Fájl #31: "jaszsag02.pdf"

T Á R S A D A L M I , M Ű V E L Ő D É S I , GAZDASÁGI É S I R O D A L M I FOLYÓIRAT
I. ÉVFOLYAM
JÁSZBERÉNY, 1 9 2 9 A U G U S Z T U S
2 . SZÁM

A z ezeresztendős Lehel-kürt
A világhírű bizánci kürt mendemondái és igazsága
A párizsi Cluny-muzeumban, a prágai
Szent Vid-templom kincstárában és a jászberényi Jász-muzeumban olyan kürtöket
őriznek, melyek az elefántcsontból faragott
kürtöknek legősibb
s legművészibb darabjai.
A jászberényi
kürtöt a jászok 400
esztendeje
őrzik,
mintahogy a kutatások szeri n t a X V I I .
század nyolcvanas
éveiben már ott függött a jászberényi
templom falán, mint
becses ereklye s
melyet már akkor
mint Lehel kürtjét
tisztelt a hagyomány... Azóta sza­
kadatlanul ez a nép
hite s népszerűségét mi sem bizo­
nyítja jobban, mint
az a tény, hogy a
tizenegy jász község közül — hétnek
címerében
szerepel.
A legrégibb
bizonyítékot arra,
A Lehel-kürt
hogy Jászberényben őrizték, az akkor nagy virágzásban
levő református egyház 1642. évi pecsétje
nyújtja, melyben a kürtöt fel lehet ismerni.
A kürttel foglalkozó história nagy és
érdekes, bizonyságul annak, hogy az emberek fantáziáját izgatta s nem csoda, ha
ebben a nagy buzgalomban a kürt faragott alakjainak megmagyarázása a legkülönfélébb módon jut kifejezésre.
A történelmi munkákban legrégebben
a Bécsben 1718-ban megjelent Topogra-

phia Magni Regni Hungariae cimü munkában Bonbardus iró emliti meg. Utána
Bél Mátyás kéziratában a következőképen
találunk említést: „Láttuk Jászberényben
Lehel magyar vezér kürtjét, mellyel
Konrád
császárt
megölte. Ugy hiszem elefáncsontból van. Hossza
másfél lábnyi, vastagsága olyan,hogy
félkézzel át lehet
fogni. Csorba van
rajta, mely állitólag
az ütéstől
ered.
Sokféle faragás disziti: farkasok, táncosok, gyalog- és
lovas-harcosok és
ami igen feltünő —
kereszttel ékesített
templom. A kürt
arannyal, ezüsttel
be volt öntve, de a
török kincsszomja
ettől megfosztotta."
Amint látjuk
Bél Mátyás nagyon
futólag nézte meg
a kürtöt.
Molnár
Fekiteritett rajza
renc, a nemes kiskun-kerületek kapitánya 1788-ban ismerteti
a kürtöt s müvéhez két rézmetszetet csatol, melynek egyike oldalról, másika pedig kiterítve mutatja a kürtöt természetes
nagyságban. Ez a két metszet ma is látható a Jász-muzeumban.
Molnár Ferenc is sok mindent lát a
kürtön s azt mondja, hogy a jelenetek a
magyarok őshazájukból való kijövetelüket
festik, midőn a szarvast nyomon követik.
A tenyérben a magyarok őshazájának —

Ára 4 0 fillér

Karéliának címerét látja, a második sorA Lehel-kürt eszerint ezeresztendős,
ban a tisztátalan lelkeket, aztán sok minA m i pedig az ábrázolást illeti, csodent, amit csak — ő látott s végül az A l i - dálkoznunk kell azon, hogy miért kellett
rumnák közül való asszonyt, aki a bepó- ezt az egyszerű kifejező sorozatos akrobatalyázott gyermeket tartja s örül, hogy „e mutatványjelenetet oly sokféleképen maszületett gyermek olly nagy nemzetnek ele- gyarázni. Az ősrégi multu artisták, akik F.
jét és eredetét megnyervén, illy undok mag- Mallius Theodorus konzul ünnepélyén is
zatot olly legerősebb férfiaknak nagy nem- 399-ben „mintha madarak volnának, a lezésökre, állapotjoknak szerencsés kimene- vegőbe vetik magukat s gúlákká egyesültelével tapasztalna..."
nek, melyeknek legEgy másik iscsucsán egy ifjú lemertető, Décsy Antal
beg"— nagyon ismer1814-ben azt állította,
tek voltak.
hogy a kürt griffmaNos, nézzük meg
dár körme s rajta poa legalsó sort, ahol a
gány istenek, Orpheus.
hosszu-bő köpenyes
Arius, Fascinus és a
artistamester
felügyeI X . századbeli elefántcsontkürt a párizsi Cluny-muzeumból
fertelmes Belphegon
lete alatt végzik ezt a
vannak ábrázolva. Fölösleges itt ezen a mutatványt a többiek. A jelenetek sorozahelyen mindazokat a magyarázatokat is- tos kifejlődése, a pálcatartó, trombitás műmertetnünk, melyek a leghamisabb képet vészek, a szelídített állatok, a céllövés, a
adták a kürtről.
szarvas s a hátán ülő sólyom, mind beAz ismertetők irodalma azonban a tanított szerepben állnak a kakasokkal
kürt kétségkívüli nagy népszerűségét bizo- együtt. Kakasviadalokat az ókor is szerenyitja. Bogozták készítésének idejét, talál- tett látni s az elrajzolás ellenére ezeket keli
gatták a megszerzés módját s feltevéseik- felfedeznünk bennük, hiszen irásos bizoben valószinütlenségeket és a fentiekhez
nyitékunk van arra, hogy a bizánci hiphasonló lehetetlen ismertetéseket hoztak podromban ..oroszlánok, medvék, párdunyilvánosságra.
cok, vad szamarak és oly madarak voltak,
A Lehel-kürt hallgatott...
melyeket kioktattak, hogy egymás ellen
A mai idők azonban meglehetősen küzdjenek".
tisztán látják már a kürt eredetét. Semmi
A Lehel-kürt leghitelesebb magyarákétség aziránt, hogy
zója, Hampel József
a kürt egy IX. századtudósunk, az akrobata
beli finoművü elefántcsapat működésének
helyéi is megállapicsontmunka, melynek
totta. Azt tartja, hogy
rokonai,— mint képea kürtön ábrázolt jeinken látható, — Eurólenet
vagy a bizánci
pában pár helyen felcsászári cirkuszban,
találhatók. A Jász-muKürt a prágai Szent Vid-templom kincstárából
vagy más nyilvános
zeum két legutóbbi
hippodromban
lejátszottat
mutat. Szerinte
amerikai látogatója. Pierce és Tyler tanáerre
vall
az
ábrázolás
felső
sorában álló
rok aprólékos tanulmányozás után szintén
a IX. századba helyezik a kürt készítésé- diszes falrész, mely a császár páholya alatti
porondrészt jelzi, a keresztek pedig a csánek idejét.
Van egy Berlinben őrzött arasznyi szár ott-tartózkodása által szentesitett hemagasságú elefántcsont-táblácska, melynek lyet mutatják érthetően. Ugyanigy a máfelirata V I . Leo császár korát bizonyítja, sik szimbólum a jelenetek közé ékelt csáakit 886-ban koronáztak császárrá. A tábla szári sas. mely a teljhatalom jele. A kinyia bizánci történelem és művészet alapos tott tenyérre vonatkozólag megemlíti a déli
ismerői szerint tehát megállapított életkorú. népek s általában a veszélyes játékkal
A tábla és a Lehel-kürt faragása, — a két foglalkozó akrobaták babonáját, akiknek
munka ábrázolását jellemző nyerseséggel nyaktörő mutatványainál, eszerint, elég egy
— teljesen megegyezik a közös ornamenti- tekintet, hogy kockáztassák életüket s amely
kában, azokban a hosszúkás, párhuzamos ellen természetesen védekeztek.
oldalú és mély barázdáju levelekben, meA bemutatott pár európai kürt a jászlyek négy-öt-hatos csoportokban oly dúsan berényi kürttel teljesen rokon. Hasonló, de
lepik el a kürt nyilása melletti sáv körei- nem rokon kürt több mint husz van a vinek közeit. Ehhez a jellemző bizánci levél- lágon. De hogy a műhelyük hol volt, arról
alakitáshoz járul a zigzeges szalag, mely nincs adatunk. Arról sem tudunk semmit,
a kürtön époly túltengőn ismétlődik, mint hogy ez az értékes kürt hogyan jutott Jásza berlini táblán.
berény birtokába.
Komáromy
József
'2

A jászberényi Rákóczi-ut kinyitása
Jászberény fürdővárossá való kialakításának kérdése
Évtizedek megoldásra váró problémája Jászberény legfontosabb utvonalanak — egyben egészen a mai időkig legelhanyagoltabb utjának — a Rákóczi-utnak
szabályozása. A régóta sürgetett és Jászberénynek életkérdést jelentő utrendezést
a hosszas halogatások és sikertelenségek
után döntőleg dr. Friedvalszky Ferenc
polgármester vette munka alá, kitűnő munkatársaival — Wargha László fővárosi várostervező mérnökkel és Köröskény i Jenő
városi főmérnökkel, akik a város helyzetéhez mérten olyan munkát készítettek,
mely a változott nehéz viszonyok
között
is megállja a helyét.

nalban áll, amely szinte hangsúlyozza a
rendezési terv tisztaságát. Itt vehetjük
észre, hogy mit jelent az majd, ha ugy a
vízimalomhoz vezető Hatvani-ut eleje,
mint az újonnan egyenesitendő Sörház-utca
nyílegyenesen fognak a Rákóczi-ut torkolatához csatlakozni, rendkívül kellemes
kilátással egyrészt a sürülombu Margitszigetre, másrészt a majdan beültetendő
reálgimnáziumi tornakertre a jelenlegi rendezetlenség helyett.
Nem nehéz előrelátnunk azt, hogyha
a Rákóczi-ut rendezésének teljes megoldása után leszünk, mely előreláthatólag
egy-két évtizedet igénybe vesz, egy ha-

Az uj terv, amit egy tavalyi augusztusi városi közgyülés elfogadott, nem a
nyílegyenes kinyitást tervezte meg, mely
a városnak fantasztikus összegébe került
volna, hanem számolva a körülményekkel, olyan megoldást adott, hogy a Rákóczi-ut teljes kinyitása a legsikerültebb
módon véghezvihető lesz. A z uj terv szerint, mint ábránkon is látható, az uj Rákóczi-ut enyhe hajlásban fog, mint a varos
főütőere a zagyvai kőhídhoz s közvetve
az Apponyi-térhez vezetni. Fölösleges magyaráznunk, hogy a gyenge törés az uj ut
impozáns, levegős vonalán semmit nem
változtat, aminthogy az ugyanezen fokú
törést például nem venni észre a budapesti körutakon.
A tervrajzunkon feltüntetett Rákócziut torkolati utcák szintén a mérnökök
rendező keze alá kerültek, aminek kivitelezése természetesen a későbbi jövő
feladata. A z uj adóhivatal már az uj vo-

sonló művészi elgondolásu és hasonló,
vagy a megváltozott viszonyok folytán,
mégnagyobb energiával dolgozó vezetöség készen kapja a magvát egy méggrandiózusabb tervnek. Jászberénv fürdővárossá való kialakításának . . .
Évről-évre bebizonyosodik, hogy a
mezőgazdasági városok a nagvobb háztartási hasznot hozó kereskedelem és
iparosság nélkül a lassú és fokozatos elsorvadásra vannak ítélve, ha idejekorán
nem gondoskodnak
olyan
várospolitikai
alapelvről, mely a város
idegenforgalmának emelését növeli, idegeneket, idegen
pénzt, idegen arcokat hoz a városok vérkeringésébe. A kereskedelem, ipar, sőt a
mezőgazdaság is csak hasznot húzhat,
ha a Budapesthez aránylag közel fekvő
Jászberény kifejleszti az idegen nyaralók
számára vonzását rendezettségével, tisztaságával, előzékenységével,
Ma a városok mindinkább kezdenek

3

jól vagy rosszul berendezett üzletté válni,
amelyet szívesen vagy undorral keres fel
a közönség.
A fennebb emiitettekhez persze még
nagyon sok kell.
De a legfontosabb: felismerni a
kényszerűséget és a város sorvadásának
útját minden eszközzel megakadályozni s
máris mentve van Jászberény! Predesz-

tinálja erre a várost a Zagyvának szintén
rendezendő vizimalom-vasuti vashidig terjedő ligetes és nyaralásra elsőrangú szakasza, a lakosságot mindennel ellátó és
ár tekintetében szintén revízió a l á veendő
termelő területe s piaca és könnyű lehetőségét adja a város fővertikális vonala
— az uj Rákóczi-ut.
H

G e c s e Árpád művészete
A szolnoki nagyok társaságában, az és körülötte a műterem falán más témájú
immár müvészettörténetileg is híressé vált képek sorozata . . . Havas táj. Jászol
müvésztelepen. vagy néha-néha J á s z b e - előtt. Korcsolyázók, Erdőrészlet — a legrényben van a tanyája. Élete tartalmát változatosabb témák szines vagy fojtott
művészete tölti ki s alig van témakör, erőteljes sora, a művészi fejlődés egy-egy
mely őt ne érdekelné s amit nem venne állomásai, melyek a művész mondanivalójának számtalan kifejezését adják.
ecsetje alá.
Bibliai
tárgyu
Vérbeli jász. Itt
született és az ő J á s z képei nyugodtak, egy
sága ad minden eszszerűek, — csak a
mét, ami művészete
barna, sárga és vömeg nem álló, teljes
röses tónusokban van
kifejlődéséhez
kell.
valami fensőbbséges
Gecse Árpád még
hangulat. Olyan, mint
mindig fejlődik. Eltemikor az ember egy
kintve attól, hogy ficsodálatos estén előatal kora megköveveszi a bibliát és a
teli a folytonosan nesorok folynak, zuhankilendülő friss hevünak végeláthatatlan
letet minden iránt, —
békességgel és kinyitermészetében és mülatkoztatással a lévészete erejében van
l e k b e . . . . amikor az
az uj-keresés. Nem
Istent érzi a lélek.
művész az, aki megA művészi fejmarad
elpepecselt
lődésnek
nincsen végörök-sablónjaiban, —
állomása.
mégha bármily szorGecse Árpád is
galmasan is gyártja
még
egy nagyszerű
szánalmas giccseit. A
ut elején áll, tele erőművész nem tekint
vel
és akarattal s
megelégedett, hunyohogy
hol fog az ut
rító szemmel képeire.
végződni
— nem
— a művész öröktudni
előre.
Megnyugnyugtalan.
Alvégi cigánylány
Gecse Árpád festménye
tató a tudat, hogy
Jász menyecske a tükör előtt egyik kompoziciói, plein-airjei, genre-i, portréi és
legjellemzőbb képe. A kékes tónusban tájai a tudatos művészi képesség nagytartott képen a kékek különös vibrálása, szerű bőségét sejtetik s megnyugtató tudkülönféle árnyalata az, ami ebben a nyu- nunk, hogy ez a művész a mienk s hogy
godt beállításu képben a zamatot adja. A a Pethes Imrék s V á g ó Pálok nyomdokában
stockholmi kiállítás után most műterme ujabb valaki akad, aki a jász tehetségek
falán függ s érdekes bizonyítékot szolgál- kimagasló sorába magas fejjel lép. egyenlő
tat arra. amit fennebb elmondottunk. Alatta fegyverzettel és egyenlő képességekkel. (*)

Fizessen elő a „Jászság" folyóiratra!

R i s z n e r és Palotási
Bővebb a d a t o k a két n a g y jászberényi kultur-egyéniség életéből
Folyóiratunk előző számában, a Jász- leányaikat a Riszner-intézetbe lakókul. Az
ság lexikona-rovatban
megjelent rövid intézet egyik főfelügyelőnője — Riszner
Riszner-adatokhoz Riszner szerető barátja, nővére, Fanny volt.
Jászberény főkántora Beleznay Móric ur
Riszner és Palotási voltak 1864-ben
bővebb momentumokat irt nekünk Riszner az első jászberényi dalárda megteremtői.
József életéről, amit annál is inkább le- Palotási elnök lett. Riszner karigazgató . . .
közlünk, miután az ilyen régi jászberényi A Riszner-intézet hangversenyeinek se
kultúradatoknak
mindenkor készséggel szeri — se száma, amiket évente tartothelyt adunk. Szól pedig a sok érdekes tak jótékonycélra s az intézet könyvtára
adatot tartalmazó irás a következőképen: javára.
„ A Jászság első számában Riszner
Magasfokon az intézet akkor állt,
Józsefről egy igen rövid, adathiányos meg- amikor — a hetvenes évek elejétől kezdve —
emlékezés jelent meg. Pedig róla és vele a gimnáziumi tanárok közül Bártfay Kálkapcsolatban feleségéről — Drauth Teklá- mán. Németh Kelemen, Laky Mátyás,
ról érdemes megemlékezni kissé bővebben. Czettler Lajos, Prámer Elek, Pap József,
Baranyi Balázs, HorHogyne! Hiszen
váth István stb. beők
úttörők
voltak
jártak tanítani. 1888-ig
Jászberényben a közállott fenn ez a reművelődés terén az
mek kultúrintézet, teelnyomó Bach- és
hát az érseki leánySchmerling - korszaknevelőintézet megban, amikor szemetnyiltáig.
szurt
minden, ami
magyar jelleget mutaHárom évig még
tott. A Riszner-pár
a zárdába járt az
úttörő volt, mikor a
öregedő Riszner-pár
magán - leánynevelőtanítani, Riszner haintézetet
létesitette
láláig . . .
Jászberényben s röGyermekeik volvid idő alatt országos
tak: József, Anilla,
tekintélyre emelkedett
finom, törékeny alkoRiszner igen agilis,
tásu leányuk, kitűnő
alkotó, alkalmazkodó,
zongorista s Ödön.
szimpatikus egyéniegy nagytudásu taség volt, felesége meg
nárember, aki Csikegy bájos, nagymüsomlyón él. Rusz JáRiszner József névjegyének facsimiléje, melyet egy hangversenyre
veltségű,
lebilincsekapott drága Schweighoffer-zongora átvételekor írott Beleznay
nos jászberényi áll.
Móric jászberényi fökántornak. 1886 május 23-án.
lően finom modorú,
tanitó Riszner Ödöntöbb nyelvet beszélő pedagógus.
nek tanítványa volt. Rusz sok szépet tud
Riszner a hatvanas évek legelején Ödönről mondani. Anyja is ott halt meg
került Jászberénybe, mint zongoratanár, Ödön fiánál . . .
Palotási Jánosnak
1869—1870-ben
1863-tól kezdve pedig — Visontay J á n o s
igazgatótanár idejében — a gimnázium- megjelent két kötet műdalát, toborzóit,
hallgatóit, csárdásait, kerek százat, Riszban az éneket tanította.
Drauth Tekla 1861-ben a Jászberény- ner József irta át zongorára, két kézre. A
ben nagy tekintélynek örvendő Eördögh- Palotási-szerzemények kiadásának fő-főcsaládnál nevelőnő volt — s Riszner ott mecénása Szöllősy István ügyvéd volt.
Riszner József, ki 1824-ben Turócis tanított zongorát. Itt ismerkedtek meg.
1863-ban házasságra léptek s csakhamar szentgyörgyön született, — 1891 május
leánynevelőintézetet alapítottak a Kun- 10-én halt meg 67 éves korában. Karlsbadból igyekezett haza feleségével s Béházban (jelenleg kir. adóhivatal.)
Ez az intézet oly rohamosan tett hír- csen innen a brucki vonalon halt meg
névre szert, hogy az ország legtávolabbi ápoló hitvese karjaiban. Bruckban temettiz-tizenöt megyéjéből is hozták a szülők ték el 1891 május 12-én."

Könyveit izlésesen beköti Kovács és Baranyi
5

Kajszínbarack
Elbeszélés

Az öreg Berzova Mihály, — no nem
is olyan öreg, csak negyvenöt éves, de hát
a dolgos magyar ember hamar öregnek
látszik — elég annyi, Berzova szüzdohányt
dugdosott a szénapadláson a finánc elől
és most, amikor elő akarta venni, hogy
majd pipaszó mellett elnyújtózik a csűrnél,
subán, hát nincs dohány! Szita alá dugta
és most se szita, se dohány! Ez már mégse
járja!
Lejött a padlásról. A lánya, a Tera
babot pirgált a tornácon. Bezzeg őreá az
ellenség se foghatja rá, hogy öreg. Tera a
tavasszal mult tizennyolc éves és oly szép.
akár a nyiló rózsa. A napsütéses udvaron
tyúkok kapirgálnak, nagy a csönd, ezt a finom csöndességet szakítja félbe Berzova,
a padlásról lejövet.
— Tera, hová a ménkübe raktátok a
dohányomat? Azt a szép sárgát?
Az asszonytól nem kérdezheti, mert
az most szopós malacra alkuszik valahol.
Pedig nagyon elkelt volna itthon az aszszony, mert jó lány a Tera, nagyon jó,
csak feleselő. Most is, ni, micsoda meggondolatlanság szaladt ki a kis száján:
— Tudom is én, hol a dohány!
Berzova is j ó ember, csak hirtelenkezű. Most pedig, mivelhogy nincs itthon
az asszony, aki az urát csittítsa és Terát
megpirongassa, Berzova meggyfavesszőt
kapott fel a pitvarajtóból és olyat húzott
vele Tera hátára, én édes Istenem, hogy
a vessző azonmód eltört . . .
Tűz nem éget ugy. mint ahogy az
ütés csíp, jaj, dehogy is süt ugy. Bizony
kicsordult a Tera könnye mindjárt, de
azért csak pirgált tovább.
Mire végefelé járt a munkának, megjött az anyja. Már a tornác elején beszélt:
— Kuprinyiné csak mind a nyolc
malacot adja el, vagy egyet se!
Azzal jön, jön a tornácon és látja,
hogy a Tera könnye foly a babos szakajtóba:
— Hát te mit rísz?

Tera a szentnek se felel. Szörnyen
meg van alázva, csúfítva. Beviszi a babot
a pitvarba, aztán szó nélkül kimegy a kertbe.
Lóca kínálkozik a barackfa alatt, hát leül
és csak néz maga elé. Olyan nehéz a
szive, mintha malomkövet gurítottak volna
rá, de hiszen nem csoda. Az apja meggyfavesszővel kezeli,az a legény pedig, a Gergő,
akihez húzna a szíve, összeveszett vele,
sohse veszi feleségül. — hát érdemes így
élni?
És amint igy üldögél, valaki nótázni
kezd a szomszédban. A z a pörölős legény.
Még nótázik is a cudar. No. hát csak
nézzen is magának más lányt!
Teli a szomszédkert barackkal, azt
megy most Gergő szüretelni. Köténybe,
gondosan, nehogy eltörődjék csak egy is.
Este majd kocsira teszi és mert csak lépésben halad vele. hajnalban ér majd
Pestre.
Három fát leszüretel Gergő, de a negyedikre nem megy fel. Megmutatkozik a
rozzant kerítésnél, átlép rajta és jön Tera
felé. Megáll előtte, nézi egy ideig, aztán
melléje ü l :
— K i bántott?
— Elmék világgá.
És zokogva zokog, csak ugy rázza
a testét a sírás.
A legény megint kérdi:
— K i bántott?
Tera megmondja. Gergő haragra lobban :
— Hej a ragyogóját, hej! Ezért vett
neked apád karkötős órát?
Nagyot sóhajt hozzá indulatában.
Hogyne! Aranyóra parádézik Tera csuklóján, mint valami kisasszonyén. Mondja
is a lány:
— Kisasszony, akit vernek!
Gergő hallgat. A melle ugy háborog,
hogy nehéz tőle szólni.
— Tera, — mondja nagysokára. —
gyere, segits szüretelni.
Búoszlató enyhülés környékezi Tera
szivét. Szófogadóan felkel és átmegy Gergővel. Annyi a gyümölcs, hogy az ágak

Pattanás, májfolt és szeplő e l l e n egyedüli és l e g b i z t o s a b b s z e r a

Tomory-féle „IDEÁL-CRÉM" és „SZAPPAN"
I. sz erősségű 1'20 P.

Hatása csodálatos.

Egyedül kapható: T O M O R Y

II.

sz. erősségű 2 P.

ELEMÉR „Szentlélek" gyógyszertárában,

J Á S Z B E R É N Y , PLEBÁNIÁVAL S Z E M B E N .
Utánzatoktól óvakodjunk. Csak akkor valódi, ha rajta van a T o m o r y név.

6

mind eltörnének, ha nem volnának alátámasztva.
— Jézuskám, mennyi itt a kajszi! —
nézdelődik Tera s a kibékülés örömében
minden tetszik neki. Legszívesebben Gergőn pihen meg a pillantása, ugy folytatja:
— Nálunk félennyi barack sincs.
És mert nagyon örül a kibékülésnek,
hát nem ér rá sajnálkozni a kevés barack
miatt. Mintha nem is az övékéről volna
szó, ugy beszél:
— Félennyi sincs.
— Lesz majd több is, — feleli Gergő.
— Jövőre több lesz, ha beótjátok. Vagy,
ha . . . beótom a fát én.
Mégsem a barackon jár az esze, dehogy is a barackon, mikor most sokkal
nagyobb a gondja: feleségül venné Terát.
Barackot árulni is majd magával viszi ma
Pestre. Akkor nem ütheti az apja, addig
nem. Hárman ülnének még ma este a
gyümölcsös szekérre: Gergő, az ángya,
meg a Tera. Berzova meggyfavesszővel se
ütheti addig s egyébbel se, ez itt a fő!
Ilyen gondokon hánykódva, szótlan
lett a szüret, teljesen szótlan. Az idő elszaladt, bealkonyult. Gergő csöppet nekivigadt:
— Ott a szekér, ni, gyere velem.
Mingyán indulunk.
Tera csak állt szemlesüíve:
— Agyon is verne engem apám. Én,
veled, ernyős szekéren! Egész éccaka!
Gergő se szól az ángya jöveteléről:
— Ernyősön bizony. Hát agyonverne?
— Fejszével, rögvest. Mert ha karkötős is az órám, azt nem szabad.
— No, pedig megmutatom! hogy mégsem ver agyon!
Haragszik Berzovára, mégis tányérért megy a pitvarba, telirakja a legislegszebb barackkal, hogy majd elviszi annak,
akire csúful haragszik. A teli tányért Terának nyújtja:
— Fogjad és gyere!
Mennek át.
Berzova holmi dróttal
pipaszárat
piszkál, az almáriumon meg zenélőóra

NŐI

szól. A falon aranyrámás kép függ, de
nem ám akármilyen közönséges, mert
ebben is muzsikáló szerszám bujkál.
— Aggyisten, — köszön Gergő. A
köszönését szívesen fogadják, ő meg igy
felel rá :
— Nagy dologba g y ö t t e m . . . Az
ángyommal vigyem vásárra a barackot?
Ő gyön is, csak keveset segél. Hanem
mondok, itt a Tera . . . Mátkámnak tekintem, ha maguk is ugy akarják. Ő lesz
a feleségem, hát segéljen már most, amikor pénz áll a házhoz a barackból.
Egyikük se gondol az életnek arra
a rejtelmes folyására, hogyha Berzova
meg nem ütötte volna Terát. akkor itt ma
senki sem kéri meg a leány kezét s talán
máskor se.
Berzováné székkel kinálja a nagyszerű vendéget:
— Ülj le. no, kicsinyég . . .
Leülnek. Berzova simit a bajszán:
— Hogy már most segéljen a Tera?...
Hát . . . azt lehet.
Tera egy kövér, hamvas, illatos barack után nyúl, belekóstol, de annyi a
gyümölcsben a lé, hogy kifut a szájaszélen.
Alája tartja kis markát. És jót nevet.
Rezek Román.

« J Á S Z S Á G » társadalmi, művelődési,
gazdasági és irodalmi folyóirat
Felelős szerkesztő: Komáromy József

Kéziratok és levelek «Jászság» szerkesztősége, Jászberény. Postafiók II.
cimre küldendők.
Megjelenik évenként tízszer. Előfizetési
ára egy évre (10 szám) 3'80, félévre
(5 sz.) 1'90 P. Egyesszám ára 40 fill.
Hirdetések dija mm. soronként 8 fill.
Előfizetések és hirdetések dijai Kovács
és Baranyi könyvnyomdába küldendők.

KALAPOK!
Harisnyák, kesztyűk és nyakkendő ujdonságok,
különlegességek
nagy
választékban

gyermekcipő

VARSÁNYI JENŐNÉ CÉGNÉL,
Jászberény.
Lehel épületében.
Női kalap alakításokat jutányos

árban vállalok.
7

Csevegések a régi jó jászberényi időkből
Náci bácsi
Csak igy ismerte és hivta mindenki
Jászberényben és környékén is a kuffsteini
kiérdemült politikai foglyot: Bathó Ignác
helybeli ügyvédet.
A jogszolgáltatás terén ugyan nem
nagy tevékenységet fejtett ki, annál nagyobb
érdemeket szerzett Jászberény város fásítása és széppététele körül, aranyos kedélye
viszont magaköré gyüjtötte és magához
kapcsolta a város apraját-nagyját s tisztelettel és szerencsével halmozta el mindenki.
Az öreg urat különösképen büszkeséggel töltötte el nagy ébersége. Hivalkodott is vele, hogy ő még a levél megmozdulására is felébred. Igy teljesen kizárt
dolog, hogy a legszemfülesebb tolvaj is
meglophassa.
Alkotásai közül még ma is megvan
a Bathó-féle nagy gyümölcsöskert, a Barátok-felé vezető „Pethes Imre-ut" mentén.
Mi sem természetesebb, minthogy
ezen csábitóhely a gyerekek részéről állandó ostromnak volt kitéve, mert a szebbnél-szebb gyümölcsök csábitóan mosolyogtak kifelé.
A csábos kísértés ellenálhatatlanságát még fokozta azon körülmény, hogy a
gyümölcsös alacsony léckerítéssel volt körülvéve, melyen át könnyen be lehetett
jutni. Á m az „öregúr" rendszerint rajt ütött
a tolvajon, kivált ha gyerek volt az.
A történeti hűség kedvéért szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Jászberény akkori fiatalságának (rokon jogászgyerekek és ezek pajtásainak) Náci bácsinak a gyümölcsössel szemben levő lakóháza képezte kedvenc gyülhelyét.
Itt jöttek össze esténkint, azon törve
fejüket, miként tréfálhatnák meg Náci
bácsit.
Egy alkalommal elhatározták, hogy
a gyümölcsöst rohamozzák meg, kiván-

ébersége
csisággal nézve elébe, vajjon az "éber őr"
észreveszi-e ?
A támadás sikerült s gyümölcscsel
dúsan megpakolva sikerült a „házi tolvajok"-nak fedél alá jutniok.
Az asztalra rakták ki fejedelmi zsákmányukat, midőn kivülről a Náci bácsi
hangja vált hallhatóvá. A fiatalokat jött
meglátogatni a késő est beálltával, hogy
mivel töltik az időt.
A hangokra bent óriási kavarodás és
fejvesztett iparkodás a bűnjel eltávolítására. Mindenki mozgósítva lett s az öszszes felső ruhanemű a gyümölcscsel megrakott asztalra került nagy garmadában.
Az öreg ur — amint belépett — csak
nyugodt társaságot talált, de éppen az
árulóvá válható asztal szélére ült diskurálni.
A fiatalság kezdte a témát arról,
hogy Náci bácsi milyen éberséggel tud
ügyelni mindenre.
„Hát bizony, gyerekek — jelenti ki
az öreg — én még a nyulnál is éberebben alszom, szeretnék is találkozni azzal
a betyárral, aki engem meg tud lopni!"
Pedig egy egész .,rablótársaság"-gal
állt szemtől-szembe.
Az éjszakai vizit — a társaság nagy
örömére — nem sokáig tartott, a látogató
„jó éjszakát" kívánva eltávozott.
A társaság minden egyes tagjának
lelkéről nagy kő esett le erre.
Szívszorongva lestek ugyanis, hogy
a Náci bácsi mozgolódása következtében
mikor esik a ruhákkal leplezett gyümölcsös asztalról a szemfülesség dacára is
láthatóvá vált gyümölcsből egy le a földre,
mely egyrészt a társaság megbizhatóságáról, másrészt a Náci bácsi éberségének
csődjéről tett volna tanuságot.
Senex.

HUBER R U D O L F
VIRÁGKERTÉSZETE JÁSZBERÉNYBEN
a levágott virágok, cserepes növények,

alkalmi

csokrok és koszoruk

legszolidabb és

LEGELŐNYÖSEBB BESZERZÉSI H E L Y E
Virágüzlet: Apponyi-tér
18. szám. (Városház épület). Kertészeti telep:
Jászberény. III. kerület. Árvaház-utca 14. szám alatt, hol állandóan nagyobb friss növénykészlet áll a mélyen tisztelt közönség
rendelkezésére.

3

Huszonöt pálca és ötnapi áristom
Apróságok
A jászkunok tudvalevőleg az 515000
forint lefizetésén kivül még ezer teljesen
felszerelt lovas kiállitása árán válthatták
meg magukat 1745-ben a rokkant katonák pesti házának földesurasága alól. Az
ezer katonához Jászberény 145 közlegénynyel, 6 káplárral, 2 trombitással s a következő tisztekkel és altisztekkel járult:
főhadnagy volt nemes Molnár Imre. hadnagy Anvander János, zászlótartó (tiszthelyettes) nemes Juhász József, strázsamesterek Kármán László és Nagy Mihály,
irnok (furir) Elefánti Miklós. A városi tanács maga három katonát állított, a többit a gazdák vagyoni lehetőségük arányában.
A jászberényi tanács 1746 január
9-iki gyűlésén megengedi négy, Nyitra és
Trencsén vármegyei vándorló vargamester
legénynek — köztük a Bánócról való
Pesenyánszki Jánosnak. — hogy a jászberényi vargacéhbe fölvétessenek, de az
illető vármegyéből bizonyítványt hozzanak,
hogy szabadszemélyek és nem jobbágyok;
azonkívül a felvételidijat fizessék le.

*
A jászberényi tanács 1746 január
12-én Katona Pált káromkodásért és szi­
dalmazásért 50 forintra vagy 50 pálcaütésre
ítélte, a delikvens az 50 forint lefizetését
vállalta el.
*

A jászberényi tanács 1746 február
5-én tartott ülése Kis Györgyöt, amiért
egy asszonyt boszorkánynak nevezett s az
egyház ellen gyalázatosan szólott, 25
pálcára és 5 napi áristomra ítélte.
*

A jászberényi tanács 1746 február
9-én Koncsek Jánost az alsó (lajosi. mizsei és félbenei) puszták gondviselőjévé
megválasztja. Kötelessége minden hónapban kétszer a pusztákat megvizsgálni,
maga mellé vévén tizedenként 2—3 lovas
legényt. A pásztorokra vigyázzon, hogy
szorgalmasan őrzik-e a nyájakat, nem
csavarognak és kocsmáznak-e? nincs-e

a multból
bitang, vagy eltévelyedett marhájuk? A
bünösöket megpálcáztathatja. A pásztoroknak, csikósoknak nyerges lovat nem
szabad tartaniok. Az erdőben kártevőket
és vadorzókat a tanácsnak jelentse be. A
pusztákon utlevél nélkül csavargókat fogassa el és vitesse tömlöcbe. Fáradságágának jutalmazására három hónap mulva
60 forint stallárium állapittatik meg.
A porosz háboruból hazatérő jászregiment átadott a jászberényi tanácsnak
102 sátort, 22 karabélyt és 4 kardot.
Azonkívül átadta a tábori kápolnát, melynek felszerelései a következők vottak : 1
kehely, 1 pár kristály ampolna, 1 kapszula
sárgaréz dobozzal. 1 sárgaréz csengetyü,
1 kehelyre való fekete keszkenő, 1 bőrtáska, kehely alá való tányérral, 1 misekönyv, 1 oltárkő, 1 papiöltöny övvel, 1
olajnak való sárgaréz doboz, 2 viaszgyertya.

*
Jászberény városa tiltakozik 1764
március 22-én az ellen, hogy a jászapátiaknak négy országosvásár tartása engedélyeztessék.
A jászberényi tanács 1746 május
15-én megfogadja Kovács Mártont a város
kovácsának. Fizetése 46 rhénes forint és 8
fertály buza; azonkívül felmentetik a forspontozás. katonai beszállásolás és tizedbeli szolgálat alól.
*

Jászberény városa a redempcionális
összeg lefizethetése végett 1746 április
28-án 5000 forintot vesz fel a gróf Eszterházy Antal hévizi tiszttartójától, Duchon
Antaltól.
*

Látván a jászberényi tanács a lakosság inségét kiváltképen kenyér dolgában, 1746 július 9-én akként határoz,
hogy a szegénységnek a buza 3 forinton
adassék, jóllehet a buza ára az országban
12 máriáson s többön folyik.

Révész Ruhanagyáruház
Cegléd-Jászberény
TEKINTSE

MINDENKIT
OLCSÓN
FELRUHÁZ!
MEG VÉTELKÉNYSZER
NÉLKÜL ÓRIÁSI

RAKTÁRUNKAT!
9

A vidék a fővárosban
Irta: dr. Ripka

Ferenc,

Budapest székesfőváros főpolgármestere.

A magyar nemzet sorsa, végre, talán
fordulóponthoz közeledik a legutóbbi évek
küzdelmei után. Volt ellenségeink jelentékeny része már barátunkká kezd válni
s egyre sürübben szólal meg mellettünk
a külföld lelkiismerete. Nekünk e fordulattal szemben az a kötelességünk, hogy
kifelé erőteljes nemzeti egységet mutassunk. Csak az erő és összetartás tud tekintélyt és becsülést szerezni most a magyar nemzetnek.
Az erkölcsi erők latbavetése más
szempontból is fontos. Küszöbén a ránk
nézve kedvezőbbé váló nemzetközi helyzetnek, súlyos gazdasági válság érte egész
Európát, amiből szegény hazánk is bőven
kiveszi a részét. A gazdasági megpróbáltatás közepette annál nagyobb szükségünk
van rá, hogy erkölcsi erőnkkel ellensulyozzuk anyagi bajainkat.
Az idei Szent István-ünnepségek is
alkalmat adnak arra, hogy megmutassák
a magyarság összetartásának erejét. Nem
egyszerü ünnepségek ezek. hanem olyanok, amelyen mindenkinek, aki csak te-

heti, ugyszólván kötelessége részt venni.
Látnia kell a világnak, hogy a magyarság
összetart s látnunk kell nekünk magunknak, hogy a széthuzással szemben vannak
nagy nemzeti ünnepnapjaink, amikor egy
cél és egy vágy hat át minden magyar
embert: az ország és a magyarság felemelése.
Ezeken a Szent István-ünnepeken,
de főleg annak nagy napján, augusztus
20-án találkozik Budapesten vidék és a
főváros. Es ebben a testvéri összejövetelben számos félreértés és ellentét tompul
le évről-évre, ami a nemzet különböző
elhelyezkedésű, de egycélu lakóit, olykor,
sajnálatosan szétválasztjaIdei programmunk bővült, gazdagodott és csiszolódott, hogy nemzeti ünnepünk nagy napjain, a magyarság nemes
látványosságokban, szórakozásokban emelkedve találkozhassék Budapesten, foghasson kezet, tehessen ujabb fogadalmat az
összetartás, a szeretet és a nemzeti egység parancsának megtartására!

Tanácsadó - Szerkesztő válaszol
F ö l d b é r l ő , Jászberény.
A megszűnt földbérlet kereseti adóját a
kivetéstől számított ötéven belül kérheti. Kérvényét a községi elöljáróságnál nyújtsa be, bizonyitékul csatolja hozzá a földtulajdonos, vagy a
következő bérlő nyilatkozatát, hogy a földbirtokot
a kérdéses időtől fogva ők használják.
L. E. Jászkisér.
Ha adótartozása oly nagy összegű, hogy
azt rövid időn belül nem tudja kiegyenlíteni,
forduljon kérelemmel a pénzügyminiszterhez,
aki nemcsak hosszu részletfizetést engedélyezhet,
hanem a kamatokat is mérsékelheti.
K e r e s k e d ő, Jászberény.
A közvetlen háboruelőtti behozatalunk szintén magasabb volt a kiviteli összegnél. Legfontosabb behozatali cikkünk pamut-, gyapjú- s bőráru volt s ebben is a legnagyobb tétellel Ausztria
szerepelt 1528 millió korona értékben, szemben
ausztriai kivitelünk 1392 milliójával. Ezt a helyzetet sem lehetett mondani rózsásnak, de viszont
volt több momentum, ami az államháztartás többi
pontjainál megnyugtató dolgokat produkált.
Cikke nálunk nem közölhető, rendkívül általános
problémákkal foglalkozik.
Róz s a, Jászladány.
Sajnáljuk, de kérésének
még ilyen megindító jeligére sem tudunk eleget tenni. A Jászság
- sajnos
nem Uj Idők vagy Színházi Élet.
Sem anyagi ereje, sem érdeklődési köre nem
lehetannyira tág, hogy ilyen csevegéseket hozzon.
Épp igy verseinek sem tudunk helyet szorítani,
bármennyire legyenek azok - ön szerint! jók. Ha. mint irja, 18 éves, kár ilyen (kimondjuk

10

őszintén) kevés tehetséggel a tollat forgatni. A
mama konyhájában talán több dolog lenne?..
Kérdezett vállalatok: National Film A. G. Berlin
S. W. 48. Friedrichstrasse 10. Noa Film G.m.b.H.
ugyanott, de Friedrichstrasse .5 szám alatt. Utiköltségre és egyhónapi élethez cca 500 pengő kell.
F. M. Jászberény.
Fiatal s hirtelen hatalomhoz jutott népekben
buzog a túlzásig tokozott öntudat, a lázas türelmetlenség, a mások iránti agresszív ellenérzés,
a háborús pszihozis minden pokoli ingredienciája.
Különösen Európa keletén még mindig erősebb
a halasa a gyűjtőszónak, mint a komoly s döntő
érdekeknek. A népekben is fékezhetetlen becsvágy ébredezik, a rég elvesztett vagy sohasem
ismert nemzetközi presztizs utáni sóvár vágy.
Itt még mindig sok a veszélyes fekete-pont, amely
egy arab közmondás szerint
hirtelen megdagad és észrevétlenül éjbe borítja a lelket.
Norman Angell, a híres író szerint azonban ma
egy kis keleti háború a nyugati nagytőke érdekeibe ütközik s épp ezért elmefuttatásában
jelzett kis népek szegénysége ezt a luxust nem
engedi meg.. A fenti üzenet vége önnek is szól.
K i s b i r t o k o s Jászdózsa.
Panaszára csak azt válaszolhatjuk, hogy
az elöljáróságnak igaza van. Amíg a birtok
telekkönyvileg közös birtokként szerepel, ö bizony
adót csak attól köteles behajtani, akitöl tudja,
vagy akitől akarja. Nincs más hátra, mint a
birtokot a telekkönyvnél is meg kell osztatni,
hiszen már régen elkülönítették a valóságban.
Ha a község a telekkönyvi végzést megkapja,
felosztja majd a még megmaradt adótartozást s
akkor ki-ki csak a ráeső részt köteles fizetni.

KERESKEDŐ-VILÁG

L e h e t n e - e olcsóbb
a villany?
Miért n e m t u d j a még m i n d i g a jászberényi kereskedő kirakatát e s t e
t e l j e s fényben t a r t a n i ?
Mikor a Salgótarjáni Bánya villamos
vonalának épitéskörébe estünk s a tárgyalások a bánya részéről megindultak, nemcsak a magánosok, de különösen a ke­
reskedők részéről általános fellélegzés
támadt: olcsóbb lesz a villany. A bevégzett tárgyalások tényleg meg is valósitották az aránylag olcsóbb áramszolgáltatás
lehetőségét. A közvilágítás is tisztább
fényt mutat, azonkívül, hogy a város egy
öntudatos lépéssel megsüritette és meghosszabbította világítási hálózatát.
S most mikor megállapítjuk, hogy
aránylag olcsóbb a villany, nem maradhatunk meg e tény mellett egyszerűen s
további olcsóbbodást joggal várhatnánk
egy jellemző hivatalos adat révén.
A Salgónak évi jelentése s évi mérlege tiszta fölöslegként négymilliónégyszázezer pengőt tüntet fel, bár értékcsökkenési
leirásokra horribilis tételt — két és egynegyedmillió pengőt számit. A Salgó ezen
a cimen 56.250,000 pengővel
rendelkezik
s ez a tartalék egymagában
kétszerese a
vállalat tőkéjének.
Mindezek az adatok — nekünk kis
bukdácsoló embereknek még nem is volnának annyira feltűnőek, ha ugyanakkor
nem olvasnánk a vállalat évi jelentésében
az alábbi sorokat:
„Bányáink villamostelepeire támaszkodó villamossági programmunkat az elmult évben is továbbfejlesztettük.
Salgótarjáni áramfejlesztő telepünkről kiindulva bevontuk az áramszolgáltatási érdekkörünkbe Szolnok és J á s z berény városok érintésével az egész

Jászságot és Kunságot. Ezen vezetékhálózat a hozzá csatlakozó leágazásokkal együtt közel 400 km. kiterjedésü : a
60.000 Voltos salgótarján—szolnoki távvezeték egyik főütőere lesz az energiakészletekben szűkölködő nagy magyar
Alföld készülő villamoshálózatának."
„ A z elmult évi munkálatainkkal v i l lamos üzletkörünket jelentősen megnöveltük és villamoshálózataink ma már közel
500.000 lakos áramellátásának lehetőségét
teremtették meg. — Ezen üzletkörünket
tovább is fejleszteni óhajtjuk."
Nyilvánvaló, hogy a Salgó — és
ennek mindenki örülhet — hatalmas és
nyugateurópai nívóju munkájával meg van
elégedve s mint az ország egyik legnagyobb vállalata, a Kereskedelmi Bankkal
egyetemben reménnyel telten néz a jövő
elé.
Azonban egy megjegyzést nem hallgathatunk el. Ha a vállalat ilyen erkölcsi
és anyagi haszonnal számol el, feltétlenül
azokra a homályos jászberényi üzletkirakatokra kell gondolnunk, amelyek ép azért
maradnak ködben, mert az amugy is
agyonnyomott kereskedő még mindig nem
engedheti meg magának azt a luxust, hogy
a legeredményesebb
reklámot adó fényes
kirakatot költségvetésébe beállithassa. —
Áramunk — elég egy pillantást vetnünk a
különböző statisztikai adatokra — még
mindig drága. Ezért nem fogyaszthatunk
több áramot s ezért nem olyan kielégítő
közvilágitásunk.
Köztudomásu a budapesti áram olcsósága. Kiváncsiak vagyunk, hogy van-e
ugyanannyi fogyasztója a nagy területeket magában foglaló Salgónak, mint a
budapesti telepnek, mert akkor lassan itt
is leszállhatnánk az áram árával. S kiváncsiak vagyunk, hogy ez az olcsóbbodás a beruházások letörlesztésével be
fog-e állni, aminek majd nemcsak kizáró­
lagosan a vállalat, hanem a vállalat és a
fogyasztók együttesen fogják látni hasznát.

SZABÓ F E K E T E JÁNOS
kőfaragó és épületfakereskedő,Jászberényben
F a t e l e p : Bercsényi-utca 7 . Síremlékraktárak: Bercsényi­
u t c a 7 . a l a t t a f a t e l e p e n és a Kőhíd m e l l e t t ( S p e k o n y a ház)

o

Ajánlja dusan felszerelt síremlékraktárát, hol a legolcsóbban
beszerezhető: valódi és fényét megtartó fekete svéd gránit, továbbá mindenfajta és áru márvány síremlék. Mindennemű
kőfaragó
munkát
vállal sírbolt (kripta) készitést és az összes épitkezéshez szükséges kőfaragó munkál, vasból sírkeritést. Betonáruk. Kedvező fizetési feltételek

GAZDA-VILÁG

H a l a d - e m a g y a r mezőgazdaság ?
Az utóbbi időben ismét szóvátették
a sajtóban, hogy a magyar mezőgazdaság
nincs a fejlődésnek azon a fokán, amelyen a mezőgazdasági tudományok haladásának megfelelően lennie kellene. Koromnál és tapasztalataimnál fogva, de
főként, mert nincs Nagymagyarországnak
olyan helye, amelynek gazdasági viszonyait ne ismerném, illetékesnek tartom
magam arra, hogy ezt a kérdést megvilágitsam.
Ezelőtt 40 évvel egy tejgazdaságtant
tanító tanársegéd a fölözőgépet nem tudta
a gazdasági tanintézeti hallgatók előtt beállítani, annyira uj volt az; ma a fölözőgépek ezrei müködnek a magyar falvakban s azok kezelői olyan minőségü vajat
állítanak elő, amely a multban hires teschenit már régen lepipálta. 40 év előtt
2—3-féle magyar sajt volt csak ismert az
országban. — ma a legutolsó tejszövetkezet olyan sajtot termel, amellyel nem
szégyenkeznénk bármely európai versenyen sem.
Ha igy állt a helyzet ezelőtt 40 évvel, vajjon mi lehetett 100 évvel ezelőtt?!
Gyermekkoromban a földmivesnép a
mesterséges
takarmányok
termelésével
csak kivételesen foglalkozott. A lóherét
egyáltalán nem termelték, a lucernát inkább csak beltelkeken. M a a kisgazdák
nagyban termelik a lóherét, lucernát, baltacimot, takarmányborsót, takarmányrépát
stbt. Kizáróan ennek tulajdonitható Magyarország
szarvasmarhatenyésztésének
bámulatos minőségbeli fejlődése, amelyet
minden kiállításon megcsodálnak a Nyugatról idejövő gazdák s csak igy vált lehetővé a megnövekedett lakosság husellátásának biztositása s emellett a kivitel
fokozása.
Hogy boraink minősége hanyatlott
volna, kétségbe kell vonnom. A bortermelést hitem szerint a sörgyártás teszi
tönkre. Ez az ital a mai ember izlésének
általában jobban megfelel. Hiába van
nekünk minden borvidéken aromás, mintaszerűen iskolázott erős borunk, ha ez a

mai nemzedék izlésének már nem felel
meg. Igy van ez a külföldön is. Nem hinném, hogy az angolok nagyon vásárolnák
a hires rajnai borokat, de sőt tudomásom
szerint a francia borok sem igen mennek
át a Csatornán.
Ifjukoromban a magyar
kisgazda
gyümölcse a bódiszilva, a császárkörte,
madárcseresznye, borszöllő és valami kegyetlenizű őszibarack volt. Ma minden
polgár kertjében találunk nemes gyümölcsfát s az ország számtalan vidékén a nép
főjövedelmi forrása a fajgyümölcstermelés.
Gyümölcskonzervgyáraink olyan készitményeket állítanak elő, amelyek egész
Európában ismertek.
A cukorrépatermelés, a baromfitenyésztés, a kertészeti termények termelése
mind azt bizonyitják, hogy a magyar mezőgazdaság nem csak 100 év alatt, de
egy emberöltőn át is bámulatosan fejlődött. A magyar mezőgazdaságot nem
kell félteni, az jó irányban halad. Gyakran a fejünkhöz vágják a németországi
terméseredményeket. Amióta én okleveles
gazda vagyok, legalább 50 olyan német
birtokossal és gazdatiszttel találkoztam,
aki nagyon verte a mellét, hogy ő majd
megmutatja, mit lehet ezen a Kánaánon
produkálni. Semmi különöset nem produkáltak ! Nem birtak megbirkózni a magyar
éghajlat szeszélyeivel.
Buzatermésünk
mennyisége azért
nem növekedett lényegesen, mert a buzával bevetett terület más növények javára folyton csökken s mert a parcellázások, földreformok révén a közép- és
nagybirtokok fokozatosan elsorvadnak s a
kisgazda kezére kerülő parcellákon az
átlagtermés nagyon leesik. Ilyen körülmények között érdem már az is, ha az intelligens gazdák a szinvonalat tartani
tudják.
Nem vagyok Magyarország mezőgazdaságának fejlődésével teljes mértékben megelégedve, de viszont ismerem
azokat a nehézségeket és akadályokat is,
amelyek mezőgazdaságunk gyorsabb fejlődésének utjában állanak. Ép ezért nem
hagyhattam szó nélkül a magyar mezőgazdaság fejletlenségére vonatkozó panaszokat.
JÁSZBERÉNYI
ANDRÁS
ny. gazdasági akad. tanár.

Szép nyomtatványt olcsó pénzért r e n d e l h e t
Jászberényben, Megyeház-utca 2. szám alatt

Kovács és B a r a n y i könyvnyomdájában.
1 2

A JÁSZSÁG
TÖRTÉNELMI DÁTUMAI
Az általános megnyilvánult óhajnak engedve,
az itt megirt adatokat nemcsak kizárólag a Jászság területére vonatkozólag fogjuk közölni, hanem
áttekinthetőség végett egyéb megyebeli helységekre
is kitérünk. A dátumok magvát természetesen
továbbra is a jászsági eseményekre vonatkozó
szempontok fogják irányítani.

S z o l n o k , 1710. I I . Rákóczi Ferenc
fejedelem megszállja a várost, az elpusztitott várat helyreállitja s őrségül Csajághy
ezredesét teszi bele 3000 emberrel. Az
ezredes néhány hónap mulva — a császáriak közeledésének hirére — a várost
és a várat felperzseli s elvonul. A császári csapatok elfoglalják a kiüritett várost.
S z o l n o k , 1711. Pálffy János gróf
horvát bán és a császári csapatok főparancsnoka seregével a városnál átkel s
Karcagon át Nádudvarra vonul s ott
szembekerül Komáromy ezredes csapataival. Itt megkezdik az alkudozásokat, melyek a szatmári békéhez vezetnek.
Mezőtúr, 1753. Itt és Hódmezővásárhelyen Törő Pál és Pethő Ferenc
vezetése mellett kitör az utolsó kurucfelkelés, de Illésy István nagykun-kapitány
a felfegyverzett nagykunokkal leveri Turkeve határában a felkelést s a fővezéreket elfogja.
Jászberény, 1 8 4 8 . Junius 5-én a
jászkun-kerületek közgyülést tartanak s
ezen 1000 lovast ajánlanak meg. Ez volt
a Lehel huszárezred, mely a szolnoki
csatában ment át a tüzkeresztségen, majd
pedig Komárom várába szorulva, Klapka
György alatt kapitulált.
Jászberény, 1 8 4 8 . Junius 8-án a
kerületek újból közgyülést tartanak, mert
az ország déli részén kitört lázadás elfojtására a kormány 2500 nemzetőr kiállítását rendelte el a Jászságban.
K a r c a g , 1 8 4 9 . Január 10-én Percel
serege Karcag, Nádudvar s Balmazujváros
vonalon áll.
Tiszabö, 1 8 4 9 . Január 18-án Kazinczy hadosztálya Tiszabőnél átkel a
Tiszán, hogy Szolnok elfoglalását elősegitse. Perczel tábornok az osztrákokat
Szolnokról kiveri. Ceglédet elfoglalja. A
debreceni kormány parancsára mégis viszszavonul és Szolnokot január 28-án kiüriti.
Törökszentmiklós, 1 8 4 9 . Répássy
és Szekulics magyar ezredesek 9000 em-

berrel bevonulnak a községbe január
30-án. Magasházy ezredes Cibakházát
szállja meg 1500 emberrel.
Jászárokszállás, 1 8 4 9 . Herceg
Schvarzenberg Ödön osztrák tábornok a
községet elfoglalja, február 15-én. Herceg
Windischgratz Alfréd osztrák fővezér seregének I I . hadteste a községből Kápolna
és Kál felé vonul, február 26-án. Március
2-án az osztrákok uj erősitést kapnak
Miskolcról.
Jászberény, 1 8 4 9 . Március 2-án
Schlick osztrák generális hadteste a várost
megszállja.
S z o l n o k , 1 8 4 9 . Március 5-én V é csey magyar tábornok Törökszentmiklósról Szolnok-felé indul. Tiszavezsenynél
egy gyalogezredet kompokon
átszállit
Damjanich segitségére, aki ugyanakkor
Cibakházáról indul s Tiszavárkony—Tószeg között csatarendben áll. Damjanich
reggel 9 órakor támadja meg Szolnokot,
10 órakor Vécsey a Tiszahidnak támad.
Ugyanekkor érkezik meg egy lovas osztrák hadosztály Abonyból, melyet Damjanich huszárjai és a lengyel légió visszaszoritanak. Damjanich és Vécsey bevonulnak a városba. Az osztrák sereg roncsa a Zagyva megáradt torkolatánál menekül át a folyón. Vécsey rövid üldözés
után a seregrészeket elfogja.
Jászárokszállás, 1 8 4 9 . Március
10-én az osztrák sereg egy pontonhidja
érkezik a községbe 130 szekéren.
Törökszentmiklós, 1 8 4 9 . Március
13-án Damjanich a városba helyezi főhadiszállását.
Cibakháza, 1 8 4 9 . Vetter magyar
vezér ide érkezik március 15-én. Másnap
meglátogatja őt Kossuth Lajos.
Jászárokszállás, 1 8 4 9 . Március
utolsó hetében ide vonul vissza az osztrák sereg egy része Görgey magyar fővezér elől.
Jászberény, 1 8 4 9 . Görgey nagy
vonalu tavaszi hadjárata teljes sikerrel
folyik. Az irány Isaszeg, a nagy ütközet.
A z osztrákok fokozatosan vonulnak viszsza s Görgey csapatának 1., 2. és 3. hadteste, Klapka, Damjanich és Aulich vezetése alatt Jászárokszálláson át J á s z b e rénybe érkezik április 4-én. Klapka innen
tovább vonul s délelőtt 9 óra után már
Nagykátán, ahonnan az osztrák Tápióbicske-felé hátrál. Ugyancsak április 1-én
Jászberénybe érkezik Görgey és Kossuth
a táborkarral együtt két nappal az isaszegi ütközet előtt.
1 3

1913-1927
M e n n y i t , miért és m e n n y i v e l több v a g y k e v e s e b b
adót f i z e t a Jászság?
III.
Kivetették az adót! De mi folyt be abból a valóságban?

(2)

Adófizetők száma
A lakosság hány %-a adófizető
1927-ről maradt hátralék
1928. évben kivetettek adót
1928. évben fizetni kellett volna
1928. évben tényleg befizettek
1928. végén maradt hátralék .
Hátralék az egy évi adó hány °/ -a
A hátralék hánv községben volt
50 o-on alul
Hány községben 50-100 % között
Hány községben 100 %-on felül
Hány esetben árvereztek ingóságokat
Hány esetben ingatlanokat
0

J . alsójárás

J . felsőjárás

11.623
25'9
219.146
548.648
767.794
625.038
142.756
26'0

19.952
24'8
278.147
986.538
1.264.685
975.722
288.963
29'3

0/

6

Szolnok megye

108.986
26'1
2,167.380
6,706.935
8,874.315
6,965.836
1,908.479
28'5

Magyarország

2,501.744
29'3
58,125.118
192,981.242
251,106.360
192,848'002
58,258.358
30'2

—
—

8
2

49
4

—

—

3.116
276
55

8

8

102

2.875

—

—

-

IV.
A statisztikából kivehetjük az ország vagyoni állapotát:
Mezőgazdasági ingatlan
A mezőgazdasági állatállomány,
felszerelés
Házbirtok
Bánya és kohó
Kereskedelmi üzletek
Ipari üzemek
Tőke vagyon
Egyéb vagyon
A vagyonérték összesen
A tőketartozások összege
Tiszta vagyonérték

5.066 millió pengő.
716
3.367
29
574
520
373
43
10.689
626
10.062

millió
millió
millió
millió
millió
millió
millió
millió
millió
millió

pengő.
pengő.
pengő.
pengő.
pengő.
pengő.
pengő.
pengő.
pengő.
pengő.

A fenti összegek a vagyonadó-kötelesek vagyonát fejezik ki s nincs benne ebben a tizmilliárd pengőben a vagyonadót nem fizetők csekély s a társulati adót
fizetők megbecsülhetetlen vagyona.
V.
Egy pár nem az adóra vonatkozó érdekes számot is találunk. Az épületek száma 1924-től 1928-ig szaporodott: Jászberényben 6'0 %-kal, a megyében 10'9 %-kal,
Budapesten 9'2 %-kal, az országban 12'3 %-kal. Az országban 1928-ban volt 1,347.006
épület.
A

Jászberény
Szolnok
Az országban
Legtöbb :
Abauj-Tolna
Szabolcs-Ung
Legkevesebb:
Bács-Bodrog v m .
Pesterzsébet
Szentendre
Budapesten
1 4

m.

lakások száma:

6.470
52.087
1.736.983

m.
m.

207.878

E g y lakásra e s i k :

E g y szobára e s i k :

5.28 személy
5.14 személy
4.91 személy

3.56 személy
3.75 személy
2.99 személy

6.78 személy
6.71 személy

4.32 személy
4.34 személy

4.14 személy
2.91 személy
3.82 személy

2.40 személy
2.30 személy
2.— személy

4.46 személy

2.03 személy

VI.
Mit hoz a jövő? Megmondja az állami költségvetés indokolása: „ A bevételek
az 1928^29. évi költségvetésben megállapított 786,408.500 pengővel szemben 837,414.440
pengővel vannak előirányozva, vagyis 51,005.940 pengő többletet mutatnak. A többletből 50,031.020 pengő a közszolgáltatási bevételekre, 974.920 pengő pénzügyi tárca
keretébe tartozó tárcabevételekre esik."
„ A közszolgáltatási bevételek előirányozásával kapcsolatban meg kell jegyeznem,
hogy az adózóképesség fentartása és növelése, valamint a gazdasági élet egészséges
fejlődésének biztosítása céljából, az utóbbi években eszközölt adómérsékléseken és
a házadónak . . . csökkentésén felül a közterhek további enyhítésére . . . és az adóztatás racionalizására, valamint egyszerüsitésére törekszem."
„ A közterheknek a tervezettnél nagyobbmérvü leszállítását (a földadót az eddigi
29'57 -ra szállítja le, az állatforgalmi adó megszünik, ezzel szemben a marhalevél illetékét felemeli) azonban ezidőszerint nem tartom lehetetlenségnek, mert a költségvetésnek nagy áldozatokkal helyreállított egyensulyát nem veszélyeztethetjük, a bevételeknek a fogyasztás és forgalom növekedésével kapcsolatos természetes fejlődését
pedig nem szabad meggátolnunk . . . . "
Sonor.
0

ANEKDOTÁK
HIRES E M B E R E K R Ő L
DANTE egy alkalommal a misén Urfelmutatáskor nem térdelt le, amiért aztán
néhány ellensége bevádolta a firenzei püspöknél, hogy eretnek. A püspök megidézte
Dantét és azt kérdezte, mit hoz fel mentségéül.
— Nem én vagyok eretnek, — felelte
Dante, — mert én annyira imámba mélyedtem, hogy nem vettem észre, mi történik körülöttem, hanem azok, akik ahelyett, hogy Istennel foglalkoztak volna, engem figyeltek.
IV. HENRIK, Franciaország legnépszerűbb királya, egy napon négykézláb
mászkált a szobában, hátán cipelve a trónörököst, amikor váratlanul belépett egy követ, aki csodálkozva bámult a királyra. De
Henrik nem jött zavarba, hanem megkérdezte:
— Nagykövet ur, van Önnek gyermeke?
— Igenis, Felség, négy.
— No, akkor, — mondta Henrik. —
nyugodtan körülvihetem a fiamat mégegyszer a szobában.

NYARALÓK FIGYELMÉBE
A JÁSZSÁG

OLVASÓINAK

a P e n z i ó I r o d a , Budapest, VI., -Jókai u. 20.,
közli nyaralóhelyeinek augusztus havi
heti nyaralási penzió-dijait :
A u s z t r i a : Semmering (Steinhaus, 1000 m) 63
pengő. Baden bei Wien 46 P. Radegund
52 P. Trahütten (1000 m) 52 P. Pörtsach
Wörther-see 65 p. Attersee 58 p. Gmunden 56 p. Bodensdorf 58 p. Leogang
p. Kitzbüchel (1400 m) 63 p. Gleichenberg 56 p. Zürs (1750 m) 62 pengő.
Franciaország: Párizs 50 p. Biarritz 56 p. Grénoble 55 p. A francia Riviérán: Nizza
53 p. Villefranche 48 p. Cagne sur Mer
(a francia Riviera centrumában, magaslaton, 10-15 percre Montecarlo-. Nizza-,
Cannestöl) 48 p. Montecarlo 56 pengő.
O l a s z o r s z á g b a n : Abbázia 58 p. L o v r a n a 5 8 p .
Velence-Lido 58 p. Milano 58 p. Portó
rose 58 p. Rimini 48 p. Nervi, az olasz
Riviérán, 48 p. Torbole, Garda-tónál, 48
p. Via Reggio 62 pengő.
Angiiában : London 50 p. Cambridge 55 p.
Oxford 55 p. Brighton 60 pengő.
S v á j c b a n : St. Moritz 75 p. Lausanne 54 p. Neuchatel 50 p. Montreux-Glion 66 p. Genf
65 p. Interlaken Wilderswill 70 pengő.
Helyfenntartásra személyenként
egyheti ellátásidíj küldendő be

A «J á s z s á g» legközelebbi száma
T A L L E Y R A N D T Ó L ,a hires, de anyagi október hó 1-én j e l e n i k m e g . Kérjük
ügyekben nem egészen megbízható diplo- tehát m i n d a z o k a t , k i k e z e n folyói r a t r a előfizetni szándékoznak, h o g y
matától megkérdezte egy régi hitelezője:
a
z előfizetési d i j a t kiadóhivatalunk— Uram, szeretném tudni, hogy mih o z beküldeni szíveskedjenek, h o g y
kor óhajt ön fizetni?
— Na, Ön nagyon kíváncsi! — fe- a l a p további küldését b i z t o s i t h a s s u k .
T i s z t e l e t t e l a «Jászság »kiadóhivatala
lelte Talleyrand.

1 hirdetés

aJászságöthetenkéntmegjelenőszámaiban

aranyat ér!
1 5

Testületek, egyesületek

Gőz- és motormalmok

Vendéglők,
korcsmák
Iparosok,
kereskedők
Éttermek,
kávéházak

Tüzelőanyagkeresk.
Gabonakereskedök
Épületanyagkeresk.
Takarékpénztárak
Gyógyszertárak

Gazdaságok
Hivatalok, irodák

nyomtatványrendeléseiknél keressék f e l

KOVÁCS

É S BARANYI

KÖNYVNYOMDAI MŰINTÉZETÉT
J Á S Z B E R É N Y B E N , MEGYEHÁZ-U. 2 .
mert köztudomásu tény az, hogy a
J á s z s á g b a n a legelőnyösebbnek

ismert

nyomda. Szolid áraival és szép, izléses
munkáival valamint a megrendelések
gyors és pontos leszállitásával minden megrendelője meg v a n elégedve.
Vidékre levélbeni árajánlattal azonnal
szolgálunk. — Tegyen próbarendelést!

JÁSZSÁG "

"
cimü folyóiratra szóló előfizetéseket és h i r detéseket kérjük a f e n t i c i m r e

küldeni. F e l -

tétlenül eredményes l e s z reklámja, h a h i r d e t
a „Jászság"-ban! Küldje b e a z o n n a l szövegét.

N y o m a t o t t a felelős kiadók : Kovács és B a r a n y i könyvnyomdájában. Jászberényben.