PDF Text
Szöveg
Első évf.
Jászberény, 1868. jan. 5.
1. szám.
VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
E lap szellemi ré»7.«'t illető köz
lemények a •rorkesztóséghez, min
den pénzküldemények a kiadó_
hivatalhoz intésendók.
Rlöflietédi
árak:
Effel évre . . . .
Fél évre
. . . .
Negyed évre . . .
4 frt.
2 frt.
1 frt.
Megjelenik e lap hetenkint vasár
nap egy iven» s a közelebbi vidédékeken ugyanakkor már kézhez
is adatik.
Hirdetésekára:
4 hasábos petit sor vagy an
nak helye . . . .
5 kr.
B é1yegdij I
Minden egyszeri hirdetésnél 30 kr.
uj év egyeseknek ugy, mint testületeknek, e hon minden
A hátralékban lévő előfizetési pénzek
fiainak ugy, mint a közös édes h a z á n a k , — mit azoknak
szánt.
azonnali beküldését kérjük.
Tizennyolcz év halada el e nemzet feje felett; tizen nyolczszor üdvözlé h a z á n k rónáit és bérezeit
hajnalának rózsapírja;
az uj év
tizennyolezszor t e k i n t é n k
a re
m é n y némi derengésével az ú j é v e l é b e : de az változatlan
ELŐFIZETÉSEK
redó'kkel h o m l o k á n néze alá r á n k , s v á r a k o z á s u n k mind
mindig elfogadtatnak, s az előbbi szá
annyiszor m e g h i ú s u l t
V é g r e mégis eljött azon 19-ik ú j
év, mely d e r ü l t e b b arczczal üdvözle minket, s élvezni en
mok azonnal megküldetnek.
gedi az a l k o t m á n y o s s z a b a d s á g áldásait. H a z á n k n a k te
hát a lehanyatlott év és az uj, melynek k e z d e t é n á l l u n k ,
meghozta r é g várt kedves a j á n d é k á t .
A szerkesztő üdvözlete.
Az a l k o t m á n y áldása, m i t ez év h a z á n k n a k hozott,
B o l d o g ú j - é v e t Tisztelt O l v a s ó i m ! E két Sió
k i s u g á r z i k annak minden közeli és távoli vidékeire. L e l
ban kifejeztem mindazon j ó k a t , melyeket — mint bővrég
kesült kebellel fogl ilj.i el a t é r t e hon minden lelkes fia,
s z a r v á b ó l — kiöntve óhajtanék látni a közjó minden h/í-
mit a nagy egész gépezetében számára végzete rendelt;
keblü
igyekszik most.miután közös a n y á n k — a haza —nyomasztó,
pártolóján.
és r a g a d v á n
közös ^ a g g o d a l m á t ó l ment, f i g y e l m é t t e v é k e n y s é g é t a k ö
magokkal j ó t és rosszat változatosan.
Minden nj év,
zös h a l a d á s eszméjének valósítására fordítani. Felkarolja az
amint
és
alkalmat, mit a helyzet nyújt, igaz honfiúi hö kebellel,
Az évek évek
beköszönt
kunyhójába,
tott
után
a
meghozza
ajándékát.
Adja
tininek, hozván
dus
palotájába,
kivánt
vagy
épen
a
szegény
nem óhaj
az ég, hogy t. olvasóimnak utób
biból minél kevesebb jusson osztályréslökbe! Meghozza az
az általános
Jólét
lendítésére.
í g y és i l y értelemben
hozott ez év, s hoz ez uj év a v i d é k e k n e k i egyeseknek
is, t ö b b kevesebb élvezhető', kedves ajándékot.
2
Minekuuk. a Jász-Kun-földnek hozta az alkotmányos
élettel a helyi sajtót, mit lelkes törvényhatóságunk igazi
honfiul buzgalommal és részvéttel karolván fel, e vidék
nek kilátást és tért uyujta a szellemi tevékenység fejlesz
tésére. Értelmiségünk sietett e tért elfoglalni, s a zsib
badt szellemi élet üdítósére a telhetőt megtenni. Remél
jük, hogy mit egyesek nem tehetnek, az egyesült erők
nek sikerülend, Egyesítők tehát erőinket az ügy mind
anyagi, mind szellemi oldalát illetőleg, s igy hozta az uj
év tisztelt olvasóimnak is a jelen jász-kun lapot. Fogad
ják ez uj évi ajándékot, minek létrehozásában t. olvasó
imnak közreműködése és honfibuzgalma is igénybe lett
véve, tőlünk oly őszinte jó indulattal, minővel azt mi
nyújtjuk, s űzzék el azzal az év hosszán némely unalmas
óráikat, — merítsenek belőle — amennyire e lap korlá
tolt tére engedi — sok hasznost és élvezetest, — s ha si
kerülend egyesűit igyekezetünknek, e lap minden párto
lóinak némi méltánylását kiérdemelni : ajándékozzanak
meg bennünket a legszebb ajándékkal, mit nekünk is
ez uj év hozhat, állandóan becses b i z a l m u k k a l .
Néhány szó lapunkról.
natait eredményezték, hogy hazánkbaa ne legyen kerületünk
incognita."
„terra
A redemptió urává tett a földnek, melyen élünk, statútumaink
szabadságot adtak — papiroson. Amannak előnyeit nem használtuk
fel, emezt valósággal élvezni nem engedték meg felülről mindig tá
mogatott tisztviselőink, kik ellenkezőleg statútumainkkal, örökösek
voltak; mert aki egyszer bejutott s tudta magát alkalmazni a hatalom
vak eszközeivé, hivatalát nemcsak haláláig megtartotta, hanem bízvást
elhagyhatta végrendeletileg gyermekére, — gyermeke könnyebben hoz
zájutott, mint valamely peres hagyatékhoz.
E tisztviselők állását csak a közélet ingathatta volna meg; azért
igyekeztek azt elfojtani, s ha a nép közt sáfárkodásuk ellen hang emel
kedett, ugy intézték a csapást, hogy c hang ne csak elnyomassák,
hanem az illetőnek torkára is forrjon. Az emlékezetes 18 évben csak
folytatták nálunk az eljárást; a lánezok nem voltak újak.
Lesz alkalmunk még c tárgyra visszatérni; itt caak annyit em
iitünk meg, hogy feladatunknak tekintjük kerflleteinkben a szabad
szellemet fejleszteni, s igy megnyerni a reményt, miszerint politikai
veszteségeinket a társadalmi téren való ernyedetlen munkálkodás által
visszaszerezzük.
Gazdálkodási rendszerünk, kevés kivétellel Tubalkain idejére
beillenék, mert keleti nép levén, a kényelmet nem igen szeretjük fel
áldozni, I ott fogni meg a dolog Végét, sho] nehéz, Jötan gfegdiniti
elveket igyekszünk tehát hinteni s meggyékereztetoi Termékeny
földre esik-e a mag, nem függ mitőlünk. Azzal nem keesegtethetjftk
olvasóinkat, hogy lapunk mellett sorsjegyeket küldünk, melyeken öszszedugott kézzel is százezreket nyerhetnek,— vagy épen hogy minden
számhoz egy nairy bankit . itolunk. De inteni fogjuk a munkára, az
okszerfi mnukára, mely minden sorsjegynél b»;e>esebb, mert az nyere
séget, de mellé megelégedést is ajándékoz; mig nem késő, akarjuk
kerületeinkben felrázni álmából az ipar éi kereskedés SteUemét, Hál
pedig k i korán kel,aranyat lel".
r
A társaságban unalmas szokott lenni SZOB ember, ki magáról
szeret beszélni, s mi mégis azon kényszerű helyzetben vagyunk, Jhogy
mindenek előtt lapunkról szóljunk tisztelt olvasóinkhoz.
Programmunk sokkal rövidebb volt, minthogy annak kerete
mindent átölelhetett volna, mit lapunkkal elérni akarunk, s tisztán
megvilágíthatta volna lapunk irányát; s igy nem nem csodálkozunk,
ha különböző magyarázatokra nyújthatott alkalmat. Múltjára nem
hivatkozhatánk ; munkatársaink derére hivatkozni nem akartunk, hogy
kezeskedjenek jövőnkért; pedig ha kedvei olvasóink nem kívánják is,
hogy származási fánkat Lehelig felvigvuk: azt mint új vendégtől jog
gal megvárhatják, miszerint jövetelünk ezélját adjuk elő. Kötel.bé
günknek ismerjük tehát álláspontunkat bővebben kifejteni; meghúzni
a kört, melyben mozogni akarunk; megjeMn* a határokat, ni elveken
át nem léphetünk, hogy mind magunk tudjuk kOtOnségflqkBSk mivel
tartozunk, mind előfizetőink lapunk tartalmára, tájékozhassál ma
gukat.
Országgyűlésünk nrtkfldését i karzatról nézzük, i karzatnak pe«
dig, mint tudjuk, tetszést vagy nem-tetszést nyilvánítani nem szabid.
Igy politikai vitába nem elegyedhetünk: de s nyilvánosság megen«
gedvén, országgyűlésünkön tárgyalt k >züirveink oly lm l e í r á s á t
a d a n d j u k , hogy a b b ó l o l t s s ó i n t magok r o n h a isa
fe i k le k ö v e t k e z t e t é s t .
Jelenlegi belügyminiszter ur tttondá egykoi „aristokretikusabb
demokrata, s demokratikusabb arístokrata nincs, min! a magyar." K/.
állítás talán senkire sem illik találóbban, mint -,\ jásiknnokra. Ezl
kiváltságos helyzetünk teremtett). Lapiinl osétya ezen definitiéb I i
„aristokratát lenyesni, hogy valóságot demokratái m,,.adjunk.
Kiváltságos helyzetünkből sajátságos politikai, társadalmi i
birtokviszonyok is fejlődtek ki, miket testvéreink L megyék, meri a
tényeket saját szemüvegeiken, né/.t'k, mertezen tények alapjait nem
kutatták, tévesen Ítéltek m»-/. I'ela 1 itunk í viszonyainkat < -szintén
feltárni, megismertetni u rugókat, melyek imiI• iiuk egyes nmzza:
Szóljunk a ne?elésftgyrdl? Kerületeinkben a nevelésügyén még
sok javítni való van. Oda mük-'dünk tehát, hogy kerületeinkben
a közérdekeltség a nevelés ügye iránt növekedjék, s nevelési rendaii,
rünk lerázva a középkori bilincseket, minél többjei képlett, h á m o t ,
szabadságszerető polgárt adjon a hazának.
Egyleteink, intézeteink, melyek i szellemi vagy az anyagi eme
lési e/.éloznák, hiányzanak; a téren is találunk elég tenni valót, elég
akadályt, mit le kell kuzd.-nunk.
Munka után édes a nyugalom. Iíondoskodtunk, hogy midéi ol
vasóink figyelmét t sziklákon átvezettük, találjon egy pontot, mely
nem fáraszt, mégis jutalmat. Több jelesünk beesés igéretét bírjuk,
hogy költeményeikkel, bessélyeikkel i egyél, müveikkel lapunkat értékesbíteeJ fogják.
S z ó v a l — egyebeket mellőzve — az t a k a r j u k , hogy I ap u I k
legyei vidéki lap, saját légköréi túl neestponeje^kerflleteink
k e b e l é b e ! m ű k ö d j é k a s z e l l e m i s any a g i j é l é % t e, s
bird e s > a s z a b a d s á g o t, egyéni ö s éget s t e s t v é r is é g 11.
Feladatunknak csak akkor felelhetünk meg, ha kerületeink je
lesei I a/ok. kik lapunk iránt érdekeltséggel viseltetnek, munkánkban
támogatni fognak; ml SZÍ hiszSZAk, hogy programmunk mellett
lapunk hasábjain találkozhatunk, - bármely politikai párthoz esatlakotunkis; mert nincs sz&kség rá, hogy társadalmi kérdéseink vita
tásába a magasabb politikái belekeverjftk.
B kis tájékozál ntál átadjuk a s//>t a lapnak; beszéljen az
u
maga.
3
Népnevelés.
Hogy a „Jászkunság e rovatnak is állandó helyet szánt hasábj ain, gondolatom szerint — ez által is annak adta jelét, hogy nem
akar csupán számszaporító lenni a lapok sürü seregében.
Sokat beszélünk mostanában a népnevelésról, s ba a sok szónak
ekkorig gyümölcse még nem igen mutatkozik is : magában e gya
kori emlegetés eléggé bizonyítja, hogy nagy fontosságú dolog, s nagy
fogyatkozásokat kell a nevelés terén pótolnunk.
Nagy fontosságú, mert nem csak egyesek, osztályok, felekezetek
és vidékek, hanem az összes haza érdeke, melytől jövendőnk függ.
Nagy fogyatkozások orvoslása vár reánk; mert olyan amilyen isko
láink képző jótékonyságában is még mindig nagy száma nem részesül
népünknek.
A már létező | megindítandó nevelési szaklapok kétségkívül
megteszik ez fiiry körül a magokét; de mivel a népnevelés azon soha
be nem végezhető roppant épület, melynek emelésénél soha sincs fe
lesleges munkás kéz: mindenkinek kötelessége ahoz hordani legalább
a porszem.-t. És miután állapotaink, körülményeink] vidékenként
különben is oly annyira másnemüek, hogy ha ;i létező legjobb neve
lési rendsz.rek bármelyikét akarjuk is elfogadni, mulhatlan szüksé
ges, paját helyi viszonyainkat is egyben másban megismerni: részem
re , / ismertetést, a helyenként felmerülő akadályok, megszokások,
előítéletek legyőzését, a buzdítást, felvilágosítást
mi összevéve
megint mindenkim k kötelessége
a vidéki lapok fo-b.-feladatául is
tekinteni.
napig széles gyakorlat ugy a polgári életben, mint — a legújabb
mérséklő rendelet után is — gondolom a hadseregnél. A községházak
bélyegző dísze — a deres — még korántsem ment ki divatból, s a bírás
kodási oktalan erőszak nem egyszer heverteti meg azokat az iskolából
alig kikerült, mindkét nembeli serdülő csintevökkel is. A meggyalázó
kikötésnek egyik jász községünk csak nemrégen is tanúja volt.
Dologházaink száma talán öt ujjunkon megszámlálható az or
szágban. E hiányok miatt élnek a botbüntetés védői azon ellenvetés
sel, hogy emberségesebb büntetésmód a botozás, mint a bűnösnek rohasztó levegőjű börtönökbe zárása; sőt áldással (!) járó kényszerűség,
mert a bűnös az által nem fosztatik meg attól, hogy szolgálati kötele
zettségének— mint cseléd — eleget tegyen, s ha családja van, azt táp
lálja.
Hogy javuló iskoláinkkal s a tökélyesbítendö nevelési rend
szerrel, sőt magával a csupa czéllal is mennyire egyeztethetők össze
az ily megszűnni nem akaró szokások s elavult intézmények: a'.t fe
lesleges volna bővebben mutogatni. Aki az emberről s az emberneve
lésről nem csak beszélni akar, mert épen divat — hanem gondolkodni
is tud, — mert szükség, az el fogja Ítélni a népnevelés emelésére tö
rekvő korunkban annak ezen emésztő férgeit. Nem hozza fel ment
ségül, hogy hiszen a botozáshoz az iskolák szoktatják a népet, melyek
némelyikében az még teljes virágában van, s mintegy ezáltal tartatik
fenn az összeköttetés az iskola és az élet között. El fogja ismerni, hogy
nevelökre—s nem botozó Orbiliusokrft— van többé szüksége népünknek
iskolában úgy, mint az életben, ha azt akarjuk, hogy valódi értelme
leg\ en e szónak : N é p n e v e 1 é s.
Szilády Áron.
Egyelőre nem izándékom részletekbe boesátko/ni. AtalánosságL'.il kezdtem; ezúttal ennél maradok. Ez átalánosságok közt van egy.
mi oekeni feltűnik.
Nevelj&nk, neveljük i népet, - »•/. a jelszó, ez a tengő kiáltás
hallszik mindenfelől. Feltűnik nekem, hogj azoo közérdekeltség mel
lett, melylye] 6 nőt hangoztatják, olyan izük
sói el merem monínni
egyoldalú értelmei tulajdonftonk e jelszónak, mintha az iskolai
neveléssé] i tanítással már minden! megtettünk volna
Arra nem
igen gondolunk, valljon oépúnk mg\ tömege, melynek javára iskoláin"
kat eddig i - tökéletesbítettük, lelki képeztetésének,
mélyei az
iskolában nyer~~sasgfsloifl állapotot, bánásmódot t-m.L. majd az
Hétben f
írtelemfejtés, értés-éi indalataeznfötés egyaránt esélj* taisr
kólának. Iféltatja-e kellé ftgyelemre u fist és társadalom ezen tieeei
nagyobb mértékben niegkózel<^t1 ,,,.,,lk;it ;l/ igjmláWl az életbe képé
ftmbereknél
Ka "••»>
asnJsri hog. iseriatesi nem
skknral
-let éi sori mostohái u ilMik .„
lk t |i;ir!Iim('.nm bessnélUs ötéttatlankodásainak - \ < ;llll..,.ri>
isoktél az embert meg nem
óvaatjnk, csak p, IM1/,.|,,,-. t,../ik , i/.|..k-mi\.1.- UUák. Az elet *
"kólán ik ,^I(,M((, ellensége marad, - seen négyei Iskolai éi s*tásá>
"''k* jielyben i legnagyobb szám részesül, legjobb részét törli
^ M élet • és pedig igen hamar —• a nép lelkéből.
Yag\ ,ja\it».ttunk-e valamit évek Ótl a cselédek, .i foglyok, ra
bok torsán f Ba ezeknek maguknak ran javulásra szükségök, vannak-e
életbe léptetve javításukra caélsó, kellő intézkedések - si erre nézve
nagyon niáayoi büntetési módokon kivfll f Olyan-e a büntetések Leg
több neme, hogy sbbeli hiányosságai) ki\üi si emberi érzületet, a nefeles tanitái .iit.il többé kevésbé ndtaiesnH - mindenesetre némi öntu
datra ébresztett — Lelkei ne sértené, i a isemérmetlenségben ne sdzené ?
Í: kérdésekre me| v sódésem szerint csak tagadé válassssal fe
lelhetünk. Kinek ellenkezőt rolna kedve állítani, mondja el azon lé
nyeges javításokat, melyekel börtönrendszerünkben 80—40 évi sürgete, dar/.ára eSZkÖl It mik. Csekély kivétellel nem ép pl) Bgéstségtelen helyeken ayemorgatjuk-e mosi i i ;» bünnődőket,mint évtizedekkel
ezelőtt; éielmezés-k
hiányos felügyelések mellett
nem nyerész
kedem Vállslkirrtt-il PSOSteS USF
A Kunt botokkal róni le - mai
Alakítsunk gazdasági egyleteket.
A Jászkunság helyrajzi fekvésénél fogva leginkább a föld mi velésre van utalva; a f ldmivelés első jövedelmi forrását képezi: annak
kifejtésére kell tehát mindenekelőtt törekednie.
A jó pap holtig tanul, mondja a magyar példabeszéd; ma már
minden embernek akad tanulni valója, s ha a tudományi megfizetjük
is, de u tudatlanság még drágábban fizetteti magát. Példáért nemkellene
messze fáradnánk. Az iparos beutazza a félvilágot, hogy ismereteket,
tapasztalást szerezzen; s kereskedő* városról városra jár eltanulni a
kereskedés titkait l a földműves? — A földműves beelégszik azzal, mi
önkénytelenül ragad! rá, - nem Igen hiszi, hogy a földművelés ép oly
mesterség, mini skézműipar bármelyik ága, hogy a földművelést nap
ról sápra emelni, tökélyeebfteni kell, ba azt nem akarjak, bog] i isükség váratlanul i - beköszöntsön hozzánk.
A mezei gaidaság felvirágzásának FÓfeltétele az oksserfl keséiéi j
de okszerűen gazdálkodni esak okstefü me/ei gazdák képeik, kik a
•napórádé taWiaányokat, tapasztalatokat, felfödózéseket, és4< leteket
megbírálni, B na jók, ctélsnerüek, alkalmazásba venni u tudják.
Hog\ okszerű gazdákat képezhessünk, itükségüiik van gazdasági
Iskolákra, szükségünk van gazdasági egyesületekre. A Jászkunság
mintegy B6 négyszög mfBM földművelésre slkalmas.területtel bir, s
nincs egyetlen gazdasági tanintézete, — ;i .Jászságot kivéve, nines gaz
dasági egyesülete.
Iga/, hogy i gazdasági tanintézetek felkarolását, rendezéséi si
kerrel maga az állam eszközölheti; az is igaz. hogy a mulasztásnak
nem egészen magnnk \ agyunk okai. — mert jói edelmeink anu\ i oldalról
voltak kizsákm.inyolv.i. hogj élesanüsaégemk fedonfiáce i i alig ma
radi valami: de annnvit mégis megtehettünk volna, hogy népisko
láinkban i mezei ga/.d;ilkod.i> elemeit tanítsák, aogj rároaonkéut,
\ag\ legalább kerületenkénl gazdasági egyletek alakuljanak.
A bevesmegyeí gazdasági egyesülete Jászság érdekéi működe
iének kórébevonta, & elismerésnél kell megemlíteni saen buzgalmát,
melylyel sz egykt előnyeit i Jászságra is kiterjeszteni, igyekezett.
Ősimébe a Jászságot - f. Ivetté. — Jászberényben gasjaaági kiállít .>i
rendezett, - jászsági tagjai Ismételve fts^elmezteté, nagy gyttéieibea
4
az eszmék, a tapasztalatok kicserélése végett jelenjenek meg, — kertjé
ből ültetvényeket ajánl jutányos áron sőt ingyen is, — a mi mit teszünk
mind ezek viszonzásául ? Félreismerjük saját érdekeinket, vonakodunk
az egyletbe lépni vagy ha már beléptünk, megfeledkezünk a tagsági di
jat pontosan befizetni, 8 azon ürügy álá menekülünk: hogy az egylet jó
tékonyságát nem élvezhetjük.
Pedig a kettő karöltve jár. Támogassuk az egyletet szellemi s
anyagi eszközeiben, 3 tapasztalni fogjak az egyesülés hasznait.
Anglia példája, mely mezei gazdaságban is legelőrehaladottabbnak
tartatik, mutatja, hogy az egyesületek mily jótékonyan hatnak a gazdászat fejlesztésére, tőkéletesbítésére; vagy nézzük hazánkat, mily ha
ladást tett a mezei gazdászat, mióta Széchenyi István izgatása az egye
sületi szellemet felkölté 3 megvetette alapját a gazdasági egyesülés
nek : s lehetetlen fel nem ismernünk az egyesületek hathatós befolyá
sát gazdászatunk emelésére.
Egy tekintet a gazdasági egyesületek alapszabályaira, meggyőzi
a gazdát az egyletek horderejéről; meggyőzi, hogy midőn kizárja ma
gát az egylet kebeléből, saját érdekét, előnyeit sérti meg. A gazda
dasági egyletek működésének czélja : *) a mezei gazdaság min
den ágait a jóvedelmezés azon fokára emelni, melyet a tudományok és
viszonyaink teljes ismerete állal elérni lehetséges,— a evégre: alapos és
biztos tudomást szerezni a mezei gazdaság minden ágaira nézve azon
álláspontról, mely hazánkban van; kitanulni s elraellözni azon
akadályokat, melyek kifejlését gátolják és módokat találni, melyek
gyarapodását eszközlik; minden, a mezei gazdaságra közvetlen vonat
kozó hasznos tudományt, valamint azon ujabb találmányokat, me
lyeknek hasznát tapasztalás igazolja, pártolni s terjeszteni; évköny
vek, folyóiratok s egyéb népszerű könyvek által a közhasznú gazda
sági ismereteket terjeszteni; állatok s gazdasági termények és müvek ki
állítását rendezni; a mezei munkákat könnyítő eszközöket megismer
tetni; s a mezei gazdák közt jó példákkal s jutalmakkal ismeretet,
ipart s azzal nagyobb vagyono3ságot eszközölni.
E rövid kőrvonalozásból is láthatjuk, hogy a gazdasági cg\ e.- u
letek mily jótékonyan hatnak anyagi helyzetünk emeléséro: azért nem
ajánlhatjuk eléggé alakításukat. A Jászságnak már van ily egylete, de
sem a Nagy-, sem a Kis-Kunság területe nem oly kicsiny, hogy mégegyegy gazdasági egyesület ne férne meg benne.
Anyagi helyzetünk javítására törekszünk; de ma már anyagi
helyzetünk javulását nem a közterhek kisebbítésétől, hanem jöve
delmi forrásaink szaporításától várhatjuk.
Az utóbbi husz év alatt nagy osztalék jutott a magyarnak ab
ból, amit ugy hivnak, hogy „istenostora'*, s ez ostor anyagi helyze
tünket épen nem kímélte meg. A rendszer feneketlen zsákot tartott,
melybe jövedelmeink — ssokszor tőkéink — nagyrészét kellett ö tenünk;
s ha a hiányt terményeinkből, jószágainkból akartuk pótolni, eljött a
szárazság, a marhavész, s segített a rendszernek pusztítani. Kettői
igyekezettel kell tehát minden alkalmat megragadni, hogy a csorbát,
melyet a mostoha idő anyagi helyzetünkön ejtett, kiköszörüljük.
n
Erre az első lépést szerintünk az adja meg: ha gyermekeinket
a mezei gazdaság elemeire taníttatjuk, s a gyakorlati gazdák számára
egyesületeket alakítunk. Az ne riaszszon vissza, hogy törekvésünk
némi áldozatot kíván; olyan áldozat ez, mint a mag, melyet elvetünk.
— megsokszorozva kaphatjuk VÍSSZÜ.
Ott van Karczag, ott van Félegyháza, mindkettő alkalmas gaz
dasági egyesület székhelyéül, a jobbak ragadják meg | kezdeménye
zést, s utódaik hálával emlékeznek meg küzdelmeikről; 1 ekkor; elmond
hatjuk a legnagyobb magyarral: ne gondoljuk azért, hogj \leégte I
poraiban s régi Buda falai közt el van már temetve nemzeti diV/.ünk,
mert a nagyságnak Hen előjelei csak egy szebb hajnal vira It éra báto
ríthatnak; hanem legyünk bizonyosak, hogy igazi felemelkedésünk
ideje még hátra van."
r
Kunsági.
*) A magyar gazd. egy. alapszabályai ar.eiint.
Embertani vázlatok.
A természeti tudományok, különösen azoknak oly ágai, melyek
nem föltételeznek mélyebb s nehezebben megszerezhető szaktanul
mányt és igy a tankedvelök által könnyebben hozzáférhetők, napjaink
ban már meglehetős hódítást tettek a nagy közönség majd minden ré
tegében ; s ma már nem ritkaság oly egyénekkel találkozni, kik majd
az állattan, majd a füvészet, majd a természeti tudományok egyéb
ágában, ha nem is teljes szakismerettel, de legalább kielégítő tájéko
zottsággal s elismerésre méltó tanulraáuynyal bírnak; — csak egy
ága van a természeti tudományoknak, mely e tekintetben legkevesebb
népszerűséggel bir, s melynek magántanulmányozására a nagy közönség
kőzöl úgy látszik legkevesebben birnak hajlammal, — pedig épen ezen
szak az,mely az embert közvetlen érintve, legtermészetesebb volna, ha az
egyesek tudvágyát először vonná magára; mert ha az ember fürkésző
természete s törekvése az ismeretekbeni gyarapodásra azon óhajtásban
összpontosul, hogy ismerjük a bennünket környező tárgyakat s azok
nak egymáshozi viszonyát: akkor e törekvésnek legtermészetesebb ki
indulási pontja az lenne, hogy legelőször ismerjük meg minmagunkat,
ijftnerjük meg az emberi szervezetet, annak egyes részeit, e részek
összhangzó működését, szóval az ember a n y a g j á t , hogy midőn
az egész világot törekszünk ismerni, ne essünk oly következetlenségbe,
mikép a bennünket környező tárgyak természeti tulajdonságai s egy
máshozi viszonyai felöl bírunk több-kevesebb tudomással, de ami
hozzánk legközelebb áll, magunkról, saját szervezetünkről még csak
kezdetleges ismereteink sincsenek.
Igaz, h >gy kQsénségonk e lekintetbeni elmaradottságának
oka leginkább azon körülményben keresendő, hogy irodalmunkban
még ma sincs egy olyan könyv, mely kilépve az elvont tudomány
korlátai közöl, tartalma anélkül, hogy szárazan bonez-, vagy élettan
Volna, —ismertetné az emberi nervesetet átalában s az egyes szervek
rendeltetését és működését az avatatlan nagy kOsonséggel s megfelelne
mindazon igényeknek, melyek egy népszerű, mindenki által könnyen meg
érthető „ E m b e r t a n " irányában formálhat'.k ÉS SS ismeretek ter
jesztésében bet öltene azon közt, mit egy műnek betölteni feladata.
Ks ha irodalmunkban még ekkorig ünállólag nem. jelent meg ily
mü, azt hiszem a lapok a közművelődésnek tesznek szolgálatot, ha
ezen hiányt lehetőleg pótolni törekednek s nézetem szerint a „Jász
kunság" ezéljaival teljesen megegyezik, ha hasábjain egy czikksorozatot nyitok meg, melyben iparko Ini vosr^k ismertetni az emberi testet
és tiszta lo_MhM.it nyújtani az egyes szervek s azok működése felöl. —
Midőn azutáu végig 'torgyalandomaz ép emberi szervezetet, át fogok
térni az egyes szervek ku'l «böZŐ kóros bántalmaira, hogy SS I I f f
emberi szervezet, se az egv
,'v'gek ne b-gu-n-k e lap olvasói
előtt a rejtélyesség ködébe barkoh.. S riem ,,irJiinak • ,iv/t 'MÍ;,t Hn;lk
legalább is oly tokával, hogy jogosan m adhassák el, tnistSSÉSt „i 8merik önmagukat."
Szálljunk tehát le s kanteledének regién,,
..szellemi em
bert" hagyjuk a k>-lr-ku-k ; mi pedig \i/.sgáljuk a- ^nyagot, —
azon anyagot, hol a ré-z.ek egybefOggéséheo I az életmii '' "
hangjában a vilíg legszebb mflvéssete uralkodik.
;l
L
L
*
, k
**
Aki az emberi szervezetet tüzetes* tanulmányozása tárgyává
akarja tenni, annak IZftkséges mindenekelőtt tis/tábajoni azon igaz
sággal, hogy az emberi szervezetben semmi rejtélyei, semmi OSOdás
nines, - a Bzervezetm-k minden része anyag h mint ihen, minden
irányban alá van rendelve a természet törvényeinek;
egy, a megél
hetés foltételed szerinti gépeset, melyben minden működés és minden,
bár legcsekélyebb moszi in.it ía a terméssel törvényeiben leli föl magya
rázatát, — sot némelj működéi é egyi mozzsnntok mikéntjére nézve
a tudomány még ekkorig oem bir teljesen bebizonyított megfejtéssel ;
ds síelői már ma ii tisztában ran, hogj azon, eddig még meg nem lejműködések é
tztnatok ti nem valamely csodás médoa jenek
b-ire, hanem előidéző okuk minden esetre a természettan törvényeiben
gyökerezik; meri nem lehet föltételezni, hogy egy oly gépezetben,
melynek minden Ismert működése s természettan törvényeire vihető
t r U
vissza, jelen lehessen egy másik oly tényező is, mely már nem tarto
zik e törvények alá; de más Tészröl: az emberi szervezetben előforduló
minden működés e r ő t föltételez, már pedig az erőnek lehetnek mek
koraságára vonatkozó változatai, hanem természetére nézve mindig
ugyanaz marad és a természettani törvények alól soha sem oldhatja
föl magát.
(FolyUtá«ft kftTetkenik.)
Újra dús lesz, aminő elébb volt,
Újra áldva néz reá az égbolt,
Gulya, ménes szapora lesz újra,
Sípját pásztor újra vígan fújja.
Zöldelő lesz, viruló szép róna,
Mintha isten tündér-kertje volna,
S rajta, illő a tündéri képhez,
Újra gazdag, boldog, szabad nép lesz!
Szász
Károly.
SZÉPIRODALMI TÉR
Ábránd.
Mint a puszták lengő délibábja,
Melyben a szem kedves táját látja,
Mely a néző- és otthonja közti
Távolságot fényárban füröszti :
Képzeletein bűvös könnyű fátyla
Ugy leng rajtad, szépséged úgy látja,
K'rs-kunsági szelid rónatájék,
Képzetemben mintha rajtad járnék.
Nem magasba nyúló szikla-bérezek,
Mik kevélyen messze szertenéznek,
S inelb't vetve vivn.ik a viharral,
Mely fölöttünk villámszörva nyargal;
Nem sudáros büszke fenyves erdők,
Patakuk sem, árnyban tova-csergök.
Völgyek, halmok változatos képe,
Nem ez tárul szemeim elébe.
Sima lapály minden amit látok,
Jó vidékim, emlékezve rátok,
Kgy-egy torony csak a szürke ködbe,
Méla arczezal, búsan integetve.
Még a tö is. a kopár vidéken,
< >da \ an már. elszáradva régen,
Onk a délibábtól korult'olyva
Hús-komolyan lépdegél a gólya.
Gulya, ménes, ritkult an csatangol,
Viszhang él csak vidám nyájkolompból,
S gondtelt ar<z<zal. méla borús szemmel
.Tár alá s fel a szegény kun ember.
S mégis e táj, szomorúságában,
Nekem mégis legkedvesb világom.
Hús Mványán, I kifoOZtOti telken, • •
Oly szívesen múlat mégis lelkem.
Vándor-szellő azt susogja : légy víg,
KI ne öfűggedj, nem lesz ez mindig így,
V. kopár föld nem ]• </. mindig meddő,
Íjra zöld lesz, szép lesz a jövendő.
Képzeletem ragyogó ingán
Képel (bit rá, délibáb módjára,
Délibábja hullámzó \ Izében
Fölvirului látom újra szépen.
Két külön világ.
— Rajz. —
Irta: Tolnai Lajos
Az okos szivü, munkás fejű ember akkor talál foglalkozást, mi
kor egy másféle egyén végig nyújtóznék a díványon, és tétlenül várná,
míg a sor az ö ügyére kerül. Bár Harczos ügyvéd irodájában ezút
tal egy árva lélek sincs, aki megfigyelhetné, hogy egy második, vagy
harmadik várakozó mit csinál a szép, díszes, meleg szobában: az a kö
zéptermetű, köpczös, pirosszöke arczú, tisztességes asztalosruhába öl
tözött legény, mindamellett is átalana munkátlanul heverni. Látja
ugyan az ablakon át — amint csak egy kissé kipillant — hogy test
vére, a föügyvédsegéd most is kivel beszél, s a szivárványos kút körül
kit karazirozgat, úgyannyira, hogy szinte csókolkozásnak is indul;
de azért csöndes nyugalommal benvaló munkához lát, oda lép a göm
bölyű pipatartó elé, s fejcsóválva bámulja, hogy a kisvárosi esztergá
lyosok helylyelközzei mily ocsmány munkákat tesznek. A fa korhadt,
a sróf egy pár csavarintás után szétmállik, a politúr a csalárd vele
való bánás miatt egy hétig se tartja meg színét, ott ütközik ki, ahol
akar. Tudta, hogy melyik anyag hiányozhatott a keverékből: de nem
szólt, érezte, hogy mostanában az asztalosok is csak nagyon olyan
formán dolgoznak. Nem is mert nézni sem az asztalra, sem az ágyra, sem
a szekrényre.
— Szeretem, hogy eljöttél Sándor — szól egy nyúlánk, igazán
csinos feketés arczu fiatal úr, épen az, aki imént a szivárványos kút
körül jártkelt.
— El ám — válaszolt Sándor nyilt arczezal, de tiszteletteljes
tekintettel.
— Tudod, miért hivattalak.
— Tudom.
— Hogy ma-holnap én veszem át az irodát.
-Ugy-Ó?
— S hogy rád is szebb napok viradhatnak.
— Nem igen tudnám én azt, hogy mikép.
— Megházasodol. Igy legényélettel nem is mehettél semmire.
Ámbár nem vagyunk egy apától valók, nem is hasonlítunk semmiben
egymáshoz, legfelebb, hogy a szép asszonyhoz te is őrömestebb húzódol, — nem is tartoznám vele amit teszek, de érted megteszem, mert
az anyánk mégis csak egy volt.
S az ügyvédsegéd kimagyarázta, hogy mostohatestvérére nézve
a házasság miért fontos, s miért különösen az a leány, akivel ö az
előbb e kút körül értekezett,
— Jól, most jól vagy — monda erősítésül — s valami ám ez, ő
moshatna rám is. Ismerem már a munkáját.
— Tudom
monda elgondolkozva I I asztalos testvér.
— Mit ikarsi hál, veszed, nem veszed?
6
— Nem veszem.
S amint lehetett várni: a testvérek meghasonlottak. Az aszta
los még a városból is elköltözött, és sok mindent gondolt őcscséröl, kit
a kedvező sors ügyvéddé tett, mig ő asztalos rangjához mérve is alig
tudott tengődni egy napról a másra. Hamis munkához nem szokott,
a jó meg, be kellett látnia, rosszul fizet.
Nagy baj az, mikor az ember uem birja belátni, hogy mi lett
volna rá nézve főképen gyümölcshozó. Az is veszedelem, mikor olyan
ról beszélnek előtte legtöbbet, akiről legjobb volna talán nem hallani
egy szót is.
A perkátai mester járt valamikor Pesten, s ott megismerkedett
azzal a gazdag ügyvéddel, akiről most már tudja, hogy a szegény
Máté Sándor asztalos testvére. Tele is beszélte a boldogtalan szomszéd
fejét, hogy mit nyomorog itt három gyerekkel olyan faluban, ahol a
csekélyebb műveltség miatt a fáin asztalos munkának semmi jövője
sincs, menjen föl, látogassa meg öcscsét, adja elő körülményesen, hogy
s mint van, hogy két adventi malaczkájuknak majd szinte jobb mód
juk van koszt dolgában, mint saját maguknak, s esedozzék, nem szé
gyen az szegény embernél, de söt hozzá illő, s ki tudja mi minden más
kép fordulhat még.
Most már ne féljen; annak is van felesége, s pedig ugyancsak
úri asszonyság.
Az asztalos bár első pillanatra belátta, hogy jelen állapotján
csak atyafiságos segedelem változtathatna leggyökeresebben : mégis
szörnyen átallotta az alkalmatlankodást. Azért is abban nyugodott meg,
hogy a mesterrel iratnak egy szép esedező levelet.
(Folytatása következik. )
LEVELEZÉS.
Pesli levelek.
I.
1867. deczember 25.
Boldog karácsonyt, s mire levelem a mostani hervatagokban
odaér: boldog új évet a „Jász-Kunság"nak! A lapnak is, meg a ke
rületnek is. A kettő szorosabb összefüggőben van, mint tán néme
lyeknek látszik. Mert ha a kerület virágzik, anyagilag éd szellemileg
emelkedik, valódi érdekeinek öntudatára ébred I azokon segítni, élénkkifejezést ad eszméinek, óhajtásainak: akkor virágzik a lap is, | b,;
és boldog esztendeje lesz, szellemileg, anyagilag. — El fissont, ha a
lap virágzik, emelkedik, ha pártolásnak örvend, írók és olvasók részéröl: sok oly ügyet pendíthet meg, sok oly eszmél vethet folszinre, mi
a kerület érdekét is elŐmozdítandja, virágzásai segítendi. Tehát is
métlem, boldog új évet — a „Jász-Kunság”-nak 1
A karácsonyt, azt már megértük éi pedig országszerte annak
rendiszerint való fehér karácsonyt, minőt régen nem. A vidékről, ki
vált a hegyes vidékekről, Qtefl havakról hallunk, a vasutakat a béfovatagok befeküdtek, a vonatok 2—ü napig elmaradtak, posták ké t.-k.
a politikai világot majd megölte a kíváncsiság: mi történik Párizsban.
Florenczben, meg isten tudja hol, mintha nem volna nekünk elég a
magunk dolga, baja k Tegnap este régre megjött i bécsi vonat
hogy az újságíróknak él olvasóknak is légyen Krisztkindlijök 1
Mindenkinek meg van most I maga karácaonyj ajándéka, kinek
jobb,kinek selejtesebb. A politika i< meghozni a magáét i akiegyenlités befejezettnek mondható. Mi a politikába nem N Ihatunk, nemil akarunk bele szólani, de óhajtani nekünk is szabad, hogy a nagy áldoza
tok, melyekl
md került, porba ne essenek, - n é p e k r e üdvöt áraszs/anak! Az új év kezd je:i új korszakot hazánk s nemzetünk életében !
De helyzetünk- I köteleeségttnkhÖZ képest ez egyszeri] kivánatla
búcsút is mondunk a politikának; ugy is torkig vagyunk vele, — az
utolsó hetekben oly mértékfeletti bőségében volt részünk. Leveleink a
társadalmi élet egyéb mezőin akarnak maradni. Ussasttk, hogy idond
időre itt is kapunk elég Iariózni valót.
Hiszen itt van mindjárt az irodalom, I kit ne érdekelne az olva
sóink közöl. Az irodalomnak, ellenkezőleg a természeti világgal, a
s
1
tél a termő évszaka. Az olvasó világ ekkor fordul a kőnyvkirakatok
felé s a kiadók és könyvárusok ezt fel is tudják használni. A tél beállta,
a karácsony és új év közelgése egy csomó újdonsággal látja el évenkint az olvasóasztalokat; s e tekintetben a jelen évet sem mondhat
juk szegénynek. Élő költőink legjelesbikének, Arany Jánosnak, csak
az imént jeleutek meg összes költeményei, kettős kiadásban; a nagy,
egykötetes albumkiadás kölőnősen díszes; de még díszesebb a gyűjte
mény művészeti kiegészítője, az Arany-Album, mely a költő nyolez
gyönyörű költeményét, ugyanannyi remekül sikerült képpel tartal
mazza, páratlau szépségű díszkőtósben. A képek Lotz ós Than kitűnő
hazai művészeink rajzai után készült fotográfiák. A költői irodalom
legszebb hozománya ez. Kisebbek, becsben és igényben, de mégis ér
demesek : Komócsi é3 Szász Gerő költeményei, két jóravaló fiatalabb
költő gyűjteménye, melyeket a hölgyvilág bizonyosan szívesen fogadand.
A komolyabb irodalom is beesés ajándékokkal kínálkozik. Itt
vannak Horváth Mihály kitűnő történetírónk Kisebb Történelmi Munkái, négy erős kötetben, dús, változatos, érdekes és tanuságteljes tar
talommal. Ugyanez ünnepelt írónktól, az előbb külfüldön megjelent
s a tilalom daczára is elterjedt jeles müve a 25 év története, most má
sodik bővített s javított kiadá>han jelenik meg füzetenként. - Szintén
füzetes kiadásban indáit meg Erdélyi János jelei irónk átalános Irodalomtörténete, valódi hézagpótló mű irodalmunkban. Szilágyi Sándor
és Thali Kálmán szorgalmas történetíróink a Rákóczy-koit tárgyasé
müvekkel lepték meg a közönséget: amaz a Rákóczy-kort, külÖaöeea
Erdély történetére ronatkonóUg, kimerítően tárgyaló, — emez Bercsényinek Károlyi Sándorhoz írt leveleit magában foglal" kötetet bocsá
tott közre; mindkettő megérdemli a hgyelmos olvasást.
A nemzeti színháznak nem folt az idén valami gazdagssŰretfl új
donságokban. Szigligeti Üldözött honvédjén kitol a téli idény még ed
dig semmit sem hozott; | budai népszínházbau volt egy e.-omó ujd.miág, de alig volt benne érői éré.. Most • napokban Berczik Árpád éte
ren tollnfiatal írónktól várjuk a Bach-huszárok czünfl vígjátékot; a
ezím agyán von//, és sokai ígér, reméljük, oem fogunk osalódni benne.
A dráma e stégén] isaretének oka ai lehet, hogy minden figyelmei i
közönség- s mind.MI munkaerőt ai írók részéről, a politika vesz
igénybe, fagy .talán dramairéiak z pályázatokra kiszólnék, melyek
egyik.-, a komoly drámára kitu/.at Karácsonyi-díj, ezúttal UM arany;
eddig soha nem roll dtj egy drámáért Hisaen ha agg nsáeodik Bánkbáni tudna létrehozni, meg is érné gaj j de ennyit alig remélhetünk ;
s kérnem kedvei akőHesaotaeV Ba két három otj natnek likerfil lé
teit adnia; mi a SZinpadon szerencsével megállhasson s aundb-tt k 1toi beeacseliabirjon,
eléggé meg lehetünk elégedve aa eredménynyel.
1
A művészei I >bbi ágairól se feledkezzünk 11. Az ftsrJ hangver
seny-idények két feltűrni jelensége volt: a Patti hangversenyek és a
Joachim hegedűje; mindketté nagyon látogatót! r o l l Patti ceodálatoi
technikája, khráll közkivánatra ismételt kaczagó dalában valóban felnimólja ,i képzeletet, de aizivet nem indítja meg; oly hat.Utt.-v/. mintha
a közönségei kacsagná
- hogy annyi pénzt hagyott kiénekel
ni a zsebéből, jótékonj czél csíme alatt, mert az szerekre menté
bevételbe] »80 forintot adott a csalétekül kitűz'at honvédalapra. Sze
rencséé utat kívántunk neki] - Joachim hegedűje — oh az más; az
isivindító, Bzívlágyító a no* Igazi értelmében*
Most mára hangverseny.-k egytdOTA el fognak hallgatni; a lar
sang kiszorítja őket a redontból s a többi [termekből, de a közönség
érdekeltségéből ba i csak majd böjtben jé. fel Isméi a napjok. Az még
BtOSase van.
A közügyek közt a mi ol\a>óinkat a szegedpesti és csongrádpesti Csatorna-kérdél érdekelné azt hiszszük; de erről, máskor \alamint egyebekről is, - *) ha Hűsegeseinket a iserkesstő mívesen
veasj i az olvasó eltűri.
—sz. —ly.
*) Kr lukes közleményéért lc tagyunk k.'.tclczvt, a bresos lovd./én.'uek
folytatást kéljik.
Szerk.
7
összesen 836. Ezek közöl: kettős 14, házasságon kívüli 35 volt.
Meghalt : rom. kath.
433 férfi
415 nő
reform.
18
20
izrael.
8
9
V L a p u n k c z i m r a j z á n a k v á z l a t á t Keleti Gusztáv,
ki jeienleg külföldi műutazáson van, szívességből s minden dij nélkül
459
444
készitette. Nem hozhatjuk ez elismerésre méltó tényt olvasóink tudo
Összesen 903; és igy 67-el több halt el mint született.
mására anélkül, hogy hálás köszönetet ne szavazzunk a kitünö mű
Házasságra lépett:
vésznek szívességéért, ki lapunk homlokát oly találóan feldíszité.
rom. kath.
191 pár
V A „jászkerületi népbank” oly pártolásnak örvend, hogy az
reform.
14 „
alakuláshoz megkívántató részvényesek száma idáig biztosítottnak te
izrael.
•
2 "
—kinthető. Működését—mint halljuk — még januárban megkezdendi.
Összesen:
207
pár.
Az egylet nem szorul a mi buzdításunkra, de kötelességünk jászkerü
V Lapunk mily jóakaratú részvéttel fogadtatott kerületeinkben,
leti olvasóinkat figyelmeztetni azon előnyökre, melyeket az egyesület
mutatja azon körülmény, hogy Sárközy Mihály ur Jászberény város
tagjainak nyújt. Az egyesület alapszabályait lapunk közelebb ismer
érdemes tanácsnoka annyi előfizetőt gyűjtött, mennyi azelőtt talán az
tetni fogja.
egész városban az összes lapokra sem volt; megmutatá, mily szélesen
V A Jászkun kerületek közgyűlése e hó 15-én kezdődik. Előre
terjesztheti az irodalmat a nép alsóbb rétegeiben is az, ki népszerűsége
örülünk az élénk napoknak, melyek a kerületek derék fiait össze, —
mellé ügyszeretettel is bir. — Bathó János derék csendbiztosunk pedig
a székvárost pedig mozgásba hozzák.
a pusztákon — hol eddig alig tudtak valamit az irodalomról — műkö
V Szilády Áron országgyűlési képviselő s munkatársunk, ki az
dött szép eredmény nyel.
idegen nyelvekben is nagy jártassággal bir, a közoktatási miniszter
© Riszner József és neje jászberényi nőnöveldetulajdonosok e hó
úr megbízásából közelebb Olaszországba utazik, Mátyás király könyv
15-én
intézetek gyermekkönyvtárának javára a városháza teremében
tárának kutatása végett. Szerencse kísérje kedves barátunk fáradozását.
g y e r m e k t á n c z v i g a l m a t rendeznek. A czélt—sze
V A jászberényi szabóegylet, utóbbi nyii\*'H<-n azon utánzásra rintünk — találóbb eszközzel is lehetne előmozdítani, mint amilyen :
méltó határozatot hozta, hogy az eddig évenkint mulatságra fordított
kisgyerekeink hivatalbóli báloztatása.
összeget, ezután közhaszna c/.élra szentelendi, s azonnal 10 részvény
aláírásával járult a népbank alakit.ísához. ugyanakkor jegyzőkönyvbe
hozatta Kossuth Lajos nagyhazánkíiához. Való ragaszkodását; Sipos
Orbán s Pethes József országgyűlési képviselőinket, gr. Ráday Gedeon
G a z d a s á g i tudósítások.
főkapitányt pedig tiszteletbeli szabómesterekül választotta meg.
Jászberényi piacz.
V Azt halljuk, hogy a legközelebbi közgyűlésen a halasi közbir
Utolsó hetivásárunk, miután a gazdának újévkor pénzre van szük
tokosság néhány tagjának azon folyamodása is tárgyalás alá kerül,
sége, népesebb volt, mint egyébkor. Az árak, daczára a kínálat emelkedé
melyben az. ottani iskolai alaptól bizonyos összegnek visszadatását
sének, javultak. A tisztabuza pozsonyi mérőnkint 5 ft, 5 ft, 20 kron kelt;
kérik. Csak minél több iskolát, akkor eféle folyamodásokról nem fo
a kétszerbuzaára 1 ft körül hullámzott; a rozs 3 ft 60, árpa 1 ft 60, 1 ft
gunk beszélni.
80 kr. zab 1 frt 60 kron, kukoricza 2 frton vásároltatott, de nagy vásár
V Az uj é kezdetén olTSSŐink válogathatnak l fővárosi lapok
lási kedvet kereskedőink nem mutattak. A tölgyfának Ölét 12 frtért
ban. Mi azoknak, kik nem a sallangos előfizetési felhívásokban kere
adták. Vaj itezéje 56, sertészsíré 46 krban állapnlott meg. Átalában
sik a Hlp ifftékél , hanem a lap tartalmában, jó lelkiismerettel merjük
el mondhatjuk, hogy heti vásáraink a pestinél alig olcsóbbak.
ajánlani a politikai hetilapok KÖZŐl: Jókay „Igazmondó”-ját, MaSzándékunk a Jászkunságban levő hetivásárok árait beteiikint
darász „Népzászló”-ját, I vegyes tartalmú képes hetilapok közöl :
közölni, mihelyt felkért levelezőink az illető helyekről azok rendes be
a „Vasárnapi Ujság o£ i „Hazánk s a Külfold”-et, a szépirodalmi
küldését megkezdendik.
lapok kö/ol pedig a „Fővárosi Lapok at. Nagyobb politikai lapjaink*
rol min SZŐÍtonk, azokat mindenki saját [tártállása szerint itéli meg.
Kgy lebké-esésrő] Írnak i fővárosi lapok, mely deeeember
12-én Pest feb-tt nétpattanfáa, legátbatóbb vörhenyes fényt terjesztett.
Pesten:
Az „1848" újra megindul. Szerkeszti: Toldy István. Fősúlyt
Pesti takarékpénztár
1340 frt —
az egyházreformra helyez. ESlŐfizetésí ára egy évre 6 frt.
Budai
„
425 „ —
Pest-Losonczi vasút
82 „ - —
— A duna-tiszai csatorna ügyében Boros vez.etömérnök je
5 és egy fél százalékos magyarföldhitelinté
lent.-, hogy a kecskemét-csongrádi vonalnál csak a földmunka
zeti záloglevelek
89 „ 75 kr.
36.800,000 írtba kerülne; miért is jutányosabb vonal keresésére] bí
zatott még. Valljon a szegedi. vagy a pest-szolnoki vonal nem olcsóbb-e?
Arany
5 „ 78 [
Ezüst
119 ., 50 kr.
H o n v é d ü g y . A jászkerületi honvédegylet önáUélag ala
kulván, ti>zteb'tbeti tagokúi: Vetter Antal altábornagyot, Perczel
Mór s Klapka György, Gáspár Endre, Piketty Gusztáv tábornokokat.
Perczel Miklós, Kökényessy Szaniszló ezredesekéi éa gr. Bethlen OliA... M...-nak N-n. Népdal. Sárgarépa, veresrépa, pásztornak.
vér alezredest,— pártoló tagokul pedig: id. gróf Ráday Gedeont, Pap
Adja gazdasszonyának, jó lesz levesbe, úgyis zöldség.
Eleket s Palotási Jánost megválasztotta : I Jászherényben felállitandő
honvédemlék javára, január DÓ 20»áfl Sorsjátékkal összekötött tánczL é g e s i n e k Jászberényben. Verséből mások rettentő példájára
vigalmat rendezend. A jótékony csel érdekeben tigyelmeztetjük olva
ime köz.ünk egy darabot :
sóinkat a részvétein* s ajánljuk a sorsjegyek vásárlását, melyek UrVágtat a ló, Leeresztett bajjal
Hajt a egy h dg.. eg, amazon nyargal,
hegyi Gyula honvédegyleti jegyző urnái kaphatok; i nyereménytárgyaEltűnt
most, hogj sz öromhoi ere
kat Halmay József elttök ur részi át. Házi asszonyul Perczel Mór táSzegény
szivem nag, részeimére.
bornok ur nejéi volt szerencséi az egylet megnyerni Az egylet műkö
Csak
utána,
még
beérheti.
déséről érdeke-sorok vannak birtokunkban, sajnáljuk, hogy közléseket
T ú l á t i n a k Jászberényben. Verseiben találtunk egypár jó
tárgyhalmaz miatt el kellett halasztanunk.
gondolatot
s szí hisszük szorgalmas tanulmányozás után On jobbakat
V Országgyűlésink DB. évi deczeittber 30-án tartott ülésben ho
is
fog
adni.
zott határozat folytán bizonytalan időre elnapoltál fán, B képviselők
A „gyakorlati élm'nyek korlátold talapzatai" bójának. Beg] n
egymásnak tett s/crencsekivánalok közt haza szétoszlottak. E körül
megérthessen saját nyelvén válaszolónk, amint következik : Az jssse
mény fejti meg, hogy országgyűlési tonosításnnk kimaradt, meri ugy
koptatott gondolatok tömkelegei özönéből aszni nem tudó szerkesztő
hiszszük az eddigi tárgyalások tisztelt olvasóink előtt már ismeretesek.
ségi
szervezetünk kibontakozni képes nem levén, magasan repkedő
V Jászberényben lhb7. január 1-töl deczember régéig szü
működésének eredménye kályhánk k&retitéee által egészen felmele
letett :
férfi
nő
gített
rom. kath. 398
376.
S-y-nak Pesten, liagán levelei írónk; közreműködéséi addig
reform,
18
26.
is
köszönjük.
Iraelita
6
12.
Különfélék.
v
Tőzsde.
,
t
Szerkesztői üzenetek.
422 414
F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Horváth Farkas.
8
HIRDETMÉNYEK.
Á r v e r é s i
hirdetmény,
A z egres-kátai gazdaságvezetésével megbizott alulírott tiszttartó által ezennel kűzhirré tétetik, miként M. Gr. Keglevich
Gyula úr örökőseit illető különböző korú és nemű állatokból álló gulya, neveeetesen :
5 darab.
7-er. Két éves üsző
7 darab.
öreg tehén
24
8-or.
n
n túri
4
„ tinó
n
r>
Egy
éves
üs/.o
9-er.
Négy éves üsző 2
n
n
10-er. n
14
„
„ tinó 15
n
n
''
n
Idei
üszőborju
1
11
-er.
Három „ üsző 1
j)
n
12-er.
„
tinóborju
8
„
„ tinó 15
n
évi január hó 13-án ugyancsak Puszta Egres-Kátán délelőtti 10 órakor önkényt.•> á m - r é s utján, azonnali kézpénz
fizetés mellett lesz eladandó. Mely árverésre a venni kívánók ezennel meghivatnak. - Kell Egres-Kátán, deezeab. 26. 1867
1-őr.
2-or.
3-or.
4-er.
5-ör.
6-or.
1868.
t i n
Mészáros
Sándor,
(
m p tiszttartó.
Fényírda.
E g y teljesen felszerelt fényirda el-, vagy haszonbérbe kiadó. Bővebben értekeshetni alól irt tulaj
donosnál Jászberényben a városházterén levtf üvegkereskedéseben.
Jászberény, 1868, január 2.
Koller Nándor
tulajdonos.
Tisztelettel alólirott jászberényi rŐfősárukereskedok jelentik : miszerint raktárukat
és
divat-
1928. k. i .
1867.
a legújabb gyapjúszövetek,
ugy szinte
mindennemű vásznak-,selyemfélék-,
karton- és batliszlruha-árukkal, nern különben mindenféle
divat- és báli-czikkekkel
igen nagy mennyiségben ellátták, és azok náluk minden
k o r legjutányosabb áron és nagy választékban kaphatók.
Raktáruk van a városháztéren
az üreg Taczman-féle házban.
Raktáruk szives megtekintését kérve, a megrende
l é s e k n e k legnagyobb pontossággal tcendnck eleget.
Jászberény, 18G8, január 1.
3
e-i
Buck Gábor é s fia.
_ L
0
3
HIRDETMÉNY.
J á s z b e r é n y város t a n á c s a részéről ezennel közzé té
tetik,
miszerint a városi k ö z b i r t o k o s s á g
tulajdonai ké
p e i d — Szeged sz. k i r . város h a t á r á v a l szomszédos Mérges
pusztán lévő puhafa-lábnserdtf t ö b b r é s t l e t e k r e kijelölve,
rátánként,
azonnali készpénzfizetés mellett jöVÖ l^»é^-ik
évi j a n u á r hó 27-ik. n a p j á n a h e l y s z i n é n t a r t a n d ó n \ ilvános á r v e r é s a l k a l m á v a l el fog adatni.
Melyre is a venni
s z á n d é k o z i k ezennel n n g h i v a t n a k
J á s z b e r é n y b e n , 1807, deczember .'ío-án tartott k- i . ta
nácsülésben.
HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNY
J _
képv.
Jászberény város tulnjrionáb fc*péVő Szeged, Halas, Dorozsma, Kistelek ésSzabadkaszona Hódságában fekve
nsz. öles 1K»1«J területű .,JJÉJejjBitniszta" az 18G8-ik évi Szentminálj napjától I S egymást kdvetti évekroj azai
18804k év Ssentnrihúly napjáig JásdÉntn^ben a város kdzháza nagy terem-•hen
mló nyilvános árverél ntján naszeahérhe fog adatni
fbl.Jj
J •
Árverési határnapul 1868-ik évi martins hó 31-ik napja kitúzetvén, Bl ar\t-r.ini nándlkotók I kikiáltási ár if
iével — mint bánompénzzel
ellátva megjelenni tisztelettel meghivatnak.
i
Az órverelési feltételek Jászberény város főjegyzői hivatalában betekinthetők, kivonatra másolatban U kivehetők.
Kelt Jászberényben, 1867, doczemb. 23-án tartolt k'pv. közgyűlésből.
3 1
4286—1600
C
Nyomatik
Bitterman
Kiadja: P o l g á r i Ferencz.
Ede, jászkun kerületi nyomdász gyorssajtóján. J á s z b e r é n y b e n .
8—1
Jászberény, 1868. jan. 5.
1. szám.
VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
E lap szellemi ré»7.«'t illető köz
lemények a •rorkesztóséghez, min
den pénzküldemények a kiadó_
hivatalhoz intésendók.
Rlöflietédi
árak:
Effel évre . . . .
Fél évre
. . . .
Negyed évre . . .
4 frt.
2 frt.
1 frt.
Megjelenik e lap hetenkint vasár
nap egy iven» s a közelebbi vidédékeken ugyanakkor már kézhez
is adatik.
Hirdetésekára:
4 hasábos petit sor vagy an
nak helye . . . .
5 kr.
B é1yegdij I
Minden egyszeri hirdetésnél 30 kr.
uj év egyeseknek ugy, mint testületeknek, e hon minden
A hátralékban lévő előfizetési pénzek
fiainak ugy, mint a közös édes h a z á n a k , — mit azoknak
szánt.
azonnali beküldését kérjük.
Tizennyolcz év halada el e nemzet feje felett; tizen nyolczszor üdvözlé h a z á n k rónáit és bérezeit
hajnalának rózsapírja;
az uj év
tizennyolezszor t e k i n t é n k
a re
m é n y némi derengésével az ú j é v e l é b e : de az változatlan
ELŐFIZETÉSEK
redó'kkel h o m l o k á n néze alá r á n k , s v á r a k o z á s u n k mind
mindig elfogadtatnak, s az előbbi szá
annyiszor m e g h i ú s u l t
V é g r e mégis eljött azon 19-ik ú j
év, mely d e r ü l t e b b arczczal üdvözle minket, s élvezni en
mok azonnal megküldetnek.
gedi az a l k o t m á n y o s s z a b a d s á g áldásait. H a z á n k n a k te
hát a lehanyatlott év és az uj, melynek k e z d e t é n á l l u n k ,
meghozta r é g várt kedves a j á n d é k á t .
A szerkesztő üdvözlete.
Az a l k o t m á n y áldása, m i t ez év h a z á n k n a k hozott,
B o l d o g ú j - é v e t Tisztelt O l v a s ó i m ! E két Sió
k i s u g á r z i k annak minden közeli és távoli vidékeire. L e l
ban kifejeztem mindazon j ó k a t , melyeket — mint bővrég
kesült kebellel fogl ilj.i el a t é r t e hon minden lelkes fia,
s z a r v á b ó l — kiöntve óhajtanék látni a közjó minden h/í-
mit a nagy egész gépezetében számára végzete rendelt;
keblü
igyekszik most.miután közös a n y á n k — a haza —nyomasztó,
pártolóján.
és r a g a d v á n
közös ^ a g g o d a l m á t ó l ment, f i g y e l m é t t e v é k e n y s é g é t a k ö
magokkal j ó t és rosszat változatosan.
Minden nj év,
zös h a l a d á s eszméjének valósítására fordítani. Felkarolja az
amint
és
alkalmat, mit a helyzet nyújt, igaz honfiúi hö kebellel,
Az évek évek
beköszönt
kunyhójába,
tott
után
a
meghozza
ajándékát.
Adja
tininek, hozván
dus
palotájába,
kivánt
vagy
épen
a
szegény
nem óhaj
az ég, hogy t. olvasóimnak utób
biból minél kevesebb jusson osztályréslökbe! Meghozza az
az általános
Jólét
lendítésére.
í g y és i l y értelemben
hozott ez év, s hoz ez uj év a v i d é k e k n e k i egyeseknek
is, t ö b b kevesebb élvezhető', kedves ajándékot.
2
Minekuuk. a Jász-Kun-földnek hozta az alkotmányos
élettel a helyi sajtót, mit lelkes törvényhatóságunk igazi
honfiul buzgalommal és részvéttel karolván fel, e vidék
nek kilátást és tért uyujta a szellemi tevékenység fejlesz
tésére. Értelmiségünk sietett e tért elfoglalni, s a zsib
badt szellemi élet üdítósére a telhetőt megtenni. Remél
jük, hogy mit egyesek nem tehetnek, az egyesült erők
nek sikerülend, Egyesítők tehát erőinket az ügy mind
anyagi, mind szellemi oldalát illetőleg, s igy hozta az uj
év tisztelt olvasóimnak is a jelen jász-kun lapot. Fogad
ják ez uj évi ajándékot, minek létrehozásában t. olvasó
imnak közreműködése és honfibuzgalma is igénybe lett
véve, tőlünk oly őszinte jó indulattal, minővel azt mi
nyújtjuk, s űzzék el azzal az év hosszán némely unalmas
óráikat, — merítsenek belőle — amennyire e lap korlá
tolt tére engedi — sok hasznost és élvezetest, — s ha si
kerülend egyesűit igyekezetünknek, e lap minden párto
lóinak némi méltánylását kiérdemelni : ajándékozzanak
meg bennünket a legszebb ajándékkal, mit nekünk is
ez uj év hozhat, állandóan becses b i z a l m u k k a l .
Néhány szó lapunkról.
natait eredményezték, hogy hazánkbaa ne legyen kerületünk
incognita."
„terra
A redemptió urává tett a földnek, melyen élünk, statútumaink
szabadságot adtak — papiroson. Amannak előnyeit nem használtuk
fel, emezt valósággal élvezni nem engedték meg felülről mindig tá
mogatott tisztviselőink, kik ellenkezőleg statútumainkkal, örökösek
voltak; mert aki egyszer bejutott s tudta magát alkalmazni a hatalom
vak eszközeivé, hivatalát nemcsak haláláig megtartotta, hanem bízvást
elhagyhatta végrendeletileg gyermekére, — gyermeke könnyebben hoz
zájutott, mint valamely peres hagyatékhoz.
E tisztviselők állását csak a közélet ingathatta volna meg; azért
igyekeztek azt elfojtani, s ha a nép közt sáfárkodásuk ellen hang emel
kedett, ugy intézték a csapást, hogy c hang ne csak elnyomassák,
hanem az illetőnek torkára is forrjon. Az emlékezetes 18 évben csak
folytatták nálunk az eljárást; a lánezok nem voltak újak.
Lesz alkalmunk még c tárgyra visszatérni; itt caak annyit em
iitünk meg, hogy feladatunknak tekintjük kerflleteinkben a szabad
szellemet fejleszteni, s igy megnyerni a reményt, miszerint politikai
veszteségeinket a társadalmi téren való ernyedetlen munkálkodás által
visszaszerezzük.
Gazdálkodási rendszerünk, kevés kivétellel Tubalkain idejére
beillenék, mert keleti nép levén, a kényelmet nem igen szeretjük fel
áldozni, I ott fogni meg a dolog Végét, sho] nehéz, Jötan gfegdiniti
elveket igyekszünk tehát hinteni s meggyékereztetoi Termékeny
földre esik-e a mag, nem függ mitőlünk. Azzal nem keesegtethetjftk
olvasóinkat, hogy lapunk mellett sorsjegyeket küldünk, melyeken öszszedugott kézzel is százezreket nyerhetnek,— vagy épen hogy minden
számhoz egy nairy bankit . itolunk. De inteni fogjuk a munkára, az
okszerfi mnukára, mely minden sorsjegynél b»;e>esebb, mert az nyere
séget, de mellé megelégedést is ajándékoz; mig nem késő, akarjuk
kerületeinkben felrázni álmából az ipar éi kereskedés SteUemét, Hál
pedig k i korán kel,aranyat lel".
r
A társaságban unalmas szokott lenni SZOB ember, ki magáról
szeret beszélni, s mi mégis azon kényszerű helyzetben vagyunk, Jhogy
mindenek előtt lapunkról szóljunk tisztelt olvasóinkhoz.
Programmunk sokkal rövidebb volt, minthogy annak kerete
mindent átölelhetett volna, mit lapunkkal elérni akarunk, s tisztán
megvilágíthatta volna lapunk irányát; s igy nem nem csodálkozunk,
ha különböző magyarázatokra nyújthatott alkalmat. Múltjára nem
hivatkozhatánk ; munkatársaink derére hivatkozni nem akartunk, hogy
kezeskedjenek jövőnkért; pedig ha kedvei olvasóink nem kívánják is,
hogy származási fánkat Lehelig felvigvuk: azt mint új vendégtől jog
gal megvárhatják, miszerint jövetelünk ezélját adjuk elő. Kötel.bé
günknek ismerjük tehát álláspontunkat bővebben kifejteni; meghúzni
a kört, melyben mozogni akarunk; megjeMn* a határokat, ni elveken
át nem léphetünk, hogy mind magunk tudjuk kOtOnségflqkBSk mivel
tartozunk, mind előfizetőink lapunk tartalmára, tájékozhassál ma
gukat.
Országgyűlésünk nrtkfldését i karzatról nézzük, i karzatnak pe«
dig, mint tudjuk, tetszést vagy nem-tetszést nyilvánítani nem szabid.
Igy politikai vitába nem elegyedhetünk: de s nyilvánosság megen«
gedvén, országgyűlésünkön tárgyalt k >züirveink oly lm l e í r á s á t
a d a n d j u k , hogy a b b ó l o l t s s ó i n t magok r o n h a isa
fe i k le k ö v e t k e z t e t é s t .
Jelenlegi belügyminiszter ur tttondá egykoi „aristokretikusabb
demokrata, s demokratikusabb arístokrata nincs, min! a magyar." K/.
állítás talán senkire sem illik találóbban, mint -,\ jásiknnokra. Ezl
kiváltságos helyzetünk teremtett). Lapiinl osétya ezen definitiéb I i
„aristokratát lenyesni, hogy valóságot demokratái m,,.adjunk.
Kiváltságos helyzetünkből sajátságos politikai, társadalmi i
birtokviszonyok is fejlődtek ki, miket testvéreink L megyék, meri a
tényeket saját szemüvegeiken, né/.t'k, mertezen tények alapjait nem
kutatták, tévesen Ítéltek m»-/. I'ela 1 itunk í viszonyainkat < -szintén
feltárni, megismertetni u rugókat, melyek imiI• iiuk egyes nmzza:
Szóljunk a ne?elésftgyrdl? Kerületeinkben a nevelésügyén még
sok javítni való van. Oda mük-'dünk tehát, hogy kerületeinkben
a közérdekeltség a nevelés ügye iránt növekedjék, s nevelési rendaii,
rünk lerázva a középkori bilincseket, minél többjei képlett, h á m o t ,
szabadságszerető polgárt adjon a hazának.
Egyleteink, intézeteink, melyek i szellemi vagy az anyagi eme
lési e/.éloznák, hiányzanak; a téren is találunk elég tenni valót, elég
akadályt, mit le kell kuzd.-nunk.
Munka után édes a nyugalom. Iíondoskodtunk, hogy midéi ol
vasóink figyelmét t sziklákon átvezettük, találjon egy pontot, mely
nem fáraszt, mégis jutalmat. Több jelesünk beesés igéretét bírjuk,
hogy költeményeikkel, bessélyeikkel i egyél, müveikkel lapunkat értékesbíteeJ fogják.
S z ó v a l — egyebeket mellőzve — az t a k a r j u k , hogy I ap u I k
legyei vidéki lap, saját légköréi túl neestponeje^kerflleteink
k e b e l é b e ! m ű k ö d j é k a s z e l l e m i s any a g i j é l é % t e, s
bird e s > a s z a b a d s á g o t, egyéni ö s éget s t e s t v é r is é g 11.
Feladatunknak csak akkor felelhetünk meg, ha kerületeink je
lesei I a/ok. kik lapunk iránt érdekeltséggel viseltetnek, munkánkban
támogatni fognak; ml SZÍ hiszSZAk, hogy programmunk mellett
lapunk hasábjain találkozhatunk, - bármely politikai párthoz esatlakotunkis; mert nincs sz&kség rá, hogy társadalmi kérdéseink vita
tásába a magasabb politikái belekeverjftk.
B kis tájékozál ntál átadjuk a s//>t a lapnak; beszéljen az
u
maga.
3
Népnevelés.
Hogy a „Jászkunság e rovatnak is állandó helyet szánt hasábj ain, gondolatom szerint — ez által is annak adta jelét, hogy nem
akar csupán számszaporító lenni a lapok sürü seregében.
Sokat beszélünk mostanában a népnevelésról, s ba a sok szónak
ekkorig gyümölcse még nem igen mutatkozik is : magában e gya
kori emlegetés eléggé bizonyítja, hogy nagy fontosságú dolog, s nagy
fogyatkozásokat kell a nevelés terén pótolnunk.
Nagy fontosságú, mert nem csak egyesek, osztályok, felekezetek
és vidékek, hanem az összes haza érdeke, melytől jövendőnk függ.
Nagy fogyatkozások orvoslása vár reánk; mert olyan amilyen isko
láink képző jótékonyságában is még mindig nagy száma nem részesül
népünknek.
A már létező | megindítandó nevelési szaklapok kétségkívül
megteszik ez fiiry körül a magokét; de mivel a népnevelés azon soha
be nem végezhető roppant épület, melynek emelésénél soha sincs fe
lesleges munkás kéz: mindenkinek kötelessége ahoz hordani legalább
a porszem.-t. És miután állapotaink, körülményeink] vidékenként
különben is oly annyira másnemüek, hogy ha ;i létező legjobb neve
lési rendsz.rek bármelyikét akarjuk is elfogadni, mulhatlan szüksé
ges, paját helyi viszonyainkat is egyben másban megismerni: részem
re , / ismertetést, a helyenként felmerülő akadályok, megszokások,
előítéletek legyőzését, a buzdítást, felvilágosítást
mi összevéve
megint mindenkim k kötelessége
a vidéki lapok fo-b.-feladatául is
tekinteni.
napig széles gyakorlat ugy a polgári életben, mint — a legújabb
mérséklő rendelet után is — gondolom a hadseregnél. A községházak
bélyegző dísze — a deres — még korántsem ment ki divatból, s a bírás
kodási oktalan erőszak nem egyszer heverteti meg azokat az iskolából
alig kikerült, mindkét nembeli serdülő csintevökkel is. A meggyalázó
kikötésnek egyik jász községünk csak nemrégen is tanúja volt.
Dologházaink száma talán öt ujjunkon megszámlálható az or
szágban. E hiányok miatt élnek a botbüntetés védői azon ellenvetés
sel, hogy emberségesebb büntetésmód a botozás, mint a bűnösnek rohasztó levegőjű börtönökbe zárása; sőt áldással (!) járó kényszerűség,
mert a bűnös az által nem fosztatik meg attól, hogy szolgálati kötele
zettségének— mint cseléd — eleget tegyen, s ha családja van, azt táp
lálja.
Hogy javuló iskoláinkkal s a tökélyesbítendö nevelési rend
szerrel, sőt magával a csupa czéllal is mennyire egyeztethetők össze
az ily megszűnni nem akaró szokások s elavult intézmények: a'.t fe
lesleges volna bővebben mutogatni. Aki az emberről s az emberneve
lésről nem csak beszélni akar, mert épen divat — hanem gondolkodni
is tud, — mert szükség, az el fogja Ítélni a népnevelés emelésére tö
rekvő korunkban annak ezen emésztő férgeit. Nem hozza fel ment
ségül, hogy hiszen a botozáshoz az iskolák szoktatják a népet, melyek
némelyikében az még teljes virágában van, s mintegy ezáltal tartatik
fenn az összeköttetés az iskola és az élet között. El fogja ismerni, hogy
nevelökre—s nem botozó Orbiliusokrft— van többé szüksége népünknek
iskolában úgy, mint az életben, ha azt akarjuk, hogy valódi értelme
leg\ en e szónak : N é p n e v e 1 é s.
Szilády Áron.
Egyelőre nem izándékom részletekbe boesátko/ni. AtalánosságL'.il kezdtem; ezúttal ennél maradok. Ez átalánosságok közt van egy.
mi oekeni feltűnik.
Nevelj&nk, neveljük i népet, - »•/. a jelszó, ez a tengő kiáltás
hallszik mindenfelől. Feltűnik nekem, hogj azoo közérdekeltség mel
lett, melylye] 6 nőt hangoztatják, olyan izük
sói el merem monínni
egyoldalú értelmei tulajdonftonk e jelszónak, mintha az iskolai
neveléssé] i tanítással már minden! megtettünk volna
Arra nem
igen gondolunk, valljon oépúnk mg\ tömege, melynek javára iskoláin"
kat eddig i - tökéletesbítettük, lelki képeztetésének,
mélyei az
iskolában nyer~~sasgfsloifl állapotot, bánásmódot t-m.L. majd az
Hétben f
írtelemfejtés, értés-éi indalataeznfötés egyaránt esélj* taisr
kólának. Iféltatja-e kellé ftgyelemre u fist és társadalom ezen tieeei
nagyobb mértékben niegkózel<^t1 ,,,.,,lk;it ;l/ igjmláWl az életbe képé
ftmbereknél
Ka "••»>
asnJsri hog. iseriatesi nem
skknral
-let éi sori mostohái u ilMik .„
lk t |i;ir!Iim('.nm bessnélUs ötéttatlankodásainak - \ < ;llll..,.ri>
isoktél az embert meg nem
óvaatjnk, csak p, IM1/,.|,,,-. t,../ik , i/.|..k-mi\.1.- UUák. Az elet *
"kólán ik ,^I(,M((, ellensége marad, - seen négyei Iskolai éi s*tásá>
"''k* jielyben i legnagyobb szám részesül, legjobb részét törli
^ M élet • és pedig igen hamar —• a nép lelkéből.
Yag\ ,ja\it».ttunk-e valamit évek Ótl a cselédek, .i foglyok, ra
bok torsán f Ba ezeknek maguknak ran javulásra szükségök, vannak-e
életbe léptetve javításukra caélsó, kellő intézkedések - si erre nézve
nagyon niáayoi büntetési módokon kivfll f Olyan-e a büntetések Leg
több neme, hogy sbbeli hiányosságai) ki\üi si emberi érzületet, a nefeles tanitái .iit.il többé kevésbé ndtaiesnH - mindenesetre némi öntu
datra ébresztett — Lelkei ne sértené, i a isemérmetlenségben ne sdzené ?
Í: kérdésekre me| v sódésem szerint csak tagadé válassssal fe
lelhetünk. Kinek ellenkezőt rolna kedve állítani, mondja el azon lé
nyeges javításokat, melyekel börtönrendszerünkben 80—40 évi sürgete, dar/.ára eSZkÖl It mik. Csekély kivétellel nem ép pl) Bgéstségtelen helyeken ayemorgatjuk-e mosi i i ;» bünnődőket,mint évtizedekkel
ezelőtt; éielmezés-k
hiányos felügyelések mellett
nem nyerész
kedem Vállslkirrtt-il PSOSteS USF
A Kunt botokkal róni le - mai
Alakítsunk gazdasági egyleteket.
A Jászkunság helyrajzi fekvésénél fogva leginkább a föld mi velésre van utalva; a f ldmivelés első jövedelmi forrását képezi: annak
kifejtésére kell tehát mindenekelőtt törekednie.
A jó pap holtig tanul, mondja a magyar példabeszéd; ma már
minden embernek akad tanulni valója, s ha a tudományi megfizetjük
is, de u tudatlanság még drágábban fizetteti magát. Példáért nemkellene
messze fáradnánk. Az iparos beutazza a félvilágot, hogy ismereteket,
tapasztalást szerezzen; s kereskedő* városról városra jár eltanulni a
kereskedés titkait l a földműves? — A földműves beelégszik azzal, mi
önkénytelenül ragad! rá, - nem Igen hiszi, hogy a földművelés ép oly
mesterség, mini skézműipar bármelyik ága, hogy a földművelést nap
ról sápra emelni, tökélyeebfteni kell, ba azt nem akarjak, bog] i isükség váratlanul i - beköszöntsön hozzánk.
A mezei gaidaság felvirágzásának FÓfeltétele az oksserfl keséiéi j
de okszerűen gazdálkodni esak okstefü me/ei gazdák képeik, kik a
•napórádé taWiaányokat, tapasztalatokat, felfödózéseket, és4< leteket
megbírálni, B na jók, ctélsnerüek, alkalmazásba venni u tudják.
Hog\ okszerű gazdákat képezhessünk, itükségüiik van gazdasági
Iskolákra, szükségünk van gazdasági egyesületekre. A Jászkunság
mintegy B6 négyszög mfBM földművelésre slkalmas.területtel bir, s
nincs egyetlen gazdasági tanintézete, — ;i .Jászságot kivéve, nines gaz
dasági egyesülete.
Iga/, hogy i gazdasági tanintézetek felkarolását, rendezéséi si
kerrel maga az állam eszközölheti; az is igaz. hogy a mulasztásnak
nem egészen magnnk \ agyunk okai. — mert jói edelmeink anu\ i oldalról
voltak kizsákm.inyolv.i. hogj élesanüsaégemk fedonfiáce i i alig ma
radi valami: de annnvit mégis megtehettünk volna, hogy népisko
láinkban i mezei ga/.d;ilkod.i> elemeit tanítsák, aogj rároaonkéut,
\ag\ legalább kerületenkénl gazdasági egyletek alakuljanak.
A bevesmegyeí gazdasági egyesülete Jászság érdekéi működe
iének kórébevonta, & elismerésnél kell megemlíteni saen buzgalmát,
melylyel sz egykt előnyeit i Jászságra is kiterjeszteni, igyekezett.
Ősimébe a Jászságot - f. Ivetté. — Jászberényben gasjaaági kiállít .>i
rendezett, - jászsági tagjai Ismételve fts^elmezteté, nagy gyttéieibea
4
az eszmék, a tapasztalatok kicserélése végett jelenjenek meg, — kertjé
ből ültetvényeket ajánl jutányos áron sőt ingyen is, — a mi mit teszünk
mind ezek viszonzásául ? Félreismerjük saját érdekeinket, vonakodunk
az egyletbe lépni vagy ha már beléptünk, megfeledkezünk a tagsági di
jat pontosan befizetni, 8 azon ürügy álá menekülünk: hogy az egylet jó
tékonyságát nem élvezhetjük.
Pedig a kettő karöltve jár. Támogassuk az egyletet szellemi s
anyagi eszközeiben, 3 tapasztalni fogjak az egyesülés hasznait.
Anglia példája, mely mezei gazdaságban is legelőrehaladottabbnak
tartatik, mutatja, hogy az egyesületek mily jótékonyan hatnak a gazdászat fejlesztésére, tőkéletesbítésére; vagy nézzük hazánkat, mily ha
ladást tett a mezei gazdászat, mióta Széchenyi István izgatása az egye
sületi szellemet felkölté 3 megvetette alapját a gazdasági egyesülés
nek : s lehetetlen fel nem ismernünk az egyesületek hathatós befolyá
sát gazdászatunk emelésére.
Egy tekintet a gazdasági egyesületek alapszabályaira, meggyőzi
a gazdát az egyletek horderejéről; meggyőzi, hogy midőn kizárja ma
gát az egylet kebeléből, saját érdekét, előnyeit sérti meg. A gazda
dasági egyletek működésének czélja : *) a mezei gazdaság min
den ágait a jóvedelmezés azon fokára emelni, melyet a tudományok és
viszonyaink teljes ismerete állal elérni lehetséges,— a evégre: alapos és
biztos tudomást szerezni a mezei gazdaság minden ágaira nézve azon
álláspontról, mely hazánkban van; kitanulni s elraellözni azon
akadályokat, melyek kifejlését gátolják és módokat találni, melyek
gyarapodását eszközlik; minden, a mezei gazdaságra közvetlen vonat
kozó hasznos tudományt, valamint azon ujabb találmányokat, me
lyeknek hasznát tapasztalás igazolja, pártolni s terjeszteni; évköny
vek, folyóiratok s egyéb népszerű könyvek által a közhasznú gazda
sági ismereteket terjeszteni; állatok s gazdasági termények és müvek ki
állítását rendezni; a mezei munkákat könnyítő eszközöket megismer
tetni; s a mezei gazdák közt jó példákkal s jutalmakkal ismeretet,
ipart s azzal nagyobb vagyono3ságot eszközölni.
E rövid kőrvonalozásból is láthatjuk, hogy a gazdasági cg\ e.- u
letek mily jótékonyan hatnak anyagi helyzetünk emeléséro: azért nem
ajánlhatjuk eléggé alakításukat. A Jászságnak már van ily egylete, de
sem a Nagy-, sem a Kis-Kunság területe nem oly kicsiny, hogy mégegyegy gazdasági egyesület ne férne meg benne.
Anyagi helyzetünk javítására törekszünk; de ma már anyagi
helyzetünk javulását nem a közterhek kisebbítésétől, hanem jöve
delmi forrásaink szaporításától várhatjuk.
Az utóbbi husz év alatt nagy osztalék jutott a magyarnak ab
ból, amit ugy hivnak, hogy „istenostora'*, s ez ostor anyagi helyze
tünket épen nem kímélte meg. A rendszer feneketlen zsákot tartott,
melybe jövedelmeink — ssokszor tőkéink — nagyrészét kellett ö tenünk;
s ha a hiányt terményeinkből, jószágainkból akartuk pótolni, eljött a
szárazság, a marhavész, s segített a rendszernek pusztítani. Kettői
igyekezettel kell tehát minden alkalmat megragadni, hogy a csorbát,
melyet a mostoha idő anyagi helyzetünkön ejtett, kiköszörüljük.
n
Erre az első lépést szerintünk az adja meg: ha gyermekeinket
a mezei gazdaság elemeire taníttatjuk, s a gyakorlati gazdák számára
egyesületeket alakítunk. Az ne riaszszon vissza, hogy törekvésünk
némi áldozatot kíván; olyan áldozat ez, mint a mag, melyet elvetünk.
— megsokszorozva kaphatjuk VÍSSZÜ.
Ott van Karczag, ott van Félegyháza, mindkettő alkalmas gaz
dasági egyesület székhelyéül, a jobbak ragadják meg | kezdeménye
zést, s utódaik hálával emlékeznek meg küzdelmeikről; 1 ekkor; elmond
hatjuk a legnagyobb magyarral: ne gondoljuk azért, hogj \leégte I
poraiban s régi Buda falai közt el van már temetve nemzeti diV/.ünk,
mert a nagyságnak Hen előjelei csak egy szebb hajnal vira It éra báto
ríthatnak; hanem legyünk bizonyosak, hogy igazi felemelkedésünk
ideje még hátra van."
r
Kunsági.
*) A magyar gazd. egy. alapszabályai ar.eiint.
Embertani vázlatok.
A természeti tudományok, különösen azoknak oly ágai, melyek
nem föltételeznek mélyebb s nehezebben megszerezhető szaktanul
mányt és igy a tankedvelök által könnyebben hozzáférhetők, napjaink
ban már meglehetős hódítást tettek a nagy közönség majd minden ré
tegében ; s ma már nem ritkaság oly egyénekkel találkozni, kik majd
az állattan, majd a füvészet, majd a természeti tudományok egyéb
ágában, ha nem is teljes szakismerettel, de legalább kielégítő tájéko
zottsággal s elismerésre méltó tanulraáuynyal bírnak; — csak egy
ága van a természeti tudományoknak, mely e tekintetben legkevesebb
népszerűséggel bir, s melynek magántanulmányozására a nagy közönség
kőzöl úgy látszik legkevesebben birnak hajlammal, — pedig épen ezen
szak az,mely az embert közvetlen érintve, legtermészetesebb volna, ha az
egyesek tudvágyát először vonná magára; mert ha az ember fürkésző
természete s törekvése az ismeretekbeni gyarapodásra azon óhajtásban
összpontosul, hogy ismerjük a bennünket környező tárgyakat s azok
nak egymáshozi viszonyát: akkor e törekvésnek legtermészetesebb ki
indulási pontja az lenne, hogy legelőször ismerjük meg minmagunkat,
ijftnerjük meg az emberi szervezetet, annak egyes részeit, e részek
összhangzó működését, szóval az ember a n y a g j á t , hogy midőn
az egész világot törekszünk ismerni, ne essünk oly következetlenségbe,
mikép a bennünket környező tárgyak természeti tulajdonságai s egy
máshozi viszonyai felöl bírunk több-kevesebb tudomással, de ami
hozzánk legközelebb áll, magunkról, saját szervezetünkről még csak
kezdetleges ismereteink sincsenek.
Igaz, h >gy kQsénségonk e lekintetbeni elmaradottságának
oka leginkább azon körülményben keresendő, hogy irodalmunkban
még ma sincs egy olyan könyv, mely kilépve az elvont tudomány
korlátai közöl, tartalma anélkül, hogy szárazan bonez-, vagy élettan
Volna, —ismertetné az emberi nervesetet átalában s az egyes szervek
rendeltetését és működését az avatatlan nagy kOsonséggel s megfelelne
mindazon igényeknek, melyek egy népszerű, mindenki által könnyen meg
érthető „ E m b e r t a n " irányában formálhat'.k ÉS SS ismeretek ter
jesztésében bet öltene azon közt, mit egy műnek betölteni feladata.
Ks ha irodalmunkban még ekkorig ünállólag nem. jelent meg ily
mü, azt hiszem a lapok a közművelődésnek tesznek szolgálatot, ha
ezen hiányt lehetőleg pótolni törekednek s nézetem szerint a „Jász
kunság" ezéljaival teljesen megegyezik, ha hasábjain egy czikksorozatot nyitok meg, melyben iparko Ini vosr^k ismertetni az emberi testet
és tiszta lo_MhM.it nyújtani az egyes szervek s azok működése felöl. —
Midőn azutáu végig 'torgyalandomaz ép emberi szervezetet, át fogok
térni az egyes szervek ku'l «böZŐ kóros bántalmaira, hogy SS I I f f
emberi szervezet, se az egv
,'v'gek ne b-gu-n-k e lap olvasói
előtt a rejtélyesség ködébe barkoh.. S riem ,,irJiinak • ,iv/t 'MÍ;,t Hn;lk
legalább is oly tokával, hogy jogosan m adhassák el, tnistSSÉSt „i 8merik önmagukat."
Szálljunk tehát le s kanteledének regién,,
..szellemi em
bert" hagyjuk a k>-lr-ku-k ; mi pedig \i/.sgáljuk a- ^nyagot, —
azon anyagot, hol a ré-z.ek egybefOggéséheo I az életmii '' "
hangjában a vilíg legszebb mflvéssete uralkodik.
;l
L
L
*
, k
**
Aki az emberi szervezetet tüzetes* tanulmányozása tárgyává
akarja tenni, annak IZftkséges mindenekelőtt tis/tábajoni azon igaz
sággal, hogy az emberi szervezetben semmi rejtélyei, semmi OSOdás
nines, - a Bzervezetm-k minden része anyag h mint ihen, minden
irányban alá van rendelve a természet törvényeinek;
egy, a megél
hetés foltételed szerinti gépeset, melyben minden működés és minden,
bár legcsekélyebb moszi in.it ía a terméssel törvényeiben leli föl magya
rázatát, — sot némelj működéi é egyi mozzsnntok mikéntjére nézve
a tudomány még ekkorig oem bir teljesen bebizonyított megfejtéssel ;
ds síelői már ma ii tisztában ran, hogj azon, eddig még meg nem lejműködések é
tztnatok ti nem valamely csodás médoa jenek
b-ire, hanem előidéző okuk minden esetre a természettan törvényeiben
gyökerezik; meri nem lehet föltételezni, hogy egy oly gépezetben,
melynek minden Ismert működése s természettan törvényeire vihető
t r U
vissza, jelen lehessen egy másik oly tényező is, mely már nem tarto
zik e törvények alá; de más Tészröl: az emberi szervezetben előforduló
minden működés e r ő t föltételez, már pedig az erőnek lehetnek mek
koraságára vonatkozó változatai, hanem természetére nézve mindig
ugyanaz marad és a természettani törvények alól soha sem oldhatja
föl magát.
(FolyUtá«ft kftTetkenik.)
Újra dús lesz, aminő elébb volt,
Újra áldva néz reá az égbolt,
Gulya, ménes szapora lesz újra,
Sípját pásztor újra vígan fújja.
Zöldelő lesz, viruló szép róna,
Mintha isten tündér-kertje volna,
S rajta, illő a tündéri képhez,
Újra gazdag, boldog, szabad nép lesz!
Szász
Károly.
SZÉPIRODALMI TÉR
Ábránd.
Mint a puszták lengő délibábja,
Melyben a szem kedves táját látja,
Mely a néző- és otthonja közti
Távolságot fényárban füröszti :
Képzeletein bűvös könnyű fátyla
Ugy leng rajtad, szépséged úgy látja,
K'rs-kunsági szelid rónatájék,
Képzetemben mintha rajtad járnék.
Nem magasba nyúló szikla-bérezek,
Mik kevélyen messze szertenéznek,
S inelb't vetve vivn.ik a viharral,
Mely fölöttünk villámszörva nyargal;
Nem sudáros büszke fenyves erdők,
Patakuk sem, árnyban tova-csergök.
Völgyek, halmok változatos képe,
Nem ez tárul szemeim elébe.
Sima lapály minden amit látok,
Jó vidékim, emlékezve rátok,
Kgy-egy torony csak a szürke ködbe,
Méla arczezal, búsan integetve.
Még a tö is. a kopár vidéken,
< >da \ an már. elszáradva régen,
Onk a délibábtól korult'olyva
Hús-komolyan lépdegél a gólya.
Gulya, ménes, ritkult an csatangol,
Viszhang él csak vidám nyájkolompból,
S gondtelt ar<z<zal. méla borús szemmel
.Tár alá s fel a szegény kun ember.
S mégis e táj, szomorúságában,
Nekem mégis legkedvesb világom.
Hús Mványán, I kifoOZtOti telken, • •
Oly szívesen múlat mégis lelkem.
Vándor-szellő azt susogja : légy víg,
KI ne öfűggedj, nem lesz ez mindig így,
V. kopár föld nem ]• </. mindig meddő,
Íjra zöld lesz, szép lesz a jövendő.
Képzeletem ragyogó ingán
Képel (bit rá, délibáb módjára,
Délibábja hullámzó \ Izében
Fölvirului látom újra szépen.
Két külön világ.
— Rajz. —
Irta: Tolnai Lajos
Az okos szivü, munkás fejű ember akkor talál foglalkozást, mi
kor egy másféle egyén végig nyújtóznék a díványon, és tétlenül várná,
míg a sor az ö ügyére kerül. Bár Harczos ügyvéd irodájában ezút
tal egy árva lélek sincs, aki megfigyelhetné, hogy egy második, vagy
harmadik várakozó mit csinál a szép, díszes, meleg szobában: az a kö
zéptermetű, köpczös, pirosszöke arczú, tisztességes asztalosruhába öl
tözött legény, mindamellett is átalana munkátlanul heverni. Látja
ugyan az ablakon át — amint csak egy kissé kipillant — hogy test
vére, a föügyvédsegéd most is kivel beszél, s a szivárványos kút körül
kit karazirozgat, úgyannyira, hogy szinte csókolkozásnak is indul;
de azért csöndes nyugalommal benvaló munkához lát, oda lép a göm
bölyű pipatartó elé, s fejcsóválva bámulja, hogy a kisvárosi esztergá
lyosok helylyelközzei mily ocsmány munkákat tesznek. A fa korhadt,
a sróf egy pár csavarintás után szétmállik, a politúr a csalárd vele
való bánás miatt egy hétig se tartja meg színét, ott ütközik ki, ahol
akar. Tudta, hogy melyik anyag hiányozhatott a keverékből: de nem
szólt, érezte, hogy mostanában az asztalosok is csak nagyon olyan
formán dolgoznak. Nem is mert nézni sem az asztalra, sem az ágyra, sem
a szekrényre.
— Szeretem, hogy eljöttél Sándor — szól egy nyúlánk, igazán
csinos feketés arczu fiatal úr, épen az, aki imént a szivárványos kút
körül jártkelt.
— El ám — válaszolt Sándor nyilt arczezal, de tiszteletteljes
tekintettel.
— Tudod, miért hivattalak.
— Tudom.
— Hogy ma-holnap én veszem át az irodát.
-Ugy-Ó?
— S hogy rád is szebb napok viradhatnak.
— Nem igen tudnám én azt, hogy mikép.
— Megházasodol. Igy legényélettel nem is mehettél semmire.
Ámbár nem vagyunk egy apától valók, nem is hasonlítunk semmiben
egymáshoz, legfelebb, hogy a szép asszonyhoz te is őrömestebb húzódol, — nem is tartoznám vele amit teszek, de érted megteszem, mert
az anyánk mégis csak egy volt.
S az ügyvédsegéd kimagyarázta, hogy mostohatestvérére nézve
a házasság miért fontos, s miért különösen az a leány, akivel ö az
előbb e kút körül értekezett,
— Jól, most jól vagy — monda erősítésül — s valami ám ez, ő
moshatna rám is. Ismerem már a munkáját.
— Tudom
monda elgondolkozva I I asztalos testvér.
— Mit ikarsi hál, veszed, nem veszed?
6
— Nem veszem.
S amint lehetett várni: a testvérek meghasonlottak. Az aszta
los még a városból is elköltözött, és sok mindent gondolt őcscséröl, kit
a kedvező sors ügyvéddé tett, mig ő asztalos rangjához mérve is alig
tudott tengődni egy napról a másra. Hamis munkához nem szokott,
a jó meg, be kellett látnia, rosszul fizet.
Nagy baj az, mikor az ember uem birja belátni, hogy mi lett
volna rá nézve főképen gyümölcshozó. Az is veszedelem, mikor olyan
ról beszélnek előtte legtöbbet, akiről legjobb volna talán nem hallani
egy szót is.
A perkátai mester járt valamikor Pesten, s ott megismerkedett
azzal a gazdag ügyvéddel, akiről most már tudja, hogy a szegény
Máté Sándor asztalos testvére. Tele is beszélte a boldogtalan szomszéd
fejét, hogy mit nyomorog itt három gyerekkel olyan faluban, ahol a
csekélyebb műveltség miatt a fáin asztalos munkának semmi jövője
sincs, menjen föl, látogassa meg öcscsét, adja elő körülményesen, hogy
s mint van, hogy két adventi malaczkájuknak majd szinte jobb mód
juk van koszt dolgában, mint saját maguknak, s esedozzék, nem szé
gyen az szegény embernél, de söt hozzá illő, s ki tudja mi minden más
kép fordulhat még.
Most már ne féljen; annak is van felesége, s pedig ugyancsak
úri asszonyság.
Az asztalos bár első pillanatra belátta, hogy jelen állapotján
csak atyafiságos segedelem változtathatna leggyökeresebben : mégis
szörnyen átallotta az alkalmatlankodást. Azért is abban nyugodott meg,
hogy a mesterrel iratnak egy szép esedező levelet.
(Folytatása következik. )
LEVELEZÉS.
Pesli levelek.
I.
1867. deczember 25.
Boldog karácsonyt, s mire levelem a mostani hervatagokban
odaér: boldog új évet a „Jász-Kunság"nak! A lapnak is, meg a ke
rületnek is. A kettő szorosabb összefüggőben van, mint tán néme
lyeknek látszik. Mert ha a kerület virágzik, anyagilag éd szellemileg
emelkedik, valódi érdekeinek öntudatára ébred I azokon segítni, élénkkifejezést ad eszméinek, óhajtásainak: akkor virágzik a lap is, | b,;
és boldog esztendeje lesz, szellemileg, anyagilag. — El fissont, ha a
lap virágzik, emelkedik, ha pártolásnak örvend, írók és olvasók részéröl: sok oly ügyet pendíthet meg, sok oly eszmél vethet folszinre, mi
a kerület érdekét is elŐmozdítandja, virágzásai segítendi. Tehát is
métlem, boldog új évet — a „Jász-Kunság”-nak 1
A karácsonyt, azt már megértük éi pedig országszerte annak
rendiszerint való fehér karácsonyt, minőt régen nem. A vidékről, ki
vált a hegyes vidékekről, Qtefl havakról hallunk, a vasutakat a béfovatagok befeküdtek, a vonatok 2—ü napig elmaradtak, posták ké t.-k.
a politikai világot majd megölte a kíváncsiság: mi történik Párizsban.
Florenczben, meg isten tudja hol, mintha nem volna nekünk elég a
magunk dolga, baja k Tegnap este régre megjött i bécsi vonat
hogy az újságíróknak él olvasóknak is légyen Krisztkindlijök 1
Mindenkinek meg van most I maga karácaonyj ajándéka, kinek
jobb,kinek selejtesebb. A politika i< meghozni a magáét i akiegyenlités befejezettnek mondható. Mi a politikába nem N Ihatunk, nemil akarunk bele szólani, de óhajtani nekünk is szabad, hogy a nagy áldoza
tok, melyekl
md került, porba ne essenek, - n é p e k r e üdvöt áraszs/anak! Az új év kezd je:i új korszakot hazánk s nemzetünk életében !
De helyzetünk- I köteleeségttnkhÖZ képest ez egyszeri] kivánatla
búcsút is mondunk a politikának; ugy is torkig vagyunk vele, — az
utolsó hetekben oly mértékfeletti bőségében volt részünk. Leveleink a
társadalmi élet egyéb mezőin akarnak maradni. Ussasttk, hogy idond
időre itt is kapunk elég Iariózni valót.
Hiszen itt van mindjárt az irodalom, I kit ne érdekelne az olva
sóink közöl. Az irodalomnak, ellenkezőleg a természeti világgal, a
s
1
tél a termő évszaka. Az olvasó világ ekkor fordul a kőnyvkirakatok
felé s a kiadók és könyvárusok ezt fel is tudják használni. A tél beállta,
a karácsony és új év közelgése egy csomó újdonsággal látja el évenkint az olvasóasztalokat; s e tekintetben a jelen évet sem mondhat
juk szegénynek. Élő költőink legjelesbikének, Arany Jánosnak, csak
az imént jeleutek meg összes költeményei, kettős kiadásban; a nagy,
egykötetes albumkiadás kölőnősen díszes; de még díszesebb a gyűjte
mény művészeti kiegészítője, az Arany-Album, mely a költő nyolez
gyönyörű költeményét, ugyanannyi remekül sikerült képpel tartal
mazza, páratlau szépségű díszkőtósben. A képek Lotz ós Than kitűnő
hazai művészeink rajzai után készült fotográfiák. A költői irodalom
legszebb hozománya ez. Kisebbek, becsben és igényben, de mégis ér
demesek : Komócsi é3 Szász Gerő költeményei, két jóravaló fiatalabb
költő gyűjteménye, melyeket a hölgyvilág bizonyosan szívesen fogadand.
A komolyabb irodalom is beesés ajándékokkal kínálkozik. Itt
vannak Horváth Mihály kitűnő történetírónk Kisebb Történelmi Munkái, négy erős kötetben, dús, változatos, érdekes és tanuságteljes tar
talommal. Ugyanez ünnepelt írónktól, az előbb külfüldön megjelent
s a tilalom daczára is elterjedt jeles müve a 25 év története, most má
sodik bővített s javított kiadá>han jelenik meg füzetenként. - Szintén
füzetes kiadásban indáit meg Erdélyi János jelei irónk átalános Irodalomtörténete, valódi hézagpótló mű irodalmunkban. Szilágyi Sándor
és Thali Kálmán szorgalmas történetíróink a Rákóczy-koit tárgyasé
müvekkel lepték meg a közönséget: amaz a Rákóczy-kort, külÖaöeea
Erdély történetére ronatkonóUg, kimerítően tárgyaló, — emez Bercsényinek Károlyi Sándorhoz írt leveleit magában foglal" kötetet bocsá
tott közre; mindkettő megérdemli a hgyelmos olvasást.
A nemzeti színháznak nem folt az idén valami gazdagssŰretfl új
donságokban. Szigligeti Üldözött honvédjén kitol a téli idény még ed
dig semmit sem hozott; | budai népszínházbau volt egy e.-omó ujd.miág, de alig volt benne érői éré.. Most • napokban Berczik Árpád éte
ren tollnfiatal írónktól várjuk a Bach-huszárok czünfl vígjátékot; a
ezím agyán von//, és sokai ígér, reméljük, oem fogunk osalódni benne.
A dráma e stégén] isaretének oka ai lehet, hogy minden figyelmei i
közönség- s mind.MI munkaerőt ai írók részéről, a politika vesz
igénybe, fagy .talán dramairéiak z pályázatokra kiszólnék, melyek
egyik.-, a komoly drámára kitu/.at Karácsonyi-díj, ezúttal UM arany;
eddig soha nem roll dtj egy drámáért Hisaen ha agg nsáeodik Bánkbáni tudna létrehozni, meg is érné gaj j de ennyit alig remélhetünk ;
s kérnem kedvei akőHesaotaeV Ba két három otj natnek likerfil lé
teit adnia; mi a SZinpadon szerencsével megállhasson s aundb-tt k 1toi beeacseliabirjon,
eléggé meg lehetünk elégedve aa eredménynyel.
1
A művészei I >bbi ágairól se feledkezzünk 11. Az ftsrJ hangver
seny-idények két feltűrni jelensége volt: a Patti hangversenyek és a
Joachim hegedűje; mindketté nagyon látogatót! r o l l Patti ceodálatoi
technikája, khráll közkivánatra ismételt kaczagó dalában valóban felnimólja ,i képzeletet, de aizivet nem indítja meg; oly hat.Utt.-v/. mintha
a közönségei kacsagná
- hogy annyi pénzt hagyott kiénekel
ni a zsebéből, jótékonj czél csíme alatt, mert az szerekre menté
bevételbe] »80 forintot adott a csalétekül kitűz'at honvédalapra. Sze
rencséé utat kívántunk neki] - Joachim hegedűje — oh az más; az
isivindító, Bzívlágyító a no* Igazi értelmében*
Most mára hangverseny.-k egytdOTA el fognak hallgatni; a lar
sang kiszorítja őket a redontból s a többi [termekből, de a közönség
érdekeltségéből ba i csak majd böjtben jé. fel Isméi a napjok. Az még
BtOSase van.
A közügyek közt a mi ol\a>óinkat a szegedpesti és csongrádpesti Csatorna-kérdél érdekelné azt hiszszük; de erről, máskor \alamint egyebekről is, - *) ha Hűsegeseinket a iserkesstő mívesen
veasj i az olvasó eltűri.
—sz. —ly.
*) Kr lukes közleményéért lc tagyunk k.'.tclczvt, a bresos lovd./én.'uek
folytatást kéljik.
Szerk.
7
összesen 836. Ezek közöl: kettős 14, házasságon kívüli 35 volt.
Meghalt : rom. kath.
433 férfi
415 nő
reform.
18
20
izrael.
8
9
V L a p u n k c z i m r a j z á n a k v á z l a t á t Keleti Gusztáv,
ki jeienleg külföldi műutazáson van, szívességből s minden dij nélkül
459
444
készitette. Nem hozhatjuk ez elismerésre méltó tényt olvasóink tudo
Összesen 903; és igy 67-el több halt el mint született.
mására anélkül, hogy hálás köszönetet ne szavazzunk a kitünö mű
Házasságra lépett:
vésznek szívességéért, ki lapunk homlokát oly találóan feldíszité.
rom. kath.
191 pár
V A „jászkerületi népbank” oly pártolásnak örvend, hogy az
reform.
14 „
alakuláshoz megkívántató részvényesek száma idáig biztosítottnak te
izrael.
•
2 "
—kinthető. Működését—mint halljuk — még januárban megkezdendi.
Összesen:
207
pár.
Az egylet nem szorul a mi buzdításunkra, de kötelességünk jászkerü
V Lapunk mily jóakaratú részvéttel fogadtatott kerületeinkben,
leti olvasóinkat figyelmeztetni azon előnyökre, melyeket az egyesület
mutatja azon körülmény, hogy Sárközy Mihály ur Jászberény város
tagjainak nyújt. Az egyesület alapszabályait lapunk közelebb ismer
érdemes tanácsnoka annyi előfizetőt gyűjtött, mennyi azelőtt talán az
tetni fogja.
egész városban az összes lapokra sem volt; megmutatá, mily szélesen
V A Jászkun kerületek közgyűlése e hó 15-én kezdődik. Előre
terjesztheti az irodalmat a nép alsóbb rétegeiben is az, ki népszerűsége
örülünk az élénk napoknak, melyek a kerületek derék fiait össze, —
mellé ügyszeretettel is bir. — Bathó János derék csendbiztosunk pedig
a székvárost pedig mozgásba hozzák.
a pusztákon — hol eddig alig tudtak valamit az irodalomról — műkö
V Szilády Áron országgyűlési képviselő s munkatársunk, ki az
dött szép eredmény nyel.
idegen nyelvekben is nagy jártassággal bir, a közoktatási miniszter
© Riszner József és neje jászberényi nőnöveldetulajdonosok e hó
úr megbízásából közelebb Olaszországba utazik, Mátyás király könyv
15-én
intézetek gyermekkönyvtárának javára a városháza teremében
tárának kutatása végett. Szerencse kísérje kedves barátunk fáradozását.
g y e r m e k t á n c z v i g a l m a t rendeznek. A czélt—sze
V A jászberényi szabóegylet, utóbbi nyii\*'H<-n azon utánzásra rintünk — találóbb eszközzel is lehetne előmozdítani, mint amilyen :
méltó határozatot hozta, hogy az eddig évenkint mulatságra fordított
kisgyerekeink hivatalbóli báloztatása.
összeget, ezután közhaszna c/.élra szentelendi, s azonnal 10 részvény
aláírásával járult a népbank alakit.ísához. ugyanakkor jegyzőkönyvbe
hozatta Kossuth Lajos nagyhazánkíiához. Való ragaszkodását; Sipos
Orbán s Pethes József országgyűlési képviselőinket, gr. Ráday Gedeon
G a z d a s á g i tudósítások.
főkapitányt pedig tiszteletbeli szabómesterekül választotta meg.
Jászberényi piacz.
V Azt halljuk, hogy a legközelebbi közgyűlésen a halasi közbir
Utolsó hetivásárunk, miután a gazdának újévkor pénzre van szük
tokosság néhány tagjának azon folyamodása is tárgyalás alá kerül,
sége, népesebb volt, mint egyébkor. Az árak, daczára a kínálat emelkedé
melyben az. ottani iskolai alaptól bizonyos összegnek visszadatását
sének, javultak. A tisztabuza pozsonyi mérőnkint 5 ft, 5 ft, 20 kron kelt;
kérik. Csak minél több iskolát, akkor eféle folyamodásokról nem fo
a kétszerbuzaára 1 ft körül hullámzott; a rozs 3 ft 60, árpa 1 ft 60, 1 ft
gunk beszélni.
80 kr. zab 1 frt 60 kron, kukoricza 2 frton vásároltatott, de nagy vásár
V Az uj é kezdetén olTSSŐink válogathatnak l fővárosi lapok
lási kedvet kereskedőink nem mutattak. A tölgyfának Ölét 12 frtért
ban. Mi azoknak, kik nem a sallangos előfizetési felhívásokban kere
adták. Vaj itezéje 56, sertészsíré 46 krban állapnlott meg. Átalában
sik a Hlp ifftékél , hanem a lap tartalmában, jó lelkiismerettel merjük
el mondhatjuk, hogy heti vásáraink a pestinél alig olcsóbbak.
ajánlani a politikai hetilapok KÖZŐl: Jókay „Igazmondó”-ját, MaSzándékunk a Jászkunságban levő hetivásárok árait beteiikint
darász „Népzászló”-ját, I vegyes tartalmú képes hetilapok közöl :
közölni, mihelyt felkért levelezőink az illető helyekről azok rendes be
a „Vasárnapi Ujság o£ i „Hazánk s a Külfold”-et, a szépirodalmi
küldését megkezdendik.
lapok kö/ol pedig a „Fővárosi Lapok at. Nagyobb politikai lapjaink*
rol min SZŐÍtonk, azokat mindenki saját [tártállása szerint itéli meg.
Kgy lebké-esésrő] Írnak i fővárosi lapok, mely deeeember
12-én Pest feb-tt nétpattanfáa, legátbatóbb vörhenyes fényt terjesztett.
Pesten:
Az „1848" újra megindul. Szerkeszti: Toldy István. Fősúlyt
Pesti takarékpénztár
1340 frt —
az egyházreformra helyez. ESlŐfizetésí ára egy évre 6 frt.
Budai
„
425 „ —
Pest-Losonczi vasút
82 „ - —
— A duna-tiszai csatorna ügyében Boros vez.etömérnök je
5 és egy fél százalékos magyarföldhitelinté
lent.-, hogy a kecskemét-csongrádi vonalnál csak a földmunka
zeti záloglevelek
89 „ 75 kr.
36.800,000 írtba kerülne; miért is jutányosabb vonal keresésére] bí
zatott még. Valljon a szegedi. vagy a pest-szolnoki vonal nem olcsóbb-e?
Arany
5 „ 78 [
Ezüst
119 ., 50 kr.
H o n v é d ü g y . A jászkerületi honvédegylet önáUélag ala
kulván, ti>zteb'tbeti tagokúi: Vetter Antal altábornagyot, Perczel
Mór s Klapka György, Gáspár Endre, Piketty Gusztáv tábornokokat.
Perczel Miklós, Kökényessy Szaniszló ezredesekéi éa gr. Bethlen OliA... M...-nak N-n. Népdal. Sárgarépa, veresrépa, pásztornak.
vér alezredest,— pártoló tagokul pedig: id. gróf Ráday Gedeont, Pap
Adja gazdasszonyának, jó lesz levesbe, úgyis zöldség.
Eleket s Palotási Jánost megválasztotta : I Jászherényben felállitandő
honvédemlék javára, január DÓ 20»áfl Sorsjátékkal összekötött tánczL é g e s i n e k Jászberényben. Verséből mások rettentő példájára
vigalmat rendezend. A jótékony csel érdekeben tigyelmeztetjük olva
ime köz.ünk egy darabot :
sóinkat a részvétein* s ajánljuk a sorsjegyek vásárlását, melyek UrVágtat a ló, Leeresztett bajjal
Hajt a egy h dg.. eg, amazon nyargal,
hegyi Gyula honvédegyleti jegyző urnái kaphatok; i nyereménytárgyaEltűnt
most, hogj sz öromhoi ere
kat Halmay József elttök ur részi át. Házi asszonyul Perczel Mór táSzegény
szivem nag, részeimére.
bornok ur nejéi volt szerencséi az egylet megnyerni Az egylet műkö
Csak
utána,
még
beérheti.
déséről érdeke-sorok vannak birtokunkban, sajnáljuk, hogy közléseket
T ú l á t i n a k Jászberényben. Verseiben találtunk egypár jó
tárgyhalmaz miatt el kellett halasztanunk.
gondolatot
s szí hisszük szorgalmas tanulmányozás után On jobbakat
V Országgyűlésink DB. évi deczeittber 30-án tartott ülésben ho
is
fog
adni.
zott határozat folytán bizonytalan időre elnapoltál fán, B képviselők
A „gyakorlati élm'nyek korlátold talapzatai" bójának. Beg] n
egymásnak tett s/crencsekivánalok közt haza szétoszlottak. E körül
megérthessen saját nyelvén válaszolónk, amint következik : Az jssse
mény fejti meg, hogy országgyűlési tonosításnnk kimaradt, meri ugy
koptatott gondolatok tömkelegei özönéből aszni nem tudó szerkesztő
hiszszük az eddigi tárgyalások tisztelt olvasóink előtt már ismeretesek.
ségi
szervezetünk kibontakozni képes nem levén, magasan repkedő
V Jászberényben lhb7. január 1-töl deczember régéig szü
működésének eredménye kályhánk k&retitéee által egészen felmele
letett :
férfi
nő
gített
rom. kath. 398
376.
S-y-nak Pesten, liagán levelei írónk; közreműködéséi addig
reform,
18
26.
is
köszönjük.
Iraelita
6
12.
Különfélék.
v
Tőzsde.
,
t
Szerkesztői üzenetek.
422 414
F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Horváth Farkas.
8
HIRDETMÉNYEK.
Á r v e r é s i
hirdetmény,
A z egres-kátai gazdaságvezetésével megbizott alulírott tiszttartó által ezennel kűzhirré tétetik, miként M. Gr. Keglevich
Gyula úr örökőseit illető különböző korú és nemű állatokból álló gulya, neveeetesen :
5 darab.
7-er. Két éves üsző
7 darab.
öreg tehén
24
8-or.
n
n túri
4
„ tinó
n
r>
Egy
éves
üs/.o
9-er.
Négy éves üsző 2
n
n
10-er. n
14
„
„ tinó 15
n
n
''
n
Idei
üszőborju
1
11
-er.
Három „ üsző 1
j)
n
12-er.
„
tinóborju
8
„
„ tinó 15
n
évi január hó 13-án ugyancsak Puszta Egres-Kátán délelőtti 10 órakor önkényt.•> á m - r é s utján, azonnali kézpénz
fizetés mellett lesz eladandó. Mely árverésre a venni kívánók ezennel meghivatnak. - Kell Egres-Kátán, deezeab. 26. 1867
1-őr.
2-or.
3-or.
4-er.
5-ör.
6-or.
1868.
t i n
Mészáros
Sándor,
(
m p tiszttartó.
Fényírda.
E g y teljesen felszerelt fényirda el-, vagy haszonbérbe kiadó. Bővebben értekeshetni alól irt tulaj
donosnál Jászberényben a városházterén levtf üvegkereskedéseben.
Jászberény, 1868, január 2.
Koller Nándor
tulajdonos.
Tisztelettel alólirott jászberényi rŐfősárukereskedok jelentik : miszerint raktárukat
és
divat-
1928. k. i .
1867.
a legújabb gyapjúszövetek,
ugy szinte
mindennemű vásznak-,selyemfélék-,
karton- és batliszlruha-árukkal, nern különben mindenféle
divat- és báli-czikkekkel
igen nagy mennyiségben ellátták, és azok náluk minden
k o r legjutányosabb áron és nagy választékban kaphatók.
Raktáruk van a városháztéren
az üreg Taczman-féle házban.
Raktáruk szives megtekintését kérve, a megrende
l é s e k n e k legnagyobb pontossággal tcendnck eleget.
Jászberény, 18G8, január 1.
3
e-i
Buck Gábor é s fia.
_ L
0
3
HIRDETMÉNY.
J á s z b e r é n y város t a n á c s a részéről ezennel közzé té
tetik,
miszerint a városi k ö z b i r t o k o s s á g
tulajdonai ké
p e i d — Szeged sz. k i r . város h a t á r á v a l szomszédos Mérges
pusztán lévő puhafa-lábnserdtf t ö b b r é s t l e t e k r e kijelölve,
rátánként,
azonnali készpénzfizetés mellett jöVÖ l^»é^-ik
évi j a n u á r hó 27-ik. n a p j á n a h e l y s z i n é n t a r t a n d ó n \ ilvános á r v e r é s a l k a l m á v a l el fog adatni.
Melyre is a venni
s z á n d é k o z i k ezennel n n g h i v a t n a k
J á s z b e r é n y b e n , 1807, deczember .'ío-án tartott k- i . ta
nácsülésben.
HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNY
J _
képv.
Jászberény város tulnjrionáb fc*péVő Szeged, Halas, Dorozsma, Kistelek ésSzabadkaszona Hódságában fekve
nsz. öles 1K»1«J területű .,JJÉJejjBitniszta" az 18G8-ik évi Szentminálj napjától I S egymást kdvetti évekroj azai
18804k év Ssentnrihúly napjáig JásdÉntn^ben a város kdzháza nagy terem-•hen
mló nyilvános árverél ntján naszeahérhe fog adatni
fbl.Jj
J •
Árverési határnapul 1868-ik évi martins hó 31-ik napja kitúzetvén, Bl ar\t-r.ini nándlkotók I kikiáltási ár if
iével — mint bánompénzzel
ellátva megjelenni tisztelettel meghivatnak.
i
Az órverelési feltételek Jászberény város főjegyzői hivatalában betekinthetők, kivonatra másolatban U kivehetők.
Kelt Jászberényben, 1867, doczemb. 23-án tartolt k'pv. közgyűlésből.
3 1
4286—1600
C
Nyomatik
Bitterman
Kiadja: P o l g á r i Ferencz.
Ede, jászkun kerületi nyomdász gyorssajtóján. J á s z b e r é n y b e n .
8—1