Jászberényi Zsinagóga

Jászberényi Zsinagóga

Schwarz Herman 1886-ban vetette fel az önálló zsinagóga építésének ötletét, e célból egy évvel később megvásárolták a mai Dózsa György út – Bercsényi út sarkán álló Jankovich- és Beleznay-féle telkeket. Pályázat útján választották ki az épület tervét, amelyet Kovács Károly mérnök készített. A kivitelezői munkákat az Ursitz L. és Fia nyerte el. A költségeket 25-26 ezer forintra becsülték, a hitközség gyűjtést indított, Moskovitz Jónás, a hitközség elnöke 500, Buck Gábor és Neuberger Ignác 200-200 forintot adományoztak. Jászberény város tanácsa 1200 forinttal, Apponyi Albert, Jászberény országgyűlési képviselője 50 forinttal járult hozzá az építkezés költségeihez. A templom üléseit is előre kiárusították, a hiányzó összeget a Jászkerületi Népbank hitele biztosította.
Az építkezés 1889-1890 telén kezdődött el, a laza talaj miatt rendkívüli alapozásra volt szükség, ezért a terveket többször is módosították.
A zsinagógát 1890. szeptember 10-én vehette át a hitközség, ez alkalomból Lőw Immánuel szegedi főrabbi mondott ünnepélyes beszédet. Az ünnepségen a város vezetői mellett más felekezetek képviselői is megjelentek. Az átadott imaház mór stílusú, hosszú hajós belső terű épület volt, főhomlokzata szimmetrikus, két gömbkupolás toronnyal. A zsinagóga befogadóképessége mintegy 5-600 fő lehetett. Az imaház 1912-ben orgonával gyarapodott, és kórust is kialakítottak benne. 1922-ben az I. világháború zsidó áldozatait felsoroló emléktábla került a zsinagógába, 1947-ben pedig a holokauszt jászberényi áldozatainak nevét tartalmazó emléktáblákat helyezték el az épületben.
1944-ben még 627 jászberényi zsidó származású polgárból 100-an munkaszolgálatos katonaként szolgált a hadseregben. Május 13-án hat jászsági községből még 49 főt telepítettek a jászberényi gettóba, amely a mai Dózsa György út – Zoltán utca – Zirzen Janka utca – Táncsics Mihály utca – Bercsényi út által határolt területen állt. Június 30-án a gettó létszáma már csak 494 fő volt, őket Monorra, majd Auschwitzba szállították, ahol túlnyomó részük odaveszett.
A holokauszt után az 1950-es, 1960-as évek a jászberényi hitközség fogyatkozását – 1949-ben még 140 fő –, majd megszűnését hozták el. Az egyre elhanyagoltabb zsinagógát 1965-ben eladták a városi tanácsnak 325 ezer forintért, azzal a kéréssel, hogy az épületet kulturális célra hasznosítsák. 1967-ben az emléktáblákat a zsidó temetőben helyezték el. 1968-ban a zsinagógát lebontották, helyére a városi könyvtár épületét emelték 1970-ben. Ezt az épületet 2005-ben Sáros László tervei szerint építették át, mely részleteiben megidézi az egykori zsinagógát.

A gyűjtésben segítséget nyújtott: Zajákné Korda Julianna és Kertész Tamás
3D rekonstrukció: Fodor Zsolt (www.regmult.hu)

Bathó Edit: Adatok az első zsidó család életéből. In: Jászsági Évkönyv 1993.
Besenyi Vendel: Emlékezés a holokausztra. In: Szülőföldünk a Jászság. Jász Múzeumért Alapítvány, Jászberény, 2011.
Csősz László: Jászsági zsidóság a vészkorszakban. In: Jászsági Évkönyv 2006.
Kiss Erika: A jászsági zsidóság emlékeiből. Pro Domine Bt., Jászberény, 2015.