aulich alatt Pusztamonostoron és
Jászfényszarun foglalt állást, másik része
Klapka vezényletével Nagykátán keresztül
Tápióbicske felé haladt, ahol Jellasich
hadosztálya állott. A bicskei csata kezdetét egy egykoru levél érdekesen irja le,
mely fényt vet az ütközet egyes mozzanataira.
Igy szól a levél: „Április 3-án Jászárokszállástól Klapka hadserege J á s z b e rénybe vonult, honnét éjfél után indultunk
Nagykáta felé. Egy kémünk Tápióbicskéről megfordulva, jelentette, hogy itt ellenség nincs. Erre egy előcsapat Bicske felé
indult.
A Nagykáta—Bicske útvonalon mintegy ezer ölnyire nagy fákkal szegélyezett
széles ut vezetett, melynek egyik részén

Nem sok idő mulva már vágtattak
felénk a tizennégyes Lehel-huszárok, Bobory őrnagy, Csomortányi Lajos és Szépes Imre századosokkal élükön (az én
szakaszommal együtt összesen két század,
utánuk két tizenkétfontos ágyu, ezek után
a honvéd gyalogság.)
A két ágyut az erdő széléhez közel
hamar felállitottuk, a gyalogság és huszárság szétoszlott rajvonalba. De alig tettünk
ágyuinkkal pár lövést, — miközben a
párszáz lépésre lévő erdőszélből irányitott
osztrák tüzelés különösen tüzérlovakban
veszteséget okozott — hátulról parancsot
kaptunk, hogy a Tápió baloldalára kell
visszavonulnunk, az egyetlen szük hidon
keresztül.
E hátrálásunk érzékeny veszteséggel
járt, mert a két ágyunk az elázott tavaszi
homokban annyira besüppedt, hogy a
puskatüz közepett lóról leszállott huszárok
és gyalogosok erőlködésének ellenére —
nem lehetett őket kimozditani. Az ágyuk
az osztrákok kezébe kerültek. Másrészt
katonáink nem ismerve a Tápió ingoványait, a csekélynek látszó vizén keresztül
akarva hatolni — részben odavesztek.
Szerencse volt, hogy a szük hidon való
átvonulásunk közben ágyutüzet oda nem
kaptunk.
Ebben a válságos pillanatban Klapka
seregének zöme segitségünkre jött s igy
állást foglaltunk a Tápió balpartján.
A század, amelyhez tartoztam, egy
üteg hatfontossal délnek vonult a hidtól s
onnan lőtte az osztrákokat, kiknek csapatai

3

kevés lett volna, ha segitőkezet nem kap
a jászberényi nők ajánlkozásában.
Egy napról a másikra megalakult a
jászberényi Jász-Nőegylet.
A hölgyek a
betegápolás fáradalmait felosztották maguk között és kinek-kinek kijelölték az ő
munkakorét. Hogy kellő pénzalapot létesítsenek, a csatáktól megmenekült J á s z berényben harmadnap — tombolát rendeztek, amelyhez egymással versenyezve
drága ékszereket, szebbnél-szebb értéktárgyakat halmoztak fel, ugy hogy csakhamar ezer forint állott a nőegylet rendelkezésére.
A végeredmény büszkévé tehetett
minden jászberényit. A hétszáz sebesült
„Mikor az uj támadásra a Tápión néhány hét alatt 50 fekvőbetegre apadt.
átkeltünk, egy ágyugolyó lovam elé csaA mai időben, mikor még kétszál
pott, lovamat szembevágta porzóhomokkal,
virágért
is hírlapi köszönetet kivannak az
mely felágaskodva hanyattvágta magát,
adakozók,
hihetetlenül hangzik ebben az
miközben kissé mellemre esett s aztán
felugorva elvágtatott az elővonuló csapat- önzetlen jótékonykodásban kiváló egyik
hoz. Én a homokon maradtam, mig hű jászberényi hölgynek a sanyarú időkben
lovászom fel nem keresett és eszméletre fejedelmi ajándéka. A hivatalos negyvennyolcas hirlap egyik számában ugyanis a
nem keltett ...
következő közlemény jelent Mészáros
A fordulatos és színes leírás után, Lázár hadügyminiszter aláirásával:
mellyel egy jászsági ember ajándékozta
„Jászberényből egy nemeslelkü
meg társadalmunkat, elgondolhatjuk a
hazafi lelkes neje, aki jótéteménye önbicskei csata további lefolyását. A vér, a
felkelő magyarok vértanui vére bőséges
tudatával megelégedve, nevét a közönpatakokban folyt a csata nyomán és honséggel nem akarja tudatni, a következő
védeink közül rengeteg véráldozatot köajándékot tette le a haza oltárára: 31
vetelt. Ezer és ezer volt a sebesültek
inget, 31 lábravalót, 26 nyakravalót,
száma, akik sürgős elhelyezésre és gon10 lepedőt, 10 szalmazsákot, továbbá
dos ápolásra szorultak.
párnahajat, törülközőket, tépést. sebköA tápióbicskei és az isaszegi csata
tőket és rengeteg vásznat. Fogadja e
közben hétszáz sebesült honvéd és huszár
elhelyezéséről
és ápolásáról
kellett gonnemes érzelmü s szép tettéért a kormány
doskodni Jászberény leányainak. A sebelegszivesebb köszönetét."
sültszállító kocsik egyre jöttek, a város
*
minden házában volt sebesült és a toEz volt az első jászberényi nőegylet
vábbiaknak helyet, segítőkezet kellett még
rövid
története, melyet az utókornak kebiztositani. A jászberényi városi tanács
gyelettel
átadunk.
felszereltetett annyi kórházat, amennyit
K. J.
épen birt, de a tanács minden munkája
szemünk láttára eközben érkeztek Farmos
és Tápiószele felől
meri midőn kémünk
onnan éjfélkor eljött, csakugyan nem volt
még ellenség
s ezek a csapatok támadásba menvén át elfoglalták a csőszházunkat és szétterjedtek az erdőben. A
csata javában állt, mikor
megérkeztek
Damjanich
hősei s zene és dal között
visszavetették az osztrákokat. . . Megverték
Jellasich hős seregét.
A megtisztult terepen két tizenkétfontos ágyunkat ugyanabban a helyzetben
találtuk."
A tulajdonképeni csata részleteiről
tudósítónk már nem irhatott.

SZABÓ F E K E T E JÁNOS
kőfaragó és épületfakereskedő,Jászberényben
F a t e l e p : Bercsényi-utca 7 . Siremlékraktárak: Bercsényiu t c a 7 . a l a t t a f a t e l e p e n és a Köhid m e l l e t t (Spekonya-ház)

o
Ajánlja dusan felszerelt siremlékraktárát, hol a legolcsóbban beszerezhető: valódi és fényét megtartó fekete svéd gránit, továbbá mindenfajta és áru márványsiremlék. Mindennemű kőfaragó munkát
vállal sírbolt (kripta) készítést és az összes építkezéshez szükséges kőfaragómunkát, vasból sirkeritést. Betonáruk. Kedvező fizetési feltételek

4

„Odahaza nagytakaritás v a n , f i a m "
T i z év előtti beszélgetés a
A z acélszemü ember, akinek szive
meleg, bársonyos virágok kertjét őrizte, aki
a jászberényi piacon kopott-nyütt vitorlavászon nadrágban szedte a babot, a burgonyát,
a majd legnagyobb
magyar
szinész: Pethes Imre emlékétől egy pár
órára hangos lett Jászberény.
Azt mondják, a szinész nem teremt
önmagából uj értéket, hogy ő csak közvetit; szóval művészet-e a szinjátszás vagy
nem - ez a vita megindult azóta, mióta
az első ember megrikatta a nézőket. Azt
is mondják, hogy nem önálló művészet,
mert magában foglalja a zene, a festészet
és a tánc abszolut művészetét s igy nem
is lehet művészi, mert idegen hatások érvényesülnek benne.
Szeretnénk megkérdezdi azoktól, akik
ezt vallják, vajjon nem él-e lelkükben Jászay
Mari Lady Macbeth-je, Ujházy Constantin
abbéja, Odry Antoniusa, Pethes Cyranoja,
mint a legtisztább művészi élmény s
nincs-e oly drága értéke mindnyájunk előtt,
mint egy Szinnyey-Merse-kép, vagy a Magyar R a p s z ó d i a ? . . . A szinészettel szemben nincs szükség elvont és katekizmusba
foglalt megállapitásokra. Csak egyesegyedül a szinész lelkét kell megérteni, amelyben a gonoszság és jóság, a szerelem és
gyűlölet, érzékiség és tisztaság, gorombaság és gyöngédség mellett a legfinomabb
árnyalatu érzések is a legnagyobb csendben megférnek. A szinész művészetével
megörökithető, külsőleges művészetet nem
ad, — csak lelkét adja és ez a legtöbb,
amit a művész a d h a t . . .
Pethes Imrét láttuk mi jászberényiek
a n n y i s z o r . . . Itt élt. nevetett, tanulta szerepeit nyaranta annyiszor s derűjével megaranyozta a várost. A szinházban ugyanez
volt. Beszéltem egyszer vele egy Bánk
Bán-próbán, haza akart menni egy kis hazai szagra, amit hazulról elmondandó lettem volna:
— Odahaza nagytakaritás van, fiam
s én utálom a nagytakaritást... Talán a
társalgóban beszélhetünk, fiam.
A színpadon folyt a próba és sikongó,
dörgő hangok szürődtek át a betonfolyosón
s mi haladtunk a társalgó felé. A folyosó
két oldalán hatalmas virágágak, pazarszinü
szirmokkal. Poros a levelük ujjnyi vastagon és ahogy megérintem őket: eszembe
jut, ha majd oda kerülnek ezek a virágok,
milyen üde, hangos tavaszt varázsolnak a
lelkekbe . . .
S Pethes Imre beszélt:
— A jövőmet nem láthatom, de a
mult minden percét itt érzem most is. Az

h a l h a t a t l a n P e t h e s Imrével
mind az enyém volt . . . Arról tudnék mesélni sokat. Akkor érdemes volt dolgozni.
Nagy neveket dobott felénk a mult s mi
az akkori fiatalok elindultunk a nevek
után. Abban az időben csak prózai darabot adtunk. Romantikus színműveket, tele
szívvel-lélekkel. Ti már nem emlékeztek
erre, fiam. Nem volt irodalmi értékük, de
minden soruk magyar volt . . . Mikor először felléptem 1890-ben, hetven forint fizetésem volt. Következő évben duplája.
És dolgoztam örömmel . . . és dolgoztam
nem a pénzért, hanem mert utól akartam
érni azokat, akik annyira előttem voltak
Milyen nagy emberek után mehettünk akkor! Dezséry Gyula. Szentgyörgyi István...
A mai nemzedék nem ilyen szerencsés.
Mi jobban jártunk, mint a mai fiatalok.
Mesél, mesél . . . Ahogy most olvasom a tiz év előtti drága papirokon szavait, melyeket eltettem magamnak, hallom
a hangjait, látom a szemét, nehéz-könnyed
alakját, ahogy ült előttem - sose tudom
elfelejteni. Kigyult szemében mindig egy
különös láng s a hangján is hallom, hogy
hiába ért el az olimpusi magaslatra, ahol
akkor is állt, hiába vált fogalommá a
neve, mégis szivesebben kalandozik viszsza a múltba, amikor meg éheznie, küzdeni kellett s csak az a cél állott előtte:
mindig előbbre jutni.
S azóta mennyi szerepet szeretett.
Próbálom bolygatni őket.
— Hát igen, igen — mondja tovább —
szép volt még a Cyrano is. Először Budán.
1900-ban léptem fel benne. Mindig telt
ház volt s a jó budaiak nagyon szerették.
Persze hogy szerettek, gondolom. És
eszembe jutott a romantikus Buda halvány
arcu és galamblelkü Roxánjaival az apró,
muskátlis ablakok mögött. A nézőteret is
látom már, tele fehérruhás lánnyal, akik
otthon egy halk, elrejtett zugban, lehunyt
szemekkel ábrándoztak egy lovagról, aki
hatalmas és bátor legyen és akinek a lelkét is igennagyon lehessen szeretni. Most
itt ülnek a nézőtéren mind, pirosló arccal
remegik át a párbajt, sóhajtják át az erkélyjelenetet és bánatosan
könnyezik
Cyrano bus halálát.
És ez a rakéta — Pethes Imre is
elröppent. Ma meghatva gondolunk mindenre, ami vele kapcsolatban mivelünk
történt. — Emlékezünk minden lépésére
minden szavára, amit itt közöttünk és amit
a szinpadon a halhatatlan istenek szava
megzendített határtalan müvészi képességü lelkében, abban a zsongó melegáradatu hangban, mit sose lehet elfelejteni.

5

E g y u j a b b jász-karriér
Warga László műegyetemi tanár,
Bár annak idején Petőfi, a költő ugy
Warga László itteni volt kir. közjegyző és
aposztrofálta Jászberényt, hogy
Rottenbiller Mária, a székesfőváros egy..Nem nagy hirü város Jászberény városa
kori főpolgármestere leányának fia 1878És itt a nyakam, nem is lesz az soha . .."
ban Jászberényben született s középiskoa költőnek emez, animozitás szülte jós- láinak egy részét is itt végezte. Innen Kolása azonban nem minden vonatkozásban lozsvárra ment, ahol a középiskolai tanulmányok elvégzése után a müegyetemre
ment teljesedésbe.
Mert azzal ellentétben, hogy a város iratkozott be s 1902-ben ott szerezte meg
maga a fejlődést illetöleg soha sem árult a mérnöki oklevelet.
Ugyanakkor a székesfőváros szolgáel valami nagy lendületet, olyan neves
embereknek lett szülőhazája, akik kiváló latába lépett, hol mint városrendező szakképességeik, nemes ambiciójuk és magas értő a műszaki főtanácsosságig vitte fel s
polcra jutásuk által minden esetre kedve- ezen minőségében érte a legmagasabb
zően tompították le a költő részéről rázu- kitüntetés.
ditott átokszerü jövőbelátás sulyát.
Lechner Jenő építésszel nagyobbára
közös működést fejtett ki a müJászberény már nem egy
szaki irodalom, gyakorlati épíhires embert, nagy férfiut szoltőművészet és városépítés terén.
gáltatott ugy müvészeti, mint
1910-ig 11 hazai pályázat közül
tudományos vonatkozásban az
9 esetben nyertek első dijat, de
országnak, akiknek száma most
nemrégiben ismét szaporodott
külföldön is dicsőséget szerzett
eggyel.
a magyar technikának. A z első
ilyen elismerés Antwerpen város
Arról van ugyanis szó, —
pályázatán érte. amelyhez aztán
hogy a kormányzó a kultusza pályázati eredmények hosszu
miniszter előterjesztésére a busorozata csatlakozott.
dapesti József
müegyetemen
ujonnan szervezett városrendezési tanAnnál kellemesebb reám nézve e
székre Warga László székesfővárosi mü- karrier regisztrálása, mert a kitüntetettnek
szaki főtanácsos, városrendező szakértőt a középiskolai tanulmányok megkezdése
nevezte ki rendes tanárnak.
idejében én voltam az első korrepetitora,
amikor
még álmodni sem mertem volna
Ezen
kinevezés nem érdemetlen
egyénnek jutott osztályrészül. Mert az a róla, de talán még ő maga sem, hogy az
sok tudás, széleskörű tapasztalat és gya- én szerény kis tanítványomból valamikor
korlat, amelyeket Warga László egy mun- ilyen nagy tényező válik.
kás élet árán szerzett meg. mintegy preKisérje a szerencse továbbra is nemes
desztinálták őt ezen magas kitüntetésre, pályafutásán, hogy minél hosszabb időn
mely az ő fáradhatatlan tevékenykedésé- keresztül értékesithesse és átplántálhassa
nek lett nagyon is kiérdemelt elismerése nagy tudását szegény csonka hazánk ifés méltó jutalmazásának természetes kö- juságának lelkületébe s hazánk felvirávetkezménye.
goztatására mentül több neves embert
Hogy mennyiben érinti Jászberényt tudjon nevelni!
ezen nem mindennapi esemény?
Sp.

HUBER R U D O L F
VIRÁGKERTÉSZETE JÁSZBERÉNYBEN
a levágott virágok, cserepes növények,

alkalmi csokrok es koszoruk

legszolidabb és

LEGELŐNYÖSEBB BESZERZÉSI H E L Y E
Virágüzlet: Apponyi-tér
18. szám. (Városház épület). Kertészeti telep:
Jászberény. III. kerület, Árvaház-utca 14. szám alatt, hol állandóan nagyobb friss növénykészleí áll a melyen tisztelt közönség
rendelkezésére.

6

Déryné Széppataki Róza hősi halála
Miskolcon, az Avas tövén egy görbe
utcában élte utolsó napjait Schönbach
jászberényi patikus minden dicsőséget
megért leánya — Széppataki Róza, a magyar színjátszó művészet páratlanfényü
csillaga.
Most Jászberény szinésznevektől, müvésznevektől hangos. A nőegylet félszázados jubileuma koronájául az emléktáblák sorát helyezi el a ragyogó nevek
szülőházára s ebben a nagy ünneplésben
az emberi sors különös utvesztőiben fanyar szivvel gondolunk az elfelejtett Rózára, aki — annyi tomboló siker után
elfelejtve, szegényen élte utolsó napjait
ott a miskolci öregházban . . .
Az 1793-as karácsony volt az, mikor
napvilágot látott a kőkereszt melletti patikában, az egyszerü otthonban a vöröshaju Róza, akinek csecsemő-sirásában
is lehetett valami, mert hiszen a szomszédok csodájára jártak.
A papa excentrikus volt — ilyenre
vidéken egyszerüen annyit mondanak:
patikus — és fiunak nevelte az apró leányt. Pántlikás kalapot, sarkantyus csizmát,
aprópitykés dolmányt huzott rá és annyira
szerette volna nevelni, hogy legalább is
a bécsi univerzitáson tegye le a doktorátust.
A szegény bolondos apa azonban
rövidesen meghalt és beköltözött a szorongás a házba. A patikát tovább vezette
az özvegy s már-már ugy látszott, hogy
Róza is stikkelés közben s a nagytemplom
harangjainak hangja mellett fogja megvárni
azt, aki elviszi innen. Odakerült azonban
egy patikussegéd, aki Bécsben is járt már
s nagyonszép dolgokat tudott mondani a
világváros szinészetéről. A z apró. vöröshaju Róza lángoló arccal hallgatta a meséket, melyek alig két évtizedre valóra
váltak életében.
Pestre került. A nagy Wesselényi akkori városában kigyultan hallgatta a gyöngyöshaju aktorokat. akiknek lelkesen tap-

solt a közönség. Jászberényben is az ő
csengő hangja verte fel a házat, — Pesten meg egészen megbolondult. Sokminden
történt, hogy annyira ment a dolog, hogy
Rózát elvitte mégis az anyja egy szinidirektorhoz, elég az hozzá, hogy egy napon
az anya megfogta a kezét leányának:
Most viszem a gyermekemet a
vágóhidra — mondta könnyes szemmel, de
v i t t e . . . És nem bánhatta meg soha.
Ahogy elindult vele Thespis kordéja
rázósan és döcögőn eleinte, jöttek a sikerek s Wesselényi Pestjének főurai épugy
hódolattal teljesen látták vendégül, mint a
polgárházak egyszerü fehércsipkés kanapéi.
Bukéták és koszorúk tömege hullott
lábai elé.
És igy elmúlt egy élet . . .
1872 szept. 29-én a miskolci Hunyady
utca 85-ös portáján elfeledve, magányosságban halt meg ez az asszony, Európa
egyik legnagyobb művésznője — Balajti
timármester ur mohos tetejü, hajlott szarufáju, meszelt házában. Ezen az őszi
napon, az élet minden volt-lényét, elégettdicsőségét az örökkévalóságnak átadva
itt feküdt kevésvirágu, kindrusszal festet! koporsójában a koldusszegény müvésznő és ugy kisérte egypár szomszéd,
foltozó vargák, piaci árusok, pár lézengősiró öregasszony a szentmihálylovát, fantáziátlanul, lassan koszorutlanul — talán
mert tulsok koszoru volt életében — a
vörös templom melletti sírkertbe, ki egészen
a szegények temetőjéig . . .
Ott temetlek el kopott, kizöldült,
régimódi viganóban. Pár csillogó ruhadarab, tán a régi-régi dicsőségnek a feneketlen nyomorban is vigasztalásul magánál
tartott diszes ruhafoszlánya, nyakán finom,
stikkellt, kolmizottszélü fodros tüllkendőcske.
Egyetlen fényüző darab egy magányos, elnyomorodott, kisemmizett, fáradt
öregasszony hideg tetemén . . .
Komáromy József

H a üzleti forgalmát növelni
akarja, akkor hirdessen a Jászság folyóiratban.
H a olcsó, izléses és szép nyomtatványt akar, ugy rendelje meg

Kovács és Baranyi könyvnyomdájában
Jászberényben, I I I . kerület, M e g y e h á z - u t c a 2 . szám alatt
7

A

h a l h a t a t l a n Vágó Pál

A Jászság kulturközönsége előtt még határozott, hogy a kiállitás gondolatának
ismeretes az a Jászapátin tartott V á g ó Pál- és a kiállitás módjára való igényeknek
emlékbizottsági ülés, melyen megbeszélés innen, a jász néplélekből kell kiindulniok.
folyt a jászapáti helyi bizottság megbizá- amely oly szeretettel vette körül a művészt.
sából Petrovics Elek és Kertész K. Róbert Elhatározták, hogy megkezdik a művészállamtitkárokkal, Hegedűs Kálmán és Far- nek a Jászságban eladott s elajándékozott
kas Elemér képviselőkkel, valamint Zala müveinek jegyzékbe foglalását. Felhivást
György szobrász- és Márton Ferenc festő- intéztek a Vágó-képek tulajdonosaihoz,
művésszel, oly irányban, hogy a Műcsar- hogy képeiket garancia mellett kölcsönöznok az ősz folyamán megrendezi az em- zék
el a kiállitásra.
lékkiállítást.
Közben előhaladt az idő és a Műcsarnok kitüzte az emlékkiállitást októAz összegyültek akkor mindannyian
berre s igy a jászapáti bizottság a képek
annak adtak kifejezést, hogy a nagy fesgyüjtését és Budapestre szállitását megtőművész emlékéhez ragaszkodó jász közönségnek feladata, hogy gondoskodjék kezdte. A z emlékbizottságnak szükebb
arról, hogy a kiállitás a nagy festőhöz intézősége Lévay Imre dr. alelnök vezeméltó legyen és kifejezze Vágó Pálnak tésével a jelentékeny művészi eseményt
emberi és művészi nagyságát ugy, amint jelentő kiállitásra a Jászságban szétszórt
az nemcsak kisebb zsánerképeiben, ha- Vágó-képek összegyűjtésével bebizonyinem történelmi kompozicióiban is meg totta, hogy a művész szűkebb hazája és
a vidéki környezet is értékelni tudta egy
van örökitve.
nagyszerű müvész végetért munkásságát,
Ez alkalommal a bizottság — Mar- melynek a művész halála nem pontot
kovits Pál dr. és Lévay Imre dr. értékes tett egy kiváltságos emberi pálya végére,
hozzászólásai és javaslata alapján — ugy hanem az örökkévalóságot . . .

A Városi Mozgó október havi programja szenzációs ujdonságokkal:
Hollywood, a modern Bábel, intimi- óceán felett." Richard Barthelmes filmje,
tások a világhíresség életéből.
A bánat l e á n y a . A n n a M a y W o n g
A luxusvonat
A berlini Defu világ- világfilmje,
filmje Dina Gralla é s Verebes Ernővel.
A singaporei titok. Ramon Novarro
Az
elsodort ember. Emil Jannings filmje.
remekmüve.
A moszkvai k é m . Liane H a i d d a l .
Párizs szüze. Ufa-produkció.
Sevilla
rózsái.
Alexander d ' A r c y
Asszonyok
ostroma. John Gilbert vifilmje.
lágfilmje.
Mária nővér. A magyar filmalap haNevető ember. Hugo Viktor remek- talmas a l k o t á s a .
m ü v e Conrad Veidttel.
Szenvedély.
Greta G a r b ó reprizben.
„ A vérzö cirkusz" és ..Az Isten az stb. stb.

A

jászok megtéritése

Néhány történelmi a d a t a késői megkeresztelésröl
A jászok megtérítése, a keresztény jász a kuntól nem csak fajilag, hanem
vallásra való átvezetése nem ment gyorsan nyelvileg is teljesen különbözött, bár évés könnyen. Két-három század telt el, mig századokon át. mint két testvérnép közös
végre mindannyian felvették a keresztséget
privilégiumok alatt élt a hármas kerületben.
és felhagytak pogány szokásaikkal.
Igy tehát, ha a jászok megtérítéséről beA
törtenelem azt tanítja, hogy a
jászok a kunokkal együtt, sőt egy időben
a tatár csorda elől menekülve költöztek
be hazánkba.
Hangoztatjuk, hogy a

8

szélünk, feltétlenül érinteni kell a kunok
megtéritését is. mert a két nép téritése
valószínűleg, sőt bizonyosan együtt történt, bár az erre vonatkozó pápai oklevelek

lelki gondozásával. IX. Bonifác pedig
1399-ben határt von a kunokat és filiszteusokat a keresztény vallásban megszilárditó ferences (minorita) rend és a rendes lelkészek jogai között (Dr. Kálmán,
Századok 1916.)
Ugy látszik, a kunok előbb tértek
meg, mert már 1311-ben van egyházashelységük — Hegyesegyház (ma Kunhegyes), mig a jászok még mindig pogányok;
legalább is erre utal egy 1365. évi oklevél, mely azt mondja: „és ezen
jászok,
kik pogányok,
hitetlenek és
filisteusok,
örökös rabszolgákul átadatnak a kunok
birájának, Konth Miklós nádornak." (Dr.
Kálmán, Századok 1916.)
A jászok végleges megtérését 1472től számithatjuk, mikor is Mátyás király
közbenjárására IV. Sixtus pápa az év
május 12-én kelt oklevelében megengedi
Igal Fábián provinciálisnak és Zarnest
Gergely páternak. hogy a berényiek által
épitett templomot és rendházat elfogadA jászberényi Hősök szobra
hatják azon érdemeikért, „hogy a magyarországi filiszteusokat a keresztény hitre
téritették."
a jászokról először csak 1365-ben emléEzzel a jászoknak az igaz hitre való
keznek meg külön.
térítése befejezést nyer, melynek oroszlán,
A kunok beköltözésük alkalmából igé- részét a ferencesek végezték.
retet tettek IV. Bélának, hogy felveszik a
Prückler József
keresztséget. Ez bizony csak igéret maradt,
mert a pápák 1264-től kezdődőleg állandóan erélyesen sürgetik ugy a királynál,
mint pedig a magyar egyháznagyoknál a
kunok megtéritését.
IV. László alatt 1279-ben a pápa Fülöp
fermoi püspököt, mint legátust küldte Magyarországba, hogy többek között a kunok
megtérését is erélyesen szorgalmazza és
végleges megtéritésüket keresztül vigye.
Amint tudjuk, a kunok között ez csak
elégedetlenséget szült és egyrészük ki
akart az országból vonulni, de László
leveri őket és a lázadókat szolgaságra
kárhoztatja.
A kunok és jászok megtérésének
nagy akadálya volt a kötelező papi-tized
fizetés, melyet akkori főpapjaink eléggé
rövidlátóan az alig megtértektől rögtön
követeltek, kik igy a keresztség felvételében csak azt látták, hogy adót kell fizetniök. Ezt azonban X X I I . János pápa
végre belátta és a magyar főpapsághoz
A Zagyva holdvilágnál
intézett 1428. levelében szigorúan eltiltja
a tizedszedést az újonnan megtértektől,
Tisztelettel felkérjük mindazon
mikor is azt írja: ..a tizedek szigorú követelése miatt a kun és a többi azon olvasóinkat,
kik a lap előfizetési dividéki népek sem akarnak a keresztény ját még nem küldték be, hogy
vallásra térni, ne zsarolják tehát a megté- — vidékiek a mellékelt
utalványon
röket . . .
(Gyárfás III 470).
ellenében
1348-ban Kelemen pápa a ferenc- helybeliek pedig nyugta
sziveskedjenek.
rendieket bizza meg a kunok és jászok beküldeni

9

Csevegések a régi jó jászberényi időkből
Náci bácsi leleményessége
Ismét az „öreg kuruc" lesz elmefuttatásom témája. Mert hogy izzig-vérig kuruc volt, az elvitathatatlan tőle. Nem riadt
vissza semmitől.
Az eset azon időben történt, amikor
még a városban általánosan ismert, boldogemlékü, néhai Bathó János bátyámék
(itt a Margitsziget melletti ház volt hajléka)
Lajosmizsén laktak a birtokukon.
Meg kell emlitenem, hogy a J á n o s
bátyámék dominiuma nem egyszer látta
vendégül a székesfőváros közéleti és müvészvilágának, valamint irodalmi tényezőinek nem egy nevességét, ahol valóságos
helikoni napok és hétre-terjedő vigasságok zajlottak le.
Akkor még Lajosmizse csak tanyákból állott, minden közlekedési eszköz hiján, tehát Náci bácsi gyalogszerrel indult
neki öccse meglátogatása céljából a hoszszu utnak. A puszta egyébként még J á s z berényhez tartozván, mi sem természetesebb, mint elhalálozások esetén innen
mentek a temetési aktust végező faktorok,
de innen indult útnak — már t. i . ha az
illető az itteni temetkezési egyletnek tagja
volt — a végtisztességre a — gyászkocsi is.

Éppen ilyen
alkalomból folyólag
vezette aztán össze a szerencsés véletlen
Náci bácsit is a szintén Lajosmizsére iparkodó gyászkocsival.
Az öreg ur már ki is volt fáradva,
no meg aztán mentesítve látta magát a
további kulyagolástól, nem teketóriázott
hát, hanem megállitotta a kocsit, felszállott a kissé különös forspontra s kényelmesen végignyujtózott a koporsó befogadására szolgáló kocsirészen.
Ily udvari hintón vonult aztán be a
vendéglátók nagy rémületére, mert — huncutságból — már előre beüzent valakitől,
adják tudtára a házbelieknek, hogy Bathó
Náci tekintetes urat gyászkocsin szállitják,
mert az uton szerencsétlenül járt.
Midőn a gyászkocsi a ház előtt megállott s a háziak és vendégeik meghatottan
vették körül a gyászos alkalmatosságot.
— a „tetszhalott" egyszerre csak megmozdult s nagy nevetéssel ugrott le a különös járműről.
Bent azután elmondotta a különös
históriát s a gyász hatalmas "nász"-szá
alakult át.
Senex.

„Tiz f e k e t e esztendő p a r a n c s a "
A magyar békerevizió gondolata azon
a szomoru emlékü juniusi napon született
meg, melyen X I V . Lajos trianoni kis földszintes villájában aláirták a Georg Clémenceau által megszerkesziett békediktátumot.
A revízió kérdése tehát egyidős magával
a békével, mert egy pillanatig sem tudtunk
megnyugodni abban, hogy az országáruló
csehek és lesipuskás románok zsákmánya
legyen, egy pillanatig sem tudtuk elhinni,
hogy ez a trianoni békeokmány hosszabb
időre szabhassa meg, vagy helyesebben
szeghesse útját a magyar jövő alakulá­
sának.
A revízió csendes munkájának lord
Rothermere fellépése és csatlakozása adott
szárnyakat. Hivó szavára lelkesen állott
az egész nemzet a revizió lobogója alá,
egyetlen réteg akadt csak, amelyik távolmaradásával tüntetett és ez a szociáldemokrata munkásság volt.
Két kis füzet fekszik itt előttem, az
egyiknek ,.A dunai népek tragédiája és
Csehszlovákia", a másiknak „Tiz fekete
esztendő parancsa" a cime. Szerzőjük
Surányi Lajos nyomdász, a prágai parlamentnek volt szociáldemokrata képviselő1 0

tagja. Az első füzet ez év májusában jelent meg, közvetlenül azután, hogy a
szociáldemokrata párt határozatilag kimondotta, hogy nem csatlakozik a reviziós
ligához, mivel annak vezetőségében szerinte reakciós elemek is részt vesznek.
Azt hiszem Surányi munkájának nem
csekély része volt abban, hogy a munkásság a párthatározat ellenére és vezetőit cserbenhagyva, mégis tömegesen szegődött a revizió eszméjének lobogója alá
és hogy a párt a tagok nagy többségének
követelésére július 23.-iki ülésén ugy döntött, hogy hajlandó az egész magyar társadalommal közös harcba menni az ország ujraegyesitéséért. Surányi örömmel
könyveli el második füzetében ezt a határozatot, de az eredmény azonban nem
elégiti ki teljesen és az ujabb füzetének
céljául épen ezt tüzi ki, hogy a magyar
munkásságnak nemcsak nemzeti, de szocialista kötelessége is szervezetei és külföldi összeköttetései revén az ország egységének helyreállitásáért küzdeni.
Surányi tiltakozik az ellen a vád
ellen, melyet róla külföldön is, itthon is
terjesztgetnek, hogy renegátja lett pártjá-

nak és anyagi előnyökért felcsapott ébredőnek; marxista alapon álló szocialistának hirdeti most is magát, azt azonban
nem titkolja el, hogy a magyar szocialista
pártvezetőség
nemzetietlen felfogásával
nem ért egyet. Végig vezet az utódállamok
szociáldemokrata pártjainak célkitűzésein
és megállapitja, hogy a külföldi pártok
mind olyan erős nemzeti alapon állanak,
mint bármelyik polgári párt és igy az
őrültséggel határos volt a magyar pártnak
az a határozata, hogy el akarta rúgni
maga alól a nemzeti alapot.
A bajok egyik fő forrását Surányi is
az 1918—19-es évek szociális forradalmaiban látja, melyek épen abban az időben
forgácsolták szét a nemzeti erőket, midőn
ellenségeinknél tőkés és munkás, burzsoá
és proletár kart karba öltve egységes nemzetként vonult fel Magyarország ellen. A
bennünket körülvevő szlávságnak évezredes álmát váltotta valóra az összeomlás,
végre elérkezettnek látták az időt, hogy az
északi és déli szlávtenger elsöpörje a közéje ékelt magyar szigetet. A vesztes háboru már érett gyümölcsként dobott eléjük
minden lehetőséget és ami akadály még
elzárhatta volna utjukat, azt elháritottuk
mi magunk előlük.
A füzetke azután végig vezet az
utódállamok munkásmozgalmain. A munkáspártok odaát nemzetiségek szerint csoportokra tagozódtak, mert az uralkodó
nemzetiség munkássága nagyobbrészt a
kizsákmányolók táborába lépett és azokkal
együtthaladva dolgozik a más nemzetiségüek vagyonának tönkretételén és ezzel
egyidejüleg a más nemzetiségü munkások
életnivójának lerontásán. A mostani kháoszból — marxista szempontból — egyetlen kivezető utat lát, az ország régi egységének talpraállitását. Helyes megállapitása, hogy „a magyarországi rettenetes
szociális bajok nem osztályelnyomásból
fakadnak. Itt tehát elsősorban a nemzet
elnyomása, az egész magyarság kinzása
ellen kell küzdeni." A kizsákmányolt nem-

zetek éppen ugy proletárok, mint a kizsákmányolt osztályok, — mondja Surányi
a továbbiak során — és ez ellen a kizsákmányolás ellen küzdeni marxista kötelessége is a munkásságnak. A munkások százezreihez szól, hogy ragadják meg
a kedvező alkalmat, teljesitsék magyar és
marxista kötelességüket es kiáltsák világgá,
hogy itt a Duna-völgyében millió és millió
embert, egész népeket tettek tönkre az
esztelen párisi békék, követeljék az igaztalanul feldarabolt területek újbóli egyesítését, mert ezáltal egyrészt a magyarság
és saját sorsuk felszabadulásai is szolgálják és részt vehetnek a nemzeti konstruktiv munkában is.
Surányi két füzete óriási feltűnést
keltett országszerte, sőt még a trianoni
határokon tulra is áthallatszott szava. A
megszállott területek magyar munkássága
már régen rájött arra, hogy a nemzetközi
munkásszolidaritásról terjesztett hir csak
mese és a hóditó népek munkástömegei
készséges eszközül dobják oda magukat
a kisebbség és ezzel együtt a kisebbséghez tartozó munkások elnyomására. Surányi hangja uj hang a magyar szocialista munkásmozgalomban, hü marad
ugyan a marxi ideológiához, de elrugja
maga alól az internacionális alapot és
ehelyett nemzeti alapra helyezkedik, mert
ugy látja. hogy ez az egyetlen kivezető ut
a mai kétségbeejtő helyzetből.
A szociáldemokratapárt hivatalos vezetősége nem nézi jó szemmel Surányi
müködését, ő azonban továbbra is folytatja füzeteit, hogy "meggyőzze a szenvedő és verejtékező magyar proletárságot
arról, hogy le kell számolni a prágai ideológiával, melynek képviselői 1918 óta
kinoznak bennünket és minden magyar
és minden proletárszándékot csirájában
elfojtani igyekeznek."
Ezeknek a füzeteknek el kellene
jutniok minden magyar munkás kezébe.
Németh Ferenc

NŐI K A L A P O K !
Harisnyák, kesztyűk és nyakkendő ujdonságok, gyermekcipő
különlegességek nagy választékban

VARSÁNYI JENŐNÉ CÉGNÉL,
Jászberény. Lehel épületében.
Női kalap alakitásokat jutányos árban vállalok.
11

K o s s u t h - b a n k j e g y e k égetése a jászberényi
főtéren és egyéb apróságok
A szabadságharc leveretése után, a
berendezkedő Bach-korszak első heteiben,
a jászberényi kapitányi szállás udvarán
kutat ástak. Á s á s közben, a földben pár
ölnyire, az egyik napszámos alatt beszakadt a talaj. A többiek segítségére siettek.
Utána kusztak óvatosan, mikor a legnagyobb megdöbbenésükre egy veremre találtak, melyben j ó párszáz ágyugolyó,
bomba és gránát rejtőzött. A dolog természetesen az osztrák hüségü hatóság
tudomására jutott, mely azonnal szigoru
vizsgálatot rendelt. Nyilvánvaló volt. hogy
a „rebellis magyarok" egyik munkája volt
az eltüntetés, aminek a tetteseit persze
kinyomozni már nem tudták. Az ügy folytatásához azonban elég volt, hogy a J á s z ság községeiben, a legkülönbözőbb helyeken napokon át ásatásokat végzett a
hatóság. A napszámosoknak nem kötötték az orrára a munka célját. A végén a
szomorú és fékentartott magyarság már
nevetett és a keserü néphumor a céltalan
ásatások láttán ugy találta, hogy talán a
honvédeket a föld alól is ki akarják á s n i . . .
*

lájára s addig el nem vitette, mig a puskák meg nem kerültek. Egy éjszaka a
község templomajtójához támasztva találták meg a keresett puskákat, melyek miatt a község 4395 forintot fizetett. Ennyi
volt a katonatartás költsége.
*
A Kossuth-bankjegyek beszedésével
a jász-kerületben Horváth Pál táblabiró
és Harsányi Mihály esküdt bizattak meg.
A jász községek elöljárói a beszedett
összeget névszerinti lajstrommal záros
határidő alatt Jászberénybe tartoztak beszállitani, ahol azokat a főtéren katonai
segédlet mellett nyilvánosan égették el.
Szeptember végéig a katonaság 560.637
forint 30 krajcár névértékü bankjegyet
hamvasztott el. Pesten mindezt még keveselték. A második bankóhajszára ujabb
határidőt tüztek. 1849 december 21-én
összegyült még 34.243 forint 55 krajcár,
— elégettetett. December 31-én, Szilveszter napján ismét örömet csináltak maguknak a katonák — ujabb 31.013 forintot
égettek el a csikorgó hidegben.

Jászárokszálláson ugyanakkor egy
zárt helyiségben, mely a forradalom alatt
raktárul szolgált, 351 kisebb-nagyobb, részint már használt ágy-golyót és kartácsokkal töltött 6 pléhdobozt találtak. Javában folyt a vizsgálat, mikor a határozottan szerencsétlen községben az osztrák
katonaságnak két lőfegyvere nyomtalanul
eltünt. Haynau büntetésből katonasággal
rakatta meg a községet a lakosság szám-

A Kossuth-bankjegyek megsemmisitéséből rengeteg per támadt. A z eladók
vagy hitelezők perrel támadták meg feleiket, követelve, hogy az elkobzott Kossuthjegyek helyett kelendő pénzzel ujra fizessenek. Élelmes marhakupecek a vásárokon jó árakat fizettek — Kossuth-jegyekben — a jószágért, csakhogy idejekorán
tuladhassanak a veszendővé vált bankókon a hirről még nem tudó nép körében.

CSÓKOLNI K E Z É T . . .

MEGSZÉPITŐ

KÖNNYEK

( Guy C h a r l e s C r o s )
Csókolni kezét, ajkát é s szemét.
Beszivni hajának bűvös illatát
L á g y akkord ne törje a csend h a r m ó n i á j á t
Hadd csodáljam szeme é j j e l é t . . .
R á j ö n n i : mily édes és d r á g a ; mert távol
Barátja, engem meg biztos nem szeret;
Hogy f á j . ha szelíden nevet,
S z i v e m hogy vérzik és lángol.
Tudom : holnap v á r hosszú utam.
Azt is: hogy elfeledsz tán s én is elfeledlek.
Mert az idö múlik és elsuhan.
E g y perc és megszűnhet minden —
C s a k a j k a i n k c s ó k b a omoljanak.
Melyeket nem mocskoltak
hazug s z a v a k .
( Franciából: K u n László)

12

Ha j ö n bús, lágy fény-sereggel
Oh be szép a z őszi r e g g e l !
Ha bút dúdol m é g a szél is —
Oh be szép a z öszi dél i s !
H a szivünket megsebezte
Jaj be szép az öszi este!

-

Ha g y á s z - t ó k é n t terül széjjel —
J a j be szép a z öszi éjjel!
S z é p a z ősznek éje, napja.
Mert B á n a t a z a n y j a , a p j a
S mert a könnyünk h a l k a n csengve
Hull belé az öszi c s e n d b e . . .
( A r a d i - S z a b ó István)

A JÁSZSÁG
TÖRTÉNELMI DÁTUMAI
1849.
K a r c a g . A kun népfelkelők juliusban Karcag pusztáján — Ágotán táboroznak.
Jászberény. Julius 9-én kozákok
szállják meg a várost.
S z o l n o k . Julius 11-én Perczel tábornok Kazinczy-hadteste bevonul a városba.
Jászárokszállás.
Rüdiger gróf,
orosz tábornok vezérkarával a községbe
érkezik s a községgel együtt Fényszarut
is megszállja julius 11-én.
Jászfényszaru. Julius 20-án Perczel tábornok megtámad egy orosz hadtestet, de a tulerőtől vereséget szenved s
eredménytelenül vonul vissza.
K a r c a g . Julius 28-án Kossuth kormányzó Aulich tábornokkal a városba
érkezik, hogy Görgeyvel találkozzon, de
Görgey már nem tud a kormányzóval
összeköttetést találni — az oroszok elvágták az utat Tiszafüredtől Törökszentmiklósig.
Törökszentmiklós. Augusztus 1-én
a városban Chrylos orosz ezredes teljesen
berendezkedik.
S z o l n o k . Augusztus 2-án Haynaunak egy zászlóalja megszállja a várost.
*

1919.
K a r c a g . Április 20-án a városba
hallatszik a románok ágyuzása Püspökladány felől.
S z o l n o k . Április 22-én Bőhm Vilmos,
a keleti vörös hadsereg parancsnoka, —
Stromfeld Aurél ezredes, vezérkari főnökkel a Nemzeti Szállóban rendezi be főhadiszállását. Tiszabőre megérkezik a románok közeledésének hire.
Nagyrév. A községben, Kuncsorbán, Tiszakürtön,
Kunszentmártonban.

Abádszalókon,
Tiszaroffon,
Karcagon,
Kenderesen, Cibakházán, Rákócifalván a
vörös századok kötelékei pár óra alatt
felmorzsolódnak a románok közeledésének
hírére, a községek direktóriumai lázasan
csomagolnak és megszöknek.
K e n d e r e s . A községet, a Horthymajort, Karcagot, Kisujszállást, Tiszaugot
a románok kardcsapás nélkül elfoglalják.
Ugyanez történik Kunmadarason, A b á d szalókon, Tiszabőn, Tiszaföldváron. — a
vörösek mindenütt elmenekültek s a románok az ideges, minden közbiztonságot
nélkülöző lakosság gyér érdeklődése mellett pár ágyuval, sok lovassal, magyar
szekerekkel és kocsisokkal vonulnak be.
S z o l n o k . Május l-je előestéjén nagy
vörös parádé. Az ünnepély morajába belevegyül a románok ágyuzása. Rendetlen
vörös-csapattestek vonulnak át a városon.
Május elsején délután 4 órakor külön vonaton robog a vörös-főhadiszállás Gödöllőre. A direktórium és az exponált kommunisták este 11 óra 30 perckor szintén
különvonaton Budapestre menekülnek. A
fehér ellenforradalom pár óra alatt szervezkedik s a Tisza-hidon átjövő vöröskatonákat lefegyverzik.
Törökszentmiklós.
Kunhegyest,
Kuncsorbát harc nélkül, Törökszentmiklóst
és Szajolt heves harc után foglalják el a
románok. A tenyői nagy vasuti hid este
7 órakor a levegőbe repül. A szolnoki
fehér-vezetőség a városban még tartózkodó kommunistákat elfogja, két század
gyalogságot toboroz a rend felállitására
és a Szandán álló Dabia román tábor­
nokhoz parlamentereket küld.
Jászberény. Május 6-án — hideg
őszies időben a városban székelő vörös
zászlóalj megritkult századai egy aktiv
százados vezetése alatt — a parancs ellenére — elhagyják a várost a számukra
fentartott különvonaton. Boldogházán már
román előőrsök tűnnek fel a tanyák között. Jászberény karhatalom nélkül marad.

Pattanás, májfolt és szeplő e l l e n egyedüli és l e g b i z t o s a b b s z e r a

Tomory-féle „ I D E Á L C R É M " és „ S Z A P P A N "
Hatása csodálatos.
I. sz. erősségű P 1 '20
II. sz. erősségű P 2'—

Egyedül kapható :
T O M O R Y ELEMÉR<<Szentlélek>>gyógytárában,
Jászberény, Plebániával s z e m b e n .

Utánzatoktól óvakodjunk. Csak akkor valódi, ha rajta van a TOMORY név

13

S z o l n o k . Május 8-án délelőtt 10
órakor a vörösek Abony felől, a vasúti
vonal mentén túlerővel megtámadták a
Szolnok védelmére felvonult két fehér
századot és két üteget. Délig semmi eredményt nem tudnak elérni. Ekkor a vasuti
főműhely néhányszáz felfegyverzett munkása hátbatámadja a fehéreket s ezek
egyrésze átpártol. A megmaradt fehérszakaszok átmennek a Tiszán a románokhoz a vezetőséggel együtt. Délután 3 órakor a vörösek a városba bevonulnak és
vérfürdőt rendeznek. A délelőtti harc és a
délutáni vérfürdő eredményekép éjjel 86
hullát szednek fel Szolnok utcáin.
K e n d e r e s . A románok egy ántántparancsra visszavonulnak Kenderes mögé
és a kiüritett helységekbe ujra bevonulnak
a vörösek. Fegyverneken ütközet fejlődik
és a Tisza-hajlattal párhuzamos fronton
még hátrább vonulnak pár kilométerrel.
Másnap a románok az előzőnapi vonalra
ujra bevonulnak.
K a r c a g . Julius 22-én a román hadsereg tiszai frontjának erősítésére friss
csapatok érkeznek. Julius 23-án egy vörös
lovas-üteg a város alá férkőzik és lövi a
várost. A gyanutlan románok között pánik
tör ki és Püspökladány felé menekülnek.
A tisztek egy nehéz üteget müködésbe
hoznak, egy repülőgép felfedezi a vörösüteg buvóhelyét, mire a vörös lovas-üteg
felszerel és Kunhegyes-felé visszavonul.
Kisújszállás. Julius 23-án a várost,
Abádszalókot, Mesterszállást, Tiszaföldvárt a románok kiüritik, a vörösek bevonulnak. Folyton hullámzó frontvonal. Mikor a román utóvéd délután háromkor
elhagyja a várost, tíz perccel később már
a vörös csapatok vannak a főtéren. E
napon délelőtt 11 órakor Karcag fölé 4
vörös repülőgép érkezik s az egyik gépfegyverrel lövi a románokat. — A kisujszállási uttól balra erős puskaharc fejlődik,
az ut másik oldalán, a magyarkai határrészen a románok nyitvahagyott frontja
mögé vörös lovasság nyomul és azt hátbatámadja. A lovasság a városig üldözi
a megfutamodó román csapatrészeket, de
miután nem kap erősitést, visszalovagol.
Ez a harc este 7 óráig tartott.
K e n d e r e s . Ugyanezen napon a 101.
vörös-ezred kivonul a Bánomkert felé, de
ahogy Bánfalva és Hosszúhát felől a ro­
mánok támadólag lépnek fel, visszavonul.

A vörös vezetőség a Horthy-kurián és
plebánián ebédel, mire a visszaözönlő
csapatok beérkeznek a községbe. Fejvesz.
tettség támad, de valahogy utcai harc
keletkezik. A harcban száz román elesik,
a vörösek részéről is nagy veszteség, a
v é g e : a románok elfoglalják a községet.
A vörösek előbb az összes kocsikat kihajtják, hogy municiós és élelmiszeres
trénjük legyen. Ezt a trént Szapáryfalvánál a románok utólérik és szétverik.

Jászok
Palócországban
Ersekvadkert. 1929 szeptember.

Még itt Palócorszógban is jász emlékekkel találkozom! A Budapest—balassagyarmati országút mellett, Rétságtól északra
mintegy két kilométerre az ut nyugati oldalán Puszta-Alsó-Jásztelekre
bukkanunk.
Nem messze, tőle nyugatra két-három kilométerre van Felső-Jásztelek puszta s
önkénytelenül is a mi Jásztelek községünk
jutott eszembe. De amilyen gyorsan jött a
gondolat, ugy tettem félre is, hiszen nem
sok köze lehet ennek a két pusztának a
jászokhoz, hiszen a régi Jász-Mihályteleknek csak alig pár évtized óta Jásztelek a
neve.
De a gondolat tovább kisértett. Haza
érve előveszem a térképet s megkeresem
rajta a két pusztát. S ime, nyugatra PusztaFelső-Jásztelektől ,,Puszta-Berény"-re
találok s még távolabb egy erdőrésznek Jászbükk a neve a diósjenői határban. Most
már megindul a képzelet.
A X V I . század végén vagyunk. A
Zagyva és Tarna mocsaras vidéke csak
buvóhelyül szolgál a törökök által sanyargatott jászoknak. A lakosság egy része
megunja a folytonos harácsolást, összeszedi vagyonkáját és utját a nógrádi hegyeknek veszi. Átvergődnek a Cserhát
magaslatain s elérik azt az alacsony dombos vidéket, melyet északról az Ipoly határol s kijáratait Drégely és Szécsény védik. Gazdát talál telek, erdő, épül Jászok
telke, vágják a Jász-bükköt s Berény-pusztán barna jász karok aratnak. Szondy
várnépét is bizonyára szaporitották, de
Drégely fekete kövei némák, nem tanuskodnak.
Szabó
Nándor.

Hirdessen a „ J á s z s á g " folyóiratban
14

Mi, kereskedők, jól látjuk, hogy az
európai Egyesült Államok jelentik a fejlődés
irányát. Igaz, hogy nem gondoltunk azzal,
vajjon egyáltalán elkövetkezhetik-e az az
A z Európai
idő, amikor az európai államok részben lemondanak szuverenitásukról, hogy egy
Egyesült Államok
hatalmas államszövetséget alkossanak.
Az amerikai vámtarifa emelésének De azt hiszem, hogy az európai Egyesült
hire felébresztette kábultságából az öreg Államok tervének nem is ez a lényege. A
Európát. Egy napon arra ébredtünk, hogy lényeg: a gazdasági összefogás, egy hatalaz európai nemzetek felelős tényezői ko- mas középeurópai vámterület, amelyen bemolyan és mint közeli programról kezdtek lül nem állítják meg a fináncok az árut, az
beszélni az európai Egyesült-Államok ter- állatorvosok az állatot, nincsenek vámvéről. Eddig, ha valaki az európai Egyesült- mizériák, nem kell blanketták tömegeit kiÁllamok gondolatát felvetette, megbélye- tölteni. Ez olyan, mintha tényleg ólom
gezték, mint álmodozót, most a legszára- volna, pedig ugy érzem, sokkal közelebb
zabb európai politikusok is nagy tárgyila- állunk ennek a nagy tervnek a megvalógossággal beszélnek Európa népeinek gaz- sitásához, mint sejtjük. Az öreg Európa
már letiporva, erőtlenül hevert és sendasági közeledéséről.
ki sem sejtette, hogy egyik napról a máA francia miniszterelnök nyilaikoza- sikra, fiatalos erővel pattanhat fel ujra és
tából, amellyel az európai Egyesült Álla- Amerika tőkéjével, hatalmával szembemok tervét a köztudatba dobta, két olyan szegezze a maga idealizmusát, amellyel
tanulságot lehet levonni, amely igen figye- e legvégső órában kiszakíthatja magát az
lemreméltó. Az egyik az, hogy Európa leg- amerikai tőke polipkarjai közül. Amerikáhatalmasabb államai sem tudják fenntar- nak köszönhetjük hova-tovább, hogy Eutani gazdasági önállóságukat, ha elzárják rópa felébred lethargiájából és rájött arra,
előlük a fontos piacokat és észrevették már, hogy volna még ereje ahhoz, hogy felhogy nagyobb fogyasztóterület nélkül nem vegye a versenyt az ujvilággal, de előbb
tudnak megállani Amerika versenyével még egyesitenünk kellene azt a sok erőt,
szemben. Mit szóljunk ehhez, mi magya- ami az óvilágban parlagon hever.
rok, akiktől minden fogyasztóterületünket elvették? Vajjon amit Briand Európáról mond,
Magyarországnak a szerepe az eunem áll-e kicsinyben Magyarországra is és rópai Egyesült Államokban nagyon kednem igazol-e bennünket abban a felfogá- vező volna, az amerikai gabona kivülresunkban, hogy a trianoni békének mily kedne éppen ugy, mint az orosz, amely
nagy hibája volt Magyarország
gazda- néhány év mulva, talán megint versenysági feldarabolása?
társunk lenne az európai piacon. Egy ilyen
De még egy nagy tanulsága van az gazdasági alakulatban a kis Magyarország
európai Egyesült Államok tervének. A m i - agrártermelése nagyon fontos szerepet tudna
kor nálunk azt hirdetik, hogy a magyar au- a maga számára biztositani. A z európai
tonom vámtarifa ötven esztendőre megál- Egyesült Államok tervének megvalósulása
lapitotta a magyar gazdasági politika útját — nézetem szerint — lehetővé tenné, hogy
és a fejlődés irányát, amikor az amerikai a magyar gazda gondtalanul termeljen és
vámtarifa emeléséből nálunk a protek- agrárcikkeink értékesítése előtt megnyilcionista vámpolitika erösbödésére akarnak janak az európai piacok.
következtetni, akkor észre kell venni, hogy
Balkányi
Kálmán.
Európa államai már felébredtek az elvakultságból és rájöttek arra. hogy az európai állaFolyóiratunk legközelebbi száma
mok gazdasági széttagoltsága, a nagy és
kis államok prosperitását, egyáltalán lehe- n o v e m b e r 9 - é n j e l e n i k m e g . Kérjük
tetlenné teszi.
a z előfizetéseket a k k o r r a beküldeni.

K E R E S K E D Ő

- V I L Á G

JÁSZSÁG
társadalmi, művelődési, gazdasági és irodalmi folyóirat
Megjelenik évenként tizszer
Felelős szerkesztő: K o m á r o m y J ó z s e f

Kéziratok és levelek:
Jászberény, Postafiók II.
címre küldendők
Előfizetések és hirdetések dija (mm-soronként 8 f) Kovács és Baranyi könyvnyomdába küldendő
Előfizetési ár egy évre P 3.80, félévre P 1.90) Egyesszám ára 40 fillér

15

SZÜRETRE
az igen tiszteli bortermelőknek nincs gondjuk a mustok elhelyezésére,
mert bel- és külföldi cégektől megbizásaim vannak mustbevásárlásra és igy

HORDÓKAT
tudok már most rendelkezésre bocsájtani kölcsön vagy örökáron. Felvilágositással mindenkinek bármilyen időben készséggel

INGYEN
szolgálok.

Mint minden évben, ezidén is a legmagasabb árat fizetem a
mustért és már most előleget és hordókat

K A P H AT
Bálintnál, Jászberényben.

Ne sajnálja a z időt
és ha nyomtatványt készittet, mielőtt máshol megrendelné, kérjen árajánlatot a szép munkáiról és szolid árairól általánosan elismert

j

Kovács és B a r a n y i
könyvnyomdájától

(Megyeház-utca

2.)

mert ezáltal sok pénzt takarit meg és kiadása észrevehetően kevesebb lesz.

JÁSZSÁG
cimü folyóirat kiadóhivatala. Hirdetések, ennek dijai
valamint a lapra szóló előfizetések is ide küldendők.

Nyomatott a felelős kiadók : Kovács és Baranyi könyvnyomdájában. Jászberény.

.