PDF Text
Szöveg
ÚJ NÉPLAP 2003. január 27.
GaZdálkodás külterületeken
A tanyasiak a saját munkaerejüket ,, hasznaljak
MEGYEI INFORMÁCIÓ
Jász—Nagykun-Szolnok me-
gyében a 2000. évi általános
mezőgazdasági összeírás so-
rán 49 ezer háztartás minő—
sült gazdaságnak. Ezek 13,
százaléka, megközelítően
6200 végezte mezőgazdasági
tevékenységét a települések
külterületén, amelyekről a
KSH megyei igazgatósága
nemrég jelentetett meg rész—
letesebb elemzést.
A külterületi gazdálkodás me-
gyénkben a kunszentmártoni
kistérségben a legnagyobb mér—
tékű, ahol az összes gazdaság
egynegyede volt található a tele—
pülés közigazgatási határán kí-
.vül, és így a megyei külterületi
gazdaságok 27 százaléka is itt
működött. Kimagaslóan magas a
számuk és arányuk a körzeten
belül Cibakházán, Cserkeszőlőn,
Szelevényen, Tiszaf'oldváron és
Kunszentmártonban. Ezen tele-
püléseket az átlagnál nagyobb
arányban jellemzi az intenzív
kertészeti termelés (fólia alatti
zöldségtermesztés). A megyénk-
ben gazdálkodó külterületi gaz—
daságok további 20—20 százaléka
tevékenykedett a jászberényi és a
karcagi kistérségben, a szolnoki—
* ban 16 százalék, míg más körze—
tekben —— Tiszafüred és Török-
szentmiklós környékén — ennél
alacsonyabb, 7—7 százalék volt az
arányuk.
A külterületi gazdaságokat a
gazdálkodás alapja szerint vizs-
gálva 31 százalékuk csak földte-
rület, 27 százalékuk csak állatál—
lomány, 36 százalékuk földterü-
let és állatállomány alapján mi-
nősült gazdaságnak. A fennmara-
dó 7 százalék a fenti tevékenysé-
gek mellett mezőgazdasági szol—
gáltatást és/vagy intenzív kerté—
szeti tevékenységet végzett.
A felmérés szerint megyénk-
ben a külterületi gazdaságokhoz
közvetlenül vagy közvetetten 15
és fél ezer fő kapcsolódott. Egy
gazdasághoz általában 2 3 fő tar—
tozott. A tanyasi háztartások me- '
zőgazdasági tevékenységüket
alapvetően —- 92 százalékban ——
saját munkaerejük felhasználásá—
val végezték. A külterületi gazda-
ságokban összesen 972 ezer
munkanapot dolgoztak az össze—
írást megelőző 12 hónapban, a
férfiak átlagosan 91, a nők 73 '
munkanapot. Kistérségenke'nt a
legtöbb időt a gazdaságra a Jász-
ságban fordították.
(FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON)
Az összeírás külterületi gazdaságnak definiálta azokat a mezőgazdasá-
gi tevékenységeket végzö háztartásokat, amelyek a helységek külterü—
letén, vagyis köznapi megfogalmazásban tanyaközponti és tanyasi jel-
legű környezetben éltek, és a feltételeknek megfelelő földterülettel
és/vagy állatállománnyal rendelkeztek, esetleg mezőgazdasági szol—
gáltatást nyújtottak.
(Fdlytatásazl. oldalról)
A mezőgazdasági termelés a
gazdálkodók hattizedének az_
egyedüli megélhetési forráSt je-
lentette, egyharmaduk főfoglal-
kozása mellett folytatta a gaz-
dálkodást, és elsőSorban saját
felhasználásra, esetenként jöve-
delemkiegészítésre termelt.
Az összeíráskor a külterületi
gazdaságok összesen 28 ezer
hektáron gazdálkodtak, ami az
egyéni gazdaságok által hasz-
nált földterület 17 százalékát je-
lentette. Ennek több mint há-
romnegyedét szántóként, 15
százalékát pedig rét és legelő-
ként hasznosították.
GaZdálkodás külterületeken
A tanyasiak a saját munkaerejüket ,, hasznaljak
MEGYEI INFORMÁCIÓ
Jász—Nagykun-Szolnok me-
gyében a 2000. évi általános
mezőgazdasági összeírás so-
rán 49 ezer háztartás minő—
sült gazdaságnak. Ezek 13,
százaléka, megközelítően
6200 végezte mezőgazdasági
tevékenységét a települések
külterületén, amelyekről a
KSH megyei igazgatósága
nemrég jelentetett meg rész—
letesebb elemzést.
A külterületi gazdálkodás me-
gyénkben a kunszentmártoni
kistérségben a legnagyobb mér—
tékű, ahol az összes gazdaság
egynegyede volt található a tele—
pülés közigazgatási határán kí-
.vül, és így a megyei külterületi
gazdaságok 27 százaléka is itt
működött. Kimagaslóan magas a
számuk és arányuk a körzeten
belül Cibakházán, Cserkeszőlőn,
Szelevényen, Tiszaf'oldváron és
Kunszentmártonban. Ezen tele-
püléseket az átlagnál nagyobb
arányban jellemzi az intenzív
kertészeti termelés (fólia alatti
zöldségtermesztés). A megyénk-
ben gazdálkodó külterületi gaz—
daságok további 20—20 százaléka
tevékenykedett a jászberényi és a
karcagi kistérségben, a szolnoki—
* ban 16 százalék, míg más körze—
tekben —— Tiszafüred és Török-
szentmiklós környékén — ennél
alacsonyabb, 7—7 százalék volt az
arányuk.
A külterületi gazdaságokat a
gazdálkodás alapja szerint vizs-
gálva 31 százalékuk csak földte-
rület, 27 százalékuk csak állatál—
lomány, 36 százalékuk földterü-
let és állatállomány alapján mi-
nősült gazdaságnak. A fennmara-
dó 7 százalék a fenti tevékenysé-
gek mellett mezőgazdasági szol—
gáltatást és/vagy intenzív kerté—
szeti tevékenységet végzett.
A felmérés szerint megyénk-
ben a külterületi gazdaságokhoz
közvetlenül vagy közvetetten 15
és fél ezer fő kapcsolódott. Egy
gazdasághoz általában 2 3 fő tar—
tozott. A tanyasi háztartások me- '
zőgazdasági tevékenységüket
alapvetően —- 92 százalékban ——
saját munkaerejük felhasználásá—
val végezték. A külterületi gazda-
ságokban összesen 972 ezer
munkanapot dolgoztak az össze—
írást megelőző 12 hónapban, a
férfiak átlagosan 91, a nők 73 '
munkanapot. Kistérségenke'nt a
legtöbb időt a gazdaságra a Jász-
ságban fordították.
(FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON)
Az összeírás külterületi gazdaságnak definiálta azokat a mezőgazdasá-
gi tevékenységeket végzö háztartásokat, amelyek a helységek külterü—
letén, vagyis köznapi megfogalmazásban tanyaközponti és tanyasi jel-
legű környezetben éltek, és a feltételeknek megfelelő földterülettel
és/vagy állatállománnyal rendelkeztek, esetleg mezőgazdasági szol—
gáltatást nyújtottak.
(Fdlytatásazl. oldalról)
A mezőgazdasági termelés a
gazdálkodók hattizedének az_
egyedüli megélhetési forráSt je-
lentette, egyharmaduk főfoglal-
kozása mellett folytatta a gaz-
dálkodást, és elsőSorban saját
felhasználásra, esetenként jöve-
delemkiegészítésre termelt.
Az összeíráskor a külterületi
gazdaságok összesen 28 ezer
hektáron gazdálkodtak, ami az
egyéni gazdaságok által hasz-
nált földterület 17 százalékát je-
lentette. Ennek több mint há-
romnegyedét szántóként, 15
százalékát pedig rét és legelő-
ként hasznosították.